MICHEL FOUCAULT

FELÜGYELET ÉS BÜNTETÉS
A BÖRTÖN TÖRTÉNETE
GONDOLAT
BUDAPEST, 1990
A fordítás alapjául szolgáló mű:
MICHEL FOUCAULT: SURVEILLER ET PUNIR
© ÉDITIONS GALLIMARD 1975
Fordította
Fázsy Anikó, Csűrös Klára (233.-266., $15.-352. ο.)
A fordítást az eredetivel egybevetette
Szakolczai Árpád
A kötet kiadását a Lukács György Alapítvány és a Művelődési Minisztérium anyagilag
támogatta
ISSN 0324-2463
ISBN 963 282 335 4
©CSŰRÖS KLÁRA, FÁZSY ANIKÓ, 1990.
HUNGARIANTRANSLATION

TARTALOM
I. KÍNHALÁL

1. fejezet
Az elítéltek teste
Jegyzetek
2. fejezet
A kínpad látványa
Jegyzetek
II. BÜNTETÉS
1. fejezet
Az általánossá vált büntetés
Jegyzetek
2. fejezet
A büntetések enyhülése
Jegyzetek
III. FEGYELMEZÉS
1. fejezet
Az engedelmes testek
A felosztás művészete
A tevékenység ellenőrzése
A keletkezéstörténet megszervezése
Az erők összetétele
Jegyzetek
2. fejezet
A helyes fegyelmező nevelés módszerei
A hierarchikus felügyelet
A normalizáló szankció
A vizsga
Jegyzetek
3. fejezet
A panoptikusság
Jegyzetek
IV. A BÖRTÖN
1. fejezet
A teljes és szigorú intézményekről
Jegyzetek
2. fejezet

Törvénysértések és bűnözés
Jegyzetek
3. fejezet
A javító bezárás
Jegyzetek

I. KÍNHALÁL .

Le Breton úr megint hozzálépett s megkérdezte. ugyanazon a helyen kétszer-háromszor is próbálkozott. Ezután egy hóhér a könyökéig felgyűrt ingujjban megragadta az e célra készített. de nem káromkodott. kéntűzzel égették. Uram!« Szenvedései dacára időnként fölemelte a fejét. végül többszöri próbálkozás után kénytelenek voltak meghúzatni a lovakat. A húzást többször megismételték. karját. a hóhér tartotta a lovakat. majd testét négy ló felnégyelte. mellbimbóit. viasz és kén közé vetették. hogy csak a kézfej bőrét égette meg úgy-ahogy. ing fedte meztelen testét. négy helyett hatot-hatot kellett befogni. e helyre „kétkerekű kordén szállították. aki élemedett kora ellenére egyetlen pillanatot sem vesztegetve. hogy „az Église de Paris főkapuja előtt nyilvános megkövetést végezzen”. olvasztott ólomba. írja a Gazette d'Amsterdam. Damiens. miáltal karjai az ízületeknél kiszakadtak. jóllehet erős volt és tagbaszakadt. ahogy az elkárhozottakat festik le: »Bocsáss meg Istenem! Bocsáss meg. úgy kiabált. március 2-án arra ítélték Damiens-t. megcsavarva a fogót. ez hat lovat jelentett. majd a combot. A kötelet húzó emberek erősen megszorították a kötelek végét. amellyel az apagyilkosságot elkövette. Ez nemet mondott. kénytelenek voltak feldarabolni a szerencsétlen combjait. az elítélt szíves-örömest csókolgatta a feléje nyújtott keresztet. tudniillik: a jobb kézhez befogott lovakat a fejnél levőkhöz fogták. miközben azt a kést tartotta jobb kezében. az előbbi hóhér vaskanalat merített. és végignézett a testén. vigasztalta a haldoklót. A nézők valamennyien épültek a saint-pauli plébános viselkedésén. s a hús kiszakítása után hatfontos tallér nagyságú seb maradt mindenütt. . és azt hajtogatta: Istenem. Negyedóra múlva megismétlődött ugyanaz a szertartás. Most sem jártak sikerrel. kezét s azokat a testtájakat. forró olajba.2 „Ez az utolsó művelet igen sokáig tartott. hol a tüzes harapófogó éri majd. majd „a fenti kordén. Uram!« A lovak nekifeszültek. és bátran végignézett a testén. valamennyi gyötrelemnél. sikertelenül. combját és lábai húsát harapófogóval tépkedték. A hóhérnak. nagy fáradságba került kitépnie a húsdarabokat. hogy megkérdezze tőle. de oly gyatra volt a lángja. mert az e célra igénybevett négy ló nem szokott a húzáshoz. a combokhoz. aki hangosan kiabált. de a nézők tanúsága szerint egyetlen istenkáromló szó nem hagyta el az ajkát. Két lovat kénytelenek voltak visszafogni a combhoz befogottak elé. Majd kisebb kötéldarabokkal a lóhámokhoz kötözték. a combhoz befogottakat visszafordították a karnál lévőkhöz.1 „Végül felnégyelték”. mintegy másfél láb hosszú acélfogót. két font súlyú égő viaszfáklyát tartott a kezében”. Miután az izzó harapófogóval megcsípdesték. nemmel válaszolt. s előbb a jobb láb húsát. Le Breton úr törvényszéki írnok többször az elítélthez lépett. segíts meg.” Következzék Bouton rendőrtiszt beszámolója: „Meggyújtották a ként. a fazékba. végtagjait és testét tűzzel elemésztették. mindegyikük egy-egy végtagot húzott. fejszével széthasítani az ízületeket… Nagy káromkodó volt világéletében. s mivel ez sem bizonyult elegendőnek. égő gyanta. s ez kimondhatatlan fájdalmat okozott neki. Jézus.1. a lábszárokhoz és a karokhoz befogták a lovakat. ezután meg a jobb kar két húsos részét tépte ki. végül a mellbimbókat. A gyóntatóatyák többször odamentek és sokáig beszéltek hozzá. Az elítélt fölemelte a fejét. elvágni idegeit. szörnyen kiáltozott mértéktelen fájdalmában. hamuját szétszórták a szélben”. s valamennyi végtagjához. kíván-e mondani valamit. szánj meg engem. a Grève téren és az ott felállított vérpadon. szóra nyitotta ajkát és azt mondogatta: »Bocsáss meg. akar-e mondani valamit. FEJEZET AZ ELÍTÉLTEK TESTE 1757. felemelte a fejét és körülnézett. s izzó folyadékot öntött bőségesen valamennyi sebre. elmondhatatlanul.

nyáron nyolc órakor fejeződik be. Le Breton úr parancsot adott. itt kerül sor az első kenyérosztásra. egészen a csontig kellett vágni a húst. a vállaknál. a gyóntatok odamentek. kezet mosnak az udvaron. de mindig visszatért. 20. meghalt. A harmadikra sorba állnak s a kápolnába mennek. hogy beszéljenek vele. nincs mód.Végül Samson hóhér odament Le Breton úrhoz és azt mondta. majd a törzset s az egészet fahasábokkal és gallyakkal borították be. hogy nem haragszik rájuk. erkölcsös vagy vallásos olvasmány követi. Tíz órakor a rabok abbahagyják a munkát s az ebédlőbe mennek. télen háromnegyed hétkor a rabok lemennek az udvarra. hogy imádkozzon érte az első misén. kiszakították először a jobb karját. kést húztak elő a zsebükből. s azt is mondta. A tisztviselők. hogy a két szememmel láttam. valamint az íjászok különítménye körülbelül tizenegy óráig maradt a helyszínen. 21. miközben a cellák aj tájait az őrök kinyitják. 19. erejüket megfeszítve. ott. Naponta két órát szentelnek a tanításnak. imádkozzanak érte Istenhez és a saint-pauli plébánosnak is meghagyta. ahol elvégzik a reggeli imát. de a marsilly-i plébános a bal karhoz fogott kötél alatt közelebb ment hozzá és homlokon csókolta. nyáron öt órakor. hogy ne káromkodjanak. mértani rajz és . pont: Az imát a fegyház lelkésze végzi. elkergették. ahol a tűz elhamvadt. a munka nyáron hat órakor. méghozzá először a jobb oldalit. s egyikük a combhoz befogottak közül a kőre rogyott. Öt perc választ el minden egyes dobszót egymástól. Két-három próbálkozás után Samson hóhér s az. hogy egy kutya heveredett le a mezőn. mintha beszélne. hogy újból próbálkozzanak. a négy ló. Az egyik hóhér elbeszélte. amelyik fogóval kínozta. s a lovak. A gyóntatok odamentek az áldozathoz. az évszaktól függetlenül. pont: Munka. A második dobszóra készen kell lenniük s be kell vetniük az ágyat. a hónaljnál. De könnyű megérteni. 22. majd a hóhérok ugyanígy jártak el a két karnál. s ezt meg is tették. A tanítás két óra hosszat tart. habár az az igazság. hogy ő feldarabolja az elítéltet. hogy a máglyára hajítsa. még életben volt. a rabok egységenként iskolába mennek. pont: Étkezés. télen hét órakor kezdődik. utána a másikat. A hóhérok egyesítették az erejüket. s Damiens intette őket. amelyet a vérpad közvetlen közelében állítottak fel. Utána azonnal műhelyenként sorakoznak és dolgozni mennek. Az első dobszóra a foglyoknak fel kell kelniük és csendben felöltözniük. sem remény a dolgok véghezvitelére. nekifeszülve. pont: Iskola. mint a mező többi részét. arra kérte őket. A négy végtagot összeszedvén. 18. akik között ott voltam jómagam is a fiammal. A munkaidő kilenc óra naponta.”3 Háromnegyed évszázaddal később így hangzott az a rendszabály. s meggyújtották a fa között a szalmát … Az ítéletnek megfelelően hamuvá égett minden. A hús és a törzs mintegy négy óra hosszat égett. amint mozog. váltakozik az olvasás. pont: Ébresztő. A munka és a nap télen kilenckor. hogy nem sokkal utána. Mindenféle következtetést akarnak levonni abból. írás. s ezért kérdezze meg a püspök urakat. sorakozó. pont: Az elítéltek napja télen reggel hat órakor kezdődik. de hóhéra azt mondta. Azt mondta nekik (a saját fülemmel hajlottam): »Csókoljanak meg. amelyet Léon Faucher fogalmazott meg a „párizsi fiatal rabok háza számára”:4 „17. kívánják-e. Tizenegy óra előtt húsz perccel dobszó. Nyáron háromnegyed hatkor. Ez a gyakorlat fél óránál tovább nem tarthat. s a combokat leválasztották a törzsről. uraim!« A saint-pauli plébános nem merte megtenni. A parázs között talált utolsó darabot csak este fél tizenegy után emésztette el a tűz. A lovakkal leszakított négy végtagot a máglyára dobták. és egységenként sorakoznak. végezzék a dolgukat. ahol arcot és kezet mosnak. magával ragadta a két combot. s beszéltek hozzá. Ebéd után tizenegy óra előtt húsz percig szünet. fel-le járt az állkapcsa. hogy az állat melegebbnek találta ezt a helyet. aztán a másikat. ám a lovak megmakacsolták magukat. amikor a test törzsét fölemelte. a négy végtagnál.

Ez az a kor. De mind a kettő egy sajátos büntetőstílust határoz meg. miután az udvaron kezet mostak és ruhájukat megvizsgálták. megosztják kérkedő. pont: A vacsora és az utána következő szünet öt óráig tart. A hagyományos igazságszolgáltatás számára ez a kor a nagy „botrányok” és a számtalan reformterv kora. a 19. hogy az ebédlőbe menjenek. a dobszóra. az eljárások egyezményes rendjét. A nyilvános megkövetést először 1791-ben törölték el Franciaországban. hogy ügyeljenek a rendre és a csendre. 25. amelynek tárgya épületes vagy megindító. műhelyenként sorakozó. a műhelyekben utolsó kenyérosztás. leplezettebb. feldarabolt. talán nagyon is könnyen sok-sok álpátosszal írták a „humanizáció” számlájára. az első dobszóra vetkőzés. 23. mint a törvényes megtorlás fő céltáblája. A cellák ajtaját bezárják. pont: Nyáron fél nyolckor. amelyet Ausztria. járó testi büntetés eltűnését. elevenen vagy holtan kiállították. melyek időrendje és kiváltó oka is különböző. Svájc és az Egyesült Államok néhány állama. ott a tény: néhány évtized alatt eltűnt a megkínzott. 24. télen nyolckor befejeződik a munka. Ε sok módosításból emeljünk ki egyet: a fájdalommal. némi távolságtartás észlelhető a kínzás művészetében. 1808 és 1810). látható jellegétől -mélyebb reformok hatásánál nem lévén több. Pennsylvaniában és Toscanában (1786). megszületik a törvény és a bűn új elmélete. e kort a régi rendeletek megszüntetése. hogy az eljárás vagy az adminisztráció új aktusává váljék. IV. pont. például Pennsylvania az utcán vagy a főútvonalakon végeztetett – a vasláncra fűzött . ha a nagy. amely világos és általános törvénykönyveket hozott.számtan. pont: Nyáron hat órakor. S ugyan van-e jelentősége annak. év. Franciaországban (1791. kialvóban van a büntetés komor ünnepének lángja. intézményes átalakulásokhoz hasonlítjuk. század óta. a másodikra ágyba fekvés. Poroszországban (1780). amely egyre erősödik a 19. a rabok ekkor visszatérnek a műhelyekbe. télen fél kilenckor a raboknak a cellájukba kell menniük. Alig egy évszázad választja el őket. a pellengért 1798-ban szüntették meg. A büntetés szertartása az árnyékba húzódik. Angliában 1837-ben. 26. Ausztriában (1788). Az egyik rab vagy a felügyelő negyedórás felolvasást tart. s az udvarra mennek. pont: Négy órakor a rabok elhagyják a műhelyeket s az udvarra mennek. A 18. a büntetés jogának új morális vagy politikai igazolása. a munka négy óráig tart. század végén. Eltűnt a test. bár itt-ott fellángol még. Új korszak köszönt be a büntetőbíráskodás történetében. majd. Nem ugyanazokat a bűnöket sújtják. nem egyforma bűnösöket büntetnek. Egy óra előtt húsz perccel a rabok. ahol kezet mosnak és egységenként sorakoznak. 27. hogy ne elemezzék. század elején. Ebben az átalakulásban két folyamat keveredik egymással. hogy ezt ne vegyük figyelembe. Szabad foglalkozás. egységenként. s azt az irányzatot. a szokások eltörlése jelzi: „modern” törvénykönyvek tervezete vagy megfogalmazása Oroszországban (1769). és a felügyelők körbejárják a folyosókat. miután egy rövid időre megint feltűnt. a majd mindenütt elfogadott esküdtszéket. A közmunka. pont: Egy órakor a raboknak a műhelyekbe kell menniük. megcsonkított test. érdemes-e foglalkoznunk vele? S mégis. a fájdalom kifinomultabb. 28. elhagyják az iskolát. Egy óra előtt öt perccel. Ezt követi az esti ima. amelyet szimbolikusan megjelöltek az arcon vagy a vállon. amely megengedte. annak idején talán nagyon is sok szónoklat tárgya volt. s a bűnös egyénre szabja a büntetést? A büntetés nem közvetlenül fizikai. közszemlére tették.” * Íme egy kínhalál. Ma hajlamosak vagyunk arra. Egyrészt megszűnik a büntetés látványossága. majd egy napirend. 1830-ban. amikor Európában és az Egyesült Államokban újra felosztják a fenyítések rendszerét. a büntetés lényegében javító jellegének meghatározását.

Csúnya dolog büntethetőnek lenni. hogy nincs messze az idő. amelyet pedig szörnyű bűnként mutatnak be nekünk. Rush így ír 1787-ben: „Nem tudom elfojtani azon reményemet. a kerék századok és népek barbárságának jele lesz a kínvallatások történetében. amelyet az igazságszolgáltatás szégyell kiróni az elítéltre. a megjavulás technikája a büntetésben elfojtja a rossz szigorú meglakolását és felszabadítja a tisztviselőket a fenyítés súlya. század első felében. ez az a seb. higgyék el. bírók kirovunk. megjavítson. ütések. lábukon vasgolyóval ingerkedtek a tömeggel. ez a szégyenérzet szüntelenül növekedik. amelyet kénytelen eltűrni. vagy lesújt. beburkolta a hóhért és az elítéltet: s mivel mindig kész volt szánalomba vagy dicsőségbe fordítani a szégyent. amelyet mi. hogy a gyilkossságot. ezután negatív jelzést kap. hogy az igazságszolgáltatás többé nem veszi magára nyilvánosan az alkalmazásához kötődő erőszakot. hogy Franciaországban a börtönök vezetése sokáig a Belügyminiszérium alá tartozott. az ostor. tarka ruhájukban. a hóhért a bűnözőkhöz teszi hasonlatossá. s mivel az utolsó pillanatban felcseréli a szerepeket. Ami látványos lehet benne. a pellengér. hanem elkerülhetetlenségétől várja hatékonyságát. A büntetés tehát afelé halad. amelynek adminisztratív mechanizmusa nem az igazságszolgáltatást terheli. milyen gyakori a bűn. mintha a büntető szertartás funkcióit fokozatosan kezdenék nem értem. amely a bűnt „megkoronázta”. a vérpad. Ha öl is. a heves kritika dacára – „undorító jelenetek”. távoltartja tehát magát. lelkiismeret-furdalás nélkül követik el:”7 A nyilvános kivégzést most már olyan gócnak fogják fel. bár ez nem mindig zárja ki a buzgóságot. hogy büntetnek. igyekszik mindig másra bízni. Jellemző. hogy sanda rokonságot tart fenn vele: vadságban eléri. nem a megtorlásban áll. Ezentúl másképpen oszlik meg a botrány és a fény. amelynek el kellene fordítani a bűntől. Van Mee-nen. azzal gyanúsítják a rítust. nem látható mértékétől. Amikor a kínvallatás eltűnik. maga a büntetőítélet fogja negatív és egyértelmű jellel megjelölni az elkövetőt: nyilvánosságot kap tehát a vita és az ítélet meghozatala: de a végrehajtás mintha szégyentöbblet volna. a látványosság szűnik meg. Ez több következménnyel jár: elhagyja a szinte mindennapos észlelés területét. ama gyönge befolyás bizonyítéka. amely a megkínzott elítéltet sújtotta. mivel bemutatja. s a nézőket olyan durvasághoz szoktatja. hogy korrigáljon. ez nem erejének magasztalása ezután. sőt meg is haladja. hidegvérrel. század végén.” 8 Valóban. amely a fegyenceket egész Franciaországon végigvonszolta. a kínzást elszenvedő szánalom vagy csodálat tárgya lesz. hogy a büntetőeljárás legrejtettebb része legyen. A becstelenség megjelölésének rendszerét újraosztják: a látványos büntetésben zavaros borzalom tört fel a vérpadról. feketére festett diszkrét kocsi váltja fel 1837-ben. A közszemlére tevés Franciaországban 1831-ig érvényben volt. amelytől pedig elfordítani szeretné. amellyel az ész és a vallás az emberi szellemre hatott. csúfolódások. A modern igazságszolgáltatás és végzői szégyellik. Bresztig és Toulonig. ahol újból fellobbanhat az erőszak. gyűlölködés és cinkosság jelei röpködtek 5 – nagyjából mindenütt megszűnt a 18. ez utóbbi a büntetés bürokratikus takargatásával mentesül a titkos rosszérzéstől. amikor . amely körül a pszichológusok és az erkölcsi ortopédia kishivatalnokai nyüzsögnek. hogy az elvont lelkiismeret régiójába lépjen. hanem önmaga egyik eleme. mestersége alól. de büntetni se nagy dicsőség. amikor akasztófák. a titok pecsétje alatt. de amelyről nem szívesen ad számot. a példát statuáló büntetés szerkezete új áttételre kapcsol. „meggyógyítson”. A büntetés lassan elvesztette színpadias jellegét.fegyencek. cellákra osztott. amelyet az igazságszolgáltatás állított fel önmaga és a kirótt büntetés közé. vagy a 19. és már nem az a lealacsonyító színház. a kényszermunkát pedig a Tengerészeti és Gyarmatügyi Minisztérium alá rendelték. a bírákat a gyilkosokhoz. mondta Réal6 – 1848-ban végleg eltörölték. Ez az oka a védelem kettős rendszerének. rendszeresen becstelenné tette a kivégző törvényes erőszakát. s ugyanakkor már nem a test a támadás célpontja. ez a büntetés bizonyossága. sértések. Az ítélet végrehajtása autonóm terület lesz. Ebből fakad. S a szerepmegosztáson felül végbemegy az elméleti kétségbevonás is: annak a büntetésnek a lényege. azon van. Beccaria igen korán kimondta: „Azt látjuk. A vasláncot.

De a büntetés-test viszonya nem azonos azzal. pszichiáterek. tisztán. orvosok. egész az utolsó pillanatig – mint egészsége őre. egyszersmind jónak tekintenek. pellengéreket. Érdemes elgondolkozni a következőkön: ma az orvosnak a halálraítéltek felett kell őrködnie. a maga saját ritmusát követve: mindegyikben egyazon a halál.hatvan évvel később Brüsszelben megnyitja a büntetőintézetek második kongresszusát. A fizikai fájdalom. amikor végűi is lefejezik és testét felnégyelik. vagy mint amilyenről a 18. a deportálás – valamennyi fontos helyet kapott a modern büntető rendszerben -mind mind „fizikai büntetés”: abban különbözik a nyilvános megkövetéstől. hogy benne valami mást ragadjanak meg. század elején a Hanging not Punishment enough101 szerzője álmodozott. A test eszköz vagy közvetítő szerepben találja magát: fellépnek ugyan ellene. a „szenvedés közvetlen anatómusát: felügyelők. 1 Az akasztás nem elegendő büntetés. Angliában. akiknek az a dolguk. az elzárás. hasát felnyitották. amely inkább az életet célozza meg és nem a testet. 11 Az „ezer halál” a szigorúan vett kivégzésre zsugorodik. bitófákat. De a büntetés gyakorlata általában szemérmes lett. Egyedül az ostor maradt meg néhány büntető rendszerbén (Oroszországban. Amikor közeledik a végrehajtás perce. hogy a börtön. lelkészek. s egy „emelkedettebb” cél érdekében. nyugtató injekciókat adnak az elítélteknek. de csak azért. S ez a büntetőaktus új erkölcsét határozza meg. Nincsenek többé azok a kombinációk. láttam a kerekekre tapadó borzalmas csontvázakat. Ha az igazságszolgáltatásnak manipulálnia kell a felelősségre vonható ember testét. . A pszichofarmakológia segítségül hívása s a különböző fiziológiai „kikapcsolok használata” még ha ez ideiglenes is. Nem nyúlnak többé a testhez. hogy legyen ideje a saját szemével látni. Nincsenek többé olyan kínzásokkal járó kivégzések. anélkül hogy pajzsként kellene hordoznia a bún sajátos bélyegét vagy a bűnös társadalmi státusát: olyan halál. Ellenvetésként felhozható. amelyet jognak. szenvedés nélkül fosztani meg minden jogtól. akasztófákat. amikor az elítéltet gyékényen húzták (nehogy feje szétloccsanjon a kövezeten). fájdalommentes büntetést kiszabni. amelyeket a közszemlére tett király gyilkosok kivégzésénél látunk. mint a nemszenvedés közvetítője ilyenformán szembekerül a tisztviselőkkel. amelyre ez utóbbinak szüksége is van: ők biztosítják. de elkerülni a rossz közérzetet. ami a kínvallatásban volt. sem olyanok. ez szigorú szabályok szerint fog történni. mielőtt átadnák a lassú éhhalálnak. hogy az elítéltet kerékbe törjék. a kitiltás. nevelők: már puszta jelenlétük is az elítélt oldalán az igazságszolgáltatás dicséretét zengi. beiktatódik e „testtelen” büntető rendszerbe. magának a testnek a fájdalma már nem alkotóeleme a büntetésnek. Nincs többé a hosszadalmas eljárás. Ε kettős folyamatról – a látvány eltörléséről és a fájdalom megsemmisüléséről – tanúskodnak a kivégzés modern rituáléi. tartózkodó magatartás eredményeképpen szakemberek egész hada váltotta föl a hóhért. Az új. távolról. vagy a lehető legkevesebbet. A bűnhődés a tűrhetetlen érzések művészetéből átment a felfüggesztett jogok ésszerű elrendezésébe. Poroszországban). Ez a szemérmes igazságszolgáltatás utópiája: kioltani az életet. nem magát a testet. érintenie kell. hogy az egyént megfosszák attól a szabadságtól. majd eszméletvesztésig ostorozzák. aztán láncoknál fogva felfüggesszék. semmiféle szenvedély nem sokszorozza meg előre vagy nem hosszabbítja meg a holttesten a kivégzést. hogy a testet veszi célba. pszichológusok. belső részeit sebtiben kitépték. kötelességek és tilalmak rendszerébe fogják. hogy megszüntessék az elítélt életét. hogy nem a test és nem a fájdalom a büntetőaktus legutolsó célja. Az európai jogszabályozásokban egyforma mozgás ment végbe. aki megengedte volna. közvetlenül.” a kényszermunka. amikor kiszámított megszakításokkal késleltetik és egymás utáni támadások sorával sokszorozzák meg a halált.”9 A megbélyegzést eltörölték Angliában (1834) és Franciaországban (1832). Ebben a büntetőeljárásban a testet kényszerítések és megfosztások. 1820-ban Anglia nem merte teljes gazdagságában alkalmazni az árulóknak kijáró fájdalmas halált (Thistlewoodot nem vágták négyfelé). amely csak egy pillanatig tart. s csakis azért. amint a tűzbe vetik. a fegyház. mint elmúlt korra emlékszik gyermekkorának idejére: „Láttam a földön szanaszét heverő kerekeket.

12 Az 1791-es francia törvénykönyv híres 3. század elején eltűnik tehát a fizikai büntetés nagy látványa. egy pillanat alatt megtörténik. a vérpadon áll. A háromszorosan gyalázatos – anyagyilkos. széles. következésképp kegyetlen”. ha szükségesnek bizonyul használata. hogy nem a valóságos. levágták a kezét. mint amilyen a törvény maga volt. a nyilvános perrendtartást. Voltak késleltetések. kevésbé megszégyenítő a bűnös családjára nézve. „Hogy az: eljárás biztonságos legyen. hogy gyászfátyol volt a halálbüntetés utolsó kelléke. amelynek hatása kikerülhetetlen. mint ahogy a börtön megfoszt a szabadságtól vagy ahogy a pénzbírság megnyirbálja a vagyont. a nemesek büntetése. Benne a halál látható. egyetlen csapással történjék. sok egyéb jog között. amikor eltörölték a hagyományos átvonulást Newgate-ből Tyburnbe. mint amilyen a Le Peletier által kárhoztatott bitófa. Borzalmas volt látni ezt a jelenetet. Tökéletesített változatát 1783-ban fogadták el véglegesen. abban az évben. egészen 1832-ig. arcát fekete krepp mögé rejtve az anyagyilkos megmenekült a néma tömeg pillantásaitól. ott. úgy szünteti meg az életet. miszerint a kivégzés egy pillanat alatt. december l-jén a guillotin javaslatára megszavazott indítvány). a létezés jogának is a birtokosa. amely a törvény világos óhaja. az új törvény óhaja szerint. mennyire nehéz ezt megvalósítani. Ez a készülék. a büntetésből kizárják a szenvedés színrevitelét.tás. Ez jutott Fieschinek is 1836 novemberében: „Ingben vezetik majd a kivégzés helyére. majd haladéktalanul kivégzik. nem folyamodnak a „hosszú. mint amilyen az élet egyszerű elvétele. gyilkos – Benoît kivégzésekor történt első ízben. fájdalmas halálhoz. paragrafusa – „minden halálraítéltnek fejét veszik” – három jelentést hordoz: egyazon halál jár ki mindenkinek („Ugyanazon vétségért ugyanazon büntetés. fehér lepelbe burkolva. a lefejezés. .15 A nagy. mialatt a törvény embere felolvassa á népnek az ítéletről szóló határozatot. a büntetés végrehajtóira támaszkodva. s végül a bűnhődés egyedül az elítéltnek jár. bármi légyen is a bűnös rangja és állapota”. A fájdalmas halál végleges eltűnése az 1830-1848-as évekre tehető. s kivált azért. hanem egy jogi személyen.13 Az 1792 márciusától használatos nyaktiló a fenti elvek adekvát gépezete. A törvény vagy a törvényt végrehajtók és a bűnös lefejezésének a múltban használatos módja rettenetesebb kínszenvedést okozott. ez nem vi-. Nem kell többé látni az elítéltet. fejét fekete fátyol borítja.”16 A 19. a habeas corpus tiszteletét köszönheti. alig érve a testhez. eltávolítják a kivégzendő elítélt testét. mezítláb. amelynek büntető igazságszolgáltatása az esküdtszéket. aki. Ugyanolyan absztraktnak kellett lennie. A szülőgyilkost – s a vele egybemosódó királygyilkost – fekete fátyollal borítva vezették a vérpadra. amelyek erejét és hatását ki lehet számítani … Könnyű megszerkeszteni egy ilyen gépet.Már 1760-ban kipróbáltak Angliában (Lord Ferrer kivégzésekor) egy akasztásra szolgáló gépet (az elítélt lába alá rejtett állvány kiküszöbölte a lassú haláltusát és a dulakodást hóhér és áldozata között). Elkövetkezik a józan büntetés kora. hogy magában Newgate-ben állítsanak fel vérpadokat.” Damiens ötlik erről az eszünkbe. Paradox módon Anglia a legellenállóbb országok közé tartozott a fájdalmas halál eltörlése terén: talán annak a modellnek ía szerepe miatt. hogy változatlan mechanikai eszközöktől függjön.” 14 A nyaktiló. amelynek nincs arca. Ez az általános megállapítás természetesen kiegészítésekre szorul. fájdalmas halál utolsó maradványa a bűn megsemmisítése: lepel rejti el a testet. a titokzatos és komor ruházat alatt csak szörnyű ordítozásban nyilvánult meg az élet. Ezután csak a fekete kreppfátyol maradt. hogy a törvény nem vágta le a szülőgyilkos kezét: „Mialatt a bírósági ítéletet felolvasták. a vérpadon állt. hiszen a fejvétel. nem keltene feltűnést. Először is a változások nem egyszerre és nem is egyféleképpen következnek be. Figyelemre méltó. Csupán a vérpadon felolvasott bírósági ítélet jelzi a bűntettet. egy halál elítéltenként. és a Gordon-lázadás után a börtön újjáépítését használták ki. mely egyszerre áll be. példák bizonyítják. alig volna észrevehető. de csak egy pillanatig tartó eseménnyé csökken. szükséges. Franciaországban egy ideig kétségtelenül rávetült valami a fájdalmas halálból a kivégzések józanságára. homoszexuális. a fájdalomra érzékeny testen alkalmazza a törvényt. Arra szánják. de a kés alatt ez is csakhamar elhalt. mondta ki 1789.

a törvények és a bíróságok tényleges gyakorlata között torzulás keletkezett (ez utóbbi távolról sem tükrözi mindig a jogszabályozás állapotát). hogy a fájdalmas halál gyakorlata sokáig ott kísértett büntető rendszerünkben. amikor enyhíteni akartak az angol törvények kiszabta büntetések sokféleségén és súlyosságán – „e szörnyű mészárszéken”.mert büntetőtörvényeinek szigorából nem akart engedni az 1780-1820-as évek nagy társadalmi zavargásai idején. verés. összességében kevesebb dologtól vannak megfosztva. soha nem funkcionált többletbüntetés nélkül. A büntetés szigorúságának enyhülése az utolsó évszázadok folyamán a jogtörténészek előtt .. A nyaktiló. amikor a 18. de nem valósult meg véglegesen. századba fordult át. Mackintosh és Powell Buxton sokáig kudarcot vallottak. A kivégzés évek során át látványosság is maradt. amelyet soha nem távolítottak el igazán: igazságos. például a Habsburg Birodalomban. s a büntetés mechanizmusa új működési típust követett. kevesebbet fáznak. lehetetlen időpontban. A test birtokbavétele sem oldódott meg a 19. a halálraítéltet a kocsiból gyorsan a deszkára tuszkolni. amely akkor zajlott le. mivel alkalmazásuk annál lanyhább volt.) ám elkerülhetetlen következménye volna? A börtön Valójában. az Egyesült Államokban. hogy 1760 és 1840 között felgyorsulások. és mindmáig megtalálható benne. de a forradalom csakhamar színházias rituáléval látta el. sebtében megszervezni a kivégzéseket. amely magát a testet érinti: élelemmegvonás. elmondható. De az olyan bűnhődés. el kellett torlaszolni a börtönbe vezető utcákat. majd az európai ellenforradalom és az 1820-1848-as évek nagy társadalmi félelme idején apály következett be a folyamatban. Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés korában gyorsan létrejött a reform. minél túlzóbbnak tetszett a törvény az esküdtszék szemében) megnőtt. a bíróságok vagy a kivételes törvények többé-kevésbé átmeneti módosításokat hajtottak végre. szexuális megfosztottság. mint a többi ember. a közönség számára elérhetetlenül (Weidmann kivégzése után. hogy a kivégzés megszűnjék látványosságszámba menni. mint sok szegény vagy akár a munkások) olyan posztulátumot jelez. amelyet be kell tiltani. mondta Rossi. hogy megértsük. ez a gyors és tapintatos halottgyártó masina Franciaországban a törvényes halál új etikáját jelezte. Számításba kellene venni. Mindez rendszertelenné teszi a fejlődést. a büntetés fő célja egy vagyontárgy vagy jog elvesztése volt. sötétzárka. A büntetés nehezen választható el a fizikai fájdalomtól. majd lanyhulások követték egymást a folyamatban. mindig bizonyos mértékű testi szenvedést is jelentett. perbe fogni a jelenetet kifecsegő szemtanúkat avégett. a halálos ítélet még ma is alapvetően látványosság. Már nem a fájdalommal járó halálra mint a szenvedés eszközére összpontosították a büntetést. a folyamat még nem játszódott le teljesen. ahol felállították a vérpadot és ahol titokban folyt a kivégzés (Buffet és Bontemps kivégzésekor a Santében. hogy furcsa titok maradjon az igazságszolgáltatás és elítéltje között. Milyen volna a testetlen bűnhődés? A büntetőbíráskodás modern mechanizmusaiban megmarad tehát a „kínzás” – olyan alap ez. század első felében a büntető rendszer szemére vetett kritika (miszerint a börtön nem büntet eléggé: a foglyok kevésbé éhesek. század a 19. A fájdalmas halál csökkentésének tendenciája az 1760-1840-es évek nagy átalakulásában gyökeredzik. Oroszországban. Ez az elzárásnak nem szándékolt. mint a kényszermunka vagy a börtön – a szabadságtól való megfosztás -. A 19. hogy jóllehet az 1840-eSj évek táján megtörtént már az átalakulás. hiszen 1760-ban Blackstone 160 főbenjáró vétséget sorolt fel az angol törvényhozásban. még legvilágosabb rendelkezéseiben is. a nyitott kordét zárt kocsival kellett helyettesíteni. és 1819-ben ez a szám 223-ra emelkedett. A törvény szigora (legalábbis ami az előírt büntetéseket illeti. század derekán. 1939-ben). amelyet nem fékeztek meg soha egészen. Romilly. Ezt tetézi még. végül a nyaktilót a börtönök falain belül elhelyezni. hogy néhány országban. de amelyet egyre jobban eltakart a testetlen büntetés. Elég ennyi óvintézkedést felsorolni. 1972-ben). hogy az elítélt többet szenvedjen fizikailag. Át kellett helyezni a Saint-Jacques kapun túlra.

akkor a lélek. De ez a válasz nem kielégítő. A büntető igazságszolgáltatás apparátusának a testetlen valóságon kell megtapadnia. . A testen tomboló megbűnhődést olyan büntetésnek kell felváltania. anomáliákat. a csempészés és a házi lopás nem minősül annyira súlyosnak. a gyilkosságot. Mably alapelve mégsem maradt jámbor óhaj. Új szereplő lép a színre. De hogy a célkitűzés megváltozott. súlyosságuk hierarchiája. A bűnök és a vétségek neve alatt a törvénykönyv által meghatározott. De talán nem is ezek az eltolódások a legfontosabbak: a megengedett és a tiltott megoszlása évszázadról évszázadra megőrzött egy bizonyos állandóságot. Elítélik őket az „enyhítő körülmények” kerülő útjával. amire a büntetőgyakorlat irányul. az enyhe megítélés határai. az. a hajlamokra. inkább a lelket sújtsa. melyet maga a büntetőgyakorlat cáfol meg? Ezt túl könnyű volna így kimondani. Befejeződik egy tragédia. több emberség. mint régen. több enyheség. mennyiségi jelenségként fogták fel: kisebb kegyetlenség. egy tett megmagyarázásának ürügyén. amelyek az orvostudomány és a jogtudomány között a 19. azt. hogy elmozdulás jött létre magában a büntetőbíráskodás tárgyában. A büntetés kérkedő ünnepének öreg partnerei.”17 Fontos pillanat ez. de rajta keresztül az agresszivitást is. hogy a törvénysértések meghatározása. Mert végeredményben ezzel az ügy mozzanatai mögött megbújó árnyakat ítélik el és büntetik meg. a róla alkotott véleményt. árnyékfigurákkal. sok bűn megszűnt bűn lenni. milyen mértékben vonható a bűnbe az alany akarata. betegségeket. hogy hirtelen más bűnöket kezdtek el büntetni. akik 1760-ban nyitották meg a mindmáig le nem zárt korszakot – egyszerű. Mably egyszer s mindenkorra megfogalmazta az alapelveit: „A büntetés. amit tudni lehet a közte. mivel egy bizonyos előírt vallásgyakorlathoz vagy a gazdasági élet egyik típusához kötődött. s azt is. de ugyanakkor a perverziót is. hogy mit lehet tőle várni a jövőben. kisebb szenvedés. amelyből összeáll a büntethető elem. visszavonultak. bizonyos mértékig az anyaga. Ha a büntető rendszer legszigorúbb formáiban már nem a testet veszi célba. a környezet vagy az örökség következményeit ítélik el. ha szabad ezt mondani. Büntetéssel sújtják ezeket az árnyakat. mint a testet. múltja és az általa elkövetett bűncselekmény közötti kapcsolatokról. Ha nem a test a célpont. Valójában ezeknek a módosulásoknak a következménye. amelynek nemcsak a tett „körülményektől függő” elemeit vonják be az ítéletbe. „a pszichikus anomáliákat” Chaumié körlevelében. maszkban. több tisztelet. Igaz. ami bíróilag nem kodifikálható: a bűnöző ismeretét. Azokkal a fogalmakkal ítélik el őket. A törvény relatív stabilitása finom és gyors változások játékát tette lehetővé. amely mélyen hat a szívre. ösztönöket. az egyén minősítési módjaivá lettek. De ezt sokáig globálisan. az istenkáromlás elvesztette bűncselekményjellegét. a „perverzeket” és „alkalmazkodni nem tudókat” a mai szakvéleményekben). amit ténylegesen eltűrtek s amit törvényesen megengedtek – mindez nagymértékben megváltozott kétszáz év óta. arc nélküli hangokkal. ez biztos. a gondolatra. amely egyben kitörés és vágy is. a természete. megbüntetik az agressziót. Ellenem vethetik.jól ismert jelenség. már-már nyilvánvaló. A modern büntető rendszeren végigkövethetjük a hatását. komédia kezdődik. hogy meg lehessen magyarázni az elítélendő tényeket. azért hivatkoznak rájuk. a nemi erőszakot. amelynek az a funkciója. A „bűncselekmény” mint tárgy. s ezek a fogalmak. az akaratra. alkalmazkodni nem tudást. hanem valami egészen mást is. Kétségtelen. század óta közkézen forognak: (a „szörnyetegeket” Georget idejében. a test és a vér. Mindez csak elméleti állítás. viszont alaposan megváltozott: formális meghatározásánál sokkal jobban megváltozott a minősége. hogy a büntetés ma nem egyszerűen egy lélek megtérítését jelenti. hogy nem ezek fölött mondanak ítéletet. törvénykezés alá vonható tárgyakról mondanak ítéletet. Mintha még maga a kérdés is tartalmazná. de egyszersmind szenvedélyeket. Először is tárgycsere történt. vajon mire építi hatását? Az elméleti szakemberek válasza – azoké. Ezzel nem azt akarom állítani. s hogy meghatározható legyen. Csökkent az intenzitás? Talán. kitapinthatatlan entitásokkal.

hogy a tettest olyan emberré tegye. amelyek a büntetés velejárói (kitiltás. módosítható (lerövidülhet vagy adott esetben meghosszabbodhat) aszerint. ahogy az elítélt viselkedése változik. létrehozta a vizsgálati eljárást. paragrafus értelmében vetődött fel. S épp ezáltal mást kezdtek el csinálni. kötelező orvosi kezelés) s amelyeket nem a törvénysértés megtorlására szánnak. amik lesznek és amik lehetnek. pszichotikus reakció. meghatározzák elkövetőjét. ismerni kell a felelőst. tiszteletben tartva a törvényt. gyámság. Nem egyszerűen azt kérdezik: „Megállapított-e a tény. megváltoztassák bűnöző hajlamait. nem azért. habár megtorolja a bűnt. Az egész büntetőrituáléba. szabályozó ítéletek egész együttese fér meg ezentúl egymás mellett a büntetőítélet apparátusában. a bírók lassan ugyan. tudományos-jogi együttest hoz létre. előrejelző. olyan igazság. maga a bűntett tűnik el. Ismerni kell a törvénysértést. azért idézik meg. hanem az egyének is. hanem a bűnözők „lelke” fölött is ítéletet mondtak. felügyelet. s a felelősség jogi kijelölésének egyik alkotóeleme legyen. Azaz. mi ez az erőszak vagy gyilkosság? A realitás melyik szintjére. . A pszichiátriai szakvélemény. de egyben szét is választják a törvénykezés által meghatározott és kodifikált tárgyakat. s ez csak akkor szűnik meg. amit elkövetlek. ha nehezen és lassan is. s a törvényes büntetés mechanizmusának már nem csupán a törvénysértések lesznek a tárgyai. hanem: „Mi az az ok-okozati lánc. és törvényes büntetéssel sújtják. Az 1810-es törvénykönyv szerint ez csak a 64. Egy másik igazság hatolt be a bírói mechanizmus által megkívánt igazságba. örökség-e ez?” Már nem egyszerűen azt kérdezik: „Melyik törvény bünteti ezt a törvénysértést?”. hogy bűnét megmagyarázzák. hanem képes is élni. általánosabban a kriminalisztikai antropológia és a kriminológia szüntelen magyarázkodásai itt találják meg pontos funkciójukat. sem kihágás. akkora álpátosszal. Amióta a középkor. alapjaikban változtatva meg az ítélethozatal szabályait. ítéletet hozni azt jelentette. s a tett elkövetője fölött megtörte az igazságszolgáltatás hatalmát. Márpedig a büntetőítélet során ezután az igazság egészen más kérdése iktatódik közbe. amelyet emiatt enyhíteni kell. a vizsgálattól az ítéletig s a büntetés minden folyományáig olyan tárgyak egész tartománya hatolt be. hanem az egyén ellenőrzésére. „aki nemcsak élni kíván. tudattalan. ha bekövetkezett a változás. (Az igazságszolgáltatás a lélek ráadása révén megnyugtatta önmagát – ez a ráadás látszólag magyarázó és korlátozó jellegű. környezet. sem az ítélet. Százötven vagy kétszáz éve. hogy semlegesítsék veszélyes mivoltát. perverzió?” Nem egyszerűen azt kérdezik: „Ki a tettes?”. amikor a tudományosan megismerhető tárgyak közé ünnepélyesen beiktatják a törvénysértéseket. a megértés oly nagy vágyával s akkora „tudományos” felhajtással. hogy nincs sem bűntett. Jellemző tény az őrültség kérdésének fejlődése a büntetőgyakorlatban. gondos büntetéssel. Az őrültség megjelölésének lehetősége tehát a tett bűntettként való minősítésében kizárólagos volt: ha a tettes őrült volna. ez nem kerülhetett be az ítéletbe. Nem lehetséges tehát valakit bűnösnek s ugyanakkor őrültnek nyilvánítani. hanem azt is: „Milyen intézkedést hozzunk. hogy megállapítják egy bűntett tényét. nem tettének súlyossága módosul. megszakította az eljárást. azokkal a „biztonsági rendszabályokkal” büntetik meg őket. ha a törvénysértő nem volt beszámítható a tett elkövetésekor. amely a tettet létrehozta? Az elkövetőben hol található a tett eredete? ösztön. hogy a bűntettel egy időben elítéljék a lelket is. melyik lesz a legalkalmasabb? Miképpen gondoskodjunk a tettes fejlődéséről? Mi módon javulhat meg a legbiztosabban?” A bűntettet elkövető egyént értékelő. hanem azért. Ez a paragrafus kimondja. melyik közegébe írandó? Agyrém. s a lélek magára vállalja a büntetést. valójában azonban bekebelezés. amióta Európa beindította új büntető rendszerét. az ítélet bírói módozataiba másféle megítélési típusok szivárogtak be. A bűnöző lelkére nem csupán azért hivatkoznak a bíróságon. és gondoskodni tud szükségleteiről”. amelyek megkettőzik. nem csupán ítéletet mondtak. amik. amely az elsővel összebogozódva a bűnösség megállapítása körül egy különös. ha felvetődött az őrület diagnózisa. amely. ismerni kell a törvényt: az igazságosan megalapozott ítéletnek ez a három feltétele. megbüntetik őket. őrültség. hogy pontosabbak legyünk. de egy igen messzire visszanyúló folyamat eredményeképp már nemcsak a bűn. diagnosztizáló.

amelyet a jogszolgáltatás és maga a törvényhozás is meggyorsított a következő százötven évben: már az enyhítő körülményeket bevezető 1832-es reform is lehetővé tette az ítélet módosítását a betegség vagy a félőrület feltételezett fokai szerint. hogy kívülről készítik elő a jól megalapozott ítéletet. A büntető törvénykönyv szempontjából ez megannyi törvénykezési abszurditás. de megkövetelhető jogként is magában hordozza az őrület feltételezését. A pszichiáter szakértők hiába tagadják. hogy az „elítélt” megérdemli-e feltételes szabadlábra helyezését. csakis az eljárás beszüntetését. és kívül esnek rajta. mintsem megbüntetni. ha menet közben módosíthatók. most minden bűntett. minél őrültebb. hogy közülük egyik sem rendelkezik valójában az ítélkezés jogával. De ez volt annak a fejlődésnek a kiindulópontja. paragrafus értelmét. hiszen nyilvánvalóan beteg stb. az ítéletek után egyeseknek nincs más joguk. szükségességére. míg mások – a szakértők – nem azért avatkoznak be a folyamatba az ítélet előtt. azt eredményezi. de mégis bírók. Ahelyett. hogy az ember lehet bűnös és őrült. És az elítélő vagy felmentő ítélet nem csupán a bűnösségre vonatkozó ítélet. hogy az ítélet. veszélyes bűnös. a bíróságok ítéletükben lefektették az őrület tényét. hogy az őrület állapota nem vonhat mérsékeltebb büntetést maga után. még ha a törvényes büntetés kifejezéseivel fogalmazódik is meg mindig. hanem a büntetés . hogy az őrület eltörölné a bűntettet a 64. hasznosságára. célszerűbb lesz-e a börtönnél az elmegyógyintézet. annál kevésbé bűnös.Nemcsak az elmebajjal gyanúsított bűnöző vizsgálata. A semmitőszék több határozata ellenére. s akkor is. a 19. hogy alig kodifikált szókinccsel jelezzék. sőt felmentő ítéletet sem. hanem hogy megvilágítsák a bírók döntését. lehetővé teszik. Nézzük meg ezt a három kérdést. képes lesz-e a beilleszkedésre? Ezek a kérdések nincsenek kapcsolatban a 64. Mi a jogi ügyben a pszichiáter szerepe? Nem a felelősség megállapításának a szakértője ő. A fő ítélet körül megszaporodtak az alárendelt hatóságok és a párhuzamos bírók: pszichiátriai vagy pszichológus szakértők. nevelők. vagy ha nem a törvénysértés bíróira. közvetlenül épülnek be az ítélet kialakulásának folyamatába. az esetleges változásokra vonatkozó értékeléseket. orvosi kezelést vagy biztonsági intézkedéseket. Feltételezték. hogy ítéletet hozzanak. de e vizsgálat következményei is megelőzik az ítélete^. az ítélet végrehajtásának tisztviselői. Ezek nem a „felelősség” megállapításának a kérdései. igaz. de néha a büntetőbíróság is élt vele. az ő ítéletükre lesz bízva a törvényes büntetés mechanizmusa: mellérendelt bírók csupán. amelyekről hiba volna azt állítani. hanem a normálisság megállapítását jelenti és technikai előírást egy lehetséges normalizálásra. De ha a büntetések és a bíróság által meghatározott biztonsági intézkedések nincsenek teljesen maghatározva. hogy bűnös. század bíróságai félreértették a 64. hogy törvényt ülnek. paragrafussal. beavatkozást az elkövetők jövőjébe. várható hatékonyságára vonatkoznak csupán. és végső esetben minden törvénysértés törvényes gyanúként. És a pszichiátriai szakvélemény bekérése. amelyekre az 1958-as körlevél óta kell válaszolniuk: veszélyt jelent-e a vádlott? Büntetőmegtorlás alá vonható-e? Gyógyítható-e. jóval az ítéleten túlra. mely megtorol. az okság kijelölését. az ő kezükbe kerül. amelyek arra emlékeztettek. hosszú vagy rövid elzárást kell-e számításba venni. törvényes határozat. Ε műveletek. paragrafus elsődleges értelmezése alapján. S már nem is egyedül mond ítéletet. amely az esküdtszéknél általános gyakorlat. vagy hogy megszüntethető-e a büntetőgyámság. hanem valami egészen mást csinál. mint hogy beindítsák a bíróság által kiszabott büntetés gépezetét. és meghosszabbítja. elmondható. A büntetés adminisztrációjára. Az évek során az ítéletek alkalmazása és egyénekre való igazítása körül kialakult apparátus lelassítja a bírósági eljárást. hanem másokra ruházzák annak eldöntését. Márpedig igen korán. mindenesetre az anomáliáét. Napjaink bírója – akár tényleges bíró. sem a vádlott esetleges őrületével a tett elkövetésének pillanatában. a büntetőadminisztráció hivatalnokai között elaprózódik a büntetés törvényes hatalma. A büntetőeljárás és a büntetés végrehajtása során egész sor mellékper van folyamatban. többékevésbé világosan magában foglalja a normálisság megállapítását. akár esküdtszéki tag – nem ítéletet hoz. de inkább bezárni.

A büntetőmechanizmusok tanulmányozását nem csupán a „megtorló” hatásokra összpontosítom. a humanizmus kibontakozásában vagy az emberrel foglalkozó tudományok kifejlődésében történt változást domborítjuk ki erőteljes. hanem mindazoknak a pozitív hatásoknak a sorába helyezem el őket. amelyre a büntetés hatalma támaszkodik. hogy megváltozzék. De egy dolog mégis különös a modern büntetőbíráskodásban: nem azért vesz magára bíróságon kívüli elemeket. A büntetőbíráskodás teljes egészében törvényszéken kívüli elemekkel és személyekkel terhelődött meg. büntetünk. hogyan kell fellépni. ha megpróbálják elfojtani betegségét vagy ha ápolják. hogy állandóan másra hivatkozik. az a mód.tanácsadója. századi fő törvénykönyvekben meghatározottak alapján -. hanem valami mást csinálnak. hogy a büntetőbíráskodáson belül nem bírósági elemként tudja működtetni őket. az igazság egészen új rendszerét. félő. hogy megakadályozza. s ezek között találhatók az új büntetőmechanizmusok. hogy gyógyulást akarunk elérni. s amellyel elfedi rendkívüliségét. Foglaljuk össze az eddigieket: amióta az új büntető rendszer működik – a 18. De milyen forrásokból meríthet az ítéletben megnyilvánuló modern lélek története? Ha beérjük a jog szabályainak vagy a büntetőeljárásnak a fejlődésével.” A büntetőbíráskodás ma csak azáltal működik és kap önigazolást. és ezek (összefonódnak a büntetőhatalom gyakorlatával. amely pedig inkább a hatalom új taktikájának okozata. technika és „tudományos” diskurzusok. hogy lassan tőle idegen elemekkel telítődjék. mi módon kell védekezni vele szemben. hogy „igazságokat” fogalmazzon meg arra vonatkozóan. és az ítélkezés hatalmának egy része nemcsak a törvénysértés bírái elé kerül. Következésképp komplex társadalmi funkcióként fogom fel a büntetést. Ellenvetésként elmondható. és az áthelyeződéssel egészen új célokat látunk. a büntető bíráskodás gyakorlatában az addig ismeretlen szerepek tömegét. hogy a büntetés enyhülésének alapelveként az individualizácié folyamatát állítjuk be. 3.18 akkor azt kockáztatjuk. Ha csak az általános társadalmi formákat tanulmányozzuk. egyedül a „büntetés” oldalára. A büntetések egyre növekvő enyhülése alatt tehát megfigyelhetjük a támadáspont áthelyeződését. mindenki láthatja. Durkheimet követve. neki kell megmondani. A büntetéseket a politikai taktika perspektívájába helyezem el. A büntetőjog történetét és az emberrel foglalkozó tudományok történetét nem két külön . még ha első pillantásra ezek marginálisnak látszanak is. mekkora akaratszabadsággal követte el a törvénysértő a tettét. most javaslatokat tesz „orvosi-jogi” kezelésre. amelyek a hatalom egyéb eljárásainak általánosabb területén nyerik el specifikusságukat. amelyeket magukkal vonhatnak. de ezzel csak azt mondjuk ki. s nem bírósági rendszerekbe Írja be magát szüntelenül. hanem mint olyan technikákat. hogy felrajzolja a modern lélek és az új büntetőhatalom együttes történetét. egy általános folyamat végeredményeképpen a bírók ítéleteikkel nem bíráskodnak. amelyből szabályait meríti. de hiába váltotta ezt ki egy bűntett. hogy számunkra ez csak funkció. hogy tisztán és egyszerűen csak büntessen: „Természetesen ítéletet hozunk. ahogy a bűnössel bánunk. J Ε könyv célkitűzése az. és 19. Erre az újraminősítésre a tudás hatalmazza fel. mint önmaga. mi jobb. hogy jogilag minősítse és lassan a büntetés szigorúan vett hatalmába integrálja őket. a jelenlegi tudományos-bírósági együttes genealógiáját. „veszélyes-e” a beteg. s az a jog rendeltetése. amelytől önigazolást kap. A története kezdetén a pszichiátriai szakvélemény feladata az volt. 2. épp ellenkezőleg. amelyre kiterjeszti hatását. hogy ez a bíráskodás tisztán és egyszerűen törvényes büntetés legyen. valamint hogy felmentse a bírót az alól. azért. Tanulmányom négy általános szabályt követ: 1. mozdulatlan és elsődleges tényezőként. hanem más fórumokhoz is. A büntetés módszereit egyáltalán nem a jogszabályok vagy a társadalmi struktúrák jelzéseiként elemzem. hogy a kollektív érzékenységben. külső. Tudás képződik. hogy ebben nincs semmi rendkívüli.

hogy a törvénysértések meghatározása és perbe fogásuk viszont azért történik meg. a kényszermunka. hirtelen megnő a testi büntetés – a test lévén az esetek többségében az egyetlen elérhető vagyontárgy. hogy megtorolják a törvénysértéseiket. hanem egy egész sor pozitív és hasznos következményhez kötődnek. a megszüntetést. De az általános sémából biztosan átvehetjük azt. röviden. elmondható. használhatják az egyének perbe fogására vagy a kollektív felelősség felidézésére. amelyet a háborúk vagy a kereskedelem biztosít. előnyben részesítheti a megbűnhődést. aki ebben az irányban kezdett el dolgozni. esetleg mindkettőre. hogy társadalmainkban a büntető rendszereket a test egy bizonyos „politikai gazdaságtanába” helyezhetjük bele: nem erőszakos vagy véres büntetéseket mondana ki ugyan. s erről nem tudnak számot adni a társadalom alapvető etikai választásai. Ε szigorú összefüggési rendszerrel kapcsolatban volna néhány kritikai megjegyzés. Nyilvánvalóan jogos az erkölcsi eszmék vagy a jogi struktúrák alapján összeállítani a büntetések történetét. hogy az ember. hogy [megváltozott az a mód. hogy én vagyok az első. hogy munkaerőtöbbletet biztosítsítson – „polgári” rabszolgaságot alkosson amellett. felváltja a javító szándékú fogság. a 19. hogy az embert a tudás tárgyának tekintsék a „tudományos” státusú diskurzusban. melyek feladata a fenntartás (és ebben az értelemben. a normális vagy az abnormis egyén mint a bünte tőbeavatkozás tárgyai. a javítóintézet – az Hôpital général. ha a törvényes büntetések arra valók. ez nem vitás. s vajon nem függ-e mindkettő ugyanegy „ismeretelméleti-jogi” képződmény formálódásának a folyamatától. működési területükre kell visszahelyezni őket. De nem állítom azt. amelyekben hatásukat kifejtik: így például egy rabszolgákon alapuló gazdasági rendszerben a büntetőmechanizmusok szerepe az. amelyek érintkezése zavaró vagy üdvös hatással volt egyikre vagy a másikra. s még amikor „enyhe” módszereket használnak is. a kizárást. van-e közös mátrixuk. De .területként kezelem. a feudalizmusban és olyan korban. amikor a pénz és a termelés még fejletlen. hogy a büntetőrendelkezések nem egyszerűen „negatív” mechanizmusok. vagy lehet a megjavulás elérése a célja. Egyszóval megkísérlem a büntető módszerek átalakulásának tanulmányozását. amelyek elzárnak vagy megjavítanak. amelyből a hatalmi viszonyok és a hatalom tárgya kapcsolatának közös története olvasható ki. a megakadályozást. a Spinhuis vagy a Rasphuis -. a lélek. a politikai rendszernek vagy a hiedelmeknek megfelelően lehet szigorú vagy elnéző. De mivel az iparosodás a munkaerő szabad piacát követeli meg. hasznosságáról és engedelmességéről. század büntetőmechanizmusaiban csökken a kötelező munka. és hogy ebben a szerepében a társadalmi formáknak. Szétfoszlik az illúzió. a büntetés humanizálódásának és az ember megismerésének együttes vezérelveként helyezem el a hatalom technológiáját. Azt kutatom. hogyan kettőzzék meg a bűntettet. hanem azt kutatom. 4. meg kell mutatni. hogy a büntető rendszer mindenekelőtt (ha nem kizárólag) a bűncselekmények megfékezésének a módja. Inkább a „konkrét büntető rendszereket” elemzik. hogy a büntetőmechanizmusokat és funkcióikat fenntartsák). ahogy hatalmi viszonyok invesztálódnak a testbe. hogy vajon a lélek belépése a büntetőbíráskodás színpadára s vele egy egész „tudományos” apparátusé vajon nem annak következménye-e. ahol a bűnök megbüntetése nem az egyetlen mozzanat. társadalmi jelenségként tanulmányozzák őket. mindig a testről van szó – a testről és erejéről. Ily módon a büntetés enyhülését mint a hatalom technikáját elemezve megérthetjük. amelyek lehetővé teszik az elfojtást. a test politikai technológiájából kiindulva. felosztásáról és alávetéséről. Rusche és Kirchheimer ilyen értelemben hozta kapcsolatba a különböző büntetőmechanizmusokat azokkal a termelési rendszerekkel. a büntető manufaktúra a kereskedelmen alapuló gazdasági rendszer fejlődésével jelenik meg. s az alávetettség egy sajátos módja miképpen eredményezte azt. azt látjuk. * 20 Rusche és Kirchheimer nagy könyvéből néhány lényeges kiindulási pontot jegyezhetünk meg.

foglalkoztak vele mint a szükségletek és az étvágyak székhelyével. Vagyis lehet „tudás” a testről. hatalombetétjük invesztálódik. nagyrészt termelőerőként való megalkotása csak akkor lehetséges. manővereknek. idomítják. a hatalom ellen folytatott harcban. s hogy uralmának megvalósulásait nem a „birtokbavételnek” kell tulajdonítanunk. s . mint szerződés. mint amilyen az erőszak vagy az ideológia. meg lehet szervezni. Tanulmányozták a testet a történelmi demográfia vagy a történelmi patológia területén. inkább állandó küzdelem. Ez utóbbiak rászorulnak. mint birtokol. Bizonyos mértékben a hatalom egy mikrofizikájáról van szó.Összeállítható-e a testek történetének alapján. ugyancsak a felettük gyakorolt hatalom hatásaira támaszkodnak. amit a test politikai technológiájának nevezhetnénk. amelyeket az apparátusok és az intézmények mozgatnak meg. Mindent összevetve el kell ismerni. jeleket követelnek tőle. lehet hatni az anyagi elemekre. s hogy milyen helyet kellett adni a társadalmak történetében az olyan biológiai „eseményeknek”. vagy hódítás. s ez több. rájuk támaszkodik. lehet kifinomult. kényszerként vagy tiltásként azokkal szemben. akik nem rendelkeznek vele. szertartásokra kényszerítik. a gesztus és a viselkedés szintjén termeljék újra a törvény vagy a kormány általános formáját. mint a mikrobák és a vírusok támadásainak célpontjával: kimutatták. működéseknek. gyakran darabokból. a test. hogy a benne megnyilvánuló hatalmat nem mint tulajdont. mint ahogy ők is. lehet közvetlen is. az erőt ki lehet játszani érő ellen. fizikai. amely területeket kebelez be. általuk és -rajtuk keresztül érvényesül. hogy csak a bűnös titkos lelkét veszik célba? A történészek már hosszú ideje elkezdték írni a test történetét. A test politikai invesztálását bonyolult és kölcsönös kapcsolatoknak megfelelően közgazdasági hasznosításához kötik. akár valamelyik állami apparátusban. mint amilyen a bacilusok elterjedése vagy az élettartam meghosszabbodása. Egységes végeredménye dacára sem más legtöbbször. nem kell fegyverhez vagy terrorhoz folyamodnia. mindig cselekvésre kész kapcsolathálózatot kell kiolvasnunk belőle. sokkal inkább állandóan megfeszített. milyen mértékben hatnak történeti folyamatok abban a szférában. amikor azt állítják. ritkán fogalmazódik meg folyamatos és rendszeres diskurzusokban. a hatalmi viszonyok azonnal hatnak rá. a test csak akkor lesz hasznos erő. technikailag átgondolni. 21 De a test közvetlenül is behatol a politika területére. kínozzák. hogy ez a hatalom inkább „gyakorlódik”. Ez a technológia. akik fölött az uralmat gyakorolják. hogy ezek a kapcsolatok messzire nyúlnak. technikáknak. érvényre juttatják vagy némely eljárást előírják. vagy egymástól elütő eszközöket és folyamatokat hoz működésbe. amelyet birtokban lehet tartani. megfékezheti erőit. Ε mikrofizika tanulmányozása feltételezi. természetesen. ha termelő test és ugyanakkor alávetett test. hanem mint stratégiát kell elgondolni. Ezt a hatalmat másrészt nem tisztán és egyszerűen alkalmazzák. s mégsem lenni erőszakosnak. s nem lokalizálhatok az államnak az állampolgárokkal vagy az osztályoknak egymással való kapcsolataira. a társadalom sűrűjébe. amely nem pontosan a test működésének a tudománya. amely szakítást hoz létre. felhasználják. ha alávetettségi rendszerbe kerül (ahol a szükséglet is gondosan kidolgozott. de amelyeknek érvényességi területe valamiképpen e fő működési módok és a maguk anyagiságában és erőikkel együtt felfogott testek között található. hanem stratégiai pozíciójának hatásegyüttese – ez a hatás nyilvánvalóvá teszi és olykor megújítja azok pozícióját. Ezt az alávetettséget nem csupán olyan eszközökkel lehet elérni. De mechanizmusaival és hatásaival a technológia maga egy egészen más szinten helyezkedik el. szétszórt. Ráadásul nehéz volna megjelölni a helyét akár az intézmények egy meghatározott típusában. épp akkor. az alávetettséget ki lehet számítani. taktikáknak. körülzárják. amit a létezés merőben biológiai talapzatának gondolnánk. megjelölik. s nem érik be azzal. hogy az egyén. mintsem egy olyan kiváltságot. mint változó formájú eszközkészlet. mint legyőzésének képessége: ez a tudás és ez a megfékezés alkotja azt. törmelékből áll össze. kiszámított és felhasznált politikai eszköz). hanem hajlamoknak. munkára fogják. Ez azt jelenti. s mégis fizikai természetű maradhat. nem az uralkodó osztály megszerzett vagy megőrzött „kiváltsága”.

hiszen azon az ideiglenes elemen kívül. mivel a tudás kiszolgálja vagy mert hasznosságánál fogva alkalmazza). Nem a jogi elméletek következményének kell tartani. a tudással kapcsolatban elvetjük az „érdekelt” és az „érdek nélküli” oppozícióját. hogy a büntetőtechnikákat – akár a testet kaparintják meg a kínzás rituáléjában. figyelembe kell venni. s nincs olyan tudás sem. Lehet. sem új működési móddal vagy az intézmények lerombolásával. Egyszóval nem a megismerés alanyának tevékenysége hozza létre a hatalom szemszögéből hasznos vagy csökönyös tudást. erőforrásaival és erejével) felfogott állam tanulmányozása volna. egyszersmind ne képezne hatalmi viszonyokat. egyszersmind összefűzték a király személyét. amelyek mindegyike a hatalmi viszonyok – akár átmeneti – konfliktusaihoz. amelynek alapján azt képzeljük. a megismerendő tárgy és a megismerés módozatai mind lényegileg benne foglaltatnak a hatalom-tudásban és ennek történelmi átalakulásaiban. akár a lelket veszik célba – vissza kell helyezni e politikai test történelmébe. egyedül a mechanizmus és a módozat sajátossága érvényes. Ábrándozhatnánk politikai „anatómiáról” is. más jelentést adva a szónak. a birtoklás metaforáját. Arról van szó. amelyek megkülönböztették. sem egyenértékűség. ahol felfüggesztjük a hatalmi viszonyokat. de nem is a test és közvetlen környezetének mint kis államnak a tanulmányozása. hogy a megismerő alany. A „hatalom-tudás” ezen viszonyait nem a megismerés valamely alanyából kiindulva kell elemezni. jogi mechanizmusok rakódtak rá. csak ott lehet tudás. a bizonytalanság gócait. amely születik és meghal. s a királyság fizikai. hogy a hatalom őrültté tesz. Kantorowitz22 figyelemre méltó elemzést adott annak idején „a király testéről”: kettős test. hanem a politikai anatómia egyik fejezetének. amely ne feltételezne. amelyen létrejött. Ε „mikrohatalmak” felborulása nem engedelmeskedik tehát a „mindent vagy semmit” törvényének. melyek invesztálják az emberi testeket. viszont egyetlen lokalizált epizódja sem írható be a történelembe.ha van folytonosság (s valójában e kapcsolatok mint bonyolult fogaskerékrendszerek egész sora. harcaihoz. és alávetettségi helyzetbe hozzák. megfordíthatóságához vezethet. S végül nem egyértelműek. itt nincs sem analógia. amely a hatalom rendszeréhez viszonyítva vagy szabad. hanem épp ellenkezőleg. hogy hatalom és tudás közvetlenül feltételezi egymást. Talán le kell számolnunk azzal a hitünkkel. amelyeket azon a hálózaton indukál. hogy le kell számolnunk egy egész hagyománnyal. mégis érinthetetlen támaszaként őrződik meg. s hogy csak parancsain. a monarchia politikai elmélete. hogy nincs hatalmi viszony anélkül. jól illeszkednek egymáshoz e formában). mint amit Petty és kortársai értettek rajta a 17. következményein és érdekein kívül fejlődhet ki. jelzőberendezésként. a megismerés modelljét és az alany elsőbbségét. miközben a tudás tárgyává teszik őket. században. nem érhető el egyszer s mindenkorra az apparátusok új ellenőrzésével. a szerződés vagy a meghódítás modelljét. egy másikat is tartalmaz. a krisztológiai modellhez közel eső dualitás köré ikonográfia szerveződött. számtalan szembenállási pontot határoznak meg. hogy a hatalommal kapcsolatban elvetjük az erőszak-ideológia oppozícióját. s ez utóbbiak hatásai. hogy ne képződne a tudás korrelatív területe. amely fennmarad az időkön át. amely központi elemeit a . vagy nem. Nem a „testként” (alkotóelemeivel. hogy bölccsé váljék az ember. a hatalomról való lemondásnak ezzel szemben az az egyik feltétele. hanem a hatalom-tudás s a hatalom-tudást át– meg átszövő és alkotó folyamatok és harcok határozzák meg a megismerés formáit és lehetséges területeit. A „politikai testet” anyagi és technikai elemek együtteseként kezelnék. a korona követelményeit és egy egész rituálét. Ismerjük el inkább. a középkorban megfogalmazódott jogi teológia szerint. csupán a hatásai által. hogy a hatalom kitermeli a tudást (és nem egyszerűen azért részesíti előnyben. A test politikai invesztálásának és a hatalom mikrofizikájának elemzése azt feltételezi tehát. kommunikációs csatornaként szolgálnának és támaszpontként a hatalom és a tudás viszonyainak. amelyek fegyverként.

hanem sokkal inkább a büntetés. a levegőtlenség és a zsúfoltság. visszaemlékezések és kirohanások e kicsiny. amit Kantorowitz tiszteletére az „elítélt legkisebb testének” nevezhetnénk. hogy az uralkodó személyét érintő „hatalomtöbbletet” hozzon létre. a filozófiai gondolkodás vagy a technikai beavatkozás tárgya. azokra. az iskolásokra. Az ember. A másik pólusra az elítélt testét képzelhetjük. amellyel azokat jelölik. mint ahogy ezekről van szó a megszámlálhatatlanul sok diskurzusban. az éhség. a teológusok álmát nem váltotta fel egy valódi ember. hanem olyan elem. realitása van. jelentéktelen anyagiságok inspirációjára születtek. A büntetőhatalom „mikrofizikájának” története ekkor a modern „lélek” genealógiája vagy annak egy része lenne. a mostoha körülmények ellen. oly mértékben. hogy nem eleve vétkesként és büntetendőként születik. létrehozza a saját szertartását és egy egész elméleti diskurzust. A több mint egy évszázada tartó fizikai nyomor ellen lázadtak: a hideg. a tudás meg visszakapcsol a hatalom hatásaihoz és erősíti őket. tudatra stb. hogy a lélek illúzió vagy ideológiai következmény. Ebben a lélekben nem egy ideológia újjáélesztett maradványait kell látnunk. az ütések ellen. Kinek-kinek jogában áll. hogy általában a büntetések és a börtön szabják meg a test politikai technológiáját. amelyet a „lélek” technológiája – a . amelynek révén a hatalmi viszonyok teret adnak a lehetséges tudásnak. hogy vak követelőzést lásson vagy különös stratégiákat gyanítson bennük. s ez a létezés csak egy része az uralomnak. akiről beszélnek. Az utóbbi években börtönlázadások törtek ki a világon majdnem mindenütt. a hatalomnak ez a testre irányuló technológiája volt a tét. A lélek egy politikai anatómia hatása és eszköze. az őrök ellen. Ε realitás-referenciára különböző fogalmak épültek: pszichére. tudományos technikákat és diskurzusokat emeltek rá. Ezek a diskurzusok és lázadások. hogy létezik. Elemezni kellene azt. a felügyelet. de a komfort ellen is. De annak igen. hanem a jelen. az elítélt alávetett testét érő többlethatalom nem hoz-e létre egy más típusú megkettőződést? A testetlen megkettőződését. az őrültekre. Nem a történelem tanított meg arra. akiket betörnek és megjavítanak. hanem hogy „hatalomhiányt” kódoljon. Célkitűzéseikben. szubjektivitásra. a lélek a test börtöne. s életük végéig ellenőrzés alatt tartanak. akikre felügyelnek. mint ahogy Mably nevezte. Ε lélek történelmi realitása a keresztény teológia által bemutatott lélektől eltérően az. a testek szintjén. személyiségre. a gyarmatosítottakra. a „leiekét”. a tudás. fogaskerékrendszer. és akinek felszabadítására felszólítanak minket. szabdalódott fel az elemzés területe. amennyiben ez az anyagiság a hatalom eszköze és vektora. amelyet a 19. a test felületén. a bűnhődés és a kényszer eljárásaiból. jelszavaikban. akiket büntetésnek vetnek alá. század elejétől kezdve produkált a börtön.megkoronázás. hanem az anyagisága. nem azért. Nincs értelme azt mondani. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: a lelket. a gyerekekre. amelyben a hatalom egy bizonyos típusának hatásai és a tudásra való hivatkozás illeszkednek egymásba. Valóban lázadásról volt szó. hogy a test körül. Ez a valós és testetlen lélek egyáltalán nem szubsztancia. a testen belül állandóan létrejön azon hatalom működése következtében. akiket valamilyen termelőgépezethez rögzítenek. Ε lázadásoknak csak anyagi célkitűzései lettek volna? Vagy ellentmondásokkal teli lázadások voltak. amely a megbüntetettekre nehezedik – illetve általánosabban azokra. A politikai mező legsötétebb régiójában az elítélt a király szimmetrikus és megfordított alakját rajzolta ki. nagyon is kezdetleges vagy nagyon is tökéletesített kerete volt a tét. lefolyásukban volt valami paradoxon. de a pszichiáterek ellen is? Valójában testekről és anyagi dolgokról volt szó e mozgalmakban. Ha a hatalomtöbblet a király oldaláról testének megkettőződését váltja ki. hanem sokkal inkább a testre ható hatalom egy bizonyos technológiájának tényleges korrelátumát kellene felismernünk benne. maga a börtön teste ellen. ez hívja létezésre. a málladozó falak. amelyet a hatalom gyakorol a testre. „Lélek” lakja. Nem a börtön nagyon is sanyarú vagy nagyon is steril. a temetés és a behódoltatás szertartásai jelentik. már önmagában is egy saját magánál mélyebb alávetettség eredménye. neki is megvan a maga jogi státusa. belőle kiindulva dicsérik fel a humanizmus erkölcsi igényeit.

abban a mértékben. A történelmi fejlődés és az intézmények különbözősége módfelett megnehezítené. 1831. 1832. amelyek a zárt épületben felhalmozódhatnak. a pszichológusoké és a pszichiátereké – nem tud sem elleplezni. 1757. E. augusztus 30. In: An-nés sociologique. 2e série. hogy a jelen történelmét írom. Guattarival együtt végzett. IV. s el kellene mondanom.201-214. LXXII. Idézi Saint-Edme: Dictionnaire de pénalité. amennyire szörnyeteg.nevelőké. 13. június 3.. 15. decemberi. A börtön születését a francia büntetőrendszerben vizsgálom.. 23. Β. A korra jellemző felfogás: a bűnöst. Kantorowitz: The King's two bodies. 22. Ch. G. t. amely örökösen fogva tartja”. 1937. Castel Psychanalysme című munkájából. t. Vö. II. L.30. Hosszú oldalakat idézhetnék R. Gazette d'Amsterdam. de Beccaria: Traité des délits et des peines. C. Merő anakronizmus volna? Nem. Teeters: The Cradle of the penitentiary. 3. Ennek a börtönnek a történetét szándékozom megírni.. Ε. hogy a részletekbe bocsátkozzam. 1789. G. Az árulók fájdalmas halálát W. Pièces originales et procédures du procès fait à Robert François Damiens. t. ha ezt úgy értjük. hogy a múlt történelmét a jelen szavaival írom le. 7. 16. Archives parlementaires. a kommentátor hozzáfűzi: „Ebben a néző számára rémisztő fájdalmas halálban a bűnös nem szenved sem nagyon. Ebből a kiadásból fogunk idézni. 1838. 105. t. 45. Névtelen szöveg. 2. május-június. K.. . Gazette des tribunaux. In: N. 1764. 1825. Ε. Le Roy-Ladurie: „L'histoire immobile”. de Mably: De la législation. Rusche és O. 18991900. t. 4. Utalásaimmal és idézeteimmel nem tudom kellően érzékeltetni. 10. 5.23 JEGYZETEK 1. mennyire le vagyok kötelezve P. 275-277. sem hosszan. 1974. A. 11. 20. 1935. április 1.. mennyit köszönhetek könyvem megírásában G. a test valamennyi politikai invesztálási módjával. s nagyon is sematikus vállalkozás volna az egész jelenségegyüttes rekonstruálása. A szülőgyilkos számára „vasketrecet kell készíteni vagy mély sötétzárkát vájni. Faucher: De la réforme des prisons. XXVI. L. sem kompenzálni. 17. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. III. 1791. IV. Oeuvres complètes. 1937. Kirchheimer: Punishment and social structures. ha ezt úgy értjük. 1966.274-282. Hibbert: The Roots of evil. 1847. A fordítás dátuma 1776. 19. IX. Durkheim: „Deux lois de l'évolution pénale”. 9. 161. De Molène: De l'humanité des lois criminelles.. 720. In: N. Robert Vaux: Notices. Zevaes: Damiens le régicide. Teeters: Theywerein prison. hogy az angol törvényhozó hatalom humanitását hangsúlyozza az 1760-as régi királyi ediktummal szemben. 1701-ben kiadva. Blackstone írja le: Commentaire sur le Code criminel anglais. meg kell fosztani a fénytől: ne lásson és őt se lássák.. Rusch a „Society for promoting political enquiries” előtt. In: Annales.” 12. 372-374. 1939. Hélie-féle (1856) kiadásban: 101. hogy annak csak egyik eszköze. 1757. In: A. Nórának. 8. A F. K. 6. 14. amelyet F. 326. Igen. Vö. azon egyszerű oknál fogva. 21.529-530.85-86.24. Louis: „Rapport sur la guillotine”. Vö. Deleuze-nek és annak a munkának. 18. Annales delà Charité. 1959. Mivel a fordítás célja. 1830.

hogy vannak még könnyebb büntetések is. amely ha nem is mérhető pontosan. Mai szemmel nézve a halálos ítéletek száma magasnak tűnhet fel a klasszikus kor büntetőrendszerében: A Châtelet-ben hozott rendeletek 1755-1785 között 9-10%-ban halálbüntetésre vonatkoznak – kerékbetörésre. a . miután végtagjait összetörték. akár úgy.”1 És Soulatges. hogy ne alkalmazzák egyik-másik különlegesen szigorú rendeletet. a halál is kínzás. mások fejét összetörték. s mielőtt befejeződne a létezés. Nemcsak a nagy. Mi is a kínzás? „Fájdalmas. vannak. A kínzás technika. többé-kevésbé kegyetlen testi büntetés”. összehasonlítható és rangsorolható.2. akár úgy. másokat arra. Ahhoz. bitófára vagy máglyára. ostorozás. mondta Jaucourt. s ezután felakasszák. kitiltás. megbélyegzés.3 De ne feledjük. három fő kritériumnak kell engedelmeskednie: először is egy -bizonyos mennyiségű fájdalmat kell okoznia. amelyen sokáig tart a haldoklás.4 Az ítéletek túlnyomó többsége mindenesetre száműzést vagy pénzbírságot mondott ki: a Châtelet jogszolgáltatásában (amely a viszonylag súlyos bűncselekményekről ítélkezett) a száműzés 1755 és 1785 között a kiszabott büntetéseknek több mint a felét tette ki. voltak. amennyiben nemcsak az élet jogától való megfosztás. hogy megváltoztatták a bűntett minősítését. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. a bűn természete. akiket akasztófára ítélnek. kinyeri belőle a „legkülönösebb haláltusát” („the most exuisite agonies”). akiknek nyelvét kivágták. hanem alkalom és lehetőség a szenvedés kiszámított fokozataira: a fej vesztéstől – amely egy mozdulattal. A kínhalál összefüggésbe hozza a szenvedést – a test megtámadásának típusát.2 Flandria Parlamentje 360 ítélet közül 39 halálQsat hozott 1721 és 1730 között (és 26-ot 500 közül 1781-1790 között). ünnepélyes kivégzéseknél. ostorozás. hogy a szabályos bírósági büntetés szigorát megkerüljék. amely már-már a végtelenségig nyújtja a szenvedést. de nem szabálytalan és nem vad. hosszúságát – a bűntett súlyosságával. olykor maga a királyi hatalom jelezte. nyilvános megkövetés. rövid időre szóló börtönbüntetés. „A természetes halálbüntetés felölel mindenféle halálnemet: van. hogy elvetették a nagyon súlyosan büntetett törvénysértés perbe fogását. De ráadásul mindezt szabályozta^ is. akiket komolyabb bűnökért élve kerékbe törtek. akiknek fejét vették.” A java fizikai büntetés. A szokások. pellengérre állítás. a máglyahalált és a kereket. egy pillanat alatt következik be: ez a kínzás nulla foka – egészen a felnégyelésig. több évig tartó gályarabság. majd hozzáfűzte: „Megmagyarázhatatlan jelenség. és nem hasonlítható a féktelen haraghoz. Ε nem testi ítéletek nagy részét kiegészítő büntetés címén kínzás kísérte: kikötés. kínvallatás bizonyítékokkal. akiket négy lóval felnégyeltek. hogy egy ítélet kínzás legyen. intenzitását.6 A kínhalál a szenvedés egy egész mennyiségi művészetén nyugszik. FEJEZET A KÍNPAD LÁTVÁNYA Az 1670-es királyi rendelet a büntetőgyakorlat általános formáit a forradalomig szabályozta. de értékelhető. és utána elevenen megégettek. Lássuk a kiszabott büntetések hierarchiáját: „Halál. száműzés. hogy a sokoldalú képzelet mekkora barbárságra és kegyetlenségre képes. és végül pénzbüntetések – bírság vagy elkobzás. A büntető rendszer borzalmas arzenálja és a mindennapos gyakorlat között nagy volt a szakadék. hanem járulékos formában is a büntetés nagy részét a kínzás tette ki: a komolyabb ítéletnek tartalmaznia kellett valami fájdalmasat. A tényleges kínhalál távolról sem tartozott a leggyakoribb büntetésnemek közé.”5 Megmagyarázhatatlan talán. mintegy mellékesen hozzáteszi. hogy a bíróságok megtalálták a módját. az elítélt státusa szerint változik az alkalmazásuk. a pénzbírság néha ostorozással járt. hogy kezét levágják vagy hogy nyelvét kivágják. másokat megfojtottak s utána kerékbe törtek. amelyekről a királyi rendelet nem ejt szót: a sértett személynek adott elégtétel. voltak. azt ezer halálra aprózva fel. feddés. a kínhalál az élet visszatartásának a művészete a szenvedésben. minőségét. s a közbeeső állomásokon ott találjuk az akasztást. voltak.

s hogy mennyi idő elteltével van helye ennek az irgalmas gesztusnak). S az elrendelő igazságszolgáltatás oldaláról a kínzásnak harsánynak kell lennie. az áldozatok rangjával. hogy a kínzás egy rituálé része. hogy nem ismerte a vádat. Az áldozatot meg kell bélyegeznie: arra szánják. ez nem szégyen. ha az ítélet kínzással jár. sértegessen. megkínzás és szenvedés emlékét. a haldoklás tartamát a máglyán vagy a keréken (a bíróság dönti el. amelynek teljes napvilágnál létre kell hoznia a bűntettet. A kínzásnak alávetett test először is a bírói szertartásrendbe ágyazódik be. a tanúk kizárása előtt lehetetlen volt megtudnia. nem engesztel ki: olyan jeleket „rajzol az elítélt köré vagy még inkább a testére. A vizsgálóbírónak viszont joga volt elfogadnia névtelen feljelentéseket. s aper utolsó pillanatáig lehetetlen volt érvényre juttatnia a bizonyító tényeket. annak igazi mivoltában. aki elszenvedi: a kínzás. hogy csalárdul vallasson. Nélküle zajlott. akárcsak az európai országok többségében – Anglia feltűnő kivételével – a bűnvádi eljárás. titkos volt: ugyanis nemcsak a közönség. hogy megismerje a feljelentők nevét. nem véletlenszerűen vagy egyszerre csap le a testre. akár lármával. kivételes hatalom az uralkodó és bírái számára. akár azért. amely kíséri. Mindezt tetézi. mindenestre nagy tapasztalatokon nyugvó fizikai-büntetőügyi tudásról van szó.tettes személyével. hanem az erejét kinyilvánító igazságszolgáltatás szertartásrendje. hanem a vádlott számára is átláthatatlan. elvesztette a mértéket. Ebből ered minden bizonnyal az a szokás. A büntetőliturgia egyik eleme. még akkor is. Az eljárás titkos és írásos volta azt az elvet tükrözi. ezt az igazságot a bírák készen kapták. ajak vagy kivágott nyelv). amennyire ez lehetséges”. amelyeknek nem szabad eltörlődniük. amely. Ayrault feltételezte. mondta útbaigazításul az 1498-as ediktum. hogy ismerje az eljárás iratait. az áldozatok megjelölésére és a büntetőhatalom kinyilvánítására szolgáló megszervezett rituálé ez. iratok és írásos jelentések formájában: számukra ezek az elemek képezték a bizonyítékokat: csak egyszer találkoztak a vádlottal. akár hogy érdemlegesen részt vehessen a védelemben. hogy a halál után is folytatódik a kínpad szertartása: a holttestet elégetik. s nem egy olyan igazságszolgáltatás elkeseredett csapkodása. magáról megfeledkezve. az út mentén közszemlére teszik. hogy a bűnvád területén az igazság kimutatása abszolút jog volt. hogy ennek az eljárásnak (mely lényegében a 16. amikor az a funkciója. Franciaországban. A kínzás „túlzásaiba” a hatalom egy egész gazdaságtana invesztálódik bele. a bizonyítékokat. hogy azonnal meg kell-e fojtani a kivégzés előtt állót vagy halálára kell-e hagyni. hogy becstelenné tegye azt. amelyet a vádlottba invesztált. Az igazságszolgáltatás minden lehetséges szenvedésen túlra üldözi a testet. egészen az ítélethirdetésig. az emberek emlékezete mindenesetre megőrzi az annak rendje s módja szerint megállapított kikötés. pellengérre állítás. amely két követelményt elégít ki. egy kissé diadalt kell ülnie. bíróságok és bűntettek szerint kombinálódnak: „Dante költészete törvénybeöntve”. a megcsonkítás típusát (levágott kéz.7 Egyedül és teljhatalommal hozott létre egy igazságot. a vádlott előtt elrejteni az ügy természetét. akár a testen hagyott heg révén. Nem bármelyik testi büntetést kíséri büntető kínzás: a szenvedések válogatott módjáról van szó. joga volt arra. a testet gyékényen vonszolják. Az 1670-es rendelet. hamuját szétszórják. A büntetőbíráskodás rendjében a tudás a perbe fogás abszolút kiváltsága volt. hogy „megtisztítsa” a bűnt. részletes szabályok szerint számítják ki: megszabják az ostorcsapások számát. a tüzes vas helyét. Ε különböző elemek megsokszorozzák az ítéleteket. amely összefoglalta és bizonyos pontokon elmélyítette az előző korszak szigorát. a terhelő körülményeket. lehetetlen volt. hogy ellenőrizze az eljárás szabályszerűségét. mondta Rossi. lehetetlenné tette a vádlott számára. mindenki által láthatónak. Még a túlzó erőszakosság is dicsőségének tartozéka: ha a bűnös nyög és kiabál csapásai alatt. „A legbuzgóbban és a legtitkosabban. A fájdalomnak megvan a maga jogszabálygyűjteménye. a tanúvallomásokat. mire vonatkoznak a tanúvallomások. vagy legalábbis úgy. hogy ítélethirdetésük előtt kihallgassák. században megszilárdult már) . lehetetlen volt ügyvédet fogadnia.

milyen természetű legyen a hivatásos bizonyíték. de önmagukban. félelem attól. Bíráskodási funkciójuk van. féktelenkedés a peres felekkel. amelyeket valódinak kell tekinteni. vagy ilyen a gyilkosságot megelőző életveszélyes fenyegetés) . hogy igazságtalan volt az ítélet. vagy vajon kevésbé nyomós bizonyítékokkal ki kell egészíteni? Két. kombinálódhatnak és kitehetnek egy fél bizonyítékot. bármilyen nagyszámnak legyenek is. amit egyetlen szemtanú állít.). hogy kétség férjen a tény igazságához („teljes” bizonyíték például. a félig teljesek testet sújtó ítélettel járhatnak. S mivel a bizonyítékok a számtan pontos szabályai szerint kombinálódnak – két félig teljes bizonyíték kitehet egy teljeset -. s elmondható lenne. melyek nem teszik lehetővé. amelyek csak bizonyos bűntettek esetében szolgálhatnak bizonyítékul. nem tökéletes vagy jelentéktelen bizonyítékok. meztelen karddal kijött onnan. ha két feddhetetlen tanú azt állítja. nem érnek fel egy teljes bizonyítékkal. De a titkosság nem gátolta bizonyos szabályok betartását az igazság megállapítása érdekében. jelentékeny bizonyítékok. A büntetőügy területén a „törvényes bizonyítékok” rendszere révén egyrészt az igazság bonyolult művészet eredményeként áll elő. amelyek az emberek véleményéből állnak össze (a szóbeszéd a gyanúsított megszökése. bizonyos körülmények között. feltéve ha több van belőlük és egybehangzanak. hogy „vádat emeljenek” a gyanúsított ellen. században is rendszeresen találunk hasonló megkülönböztetéseket: vannak valódi. melytől általában a nép nem tartózkodik. erőszakoskodás. Sőt. ahol nem sokra rá megtalálták a kardvágásoktól szabdalt holttestet). vannak közeli nyomok vagy félig teljes bizonyítékok. azt. amely valójában többé-kevésbé megalapozott vélemény. vagy pénzbüntetést szabjanak ki rá. mesterséges bizonyítékok (érvek). és még ha elszigetelten marad is.” De ez a rendszer másrészt szigorú kényszerűség a bírón. Kazuisztika irányította számtan ez. netán még a bírókkal szemben is”. de sok vitára ad alkalmat: a halálbüntetés kimondásához megáll-hatunk-e egyetlen bizonyítéknál. hogy meghatározza a bírósági bizonyíték felépítését. vagy nyilvánvaló bizonyítékok. mert bármelyik nyom önmagában véve. a király az „uralkodói hatalmat” akarta volna megmutatni ezáltal. mint az az ítélkezési mód. amíg a vádlott ellenbizonyítékkal nem dönti meg őket (félig teljes bizonyíték az. és távoli bizonyítékokkal kombinálni őket? Vannak-e olyan elemek. kiáltozástól és közbeszólásoktól való félelem. Olyan büntetőügyi számtannal van tehát dolgunk. a középkorba visszanyúló hagyomány előírta. Először is azért. de soha nem vonnak halált maguk után. Még a 18. amint kezében véres. közvetlen vagy törvényes bizonyítékok (például a tanúvallomások) és közvetett. feltevéseken alapuló. hogy a Szüntetés joga semmiképpen sem lehet a „tömegé”. e szabályszerűség híján „minden büntetőítélet elhamarkodott volna. ez a rendszer olyan szabályoknak engedelmeskedik. és ha bizonyos személyektől ered (így például semmis a tanúvallomás. s végül vannak távoli nyomok vagy „bizonyító körülmények”. a tökéletlen vagy nem elég nyomós bizonyítékok elégségesek. egymáshoz közel eső bizonyíték mindig egyenértékű-e a teljes bizonyítékkal? Nem kellene-e háromnak helyt adni. ha csavargó adja. „Nem elégséges. meghatározott típusú bírósági következménnyel járhat: a teljes bizonyítékok bármilyen ítéletet vonhatnak maguk után. hogy a bíró olyan meggyőződést alakítson ki.” 11 Eljön az a nap. következésképpen megerősíti a titok elvét.10 Márpedig ezek a megkülönböztetések nem egyszerűen elméleti finomságok. amelynek az a funkciója.az eredete „a zavargástól. hogy meghatározzák a büntetőbizonyítás szigorú modelljét. A reneszánsz nagy jogtudósai által részletesen továbbfejlesztett. hogy kiterjesszék ellene a vizsgálatot. hogy rendetlenség lesz. zavarodottsága a kihallgatás idején stb. amikor a bírósági igazság különleges mivolta botrányosnak tetszik majd: mintha az igazságszolgáltatásnak nem . a „bizonyító körülmények”. 8 A királyi igazságszolgáltatás előtt minden hangnak el kell némulnia.9 vagy éppen „sürgős vagy szükséges” bizonyítékok. amely sok tekintetben aprólékos ugyan. ha „tekintélyes emberről” van szó vagy házi vétség esetén a gazdáról). a titkosság megkövetelte. még ha a vádlott igazában bűnös is lett volna. amelyre minden értelmes ember képes… Nincs helytelenebb. ezzel szemben nyomósabb. amelyeket csak a szakemberek ismerhetnek. hogy látta a vádlottat.

ha a tettes magára vállalja a saját bűnét. aki beismerő vallomást tesz.a közönséges igazság szabályainak kellett volna engedelmeskednie: „Mit szólnának egy fél bizonyítékhoz a bizonyítékokon alapuló tudományokban? Mi volna egy geometriai vagy algebrai fél bizonyíték?”12 De ne feledjük. század végén a . teljes tudatossággal. ezáltal a vizsgálati munka és a bizonyító gépezet szerepét a minimumra csökkenti.” 13 Az írásban rekonstruált bűnben a bűnt elkövető. amelyet a vádlottnak a kihallgatás előtt kell letennie (hamis eskü esetén ott az emberek és Isten ítélőszékének fenyegetése. Van benne valami az egyezségből: ezért megkívánják. a beismerő vallomás. Mint ahogy már a középkori jog is kimondta. aki egyáltalán nem szerette e titkos eljárásokat. ha szigorú szabályoknak van is alávetve. kompetens bíróság előtt fogalmazódjék meg. kiegészítő bizonyítékoknak és védelmeknek kell kísérniük. A büntetőügyi vizsgálat. mondta Ayrault. amely a vádlott távollétében is megalkothatja az igazságot. hogy bizonyítékait felépítse. A beismerő vallomással a vádlott maga is helyet foglal a büntetőügyi igazság létrehozásának rituáléjában. amellyel a vádlott elfogadja a vádat és elismeri megalapozottságát. ez az eljárás szükségszerűen a beismerő vallomás felé irányul. amely a büntetőítélet elnyerésére csak néhány kiegészítő bizonyítékot kíván. hogy nem több.14 A beismerő vallomással a vádlott elkötelezi magát az eljárásban. el kell nyerni a beismerő vallomást. mégis olyan gépezet. a nélküle lefolytatott vizsgálatot önszántából tett állítássá alakítja át. mert a beismerő vallomás olyan erős bizonyíték. hogy ebben az egész inkvizítori típusú eljárásban nagy fontosságot tulajdonítanak a beismerő vallomásnak. hogy egyéb bizonyítékokat szállítson (mindenesetre e legnehezebbek szállítása alól). ha írásos és titkos is. feltéve ha a formák szerint történik. hogy bizonyíték legyen. az igazság számításának eleme. Két okból is: először. amelyet nem követett el. S ebből a tényből kifolyólag. hogy alig szükséges hozzátenni újabbakat. elhitetik. amelyekkel a klasszikus büntetőjog kicsikarja: az egyik az eskü. hogy a bírói bizonyíték eme formális hatalmát belülről szabályozták. aki bűnösnek vallotta magát olyan bűnben. az írásos és titkos bizonyítás kiegészítő irata. annak egyetlen módja. ne képtelenségekre vonatkozzon stb. viszontválasz a vádlott oldaláról. a beismerő vallomás közismertté és nyilvánvalóvá teszi a dolgot. az eskü egyszersmind az elkötelezettség rituális aktusa). A beismerő vallomást egyrészt megkísérlik bevonni a bizonyítékok általános számtanába. ehhez minden lehetséges kényszerítő eszközt fel lehet használni. ha csak a bűntettes szabályos beismerő vallomása van a birtokában. s nem kell a nyomok nehéz és kétséges kombinációi közé merészkedni. hogy a gonoszok igazságosan megbűnhődjenek”. aláírja. De habár a vallomás az írásos vizsgálat eleven és orális ellenpontja az eljárásban. hogy igaz a vizsgálat. alá kell támasztani bizonyítékokkal és formaságokkal. hiszen volt már olyan vádlott. kényszer végeredménye és félig önkéntes egyezség) megmagyarázza azt a két fő eszközt. a vádlót már-már mentesíti attól. önmaguk felett kell ítélkezniük és önmagukat kell elítélniük. Ezt az elsődleges ambivalenciát egy második is tetézi: mint különösen nyomós bizonyítékot. s hogy az igazság teljes hatalma érvényesüljön. „Ha lehet. A 18. felelős és beszélő alany cselekedete. Ebből fakad. az élő igazság szerepét játssza. Hogy az eljárás elveszítse egyértelműen hatalmi jellegét. amit a bizonyítás nagy szakértelemmel és homályban felépített. hogy igazán a vádlott felett aratott győzelem legyen. „Az nem minden. és ő maga is aláírja azt. hogy „spontán” legyen. De másrészt a beismerő vallomás többet ér bármely egyéb bizonyítéknál. a másik a kínvallatás (fizikai kényszer az igazság kicsikarására. mintegy hitelesítés. mint egy a többi bizonyíték között: nem az evidentia rei. de egyszersmind az az aktus. S ebből fakad ambivalens szerepe is. másrészt a vizsgálat ellenpontja. a bírónak kiegészítő vizsgálatokat kell folytatnia. Egy bizonyos fokig magasabb rendű náluk. A beismerő vallomásnak ez az ambivalenciája (egyrészt a bizonyíték eleme. a legnyomósabb bizonyítékhoz hasonlóan önmagában ez sem vezethet az elítéléshez. amelyet ahhoz. „spontán” beismerő vallomás címén meg kell ismételni a bírók előtt). A beismerő vallomás a bűnt elkövető.

15 Sokkal gyakoribb az óvatosságra intő. a kínvallatás nem arra törekszik. hogy a gyanúsított a szeme láttára hal meg).”19 A gyors igazság látszólag ádáz keresésének leple alatt a klasszikus tortúrában megtaláljuk a próbatétel szabályozott mechanizmusát: fizikai kihívás. a bírónak nincs többé joga halálra ítélni. amelyben az inkvizítori típusú peres eljárást vádbeli elemek terhelik. az időpontok az időtartam. Innen ered az a szokás. csak nagyon kevés radikális kritika éri majd a kínzást. az inkvizíció technikáin keresztül azokhoz a hajdani próbatételekhez nyúlik vissza. A megkínzott ekkor nyert. a legerőszakosabb kényszerítés árán is -. nem szabad „kockára tenni az ítéletet. a jogi párbajokhoz. két elemmel működő mechanizmussal hozzák létre az igazságot: a törvényszéki hatóságok vezette titkos vizsgálat és a vádlott által rituálisan végrehajtott aktus elemeivel. amíg a klasszikus büntető rendszert nem értékelik át teljesen. Igaz. a beszélő. kivéve az adut. szenvedő test. mindent összevetve. a súlyok nagysága. amelyet pedig megérdemel. ha a vádlott „állja a sarat”. amelyben. a használatos eszközök. Először is. az igazságszolgáltatás volna a vesztes a viadalban. Vannak bűnözők. Megvan a maga szigorú helye a bonyolult büntetőgépezetben. ha kell. tudniillik a már egybegyűjtött bizonyíték elemeivel vesz részt a játszmában. téttel. biztosítja a két mechanizmus egymásba kapcsolódását. ezért a bírók meggondolatlanul ne folyamodjanak hozzá. elvégre a köz üdvét és érdekét szolgálja. az ékek száma. perorvoslatra tekintettel nem lévő kínvallatással. amely gyakran sehová sem vezet. akit elégségesen terhelnek a legsúlyosabb bűntettek. amelyet „gótikusnak” bélyegeznek. amelyet a legsúlyosabb esetekre tartogattak: „a bizonyítékok fenntartásával” szabták ki a kínvallatást.kínvallatást mint a régi kor barbárságának többi maradványát elítélik: a vadság jele. mert a szabályok értelmében a bíró kénytelen eltekinteni a terhelő bizonyítékoktól. maga is kockázatot vállal (s nemcsak az a veszély fenyegeti. de nem vad. olyan. A bíró megőrizte az összes kártyáját. Semmi nem kétértelműbb nála. a „pácienst” – ezzel a kifejezéssel jelölik a kínzást elszenvedőt – egy sereg. akit kínoznak. hogy a kínvallatás gyakorlata messzire nyúlik vissza: legalább az inkvizícióig. amelynek el kell döntenie az . S ezen a jogcímen. amelyek a vádlóeljárásokban voltak használatosak: az istenítéletekhez. a kínvallatás hatására olyan bűnöket is bevallanak. Szabályozott gyakorlatról van szó. amelynek során arra kérik – ha kell. egyáltalán nem a modern kihallgatások elvadult tortúrája. s ezt vagy kiállja. egyszerű tanács: „A kínvallatás veszélyes eszköze az igazság megismerésének. „állja a sarat”. amelyben a bírók által szolgáltatott bizonyíték technikája olyan vizsgálati eljárásokkal keveredik. és valószínűleg ezen túlra. hogy leplezzenek egy igazi bűntettet …. Valamiféle párviadal folyik a kínvallatást elrendelő bíró és a gyanúsított között. amelyben a leírt bizonyítás szóbeli kiegészítésre szorul. akikbe elég kitartás szorult. kegyetlen. amelyek révén szembeszállnak a vádlottal. amelyeket nem követtek el. A vádlott teste. a kínvallatást elrendelvén. ebben az esetben a bíró a tortúrák után tovább is érvényre juttathatta az összegyűjtött vélelmeket. a rabszolgák kínzásáig. hogy mindenáron kihúzza az igazságot. ha a bizonyítékok elégségesek „az ilyen bűnös halálos ítéletéhez”. De a klasszikus jogban nem emlékként vagy szégyenfoltként van jelen. ezért mindaddig. hogy a peres eljárásban az önkéntes partner szerepét játssza el. Ezért gyakran ajánlják a bíróknak.18 De a bíró. gondos szabályok rögzítik. mert ha ellenáll a tortúrának. de annyit mégiscsak köszönhetett a győzelmének.17 A kínvallatás szigorú törvényszéki játék. a kötelek hosszúsága. a különböző szokásoknak megfelelően. a gyanúsítottat kitartása ellenére sem nyilvánították ártatlannak. hogy a súlyos. ártatlanok. a kihallgató bíró közbelépése – mindezt. különösen kegyetlen és főbenjáró bűnök elrettentő példaként szolgáljanak.”16 Ebből kiindulva a kínvallatás feladatát az igazság kínpadra vonásaként adhatjuk meg. mások. amely pontosan meghatározott eljárásnak engedelmeskedik. Omnia utra mortem. ez igaz. hogy nem ítélték halálra. ne vessék kínvallatás alá azt a gyanúsítottat. fokozatosan súlyosbodó próbatételnek vetik alá. és nem tesz beismerő vallomást. vagy pedig vallomást téve elbukik.

ahol felolvassák az ítélet parancsát. egy súlyos bűn nem elég terhelő bizonyítéka megbélyegezte a gyanúsítottat. de ha ártatlan. együtt dolgozzák meg a páciens testét. amiért kárhoztatják: a hátán. Az igazság kutatása a „kínvallatással” egy. Miképpen használható egy büntetés a vizsgálat eszközeként? – teszik fel a kérdést jóval később. A bűnösből saját elítélésének kikiáltója lesz. benne és általa válik mindenki számára olvashatóvá az igazságszolgáltatás aktusa. nyilvános megkövetést kell végeznie a templom kapujában. Azzal bízzák meg valamiféleképpen. Egyszóval: a bizonyítás a büntetőügyben nem dualista rendszerként – igazhamis – működött. nem igazságtalan a rá kirótt szenvedés. törvényesen folyamodhattak egy kettős szerepet játszó gyakorlathoz: megkezdték a büntetést a már összegyűjtött bizonyítékok értelmében. nem lehetett a gyanúsítás tárgya ártatlanul. amikor „a perben nincs elégséges büntetés”. olyan súlyos büntetés. mihelyt összegyűjtöttek minden bizonyítékot. amelyek lehetővé tették. * A testet érintő két szertartás fogaskerékrendszere a bizonyíték feltárása és a megfogalmazott ítélet után furcsa módon a büntetés végrehajtásában folytatódik. hogy az 1670-es királyi rendelet a bűnhődések hierarchiájában közvetlenül a halál után helyezi. hogy felismerjenek egy bűnöst. A tortúrában. Valamennyi bizonyíték a gyalázat újabb fokát vonta maga után. A bűnösnek a napvilágon kell magára vennie elítélését és az elkövetett bűn igazságát. ingben. a városon végigvitt. Megmutatott. 1. míg ki nem egészítették. bizonyos útkereszteződéseknél meg kell állnia. aki gyanúsított maradt. de párbaj is. században a bírói tortúra furcsa gazdaságtan szerint működik. s valamennyi között a legterhelőbb bizonyíték feltárásának módja – ez a bűnös gyónása. A 18. hogy a bűnösség végső bizonyossága kiderüljön. térden állva kell kimondania és kijelentenie.igazságot: ha a páciens bűnös. a vádlott részéről pedig a büntetés egy korlátozott formáját. a mellén vagy a fején az ítéletet felidéző felirattal kell keresztülmennie a városon. . az igazságot létrehozó szertartás a büntetést kiszabó szertartással jár párban. A büntetések közé sorolják. a kínvallatás egyetemlegesen szabályozott szenvedése a büntetés mértéke. mindazon elemek révén. periratról periratra épült fel. Az igazság valóságos és hangos megnyilvánulása az ítéletek nyilvános végrehajtásában több új szempontot kap a 18. hogy hirdesse ki és tanúsítsa annak az igazságát. következésképp a büntetés egy fokát vonta maga után. aminek a bizonyításhoz kellene tartoznia? Ennek az oka az a mód. Hogy lehet bűnhődésnek feltüntetni azt. században. meghatározása szerint. s az ellenfelek egyikének a másik fölött aratott győzelme „hozza létre” rituálisan az igazságot. Szenvedés. amikor is az elítélt ünnepélyesen elismeri a vétkét: „Mezítláb. A kínpadon kihallgatott test a bűnhődés alkalmazásának a célpontja. nem lett ártatlan. hogy a beismerő vallomás elhangozzék. szembenállás és igazság egymáshoz kapcsolódnak a tortúrában. de küzdelem is. ahogy a klasszikus korban a büntetőbíróság az igazság előállítását működtette. hogy kicsikarják a még hiányzó igazságot. A gyanú a bíró részéről a bizonyítás egyik elemét vonta maga után. nem azért gyűjtötték egy nyalábba őket. S még összekeveredik benne a vizsgálat aktusa és a büntetés egy eleme is. Amikor a gyanú egy bizonyos fokára értek. a bizonyítás kiegészítésének módja. akkor ez a tisztázás jegye. Az elítélt teste megint a nyilvános megbűnhődés szertartásának fő része lesz. A bizonyíték különböző iratai nem semleges elemekké álltak össze. hanem részben büntetett. s a büntetés eme kezdetét arra használták. vizsgálat folyik. egyszersmind az igazság kicsikarásának a helye. kezében fáklyával. „egy kissé” bűnössé tette. Egy gyanúsított. A fél bizonyíték eszerint a gyanúsítottat nem hagyta ártatlanul. A tortúra. hanem félbűnöst csinált belőle. ugyanakkor a vizsgálat aktusa. kiállított. meggyötört teste mintegy nyilvános gyámköve a sötétségben zajló peres eljárásnak. hanem a folyamatos fokozatosság elvén: a bizonyítás során elért fok a bűnösség egy fokát jelentette. A gyanúsított ebben a minőségben mindig megérdemelt egy bizonyos bűnhődést. S mint ahogy a gyanú a nyomozás egyik eleme s a bűnösség töredéke. S ez ηειη is kis paradoxon. A bűnösség nem csak azután kezdődött.

hogy a botütéseket elszenvedje. A kínhalált magára a bűnre tűzik fel: megfejthető kapcsolatok sorát állítják fel közöttük. amelyben a kivégzés formája a bűn természetére utal: az istenkáromlók nyelvét levágják. a parancs újbóli felolvasása a vérpadnál. amikor visszaküldék a halálbüntetés színhelyére. ott a „bitófa tövéhez ugyanazt a karosszéket állították. 1772-ben hasonló ítéleteket találunk: egy Cambrai-ba való szolgálólány megölte asszonyát. amelyet kénbe mártottak s a bűnös kézhez kötöttek.hogy gonoszul. hogy könnyebben elolvashassák. hogy megkímélje a sértésektől. Az igazságszolgáltatás a kínzásokkal a nyilvánosság szeme láttára ismételteti meg a bűnt. hogy mivel a mellén hordott írás félrecsúszott. hiszen ártatlan. ahol a bűnt elkövette – mint azt az egyetemi hallgatót aki 1723-ban több embert megölt. határozott arccal fellépett a vérpadra. 22 „Szimbolikus” kínzásokhoz folyamodnak. s azt mondta. amennyire a bűntett igazságát magának a megkínzottnak a testén teszi közzé. Ugyancsak előre gondoskodtak arról. egyszersmind megsemmisíti a bűnös halálában. vagy a legnagyobb képmutató. Sokan így próbáltak időt nyerni. 2. mint Michel Bartier. hogy egy kordén. oly szerény és mégis imponáló magatartást tanúsított. hogy ezt az utolsó pillanatot. rettenetesen. 3. vigyék fel a cellába. levágják azt a kezet. az elítélt közzéteszi vétkét és a neki szolgáltatott igazságot. hogy amikor a vérpadra fellép. ugyanolyan hatékony. akik egészen közelről látták. század vége felé is. a hóhér be akarta fedni az arcát. ezért aztán a közönség szeme láttára végzik a kínvallatás munkáját. A nyilvános megkövetés kényszerű tétele megduplázódik a spontán és nyilvános elismerésben. a hajdani igazságszolgáltatásnak megvolt a „maga költészete”. akár pellengérről. hogy vele egy időben égjen el. nem az ő számára emelték. amelyet a testén fizikailag elvisel.”21 A büntető szertartás. Az ítélet után már a bíróság is új tortúrát rendelhet el a célból. hogy az esetleges cinkosok nevét kicsikarja.”. áruló módon és előre megfontolt szándékkal elkövette az igen undorító bűnt stb. Ezt a büntetőítéletet az ítéletet elszenvedővel is aláíratják. akár máglyáról. s ott végre bejelentette. Jó elítélt például François Billard postai főpénztáros. amikor a bűnösnek már nincs vesztenivalója megnyerjék. hogy a közönség ne lásson… Gyászruhát viselt a hitvese miatt… új könnyű cipő volt a lábán. ahol fél órán keresztül csak a szót csépelte. a haja berizsporozva és bodorítva.” 20 Az igazi kínzásnak az a funkciója. Még a 18. mint egy hosszú. valószínűleg azért. Ott végzik ki a bűnöst. Újból lejátsszák a beismerő vallomás jelenetét. ha mindegyik szereplő jól játssza a szerepét. először azt kérte. ahol gyilkosságait elkövette. hogy kikiáltassa az igazságot. mivel mindenáron az ártatlanságát akarta bizonyítani. Ahogy Vico megállapította. azt kérte. ugyanazokkal a mozdulatokkal. A közönség várta az igazság további kibontakozását. azt mondogatták. beismerő vallomás. A kínzást az igazság pillanatának állítják be. igazságában teszi közszemlére. Az elítélt holttestét a tett színhelyén vagy valamelyik közeli útkereszteződésnél teszik közszemlére. pellengérre állítják. ám amikor ruháitól megfosztották s a kereszthez kötözték. a tisztátalanokat megégetik. Úgy intézik. amelyik ölt. ez biztos. amelyben a fent . akár kerékről van szó. hogy vagy a legtökéletesebb kereszténynek kell lennie. „amely az utcák szemetének elszállítására szolgál”. vigyék fel másodszor is a cellába. s a nantes-i alsó fokú büntetőbíróság határozata szerint annak a fogadónak az ajtaja előtt állították fel számára a vérpadot. „Egyáltalán nem azért rótták rám ezt a megérdemelt büntetést – mondta „ Billard-. aki fegyveres támadás miatt találtatott bűnösnek. olykor az elítéltnek fel kell mutatnia gonosztette elkövetésének eszközét – így például Damiens-nek a híres kést. oly mértékben. „Pimaszul méregette a vérpadot. nyilvános. A jól sikerült kínzás az igazságszolgáltatást igazolja. Megfigyelték. és arra ítélték. hogy a körülötte bámészkodók. ahol felidézik a tényeket és az ítéletet. s általa kerüljön napvilágra az igazság. majd. Néhány esetben már-már színpadiasan játszatják el a bűnt a bűnös kivégzésekor: ugyanazokkal az eszközökkel. a kínhalál színhelyére vitessék. hogy egy másik gyilkosságban is vétkes. ő maga igazította meg. aki 1772-ben meggyilkolta a feleségét. s újabb részleteket tárhasson fel. az elítélt haladékot kérhessen.

bűnnek és büntetésnek a szintézisét. A kínhalál szenvedéseit hosszabbítják meg. aki „erős keresztény érzelmek közepette hal meg. A többször megkínzott test garantálja a tények realitásának és a vizsgálat igazságának. hogy ráhelyezték. egy asszony „egészen az ítélet felolvasásáig megőrizte hidegvérét. istenkáromlásai már helyrehozhatatlan sorsát jelzik. a harmadikat a bal alkarjára és a negyediket a mellére. de ekkor megzavarodott. a Douai-ba vezető út mentén. mert nyilvánosan történik. ott kiolvasható a bűn és az ártatlanság. lázadása. minden kiáltás. a per és a titkosság félelmetes jogai körül megszervezett eljárás partnere kell hogy legyen.” A kör bezárul: a kínvallatástól a kivégzésig a test produkálja és reprodukálja a bűntett igazságát. bemutatja. de amikor élve a kerékre helyezték. hogy az emberek ítélete és Isten ítélete egybeesik vagy eltér egymástól. mert ő is négyszer sújtott le. azt. s a legőszintébb megbánást tanúsítja”. Ambivalens tehát a szenvedés. egyformán jelentheti a bűn igazságát vagy a bírók tévedését. De felfogható ez úgy is. ez annak a bizonyítéka. hiszen ott áll. ha beletörődéssel viseljük el a nagy szenvedést. hogy lelkébe és testébe írva viseli. majd közvetlenül négy ütést mér rá a bárddal. bonyodalmai. és megmenthette az életét. viszont ha az elitélt gyorsan meghal. hogy ő maga követte el. és a legragyogóbban nyilvánvalóvá teszi hatásait. hogy a hóhér. a bűnös jóságát vagy gonoszságát. amely a nézőket a vérpadhoz s a látványosságként nyújtott szenvedésekhez tereli. van. nem akarván. hogy az Isten az emberek kezére adta a bűnöst. A földi büntetés kegyetlensége levonódik az eljövendő gyötrelemből: kirajzolódik a bűnbocsánat ígérete. ahol a felső hatalom. hogy Isten meg akarta oltalmazni.”23 4. a múlt és a jövő. A kínhalál lassúsága. * . megmutatja. Isten nem mulasztja el ezt beszámítani. a fenti bitófán. mindez jel: van. amikor felakasztották. amely a szertartások és a próbatételek játszmája révén bevallja. hogy enyhítsék a túlvilági bűnhődést. volt. amabban azonban még nem ért véget a játszma. míg be nem áll a halál. s mondják. Az igazság pillanata. van aki „kiszenved a keréken. Az örökkétartó játszma elkezdődött: a kínvallatás a túlvilág gyötrelmeit előlegezi. amelyet asszonya meggyilkolására használt.említett Laleu asszony ült. ugyanazzal a bárddal. amikor meggyilkolta. s egy húsz láb magas bábura kiszegezték a fejét a fent nevezett Cambrai kapuján túl. nem húzódik el a haldoklása. az e világ és az örökkévaló. s a test többi részét zsákba téve tíz láb mélyen elásták. hogy a nagy szenvedés annak a jele. két óra múlva meghalt testét leemelik. Következésképpen lényeges része a büntető liturgiának. Mint minden haldoklás. milyenek lesznek azok. a vérpadon lezajló is kimond egy bizonyos igazságot: ám nagyobb nyomatékkal. „borzalmasan üvöltözött” egyfolytában. amelyet a nézők faggatnak: minden szó. kínszenvedésének nézőit meghatotta a vallásosság és a megbánás külső jeleivel. a fenti vérpadon felállított bitófa alatt fejét a testétől elválasztják. hogy meggyilkolja a fentemlített Laleu asszonyt. s a legteljesebb őrület állapotában volt. mivel a fájdalom szorongatja: nagyobb pontossággal. nem az eljövendő feloldozás záloga. az elítélt kiáltozása és szenvedései az igazságszolgáltatás rituáléjának végén a végső próbatétel szerepéhez tartoznak. az élet amely nem akar kiszakadni belőle. s a lelkét kell megmenteni. ezután felakasztják és megfojtják. akár egy pillanatra is magára hagyja”. Innen adódik az a félelmetes kíváncsiság. most biztosan meg fog halni. megakadályozta. aki kétségtelenül jószántából vigasztalta és bátorította. az elsőt és a másodikat a fejére. kimondja. az ellenálló test. amelyekről tanúságot tett”. a haldoklás hosszúsága. s a karosszékbe ültetve a magas bíróság hóhéra levágja a jobb kezét és a szeme láttára a tűzbe veti. hogy kétségbeesésbe hulljon. eltűri a megbűnhődés bíráskodását. aki töredelmes megbánást mutatott a vérpadig vezető úton. De az e világi fájdalmak vezeklés-ként beszámítódnak. hanem a bekövetkezendő elkárhozás jele. aki „hat órát élt a keréken. ahol az emberek és Isten ítélete találkozik. egy órával azután. s messzebbre szólóan. hogy a bűntettre sor került. Vagy inkább azt az elemet képezi. a kínhalál a pokol színháza: az elítélt kiáltozása.

mert az elöljáró jogait csorbították. bármilyen elsietett vagy mindennapos is legyen. És ez a felsőbbrendűség nem egyszerűen a jog felsőbbrendűsége. a büntetésben mindig van egy olyan rész. A vétség által okozott magánkár jóvátételét arányosítani kell ugyan. hogy felmutassa mint megbélyegzettet. hanem ellenfele testére lecsapva és azt megfékezve az uralkodó fizikai erejéé is: a törvényt megsértve a törvénysértő a fejedelem személyét sértette meg. hanem a tilalmait megsértők megbüntetésével megbosszulja hatalma semmibe vevőit. hogy egy törvény érvényben lehessen a királyságban. s ez sérti méltóságát. amely helyreállítja az egy pillanatra megsértett legfelsőbb hatalmat. közvetlen válasz annak. s az ítéletnek pártatlannak kell lennie. Célja nem annyira egy egyensúly visszaállítása. aki megsértette. amelyet egy magánszemély ellen követtek el). sem sérelem. amelyről intézkedés történt. hogy áthág egy szabályt. Visszaállítja azt. hogy tiszteletben tartsák mindenki jogát.25” A bűn. A büntető szertartás tehát teljes egészében „terrorizáló”. az uralkodót is támadja. abban az esetben.két ellenfél közötti döntőbíráskodás. A nyilvános kivégzés. erejét érvényre juttató aszimmetriáját. hogy közvetlenül az uralkodótól eredjen vagy legalábbis tekintélye pecsétjével megerősítést nyerjen”. ez bűncselekmény. Márpedig a fejedelem része a játszmában nem egyszerű: egyrészt a királysága ellen elkövetett vétség jóvátételét jelenti (a rend megbontása. ha olyasvalamit követtek el.28 De a bűnhődés a bosszúállás egy módja is. s azon felül. de azoknak a szertartásoknak a része. olyan jog.A bírósági kínhalált politikai rituáléként is értelmezhetjük. amelyek révén a hatalom manifesztátálódik. Ha feltételezzük is. hiszen a törvény a fejedelem ereje. szükségszerű. hiszen a törvény az uralkodó akarata. miközben teljes ragyogásában nyilvánvalóvá teszi. amelynek értelmében a bűntett megbüntetését elrendelve a fejedelem végrehajtja saját törvényét”. Mert „ahhoz. hogy a legmesszebbmenőén érvényesítse a törvényt megsérteni merő alattvaló és a mindenható. amely jóvátétételt követel. a törvényt érvényesítőnek is árt. „Az uralkodói hatalom gyakorlása a bűntett megbüntetésében az igazságszolgáltatás adminisztrálásának kétségtelenül leglényegesebb része. a büntetés eme liturgiájának tartalmaznia kell a hatalom nyomatékos megerősítését és belső magasabbrendűségét.” 29 A legszabályosabb büntetés végrehajtásában. hiszen a törvényben az uralkodó fizikai-politikai ereje van valamiképpen jelen. hanem az aránytalanság és a túlzás látványossága is legyen. hogy senkit sem ért sem igazságtalanság. személyében támadja meg. amely bosszú személyes és nyilvános. amely a személye ellen irányult. amely kivívja. a megcsorbult majd visszaállított hatalom nagy szertartásainak sorába tartozik (mint például a koronázás. az élet és halál fölötti abszolút hatalomból. fizikailag is megtámadja. de a büntetés végrehajtását úgy kell megrendezni. az uralkodót semmibe vevő bűntett révén és jóvoltából legyőzhetetlen erőt bont ki mindenki szeme láttára. hogy az nemcsak a mérték. de azt is. a fejedelem – vagy legalábbis azok. A büntetés joga tehát a jog egyik olyan oldala lesz. összetörtet. amikor vitába szállnak a reformátorokkal. A klasszikus kor jogtudománya szerint a törvénysértés az esetlegesen okozott káron túl. a bűntett büntetőügyi megszüntetésének legfontosabb eleme. ami a fejedelemé: s még ha ez kombinálódik is a jóvátétellel. amelyet az uralkodó magának tart fenn.”27 A bűnhődés nem azonosítható és nem is mérhető a kár jóvátételével. korlátolt és „modernista” magyarázatot adnak a . „amit a törvény megtiltott. század jogtudósai. Az uralkodó közbelépése nem . közvetlen áldozatán kívül. a törvénykezési formák legpontosabb betartásában a bűn megtorlásának aktív erői uralkodnak. A 18. „Magából a törvény meghatározásából látjuk. a király bevonulása a meghódított városba. Törvénykezési-politikai funkciója van tehát a kínhalálnak. amelyről a római jogban merum imperium néven tesznek említést. hogy a király olyan sértésért áll bosszút. legyőzöttet. sokkal inkább az. hogy nemcsak a védelemre törekszik. a rossz példa miatt ez a komoly vétség nem hasonlítható össze azzal. a fellázadt alattvalók leigázása). Olyan szertartás. és jóval több egy olyan akciónál. Ha nem is hangsúlyosan. hogy háborúzzék ellenségeivel: a büntetés „a pallosjogból ered. akikre átruházta erejét – kaparintja meg az elítélt testét.

a bíráskodás az uralkodó fizikai. A megsemmisített. a templomok kapuja előtt. A bűnöst büntető kard egyben az a kard. Erről tanúskodik Massola híres kínhalála. de még a 18. íjászok. hogy rendre felsorolják. porrá égetett és szélbe szórt test. körülötte a vérpadon jámbor emberek kampókkal: „A gyóntatóatya a kivégzésre váró fülébe suttog. két arca van: egyik a győzelem. térdre ereszkedés. Mindenekelőtt egy olyan szertartás jelentősége. aki holtan rogyott le: ekkor a mortis exactor egy nagy késsel azonnal elvágta a torkát. Ennek alapján érthető a kínzások liturgiájának néhány jellegzetes vonása. s miután megáldotta. Előfordult. A rettegés egész színpadával együtt nem egy hajdani kor maradványa volt a 17. mert mélyen az emberek szívébe kell vésni az elrettentő példát.] A király igazságszolgáltatása fegyveres igazságszolgáltatásnak mutatkozik. a hóhér egy olyan vasütővel. az ítélet végrehajtásának színhelyére. de azért is jelen vannak. Egész katonai apparátus veszi körül a kínhalált: lovas őrök. amely az elítéltek megmentésére irányulna. században. amelyek kiváltották a kortársak méltatlankodását. ez utóbbiakat követi a törvényszéki írnok. az erők megfordíthatatlan aránytalanságának bemutatása. amely nyilvánosan bontakozott ki teljes pompájában. tiszthelyettesek. akár egy szertartásban kapnak funkciót – a nyilvános kivégzésből nem az igazságszolgáltatás művét hangsúlyozzák. hiszen majdnem teljes egészében a halál beállta után zajlik. az Istent és a királyt ért sértés miatti bűnbánat hangos kinyilvánítása. a . amely a forrázó-edényekben használatos. mint hogy egy holttesten kibontja nagyszerű színházát. Egyrészt a bűnelkövető és a fejedelem között ünnepélyesen lezárja a háborút. hanem az erő megnyilvánulását. egyszóval egész apparátusa a büntető rendszer politikai működésébe ágyazódott be. a testi erőszak.” 30 Ez az aprólékos szertartásrend nyíltan nemcsak törvényszéki. szemlátomást paradox kínhalál. Semmit nem volt szabad elrejteni a törvény diadalából. s egyike volt azon elsőknek. A kínhalál gyakorlatát azonban valójában nem a példa statuálása tartotta fenn abban az értelemben. az erő rituális felmagasztalását: a bekötött szemű elítéltet egy póznához kötözték. amely elpusztítja az ellenséget. és a bűntettes a fejedelem ellensége. ki kell nyilvánítania az uralkodó mértéktelen hatalmát azok felett. ahol a fejedelem egyszerre és szétválaszthatatlan módon az igazságszolgáltatás vezérének és a hadvezérnek kettős aspektusában mutatkozik meg. hogy az elsőbbség és az etikett kérdéseiről a bíróság maga határozott: „A tisztek lóháton a következő rendben haladnak: nevezetesen. A nyilvános kivégzésnek mint a fegyveres törvény szertartásának. másik a harc. lármája. megállás az útkereszteződéseknél.büntetések fizikai kegyetlenségéről: szigorú ítéletekre azért van szükség. s mégis. az elítélő parancsok nem mulasztották el. hanem a rémület politikája: az uralkodó fékezhetetlen jelenlétét mindenki számára érzékelhetővé kell tenni a bűnös testén. amelynek kimenetele előre tudható. A kínhalál funkcióihoz tartozik az aszimmetriának. hogy emlékeztessenek: minden bűn a törvény ellen lázad. a két rendőrségi őrmester az élen. Acsargása. ragyogása. katonák. akiket tehetetlenségre kárhoztatott. anyagi és félelmetes erejeként mutatkozik meg. amit annak idején az ideológusok adtak neki (szerintük a büntetés bemutatása semlegesíti a bűntettet). ami hatalmat ad a törvénynek. Ezek az okok – akár óvintézkedések! egy meghatározott helyzetben. annyira fontosak voltak a büntetőmechanizmus számára: felvonulás. de előre meg kell akadályozni a nép rokonszenvének megnyilvánulását is. rögvest lecsapott teljes erejéből a szerencsétlen halántékára. Epizódjai hagyományosan egyformák voltak. Mert természetesen meg kell gátolni minden szökést vagy erőszakosságot. s az igazságszolgáltatás nem tesz egyebet. A kínhalál nem az igazságosságot állította vissza. s ekképpen mennek a nagypiac terére. hanem katonai jellegű is. amelyre Avignonban került sor. utánuk Bonfort és Le Corre együtt haladnak a kivégzendő balján. hanem a hatalmat mozgósította újra. század elején sem. A kínhalál szertartása világos nappal ragyogtatja fel az erőviszonyt. hanem valóságos határvonala. a gondos szertartás. vagy a nép haragjának elszabadulását. nehogy azonnal megölje a kivégzendőket. az erők kimért játéka. a végtelen uralkodói hatalom által ízekre szabdalt test a bűnhődésnek nemcsak ideális. az ítélet nyilvános felolvasása.

Ismerjük azokat a tiltásokat. ahogy kell. úgy rugdossák és ölik meg őket. a lépet.37 A kivégzés szertartásában volt valami. hogy újabb leleplezni valójuk van. a test ízekre szedése jelenti a látványosságot: mindegyik darab hús mészárostőkére kerül. számos kortársával együtt. úgy tetszik. akiket fel kellett akasztania. Az elítélttel való szembenállásban a kivégző egy kissé a király bajnoka volt. elhitette. ha a kivégzés nem járt sikerrel. A kínhalál a diadal szertartásában teljesedik ki. mintha állat került volna a kezük közé. de azért is. amelyek körülvették ezt az „igen szükséges” . Damhoudère. amikor kegy elemlevél állította meg a kivégző mozdulatát.kifröccsenő vér látványa iszonyú. hogy a kegyelem általában az utolsó pillanatban érkezett meg. hanem a földre hajították. egy-egy kampóra akasztja. amikor kegyelmet óhajtott. darabokra vágja és trancsírozza. Hogy ezt a szokást és elvárást eltüntessék. mint az állatok feldarabolásánál szokás. amely ölést parancsolt neki. és hogy elhúzzák a dolgot. hogy lassú lefolyású legyen. nem azonosult vérszomjával. mégis „természet ellen való tisztet” . nem az asztalra tették. aki ezáltal megmenekült a haláltól. De a szertartást valószínűleg azért rendezték úgy. a próbatételből és az istenítéletből. feljelentették. míg be nem áll a halál”. hogy a hóhérok „kegyetlenül bánnak a kivégzendő gonosztevőkkel. hogy beleférjen ez az eshetőség. erősködnek. hogy megvédtek egy elítéltet. Ezt a szokást egyértelműen követték bizonyos országokban. 36 A nép gyakran elvárta.33 A kínhalál szertartása kihívást és párviadalt is tartalmaz. A végrehajtó nem egyszerűen a törvény alkalmazója. börtönbe vetik. Ε bűntettnek anyagilag is fizikailag is ellenfele. a májat. ha egyetlen csapással lekanyarítja a levágásra szánt fejet. s ha kellett. éppúgy. hogy a hóhér kudarca nem jelentheti az elítélt életének megmentését. kiabálva követelte a kegyelmet. Azonban aljas és megtagadott bajnoka: a hagyomány. a földre helyezi. majd a népet köszönti. kiolvashatóan. ahogy vágja. mint akkor. a szegények javára elkobozták tőle a kivégzésben részt vevő lovakat.” 31 A mészárszék félreérthetetlen felidézése. Ám mégis megőrzött valamit a csatából. a nézők bosszankodtak. s amely az ő kezével sújtott le. leste a hírhozót. hogy megfékezze. amelyeket neki ígértek volt. Ha a hóhér diadalmaskodik. amely megtapsolja ügyességét”. a szembenállás jelenlétét is magában hordozza: ez a hóhér azonnali és közvetlen akciója a „páciens” testén. a vérpad tövében is azt bizonygatták.35 Az ügyetlen hóhér megbüntetése mögött felsejlik egy nem is oly régi hagyomány. mivel nem tudta szabályosan felnégyelni a kivégzendőt. A nép. aki a bűntett erőszakosságát azért mutatja be. Néhány év múlva az avignoni hóhér nagyon is sok szenvedést okozott a három félelmetes rablónak. hogy amikor a hóhér leveleit lepecsételték. osztozott ellenfele gyalázatában. ha nem sikerül úgy ölnie. így járt Damiens hóhéra. „felmutatja a népnek. ahonnét előhúzza a szívet. megkövetelte. például Serpillon vagy Blackstone. amely szerint az elítélt kegyelemben részesült. nem volt jelenvaló benne. megbüntethető. hogy megkíméljék a nép bosszújától. késleltetni igyekezett az utolsó pillanatot. vigyázni kellett. Gyakran szánakozó. hogy megbüntessék. amiatt panaszkodott. hogy alkalmazzák. század derekán a jogtudósok. majd felnyitja a belsejét.38 Hiába volt a hóhér egy bizonyos értelemben a király kardja. a darabokat újabb kampókra akasztja.” 32 Ez a szokás sokáig nincs kiveszőben. de egyhangú lefolyásának drámai magvaként. 34 Viszont ha kudarcot vall. Szabályok szerint rendezett akció ez természetesen. érvényre kellett juttatni a közmondást: „a vad nem ereszti el zsákmányát”. azt eredményezte. Nézze aki bírj a. aki a zöld viaszpecsétes levelet hozta. amely általában az ítéletet a kivégzéstől elválasztotta (gyakran néhány óra). máskor bősz ellenfél. S a 18. hanem az erő kinyilvánítója is: olyan erőszak ügynöke. hogy a halálbüntetést kimondó ítéletekbe világos utasításként bekerüljön: „felakasztani és megfojtani. elszabdalja az izmokat-a két sarok felé. kénytelen volt késsel feldarabolni. És épp ezért soha nem mutatkozott meg fényesebben. a tüdőt. . s előfordult. Az a kevés idő. hiszen a szokás és gyakran az elítélő parancs világosan előírja a fő epizódokat. aki.39 Az elítéltek remélték. Az uralkodói hatalom.

főként ha arra gondolunk. például Lamoignonnal szemben. s ezáltal forrongást okoztak). Több terv volt. ne kárhozzék el. Az uralkodó nemcsak mint a törvényt megbosszuló hatalom van a kivégzésben jelen. miért maradt fenn állhatatosan a „kemény” büntetőrendszer. egy bizonyos mértékig külső okai vannak. s végrehajtatja oly mértékben. valamint a demográfiai. Ravaillac jelenetét ismételték meg. sem olyan ipari értéke. amellyel az ipari típusú gazdasági rendszerben rendelkezik. akár hogy eltörölje a büntetést. ne feledjük. Pussot. amellyel lesújtott. egykét bíróval. a sok felkelés a klasszikus kor kellős közepén. a magas gyermekhalandóság. Másnap levágták a karját. és azt is. hogy a többi bűnös módjára az uralkodói hatalom egyik határozatát vagy ' különleges akaratát támadná meg. a járványok okozta időszakos pusztulás. aki a szövegeket előkészítő megbízottak között a király szándékait képviselte. csorbíthatatlanul megőrzi. de nem kapott. hogy a bíróságokra bízta igazságszolgáltató hatalma gyakorlásának a gondját. hogy hatalmát érvényre jutassa a parlamentek rovásása – mindez jórészt megmagyarázza. Az is biztos. Még vadabbakat agyaltak ki Damiens számára. Ravaillacet ki kellett találni. a fejedelem fizikai személyében a lényeget támadja. amikor azokat az elítélteket végezték ki. században aktualizált formában mint politikai operátort kell felfognunk. hogy a kínzások léte nemcsak e belső szervezéshez kapcsolódik. amely felfüggesztheti a törvényt és a bosszúállást. amelyben a munkaerőnek. lábával rúgta le a vérpad magasáról. tehát az emberi testnek nincs haszna. illetve egy bizonyos értelemben vett biológiai helyzet: a betegség. Minden törvénysértésben van egy crimen majestatis. A királygyilkosság ideális büntetése az összes lehetséges kínhalál csúcsa kell hogy legyen. a polgárháborúk közeli fenyegetése. a biogazdasági egyensúly ingatag volta – mindez familiárissá tette a halált. bizonyos pontokon fokozta a régi ediktumok szigorát. akár hogy éreztesse súlyát. de egyiket sem tartották tökéletesnek. „Végül a királyi tisztviselő kérte. és így kínozták ezt az embert folytatólagosan tizennyolc napon át. ezek megmagyarázzák a fizikai büntetések lehetséges voltát és hosszú fennmaradásukat. A kínhalált a 18. szertartásokat támasztott körülötte. amikor egy olyan termelési rendszer következményét látják benne. Ruschénak és Kirchheimer-nek igazuk van. Egyedül ő moshatja le a személyét ért sérelmet. az éhínség pusztításai. hogy a velük szembeszegezett tiltakozások gyengék és . hogy az emberek beépítsék életükbe. hiszen ahelyett. „Első nap kivezették a térre.hogy érkezőben van már a kegyelem (ez történt 1750. hanem mint az a hatalom is. a király akarata. ha igaz is. hogyan adták át 1584-ben Guillaume d'Orange gyilkosát a végtelen bosszúnak. mint ahogy a törvény megszegésével őt érintette a bűn.”40 Nem kétséges. A kínzások hosszú fennmaradásának elemzéséhez meg kellene vizsgálni az akkori körülményekből adódó tényeket. ekképpen terjesztette elő. s e magatartásból kiolvashatók a kereszténységre jellemző értékek. A kínzásokon alapuló büntetőrendszernek tehát általános. amely a bűnvádi igazságszolgáltatást a forradalom előestéjéig szabályozta. mérsékelték magukat. Logikusan illeszkedik egy olyan büntetőrendszerbe. akik gyerekeket raboltak el. a negyediken hátulról csipdesték a karját és az ülepét. augusztus 3-án. hogy az 1670-es királyi rendelet. S ismerjük el. amelyeket Franciaországban valaha is alkalmaztak. elfogadhatóvá tegyék és értelmet adjanak szakadatlan agressziójának. ahol forrásban lévő vízbe merítették a karját. amelyben az uralkodó közvetlen vagy közvetett módon rendelkezik vagy dönt a bűnhődésről. Ez volna a végtelen bosszú: a francia törvények mindenesetre nem irányoztak elő megszabott büntetést e szörnyű cselekedetre. s a legkisebb bűnözőben egy kis királygyilkos lappang. azért nem idegenítette el. hogy lelke ne veszítse el minden reményét. hogy a test „megvetése” a halállal szemben elfogadott általános magatartásra utal.” Az utolsó napon kerékbe törték és „szegekkel kiverték”. a harmadikon tüzes fogókkal csipdesték a mellbimbóját és a karokat elölről. s mivel ez rögön a lába elé esett. Hat óra múlva is vízért könyörgött. a legkegyetlenebb kínzásokból állították össze. hogy végezzenek vele és fojtsák meg. nem több és nem kevesebb. A királygyilkos pedig a teljes és abszolút bűnöző.

De többről van itt szó: egy bűntett kegyetlensége az uralkodónak vetett vad kihívás is. Gondjuk lesz rá.meglehetősen elszigeteltek. azoknak a rangjára és státusára. hogy bizonyságot nyerjen az erők aszimmetriája. a támasztott borzalomra. század büntetőgyakorlata azon lesz. De ezen a háttéren meg kell jeleníteni a pontos funkciót. lehetővé teszi. „Siessünk. az elkövetés nyíltan botrányos vagy épp ellenkezőleg ravaszul titkos jellegére. és a büntető rendszer kortárs gyakorlatában újra föllelhető -de egészen más formában és igen eltérő hatásokkal. olyan hatalomé. amelyet a bűnhődés kínhalálba fordít át. A kegyetlenség az a része a bűnnek. a titkos és nyilvános határozott elkülönülését. másrészt meg a bűnhődés végső felfokozottsága a bűnnel összefüggésben. s alkalmat ad arra. amely a büntetésen belül létrehozza a bűntett látható igazságát. azé a szertartásé. Az elítélt testét az uralkodói bosszú terévé alakítja át. A meglakolás kegyetlenségével a mindenható hatalom a gyalázat rituális enyhítését szervezte meg. amely mint fegyveres hatalom nyilatkozik meg. mert az igazság feltárója és a hatalom operátora. A felvilágosodás kora nem késlekedik diszkvalifikálni a kínzásokat. hogy megjelöljék a megtorlandó bűntettet és a közhatalom által kiszabott büntetést elválasztó másneműséget. hanem fölhevül és megerősödik fizikai megnyilvánulásaiban. a feltételezett vagy maguk után vont zűrzavarra. hogy a bűntett reprodukálódjék a bűnös látható testén és ellene forduljon. szemükre hányva „kegyetlenségüket”. egy olyan hatalomé. s ez váltja ki a visszavágást. hogy közvetlenül a testeken gyakorlódik. hogy a lehető legnagyobb legyen a távolság az igazság „higgadt” kutatása és az erőszak között. a nyilvánossá tevő feliratokkal napvilágra kell hoznia. fel kell vállalnia ezt a kegyetlenséget: a beismerő vallomásokkal. s hogy a bűn. A megtorló hatalom ne szennyezze be többé magát egy még nagyobb bűnnel. Talán a „kegyetlenség” (atrocitás) fogalma egyike azoknak. a diskurzusokkal. hogy az igazság-hatalom viszony a büntetőmechanizmusok középpontjában marad. visszafordítsa önmagába a kegyetlenséget egy olyan többlettel. isteni vagy emberi törvényre utal. amelynek funkciója. A kínhalált kísértő kegyetlenség tehát kettős szerepet játszik: a bűntett és az ítélet közötti kapcsolat alapja. fogat fogért törvények rejtett elfogadása. Ártatlan maradjon attól a bűntől. Biztosítja az írásos és az orális. száműzzük a hasonló kínzásokat. amely nemcsak hogy palástolja azt a tényt. A 19. A kegyetlenség először is bizonyos nagy bűntettek jellemző tulajdonsága: számos természeti vagy pozitív. mint amilyent meg akar büntetni. hogy a napvilágon felragyogtassa: elválaszthatatlan jelképe annak a mechanizmusnak. Az igazság és a hatalom felragyogását egyszerre biztosítja a befejezett nyomozás rituáléja. A kínhalál része az eljárásnak. A Rómát uraló koronás szörnyetegekhez méltók ezek. amelyet teljesen nem lehet kiiktatni a büntetésből. a „bemutatás” és bűnhődés között létrejött keveredés nem egy barbár zűrzavar részei voltak. a kegyetlenség mechanizmusa és szükségszerű láncolatai működnek benne. amelyek a legjobban jelölik a kínhalál működését a régi büntető rendszerben. Gyakran maguk a jogtudósok jellemezték ezzel a jelzővel a kínzásokat. ugyancsak egy borzalomban nyilvánuljon meg és semmisüljön meg. Később látni fogjuk. ahol megerősödhet a hatalom. amely a tett valóságát építi fel. amelyek a megalázás és a szenvedés formáiban a bűnös testére irányítják. Az igazság és a bűntett között csak a törvényszerű következmény kapcsolata lehetséges. reprodukálnia kell a szertartásokban. s amelynek rendfenntartó funkciói nem váltak . akik szerzői és áldozatai. A kínhalál azért ágyazódott be ilyen erősen a bírósági rendszerbe. ez nem a szemet szemért. azt uralja. ahol az uralkodó diadalmaskodik. valamint a nyomozási eljárás elkülönülését a beismerő vallomástól.”41 De az előző kor bűnügyi gyakorlata szerint az uralkodó és a bűn közelsége a kínhalálban. A megkínzott testben kapcsolja össze mindkettőt. hogy ezen a kegyetlenségen túltegyen. ami megsemmisíti. A büntető rítusokban ez a hatalom egy bizonyos mechanizmusának az eredménye. amennyiben mindenki szeme láttára kell felragyogtatnia a bűntettet a maga súlyosságában. amelyre lesújt. Márpedig a büntetésnek. amelyeket megtámadnak. Hogy a bűn és a büntetés érintkeznek egymással és a kegyetlenség formájában kapcsolódnak össze. de bíráló szándék nélkül.

valószínűleg nehezen tudták volna megkímélni a csőcseléktől. amely többlethatalma valóságát rituálisan felragyogtatva edződik. mert a kínhalál belülről hozzátartozik: működésének része. amely halált kiáltott rá”. amelyről tudtak volna ugyan az emberek. Az olyan kínhalálnak. olyan hatalomé. de titokban zajlott volna le. A nép bosszúját is hívják. vagy sebet okozó tárgyat nem… Másodjára. Amiképp a főszereplő a kínhalál szertartásában. ha visszaeső. amely a szabályokat és a kötelezettségeket mint személyes kötelékeket juttatja érvényre. és főként akkor. hogy tanúk legyenek. ez a nekik kijáró jog. egy „fejkendőféleséggel” gondosan eltakarták az arcát. Hogy féljenek. akkor is. hogy nem teljes szigorúságában hajtották végre. meg azért is. hogy kilátszódjanak a fogai. Olyan büntetések léptek a korábbiak helyébe. a nyilvános megkövetésben. amelyet a régi rendeletek előirányoztak: az 1347-es ediktum az istenkáromlók esetében arról intézkedett. az áldozatot elrejtik a tekintetek elől. amely megszakíthatatlan felügyelet híján arra törekszik. vegye ki részét az uralkodó bosszújából. s mert a büntetés hatalmát bitorolja. de követ. elrendeljük. olyan hatalomé. hogy rendkívüli megnyilvánulásainak fényében megújítsa befolyását. Az embereknek nemcsak tudniuk. hogy bemutassák. akinek bűntettét borzadállyal többször felidézik. olyan hatalomé. Tanúnak lenni. amelyek elszakítása sértés és bosszúért kiált. ahol elkövették a bűntettet. amelyet haladéktalanul elemeznünk kell. megkövetelhették maguknak az „emberséges” jelzőt. miután pellengérre állították. hanem azt kell megmutatnia. s a királynak a maga módján kellene kifejeznie a nép bosszúját: sokkal inkább a nép ajánlja fel közreműködését a királynak.el teljesen a háborús funkcióktól. hogy az ünnepi vásár napján állítassák pellengérre. hogy nem is ő a „Lescombat nőszemély”. s egy bizonyos fokig nekik is ki kell belőle venniük a részüket. hogy részt vegyen a pellengérre állításban. Egyáltalán nem azért. a saját szemükkel. a bitófát.43 Amikor Lescombat-nét akasztották. kiteszik a nézők sértéseinek nem egyszer rohamának. amikor ez utóbbi arra vállalkozik. hogy több napra kiteszik a megkínzottak holttestét közszemlére. a vérpadot. amelyeknek nem kellett szégyenkezniük „kegyetlenségük” miatt. az elrettentő példa és a félelem által. és annak egyetlen gyümölcse. hogy részt vegyen benne. kik az ellenségei. megalázott elítéltet. mintegy a büntetés jótállói. „Bűnügyekben a legnehezebb dolog a büntetés kiszabása: ez az eljárás célja és befejezése. amelynek nem azt kell bemutatnia. a legkisebb törvénysértés is nagy büntetést kockáztat. beteljesedéséhez kívánatos állandó és közvetlen jelenléte. köztereken vagy az út mentén állítják fel a pellengért.”42 De a rettegés színházában ambivalens a nép szerepe. amelyet meg is követelnek: a titkos kínhalál a kiváltságosak halálneme és gyakran feltételezik. egyszersmind állandó féktelenségének alapelve. amikor ezek az ellenségek a népből valók. előfordul. 44 A nép magának követeli a kínhalál s a kínhalált szenvedő látványának a jogát is. ha az utolsó pillanatban . ha valóban a bűnösre van szabva. olyan hatalomé. annak a helynek a közelében. amiért megölte a feleségét. A hosszan ideoda vezetett. s emiatt a közönség soraiban az a szóbeszéd járta. s ennek okai között van egy. pellengérre állított. Tiltakoznak. hasítsák fel a felső ajkát. Nézőnek hívják oda: azért idézik meg. amelynek szemében az engedetlenség az ellenségeskedés aktusa a lázadás kezdete. mintha ő volna az alap. hanem látniuk is kell. „Szolgálatot”. azért. Az elrettentő példát nemcsak a lelkiismeret felrázására keresték. De nagyon is a kínzások . s az erő mely tombolása fenyegeti őket. hanem hogy a bűnösen tomboló és pusztító hatalom látványával rettegést váltsanak ki. elvitték a tömegből: „felrakták egy várakozó bérkocsiba: ha nem lett volna fedezet körülötte. zsebkendő fedte a nyakát és fejét.” A klasszikus korban a kínzásban való részvételnek ez a formája kétségtelenül már csak megtűrt dolog. s megpróbálnak határt szabni neki embertelensége miatt. A postai főpénztáros. A népnek mintha némileg „vérpadszolgálatot” kellene teljesítenie a király bosszújánál. És szemükbe sarat és egyéb szemetet lehet dobni. alig lett volna értelme.45 Joga van ahhoz is. hogy „ellenségeit megbosszulja”. hogy pellengérre állítsák őket „a reggeli imádság órájától a lenyugvás órájáig. s a lázadás lényegében alig különbözik a polgárháborútól: olyan hatalomé. miért alkalmazza törvényeit.

Fielding sajnálkozva jegyzi fel: „Amidőn egy elítéltet remegni látunk. megátkozza a bírókat. a hűségeskü jeleként ismerte el. aki haldoklása közben ne az eget vádolná nyomorult sorsáért. beígért. elvetheti a büntető hatalmat. miközben a hóhér kivégezte az elítéltet. amikor a napszámosok. „hogy kevesebb őrizni való kijárat és fedezék legyen”.” 49 Ε kivégzéseknek a fejedelem félelmetes hatalmát kellene megmutatniuk csupán. A bekövetkező halál árnyékában a bűnöző mindent kimondhat és a nézők éljenezhetnek. durván kigúnyolják a hatóságokat s a bűnözőkből hősök lesznek. amelyet kegyetlen kíváncsiság hajt a vérpadok köré. vagy ha nem tennénk mást. olykor fellázad. de nem késlekedett szembeszegezni velük saját kiváltságainak határait. Ezek a háborgások. olykor éljenzéssel. amint az az ember. Hosszú felvonulása alatt támaszt lel „azok részvétében. hatalma kinyilvánítására. és ne káromolná Istent. akik ádázak és keményszívűek” . amelyek egészen a kivégzésig kísérik az elítéltet. Ez történt 1775-ben a búzafelkelés idején vagy 1786-ban. amelyek aggályosan feljegyezték volna a kínhalált elszenvedők utolsó szavait. elmondanák.48 A tömeg nemcsak azért tolong a vérpad körül. amikor többé semmi nem tilos és nem büntethető. de van valami farsangias bennünk. Természetesen ez akkor fordul elő gyakrabban. miután Versailles ellen vonultak. legelemibb formájukban. akik egy húron pendülnek velük. meghívta a tömeget. Megannyi kis „vérpad-indulat”. Még a 18. a kivégzők esetleges üldözése és megtámadása. nem a szégyenére gondolunk. S még jobb okuk van erre. ez történt a gyerekrablások ügye után.általános gazdagságtanához tartozott. hogy nincs egyetlenegy kerékbe tört bűnös. ha az ítéletek zendülést torolnak meg. És ha egy népből való embert halálra adnak. csodálatában. A gyalázat visszaüt. amiért a bűnbe taszította. akiket lassan elvonultattak előtte – hogy elrettentő példa és céltábla legyen valamennyi. amikor a háborgás korábban tört ki. ha igazságtalannak tartják az ítéletet. Még kevésbe. akárcsak sírása vagy kiáltozása csak a törvényre vet árnyékot. A kínhalál a bűnözőnek féktelen tobzódást engedélyez egy pillanatra. században – s talán már hosszú ideje nem. a vallást. amelyeknél közvetlenül egy ítélet és egy kivégzés váltotta ki a háborgást. bátorítással kezdődnek. ugyanakkor tiltott zsákmány. egyszersmind fenyegetés.46 Nem egy ízben kellett megvédeni a bűnözőket a tömeggel szemben. Úgy tetszik. az íjászok lőttek. sok olyan példát találunk. Ennél a pontnál a nép. a Nagyvásárcsarnok halaskofái egy levágott fejű bábut cipeltek ide-oda. „Ha léteznek olyan évkönyvek. Ezért könnyen került sor zavargásokra. akiknek felakasztását a Saint-Jean temetőben rendelték el. amellyel gyakran keresztezi és felborítja a kínzások rituáléját. csak kikérdeznénk a hitvány csőcseléket. akinek nincs több vesztenivalója. században is láthatunk olyan jeleneteket. amikor felcserélődnek a szerepek. de megszámlálhatatlanul sokszor tör fel. s azok tapsában. egy darabig eltűrte az erőszakot. a hatalmat. a bírók megátkozása és zajongás az ítélet ellen – ez a nép módszere. amelyet vonz a megfélemlítésére rendezett látványosság. ezért nem lehetett teljesen elfojtani. Egy igazságtalannak tartott kivégzés megakadályozása. ne átkozná meg az oltár körül szolgálókat. s volna bátorságunk elolvasni őket. akik lágyszívűek. De ezeken az eseteken kívül. hogy jelen legyen az elítélt szenvedéseinél vagy hogy felszítsa a hóhér dühét: hanem azért is. a bűntettéért összehasonlíthatatlanul enyhébb büntetést kapott volna egy előkelőbb születésű vagy gazdagabb valaki. hogy meghallgassa. letartóztatott övéik kiszabadítására vállalkoztak. irigységében. hogy a büntető igazságszolgáltatás egy bizonyos gyakorlatát az alsó néprétegek már nem tolerálták a 18. amikor a tömeg meg akarta gátolni a három feltételezett zendülő kivégzését. Mivel a szegényeknek nincs . Az uralkodó. és okai nem érintették nagymértékben a büntetőbíráskodást.” 50 A jelenlevő és bámészkodó nép szemében még az uralkodó legszélsőségesebb bosszújában is mindig ott lappang az ürügy a visszavágásra. az elítélt kitépése a hóhér kezéből. a bűnöző bátorsága. vagy hogy ne lobbantaná bírái szemére kegyetlenségüket. ha pökhendi. a kegyelem erőszakos megszerzése. a törvényeket.47 a megfélemlített hóhér megszabadította kötelékeitől az egyik elítéltet. mint aminők Montigny kínhalálát kísérték.

„a feldühödött parasztok. a tanú. de még 1786-ban sem végezték ki). az éjjeli őrjárat . felgyújtani készültek a kastélyát … Mindenki jogosan tiltakozott a hivatal elnéző magatartása miatt. Sirven. egy szolgálólány miatt. de egy asszonyt. a tiszthelyettesekhez. Ezek valóban ritkán lépték túl egy város. könnyűszerrel váltak gazdáik rosszindulatának áldozataivá. soha máskor nem érezte ennyire az egyensúly és mérték nélküli törvényes erőszak fenyegetését. mert ezek az alulról kiinduló mozgalmak elterjedtek és felkeltették a magasabb rangú emberek figyelmét. akit megpróbáltak bolondnak nyilvánítani. vagy amikor társadalmi helyzethez kötött törvénysértéseket büntetnek. ellenkező értelemben újra játszhatják a büntetőrituálé erőszakát.56 De főként – s a zavargások ezért váltak politikailag veszélyessé – soha máskor nem mutatkozott meg jobban. Az úgynevezett kis vétségek elkövetőivel – csavargókkal. a vétség fölött szemet hunyó úr elnéző magatartása még méltánytalanabbá tette a bevádolt. itt juttatják nyilvános kifejezésre véleményüket. viszonteladókkal – szemben majdnem állandóan megnyilvánult egy egész népréteg szolidaritása: a rendőri hálózattal szembeni ellenállás. az érte járó halálbüntetés nagy elégedetlenséget szült. aki kis híján tűszúrásokkal megspékelte a gonosz gazdát. s néhány. betörtek a kereskedő boltjába. orgazdákkal. főként ha gyakorta előforduló vétségekre sújtottak. századból fennmaradt néhány nagy bírósági ügy. amivel megbüntette volna e gyalázatos bűntettet. mert ezek a háborgások a büntető igazságszolgáltatás és példásnak szánt megnyilvánulásai körül szakadatlan nyugtalanságot keltettek. hogy a büntetések nagy látványosságát esetleg épp azok fordítják az ellenkezőjére. mert az ítéletek különbséget tesznek a társadalmi osztályok szerint: 1781-ben Champré plébánosát meggyilkolta a helyi földesúr. elítélt és felakasztott szolgák sorsát. akik igen ragaszkodtak lelkipásztorukhoz. akire tévesen bizonyítottak apagyilkosságot 1785-ben. 2 Háborgás volt a túl súlyos büntetések miatt is. sértegették a hatóságokat. akiknek szánták. a kocsmák zsúfolásig megteltek. mint például a házi lopást. Fontosak voltak azért is. de hiába kérlelték. a gazda nem volt hajlandó visszavonni panaszát: a kivégzés napján a negyed lakói meggátolták az akasztást. aki egy darab szövetet lopott a gazdájától. amelyeket a közvélemény nem tartott főbenjárónak (betöréses lopás). rossz szegényekkel. kezdetben már-már túlzásra vetemedtek urukkal szemben. itt kapnak felszólítást. akit a roueni parlament 1782-ben máglyahalálra ítélt mint méregkeverőt. 53 Valóságos kis zendülés tört ki 1761-ben Párizsban. a katonákhoz. koldusokkal. zsebmetszőkkel. olykor egy-egy negyed határait. igyekeztek megkaparintani az elítéltet.55 Kiderült. hogy az igazságszolgáltatásban szavukat hallassák – ezt egy bíró jegyzi fel 51 -. a szolgálólány végül kegyelmet kapott. amiért az igazságszolgáltatás minden eszközét elragadta. akár hogy megmentsék. A lány visszaszolgáltatta a szövetet. kifosztották. de la Barre lovag – karöltve beavatkozott a felvilágosult közvélemény. sértéseket vagy köveket vágtak a hóhérhoz. a három chaumont-i kerékbetörésében. De kevesebb szó esik a büntetőrendszer körüli népháborgásról. akinek érdekében 1786ban Dupaty híres beadványát megírta. három évre száműztek. és már-már igazságszolgáltatás segédkeze jogán a közbeavatkozásra. mint a gyalázatos bűnt és a legyőzhetetlen hatalmat bemutató szertartásokban. A nyugalom biztosítása érdekében hányszor kellett a vérpadoknál „a népet elszomorító” rendelkezéseket és „a hatóságot megalázó” óvintézkedéseket hozni. és hasonló ügyekben nehezen tudták bizonyítani ártatlanságukat. új dimenzióba helyezték (például a forradalmat megelőző években Catherine Espinas ügyében. A kínzások borzalma a törvényen kívüliség gócait teremtette meg: a kivégzések napján szünetelt a munka. a besúgók üldözése. hogy a nép az ítéletet elszenvedőkkel érez együtt. Mégis fontosak voltak. akik hírverést csaptak körülötte. Ε háziszolgák kivégzése gyakran adott alkalmat a tiltakozásra. amelyekbe a filozófusokkal és néhány bíróval – Calas. Akár azért. mert számtalan házicseléd volt.54 A 18. verekedések törtek ki és a tolvajoknak kitűnő alkalom kínálkozott a vérpad körüli tolongásnál és kíváncsiskodásnál. Zavargás támadhat. vagy Marie Françoise Salmon esetében.lehetőségük arra. akár hogy nagyobb szakértelemmel öljék meg. fizikailag 1 is beavatkozhatnak a büntetőmechanizmusba és megkérdő jelezhetik hatályát.

a patakba nyomják. mások alulról elkapták. cipőt. olyanok is voltak. feláll. Az érsek kegyelemben részesítette. minduntalan „megakadt a lába a létra fokaiban” és nem tudott a levegőbe lendülni. de jól elverik. a vállára ugrott. század reformátorai emlékezni fognak arra. 1775-ben. miután egy Miserere elmondásnyi ideig fel volt akasztva. Senkit nem tűrtek el a Grèvetéren a kivégzés alatt. A nép látta. s a nép nagy izgatottan. látva a kétértelmű rítusok következményeit. S a 18. majd onnan a Saint-Antoine-templomba”. ki ingeket adott. Megmutatja a halált. a párviadal visszájára fordulását. a másik meg a tér felé. ez utóbbihoz köveket hajigáltak. hogy ártatlan. amelyet ő mér. ki kesztyűt. hogy lába beleakadt és fejjel előre zuhant. A vérpad és a gondosan távol tartott közönség között katonák kettős sorfala őrködik. gyalogos és lovas különítményektől. emiatt a hatóságok „rendes” r 7” kivégzést óhajtanak. és a hasát meg a gyomrát kezdte rugdalni. aki közelebb merészkednék. s oly sebesen igyekezzen rajta lefelé. már-már ez a szolidaritás került ki megerősödve és nem az uralkodói hatalom. többször egymás után. szuronya a kezében. a kórházba szállítván néhány napra rá meghalt. legyen elég felidéznünk két jelenetet. 58 A másik jelenet Párizsban játszódik. A néptömeg meg rá. Ezt látva a hóhér eltakarta zekéjével az arcát. oly módon hogy az egyik sor kifelé nézett. fején és testén több sebet ejtenek. melyek mindegyike tizennyolc láb magas volt.és rendőri megtorlás célkitűzése. és harag a hóhér iránt. Hogy jobban megértsük. és az egész körzetben feltűzött szuronyú katonák kettős. Szolgáját is megverik. hogy a létrára ugorjék. akik elérték az akasztott ember fejét. a büntető gépezet erőszakos megfordítását. onnan a ferencesek temetőjéig vonszolja. egymásnak hátat fordító sorfala volt látható. A kőzápor sűrűbb lett. elesik. meg a 19. két pár harisnyát. levágta az akasztott ember kötelét. akit megmentett a zendülés. A nép körében nagy a feszültség. a két nyomorult … egész úton azt kiabálta. Végül. Úgy tették. kétségtelenül elrettentő példa gyanánt. s a létrán is tiltakoztak. mi több. de semlegesítették benne a látványosságrészt. Kartársaink is adakoztak. Az akasztófát összetörték. hogy nagyon gondosan bánjanak vele. a svájci gárda meg a francia testőrség cirkált a térhez vezető utcákon. fűzi hozzá a jegyzőkönyv írója. . hogy az elítéltnek vér serkedt ki a száján.”59 A kínzások liturgiájának elhagyásában mekkora szerepük volt az elítéltek iránt érzett emberséges érzelmeknek? A hatalom mindenesetre politikai félelmet érzett. bepiszkítják. egyrészt a bekövetkező kivégzés.vagy a felügyelők elleni támadások mind erről tanúskodnak. vagy inkább az elvont megfélemlítésére csökkentették. hogy szuronnyal elvágta a torkát… s részvét öntötte el a kivégzendő. Néhány idegen és ismeretlen ezenközben felmászott a létrán. „hogy az igazságszolgáltatás ne tegye rá a kezét. s ez arra kényszerítette a hóhért. ki parókát”. A kontaktus megszakadt: nyilvános a kivégzés. mekkora politikai problémát jelentett a nép beavatkozása a kínhalál játszmájába. azt hitték. Egyik legelső követelésük épp ezek eltörlése volt. A hóhér feltápászkodik. „új ruhát csináltattunk neki. a gabonazendülés másnapján. a ki végzendőt lefelé ráncigálta. S íme. e bizonytalan ünnepből. Avignonban játszódik. kórházba szállították és a felcserek lelkére kötötték. nem keltettek félelmet a nép körében. a hóhér létráját darabokra zúzták … A gyerekek sebbel-lobbal a Rhône-ba dobták az akasztófát. század végéről való. Megtaláljuk benne a kegyetlenség színházának fő elemeit: hóhér és elítélt fizikai szembenállását. mindent összevetve. Egy Pierre du Fort nevű gyilkost készültek felakasztani. miközben a hóhér szétnyitotta a létrát. de magasból. megöléssel fenyegetve mindenkit. a nép által üldözőbe vett kivégzőt. hogy túlzásba viszi a buzgalmat. A fegyverek fedezékében. ezenközben a hóhér felesége az akasztófa tövénél a lábánál fogva lefelé rángatta. másrészt a lehetséges zendülés fölött. az elítéltet. messziről: „Csak délután három órakor állították fel a két akasztófát. dühösen az egyetemig. az üres téren az igazságszolgáltatás mértékletes kivégzést rendez. A megkínzottat egy temetőbe vitték. Az egyik a 17. ahol egyik pillanatról a másikra megfordulhatott az erőszak iránya.57 Ε szolidaritás felbontása lett lassan a büntető. tetőtől talpig vadonatújba öltöztettük. Két óra tájban a Grève-tér és a környék hemzsegett a különböző. egy évszázaddal később. a kínzások szertartásából. hogy a kivégzések.

Marion Le Goff haláláról szóló beszámolónak? Állítólag így kiáltozott a vérpad magasáról: „Apák és anyák. 1768ban lapokat osztogatott. és ezért vagyok itt. amelyeket aztán elrettentő példa és intés gyanánt köröztek? Ez minden bizonnyal még gyakoribb. De az „elítélt utolsó szavai” műfajának létezése önmagában is kifejező. széltében-hosszában kitálalt történetek. megtisztultnak látták: a maga módján szentként halt meg. a hatalmasok. amit a „vérpadon elhangzó beszédnek” nevezhetnénk. bocsánatot kérve bűneiért Istentől és az emberektől. titokban zajló. 60 Az efféle beszéd még kifejezéseiben is túl közel áll ahhoz a morálhoz. századi bretagne-i bandavezér. vagy inkább annak a gépezetnek a kísérője. almanachok feketelelkű hőse volt. hanem hogy tanúsítsa bűnösségét és elítéltetése jogosságát. nem azért kapott alkalmat a szólásra. hogy áldozata valamiképpen hitelesítse az elszenvedett kínhalált. amelyet egyetlen hatalomnak sem sikerült megtörnie: „Az ítéletvégrehajtás napján. A krónikák nagyszámú ilyen típusú beszédről számoltak be. a háromszoros gyilkossal: „Hallgassátok meg szörnyű. Posztumusz „bizonyítékok” vették körül döntéseit. hogy megalapozza saját igazságát. amelyet Avignon városában követtem el. Auvergne-ben mindenki haragra is „gerjedt ellene”. valóságos hiénaként. hogy szigorúbb legyen a túlzó toleranciával gyanúsított bíróság. akár kiengesztelődött bűnös. semmirekellő voltam. bármilyen hihetetlen is. valóságos hőssé emelték. amelynek révén az eljárás titkos és írásos igazságát a kínhalál a testbe.”61 Bizonyos szempontból a ponyvafüzet és a halálének a per folytatása. Úgy tetszett. hogy a példa legalább elrettentse őket”. aki teljesen pozitív hőssé vált. az adóhivatal és az adóellenőrök ellen. Voltak elítéltek. amelynek megtételére kétségtelenül buzdították. a bírók. Hiteles beszédek volnának? Az esetek bizonyos hányadában bizonyára. olyan harcot vívott a törvény. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt ezekre az apokrif iratokra. aki a csapat vezére volt. a gazdagok. érzéketlennek láttak. tiszteletben tartották sírjukat. hogy ártatlanságát bizonygassa. hogy néhány . végül egy tolvaj bandának parancsoltam. akár a ponyvafüzetek. hol gyalázattal emlékeznek rám. hogy a csempészek rossz hírét költse. amelyben könnyen felismerhette bárki önmagát. aprócseprő csatározásokat. gyalázatos és szánalmas tettemet. ambivalens volt. a zuglapokban. és nyilatkozatával is. hogy hiteles legyen. elmondatták vele. Az ünnepélyesen kihirdetett bűnök eposszá dagasztották a mindennapos. tartsátok szemmel gyermekeiteket. a kézről kézre adott novellák. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt rá. hogy az elítélt saját maga hirdesse ki bűnösségét a nyilvános megkövetésben. ezért nehéz feltételezni. a felirattal. mint Jean-Dominique Langlade-dal. a ponyvaregényekben találunk. De naggyá tette megátalkodottsága is: a kínzásoknak ellenálva olyan erőt mutatott. A Compagnie de Formes „évkönyveket” adott ki. a csendőrség vagy az éjjeli őrjárat. amelynek szerkesztője maga mondja: „Az ő számlájára írtak néhány tisztázatlan lopást … Montagne-t kegyetlen állatként mutatták be. az igaz törvény védelmezője vagy megzabolázhatatlan erő. elfogadván a verdiktet. s végül minden félelem nélkül helyezkedtem el a keréken. akik valóságos szentekké váltak. megemlékeztek róluk. merő propagandából. Beszéljétek el gyermekeiteknek. az elvetendő példa látható morálja mögött harcok és szembeszegülések emlékét örökíti meg. a marhakereskedőket.62 De ezen irodalom hatása. neveljétek a jóra őket: gyermekként hazudoztam. elbeszélve bennük gaztetteiket: egy bizonyos Montagne ellen. a nyilvános megkövetés alatt egyképpen. Azt kérték a bűnözőtől.Ez a felemásság világosan megmutatkozott abban. Az is megesett. akire vadászni kell. amelyet hagyományosan a ponyván árult füzetekben. Mekkora hitelt adjunk például a híres 18. hogy a bűnözőkről és gyalázatos életükről szóló elbeszélések már a per előtt megjelentek. a bűnöző szavaiba és gesztusaiba tette át. Ha az elítélt bűnbánónak mutatkozott. hogy sötét bűneit kihirdetve szentesítse saját büntetését. A kivégzés rítusa megkívánta.64 Akadt közöttük. úgy tetszik. kik hallotok. még késői megbánása is. először egy gyermekkést loptam … Utána megloptam az árusokat. akárcsak olvasása. mert embertelenül megsértettem a barátság szent törvényeit.” 63 A mesegyűjtemények bűnözője. A kivégzés pillanatában. Vagy fiktív beszédek. amelyet magára tűzött. Az is előfordult. Lecondamnét a róla szóló.

a „kíváncsiság” érdeke politikai érdek is. „gyalázat”. a nagy gyilkosságok bölcsek hallgatag játszmáivá .bűnözőnél a dicsőség és a gyalázat nem vált szét. mert a gazemberség is a kivételezettség egyik formája: Quiency fekete regényétől vagy Baudelaire Châtenau d'Otrante-jától kezdődően esztétikumában újraíródik a bűn. mint például Guilleti és társai életének. vagy a „híres”. s a szembenállás fő formája a két tiszta szellem – a gyilkos és a detektív – küzdelme. Azért nyomtatták ki ezeket az elbeszéléseket és azért terjesztették őket. sem nagyszabású ítélet-végrehajtás. nem kell szenvednie. hogy körmönfont igazságok hőse legyen. valamint szánalmas és nyomorult haláluknak a története 67 ) – kétarcú elbeszélésként is olvashatjuk. a hős gonosz benne. Olyannyira. a hatalommal való fizikai szembenállástól a bűnöző és a nyomozó közötti intellektuális küzdelemig. Megtörtént az új felosztás. amelyekben önként bevallotta bűntetteit. amelyekben a kivégzendő testén keresztül az ítélethozó hatalom a néppel szállt szembe. a propagandára és a moralizálásra törekvő vállalkozást. ezt az első elmozdulást követi: a regényben bemutatott bűnös ravaszságával. Látszólag a bűn szépségének és nagyságának a felfedezése. a bűnök posztumusz. A nép fia nagyon is egyszerű ahhoz. amelyek ritualizálására törekedett. Minden bizonnyal össze kellene vetnünk ezt az irodalmat a „vérpadindulatokkal”. de értelmes. elfogadható formák között. A szertartás rosszul irányította a hatalmi viszonyokat.68 Emiatt kísérte oly élénk figyelem a nép körében a törvénytelenségek mindennapi kiseposzát eljátszó írásokat. különösen éles értelmével gyanú fölött áll. s kétségtelenül még azokat a szavakat is. mert a szépművészet körébe tartozik. ünnepélyes kihirdetése az igazságszolgáltatást igazolta. Nemcsak a ponyvafüzetek tűntek el. és körmönfontságainak. amelyben a bűnt felmagasztalják. Az újságok pedig a napi hírek rovatába száműzik a vétségek és büntetésük eposztalan szürkeségét. de felmagasztalta a bűnöst is. Az új műfajban nincs már népi hős. a visszhangjukat a „híres”-nek tartott bűnözőknek tulajdonított dicsőséget. a kis történelem igaz meséitől. A detektívregény is. eltűnik a népi gonosztevő dicsősége. résztvevő. Sa népi törvénytelenségek politikai funkciójának átalakulásával végül emiatt vesztették el jelentőségüket. amely tanú volt. hogy ezeket a szövegeket– ami a beszámolt tényeket illeti. S eltűntek. körmönfontságával. S azért olvassák őket akkor figyelemmel. valójában annak bizonyítása. inkább a büntetőgyakorlat két invesztációja találkozik bennük – egyfajta csatatér ez a bún. sem pedig felülről jövő. a büntetése és az emléke körül. az általuk elkövetett bűnökről szóló irodalomban természetesen nem szabad a „nép megnyilvánulását” látnunk. Messze vagyunk már azoktól az elbeszélésektől. A szép gyilkosság nem a törvénytelenség kisiparosainak való. a kínhalállal beteljesült sötét heroizálás. hanem sokáig együtt élt egy megfordítható alakban. a nép elveszti a hajdani büszkeséget. A néhány nagyszabású figura körül burjánzó. ugyanazokat a sajátosságokat felmutatva. amikor megszületik a-detektívregény. s ha megbüntetik is. azért lehetnek a néptömegek alapvető olvasmányai. A detektívregény egy másik társadalmi osztályba helyezi át a bűnözőt övező ragyogást. a maga tisztaságában65. amelyek a bűnöző életét és halálát festették aprólékosan. mely bűntetteit övezte. mert az emberek nemcsak emlékeket. Gaboriau óta. az ítélet-végrehajtás lehetséges és „kiemelkedő” áldozata. mert ideológiai ellenőrzést66 vártak tőlük. mert csak a kivételes jellemek műve. s egyúttal ez a bűnözés birtokbavétele. Emiatt követelték a büntetőrendszer reformátorai csakhamar a ponyvafüzetek megszüntetését. a kínhalál pillanatától a nyomozás szakaszáig. hogy a nagyságnak a bűnre is joga van. amikor fejlődésnek indult a bűn egy másfajta irodalma: olyan irodalom. nagy rablásainak. mint például „nyomorúság”. mert feltárja az erősek és a hatalmasok szörnyeteg mivoltát. a bűn az igazán nagyok különleges kiváltsága lesz. a „szánalmas” jelzőket az olyan elbeszélésekben. s melyek a kiállt szenvedés minden apró részletét tüzetesen elbeszélték: a tények bemutatásától vagy a beismeréstől eljutottak a felfedezés lassú menetéig. amelyeket felhasználnak (meg kellene vizsgálni az olyan kategóriák használatát. hanem támpontokat is találnak bennük. s nyomában özönlött a diskurzusok nagy tömege. mi több.

1771. Parfouru: Mémoires de la société archéologiques d'Ille-et-Vilaine. F. 660. fejezet.226-tól. 1778. 26. t. P. 260-283. Muyart de Vouglans: Institutes au droit criminel. P. 12. formalité et instuction judiciaire. cit. 16. 18. Seigneux de Correvon: Essai sur l'usage.1.. 13.15-19. de szerepel Hostiemis-nél. XXV. A. Mittermaier: Traité de la preuve. XL. G. A bírósági bűntudat egész szőrszálhasogatása alakult ki. Risi: Observations sur les matières du jurisprudence criminelle. IV. Jousse: Traité de la justice criminelle. I. Crater megfogalmazása egyébként jellemző: „Aut legitime convictus aut sponte confessus. Hardy. Hardy: Mes loisirs. Ph. 14. XXXIV. Vö. Vö. 11. Vö. 19. 2.. 9. F. 1757. XII. du Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles.: P. V. G. 21. 1740. S. B. Dautricourt: La Criminalité et la répression au Parlement de Flandre. 13. Encyclopédie „Kínhalál” szócikk. in: Crime et criminalité en France XVII-XVIII siècles. 1576. N. ms. A vizsgálatot Joly de Fleury foglalta össze. Soulatges: Traité des crimes. Mes loisirs. 1768. 6. augusztus 3-i.345-347. IL. formalité et instuction judiciare. III. Vö. 545. t.: P. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles de France. 5. Dautricourt idézi. lefordítva 1848. 503.N. A kifejezés Olyffe-től való. A. Petrovitch cikkével. VIL . 1741. Ezt jelentette ki Choiseul az 1764. op. ha nagykorú tette és a bíró előtt. 1682. 1912. Lévy: La Hiérarchie des preuves dans le droit savant du Moyen Age. I. A 18. P. 1. 1791. P. 322-328. 80. P.. Hardy: Mes loisirs.. F. hogy a bíró hamis ígéreteket tegyen. századig hosszú vita folyt arról. Nantes-i Városi Levéltár. P. N. l'abus et les inconvénients de la torture. 63. 20. és LXXIX. K. LXXII. vol. 42. t. B.. 612. 3.válnak. 9. fejezet.. 1731. t. 17.. 17671771. 8129 128-129).1. 24. 25. 169-171. 112-113. 1777. T. 8.: Fernere: Dictionnaire de pratique. 27. 15. Gyermekek és hetvenévesnél idősebb öregek esetében nem mentek tovább. P. 258. t. 1780. század táján jelenik meg. hogy a fondorlatos kihallgatások során megengedhető-e. 1729-ben Aguesseau vizsgálatot indítattott a Franciaországban használatos kínzások eszközeiről és szabályairól. In: An Essay to prevent capital crimes. J. Esmein: Histoire de la procédure criminelle en France. 1721-1790. Vö. 269-270. B.. 1762. D. 327. A legszigorúbb kritika Nicolas-tól való: Si la torture est un moyen à vérifier les crimes. S. F. t. 1882..1.. csavargókról szóló nyilatkozat kapcsán (Mémoires expositifs. Fonds Joly de Fleury. P. S. Bernard de Pavie-nál nem található. Poullain du Parc: Principes du droit français selon les coutumes de Bretagne.” A középkori jogban a beismerő vallomás csak akkor volt érvényes. 14. 1896.. Ayrault: L'Ordre. J. IV. Jousse: Traité de la justice criminelle. 124. 1939. 6680-87. A bírósági bizonyítékok jegyzékében a beismerő vallomás a 13-14. 7. 4. 134. ras. 1768. kétértelmű szavakat : használjon. Ayrault: L'Ordre. D. J.) 22. P. A kínzás első foka az eszközök megszemlélése. 10. JEGYZETEK 1. hazudjon. P. (Csak az első kötet került nyomtatásba. 23. Utalással Cocceius művére: Dissertationes ad Grotium.

II.. 1890. tettesek és rendőrök technikai együttműködése. és „miután meghalt. Vö. értékes volt a rendőrség számára. 45. miközben az írnok a kalapjában adományokat gyűjt a számára. S. mivel az ügy minden szálát ismerte. az a szóbeszéd járja. 1572. 1715. 1790. Beszámol Antoine Boulleteix esetéről. Gueulette jegyezte fel. Serpillon: Code criminel. P. s a híres pergament hozza. F. 241. J. hevesen maga felé fordította és többször megütötte. de Pastoret a királygyilkosokra kirótt büntetésekkel kapcsolatban: Des lois pénales. T. Loyseau: Cinq livres du droit des offices. igen „megbecsülték” új szakmájában. XXXIV. A tömeg elkapott egy besúgót. Laurence: A history of capital punishment. Chassanée: Consuetudo Burgundi. Vö. . kinyomtatott kötet. december 14. ha nem vállalja el a besúgást.. július 6-i száma beszámol a Journal de Gloucester után egy hóhér „kegyetlen és undorító” viselkedéséről. nyakára kötelet vetnek és Berryer úr ajtaja elé húzzák”. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles en France. miután egy elítéltet felakasztott. 32. Guelette-et R. 33. Nagyon gazdag ez a példa: lázadás. Hardy: Mes loisirs. Anchel: Crimes et châtiments au XVHF siècle.. 1767. mert nem lett végrehajtva az ítélet: s ha hagynánk. „a vállainál fogva megragadta a holttestet. 44. H. Argenson márki: Journal et Mémoires. hogy a seriffnek újra kell kezdenie a kivégzést. 61. Amikor első ízben alkalmazták a nyaktilót.” 34.201. S. 1722.) 38. Francia fordítás: 1776. 55. 62-69. de Damhoudère: Pratique judiciaire es causes civiles. Blackstone: „Ha egy bűnöst felakasztásra ítéltek. 36. 37. A Gazette des tribunaux. 1780. 125. 191-192. P. 1613. összejátszások végtelen sorának nyitnánk teret. Burgundiában például. Anchel: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. századtól fogva. hogy a király kedvét keresik. Hardy: 1769. F. Guelette-et R. R.25. Idézve in: A. Anchel idézi: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. Anchel idézi (63). világos. 328. R.. S. megkérdezvén: »Vén semmirekellő – elég halott vagy már?« Majd a tömeg felé fordulva gúnyos hangon szemérmetlenségeket mondott.. amelyet egy viszonylag új megtorlási mód vált ki. amiért nem látott semmit. 31. t. aki már a vérpad tövében áll. P. Corre: Documents pour servir à Γ htetoire de la tortura judiciaire en Bretagne. hanem a rendőrségtől ered. amelynek során a nép magához ragadja egy elítélt megkínzásának dolgát. E. aki méltatlanul menekült meg a vérpadtól. vö. aki. t. 455. 29. 7. Brantôme: Mémoires. 39.. IV. században. III. A. 42. 259. Ch. Vö. Ibid. zendülés.” (Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre. Bruneau: Observations et maximes sur les matières criminelles. 162-163. 80-81. s ha a kivégző ügyetlenségéből megmenekül a haláltól. 35. 30. Az emberek azt kiáltozzák: „Éljen a király !”. míg be nem áll a halál. L. január 30. 219. i 46. 1932. Az ügy egyik első epizódja igen jellemző az igazságszolgáltatás körüli népi zavargásokra a 18. C. 1715. 43. Montigny tiszthelyettes kivégzésekor. A jelenet 1737-ben játszódik. hogy a részvét eluralkodjék rajtunk. a rendőrtiszthelyettesek csak „pénzért” hajlandók visszaszolgáltatni őket a szüleiknek.: Barbier: Journal. t. A. 41. amely rendszeressé válik a 18. 40. „hihetetlen embertelenséggel” felkoncolja. I. Bruneau: Observations et maximes sur les affaires criminelles....28. 229. A kinyomtatott kötetben: 1779. Berryer rendőraltábornagy „romlott és aljas gyermekeket” raboltatott el. 1837. az első rész számozatlan előszava. 1737ben. Ez a besúgó tolvaj volt.71. IV. VI. a Chronique de Paris beszámol róla. S. J. T. A jelenetet T. és az „Adjátok vissza zsákmányunkat” kezdetű dalt énekelte (vö. amikor egy lovas érkezik. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon. 1896. 70-71. La vie des hommes illustres. hogy a nép panaszkodott. 1100. S. 47. Boulleteix-t kocsmába viszik. Vö. amely nem az igazságszolgáltatástól. 1933. akit Raffiat nevű cinkosával kerékbe törtek volna.

J. engedik. cit. Dupaty: Mémoire pour trois hommes condamnés à la roue. mint a Bibliothèque bleue de Troyes-ban.112). III. amelyet az ilyen típusú ítélet váltott ki vö. Claude Duval játszottak nagyjából hasonló szerepet. M. 50. 394.” (Discours sur les peines infamantes.. Jack Sheppard.21. 106) . 1775.48. nyomtatása általában szigorú ellenőrzés alá esett. In: The Causes of the late increase of Robbers. S.. 1974. 95 67. április 12-én végeztek ki Avignonban. 52. 61. 66. 1932. IV. akinek jelen kellett lennie egy kivégzésen. 56. hogy egy szép nap a saját küszöbén hallgassa végig fiai bűntettének «s kínhalálának történetét. Ε család kész rá. t. 57. C. (Vö. 1928) 68. hosszan vezekelt gyóntatója irányításával. A. 53. L.. 227-228. Duhamel idézi (32). H. Fielding: „An inquiry”. IV. és 56. január 14. Vő. hogy mielőtt elítélték volna. akit 1768. 63. 51.118-119. Langlade siráma. Mandrou Cartouche-t és Mandrint nevezi a két nagynak. hogy ezek a szörnyű történetek elterjedjenek. 1937. 1896. 1937.. Angliában Jonathan Wild. amelyet abban a házban követtek el. 247. 1781. 257. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon au XVIIIe siècle. Laurence felidéz belőlük in: A history of capital punishment. Juillard idézi. t. A Corre: Documents de criminologie rétrospective. 64. 1786. 1964. D.195-198. 65. H. 59. L. Hardy: Mes loisirs. 61. Al. 67. akit 1740 tájban végeztek ki Bretagne-ban. P. Ez történt Tanguy-val. Richet: La France moderne. 1895. 1781.: Hardy: Mes loisirs. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles. R. Puy-de-Dôme-i levéltár. 1890... 54. t. J. Fielding: loc. R. Vo. IV. ponyvafüzetek stb. 751. Az elégedetlenséggel kapcsolatban. 241. 1. 49. R. 55. t. P. In: Crimes et Châtiments au XVIIIe siècle. 5-6. 1784. Anchel számol be róla. S. Az almanachok. pl. 58. 319. Argenson márki: Journal et Mémoires. május 11. 62. Corre Trevedyre hivatkozik: Une promenade à la montagne de justice et a la tombe Tanguy. ahol a királyi rendőrtisztviselőt helyezték el. 128-129. 56. t. Efféle jelenetek gyakoriak voltak még a 19. Hardy: Mes loisirs. D. Hardy több ilyen esetet idéz: például azt a nagyszabású lopást. VI.1. században is. Ez a cím megtalálható a Bibliothèque bleue de Normandie-ban ugyanúgy. Boucher d'Argis a Châtelet bíróságának tagja volt. In: Brigandage et contrebande en haute Auvergne au XVIIIe siècle. Corre: Documents de criminologie rétrospective. Konfliktus a polgári igazságszolgáltatás és a vallásos vezeklés között? Ε témával kapcsolatban vö.226. 24.. a nép költői pedig megszerzik őket és tovább terjesztik hírüket. de közéjük illik Guilleri is (De la culture populaire aux XVIIe et XVIII siècles. 60. III. Mes loisirs. t. Lacratelle: „Hogy a bennünk működő erős érzelmeknek ezt az igényét kielégítsük. 367. hogy elmélyítsék az elrettentő példát. Igaz ugyan. 180. Helot: La Bibliothèque bleue en Normandie.

II BÜNTETÉS .

képviselők. ha tiszteletben akarja tartani.1. tárgy. század második felében mindenütt tiltakoznak a kínpad ellen. kriminológiai” – gyakorlatok egész sorának a területe.”1 A 18. átalakítani akar. század reformerei viszont azt kárhoztatták. akitől elvárják. ahol enyhébb büntető rendszert követelnek. a halál. mert eddig kell elmennie. s már-már lírikus állhatatosság az „emberies” büntetések sürgetésében? Vagyis – ami egyre megy – a „mérce” és az „emberiesség”. hanem mint a jog határvonalára: a büntetőhatalom törvényes határára. amely mindenütt megtalálható. A büntetőbíráskodásnak. A 19. amikor a büntetések gazdaságosságának problémája újból és állandóan felvetődik. amikor a bűnözőben fölfedezett „ember” a büntető beavatkozás céltáblájává lesz. amelyek annyi ellentétes invesztáció részei. törvény mindenki számára. amelyet önmaga dob a népnek. szintén mérceember: azonban nem a dolgok. a szertelenségét.2 Szégyenletes a kétségbeesésbe taszított áldozat oldaláról nézve is. a kínpadra vont egyén és a hóhér közvetítésével. 4 Ε szertartásokban. században eljön az a nap. általa száll szembe a lázadással. ha megbüntetjük: „ember mivoltát”. a sérelmek naplóiban és a nemzetgyűlés törvényhozóinál. s az elpusztított testek mindegyike kő az állam szemében. A kínhalál hovatovább tűrhetetlenné vált. A hatalom oldaláról nézve vérlázító. Joseph de Maistre ebben a kapcsolatban ismeri fel az abszolút hatalom alapmechanizmusát : a herceg és a nép között a hóhér a fogaskerék szerepét játssza. „a büntetés kegyetlen vágyát”. amennyiben fölfedi a zsarnokságot. s mely visszahullhat rá: a „vér patakzásának” látványához hozzáedzett nép hamar megtanulja. Noli me tangere. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOSSÁ VÁLT BÜNTETÉS „A büntetések mérséklődjenek. hogy visszaélt a hatalom törvényes gyakorlásával: a zsarnokság. 3 Mindenképpen veszélyes. egyik a másikat szólítja. s az emberiséget felháborító kínpad töröltessék el. a fegyveres igazságszolgáltatás mértéktelensége találkozik a fenyegetett nép haragjával. Az „ember” akit a reformerek a vérpad önkényuralmával szemben hangsúlyoznak. század nyitotta volna meg e gazdaságosság válságát. mert a király és a nép bosszúja támaszt lel benne. miképpen illeszkedik egymáshoz egyetlen stratégiába? Szükségszerű. hogy áldja „az eget és bíráit. Megálljt kiáltanak az uralkodó bosszújának. amellyel lesújt. a zsarnok különleges akarata. Ε véletlenszerű és rituális erőszakban a 18. bosszúállás helyett. szerintük. s megoldásul . de ugyanezeket a zavaros. mit se számít. ám mégis bizonytalan elemek. Másképp kell büntetni. amely a herceg bosszúállása és a nép visszafojtott haragja között zajlik le. a visszavágás szomját. ha meg akarja változtatni az embert. az elkövetett vétségekhez legyenek szabva. filozófusok. nem különbözik a jobbágyok halálától. akik szemlátomást cserbenhagyták”. jogászemberek. hogyan lett ez a határvonalember hivatkozási alap a büntetések hagyományos gyakorlatával szemben? Mi módon vált a reformmozgalom fő erkölcsi önigazolásává? Miért keletkezett általános irtózat a kínzásokkal szemben. csak a vétkes gyilkosokra mérettessen ki halálbüntetés. hanem a hatalom mércéje. hanem mert érintenie se szabad. Mintha a 18. végül is büntetnie kell. A kínvallatásmentes bűnhődés szükségessége kezdetben mint a szívből vagy mint a méltatlankodó természetből felszakadó kiáltás fogalmazódik meg: a leggonoszabb gyilkosban is legalább egy dolgot tiszteletben kell tartani. Nem azért. Kettős a veszély. jogtudósok. ha ártatlant talál el. véget kell vetni a dulakodásnak. Az uralkodói hatalom mintha nem látná a versengő kegyetlenségben azt a kihívást. amelyet megjavítani. ez a két elem. De a felvilágosodás korában a kínzások barbárságával s'zemben egyáltalán nem valami pozitív tudás tételeként hivatkoznak az emberre. akik mocsarak és pestis fölé építették Szentpétervárt: a halál egyetemes elv. a jogelmélet művelői. egymás ellen. „hogy csak vérrel bosszulhatja meg önmagát”. Kérdés. tudományok és különös – „büntetőintézeti. egymással mindmáig gyanús kapcsolatban álló elemeket találjuk meg. meg kell szüntetni az uralkodó és az elítélt fizikai szembekerülését.

a testi sértés. a nagy demográfiai hullámtól. szigorúbb lesz a lopással szemben. század bűnözői „elcsigázott. Úgy zajlik tehát minden. El kell hát mondani e rejtélyes „enyheség” keletkezését és történetét. minden bizonnyal jobban üldözik őket. hogy a büntetés „mércéje” az „emberiesség” kell hogy legyen. jobban kontrollálnák az erőszakos ösztönzéseket” 8 – s mintha a törvénytelen üzelmeket folytatók önmaguktól hagytak volna fel a test ellen intézett támadással.5 De ezt a reformot vissza kell helyezni abba a folyamatba. Servan. századiak „fortélyosak.10 Franciaországban a csavargásról szóló jogszabályozást több ízben megreformálták és szigorították a 17.11 Franciaországban. vagy kabáttolvajokból. „jártas” bűnözés. az életszínvonal általános emelkedésétől. a lopás és a szélhámosság gyakoribb. Dupaty vagy Lacretelle. Mindezt tetézi. amelynek szövegei. „és ennek következményeképp a biztonság igényeinek”9 gyarapodásától. hogy meghatározott értelmet tudtak volna adni ennek a megkerülhetetlennek tartott alapelvnek. akik a 18. század folyamán az igazságszolgáltatás egyfajta nehézkességét tapasztaljuk. a Cahiers vagy a Constituants szerkesztői – érdekének tudják be. hogy ne keltsenek figyelmet. az adóbérlők biztosaira tüzet nyitó csempészbandák. anélkül. a kiterjedt. növelik a szigort: Angliában 223. ravaszok. nyári bűnözők”. amelynek révén e korszakban a bűncselekmények mintha vesztettek volna erőszakos jellegükből. súlyosabb. számítgatóan agyafúrtak”. század elején meghatározott főbenjáró bűntett esetében 156 büntetése a megelőző száz évben megszigorodott. s ezért kénytelenek kisebb – gyakran maroknyi – csapatokra bomlani. amely ettől fogva egyéninek mutatkozik. Target. Chaunu megjegyzi. s ez a bűnözést rejtettebb formák . és kevésbé kockáztatják a gyilkosságot: „A nagy bandák fizikai leszámolása vagy intézményes feloszlása … 1755 után szabad teret enged a birtokellenes bűnözésnek. 6 A 17. hogy a 18. Ez a változás nem választható el több olyan folyamattól. a gazdagság. mintha valami alacsony vízállás fokozatosan tovább süllyedne – „az emberi kapcsolatokban uralkodó feszültségek megcsappannának …. amelynek relatív sűrűsége megnőtt. zsebmetszőkből alakuló kis csoportok ténykedése lesz: létszámuk nem haladja meg a négy főt. amelyek alulról mintegy támogatják. amelyik korábban könnyebben kicsúszott a törvény ellenőrzése alól: „a 18. század vége óta valóban feltűnő. mint az erőszakos bűncselekmények. alkalomszerű. de sűrűn ismétlődő bűnözést a legszegényebb rétegeknél felváltja a korlátozott számú. „marginális bűnözés” felé. Duport. abba a kettős fejlődésbe. kisebb erőfeszítésekkel.azt az alaptörvényt javasolta. a bűnözés belső szervezete megváltozik: a gonosztevők nagy bandái (felfegyverzett. a 18. s általában a fizikai agressziók száma: úgy tetszik. a 19. csapatosan csavargó katonák) feloszlóban vannak. a 17. a verekedések. hogy jelentősen esett a véres bűncselekmények. mint ahogy P. kiváltképp Párizsban megnövekedik a szervezett és nyílt bűnözést meggátló rendőrségi apparátus. század óta. a birtok. és amellyel szemben ezután az osztálymegtorlás polgári szokását gyakorolja”. mint a gyilkosság. század előrehaladtával is érvekkel alátámasztott szigorúsággal vetették el azt. amely nemrég bontakozott ki a történészek előtt a bírósági levéltárak tanulmányozásakor: a 18. a „tömegbűnözés” pedig a részben szakmabeliek művelte. század folyamán az igazságszolgáltatás nehézkesebb. de ennek ára a beavatkozások megsokszorozódása lesz. „társadalmon kívüliek”. sok helyütt. hogy ezt az enyheséget ráerőltették egy olyan bírósági rendszerre és a „klasszikus” teoretikusokra. századi büntetőbíráskodás enyhülésének folyamatába. s főképp.”7 Általános jelenség. a tulajdon ellen elkövetett vétségek válnak gyakoribbakká. az alkalmat kihasználó. az igazságszolgáltatás szorosabb és aprólékosabb gyakorlata kezdi számba venni a kisebb rendű bűnözést. könnyen haragra lobbanó emberek. A nagy „reformerek” – Beccaria. szolgálatból elbocsátott vagy megszökött. s beérik a lopva végrehajtott akciókkal. A törvény megszelídülése előtt megszelídült a bűn. a büntetések pedig hasonló módon enyhülnek. és más célpontokat kerestek volna. Pas torét. rosszul táplált. a gazdasági feszültségek működésében történt módosulástól. Bergasse. kisebb egységekbe tömörült fosztogatók. hogy a test elleni támadás törvénytelensége a javak többé-kevésbé közvetlen elrablása felé hajlik el.

a felderítés. amelyek ebben az elfajulásban egytől-egyig a szabálytalan bíráskodás alapelvét kárhoztatják. Körkörös folyamatként az erőszakos bűnök küszöbe magasabbra kerül. 13 azok a bírók is bizonygatják. hogy egy mérsékeltebb igazságszolgáltatás eredményesebb volna. a szigorúbb felügyelet. hogy nő a bűnözés. elárasztották a földeket. de az is biztos. örökölhető. A büntetőbíráskodás először is azért szabálytalan. amelyek magukra vállalták és megfigyelés alá helyezték a mindennapos viselkedést. peres felek. ahol a legmagasabb a sarc. eljárások. s a szolgáltatott igazság. A hagyományos igazságszolgáltatásban. elfogás.”15 « De tény az. a gazdasági vétségekkel szembeni türelmetlenség megnő. mint a büntetőhatalommal való visszaéléshez. vétségek is. a népesség szorosabb hálóba fogása. legalább félévszázados kritikáknak. a gyűlölet és a félelem. 1790. általánosan osztott hitet. veszélyes növekedésében való. átdolgozták és finomították azokat az apparátusokat. amelyben részt kap a termelés fejlődése. 14 ezt mutatja mindenesetre a bíróságok tényleges gyakorlata. hogy az egyének életét keretező hatalmi mechanizmusok átállítására törekszenek ekkor. Ha a reformerek kritikai megnyilvánulásaiban találkozunk ezzel a folyamattal. akik úgy vélik. Ne beszéljünk mellé.felé tereli. mint egy meghódított országban. amely bizonytalanná teszi a bíráskodás gyakorlatát: vannak „kiváltságos” bíróságok. Szigor tapasztalható a szegényekkel szemben. a másik maga hozza a törvényt. érdekes stratégiai egybeeséseket tapasztalunk. költséges. a tevékenységeket. „Már az Ancien Régime utolsó évei előrevetítik a forradalom és a császárság beköszöntét. büntetőügyileg jobban behálózza a társadalom testét. akik állítólag ki se látszanak a perekből: „a nép nyomora és az erkölcsök megromlása megsokszorozta a bűnt meg a vétkeseket”. s úgy élnek ott kényük-kedvük szerint. új politika alakult ki a népességet alkotó számtalan testtel és erővel szemben. hogy a véres bűnesetek csalásos bűnökké enyhülnek. a legszegényebb parasztnak is többe kerülnek. Ezekhez az óvintézkedésekhez hozzá kell számítani a bűnelkövetések egyenletes. amelyek . s ez bonyolult mechanizmus része. látszólag jelentéktelen mozdulatokat. de ezek a túlzások sokkal inkább a szabálytalansághoz kapcsolódnak. hogy ezek sáskarajként csapnak le a francia vidékre: „Falánk rovarok. a személyazonosságot. s alamizsna címén valójában adót szednek”. hogy az igazságszolgáltatás oldottabb és finomabb legyen. mennyire megnőtt a veszélyeztetettség. a nagyobb szigor hívei természetesen azt állítják. a büntetőügyi beavatkozások gyorsabbak és számosabbak. Franciaországban ez a hatalom szerinte háromféleképpen fajult el. a kölcsönös bizalmatlanság. mert számos fórumra nehezedik. még mielőtt egy új büntetőrendszer elveit felállítanák. sőt. a gazdaság megnövekedése. 12 A megfigyelők többsége megerősíti. kereskedelmi értéke van. a tulajdonviszonyok fokozottabb jogi és erkölcsi értékelése. amelyek kívül esnek az általános érvényű jog hatókörén. ellenséges csapatok ezek. Míg a ma történészei a gonosztevők nagy bandáinak csökkenését állapítják meg. hanem az a törekvés. a törvénytelen tevékenységek áthelyeződése összefüggésben van a büntetőgyakorlat kiterjesztésével és kifinomodásával. Először az eltulajdonítás révén: a bírói hivatal áru tárgya. Az 1782-1789 közötti perekben meglepődünk.17 Ez csak egyike a számtalan. szüntelen. március 24-én Thouret az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen a bírói hatalom új megszervezéséről indítványoz vitát. ebből kifolyólag. Másodszor a hatalom kétféle típusa közötti zavar miatt: az egyik igazságot tesz és a törvényt alkalmazva mondja ki az ítéletet. s azok is állítják. nap mint nap pusztítják a földművesek élelmét. információszerzés pontosabb technikája. tulajdonképpen a büntetések túlzásait támadják. a tanúvallomások összehangolt elvetése. Végül a kiváltságok egész sora létezik. Le Trosne úgy látja. A magatartás általános módosulásáról „a szellem és a tudatalatti területét érintő változásról”16 volna szó? Meglehet. mint maga az adó: legalább harmadot kérnek ott. Nem egyfajta új tisztelet rajzolódik ki az elítéltek ember mivolta iránt – még enyhébb bűnök esetében is gyakori a kínvallatás -. kevesebbszer kellene visszakoznia saját következményei előtt.

az alsóbb fokú büntetőbírósággal). ami látszólag szembehelyezkedik vele és korlátozza önkényuralmát. Elméleti azonosítás. hol épp ellenkezőleg. hol elhamarkodottá és szigorúvá. érdekeltek. Mert nagyon is szoros hatalmat gyakorol az „emberen”. enyhébb elbírálásra készteti. a szokások és az eljárások különbözősége miatt. megváltoztathatja a rendelkezéseket. Az igazságszolgáltatás bénultsága nem a meggyengülés következménye. ellenőrizhetetlen jogait kritizálják. állásuk tulajdonosai. A hatalom működési zavarai központi túllépésre utalnak: monarchikus „többlethatalomra”. ősrégi dölyfét. összeütközéseket: a kisebb vétségek megbüntetésében fontos szerepet játszik a nagyurak igazságszolgáltatása. hogy gyengeségei és túlzásai összekeverednek. fennakadások támadnak. hanem a bírókhoz képest is. ez a hatalom a kegyelem. már-már teljhatalmat biztosít nekik. abból. amennyiben ezek „törvényesek”. rendőrfőnökök) vagy adminisztratív rendelkezéssel teszi egyenlő jogúvá. illetve a nem sokkal korábban létesített közvetítő fórummal. a . amellyel a király vagy képviselői rendelkeznek. s ehhez járul még az a jog. szaporítja a hatalom és a hatáskör konfliktusait. vele szemben a bírók.kezeskednek érte. hézagokat az egyéni – politikai vagy gazdasági – érdekek miatt. Mert a bíráskodást nagyon is sok esetben lefolytatott eljárással (rögtönítélő bíróságok. hézagokat a kompetencia belső ellentétei miatt. önkényességét. amelynek a perelés eszközei korlátlanul állnak rendelkezésére. nemcsak a vádlottakhoz. és akik elég nagy szabadsággal rendelkeznek az ítélet megválasztásában. igen sok hatalom jut a bíróknak. adminisztratív fórumok (pl. elllentmondásokat. az ítélet megváltoztatása. az 1670-es általános ediktum dacára. s kivált kritizálják e keveredés alapelvét. amelynek értelmében a rendes eljárást megkerülve rendelkezhetnek az elzárásról vagy a száműzetésről. felmentheti a bírót vagy száműzheti. hogy egy bizonyos számú ponton koncentrálódik. sokkal inkább azt. túlságosan nagy. fokozza a konfliktusokat a bíróságokon. hogy egységes és folyamatos piramist alkotnának.19 Nem is annyira a bíráskodás kiváltságait. Hézagokat. végezetül igen nagy hatalmat gyakorol a király. figyelembe kell vennünk a különböző igazságszolgáltatások közötti fennakadásokat. ellenőrzés híján lévő hatalom van a vád oldalán. amely a büntetés jogát az uralkodó személyes hatalmával azonosítja. az illetékesség megállapítása vagy a bírók befolyásolása révén megakadályozhatja az igazságszolgáltatás szabályos és szigorú lefolyását. akik sokszor felületes bizonyítékokkal is beérik. királyi bizottsággal helyettesítheti. elveheti az ügyet a bírótól. Merthogy a király államkincstári meggondolásokból önmagának tartja fenn az igazságszolgáltatás hivatalainak eladási jogát. nemcsak engedetlenek. készek a megalkuvásra. hol elnézővé és bizonytalanná teszi. 18 Még ha elhanyagoljuk is a vallási bíráskodást. amely törvényesen vagy ténylegesen. amelyeket valamennyi fórum ádázul véd. amelynek következtében fons justitiae lesz a királyból. hanem tudatlanok is. s ez a bírákat hol nagy szigorra. Mivel folyamatosan új tisztségeket teremt. igen nagy hatalmat kapnak a „király emberei”. míg a vádlott fegyvertelen vele szemben. a királyi igazságszolgáltatás számos helyen érvényesül és rosszul van összehangolva (a fejedelmi udvarok gyakran konfliktusba kerülnek a bailli törvényszékkel. sokkal inkább a hatalom rosszul szabályozott felosztásából következik. mivelhogy az ő „tulajdona”. amelyek – az elítéltek tudatlanságát és szegénységét kihasználva – semmibe vehetik a törvényes fellebbezést és önkényes ítéleteket hozhatnak. anélkül. biztosok) közvetítésével érvényesül vagy a rendőri fórumok (rögtönítélő bíróságok és a rendőrfőnök) révén. s végül a királyi hatalom beavatkozása is hézagokat hagy. A reformerek kritikája nem is annyira a gyengeséget vagy a kegyetlenséget veszi célba. hiszen felfüggesztheti az igazságszolgáltatás menetét. Egymásba fonódásuk paradox módon hézagokat hagy a büntetőbíráskodásban. sokkal inkább a hatalom rossz gazdálkodását. Igen nagy hatalom jut az alsóbbfokú bíróságoknak. Ε fórumok burjánzásuk miatt semlegesítik egymást és képtelenek átfogni a társadalom testét a maga teljes kiterjedésében. megbénítja a szabályos bíráskodást. de melynek gyakorlati következményei kiolvashatók. s hogy ebből konfliktusok. azaz igazságszolgáltatás. még az is.

A reform kiindulópontjánál nem a legfelvilágosultabb illetékesek állnak. amely különböző küzdelmeket takar. talán csökkenő szigorúság a büntetésben. annak kidolgozása. már legáltalánosabb megfogalmazásaiban is. jobb elosztásának biztosítása. Moreau a királyi hatalmat támogatja a képviselőkkel szemben. nem a despotizmussal ellenséges filozófusok meg az emberbarátok. hogy az ancien régime idején a különböző társadalmi rétegek mindegyikének megvolt a maga megtűrt törvénytelenségi zónája: a szabály be nem tartása. nem valami új érzékenységből fakad. a vételről és az eladásról. ahogy a jogelméletekben megfogalmazódik. de a különféle érdekeket képviselő bírók küzdelmeit is. század folyamán. hanem a büntetőhatalom új „gazdaságtanának” megteremtése. Brissot és Marat). hatékonyabbá. s mivel e hatalomnak nem volna egyéb funkciója. N. igazságosabb elvek alapján. de a reform általános elveit jogászemberek alakították ki: így az ítélkezés olyan hatalmát. nem kevesebb. mindannyiuk számára közös célkitűzések és őket egymással szembeállító hatalmi konfliktusok alapján. a büntetés hatalmának mélyebb beágyazása a társadalom testébe. hogy új stratégia alakul ki a büntetőhatalom gyakorlatában. valamint politikai költségeit is (leválasztják a monarchikus hatalom önkényességéről). amelyek képesek arra. mint az ítélkezés. hogy valamiképpen megvolt a maga koherenciája és . amelyek szabályosabbá. Egyszóval. homogén rendszerekre legyen osztva. Érthető tehát. a lényegét tekintve nagyszámú bíró belülről készítette elő. a mindennapi büntetőügyi gyakorlatban s az intézmények kritikájában is azt látjuk.20 A büntetőjog reformját stratégiaként kell olvasnunk. A körülmények azon összejátszása. úgy. Servan és Dupaty. hogy mindenütt érvényre juttassák. a törvényszéki apparátuson belül és kívül. szemben állnak kollégáikkal. hanem a határozatokéról is). a társadalommal azonos kiterjedésű funkció kialakítása. J. Az-új büntetőrendszer jogelmélete valójában a büntetőhatalom új „politikai gazdaságtanát” fedi. és nem képviselői ellenében. a számtalan ediktum és rendelkezés figyelembe nem vétele feltétele volt a társadalom politikai és gazdasági működésének. stb. Le Trosne. jóllehet mindketten bírók. állandóbbá és következményeiben részletesebbé teszik. publicistákéit (pl. s ne is aprózódjék fel sok. egymással szemben álló bírósági eljárásban. hanem jobb büntetés. Vázlatosan azt mondhatjuk. Vagy inkább nemcsak ők. amely a reform születéséhez vezet. a büntetőhatalom újrafelosztásának ugyanazon globális terében és eredményeinek új elosztásában különböző érdekek csapnak össze. És az úgynevezett „reform”. hogy ne koncentrálódjon túlzottan néhány kivételezett ponton. hogy ennek a „reformnak” miért nem volt egységes kezdőpontja. folyamatosan. Az egész 18. mentes volna a törvényalkotás szándékától·. Traget a képviselők oldalán áll szemben Maupeou reformjával. Voltaire) küzdelmét. politikai vagy filozófiai megfelelője ennek a stratégiának és elsődleges célkitűzéseinek: a törvénytelenségek büntetéséből és megtorlásából szabályos. s nem is a képviselőkkel szemben álló társadalmi csoportok. hogy az ítélkezés hatalma ne a legfelső hatalom számos akadozó. Nem a törvényszéki apparátuson kívül készítették elő a reformot. hanem a közhatalom folytonosan elosztott következményeit. hogy nem. miközben gazdasági költségét csökkentik (azaz leválasztják a tulajdon rendszeréről. Csak az ancien régimere volna ez jellemző? Kétségtelen. amelyre nem nehezedne a fejedelem közvetlen hatalma. A reform valódi célkitűzése. egyszóval ezek a módozatok fokozzák a hatásait. tökéletesen gyakorolhatná annak hatalmát. leválasztanák a tulajdonviszonyokról. de több egyetemesség és szükségszerűség. s annyira szükségszerű volt valamennyi társadalmi réteg életében. a társadalmi test legkisebb sejtjében is. De a törvénytelenség akkortájt oly mélyen gyökeredzett. a parlament főügyészhelyettese között. vagy ahogy a tervezetekben felvázolják. hanem a törvénytelenségekkel szembeni új politikából. A bírók többsége persze nem volt reformer. Ez az általános alapelv együttes stratégiát határoz meg. A filozófusok (pl. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tanácsosa és Lacratelle.monarchikus „többlethatalmat”. mint a büntetőhatalom új elrendeződését olyan módozatok szerint. nem egy új büntetőjog megalkotása. olykor egymásnak is ellentmondó kiváltságát jelentse. nemcsak a tisztségek megvásárolhatóságáról.

amely versengés volt. ez a törvénytelenség a bűnözés növekedésének állandó faktora. érdekkonfliktus és kölcsönös támogatás. néha gyilkosság várt a munkanélküliekre. cinkosság: a földbirtokosok nem nézték szükségszerűen rossz szemmel. Ε lenti törvénytelenség és a többi társadalmi kaszt törvénytelenségei nem egy irányba haladtak. hanyagságból vagy mert egyszerűen lehetetlen volt elérni a törvény betartását. mert a legszerencsétlenebbek ellen fordította azt a törvénytelenséget. s a vele járó fosztogatás. hol félelem övezte e mozgásban lévő népességet. például a csavargó koldus. hiába tették közzé és újították meg szüntelen a rendelkezéseket. akik valami okból elszöktek a gazdájuktól. ha a parasztok nem voltak hajlandók megadni némely állami vagy egyházi járandóságot. s nehéz volt megállapítani a határokat. az időszakos próbálkozások. aki a nép elfogadta törvénytelenség védelmét élvezve a nép ellen követett el bűntettet. s minden esetben zavargást támasztottak a nép körében. Emiatt kétértelműség támad a nép viselkedésében: a bűnöző egyrészt – kivált. Vagy még inkább: számos változás (pl. a papságot vagy a polgárságot hozták forrongásba. aki lopott és ölt. hogy csavargás (amelyet szigorúan büntettek olyan rendelkezések. amelyet mindenki közelinek érzett magához. ez a határterület olyannyira nélkülözhetetlen volt a létezésükhöz. A bűnözés hovatovább feloldódott egy szélesebb törvénytelenségben. legszélsőségesebb formáját.rendszere. Hol teljesen szabályszerű formát öltött – s ez már nem törvénytelenségszámba ment. hanem rendszeres mentesség lett: magánszemélyeknek és közösségeknek kijáró előjogok. évtizedeken. hogy gyakran készek voltak a zendülésre. A törvénytelenségek kölcsönös játéka egyszóval a társadalom politikai és társadalmi életének része lett. majd a vámügyiek. hogy ne tartsák be a gyártási előírásokat. egyszersmind belső veszedelmét fonta körül. század folyamán szélsőséges esetekben láthattuk. a rablás. végül a felkelés fokozatosan következett egymásból. hol tényleges segítőkészség. hogy megszülethet benne a bűn. amelyhez bizonyos néprétegek mint létezési módhoz voltak szorosan hozzáfűzve. Hol fokozatos elavulásról volt szó. ugyanakkor konkurencia. hogy a különböző adómegtagadások komoly felkelésekben egyesítették az egymástól meglehetősen távol eső néprétegeket. amelyek a csökkentésére irányultak. de tudta róla. Az alsóbb szférákban a bűnözéssel érintkezett. Colbert rendelkezéseinek elavulása. a csempészés. a munkáltatójukat szabálytalanul elhagyó munkásokra. Az egyes csoportokra jellemző különböző törvénytelenségek általában olyan viszonyban voltak egymással. akárcsak azok a kísérletek. amelytől nehéz volt megkülönböztetni nemcsak jogilag. soha nem alkalmazták azokat. de morálisan is: az adóügyi törvénysértések. A népi törvénytelenség a bűnözés magját. minősített lopás. mindazokra. akit kastélyokban fogadtak és képviselők oltalmaztak – széles körben támogatták. akit a nép rejtegetett. A 17. hol a hatalom néma egyetértésével. Hol a nagyméretű és általános be nem tartás formáját vette fel. melyeknek soha nem szereztek érvényt). csakhogy megvédjék. À bűntettek köré dicsőség és rosszallás fonódott. amely létfeltételeik szerves része lett. könnyűszerrel vált megkülönböztetett gyűlölet céltáblájává. a csempészést – Mandrin története a bizonyíték rá. Ez a valamennyi társadalmi rétegnél specifikus formát öltött szükségszerű törvénytelenség paradoxonok hálójába került. olykor évszázadokon keresztül. a pénzügyi biztosok elleni fegyveres harc. de alapvető ellentét se volt köztük. majd a katonák elleni harc. amelyek bizonyos kiváltságok megnyirbálását célozták és a nemességet. és fordítva. 1 ha csempész vagy a kegyetlen adóterhek miatt földjéről elszökött paraszt – spontán megbecsülésnek örvendhetett: erőszakos cselekményeiben a régi küzdelmek emléke idéződik fel: másrészt viszont az. A népesség leghátrányosabb rétegeinek általában nem volt előjoga: de a törvények és a szokások előírásain túl volt egy tűrési határ. a törvénysértők megállítását. a vámügyi korlátozások be nem tartása a . ősrégi szabályok érvényesítésén vagy megtorló eljárások alkalrnazásán alapultak. akik meg akartak szökni az erőszakos toborzás elől. volt. s ez néha váratlan újraérvényesítésekre adott alkalmat. a cselédekre. amelyet erőszakosan vagy konokul birtokoltak. az új vállalkozók gyakran bátorították a kézműveseket.

Először is a gazdagság általános növekedésével. Colquhoun számadatokkal bizonyítja. a tolvajok állítólag kártékony rovarok rajaként csapnak le rájuk. és kiskereskedelmi orgazda is. mennyiségi viszonylatok alapján a gazdagság árucikkekbe és gépekbe fektetődik be. erőszakoskodást. mint akik ma többet szenvednek a csavargók követelőzései miatt. a polgárságnak szüksége volt e gazdasági változásokra. politikai és vallási tiltakozás. a reá nehezedő feudális terhektől megszabadulván. faösszeszedés. kisebb törvénytelenségeket. rosszul tűrte. amikor azokra a jogokra került sor. másodszor tiltott kereskedelmi szervezet meglétét a műhelyektől és a dokkoktól az orgazdákig -akad köztük nagykereskedelmi orgazda. aki egy bizonyos fajta árucikkre specializálta magát. s most a tulajdon új státusával ez a javak elleni törvénysértéssé kezd válni. és kivált a forradalomtól kezdve. részben rájuk alapította a gazdasági növekedést. A jelenség nyilvánvalóan ott a legszembe-szökőbb. és sem a forradalom kezdeti mozgalmai (a földesúri jogok elvetése körül). a céhek felbomlása) a népi törvénytelenségek által nap mint nap kiszélesített résben következett be. de a nagy demográfiai fellendüléssel is a népi törvénytelenség fő célpontja elsősorban már nem a jogok. de a bolt mögötti helyiség „a legértékesebb . a nagyméretű műhelyek megszerveződése (bennük nyersanyagok. s ehhez hozzá kell számítani a városban ellopott 700 ezer fontot. egyedül London városában a vállalkozók és a biztosítók becslései alapján az Amerikából importált és a Temze partján beraktározott termékek lopásának értéke évenként átlagban 250 ezer fontra rúgott. egyre törvényellenesebb. hogy a 18. Az eltűrés így bátorítássá vált. a gazdálkodó. de még tűrhetetlenebb a kereskedelmi és az ipari tulajdonban: a kikötők kialakulása. gyártmányok jelentékeny sokasága. század végén. a művezetők és a munkások cinkosságát. Ezt a törvénysértést nehezen túri a polgárság a földbirtokon. a toleranciát. nem tudták újra összeforrasztani hajdani. rongyok. stb. együttesen kizárólag London kikötőjében (nem véve tekintetbe e fegyverraktárakat) 500 ezer font értékű terméket loptak el évente. kiürítik a magtárakat. meggyökeresedése) az új tulajdonosok nem tartják tiszteletben. gyújtogatást. a kézműves gyakran a fő áldozat. illetve gyakran aktív részvételét: „valahányszor nagy tömegben ugyanazon a helyen munkások csoportosulnak. és nehéz felügyelni rá) szükségessé teszi a törvénysértések szigorú megtorlását. megtűrt jogokat (régi kötelezettségek megszüntetése vagy a szabálytalan gyakorlat – legeltetési jog. Hogy mennyire halaszthatatlan a számtalan törvénytelenség visszaszorítása. 22 Az intenzívebb mezőgazdaságra való átállás egyre kényszerítőbben befolyásolja a szokásjogokat. század folyamán létrejött és fokozatosan egyre mélyült a népi törvénytelenség válsága. a felügyelők. Büntetni kell tehát. 21 Elmondható. szükségszerűen sok köztük a gazfickó”. akinek kirakatai „öreg vasak. állatlopást vagy mészárlást. ahol a gazdasági fejlődés a legintenzívebb. ha úgy tetszik. noha minden különösebb probléma nélkül elfogadta a jogok kijátszását. amelyet részben a polgárság szerzett meg. abszolút tulajdon lett: a parasztság által megszerzett vagy megőrzött. a földbirtok. Le Trosne kétségtelenül csak eltúlozta a valóságos tendenciát akkor. De a 18. Az a mód. Ezzel kapcsolatban a legjellemzőbb a parasztbűnözés problémája a 18. az elfogadott. mely mind a vállalkozóé. amikor a parasztokat úgy írja le. amelyet saját tulajdonjogainak tartott. sem a későbbiek. felfalják a termést.királyság területén. amelyekben együtt található a tulajdonosok jogai elleni harc. szerszámok. egyre büntetendőbb cselekedeteket: betörést. mint hajdan a feudális urak sarcától. hanem a javak: a fosztogatás. század második felében a folyamat megfordul. Ily módon a paraszt. ahogy merőben új. kopott ruhák nyomorúságos kazlát” kínálják. az árukészleteket felhalmozó nagy raktárak megjelenése. Ebben az állandó fosztogatásban Colquhoun szerint három jelenséget kellene fontolóra venni: az alkalmazottak. egyszerű és tiszta törvénysértésnek tekintik (s ez a nép körében láncreakciót vált ki.23 A jogok kijátszása gyakran a legnyomorultabbak túlélését biztosította. gyilkosságot). Mi több. a katonaállítás elvetése. meghitt formájában. a lopás váltja fel a csempészést és a pénzügyi hivatalnokok elleni fegyveres támadást. Sőt a polgárság jó része. feltételezi a törvénysértés elleni módszeres és fegyveres intoleranciát.

adó alóli kibúvás. a jog kijátszása – csempészés. Ez a felosztás osztályellentéten alapulj hiszen a néposztályok számára a leghozzáférhetőbb törvénysértés egyrészt a javak ellen irányul – a tulajdon erőszakos átruházása. a törvény kijátszásában mutatkoztak meg. a gazdasági élet vérkeringésének óriási szektorát biztosítsa magának egy olyan játékkal. stb. A két célkitűzés folyamatos volt. Megfogalmazható ez másképpen is: a törvénysértések rendszere a kapitalista társadalom fejlődésével újrastrukturálódott. a tulajdon elleni törvénysértésekbe csapnak át. A javak elleni törvénysértések elválasztódnak a jogellenesektől.25 Szükségszerű tehát mindeme tiltott üzelmek ellenőrzése és újbóli szabályozása. mert a többlethatalom és az infrahatalom között viszonyok hálója szövődött. amikor bekövetkezik a hasadás. Megerősödik annak a szükségessége. felvetődik egy állandó háló szükségessége. mint véletlen körülmények találkozása. a büntetőügyi reform azon a ponton született meg. Megerősödik annak szükségessége. A monarchikus legfelső hatalom formája az uralkodó oldalára helyezte a ragyogó. mi számít tűrhetetlen törvénysértésnek. Nyugat-India termékeit. szabálytalan és nem folyamatos hatalom tehertöbbletét. hogy meghatározzák a büntetés stratégiáját és technikáit. S azért lett több. s akad köztük viszonteladó és házaló. szabálytalan kereskedelmi manőverek – speciális igazságszolgáltatás alá esnek. progresszív büntetésekkel. a tényekkel szembeni tehetetlenség és az elkerülhetetlen tolerancia kölcsönös felosztása és hatalmi koncentrációja. amelyek akár elhallgatott.hajózási felszereléseket. amelynek súlyát egyáltalán nem érzik”. abban a mozgásban. fosztogatásból eredő vállalkozást a toleranciák egész együttese könnyíti meg: egyesek megszerzett jogféleségre hivatkoznak (pl. korlátlan. közönséges bíróságok és büntetések. Meg kell határozni a törvénysértéseket és biztosan meg kell büntetni őket. ahol az uralkodó többlethatalma és a kivívott és tolerált törvénytelenségek infrahatalma érintkezik. A kettő annyira összefonódott. A polgárság fenntartja magának a jogok kijátszásának termékeny területét. amelyben minden összefüggés nélkül egyet-egyet aránytalanul sújtanak. akik messzi vidékre juttattják el a lopások termékeit. a vasdarabok és a kötélvégek összeszedésének jogára a hajók körül vagy az összesöpört cukor viszonteladásának jogára). lényegük a megnyilvánulásukban lármás. amely lényegét tekintve a javak elleni törvénysértéseket fogná be. s ez olyan büntetést szenvedjen. amely a törvényesség határvidékén mozog – erről a mozgástérről hallgatólagosan vagy előre gondoskodik. akár erőszakos formában. amely a jogi és politikai előnyökkel járó társadalomból a munka eszközei és termékei eltulajdonításának a társadalma felé halad. másrészt a polgárság fenntartja magának a jogok kijátszását: annak lehetőségét. A körülmények vagy a taktika sajátosságai folytán a reformerek hol az egyiket . megállapítsák. hogy kénye-kedve szerint forgassa a saját rendelkezéseit és törvényeit. amelynek lényege a fórumok zavaros sokfélesége és hézagossága. tolerált formában. öntöttvasdarabokat és értékes fémeket. A lopás az első nagy kibúvó a törvényesség alól. mindenféle munkástól összevásárolt bútorokat és szíjakat” rejt. S ugyanakkor. peregyezséggel. hogy az eltűrt szabálytalanságok tengerében. személyes. s ez „hozzászoktatja őket e vétséghez. A tőkefelhalmozás. 24 végül a ha-mispénz-gyártás (Anglia-szerte állítólag 40-50 állandóan működő hamispénz-gyár volt). végrehajtásukban kockázatos büntetések. s bennük a folyamatosság és állandóság rendszere váltsa fel a pazarlásét és a túlzásokét. hogy felmondják a büntetőhatalom régi rendszerét. a termelési viszonyok és a tulajdon jogi státusának új formáival a nép üzelmei. vagy a tények tolerálásával szabadon hagyja. csapszegeket és rézszegeket. Összefoglalva. mások a morális elfogadás rendjébe tartoznak: a tettesek szemében a fosztogatás a csempészés egyik formája. utóbbi mintegy az előbbi hatalom korrelátuma volt. s az alattvalóknak szabad helyet hagyott a törvénytelenségek működtetésére. A törvénytelenségek e nagy újrafelosztása még a törvényszéki rendszerek specializálódásában is megmutatkozik: a javak elleni törvénysértések – a lopás -. mindennapos. S ezt a hatalmas. hogy az uralkodói kiváltságok elvétele egyben a törvénytelenségek működése elleni támadást is jelentett. amely alól nincs kibúvó. megegyezésekkel.

A legkisebb bűntett is az egész társadalmat támadja . tehát az egész társadalom ellensége. Érthető. hogy a bíró igazi döntőbíró legyen a vádlott és a társadalom között: hogy a törvények „rögzítettek. ami valamennyit eltörli. a tulajdonai legyenek. jobban megszervezett konszenzus (gyakorlatának reálisabb felosztása híján) jellemzi látszólag az új büntető jogszabályozást. hogy a második hosszú időn át elsőbbséget kapott. amely büntetheti. az önkényesség jelentékeny csökkenése. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tagja. Új technikákat találni. hogy a kínpad kritikája oly nagy jelentőségekre tett szert a büntetőügyi reformban. 1764-ben közzétesz egy értekezést a csavargásról: tolvajok és gyilkosok hemzsegéséről beszél. anélkül. mint a csempészekkel). hogy tagjai volnának”. amelynek mindenki számára rögzítenie kell a határokat. hozzájuk alkalmazni a következményeket. állandóak. amely megvékonyodott ugyan. hogy szigorúbb és állandóbb ellenőrzés alá vonják a népi törvénytelenségeket. Az „ember”. avégett. s hogy a bírók csupán „a törvény szervei” legyenek. amely kihat a társadalomra. Emberséges büntetések. s hogy a lopások szenvedő alanyai. általánossá tegyék a büntetés művészetét. megkövetelve hatékonyságát és szaporítva áramlásait. mint aki a társadalom törvényeivel egyszersmind azt a törvényt is elfogadta. Egyneművé tenni a gyakorlatát. hogy a reform mint büntetőügyi reform és mint a büntetőhatalom stratégiája e két célkitűzés érintkezésénél rajzolódott ki. nem pedig mint olyant. példaként szolgálhat. de terjedelmesebb lett a társadalom testében. Az állampolgárt úgy fogják fel. valójában a törvénytelenségek hagyományos rendszerében bekövetkezett felfordulás és az új szabályzásukat fenntartó szigorú kényszer tartja alulról meg. hogy megerősítsék a rendőrséget. aki zsákmányul ejti valamelyiket. a világosabb jogszabályalkotás. hogy ezeket a haszontalan és veszélyes embereket „az állam vegye a birtokába. hogy az alattvalók tudják. s végül a 19. „akik a társadalomban élnek. finomítsák. azt akarja. a legpontosabban meghatározottak” legyenek. hogy elnézőbbek velük. mivel jelkép volt. Megszegte a szerződést. hogy csökkentsék a köz kiváltságait. Mert a népi törvénytelenségekre gyakorolt nyomás a forradalom alatt. hol a másikat. akik „valódi háborút viselnek valamennyi állampolgár ellen”. a császárság idején. hogy elérhető legyen a céltábla. azonban annak a ténynek köszönheti stabilitását. a reform a terv állapotából intézmények és gyakorlatok együttese lehetett. Igaz ugyan. Egyszóval megteremteni a büntetés hatalmának új gazdaságtanát és új technológiáját: kétségtelenül ezek a leglényegesebb érvek a büntetőrendszer 18. a büntetőhatalom körülhatárolásáért folytatott küzdelem közvetlenül azon igény körül bontakozik ki. díjat kap: „Tíz font jutalmat adnak egy farkas fejéért. Új alapelveket fektetni le. A bűnöző ekkor jogi szempontból paradoxális lényként tűnik fel. A fiziokrata Le Trosne. hogy szabályozzák. mint ahogy a rabszolga tulajdona a gazdájának”. „amely feltehetően a civil társadalom megteremtése előttről való”. században fő célkitűzéssé vált. e kettős korlátozás jogi és morális formája. Áthelyezni a célpontot és megváltoztatni arányait. amelyben látható módon találkozott az uralkodó korlátlan hatalma s a nép mindig éber törvényellenessége. de részt vállal a büntetésből. századi (reformjában. tekintsék ártatlannak a vádlottat az ítéletig.tekintették fontosnak. s ezekhez illeszteni a büntetéseket. Vagyis. s akik „abban az állapotban” élnek közöttük.”26 1777-ben ugyanez a Le Trosne Vues sur lajustice criminelle (A büntetőbíráskodás áttekintése) című munkájában azt követeli. akit tiszteletben akarnak tartani a büntetésben. Csökkenteni gazdasági és politikai költségeit. A büntetőrendszert olyan apparátusként kell felfogni. noha a büntetések enyhülése. „minek teszik ki magukat”. Új taktikákat határozni meg. a lakosság segítségével üldözze őket a csendőrség. s hogy adott esetben kollektív hajtóvadászatot szervezzenek az erdőkben felhajtásukra. 27 Le Trosne-nál. követeli. A legszigorúbb büntetéseket kéri ellenük (jellemző módon csodálkozik. amely differenciáltan kezeli a törvénytelenségeket. ez a szabály a büntetések rendszerében. A csavargó mérhetetlenül veszélyesebb a társadalom számára. mint másoknál is ugyanebben a korban. Ez az új stratégia az alapelvek szintjén könnyen megfogalmazódik a szerződés általános elméletében.

azaz tettei s által lázadó és hazaáruló. de a bírók és a nézők szenvedését. Mi több. a társadalmi jogra támadva. Egy „szörnyeteg”. képzeletről. ha nem az emberi természetben. Szörnyű többlethatalom tér vissza. indulok. De olyan erős elemekkel alkotják újra. Egyenlőtlen a küzdelem: egyetlen oldalon van minden erő. amelyeket a büntetőfórum tesz a hatalomra. A törvénysértés az egyént valójában az egész társadalom testével helyezi szembe. hogy már-már félelmetesebbé is válik annál. hogy a bűnhődés alapelvét mindenkinek alá kellett írni a szerződésben. akiknek. amely gyakorlására igényt tart. szenvedésről. nem logikus-e. a szokatlan szánalmat. amelynek nem lehet látni a korlátait. a megalapozatlan elnézést: „Kegyelem azoknak a szelíd és érzékeny lelkeknek. szívről beszélve valójában nem a megbüntetendő bűnösre gondolnak. S annak szükségessége. a szerződést aláírván. ésszel megáldott ember érzékenységében? De az „érzékenységhez” való folyamodás nem jelenti éppen az elméleti lehetetlenséget. a sok-sok szörnyű és haszontalan kínzás láttán. hogy minden állampolgár elfogadja a rendkívüli ítélet lesújtását azokra. A büntetőügyi bűnhődés tehát általánosított funkció. nem mint polgártársat.meg. te az önnönmagunknak vagy felebarátunknak okozott fájdalom gyűlöletét oltottad a szívünkbe. hogy lehetetlen megtalálni a büntetőügyi okoskodás racionális alapjait? A bűnöst a társadalomból kivető szerződésszerű elv és a természet által is „kiokádott” bűnöző képe között hol keressük a határt. De mi történik? A harag túlcsap a büntetésen … Isten. Mintha a beszélő érzékenysége fejeződne ki közvetlenül. hiszen a társadalmon belül csap le a társadalomra -áruló. joguk van egyesülni ellene. először mint szívhez szóló beszéd fogalmazódik meg. s amikor a bűnöst elpusztítják. mely fellázad. ezt az alapelvet egyes szám első személyben fogalmazzák meg a reformerek. A társadalomnak hogy is ne volna abszolút joga fölötte? Hogy is ne követelné elhallgattatását? És ha igaz. amely nem a törvény szigorában és nem is a törvénysértő vadságában nyilvánul meg. hogy saját törvényét bizonyítsa és végül rákényszerítse a büntetések rendszerére. amely szerint csak „humánus” büntetést szabad alkalmazni a . A gonosztevőt kiragadták egy természeténél fogva túlzó veszedelemből. és az egész társadalom – beleértve a bűnözőt – jelen van a legkisebb büntetésben is. az állam fennmaradása összeztetethetetlen az övével. amikor a túlzásba vitt kegyetlenkedéseket látja vagy elképzeli. a test kiáltásaként tör fel. Itt a gyökere annak az elvnek. minden hatalom. A büntetés nagyszerű joga jön így létre. hanem mint ellenséget pusztítják el. a társadalom testével és minden egyes elemével azonos kiterjedésű. amelyeket magukat bölcseknek tartó szörnyetegek találtak ki és hidegvérűen alkalmaztak?29 Vagy másutt: „A törvények a legnagyobb bűnök miatti bűnhődésre szólítanak fel. hogy a büntetés erejével szembehelyezzék a mérséklet elvéti „Ki ne reszketne a borzalomtól. a társadalomnak jogában van teljes egészében fellépnie ellene. Valójában a számítgatás elvét hozza magával. Haragot gerjesztenek bennem. de olyan büntetésnek teszik ki. mintha a hóhér vérszomja és a megkínzott közé odaékelődne a filozófus vagy az elméleti szakember teste. Még rosszabb is.” 31 A büntetés hatásaival kell takarékoskodni. egyiküknek el kell pusztulnia. s ki kell zárnia à föllelhető érzéketlenséget. És így van ez rendjén. akiknek a sok szörnyű kínvallatás tortúra.” 28 A büntetés joga az uralkodó bosszújáról áttevődött a társadalom védelmére. Ekkor vetődik fel a „mérték” és a büntetőhatalom gazdaságosságának problémája. akik testében támadták meg? „Minden gonosztevő. hogy megbüntesse. amely kifejezi. A büntetések enyhülésének ki kell zárnia a szenvedést. vajon ezek az oly gyöngének és sebezhetőnek teremtett lények eszelték ki e barbár és rafinált kínzásokat?”30 A büntetések mérséklésének elve. hiszen a törvénysértő közös ellenség lesz. minden jog. A büntető rendszer „humánus” kell hogy legyen. hiszen valamennyiünk1 védelméről van szó. A tiszteletre méltó testről. hanem a törvényt alkotó és a bűntettet el nem követő. mint az ellenség. azokat a hatásokat kell kiszámítani. Líraiság volna. hanem azokra az emberekre. még a társadalom ellenségének megfenyítése esetén is.

”32 Hogy a büntetés technopolitikáját megértsük. hogy megakadályozzuk a bűncselekményt. ha nem sújtotta büntetés. az újrakezdésre való ösztönzés. nyilvánossága – tehát mértéktelensége – révén vártak el. Büntetni kell-e az ilyen bűnt? Milyen mértékben? Büntetésének mi haszna volna a büntetőhatalom rendszerében? Oly mértékben volna hasznos. 37 A büntetés a hatások művészete lesz tehát. mint az eredendő hiba a régiben: tiszta forma. gyakran kisebb hatású. s arra se legyen lehetősége. „Emberiesség”. akik a „természeten kívül” esnek (miközben a hajdani igazságszolgáltatás embertelenül bánt a „törvényen kívüliekkel”). nem a büntetés roppant nagysága kerül szembe a vétek nagyságával. vegyünk egy határesetet. hogy szörnyeteg. A különbség annyi. ennek oka nem a bűnös esetleges előttünk leplezgetett mély emberiességében rejlik. Olyan különleges körülmények között hajtanák végre. mint például a gyilkosságban. s meg se botránkozhatna elkövetésén. Arra volna szánva. „A büntetés és a bűncselekmény minősége közötti botrányt meghatározza a megszegett szerződés hatása a társadalmi rendre. s lényeges funkciói közül egy” mindenképpen a megelőzés. amelyet kivált. Pontosan annyira kell büntetni. hogy a bűn a rendetlenségek egész sorát képes beindítani. Hogy a büntetés a jövő felé tekint. aki meglehet. hogy a gonosztevőnek ne legyen kedve újrakezdeni. Ennek a „gazdaságos” ésszerűségnek kell kimérnie a büntetést és előírni a vele összhangba hozott módszereket. hanem az eljövendő rendetlenséget vegyük célba. hanem a hatalom hatásainak szükségszerű szabályozásában. a bűncselekmény hatásait igazítják egymáshoz. ezzel a tiszteletet ébresztő szóval illetik e rendszert és aprólékos számítgatásait. amely a leggazdaságosabban jár . hogy utánzói legyenek. hanem a bűncselekményt követő két sorozatot. s ezt úgy kell érteni. Hogy haszonnal járjon. a példaadás. Járjunk el oly módon. sőt. „A büntetés fényében a minimumot az emberiesség parancsolja és a politika tanácsolja. hogy a büntetés példát mutató funkcióját kifejtsék. apró gonosztettek. nem hat ki a társadalom testében az ott keletkező rendetlensége a botrány. Ha a törvénynek „humánusan” kell most bánni azokkal. mint az olyan gonosztett. Mint ahogy – ugyanennek az apologétának egy másik elmélete szerint -szétbomlása és pusztulása előtt egy nappal egyetlen társadalomnak se volna joga vérpadok felállítására. hogy áruló. mostantól fogva gazdaságossága alapelvévé kezd válni. A büntetés áttevődik az elrettentő példa mechanizmusába: a kínhalál büntető rendszerben az elrettentő példa a lehető legtapintatosabban utal a bűnre. oly mély titok övezné. egyenértékű borzalmat.” A bűncselekmény hatása azonban nincs szükségszerűen közvetlen arányban kegyetlenségével. hogy a megelőzés. a büntetés célpontja a bűn következménye kell hogy legyen. amelyet mindenki elnéz. amely erőszakot tenne a legnagyobb tiszteletben tartott törvények együttesén. hogy a saját szakállára utánozza. A „végletes bűn” apológiája az új büntetőrendszerben egy kicsit olyan. Ősrégi felfogás ez. A bűncselekmény sorában a legutolsó csak büntetlen maradhat.34 Márpedig ha nem vesszük tekintetbe a tisztán anyagi kárt – amely még ha jóvátehetetlen is. amelyikben felbukkan a büntetések indoka. egyre szaporodó. Következésképp ne keressünk minőségi összefüggést a bűncselekmény és a büntetése között. hanem a lehetséges ismétlődések függvényében kell kiszámítani. Holdudvar nélkül a bűncselekmény nem kíván büntetést.bűnössel szemben. veszélyesek viszont a megszokottá vált. s annyira felülmúlna minden lehetségességet. Ne az elmúlt sértést. amely elrettenti a lelkiismeretet. jelzi a hatalom közbelépését. A nagy bűncselekmények ritkák. egy bűn. senki nem követhetné példáját. amelyet a büntetés hatásaként. olyan mértéktelen volna. amelyet magában hordoz. századi reformot. Nem volt szükséges megvárni a 18. hogy nyomtalanul eltűnjék. az is lehet. amennyiben jóvá tudná tenni a „társadalomnak okozott rosszat”. ez a gondolat már évszázadok óta a büntetés jogának egyik gyakori önigazolása. hogy az egyetlen és az utolsó lenne a maga nemében: soha senki nem tudná utánozni. a bűncselekmények leghitványabb] át: egy irtózatos gonosztettet. igazi arányainak mértékévé. az általánosítás lehetősége. „Egy nyomorult kiáltozásai a kínszenvedésben vajon visszahozzák-e a vissza nem térő múltból a már elkövetett bűncselekményt?”36 A büntetést nem a bűncselekmény. hajlandóságot érez rá.

ahány perc van hátra az életéből. Kivetik a testet mint a büntetés alanyát. Ha a bún gondolatához a valamivel nagyobb hátrány gondolatát kapcsolnánk. Vagy ha kell is. képes minden viselkedés kodifikálásába. Fölösleges tehát előtárni a vérpad teljes fegyverzetét. mely a törvényes bosszúját végrehajtó fejedelem „hatalomtöbbletét” jelzi. mivel az elítélt számára a rabszolgaság szenvedése annyi parcellára oszlik. A büntetőművelet egész időbeli körét megfordítani igyekvő büntetőjelek módszerével a reformerek gazdaságos. hogy utólag bármelyikük újból megjelenjen. némi töblettel. A fenyítésnek tehát nem a test. „Hogy a büntetés az elvárható hatást eredményezze. hogy a büntetések számítgatásában a legérdektelenebb elem a bűnöző (kivéve. a belőle származó pontos . Ezzel szemben azok számára. csak oly mértékben mozgósítsa a testet. A szemiotechnika. hanem jel.”39 A tökéletes bizonyosság szabálya. A mellékhatások szabálya. A minimális mennyiség szabálya. de nem szükségszerűen mint a látványosság elemét. már nem volna kívánatos. amellyel megpróbálják fölfegyverezni a büntetőhatalmat. mint ahogy a fizikai büntetés még oly mesterkélt látványossága is megelőzheti a bűn elterjedését. ha visszaesésre hajlamos). Ez a büntetés fizikailag kegyetlenebb volna a halálnál? Egyáltalán nem. e büntetés hatékonysága az elvárható hátrányban lesz. a rabszolgaság valamennyi pillanata egy képzetben sűrűsödik össze. amely a halál gondolatánál is rémisztőbb. hogy több érdek fűződik a büntetés elkerüléséhez. következésképp csökkenteni tudja a törvénytelenségek terjedelmes tartományát.el. amelyet a bűnös a bűncselekményből húz. a végtelenségig felosztható ez a büntetés. Az elrettentő példa már nem megnyilvánuló rituálé. hanem a fájdalom. s ugyanakkor a bűnös teste szempontjából a legkevésbé kegyetlenek. aki elképzeli. A kínzások elvetése. elemi büntetés. legmélyebben bevésődnek a nép lelkébe. Nem a szenvedés érzése okozza a „büntetést” a fenyítésben. mondta. hogy megbüntették. mint a bűncselekmény kockáztatásához. A bűncselekményt azért követik el. de már nem a régi formájában. De a fájdalom nem önmagában lesz a büntetés technikájának az eszköze. amilyen sokáig csak lehet. akik látják őket. Ha egy bűncselekmény motívuma a vele járó előny. amely a társadalom egész testében általánossá tehető. elég volna elhitetni a többi emberrel. amikor egy képzetet akarunk hatékonyan felidézni. amelyben a kínzás intenzitásában felelt meg a bűncselekménynek. itt találkozik az ésszerű megfogalmazás lehetőségével: a büntetés bemutatását kell maximalizálni. hatékony eszközt akarnak adni a büntetőhatalomnak. hogy a bűnös nem követi el újra a bűnt. ami ahhoz a paradoxonhoz vezet. amelytől csak egy lépés a kínhalál. akik előtt megjelennek ezek a rabszolgák. Ez a büntetés gazdaságosságában a legideálisabb: minimális azoknak. s ideális esetben meggátolja. mert előnyöket várnak tőle. A hatások centrifugálisan fokozódnak. „A büntetések között és alkalmazásuk módjában a vétségek arányában kell kiválasztani azokat a módszereket. amely akadályt hoz létre. hogy ne a szenvedés alanya legyen. várjunk vele. hanem inkább egy képzet tárgya: a fájdalomra való emlékezés megakadályozhatja a visszaesést. ha az okozott rossz meghaladja azt az előnyt. az általuk eltűrt szenvedés egyetlenegy eszmébe csomósodik. A büntetésnek azokra kell a legnagyobb hatást tenniük. hanem a képzet mozgósítása a feladata.” 38 Fel lehet és fel is kell tételezni a büntetés és a bűncselekmény rokonságát. hat fő szabályon nyugszik. a bosszúság. Minden bűncselekmény és a tőle várt előnyök gondolatához meghatározott bűnhődés eszméjének kell társulnia. Az elégséges ideális jelleg szabálya. elégséges. a kellemetlenség eszméje – a „büntetés” eszméjének „fájdalma”. az érdekek síkján jön létre megfeleltetés azzal. maximális annak. akik nem követték el a vétket. amelyek a legjobban. Ezt a paradoxont Beccaria abban a bűnhődésben illusztrálta. akik elszenvedik (és rabszolgaságra kárhoztatva nem is tudnak visszaesni a bűnbe). amely az elmélet bölcsőjénél még csak lírai megformulázásra került. ha biztosak lehetnénk benne. nem testi valóságát. kivéve azokat az eseteket. enyhébb a halálbüntetésnél. amelyet a halálbüntetés helyett javasolt: az életfogytig tartó rabszolgaságban.

éberebbeknek kell lennünk” . Ε szisztéma eltérése a bizonyíték közönséges rendjétől csak attól fogva okozott ténylegesen botrányt. melyet semmi nem szakíthat szét. az igazságszolgáltatás „az egyének jogait a társadalommal szemben”. mert kevéssé kellett félni a büntetés bizonyosságától? Ahelyett. méghozzá mindenki számára érvényes módon. a kínzás alkalmazása. meg kell szüntetni minden . hogy a gonosztett valóságossága. és mindenki felismerhesse a büntetés okait: „A magisztrátus fennhangon fejtse ki véleményét. Le kell mondani a törvényes bizonyítékokról. s hogy a bűnhődés reményét tápláljuk bennük … a törvények legyenek kérlelhetetlenek. hogyan lehetne a felelősségre vonhatók fejében szigorú kapcsolatot teremteni a gonosztett és a büntetés között. saját gazdaságos működése érdekében. cáfolhatatlan bizonyosságra volt szüksége. hogy azok az eljárások. hogy az eljárásokat ne titokban folytassák le.” 45 A közös igazság szabálya. amikor a büntetőhatalomnak. vagy ha már elkövették. hogy a büntetés eszméjének erejét a közbelépés reménye ne kisebbítse: „Ha lehetővé tesszük. feltáruljanak valamennyi. akkor szerzőik letartóztatását.kellemetlenségekkel. hogy az emberek a bűn megbocsáthatóságát tapasztalják. s végrehajtóik hajthatatlanok. ha a bűnhődés valósága nem minden esetben követi a gonosztett valóságát? Elsődleges feladat lesz. az őket összefűző szálat szükségszerűnek kell tartanunk. mint a büntetlenség reménye. hogy az igazságszolgáltatás apparátusát egészítse ki a felügyelet szerve. hogy akár egyetlen bűncselekmény is elkerülje az igazságszolgáltatás tekintetét. amely a „társadalmi szerződés stabil emlékműve”. és teljes bizonyossággal valamennyi elnyerné büntetését. s hogy mindenki tudomást szerezhessen a vádlott elítélésének vagy fölmentésének okairól. Hogyan kapcsolható össze az emberek fejében abszolút mértékben a bűncselekmény és a bűnhődés eszméje.43 Innen fakad az a gondolat. A bűncselekményeket meghatározó és a büntetéseket előíró törvényeknek tökéletesen világosnak kell lenniük. az elítéltek sorsa iránt érdeklődő állampolgár előtt. hogy a társadalom mindegyik tagja meg tudja különböztetni a bűnös cselekedeteket az erényesektől” . az előbbi közvetlen irányítása alatt. De ráadásul az kell. a felsorakoztatott bizonyítékokban egész egyszerűen összhangban kell lennie minden más ítélettel. szűnjenek meg az orális hagyományok és szokások. mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. hogy a hajdani rendszert utánozzuk. test és látványosság igénybevétele az igazság reprodukálására. amelyeket a törvényszéki hivatalszobák titokzatosan elnyelnek. A bírósági ítéletnek felhasznált érveiben. A bűncselekmény megállapításának minden igazság általános kritériumainak kell engedelmeskednie. A büntetőrendszer hatékonyságát garantáló bizonyosságnak ez az általános eleme meghatározott számú pontos intézkedést feltételez. el kell vetni a kínzást. a kínhalál. Ebben az igen banális alapelvben fontos átalakulás rejlik. kötelezzék. A törvényes bizonyítékok hajdani rendszere. a kínzással kicsikart szavak hitelesnek számítottak. s a felügyelet tegye lehetővé a bűncselekmények megakadályozását. és „szigorúbbak legyünk. semmi nem teszi törékenyebbé a törvények apparátusát. mindez a büntetőgyakorlatot hosszú időn át elszigetelte a bizonyítás közönséges formáitól: a félbizonyítékok féligazságokat és félbűnöket eredményeztek. hogy a bűnöst elítélő törvény szövegét idézze ítéletében …. legyen írott jogszabályozás. teljes nyilvánvalóságában megalapozódjon.40 Ε törvényeknek nyilvánosságra kell kerülniük. mindenki számára hozzáférhető nyomtatott szövegek kellenek: „Egyedül a nyomtatás teheti a törvények szent gyűjteményének letéteményesévé az egész közösséget. „a célból.”41 Az uralkodó mondjon le a kegyelem jogáról. teljes bizonyításra van szükség a pontos igazság megállapításához. a vallomás kicsikarása. ha a valószínűtlenség egy bizonyos együtthatója is felvetődhet? Nem azért kellett-e vadságával ijesztővé tenni a bűn büntetését. ilyenképpen minden bűncselekményre fény derülne. s nem csak néhány jogászembert. a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak együtt kell eljárniuk mint ugyanegy eljárás egymást kiegészítő két akciója – a rendőrség biztosítja „a társadalom akcióját valamennyi egyénnel szemben”.”42 És főképp megengedhetetlen. egyfajta feltételezés egyfajta büntetésfokozatot vont maga után.

Átutalták a közös bizonyítékok referenciáinak körébe. hogy a bűncselekmény végső bizonyításáig a vádlottat ártatlannak kell tekinteni. akit egyszer már megbélyegeztek. Egy vétség ártalmassága és indukciós értéke különböző a törvénysértő státusa szerint. Kimerítő és világos. A büntető igazságszolgáltatás. összekapcsolja vagy elválasztja azt. Szükséges hát egy olyan jogszabálygyűjtemény. s e viszony ellenőrzésére a büntetőbíróság ma nincs felkészülve. amit kell. hogy a legvilágosabb gyanújelek és bizonyítékok arányosan vitatkozzanak. Ebből következik. Nem szabad elbújtatni a törvény hallgatása mögé a büntetlenség reményét. mennyivel bűnösebb. inkvizítori modellt. sem a gyalázat azt. A bíró „sziklazátonyok között hajózó kormányos” lesz: „Melyek lesznek azok a bizonyítékok és gyanújelek. s mivel a bizonyítékoknak és a gyanújeleknek a körülményekből kell következniük. amelyben a tudományos bizonyítás. A bírósági rituálé önmagában többé nem formálója egy megosztott igazságnak. mint a másik. nem elég ennyi. amely elégségesen pontos ahhoz. Az optimális specifikálás szabálya.” A büntetőgyakorlatot mostantól fogva alávetik az igazság közös uralmának vagy inkább egy komplex uralomnak. A bűncselekmény igazsága. soha nem részesült nevelésben?”50 Látjuk. azt a mindenki által birtokolt észt. amennyiben nyilvánvalóak. akarata belső értékével: „Két. hogy a vétség-bűnhődés rendszerének kodifikálása és a bűnöző-büntetés páros . a hatalmat fölöslegesen nem „pazarló”. a jogelmélet nyelvét és a mindennapok gyakorlatának követelményeit tekintve kétségtelenül radikálisan szemben áll a kodifikálás elvével. gonoszsága feltételezhető fokával. mint egy népfié. akibe gyerekkorától fogva a becsületesség érzését igyekeztek plántálni. Bogos és végtelen viszony alakul ki a tudományos diskurzusok sokféleségével. hogy elfogadja a sokkal rugalmasabb (s a tudomány és a józan ész által duplán érvényesített) empirikus kutatást. a bírónak nem rituális formulákat kell alkalmazni a bizonyításra. de nem is hiányos. Az igazságszolgáltatás már nem ura a saját igazságának. amely egy érdekes igazság felderítésére vállalkozik … Éles-elméjűsége révén megragad majd minden körülményt és kapcsolatot. az érzékelhető evidenciák és a józan ész egymástól eltérő elemei egymásba fonódnak. s együtt alakítják ki a bíró „mély meggyőződését”.megfelelést a gyanú fokozatai és a büntetés fokozatai között. a büntetéseket leszögező jogszabálygyűjteményre van szükség. ebben kell keresnünk a gyökerét. ha teljes egészében bizonyítást nyert. minden törvénysértést minősíteni kell. csak akkor fogadható el. aki bőviben van mindennek? Két esküszegőből az. Ugyanannak a büntetésnek a gondolata nem egyformán hat.' hogy a törvénysértések minden típusa szerepeljen benne. sem más nem merte meghatározni általában. Hogy a büntetőügyi szemiotika befedje a törvénytelenségek mezejét. megnyílik bármilyen igazságok előtt. a pénzbüntetés nem riasztja el a gazdagot. és fajtánként összegyűjteni. akárcsak egy matematikai igazság. mint az. osztályozni kell őket. de a büntető hatalom gazdaságossága és azon eljárások szempontjából. noha megőrzi az igazságosságát biztosító formákat. hogy közülük egy se kerülhesse el a figyelmet. mindenki által elfogadhatók. 48 De hogy a büntetés következményjelei teljesen fedjék a büntetést. amely a filozófusok és a tudósok tulajdona is: „Elméletben filozófusnak kell tekintenem a magisztrátust. számolnia kell a bűnelkövető természetével. szükségszerű. minthogy a büntetésnek meg kell gátolnia a visszaesést. pontosan illeszkedő büntetésjeleket. jól megalapozottak. ugyanazt a lopást elkövető ember közül mennyivel kisebb bűnös az. hogy a bűncselekmények és a büntetések egymással párhuzamos osztályozásának szükségszerűsége egy időben született meg a bűnöző jellemére szabott individualizált büntetések igényével.” 46 A vizsgálat. de nem is félénk. amelyekkel megelégedhet? Ezt eddig sem én. akinek alig van betevő falatja. aki a természetre hagyva. a közös ész gyakorlata elveti a régi. azt látjuk. hanem közös eszközöket. egy nemesember bűntette kártékonyabb a társadalom számára. hogy egészségesen döntsön. a körülmények végtelen variálási lehetőségnek voltak kitéve. amelyet szűkíteni igyekeztek. Ez az individualizálás nehéz teher a modern büntetőjog egész területén. amelyek segítségével a társadalom egészében működtetni akarja a nem túlzó.49 Végül. a bűncselekményeket meghatározó.

hogy egy általános törvény sújtson minden egyes jellegzetes törvénysértést és minden egyes megbüntethető egyént minden mérlegelés nélkül. Ez a felosztás olyan. de ez mit se számít. ahogy látom. különleges körülményekhez kapcsolódó bűncselekményé. század végétől természetesen még messze esik ez az idő. Nem mintha ezt nem ismerték volna a régi büntetőtörvényekben. e táblázat összevethető egy másik táblázattal. ezt mint a büntetőhatalom kiszámított gazdaságosságát. hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elé terjesztett büntetések finom fokozatossága eltérítheti a bűncselekménytől „a gonoszt. amelyet nem ment az őrület. 53 De lassan a bűnöző minősítésévé válik. hogy minden egyes fajta jól elkülöníthető a másiktól. megszakítatlan fokozatosságával. sok ponton megerősítve. A régi igazságszolgáltatás – és ezen a ponton megegyezett a keresztény penitencia gyakorlatával – kétváltozós sort használt. De az antropológiai individualizálás e spekulatív modelltől távoli formái is ugyanebben a korban képződtek. . az. az 1810-es büntetőtörvénykönyv vagy maximális büntetést szab ki rájuk vagy azonnali szigorúbb büntetést. nem pedig szándékára. sőt. Kétségtelenül a természetrajz nyújtotta a legadekvátabb sémát. ahol a pszichológiai tudás fogja felváltani a kazuisztikus igazságszolgáltatást a büntetőgyakorlatban. A visszaesésnél nem a törvény által meghatározott tett elkövetőjét veszik célba. év virághónapjában R (récidiviste) betűvel kellett megkülönböztetni őket. oly módon. Ε felosztás legjobb szabálya. ezzel szemben tehetetlen a „heves. amelyet a büntetések számára készítettek. nem számítgató szenvedélynek” tulajdonítható bűncselekménnyekkel szemben. Márpedig ez az individualizálás természetében nagyon különbözik a régi igazságszolgáltatásban található büntetésmodulációktól. egyre fontosabb az első ízbeni bűnelkövető és a visszaeső bűnös ellentéte. az efféle bűncselekmények nem árulkodnak szerzőjük „megfontolt elvetemültségéről”. A jogszabálygyűjtemény-individualizálás kapcsolatát a korszak tudományos modelljeiben keresik. „Össze kell állítani a különböző országokban előforduló különféle fajta bűncselekmények táblázatát. Az individualizálás mint a pontosan alkalmazott törvénygyűjtemény végső célja jelenik meg. Érzékelhető a hézag. amelyek feljogosítanak a „szelídségre” . amelyek magának a tettnek a minősítését teszik lehetővé. és megváltoztathatja a kihirdetett ítéletet: az 1791-es jogszabályozás után a visszaesőket majdnem minden esetben dupla büntetés sújtotta: a X. S amekkora mértékben a bűnözés lesz a büntetőügyi beavatkozás tárgya a bűncselekmény helyett. hogyan alkalmazzunk megszabott törvényeket egymástól elütő egyénekre. illetve amelyeknek követniük kell a legpontosabb fokozatosság szerint. amelyeknek meg kell előzniük. s a két táblázat pontosan fedi egymást.51 De most egy olyan moduláció kezd kirajzolódni. egyfajta akaratot. noha még határozatlanul. aki hidegvérűen terveli ki gonosztettét” . Arra törekszenek. A 18. a fajták rendszertanát. akarata „minőségére”. a múltjára. Ε szembenállásból kiindulva. Vagyis olyan elemeket.”52 Elméletben vagy inkább az elképzelésekben a büntetések és a bűncselekmények kettős rendszertana megoldhatja azt a problémát. A büntetés modulációja egy széles értelemben vett „kazuisztikának” volt alárendelve. amely a törvénysértőre szorítkozik. és minden egyes jellegzetes bűncselekmény valamennyi megfelelésében azok között helyezkedik el. Elsősorban ide tartozik a visszaesés fogalma.modulációja együtt jár és egyik a másikat hívja. A bűncselekmények felsorolását fajtánkénti felosztás követi. a „körülményekét” és a „szándékét”. 1791-ben már Le Peletier is megjegyezte. amely eleve bűnöző jellegét nyilvánítja ki. és akit visszatarthat a büntetéstől való rettegés. élet– és gondolkodásmódjára. hanem a bűnöző alanyt.54 A büntetések humanizálása mögött ott találjuk mindazon szabályokat. hogy megalkossák a bűncselekmények és a büntetések Linné-rendszerét. amely tárgyuk különbözősége szerint választja szét a bűncselekményeket. ugyanebben a korban kezd kialakulni a „szenvedélyből elkövetett” bűncselekmény fogalma – a nem szándékos. nem előre eltervezett. de amely azt ígéri hogy soha nem válik megszokásból elkövetett bűncselekménnyé. a természetére.

Búcsút vesznek ezzel a régi büntető – „anatómiától”. hogy irányítójuk és uruk. Mindkét esetben azt látjuk. s e kötelék annál erősebb.megkövetelik. hogy a büntetés gyakorlatát alátámasztó hatalmi viszony kettőződik meg egy olyan tárgyi kapcsolattal. a képzetek elemzése alapelv lesz a testeknek a kínvallatás rituális anatómiájánál sokkal eredményesebb politikájában. akinek üldözése valamennyi ember érdeke. kívül kerül a szerződésen. a büntetőfunkció általánosítása. A tárgyiasítás folyamatai a hatalom taktikáiból és gyakorlata berendezéséből születnek meg. Sokáig kell még várni hogy a homo criminalis meghatározott tárgy legyen a megismerés területén. Az egyik a bűnözőé. hanem a bűnöző is. de . mondta Mably. Az ideológusok elgondolása nemcsak az egyénre és a társadalomra vonatkozó elmélet volt. a büntetések hozzáigazítását az egyre finomabb változókhoz. a kínzások rituáléjának világos jegyeivel. hogy belülről mérjék fel a büntetőhatalom korlátait. a bizonyosság és az igazság látóhatárának megalkotását. a szilárd észhez kapcsolódik az első láncszem. Ilyen minőségében a tudományos objektivitásnak és a vele összefüggő „kezelésnek” rendelődik alá. az uralkodók hatalmának fényűző kifejtésével szemben állva. a büntetőhatalom korlátozása. gonosztevőként jelenik meg. Már nem a test. mértéktelen szenvedések rituális játékával. A büntetőügyi reformtervekkel kirajzolódó tárgyiasítás fenti két típusa azonban időrendjében és hatásaiban nagyon különbözik egymástól. ám szükségszerűen és nyilvánvalóan áramló képzetek és jelek játékára. hamarosan „abnormisként”. mit kell értenünk e kifejezésen: a hatalom egy technikájának megfelelőjét. Látható. s azért is mert az ideológusok által már megalkotott diskurzusban támaszra lelt. A másik annak szükségszerűsége.és acélkötelékeket. Az érdekek elméletével. a rekonstruált keletkezéstörténetekkel valójában egyfajta általános receptet adott az emberek fölötti hatalom gyakorlására: a „lélek” ezután a szemiológia eszközével lejegyzési felület lesz a hatalom számára. mint a kifinomult. A törvényen kívüli bűnöző. méltatlan állampolgárnak bizonyul. hogy ez a tárgyi kapcsolat nem kívülről rakódik rá a büntető gyakorlatra. mindez ugyancsak a bűnözők és a bűnök tárgyiasításához vezet. De vajon beléptünk-e ténylegesen a testetlen bűnhődés korába? A kiindulópont tehát a törvénytelenségek pontos feltérképezésének politikai terve. amelyben nemcsak a bűn található meg mint közös normák szerint megállapítandó tény. hanem a gondolatvilágra. Azt is látjuk. mint ahogy a kínvallatások dühével szembeszegezett tiltás tenné az érzékenység korlátai által. Ebből bontakozik ki a bűncselekmény és a bűnöző tárgyiasításának két vonala. minél kevesebbet tudunk szerkezetéről. az eszmék ellenőrzésével vetik alá a testet. a megelőzés megszervezését. hogy ellenőrizhető legyen. el-eltünedező figura. hatékony és gazdaságos hatalmak technológiája fejlődött ki. akkor eldicsekedhet azzal. betegként. minden tényleges vagy potenciális bűnözőre előírja a közbelépés taktikáját. a büntetés kiszabásához. szörnyetegként. Egy ostoba despota vasláncokkal kényszerítheti rabszolgáit. De emellett e hatalom támadáspontjának áthelyezésére szólítanak fel: a támadás ne a testre irányuljon ezentúl. a képzetek és a jelek működtetését. a képzetek és a jelek sorával. hanem a lélek. a bírák szerepének kijelöléséhez. akit mint mindenki ellenségét jelölnek meg. mint specifikus kritériumok szerint megismerhető egyén. az érdekek kiszámítását. „szüntelenül követniük kell egymást… Ha ily módon kialakította majd a gondolatok láncát az állampolgárok fejében. a bűncselekmények meghatározásához. vagy még inkább a valamennyi ember gondolatvilágába rejtetten. a természet vad elemét hordozva magában bukkan fel. amennyiben közvetlenebbül kötődtek a büntetőhatalom újraszervezéséhez: a jogszabályalkotáshoz. ám egy igazi államférfi sokkal erősebben kötözi meg őket saját eszméik láncával. a kétségbeesés meg az idő megrozsdásítja a vas. talán őrültként. s minél inkább a saját művünknek hisszük. akiben a politikai kritika és a képzeletbeli jelképek kereszteződnek. vagy mintha egy racionális vagy „tudományos” kihallgatás nehezedne rá a megbüntetendő emberre. Hallgassuk meg még egyszer Servant: a bűncselekmény és a bűnhődés gondolatának szorosan kell kötődniük egymáshoz. A másik hatásai viszont sokkal gyorsabbak és meghatározóbbak voltak. a természeti ember még csak virtualitás. az eljárás szabályaihoz.

Boucheron cikkeit az 1962-es. Le Roy-Ladurie: Contrepoint. 12.37. Le Trosne: Mémoires sur les vagabonds. Gégot és V. A. P. legfeljebb még szorosabban tapasztja őket egymáshoz. P. Párizsról vö. 107-108. 11. 14. 326. Vö. 10. J. Archives parlementaires. Farge tanulmánya. hogy a büntetések kiszámított rendszerével ellenőrizze a bűnözést. 13. 1819. P. a másik oldal mindent elkövet. ez az „ideológiai hatalma” függesztődik fel. 9. Desjardin: Les Cahiers des États généraux et la justice criminelle. 1966. Chaunu: Annales de Normandie. . 1966-os és 1972-es Annales de Normandie-ban. főleg Muyart de Vouglans Beccaria elleni vitájával. E. Lachèze: Discours à la Constituante. Úgy tetszik. a 18.. 1971. Petion de Villeneuve: Discours à la Constituante. (gépiratos disszertáció) 1971. vö. A Pierre Chaunu vezetésével folytatott kutatások általában ugyanezt tárják fel Normandia bűnözésével kapcsolatban. A. 6. 4. 247. az egyik vonal a bűnözőt „a másik oldalra” veti – egy természettel szembeni természet oldalára.108. 1786. Seligman: La Justice sous la Révolution.”55 A büntetésnek ez a szemiotechnikája. Réfutation du Traité des délits et des peines. de 15%-a 1775-től 1790-ig: „a bíróságok szigora megerősödik az idők folyamán … veszély fenyegeti a társadalom számára hasznos értékeket. 7. 8. Vö. W. Vö. 1974. Hibbert: The Roots of evil. Ch. 1971. 1781. hogy a büntető szemiotechnikát a test új politikája váltotta fel. Vö. a társadalom pedig rendet akar és a tulajdon tiszteletét óhajtja” (130-142). E. 3. A büntetés új művészetére vetett pillantás jól megmutatja. augusztus 2án. hogy Auge vidékén négyszer kevesebb erőszakos bűntény fordul elő a forradalom előtt. században kialakult két tárgyiasítási vonal újbóli találkozását. mint XIV. Chaunu: Annales de Normandie. valamint A.mit sem tehet az eszmék meggyökeresedett uniója ellenében. a csalások száma megemelkedik az erőszakos bűncselekményekkel szemben. amelyben újból a test játssza a főszerepet.1. 66. 1766. S az új politikai anatómia teszi majd lehetővé az egymástól elhajló. Archives parlementaires. Ε. JEGYZETEK 1. 1764. ugyanez a jelenség tapasztalható Angliában. Boutelet és J. például C. és 1966. 2. 13-20. Chaunu: Annales de Normandie. 56. In: Ariette Farge. Thomas Fowell Buxton: Parliamentary Debate.72. 1973. A szerző kimutatja. Tobias: Crime and industrial society. 1967. 641. A tournelle-i kamara egyik elnöke a királyhoz intézett feliratában. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminel-les. J. B. Le Roy-Ladurie: Contrepoint. Lajos uralkodása végén. a „Le Vol d'aliments à Paris au XVIIIe siècle”. XXVI. soha nem látott formában. Vö. megerősíti ezt a tendenciát: 1750-től 1755-ig az élelmiszerlopások tárgyában kimondott ítéletek 5%-a gályarabságra juttatja a tett elkövetőjét. s egy új politikai anatómia váltja fel. Dupaty: Mémoire justificatif pour trois hommes comdamnés à la roue. A kancellária 1789-ben így foglalja össze a sérelmek naplójának a kínzásokra vonatkozó általános álláspontját. Ν. 1768. legalábbis részben. G.125. 1973. 1901. 236.. XXXIX. 1962. Petrovich in: Crime et criminalité en France aux XVIIe et XVIIIe siècles.4. XXVI. 137 5. az agy puha rostjain épül fel a legerősebb birodalmak ledönthetetlen alapzata. 1883. Cl. 3 juin 1791. 1966. Mogensen: Aspects de la société augeronne aux XVII e et XVIIIe siècles. 15.

az állam politikai rendszerével szembeni tevékenységtől és nem lévén semmiféle befolyása a rendszert formáló vagy fenntartó. Linguet: Nécessité d'une réforme dans l'administration de la justice.. Ibid. 18.. V. 35. Filangieri: La Science de la législation. a bírói hatalommal kapcsolatban: „Megfosztatván bármiféle. 34. cit. Le Trosne: Vues sur la justice criminelle. melyek megszelídíthetik a franciaországi büntetőügyi törvények szigorát. hogy „a nevelés és a büntetések szelídséget összebékítsük az azonnali és példát mutató bűnhődés bizonyosságával.61-62. 1856. Ε témával kapcsolatban lásd. 1790. 1764. mindenható lévén a védelemben és a támogatásban.” (Rapport à la Constituante sur le pouvoir judiciaire. 1764. . többek között: S. könyv. Festy: Les Délits ruraux et leur répression sous la Révolution et le Consulat. 1788.. 22. Rousseau: Contrat social. Vö. 54. 26. 30. Morgensentől származik. oldalakon Colquhoun igen részletesen számol be e vállalkozásokról.-M. 36. W. G. s hogy a civil társadalom a lehető legnagyobb biztonságra leljen a szabadság és az emberség érdekében” (Société économique de Beme. 1777.). Boucher d'Argis: Cahier d'un magistrat. 21. Ezek a képviselők a büntetések igen szigorú rendszerét támogatták. 297-298. A. 17. P. „a törvények túlzó szigorúsága képes-e csökkenteni egy züllött nemzet bűntetteinek számát és súlyosságát?” (Académie de Marseille. „Az oltalom. Target: L'Esprit des cahiers présentés aux États généraux. 27. Π64.) 33. fejezet. Y. Ibid. Megjegyzendő. 1784.. A bírósági apparátusok „igen nagy hatalma” és a rossz elosztásuk miatti kritikával kapcsolatban lásd C. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds. XXVI. I. Kantnál ugyanezt megfordítva találjuk. Franciára fordítva 1786-ban.. hogy a közbiztonságot lerontanák” (Académie de Châlons-sur-Mame. 32. P. P.. 1970. J. 29. Duport: „Discours à la Constituante”. M. 23. anélkül. 37. XII. L.) 21. 1856.87. 637. század végén: hogyan lehet elérni. Bergasse. L. teljesen hatalom nélküli lesz. Eymar volt a pályázat nyertese. Target: „Observations sur le project du Code pénal. Marat Plan de Législation criminelle című munkájával válaszolt. 24. loc. 131. In: Archives parlementaires. Archives parlementaires. 19. de Lacretelle: „Dissertation sur le ministère public”.103-106.” (Mougins de Roquefort a Contrat social idevágó részét idézi: „Discours à la Constituante”. Colquhoun: Traité sur la police de Londres.-J. Vö. 344. 1956. hogy Reusseau nézeteit néhány képviselő felhasználta az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben. G. G.16.. Ε. megköveteli. Beccaria: Des célits et des peines. A pályázat nyertesei Brissot és Bernard! voltak. valamennyi egyén és valamennyi jog oltalmazására olyan erővel rendelkezik. N. 1777). 1789. in: Discours sur le préjugés des peines infamantes. Beccaria: Des délits et des peines. 214. 1780. 31. 1974. X. „ In Locré: La Législation de la France. hogy a büntetést a bűncselekmény kegyetlenségéhez mérjük és ne áldozzuk fel az emberiesség nevében magát az emberiséget. 7-8. 744. A kifejezés N. megkísérlik elnyomásra felhasználni. 28. 1789. Agulhon: La vie sociales en Provence. 25. 1784. de Lacretelle: Discours sur le préjugé des peines infamantes. G. Bercé: Croquants et nu-pieds. 1786. A153182. Dupaty: Lettres sur la procédure criminelle. 20. In: Archives parlamentaires. 8. 22 décembre 1789. C. vagy A. ami. IL. IV. 3. 4. ha rendeltetését megváltoztatva. Ο.87.129. és 292-339. egymással versengő akaratokra. Ide vonatkozóan hosszan idézhetnénk a tudós társaságok és akadémiák által javasolt pályázatokat a 18. 50. Franciára fordítva 1807-ben. dePastoret: Des lois pénales. G. 1789. Melyek azok „az eszközök. XXIX. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds. és a Contrat elvei érdekes módon alátámasztották a bűn és bűnhődés közötti kegyetlenség régi kapcsolatát. II. 11-12. amellyel az állampolgároknak tartozunk.161.

” In: Discours sur les peines infamentes. (Archives parlementaires. de Mably: De la législation.37.) 38. 87. G. Helie és Chauveau állít. 348. de Mably: De la législation. amelyek támadásukkal fenyegetik. hanem a büntetés pontos követelése tartja meg az embereket a kötelességben. J. In: Oeuvres complètes. többek között: S. 35.) 43.34. Vö. Beccaria: ibid. 1768. 1768. 327.) 44. XXVI. 1780. ahol jó a törvényhozás.. 53. amit Carnot vagy F. de Lacretelle: Discours sur les peines infamantes. Linguet: Nécessité d'une réforme de l'administration de la justice criminelle. rossz a törvény: ott.-L. 39. A következő évben Bellart elmondja azt a beszédet. 8. visszaeső bűnösei különbüntetések alá estek. Ε témával kapcsolatban lásd. J. a közre kártékony” lény: az istenkáromlás. A. III. a visszaeső bűnöst számos esetben világosan megbüntették az ancien régime törvényei. Beccaria: Traité des délits et des peines.-P. P. 200. a kegyelem a törvény elleni bűntett. a szükségszerű óvatosságot látja. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale. 53. 1781. 54. 89. IX. Vattel: „Nem a büntetés kegyetlensége. 321-322. 1764.. 47. Risi: Observations de jurisprudence criminelle. P.163. a társadalom nem egy emberi lény szenvedésének barbár örömét találja. Azzal ellentétben. hogy az újra kezdő gonosztevő „alávaló. In: Oeuvres complètes. Brissot: Théorie des lois criminelles. eltávolítsa a társadalomból azokat a bajokat. Cariou: Les Idéalités casuistiques (gépírásos disszertáció) 52. Beccaria: Des délits et des peines. a csavargás stb. 1823. G. 1781..144. amelyet a szenvedélyből elkövetett bűncselekmények első védőbeszédének tartunk.49. 45. 51. Az 1549-es rendelet kijelenti. P. 46.: Brissot: „Ha a kegyelem igazságos.” (Théorie des lois criminelles. 1789. 1784. Vö. 9. XXI. a Grass-ügyben. Annales du barreau moderne. 34. G. 1767. hogy megelőzze a hasonló bűnöket. 49. Duport: „Discours à la Constituante. 48. A Barnave: „Discours à la Constituante”: „A büntetésekben. aljas. P.1. Seigneux de Correvon : Essai sur l'usage de la torture. 50. 1789. XXVII. amelyekkel lesújt. 55. 351-352. . 41. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle. június 6. Beccaria: Des délits et des peines. a lopás. Vö.” In: Archives parlementaires. J. L. 40. I. 24. M. 26. 1784.” (Le Droit des gens. 45. A kazuisztika nem egyéniesítő jellegéről lásd: P.. 42. különösen züllött. Franciára fordítva 1758-ban. 1791. Marat: Plan de législation criminelle. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. IX.

A méregkeverőknek „a hóhér serleget nyújt. és egyben a szabadság diadala is. akik visszaéltek a törvény jótéteményeivel és a közhivatali működés kiváltságaival. elrejtőzik. összeálló képek művészete. aki aljas volt. s a bűncselekményről ábrándozóban a gonosztett puszta gondolata fölébresztené a büntetés jelét. így szemlélője számára bizonyosan annak a bűncselekménynek a jele volna. vonják vissza a polgárjogokat azoktól. amelynek gondolata véglegesen megszünteti egy gonosztett vonzerejének gondolatát. Az ember minden egyéb cselekedete eme belső törekvés következménye. akkor közöttük a lehető legközvetlenebb – hasonlósági. át a benne lévő folyadékot arcába loccsintja. Ez előnyös volna a kapcsolat állandósága szempontjából. nehéz munkát fog végezni. A reformerek büntetések egész gyűjteményét javasolták annak illusztrálására. közelségi – kapcsolatot kell létrehozni. majd forró vizes üstbe veti. aki semmirekellő volt. máglya a gyújtogatást. fizikai fájdalmat fog elszenvedni.”1 Ezek a jelgátak hozzák létre a büntetések új tárházát. ahová az előnyös bűncselekmény kilátása vezette. De működésükhöz több feltételnek kell eleget tenniük: 1. mihelyt a bűncselekményre gondolunk. hogy a büntetések intézményesen legyenek természetesek.2. amikor 1791-ben új büntető törvényhozást terjeszt elő: „Pontos kapcsolatokat kell teremteni a vétség természete és a büntetés természete között”. A vállalkozás csak akkor sikerülhet.” Egy bűncselekmény megfelelő büntetését megtalálni azt jelenti.”2 Az ideális büntetés pontosan áttetszene azon a bűncselekményen. De ha azt akarjuk. mivel ekkor a büntetések már nem a törvényhozó akaratából. ez a büntetés és a bűncselekmény egymáshoz illesztésének legjobb módja. többé ember nem tenne erőszakot az emberen.”3 Az analógiás büntetésben a hatalom. mert a természetes következmény formáját felöltve a büntetés nem egy emberi hatalom önkényes következményeképp tűnik fel: „A vétséget a büntetésből megmagyarázni. A lehelő legkisebb önkényt kell alkalmazni. analógiás. hogy megtaláltuk azt a hátrányt. Az elviselhetetlenül kegyetlent nem . mint ahogy a megtorlások jegyei szervezték meg a hajdani kínvallatásokat. Az ancien regime kínzásaira erősen emlékeztető kegyetlenségek ellenére egészen más mechanizmus indul be az analógiás büntetésekben. hogy a büntetés könnyen megjelenjen a gondolatban.”4 Puszta ábránd volna mindez? Meglehet. ha természetes mechanizmusba ágyazódik. már csak azért is előnyös volna. letaglózza borzalmas gonosztette. „A gyönge emberi szívből ne vesszen ki soha a kínvallatás gondolata és uralkodjon azon az érzésen. a jelen lévő erők között mennyiségi különbségek létesítéséről. halál büntesse a gyilkosságot. bírság sújtsa a közpénzek elsikkasztását és az uzsorát. „A büntetésnek lehetőleg hasonlítania kell a bűncselekmény természetéhez. Igaz. amelyet sújt. Egymással harcoló energiák művészete. hogy bűne képét látva. aki bűncselekményben vérengző volt. formájukban mutassák be a bűncselekmény tartalmát. amelyet büntet. a célból. mit kell bűncselekménynek minősíteni: a bűncselekmény tehát nem természetes. az idővel dacoló stabil kapcsolatok megteremtése: ellentétes értékű képzetpárok létrehozásáról van szó. elkobzás büntesse a lopást. Az igazság diadala. Ezt az impulzust csak a törvény által felállított gátak akadályozzák. mely büntet. hogy a bűnhődéstől való félelem a lelket minél messzebbre vigye attól az úttól. hogy saját érdekeitől függően a társadalom határozza meg. De Le Peletier világosan megfogalmazta a szimbolikus kommunikáció alapelvét. becstelen büntetést fog elszenvedni. Például Vermeil javaslata: a közszabadsággal visszaélők fosztódjanak meg a saját szabadságuktól. mely bűncselekményre buzdítja. épp úgy. FEJEZET A BÜNTETÉSEK ENYHÜLÉSE A képzetek egész technológiáján kell tehát nyugodnia a büntetés művészetének. az erők mozgását hatalmi kapcsolatnak alávető jelgátak mozgásterének felállításáról. „A testek gravitációjához hasonlóan titkos erő hajt bennünket állandóan jólétünk felé. hanem a dolgok természetéből következnének. alázzák meg a „hamis dicsőség” hajszolásában vétkeseket.

felkészülhetünk e büntetés sikeres hatására.” 6 A bűnhődés a bűncselekményből következzék. eltávolítására. „Nevetségességbe és szégyenbe fojtani. oly módon. a törvény úgy fessen. a becsület. a szabadság. lázítsa fel. amely helyet adhat az egyszerű számítgatásnak is. munkára kell szorítani őket. aki egyszerre használja fel az épület stabilitását biztosító erőket és mérsékli azokat. rágalmaz. „Alkalmazni őket. amikor lop. A fanatikusok dicsőséget faragnak maguknak nézeteikből és az értük kiállt kínzásokból. a büntetés sértse meg. „Ássunk le egyenesen a rossz forrásáig. a test fölötti szabad rendelkezést. hogy félelmetessé tegyük a büntetést. „Nemcsak a képzőművészetekben kell hűen követnünk a természetet. ez a büntetés legjobb eszköze. gátakat emel”. A tulajdon – de a gazdagság. ezt kell leküzdeni. önmagának mond ellent: az elítéltre kiszabott minden kényszerítést. A jelek játéka az erők mechanikájához kapcsolódik: a bűncselekményt vonzóvá tevő vágyat csökkenteni kell. jeleket állít fel. Mindezek következtében hasznos lesz egy időbeli moduláció. mely elrettent a büntetéstől. mintha a dolgok szükségszerűségéből fakadna és a természet szelíd erejével álcázva magát működjék a hatalom. amelyre támaszkodik. amelynek nincs vége. amely a bölcsőjük. s a reformálása érdekében kifejtett erőfeszítés kárba veszett fáradság és költség Volna a társadalom számára. ha fizikai fájdalmaknak tennénk ki őket. sikert ígérő és már ismert alapelvből levezetni. Fosszuk meg erejétől azt az érdeket. ha vannak ilyenek. „Nem kellene-e valamennyi büntetést abból az oly egyszerű. A csavargás vétsége mögött ott a lustaság. S kezdjük rajta az oktatást: érezze át. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta ezt az érvelést: az 1791-es . módosít. mennyire meggyengült. 3.” 9 A rossz szenvedély ellenébe jó szokást kialakítani. ami a legnyomasztóbb ama szenvedély számára. mely megmutatja. Ha büszkeség bírta rá a gaztett elkövetésére. ha egyszer véget érnek.” 8 Törjük össze a bűncselekmény képzetét megelevenítő rugót.11 Fel kell éleszteni a hasznos és erényes érdeket. Rá kell szánnunk magunkat a javíthatatlanok. hogy a büntetés és látványai képzete a bűncselekmény és a vele járó gyönyörök képzeténél elevenebben hasson. Jobban izgassa és sarkallja a bűnözni vágyót a bűnhődés. amelyek hatására erényessé válhat. ezzel szemben növelni az érdeket. mint amennyire a bűn kecsegteti. Mindez a büntetés ésszerű esztétikafélesége.12 Az állandó és könnyen olvasható jeleket formáló büntetésnek az érdekek rendszerét és a szenvedélyek dinamizmusát újból kell szerveznie. A megbélyegző büntetések hatékonysága abban rejlik. Az érdek mechanizmusa jelenik meg tehát.” Nem használna viszont semmit. hogy a bűn gyökerénél található büszkeségre támaszkodik. már nem a bosszúállás szimmetriájával találkozunk. amely a vétséghez sodort. ha a koldusokat bűzös börtönökbe zárjuk. „A törvényhozó az ügyes építészhez hasonlatos. hanem a jel áttetszőségével. erővel szemben egy másik erőt. épp a legbölcsebb. De a büntetések csak akkor hajtanak hasznot a többiek számára. az érzékek számára közvetlenül érthető kapcsolatot akarnak felállítani a bűnhődések színpadán. soha nem tudná kihasználni. az élet iránti tisztelet érzését a gonosztevő elveszti. a becsület.”7 Több eszköz kínálkozik.szegezik többé szembe az elviselhetetlenül kegyetlennel a hatalom párharcában. hogy kiválasztjuk azt. amelyről a bűncselekmény bizonyítja be. megjelenítésének módjai. Újra meg kell hát tanítani rájuk. s az elítélt csak kínzásnak érezné. eltulajdonít vagy öl. meg kell fordítani az intenzitások viszonyát. A fanatizmus ellen játsszuk ki tehát a büszke konokságot. s utána majd ő is tiszteletben tartja ezt másoknál. e megjelenítés elevensége. használjuk ki. mit jelez. A büntetés átalakít. „Nem vezet sikerre. 2. ha nézők serege előtt alázzuk meg a fanatikusok gőgös hivalkodását. de az érzékenység és a szenvedély erejét. Mi volna a végérvényes büntetés haszna? Az olyan büntetés. az érdek mozgása. a legtartósabb politikai intézmények is a természetben vetik meg az alapjukat. nem a hatalomét vagy a fegyverét. amely az elkövetett bűnhöz vezetett?”10 Játsszuk ki önmaga ellen azt az erőt. mit jelent elveszíteni a javak. az idő. melyek romba dönthetnek. melyek valóságos kloákák”. Osszuk meg az érdeket.

hogy ugyanolyan módon kényszerítsék őket. 15 Az volna az ideális. az volt a veszélyes. a száműzetés évei.”14 4. mindenkinek el kell fogadnia és újra kell osztania. hetente öt napon magányosan. sötétségben. s ennek köszönhetően feljavíthatja kosztját). a bűncselekményt tiltó beszéd részévé kell válniuk – ez az aranypénz szorítja ki az elmékből a bűncselekmény hasznának hamis gondolatát. hogy kezdetben hetente két. akik az áruk szabad forgalmának az útjába gördítenek akadályt. Tápláléka munkája függvénye. akit szabadságától megfosztottak és arra kényszerítettek. Az elítélt oldaláról a büntetés jelek. és „kidomborítják a közös és sajátos mozgások közhasznát”. érdekek és az időtartam mechanizmusa. amellyel valamennyiüket megsértette: a büntetések „szakadatlanul újrakezdődnek az állampolgárok szeme láttára”. abban az értelemben. minden más büntetésnek egyszer be kell fejeződnie. amelyet kisajátíthat? Hasznosabb volna „az államot szolgálniuk egy olyan rabszolgaságban. Nincsenek többé látványos. a keréken eltöltött órák a kínszenvedésig -már a büntetések régi rendszerében is megtalálható. majd lehetőséget kap. A kínzásokban. a maximális büntetés húsz év. ha az elítélt egyfajta jövedelmező tulajdon volna: mindenki szolgálatára rendelt rabszolga.16 A régi rendszerben az elítélt teste a király tulajdona lett. Franciaország bővelkedik a kereskedelmet akadályozó. a köz javára és hasznára kisajátított tárgy. a bűnhődések olyan megtorlásnak tekinthetők. Ezért a bűnhődés ne csak természetesnek. mindenki saját előnyét olvassa ki belőle. hogy minél súlyosabb volt a bűncselekmény. Márpedig a szenvedélyek törékeny mechanizmusa nem kívánja. de haszontalan büntetések. sokkal jobban hat a bűnösre a fájdalom röpke pillanatánál … A tanúként megidézett nép szemében szakadatlanul felújítja a bosszúálló törvények emlékét és minden pillanatban üdvös rettegést kelt. járhatatlan utakban. Az időtartamnak most lehetővé kell tennie. majd három napot dolgozzon. az egymáshoz intézett. Miért szüntetne meg a társadalom egy olyan életet és testet. Titkos büntetések sincsenek. amelyet a bűnös minden egyes állampolgártól kiérdemelt azért a bűncselekményért. A halálnál ékesszólóbb volna „egy olyan ember példája. annál rövidebb ideig tartott a bűnhődés. ezért a munkáért fizetséget kap. a derekán lánccal. s nem az összehangolt átalakításé. hogy a reformerek majd mindig a közmunkát javasolták a lehetséges legjobb büntetés gyanánt. Az elítélt képzeteibe lassacskán belevésett jelgátaknak gyorsan és széles körben kell tehát áramolniok. hanem érdekesnek is tűnjék fel. a sérelmek naplója is az ő nyomdokukba jár: „A nem . „A kínos megvonások időben elnyúló sora. De különösen az időtartam szerepét kell beépíteni a büntetés gazdaságtanába. belső mechanizmusának változónak kell lennie. erőszakosságuk révén. De ez a próbatétel ideje volt. amely a tortúrák látványának borzalmától megkíméli az emberiséget. az uralkodó megjelölte bélyegével és hatalma erejével lecsapott rá.”13 Az idő a büntetés operátora. hogy maga a bűnhődés lépjen akcióba. jó. az utak újjáépítése lesz a dolguk. Még ha megszabott is. A bűnhődés főképp a többiekre tekint: minden lehetséges bűnösre. de a hét két napján közösen végzett munka. Kérésre egyedül is dolgozhat. sem hogy ugyanolyan kitartással. bekapcsolódhat a börtön életrendjébe: „Minden nap csatlakozhat a többi rabhoz a közös munka elvégzése céljából. Most a társadalom tulajdona lesz. nehogy újból megerősödjenek. ha a büntetés a létrehozott hatások szerint enyhül. Büntetése kétharmadát letöltve átmehet a zárkába (világos zárkába.törvénykönyv halált irányoz elő az árulókra meg a gyilkosokra. Az időtartam – pellengéren töltött napok. Végül büntetése lejártához közeledve. aki mindig szem előtt van. hogy élete hátralevő éveiben jóvátegye a társadalomnak okozott kárt”. amelynek tartama a bűncselekmény természetétől függne”. egyedül. Le Peletier az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek készített tervezetében csókkenő intenzitású büntetéseket javasolt: a legsúlyosabb büntetésre ítélt fogolynak csak az első időszakban kell elszenvednie a sötétzárkát (megláncolt kézzel és lábbal. a tolvajoknak. hogy mindenki számára egyformán határozza meg a törvény. De a bűnös a bűnhődésnek csak az egyik céltáblája. vizén és kenyéren). Ebből következik.

A testi kínzásban a rettegés támasztotta alá az elrettentő példát: fizikai félelem. megmutatván. igyekezzen meggyőzőnek lenni és ítélkezni fölötte. vörös ingét kígyók és egyéb mérges . emlékeztetni a törvényre.”18 A nyilvános büntetés a közvetlen újrakódolás ceremóniája. ellenőrizhető jellegét.”17 A közmunka két dolgot jelentett: az elítélt büntetésének kollektív érdekét és a bűnhődés látható. hallani fogja. amikor a nép végzetesen kivette a részét vagy a bűncselekményből. mint a bélyegnek az elítélt arcába vagy vállába. mint csődülnek össze a szörnyű látványosságra. „Figyelje meg az első perceket. elmondani a bűncselekményt. de nem az ancien regime (ambivalens) ünnepeinek keretében. amelyre elöl és hátul felírják az áruló szót. egyszersmind mindannyiunk elméjébe belopja a bűn-bűnhődés jelét: másodlagos. szóra bírja a törvényt. hogy mindenki megtanulhassa jelentésüket. Plakátokat. A törvényeit újból megtaláló társadalom elvesztette azt a polgárt. látni fogja. aki erőszakot tett a törvényen. valamennyi gyöngéd és becsületes érzelmet mozgassák meg.20 Néhány évvel később Bexon a büntetőjog címereit álmodja meg a császári szertartások naiv és katonai stílusában: „A halálra ítéltet kocsi viszi a vesztőhelyre. a gaztett mellé kerül. éppúgy. vörös inget kap. a bűncselekmény és a büntetés eszméje közötti kapcsolat kollektív megerősítése. az igazság diadalára. ha méregkeverő. szimbólumokat kell nagy számban alkalmazni. e szörnyű nap gyászünnep legyen a nemzet számára. amelyet használt. jeleket. hogy az eszméket összekapcsoló törvénykönyv a realitásokat is összekapcsolja. a közerkölcs színrevitele. Ε tragédia különböző jelenetei hassanak az érzékekre. a máglyát. hanem a törvénykönyv újbóli aktiválása. és meg kell válni az egyik állampolgártól. vagy a kivégzésből. hogy a nép havonta egyszer látogassa meg az elítélteket „fájdalmas vackukban. bűncselekményükkel arányos időtartamra. képek. Le Peletier azt javasolta.halálbüntetésre ítélt rabok az ország közmunkáira rendeltessenek. 5. a diskurzus. ha áruló. az általános fájdalom nagybetűkkel legyen festve … Gyászlepelbe burkolt bíró jelentse be a népnek a merényletet és a törvényes bosszú szomorú szükségességét. Elhagyja azt. ingére hímezik a tőrt vagy azt a halált osztó szerszámot. vörös és fekete kárpitozású vagy festett kocsi. bűntettét és az ítéletet”. olvasókönyvet kell kinyitnia. A gonosztevő viszont kiválik a társadalomból. megmutatni a büntetés szükségszerű voltát. A büntetés nyilvánosságának nem szabad fizikai rettegést kelteni. szertartása valamennyi elemének beszélnie kell. amint megtapsolja az ítélet kihirdetését. Ebből következik a nyilvánosság okos gazdaságtana. csupán morális haszon ez ugyan. Már nem a parancsoló hatalom rémületet keltő restaurációja támasztja alá a bűnhődés szertartását. A bűnös ilyenformán kétszer fizet: az általa szolgáltatott munkával és a létrehozott jelekkel. „A kínszevedéshez a leggyászosabb és legmegindítóbb pompát kapcsold. ha szülőgyilkos. igazolni mértékét. Amint a bűncselekmény megtörténik. A szövegben történő közvetlen összekapcsolásnak a tettekben is közvetlen összekapcsolás felel meg.”19 A gyász értelme világos kell hogy legyen mindenki számára. Állítsa fel a vérpadot. a ki-betűzhetetlen jel. amelyeknek úgy kell belevésődniük a nézők emlékezetébe. valamennyiüket méltatlankodás és borzalom tölti el … Itt a bűncselekmény megtorlásának perce: ne engedje elillanni. hanem a gyász szertartásával. A nyilvános büntetésnek napvilágra kell hoznia ezt a kettős bánatot: valaki nem vett tudomást a törvényről. A példát most a tanulság támasztja alá. Láthatóan szolgálja mindannyiunk javát. s-nem az uralkodó jelenlétét. haladéktalanul megérkezik a büntetés. vonszolja a bűnöst a köztérre. A törvényt megreformálják. amely erőszakot tett rajta. amikor valamely különösen kegyetlen tett híre városainkban és falvainkban elterjed. A társadalmon belül a köztereken és az országutakon az elítélt „hasznok és jelzések” középpontja. szólítsa nagy hangon a népet. fekete fátyol fedi a fejét. a polgárokat mintha villám sújtotta volna. kollektív borzalom. A büntetésből a törvényeket magukat fogják kiolvasni. mint amikor a béke vagy a szabadság kihirdetését hallja. de mennyivel valóságosabb. Ezek a törvények egy adott bűncselekményhez egy adott büntetést kapcsolnak. a zárka ajtaja fölött olvassa el a bűnös nagybetűkkel bevésett nevét. feliratokat.

az utak mentén.”24 Hogyan képzeljük el a büntető városállamot? A keresztutaknál. a kertekben. felolvasott vagy nyomtatott szövegek. s az egész család annál mohóbban hallgatja e hosszú történeteket. században kitalált vagy megint szokásba jött – jótékony látogatás után a gyermekek látogatásáról álmodoztak. hogy ennyi ellensége támadt. A pozitív mechanizmus teljes mértékben érvényre jut majd a mindennapok beszédében. hogy a bűnhődések láthatósága az új büntető törvénykönyv egyik alapelve. „Megadott időpontokban a nép gyakori jelenléte a szégyen felhőjét kergeti az elítélt homlokára. a bányák mélyén. és az újabb elbeszélésektől folytonosan erősödik. s az elítélt kínos állapota. népi elbeszélések énekelnek? Ha a büntetés újrakódolását jól csinálták meg. mintsem ünnep. A társadalomban ekkor fordulhatna ellenkező irányba a bűncselekmény hagyományos diskurzusa. melyeknek kimentele gyors és gyászos véget ér.” 23 Jóval azelőtt. mindig nyitott könyv és nem ceremónia. Azt szeretném. Minden percben számba tudja venni bűn és bűnhődés állandó szótárat. a bíróságok iránt érzett tiszteletet és bizalmat. magyaráz. a törvények és a haza szeretetét. minél nagyobb hévvel adja majd elő. hogy megszemléljék a száműzöttek szörnyű sorsát. távlatok. amelyet a családok vasárnaponként meglátogatnak. miután az elméket ésszerű szavakkal felkészítenénk a társadalmi rend megőrzésére. A 18. hogy miképpen fakíthatnák meg a bűnözők kétes dicsőségét. a bűnhődés ezernyi kis színházát találjuk. minden bűnözőnek a maga büntetése. s az erkölcs szeretete gyökeret ver e durva lelkekben. a munkahelyekre. S a felnőtt emberek időről időre újratanulnák itt a törvényeket. optikai hatások. az oktatás elemének álmodták meg a bűnözőt. míg a gonosz. ékesszóló büntetés. amelyek a bűnhődéstől való kiszámított félelemmel állítják meg a bűncselekmény vágyát. félelmetesebbé teszi a valóságosnál. hogy megváltozhatatlan szavakkal beigyák bűn és bűnhődés eszméjét. mind. a gonosztevő pedig mint ellenség. Hogyan hallgattathatnák el a híres gonosztevők eposzát.”22 Le Peletier úgy vélte. Minden bűnnek megvan a maga törvénye. A falvak lakói is tanúi lesznek e példáknak. a bűncselekmény csak szerencsétlenségként jelenhet meg. akik azért jönnek. akit megdöbbent majd a nyilvános vigasság. a bűnhődés iskola legyen. „A szörnyű képektől és üdvös eszméktől eltelt honpolgár a családjában továbbadja őket. hogyan hat a törvény jótéteménye a bűncselekményre: élő lecke a rend múzeumában. táblák. de . igazolja önmagát. ott járnák ki állampolgári iskoláikat. a mindenki előtt nyitott műhelyekben. 6. A nép költői végül egybefolynak azokkal. A zarándoklatok nagyobb hasznot hajtanának. melyre bűne kárhoztatta. lemond tán terveiről. A titkos büntetés félig elvesztegetett büntetés. mely mindent elmond. jelképek. ezt a rituális újrakódolást a lehető leggyakrabban kell megismételni. hasznos oktatás a nép lelkének. a fiatalembereket. A foglyok szenvedéséből részt kérő – a 17. sőt a férfiakat is elvinnénk a bányákba. akik önmagukat az „örök ész misszionáriusainak” nevezik. kunyhójuk körül elhintik.”21 „Ezt az olvasható leckét. sipkák. ahogy kell. akit újból meg kell tanítani a társadalmi életre. plakátok. A bűnözőt hőssé tevő sok magasztalás helyett az emberek szavaiban csak azok a jelgátak fordulnának elő. A bűnhődést a bűnös számára hatékonnyá tevő időtartam a nézőnek is hasznos. hogy eljöjjenek a büntetést végrehajtó helyekre. amelyet almanachok. A büntetések helyszínét fogjuk fel a Törvények Kertjeként. a bűnhődések hasznos voltára. A diskurzus a törvény közvetítője lesz: az egyetemes újrakódolás állandó alapelve. meggyőz: feliratok. Díszletek. amelyeket javítanak vagy az épülő hidaknál.állatok díszítik. Meg kellene engedni a gyerekeknek is. szemfényvesztés durvítja el olykor a színpadot. hogy a tudomány tárgyának tekintették volna. ha a gyász szertartása úgy zajlik le. században a törvényhozók nagy problémája. köréje gyűlő gyermekei megnyitják ifjú emlékezetüket. hogy megtanulják. ha időnként. melyeket bárki megtekinthet. mind a törvénykönyvet ismétlik fáradhatatlanul. mint a törökök zarándoklatai Mekkába. röpcédulák. Látható büntetés. moralistákká lesznek. s megijed.

amelyet beszennyezett. következésképp ez a szám az elrettentő példa szempontjából elveszik. ahol a közönség ül. vasöv övezi derekát. bizonyos vétségek sajátos büntetésére: azokat sújtja. arabokat tétlenségre kárhoztatja. s az új törvény értelmében egyetlenegy bűn elkövetőjét kell ily módon keresztre feszíteni: a szülőgyilkost. hogy szörnyetegek is legyenek önök között. a büntetésképzet.”25 A büntető városállam fölött vaspókháló. ha az embert megfosztjuk szabadságától és börtönben őrizzük. Mert a zsarnokságot gyakoroljuk. rossz hajlamaikat szaporítja. ahol a végtelen büntetés elérésére kell törekedni. S az erkölcs valamennyi közvetlen példájának ellenpontjaként. Onnan. ami a királygyilkosság volt a régiben. mindent összevetve. hihető némi kegyetlenkedés. hogy őreik önkényének szolgáltatjuk ki a fogva tartottakat. milyen leckét tanítsanak meg gyermekeiknek. s ne lakja a földet. a büntető elzárás gondolatát sok reformer kifejezetten bírálja. sőt. mert képtelen megfelelni a bűnök specifikusságának. De időtartamával mint egyetlen variációs elvvel nem fedi a büntetőrendszer egész mezejét. élete végéig kenyérrel és vízzel táplálják. hogy ugyanazzal a büntetéssel sújtsunk” – mondta Mably. homlokát egyszer hó borítaná. ahol az állampolgár nem tudja megszámolni az áldozatokat. az utcákon bemutatott komoly színház. s ha ezek az aljas emberek léteznének. máskor perzselő nap égetné. a rácsokhoz kötözik. ha a sokaság javára alkotott törvény hála helyett a tömeg zúgolódását váltja ki. A börtön sötétség. „Óvakodjunk attól. amelyet meggyalázott. meggyőző jelenettel. hogy a bebörtönzés a halál és az enyhe büntetések között fedje be a büntetés egész közbülső terét. végül elérjük. amely a mindennapos bűnhődés valamennyi színházán túltesz: ez az egyetlen olyan eset. Pontosabban: a börtön mint a büntetés általános formája soha nem jelenik meg ezekben a sajátos. Ha a bűncselekmények sokasodása nélkül szaporítható a. Sőt. hogy ne lássa többé az eget. melyre valójában nem kerül sor.áttekinthetőbbé is. hogy nem lesz szükségünk rájuk.26 Mert az efféle büntetés megvalósulását nehéz ellenőrizni. Bizonyos büntetések végrehajtásának feltételeként is számolnak vele (pl.”28 Az a gondolat. Ez már nem a kínzások rémületet keltő nagy rituáléja. erőszak). A népi emlékezet pedig szóbeszédében reprodukálja majd a törvény zord beszédét. A megkapó büntetések valóságos tárházát találjuk. „A sötétség „helye. hogy szigorú gazdaságosság szerint valamennyi tanulsággal szolgáljon: minden büntetés példázat legyen. De ezeknek a valódi vagy túlzó megszorításoknak az a lényege. nem volt kézenfekvő a reformerek számára. „Önök megkövetelik. büntetések példája. „így volna kitéve az évszakok szigorának. a büntetés-jel és -diskurzus technikájával. mert a társadalom szempontjából haszontalan. De az ezernyi látványosság és elbeszélés fölött talán nem ártana elhelyezni a legszörnyűbb bűnök főbenjáró büntetésének a jelét: a törvénykezés épületének zárókövét. Kiátkozzák az egyforma. energikus kínszenvedésben lehetne igazán felismerni az egész természet iszonyának kitett gonosztevőt. teljesen meztelen. de csak mint egy lehetséges· büntetésre. a büntetés-általános funkció. A bebörtönzésre kétségtelenül gondolnak. látható és beszélő büntetésekről szóló tervezetekben. könnyen feltételezik. s nem egy kínos élet meghosszabbítását bemutató. hanem naponta. és azt kockáztatjuk. élő jelenetként találkozhassunk a bűn nyomorúságaival. akit arra ítéltek. Vermeil mindenesetre elképzelte az abszolút büntetés jelenetét. a börtönök sötétje egyébként is bizalmatlanságot szül a honpolgárban. csupán a vétség súlyossága szerint változó büntetések gondolatát. hogy nagy igazságtalanságok esnek meg ott … Valami bizonyára nincs rendjén. A fájdalmas halál. összeegyeztethetetlen a büntetés-hatás. erőszak és gyanú. Ε morális „bemutatók” mindegyikére iskolások igyekeznek majd tanítójukkal és a felnőttek megtanulják. . felfüggesztett vasketrecben helyezik el egy körtér fölött. számtalan . ahogy ma teszi. mert lemond a közönségre tett hatásról. kényszermunkánál). a törvényhozónak tán gyilkosként kellene kezelnie őket?” 27 A börtön. akik egy másik ember szabadsága ellen követnek el merényletet (emberrablás) vagy akik visszaélnek a szabadsággal (rendetlenség. A bűnösnek kivájják a szemét. káros: költséges. Az új büntető rendszerben ez felel meg egy kissé annak. minden pillanatban.

„Mi az új törvény által elfogadott büntető rendszer? A börtönbe vetés valamennyi formája. az emberi testtel való gazdálkodás egészen más módja. gazdagságával büntet. egy egészen más tervet követtek. a „zárka”. végül néhány kikötőben ott a gályarabok börtöne. hogy húsz évig tartott a bűvészmutatvány. nagy apparátusa váltotta fel.Márpedig a probléma a következő: nem sok időre rá a fogva tartás lett a büntetés fő formája. A büntetőszínházat. A császárság valójában egy másfajta háborúra használta fel őket. valamennyi tartományban ott a javítóintézet. Az elzárás nagy épületét veszik tervbe. amiért ahelyett. 40-43 000 foglyot találunk a francia börtönökben (mintegy 600 lakosra esik egy fogoly). Az oly ünnepélyesen megígért változatosság végül erre az egységes és szürke büntetőrendszerre csökken. század derekáig olykor a kellős közepén a büntetőhatalom egyhangú. Ez egy egészen másfajta anyagiság. anyagi. Az 1810-es büntető törvénykönyvben a halálbüntetés a bírságok között a lehetséges büntetések majdnem teljes terét foglalja el egy bizonyos számú forma alatt. A gályarabság börtön a szabadban. hogy természeti kapcsolatot hoztak volna létre vétség és büntetés között. a fény megvonására. minden esetben mindenkinek leckét adó büntetések alapelve. a fogva tartás törvénye érvényesült minden jelentékenyebb törvénysértésnél. testet sújtó büntetések a fogva tartás három formáját ismerik: a sötétzárkát. amelyről a 18. gyalázat a lealacsonyodott lelkűeknek. és a büntetés színházát. az élelem csökkentésére vonatkozó) rendelkezések súlyosbítják. Márpedig a ténylegesen javasolt. amelyet Le Peletier nyújtott be az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. „Ilyenformán. Volt egyébként akkoriban min csodálkozniuk a képviselőknek. ha egy kissé közelebbről nézzük meg a büntető törvénykönyv tervezetét. Hasonlítsuk össze a büntető törvénykönyvben megmaradt négy fő büntetést. melyek mindegyike méltó az általuk képviselt és szolgált hatalomhoz. hatékony. munka a lustáknak. amelyik körülvesz és megvéd. amely presztízsével. a városok tőszomszédságában. valamennyi békebíróság alá rendelve ott vannak a fogdák. hogy szinte egy pillanat alatt következett be. amely a puszta és egyszerű bezárásra szorítkozik. bizonyos értelemben áthatolhatatlan fal veszi körül ezentúl a büntetés titokzatos munkáját. a javító célú bebörtönzés valamiféleképpen egyetlen” büntetés különféle elnevezései. s mely lényegében a felelősségre vonhatók gondolataira hatott volna. De talán túlzás azt állítani. A belügyminiszter már a konzulátus idején megbízást adott már működő vagy a különböző városokban e célra alkalmas biztonsági helyek vizsgálatára. bonyolult és hierarchizált nagy építmény. A magas fal immár nem az. ahol az elzárás büntetését különböző (a magányra. ahol szünet nélkül folyt a bűnhődés megjelenítése a társadalmi test szeme láttára. A kényszermunka a börtönbe vetés egyik formája. de konokabb rendszer építette fel őket végül a 19. hatalmas épületeinek hálózata csakhamar kiterjed egész Franciaországra és Európára. adminisztrációs és földrajzi hierarchia szerint azonnal átülteti a valóságba: a legalsó fokon. felváltotta egy zárt. A fogva tartás. sőt a 19. specifikus. ahol ezeket a másodlagos rendelkezéseket enyhítik. században. hacsak nem érdemelt halálbüntetést. kiigazított. Elég. . Húsz év sem telt el. s mindezek fölött több központi börtön az egy évnél hosszabb időre ítélt bűnözők és a büntetőbíróságok elítéltjei számára. század álmodozott. végül a szó szoros értelmében vett börtön. ahol az uralkodó rituálisan kinyilvánított erejének szolgáltatták ki a megkínzott testet. hogy a törvény által kívánt bebörtönzést büntetőügyi.”29 A császárság elhatározta. Kimondhatjuk. az elzárás. A restaurációtól fogva és a júliusi monarchia alatt kb. ha elárultam a hazámat.30 Kevésbé fényűző. hatalmával. a hatalom egészen másfajta fizikája. hanem a gondosan zárt. a börtönök egységes. s nem is az a másik. egyszersmind szimbolikus jelképe lesz. amelynek különböző szintjei pontosan illeszkednek az adminisztrációs centralizálás szintjeihez. és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által oly világosan meghatározott. Néhány év múlva hiteleket irányoztak elő a civil rend új várainak a felépítésére. amely az államapparátus testébe ágyazódik be. Kezdetben „a vétség természete és a büntetés természete közötti pontos kapcsolatok” alapelvét fogalmazták meg: szenvedés jár ki a vérengzőknek. A vérpadot.

akiket ott nem lehet használni: „A fegyházba zárás büntetése akár meghatározott időre szól. mint például a nem sokkal korábban Franciaországhoz csatolt Rousillonban. a jogászok határozottan ragaszkodnak ahhoz az elvhez. nem ember vesz erőszakot az emberen. rokkantaknál -. A börtön biztosítja a személyt. De ahhoz. ilyen értelemben a gyanúsított bebörtönzésének egy kissé ugyanaz a szerepe.33 Hogy börtönnel telepítik be a büntető rendszert. kivált ott. időleges börtön -. Ha a börtön olykor. ahogy a helyi szokások és úzusok megkívánták. hogy „a börtön a magánjogban nem tekintendő büntetésnek. ha megöltem az apámat. mint ahogy vadállatok elé sem szabad vetni az elítéltet vagy bányába taszítani. Az 1670-es ediktum a testet sújtó büntetések között nem említi a fogva tartást. igen elterjedt volt a börtönbüntetés.”31 A behelyettesítés gyorsasága nemcsak Franciaországra jellemző.”38 Ebben az egyenértékűségben világosan kirajzolódik a lehetséges váltás. és Ausztriában is a II. Némely vidéken. hogy a többi kínzáshoz hasonlóan ez is elavult. . a közjegyzők. amidőn a büntetőtörvények minden büntetést a bűncselekmény különleges természetéből vonnak le. hogy a börtön hallgatólagosan fennmaradt. amelyek Franciaországban ma már nincsenek szokásban. mint ami meghonosodott volna már a büntető rendszerben. nem felejtették el Beccaria leckéjét a büntetés specifikusságáról és különféleségéről. például az elítélt arcára vagy homlokára sütött bélyeg. a börtön jogi státusának meg kell változnia. Mintha az orvos ugyanazt az orvosságot írná elő minden bajra. egy hónaptól öt évig terjedő börtön az egyszerű lopásért stb. minden elképzelhető vétséget a lehető legegységesebben büntetnek. mert a gyakorlatban közvetlenül kapcsolódott a királyi önkényhez és az uralkodói hatalom túlzásaihoz. mint az adósénak. bezárnak. József által elrendelthez. Az életfogytiglan vagy egy bizonyos időre szóló börtön a büntetések között szerepelt bizonyos szokásjogokban. közkórházak. de nem bünteti. amelyeket az 1670-es ediktum nem említett. Amikor II. a két törvényalkotás mégis a bebörtönzéssel él -amely időtartamában változik és némely esetben bélyeg vagy tüzes vas súlyosbítja. amely legalábbis Franciaországban. mert ez a bűnhődés nem olyan volt. A börtön valójában – és sok ország e tekintetben Franciaországhoz hasonló helyzetben volt – leszűkített és marginális helyet foglalt el a büntetések rendszerében. bár sokszor bajos volt végrehajtani. hogy zálogba vegye a személyt és a testet: ad continendos homines.bezárnak. feddés. ez nem vitás. Megtaláljuk külföldön is. „A polgári szabadság diadala.” 32 Néhány év múlva még mindig Beccaria általános alapelvei szolgálnak az új toszkán törvénykönyv alapjául. mint ahogy képzeljük.”36 Az a szerepe. akkor elsősorban a helyettesítés címén játssza: a gályarabságot helyettesíti azoknál – asszonyoknál.”35 A tények azt bizonyítják. hanem az ember saját tette. non ad puniendos. De az eltéréseken túl. azért meglepő. a büntetés egyáltalán nem a jogalkotó szeszélyétől függ. de majdnem egyforma a büntetés: az uralkodó ellen elkövetett merényletért. a könnyű vétségek megbüntetésére. ahol a bírói partikularizmus megőrződött. Ekkor megszűnik minden önkényesség. Ezt a szövegek bizonyítják. akár örökre. Egy másik akadályt is el kellett hárítani. majdnem szóról szóra átveszik. kitiltás valamely helyről. vagy az életfogytiglani börtön. elégtételadás a megsértett személynek. gyermekeknél. s fontos esetekben jól játssza el a büntetés szerepét.34 De azt tartják. A börtönt már csak azért is méltatlan helynek tartották. és mint ami természetesen foglalta volna el a kínzások eltűnésével szabadon maradt helyet. közvetlenül a halálbüntetés után. nem volt elhanyagolható. Katalin a Des délits et des peines (Vétségek és büntetések) című értekezés megjelenése utáni években megfogalmaztat egy tervet a „törvények új gyűjteményére”. hanem a dolog természetétől. hamispénz-gyártásért és rablógyilkosságért legalább harminc év börtön jár. tizenöttől harminc évig terjedő börtön szándékos emberölésért vagy fegyveres rablásért.37 Ez az alapelv. Soulatges ebben az értelemben beszélt „könnyű büntetésekről” – például megrovás. a „királyi parancsok” vagy a rendőrfőnökiek. egyenértékű a gályarabsággal. hogy bekövetkezzék. tartja a jogi elv. A „fegyházak”. „Valamikor voltak olyan büntetések.

hogy e modellek nagy jelentőségűek voltak.vagy a családok által megszerzett királyi elfogatóparancsok megtorló gyakorlattá álltak össze. akik még nincsenek elítélve. hogy leküzdjék a jog évszázados szabályaiból és a börtön despotikus működéséből képződött kettős akadályt. mert a legújabbak Angliából. ami lelkének drága. Elvetik. Az emberiség fellázad fel e szörnyű gondolat ellen. különféle látóhatárról jövő tiltakozás minden bizonnyal nemcsak a bebörtönzésre. Mit mondjunk e levelekről. A börtön a fejedelem ügye. mondta még az olyan hagyományőrző is. hol a klasszikus törvénykezési elvek nevében: „A börtönök. ha egy állampolgárt megfosztunk legértékesebb javaitól. hanem személyek letartóztatására …”41. amelyeket a monarchia gyászos elméje képzelt el. hogy a fegyházakat el kell söpörni …”43 Az 1790. mint Serpillon. hol a börtön hatásaira hivatkozva. s e presztízs lehetővé tette volna. olykor összeegyeztethetetlenek. fogdában vagy bármely más börtönben elfogatóparanccsal vagy a végrehajtó hatalom biztosainak parancsára fogva tartott személyt”. hogy a fejedelem hatalmában kárhoztatott törvénytelenségekhez láthatóan kapcsolódó fogvatartás ilyen rövid idő alatt a törvényes bűnhődés egyik legáltalánosabb formája lett? A leggyakoribb magyarázat az. amelyek azokat is büntetik. a börtön azt a rosszat közvetíti és általánosítja. hogy helyezzenek szabadlábra „minden várban. akiknek kezébe fáklyát adott a természet.” 39 A fogva tartás a despotizmus kitüntetett jelképe és eszköze. az 1596-ban Amszterdamban megnyitott Rasphuis. melyek gyászos kapui megnyílnak titokzatos kezek nyomán. amely szerint nem büntetés. azt mondják. hogy „a börtön nem büntetés. Igen hamar elsöpörték volna a reformerek által elképzelt büntető csodákat. mint törvényes büntetésre vonatkozik. kiragadjuk mindenből. És a sérelmek naplói elvetik. hanem az önkényes és meghatározatlan fogva tartás „törvényen kívüli” gyakorlatára. hogy a klasszikus korban kialakult a büntető bebörtönzés néhány fő modellje. mondják a reformerek számtalan nyilatkozatban: „Mit mondjunk a titkos börtönökről.44 Elvben koldusoknak vagy fiatalkorú gonosztevőknek szánták. és a büntetések egyéniesítésének elve ellenében hat. Mindennek ellenére igaz marad. börtönök. elvesszük nemcsak tőle. A bíróságon kívüli elzárást a klasszikus jogászok és reformerek egyaránt elvetették. hogy a börtön általában a hatalom visszaéléseivel jellemzett intézményként tűnik fel. Hogyan születhettek meg egyáltalán. De még mielőtt megoldást hoztak volna. a „szabályos igazságszolgáltatás” mellett vagy gyakran vele szembehelyezkedve. szégyenletesen elmerítjük a bűnben. s kiváltképp Amerikából származtak. s amelyeket vagy a filozófusoknak szánt. s főképp hogyan fogadták el ilyen általánosan őket? Hiszen könnyű bebizonyítani. Miképpen ment végbe. amelyek halomra döntik az állampolgár elítéltetése előtti meghallgatásának előjogát. sok ponton teljesen különböznek. Ε modellek legrégebbike. a közönséges igazságszolgáltatás nem folyamodik efféle ítélethez. aki Bouhier elnök tekintélyével takarózott: „Noha a fejedelmek államérdekből olykor a büntetés kiszabására vetemednek. március 13-án hozott dekrétum valóban elrendeli. hanem szerencsétlen családjától is a létfenntartásához szükséges valamennyi eszközt. fegyházban. amelyik állítólag többé-kevésbé az összes többit sugallta. mert szerintük összeférhetetlenek a jó igazságszolgáltatással. maguk vetik fel létük és elterjedésük problémáját. Nem kétséges. Működése három nagy alapelvnek engedelmeskedett: a büntetések . és akik meg merik világítani a századukat. a törvény szándéka szerint nem büntetésre rendeltetvén. vagy azoknak a büszke és független lelkeknek. hogy szerencsétlen áldozataikat örökre elnyeljék.” 42 És a naplók több ízben követelik az elzárás házainak megszüntetését: „Hisszük. amikor az egész családot sújtja. s melyek Phalaris találmányánál ezerszer több vészt hoznak az emberek fejére …”40 Ε sok. amit neki kellene megelőznie. hogy noha bizonyos hasonlóságot mutatnak a büntetőreform általános alapelveivel. egyházi intézményben. s a fogva tartás komoly valóságát tárták volna fel. Presztízsük már csak azért is nagy. akik nem gyávák elhallgatni a haza bajait. a zsarnokság találékony remekműveiről. s tán mi siettetjük romlását.

feltétlenül kedvet kell támasztani ahhoz. Négy előnye volna ennek: az államnak oly költséges bűnüldözések száma csökkenne (ily módon több. négy-tizenkét személyes cellákban). A sémát 1775-ben Hanway dolgozta ki. maga az adminisztráció határozta meg. mesterséget tanul.46 Ε hasznos pedagógia föltámasztja a lusta alattvaló munkakedvét. s hogy megízlelje a munka örömét”. kicsi. viszont „az életfogytiglani büntetés kétségbe ejti. Egy vizsgálat – feltehetően az elsők egyike -. „mely bízvást biztosítja létfenntartását”. A munkavégzés kötelező volt a börtönben. „Az olyan emberben. de kizárja a végleges fogva tartást is – hiszen ez haszontalanná tenne minden tanonckodást. azután erkölcseiben megjavulva. Az amszterdami Resphuis-t alapfigurának tekinthetjük. aggodalom nélkül táplálhatja magát a kevéske haszonból. mely betevő falattal látja el őket. egész eszköztár. századra jellemző elmélet – amely szerint állandó gyakorlással pedagógiai és lelki változást lehet előidézni az egyénnél – és a 18. A munka kényszerűség. amelyet kiszabadulására tartogat”. ne is egyék. bizonyos mértékig rákényszerítik. a rendőrhatóság és a fegyelem nyújtja ezt neki. hogy „a jót vonzóvá” tegyék és a foglyot „elfordítsák a rossztól”. zsarolási vagy cinkostársi lehetőségeket a jövőben. Indokuk. szökési lehetőségeket nyújt a jelenben. s akkor. erőszakosan visszahelyezi az érdekek rendszerébe. a szökési és lázadási terveken kívül semmi nem fogja érdekelni.időtartamát. aki a létfenntartásához szükségeseket egyáltalán nem találja. hogy a fogolyé munka technikáját elsajátítsa. amely bizonyos mértékben a munka általános pedagógiáját biztosítaná a munkával szembeszegülőknek. hogy javítson sorsán. a fogság alatt és után is a fogolynak lehetővé teszi. állandó felügyelet. intések.45 Innen ered egy olyan ház gondolata. új munkástömeg alakulna ki s ez „konkurenciájával hozzájárulna a munkabér csökkentéséhez”. Történelmileg kapocs a 16. miért is igyekeznénk azt elviselhetetlenné tenni?”48 A büntetés időtartamának csak a lehetséges javulással kapcsolatban van értelme. végül szigorú időbeosztás vette körül a foglyokat. „A féléves határidő nagyon rövid a bűnöző megjavulására. hanem koldulásra rákapott semmirekellők”. de ezt nyolc évre lehetett csökkenteni. amennyiben a fogoly viselkedése ezt indokolta). ha gazdaságosan felhasználhatjuk a megjavult bűnözőket. de jutalom is. melyeket mindegyik különleges irányban fejlesztett tovább. tilalmak és kötelezettségek rendszere. mely a nagyon rövid büntetések használatát kizárja – hiszen ez meggátolná. végül az igazi szegényeknek lehetővé tennék. Az angol modell a megjavulás fő feltételeként a munka elvéhez hozzáteszi az elkülönítést. A börtön túlságosan hasonlítana a . leegyszerűsített és kényszerítő erejű társaságot alakít ki körülötte. ahol a munka több előnnyel jár a lustaságnál. S az akkor felállított három intézménynek megadta az alapelveket. majd a kereset csalétke izgatja. egy ágyban két-három fogoly aludt. hogy munkával szerezze meg. legalábbis bizonyos korlátok között. parancsoló szükségszerűségek köré szerveződött. másra nem gondolnak). aki először is negatív indokokkal okolta meg: a börtönben a promiszkuitás rossz példával szolgál. hozzászokva a munkához. a fogoly viselkedése alapján (ezt a szabadságot egyébként az ítélet is biztosíthatta: 1597-ben egy foglyot tizenkét évi börtönbüntetésre ítéltek. hogy a gonosztevők nem „kézművesek vagy földművesek (a munkások a munkájukon kívül. 47 A homo oeconomicus újrateremtése. akiknek erdejét a csavargók tönkretették. nem kényszerülnének többé elengedni azoknak az erdőtulajdonosoknak az adóját. melyet elítélteken végeztek 1749-ben. az elvégzett munkáért a foglyok fizetséget kaptak. A genti fegyház büntető munkája főként gazdasági. amelyben világos a szabály: aki nem dolgozik. közösen végezték (a magánzárkát egyébként csak a büntetés ráadásaként alkalmazták. d'Alost bíráskodásával kimutatja. és hogy kedve támadjon a munkára. hogy osztozkodás nélkül részesüljenek a nélkülözhetetlen irgalmasságból . hogy a bűncselekmények többségének általános oka a semmittevés. század második felében képzelt büntetőintézeti technikák között. épületes olvasmányos. közömbösen hagyja erkölcsének megjavulása és a munka öröme. mint 100 000 fontot lehetne megtakarítani Flandriában). s mivel ítéletünkben nem fosztottuk meg életétől.

s miután beágyaztak. általában napkeltekor kezdik meg munkájukat. a büntetőintézeti reformról szóló nagy vitákig. éjszaka elkülönültek. amelyek a bűnözők tudatlanságával. a keresztény szerzetesség technikája. amely az államnak visszaszolgáltatná elveszett alattvalóit. A cella. melyből kimozdulva az elítélt. hogy meg tudják fizetni a börtön költségeit. rongyot hasítanának. A bűncselekmény és a joghoz meg az erényhez való visszatérés között a börtön képezné a „két világ közötti teret”. a többiek nappal közösen dolgoztak. hogy megbontsák ágyukat. állandó felügyelettel. akik más időkben halálbüntetést kaptak volna. A pozitív okok következnek ezután: az elkülönítés „szörnyű sokkot” jelent. a foglyok állandó foglalkoztatása. ha a foglyok közösen dolgoznának.50 Ekkor határozzák el. de megjavulást és a munka szeretetét is sugallhatják”. kivéve a műhelyeket és a munkavégzésül kijelölt helyeket … Napszálltakor megszólal a csengő. a magányos munka ekkor a megtérés. hogy ne kárhoztassák tétlenségre őket. a nap minden egyes percének megvan a maga rendeltetése. bizonyos aktivitást ír elő. amikor fogva tartásuk véget ér. a börtön ellátása a foglyok munkájából. akik a börtönön .” 52 Teljesen szigorú időrend hálózza be tehát az életet. hanem az erkölcsi alany imperatívuszait is. amely csak részben felelt meg a kezdeti sémának: teljes elszigeteltségben tartotta a legveszedelmesebb bűnözőket. e protestáns társadalomban a homo oeconomicus. a megtérés eszközét és a tanulás feltételét: bizonyos. és azokra. ahol az elszigetelt foglyok rá volnának szorítva „a legszolgaibb munkák elvégzésére. de a foglyok egyéni jutalmazása is. nem egyszerűen a homo oeconomicus érdekeinek mozgásterét újítja meg. amikor az Egyesült Államok függetlensége megakadályozza a deportálásokat és készülőben már a büntetőrendszert módosító törvény. elfoglaltság nélkül. az egyéni átalakulások helyét. Ezt az egyének megváltoztatására szolgáló apparátust Hanway „reformatórium”-nak nevezi. márványt csiszolnának. és a gloucesteri mintát vette át.manufaktúrára. az elítélteket tehát „termelő munkára használják fel állandóan. Blackstone és Howard fogalmazta meg a törvény bevezetőjét. kötelezettségekkel és tiltásokkal jár. egyszersmind az inaskodás gyakorlata is lesz. magába szállhat. és hogy összegyűjtsenek nekik némi tartalékot arra az időre. hármas funkciójában írják le az egyén börtönbe zárását mint elrettentő példát. belül különleges büntetést érdemeltek ki. tisztálkodtak és megmosakodtak. s nem csaphatnak zajt. akik utánozni akarnák őket. az elszigetelt magány itt sem teljes. hogy két fegyházat építenek. minden szórakozás híján. Tény. meg azért is. A lélek és a viselkedés megváltoztatása céljából történő bebörtönzés helyet kap a polgári törvényrendszerben. a rossz hatásoktól megszabdulva. „az elszigetelt fogságnak. hogy a munka befejezésére figyelmeztesse őket … Fél órát kapnak. kötelet fonnának. Ε perctől fogva egyikük sem tartózkodhat a termekben vagy egyéb helyeken. lelkiismerete mélyén újból fölfedezheti a jó hangját.49 Howard és Blackstone ezeket az általános elveket alkalmazzák 1779-ben. „Ott. mert egyértelműen kapcsolódott az amerikai rendszer politikai újításaihoz. a többitől eltérően. egyéb szükségleteiket is elintézték. kendert tilolnának. ugyanakkor a vallásos tudat rekonstruálásának eszköze lesz. a rendszeres munkának és a vallásos nevelés befolyásának” alávetett bűnözők „nemcsak elrettentik mindazokat. mert. hogy erkölcsileg és anyagilag vissza tudjanak illeszkedni a gazdasági élet szigorú világába. nem volt azonnali bukásra és elnéptelenedésre ítélve. A philadelphiai modell minden bizonnyal a leghíresebb. ezután tilos hangosan beszélniük. kötéldobot tekernének. zsákot varrnának. hogy egyetlen egy fegyházat építettek fel Gloucesterben. „Valamennyi fogoly virradatkor kel fel.”53 Mint Gloucesterben. a . hanyagságával és önfejűségével összeegyeztethetők”: körbejárva forgatnának egy gépet meghajtó kereket. börzsönfát reszelnének. csak azokra az elítéltekre vonatkozik. újból és újból használatba vették és átalakították egészen az 1830-as évekig. amely csak a katolikus országokban maradt fenn. egyet pedig a nők számára. a szabadulás percére való várakozás bizonytalanságában”. A kvéker körök közvetlen hatására 1790-ben megnyílt Walnut Street-i börtön sok mindenben a genti.51 Kötelező munka a műhelyekben. egyet a férfiak.

feltételként és következményképpen. milyen kezelés szükséges. akiket „régi bűnözőként ismernek … vagy akiknek züllött erkölcse. elrendelvén. A magány és az önmagába fordulás nem elégséges. felolvassák neki a szabályzatot. vagy akik súlyos vétséget követtek el a börtönben. vagy legalábbis fejlődésnek indítja a többi típusban virtuálisan meglevőket. amelyet elkövetett. és minden vallásos személy bármikor bejuthat a rabokhoz. hogy . Az elítélés tényét és indokait ismerni kell mindenkinek. hogyan viselkedett az ítélet előtt és után. amely ebből származott az őt védelmező társadalomra. Walnut Street ezenfelül néhány. naprakész ismerete lehetővé teszi. Ez – után arra kötelezik. az iratok áttanulmányozása után a. az elkövetés körülményeiről. és annak szükségességét.átalakulást. és a felügyelőknek – a város által 1795-ben kinevezett tizenkét tekintélyes polgárnak -. hogy ne bűncselekményük szerint osszák szét őket a börtönben. a tisztán vallásos buzdítások sem. hogy vidáman végezze feladatát. hanem hajlamaik szerint. hogy régi szokásait kiirtsuk 58”. Az egyének folyamatos. a büntetés végrehajtásának viszont titokban kell folynia. ahányszor csak alkalom nyílik rá. tudakozódniuk kell az ott történtekről. gondolataiba süppedve. Megannyi nélkülözhetetlen elem annak „meghatározására. A fogoly lelkét olyan gyakran kell megdolgozni. 1797-től fogva a foglyokat négy osztályba sorolták: az elsőbe tartoztak azok. tudomást szereznek minden egyes fogoly magatartásáról és kijelölik azokat. hogy a társadalmat példájával kárpótolja és megkövesse.”57 De a legfontosabb kétségtelenül az. akiket kifejezetten magányos elszigeteltségre ítéltek. Az elítélttel egyidőben a Walnut Street igazgatósága is jelentést kap az elkövetett bűnről. hogy a falak között az elítélt letölti a büntetést. összefoglalást a vádlott kihallgatásáról. a városban és a külvárosokban található különböző plébániák papsága hetente egyszer istentiszteletet szolgáltat. elbeszélgessenek. nincs több utcai látványosság. Elsőként ilyen a nem nyilvános büntetés elve. amelyek ott keringenek minden bűnös fejében54”. A börtön az állandó megfigyelés színhelye. ahol van. A bebörtönzés időtartama itt is változhat a fogoly magatartásától függően. veszélyes természete.55 A bűnhődés és a vele járó javító büntetés a fogoly és a felügyelő között lezajló folyamat. nyugtalan órákat tölt el. elméje és akarata megváltozását a lelki gondozás jóvoltából: „Bibliákat és a gyakorlati vallás egyéb könyveit bocsátják rendelkezésére. hogy a bűnözőkkel sorban. s megígérik „neki. sem a büntetés kezeseként nem léphet fel. hogy megerősítsék benne a morális kötelezettségeket ott. hatóságoktól kegyelmet szerezhetnek – 1820-ig minden különösebb nehézség nélkül – a jól viselkedő foglyoknak. a másodikba azok. amely lehetővé teszi a rossz hajlam vagy a gyöngeség fajtáinak osztályozását.”56 De az igazgatóságnak is az a szerepe. Amikor a fogoly megérkezik. akárcsak Gentben: a börtönigazgatók. a rosszat. amelyekről tanúbizonyságot tesznek. feljegyzéseket arra vonatkozóan. csak reá jellemző specifikus vonással rendelkezik. a közönség sem tanúként. hogy némely elítélt közmunkát végezzen a városokban vagy az utakon. A börtön. illendően viselkedjék. akik számára kegyelmet kérnek. „ugyanakkor a felügyelők mindent elkövetnek. amelyre a mindennapos munka révén rákényszerül. „akiknek jelleme és körülményei az elítélés előtt és után arra engednek következtetni. napról napra feljegyzik viselkedését.rab „hosszú. bemutatják neki a törvénysértést. amelyre az 1786-os törvény lehetőséget adott. a hivatali apparátus. vagy azt a reményt élesztik benne. A fogva tartás egész ideje alatt megfigyelik. az a bizonyosság. Ez a folyamat előidézi az egész egyéniség változását – teste és szokásai megváltozását. mint ember az emberrel és mint a társadalom tagjával. akik hetenként párosával látogatják a börtönt. szabálytalan hajlamai vagy rendetlen viselkedése” a börtönben eltöltött idő alatt is megnyilvánultak. hogy jó magaviseletével az ítélet megszabta büntetés lejárta előtt szabadlábra kerülhet … A felügyelők időről időre kötelességüknek tartják. hogy a viselkedés ellenőrzését és átalakítását az egyénekről megszerzett tudás kialakulása kíséri. a harmadikba azokat sorolták. hogy elősegítse ezt az. egyszersmind az elmék átalakulását szolgáló gépezetként működik. szolgáljon elrettentő példa gyanánt.

mivel tudja befolyásolni az egyént? A képzetek által az egyén érdekeinek. A flamand. A különbség azonban rögtön szembeszökő. A bűncselekmény elkövetőjének az a szerepe a büntetésben. nem érdemlik meg. „a bűnhődés egyetlen célja a bűncselekmények megelőzése 61”. Felületes szemlélőként úgy vélnénk. amit a többi ember számára jelent. abban a viszonyban. mihelyt ennek az egyénített nevelő büntetésnek meghatározzuk a technikáit. amellyel a büntetőhatalom a hatalmába keríti. befolyásának módjában – egyedivé tevő eljárásokat követelnek. ahol az eljárás az egyént érinti. hanem az. s nem a jog rendszerébe való beilleszkedés módjában. hanem azért. hogy megelőzzük a hasonló vétségeket. Vegyük a reformerek módszerét. aki feltalálná „a leggyorsabb és a legeredményesebb módszereket. Ott különbözik. A gépezet a jövő felé fordul. s ezáltal serkenteni a törvénykönyv jelölő rendszerét. hátrányainak. Megegyezik először is a büntetés időbeli megfordítása. természetében. azért működik. hogy a törvénykönyvvel és a bűncselekményekkel szemben újból hatályba léptesse a jelölt valóságos jelenlétét – vagyis azét a büntetését. amelyeket a kínzások is megirigyelhetnének. hogy eltöröljünk egy bűncselekményt. amerikai modellek javasolta büntetőapparátus. ez csak úgy lehetséges-. hogy Montesquieu és Beccaria alapelveinek az „axiómák erejével” kell rendelkezniük. hogy – az elítélt és a nézők számára egyaránt – a képzet tárgya. hanem az egyénben rejlő veszélyek lappangó lehetősége. a bűn képzelt előnye-a bűnhődés érzékelt hátránya) rezek a párosítások csak a nyilvánosság közegében képesek működni: büntető jelenetek során jönnek létre vagy erősödnek meg mindenki számára. Az amszterdami Rasphuis-t többé-kevésbé követő modellek általános sémájukban nem voltak ellentétben a reformerek által javasolt tervekkel. angol. Mely eszközzel hatunk a képzetekre? Más képzetekkel. amelynek referenciaterülete nem annyira az elkövetett bűn (legalábbis elszigetelt állapotában). hogy a Rasphuis továbbfejlesztése – vagy vázlata – valamennyi a konkrét intézmény szintjén. vagy ha már ismerik. mint a büntetés jelét működtetni a bűn eszméjét: ezzel fizeti meg a társadalomnak a gonosztevő az adósságát. amelyeket bevet. Hová sújt le a büntetés. Bőségesen és nyilvánvalóan előállítani a jelöltet. hogy az előző kategóriába sorolják őket. e „reformatóriumok” és a reformerek által elképzelt valamennyi büntetés között egyezségeket és különbözőségeket találunk. gyönyörének és kellemetlenségének képzeteivel. akiknek nem ismerik még a jellemét.59 Egyéniesítő tudomány szerveződik. A büntetések rendszerét nyitottá kell tenni az egyénileg változó előtt. s hogy a világban leledző bűn egy része kiirtódjék”62. intenzitásában. ahhoz a veszélyhez arányosan. amikor azt mondja: hasznos volt feltalálni a munkát megkönnyítő gépeket: mekkora dicséret illetné meg azt.” 60 Pennsylvaniában Burton azt állította. előnyeinek. „A büntetések tárgya nem a bűncselekmény levezeklése. s ha a bűnhődésnek sikerül megkaparintania a testet. a módszerben. próbaidős osztály. azok számára. hogy átalakítsuk a (tényleges vagy lehetséges) bűnöst. jobban mondva eszmepárokkal (bűn-bűnhődés. hogy a gonosztett újra elkövetését megakadályozza. A „reformatóriumok” funkciója nem a bűn eltörlése. akárcsak a törvényalkotók és a teoretikusok tervei a büntetést τ– időtartamában. hogy az emberiség legromlottabb része visszataláljon az erkölcshöz és a boldogsághoz. diskurzusok adják tovább és minden pillanatban újból és újból érvényre juttatják a jelek játékát. Az egyéni javító . melynek elhatározását a Legfelső Lényre kell hagyni.nem szokványos bűnözők”. hanem annak megakadályozása. amelyben a bűnhődést az egyén természetéhez igazítják. Nem azért büntetünk tehát. amelyet testtel és lélekkel állít fel. Ε tekintetben Rush nincs is messze a reformer jogászoktól – kivéve talán a használt metaforát -. amely a naponta megfigyelt viselkedésben nyilvánul meg. az átalakulást biztosító eszközökben. Végül létezik egy speciális. a büntetés technológiájában és nem elméleti megalapozásában. Az angolszász modellek. a bűnhődésnek egyfajta javító technikával kell együtt járnia. olyan eljárások alá vetni. A börtön e tekintetben a tudás apparátusaként működik. hogy újrakezdődjék. amelynek a törvénykönyv meghatározásai szerint okvetlenül kapcsolódnia kell a szabálysértéshez.

mindent összevetve. amelyek az idegrendszerben jönnek létre”63. mint a hajdani. a rendnek. elfoglaltság. mindkét esetben alávetett alanyokat kell nevelni -. a bűncselekmény elfojtását a bűn eszméje elé állított akadályokkal biztosítva. látványként. alkalmazkodás.ι Olyan büntetőhatalom. a hatalomnak alávetett egyént. a test kényszerítései a büntetett és a büntető között igen különös viszonyt feltételez. csend. A felhasznált eszközök már nem a képzetek mozgásai. A titkos bűnhődések. Az ítélet után létrejön egy olyan hatalom. meghatározza eredményeit: diszkontinuitás vagy mindenesetre specifikusság alakul ki a törvényszéki hatalommal szemben. jelként. az alkalmazott és ismételt kényszerűség sémái. s végül elérné. ha viszonylagosan is: saját funkcióval. épp oly despotikus lesz. Márpedig ez a két következmény – a büntetőhatalom gyakorlásának titkossága és autonómiája – túlzó egy olyan büntető rendszer elméletében és politikájában. A test és a lélek mint a viselkedés alapelvei alkotják azt az elemet. Félő. szabályokkal. a háttérben működő. a hatalom teljes egészében körülveszi a megjavítandó egyént. A javító büntetés apparátusa merőben másképpen hat. tudással rendelkezik. jó szokások. beszédként. hanem a kényszerítés formái. hogy minden állampolgár részt vegyen a társadalom ellenségének megbűnhődésében. jelek és a mozgásba lendített képzetek rendszereinek megerősítésével. hogy a büntetéseket alkalmazó hatalom épp oly önkényes. Mindent összevetve a következőképpen fest az elágazás: büntetőváros vagy kényszerítő intézmény? Egyik oldalon adva van a társadalmi tér egészében elosztott büntetőhatalom működése. magányos elmélkedés.büntetésnek tehát az egyénnek mint jogalanynak az újraminősítését kell biztosítania. minden pontján működne. (gyakorlatok. az állampolgárok elméjében állandó újrakódolást hajtva végre. Végezetül nem is annyira a társadalmi szerződés alapvető érdekeinek megfelelő jogalanyt próbálják újraalkotni a büntető nevelés eme technikájában. a szabályoknak. amely két célt tűzött ki maga elé: először. rögzíti normáit. aki meghajlik bármely hatalom általános. hanem az engedelmes alanyt. technikával. s az egyénnek automatikusan kell ráhagyatkoznia e működésre önmagában( Két jól megkülönböztethető módja van tehát. hanem a test. amely átjárná a hatalom egész hálóját. amely a régi rendszerben működőre emlékeztet. A büntetés alkalmazásának célpontja nem a képzet. a lélek is. másodszor. a mindennapok mozdulatai és tevékenységei. hanem kizárja. melyeket nem kodifikál a büntetőhatalom. aki körül és aki fölött ezt a hatalmat állandóan gyakorolják. ha a kényszerítő hatalomból nem adódna néhány fő következmény. hogy kompromittálódik. a szokások megszervezése. de csak annyiban. A büntetőtechnika autonóm. amelyeket felerősítenek és továbbítanak. Ez a viszony a látvány dimenzióját nem csupán feleslegessé teszi. láthatatlanul és fölöslegesen hatva „az agy puha rostjaira”. A viselkedés dresszúrája az idő teljes kitöltésével. az idő. amelyet most a büntető közbeavatkozásnak felkínálnak.ι Α közbeavatkozás nem a képzetek művészetén nyugszik. rendszeres tevékenységek. tisztelet. amely kijelenti a bűnösséget és a büntetés általános határait megszabja. nem pedig jelek: munkaidőbeosztás. A másik oldalon a . színpadként. à szokásoknak. 64 A büntetés közegének teljes hatalmit kell gyakorolnia. hogy már nem úgy észlelnék. ellenőrizhetetlen kritériumok alapján és az ellenőrzés alól kibúvó eszközökkel büntetőhatalom – ez a reform egész stratégiáját annak a veszélynek teszi ki. egyszersmind aprólékos formái alatt. amelyet nem zavarhat meg egy harmadik. sokkal inkább az egyén átgondolt manipulálásán: „Minden bűnnek megvan a gyógyírja a fizikai vagy morális befolyásban”. közös munka. hanem mint valamennyiünk azonnali reakcióját minden más emberrel szemben. kötelező mozgások. s kifejti rajta hatását. mely mindenütt jelen van. mint Servan mondta volt. a büntetés meghatározásához „ismerni kell tehát azoknak az érzéseknek és rokonszenveknek az alapelvét. nyitott könyvként olvasható. hogy a büntetőhatalom gyakorlata világosan feleljen meg az őt nyilvánosan korlátozó törvényeknek. Mindez tán nagyon is elméleti különbség volna – hiszen. amennyiben szokások székhelye. A titkosság parancsoló kényszerűség. hogy fellépjünk a törvénysértés ellen: a társadalmi szerződés jogi alanyának újraalkotása – vagy az engedelmes alany megformálása. mint egyesek hatalmát mások fölött.

A másik kettő a büntetőjog megelőzését szolgáló. 135. 321-322. Beccaria: Des délits et des peines. s a bűnhődés jelenete biztosítja ezek leggyorsabb körforgását és a lehető legáltalánosabb elfogadását. hogy egyénileg jó útra térjen minden bűnös. Beccaria: Des délits et des peines. a bosszú rituális jegyeit használja fel.114. minél szabálytalanabb. sem apparátusokkal vagy az intézményekkel azonosítani (noha rájuk támaszkodnak). 246. 1856. 9. A börtön felbukkanásában megkezdődik a büntetőhatalom intézményesítése. a képzet. a társadalmi test. A test. 3. Dufriche de Valazel. elszigetelt. 1856. 7. Ch. mindig saját törvényei fölé emelkedve.büntetőhatalom kompakt működése: a bűnös testnek és idejének gondos felvállalása. vagy még pontosabban fogalmazva: akkor biztosítható-e jobban a büntetőhatalom (a 18. Vö. m. század második felében jellemzik az egymással szemben álló hamm stratégiát. Igencsak sematizálva elmondható.1. Mably: „De la législation. A reformer jogtudósok tervében a büntetés olyan eljárás. titkos modellje miképpen váltotta fel a képzetekre. A legyőzött ellenség. A jegy. hanem jeleket használ fel. század végén a büntetőhatalom háromféleképpen szerveződik meg. kollektív modellt? Miért váltotta fel a büntetés fizikai gyakorlata (ami nem kínzás) a börtönnel. 1781. 6. jelenetekre épülő. hogy a monarchikus jogban a büntetés a felségjog szertartásrendje.. amelyet magáévá tenne az egész társadalom. A probléma tehát a következő: hogyan lehetséges.. megjavító koncepciójára hivatkozott. ha kényszerítő intézménnyé lesz. hogy végül is a harmadik kerekedett felül? A büntetőhatalom kényszerítő. amely újraminősíti az egyéneket mint jogi alanyokat. Brissot: Théorie des lois criminelles. J.-P. A szertartás. a begyakorlás. Nem lehet a jogelméletek szintjére korlátozni őket (jóllehet egybeesnek velük). Végül. F.” In: Oeuvres complètes. ha általános társadalmi funkció mögé rejtőzik. amelyet megkínoznak. sem pedig erkölcsi választásokból származtatni (jóllehet bennük találják meg igazolásukat). 5. mely a régi monarchikus jogra támaszkodott. Az első a még működő. J. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires.-P. a büntetőhatalom gyakorlására. amelynek képzeteit manipulálják. nem jegyeket. század végén a népi törvénytelenségek csökkentésével maga elé tűzött stratégiai céllal). Az uralkodó és az ereje. XXVI. e hatalom autonóm vezetése. minél kevésbé folytonos. és ezzel az uralkodó és az uralkodó hatalmának fizikai jelenvalóságát bontja ki. M. hasznosságot célzó. Ibid. a viselkedésben rögzített szokásokban hagyott nyomokkal feltételezi a büntetés specifikus hatalmának alkalmazását. a „büntetővárosban”. melyeket az elítélt testén alkalmaz: a nézők szeme láttára fekteti le. Marat: Plan de législation criminelle. az erőszak és a tudás rendszerébe ágyazzák mozdulatait és viselkedését.258. vagy akkor. IX. mely annál intenzívebb. nyilvános. 4. a test dresszírozásának eljárásait kezdi működtetni – és nem a jeleket -.33. jelentéssel bíró. testi. valamint a társadalom testétől elszigetelt. a „reformatórium” zárt helye? Mindenesetre elmondható. E. amelyek a 18. A hatalom három technológiája. az adminisztrációs apparátus. a zárt intézmények kialakulóban lévő tervében a büntetés az egyén kényszerítésének egyik technikája. a lélek. de felvázolt terveikben igen különböznek egymástól. a nyom. a rettegés hatását. 68145. a test amelyet dresszíroznak: íme az elemek három szférája. amely a tulajdonképpeni törvényhozói hatalomtól. hogy a 18. . 8. 1781. képzetek kódolt halmazait. 2.119. 1780.. intézményes támaszával a bűnhődés jeleinek és az őket továbbadó lármás ünnepnek társasjátékát? JEGYZETEK 1. koncentrált ortopédia alkalmazása a bűnösökre. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. a közvetlen kényszerítésnek alávetett egyén. a jel. Módozatok. a jogalany az újraminősítés útján.. Ibid.

Serpillon: Code criminel. pl. E.. akiket „javíthatatlannak” minősítenek. M. 1807. 33.10. 322. 35. XXVI. III. ugyancsak F.. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. Ch. F.266. Vö. Le Peletier de Saftit-Fargeau: Archives parlementaires.3.” In: Discours sur les peines infamantes. de Mably: De la législation. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires.84. 34. így kell értelmezni a börtönökre vonatkozó sok szabályzatot. 11 avril 1819. XXVI. M. 15. Beccaria: Des délits et des peines. 37. július 8-i a csavargókról. 1789. L. 712. Vö. J. XXVI.. Ch. 13. 1095. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. 38. F.. Vö.139. 1784. 1791. 30.. 36.: életfogytiglani börtön azoknak. 26. s gyakran ott kellett kitöltenie teljes büntetését. 1767. P. A bajor királynak benyújtott tervezetről van szó. 1790. Pastoret: Des lois pénales. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. 1767. 1856. Bexon: Code de sûreté publique. S. F. Ch.-P.: Archives parlementaires. G. 37. 1767.113. 14. így határoz az 1724. Vö. 24-25. 1095. a foglyok egymás közötti kommunikálásának megakadályozásával foglalkoznak. 688. de Rémusat: Archives parlementaires. E. A büntetőmunkával szemben felvetették.. Például a. LXXII. A gályarabságra ítélt fiatal fiú a dologházban maradt egészen addig. 67. 28. Rabaud Saint-Étienne fogadtatja el a „kényszermunka” kifejezést. In: Oeuvres Complètes. a helyiségek biztonságával. Masson: La Révolution pénale en 1791.1. 1er décembre 1831. E. M. II. E. amíg elérte a megfelelő kort.. 21. Coquille: Coutume du Nivernais. 329-330. Ε. 25. hogy a börtön szigora a büntetés kezdete. 1767. . L. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. Brissot: Théorie des lois criminelles. G. mely kizárólag a szabad emberek tevékenysége”. Serpillonnál azonban azt a gondolatot is megtaláljuk. 710.. 18. 22. 29. 1781. XXVI. 49. 39. Vö.344. J. 1784.. III. III. rész. Archives parlementaires. Serpillon: Code criminel. M. Chabroud: Archives parlementaires. XXVI. Archives parlementaires. II. 31.-P.. cikk. Colquhoun bevezetőjében: Traité sur la police de Londres. C. 27. A Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles. Francia fordítás: 1807. Katalin: Instructions pour la commission chargés de dresser le projet du nouveau code des lois. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale. Decazes: „Rapport au roi sur les prisons. 35-36. 1781.344-345. J. 11.” Le Moniteur. 178 16. 1784. F. 23.148-149. 618.185. Crime et criminalité en France sous l'Ancien Régime. IX.. Serpillon: Code criminel. du Rousseau de la Combe: Traité des matières criminelles. Ch. Dufau: „Discours à la Constituante.” In: Archives parlementaires. 19.361. 12. XXVI. 17.. 601-647. 338. 20. 1784. 139. A halálbüntetést elutasító szerzők végleges büntetéseket irányoznak elő: J. március 4-i nyilatkozat a visszaeső tolvajokról vagy az 1724. 1781. Π 67. 29-30. hogy erőszakhoz folyamodik (Le Peletier) vagy hogy meggyalázza a munka megszentelt jellegét (Duport). 1781. 1741. dijoni parlament 1706. szeptember 21-i határozata. amelyek a foglárok zsarolásaival. 329-330. 24. Ibid. Vö. 32. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle..1. 346. Ε törvénykönyv egy része le van fordítva P. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle. G. Brissot: Théorie des lois criminelles. XXVI. szembeállítva a „szabad munkával.

46. Sellin: Pioneering in Penology. nem került volna e rossz útra. Az 1779-es törvényjavaslat bevezetőjét Julius idézi: Leçons sur les prisons..203.. Lefordítva: 1797. Mabillon füzete. 53. Stoobant. Briey: „Tiers État”. Vilan (XIV.): Mémoire … 68. 1796.): Mémoire sur les moyens de corriger les malfaiteurs. kevés bor. 50. amelyet a kvékerek az angol kormányzat ellenére akartak bevezetni. hogy nem árulják el személyazonosságukat és nem engednek be látogatót hozzájuk. ' 47. Vö. 45. kevés trágár vagy világias beszéd. amelynek nyomán alapították meg az amszterdami Rasphuis-t. Κ. o.-P. 1787. A Walnut Street-i felügyelők első jelentését Teeters idézi. in: Ν. Állandó munka. Siegel jelentésében. 102-103. Goubert et M. úgy irányozták elő. mivel az egyes tartományok máshová küldik a náluk ártalmasnak talált alattvalót. 299.) 56. Ibid. Denis: Les Françal ont la parole. hogy az egyik helyről a másikra űzött koldus végül az akasztófára jut. 58. az őrök pedig esküvel fogadják. J. (T. 1773. 49. 228. Langres: „Trois Ordres”. Hanway: The Defects of Police. Vö. 1771-ben a flandriai jegyzőkönyvek megállapították.. Turnbull: Visite à la prison de Philadelphie. G. T. s a foglyokat éjszaka szállítsák a javítóintézetekbe. Megjegyzendő. 57. Ibid. században ásták elő. 51. idézve ibid. Β. az egyik felügyelő ezt jegyezte fel az egyik Walnut Street-i látogatás után: „Erkölcsös nevelés: prédikáció. in: Annales de la Société d'histoire de Gand. hogy J.27. Francia fordítása: 1797. 27-28. P. Sellin: Pioneering in Penology. akkor. hogy a fogdákat a családok használhatnák..40. 41. A szöveget valószínűleg a 19. Caleb Lownes. J. 5-9. lásd B. halk beszéd. Teeters: Cradle of penitentiary. hogy „az amerikai büntetőrendszer első gondolata … szerzetesi és francia gondolat. s ahhoz a büntetőtörvényhez. 173. bármit mondtak is vele kapcsolatban. amely ismeretlen maradt és semmiféle hatást nem tett. 483. 52. században gyakran idézett modellt.” In: Ν.. Thorsten Sellin: Pioneering in Penology. amikor a katolikusok elvitatták a protestánsoktól az emberbaráti mozgalmakban és az adminisztrációban betöltött helyeket. 1955. amelyeket e törvény idézett elő. idézve in: A.-L. 477. 109-110. Turnbull: Visite de la prison de Philadelphie. 53-54.49. a 18. hogy „a koldusok ellen hozott száműzetéses ítéleteknek nincs semmi hatásuk.. J. hogy a büntetéseket ne hirdessék ki nyilvánosan. ruhák és szobák tisztasága. Desjardin: Les Cahiers de doléance et la justice criminelle. III. Ennek eredménye. A Walnut Street-i börtön mindenesetre az 1767-ben megnyílt szegényház folytatásához tartozott. a kert szép: 1200 káposztafej.1. amelyet 1845-ben újból kiadtak.. hogy elhitessék genfi vagy pennsylvaniai eredetét” (L. 43. 44. 48. Rush. Brissot: Théorie des lois criminelles.” (L. valamint Roberts Vaux: Notices. 1775. de La Rouchefoucauld-Liancourt: Des prisons de Philadelphie. Κ. Faucher).: ez a memorandum a genti fegyház alapításához kötődik és csak 1841-ben adták ki. 54. Ezt Mabillon javasolta Reflexions sur les prisons des ordres religieux című munkájában. A naplókban olyan kéréseket is találunk. J. kimutatta. amely részletes tanulmányt közöl az amszterdami Rasphuis-ról és Spinhuis-ról. a lehető legkevesebb dohány.9. Teeters: The cradle . 55. jó könyvek felolvasása. Vö. 484. A kvékerek egész biztosan ismerték az amszterdami Rasphuis-t és Spinhuis-t. 42. Rush: An inquiry into the effects public punishements.15-16. míg ha munkára szoktatták volna. idézve ibid. 45. 1944. Vilan (XIV. 1964. kertészkednek. Elhanyagolhatunk egy másik. 1781. 64. A száműzetést kimondó ítéletek gyakorisága tovább erősítette a bűntett és csavargás közötti kapcsolatot.. 107. Francia fordítása: 1831. „Paris intra muros” (Noblesse). fürdő. A zavargásokkal kapcsolatban. 1898.1.

64. június 16. Bradford. loc.” 1797. 1935. W. 61. 62.of penitentiary. cit. Rush: An inquiry into the effects of public punishments. Rush: An inquiry into the effects of public punishments 1787.) 63. 1787. 1793.19. . Francia fordítás: 1776. 3. B. Β..5-9.14. 59.” (Defects of police. főleg azokról. amelyeket Dufriche de Valaze képzelt el: An Inquiry into the effects of public punishments. Blackstone: Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre. 1787. míg a mostaniak a bűn iskolái. a „reformatórium” tervében: „A kórház és a gonosztevő gondolata összebékíthetetlen. 52. Idézve in: Ν. W. de kíséreljük meg a börtönből reformatóriumot (reformatory) csinálni. mely autentikus volna és hatékony. An inquiry how far the punishment of death is necessary in Pennsylvania. „Minutes of the Board. Teeters. 59. Az átváltoztató gép gondolatát már Hanway-nél is megtaláljuk.13. Vö. Rush kritikáival a büntető látványosságokról. 50. 60. Κ.

III FEGYELMEZÉS .

erejének és vitézségének címere a teste. Frigyes király az aprólékos gépezetek. hogy fest az ideális katona. meghajlítja az egészet. hanem merészen nézzen a szembejövőkre … hogy mozdulatlanul álljon. hogy soha ne szegezze a földre a szemét. amely az elemezhető testhez a manipulálható testet illeszti. válaszol. végül. combja erős. lábbal . És mégis vannak átfedések. parancsra várva. A híres automaták nemcsak a szervezet működésének illusztrálására szolgáltak. hasznosítható. a másikon működésről és magyarázatról: egyrészt hasznos testről. az alaktalan anyagból. s a technikai-politikai regiszteren. egyszersmind a dresszírozás általános elmélete. politikai bábuk is voltak. a katonának „járás közben a lépések olyan ritmusát kell felvennie. de anélkül. karja hosszú. A 18.1. mindkettő középpontjában az „engedelmesség” fogalma az uralkodó. jeleket hord: erejének meg bátorságának természetes jeleit. ha lándzsás lesz. a hatalom leegyszerűsített modelljei: II. valamint a kézfej. A Gép-ember nagy könyve két. mivel a lándzsa tiszteletre méltó fegyvernem és megérdemli. s a test engedelmeskedik. megfeszített térddel és térdhajlattal. ujjai izmosak. a jól idomított és a hosszan gyakorlatozó ezredek megszállottja volt. dresszírozzák. uralja. tilalmakat vagy kötelezettségeket rónak rá. Több dolog mégis új ezekben az eljárásokban. állandó készenlétbe állítja és szép csöndben átszövi a szokások autonomizmusa. Mi volt az új az engedelmesség e sémáiban. majd az orvosok. mert az ilyen alkatú ember tévedhetetlenül fürge és erős”. . A katonát először is messziről meg lehet ismerni. oly módon. melyek annyira érdekelték a 18. ne tolják előre a hasukat. amely alávethető. FEJEZET AZ ENGEDELMES TESTEK Most pedig lássuk. La Mettrie Embergépe a lélek materialista leegyszerűsítése. amely katonai. a filozófusok folytatták. düllesszék ki a mellüket. hogy ünnepélyes és merész mozdulattal viseljék”1. hiszen az egyiken alávetésről és hasznosításról van szó. kézzel. a viselkedés vagy például a fejtartás javarészt a becsület testi retorikájától függnek: „A következő jelekről ismerhetjük fel azokat. a testet minden társadalomban koncentrált erők veszik körül. az olyan fogások. a következőképpen tanítják meg nekik e testtartást. iskolai. hogy fejüket magasan tartsák és felszegve. apránként kiegyenesedik a test tartása. ügyes lesz vagy erői megsokszorozódnak. hogy apránként kell megtanulnia a fegyverek művészetét – lényegében csatáról csatára -. a vállak és a derék. válla széles. a kar kifordításával. másrészt megérthető testről. A regrutákat hozzászoktatják. hogy egyenesen álljanak. hogy határozottan lépkedjen. kiszámított kényszerűség járja át lassan a test minden porcikáját. „kiűzik belőle a parasztot és katonakülsővel ruházzák fel”2. A testet kísérő megkülönböztetett figyelem jeleit könnyű megtalálni – a testet manipulálják.. alacsonyan kifelé tartott lábfejjel”3. lábszára vékony. hogy a sarkak. hogy eltávolodna a testtől. amelyek kényszerítéseket. akik a legalkalmasabbak a mesterségre: élénk és eleven ember. röviden. domború mellkasú. de büszkeségének jeleit is. század második felében a katonát gyártják. A klasszikus kor folyamán fölfedezték a testet mint a hatalom tárgyát és. Az& test engedelmes. húzzák ki magukat. a vádlik. A két regiszter jól megkülönböztethető egymástól. átalakítható. hogy a lehető legnagyobb kellemmel és ünnepélyességgel társuljon. ne görbítsék meg a hátukat. hasa lapos. s bár igaz. célpontját. érintse a falat … hasonlóképpen megtanítják. egymással párhuzamos regiszteren íródott: az anatómiai-metafizikáin. század elején leírták. valamint a test működésének ellenőrzését és megjavítását célzó tapasztalati és elgondolt eljárásokból. hogy a test nem első ízben lesz a parancsoló és sürgető invesztációk tárgya. rezzenetlen fejjel. kórházi szabályzatok együtteséből állt össze. az alkalmatlan testből olyan gépet csinálnak. századot? Biztos. és tökéletesíthető. melynek első oldalait Descartes vetette papírra. hogy szokásukká váljék: „fal elé állítják őket. mint amilyen igény van. ahogy a 17. mint a menetelés. lába inas. formálják. Először is az . egyenes hátú.

„képességet” csinál belőle. az „engedelmes” testeket. hogy kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból. hogyan lehet foglyul ejteni mások testét. meghatározza. amely a legszorosabb hálóba foglalja az időt. nem analitikus. egy irányban haladnak és lassan kirajzolják egy általános módszer vázlatát. Az új politikai anatómia „feltalálását” nem szabad váratlan felfedezésként értelmeznünk. Különbözik a jobbágyságtól is. hanem a mozgások ökonómiáját. határtalan viszony. s ez vájkál benne. egyrészt „alkalmasságot”. ízekre szedi. és fordítva. teljes. A fegyelem a test erejét felértékeli (a hasznosság közgazdasági kifejezéseivel) és ugyanezeket az erőket csökkenti (az engedelmesség politikai kifejezéseivel). Különbözött a rabszolgaságtól. szétválaszthatatlan egységként kezelik a testet. s olyan törvényalkotás szerint gyakorlódik. amelyek átfedik egymást. s arra törekszik. de távoli. A fegyelmezés történelmi pillanata az a pillanat. igazán fontos szertartás a gyakorlás szertartása. s nem még mélyebb alávetettség. Végül új amodalitás: megszakítatlan. Az emberi test a hatalom gépezetébe kerül. alkalmazási területük szerint különböztethetők meg. s rákényszerítik az engedelmesség-hasznosság viszonyát. a fegyelmező kényszerítés pedig kényszerű köteléket hoz létre a testben a felértékelt alkalmasság és a meggyarapodott uralom között. belső szervezettségét ellenőrzik. „szeszélyből” létesül. hanem mint gyakran kicsiny. A kollégiumokban igen korán látjuk működésüket. és a 18. elemeinek. Különbözik még az aszkétizmustól és a kolostori típusú „fegyelmezéstől” is. amikor megszületik az emberi test művészete. mely a tevékenység folyamataira ügyel inkább és nem az eredményére. század folyamán a hatalom általános mintája lett. Különbözik a cselédsortól is. hogy azt csinálja. Sok fegyelmező eljárást ismertek már jó ideje a zárdákban. amely állandó. amely magasrendűen kodifikált alávetettségi viszony. állandó kényszerítést von maga után. amely ugyanabban a mechanizmusban annál engedelmesebbé teszi a testet. A gazdasági kizsákmányolás szétválasztja a munkaerőt és a munka termékét. épp az jelenti a fegyelem eleganciáját. ahogy akarjuk. hatékonyságát. amit kívánnak tőle. s nem a hasznosság felértékelése. az egyetlen. vagy utánozzák és erősítik egymást. fő célja az önuralom növelése a test fölött. mely egyszersmind a „hatalom gépezete”. amely célja nemcsak az ügyesség növelése. súlyos. viselkedésének kiszámított manipulálása. a mechanizmusok – mozdulatok. mint inkább a munka termékeire és a hűségeskü rituális jegyeire vonatkozik. s néhány évtized alatt újrastrukturálták a katonai szervezetet. kijelölt gyorsaság és hatékonyság szerint. az általunk megállapított eljárások. hogy ezeket megnövelje. különféle eredetű. gyorsaság – szintjén biztosítják foglyul ejtését: végtelenül kicsiny hatalom az aktív testen. a hadseregben és a műhelyekben is. makacs kényszerítést gyakorolnak rajta.ellenőrzés mértéke: már nem tömegében. Egyszóval felbontja a test hatalmát. A test működésének tüzetes ellenőrzését lehetővé tevő módszereket. Ekkor alakul ki a kényszerítések politikája. amelyek erőinek állandó alávetettségét biztosítják. vagy már nem a viselkedés jelentést sugárzó elemeit vagy a test nyelvét. De a fegyelmezés a 17. és nem annyira a test műveleteire. nagyban. Minden vagy csaknem minden esetben a . amelynek funkciója a lemondás biztosítása. s bár a másoknak való engedelmességgel jár együtt. néha lassan és nem látványosan (a nagy manufaktúrák alattomos militarizálása). gesztusok. megismétlődnek. Megszületőben a „politikai anatómia”. hanem hogy úgy működjön. A fegyelem ekképpen termeli ki az alávetett és gyakorolt testeket. hanem részleteiben dolgozzák meg. A test ezután az ellenőrzés tárgya: nem. a teret és a mozgást. hanem egy olyan viszony kialakítása. sokfelé megjelenő folyamatok sorát. másrészt megfordítja a belőlük nyerhető energiát és hatalmat. majd később az elemi iskolában lassan elárasztják a kórházakat. szigorú függőségi viszonnyá alakítja át őket. nem egyszerűen azért. miközben legalább akkora a haszna. gesztusainak. „fegyelmezésnek” hívják. attitűdök. mi több. Néha gyorsan jutottak el egyik helyről a másikra (a hadseregből a műszaki iskolákba vagy a kollégiumokból a gimnáziumba). minél hasznosabb. majd újraalkotja. hiszen nem a test birtokbavételén alapul. s a gazda különleges akaratának formájában. amelyek célja a test megmunkálása.

kipróbáltuk-é őket? Tapasztalataink alapján ítéljük-é meg valamennyit? Kicsiny dolgok. mintha arra törekedtek volna. a Te dicsőségedre. a lényegtelent jelentéssel felruházó. ez a rész is fontos. Nem a még álomban is dolgozó. idézzük fel de Saxe marsallt: „Jóllehet a részletekkel bíbelődőket korlátolt embereknek tartják. de igencsak gyanús szabályozások. noha nem nagy kényszerítéssel járnak. nagy érzések. a nagy tettektől idegenkedő lélek számára. Áruljunk el többet a türelmetleneknek. másutt a puska feltalálásával vagy Poroszország győzelmével. Nem elég szeretni az építészetet. Csupán példák sorával jelöltünk meg néhány fő technikát. gyönge és halandó teremtményeid? – kérdezgetjük. Apró. mi. de nagy ösztönzők. sem különleges vonásaikat. gyakran jelentéktelen technikák ezek. mely mindenütt elhinti magját. amelyeknek azonban megvan a jelentőségük. hogy az általános és alapvető átalakulások egészébe ágyazódjanak. A fegyelmezés a részlet politikai anatómiája. vagy olyanok. elvetjük őket? Kicsiny dolgok. hogy meghaladják erőinket? Kicsiny dolgok. amelyek a legkönnyebben váltak általánossá. megálljuk-e a helyünket? Nem hisszük-é. hanem a fogásokat. énnekem úgy tetszik. Traité sur les obligations des frères des Écoles chrétiennes (Értekezés a keresztény iskolák testvéreinek kötelességeiről) című munkájában.” 4 Hosszú történeteket lehetne elbeszélni erről a kőfaragásról megírni a részlet haszonelvű racionalizálásának történetét az erkölcs könyvelésében és a politikai kontrollban. A mindennapok misztikuma találkozik itt a parányi dolgok fegyelmével. s mivel a 17. Nem a klasszikus kor vezette be ezt. végül is a dresszúra valamennyi formájának aprólékossága. hanem a résen lévő „rosszindulat” ravaszkodásaival. amelyek. nem vagyunk-é bűnösök. látszólag ártatlan. mégis széles körben elterjedt ravaszkodások. Leírni őket azzal jár. mivel egyfajta politikai beruházási módot határoznak meg és testre szabottan à hatalom új „mikrofizikáját”. édes Istenem. és nagyokként elfogadja? Kicsiny dolgok. az iskolai vagy a katonai pedagógia. s nem a működési mód egybetartozásában helyezzük el őket. Mindig aprólékos. A „részlet” mindenesetre már régóta a teológia és az aszketizmus kategóriája volt: minden részlet fontos. ha kicsire tekintvén. Ami nem gátolja őket abban. sokkal inkább amiatt. következésképp . amelyet ne az ő különleges akarata hívott volna életre. nagy áhítat rejlik bennük.körülmények adta igényekre válaszolva merültek fel: emitt egy új ipari létesítménnyel. Nem írjuk itt le a különböző fegyelmező intézmények történetét. hogy a hatalom ezt tudja megragadni. ám végül is ők formálták a nagy szenteket! Igen. egyetlen részlet sem közömbös. század óta egyre nagyobb területeket hódítottak meg. Jellemző Jean-Baptiste de la Salle himnusza a „kicsi dolgokhoz” és végtelen fontosságukhoz. kicsiny dolgok. a büntető rendszer változásait vonták maguk után a jelenkor küszöbén. hanem egy taktika összefüggéseiben. átfogó ész ravaszságaival van dolgunk. hogy beleragadnak a részletekbe és apró-cseprő dolgoknak szenteljük figyelmünket: a legapróbb jelekben sem az értelmet keressük. A részlet kiemelkedőségének e nagy hagyományában könnyűszerrel megfér majd a keresztény nevelés. észrevétlenül fejlődve eljuthatunk a legmagasabb szentségig: mert a kicsiny dolgok birtokolják a nagyokat … Mi nagyot tehetünk a kicsiny dolgokkal. hiszen Isten szemében egyetlen roppant terjedelem sem nagyobb egy apró résznél. Próbáljuk meg most ezeket kiértékelni. hogy a társadalom egész testét befedjék. hogy a kicsiny dolgokhoz való hűség révén. és ha Isten ezeket kedveli. Kicsiny dolgok. finom. amott bizonyos járványos betegségek fellobbanásával. szégyenletes gazdaságosságnak engedelmeskedő rendelkezések. pontos műszerekkel látta el. A fegyelmezett ember szemében. megváltoztatta a léptékeit. és alapelvei nélkül lehetetlen felépíteni egy épületet vagy módszert teremteni. „Milyen veszélyes elhanyagolni a kicsiny dolgokat! Igencsak vigasztaló gondolat egy hozzám hasonló. de nem annyira a benne megbúvó értelem. de nincs olyan parány. ám ha felbukkannak a nagyok. csakúgy. mert megveti az alapot. nagy buzgóság. Követ faragni is tudni kell. mint az igazi hívőében. és a végtelenül kicsi számtanában vagy a természeti lények legjelentéktelenebb jellemvonásainak leírásában lelte föl megfelelőit. felgyorsította.

a felügyelet kicsinyeskedő pillantása. Jean-Baptise de la Salle jegyében. a kaszárnyák lecsillapítják a lakosságot. meggátolják a fosztogatást és az erőszakoskodást. hogy hozzákezdett megszervezéséhez. Már ekkor foglalkoztam vele. mindegyik oldalról harminc lábnyi távolságra” -azért. a kis tetteké. s maga körül akarta felállítani a hatalom olyan szerkezetét. hogy a csapatokat megtartsuk „a rendben és a fegyelemben. a kórház vagy a műhely keretében hovatovább világias tartalommal. az internátus. nem az ég végtelenségének vagy a csillagok tömegének Newtona. az orvostudomány. a kaszárnya. s ez az emlék fixa ideaként él bennem. egyöntetű.9 Kaszárnyában kötik helyhez a hadsereget. előírások és adatok corpusát hozván magával. a zárt város rokona. kialakul az ellenőrzés új típusa. században a részlet története. hogy az általa kormányzott állam legkisebb eseményét is észlelje.. És a 18. Annak idején ott volt a csavargók és a nyomorultak nagy „elzárása” . majd a 18. hogy új Newton lesz. de a legtökéletesebb nevelési rendszerként jelenik meg. amelyet életbe léptetett. Az 1719-es rendelet több száz kaszárnya építését írja elő. az őr „csak a munkások . A fegyelem olykor megköveteli az elzárást. az internátus kötelező lesz Louis-le-Grand-ban. léptékváltás történik. Az egyhangú fegyelem kedvenc helye. az élet és a test legkisebb parcelláinak ellenőrzés alá vonása. hanem a „kis testeké”. a szigorú fegyelemmel.8 A FELOSZTÁS MŰVÉSZETE A fegyelem először is felosztja az egyéneket a térben. Tou-fait a Charbonnière átalakított völgyében építi fel Le Creusot-t. hogy megismertem: ha csak eszembe jut. leírások. ellenőrzik a kiadásokat. s hogy a tiszt olyan helyzetbe kerüljön.10 A szétszórt műhelyek mellett kifejlődik a nagy. hogy a legapróbb részlet se kerülje el a figyelmét”7. Wilkinson 1777-ben töltések és gátak felállításával szigetet létesít a Loire-on. hogy az indret-i üzemet elhelyezze. 1. a pedagógia.”6LNapóleon nem fedezte fel. nem hagy el soha … Ez a másik világ a legfontosabb valamennyi között. az iskola. Erre több eljárást alkalmaz. amely nehezen viseli el az átvonuló csapatokat. Leibnizen és Buffonon át egészen II. a kicsiny mozgásoké. aki így felelt Monge megjegyzésére: „Csak egy megismerni való világ van”: „Mit hallok? Hát a részletek világa. amely lehetővé teszi.Frigyesig. bennük szigorú az elzárás: „Tíz láb magas fal fogja körülkeríteni és lezárni az egészet. 1745-ben mintegy 320 városban voltak kaszárnyák. az erődítmény. aki a század végén arról álmodozott. amikor a jezsuiták távozása után mintakollégiumot csinálnak belőle. s az üzemben munkáslakásokat helyez el). nagy jutalmak. belesajdul a lelkem. de alattomos és hatékony elzárás következett. század második felében az üzemek (Chaussade kovácsműhelyei az egész Médine félszigetet elfoglalják Nièvre és a Loire között. nagy kincsek. amelyeket Dél-Franciaországban létesítettek. azoknak a mintájára. egyszersmind megszabott manufaktúrák tere: kezdetben a egyesült manufaktúrák. amely a fenti épületeket veszi majd körül. tudás. „át akarta fogni az egész gépezetet. ezt a csavargó tömeget. véget vetnek a dezertálásnak. hogy felelni tudjon értük”10. A részlet tüzetes megfigyelése. gazdasági vagy technikai ésszerűséggel töltik meg a parányi és a végtelen misztikus számítgatását. Az üzem nyilvánvalóan a kolostor. amelyről dicsekvés nélkül elmondhatom. aztán egy egész sor diszkrétebb. önmagába zárt hely kijelölését. Ezekből az apróságokból született meg a modern humanizmus embere. eljutott addig az emberig (Napóleonig).nagy érdemek. de jól tudjuk. ha nem is a leggyakoribb. ugyanakkor ezen apró dolgok politikai számbavétele az emberek ellenőrzése és felhasználása céljából a klasszikus korba nyúlik vissza. az összes többitől különböző. A kollégiumokban lassan a kolostor modellje kerül előtérbe. 1775-ben a kaszárnyák befogadóképességét kétszázezer főre becsülték.” 5 A regulák aprólékossága. a harcászat meg a közgazdaságtan után szükségszerűen eljutott eddig az emberig. eljárások. gondolt-e valaki valaha is erre a másik világra? Én már 15 éves koromban hittem benne. Szakmai fogások együttesét.

„Az alvás a halál képe. csempészés. az egyének ellenőrizetlen elbúj ásat. A betegségek és a járványok orvosi felügyelete egy sor egyéb ellenőrzést is maga után von: az ellenőrzés katonai a dezertálókkal. járványokkal. de a megfékezésé és a hasznosításé is. tömörülésellenes taktikát kell alkalmazni. Meg kell semmisíteni a határozatlan felosztás következményeit. betegségekkel. a minta. s ki tudja. lajstromot készít felhasználásukról. hogy hasznos teret teremtsenek.megérkezésekor nyitja ki a kapukat. aki a kapukat újból kinyitja. A fegyelem analitikus teret szervez. adminisztrációs az orvoslással. cellákra osztott. el kell oszlatnia a törvénytelenség és a rossz zavarosságát. meg kell óvni az anyagot. amelyet az építészet általában szabadon hagyott. anélkül. e nyüzsgésre. A megismerés eljárása ez tehát. minősítésére. Minden egyénnek megvan a maga helye. 3. Vannak fegyelmező eszközök. A funkcionális elhelyezés szabálya a fegyelmező intézetekben lassacskán egy olyan teret hálóz be. tiltott forgalom kereszteződése. A folyamat világosan látható a kórházakban. hasznos kommunikációt kell létrehozni s a többit megszüntetni. Franciaországban Rochefort volt a kísérletezés színhelye. ki van jelen. csavargásellenes. áruforgalommal. mintsem az emberekre vonatkoztak. Az adóügyi és a gazdasági felügyelet kialakítása megelőzi az orvosi megfigyelés technikáját: kijelöli az orvosságok helyét a zárt ládákban. Először is az elemi helyhez kötöttség vagy a kvadrálás elve szerint. kipécéző és hálóba fogó szerkezet. hanem annak is. hasznosíthatatlan és veszélyes tömörüléseit. mondta ki. a szimulánsokkal szemben. zavaros ide-oda mászkálását. ha a kijelölt rekeszek pusztán eszmeiek. Kikötő s egyben hadikikötő is. a jó tulajdonságok vagy az érdemek mérlegelésére. a dezertálás. többféle felhasználásra ítélte alkalmasnak. ahány megkülönböztethető test vagy elem van benne. hogy megakadályozzák a veszélyes kommunikálást. adóügyi az árukkal. nem nélkülözhetetlen és nem is elégséges fegyelmező eszköz. fertőzés helye: veszélyes keveredések keresztútja. a halottakkal. a diétával. hogy a leányok fölkelhetnek és lefekhetnek. És ezen a ponton is találkozik egy réges-régi építészeti és vallásos eljárással: a kolostorok cellájával. s minden helyen egy egyén van. és miután felhangzott a munka felvételét jelző csengő”: negyedóra múlva senkinek nincs joga belépni. kivált a katonai vagy tengerészeti kórházakban. hogy a manufaktúra vezetésével megbízott cégtárs felléphessen és orvosolhassa a munkások körében esetlegesen előadódó visszaéléseket. de az ágyakat úgy helyezték el bennük. Isten szigorával. Még akkor is. hogy bárki látná őket. De az „elzárás” elve nem állandó. később . szökésellenes. munkabeszüntetés. az értékes árukra és nem a betegekre. és ezeket még csírájukban elfojthassa. A meghatározott terek nemcsak annak az igénynek felelnek meg. A tengerészkórház dolga az ápolás.”14 De ez még meglehetősen kezdetleges forma. „cselszövények”). A test és a lélek szükséges magányát. Tudni kell. Kerülni kell a csoportokra szakadást. a nap végeztével a műhelyfőnökök kötelessége átadni a kulcsokat a manufaktúra portásának. Ebből fakad a tér szigorú felosztásának és el-rekesztésének igénye. önként beállt· vagy kényszerrel toborzott emberekkel. 12 Mert a munkaerő koncentrálódásával maximális előnyt kell kihozni belőle és semlegesítem kell a gátló tényezőket (lopás. s oly pontosan zárhatók le függönyökkel. lényegét tekintve. ki távol. hogy minden munkás ugyanazon fedél alatt tartózkodjék. hol és hogyan található meg az egyén. befolyással kell lennie e mozgékonyságra. nyugtalanság. a célból. A Rochefort-ban alkalmazott első intézkedések inkább a dolgokra. meg kell vizsgálni a zavaros. a gyógyulásokkal. A fegyelmező tér hajlamos annyi parcellára oszlani. fel kell számolni a kollektív képződményeket. partra szálló és behajózó tengerészekkel. a fegyelem tere mindig. feltűnő vagy bujkáló tömegességet. a dortórium a síré … A dortóriumok közösek ugyan. az eltűnésekkel. a szerszámokat. egyfajta aszketizmus: legalább időnként egyedül kell szembeszállnunk a kísértéssel. megtorlására. hogy ellenőrizzenek. sokkal finomabban dolgozzák meg a teret. amelyek sokkal rugalmasabban.”13 2. de épp ezért szűrő is. s minden percben képesnek kell lenni valamennyi egyén viselkedésének az ellenőrzésére. meg kell fékezni a munkaerőt: „A betartandó rend és rendtartás (police) megköveteli. Úgy tetszik.

A földszintet. 17 Egyébként megjegyezhetjük. hanem a rangsor: az a hely. amelyre a munkás ráteríti a megfestett. milyen minőségű munkát végez. amely a többitől elválasztja. Az általános séma a háború és a versengés sémája. de ezt a szétosztást a saját követelményekkel rendelkező termelőapparátuson kell tagolni. szorgalmas-e. az ecsettel javítóknak. mely a decurio egységes csoportjában betöltött funkciójuknak és küzdőerejük minőségének függvénye. hiszen mindegyiket a sorozatban elfoglalt helye határozza meg. egyúttal tömegesen szerveződtek. egyénekre lebontva elemezhető a munkaerő. amelyek rendre bejárhatók. hogy megállapítsák a betegek valódi számát. az a pont. másrészt a termelést végrehajtó egyénre. ügyességük és gyorsaságuk szerint osztályozhatók. két hadsereg megütközésének formájában zajlott. helyén van-e a munkás. Minden asztal végén egy állványféle található. Helyük megjelölésével egyéníti a testeket. minden ápoltat. a tanulás. a tünetek. majd a mozgásukat szabályozzák. nyomdának szánják. a termelőapparátus térbeli el-helyeződését és a tevékenység különböző formáit a „posztok” elosztásában kapcsolják össze. a vésnököknek. A testek szétválasztását. a metszőknek. 132 asztalt helyeztek el két sorban a hosszú teremben. à tanulók maguk jelölték ki a saját helyüket. hogy . egyszersmind egyéni felügyelet biztosítása: megállapítható. hogy a termükben maradjanak. a gyorsaság. ahol egy vonal meg egy oszlop keresztezi egymást. a testek. 15 A műhelyben az asztalok között sétálva lehetséges az általános. A fegyelem a rangsor és az elrendezéseket átalakító technika művészete. akinek dolga a festék előkészítése és felkenése. később következik a fertőző betegek elkülönítése. Vegyük az „osztály” példáját. minden ágyhoz odaerősítik a beteg nevét.kidolgoznak egy rendszert. 4. mindegyik tízes csoporttal szemben egy másik tízes csoport állt. A sorba állítás állandó rácsot alakít ki: a zavarosság kitisztul:16 azaz a termelés megosztódik és a munka menete egyrészt fázisaira. szorgalmasan dolgozó egyedi testekre: ezen erő valamennyi változója – a testi erő. A fő műveletek szerint specializált műhelyek sorából áll: külön műhelyük van a színnyomóknak. század végén megjelenő üzemekben az egyéniesítő hálóba fogás elve bonyolultabb. Az egységet tehát nem a terület jelenti (az uralom egysége). a színezőknek. ahol szétválaszthatok és szemmel tarthatók. de ez a hely megjelölés nem helyhez kötés. a tanonckodás. tehát jellemezhető. a sokféle élet és halál egyéniesítésére törekszik: a mellérendelt és gondosan megkülönböztetett különösségek valós tablóját teremti meg. Ez eddig összesen 264 ember. értékelhető. Az egyéneket el kell osztani egy térben. A 18. amelyet elfoglalunk a besorolásban. az akár két– vagy háromszáz tanulót számláló osztályokat tízes csoportokra osztották fel. a külön ágy. száztíz méter hosszú és három emelet magas. sem a hely (a tartózkodás egysége). A fegyelemben az elemek felcser élhetetlenek. könyvelhető és jelenthető az illetékesnek. az ügyesség. A legnagyobb épület. ki-pécézhető. szárítandó vásznat. biztosította az egyik tábor vereségét vagy győzelmét. minden asztalnál egy színnyomó dolgozik a „pácoló-munkásával”. hanem elosztás. ellenőrizzék kilétüket. a betegségek. lényegileg egészében. s az a távolság. minden tanuló teljesítménye beleíródott ebbe az általános párbajba. akit az orvos megvizsgál a vizit alatt. gyakran a fegyelmező tér felosztása biztosította mindkettőt. lajstromba vesznek. az állhatatosság – megvizsgálható. A termelési folyamat felosztásával egy időben megtalálható a munkaerő egyéniesítő felbontása is a nagyipar megszületésekor. A jezsuiták kollégiumai binárisan. a besorolás párviadal. mindegyik csoportot parancsnokostul egy táborba – a rómaiba vagy a karthagóiba – soroltak. amelyet Toussaint Barré épített 1791-ben. arra kényszerítik őket. Lassan egy adminisztrációs és politikai tér alakul ki a gyógykezelés terében. Ezt a követelményt elégíti ki az Oberkampf manufaktúra Jouyban. a festőknek. a termelés egymás után következő stádiumai követhetők. a munkások összehasonlíthatók. intervallum az intervallumok sorozatában. Az egyedi testek során ily módon világosan leolvasható. stádiumaira vagy elemi műveleteire tagolódik. amelynek falát 88 ablak töri át. egységüket. Megszületik a fegyelemből az orvosilag' hasznos tér. viszonyok hálójában való mozgatás.

amelyek biztosítják a helyhez kötöttséget és lehetővé teszik a körforgást. amelyet hétről hétre. Lassan – de főleg 1762 után – kibomlik az iskolatér. de ideálisak is. míg a várakozók zavaros csoportja tétlen és felügyelet híján van). évről évre lehet megszerezni. a tanított tárgyak egymásutánja. bútorok elrendezettségét szabályozzák. teljesítménye. az osztályok életkor szerinti. rangsor. A római utalás egészen a Császárságig ambivalensen hordozta a polgárjogok jogászi eszméjét és a fegyelmező eljárások technikáját. politikai és közgazdasági . A18. A fegyelem. A fegyelem első. haszontalan vagy veszélyes sokaságot rendezett sokféleségekké alakítja át. folyton változtatja a helyét a rekeszek az ideális rekeszek a tudás és a képességek hierarchiáját jelzik.-B. a léha és szeles tanuló kerüljön két jó magaviseletű és megfontolt közé. S a kötelező felsorakozások együttesében minden egyes tanulót. a tárgyalt kérdések egyre növekvő nehézségi foka. hogy „ akiknek szülei hanyagok és akik így férgesek. el legyenek választva a tisztáktól és a féregtelenektől. viselkedése szerint hol ez a rangsorolás illet meg. garantálják az egyén engedelmességét. funkcionális és hierarchikus tereket hoz létre. Vegyes terek: valódiak. A magasabb tanórákat hallgató tanulók a falhoz legközelebb lévő padokban ülnek. hol az. Mindenesetre az. olyformán. jutalmazott is. hiszen erre az elrendezésre vetítik rá a jellemzéseket. század tudományos. nagy művelete tehát az „élőképek” megteremtése. szüleik vagyona szerint. az udvarokon. az értékelést.ez a római komédia lehetővé tette. században a „rangsor” az egyének elosztását kezdi jelölni az iskolai rendszerben: tanulók sorait az osztályban. hónapról hónapra. jó vagy rossz jellemük. majd a többiek. kisebb vagy nagyobb szorgalmuk. érdemeik. Az osztályterem ekkor egyetlen. a hitetlen vagy egyedül üljön. Az egyéni helyeket kijelölve lehetségessé vált minden egyes tanuló ellenőrzése és valamennyiük egyidejű munkája. hogy ugyanazon tanóra tanulói ugyanazon a helyen üljenek. termek. rangsorral. amelyek a zavaros. A 18. hogy a versengés lineáris gyakorlataihoz a légiók inspirálta térbeli elrendeződés kötődjék. egyszerre építészeti. amelyek egymás mellett foglalnak helyet a tanító szeme előtt. Ne feledjük. a tanórák erősségi foka szerint az osztály közepe felé haladva … Valamennyi tanulónak megszabott helye volna és csak az iskola felügyelőjének parancsára és egyetértésével hagyhatná el vagy cserélhetné el a helyét. hogy a felvilágosodás korában a római minta általában kettős szerepet játszott: köztársasági· arca mögött a szabadság intézménye. amelynek térbeli felosztása a megkülönböztetések egész sorát tenné egyidejűleg lehetővé a tanulók előmenetelének fokozata. Az iskola terét holmi tanulógépként működtette. homogén lesz az osztály. piramisszerű felügyelettel. egymást követő sora. a folyosókon. század és a forradalom Rómája a szenátus Rómája. J. a „helyeket” és a „rangsort” megszervezve komplex. tisztaságuk. Állandó mozgás ez. de a táboroké is. A „tablók” megteremtése nagy gondja volt a 18. ami szigorúan fegyelmező volt a jezsuiták kollégiumaiban állandóan játszott ókori mesében. a „cellákat”. katonai arca mögött a fegyelem ideális sémája húzódott meg. hiszen az épületek. individuális elemekből tevődik össze. Olyan terek ezek. hierarchiával. nagy tablóvá alakulna. minden egyes próbatétellel kapcsolatban. Megszervezte a tanulási idő új gazdaságosságát.” Úgy kell eljárni. a fórumé. másoknak materiálisán kell kifejezésre juttatniuk az osztály vagy a kollégium terében az értékek és az érdemek eloszlását. amelyben az egyének egymás helyébe lépnek az ütemesen sorakozó intervallumok terében. a tanár gondosan „osztályozó” tekintete előtt: „Minden osztályban kijelölt helyek volnának minden tanóra minden iskolása számára. elsodorta a párharcot és a mímelt háborút. A szeriális tér megszervezése az elemi oktatás egyik nagy gyakorlati változása. hierarchiába rendezett. de az idő és a mozgások jobb kihasználtságát is. a hierarchiát. kora. de ez a gép felügyelt. de a légióké is. vagy két jámbor között”18. de La Salle egy olyan osztályról álmodozott. Lehetővé tette a hagyományos módszer meghaladását (egy tanuló tanul néhány percig a tanárral. rangsor. megjelölik a helyet és kijelölik az értékét. számos bejárattal. individuális szelvényeket hoznak létre és operatív kapcsolatokat teremtenek közöttük. amely mindenkit besorol minden egyes feladattal.

A lényeg az. De a fegyelmező szétosztás formájában a tablóba rendezés funkciója ezzel szemben az. felügyelni az emberekre. mely minden mozdulatnak rugalmasan engedelmeskedik” 19. egyszersmind egy adott sokaság rendjébe helyezi. elválasztani őket egymástól. ellenőrizni. s kialakítsák azt az eszközt. felossza és a lehető legtöbb hatást hozza ki belőle. a közgazdászt. században a tabló a hatalom technikája. a gazdagság szabályozott mozgása. a kórházakban már igen korán megtaláljuk. Az ipari kor szigora sokáig megőrzött egy vallásos modort. a fegyelmező taktika azon a tengelyen található. A TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE 1. A nagy katonai fegyelem Maurice d'Orange és Gusztáv Adolf protestáns hadseregeiben alakult ki. században a nagy manufaktúrák szabályzata pontosan meghatározta azokat a gyakorlatokat. egyszersmind a tudomány módszere. hogy kongregációkhoz fordulnak segítségért. közgazdasági tabló. hogy „rendet” írjanak elő a számára. A modern háború tudománya. Lehetővé teszi az egyén jellemzését egyénként. Három fő módszerét – ritmust felállítani. meghatározott foglalatosságokra szorítani. könnyebbé”. a természeti lények fegyelmező tere. amellyel áttekinthetővé és megfékezhetővé lehet tenni. mielőtt munkájához látna. megfigyelni. összeállítani a fegyveres hadseregek általános és állandó lajstromát. Míg a természet rendszertana egy olyan tengelyen nyugszik. Alighanem a kolostorok közösségei sugallták a pontos mintát. ellenőrzés és érthetőség – felelősek egymásért. rendszertan. akár a természettudóst. hogy a sokféleséget önmagában kezelje. Istennek ajánlja munkáját.az osztályok megalkotása (tehát a számszerűségre vonatkozó észrevételek kizáfasa). amely a karaktertől a kategória felé megy. megállapítani. amikor az iparban fel akarták használni a mezőgazdasági népességet. De a tablónak nem ugyanaz a funkciója e különböző regisztereken. amelyek két alkotóeleme – felosztás és elemzés. gondosan felosztani a kórházi teret és módszeresen osztályokba sorolni a betegségeket: megannyi ikerműlvelet. században is. elkábítja a sokaság … a tárgyak sokféleségéből következő számtalan kombináció mind figyelmet követel. a műhelyekben. és erejét meghaladó teherré lesz. Az időbeosztás régi örökség. szabályozni az áru és a pénz forgalmát és ezáltal egy olyan tablót állítani össze. nem egyszer hozzájuk tartoztak. tökéletesedvén. „elvakítja a roppant terjedelem. előfordul. Gyorsan elterjedt. amelyet vallásgyakorlatok ritualizáltak. a lényeg. először is kezet mos. a hadsereg életében. és ugyanakkor felépíteni az élőlények racionális osztályozását. amely az egyedit köti össze a többszörössel. keresztet vet és munkához kezd” 20. Elsődleges feltétele a különböző elemek együttese ellenőrzésének és felhasználásának: olyan hatalom mikrofizikájának az alapja. A hadseregparancsnokot. A gazdaság rendjében lehetővé teszi a mennyiségek mérését és a mozgások elemzését. a hadseregeket „könnyebb volna mozgatni és vezényelni egyszerű. A rendszertan formájában funkciója a jellemzés (következésképpen az egyéni különbözőségek csökkentése). egy olyan időütem révén. valódi alapelveihez közeledvén egyszerűbbé válhatna. amelyet „cellásnak” nevezhetnénk. de még a 19. az emberek térbeli elrendezése. . Taktika. a 17. mondta jóval később Boussanelle. jelen vannak-e vagy hiányoznak. az idő specialistái. hogy megszervezzék a többszöröst. a nevelés házai és a közsegélyező intézmények a zárdák életét és szabályait vették át. elosztani a betegeket. s ezek szoktatják rá a mezőgazdasági munkásokat a műhelyben végzett munkára. analógiás taktikával. amelyek ritmizálták a munkát: „Minden személy … megérkezvén reggel a munkába.21 Századokon át a szerzetesrendek voltak a fegyelem mesterei. Az új diszciplínáknak nem okozott gondot az elhelyezkedés a régi sémák keretei között. szabályozni az ismétlődések ciklusát – a kollégiumokban. „gyár-zárdákba” építik be a munkásokat. akiről Guibert beszélt.technológiájának: növény– és állatkerteket berendezni. amely a gazdagodás elveként érvényes. az orvost. helyt kell adni „a kolostor testi-lelki jó tulajdonságai” közül néhánynak. A 18. és.

Vauban ötletét. 2. legfeljebb 18 hüvelyk egyik saroktól a másikig … A közönséges lépést felszegett fejjel. hogy a munkások a csengetés után negyedórával később érkeznek …”24 „az a munkatárs. Más eljárások sokkal jellemzőbbek a diszciplínákra. Az elemi iskolákban az időt egyre keskenyebb szeletekre szabdalják. jó minőségű idő ez. a dob ritmusára lépjenek.” A két leírás között a kényszerítések új sora kezdte meg működését. lábfejünket egy kissé kifelé fordítva. és a munkahelyeken inni”27. század elején az iskoláknak a következő időbeosztást javasolják: 8 óra 45-kor bejön az oktató.”22 A 19. „valamennyi munkásnak szigorúan tilos bort hozni a manufaktúrába. lesütött szemmel. minden egyes mozdulatnak kijelölik az irányát. . a test másféle hozzáigazítása az időbeli imperatívuszokhoz. de ne csapjuk hozzá a lábat. az első csengettyűszóra a tanulók térdre ereszkednek. A cselekedetet elemeire bontják. amely a tevékenység kimunkálását biztosítja.a ritmus és a szabályos tevékenység nagymestereid De a fegyelmezés módosítja az időbeli szabályozás örökölt eljárásait. ami a munkásokat elfordíthatja a munkától”. másodpercekben kezdenek mérni. az iskolamester egyet üt. s harmadikra leülnek. A mért és fizetett időnek nem szabad tisztátalannak lenni. meghatározzák a test. hanem valamely tevékenység általános keretének a megadása. belülről ellenőrzi lefolyását és fázisait. mellükön keresztbe tett karral. percekben. a felügyelők nyomásával. 8 óra 56-kor bejönnek a tanulók és imádkoznak. aludni. a menetelés léptének időtartama egy másodpercnél valamivel több. a másik lábunkat megfeszített térdhajlattal előre lendítve. 8 óra 52-kor az oktató szólítja a tanulókat. minden zavaró vagy figyelemelvonó tényező megszüntetésével hiánytalanul hasznos időt kell létrehozni. és több. „Munka közben kifejezetten tilos mozdulatokkal vagy másképp szórakoztatni a munkatársakat. melynek során a test szorgalmasan végzi a dolgát. a végtagok. A tevékenység megszervezése az időben. Amikor az ima véget ér. hibásnak. folytonosan egy lábon tartva egyensúlyunkat. De nem ez a fő újdonsága a fegyelmező időnek.” A18. történeteket vagy komédiákat mesélni”26. akár csapatban mennek. akit elkérnek a munkából és öt percnél több időt elvesztegetne …”. a másodikra keresztet vetnek. úgy. s az egész csapatnak egyöntetűen ugyanabban az időben kell fölemelnie ugyanazt a lábát. hogy megérintenénk a földet. amely a mozdulatokat kényszeríti és alátámasztja egész láncolatuk folyamán. a kis lépés és a közönséges lépés ideje egy másodperc. hogy egész talpunk egyenesen érjen a földre. Pontosság és szorgalom a rendszerességgel együtt a fegyelmező idő fő erénye lesz. egyenes testtartással hajtjuk végre előre. bármilyen ürüggyel. század elején: „A katonákat hozzá kell szoktatni. A ferde lépés ugyanabban a hosszúságban egy másodperc alatt történik. hogy akár libasorban. a rendes lépésé. a tevékenységeket többnyire olyan parancsok veszik körül. ami az időtartamot illeti. mint egy közös és kötelező külsőleg kényszerített ritmus: „program”. Hogy ez sikerüljön. „Ha előfordulna. alacsonyan. a jelre felállnak a tanulók. amelyekre azonnal kell reagálni: „az óra utolsó ütésére az egyik tanuló megrázza a csengőt. a pontosság további fokozatai a gesztusok és a mozdulatok felbontásában. A 17. 9 órakor a tanulók leülnek a padokba.23 A bérmunkásság fokozatos elterjedése szorosabbra fűzi az idő behálózását. s még az étkezésre szánt szünetben sem szabad „történeteket. „aki nem kezdi pontosan a munkáját … De a felhasznált idő minőségét is igyekeznek biztosítani: megszakítatlan ellenőrzéssel. 9 óra 08-kor a tollbamondás befejezése. az egyik saroktól a másikig mérve. 9 óra 04-kor első palatábla. a jobb lábbal kell kezdeni a lépést. A viselkedés egyfajta anatómiai-időbeli sémája határozódik meg. bármilyen játékot játszani. 9 óra 12-kor második palatábla stb. A mozdulatokat mérő és ritmizáló parancs formájáról áttérnek egy raszterre. amelyen járunk. Természetesen a hadseregben is: Guibert módszeresen alkalmaztatja a lövések pontos időmérését. Egy csapat menetelése kétféleképpen ellenőrizhető. az ízületek helyzetét. Negyedórákban. kalandokat elbeszélni vagy más megbeszélést folytatni. Először is kifinomítja. a gyors menetlépésé és a menetelésé két lábfej. Az 1766-os rendelet lényege nem az időbeosztás előírása. század közepén négyféle lépést találunk: „A kis lépés hossza egy lábfej. enni. ezalatt kell megtenni két gyors menetlépést. anélkül.

semmi nem marad tétlen vagy haszontalan: minden igénybe vevődik. Az időbeosztás hagyományos formájában meghúzódó alalpelv lényegében negatív. a jobb kéz. hogy gyomrunkat az asztalhoz szorítjuk. előírják egymásutániságuk rendjét. a mellkassal szemben.). könyök stb. a bal lábat az asztal alatt egy kissé előbbre nyújtjuk. megfeszített karral. Gondos fogaskerék-szerkezetet vázol fel közöttük. test-eszköz. amit a test eszközjellegű kódolásának nevezhetnénk. ami erkölcsi vétség és gazdasági becstelenség. a hüvelykujj a puska csövén végignyújtva. a kakas a mutatóujjára. Ha jól használjuk ki a testet. A jobb kart mintegy háromujjnyira eltartjuk a testtől és könnyedén előre nyújtjuk az asztalon. amelyben minden egyes összefüggés meghatározott helyet kap. A 18. S így jelenik meg a fegyelmező hatalom jellege: funkciója nem a megterhelés. a lábujjak hegyétől egész a mutatóujj ig. „Egyenesen tartsuk a testet. a manipulált tárgy elemei (cső. ha a látóképességünk ezt nem teszi lehetővé.). Harmadszor bal kezünkkel elengedjük a puskát. térd.kiterjedését. szem. 5. mint ha megszokjuk. hanem a termelési apparátus révén teremt kényszerű kapcsolatot. a cső vége szemmagasságban legyen. a nem semmittevés alapelve: tilos elvesztegetni az időt. század harcászatának teoretikusai ezt a kötelező szintaxist „manővernek” hívják. behajlítani) összefüggésbe hozza egymással. végül a láncolat kánonját rögzíti. A fegyelem előír minden olyan viszonyt. A fegyelem viszont pozitív gazdaságot rendez be. hanem mert mi sem károsabb az egészségre. A fegyelmező ellenőrzése nemcsak abból áll. Kimerítő felhasználás. A teljes mozdulatot két. egy kissé elfordítva balra. melyet Isten számon tart és az emberek megfizetnek. A hatalom által . mivel így nemcsak gyorsabban tudunk írni. s vele együtt a hatalom összes aprólékos kontrollja. belopj a magát a hatalom. a testhez szorított könyökkel. mint a jobb lábat.”30 A fegyelmezett test az eredményes mozdulat hordozója. megragadja a puskatust. kifejezési formákat vagy valamely munka végeredményét. csavar stb. a félig megfeszített jobb kar. hogy a kívánt cselekedetet hordozza. Az iskolamester megmutatja a tanulóknak azt a testhelyzetet. amelyek az akcióban szerepet kapnak. hogy megtanítja vagy előírja a meghatározott mozdulatok sorát. a testhez közelítve. kakas. Másodszor a bal kézben fogott puskát fölemeljük a test előtt. időtartamát. megfeszített karral. az időbeosztásnak le kellett győznie az idő elpazarlásának a veszélyét. a lobbantyún végigfektetett hüvelykujjal az első csavarra támaszkodik. hogy az asztalra helyezvén a könyököt. függőlegesen állított csővel. amelyet a test alakít ki a manipulált tárggyal. kivéve azt az esetet. lobbantyújával kifelé. egymással párhuzamos sorozatra bontja fel: a fest elemei (jobb kéz. testhez szorított. Test-fegyver. Két ujjnyi távolságot hagyjunk testünk és az asztal között. Ezért alakul ki test és mozdulat összekapcsolása. a bal alsókart az asztalra fektetjük. amelyben írniuk kell. melynek szigorú szabályrendszere invesztálódik az egész testbe. az idő elméletileg mindig növekvő felhasználásának elvét .erőszakolt szabályozás ugyanakkor a művelet felépítésének a törvénye. a hatékonyság és a gyorsaság feltételét. s csak annyira hajoljon a test előre. a comb mellett leengedjük. a legjobb viszonyt írja elő egy mozdulat és a test globális viselkedése között. A hagyományos receptet nyílt és kényszerítő előírások váltották fel. fogazat. sokkal inkább a szintézis. 4. A lehető legtávolabb vagyunk azoktól az alávetettségi formáktól. amelyről mintegy öt ujjnyira távolodhat el a könyök. Három szakaszban. az öv magasságában. „Emeljük fel a fegyvert. állunkat az öklünkre tudjuk támasztani. a kéz különböző ujjai. A jól fegyelmezett test a legkisebb mozdulatokra is összefüggően működik. bal kéz. Test és tárgy kapcsolódása. 3. nem a terméket sarcolja ki. A test és a test által manipulált tárgy közötti érintkezés felületére. bal kezünkkel megragadjuk. és jelzéssel vagy másképp helyreigazítja őket. a bal kéz a fogazat magasságában. egymáshoz kapcsolja őket. test-gép együttest képez. s ezáltal jó időbeosztást férünk el. ha más pózt vesznek fel. A jó írás például egész gimnasztikát feltételez – jártasságot. majd a két sorozatot bizonyos számú egyszerű mozdulattal (támasztani. amelyek a testtől csak jeleket vagy terméket követeltek. Az idő áthatja a testet. a jobb térdre merőlegesen.”31 A fentiek azt példázzák. a cső a két szem között függőlegesen. Jobb kézzel fölemeljük a puskát.

elakadt vérkeringésüket … Tanulmányozzuk a természet szándékát és az emberi test felépítését. épp ezért. sem felsorakozni … A csípőcsont. másrészt a jelzések. erők hordozója. s hogyan vezették be egyben az egyének és a sokaság . aszerint. egyre részletesebb elrendezéssel elérhető volna egy olyan ideális pont. innen ered a hadművelet idejének szabályozása. amelyet a szabályzat olyan pontként jelöl meg. mely oly fontos volt a hadseregben. A gyakorlás teste és nem a spekulatív fizikáé. a hatalom által manipulált test inkább. melyet állati hajlamok hatnak át. s megtaláljuk azt a testhelyzetet és magatartást. hol távolabb van a testtől. Nem kell elfordítani sem jobbra. A vállak közül emelkedik ki a fej. egyik sem mozoghat körbe anélkül.stb. mások inkább balra húzva tartják. de rendezett tevékenység töltött ki. amely műveleteknek megvan a maguk rendje. különböző tanulócsoportok felügyelők és segédtanítók vezetése alatt végeztek. a természet és a funkcionális kényszerítések bizonyos számú igénye jelentkezik. a vállakra merőlegesen.”35 Láttuk. annál jobban felgyorsítható egy művelet vagy legalábbis optimális gyorsasággal szabályozható. a specifikált műveletekre képes test. mintsem beosztás. Ugyanebből az okból. hogy kinek mennyire húsos aválla. Az alávetettség eme technikájával új tárgy van kialakulóban. Ezt a technikát kezdték működtetni a porosz gyalogság híres regulái. a hasznos dresszúra s nem a racionális mechanika teste. amelyre a puskatust kell támasztani. A test. A test. Frigyes győzelmei után Európa-szerte utánoztak: 32 minél jobban felbontják az időt. lassan felváltja a gépies testet – a szilárd részekből összetett. Ez az új tárgy a természetes test. oly módon. vagy mintha legalábbis valami belső. négyet a ki-nyújtására. a katona nem bír egyenesen előremenni. Ami azt jelenti. s a test megszűnvén derékszögben állni. nem ugyanazon magasságban található minden embernél. hogy minden egyes elmúló pillanatot többrészes. egy időtartam székhelye. Ezt fedezi fel Guibert a nagyon is mesterkélt manőverekről írt kritikájában. lényeges összefüggéseit vázolja fel és az összeegyeztethetetlent spontán elveti: „Lépjünk be a gyakorlások iskoláiba és ott megpillantjuk a szerencsétlen katonákat kényszerű és erőltetett pózokban. amelyeket egy időben. fürgeséggel a lehető legkisebbre csökkentsék azt az időveszteséget. mozgásokra szánt testet. hogy ugyanazon az oldalon könnyedén ne mozdítaná el valamelyik vállat. megvannak a belső feltételeik. látjuk görcsösen megfeszített izmaikat. minél inkább megsokszorozzák alosztályait. hogy a tanító tanításának lineáris és folytatólagos jellegét megfordíthassa: szabályozta a már elvégzett műveletek ellenpontjait. a rákényszerített gyakorlatban. 33 „e parancsok egyetlen célja … a gyermekek hozzászoktatása ahhoz. tizenhármat a vállra helyezésre.fekteti le: kimerítés inkább. belső elemeit kibontván minél jobban tagolják az ellenőrző tekintet előtt. amelyeket II. ahol a gyorsaság maximuma egyben a hatékonyság maximumát is adná. sem balra. de amelyben. mivel. miközben a hatalom új mechanizmusainak céltáblájává válik. hogy a fegyelmező felosztás módszerei hogyan helyezkedtek el az osztályozás és a tablóra rendezés kortárs eljárásai között. úgy szervezték meg. a maguk ideje. amellyel szemben ellenállást fejt ki. hogy törekedni kell a legkisebb pillanat felhasználásának a fokozására. a parancsok megszabta ritmus időbeli normát kényszerített mindenkire. Az iskola más eszközökkel ugyancsak az idő fokozottabb kihasználásának apparátusaként működött. stb. egyenes tartással. amelyet világosan előír a katonának. a puskát egyesek inkább jobbra. a tudás új formáit nyújtja. alkotóelemeik. s nem olyan. a závárzat-tok is hol közelebb. hogy gyorsan és jól hajtsák végre ugyanazokat a műveleteket. melynek fel kellett gyorsítania a tanulóidőt és erényként kellett tanítania a gyorsaságot. s mely az emberi tevékenység egész technológiáját használta fel ehhez: 1743-ban hat időt írt elő a porosz szabályzat a fegyver lábhoz helyezésére. mintha az idő még a maga tört részeiben is kimeríthetetlen volna. mely a felépítés egyenlőtlenségéből adódik. füttyszó. az időből mind több felhasználható pillanatot kell kiaknázni és minden egyes pillanatból még több hasznos erőt. ismervén a nyakcsigolyák és a hozzájuk csatlakozó lapockacsont összefüggéseit. amelynek képe a fegyelmező tökéletességről szőtt ábrándokban oly régóta kísértett. amelyet az egyik műveletről a másikra való áttérés okoz”34.

majd a manufaktúra különböző kárpitosmestereinél inaskodtak (ez utóbbiak a tanulók ösztöndíjából levont összegből kárpótlást kaptak). pasztell-képeket festenek. melytől elvárják. s hogy a múló idő mozgását mindig megnövekedett nyereséggé vagy hasznossága fordítsa át. Mint ahogy a katonai szervezettség világosan megmutatja. Az elsőt azoknak szánják. akiknek semmi fogalmuk nincs a rajzról. de specifikus eljárásokat kezdenek fölfedezni. biztosítsa az időtartam halmozását. Hogyan tőkésíthető az egyének ideje. hat évig tartó inaskodás után négy év szolgálat és egy minősítő vizsga következett. „látás után egy vonást sem elhagyva”. amely természetes és „organikus”.sajátos problémáját. képességeik arányában. „akiknek már van némi alapjuk” és kijárták az első osztályt. Egymást követő vagy egymással párhuzamos szelvényekre kell osztani az időtartamot s ezek mindegyikének jellegzetes módon kell véget érnie. ami az iskolában történik. könnyebbet-nehezebbet. a hiányzók nevét följegyzik. A tevékenység fegyelmező kontrolijai ugyanúgy helyet kapnak a test természetes gépezetén végzett elméleti vagy gyakorlati kutatások között. szembeszegül és a szervezetre jellemző működés feltételeit mutatja meg. a szerző nevével és a készítés dátumával megjelölt rajz a tanárhoz kerül. ezt szabályos időközönként bemutatják a felügyelőnek. a tevékenységeket felbontó és újraalkotó fegyelmező módszerek egyszersmind az időt összeadó és tőkésíthető apparátusokként működnek. összegyűjtve és egymással összehasonlítva az év végén lehetővé teszik. erejükben vagy képességeikben. A KELETKEZÉSTÖRTÉNET MEGSZERVEZÉSE 1667-ben a gobelins-i manufaktúrát létrehozó ediktum egy iskola megszervezését is előirányozta. ezek a rajzok. hogy az egyedi létezések idejét felvállalja: az idő. hogy minden egyes tanuló fejlődését. nem keverik össze a regruták kiképzését és a veteránok gyakorlását: a fegyveres szolgálat felismerhető katonaiskoláit nyitják meg (1764- . a viselkedés és organikus igényei váltják fel lassan a mozgás egyszerű fizikáját. oly módon. A tanárok és segédtanítók könyvet vezetnek.36 1737-ben egy ediktum rajziskolát szervez a gobelins-i tanulók számára. A test. majd a hajdani inasnak joga volt a királyság bármely városában „boltot nyitni és azt fenntartani”. hogy „nevelésüket és tanulásukat” biztosítsa. hanem kiegészítésképpen szánják. hogy legkisebb műveletében is engedelmes legyen. viszonylagos helyét megállapítsák. mely napról napra rögzíti a tanulók viselkedését és mindazt. de ez a képzés nem pontos program szerint tagolódik. Például elválasztják egymástól a képzés idejét és a gyakorlat periódusát. hogy felhasználható és ellenőrizhető legyen? Hogyan szervezzünk hasznot hajtó időtartamokat? A teret elemző. beavatják őket a festés elméletébe és gyakorlatába. a testek és az erők viszonyait irányítsa. ez négyféleképpen érhető el: 1. testükben. ugyanakkor teljes függőségi viszony a mesterrel szemben. hanem olyannal. minta után másoltatnak velük. ekkor jelölik ki azokat. Az iskola három részre oszlik. képeket kell (újra) másolniuk. A tanulók rendszeresen egyéni feladatokat kapnak. A tanulók naponta két órára az iskolában gyülekeznek. segítségét nyújtja és gyakran fizetséget ad. A királyi épületek főintézője hatvan ösztöndíjas gyereket választott ki s meghatározott időre egy mesterre bízta őket. nem a mestermunkásoknál kapott képzés helyébe. de csak a rajzot követve. A fegyelmező hatalom nemcsak egy analitikus és „cellás” egyéniséggel kerül kölcsönös kapcsolatba. aktuális értékét. akik a felsőbb osztályba léphetnek. a képzés alapszabályban előírt időtartama. Mindez a céhek inaskodására jellemző vonásokra emlékeztet: egyéni. Ez merőben más időelrendezést kíván. A másodikat azoknak szánják. hogyan halmozható fel mindegyikükben. az inas szolgálatait. kivéve a vásár– és ünnepnapokat. 37 A gobelins-i iskola csak példa egy fontos jelenségre a klasszikus korban: kifejlődik egy új technika. a legjobbakat megjutalmazzák. amelyet a minősítő vizsga koronáz meg. globális csereüzlet a mester és az inas között: a mesternek át kell adnia a tudását. A harmadik osztályban megtanulják a színeket. A falra kiszögezett névsor alapján névsorolvasást tartanak.

hogy az alany elérte-e a megfelelő szintet. akik a kibetűzést tanulják. a hatodik az olvasásban legügyesebbeknek. egyetlen tanító által ellenőrzött idő. hogy a kiképzés elhagyja az analógiás ismétlődés elvét.40 a 18. A sorozatok sorozatát kell beindítani. tanítsuk meg nekik sorban a testtartást. Részleteiben igen aprólékos. a lövést. 2. s amelynek hármas funkciója van: megmutatja. többszörös és progresszív sorozataival. levizsgáztatja-e a főtisztekkel. A hagyományos képzés (egységes. ahogy e sorozatokon átestek. hogy ezt az első vizsgát letette volna”41. 3. a kar mozgása -. lábhajlítás. ha az egész gyakorlatot egyszerre mutatják be a katonának” 39 röviden.”42 Ez a fegyelmező idő lassan a pedagógiai gyakorlatra is ráerőszakolja magát – specializálva a képzés idejét. analitikus pedagógia alakul ki (a tanítás anyagát legegyszerűbb elemeire bontja. a tizedeseket és az alhadnagyokat minden kedd délután századunk őrmesterei. hogy hét szintre bontsák fel az olvasás tanulását: az első azoknak. 1776-ban tizenkét iskola létesítése vidéken). hogy valamelyikük elérte az első osztályba lépés állapotát. amelyek növekvő nehézségű gyakorlatokkal járnak együtt. különleges iskolákban nevelődjenek”. a hivatásos katonákat fiatal korban toborozzák. melyet vizsga jelez. hogy egy csata egészét vagy valamely részletét utánozták. akik most kezdenek el ismerkedni a betűkkel. a harmadik azoknak. tizedesek. tizedesek stb. a második azoknak. s maguk is tovább osztódnak. és senki nem mehet át a második osztályból az elsőbe. De ha igen sok a tanuló. akik franciául kezdenek olvasni. ezeket pedig minden hónap másodikán. meghatározott fázisban lezajló programokat határhoz meg. az engedelmesség általános dresszúráját biztosítják. szolgálati ideje. Amikor a „kiképzéssel megbízott” őrmesterek. akkor alosztályokat kell bevezetni. Ez feltételezi. „úgy vélik. elutasítják. rendfokozata szerint írják elő a gyakorlatokat. század legelején azt akarta. növekvő bonyolultság szerint kapcsolódó elemek egymásutánjából.' aki eldönti. az első osztályban négy sáv van: egy . s csak akkor térjünk át egy új tevékenységre. elválasztva a felnőtt időtől. a közös gyakorlatoknak megkülönböztető szerepük van és minden egyes különbség specifikus gyakorlatokkal jár. a negyedik azoknak. majd a fegyverek kezelését. akik kéziratokat olvasnak. anélkül. és már nem a „példaszerűét”: egyszerű mozdulatok – ujjak helyzete. amely specifikusan meghatározza vagy a szintjét vagy a rangját. hogy tanonckodása megegyezett a többiekével és megkülönböztetést tesz az egyének képességei között. melyek a hasznos viselkedés alapösszetevői. akik a szótagok szavakká váló összeolvasásánál tartanak. Minden sorozat befejeztével újabbak kezdődnek. alhadnagyok és az első osztály katonái gyakorlatoztatják … Az első osztály katonáit minden vasárnap a szakaszparancsnok gyakorlatoztatja … . Demia a 18. egyetlen vizsgával szentesítve) „beavató” idejét „felváltotta a fegyelmező idő. hogy megfelel.ben a párizsi iskola létrehozása. „A legfőbb hiba. a megszerzett mesterség idejétől. Ily módon minden egyén egy időbeli sorozatban találja magát. az ügyesség. tizenkettedikén és huszonkettedikén délután a főtisztek. „a haza fogadja örökbe őket. században a katonai gyakorlat főképp abból állt. Példa a gyakorlatok fegyelmező többszólamúságára: „A második osztály katonáit minden reggel az őrmesterek. elágaznak. a haladás valamennyi fázisát szorosan egymást követő fokozatokban hierarchizálja) és történetében igencsak korán (bőségesen előlegezi az ideológusok fejlődéselemzéseit. egymástól különválasztott és egymáshoz igazított szálakra bontsuk szét az időt. tűzzük ki a végüket. ezen felül az erő. században a „testi” kiképzés az „elemi” elvét követi. akik gondosan vizsgáztatják. egyre nehezedő vizsgákkal elválasztott különböző fokozatokat állít fel. az egyéneket aszerint minősítik. a menetelést. s globálisan növelték a katona ügyességét vagy erejét. a fent nevezett tisztek maguk javasolják az ezredparancsnoknak. A legkisebb hiba is elegendő az elutasításra. Ε szálakat analitikus séma szerint szervezzük meg – a lehető legegyszerűbb. először századunk tisztjei elé küldik. akik mondattól mondatig vagy írásjeltől írásjelig olvassák a latint. az ötödik azoknak. garantálja. amelyek technikai modelljeként jelenik meg). a hetedik azoknak. A 16. 4. ha nem találják elég gyakorlottnak. mindenkinek szintje. ha viszont a bemutatott emberről azt látják. ha az előzőt teljesen elsajátították. Az időszelvényeket lássuk el befejezéssel.

a 18. A hatalom közvetlenül kapcsolódik az időhöz. a gyakorlás hosszú történetre tekinthetett vissza: megtaláljuk a katonai. Az egymást kővető tevékenységek „sorozatba” rendezése lehetővé teszi. időbeli sorozatba kell illeszkednie. A gyakorlat valószínűleg . a minősítést. hanem egy időbeni. amelynek pillanatai egymásba olvadnak. Márpedig emlékezzünk vissza. a megfigyelést. akár e végállapothoz. lehetőség van a jellemzésre. Az . a másik azoknak. ê … ) tanulják. az idő és a tevékenység felhalmozásának és annak lehetősége. az idő folyamán lezajló keletkezéstörténete elég későn került be a hadseregbe és az iskolába. brand.. egyének keletkezéstörténete. egyetemi gyakorlatban – hol beavató rituálékként. vagy mint amilyen a „manőver” volt a tevékenységek gazdaságossága és szerves ellenőrzése számára. hogy az ellenőrzés adminisztrációs és gazdasági technikái szeriális. mielőtt kibetűznék a szó tagot: D. akik az összevont betűket (â. Tehát „evolúciós” idő. ami ugyanolyan fontosságú e rendezés számára. hogy sokak számára mindmáig evidencia -. amely egy egyén végső képességét adja meg. a hatalom egy bizonyos működési módjához kötődik. a harmadik azoknak. És az idő sorozatba rendezésének középpontjában találjuk azt az eljárást.azoknak. megszakítatlan. DO”. genealógiák. hogy nyereséggé váljon és hatalmukba kerítik az elillanó időtartamot. „akik a legnehezebb szótagokat is kibetűzik. s mely egy végső stabil pont felé halad. stb. sorozatba rendez. irányított és felhalmozó típusú társadalmi időt teremtettek: felfedezték a „haladás”-sal kifejezhető fejlődést. egy sáv azoknak. A gyakorlás az a technika. akik a kettőzött betűket (ff. század e két nagy „felfedezése” talán a hatalom új technikáival. tehát az egyének felhasználására a végigjárandó sorozatokban elfoglalt szintjük szerint. ami ekkor alakul ki olyannak. akár a többi egyénhez.evolúciós” történelmiség. előkészítő szertartásként. akik „az egyszerű betűket” tanulják. akár a bejárt út típusához viszonyítva. ez igaz (s jó ideje nem is volt szüksége rá. egyszersmind az oktatóeljárások kódja.”43 Az elemek kombinatorikájában minden szintnek egy nagy. próbatételként. vallásos. hogy egy utolsó eredményben. eltávolításra). A „gyakorlásról” van szó. Mielőtt a szigorúan vett fegyelmezés formáját felöltötte volna. amely az ész természetes haladása. akik az összetetteket. uralkodások és cselekedetek „történelem-újrafelidézése” bizonyára hosszú időn át a hatalom más változatához fűződött. A fegyelmező eljárások egyéni szériákat hoznak a felszínre: fölfedezték a „keletkezéstörténet”-tel kifejezhető fejlődést. Az individualitás-keletkezéstörténet időbeli folytonossága mindenesetre az individualitáscellához vagy individualitásorganizmushoz hasonlóan. amilyen ma is – és oly mélyen bevésődik. hol színházi próbaként. Mint ahogy a krónikák. akik „minden betűt külön. de mindig fokozatos feladatokat rákényszerítik a testre. ugyanakkor egymástól eltérő. hogy a hatalom invesztálja az időtartamot: az idő minden pillanatában lehetőség nyílik a részletes ellenőrzésre és a pontos beavatkozásra (megkülönböztetésre. Lineáris. hangosan kimondanak. O. Az alávetettség új technikáival a folyamatos fejlődések „dinamikája” kezdi felváltani az ünnepélyes események „dinasztikusságát” .). hőstettek. Társadalmak fejlődése. tt. a gyakorlás lehetővé teszi az egyén állandó jellemzését. amikor szelvényekre vág. s az utolsó azoknak. A viselkedést végső állapota felé elhajlítva. büntetésre. ss. a fegyelem végeredményének és tárgyának tetszik.és mikrofizikája nem a történelem fölfedezését tette lehetővé. folytatólagosan progresszív szerveződése. mint amilyen a „tablóba” rendezés volt az egyének szétosztása és a cellás szétdarabolás szempontjából. korrekcióra. hogy fölfedezzék). halmozott dimenzió beillesztését az ellenőrzés és az uralom gyakorlatába. spinx stb. amellyel az ismétlődő. A hatalom makro. Az időbeli szétszóródási összegyűjtik. Folytonosság és kényszerítés formájában biztosítja a növekédést. A fegyelmező eljárásokkal megjelenik a lineáris idő. A második osztályt három sávra bontják: azokra. egységesítő. totalizálva és felhasználhatóan újra megtalálhatók legyenek. szintézist állít fel és totalizál. mint például bant. biztosítja fölötte az ellenőrzést és garantálja felhasználását. pontosabban az idő kezelésének és hasznossá tevésének új módszerével is összefügg.

úgy tetszik. AZ ERŐK ÖSSZETÉTELE „Kezdjük a régi előítélet lerombolásával. mint például „Spanyolország hadseregének félelmetes gyalogságát”. lehetővé tette. a közös Élet Testvéreinél jelent meg először. a sarkokon és kétoldalt a legbátrabbaknak vagy a legügyesebbeknek tartott katonák. zászlóalj.”46 A 17. Az iskolai „program” gondolata. hasznos formában való felhalmozására szolgál. hogy egyénileg használják ki a tüzelés erejét és fordítva. előttük. amelynek nyomán azt hitték. csoportok vagy elszigetelt elemek helyzetváltoztatásának. mivel el tudott érni egy meghatározott célpontig. lassú. az egész közösség üdvözülésre irányuló erőfeszítése az egymást osztályozó egyének közös és állandó versenyvizsgája lesz. A gyakorlás. ebben a tömegben a katonákat főként szolgálati idejük és vitézségük alapján osztották el. amelyek alapegysége a mozgó katona a puskájával. amely soha nem ér véget. amelynek már nem a mozgó vagy mozdulatlan tömeg az alapelve. erődítményként. hanem egy olyan alávetésre törekszik. hanem a felosztható szektorok geometriája. hogy kidolgozzák egyén és csoport helyének. 49 s nem vitás.45 Misztikus vagy aszkétikus formájában a gyakorlás az e világi idő elrendezésének módja az üdvösség megszerzésére. súlyt és tömeget képezve. ha a taktikára akarjuk alkalmazni. hónapról hónapra egyre növekvő bonyolultságú gyakorlatokkal járna. egyszersmind mozgékonyabb lett. hogy olyan gépezetet találjanak fel. később „hadosztály”47-gépféleség lesz. fenntartását. hogy egy bizonyos konfigurációba rendeződjenek és speciális eredményt érjenek el. hogy az így elrendezett idő közvetítésével gyakoroljon hatalmat az emberek felett. s ezek egymáshoz viszonyítva mozdulnak el a helyükről. középen vannak. szakasz. az állások változtatásának az egyik állásból a másikba való átmenet mérlegelt gyakorlatát: röviden. aránylag rugalmas és mozgékony vonalak mentén osztotta szét. amely az egységeket és az embereket kiterjedt. mely több alkotóelemből áll. egy vallásos csoportban. Melyek e változások okai? Vannak köztük gazdasági természetűek: hasznossá tenni minden egyént és nyereségessé a csapatok kiképzését. A közösségi élet és az üdvözülés módszerei voltak talán azoknak a módszereknek a magvai. A mozgásra vonatkozó miden fizikai törvény agyrém. náluk a tanulók autokratikus tökéletesítésévé válik a tanár által. hogy a katonával együtt a . gyorsabb puska érvényre juttatta a katona ügyességét. pontatlan csapatot. a test és az időtartam politikai technológiájának elemévé válva nem a túlvilág felé halmazódik fel. amelyben alig volt lehetőség célba venni vagy célozni. minden katona lehetséges célponttá vált. század óta a gyalogság technikai problémája az. ha oszlopának mélysége növekszik. a csapat testének sűrűségét alkotó legújabbak. a csapat ereje akkor növekedik. hogyan függetleníthetné magát a tömeg fizikai modelljétől. A Nyugat történetében lassan visszájára fordul az értelme.44 Ruysbroek és a rajnai misztika erősen inspirálta. lövedéknek használták vagy falként. amelyek a tudás és a jó magaviselet progresszív megszerzését jelzik. de kollektíven hasznos képességek létrehozására voltak rendeltetve.vallásos eredetű.48 a muskétánál pontosabb. s részben a nevelés spirituális technikáit adták át – nemcsak a klérusnak. A klasszikus korban a finom tagolódások egész játéka figyelhető meg. miközben megőrzi néhány jellegzetes tulajdonságát: az élet idejének gazdaságos beosztására. felfegyverzését. Az egység – ezred. a puska a tömegekre alapozott technika eltűnését vonta maga után egy olyan művészet javára. az aszkétikus élet kínálta egyre szigorúbb gyakorlatok egyre bonyolutabb feladatokká válnak. De ezek a gazdasági okok csak a technikai átalakulás után váltak meghatározókká: a puska feltalálása után. s arra. hanem a bíróknak és a kereskedőknek is: a tökéletesség tétele. amely felé a példaadó tanító elvezet. maximális hatékonyságot biztosítani valamennyi katonának mint értékes egységnek. amely nevelése befejeztéig elkísérné a gyermeket s évről évre. amelyek az egyénileg jellegzetes. A lándzsákkal és muskétákkal felfegyverzett. Ebből fakad az az igény.

Nincs az életnek egyetlen olyan pillanata sem. vagyis társadalmi munka termelőereje. hogy összetett időt hozzon létre. vagy a termelés szintjéhez viszonyítva leszűkíti a termelés térbeli mezejét. A fegyelemnek az alkatrészeket is – a különféle időrendi sorozatokat – kombinálnia kell. hanem a hely. oly módon.minimális mozdulatok. és amelyben mindenkit megszakítás nélkül. irányítanák a katonák gyakorlatozását. amelyben található. s ugyanezekben az udvarházakban fejeződne be. akinek testét úgy edzették. vagy a kritikus pillanatban rövid idő alatt sok munkát mozgat meg … a kombinált munkanap sajátos termelőereje minden körülmények között a munka társadalmi termelőereje. akár széltében. 2. A nagy műhelyekben ugyanígy használják fel a gyermekeket és az aggastyánokat. Ε termelőerő magából a kooperációból fakad. majd kettesével. Guibert a következőképpen jellemzi a katonát: „Felfegyverkezve két láb a legnagyobb átmérője. hogy egy gyalogos csapat a csatában. ugyanakkor egy másik szinten lévő mechanizmus egyik eleme is. Servan egy olyan katonai apparátusról álmodozott. összeilleszthetünk. aszerint az evolúciós szektor és fejlődéstörténeti szekvencia szerint. amelynek hatását az őt alkotó elemi alkatrészek koncentrált tagozódása maximalizálja. hogy valamennyiből az erők maximális mennyiségét lehessen kihozni. hogy a bal oldali a jobb oldalon is megtanulja az alkalmazkodást. a gyerek és az aggastyán olcsó munkaerő. Ez az igény többféleképpen jut kifejezésre: 1.” 51 A test funkcionális csökkentését tapasztaljuk. és hatásának meg kell haladnia az őt alkotó elemi erők összegét: „Akár azért tesz szert a kombinált munkanap az adott esetben erre a fokozott termelőerőre.”50 Így jelenik meg egy új igény. egylábnyi teret foglal el legnagyobb szélességében. a mellkastól a vállig.” 52 A test egy sokszektorú gépezet alkatrészeként tűnik fel. s ha dolgozik. akár mélységében annyi lépésnyi helyet foglal el. ha meg tudjuk különböztetni és más erőkkel kombinálni tudjuk őket. A csapatember mindenekelőtt a mozgékony tér egyik törtrésze. amelyek segítségével helyváltoztatásait végrehajtja. A test derekassága vagy ereje már nem olyan elsődleges változók. s amikor a katonákat külön-külön már megtanították. ebben a manufaktúrában tízéves kortól egészen az . az idő kivonásának és felhasználásának a művészete. az elfoglalt vagy bejárt terek tört részei kerülnek előtérbe. amelyből ne lehetne erőket kihozni. mi több. végezetül biztosítanák a rendet az országban. miközben a hadsereg a határokon harcolna. mert megnöveli a munka mechanikai erőpotenciáját. mozgatnák az újoncokat. felügyelnének rájuk. Az egyes test olyan elem lesz. és kb. Egyesek idejének mások idejéhez kell alkalmazkodnia. mert bizonyos elemi képességekkel ők is rendelkeznek. szükségtelen más képességekkel rendelkező munkásokat alkalmazni. a szabályosság. Ugyanezek a problémák merülnek fel. a jó sorrend. A katonákat kezdetben „egyesével. ez kétlábnyit jelent katonánként minden irányban és jelzi. „Megfigyelik fegyverforgatás közben. amikor közérdekű munkákat végeznének. aztán nagyobb számban …” tanítják. hanem az erők összeállításának művészete is. melyet átfed. amikor a gyerekeknek „katonai udvarházakban” megtanítanák a fegyveres mesterséget. A katonai élet a legifjabb korban kezdődne. mozgathatunk. feltéve. a veteránok utolsó lehelletükig tanítanák a gyermekeket. A fegyelem már nem egyszerűen a testek szétválasztásának. De a testszelvény beillesztését is egy egész együttesbe. ahány sorból áll. az időköz. s csak utána bátorság vagy becsület. akár kitágítja térbeli hatásterületét. az elejétől a végéig. amelyen tagolódik. és optimális végeredménnyel kombinálni. a helyűket változtatva. ehhez hozzá kell számítani egy láb tényleges távolságot közte és az őt követő ember között. de különbözőféleképpen foglalkoztatnának. amely az egész nemzet területét befedné. amelyet mások fölé helyezhetünk. hogy minden porcikája meghatározott műveletek szerint működjék. A katona. amelyet elfoglal. kettesével kell végrehajtaniuk a feladatot. s a fegyelemnek válaszolnia kell rá: gépet kell szerkeszteni. hogy hatékony apparátust kapjunk. amelyek meghatározzák. nincs senkinek a terhére: „A-dolgos emberiség. mondta az angers-i vállalattal kapcsolatban egy pénzbeszedő. az elemi akcióidő. amikor termelő erőt kell létrehozni.

jelzi. Uram. engedelmessége azonnali és vak. minden szintet és minden percet a megfelelő kombinációk alapján megszakítatlanul kihasználnak az oktatás általános folyamatában. s pontot kíván tenni a gyakorlat végére. Az iskola a tanulás apparátusa lesz. Az iskolások idomítása ugyanígy történik: kevés szóval. a parancsnak az a célja. többé-kevésbé mesterséges kód szerint. „57 összefoglalóul elmondhatjuk. Az új módszerben a 360 tanuló mindegyike két és fél órát ír. mert utána több szót is elolvasott. ahol minden egyes tanulót. egymás után kétszer suhint a bottal. bármit parancsolnak neki. hanem a jelzés észlelése és az azonnali válaszadás az előre felállított. egyszersmind az engedelmesség morálját hordozta. míg a tanuló a rosszul ejtett szótaghoz vagy szóhoz nem ér. lelke mélyén vele együtt mondja: ímhol vagyok. a legcsekélyebb haladék is bűn volna”55. sem megfogalmazni. Az Üljetek be felhívásra a gyermekek nagy zajjal ráhelyezik a kezüket a pad lapjára. végül a tanítással. hogy jelezze. apádba szóra a másik lábukat is az első mellé húzzák és palatáblájuk elé ülnek … Fogjátok a palatáblát. hogy egyszerre vonja a tanítóra az iskolások tekintetét és figyelmessé teszi őket mindarra. a tanár egymás után háromszor csap le. s ez elegendő. amelyet jelek szakítanak meg csupán – csengő. . századtól a 19.” A tanuló megtanulja a jelzések kódját és mindegyikre automatikusan válaszol. a parancsolás pontos rendszerét igényli. Ha a tanuló. mely gondosan megméri az erőket.öregkorig segédeszközt talál a tétlenség és a belőle származó nyomor leküzdésére. a bottal jelez … Ha azt akarja jelezni. hogy a kívánt viselkedést beindítsa. amikor bevezették Lancaster módszerét. amellyel a palatábla az előttük levő szögre van akasztva. minden tanulót oktatni akarván a háromórás tanítás keretében. nem kezdi újraolvasni a rosszul ejtett szót. Ez a kombináció. hogy fogjon hozzá.” De minden bizonnyal az elemi iskolai oktatásban a legkörmönfontabb a különböző időrendek összeegyeztetése. A fiatal Sámuel érzései áradnak szét benne. s e parancsok hatékonysága rövidségükön és világosságukon nyugszik. amelyet a Keresztény Iskolatestvérek használtak. A fegyelmező és a fegyelemnek alávetett között jelzőberendezések viszonya létesül: nem a parancs megértése a cél. az engedetlenségnek még a látszata. a palatáblát szónál leemelik a szögről és az asztalra helyezik. „A jelzés első és fő haszna.”54 3. amely a leghalványabb megnyilvánulást és a legkisebb mozgást is kizárja: a fegyelmezett katona „hozzálát engedelmeskedni. szótagot vagy szót. az oktatás komplex óraműve fogaskerékről fogaskerékre épült fel: kezdetben a felügyelet egyszerű feladatával bízták meg a legidősebb tanulókat. A cél a testek elhelyezése a jelek szűk világában. mindegyikre csak fél percet szánhat. A kölcsönös iskola egyik nagy úttörője e fejlődés mértékét említi: „Egy 360 tanulót számláló iskolában a tanító. aki nevén szólítja. A fegyelmezett egyén minden tevékenységét parancsok ritmizálják és támasztják alá. hogy az olvasó olvassa újra a rosszul ejtett betűt. Hogy az olvasót megállítsa. A fogjátok-ra a gyerekek jobb kezüket a spárgához emelik.” 56 Az iskola egy olyan jelzésrendszerrel licitál rá a viselkedések ellenőrzésére. egészen a teljes némaságig. s addig suhogtatja a botját. képzeletében a tanító vagy még inkább magának Istennek a hangját hallja. Még a szóbeli parancsoknak is a jelzésadás elemeiként kell működniük: „Üljetek be a padba. miután megállították. század legelejéig. olvas vagy számol. ugyanakkor a lábukat behelyezik a padba. kitűnően „Jelzés”-nek hívták és gépies rövidségében a parancs technikáját. amelyre abban a pillanatban reagálni kell. „Az ima elmondása után a tanító egyszer jelez a bottal és arra a gyermekre pillantva. vagy a tanulással volt elfoglalva. magyarázkodás nélkül. hogy a fegyelem az ellenőrzött testekből kiindulva az . a tanító szempillantása vagy az a kis faszerszám. A 17. így akárhányszor fel akarja hívni a gyermekek figyelmét. mozdulatok. a két tenyér össze verése. a rendet nem kötelesek megmagyarázni. így végül minden időben minden tanuló vagy a tanítással. akit olvastatni akar. A jó iskolás akárhányszor hallja a jelzést. baljukkal pedig középütt megfogják a palatáblát. majd a tanulás ellenőrzésével. amelyeknek mindegyikéhez egyetlen és csakis egy kötelező válasz kapcsolódik: a betanítás technikája. egyet csap a bottal. menjen vissza néhány szóval. amit meg akar velük ismertetni.

hogy az erők kombinálását biztosítja. egymás közötti kapcsolataik révén hadsereggé állnak össze. harcoltassuk. a polgári zavargások megelőzését célzó fő eszköz gyanánt. organikus (a tevékenységek kódolása révén). nem az alaptörvényekre. négy fő technikát indít be: tablókat állít össze. A diszciplináris test építészete. számomra viszont a tudomány alapja. mely négy jellemvonással rendelkezik: cellás (a tér elosztása révén). hogy a fegyelmező gyakorlat legmagasabb rendű formája. akik a különböző csapatokból bármely csapatot képeznek. végül. mozgassuk őket. körülmények ismerete foglaltatik benne. A 18. az ellenőrzéstől és az egyéni testek gyakoroltatásától kezdve a legbonyolultabb sokaság specifikus erejének felhasználásáig. hogy a háború mint stratégia a politika folytatása. melyet lefestek. hogy a „politikát” ha nem is a háború pontos és közvetlen folytatásaként fogták fel. Megcáfolná azt a közönséges előítéletet. kombinatorikus (az erők összetétele révén). keletkezéstörténeti (az idő felhalmozása révén). mert tényleges erő. manővereket ír elő. mert technika és tudás.”59 Meglehet.”58 Vagy másutt: „Ez a kifejezés (a taktika) … az emberek megfelelő elhelyezkedésének gondolatát idézi fel. amelyekben a különféle erők végeredményét kiszámított kombinációjuk növeli. A politika mint a béke és a belső rend. és bánhat a sokasággal. mechanikája. Ha van stratégiával ható politika-háború sorozat. A mindent elpusztító idő az ő erejét növelné. hogyan parancsoljunk nekik. a kódolt tevékenységekkel meg a kialakított képességekkel olyan apparátusok felépítésének a művészete. sőt maga e tudomány. amelyek mozgásaik. de a társadalomnak megvolt a maga katonai álma. – Az államnak. hanem az állandó kényszerítésekre. A stratégia révén megértjük a háborút mint az államok ellen folytatott politika egyfajta módját. gyakorlatokat szab ki. amely szerint a nemzetek gazdasági és demográfiai erejüket szembeszegezik egymással. hanem az automatikus engedelmességre. nem az eredeti szerződésre. mindig fenyegető kard. akkor van taktikával ható hadsereg-politika sorozat is. „Nemzetivé kell tenni a fegyelmet – mondta Guibert. a katona személyisége. század nagy államaiban a hadsereg a polgári békét kétségtelenül azért garantálta. megmozdulásaik. a taktika pedig úgy érteti meg a háborút a civil társadalomban mint a háború távoltartását célzó elvet. gazdaságtana alakul ki. de ekkor született meg az aprólékos katonai és politikai taktika is.individualitás négy típusát gyártja. hogy a tökéletes hadsereg. Az eszmetörténészek szívesen tulajdonítják a 18. De nem szabad elfelejteni. mely annyira különbözik mindattól. az engedelmes és hasznos csapat. mivel egyedül a taktika helyettesítheti a számot. század filozófusainak és jogászainak a tökéletes társadalom álmát. könnyen irányítható adminisztrációja volna. „taktikákat” vezet be. erős. mivel ezeknek az összegyűjtött ismereteknek kell meghatározniuk a mozgásokat. a helyhez kötött testekkel. amely elhiteti. A taktika. S hogy ezt elérje. de azért is. anatómiája. hogyan állítsuk össze a csapatokat. taktikája arra törekedett. hanem a meghatározatlanul haladó idomításokra. ami hajdan a „háború emberét” jellemezte – ebben az időben specifikálódik. Ε tudásban a 18. de-katonai modellként. hanem egy gép gondosan egymás alá rendelt fogaskerékrendszereire. vagy inkább egy individualitást. „A” katonai – a katonai intézmény. Azokra a terjedelmes gépekre hasonlítana. egyrészt a háború és a csatazaj parancsaira. s nem kétséges. A klasszikus korban született meg a nagy politikai és katonai stratégia. táborok és harcmezők ezredeinek gépezetét műveletek és gyakorlatok végrehajtására beindítsa. „A katonák többségének a szemében a taktika a háború szerteágazó tudományának egyik ága csupán. a katonai tudomány. nem az általános akaratra. feszültségek. s elsősorban nem a természeti állapotra utalt vissza. nem utolsósorban az emberek. a fegyelmezett tömeg. század teoretikusai az egész katonai gyakorlat általános alapját látták. mivel azt tanítja. amelyek rá tudták vetíteni sémájukat a társadalmi testre. fegyverek. hogy a birodalmak az . virágzása ennek a virágzásából. s ezek segítségével működik az államokban a testek és az egyéni erők ellenőrzése. egyszerű. ezen állam ereje ennek az erejéből születne. amelyek nem túl bonyolult rugókkal nagy hatást érnek el. másrészt a béke szófogadó rendjére és csendjére.

4. XIL. . de katonák. oldalukon a fegyelem technikusaival. a csecsemőgondozásból.”60 Nincs messze a napóleoni rendszer. „Discours préliminaire. 56-57. 12 1301. 2. de Guibert: Essai général de tactique. L.. cikkelye. 16. a 9. 1772. de Montgomery: La Milice française. 1924. „hogy a férgek ne terjedjenek”. 51.” Archives nationales. s vele a fenti államforma. A saint-mauri gyár szabályzatának l. 1889. III. 111. mely túléli majd. Más példákat is vehettem volna a gyarmatosításból. s melyről nem szabad elfelejteni. D. E. március 20-i parancs. J. egy a szegényeknek. táblázat. 156.. 507. In: Delamare: Manufactures. sz. akik olvasni tanulnak: egy pad a gazdagoknak. kettős irányjelzést hoz magával: polgárokra és légiósokra. 1783. hogy annyi hely legyen az asztaloknál. coll. es 7. 1759. táblázat. I.. hogy elkerülhető legyen a zavar. 1787. a törvény és a tábor emberei. A római utalás. Navereau: Le Logement et les ustensiles des gens de guerre de 1439 à 1789. I. az angers-i vászongyártás ügyében.) A.202-209. hogy jogászok készítették elő. táblázatokkal. ilyen nagy mennyiségű különböző termék gyártására elegendő kiterjedéssel kell bírnia. Ms. V. amit rendesen a lusták keltenek. hogy a munkaidő alatt ne lehessen semmi zavar a munkások között.” B. a 10-11.elfajzás és a romba dőlés parancsoló törvényének vannak alávetve. Ibid. 3689. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle. 1636. Vö. Vö. Ariès: L'Enfant et la famille. 1808. iskolai és ipari intézményekből veszem a példáimat. f. Vö. L'ordonnance militaire. 238-239.-B. 17.66. Ν. Ph. 15.. alacsonyabb beosztású tisztek is. „Règlement pour la communauté des filles du Bon Pasteur.132-135. 1719. Miközben jogászok és filozófusok a társadalmi test felépítésének és újjáépítésének eredeti modelljét keresgélték a szerződésben. 8. Katonai.14. Ms. Daisy: Le Royaume de France. államtanácsosok”. a Notions synthétiques et historiques de philosophie naturelle bevezetőjében. B. Avant-propos. Memorandum a királyhoz. 5. Geoffroy Saint-Hilaire ezt a kijelentést Bonaparténak tulajdonítja. Synders: La Pédagogie en France aux XVIF et XVIIIe siècles.” XXXVI. valamint G. Vö.) 19. N.199. 1960. Névtelen memoár 1775-ből {Dépôt de la guerre. törvényre és manőverre utal. „ Egy másik rész azoknak. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes. Valamivel korábban Batencour azt javasolta. sz. kijelöljük. „Projet de règlement pour l'aciérie d'Amboise.. A harmadik hely az újonnan jöttéké: „Amikor ismerjük képességeiket. 12. 1913. J. 10. mit mondott La Mettrie.35^41. JEGYZETEK 1. és 6. Vö. ahányan írnak. Dauphin: Recherches sur l'industrie en Anjou. Journal de physique XXX. 6. 13. 1745. hová üljenek” (M. 3. 248-249. III. sz. sz. 5. I. „Reglement de la fabrique de Saint-Maur.” In: Delamare: Traité de Police. Maréchal de Saxe: Mes rêveries. akik latinul tanulnak … Kívánatos. táblázattal.. a rabszolgaságból. amikor látogatást tett Le Creusot-ban: „Egy ilyen szép létesítmény épületeinek.308-313. amely e formációt kísérte. 20. orvosi. de Rochemonteix: Un collège au XVIIe siècle. 7. Vö. szeptember 25. kidolgozták e test egyéni és kollektív kényszerítésének módszereit. hogy az osztálytermeket három részre osszák: „A legelőkelőbbet azoknak. C. de la Salle: Traité sur les obligations des Frères des Écoles chrétiennes. 5. 1965. könyv. J. 11. 1669. A. a katonák. J.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale.-Β.6. In: V. 14. 5. 18. Β. B. 9. Vö. Az 1764.

hogy a hadsereg. Vö. A liège-i. május 14. Codina Meir: Aux sources de la pédagogie des Jésuites. 2701. (gépiratos disszertáció) I. 1716. Ballyt R. 1809. F.21. akkor bírságolható. 1754. 45. és valamennyien a helyükön maradnak. 2. aki 1538-ban memorandumot szerkesztett egy strasbourgi gimnázium megszervezésére. J.-B.160. hogy ott megtanulják „a lovakkal való bánást. a „decurio” megtalálható a bencés kolostorokban. s ha hozzá vesszük az úszást és a birkózást. pour régler l'exercice de l'infanterie. 36. 4. 63-64. a lóugrást. Ms. 1780. cikk. Bulletin de la société d'histoire du protestantisme. Arsenal Ms. 27-28.” 1750.. L. 44. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. Archives nationales F121301. A. Poroszországban negyven éven át dolgoztak rajta. Az M. A segédeik megtekintik a padjaikban lévők palatábláit. mivel mindez erősebbé és ügyesebbé teszi az embert”. sz.181-182. A svéd hadsereg fegyelmének vallásos jellegével kapcsolatban: The Swedish Discipline. és minden bizonnyal az ellenőrzés egysége. Oppenheim gyár szabályzata. 27. 25. a 3. 2. A segédeik palatábláit tekintik meg. 37. Instruction par l'exercice de l'infanterie. 11759. 499-505. Discours politiques et militaires.1. R. Servan terve volt: Le Soldat citoyen. Ε parancsot csengő jelzi. Ms. pl. sz. zwollei. Ordonnance du 1er janvier 1766. azt akarta. valamint: Mes rêveries. cikk. cikk. és Jean Sturmnak köszönhetően. Vö.19-20. Vö. 39. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes. Uo. devenport-i.. 13: segédtanítók.. és szünet nélkül alkalmazták” (Maréchal de Saxe: „Levés gróf d'Argensonnak. 4076. Samuel Bemard: Rapport du 30 octobre 1816 à la société de l'enseignement mutuel. Projet de règlement pour la fabrique l'Amboise. 43. Jegyezzük meg. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. de Guibert: Essai général de tactique. J. 16. aztán a padjaikban levők palatábláit. S. fe| fölemelve. 1828. Grosrenaud: La Corporation ouvrière à Besancon. XXV. Ε. február 15. 1892. S. 12: a palatáblák megmutatása. 1632. táblázat. 22. 32. 8. 2. Projet de règlement pour la fabrique d'Amboise. ez még jobb katonát nevel. ha posztódarabbal. Β.. Ν. In: Hayem: Mémoires et documents pour revenir à l'histoire du commerce. század végén katonai akadémiák felállítását szorgalmazta. 1636. a műlovaglást. 1968. 1770. J. ellenőrzés. A római hadsereg egysége. 41. ha mégis. 11: a palatáblák letörlése: egy kis nyállal törlik le a palatáblákat. írásgyakorlat: … „9: Kezek a térden. 1772.” 34. cikk. F. táblázatokkal. A Közös Élet Testvérei is átvették és átültették pedagógiai szervezetükbe: a tanulókat tízes csoportokra . a tőrforgatást. 1907. 24.-B. 1614. 40. 221. a vallásos szervezetek és a pedagógia között igen bonyolultak a viszonyok. XI. a fegyverek kezelését. 10: kezek az asztalon. Leszögezik. egyetlen egy titkot sem őrizhet meg a maga számára. 7-8. 23. 33. Az M. L. hogy mindez érvényes a darabbérben dolgozókra is. 26. Ordonnance du 1er janvier 1766. A porosz csapatok győzelmét „csak kitűnő fegyelmüknek és kitűnő gyakorlataiknak tulajdoníthatjuk: nem közömbös tehát a gyakorlat megválasztása. de Montgomery: La Milice française. cikk. de la Noue a 16. G. mint a munka. de Boussanelle: Le Bon Militaire. Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. „Règlement de 1743 pour l'infanterie prussienne. Π. 38. 30. Vö. 35. még jobb. Tronchot idézi in: L'Enseignement mutuel en France. és 4. 31. 86. Vö. Ez a keveredés világosan megmutatkozik az inasszerződés néhány kikötésében: a mester köteles átadni tanulójának – munkája és pénze fejében – a tudást. 42. 28. Gerspach: La Manufacture des Gobelins. weseli iskolák közvetítésével. 62. 29. Vö. 249. 21-22.” Arsenal. J. 456.

de Boussanelle: Le Bon Militaire.osztották. Demia: Règlements pour les écoles de la ville de Lyon. amely általánossá tette a puskát. október 30-i jelentés a kölcsönös oktatás társaságának. 57. 55. de Guibert: Essai général de tactique.. 1857 szeptember 25. 1828. 362. Journal pour l'instruction élémentaire 1816. Vö. Vö. május 6. Joly de Maizeroy: Théorie de guerre.. K. 1716. 2. J. 46. de Guibert: Essai général de tactique. amelyet a jezsuiták átvettek kollégiumaik forgatókönyvébe. II. ahogy ezt a kifejezést 1759 óta használták.360. A. de Beausobre: „A háború tudománya lényegében geometriai tudomány … A zászlóalj és a lovasszázad elhelyezése az egész fronton. Ch.. úgy az elszigetelt munkások mechanikai erő-összege is különbözik attól a társadalmi erőpotenciától. Vö. 1967) Marx többször hangsúlyozza a munkamegosztás és a katonai taktika problémái közötti hasonlóságot: „Miként egy lovasszázad támadóereje vagy egy gyalogezred ellenállóereje lényegesen különbözik az egyes lovasok és gyalogosok által elszigetelten kifejtett támadó. április.J. 1850. 1755.-B. L. amely akkor fejtődik ki. amely kiszámítja. sorokkal. 18. 37 csengőszóval. Ordonnance sur l'exercice de l'infanterie. 47. Harvoujn: „Rapport sur la généralité de Tours”. A geometria fontosságával kapcsolatban lásd J. 358. Nagyjából a steinkerque-i csatától (1699) datálhatjuk azt a fejlődést. I. A. 1772. teljes mélységében egy eddig figyelembe nem vett geometria végeredménye. 1772. 54. Ez a régi probléma a 18. 1777. ami három percenként egy csengőt vagy sípszót jelent.. hogy a tanulók több mint 200 parancsot kaptak naponta (nem számítva a különleges parancsokat). rész. 56. A. R. J. fejezet. 2. R. ha sok kéz működik össze egyidejűleg egyazon osztatlan műveletben …”Ibid.137-138. 60. 49. In: P.4.) 50.és ellenállóerők összegétől. de Guibert: Essai général de tactique. Magyar Helikon. Mesnil-Durand). 27. 52. Olyan értelemben. és 24 sípjellel adott parancs.” (Commentaires sur les défenses des places. J. „Discours préliminaire.. P. egyetlen délelőtt 26 szóban adott parancs. ranggal. könyv 4. Marx: A tőke. 58. Ez az az egység.21.) . 48. Tronchot: L'enseignement mutuel en France.11.1. 59. 23 jelekkel. 1772. oszlopokkal. 1770. Marçhegay: Archivés d'Anjou. J. de Guibert: Essai général de tactique. De a decuriót feloldották egy még katonásabb sémába. 1757.307. 53. Samuel Bernard: 1816. de La Salle: Conduite des Écoles Chrétiennes. (Bp.1. 1772. 51. (gépiratos disszertáció) I. Pireh. A.. században gazdasági és technikai okokból új aktualitást kapott. Marx véleményével a polgári társadalom formáiról és a hadseregről (Levél Engels-hez. és a szóban forgó „előítéletet” Guiberten kívül mások is vitatták (Folard.” XXIIIXXTV.. 11. katonai mintát honosítva meg általa.

amely fő funkciójának nem a lefaragást és a megnyirbálást tekinti. egy olyan apparátust. és a felbontás módszereivel a szükséges és elégséges megkülönböztető jegyekig hatol. módosítják azok níechanizmusait. a sorok helyzetét keresztben és hosszában. mivel fegyveres emberek fölött gyakorolják. inkább szétválogatja. a leigázására szolgáló technikák és kihasználására kidolgozott eljárások segítségével. miközben a kényszerítő eszközök a másik oldalon világosan láthatóvá teszik azokat. a normalizáló szankció. gyanakvó. és az utolsó 8 lábra az őrbódéktól. annál inkább hatékony és megelőző jellegű kell hogy legyen. s e kettő kombinációja egy specifikus eljárásban. század legelején Walhausen úgy említi a „helyes fegyelmezést”. mindben tekintet egy fogaskerék lenne a hatalom teljes működésében. Az őrbódék 10 lábra vannak az altisztek sátraitól. Minden . A tökéletes táborban minden hatalmat a szigorú felügyelet puszta mechanizmusa biztosítana. egy olyan hatalom specifikus technikájaként. hogy egyszerűek az eszközei: a hierarchikus felügyelet. A fegyelmezés egyéniséget „farag”. A század előtt húzódó út 51 láb széles . mint a „jó idomítás” művészetét. amely egyébként kétségtelenül jobb lefaragást és nagyobb megnyirbálást tesz lehetővé. mely túlereje folytán bízhat abszolút fölényében. de folyamatos ökonómia módján működik. hogy egyöntetűen és egy tömegben uralma alá hajtaná mindazt. . és egy előre kiszámított. a fény és a látható világ még dadogó tudománya csendesen előkészítette az ember újfajta megismerését. és privilegizált színtere egy olyan hatalomnak. bejáratuk irányát. elterjesztve bennük saját módszereiket. pontosan szemben az első jelzőpóznával. A jogi apparátus sem kerülheti el ezt az alig titkolt inváziót. Sebtében készült mesterséges település az ilyen. ellenkezőleg: azért igyekszik láncra fűzni őket. miközben láthatatlanok maradnak. amelyek iránt a tudománytörténet oly kevéssé lelkesedik. amelyet tetszés szerint építenek és alakítanak át. A fegyelmi hatalom sikere kétségkívül abban rejlik. megkülönbözteti. Ezeknek a „megfigyelőállomásoknak” csaknem ideális modellje a katonai tábor. nem csökkentésüket célozza. akikre irányulnak. a többi egymástól 8 lábra. s ezzel megtervezik az egymást ellenőrző tekintetek hálózatát: „A kiképzőtáborban öt vonalat húzunk. genetikus identitások és kontinuitások. lencsék és sugárnyalábok magas technológiája mellett ott voltak a sokrétű és egymást átszövő megfigyelés kis technikái is. zavaros és haszontalan sokaságát megsokszorozott individuális elemekké „idomítja” – különálló kis sejtek. a vizsgában. Amikor gúzsba köti az erőket. amelyben a megfigyelést” szolgáló technikák hatalmi effektusokat eredményeznek. Ahelyett.1 A fegyelmi hatalom valóban olyan formája a hatalomnak. kombinatorikus szegmensek együttesévé kovácsolja. A testek és az erők mozgásban lévő. ami fölött hatalma van. amely az egyéneket működése tárgyának s egyszersmind eszközének is tekinti. hogy megsokszorozódjanak és felhasználhatók legyenek. az első 16 lábra legyen a másodiktól. de egyben diszkrét. Az új fizika és kozmológia megalapozásában szerepet játszó távcsövek. FEJEZET A HELYES FEGYELMEZŐ NEVELÉS MÓDSZEREI A XVII. szerves autonómiák. amelyek látnak. amely annál inkább intenzív. hanem az „idomítást”. a sátrak számát és megoszlását. amelyben a figyelő szemnek kényszerítő ereje van. olyan szemek. Pontosan meghatározzák az utak geometriáját.2. eszközei alacsonyabb rendűek. A HIERARCHIKUS FELÜGYELET A fegyelmi hatalom gyakorlása feltételez egy olyan berendezkedést.. Mégis ezek árasztják el lassanként az előbbi impozánsabb formákat. A klasszikus korban lassan kialakultak az emberi sokaságnak azok a „megfígyelőállomásai”. Ellentétben a győztes hatalommal. elemzi. Az államhatalom látványos szertartásaihoz vagy a nagy államapparátusokhoz viszonyítva ennek módozatai szerények. A régi és hagyományos négyszögű alaprajzot számtalan terv tökéletesítette. ez a hatalom szerény.

ha megfeledkeznénk róla. amelyet a 18. még általánosabban. úgy. felbontva a test nedveit és szövődményekkel tetőzve a betegséget. egymásba kapcsolódó és részletes ellenőrzést tesz lehetővé. nem is szólva azokról a fegyelmi indokokról.vagy bejutást akadályozó erős ajtót – lassan felváltja a nyílások. milyen szerepet játszik ez az alsóbbrendű. A városrendezésben. a szobák egy folyosóról nyíltak. A katonai tábor azt jelentette a felügyelet alig bevallható mestersége fejlődésében. „hogy az ott tartózkodók ne láthassák egymást”4. hogy osztályuk növendékeinek minden asztalát szemmel tarthassák az étkezés alatt”. amely az általános szem előtt lét alapján működik. végül a szellőztetés és az ágyak levegős elhelyezése azt a célt szolgálja. befolyást biztosítani a magatartásuk fölött. Az a kórház. A hátsó jelzőpózna 8 lábra van az utolsó katonai sátortól. amelyek e megoldás mellett szólnak. kórházak. Az altisztek sátrai szemben helyezkednek el századuk útjaival. Egy egész problematika kezd ekkor kibontakozni: egy olyan építészeté. A felügyelet e végletes aggályoskodásait az építészet ezer. mely zárt és körülkerített – a vastag falat. az épületek formáinak el kell választaniuk a betegeket. Csak akkor találhatnánk nevetségesnek őket. hogy szem előtt legyenek az ott tartózkodók.”2 A tábor egy olyan hatalom diagramábrája. börtönök és nevelőintézetek tervezésében sokáig fennmarad a katonai tábornak ez a modellje vagy legalábbis eszmei alapja: az egymás alá rendelt felületek térbeli láncolata. de egyben nyílásokat biztosítsanak az állandó felügyeletnek. A fegyelmi intézmények kitermeltek egy ellenőrző gépezetet. hogy a káros kipárolgások ne ülepedjenek meg a beteg körül. nem vitás. Eltekintve attól. Az iskolaépület hasonlóképpen a nevelés eszköze lesz. a növendékek ide voltak bezárva egész éjszakára. menhelyek. egy olyan építészetről van szó. hanem egy belső. a ki.átjárók és az áttekinthetőség kiszámított kombinációja. az árnyékszékeket csak félmagasságban fedték ajtók. Az egyszerű régi alaprajzot. a munkásnegyedek. s e terv legapróbb részleteit is rákényszerítette Gábrielre. így alakul ki apránként a kórházépület mint az orvosi ráhatás eszköze: lehetővé kell tennie a betegek alapos megfigyelését a megfelelő ápolás érdekében. a fertőzést megakadályozandó. akár egy sor apró cella. hogy sok tekintetben hasznosak is. éreztetni velük a. hanem anyagiságában is a terápiaeszköze. hogy ezeknek az ablakoknak a látványa csak kellemes lehet. Pâris-Duverney valóságos pedagógiai gépezetnek tervezte az École Militaire-t. az . Az „egymásba emelés” elve. hogy az oda kijelölt felügyelő láthassa a növendékek fejét és lábát. szakmai követelmény: jól felkészült tiszteket képezni. hatalom állandó jelenlétét. az oldalfalak azonban kellően magasak voltak. hogy üvegablak legyen „minden szoba folyosó felőli oldalán mellmagasságtól a mennyezet alatt egy-két lábnyi magasságig.”3 Az étkezőkben magasodott „egy pódium a felügyelők asztalai számára. hogy áthatolhatatlan válaszfalakat emeljenek az egyének közé. kevés tiszteletet ébresztő berendezéssel örökíti meg. és Paris ragaszkodott hozzá. század második felében akarnak létrehozni. erkölcsi követelmény: megelőzni a kicsapongást és a homoszexuafitást.sátor 2 láb távolságra van a másiktól. Az Iskola épületének magának is a felügyelet eszköztárává kellett (válnia. Az egészség követelménye: erős testeket edzeni. A kövek engedelmessé és megismerhetővé tehetnek. egyenlő távolságonként egy-egy tiszti szobát helyeztek el úgy. Négyszeres ok volt tehát arra. a kitöltött és kitöltetlen terek. amit a sötétkamra az optika magas tudománya számára. politikai követelmény: engedelmes katonákat nevelni. melynek bejárata a kapitányok sátrára néz … A kapitányok sátrai századuk útjaival szemben vannak felálítva. és amelyhez annyi tervrajz készült az Hôtel-Dieu másodszori leégése után. . amely az egyének átalakítását célozza: hatni akar a benne lakókra. már nem pusztán csak a nyomorúság és a közeli halál menedékhelye. hogy „minden növendéktől jobbra is balra is legyen egy tiszt”. Bejáratuk a századok felé néz. amely immár nem egyszerűen a látványosságra törekszik (mint a paloták pompája) vagy a külső tér szemmel tartására (mint az erődök geometriája). kiszolgáltatni őket a megismerésnek és az átalakításnak. de hibátlan eszköztár a fokozódó tárgyiasításban és az egyéni magatartásformák egyre részletesebb feltérképezésében..

valamint a munkára és az engedelmességre buzdító vallásos tevékenység. Mégis más. részletekbe menő analitikus osztályozásaik az emberek körül kialakítottak egy megfigyelő-. amelyet kívülről gyakoroltak a felügyelők a kézműves műhelyek fölött. amelyre minden tekintet irányul. mint a munkásai és inasai mellett ott álló mester paternális ellenőrzése. Hogyan lehet ezekben a megfigyelőgépekben alcsoportokra osztani a tekinteteket. Nem azonos azzal. mennyiségére a szerszámok típusára. a magántulajdon és a profit elválaszthatatlan elemét ismerik fel benne. innen adtak ki minden parancsot. Úgy bontotta alegységekre a fórumait.”6 De míg a munkások a céh típusú alkalmazást részesítik előnyben ezzel az új felügyeleti rendszerrel szemben. Mindazon indokok között. mert megbízottak. s így nem nehezedett holt súlyként a fegyelmezendő tevékenységre. amely nemcsak a nyereséget emésztené fel. a munkáltatók viszont az ipari termelés. most már intenzív és folyamatos ellenőrzés van napirendben. a munkások kényszer és elnyomás alatt dolgoznak. gyorsaságukat. és az a központ. amit tudni kell: a tökéletes szem. hogy kiszámított sokféleségükből egységes és folyamatos hatalom eredjen? A tökéletes fegyelmi szerkezet lehetővé tenné. egy kohó vagy egy bánya viszonylatában „a ráfordítás olyan sokrétű. hozzáállásukat. hogy ezáltal növelte termelőtevékenységét. ellenőrök és munkavezetők gyakorolják.amely úgy működött. így tervezte . felügyelők. nem – vagy nemcsak – a termelésre irányul (a nyersanyagok milyenségére. nem fékezte vagy akadályozta. olyan végzetessé válhat a vállalat számára. hanem magát a tőkét is. Ahogyan a termelés szerkezete jelentősebbé és összetettebbé válik. hogy a munkások vagy drágábbak vagy sűrűn hagyják el a manufaktúrát. de ugyanakkor szerves része a termelési folyamatnak. Ezt a problémát kell megoldaniuk a nagyüzemeknek és műhelyeknek. mint egy magatartásvizsgáló mikroszkóp. a szabályzat betartására szorítkozva. század második felében a közszerkezetű épületeknek5 kedveznek. és keményen vagy megvetéssel bánnak velük. itt lepleztek le és bíráltak meg minden hibát. Szakosította és funkcionálissá tette a felügyeletet. meg Ledoux az arc-et-senans-i üzemet: a kör alakban elhelyezett és homlokzatukkal befelé forduló épületek középpontjában magasodott az az építmény. amelyek a 18. amely a munkafolyamat egészére kiterjed. de ugyanakkor elég diszkrét is volt. Nélkülözhetetlenné válik egy erre szakosított személyzet állandó. Az ellenőrök felsőbbséges és parancsolgató modort alkalmaznak. a felügyelet rendőri szervei. amelynek figyelmét semmi nem kerüli el. hanem felöleli az emberek tevékenységét is. nyilvántartó és átnevelő szerkezetet. hogy az egész ellenőrizendő területre kiterjedjenek. Egy üzem. . amely növelte annak lehetséges hatásait. végigvonul egész menetén. hogy egyetlen tekintet állandóan mindent lásson. a termékek minőségére és méreteire). ahol egy új típusú felügyelet alakul ki. és reléket. A felügyelet meghatározott funkcióvá válik. a minőségi ellenőrzés gazdasági feladatai. a munkásoktól elkülönülő jelenléte: „A nagy manufaktúrákban minden sípszóra történik. De a fegyelmező tekintetnek a valóságban szüksége volt áttételekre. ez magyarázza. másrészt olyan funkcióként illeszkedett bele a fegyelmező gépezetbe. kapcsolatokat teremteni közöttük? Hogyan lehet elérni. viselkedésüket. … a legkisebb ügyetlenség is. és mindez közvetlenül érvényesült. amire valóban szükség is van a tömeggel szemben. kétségtelenül szerepet játszik az is. hozzáértésüket. ahogyan nő a munkások száma és a munkamegosztás. hogy ezek kifejeztek egy bizonyos politikai utópiát. tehát naponta megismétlődik. itt tartottak nyilván minden munkafolyamatot. ha észrevétlen marad. és egyben magába gyűjtene mindazt. hogy a legapróbb hiba minden munkadarabon összességében olyan hatalmas sikkasztással érne fel. szinte kizárólagosan egy szigorú geometria eredményeként. A piramis a korformánál is jobban megfelelt két követelménynek: elég teljes volt ahhoz. buzgalmukat. hogy hibátlan hálózatot alkosson – azaz lehetővé tette a hierarchikus lépcsőfokok megsokszorozását úgy. Egy középpont lenne a mindent megvilágító fényforrás. úgy válnak egyre szükségesebbé és nehezebbé az ellenőrzés feladatai. amelyben összpontosultak az igazgatás adminisztratív funkciói.

ki beszélget. tanulópár-vezetőket. az ismeretek elsajátítását a pedagógiai tevékenység gyakorlása révén. ki állt fel a helyéről. felügyelőket. A fegyelmi hatáskörök hierarchizált felügyeletében a hatalom nem birtokolható dologi javak módján. hanem saját mechanizmusaként. alamizsnaosztókat. amelyben működik. A felügyelet meghatározó gazdasági tényezővé válik. Az így meghatározott szerepek két csoportra oszthatók: egyesek gyakorlati feladatokat látnak el (tinta– és papírosztás. jótékonykodás. fecseg vagy zajong az utcán. hogyan kell a tollat tartani. az egész szerkezet az. mert folyamatosan és jórészt csendben működik. az osztályok tevékenységét egységesen szabályozó módszerek hiánya és az ebből következő kuszaság és rendetlenség szükségessé tette az ellenőrzés kiépítését. mint egy sokrétű. amely megsokszorozza hatékonyságát. hogy a hatalom újfajta mechanizmusait kínálja. sőt oldalirányban is ható hálózat. egyetlen sávot sem hagy árnyékban és szüntelenül ellenőrzi azokat. bizonyos mértékig alulról felfelé. egy másik leckefelelős ugyanezeket a feladatokat látja el az olvasás órán. ki mókázik”. ki felejtette otthon a rózsafüzérét vagy imakönyvét. akik nem tanulták meg. aki nem ír. mint egy gépezet. A tanító segítőiként Batencour egész sor „tisztségviselőt” jelöl ki a legjobb tanulók közül: vigyázókat. annak a felügyelőnek. század nagy technikai „találmányai” közé. amelyek egymáson alapulnak: az állandó felügyelet alatt álló felügyelők rendszere ez. Neki köszönhető. hogy „betanítsa az újonnan jötteket az iskola rendje szerint” . aki a többieket és az általános magatartást ellenőrzi. hogy „felügyeljenek a munkásokra és minden munkafolyamatra. ki az. a „családlátogatók” az olyan tanulók iránt érdeklődnek a családoknál. hogy a fegyelmező hatalom „integráns”. akik maguk is ellenőrzéssel vannak megbízva. a tanulók számának növekedése. de lappangó elterjedésének rendkívüli méretei annak köszönhetők. Megszerveződhet úgy is. hiszen mindenütt jelen van.8 Ugyanez a tendencia figyelhető meg az alapfokú oktatás átszervezésében: az ellenőrzés önálló jelleget nyer és része lesz a pedagógiai viszonynak. és ugyanakkor abszolút „diszkrét” is. akik hiányoztak vagy valamilyen súlyos hibát követtek el. ki rosszalkodik a misén. a tízes csoportvezetők felmondatják a leckét és „felírják” azokat.10 A „kölcsönös oktatás” típusa rajzolódik így ki. de a felügyelői feladatokat csaknem minden esetben pedagógiai szerepekkel is megkettőzi: egy tanulásfelelős magyarázza. . tintaosztókat. automatikus és névtelen hatalom. szervesen illeszkedő belső része lesz a gazdaságnak. mint a termelés szerkezetének belső eleme egyben a fegyelmező hatalom specifikus fogaskereke. hogy ki beszélget vagy mormog lecketanulás közben. szerepük az. 9 Néhány évtizeddel később Demia ugyanilyen típusú hierarchiát állít fel. Egyedül a „leckefelügyelőknek” van pedagógiai feladata: kettesével. írásfelelősöket. kijavítja a hibákat és ugyanakkor „felírja a disputában elkövetett hibákat”. halkan olvastatják a tanulókat. s át-meg átszövi olyan hatalmi effektusokkal. A hierarchizált. hogy a felügyelet egyéneken nyugszik. ki illetlenkedik. járulékos alkatrészként. és azon szerkezet céljainak. előimádkozókat. úgy működik. és mindig éber. s végül a kölcsönös és hierarchizált ellenőrzést. feladatai közé tartozik az is. mert igaz ugyan. de úgy működik. leckefelügyelőket. mások felügyeletet gyakorolnak: a „figyelők” felírják. a „vigyázók” feladata „arra figyelni. amelyben egyetlen gépezet három eljárást egyesít: a tulajdonképpeni oktatást. Ez teszi lehetővé a fegyelmező hatalomnak. vezeti a nebulók kezét. A „felügyelők” ellenőrzik az összes többi tisztségviselőt. folyamatos és funkcionális felügyelet kétségtelenül nem tartozik a 18. amely a „hatalmat” termeli és szétosztja az egyéneket ebben a permanens és összefüggő térben. de ugyanakkor. Egy meghatározott és szabályozott felügyeleti viszonyrendszer alakul ki az oktatási gyakorlat gyökerénél: nem kívülről kölcsönzött. A fegyelem egy olyan. mint egy felülről lefelé. családlátogatókat. Az egyházközségi iskolák fejlődése. vallásos szövegek felolvasása ünnepnapokon stb. s tájékoztassák az igazgatóságot minden eseményről” 7. hogy egyszerre legyen abszolút indiszkrét.hogy az rövid időn belül tönkremegy bele”. ez a hálózat „tartja össze” az egészet.). Bár piramis alakú szerkezete egy „főnököt” helyez a csúcsra. nem ruházható át tulajdonként.

minősítik és megfékezik azokat a magatartásformákat. kihallgatták a tanúkat. a beszédet (fecsegés. I Büntetés gyanánt ugyanakkor egy sor rafinált módszer működik és a jelentéktelenebb megszégyenítésekig terjednek. „szigorúan tilos a mesterlegényeket mozdulatokkal vagy másként mulattatni”. amelyeket használtak. mozdulatlanul és néma csendben álltak. … távozáskor el kell zárniuk a termékeket és a szerszámokat. munkamegszakítás). valahányszor nem éri el a megkívánt szintet. a hadseregben egy mikro-büntetőrendszer szabályozza az időt (késés. Parancsnokuk. hogy hibát követtek el. a különbözés. test fölötti uralma az optika és a mechanika törvényei szerint valósul meg. kötelezhető rá. nyalábok. hanem képes megfelelni feladatainak.viszonylatokon nyugvó hatalmat „működtet”. Büntethetővé kívánják tenni a legkisebb magatartásbeli kihágást is. A fegyelmi intézmények létrehoznak egy „infra-büntetőrendszert”. Büntetendő az a meghatározatlan szféra. „tisztességesen és illendően” kell viselkedni. este el kell oltaniuk a lámpákat”. ami megalázhatja. behálózzák azt a területet. A vádlottakat felszólították. a vétségek természetéről és a kiszabott büntetésekről. s arra az esetre. Fegyelmi büntetéssel azt sújtják. mindaz. vonalak. Ez a hatalom látszólag annál kevésbé „testi” minél szakszerűbben „fizikai”. a testi tulajdonságokat („inkorrekt” testtartások. egy tizenhat éves fiatal nemes. saját ismérvei a vétségekre. s a hangos megnyilatkozásokat a kiszámított tekintetek folyamatos mozgásával helyettesíti. az attól való eltérés.”11 Minden fegyelmi rendszeren belül működik egy kisebbfajta büntető mechanizmus. a parancsnok hangosan beszámolt a vétkesek számáról. a tanuló „hibája”. Paulet lovag árvaházában a minden reggel lezajló ítélethozatal valóságos szertartás módján ment végbe: „Minden növendék katonásan felsorakozott. zavarba hozhatja őket: … egy kis” hűvösség. hogy az aznapit hiba . egy megszégyenítés. minden túlkapás és erőszak nélkül. ami kihágás. amelyek viszonylagos semlegességük folytán kívül esnek a nagy büntetőrendszereken. fokok egymásra hatásában. s amikor megszületett a döntés. „Érkezéskor a mesterlegényeknek kölcsönösen üdvözölniük kell egymást. Parancsszavára a csapat gyors menetlépésben megindult és kört alkotott. a létformát (udvariatlanság. amely saját mechanizmusai révén önmagát tartja fenn. saját büntetőeljárásai és ítélethozó fórumai. a hatalom „fizikája”. amely nem felel meg a szabványnak: „hibát” követ el a katona. úgy. közömbösség. egy megvonás. egy kérdés. amelyre a törvények nem terjednek ki. aki Oppenheim úr engedélye nélkül öt percnél tovább távol marad „elmarasztaló minősítést kap egy fél napra”. A tanács a kör közepén gyülekezett. amely nem egyszerűen a bíróság kicsinyített modellje. ernyők. helytelen mozdulatok. „ha egy tanuló nem tanulta meg az előző napi katekizmust. aki nem tanult meg rendesen bánni a fegyverrel. a sor előtt állt. a tevékenységet (figyelmetlenség. Az üzemben. ha valamiről megfeledkezett volna ez a kicsinyített büntetőbíráskodás: tilos „bármit elkövetni. tanácskoztak. a szabály megszegése. hiányzás. s egyszersmind büntetőfunkciót biztosítani a fegyelmező gépezet látszólag közömbös elemeinek is. A porosz gyalogság rendtartása „a lehető legnagyobb szigorral” kezelte azt a katonát. kivont karddal. és legalábbis elvben. ami éreztetheti a gyermekekkel. az iskolában. tisztátalanság) és a szexualitást (szemérmetlenség. engedetlenség). ami kárára lehet Oppenheim úrnak és mesterlegényeinek” 12. a kisebb kihágásokon túl az. A csapat ezt követően a legnagyobb rendben elvonult. illetlenség). „A büntetés szón értendő mindaz. A NORMALIZÁLÓ SZANKCIÓ 1. De a fegyelmező rendszereknek van egy sajátos módszerük is a büntetésre. Hasonlóképpen. szemtelenség). a terek.”13 2. hogy végső soron minden alkalmas legyen a legjelentéktelenebb dolog büntethetők-büntetők alkotta hálózatnak. hogy adják elő védekezésüket. hanyagság. mely valamiféle jogi hatáskörrel rendelkezik: saját törvényei vannak. Hála a felügyelet technikai lehetőségeinek. Minden tiszt jelentést tett csapata elmúlt huszonnégy órájáról. a buzgalom hiánya).

hogy állva vagy térdepelve. hogy azok az első osztályú katonák. arra kell törekednie. és csak újabb gyakorlatok és új vizsga árán juthatnak ismét az elsőbe. amelyeket közvetlenül az igazságszolgáltatás modelljétől kölcsönöztek (bírság. s a legelőnyösebbek és a legkellemesebbek a szülők számára”. s aki három vizsga után nem tud a felsőbb fokozatig eljutni. hogy a kívánt javító hatást a megbánás csak mellékesen befolyásolja. Olyannyira. az inkább közvetlenül az idomítás mechanizmusának eredménye. „akik valamilyen mulasztást vagy renitenskedést követtek el. a tanító megállapítja. tanrend vagy szabályzat ír elő. mert ez azzal a veszéllyel járna. ostor.-B. de La Salle is megmondta: „A penzumok minden büntetés közül a legtisztességesebbek a tanító részéről. pedig szabályzat határozza meg minden szakasz időtartamát. Először is a viselkedések és a teljesítmények minősítését a jó és rossz ellentétes értékei alapján. amelynek a tiszteletben tartását a fegyelmi büntetések szorgalmazzák. megsokszorozott. ellenkezőleg. visszakerülnek az utolsó osztályba”. A tanítónak. Azok mellett a büntetések mellett. Ez a két elemből álló mechanizmus lehetővé tesz néhány olyan műveletet. Másrészt viszont olyan rend. közszemlére a „szamárpadba” kerül. a megsértett törvénynek nem annyira a megtorlása. Az iskolai „igazságszolgáltatás” messzemenően kifejlesztette azt a rendszert. lehetővé teszik. összekulcsolt kezekkel hallgassa meg. Az a rend. ha előtte megnyeri a gyermek szívét” 15. a tilos dolgok egyszerű elkülönítése helyett.nélkül megtanulja és másnap felmondja. hogy a szorgalmasokéhoz hasonló jutalmat kapjanak. a képességek színvonala egy olyan szabályosságra hivatkozik. mint a büntetések. izomorf magával a kötelezettséggel. ha a tanító kénytelen büntetést alkalmazni. hogy visszaszorítsa az eltéréseket. azoknak például. Büntetni annyi. a jó és rossz pontok szférájába kerül. mert a lustákat a büntetéstől való félelemnél jobban ösztönzi az a vágy. „akik nem csinálták meg minden írásbeli feladatukat vagy nem igyekeztek azt jól megcsinálni. megkettőzött megerősítése. valamilyen leírni való vagy kívülről megtanulandó külön feladatot adhatunk”14. mint a büntetőjog teszi. amelyek meghaladnák a képességeiket. Ha . amelyet törvény. a fegyelmi rendszerek előszeretettel alkalmazzák a gyakorlás jellegű büntetéseket – az intenzívebb. mint inkább megismétlése. vagy valamilyen egyéb büntetései sújtható”. Ezen kívül létre lehet hozni egy számokban kifejezett minősítést és ökonómiát. A fegyelmi büntetés. sokkal hatásosabb. kerülnie kell a büntetések alkalmazását. 4. melyek a fegyelmi büntetéseket jellemzik. többször ismételt felkészülést: a gyalogság 1766-os szabályzata előírta. 3. amelyet természetes és megfigyelhető folyamatok határoznak meg: a tanulmányok. összetett jellegű: részint „mesterséges” rend. Tehát alapvetően javítónak kell lennie. ezért. amelynek legalábbis az alapelemeit a hadseregben és az üzemekben lelhetjük föl. hogy semmit nem tudnának megtanulni. Egy állandóan naprakész büntető számvitel lehetővé teszi. néhány jó ponttal megválthatja ezt a büntetést. vagy egy gyakorlat időtartama. egy pozitív és egy negatív pólus között történik a megosztás. amely egyben szabály is. Mint J. hogy „a gyermekek vétkeiből is előrehaladásuk eszköze váljék hibáik kijavítása révén”. hogy a jutalmazások gyakoribbak legyenek. jogi és természeti hivatkozási alapja van. vagy kötelezhető arra. A fegyelmi rendszerekben a büntetésnek kettős. A fegyelmi büntetésnek az a funkciója. hogy megvonják bárki büntetőmérlegét. s a tanító váltópénz gyanánt kisebb értékekkel is rendelkezik. hogy egy kérdés hány pontot ér … Az érdemek meghatározott pontszámmal mérhetők. A fegyelmezésben a büntetés csak egyik eleme a jutalmazás-büntetés kettős rendszerének. Ez a rendszer lép működésbe a fegyelmező nevelés büntető-javító folyamatában. „amennyire csak teheti. zárka). mint betanítani. Az egyházi iskolák tanulóit soha nem irányítják olyan „órákra”. Az egyházi iskolák szerzetesei egész mikroökonómiát szerveztek a kiváltságokból és a penzumokból: „Az érdemek mentességet nyújthatnak a tanulóknak a kirótt büntetések alól … Ha például egyiküknek a katekizmus négy vagy hat kérdését kellene lemásolnia. a magatartás mindenestől a jó és rossz osztályzatok. legalábbis nagy részben.

még sötétzárkával is”. ugyanakkor azonban büntet és jutalmaz is. katonaiak tehát a büntetések is. ha lanyhul a buzgalmuk és egybehangzó kedvezőtlen jelentések azt mutatják. képességeiket. Ennek a hierarchizáló büntetőrendszernek tehát kettős hatása van: osztályozza a növendékeket képességeik és magatartásuk szerint. A „középszerűek” osztálya vörös gyapjúvállpántot visel. valamint állandó nyomást gyakorol rájuk. hogy eltűnjék: „Hogy megítélhessük a megszégyenítő osztályban jól viselkedő növendékek változását”. ezüst vállpánt különbözteti meg.például egy gyereknek olyan büntetésfeladata van. hogy már nem érdemesek az első osztályok besorolására és előjogaira … „. Az első osztályt. hogy mindnyájan alkalmazkodjanak ugyanahhoz a modellhez. az előbbi büntetések alkalmasint a darócruha val bővülnek. és a büntetésnek rendezőfunkciója van. A fegyelmi rendszer az előléptetések puszta variációjával jutalmaz. „az utolsó osztályok tagjai reménykedhetnek benne. ha az osztályban is. hogy az elsőkbe jutnak és azoknak a rangjelzéseit viselhetik. a feladatok és minden fegyelmi előírás pontos teljesítésére”. A rangsorolásnak kettős szerepe van: jelzi az eltéréseket. Ez az osztályozó és büntető felosztás azokon a sűrű időközönként írott jelentéseken alapul. ha egyetemes tanúságtétel bizonyítja. megfelelő egyenruhák tették mindenki szemében nyilvánvalóvá a besorolást. az egyéneket méri meg „valójukban”. a „kiválókét”. ha elvégezték az iskolát. Az ilyen folyamatos büntetőrendszer mikroökonómiaja létrehoz egy olyan differenciálást. s az így elosztott rangokhoz többé vagy kevésbé méltó vagy megszégyenítő büntetések kapcsolódtak.” Ez a számszerű minősítés. A rang önmagában lehet jutalom vagy büntetés. A rendszerezésnek így büntető-. ha jó magaviseletük nem állandósul. azt benyújtja a tanítónak. hogy megváltozott magatartásukkal és előrehaladásukkal méltók lettek rá. egymástól . A következő osztály. Öt. A büntető jellegű besorolásnak arra kell irányulnia. korra és rangra való tekintet nélkül. de az étkezések és a szünetek idejét megszégyenített társaikkal töltik. a „rosszakét”. A katonai főiskolán a „megtisztelő” besorolások egész komplex rendszerét dolgozták ki. „végérvényesen akkor kerülhetnek ki onnan. 5. hogy az idetartozók állandóan el vannak különítve a többiektől. és így tovább. amelyek itt járnak (őrizetbe vétel vagy súlyosabb esetekben börtön). de fogdával vagy térdepléssel is. az engedelmességre. hogy mire lesznek használhatók. barna gyapjúvállpánt különbözteti meg. de egy tíz pontot érő érdemmel rendelkezik. és darócot hordanak”. Hogy mindnyájan egyformák legyenek. Végeredményben tehát a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést. a kiváltság vagy gyalázat jeleként. s a lefokozással és visszaminősítéssel büntet. a kompetenciát és a készségeket. még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza. színvonalukat vagy értéküket. Amikor a fegyelmi rendszer pontos szankciókat szab ki a tettekre. hogy a fegyelmezőrendszerek egymás földes alá rendelik a „jó” és „rossz” egyedeket. a szorgalmas tanulásra és gyakorlatozásra. „a tanulók erkölcsi tulajdonságairól” és „közismert magatartásáról”. amelyet csak hat ponttal válthat meg. kiváltsága. a „jóké”. amikor lehetővé teszi rangok és posztok elnyerését. része az egyének megismerésének. mindnyájan kényszerítve legyenek „az alárendeltségre. a „plusz vagy mínusz osztályzatok állandó aritmetikája azt eredményezi. pipacsvörös és ezüst selyemvállpántra jogosít. amely már nem a tetteket méri. és visszakap négy pontot. büntethető börtönnel vagy őrizetbe vétellel. hasonlóképpen az első osztályok tagjai is alsóbbakba kerülhetnek. Az utolsó osztályt. „úgy. hogy „tisztán katonai alakulatként” kezelik. újra a többi osztályba soroljuk őket és visszaadjuk egyenruhájukat. a büntető rendszer. Mivel csak az érdem és a magaviselet határozza meg a növendék helyét. Mindehhez járult még egy ideig a „megszégyenítő” osztály. a században is elégedettek lesznek velük17. természetüket. abból a szempontból. továbbá minden olyannal. hanem magukat az egyéneket. amelyre külön szabályzatot dolgoztak ki. az előlegek és az adósságok körforgása. hogy megszűnjék. régi osztályukban maradnak. A „megszégyenítő osztály” csak arra való. amelynek a bevezetése hasznosnak látszik. amelyet életbe léptet. „ennek az osztálynak a növendékei az intézményben honos minden büntetéssel sújthatok. hierarchizálja a minőséget.

amely működhet minimális küszöbként. színvonalát. új területfelosztásra kényszerítve őket. hogy a humán tudományok ráépültek a büntetőjogra. amikor az standardizálódik és megjelennek a „normál” főiskolák. hanem egyszerűen a megengedett és a tiltott kéttagú ellentétpárját érvényesíti. amelyet szerényen vagy ironikusan utánozni látszott. Végül meghúzza a különbözőség határát az összes többi különbségen túl. eredetét abban a fegyelmező technikában kell keresnünk. előjogok. nem a büntetőjog mechanizmusait viszi át a mindennapi életbe. megkülönböztet. s nem is ennek az újfajta racionalitásnak a követelményeiből vagy állítólagos humanizmusából. Egyszóval: normalizál. hogy megfigyelhető jelenségek együttese helyett törvények és szövegek corpusára hivatkozik. egy sor igen régi eljárásra támaszkodva a fegyelmi rendszerek maguk hoztak létre egy újfajta büntető működést. ami az abnormitás megengedett szélső értéke (a katonai főiskola „megszégyenítő osztálya”). nem az egyéneket különbözteti meg. Ennek az „értékmércének” a segítségével nyomást gyakorol a hasonlóság megvalósítása érdekében. 18 A felügyelethez hasonlóan és azzal egyetemben a normalizálás a hatalom fontos eszközévé válik a klasszikus kor végén. amely egyszerre hasonlítási és megkülönböztetési alap. legalábbis megduplázni a normalitás fokozatainak variációival. hovatartozások megkülönböztető jegyeit igyekeznek felváltani vagy. azzal. mivel hasznos követelményként és egy megméretés eredményeként beviszi a szabályt képező homogén egységbe az egyéni különbségek egész árnyalatskáláját. A folyamatosan működő büntetőrendszer. hierarchizál. egységesít és kizár. Az a jogi-antropológiai funkcionálás. A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít. nem abból keletkezett. amely a fegyelmi intézmények minden pontján érvényesül és minden fórumát ellenőrzi. megtartandó átlagként vagy elérendő optimumként.világosan elkülönülő műveletet alkalmaz: a tetteket. amelyek egy homogén társadalmi testülethez való tartozást jelölnek. amely nem vezethető vissza sem alapjaiban. hierarchizáló. rangosztó szerepet játszanak. A fegyelmezőrendszereken át felsejlik a Norma hatalma. hanem a tetteket minősíti néhány általános kategória alapján. a Hagyományé. a specialitások megállapítását és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását. vagy legalábbis nem ez a meghatározó. Ez volna a modern társadalom új tövénye? Mondjuk inkább úgy. Megkülönbözteti egymástól az egyéneket ennek az együttes szabálynak az alapján. századtól kezdve csatlakozott a többi hatalomhoz. hogy lehetővé teszi az eltérések mérését. A státusok. megjelenik az ország orvosi karának és kórházrendszerének kialakításában. A fegyelmi intézményekben szinte állandóan ülésező kis törvényszék. amely a normalizáló szankciónak ezeket az új mechanizmusait életbe léptette. hanem az elítélés egyszer s mindenkorra kialakult választóvonalát alkalmazza. Mennyiségi eszközökkel felméri és „értékítéletekkel hierarchizálja az egyének képességét. a Szóé és a Szövegé. A fegyelmi gépezetek kitermelték a „norma büntetőrendszerét”. érvényre jut az ipari termelés eljárásainak és termékeinek szabványosításában. amelyet a modern büntetőrendszer egész történetében fellelünk. egyéni magatartásformákat egy olyan együtteshez viszonyítja. de individualizál is. sem működésében a törvény hagyományos büntetőrendszerére. hogy a 18. amelynek alapvető funkciója. Érthető. nem hierarchizál. így különült el a Törvény hatásköre. . de ugyanakkor önmaguk is osztályozó. amely néha teátrális módon a nagy igazságügyi gépezetet utánozza. teljesítményeket. amelyet fejben kell tartani. Pontról pontra különbözik tehát a jogi büntetőrendszertől. a színvonalak meghatározását. és a követendő szabály forrása. hogy a norma hatalma könnyen érvényesül a formális egyenlőség rendszerén belül. A Norma a kényszerítés alapjává válik az oktatásban. nem egységesít. összehasonlít. amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni. és lassacskán ez hatotta át a nagy külső gépezetet. nem vezethet félre bennünket: eltekintve néhány formalitástól. „természetét”.

A VIZSGA
A vizsga egyesíti à felügyelő hierarchia és a normalizáló szankció módszereit. Olyan
normalizáló tekintet, olyan felügyelet ez, amely lehetővé teszi a minősítést, az osztályozást és
a büntetést. Olyan átlátszósággal veszi körül az embereket, amelyen keresztül
megkülönböztethetők és büntethetők. Ezért vált a vizsga valóságos szertartássá minden
fegyelmi rendszerben. Egyesíti magában a hatalom ceremóniáját és a tapasztalat
megnyilvánulását, az erő demonstrációját és az igazság megállapítását. Nyilvánvalóvá teszi a
fegyelmi eljárások lényegében í tárgyként felfogott egyének alávetettségét és az alávetettek
tárgyiasítását. A hatalmi viszonyok és megismerési viszonyok egymásra rétegződése a
vizsgában válik igazán láthatóvá. Ez is egy olyan újítása a klasszikus kornak, amelyet a
tudománytörténészek árnyékban hagytak. Vizsgálják a vakon születettekkel, a farkastorkú
gyerekekkel, a hipnózissal végzett kísérletek történetét. De ki fogja megírni a „vizsga” sokkal
általánosabb, szerteágazóbb, de egyben meghatározóbb történetét – szertartásaival,
módszereivel, szereplőivel és szerepeivel, kérdéseinek és válaszainak rendjével, osztályzási és
besorolási rendszereivel? Ebben az egyszerű eljárásban ugyanis megjelenik a megismerésnek
egy egész területe és a hatalomnak egy bizonyos típusa. Gyakran beszélnek arról, hogy a
humán „tudományok”, leplezetten vagy deklaráltan, ideológiát hordoznak. De vajon a
technplógiájuk, ez a kis operatív séma, amely annyira elterjedt (a pszichiátriától a
pedagógiáig, a betegségek diagnosztizálásától a munkaerő alkalmazásáig), ez az oly
megszokott eljárás, a vizsga, nem hoz-e mozgásba, egyetlen mechanizmuson belül, olyan
hatalmi viszonyokat, amelyek ismeretanyagot hoznak létre és ismeretszerzést tesznek
lehetővé? A politikai befektetés nemcsak a tudat, a képzetek és a tudni vélt dolgok szintjén
megy végbe, hanem azon a szinten is, amely lehetővé tesz egy bizonyos megismerést.
Az egyik alapvető feltétel, amely hozzájárult az orvostudomány episztemológiai
fejlődésének a megindulásához a 18. század végén, a kórház, mint „vizsgáló,” apparátus
megszervezése volt. Ε vizsgálat legszembe-szökőbb formája a vizitek rituáléja. A 17.
században az orvos még kívülről járt be, s látogatása sok más egyéb – vallási, adminisztratív –
ellenőrzést egészített ki; á kórház mindennapi vezetésében nemigen vett részt. A vizit
lassanként rendszeresebbé, szigorúbbá és főleg kiterjedtebbé vált: a kórház működésének
egyre nagyobb területét ellenőrizte. 1661-ben a párizsi Hôtel-Dieu orvosa naponta egyszer
vizitelt; 1687-ben egy „exspectáns” orvos délutánonként is megvizsgálta a súlyosabb
betegeket. A 18. századi szabályzatok rögzítik a vizit időpontját és időtartamát (legalább két
óra); szigorúan kikötik, hogy egymást váltva naponta végezzék az orvosok, „még húsvét
vasárnapján is”; végül 1771-ben státust hoznak létre egy bentlakó orvos részére, aki „tartozik
a hivatásával járó összes feladatot ellátni, éjjel éppúgy, mint nappal, egy külső orvos vizitjei
között fennmaradó időszakokban”19. A korábbi gyors és alkalmankénti vizsgálatot felváltja a
rendszeres megfigyelés, minek folytán a beteg úgyszólván állandó vizsgálat alatt áll. A
változás két-következményt eredményez: az orvos, aki eddig csak külső elem volt, kezd a
belső hierarchiában fölébe kerekedni az egyházi személyzetnek, amelynek meghatározott, de
alárendelt szerepet jelöl ki a vizsgálati eljárásban; ekkor jelenik meg az „ápoló” kategóriája;
maga a kórház pedig, a korábbi segélyhelyből a képzés és az ismeretszerzés intézménye lesz:
felcserélődnek a hatalmi viszonyok és létrejön egy ismeretforma. A „fegyelmezetten” működő
kórház az orvosi „diszciplína” adekvát otthona lesz, lehetővé téve számára, hogy immár ne
annyira szövegekre és hagyományos szaktekintélyek műveire támaszkodjék, hanem inkább az
állandóan rendelkezésre álló vizsgálati anyagra. Az iskola hasonlóképpen a folyamatos, az
oktatási tevékenységet egész hosszában végigkísérő vizsga apparátusává válik. Egyre
ritkábbak lesznek az olyan disputák, amelyekben a tanulók összemérték erejüket, helyükbe
lép az egyén folyamatos összehasonlítása, az összes többivel, ami lehetővé teszi megmérését
és egyben büntetését is. Az egyházi iskolák szerzetes oktatói úgy rendelkeztek, hogy

növendékeik a hét minden napján dolgozatot írjanak: első nap helyesírásból, másnap
számtanból, harmadnap reggel katekizmusból, este fogalmazásból stb. Ezen felül minden
hónapban egy dolgozat hivatott azok kiválasztására, akik érdemesek rá, hogy a felügyelő előtt
feleljenek.20 1445-től kezdve az École des Ponts et Chaussées mérnökképző főiskoláján évi-16
vizsga volt előírva: 3 matematikából, 3 architektúrából, 3 műszaki rajzból, 2 rajztechnikából,
1 kőfaragásból, 1 fogalmazásból, 1 tervkészítésből, 1 szintezésből, 1 épületstruktúrából. 21 A
vizsga nemcsak minősíti a tanulást, hanem annak állandó faktora is; a folyamatosan
megnyilvánuló hatalom szertartásaival támasztja alá. A vizsga lehetővé teszi az oktatónak,
hogy miközben tudását átadja, tanulóiról is ismereteket gyűjtsön. Míg az inasévek végén tett
mestervizsga a céhek hagyományai szerint egy képesség megszerzését igazolta – a
„mestermunka” arról tanúskodott, hogy a tudás átadása megtörtént -, az iskolai vizsga
valóságos és állandó ismerete csere: biztosítja a tudás átadását az oktatótól á tanuló felé, de a
tanulóról is ismeretet közvetít, amely az oktatónak van fenntartva. Az iskola lesz a pedagógiai
tudomány kidolgozásának színtere. És ahogyan a kórházi vizsgálat, mint eljárás, lehetővé tette
az orvostudomány episztemológiai fejlődésének megindulását, ugyanúgy a „vizsgáztató”
iskola korszaka a tudományként működő pedagógia kezdetét jelentette. Hasonlóképpen a
szemlék és a végtelenségig ismételt hadgyakorlatok kora a hadseregben óriási taktikai ismeret
kialakulását eredményezte, amely a napóleoni háborúk idején már éreztette hatását.
A vizsga egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy
bizonyos formáját és az ismeretszerzésnek egy bizonyos típusát.
1. A vizsga felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával. A hatalom
hagyományosan olyan dolog, amely látható, megmutatkozik, megnyilvánul és paradox módon
erejének forrását épp abból az eljárásból meríti, amellyel kinyilvánítja. Azok, akik fölött
uralkodik, árnyékban maradhatnak; fényt csak a hatalom azon részétől kapnak, amelyet
átruháznak rájuk, vagy épp csak a visszfényében részesülnek egy pillanatra. A fegyelmi
hatalom azonban úgy működik, hogy láthatatlan; azokra viszont, akik alája tartoznak,
kötelező láthatóságot kényszerít. A fegyelmi rendszerekben az alárendelt alanyoknak kell
láthatóknak lenniük. A rájuk világító fény biztosítja a fölöttük gyakorolt hatalom eszközeit. A
fegyelmezés alanyát az állandó szem előtt lét, a bármikor megláthatóság tartja alárendelt
állapotban. A vizsga pedig az a technika, amellyel a hatalom erejének kinyilvánítása vagy
bélyegeinek alárendeltjeire való rásütése helyett az objektiváció mechanizmusába kényszeríti
bele őket. A fegyelmi hatalom úgy nyilvánítja ki erejét a rendelkezésére álló térben, hogy
tárgyakkal manipulál. A vizsga egyenértékű ennek a tárgyiasításnak a szertartásával.
A politikai ceremóniának mindeddig az volt a szerepe, hogy teret adjon a hatalom
szélsőséges, de szabályozott megnyilvánulásának; az erő pompázatos kifejezése volt, olyan
túlzott és kódolt „ráfordítás”, amelyben a hatalom új erőre kapott. Többé-kevésbé mindig
diadalmenetre emlékeztetett. Az uralkodó ünnepélyes megjelenésében volt valami a
felszentelésből, a koronázásból, a győzelmi bevonulásból; még a temetési pompa is a hatalom
magamutogatásának jegyében zajlott. A fegyelmező rendszer saját típusú ceremóniával
rendelkezik. Ez már nem diadalmenet, hanem szemle, „parádé”, a vizsga fényűző formája. Az
„alanyok” itt úgy jelennek meg, mint a tekintet által megnyilvánuló hatalom megfigyelésének
felkínált tárgyak. Nincsen közvetlen képük a főhatalomról, csupán hatását jelenítik meg –
mintegy lenyomatként – pontosan olvashatóvá és engedelmessé vált testükön. 1666. március
15-én XIV. Lajos első ízben tartott katonai szemlét: 18 000 ember vonult fel, „uralmának
egyik legfényesebb akciója” volt ez, amely a hírek szerint „nyugtalanságot keltett egész
Európában”. Évekkel később érmet adtak ki az esemény emlékére. 22 Hátlapján ez a felirat
olvasható: „Disciplina militaris restitua” (A helyreállított katonai fegyelem), körben pedig ez:
„Prolusio ad victorias” (Gyakorlat a győzelmekhez). Jobb oldalon a király, jobb lábával
előrelépve személyesen vezényli a gyakorlatot egy marsallbottal; bal oldalon több sor katona
látható szemből, egymás mögött felállított sorokban; vállmagasságban kitartott karral tartják a

puskájukat, pontosan függőlegesen; jobb lábukkal kilépnek, bal lábfejük kifelé fordul. A talajt
egymást derékszögben metsző vonalak hálózzák be, nagy kockákat rajzolva a katonák lába
alatt, megkönnyítendő a gyakorlat különböző fázisaiban a megfelelő pozíciók elfoglalását. A
háttérben egy klasszikus stílusú épület rajzolódik ki. A palota oszlopai mintegy folytatják a
katonák oszlopait és a függőleges puskák sorait, ahogyan a kövezet kockái is valószínűleg a
gyakorlathoz kirajzolt négyszögeket folytatják. Az épület tetején húzódó balusztrádon a
szobrok táncoló alakokat jelenítenek meg, hullámzó vonalakkal, lekerekített mozdulatokkal,
drapériákkal. A márványt átjáró mozgások egységesítő elve a harmónia. Az emberek viszont
egyforma testtartásba merevedtek, amely sorról sorra, oszlopról oszlopra ismétlődik: ez a
taktikai egység kifejezése. Az architektúra rendje, amely fent felszabadítja a táncoló figurákat,
a földön rákényszeríti a megfegyelmezett emberekre szabályait és geometriáját, ők a hatalom
oszlopai. „Helyes”, mondotta egy nap Mihail nagyherceg, amikor felvonultatták előtte a
csapatokat, „csak lélegeznek”23.
Tekintsük ezt az érmet egy olyan pillanat tanúságaként, amelyben paradox módon, de
sokatmondóan találkozik a szuverén hatalom legfényesebb arculata és a fegyelmi hatalom
jellemző rítusainak kialakulása. Az uralkodó már-már elviselhetetlenül fénylő látványa az
alattvalók kényszerű láthatóságában fordul át. A fegyelmi rendszerek működésében, egészen a
legalsó szintig, a láthatóságnak ez a megfordulása biztosítja a hatalom gyakorlását. A véget
nem érő vizsga és a gúzsba kötő objektiváció korába lépünk.
2. A vizsga besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába. Egész archívumot hagy
maga után, részletes és aprólékos dokumentációt, amelyet a testek és a napok sokaságáról
hántott le. A vizsga nemcsak felügyeleti helyzetbe hozza az egyéneket, hanem a nyilvántartás
hálójába is fogja, vaskos dokumentumkötegek közé szorítja, rögzíti őket. A vizsgaeljárásokat
kezdettől fogva intenzív nyilvántartás és a dokumentumok felhalmozása kísérte. Létrejön egy
„nyilvántartó hatalom”, a fegyelmi gépezet lényeges alkatrészeként. Sok tekintetben az
adminisztratív dokumentáció hagyományos módszereit követi, de saját eljárásai és jelentős
újításai is vannak. Némelyek az azonosítás és a személyleírás módszereire vonatkoznak.
Megoldandó probléma volt ez a hadseregben, ahol meg kellett találni a dezertánsokat,
elkerülni az ismételt besorozást, korrigálni a tisztek által jelentett fiktív helyzeteket, ismerni
minden egyes katona szolgálatait és értékét, pontosan megállapítani az eltűntek és a halottak
mérlegét. Megoldandó probléma volt a kórházakban is, ahol fel kellett ismerni az igazi
betegségeket, eltávolítani a szimulánsokat, követni kellett a betegségek alakulását, ellenőrizni
a kezelések hatékonyságát, felismerni az azonos eseteket és a kezdődő járványokat. S
ugyanilyen probléma volt az oktatási intézményekben is, ahol jellemezni kellett minden
tanuló alkalmasságát, meghatározni színvonalát és képességeit, s megjelölni esetleges·
felhasználhatóságának formáját: „A nyilvántartásnak az a célja, hogy megismerhessük belőle
ott is, amikor szükséges, a gyermekek szokásait, előmenetelét a kegyességben, a
katekizmusban, az irodalomban, az iskolában eltöltött idő szerint, valamint gondolkodásukat
és ítélőképességüket, mindez fel lévén jegyezve belépésüktől kezdve.”24
Ezért alakult ki a fegyelmi egyéniség kódjainak egész sora, melyek lehetővé teszik a
vizsgán megállapított egyéni jegyek egységesítését és rögzítését: a személyleírás fizikai kódja,
a szimptómák orvosi kódja, a magatartások és a teljesítmények iskolai vagy katonai kódja.
Ezek a kvantitatív vagy kvalitatív kódok még nagyon kezdetlegesek voltak, mégis jelzik azt a
pillanatot, amikor először „formalizálódik” az egyéniség a hatalmi viszonyok között.
A fegyelmi nyilvántartás többi újítása ezeknek az elemeknek az egymásra vonatkoztatását
szolgálja, a dokumentumok felhalmozását és sorba állítását, olyan összehasonlító területek
kialakítását, amelyek lehetővé teszik az osztályozást, a kategóriák felállítását, az átlagok
megállapítását és a normák megjelölését. A 18. századi kórházak nevezetesen a lejegyzés és a
dokumentáció módszereinek nagy laboratóriumai voltak. A nyilvántartások vezetése és
osztályozása, egymásra vonatkoztatásuk módszerei, körbeadásuk a vizitek alatt, összevetésük

Az emberről szóló tudományok születése? Valószínűleg azokban a dicsfény nélküli archívumokban keresendő. Kiváltságnak számított az. hogy az egyén (és immár nem a faj) belép a megismerés szférájába. hanem hogy egyéni vonásaival. Az arisztotelészi kérdés kétségtelenül jogos: lehetséges és legitim-e az emberről szóló tudomány? A nagy problémákra talán csak nagy válaszok felelhetnek. elem. hogy specifikus vonásaira redukálják. a kollektív tények jellemzését. A valós létnek ez az írásban való rögzítése már nem a . A fegyelmi szemlélet megfordítja ezt a viszonyt. vagy akár az egész nemzet viszonylatában. adataik eljuttatása a központi szerveknek (akár a kórházban. két korrelatív lehetőség nyílik: az egyén leírható. 3. akár a kórházak egyesített felügyeletének). másrészt létrejön egy összehasonlító rendszer. amelyek minősítenek egy tettet és módosíthatják egy szabály alkalmazását. készségeivel és képességeivel egy tudomány állandó megfigyelése alatt tartsák. a hatalomgyakorlás módszerévé teszi. szabványosítandó. feljegyzések. hanem esetleges felhasználásra készült dokumentumról. mindez szerves része volt annak a folyamatnak. a „dosszié” bekerül a tudományos kommunikáció általános működésébe. századtól kezdve a fegyelmi mechanizmusok térhódításának mértékében egyre sűrűbben válik az egyéni leírások és életrajzi elbeszélések tárgyává. dosszié-összeállítások. és alkalmasak arra. a beteg. az egyének egymástól való eltéréseinek megállapítását és „populációkba” való besorolásukat. az anamnézis. amelyek oly megszokottak számunkra. minél szigorúbb a fegyelmi kötöttség: a gyermek. ahol kidolgozták a testekre. hogy egyéni jellegüket elveszítenék. amely a megismerés tárgya. amit a „klinikai” tudományok címszó alá sorolhatnánk. Ez az új le-írhatóság annál hangsúlyozottabban jelentkezik. az a probléma. napról napra folyamatosan követtek és regisztráltak. úgy is mint megnevelendő vagy átnevelendő. hogy az egyéni vizsgálat minden adata tükröződjék az általános számításokban. kizárandó stb. és viszont. de nem azért. a vizsga mechanizmusai körül. Egy ember krónikája. a betegségek. Ennek az egész nyilvántartási apparátusnak az eredményeként. s egyben a hatalom fogódzója lesz. egy város.az orvosok és a személyzeti vezetők rendszeres értekezletein. egyedi fejlődésével. magatartásokra gyakorolt kényszerítő erők modern összjátékát. A köznapi egyéniség – az egyszerű átlagemberé – sokáig érdektelen volt a leírás számára. Erre az egyszerű ténykérdésre kétségtelenül hétköznapi a felelet is: a nyilvántartási eljárások irányában kell vizsgálódni. amelynek során a kórházakat a fegyelmi rendszernek rendelték alá. hogy a 18. sorsának rendszeresen feljegyzett eseményei részét képezték hatalma egyéb szertartásainak. az egyén. hogy bármilyen általános regiszter alapján el lehessen jutni az egyénig. leszállítja azt a küszöböt. dokumentációs módszereinek egész sorával. amelyek lehetővé teszik az egyéni adatok beillesztését az összesített rendszerekbe anélkül. A szó mindkét értelmében vett jó orvosi „diszciplína” alapfeltételei közé kell sorolni azokat a nyilvántartási eljárásokat is. nyilvántartások. amely lehetővé teszi a globális jelenségek felmérését. épp a maga individualitásában. Az eset itt már nem olyan körülmények összességét jelenti. elemezhető tárggyá válik. a bolond vagy az elítélt a 18. ahol a leírható egyéniség kezdődik. De itt van az a kis történelmi probléma is. Meghatározó jelentőségűek így tehát azok az apró eljárások. gyógyulások és elhalálozások mérlege egy kórház. amely együtt jár a vizsgával. mint a kazuisztikában vagy a jogtudományban. ä csoportok leírását. ha valakit megfigyeltek. értékelhető. megmérhető és másokkal összehasonlítható dolog. a kikérdezés. részletesen leírtak. mozdulatokra. élettörténete. és a leírást az ellenőrzés eszközévé. mint a természetbúvárok az élőlénveket. oszlopok és grafikonok. A vizsga. az eset maga az egyén. Nem emlékműről van már szó az utókor számára. század vége felé megjelenik valami. úgy mint leírható. de nekik köszönhető az emberről szóló tudományok episztemológiai fejlődésének megindulása. osztályozandó. a fegyelmi berendezkedések kialakulása és a testek fölött létrejött új típusú hatalom környékén. hogy az egyedi leírás. minden egyént „esetté” alakít át: Olyan esetté.

amely az egyéni különbséget pertinensnek tekinti. a nagy tettről a titkolt sajátságra. minden egyed gombostűre tűzése egyéni sajátosságai szerint (ellentétben azokkal a ceremóniákkal. megfordul az individualizáció politikai tengelye. amelyek az egyént a hatalom megvalósulásává és tárgyává. melyeknek rendje tükrözi a hatalmi viszonyokat. normális és törvénytisztelő felnőttet akarják individualizálni. a megismerés megvalósulásává és tárgyává teszik. a hosszú száműzetésről a belül rejtező gyermekkor kutatására. amikor a társadalom áttért az egyéniség kialakításának történelmi-rituális mechanizmusairól a tudományos-diszciplináris mechanizmusokra. Egy fegyelmi rendszerben a gyermek erősebben individualizált. a halál túlélését ambicionáló emlékművek és adományok. a hierarchikus felügyelet és a normalizáló szankció kombinált hatása révén. amikor a normális felváltotta az ősit és a mérce a státust. az alapvető fegyelmi funkciók: a felosztás és az osztályozás. nem pedig az ősökre hivatkozó genealógiák által. méretekhez. eltérésekhez és „jegyekhez”. maximálisnak nevezhető az individualizáció a szuverén hatalom oldalán és általában a hatalom felső régióiban. megfigyelés és nem emléket állító elbeszélések révén. milyen titkolt őrület lakozik benne. de a hatalom megváltozott módszerei között. a szertartások. a folyamatos genetikai felhalmozás és a képességek optimális kombinálása. amelyeket egy szóval úgy jellemezhetnénk. az áttérés az epikusról a regényesre. A vizsga. úgy individualizálódnak egyre jobban azok. s inkább az „eltérések”. az a pillanat. vagyis az organikus.heroizálást szolgálja. az erőfölényt bizonyító hőstettek. amelyeknek a feudális rendszer csak egyik példája. kiváltságok és funkciók jelennek meg megkülönböztető jegyeik teljes pompájában). Az olyan társadalmakban. Általa valósulnak meg. az írás politikai funkcióját példázzák. mintsem hőstettek következtében. mint a felnőtt. amikor lehetségessé váltak az emberről szóló tudományok. A diszciplínák annak a pillanatnak a jelei. a maximális idő– és energianyerés. amelyben mindenki saját egyéniségét kapja státusként. hanem az objektiváció és a leigázás módszere lesz. a lovagi tornákról a fantazmagóriákra. . olyan összehasonlító módszerek által. a bolond és a bűnöző hasonlóképpen megelőzi a normálist és a nem bűnözőt. amikor. amelyben statútum köti azokhoz a vonásokhoz. Végső soron a vizsga áll a középpontjában azoknak az eljárásoknak. amelyekben a státusok. a beteg erősebben. mint az egészséges. mint annak a hatalomnak egy modalitását. És míg a „kaland” a legtávolabbi középkortól egészen napjainkig az egyéniség történetét beszéli el. amelyek kijelölik az ember helyét a rokonsági kapcsolatok összességében. Legalábbis az előbbiek felé irányul civilizációnkban minden individualizáló mechanizmus. genetikus és kombinatorikus egyéniség létrehozása. akkor ma azt kutatják. az összefonódó hűségeskük és hűbéri kötelékek megannyi eljárásai egy „emelkedő” individualizációnak. azzal az idővel azonos. mint az egyéni különbségek szertartásos és egyben „tudományos” rögzítése. születések. elemzés vagy gyakorlat részese az individualizáló eljárások ilyen történelmi megfordításának. Az elmebetegek vagy a bűnözők gondosan összeállított életrajza. Az a pillanat. A fegyelmi rendszerben viszont az individualizáció „leszálló”: ahogyan a hatalom egyre névtelenebbé és funkcionálisabbá válik. Minden „pszicho-” előtagú tudomány. akik alája vannak rendelve. az emléket állító ember egyénisége helyébe a mérhető emberét állítva. és ha az egészséges. amelyek jellemzőek rá és mindenképpen „esetet” csinálnak belőle. hogy úgy mondjuk. annál markánsabban jelenik meg az egyénisége a szertartásokban. amelyek a „normára” hivatkoznak. A „név” és a családfa. valóban a hatalom egy új modalitásának megjelenéséről tanúskodik. beszédekben vagy plasztikus ábrázolásokban. a pompa és a szélsőséges költekezés. Minél több itt valakinek a hatalma vagy a privilégiuma. mégpedig felügyelet és nem ceremóniák. mi maradt meg benne a gyermekből. amelyeket elbeszélések örökítenek meg. akárcsak a királykrónikák vagy a híres betyárok eposzai. milyen alapvető bűnt szeretett volna elkövetni. amikor életbe lépett a hatalomnak egy új technológiája és a testnek egy új politikai anatómiája. Általa válnak rituálissá azok a diszciplínák.

Ibid.I.D. Fel kell hagynunk azzal. Francia fordítás: Arsenal. hogy ugyanebben a korban megvolt az a technika is.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. Vö. amelyet a hatalom „diszciplínának”. 27-29. De nem túlzás-e ekkora hatalmat tulajdonítani a diszciplína gyakran aprócska kis ravaszságainak? Honnan tehetnének szert ekkora hatásra? JEGYZETEK 1. De ne felejtsük el azt sem. I. A 17. amelynek egyének az alkotóelemei. a n° 12. Magyar Helikon. Beneton de Morange: Histoire de la guerre. január 5. „elnyom”. század politikaelmélete valóban ennek a sémának látszik engedelmeskedni. Lehetséges. mihelyt a neki alárendelt munka kooperatívvá válik. 1790. J. Β. amely erősebben adminisztratív jellegű és a hierarchiába is szervesebben beilleszkedik: felügyelők. Laulan: L'École militaire de Paris. mint pl. Marx: A tőke. nat. Vö. 6. 11759. 11. valóságot alkot. B. Archives Nationales MM 666-669. 117-118.68-83. az erkölcsi felelősséget a kis tanulócsoportokért. „cenzúráz”. „elfed”. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a kollégiumok szervezetében: sokáig a „tanulmányi felügyelők” viselték. „elfojt”. és 476. 1950. de ugyanakkor olyan realitás is. A Rózsa regéjét ma Mary Barnes írja és Lancelots Schreber elnök váltja fel. J. és a 18. (Bp. az Instruction sur le service des réglements de Cavalerie dans les camgs.17. lásd n° 7-es metszet. Montgommery: La Milice française. „leplez”. 1623. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. 16. hogy bátyjában az École militaire láttán ötlött fel először a Panoptikum gondolata. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. „elszigetel”. 61-64. Ms.27-28. A hatalom valójában alkot. 254. nevezett specifikus technológiája hoz létre. 7. A tőke sajátos funkciójaként a vezetés funkciója sajátos jellemvonásokra tesz szert. 15. J. Főleg 1762 után jelenik meg egy olyan új típusú ellenőrzés. Gyakran hallani. 1809.. I. még a számos szabályzatot. Ch. Az egyén kétségtelenül fiktív atom a társadalom „ideológiai” felfogásában. Réglement pour l'infanterie prussienne. Vö. alfelelősök. Ν. Walhausen: L'Art militaire pour l'infanterie.. hogy annak a társadalomnak a modelljét. Az Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. 364. IV. 1828. 29. Pictet de Rochemont: Journal de Genève. A kereskedő társadalom e szerint úgy jelenne meg. osztályfelelősök. mint különálló jogi személyek szerződéses társulása.. fejezet. tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. 12. 77. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. Κ. Ch. 1716. szept. Ms. Bentham elmondja. függetlenül a tanároktól. 1741. nem a „jó kis Henri” története. Cournol: Considérations d'intérêt public sur le droit d'exploiter les mines. -A mi gyermekkorunk kalandját már a kis Hans viszontagságai mondják el. rész. Enciklopédia. a szerződés és a csere absztrakt jogi formáitól kölcsönözték. Idézi R.156. 1753. 10. könyv. J. 13 és 16-os metszetet. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része. Dupont-Ferrier: Du collège de Clermont au lycée Louis-le-Grand.. 1669. M. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. 23. J. 3. 1967): „A vezetés. 8. Vö. Arch. Az újabb sémákról vö. A XIII14. 1615. „Manufaktúra” címszó.144. 4. 13. A régebbi sémákra vonatkozóan lásd Praissac: Les Discours militaires.B.egy fegyelmi társadalom kialakulásának velejárója. es Dissertations sur les Tentes. 4067. június 29. B. 2. amely az egyéneket egy hatalom és egy megismerés korrelatív elemeivé tette. 5. 11. felügyelet és közvetítés e funkciója a tőke funkciójává lesz. „ 9. 204-205. 14. 1716. A . 1788.

bűnbocsánat-cédulák rendszerét ismerhetjük fel benne.
17. Archives Nationales, MM 658,1758. március 30. és MM 666,1763. szeptember 15.
18. Ennél a kérdésnél utalnunk kell G. Canguilhem alapvető megállapításaira: Le Normal
et le Pathologique. 1966, 171-191.
19. Registre des Délibérations du bureau de l'Hôtel-Dieu.
20. J. B. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. 1828, 160.
21. Vö. L'Enseignement et la diffusion des sciences au XVIIF. 1964,360.
22. Erről az éremről vö. J. Jacquiot cikkét, in Le Club français de la médaille. 1970, IV.,
50-54. 2-es metszet.
23. Kropotkine: Autour d'une vie. 1902,9. A referenciát M. G. Canguilhemtől kaptam.
24. M. I. D. Β.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. 1669, 64.

3. FEJEZET
A PANOPTIKUSSÁG
A 17. század végén a következő intézkedéseket kellett foganatosítani, ha pestis tört ki egy
városban.1
Először is szigorú, térbeli hálóba fogtak mindent: a várost és „vidékét” természetesen
lezárták, tilos volt elhagyni a várost, elpusztították a kóbor állatokat, a várost kerületekre
osztották fel, ahol intendánst ruháztak fel a hatalommal. Minden utcát egy szindikus alá
rendelnek, aki felügyeletet gyakorol; halálbüntetéssel lakol, ha elhagyja az utcát. Kijelölnek
egy napot és mindenkinek megparancsolják, hogy zárkózzék be a házába: halál sújtja azt, aki
kijön. A szindikus sajátkezűleg zárja be a házak kapuit kívülről; magához veszi a kulcsokat és
átadja a kerület intendánsának; ő őrzi valamennyit a karantén végéig. Mindegyik családnak
magát kell ellátnia élelemmel; de a bort és a kenyeret a ház és az utca között felszerelt kis
facsatornákon juttatják el az emberekhez, így mindenki megkaphatja a maga adagját, anélkül,
hogy a szállítók és a lakosok kapcsolatba kerülnének egymással; a húst, a halat és a zöldséget
csigák segítségével, kosarakban eresztik le. Ha mindenképpen ki kell menni a házból,
egyenként mennek ki, kikerülve minden találkozást. Csak a felügyelők, a szindikusok és az
őrségen lévő katonák közlekedhetnek a megfertőzött házak, a holttestek között, meg a
„hollók”, akiket nem sajnálnak odadobni a halálnak; „alacsony sorban élő emberek, akik a
betegeket szállítják, eltemetik a halottakat, takarítanak és sok hitvány és alantas munkát
végeznek”. A pestises város a világtól elvágott, mozdulatlan, merev tér. Mindenkit a helyéhez
szögeznek. És aki elmozdul, fertőzéssel vagy büntetéssel az életét kockáztatja.
Szüntelen a felügyelet. Mindenütt éber tekintet: „A nagyszámú milíciát tisztek és
nemesemberek irányítják”, a kapuknál, a városházánál és valamennyi kerületben őrgárda,
hogy a nép azonnal engedelmeskedjék, s a magisztrátus hatalma abszolút legyen, „s azért is,
hogy őrködjön, ne legyen rendetlenség, lopás, fosztogatás”. A kapuk előtt felügyelők
posztolnak, az utcák végében őrszem. Az intendáns minden nap bejárja a reá bízott kerületet,
tudakozódik, hogy a szindikusok elvégezték-e feladataikat, nem panaszkodnak-e a lakók
rájuk: „a működésükre felügyelnek”. Minden áldott nap a szindikus is bejárja azt az utcát,
amelyért felel; megáll minden ház előtt; az ablakhoz hív minden lakót (ha az udvarban is
laknak, kijelölnek egy utcára néző ablakot, ahol rajtuk kívül más nem mutatkozhat); nevén
szólít mindenkit, egyenként érdeklődik valamennyiük állapota felől – „a lakóknak
halálbüntetés terhe mellett igazat kell mondaniuk”, ha valaki nem jelenik meg az ablaknál, a
szindikus kötelessége megkérdezni az okát: „Ezáltal könnyen fölfedezheti, nem rejtegetnek-e
halottat vagy beteget.” Valamennyi ember a kalitkájába zárva, valamennyi az ablakában, nevét
kiáltva s megmutatva magát, ha kérik – íme, élők és holtak nagy seregszemléje.
Ez a felügyelet állandó nyilvántartást kíván: a szindikusok az intendánsoknak jelentenek,
az intendánsok a városi tanácsosoknak vagy a polgármesternek. A „megszorítás” elején
minden, a városban tartózkodó embert egyenként lajstromba vesznek: rávezetik „a nevét, az
életkorát, a nemét, a társadalmi rangra való tekintet nélkül”: egy példányt kap belőle a kerületi
intendáns, egy másodikat a városháza, egy harmadikat pedig a szindikátus, hogy a napi
névsorolvasást megtarthassa. Bármit észleljenek is a felülvizsgálatok során – halált,
megbetegedést, reklamációt, rendellenességet-, följegyzik, s eljuttatják az intendánsokhoz,
illetve magiszterekhez. Az ő kezükben van az orvosi ellátás; kineveztek egy felelős orvost;
senki más, legyen bár orvos, nem orvosolhat, gyógyszerész nem készíthet gyógyszert,
gyóntató nem látogathat beteget az ő hivatalos, írásos engedélye nélkül, „megakadályozandó,
hogy a magiszterek tudtán kívül bárki is rejtegessen vagy kezeljen fertőző beteget”. A
patologikus nyilvántartás állandó és központosított kell legyen. Valamennyi ember
betegséghez és halálhoz való viszonya a hatalom szervein, nyilvántartásokon és határozatokon

szűrődik meg.
A karantén megkezdése után öt-hat nappal hozzálátnak, hogy egymás után sorban
megtisztítsák a házakat. Kiparancsolják a lakókat; minden helyiségben fölemelik vagy
felfüggesztik a „bútorokat és az árucikkeket”; szagosítóval befújnak mindent, majd miután
gondosan betapasztottak ajtót, ablakot, s .még a kulcslyukakat is betömték viasszal,
meggyújtják a szagosítót. Miközben a szagosító ég, bezárják a házat; mint amikor beléptek,
most is megmotozzák a szagosító embereket, „a ház lakóinak a jelenlétében, hogy lássák,
nincs-e náluk valami, ami bemenetelükkor nem volt náluk”. Négy óra múlva a lakók
visszamehetnek a házukba.
Ez a zárt, a, világtól elvágott, minden pontján ellenőrzött tér, ahol az egyének egy helyhez
vannak szögezve, ahol a legkisebb mozdulatot is ellenőrzik, minden eseményt följegyeznek,
ahol folyamatos írásos munka köti össze a központot a perifériával, ahol a hatalom
megosztatlanul gyakorlódik, folyamatos, hierarchikus alakzatban, ahol minden egyént
állandóan kijelölnek, megvizsgálnak és besorolnak az élők, a betegek és a halottak
csoportjaiba – ebből áll össze a fegyelmező gépezet tömör modellje. A pestisre adott válasz a
rend; funkciója, hogy eloszlasson minden zűrzavart: a betegségét, amely átadódik, ha a testek
összekeverednek; a rosszét, amely felgyülemlik, ha a félelem és; a halál eltörlik a tiltásokat.
Mindenkinek előírja, hol a helye, melyik a teste, milyen a betegsége és a halála, mi a java, a
mindenütt jelen lévő és mindentudó hatalom hatályával, amely szabályosan és
megszakítatlanul tovább osztja fel önmagát, az egyén végső meghatározásáig, meghatároz
mindent, ami jellemzi, ami a sajátja, ami történik vele. A pestis – a keveredés – ellen a
fegyelem a hatalmát érvényesíti, ami nem más, mint az elemzés. A pestis körül megtaláljuk az
ünnep irodalmi fikcióját: a felfüggesztett törvényeket, a szégyentelenül összekeveredő
testeket, az egyént, aki megmutatja igazi arcát, aki levedli szabályszerű azonosságát, a jelet,
amelyről felismerhető volt, egy merőben más valóságot mutatván fel. De a pestisnek megvolt
a politikai ábrándképe is, pontosan az irodalmi fikció fonákja: nem kollektív ünnep, hanem
szigorú felosztás;· nem a törvények áthágása, hanem a szabályzat benyomulása a lét
legrejtettebb zugaiba, a teljes hierarchia közvetítésével, amely a hatalom hajszáleres
működését biztosítja; nem a fölvett vagy lehullott álarcokkal, hanem minden egyes ember
„igazi” nevének, „igazi” helyének, „igazi” testének, „igazi” betegségének kijelölésével. A
pestis mint a rendetlenség valóságos, egyszersmind képzeletbeli formája orvosi és politikai
összefüggésben van a fegyelemmel. A fegyelmező rendelkezések mögött a „fertőzés”, a
pestis, lázadások, bűncselekmények, csavargás, szökések, felbukkanó majd eltűnő,
rendetlenségben élő és meghaló emberek kísértenek.
Ha igaz, hogy a lepra olyan kizáró rituálékat váltott ki, amelyek bizonyos mértékig mintául
szolgáltak, a nagy Elzárás általános formájaként, akkor a pestis viszont fegyelmező sémákat
hozott létre. Az emberek közötti határozott és bináris felosztás helyett megköveteli a
többszörös elválasztásokat, az egyéniesítő elosztásokat, a felügyelet és az ellenőrzés
mélységében való megszervezést, a hatalom fokozását és szétágaztatását. A leprást kivetik, a
száműzetés-bezárás gyakorlata veszi körül; hagyják, hogy belevesszen, mint valami tömegbe,
amelynek egyedeit nem érdemes megkülönböztetni egymástól; a pestiseseket aprólékos,
taktikus hálóba fogják, ahol az egyéni megkülönböztetések az önmagát megsokszorozó,
részeiben egymáshoz illeszkedő, tovább és tovább felosztott hatalom kényszerítései. Az egyik
oldalon ott a nagy elzárás; a másikon a jó idomítás. A leprás és osztályrésze; a pestis és a
feldarabolásai. Az egyiket megjelölik, a másikat elemzik és újra felosztják. A leprás
száműzetése és a pestis helyhez kötése nem ugyanabból a politikai ábrándképből fakad. Az
egyik a tiszta közösség, a másik a fegyelmezett társadalom álma. Az emberek fölötti hatalom
gyakorlásának, viszonyaik ellenőrzésének, veszélyes keveredésük meggátolásának kétféle
módját jelentik. A pestis sújtotta város, amelyet át– meg átsző a hierarchia, a felügyelet, a
tekintet, az írás, a kiterjedt, és az egyéni testekre megkülönböztetett módon ható,

az őrült.). Az ellenfény jóvoltából e toronyban lévő őr előtt világosan kirajzolódnak a foglyok körvonalai a gyűrű celláiban. s mindegyik cellába elhelyezünk valakit. a fegyelmező behálózásnak megfelelő hatalom gyakorlatát terjeszti ki. Hogy jogok és törvények tiszta elmélete szerint tudják működtetni. illetve három funkciójából – bezárás. egyénileg hogyan gyakorolhatunk fölötte állandó felügyeletet. mivel jellemezhető. amint lassan közelednek egymáshoz. s a 19. a nem normális köré rendeződik. hogy megszabadulnak az elzárás helyein található sűrű. Elég. hogy a kizárás terére.mozdulatlanná dermedt város – a tökéletesen kormányozott város utópiája. hogyan ismerhető fel. még napjainkban is. s részben a kórházak. A hatalom egész mechanizmusa. a büntetőintézet. A panoptikumban mindenki a saját helyén van. információ tárgya. egy beteget. a kizárás sémáinak az alapját adja. de ő nem lát. a fékezhetetlen teszi ki). e két. valamint a kényszerítő kijelölés. A teljes megvilágítás és a felügyelő tekintete jobban befog. régi időkből eredő formából tevődik össze. hogy megjelölje. stb. A láthatóság csapda. tökéletesen individualizáltan. Szobája úgy . s hogy ellene beindítsák a kizárás dualista mechanizmusait. de az egyéniesítést alkalmazva a kizárás megjelölésére – ezt teszi általában a fegyelmező hatalom a 19. jól elzárva egy cellában. amely végül is védelmet nyújtott. Ahány ketrec. amely. de az oldalfalak miatt az elzárt nem tud kapcsolatba lépni a társaival. és beengedi a fényt. a lepra képe pedig. normális – nem normális). A „leprást” „pestisesként” kezelni. amelyek saját feladatuknak tekintik a nem normálisok felmérését. de ezek nem összeférhetetlenek. a tornyon nagy ablakok vannak. minden cellának két ablaka van. Az alapelvét ismerjük: gyűrű alakban vesz körül egy épület egy tornyot. A fegyelmező sémák mélyén a pestis képe a zavart és a rendetlenséget idézi fel. de a kapcsolatnak soha nem az alanya. század eleje óta: a pszichiátriai intézet. ha egyetlenegy őrt állítunk a központi toronyba. ellenőrzését és megjavítását. hogy lássák. fegyelmező rendszereket működtet. veszélyes – veszélytelen. amelyeket a pestistől való félelem hívott életre. az egyik befelé néz. Látni fogjuk. az épületet cellákra osztották. nyüzsgő. öt látják. az épület teljes szélességében. a kormányzók meg. hogy szüntelenül lássák és azonnal megkülönböztessék őket. ahol a felügyelő szemtől szembe látja. A fenti lelemény – negatív – következménye. hol kell tartózkodnia. Az egyéni ellenőrzés valamennyi szerve általában kétféleképpen működött: a bináris felosztás és megjelölés módszerével (őrült – nem őrült. miképpen működik a tökéletes fegyelem. egy elítéltet. a csavargó. egészen más tárgyakra alkalmazva a bináris megjelölést és a leprás száműzetését. a fegyelem finom szétválasztásait az elzárás zavaros terében alkalmazni. a kapcsolatok felszámolásával. Az állandó felosztás normálisra és nem normálisra. napjainkig érvényes. a torony ablakaira. Egyrészt „pestisessé” teszik a leprást. az egyéniesítő fegyelem taktikáját kényszerítik a kizártakra. új technika jött létre és intézmények egész együttese. egyszersmind megváltoztassa. a javítóintézet. amelyek lehetővé teszik. század jellemzője. amelyet Goya festett meg és Howard írt le. Különböző sémákról van szó. a másik kifelé tekint. a felügyelt nevelés intézménye. A panoptikus berendezés térbeli egységeket hoz létre. Bentham Panopticon-ja ennek a kompozíciónak az építészeti alakzata. mint a sötétség. másrészt a fegyelmező ellenőrzések egyetemessége lehetővé teszi a „leprás” megjelölését. egy munkást vagy egy tanulót. amelynek során tökéletesen meghatározható a fegyelmező hatalom gyakorlata. ahol minden színész egyedül van. amelyek a gyűrű belső oldalára néznek. Vagyis megfordítják a tömlöc elvét. annyi parányi színház. amelynek minden egyén ki van téve. A pestis (legalábbis a megelőzés állapotában) próbatétel. a megkülönböztető felosztás módszerével (ki kicsoda. és állandóan láthatóan. a pestis állapotáról képzelegtek. egy őrültet. a jogászok el-– képzelték maguknak a természeti állapotot . sötétség és elrejtés – csak az elsőt tartják meg és megszüntetik a másik kettőt. a hatalom elemző felosztási módszereivel megdolgozni a kizártakat egyénekre lebontva. amelynek szimbolikus lakója a leprás (valódi népességét pedig a koldus. nyugtalanul hullámzó tömegtől.

szövetkezés. a környezete. hogy meglepik. Bentham ezért állította fel azt az elvet. Ha az elzártak elítélt bűnözők. a foglyok oldaláról pedig elkülönült és megfigyelt egyedüllét. az ajtónyílás fénypászmája is elárulná az őr jelenlétét. hogy ez az építészeti apparátus olyan gép legyen. a jövőben elkövetendő új bűncselekmények kitervelésétől. ha betegek az elzártak. belülre meg válaszfalakat. s hogy a foglyok a cellájukból még az árnyékát se tudják kivenni az ellenfényben. egy olyan elrendezésben. akár véletlenül odavetődött személy is működtetni tudja a gépezetet: az igazgató távollétében a családtagjai. hogy tengely irányú láthatóságot kényszerítenek rá.5 Mint ahogy közömbös az is. az emberi természet múzeumát bejárni akaró filozófus tudásvágyától vagy azok gonoszságától. hogy épp abban a pillanatban nézik-e. 3 A panoptikum olyan gép. Bármelyik. ki gyakorolja a hatalmat. a sűrű sokaságot. kölcsönös rossz hatástól. a látogatói. amely fogva tartja az egyént. amely többszörös csere színhelye. amelyek derékszögben osztják fel a teret. amely szétválasztja a látni-látva lenni párt: a külső gyűrűben teljesen látható az ember. hogy állandóan hasson a felügyelet. akik örömüket lelik a leskelődésben és a büntetésben. jelen van-e a felügyelő vagy távol. hogy fölösleges legyen nyilvánvalóvá tenni gyakorlását. hogy a tökéletes hatalom arra irányuljon. hogy az elítéltet jó magaviseletre. gyermekeknél nincs másolás. hogy bármikor nézhető hogy ne lehessen tudni. a jel. hanem a testnek. de ennek a szituációnak maguk a rabok legyenek a hordozói. még akkor is. tekintetek összehangolt felosztásában. amelyek révén az uralkodó többlethatalma megnyilvánult. vagyis a hatalom diktálta szituációban tartsák a rabokat. Elérik. nincs verekedés. sok. hogy a rabot szüntelenül egy felügyelő figyeli: kevés.4 Fontos elrendezés ez. Láthatónak: a rab szüntelenül a szeme előtt látja a központi torony magas sziluettjét. a munkát késleltető. hogy figyelik. mert automatizálja a hatalmat és megfosztja egyéniségétől. amelyben gyakorlójától a független hatalom diktálta viszonyok teremtődnek meg és maradnak fenn. mert ténylegesen nincs szükség a megfigyelésre. Minél több a névtelen és futó megfigyelő. még a cselédei is. nem kell összeesküvéstől tartani. mitől elevenedik meg: egy tapintatlan ember kíváncsiságától. anélkül. Valóságos alávetettség születik. amelynek belső mechanizmusai teremtik meg azt a viszonyt. de biztosnak kell lennie abban. fények. közös szökési kísérlettől. a központi toronyból mindent látnak. fecsegés i figyelmetlenség. itt fölöslegesek. Ellenőrizhetetlennek: a fogolynak soha nem szabad tudnia. a rituálé. Gépezet biztosítja a szimmetriahiányt. egymásba mosódó egyének halmaza. annál nagyobb annak a veszélye. A szertartás. egy futó fénysugár. s helyébe az elkülönített egyének gyülekezete lép. kollektív hatásrendszer. hogy a rab ne tudja. mert a lényeg az. Ha munkások. Bentham a felügyelet központi tennének ablakaira lécredőnyöket tervezett. s ennek következményeképpen nyugtalanná teszik a rabot. a jól elkülönített cellák oldalirányban láthatatlanságot jelentenek.minőségét rontó vagy baleseteket előidéző mulatság. az őrültet nyugalomra. gépiesen. lárma. hogy a hatalomnak láthatónak és ellen-őrizhetetlennek kell lennie. de ők maguk soha nem láthatók.. de az épület gyűrű alakja. nincs veszélye a fertőzésnek. ahonnét kémlelik. Következésképp nem sokat számít. A panoptikum az őr oldaláról nézve megszámlálható és ellenőrizhető sokaság. A panoptikum csodálatos gépezet. s az egyik helyiségből a másikba nem ajtók vezetnek. Megszüntetik a tömeget. az egyensúly-nélküliséget.2 Ebből fakad a panoptikum fő hatása: a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát gerjeszti a fogolyban. gyermeki huncutságtól.van elhelyezve. amely a legkülönfélébb vágyakat megvalósítva a hatalom egynemű hatásrendszerét gyártja. S ez a rend garanciája. lopás. a központi toronnyal szemben. a . a felületek. a különbséget. ha ténykedésében megszakított. Ilyen formán nem szükséges az erő eszközeihez folyamodni. a munka . a fiktív viszonyból. hogy ő is látna. őrülteknél az erőszakoskodásnak. hanem zegzugos folyosók: mert a legkisebb zaj. a barátai. Ezért egyszerre sok és kevés. A hatalom alapelve nem egy személyben testesül meg.

hogy fölfedezéseket tegyenek a metafizika területén. bűncselekményük és jellemük szerint.munkást munkára. megnézik. a tanulót szorgalomra. hogy kísérleteket végezzenek az embereken. s minél inkább megközelíti ezt a határhelyzetet. hogy a panoptikus intézményekben milyen enyhe lehet a bánásmód: nincs több rács. ha áttekinthető az elválasztás. a ketrecekbe különféle állatokat zártak. a fertőzés következményei összekevernék a klinikai leleteket. a gyerekeknél osztályozható a teljesítmény (anélkül. dresszírozza vagy újraidomítja az egyént. Laboratóriumi oldaláról nézve olyan gépként használható fel. mindenki mindenre megtanítható. lánc. Pedagógiai ismeretekkel kísérleteznek – különösen azért. hogy tervében inspirálta-e vajon az a menazséria. amelyeket el lehet érni náluk. hogy az ágyak közelsége. megkülönböztetve „lustaságot és önfejűséget” a „gyógyíthatatlan butaságtól”. Bentham nem említi. Különböző büntetésnemeket próbálnak ki a foglyokon. amely tapasztalatokat szerez. minden oldalon széles ablakok nyíltak hét ketrecre (a nyolcadik oldal volt a bejárat). s hogy a Hold valójában sajt. s engedi. a normális fejlődéshez viszonyítva. kiszámítani járandóságukat. összehasonlítani azt az időt. saját alávetettsége alapelvévé válik. s a legeredményesebbeket kiválasztják. De a Panopticon tervében az egyéniesítő. és aki. az egyénekre felosztás pedig a specifikus csoportosítást. módosítja a viselkedést. Lehetővé teszi a különbségek felállítását: a betegeknél meg lehet figyelni mindegyikük tüneteit. annál állandóbbak. ezt tudván. majd húsz-huszonöt éves korukban együvé ereszteni őket. Bentham idejében már nem létezett ez a menazséria. egyesekkel elhitetni. Különféle technikára tanítják meg a munkásokat. és amelyeket szüntelenül megújít: örökre szóló a győzelem. anélkül. jól vannak elhelyezve a nyílások. ellenőrzik.7 Ez a Panopticon kert-oldala. Benthamet csodálatba ejtette. a királyt meg a titkos hatalom gépezete. és hogy teljes bizonyossággal elemezzék azokat az átalakulásokat. hogy kétszer kettő nem négy. olyan vitákra kerülne sor. melyik a legjobb. s e viszonyban két szerepet játszik egyszerre. s ha naponta fizetik őket. amelyek felérnek azokkal a prédikációkkal és előadásokkal. s megállapítják. hogy igaza van-e Helvetius-nak. A Panopticon kitüntetett hely. melyekkel egyszer s mindenkorra rendelkezik. a testetlen felé törekszik. minősítő. A Panopticon királyi menazséria.és osztályozó megfigyelés analóg törekvését találjuk. magáévá teszi a hatalom kényszerítéseit. az ártalmas kigőzölgések. Valamiféleképpen a túlsó oldalra került a hatalom hatásrendszere. A régi „közbiztonsági épületek” nehézkességét. amelynek különböző elemeit nem egy parkban elosztva helyezték el. kijelölhetők a képességek. amelyekre annyi pénzt adnak ki. szigorúan lehet őket osztályozni. ahogy a hagyomány kívánta: 6 középen egy nyolcszögletű pavilon állt. amely alatt előállítják a munkát. az állatot az ember helyettesíti. itt volna végre a jó alkalom. mert lehetővé teszi. A panoptikum akár saját . Akit a láthatóság mezejébe helyeznek. nincsenek súlyos lakatok. ha tizenhatodik vagy tizennyolcadik életévükben fiúk és lányok társaságába viszik őket. felbecsülhetők a jellemek. nincs benne fizikai összecsapás és előre biztos a tét. Ε tényből kiindulva a külső hatalom könnyíthet saját fizikai súlyán. amelyet Le Vaux épített fel Versailles-ban: az első olyan menazséria. elég. a tér analitikus errendezésére való törekvést. mi történik. különböző gyermekeket különböző gondolatrendszerek szerint lehetne fölnevelni. a beteget az előírások betartására szorítsák. a munkásoknál osztályozni lehet mindegyikük képességeit. erődítményszerű építményét így a „biztonságos ház” egyszerű és gazdaságos geometriája váltja fel. amikor azt állítja. hogy újra megvizsgálják a zárt nevelés híres problémáját talált gyermekeken. amelynek első emeletén egyetlen helyiség volt csak: a király szalonja. maradandóbbak a hatásai. követni lehetne „minden megfigyelhető eszme genealógiáját”. Kísérleteznek benne az orvosságokkal és ellenőrzik hatásukat. kényszerítő ereje – az alkalmazási felületre. hogy egymásról másolnának vagy egymást utánoznák). A Panopticon is megközelítőleg úgy dolgozik. mint valami természetbúvár. hogy spontán működjenek rajta: magáévá teszi a hatalom diktálta viszonyt.

a halált hordozza. tanítókat. ha az egyének olyan sokaságával van dolgunk. a koldusok és a semmirekellők megdolgoztatására is. A panoptikus sémát mindig felhasználhatjuk. . ez nem vitás. folyamatosan megítélhetné őket. módosíthatnak viselkedésükön. Egyébként az igazgató. eszközeinek és a közbelépés módozatainak meghatározásáé. hogy tökéletesedjék a hatalom gyakorlása. aki engedte. miközben megsokszorozza azokét. az élet-halál egyszerű dualizmusához vezet: ami mozog. Alkalmazható – szükséges módosítások mellett -”minden intézményben. amellyel hatalmi viszonyok határozhatók meg emberek mindennapi életében. Eredményesen és mélyen hatol az emberi viselkedés mélyére. súrlódástól. a bűn elkövetése előtt hat. művezetőket. semmit nem lehetne előre elrejteni. hogy soha nem lép fel. hogy közel két évszázadon át milyen nagy hatást tett a képzeletre. „Sorsom. elrekeszt. a hierarchikus szervezésé. Ez többféleképpen lehetséges: mivel csökkentheti azok számát.mechanizmusainak ellenőrző készülékét is létrehozhatja. akárcsak a legyőzendő rossz. a tanulók oktatására. A pestis sújtotta város és a panoptikus intézmény között nagy a különbség. mindenütt jelenlevővé és láthatóvá teszi magát. Sokféleképpen alkalmazható: a foglyok megjavítására szolgál. az őrültek őrzésére. Gyakran megtették a tökéletes elzárás utópiájának. az egyének egymáshoz viszonyított felosztásáé. aki be van zárva ebbe az építészeti együttesbe. ahol nem túlságosan nagy kiterjedésű tér keretei között kell felügyelet alatt tartani egy bizonyos számú embert”9. Mivel minden percben megengedi a közbeavatkozást. ami egyszersmind a tökéletes társadalom. Mivel ilyen körülmények között abból fakad az ereje. A Panopticon közepén váratlanul felbukkanó felügyelő egyetlen szempillantással megítélhetné. Ez a különbség a másfél évszázad alatt lezajlott fegyelmező terv átalakulásait jelzi. új fogaskerékrendszereket hoz létre. egy időre megteremti az ellenvárost. kínzásokkal tetézett börtönökkel szemben. ahol ez a hatalom gyakorlódik. A romos. a hatalom minden előrenyomulása után megnövekszik és állandósul a tudás. Központi tornyában az igazgató valamennyi alárendelt alkalmazottját kémlelheti: ápolókat. . hogy a fertőzés elharapódzék. börtönökben lehet működtetni. vajon nincs maga is szorosan hozzákötve? A inkompetens orvos. akiken gyakorlódik. elvonatkoztatott működését mint tisztán építészeti és optikai rendszert mutatja be: voltaképpen a politikai technológia alakzata. és megismerendő tárgyakat fedez fel minden olyan területen. a hatalom központjainak és csatornáinak elrendezéséé. egymáshoz kapcsolódó hatások mechanizmusát hozza létre. A Panopticont ezzel szemben a működés általánosítható modelljeként kell értelmeznünk. a Panopticon a kegyetlen és tudós ketrec megjelenítése. s az állandó erkölcsi nyomozás még a hiba. és megölik azt. az ő sorsukhoz kötődik. iskolákban. műhelyekben. a munkások felügyeletére. minden akadálytól. a tévedés. mondja a panoptikum főnöke. akikre valamilyen feladatot vagy viselkedést akarunk rákényszeríteni. önmagában zárt intézményként mutatja be a Panopticont. általa jobbnak ítélt módszereket kényszeríthetne rájuk. ideális működést szab ki. amelyeket Piranese metszetein is láthatunk. a bizonyíték rá. Hogy napjainkig oly sok tervbe vett vagy megvalósított változatot inspirált. egy mód. ami mozog. De a Panopticont nem szabad álombeli épületként értelmezni: az ideális formájára visszavezetett hatalom mechanizmusának diagramja. de a betegek gyógyítására. orvosokat. amely végül is. s őt magát is könnyen ellenőrizhetnék. hogyan működik az intézmény. ellenállástól.” 8 A Panopticon mintegy a hatalom laboratóriumaként működik. minden kötelékkel. Bentham különleges. amit csak ki tudtam találni. hálóba fog. akik gyakorolják. emberektől nyüzsgő. amelyei el lehet és el is kell választani minden specifikus felhasználástól. a pipogya börtönigazgató vagy műhelyfőnök lesz a járvány vagy a felkelés első áldozata. spontán és csendben gyakorlódik. Alkalmazásaiban lehetővé teszi. mozdulatlanná tesz. őröket. A testek térben való meggyökereztetésének egyik típusa. melyet a kórházakban. Az egyik esetben kivételes helyzet adódik: különleges rossz ellen lép föl a hatalom. Mert az építészeten és a geometrián kívül egyéb fizikai eszközt nem alkalmazva közvetlenül hat az .

hogy az „eladdig példátlan mennyiségű” hatalom révén megszerezzük „a kormányzás új. A panoptikus elrendezés nem egyszerűen csukló. A^pestises város a kivételes fegyelmezés modelljét nyújtotta: tökéletes. a kórházak. A Panopticon-nak ezzel szemben a felerősítés a szerepe. a hatalom gépezete és egy funkció között cserét biztosító szerkezet. követelményeivel és nehézkességével ne telepedjék rá. gazdaságosságot biztosít (anyagban. hogy bármilyen funkcióban integrálódjék (nevelés. a gazdasági élet fejlesztéséről. a halál hatalmával szemben a pallosjog aprólékos gyakorlatát állították fel.11 Mindezt tetézi. ahol alkalmazzák”10. össze-bogozás helyett kioldani a szegényeket sújtó törvények gordiuszi csomóját. megőrizni az egészséget. szigorú kényszerítésként vagy súlyként illeszkedik az invesztált funkcióhoz. az oktatás növekedéséről. Mód arra. állandó jelenlétet: láttuk. hogy egy felügyelő egyetlen szempillantással ellenőrizze a különböző egyéneket. A politika rendjének „Kolumbusz tojása”. amelyet képes átadni minden intézménynek. az egyének megjelenésére szolgáló sötétkamraszerűség átlátszó épület lesz. amely a panoptikus· gépezetnek köszönhető. az üzemek. büntetés). ahol az egész társadalom ellenőrizheti a hatalom gyakorlását. elterjeszteni a műveltséget. sziklaszilárdan megalapozni a gazdaságot. Ténylegesen képes rá. vegyes mechanizmust hozzon létre. „szellem fölötti hatalmat ad a szellemnek”. lehetővé teszi mindenkinek. Röviden. a börtönök. egyszersmind e funkció működtetési módja a hatalom viszonyai által. körmönfont jelenlétével éri el. valamennyi jellemző vonását megőrizve és megtartva szándékoznak elterjeszteni a társadalom egészében. de épp ellenkezőleg. az élet legegyszerűbb kifejeződésére fokozta le. könnyítsen rajta? A hatalom melyik intenzitásnövelője lehetne egyszersmind a termelés megsokszorozója? A . könnyűszerrel alávethető a véletlenszerű és szakadatlan ellenőrzésnek: s nem csupán a kijelölt ellenőrök. mint a fegyház. hanem a közönség részéről is. A panoptikusság képes „megreformálni az erkölcsöt. legyen bár. hogy ne zavarja az előrehaladást. könnyíteni a közterheken. hogy szorosan hozzákapcsolódva felfokozza ezt a funkciót. hogy ez a gép úgy van elképzelve. Következésképp nem kell félni. a gazdasági élet fejlesztéséről. úgy jár el. időben). zsarnoksággá fajuljon: a fegyelmező eljárást demokratikusan ellenőrzik majd. személyzetben. miközben tulajdon fogásait ő is szaporítja. hogy a legjelentéktelenebb felügyelőt is ellenőrizze. s mindezt egy egyszerű építészeti eszmével”. hogy zártsága nem zárja ki a külső. hogyan működnek az iskolák. gondosan elzárva. a halált hozó betegséggel szemben a hatalom a halál szüntelen fenyegetését szegezte szembe. hiszen szüntelenül hozzáférhető lesz a „világ nagy ítélő-széki bizottsága számára”12. legyen. az a küldetése. az oktatás kiterjesztéséről. hanem önmagában. megszakítatlan működése és automatikus mechanizmusa révén biztosítja az eredményességet. s ezenközben kitalálhatja a felügyelet gyakorlásának módját. amelyben a hatalom (és a tudás) viszonyai pontosan. Hogyan lehetne megerősíteni a hatalmat oly módon. de abszolút erőszakos. hogy a központi toronyban bárki gyakorolhatja a felügyelet funkcióit. minden részletükben illeszkednek az ellenőrizendő eljárásokhoz. megelőző jellege. A nézésre szolgáló gép. nem öncélúan akarja gazdaságosabbá és eredményesebbé tenni.egyénekre. A panoptikus séma az intenzitást növeli a hatalom bármelyik apparátusában. hogy a hatalom megnövekedése. hanem a hatalom viszonyainak működtetési módja egy funkción belül. A panoptikum. a társadalom bármelyik tagjának joga lesz eljönni és saját szemével látni. hogy általánosított funkcióvá. terápia. hogy megnőjön e funkciók eredményessége. a közerkölcs szintjének növeléséről: növekedésről és bővítésről. s nem is a fenyegetett társadalom azonnali üdvössége céljából: a társadalmi erők megszilárdításáról van szó – a termelés növeléséről. hogy a hatalom gyakorlása nem kívülről. termelés. A panoptikus sémát. Valójában minden panoptikus intézmény. kiválósága abban a nagy erőben rejlik. közvetlen arányosságot állítson fel a „többlethatalom” és a „többlettermelés” között. fő eszközét …. új erőt önteni az iparba. a hatalmat nem magáért a hatalomért vezeti be. amely elmésen úgy van elrendezve.

A másik véglet a panoptikusság. s melyek a láthatóvá tevés. amelynek tárgya és célja nem a fensőbbség viszonya. A híres. a jezsuiták mintakollégiumai. nagy műhelyekben – kidolgozott fegyelmezési módszerek. hatalmas és tudós toronyban Bentham talán a tökéletes fegyelmező intézményt akarta megtervezni. elnagyoltan. de azt is meg akarta mutatni. amelyek teljes körű alkalmazását csak a pestises város korlátozott és átmeneti szintjén képzelték el. A király teste. felfüggeszti az időt. a szabálytalan testek. másnemű erőikkel. hanem azokban a testekben. A fegyelem általánossá vált a klasszikus kor folyamán. Az egyik véglet a fegyelemblokád. az alkalmi intézkedés vagy egyedi modell helyét általános formula veszi át. ravasz kényszerítések terve egy eljövendő társadalom számára. Bizonyíték rá a fegyelmező intézmények megnövekedett száma. hogyan lehet a fegyelmezési eljárásokat „kiengedni elzártságukból” és a társadalom egészében kiterjedten. amelyek a felosztásokat. Bentham ábrándjaiban mindenütt jelenlevő és mindig éber gépezethálózatként bukkannak fel. A kivételes fegyelem sémájának tervétől az általánossá vált felügyeletig tartó mozgás egy történelmi átalakuláson alapul: a 17. amelynek a hatalom gyakorlatát kell kibővítenie. nem folyamatos formákon kívül funkcionál. részleteikkel. vagy mások közvetítésével. miképpen növelhetné a társadalom erőit. a panoptikusság területe az alsó régió. térbeli viszonyaikkal: oly mechanizmusok. mélyebb folyamat legjobban . a társadalom peremén kívül felállított zárt intézmény. Orániai Vilmos vagy Gusztáv Adolf protestáns és ájtatos hadseregének jellegzetes szabályzata átalakult Európa valamennyi hadseregének szabályzatává. s kialakult az. A klasszikus kor meghatározott és többé-kevésbé zárt helyein – kaszárnyákban. anyagi és misztikus különös jelenlétével. a tengerészeti és katonai kórházakban végrehajtott rendcsinálás sémául szolgál a 18. A panoptikusság egy új „politikai anatómia” általános alapelve. megszakítás nélkül szövik át a társadalmat. De a fegyelmező intézmények elterjedése csak egy a többrétű. többrétűén. és a 18. a fegyelemgépezet: funkcionális elrendezés. ha a parancsoló hatalom gyakorlásához kötődő. azzal az erővel amelyet vagy ő maga fejt ki. Sturm iskolái után az iskolai fegyelem általános formáit rajzolják ki. hogy a hatalom termelő növekedését csak akkor lehet biztosítani. Az elmélet szintjén Bentham a társadalmi test és e test egészét átszövő hatalmi viszonyok elemzésének egy másik módszerét határozza meg. végletesen szemben áll a panoptikusságot meghatározó hatalom új fizikájával. szériákat. megszünteti az érintkezést. erőit növelvén. hogy mindinkább a társadalmon belül kap helyet: a sziget. átlátszó és bejárható ketrecben. melyek hiánytalanul. többrétű mozgásukkal. amit. megszaporodtak a társadalom egészében. könnyebbé. század valamennyi kórházi újraszervezésekor. A panoptikus elrendezés adja meg ennek általános képletét. egészen a legapróbb részletekig folyamatosan működjék. gyorsabbá. hogy elkobozná vagy lefékezné őket? A panoptikum megoldása erre a problémára az. s főképp az. a lajstromba vétel. testek és erők alávetésének eljárását a gyakorlat szempontjából. s benne a hatalom benthami fizikája jelenti az állandót. a megkülönböztetés és az összehasonlítás eszközeit használják: viszonyokon alapuló. Egy elemi és könnyen átruházható gépezet szintjén programozza a fegyelmező mechanizmusoktól át meg átszőtt és átitatott társadalom alapműködését. amelynek maximális intenzitása egyáltalán nem a király személyében rejlik. többszörösen érvényesülő hatalom fizikája. az eltéréseket elemzik.hatalom. és a magas. ez az egyre nagyobb felületet befedő hálózat. hanem a fegyelem kapcsolatai. anélkül. többféleképpen működtetni. fegyelmező társadalomnak hívhatnánk. kombinációkat elemeznek. hogy lehatolva a társadalom alapjáig. negatív funkciók felé terelve: álljt mond a bűnnek. amely a fejedelem személyével takarékoskodva a hatalom hasznosságát értékeli fel. ha egyrészt lehetőség van arra. * Felrajzolódott a fegyelem két képe. másrészt pedig akkor. század folyamán a fegyelmező berendezések fokozatosan elterjedtek. hatékonyabbá tennie. kollégiumokban. erőszakos. a kitüntetett hely. amelyeknek individualizálását épp ezek a viszonyok teszik lehetővé. hirtelen. Betancour vagy Demia iskolái.

hogy csökkentené átütő erejét. hogy a hadsereg ezentúl ne mint véletlenül összeverődött tömeg létezzen. ahol működnek. tisztátalanságot. hogy közömbösítsék a veszélyt. Az iskola arra törekszik. Kezdetben azt kívánták tőlük. hogy növelje a rátermettséget. buzgóságukról. a tudás átadásához. marginális helyzetükből. megélhetésük gondjai miatt s mivel ők maguk is neveletlenek. kiszélesíti a támadási frontokat. a gyorsa– -ságot. de egyre inkább a végső cél szolgálatába állítja a viselkedést. az elzárás vagy a visszavonulás formáiról leválnak. szüntessék meg a sokaság csődületeiből adódó kellemetlenségeket. hogy valamelyik fő. növeljék meg az egyének lehetséges hasznosságát. S ebből adódik az is. A fegyelmező módszerek egyre inkább a hasznos egyéneket gyártó eljárásokként működnek. a masszív és tömény fegyelmező módszerek az ellenőrzés rugalmas eljárásaira bomlanak fel. megnöveli az ellenállást stb. a fensőbbség tiszteletben tartásának. tolvajlást. és „szabadon” áramoljanak. főleg. hogy kiszabadulnak a társadalom peremén levő. még mindig erkölcsileg neveli a magatartást. miközben továbbra is a szabályzatok betartásának. hogy parányi társadalmi obszervatóriummá váljék. illetve a keresztény elemi iskolák kifejlődését negatív indokokkal támasztották alá. hiszen nekik maguknak sem volt részük benne”. mint hogy feléljék az Hôtel-Dieu Kórház készleteit”13. a vezeklés. kifejlesztése”. Márpedig a forradalom kezdetén az elemi iskolai oktatás számára előírt cél. anélkül. a lopások vagy a pazarlás meggátolásának a módja. Ä 17. a szülők ellenőrzését is lehetővé kell tenniük. egy gazdasági rendszerbe az erőket. A fegyelmező mechanizmusok kirajzása. hogy a társadalom legfontosabb. hanem mint az erők felértékelését önmagából merítő egység. nem tudnak jó nevelést közvetíteni. Végül ebből ered a 18. a kizárás. s ez három fő bajt von maga után: nem vesznek tudomást Istenről. akik „másra sem jók. egy gépezetbe illeszti a testeket. 1. legtermékenyebb szektoraiban gyökerezzenek meg. hogy kilépjenek a zárt erődítményekből. tehát a profitot. a „helyes szemmérték. mellékellenőrzések udvarát fejlesztve ki körülöttük. tudakozódniuk kell életmódjukról. nem rendelkezvén a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel. és a közrendet megsérteni mindig kész csirkefogók bandáinak létrejöttét. ez kétségtelen. században a vidéki iskolák. A keresztény iskolának így nemcsak egyszerűen engedelmes gyermekeket kell képezniük. A fegyelmező eljárások funkcionális megfordítása.látható aspektusa. 2. többek között. felgyorsítja a mozdulatokat. a képességek és az ügyesség elterjesztéséhez. zsiványéletet von maga után. arra. „tudatlanságban hagyják őket kötelességeiket illetően. a hadi apparátushoz – kapcsolódjanak. semmittevők lesznek – s ez részegességet. amelyek átadhatók és alkalmazhatók. arra törekszik. század folyamán kifejlődött. a fegyelem fokozza minden egyes egyén ügyességét. lényeges funkciójához – a manufaktúra-termeléshez. ha ok van . S az a törekvésük is. a szegények. a különféle ügyességeket összhangba hozza. hogy mivel képesek pozitív szerep eljátszására. kifaggassák őket. jó szokások kialakítása”14. Belső és specifikus funkciójukhoz olykor zárt apparátusok szolgáltatják a külső ellenőrzés szerepét. erkölcseikről. A műhelyek fegyelme. kettős törekvésük: a fegyelmező intézmények számának megnövelése és a már létező apparátusok fegyelemmel való átitatása. Ebből adódik. ezután azt várják tőlük. hogy a felnőttekre is kiterjessze a hatását és állandó ellenőrzése alá vonja őket: Demia szerint egy gyermek rossz magaviselete vagy hiányzása törvényes ürügy arra. hogy elmenjenek a szomszédokhoz. alapvető gyakorlat. a „test megerősítése. a teljesítményt. anyagi erőforrásaikról. legközpontibb. kössék helyhez a haszontalan vagy háborgó népességet. de mechanizmusaik hajlamosak az „intézményjelleg megszüntetésére”. Az egyik oldalon a fegyelmező intézmények megszaporodnak. megsokszorozza a tüzelés erejét. hogy a vallásos szabályszerűségekhez és a kolostorokhoz fűződő kötelékeiket lassan eloldozzák. a gyermek felkészítése „valamilyen gépies munka elvégzésére a jövőben”. a szökés vagy a csapatok engedetlenségének megakadályozását célzó egyszerű eszköz. biztos kéz. A katonai fegyelem már nem a fosztogatás.

„hogy nem a saját hibájukból szegények-e”. a látogatás esetleg alamizsnaadással végződik.. A hozzájuk tartozó területet kerületekre és járásokra osztják fel. A kerületeket és járásokat rendszeresen látogatják. egyesületek. hogy megvizsgálják. gondjuk van-e rá.” Teendőik közé tartozik a szegények meglátogatása. szándékait. nincs-e kicsapongás. Ha kétely merülne fel. 16 A fegyelmező eljárások elterjedését tapasztaljuk tehát. Az ellenreformációtól egészen a júliusi monarchia filantrópiájáig megszaporodtak az effajta kezdeményezések. Olyan szerv ez. A fegyelmező mechanizusok államosítása. a városi felügyeletet. Elég. Az Hôtel-Dieu Kórház 1772-ben történt leégése után többen kérik. az üzérkedést. ügyesen „tudakozódni kell. egységes és szigorú gépezetbe helyezte át valamennyit. A . a másik – kétségtelenül fontosabb felét – csakhamar átvette a rendőrség apparátusa. ismerik-e az imádságokat. hanem a társadalomban szétszórt ellenőrző központokból kiindulva. tanácsadás. munkára buzdítás) vagy politikai (az elégedetlenkedés vagy a háborgás ellen küzdöttek). Vallásos csoportok. de nem zárt intézetekből. hány ágy van. az istentelenséget és egyéb rendetlenséget. kártyabarlangok működését. szabályzat rögzíti az információszerzés pontjait: van-e állandó lakásuk a szegényeknek. A centralizált rendőrség megszervezése még a kortársak szemében is sokáig a királyi abszolutizmus legközvetlenebb kifejeződése volt. és rájuk bízhatta parancsainak és elfogatóparancsainak végrehajtását”19. gazdasági (segély. járványos tünetek felügyelete. tudják-e a katekizmust és az imádságokat.18 Franciaországban. funkciójuk a negyed betegeinek befogadásán kívül az információk begyűjtése volna. amely a társadalom egészével azonos kiterjedésű. hogy gyermekeik rossz hajlamait kigyomlálják. s azt is megnézik. szentkép-ajándékozással vagy pótágyak adományozásával. Angliában hosszú ideig vallásos indíttatású magáncsoportok biztosították a társadalmi fegyelmezés funkcióját. amelyeket magára vállal. jótékonysági egyletek játszották sokáig a nép „fegyelemre szorításának” a szerepét. és hogyan alszanak éjszaka. gazdasági és politikai ellenőrzést – átvéve. van-e szakmájuk. amelyeket alkalmaznak.”17 3. jóllehet a szerep egyik fele a védnök– vagy segélyező társaságok kezében maradt. milyen az erkölcsük (és azt is. célkitűzésük vallásos volt (térítés és erkölcsnemesítés). az uralkodó „saját bíróságot akart. rendszertelen. s hogy családjukban a nagylányoknak nem kell-e simogatásokat tűrniük. amellyel közvetlenül közölhette parancsait. a beindított mechanizmusok és azok az elemek. Valóban. és bár közvetlenül kapcsolódott a legfelsőbb politikai hatalom központjához az általa gyakorolt hatalom típusa. Ö indítja be mindazon kerekeket. melyekről tudomást szereztek. hogy a szülők házások. „A kerületnek alárendelt valamennyi fegyveres és kiképző körzet a tartományfőnök alá tartozik. és a hatóság tájékoztatása a kerület egészségügyi állapotáról. már meglévő funkciót – a bűnözők felkutatását. specifikusak. beteggondozók megnyitása. az istenkáromlást. a ragályos. „Azon kell munkálkodniuk. hanem aprólékos részleteiben is. egy bizonyos számú.azt hinni. a rendőrfőnökség és a Párizsban fölérendelt tartományi kormányzóság hivatalos. s nemcsak szélsőségeiben érintkezik vele. hogy a család nem mond igazat. hogy az ormótlan. részesülnek-e a szentségekből. ha példaképpen a párizsi plébániák jótékonysági társaságainak szabályzatait idézzük.”20 Habár a rendőrséget mint intézményt államszerv formájában szervezték meg. bizonyítványt kell kérni a házasságkötésről. amelyeket a társaság tagjai elosztanak egymás között. amelyek rendet és összhangot teremtenek. a nyilvános botrányokat. hogy megakadályozzák a rosszhírű helyek.15 A kórházat is hovatovább a lakosság orvosi felügyeletének támaszpontjaként tekintik. hogy viselkednek otthon. nem viszálykodnak-e családjukon belül vagy a szomszédokkal. Kormányzásának hatásait az égitestek mozgásához hasolíthatjuk leginkább. nagy épületeket kisebb méretű kórházak sora váltsa fel. hogy istenfélelemben neveljék fel a gyermekeiket … különböző nemű nagyobb gyermekeik nem alszanak-e együtt vagy a szülőkkel közös ágyban. megbízásait. . alkalmasak-e rá. végül. majd a szülőkhöz is elmennek.

rendőri hatalomnak kell terjednie „mindenre”: s egyáltalán nem az állam vagy a királyság
teljes egészére, az egyeduralkodó látható és láthatatlan testére, hanem az események,
cselekedetek, viselkedések, vélemények porszemeire – „mindenre, ami történik” 21; a
rendőrség tárgya „minden egyes pillanat történése”, azok az „apró-cseprő események”,
amelyekről II. Katalin beszélt Utasításában.22 A rendőrség a határtalan ellenőrzést testesíti
meg, amely a társadalom egésze legelemibb magjának, legillanóbb jelenségének eszményi
megragadására törekszik: „A bírók és a rendőrtisztek hivatala a legfontosabbak egyike;
tárgyuk, amelyre hatalmuk kiterjed, valamiképpen határtalan, csak megfelelően tüzetes
vizsgálódással vehető észre”;23 a politikai hatalom végtelen paránya.
S hogy gyakorolható legyen, e hatalomnak a felügyelet olyan eszközével kell ellátnia
önmagát; amely állandó, kimerítő, mindenütt jelenlevő, és láthatóvá képes tenni mindent,
feltéve, ha önmaga láthatatlanná válik. Arc nélküli tekintetté kell lennie, amely a társadalom
egészét az érzékelés terévé változtatja át; ezer és ezer, mindenütt fürkésző szem, mozgékony
és állandóan éber figyelem, nagy kiterjedésű, hierarchizált hálózat, amely a polgármester
szerint Párizsban 48 rendbiztost, 20 felügyelőt, ezenkívül rendszeresen fizetett
„megfigyelőket”, naponként fizetett „olcsó rendőrkopó”, valamint feladatuk arányában
díjazott besúgót jelent, s végül a prostituáltakat. S erre a folytonos megfigyelésre egy sereg
jelentés, és nyilvántartás halmozódik; a 18. század folyamán hatalmas rendőrségi szövet
igyekszik beteríteni a társadalom egészét, bonyolult, adatokra támaszkodó szervezet
jóvoltából.24 Es a bírósági vagy közigazgatási iratok módszereitől eltérően itt a viselkedést, a
magatartást, a lehetőségeket, a gyanút rögzítik -állandón számba veszik az egyén
magatartását.
Megjegyzendő, hogy ez a rendőrségi ellenőrzés, jóllehet teljes egészében „a király
kezében” van, nem csupán egyirányúan működik. Valójában kettős rendszer: az
igazságszolgáltatás apparátusát megkerülve kell megfelelnie a király közvetlen akaratának; de
alkalmasnak kell lennie arra is, hogy megfeleljen az alulról jövő kéréseknek; a hírhedt
elfogatóparancsokat, amelyek sokáig a királyi önkény jelképei voltak, s melyek politikailag
diszkvalifikálták a fogva tartás gondolatát, óriási többségükben a családok, a gazdák, a helyi
előkelőségek, a kerület lakói, plébánosok kérték; funkciójuk nem egyéb, mint hogy elzárással
torolják meg a hüntetőrendszer alól kibúvó, rendetlenségből, lázongásból, engedetlenségből,
rossz magaviseletből következő bűnözést; amelynek Ledoux építészetileg tökéletes városában
akart véget vetni, s melyet „a felügyelet hiányából fakadó vétségnek” hívott. A18. századi
rendőrség, amely az igazságszolgáltatás segédszerepét játszotta a bűnözők üldözésében, s az
összeesküvések, az ellenzéki mozgalmak vagy zendülések politikai ellenőrzésének eszköze
volt, fegyelmező funkcióval egészült ki. Sokrétű funkció, hiszen az uralkodó abszolút
hatalmához kapcsolja a társadalom elszórtan található különböző kisebb szerveket; a
fegyelmezés különböző zárt intézetei (műhely, hadsereg, iskola) között közvetítő hálózatot
feszítve ki, s ott lépve fel, ahol ezeknek nincs módjuk eljárni, megfegyelmezni a nem
fegyelmezett tereket; befedi à közbülső teret, összekapcsolja őket, fegyveres erejével köztes
fegyelmet és az egyes fegyelmező eljárásban túlnyúló fegyelmet biztosít. „Az uralkodó bölcs
rendőrséggel szoktatja rendre és engedelmességre a népet.”25
A 18. századi rendőrségi apparátus megszerveződése szentesíti a fegyelem általánossá
válását, amely ezzel állami dimenziót ölt. Érthető, hogy noha a legvilágosabban kapcsolódott
mindahhoz, ami királyi hatalomban kívül esett a szabályozott igazságszolgáltatás gyakorlatán,
miért tudott a rendőrség a bírósági reformnak oly kevés változtatás árán ellenállni; az is
érthető, hogy véle szemben miért érvényesíti az előjogait, egyre nagyobb súllyal, napjainkig;
kétségtelenül azért, mert az igazságszolgáltatás világi karhatalma; s azért is, mert méreteinél
és mechanizmusainál fogva a bíróság intézményénél jobban ágyazódik be a fegyelmező
típusú társadalomba. Nem fedné azonban a valóságot, ha azt hinnők, hogy a fegyelmezés
funkcióit az államapparátus egyszer s mindenkorra elkobozta és bekebelezte.

Α „fegyelem” nem azonosítható egy intézménnyel, de egy apparátussal sem; a hatalom
egyik típusa, gyakorlásának egyik módozata, amely eszközök, technika, eljárások,
alkalmazási szintek, célpontok együttesét vonja maga után; a hatalom „fizikája” vagy
„anatómiája”, egy technológia. Felvállalhatják akár a „szakosított” intézmények is
(fegyházak, vagy a 19. század javítóintézetei), akár azok az intézmények (nevelőintézetek,
kórházak), amelyek fő eszközként használják egy meghatározott cél érdekében, akár a már
korábban meglévő szervek, amelyek hatalmuk belső mechanizmusainak megerősítésére vagy
újraszervezésére szolgáló eszközt találják meg benne (egyszer be kellene már mutatni, hogy a
családon belüli kapcsolatok mennyire „fegyelmeződtek” a klasszikus kor óta, mindenekelőtt a
szülő-gyermek sejtben, külső, iskolai, katonai, majd orvosi, pszichiátriai, pszichológiai
sémákat véve fel, amelyek a fegyelmezés szempontjából a családokat a normális és a nem
normális kitüntetett felbukkanást helyévé változtatták) ; akár olyan apparátusok révén,
amelyek belső működési elvükké tették a fegyelmet (a napóleoni kor óta fegyelemmel itatták
át az adminisztrációs apparátust); végül akár állami apparátusok révén, amelyeknek nem
kizárólagos, de fő funkciója, hogy a társadalom szintjén uralkodóvá tegyék a fegyelmet
(rendőrség).
Mindent összevetve egy olyan, fegyelemmel átitatott társadalom kialakulásáról van szó
ebben a mozgásban, amely a zárt, társadalmi „karantén”-szerű fegyelmezéstől a
„panoptizmus” végtelenségig általánosítható mechanizmusáig vezet. Nem mintha a hatalom
fegyelmező módozata lépett volna az összes többi helyébe, de mivel beszüremlett közéjük,
nem egyszer diszkvalifikálva őket, közvetítőként is fellépett közöttük, összekapcsolt, és
elsősorban azt tette lehetővé, hogy a hatalom, hatásaiban, a legkisebb és a legtávolabbi
eseményekig is eljusson. Ez a módozat a hatalom viszonyainak rendkívül parányi felosztását
biztosítja.
Bentham után néhány évvel Julius fogalmazta meg e társadalom születési bizonyítványát. 26
A panoptikus alapelvről szólva azt mondta, hogy jóval több holmi építészeti leleménynél:
fordulópont „az emberi szellem történetében”. Látszólag csak egyetlen technikai probláma
megoldása, de egy társadalomtípus sejlik fel mögötte. Az ókori civilizáció a látványra épített.
A templomok, színházak és cirkuszok építészete egyetlen igényre válaszolt: „Emberek
sokasága számára lehetővé tenni kisszámú tárgy megtekintését.” A látvánnyal hangsúlyt
kapott a nyilvános élet, az ünnepek tobzódása, az érzéki közelség. Ezekben a rituálékban,
amelyekben vér patakzott, a társadalom új erőre kapott és egyetlen nagy testté lett egy
pillanatra. A modern kor megfordítja a problémát: „Kevés embernek, akár csak egyetlen
egynek nyújtani a nagy sokaság pillanatnyi látványát.” Amikor már nem a közönségből és
nem a nyilvános életből tevődnek össze a társadalom fő elemei, hanem az egyik oldalon a
magánszemélyekből, a másik oldalon pedig az államból, a kapcsolatok csak a látvány
pontosan megfordított formájával szabályozhatók: „A modern korban, amikor az állam
befolyása nőttön nő és napról napra mélyebben áthatja a társadalmi élet valamennyi részletét
és kapcsolatait, felvetődött a biztosítékok kibővítésének és tökéletesítésének a gondolata,
egyidejűleg nagyszámú ember felügyeletére szánt épületek felépítésével és elosztásával
igyekezvén elérni e nagy célt.” s
Julius olvasatában befejezett történelmi folyamat mindaz, amit Bentham kivitelezési
tervként írt Je. Társadalmunk nem a látvány, hanem a felügyelet társadalma; a képek mögött a
test hatalommal való invesztálása folyik, utolsó porcikájáig; a csere nagy absztrakciója
mögött pedig tovább idomítják, aprólékosan és konkrétan, a hasznos erőket; az érintkezés
csatornái a tudás felhalmozását és központosítását segítik elő; a jelek mozgástere határozza
meg, hol veti meg a hatalom a lábát; társadalmi rendünk nem csonkítja meg, nem fojtja el az
egyén szép teljességét, nem rontja el: az erők és a testek taktikájával folyik az egyének
gondos gyártása. Sokkal kevésbé vagyunk görögök, mint hinnők. Nem grádicsokon állunk, s
nem is a színpadon, de panoptikus gépben vagyunk, a hatalom erőitől átitatva, s mi magunk is

működtetjük ezt a gépet, hiszen mi vagyunk az egyik fogaskereke. Talán itt gyökeredzik a
napóleoni személyiség fontossága a történelmi mitológiában: ő áll az uralkodó hatalom
monarchikus és rituális gyakorlásának és a határtalan fegyelem állandó és hierarchikus
gyakorlásának az illeszkedési pontján. Ő az, aki egyetlen pillantással felölel mindent, de
akinek egyetlen részlet sem kerüli el a figyelmét, soha: „Megítélhetik, hogy nincs egyetlenegy
olyan része a császárságnak, amely ne volna felügyelet alatt; egyetlen egy bűncselekmény,
vétség, szabálysértés sem maradhat követelmény nélkül; a mindent bevilágító, zseniális szem
felöleli a roppant gép egészét, s a legparányibb részlet sem menekülhet el előle.”27
Kibontakozása idején a fegyelmező társadalom a császár személyével még a látvány régi
aspektusát hordozza. Egyeduralkodóként a régi trón bitorlója, egyszersmind az új állam
szervezője, egyetlen utolsó, szimbolikus alakzatban összpontosította azt a lassú folyamatot,
amelynek jóvoltából az uralkodó hatalom hivalkodása, a hatalom szükségszerűen látványos
megnyilvánulásai egymás után kihunytak a felügyelet mindennapos gyakorlatában, egy olyan
panoptikusságban, ahol az egymást keresztező tekintetek ébersége hovatovább fölöslegessé
teszi a császári sast csakúgy, mint a napot.
A fegyelmező társadalom kialakulása néhány olyan széles sodrású történelmi folyamatra
utal, amelyek gazdasági, jogi és politikai, s nem utolsósorban tudományos természetűek, és
ezt a kialakulást elősegítik.
1. Mindent egybevetve elmondható, hogy a fegyelmező eljárások valójában módszerek az
embersokaság rendjének biztosítására. Igaz, hogy ebben nincs semmi különös, vagy
jellegzetes: a hatalom valamennyi rendszere szembekerül ugyanezzel a problémával. De a
fegyelmezéseknek az a sajátosságuk, hogy a sokasággal szemben megkísérlik meghatározni a
hatalom egy taktikáját, melynek három kritériuma van: a lehető legolcsóbbá tenni a hatalom
gyakorlását (gazdaságilag kevés kiadással-, politikailag diszkréciójával, alacsony fokú
tárgyiasításával, viszonylagos láthatatlanságával, s a támasztott csekély ellenállással); úgy kell
eljárni, hogy e társadalmi hatalom befolyása maximális intenzitású legyen és kudarc nélkül,
csorbítatlanul a lehető legmesszebb nyúljék ki; végül a hatalom „gazdaságos” növekedését
össze kell kapcsolni azoknak az apparátusoknak a teljesítményével, amelyeken belül
gyakorlódik (akár pedagógiai, akár katonai, ipari vagy orvosi apparátusokról legyen szó);
röviden, a rendszer valamennyi elemének engedelmességét és hasznosságát egyszerre kell
növelni. A fegyelmezés e három célkitűzése jól ismert történelmi körülmények találkozásának
köszönhető. Egyik oldalon ott van a 18. század nagy demográfiai hulláma: az ide-oda
hányódó népesség megnövekedése (a fegyelmezés elsődleges célja a helyhez kötés;
nomádellenes folyamat); az ellenőrizendő vagy manipulálandó csoportok mennyiségi
viszonylatú változása (a 17. század elejétől a francia forradalom előestéjéig
megsokszorozódott az iskolába járók száma, mint ahogy feltehetően a kórházakban ápoltaké
is; a hadsereg békeidőben a 18. század végén több mint kétszázezer embert számlált). A
körülmények találkozásának másik oldala a mind elterjedtebb és bonyolultabb, és bizonyára
mind költségesebb termelőapparátus felduzzadása, amelynek jövedelmezőségét is növelni
kell. Ε két folyamatra válaszol a fegyelmező eljárások fejlődése, illetve feltehetőin arra a
szükségszerűségre, hogy összefüggéseiket egymáshoz igazítsák. Sem a feudális hatalom
fennmaradt formái, sem a közigazgatási monarchia struktúrái, sem az ellenőrzés helyi
mechanizmusai, sem bizonytalan összefonódásaik nem biztosíthatták ezt a szerepet: gátjuk
volt hiányos és rendszertelen hálózatuk, gyakran konfliktusos működésük, de kivált a benne
gyakorolt hatalom „költséges” jellege. Több értelemben véve is költséges: mert közvetlenül
került sokba a kincstárnak; mert a megvásárolható hivatalok, illetve az adóbérlőhivatal
rendszere közvetetten, de igen súlyosan nehezedett a lakosságra; mert az ellenállás, amelyet
kiváltott, megkívánta állandó megerősítését; mert lényegében sarcolt (a királyi, földesúri,
egyházi adórendszerrel, robottal vagy katonatoborzással, a csavargók bezárásával vagy
száműzetésével sarcolta az embereket és az időt). A fegyelmezés fejlődése jelzi a hatalom

zárt. redukálhatja azt. amit előállít. zendülést. mintha egyszerűen csak összegezné az elemeit: a sokaság felhasználható hatásainak növelése érdekében a fegyelmező eljárások a felbontásnak. Úrrá kell lennie a szervezett sokaság létrejöttével keletkező erőkön. költséges. akikkel szemben alkalmazzák. ami miatt a sokaság kevésbé kezelhető. dés eszközéül magát a sokaságot használja fel: ezért facsarják ki a testből a maximális időt és erőket. hierarchikus hálózatot határoz meg. miután hamarosan . az átfogó. mozdulatok és ritmusok kölcsönös egymáshoz illesztésének. melyek a szervezett sokaságon uralkodni akaró hatalomnak ellenállnak. azaz e növeke-. amelyek révén a sokaságok hasznos nagyságát növelhetjük. A sokaság valamennyi elemének egyedi hasznosságát is növelnie kell. mint például a hierarchikus felügyelet. redukálhatja mindazt. egyesüléseket -. hadseregnyi vagy iskolányi. a pusztító erő termelését a hadseregben). spontán szerveződéseket. s el kell érnie. Az egymáshoz igazítás feladatánál a fegyelmezésnek meg kell oldani néhány problémát. a lehető legdiszkrétebben. az eszközökhöz vagy a feladatokhoz viszonyított elrendezésnek a taktikáit határozzák meg. ami valamennyi elemének és összegeződésének ellenáll. Ha igaz. oly módon. hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában. hanem a sokaság saját szövetében. Egy sokaság. Csökkentheti a tömegjelenségekkel járó „hátrányokat”: redukálhatja azt. megbénítja vagy szabályozza a mozgást. hogy hasznossá legyenek. de nem felülről. mint amilyen az időbeosztás. A fegyelmezésnek ezen felül meg kell növelnie a sokaságok tulajdon hasznának a hatását. semlegesítenie kell mindent. hanem beépül az apparátusok gyümölcsöző hatékonyságába. az egészség termelését a kórházban. a megszakítatlan nyilvántartás. akkor kimondhatjuk talán. amelyeket. amely gyakorlóin keresztülnyilvánul meg világosan. egyszóval a sokaság belső és ellentétes erejével szembeállítja a folytatólagos és egyénekre bontó piramiseljárást. ugyanannak a síknak a különböző elemei közé a lehető legelszigetelőbb elkülönítéseket állítja fel. ez az oka az olyan módszeregyütteseknek. nem utolsó sorban. hogy a nyugat gazdasági fellendülése azokkal az eljárásokkal kezdődött. a képességek differenciálásának. ami a nagy szám előnyeinek megsemmisítését fenyegeti benne . az uralt sokasággal azonos kiterjedésű eszközei. A fegyelem. Arra valók mint technikák. akár műhelynyi. rituális. mint egy egység. a kollektív idomítás. akkor éri el a fegyelem küszöbét. semlegesítenie kell a belőle születő ellenhatalom következményeit – zavargást. az állandó minősítés és osztályjozás. hogy az emberek felhamozódását irányító módszerek politikai fellendülést eredményeztek a hatalom hagyományos. erőszakos formáihoz képest. és annak felhasználásába. hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nemcsak a szó szoros értelmében vett „termelést” kell érteni. egy olyan hatalommal váltják fel. s ezenközben csökkenthetjük ama hatalom kellemetlen oldalait. akár nemzetnyi. e hatékonyság növelésébe. amely alattomosan tárgyiasítja azokat. ezért számítja ki az elosztás mértékét. az összesűrűsödést a bizonytalan csatornákban. hogy minden egyes alkotóelemét hasznosabbá tegye annál. amelyekkel szemben a hatalom régi rendszere nem volt eléggé fölfegyverkezve. hogy a leggyorsabbak és a legolcsóbbak legyenek.elemi technikájának feltűnését. s a sokaság egyéb funkcióihoz a lehető legjobban. pontosan azért. Vagyis a fegyelmezés olyan apró technikai lelemények együttese. ugyanakkor a legkevésbé költségesen illeszkedve: ezt biztosítják a hatalom névtelen. Ez az oka annak/hogy a fegyelmezés elrekesztő és vertikális eljárásokat használ. amikor kapcsolatuk kedvezővé válik. ami horizontális kapcsolatokat állíthat fel. amely feladata a sokaságok szabályozása. a testek. a gyakorlatok. működésbe hozza a hatalom viszonyait. ezért köt helyhez a fegyelem. az uralkodó hatalom pazar jeleinek kibontása helyett létrehozzák a hatalom alávetettjeiről szóló tudományt. Összegezve: azt a hatalmat. feloldja a zavart. amelyek lehetővé tették a tőkefelhalmozódást. A hatalmat irányító „sarc-erőszak” régi elvének helyébe a fegyelmező eljárások a „nyájasságtermelés-nyereség” elvét állítják. amely egészen más gazdaságosságról árulkodik: a hatalom mechanizmusa nem „levonásként” jelentkezik. egyszersmind aprólékos felügyelet.

Ám a fegyelmezésben inkább egyfajta ellenjogot kell látnunk. amelyen belül megszabták és hatékonnyá tették az elkülönítést. A valódi testi fegyelmezés képezi a formális és törvénykezési szabadságok alsó szintjét. mindegyikük a másik mintájául szolgált. az emberek felhalmozódása és a tőkefelhalmozódás valójában nem választható szét. jellegzetes rendszer megszervezésével vált lehetségessé. a munkamegosztás és a fegyelmező eljárások kidolgozása igen szoros viszonyok együttesét tartotta fenn. a testek elemző behálózása olyan operatív sémát teremtett. A szerződés a jog és a politikai hatalom ideális alapjaként is elképzelhető volt. nyilvánvaló. jogi-politikai struktúráitól. kodifikált. amelyben összeállnak és ezáltal megnövekednek az egyéni erők. amelynek során a polgárság a 18. és az idő. Az a folyamat.28 Mindegyikük lehetővé és szükségessé tette a másikat. és maximálisra nő mint hasznos erő. A hatalom panoptikus módozata – elemi. század folyamán politikailag uralkodó osztály lett. De a fegyelmező berendezések fejlődése és általánossá válása e folyamatok másik. lényegükben egyenlőtlenségellenes és nem szimmetrikus mikrohatalmi rendszerek. Mintha ugyanaz a típusú jog folytatódna általuk. általános törvénykezési formát a fegyelmezést alkotó. s egy parlamentáris típusú. „gépies” felbontását visszavetítették a munkaerőre. s ezáltal aprólékosabb és minden bizonnyal elnézőbb is lenne. egyszersmind használni is képes. Mondhatni. s A fegyelmezés látszólag nem több. az egyedi létezések rendkívül alacsony szintjéig juttatta el a jog által meghatározott. mélyen hatott a társadalom törvénykezési struktúráiban. mint infrajog. hogy közvetve vagy közvetlenül. váltással vagy anélkül. az erők és a testek alávetettségének a garanciáját a fegyelmezés adja meg. mindenki akarata érvényesüljön. A szabadságjogokat felfedező „felvilágosodás” a fegyelmezést is feltalálta. amelynek feladata a termelési folyamat biztosítása: létrejönnek a fegyelmezőgépek. az erők és testek alávetésének eljárásai. csak arányai változnak meg. s nem is ezek nyúlványa. A két eljárás. De ennek fejében a termelési folyamat technikai elemzését. általános formákat. amely fenntartani. S ha a képviseleti rendszer formálisan lehetővé is teszi. a legkülönfélébb apparátusok és intézmények által. technikai. az általános elvárásokba való beilleszkedés megtanulásának módjaként tűnik fel. az uralkodói hatalom alapvető szerveinek alakításában. általánosan elterjedt eljárását jelentette. az emberek felhalmozásának problémáját lehetetlen lett volna megoldani egy olyan termelési apparátus megnövekedése nélkül. a panoptizmus a kényszerítés technikai. az erők. Folyamatosan. Pontos feladata az. Úgy tetszik. s a termelési folyamat technikai elemzésének és felbontásának összekapcsolása e kivetítés hatására valósul meg. amelynek általános formulái. A fegyelmező piramis létrehozta a hatalom apró celláját. fordítva. hogy a fegyelem olyan egységesítő technikai eljárás. hogy legyőzhetetlen . szerényen fizikai szintjén – nem közvetlenül függ a társadalom nagy. mindennapi és fizikai mechanizmusok tartották alulról. apró. hogy a csoportok könnyen áthelyezhetők és a termelés más mechanizmusainak alávethetők legyenek. ereje a legkisebb költséggel csökken mint „politikai” erő. a mozdulatok. hogy a hatalom tényleges mechanizmusait működtesse azoknak a formális kereteknek az ellenébe. sötét arculatát is megmutatja. Egy lényegében egyenlőségre törekvő jogrendszert garantáló. 2. az emberek halmozódó sokaságát hasznossá tevő technika meggyorsítja a tőke felhalmozódásának mozgását. azonban nem teljesen független tőlük.elavultak. a feladatok összehangolását és ellenőrzését. egyszóval a „politikai anatómia” beindítható a politikai rendszerek. formálisan egyenlőségre törekvő jogi keretek kialakulása mögött húzódott meg történelmileg. a katonai módszerek tömeges kivetítése az ipari termelésre a munkamegosztás kialakításának példája lett a hatalom sémáiból kiindulva. az alávetettség finom és kiszámított technológiája váltotta fel. amelyeket megszervezett. Kevésbé általános szinten a termelőapparátus technológiai mutációi. amely által a test . vagy pedig az egyén számára. A kapitalista gazdaság megnövekedése hívta életre a fegyelmező hatalom specifikus módozatait.

a társadalom egyensúlyát. ahol a jog visszájára fordul. s merőben különbözik a szerződésszerű kötelezettségtől. holott olyan mechanizmusok sorozata. jóllehet fizikai-politikai technikanyaláb. ezért tüntetik fel makacsul az erkölcs szerény. hierarchiába állítja az egyéneket. amely alátámasztja. ahol a jogalany büntetés általi újraminősítése a bűnöző haszonnal járó idomítása lesz. Kezdetben azért. De újdonságuk a 18. a megfordíthatatlan alárendeltségi viszony. A fegyelmezés ekkor lépi át a „technológiai” küszöböt. soha nem törli el a jogot. hogy a társadalom alapját képezi. A modern társadalom genealógiájában a társadalmat átható osztályuralommal együtt a hatalmat újra felosztó törvénykezési normák politikai ellentételezése. amikor a törvénykezési rendszerek az egyetemes normák alapján minősítik a jogalanyokat. S a törvényes bűnhődések problémájára visszatérve itt kell elhelyeznünk a börtönt s a vele járó javító szándékú technológiát. hogy rendszeresen megszegjék. a „hatalomtöbblet”. ha nem állítanak valami mást a helyébe. ez az a pont. Mindenképpen függőséget teremt a térben és az időben. mindenütt elterjedt panoptikussága. S bár a modern társadalom egyetemes jogászkodása mintha határt szabna a hatalom gyakorlásának. de kézzelfogható formájaként. valamilyen viszonylatban elosztja. Ha egyenként szemügyre vesszük őket. ciklikusan erősíti egymást. ebből a kapcsolatból kiindulva. Köztudomású például. a különböző „partnerek” egyenlőtlen helyzete a közös szabályozáshoz viszonyítva szembehelyezi a fegyelmező köteléket a szerződésszerű kötelezettség szabályozta kötelékével. a . önmagán kívül helyeződik és az ellenjog lesz a törvénykezési formák tényleges és intézményes tartalma. s ha szükséges. hanem a panoptikus eljárások végtelenül szoros szövevénye. alakulhatott ki a fegyelmező közegben a klinikai orvostudomány. a fegyelem. amelyet mindig egyazon oldalon rögzítenek. a jog fonákján egy hatalmas. egy olyan szintet érnek el. ahol ellenőrzésüket kiterjesztik és hatalmuk aszimmetriáit mozgásba hozzák. Ekkor nem a minden egyes jogalanyban meglévő egyetemes törvénytudat teszi általánossá a büntetőhatalmat. a mozgásba lendített mechanizmusok. amely kényszerítő kapcsolat. amely technológiai rendszerek sajátja. megsokszorozza a hatalom aszimmetriáját és fittyet hány a számára kijelölt határoknak. hány és hány valódi eljárás gyengíti a munkaszerződés jogászi fikcióját: a műhelyek fegyelme igencsak fontos. A kórházban. megszabásának módja. ahonnan kezdve a tudás képződése és a hatalom felértékelése szabályosan. Ezenkívül. közelebbről megjelöl. hogy minden összeomlik. szerződés aláírásával is elfogadható a fegyelem. és kizárja a kölcsönösséget. az a pont. a fegyelmezés jellemez. Az aprólékos fegyelmezés. s annak bizonyítása is. században az. megerősíti. ezek az eljárások hosszú történelmi múltra tekinthetnek vissza. s lehetőséget ad. s a hatalom megnövekedése teret ad a lehetséges ismeretek felhalmozásának. a mindennapok panoptikussága jóval a nagy apparátusok és nagy politikai harcok felbukkanás! szintje alatt helyezkedhet el. amelyekben a tárgyiasítás valamennyi mechanizmusa az alávetés eszközeként érvényesülhet. ahol a büntetésre jogosult hatalom a felügyelet fegyelmező hatalmává torzul. mechanizmusában. amelyek végérvényesen és mindenütt megbontják a hatalom viszonyainak egyensúlyát. mindig ugyanazokra. „ellenjog”. 3. ahol a törvények biztosította egyetemes bűnhődést válogatva alkalmazzák néhány egyénre. mégis parányi gépezetet működtet. amennyiben fegyelmező mechanizmust tartalmaz. akkor. az a pont. a fegyelemnek köszönhetően ezek olyan apparátusokká változtak. de ez a függőség soha nem teljes. később a műhelyben kezdetben nem egyszerűen a fegyelmezés „teremtett rendet”. Legyen bármennyire szabályos és intézményes. ebben gyökeredzik a félelem. hogy miközben összeállnak és általánossá válnak. osztályoz. mert a fegyelem az egyének között „magán”-köteléket teremt. a pszichiátria. Kétségkívül ezzel magyarázható.aszimmetriákat vezessen be. norma köré rendezi. azon a ponton. hogy mekkora fontosságot tulajdonítanak régtől fogva a fegyelem jelentéktelen eljárásainak. majd az iskolában. apró találékony ravaszkodásainak vagy azoknak a tudományoknak. amelyek bevallhatóvá teszik. diszkvalifikál és érvénytelenít.

ugyanaz volt a fegyelmezés elemzése az emberrel foglalkozó tudományok számára. a pszichopatológia. leírja és megalapozza (s mindezt akkor. De mégis ott található benne egy igencsak reális technológia elvont formája. közigazgatási és bűnvádi. De igazságtalan volna találmányokkal. ez az ősrégi adóügyi és közigazgatási gyakorlat főleg az egyház újjászerveződésével és a fejedelmi államok megnövekedésével alakult ki a 12. hogy a vele kapcsolatban megjelent tanulmányok ritkán nyerték el a tudomány státusát. században. a kriminológiának és annyi más. Pedig amit a politikai-jogászi. a természettudományok viszont. amelyet beindít. s a hatalom hatásai megsokszorozódnak az új ismeretek kialakulásának és felhalmozódásának köszönhetően. ahogy a középkor feltalálta a nyomozást. a pszichiátriának. A nyomozás mint egy megállapított vagy bizonyított igazság hatósági kutatása ezáltal szembekerült a régi eljárásokkal: az esküvel. hogy a középkor végén igen gyorsan kibontakozott. ennek az empirikus tapasztalatnak bizonyára megvan a maga működési modellje az inkvizícióban – új keletű szelídségünk emlékezetünk mélyére süllyesztette ezt az óriási találmányt. mint amit a nyomozás szörnyű tudománya jelentett az állatok. vallásos és világi nyomozás jelentett a természettudományokban. sem arról. amelyektől „humanitásunk” több mint egy évszázada állandó elragadtatásba esik. ipari.gyermekpszichológia. amely hálót dobott a világ dolgaira és egy olyan végtelen értekezés rendjébe írta át őket. a legnyilvánvalóbb ok az. amely folyamat körülbelül ugyanekkor zajlott le. a gonoszság álmánál – mintha Bentham a rendőrállam Fourier-ja lett volna. Alig látnak benne egyebet holmi bizarr utópiánál. a pedagógiának. s az emberek egymáson gyakorolják. közgazdasági – technológiák kifejlődésébe. amely a „tényeket” megállapítja. a gőzgéppel vagy Amici mikroszkópjával vetni össze a fegyelmező eljárásokat. közvetlen és fizikai hatalom. a párbaj formájában történő istenítélettel. a dicstelen vég ismeretében. A nyomozás uralkodói hatalom. az állam és a monarchikus uralkodói hatalom megszületésével való kapcsolatáról. úgy. minden bizonnyal részben a nyomozás gyakorlatából születtek. De el kell ismernünk. A fegyelmező módszerek kiterjesztése széles sodrású történelmi folyamatba ágyazódik: más – mezőgazdasági. de alapvető eleme volt. Isten ítéletével vagy a magánemberek közötti egyezséggel. A pszichológiának. amely egy bizonyos számú. hogy a bányaipar. a növények . hogy később a tudás kialakulásába is beáramlott és ott szerepet kapott. annak a kísérleti tudásnak a jogi-politikai mintája. amikor a nyugati világ ugyanennek a világnak gazdasági és politikai meghódításába kezd). A nyomozás eljárása. a fegyelmezés akadékoskodó és gonosz aprólékosságából és vizsgálódásaiból merítették technikai mintájukat. S hogy nem övezte dicshimnusz. hogy Görögországban a matematika a mérés technikájából született meg. Bajos bevallani ezt a kiindulási pontot. Azok a tudományok. akinek falansztere panoptikum formájú. ne feledkezzünk el sem politikai eredetéről. De egészen más utakon indult el. a munka racionalizálása. az állami számvitel módszerei. Ha történelmi megfeleléseket akarunk találni vagy legalábbis összehasonlítási pontot. Mint tudjuk. Kettős folyamat zajlik le tehát: a hatalom viszonyainak kifinomodásával új utak nyílnák meg az ismeretelméletben. az „inkvizítori” technika táján kellene keresnünk. az egyének technológiája. A nyomozás valójában az empirikus tudományok megalkotásának minden bizonnyal kezdetleges. de legvalószínűbb oka kétségtelenül mégis az. A nagy empirikus ismeret. amelyről jól tudjuk. Talán igaz. bizonyos tekintetben sokkal többet érnek. annak is megvan a maga oka. a nagyolvasztók vagy a gőzgépek mellett a panoptikusság nem tett szert hírnévre. S jóllehet a nyomozás (egészen napjainkig) ettől az időtől fogva egy testet alkot a nyugati igazságszolgáltatással. a középkor végén. Nem érnek fel velük. ekkor nyomult be az egyházi bíróságok joggyakorlatába és a világi törvénykezési szervekbe. az akadémiai minősítéseket nem számítva. s melynek felértékelődését lehetővé teszi. A 18. hogy a hatalom. különös ismeretnek talán ugyanazt jelentik. század feltalálta a fegyelmezés és a vizsgálat eljárásait. és a 13. a próbatétellel. a megszülető kémia. meghatározott módszerrel magának követeli az igazság megállapításának a jogát.

kötelező munkavégzésével. 60-64. felügyeleti és feljegyző szerveivel. A büntetőrendszer ideális pontja ma a végtelen fegyelem volna: olyan kihallgatás. Más hatalom. Melyik főfelügyelő alkotja meg a vizsgálat módszertanát az emberrel foglalkozó tudományok számára? De valószínűleg ez nem is lehetséges. amelyben történelmileg meggyökeresedett. olyan ítélet. Vö. S valóban. 3. hogy a fegyelmező vizsgálat benyomult a bírósági inkvizíció gyakorlatába. Mert habár igaz. mindez arról árulkodik. Works. amely soha nem érne véget. „hasznos” tárgya ezután már nem a király teste ellen támadó bűnös teste lesz. hogy a nyomozás levált az inkvizítori eljárástól. tesztek. táblázat. alattomosan. kihallgatások.29 A természettudományoknak helyet teremtő nagy nyomozás levált politikai-jogi modelljéről. hogy az empirikus tudományokban a nyomozás módszertanát alkalmazza. IV. mint amilyen a pszichiátria. 2. akik átveszik és meg is sokszorozzák a bíró funkcióit? Miért is csodálkoznánk. meggyógyítják. hogy a munkafegyelem hatásait javítsa. egyszersmind aszimptotikus mozgás volna. az ítélet több fórum közötti megosztása. olyan eljárás volna az ideális. amely az elérhetetlen normától számított eltévelyedés állandó mércéjéül szolgálna. 17. a büntető bíráskodást. s nem is egy ideális szerződés jogi alanya. Mi csodálkozni való van azon. ugyanebből a korból vagy valamivel korábbról származó szabályzatnak. olyan tudományokba beolvadva. de felülről jövő folyamatként. a fegyelmező gyakorlat azonban alulról árasztotta el. olyan büntetés keresése. a pszichológia. A kínvallatás logikusan ér véget az inkvizíció vezényelte eljárásban. fekete . De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: ez a technika az egyént az egyik nevelő-fegyelmező szervtől a másikhoz irányítja át. hogy enyhítse az iskola szigorát. a törvény embere és államférfi megkísérelte. A modern büntetőrendszerre jellemző valamennyi nagy. az iskolai pszichiátria feladata. Az ancien régime büntetőbíráskodásának szélsősége a királygyilkos testének miszlikbe aprítása volt: a legerősebb hatalom nyilvánult meg a legnagyobb bűnt elkövető testén. és koncentrált vagy formalizált formában újra megteremtődik a minden fegyelmezést jellemző hatalom-tudás séma. Természetesen látszólag gondolati megtisztuláson ment keresztül. s hogy ezek egytől egyig a börtönre hasonlítanak? JEGYZETEK 1. beszélgetések. átalakítják az egyéneket -. hanem a fegyelmezésnek kitett egyén. Bentham: Panopticon. kiszámított nyájassággal mondaná ki a büntetést. kaszárnyákra.vagy a föld nyugalmas tudományának. amely egy ádáz vizsgálat kíváncsiságával párosulna. A klasszikus kor küszöbén Bacon. hogy felmérik. értékelik. A „megfigyelés” alá vevés természetesen hosszabbítja meg a fegyelmező módszerekkel és vizsgálati eljárásokkal elárasztott igazságszolgáltatást. J. sz. a vizsga maga az őt kialakító fegyelmező nevelés elválaszthatatlan eleme. származékos fejlődés – a bűnöző személyének problematikussá tétele a bűncselekmény mögött. Még mindig a fegyelmezés belső része. és az is marad. hogy a börtön a gyárakra hasonlít. Ez a szabályzat lényegében megfelel egy sereg más. A 1516 91 sc. amely a javulás útja. amelyekről feltételezik. más tudás. mely egyszersmind egy soha le nem zárt dossziét nyitna meg. kórházakra. A büntetőbíráskodás alkalmazási pontja. A Postscript to the Panopticonbm (1791) Bentham a felügyelő torony köré sötét. diagnosztizálják. ritmusos időbeosztásával. amely határtalanul nyúlna el a tüzetes és mind elemzőbb megfigyelésben. az iskolákra. ezzel szemben a vizsga még mindig a fegyelmező technológia foglya. A középkorban a nyomozási eljárás a vádon alapuló régi törvénykezésre kényszerítette rá magát. amelynek teljes elpusztítása teljes valóságában villantja fel a büntettet. szakvélemények formájában szemlátomást kiigazítja a fegyelmezés mechanizmusait. s éppúgy az orvosi vagy pszichiátriai beszélgetésre bízzák. Archives militaires de Vincennes. hogy a modern büntetőrendszer eszköze a cellákra osztott börtön lett. amely a norma végtelenben való elérésére kényszerítene. olyan nyomozás. terápia. amely lényegét tekintve ekkor még inkvizíciós. normalizálás. a normalitás uraival..

s a foglyok ugyanolyan jól hallották volna az őrt. 14. Ν. de Vattel: Le Droit des gens. egy csatát. század második felében sokat ábrándoztak arról. J. 21.. Delamare: Traité de la police.. Bentham: Panopticon. A 18. „fegyelmezővé” lett. 29. kényszermunka. A. 22. Loisel: Histoire des ménageries.: pl. 12. 104-107. Des Essarts: Dictionnaire universel de la police.. 45. Ν. 13. L. 1912. sz. hogyan lehetne a hadsereget a felügyelet általános szervévé tenni a lakossággal szemben. Ibid. IL. 1716. Ch.60-61. mindegyik galéria két emeletnyi cella megfigyelését teszi lehetővé.1. ms. 16. Francia fordítás: 1831. Bentham a Panopticon első változatában akusztikai felügyeletet is tervezett a cellákból a központi toronyba vezető csövek segítségével. Ε tárgyban vö. Ch. Chaissaigne: La Lieutenance générale de police. Vö. 25.) 5. 310 26. mert nem tudta aszimmetrikusan megoldani. 60-64. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. IV. századi segélyezőtársaságokra vonatkozó szabályzatot találni. 177. Vö. 10. internálás. 11. 1768. 17. 1973. azért. 535. IV.festett galériákat illeszt. Talleyrand jelentése az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. 18. 203-241. Deleule igen érdekes elemzése: Le Corps productif. Radzinovitz: The English Criminal Law. 14. valamint F. (Leçons sur les prisons. század folyamán még fegyelmezni kellett. amely II. amelyeket pontosan ebben a korban épített (az első valószínűleg 1787ből való). Guerry és D. Bentham: Panopticon versus New South Wales. 7. Bentham a börtön példáját csak azért helyezte előtérbe. IL./XIII. 19(68. 344. 19. Arsenal. A Post-scriptben letett erről. Works. Michel Tort. 1956. J. A 18. Ibid. Egy földalatti folyosón aközponti toronyba érkező. 9. N. 6. IX..18. 1705. 1787. Ε. 4. 15. Q. 23. 1769. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. 1808.. és a Panopticon körkörös látványát megtekintő látogatók állandó áradatát elképzelve Bentham szeme előtt alighanem Barker Panorámái lebegtek. Julius: Leçons sur les prisons. Duvalnak. Η. 8. Marx: A tőke. J. Ibid. mint az őr a foglyokat. Józsefnek a párizsi rendőrséggel kapcsolatban feltett tizenhat kérdésére válaszolt.. 27. mert ennek több funkciót kell ellátnia (felügyelet. Ε leltári jelzet alatt több. A látogatók az uralkodó tekintetének a helyét foglalták el. Léon idézi in: La Révolution française et Γ éducation technique. 39-40. 39. A Panorámákban a látogatók központi helyet foglaltak el. 1780. oktatás). és a 18. 17. Servan Le Soldat citoyen. 20. századi rendőrségi nyilvántartásokról lásd M. T. Az Instruction pour la rédaction d'un nouveau code kiegészítése. 528. Ezt a beadványt Gazier 1879ben tette közzé. 4. Számozás nélküli előszó. A hadsereg. 65. 2565. B. a 17. Julius megpróbált kialakítani egy aszimmetrikus lehallgató rendszert. . szeptember 10.. Vö. Vö. Works. Le Maire egy Sartine kérésére írt beadványában. 1974. meglehet.I. . 1716. egy várost. s onnan néztek meg egy tájat.162. 40. J.1. 28. táblázat. automatikus ellenőrzés.14. Francia fordítás: 1831. G. a rendőrségi helytartóság első titkárának feljegyzését Funck-Brentano idézi: Catalogue des manuscrits de la bibliothèque de l'Arsenal.. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle. fejezet. Ibid. 1791.384-386. 24. amelyet a 17. 1906. elszigetelés.106. Vö. táblázat. I.

IV A BÖRTÖN .

ahol így jóvátételként jelenhet meg. „a civilizált társadalmak büntetőeljárása”1. amit a 18. hogy a büntetőtörvénykezés teret nyitott a máshol kidolgozott kényszerítő mechanizmusoknak. hogy hamar feledésbe merül minden másfajta büntetés. azért nem tűnt el. osztályozzák őket. és amelyhez mindenki „egyetemesen és állhatatosan”3 ragaszkodik? Elvesztése tehát mindenkinek ugyanannyiba kerül. ami új dolog volt. Ezenkívül lehetővé teszi a büntetés mennyiségi kifejezését a változó idő által. A börtön valamiképp jogilag világos dolog. hogy a börtön a „szabadságvesztés” egyszerű formája. amely engedelmessé és hasznossá teszi az egyéneket. mint egy század leforgása alatt. A két század fordulóján egy új törvénykezés úgy határozza meg a büntetőhatalmat. amelytől oly nehezen tudunk szabadulni. A börtön intézménye. a hatalom egy sajátos típusának jellegzetes uralomgyakorlási eljárásait vezeti be. a maximális időt és energiát termelik ki belőlük. akkor. Hogyne volna hát az alapvető büntetés egy olyan társadalomban. kétségtelenül fontos pillanatot jelez a büntetőtörvénykezés történetében: az „emberiesség” kezdetét. térbelileg elhelyezik és besorolják. nyilvántartás és osztályozás egész apparátusát alakítják ki körülöttük és egy felhalmozódó és összpontosított tudást építenek rájuk. FEJEZET A TELJES ÉS SZIGORÚ INTÉZMÉNYEKRŐL A börtön nem olyan új keletű. hogy a bűncselekmény az áldozaton túl az egész társadalmat károsította. hogy veszélyes. egy olyan berendezkedés általános formájaként alakult ki. a megfigyelés. Gazdaságilag és erkölcsileg evidensnek tűnik ez a büntetőrendszer. hogy a szabadságvesztést teszi meg az alapvető büntetésnek. A börtönforma létezik. idomítják a testüket. miért tűnt a börtönbüntetés csaknem kezdettől fogva nyilvánvalónak. és . meghatározott munkát végezve testi mivoltukon. hogy a 18. egy igazságszolgáltató apparátus. század fordulója átmenet a büntetésformákban a fogház felé. évek váltópénzére fordítja le. még azelőtt. ezért „egyenlőbb” büntetés. de átitatódik a fegyelmi alárendelések aszimmetriáival: ilyenek voltak azok a körülmények. és a 19. mint azok állítják. melyeket ekkor fejlesztett ki az új osztály hatalom: az a pillanat. de oly erősen és olyan mélyen összefügg a társadalom működésével magával. Könnyű megérteni. Gloucester. Egy magát „egyenlőnek” nevező jog. hónapok. A 19. Walnut Street – inkább ennek az átmenetnek az első látható lépéseit mutatják. de azzal. ha ugyan nem fölösleges. de elkerülhetetlen megoldás. és amelyben mindenki egyaránt képviselve van. század újítói kitaláltak. A börtön. akik születését egyidejűnek tekintik az új törvénykönyvek megjelenésével. amelyet ι minden tagja fölött egyformán gyakorol. sőt mondhatnánk egész építményévé. hogy a törvény mint alapvető büntetést határozta volna meg. amikor elfoglalják az igazságszolgáltatás intézményét. amelyek között megszületett a börtön. először is azon alapszik. kódolják folyamatos magatartásukat. mintsem valamiféle újítást vagy kezdetét. hogy új keletű. mint a pénzbírság. A büntetőfogda modelljei – Gand. század első éveiben még tudják. amelyek felosztják az egyéneket. még mielőtt rendszeres alkalmazását a büntetőtörvények előírnák. hanem az eszmék fejlődése és az erkölcsök finomodása. amelyet maga a történelmi fejlődés hozott: „Nem a véletlen.1. De valójában csak arról van szó. amely a büntetéseket napok. mint a társadalom általános funkcióját.”2 S ha átalakul is ez az evidenciajelleg alig több. De nem „látjuk”. Ismerjük a börtön minden hátrányát. amikor az egész társadalomban kidolgozták azokat az eljárásokat. ebből ered gazdasági „evidenciája” az ipari társadalmakban. A jogi apparátuson kívül jött létre. ahol a szabadság mindenkinek egyformán jár. A börtönnek ez az „evidens” képzete. De fontos pillanat ez a fegyelmi mechanizmusok történetében is. Igaz. Az elítélt idejének elvonásával a börtön azt az elképzelést látszik konkrétan kifejezni. mivel lehetne helyettesíteni. és nem a törvényhozók szeszélye tette meg a börtönt jelenlegi büntetőrendszerünk alapjává. állandó megvilágításban tartják őket. tudjuk. amely „autonóm” kíván lenni. Van a börtönnek egy fizetségoldala is. Ez látszott az egyetlen alternatívának. Förtelmes. mint a büntető panoplia lényeges eleme.

A börtön „reformja” többé-kevésbé egyidős magával a börtönnel. Hogyne volna a börtön eleve elfogadható. amely így hamarosan tiszta élet lesz. javítóőrizetesről vagy bűntettesről van szó: ezen különbségeknek többé-kevésbé megvannak a megfelelői az előzetes letartóztatástól a fogházon át a börtönig. Innen ered az a gyakori kifejezés. mert más és más formát kell öltenie aszerint. Az előbbi differenciált és céltudatos mechanizmus vagy mindenesetre annak kell lennie. amikor a gyümölcseit élvezik. amikor azzal. amelyek nemcsak a büntetés intenzitásának különböző fokozatait képviselik. olyan munkára kényszerítve. törekszik emellett a bűnös megjavítására is. olyan szorosan kötődnek fennállásához történelme egész folyamán. amely különbözően súlyos büntetéseket ró ki. Decazes-é 1819-ben. mint egy kicsit szigorúbb kaszárnya. mégis hozzátartozni látszanak a működéséhez. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvben. hanem céljaik is különbözőek. egyszerű szabadságvesztés. ahogyan „természetes” társadalmunkban idővel . kezdetben.mennyiségi megfeleléseket hoz létre bűncselekmény és időtartam között. s ez már a kötelességszeretet előfutára lesz. amelyeket a társadalomban is fellelünk? A börtön nem más. Egy dolog valóban bizonyos: a börtön nem volt külön. amelyhez csak később járult a javító funkció. Mert a börtönnek eleve célja van: „A törvény. valamint a közvetlenül előttük és utánuk hozott intézkedésekben a bebörtönzést sohasem tévesztik össze az egyszerű szabadságvesztéssel. gépezet-börtön: „A fegyház rendje sokban hozzájárulhat az elítéltek regenerálásához. Differenciált. működésük ellenőrzéséért indított mozgalom nem valami kései jelenség. a tétlenség …bűnöket szültek. hogy a börtönben az ember „lerója tartozását”. Villermé 1820-ban publikált könyve. Próbáljuk meg hát elzárni a romlottságnak ezeket a forrásait. egy kíméletlen iskola vagy egy nyomasztó üzem. engedelmessé tesz. S eleve ebből a kettős működésből merítette szilárdságát. rövidesen kezdik majd megbánni a múltat. … bár a törvény által kiszabott büntetés fő célja a bűn helyrehozatala. bár ellentétes a büntetőjog betű szerinti elméletével: az. nem engedheti meg. végső soron minőségileg nem különbözik tőlük. mely annyira megfelel á büntetések funkcionálásának. Büntetés-börtön. majd . hogy gyanúsítottról vagy elítéltről. Mintha valamiképp a programjához tartoznék.mérni a csereforgalmat. kapjanak kedvet a foglalatoskodáshoz. Ez a kettős megalapozás – részint jogigazdasági és részint technikai-fegyelmi – olyan színben tüntette fel a börtönt. amelyet végül meg fognak szeretni. 4 Idézzünk fel néhány tényt. Martignac jelentése a fogházakról 1829-ben. amely javító feladattal egészült ki. Végül is a büntetőfogság a 19. hogy a börtönök megreformálásáért. ha némileg hangsúlyozottabban is. Emlékeztetnünk kell arra is. Mindjárt a kezdetekben megjelent egy fecsegő börtöntechnológia. nyújtsanak példát egymásnak a dolgos életre. hogy a könnyebben és a súlyosabban büntetettek egy helyen legyenek bezárva. Felmérések: Chaptalé már 1801-ben (amikor azt kellett megállapítani. csupán azokat a mechanizmusokat ismétli. Beaumont és Tocqueville 1831-es. uralkodjanak a börtönben egészséges erkölcsi szabályok. A jelek szerint még csak nem is egy bizonyítást nyert csőd eredménye. amelyek látszólag korrigálni hivatottak.”6 A javító-nevelő eljárások kezdettől fogva hozzátartoznak a büntetőfogság intézményes rendjéhez. mint minden büntetés között a legközvetlenebb és a legcivilizáltabb formát. az elítéltek szokjanak hozzá. De a börtön evidenciáját alapozza meg az a feltételezett vagy megkövetelt szerepe is. hogy bezár. hogy az egyéneket átalakító gépezetként működjék.” 5 Ez az átalakulás csak a bebörtönzés belső hatásaitól várható. a nevelés hibái. érezzék azt szükségesnek. amely a szabadságvesztés révén törvényes rendszerben működhet. mi plántálható át Franciaországba a börtönapparátusból). A börtön olyan formán „természetes”. A börtön kezdettől fogva együtt járt egy sor olyan kísérő mechanizmussal. hanem eleve olyan „törvényes fogva tartás” volt. század elejétől fogva egyaránt tartalmazta a szabadságvesztést és az egyének technikai átalakítását. vagy olyan egyéneket átalakító üzem. a rossz példák fertőző hatása. átnevel.

s nagyon messze . beleértve még azt az időt is. Sötét. elhanyagolt terület volna a börtön? Nem bizonyítja-e az ellenkezőjét már maga az a puszta tény is.Demetz és Blouet 1835-ös egyesült államokbeli felmérései.”11 Ez a tökéletes „reformátoraim” az élet olyan átkódolását követeli meg. A legnagyobb intenzitásra emeli mindazt az eljárást. A börtön mindig is egy olyan aktív szféra része volt. sőt évek sorára szabályozhatja az ébrenlét és az alvás. amelyek a börtönök működését ellenőrzik és jobbító javaslatokat tesznek: 1818-ban a rendkívül hivatalos Société pour l'amélioration des prisons (A börtönök javítását célzó társaság). egyszóval annak a nevelésnek. szakadatlanul kell az egyénre hatnia: folyamatos vegyelemzés. Végül. A legerősebb gépezetnek kell lennie ahhoz. berendezési modellek. cselekvési módja a totális nevelés kényszere: „A börtönigazgatóság rendelkezhet a fogoly személyi szabadságával és idejével. amelyet a reformmozgalmak ráztak fel időről időre. a büntetés jogának ősi. hogy törvényes büntetéssé vált. az élelem minőségét és porcióját. amelyek az egyén büntető-javító technológiáit kísérik. hanem napok. Társaságok. jogi-politikai kérdését megterhelte mindazon problémával és mozgolódással. amely egy időre lezárja a börtönök hatékonyabbá tételének eszközeiről folyó vitát. Ráadásul sem külső teret. Számtalan intézkedés – határozatok. a tevékenység és a pihenés idejét. a munka természetét és termékét. augusztus 9-i körlevél a fogdák építéséről). mekkora hatalma van ilyen körülmények között a nevelésnek. Harou-Romainé – puszta tervek maradtak. amely nemcsak egy napra. mondotta Baltard. 7 programok a foglyokkal való bánásmódra. amely az étkezdétől a műhelyig. s a műhelytől a celláig tartó egyszerű és rövid úton is szabályozza a test mozdulatait. elképzelhetjük. valamivel később a Société des prisons (Börtönügyi társaság) és más filantróp csoportok. erkölcsi magatartását. minden fizikai és erkölcsi tulajdonságával együtt. csaknem teljes hatalmat biztosít a foglyok fölött. A börtönnek teljes és kimerítő fegyelmi apparátusnak kell lennie. mint valami mozdulatlan intézményt. vagy a Gazette de Sainte-Pélagie a júliusi királyság kezdetén. A börtön intézmény körül bőbeszédű buzgalom nyüzsgött. nincs megszakítása.9 Nem szabad azonban úgy tekintenünk a börtönt. elméletek. még a gondolkodás lehetőségét is. mindennapi viselkedését. Programok a börtöngépezet működtetésére. kísérletek. s ismét mások valóban épületekké váltak. hogy ezt két évszázada emlegetik szüntelen? Azzal. munkaképességét. hogy új formát erőltethessen a megromlott egyénre. a szólás. mások utasítás formájában öltöttek testet (mint az 1841. hajlamait. amely először valósította meg Franciaországban a magánzárkarendszert. átrendezések. megvannak a saját belső mechanizmusai az elfojtásra és a büntetésre: zsarnoki fegyelmezés. Montalivet kérdőívei a fegyházigazgatókhoz és igazgatótanácsokhoz a foglyok elkülönítése körül folyó vita kellős közepén. de soha végre nem hajtott reformtól egészen Tocqueville 1844-es törvényéig. amely nagyon messze van a puszta jogi szabadságvesztéstől. amikor egyedül van. Több értelemben: fel kell vállalnia az egyén minden aspektusát. melyek közül egyesek – Danjou-é. mint Appert vagy-valamivel később – már „szakértők” (mint az Annales de la Charité-é8) vagy éppenséggel szabadult foglyok. amelyben burjánzottak a tervek. fizikai idomítását. utasítások vagy törvények: az első restauráció által már 1814 szeptemberében tervezett. amelyek többé-kevésbé közvetlenül a börtönből származnak. az imádság idejét. amelyek mindig egy bizonyos szakterületre irányulnak. amely a többi fegyelmi berendezkedésben megtalálható. tanúskodások és felmérések. sem hézagot nem ismer. A „börtön elmélete” nem annyira alkalmi bírálat volt számára. Pauvre Jacques a restauráció végén. az étkezések számát és időtartamát. Mindehhez járulnak még azok a közlemények. amíg feladatát teljesen el nem végezte. ellentétben az iskolával. s szerzőik vagy filantrópok. a börtön „omnidiszciplináris”. mint a Petite Roquette. mint inkább állandó használati mód. „Teljes és szigorú intézmények”. amely még a pihenés perceire is meghatározza az időbeosztást. működésének egyik feltétele. amely a teljes embert birtokba veszi. Bloueté. annak a nevelésnek. az üzemmel vagy a hadsereggel. és hogy úgy mondjuk.

a kommunikáció csak függőleges irányban jöhet létre. hogy önmaga semlegesítse azokat a káros hatásokat. hogy magát a társadalmat ismétli meg. hogy gondolkodásra késztet. Ezen a ponton vetődik fel a vita a két amerikai börtönrendszer. Ezek az emberek csaknem mind a börtönben ismerkedtek meg vagy ott találkoznak újra. az emberhez”15.azoknak a képzeteknek az egyszerű mechanizmusától is. Amikor egyedül marad bűnével. a tábori lelkészek és más „könyörületes személyek” hatásáról szólva az elszigetelt fogoly felett. amelyet meg kell tanulni tiszteletben tartani. és ha lelkét még nem keményítette meg a gonoszság. el kell hárítani oly sok „titkos társulás” erkölcstelenségét. Az elítélt elkülönítése a külvilágtól. amelynek bizonyosságán és igazságosságán az emberi tévedhetőség vagy tévedés nem változtathat … Nem az isteni gondviselés igazságszolgáltatásának pecsétje-e ez valójában?”14 Végül és talán főleg. Az auburni rendszer előnye hívei szerint az. milyen hatalma van az emberi szónak. aktív felügyelettel előzve meg az erkölcsi fertőzést. míg a munka és az étkezés együttesen zajlik. az igazgatók. a tanítók. ha a csend rettenetes fegyelmi kényszerében szól a szívhez. De ez a vita. a magány a teljes alávetettség alapfeltétele: „Képzeljük el”. együttlétük pedig szigorú hierarchikus keretben valósul meg. mint a vadállatot a ketrecében”. és annál fájdalmasabb a magány. közösen kell jó szokásokra kényszeríteni. Az első alapelv az elkülönítés. annál inkább bűnös tette elkövetésében. Először is úgy kell megszervezni a börtönt. hogy magukba szálljanak”. ahol az egyének erkölcsi létükben elkülönülnek. amelyeket kiválthat. „közösen kell foglalkoztatni őket hasznos tevékenységekben. A börtönnek így tökéletes társadalmat megvalósító mikrokozmosznak kell lennie.” 12 Ezen felül a magánynak a megújulás pozitív eszközévé kell válnia. megtanulja gyűlölni. Világos utalás ez a kolostori modellre. de az üzemi diszciplínára is. de amikor már mélyen megbánta tettét és őszintén megjavult. megakadályozni. amelynek áthágása igazságos és legitim büntetést von maga után”17. Az elszigeteltség. 1. az elítéltek elkülönítése lehetővé teszi. a lélekhez. hogy maximális intenzitással gyakoroljanak fölöttük egy olyan hatalmat. mondotta Charles Lucas. „képzeljük el. az auburni és a philadelphiai között. mégpedig két módon. Az elkülönítés négyszemközti találkozást biztosít a fogoly és a fölötte gyakorolt hatalom között. a kommunikáció nélküli együttlét és a folyamatos ellenőrzéssel .” És azzal is. hanem individualizálónak is. hogy a magány valamilyen önszabályozás folytán magától individualizálja a büntetést: minél inkább képes az elítélt a gondolkodásra. amelyben nincsenek laterális kapcsolatok. mindattól. Az elítélteket „nem lakat alatt kell tartani. Azután a foglyok elkülönítése egymástól A büntetésnek nemcsak egyénre szabottnak kell lennie. amely annyira széles körű volt. A kényszert fizikai eszközök s különösképpen a szabály biztosítja benne. azzal. halkan ha azok engedélyezik. amelyre a reformerek gondoltak az ideológia korában. erről a felügyelet és a büntetések gondoskodnak. de teljes csendben. Ennek a társaságnak a tagjait kell ma feloszlatnunk. ami cselekményét motiválta és elősegítette. Az auburni modell magánzárkát ír elő éjszakára. amiből óhatatlanul feltámad a lelkifurdalás: „Kivetett magányában az elítélt gondolkodik. hogy „szent előírásnak tekintse a törvényt. az elszigeteltségben rátör a lelkifurdalás. hogy az összegyűjtött gonosztevőkből a börtön homogén és szolidáris népességet kovácsoljon: „Szervezett bűnszövetkezet működik közöttünk napjainkban … Valóságos kis nemzetet alkotnak a nagyban. Röviden. hanem össze kell gyűjteni. de a lelkifurdalás is annál hevesebb lesz. 16 valójában csak a mindenki által elfogadott elkülönítés működési módjára szorítkozott. az egyedüllét nem fogja többé nyomasztani: „E szerint a csodálatos diszciplína szerint minden értelem és minden morál önmagában hordja egy olyan megtorlás forrását és mértékét. a foglyok csak az őrökkel beszélhetnek. nem szabad megengedni. amikor a legkülönbözőbb bűnözőket gyűjti egybe: el kell fojtani az esetleges szövetkezéseket és lázadásokat. ez a szabály hozzászoktatja a foglyot. amelyet semmilyen befolyás nem ellensúlyoz. és csendrendelettel kell elérni. hogy cinkosságok vagy zsarolási lehetőségek alakuljanak ki a jövőre nézve (amikor a foglyok már szabadultak).

„Cellájában csak iszonyú sírboltot látok. építészeti és adminisztratív (milyen forma biztosítja a teljesebb felügyeletet?). mint kötelezettség. amelyek szabadulása után érni fogják. nem más. akár szigorított fogságról vagy bebörtönzésről van szó. Ezért van az. évek. Cherry Hill a megsemmisített. Az éjszaka és a csend után az újjászületés. némi bizalommal tehetjük ki újra azoknak a kísértéseknek.”24 A munka. nem a magatartásé. az őszinte keresztény számára a boldog halhatatlanság bölcsője lesz. amely börtönbe juttatta. és azé a néma architektúráé. hibáinak változatosságában égetve fel életét. Mély belső meghunyászkodás ez egy felszínes idomítás helyett. 2. gazdasági (mi a kevésbé költséges?). úgy kerül meghatározásra. lassacskán. ami kiváltotta őket. könnyen testet öltenek a feltámadás mítoszai. „A munka és az étkezések váltakozó rendje kíséri a foglyot az esti imáig. lelkiismeretét faggatja. De … ami a hitetlen rabnak csak sír és förtelmes csontkamra. hálát. reményt és vigaszt ébresztve a fogoly szívében. de amely hamarosan második természetévé válik. s a fogoly. aki kiszámíthatatlan ember volt. Bizonyára ezért húzódott úgy el a polémia. hogy ha egy bölcs irányítás csak egy kicsit is megnyitotta a lelkét a megbánásnak. amikor az intézménybe került vagy legfeljebb állhatatlanságából csinált meggyőződést. hanem saját lelkiismerete lép működésbe. Már az 1808-as törvénykönyvtől kezdve: „Bár a törvény által kiszabott büntetés célja a bűn helyrehozatala. A katolicizmus hamar magáévá teszi stílusában ezt a kvékerszemléletet. A hetediket kizárólag az imádságnak. az „erkölcsi tartalom” megváltoztatása. és e kettős cél akkor valósulhat meg. és az. a cellában a fogoly szembekerül önmagával. az alvás kellemes pihenést nyújt neki. törekszik emellett a bűnös megjavítására is. ha a bűnözőt kiragadják az átkos semmittevésből. mint a cellarendszernek ez az elsőrendű célkitűzése: a kikényszerített individualizáció minden olyan kapcsolat megszüntetése által. A teljes elszigeteltség rendszerében – mint a philadelphiai – nem egy közös szabály működésétől várják a bűnöző átalakulását. ami ezt belülről felébresztheti. kénytelen lelkiismerete szavát hallgatni”. így telik el a hétből hat nap. amely körbezárja.”22 Ebben a zárt cellában. A falak rettenetesek. Cherry Hillben „a falak büntetik a bűnt. hanem az egyénnek saját lelkiismeretéhez való viszonyától és mindattól. akiknek a tekintélye így elfogadhatóbb: „Minden látogatásnál ejt néhány jóindulatú szót az a becsületes száj. ahol férgek helyett a lelkifurdalás és a kétségbeesés emészti. úgy megbarátkozik a munkával és annak örömével. s a romlottság legvégső határáig kergesse. hogy a munka itt inkább vigasz.”25 A munka se nem járuléka. a kényszert a dolgok anyagi valósága gyakorolja. hogy ott is elérje. se nem kiigazító ja a fogságrendszernek: akár büntetőmunkáról. „hasznos és elszánt tevékenységre”18 nevelve. A pennsylvaniai börtönben a javító nevelés pusztán a lelkiismeret munkája. amelyet nem ellenőriz a hatalom vagy nem szabályoz a hierarchia. s lassan ébredezni kezd benne az erkölcsi érzék. az elszigeteltséggel párosulva. eleve már a törvényhozó elképzelésben úgy jelenik . Auburn magának a társadalomnak a meghosszabbítása volt alapvető erélyességével.és újrakezdett élet. mivel a környező világ és szenvedélyei hallgatnak. De a viták magva.”21 Tehát nem a törvény külső tiszteletben tartása vagy a büntetés puszta félelme hat a fogolyra. mint valami ideiglenes sírboltban. hónapok. az ember pedig jó. 20 „Cellája magányában a fogoly szembenéz önmagával. kezdetben csak egy külső megszokás hatalma alatt. a tanulásnak és épületes meditációknak szentelik. nem a felügyelők. orvosi (bele lehet-e bolondulni a teljes elszigeteltségbe?). szereti. amely soha nem hal ki teljesen az emberi szívből. aki szereti őrét. így követik egymást a hetek. amelyet nem zavarnak meg1 az elszabadult képzelet fantomjai. mert az szelíd és részvétteljes. és megakadályozzák. megelőlegezett pokollá téve az életét. visszaadva „társadalmi alkalmazkodó képességét”19.betartott szabály együttes hatásának így kell átalakítania a bűnözőt mint társadalmi egyént.”23 Ε két modell ellentétére egész sor különböző konfliktus rétegződött: vallási (a megtérésnek kell-e a javító nevelés legfőbb rugójának lennie?). mint a magánzárka átalakító hatásának faktora. magába mélyed.

annál is elfogadhatóbb. hogy a filantrópia nagy gondot fordít a rabok munkakörülményeire. a fogoly tehát megtagadhatja. akkor az valójában nem része a büntetésnek. – így van ez.29 arról. elfoglalják a manufaktúrát és kényszerítik a tulajdonost. hogy ha rabok dolgoznának higannyal. amikor«kezd kikristályosodni a munkás és a bűnöző közötti ellentét. mint hazájuk gyarapodásának. munkásai tiltakozásba kezdenek. például. Vita tárgya először is a bérezés. hogy műhelyt rendezzen be Clairvaux-ban.” Különösen pedig árról. ahol ugyanezek a nők. amelyet a rabokra kényszerít. „26 Ez a vita.meg. hogy csökkenthesse a „szabad” munkabéreket. mivel annak . hogy ha a börtönben végzett munkáért fizetség jár. 28 A munkáslapokban egész sajtókampány folyik: arról. ami egy gazdasági válság korszaka.27 Sztrájkok folynak a börtönbeli műhelyek ellen: amikor egy chaumont-i kesztyűkészítő engedélyt szerez. amely soha nem halt el egészen. míg a munkanélküliségre juttatott kalapos „vágóhídra viszi a bőrét. hogy a rabok számára tartják fenn a legbiztonságosabb munkákat – „a tolvajok melegben és fedél alatt végzik a kalapkészítést és a műasztalosságot”. a testeket rendszeres mozdulatokra idomítja. kizárja a nyugtalanságot és a szórakozottságot. nagy hevességgel lángolt fel újra az 1840-1845-ös évek táján. Franciaországban megfizették a foglyok munkáját. hogy munkájukat ez lejáratja. század reformerei beszéltek. a nyomdászok levelet írnak a miniszternek. következésképp ők lesznek a legféktelenebbek és a legkevésbé hajlamosak a megbánásra. Lényegéből fakadó hasznossága nem a termelőtevékenységben mutatkozik meg. A büntetőmunkának nem lehet felróni. s a hierarchia és a felügyelet. A zárkarendszerben a munka és a büntetés kapcsolata más típusú. újra feltámasztva a régi franciaországi menhelyeket vagy az angliai dologházakat 31. arról. rövidesen odaküldenek minden koldust és munkanélkülit. gyenge teljesítménye folytán nem lehet általános hatása a gazdaságra. hogy ha a börtön egyre inkább műhellyé válik. a prostitúcióba kergetik őket. akik szabadon nem dolgozhattak. különösen az 1844-es törvény megszavazásától kezdve. hogy gyilkosokat. hogy napi 2 frankért fehér ólomfestéket gyártson” 30. A rend és szabályosság forrása: sajátos követelményeivel kimondatlanul is egy szigorú hatalom formáit közvetíti. és egyben az a korszak. de nem gondolnak az aranyozómunkásokra. annál mélyebben ivódik be magatartásukba. Ott voltak azután. ők keresnek a legtöbbet. hanem az emberi gépezetre gyakorolt hatásaiban. hogy a munkás védve legyen veszélyes gőzeitől. hogy a kormány azért szorgalmazza a büntetőmunkát. A restauráció vagy a júliusi királyság idején folyó viták rávilágítanak arra. hogy ezek a börtönbeli műhelyek még több hátránnyal járnak a nők számára. a tudomány az eddiginél sokkal jobban igyekezne megtalálni a módját. a petíciók és a tiltakozó levelek – egy ilyen petíciót utasít el a párizsi képviselőház.”33 A kormány és a közigazgatás válasza erre az egész kampányra változatlanul ugyanaz. „Azok a szegény elítéltek! – mondják az emberek. hogy a meluni fogházban nyomdát létesítettek: „Választania kell a törvény által igazságosan sújtott bűnözők és azok között az állampolgárok között. hogy munkanélküliséget okoz: kis kiterjedése. nem a bűnös megjavulásáé: „A legrosszabb alanyok majdnem mindig a legügyesebb munkások is egyben. amikor megtudják. De ez távolról sem az a szükségszerűség. amelyek ma több ezer munkásnak jutnak osztályrészül”. akiktől elvonják a munkalehetőséget. arról. amelyről a 18. Ebből az a probléma adódott. hogy milyen funkciót tulajdonított a büntetőmunkának. mint szükségszerű velejárója. amely „embertelennek találta azt a javaslatot. „A Kamarának Barabás volt a kedvesebb”52. ölni vagy lopni kell ahhoz. hogy részvétre vagy érdeklődésre számíthasson az ember. Ráadásul a jövedelem a munkás hozzáértésének a jutalma. maguk is konkurensévé válnak azoknak. akiknek még van munkája. akik becsületben és önfeláldozóan szentelik napjaikat családuk fenntartásának éppúgy. de nem törődik a szabad munkásokéval: „Bizonyosra vesszük. tolvajokat alkalmazzanak olyan munkákra. de munkásmegmozdulásoké is. hogy mondjon le tervéről. vagyis a börtönbe. arra hivatkozva. vagy hasznos jóvátétellé tenni a társadalom számára. gonosztevőket. amikor példát akartak statuálni vele a közönségnek.

a rákényszerített kétkezi munkában időval … biztos orvosságot talál képzelete kicsapongásai ellen. rendre és engedelmességre szoktatják. hacsak nem részleges formában (a feltételes szabadlábra . hála a munkabérnek. valójában csak jogi fikció. az adórendszer révén. Tökéletes képet nyújt a börtönben végzett munkáról a clairvaux-i női foglyok műhelye: az emberi gép néma pontosságát egyesíti a kolostor szabályozott szigorával: „Egy emelvényen ül egy apáca. szemben vele két sorban a női foglyok végzik a rájuk rótt munkát. Azzal. sem a 20.” 34 A büntetőmunkát úgy kell értelmezni.”37 A saját szükségleteit fedező munka révén az elítélt tolvaj engedelmes munkássá válik. ami csaknem minden esetben varrás. meggondolatlan rabból tökéletes szabályossággal működő alkatrészt csinál. a fogoly találkozik a munkabér „erkölcsi” formájával. a hajdani lustából szorgalmas és aktív embert faragnak … az intézmény rendszeres életében. mégpedig „folyamatosan.”36 Így termelődnek ki a gép-egyének. mint létfeltétellel. most megismeri a tulajdonhoz való ragaszkodást – ahhoz a tulajdonhoz. egy olyan séma megteremtése. míg korábban tékozolva élt. hogy a rabot foglalkoztatják. A büntetőmunka haszna? Nem a profit. A munkának a börtönök vallásává kellett válnia. amely megtöri az egyént és hozzáidomítja egy termelőapparátushoz. amelytől hatékonyságot remélnek a büntető-javító eljárásokban.41 A büntetőmunka bére nem a teljesítményt fizeti meg. hogy az elvégzett munkát méri.”42 3. mint a társadalomban. hanem egy hatalmi viszony. mint önműködő^ gépezetet. Arra törekszik ugyanis. amikor önként vállaltak penitenciát azok. amelyben egyesek lefölözik mások munkáját: „A semmittevés kérdése ugyanúgy merül fel. gépnek kell lennie. az alkalmatlan gondolatok elszállnak és a lélekben ismét nyugalom honol.”35 Ha a börtönben végzett munkának végső soron mégis van valamilyen gazdasági hatása. minden erőfeszítés. a lopáshoz folyamodva” . ha másért nem. hogy azt. foglalkozását gyakorolva vagy mások munkájának a gyümölcséből. valóban. De fontosabb megnyilvánulása is van annak. hogy búcsút mondjanak a világnak. feje fölött feszület.logikus része: a munkával „behatol a szabály a börtönbe és uralkodóvá válik. „foglalkoztatja” őket. hogy a börtön több az egyszerű szabadságvesztésen. felülvizsgálja. a jövő számítgatása. akkor „csak saját munkája gyümölcséből élhet. csak egy olyan mesterséges képzetről. 40 végül pedig azzal. de a proletárok is. a munkabér képes mennyiségileg kifejezni a fogoly buzgalmát és javulásának előrehaladását. mármost ha a börtön nem kényszerítené munkára a gonosztevőket. mert nem a munkaerő „szabad” felkínálásáról van szó. hogy kitöltse idejüket. minden jó forrásának tekintik. Az ember önkéntelenül visszaáll gondolatban e régi épület tiszteletre méltó szokásainak korába. nyugtalan. egy üres gazdasági forma. Ezen a ponton jelentkezik a büntetőmunka bérezésének hasznossága. amelynek fogoly munkásai egyszerre fogaskerekei és termékei. hanem önmagában véve is gép. legalább azért. hogy a büntetés modulációjának eszköze legyen: olyan gépezet. saját intézményével csak folytatása lenne. ennek a gyakorlatnak. Amikor a test mozog és a szellem meghatározott dologra összpontosít. A munkabér révén a gonosztevő „megszereti és megszokja” a munkát38. a foglyok kénytelenek másokéból fenntartani magukat. A börtön nem műhely. erkölcs helyett erkölcsük. mégcsak nem is egy hasznos szakértelem kialakulása. akik ide zárkóztak el. és ő. században. ami a feladata. hogy gépiesített egyéneket termel az ipari társadalom általános normáinak megfelelően: „A munka a modern nemzetek gondviselése. amelyért „arca verítékével dolgozott meg” 39. most megtanulja. ha nem a saját munkájukból élnek. ha az embernek „minden vagyona a két keze”. A géptársadalomban tisztán mechanikus reformeszközökre volt szükség. azt abban kell látnunk. betölti a hiedelmek üresen maradt helyét. hogy mi az előrelátás. jogot formál arra. amely az ítélet végrehajtása során. aki nem tett különbséget az enyém és a tied között. minden erőszakos vagy elnyomó eszköz nélkül. amely az erőszakos. ezért állandóan a legszigorúbb csend uralkodik … Ε termek falaiból mintha megbánás és vezeklés áradna. a takarékoskodás. az egyéni átalakulások motorja és jelzőszerkezeteként működik. Természetesen nem kapott ilyen „jogot” a börtönintézmény sem a 19. legalábbis részben.

46 Például a háromféle osztály megvalósításának formájában: egy próbaidőosztály minden fogoly számára. hanem célidő. Ami azt jelenti. mint a vétséget elkövetők. hogy a büntetés nem a bűnöző egyén mint jogi alany. ugyanúgy meg kellene szüntetni az első esetben a megjavult elítélt bűnhődését is. elveszítheti javító hatását. ideiglenes súlyosbításait és fokozatos enyhítéseit. amely a büntetés hatásait ellenőrzi azon az apparátuson belül.” „A súlyos bűnözők sokkal jobb magaviseletűek. Inkább egy művelet. mert ilyen körülmények között már minden fogva tartás haszontalan. az előbbiek engedelmesebbek és dolgosabbak az utóbbiaknál.”45 Ezért vetődik föl az a gondolat. és azt. megvannak a maga követelményei és viszontagságai. ahogyan az ítéletben kimondatott. Egy bűn súlyosságának jogi megítélése távolról sem egyértelmű mutatója az elítélt javíthatóságának. Eredményeinek kell meghatározniuk állomásait. hanem a büntetett egyénhez igazítva. 48 Ha a büntetést alapjában az igazságszolgáltatás határozza is meg.”44 A fogva tartás minőségét és tartalmát sem pusztán a bűncselekmény természetének kellene meghatároznia. fokozatok megállapítását a körülményeknek megfelelően. akiket valamilyen heves szenvedély vagy népes családjuk szükségletei vittek bűnbe. azt. hanem azt is. Es ne legyen egyszer s mindenkorra meghatározva. Megesik. munkaperiódus (elszigeteltség ugyan. amit Charles Lucas a „moralitások változó osztályzásának” nevezett. úgy. hogy a törvényes büntetésnek többé-kevésbé kifejezetten fizetség jelleget adjanak. amely létrehozza őket. hogy alapfeltétele a börtön jó működésének és hatékonyságának abban a javító-nevelő feladatban. Ha a változás megtörtént. Nem mértékidő. a cselekmény elkövetője szerint kell individualizálni. „Csupán annyiról van szó. hanem attól függően is. arra hivatkozva. „Ahogyan a bölcs orvos abbahagyja vagy folytatja a gyógykezelést aszerint.helyezéssel. hogy tiszteletben tartassa a börtön rendtartását. a börtöngépezetbe bekerült. nyilatkozta a . és a közös munka periódusa. Gyakran követelték Franciaországban azt a progresszív rendszert. a félszabadságokkal és a reformfogházak szervezésével). következésképp éppoly embertelen a megjavult bűnössel szemben. A büntetések és jutalmazások egész rendszere nem csupán azt a célt szolgálja. hogy a beteg elérte-e vagy sem a tökéletes gyógyulás állapotát. az erkölcsi nevelés fázisa (többé-kevésbé gyakori „megbeszélések” az igazgatókkal és a hivatalos látogatókkal). amely lehetővé teszi a büntetések pontos mennyiségi kifejezését. hogy megváltoztassuk a gonosztevőt. lusták. fogház vagy büntetőmunka felel meg. beosztása. hogy függjön. hogy a büntetés szigora ne álljon közvetlen arányban az elítélt cselekedet büntetőjogi nagyságával. hogy a jogi hatóság ezt maga is elismeri: „Nem kell meglepődnünk azon a gondolaton”. egy büntetőosztály. mintsem egy fizetség formája. hanem a fogoly „hasznos” megváltozásához kell igazodnia a börtönévek folyamán. Nem érvényes nevezetesen a javulás szempontjából a bűntett és a vétség megkülönböztetése. hogy a börtönigazgatás felelős személyei már igen korán követelték. és a javulás útjára térőknek egy jutalomosztály.47 Vagy a négy fázis formájában: megfélemlítő időszak (eltiltás a munkától és minden külső vagy belső kapcsolattól). De tudnunk kell. amelyet 1825-ben vezettek be Genfben. amelyeknek a törvény szerint fegyház. amelyet maga az igazságszolgáltatás bíz rá. A szabadságelvonásnak mint javító műveletnek. vissza kell térnie a társadalomba. általa módosított vagy rá reagáló egyénhez. hogy miként zajlik le a büntetés konkrét folyamata. hogy eredményessé tegye hatását a foglyokra.” 43 A büntetés igazságos időtartamának tehát változnia kell. nemcsak a cselekmény és annak körülményei szerint. A büntetés idejének nem a bűncselekmény „csereértékét” kell mérnie. mint egy átalakítás ellenőrzött tárgyához. minősége és szigora attól az autonóm mechanizmustól kell. akik általában szélhámosok.. mint amilyen fölöslegesen költséges az állam számára. de a kényszerű tétlenség után a munka jótéteményként hat). Vonatkozik ez a büntetés időtartamára. romlottak. ha viszont egyszer s mindenkorra van megállapítva. A börtönigazgatók csaknem egyöntetűen így vélekedtek a minisztérium 1836-os felmérésére adott válaszukban: „Általában a vétséget elkövetők a Iegromlottabbak … Súlyos bűnözők között sokan vannak.

sőt akár a büntetés csökkentése révén is. Amikor 1846-ban Bonneville benyújtotta tervezetét a feltételes szabadlábra helyezésről. vagy tervek formájában. hogy ma ez az utóbbi szintnek az elemzése a feladat. Mindaz az „önkényesség” . hogy a büntetőítélet mesterséges egység. amelyek a büntetést lefolyása szerint módosítják. az igazgató. Valóban olyan rendelkezésekről van itt szó. a törvényszék ítélete ehhez viszonyítva csak „elő-ítélet”. és ezt az ellenőrzést a börtönnek kell nyújtania. amelyek megannyi különböző moralitást tükröznek az emberi cselekedetek mögött”. hogy . amely nemcsak igazgatási autonómiát igényel. amelyet Charles Lucas már világosan megfogalmazott. amely a régi büntetőrendszerben lehetővé tette a bíráknak a büntetés modulálását. a lelkész vagy a tanító alkalmasabb erre a funkcióra. hogy az igazságszolgáltató szerv előzetes véleménye alapján ideiglenesen szabadlábra helyezze a tökéletesen megjavult elítéltet. már a börtön létrejöttével. tehát fel kell bontani.börtönökről szóló törvénytervezettel kapcsolatban a legfelsőbb semmisítőszék. diagnózisuknak. mert az elkövető erkölcsisége csak a próbatételben mérhető fel. amely a büntetést irányítja és ellenőrzi. mint az elkövetők értékelése. kellő vezeklési idő után és bizonyos feltételek mellett. könnyítéséhez vagy akár felfüggesztéséhez. a rossz fogalmát. mint „az igazgatóság jogát ahhoz. hogy megkülönböztették a törvényhozó szintet (amely osztályozza a cselekményeket és meghatározza büntetésüket) és az ítélethozó szintet (amely ítéleteket mond ki). erkölcsi meggondolásokra késztetni őket és némileg visszaadni önbecsülésüket. A zárkarendszer nagy gépezete magával a börtön működésével kapcsolatos.”49 És azt is be kell látnunk. pontosításuknak. mint a büntetőhatalom letéteményesei. „51 Ezzel elérkezünk egy olyan alapelvhez. mindaz az önkényesség. „hogy jutalmazásokra nyíljék lehetőség. hogy visszairányítsa a börtönbe a legkisebb megalapozott panasz esetén”.”52 A börtön túlkapásáról vagy túlkapásainak sorozatáról beszélhetünk tehát a törvényes fogva tartáshoz viszonyítva. és autonómiát kell biztosítani a „büntetőintézmény ítéletének”. és csak a cselekményen kívüli dolgokra vonatkozhatnak. fokozatosan újraéled annak a hatalomnak az oldalán. pedig a modern büntetőrendszer leglényegesebb tendenciáját mutatja: nevezzük a börtön Függetlenségi Nyilatkozatának: olyan hatalom követeli benne jogait. hogy alkalmasint megszüntessék. „Szükséges tehát. hogy el kell különíteni benne azt. Az ő megítélésükben (értsd: megállapításuknak. A börtön jogainak ez a kinyilatkoztatása alapelvként szögezi le. ha lehetséges. megkülönböztető besorolásuknak) és immár nem a bűnösséget megállapító ítéletnek kell alapul szolgálnia a büntetés belső modulációjához. de amelyet kevés jogász fogadna el ma vonakodás nélkül. amelyek csak az ítélethirdetés után léphetnek életbe. amely talán a legfontosabb. a „bezárás” és az „igazságszolgáltatás” különbségéről. A börtönőr bölcs szuverenitása: „Igazi főtisztviselő. ami sajátosan az igazságszolgáltatás része (nem annyira a tettek. az a jutalom kiérdemlésének lehetősége. akár pénz. aki egyeduralomra hivatott az intézményben … és ha nem akar alatta maradni küldetésének. a törvényhozó értékítéleteinek helyesbítése). amelyet a modern törvénykönyvek megtagadnak az igazságszolgáltató hatalomtól. Gyökere azonban máshol van: éppen abban a tényben. vagy tényleges gyakorlatok. tehát. hogy már a törvénykönyvek szerzőinek igazuk volt abban. hanem részese akar lenni a legfőbb büntetőhatalomnak is. azt úgy határozta meg. és az uralkodóknak. Ez a túlkapás nagyon korán megjelenik. akár jobb élelmezés formájában. hogy az igazságszolgáltatás fórumainak nem lehet közvetlen felügyelete mindezen eljárások fölött. másodlagos hatásként. Ha valami képes felébreszteni az elítéltekben a jó és. a legkiválóbb erényt kell párosítania a legmélyebb emberismerettel. jellemzésüknek. azoknak a „szándékoknak a felmérésére. Nélkülözhetetlen tehát a büntetést igazgató személyzet autonómiája a büntetés alkalmazásának és változtatásának kérdésében: a felügyelők. készen arra. Ennek az autonómiának a jelét láthatjuk a börtönőrök „fölösleges” kegyetlenkedéseiben vagy a zárt intézmények előjogait élvező igazgatás despotizmusában. Nem később járult hozzá. hogy a bíró ítéleteit valamilyen ellenőrzés helyesbítse.

mint az elítéltekről szerzett klinikai ismeret kialakulásának helyszínét. alapvető hajlamaival. ahová juttatta. ha szétszórtan is. a kötelező munkára fogott erő gazdasági modelljét. amelyek mára végtelen labirintust alakítottak ki körülötte. Segítőkre van tehát szükség. Azt a területet. Két értelemben. Egyrészt felügyeletről van szó. Az 1830-1840-es évek táján a panoptikum lett a legtöbb börtönterv építészeti programja.”55 Ebből két lényeges teendő ered. a nép erényeinek újjáteremtésén dolgozik. akár mai vezetőink. Végül is az igazságszolgáltatásnak ezt a fegyelmi kiegészítését nevezik „büntető-nevelő intézetnek”. amelyeknél a kezelés a betegség gócától és terjedésének irányától függ. amely. Ez volt a legközvetlenebb módja annak. Először elvi kérdésként vetődött fel. hogy lefordítsák „a kő nyelvére a fegyelem intelligenciáját” 56: hogy áttetszővé tegyék az épületeket a hatalom gyakorlása számára. természetesen. Ehhez a művelethez a zárkarendszer három nagy sémát vett igénybe: az egyéni elkülönítés és a hierarchia politikai-morális sémáját. felügyelőbizottságok és védnökségek látogatásai révén valósulhat meg. 57 hogy az erőszakot vagy a kényszereket felváltsák egy hibátlan felügyelet szelíd hatékonyságával. s ezeket a bíróság illetékes kijelölni. a gyógyítás és a normalizálás gyógyászatitecnikai modelljét. mint a hatalom gyakorlásának konkrét formái. A panoptikum témája – amely egyszerre felügyelet és megfigyelés. úgy kell felfognunk a börtönt. Másrészt viszont minden fogoly megismeréséről is. A fogolynak állandó megfigyelés alatt kell állnia. felderítve a bűnök eredetét. kórház. hogy a szabadságvesztésnek – egy ideális érték jogi megvonásának – kezdettől fogva pozitív technikai szerepet kellett játszania. hogy ne felszámolni. individualizáció és totalizáció. Zárka. A bírót vágy fogja el a börtön iránt. Igaz ugyan. abban a tényben. Egy évszázaddal később fattyú és torz gyermek születik e vágyból: a büntetést ellenőrző bíró. üzem. Ε két . Bentham utópiája viszont többé-kevésbé csak a büntetőintézményekben valósulhatott meg egészében. mert képes volt a büntetőjogot felsorakoztatni a megismerési viszonyok közé. igen széles körben elterjedtek. mint „a görög filozófus üvegfalú háza” 60 és egy olyan központtal. elszigeteltség és átlátszóság – a börtönben valósul meg a legtökéletesebben. De a büntető-nevelő intézet a fogva tartáshoz viszonyított „túlkapásaival” csak azért tudta elfogadtatni magát a valóságban. átalakításokat kellett végrehajtania az egyéneken. valójában fegyelmi típusú eljárások töltik meg. nyilván kell tartani és összesíteni minden róla feljegyzett információt. hogy a büntetés nem lehet több a szabadságvesztésnél. egyúttal a büntetésüket töltő egyének megfigyelésének is a színhelye. hogy hozzáigazítsák a teret a törvénykönyvek új keletű humanizmusához és az új büntetőelmélethez: „Egyrészt a hatóságnak. hogy a panoptikus eljárások.”54 A büntető-nevelő rendszer már ekkor elég jelentős volt ahhoz.„hasznosságot” várnak el a börtöntől. mi több. mint a testiekre. a társadalmi helyzetből következik. beleértve magukat a bírákat is. „a büntető-nevelő rendszer nem lehet a priori koncepció. biztonság és ismeret. Az erkölcsi megbetegedésekre ugyanaz érvényes. 'amellyel a börtön túlterjed a fogva tartáson. csak ékesebb nyelven: „A törvénynek el kell kísérnie a bűnöst a börtönbe. ahonnan egy állandóan figyelő tekintet egyszerre ellenőrizheti a foglyokat és a személyzetet. átlátszó cellákkal. már Decazes is ezt mondta. amelyek úgy tartják fogva a rabot. hanem felvállalni igyekezzenek. annak a törvénykezésnek megfelelően.”58 Végül is egy börtöngép59 megteremtéséről van szó. csak inspekciók. hogy a börtönök a büntetések enyhítésének szellemében tervezendők-e vagy a bűnözők megjavításának rendszerében fognak működni. A börtön. az egész büntetőjogot hálójába keríteni. magatartásával. a büntetés végrehajtásának a helye. másrészt az építésznek tudnia kell. fokozatos javulásával. * Ε hozzáadás elfogadtatása nem ment problémák nélkül.”53 De jellemző módon ezek a viták csakhamar már a „többlet” felügyeletének kisajátításáért folyó csatákká válnak. a bírák ellenőrizni kívánják a börtön mechanizmusait: „A foglyok erkölcsi nevelése számos együttműködőt követel.

sőt a legtöbbnek a belsejét is. mint inkább egész élete jellemzi.követelménynek több lehetséges variációja alakult ki: a szigorú értelemben vett benthami panoptikum. magában a jogi aktusban. Minél teljesebb és könnyebben gyakorolható a felügyelet. mert csak egy javító technológia számára fontosak. A bűnözőt az különbözteti meg az elkövetőtől. hanem valaki. Központi megfigyelőhely nélkül a felügyelet nem lehet biztos. A felügyelet pedig akkor lesz tökéletes. hogy egyetlen központból látható legyen minden rab a cellájában és minden őr a folyosókon. hogy a büntető-nevelő apparátus. ha igazi átnevezésre törekszik. de amire az ő tevékenysége irányul. különös személycserét hajt végre: az igazságszolgáltatás kezéből elítéltet kap ugyan. a bűnöző. a keresztalaprajz vagy a csillagszerű elhelyezés. Valóságos könyvelője ő az intézménynek. a lelkész és a tanító feljegyezte megfigyeléseit minden rabbal kapcsolatban: „A börtönigazgatásnak amolyan vademecuma ez. buzgalmában és intelligenciájában nem bízhatunk teljesen … Az építésznek tehát a legnagyobb figyelmet kell fordítania erre a pontra. annál kevésbé kell az épületek erejétől várni a garanciát a szökési kísérletek és a rabok egymás közötti érintkezése ellen. amelynek alapján minden esetet és minden körülményt értékelni tud. Ez a másféle személy. hogy a börtön egy megismerés színtere legyen. egész technológiai programjával. 61 Miközben folynak a viták. mint egy büntetőnevelő kamatra befektetett tőke. az igazgatónak számot kell adnia a besorolás indokairól. folyamatos és általános. Az elkövető már csak mint elítélt válik egy lehetséges megismerés tárgyává. A börtönnek nemcsak az a feladata. amelyeket nem vettek eleve számításba az ítéletnél. amely megismerés a büntetőgyakorlat szabályozásának alapja lesz. Ám ez azt is jelenti.”65 A büntető-nevelő gyakorlat bölcs technológiája jövedelmezővé teszi a büntetőrendszerbe befektetett tőkét és a költséges börtönök építtetését. A büntető-nevelő műveletnek. ha az igazgató vagy helyettese egy központi teremből helyváltoztatás nélkül. akit a büntető-nevelő apparátus az elítélt elkövető helyébe állít. jóval teljesebb nyilvántartási rendszert is terveztek és próbáltak ki. a büntetőmechanizmusok alkalmazásának címén. kötelezővé tették az „erkölcsi számadás” rendszerét is: minden börtön számára azonos modellű egyéni lap vezetését írták elő.64 A cél mindenesetre az. amely a törvénykönyv büntetőfilozófiájának alapja: „Az igazgató egyetlen foglyot sem veszíthet szem elől. az természetesen nem a cselekmény. Ezzel összefüggően a bűnöző megismerendő egyénné válik. a belügyminiszter 1841-ben emlékeztet az alapelvekre: „A központi ellenőrző terem a rendszer tengelye. minden emeleten … A kör vagy félkör alakú börtönformák lehetővé tennék. mert bármilyen osztályba legyen is sorolva. előléptetve vagy visszaminősítve a rab. akit olyan változók határoznak meg. A zárkarendszer autonómiája és az ebből eredő megismerés révén megsokszorozható a büntetésnek ez a hasznosítása. hogy nem annyira cselekménye. aki kissé különbözik tőle. A megismerésnek ez az igénye nem az első fórumon jelentkezik. hogy ismerje a bírói ítéletet és az érvényes szabályok szerint végrehajtsa: folyamatosan kell ismereteket gyűjtenie a rabról. s ennek az ismeretnek a birtokában választhatja meg aztán a megfelelő egyéni bánásmódot minden rabnál. hanem látja a rabok őreit is. ahol jobban megalapozhatná az ítéletet és valósághűen meghatározhatná a bűnösség mértékét. . és ennek segítségével átalakítania a büntető rendelkezést büntető-nevelő műveletté: a cselekmény által kiváltott büntetést így felváltja az elkövető átalakítása a társadalom hasznára. Ugyanabban az esztendőben. amikor a benthami terv különböző változatait támogatták a börtönök építésénél. amelyre az igazgató vagy helyettese. a félkör. ez egyszerre fegyelmi és ökonómiai kérdés is.”63 Sok más. amikor az átlátszatlan ajtó nyitva van. láthatatlanul látja nemcsak minden cella bejáratát.”62 De a büntetőpanoptikum egyben folyamatos és individualizáló dokumentációs rendszer is. még csak nem is szoros értelemben véve az elkövető. Az egyéni nevelés tekintetében minden fogoly úgy jelenik meg számára. mert a cellákat közvetlenül ellenőrző alkalmazott tevékenységében.

A bűnöző. amelynek lassú kialakulását az életrajzi kutatás mutatja ki. Az élettörténet ilyen felderítése lényeges része a bizonyítási eljárásnak a büntetések osztályozása céljából. A bűnöző megfigyelésének „nemcsak a körülményekre kell kiterjednie. meghatározott jellegű osztályokba. amely a bűnözőt természetes. hanem a bűnöző és bűne rokonságára irányítja figyelmét. és ekkor a másféle életforma érzékelése egy másféle osztályéval. és kereszteződésük pontjában alakul ki a „veszélyes” egyénnek az a fogalma. ez kétségtelen. hogy megismerés formájában rekonstruálja a legjelentéktelenebbet és a legrosszabbat is. a büntetőtechnika egy életre. úgy keverednek össze egyre jobban a büntető szemlélet és a pszichiátriai szemlélet határai. az emberi faj patologikus vadhajtása. hogy a bűnözést nem annyira a törvényhez. de akiket megrontottak „életvitelük tendenciái” vagy „veleszületett hajlamuk”. hogy kényszerítő gyakorlatával megváltoztassa hatásukat. hanem bűncselekmények okaira is. A bűnözés. szinte természetszerűen sorolható osztályokba.számításba kell vennie a bűnöző egész létét. ám ugyanakkor deviáns tipológiába sorolja. amely az elhatározás motivációjaként csak csökkentheti a felelősséget. egy másféle emberi fajéval párosul. a bűnözés általános jelenségének egyedi megnyilvánulása. a másodikban a káros indíttatásokat és a harmadikban a kedvezőtlen előzményeket. amelyek mindegyike specifikus eljárást igényel. Az „életrajz” fontosságának megjelenése forduló a büntetőgyakorlat történetében. ez utóbbi feladata tehát.” 68 Egészen közel áll ez még a bűnözők világának „festői” leírásaihoz. amelyből a kivezető utat még ma sem találjuk: minden ok. Parodikus formában kirajzolódik rítusaival és nyelvével. A büntető-nevelő technika nem az elkövető és cselekménye kapcsolatára. ezeket élettörténetében kell feltárnia az életmód. hanem kiegészíteni. ellenőrizni és kijavítani is ennek adatait a fogva tartás folyamán. a társadalmi alfajok zoológiája és a bűnözők civilizációjának etnológiája. akik „a megállapított intelligenciaátlag fölötti szellemi képességekkel rendelkeznek”. ahol az igazgató feladata nemcsak összegyűjteni. ahogyan MarquetWasselot 1841-ben meghatározta a Börtönök etnográfiájában: „Az elítéltek … egy másik népet alkotnak ugyanabban a népben: megvannak a külön szokásaik. Megszületik a „bűnöző” fogalma a bűnt megelőzően. jellem).67 A bűnöző abban is különbözik az elkövetőtől. Az elítélt három típusát különbözteti meg: azok. indíttatások. de a 19. kitöltse hézagaikat. akinek a tények feltárása felrója a felelősségét. s a börtönt olyan mesterséges és kényszerű színházzá kell változtatnia.” 66 Az elkövető mögött. vagy egy „ártalmas logika”. ugyanúgy elemezhető. Az elemző rész kevés ugyan benne. mint inkább a normához viszonyítva kéli meghatározni. hajlamok. Ferrus osztályozási rendszerében kétségkívül a bűn régi „etnográfiájának” egyik első átalakulása jelenik meg a bűnözők rendszeres tipológiájává. hogy megismerhesse az elsőben a veszélyforrásokat. erkölcseik. de összetett szálak egész kötegével hozzá is kötődik ehhez a tetthez (ösztönzők. Ahogyan a büntetőgyakorlatban a bűnöző életrajza kiegészíti a körülmények elemzését a cselekmény felmérésében. ösztöneik. kirajzolódik a bűnöző jelleme. Ekkor lépünk be abba a „kriminológiai” labirintusba. még veszélyesebb bűnözővé avatja az elkövetőt és még szigorúbb büntető-nevelő intézkedéseket követel. A törvényes büntetés egy cselekményre irányul. amely régi keletű hagyomány. amely lehetővé teszi az oksági összefüggés-láncolatok megállapítását egy egész élettörténet léptékében. De felismerhetjük benne egy újfajta objektivitás fokozatos térhódítását is. majd a büntető-nevelő rendszer feltétele lesz a moralitások osztályozása érdekében. hogy cselekményének nemcsak elkövetője (felelős elkövetője a szabad és tudatos akarat bizonyos kritériumai alapján). Az életrajz ismerete társul itt a kijavított létforma technikájával. egy „igazságtalan morál” vagy . társadalmi helyzet és iskolázottság hármas szempontja szerint. És ettől kezdve egy pszichológiai oksági szemlélet társul a felelősség jogi megállapításához. század első felében újraéled. összezavarva annak következményeit. amely ezt az élettörténetet alapjaitól újrakezdi. és a büntető-nevelő verdikt kimondását. sőt végső esetben attól függetlenül is. de világosan érvényesül az az alapelv. mint a betegségszindrómák vagy a teratológia nagy csoportjai. El kell kísérnie a letartóztatott személyt a törvényszéktől a börtönig.

a kölcsönös nevelését: éjszakára elkülönítés. mint inkább a nevelés rendszerét kell alkalmazni. Az ilyeneknél a magány csak fokozná a tunyaságot. egy bizonyos típusú anomália megtestesítője. közösségben kell tehát élniük. hogy attól jelentek meg az öreg börtönökben a javító-nevelő technika kifinomult eszközei. Míg a törvény által meghatározott szabadságvesztést a börtön a büntető-nevelő rendszerrel toldotta meg „kiegészítésként”. De azt se higgyük. az ellenállás hiánya a rossz ingerekkel szemben”. közös olvasás és utána kölcsönös kikérdezés.”69 Így alakul ki fokozatosan a bűnözők és fajtáik „pozitív” tudománya. akiket „tökéletlen életvitelük alkalmatlanná tesz minden olyan tevékenységre. Azt mondják. amely egymáshoz köti őket és másfél évszázadra mindnyájukat egyazon csapdában tartja fogva. mint a büntető hatalom alkalmazási pontját és annak a tárgyát. akit a büntetés gépezete maga hozott létre. diagnosztizálni és kezelni az ítéletekben. s nem lévén sem elég képzettségük ahhoz. amit a jog absztrakciója és merevsége nem1 vehetett észre. mint a kőfaragóknak vagy a vívóknak”. sem elég intelligenciájuk. akik „erkölcstelenek. ez utóbbi viszont egy létszámon kívüli szereplőt keltett életre. hogy „tudományosan” minősítse az aktust mint bűncselekményt és főleg az egyént mint bűnözőt. egymás folytatásaként. ezt a létformát kell ma számításba venni. éppen ostobaságuk révén keverednek bűnbe. Egyszerre jelent meg mindkettő. ezt a betegséget. Olyan félelmes . Ferrus világosan megfogalmazza alapelvét: „A bűnözők tömegükben a legkevésbé sem elmebetegek. felmérni. a „veszélyesség” magva. igazságtalanság volna ez utóbbiakkal szemben. de a büntető-nevelő apparátusban valaki más: a bűnöző. a lustaság. megégetett. az elítélt és a hóhér közé beviszi a bűnözés testetlen valóságát. hogy megértsék és legyőzzék saját ösztöneiket. hogy a törvény és a cselekmény. amely az egyén elmezavarával érvelve meg tudja szüntetni a tett bűncselekmény mivoltát. hogy szinte végzetszerűen ismét törvényszék elé juttatja a rábízottakat. feltéve. de kis csoportokban. csak magányos sétát engedélyezve nekik. amely a jogi apparátus alagsoraiban született meg. amely maga alakítja ki szerszámai alkalmazásának a tárgyát. A bűnözés a börtön bosszúja az igazságszolgáltatáson. nappal közös munka. értékelni. A második kategória azokból az elítéltekből áll. és a szégyen meg a jó iránti közömbösség vitte őket a bűnben a lazaság. aki ott áll a törvény elítéltje és e törvény végrehajtója között. megsemmisített teste helyén megjelent a „bűnöző” egyéniséggel. közös foglalkozásoktól sarkallva és szigorú felügyelet alatt. ha összekevernénk őket a tudatosan romlott emberekkel. azt is mondhatnánk. igaz. akiket elítél. amely átgondolt erőfeszítést és kitartó akaratot követel. amelyet jutalmakkal értékelnek. ezt a devianciát. mint egy technológiai folyamat egésze. A kínvallatott ember megbélyegzett. mert szégyelli megbüntetni azokat. a bíró és az elkövető. Az ilyeneket éjjel-nappal el kellene különíteni. Ne higgyük. a beszélgetés engedélyezése. mint életrajzi egység. A büntetőjogban a korrelatív fogalom kétségtelenül az elkövető. hogy egy tudományos racionalizmus felfedezte a bűnözőt.” Ez az új ismeret arra törekszik. De olyan értelemben is igaz. A büntető-nevelő technika és a bűnöző ember valamiképp ikertestvérek. ez a bűnözés zavarja most meg a törvényszékek derűs nyugalmát és a törvény méltóságát. náluk nem annyira az elfojtás. ezt a homályos veszélyt. hogy a büntetőnevelő módszerek belső kidolgozása világított rá végre a bűnözés „objektív” létére. a hóhér működésének szintjén. eldurvultak vagy passzívak. és ha találkozniuk kell a többiekkel „fémhálóból készült álarcot kellene viselniük.„társadalmi kötelességeik veszélyes értékelése”. a börtön bűnözőket farag. Végül ott vannak az „ostoba és semmirekellő” elítéltek. ezt az anomáliát. Ezzel születik meg a kriminológia lehetősége. amely nagyon különbözik a bűncselekmények és körülményeik jogi minősítésétől. felnégyelt. bűnös lélekkel kiegészült rabteste. amit még ma is büntető-nevelő tudománynak neveznek. ezért versenyképtelenek a munkában az értelmes munkásokkal szemben. ezt kell megismerni. korlátoltak. hogy hangosan folyik. de eltér az orvostudománytól is. hogy ismerjék a társadalmi kötelességeket. Ez a bűnözés. mégpedig. amikor újraírják a törvénykönyveket. ha lehet. amelyről az igazságszolgáltatás elfordítja a tekintetét.

Van Meenen: „Congrès pénitentiaire de Bruxelles”. ki kell békítenie az egyéneket „a rend és az erkölcs eszméivel is. erkölcsi vagy politikai „szörnyek” sora volt. JEGYZETEK 1. Faucher. P. hogy a fogva tartás „alapelve” csak a „szabadságvesztés” lehet – a bebörtönzés tiszta lényege. alattomban létrehoz egy olyan objektív szférát. hogy a börtön létét csak „javító” vagy visszaillesztő hatásai igazolhatják.111. Bonneville. 244. aki kívülről bírálja a fogház intézményét. a „tudományok” által igazolt vizsgálódási területet biztosított a büntetőjognak. a másik a büntetés által átalakított jogi alanyoké. Néhány nappal ezelőtt az államfő arra emlékeztetett. amely az „ideológia” – beccariánus és benthami – törvénykönyvek alapja volt. Hogy a börtön átültetése a büntetőrendszerbe nem váltott ki heves kivetési reakciókat. a pszichológia vagy a kriminológia védnöksége alatt kialakítsák azt az egyént.. A legjelentősebbek kétségtelenül Ch. amelyet a bűnözés és a bűnözők teljesen elleptek. minden fegyelem szigorú és koncentrált ábrája. Említsük meg. akiben – többé-kevésbé – találkozik a törvény megszegője és egy tudományos technika tárgya. az a színtér. felkészítésük többé-kevésbé tartós erőfeszítésekre. 6. Duport: „Discours à la Constituante”. amelyeket Chaptal kért a megyei tanácsoktól. A megelőző években gyakran találkozhatunk ugyanezzel a témával: „A törvény által kimondott fogházbüntetés célja főleg az egyének megjavítása. függetlenül a börtön valóságától. Egy dolgot máris megállapíthatunk: az a büntetőjog. arra. 529-530. Az egyik az. több mint egy tucatnyi olyan börtönöket követel.: Treilhard jelentése. hogy egyesítsék e két kategóriát és az orvostudomány. hogy az igazságszolgáltatás készségesen magáénak ismerte el a börtönt. nem endogén eleme a 18. azaz átnevelésük. De nem szabad elfelejtenünk. 3. nem mervén immár nyíltan működni. A börtön kétféle „természete” között még ma is állandó az ingadozás. amelyben a büntetés nyíltan jelenhet meg. hogy újra elfoglalják helyüket a társadalomban és ne éljenek többé vissza vele … Az egyének megjavításának legbiztosabb módja pedig a munka és az oktatás. Sokféleségük ellenére a börtön mechanizmusai és hatásai elterjedtek a modern büntetőjog egészében. majd valamivel később Ferrus javaslatai. (Beugnot. 8-9. nem igényelte a börtön egyetemes alkalmazását. meg kell tanítania őket önmaguk és mások tiszteletére”. hogy a börtön. A „bűnöző” fogalma teszi lehetővé. annak bizonyára számos oka van. Real jelentése. hogy az „igazság” általános perspektívájában működjék. Motifs du Code d'instruction criminelle. század reformerei kialakítottak. Ám tartozott neki ennyi hálával. Érdemes volna feltárni a börtön e félelmes „hatékonyságának” az okait. Lucas.. SeineInférieure prefektusa. század fordulóján kialakult büntetőrendszernek. A. X. a bűnöző tárgyiasításának két lehetséges. frimaire-i rendelet.visszavágás. 1847. és 19. G. az igazságszolgáltatás apparátusának ez a legsötétebb területe. majd hozzátette. 7. Marquet-Wasselot. hanem ilyen vagy olyan módon kapcsolatban álltak . év.) Azokból a jelentésekből. de eltérő irányát határozta meg: az egyik a társadalmi megegyezésen kívül került. Ibid. Rossi: Traité de droit pénal. 169. In Annales de la Charité. 4. A börtön. In: Archives parlementaires.” Ez utóbbi nem merülhet ki az olvasás és ε számtan megtanításában. 5. lehetővé téve számára. ahol a büntetőhatalom. mint terápia. A. Ez a börtön máshonnan származik – a fegyelmi hatalom sajátos mechanizmusaiból. 1829. ahol dolgoztatni lehet a rabokat. amelyet a 18. A büntető társadalom és a büntetés általános szemiotechnikájának témája. hogy legtöbbjük nem filantróp volt. Ekkor harsan fel a kriminológusok hangja. ami pedig nem volt lelkéből lelkedzett gyermeke. 2. és az ítélet bevonulhat a tudományos szakirodalomba. Érthető. hogy a bíró elnémul tőle. hogy a bűnözés megteremtésével egységes.

IX. március 21. A. és több ízben el is határolták magukat a tulajdonképpeni bűnözőktől. Vö. 1847-ben azonban a II. csakhogy már nem arról van szó. 1812. Aylies: Du système pénitentiaire. de Tocqueville: Rapport à la Chambre des Députés. 22. 18. pedig a törvény csak büntetőmunkára ítélte őket …”(Pauvre Jacques.. Az előbbiek jobb táplálékot. az Auburn mellett elkötelezett Charles Lucas ihlette a fogházak rendjéről szóló 1839-es rendeletet (közös munka és teljes csend).) A Gazette de Sainte-Pélagie hasonlóképpen olyan büntő-nevelő rendszerért harcol. N. S. majd a Cherry Hill-i börtönt. mint az utóbbiak. de Tocqueville: Ibid. hanem arról. de Beaumont és A. H. 1836. G. a teljes elkülönítés győz. Idézi Beaumont és Tocqueville: Le Système pénitentiaire aux États-Unis. 21. hogy a Pauvre Jacques hasábjait nem egy kizárólagos szakterületnek szentelték. X. Real: Motifs du Code d'instruction criminelle. Lucas: De la réforme des prisons. IT. év V. néhány évvel később a Monte-Cristóban a börtön utáni feltámadás egyértelműen krisztológiai változatát. n° 7. 23. a fegyházat.” A kvékerek és Walnut Street nyomában szervezik 1820-tól kezdődően a pennsylvaniai. Baltard: Architectonographie des prisons. IL. 19.) 10. Ezt megelőzően már több belügyminiszteri utasítás hangsúlyozta. VIII. de Gasparin: Rapport au ministre de l'Intérieur sur la réforme des prisons. akik tétlenek akarnak maradni. ahol az embereket meggyötrik. túl a bírák igazságtalanságán. 1838. E. 8. hó 5-i. . 25. E. E. 12. akiket adósság miatt börtönöztek be. büntetőjogi kongresszus leszavazza ezt a módszert. amelynek a célja a „faj tökéletesítése”. Abel Blouet: Projet de prisons cellulaires. 1845. 1845. Az 1830 körül Franciországban kitört vita 1850-ben még nem zárult le. bizonyítottnak tekinthetjük. hó 8-i és VI. hogy a foglyokat dolgoztatni kell: VI. hó 7-i. Fel kell ébreszteni bennük a munka iránti vágyat. év II. 15. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvet követően mindjárt újabb utasítások látnak napvilágot: 1811.. 1836. nem hallgat azokról a kínzókamrákról. a menhelyet. Julius: Leçons sur les prisons. Mittermaier. a börtönt. 14. 123-124. Ch. à l'occasion de l'inauguration des bâtiments cellulaires de la prison de Versailles. évf.” Melunt és . Hivatalos szakemberek voltak tehát. 1829. Francia fordítás: 1831. L.1. Blouet és Tocqueville által méltatott pennsylvaniai rendszer. 1842.132-133. pittsburghi. 167.. A. akik dolgoznak és azok. A rákövetkező lázadáshullám és talán az 1842-1843-as általános zavargások azt eredményezik. L. hó 28-i. in Revue française et étrangère de législation. A testi kényszer borzalmas törvénye és gyászos alkalmazása nem az egyetlen támadási pontja az újságíró fogolynak … „Pauvre Jacques bemutatja figyelmes olvasóinak a fogdát. hogy 1844-ben a Demetz. vagy az igen hosszú 1816-os utasítás: „Rendkívül fontos a foglyokat a lehető legtöbbet foglalkoztatni. úgy. 24. 20. 1837. október 20. év X.a börtönigazgatásai. 17. Lucas: De la réforme des prisons.417-418. de Beaumont és A. I. jobb fekhelyet kapnak. A. Németországban Julius a Jahrbücher für Strafs. Abbé Petigny: Allocution adressée aux prisonniers. 16. Bár ezek az újságok főleg azokért emeltek szót. Ch. december 8. hogy egy titkos tudás megszerzése hatalmat ad az igazságszolgáltatásra. 9.112. 392-393. hó 3-i. hogy a börtönben a törvények iránti engedelmességet kell megtanulni. hogy különböző bánásmódban részesülnek azok. „Minden embert megvilágít az isteni fény – mondotta Fox – és világosságát minden emberen keresztül láttam. de Tocqueville: Du système pénal aux États-Unis. (1833. 13. és XII. 1843.und Besserungs Anstaltent szerkesztette. Κ. minden egyéb csak egy „még barbár társadalom megnyilvánulása” lévén. Journal des économistes IL. 109.

Ch. A.. in G. de minden termelési eredmény nélkül. 441^142.-P. 1836. hogyan keveredik a munkások beszéde a gépek zajával. idézi a Gazette des tribunaux. Nincs a világon lehangolóbb ellentét. vö.5. Danjou: Des prisons.1845. évf. amelyet annyi férfi. és hallgassuk. 48. IV. n°2. vö.. L'Atelier.1842. Ε. Vivien.. L. Vö. R. 1838. 418-422. Angliában a „tread-mill” és a szertartásosság gépies fegyelmet biztosított a rabok között. április. 32. Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. évf. Decazes: „Rapport au Roi sur les prisons”. 53. IL.. ugyancsak ez idő tájt: La Démocratie pacifique. még Marquet-Wasselot: La ville du refuge. VIII. 1837.1845. június. Ε. fent 389. Ez a ráadás nem haladhatta meg a büntetés egynyolcadát. Vö. 1838. 26. cit. A.29-31.30-31. Ε. 46-50. Ferras: Des prisonniers. 1819. 39. 27.180. 42.. A napi munkabér egyharmadát félretették a rabnak szabadulása idejére. április 11. Lucas: De la réforme des prisons.11.. június. Faucher: De la réforme des prisons. 1836. 51. az előkészítő szabadlábra helyezés a büntetés háromnegyedének letöltése után jöhetett szóba.313-314. mint ezeknek a mechanikus mozdulatoknak a kiszámított rendszeressége a gondolatok és az erkölcsök zűrzavarához viszonyítva.1. A. Bonneville: Des libérations préparatoires. évf. 243. de ugyanakkor „személyiséget sújtó” vagy büntető-nevelő pótintézkedéseket is arra az esetre. 47. o. 1857. 40. 171. VI. n° 6. 44. 1832.. 1821. 46.64. Lucas: Ibid. évf. Traité des diverses institutions complémentaires. december 1-jei száma idézi. 41. 38. 1829.'1821. Gazette des tribunaux. 52. In: Le Moniteur. J. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales. Ch. 29. Aguet: Les Grèves sous la monarchie de Juillet. A felügyelőbizottságokat egy 1847- . 440. 1838. 1846. 1846. 1838. 1838. Lucas: loc. 35. Lucas megjegyzi. 31. Bonneville „előkészítő szabadlábra helyezést” javasolt. L. 49. hogy a vétséget elkövetők „általában a városi lakosság soraiból kerülnek ki”. Ibid. ha kiderül. 6. L'Atelier. Lucas.1844. Fresnel: Considérations sur les maisons de refuge. Ch. Lucas: De la réforme des prisons. De la réforme des prisons. n°2. Marquet-Wasselot: III. 1954. 37.1845. március. hogy „az előírt büntetés.20. nem bizonyult elégségesnek a várt hatás eléréséhez”. III. Ch. nő és gyermek érintkezése szül. Ch. J. 251. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales et politiques. évf.” In: De la réforme des prisons. A. 45. E. 33. 349 28. Vö. mégL'Ate-lier.30-31. L'Atelier. 43. 74-76. II. Lucas: De la réforme des prisons. míg „a súlyos bűnözők többségét a falusi lakosság adja”. április 6. 36.210-211. november. nQ 4. n° 7.1845. amelyet a bűnöző megátalkodottságának feltételezhető mértéke szerint állapítottak meg. Vessük össze Faucher-nak ezekkel a soraival: „Lépjünk csak be egy fonodába. évf. Bonneville: Des libérations préparatoires. Ibid. november. december. 50. n°9. 1850. Danjou: Des prisons. Ibid. J. 34. 30. Duras cikke a Le Progressiven jelent meg és a La Phalange 1838. V. Ch.Clairvaux-t már nagyon korán a nagy műhelyek mintájára szervezték meg. június és V. 54. VI. Ch. 1836.

” (Abel Blouet: Projet de prison cellulaire.) 68. életrajzi dossziék összeállítása a pszichiátria modellje szerint. de Gregory: Projet de Code pénal universel. vizsgáljuk meg legtitkosabb zugait. Ibid. hogy miként terjedt el az életrajz megismerésének gyakorlata a büntetőmechanizmusokban. Ez utóbbi szempontból össze lehetne hasonlítani a 18.. 1843.” Ibid. 57. Lucas: De la réforme des prisons. Chaix d'Est-Ange így védte La Roncière-t: „Vegyük szemügyre a vádlott életét jóval a bűntény és a vádemelés előtt. 1841. 67. L. a 18-26. metszeteket. Baltard: Architectonographie des prisons. 64. 1836.56-57. például G. HL. Ferrus: Des Prisonniers. 65. 18. olyan megállapításokhoz juthatunk. 66. 9. Lucas: De la réforme des prisons. 56.. ezzel szemben az igazgatás igényeinek kellő ismeretében egy építész elfogadhat ilyen vagy olyan börtönrendszert.9. 1850. Harou-Romain: Projet de pénitencier. „Az angolok minden alkotásában megnyilvánul a mechanika szelleme … azt akarták. Vö. G. 61. 166. 63. amelyet az elmélet talán utópiának minősített volna. 1847.8.-J.182. amelyeknek a valóság nem engedelmeskedik. tárjuk fe a szívét.4-5.. GrelletWammy: Manuel des prisons. Ch. 1829. P. . Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. IL. 1840. egész lelkét …” (Discours et plaidoyers. 69. 60. 278. 69. Ε. J. 23-25. sz. „Ha az igazgatás kérdését az építészettől függetlenül vetjük fel.6. Ch. 1832. Ν.es rendelet hozta létre. Érdemes volna tanulmányozni. es 199-203.11. hogy épületeik egyetlen motortól függő gépekként működjenek. 55. meztelenítsük le minden gondolatát. 58.1..199. 1838. 62. Léon Faucher: De la réforme des prisons.. a bűnöző egyéniség fogalmának kialakításával: a foglyok életrajza és önéletrajza Appert-nél. 1839. 59. 440-442. Marquet-Wasselot: L'Ethnographie des prisons. Vö. 1838. század végének nagy igazoló memorandumait a három kerékbe törésre ítélt ember vagy Jeanne Salmon ügyében és a büntetőtörvényszék előtt tartott védőbeszédeket Lajos Fülöp korában. az életrajz felhasználása a vádlottak védelmében. Ducatel: Instruction pour la construction des mations d'arrêt.449-450.

de ez alkalommal a hóhér. sértegetik. nomád törzsét. a szenvedés szertartásához vegyített művészetétől. a vas. áldozati testtartásban. a térdükre nehezedik. A rablánc. A vasbaverő mustrálja őket. ez az érzés nem létezik vagy legalábbis semmivé foszlik a mély iszonyatban. Az átmenet egyik tünete egyben összegzése: 1837-ben a kényszermunkára ítéltek vasláncát felváltja a cellákra osztott rabszállító kocsi. amelyet Isten ily mélyre süllyedt teremtménye láttán érzünk. A fegyencőrök (az őrök főnökei). a börtön többi emeletén a zárka rácsain át lábak és karok nyúlnak ki. A megláncolásra váró. hogy ezt a „büntetőtudománytól” oly idegen funkciót is fölleljük benne. művészetét a fej épen hagyására irányítja – ügyessége fordított. FEJEZET TÖRVÉNYSÉRTÉSEK ÉS BŰNÖZÉS A fogság a törvény szemében a szabadságtól való megfosztás. század elején is fontosnak tartották a látványt. Kiáltoztak: Le a gonosz pappal! Le a szörnyeteg Delacollonge-zsal! Montrouge és Vaugirard rendőrfelügyelői. Följebb. Valami erőszakos érzés támad s az egész menetet átjárja: a nagyon is szigorú vagy nagyon is elnéző igazságszolgáltatással szemben érzett harag. Vaugirard-ban a nők voltak a legdühösebbek. fenyegetik. amint a láncravertek útra kelnek: „A húshagyó keddi menet …”A rend és a gazdagság messziről nézi a láncravertek nagy. le ezzel a gyalázatos emberrel. ez a gályarabságig visszanyúló hagyomány. a közigazgatás titkaként kezelt börtönökben eltöltendő büntetésekhez vezető átmenet nem a differenciálatlan. mert egyszerre két büntetési módot jelenített meg: a fogság felé vezető út úgy zajlott le. a harmadik egyre fokozódó tempóban kalapál. Minden kalapácsütésre megrándul a fej és a test … Egyébként senki nem gondol arra a veszélyre. a Bicéire udvarán láncot vernek az elítélt nyakára és lábára: a fegyenc úgy hajtja a fejét az üllőre. kinyilvánítják gyűlöletüket vagy együttérzésüket. ha félre találna ütni a kalapács.2. „A kínhalál eszközei sorakoznak Bicêtre nagy udvarán: több sorban a lánc. s rájuk rakja az egy hüvelyk vastag vaskarikát. a Gazette des tribunaux3 című újság szerint július 19-én több mint százezren nézik végig. még élt a júliusi monarchia idején. ideiglenes kovácsok. termet szerinti. összecsapás a rendőrséggel: „A fontainebleau-i sorompótól kezdve végig az egész úton dühöngő tömeg kiáltozott méltatlankodva Delacollonge ellen: Le az abbéval. A földön ülnek. fej méretet vesz valamennyiükről. valamint több polgármester és helyettes . egyikük az üllőt tartja. kikészítik a kalapácsot. absztrakt és zavaros büntető rendszerhez vezet. „azt a jól elkülöníthető fajt. véletlen hozta párosításban.1 Az „utolsó rabláncokról” és botrányukról szóló elbeszélések – ezeket a rabláncokat tömegesen lehetett látni 1836 nyarán Franciaországban – lehetővé teszik. a nyakvassal. akárcsak a nyilvános kínhalál korában. hogy nem történt komolyabb rendbontás. Még a 19. intézték volna el!” A városi lovasrendőrség erejének és határozott fellépésének köszönhető. Három hóhér segítsége szükséges egy nyakvas fel veréséhez. mint egy vérpadi rituálé. mondták. annak ragyogó rituáléjától. A kezdet olyan. amely benépesíti a fegyintézeteket és a börtönöket”. talán azért. ütlegelik őket. felállítják az üllőt.” Majd a közönségnek kínált látványosság következik. Az alacsonyabb származású nézők ambivalens párbeszédet folytatnak az elítéltekkel. amelyből mindegyikükre nyolc font jut. az utálat kiáltásai a bűnözők láttán. bátorítják. nehéz kalapácsával beveri a csapszeget. A változás technikai. tud nem osztani halált. A kínhaláltól. miközben kalapál. akik tegnapi társaik felöltöztetését fogják végignézni … S itt vannak ők. ami az áldozatot fenyegeti. másikuk a nyakkarika két végét illeszti össze és kinyújtott két karjával a fogoly fejét védi. mint a kínhalál szertartása. a másik emberfajtát. hanem a büntetés egyik művészetétől a nála nem kevésbé tudós másikig. a masszív építmények mélyében rejtőző. az emberi test valóságos bazára: azok a foglyok ezek. A fogságot biztosító bebörtönzés mindig technikai elképzelés. mint a vérpad tőkéjére. komor vagy merész arckifejezésű fejeket a körfolyosó rácsához rögzítik.

nagy. például a bal karra tetovált nyaktilót. „saját” bűne elbeszélését imádsággal s a szidalmakat szóró és nevető tömegnek osztott áldás széles mozdulataival kíséri. Allard urat és a brigád közegeit észrevéve. hogy a bíróság határozatainak érvényt szerezzenek. ” 4 A láncravertek elvonulásakor sok házat állítólag kifosztottak Biêtre és Sèvres között.” 7 Az elítéltek. 1836 nyarán Delacollonge körül a jelenetek egész sora bontakozott ki: bűnét (áldott állapotban lévő szeretőjét feldarabolta) botrányossá tette pap mivolta. s látnia kellett a kicsúfolást. és akit el szeretett volna rejteni. vagy mellkasukon a vérző szívbe döfött tőrt. ahol megfordítják a szerepeket. gaztetteiket megjelenítve részt vesznek a játékban. Lacenaire volt cinkosa előadja.” 8 Hogy megvédjék. bűneikkel kérkedve. akihez hozzá volt kötözve. hogy kitalált egy módszert. romlott arc … Amott egy arab feje egy kamasz testén. hogy fölfedjék a dicsőséget megélt bűnösök igazi arcát. amely nem őt érte ugyan. ők házitanítók. röplapok idézik fel az elvonulók bűntetteit. a ruházat vagy az arc alapján próbálják megállapítani az elítélt „foglalkozását”. morális haraggal és hitványsággal árasztotta el ezt az embert. egy kevés a bolondok ünnepéből. s a vérpad ősrégi szertartásaiból. fenséges fej. Néhány megtévesztett néző François-ban véli fölismerni. a cinkoséi. mely Gall frenológiáját idézi. azt hogy gyilkos-e vagy tolvaj : az álarcok és bábuk játékában az értőbb pillantások számára a bűn empirikus etnográfiájából is becsúszik valami. hozzájuk vágta a fatálkáját. kivétel nélkül a biztosok fejéhez vágták fatálkájukat. ez a funkciója a tetoválásnak. Aki. olykor közlik ismertetőjegyeiket. de tartalmaz valamit a híres alakokat vagy hagyományos figurákat felvonultató régi látványosságokból: az igazság és a gyalázatosság játéka. elfogadja a szerepet. mint egy mártír”. vándor vásárának megvoltak a csepűrágói és a maskarái. hogy az elítélt néhány volt társa Ivryben lakik. Ε pillanatban megvadult a tömeg. sértegették és nem bírta visszatartani a könnyeit. A párizsi sorompónál állók is mind. Nőies. amikor 1836 júniusában Párizsba vitték. A bűn nagy. Már a szekéren is.5 Az útra kelő elítéltek ünnepében van egy kevés az üldözött bűnbak ütlegelésének rítusából. Úgy tetszik. a bűnöző környezete alapján: „Fizionómia és ruházat gazdag változatossága: itt egy Murillo ecsetjére méltó. mozdulatokkal utánozva előadják bűntetteiket. elnyűtt alakokat. A rablánc. hogy megszemléljék a bűnözőtípusokát. aki volt. s nézzék ezeket a züllött. „aki úgy festett. „ Amint elhaladnak. a hírnév és a szégyen felvonulása. ott a megrögzött gazember energiájáról árulkodó sűrű szemöldökű. a sértések kettős szégyenét szenvedte el. más ruhát adnak rá. hogy a tömeg mekkora erkölcsi felháborodással. igazi fúriaként. de ez mentette meg a vérpadtól is. Az emberek egymásnak estek. hőstettük vagy sorsuk bélyegének: „Jeleiket hordják. fel nem tárt gaztetteikkel dicsekednek. úgy vélvén. a bűnösök szidalmazása. akikről lerántják az álarcot. földdel és sárral dobálták. hogy kocsin vigyék. leírják ruházatukat. hogy a megalázás is része bűnhődésének. az újságok előre közlik a nevüket és elbeszélik életüket. ahol napvilágra kell kerülnie az igazságnak. hogy felismerhessék őket: program a nézőknek. jónéhányat megsebezve közülük. Azon vannak. amely egy másik bűnöző alakjában felidézte a papot. A szolgálatban lévő felügyelők felsorakoztak az úton és közvetlen közelről kísérték a kényszermunkára ítéltek szekerét. hogy az felkiáltana vagy akár egy csepp vére is kiomolna. játékból. Néhány lépéssel arrébb az igazi Delacollonge. ünnepet hozott. a bűn jókedvű bevallása. lágy vonások. kigúnyolják a bírókat és a rendőrséget. hogyan lehet megölni egy embert. beindul a bűnre való hajlam szemiológiája. hihetetlen gyűlöletet mutattak. kivált a nők. akit utánoz. a bűnhődés féktelen . Ekkor eszükbe jutott. A szeme láttára játszotta el a passióját egy gyilkos komédiás. Issytől nem messze François. bennük a kíváncsiságra és a szidalmakra az igazság komikus állítása válaszolt. népi gyűlölet kísérte. de neki volt szánva. kőzápor zuhogott rá. 6 Az emberek azért is jönnek. A párizsi induláskor még „elképzelni is nehéz. s a másik oldalon.polgármester szaladt oda kibomlott nyakravalóval. Vásári mutatványokból kiindulva. anélkül. a népharag kiáltásai közepette … Hallatlan dühkitörés volt ez. mégsem akarta. de az általa el nem követett bűn komédiáját tetézi a papéval. akárhány városon vonult is keresztül. François.

században a kínhalál eltörlését követelték meg: „Erkölcseinkben nincs nyoma. Süketnek kellett lenni ahhoz. amelyet ebben a korban az újságok. Miénk bálványozott aranyuk. a hatalom rendjét és jeleit. és vádlóik kerülnek a helyükbe. a bírák igazságtalansága és a ma legyőzött. Életünk az ára. amely . Visszájára fordította a pompát.” 13 A kínhalált mindig is övező háborgás egyértelmű fenyegetésektől visszhangos. A láncok alatt nász van. A kényszermunkára ítéltek indulókat énekeltek. jelképes kimenetellel ruházza fel őket: a rendetlenség által leterített hadserege ígéretet tesz. ilyen ocsmány látványnak legyenek kitéve. S egy igen érdekes hagyomány értelmében.”9 S a megvasalás után a lánc farandolt járt egész este. Érthető. hanem büszkeséget szít fel. az öröm formáit. A nyakkarika és a vas díszéhez a fegyencek pántlikákból. a körúti színházak adtak elő. az hozza meg a felszabadító felfordulást: „Elborzasztott a sok szikra a hamuban. De büszke a mi tekintetünk. Annak a sirámnak a visszhangja is föllelhető benne. amelyeket a szabad élet nem ismer. a tömeget felszólítják. „Az idő bilincsbe veri az örömöket. sírót és megalázkodót. raboké. ők lesznek rabszolgák. amelyek gyorsan elterjedtek és mindenütt sokáig ismételgették őket. amelyet a röplapok adtak az elítélt szájába: a bűn igenlése.”11 A jámbor színház. a büntetés kiváltság lett benne. Levetjük béklyónkat. amelyeken a menet áthalad. pántlikák vagy szalmabojtok díszítik sipkájukat s a legügyesebbek díszes sisakot öltenek … Mások áttört harisnyát viselnek a facipőben vagy divatos mellényt a munkászubbony alatt. hogy a júliusi monarchia a rablánc megszüntetése mellett döntött. amelyet a röplapok elképzeltek. A lánc rondó és tánc.tobzódását. érintkezett a bűn sokrétű bemutatásával is. gyűrűjébe fullasztónak. párosodás is.” Ezekben a kollektív dalokban új a hangzás. hogy azok a városok. megállás nélkül Bicêtre udvarán: „Jaj volt a felügyelőknek. amelynek a hajdani sirámok engedelmeskedtek. kényszerű házasság a tiltott szerelemben. Bűnözőknek és bíráknak felvirrad a nagy. a kényszermunkára ítéltek a csatamező urai maradtak napszálltáig. az emberek megvetése. hogy visszatér. A rablánc nagy látványossága a nyilvános kínvallatás ősrégi hagyományával érintkezett. Megszökik a hóhértól. visszakapják jogaikat. hogy soha ne kövesse példáját. fonott szalmából. válasszon a hóhérok barbársága. amit a rend erőszakosan elűzött. Ünnepek születnek a rács mögött … Szökevény az öröm. de viseljük. de egy szép napon győzedelmeskedő elítéltek balsorsa között. ugyanazon – de sürgetőbb – megfontolásokból. az elítéltek kiszabadulnak. fekete hősiesítés. nem a megbánás kötelező jegyeit élesztette fel az elítéltekben. ha a lánc felismerte őket. Nem szól hang a kényszermunkába indulóért: könnyítsünk a lelkén. elkerülendő. A kínvallatás nem lelkiismeretfurdalást okoz. amelyek morajáról hírt ad. Másokra nehezedik a lánc. reánk ragyog a szabadság csillaga … Szembeszállunk vassal és törvénnyel. a különböző lapocskák. virágból vagy drága kelméből készült cicomákat tűztek. kezükben virágcsokorral. mely most minket nyom. a komédiások. visszájára fordult az erkölcsi szabály. Komor homlokunktól elsápad bíránk … Balsorsra mohó pillantások megtört nemzetséget fürkész közöttünk. hanem a büntetést tagadó bolond jókedv kitörését.” 10 Az elítéltek boszorkányéje az igazságszolgáltatás szertartásának felelt meg kiagyalt kérkedésével. megfordított ítélet napja: „Miénk. ünnep és beteljesedés: „A lánc előtt futnak.12 de olyan szembeszegülésekkel és küzdelmekkel is érintkezik. amely mintha elveszett volna a kínhalál szokványos rítusaiban. amit megbánásnak és megalázásnak hisz: „Otthonunktól távol olykor még sírunk. hogy ne hallják ki az új hangsúlyokat. amely végignézi azt. bekerítették. hogy így kellene bánnunk az emberekkel. s melynek színpadán az elítélt arra buzdította a tömeget. dalainkat követi. elvetik a büntetést osztogató igazságszolgáltatást és korholják a tömeget. Ez az arany a miénk lesz egyszer. De a politikai boszorkányszombatból is volt benne valami.” S a jelenlegi rend nem fog örökké tartani. fenyegetővé válik. hogy a rabélet a társakkal olyan örömöket tartogat. a szörnyű bűnhődés és a bűnhődést övező általános gyűlölet felidézése: „Trombita harsogja hírüket … Félelem és reszketés nélkül viseljük el a reánk zúduló szörnyű sorsot … Nehéz a vas.” Megtalálható benne az az állítás is. mint amelyek a 18.

„Erkölcsös könyveken kívül tilos minden más olvasmány. gyermekeket és felnőtteket. majd e terv megvalósítása. teljes egészében bádog borítja. A panoptikum mozgó megfelelője. amelyeket tizennyolc hüvelyknyi láncok fognak össze. Az elítélt „cinkből és tölgyfából készült hordóféleségen ül. A valóságban teleszkóposán zajlott le ez a folyamat. Külső hatásait tekintve benthami tökéletesség: „Amikor e mozgó börtön. amely pedig csak hetvenkét óráig tart. hogy e nyilvános rítusokat megtörjék. amikor nem alszik az ember. erkölcsi vonatkozásaiban szörnyű kínszenvedéssel ér fel. hogy az őrök szeme szüntelenül rajta van a rabokon. a kocsi belső rendjének megfelelő büntetésrendszert tesz lehetővé: vízen és kenyéren tartást.” Két őr állandó felügyelete. de igazi érdeme az. ahol egymással szemben ülnek a rabok.” 15 Belső hatásai is vannak. Meglepően megszelídülve jönnek elő belőle: „E szállítás. amelynek során bölcsen követné egymást a fogva tartás büntetőrendszerének beindulása. hogy megjavulok. sajnálom. S minél tovább gondolkozom. 1820 és . minden nehézség nélkül. s ez üdvösebb és tartósabb benyomást tesz a nézők lelkére. amelynek néma és sötét oldalán egyetlen felirat olvasható: Rabszállítás – gyorsan elhalad. amelynek hatása. amelynek nyolcvan éve alatt a büntető fogva tartás az egyének megváltoztatására irányuló. egyenként mindenkit elszállítanak a rendeltetési helyére. „A kis ablakok nyílását és ferdeségét úgy szerkesztették meg. amit elkövettem. akik egy tölgyfából készült. s a leghalkabb szavukat is meghallják. Nem a tömeges elzárás váltotta fel a kínhalált. Bármilyen hosszú légyen az út. Igencsak különös. mint amilyet Bentham a bűnözők letartóztatásának végrehajtásakor kíván.” Ha csak enyhesége és gyorsasága íródna a javára. a büntetéshez hasonlóan az elítélteket is a közigazgatás szemérmének kell eltakarnia. „tompa hegyű gyémántszegekkel” kivert kis buzogánnyal vannak fölfegyverkezve. s nem is beszélhetett vele. A cellának nincs kifelé ablaka. Ám az a mód.”16 Ez a panoptikus kocsi sovány története. ami guruló börtön. s közülük egyik se pillanthatta meg a másikat. Gyapjúval bélelt gyűrűket húznak a lábukra. szállíthat kényszermunkást és gyanúsítottat. a fogolynál sokáig megmarad. hogy valódi büntetőkocsi. hanem gondosan tagolt. pedig nem is akarok. fegyelmező gépezet. s e váltás okai rövidre fogják azt a folyamatot. olyan titokzatos és gyászos érzetet kelt.egyébként semmi tanulsággal nem szolgál a lakosságnak.” A foglyok maguk is tanúsítják: „A cellás kocsiban. A cellás kocsi a reform eszköze. amely többé-kevésbé egységesen határozná meg a büntetőtechnikát. amelynek tartalma a közutakra ürül ki”. már a néhány napig tartó szállítás idején is (miközben a foglyok kötelékeit egyetlen pillanatra sem oldják fel). vagy mindenesetre a fenti elemek más elrendezésében. míg ezek nem látják és nem hallják egymást. ez a kocsi akkor is „tervezője érzékenységét dicsérné”. a bádogba fúrt szellőzőnyíláson át áramlik be „a megfelelő levegő”. az elítéltek elszállításának is meg kell változnia. a végén még félek. Központi folyosó szeli kettőbe teljes hosszában: mindkét oldalán hat cellával. a börtönnek és módszereinek kritikája is nagyon hamar. hüvelykszorítót. a rácsos másik a felügyelet számára. átgondolt technika váltotta fel a kínvallatást. ahogy a rabláncot felváltotta. férfiakat és nőket. s aztán kudarcának rögzítése. ugyanazokban az években. úgy tetszik. javítóeszközként működik. az alvásra szolgáló párnák elvételét. végül sikerének vagy kudarcának megállapítása. annál inkább úgy érzem. mint a cinikus és vidám utazók látványa. Ám 1837-ben a rablánc pótlására nem azt az egyszerű. majd a reformtervek lassú áradata. a két kar megláncolását. Egy kocsit. fedett szekeret fogadták el.” Ilyformán „ugyanez a kocsi. hogy a bebörtönzés története nem szorítható be egy olyan időrendbe. Legalábbis elvben. Mert a börtönt. csak gondolkozni tud. lábszárukat fém térdpántok szorítják. A folyosó felől valamennyi cella ajtaja egy kétfülkés kis ablakkal van ellátva: az egyik az élelem. rögtön a büntető igazságszolgáltatás nagy kudarcaként könyvelték el. hanem egy igen gondosan kidolgozott gépet. amelyről már említést tettem.”14 Szükséges hát. a maga valóságában és látható hatásaiban. S mint ahogy a büntető fogva tartás elvét a javító technika terve kísérte.

amelyeket a törvény nem rendelt el és nem is látott előre.19 1831-ben 2174 embert ítélnek el visszaesőként. a rendetlenség minden lehetőségét kész megragadni és a társadalom minden válságát arra használja fel. vagy ami rosszabb. 3 kényszermunkatelep.”17 A fogva tartás visszaesést vált ki. haszontalan és veszélyes. ha arra gondolunk. 142-en abból a négy fegyházból. akár megszaporítják vagy átalakítják. 2800 járási börtön. A bűnözők száma nem csökken. a bűnök és bűnözők mennyisége állandó marad.181828-tól 1834-ig a bűncselekményekért elítéltek közül mintegy 35 000-re közel 7400 visszaeső esik (4. Amikor azt látja. amely a foglyot eltölti. megjelenik. támogatja az egymással szolidáris. veszélyes bűnözőket enged kirajzani a lakosság körébe: „Minden évben hétezer személyt ad vissza a társadalomnak … ez hétezer bűnt vagy rontást jelent a társadalom egészére nézve. emelkedik: „Franciaországban mintegy száznyolcezerre becsülik azoknak az egyéneknek a számát. a börtönből kijőve sokkal nagyobb az esély a visszatérésre. 86 fogház előzetes letartóztatottak számára. Már a foglyoknak nyújtott létezési móddal is: akár cellákban szigetelik el őket. amelyből nem lesz hasznuk a jövőben. félelem és az őrök tehetetlensége: „1000-1500 elítélt él 30-40 felügyelő őrizete alatt. az elítéltek jelentékeny száma régi rab. hogy ez a népesség napról napra nő. mi több. azt akarják. 1682-en fogházból. 19 fogház. ahelyett hogy megjavult egyéneknek adná vissza a szabadságot. arra szánják. Az eszközök sora ellenére a bűn nem veszít merészségéből. 1839-ben 7858 közül 1749. amikor erőszakos kényszerítéseket szab ki a foglyokra. A rendelkezésre álló elfojtó eszközök a következők: vérpad. A közigazgatás önkénye: „Az igazságtalanság érzete. tanulatlan. mintsem csökkenne. … a visszaesők száma inkább emelkedik. hóhért lát a hatóságok közegeiben. hogy fékezhetetlen lesz a jelleme.7 elítéltre 1). ami körülveszi. S vajon közömbösek maradhatunk-e. akik csak a besúgásra. akik készek bármilyen jövőbeni cinkosságra: „A . amelynek célja a természet szándéka ellen működni?23 A börtön bűnösöket gyárt. A börtön nem csökkenti a bűnözés százalékos arányát: akár kiterjesztik.20 Ez a diagnózis tovább komorul a júliusi monarchia folyamán: 1835-ben 7223 bűnvádi elítélt között 1486 a visszaeső. egyébként olyan megfogalmazásokban sűrűsödik össze.”25 A büntetőmunka kizsákmányolja a foglyokat. már nem hiszi többé. hierarchiába rendeződött bűnösök szerveződését. A foglyokat vajon nem hozzájuk hasonlóan adják el a vállalkozók és vásárolják meg a konfekciósok? … Kapnak-e leckét a foglyok feddhetetlenségből? Nem demoralizálják-e őket még jobban a gyalázatos kizsákmányolás példái?”26 A börtön lehetővé teszi. nem is tehet mást. vagyis a megvesztegetésre építve érezhetik magukat biztonságban. itt él és tevékenykedik körülöttünk. összességében 5. gonosztevők őrzése a mesterségük.8 elítéltből egy a visszaeső. amely ugyanazon vezetés alá tartozott. érdekük tehát a bomlasztás. akik nyilvánvalóan ellenséges viszonyban vannak a társadalommal. hogy bűnös volt: az igazságszolgáltatást okolja. hogy a börtön nevelje a foglyokat.1845 között. hogy erőit kipróbálja?”22 A börtön bűnözőket farag. 1844-ben 7195 közül 1821. de ésszerű-e az az embernek szánt nevelési rendszer. több mint 200 000 büntetőügyi esetből majdnem 35 000-et visszaeső követ el (6-ból 1).. természetellenes létezést teremtenek”. Loosban 980 rab közül 570 visszaeső. az egyik oka annak. márpedig egész működése a hatalommal való visszaélésen alapul. Melunben 1088 fogoly közül 745. Kik ezek az őrök? Kiszolgált katonák. 2238 fogda a csendőrségeken. általában harag gyúl benne minden iránt. mint a fogházak. hogy olyan szenvedéseknek van kitéve. mindenképpen nem „társadalomban képzelik el az embert. akár olyan haszontalan munkát kényszerítenek rájuk. hogy betartassa a törvényt és tiszteletére tanítson.”24 Megvesztegetés. 21 Következésképp a börtön. 363 letartóztatási intézet. a fogházakból szabadultak 38%-át újra elítélik és 33%-uk fegyenc. unintelligens emberek. 350-en kényszermunkáról jöttek vissza. lehetséges-e nevelni ilyen körülmények közepette: „Szónokolunk a rabszolga-kereskedelem ellen. pellengér. amelyeket – majdnem változatlan számban -szinte minden változtatás nélkül azóta is ismételgetnek.

ekkor ismerkedtem meg Lemaitre-rel. S még egy adat.” 27 S ezekben a klubokban folyik az első büntetését töltő fiatal bűnöző nevelése: „Az első. A kiszabadult fogolynak felkínált körülmények végzetesen visszaesésre ítélik. több mint két font kenyeret megettem. 34 A kritikákra mindig azonos volt a válasz: a büntetőgyakorlat változatlan elveinek továbbélése. s egy font öt garasba kerül.29 A kényszerlakhelyről szóló ítélet megszegése. mert börtönlakó mivolta miatt mindenhonnan elküldték a rendőrség elutasítja azt a kérését. hogyan lehet kijátszani a törvény szigorát. ad hoc építi a börtönöket a számukra. de a munkásújságok is rendszeresen idézik az olyan eseteket. mert „olyan menlevéllel bocsátják el a börtönből. a gyermekeket szabadjára engedi. Márpedig ezek az alapelvek. s felvetődött a lopás rossz gondolata. s az egész családot csavargásra és koldulásra kárhoztatja.társadalom tiltja a húsz embernél többet számláló társulásokat … s a fogházakban ő maga létesít kétszáz. udvarokra. ebédlőkre osztja fel … S számukat úgy megszaporítja egész Franciaország területén. becsületes ember szerettem volna lenni. amely a családfőt börtönbe küldi. hogyan táplálkozzam. jó étvágyú. veszít büntető jellegéből. hogy eltanulja az ügyesektől. a börtöneinkben nagyra becsült spionkodás. napi 14 garasért: „De. hogy erről meggyőződjünk: a nemrég lezajlott fogolylázadásokat annak tulajdonították.” s az ellen is. s mert képtelen munkát találni – ez a visszaesés három oka. az anyát minden nap nélkülözésre ítéli. élni kellett. aranyozol mesterségét nem űzhette tovább. közös hálótermekre. mint például azét a lopásért elítélt munkásét. A fogházbüntetés fő feladata az egyén magatartásának megváltoztatása: „Az elítélt . hogy gyökeret ver. lakjam. az első szenvedély. műhelyekre. amelyektől még ma is csodálatos fordulatot várnak. hogy leküzdjék a nevelésbe való átvitelének a lehetetlenségét. s a toll szégyelli nevén nevezni … Ezután szakított mindennel. mondta. s kezdetleges a büntetőgyakorlat. ezerhétszáz elítéltből álló társulásokat.”28 Faucher a „bűn kaszárnyáiról” beszélt. az első erkölcsi tanítás a besúgás. Rouenhoz szegezve. hogy másutt kereshessen munkát: ott találja magát. ami a súlyosan ránehezedő felügyelet következménye. ami a társadalomhoz kötötte. mert rendőrségi felügyelet alatt áll: mert kijelölt helyen kell laknia vagy kitiltják. melynek a zárkában kellett megszületnie. hogy javító jellegű akarván lenni. ötszáz. akit Rouenban^ helyeztek felügyelet alá. a javító szándék megváltására törekedtek. mivel nyomorba dönti a fogoly családját: „Az az ítélet. hogy éhen haljon. a bűnbeesés technikáját mint az állandó kudarc elkerülésének egyedüli eszközét mozgósították. hogy amikor börtönből szabadult és a kényszerlakhelyén kellett tartózkodnia. melyet fellobbantanak benne. szörnyűsége által. s ezeket. hogy a börtön ténylegesen nem javít meg. ismertek: százötven éve képezik a „büntetőintézeti körülmények” hét egyetemes irányelvét: 1.”30 A börtön végül közvetetten farag bűnözőket. s amely megjelöli az elszenvedett ítéletet”. fiatal vagyok. lopásért megint elfogták és az ügyvédek nem hajlandók vállalni a védelmét: ekkor ő maga emelkedik szólásra a bíróság előtt. s tartsam tisztán magam 14 garasból? Kétségbe voltam esve. a felügyelet balsorsba taszított. belehaljon a nyomorúságba. hogy ahol börtön van. elmagyarázza. aki szintén nyomorgóit. A Gazette des tribunaux. Ebben az összefüggésben a bűn azzal fenyeget. társulás is van … megannyi társadalomellenes klub. közvetetten pedig a meg nem fékezett bűnözés költsége miatt. a csavargás. Megcsömörlöttem mindentől.”31 Megjegyzendő. Másfél évszázada mindig saját orvossága gyanánt írták elő a börtönt. vissza kell tehát fordulni alapelveihez. lelkében ébredő vágy az lesz. amelyet mindenütt fel kell mutatnia. akik ellenségként kezelik a társadalmat. rémülettel tölti el az ifjú természetet. hogy az 1945-ben elhatározott reformra valójában soha nem került sor. egy hétig a temetőben dolgozott. elbeszéli élete történetét. az első leckét a tolvajok szigorú logikájából meríti. nagy kényelmükre. A városházán folyamodott munkáért. hogy a börtön egyhangú kritikája állandóan kétfelé irányul: az ellen. mint egyetlen módszerre. s a börtön hogy a büntetés igazi módja a szigor33 kettős gazdasági tévedés: közvetlenül belső szervezetének költségessége miatt.

Lucas. amidőn erkölcsi megújhodása elégségesen biztosított. Ferrus 1850-ben így írt a börtön orvosáról: „Segítsége hasznos a bebörtönzés bármelyik formájában … az orvosnál jobban senki más nem bírhatná a foglyok bizalmát. S minden egyes alkalommal a mindaddig be nem következett reform vitathatatlan. 1945-ben az Amor Bizottság hűen megismétli: „A szabadság megfosztásán alapuló büntetés fő célja az elítélt megjavulása és a társadalomba való visszailleszkedése. A büntetőintézeti bebörtönzés kérdése az oktatás kérdése (Ch. romlottságuk fokát. nem befolyásolhatná üdvösebben érzelmeiket. Nemcsak felügyelni kell· rá. 1945: „A fogollyal való bánásmód. 1945: „Progresszív módszer alkalmazása … amely bánásmódjában igazodik a fogoly viselkedéséhez és megjavulása fokához. A büntetések lefolyása változhat a foglyok egyénisége. amelynek formális megjelenése a tudomány és kivált a törvénykezés területén nem tekint vissza hosszú időre” (Brüsszeli büntetőintézeti kongresszus. Lucas. időre szóló büntetésre kiterjed. s ezt felhasználva szigorú vagy hasznosan bátorító szavakat intézhet hozzájuk. a foglyok szerveződését.” A fogvatartás technikai eltenőrzésének alapelve. A bebörtönzést az ellenőrzés és a segítség intézkedéseinek kell követniük. 1836). az elért eredmény. hanem enyhítésnek. A foglyokat el kell különíteni egymástól vagy legalábbis tettük büntetőjogi súlyossága szerint elosztani. 3. szakképzett. február). a tényleges javulás egyenlőtlen esélyeit” (1850. 4. az egyének megfelelő képzésére alkalmas erkölcsi és gyakorlati képességekkel rendelkező személyzetnek kell ellenőriznie és ellátnia. „A büntetés fő célja a bűnös megjavítása. Ugyanilyen vagy majdnem hasonló mondatokat a reform . a személyiség és a bűnöző romlottságának a foka. hogy megkönnyítsük visszailleszkedésüket. fizikai fájdalmaiktól megkönnyebbítve őket erkölcsi tekintélyre tesz szert. 7.megjavulása mint a büntetés fő célja szent cél. mintegy súlyosbításának tekinteni.” A járulékos intézmények alapelve. fizikai és erkölcsi eltéréseket. az előrehaladás vagy a visszaesés szerint. 1945: „Az egyének büntetőintézeti elosztásának alapja egy évnél rövidebb büntetés esetén a nem. A büntető munkát „nem szabad az ítélet kiegészítésének. A foglyok átalakításának és fokozatos szocializálódásának egyik fő eleme a munka kell hogy legyen. végre elfogadott megfogalmazása céljából. hogy segélyforrásul szolgáljon a fogságban levőnek és a családjának (Ducpétiaux. Évszázadról évszázadra szóról szóra ugyanazok az alap javaslatok ismétlődnek meg.” Az osztályozás alapelve.” A munka mint a kötelesség és a jog alapelve. hogy rugalmasan kezeljék minden elítéltnél. ezért kívánatos. 1838). 1847). 2. 1857). 5. hajlamaik.” A megjavítás alapelve. 1945: „A foglyoknak támogatás nyújtandó a büntetés alatt és után. hanem „támogatást és segítséget kell neki nyújtani” (Boulet és Benquot a párizsi törvényszéknek). 1945: „Minden köztörvényes elítéltet rá kell szorítani a munkára … Egyikük sem maradhat tétlen. 6. megváltozásuk stádiuma szerint. túl minden korrumpáló érintkezésen … elsősorban általános és szakmai tanítása és megjavítása felé kell hogy irányuljon. nem ismerhetné jellemüket.” (Ch. legalábbis részben. A foglyok oktatása a közhatalom részéről egyszerre nélkülözhetetlen elővigyázat a társadalom érdekében és kötelesség a fogoly felé. „Egyedül az oktatás képes a büntetőintézet eszközéül szolgálni. amelytől nem lehet többé megfosztani a rabot”. s a velük kapcsolatban alkalmazni kívánt javító technika.” A büntetés módosításának alapelve. a-volt fogoly végleges újra-adaptálásáíg. „Az átalakító módszerek használatánál számításba kell venni a nagy.” 1945: „Minden büntetőintézményben egy szociális és orvosipszichológiai szolgálat működik. A börtön rendszerét. Ez a rendszer a cellába zárástól a részleges szabadságig terjed … A feltételes szabadlábra helyezés jótékony hatása valamennyi. Lehetőséget kell nyújtani valamilyen szakma megtanulására vagy gyakorlására.” A büntetőintézeti oktatás alapelve. kivált koruk. ha a börtönt elhagyja.

egy sor bélyeggel utánuk nyúl (felügyelettel. a valódi társadalmi hatásokat és a legyőzhetetlen utópiákat. a tudományos javaslatokat. amely 1836-ban a Petite-Roquette fényét emelte. század elején. amely intézmény. „idealizmusa” dacára a börtön fegyelmező működésével izomorf „reform” hajtogatása – az utópisztikus kettőződés eleme. a bűnözés zárt közegének megnevezése. a . Stabilitásának bizonyítására vegyünk egy nemrég megtörtént esetet: a mintabörtön. emezeket semlegesíti. amazoktól hasznot húz. együttesének elrendezésében átveszi a panoptikus csillag alakot. s nemcsak a börtön intézményéből. a tűréshatárok kirajzolása. mire szolgál a börtön kudarca. a bűnözőket megjavító programokat és a bűnözést megerősítő mechanizmusokat. melyek „bűnözőként” kísérik azt. akinek hasznot hajt. ha történelmileg akarjuk ezt meghatározni. általánosabban a társadalomban. másokra nyomást gyakorol. hanem megkülönböztetésükre. amely tartalmazza: a börtön fegyelmező „pótlékát” – a többlethatalom elemét. Az egyetlen. az alkalmi törvénysértő átváltozása megrögzött bűnözővé. A büntető rendszer ekképpen a törvénytelenségek kezelésének módja.más. „racionalitás” megteremtését – a járulékos tudás elemét. mintsem ellentmondást? Ha igen. amelyet a börtönnek kellene kiirtatnia – a megfordított hatékonyság elemét. és a büntetéseket általában nem a törvénysértések megszüntetésére szánják. Talán meg kellene keresni. hogy a börtön kudarcának kimondását immár százötven éve mindig fenntartásának gondolata kíséri. mire jók azok a különféle jelenségek. akik készek megszegni a törvényt. miután az elítélteket a büntetéssel megtisztítja. amely hajdan jogi volt. A börtönt. akkor azt kellene feltételeznünk. ma viszont tényleges. ekkor állandó kudarccal kell számot vetnünk. a visszaeső bűnözés gerjesztése. melyeket a kritika szüntelenül kárhoztat: a bűnözés fenntartása. nem arra irányulnak igazán. hogy a törvényt a törvénysértések meghatározására szánják. tudnunk kellene mérni a fogházbüntetés kihatását a bűnözés egészére – meglepő. s amit a „bezárás rendszere” elnevezés alatt gyűjthetünk össze? A börtön intézménye azért maradt fenn ily hosszú ideig s ily mozdulatlanul. „termékeny” szakaszaiból is kiragadhatnánk: a 19. Szimultán rendszert képzeljünk el inkább. a fegyencek menlevelével valamikor. aki törvénysértőként letörlesztette a büntetését. amely a szabadság jogi megfosztottságára telepedett történelmileg. század végéről. hogy a törvények megszegését beépítsék az alávetettség általános taktikájába. De talán fordítsuk meg a problémát és tűnődjünk él. szabályzatából és kényszerítéseiből. mi rejtőzik a büntetőintézmény látszólagos cinizmusa mélyén. egymást követő időszaknak tekinteni. vagy „a társadalmi védelem mozgalmának” korából. van. A hatalom egyazon gépezete ölt benne valóságos testet és szimbolikus formát. technika. most meg a bűnügyi nyilvántartóval). felosztásukra. van. Ne lássunk ebben inkább következményt. amellyel Anglia felhagyott a 19. De vajon milyen szerep eljátszása érdekében? Fogadjuk el. „kudarcát” és jól-rosszul alkalmazott reformját nem szabad tehát három. a falakból. s a fogházbüntetés elvét azért nem kérdőjelezték meg soha komolyan. egyeseknek szabad kezet ad. vagy akár a közelmúltból a fogolylázadások idejéből. ténylegesen mérlegelt alternatíva a deportálás volt. amelyet Fleury-Mérogois-ban nyitottak meg 1969-ben. a bűnözés tényleges meghosszabbítását. a kényszerítő szabályzatokat. a személyzetből. amit a bebörtönzés fegyelme és összefüggő technológiája indukált az igazságszolgáltató apparátusban. mert a bezárás rendszere minden bizonnyal mélyre eresztette a gyökereit és pontos feladatokat látott el. hogy engedelmessé tegyék azokat. hanem arra törekednek. az építészetet. végül egy. ha nem felerősítését. hogy a büntetőapparátus feladata e törvénysértések csökkentése és hogy a börtön a visszaszorítás eszköze. felhasználásukra. Ebből a bonyolult együttesből épül fel a „bezárás rendszere”. egy négytagú rendszerre. Röviden. A javító bezárás rendszere egyetlen alakzatban kapcsolja össze a diskurzust. akit kizár. s amelyet Franciaország a második császárság idején átvett mint a bebörtönzés egyszerre szigorú és távoli formáját. hogy a börtönt. Az állítólagos kudarc ily módon nem tartozik-e hozzá a börtön működéséhez? Hatalmi követelményeiben nem ágyazódik-e be az. Vagy inkább – mivel. a büntető tárgyilagosság.

büntetőrendszer nem pusztán és egyszerűen „elfojtja” a törvénytelenségeket. hanem a törvény és a törvényt alkalmazó igazságszolgáltatás ellen. minthogy számításaiban tökéletes és minden állampolgár szellemébe beleivódott törvény a törvénytelen üzelmeket már csírájukban elfojtaná. már nem az adóbérlők. hanem mert a törvénytelenségek megkülönböztető kezelése az igazságszolgáltatás közvetítésével az uralmi mechanizmusok része. a pénzemberek. és olykor közvetlenül vezetni is képes ezeket. népi törvénytelenség veszélye támad. A 18. az egy követ fúvó. a gépeket beruházó. A törvényes bűnhődéseket a törvénytelenségek átfogó stratégiájába kell visszahelyezni. Vagy pontosabb. ahol a mindig tevékeny büntetőmechanizmusok késedelem. Másrészt a törvény vagy a rendeletek elvetésében könnyen felismerhetjük azoknak a harcát. amelyek célja nem egyszerűen a hatalom átengedése vagy tűrhetetlen mértékének bizonyítása. század végén a törvénytelenségek elleni harcba ágyazódott be: felborult a türelem. a sorozás. A büntető rendszer formájának általános sémája a 18. közvetítés és bizonytalanság nélkül működnének. A forradalmat a maga céljaira kihasználó polgárság által létrejött új földbirtokosi rezsim ellen bontakozott ki a paraszti törvénysértés. Bizonyos politikai mozgalmak viszont egyértelműen a törvénytelenségek meglévő formáira támaszkodtak (mint ahogy például Franciaország nyugati vagy déli részén a királypárti zavargás felhasználta. egyszersmind nyilvánvalóbb lesz a 19. támogatások és kölcsönös érdekek egyensúlya. a megszerzett termények erőszakos elkobzása. a sorozásról hozott új törvényeket) . hanem a kormány és a hatalom szerkezetének megváltoztatása. mert maga a törvény vagy alkalmazásának módja egy osztály érdekeit szolgálja. Először a népi törvénytelenségek politikai dimenzióinak kifejlődését. tiltott pártkoalíciók. de jó néhány közülük képes összegyűjteni az erőit az egységes politikai küzdelmekhez. amely a konzulátus thermidor hónapjában mutatkozott meg a legerőszakosabban. század elején a munka törvényes kizsákmányolásának új rendszere ellen bontakoztak ki a . Innen nézve minden bizonnyal érthető lesz a börtön „kudarca”. munkaidőt meghosszabbító. És nemcsak azért beszélhetünk osztály-igazságszolgáltatásról. hogy a parasztok elvetették a tulajdonról. de a pártegyesüléseket meg-megtiltó munkaadók ellen. a népi törvénytelenségek ekkor új dimenziók szerint bontakoznak ki: ezek a hordozói azoknak a mozgalmaknak. a vallásról. amely az ancien régime alatt fenntartotta egymás mellett a különböző társadalmi rétegek törvénytelenségeit. a járandóságok megtagadása. a gazdasági válságok következményei találkoztak az 1780-as évektől kezdve egészen az 1848-as forradalmakig. században a munkásmozgalom és a republikánus párt kapcsolataiban. Az utópia ekkor egy általánosan és nyilvánosan büntető társadalomról ábrándozott. a közeli földbirtokosok s azok ellen. de nem múlik el. század fordulóján az új törvénykönyvek ellen új. az igazságtalanság közegei ellen küzdenek. a királyi hivatalnokok. egy duplán ideális. üzletek kifosztása és a termékek „igazságos áron” való törvényes eladása. a politikai rendszer elleni harc. a törvénytelenségnek ez a politikai dimenziója bonyolultabb. Mindenesetre e törvénytelen – s az egyre korlátozóbb jogszabályozással megszaporodó – gyakorlatok látóhatárán élesen kirajzolódnak a merőben politikai harcok. béreket csökkentő. és a 19. hanem „megkülönböztet”. amelyekben a társadalmi összeütközések. jogtalan társulások) a politikai forradalomba való átmenete idején. biztosítja egyetemes „gazdaságosságukat”. a 19. a hivatalos hatalmukkal visszaélő tisztek vagy a rossz miniszterek. az iparosítással szembeni ellenállás. akik érdekeiknek megfelelően járnak el. a gyári szabályzatot mindinkább megszigorító vállalkozók ellen. szembeszegülés a hatalom képviselőivel) közvetlenül politikai harcokba torkollhattak a forradalom alatt. akik az új jogot érvényesíteni akarják. Sematikusan három jellemző folyamatot különböztethetünk meg. mégpedig kétféleképpen: az addig helyhez kötött és bizonyos mértékig önmaguk által behatárolt gyakorlatok (mint például az adófizetés. a munkások harcainak (sztrájk. a hatalom lehetséges megdöntésének gondolata távolról sem mindegyiket kínozza.

abból a nyomortól megrontott osztályból. egymástól elszigetelődtek volna az előző században. amely a császárságtól a júliusi monarchiáig ott kísért a törvényhozók. erkölcstelen és törvényen kívül élő osztály mítoszát táplálja. amelyet az érdek vagy a szenvedélyek véstek be minden ember szívébe. ahol ítélkeznek. hogy új fenyegetést hordozzanak. egyszersmind a törvényt megszabó osztállyal kerül szembe. a törvényhozás vagy az igen nyomasztó. Ezek a folyamatok bizonyára nem egy teljes fejlődést kísértek. mint például a munkamegtakarítás. s részben a társadalom peremén. s megjelennek a „politikai betyárság” nagyszabású formái. most megújulnak. a törvénytelen gyakorlatok egész sora.37 hogy nem a bűn tesz idegenné a társadalommal szemben. de a megtagadott sorozás is háttere a paraszti törvénysértéseknek. század utolsó éveiben néhány régi szál újrafonódása vagy új kapcsolatok létrejötte tapasztalható. ilyen körülmények között álszent dolog vagy naivság volna azt hinni. egyszersmind társadalmi törvénysértés. amelyről Target beszélt. De elnagyolt formájukban. habár igaz. akik más körülmények között nem tértek volna rá a szakszerű bűnözésre. mintha a népi zavargások főkolomposai bűnözők lettek volna. egyáltalán nem azért. csavargás. okosabb beismerni. század elején alakult ki az erős. hogyan kapcsolódnak a társadalmi harcokhoz. amely gyakran egybeesett a szigorúan vett bűnözéssel. s a leghétköznapibbak. hogy elvben minden állampolgárra kötelező. amelyek során. lakbérekre.35 az ügyességet igénylő lopás felé hajlik el. hanem kizárólag egy bizonyos osztály sajátja. Úgy tetszik. amelyek mintha már eltűnőben lettek volna. a befejezett munka nyersanyagával. bebörtönöznek. hiányzásokra vonatkozó) szabályzatok háttere előtt bontakozik ki a munkáscsavargás. és sok egyént billentettek fel a törvény túlsó felén. hogy a teljes egészében bűnözőnek és lázadónak hitt alsó néposztályoktól való félelmet. Végül. nő a lopások.36 hogy „a gyilkosok. a munkaadók követelései. munkaidőre. hogy a törvényt mindenki számára hozták mindenki nevében. hanem ez sokkal inkább annak köszönhető. hogy néhányan hozták és néhány embert sújt. az ember a törvénnyel. ahogy azt a kortársak állították. meg kell vizsgálni. köztudomásúan. a rablások száma. század büntetőelemétől oly idegen állítások egész sora mögött: hogy a bűn nem olyan lappangó lehetőség. velük ellenséges közegben élők követik el – a 18. emberbarátok vagy a munkások életét kutatók szavaiban. A népi törvénysértések háromféleképpen általánosíthatóak két évszázad leforgása alatt (egy problematikusnak tetsző és még felmérendő mennyiségi fejlődésen kívül): el kell helyezni őket az általános politikai látóhatáron. de főként a legszámosabb és a legkevésbé felvilágosult osztályokhoz szól. a maradandó egyletalapítások. a felügyelet szorosabb technikája megszaporították a bűnelkövetési alkalmakat. nem a 19. Ezeket a folyamatokat találjuk meg a 18. a tulajdonosok. hogy idegen valaki a társadalomban. a munkahely elhagyása. amelynek rossz hajlamai áthághatatlan gátként magasodnak a legyőzésére induló nagylelkű szándékok elé”38.munkások törvénysértései: a vad géptörések. a barbár. hogy a bíróságokon nem az egész társadalom ítélkezik egyik tagja fölött. abból az „elfajzott nemzetségből” való. a büntetőjog alkalmazása nem egyenlően vonatkozik mindenkire. most „majdnem mind a társadalmi rend utolsó soraiból” kerülnek elő. amit a társadalom alsó szintjének nevezünk”. mennyiségével vagy minőségével való csalás. amelyek a forradalom utolsó éveiben bontakoztak ki. (az igazolványra. a magántulajdon új törvényei. megnövelve a féktelenséget. század folyamán a bűnözés szakszerű formák felé igyekszik. tolvajok és hitvány emberek kilenctized százaléka onnan került ki. olyanokat. politikai. a szabályzatok szigora. hogy a politikai vagy polgári törvényekkel ellentétben. s milyen érintkezések vannak a törvénysértések különböző formái és szintjei között. az agressziót. akik azelőtt megtalálhatók voltak valamennyi társadalmi osztályban. hogy azok a bűnözők. . hanem mert az új jogi formák. ölnek … Mindenütt két dolog ötlik a szemetekbe. hogy a 18. A törvénysértések egész sora ágyazódik be a harcokba. szétszórtságuk dacára elég hangsúlyosak voltak ahhoz. az állam. hanem a rendre szánt társadalmi csoport sújtja a rendetlenségre hajlamos másikat: „Járjátok be azokat a helyeket.

amely a törvénytelenségeket elválasztó és a bűnözést benne elkülönítő politikai hadművelet része. erőforrások és nevelés híján nem tudnak „megmaradni a törvényes feddhetetlenség határain belül” . a törvénytelenség specifikus típusát. hogy a börtön igencsak sikeresen termelte ki a bűnözést. A fogházbüntetés zárt. akkor a látszólag „kudarcba fulladt” börtön eléri célját. csökönyös. hogy a törvény egyetemességére törekvő nyelve sem megfelelő emiatt. veszélyessége miatt. de olyan törvénytelenség.mindenütt két. sikerült kitermelnie a bűnözőt. mégis áthallható közegként szerveződjék meg. egy olyan büntetőrendszer . politikailag vagy gazdaságilag kevésbé veszélyes – sőt. mint patologizált alanyt. s a törvénykezési gyakorlatra miképpen biggyesztette rá a lehetséges megismerés egy egész látóhatárát. megvető. egyszersmind engedelmes törvénytelenség a helyére kerüljön. A börtön sikere: a törvény és a törvénytelenségek körüli harcokban meghatározott egy „bűnözést”. hogy a szükségszerű osztályaszimmetriát kimondja. a többi törvénytelenséghez képest. a törvénysértés mögött tárgyiasíthatja a bűnözést. eszközszerepet osztott. elvágott. amelyet a büntetőapparátusnak. elkülöníti és hangsúlyozza a törvénytelenség egyik formáját. Szép siker. beletalál a célba. a vásár ízeivel fűszerezett nyelvjárásánál egyebet nem hallottak … Milyen nyelvet. amelyek egyike mindig a vádlók és a bírák. s ez a másik osztály nem oszt az elsővel azonos gondolatokat vagy szavakat: „Márpedig a mi illedelmes. Ha ez valóban így áll. Nem szabad a törvénytelenség intenzívebb és hatékonyabb formáját látni benne. börtönre kell kárhoztatnia. amely büntetvén nem érné el a megjavítást. egy látszólag a társadalom szélére szoruló. ez kétségtelen. meghatározott közegbe zárt. vele kapcsolatos aggályunkat. s melyre. végső soron hasznosítható – formáját. a stratégiai ellentét a törvénytelenségek és a bűnözés között található. s hogy mi félrehajíthatjuk minden. amely mintha jelképesen összegezné az összes többit. másika pedig a gyanúsítottak és a vádlottak padján található”. A börtön e két mechanizmus csuklója. amely lehetővé teszi a törvénytelenségek megkülönböztetését. inkább a büntetőrendszer (s a fogházbüntetés) egyik következménye. megszervezett. A bűnözés árama nem az olyan börtön mellékterméke volna. elkülönített. a napvilágra hozást. mindenesetre benne gyökeredzik. Láttuk. feltárását és ellenőrzését. ahol a törvényeket megfogalmazzák. A bűnözés-tárgy abból a folyamatból képződik. egy bizonyos szinten leküzdhetetlen és titokban hasznos. A bűnözés valóban a törvénytelenség egyik formája. egymástól jól elkülöníthető embercsoportot láttok. amennyiben hatékony akar lenni. hogy az árnyékban maradjanak azok. hogy az utóbbiak. milyen módszert kellene használni ott. s ez azzal magyarázható. azt. különválasztott és hasznos törvénytelenséget hoz eszerint létre – bizonyára ez a magyarázata magas korának. amennyiben a törvénykezési ellentét a törvényesség és a törvénytelen gyakorlat között helyezkedik el. akik durva. hogy a bűn csábításainak ellenállni nem tudók bárdolatlan lelkére is eredményesen hassunk?”41 A törvény és az igazságszolgáltatás nem tétovázik. hogy a börtön kudarcra van ítélve. szabálytalan. talán azzal a feltételezéssel kellene felváltani. sikerült bűnözőket kitermelnie. hogy a javító bezárás rendszere a törvénysértőt miképpen váltotta fel a „bűnözővel”. lehetővé teszi a félreállítást. amennyiben a bűnözést akarja csökkenteni. szegényes. áthatott. de eleven. s hogy egy aránylag zárt. de azt is lehetővé teszi. egyenes. a csarnokok. amennyiben az emberekben feltámasztja a törvénytelenségek különleges formáját. Elősegíti. megszilárdíthatja a bűnözést a törvénytelenségek vonulatában. Röviden. amelyet a „bezárás rendszere” valamennyi elágazásával invesztált. olyannyira. hogy a látható. markáns. Ez a forma a szó szoros értelmében vett bűnözés. és etikettől gátolt nyelvünkkel könnyűszerrel megértetjük magunkat azokkal. de központilag ellenőrzött közeget. hogy másfél évszázados „kudarcsorozat” után még mindig megvan a börtön. amelyeket tolerálni akar vagy tolerálni kell. általa erősítheti állandóan egyik a másikat. egyik osztály szava kell hogy legyen a másikhoz. kocsmák. Azt a ténymegállapítást. ugyanazokat a következményeket vonva maga után. kirajzolja.

ahol a büntetésüket letöltötték. legalább még annyi ideig maradjanak. s ahogy a 18. hogy a törvénytelen gyakorlatokat irányítsa. hogy közvetítők egész sorával a megfelelő csatornába tereljék és megszervezzék a szexuális gyönyörből származó óriási profitot. hogy bűnözést termeljen. garantálja az engedelmességet. század végén láttuk. az uralkodó csoportok törvénysértésének a tényezője. mint magának a bűnözésnek látható. jóllehet a bűnözők deportálását a restauráció alatt a képviselőház és a megyegyűlés több ízben kérte. koldusokat. veszélyes és gyakran ellenséges világ megfékezi vagy legalábbis alacsony szinten tartja a közönséges törvénysértő üzelmeket (kisebb lopás. amely. ezt a gyarmati büntetőtelepeket létrehozó 1854-es törvény határozottan kizárta. rendszeres felbukkanásuk a börtönben. és természetesen költségessé tett. s a börtönbe zárás volna az egyik fő elemük. a zendülés ijesztő erőivé duzzadnak. az elfojtott szexualitás profitjának kialakulásában s e profit . ingatag létezési feltételek közé szorított. a prostituáltak és a talált gyermekek vállaljanak részt Algéria gyarmatosításában. amely gyönyört az egyre sürgetőbb állandó erkölcsi nemesítés bujkálásra ítélt. amelyeknek gyakran a szegény rétegek az első áldozatai. majd véglegesen „elkülönített” életnek kitéve. ellenőrzött és lefegyverzett törvénytelenség közvetlenül hasznos.közvetlen végeredménye. ahány évre az ítéletük szólt (néhány esetben egész életükre ott kellett maradniuk). században egyfajta alárendelt törvénysértést is helyeztek. Ezt az önmagába visszatérő bűnözést ezenfelül kevésbé veszélyes törvénysértés! formák felé lehet terelni: a társadalom peremén ellenőrzés alá vont. akik vonulásuk útján. erőszakos bűnök elkövetésére szánva. s a júliusi monarchia alatt kidolgozott tervek dacára. hosszú börtönbüntetésnek. a fegyelmezetlen katonák. A bűnözés felhasználása mint különválasztott. vonzerejüktől megfosztottan. politikailag veszélytelenül. a törvény mindennapos megtagadása vagy kijátszása). A bűnözés. mindez lehetővé tette. a gyönyör árának kialakulásában. erőszakoskodás. lényegében a fogva tartás apparátusa megkövetelte anyagi terheken akartak könnyíteni. Hasznos lehet egyéb törvénykezésekkel kapcsolatban: tőlük elválasztva. a megfékezett törvénytelenség. annak ellenére. bekebelezne néhányat a „büntetés-újratermelés” mechanizmusába. hogy az elítélteket arra kötelezték. Először is lehetőséget ad az ellenőrzésre (megjelölve az egyéneket. kibővülésre mindig hajlamos népességet vagy a csavargók bizonytalan csapatait. a körülményektől függően munkanélkülieket. katonaszökevényeket toboroznak. De miért és miképpen hivatott arra a börtön. a vele együtt járó felügyelettel. bomlasztva a csoportokat. Azaz ott. Nem a legbizonyíthatóbb értékű azonban. a bűnözés. ahová a 19. markáns lécezésében keresnék az elrettentő példát. gazdaságilag következmény nélkül. a kölcsönös besúgást megszervezve): állandó felügyeletnek kitett egyének viszonylag szűkre szabott és zárt csoportja váltja fel az alkalmi törvénytelenséget gyakorló. hogy a gyarmaton. a rendőrség hatalmába kerítve. a guyana-i vagy később az új-kaledóniai deportálás ténylegesen nem tett szert valóságos gazdasági jelentőségre. hogy nagyobb mérvű. ez a másik. amelynek bűnözéssé szerveződése. amelyet valamikor a kínzás ragyogásától vártak: a bűnözés a többi népi törvénysértéstől különböztetve mégis rájuk nehézkedik. a prostitúció körében fenntartott gondos hierarchia. saját belső szervezettségébe fordulva. században: a prostituáltak rendőrségi és egészségügyi ellenőrzése. meggátolja. bűnöző besúgókkal való körülvétele. Márpedig ez az összevont. határozatlanul nyüzsgő. amikor pedig küzdenie kell ellene? A zárt törvénytelenséget képező bűnözés elhelyezése valójában előnyökkel jár. mintha most nem is annyira a büntetések szigorában. a nyilvánosházak széles körű megszervezése. amelyek értelmében a bűnözők. egyszersmind kezelhető közeggé válása valójában a törvényesség peremén történt. Ezzel kapcsolatban jellemző a prostitúció hálózatának elhelyezése a 19. olykor a fosztogatás. De a bűnözés ezen felül közvetlenül is hasznos lehet. Önként adódik a gyarmatosítás példája. nyilvánvaló formákba torkolljon. az őt támogató lakosságtól elvágott (hajdan a csempészek vagy a fegyveres bandák esetében megvolt ez a támogatás 42) bűnözők végzetesen a helyhez kötött bűnözésre szorítkoznak.

amely maga körül kihívja a hatalom gyakorlatát. feljelentők. Mindeme felügyelet feltételezi egy részben hivatalos. a sztrájkolókkal és a zendülőkkel szemben bé-rencek toborzása. amely a „feltűnő közegekben” – felügyelőkön és altiszteken – kívül „titkos közegekkel” és besúgókkal dolgozott. hogy a börtönre központosított büntetőrendszerrel megszilárdított bűnözés a törvénysértéseket használta fel az uralkodó osztály profitáramoltatása és törvénytelen hatalma érdekében. akik komoly bűncselekmény miatt már megjelentek a bíróság előtt és törvényesen feltételezhető róluk. de ez nem jelenti azt. A népesség általános ellenőrzése. amikor kiszabadulnak. titkos ügynökeivel.50 A bűnözés. titkos. század előtt is szokásban volt. hogy ez a törvénybe legyen írva. Úgy tetszik. Az elkülönített és a bűnözésbe visszaforduló törvénysértések megszerveződése a rendőrségi ellenőrzés fejlődése nélkül elkerülhetetlen lett volna. üzletemberek” módszere szerint kezdik használni a nyilvántartó karton. A bűnözés politikai obszervatóriumaként működik. 47 Elmondható. hogy bármilyen kényszerítő intézkedésnek is alávetné őket … Nincs szükség. 1833 táján a „természettudósok. a rendőrségi felügyelet egyik tárgya a sok közül. amelynek központjában a bűnözők megjelölése és azonosítása áll: kötelező személyleírást csatolnak az esküdtszékek elfogatási és letartóztatási parancsaihoz. „néma. A törvénytelenség eszköze is.”48 Az 1810-es törvénykönyv különleges felügyeletet irányoz elő a kiszabadult bűnözőkre és mindazokra. De ugyancsak ellenőrzik a hajdani bűnözőkből lett. s ugyanakkor a keresett személy nevével valamennyi felhasználható információ.megszervezésében a bűnöző közeg az érdekelt puritanizmus cinkosa lett: törvénytelen gyakorlatok törvénytelen vámszedője.és alkoholcsempészés a tilalom alatt álló országokban vagy újabban a kábítószer-csempészés a „hasznos bűnözés” fenti működését mutatná meg: a törvényes tiltás meglétét. amelyhez könnyen hozzáilleszthetők az új adatok. mert besúgókat tud toborozni. észrevétlen” éberség. Mert a börtön megkönnyíti az egyének ellenőrzését. beszervezett. „a kormány állandóan nyitott szeme. szinte párhuzamos hadseregféleséggé alakultak -. akiket a büntetéstől való félelem ösztönzött vagy jutalom „kecsegtetett”)·49 Jelenlétük feltételezi egy dokumentumokra épülő rendszer meglétét. a hatalom törvényen túli egész működését részben a bűnözőkből alakult segédtömeg biztosította: titkos és a hatalom tartalékaiból fölfegyverzett rendőrség. amely megismétli a lajstromokat. részben titkos hierarchia megszervezését (a párizsi rendőrségen ez lényegében a „biztonsági szolgálat” volt. Jóval a rendőrök után a statisztikusok és a szociológusok is felhasználták. hogy újból merényletet követnek el a társadalom nyugalma ellen. de a bűnözésben való szervezettségük révén kezelhetővé vált elemek váltórendszerével sikerül ellenőrzés alá vonni és törvénytelen profitot húzni belőle. később pedig a Belügyminisztériumban szerveznek egy „kimutatást”. A bűnözők politikai felhasználása-besúgók. amelyre feljogosít. épp ezért a rendőrség ellenőrzése alatt álló spiclik és besúgók által veszélyesnek tartott közegeket és csoportokat: a bűnözés. hogy Franciaországban az 1848-as forradalom táján és Bonaparte Lajos hatalomrakerülésekor virágzottak ezek a gyakorlatok. provokátorok formájában – már a 19. amelyet törvénytelen. könyvtárosok. kereskedők. kivételezett eszköz. amely törvénytelen üzelmek mezejét alakítja ki maga körül. a segédrendőrség szervezése – akik a törvényes rendőrséggel közvetlen kapcsolatban állva dolgoztak és ha kellett. De ez a felügyelet csak a börtönnel párban tudott működni. s kibővíti a .46 De a forradalom után ez a gyakorlat egészen más méreteket öltött: a politikai pártok és a munkásegyletek felbomlasztása. amely különbség nélkül ügyel minden állampolgárra. de az általánossá vált hálórendszerrel is.45 A fegyver. az esküdtszékek és a büntetőbíróságok lajstromainak másolatát háromhavonta elküldik az Igazságügyi Minisztériumnak és az Államrendőrségnek. a lakosság állandó felügyeleti eszköze: olyan apparátus. egy betűrendes katalógust. A bűnözés a törvénysértések irányításának és kizsákmányolásának az eszköze. amely magukon a bűnözőkön keresztül teszi lehetővé az egész társadalmi tér ellenőrzését. személyleírást adnak a börtönök rablajstromaihoz.vagy kartotékrendszert.

s néhányuk felhasználását az uralkodó osztály törvénysértése által. a rendszer következménye. A börtön és a rendőrség ikerapparátus. mégis bűnök mocskolta. párbaj. A rendőrségi felügyelet szállítja a börtönnek a törvénysértőket. mert a törvénysértőket kapcsolatba hozza egymással. A börtön-rendőrség rendszer a kezelhető bűnözést vágja körül a törvénysértésekben. majd megszökik. amely a büntetőmechanizmusokat jellemzi a modern társadalomban. a büntetőbíráskodás. hogy a volt foglyokra rákényszerítsék a nekik kijelölt feladatokat. s nem is a hatalom elmeszesedésének vagy fokozatos elmozdulásának a következménye. hogy olyan együttesről kellene beszélni. hogy a félig sötétben működő. a szörnyeteg király árnyéka. új félelem bukkan fel. A törvénysértések általános rendszerében olyan váltó. egy hajdani. Ősrégi törvénysértések embere volt. Hiába beszélnek a bírák. kényszerlakhely. s egy soha meg nem szakadó áramkört hoz létre. a börtön és a bűnözés. A bűnözés. a könnyen ellenőrizhető. amely ellene és vele dolgozik. a rendőrséget használná fel. büntetőeszközként pedig a börtönt. az a tehetetlenségi erő. a rendőrséget és a bűnözést fogaskerékként egymásba illesztő ellenőrzési apparátus mindennapi igényére feleljen. kitiltás egy helyről. csakhamar az útonállás. s ez több. kiváltott vagy megvásárolt rabból rendőrfőnök lett. specifikusságával. De az a már-már mitikus fontosság. mindez nem újdonság. hogy a „bűnözés” asszimilálhatatlan üledékét hagyja működése nyomában. Először Vidocq. amikor ugyanegy személyben csapott össze királyi hatalom és förtelem. a rendőrségi ellenőrzések célpontjává és segéderejévé.kölcsönös feljelentéseket. Vidocq jelzi azt a pillanatot. A bűnügyek esztétáinak paradicsomában mindörökre megkülönböztetett helyet foglal el. még annak sem. segéderőket. hogy a történelemben először. akiket a börtön bűnözőkké változtat. A 19. játék. zsebmetszés. Nem olyan büntetőbíráskodás. az ellenőrzést. Az elmúlt korokban ott kísértett egy árnyék. amelynek kategóriája (rendőrség-börtön-bűnözés) egymást támogatja. a lehetőségek tág körét nyújtja.51 Eszközeik arányában segítenek létrehozni a bűnözést. amikor a bűnözés a hatalom egyik fogaskerékrendszere lesz. következik a prostituáltak társasága. A büntetőbíróság hozzá képest a törvényes biztosíték és az áttétel elvének szerepét játsza. Lacenaire. a törvénysértések egész területén együttesen biztosítják a bűnözés megkülönböztetését. amelyet a zárt intézmény szembehelyez az igazságszolgáltatással. hogy minden törvénytelen gyakorlatot üldözzön. A bírák mindennek alig ellenkező alkalmazottai. . amelyre kortársainál szert tett. egész látványos apparátusával arra való. kockázatos kalandok. s amely elszánta magát. s amely e célból. a gyarmatosítást. hanem mellérendelve) a rendőrség. verekedés. hanem inkább annak. annak a struktúrának a vonása. de fogaskereke is. elválasztását és felhasználását. melyeknek legtöbbször ő az áldozata. vagyis a törvénysértések differenciálását. Az igazságszolgáltatásban a törvénysértések differenciált ellenőrzésére szolgáló eszközt kell látnunk. Olyannyira. mint meglepő: minden jószándéka. Véget ért a shakespeare-i kor. aki gyorsan csúszott lefelé a lejtőn: garázdaság. eszköze is lesz. amikor a többi törvénysértésről levált bűnözést a hatalom invesztálja és a visszájára fordítja. a felügyelet alá helyezés).és eszköz-státusát egy olyan rendőrségi apparátusban. hamarosan elkezdődik a rendőrségi erők és a bűnt a hatalommal összekötő cinkosság mindennapos melodrámája. század első évtizedeiben kifejlődött folyamatról ketten is tanúskodnak. Az igazságszolgáltatás elárasztása a rendőrség által. a törvényt érvényre juttatók és a törvényt sértők közötti rejtett és zavaros megállapodástól való félelem. s ugyanezek az ellenőrzések néhányukat rendszeresen visszaküldenek a börtönbe. az önmagában zárt bűnöző közeg meg-szerveződését meggyorsítja: mindebből s ami ebből következik (munkanélküliség. csalások. nem ennek a talán megszépített múltnak köszönhető.52 a század második felének Gil Blas-ja. hogy benne a bűnözés láthatóan megmutatta kétértelmű tárgy. Ekkor következik be a rendőrség és a bűnözés közvetlen és intézményes összekapcsolódása. katonának áll. mint amely arra van szánva. Vidocq-kal szemben áll kortársa. aki az igazság letéteményese. amelynek többi alkatrésze (nem alá-. Nyugtalanító pillanat.

nem is olyan régen. hogy celláját megnyitották a híres vendégeknek. A két ünnep találkozott a történelemben. másrészt elmozdítottak a bűn esztétikája. hogy a közigazgatásnak kellett őt megvédenie a Force foglyaitól. őt. Ne feledjük. őt. S ha a párizsi polgárság ünnepelte Lacenaire-t. Azt se feledjük. . Szélhámosság. szökés a katonaságtól. szegényen. illetve a törvénysértés egy olyan alakzatát. mint Julien Sorel. amely világosan feltűnik a rendőrség-börtön rendszer működési módjában. Lacenaire a „bűnöző” típusa. Vidocq révén ugyanabban a korban a bűnözés zárt és ellenőrizhető közeget képezve. François a július 19-i rablánc egyik legfeltűnőbb figurája volt. Ám sokat köszönhet a törvénysértés és a bűnözés közötti. elméleti és esztétikai megjelenítésükkel – mint ahogy Lacenaire-rel kapcsolatban mondogatták: a „bún Metafizikájával” – megkettőződnek. hogy ez a halál a láncra vertek utolsó útrakelése. egész az utolsó. Hamarosan betiltották. személyisége ugyanazokat a lehetőségeket hordozza. királygyilkos . hogy cinkosát. ennek az ünneplésnek megvolt az oka: a bűnözésben alávetett és diskurzussá változott törvénysértés szimbolikus alakját ünnepelték – vagyis a kétszeresen sérthetetlenné vált törvénysértést. s a láncra vertek vonulását kísérő megnyilvánulások előtt néhány hónappal történt. azaz a kivételezett osztályok művészete felé. azzal fenyegetve. A bűnözés és az egyéb törvénysértések közötti hasadás. az uralkodó törvénysértések általi gyarmatosítása -megannyi következmény. visszaesés. hogy Lacenaire híres halála elfojtotta Fieschi merényletének visszhangját. jakobinus. a cellatársakkal újraszövődő barátság. olyan erősen gyanúsították vamzer seggel. ami: nem egyszer s mindenkorra megszerzett végeredmény. párizsi világa olyan ünnepléssel ajándékozta meg a kivégzése előtt. amely mellett sápatag tiszteletkörök csupán későbbi irodalmi feltámadásai. sem elgondolásuk művészetének. A másik a kiváltságosok törvénysértésének elméleti játékát vezette be vagy inkább azt a pillanatot jelöli. amikor a politikai és gazdasági törvénysértések. mint a bűnözés alkalmazkodó terében. Lacenaire és Vidocq szimmetriában vannak. visszacsatolódott önmagába. a király gyilkos alakja a politikai erőszakhoz eljutó kisstílű bűnöző visszájára fordult képlete. látható játszmának. s a hatalom megengedett törvénysértésévé lett egész bűnöző gyakorlatot elmozdítva a rendőrségi technika felé. hogy a bűnözők körül újraéleszti a népi törvénysértéseket. s azokat is ügyetlenül hajtotta végre. 1800-ban született. a bírákat megelőzve. Dicsőségét nem nagyszabású bűncselekményeknek köszönheti. De magával cipelte. Halála pillanatában Lacenaire kinyilvánítja a bűnözés diadalát a törvénysértés felett. de ezek elsekélyesedtek a lopásban. a gyilkosságban és a feljelentésben. még fenyegetőek voltak: ez a tönkrement kispolgár. * A bűnözés termelését és a büntetőügyi apparátus által való invesztációját annak kell venni. Lappangó lehetőségei igencsak földhözragadt bűnözésbe fulladtak: Lacenaire-től ilyen értelemben nincs mit tartani. François-t magával vigye a vérpadra. egyébként Lacenaire cinkosa. dadogásuk ejt csodálatba. akik halálra keresték. a polgárság új kedvtelést talált. amelyek. A L'Assassinat considéré comme un des Beaux-Arts a szépművészetek egyikeként felfogott gyilkosság megjelenési éve: 1849. a törvénysértések horizontját. elhibázott gyilkossági kísérletig. börtön.53 és Lajos Fülöp szép. De újra felbukkannak a bűn elméletéről mondott beszédében. akit Force alja népe. hanem taktikák. a bűnözés ellenük fordítása. egy nemzedékkel korábban forradalmár lett volna. lopás. Nehéz feladat volt. legalábbis virtuálisan.34 Robespierre kortársaként a törvények elutasítása azonnal történelmi dimenzióba emelte volna. amelyeket a polgárság ténylegesen művel. tudott írni és tudta forgatni a szót. amelyek áthelyeződnek.neofita buzgósága ellenére soha sem bírt néhány ványadt bűncselekménynél többet elkövetni. s hogy élete utolsó napjaiban hódolattal árasztották el. amelyet egyrészt elkoboztak a bűnözésben. s még korántsem merítette ki. mert a bűn elkövetőjének nem jutott hely máshol. azonban mindig ellenállást váltott ki. át akart adni a halálnak. amennyiben teljesen soha nem érik el a céljukat. aki jó iskolákba járt. kölcsönös zsarolás.55 Az egyik a kínzások ókori rituáléját hosszabbította meg. aki a bíróságon mindent elkövetett.

Ehhez járult még az a hosszú ideig tartó vállalkozás. de harc a büntetőrendszer körül. hogy a bűnöző egy egészen más világhoz tartozik. Funkciója főleg annak megmutatása. mint a tolvajokkal szemben. a „magasröptű” bűnözésé (Arsène Lupin).”63 De ez a taktika még távolról sem győzött. hogy a raboknak tartsák fenn a legnehezebb és legveszélyesebb munkákat. a zavarkeltés taktikáját alkalmazták. ami az eredetét. amikor a jogszabályrendszer helyettesítette a szokásokat. Röviden. spicliként. e háborúban a riadó vagy a győzelem mindennapi hadibeszámolója. ahol hétköznapi és egzotikus módon kibontakozik. napról napra beszél az arcnélküli ellenség ellen vívott belső harcról. s a köztörvényesek kedvezményes elbánásban részesültek. míg a fogoly újságíróknak és a politikusoknak joguk volt külön kerülni. hogy szimpla bűnözők szítják.57 ezek politikai státusának elismerését követelték a munkások. ez kétségtelen. „A 20.). engedelmességre szoktatás a munkában. oly idegen egekből érkező bűnözésben melyik törvénysértés ismerne magára? … Ε sokrétű taktika nem hatástalan: ezt bizonyítják a népújságok hadjáratai a büntetőmunka ellen61 a „börtönök kényelme” ellen. sztrájkokra. olyan vonalat rajzol ki. A bűnügyi regény. a környezetet. félreállítja. ahonnét származtak. De egy dolog biztos: a bűnözést és az elfojtást az 1830-50-es évek munkásmozgalma fontos tétnek tartja. miközben dicsőíti. mégis módfelett távolinak. amely egyébként főbenjáró fontosságú nemcsak gazdasági. mindenütt jelenlevőknek és félelmetesnek.különösen városi környezetben. sorompót állítani fel. A szegény osztályok „erkölcsnemesítésének” általános eljárasait alkalmazták. az emberbarátoknak a bűnözőkkel szemben tanúsított túlságos figyelme ellen. a bűnt dicsőítő irodalom ellen. a tulajdon és a takarékosság elemi szabályainak megtanulása. Módszeresen összekeverték a közönséges bűntetteket azokkal a törvénysértésekkel. egyszersmind teljesen idegennek tűnik fel. Rocambole]. a családban stb. Ez a funkciója a sajtó egy részét elárasztó. Ellenségesség a bűnözőkkel szemben. A szegény osztályok kapcsolata a törvénysértéssel.56 Hosszan. folytonosan fenyegetőnek a mindennapi életben. amelyek az igazolványokra. amelyekben a bűnözés nagyon közelinek. a proletariátus és a városi alsó néposztály kölcsönös helyzete még tanulmányozásra vár. ami kíséri. hogy a népi körökben ellenséges érzületek alakuljanak ki a bűnözőkkel szemben (a volt rabokat használva besúgóként. közelieknek. a kérkedő vita.58 Az ítéletek gyakran nagyobb szigorúságot mutattak a munkásokkal.59 A börtönökben az elítéltek e két kategóriáját elvegyítették egymással. illetve mindenesetre nem sikerült a bűnözést teljesen elvágnia a néprétegektől. amely nincs kapcsolatban megszokott és meghitt világunkkal. fennhéjázó falubörtön végleg bezárul egy népszerűtlen nép körül. amelynek el kellett volna választani a bűnözőket azoktól a néprétegektől. A detektívregényekhez kapcsolódó bűnügyi krónika több mint egy évszázad óta a „bűnügyi történetek” mérhetetlen tömegét termelte. hanem politikai szempontból is (az úgynevezett „alapvető törvénytisztelet” megszerzése. látszólag fordított szerepet tölt be. szerveződésekre és egyletekre vonatkozó jogszabályozásból következtek.6*1 A bűnügyi krónika. A bűnözésnek tulajdonított fontosság. század hajnalán – írja Michel Perrot – a megvetéstől övezett.62 s ezt bizonyítja a munkásmozgalomban tapasztalt általános bizalmatlanság a volt köztörvényes elítéltekkel szemben. amely a tárcarovatokban és a ponyván indul fejlődésnek. az állandó konfliktushelyzet kialakítására. amely. makacsul próbálkoztak vele. állandóság a lakhelyen. s amelyekhez kötődtek. Különlegesebb eljárásokat kezdeményeztek. mindennapos bőbeszédűségével elfogadhatóvá teszi a társadalmat behálózó törvényszéki és rendőrségi ellenőrzések együttesét. saját újságokkal is rendelkező bűnügyi krónikának. végül az „aranyló” bűncselekményé. hogy a bűnözőkről már kialakult képet tovább színezzék: jól meghatározott hálóként mutatni fel őket. aztán az őrültségé (kivált a század második felében). Ebben az oly félelmetes. sztrájktörőként vagy bérencként). az okait illeti. amely elengedhetetlen akkor. Ez az idegenség kezdetben az alsó régióké [Les Mystères de Paris (Párizs titkai). illetve manipulálják. Igen rendszeresen azzal vádolták a munkásmegmozdulásokat. .

A „civilizáció” következménye ugyan. mint a Gazette des tribunaux. a neki tulajdonított ragyogással vagy a rossz hírrel. vagy mert lerombolja benne. akik kizsákmányolják. a szó szoros értelmében véve éhhalálra ítélik és legyilkolják őket. „A bírósági tárgyalóterem nem csupán korunk nyomorúságának és sebeinek feltárására szolgál. hogy szörnyűségként elkülönítse és a legszegényebb osztály ellen fordítsa. ahová azok süllyesztik őket. az „erkölcsi rothadásnak” kitett osztály.” 68 S ebből származik az a gondolat is. a szegények nyomorának és lázadásának forrása és alapja. nekik kell felvilágosítaniuk „Franciaország jó polgárát. amelyek. Az ellen-bűnügyi krónika módszeresen kiemeli a bűnöző cselekményeket a polgárságban. e vadak barlangját. mit tapasztalunk a felső tízezer szélhámosainál? … romboló példát. Egyszóval. tolvajokkal és gyilkosokkal tölti meg a börtönöket. akiknek robusztus természete elveti vagy megveti parancsait. amelyet ugyanez a büntetőrendszer vont nagy gondosan a bűnözés köré. akárcsak a bűnözők. úgy felháborodik egy napon. A társadalom a bűnös vagy pontosabban. a „börtönből táplálkoznak”. hóhérral és börtönnel azokat. a botrányos példaadás. amely övezi. akit a bűnözők padjára ültettek. A büntetőrendszer-ellenes vitában a fourier-isták mentek el talán a legmesszebb. a családok vagyonát?” 66 A gazdagok bűnözését eltűri a törvény. szerintük. közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a büntető rendszerről. törekvéseket vagy igényeket. a nem irányított hajlamok és erők. hogy az a szegény. a népből származók által elkövetett bűncselekmények elbeszélését felváltja a nyomor leírása. hogy ez a „fizikai degeneráltságnak”. és abban a helyzetben vannak. amely azon van. megmutatva. vérlázító cinizmust. aki halált oszt. s ha megesik. amelyek aztán a bűncselekményben törnek elő: „A hamis oktatás. vagy kitörli belőle a lehetőségeket. amely ugyanakkor a bűncselekmény pozitív értékelése. hogy hallatni tudják a hangúkat. Talán elsőként dolgoztak ki egy olyan politikai elméletet. akik túlságosan erősek . hogy megfordítsák a bűncselekményről szóló egyhangú diskurzust. mert a társadalom vagy nem képes az alapvető szükségleteit kielégíteni. mert a pékség rácsain át elcsent egy darab kenyeret. egy másik bűnözést álcáz. ahol büntetlenül lopják az államkincstárat. ily módon leplezve le a büntetőbíráskodás általános működését. jövője van. azokat. hogy ne osszon halált. hogy valamennyi rab szócsövei legyenek. hogy kövenként rombolja le a tőzsdét. s minden nap végigjátszanak „egy műsornyi melodrámát” 70. hanem aréna. biztos lehet a bírák enyhe ítéletében és a sajtó tapintatában. hogy a politikai foglyoknak.”63 De ez a szükségből vagy elfojtásból eredő bűnözés. hogy a bűnvádas perek politikai vitákra adhatnak alkalmat.”64 Azért. A népi újságoknál ez azt jelenti. s ebben jellemző az „ellenbűnügyi krónikának” nevezhető taktika. s hogy a véleménynyilvánítás miatt indított pereket vagy a munkások elleni akciókat ki kell használni. Erőt hordoz. Nem a bűnöző egyént jelölik ki a bűnözés kiindulópontjául (csak alkalmat szolgáltat vagy áldozat). hogy lesújt egyikükre. „Elnyomáson alapuló lényegének végzetszerüsége miatt a társadalmi rend tovább gyilkolja. hogy visszájára fordítják azoknak az újságoknak a szokását. de ugyanúgy fegyver is eme civilizáció ellen. s ez minden szavában szembehelyezkedik az emberbarátok szokásos leírásával (szegénység – pazarlás – lustaság – részegeskedés rossz hajlam – lopás – bűncselekmény). erőfeszítéseket tesznek. mivel ők. a zsenge korban kényszerű munkával elnyomott szív és értelem. amelyben felsorakoznak a társadalmi zűrzavar áldozatai. amely harcosok kiáltásaitól visszhangos. aki a kirótt büntetéseket csak a főügyész dagályos vádbeszédéből ismeri”69.67 Ebből fakad az a gondolat. az a feladatuk. szégyentelen rablást … Nem féltek-e. „Miközben a nyomor holttestekkel borítja az úttestet. nem szabad abban.A népújságok gyakran javasolják a bűnözés politikai elemzését.71 megmutatja. Ez a felső körök bűnözése. Újból megkérdőjeleződik a büntetőrendszer s az a határ. mely olykor az oka és mindig a kibővítése. hogy a munkások elleni bűnvádas perekben a felelősség mekkora részét kell ráruháznia a munkaadókra és az egész társadalomra. a társadalom rossz szerveződése. mint hajdan. nem tanúbizonyság. hanem a társadalmat: „Az ember. bűncselekményekről vagy perekről beszélve „vérben fürödnek”.

a csomagokér'. társadalmunk felszabadítása szempontjából. „a bíróságokon székelnek és igazságot osztanának”74. példás jelenet kerekedett ki a büntető rendszer okulására. hanem erőjátékok vannak. se családja. hogy különös módon mindenkit megigéz. amely esetleg épp olyan értékes.” 76 A foglyok? Az „emberiség legszerencsétlenebb és legelnyomottabb” fele. 73 a hatalomhoz vezérlik el őket vagy a börtönbe: a ma bírái. amelyet a bíróság törvénysértésnek kódol. letépik. szegényen. de egy egészen más küzdelem céljából. A La Phalange olykor a bűncselekmény kortárs esztétikájával érintkezik. akinek se otthona. – Na persze. éjszaka ott a színház. mesterség. a gyújtogatás. hanem mint végzetes visszatérést és lázadását annak. A kisstílű törvénysértések áttűnő figurája volt csak: egy tizenhárom éves gyermek. hanem mint a társadalomban folyó központi csata moraját. csavargással vádolták. Ebből következik a bűnügyi krónika felhasználása. minden bizonnyal a fegyintézeteket népesítenék be. azaz a teljes közönyben. osztanék gazdám sincs. Éjjel-nappal. amellyel a vádlott a fegyelmezetlenséget az alapvető jogok közé sorolta be. gyöngeség vagy betegség helyett inkább feltörő energiát lássunk benne. – Állapota? – Állapotom? Legalább harminchatféle az én állapotom.”75 Megtörténhet tehát. Ezért örökítette meg a Gazette des tribunaux:™ „Elnök: az ember otthon alszik. A mester morog. Biztos nyomtalanul tűnt volna el. ez utóbbi bekövetkezett volna-e nélküle? „A méreg. és a rabok. Minden törvénytelenséget. – Béasse: Hun az én otthonom? – Állandóan csavarog. alig látszok ki a munkából. – Én dolgozok. illetve inkább a jelen lévő újságíró a büntetőtörvény és a fegyelmezetlenség apró tényei közötti csatározás komikumaként élte át. tovább maradnánk a zűrzavarban. század törvényes büntetéseinek problémájához vezet. ha nem szegezte volna szembe a törvény diskurzusával. unalom. „Bűncselekmény híján. kocsiajtót nyitogatok. és a pökhendiségből. – Az apjának nem hiányzik? – Nincs . semmi szabadság. az időbeosztás hiánya az éjszakák és a nappalok teljessége.”72 Nincs tehát bűnöző természet. jó cég. Rövid időre tűnt csak fel: hírneve alig tartott egy napnál tovább. a vádlott mint az eleven erő igenlését fogalmazta meg: az otthonnélküliség csavargás. A La Phalange a „civilizáció” rejtjelezte összecsapásként elemzi a bűnügyeket. S módszeresen ambivalensen a társadalom zűrzavaros rendjeként és a megingathatatlan jogok igenléseként juttatta kifejezésre a fegyelmezetlenséget. Nappal például ingyen nyomtatványokat osztok a járókelőknek. mint amilyen a feketék egyenjogúsítása volt. hogy szoros pólyájában megmaradjanak. hogy a bűncselekmény politikai eszköz. a munkanélküliség szabadság. ahová az egyén tartozik. amelyek aszerint az osztály szerint. amely a kényszerítéseknek csökönyösen ellenállt. amelynek célja nemcsak az erkölcstelenség szemrehányásának visszafordítása az ellenfélre. amit elfojtottak. ha jó születésűek volnának. Alapjában véve a bűncselekmény létezése szerencsére az „emberi természet elnyomhatatlanságáról” tanúskodik. s néha még a lázadás is a társadalmi körülmények égető nyomoráról tanúskodik. és kétéves javító nevelésre szóló ítélete valószínűleg hosszú időre a bűnözés áramkörébe kapcsolta. akik nem akarnak gyermekek maradni. a nagy bűneseteket nem szörnyűségként kezeli. s bizonyára ennek köszönhető. Az iróniából. emberek. Vidocq és Lacenaire után mutassunk be egy harmadik embert. jegyet árulok. amellyel a bíró megkísérelte a törvénytelenségbe burkolni a fegyelmezetlenséget. a kis törvénysértéseket egyáltalán nem a társadalom szükségszerű lényeiként állítja be.lévén ahhoz. az érkező postakocsik elé futok. az „emberi egyéniség ragyogó tiltakozását”. mely az eltompult érzelmek és félig kihunyt szenvedélyek seregét kelti életre bennünk. mint a törvények nevében) a törvénysértés beszédét. hanem az egymással szembeszegülő erők játékának a felmutatása. a gazda hiánya autonómia. – Jobb lett volna elhelyezkednie egy jó cégnél és kitanulnia valami mesterséget. A törvénytelenség szembeállítását a fegyelem – büntetőrendszer – bűnözés szisztémájával a kortársak. a betevőért. a Neuilly úton a szerencse-kereket forgatom. S ez helyénvaló volt: az ügy és a vele kapcsolatban kimondott ítélet a 19. Már jó ideje dolgozok. amely bűnössé tette (sokkal inkább a fegyelmezés. lerázzák magukról.

hogy a közönséges rendben nem élvezheti azt a szabadságot. mert az az igazság.” Végül gazdával kell rendelkezni. hanem hogy a bűnözést a törvényességről és a polgári törvénysértésről leválasszák.” Ezenkívül valamilyen állapota is kell legyen az embernek. független. s a „vadság” tör elő: „Munka. a társadalom az elnök hangján nyelvtanilag helyesen szól hozzá”. vad. de természetes és ösztönös fejlődése. foglyul esni és elhelyezkedni egy hierarchiában. hanem a fegyelmezetlenség révén áll be a szakadás. akik a büntető rendszer apparátusát támadási pontul ki-pécézve a bűnözés politikai problémáját vetették fel. hanem a rend fenntartása. mert „nem bírta elviselni a nevelés rabszolgaságát a szüleinél vagy idegeneknél”. folyamatos. se barátaim. szabad vagyok. szolgának kell lennie. „az élő törvényesség. azaz az egyéniség spontánabb fejlődése. Béasse „ronda grimaszt vágott. hogy szerinte mindenkinek kell hogy legyen lakása. az elfoglaltság és az erkölcstelenség közötti különbség kivételével ez a vad ember élete. közvetlen szabadság fegyelmezetlensége: „Jól érzi. semmittevés. mit számít az. hogy pompás-e vagy szűkös. nemtörődömség. Az emberrel született. . a munkás rabszolga és szomorú a rabszolgaság … Jól érzi. amely az anarchistáknak válaszolt. S a jelenetet övező fontosság. hogy a fourier-isták e banális ügyben az alapvető erők játékterét látják. az már mit se számít neki. Faucher megjegyezte. majd visszatért a jókedve: – két év. amikor újra fel akarták állítani vagy megalkotni a népi törvénytelenségek politikai egységét. kell hogy az embernek állandó. a lassú. De beilleszkednek e vita összefüggéseibe. következésképp brutális és szűkre szabott. A civilizációnak megvan a kényszerítő rendszere. század második felében ez a tanítás éledt fel abban az erős visszhangban. mert ezek gyarmatosították. S minderre. egyik napról a másikra. apró fegyelmezetlenségeken keresztül végül az egész „civilizációt” utasítja vissza.” A törvény arcú fegyelemmel szemben törvénytelenségünk jogként lép fel. hogy otthonnal lássa el az embereket. jövőbeli megállapodottság. Egyrészt az elnök. az uralkodás meghatározott viszonyai közé szegezve létezünk: „Kinél dolgozik? vagyis. amelynek a megszállottja … S ha jobban szereti a szabadságot. amely látszólag a törvénykönyv. egyszer s mindenkorra rögzített személyisége: „Állapota? ez a kérdés a társadalomban felállított rend legegyszerűbb kifejezése. a jövővel kapcsolatos elképzelése. nem az önmegelégedettség a cél. amikor benne vélték felismerni a törvény elvetésének legharcosabb formáját: amikor arra tettek kísérletet. tapadás: „Az ember otthon alszik. amelyeket a kor népújságai közöltek a bűnözésről és a büntető rendszerről.” Amikor a kétévi javítóintézetről szóló ítéletet meghallotta. csak nem a rend. hogy a rablánc népi látványosság volt.”79 A La Phalange elemzéseit természetesen nem tekintjük azon fejtegetések jellegzetes példájának. a csavargás visszataszítja. mondja az elnök. JEGYZETEK 1. soha nem több huszonnégy hónapnál. mivel maga nem gazda.apám. a törvény betűje és szelleme” által képviselt „civilizációét”. helyhez kötöttség. züllöttség: ez minden. nem azzal bízták meg.” Fegyelmezetlenség a családi kapcsolatokban: mit se számít. bármilyen feltételek mellett. hogy ezt az elveszett gyermeket elhagyták vagy magától szökött meg. Indulás. hanem hogy kényszerítéseket foganatosítson rajtuk. azt a mozgási igényt. A 19. „kivált amióta majdnem teljesen eltörölték a vérpadot”. valójában a fegyelem. Fegyelmezetlenség a nyelvben: a nyelvtan és a válaszok hibássága „a vádlott és a társadalom közötti mély hasadékot jelzi. Kell hogy legyen egy kényszerítő hely. hogy ez rendetlenséget jelent? A szabadság számít. gondos megjelenítés azt mutatja. A La Phalange tanítása nem veszett el teljesen. holnap nélkül. – És az anyja? – Az sincs. nincsenek szüleim.” A La Phalange újra közölte ezt a jelenetet. hogy minden támadással szemben biztosítva legyen. megzavarja. hogy az inas. hogy a bűnözők lázadását ne heroizálják. nem is annyira a törvénysértés. hosszú távú állapota legyen. felismerhető azonossága.

187-188. A Gazette des tribunaux szerint Thorez kapitány. Aki látta az Auberge des Adrets vagy a Robert Macaire című. június 15. Példa a személyleírásra. mintha menyegzőre mennétek. rosszul leplezett csúfolódásuknak kitegyék. II. április 10-i száma idéz egy hasonló típusú dalt. 7. 21. Ducpétiaux: De la réforme pénitentiaire 1837. alatta csizma. Ε. február. 9. Később úgy döntenek. szalmakalap” (július 20. 14. Vö. augusztus 1. G. Augusztus 9-én a Gazette beszámol róla. La Phalange. G. levezeklendő bűneiteket. 1850. 17. december 2-án. A Marseillaise dallamára énekelték. hogy a farandolt megakadályozzák. azért jön. hogy megvédjék a tömeg haragjától. H. 1836. emitt a keselyű. hogy a kocsi felborult Guingamp környékén: lázadás helyett a foglyok „segítettek az őröknek felállítani közös járművüket”. La Fraternité.360-367. 4. 19. június 7. 1836. Ferrus: Des prisonniers. 1836.2.” 12. Revue de Paris. július 19. hogy a fegyházba menet. amott a hiéna. 1837. A hazafias háború dala a társadalmi harc dala lesz: „Mit akar tőlünk ez a bolond népség. 15. 16. hogy fel lehessen ismerni Delacollonge-ot: „öreg vászonnadrág. hogy a kivételes ügyességgel megáldott gonosztevőket dicsőítse a bűnben. augusztus 1. 3. LXXII. La Phalange. A merészség és a bűn diadala. velük játszassa el a főszerepet s a hatóság közegeit szellemeskedéseiknek. június 6. 13. Gazette des tribunaux. ezen elesett emberek mindegyikének egy állattípus felel meg … Itt a hiúz. június 7. A. június 7.” 11. 1936. rossz tréfáiknak. a Büntetőtörvény könyv reformjáról szóló vita során. a nép körében híres darabokat. hogy sértegessen balsorsunkban? Nyugodt pillantással néz minket. július 23. július 20. A fegyencek boszorkányszombatját a Dernier Jour d'un condamné írja le. Ekkor már megrövidítették a láncot.: Claude Gueux: „Tapogassuk végig a koponyákat.” 8. 1840. Fregier: Les Classes dangeureuses. Gazette des tribunaux. és a szörnyű büntetéseket családi ünnepséggé változtatta. 5. Le Dernier Jour d'un condamné. Hóhéraink számára nem félelmetesek. el fogja ismerni megfigyelésem igaz voltát. a július 19-i rablánc parancsnoka le akarta vétetni e díszeket: „Nem illő. 18.). „Hiába volt ott a fegyőröktől és az elborzadt kíváncsiaktól képviselt társadalom. de la Rochefoucauld idézi ezt a számot 1831. Október 30-án azonban egy Valence-ben történt szökésről számol be. A Gazette des tribunaux 1836. A Gazette des tribunaux rendszeresen közli ezeket a „bűnözői” listákat és feljegyzéseket. néhány kivételezett nézőt engedtek csak be. 1836. átöltöztetik Delacollonge-ot.” 10. amelyet a Dernier jour d'un condamné (1829) (Egy elítélt utolsó napja) című műben találunk. itt a macska. 209-210. A becsületes embereket és a karhatalmi szerveket egyvégtében rászedik”. ugyanabból az anyagból készült ellenzős sapka. ott a majom. 1842. Archives parlementaires. 6. Ibid.). 1836-ban a látványnak ez a része már nem volt nyilvános. kék vászon munkászubbony. a bűn fittyet hányt neki.. 276. III. Az írók egy csoportja „azon van. 1837. szürke munkászubbony … kék vászon kabát” (1836. Ibid. N°10. A vasra verés elbeszélése a Revue de Paris-ban pontosan megegyezik – olykor szóról szóra – azzal a leírással. és katonákat bíztak meg a rend fenntartásával az indulásig. 20. Revue de Paris 1836. arcátlanul kicicomázzátok magatokat. . apoteózisa. Gazette des tribunaux. Revue de Paris. Revue de Paris. 1836. Gazette des tribunaux. 1836. június. A Gazette des tribunaux azonnal hírt ad az új öltözékről: „Csíkos nadrág.

de Barbé Marbois: Rapport sur l'-état des prisons du Calvados. 23. L. 1841. 1838. 37. Buré. 49-56. évf. es 130. E.. Hasonlítsuk össze azokkal a kijelentésekkel. 29. a kantin megszüntetése) lázadások követték. 77. ahol megszerezhették maguknak mindazokat az örömöket. II. hogy a börtönök legyenek „ténylegesen vezeklő jellegűek”. 1847. Ch. Egy 1839-ben a központi fegyházak igazgatói körében lefolytatott vizsgálat alapján. 86. Charles Lucas: De la réforme des prisons. 1839. 1842. 32. Bigot Préameneu: Rapport au conseil général de la société des prisons. júliusaugusztus.22. 25. La Fraternité. Lauvergne: Les Forçats. de Tocqueville: Note sur le système pénitentiaire. 42. n°10. 40. vadhúst és mindenféle nyalánkságot habzsoltak s hogy kényelmes szállodának tekintették a börtönt.17. hogy sok fogolynak kedves a börtön s olyan romlott örömöket találnak benne. 28. hogy deportálás váltsa fel az állandó és eredménytelen bebörtönzést. amelyeket szabad állapotuk gyakran megtagadott tőlük. 1826-ban több igazgatótanács kéri. P. old. Nièvre.” 33. 1829. az az. cit. Lucas: De la réforme des prisons. Marengo ezredes és L. Vö. Rhône és Seine-et-Oise igazgatótanácsa is. 24. Ruche populaire.49. március 1. D. aláírással. Ch Comte: Traité de législation.: Ε. március.. 34. P. 1840. 1823. Hobsbawm: Les Bandits.” Limoges: „A központi fegyházak jelenlegi szervezete ténylegesen valóságos panziók a visszaesők számára. bor és dohány elvonása. húst.1. Gazette des tribunaux 1829. 127. Embrun igazgatója: „Az.1.” Eysses: „A jelenlegi rendszer nem elég szigorú. 1831. j 31. J. La Fraternité. Vö. Ε. F. 26. 1838. A Moniteur 1840. Moreau-Chrisophe: Poléniques pénitentiaires 1840. II. Vö. s ha van egy biztos tény. 1819. 35. 43. 1840. 1839. Ugyanebben a számban egy másik munkás levele is olvasható erről a témáról. december 3. n°3). 3. Francia fordítás: 1972.. július 19. Ugyanebben az értelemben vö. 38. 82. A szigorú szabályzatot (szilencium. Buré: De la misère des classes laborieuses en Angleterre et en France. 391. de Carné készítettek – mások mellett – terveket . F. ugyanezt kéri Drome. Tiltakozhatott egy olyan időszakban. 41.337. 1836. 30. Moreau-Christophe: De la mortalité et de la folie dans le régime pénitentiaire. l'Eure et Loir. de Beaumont és A. F. de l'Eure. amelyek a mindenük. 22-23. supra.” Vö. L'Almanach populaire de la France. hogy a börtönökben túlságosan is jól érzik magukat. II. amikor ugyanez az újság hadjáratot vezetett a büntetőmunka körül zajló kereskedői verseny ellen. 39. La Fraternité 1842. Gazette des tribunaux 1839. 1842-ben a Hautes-Alpes igazgatótanácsa kéri.. augusztus. s ez által nincs semmi megtorló hatásuk. 33. évf. Egy szövetkezés miatt bebörtönzött munkásnak a L'Atelier-hez intézett szövege (1842. Lucas: De la réforme des prisons. amelyeket 1974 júliusában tettek a büntetőadminisztráció szakszervezeteinek tisztségviselői a börtönök liberalizálásának következményeiről. Rossi: loc. 27. 1833. la Manche et la Seine-Inférieure. 36. Ez a hadjárat igen erőteljes volt a központi fegyházak 1839-es új szabályzata előtt és után. 64. A deportálás problémáival vö. október 3-i számában: „Botrányos volt.7. valószínűleg nagyban hozzájárul a visszaesések számának ijesztő növekedéséhez. Rossi: Traité de droit pénal. de Barbé-Marbois: Observation sur les votes de 41 conseils généraux és a Blosse-ville et La Pilorgerie közötti vitát (Botany Bay-jel kapcsolatban). Ch. hogy a foglyok bort vedeltek. 32. H.

76-78.: H.: Belley beiktatásakor mondott beszédével. a népi eredetű törvénysértés gyarmatosításának szép példája. okolható. Vö. század végén Colquhoun ecseteli a feladat nehézségét egy olyan város számára. K. Az első epizódok egyike nyilvánosházak szervezése a rendőrség ellenőrzése alatt (1823). (1836) A rendőrség és a büntetőintézetek által patronált mellékágazat. 142-148. akik „elnézést várnak a saját ügyeikben”. Parent-Duchatelet könyve: Prostitution à Paris. A rendőrség úgy véli. I. 1847. A törvénytelenség és a bűnözés rondója. A18. akit az apagyilkosság és a királygyilkosság közös bűnében találtak bűnösnek. 1968. a rendőrség soha többé nem téveszti őket szem elől. Lacenaire írásait a közbiztonsági főnök segítségével (némiképp megcenzúrázva) adták ki 1836 elején. 54. M. 1968-as újrakiadás) 15. Lásd a neve alatt megjelent Mémoires-t. A. 50. amelyet teljes egészében a törvénytelen profit megszerzésére és politikai célokra használnak fel. . a bűn szavainak és a bűnről szóló szavaknak a rondója. amiért Rivière-t. Vo. erről már igen korán. július 14-i törvény a prostitúció házainak felügyeletére vonatkozó rendelkezésein. 397399. A. az oly tiszteletre méltó bíróság iskoláiban nevelkedve … az igazságszolgáltatás segéderői vagyunk” vö. A rendőri és főleg a politikai felügyeletben a bűnözők szerepéről lásd: Lemaire beadványát. Bonneville: Des institutions complémentaires du système pénitencier. Az Egyesült Államokba áttelepített olasz maffia. azt M. 53. akit a közerkölcs érdekel.297-304. az apagyilkost halálra ítélték. egyáltalán nem csodálkozom. de Belleyme-étől): lásd még Molène igen érdekes pamfletjét: De la liberté. Fregier: Les Classes dangereuses. pere és írásai szorították háttérbe. a bűnöző körökkel kapcsolatban álló prostitúció tanúvallomásaként olvasható. 48. A kartoték megjelenése és az emberrel foglalkozó tudományok létrejötte: újabb találmány. Az 1835-36-os évek rondója: Fieschi. Hogy a kortársak szerint mivé lehetett volna Lacenaire. 1844. ha elérné. François a bresti rabláncra fűzve a bűn vásári. De a nehézségek tovább folytatódtak. hogy cinkosa. 49. A törvény emberei ellenálltak. valamint: Histoire de Vidocq racontée par luimême. Vö. Különösen a napóleoni rendőrség felszámolása illetve újrafelhasználása jelentett problémát. amelyet a történészek kevéssé vesznek figyelembe. aki 1825-ben meghatározza feladatait és elhatárolja magát elődeitől: „A törvényes utak nyitva vannak előttünk … A törvény iskoláiban felnőve. hogy részt vegyenek a funkcióban. a főkapitányság kéziratos köteteit (20-26). 52.” 47. akik a náluk nagyobb gazfickók felkutatásában segítenek. Bonneville: De la récidive. Különösen a rendőrfőnök 1823. 1969. a restauráció idejéből rendelkezünk adatokkal (s ez azt bizonyítja.” 45. néhány hónappal azelőtt. dacára annak az emlékiratnak. hogy a rendőrfelügyelő urak minden hatalmukat latba vetve ellenzik e házak felállítását kerületükben. 1840. Histoire de l'Administration. 55. 92-93. Canler határozottan átveszi a vádat: Mémoires. Marx: Le 18-Brumaire de Louis-Napóleon Bonaparte. A „besúgók” olyan emberek. hogy a prostitúciót nyilvánosházakba zárja. mihelyt egyszer a rendőrség nyilvántartásába kerülnek. 44. olyan „gazfickók általában. amelynek meglepő jellegét minden bizonnyal Lacenaire csillogása. 56. nagy látványosságából adott utolsó ízelítőt. igen gondosan vigyázná a közrendet. 46. június 14-én írt körlevelét: „A prostitúció házainak felállítása természetesen nincs tetszésére annak az embernek.Algéria bűnözők közreműködésével történő gyarmatosítására. Lebailly műve tartalmazza: Mémoires de Lacenaire. 51. A tetejébe. hogy nem új jelenség vagy utólagos reakció). A. amely túlment az 1791. amely házakat állandóan és egyformán ellenőrizhetne s ezek nem tudnák kijátszani a felügyeletét.

mint amilyen London. Traité de la police de Londres. Franciára fordítva: 1807,1., 32-34., 299300.
57. „Egyetlen más osztály sincs ilyen típusú felügyeletnek alárendelve; a felügyelet
majdnem úgy működik, mint a kiszabadult elítéltek esetében; úgy tetszik, abba a kategóriába
sorolja a munkásokat, amelyet most a társadalomra veszélyes osztálynak hívunk” [L'Atelier,
5. évf. n°6, 1845. március, az igazolvánnyal (livret) kapcsolatban].
58. Vö. pl. J. B. Monfalcon: Histoire des insurrections de Lyon. 1834,142.
59. Vö. L'Atelier, 1840 október vagy La Fraternité, 1847. július-augusztus.
60. A Gazette des tribunaux-η és a Courrier des tribunaux-η kívül Ά Journal des
concierges.
61. Vö. L'Atelier, 1844 június. Petíció a párizsi képviselőháznak, hogy a foglyok
„egészségtelen és veszélyes munkára” legyenek kirendelve; 1845 áprilisában az újság
Bretagne példáját idézi, ahol katonai elítéltek nagy számban meghaltak a láztól, amelyet
csatornázási munkák végzése közben szereztek. 1845 novemberében: miért nem dolgoznak a
foglyok higannyal vagy fehér ólomfestékkel? …Vö. Démocratie politique. 1844-1845.
62. A L'Atelier 1843. novemberi számában támadás a Mystères de Paris ellen, mert vonzó
színben tünteti fel a bűnözőket, festőinek életüket, szókincsüket, s mert nagyon
kihangsúlyozódik benne a bűn iránti hajlam végzetszerűsége. A Ruche populaire-ben is
hasonló jellegű támadásokat találunk a színház ellen.
63. Délinquance et système pénitentiaire de France au XIXe siècle (kiadatlan szöveg).
64. L'Humanitaire, 1841. augusztus.
65. La Fraternité, 1845. november.
66. La Ruche populaire, 1842. november.
67. Vö. La Ruche populaire. 1839. december: Vinçard válasza Balzac cikkére, amely a Le
Siècle-ben jelent meg. Balzac azt írja, hogy óvatosan és diszkréten kell kezelni a lopás vádját,
ha egy gazdagról van szó, akinek legkisebb becstelensége azonnal közismert lesz: „Tegyék a
kezeket a szívükre, uraim, s vallják be, hogy nem ennek az ellenkezője történik-e azzal,
akinek nagy a vagyona és a rangja, nem találnak-e ezer megoldást, ezer eszközt a kellemetlen
eset eltussolására.”
68. La Fraternité, 1841. november.
69. Almanac populaire de la France. 1839,50.
70. Pauvre Jacques, I. évf. n°3.
71. A La Fraternité 1847 márciusi számában olvasható a Drouillard-ügyről és utalnak a
rochefort-i tengerészeti kezelő-ségben történt lopásokra. 1847 júniusában cikket közölnek
Boulmy peréről és a Cubière-Pellaprat ügyről; 1847 júliusaugusztusában a Benier-LagrangeJussieu-féle sikkasztásról.
72. La Phalange, 1837. január 10.
73. „A bárcás prostitúció, a közvetlen anyagi javakra irányuló lopás, a betöréses lopás,
emberölés, rablás az alsó néposztályok számára való; míg az ügyes kifosztás, a rafinált és
közvetett lopás, az emberi állat tudós kizsákmányolása, a nagy taktikát igénylő árulások, a
felsőbbrendű gaztettek, végül is minden bűn és minden hasznot hajtó, elegáns bűntett, amelyet
a törvény nem ér el, a felsőbb osztályok kiváltságai maradnak” (1838. decemberi.).
74. La Phalange, 1838. december 1.
75. La Phalange, 1837. január 10.
76. Ibid.
77. Vö. például azzal, amit a La Phalange ír Delacollonge-ról vagy Elirabide-ról, 1836.
augusztus 1. és 1840. október 2.
78. La Gazette des tribunaux. 1840. augusztus.
79. La Phalange, 1840. augusztus 15.

3. FEJEZET
A JAVÍTÓ BEZÁRÁS
Ha meg kellene határoznom azt a dátumot, amikor a javítóhálózat rendszerének kialakulása
befejeződik, nem 1810-et és a büntető törvénykönyv megszületését választanám, de 1844-et
sem, a cellába zárás elvét lefektető törvénnyel, talán 1838-at se, amikor pedig Charles Lucas,
Moreau-Christophe és Faucher könyvei a börtön reformjáról megjelentek. Hanem 1840.
január 22-ét, Mettray hivatalos megnyitásának a dátumát. Vagy még inkább azt a naptárhoz
nem kötött, alig dicső napot, amikor egy mettray-i gyermek, haldoklás közben, így sóhajtott
fel: „Milyen kár, hogy ilyen hamar el kell hagynom a telepet!” 1 Ez volt az első büntetőintézeti
szent halála. Sok boldog követte bizonyára, ha igaz, hogy a telepesek lépten-nyomon azt
ismételgették, a test új büntetőpolitikájának dicséretét zengve: „Jobb szeretnénk, ha ütnének,
de a cella szolgál a javunkra.” Miért választom Mettray-t? Mert ez a fegyelmezés formájának
legintenzívebb foka, az a modell, amelyben a viselkedés valamennyi kényszerítő
technológiája koncentrálódik. Van benne „a zárdából, a börtönből, a kollégiumból, a
kaszárnyából”. Erősen hierarchizált kis csoportokba osztják szét a foglyokat, s ezek szimultán
öt modellhez igazodnak: a családéhoz (minden csoport „testvérekből” és két „elsőszülöttből”
álló „család”); a hadseregéhez (mindegyik, két részlegre osztott család egy vezér
parancsnoksága alatt áll, s mindegyik részlegnek van alvezére; mindegyik fogolynak
törzskönyvi száma van és alapvető katonai kiképzésben részesül; minden nap tisztasági
szemle, minden héten öltözékszemle; naponta háromszor sorakozó); a műhelyé, főnökökkel
és művezetőkkel, akik a munka menetét és a fiatalabbak betanítását biztosítják; az iskoláé
(minden nap egy órás vagy másfél órás tanítás; az oktatást a tanító és az alvezérek végzik);
végül a törvényszéki modell; minden nap „igazságszolgáltatás” folyik a fogadószobában:
„Büntetés sújtja a legkisebb engedetlenséget is; a komolyabb vétségek elkerülésének legjobb
módja az, ha a legkisebb hibákat is igen szigorúan büntetjük; Mettray-ban a fölöslegesen
kimondott szót is megtorolják” ; fő büntetés, amelyet kirónak, a cellába zárás: mert „az
elkülönítés a legjobb eszköz arra, hogy a gyermek lelkére hassunk; ekkor a vallás hangja, ha
soha nem szólalt is meg a szívében, érzésekkel árasztja el” 2; minden büntető jellegű
intézmény, amelyet azért hoztak létre, hogy ne börtön legyen, abban a cellában csúcsosodik
ki, amelynek falain fekete betűkkel ez áll: „Isten lát téged.”
A különböző modellek egymásra helyeződése lehetővé teszi specifikusságának, az
„idomítás” funkciójának körülírását. Mettray-ben a vezéreknek és az alvezéreknek nem kell
sem bírónak, sem tanárnak, sem művezetőnek, sem altisztnek, sem „szülőnek” lenni igazán,
hanem egy kicsit mindegyiknek, a beavatkozás specifikus módjában. Valamiféleképpen a
viselkedés technikusai: a magatartás mérnökei, az egyéniség ortopédusai. Dolguk az
engedelmes, egyszersmind hozzáértő testek faragása: ellenőrzik a mindennapi (iparosi vagy
mezőgazdasági) munka kilenc-tíz óráját; irányítják a menetelést, a testgyakorlatokat, az
iskolát, az ébresztőt, a takarodót, a menetelést trombitaszóra vagy sípjelre; tornásztatnak; 3
ellenőrzik a tisztaságot, elnökölnek a fürdőben. A dresszúrát állandó megfigyelés kíséri, a
telepesek mindennapi viselkedésére tudás telepszik szüntelenül; az állandó értékelés
eszközeként szervezik meg: „A telepre érkezéskor a gyermek kihallgatásfélén vesz részt, hogy
számot adjon származásáról, családi helyzetéről, a vétkéről, ami a bíróság elé vitte és minden
bűncselekményről, amelyekből rövid és gyakran igen szomorú létezése összeáll. Ezen
információkat felírják egy táblára, ahol folyamatosan följegyeztek mindent, ami a telepesre, a
telepen töltött időre vonatkozik, s hogy hol helyezik el távozása után.”4 A test formálása
alkalmat ad az egyén megismerésére, valamely technika megtanulásából viselkedésmódok
következnek, a képességek megszervezése a hatalom viszonyainak rögzítésével fonódik
össze; erős és ügyes földműveseket képeznek; s ebben a munkában is, amennyiben

technikailag ellenőrzik, alávetett alanyokat gyártanak és megbízható tudást építenek rájuk. Ε
testekre gyakorolt fegyelmező technika kettős hatása: a megismerendő „lélek”, és az
alávetettség, amelyet fenn kell tartani. Az idomító munkát a végeredmény hitelesíti: 1848-ban,
amikor „a forradalmi láz hevítette a képzeletet, amikor Angers, La Flèche, Alfort iskolái, még
a kollégiumok is fellázadtak, Mettray telepesei fokozták nyugalmukat”5.
Mettray különösen abban a sajátosságban példamutató, amellyel elismerték itt az idomítás
műveletét. Egyéb ellenőrzési formákkal szomszédos – orvostudomány, általános nevelés,
vallásos irányultság -, s rájuk támaszkodik. De egyáltalán nem elegyedik velük. A szó szoros
értelmében vett igazgatással sem. Akár családfő vagy alvezér, akár oktató vagy művezető, a
kádernek a telepesek közvetlen közelében kell élnie; „majdnem ugyanolyan szerény”
öltözéket viseltek, mint ők; gyakorlatilag soha nem hagyták magukra a telepeseket, éjjelnappal felügyelve rájuk; egymás között az állandó megfigyelés hálózatát alakították ki.
Kiképzésükre különleges iskolát létesítettek a telepen. Programjának fő eleme az, hogy a
jövendő kádereket ugyanazoknak a tanulmányoknak és kényszerítéseknek vessék alá, mint a
foglyokat; „tanulóként fegyelemnek vetették alá őket, amelyet később tanárként nekik kellett
kiszabni”. A hatalom viszonyainak művészetére is oktatták őket. A tiszta fegyelem első
tanárképzője: a „büntetőintézet” nem egyszerűen terv benne, amely biztosítékát az
„emberiességben” keresi, alapjait meg egy „tudományban”; hanem megtanulható, áttehető és
általános normáknak engedelmeskedő technika. A fegyelmezetlenek vagy veszélyesek
viselkedését normalizáló módszer maga is „normalizált” lehet talán, a technikai kimunkálás és
racionális gondolkodás révén. A fegyelmező gyakorlat „tan” lesz, saját iskolával.
Az emberrel foglalkozó tudományok történészei ebben a korban helyezik el a tudományos
pszichológia megszületését: Weber, az érzetek mérésére, kis tájolójával állítólag ezekben az
években kezdett el manipulálni. Ami Mettray-ben történik (és Európa más országaiban egy
kicsit korábban vagy később), természetesen egészen más természetű. Felbukkan vagy
inkább, mintegy keresztelőként, intézményesen megjelölődik az ellenőrzés új típusa –
egyszerre ismeret és hatalom – a fegyelmező normalizálásnak ellenálló egyének fölött. S
mégis, a pszichológia kialakulásában és kifejlődésében a fegyelem, a normálisság és az
alávetettség eme szakértőinek megjelenése kétségtelenül jelzi egy megkülönböztető küszöb
felállítását. Ellenem vethetik, hogy az érzékekre tartozó válaszok mennyiségi felbecsülése a
megszülető fiziológia felsőbbségét szentesítette, s már ezért is megérdemli, hogy szerepeljen a
megismerés történetében. De a normálisság ellenőrzéseit az az orvostudomány vagy
pszichiátria vette körül, amely a „tudományosság” formáját biztosította nekik; olyan
apparátusra támaszkodott, amely közvetlenül bírósági vagy közvetve törvényes biztosítékot
adott nekik. Ilyenformán e két jelentékeny gyámtól védetten, s nekik kapcsolatként vagy
cserehelyként szolgálva, e normák ellenőrzésének átgondolt gyakorlata fejlődött ki, s fejlődik
folyamatosan napjainkig. Ezen eljárások intézményes és specifikus tartószerkezetei
megszaporodtak Mettray szerény iskolája óta; apparátusuk, mennyiségüket és kiterjedésüket
tekintve is, megnőtt; kapcsolataik megsokszorozódtak a kórházakkal, iskolákkal, a
közigazgatással és a magánvállalatokkal; alkalmazottainak száma, hatalma, technikai
képesítése megnőtt; a fegyelmezetlenség technikusai családdá terebélyesedtek. A normalizáló
hatalom normalizálásában, az egyének fölötti hatalom-tudás kiépítésében Mettray és iskolája
új korszakot nyit.
De miért választottuk ezt a pillanatot mint célba érést, a büntetés egy bizonyos, mindmáig
érvényes művészete kialakulásában? Pontosan azért, mert ez a választás egy kissé
„igazságtalan”. Mert a folyamat „végét” a büntetőjog mellékútjain helyezi el. Mert Mettray
börtön ugyan, de szabálytalan: börtön, hiszen a bíróságok által elítélt fiatal bűnözőket tartják
fogva benne; s mégis egy kissé más, mert olyan fiatalkorúakat zártak el benne, akik ellen
vádat emeltek, de a törvénykönyv 66. cikkelye értelmében fölmentették őket, ezenkívül olyan
növendékeket, akiket, éppúgy mint a 18. században, javító szándékkal tartottak vissza.

intézmények sűrűjével. mielőtt teljesen eltűnne: az elhagyott vagy nélkülöző gyermekek számára létrejött intézmények. elhagyott és csavargó gyermekeknek (1840-ben Petit-Bourg. Douaires. a fegyelmező normákat eljuttatja a büntetőrendszer közepéig. a javító bezárás szigetvilága a büntetőrendszer intézményének eme technikáját átteszi a társadalom egészére. amelyek a javítóhálózat szigetvilága elnevezést kaphatnák. akiket a kórházak vagy a garniszállók kapujában találtak. tömeges. kiterjeszkedő folyamatokkal. Ravasz. a legapróbb szabálytalanságot. s csak felügyelettel mehettek ki. bizonyos pontokon tovább fejlesztették. hanem felhasználnak néhány bezárási mechanizmust. amelyek már a klasszikus korban is elmosódtak az elzárás. fogadóotthonokat a bűnös leányoknak. amelyek kezdetleges és nyers formájukban világosan magukon viselik a büntetőrendszer jegyeit. mint például a La Sauvagère. szigorú fegyelemben. nincs többé önkényes. Boulard követi). hogy értékelni tudjuk nagyságát. az inasok intézete (például a reims-i Betlehem vagy a nancy-i Otthon). amelyet ne illetékes bírósági intézmény rendelne el. a bírósági bűnhődések és a fegyelmező intézmények között. meg azoknak „a szegény ártatlanoknak. nincs olyan fogva tartás. majd Tarare és Jujurieu (ahová a munkásnők tizenhárom éves korukban kerültek. S a szó szoros értelmében vett büntetőrendszertől még jobban eltávolodva a javító bezárás körei kibővülnek és a börtön formája lassan gyengül. Ez a hatalmas apparátus lassú. s a legkisebb törvénysértést. állandó. erkölcsnemesítő akciók. s ugyanakkor felügyeletet is biztosítanak. A határok. 1842-ben Ostwlad). Nem rekonstruálhatjuk itt az egész szövedéket. fontos következménnyel jár: 1. de parcellákra osztott. szeretetházakat. másrészt a fegyelmező mechanizmusokkal. éveken át elzárva éltek. majd egyre távolabbi környezetét. A fogházakban mezőgazdasági részlegek alakultak (az első példa erre Gaillon 1824-ben. mezőgazdasági munkákra és a hozzájuk kapcsolódó fő iparágak művelésére alkalmazva őket”. később csatlakoznak hozzájuk a deportálandó fiatalkorúak és „a menhe-lyi. Ezen túl ott volt még a szervezetek egész sora. a fő törvénykönyvek és a jogszabályozás pedig kimondták: „a törvényen kívül” nincs bebörtönzés. hogy egy nagy. milyen korán következett be. a büntetőmodell a szigorú értelemben vett büntető rendszer határán van. Láttuk. s átvette a klasszikus kor Önkényes. Ez több. az árvaházak (például Neuhof vagy Mesnil-Firmin). Az 1850-es törvény intézkedett a büntetőtelepekről: a felmentett vagy elítélt kiskorúakat „közösségben kell nevelni. Mégis. hogy visszatérjenek a rendetlen életbe”. patronáló társaságok. hogy a börtön. rosszul integrált elzárását. igen hamar újból felélesztették. telepeket szerveztek a szegény. amelyek nem veszik át a „sűrített” börtönt. munkástelepek és munkáslakások. irodák. észrevehetetlen besorolást. megszervezték. valójában soha nem hagytak fel a büntetőrendszeren kívüli bezárással. devianciát vagy rendellenességet a bűnözés veszélyével fenyegeti.Mettray. majd később Fontevrault. amely kialakította a börtön kezdetben közvetlen. hogy a börtön közvetítésével homogenizálták egyrészt a törvényes bűnhődésekkel. akik „visszariadnak attól a gondolattól. a társadalomban elszórtan működő mechanizmust. hanem jutalmat. De a legfontosabb az. távolabb az üzem-zárdák. romlott és fegyelmezetlen árvák” 7. a büntető igazságszolgáltatásban a büntető eljárást büntetőintézeti technikává alakította át.6 S ha a nagy. amelyhez a buzgóságért és a jó magaviseletért kapott prémium járult. fokozatokat . a büntetőjog határain túl elhelyezkedő intézmény között. lefokozott hálójavító a bezárás. aztán menedékhelyeket. eltörlődnek. s néhány dátummal. börtönbe vető folytonossággá legyenek. klasszikus elzárás apparátusát részben (és csak részben) le is rombolták. amely a büntető technikát a legártatlanabb fegyelmezésekre is kiterjeszti. nem bért kaptak. Érjük be néhány jelzéssel. 8 S végül a nagy javító célzatú bezárás szövedéke bekebelez minden fegyelmező. mégis tömeges bezárás. akiket anyjuk erkölcstelensége korai romlottságnak tett ki” vagy a szegény fiatal lányoknak. amelyek segítséget adnak. hogy fel tudjuk mérni. A leghíresebb volt valamennyi. Az általános elvek. s csak eltávozásukkor vehették fel).

folyamatos és kényszerítő „képzés”-szerűség folyt. amennyiben elkülönített fórumoktól (vezeklés. menhelyek. a normától való eltérésbe. Fegyelmező. a börtönbe. amely a bűnelkövetők számára a képzés helye és menedékhely. jóllehet volt egy bizonyos. munkanélküliség. kórházak. közös viszonyítási alap a vétséghez. a büntetőszázadba. a törvény megszegésétől. amelyet a 18. hanem az eltérés. a büntetőzárdákba. amely egy kissé pedagógiai kurzus volt. A klasszikus korban. a követelménytől. az anyagi. Sheppard vagy Mandrin. a szabálytól. komplex szériáját párosítja. a fegyházba.eredményez. a javítóintézetbe. amely lehetővé teszi. a rendellenesség. de koherens armatúrára. büntetnek és lassan vezetnek az eltérés megtorlásától a bűncselekmény miatti bűnhődésig. a börtönbe). a különböző bezárási apparátusokra támaszkodik. bonyolult kapcsolatok alapján a büntetendő és a nem normális két hosszú. Ezek összefonódottságát már a 19. Szervezeteivel a javító célú bezárás lehetővé teszi a nagy „bűnözők” toborzását. Az uralkodó ellenfele. a kötelezettségek és a törvények elutasítására. éppoly biztosak és végzetszerűek. véletlen ide-oda áramlásban. a menhelyen vagy a börtönben. amelyek a rendszer közepén. vagy legalábbis a hatalom közvetlen foglyul ejtése előli menekülésé: bizonytalan tér. majd a társadalom ellensége átalakul deviánssá. Kritériumok és büntetőmechanizmusok folytonossága. a menhelyekre. büntetőtelepek. összetett. Életutak rajzolódnak ki benne. elszórt. mondja ki a legalacsonyabb fegyelmező eljárás. század elején megfigyelték: „Jótékony intézményeink olyan . az őrültség sokrétű veszélyét hordozza. század a képzetek és a jelek „ideológiai” gyakorlatában keresett. s nem is a közös érdek veszélyeztetése. a maga módján. Folytonosság van magukban az intézményekben. A klasszikus korban a társadalom végvidékén vagy hézagaiban a „törvényenkívüliség” zavaros. Megszervezi azt. börtönök. az enyhítéseket és a szigorításokat. ellenőrző vagy kényszerítő. bíróság. toleráns és veszélyes területe nyílt meg.9 a törvényszegés rendje. század a differenciálások és a fegyelmező elágazások játékával szigorú csatornákat létesített. amelyek egymáshoz utasítanak (a gyámügy az árvaházba. aki a rendetlenség. itt találkozott. amit „fegyelmező karriernek” hívhatunk. a jótékony foglalkoztatókba. az átlagtól. amelyben a kizárások és az elutasítások aspektusa mélyén már a kidolgozás munkája folyik. amelyet a javító bezárás a taktika oldaláról általánosít. a hatalmasok elleni harc. Az intézményesített. a bűncselekmény. A bezárás hálózata. fokozatosan következnek egymásra és nem önkényesen. megtorolnak. büntetőszázadok. s a legszigorúbb börtön azt mondja az életfogytiglan ítéltnek: viselkedésed legkisebb kilengését is följegyzem. a szervezett bűncselekmény. a munkástelep a kórházba. hogy mintegy természetesen lépjünk át a rendetlenségből a törvénysértésbe. szegénység. elzárás) és elkülönített kritériumoktól függtek. S ebből a tényből következik egy bizonyos számú jelentett áramlása a szabálytalanságok első és a bűncselekmények utolsó tagja között: a jelentett már nem a vétség. és fordított irányban. szétszórt vagy sűrített formáival. egy kissé szakmai szervezet. ez kísért az iskolában. Fegyházban fogod végezni. tapintatosan felügyelő vagy következetesen kényszerítő intézményeivel biztosítja a bűnhődések mennyiségi és minőségi kapcsolatát. ténymegállapítás és intézkedés útján hierarchiába rendeznek. a bűn rendje és a rossz magaviseleté elkülönült egymástól. amelyet Gil Blas. egyazon mechanizmusokkal állítják fel az engedelmességet és gyártják a bűnözést. mint a közhivataléi: gyermekvédő egyesületek és segélyező társaságok. részletesen bejárt. differenciálnak. az iskola a patronáló társasághoz. a kaland tere ez. családoknál való elhelyezés. üldözött ártatlanság. a bíróságon. A javító bezárás ezzel szemben a felügyelet és a büntetés mechanizmusaival együtt a viszonylagos folytonosság elve szerint működik. A 19. specializált és (a tudás és a hatalom rendjében) kompetens hatóságok folytonosan. a rossz jegyeket és a legenyhébb ítéletet. most az elterjedésre. sorba állítja vagy finom elágazások szerint elrendezi a kicsi és a nagy büntetéseket. melyek az egyszerű devianciától fokozatosan nehezítik a szabályt és fokozzák a megtorlást. A büntetőfunkció általánossá válása. hanem szabályzatok értelmében. ravaszság. 2. bonyolult. A „javító bezárás”. Az értelem oldaláról általánosítja azt a funkciót.

aki az engedelmes és megfélemlített rend végvidékén kóborol. A javító bezárás. Ha úgy tetszik. amely hosszan. amit megtorol. mi több. hogy a büntetőhatalmat sikerül természetessé tennie vagy legalábbis alacsonyabbra süllyesztenie a büntető rendszer tűrési küszöbét. a bűnöző nincs a törvényen kívül. amit látszólag kizárt a másikon. a devianciától a törvénysértésig. 3. kerülete jótékonysági hivatalában fölveszik a listára. hogy az elítéltek életútja jelentős mértékben mindegyik mechanizmuson és létesítményen átvezet. az igazságszolgáltatás meg szívesen használ fel fegyver gyanánt. mérséklet híján lévő forma. majd később a felnőttek iskolájába menjen. Az oly sok. Arra törekszik. a fegyelmező kényszerítések halmozódásának köszönhetően. s ha megbetegedik. készen arra. amikor magának az igazságszolgáltatásnak a mechanizmusait hozza működésbe. amelyen kibontakozik: az igazságszolgáltatás törvényes és a fegyelmezés törvényen túli regiszterét. Egyik oldalon visszaveszi azt. amelyek érzéketlenül juttatják el a fegyelemtől a törvényig. a megtorlások az esküdtszék döntéseit és az ítéleteket utánozzák. a törvény legeslegközepén vagy legalábbis azoknak a mechanizmusoknak a közepén. a bezárás szigetvilága a társadalom egészének legmélyén a bűnözés képződését biztosítja. a javítóintézeti gyerektől kezdve. Mindent megtakarít. Egyszóval. hét menhely várja öregségére. határozatok és megtorlások számára. mindegyre követelőzőbb felügyeleteknek. tizenkét kórház között válogathat … S végül. aránylag autonóm és független „körzeti” intézményt felölelő hálózat a „börtönformával” az igazságszolgáltatást terjeszti. hogy a börtön elkerülésére szánták őket. csak természetes folytatása. a nagy társadalmi nomádtól. ha nem tud dolgozni. a társadalom szélén élés költészete megigéződhet a „törvényenkívüliség” képétől. s fokozatosan eljuttatják a legvégső fokra. Kövessük a szerencsétlen útját: talált gyermekek közé születik. hogy intenzitását enyhítse? S amikor általánossá teszik következményeit. hanem az egyre szorosabb tapadásoknak. lássuk ebben a megtörhetetlen bűnöző „jellemének” ismertetőjelét: Mende elzárt ja gondosan készült termék. amelyek révén a nélkülköző egy pillanatig se marad segítség nélkül születésétől a sírjáig. A börtön megtorolja a bűnözést. nem ismeri a kinn fogalmát. már az elején is benne van a törvényben. amelyekkel kapcsolatban pedig úgy teszünk. miközben együtt szólaltatja meg a két regisztert. Ε panoptikus társadalomban. beleértve azt is. és egészséges életrendjének köszönhetően gyakran tovább morzsolja fölösleges életét. s e bezárást a börtön végül is megújítja. hogy eltöröljön minden szertelenségét a büntetés gyakorlatában. hogy majd ezeket elfedje a bűnözés. Még azt sem akarja elveszteni. hat éves korában elkerül innen.”10 A bezárás hálózata az asszimilálódni képtelent nem veti zűrzavaros pokolra. amikor Párizs szegénye életpályája végére ér. A bezárás rendszerére vonatkozó folytonosság valójában törvényes biztosítékot nyújt majd mind a törvények. De a bezárás rendszerének és elterjedésének legfontosabb következménye. állami biztosítékféleséget ad a fegyelmező intézeteknek. és helyére kerüljön a meghatározott kriminalitás is. majd menhelyre. És megfordítva. a felügyelet a rendőrségi modellt ismétli meg.csodálatosan összehangolt együttessé állnak össze. A börtön nem más. a törvényes bebörtönzésen jóval túl. olyan hatalomtípust terjeszt. az általánosított bezárási rendszer erővonalai mentén. amelynek mindenható armatúrája a bezárás. felsőbb foka e lépésről lépésre bejárt hierarchiának. A fegyelmező nevelés és a benne működő hatalom miképpen tűnhetne fel önkényesnek. Következésképp fölösleges csodálkozni azon. s e bonyolult intézmények fölött a börtön a tiszta formát képviseli valamelyikükkel szemben. innen csecsemőotthonba kerül. fokozatosan enyhül a fegyháztól vagy a bűnvádi elzárástól a kiterjeszkedő és könnyű keretekkel való körülvevésig. mint a gazdagok. nem a szigorúságtól akar-e vajon . a makacs törvénysértésekből kiindulva. az. s nem az egymást követő számkivetés hatásaként születik meg a bűnözés. mintha azt hinnénk. mind ítéleteinek az általuk beindított fegyelmező mechanizmusok. Nem a társadalom szélén. hogy elemi iskolába. ám a bűnözés lényegében a bezárásban és a bezárás által gyártódik. amelyet a törvény érvényesít. nincs benne keveredés. amit minden áron diszkvalifikált. A fegyelmező intézetek szabályzatai a törvényt reprodukálják.

egyre nehezebb lesz az ítélkezés. aki másoknak adja át a hatalom gyakorlásának a jogát maga fölött. Emiatt fölösleges hitelt adni a bírók jó vagy rossz lelkiismeretének vagy szándéktalanságának. De megfordítva. átalakító. mely jogot ő maga is tart fölöttük. alacsonyabbra teszi azt a szintet. Ezután már semmi nem emlékeztet benne az uralkodói hatalom hajdani szélsőségeire. egyazon kiszámított. A fegyelmezés apparátusainak vagy szakértelemre valló progresszív fokozódásában és „egymásba torkollásában”. mechanikus és diszkrét módszereket áramoltatva közöttük fölöslegessé teszi a belőlük fakadó reménytelenséget és acsargásokat. amely szüntelenül megnyilvánul. hogy megbüntetik őket? A szerződés elmélete csak a jogi alany fikciójával tud válaszolni erre. megszámlálhatatlan fegyelmező mechanizmusával valamennyi tagján foganatosít. ahová egy jellegzetes törvénysértés után küldik. apróbb feladatuktól alulról jövő biztosítékot kap. amióta . hacsak a bűnözők különlegesen „veszélyes” jelleme nem. a szabványtól való eltávolodásuk súlyossága. s e hatalom ily módon kerüli el a szélsőségeket vagy a visszaélést. amikor a tekintélyén esett csorbáért a megkínzottak testén állt bosszút. hogy érezhető legyen). De talán a fordítottját is meg kellene kérdezni. hanem csak egy olyan mechanizmus intenzitásának a kiegészítő fokát. amely az első megtorlástól fogva nem szűnt meg érvényesülni. mintha megszabadult volna minden túlzástól és erőszaktól. Az ő kisebb. az értékelésre. A javító bezárás folytonosságának köszönhetően az elítélő fórum befurakodik az ellenőrző.megkímélni? A bezárás folytonossága és a börtönforma elterjedése lehetővé teszi a fegyelmező hatalom törvényesítését vagy mindenesetre törvényes elismerését. az előírás és a megbízás elegyét. Szigorú gazdaságosság következménye. a bezárás révén megvalósul a hatalom nagy „gazdaságossága”. amely a fegyelmezés hatalmát érintkezésbe hozza a törvény hatalmával. a rítus szükségszerű ünnepélyessége. amelytől fogva természetes és elfogadható a büntetve lenni állapota. sőt ez biztos: hogyan érték el. A javító bezárás általánossága. A bezárás „természetessé teszi” a büntetés törvényes hatalmát. technikai és valóságos. De ez a büntető hatalom működésében lényegében nem különbözik a gyógyító vagy nevelő hatalomtól. a bezárás piramisa kontextust teremt a hatalomnak a törvényes büntetések kirovására. Valójában semmi nem különböztetné meg tőlük. a normát. mint ahogy „törvényesíti” a fegyelmezés technikai hatalmát. alig érezhető a különbség (és nem is szabad. amikor felvetődött az emberek felhalmozódásának és hasznos irányításának problémája. A „jó útra térítés” legutolsó intézménye. kiigazító. közvetlenül anyagi párosát képezte a büntetőjog illuzórikus átruházásának. a normális és a nem normális felismerésére. ahová a börtönt elkerülendő irányítják az egyéneket és maga a börtön között. Ez egész sereg következménnyel jár: a bírósági hatalomnak vagy legalábbis működésének belső áthelyeződésével. mert a technikáé és a racionalitásé. melyet implikálnak. hogy az emberek elfogadják a büntetőhatalmat. 4. eltörli azt. megjavító fórumok közé. Igen valószínű. A börtön a reá bízottak testén tovább folytatja a másutt megkezdett munkát. s hovatovább szégyen elítélni. vagy egész egyszerűen. a diagnosztizálásra. ami erőszakos az egyikben és önkényes a másikban. amelyben úgy jelenik meg. S minden bizonnyal a szerződés elmélete körül kell keresni a választ. Óriási „gyógyítási étvágyuk”. század kereste. hogy a forradalom előtt és után hogyan alapozódott meg újból a büntetés joga. hogyan tűrik el. a bezárás rendszere. Gyakran fölteszik a kérdést. amelynek képletét a 18. a börtön egyáltalán nem egy másik természetű hatalom tombolását képviseli. hogy a büntetés különös hatalma a lehető legdiszkrétebb lesz. A hatalom új gazdaságosságának alapvető eszköze. büntető fogva tartásáig. következésképp. A bezárás homogenizálja mindkettőt. de fontos biztosítékot. a gyógyítás vagy a readaptáció dicsőségét maguknak követelik. a „törvény” új formáját juttatja érvényre: a jogszerű és a természetes. hogy a bezárás folytonossága. amelyet a társadalom. a társadalom egészét áthatva és szüntelenül vegyítve a büntetés jogával. és a kis kényszerítésektől töretlenül terjed a komoly. tompítja a mindkettő szította lázadó hatásokat. a bírók vad vágyat éreznek a mérlegelésre.

A társadalom bezárási szövedéke egyszerre biztosítja a test tényleges megszerzését és állandó megfigyelés alá helyezését. De azért keletkezhettek és az egisztémében azért hozhatták létre az ismert felfordulást. ahol tevékenykednek. társadalmunk legfőbb funkcióinak egyike lett. a „szociális munkás”bíró társadalmában élünk. nem a bűnügyi börtönmegtorlás áll ellen. könnyebb lett volna módosítani igencsak feltűnő formáin. De megfordítva. s könnyen lehetett volna találni valamit. sem azt.pszichiátriai szakértőkhöz fordulnak. az individualizálás új eljárásait vonta maga után. ha a bírók egyre nehezebben fogadják el az elítélést magáért az ítélésért. alapvetőbb szinten normalizáló hatalomként működik. egy másik. a befagyasztás nem csupán a bíróság intézményétől jön. a maga mivoltában. a magatartást. s mindannyian ott. hanem a börtön. a börtön. Ez megkövetelte a tudás meghatározott viszonyainak implikálását a hatalom viszonyaiban. tárgya. azt a tényt juttatja kifejezésre. amelyek . hogy az emberrel foglalkozó tudományok a börtönből származnak. a munkateljesítményt. tudat. mert fő eszköze a javító bezárás különböző mechanizmusainak sokasága és ezek keresztezése volt. a börtön. Ez valószínűleg megmagyarázza a börtön. hogy az emberi viselkedést tárgyiasító vizsgálat óriási tevékenysége kifejlődjék. az ítélkezés tevékenysége megszaporodott annak arányában. amint egy panoptikum rendszerben működik. kötelékeivel és hatásaival. ennek vetik alá a testet. a fegyelmező nevelés és felügyelet általános hálójának váltórendszere. belső sajátosságai révén a hatalom új gazdaságosságának legjobban megfelelő büntetési apparátus. tapadási. A normálisság bírái mindenütt jelen vannak. a képességeket. 6. egyéniség. e vérszegény találmány végtelen tartósságát. A tanárbíró. Ez nem azt jelenti. Épp ellenkezőleg: a börtönt működtető folyamatok folytonosságában megállapítható. nyilvántartásba vevő eljárásaival hosszú ideig a legegyszerűbb. De a hatalom mechanizmusainak és stratégiáinak közepébe beágyazva nagy tehetetlenségi erővel áll ellen minden átalakítási szándéknak. amely engedelmessé és hasznossá teszi az emberfelhalmozódást. technikát hívott életre az alávetés és a tárgyiasítás keresztezésére. a viselkedést. de a leganyagibb s talán a legelengedhetetlenebb feltétele volt annak. a tudás kialakításának eszköze. Rögzítő. Egy jellemző tény: amikor szóba kerül a bebörtönzés rendszerének módosítása. a javító bezárás valamennyi eszközrendszerére támaszkodva. a gesztusokat. A modern társadalomban a bezárás hálózata. elosztási. megfigyelő rendszereivel a normalizáló hatalom nagy támasza. ami nyíltabban helyettesíthetné. koncentrált vagy elszórt formáival. 5. mert a hatalom specifikus és új változatának következményei: ez a test egy bizonyos politikája. Nem azt akarom ezzel állítani. a vizsgálati eljárás még általánosabban teljesen áthatotta a társadalmat. az a mód. mint amilyen a miénk. amelynek már a születéskor rossz híre támadt. az orvos-bíró. A fegyelmezés apparátusainak mindenhatósága révén. legcsiszolatlanabb. amely történelmileg lehetségessé tette az emberről szóló tudományokat. és határoztat el velük „readaptáló” be-börtönzéseket. hogy az általuk gyakorolt hatalom „természetellenessé” vált. hanem a hatalom gazdaságosságát gyakorolják. melyik az a kettő. a nevelő-bíró. viselkedés. A bezárás hálózata létrehozza e hatalom-tudás armatúráját. az uralkodás megfigyelésnek a megismerhető ember (lélek. Az „inkvizítori” igazságszolgáltatás kora után a „vizsgálati” igazságszolgáltatáséba léptünk. Panoptikus működése lehetővé teszi e kettős szerep eljátszását. s teret adott az emberről szóló tudományoknak. nem aggályaik vagy humanizmusuk hatalmát. törvényen kívüli meghatározottságaival. ez fogalmaztat meg velük „terapeutikai” ítéleteket. hogy egyszer s mindenkorra elengedhetetlen egy olyan típusú társadalomban. amelyre ennek a rendszernek szüksége van. mind egyre megy) a következménye. felügyeleti. amennyire a normalizáló hatalom elterjedt. Az elemző invesztálásnak. Hacsak a kivetés vagy az eltapodás eszköze lett volna egy állami apparátus szolgálatában. hogy nem módosítható. újrafelosztó. s ez azért volt lehetséges. s a kriminológia fecsegésének nagy figyelmet szentelnek. hogy ha a törvények megszabta szinten is van. mindnyájan a normatív egyetemességét viszik uralomra.

zárt és ellenőrzött törvénysértésként felfogott bűnözés hasznának a csökkentése (vagy előnytelenségeinek megnövelése). a király akadémiája és palotája. akár nem. a pszichológia. akasztófa. a nemzetközi szinten létrejött nagy törvénysértésekkel. amikor az eltolódás révén. Középen. a bírósági funkciók mind tömegesebb átirányítása e hálózatokba. rendőrségi épületek. a szívtelen gazdaság … s végül mindenki ádáz harca mindenki ellen. vagy korlátozott szinten. pedagógiai lehetne.alkalmasak használatának jelentős leszűkítésére és belső működésének átalakítására. csődjeivel.és kábítószer-csempészet. amelyek közvetlenül kapcsolódnak a politikai és gazdasági apparátusokhoz (pénzügyi törvénysértések. Kívül az. hogy a bírók. börtönök. képzeletbeli „geopolitikájával” egészen más elveknek engedelmeskedik. akár javító hatású. nyilvánvaló. A másik folyamat a fegyelmező hálózatok növelése. filozófusok. s rögtön feleslegessé válna az a csukló. A börtön körüli együttes politikai tétje nem a tudás. S ez feltehetően már el is kezdődött. a bezárás városának modellje nem a király teste a belőle kiáradó hatalommal. ami a börtön lett. hogy a bűnözés meglehetősen durva és látható üldözése határtalannak mutatkozik. csalásaival. az éhségtől haldokló vagy a züllöttségben fetrengő nép. hanem különböző elemek hálózata – falak. a sajtó és álokoskodása. telekspekulációk). Az egyik folyamat a specifikus. s nem az akaratok szerződésszerű egyesülése. amelyben minden egymáshoz hasonló dolog összegyűlt. a film és a színház kerülő útján. férfiak. ráncba szedett Párizsotok terve. valamennyi nyomorúság menhelye. a „szociális munka” nagyobb részt vállal az ellenőrzés és a megtorlás hatáskörében. amikor a szexuális gyönyör gazdasági megsarcolása sokkal eredményesebb a fogamzásgátlók eladásával vagy a könyvkiadás. cseréjük fokozódása a büntetőapparátussal. intézmény. törvényhozók. a segélyszolgálat. mely az új tárgyiasítások elhelyezésének következménye. 1836-ban egy levélíró így írt a La Phalagne-nak: „Moralisták. hírszolgálat. szöveg. összeillesztette a büntetőhatalmat és a fegyelmező hatalmat. a prostitúció régi hierarchiája nagy részben elveszti hajdani hasznát. vagy valami másban. mindig készen. sem a törvénykönyveké vagy a bírósági apparátusé. bíróságok. egyszersmind kollektív test születne. amilyen mértékben az orvostudomány. hogy e levél megíródott: a büntetések városától. A négy sarokban a képviselők kamarája. az ipar és dühödt küzdelmei. a büntetőapparátus is orvosi. A normalizáció egyre szorosabbra vont szerkezeti közepén a börtön specifikussága és csukló szerepe elvesztik létjogosultságukat. nők és gyermekek fegyházai. a pszichiáterek vagy a szociológusok a vezetőknél és a felügyelőknél több hatalmat gyakorolnak. a tökéletesített terv. a civilizáció hízelgői. akkor. a nekik tulajdonított hatáskörök egyre növekedő fontossága. ami büntetőintézeti diskurzus és a bűnözés megszilárdítására irányuló hatása között keletkezett. az erők magja. s távol vagyunk a reformerek álmától is. ez a tét nem is a börtön alternatívájában van. a játéktermek. a hóhérnak és segédeinek a lakása. A problémákat sokkal inkább a normalizáló apparátusok nagy áradata jelenti s a hatalom következményeinek kiterjedt volta. hogy meghallja a forradalmak géniuszának hangját. tér. őrültek házai. ahol ezer kis színház mutatta volna be szüntelenül az igazságszolgáltatás sokszínű előadását. pellengér. ami a központi övezetet táplálja. amelyből individuális. íme. a fegyencőrök otthonai. fegyver. A La Phalange szövege felidéz néhányat a legfontosabbak közül: hogy e város szívében nem a „hatalom központja” található. pszichológiai. a prostitúció. Igen messze vagyunk már a kínvallatások országától. s a dekoratív vérpadokon gondosan színre tervezett büntetésektől a törvénykönyv vásári ünnepe állt volna össze. Az első övezet körül kaszárnyák. a kereskedelem. szabályok. mint a börtön. az első övezetben valamennyi betegség kórháza. A börtön nem a törvények gyermeke. nincs . a nevelés. hanem különböző természetű és szintű elemek stratégiájának újrafelosztása. s az sem tét. amelyet nem egészen ötven évvel azelőtt szövögettek. a felsőház. bitófa. A javító bezárás városa.”11 Ε névtelen szövegnél megállok. ahol lépten-nyomon kerék volt. vérpadok.

1850. az odaadás jeleiért. Ferrus: Des prisonniers. hanem a harc szükségszerűsége.” Houzé de Aulnay: Des logements ouvriers à Lille. 2. Következésképp a megtorlás. 10. 8. „bezáró” struktúrák egész sorához van kötve. Ducpétiaux: Des colonies agricoles. 27. egy stratégia szabályai. a kizárás.” Ibid.. a „tudományok” leírására. sz.1-2. a kiszámított bánásmód. augusztus 10. II.E. amelyeket el akar érni. 3. ami hozzájárul a fáradság felkeltéséhez. a beválthatatlan gonoszságok. az apró ravaszkodások. a mindennemű rendetlenséget keltők ellen. amelyek végül is lehetővé teszik a fegyelmezett egyén gyártását. beleértve a profitban játszott specifikus szerepüket. A rend és a takarékosság rendszeres szokására szorított munkások hétfőn már nem hiányoznak a műhelyből … A jobban felügyelt gyermekek nem okoznak botrányt … Prémiumokat osztanak a lakás rendjéért. Nincs egyedül a központi helyzetben. amely a hatalom bonyolult viszonyainak következménye és eszköze. s a büntetőmechanizmusokat nem egy apparátus. 1971. du Touquet idézi: De la condition des classes pauvres. még a bezárás városának közepén sem. 11. 1767. valamint a szülők jogáról. Este abban a pillanatban elalszanak. Les lois criminelles de la France. hanem más. a marginalizálás intézményes fogalmai nem alkalmasak. hogy könnyítsenek a sorson. 7. segítsenek -. vagy egy intézmény egységére törekvő működése uralja. de akárcsak a börtön. 1780. Ezek a szerkezetek nem egy „központi” törvény megszerzésénél alkalmazhatók. vagy például Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles. hogy a játékok heves gyakorlatától tevődjenek össze. Vö. 375-376. a részegesek. Gaillaç Les Maisons de correction. így legyen gondunk rá. 5. Tanulmányt kellene írni azokról a vitákról. amelyek maguk is elemei e stratégiának. amely a modern társadalom normalizáló hatalmáról és tudásának képződéséről szóló különböző tanulmányok történelmi hátteréül szolgál. Ducpétiaux: De la condition physique et morale des Jannues ouvriers. Ibid. hogy bezárassák gyermekeiket. E. század derekán Lille-ben épített munkáslakásokról: „A tisztaság napirendi pont. hogy normalizáló hatalmat gyakoroljanak. a „bezárás” sokrétű mechanizmusával” alávetett testek és erők együttese. ő. La Phalange. 383. 1836. 2 . táblázat.13-15. a – természetüket és eredetüket tekintve különböző – törvénysértések sokaságánál. 1863. A szabályzat lelke. 108. 1741. G. s e prémiumokért minden évben többen versengenek. amelyek látszólag igen különböznek egymástól – hiszen arra vannak szánva. 6. vö. hanem egy termelőapparátus – „kereskedelem” és „ipar” – körül. Súlyos vétség kizárást von maga után.alárendelve a bíróságok mint meghozott ítéletei engedelmes vagy ügyetlen eszköze és azoknak a hatásoknak sem. 1846. az elvetés.2 JEGYZETEK I.99-107. 9. amelyet elfoglal. elűzi a rossz gondolatokat. 377.. Néhány jogász.61. például a 19. az alattomos szelídségek. Szigorú intézkedések a lármát csapók. Ε központi és központosított humanitásban. a jó magaviseletért. arra törekednek. például Muyart de Vouglans világosan megfogalmazza: Réfutation des principes hasardés dans le traité des délits et des peines. amikor a párnára hajtották a fejüket. 4. olyan diskurzusok tárgya. Morceau de Jonnès-t H. 1851. gyógyítsanak. halljuk meg végre a csatazajt. a technikák. amelyekre a forradalom idején került sor a családjogi és a javítóintézeti bíróságokkal kapcsolatban. „Mindaz. a bíróság van a börtönhöz képest kívül és alárendelve. Itt abbahagyom e könyv írását. Ezekről az intézményekről lásd H. 3. .

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful