MICHEL FOUCAULT

FELÜGYELET ÉS BÜNTETÉS
A BÖRTÖN TÖRTÉNETE
GONDOLAT
BUDAPEST, 1990
A fordítás alapjául szolgáló mű:
MICHEL FOUCAULT: SURVEILLER ET PUNIR
© ÉDITIONS GALLIMARD 1975
Fordította
Fázsy Anikó, Csűrös Klára (233.-266., $15.-352. ο.)
A fordítást az eredetivel egybevetette
Szakolczai Árpád
A kötet kiadását a Lukács György Alapítvány és a Művelődési Minisztérium anyagilag
támogatta
ISSN 0324-2463
ISBN 963 282 335 4
©CSŰRÖS KLÁRA, FÁZSY ANIKÓ, 1990.
HUNGARIANTRANSLATION

TARTALOM
I. KÍNHALÁL

1. fejezet
Az elítéltek teste
Jegyzetek
2. fejezet
A kínpad látványa
Jegyzetek
II. BÜNTETÉS
1. fejezet
Az általánossá vált büntetés
Jegyzetek
2. fejezet
A büntetések enyhülése
Jegyzetek
III. FEGYELMEZÉS
1. fejezet
Az engedelmes testek
A felosztás művészete
A tevékenység ellenőrzése
A keletkezéstörténet megszervezése
Az erők összetétele
Jegyzetek
2. fejezet
A helyes fegyelmező nevelés módszerei
A hierarchikus felügyelet
A normalizáló szankció
A vizsga
Jegyzetek
3. fejezet
A panoptikusság
Jegyzetek
IV. A BÖRTÖN
1. fejezet
A teljes és szigorú intézményekről
Jegyzetek
2. fejezet

Törvénysértések és bűnözés
Jegyzetek
3. fejezet
A javító bezárás
Jegyzetek

KÍNHALÁL .I.

1. karját. majd testét négy ló felnégyelte. Jézus. segíts meg. és azt hajtogatta: Istenem. viasz és kén közé vetették. mellbimbóit. forró olajba. Uram!« A lovak nekifeszültek. szörnyen kiáltozott mértéktelen fájdalmában. majd „a fenti kordén. elmondhatatlanul. hogy „az Église de Paris főkapuja előtt nyilvános megkövetést végezzen”. végtagjait és testét tűzzel elemésztették. e helyre „kétkerekű kordén szállították. Ez nemet mondott. A nézők valamennyien épültek a saint-pauli plébános viselkedésén. az előbbi hóhér vaskanalat merített. A húzást többször megismételték. a combhoz befogottakat visszafordították a karnál lévőkhöz. hogy megkérdezze tőle. az elítélt szíves-örömest csókolgatta a feléje nyújtott keresztet. elvágni idegeit. ahogy az elkárhozottakat festik le: »Bocsáss meg Istenem! Bocsáss meg. hogy csak a kézfej bőrét égette meg úgy-ahogy. s a hús kiszakítása után hatfontos tallér nagyságú seb maradt mindenütt. nagy fáradságba került kitépnie a húsdarabokat. vigasztalta a haldoklót. úgy kiabált. Az elítélt fölemelte a fejét. szánj meg engem. . sikertelenül. amellyel az apagyilkosságot elkövette. s valamennyi végtagjához. március 2-án arra ítélték Damiens-t. Majd kisebb kötéldarabokkal a lóhámokhoz kötözték. a hóhér tartotta a lovakat. Ezután egy hóhér a könyökéig felgyűrt ingujjban megragadta az e célra készített. ezután meg a jobb kar két húsos részét tépte ki.2 „Ez az utolsó művelet igen sokáig tartott. nemmel válaszolt. s ez kimondhatatlan fájdalmat okozott neki. tudniillik: a jobb kézhez befogott lovakat a fejnél levőkhöz fogták. combját és lábai húsát harapófogóval tépkedték. mindegyikük egy-egy végtagot húzott. a lábszárokhoz és a karokhoz befogták a lovakat. A hóhérnak. Damiens. ez hat lovat jelentett. Uram!« Szenvedései dacára időnként fölemelte a fejét. égő gyanta. A gyóntatóatyák többször odamentek és sokáig beszéltek hozzá. olvasztott ólomba. s mivel ez sem bizonyult elegendőnek. és bátran végignézett a testén. megcsavarva a fogót. Két lovat kénytelenek voltak visszafogni a combhoz befogottak elé. és végignézett a testén. mintegy másfél láb hosszú acélfogót. s izzó folyadékot öntött bőségesen valamennyi sebre. de a nézők tanúsága szerint egyetlen istenkáromló szó nem hagyta el az ajkát.1 „Végül felnégyelték”. végül többszöri próbálkozás után kénytelenek voltak meghúzatni a lovakat. de nem káromkodott. kezét s azokat a testtájakat. kénytelenek voltak feldarabolni a szerencsétlen combjait. akar-e mondani valamit. valamennyi gyötrelemnél.” Következzék Bouton rendőrtiszt beszámolója: „Meggyújtották a ként. mert az e célra igénybevett négy ló nem szokott a húzáshoz. de oly gyatra volt a lángja. majd a combot. a Grève téren és az ott felállított vérpadon. ing fedte meztelen testét. Le Breton úr megint hozzálépett s megkérdezte. Miután az izzó harapófogóval megcsípdesték. aki élemedett kora ellenére egyetlen pillanatot sem vesztegetve. aki hangosan kiabált. fejszével széthasítani az ízületeket… Nagy káromkodó volt világéletében. írja a Gazette d'Amsterdam. szóra nyitotta ajkát és azt mondogatta: »Bocsáss meg. A kötelet húzó emberek erősen megszorították a kötelek végét. négy helyett hatot-hatot kellett befogni. a combokhoz. kíván-e mondani valamit. hol a tüzes harapófogó éri majd. a fazékba. ugyanazon a helyen kétszer-háromszor is próbálkozott. Negyedóra múlva megismétlődött ugyanaz a szertartás. Le Breton úr törvényszéki írnok többször az elítélthez lépett. végül a mellbimbókat. felemelte a fejét és körülnézett. két font súlyú égő viaszfáklyát tartott a kezében”. s előbb a jobb láb húsát. jóllehet erős volt és tagbaszakadt. FEJEZET AZ ELÍTÉLTEK TESTE 1757. miközben azt a kést tartotta jobb kezében. Most sem jártak sikerrel. miáltal karjai az ízületeknél kiszakadtak. hamuját szétszórták a szélben”. kéntűzzel égették.

a munka nyáron hat órakor. amelyet Léon Faucher fogalmazott meg a „párizsi fiatal rabok háza számára”:4 „17. 18. az évszaktól függetlenül. hogy az állat melegebbnek találta ezt a helyet. Mindenféle következtetést akarnak levonni abból. a gyóntatok odamentek. hogy nem haragszik rájuk. Ebéd után tizenegy óra előtt húsz percig szünet. s beszéltek hozzá. pont: Iskola. Ez a gyakorlat fél óránál tovább nem tarthat. sem remény a dolgok véghezvitelére. erkölcsös vagy vallásos olvasmány követi. s a lovak. meghalt. a négy végtagnál. de a marsilly-i plébános a bal karhoz fogott kötél alatt közelebb ment hozzá és homlokon csókolta. sorakozó. A parázs között talált utolsó darabot csak este fél tizenegy után emésztette el a tűz. amelyik fogóval kínozta. mint a mező többi részét. majd a hóhérok ugyanígy jártak el a két karnál. és egységenként sorakoznak. ahol elvégzik a reggeli imát. Tíz órakor a rabok abbahagyják a munkát s az ebédlőbe mennek. miközben a cellák aj tájait az őrök kinyitják. s azt is mondta. pont: Étkezés. kést húztak elő a zsebükből. amikor a test törzsét fölemelte. Öt perc választ el minden egyes dobszót egymástól. A hús és a törzs mintegy négy óra hosszat égett. Naponta két órát szentelnek a tanításnak. Le Breton úr parancsot adott. A hóhérok egyesítették az erejüket. s meggyújtották a fa között a szalmát … Az ítéletnek megfelelően hamuvá égett minden. hogy a két szememmel láttam. hogy a máglyára hajítsa. a hónaljnál. hogy nem sokkal utána. a rabok egységenként iskolába mennek. kiszakították először a jobb karját. 19. a vállaknál. télen hét órakor kezdődik. s ezt meg is tették. s a combokat leválasztották a törzsről. A munka és a nap télen kilenckor. magával ragadta a két combot. kívánják-e. nyáron nyolc órakor fejeződik be. ahol a tűz elhamvadt.”3 Háromnegyed évszázaddal később így hangzott az a rendszabály. hogy egy kutya heveredett le a mezőn. Azt mondta nekik (a saját fülemmel hajlottam): »Csókoljanak meg. pont: Az elítéltek napja télen reggel hat órakor kezdődik. Tizenegy óra előtt húsz perccel dobszó. A négy végtagot összeszedvén. ahol arcot és kezet mosnak. erejüket megfeszítve. A lovakkal leszakított négy végtagot a máglyára dobták. A tisztviselők. hogy imádkozzon érte az első misén. A gyóntatok odamentek az áldozathoz. nyáron öt órakor. s ezért kérdezze meg a püspök urakat. amint mozog. akik között ott voltam jómagam is a fiammal. írás. ott. nincs mód. Két-három próbálkozás után Samson hóhér s az. A munkaidő kilenc óra naponta. méghozzá először a jobb oldalit. valamint az íjászok különítménye körülbelül tizenegy óráig maradt a helyszínen. habár az az igazság. aztán a másikat. s Damiens intette őket. de mindig visszatért. utána a másikat. De könnyű megérteni. a négy ló. fel-le járt az állkapcsa. 21. ám a lovak megmakacsolták magukat. Az első dobszóra a foglyoknak fel kell kelniük és csendben felöltözniük. pont: Munka. mértani rajz és . Nyáron háromnegyed hatkor. hogy ne káromkodjanak. Utána azonnal műhelyenként sorakoznak és dolgozni mennek. elkergették. hogy beszéljenek vele. arra kérte őket. majd a törzset s az egészet fahasábokkal és gallyakkal borították be. amelyet a vérpad közvetlen közelében állítottak fel. 20. pont: Az imát a fegyház lelkésze végzi. A tanítás két óra hosszat tart. mintha beszélne. imádkozzanak érte Istenhez és a saint-pauli plébánosnak is meghagyta. váltakozik az olvasás. nekifeszülve. Az egyik hóhér elbeszélte. egészen a csontig kellett vágni a húst. végezzék a dolgukat. még életben volt. télen háromnegyed hétkor a rabok lemennek az udvarra. hogy újból próbálkozzanak.Végül Samson hóhér odament Le Breton úrhoz és azt mondta. hogy ő feldarabolja az elítéltet. de hóhéra azt mondta. 22. A második dobszóra készen kell lenniük s be kell vetniük az ágyat. A harmadikra sorba állnak s a kápolnába mennek. s egyikük a combhoz befogottak közül a kőre rogyott. pont: Ébresztő. uraim!« A saint-pauli plébános nem merte megtenni. itt kerül sor az első kenyérosztásra. kezet mosnak az udvaron.

amelynek tárgya épületes vagy megindító. 25. 1830-ban. a szokások eltörlése jelzi: „modern” törvénykönyvek tervezete vagy megfogalmazása Oroszországban (1769). A 18. egységenként. század végén. a majd mindenütt elfogadott esküdtszéket. a rabok ekkor visszatérnek a műhelyekbe. Pennsylvaniában és Toscanában (1786). hogy ezt ne vegyük figyelembe. 26. Franciaországban (1791. hogy az ebédlőbe menjenek.” * Íme egy kínhalál. például Pennsylvania az utcán vagy a főútvonalakon végeztetett – a vasláncra fűzött . a büntetés lényegében javító jellegének meghatározását. Ε sok módosításból emeljünk ki egyet: a fájdalommal. század óta. pont: Egy órakor a raboknak a műhelyekbe kell menniük. Ma hajlamosak vagyunk arra. nem egyforma bűnösöket büntetnek. a fájdalom kifinomultabb. amely megengedte. hogy ügyeljenek a rendre és a csendre. Az egyik rab vagy a felügyelő negyedórás felolvasást tart. miután egy rövid időre megint feltűnt. ahol kezet mosnak és egységenként sorakoznak. e kort a régi rendeletek megszüntetése. amikor Európában és az Egyesült Államokban újra felosztják a fenyítések rendszerét. A büntetés szertartása az árnyékba húzódik. és a felügyelők körbejárják a folyosókat. amely világos és általános törvénykönyveket hozott. Ausztriában (1788). a munka négy óráig tart. feldarabolt. hogy ne elemezzék. 1808 és 1810). elevenen vagy holtan kiállították. A közmunka. majd. 27.számtan. elhagyják az iskolát. amelyet szimbolikusan megjelöltek az arcon vagy a vállon. s a bűnös egyénre szabja a büntetést? A büntetés nem közvetlenül fizikai. közszemlére tették. A cellák ajtaját bezárják. a 19. pont: Négy órakor a rabok elhagyják a műhelyeket s az udvarra mennek. Eltűnt a test. pont: Nyáron fél nyolckor. megosztják kérkedő. megszületik a törvény és a bűn új elmélete. A nyilvános megkövetést először 1791-ben törölték el Franciaországban. amelyet Ausztria. érdemes-e foglalkoznunk vele? S mégis. század elején. pont: Nyáron hat órakor. talán nagyon is könnyen sok-sok álpátosszal írták a „humanizáció” számlájára. miután az udvaron kezet mostak és ruhájukat megvizsgálták. IV. S ugyan van-e jelentősége annak. s azt az irányzatot. 23. leplezettebb. a műhelyekben utolsó kenyérosztás. megcsonkított test. pont. bár itt-ott fellángol még. ott a tény: néhány évtized alatt eltűnt a megkínzott. Ezt követi az esti ima. Ez az a kor. Alig egy évszázad választja el őket. Poroszországban (1780). a dobszóra. a pellengért 1798-ban szüntették meg. A hagyományos igazságszolgáltatás számára ez a kor a nagy „botrányok” és a számtalan reformterv kora. télen fél kilenckor a raboknak a cellájukba kell menniük. s az udvarra mennek. Nem ugyanazokat a bűnöket sújtják. annak idején talán nagyon is sok szónoklat tárgya volt. Új korszak köszönt be a büntetőbíráskodás történetében. hogy az eljárás vagy az adminisztráció új aktusává váljék. járó testi büntetés eltűnését. mint a törvényes megtorlás fő céltáblája. a büntetés jogának új morális vagy politikai igazolása. az eljárások egyezményes rendjét. melyek időrendje és kiváltó oka is különböző. Egy óra előtt húsz perccel a rabok. ha a nagy. kialvóban van a büntetés komor ünnepének lángja. 24. amely egyre erősödik a 19. Angliában 1837-ben. az első dobszóra vetkőzés. a másodikra ágyba fekvés. Egyrészt megszűnik a büntetés látványossága. majd egy napirend. látható jellegétől -mélyebb reformok hatásánál nem lévén több. Svájc és az Egyesült Államok néhány állama. műhelyenként sorakozó. Szabad foglalkozás. pont: A vacsora és az utána következő szünet öt óráig tart. De mind a kettő egy sajátos büntetőstílust határoz meg. télen nyolckor befejeződik a munka. Ebben az átalakulásban két folyamat keveredik egymással. Egy óra előtt öt perccel. év. intézményes átalakulásokhoz hasonlítjuk. 28. némi távolságtartás észlelhető a kínzás művészetében.

amelyet pedig szörnyű bűnként mutatnak be nekünk. igyekszik mindig másra bízni. amelynek adminisztratív mechanizmusa nem az igazságszolgáltatást terheli. de büntetni se nagy dicsőség. az ostor. A modern igazságszolgáltatás és végzői szégyellik. ez utóbbi a büntetés bürokratikus takargatásával mentesül a titkos rosszérzéstől. sőt meg is haladja. Az ítélet végrehajtása autonóm terület lesz. Amikor a kínvallatás eltűnik. a titok pecsétje alatt. megjavítson.” 8 Valóban. s ugyanakkor már nem a test a támadás célpontja. bár ez nem mindig zárja ki a buzgóságot. azzal gyanúsítják a rítust. a hóhért a bűnözőkhöz teszi hasonlatossá. s mivel az utolsó pillanatban felcseréli a szerepeket. A büntetés tehát afelé halad. tarka ruhájukban. amely a bűnt „megkoronázta”. hogy nincs messze az idő. a kínzást elszenvedő szánalom vagy csodálat tárgya lesz. amikor akasztófák. A közszemlére tevés Franciaországban 1831-ig érvényben volt. Jellemző. mivel bemutatja. Bresztig és Toulonig. a bírákat a gyilkosokhoz. ez a szégyenérzet szüntelenül növekedik. amely körül a pszichológusok és az erkölcsi ortopédia kishivatalnokai nyüzsögnek. rendszeresen becstelenné tette a kivégző törvényes erőszakát. feketére festett diszkrét kocsi váltja fel 1837-ben. nem látható mértékétől. század végén. csúfolódások. Rush így ír 1787-ben: „Nem tudom elfojtani azon reményemet. A becstelenség megjelölésének rendszerét újraosztják: a látványos büntetésben zavaros borzalom tört fel a vérpadról. a kényszermunkát pedig a Tengerészeti és Gyarmatügyi Minisztérium alá rendelték. hogy sanda rokonságot tart fenn vele: vadságban eléri. nem a megtorlásban áll. Ebből fakad. hidegvérrel. hogy korrigáljon. a kerék századok és népek barbárságának jele lesz a kínvallatások történetében. a heves kritika dacára – „undorító jelenetek”. hanem önmaga egyik eleme. hogy a büntetőeljárás legrejtettebb része legyen. amelyet az igazságszolgáltatás szégyell kiróni az elítéltre. beburkolta a hóhért és az elítéltet: s mivel mindig kész volt szánalomba vagy dicsőségbe fordítani a szégyent. vagy lesújt. amely a megkínzott elítéltet sújtotta. Ez több következménnyel jár: elhagyja a szinte mindennapos észlelés területét. ez az a seb. mestersége alól. sértések. amelyet mi. amelyet az igazságszolgáltatás állított fel önmaga és a kirótt büntetés közé. a vérpad. hogy az elvont lelkiismeret régiójába lépjen. vagy a 19. Van Mee-nen. Ezentúl másképpen oszlik meg a botrány és a fény. és már nem az a lealacsonyító színház. amellyel az ész és a vallás az emberi szellemre hatott. Beccaria igen korán kimondta: „Azt látjuk. Ha öl is. azon van. hogy a gyilkossságot. S a szerepmegosztáson felül végbemegy az elméleti kétségbevonás is: annak a büntetésnek a lényege. s a nézőket olyan durvasághoz szoktatja. cellákra osztott. mondta Réal6 – 1848-ban végleg eltörölték. ez a büntetés bizonyossága. amelyet kénytelen eltűrni. mintha a büntető szertartás funkcióit fokozatosan kezdenék nem értem. higgyék el. ezután negatív jelzést kap. század első felében. „meggyógyítson”. amely a fegyenceket egész Franciaországon végigvonszolta. a pellengér. milyen gyakori a bűn. Csúnya dolog büntethetőnek lenni. bírók kirovunk. hogy az igazságszolgáltatás többé nem veszi magára nyilvánosan az alkalmazásához kötődő erőszakot. a megjavulás technikája a büntetésben elfojtja a rossz szigorú meglakolását és felszabadítja a tisztviselőket a fenyítés súlya. távoltartja tehát magát. hogy Franciaországban a börtönök vezetése sokáig a Belügyminiszérium alá tartozott. amelytől pedig elfordítani szeretné. Ami látványos lehet benne. a látványosság szűnik meg. gyűlölködés és cinkosság jelei röpködtek 5 – nagyjából mindenütt megszűnt a 18. ahol újból fellobbanhat az erőszak. maga a büntetőítélet fogja negatív és egyértelmű jellel megjelölni az elkövetőt: nyilvánosságot kap tehát a vita és az ítélet meghozatala: de a végrehajtás mintha szégyentöbblet volna. hogy büntetnek. A vasláncot.fegyencek. a példát statuáló büntetés szerkezete új áttételre kapcsol. amikor . amelynek el kellene fordítani a bűntől. lábukon vasgolyóval ingerkedtek a tömeggel. Ez az oka a védelem kettős rendszerének. ez nem erejének magasztalása ezután. de amelyről nem szívesen ad számot. lelkiismeret-furdalás nélkül követik el:”7 A nyilvános kivégzést most már olyan gócnak fogják fel. ama gyönge befolyás bizonyítéka. hanem elkerülhetetlenségétől várja hatékonyságát. ütések. A büntetés lassan elvesztette színpadias jellegét.

pszichiáterek. távolról. érintenie kell. Poroszországban). egész az utolsó pillanatig – mint egészsége őre. a „szenvedés közvetlen anatómusát: felügyelők. amint a tűzbe vetik.hatvan évvel később Brüsszelben megnyitja a büntetőintézetek második kongresszusát. tisztán. ez szigorú szabályok szerint fog történni. kötelességek és tilalmak rendszerébe fogják. nyugtató injekciókat adnak az elítélteknek. Az új. Ellenvetésként felhozható. bitófákat. hasát felnyitották. amikor kiszámított megszakításokkal késleltetik és egymás utáni támadások sorával sokszorozzák meg a halált. amelyeket a közszemlére tett király gyilkosok kivégzésénél látunk. hogy megszüntessék az elítélt életét. Angliában. . század elején a Hanging not Punishment enough101 szerzője álmodozott. a deportálás – valamennyi fontos helyet kapott a modern büntető rendszerben -mind mind „fizikai büntetés”: abban különbözik a nyilvános megkövetéstől. Nincsenek többé azok a kombinációk. hogy legyen ideje a saját szemével látni. Nem nyúlnak többé a testhez. de elkerülni a rossz közérzetet. akasztófákat. 1 Az akasztás nem elegendő büntetés. hogy nem a test és nem a fájdalom a büntetőaktus legutolsó célja. orvosok. De a büntetés-test viszonya nem azonos azzal. hogy benne valami mást ragadjanak meg. amely inkább az életet célozza meg és nem a testet. Nincsenek többé olyan kínzásokkal járó kivégzések.”9 A megbélyegzést eltörölték Angliában (1834) és Franciaországban (1832). tartózkodó magatartás eredményeképpen szakemberek egész hada váltotta föl a hóhért. az elzárás. vagy a lehető legkevesebbet. pellengéreket. nem magát a testet. Ez a szemérmes igazságszolgáltatás utópiája: kioltani az életet. Nincs többé a hosszadalmas eljárás. anélkül hogy pajzsként kellene hordoznia a bún sajátos bélyegét vagy a bűnös társadalmi státusát: olyan halál. amikor az elítéltet gyékényen húzták (nehogy feje szétloccsanjon a kövezeten). Ebben a büntetőeljárásban a testet kényszerítések és megfosztások. A test eszköz vagy közvetítő szerepben találja magát: fellépnek ugyan ellene. mint a nemszenvedés közvetítője ilyenformán szembekerül a tisztviselőkkel. S ez a büntetőaktus új erkölcsét határozza meg. A bűnhődés a tűrhetetlen érzések művészetéből átment a felfüggesztett jogok ésszerű elrendezésébe. De a büntetés gyakorlata általában szemérmes lett. mielőtt átadnák a lassú éhhalálnak. A fizikai fájdalom. láttam a kerekekre tapadó borzalmas csontvázakat. Amikor közeledik a végrehajtás perce. a maga saját ritmusát követve: mindegyikben egyazon a halál. ami a kínvallatásban volt. Ha az igazságszolgáltatásnak manipulálnia kell a felelősségre vonható ember testét.” a kényszermunka. amelyre ez utóbbinak szüksége is van: ők biztosítják. 11 Az „ezer halál” a szigorúan vett kivégzésre zsugorodik. a kitiltás. aki megengedte volna. amely csak egy pillanatig tart. 1820-ban Anglia nem merte teljes gazdagságában alkalmazni az árulóknak kijáró fájdalmas halált (Thistlewoodot nem vágták négyfelé). Érdemes elgondolkozni a következőkön: ma az orvosnak a halálraítéltek felett kell őrködnie. amelyet jognak. lelkészek. s egy „emelkedettebb” cél érdekében. Ε kettős folyamatról – a látvány eltörléséről és a fájdalom megsemmisüléséről – tanúskodnak a kivégzés modern rituáléi. nevelők: már puszta jelenlétük is az elítélt oldalán az igazságszolgáltatás dicséretét zengi. fájdalommentes büntetést kiszabni. semmiféle szenvedély nem sokszorozza meg előre vagy nem hosszabbítja meg a holttesten a kivégzést. hogy az elítéltet kerékbe törjék. aztán láncoknál fogva felfüggesszék. sem olyanok. magának a testnek a fájdalma már nem alkotóeleme a büntetésnek. vagy mint amilyenről a 18. s csakis azért. egyszersmind jónak tekintenek. A pszichofarmakológia segítségül hívása s a különböző fiziológiai „kikapcsolok használata” még ha ez ideiglenes is. Az európai jogszabályozásokban egyforma mozgás ment végbe. belső részeit sebtiben kitépték. közvetlenül. hogy a börtön. Egyedül az ostor maradt meg néhány büntető rendszerbén (Oroszországban. majd eszméletvesztésig ostorozzák. akiknek az a dolguk. de csak azért. pszichológusok. szenvedés nélkül fosztani meg minden jogtól. hogy a testet veszi célba. beiktatódik e „testtelen” büntető rendszerbe. amikor végűi is lefejezik és testét felnégyelik. hogy az egyént megfosszák attól a szabadságtól. mint elmúlt korra emlékszik gyermekkorának idejére: „Láttam a földön szanaszét heverő kerekeket. a fegyház.

Már 1760-ban kipróbáltak Angliában (Lord Ferrer kivégzésekor) egy akasztásra szolgáló gépet (az elítélt lába alá rejtett állvány kiküszöbölte a lassú haláltusát és a dulakodást hóhér és áldozata között). „Hogy az: eljárás biztonságos legyen. következésképp kegyetlen”. Ez a készülék. fájdalmas halálhoz. december l-jén a guillotin javaslatára megszavazott indítvány). hogy gyászfátyol volt a halálbüntetés utolsó kelléke. a büntetésből kizárják a szenvedés színrevitelét. hogy nem a valóságos. A fájdalmas halál végleges eltűnése az 1830-1848-as évekre tehető. fehér lepelbe burkolva. a nemesek büntetése. bármi légyen is a bűnös rangja és állapota”. Benne a halál látható. Franciaországban egy ideig kétségtelenül rávetült valami a fájdalmas halálból a kivégzések józanságára. mezítláb. gyilkos – Benoît kivégzésekor történt első ízben. de a kés alatt ez is csakhamar elhalt. a létezés jogának is a birtokosa. eltávolítják a kivégzendő elítélt testét. mint amilyen az élet egyszerű elvétele. A törvény vagy a törvényt végrehajtók és a bűnös lefejezésének a múltban használatos módja rettenetesebb kínszenvedést okozott. mondta ki 1789. hogy a törvény nem vágta le a szülőgyilkos kezét: „Mialatt a bírósági ítéletet felolvasták. a lefejezés. s végül a bűnhődés egyedül az elítéltnek jár. Ezután csak a fekete kreppfátyol maradt. amely a törvény világos óhaja. nem folyamodnak a „hosszú. . hogy magában Newgate-ben állítsanak fel vérpadokat.13 Az 1792 márciusától használatos nyaktiló a fenti elvek adekvát gépezete. kevésbé megszégyenítő a bűnös családjára nézve. a titokzatos és komor ruházat alatt csak szörnyű ordítozásban nyilvánult meg az élet. amelyek erejét és hatását ki lehet számítani … Könnyű megszerkeszteni egy ilyen gépet. Ez jutott Fieschinek is 1836 novemberében: „Ingben vezetik majd a kivégzés helyére. mint ahogy a börtön megfoszt a szabadságtól vagy ahogy a pénzbírság megnyirbálja a vagyont. homoszexuális.12 Az 1791-es francia törvénykönyv híres 3. mennyire nehéz ezt megvalósítani. amikor eltörölték a hagyományos átvonulást Newgate-ből Tyburnbe. Tökéletesített változatát 1783-ban fogadták el véglegesen. Voltak késleltetések. század elején eltűnik tehát a fizikai büntetés nagy látványa.tás. példák bizonyítják. alig érve a testhez. aki. fejét fekete fátyol borítja. mint amilyen a Le Peletier által kárhoztatott bitófa. levágták a kezét. amelynek nincs arca. abban az évben. a nyilvános perrendtartást.” 14 A nyaktiló. mialatt a törvény embere felolvassa á népnek az ítéletről szóló határozatot. amelynek büntető igazságszolgáltatása az esküdtszéket. az új törvény óhaja szerint. de csak egy pillanatig tartó eseménnyé csökken. a fájdalomra érzékeny testen alkalmazza a törvényt. sok egyéb jog között. hanem egy jogi személyen. a vérpadon állt. nem keltene feltűnést. egészen 1832-ig.” Damiens ötlik erről az eszünkbe. miszerint a kivégzés egy pillanat alatt. Csupán a vérpadon felolvasott bírósági ítélet jelzi a bűntettet. majd haladéktalanul kivégzik. fájdalmas halál utolsó maradványa a bűn megsemmisítése: lepel rejti el a testet. a vérpadon áll. hiszen a fejvétel. és a Gordon-lázadás után a börtön újjáépítését használták ki. Ugyanolyan absztraktnak kellett lennie. s kivált azért. Elkövetkezik a józan büntetés kora. a büntetés végrehajtóira támaszkodva.”16 A 19. egyetlen csapással történjék. Először is a változások nem egyszerre és nem is egyféleképpen következnek be. egy halál elítéltenként. alig volna észrevehető. Paradox módon Anglia a legellenállóbb országok közé tartozott a fájdalmas halál eltörlése terén: talán annak a modellnek ía szerepe miatt. A szülőgyilkost – s a vele egybemosódó királygyilkost – fekete fátyollal borítva vezették a vérpadra. a habeas corpus tiszteletét köszönheti. ez nem vi-.15 A nagy. mely egyszerre áll be. Figyelemre méltó. úgy szünteti meg az életet. Ez az általános megállapítás természetesen kiegészítésekre szorul. Arra szánják. A háromszorosan gyalázatos – anyagyilkos. ott. Borzalmas volt látni ezt a jelenetet. széles. Nem kell többé látni az elítéltet. paragrafusa – „minden halálraítéltnek fejét veszik” – három jelentést hordoz: egyazon halál jár ki mindenkinek („Ugyanazon vétségért ugyanazon büntetés. arcát fekete krepp mögé rejtve az anyagyilkos megmenekült a néma tömeg pillantásaitól. amelynek hatása kikerülhetetlen. hogy változatlan mechanikai eszközöktől függjön. szükséges. mint amilyen a törvény maga volt. egy pillanat alatt megtörténik. ha szükségesnek bizonyul használata.

el kellett torlaszolni a börtönbe vezető utcákat. elmondható. 1972-ben). A törvény szigora (legalábbis ami az előírt büntetéseket illeti. Mindez rendszertelenné teszi a fejlődést. majd lanyhulások követték egymást a folyamatban. lehetetlen időpontban. sebtében megszervezni a kivégzéseket. A büntetés szigorúságának enyhülése az utolsó évszázadok folyamán a jogtörténészek előtt . amely akkor zajlott le. a folyamat még nem játszódott le teljesen. De az olyan bűnhődés. hogy furcsa titok maradjon az igazságszolgáltatás és elítéltje között.. század első felében a büntető rendszer szemére vetett kritika (miszerint a börtön nem büntet eléggé: a foglyok kevésbé éhesek. Számításba kellene venni. A büntetés nehezen választható el a fizikai fájdalomtól. soha nem funkcionált többletbüntetés nélkül. mint a kényszermunka vagy a börtön – a szabadságtól való megfosztás -. sötétzárka. hogy megértsük. A nyaktiló. hiszen 1760-ban Blackstone 160 főbenjáró vétséget sorolt fel az angol törvényhozásban. 1939-ben). Romilly. perbe fogni a jelenetet kifecsegő szemtanúkat avégett. hogy 1760 és 1840 között felgyorsulások. Már nem a fájdalommal járó halálra mint a szenvedés eszközére összpontosították a büntetést. de nem valósult meg véglegesen. Oroszországban. amely magát a testet érinti: élelemmegvonás. és mindmáig megtalálható benne. Milyen volna a testetlen bűnhődés? A büntetőbíráskodás modern mechanizmusaiban megmarad tehát a „kínzás” – olyan alap ez. kevesebbet fáznak. a törvények és a bíróságok tényleges gyakorlata között torzulás keletkezett (ez utóbbi távolról sem tükrözi mindig a jogszabályozás állapotát). amelyet soha nem távolítottak el igazán: igazságos. de amelyet egyre jobban eltakart a testetlen büntetés. hogy jóllehet az 1840-eSj évek táján megtörtént már az átalakulás. minél túlzóbbnak tetszett a törvény az esküdtszék szemében) megnőtt. verés. hogy az elítélt többet szenvedjen fizikailag. ahol felállították a vérpadot és ahol titokban folyt a kivégzés (Buffet és Bontemps kivégzésekor a Santében. amelyet be kell tiltani. mivel alkalmazásuk annál lanyhább volt. végül a nyaktilót a börtönök falain belül elhelyezni. Ezt tetézi még. Mackintosh és Powell Buxton sokáig kudarcot vallottak. amikor a 18. a bíróságok vagy a kivételes törvények többé-kevésbé átmeneti módosításokat hajtottak végre. s a büntetés mechanizmusa új működési típust követett. amelyet nem fékeztek meg soha egészen. hogy néhány országban. a halálos ítélet még ma is alapvetően látványosság. de a forradalom csakhamar színházias rituáléval látta el. a nyitott kordét zárt kocsival kellett helyettesíteni. A kivégzés évek során át látványosság is maradt. mint sok szegény vagy akár a munkások) olyan posztulátumot jelez. A test birtokbavétele sem oldódott meg a 19. század a 19. majd az európai ellenforradalom és az 1820-1848-as évek nagy társadalmi félelme idején apály következett be a folyamatban. század derekán. Ez az elzárásnak nem szándékolt. Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés korában gyorsan létrejött a reform.mert büntetőtörvényeinek szigorából nem akart engedni az 1780-1820-as évek nagy társadalmi zavargásai idején. A 19.) ám elkerülhetetlen következménye volna? A börtön Valójában. mindig bizonyos mértékű testi szenvedést is jelentett. az Egyesült Államokban. amikor enyhíteni akartak az angol törvények kiszabta büntetések sokféleségén és súlyosságán – „e szörnyű mészárszéken”. hogy a fájdalmas halál gyakorlata sokáig ott kísértett büntető rendszerünkben. a büntetés fő célja egy vagyontárgy vagy jog elvesztése volt. Át kellett helyezni a Saint-Jacques kapun túlra. a közönség számára elérhetetlenül (Weidmann kivégzése után. összességében kevesebb dologtól vannak megfosztva. például a Habsburg Birodalomban. századba fordult át. mint a többi ember. hogy a kivégzés megszűnjék látványosságszámba menni. ez a gyors és tapintatos halottgyártó masina Franciaországban a törvényes halál új etikáját jelezte. még legvilágosabb rendelkezéseiben is. A fájdalmas halál csökkentésének tendenciája az 1760-1840-es évek nagy átalakulásában gyökeredzik. a halálraítéltet a kocsiból gyorsan a deszkára tuszkolni. szexuális megfosztottság. Elég ennyi óvintézkedést felsorolni. mondta Rossi. és 1819-ben ez a szám 223-ra emelkedett.

hogy mit lehet tőle várni a jövőben. mint a testet. amely mélyen hat a szívre. viszont alaposan megváltozott: formális meghatározásánál sokkal jobban megváltozott a minősége. s azt is. Mintha még maga a kérdés is tartalmazná. Ezzel nem azt akarom állítani. az. vajon mire építi hatását? Az elméleti szakemberek válasza – azoké. de ugyanakkor a perverziót is. Büntetéssel sújtják ezeket az árnyakat. ha szabad ezt mondani. Csökkent az intenzitás? Talán. Kétségtelen. Valójában ezeknek a módosulásoknak a következménye. Elítélik őket az „enyhítő körülmények” kerülő útjával. mennyiségi jelenségként fogták fel: kisebb kegyetlenség. hogy nem ezek fölött mondanak ítéletet. hogy hirtelen más bűnöket kezdtek el büntetni. sok bűn megszűnt bűn lenni. Mably egyszer s mindenkorra megfogalmazta az alapelveit: „A büntetés. Új szereplő lép a színre. a nemi erőszakot. inkább a lelket sújtsa. A modern büntető rendszeren végigkövethetjük a hatását. azt. több emberség. ez biztos. múltja és az általa elkövetett bűncselekmény közötti kapcsolatokról. az enyhe megítélés határai. megbüntetik az agressziót. hogy meg lehessen magyarázni az elítélendő tényeket. az egyén minősítési módjaivá lettek. kitapinthatatlan entitásokkal. hogy a törvénysértések meghatározása. de egyszersmind szenvedélyeket. Mindez csak elméleti állítás. bizonyos mértékig az anyaga. a gondolatra. amelyből összeáll a büntethető elem. Ellenem vethetik. a gyilkosságot. Mert végeredményben ezzel az ügy mozzanatai mögött megbújó árnyakat ítélik el és büntetik meg. A bűnök és a vétségek neve alatt a törvénykönyv által meghatározott. ami bíróilag nem kodifikálható: a bűnöző ismeretét. de rajta keresztül az agresszivitást is.jól ismert jelenség. hogy elmozdulás jött létre magában a büntetőbíráskodás tárgyában. kisebb szenvedés. melyet maga a büntetőgyakorlat cáfol meg? Ezt túl könnyű volna így kimondani. De ez a válasz nem kielégítő. milyen mértékben vonható a bűnbe az alany akarata. a „perverzeket” és „alkalmazkodni nem tudókat” a mai szakvéleményekben). árnyékfigurákkal. Igaz. mint régen. akkor a lélek. betegségeket. De talán nem is ezek az eltolódások a legfontosabbak: a megengedett és a tiltott megoszlása évszázadról évszázadra megőrzött egy bizonyos állandóságot. amelynek nemcsak a tett „körülményektől függő” elemeit vonják be az ítéletbe. egy tett megmagyarázásának ürügyén. Először is tárgycsere történt. amit tudni lehet a közte. már-már nyilvánvaló. több enyheség. mivel egy bizonyos előírt vallásgyakorlathoz vagy a gazdasági élet egyik típusához kötődött. amit ténylegesen eltűrtek s amit törvényesen megengedtek – mindez nagymértékben megváltozott kétszáz év óta. „a pszichikus anomáliákat” Chaumié körlevelében. több tisztelet. a természete. súlyosságuk hierarchiája. arc nélküli hangokkal. ösztönöket. maszkban. törvénykezés alá vonható tárgyakról mondanak ítéletet. Befejeződik egy tragédia. s hogy meghatározható legyen. amelyek az orvostudomány és a jogtudomány között a 19. hanem valami egészen mást is. amelynek az a funkciója. Ha a büntető rendszer legszigorúbb formáiban már nem a testet veszi célba. A büntető igazságszolgáltatás apparátusának a testetlen valóságon kell megtapadnia. A „bűncselekmény” mint tárgy. s ezek a fogalmak. A testen tomboló megbűnhődést olyan büntetésnek kell felváltania. a környezet vagy az örökség következményeit ítélik el. visszavonultak. akik 1760-ban nyitották meg a mindmáig le nem zárt korszakot – egyszerű. De ezt sokáig globálisan. az istenkáromlás elvesztette bűncselekményjellegét. a test és a vér. a csempészés és a házi lopás nem minősül annyira súlyosnak. hogy a büntetés ma nem egyszerűen egy lélek megtérítését jelenti. amire a büntetőgyakorlat irányul. anomáliákat. A törvény relatív stabilitása finom és gyors változások játékát tette lehetővé. század óta közkézen forognak: (a „szörnyetegeket” Georget idejében. Ha nem a test a célpont. amely egyben kitörés és vágy is. az akaratra. A büntetés kérkedő ünnepének öreg partnerei. alkalmazkodni nem tudást. azért hivatkoznak rájuk. Mably alapelve mégsem maradt jámbor óhaj. De hogy a célkitűzés megváltozott. a hajlamokra. . Azokkal a fogalmakkal ítélik el őket. a róla alkotott véleményt.”17 Fontos pillanat ez. komédia kezdődik.

de egyben szét is választják a törvénykezés által meghatározott és kodifikált tárgyakat. Nem lehetséges tehát valakit bűnösnek s ugyanakkor őrültnek nyilvánítani. Az egész büntetőrituáléba. a bírók lassan ugyan. tiszteletben tartva a törvényt. s a tett elkövetője fölött megtörte az igazságszolgáltatás hatalmát. . Nem egyszerűen azt kérdezik: „Megállapított-e a tény. azért idézik meg. előrejelző. hogy semlegesítsék veszélyes mivoltát. habár megtorolja a bűnt. hogy nincs sem bűntett. s a felelősség jogi kijelölésének egyik alkotóeleme legyen. Ez a paragrafus kimondja. hanem a bűnözők „lelke” fölött is ítéletet mondtak. Amióta a középkor. megváltoztassák bűnöző hajlamait. ismerni kell a felelőst. hogy megállapítják egy bűntett tényét. amely a tettet létrehozta? Az elkövetőben hol található a tett eredete? ösztön. amelyek a büntetés velejárói (kitiltás. paragrafus értelmében vetődött fel. általánosabban a kriminalisztikai antropológia és a kriminológia szüntelen magyarázkodásai itt találják meg pontos funkciójukat. megszakította az eljárást. hogy bűnét megmagyarázzák. Jellemző tény az őrültség kérdésének fejlődése a büntetőgyakorlatban. hanem az egyén ellenőrzésére. és törvényes büntetéssel sújtják. nem tettének súlyossága módosul. ahogy az elítélt viselkedése változik. ha bekövetkezett a változás. nem azért. amelyek megkettőzik. amelyet emiatt enyhíteni kell. megbüntetik őket. örökség-e ez?” Már nem egyszerűen azt kérdezik: „Melyik törvény bünteti ezt a törvénysértést?”. Ismerni kell a törvénysértést. ez nem kerülhetett be az ítéletbe. Százötven vagy kétszáz éve. perverzió?” Nem egyszerűen azt kérdezik: „Ki a tettes?”. az ítélet bírói módozataiba másféle megítélési típusok szivárogtak be. Egy másik igazság hatolt be a bírói mechanizmus által megkívánt igazságba. valójában azonban bekebelezés. alapjaikban változtatva meg az ítélethozatal szabályait. diagnosztizáló. amely. Márpedig a büntetőítélet során ezután az igazság egészen más kérdése iktatódik közbe.hogy a tettest olyan emberré tegye. akkora álpátosszal. pszichotikus reakció. sem kihágás. amit elkövetlek. gondos büntetéssel. Az őrültség megjelölésének lehetősége tehát a tett bűntettként való minősítésében kizárólagos volt: ha a tettes őrült volna. olyan igazság. Az 1810-es törvénykönyv szerint ez csak a 64. hanem: „Mi az az ok-okozati lánc. mi ez az erőszak vagy gyilkosság? A realitás melyik szintjére. azokkal a „biztonsági rendszabályokkal” büntetik meg őket. ha nehezen és lassan is. a vizsgálattól az ítéletig s a büntetés minden folyományáig olyan tárgyak egész tartománya hatolt be. őrültség. S épp ezáltal mást kezdtek el csinálni. maga a bűntett tűnik el. amik lesznek és amik lehetnek. A bűnöző lelkére nem csupán azért hivatkoznak a bíróságon. sem az ítélet. tudattalan. Azaz. szabályozó ítéletek egész együttese fér meg ezentúl egymás mellett a büntetőítélet apparátusában. környezet. ha felvetődött az őrület diagnózisa. „aki nemcsak élni kíván. s a törvényes büntetés mechanizmusának már nem csupán a törvénysértések lesznek a tárgyai. s ez csak akkor szűnik meg. módosítható (lerövidülhet vagy adott esetben meghosszabbodhat) aszerint. amely az elsővel összebogozódva a bűnösség megállapítása körül egy különös. gyámság. hanem azt is: „Milyen intézkedést hozzunk. amikor a tudományosan megismerhető tárgyak közé ünnepélyesen beiktatják a törvénysértéseket. meghatározzák elkövetőjét. felügyelet. melyik lesz a legalkalmasabb? Miképpen gondoskodjunk a tettes fejlődéséről? Mi módon javulhat meg a legbiztosabban?” A bűntettet elkövető egyént értékelő. A pszichiátriai szakvélemény. de egy igen messzire visszanyúló folyamat eredményeképp már nemcsak a bűn. tudományos-jogi együttest hoz létre. amióta Európa beindította új büntető rendszerét. (Az igazságszolgáltatás a lélek ráadása révén megnyugtatta önmagát – ez a ráadás látszólag magyarázó és korlátozó jellegű. nem csupán ítéletet mondtak. hanem az egyének is. ismerni kell a törvényt: az igazságosan megalapozott ítéletnek ez a három feltétele. ítéletet hozni azt jelentette. és gondoskodni tud szükségleteiről”. létrehozta a vizsgálati eljárást. hogy pontosabbak legyünk. hanem azért. melyik közegébe írandó? Agyrém. ha a törvénysértő nem volt beszámítható a tett elkövetésekor. hanem képes is élni. a megértés oly nagy vágyával s akkora „tudományos” felhajtással. s a lélek magára vállalja a büntetést. kötelező orvosi kezelés) s amelyeket nem a törvénysértés megtorlására szánnak. hogy a bűntettel egy időben elítéljék a lelket is. amik.

Nemcsak az elmebajjal gyanúsított bűnöző vizsgálata. A fő ítélet körül megszaporodtak az alárendelt hatóságok és a párhuzamos bírók: pszichiátriai vagy pszichológus szakértők. lehetővé teszik. hogy közülük egyik sem rendelkezik valójában az ítélkezés jogával. És az elítélő vagy felmentő ítélet nem csupán a bűnösségre vonatkozó ítélet. képes lesz-e a beilleszkedésre? Ezek a kérdések nincsenek kapcsolatban a 64. hanem valami egészen mást csinál. az okság kijelölését. amelyek arra emlékeztettek. hogy ítéletet hozzanak. az ő ítéletükre lesz bízva a törvényes büntetés mechanizmusa: mellérendelt bírók csupán. század bíróságai félreértették a 64. Ε műveletek. beavatkozást az elkövetők jövőjébe. amely az esküdtszéknél általános gyakorlat. de e vizsgálat következményei is megelőzik az ítélete^. mint hogy beindítsák a bíróság által kiszabott büntetés gépezetét. hogy az ember lehet bűnös és őrült. hosszú vagy rövid elzárást kell-e számításba venni. Az évek során az ítéletek alkalmazása és egyénekre való igazítása körül kialakult apparátus lelassítja a bírósági eljárást. amelyekre az 1958-as körlevél óta kell válaszolniuk: veszélyt jelent-e a vádlott? Büntetőmegtorlás alá vonható-e? Gyógyítható-e. S már nem is egyedül mond ítéletet. hogy törvényt ülnek. a 19. orvosi kezelést vagy biztonsági intézkedéseket. Feltételezték. mintsem megbüntetni. célszerűbb lesz-e a börtönnél az elmegyógyintézet. akár esküdtszéki tag – nem ítéletet hoz. hasznosságára. Napjaink bírója – akár tényleges bíró. szükségességére. Nézzük meg ezt a három kérdést. hogy az „elítélt” megérdemli-e feltételes szabadlábra helyezését. a büntetőadminisztráció hivatalnokai között elaprózódik a büntetés törvényes hatalma. Ezek nem a „felelősség” megállapításának a kérdései. hogy kívülről készítik elő a jól megalapozott ítéletet. hogy az őrület állapota nem vonhat mérsékeltebb büntetést maga után. hogy alig kodifikált szókinccsel jelezzék. igaz. paragrafus értelmét. A semmitőszék több határozata ellenére. Ahelyett. Márpedig igen korán. de mégis bírók. De ez volt annak a fejlődésnek a kiindulópontja. a bíróságok ítéletükben lefektették az őrület tényét. jóval az ítéleten túlra. annál kevésbé bűnös. és kívül esnek rajta. hanem másokra ruházzák annak eldöntését. A pszichiáter szakértők hiába tagadják. A büntető törvénykönyv szempontjából ez megannyi törvénykezési abszurditás. Mi a jogi ügyben a pszichiáter szerepe? Nem a felelősség megállapításának a szakértője ő. csakis az eljárás beszüntetését. sem a vádlott esetleges őrületével a tett elkövetésének pillanatában. vagy ha nem a törvénysértés bíróira. az ő kezükbe kerül. törvényes határozat. többékevésbé világosan magában foglalja a normálisság megállapítását. és végső esetben minden törvénysértés törvényes gyanúként. nevelők. az esetleges változásokra vonatkozó értékeléseket. de néha a büntetőbíróság is élt vele. az ítéletek után egyeseknek nincs más joguk. hiszen nyilvánvalóan beteg stb. sőt felmentő ítéletet sem. elmondható. hogy az őrület eltörölné a bűntettet a 64. minél őrültebb. várható hatékonyságára vonatkoznak csupán. míg mások – a szakértők – nem azért avatkoznak be a folyamatba az ítélet előtt. most minden bűntett. de megkövetelhető jogként is magában hordozza az őrület feltételezését. az ítélet végrehajtásának tisztviselői. közvetlenül épülnek be az ítélet kialakulásának folyamatába. És a pszichiátriai szakvélemény bekérése. paragrafussal. veszélyes bűnös. hanem a normálisság megállapítását jelenti és technikai előírást egy lehetséges normalizálásra. hanem a büntetés . A büntetés adminisztrációjára. de inkább bezárni. amelyekről hiba volna azt állítani. mely megtorol. ha menet közben módosíthatók. és meghosszabbítja. mindenesetre az anomáliáét. vagy hogy megszüntethető-e a büntetőgyámság. paragrafus elsődleges értelmezése alapján. De ha a büntetések és a bíróság által meghatározott biztonsági intézkedések nincsenek teljesen maghatározva. s akkor is. hanem hogy megvilágítsák a bírók döntését. A büntetőeljárás és a büntetés végrehajtása során egész sor mellékper van folyamatban. hogy bűnös. azt eredményezi. amelyet a jogszolgáltatás és maga a törvényhozás is meggyorsított a következő százötven évben: már az enyhítő körülményeket bevezető 1832-es reform is lehetővé tette az ítélet módosítását a betegség vagy a félőrület feltételezett fokai szerint. még ha a törvényes büntetés kifejezéseivel fogalmazódik is meg mindig. hogy az ítélet.

azért. büntetünk. hogy a kollektív érzékenységben. a büntető bíráskodás gyakorlatában az addig ismeretlen szerepek tömegét. egy általános folyamat végeredményeképpen a bírók ítéleteikkel nem bíráskodnak. Ellenvetésként elmondható. egyedül a „büntetés” oldalára. A büntetések egyre növekvő enyhülése alatt tehát megfigyelhetjük a támadáspont áthelyeződését. s amellyel elfedi rendkívüliségét. hogy megakadályozza. A büntetőbíráskodás teljes egészében törvényszéken kívüli elemekkel és személyekkel terhelődött meg. hogy ebben nincs semmi rendkívüli. De milyen forrásokból meríthet az ítéletben megnyilvánuló modern lélek története? Ha beérjük a jog szabályainak vagy a büntetőeljárásnak a fejlődésével. A büntetés módszereit egyáltalán nem a jogszabályok vagy a társadalmi struktúrák jelzéseiként elemzem. most javaslatokat tesz „orvosi-jogi” kezelésre. 3. mi jobb.tanácsadója. az a mód. hogy gyógyulást akarunk elérni. hogy számunkra ez csak funkció.” A büntetőbíráskodás ma csak azáltal működik és kap önigazolást. mindenki láthatja. neki kell megmondani. mi módon kell védekezni vele szemben. ha megpróbálják elfojtani betegségét vagy ha ápolják. mekkora akaratszabadsággal követte el a törvénysértő a tettét. Tudás képződik. századi fő törvénykönyvekben meghatározottak alapján -. s nem bírósági rendszerekbe Írja be magát szüntelenül. Foglaljuk össze az eddigieket: amióta az új büntető rendszer működik – a 18. ahogy a bűnössel bánunk. és ezek (összefonódnak a büntetőhatalom gyakorlatával. a jelenlegi tudományos-bírósági együttes genealógiáját.18 akkor azt kockáztatjuk. hogy lassan tőle idegen elemekkel telítődjék. Ha csak az általános társadalmi formákat tanulmányozzuk. A története kezdetén a pszichiátriai szakvélemény feladata az volt. a humanizmus kibontakozásában vagy az emberrel foglalkozó tudományok kifejlődésében történt változást domborítjuk ki erőteljes. 2. az igazság egészen új rendszerét. mint önmaga. amelytől önigazolást kap. hogy állandóan másra hivatkozik. mozdulatlan és elsődleges tényezőként. és az áthelyeződéssel egészen új célokat látunk. de ezzel csak azt mondjuk ki. amelyből szabályait meríti. A büntetéseket a politikai taktika perspektívájába helyezem el. J Ε könyv célkitűzése az. amely pedig inkább a hatalom új taktikájának okozata. még ha első pillantásra ezek marginálisnak látszanak is. amelyre a büntetés hatalma támaszkodik. hanem mindazoknak a pozitív hatásoknak a sorába helyezem el őket. Durkheimet követve. hogy a büntetőbíráskodáson belül nem bírósági elemként tudja működtetni őket. s ezek között találhatók az új büntetőmechanizmusok. hogyan kell fellépni. hanem más fórumokhoz is. De egy dolog mégis különös a modern büntetőbíráskodásban: nem azért vesz magára bíróságon kívüli elemeket. s az a jog rendeltetése. félő. hogy tisztán és egyszerűen csak büntessen: „Természetesen ítéletet hozunk. hanem mint olyan technikákat. amelyek a hatalom egyéb eljárásainak általánosabb területén nyerik el specifikusságukat. hogy ez a bíráskodás tisztán és egyszerűen törvényes büntetés legyen. „veszélyes-e” a beteg. hogy felrajzolja a modern lélek és az új büntetőhatalom együttes történetét. Következésképp komplex társadalmi funkcióként fogom fel a büntetést. és az ítélkezés hatalmának egy része nemcsak a törvénysértés bírái elé kerül. Tanulmányom négy általános szabályt követ: 1. hogy a büntetés enyhülésének alapelveként az individualizácié folyamatát állítjuk be. valamint hogy felmentse a bírót az alól. hogy megváltozzék. A büntetőmechanizmusok tanulmányozását nem csupán a „megtorló” hatásokra összpontosítom. amelyeket magukkal vonhatnak. külső. technika és „tudományos” diskurzusok. és 19. Erre az újraminősítésre a tudás hatalmazza fel. hogy „igazságokat” fogalmazzon meg arra vonatkozóan. hogy jogilag minősítse és lassan a büntetés szigorúan vett hatalmába integrálja őket. hanem valami mást csinálnak. de hiába váltotta ezt ki egy bűntett. A büntetőjog történetét és az emberrel foglalkozó tudományok történetét nem két külön . amelyre kiterjeszti hatását. épp ellenkezőleg.

ahol a bűnök megbüntetése nem az egyetlen mozzanat. a kizárást. hanem egy egész sor pozitív és hasznos következményhez kötődnek. század büntetőmechanizmusaiban csökken a kötelező munka. hogy társadalmainkban a büntető rendszereket a test egy bizonyos „politikai gazdaságtanába” helyezhetjük bele: nem erőszakos vagy véres büntetéseket mondana ki ugyan. melyek feladata a fenntartás (és ebben az értelemben. a Spinhuis vagy a Rasphuis -. Ε szigorú összefüggési rendszerrel kapcsolatban volna néhány kritikai megjegyzés. Egyszóval megkísérlem a büntető módszerek átalakulásának tanulmányozását. hogy a büntetőmechanizmusokat és funkcióikat fenntartsák). a feudalizmusban és olyan korban. amelyek lehetővé teszik az elfojtást. és hogy ebben a szerepében a társadalmi formáknak. * 20 Rusche és Kirchheimer nagy könyvéből néhány lényeges kiindulási pontot jegyezhetünk meg. vagy lehet a megjavulás elérése a célja. röviden. előnyben részesítheti a megbűnhődést. De nem állítom azt. hasznosságáról és engedelmességéről. hirtelen megnő a testi büntetés – a test lévén az esetek többségében az egyetlen elérhető vagyontárgy. meg kell mutatni. Rusche és Kirchheimer ilyen értelemben hozta kapcsolatba a különböző büntetőmechanizmusokat azokkal a termelési rendszerekkel. a normális vagy az abnormis egyén mint a bünte tőbeavatkozás tárgyai. hogy a törvénysértések meghatározása és perbe fogásuk viszont azért történik meg. Szétfoszlik az illúzió. a kényszermunka. De az általános sémából biztosan átvehetjük azt. amelyet a háborúk vagy a kereskedelem biztosít. s erről nem tudnak számot adni a társadalom alapvető etikai választásai. amelyek érintkezése zavaró vagy üdvös hatással volt egyikre vagy a másikra. amikor a pénz és a termelés még fejletlen. a büntetés humanizálódásának és az ember megismerésének együttes vezérelveként helyezem el a hatalom technológiáját. mindig a testről van szó – a testről és erejéről. ez nem vitás. Azt kutatom. a megszüntetést. a test politikai technológiájából kiindulva. aki ebben az irányban kezdett el dolgozni. hogy én vagyok az első. hogy az ember. a megakadályozást. elmondható. amelyek elzárnak vagy megjavítanak. a 19. felváltja a javító szándékú fogság. De . a javítóintézet – az Hôpital général. van-e közös mátrixuk. működési területükre kell visszahelyezni őket. hanem azt kutatom. felosztásáról és alávetéséről. De mivel az iparosodás a munkaerő szabad piacát követeli meg. esetleg mindkettőre. hogy munkaerőtöbbletet biztosítsítson – „polgári” rabszolgaságot alkosson amellett. hogy az embert a tudás tárgyának tekintsék a „tudományos” státusú diskurzusban. a politikai rendszernek vagy a hiedelmeknek megfelelően lehet szigorú vagy elnéző. társadalmi jelenségként tanulmányozzák őket. Ily módon a büntetés enyhülését mint a hatalom technikáját elemezve megérthetjük.területként kezelem. hogy megtorolják a törvénysértéseiket. ahogy hatalmi viszonyok invesztálódnak a testbe. s az alávetettség egy sajátos módja miképpen eredményezte azt. hogyan kettőzzék meg a bűntettet. Nyilvánvalóan jogos az erkölcsi eszmék vagy a jogi struktúrák alapján összeállítani a büntetések történetét. azt látjuk. hogy a büntető rendszer mindenekelőtt (ha nem kizárólag) a bűncselekmények megfékezésének a módja. amelyből a hatalmi viszonyok és a hatalom tárgya kapcsolatának közös története olvasható ki. 4. s vajon nem függ-e mindkettő ugyanegy „ismeretelméleti-jogi” képződmény formálódásának a folyamatától. a büntető manufaktúra a kereskedelmen alapuló gazdasági rendszer fejlődésével jelenik meg. ha a törvényes büntetések arra valók. használhatják az egyének perbe fogására vagy a kollektív felelősség felidézésére. a lélek. Inkább a „konkrét büntető rendszereket” elemzik. hogy a büntetőrendelkezések nem egyszerűen „negatív” mechanizmusok. hogy vajon a lélek belépése a büntetőbíráskodás színpadára s vele egy egész „tudományos” apparátusé vajon nem annak következménye-e. amelyekben hatásukat kifejtik: így például egy rabszolgákon alapuló gazdasági rendszerben a büntetőmechanizmusok szerepe az. hogy [megváltozott az a mód. s még amikor „enyhe” módszereket használnak is.

hogy az egyén. hanem mint stratégiát kell elgondolni. hogy csak a bűnös titkos lelkét veszik célba? A történészek már hosszú ideje elkezdték írni a test történetét. inkább állandó küzdelem. vagy hódítás. s mégsem lenni erőszakosnak. a test. jeleket követelnek tőle. természetesen. amely területeket kebelez be. Ráadásul nehéz volna megjelölni a helyét akár az intézmények egy meghatározott típusában. Ez utóbbiak rászorulnak. megfékezheti erőit. amelyet birtokban lehet tartani. s nem érik be azzal. s ez több. Tanulmányozták a testet a történelmi demográfia vagy a történelmi patológia területén. mint ahogy ők is. Vagyis lehet „tudás” a testről. ritkán fogalmazódik meg folyamatos és rendszeres diskurzusokban. manővereknek. Ez a technológia. sokkal inkább állandóan megfeszített.Összeállítható-e a testek történetének alapján. amelyeket az apparátusok és az intézmények mozgatnak meg. ha termelő test és ugyanakkor alávetett test. körülzárják. gyakran darabokból. mint legyőzésének képessége: ez a tudás és ez a megfékezés alkotja azt. épp akkor. mint változó formájú eszközkészlet. lehet hatni az anyagi elemekre. technikáknak. az alávetettséget ki lehet számítani. amely nem pontosan a test működésének a tudománya. megjelölik. amely szakítást hoz létre. Ε mikrofizika tanulmányozása feltételezi. De mechanizmusaival és hatásaival a technológia maga egy egészen más szinten helyezkedik el. kiszámított és felhasznált politikai eszköz). s . érvényre juttatják vagy némely eljárást előírják. akár valamelyik állami apparátusban. a hatalom ellen folytatott harcban. nagyrészt termelőerőként való megalkotása csak akkor lehetséges. 21 De a test közvetlenül is behatol a politika területére. hanem hajlamoknak. s nem lokalizálhatok az államnak az állampolgárokkal vagy az osztályoknak egymással való kapcsolataira. a gesztus és a viselkedés szintjén termeljék újra a törvény vagy a kormány általános formáját. s hogy uralmának megvalósulásait nem a „birtokbavételnek” kell tulajdonítanunk. Ez azt jelenti. az erőt ki lehet játszani érő ellen. törmelékből áll össze. amit a test politikai technológiájának nevezhetnénk. idomítják. A test politikai invesztálását bonyolult és kölcsönös kapcsolatoknak megfelelően közgazdasági hasznosításához kötik. de amelyeknek érvényességi területe valamiképpen e fő működési módok és a maguk anyagiságában és erőikkel együtt felfogott testek között található. mint szerződés. mint a mikrobák és a vírusok támadásainak célpontjával: kimutatták. mindig cselekvésre kész kapcsolathálózatot kell kiolvasnunk belőle. a társadalom sűrűjébe. taktikáknak. hanem stratégiai pozíciójának hatásegyüttese – ez a hatás nyilvánvalóvá teszi és olykor megújítja azok pozícióját. lehet kifinomult. akik fölött az uralmat gyakorolják. a hatalmi viszonyok azonnal hatnak rá. foglalkoztak vele mint a szükségletek és az étvágyak székhelyével. mint amilyen a bacilusok elterjedése vagy az élettartam meghosszabbodása. Ezt a hatalmat másrészt nem tisztán és egyszerűen alkalmazzák. s hogy milyen helyet kellett adni a társadalmak történetében az olyan biológiai „eseményeknek”. szétszórt. lehet közvetlen is. szertartásokra kényszerítik. rájuk támaszkodik. ugyancsak a felettük gyakorolt hatalom hatásaira támaszkodnak. a test csak akkor lesz hasznos erő. nem kell fegyverhez vagy terrorhoz folyamodnia. fizikai. amit a létezés merőben biológiai talapzatának gondolnánk. általuk és -rajtuk keresztül érvényesül. s mégis fizikai természetű maradhat. hogy a benne megnyilvánuló hatalmat nem mint tulajdont. kényszerként vagy tiltásként azokkal szemben. technikailag átgondolni. Mindent összevetve el kell ismerni. munkára fogják. ha alávetettségi rendszerbe kerül (ahol a szükséglet is gondosan kidolgozott. hatalombetétjük invesztálódik. mintsem egy olyan kiváltságot. mint birtokol. vagy egymástól elütő eszközöket és folyamatokat hoz működésbe. akik nem rendelkeznek vele. hogy ezek a kapcsolatok messzire nyúlnak. milyen mértékben hatnak történeti folyamatok abban a szférában. felhasználják. működéseknek. amikor azt állítják. Egységes végeredménye dacára sem más legtöbbször. nem az uralkodó osztály megszerzett vagy megőrzött „kiváltsága”. hogy ez a hatalom inkább „gyakorlódik”. mint amilyen az erőszak vagy az ideológia. kínozzák. Bizonyos mértékben a hatalom egy mikrofizikájáról van szó. Ezt az alávetettséget nem csupán olyan eszközökkel lehet elérni. meg lehet szervezni.

viszont egyetlen lokalizált epizódja sem írható be a történelembe. a szerződés vagy a meghódítás modelljét. a krisztológiai modellhez közel eső dualitás köré ikonográfia szerveződött. hogy bölccsé váljék az ember. jelzőberendezésként. megfordíthatóságához vezethet. mégis érinthetetlen támaszaként őrződik meg. s ez utóbbiak hatásai. Arról van szó. amelynek alapján azt képzeljük. erőforrásaival és erejével) felfogott állam tanulmányozása volna. Ε „mikrohatalmak” felborulása nem engedelmeskedik tehát a „mindent vagy semmit” törvényének. a bizonytalanság gócait. amely ne feltételezne. amely születik és meghal. amely fennmarad az időkön át. amelyek fegyverként. amely a hatalom rendszeréhez viszonyítva vagy szabad. hogy a büntetőtechnikákat – akár a testet kaparintják meg a kínzás rituáléjában. hiszen azon az ideiglenes elemen kívül. amelyeket azon a hálózaton indukál. csupán a hatásai által. következményein és érdekein kívül fejlődhet ki. Talán le kell számolnunk azzal a hitünkkel. hanem a hatalom-tudás s a hatalom-tudást át– meg átszövő és alkotó folyamatok és harcok határozzák meg a megismerés formáit és lehetséges területeit. csak ott lehet tudás. mint amit Petty és kortársai értettek rajta a 17. hanem épp ellenkezőleg. nem érhető el egyszer s mindenkorra az apparátusok új ellenőrzésével. Ismerjük el inkább. Kantorowitz22 figyelemre méltó elemzést adott annak idején „a király testéről”: kettős test. jól illeszkednek egymáshoz e formában). más jelentést adva a szónak. s a királyság fizikai. a megismerendő tárgy és a megismerés módozatai mind lényegileg benne foglaltatnak a hatalom-tudásban és ennek történelmi átalakulásaiban. és alávetettségi helyzetbe hozzák.ha van folytonosság (s valójában e kapcsolatok mint bonyolult fogaskerékrendszerek egész sora. A „hatalom-tudás” ezen viszonyait nem a megismerés valamely alanyából kiindulva kell elemezni. A test politikai invesztálásának és a hatalom mikrofizikájának elemzése azt feltételezi tehát. egy másikat is tartalmaz. akár a lelket veszik célba – vissza kell helyezni e politikai test történelmébe. harcaihoz. vagy nem. amelyek megkülönböztették. miközben a tudás tárgyává teszik őket. a hatalomról való lemondásnak ezzel szemben az az egyik feltétele. Ábrándozhatnánk politikai „anatómiáról” is. egyszersmind ne képezne hatalmi viszonyokat. kommunikációs csatornaként szolgálnának és támaszpontként a hatalom és a tudás viszonyainak. században. Lehet. egyedül a mechanizmus és a módozat sajátossága érvényes. a monarchia politikai elmélete. s hogy csak parancsain. hanem a politikai anatómia egyik fejezetének. a korona követelményeit és egy egész rituálét. számtalan szembenállási pontot határoznak meg. A „politikai testet” anyagi és technikai elemek együtteseként kezelnék. hogy a megismerő alany. amelyen létrejött. amely központi elemeit a . amelyek mindegyike a hatalmi viszonyok – akár átmeneti – konfliktusaihoz. Nem a „testként” (alkotóelemeivel. figyelembe kell venni. itt nincs sem analógia. a középkorban megfogalmazódott jogi teológia szerint. hogy a hatalom kitermeli a tudást (és nem egyszerűen azért részesíti előnyben. a megismerés modelljét és az alany elsőbbségét. a birtoklás metaforáját. sem új működési móddal vagy az intézmények lerombolásával. hogy nincs hatalmi viszony anélkül. s nincs olyan tudás sem. a tudással kapcsolatban elvetjük az „érdekelt” és az „érdek nélküli” oppozícióját. hogy le kell számolnunk egy egész hagyománnyal. hogy ne képződne a tudás korrelatív területe. melyek invesztálják az emberi testeket. hogy hatalom és tudás közvetlenül feltételezi egymást. S végül nem egyértelműek. de nem is a test és közvetlen környezetének mint kis államnak a tanulmányozása. ahol felfüggesztjük a hatalmi viszonyokat. egyszersmind összefűzték a király személyét. hogy a hatalom őrültté tesz. mivel a tudás kiszolgálja vagy mert hasznosságánál fogva alkalmazza). sem egyenértékűség. jogi mechanizmusok rakódtak rá. Egyszóval nem a megismerés alanyának tevékenysége hozza létre a hatalom szemszögéből hasznos vagy csökönyös tudást. hogy a hatalommal kapcsolatban elvetjük az erőszak-ideológia oppozícióját. Nem a jogi elméletek következményének kell tartani.

amelyet a hatalom gyakorol a testre. A büntetőhatalom „mikrofizikájának” története ekkor a modern „lélek” genealógiája vagy annak egy része lenne. A lélek egy politikai anatómia hatása és eszköze. a bűnhődés és a kényszer eljárásaiból. amelyet a 19. hanem a jelen. és akinek felszabadítására felszólítanak minket. amennyiben ez az anyagiság a hatalom eszköze és vektora. amit Kantorowitz tiszteletére az „elítélt legkisebb testének” nevezhetnénk. akiket büntetésnek vetnek alá. mint ahogy ezekről van szó a megszámlálhatatlanul sok diskurzusban. Ε lélek történelmi realitása a keresztény teológia által bemutatott lélektől eltérően az. a testen belül állandóan létrejön azon hatalom működése következtében. de a komfort ellen is. a „leiekét”. lefolyásukban volt valami paradoxon. Nem a börtön nagyon is sanyarú vagy nagyon is steril. Kinek-kinek jogában áll. A másik pólusra az elítélt testét képzelhetjük. a testek szintjén. a test felületén. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: a lelket. a teológusok álmát nem váltotta fel egy valódi ember. Valóban lázadásról volt szó. amelyben a hatalom egy bizonyos típusának hatásai és a tudásra való hivatkozás illeszkednek egymásba. Ezek a diskurzusok és lázadások. maga a börtön teste ellen. század elejétől kezdve produkált a börtön. személyiségre. realitása van. az őrültekre. az elítélt alávetett testét érő többlethatalom nem hoz-e létre egy más típusú megkettőződést? A testetlen megkettőződését. visszaemlékezések és kirohanások e kicsiny. hanem sokkal inkább a büntetés. De annak igen. akiről beszélnek. belőle kiindulva dicsérik fel a humanizmus erkölcsi igényeit. amely a megbüntetettekre nehezedik – illetve általánosabban azokra. azokra.megkoronázás. Ez a valós és testetlen lélek egyáltalán nem szubsztancia. létrehozza a saját szertartását és egy egész elméleti diskurzust. a mostoha körülmények ellen. a tudás meg visszakapcsol a hatalom hatásaihoz és erősíti őket. a gyerekekre. fogaskerékrendszer. az iskolásokra. jelentéktelen anyagiságok inspirációjára születtek. amellyel azokat jelölik. tudományos technikákat és diskurzusokat emeltek rá. a málladozó falak. oly mértékben. a hatalomnak ez a testre irányuló technológiája volt a tét. Célkitűzéseikben. hogy vak követelőzést lásson vagy különös stratégiákat gyanítson bennük. neki is megvan a maga jogi státusa. A politikai mező legsötétebb régiójában az elítélt a király szimmetrikus és megfordított alakját rajzolta ki. szubjektivitásra. az ütések ellen. szabdalódott fel az elemzés területe. hogy általában a büntetések és a börtön szabják meg a test politikai technológiáját. Nem a történelem tanított meg arra. hanem sokkal inkább a testre ható hatalom egy bizonyos technológiájának tényleges korrelátumát kellene felismernünk benne. akiket valamilyen termelőgépezethez rögzítenek. s életük végéig ellenőrzés alatt tartanak. a gyarmatosítottakra. „Lélek” lakja. amelyet a „lélek” technológiája – a . a temetés és a behódoltatás szertartásai jelentik. hogy az uralkodó személyét érintő „hatalomtöbbletet” hozzon létre. hogy nem eleve vétkesként és büntetendőként születik. Ε realitás-referenciára különböző fogalmak épültek: pszichére. a lélek a test börtöne. a filozófiai gondolkodás vagy a technikai beavatkozás tárgya. hanem hogy „hatalomhiányt” kódoljon. Az ember. hogy létezik. Az utóbbi években börtönlázadások törtek ki a világon majdnem mindenütt. a tudás. hanem az anyagisága. Nincs értelme azt mondani. a felügyelet. Ha a hatalomtöbblet a király oldaláról testének megkettőződését váltja ki. jelszavaikban. már önmagában is egy saját magánál mélyebb alávetettség eredménye. akiket betörnek és megjavítanak. akikre felügyelnek. hogy a test körül. ez hívja létezésre. Elemezni kellene azt. hogy a lélek illúzió vagy ideológiai következmény. de a pszichiáterek ellen is? Valójában testekről és anyagi dolgokról volt szó e mozgalmakban. s ez a létezés csak egy része az uralomnak. az őrök ellen. nem azért. az éhség. A több mint egy évszázada tartó fizikai nyomor ellen lázadtak: a hideg. hanem olyan elem. nagyon is kezdetleges vagy nagyon is tökéletesített kerete volt a tét. Ε lázadásoknak csak anyagi célkitűzései lettek volna? Vagy ellentmondásokkal teli lázadások voltak. tudatra stb. mint ahogy Mably nevezte. Ebben a lélekben nem egy ideológia újjáélesztett maradványait kell látnunk. amelynek révén a hatalmi viszonyok teret adnak a lehetséges tudásnak. a levegőtlenség és a zsúfoltság.

hogy a részletekbe bocsátkozzam. sem kompenzálni. In: N. LXXII. 23. Merő anakronizmus volna? Nem. 1832. a kommentátor hozzáfűzi: „Ebben a néző számára rémisztő fájdalmas halálban a bűnös nem szenved sem nagyon. 18. 1825.30. Ebből a kiadásból fogunk idézni. 1701-ben kiadva. 6. Kirchheimer: Punishment and social structures.23 JEGYZETEK 1. A. 105. A szülőgyilkos számára „vasketrecet kell készíteni vagy mély sötétzárkát vájni. Castel Psychanalysme című munkájából. K. Louis: „Rapport sur la guillotine”. IX. de Beccaria: Traité des délits et des peines. 9. Ε. Ch. Rusche és O. Zevaes: Damiens le régicide. Nórának. június 3.. 22. III. 1847. Vö.. Teeters: Theywerein prison. In: A. 1937. 1959. sem hosszan. In: N. IV. G. 45. 13. 326. április 1. ha ezt úgy értjük. t. 2e série. Β. Robert Vaux: Notices. augusztus 30. A börtön születését a francia büntetőrendszerben vizsgálom. A történelmi fejlődés és az intézmények különbözősége módfelett megnehezítené. 1757. Faucher: De la réforme des prisons.. 8. 1935.” 12. 20.. A F.529-530.274-282. 14. E. 15. azon egyszerű oknál fogva. Ε. 720. L. Hibbert: The Roots of evil. Durkheim: „Deux lois de l'évolution pénale”. 5. 10.nevelőké. Deleuze-nek és annak a munkának. Gazette d'Amsterdam. Guattarival együtt végzett. 1789. 1830. Hélie-féle (1856) kiadásban: 101. hogy a múlt történelmét a jelen szavaival írom le. XXVI. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. Kantorowitz: The King's two bodies. Le Roy-Ladurie: „L'histoire immobile”. s el kellene mondanom. C. Archives parlementaires. amelyet F. 2. amely örökösen fogva tartja”. hogy a jelen történelmét írom.. amelyek a zárt épületben felhalmozódhatnak. 1966. Gazette des tribunaux.85-86. 18991900. G. mennyire le vagyok kötelezve P. 1831. amennyire szörnyeteg. 161. .. II. 275-277. s nagyon is sematikus vállalkozás volna az egész jelenségegyüttes rekonstruálása. Utalásaimmal és idézeteimmel nem tudom kellően érzékeltetni. 1939. De Molène: De l'humanité des lois criminelles. 4.201-214. Hosszú oldalakat idézhetnék R. Blackstone írja le: Commentaire sur le Code criminel anglais. Rusch a „Society for promoting political enquiries” előtt. IV. 11. L. 1764. abban a mértékben. K.24. Pièces originales et procédures du procès fait à Robert François Damiens. In: An-nés sociologique. a pszichológusoké és a pszichiátereké – nem tud sem elleplezni. de Mably: De la législation. A korra jellemző felfogás: a bűnöst. Ennek a börtönnek a történetét szándékozom megírni. 1838. Idézi Saint-Edme: Dictionnaire de pénalité. Névtelen szöveg. 21. 3. t. a test valamennyi politikai invesztálási módjával. Az árulók fájdalmas halálát W. Vö. Mivel a fordítás célja. In: Annales. t. t. 1757. 7. ha ezt úgy értjük. 1937. 372-374.. 1791. t. hogy az angol törvényhozó hatalom humanitását hangsúlyozza az 1760-as régi királyi ediktummal szemben. Igen. Vö. mennyit köszönhetek könyvem megírásában G. 16. május-június. Oeuvres complètes. A fordítás dátuma 1776. 19. hogy annak csak egyik eszköze. 1974. Teeters: The Cradle of the penitentiary. 17. Annales delà Charité. meg kell fosztani a fénytől: ne lásson és őt se lássák. decemberi.

mintegy mellékesen hozzáteszi. mások fejét összetörték. Lássuk a kiszabott büntetések hierarchiáját: „Halál. az elítélt státusa szerint változik az alkalmazásuk. rövid időre szóló börtönbüntetés. ünnepélyes kivégzéseknél. és nem hasonlítható a féktelen haraghoz. a . hanem alkalom és lehetőség a szenvedés kiszámított fokozataira: a fej vesztéstől – amely egy mozdulattal. miután végtagjait összetörték. száműzés. s ezután felakasszák. s mielőtt befejeződne a létezés. voltak. voltak. „A természetes halálbüntetés felölel mindenféle halálnemet: van. feddés. akiket négy lóval felnégyeltek. Nemcsak a nagy.” A java fizikai büntetés. hogy a szabályos bírósági büntetés szigorát megkerüljék. hogy megváltoztatták a bűntett minősítését. több évig tartó gályarabság. majd hozzáfűzte: „Megmagyarázhatatlan jelenség. akiknek fejét vették. vannak. egy pillanat alatt következik be: ez a kínzás nulla foka – egészen a felnégyelésig. összehasonlítható és rangsorolható.2. Mi is a kínzás? „Fájdalmas. akiknek nyelvét kivágták. másokat megfojtottak s utána kerékbe törtek. de nem szabálytalan és nem vad. A büntető rendszer borzalmas arzenálja és a mindennapos gyakorlat között nagy volt a szakadék. kínvallatás bizonyítékokkal. akiket komolyabb bűnökért élve kerékbe törtek.6 A kínhalál a szenvedés egy egész mennyiségi művészetén nyugszik. megbélyegzés. a kínhalál az élet visszatartásának a művészete a szenvedésben. A tényleges kínhalál távolról sem tartozott a leggyakoribb büntetésnemek közé. A kínzás technika. A szokások. három fő kritériumnak kell engedelmeskednie: először is egy -bizonyos mennyiségű fájdalmat kell okoznia. A kínhalál összefüggésbe hozza a szenvedést – a test megtámadásának típusát.4 Az ítéletek túlnyomó többsége mindenesetre száműzést vagy pénzbírságot mondott ki: a Châtelet jogszolgáltatásában (amely a viszonylag súlyos bűncselekményekről ítélkezett) a száműzés 1755 és 1785 között a kiszabott büntetéseknek több mint a felét tette ki. amelyekről a királyi rendelet nem ejt szót: a sértett személynek adott elégtétel. és végül pénzbüntetések – bírság vagy elkobzás.”1 És Soulatges. hogy a bíróságok megtalálták a módját. Mai szemmel nézve a halálos ítéletek száma magasnak tűnhet fel a klasszikus kor büntetőrendszerében: A Châtelet-ben hozott rendeletek 1755-1785 között 9-10%-ban halálbüntetésre vonatkoznak – kerékbetörésre.3 De ne feledjük. akiket akasztófára ítélnek. hogy elvetették a nagyon súlyosan büntetett törvénysértés perbe fogását. s a közbeeső állomásokon ott találjuk az akasztást. amelyen sokáig tart a haldoklás. de értékelhető. hosszúságát – a bűntett súlyosságával. hogy ne alkalmazzák egyik-másik különlegesen szigorú rendeletet. ostorozás. hogy egy ítélet kínzás legyen.”5 Megmagyarázhatatlan talán. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. amely már-már a végtelenségig nyújtja a szenvedést. kinyeri belőle a „legkülönösebb haláltusát” („the most exuisite agonies”). pellengérre állítás. másokat arra. voltak. minőségét. olykor maga a királyi hatalom jelezte. Ahhoz. hogy vannak még könnyebb büntetések is. nyilvános megkövetés. bitófára vagy máglyára. amely ha nem is mérhető pontosan. amennyiben nemcsak az élet jogától való megfosztás.2 Flandria Parlamentje 360 ítélet közül 39 halálQsat hozott 1721 és 1730 között (és 26-ot 500 közül 1781-1790 között). akár úgy. a bűn természete. a halál is kínzás. mondta Jaucourt. Ε nem testi ítéletek nagy részét kiegészítő büntetés címén kínzás kísérte: kikötés. hogy kezét levágják vagy hogy nyelvét kivágják. többé-kevésbé kegyetlen testi büntetés”. hanem járulékos formában is a büntetés nagy részét a kínzás tette ki: a komolyabb ítéletnek tartalmaznia kellett valami fájdalmasat. azt ezer halálra aprózva fel. akár úgy. intenzitását. ostorozás. a pénzbírság néha ostorozással járt. De ráadásul mindezt szabályozta^ is. FEJEZET A KÍNPAD LÁTVÁNYA Az 1670-es királyi rendelet a büntetőgyakorlat általános formáit a forradalomig szabályozta. kitiltás. és utána elevenen megégettek. a máglyahalált és a kereket. hogy a sokoldalú képzelet mekkora barbárságra és kegyetlenségre képes.

Nélküle zajlott. Franciaországban. iratok és írásos jelentések formájában: számukra ezek az elemek képezték a bizonyítékokat: csak egyszer találkoztak a vádlottal. kivételes hatalom az uralkodó és bírái számára. Az eljárás titkos és írásos volta azt az elvet tükrözi. nem véletlenszerűen vagy egyszerre csap le a testre. hogy becstelenné tegye azt. „A legbuzgóbban és a legtitkosabban. a megcsonkítás típusát (levágott kéz. a testet gyékényen vonszolják. titkos volt: ugyanis nemcsak a közönség. az emberek emlékezete mindenesetre megőrzi az annak rendje s módja szerint megállapított kikötés. Ε különböző elemek megsokszorozzák az ítéleteket. ajak vagy kivágott nyelv). bíróságok és bűntettek szerint kombinálódnak: „Dante költészete törvénybeöntve”. vagy legalábbis úgy. Az 1670-es rendelet. amikor az a funkciója. mire vonatkoznak a tanúvallomások. hogy „megtisztítsa” a bűnt. S az elrendelő igazságszolgáltatás oldaláról a kínzásnak harsánynak kell lennie. mindenestre nagy tapasztalatokon nyugvó fizikai-büntetőügyi tudásról van szó. Mindezt tetézi. részletes szabályok szerint számítják ki: megszabják az ostorcsapások számát. amelyet a vádlottba invesztált. nem engesztel ki: olyan jeleket „rajzol az elítélt köré vagy még inkább a testére. a tanúvallomásokat. amely két követelményt elégít ki. hogy megismerje a feljelentők nevét. lehetetlen volt ügyvédet fogadnia. az út mentén közszemlére teszik. A vizsgálóbírónak viszont joga volt elfogadnia névtelen feljelentéseket. mondta Rossi. Nem bármelyik testi büntetést kíséri büntető kínzás: a szenvedések válogatott módjáról van szó. sértegessen. a haldoklás tartamát a máglyán vagy a keréken (a bíróság dönti el. hogy ennek az eljárásnak (mely lényegében a 16. Az áldozatot meg kell bélyegeznie: arra szánják. A fájdalomnak megvan a maga jogszabálygyűjteménye. Még a túlzó erőszakosság is dicsőségének tartozéka: ha a bűnös nyög és kiabál csapásai alatt. amely összefoglalta és bizonyos pontokon elmélyítette az előző korszak szigorát. amely kíséri. hogy ellenőrizze az eljárás szabályszerűségét. A kínzás „túlzásaiba” a hatalom egy egész gazdaságtana invesztálódik bele. pellengérre állítás. a bizonyítékokat. s aper utolsó pillanatáig lehetetlen volt érvényre juttatnia a bizonyító tényeket. ezt az igazságot a bírák készen kapták. elvesztette a mértéket.tettes személyével. joga volt arra. magáról megfeledkezve. A kínzásnak alávetett test először is a bírói szertartásrendbe ágyazódik be. egészen az ítélethirdetésig. mindenki által láthatónak. amelyeknek nem szabad eltörlődniük. ha az ítélet kínzással jár. A büntetőliturgia egyik eleme. A büntetőbíráskodás rendjében a tudás a perbe fogás abszolút kiváltsága volt. lehetetlen volt. mondta útbaigazításul az 1498-as ediktum. hogy a kínzás egy rituálé része. egy kissé diadalt kell ülnie. akár lármával. akár a testen hagyott heg révén. Az igazságszolgáltatás minden lehetséges szenvedésen túlra üldözi a testet. hanem az erejét kinyilvánító igazságszolgáltatás szertartásrendje. lehetetlenné tette a vádlott számára. hogy csalárdul vallasson. a terhelő körülményeket.7 Egyedül és teljhatalommal hozott létre egy igazságot. megkínzás és szenvedés emlékét. a tanúk kizárása előtt lehetetlen volt megtudnia. amelynek teljes napvilágnál létre kell hoznia a bűntettet. amennyire ez lehetséges”. a tüzes vas helyét. a vádlott előtt elrejteni az ügy természetét. az áldozatok rangjával. hogy nem ismerte a vádat. hogy ítélethirdetésük előtt kihallgassák. hanem a vádlott számára is átláthatatlan. akár hogy érdemlegesen részt vehessen a védelemben. az áldozatok megjelölésére és a büntetőhatalom kinyilvánítására szolgáló megszervezett rituálé ez. s nem egy olyan igazságszolgáltatás elkeseredett csapkodása. akárcsak az európai országok többségében – Anglia feltűnő kivételével – a bűnvádi eljárás. hogy azonnal meg kell-e fojtani a kivégzés előtt állót vagy halálára kell-e hagyni. ez nem szégyen. hamuját szétszórják. annak igazi mivoltában. s hogy mennyi idő elteltével van helye ennek az irgalmas gesztusnak). amely. Ayrault feltételezte. akár azért. hogy ismerje az eljárás iratait. hogy a halál után is folytatódik a kínpad szertartása: a holttestet elégetik. Ebből ered minden bizonnyal az a szokás. még akkor is. hogy a bűnvád területén az igazság kimutatása abszolút jog volt. században megszilárdult már) . aki elszenvedi: a kínzás.

mint az az ítélkezési mód. Olyan büntetőügyi számtannal van tehát dolgunk. de soha nem vonnak halált maguk után. erőszakoskodás. meztelen karddal kijött onnan. nem érnek fel egy teljes bizonyítékkal. Még a 18. ha „tekintélyes emberről” van szó vagy házi vétség esetén a gazdáról). s elmondható lenne.). De a titkosság nem gátolta bizonyos szabályok betartását az igazság megállapítása érdekében. hogy rendetlenség lesz. vagy pénzbüntetést szabjanak ki rá. 8 A királyi igazságszolgáltatás előtt minden hangnak el kell némulnia. s végül vannak távoli nyomok vagy „bizonyító körülmények”. félelem attól. melytől általában a nép nem tartózkodik. kiáltozástól és közbeszólásoktól való félelem. és ha bizonyos személyektől ered (így például semmis a tanúvallomás. nem tökéletes vagy jelentéktelen bizonyítékok. féktelenkedés a peres felekkel. hogy kiterjesszék ellene a vizsgálatot. bizonyos körülmények között. amelyek az emberek véleményéből állnak össze (a szóbeszéd a gyanúsított megszökése. amelyeket valódinak kell tekinteni. ez a rendszer olyan szabályoknak engedelmeskedik.az eredete „a zavargástól. meghatározott típusú bírósági következménnyel járhat: a teljes bizonyítékok bármilyen ítéletet vonhatnak maguk után. mesterséges bizonyítékok (érvek). hogy meghatározzák a büntetőbizonyítás szigorú modelljét. ha két feddhetetlen tanú azt állítja. hogy a bíró olyan meggyőződést alakítson ki. Sőt. de sok vitára ad alkalmat: a halálbüntetés kimondásához megáll-hatunk-e egyetlen bizonyítéknál. bármilyen nagyszámnak legyenek is. vagy vajon kevésbé nyomós bizonyítékokkal ki kell egészíteni? Két. egymáshoz közel eső bizonyíték mindig egyenértékű-e a teljes bizonyítékkal? Nem kellene-e háromnak helyt adni. a félig teljesek testet sújtó ítélettel járhatnak. a király az „uralkodói hatalmat” akarta volna megmutatni ezáltal. a tökéletlen vagy nem elég nyomós bizonyítékok elégségesek. kombinálódhatnak és kitehetnek egy fél bizonyítékot.9 vagy éppen „sürgős vagy szükséges” bizonyítékok. amelyre minden értelmes ember képes… Nincs helytelenebb. a középkorba visszanyúló hagyomány előírta. milyen természetű legyen a hivatásos bizonyíték. ahol nem sokra rá megtalálták a kardvágásoktól szabdalt holttestet). A reneszánsz nagy jogtudósai által részletesen továbbfejlesztett. következésképpen megerősíti a titok elvét. feltéve ha több van belőlük és egybehangzanak. még ha a vádlott igazában bűnös is lett volna. vannak közeli nyomok vagy félig teljes bizonyítékok. Először is azért. de önmagukban. a „bizonyító körülmények”. amint kezében véres. és még ha elszigetelten marad is. amelynek az a funkciója. amely valójában többé-kevésbé megalapozott vélemény. ha csavargó adja. amelyek csak bizonyos bűntettek esetében szolgálhatnak bizonyítékul. amelyeket csak a szakemberek ismerhetnek. hogy kétség férjen a tény igazságához („teljes” bizonyíték például. és távoli bizonyítékokkal kombinálni őket? Vannak-e olyan elemek. mert bármelyik nyom önmagában véve. „Nem elégséges. hogy meghatározza a bírósági bizonyíték felépítését. ezzel szemben nyomósabb. közvetlen vagy törvényes bizonyítékok (például a tanúvallomások) és közvetett. amely sok tekintetben aprólékos ugyan. feltevéseken alapuló. jelentékeny bizonyítékok. amíg a vádlott ellenbizonyítékkal nem dönti meg őket (félig teljes bizonyíték az.10 Márpedig ezek a megkülönböztetések nem egyszerűen elméleti finomságok. A büntetőügy területén a „törvényes bizonyítékok” rendszere révén egyrészt az igazság bonyolult művészet eredményeként áll elő. vagy nyilvánvaló bizonyítékok. században is rendszeresen találunk hasonló megkülönböztetéseket: vannak valódi. azt. hogy látta a vádlottat. Bíráskodási funkciójuk van. Kazuisztika irányította számtan ez. zavarodottsága a kihallgatás idején stb. amit egyetlen szemtanú állít. melyek nem teszik lehetővé. a titkosság megkövetelte.” De ez a rendszer másrészt szigorú kényszerűség a bírón. netán még a bírókkal szemben is”. amikor a bírósági igazság különleges mivolta botrányosnak tetszik majd: mintha az igazságszolgáltatásnak nem . e szabályszerűség híján „minden büntetőítélet elhamarkodott volna.” 11 Eljön az a nap. vagy ilyen a gyilkosságot megelőző életveszélyes fenyegetés) . hogy igazságtalan volt az ítélet. hogy a Szüntetés joga semmiképpen sem lehet a „tömegé”. hogy „vádat emeljenek” a gyanúsított ellen. S mivel a bizonyítékok a számtan pontos szabályai szerint kombinálódnak – két félig teljes bizonyíték kitehet egy teljeset -.

A 18. hiszen volt már olyan vádlott. „spontán” beismerő vallomás címén meg kell ismételni a bírók előtt). aki bűnösnek vallotta magát olyan bűnben. el kell nyerni a beismerő vallomást. hogy nem több. s hogy az igazság teljes hatalma érvényesüljön. hogy igaz a vizsgálat. másrészt a vizsgálat ellenpontja. Van benne valami az egyezségből: ezért megkívánják. hogy bizonyíték legyen. De habár a vallomás az írásos vizsgálat eleven és orális ellenpontja az eljárásban. ha a tettes magára vállalja a saját bűnét. amellyel a vádlott elfogadja a vádat és elismeri megalapozottságát. a bírónak kiegészítő vizsgálatokat kell folytatnia. aláírja.” 13 Az írásban rekonstruált bűnben a bűnt elkövető. annak egyetlen módja. hogy alig szükséges hozzátenni újabbakat. a vádlót már-már mentesíti attól. a nélküle lefolytatott vizsgálatot önszántából tett állítássá alakítja át. amely a vádlott távollétében is megalkothatja az igazságot. De másrészt a beismerő vallomás többet ér bármely egyéb bizonyítéknál. kompetens bíróság előtt fogalmazódjék meg. elhitetik. önmaguk felett kell ítélkezniük és önmagukat kell elítélniük. a beismerő vallomás. amit a bizonyítás nagy szakértelemmel és homályban felépített. mint egy a többi bizonyíték között: nem az evidentia rei. a beismerő vallomás közismertté és nyilvánvalóvá teszi a dolgot. Hogy az eljárás elveszítse egyértelműen hatalmi jellegét. hogy igazán a vádlott felett aratott győzelem legyen. amely a büntetőítélet elnyerésére csak néhány kiegészítő bizonyítékot kíván. ehhez minden lehetséges kényszerítő eszközt fel lehet használni. mert a beismerő vallomás olyan erős bizonyíték. felelős és beszélő alany cselekedete. teljes tudatossággal.a közönséges igazság szabályainak kellett volna engedelmeskednie: „Mit szólnának egy fél bizonyítékhoz a bizonyítékokon alapuló tudományokban? Mi volna egy geometriai vagy algebrai fél bizonyíték?”12 De ne feledjük. és ő maga is aláírja azt. A beismerő vallomást egyrészt megkísérlik bevonni a bizonyítékok általános számtanába. aki egyáltalán nem szerette e titkos eljárásokat. Egy bizonyos fokig magasabb rendű náluk. aki beismerő vallomást tesz. „Az nem minden. kiegészítő bizonyítékoknak és védelmeknek kell kísérniük. hogy ebben az egész inkvizítori típusú eljárásban nagy fontosságot tulajdonítanak a beismerő vallomásnak. feltéve ha a formák szerint történik. ez az eljárás szükségszerűen a beismerő vallomás felé irányul. az írásos és titkos bizonyítás kiegészítő irata. s nem kell a nyomok nehéz és kétséges kombinációi közé merészkedni. a másik a kínvallatás (fizikai kényszer az igazság kicsikarására. az igazság számításának eleme. S ebből fakad ambivalens szerepe is. mondta Ayrault. Ezt az elsődleges ambivalenciát egy második is tetézi: mint különösen nyomós bizonyítékot. kényszer végeredménye és félig önkéntes egyezség) megmagyarázza azt a két fő eszközt. A büntetőügyi vizsgálat. amelyekkel a klasszikus büntetőjog kicsikarja: az egyik az eskü. ha írásos és titkos is. de egyszersmind az az aktus. Ebből fakad. hogy a bírói bizonyíték eme formális hatalmát belülről szabályozták. „Ha lehet. hogy „spontán” legyen. ezáltal a vizsgálati munka és a bizonyító gépezet szerepét a minimumra csökkenti. A beismerő vallomással a vádlott maga is helyet foglal a büntetőügyi igazság létrehozásának rituáléjában. a legnyomósabb bizonyítékhoz hasonlóan önmagában ez sem vezethet az elítéléshez. S ebből a tényből kifolyólag. hogy egyéb bizonyítékokat szállítson (mindenesetre e legnehezebbek szállítása alól). alá kell támasztani bizonyítékokkal és formaságokkal. hogy a gonoszok igazságosan megbűnhődjenek”. ha szigorú szabályoknak van is alávetve. amelyet ahhoz. Két okból is: először. viszontválasz a vádlott oldaláról. A beismerő vallomás a bűnt elkövető. mintegy hitelesítés. az élő igazság szerepét játssza. amelyet nem követett el. ha csak a bűntettes szabályos beismerő vallomása van a birtokában. A beismerő vallomásnak ez az ambivalenciája (egyrészt a bizonyíték eleme. század végén a . amelyet a vádlottnak a kihallgatás előtt kell letennie (hamis eskü esetén ott az emberek és Isten ítélőszékének fenyegetése. mégis olyan gépezet. ne képtelenségekre vonatkozzon stb. hogy bizonyítékait felépítse. Mint ahogy már a középkori jog is kimondta. az eskü egyszersmind az elkötelezettség rituális aktusa).14 A beismerő vallomással a vádlott elkötelezi magát az eljárásban.

amelyben a bírók által szolgáltatott bizonyíték technikája olyan vizsgálati eljárásokkal keveredik. Innen ered az a szokás. mindent összevetve. különösen kegyetlen és főbenjáró bűnök elrettentő példaként szolgáljanak. Ezért gyakran ajánlják a bíróknak.”19 A gyors igazság látszólag ádáz keresésének leple alatt a klasszikus tortúrában megtaláljuk a próbatétel szabályozott mechanizmusát: fizikai kihívás. Semmi nem kétértelműbb nála. szenvedő test.”16 Ebből kiindulva a kínvallatás feladatát az igazság kínpadra vonásaként adhatjuk meg. hogy a gyanúsított a szeme láttára hal meg). nem szabad „kockára tenni az ítéletet. a jogi párbajokhoz. Először is. és nem tesz beismerő vallomást. A megkínzott ekkor nyert. egyszerű tanács: „A kínvallatás veszélyes eszköze az igazság megismerésének. amelyek a vádlóeljárásokban voltak használatosak: az istenítéletekhez. Szabályozott gyakorlatról van szó. vagy pedig vallomást téve elbukik. a kihallgató bíró közbelépése – mindezt. ez igaz. hogy a súlyos.17 A kínvallatás szigorú törvényszéki játék.kínvallatást mint a régi kor barbárságának többi maradványát elítélik: a vadság jele. amelyek révén szembeszállnak a vádlottal. az igazságszolgáltatás volna a vesztes a viadalban. ezért mindaddig. a kínvallatás nem arra törekszik. ártatlanok. hogy nem ítélték halálra. de nem vad. akikbe elég kitartás szorult. a gyanúsítottat kitartása ellenére sem nyilvánították ártatlannak. akit elégségesen terhelnek a legsúlyosabb bűntettek. akit kínoznak. Vannak bűnözők. amelyeket nem követtek el. kivéve az adut. s ezt vagy kiállja. elvégre a köz üdvét és érdekét szolgálja. Omnia utra mortem. tudniillik a már egybegyűjtött bizonyíték elemeivel vesz részt a játszmában. amelyet pedig megérdemel. egyáltalán nem a modern kihallgatások elvadult tortúrája. biztosítja a két mechanizmus egymásba kapcsolódását. a bírónak nincs többé joga halálra ítélni. „állja a sarat”. gondos szabályok rögzítik. az időpontok az időtartam. de annyit mégiscsak köszönhetett a győzelmének. hogy leplezzenek egy igazi bűntettet …. ha kell. amelyben az inkvizítori típusú peres eljárást vádbeli elemek terhelik. a különböző szokásoknak megfelelően. ne vessék kínvallatás alá azt a gyanúsítottat. mások. a legerőszakosabb kényszerítés árán is -. két elemmel működő mechanizmussal hozzák létre az igazságot: a törvényszéki hatóságok vezette titkos vizsgálat és a vádlott által rituálisan végrehajtott aktus elemeivel. a használatos eszközök. a beszélő. a súlyok nagysága. mert ha ellenáll a tortúrának. téttel. Igaz. A bíró megőrizte az összes kártyáját. a kínvallatást elrendelvén. De a klasszikus jogban nem emlékként vagy szégyenfoltként van jelen. amelynek során arra kérik – ha kell.18 De a bíró. a „pácienst” – ezzel a kifejezéssel jelölik a kínzást elszenvedőt – egy sereg. 15 Sokkal gyakoribb az óvatosságra intő. az inkvizíció technikáin keresztül azokhoz a hajdani próbatételekhez nyúlik vissza. és valószínűleg ezen túlra. hogy mindenáron kihúzza az igazságot. fokozatosan súlyosbodó próbatételnek vetik alá. hogy a peres eljárásban az önkéntes partner szerepét játssza el. ezért a bírók meggondolatlanul ne folyamodjanak hozzá. csak nagyon kevés radikális kritika éri majd a kínzást. Valamiféle párviadal folyik a kínvallatást elrendelő bíró és a gyanúsított között. amíg a klasszikus büntető rendszert nem értékelik át teljesen. amely gyakran sehová sem vezet. olyan. ebben az esetben a bíró a tortúrák után tovább is érvényre juttathatta az összegyűjtött vélelmeket. amelyben a leírt bizonyítás szóbeli kiegészítésre szorul. amelyet a legsúlyosabb esetekre tartogattak: „a bizonyítékok fenntartásával” szabták ki a kínvallatást. amelyet „gótikusnak” bélyegeznek. Megvan a maga szigorú helye a bonyolult büntetőgépezetben. ha a bizonyítékok elégségesek „az ilyen bűnös halálos ítéletéhez”. a rabszolgák kínzásáig. S ezen a jogcímen. az ékek száma. maga is kockázatot vállal (s nemcsak az a veszély fenyegeti. A vádlott teste. amely pontosan meghatározott eljárásnak engedelmeskedik. perorvoslatra tekintettel nem lévő kínvallatással. amelynek el kell döntenie az . a kötelek hosszúsága. kegyetlen. ha a vádlott „állja a sarat”. a kínvallatás hatására olyan bűnöket is bevallanak. hogy a kínvallatás gyakorlata messzire nyúlik vissza: legalább az inkvizícióig. amelyben. mert a szabályok értelmében a bíró kénytelen eltekinteni a terhelő bizonyítékoktól.

a mellén vagy a fején az ítéletet felidéző felirattal kell keresztülmennie a városon. S ez ηειη is kis paradoxon. S még összekeveredik benne a vizsgálat aktusa és a büntetés egy eleme is. bizonyos útkereszteződéseknél meg kell állnia. nyilvános megkövetést kell végeznie a templom kapujában. hanem félbűnöst csinált belőle. Miképpen használható egy büntetés a vizsgálat eszközeként? – teszik fel a kérdést jóval később. hogy az 1670-es királyi rendelet a bűnhődések hierarchiájában közvetlenül a halál után helyezi. benne és általa válik mindenki számára olvashatóvá az igazságszolgáltatás aktusa. meghatározása szerint. A 18. Hogy lehet bűnhődésnek feltüntetni azt. Azzal bízzák meg valamiféleképpen. az igazságot létrehozó szertartás a büntetést kiszabó szertartással jár párban. mindazon elemek révén. akkor ez a tisztázás jegye. Szenvedés. hogy kicsikarják a még hiányzó igazságot. A bűnösből saját elítélésének kikiáltója lesz. aki gyanúsított maradt.igazságot: ha a páciens bűnös. hogy hirdesse ki és tanúsítsa annak az igazságát. míg ki nem egészítették. térden állva kell kimondania és kijelentenie. Egy gyanúsított. ahogy a klasszikus korban a büntetőbíróság az igazság előállítását működtette. Az igazság valóságos és hangos megnyilvánulása az ítéletek nyilvános végrehajtásában több új szempontot kap a 18. Az igazság kutatása a „kínvallatással” egy. periratról periratra épült fel. Amikor a gyanú egy bizonyos fokára értek. egyszersmind az igazság kicsikarásának a helye. nem lehetett a gyanúsítás tárgya ártatlanul. egy súlyos bűn nem elég terhelő bizonyítéka megbélyegezte a gyanúsítottat. ahol felolvassák az ítélet parancsát. Valamennyi bizonyíték a gyalázat újabb fokát vonta maga után. de küzdelem is. A bűnösnek a napvilágon kell magára vennie elítélését és az elkövetett bűn igazságát. A kínpadon kihallgatott test a bűnhődés alkalmazásának a célpontja. S mint ahogy a gyanú a nyomozás egyik eleme s a bűnösség töredéke. hogy a bűnösség végső bizonyossága kiderüljön. hanem részben büntetett. s valamennyi között a legterhelőbb bizonyíték feltárásának módja – ez a bűnös gyónása. amelyek lehetővé tették. Egyszóval: a bizonyítás a büntetőügyben nem dualista rendszerként – igazhamis – működött. A tortúrában. a vádlott részéről pedig a büntetés egy korlátozott formáját. vizsgálat folyik. században. században a bírói tortúra furcsa gazdaságtan szerint működik. olyan súlyos büntetés. nem lett ártatlan. ingben. s az ellenfelek egyikének a másik fölött aratott győzelme „hozza létre” rituálisan az igazságot. * A testet érintő két szertartás fogaskerékrendszere a bizonyíték feltárása és a megfogalmazott ítélet után furcsa módon a büntetés végrehajtásában folytatódik. de párbaj is. következésképp a büntetés egy fokát vonta maga után. kezében fáklyával. s a büntetés eme kezdetét arra használták. mihelyt összegyűjtöttek minden bizonyítékot. hogy a beismerő vallomás elhangozzék. A büntetések közé sorolják. A bizonyíték különböző iratai nem semleges elemekké álltak össze. együtt dolgozzák meg a páciens testét. A fél bizonyíték eszerint a gyanúsítottat nem hagyta ártatlanul. meggyötört teste mintegy nyilvános gyámköve a sötétségben zajló peres eljárásnak. szembenállás és igazság egymáshoz kapcsolódnak a tortúrában. A bűnösség nem csak azután kezdődött. ugyanakkor a vizsgálat aktusa. „egy kissé” bűnössé tette. hanem a folyamatos fokozatosság elvén: a bizonyítás során elért fok a bűnösség egy fokát jelentette. Az elítélt teste megint a nyilvános megbűnhődés szertartásának fő része lesz. A tortúra. nem igazságtalan a rá kirótt szenvedés. hogy felismerjenek egy bűnöst. 1. Megmutatott. amikor is az elítélt ünnepélyesen elismeri a vétkét: „Mezítláb. törvényesen folyamodhattak egy kettős szerepet játszó gyakorlathoz: megkezdték a büntetést a már összegyűjtött bizonyítékok értelmében. A gyanú a bíró részéről a bizonyítás egyik elemét vonta maga után. nem azért gyűjtötték egy nyalábba őket. kiállított. aminek a bizonyításhoz kellene tartoznia? Ennek az oka az a mód. amiért kárhoztatják: a hátán. de ha ártatlan. a városon végigvitt. . amikor „a perben nincs elégséges büntetés”. a bizonyítás kiegészítésének módja. A gyanúsított ebben a minőségben mindig megérdemelt egy bizonyos bűnhődést. a kínvallatás egyetemlegesen szabályozott szenvedése a büntetés mértéke.

ám amikor ruháitól megfosztották s a kereszthez kötözték.hogy gonoszul. Megfigyelték. hogy kikiáltassa az igazságot. 22 „Szimbolikus” kínzásokhoz folyamodnak. s általa kerüljön napvilágra az igazság. egyszersmind megsemmisíti a bűnös halálában. amelyben a fent . áruló módon és előre megfontolt szándékkal elkövette az igen undorító bűnt stb. ahol gyilkosságait elkövette. pellengérre állítják. aki fegyveres támadás miatt találtatott bűnösnek. Újból lejátsszák a beismerő vallomás jelenetét. mint Michel Bartier. „Egyáltalán nem azért rótták rám ezt a megérdemelt büntetést – mondta „ Billard-. hogy a körülötte bámészkodók. levágják azt a kezet. vagy a legnagyobb képmutató. vigyék fel a cellába. oly mértékben. nyilvános. s újabb részleteket tárhasson fel. ha mindegyik szereplő jól játssza a szerepét.”21 A büntető szertartás. aki 1772-ben meggyilkolta a feleségét. A kínzást az igazság pillanatának állítják be. valószínűleg azért. A közönség várta az igazság további kibontakozását. hogy vagy a legtökéletesebb kereszténynek kell lennie. hogy megkímélje a sértésektől. határozott arccal fellépett a vérpadra. akár pellengérről. amennyire a bűntett igazságát magának a megkínzottnak a testén teszi közzé. Az ítélet után már a bíróság is új tortúrát rendelhet el a célból. hogy egy másik gyilkosságban is vétkes. a hóhér be akarta fedni az arcát. ez biztos. 3. hogy könnyebben elolvashassák. s ott végre bejelentette. azt mondogatták. amikor a bűnösnek már nincs vesztenivalója megnyerjék. akár kerékről van szó. hogy ezt az utolsó pillanatot. a hajdani igazságszolgáltatásnak megvolt a „maga költészete”. és arra ítélték. hogy vele egy időben égjen el. vigyék fel másodszor is a cellába. amikor visszaküldék a halálbüntetés színhelyére. Ugyancsak előre gondoskodtak arról. nem az ő számára emelték. ahol a bűnt elkövette – mint azt az egyetemi hallgatót aki 1723-ban több embert megölt. ugyanolyan hatékony. mivel mindenáron az ártatlanságát akarta bizonyítani. Ott végzik ki a bűnöst. hogy az esetleges cinkosok nevét kicsikarja. rettenetesen. hogy amikor a vérpadra fellép. a tisztátalanokat megégetik. oly szerény és mégis imponáló magatartást tanúsított. beismerő vallomás. hogy a közönség ne lásson… Gyászruhát viselt a hitvese miatt… új könnyű cipő volt a lábán. Sokan így próbáltak időt nyerni. a parancs újbóli felolvasása a vérpadnál. „Pimaszul méregette a vérpadot. század vége felé is. ezért aztán a közönség szeme láttára végzik a kínvallatás munkáját. Ezt a büntetőítéletet az ítéletet elszenvedővel is aláíratják. az elítélt haladékot kérhessen. Úgy intézik. A nyilvános megkövetés kényszerű tétele megduplázódik a spontán és nyilvános elismerésben. hogy mivel a mellén hordott írás félrecsúszott. olykor az elítéltnek fel kell mutatnia gonosztette elkövetésének eszközét – így például Damiens-nek a híres kést. a haja berizsporozva és bodorítva. a kínhalál színhelyére vitessék. ahol felidézik a tényeket és az ítéletet. az elítélt közzéteszi vétkét és a neki szolgáltatott igazságot. s azt mondta. akár máglyáról. 1772-ben hasonló ítéleteket találunk: egy Cambrai-ba való szolgálólány megölte asszonyát. ahol fél órán keresztül csak a szót csépelte. A kínhalált magára a bűnre tűzik fel: megfejthető kapcsolatok sorát állítják fel közöttük. ott a „bitófa tövéhez ugyanazt a karosszéket állították. amelyet a testén fizikailag elvisel. hogy egy kordén. Jó elítélt például François Billard postai főpénztáros. először azt kérte. ő maga igazította meg. Ahogy Vico megállapította. Az igazságszolgáltatás a kínzásokkal a nyilvánosság szeme láttára ismételteti meg a bűnt. ugyanazokkal a mozdulatokkal. amelyet kénbe mártottak s a bűnös kézhez kötöttek. majd. azt kérte. hogy a botütéseket elszenvedje. Még a 18. mint egy hosszú.” 20 Az igazi kínzásnak az a funkciója. amelyben a kivégzés formája a bűn természetére utal: az istenkáromlók nyelvét levágják. 2.”. s a nantes-i alsó fokú büntetőbíróság határozata szerint annak a fogadónak az ajtaja előtt állították fel számára a vérpadot. A jól sikerült kínzás az igazságszolgáltatást igazolja. amelyik ölt. igazságában teszi közszemlére. akik egészen közelről látták. Az elítélt holttestét a tett színhelyén vagy valamelyik közeli útkereszteződésnél teszik közszemlére. Néhány esetben már-már színpadiasan játszatják el a bűnt a bűnös kivégzésekor: ugyanazokkal az eszközökkel. „amely az utcák szemetének elszállítására szolgál”. hiszen ártatlan.

De felfogható ez úgy is. megmutatja. a bűnös jóságát vagy gonoszságát. van. hogy kétségbeesésbe hulljon. míg be nem áll a halál. Vagy inkább azt az elemet képezi. s a legőszintébb megbánást tanúsítja”. de ekkor megzavarodott. amelyet asszonya meggyilkolására használt. hogy meggyilkolja a fentemlített Laleu asszonyt. hogy Isten meg akarta oltalmazni. s a test többi részét zsákba téve tíz láb mélyen elásták. nem akarván. A földi büntetés kegyetlensége levonódik az eljövendő gyötrelemből: kirajzolódik a bűnbocsánat ígérete.”23 4. a haldoklás hosszúsága. ha beletörődéssel viseljük el a nagy szenvedést. s a lelkét kell megmenteni. és a legragyogóbban nyilvánvalóvá teszi hatásait. majd közvetlenül négy ütést mér rá a bárddal. hogy a hóhér. ez annak a bizonyítéka. megakadályozta. amikor felakasztották. kínszenvedésének nézőit meghatotta a vallásosság és a megbánás külső jeleivel. a fenti bitófán. az e világ és az örökkévaló. ahol a felső hatalom. A kínhalál lassúsága. az elítélt kiáltozása és szenvedései az igazságszolgáltatás rituáléjának végén a végső próbatétel szerepéhez tartoznak. nem húzódik el a haldoklása. eltűri a megbűnhődés bíráskodását. minden kiáltás. mindez jel: van. s mondják. Innen adódik az a félelmetes kíváncsiság. hogy ő maga követte el. Mint minden haldoklás. milyenek lesznek azok. hogy enyhítsék a túlvilági bűnhődést. amely a szertartások és a próbatételek játszmája révén bevallja. hogy lelkébe és testébe írva viseli. s a legteljesebb őrület állapotában volt.” A kör bezárul: a kínvallatástól a kivégzésig a test produkálja és reprodukálja a bűntett igazságát. s a karosszékbe ültetve a magas bíróság hóhéra levágja a jobb kezét és a szeme láttára a tűzbe veti. amely a nézőket a vérpadhoz s a látványosságként nyújtott szenvedésekhez tereli. a per és a titkosság félelmetes jogai körül megszervezett eljárás partnere kell hogy legyen. az ellenálló test. akár egy pillanatra is magára hagyja”. volt. viszont ha az elitélt gyorsan meghal. amelyekről tanúságot tett”. a vérpadon lezajló is kimond egy bizonyos igazságot: ám nagyobb nyomatékkal. két óra múlva meghalt testét leemelik. A kínhalál szenvedéseit hosszabbítják meg. istenkáromlásai már helyrehozhatatlan sorsát jelzik. aki kétségtelenül jószántából vigasztalta és bátorította. hogy ráhelyezték. amikor meggyilkolta. hogy az emberek ítélete és Isten ítélete egybeesik vagy eltér egymástól. kimondja. ahol az emberek és Isten ítélete találkozik. ugyanazzal a bárddal. lázadása. most biztosan meg fog halni. s egy húsz láb magas bábura kiszegezték a fejét a fent nevezett Cambrai kapuján túl. a fenti vérpadon felállított bitófa alatt fejét a testétől elválasztják. aki „erős keresztény érzelmek közepette hal meg. hanem a bekövetkezendő elkárhozás jele. aki töredelmes megbánást mutatott a vérpadig vezető úton. az élet amely nem akar kiszakadni belőle. Következésképpen lényeges része a büntető liturgiának. mert nyilvánosan történik. ezután felakasztják és megfojtják. a Douai-ba vezető út mentén. bonyodalmai. és megmenthette az életét. hiszen ott áll. nem az eljövendő feloldozás záloga. aki „hat órát élt a keréken. egy órával azután. De az e világi fájdalmak vezeklés-ként beszámítódnak. a múlt és a jövő. amelyet a nézők faggatnak: minden szó. Ambivalens tehát a szenvedés. Az örökkétartó játszma elkezdődött: a kínvallatás a túlvilág gyötrelmeit előlegezi. hogy a bűntettre sor került. ott kiolvasható a bűn és az ártatlanság. mivel a fájdalom szorongatja: nagyobb pontossággal. Az igazság pillanata. az elsőt és a másodikat a fejére. s messzebbre szólóan. A többször megkínzott test garantálja a tények realitásának és a vizsgálat igazságának. Isten nem mulasztja el ezt beszámítani.említett Laleu asszony ült. bemutatja. a harmadikat a bal alkarjára és a negyediket a mellére. amabban azonban még nem ért véget a játszma. bűnnek és büntetésnek a szintézisét. * . azt. egyformán jelentheti a bűn igazságát vagy a bírók tévedését. „borzalmasan üvöltözött” egyfolytában. hogy az Isten az emberek kezére adta a bűnöst. egy asszony „egészen az ítélet felolvasásáig megőrizte hidegvérét. mert ő is négyszer sújtott le. hogy a nagy szenvedés annak a jele. a kínhalál a pokol színháza: az elítélt kiáltozása. van aki „kiszenved a keréken. de amikor élve a kerékre helyezték.

És ez a felsőbbrendűség nem egyszerűen a jog felsőbbrendűsége. de a büntetés végrehajtását úgy kell megrendezni. szükségszerű.28 De a bűnhődés a bosszúállás egy módja is. hogy áthág egy szabályt. A büntető szertartás tehát teljes egészében „terrorizáló”. amelyet az uralkodó magának tart fenn. hogy felmutassa mint megbélyegzettet. hogy háborúzzék ellenségeivel: a büntetés „a pallosjogból ered. sokkal inkább az. A büntetés joga tehát a jog egyik olyan oldala lesz. mert az elöljáró jogait csorbították. a büntetés eme liturgiájának tartalmaznia kell a hatalom nyomatékos megerősítését és belső magasabbrendűségét. amely bosszú személyes és nyilvános. a bűntett büntetőügyi megszüntetésének legfontosabb eleme. amelyek révén a hatalom manifesztátálódik. „amit a törvény megtiltott. de azoknak a szertartásoknak a része. hanem ellenfele testére lecsapva és azt megfékezve az uralkodó fizikai erejéé is: a törvényt megsértve a törvénysértő a fejedelem személyét sértette meg. hogy tiszteletben tartsák mindenki jogát. hanem az aránytalanság és a túlzás látványossága is legyen. Az uralkodó közbelépése nem . az uralkodót is támadja. akikre átruházta erejét – kaparintja meg az elítélt testét. hogy egy törvény érvényben lehessen a királyságban. és jóval több egy olyan akciónál. legyőzöttet. a büntetésben mindig van egy olyan rész. hogy senkit sem ért sem igazságtalanság. „Magából a törvény meghatározásából látjuk. személyében támadja meg. s azon felül. olyan jog. hogy a legmesszebbmenőén érvényesítse a törvényt megsérteni merő alattvaló és a mindenható. „Az uralkodói hatalom gyakorlása a bűntett megbüntetésében az igazságszolgáltatás adminisztrálásának kétségtelenül leglényegesebb része. hiszen a törvény a fejedelem ereje. hogy nemcsak a védelemre törekszik. hogy az nemcsak a mérték. A 18. amelyet egy magánszemély ellen követtek el). század jogtudósai. fizikailag is megtámadja. amikor vitába szállnak a reformátorokkal.A bírósági kínhalált politikai rituáléként is értelmezhetjük. a törvénykezési formák legpontosabb betartásában a bűn megtorlásának aktív erői uralkodnak. A vétség által okozott magánkár jóvátételét arányosítani kell ugyan. bármilyen elsietett vagy mindennapos is legyen. hanem a tilalmait megsértők megbüntetésével megbosszulja hatalma semmibe vevőit. korlátolt és „modernista” magyarázatot adnak a . ami a fejedelemé: s még ha ez kombinálódik is a jóvátétellel. amelyről a római jogban merum imperium néven tesznek említést. amely helyreállítja az egy pillanatra megsértett legfelsőbb hatalmat. amelynek értelmében a bűntett megbüntetését elrendelve a fejedelem végrehajtja saját törvényét”. aki megsértette. Mert „ahhoz. a törvényt érvényesítőnek is árt. Visszaállítja azt. A klasszikus kor jogtudománya szerint a törvénysértés az esetlegesen okozott káron túl.” 29 A legszabályosabb büntetés végrehajtásában. amely a személye ellen irányult. a rossz példa miatt ez a komoly vétség nem hasonlítható össze azzal. amely jóvátétételt követel. Törvénykezési-politikai funkciója van tehát a kínhalálnak. ha olyasvalamit követtek el. Márpedig a fejedelem része a játszmában nem egyszerű: egyrészt a királysága ellen elkövetett vétség jóvátételét jelenti (a rend megbontása. hogy a király olyan sértésért áll bosszút. hiszen a törvény az uralkodó akarata. összetörtet. s ez sérti méltóságát. a király bevonulása a meghódított városba. amelyről intézkedés történt. s az ítéletnek pártatlannak kell lennie.”27 A bűnhődés nem azonosítható és nem is mérhető a kár jóvátételével. hogy közvetlenül az uralkodótól eredjen vagy legalábbis tekintélye pecsétjével megerősítést nyerjen”. A nyilvános kivégzés. közvetlen válasz annak. Célja nem annyira egy egyensúly visszaállítása.két ellenfél közötti döntőbíráskodás. abban az esetben. közvetlen áldozatán kívül. az élet és halál fölötti abszolút hatalomból. amely kivívja. ez bűncselekmény.25” A bűn. Ha feltételezzük is. de azt is. a megcsorbult majd visszaállított hatalom nagy szertartásainak sorába tartozik (mint például a koronázás. az uralkodót semmibe vevő bűntett révén és jóvoltából legyőzhetetlen erőt bont ki mindenki szeme láttára. a fellázadt alattvalók leigázása). Ha nem is hangsúlyosan. hiszen a törvényben az uralkodó fizikai-politikai ereje van valamiképpen jelen. a fejedelem – vagy legalábbis azok. miközben teljes ragyogásában nyilvánvalóvá teszi. Olyan szertartás. sem sérelem. erejét érvényre juttató aszimmetriáját.

A bűnöst büntető kard egyben az a kard. hanem katonai jellegű is. az elítélő parancsok nem mulasztották el. amelynek kimenetele előre tudható. másik a harc. hogy rendre felsorolják. Ennek alapján érthető a kínzások liturgiájának néhány jellegzetes vonása. de még a 18. katonák. amely az elítéltek megmentésére irányulna. A kínhalál szertartása világos nappal ragyogtatja fel az erőviszonyt. s ekképpen mennek a nagypiac terére. ez utóbbiakat követi a törvényszéki írnok. a hóhér egy olyan vasütővel. Epizódjai hagyományosan egyformák voltak. térdre ereszkedés. a gondos szertartás. hiszen majdnem teljes egészében a halál beállta után zajlik. amely a forrázó-edényekben használatos. két arca van: egyik a győzelem. az ítélet nyilvános felolvasása. amelyre Avignonban került sor. ki kell nyilvánítania az uralkodó mértéktelen hatalmát azok felett. Mert természetesen meg kell gátolni minden szökést vagy erőszakosságot. hanem az erő megnyilvánulását. A kínhalál nem az igazságosságot állította vissza. de előre meg kell akadályozni a nép rokonszenvének megnyilvánulását is. Erről tanúskodik Massola híres kínhalála. s miután megáldotta. Acsargása. íjászok. században. a bíráskodás az uralkodó fizikai. és a bűntettes a fejedelem ellensége. a testi erőszak. s mégis. amelyek kiváltották a kortársak méltatlankodását. Semmit nem volt szabad elrejteni a törvény diadalából. akiket tehetetlenségre kárhoztatott. akár egy szertartásban kapnak funkciót – a nyilvános kivégzésből nem az igazságszolgáltatás művét hangsúlyozzák. az Istent és a királyt ért sértés miatti bűnbánat hangos kinyilvánítása. az erők megfordíthatatlan aránytalanságának bemutatása. a két rendőrségi őrmester az élen. A kínhalál gyakorlatát azonban valójában nem a példa statuálása tartotta fenn abban az értelemben. szemlátomást paradox kínhalál. amit annak idején az ideológusok adtak neki (szerintük a büntetés bemutatása semlegesíti a bűntettet). vagy a nép haragjának elszabadulását. század elején sem. ragyogása. nehogy azonnal megölje a kivégzendőket. A nyilvános kivégzésnek mint a fegyveres törvény szertartásának. Előfordult. amely elpusztítja az ellenséget. A rettegés egész színpadával együtt nem egy hajdani kor maradványa volt a 17. hanem a rémület politikája: az uralkodó fékezhetetlen jelenlétét mindenki számára érzékelhetővé kell tenni a bűnös testén. hanem a hatalmat mozgósította újra. mint hogy egy holttesten kibontja nagyszerű színházát. a templomok kapuja előtt. A kínhalál funkcióihoz tartozik az aszimmetriának.” 30 Ez az aprólékos szertartásrend nyíltan nemcsak törvényszéki. anyagi és félelmetes erejeként mutatkozik meg. s egyike volt azon elsőknek. Mindenekelőtt egy olyan szertartás jelentősége. utánuk Bonfort és Le Corre együtt haladnak a kivégzendő balján. a . megállás az útkereszteződéseknél. hanem valóságos határvonala. aki holtan rogyott le: ekkor a mortis exactor egy nagy késsel azonnal elvágta a torkát. körülötte a vérpadon jámbor emberek kampókkal: „A gyóntatóatya a kivégzésre váró fülébe suttog. hogy emlékeztessenek: minden bűn a törvény ellen lázad. mert mélyen az emberek szívébe kell vésni az elrettentő példát.büntetések fizikai kegyetlenségéről: szigorú ítéletekre azért van szükség. egyszóval egész apparátusa a büntető rendszer politikai működésébe ágyazódott be. amely nyilvánosan bontakozott ki teljes pompájában. Egyrészt a bűnelkövető és a fejedelem között ünnepélyesen lezárja a háborút. ami hatalmat ad a törvénynek. Egész katonai apparátus veszi körül a kínhalált: lovas őrök. de azért is jelen vannak. annyira fontosak voltak a büntetőmechanizmus számára: felvonulás. az erő rituális felmagasztalását: a bekötött szemű elítéltet egy póznához kötözték. Ezek az okok – akár óvintézkedések! egy meghatározott helyzetben. az ítélet végrehajtásának színhelyére. s az igazságszolgáltatás nem tesz egyebet. porrá égetett és szélbe szórt test. lármája.] A király igazságszolgáltatása fegyveres igazságszolgáltatásnak mutatkozik. az erők kimért játéka. A megsemmisített. rögvest lecsapott teljes erejéből a szerencsétlen halántékára. a végtelen uralkodói hatalom által ízekre szabdalt test a bűnhődésnek nemcsak ideális. ahol a fejedelem egyszerre és szétválaszthatatlan módon az igazságszolgáltatás vezérének és a hadvezérnek kettős aspektusában mutatkozik meg. hogy az elsőbbség és az etikett kérdéseiről a bíróság maga határozott: „A tisztek lóháton a következő rendben haladnak: nevezetesen. tiszthelyettesek.

ahogy vágja. amely általában az ítéletet a kivégzéstől elválasztotta (gyakran néhány óra). Az uralkodói hatalom. a földre helyezi. osztozott ellenfele gyalázatában. a szegények javára elkobozták tőle a kivégzésben részt vevő lovakat. ha a kivégzés nem járt sikerrel. Ha a hóhér diadalmaskodik. a májat. darabokra vágja és trancsírozza. amely szerint az elítélt kegyelemben részesült. aki ezáltal megmenekült a haláltól. mint akkor. a lépet. de egyhangú lefolyásának drámai magvaként. mintha állat került volna a kezük közé. a test ízekre szedése jelenti a látványosságot: mindegyik darab hús mészárostőkére kerül. máskor bősz ellenfél. s előfordult. hogy megbüntessék. akiket fel kellett akasztania. amelyek körülvették ezt az „igen szükséges” . hogy megkíméljék a nép bosszújától. Ismerjük azokat a tiltásokat. a darabokat újabb kampókra akasztja. mivel nem tudta szabályosan felnégyelni a kivégzendőt. s ha kellett. aki a bűntett erőszakosságát azért mutatja be. késleltetni igyekezett az utolsó pillanatot. Ε bűntettnek anyagilag is fizikailag is ellenfele. Az elítélttel való szembenállásban a kivégző egy kissé a király bajnoka volt. ahonnét előhúzza a szívet. a szembenállás jelenlétét is magában hordozza: ez a hóhér azonnali és közvetlen akciója a „páciens” testén. aki a zöld viaszpecsétes levelet hozta. nem azonosult vérszomjával. amely ölést parancsolt neki. leste a hírhozót. .37 A kivégzés szertartásában volt valami.33 A kínhalál szertartása kihívást és párviadalt is tartalmaz. hanem a földre hajították. hogy beleférjen ez az eshetőség. számos kortársával együtt.39 Az elítéltek remélték. hogy megfékezze. elhitette. egy-egy kampóra akasztja. 34 Viszont ha kudarcot vall. ha nem sikerül úgy ölnie. hogy a hóhér kudarca nem jelentheti az elítélt életének megmentését. hogy újabb leleplezni valójuk van. mint az állatok feldarabolásánál szokás. amikor kegyelmet óhajtott. börtönbe vetik. aki. kénytelen volt késsel feldarabolni. úgy tetszik. azt eredményezte. például Serpillon vagy Blackstone. éppúgy. míg be nem áll a halál”. A kínhalál a diadal szertartásában teljesedik ki. hogy a kegyelem általában az utolsó pillanatban érkezett meg. megkövetelte.” 31 A mészárszék félreérthetetlen felidézése. Az a kevés idő. érvényre kellett juttatni a közmondást: „a vad nem ereszti el zsákmányát”. így járt Damiens hóhéra. És épp ezért soha nem mutatkozott meg fényesebben. úgy rugdossák és ölik meg őket. Ám mégis megőrzött valamit a csatából. elszabdalja az izmokat-a két sarok felé.38 Hiába volt a hóhér egy bizonyos értelemben a király kardja. erősködnek. amely megtapsolja ügyességét”. hiszen a szokás és gyakran az elítélő parancs világosan előírja a fő epizódokat. majd felnyitja a belsejét. hogy a hóhérok „kegyetlenül bánnak a kivégzendő gonosztevőkkel. hogy a halálbüntetést kimondó ítéletekbe világos utasításként bekerüljön: „felakasztani és megfojtani. hogy alkalmazzák. hogy amikor a hóhér leveleit lepecsételték. A nép. Damhoudère. a tüdőt. amelyeket neki ígértek volt. ha egyetlen csapással lekanyarítja a levágásra szánt fejet. mégis „természet ellen való tisztet” . kiolvashatóan. kiabálva követelte a kegyelmet. és hogy elhúzzák a dolgot. de azért is. hogy megvédtek egy elítéltet. hanem az erő kinyilvánítója is: olyan erőszak ügynöke. amiatt panaszkodott. Gyakran szánakozó. De a szertartást valószínűleg azért rendezték úgy. hogy lassú lefolyású legyen. majd a népet köszönti.” 32 Ez a szokás sokáig nincs kiveszőben. „felmutatja a népnek. amikor kegy elemlevél állította meg a kivégző mozdulatát. a próbatételből és az istenítéletből. nem az asztalra tették. megbüntethető. a nézők bosszankodtak. Hogy ezt a szokást és elvárást eltüntessék. a vérpad tövében is azt bizonygatták. 36 A nép gyakran elvárta. s amely az ő kezével sújtott le. vigyázni kellett.35 Az ügyetlen hóhér megbüntetése mögött felsejlik egy nem is oly régi hagyomány.kifröccsenő vér látványa iszonyú. század derekán a jogtudósok. Azonban aljas és megtagadott bajnoka: a hagyomány. Nézze aki bírj a. feljelentették. S a 18. nem volt jelenvaló benne. Néhány év múlva az avignoni hóhér nagyon is sok szenvedést okozott a három félelmetes rablónak. A végrehajtó nem egyszerűen a törvény alkalmazója. Ezt a szokást egyértelműen követték bizonyos országokban. Szabályok szerint rendezett akció ez természetesen. ahogy kell.

Ez volna a végtelen bosszú: a francia törvények mindenesetre nem irányoztak elő megszabott büntetést e szörnyű cselekedetre. A kínzások hosszú fennmaradásának elemzéséhez meg kellene vizsgálni az akkori körülményekből adódó tényeket. A kínhalált a 18. a sok felkelés a klasszikus kor kellős közepén. amelyben a munkaerőnek.”40 Nem kétséges. amikor egy olyan termelési rendszer következményét látják benne. amellyel az ipari típusú gazdasági rendszerben rendelkezik. Minden törvénysértésben van egy crimen majestatis. elfogadhatóvá tegyék és értelmet adjanak szakadatlan agressziójának. és azt is. Pussot. hogy a test „megvetése” a halállal szemben elfogadott általános magatartásra utal. szertartásokat támasztott körülötte. A királygyilkosság ideális büntetése az összes lehetséges kínhalál csúcsa kell hogy legyen. de nem kapott. tehát az emberi testnek nincs haszna. amellyel lesújtott. főként ha arra gondolunk. aki a szövegeket előkészítő megbízottak között a király szándékait képviselte. Az uralkodó nemcsak mint a törvényt megbosszuló hatalom van a kivégzésben jelen. s mivel ez rögön a lába elé esett. hogy lelke ne veszítse el minden reményét. sem olyan ipari értéke. hogy hatalmát érvényre jutassa a parlamentek rovásása – mindez jórészt megmagyarázza. „Végül a királyi tisztviselő kérte. ha igaz is. A királygyilkos pedig a teljes és abszolút bűnöző. amely a bűnvádi igazságszolgáltatást a forradalom előestéjéig szabályozta. akár hogy eltörölje a büntetést. a járványok okozta időszakos pusztulás. s a legkisebb bűnözőben egy kis királygyilkos lappang.hogy érkezőben van már a kegyelem (ez történt 1750. a legkegyetlenebb kínzásokból állították össze. miért maradt fenn állhatatosan a „kemény” büntetőrendszer. hogy a velük szembeszegezett tiltakozások gyengék és . században aktualizált formában mint politikai operátort kell felfognunk. Még vadabbakat agyaltak ki Damiens számára. hogy a többi bűnös módjára az uralkodói hatalom egyik határozatát vagy ' különleges akaratát támadná meg. a király akarata. azért nem idegenítette el. s ezáltal forrongást okoztak). a magas gyermekhalandóság. a negyediken hátulról csipdesték a karját és az ülepét. A kínzásokon alapuló büntetőrendszernek tehát általános. a harmadikon tüzes fogókkal csipdesték a mellbimbóját és a karokat elölről. az éhínség pusztításai. Ravaillacet ki kellett találni. Egyedül ő moshatja le a személyét ért sérelmet. Másnap levágták a karját. például Lamoignonnal szemben. a biogazdasági egyensúly ingatag volta – mindez familiárissá tette a halált. valamint a demográfiai. hogy végezzenek vele és fojtsák meg. mint ahogy a törvény megszegésével őt érintette a bűn. illetve egy bizonyos értelemben vett biológiai helyzet: a betegség. ekképpen terjesztette elő. ne feledjük. s e magatartásból kiolvashatók a kereszténységre jellemző értékek. amelyeket Franciaországban valaha is alkalmaztak.” Az utolsó napon kerékbe törték és „szegekkel kiverték”. ne kárhozzék el. hiszen ahelyett. Az is biztos. a fejedelem fizikai személyében a lényeget támadja. nem több és nem kevesebb. amikor azokat az elítélteket végezték ki. Ruschénak és Kirchheimer-nek igazuk van. csorbíthatatlanul megőrzi. egykét bíróval. Ravaillac jelenetét ismételték meg. augusztus 3-án. akik gyerekeket raboltak el. amelyben az uralkodó közvetlen vagy közvetett módon rendelkezik vagy dönt a bűnhődésről. ezek megmagyarázzák a fizikai büntetések lehetséges voltát és hosszú fennmaradásukat. s végrehajtatja oly mértékben. ahol forrásban lévő vízbe merítették a karját. hogyan adták át 1584-ben Guillaume d'Orange gyilkosát a végtelen bosszúnak. lábával rúgta le a vérpad magasáról. „Első nap kivezették a térre. hogy az 1670-es királyi rendelet. hogy az emberek beépítsék életükbe. Logikusan illeszkedik egy olyan büntetőrendszerbe. egy bizonyos mértékig külső okai vannak. akár hogy éreztesse súlyát. bizonyos pontokon fokozta a régi ediktumok szigorát. S ismerjük el. hogy a bíróságokra bízta igazságszolgáltató hatalma gyakorlásának a gondját. Több terv volt. hanem mint az a hatalom is. Hat óra múlva is vízért könyörgött. és így kínozták ezt az embert folytatólagosan tizennyolc napon át. amely felfüggesztheti a törvényt és a bosszúállást. hogy a kínzások léte nemcsak e belső szervezéshez kapcsolódik. a polgárháborúk közeli fenyegetése. mérsékelték magukat. de egyiket sem tartották tökéletesnek.

A büntető rítusokban ez a hatalom egy bizonyos mechanizmusának az eredménye. A Rómát uraló koronás szörnyetegekhez méltók ezek. A kegyetlenség az a része a bűnnek. amely nemcsak hogy palástolja azt a tényt. ami megsemmisíti. száműzzük a hasonló kínzásokat. mint amilyent meg akar büntetni. hogy az igazság-hatalom viszony a büntetőmechanizmusok középpontjában marad. s ez váltja ki a visszavágást. amely a büntetésen belül létrehozza a bűntett látható igazságát. A 19. a „bemutatás” és bűnhődés között létrejött keveredés nem egy barbár zűrzavar részei voltak. amelyek a megalázás és a szenvedés formáiban a bűnös testére irányítják.meglehetősen elszigeteltek. A kínhalál része az eljárásnak. ez nem a szemet szemért. isteni vagy emberi törvényre utal. hogy a bűntett reprodukálódjék a bűnös látható testén és ellene forduljon. amelyet a bűnhődés kínhalálba fordít át. hogy megjelöljék a megtorlandó bűntettet és a közhatalom által kiszabott büntetést elválasztó másneműséget. a titkos és nyilvános határozott elkülönülését. s alkalmat ad arra. s amelynek rendfenntartó funkciói nem váltak . akik szerzői és áldozatai. A megtorló hatalom ne szennyezze be többé magát egy még nagyobb bűnnel. amelynek funkciója. Márpedig a büntetésnek. Gyakran maguk a jogtudósok jellemezték ezzel a jelzővel a kínzásokat. ahol megerősödhet a hatalom. Később látni fogjuk. a nyilvánossá tevő feliratokkal napvilágra kell hoznia. Az igazság és a bűntett között csak a törvényszerű következmény kapcsolata lehetséges. hogy bizonyságot nyerjen az erők aszimmetriája. Hogy a bűn és a büntetés érintkeznek egymással és a kegyetlenség formájában kapcsolódnak össze. De ezen a háttéren meg kell jeleníteni a pontos funkciót. hogy a napvilágon felragyogtassa: elválaszthatatlan jelképe annak a mechanizmusnak. Talán a „kegyetlenség” (atrocitás) fogalma egyike azoknak. másrészt meg a bűnhődés végső felfokozottsága a bűnnel összefüggésben. hogy ezen a kegyetlenségen túltegyen. valamint a nyomozási eljárás elkülönülését a beismerő vallomástól. és a büntető rendszer kortárs gyakorlatában újra föllelhető -de egészen más formában és igen eltérő hatásokkal. hanem fölhevül és megerősödik fizikai megnyilvánulásaiban. De többről van itt szó: egy bűntett kegyetlensége az uralkodónak vetett vad kihívás is. a támasztott borzalomra. A megkínzott testben kapcsolja össze mindkettőt. amelyeket megtámadnak. azt uralja. a feltételezett vagy maguk után vont zűrzavarra. olyan hatalomé. A kegyetlenség először is bizonyos nagy bűntettek jellemző tulajdonsága: számos természeti vagy pozitív. amelyet teljesen nem lehet kiiktatni a büntetésből. fogat fogért törvények rejtett elfogadása. azé a szertartásé. ahol az uralkodó diadalmaskodik. A felvilágosodás kora nem késlekedik diszkvalifikálni a kínzásokat. amely a tett valóságát építi fel. mert az igazság feltárója és a hatalom operátora. amelyre lesújt. a kegyetlenség mechanizmusa és szükségszerű láncolatai működnek benne. hogy közvetlenül a testeken gyakorlódik. szemükre hányva „kegyetlenségüket”. hogy a lehető legnagyobb legyen a távolság az igazság „higgadt” kutatása és az erőszak között. Biztosítja az írásos és az orális. de bíráló szándék nélkül. ugyancsak egy borzalomban nyilvánuljon meg és semmisüljön meg. A meglakolás kegyetlenségével a mindenható hatalom a gyalázat rituális enyhítését szervezte meg. reprodukálnia kell a szertartásokban. amelyek a legjobban jelölik a kínhalál működését a régi büntető rendszerben.”41 De az előző kor bűnügyi gyakorlata szerint az uralkodó és a bűn közelsége a kínhalálban. s hogy a bűn. az elkövetés nyíltan botrányos vagy épp ellenkezőleg ravaszul titkos jellegére. „Siessünk. egy olyan hatalomé. Az elítélt testét az uralkodói bosszú terévé alakítja át. azoknak a rangjára és státusára. Az igazság és a hatalom felragyogását egyszerre biztosítja a befejezett nyomozás rituáléja. fel kell vállalnia ezt a kegyetlenséget: a beismerő vallomásokkal. A kínhalál azért ágyazódott be ilyen erősen a bírósági rendszerbe. visszafordítsa önmagába a kegyetlenséget egy olyan többlettel. a diskurzusokkal. A kínhalált kísértő kegyetlenség tehát kettős szerepet játszik: a bűntett és az ítélet közötti kapcsolat alapja. lehetővé teszi. amely mint fegyveres hatalom nyilatkozik meg. század büntetőgyakorlata azon lesz. Ártatlan maradjon attól a bűntől. amennyiben mindenki szeme láttára kell felragyogtatnia a bűntettet a maga súlyosságában. Gondjuk lesz rá.

”42 De a rettegés színházában ambivalens a nép szerepe. és annak egyetlen gyümölcse. a legkisebb törvénysértés is nagy büntetést kockáztat. s ennek okai között van egy. ha az utolsó pillanatban . A népnek mintha némileg „vérpadszolgálatot” kellene teljesítenie a király bosszújánál.43 Amikor Lescombat-nét akasztották.el teljesen a háborús funkcióktól. olyan hatalomé. amikor ez utóbbi arra vállalkozik. s a lázadás lényegében alig különbözik a polgárháborútól: olyan hatalomé. „Szolgálatot”. azért. s emiatt a közönség soraiban az a szóbeszéd járta. Az elrettentő példát nemcsak a lelkiismeret felrázására keresték. hanem látniuk is kell. előfordul. Az olyan kínhalálnak. Olyan büntetések léptek a korábbiak helyébe. Tanúnak lenni. hogy kilátszódjanak a fogai. a nyilvános megkövetésben. s megpróbálnak határt szabni neki embertelensége miatt. zsebkendő fedte a nyakát és fejét. amely a szabályokat és a kötelezettségeket mint személyes kötelékeket juttatja érvényre. miért alkalmazza törvényeit. meg azért is. a vérpadot. hogy tanúk legyenek. amiért megölte a feleségét. amelynek szemében az engedetlenség az ellenségeskedés aktusa a lázadás kezdete. hogy részt vegyen benne. s mert a büntetés hatalmát bitorolja.” A klasszikus korban a kínzásban való részvételnek ez a formája kétségtelenül már csak megtűrt dolog. az áldozatot elrejtik a tekintetek elől. amelyről tudtak volna ugyan az emberek. hogy nem teljes szigorúságában hajtották végre. megalázott elítéltet. amelyeknek nem kellett szégyenkezniük „kegyetlenségük” miatt. hogy több napra kiteszik a megkínzottak holttestét közszemlére. valószínűleg nehezen tudták volna megkímélni a csőcseléktől. pellengérre állított.45 Joga van ahhoz is. mintegy a büntetés jótállói. amelyek elszakítása sértés és bosszúért kiált. amely halált kiáltott rá”. kik az ellenségei. olyan hatalomé. amelynek nem azt kell bemutatnia. vagy sebet okozó tárgyat nem… Másodjára. akinek bűntettét borzadállyal többször felidézik. elvitték a tömegből: „felrakták egy várakozó bérkocsiba: ha nem lett volna fedezet körülötte. hogy rendkívüli megnyilvánulásainak fényében megújítsa befolyását. de titokban zajlott volna le. vegye ki részét az uralkodó bosszújából. ha visszaeső. és főként akkor. hogy az ünnepi vásár napján állítassák pellengérre. hanem hogy a bűnösen tomboló és pusztító hatalom látványával rettegést váltsanak ki. Tiltakoznak. ha valóban a bűnösre van szabva. hogy nem is ő a „Lescombat nőszemély”. hanem azt kell megmutatnia. amelyet meg is követelnek: a titkos kínhalál a kiváltságosak halálneme és gyakran feltételezik. amely többlethatalma valóságát rituálisan felragyogtatva edződik. 44 A nép magának követeli a kínhalál s a kínhalált szenvedő látványának a jogát is. megkövetelhették maguknak az „emberséges” jelzőt. hogy bemutassák. És szemükbe sarat és egyéb szemetet lehet dobni. annak a helynek a közelében. De nagyon is a kínzások . s egy bizonyos fokig nekik is ki kell belőle venniük a részüket. s a királynak a maga módján kellene kifejeznie a nép bosszúját: sokkal inkább a nép ajánlja fel közreműködését a királynak. A postai főpénztáros. egyszersmind állandó féktelenségének alapelve. olyan hatalomé. alig lett volna értelme. Hogy féljenek. hogy „ellenségeit megbosszulja”. amikor ezek az ellenségek a népből valók. mert a kínhalál belülről hozzátartozik: működésének része. hogy pellengérre állítsák őket „a reggeli imádság órájától a lenyugvás órájáig. mintha ő volna az alap. miután pellengérre állították. A nép bosszúját is hívják. a bitófát. Az embereknek nemcsak tudniuk. de követ. elrendeljük. hasítsák fel a felső ajkát. ahol elkövették a bűntettet. hogy részt vegyen a pellengérre állításban. Egyáltalán nem azért. „Bűnügyekben a legnehezebb dolog a büntetés kiszabása: ez az eljárás célja és befejezése. köztereken vagy az út mentén állítják fel a pellengért. az elrettentő példa és a félelem által. ez a nekik kijáró jog. Nézőnek hívják oda: azért idézik meg. egy „fejkendőféleséggel” gondosan eltakarták az arcát. kiteszik a nézők sértéseinek nem egyszer rohamának. amely megszakíthatatlan felügyelet híján arra törekszik. olyan hatalomé. a saját szemükkel. amelyet a régi rendeletek előirányoztak: az 1347-es ediktum az istenkáromlók esetében arról intézkedett. beteljesedéséhez kívánatos állandó és közvetlen jelenléte. A hosszan ideoda vezetett. amelyet haladéktalanul elemeznünk kell. s az erő mely tombolása fenyegeti őket. Amiképp a főszereplő a kínhalál szertartásában. akkor is.

Fielding sajnálkozva jegyzi fel: „Amidőn egy elítéltet remegni látunk. amint az az ember. hogy a büntető igazságszolgáltatás egy bizonyos gyakorlatát az alsó néprétegek már nem tolerálták a 18. ez történt a gyerekrablások ügye után. Az uralkodó. durván kigúnyolják a hatóságokat s a bűnözőkből hősök lesznek. megátkozza a bírókat. akiknek felakasztását a Saint-Jean temetőben rendelték el. Természetesen ez akkor fordul elő gyakrabban. hogy meghallgassa. olykor fellázad. bátorítással kezdődnek. Ennél a pontnál a nép. miután Versailles ellen vonultak. „Ha léteznek olyan évkönyvek. a kivégzők esetleges üldözése és megtámadása. Még kevésbe. ha az ítéletek zendülést torolnak meg. aki haldoklása közben ne az eget vádolná nyomorult sorsáért.” 49 Ε kivégzéseknek a fejedelem félelmetes hatalmát kellene megmutatniuk csupán. ha pökhendi. a vallást. amikor felcserélődnek a szerepek. nem a szégyenére gondolunk.” 50 A jelenlevő és bámészkodó nép szemében még az uralkodó legszélsőségesebb bosszújában is mindig ott lappang az ürügy a visszavágásra. amikor a napszámosok.46 Nem egy ízben kellett megvédeni a bűnözőket a tömeggel szemben. letartóztatott övéik kiszabadítására vállalkoztak. ugyanakkor tiltott zsákmány. miközben a hóhér kivégezte az elítéltet. csodálatában. A kínhalál a bűnözőnek féktelen tobzódást engedélyez egy pillanatra. és okai nem érintették nagymértékben a büntetőbíráskodást. de van valami farsangias bennünk. Mivel a szegényeknek nincs . elvetheti a büntető hatalmat. s azok tapsában. amelyek aggályosan feljegyezték volna a kínhalált elszenvedők utolsó szavait. amelyet vonz a megfélemlítésére rendezett látványosság. ezért nem lehetett teljesen elfojtani. akárcsak sírása vagy kiáltozása csak a törvényre vet árnyékot. irigységében. amikor a tömeg meg akarta gátolni a három feltételezett zendülő kivégzését. A gyalázat visszaüt. a törvényeket. olykor éljenzéssel. Egy igazságtalannak tartott kivégzés megakadályozása. De ezeken az eseteken kívül. Ezek a háborgások. egyszersmind fenyegetés. akiket lassan elvonultattak előtte – hogy elrettentő példa és céltábla legyen valamennyi. ha igazságtalannak tartják az ítéletet. de nem késlekedett szembeszegezni velük saját kiváltságainak határait. vagy hogy ne lobbantaná bírái szemére kegyetlenségüket. a kegyelem erőszakos megszerzése. akik ádázak és keményszívűek” . században – s talán már hosszú ideje nem. hatalma kinyilvánítására. mint aminők Montigny kínhalálát kísérték. beígért. században is láthatunk olyan jeleneteket. És ha egy népből való embert halálra adnak. amellyel gyakran keresztezi és felborítja a kínzások rituáléját. Megannyi kis „vérpad-indulat”. amelyet kegyetlen kíváncsiság hajt a vérpadok köré.48 A tömeg nemcsak azért tolong a vérpad körül. akik lágyszívűek. Ez történt 1775-ben a búzafelkelés idején vagy 1786-ban. Hosszú felvonulása alatt támaszt lel „azok részvétében. ne átkozná meg az oltár körül szolgálókat. a Nagyvásárcsarnok halaskofái egy levágott fejű bábut cipeltek ide-oda. akinek nincs több vesztenivalója. amikor többé semmi nem tilos és nem büntethető. amikor a háborgás korábban tört ki. akik egy húron pendülnek velük. meghívta a tömeget. az elítélt kitépése a hóhér kezéből. csak kikérdeznénk a hitvány csőcseléket. a bűntettéért összehasonlíthatatlanul enyhébb büntetést kapott volna egy előkelőbb születésű vagy gazdagabb valaki. egy darabig eltűrte az erőszakot. vagy ha nem tennénk mást. de megszámlálhatatlanul sokszor tör fel. A bekövetkező halál árnyékában a bűnöző mindent kimondhat és a nézők éljenezhetnek. sok olyan példát találunk. Még a 18. és ne káromolná Istent. a hatalmat. Ezért könnyen került sor zavargásokra. a hűségeskü jeleként ismerte el. a bűnöző bátorsága. s volna bátorságunk elolvasni őket. Úgy tetszik. a bírók megátkozása és zajongás az ítélet ellen – ez a nép módszere.47 a megfélemlített hóhér megszabadította kötelékeitől az egyik elítéltet. amelyek egészen a kivégzésig kísérik az elítéltet. amiért a bűnbe taszította. hogy nincs egyetlenegy kerékbe tört bűnös. elmondanák. hogy jelen legyen az elítélt szenvedéseinél vagy hogy felszítsa a hóhér dühét: hanem azért is. amelyeknél közvetlenül egy ítélet és egy kivégzés váltotta ki a háborgást. az íjászok lőttek. legelemibb formájukban.általános gazdagságtanához tartozott. S még jobb okuk van erre. „hogy kevesebb őrizni való kijárat és fedezék legyen”.

de la Barre lovag – karöltve beavatkozott a felvilágosult közvélemény. A nyugalom biztosítása érdekében hányszor kellett a vérpadoknál „a népet elszomorító” rendelkezéseket és „a hatóságot megalázó” óvintézkedéseket hozni. De kevesebb szó esik a büntetőrendszer körüli népháborgásról. mert ezek a háborgások a büntető igazságszolgáltatás és példásnak szánt megnyilvánulásai körül szakadatlan nyugtalanságot keltettek. főként ha gyakorta előforduló vétségekre sújtottak. s néhány. betörtek a kereskedő boltjába. soha máskor nem érezte ennyire az egyensúly és mérték nélküli törvényes erőszak fenyegetését. fizikailag 1 is beavatkozhatnak a büntetőmechanizmusba és megkérdő jelezhetik hatályát. a vétség fölött szemet hunyó úr elnéző magatartása még méltánytalanabbá tette a bevádolt. mint a gyalázatos bűnt és a legyőzhetetlen hatalmat bemutató szertartásokban. akár hogy megmentsék. orgazdákkal.lehetőségük arra. mint például a házi lopást. hogy a büntetések nagy látványosságát esetleg épp azok fordítják az ellenkezőjére. századból fennmaradt néhány nagy bírósági ügy. akik igen ragaszkodtak lelkipásztorukhoz. amivel megbüntette volna e gyalázatos bűntettet. A lány visszaszolgáltatta a szövetet. 53 Valóságos kis zendülés tört ki 1761-ben Párizsban.55 Kiderült. vagy amikor társadalmi helyzethez kötött törvénysértéseket büntetnek. új dimenzióba helyezték (például a forradalmat megelőző években Catherine Espinas ügyében. és már-már igazságszolgáltatás segédkeze jogán a közbeavatkozásra. elítélt és felakasztott szolgák sorsát. itt kapnak felszólítást. Akár azért. de egy asszonyt. verekedések törtek ki és a tolvajoknak kitűnő alkalom kínálkozott a vérpad körüli tolongásnál és kíváncsiskodásnál. Zavargás támadhat. vagy Marie Françoise Salmon esetében. itt juttatják nyilvános kifejezésre véleményüket. Ε háziszolgák kivégzése gyakran adott alkalmat a tiltakozásra. mert számtalan házicseléd volt. „a feldühödött parasztok. akik hírverést csaptak körülötte. ellenkező értelemben újra játszhatják a büntetőrituálé erőszakát. akár hogy nagyobb szakértelemmel öljék meg. aki egy darab szövetet lopott a gazdájától. az éjjeli őrjárat . mert az ítéletek különbséget tesznek a társadalmi osztályok szerint: 1781-ben Champré plébánosát meggyilkolta a helyi földesúr. Fontosak voltak azért is. a három chaumont-i kerékbetörésében. könnyűszerrel váltak gazdáik rosszindulatának áldozataivá. sértegették a hatóságokat. Mégis fontosak voltak. 2 Háborgás volt a túl súlyos büntetések miatt is. a gazda nem volt hajlandó visszavonni panaszát: a kivégzés napján a negyed lakói meggátolták az akasztást. kifosztották. három évre száműztek. amelyekbe a filozófusokkal és néhány bíróval – Calas. a katonákhoz. felgyújtani készültek a kastélyát … Mindenki jogosan tiltakozott a hivatal elnéző magatartása miatt. hogy az igazságszolgáltatásban szavukat hallassák – ezt egy bíró jegyzi fel 51 -. koldusokkal. zsebmetszőkkel. aki kis híján tűszúrásokkal megspékelte a gonosz gazdát. akinek érdekében 1786ban Dupaty híres beadványát megírta. akiknek szánták. de még 1786-ban sem végezték ki). mert ezek az alulról kiinduló mozgalmak elterjedtek és felkeltették a magasabb rangú emberek figyelmét. hogy a nép az ítéletet elszenvedőkkel érez együtt. Az úgynevezett kis vétségek elkövetőivel – csavargókkal. a besúgók üldözése. akit a roueni parlament 1782-ben máglyahalálra ítélt mint méregkeverőt. Sirven. és hasonló ügyekben nehezen tudták bizonyítani ártatlanságukat. az érte járó halálbüntetés nagy elégedetlenséget szült. a kocsmák zsúfolásig megteltek. akit megpróbáltak bolondnak nyilvánítani. Ezek valóban ritkán lépték túl egy város. amelyeket a közvélemény nem tartott főbenjárónak (betöréses lopás). rossz szegényekkel. A kínzások borzalma a törvényen kívüliség gócait teremtette meg: a kivégzések napján szünetelt a munka. sértéseket vagy köveket vágtak a hóhérhoz. akire tévesen bizonyítottak apagyilkosságot 1785-ben. a szolgálólány végül kegyelmet kapott. de hiába kérlelték. kezdetben már-már túlzásra vetemedtek urukkal szemben.56 De főként – s a zavargások ezért váltak politikailag veszélyessé – soha máskor nem mutatkozott meg jobban.54 A 18. amiért az igazságszolgáltatás minden eszközét elragadta. olykor egy-egy negyed határait. a tiszthelyettesekhez. a tanú. viszonteladókkal – szemben majdnem állandóan megnyilvánult egy egész népréteg szolidaritása: a rendőri hálózattal szembeni ellenállás. igyekeztek megkaparintani az elítéltet. egy szolgálólány miatt.

„hogy az igazságszolgáltatás ne tegye rá a kezét. miközben a hóhér szétnyitotta a létrát. kétségtelenül elrettentő példa gyanánt. Megtaláljuk benne a kegyetlenség színházának fő elemeit: hóhér és elítélt fizikai szembenállását. majd onnan a Saint-Antoine-templomba”. fején és testén több sebet ejtenek. A nép látta. de jól elverik.”59 A kínzások liturgiájának elhagyásában mekkora szerepük volt az elítéltek iránt érzett emberséges érzelmeknek? A hatalom mindenesetre politikai félelmet érzett. minduntalan „megakadt a lába a létra fokaiban” és nem tudott a levegőbe lendülni. a ki végzendőt lefelé ráncigálta. Az érsek kegyelemben részesítette. Kartársaink is adakoztak. ezenközben a hóhér felesége az akasztófa tövénél a lábánál fogva lefelé rángatta. gyalogos és lovas különítményektől. szuronya a kezében. a kínzások szertartásából. Szolgáját is megverik. hogy túlzásba viszi a buzgalmat. A hóhér feltápászkodik. egy évszázaddal később. tetőtől talpig vadonatújba öltöztettük. kórházba szállították és a felcserek lelkére kötötték. a patakba nyomják. melyek mindegyike tizennyolc láb magas volt. ki ingeket adott. hogy nagyon gondosan bánjanak vele. onnan a ferencesek temetőjéig vonszolja. dühösen az egyetemig. az elítéltet. S íme. Végül. a svájci gárda meg a francia testőrség cirkált a térhez vezető utcákon. s oly sebesen igyekezzen rajta lefelé. hogy a létrára ugorjék. A nép körében nagy a feszültség. fűzi hozzá a jegyzőkönyv írója. és a hasát meg a gyomrát kezdte rugdalni. hogy a kivégzések. másrészt a lehetséges zendülés fölött. legyen elég felidéznünk két jelenetet. egymásnak hátat fordító sorfala volt látható. hogy szuronnyal elvágta a torkát… s részvét öntötte el a kivégzendő. emiatt a hatóságok „rendes” r 7” kivégzést óhajtanak. a két nyomorult … egész úton azt kiabálta. század végéről való. Egy Pierre du Fort nevű gyilkost készültek felakasztani. A néptömeg meg rá. Ezt látva a hóhér eltakarta zekéjével az arcát. hogy az elítéltnek vér serkedt ki a száján. a nép által üldözőbe vett kivégzőt. vagy inkább az elvont megfélemlítésére csökkentették. két pár harisnyát.és rendőri megtorlás célkitűzése. Az egyik a 17. mekkora politikai problémát jelentett a nép beavatkozása a kínhalál játszmájába. Az akasztófát összetörték. megöléssel fenyegetve mindenkit. az üres téren az igazságszolgáltatás mértékletes kivégzést rendez. Úgy tették. nem keltettek félelmet a nép körében. A kőzápor sűrűbb lett. a gabonazendülés másnapján. bepiszkítják. „új ruhát csináltattunk neki. A kontaktus megszakadt: nyilvános a kivégzés. azt hitték. mindent összevetve. A vérpad és a gondosan távol tartott közönség között katonák kettős sorfala őrködik. látva a kétértelmű rítusok következményeit. a vállára ugrott. A megkínzottat egy temetőbe vitték. mi több. hogy lába beleakadt és fejjel előre zuhant. de semlegesítették benne a látványosságrészt. de magasból. Néhány idegen és ismeretlen ezenközben felmászott a létrán. 58 A másik jelenet Párizsban játszódik. s a nép nagy izgatottan. ki kesztyűt. A fegyverek fedezékében. Avignonban játszódik. cipőt. oly módon hogy az egyik sor kifelé nézett. feláll. . és harag a hóhér iránt. ki parókát”. század reformátorai emlékezni fognak arra. a párviadal visszájára fordulását. akit megmentett a zendülés.57 Ε szolidaritás felbontása lett lassan a büntető. ahol egyik pillanatról a másikra megfordulhatott az erőszak iránya. a büntető gépezet erőszakos megfordítását. már-már ez a szolidaritás került ki megerősödve és nem az uralkodói hatalom. a hóhér létráját darabokra zúzták … A gyerekek sebbel-lobbal a Rhône-ba dobták az akasztófát. s a létrán is tiltakoztak. akik elérték az akasztott ember fejét. egyrészt a bekövetkező kivégzés. miután egy Miserere elmondásnyi ideig fel volt akasztva. Hogy jobban megértsük. meg a 19. e bizonytalan ünnepből. aki közelebb merészkednék. olyanok is voltak.vagy a felügyelők elleni támadások mind erről tanúskodnak. és az egész körzetben feltűzött szuronyú katonák kettős. s ez arra kényszerítette a hóhért. S a 18. a kórházba szállítván néhány napra rá meghalt. ez utóbbihoz köveket hajigáltak. Két óra tájban a Grève-tér és a környék hemzsegett a különböző. Egyik legelső követelésük épp ezek eltörlése volt. többször egymás után. hogy ártatlan. elesik. mások alulról elkapták. Senkit nem tűrtek el a Grèvetéren a kivégzés alatt. messziről: „Csak délután három órakor állították fel a két akasztófát. levágta az akasztott ember kötelét. 1775-ben. Megmutatja a halált. amelyet ő mér. a másik meg a tér felé.

mint Jean-Dominique Langlade-dal. Hiteles beszédek volnának? Az esetek bizonyos hányadában bizonyára. a nyilvános megkövetés alatt egyképpen. a bűnöző szavaiba és gesztusaiba tette át. és ezért vagyok itt. A kivégzés rítusa megkívánta. bármilyen hihetetlen is. akire vadászni kell. a hatalmasok. Auvergne-ben mindenki haragra is „gerjedt ellene”. századi bretagne-i bandavezér. akár a ponyvafüzetek. az elvetendő példa látható morálja mögött harcok és szembeszegülések emlékét örökíti meg. A krónikák nagyszámú ilyen típusú beszédről számoltak be. merő propagandából. Azt kérték a bűnözőtől. Beszéljétek el gyermekeiteknek. Ha az elítélt bűnbánónak mutatkozott. aki a csapat vezére volt. Úgy tetszett. az igaz törvény védelmezője vagy megzabolázhatatlan erő. és nyilatkozatával is. hogy hiteles legyen. amelyben könnyen felismerhette bárki önmagát. hanem hogy tanúsítsa bűnösségét és elítéltetése jogosságát. De naggyá tette megátalkodottsága is: a kínzásoknak ellenálva olyan erőt mutatott. aprócseprő csatározásokat. hol gyalázattal emlékeznek rám. A Compagnie de Formes „évkönyveket” adott ki. a kézről kézre adott novellák. először egy gyermekkést loptam … Utána megloptam az árusokat. elmondatták vele. valóságos hiénaként. mert embertelenül megsértettem a barátság szent törvényeit. hogy a bűnözőkről és gyalázatos életükről szóló elbeszélések már a per előtt megjelentek. hogy megalapozza saját igazságát. hogy ártatlanságát bizonygassa. tiszteletben tartották sírjukat. hogy az elítélt saját maga hirdesse ki bűnösségét a nyilvános megkövetésben. Marion Le Goff haláláról szóló beszámolónak? Állítólag így kiáltozott a vérpad magasáról: „Apák és anyák. hogy a csempészek rossz hírét költse. elfogadván a verdiktet. amelyet hagyományosan a ponyván árult füzetekben. amelyet magára tűzött. neveljétek a jóra őket: gyermekként hazudoztam. gyalázatos és szánalmas tettemet. Mekkora hitelt adjunk például a híres 18. almanachok feketelelkű hőse volt. amelyeket aztán elrettentő példa és intés gyanánt köröztek? Ez minden bizonnyal még gyakoribb. Voltak elítéltek. még késői megbánása is. olyan harcot vívott a törvény. úgy tetszik. semmirekellő voltam. Posztumusz „bizonyítékok” vették körül döntéseit.”61 Bizonyos szempontból a ponyvafüzet és a halálének a per folytatása. amelyet Avignon városában követtem el. a felirattal. elbeszélve bennük gaztetteiket: egy bizonyos Montagne ellen. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt ezekre az apokrif iratokra. hogy a példa legalább elrettentse őket”. 1768ban lapokat osztogatott. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt rá. a csendőrség vagy az éjjeli őrjárat. hogy szigorúbb legyen a túlzó toleranciával gyanúsított bíróság.” 63 A mesegyűjtemények bűnözője. nem azért kapott alkalmat a szólásra. hogy áldozata valamiképpen hitelesítse az elszenvedett kínhalált. amit a „vérpadon elhangzó beszédnek” nevezhetnénk. széltében-hosszában kitálalt történetek. a háromszoros gyilkossal: „Hallgassátok meg szörnyű.Ez a felemásság világosan megmutatkozott abban. tartsátok szemmel gyermekeiteket. aki teljesen pozitív hőssé vált. Az is előfordult. végül egy tolvaj bandának parancsoltam. titokban zajló. a marhakereskedőket. amelynek megtételére kétségtelenül buzdították. az adóhivatal és az adóellenőrök ellen. amelynek révén az eljárás titkos és írásos igazságát a kínhalál a testbe. a bírók.64 Akadt közöttük. amelynek szerkesztője maga mondja: „Az ő számlájára írtak néhány tisztázatlan lopást … Montagne-t kegyetlen állatként mutatták be. Az ünnepélyesen kihirdetett bűnök eposszá dagasztották a mindennapos. valóságos hőssé emelték. vagy inkább annak a gépezetnek a kísérője. amelyet egyetlen hatalomnak sem sikerült megtörnie: „Az ítéletvégrehajtás napján. megemlékeztek róluk. a ponyvaregényekben találunk. akárcsak olvasása. hogy sötét bűneit kihirdetve szentesítse saját büntetését. Vagy fiktív beszédek. A kivégzés pillanatában. akik valóságos szentekké váltak. Lecondamnét a róla szóló.62 De ezen irodalom hatása. a zuglapokban. akár kiengesztelődött bűnös. bocsánatot kérve bűneiért Istentől és az emberektől. s végül minden félelem nélkül helyezkedtem el a keréken. De az „elítélt utolsó szavai” műfajának létezése önmagában is kifejező. megtisztultnak látták: a maga módján szentként halt meg. érzéketlennek láttak. Az is megesett. a gazdagok. hogy néhány . kik hallotok. 60 Az efféle beszéd még kifejezéseiben is túl közel áll ahhoz a morálhoz. ezért nehéz feltételezni. ambivalens volt.

a nagy gyilkosságok bölcsek hallgatag játszmáivá . és körmönfontságainak. hanem sokáig együtt élt egy megfordítható alakban.68 Emiatt kísérte oly élénk figyelem a nép körében a törvénytelenségek mindennapi kiseposzát eljátszó írásokat. a kínhalál pillanatától a nyomozás szakaszáig. nem kell szenvednie. mert ideológiai ellenőrzést66 vártak tőlük. eltűnik a népi gonosztevő dicsősége. az ítélet-végrehajtás lehetséges és „kiemelkedő” áldozata.bűnözőnél a dicsőség és a gyalázat nem vált szét. ünnepélyes kihirdetése az igazságszolgáltatást igazolta. ugyanazokat a sajátosságokat felmutatva. Az újságok pedig a napi hírek rovatába száműzik a vétségek és büntetésük eposztalan szürkeségét. Emiatt követelték a büntetőrendszer reformátorai csakhamar a ponyvafüzetek megszüntetését. s nyomában özönlött a diskurzusok nagy tömege. A detektívregény egy másik társadalmi osztályba helyezi át a bűnözőt övező ragyogást. s ha megbüntetik is. amelyeket felhasználnak (meg kellene vizsgálni az olyan kategóriák használatát. Minden bizonnyal össze kellene vetnünk ezt az irodalmat a „vérpadindulatokkal”. inkább a büntetőgyakorlat két invesztációja találkozik bennük – egyfajta csatatér ez a bún. mi több. sem pedig felülről jövő. A szép gyilkosság nem a törvénytelenség kisiparosainak való. a visszhangjukat a „híres”-nek tartott bűnözőknek tulajdonított dicsőséget. s kétségtelenül még azokat a szavakat is. a büntetése és az emléke körül. de felmagasztalta a bűnöst is. mely bűntetteit övezte. amelyekben a kivégzendő testén keresztül az ítélethozó hatalom a néppel szállt szembe. valamint szánalmas és nyomorult haláluknak a története 67 ) – kétarcú elbeszélésként is olvashatjuk. ezt az első elmozdulást követi: a regényben bemutatott bűnös ravaszságával. S eltűntek. a „szánalmas” jelzőket az olyan elbeszélésekben. résztvevő. amelyben a bűnt felmagasztalják. a kis történelem igaz meséitől. vagy a „híres”. a propagandára és a moralizálásra törekvő vállalkozást. amely tanú volt. a hatalommal való fizikai szembenállástól a bűnöző és a nyomozó közötti intellektuális küzdelemig. A detektívregény is. mert feltárja az erősek és a hatalmasok szörnyeteg mivoltát. S azért olvassák őket akkor figyelemmel. A szertartás rosszul irányította a hatalmi viszonyokat. nagy rablásainak. a maga tisztaságában65. s egyúttal ez a bűnözés birtokbavétele. amelyek ritualizálására törekedett. a nép elveszti a hajdani büszkeséget. Látszólag a bűn szépségének és nagyságának a felfedezése. Nemcsak a ponyvafüzetek tűntek el. amelyekben önként bevallotta bűntetteit. Megtörtént az új felosztás. s melyek a kiállt szenvedés minden apró részletét tüzetesen elbeszélték: a tények bemutatásától vagy a beismeréstől eljutottak a felfedezés lassú menetéig. Az új műfajban nincs már népi hős. különösen éles értelmével gyanú fölött áll. a „kíváncsiság” érdeke politikai érdek is. mint például „nyomorúság”. sem nagyszabású ítélet-végrehajtás. hogy ezeket a szövegeket– ami a beszámolt tényeket illeti. amikor fejlődésnek indult a bűn egy másfajta irodalma: olyan irodalom. de értelmes. mert az emberek nemcsak emlékeket. Messze vagyunk már azoktól az elbeszélésektől. Sa népi törvénytelenségek politikai funkciójának átalakulásával végül emiatt vesztették el jelentőségüket. hogy körmönfont igazságok hőse legyen. mint például Guilleti és társai életének. s a szembenállás fő formája a két tiszta szellem – a gyilkos és a detektív – küzdelme. amikor megszületik a-detektívregény. körmönfontságával. az általuk elkövetett bűnökről szóló irodalomban természetesen nem szabad a „nép megnyilvánulását” látnunk. a bűn az igazán nagyok különleges kiváltsága lesz. mert a gazemberség is a kivételezettség egyik formája: Quiency fekete regényétől vagy Baudelaire Châtenau d'Otrante-jától kezdődően esztétikumában újraíródik a bűn. mert a szépművészet körébe tartozik. hogy a nagyságnak a bűnre is joga van. elfogadható formák között. azért lehetnek a néptömegek alapvető olvasmányai. hanem támpontokat is találnak bennük. Olyannyira. a kínhalállal beteljesült sötét heroizálás. amelyek a bűnöző életét és halálát festették aprólékosan. „gyalázat”. mert csak a kivételes jellemek műve. A nép fia nagyon is egyszerű ahhoz. a hős gonosz benne. Azért nyomtatták ki ezeket az elbeszéléseket és azért terjesztették őket. a bűnök posztumusz. Gaboriau óta. A néhány nagyszabású figura körül burjánzó. valójában annak bizonyítása.

hazudjon. 503. századig hosszú vita folyt arról. 7. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles de France. 80. 1882.. 24. 8.” A középkori jogban a beismerő vallomás csak akkor volt érvényes. lefordítva 1848. Jousse: Traité de la justice criminelle.. du Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles. 6680-87. 660. t. Parfouru: Mémoires de la société archéologiques d'Ille-et-Vilaine. 19. VIL . S.. ras. 4. 5. 322-328. In: An Essay to prevent capital crimes. B. hogy a bíró hamis ígéreteket tegyen.. P. (Csak az első kötet került nyomtatásba. 1721-1790. 258. Bernard de Pavie-nál nem található. 27. P. 1741. 17671771. t. formalité et instuction judiciare. 13. Ezt jelentette ki Choiseul az 1764. 1778. P. század táján jelenik meg. T. 26. IV. cit. 11. 260-283.: P. 21. 124. Hardy: Mes loisirs. hogy a fondorlatos kihallgatások során megengedhető-e. A. IL. Ayrault: L'Ordre. 1576. LXXII. A bírósági bizonyítékok jegyzékében a beismerő vallomás a 13-14. J. Vö. 6. Muyart de Vouglans: Institutes au droit criminel. N. 13. G. ha nagykorú tette és a bíró előtt. 12. 169-171. F. XXXIV. P. S.válnak.1. F. D. G. in: Crime et criminalité en France XVII-XVIII siècles. P. Nantes-i Városi Levéltár. 1740.. Jousse: Traité de la justice criminelle. XL. Lévy: La Hiérarchie des preuves dans le droit savant du Moyen Age. Utalással Cocceius művére: Dissertationes ad Grotium. Dautricourt idézi. 1682.1.. 1729-ben Aguesseau vizsgálatot indítattott a Franciaországban használatos kínzások eszközeiről és szabályairól.15-19. de szerepel Hostiemis-nél.: Fernere: Dictionnaire de pratique. Gyermekek és hetvenévesnél idősebb öregek esetében nem mentek tovább. III. P. Poullain du Parc: Principes du droit français selon les coutumes de Bretagne. N. A legszigorúbb kritika Nicolas-tól való: Si la torture est un moyen à vérifier les crimes. t. 1768. J. Dautricourt: La Criminalité et la répression au Parlement de Flandre. A vizsgálatot Joly de Fleury foglalta össze. F. 1939. Mes loisirs. 1896. 42.345-347. 1. Seigneux de Correvon: Essai sur l'usage. 612. augusztus 3-i. t. IV. Vö. t. I. 112-113. t. 63. 8129 128-129). 1768. Encyclopédie „Kínhalál” szócikk. V. 3. Hardy.N.. XII. 134. Crater megfogalmazása egyébként jellemző: „Aut legitime convictus aut sponte confessus. 1777.. Vö. J.) 22. P. 9. Ph. 15. A bírósági bűntudat egész szőrszálhasogatása alakult ki. P. 269-270. Vö. 14. 17.. Petrovitch cikkével. csavargókról szóló nyilatkozat kapcsán (Mémoires expositifs. F. I. kétértelmű szavakat : használjon. 1731. Fonds Joly de Fleury. ms.: P. és LXXIX. l'abus et les inconvénients de la torture. vol. 10. S. A kifejezés Olyffe-től való. 1771. 545. JEGYZETEK 1. 1757.226-tól. 1780. fejezet. Hardy: Mes loisirs. B. 23. Mittermaier: Traité de la preuve.1. 18. Risi: Observations sur les matières du jurisprudence criminelle. K. A 18. 1791. formalité et instuction judiciaire. A kínzás első foka az eszközök megszemlélése. 9. Ayrault: L'Ordre. 1912.. XXV. 20. 1762. 2. Vö. P. fejezet. op. Soulatges: Traité des crimes. 16. 25. A. 14. P. D. B. Esmein: Histoire de la procédure criminelle en France.. 327.

Boulleteix-t kocsmába viszik. H. 455. az első rész számozatlan előszava. 328. A jelenet 1737-ben játszódik. Az ügy egyik első epizódja igen jellemző az igazságszolgáltatás körüli népi zavargásokra a 18. 37. értékes volt a rendőrség számára. 1933. amely rendszeressé válik a 18. Ch.. 191-192. Beszámol Antoine Boulleteix esetéről. 1896. 61. amikor egy lovas érkezik. 41. 1767. században.” (Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre.. zendülés. Ibid. J. 33. P. 1890. XXXIV. aki méltatlanul menekült meg a vérpadtól. igen „megbecsülték” új szakmájában. E. Vö. Brantôme: Mémoires. 1100. nyakára kötelet vetnek és Berryer úr ajtaja elé húzzák”. amelyet egy viszonylag új megtorlási mód vált ki. mert nem lett végrehajtva az ítélet: s ha hagynánk. Bruneau: Observations et maximes sur les matières criminelles. 62-69. 31. hevesen maga felé fordította és többször megütötte. L. VI. i 46. Vö. 39. Laurence: A history of capital punishment. Amikor első ízben alkalmazták a nyaktilót. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles en France. 55. La vie des hommes illustres. 44. 45. összejátszások végtelen sorának nyitnánk teret. Hardy: 1769. F. 1715. 219. A jelenetet T. aki már a vérpad tövében áll. aki. hogy a király kedvét keresik. Francia fordítás: 1776. I. az a szóbeszéd járja. Loyseau: Cinq livres du droit des offices. S. 241. világos. és „miután meghalt. Anchel: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. Ez a besúgó tolvaj volt. t. 259. december 14. 32. Anchel idézi: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. Berryer rendőraltábornagy „romlott és aljas gyermekeket” raboltatott el. 29. és az „Adjátok vissza zsákmányunkat” kezdetű dalt énekelte (vö. amiért nem látott semmit. megkérdezvén: »Vén semmirekellő – elég halott vagy már?« Majd a tömeg felé fordulva gúnyos hangon szemérmetlenségeket mondott. amelynek során a nép magához ragadja egy elítélt megkínzásának dolgát. Vö. de Damhoudère: Pratique judiciaire es causes civiles. kinyomtatott kötet.: Barbier: Journal. 1780. január 30. 1715. vö. a rendőrtiszthelyettesek csak „pénzért” hajlandók visszaszolgáltatni őket a szüleiknek. Gueulette jegyezte fel. P.) 38. 30. t.. A Gazette des tribunaux. R. 1790.25. századtól fogva. A kinyomtatott kötetben: 1779. a Chronique de Paris beszámol róla. miközben az írnok a kalapjában adományokat gyűjt a számára. 40. S. t. akit Raffiat nevű cinkosával kerékbe törtek volna. július 6-i száma beszámol a Journal de Gloucester után egy hóhér „kegyetlen és undorító” viselkedéséről. 229. S. T. 1722.. 80-81. Guelette-et R. Burgundiában például. 1837. hanem a rendőrségtől ered. 35. R. tettesek és rendőrök technikai együttműködése. 125. IV. „hihetetlen embertelenséggel” felkoncolja. „a vállainál fogva megragadta a holttestet. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon. T. Hardy: Mes loisirs. Anchel idézi (63). Az emberek azt kiáltozzák: „Éljen a király !”. amely nem az igazságszolgáltatástól. 43. C.71. Serpillon: Code criminel. Montigny tiszthelyettes kivégzésekor. s a híres pergament hozza.28.. Vö. II. miután egy elítéltet felakasztott. Bruneau: Observations et maximes sur les affaires criminelles. de Pastoret a királygyilkosokra kirótt büntetésekkel kapcsolatban: Des lois pénales. 1737ben. Nagyon gazdag ez a példa: lázadás. A. 7. 162-163. Chassanée: Consuetudo Burgundi. 1613. J. 1932. ha nem vállalja el a besúgást. Corre: Documents pour servir à Γ htetoire de la tortura judiciaire en Bretagne. Anchel: Crimes et châtiments au XVHF siècle.. . 47. Idézve in: A. S. 42. F. hogy a seriffnek újra kell kezdenie a kivégzést.. S. IV. III. P.201. hogy a részvét eluralkodjék rajtunk. Blackstone: „Ha egy bűnöst felakasztásra ítéltek. Argenson márki: Journal et Mémoires. 36. hogy a nép panaszkodott. mivel az ügy minden szálát ismerte.” 34. 1572. s ha a kivégző ügyetlenségéből megmenekül a haláltól. A tömeg elkapott egy besúgót. A... Guelette-et R. 70-71. míg be nem áll a halál.

Az elégedetlenséggel kapcsolatban.48. C. Dupaty: Mémoire pour trois hommes condamnés à la roue. akit 1768. 180.. VI. amelyet abban a házban követtek el. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles. 751. 54. Laurence felidéz belőlük in: A history of capital punishment. D. 51. 394. In: Brigandage et contrebande en haute Auvergne au XVIIIe siècle. 1928) 68.. hogy mielőtt elítélték volna.21. Richet: La France moderne. 58. 241. 56. Hardy több ilyen esetet idéz: például azt a nagyszabású lopást. 5-6. 55. Az almanachok.: Hardy: Mes loisirs. IV. 1. t. Hardy: Mes loisirs. 1974. nyomtatása általában szigorú ellenőrzés alá esett. R. 61. R. t.195-198. amelyet az ilyen típusú ítélet váltott ki vö. 49. J. hogy ezek a szörnyű történetek elterjedjenek.226. 95 67. Juillard idézi.. IV... 106) . H. 128-129. 257. III. Lacratelle: „Hogy a bennünk működő erős érzelmeknek ezt az igényét kielégítsük.118-119. 1895. Boucher d'Argis a Châtelet bíróságának tagja volt. Ε család kész rá. Konfliktus a polgári igazságszolgáltatás és a vallásos vezeklés között? Ε témával kapcsolatban vö. IV. 1937. 63. 1964. t. t. III. Helot: La Bibliothèque bleue en Normandie. S. 1890. április 12-én végeztek ki Avignonban. L. 1937. 59.” (Discours sur les peines infamantes. 65. 61. és 56. 247. Anchel számol be róla. In: Crimes et Châtiments au XVIIIe siècle. P. 57. Vo. Ez a cím megtalálható a Bibliothèque bleue de Normandie-ban ugyanúgy. D. 56. 1896. 1786. J. Claude Duval játszottak nagyjából hasonló szerepet. Hardy: Mes loisirs. 62. Igaz ugyan. pl. hogy elmélyítsék az elrettentő példát. t. ponyvafüzetek stb. Corre Trevedyre hivatkozik: Une promenade à la montagne de justice et a la tombe Tanguy. In: The Causes of the late increase of Robbers. Al. S. Ez történt Tanguy-val. Mes loisirs. a nép költői pedig megszerzik őket és tovább terjesztik hírüket. 1784. ahol a királyi rendőrtisztviselőt helyezték el.112). 52. Angliában Jonathan Wild. Langlade siráma. M. Jack Sheppard. akit 1740 tájban végeztek ki Bretagne-ban. mint a Bibliothèque bleue de Troyes-ban. akinek jelen kellett lennie egy kivégzésen. május 11. Duhamel idézi (32). 50. 64. hogy egy szép nap a saját küszöbén hallgassa végig fiai bűntettének «s kínhalálának történetét. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon au XVIIIe siècle. 24. Puy-de-Dôme-i levéltár. 367. 319. 1932.. L. 227-228. R. Fielding: loc. 66. 1775. cit. H. (Vö. engedik. P.1. Argenson márki: Journal et Mémoires. 60.. t. 1781. Mandrou Cartouche-t és Mandrint nevezi a két nagynak. 67. században is. Corre: Documents de criminologie rétrospective. Vő. hosszan vezekelt gyóntatója irányításával. Fielding: „An inquiry”. január 14. 1781. de közéjük illik Guilleri is (De la culture populaire aux XVIIe et XVIII siècles. A Corre: Documents de criminologie rétrospective. 53. A. Efféle jelenetek gyakoriak voltak még a 19.

II BÜNTETÉS .

mert a király és a nép bosszúja támaszt lel benne. egymás ellen. A kínvallatásmentes bűnhődés szükségessége kezdetben mint a szívből vagy mint a méltatlankodó természetből felszakadó kiáltás fogalmazódik meg: a leggonoszabb gyilkosban is legalább egy dolgot tiszteletben kell tartani. s az emberiséget felháborító kínpad töröltessék el. század második felében mindenütt tiltakoznak a kínpad ellen. a zsarnok különleges akarata. a jogelmélet művelői. s az elpusztított testek mindegyike kő az állam szemében. s megoldásul . Joseph de Maistre ebben a kapcsolatban ismeri fel az abszolút hatalom alapmechanizmusát : a herceg és a nép között a hóhér a fogaskerék szerepét játssza. de ugyanezeket a zavaros. A hatalom oldaláról nézve vérlázító. Másképp kell büntetni. amikor a büntetések gazdaságosságának problémája újból és állandóan felvetődik.”1 A 18. A büntetőbíráskodásnak. a szertelenségét. században eljön az a nap.2 Szégyenletes a kétségbeesésbe taszított áldozat oldaláról nézve is. a visszavágás szomját. mert eddig kell elmennie. hanem mint a jog határvonalára: a büntetőhatalom törvényes határára. nem különbözik a jobbágyok halálától. a fegyveres igazságszolgáltatás mértéktelensége találkozik a fenyegetett nép haragjával. akitől elvárják. ha meg akarja változtatni az embert. ha megbüntetjük: „ember mivoltát”. átalakítani akar. amikor a bűnözőben fölfedezett „ember” a büntető beavatkozás céltáblájává lesz. „hogy csak vérrel bosszulhatja meg önmagát”. Megálljt kiáltanak az uralkodó bosszújának. amennyiben fölfedi a zsarnokságot. 3 Mindenképpen veszélyes. törvény mindenki számára. De a felvilágosodás korában a kínzások barbárságával s'zemben egyáltalán nem valami pozitív tudás tételeként hivatkoznak az emberre. a sérelmek naplóiban és a nemzetgyűlés törvényhozóinál. Ε véletlenszerű és rituális erőszakban a 18. a halál. az elkövetett vétségekhez legyenek szabva. amelyet megjavítani. tudományok és különös – „büntetőintézeti. amely a herceg bosszúállása és a nép visszafojtott haragja között zajlik le. meg kell szüntetni az uralkodó és az elítélt fizikai szembekerülését. hogyan lett ez a határvonalember hivatkozási alap a büntetések hagyományos gyakorlatával szemben? Mi módon vált a reformmozgalom fő erkölcsi önigazolásává? Miért keletkezett általános irtózat a kínzásokkal szemben. Kettős a veszély. ám mégis bizonytalan elemek. tárgy. Mintha a 18. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOSSÁ VÁLT BÜNTETÉS „A büntetések mérséklődjenek. s mely visszahullhat rá: a „vér patakzásának” látványához hozzáedzett nép hamar megtanulja. A 19. 4 Ε szertartásokban. egymással mindmáig gyanús kapcsolatban álló elemeket találjuk meg. a kínpadra vont egyén és a hóhér közvetítésével. szintén mérceember: azonban nem a dolgok. mit se számít. s már-már lírikus állhatatosság az „emberies” büntetések sürgetésében? Vagyis – ami egyre megy – a „mérce” és az „emberiesség”. amely mindenütt megtalálható. ahol enyhébb büntető rendszert követelnek. „a büntetés kegyetlen vágyát”. akik szemlátomást cserbenhagyták”. ha tiszteletben akarja tartani. jogászemberek. ha ártatlant talál el. bosszúállás helyett. általa száll szembe a lázadással. Nem azért. Kérdés. képviselők. akik mocsarak és pestis fölé építették Szentpétervárt: a halál egyetemes elv. miképpen illeszkedik egymáshoz egyetlen stratégiába? Szükségszerű. véget kell vetni a dulakodásnak.1. amelyek annyi ellentétes invesztáció részei. hanem mert érintenie se szabad. ez a két elem. század nyitotta volna meg e gazdaságosság válságát. század reformerei viszont azt kárhoztatták. kriminológiai” – gyakorlatok egész sorának a területe. egyik a másikat szólítja. hogy áldja „az eget és bíráit. szerintük. amellyel lesújt. csak a vétkes gyilkosokra mérettessen ki halálbüntetés. Az „ember” akit a reformerek a vérpad önkényuralmával szemben hangsúlyoznak. hogy visszaélt a hatalom törvényes gyakorlásával: a zsarnokság. A kínhalál hovatovább tűrhetetlenné vált. jogtudósok. Az uralkodói hatalom mintha nem látná a versengő kegyetlenségben azt a kihívást. hanem a hatalom mércéje. filozófusok. végül is büntetnie kell. amelyet önmaga dob a népnek. Noli me tangere.

11 Franciaországban. A törvény megszelídülése előtt megszelídült a bűn. század óta. hogy a 18. kiváltképp Párizsban megnövekedik a szervezett és nyílt bűnözést meggátló rendőrségi apparátus. Duport. mint az erőszakos bűncselekmények. a „tömegbűnözés” pedig a részben szakmabeliek művelte. a testi sértés. s főképp. az adóbérlők biztosaira tüzet nyitó csempészbandák. A nagy „reformerek” – Beccaria.”7 Általános jelenség. akik a 18. a 18. mintha valami alacsony vízállás fokozatosan tovább süllyedne – „az emberi kapcsolatokban uralkodó feszültségek megcsappannának …. amelynek révén e korszakban a bűncselekmények mintha vesztettek volna erőszakos jellegükből. a tulajdon ellen elkövetett vétségek válnak gyakoribbakká. szolgálatból elbocsátott vagy megszökött. minden bizonnyal jobban üldözik őket. és más célpontokat kerestek volna. az alkalmat kihasználó. abba a kettős fejlődésbe. a kiterjedt. a birtok.10 Franciaországban a csavargásról szóló jogszabályozást több ízben megreformálták és szigorították a 17. és amellyel szemben ezután az osztálymegtorlás polgári szokását gyakorolja”. az életszínvonal általános emelkedésétől. a verekedések. „társadalmon kívüliek”. század elején meghatározott főbenjáró bűntett esetében 156 büntetése a megelőző száz évben megszigorodott. kisebb egységekbe tömörült fosztogatók. amelynek szövegei. s ezért kénytelenek kisebb – gyakran maroknyi – csapatokra bomlani. Target. század folyamán az igazságszolgáltatás nehézkesebb. század folyamán az igazságszolgáltatás egyfajta nehézkességét tapasztaljuk. s általában a fizikai agressziók száma: úgy tetszik. mint ahogy P. amely nemrég bontakozott ki a történészek előtt a bírósági levéltárak tanulmányozásakor: a 18. számítgatóan agyafúrtak”. a 19. de sűrűn ismétlődő bűnözést a legszegényebb rétegeknél felváltja a korlátozott számú. El kell hát mondani e rejtélyes „enyheség” keletkezését és történetét. növelik a szigort: Angliában 223. Dupaty vagy Lacretelle. szigorúbb lesz a lopással szemben. hogy meghatározott értelmet tudtak volna adni ennek a megkerülhetetlennek tartott alapelvnek. Servan. „marginális bűnözés” felé. Chaunu megjegyzi. könnyen haragra lobbanó emberek. s beérik a lopva végrehajtott akciókkal. amelyek alulról mintegy támogatják. század előrehaladtával is érvekkel alátámasztott szigorúsággal vetették el azt. század bűnözői „elcsigázott. hogy jelentősen esett a véres bűncselekmények. csapatosan csavargó katonák) feloszlóban vannak. „jártas” bűnözés. 6 A 17. az igazságszolgáltatás szorosabb és aprólékosabb gyakorlata kezdi számba venni a kisebb rendű bűnözést. hogy a büntetés „mércéje” az „emberiesség” kell hogy legyen. század vége óta valóban feltűnő. a 17. hogy ezt az enyheséget ráerőltették egy olyan bírósági rendszerre és a „klasszikus” teoretikusokra. mint a gyilkosság. és kevésbé kockáztatják a gyilkosságot: „A nagy bandák fizikai leszámolása vagy intézményes feloszlása … 1755 után szabad teret enged a birtokellenes bűnözésnek. hogy ne keltsenek figyelmet. alkalomszerű. de ennek ára a beavatkozások megsokszorozódása lesz. vagy kabáttolvajokból. jobban kontrollálnák az erőszakos ösztönzéseket” 8 – s mintha a törvénytelen üzelmeket folytatók önmaguktól hagytak volna fel a test ellen intézett támadással. századiak „fortélyosak. hogy a test elleni támadás törvénytelensége a javak többé-kevésbé közvetlen elrablása felé hajlik el. amelynek relatív sűrűsége megnőtt. amelyik korábban könnyebben kicsúszott a törvény ellenőrzése alól: „a 18. Bergasse. a nagy demográfiai hullámtól. rosszul táplált. a bűnözés belső szervezete megváltozik: a gonosztevők nagy bandái (felfegyverzett. a gazdagság. Úgy zajlik tehát minden.azt az alaptörvényt javasolta. a büntetések pedig hasonló módon enyhülnek. „és ennek következményeképp a biztonság igényeinek”9 gyarapodásától. zsebmetszőkből alakuló kis csoportok ténykedése lesz: létszámuk nem haladja meg a négy főt. nyári bűnözők”. századi büntetőbíráskodás enyhülésének folyamatába. a Cahiers vagy a Constituants szerkesztői – érdekének tudják be. Pas torét.5 De ezt a reformot vissza kell helyezni abba a folyamatba. amely ettől fogva egyéninek mutatkozik. anélkül. ravaszok. a gazdasági feszültségek működésében történt módosulástól. sok helyütt. kisebb erőfeszítésekkel. súlyosabb. s ez a bűnözést rejtettebb formák . Ez a változás nem választható el több olyan folyamattól. Mindezt tetézi. a lopás és a szélhámosság gyakoribb.

Körkörös folyamatként az erőszakos bűnök küszöbe magasabbra kerül. Ezekhez az óvintézkedésekhez hozzá kell számítani a bűnelkövetések egyenletes. a törvénytelen tevékenységek áthelyeződése összefüggésben van a büntetőgyakorlat kiterjesztésével és kifinomodásával. Franciaországban ez a hatalom szerinte háromféleképpen fajult el. de ezek a túlzások sokkal inkább a szabálytalansághoz kapcsolódnak. március 24-én Thouret az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen a bírói hatalom új megszervezéséről indítványoz vitát. a személyazonosságot. Ne beszéljünk mellé. hogy ezek sáskarajként csapnak le a francia vidékre: „Falánk rovarok. ellenséges csapatok ezek. elárasztották a földeket. 14 ezt mutatja mindenesetre a bíróságok tényleges gyakorlata. a felderítés. Másodszor a hatalom kétféle típusa közötti zavar miatt: az egyik igazságot tesz és a törvényt alkalmazva mondja ki az ítéletet. mennyire megnőtt a veszélyeztetettség. legalább félévszázados kritikáknak. A hagyományos igazságszolgáltatásban. Nem egyfajta új tisztelet rajzolódik ki az elítéltek ember mivolta iránt – még enyhébb bűnök esetében is gyakori a kínvallatás -. mint maga az adó: legalább harmadot kérnek ott. költséges. új politika alakult ki a népességet alkotó számtalan testtel és erővel szemben. a gazdasági vétségekkel szembeni türelmetlenség megnő. ebből kifolyólag. hanem az a törekvés. „Már az Ancien Régime utolsó évei előrevetítik a forradalom és a császárság beköszöntét. de az is biztos. a nagyobb szigor hívei természetesen azt állítják. vétségek is. veszélyes növekedésében való. amelyek magukra vállalták és megfigyelés alá helyezték a mindennapos viselkedést. kereskedelmi értéke van. a gyűlölet és a félelem. Az 1782-1789 közötti perekben meglepődünk. hogy az egyének életét keretező hatalmi mechanizmusok átállítására törekszenek ekkor. 12 A megfigyelők többsége megerősíti. nap mint nap pusztítják a földművesek élelmét. a gazdaság megnövekedése. mint egy meghódított országban. akik állítólag ki se látszanak a perekből: „a nép nyomora és az erkölcsök megromlása megsokszorozta a bűnt meg a vétkeseket”. Szigor tapasztalható a szegényekkel szemben. szüntelen. amelyek kívül esnek az általános érvényű jog hatókörén. tulajdonképpen a büntetések túlzásait támadják. Először az eltulajdonítás révén: a bírói hivatal áru tárgya. a kölcsönös bizalmatlanság. a legszegényebb parasztnak is többe kerülnek. még mielőtt egy új büntetőrendszer elveit felállítanák. akik úgy vélik. a tulajdonviszonyok fokozottabb jogi és erkölcsi értékelése. hogy egy mérsékeltebb igazságszolgáltatás eredményesebb volna. átdolgozták és finomították azokat az apparátusokat. Míg a ma történészei a gonosztevők nagy bandáinak csökkenését állapítják meg.felé tereli. s azok is állítják. kevesebbszer kellene visszakoznia saját következményei előtt. amely bizonytalanná teszi a bíráskodás gyakorlatát: vannak „kiváltságos” bíróságok. mert számos fórumra nehezedik. Ha a reformerek kritikai megnyilvánulásaiban találkozunk ezzel a folyamattal. érdekes stratégiai egybeeséseket tapasztalunk. büntetőügyileg jobban behálózza a társadalom testét. örökölhető. s a szolgáltatott igazság. s alamizsna címén valójában adót szednek”.17 Ez csak egyike a számtalan. a tevékenységeket. peres felek. 13 azok a bírók is bizonygatják. mint a büntetőhatalommal való visszaéléshez. hogy az igazságszolgáltatás oldottabb és finomabb legyen. a másik maga hozza a törvényt. sőt. 1790. információszerzés pontosabb technikája. a népesség szorosabb hálóba fogása. Végül a kiváltságok egész sora létezik. amelyek .”15 « De tény az. általánosan osztott hitet. hogy a véres bűnesetek csalásos bűnökké enyhülnek. ahol a legmagasabb a sarc. elfogás. a tanúvallomások összehangolt elvetése. s ez bonyolult mechanizmus része. a büntetőügyi beavatkozások gyorsabbak és számosabbak. eljárások. Le Trosne úgy látja. s úgy élnek ott kényük-kedvük szerint. a szigorúbb felügyelet. amelyben részt kap a termelés fejlődése. A magatartás általános módosulásáról „a szellem és a tudatalatti területét érintő változásról”16 volna szó? Meglehet. A büntetőbíráskodás először is azért szabálytalan. látszólag jelentéktelen mozdulatokat. hogy nő a bűnözés. amelyek ebben az elfajulásban egytől-egyig a szabálytalan bíráskodás alapelvét kárhoztatják.

az alsóbb fokú büntetőbírósággal). elveheti az ügyet a bírótól. s ez a bírákat hol nagy szigorra. amellyel a király vagy képviselői rendelkeznek. vele szemben a bírók. azaz igazságszolgáltatás. az illetékesség megállapítása vagy a bírók befolyásolása révén megakadályozhatja az igazságszolgáltatás szabályos és szigorú lefolyását. hanem a bírókhoz képest is. mivelhogy az ő „tulajdona”. hogy egységes és folyamatos piramist alkotnának.19 Nem is annyira a bíráskodás kiváltságait. hézagokat a kompetencia belső ellentétei miatt. hiszen felfüggesztheti az igazságszolgáltatás menetét. Mert nagyon is szoros hatalmat gyakorol az „emberen”. rendőrfőnökök) vagy adminisztratív rendelkezéssel teszi egyenlő jogúvá. illetve a nem sokkal korábban létesített közvetítő fórummal. megbénítja a szabályos bíráskodást. önkényességét. s ehhez járul még az a jog. s hogy ebből konfliktusok. állásuk tulajdonosai. A hatalom működési zavarai központi túllépésre utalnak: monarchikus „többlethatalomra”. amelynek a perelés eszközei korlátlanul állnak rendelkezésére. Mivel folyamatosan új tisztségeket teremt. királyi bizottsággal helyettesítheti. és akik elég nagy szabadsággal rendelkeznek az ítélet megválasztásában. hézagokat az egyéni – politikai vagy gazdasági – érdekek miatt. Ε fórumok burjánzásuk miatt semlegesítik egymást és képtelenek átfogni a társadalom testét a maga teljes kiterjedésében. hogy gyengeségei és túlzásai összekeverednek. amely törvényesen vagy ténylegesen. már-már teljhatalmat biztosít nekik. adminisztratív fórumok (pl. anélkül. biztosok) közvetítésével érvényesül vagy a rendőri fórumok (rögtönítélő bíróságok és a rendőrfőnök) révén. megváltoztathatja a rendelkezéseket. nemcsak a vádlottakhoz. ez a hatalom a kegyelem. ősrégi dölyfét. elllentmondásokat. amelynek értelmében a rendes eljárást megkerülve rendelkezhetnek az elzárásról vagy a száműzetésről. s végül a királyi hatalom beavatkozása is hézagokat hagy. de melynek gyakorlati következményei kiolvashatók. hol elhamarkodottá és szigorúvá. figyelembe kell vennünk a különböző igazságszolgáltatások közötti fennakadásokat. felmentheti a bírót vagy száműzheti. az 1670-es általános ediktum dacára. szaporítja a hatalom és a hatáskör konfliktusait. a szokások és az eljárások különbözősége miatt. Hézagokat. amelyeket valamennyi fórum ádázul véd. ellenőrzés híján lévő hatalom van a vád oldalán. ami látszólag szembehelyezkedik vele és korlátozza önkényuralmát. Mert a bíráskodást nagyon is sok esetben lefolytatott eljárással (rögtönítélő bíróságok. sokkal inkább a hatalom rosszul szabályozott felosztásából következik. igen sok hatalom jut a bíróknak. abból. összeütközéseket: a kisebb vétségek megbüntetésében fontos szerepet játszik a nagyurak igazságszolgáltatása. amely a büntetés jogát az uralkodó személyes hatalmával azonosítja. a . amelynek következtében fons justitiae lesz a királyból. nemcsak engedetlenek. készek a megalkuvásra. hol elnézővé és bizonytalanná teszi. igen nagy hatalmat kapnak a „király emberei”. amelyek – az elítéltek tudatlanságát és szegénységét kihasználva – semmibe vehetik a törvényes fellebbezést és önkényes ítéleteket hozhatnak. ellenőrizhetetlen jogait kritizálják. Elméleti azonosítás. 18 Még ha elhanyagoljuk is a vallási bíráskodást. Igen nagy hatalom jut az alsóbbfokú bíróságoknak. hanem tudatlanok is. még az is. enyhébb elbírálásra készteti. A reformerek kritikája nem is annyira a gyengeséget vagy a kegyetlenséget veszi célba. s kivált kritizálják e keveredés alapelvét. a királyi igazságszolgáltatás számos helyen érvényesül és rosszul van összehangolva (a fejedelmi udvarok gyakran konfliktusba kerülnek a bailli törvényszékkel.kezeskednek érte. Merthogy a király államkincstári meggondolásokból önmagának tartja fenn az igazságszolgáltatás hivatalainak eladási jogát. míg a vádlott fegyvertelen vele szemben. hogy egy bizonyos számú ponton koncentrálódik. fokozza a konfliktusokat a bíróságokon. amennyiben ezek „törvényesek”. sokkal inkább azt. végezetül igen nagy hatalmat gyakorol a király. akik sokszor felületes bizonyítékokkal is beérik. Egymásba fonódásuk paradox módon hézagokat hagy a büntetőbíráskodásban. hol épp ellenkezőleg. fennakadások támadnak. sokkal inkább a hatalom rossz gazdálkodását. érdekeltek. túlságosan nagy. az ítélet megváltoztatása. Az igazságszolgáltatás bénultsága nem a meggyengülés következménye.

század folyamán. mint a büntetőhatalom új elrendeződését olyan módozatok szerint. amelyre nem nehezedne a fejedelem közvetlen hatalma. jobb elosztásának biztosítása. Traget a képviselők oldalán áll szemben Maupeou reformjával. hogy valamiképpen megvolt a maga koherenciája és . homogén rendszerekre legyen osztva. vagy ahogy a tervezetekben felvázolják. A reform valódi célkitűzése. a törvényszéki apparátuson belül és kívül. miközben gazdasági költségét csökkentik (azaz leválasztják a tulajdon rendszeréről.monarchikus „többlethatalmat”. J. tökéletesen gyakorolhatná annak hatalmát. amely a reform születéséhez vezet. hogy új stratégia alakul ki a büntetőhatalom gyakorlatában. de a különféle érdekeket képviselő bírók küzdelmeit is. Egyszóval. a mindennapi büntetőügyi gyakorlatban s az intézmények kritikájában is azt látjuk. Az-új büntetőrendszer jogelmélete valójában a büntetőhatalom új „politikai gazdaságtanát” fedi. már legáltalánosabb megfogalmazásaiban is. ahogy a jogelméletekben megfogalmazódik. leválasztanák a tulajdonviszonyokról. nem egy új büntetőjog megalkotása. a büntetőhatalom újrafelosztásának ugyanazon globális terében és eredményeinek új elosztásában különböző érdekek csapnak össze. hogy mindenütt érvényre juttassák. folyamatosan. Csak az ancien régimere volna ez jellemző? Kétségtelen. A bírók többsége persze nem volt reformer. hatékonyabbá. s annyira szükségszerű volt valamennyi társadalmi réteg életében. Nem a törvényszéki apparátuson kívül készítették elő a reformot. a társadalmi test legkisebb sejtjében is. nem kevesebb. hogy nem. hanem a határozatokéról is). hanem a törvénytelenségekkel szembeni új politikából. nem valami új érzékenységből fakad. a lényegét tekintve nagyszámú bíró belülről készítette elő. igazságosabb elvek alapján. A filozófusok (pl. És az úgynevezett „reform”. valamint politikai költségeit is (leválasztják a monarchikus hatalom önkényességéről). hanem a közhatalom folytonosan elosztott következményeit. mentes volna a törvényalkotás szándékától·. hanem jobb büntetés. nem a despotizmussal ellenséges filozófusok meg az emberbarátok. mint az ítélkezés. talán csökkenő szigorúság a büntetésben. jóllehet mindketten bírók. amelyek képesek arra. de a reform általános elveit jogászemberek alakították ki: így az ítélkezés olyan hatalmát. De a törvénytelenség akkortájt oly mélyen gyökeredzett. Brissot és Marat). Moreau a királyi hatalmat támogatja a képviselőkkel szemben. politikai vagy filozófiai megfelelője ennek a stratégiának és elsődleges célkitűzéseinek: a törvénytelenségek büntetéséből és megtorlásából szabályos. hogy ne koncentrálódjon túlzottan néhány kivételezett ponton. Servan és Dupaty. nemcsak a tisztségek megvásárolhatóságáról. olykor egymásnak is ellentmondó kiváltságát jelentse. de több egyetemesség és szükségszerűség. mindannyiuk számára közös célkitűzések és őket egymással szembeállító hatalmi konfliktusok alapján. Vagy inkább nemcsak ők. A reform kiindulópontjánál nem a legfelvilágosultabb illetékesek állnak. és nem képviselői ellenében. amelyek szabályosabbá. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tanácsosa és Lacratelle. hogy az ítélkezés hatalma ne a legfelső hatalom számos akadozó. úgy. Az egész 18. N. amely különböző küzdelmeket takar. Voltaire) küzdelmét. egyszóval ezek a módozatok fokozzák a hatásait. a számtalan ediktum és rendelkezés figyelembe nem vétele feltétele volt a társadalom politikai és gazdasági működésének. s nem is a képviselőkkel szemben álló társadalmi csoportok. stb. Vázlatosan azt mondhatjuk. hogy ennek a „reformnak” miért nem volt egységes kezdőpontja. a parlament főügyészhelyettese között. szemben állnak kollégáikkal. Ez az általános alapelv együttes stratégiát határoz meg. s mivel e hatalomnak nem volna egyéb funkciója. a vételről és az eladásról. állandóbbá és következményeiben részletesebbé teszik. s ne is aprózódjék fel sok. egymással szemben álló bírósági eljárásban. hogy az ancien régime idején a különböző társadalmi rétegek mindegyikének megvolt a maga megtűrt törvénytelenségi zónája: a szabály be nem tartása. publicistákéit (pl. a büntetés hatalmának mélyebb beágyazása a társadalom testébe. hanem a büntetőhatalom új „gazdaságtanának” megteremtése. Érthető tehát. A körülmények azon összejátszása. annak kidolgozása. a társadalommal azonos kiterjedésű funkció kialakítása. Le Trosne.20 A büntetőjog reformját stratégiaként kell olvasnunk.

A törvénytelenségek kölcsönös játéka egyszóval a társadalom politikai és társadalmi életének része lett. amelyek a csökkentésére irányultak. A népi törvénytelenség a bűnözés magját. aki a nép elfogadta törvénytelenség védelmét élvezve a nép ellen követett el bűntettet. amely létfeltételeik szerves része lett. A bűnözés hovatovább feloldódott egy szélesebb törvénytelenségben. soha nem alkalmazták azokat. hiába tették közzé és újították meg szüntelen a rendelkezéseket. például a csavargó koldus. Vagy még inkább: számos változás (pl. hogy ne tartsák be a gyártási előírásokat. hanyagságból vagy mert egyszerűen lehetetlen volt elérni a törvény betartását. legszélsőségesebb formáját. hogy megszülethet benne a bűn. majd a katonák elleni harc. a papságot vagy a polgárságot hozták forrongásba. hanem rendszeres mentesség lett: magánszemélyeknek és közösségeknek kijáró előjogok. könnyűszerrel vált megkülönböztetett gyűlölet céltáblájává. minősített lopás. mert a legszerencsétlenebbek ellen fordította azt a törvénytelenséget. hol félelem övezte e mozgásban lévő népességet. akit kastélyokban fogadtak és képviselők oltalmaztak – széles körben támogatták. végül a felkelés fokozatosan következett egymásból. század folyamán szélsőséges esetekben láthattuk. hogy gyakran készek voltak a zendülésre. s nehéz volt megállapítani a határokat. Hol teljesen szabályszerű formát öltött – s ez már nem törvénytelenségszámba ment. s minden esetben zavargást támasztottak a nép körében. a vámügyi korlátozások be nem tartása a . Colbert rendelkezéseinek elavulása. A 17. a cselédekre. a munkáltatójukat szabálytalanul elhagyó munkásokra. Ε lenti törvénytelenség és a többi társadalmi kaszt törvénytelenségei nem egy irányba haladtak. majd a vámügyiek. Hol fokozatos elavulásról volt szó. a törvénysértők megállítását. A népesség leghátrányosabb rétegeinek általában nem volt előjoga: de a törvények és a szokások előírásain túl volt egy tűrési határ. Hol a nagyméretű és általános be nem tartás formáját vette fel. de alapvető ellentét se volt köztük. az új vállalkozók gyakran bátorították a kézműveseket. amelytől nehéz volt megkülönböztetni nemcsak jogilag. amelyet mindenki közelinek érzett magához. az időszakos próbálkozások. amelyek bizonyos kiváltságok megnyirbálását célozták és a nemességet. À bűntettek köré dicsőség és rosszallás fonódott. a csempészés. ugyanakkor konkurencia. a pénzügyi biztosok elleni fegyveres harc. ez a törvénytelenség a bűnözés növekedésének állandó faktora. érdekkonfliktus és kölcsönös támogatás. s a vele járó fosztogatás.rendszere. amelyhez bizonyos néprétegek mint létezési módhoz voltak szorosan hozzáfűzve. hol a hatalom néma egyetértésével. de morálisan is: az adóügyi törvénysértések. Az egyes csoportokra jellemző különböző törvénytelenségek általában olyan viszonyban voltak egymással. csakhogy megvédjék. amelyet erőszakosan vagy konokul birtokoltak. a rablás. ősrégi szabályok érvényesítésén vagy megtorló eljárások alkalrnazásán alapultak. ha a parasztok nem voltak hajlandók megadni némely állami vagy egyházi járandóságot. akárcsak azok a kísérletek. Az alsóbb szférákban a bűnözéssel érintkezett. Emiatt kétértelműség támad a nép viselkedésében: a bűnöző egyrészt – kivált. aki lopott és ölt. mindazokra. a csempészést – Mandrin története a bizonyíték rá. akik meg akartak szökni az erőszakos toborzás elől. hogy csavargás (amelyet szigorúan büntettek olyan rendelkezések. évtizedeken. volt. hol tényleges segítőkészség. amely versengés volt. egyszersmind belső veszedelmét fonta körül. s ez néha váratlan újraérvényesítésekre adott alkalmat. és fordítva. ez a határterület olyannyira nélkülözhetetlen volt a létezésükhöz. olykor évszázadokon keresztül. néha gyilkosság várt a munkanélküliekre. akik valami okból elszöktek a gazdájuktól. akit a nép rejtegetett. hogy a különböző adómegtagadások komoly felkelésekben egyesítették az egymástól meglehetősen távol eső néprétegeket. 1 ha csempész vagy a kegyetlen adóterhek miatt földjéről elszökött paraszt – spontán megbecsülésnek örvendhetett: erőszakos cselekményeiben a régi küzdelmek emléke idéződik fel: másrészt viszont az. cinkosság: a földbirtokosok nem nézték szükségszerűen rossz szemmel. melyeknek soha nem szereztek érvényt). de tudta róla. Ez a valamennyi társadalmi rétegnél specifikus formát öltött szükségszerű törvénytelenség paradoxonok hálójába került.

mint akik ma többet szenvednek a csavargók követelőzései miatt. stb. rongyok. a lopás váltja fel a csempészést és a pénzügyi hivatalnokok elleni fegyveres támadást. Az a mód.23 A jogok kijátszása gyakran a legnyomorultabbak túlélését biztosította. egyre büntetendőbb cselekedeteket: betörést. gyilkosságot). kopott ruhák nyomorúságos kazlát” kínálják. kisebb törvénytelenségeket. Hogy mennyire halaszthatatlan a számtalan törvénytelenség visszaszorítása. hogy a 18. hanem a javak: a fosztogatás.királyság területén. De a 18. feltételezi a törvénysértés elleni módszeres és fegyveres intoleranciát. Le Trosne kétségtelenül csak eltúlozta a valóságos tendenciát akkor. együttesen kizárólag London kikötőjében (nem véve tekintetbe e fegyverraktárakat) 500 ezer font értékű terméket loptak el évente. Ebben az állandó fosztogatásban Colquhoun szerint három jelenséget kellene fontolóra venni: az alkalmazottak. s most a tulajdon új státusával ez a javak elleni törvénysértéssé kezd válni. de a nagy demográfiai fellendüléssel is a népi törvénytelenség fő célpontja elsősorban már nem a jogok. 21 Elmondható. politikai és vallási tiltakozás. gyújtogatást. és sem a forradalom kezdeti mozgalmai (a földesúri jogok elvetése körül). sem a későbbiek. rosszul tűrte. és nehéz felügyelni rá) szükségessé teszi a törvénysértések szigorú megtorlását. noha minden különösebb probléma nélkül elfogadta a jogok kijátszását. egyedül London városában a vállalkozók és a biztosítók becslései alapján az Amerikából importált és a Temze partján beraktározott termékek lopásának értéke évenként átlagban 250 ezer fontra rúgott. a földbirtok. a reá nehezedő feudális terhektől megszabadulván. Mi több. gyártmányok jelentékeny sokasága. de a bolt mögötti helyiség „a legértékesebb . Az eltűrés így bátorítássá vált. akinek kirakatai „öreg vasak. erőszakoskodást. amelyekben együtt található a tulajdonosok jogai elleni harc. a nagyméretű műhelyek megszerveződése (bennük nyersanyagok. A jelenség nyilvánvalóan ott a legszembe-szökőbb. de még tűrhetetlenebb a kereskedelmi és az ipari tulajdonban: a kikötők kialakulása. kiürítik a magtárakat. ahogy merőben új. s ehhez hozzá kell számítani a városban ellopott 700 ezer fontot. amikor azokra a jogokra került sor. egyre törvényellenesebb. század második felében a folyamat megfordul. másodszor tiltott kereskedelmi szervezet meglétét a műhelyektől és a dokkoktól az orgazdákig -akad köztük nagykereskedelmi orgazda. mint hajdan a feudális urak sarcától. felfalják a termést. megtűrt jogokat (régi kötelezettségek megszüntetése vagy a szabálytalan gyakorlat – legeltetési jog. ha úgy tetszik. meghitt formájában. század végén. a gazdálkodó. aki egy bizonyos fajta árucikkre specializálta magát. mennyiségi viszonylatok alapján a gazdagság árucikkekbe és gépekbe fektetődik be. és kiskereskedelmi orgazda is. szerszámok. Sőt a polgárság jó része. Ezzel kapcsolatban a legjellemzőbb a parasztbűnözés problémája a 18. a kézműves gyakran a fő áldozat. amelyet saját tulajdonjogainak tartott. a toleranciát. az árukészleteket felhalmozó nagy raktárak megjelenése. illetve gyakran aktív részvételét: „valahányszor nagy tömegben ugyanazon a helyen munkások csoportosulnak. Ily módon a paraszt. mely mind a vállalkozóé. meggyökeresedése) az új tulajdonosok nem tartják tiszteletben. a felügyelők. a polgárságnak szüksége volt e gazdasági változásokra. az elfogadott. Ezt a törvénysértést nehezen túri a polgárság a földbirtokon. egyszerű és tiszta törvénysértésnek tekintik (s ez a nép körében láncreakciót vált ki. a céhek felbomlása) a népi törvénytelenségek által nap mint nap kiszélesített résben következett be. 22 Az intenzívebb mezőgazdaságra való átállás egyre kényszerítőbben befolyásolja a szokásjogokat. a tolvajok állítólag kártékony rovarok rajaként csapnak le rájuk. nem tudták újra összeforrasztani hajdani. és kivált a forradalomtól kezdve. ahol a gazdasági fejlődés a legintenzívebb. állatlopást vagy mészárlást. amelyet részben a polgárság szerzett meg. a katonaállítás elvetése. abszolút tulajdon lett: a parasztság által megszerzett vagy megőrzött. Először is a gazdagság általános növekedésével. faösszeszedés. század folyamán létrejött és fokozatosan egyre mélyült a népi törvénytelenség válsága. szükségszerűen sok köztük a gazfickó”. részben rájuk alapította a gazdasági növekedést. amikor a parasztokat úgy írja le. Colquhoun számadatokkal bizonyítja. a művezetők és a munkások cinkosságát. Büntetni kell tehát.

hajózási felszereléseket. Megerősödik annak a szükségessége. A tőkefelhalmozás. lényegük a megnyilvánulásukban lármás. szabálytalan kereskedelmi manőverek – speciális igazságszolgáltatás alá esnek. hogy meghatározzák a büntetés stratégiáját és technikáit. Ez a felosztás osztályellentéten alapulj hiszen a néposztályok számára a leghozzáférhetőbb törvénysértés egyrészt a javak ellen irányul – a tulajdon erőszakos átruházása. mint véletlen körülmények találkozása. s akad köztük viszonteladó és házaló. S ezt a hatalmas. hogy felmondják a büntetőhatalom régi rendszerét. Összefoglalva. abban a mozgásban. megállapítsák. s bennük a folyamatosság és állandóság rendszere váltsa fel a pazarlásét és a túlzásokét. stb. amikor bekövetkezik a hasadás. szabálytalan és nem folyamatos hatalom tehertöbbletét. amelynek lényege a fórumok zavaros sokfélesége és hézagossága. Nyugat-India termékeit. a törvény kijátszásában mutatkoztak meg. s az alattvalóknak szabad helyet hagyott a törvénytelenségek működtetésére. másrészt a polgárság fenntartja magának a jogok kijátszását: annak lehetőségét. A kettő annyira összefonódott. A javak elleni törvénysértések elválasztódnak a jogellenesektől. személyes. A polgárság fenntartja magának a jogok kijátszásának termékeny területét. a tulajdon elleni törvénysértésekbe csapnak át. a vasdarabok és a kötélvégek összeszedésének jogára a hajók körül vagy az összesöpört cukor viszonteladásának jogára). akár erőszakos formában. mindennapos. 24 végül a ha-mispénz-gyártás (Anglia-szerte állítólag 40-50 állandóan működő hamispénz-gyár volt). Meg kell határozni a törvénysértéseket és biztosan meg kell büntetni őket. amely alól nincs kibúvó. hogy kénye-kedve szerint forgassa a saját rendelkezéseit és törvényeit. amelyek akár elhallgatott. S ugyanakkor. vagy a tények tolerálásával szabadon hagyja. öntöttvasdarabokat és értékes fémeket. a termelési viszonyok és a tulajdon jogi státusának új formáival a nép üzelmei. tolerált formában. amely a jogi és politikai előnyökkel járó társadalomból a munka eszközei és termékei eltulajdonításának a társadalma felé halad. A körülmények vagy a taktika sajátosságai folytán a reformerek hol az egyiket . peregyezséggel. mások a morális elfogadás rendjébe tartoznak: a tettesek szemében a fosztogatás a csempészés egyik formája. hogy az eltűrt szabálytalanságok tengerében. fosztogatásból eredő vállalkozást a toleranciák egész együttese könnyíti meg: egyesek megszerzett jogféleségre hivatkoznak (pl. felvetődik egy állandó háló szükségessége. megegyezésekkel. utóbbi mintegy az előbbi hatalom korrelátuma volt. hogy az uralkodói kiváltságok elvétele egyben a törvénytelenségek működése elleni támadást is jelentett. s ez „hozzászoktatja őket e vétséghez. S azért lett több. ahol az uralkodó többlethatalma és a kivívott és tolerált törvénytelenségek infrahatalma érintkezik. amely a törvényesség határvidékén mozog – erről a mozgástérről hallgatólagosan vagy előre gondoskodik. A törvénytelenségek e nagy újrafelosztása még a törvényszéki rendszerek specializálódásában is megmutatkozik: a javak elleni törvénysértések – a lopás -. korlátlan. Megerősödik annak szükségessége. a gazdasági élet vérkeringésének óriási szektorát biztosítsa magának egy olyan játékkal.25 Szükségszerű tehát mindeme tiltott üzelmek ellenőrzése és újbóli szabályozása. akik messzi vidékre juttattják el a lopások termékeit. csapszegeket és rézszegeket. mi számít tűrhetetlen törvénysértésnek. a jog kijátszása – csempészés. amelynek súlyát egyáltalán nem érzik”. A két célkitűzés folyamatos volt. közönséges bíróságok és büntetések. A monarchikus legfelső hatalom formája az uralkodó oldalára helyezte a ragyogó. Megfogalmazható ez másképpen is: a törvénysértések rendszere a kapitalista társadalom fejlődésével újrastrukturálódott. mert a többlethatalom és az infrahatalom között viszonyok hálója szövődött. amelyben minden összefüggés nélkül egyet-egyet aránytalanul sújtanak. a tényekkel szembeni tehetetlenség és az elkerülhetetlen tolerancia kölcsönös felosztása és hatalmi koncentrációja. s ez olyan büntetést szenvedjen. végrehajtásukban kockázatos büntetések. adó alóli kibúvás. mindenféle munkástól összevásárolt bútorokat és szíjakat” rejt. amely lényegét tekintve a javak elleni törvénysértéseket fogná be. a büntetőügyi reform azon a ponton született meg. progresszív büntetésekkel. A lopás az első nagy kibúvó a törvényesség alól.

mint ahogy a rabszolga tulajdona a gazdájának”. s akik „abban az állapotban” élnek közöttük. hogy ezeket a haszontalan és veszélyes embereket „az állam vegye a birtokába. 1764-ben közzétesz egy értekezést a csavargásról: tolvajok és gyilkosok hemzsegéséről beszél. Új alapelveket fektetni le. jobban megszervezett konszenzus (gyakorlatának reálisabb felosztása híján) jellemzi látszólag az új büntető jogszabályozást. noha a büntetések enyhülése. s hogy a bírók csupán „a törvény szervei” legyenek. A legszigorúbb büntetéseket kéri ellenük (jellemző módon csodálkozik. hogy szabályozzák. akit tiszteletben akarnak tartani a büntetésben. amely differenciáltan kezeli a törvénytelenségeket. ez a szabály a büntetések rendszerében. Az állampolgárt úgy fogják fel. Új taktikákat határozni meg. hogy szigorúbb és állandóbb ellenőrzés alá vonják a népi törvénytelenségeket. A csavargó mérhetetlenül veszélyesebb a társadalom számára. hogy elérhető legyen a céltábla. akik „valódi háborút viselnek valamennyi állampolgár ellen”. aki zsákmányul ejti valamelyiket. tekintsék ártatlannak a vádlottat az ítéletig. azt akarja. avégett. A büntetőrendszert olyan apparátusként kell felfogni. amely megvékonyodott ugyan. ami valamennyit eltörli. s hogy adott esetben kollektív hajtóvadászatot szervezzenek az erdőkben felhajtásukra. a tulajdonai legyenek. Új technikákat találni. amely kihat a társadalomra. a büntetőhatalom körülhatárolásáért folytatott küzdelem közvetlenül azon igény körül bontakozik ki. nem pedig mint olyant. „minek teszik ki magukat”. Mert a népi törvénytelenségekre gyakorolt nyomás a forradalom alatt. a világosabb jogszabályalkotás. században fő célkitűzéssé vált. tehát az egész társadalom ellensége. a reform a terv állapotából intézmények és gyakorlatok együttese lehetett. hozzájuk alkalmazni a következményeket. Egyszóval megteremteni a büntetés hatalmának új gazdaságtanát és új technológiáját: kétségtelenül ezek a leglényegesebb érvek a büntetőrendszer 18. hogy a bíró igazi döntőbíró legyen a vádlott és a társadalom között: hogy a törvények „rögzítettek. 27 Le Trosne-nál. A fiziokrata Le Trosne. Ez az új stratégia az alapelvek szintjén könnyen megfogalmazódik a szerződés általános elméletében. valójában a törvénytelenségek hagyományos rendszerében bekövetkezett felfordulás és az új szabályzásukat fenntartó szigorú kényszer tartja alulról meg. díjat kap: „Tíz font jutalmat adnak egy farkas fejéért. a lakosság segítségével üldözze őket a csendőrség. Egyneművé tenni a gyakorlatát. Igaz ugyan.”26 1777-ben ugyanez a Le Trosne Vues sur lajustice criminelle (A büntetőbíráskodás áttekintése) című munkájában azt követeli. Az „ember”. mint másoknál is ugyanebben a korban. mint aki a társadalom törvényeivel egyszersmind azt a törvényt is elfogadta. állandóak. azonban annak a ténynek köszönheti stabilitását. hogy az alattvalók tudják. mint a csempészekkel). mivel jelkép volt. hogy megerősítsék a rendőrséget. s végül a 19. A legkisebb bűntett is az egész társadalmat támadja . hogy elnézőbbek velük. s ezekhez illeszteni a büntetéseket. Vagyis. az önkényesség jelentékeny csökkenése. hogy a második hosszú időn át elsőbbséget kapott. de részt vállal a büntetésből. Áthelyezni a célpontot és megváltoztatni arányait. amely büntetheti. finomítsák. a császárság idején. de terjedelmesebb lett a társadalom testében. Megszegte a szerződést. hogy a kínpad kritikája oly nagy jelentőségekre tett szert a büntetőügyi reformban. e kettős korlátozás jogi és morális formája. hol a másikat. példaként szolgálhat. Emberséges büntetések. megkövetelve hatékonyságát és szaporítva áramlásait. követeli. amelynek mindenki számára rögzítenie kell a határokat. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tagja. hogy csökkentsék a köz kiváltságait. századi (reformjában. a legpontosabban meghatározottak” legyenek. általánossá tegyék a büntetés művészetét. Csökkenteni gazdasági és politikai költségeit. „amely feltehetően a civil társadalom megteremtése előttről való”. s hogy a lopások szenvedő alanyai. amelyben látható módon találkozott az uralkodó korlátlan hatalma s a nép mindig éber törvényellenessége. „akik a társadalomban élnek.tekintették fontosnak. anélkül. hogy a reform mint büntetőügyi reform és mint a büntetőhatalom stratégiája e két célkitűzés érintkezésénél rajzolódott ki. Érthető. hogy tagjai volnának”. A bűnöző ekkor jogi szempontból paradoxális lényként tűnik fel.

indulok. A gonosztevőt kiragadták egy természeténél fogva túlzó veszedelemből.” 28 A büntetés joga az uralkodó bosszújáról áttevődött a társadalom védelmére. mely fellázad.meg. és az egész társadalom – beleértve a bűnözőt – jelen van a legkisebb büntetésben is. azokat a hatásokat kell kiszámítani. Mintha a beszélő érzékenysége fejeződne ki közvetlenül. s amikor a bűnöst elpusztítják. a szerződést aláírván. minden hatalom. joguk van egyesülni ellene. hogy saját törvényét bizonyítsa és végül rákényszerítse a büntetések rendszerére. hogy megbüntesse. nem mint polgártársat. A büntetések enyhülésének ki kell zárnia a szenvedést. A törvénysértés az egyént valójában az egész társadalom testével helyezi szembe. amelyeket magukat bölcseknek tartó szörnyetegek találtak ki és hidegvérűen alkalmaztak?29 Vagy másutt: „A törvények a legnagyobb bűnök miatti bűnhődésre szólítanak fel. hogy lehetetlen megtalálni a büntetőügyi okoskodás racionális alapjait? A bűnöst a társadalomból kivető szerződésszerű elv és a természet által is „kiokádott” bűnöző képe között hol keressük a határt. ha nem az emberi természetben. mintha a hóhér vérszomja és a megkínzott közé odaékelődne a filozófus vagy az elméleti szakember teste. hanem azokra az emberekre. Mi több. te az önnönmagunknak vagy felebarátunknak okozott fájdalom gyűlöletét oltottad a szívünkbe. amelyeket a büntetőfórum tesz a hatalomra. képzeletről. akik testében támadták meg? „Minden gonosztevő. amelynek nem lehet látni a korlátait. szenvedésről. A büntetőügyi bűnhődés tehát általánosított funkció. Haragot gerjesztenek bennem. Egyenlőtlen a küzdelem: egyetlen oldalon van minden erő. hiszen valamennyiünk1 védelméről van szó. hogy már-már félelmetesebbé is válik annál. az állam fennmaradása összeztetethetetlen az övével. s ki kell zárnia à föllelhető érzéketlenséget. Ekkor vetődik fel a „mérték” és a büntetőhatalom gazdaságosságának problémája. akiknek a sok szörnyű kínvallatás tortúra. szívről beszélve valójában nem a megbüntetendő bűnösre gondolnak. Még rosszabb is. Valójában a számítgatás elvét hozza magával. akiknek. de olyan büntetésnek teszik ki. hogy a bűnhődés alapelvét mindenkinek alá kellett írni a szerződésben. S annak szükségessége. És így van ez rendjén. először mint szívhez szóló beszéd fogalmazódik meg. De olyan erős elemekkel alkotják újra. hogy a büntetés erejével szembehelyezzék a mérséklet elvéti „Ki ne reszketne a borzalomtól. vajon ezek az oly gyöngének és sebezhetőnek teremtett lények eszelték ki e barbár és rafinált kínzásokat?”30 A büntetések mérséklésének elve. Itt a gyökere annak az elvnek. hanem a törvényt alkotó és a bűntettet el nem követő. a test kiáltásaként tör fel. mint az ellenség. A büntető rendszer „humánus” kell hogy legyen. a sok-sok szörnyű és haszontalan kínzás láttán. minden jog. hiszen a törvénysértő közös ellenség lesz. amely nem a törvény szigorában és nem is a törvénysértő vadságában nyilvánul meg. ezt az alapelvet egyes szám első személyben fogalmazzák meg a reformerek. ésszel megáldott ember érzékenységében? De az „érzékenységhez” való folyamodás nem jelenti éppen az elméleti lehetetlenséget. még a társadalom ellenségének megfenyítése esetén is. Líraiság volna. amely szerint csak „humánus” büntetést szabad alkalmazni a . a társadalom testével és minden egyes elemével azonos kiterjedésű. amikor a túlzásba vitt kegyetlenkedéseket látja vagy elképzeli.” 31 A büntetés hatásaival kell takarékoskodni. a társadalmi jogra támadva. azaz tettei s által lázadó és hazaáruló. A tiszteletre méltó testről. A társadalomnak hogy is ne volna abszolút joga fölötte? Hogy is ne követelné elhallgattatását? És ha igaz. a szokatlan szánalmat. hanem mint ellenséget pusztítják el. de a bírók és a nézők szenvedését. hogy minden állampolgár elfogadja a rendkívüli ítélet lesújtását azokra. amely gyakorlására igényt tart. Egy „szörnyeteg”. egyiküknek el kell pusztulnia. nem logikus-e. amely kifejezi. hiszen a társadalmon belül csap le a társadalomra -áruló. A büntetés nagyszerű joga jön így létre. De mi történik? A harag túlcsap a büntetésen … Isten. a megalapozatlan elnézést: „Kegyelem azoknak a szelíd és érzékeny lelkeknek. a társadalomnak jogában van teljes egészében fellépnie ellene. Szörnyű többlethatalom tér vissza.

vegyünk egy határesetet. mint az olyan gonosztett. amelyet a büntetés hatásaként. gyakran kisebb hatású.”32 Hogy a büntetés technopolitikáját megértsük. s meg se botránkozhatna elkövetésén. az is lehet. Arra volna szánva. hanem az eljövendő rendetlenséget vegyük célba. jelzi a hatalom közbelépését. A bűncselekmény sorában a legutolsó csak büntetlen maradhat. Pontosan annyira kell büntetni. Ősrégi felfogás ez. olyan mértéktelen volna. hogy nyomtalanul eltűnjék. a büntetés célpontja a bűn következménye kell hogy legyen. mostantól fogva gazdaságossága alapelvévé kezd válni. Holdudvar nélkül a bűncselekmény nem kíván büntetést. hogy az egyetlen és az utolsó lenne a maga nemében: soha senki nem tudná utánozni. mint például a gyilkosságban. hanem a hatalom hatásainak szükségszerű szabályozásában. Következésképp ne keressünk minőségi összefüggést a bűncselekmény és a büntetése között.34 Márpedig ha nem vesszük tekintetbe a tisztán anyagi kárt – amely még ha jóvátehetetlen is. az újrakezdésre való ösztönzés. amelyikben felbukkan a büntetések indoka. aki meglehet. nyilvánossága – tehát mértéktelensége – révén vártak el. amely elrettenti a lelkiismeretet. s lényeges funkciói közül egy” mindenképpen a megelőzés. hogy szörnyeteg. hanem a bűncselekményt követő két sorozatot. a bűncselekmény hatásait igazítják egymáshoz. s ezt úgy kell érteni. „Egy nyomorult kiáltozásai a kínszenvedésben vajon visszahozzák-e a vissza nem térő múltból a már elkövetett bűncselekményt?”36 A büntetést nem a bűncselekmény. egyenértékű borzalmat. veszélyesek viszont a megszokottá vált.” A bűncselekmény hatása azonban nincs szükségszerűen közvetlen arányban kegyetlenségével. A különbség annyi. amelyet kivált. s annyira felülmúlna minden lehetségességet. hogy megakadályozzuk a bűncselekményt. ennek oka nem a bűnös esetleges előttünk leplezgetett mély emberiességében rejlik. a példaadás. hajlandóságot érez rá. oly mély titok övezné. hogy a megelőzés. Ha a törvénynek „humánusan” kell most bánni azokkal. Mint ahogy – ugyanennek az apologétának egy másik elmélete szerint -szétbomlása és pusztulása előtt egy nappal egyetlen társadalomnak se volna joga vérpadok felállítására. nem a büntetés roppant nagysága kerül szembe a vétek nagyságával. Hogy a büntetés a jövő felé tekint. sőt. amelyet mindenki elnéz. századi reformot. Ennek a „gazdaságos” ésszerűségnek kell kimérnie a büntetést és előírni a vele összhangba hozott módszereket. hogy a saját szakállára utánozza. Büntetni kell-e az ilyen bűnt? Milyen mértékben? Büntetésének mi haszna volna a büntetőhatalom rendszerében? Oly mértékben volna hasznos. „A büntetés és a bűncselekmény minősége közötti botrányt meghatározza a megszegett szerződés hatása a társadalmi rendre. hogy áruló. Hogy haszonnal járjon. ha nem sújtotta büntetés. akik a „természeten kívül” esnek (miközben a hajdani igazságszolgáltatás embertelenül bánt a „törvényen kívüliekkel”). Ne az elmúlt sértést. hogy utánzói legyenek. apró gonosztettek. nem hat ki a társadalom testében az ott keletkező rendetlensége a botrány. „A büntetés fényében a minimumot az emberiesség parancsolja és a politika tanácsolja. Járjunk el oly módon. egyre szaporodó. hanem a lehetséges ismétlődések függvényében kell kiszámítani. a bűncselekmények leghitványabb] át: egy irtózatos gonosztettet. A „végletes bűn” apológiája az új büntetőrendszerben egy kicsit olyan. igazi arányainak mértékévé. amennyiben jóvá tudná tenni a „társadalomnak okozott rosszat”. 37 A büntetés a hatások művészete lesz tehát. s arra se legyen lehetősége. Nem volt szükséges megvárni a 18. mint az eredendő hiba a régiben: tiszta forma. hogy a gonosztevőnek ne legyen kedve újrakezdeni. amely a leggazdaságosabban jár . A büntetés áttevődik az elrettentő példa mechanizmusába: a kínhalál büntető rendszerben az elrettentő példa a lehető legtapintatosabban utal a bűnre. Olyan különleges körülmények között hajtanák végre. amely erőszakot tenne a legnagyobb tiszteletben tartott törvények együttesén. hogy a büntetés példát mutató funkcióját kifejtsék. A nagy bűncselekmények ritkák. amelyet magában hordoz. hogy a bűn a rendetlenségek egész sorát képes beindítani.bűnössel szemben. az általánosítás lehetősége. senki nem követhetné példáját. „Emberiesség”. egy bűn. ez a gondolat már évszázadok óta a büntetés jogának egyik gyakori önigazolása. ezzel a tiszteletet ébresztő szóval illetik e rendszert és aprólékos számítgatásait.

ahány perc van hátra az életéből. amelyet a halálbüntetés helyett javasolt: az életfogytig tartó rabszolgaságban. Az elégséges ideális jelleg szabálya. hanem a fájdalom. képes minden viselkedés kodifikálásába. hogy ne a szenvedés alanya legyen. amilyen sokáig csak lehet. enyhébb a halálbüntetésnél. A fenyítésnek tehát nem a test. de nem szükségszerűen mint a látványosság elemét. kivéve azokat az eseteket. A mellékhatások szabálya. itt találkozik az ésszerű megfogalmazás lehetőségével: a büntetés bemutatását kell maximalizálni. s ideális esetben meggátolja. már nem volna kívánatos. az általuk eltűrt szenvedés egyetlenegy eszmébe csomósodik. elég volna elhitetni a többi emberrel. Ezt a paradoxont Beccaria abban a bűnhődésben illusztrálta. akik nem követték el a vétket. akik látják őket. a bosszúság. ha visszaesésre hajlamos). nem testi valóságát. Az elrettentő példa már nem megnyilvánuló rituálé. hogy több érdek fűződik a büntetés elkerüléséhez. hogy utólag bármelyikük újból megjelenjen. a belőle származó pontos . akik előtt megjelennek ezek a rabszolgák. amelyben a kínzás intenzitásában felelt meg a bűncselekménynek. a végtelenségig felosztható ez a büntetés. ha az okozott rossz meghaladja azt az előnyt. amely az elmélet bölcsőjénél még csak lírai megformulázásra került. következésképp csökkenteni tudja a törvénytelenségek terjedelmes tartományát. s ugyanakkor a bűnös teste szempontjából a legkevésbé kegyetlenek. Nem a szenvedés érzése okozza a „büntetést” a fenyítésben. csak oly mértékben mozgósítsa a testet. hogy a bűnös nem követi el újra a bűnt. mint a bűncselekmény kockáztatásához. A minimális mennyiség szabálya. Ez a büntetés fizikailag kegyetlenebb volna a halálnál? Egyáltalán nem. elégséges.” 38 Fel lehet és fel is kell tételezni a büntetés és a bűncselekmény rokonságát. az érdekek síkján jön létre megfeleltetés azzal. De a fájdalom nem önmagában lesz a büntetés technikájának az eszköze. legmélyebben bevésődnek a nép lelkébe.”39 A tökéletes bizonyosság szabálya. A szemiotechnika. mert előnyöket várnak tőle. hatékony eszközt akarnak adni a büntetőhatalomnak. mivel az elítélt számára a rabszolgaság szenvedése annyi parcellára oszlik. Ezzel szemben azok számára. akik elszenvedik (és rabszolgaságra kárhoztatva nem is tudnak visszaesni a bűnbe). elemi büntetés. de már nem a régi formájában. amely a halál gondolatánál is rémisztőbb. ami ahhoz a paradoxonhoz vezet. hanem inkább egy képzet tárgya: a fájdalomra való emlékezés megakadályozhatja a visszaesést. amelyet a bűnös a bűncselekményből húz. „Hogy a büntetés az elvárható hatást eredményezze. amellyel megpróbálják fölfegyverezni a büntetőhatalmat. Ez a büntetés gazdaságosságában a legideálisabb: minimális azoknak. amely akadályt hoz létre. Vagy ha kell is. A büntetőművelet egész időbeli körét megfordítani igyekvő büntetőjelek módszerével a reformerek gazdaságos. mondta. Ha egy bűncselekmény motívuma a vele járó előny. A kínzások elvetése. hanem jel. maximális annak. e büntetés hatékonysága az elvárható hátrányban lesz. a kellemetlenség eszméje – a „büntetés” eszméjének „fájdalma”. várjunk vele. hogy a büntetések számítgatásában a legérdektelenebb elem a bűnöző (kivéve. hanem a képzet mozgósítása a feladata. „A büntetések között és alkalmazásuk módjában a vétségek arányában kell kiválasztani azokat a módszereket. A büntetésnek azokra kell a legnagyobb hatást tenniük. mint ahogy a fizikai büntetés még oly mesterkélt látványossága is megelőzheti a bűn elterjedését. a rabszolgaság valamennyi pillanata egy képzetben sűrűsödik össze. amelyek a legjobban. aki elképzeli. Minden bűncselekmény és a tőle várt előnyök gondolatához meghatározott bűnhődés eszméjének kell társulnia. ha biztosak lehetnénk benne. hat fő szabályon nyugszik. Kivetik a testet mint a büntetés alanyát.el. Fölösleges tehát előtárni a vérpad teljes fegyverzetét. A hatások centrifugálisan fokozódnak. amely a társadalom egész testében általánossá tehető. mely a törvényes bosszúját végrehajtó fejedelem „hatalomtöbbletét” jelzi. amikor egy képzetet akarunk hatékonyan felidézni. hogy megbüntették. Ha a bún gondolatához a valamivel nagyobb hátrány gondolatát kapcsolnánk. amelytől csak egy lépés a kínhalál. A bűncselekményt azért követik el. némi töblettel.

feltáruljanak valamennyi. hogy azok az eljárások. s hogy mindenki tudomást szerezhessen a vádlott elítélésének vagy fölmentésének okairól. az igazságszolgáltatás „az egyének jogait a társadalommal szemben”. melyet semmi nem szakíthat szét. mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. el kell vetni a kínzást. s a felügyelet tegye lehetővé a bűncselekmények megakadályozását. a felsorakoztatott bizonyítékokban egész egyszerűen összhangban kell lennie minden más ítélettel. Ε szisztéma eltérése a bizonyíték közönséges rendjétől csak attól fogva okozott ténylegesen botrányt. test és látványosság igénybevétele az igazság reprodukálására. hogy a bűnöst elítélő törvény szövegét idézze ítéletében …. amikor a büntetőhatalomnak. legyen írott jogszabályozás. akkor szerzőik letartóztatását. ha a bűnhődés valósága nem minden esetben követi a gonosztett valóságát? Elsődleges feladat lesz. hogy az eljárásokat ne titokban folytassák le. Hogyan kapcsolható össze az emberek fejében abszolút mértékben a bűncselekmény és a bűnhődés eszméje. hogy a büntetés eszméjének erejét a közbelépés reménye ne kisebbítse: „Ha lehetővé tesszük. a vallomás kicsikarása. hogy az igazságszolgáltatás apparátusát egészítse ki a felügyelet szerve. „a célból. mindenki számára hozzáférhető nyomtatott szövegek kellenek: „Egyedül a nyomtatás teheti a törvények szent gyűjteményének letéteményesévé az egész közösséget. hogyan lehetne a felelősségre vonhatók fejében szigorú kapcsolatot teremteni a gonosztett és a büntetés között. meg kell szüntetni minden . A büntetőrendszer hatékonyságát garantáló bizonyosságnak ez az általános eleme meghatározott számú pontos intézkedést feltételez.”41 Az uralkodó mondjon le a kegyelem jogáról. hogy akár egyetlen bűncselekmény is elkerülje az igazságszolgáltatás tekintetét. szűnjenek meg az orális hagyományok és szokások.kellemetlenségekkel. az előbbi közvetlen irányítása alatt. saját gazdaságos működése érdekében.43 Innen fakad az a gondolat. mert kevéssé kellett félni a büntetés bizonyosságától? Ahelyett. A törvényes bizonyítékok hajdani rendszere.” 45 A közös igazság szabálya. s végrehajtóik hajthatatlanok. A bírósági ítéletnek felhasznált érveiben. ilyenképpen minden bűncselekményre fény derülne. semmi nem teszi törékenyebbé a törvények apparátusát. a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak együtt kell eljárniuk mint ugyanegy eljárás egymást kiegészítő két akciója – a rendőrség biztosítja „a társadalom akcióját valamennyi egyénnel szemben”. hogy a hajdani rendszert utánozzuk. és „szigorúbbak legyünk. Le kell mondani a törvényes bizonyítékokról. és mindenki felismerhesse a büntetés okait: „A magisztrátus fennhangon fejtse ki véleményét. az elítéltek sorsa iránt érdeklődő állampolgár előtt. egyfajta feltételezés egyfajta büntetésfokozatot vont maga után. hogy a gonosztett valóságossága. és teljes bizonyossággal valamennyi elnyerné büntetését. hogy az emberek a bűn megbocsáthatóságát tapasztalják. kötelezzék. Ebben az igen banális alapelvben fontos átalakulás rejlik. teljes nyilvánvalóságában megalapozódjon. amely a „társadalmi szerződés stabil emlékműve”. De ráadásul az kell. méghozzá mindenki számára érvényes módon. cáfolhatatlan bizonyosságra volt szüksége. az őket összefűző szálat szükségszerűnek kell tartanunk. A bűncselekményeket meghatározó és a büntetéseket előíró törvényeknek tökéletesen világosnak kell lenniük. hogy a társadalom mindegyik tagja meg tudja különböztetni a bűnös cselekedeteket az erényesektől” . a kínzás alkalmazása. vagy ha már elkövették. teljes bizonyításra van szükség a pontos igazság megállapításához. mindez a büntetőgyakorlatot hosszú időn át elszigetelte a bizonyítás közönséges formáitól: a félbizonyítékok féligazságokat és félbűnöket eredményeztek.”42 És főképp megengedhetetlen. s nem csak néhány jogászembert. a kínzással kicsikart szavak hitelesnek számítottak. a kínhalál. mint a büntetlenség reménye. amelyeket a törvényszéki hivatalszobák titokzatosan elnyelnek. A bűncselekmény megállapításának minden igazság általános kritériumainak kell engedelmeskednie. ha a valószínűtlenség egy bizonyos együtthatója is felvetődhet? Nem azért kellett-e vadságával ijesztővé tenni a bűn büntetését.40 Ε törvényeknek nyilvánosságra kell kerülniük. éberebbeknek kell lennünk” . s hogy a bűnhődés reményét tápláljuk bennük … a törvények legyenek kérlelhetetlenek.

az érzékelhető evidenciák és a józan ész egymástól eltérő elemei egymásba fonódnak. Kimerítő és világos. akarata belső értékével: „Két. jól megalapozottak. ugyanazt a lopást elkövető ember közül mennyivel kisebb bűnös az. amelyek segítségével a társadalom egészében működtetni akarja a nem túlzó. sem a gyalázat azt. pontosan illeszkedő büntetésjeleket. amit kell. A bíró „sziklazátonyok között hajózó kormányos” lesz: „Melyek lesznek azok a bizonyítékok és gyanújelek. csak akkor fogadható el. amelyet szűkíteni igyekeztek. ebben kell keresnünk a gyökerét. hogy a bűncselekmények és a büntetések egymással párhuzamos osztályozásának szükségszerűsége egy időben született meg a bűnöző jellemére szabott individualizált büntetések igényével. noha megőrzi az igazságosságát biztosító formákat. hogy közülük egy se kerülhesse el a figyelmet. A büntető igazságszolgáltatás. A bűncselekmény igazsága. A bírósági rituálé önmagában többé nem formálója egy megosztott igazságnak. a jogelmélet nyelvét és a mindennapok gyakorlatának követelményeit tekintve kétségtelenül radikálisan szemben áll a kodifikálás elvével. hanem közös eszközöket. Ebből következik.49 Végül. amelyekkel megelégedhet? Ezt eddig sem én. Hogy a büntetőügyi szemiotika befedje a törvénytelenségek mezejét. amely a filozófusok és a tudósok tulajdona is: „Elméletben filozófusnak kell tekintenem a magisztrátust. a bírónak nem rituális formulákat kell alkalmazni a bizonyításra. s e viszony ellenőrzésére a büntetőbíróság ma nincs felkészülve. Átutalták a közös bizonyítékok referenciáinak körébe. minden törvénysértést minősíteni kell.megfelelést a gyanú fokozatai és a büntetés fokozatai között. mint az. a körülmények végtelen variálási lehetőségnek voltak kitéve. Nem szabad elbújtatni a törvény hallgatása mögé a büntetlenség reményét. de nem is hiányos. amely egy érdekes igazság felderítésére vállalkozik … Éles-elméjűsége révén megragad majd minden körülményt és kapcsolatot.' hogy a törvénysértések minden típusa szerepeljen benne. akinek alig van betevő falatja. Ugyanannak a büntetésnek a gondolata nem egyformán hat. a hatalmat fölöslegesen nem „pazarló”. szükségszerű. Az igazságszolgáltatás már nem ura a saját igazságának. 48 De hogy a büntetés következményjelei teljesen fedjék a büntetést. Az optimális specifikálás szabálya. és fajtánként összegyűjteni. hogy egészségesen döntsön. hogy a bűncselekmény végső bizonyításáig a vádlottat ártatlannak kell tekinteni. de a büntető hatalom gazdaságossága és azon eljárások szempontjából. s mivel a bizonyítékoknak és a gyanújeleknek a körülményekből kell következniük. hogy a vétség-bűnhődés rendszerének kodifikálása és a bűnöző-büntetés páros . osztályozni kell őket. a közös ész gyakorlata elveti a régi. Egy vétség ártalmassága és indukciós értéke különböző a törvénysértő státusa szerint. amennyiben nyilvánvalóak. akibe gyerekkorától fogva a becsületesség érzését igyekeztek plántálni. s együtt alakítják ki a bíró „mély meggyőződését”. mint egy népfié. mennyivel bűnösebb. Ez az individualizálás nehéz teher a modern büntetőjog egész területén.” A büntetőgyakorlatot mostantól fogva alávetik az igazság közös uralmának vagy inkább egy komplex uralomnak. sem más nem merte meghatározni általában. minthogy a büntetésnek meg kell gátolnia a visszaesést. inkvizítori modellt. aki bőviben van mindennek? Két esküszegőből az. a büntetéseket leszögező jogszabálygyűjteményre van szükség.” 46 A vizsgálat. akárcsak egy matematikai igazság. soha nem részesült nevelésben?”50 Látjuk. megnyílik bármilyen igazságok előtt. hogy elfogadja a sokkal rugalmasabb (s a tudomány és a józan ész által duplán érvényesített) empirikus kutatást. nem elég ennyi. a pénzbüntetés nem riasztja el a gazdagot. ha teljes egészében bizonyítást nyert. Szükséges hát egy olyan jogszabálygyűjtemény. mindenki által elfogadhatók. összekapcsolja vagy elválasztja azt. azt a mindenki által birtokolt észt. egy nemesember bűntette kártékonyabb a társadalom számára. azt látjuk. amelyben a tudományos bizonyítás. Bogos és végtelen viszony alakul ki a tudományos diskurzusok sokféleségével. mint a másik. aki a természetre hagyva. gonoszsága feltételezhető fokával. akit egyszer már megbélyegeztek. amely elégségesen pontos ahhoz. de nem is félénk. számolnia kell a bűnelkövető természetével. hogy a legvilágosabb gyanújelek és bizonyítékok arányosan vitatkozzanak. a bűncselekményeket meghatározó.

Arra törekszenek. A büntetés modulációja egy széles értelemben vett „kazuisztikának” volt alárendelve. hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elé terjesztett büntetések finom fokozatossága eltérítheti a bűncselekménytől „a gonoszt. egyfajta akaratot. és minden egyes jellegzetes bűncselekmény valamennyi megfelelésében azok között helyezkedik el. év virághónapjában R (récidiviste) betűvel kellett megkülönböztetni őket. oly módon. Vagyis olyan elemeket. nem számítgató szenvedélynek” tulajdonítható bűncselekménnyekkel szemben.modulációja együtt jár és egyik a másikat hívja. Érzékelhető a hézag. sőt. amelyet a büntetések számára készítettek. noha még határozatlanul. hogyan alkalmazzunk megszabott törvényeket egymástól elütő egyénekre. hogy minden egyes fajta jól elkülöníthető a másiktól. akarata „minőségére”. és akit visszatarthat a büntetéstől való rettegés. A visszaesésnél nem a törvény által meghatározott tett elkövetőjét veszik célba. hogy egy általános törvény sújtson minden egyes jellegzetes törvénysértést és minden egyes megbüntethető egyént minden mérlegelés nélkül. Márpedig ez az individualizálás természetében nagyon különbözik a régi igazságszolgáltatásban található büntetésmodulációktól. 1791-ben már Le Peletier is megjegyezte. amelyek feljogosítanak a „szelídségre” . illetve amelyeknek követniük kell a legpontosabb fokozatosság szerint. az efféle bűncselekmények nem árulkodnak szerzőjük „megfontolt elvetemültségéről”. de amely azt ígéri hogy soha nem válik megszokásból elkövetett bűncselekménnyé. a „körülményekét” és a „szándékét”. ezzel szemben tehetetlen a „heves. a múltjára.51 De most egy olyan moduláció kezd kirajzolódni. A bűncselekmények felsorolását fajtánkénti felosztás követi. A 18. hanem a bűnöző alanyt. aki hidegvérűen terveli ki gonosztettét” . amely tárgyuk különbözősége szerint választja szét a bűncselekményeket. amelyek magának a tettnek a minősítését teszik lehetővé. Kétségtelenül a természetrajz nyújtotta a legadekvátabb sémát. a fajták rendszertanát. S amekkora mértékben a bűnözés lesz a büntetőügyi beavatkozás tárgya a bűncselekmény helyett. ahol a pszichológiai tudás fogja felváltani a kazuisztikus igazságszolgáltatást a büntetőgyakorlatban. az. Elsősorban ide tartozik a visszaesés fogalma. De az antropológiai individualizálás e spekulatív modelltől távoli formái is ugyanebben a korban képződtek. Ε felosztás legjobb szabálya. de ez mit se számít. ugyanebben a korban kezd kialakulni a „szenvedélyből elkövetett” bűncselekmény fogalma – a nem szándékos. és megváltoztathatja a kihirdetett ítéletet: az 1791-es jogszabályozás után a visszaesőket majdnem minden esetben dupla büntetés sújtotta: a X. század végétől természetesen még messze esik ez az idő. A régi igazságszolgáltatás – és ezen a ponton megegyezett a keresztény penitencia gyakorlatával – kétváltozós sort használt. sok ponton megerősítve.54 A büntetések humanizálása mögött ott találjuk mindazon szabályokat. ezt mint a büntetőhatalom kiszámított gazdaságosságát. egyre fontosabb az első ízbeni bűnelkövető és a visszaeső bűnös ellentéte. 53 De lassan a bűnöző minősítésévé válik. A jogszabálygyűjtemény-individualizálás kapcsolatát a korszak tudományos modelljeiben keresik.”52 Elméletben vagy inkább az elképzelésekben a büntetések és a bűncselekmények kettős rendszertana megoldhatja azt a problémát. e táblázat összevethető egy másik táblázattal. Az individualizálás mint a pontosan alkalmazott törvénygyűjtemény végső célja jelenik meg. s a két táblázat pontosan fedi egymást. . Ε szembenállásból kiindulva. Nem mintha ezt nem ismerték volna a régi büntetőtörvényekben. ahogy látom. „Össze kell állítani a különböző országokban előforduló különféle fajta bűncselekmények táblázatát. megszakítatlan fokozatosságával. amelyet nem ment az őrület. amely a törvénysértőre szorítkozik. amelyeknek meg kell előzniük. különleges körülményekhez kapcsolódó bűncselekményé. az 1810-es büntetőtörvénykönyv vagy maximális büntetést szab ki rájuk vagy azonnali szigorúbb büntetést. hogy megalkossák a bűncselekmények és a büntetések Linné-rendszerét. Ez a felosztás olyan. élet– és gondolkodásmódjára. nem pedig szándékára. amely eleve bűnöző jellegét nyilvánítja ki. a természetére. nem előre eltervezett.

a természeti ember még csak virtualitás. mint ahogy a kínvallatások dühével szembeszegezett tiltás tenné az érzékenység korlátai által. Sokáig kell még várni hogy a homo criminalis meghatározott tárgy legyen a megismerés területén. akkor eldicsekedhet azzal. kívül kerül a szerződésen. hogy ellenőrizhető legyen. a rekonstruált keletkezéstörténetekkel valójában egyfajta általános receptet adott az emberek fölötti hatalom gyakorlására: a „lélek” ezután a szemiológia eszközével lejegyzési felület lesz a hatalom számára. a bizonyosság és az igazság látóhatárának megalkotását. ám egy igazi államférfi sokkal erősebben kötözi meg őket saját eszméik láncával. mit kell értenünk e kifejezésen: a hatalom egy technikájának megfelelőjét. akinek üldözése valamennyi ember érdeke. a képzetek és a jelek sorával. s e kötelék annál erősebb. a természet vad elemét hordozva magában bukkan fel. s minél inkább a saját művünknek hisszük. vagy mintha egy racionális vagy „tudományos” kihallgatás nehezedne rá a megbüntetendő emberre. A tárgyiasítás folyamatai a hatalom taktikáiból és gyakorlata berendezéséből születnek meg. vagy még inkább a valamennyi ember gondolatvilágába rejtetten. el-eltünedező figura. a kétségbeesés meg az idő megrozsdásítja a vas. hogy ez a tárgyi kapcsolat nem kívülről rakódik rá a büntető gyakorlatra. hogy belülről mérjék fel a büntetőhatalom korlátait. minden tényleges vagy potenciális bűnözőre előírja a közbelépés taktikáját. Mindkét esetben azt látjuk. méltatlan állampolgárnak bizonyul. mint a kifinomult. a büntetések hozzáigazítását az egyre finomabb változókhoz. a bűncselekmények meghatározásához. az érdekek kiszámítását. a büntetés kiszabásához. Az egyik a bűnözőé. a képzetek és a jelek működtetését. Azt is látjuk. gonosztevőként jelenik meg. mértéktelen szenvedések rituális játékával.megkövetelik. amennyiben közvetlenebbül kötődtek a büntetőhatalom újraszervezéséhez: a jogszabályalkotáshoz. Az ideológusok elgondolása nemcsak az egyénre és a társadalomra vonatkozó elmélet volt. hogy irányítójuk és uruk. a képzetek elemzése alapelv lesz a testeknek a kínvallatás rituális anatómiájánál sokkal eredményesebb politikájában. De vajon beléptünk-e ténylegesen a testetlen bűnhődés korába? A kiindulópont tehát a törvénytelenségek pontos feltérképezésének politikai terve. a szilárd észhez kapcsolódik az első láncszem. amelyben nemcsak a bűn található meg mint közös normák szerint megállapítandó tény. az eszmék ellenőrzésével vetik alá a testet. A törvényen kívüli bűnöző.és acélkötelékeket. Egy ostoba despota vasláncokkal kényszerítheti rabszolgáit. hamarosan „abnormisként”. A büntetőügyi reformtervekkel kirajzolódó tárgyiasítás fenti két típusa azonban időrendjében és hatásaiban nagyon különbözik egymástól. szörnyetegként. s azért is mert az ideológusok által már megalkotott diskurzusban támaszra lelt. hanem a lélek. Az érdekek elméletével. Ilyen minőségében a tudományos objektivitásnak és a vele összefüggő „kezelésnek” rendelődik alá. ám szükségszerűen és nyilvánvalóan áramló képzetek és jelek játékára. a megelőzés megszervezését. Búcsút vesznek ezzel a régi büntető – „anatómiától”. mint specifikus kritériumok szerint megismerhető egyén. A másik annak szükségszerűsége. Látható. a kínzások rituáléjának világos jegyeivel. De emellett e hatalom támadáspontjának áthelyezésére szólítanak fel: a támadás ne a testre irányuljon ezentúl. hanem a bűnöző is. de . akiben a politikai kritika és a képzeletbeli jelképek kereszteződnek. mindez ugyancsak a bűnözők és a bűnök tárgyiasításához vezet. az eljárás szabályaihoz. „szüntelenül követniük kell egymást… Ha ily módon kialakította majd a gondolatok láncát az állampolgárok fejében. mondta Mably. Ebből bontakozik ki a bűncselekmény és a bűnöző tárgyiasításának két vonala. az uralkodók hatalmának fényűző kifejtésével szemben állva. Már nem a test. betegként. talán őrültként. hanem a gondolatvilágra. Hallgassuk meg még egyszer Servant: a bűncselekmény és a bűnhődés gondolatának szorosan kell kötődniük egymáshoz. hogy a büntetés gyakorlatát alátámasztó hatalmi viszony kettőződik meg egy olyan tárgyi kapcsolattal. a büntetőfunkció általánosítása. a bírák szerepének kijelöléséhez. A másik hatásai viszont sokkal gyorsabbak és meghatározóbbak voltak. a büntetőhatalom korlátozása. akit mint mindenki ellenségét jelölnek meg. minél kevesebbet tudunk szerkezetéről. hatékony és gazdaságos hatalmak technológiája fejlődött ki.

107-108. hogy a büntető szemiotechnikát a test új politikája váltotta fel. E. A kancellária 1789-ben így foglalja össze a sérelmek naplójának a kínzásokra vonatkozó általános álláspontját. Úgy tetszik. . 1766. és 1966. Petion de Villeneuve: Discours à la Constituante. Archives parlementaires. 1973. 1966. a „Le Vol d'aliments à Paris au XVIIIe siècle”. Le Roy-Ladurie: Contrepoint.mit sem tehet az eszmék meggyökeresedett uniója ellenében. Cl.72. 1819. Dupaty: Mémoire justificatif pour trois hommes comdamnés à la roue. de 15%-a 1775-től 1790-ig: „a bíróságok szigora megerősödik az idők folyamán … veszély fenyegeti a társadalom számára hasznos értékeket. az agy puha rostjain épül fel a legerősebb birodalmak ledönthetetlen alapzata. B. Vö. s egy új politikai anatómia váltja fel. 14.125. Tobias: Crime and industrial society. 15. S az új politikai anatómia teszi majd lehetővé az egymástól elhajló. JEGYZETEK 1. Ν. 1962. 1764. ez az „ideológiai hatalma” függesztődik fel. E. 137 5. Ε. Mogensen: Aspects de la société augeronne aux XVII e et XVIIIe siècles. 7. hogy Auge vidékén négyszer kevesebb erőszakos bűntény fordul elő a forradalom előtt.”55 A büntetésnek ez a szemiotechnikája. 1768. legalábbis részben. XXVI. Chaunu: Annales de Normandie.. Hibbert: The Roots of evil. 2. 1786. az egyik vonal a bűnözőt „a másik oldalra” veti – egy természettel szembeni természet oldalára.4.108. Vö. J. Chaunu: Annales de Normandie. P. 3. amelyben újból a test játssza a főszerepet. G. 1781. Thomas Fowell Buxton: Parliamentary Debate. a csalások száma megemelkedik az erőszakos bűncselekményekkel szemben. Le Trosne: Mémoires sur les vagabonds. 6. A tournelle-i kamara egyik elnöke a királyhoz intézett feliratában. 4. soha nem látott formában. 11. főleg Muyart de Vouglans Beccaria elleni vitájával. Vö. 1967. a társadalom pedig rendet akar és a tulajdon tiszteletét óhajtja” (130-142). Petrovich in: Crime et criminalité en France aux XVIIe et XVIIIe siècles. 9.1. Gégot és V. Párizsról vö. P. A Pierre Chaunu vezetésével folytatott kutatások általában ugyanezt tárják fel Normandia bűnözésével kapcsolatban. 1971. 1973. 1974. 13-20. a 18. megerősíti ezt a tendenciát: 1750-től 1755-ig az élelmiszerlopások tárgyában kimondott ítéletek 5%-a gályarabságra juttatja a tett elkövetőjét. 326. 66. 1971. 1901. 10. J. hogy a büntetések kiszámított rendszerével ellenőrizze a bűnözést. Vö. 8. W. Ch. Seligman: La Justice sous la Révolution. mint XIV. 13. 1883. Desjardin: Les Cahiers des États généraux et la justice criminelle. XXVI. P. 1966. 236. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminel-les. Le Roy-Ladurie: Contrepoint. vö. (gépiratos disszertáció) 1971. A büntetés új művészetére vetett pillantás jól megmutatja. Lachèze: Discours à la Constituante. ugyanez a jelenség tapasztalható Angliában. XXXIX. Boutelet és J. In: Ariette Farge. A. 56. 641. A. A szerző kimutatja.37. valamint A. Vö. Archives parlementaires. Lajos uralkodása végén. 1966-os és 1972-es Annales de Normandie-ban. augusztus 2án. Chaunu: Annales de Normandie.. 3 juin 1791. Boucheron cikkeit az 1962-es. például C. Réfutation du Traité des délits et des peines. legfeljebb még szorosabban tapasztja őket egymáshoz. 247. Farge tanulmánya. században kialakult két tárgyiasítási vonal újbóli találkozását. 12. a másik oldal mindent elkövet.

1788. s hogy a civil társadalom a lehető legnagyobb biztonságra leljen a szabadság és az emberség érdekében” (Société économique de Beme. mindenható lévén a védelemben és a támogatásban. 1780.161. hogy a büntetést a bűncselekmény kegyetlenségéhez mérjük és ne áldozzuk fel az emberiesség nevében magát az emberiséget. Rousseau: Contrat social. 18. 1784. A153182. . 11-12. Marat Plan de Législation criminelle című munkájával válaszolt. melyek megszelídíthetik a franciaországi büntetőügyi törvények szigorát. anélkül. 214. loc.87. Ezek a képviselők a büntetések igen szigorú rendszerét támogatták. de Lacretelle: Discours sur le préjugé des peines infamantes. Archives parlementaires.16. A pályázat nyertesei Brissot és Bernard! voltak. Y. valamennyi egyén és valamennyi jog oltalmazására olyan erővel rendelkezik.. Ο. 19. 1856. C.103-106. 22 décembre 1789. 36. 1786. „a törvények túlzó szigorúsága képes-e csökkenteni egy züllött nemzet bűntetteinek számát és súlyosságát?” (Académie de Marseille. Megjegyzendő. Melyek azok „az eszközök.. 37. G. Bercé: Croquants et nu-pieds. Kantnál ugyanezt megfordítva találjuk. 1970. ha rendeltetését megváltoztatva. többek között: S. vagy A. 637. 4. a bírói hatalommal kapcsolatban: „Megfosztatván bármiféle. 1764. Ide vonatkozóan hosszan idézhetnénk a tudós társaságok és akadémiák által javasolt pályázatokat a 18. megkísérlik elnyomásra felhasználni. 8. N. „ In Locré: La Législation de la France.61-62.. könyv. P. P. Π64. 3. amellyel az állampolgároknak tartozunk. 344. de Lacretelle: „Dissertation sur le ministère public”. „Az oltalom. 25. Festy: Les Délits ruraux et leur répression sous la Révolution et le Consulat. L. I. hogy a közbiztonságot lerontanák” (Académie de Châlons-sur-Mame. Target: L'Esprit des cahiers présentés aux États généraux. 1956. 23. X. XII. Duport: „Discours à la Constituante”. 20. 1789. Le Trosne: Vues sur la justice criminelle. XXVI.-M. 1974. Vö.) 21.” (Rapport à la Constituante sur le pouvoir judiciaire. 24. Ε témával kapcsolatban lásd. 1790. hogy Reusseau nézeteit néhány képviselő felhasználta az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben. M. egymással versengő akaratokra. Morgensentől származik. Agulhon: La vie sociales en Provence. G. 1789. és a Contrat elvei érdekes módon alátámasztották a bűn és bűnhődés közötti kegyetlenség régi kapcsolatát. oldalakon Colquhoun igen részletesen számol be e vállalkozásokról. Ibid. V. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds. cit. ami. Linguet: Nécessité d'une réforme dans l'administration de la justice. 1856. 297-298. P. Boucher d'Argis: Cahier d'un magistrat. A bírósági apparátusok „igen nagy hatalma” és a rossz elosztásuk miatti kritikával kapcsolatban lásd C.-J. század végén: hogyan lehet elérni. 30. G. 34. 28.. hogy „a nevelés és a büntetések szelídséget összebékítsük az azonnali és példát mutató bűnhődés bizonyosságával..87. 22.) 33. Vö. J. in: Discours sur le préjugés des peines infamantes. Colquhoun: Traité sur la police de Londres. 50. 26. Beccaria: Des délits et des peines. Dupaty: Lettres sur la procédure criminelle. L. dePastoret: Des lois pénales.). 31. Ε. In: Archives parlementaires.129. 744. Bergasse. 1784. 131. 17. W. IV.” (Mougins de Roquefort a Contrat social idevágó részét idézi: „Discours à la Constituante”. és 292-339. G. G. 21. az állam politikai rendszerével szembeni tevékenységtől és nem lévén semmiféle befolyása a rendszert formáló vagy fenntartó. 1777). IL. 29. 1764. A. 54. A kifejezés N. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds. 32. Target: „Observations sur le project du Code pénal. 7-8. Eymar volt a pályázat nyertese. megköveteli. 1777.. Franciára fordítva 1786-ban. In: Archives parlamentaires. fejezet. 35. Beccaria: Des célits et des peines. 27.. Franciára fordítva 1807-ben. 1789. Filangieri: La Science de la législation. teljesen hatalom nélküli lesz. Ibid. XXIX. II.

L.) 43. hogy megelőzze a hasonló bűnöket. visszaeső bűnösei különbüntetések alá estek. hogy az újra kezdő gonosztevő „alávaló. rossz a törvény: ott. Az 1549-es rendelet kijelenti. Ε témával kapcsolatban lásd. 54. 1780. Helie és Chauveau állít. Annales du barreau moderne. Beccaria: ibid. Duport: „Discours à la Constituante.34. június 6. a lopás. a kegyelem a törvény elleni bűntett. Cariou: Les Idéalités casuistiques (gépírásos disszertáció) 52. Vö.. 45. 34. 200.” In: Discours sur les peines infamentes. 87.. A következő évben Bellart elmondja azt a beszédet. 50. a közre kártékony” lény: az istenkáromlás. 53. de Mably: De la législation. 45. J. 40. Beccaria: Traité des délits et des peines. 1764. a társadalom nem egy emberi lény szenvedésének barbár örömét találja. III. Azzal ellentétben.-P. a Grass-ügyben. IX. 1791. 46. XXVII. A kazuisztika nem egyéniesítő jellegéről lásd: P. In: Oeuvres complètes. amelyek támadásukkal fenyegetik. G. 39.” (Le Droit des gens. aljas..) 38. 8. 49.163. Marat: Plan de législation criminelle. Franciára fordítva 1758-ban. különösen züllött. 1789. hanem a büntetés pontos követelése tartja meg az embereket a kötelességben. 321-322.-L. P. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale. 1784. de Lacretelle: Discours sur les peines infamantes. 89. 1781. 327. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle. de Mably: De la législation. J. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires.1. 1823. 1768. Brissot: Théorie des lois criminelles. többek között: S. Seigneux de Correvon : Essai sur l'usage de la torture. . Beccaria: Des délits et des peines. P. 53. In: Oeuvres complètes. 55. Risi: Observations de jurisprudence criminelle.37. A Barnave: „Discours à la Constituante”: „A büntetésekben.: Brissot: „Ha a kegyelem igazságos. 51. 41. J. P. 1784.” (Théorie des lois criminelles. A. Beccaria: Des délits et des peines.) 44. 351-352. 47.144. 42. Vö. (Archives parlementaires. P. 24. amelyekkel lesújt. XXI. I. XXVI. a szükségszerű óvatosságot látja.” In: Archives parlementaires. Vattel: „Nem a büntetés kegyetlensége.49. M. 9. 1781. 1789. 1768. IX. a csavargás stb. 48. ahol jó a törvényhozás. 348. Linguet: Nécessité d'une réforme de l'administration de la justice criminelle. eltávolítsa a társadalomból azokat a bajokat. Vö. amit Carnot vagy F. 26. 1767. G. amelyet a szenvedélyből elkövetett bűncselekmények első védőbeszédének tartunk. 35. a visszaeső bűnöst számos esetben világosan megbüntették az ancien régime törvényei.. G.

Az elviselhetetlenül kegyetlent nem . mely bűncselekményre buzdítja. mihelyt a bűncselekményre gondolunk. vonják vissza a polgárjogokat azoktól. az erők mozgását hatalmi kapcsolatnak alávető jelgátak mozgásterének felállításáról. A vállalkozás csak akkor sikerülhet.”1 Ezek a jelgátak hozzák létre a büntetések új tárházát. ez a büntetés és a bűncselekmény egymáshoz illesztésének legjobb módja. FEJEZET A BÜNTETÉSEK ENYHÜLÉSE A képzetek egész technológiáján kell tehát nyugodnia a büntetés művészetének. analógiás. közelségi – kapcsolatot kell létrehozni. Az igazság diadala. mely büntet. a célból. amelyet büntet. és egyben a szabadság diadala is. Igaz. épp úgy. elrejtőzik. aki bűncselekményben vérengző volt. a jelen lévő erők között mennyiségi különbségek létesítéséről. Ez előnyös volna a kapcsolat állandósága szempontjából. „A büntetésnek lehetőleg hasonlítania kell a bűncselekmény természetéhez. aki semmirekellő volt. De ha azt akarjuk. Egymással harcoló energiák művészete.”2 Az ideális büntetés pontosan áttetszene azon a bűncselekményen. máglya a gyújtogatást. hogy a büntetések intézményesen legyenek természetesek. amelynek gondolata véglegesen megszünteti egy gonosztett vonzerejének gondolatát. összeálló képek művészete. hogy saját érdekeitől függően a társadalom határozza meg. hogy megtaláltuk azt a hátrányt. De Le Peletier világosan megfogalmazta a szimbolikus kommunikáció alapelvét. A méregkeverőknek „a hóhér serleget nyújt. A reformerek büntetések egész gyűjteményét javasolták annak illusztrálására.” Egy bűncselekmény megfelelő büntetését megtalálni azt jelenti. hogy bűne képét látva. ha természetes mechanizmusba ágyazódik. halál büntesse a gyilkosságot. mit kell bűncselekménynek minősíteni: a bűncselekmény tehát nem természetes. nehéz munkát fog végezni. Ezt az impulzust csak a törvény által felállított gátak akadályozzák. mert a természetes következmény formáját felöltve a büntetés nem egy emberi hatalom önkényes következményeképp tűnik fel: „A vétséget a büntetésből megmagyarázni. amelyet sújt. Az ember minden egyéb cselekedete eme belső törekvés következménye. így szemlélője számára bizonyosan annak a bűncselekménynek a jele volna. át a benne lévő folyadékot arcába loccsintja. aki aljas volt. akik visszaéltek a törvény jótéteményeivel és a közhivatali működés kiváltságaival. elkobzás büntesse a lopást. az idővel dacoló stabil kapcsolatok megteremtése: ellentétes értékű képzetpárok létrehozásáról van szó. becstelen büntetést fog elszenvedni. De működésükhöz több feltételnek kell eleget tenniük: 1. formájukban mutassák be a bűncselekmény tartalmát. „A gyönge emberi szívből ne vesszen ki soha a kínvallatás gondolata és uralkodjon azon az érzésen. alázzák meg a „hamis dicsőség” hajszolásában vétkeseket. többé ember nem tenne erőszakot az emberen. „A testek gravitációjához hasonlóan titkos erő hajt bennünket állandóan jólétünk felé. A lehelő legkisebb önkényt kell alkalmazni. letaglózza borzalmas gonosztette. mivel ekkor a büntetések már nem a törvényhozó akaratából. már csak azért is előnyös volna. fizikai fájdalmat fog elszenvedni. mint ahogy a megtorlások jegyei szervezték meg a hajdani kínvallatásokat. majd forró vizes üstbe veti. ahová az előnyös bűncselekmény kilátása vezette. amikor 1791-ben új büntető törvényhozást terjeszt elő: „Pontos kapcsolatokat kell teremteni a vétség természete és a büntetés természete között”. akkor közöttük a lehető legközvetlenebb – hasonlósági. s a bűncselekményről ábrándozóban a gonosztett puszta gondolata fölébresztené a büntetés jelét. Például Vermeil javaslata: a közszabadsággal visszaélők fosztódjanak meg a saját szabadságuktól.”4 Puszta ábránd volna mindez? Meglehet. hanem a dolgok természetéből következnének. hogy a bűnhődéstől való félelem a lelket minél messzebbre vigye attól az úttól. hogy a büntetés könnyen megjelenjen a gondolatban.”3 Az analógiás büntetésben a hatalom. bírság sújtsa a közpénzek elsikkasztását és az uzsorát.2. Az ancien regime kínzásaira erősen emlékeztető kegyetlenségek ellenére egészen más mechanizmus indul be az analógiás büntetésekben.

De a büntetések csak akkor hajtanak hasznot a többiek számára. mint amennyire a bűn kecsegteti. amelyre támaszkodik. 3. a szabadság. a becsület. ha a koldusokat bűzös börtönökbe zárjuk. meg kell fordítani az intenzitások viszonyát. gátakat emel”. „Alkalmazni őket. „Nem kellene-e valamennyi büntetést abból az oly egyszerű. S kezdjük rajta az oktatást: érezze át. ha vannak ilyenek. Fosszuk meg erejétől azt az érdeket. már nem a bosszúállás szimmetriájával találkozunk. „Nevetségességbe és szégyenbe fojtani. melyek romba dönthetnek. hanem a jel áttetszőségével. a becsület. s a reformálása érdekében kifejtett erőfeszítés kárba veszett fáradság és költség Volna a társadalom számára. mely elrettent a büntetéstől. soha nem tudná kihasználni. amelyről a bűncselekmény bizonyítja be. amely helyet adhat az egyszerű számítgatásnak is. lázítsa fel.” Nem használna viszont semmit. A megbélyegző büntetések hatékonysága abban rejlik. rágalmaz. A fanatizmus ellen játsszuk ki tehát a büszke konokságot.” 8 Törjük össze a bűncselekmény képzetét megelevenítő rugót. erővel szemben egy másik erőt. Mindezek következtében hasznos lesz egy időbeli moduláció. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta ezt az érvelést: az 1791-es . mintha a dolgok szükségszerűségéből fakadna és a természet szelíd erejével álcázva magát működjék a hatalom. „Nem vezet sikerre. A jelek játéka az erők mechanikájához kapcsolódik: a bűncselekményt vonzóvá tevő vágyat csökkenteni kell. ha egyszer véget érnek. nem a hatalomét vagy a fegyverét. Mindez a büntetés ésszerű esztétikafélesége. Ha büszkeség bírta rá a gaztett elkövetésére. amelynek nincs vége. hogy kiválasztjuk azt. 2. a test fölötti szabad rendelkezést. a törvény úgy fessen. az idő. mit jelez. Jobban izgassa és sarkallja a bűnözni vágyót a bűnhődés. A büntetés átalakít. amikor lop. Újra meg kell hát tanítani rájuk. jeleket állít fel. eltávolítására. „Ássunk le egyenesen a rossz forrásáig. a legtartósabb politikai intézmények is a természetben vetik meg az alapjukat.12 Az állandó és könnyen olvasható jeleket formáló büntetésnek az érdekek rendszerét és a szenvedélyek dinamizmusát újból kell szerveznie. munkára kell szorítani őket. mennyire meggyengült.”7 Több eszköz kínálkozik. amelyek hatására erényessé válhat. eltulajdonít vagy öl. A tulajdon – de a gazdagság. Az érdek mechanizmusa jelenik meg tehát. felkészülhetünk e büntetés sikeres hatására. ami a legnyomasztóbb ama szenvedély számára. az érdek mozgása. oly módon. az élet iránti tisztelet érzését a gonosztevő elveszti. Mi volna a végérvényes büntetés haszna? Az olyan büntetés. amely a bölcsőjük. „Nemcsak a képzőművészetekben kell hűen követnünk a természetet. amely az elkövetett bűnhöz vezetett?”10 Játsszuk ki önmaga ellen azt az erőt. amely a vétséghez sodort. aki egyszerre használja fel az épület stabilitását biztosító erőket és mérsékli azokat.szegezik többé szembe az elviselhetetlenül kegyetlennel a hatalom párharcában. ezt kell leküzdeni. e megjelenítés elevensége.” 6 A bűnhődés a bűncselekményből következzék. hogy félelmetessé tegyük a büntetést.11 Fel kell éleszteni a hasznos és erényes érdeket.” 9 A rossz szenvedély ellenébe jó szokást kialakítani. mit jelent elveszíteni a javak. s az elítélt csak kínzásnak érezné. ez a büntetés legjobb eszköze. ha nézők serege előtt alázzuk meg a fanatikusok gőgös hivalkodását. hogy a bűn gyökerénél található büszkeségre támaszkodik. mely megmutatja. Rá kell szánnunk magunkat a javíthatatlanok. s utána majd ő is tiszteletben tartja ezt másoknál. módosít. A fanatikusok dicsőséget faragnak maguknak nézeteikből és az értük kiállt kínzásokból. de az érzékenység és a szenvedély erejét. ha fizikai fájdalmaknak tennénk ki őket. ezzel szemben növelni az érdeket. sikert ígérő és már ismert alapelvből levezetni. használjuk ki. A csavargás vétsége mögött ott a lustaság. a büntetés sértse meg. megjelenítésének módjai. hogy a büntetés és látványai képzete a bűncselekmény és a vele járó gyönyörök képzeténél elevenebben hasson. az érzékek számára közvetlenül érthető kapcsolatot akarnak felállítani a bűnhődések színpadán. épp a legbölcsebb. melyek valóságos kloákák”. önmagának mond ellent: az elítéltre kiszabott minden kényszerítést. „A törvényhozó az ügyes építészhez hasonlatos. Osszuk meg az érdeket.

hogy a reformerek majd mindig a közmunkát javasolták a lehetséges legjobb büntetés gyanánt. majd lehetőséget kap. minden más büntetésnek egyszer be kell fejeződnie. érdekek és az időtartam mechanizmusa. Márpedig a szenvedélyek törékeny mechanizmusa nem kívánja.törvénykönyv halált irányoz elő az árulókra meg a gyilkosokra. De a bűnös a bűnhődésnek csak az egyik céltáblája. annál rövidebb ideig tartott a bűnhődés. 15 Az volna az ideális. a derekán lánccal. Ebből következik. Miért szüntetne meg a társadalom egy olyan életet és testet. egyedül. Titkos büntetések sincsenek. A halálnál ékesszólóbb volna „egy olyan ember példája. amellyel valamennyiüket megsértette: a büntetések „szakadatlanul újrakezdődnek az állampolgárok szeme láttára”. Ezért a bűnhődés ne csak természetesnek. Most a társadalom tulajdona lesz. hogy minél súlyosabb volt a bűncselekmény. nehogy újból megerősödjenek. majd három napot dolgozzon.16 A régi rendszerben az elítélt teste a király tulajdona lett. sokkal jobban hat a bűnösre a fájdalom röpke pillanatánál … A tanúként megidézett nép szemében szakadatlanul felújítja a bosszúálló törvények emlékét és minden pillanatban üdvös rettegést kelt. mindenki saját előnyét olvassa ki belőle. aki mindig szem előtt van. „A kínos megvonások időben elnyúló sora. hogy maga a bűnhődés lépjen akcióba. amelyet a bűnös minden egyes állampolgártól kiérdemelt azért a bűncselekményért. De különösen az időtartam szerepét kell beépíteni a büntetés gazdaságtanába. Az elítélt képzeteibe lassacskán belevésett jelgátaknak gyorsan és széles körben kell tehát áramolniok. mindenkinek el kell fogadnia és újra kell osztania. hogy kezdetben hetente két. Kérésre egyedül is dolgozhat. hogy élete hátralevő éveiben jóvátegye a társadalomnak okozott kárt”. jó. de haszontalan büntetések. De ez a próbatétel ideje volt. de a hét két napján közösen végzett munka. hogy mindenki számára egyformán határozza meg a törvény. bekapcsolódhat a börtön életrendjébe: „Minden nap csatlakozhat a többi rabhoz a közös munka elvégzése céljából. a maximális büntetés húsz év.”13 Az idő a büntetés operátora. ezért a munkáért fizetséget kap. és „kidomborítják a közös és sajátos mozgások közhasznát”. a köz javára és hasznára kisajátított tárgy. a bűnhődések olyan megtorlásnak tekinthetők. az egymáshoz intézett. sötétségben. a száműzetés évei. Még ha megszabott is. az volt a veszélyes. belső mechanizmusának változónak kell lennie. abban az értelemben. amelyet kisajátíthat? Hasznosabb volna „az államot szolgálniuk egy olyan rabszolgaságban. Az elítélt oldaláról a büntetés jelek. Nincsenek többé látványos. hetente öt napon magányosan. hogy ugyanolyan módon kényszerítsék őket. Végül büntetése lejártához közeledve. ha az elítélt egyfajta jövedelmező tulajdon volna: mindenki szolgálatára rendelt rabszolga. A kínzásokban. Az időtartamnak most lehetővé kell tennie. a keréken eltöltött órák a kínszenvedésig -már a büntetések régi rendszerében is megtalálható. Le Peletier az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek készített tervezetében csókkenő intenzitású büntetéseket javasolt: a legsúlyosabb büntetésre ítélt fogolynak csak az első időszakban kell elszenvednie a sötétzárkát (megláncolt kézzel és lábbal. az uralkodó megjelölte bélyegével és hatalma erejével lecsapott rá. s ennek köszönhetően feljavíthatja kosztját). Az időtartam – pellengéren töltött napok. s nem az összehangolt átalakításé. a sérelmek naplója is az ő nyomdokukba jár: „A nem . Büntetése kétharmadát letöltve átmehet a zárkába (világos zárkába. Franciaország bővelkedik a kereskedelmet akadályozó. ha a büntetés a létrehozott hatások szerint enyhül. akik az áruk szabad forgalmának az útjába gördítenek akadályt. amely a tortúrák látványának borzalmától megkíméli az emberiséget. amelynek tartama a bűncselekmény természetétől függne”. A bűnhődés főképp a többiekre tekint: minden lehetséges bűnösre. vizén és kenyéren). a tolvajoknak. az utak újjáépítése lesz a dolguk. sem hogy ugyanolyan kitartással. erőszakosságuk révén. akit szabadságától megfosztottak és arra kényszerítettek. a bűncselekményt tiltó beszéd részévé kell válniuk – ez az aranypénz szorítja ki az elmékből a bűncselekmény hasznának hamis gondolatát. Tápláléka munkája függvénye. hanem érdekesnek is tűnjék fel.”14 4. járhatatlan utakban.

szólítsa nagy hangon a népet. Ebből következik a nyilvánosság okos gazdaságtana. hanem a gyász szertartásával. csupán morális haszon ez ugyan. de nem az ancien regime (ambivalens) ünnepeinek keretében. emlékeztetni a törvényre. képek. amikor valamely különösen kegyetlen tett híre városainkban és falvainkban elterjed. megmutatni a büntetés szükségszerű voltát.”18 A nyilvános büntetés a közvetlen újrakódolás ceremóniája. vörös és fekete kárpitozású vagy festett kocsi. látni fogja. olvasókönyvet kell kinyitnia. A törvényt megreformálják. amely erőszakot tett rajta.”17 A közmunka két dolgot jelentett: az elítélt büntetésének kollektív érdekét és a bűnhődés látható. mint a bélyegnek az elítélt arcába vagy vállába. jeleket. szóra bírja a törvényt. a polgárokat mintha villám sújtotta volna. a zárka ajtaja fölött olvassa el a bűnös nagybetűkkel bevésett nevét. a gaztett mellé kerül. kollektív borzalom. amelyre elöl és hátul felírják az áruló szót. ha méregkeverő. hogy a nép havonta egyszer látogassa meg az elítélteket „fájdalmas vackukban. de mennyivel valóságosabb. amikor a nép végzetesen kivette a részét vagy a bűncselekményből.20 Néhány évvel később Bexon a büntetőjog címereit álmodja meg a császári szertartások naiv és katonai stílusában: „A halálra ítéltet kocsi viszi a vesztőhelyre. éppúgy. egyszersmind mindannyiunk elméjébe belopja a bűn-bűnhődés jelét: másodlagos. „A kínszevedéshez a leggyászosabb és legmegindítóbb pompát kapcsold. az általános fájdalom nagybetűkkel legyen festve … Gyászlepelbe burkolt bíró jelentse be a népnek a merényletet és a törvényes bosszú szomorú szükségességét. valamennyiüket méltatlankodás és borzalom tölti el … Itt a bűncselekmény megtorlásának perce: ne engedje elillanni. A nyilvános büntetésnek napvilágra kell hoznia ezt a kettős bánatot: valaki nem vett tudomást a törvényről. A testi kínzásban a rettegés támasztotta alá az elrettentő példát: fizikai félelem. Plakátokat. valamennyi gyöngéd és becsületes érzelmet mozgassák meg. megmutatván. hallani fogja. s-nem az uralkodó jelenlétét. amelyet használt. aki erőszakot tett a törvényen. ha áruló. bűntettét és az ítéletet”. hogy az eszméket összekapcsoló törvénykönyv a realitásokat is összekapcsolja. vörös ingét kígyók és egyéb mérges . elmondani a bűncselekményt. Ε tragédia különböző jelenetei hassanak az érzékekre. a ki-betűzhetetlen jel. A büntetés nyilvánosságának nem szabad fizikai rettegést kelteni. ellenőrizhető jellegét. a bűncselekmény és a büntetés eszméje közötti kapcsolat kollektív megerősítése. ha szülőgyilkos. szertartása valamennyi elemének beszélnie kell. és meg kell válni az egyik állampolgártól. hanem a törvénykönyv újbóli aktiválása. vörös inget kap. Ezek a törvények egy adott bűncselekményhez egy adott büntetést kapcsolnak. vagy a kivégzésből.halálbüntetésre ítélt rabok az ország közmunkáira rendeltessenek. mint csődülnek össze a szörnyű látványosságra. feliratokat. a máglyát. Már nem a parancsoló hatalom rémületet keltő restaurációja támasztja alá a bűnhődés szertartását. ingére hímezik a tőrt vagy azt a halált osztó szerszámot. 5. mint amikor a béke vagy a szabadság kihirdetését hallja. A törvényeit újból megtaláló társadalom elvesztette azt a polgárt. amint megtapsolja az ítélet kihirdetését. szimbólumokat kell nagy számban alkalmazni. Állítsa fel a vérpadot.”19 A gyász értelme világos kell hogy legyen mindenki számára. A szövegben történő közvetlen összekapcsolásnak a tettekben is közvetlen összekapcsolás felel meg. A büntetésből a törvényeket magukat fogják kiolvasni. A bűnös ilyenformán kétszer fizet: az általa szolgáltatott munkával és a létrehozott jelekkel. az igazság diadalára. A példát most a tanulság támasztja alá. amelyeknek úgy kell belevésődniük a nézők emlékezetébe. igyekezzen meggyőzőnek lenni és ítélkezni fölötte. A társadalmon belül a köztereken és az országutakon az elítélt „hasznok és jelzések” középpontja. „Figyelje meg az első perceket. vonszolja a bűnöst a köztérre. Láthatóan szolgálja mindannyiunk javát. a közerkölcs színrevitele. igazolni mértékét. fekete fátyol fedi a fejét. A gonosztevő viszont kiválik a társadalomból. haladéktalanul megérkezik a büntetés. Elhagyja azt. e szörnyű nap gyászünnep legyen a nemzet számára. a diskurzus. bűncselekményükkel arányos időtartamra. Le Peletier azt javasolta. hogy mindenki megtanulhassa jelentésüket. Amint a bűncselekmény megtörténik.

”21 „Ezt az olvasható leckét. moralistákká lesznek. a bűnhődések hasznos voltára.”24 Hogyan képzeljük el a büntető városállamot? A keresztutaknál. magyaráz. igazolja önmagát. ott járnák ki állampolgári iskoláikat. hasznos oktatás a nép lelkének. miután az elméket ésszerű szavakkal felkészítenénk a társadalmi rend megőrzésére. melyeket bárki megtekinthet. Meg kellene engedni a gyerekeknek is. „Megadott időpontokban a nép gyakori jelenléte a szégyen felhőjét kergeti az elítélt homlokára. meggyőz: feliratok. szemfényvesztés durvítja el olykor a színpadot. jelképek. a törvények és a haza szeretetét. a bűnhődés ezernyi kis színházát találjuk. 6. ezt a rituális újrakódolást a lehető leggyakrabban kell megismételni. ékesszóló büntetés. kunyhójuk körül elhintik. s az egész család annál mohóbban hallgatja e hosszú történeteket. s az elítélt kínos állapota. ha a gyász szertartása úgy zajlik le. hogy miképpen fakíthatnák meg a bűnözők kétes dicsőségét. A bűnözőt hőssé tevő sok magasztalás helyett az emberek szavaiban csak azok a jelgátak fordulnának elő. amelyeket javítanak vagy az épülő hidaknál. A nép költői végül egybefolynak azokkal. A falvak lakói is tanúi lesznek e példáknak. Hogyan hallgattathatnák el a híres gonosztevők eposzát. hogy ennyi ellensége támadt. akik azért jönnek. hogy megtanulják.állatok díszítik. népi elbeszélések énekelnek? Ha a büntetés újrakódolását jól csinálták meg. A foglyok szenvedéséből részt kérő – a 17. melyeknek kimentele gyors és gyászos véget ér. hogy megszemléljék a száműzöttek szörnyű sorsát. akit újból meg kell tanítani a társadalmi életre. hogy a bűnhődések láthatósága az új büntető törvénykönyv egyik alapelve. plakátok. a bűnhődés iskola legyen. minél nagyobb hévvel adja majd elő. akit megdöbbent majd a nyilvános vigasság.”22 Le Peletier úgy vélte. minden bűnözőnek a maga büntetése. amelyet almanachok. az oktatás elemének álmodták meg a bűnözőt. hogy a tudomány tárgyának tekintették volna. de . félelmetesebbé teszi a valóságosnál. században a törvényhozók nagy problémája. A diskurzus a törvény közvetítője lesz: az egyetemes újrakódolás állandó alapelve.” 23 Jóval azelőtt. a mindenki előtt nyitott műhelyekben. a bíróságok iránt érzett tiszteletet és bizalmat. lemond tán terveiről. „A szörnyű képektől és üdvös eszméktől eltelt honpolgár a családjában továbbadja őket. távlatok. felolvasott vagy nyomtatott szövegek. köréje gyűlő gyermekei megnyitják ifjú emlékezetüket. a bányák mélyén. az utak mentén. mindig nyitott könyv és nem ceremónia. ha időnként. s megijed. A társadalomban ekkor fordulhatna ellenkező irányba a bűncselekmény hagyományos diskurzusa. a bűncselekmény csak szerencsétlenségként jelenhet meg. amelyet a családok vasárnaponként meglátogatnak. Látható büntetés. hogy megváltozhatatlan szavakkal beigyák bűn és bűnhődés eszméjét. A 18. A titkos büntetés félig elvesztegetett büntetés. a kertekben. Minden percben számba tudja venni bűn és bűnhődés állandó szótárat. röpcédulák. sőt a férfiakat is elvinnénk a bányákba. mind a törvénykönyvet ismétlik fáradhatatlanul. S a felnőtt emberek időről időre újratanulnák itt a törvényeket. hogy eljöjjenek a büntetést végrehajtó helyekre. míg a gonosz. optikai hatások. a gonosztevő pedig mint ellenség. mint a törökök zarándoklatai Mekkába. a munkahelyekre. A bűnhődést a bűnös számára hatékonnyá tevő időtartam a nézőnek is hasznos. A zarándoklatok nagyobb hasznot hajtanának. században kitalált vagy megint szokásba jött – jótékony látogatás után a gyermekek látogatásáról álmodoztak. akik önmagukat az „örök ész misszionáriusainak” nevezik. Díszletek. és az újabb elbeszélésektől folytonosan erősödik. sipkák. mind. a fiatalembereket. melyre bűne kárhoztatta. ahogy kell. hogyan hat a törvény jótéteménye a bűncselekményre: élő lecke a rend múzeumában. mely mindent elmond. A büntetések helyszínét fogjuk fel a Törvények Kertjeként. A pozitív mechanizmus teljes mértékben érvényre jut majd a mindennapok beszédében. mintsem ünnep. Minden bűnnek megvan a maga törvénye. amelyek a bűnhődéstől való kiszámított félelemmel állítják meg a bűncselekmény vágyát. Azt szeretném. táblák. s az erkölcs szeretete gyökeret ver e durva lelkekben.

Bizonyos büntetések végrehajtásának feltételeként is számolnak vele (pl. minden pillanatban. a börtönök sötétje egyébként is bizalmatlanságot szül a honpolgárban. a büntető elzárás gondolatát sok reformer kifejezetten bírálja. amelyet meggyalázott. nem volt kézenfekvő a reformerek számára. hogy ne lássa többé az eget. vasöv övezi derekát. amely a mindennapos bűnhődés valamennyi színházán túltesz: ez az egyetlen olyan eset. hogy nem lesz szükségünk rájuk. Ha a bűncselekmények sokasodása nélkül szaporítható a. s az új törvény értelmében egyetlenegy bűn elkövetőjét kell ily módon keresztre feszíteni: a szülőgyilkost. arabokat tétlenségre kárhoztatja. számtalan . csupán a vétség súlyossága szerint változó büntetések gondolatát. a büntetés-jel és -diskurzus technikájával. hogy szigorú gazdaságosság szerint valamennyi tanulsággal szolgáljon: minden büntetés példázat legyen. A börtön sötétség. hogy a bebörtönzés a halál és az enyhe büntetések között fedje be a büntetés egész közbülső terét. összeegyeztethetetlen a büntetés-hatás. ahol az állampolgár nem tudja megszámolni az áldozatokat. mindent összevetve. meggyőző jelenettel. rossz hajlamaikat szaporítja. „A sötétség „helye. s ne lakja a földet. könnyen feltételezik. Kiátkozzák az egyforma. sőt. ha a sokaság javára alkotott törvény hála helyett a tömeg zúgolódását váltja ki. kényszermunkánál). s nem egy kínos élet meghosszabbítását bemutató. De ezeknek a valódi vagy túlzó megszorításoknak az a lényege. A bebörtönzésre kétségtelenül gondolnak.26 Mert az efféle büntetés megvalósulását nehéz ellenőrizni. mert képtelen megfelelni a bűnök specifikusságának. A népi emlékezet pedig szóbeszédében reprodukálja majd a törvény zord beszédét. következésképp ez a szám az elrettentő példa szempontjából elveszik. ahol a közönség ül. a törvényhozónak tán gyilkosként kellene kezelnie őket?” 27 A börtön. Onnan. látható és beszélő büntetésekről szóló tervezetekben. „Önök megkövetelik. homlokát egyszer hó borítaná. amelyet beszennyezett. „Óvakodjunk attól. De az ezernyi látványosság és elbeszélés fölött talán nem ártana elhelyezni a legszörnyűbb bűnök főbenjáró büntetésének a jelét: a törvénykezés épületének zárókövét. Mert a zsarnokságot gyakoroljuk. a büntetésképzet. Pontosabban: a börtön mint a büntetés általános formája soha nem jelenik meg ezekben a sajátos. teljesen meztelen. S az erkölcs valamennyi közvetlen példájának ellenpontjaként. milyen leckét tanítsanak meg gyermekeiknek. hogy szörnyetegek is legyenek önök között. ahogy ma teszi. a rácsokhoz kötözik. hogy ugyanazzal a büntetéssel sújtsunk” – mondta Mably. akit arra ítéltek. hogy őreik önkényének szolgáltatjuk ki a fogva tartottakat. mert lemond a közönségre tett hatásról. ahol a végtelen büntetés elérésére kell törekedni. de csak mint egy lehetséges· büntetésre. erőszak és gyanú. erőszak). a büntetés-általános funkció. A bűnösnek kivájják a szemét. ha az embert megfosztjuk szabadságától és börtönben őrizzük. máskor perzselő nap égetné. bizonyos vétségek sajátos büntetésére: azokat sújtja. élete végéig kenyérrel és vízzel táplálják. Sőt. melyre valójában nem kerül sor. Ε morális „bemutatók” mindegyikére iskolások igyekeznek majd tanítójukkal és a felnőttek megtanulják. és azt kockáztatjuk. . felfüggesztett vasketrecben helyezik el egy körtér fölött. De időtartamával mint egyetlen variációs elvvel nem fedi a büntetőrendszer egész mezejét. mert a társadalom szempontjából haszontalan.”25 A büntető városállam fölött vaspókháló. az utcákon bemutatott komoly színház.”28 Az a gondolat. akik egy másik ember szabadsága ellen követnek el merényletet (emberrablás) vagy akik visszaélnek a szabadsággal (rendetlenség. „így volna kitéve az évszakok szigorának. hanem naponta. hogy nagy igazságtalanságok esnek meg ott … Valami bizonyára nincs rendjén. Vermeil mindenesetre elképzelte az abszolút büntetés jelenetét. hihető némi kegyetlenkedés.áttekinthetőbbé is. s ha ezek az aljas emberek léteznének. káros: költséges. Az új büntető rendszerben ez felel meg egy kissé annak. büntetések példája. ami a királygyilkosság volt a régiben. energikus kínszenvedésben lehetne igazán felismerni az egész természet iszonyának kitett gonosztevőt. Ez már nem a kínzások rémületet keltő nagy rituáléja. A megkapó büntetések valóságos tárházát találjuk. élő jelenetként találkozhassunk a bűn nyomorúságaival. végül elérjük. A fájdalmas halál.

„Ilyenformán. században.”29 A császárság elhatározta. a városok tőszomszédságában. amelyet Le Peletier nyújtott be az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. ahol az uralkodó rituálisan kinyilvánított erejének szolgáltatták ki a megkínzott testet. sőt a 19. Húsz év sem telt el. Hasonlítsuk össze a büntető törvénykönyvben megmaradt négy fő büntetést. minden esetben mindenkinek leckét adó büntetések alapelve. 40-43 000 foglyot találunk a francia börtönökben (mintegy 600 lakosra esik egy fogoly). gyalázat a lealacsonyodott lelkűeknek. Az oly ünnepélyesen megígért változatosság végül erre az egységes és szürke büntetőrendszerre csökken. század derekáig olykor a kellős közepén a büntetőhatalom egyhangú. De talán túlzás azt állítani. hatalmas épületeinek hálózata csakhamar kiterjed egész Franciaországra és Európára. hacsak nem érdemelt halálbüntetést. A restaurációtól fogva és a júliusi monarchia alatt kb. Volt egyébként akkoriban min csodálkozniuk a képviselőknek. és a büntetés színházát. ha egy kissé közelebbről nézzük meg a büntető törvénykönyv tervezetét. egyszersmind szimbolikus jelképe lesz. Néhány év múlva hiteleket irányoztak elő a civil rend új várainak a felépítésére. ha elárultam a hazámat. anyagi. hatékony. felváltotta egy zárt.Márpedig a probléma a következő: nem sok időre rá a fogva tartás lett a büntetés fő formája. a „zárka”. specifikus. hanem a gondosan zárt. végül a szó szoros értelmében vett börtön. hogy természeti kapcsolatot hoztak volna létre vétség és büntetés között. A császárság valójában egy másfajta háborúra használta fel őket. a börtönök egységes. az emberi testtel való gazdálkodás egészen más módja. kiigazított. amelyik körülvesz és megvéd. ahol szünet nélkül folyt a bűnhődés megjelenítése a társadalmi test szeme láttára. a fogva tartás törvénye érvényesült minden jelentékenyebb törvénysértésnél. század álmodozott. „Mi az új törvény által elfogadott büntető rendszer? A börtönbe vetés valamennyi formája. testet sújtó büntetések a fogva tartás három formáját ismerik: a sötétzárkát. valamennyi békebíróság alá rendelve ott vannak a fogdák. valamennyi tartományban ott a javítóintézet. a hatalom egészen másfajta fizikája. végül néhány kikötőben ott a gályarabok börtöne. a fény megvonására. de konokabb rendszer építette fel őket végül a 19. gazdagságával büntet. A fogva tartás. az élelem csökkentésére vonatkozó) rendelkezések súlyosbítják. Elég. . ahol ezeket a másodlagos rendelkezéseket enyhítik. egy egészen más tervet követtek. A magas fal immár nem az. A büntetőszínházat. bonyolult és hierarchizált nagy építmény. hogy húsz évig tartott a bűvészmutatvány. Ez egy egészen másfajta anyagiság. amely presztízsével. A kényszermunka a börtönbe vetés egyik formája. melyek mindegyike méltó az általuk képviselt és szolgált hatalomhoz. nagy apparátusa váltotta fel. amelynek különböző szintjei pontosan illeszkednek az adminisztrációs centralizálás szintjeihez. ahol az elzárás büntetését különböző (a magányra. amely a puszta és egyszerű bezárásra szorítkozik. Kezdetben „a vétség természete és a büntetés természete közötti pontos kapcsolatok” alapelvét fogalmazták meg: szenvedés jár ki a vérengzőknek. a javító célú bebörtönzés valamiféleképpen egyetlen” büntetés különféle elnevezései. hogy szinte egy pillanat alatt következett be. s mely lényegében a felelősségre vonhatók gondolataira hatott volna. és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által oly világosan meghatározott. amely az államapparátus testébe ágyazódik be. munka a lustáknak. hatalmával. Kimondhatjuk. Az elzárás nagy épületét veszik tervbe. s mindezek fölött több központi börtön az egy évnél hosszabb időre ítélt bűnözők és a büntetőbíróságok elítéltjei számára.30 Kevésbé fényűző. A vérpadot. Az 1810-es büntető törvénykönyvben a halálbüntetés a bírságok között a lehetséges büntetések majdnem teljes terét foglalja el egy bizonyos számú forma alatt. A gályarabság börtön a szabadban. Márpedig a ténylegesen javasolt. adminisztrációs és földrajzi hierarchia szerint azonnal átülteti a valóságba: a legalsó fokon. az elzárás. amelyről a 18. A belügyminiszter már a konzulátus idején megbízást adott már működő vagy a különböző városokban e célra alkalmas biztonsági helyek vizsgálatára. s nem is az a másik. hogy a törvény által kívánt bebörtönzést büntetőügyi. bizonyos értelemben áthatolhatatlan fal veszi körül ezentúl a büntetés titokzatos munkáját. amiért ahelyett.

A börtön biztosítja a személyt. egyenértékű a gályarabsággal. s fontos esetekben jól játssza el a büntetés szerepét. . tartja a jogi elv.”38 Ebben az egyenértékűségben világosan kirajzolódik a lehetséges váltás. elégtételadás a megsértett személynek. és Ausztriában is a II. például az elítélt arcára vagy homlokára sütött bélyeg. kivált ott. akkor elsősorban a helyettesítés címén játssza: a gályarabságot helyettesíti azoknál – asszonyoknál. ha megöltem az apámat. Ekkor megszűnik minden önkényesség. nem volt elhanyagolható. a büntetés egyáltalán nem a jogalkotó szeszélyétől függ. amelyek Franciaországban ma már nincsenek szokásban. nem felejtették el Beccaria leckéjét a büntetés specifikusságáról és különféleségéről. ez nem vitás. azért meglepő. De ahhoz.”36 Az a szerepe. akár örökre. Megtaláljuk külföldön is. amelyeket az 1670-es ediktum nem említett. hogy zálogba vegye a személyt és a testet: ad continendos homines. hanem az ember saját tette. rokkantaknál -. feddés. tizenöttől harminc évig terjedő börtön szándékos emberölésért vagy fegyveres rablásért.34 De azt tartják. „A polgári szabadság diadala. időleges börtön -. de majdnem egyforma a büntetés: az uralkodó ellen elkövetett merényletért.”31 A behelyettesítés gyorsasága nemcsak Franciaországra jellemző. Katalin a Des délits et des peines (Vétségek és büntetések) című értekezés megjelenése utáni években megfogalmaztat egy tervet a „törvények új gyűjteményére”. egy hónaptól öt évig terjedő börtön az egyszerű lopásért stb. nem ember vesz erőszakot az emberen. ahol a bírói partikularizmus megőrződött. bezárnak. hanem a dolog természetétől. hogy a többi kínzáshoz hasonlóan ez is elavult. mert a gyakorlatban közvetlenül kapcsolódott a királyi önkényhez és az uralkodói hatalom túlzásaihoz. hogy „a börtön a magánjogban nem tekintendő büntetésnek. bár sokszor bajos volt végrehajtani. vagy az életfogytiglani börtön. „Valamikor voltak olyan büntetések. Mintha az orvos ugyanazt az orvosságot írná elő minden bajra. közkórházak. mint ami meghonosodott volna már a büntető rendszerben. akiket ott nem lehet használni: „A fegyházba zárás büntetése akár meghatározott időre szól.”35 A tények azt bizonyítják. a jogászok határozottan ragaszkodnak ahhoz az elvhez. Egy másik akadályt is el kellett hárítani. Az életfogytiglan vagy egy bizonyos időre szóló börtön a büntetések között szerepelt bizonyos szokásjogokban. hogy bekövetkezzék. József által elrendelthez. de nem bünteti. Amikor II. amidőn a büntetőtörvények minden büntetést a bűncselekmény különleges természetéből vonnak le. mint az adósénak. ahogy a helyi szokások és úzusok megkívánták. De az eltéréseken túl. majdnem szóról szóra átveszik. Soulatges ebben az értelemben beszélt „könnyű büntetésekről” – például megrovás. mint ahogy képzeljük. gyermekeknél. A „fegyházak”. mint ahogy vadállatok elé sem szabad vetni az elítéltet vagy bányába taszítani. hogy a börtön hallgatólagosan fennmaradt. a „királyi parancsok” vagy a rendőrfőnökiek. a könnyű vétségek megbüntetésére. a közjegyzők. Az 1670-es ediktum a testet sújtó büntetések között nem említi a fogva tartást. mert ez a bűnhődés nem olyan volt.33 Hogy börtönnel telepítik be a büntető rendszert. igen elterjedt volt a börtönbüntetés. A börtön valójában – és sok ország e tekintetben Franciaországhoz hasonló helyzetben volt – leszűkített és marginális helyet foglalt el a büntetések rendszerében. minden elképzelhető vétséget a lehető legegységesebben büntetnek. közvetlenül a halálbüntetés után. Ezt a szövegek bizonyítják. kitiltás valamely helyről. non ad puniendos. a börtön jogi státusának meg kell változnia. mint például a nem sokkal korábban Franciaországhoz csatolt Rousillonban. a két törvényalkotás mégis a bebörtönzéssel él -amely időtartamában változik és némely esetben bélyeg vagy tüzes vas súlyosbítja.37 Ez az alapelv. amely legalábbis Franciaországban. és mint ami természetesen foglalta volna el a kínzások eltűnésével szabadon maradt helyet.bezárnak. Ha a börtön olykor. ilyen értelemben a gyanúsított bebörtönzésének egy kissé ugyanaz a szerepe. hamispénz-gyártásért és rablógyilkosságért legalább harminc év börtön jár. A börtönt már csak azért is méltatlan helynek tartották. Némely vidéken.” 32 Néhány év múlva még mindig Beccaria általános alapelvei szolgálnak az új toszkán törvénykönyv alapjául.

És a sérelmek naplói elvetik. s kiváltképp Amerikából származtak. ha egy állampolgárt megfosztunk legértékesebb javaitól. Mit mondjunk e levelekről. hanem az önkényes és meghatározatlan fogva tartás „törvényen kívüli” gyakorlatára. akiknek kezébe fáklyát adott a természet. különféle látóhatárról jövő tiltakozás minden bizonnyal nemcsak a bebörtönzésre. ami lelkének drága. amikor az egész családot sújtja. Hogyan születhettek meg egyáltalán. melyek gyászos kapui megnyílnak titokzatos kezek nyomán. Igen hamar elsöpörték volna a reformerek által elképzelt büntető csodákat. sok ponton teljesen különböznek. s főképp hogyan fogadták el ilyen általánosan őket? Hiszen könnyű bebizonyítani.” 42 És a naplók több ízben követelik az elzárás házainak megszüntetését: „Hisszük. mert szerintük összeférhetetlenek a jó igazságszolgáltatással. azt mondják. Miképpen ment végbe.” 39 A fogva tartás a despotizmus kitüntetett jelképe és eszköze. mondják a reformerek számtalan nyilatkozatban: „Mit mondjunk a titkos börtönökről. hogy a fejedelem hatalmában kárhoztatott törvénytelenségekhez láthatóan kapcsolódó fogvatartás ilyen rövid idő alatt a törvényes bűnhődés egyik legáltalánosabb formája lett? A leggyakoribb magyarázat az. amit neki kellene megelőznie. hogy a klasszikus korban kialakult a büntető bebörtönzés néhány fő modellje. hanem szerencsétlen családjától is a létfenntartásához szükséges valamennyi eszközt. hogy szerencsétlen áldozataikat örökre elnyeljék. s e presztízs lehetővé tette volna. mint törvényes büntetésre vonatkozik. Elvetik. olykor összeegyeztethetetlenek. Működése három nagy alapelvnek engedelmeskedett: a büntetések . hogy leküzdjék a jog évszázados szabályaiból és a börtön despotikus működéséből képződött kettős akadályt. Mindennek ellenére igaz marad. a zsarnokság találékony remekműveiről. börtönök. a „szabályos igazságszolgáltatás” mellett vagy gyakran vele szembehelyezkedve. s melyek Phalaris találmányánál ezerszer több vészt hoznak az emberek fejére …”40 Ε sok. hol a klasszikus törvénykezési elvek nevében: „A börtönök. mondta még az olyan hagyományőrző is. mint Serpillon. A bíróságon kívüli elzárást a klasszikus jogászok és reformerek egyaránt elvetették. A börtön a fejedelem ügye. Az emberiség fellázad fel e szörnyű gondolat ellen. Nem kétséges. maguk vetik fel létük és elterjedésük problémáját. mert a legújabbak Angliából. Ε modellek legrégebbike. szégyenletesen elmerítjük a bűnben. s a fogva tartás komoly valóságát tárták volna fel. hogy e modellek nagy jelentőségűek voltak. akik nem gyávák elhallgatni a haza bajait. március 13-án hozott dekrétum valóban elrendeli.vagy a családok által megszerzett királyi elfogatóparancsok megtorló gyakorlattá álltak össze. és a büntetések egyéniesítésének elve ellenében hat. Presztízsük már csak azért is nagy. amely szerint nem büntetés. hol a börtön hatásaira hivatkozva. amelyek azokat is büntetik. elvesszük nemcsak tőle. egyházi intézményben. hogy noha bizonyos hasonlóságot mutatnak a büntetőreform általános alapelveivel. hogy a börtön általában a hatalom visszaéléseivel jellemzett intézményként tűnik fel. hogy a fegyházakat el kell söpörni …”43 Az 1790. amelyeket a monarchia gyászos elméje képzelt el. fogdában vagy bármely más börtönben elfogatóparanccsal vagy a végrehajtó hatalom biztosainak parancsára fogva tartott személyt”. fegyházban. s tán mi siettetjük romlását. és akik meg merik világítani a századukat. s amelyeket vagy a filozófusoknak szánt. hogy helyezzenek szabadlábra „minden várban. akik még nincsenek elítélve. hogy „a börtön nem büntetés. a börtön azt a rosszat közvetíti és általánosítja. aki Bouhier elnök tekintélyével takarózott: „Noha a fejedelmek államérdekből olykor a büntetés kiszabására vetemednek. kiragadjuk mindenből. az 1596-ban Amszterdamban megnyitott Rasphuis. a törvény szándéka szerint nem büntetésre rendeltetvén. amelyik állítólag többé-kevésbé az összes többit sugallta. a közönséges igazságszolgáltatás nem folyamodik efféle ítélethez. hanem személyek letartóztatására …”41. amelyek halomra döntik az állampolgár elítéltetése előtti meghallgatásának előjogát. vagy azoknak a büszke és független lelkeknek.44 Elvben koldusoknak vagy fiatalkorú gonosztevőknek szánták. De még mielőtt megoldást hoztak volna.

a szökési és lázadási terveken kívül semmi nem fogja érdekelni. szökési lehetőségeket nyújt a jelenben. hogy a gonosztevők nem „kézművesek vagy földművesek (a munkások a munkájukon kívül. tilalmak és kötelezettségek rendszere. A munkavégzés kötelező volt a börtönben. s hogy megízlelje a munka örömét”.időtartamát. egész eszköztár. akiknek erdejét a csavargók tönkretették. s akkor. de kizárja a végleges fogva tartást is – hiszen ez haszontalanná tenne minden tanonckodást. 47 A homo oeconomicus újrateremtése. amely bizonyos mértékben a munka általános pedagógiáját biztosítaná a munkával szembeszegülőknek. melyeket mindegyik különleges irányban fejlesztett tovább. a fogság alatt és után is a fogolynak lehetővé teszi. legalábbis bizonyos korlátok között. bizonyos mértékig rákényszerítik. d'Alost bíráskodásával kimutatja. hogy javítson sorsán. de ezt nyolc évre lehetett csökkenteni. leegyszerűsített és kényszerítő erejű társaságot alakít ki körülötte. melyet elítélteken végeztek 1749-ben. intések. hanem koldulásra rákapott semmirekellők”. viszont „az életfogytiglani büntetés kétségbe ejti. mely a nagyon rövid büntetések használatát kizárja – hiszen ez meggátolná. A sémát 1775-ben Hanway dolgozta ki. amennyiben a fogoly viselkedése ezt indokolta). a fogoly viselkedése alapján (ezt a szabadságot egyébként az ítélet is biztosíthatta: 1597-ben egy foglyot tizenkét évi börtönbüntetésre ítéltek. aki először is negatív indokokkal okolta meg: a börtönben a promiszkuitás rossz példával szolgál. A börtön túlságosan hasonlítana a . század második felében képzelt büntetőintézeti technikák között. mesterséget tanul. közömbösen hagyja erkölcsének megjavulása és a munka öröme. Négy előnye volna ennek: az államnak oly költséges bűnüldözések száma csökkenne (ily módon több. S az akkor felállított három intézménynek megadta az alapelveket. „A féléves határidő nagyon rövid a bűnöző megjavulására.46 Ε hasznos pedagógia föltámasztja a lusta alattvaló munkakedvét. kicsi. hogy a fogolyé munka technikáját elsajátítsa.45 Innen ered egy olyan ház gondolata. és hogy kedve támadjon a munkára. mely betevő falattal látja el őket. aki a létfenntartásához szükségeseket egyáltalán nem találja. de jutalom is. s mivel ítéletünkben nem fosztottuk meg életétől. Az amszterdami Resphuis-t alapfigurának tekinthetjük. aggodalom nélkül táplálhatja magát a kevéske haszonból. amelyet kiszabadulására tartogat”. A munka kényszerűség. Történelmileg kapocs a 16. feltétlenül kedvet kell támasztani ahhoz. egy ágyban két-három fogoly aludt. Indokuk. új munkástömeg alakulna ki s ez „konkurenciájával hozzájárulna a munkabér csökkentéséhez”. állandó felügyelet. maga az adminisztráció határozta meg. azután erkölcseiben megjavulva. hogy „a jót vonzóvá” tegyék és a foglyot „elfordítsák a rossztól”. amelyben világos a szabály: aki nem dolgozik. az elvégzett munkáért a foglyok fizetséget kaptak. „mely bízvást biztosítja létfenntartását”. parancsoló szükségszerűségek köré szerveződött. ne is egyék. „Az olyan emberben. négy-tizenkét személyes cellákban). hogy osztozkodás nélkül részesüljenek a nélkülözhetetlen irgalmasságból . másra nem gondolnak). épületes olvasmányos. hozzászokva a munkához. hogy munkával szerezze meg. A genti fegyház büntető munkája főként gazdasági. ahol a munka több előnnyel jár a lustaságnál. ha gazdaságosan felhasználhatjuk a megjavult bűnözőket. zsarolási vagy cinkostársi lehetőségeket a jövőben. nem kényszerülnének többé elengedni azoknak az erdőtulajdonosoknak az adóját. hogy a bűncselekmények többségének általános oka a semmittevés. mint 100 000 fontot lehetne megtakarítani Flandriában). végül az igazi szegényeknek lehetővé tennék. miért is igyekeznénk azt elviselhetetlenné tenni?”48 A büntetés időtartamának csak a lehetséges javulással kapcsolatban van értelme. végül szigorú időbeosztás vette körül a foglyokat. majd a kereset csalétke izgatja. századra jellemző elmélet – amely szerint állandó gyakorlással pedagógiai és lelki változást lehet előidézni az egyénnél – és a 18. erőszakosan visszahelyezi az érdekek rendszerébe. Az angol modell a megjavulás fő feltételeként a munka elvéhez hozzáteszi az elkülönítést. Egy vizsgálat – feltehetően az elsők egyike -. közösen végezték (a magánzárkát egyébként csak a büntetés ráadásaként alkalmazták. a rendőrhatóság és a fegyelem nyújtja ezt neki.

zsákot varrnának. a megtérés eszközét és a tanulás feltételét: bizonyos. magába szállhat. a .” 52 Teljesen szigorú időrend hálózza be tehát az életet.manufaktúrára. de a foglyok egyéni jutalmazása is. a rendszeres munkának és a vallásos nevelés befolyásának” alávetett bűnözők „nemcsak elrettentik mindazokat. akik a börtönön . hogy ne kárhoztassák tétlenségre őket. az elszigetelt magány itt sem teljes. a többitől eltérően. börzsönfát reszelnének. A lélek és a viselkedés megváltoztatása céljából történő bebörtönzés helyet kap a polgári törvényrendszerben. az egyéni átalakulások helyét. elfoglaltság nélkül. a börtön ellátása a foglyok munkájából.50 Ekkor határozzák el. Blackstone és Howard fogalmazta meg a törvény bevezetőjét. és a gloucesteri mintát vette át. állandó felügyelettel. amikor az Egyesült Államok függetlensége megakadályozza a deportálásokat és készülőben már a büntetőrendszert módosító törvény. nem volt azonnali bukásra és elnéptelenedésre ítélve. egyet pedig a nők számára. a foglyok állandó foglalkoztatása. mert. mert egyértelműen kapcsolódott az amerikai rendszer politikai újításaihoz. akik más időkben halálbüntetést kaptak volna. akik utánozni akarnák őket. ezután tilos hangosan beszélniük. amelyek a bűnözők tudatlanságával. amikor fogva tartásuk véget ér. a büntetőintézeti reformról szóló nagy vitákig. hogy a munka befejezésére figyelmeztesse őket … Fél órát kapnak. hogy egyetlen egy fegyházat építettek fel Gloucesterben. a magányos munka ekkor a megtérés. egyéb szükségleteiket is elintézték. csak azokra az elítéltekre vonatkozik.51 Kötelező munka a műhelyekben. s nem csaphatnak zajt. ahol az elszigetelt foglyok rá volnának szorítva „a legszolgaibb munkák elvégzésére. A kvéker körök közvetlen hatására 1790-ben megnyílt Walnut Street-i börtön sok mindenben a genti. a többiek nappal közösen dolgoztak. amely az államnak visszaszolgáltatná elveszett alattvalóit. újból és újból használatba vették és átalakították egészen az 1830-as évekig. egyszersmind az inaskodás gyakorlata is lesz. A bűncselekmény és a joghoz meg az erényhez való visszatérés között a börtön képezné a „két világ közötti teret”. a rossz hatásoktól megszabdulva. belül különleges büntetést érdemeltek ki. általában napkeltekor kezdik meg munkájukat.49 Howard és Blackstone ezeket az általános elveket alkalmazzák 1779-ben. hogy meg tudják fizetni a börtön költségeit. hogy erkölcsileg és anyagilag vissza tudjanak illeszkedni a gazdasági élet szigorú világába. egyet a férfiak. ugyanakkor a vallásos tudat rekonstruálásának eszköze lesz. e protestáns társadalomban a homo oeconomicus. a keresztény szerzetesség technikája. s miután beágyaztak. a szabadulás percére való várakozás bizonytalanságában”. kötéldobot tekernének. Ε perctől fogva egyikük sem tartózkodhat a termekben vagy egyéb helyeken. kivéve a műhelyeket és a munkavégzésül kijelölt helyeket … Napszálltakor megszólal a csengő. meg azért is. kötelezettségekkel és tiltásokkal jár. A cella. hanem az erkölcsi alany imperatívuszait is. rongyot hasítanának.”53 Mint Gloucesterben. Tény. a nap minden egyes percének megvan a maga rendeltetése. „Ott. hogy két fegyházat építenek. nem egyszerűen a homo oeconomicus érdekeinek mozgásterét újítja meg. és azokra. lelkiismerete mélyén újból fölfedezheti a jó hangját. amely csak a katolikus országokban maradt fenn. melyből kimozdulva az elítélt. de megjavulást és a munka szeretetét is sugallhatják”. márványt csiszolnának. A philadelphiai modell minden bizonnyal a leghíresebb. Ezt az egyének megváltoztatására szolgáló apparátust Hanway „reformatórium”-nak nevezi. hármas funkciójában írják le az egyén börtönbe zárását mint elrettentő példát. minden szórakozás híján. A pozitív okok következnek ezután: az elkülönítés „szörnyű sokkot” jelent. „Valamennyi fogoly virradatkor kel fel. amely csak részben felelt meg a kezdeti sémának: teljes elszigeteltségben tartotta a legveszedelmesebb bűnözőket. ha a foglyok közösen dolgoznának. „az elszigetelt fogságnak. hanyagságával és önfejűségével összeegyeztethetők”: körbejárva forgatnának egy gépet meghajtó kereket. és hogy összegyűjtsenek nekik némi tartalékot arra az időre. éjszaka elkülönültek. az elítélteket tehát „termelő munkára használják fel állandóan. tisztálkodtak és megmosakodtak. kendert tilolnának. bizonyos aktivitást ír elő. kötelet fonnának. hogy megbontsák ágyukat.

Amikor a fogoly megérkezik. a tisztán vallásos buzdítások sem. hogy vidáman végezze feladatát. napról napra feljegyzik viselkedését. felolvassák neki a szabályzatot. elrendelvén. nincs több utcai látványosság. hatóságoktól kegyelmet szerezhetnek – 1820-ig minden különösebb nehézség nélkül – a jól viselkedő foglyoknak.átalakulást. „ugyanakkor a felügyelők mindent elkövetnek.55 A bűnhődés és a vele járó javító büntetés a fogoly és a felügyelő között lezajló folyamat. Az elítélés tényét és indokait ismerni kell mindenkinek. mint ember az emberrel és mint a társadalom tagjával. amelyre az 1786-os törvény lehetőséget adott. szabálytalan hajlamai vagy rendetlen viselkedése” a börtönben eltöltött idő alatt is megnyilvánultak. és a felügyelőknek – a város által 1795-ben kinevezett tizenkét tekintélyes polgárnak -. vagy akik súlyos vétséget követtek el a börtönben.”56 De az igazgatóságnak is az a szerepe. hogy a bűnözőkkel sorban. ahol van. Walnut Street ezenfelül néhány. amelyekről tanúbizonyságot tesznek. csak reá jellemző specifikus vonással rendelkezik.”57 De a legfontosabb kétségtelenül az. Az egyének folyamatos. feljegyzéseket arra vonatkozóan. egyszersmind az elmék átalakulását szolgáló gépezetként működik. A börtön az állandó megfigyelés színhelye. veszélyes természete. hogy elősegítse ezt az. vagy azt a reményt élesztik benne. és annak szükségességét. a közönség sem tanúként. milyen kezelés szükséges. hanem hajlamaik szerint. „akiknek jelleme és körülményei az elítélés előtt és után arra engednek következtetni. elméje és akarata megváltozását a lelki gondozás jóvoltából: „Bibliákat és a gyakorlati vallás egyéb könyveit bocsátják rendelkezésére. amelyet elkövetett. hogy a társadalmat példájával kárpótolja és megkövesse.rab „hosszú. a harmadikba azokat sorolták. illendően viselkedjék. a rosszat. tudakozódniuk kell az ott történtekről. amely ebből származott az őt védelmező társadalomra. A fogoly lelkét olyan gyakran kell megdolgozni. akárcsak Gentben: a börtönigazgatók. akiket „régi bűnözőként ismernek … vagy akiknek züllött erkölcse. Megannyi nélkülözhetetlen elem annak „meghatározására. hogy . hogy régi szokásait kiirtsuk 58”. akiket kifejezetten magányos elszigeteltségre ítéltek. amelyre a mindennapos munka révén rákényszerül. tudomást szereznek minden egyes fogoly magatartásáról és kijelölik azokat. naprakész ismerete lehetővé teszi. a másodikba azok. akik számára kegyelmet kérnek. a városban és a külvárosokban található különböző plébániák papsága hetente egyszer istentiszteletet szolgáltat. A fogva tartás egész ideje alatt megfigyelik. a hivatali apparátus. szolgáljon elrettentő példa gyanánt. Ez a folyamat előidézi az egész egyéniség változását – teste és szokásai megváltozását. Elsőként ilyen a nem nyilvános büntetés elve. a büntetés végrehajtásának viszont titokban kell folynia. vagy legalábbis fejlődésnek indítja a többi típusban virtuálisan meglevőket. hogy némely elítélt közmunkát végezzen a városokban vagy az utakon. az iratok áttanulmányozása után a. s megígérik „neki. elbeszélgessenek. ahányszor csak alkalom nyílik rá. A bebörtönzés időtartama itt is változhat a fogoly magatartásától függően. amely lehetővé teszi a rossz hajlam vagy a gyöngeség fajtáinak osztályozását. bemutatják neki a törvénysértést. hogy jó magaviseletével az ítélet megszabta büntetés lejárta előtt szabadlábra kerülhet … A felügyelők időről időre kötelességüknek tartják. feltételként és következményképpen. sem a büntetés kezeseként nem léphet fel. hogy ne bűncselekményük szerint osszák szét őket a börtönben. hogyan viselkedett az ítélet előtt és után. A magány és az önmagába fordulás nem elégséges. gondolataiba süppedve. akik hetenként párosával látogatják a börtönt. hogy megerősítsék benne a morális kötelezettségeket ott. nyugtalan órákat tölt el. és minden vallásos személy bármikor bejuthat a rabokhoz. összefoglalást a vádlott kihallgatásáról. az elkövetés körülményeiről. hogy a falak között az elítélt letölti a büntetést. Az elítélttel egyidőben a Walnut Street igazgatósága is jelentést kap az elkövetett bűnről. amelyek ott keringenek minden bűnös fejében54”. A börtön. az a bizonyosság. 1797-től fogva a foglyokat négy osztályba sorolták: az elsőbe tartoztak azok. hogy a viselkedés ellenőrzését és átalakítását az egyénekről megszerzett tudás kialakulása kíséri. Ez – után arra kötelezik.

hogy a törvénykönyvvel és a bűncselekményekkel szemben újból hatályba léptesse a jelölt valóságos jelenlétét – vagyis azét a büntetését. intenzitásában. hogy – az elítélt és a nézők számára egyaránt – a képzet tárgya. próbaidős osztály. Vegyük a reformerek módszerét. amely a naponta megfigyelt viselkedésben nyilvánul meg. Az amszterdami Rasphuis-t többé-kevésbé követő modellek általános sémájukban nem voltak ellentétben a reformerek által javasolt tervekkel. amelyet testtel és lélekkel állít fel.” 60 Pennsylvaniában Burton azt állította. e „reformatóriumok” és a reformerek által elképzelt valamennyi büntetés között egyezségeket és különbözőségeket találunk. abban a viszonyban. hátrányainak. Az egyéni javító . mihelyt ennek az egyénített nevelő büntetésnek meghatározzuk a technikáit. Nem azért büntetünk tehát. hanem az egyénben rejlő veszélyek lappangó lehetősége. olyan eljárások alá vetni. hogy a Rasphuis továbbfejlesztése – vagy vázlata – valamennyi a konkrét intézmény szintjén. Felületes szemlélőként úgy vélnénk. s ezáltal serkenteni a törvénykönyv jelölő rendszerét. a bűn képzelt előnye-a bűnhődés érzékelt hátránya) rezek a párosítások csak a nyilvánosság közegében képesek működni: büntető jelenetek során jönnek létre vagy erősödnek meg mindenki számára. amerikai modellek javasolta büntetőapparátus. hanem az. angol. ahhoz a veszélyhez arányosan. azok számára. nem érdemlik meg. akárcsak a törvényalkotók és a teoretikusok tervei a büntetést τ– időtartamában. gyönyörének és kellemetlenségének képzeteivel. amellyel a büntetőhatalom a hatalmába keríti. hogy az emberiség legromlottabb része visszataláljon az erkölcshöz és a boldogsághoz. ahol az eljárás az egyént érinti. hogy megelőzzük a hasonló vétségeket. diskurzusok adják tovább és minden pillanatban újból és újból érvényre juttatják a jelek játékát. Bőségesen és nyilvánvalóan előállítani a jelöltet. amelyeket bevet. A „reformatóriumok” funkciója nem a bűn eltörlése. hogy Montesquieu és Beccaria alapelveinek az „axiómák erejével” kell rendelkezniük. s ha a bűnhődésnek sikerül megkaparintania a testet. s nem a jog rendszerébe való beilleszkedés módjában. azért működik.59 Egyéniesítő tudomány szerveződik. Ott különbözik. „a bűnhődés egyetlen célja a bűncselekmények megelőzése 61”. Végül létezik egy speciális. hogy az előző kategóriába sorolják őket. „A büntetések tárgya nem a bűncselekmény levezeklése. hogy eltöröljünk egy bűncselekményt. Megegyezik először is a büntetés időbeli megfordítása. A flamand. amit a többi ember számára jelent. hogy újrakezdődjék. mint a büntetés jelét működtetni a bűn eszméjét: ezzel fizeti meg a társadalomnak a gonosztevő az adósságát.nem szokványos bűnözők”. aki feltalálná „a leggyorsabb és a legeredményesebb módszereket. melynek elhatározását a Legfelső Lényre kell hagyni. előnyeinek. ez csak úgy lehetséges-. akiknek nem ismerik még a jellemét. az átalakulást biztosító eszközökben. a módszerben. Hová sújt le a büntetés. amelyeket a kínzások is megirigyelhetnének. hanem azért. a bűnhődésnek egyfajta javító technikával kell együtt járnia. hanem annak megakadályozása. Az angolszász modellek. jobban mondva eszmepárokkal (bűn-bűnhődés. mivel tudja befolyásolni az egyént? A képzetek által az egyén érdekeinek. hogy átalakítsuk a (tényleges vagy lehetséges) bűnöst. hogy a gonosztett újra elkövetését megakadályozza. a büntetés technológiájában és nem elméleti megalapozásában. A különbség azonban rögtön szembeszökő. vagy ha már ismerik. természetében. A büntetések rendszerét nyitottá kell tenni az egyénileg változó előtt. A gépezet a jövő felé fordul. amelynek a törvénykönyv meghatározásai szerint okvetlenül kapcsolódnia kell a szabálysértéshez. s hogy a világban leledző bűn egy része kiirtódjék”62. befolyásának módjában – egyedivé tevő eljárásokat követelnek. A börtön e tekintetben a tudás apparátusaként működik. Ε tekintetben Rush nincs is messze a reformer jogászoktól – kivéve talán a használt metaforát -. amikor azt mondja: hasznos volt feltalálni a munkát megkönnyítő gépeket: mekkora dicséret illetné meg azt. Mely eszközzel hatunk a képzetekre? Más képzetekkel. amelyben a bűnhődést az egyén természetéhez igazítják. A bűncselekmény elkövetőjének az a szerepe a büntetésben. amelynek referenciaterülete nem annyira az elkövetett bűn (legalábbis elszigetelt állapotában).

Mindent összevetve a következőképpen fest az elágazás: büntetőváros vagy kényszerítő intézmény? Egyik oldalon adva van a társadalmi tér egészében elosztott büntetőhatalom működése. A javító büntetés apparátusa merőben másképpen hat. amely átjárná a hatalom egész hálóját. hanem kizárja. rendszeres tevékenységek. kötelező mozgások. hogy minden állampolgár részt vegyen a társadalom ellenségének megbűnhődésében. színpadként. közös munka. az idő. Márpedig ez a két következmény – a büntetőhatalom gyakorlásának titkossága és autonómiája – túlzó egy olyan büntető rendszer elméletében és politikájában. mint a hajdani. az állampolgárok elméjében állandó újrakódolást hajtva végre. a büntetés meghatározásához „ismerni kell tehát azoknak az érzéseknek és rokonszenveknek az alapelvét. jó szokások. s végül elérné. de csak annyiban. hogy már nem úgy észlelnék. A titkosság parancsoló kényszerűség. amely a régi rendszerben működőre emlékeztet. a szabályoknak. a hatalom teljes egészében körülveszi a megjavítandó egyént. melyeket nem kodifikál a büntetőhatalom. tudással rendelkezik. a mindennapok mozdulatai és tevékenységei. látványként. a lélek is. Végezetül nem is annyira a társadalmi szerződés alapvető érdekeinek megfelelő jogalanyt próbálják újraalkotni a büntető nevelés eme technikájában. hogy fellépjünk a törvénysértés ellen: a társadalmi szerződés jogi alanyának újraalkotása – vagy az engedelmes alany megformálása. nyitott könyvként olvasható. A büntetés alkalmazásának célpontja nem a képzet. másodszor. a háttérben működő. hogy kompromittálódik. mint egyesek hatalmát mások fölött. mindkét esetben alávetett alanyokat kell nevelni -. mindent összevetve. a bűncselekmény elfojtását a bűn eszméje elé állított akadályokkal biztosítva. A büntetőtechnika autonóm. meghatározza eredményeit: diszkontinuitás vagy mindenesetre specifikusság alakul ki a törvényszéki hatalommal szemben. amelyek az idegrendszerben jönnek létre”63. egyszersmind aprólékos formái alatt. hanem az engedelmes alanyt. hanem a kényszerítés formái. hanem mint valamennyiünk azonnali reakcióját minden más emberrel szemben. magányos elmélkedés. láthatatlanul és fölöslegesen hatva „az agy puha rostjaira”. amely kijelenti a bűnösséget és a büntetés általános határait megszabja.ι Α közbeavatkozás nem a képzetek művészetén nyugszik. minden pontján működne. épp oly despotikus lesz. beszédként. Az ítélet után létrejön egy olyan hatalom. hanem a test. ha viszonylagosan is: saját funkcióval. amely két célt tűzött ki maga elé: először. A titkos bűnhődések. aki meghajlik bármely hatalom általános. rögzíti normáit. nem pedig jelek: munkaidőbeosztás. amelyeket felerősítenek és továbbítanak.büntetésnek tehát az egyénnek mint jogalanynak az újraminősítését kell biztosítania. a szokások megszervezése. a test kényszerítései a büntetett és a büntető között igen különös viszonyt feltételez. ha a kényszerítő hatalomból nem adódna néhány fő következmény. a rendnek. tisztelet. mint Servan mondta volt. elfoglaltság. a hatalomnak alávetett egyént. s az egyénnek automatikusan kell ráhagyatkoznia e működésre önmagában( Két jól megkülönböztethető módja van tehát. technikával. jelként. szabályokkal. s kifejti rajta hatását. A másik oldalon a . aki körül és aki fölött ezt a hatalmat állandóan gyakorolják. A test és a lélek mint a viselkedés alapelvei alkotják azt az elemet. csend. Mindez tán nagyon is elméleti különbség volna – hiszen. Félő. mely mindenütt jelen van. amelyet most a büntető közbeavatkozásnak felkínálnak. hogy a büntetéseket alkalmazó hatalom épp oly önkényes.ι Olyan büntetőhatalom. A felhasznált eszközök már nem a képzetek mozgásai. hogy a büntetőhatalom gyakorlata világosan feleljen meg az őt nyilvánosan korlátozó törvényeknek. az alkalmazott és ismételt kényszerűség sémái. amennyiben szokások székhelye. sokkal inkább az egyén átgondolt manipulálásán: „Minden bűnnek megvan a gyógyírja a fizikai vagy morális befolyásban”. alkalmazkodás. jelek és a mozgásba lendített képzetek rendszereinek megerősítésével. 64 A büntetés közegének teljes hatalmit kell gyakorolnia. Ez a viszony a látvány dimenzióját nem csupán feleslegessé teszi. amelyet nem zavarhat meg egy harmadik. à szokásoknak. A viselkedés dresszúrája az idő teljes kitöltésével. (gyakorlatok. ellenőrizhetetlen kritériumok alapján és az ellenőrzés alól kibúvó eszközökkel büntetőhatalom – ez a reform egész stratégiáját annak a veszélynek teszi ki.

a begyakorlás. a „büntetővárosban”. Marat: Plan de législation criminelle. ha kényszerítő intézménnyé lesz.. kollektív modellt? Miért váltotta fel a büntetés fizikai gyakorlata (ami nem kínzás) a börtönnel. a lélek. A probléma tehát a következő: hogyan lehetséges. M. 1781. F. J. koncentrált ortopédia alkalmazása a bűnösökre. IX. 246. a képzet.1. Végül. század végén a népi törvénytelenségek csökkentésével maga elé tűzött stratégiai céllal). nem jegyeket. sem apparátusokkal vagy az intézményekkel azonosítani (noha rájuk támaszkodnak). a zárt intézmények kialakulóban lévő tervében a büntetés az egyén kényszerítésének egyik technikája.-P. XXVI. mely annál intenzívebb.119. A hatalom három technológiája. Ibid. és ezzel az uralkodó és az uralkodó hatalmának fizikai jelenvalóságát bontja ki. század második felében jellemzik az egymással szemben álló hamm stratégiát. hanem jeleket használ fel. az erőszak és a tudás rendszerébe ágyazzák mozdulatait és viselkedését. a társadalmi test. vagy akkor.. hasznosságot célzó. megjavító koncepciójára hivatkozott. a rettegés hatását. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. A jegy. Módozatok.büntetőhatalom kompakt működése: a bűnös testnek és idejének gondos felvállalása. Vö. 9. az adminisztrációs apparátus. a viselkedésben rögzített szokásokban hagyott nyomokkal feltételezi a büntetés specifikus hatalmának alkalmazását. E. hogy végül is a harmadik kerekedett felül? A büntetőhatalom kényszerítő.33. 135. a „reformatórium” zárt helye? Mindenesetre elmondható.114. Ch. jelentéssel bíró. 1781. testi. 5.-P. minél kevésbé folytonos. Beccaria: Des délits et des peines. amelyet megkínoznak. hogy egyénileg jó útra térjen minden bűnös. . a jel. intézményes támaszával a bűnhődés jeleinek és az őket továbbadó lármás ünnepnek társasjátékát? JEGYZETEK 1. A szertartás.. a jogalany az újraminősítés útján. 1780. hogy a monarchikus jogban a büntetés a felségjog szertartásrendje. amely újraminősíti az egyéneket mint jogi alanyokat. valamint a társadalom testétől elszigetelt. Dufriche de Valazel. mely a régi monarchikus jogra támaszkodott. sem pedig erkölcsi választásokból származtatni (jóllehet bennük találják meg igazolásukat). de felvázolt terveikben igen különböznek egymástól. mindig saját törvényei fölé emelkedve. 68145.. melyeket az elítélt testén alkalmaz: a nézők szeme láttára fekteti le. elszigetelt. a nyom.” In: Oeuvres complètes. A reformer jogtudósok tervében a büntetés olyan eljárás. képzetek kódolt halmazait. század végén a büntetőhatalom háromféleképpen szerveződik meg. Igencsak sematizálva elmondható. Az uralkodó és az ereje. vagy még pontosabban fogalmazva: akkor biztosítható-e jobban a büntetőhatalom (a 18. Beccaria: Des délits et des peines. 7. 6. A másik kettő a büntetőjog megelőzését szolgáló. A börtön felbukkanásában megkezdődik a büntetőhatalom intézményesítése. 2. m. a test amelyet dresszíroznak: íme az elemek három szférája. amelyek a 18. hogy a 18. 1856. 4. jelenetekre épülő. titkos modellje miképpen váltotta fel a képzetekre.258. A legyőzött ellenség. amelynek képzeteit manipulálják. Nem lehet a jogelméletek szintjére korlátozni őket (jóllehet egybeesnek velük). ha általános társadalmi funkció mögé rejtőzik. A test. e hatalom autonóm vezetése. a bosszú rituális jegyeit használja fel. 8. Az első a még működő. amely a tulajdonképpeni törvényhozói hatalomtól. a test dresszírozásának eljárásait kezdi működtetni – és nem a jeleket -. a közvetlen kényszerítésnek alávetett egyén. a büntetőhatalom gyakorlására. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. Mably: „De la législation. 3. 1856. amelyet magáévá tenne az egész társadalom. Ibid. s a bűnhődés jelenete biztosítja ezek leggyorsabb körforgását és a lehető legáltalánosabb elfogadását. nyilvános. J. 321-322. minél szabálytalanabb. Brissot: Théorie des lois criminelles.

március 4-i nyilatkozat a visszaeső tolvajokról vagy az 1724. 1095. F. Brissot: Théorie des lois criminelles. Ε.: Archives parlementaires. 11. E. de Mably: De la législation. G. 67.1.. E. Vö. 1807. G. július 8-i a csavargókról. 19. L.” Le Moniteur. 338. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. A büntetőmunkával szemben felvetették.266. M. Pastoret: Des lois pénales.10.113. A Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles. F. 329-330. 37. 13.84. Vö.. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. M. G. 34.-P. Coquille: Coutume du Nivernais. 322. Archives parlementaires. F. Masson: La Révolution pénale en 1791. Ch. 17. Serpillon: Code criminel. Crime et criminalité en France sous l'Ancien Régime. Colquhoun bevezetőjében: Traité sur la police de Londres. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. szeptember 21-i határozata. XXVI. 1784. 1781. 618.344-345. Serpillonnál azonban azt a gondolatot is megtaláljuk.” In: Archives parlementaires.361. Brissot: Théorie des lois criminelles. II. 1767. III. F. 24-25. XXVI. 329-330.. cikk. 178 16. du Rousseau de la Combe: Traité des matières criminelles. 25. III. 1784. Ε törvénykönyv egy része le van fordítva P. Például a. 35-36. IX. 1767. 1784. Katalin: Instructions pour la commission chargés de dresser le projet du nouveau code des lois. ugyancsak F.. 1856. 15. In: Oeuvres Complètes. 346.. C. 36. de Rémusat: Archives parlementaires. 31.. Vö. 1781. 1741. 28.344. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle... 37. a foglyok egymás közötti kommunikálásának megakadályozásával foglalkoznak. 688.185.3. 1095. 24. Dufau: „Discours à la Constituante. így határoz az 1724. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. Rabaud Saint-Étienne fogadtatja el a „kényszermunka” kifejezést.148-149. Francia fordítás: 1807. 1791. A bajor királynak benyújtott tervezetről van szó. hogy a börtön szigora a büntetés kezdete. dijoni parlament 1706. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle.: életfogytiglani börtön azoknak. rész. 26. amíg elérte a megfelelő kort. 1784. Vö. 20. XXVI. Ch. M. 22.. Bexon: Code de sûreté publique. A gályarabságra ítélt fiatal fiú a dologházban maradt egészen addig. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale. 29. 14. 712. 1790.1. J. 23. így kell értelmezni a börtönökre vonatkozó sok szabályzatot. Le Peletier de Saftit-Fargeau: Archives parlementaires. Ch. 1789. 1er décembre 1831. Beccaria: Des délits et des peines.” In: Discours sur les peines infamantes. 29-30. 1767. J. akiket „javíthatatlannak” minősítenek. Serpillon: Code criminel. 1767. Decazes: „Rapport au roi sur les prisons. 38. 11 avril 1819. Serpillon: Code criminel. Ch. Ibid. M. Vö. XXVI. Archives parlementaires. XXVI. . E. szembeállítva a „szabad munkával. 32. 1781. a helyiségek biztonságával. L. 1781.. S. 12. 49. II. 139. P. Π 67. pl.. 601-647. J. XXVI. 21.139.. hogy erőszakhoz folyamodik (Le Peletier) vagy hogy meggyalázza a munka megszentelt jellegét (Duport).-P. XXVI. E.. s gyakran ott kellett kitöltenie teljes büntetését. 27. 18. 710. Vö. III. 33. 35. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. mely kizárólag a szabad emberek tevékenysége”. 39. A halálbüntetést elutasító szerzők végleges büntetéseket irányoznak elő: J. LXXII. Chabroud: Archives parlementaires. 30. amelyek a foglárok zsarolásaival.

T. (T. kevés trágár vagy világias beszéd. Caleb Lownes. hogy J. 54. 483. akkor. 45. in: Annales de la Société d'histoire de Gand. amely ismeretlen maradt és semmiféle hatást nem tett. Teeters: Cradle of penitentiary. Sellin: Pioneering in Penology. Turnbull: Visite de la prison de Philadelphie. a 18. 1775. Faucher). Desjardin: Les Cahiers de doléance et la justice criminelle. Κ. 49. 228. Mabillon füzete.. 45. idézve ibid. Β. in: Ν. amelyeket e törvény idézett elő. 484. az egyik felügyelő ezt jegyezte fel az egyik Walnut Street-i látogatás után: „Erkölcsös nevelés: prédikáció. 477. J. hogy a büntetéseket ne hirdessék ki nyilvánosan.203. Elhanyagolhatunk egy másik. 53-54. Rush.1. Lefordítva: 1797. halk beszéd. Vilan (XIV. 50. hogy „a koldusok ellen hozott száműzetéses ítéleteknek nincs semmi hatásuk.15-16.40. 1964. 43. idézve ibid.. bármit mondtak is vele kapcsolatban. kimutatta. a kert szép: 1200 káposztafej. Goubert et M. Κ. 5-9. J.. 51. 173. jó könyvek felolvasása. 109-110.): Mémoire … 68.” (L. amikor a katolikusok elvitatták a protestánsoktól az emberbaráti mozgalmakban és az adminisztrációban betöltött helyeket. 53. III. Francia fordítása: 1831. A szöveget valószínűleg a 19. A kvékerek egész biztosan ismerték az amszterdami Rasphuis-t és Spinhuis-t. Denis: Les Françal ont la parole. valamint Roberts Vaux: Notices. században ásták elő. hogy nem árulják el személyazonosságukat és nem engednek be látogatót hozzájuk. 55. 1955.9.. „Paris intra muros” (Noblesse). 1771-ben a flandriai jegyzőkönyvek megállapították. 64.) 56. fürdő. 1944. Állandó munka. Turnbull: Visite à la prison de Philadelphie. Briey: „Tiers État”. kevés bor. Ezt Mabillon javasolta Reflexions sur les prisons des ordres religieux című munkájában. hogy a fogdákat a családok használhatnák.1. A zavargásokkal kapcsolatban.-L. Vö. Brissot: Théorie des lois criminelles. kertészkednek. Francia fordítása: 1797.. úgy irányozták elő. 102-103. ' 47. században gyakran idézett modellt.. 44. nem került volna e rossz útra. 58. Ennek eredménye. amelyet a kvékerek az angol kormányzat ellenére akartak bevezetni.-P. Teeters: The cradle . G. a lehető legkevesebb dohány. P. 1781. A Walnut Street-i börtön mindenesetre az 1767-ben megnyílt szegényház folytatásához tartozott. Hanway: The Defects of Police. J. s a foglyokat éjszaka szállítsák a javítóintézetekbe. míg ha munkára szoktatták volna.” In: Ν. de La Rouchefoucauld-Liancourt: Des prisons de Philadelphie. Ibid. 57. 41. amely részletes tanulmányt közöl az amszterdami Rasphuis-ról és Spinhuis-ról. lásd B. hogy az egyik helyről a másikra űzött koldus végül az akasztófára jut. mivel az egyes tartományok máshová küldik a náluk ártalmasnak talált alattvalót. Vilan (XIV. amelynek nyomán alapították meg az amszterdami Rasphuis-t. Siegel jelentésében. 1796. J. 48. amelyet 1845-ben újból kiadtak. 46. 299. 1773. Vö. Megjegyzendő. Rush: An inquiry into the effects public punishements. 1898. hogy elhitessék genfi vagy pennsylvaniai eredetét” (L. 42... s ahhoz a büntetőtörvényhez. idézve in: A. A száműzetést kimondó ítéletek gyakorisága tovább erősítette a bűntett és csavargás közötti kapcsolatot. 107. 1787.49. ruhák és szobák tisztasága. az őrök pedig esküvel fogadják. 27-28. Sellin: Pioneering in Penology. Langres: „Trois Ordres”. o. A naplókban olyan kéréseket is találunk.): Mémoire sur les moyens de corriger les malfaiteurs. A Walnut Street-i felügyelők első jelentését Teeters idézi. hogy „az amerikai büntetőrendszer első gondolata … szerzetesi és francia gondolat. Vö.27. Ibid.: ez a memorandum a genti fegyház alapításához kötődik és csak 1841-ben adták ki. Stoobant. Thorsten Sellin: Pioneering in Penology. Az 1779-es törvényjavaslat bevezetőjét Julius idézi: Leçons sur les prisons. 52.

. 52. Bradford. de kíséreljük meg a börtönből reformatóriumot (reformatory) csinálni.. 1935. 1793. Teeters. W. 61. Κ.13. Az átváltoztató gép gondolatát már Hanway-nél is megtaláljuk.” 1797. 3. június 16. Rush: An inquiry into the effects of public punishments 1787.14. mely autentikus volna és hatékony. W. B. 59. Idézve in: Ν. 50.of penitentiary. Β.5-9.” (Defects of police. Blackstone: Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre.19. amelyeket Dufriche de Valaze képzelt el: An Inquiry into the effects of public punishments. 60. míg a mostaniak a bűn iskolái. a „reformatórium” tervében: „A kórház és a gonosztevő gondolata összebékíthetetlen. loc. An inquiry how far the punishment of death is necessary in Pennsylvania. Rush kritikáival a büntető látványosságokról. Rush: An inquiry into the effects of public punishments. 64. 1787. Vö. főleg azokról. 1787. 59. cit.) 63. Francia fordítás: 1776. 62. „Minutes of the Board.

III FEGYELMEZÉS .

dresszírozzák. karja hosszú. célpontját. tilalmakat vagy kötelezettségeket rónak rá. alacsonyan kifelé tartott lábfejjel”3. lába inas. a másikon működésről és magyarázatról: egyrészt hasznos testről. század elején leírták. hogy soha ne szegezze a földre a szemét. domború mellkasú. hogy apránként kell megtanulnia a fegyverek művészetét – lényegében csatáról csatára -. a viselkedés vagy például a fejtartás javarészt a becsület testi retorikájától függnek: „A következő jelekről ismerhetjük fel azokat. oly módon. s a test engedelmeskedik. hogy szokásukká váljék: „fal elé állítják őket. jeleket hord: erejének meg bátorságának természetes jeleit. erejének és vitézségének címere a teste. Több dolog mégis új ezekben az eljárásokban. hasznosítható. végül. érintse a falat … hasonlóképpen megtanítják. valamint a test működésének ellenőrzését és megjavítását célzó tapasztalati és elgondolt eljárásokból. Mi volt az új az engedelmesség e sémáiban. kiszámított kényszerűség járja át lassan a test minden porcikáját. ne görbítsék meg a hátukat. A testet kísérő megkülönböztetett figyelem jeleit könnyű megtalálni – a testet manipulálják. röviden. iskolai. válaszol. egyenes hátú. akik a legalkalmasabbak a mesterségre: élénk és eleven ember. hanem merészen nézzen a szembejövőkre … hogy mozdulatlanul álljon. kórházi szabályzatok együtteséből állt össze. s bár igaz. amely katonai. az alaktalan anyagból.1. válla széles. formálják. hogy egyenesen álljanak. az olyan fogások. amely alávethető. La Mettrie Embergépe a lélek materialista leegyszerűsítése. az alkalmatlan testből olyan gépet csinálnak. ügyes lesz vagy erői megsokszorozódnak. mint a menetelés. Frigyes király az aprólékos gépezetek. egymással párhuzamos regiszteren íródott: az anatómiai-metafizikáin. combja erős. de anélkül. a hatalom leegyszerűsített modelljei: II. hogy a test nem első ízben lesz a parancsoló és sürgető invesztációk tárgya. A regrutákat hozzászoktatják. ujjai izmosak. lábbal . amelyek kényszerítéseket. Az& test engedelmes. A katonát először is messziről meg lehet ismerni. ha lándzsás lesz. A két regiszter jól megkülönböztethető egymástól. rezzenetlen fejjel. És mégis vannak átfedések. hogy fest az ideális katona. melynek első oldalait Descartes vetette papírra. megfeszített térddel és térdhajlattal. hogy a sarkak. kézzel. hogy a lehető legnagyobb kellemmel és ünnepélyességgel társuljon. mivel a lándzsa tiszteletre méltó fegyvernem és megérdemli. . a vádlik. mint amilyen igény van. átalakítható. hogy határozottan lépkedjen. hogy ünnepélyes és merész mozdulattal viseljék”1. Először is az . apránként kiegyenesedik a test tartása. uralja. állandó készenlétbe állítja és szép csöndben átszövi a szokások autonomizmusa. húzzák ki magukat. A klasszikus kor folyamán fölfedezték a testet mint a hatalom tárgyát és.. lábszára vékony. A 18. ahogy a 17. század második felében a katonát gyártják. hiszen az egyiken alávetésről és hasznosításról van szó. a katonának „járás közben a lépések olyan ritmusát kell felvennie. düllesszék ki a mellüket. amely az elemezhető testhez a manipulálható testet illeszti. „kiűzik belőle a parasztot és katonakülsővel ruházzák fel”2. politikai bábuk is voltak. és tökéletesíthető. másrészt megérthető testről. A híres automaták nemcsak a szervezet működésének illusztrálására szolgáltak. parancsra várva. majd az orvosok. de büszkeségének jeleit is. ne tolják előre a hasukat. meghajlítja az egészet. mert az ilyen alkatú ember tévedhetetlenül fürge és erős”. a filozófusok folytatták. a jól idomított és a hosszan gyakorlatozó ezredek megszállottja volt. mindkettő középpontjában az „engedelmesség” fogalma az uralkodó. s a technikai-politikai regiszteren. hasa lapos. századot? Biztos. a kar kifordításával. melyek annyira érdekelték a 18. a testet minden társadalomban koncentrált erők veszik körül. hogy eltávolodna a testtől. a következőképpen tanítják meg nekik e testtartást. a vállak és a derék. egyszersmind a dresszírozás általános elmélete. hogy fejüket magasan tartsák és felszegve. valamint a kézfej. A Gép-ember nagy könyve két. FEJEZET AZ ENGEDELMES TESTEK Most pedig lássuk.

nagyban. néha lassan és nem látványosan (a nagy manufaktúrák alattomos militarizálása). alkalmazási területük szerint különböztethetők meg. Különbözik a cselédsortól is. ahogy akarjuk. amely ugyanabban a mechanizmusban annál engedelmesebbé teszi a testet. az egyetlen. a fegyelmező kényszerítés pedig kényszerű köteléket hoz létre a testben a felértékelt alkalmasság és a meggyarapodott uralom között. Végül új amodalitás: megszakítatlan. amelynek funkciója a lemondás biztosítása. A fegyelem ekképpen termeli ki az alávetett és gyakorolt testeket. a hadseregben és a műhelyekben is. szétválaszthatatlan egységként kezelik a testet. amit kívánnak tőle. Néha gyorsan jutottak el egyik helyről a másikra (a hadseregből a műszaki iskolákba vagy a kollégiumokból a gimnáziumba). amely állandó. hogy azt csinálja. ízekre szedi. s nem még mélyebb alávetettség. állandó kényszerítést von maga után. amelyek átfedik egymást. fő célja az önuralom növelése a test fölött. hanem hogy úgy működjön. szigorú függőségi viszonnyá alakítja át őket. mely a tevékenység folyamataira ügyel inkább és nem az eredményére. és fordítva. mely egyszersmind a „hatalom gépezete”. igazán fontos szertartás a gyakorlás szertartása. amely célja nemcsak az ügyesség növelése. s rákényszerítik az engedelmesség-hasznosság viszonyát. meghatározza. kijelölt gyorsaság és hatékonyság szerint. épp az jelenti a fegyelem eleganciáját. hatékonyságát. Minden vagy csaknem minden esetben a . másrészt megfordítja a belőlük nyerhető energiát és hatalmat. egy irányban haladnak és lassan kirajzolják egy általános módszer vázlatát. vagy utánozzák és erősítik egymást. nem egyszerűen azért. Különbözött a rabszolgaságtól. De a fegyelmezés a 17. amely magasrendűen kodifikált alávetettségi viszony. miközben legalább akkora a haszna. s arra törekszik. mi több. A test ezután az ellenőrzés tárgya: nem. az „engedelmes” testeket. Különbözik még az aszkétizmustól és a kolostori típusú „fegyelmezéstől” is. Ekkor alakul ki a kényszerítések politikája. s nem a hasznosság felértékelése. hiszen nem a test birtokbavételén alapul. vagy már nem a viselkedés jelentést sugárzó elemeit vagy a test nyelvét. „képességet” csinál belőle. teljes. belső szervezettségét ellenőrzik. nem analitikus. Megszületőben a „politikai anatómia”. A test működésének tüzetes ellenőrzését lehetővé tevő módszereket. s néhány évtized alatt újrastrukturálták a katonai szervezetet. az általunk megállapított eljárások. súlyos. a mechanizmusok – mozdulatok. s bár a másoknak való engedelmességgel jár együtt. megismétlődnek. s a gazda különleges akaratának formájában.ellenőrzés mértéke: már nem tömegében. majd később az elemi iskolában lassan elárasztják a kórházakat. a teret és a mozgást. hanem egy olyan viszony kialakítása. Az emberi test a hatalom gépezetébe kerül. hogy ezeket megnövelje. gesztusainak. elemeinek. amely a legszorosabb hálóba foglalja az időt. amelyek erőinek állandó alávetettségét biztosítják. határtalan viszony. hanem mint gyakran kicsiny. és nem annyira a test műveleteire. A fegyelem a test erejét felértékeli (a hasznosság közgazdasági kifejezéseivel) és ugyanezeket az erőket csökkenti (az engedelmesség politikai kifejezéseivel). sokfelé megjelenő folyamatok sorát. század folyamán a hatalom általános mintája lett. makacs kényszerítést gyakorolnak rajta. amikor megszületik az emberi test művészete. gesztusok. hogyan lehet foglyul ejteni mások testét. majd újraalkotja. „szeszélyből” létesül. különféle eredetű. mint inkább a munka termékeire és a hűségeskü rituális jegyeire vonatkozik. egyrészt „alkalmasságot”. gyorsaság – szintjén biztosítják foglyul ejtését: végtelenül kicsiny hatalom az aktív testen. minél hasznosabb. amelyek célja a test megmunkálása. „fegyelmezésnek” hívják. A gazdasági kizsákmányolás szétválasztja a munkaerőt és a munka termékét. A fegyelmezés történelmi pillanata az a pillanat. hogy kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból. Egyszóval felbontja a test hatalmát. hanem részleteiben dolgozzák meg. de távoli. attitűdök. Különbözik a jobbágyságtól is. hanem a mozgások ökonómiáját. Sok fegyelmező eljárást ismertek már jó ideje a zárdákban. viselkedésének kiszámított manipulálása. A kollégiumokban igen korán látjuk működésüket. Az új politikai anatómia „feltalálását” nem szabad váratlan felfedezésként értelmeznünk. s olyan törvényalkotás szerint gyakorlódik. és a 18. s ez vájkál benne.

noha nem nagy kényszerítéssel járnak. vagy olyanok. a lényegtelent jelentéssel felruházó. amelyeknek azonban megvan a jelentőségük. Ami nem gátolja őket abban. „Milyen veszélyes elhanyagolni a kicsiny dolgokat! Igencsak vigasztaló gondolat egy hozzám hasonló. Áruljunk el többet a türelmetleneknek. mint az igazi hívőében. amelyet ne az ő különleges akarata hívott volna életre. de igencsak gyanús szabályozások. és nagyokként elfogadja? Kicsiny dolgok. mely mindenütt elhinti magját. hogy a kicsiny dolgokhoz való hűség révén.körülmények adta igényekre válaszolva merültek fel: emitt egy új ipari létesítménnyel. Jellemző Jean-Baptiste de la Salle himnusza a „kicsi dolgokhoz” és végtelen fontosságukhoz. édes Istenem. mégis széles körben elterjedt ravaszkodások. kipróbáltuk-é őket? Tapasztalataink alapján ítéljük-é meg valamennyit? Kicsiny dolgok. A „részlet” mindenesetre már régóta a teológia és az aszketizmus kategóriája volt: minden részlet fontos. nagy áhítat rejlik bennük. észrevétlenül fejlődve eljuthatunk a legmagasabb szentségig: mert a kicsiny dolgok birtokolják a nagyokat … Mi nagyot tehetünk a kicsiny dolgokkal. egyetlen részlet sem közömbös. de nincs olyan parány. felgyorsította. hanem egy taktika összefüggéseiben. hogy a társadalom egész testét befedjék. hanem a résen lévő „rosszindulat” ravaszkodásaival. század óta egyre nagyobb területeket hódítottak meg. hogy meghaladják erőinket? Kicsiny dolgok. a nagy tettektől idegenkedő lélek számára. Csupán példák sorával jelöltünk meg néhány fő technikát. Leírni őket azzal jár. nagy buzgóság. és ha Isten ezeket kedveli. a büntető rendszer változásait vonták maguk után a jelenkor küszöbén. idézzük fel de Saxe marsallt: „Jóllehet a részletekkel bíbelődőket korlátolt embereknek tartják. amelyek. Nem a klasszikus kor vezette be ezt. nagy érzések. Mindig aprólékos. végül is a dresszúra valamennyi formájának aprólékossága. nem vagyunk-é bűnösök. ám végül is ők formálták a nagy szenteket! Igen. és a végtelenül kicsi számtanában vagy a természeti lények legjelentéktelenebb jellemvonásainak leírásában lelte föl megfelelőit. másutt a puska feltalálásával vagy Poroszország győzelmével. finom. de nagy ösztönzők. Apró. Követ faragni is tudni kell. hogy a hatalom ezt tudja megragadni. Nem írjuk itt le a különböző fegyelmező intézmények történetét. következésképp . hanem a fogásokat. mert megveti az alapot. megváltoztatta a léptékeit. s mivel a 17. A részlet kiemelkedőségének e nagy hagyományában könnyűszerrel megfér majd a keresztény nevelés.” 4 Hosszú történeteket lehetne elbeszélni erről a kőfaragásról megírni a részlet haszonelvű racionalizálásának történetét az erkölcs könyvelésében és a politikai kontrollban. énnekem úgy tetszik. A fegyelmezés a részlet politikai anatómiája. hogy beleragadnak a részletekbe és apró-cseprő dolgoknak szenteljük figyelmünket: a legapróbb jelekben sem az értelmet keressük. Traité sur les obligations des frères des Écoles chrétiennes (Értekezés a keresztény iskolák testvéreinek kötelességeiről) című munkájában. mivel egyfajta politikai beruházási módot határoznak meg és testre szabottan à hatalom új „mikrofizikáját”. ha kicsire tekintvén. szégyenletes gazdaságosságnak engedelmeskedő rendelkezések. mi. sokkal inkább amiatt. sem különleges vonásaikat. de nem annyira a benne megbúvó értelem. az iskolai vagy a katonai pedagógia. pontos műszerekkel látta el. mintha arra törekedtek volna. csakúgy. és alapelvei nélkül lehetetlen felépíteni egy épületet vagy módszert teremteni. amelyek a legkönnyebben váltak általánossá. Kicsiny dolgok. a Te dicsőségedre. gyakran jelentéktelen technikák ezek. s nem a működési mód egybetartozásában helyezzük el őket. elvetjük őket? Kicsiny dolgok. Próbáljuk meg most ezeket kiértékelni. A fegyelmezett ember szemében. átfogó ész ravaszságaival van dolgunk. hiszen Isten szemében egyetlen roppant terjedelem sem nagyobb egy apró résznél. megálljuk-e a helyünket? Nem hisszük-é. gyönge és halandó teremtményeid? – kérdezgetjük. Nem a még álomban is dolgozó. ám ha felbukkannak a nagyok. ez a rész is fontos. látszólag ártatlan. hogy az általános és alapvető átalakulások egészébe ágyazódjanak. amott bizonyos járványos betegségek fellobbanásával. Nem elég szeretni az építészetet. A mindennapok misztikuma találkozik itt a parányi dolgok fegyelmével. kicsiny dolgok.

nem hagy el soha … Ez a másik világ a legfontosabb valamennyi között. aki így felelt Monge megjegyzésére: „Csak egy megismerni való világ van”: „Mit hallok? Hát a részletek világa. a zárt város rokona. „át akarta fogni az egész gépezetet.nagy érdemek. a pedagógia. belesajdul a lelkem. 1. században a részlet története.Frigyesig.” 5 A regulák aprólékossága. előírások és adatok corpusát hozván magával. a kaszárnyák lecsillapítják a lakosságot. Az üzem nyilvánvalóan a kolostor. Erre több eljárást alkalmaz. egyöntetű. az őr „csak a munkások . A kollégiumokban lassan a kolostor modellje kerül előtérbe. a kórház vagy a műhely keretében hovatovább világias tartalommal. amelyet életbe léptetett. eljárások. eljutott addig az emberig (Napóleonig). az erődítmény. amely nehezen viseli el az átvonuló csapatokat. de jól tudjuk. Wilkinson 1777-ben töltések és gátak felállításával szigetet létesít a Loire-on. s az üzemben munkáslakásokat helyez el). az élet és a test legkisebb parcelláinak ellenőrzés alá vonása.. kialakul az ellenőrzés új típusa. És a 18. hanem a „kis testeké”. önmagába zárt hely kijelölését. hogy a csapatokat megtartsuk „a rendben és a fegyelemben. tudás. század második felében az üzemek (Chaussade kovácsműhelyei az egész Médine félszigetet elfoglalják Nièvre és a Loire között. egyszersmind megszabott manufaktúrák tere: kezdetben a egyesült manufaktúrák. a harcászat meg a közgazdaságtan után szükségszerűen eljutott eddig az emberig. amelyeket Dél-Franciaországban létesítettek. hogy hozzákezdett megszervezéséhez. az összes többitől különböző. a kicsiny mozgásoké.8 A FELOSZTÁS MŰVÉSZETE A fegyelem először is felosztja az egyéneket a térben. 1745-ben mintegy 320 városban voltak kaszárnyák. mindegyik oldalról harminc lábnyi távolságra” -azért. amely a fenti épületeket veszi majd körül. ugyanakkor ezen apró dolgok politikai számbavétele az emberek ellenőrzése és felhasználása céljából a klasszikus korba nyúlik vissza. A fegyelem olykor megköveteli az elzárást. hogy az általa kormányzott állam legkisebb eseményét is észlelje. meggátolják a fosztogatást és az erőszakoskodást. amelyről dicsekvés nélkül elmondhatom. de a legtökéletesebb nevelési rendszerként jelenik meg. véget vetnek a dezertálásnak. leírások. Jean-Baptise de la Salle jegyében.”6LNapóleon nem fedezte fel. ezt a csavargó tömeget. Már ekkor foglalkoztam vele. amely lehetővé teszi. Tou-fait a Charbonnière átalakított völgyében építi fel Le Creusot-t. az internátus kötelező lesz Louis-le-Grand-ban. Az 1719-es rendelet több száz kaszárnya építését írja elő.10 A szétszórt műhelyek mellett kifejlődik a nagy. Szakmai fogások együttesét. aztán egy egész sor diszkrétebb. a felügyelet kicsinyeskedő pillantása. nagy kincsek. léptékváltás történik. hogy felelni tudjon értük”10. s maga körül akarta felállítani a hatalom olyan szerkezetét. az internátus. amikor a jezsuiták távozása után mintakollégiumot csinálnak belőle. nem az ég végtelenségének vagy a csillagok tömegének Newtona. ha nem is a leggyakoribb. hogy a legapróbb részlet se kerülje el a figyelmét”7. bennük szigorú az elzárás: „Tíz láb magas fal fogja körülkeríteni és lezárni az egészet. gondolt-e valaki valaha is erre a másik világra? Én már 15 éves koromban hittem benne. s hogy a tiszt olyan helyzetbe kerüljön. a kaszárnya. hogy új Newton lesz. ellenőrzik a kiadásokat. s ez az emlék fixa ideaként él bennem.9 Kaszárnyában kötik helyhez a hadsereget. nagy jutalmak. Ezekből az apróságokból született meg a modern humanizmus embere. A részlet tüzetes megfigyelése. azoknak a mintájára. a kis tetteké. hogy megismertem: ha csak eszembe jut. az iskola. Annak idején ott volt a csavargók és a nyomorultak nagy „elzárása” . az orvostudomány. Az egyhangú fegyelem kedvenc helye. gazdasági vagy technikai ésszerűséggel töltik meg a parányi és a végtelen misztikus számítgatását. hogy az indret-i üzemet elhelyezze. Leibnizen és Buffonon át egészen II. 1775-ben a kaszárnyák befogadóképességét kétszázezer főre becsülték. majd a 18. aki a század végén arról álmodozott. de alattomos és hatékony elzárás következett. a szigorú fegyelemmel.

A Rochefort-ban alkalmazott első intézkedések inkább a dolgokra. A betegségek és a járványok orvosi felügyelete egy sor egyéb ellenőrzést is maga után von: az ellenőrzés katonai a dezertálókkal. Először is az elemi helyhez kötöttség vagy a kvadrálás elve szerint. a halottakkal. Kikötő s egyben hadikikötő is. szökésellenes. hanem annak is. Még akkor is. el kell oszlatnia a törvénytelenség és a rossz zavarosságát. a dortórium a síré … A dortóriumok közösek ugyan. egyfajta aszketizmus: legalább időnként egyedül kell szembeszállnunk a kísértéssel. kipécéző és hálóba fogó szerkezet. az értékes árukra és nem a betegekre. járványokkal. hol és hogyan található meg az egyén. a dezertálás. munkabeszüntetés. adóügyi az árukkal. a minta. 12 Mert a munkaerő koncentrálódásával maximális előnyt kell kihozni belőle és semlegesítem kell a gátló tényezőket (lopás. hogy hasznos teret teremtsenek. feltűnő vagy bujkáló tömegességet. hasznosíthatatlan és veszélyes tömörüléseit. „cselszövények”). a diétával. betegségekkel. minősítésére. A folyamat világosan látható a kórházakban. és ezeket még csírájukban elfojthassa. a szerszámokat. hogy bárki látná őket. amelyek sokkal rugalmasabban. partra szálló és behajózó tengerészekkel. mintsem az emberekre vonatkoztak. a gyógyulásokkal. tiltott forgalom kereszteződése. Úgy tetszik. lényegét tekintve. A tengerészkórház dolga az ápolás. e nyüzsgésre. fel kell számolni a kollektív képződményeket. lajstromot készít felhasználásukról. meg kell fékezni a munkaerőt: „A betartandó rend és rendtartás (police) megköveteli. s minden percben képesnek kell lenni valamennyi egyén viselkedésének az ellenőrzésére. És ezen a ponton is találkozik egy réges-régi építészeti és vallásos eljárással: a kolostorok cellájával. az egyének ellenőrizetlen elbúj ásat. nem nélkülözhetetlen és nem is elégséges fegyelmező eszköz. hasznos kommunikációt kell létrehozni s a többit megszüntetni. de épp ezért szűrő is. meg kell vizsgálni a zavaros. és miután felhangzott a munka felvételét jelző csengő”: negyedóra múlva senkinek nincs joga belépni. a szimulánsokkal szemben. Meg kell semmisíteni a határozatlan felosztás következményeit. s ki tudja. mondta ki. ahány megkülönböztethető test vagy elem van benne. ki távol. ha a kijelölt rekeszek pusztán eszmeiek. csempészés. többféle felhasználásra ítélte alkalmasnak.”13 2. aki a kapukat újból kinyitja. megtorlására. Tudni kell. A meghatározott terek nemcsak annak az igénynek felelnek meg. A fegyelem analitikus teret szervez. a jó tulajdonságok vagy az érdemek mérlegelésére. meg kell óvni az anyagot. A fegyelmező tér hajlamos annyi parcellára oszlani. az eltűnésekkel. Vannak fegyelmező eszközök. cellákra osztott. de az ágyakat úgy helyezték el bennük. amelyet az építészet általában szabadon hagyott. hogy megakadályozzák a veszélyes kommunikálást. nyugtalanság. Ebből fakad a tér szigorú felosztásának és el-rekesztésének igénye. Kerülni kell a csoportokra szakadást. anélkül. Minden egyénnek megvan a maga helye. „Az alvás a halál képe. De az „elzárás” elve nem állandó. hogy a leányok fölkelhetnek és lefekhetnek. zavaros ide-oda mászkálását. fertőzés helye: veszélyes keveredések keresztútja. önként beállt· vagy kényszerrel toborzott emberekkel. s oly pontosan zárhatók le függönyökkel. sokkal finomabban dolgozzák meg a teret. hogy a manufaktúra vezetésével megbízott cégtárs felléphessen és orvosolhassa a munkások körében esetlegesen előadódó visszaéléseket. hogy minden munkás ugyanazon fedél alatt tartózkodjék. Franciaországban Rochefort volt a kísérletezés színhelye. A megismerés eljárása ez tehát.megérkezésekor nyitja ki a kapukat. Az adóügyi és a gazdasági felügyelet kialakítása megelőzi az orvosi megfigyelés technikáját: kijelöli az orvosságok helyét a zárt ládákban. a fegyelem tere mindig. Isten szigorával. hogy ellenőrizzenek. később . de a megfékezésé és a hasznosításé is. A test és a lélek szükséges magányát. csavargásellenes. adminisztrációs az orvoslással. tömörülésellenes taktikát kell alkalmazni. 3. ki van jelen. a nap végeztével a műhelyfőnökök kötelessége átadni a kulcsokat a manufaktúra portásának. áruforgalommal. a célból. kivált a katonai vagy tengerészeti kórházakban. A funkcionális elhelyezés szabálya a fegyelmező intézetekben lassacskán egy olyan teret hálóz be. befolyással kell lennie e mozgékonyságra. s minden helyen egy egyén van.”14 De ez még meglehetősen kezdetleges forma.

132 asztalt helyeztek el két sorban a hosszú teremben. nyomdának szánják. egyénekre lebontva elemezhető a munkaerő. a színezőknek.kidolgoznak egy rendszert. század végén megjelenő üzemekben az egyéniesítő hálóba fogás elve bonyolultabb. s az a távolság. Az egyedi testek során ily módon világosan leolvasható. mindegyik csoportot parancsnokostul egy táborba – a rómaiba vagy a karthagóiba – soroltak. mindegyik tízes csoporttal szemben egy másik tízes csoport állt. 17 Egyébként megjegyezhetjük. hogy . A jezsuiták kollégiumai binárisan. gyakran a fegyelmező tér felosztása biztosította mindkettőt. tehát jellemezhető. a metszőknek. à tanulók maguk jelölték ki a saját helyüket. hanem elosztás. hanem a rangsor: az a hely. A termelési folyamat felosztásával egy időben megtalálható a munkaerő egyéniesítő felbontása is a nagyipar megszületésekor. hogy megállapítsák a betegek valódi számát. minden tanuló teljesítménye beleíródott ebbe az általános párbajba. a termelés egymás után következő stádiumai követhetők. hiszen mindegyiket a sorozatban elfoglalt helye határozza meg. akinek dolga a festék előkészítése és felkenése. szorgalmas-e. viszonyok hálójában való mozgatás. amelyek rendre bejárhatók. a besorolás párviadal. a testek. szárítandó vásznat. sem a hely (a tartózkodás egysége). intervallum az intervallumok sorozatában. Ez eddig összesen 264 ember. a munkások összehasonlíthatók. Minden asztal végén egy állványféle található. a külön ágy. az ecsettel javítóknak. két hadsereg megütközésének formájában zajlott. A földszintet. amelyet Toussaint Barré épített 1791-ben. a tünetek. ki-pécézhető. Ezt a követelményt elégíti ki az Oberkampf manufaktúra Jouyban. ahol szétválaszthatok és szemmel tarthatók. amelynek falát 88 ablak töri át. ellenőrizzék kilétüket. 15 A műhelyben az asztalok között sétálva lehetséges az általános. A fegyelemben az elemek felcser élhetetlenek. az ügyesség. a sokféle élet és halál egyéniesítésére törekszik: a mellérendelt és gondosan megkülönböztetett különösségek valós tablóját teremti meg. lényegileg egészében. mely a decurio egységes csoportjában betöltött funkciójuknak és küzdőerejük minőségének függvénye. milyen minőségű munkát végez. később következik a fertőző betegek elkülönítése. A fegyelem a rangsor és az elrendezéseket átalakító technika művészete. minden asztalnál egy színnyomó dolgozik a „pácoló-munkásával”. de ezt a szétosztást a saját követelményekkel rendelkező termelőapparátuson kell tagolni. A legnagyobb épület. A fő műveletek szerint specializált műhelyek sorából áll: külön műhelyük van a színnyomóknak. A sorba állítás állandó rácsot alakít ki: a zavarosság kitisztul:16 azaz a termelés megosztódik és a munka menete egyrészt fázisaira. amelyet elfoglalunk a besorolásban. egyúttal tömegesen szerveződtek. Az egyéneket el kell osztani egy térben. arra kényszerítik őket. de ez a hely megjelölés nem helyhez kötés. a gyorsaság. egyszersmind egyéni felügyelet biztosítása: megállapítható. a vésnököknek. akit az orvos megvizsgál a vizit alatt. a tanulás. Az egységet tehát nem a terület jelenti (az uralom egysége). hogy a termükben maradjanak. Lassan egy adminisztrációs és politikai tér alakul ki a gyógykezelés terében. amelyre a munkás ráteríti a megfestett. a tanonckodás. másrészt a termelést végrehajtó egyénre. egységüket. helyén van-e a munkás. stádiumaira vagy elemi műveleteire tagolódik. ahol egy vonal meg egy oszlop keresztezi egymást. A 18. ügyességük és gyorsaságuk szerint osztályozhatók. szorgalmasan dolgozó egyedi testekre: ezen erő valamennyi változója – a testi erő. Helyük megjelölésével egyéníti a testeket. majd a mozgásukat szabályozzák. minden ápoltat. amely a többitől elválasztja. az állhatatosság – megvizsgálható. 4. Vegyük az „osztály” példáját. lajstromba vesznek. a festőknek. a termelőapparátus térbeli el-helyeződését és a tevékenység különböző formáit a „posztok” elosztásában kapcsolják össze. könyvelhető és jelenthető az illetékesnek. A testek szétválasztását. az a pont. száztíz méter hosszú és három emelet magas. Megszületik a fegyelemből az orvosilag' hasznos tér. értékelhető. a betegségek. minden ágyhoz odaerősítik a beteg nevét. Az általános séma a háború és a versengés sémája. az akár két– vagy háromszáz tanulót számláló osztályokat tízes csoportokra osztották fel. biztosította az egyik tábor vereségét vagy győzelmét.

a tanórák erősségi foka szerint az osztály közepe felé haladva … Valamennyi tanulónak megszabott helye volna és csak az iskola felügyelőjének parancsára és egyetértésével hagyhatná el vagy cserélhetné el a helyét. elsodorta a párharcot és a mímelt háborút. század tudományos. hogy „ akiknek szülei hanyagok és akik így férgesek. amely mindenkit besorol minden egyes feladattal. egymást követő sora. hogy a felvilágosodás korában a római minta általában kettős szerepet játszott: köztársasági· arca mögött a szabadság intézménye. számos bejárattal. hiszen erre az elrendezésre vetítik rá a jellemzéseket. a tárgyalt kérdések egyre növekvő nehézségi foka. funkcionális és hierarchikus tereket hoz létre. a „helyeket” és a „rangsort” megszervezve komplex. egyszerre építészeti. A „tablók” megteremtése nagy gondja volt a 18. viselkedése szerint hol ez a rangsorolás illet meg. Olyan terek ezek. század és a forradalom Rómája a szenátus Rómája. de ez a gép felügyelt. J. de a légióké is. S a kötelező felsorakozások együttesében minden egyes tanulót. hierarchiával. Megszervezte a tanulási idő új gazdaságosságát. de ideálisak is. A fegyelem első. kora. jó vagy rossz jellemük. A fegyelem. individuális elemekből tevődik össze. Ne feledjük. Állandó mozgás ez. a fórumé. hierarchiába rendezett. vagy két jámbor között”18. garantálják az egyén engedelmességét. másoknak materiálisán kell kifejezésre juttatniuk az osztály vagy a kollégium terében az értékek és az érdemek eloszlását. el legyenek választva a tisztáktól és a féregtelenektől. haszontalan vagy veszélyes sokaságot rendezett sokféleségekké alakítja át. Lehetővé tette a hagyományos módszer meghaladását (egy tanuló tanul néhány percig a tanárral. rangsorral. hiszen az épületek. termek. évről évre lehet megszerezni. az udvarokon. hónapról hónapra. míg a várakozók zavaros csoportja tétlen és felügyelet híján van). amelyet hétről hétre. amelyek egymás mellett foglalnak helyet a tanító szeme előtt. de La Salle egy olyan osztályról álmodozott. a léha és szeles tanuló kerüljön két jó magaviseletű és megfontolt közé. hogy a versengés lineáris gyakorlataihoz a légiók inspirálta térbeli elrendeződés kötődjék. Az iskola terét holmi tanulógépként működtette. tisztaságuk. A magasabb tanórákat hallgató tanulók a falhoz legközelebb lévő padokban ülnek. a hitetlen vagy egyedül üljön. amelyben az egyének egymás helyébe lépnek az ütemesen sorakozó intervallumok terében. a „cellákat”. amelynek térbeli felosztása a megkülönböztetések egész sorát tenné egyidejűleg lehetővé a tanulók előmenetelének fokozata. Az osztályterem ekkor egyetlen. A szeriális tér megszervezése az elemi oktatás egyik nagy gyakorlati változása. piramisszerű felügyelettel. majd a többiek. de az idő és a mozgások jobb kihasználtságát is. Lassan – de főleg 1762 után – kibomlik az iskolatér. a tanár gondosan „osztályozó” tekintete előtt: „Minden osztályban kijelölt helyek volnának minden tanóra minden iskolása számára. A18. A római utalás egészen a Császárságig ambivalensen hordozta a polgárjogok jogászi eszméjét és a fegyelmező eljárások technikáját.-B. ami szigorúan fegyelmező volt a jezsuiták kollégiumaiban állandóan játszott ókori mesében. nagy művelete tehát az „élőképek” megteremtése. a hierarchiát. Mindenesetre az. individuális szelvényeket hoznak létre és operatív kapcsolatokat teremtenek közöttük. érdemeik. bútorok elrendezettségét szabályozzák. A 18. jutalmazott is. században a „rangsor” az egyének elosztását kezdi jelölni az iskolai rendszerben: tanulók sorait az osztályban. minden egyes próbatétellel kapcsolatban. homogén lesz az osztály. a tanított tárgyak egymásutánja. kisebb vagy nagyobb szorgalmuk. hol az. folyton változtatja a helyét a rekeszek az ideális rekeszek a tudás és a képességek hierarchiáját jelzik. nagy tablóvá alakulna. megjelölik a helyet és kijelölik az értékét. az osztályok életkor szerinti. rangsor. Vegyes terek: valódiak. az értékelést. amelyek biztosítják a helyhez kötöttséget és lehetővé teszik a körforgást. politikai és közgazdasági . de a táboroké is. a folyosókon. rangsor. amelyek a zavaros.ez a római komédia lehetővé tette. szüleik vagyona szerint. katonai arca mögött a fegyelem ideális sémája húzódott meg. olyformán. Az egyéni helyeket kijelölve lehetségessé vált minden egyes tanuló ellenőrzése és valamennyiük egyidejű munkája.” Úgy kell eljárni. hogy ugyanazon tanóra tanulói ugyanazon a helyen üljenek. teljesítménye.

a nevelés házai és a közsegélyező intézmények a zárdák életét és szabályait vették át. a 17. gondosan felosztani a kórházi teret és módszeresen osztályokba sorolni a betegségeket: megannyi ikerműlvelet. mely minden mozdulatnak rugalmasan engedelmeskedik” 19. amelyek ritmizálták a munkát: „Minden személy … megérkezvén reggel a munkába. Taktika. mondta jóval később Boussanelle. a kórházakban már igen korán megtaláljuk. A TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE 1. analógiás taktikával. mielőtt munkájához látna. Az időbeosztás régi örökség. De a fegyelmező szétosztás formájában a tablóba rendezés funkciója ezzel szemben az. A lényeg az. a műhelyekben. az orvost. szabályozni az ismétlődések ciklusát – a kollégiumokban. A rendszertan formájában funkciója a jellemzés (következésképpen az egyéni különbözőségek csökkentése). Az ipari kor szigora sokáig megőrzött egy vallásos modort. Az új diszciplínáknak nem okozott gondot az elhelyezkedés a régi sémák keretei között. a hadseregeket „könnyebb volna mozgatni és vezényelni egyszerű. amikor az iparban fel akarták használni a mezőgazdasági népességet. először is kezet mos. De a tablónak nem ugyanaz a funkciója e különböző regisztereken. A nagy katonai fegyelem Maurice d'Orange és Gusztáv Adolf protestáns hadseregeiben alakult ki. Három fő módszerét – ritmust felállítani. században a tabló a hatalom technikája. elkábítja a sokaság … a tárgyak sokféleségéből következő számtalan kombináció mind figyelmet követel. ellenőrzés és érthetőség – felelősek egymásért. amely a karaktertől a kategória felé megy. hogy a sokféleséget önmagában kezelje. amelyek két alkotóeleme – felosztás és elemzés. A gazdaság rendjében lehetővé teszi a mennyiségek mérését és a mozgások elemzését. könnyebbé”. és.az osztályok megalkotása (tehát a számszerűségre vonatkozó észrevételek kizáfasa). elosztani a betegeket. Gyorsan elterjedt. az idő specialistái. egy olyan időütem révén. valódi alapelveihez közeledvén egyszerűbbé válhatna. közgazdasági tabló. nem egyszer hozzájuk tartoztak. meghatározott foglalatosságokra szorítani. rendszertan. a hadsereg életében. . helyt kell adni „a kolostor testi-lelki jó tulajdonságai” közül néhánynak. A hadseregparancsnokot. egyszersmind egy adott sokaság rendjébe helyezi. Elsődleges feltétele a különböző elemek együttese ellenőrzésének és felhasználásának: olyan hatalom mikrofizikájának az alapja. amelyet vallásgyakorlatok ritualizáltak. a lényeg. s kialakítsák azt az eszközt. „gyár-zárdákba” építik be a munkásokat. szabályozni az áru és a pénz forgalmát és ezáltal egy olyan tablót állítani össze. a természeti lények fegyelmező tere. elválasztani őket egymástól. megfigyelni. de még a 19. az emberek térbeli elrendezése. amelyet „cellásnak” nevezhetnénk. felossza és a lehető legtöbb hatást hozza ki belőle. jelen vannak-e vagy hiányoznak. A modern háború tudománya. hogy „rendet” írjanak elő a számára.21 Századokon át a szerzetesrendek voltak a fegyelem mesterei. akár a természettudóst. egyszersmind a tudomány módszere. a közgazdászt. előfordul. hogy megszervezzék a többszöröst. amely az egyedit köti össze a többszörössel. században is. akiről Guibert beszélt. keresztet vet és munkához kezd” 20. megállapítani. összeállítani a fegyveres hadseregek általános és állandó lajstromát. Istennek ajánlja munkáját. felügyelni az emberekre. tökéletesedvén. Míg a természet rendszertana egy olyan tengelyen nyugszik. s ezek szoktatják rá a mezőgazdasági munkásokat a műhelyben végzett munkára. és erejét meghaladó teherré lesz. ellenőrizni. a gazdagság szabályozott mozgása. Alighanem a kolostorok közösségei sugallták a pontos mintát. és ugyanakkor felépíteni az élőlények racionális osztályozását.technológiájának: növény– és állatkerteket berendezni. amellyel áttekinthetővé és megfékezhetővé lehet tenni. hogy kongregációkhoz fordulnak segítségért. A 18. században a nagy manufaktúrák szabályzata pontosan meghatározta azokat a gyakorlatokat. „elvakítja a roppant terjedelem. amely a gazdagodás elveként érvényes. Lehetővé teszi az egyén jellemzését egyénként. a fegyelmező taktika azon a tengelyen található.

kalandokat elbeszélni vagy más megbeszélést folytatni. hogy megérintenénk a földet. Pontosság és szorgalom a rendszerességgel együtt a fegyelmező idő fő erénye lesz.23 A bérmunkásság fokozatos elterjedése szorosabbra fűzi az idő behálózását. úgy. anélkül. a másodikra keresztet vetnek. A tevékenység megszervezése az időben. akit elkérnek a munkából és öt percnél több időt elvesztegetne …”. amelyekre azonnal kell reagálni: „az óra utolsó ütésére az egyik tanuló megrázza a csengőt. melynek során a test szorgalmasan végzi a dolgát. Először is kifinomítja. a rendes lépésé. mellükön keresztbe tett karral. folytonosan egy lábon tartva egyensúlyunkat. a másik lábunkat megfeszített térdhajlattal előre lendítve. a gyors menetlépésé és a menetelésé két lábfej. De nem ez a fő újdonsága a fegyelmező időnek. a jobb lábbal kell kezdeni a lépést. hogy a munkások a csengetés után negyedórával később érkeznek …”24 „az a munkatárs. A viselkedés egyfajta anatómiai-időbeli sémája határozódik meg. ami az időtartamot illeti. belülről ellenőrzi lefolyását és fázisait. 9 óra 04-kor első palatábla. 8 óra 56-kor bejönnek a tanulók és imádkoznak. lesütött szemmel. A mozdulatokat mérő és ritmizáló parancs formájáról áttérnek egy raszterre. amely a tevékenység kimunkálását biztosítja. század elején: „A katonákat hozzá kell szoktatni. 9 óra 12-kor második palatábla stb. A cselekedetet elemeire bontják. A 17. „aki nem kezdi pontosan a munkáját … De a felhasznált idő minőségét is igyekeznek biztosítani: megszakítatlan ellenőrzéssel. a kis lépés és a közönséges lépés ideje egy másodperc. a test másféle hozzáigazítása az időbeli imperatívuszokhoz. akár csapatban mennek. hanem valamely tevékenység általános keretének a megadása. hibásnak. A ferde lépés ugyanabban a hosszúságban egy másodperc alatt történik. Hogy ez sikerüljön. 9 órakor a tanulók leülnek a padokba. az egyik saroktól a másikig mérve. percekben. de ne csapjuk hozzá a lábat. a jelre felállnak a tanulók.” A18. az ízületek helyzetét. meghatározzák a test. hogy egész talpunk egyenesen érjen a földre. s még az étkezésre szánt szünetben sem szabad „történeteket. amely a mozdulatokat kényszeríti és alátámasztja egész láncolatuk folyamán. bármilyen játékot játszani. a végtagok. jó minőségű idő ez. Amikor az ima véget ér. „Munka közben kifejezetten tilos mozdulatokkal vagy másképp szórakoztatni a munkatársakat. a felügyelők nyomásával. Egy csapat menetelése kétféleképpen ellenőrizhető. amelyen járunk.” A két leírás között a kényszerítések új sora kezdte meg működését. „Ha előfordulna. Vauban ötletét. ezalatt kell megtenni két gyors menetlépést. és több. s az egész csapatnak egyöntetűen ugyanabban az időben kell fölemelnie ugyanazt a lábát.”22 A 19. század közepén négyféle lépést találunk: „A kis lépés hossza egy lábfej. minden egyes mozdulatnak kijelölik az irányát. a menetelés léptének időtartama egy másodpercnél valamivel több.a ritmus és a szabályos tevékenység nagymestereid De a fegyelmezés módosítja az időbeli szabályozás örökölt eljárásait. 2. és a munkahelyeken inni”27. . s harmadikra leülnek. Természetesen a hadseregben is: Guibert módszeresen alkalmaztatja a lövések pontos időmérését. történeteket vagy komédiákat mesélni”26. „valamennyi munkásnak szigorúan tilos bort hozni a manufaktúrába. 9 óra 08-kor a tollbamondás befejezése. enni. a tevékenységeket többnyire olyan parancsok veszik körül. ami a munkásokat elfordíthatja a munkától”. Negyedórákban. legfeljebb 18 hüvelyk egyik saroktól a másikig … A közönséges lépést felszegett fejjel. hogy akár libasorban. lábfejünket egy kissé kifelé fordítva. alacsonyan. század elején az iskoláknak a következő időbeosztást javasolják: 8 óra 45-kor bejön az oktató. egyenes testtartással hajtjuk végre előre. 8 óra 52-kor az oktató szólítja a tanulókat. Más eljárások sokkal jellemzőbbek a diszciplínákra. A mért és fizetett időnek nem szabad tisztátalannak lenni. mint egy közös és kötelező külsőleg kényszerített ritmus: „program”. másodpercekben kezdenek mérni. Az elemi iskolákban az időt egyre keskenyebb szeletekre szabdalják. minden zavaró vagy figyelemelvonó tényező megszüntetésével hiánytalanul hasznos időt kell létrehozni. aludni. az iskolamester egyet üt. bármilyen ürüggyel. Az 1766-os rendelet lényege nem az időbeosztás előírása. a dob ritmusára lépjenek. az első csengettyűszóra a tanulók térdre ereszkednek. a pontosság további fokozatai a gesztusok és a mozdulatok felbontásában.

Harmadszor bal kezünkkel elengedjük a puskát. kifejezési formákat vagy valamely munka végeredményét. ha más pózt vesznek fel. Az idő áthatja a testet. megfeszített karral. Kimerítő felhasználás. melynek szigorú szabályrendszere invesztálódik az egész testbe. hogy a kívánt cselekedetet hordozza. Test-fegyver. a kakas a mutatóujjára. egy kissé elfordítva balra. amelyek az akcióban szerepet kapnak. majd a két sorozatot bizonyos számú egyszerű mozdulattal (támasztani. könyök stb. térd. hogy megtanítja vagy előírja a meghatározott mozdulatok sorát. Három szakaszban. a lobbantyún végigfektetett hüvelykujjal az első csavarra támaszkodik. „Emeljük fel a fegyvert. a bal kéz a fogazat magasságában. amelyek a testtől csak jeleket vagy terméket követeltek. a manipulált tárgy elemei (cső. test-gép együttest képez. Ha jól használjuk ki a testet. s csak annyira hajoljon a test előre. A fegyelmező ellenőrzése nemcsak abból áll. A fegyelem előír minden olyan viszonyt. a jobb kéz. a hatékonyság és a gyorsaság feltételét. fogazat. a lábujjak hegyétől egész a mutatóujj ig. A jobb kart mintegy háromujjnyira eltartjuk a testtől és könnyedén előre nyújtjuk az asztalon. A hagyományos receptet nyílt és kényszerítő előírások váltották fel. megragadja a puskatust. század harcászatának teoretikusai ezt a kötelező szintaxist „manővernek” hívják. A jó írás például egész gimnasztikát feltételez – jártasságot. 4. a félig megfeszített jobb kar. állunkat az öklünkre tudjuk támasztani. 5. A jól fegyelmezett test a legkisebb mozdulatokra is összefüggően működik. s ezáltal jó időbeosztást férünk el. „Egyenesen tartsuk a testet. a hüvelykujj a puska csövén végignyújtva. hogy az asztalra helyezvén a könyököt. egymással párhuzamos sorozatra bontja fel: a fest elemei (jobb kéz. a legjobb viszonyt írja elő egy mozdulat és a test globális viselkedése között.erőszakolt szabályozás ugyanakkor a művelet felépítésének a törvénye. hanem a termelési apparátus révén teremt kényszerű kapcsolatot. függőlegesen állított csővel. amelyben minden egyes összefüggés meghatározott helyet kap. a nem semmittevés alapelve: tilos elvesztegetni az időt. csavar stb. amit a test eszközjellegű kódolásának nevezhetnénk. amelyben írniuk kell. egymáshoz kapcsolja őket. Ezért alakul ki test és mozdulat összekapcsolása. test-eszköz. ami erkölcsi vétség és gazdasági becstelenség. az időbeosztásnak le kellett győznie az idő elpazarlásának a veszélyét. megfeszített karral. a testhez közelítve. S így jelenik meg a fegyelmező hatalom jellege: funkciója nem a megterhelés. kakas. a cső vége szemmagasságban legyen. a mellkassal szemben. bal kezünkkel megragadjuk. A fegyelem viszont pozitív gazdaságot rendez be. melyet Isten számon tart és az emberek megfizetnek. a kéz különböző ujjai. bal kéz.kiterjedését. ha a látóképességünk ezt nem teszi lehetővé. amelyet a test alakít ki a manipulált tárggyal. A 18. s vele együtt a hatalom összes aprólékos kontrollja. a bal lábat az asztal alatt egy kissé előbbre nyújtjuk. a testhez szorított könyökkel. a cső a két szem között függőlegesen. időtartamát. A hatalom által . Gondos fogaskerék-szerkezetet vázol fel közöttük. végül a láncolat kánonját rögzíti. hogy gyomrunkat az asztalhoz szorítjuk. Két ujjnyi távolságot hagyjunk testünk és az asztal között. A test és a test által manipulált tárgy közötti érintkezés felületére. a comb mellett leengedjük.). sokkal inkább a szintézis. a bal alsókart az asztalra fektetjük. az idő elméletileg mindig növekvő felhasználásának elvét . A teljes mozdulatot két. lobbantyújával kifelé.”31 A fentiek azt példázzák. kivéve azt az esetet. amelyről mintegy öt ujjnyira távolodhat el a könyök. Másodszor a bal kézben fogott puskát fölemeljük a test előtt. az öv magasságában. szem. Az időbeosztás hagyományos formájában meghúzódó alalpelv lényegében negatív.”30 A fegyelmezett test az eredményes mozdulat hordozója. mint ha megszokjuk. mivel így nemcsak gyorsabban tudunk írni. testhez szorított. Jobb kézzel fölemeljük a puskát. a jobb térdre merőlegesen. semmi nem marad tétlen vagy haszontalan: minden igénybe vevődik. Az iskolamester megmutatja a tanulóknak azt a testhelyzetet. mint a jobb lábat. belopj a magát a hatalom. és jelzéssel vagy másképp helyreigazítja őket. nem a terméket sarcolja ki. Test és tárgy kapcsolódása. előírják egymásutániságuk rendjét.). hanem mert mi sem károsabb az egészségre. 3. A lehető legtávolabb vagyunk azoktól az alávetettségi formáktól. behajlítani) összefüggésbe hozza egymással.

a puskát egyesek inkább jobbra. amelyeket egy időben. fürgeséggel a lehető legkisebbre csökkentsék azt az időveszteséget. megvannak a belső feltételeik. mely a felépítés egyenlőtlenségéből adódik. a hatalom által manipulált test inkább. a tudás új formáit nyújtja. erők hordozója. a závárzat-tok is hol közelebb. alkotóelemeik. Az alávetettség eme technikájával új tárgy van kialakulóban. ismervén a nyakcsigolyák és a hozzájuk csatlakozó lapockacsont összefüggéseit. miközben a hatalom új mechanizmusainak céltáblájává válik. vagy mintha legalábbis valami belső. de amelyben. s megtaláljuk azt a testhelyzetet és magatartást. A test. amelyre a puskatust kell támasztani. amelynek képe a fegyelmező tökéletességről szőtt ábrándokban oly régóta kísértett. a természet és a funkcionális kényszerítések bizonyos számú igénye jelentkezik. úgy szervezték meg. a maguk ideje. Nem kell elfordítani sem jobbra. a rákényszerített gyakorlatban. hogy törekedni kell a legkisebb pillanat felhasználásának a fokozására. egy időtartam székhelye. A gyakorlás teste és nem a spekulatív fizikáé. mozgásokra szánt testet. hogy kinek mennyire húsos aválla. de rendezett tevékenység töltött ki. 33 „e parancsok egyetlen célja … a gyermekek hozzászoktatása ahhoz. stb. egyre részletesebb elrendezéssel elérhető volna egy olyan ideális pont. s a test megszűnvén derékszögben állni. négyet a ki-nyújtására. amelyet a szabályzat olyan pontként jelöl meg. Az iskola más eszközökkel ugyancsak az idő fokozottabb kihasználásának apparátusaként működött. aszerint.fekteti le: kimerítés inkább. amelyeket II. melynek fel kellett gyorsítania a tanulóidőt és erényként kellett tanítania a gyorsaságot. lényeges összefüggéseit vázolja fel és az összeegyeztethetetlent spontán elveti: „Lépjünk be a gyakorlások iskoláiba és ott megpillantjuk a szerencsétlen katonákat kényszerű és erőltetett pózokban. s nem olyan. hol távolabb van a testtől. a parancsok megszabta ritmus időbeli normát kényszerített mindenkire. mintsem beosztás. másrészt a jelzések. melyet állati hajlamok hatnak át. sem balra. Ami azt jelenti. mások inkább balra húzva tartják. innen ered a hadművelet idejének szabályozása. a hasznos dresszúra s nem a racionális mechanika teste. s mely az emberi tevékenység egész technológiáját használta fel ehhez: 1743-ban hat időt írt elő a porosz szabályzat a fegyver lábhoz helyezésére. a katona nem bír egyenesen előremenni. hogy gyorsan és jól hajtsák végre ugyanazokat a műveleteket. a vállakra merőlegesen. Ezt a technikát kezdték működtetni a porosz gyalogság híres regulái. amely műveleteknek megvan a maguk rendje. Ezt fedezi fel Guibert a nagyon is mesterkélt manőverekről írt kritikájában. s hogyan vezették be egyben az egyének és a sokaság . különböző tanulócsoportok felügyelők és segédtanítók vezetése alatt végeztek. annál jobban felgyorsítható egy művelet vagy legalábbis optimális gyorsasággal szabályozható. oly módon. egyik sem mozoghat körbe anélkül. Ugyanebből az okból. mivel. amelyet az egyik műveletről a másikra való áttérés okoz”34. hogy minden egyes elmúló pillanatot többrészes. Frigyes győzelmei után Európa-szerte utánoztak: 32 minél jobban felbontják az időt.stb. nem ugyanazon magasságban található minden embernél. minél inkább megsokszorozzák alosztályait. egyenes tartással. hogy a tanító tanításának lineáris és folytatólagos jellegét megfordíthassa: szabályozta a már elvégzett műveletek ellenpontjait. elakadt vérkeringésüket … Tanulmányozzuk a természet szándékát és az emberi test felépítését. hogy a fegyelmező felosztás módszerei hogyan helyezkedtek el az osztályozás és a tablóra rendezés kortárs eljárásai között. belső elemeit kibontván minél jobban tagolják az ellenőrző tekintet előtt. mely oly fontos volt a hadseregben. épp ezért.”35 Láttuk. tizenhármat a vállra helyezésre. az időből mind több felhasználható pillanatot kell kiaknázni és minden egyes pillanatból még több hasznos erőt. amellyel szemben ellenállást fejt ki. hogy ugyanazon az oldalon könnyedén ne mozdítaná el valamelyik vállat. lassan felváltja a gépies testet – a szilárd részekből összetett. amelyet világosan előír a katonának. füttyszó. Ez az új tárgy a természetes test. a specifikált műveletekre képes test. A test. mintha az idő még a maga tört részeiben is kimeríthetetlen volna. sem felsorakozni … A csípőcsont. A vállak közül emelkedik ki a fej. ahol a gyorsaság maximuma egyben a hatékonyság maximumát is adná. látjuk görcsösen megfeszített izmaikat.

hanem olyannal. segítségét nyújtja és gyakran fizetséget ad. akik a felsőbb osztályba léphetnek. 37 A gobelins-i iskola csak példa egy fontos jelenségre a klasszikus korban: kifejlődik egy új technika. A fegyelmező hatalom nemcsak egy analitikus és „cellás” egyéniséggel kerül kölcsönös kapcsolatba. A tanulók naponta két órára az iskolában gyülekeznek. ezt szabályos időközönként bemutatják a felügyelőnek. biztosítsa az időtartam halmozását. a szerző nevével és a készítés dátumával megjelölt rajz a tanárhoz kerül. majd a manufaktúra különböző kárpitosmestereinél inaskodtak (ez utóbbiak a tanulók ösztöndíjából levont összegből kárpótlást kaptak). beavatják őket a festés elméletébe és gyakorlatába. majd a hajdani inasnak joga volt a királyság bármely városában „boltot nyitni és azt fenntartani”. a tevékenységeket felbontó és újraalkotó fegyelmező módszerek egyszersmind az időt összeadó és tőkésíthető apparátusokként működnek. akiknek semmi fogalmuk nincs a rajzról. A tanulók rendszeresen egyéni feladatokat kapnak. s hogy a múló idő mozgását mindig megnövekedett nyereséggé vagy hasznossága fordítsa át. „látás után egy vonást sem elhagyva”. globális csereüzlet a mester és az inas között: a mesternek át kell adnia a tudását. Az iskola három részre oszlik. viszonylagos helyét megállapítsák. pasztell-képeket festenek. A királyi épületek főintézője hatvan ösztöndíjas gyereket választott ki s meghatározott időre egy mesterre bízta őket. Mint ahogy a katonai szervezettség világosan megmutatja. amelyet a minősítő vizsga koronáz meg. de csak a rajzot követve. hogy „nevelésüket és tanulásukat” biztosítsa. oly módon. szembeszegül és a szervezetre jellemző működés feltételeit mutatja meg. A tevékenység fegyelmező kontrolijai ugyanúgy helyet kapnak a test természetes gépezetén végzett elméleti vagy gyakorlati kutatások között. Ez merőben más időelrendezést kíván. ugyanakkor teljes függőségi viszony a mesterrel szemben. összegyűjtve és egymással összehasonlítva az év végén lehetővé teszik. erejükben vagy képességeikben. hogy minden egyes tanuló fejlődését. a testek és az erők viszonyait irányítsa. Egymást követő vagy egymással párhuzamos szelvényekre kell osztani az időtartamot s ezek mindegyikének jellegzetes módon kell véget érnie. hogy legkisebb műveletében is engedelmes legyen.sajátos problémáját. hogy az egyedi létezések idejét felvállalja: az idő. hanem kiegészítésképpen szánják. Mindez a céhek inaskodására jellemző vonásokra emlékeztet: egyéni. testükben. hogyan halmozható fel mindegyikükben. de specifikus eljárásokat kezdenek fölfedezni. ami az iskolában történik. Az elsőt azoknak szánják. melytől elvárják. Hogyan tőkésíthető az egyének ideje. a viselkedés és organikus igényei váltják fel lassan a mozgás egyszerű fizikáját. nem keverik össze a regruták kiképzését és a veteránok gyakorlását: a fegyveres szolgálat felismerhető katonaiskoláit nyitják meg (1764- . nem a mestermunkásoknál kapott képzés helyébe. a legjobbakat megjutalmazzák. kivéve a vásár– és ünnepnapokat. minta után másoltatnak velük. az inas szolgálatait. A test. ezek a rajzok. ekkor jelölik ki azokat. könnyebbet-nehezebbet. A tanárok és segédtanítók könyvet vezetnek. ez négyféleképpen érhető el: 1. A másodikat azoknak szánják. „akiknek már van némi alapjuk” és kijárták az első osztályt. a képzés alapszabályban előírt időtartama. hat évig tartó inaskodás után négy év szolgálat és egy minősítő vizsga következett. a hiányzók nevét följegyzik. képeket kell (újra) másolniuk. amely természetes és „organikus”. A falra kiszögezett névsor alapján névsorolvasást tartanak. képességeik arányában. mely napról napra rögzíti a tanulók viselkedését és mindazt. Például elválasztják egymástól a képzés idejét és a gyakorlat periódusát. aktuális értékét.36 1737-ben egy ediktum rajziskolát szervez a gobelins-i tanulók számára. de ez a képzés nem pontos program szerint tagolódik. hogy felhasználható és ellenőrizhető legyen? Hogyan szervezzünk hasznot hajtó időtartamokat? A teret elemző. A harmadik osztályban megtanulják a színeket. A KELETKEZÉSTÖRTÉNET MEGSZERVEZÉSE 1667-ben a gobelins-i manufaktúrát létrehozó ediktum egy iskola megszervezését is előirányozta.

az engedelmesség általános dresszúráját biztosítják. század legelején azt akarta. a lövést. meghatározott fázisban lezajló programokat határhoz meg. növekvő bonyolultság szerint kapcsolódó elemek egymásutánjából. hogy valamelyikük elérte az első osztályba lépés állapotát. alhadnagyok és az első osztály katonái gyakorlatoztatják … Az első osztály katonáit minden vasárnap a szakaszparancsnok gyakorlatoztatja … .”42 Ez a fegyelmező idő lassan a pedagógiai gyakorlatra is ráerőszakolja magát – specializálva a képzés idejét. ha nem találják elég gyakorlottnak. többszörös és progresszív sorozataival. különleges iskolákban nevelődjenek”. ha az egész gyakorlatot egyszerre mutatják be a katonának” 39 röviden. a második azoknak. a közös gyakorlatoknak megkülönböztető szerepük van és minden egyes különbség specifikus gyakorlatokkal jár. hogy ezt az első vizsgát letette volna”41. akik franciául kezdenek olvasni. és senki nem mehet át a második osztályból az elsőbe. hogy hét szintre bontsák fel az olvasás tanulását: az első azoknak. egyetlen tanító által ellenőrzött idő. században a „testi” kiképzés az „elemi” elvét követi. a harmadik azoknak. amelyek növekvő nehézségű gyakorlatokkal járnak együtt. tizedesek. a menetelést. A sorozatok sorozatát kell beindítani. az első osztályban négy sáv van: egy . a haladás valamennyi fázisát szorosan egymást követő fokozatokban hierarchizálja) és történetében igencsak korán (bőségesen előlegezi az ideológusok fejlődéselemzéseit. elutasítják. 4. De ha igen sok a tanuló. a megszerzett mesterség idejétől. s globálisan növelték a katona ügyességét vagy erejét. mindenkinek szintje. tűzzük ki a végüket. s csak akkor térjünk át egy új tevékenységre. hogy egy csata egészét vagy valamely részletét utánozták. 2. Amikor a „kiképzéssel megbízott” őrmesterek. levizsgáztatja-e a főtisztekkel. s maguk is tovább osztódnak. „A legfőbb hiba. tizedesek stb. garantálja. A legkisebb hiba is elegendő az elutasításra. Ε szálakat analitikus séma szerint szervezzük meg – a lehető legegyszerűbb. elválasztva a felnőtt időtől. akik most kezdenek el ismerkedni a betűkkel. Ez feltételezi. az egyéneket aszerint minősítik. Minden sorozat befejeztével újabbak kezdődnek. amely specifikusan meghatározza vagy a szintjét vagy a rangját. akik gondosan vizsgáztatják.40 a 18. anélkül. „a haza fogadja örökbe őket. a tizedeseket és az alhadnagyokat minden kedd délután századunk őrmesterei. először századunk tisztjei elé küldik. egymástól különválasztott és egymáshoz igazított szálakra bontsuk szét az időt. lábhajlítás.ben a párizsi iskola létrehozása. szolgálati ideje. egyre nehezedő vizsgákkal elválasztott különböző fokozatokat állít fel. a fent nevezett tisztek maguk javasolják az ezredparancsnoknak. rendfokozata szerint írják elő a gyakorlatokat. ahogy e sorozatokon átestek. akik a szótagok szavakká váló összeolvasásánál tartanak. melyek a hasznos viselkedés alapösszetevői. akkor alosztályokat kell bevezetni. melyet vizsga jelez. s amelynek hármas funkciója van: megmutatja. a hatodik az olvasásban legügyesebbeknek. a negyedik azoknak. akik a kibetűzést tanulják. és már nem a „példaszerűét”: egyszerű mozdulatok – ujjak helyzete. amelyek technikai modelljeként jelenik meg). században a katonai gyakorlat főképp abból állt. hogy megfelel. Demia a 18. hogy tanonckodása megegyezett a többiekével és megkülönböztetést tesz az egyének képességei között. ezen felül az erő. 3. Részleteiben igen aprólékos. akik mondattól mondatig vagy írásjeltől írásjelig olvassák a latint. Példa a gyakorlatok fegyelmező többszólamúságára: „A második osztály katonáit minden reggel az őrmesterek. Ily módon minden egyén egy időbeli sorozatban találja magát. tanítsuk meg nekik sorban a testtartást. 1776-ban tizenkét iskola létesítése vidéken). tizenkettedikén és huszonkettedikén délután a főtisztek. ha viszont a bemutatott emberről azt látják. A 16. majd a fegyverek kezelését. az ügyesség. A hagyományos képzés (egységes. „úgy vélik. ezeket pedig minden hónap másodikán. ha az előzőt teljesen elsajátították. a kar mozgása -. elágaznak. a hetedik azoknak. akik kéziratokat olvasnak. az ötödik azoknak. hogy az alany elérte-e a megfelelő szintet. a hivatásos katonákat fiatal korban toborozzák. egyetlen vizsgával szentesítve) „beavató” idejét „felváltotta a fegyelmező idő. hogy a kiképzés elhagyja az analógiás ismétlődés elvét. Az időszelvényeket lássuk el befejezéssel. analitikus pedagógia alakul ki (a tanítás anyagát legegyszerűbb elemeire bontja.' aki eldönti.

pontosabban az idő kezelésének és hasznossá tevésének új módszerével is összefügg. akik az összetetteket. a gyakorlás lehetővé teszi az egyén állandó jellemzését. genealógiák. de mindig fokozatos feladatokat rákényszerítik a testre. akár a többi egyénhez. Tehát „evolúciós” idő. „akik a legnehezebb szótagokat is kibetűzik. totalizálva és felhasználhatóan újra megtalálhatók legyenek. hogy nyereséggé váljon és hatalmukba kerítik az elillanó időtartamot. ez igaz (s jó ideje nem is volt szüksége rá. Az . A fegyelmező eljárásokkal megjelenik a lineáris idő. biztosítja fölötte az ellenőrzést és garantálja felhasználását. a minősítést. a 18.és mikrofizikája nem a történelem fölfedezését tette lehetővé. Az individualitás-keletkezéstörténet időbeli folytonossága mindenesetre az individualitáscellához vagy individualitásorganizmushoz hasonlóan. egyének keletkezéstörténete. próbatételként. előkészítő szertartásként. hogy egy utolsó eredményben. hőstettek. amilyen ma is – és oly mélyen bevésődik. időbeli sorozatba kell illeszkednie. akik „az egyszerű betűket” tanulják. És az idő sorozatba rendezésének középpontjában találjuk azt az eljárást. A gyakorlás az a technika. amelynek pillanatai egymásba olvadnak. A második osztályt három sávra bontják: azokra. stb. mint például bant. eltávolításra). hogy a hatalom invesztálja az időtartamot: az idő minden pillanatában lehetőség nyílik a részletes ellenőrzésre és a pontos beavatkozásra (megkülönböztetésre. A hatalom közvetlenül kapcsolódik az időhöz.azoknak. uralkodások és cselekedetek „történelem-újrafelidézése” bizonyára hosszú időn át a hatalom más változatához fűződött. folytatólagosan progresszív szerveződése. század e két nagy „felfedezése” talán a hatalom új technikáival. vallásos. a gyakorlás hosszú történetre tekinthetett vissza: megtaláljuk a katonai. Mielőtt a szigorúan vett fegyelmezés formáját felöltötte volna. hogy az ellenőrzés adminisztrációs és gazdasági technikái szeriális. A hatalom makro. A gyakorlat valószínűleg . Lineáris. megszakítatlan. irányított és felhalmozó típusú társadalmi időt teremtettek: felfedezték a „haladás”-sal kifejezhető fejlődést. egy sáv azoknak. az idő folyamán lezajló keletkezéstörténete elég későn került be a hadseregbe és az iskolába. egyetemi gyakorlatban – hol beavató rituálékként. a másik azoknak. amikor szelvényekre vág. Mint ahogy a krónikák. büntetésre. Folytonosság és kényszerítés formájában biztosítja a növekédést. a harmadik azoknak. amely egy egyén végső képességét adja meg. az idő és a tevékenység felhalmozásának és annak lehetősége. ê … ) tanulják. s az utolsó azoknak.. ami ekkor alakul ki olyannak. vagy mint amilyen a „manőver” volt a tevékenységek gazdaságossága és szerves ellenőrzése számára. mint amilyen a „tablóba” rendezés volt az egyének szétosztása és a cellás szétdarabolás szempontjából. s mely egy végső stabil pont felé halad. akár e végállapothoz. Társadalmak fejlődése. halmozott dimenzió beillesztését az ellenőrzés és az uralom gyakorlatába. lehetőség van a jellemzésre. sorozatba rendez. ugyanakkor egymástól eltérő. O.evolúciós” történelmiség. mielőtt kibetűznék a szó tagot: D.). amely az ész természetes haladása. A fegyelmező eljárások egyéni szériákat hoznak a felszínre: fölfedezték a „keletkezéstörténet”-tel kifejezhető fejlődést. a fegyelem végeredményének és tárgyának tetszik. Az egymást kővető tevékenységek „sorozatba” rendezése lehetővé teszi. akár a bejárt út típusához viszonyítva. amellyel az ismétlődő. akik az összevont betűket (â. hogy fölfedezzék). tt. hogy sokak számára mindmáig evidencia -. A viselkedést végső állapota felé elhajlítva. A „gyakorlásról” van szó. ami ugyanolyan fontosságú e rendezés számára. spinx stb. egységesítő.”43 Az elemek kombinatorikájában minden szintnek egy nagy. akik a kettőzött betűket (ff. DO”. a hatalom egy bizonyos működési módjához kötődik. Az alávetettség új technikáival a folyamatos fejlődések „dinamikája” kezdi felváltani az ünnepélyes események „dinasztikusságát” . Márpedig emlékezzünk vissza. hangosan kimondanak. szintézist állít fel és totalizál. akik „minden betűt külön. brand. tehát az egyének felhasználására a végigjárandó sorozatokban elfoglalt szintjük szerint. hanem egy időbeni. Az időbeli szétszóródási összegyűjtik. hol színházi próbaként. egyszersmind az oktatóeljárások kódja. ss. korrekcióra. a megfigyelést.

Az iskolai „program” gondolata. AZ ERŐK ÖSSZETÉTELE „Kezdjük a régi előítélet lerombolásával. minden katona lehetséges célponttá vált. a puska a tömegekre alapozott technika eltűnését vonta maga után egy olyan művészet javára. hanem egy olyan alávetésre törekszik. s ezek egymáshoz viszonyítva mozdulnak el a helyükről. amelyek a tudás és a jó magaviselet progresszív megszerzését jelzik. hanem a felosztható szektorok geometriája. ha a taktikára akarjuk alkalmazni. A lándzsákkal és muskétákkal felfegyverzett. zászlóalj. A mozgásra vonatkozó miden fizikai törvény agyrém. gyorsabb puska érvényre juttatta a katona ügyességét. hogy olyan gépezetet találjanak fel. erődítményként. A közösségi élet és az üdvözülés módszerei voltak talán azoknak a módszereknek a magvai. mint például „Spanyolország hadseregének félelmetes gyalogságát”. lehetővé tette. De ezek a gazdasági okok csak a technikai átalakulás után váltak meghatározókká: a puska feltalálása után.”46 A 17. pontatlan csapatot. ha oszlopának mélysége növekszik. maximális hatékonyságot biztosítani valamennyi katonának mint értékes egységnek. aránylag rugalmas és mozgékony vonalak mentén osztotta szét. 49 s nem vitás. amelyben alig volt lehetőség célba venni vagy célozni. amely soha nem ér véget. hogy az így elrendezett idő közvetítésével gyakoroljon hatalmat az emberek felett. felfegyverzését. Melyek e változások okai? Vannak köztük gazdasági természetűek: hasznossá tenni minden egyént és nyereségessé a csapatok kiképzését. s arra. a csapat testének sűrűségét alkotó legújabbak. hogyan függetleníthetné magát a tömeg fizikai modelljétől. az egész közösség üdvözülésre irányuló erőfeszítése az egymást osztályozó egyének közös és állandó versenyvizsgája lesz. úgy tetszik. az állások változtatásának az egyik állásból a másikba való átmenet mérlegelt gyakorlatát: röviden. szakasz. Ebből fakad az az igény. később „hadosztály”47-gépféleség lesz. miközben megőrzi néhány jellegzetes tulajdonságát: az élet idejének gazdaságos beosztására. fenntartását. súlyt és tömeget képezve. hanem a bíróknak és a kereskedőknek is: a tökéletesség tétele. amelynek nyomán azt hitték. előttük. mivel el tudott érni egy meghatározott célpontig.vallásos eredetű. egy vallásos csoportban. a csapat ereje akkor növekedik. s részben a nevelés spirituális technikáit adták át – nemcsak a klérusnak. amely felé a példaadó tanító elvezet. csoportok vagy elszigetelt elemek helyzetváltoztatásának. A klasszikus korban a finom tagolódások egész játéka figyelhető meg. hónapról hónapra egyre növekvő bonyolultságú gyakorlatokkal járna.48 a muskétánál pontosabb. hogy egyénileg használják ki a tüzelés erejét és fordítva. a sarkokon és kétoldalt a legbátrabbaknak vagy a legügyesebbeknek tartott katonák. mely több alkotóelemből áll. a közös Élet Testvéreinél jelent meg először. egyszersmind mozgékonyabb lett. A gyakorlás. ebben a tömegben a katonákat főként szolgálati idejük és vitézségük alapján osztották el. amelyek az egyénileg jellegzetes. hasznos formában való felhalmozására szolgál.45 Misztikus vagy aszkétikus formájában a gyakorlás az e világi idő elrendezésének módja az üdvösség megszerzésére. amelyek alapegysége a mozgó katona a puskájával. de kollektíven hasznos képességek létrehozására voltak rendeltetve. az aszkétikus élet kínálta egyre szigorúbb gyakorlatok egyre bonyolutabb feladatokká válnak. amelynek már nem a mozgó vagy mozdulatlan tömeg az alapelve. hogy a katonával együtt a . náluk a tanulók autokratikus tökéletesítésévé válik a tanár által. a test és az időtartam politikai technológiájának elemévé válva nem a túlvilág felé halmazódik fel. A Nyugat történetében lassan visszájára fordul az értelme. középen vannak. század óta a gyalogság technikai problémája az. hogy egy bizonyos konfigurációba rendeződjenek és speciális eredményt érjenek el. amely az egységeket és az embereket kiterjedt.44 Ruysbroek és a rajnai misztika erősen inspirálta. hogy kidolgozzák egyén és csoport helyének. Az egység – ezred. amely nevelése befejeztéig elkísérné a gyermeket s évről évre. lassú. lövedéknek használták vagy falként.

az időköz. aztán nagyobb számban …” tanítják. aszerint az evolúciós szektor és fejlődéstörténeti szekvencia szerint. A csapatember mindenekelőtt a mozgékony tér egyik törtrésze. s a fegyelemnek válaszolnia kell rá: gépet kell szerkeszteni. Servan egy olyan katonai apparátusról álmodozott. A katona. amelyet elfoglal. ahány sorból áll. majd kettesével. és hatásának meg kell haladnia az őt alkotó elemi erők összegét: „Akár azért tesz szert a kombinált munkanap az adott esetben erre a fokozott termelőerőre. felügyelnének rájuk.” 52 A test egy sokszektorú gépezet alkatrészeként tűnik fel. Nincs az életnek egyetlen olyan pillanata sem. A fegyelemnek az alkatrészeket is – a különféle időrendi sorozatokat – kombinálnia kell. mozgathatunk. ebben a manufaktúrában tízéves kortól egészen az . Ε termelőerő magából a kooperációból fakad. mert bizonyos elemi képességekkel ők is rendelkeznek. De a testszelvény beillesztését is egy egész együttesbe. hogy a bal oldali a jobb oldalon is megtanulja az alkalmazkodást. hogy hatékony apparátust kapjunk. mondta az angers-i vállalattal kapcsolatban egy pénzbeszedő. s ugyanezekben az udvarházakban fejeződne be. amelyet mások fölé helyezhetünk. vagyis társadalmi munka termelőereje. vagy a kritikus pillanatban rövid idő alatt sok munkát mozgat meg … a kombinált munkanap sajátos termelőereje minden körülmények között a munka társadalmi termelőereje. de különbözőféleképpen foglalkoztatnának. s ha dolgozik. és kb. és optimális végeredménnyel kombinálni. A fegyelem már nem egyszerűen a testek szétválasztásának. végezetül biztosítanák a rendet az országban. A nagy műhelyekben ugyanígy használják fel a gyermekeket és az aggastyánokat. a helyűket változtatva. hogy minden porcikája meghatározott műveletek szerint működjék. amelyen tagolódik. a szabályosság. hogy valamennyiből az erők maximális mennyiségét lehessen kihozni. akár széltében. az elfoglalt vagy bejárt terek tört részei kerülnek előtérbe. miközben a hadsereg a határokon harcolna. az elemi akcióidő. oly módon. kettesével kell végrehajtaniuk a feladatot. amely az egész nemzet területét befedné. hogy egy gyalogos csapat a csatában. az elejétől a végéig. a veteránok utolsó lehelletükig tanítanák a gyermekeket. ugyanakkor egy másik szinten lévő mechanizmus egyik eleme is. irányítanák a katonák gyakorlatozását. egylábnyi teret foglal el legnagyobb szélességében. ha meg tudjuk különböztetni és más erőkkel kombinálni tudjuk őket. a gyerek és az aggastyán olcsó munkaerő. Ez az igény többféleképpen jut kifejezésre: 1. Guibert a következőképpen jellemzi a katonát: „Felfegyverkezve két láb a legnagyobb átmérője. amelyek segítségével helyváltoztatásait végrehajtja. „Megfigyelik fegyverforgatás közben. az idő kivonásának és felhasználásának a művészete. Egyesek idejének mások idejéhez kell alkalmazkodnia. nincs senkinek a terhére: „A-dolgos emberiség. hogy összetett időt hozzon létre. amikor közérdekű munkákat végeznének. akár kitágítja térbeli hatásterületét. mi több. s amikor a katonákat külön-külön már megtanították. hanem a hely. feltéve. összeilleszthetünk. A katonai élet a legifjabb korban kezdődne. a mellkastól a vállig. ez kétlábnyit jelent katonánként minden irányban és jelzi. a jó sorrend. amelyből ne lehetne erőket kihozni. hanem az erők összeállításának művészete is. vagy a termelés szintjéhez viszonyítva leszűkíti a termelés térbeli mezejét.minimális mozdulatok. amikor termelő erőt kell létrehozni. A katonákat kezdetben „egyesével.”50 Így jelenik meg egy új igény. amelyek meghatározzák.” 51 A test funkcionális csökkentését tapasztaljuk. amelyben található. s csak utána bátorság vagy becsület. akinek testét úgy edzették. mozgatnák az újoncokat. Ugyanezek a problémák merülnek fel. szükségtelen más képességekkel rendelkező munkásokat alkalmazni. amikor a gyerekeknek „katonai udvarházakban” megtanítanák a fegyveres mesterséget. 2. ehhez hozzá kell számítani egy láb tényleges távolságot közte és az őt követő ember között. melyet átfed. és amelyben mindenkit megszakítás nélkül. mert megnöveli a munka mechanikai erőpotenciáját. akár mélységében annyi lépésnyi helyet foglal el. amelynek hatását az őt alkotó elemi alkatrészek koncentrált tagozódása maximalizálja. A test derekassága vagy ereje már nem olyan elsődleges változók. Az egyes test olyan elem lesz.

A fogjátok-ra a gyerekek jobb kezüket a spárgához emelik.” De minden bizonnyal az elemi iskolai oktatásban a legkörmönfontabb a különböző időrendek összeegyeztetése. Ha a tanuló. egészen a teljes némaságig. egyszersmind az engedelmesség morálját hordozta. ugyanakkor a lábukat behelyezik a padba. lelke mélyén vele együtt mondja: ímhol vagyok. a parancsnak az a célja. amely a leghalványabb megnyilvánulást és a legkisebb mozgást is kizárja: a fegyelmezett katona „hozzálát engedelmeskedni. olvas vagy számol. „57 összefoglalóul elmondhatjuk. mely gondosan megméri az erőket. majd a tanulás ellenőrzésével. századtól a 19. amit meg akar velük ismertetni. miután megállították. a legcsekélyebb haladék is bűn volna”55. sem megfogalmazni. Az új módszerben a 360 tanuló mindegyike két és fél órát ír. többé-kevésbé mesterséges kód szerint. mert utána több szót is elolvasott. végül a tanítással. „A jelzés első és fő haszna. „Az ima elmondása után a tanító egyszer jelez a bottal és arra a gyermekre pillantva. A fegyelmezett egyén minden tevékenységét parancsok ritmizálják és támasztják alá. s ez elegendő. Hogy az olvasót megállítsa. Az Üljetek be felhívásra a gyermekek nagy zajjal ráhelyezik a kezüket a pad lapjára. a bottal jelez … Ha azt akarja jelezni.” A tanuló megtanulja a jelzések kódját és mindegyikre automatikusan válaszol. s pontot kíván tenni a gyakorlat végére. Az iskola a tanulás apparátusa lesz. hogy az olvasó olvassa újra a rosszul ejtett betűt. A cél a testek elhelyezése a jelek szűk világában. a tanító szempillantása vagy az a kis faszerszám. a palatáblát szónál leemelik a szögről és az asztalra helyezik. hogy a fegyelem az ellenőrzött testekből kiindulva az . egymás után kétszer suhint a bottal. amelyet jelek szakítanak meg csupán – csengő. Ez a kombináció. a két tenyér össze verése. jelzi. engedelmessége azonnali és vak. kitűnően „Jelzés”-nek hívták és gépies rövidségében a parancs technikáját. minden szintet és minden percet a megfelelő kombinációk alapján megszakítatlanul kihasználnak az oktatás általános folyamatában. A 17. Uram. vagy a tanulással volt elfoglalva. amelyre abban a pillanatban reagálni kell. A fiatal Sámuel érzései áradnak szét benne. szótagot vagy szót. az oktatás komplex óraműve fogaskerékről fogaskerékre épült fel: kezdetben a felügyelet egyszerű feladatával bízták meg a legidősebb tanulókat. Még a szóbeli parancsoknak is a jelzésadás elemeiként kell működniük: „Üljetek be a padba. nem kezdi újraolvasni a rosszul ejtett szót. egyet csap a bottal. akit olvastatni akar. az engedetlenségnek még a látszata. hogy jelezze. magyarázkodás nélkül. hanem a jelzés észlelése és az azonnali válaszadás az előre felállított. hogy egyszerre vonja a tanítóra az iskolások tekintetét és figyelmessé teszi őket mindarra. amelyet a Keresztény Iskolatestvérek használtak. A jó iskolás akárhányszor hallja a jelzést. hogy fogjon hozzá. század legelejéig. s addig suhogtatja a botját. a rendet nem kötelesek megmagyarázni. amelyeknek mindegyikéhez egyetlen és csakis egy kötelező válasz kapcsolódik: a betanítás technikája. A fegyelmező és a fegyelemnek alávetett között jelzőberendezések viszonya létesül: nem a parancs megértése a cél. képzeletében a tanító vagy még inkább magának Istennek a hangját hallja.” 56 Az iskola egy olyan jelzésrendszerrel licitál rá a viselkedések ellenőrzésére. amellyel a palatábla az előttük levő szögre van akasztva. apádba szóra a másik lábukat is az első mellé húzzák és palatáblájuk elé ülnek … Fogjátok a palatáblát. baljukkal pedig középütt megfogják a palatáblát. míg a tanuló a rosszul ejtett szótaghoz vagy szóhoz nem ér. így akárhányszor fel akarja hívni a gyermekek figyelmét. aki nevén szólítja. mozdulatok. mindegyikre csak fél percet szánhat. . a parancsolás pontos rendszerét igényli. hogy a kívánt viselkedést beindítsa.öregkorig segédeszközt talál a tétlenség és a belőle származó nyomor leküzdésére. a tanár egymás után háromszor csap le. ahol minden egyes tanulót. s e parancsok hatékonysága rövidségükön és világosságukon nyugszik. amikor bevezették Lancaster módszerét. Az iskolások idomítása ugyanígy történik: kevés szóval.”54 3. A kölcsönös iskola egyik nagy úttörője e fejlődés mértékét említi: „Egy 360 tanulót számláló iskolában a tanító. menjen vissza néhány szóval. bármit parancsolnak neki. minden tanulót oktatni akarván a háromórás tanítás keretében. így végül minden időben minden tanuló vagy a tanítással.

ezen állam ereje ennek az erejéből születne. Megcáfolná azt a közönséges előítéletet. de azért is. s nem kétséges. „taktikákat” vezet be. De nem szabad elfelejteni. Azokra a terjedelmes gépekre hasonlítana. s elsősorban nem a természeti állapotra utalt vissza. mert tényleges erő. egyszerű. gyakorlatokat szab ki.”59 Meglehet. a katonai tudomány. hanem egy gép gondosan egymás alá rendelt fogaskerékrendszereire. a polgári zavargások megelőzését célzó fő eszköz gyanánt. akkor van taktikával ható hadsereg-politika sorozat is. vagy inkább egy individualitást. a fegyelmezett tömeg. sőt maga e tudomány. nem az általános akaratra. mindig fenyegető kard. ami hajdan a „háború emberét” jellemezte – ebben az időben specifikálódik. mozgassuk őket. amelyek rá tudták vetíteni sémájukat a társadalmi testre. de ekkor született meg az aprólékos katonai és politikai taktika is. nem az alaptörvényekre. – Az államnak. a katona személyisége. fegyverek. mivel azt tanítja. amely elhiteti. akik a különböző csapatokból bármely csapatot képeznek. Ε tudásban a 18. A politika mint a béke és a belső rend. A diszciplináris test építészete. hogy a tökéletes hadsereg. mechanikája. egyrészt a háború és a csatazaj parancsaira. Ha van stratégiával ható politika-háború sorozat. A 18. A klasszikus korban született meg a nagy politikai és katonai stratégia. mely négy jellemvonással rendelkezik: cellás (a tér elosztása révén). kombinatorikus (az erők összetétele révén). hogy a „politikát” ha nem is a háború pontos és közvetlen folytatásaként fogták fel. a kódolt tevékenységekkel meg a kialakított képességekkel olyan apparátusok felépítésének a művészete. amelyek mozgásaik. amely szerint a nemzetek gazdasági és demográfiai erejüket szembeszegezik egymással. hogy a háború mint stratégia a politika folytatása. hanem az automatikus engedelmességre. az engedelmes és hasznos csapat. s ezek segítségével működik az államokban a testek és az egyéni erők ellenőrzése. másrészt a béke szófogadó rendjére és csendjére. S hogy ezt elérje. harcoltassuk. négy fő technikát indít be: tablókat állít össze. nem utolsósorban az emberek. hanem a meghatározatlanul haladó idomításokra. hogy az erők kombinálását biztosítja. manővereket ír elő. virágzása ennek a virágzásából. „A” katonai – a katonai intézmény. körülmények ismerete foglaltatik benne. század teoretikusai az egész katonai gyakorlat általános alapját látták. mivel egyedül a taktika helyettesítheti a számot. mivel ezeknek az összegyűjtött ismereteknek kell meghatározniuk a mozgásokat. Az eszmetörténészek szívesen tulajdonítják a 18. hogy a fegyelmező gyakorlat legmagasabb rendű formája. számomra viszont a tudomány alapja. feszültségek. megmozdulásaik. anatómiája. A mindent elpusztító idő az ő erejét növelné. hanem az állandó kényszerítésekre.”58 Vagy másutt: „Ez a kifejezés (a taktika) … az emberek megfelelő elhelyezkedésének gondolatát idézi fel. könnyen irányítható adminisztrációja volna. amelyek nem túl bonyolult rugókkal nagy hatást érnek el. hogyan állítsuk össze a csapatokat. gazdaságtana alakul ki. az ellenőrzéstől és az egyéni testek gyakoroltatásától kezdve a legbonyolultabb sokaság specifikus erejének felhasználásáig. „Nemzetivé kell tenni a fegyelmet – mondta Guibert. egymás közötti kapcsolataik révén hadsereggé állnak össze. a helyhez kötött testekkel. végül. de-katonai modellként. erős. hogy a birodalmak az . század filozófusainak és jogászainak a tökéletes társadalom álmát. a taktika pedig úgy érteti meg a háborút a civil társadalomban mint a háború távoltartását célzó elvet. „A katonák többségének a szemében a taktika a háború szerteágazó tudományának egyik ága csupán. melyet lefestek. és bánhat a sokasággal. mert technika és tudás.individualitás négy típusát gyártja. taktikája arra törekedett. hogyan parancsoljunk nekik. de a társadalomnak megvolt a maga katonai álma. A taktika. amelyekben a különféle erők végeredményét kiszámított kombinációjuk növeli. A stratégia révén megértjük a háborút mint az államok ellen folytatott politika egyfajta módját. mely annyira különbözik mindattól. táborok és harcmezők ezredeinek gépezetét műveletek és gyakorlatok végrehajtására beindítsa. organikus (a tevékenységek kódolása révén). nem az eredeti szerződésre. század nagy államaiban a hadsereg a polgári békét kétségtelenül azért garantálta. keletkezéstörténeti (az idő felhalmozása révén).

kettős irányjelzést hoz magával: polgárokra és légiósokra. Ms. a rabszolgaságból. s vele a fenti államforma. J. A. 7. Navereau: Le Logement et les ustensiles des gens de guerre de 1439 à 1789. 1669. sz. hogy az osztálytermeket három részre osszák: „A legelőkelőbbet azoknak. Ph. hogy jogászok készítették elő. JEGYZETEK 1. mely túléli majd. Synders: La Pédagogie en France aux XVIF et XVIIIe siècles. 15. I. 1783. Vö. 10. 156. hová üljenek” (M. 5. 3. oldalukon a fegyelem technikusaival. Vö. 18. Ν.. Ibid. a 9. 1808. 51. a Notions synthétiques et historiques de philosophie naturelle bevezetőjében. amely e formációt kísérte. az angers-i vászongyártás ügyében. sz. 1759. 5. 1924. Avant-propos. f. amit rendesen a lusták keltenek. 12. Vö. 8. Névtelen memoár 1775-ből {Dépôt de la guerre. 3689. hogy a munkaidő alatt ne lehessen semmi zavar a munkások között.308-313. Daisy: Le Royaume de France.35^41.-Β. coll. In: V. . J.elfajzás és a romba dőlés parancsoló törvényének vannak alávetve. 13. 111. 1965. hogy annyi hely legyen az asztaloknál. D. es 7. L. 12 1301. Memorandum a királyhoz. könyv.”60 Nincs messze a napóleoni rendszer. táblázattal. I. A saint-mauri gyár szabályzatának l. Ms. „Reglement de la fabrique de Saint-Maur. III.. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes.” Archives nationales. sz. amikor látogatást tett Le Creusot-ban: „Egy ilyen szép létesítmény épületeinek.14. sz.. cikkelye. a csecsemőgondozásból. 248-249. 4. alacsonyabb beosztású tisztek is.199. A római utalás. egy a szegényeknek. B. 9. ilyen nagy mennyiségű különböző termék gyártására elegendő kiterjedéssel kell bírnia. akik latinul tanulnak … Kívánatos. de Guibert: Essai général de tactique. 2. III. Vö. J. kidolgozták e test egyéni és kollektív kényszerítésének módszereit. a katonák.6.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. mit mondott La Mettrie. 56-57. de Rochemonteix: Un collège au XVIIe siècle.202-209. de katonák. Az 1764. J.” XXXVI. iskolai és ipari intézményekből veszem a példáimat. XIL. táblázat. ahányan írnak. 1636.” B. C. március 20-i parancs. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle. 16. de Montgomery: La Milice française.) 19. In: Delamare: Manufactures.-B.66. szeptember 25. Vö. Ariès: L'Enfant et la famille. B. Journal de physique XXX. L'ordonnance militaire.” In: Delamare: Traité de Police. a törvény és a tábor emberei. „ Egy másik rész azoknak. „Discours préliminaire. Maréchal de Saxe: Mes rêveries. s melyről nem szabad elfelejteni. Katonai. 1960. államtanácsosok”. „hogy a férgek ne terjedjenek”. orvosi. 14... Geoffroy Saint-Hilaire ezt a kijelentést Bonaparténak tulajdonítja. kijelöljük. I. 1787. törvényre és manőverre utal. 1772. Miközben jogászok és filozófusok a társadalmi test felépítésének és újjáépítésének eredeti modelljét keresgélték a szerződésben. „Règlement pour la communauté des filles du Bon Pasteur. 5. Más példákat is vehettem volna a gyarmatosításból. táblázat. N. 1719. valamint G. 1889. 238-239. Vö. 1745. de la Salle: Traité sur les obligations des Frères des Écoles chrétiennes. 6. 20. 507..132-135. táblázatokkal. E. Β. Vö. 5. „Projet de règlement pour l'aciérie d'Amboise. hogy elkerülhető legyen a zavar. Dauphin: Recherches sur l'industrie en Anjou. V. A harmadik hely az újonnan jöttéké: „Amikor ismerjük képességeiket. Valamivel korábban Batencour azt javasolta. akik olvasni tanulnak: egy pad a gazdagoknak.) A. 11. és 6. a 10-11. 1913. 17.

12: a palatáblák megmutatása. Codina Meir: Aux sources de la pédagogie des Jésuites. zwollei. 2. Poroszországban negyven éven át dolgoztak rajta. cikk. pour régler l'exercice de l'infanterie. táblázat. cikk. 13: segédtanítók. cikk. 1754. 1716. Uo. Vö.” Arsenal. azt akarta. Vö. Arsenal Ms. a vallásos szervezetek és a pedagógia között igen bonyolultak a viszonyok. 32. 7-8. 2. Ms. 456. és valamennyien a helyükön maradnak. Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. J. 35. a fegyverek kezelését. F. 1907. hogy mindez érvényes a darabbérben dolgozókra is. devenport-i. Vö. Jegyezzük meg. A Közös Élet Testvérei is átvették és átültették pedagógiai szervezetükbe: a tanulókat tízes csoportokra . 62. Samuel Bemard: Rapport du 30 octobre 1816 à la société de l'enseignement mutuel. 24. Ε parancsot csengő jelzi. 8. aztán a padjaikban levők palatábláit. 11: a palatáblák letörlése: egy kis nyállal törlik le a palatáblákat. 42.” 34. Projet de règlement pour la fabrique l'Amboise. aki 1538-ban memorandumot szerkesztett egy strasbourgi gimnázium megszervezésére. 1828. valamint: Mes rêveries. Gerspach: La Manufacture des Gobelins.181-182. A. 27-28. 28. weseli iskolák közvetítésével. Archives nationales F121301. 40. 44. ellenőrzés. fe| fölemelve. 39. G. Az M. 249. a „decurio” megtalálható a bencés kolostorokban. mivel mindez erősebbé és ügyesebbé teszi az embert”. de Boussanelle: Le Bon Militaire. „Règlement de 1743 pour l'infanterie prussienne. írásgyakorlat: … „9: Kezek a térden. 10: kezek az asztalon. 2. táblázatokkal. L.. 4. J.1. Az M. sz. A segédeik palatábláit tekintik meg. Instruction par l'exercice de l'infanterie. 43. de Montgomery: La Milice française. Ms. A liège-i. Ballyt R. sz. F. L. még jobb. 36. de la Noue a 16. Ordonnance du 1er janvier 1766. XXV. A segédeik megtekintik a padjaikban lévők palatábláit. Β. a lóugrást. 221. R. Ordonnance du 1er janvier 1766. a 3. 30.-B. 41. és Jean Sturmnak köszönhetően. 16. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes. 23. 1770. 86. és minden bizonnyal az ellenőrzés egysége. 37. 1632. 1892. ha mégis.. 1809. Discours politiques et militaires. ez még jobb katonát nevel. s ha hozzá vesszük az úszást és a birkózást. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. Tronchot idézi in: L'Enseignement mutuel en France. és szünet nélkül alkalmazták” (Maréchal de Saxe: „Levés gróf d'Argensonnak. 63-64. Ez a keveredés világosan megmutatkozik az inasszerződés néhány kikötésében: a mester köteles átadni tanulójának – munkája és pénze fejében – a tudást. S. Vö. Π. 1968. A porosz csapatok győzelmét „csak kitűnő fegyelmüknek és kitűnő gyakorlataiknak tulajdoníthatjuk: nem közömbös tehát a gyakorlat megválasztása. 2701. A római hadsereg egysége.19-20. Oppenheim gyár szabályzata. XI. A svéd hadsereg fegyelmének vallásos jellegével kapcsolatban: The Swedish Discipline. hogy a hadsereg. 1636. Ε. és 4. Ν. Grosrenaud: La Corporation ouvrière à Besancon. 4076. hogy ott megtanulják „a lovakkal való bánást. 26. május 14. 1780. 29. In: Hayem: Mémoires et documents pour revenir à l'histoire du commerce. 38. pl.-B. február 15. de Guibert: Essai général de tactique. 21-22. 45. a műlovaglást. Leszögezik. 31. 499-505.” 1750. 33. 1614. akkor bírságolható. S. J. J. Vö.21. 27. egyetlen egy titkot sem őrizhet meg a maga számára. Bulletin de la société d'histoire du protestantisme. 1772. 25. Servan terve volt: Le Soldat citoyen. ha posztódarabbal. 11759. cikk. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes.. 22.. Vö. cikk. Projet de règlement pour la fabrique d'Amboise. század végén katonai akadémiák felállítását szorgalmazta. mint a munka. a tőrforgatást. (gépiratos disszertáció) I.160.

54.. 46. de La Salle: Conduite des Écoles Chrétiennes. 11. Pireh.360. de Beausobre: „A háború tudománya lényegében geometriai tudomány … A zászlóalj és a lovasszázad elhelyezése az egész fronton.1. L. (gépiratos disszertáció) I. amelyet a jezsuiták átvettek kollégiumaik forgatókönyvébe. 52. sorokkal. amely akkor fejtődik ki. R. R. ahogy ezt a kifejezést 1759 óta használták. A. 1757. de Guibert: Essai général de tactique. Nagyjából a steinkerque-i csatától (1699) datálhatjuk azt a fejlődést. Vö. Marçhegay: Archivés d'Anjou.137-138. 37 csengőszóval.osztották. 2. 58. 18.és ellenállóerők összegétől.) 50. úgy az elszigetelt munkások mechanikai erő-összege is különbözik attól a társadalmi erőpotenciától. amely kiszámítja. J. könyv 4. 48.. 49. április. ha sok kéz működik össze egyidejűleg egyazon osztatlan műveletben …”Ibid.. (Bp. Vö. 57. 2. A. században gazdasági és technikai okokból új aktualitást kapott. Marx: A tőke. Joly de Maizeroy: Théorie de guerre. K. 362. II. fejezet. Ez a régi probléma a 18. 47. hogy a tanulók több mint 200 parancsot kaptak naponta (nem számítva a különleges parancsokat). 23 jelekkel. A. Harvoujn: „Rapport sur la généralité de Tours”. 1770.” (Commentaires sur les défenses des places. 1777. Vö.. 27. 1755. Ez az az egység. de Boussanelle: Le Bon Militaire. 59. rész. Samuel Bernard: 1816. 1772. J. Marx véleményével a polgári társadalom formáiról és a hadseregről (Levél Engels-hez. P. 1967) Marx többször hangsúlyozza a munkamegosztás és a katonai taktika problémái közötti hasonlóságot: „Miként egy lovasszázad támadóereje vagy egy gyalogezred ellenállóereje lényegesen különbözik az egyes lovasok és gyalogosok által elszigetelten kifejtett támadó. Ch. De a decuriót feloldották egy még katonásabb sémába. Olyan értelemben. J. A. 1772.. 1772. 1857 szeptember 25. J. A geometria fontosságával kapcsolatban lásd J.1. Journal pour l'instruction élémentaire 1816. 358. 55. Ordonnance sur l'exercice de l'infanterie.. Magyar Helikon. amely általánossá tette a puskát.11. 1828.” XXIIIXXTV. de Guibert: Essai général de tactique. Demia: Règlements pour les écoles de la ville de Lyon.) . 51. katonai mintát honosítva meg általa. „Discours préliminaire. teljes mélységében egy eddig figyelembe nem vett geometria végeredménye. I.4.J. 1772. Tronchot: L'enseignement mutuel en France. ranggal.21. 60. de Guibert: Essai général de tactique. 53. október 30-i jelentés a kölcsönös oktatás társaságának. május 6. de Guibert: Essai général de tactique. 1850. 1716. oszlopokkal. egyetlen délelőtt 26 szóban adott parancs. Mesnil-Durand).-B..307. 56. ami három percenként egy csengőt vagy sípszót jelent. és 24 sípjellel adott parancs. In: P. és a szóban forgó „előítéletet” Guiberten kívül mások is vitatták (Folard.

hogy egyöntetűen és egy tömegben uralma alá hajtaná mindazt. amelyben a megfigyelést” szolgáló technikák hatalmi effektusokat eredményeznek. amelyek iránt a tudománytörténet oly kevéssé lelkesedik. a fény és a látható világ még dadogó tudománya csendesen előkészítette az ember újfajta megismerését. s ezzel megtervezik az egymást ellenőrző tekintetek hálózatát: „A kiképzőtáborban öt vonalat húzunk. a többi egymástól 8 lábra. s e kettő kombinációja egy specifikus eljárásban. amely az egyéneket működése tárgyának s egyszersmind eszközének is tekinti. A fegyelmezés egyéniséget „farag”. Az államhatalom látványos szertartásaihoz vagy a nagy államapparátusokhoz viszonyítva ennek módozatai szerények. nem csökkentésüket célozza. amely egyébként kétségtelenül jobb lefaragást és nagyobb megnyirbálást tesz lehetővé. Ahelyett. szerves autonómiák. A század előtt húzódó út 51 láb széles . Minden . amelyet tetszés szerint építenek és alakítanak át. Mégis ezek árasztják el lassanként az előbbi impozánsabb formákat. lencsék és sugárnyalábok magas technológiája mellett ott voltak a sokrétű és egymást átszövő megfigyelés kis technikái is. amely annál inkább intenzív. megkülönbözteti. amelyek látnak. bejáratuk irányát. ez a hatalom szerény. amelyben a figyelő szemnek kényszerítő ereje van. . elterjesztve bennük saját módszereiket. inkább szétválogatja. gyanakvó. A tökéletes táborban minden hatalmat a szigorú felügyelet puszta mechanizmusa biztosítana. kombinatorikus szegmensek együttesévé kovácsolja. akikre irányulnak. eszközei alacsonyabb rendűek. pontosan szemben az első jelzőpóznával. A klasszikus korban lassan kialakultak az emberi sokaságnak azok a „megfígyelőállomásai”. mivel fegyveres emberek fölött gyakorolják. és az utolsó 8 lábra az őrbódéktól. egy olyan apparátust. század legelején Walhausen úgy említi a „helyes fegyelmezést”. ami fölött hatalma van. a leigázására szolgáló technikák és kihasználására kidolgozott eljárások segítségével. és privilegizált színtere egy olyan hatalomnak. amely fő funkciójának nem a lefaragást és a megnyirbálást tekinti. és a felbontás módszereivel a szükséges és elégséges megkülönböztető jegyekig hatol. Ellentétben a győztes hatalommal. a vizsgában. zavaros és haszontalan sokaságát megsokszorozott individuális elemekké „idomítja” – különálló kis sejtek. A HIERARCHIKUS FELÜGYELET A fegyelmi hatalom gyakorlása feltételez egy olyan berendezkedést. ellenkezőleg: azért igyekszik láncra fűzni őket. Pontosan meghatározzák az utak geometriáját. miközben láthatatlanok maradnak.1 A fegyelmi hatalom valóban olyan formája a hatalomnak. genetikus identitások és kontinuitások. A testek és az erők mozgásban lévő. és egy előre kiszámított. de folyamatos ökonómia módján működik. mindben tekintet egy fogaskerék lenne a hatalom teljes működésében. FEJEZET A HELYES FEGYELMEZŐ NEVELÉS MÓDSZEREI A XVII. a sátrak számát és megoszlását. mint a „jó idomítás” művészetét. A jogi apparátus sem kerülheti el ezt az alig titkolt inváziót. egy olyan hatalom specifikus technikájaként. annál inkább hatékony és megelőző jellegű kell hogy legyen. az első 16 lábra legyen a másodiktól. Amikor gúzsba köti az erőket. Ezeknek a „megfigyelőállomásoknak” csaknem ideális modellje a katonai tábor. módosítják azok níechanizmusait. hanem az „idomítást”. mely túlereje folytán bízhat abszolút fölényében. elemzi. A fegyelmi hatalom sikere kétségkívül abban rejlik. hogy egyszerűek az eszközei: a hierarchikus felügyelet. Az őrbódék 10 lábra vannak az altisztek sátraitól. A régi és hagyományos négyszögű alaprajzot számtalan terv tökéletesítette. Az új fizika és kozmológia megalapozásában szerepet játszó távcsövek.2. a normalizáló szankció.. olyan szemek. de egyben diszkrét. Sebtében készült mesterséges település az ilyen. hogy megsokszorozódjanak és felhasználhatók legyenek. a sorok helyzetét keresztben és hosszában. miközben a kényszerítő eszközök a másik oldalon világosan láthatóvá teszik azokat.

még általánosabban. a munkásnegyedek. A fegyelmi intézmények kitermeltek egy ellenőrző gépezetet. Eltekintve attól. amit a sötétkamra az optika magas tudománya számára. hatalom állandó jelenlétét. börtönök és nevelőintézetek tervezésében sokáig fennmarad a katonai tábornak ez a modellje vagy legalábbis eszmei alapja: az egymás alá rendelt felületek térbeli láncolata. hogy áthatolhatatlan válaszfalakat emeljenek az egyének közé. amely immár nem egyszerűen a látványosságra törekszik (mint a paloták pompája) vagy a külső tér szemmel tartására (mint az erődök geometriája). befolyást biztosítani a magatartásuk fölött. úgy. s e terv legapróbb részleteit is rákényszerítette Gábrielre. és Paris ragaszkodott hozzá. az épületek formáinak el kell választaniuk a betegeket. kiszolgáltatni őket a megismerésnek és az átalakításnak. felbontva a test nedveit és szövődményekkel tetőzve a betegséget. az árnyékszékeket csak félmagasságban fedték ajtók. Csak akkor találhatnánk nevetségesnek őket.. hanem anyagiságában is a terápiaeszköze. hogy üvegablak legyen „minden szoba folyosó felőli oldalán mellmagasságtól a mennyezet alatt egy-két lábnyi magasságig. egyenlő távolságonként egy-egy tiszti szobát helyeztek el úgy. a fertőzést megakadályozandó. A kövek engedelmessé és megismerhetővé tehetnek. Az altisztek sátrai szemben helyezkednek el századuk útjaival.sátor 2 láb távolságra van a másiktól. egymásba kapcsolódó és részletes ellenőrzést tesz lehetővé. nem vitás. akár egy sor apró cella. mely zárt és körülkerített – a vastag falat. amelyek e megoldás mellett szólnak. hogy osztályuk növendékeinek minden asztalát szemmel tarthassák az étkezés alatt”. Az Iskola épületének magának is a felügyelet eszköztárává kellett (válnia. hogy szem előtt legyenek az ott tartózkodók. A városrendezésben.”3 Az étkezőkben magasodott „egy pódium a felügyelők asztalai számára. hogy sok tekintetben hasznosak is. Pâris-Duverney valóságos pedagógiai gépezetnek tervezte az École Militaire-t. A katonai tábor azt jelentette a felügyelet alig bevallható mestersége fejlődésében. Az „egymásba emelés” elve. Bejáratuk a századok felé néz. A felügyelet e végletes aggályoskodásait az építészet ezer. éreztetni velük a. hanem egy belső.”2 A tábor egy olyan hatalom diagramábrája. amelyet a 18. a ki. Négyszeres ok volt tehát arra. hogy „minden növendéktől jobbra is balra is legyen egy tiszt”. század második felében akarnak létrehozni. Egy egész problematika kezd ekkor kibontakozni: egy olyan építészeté. az . a növendékek ide voltak bezárva egész éjszakára. melynek bejárata a kapitányok sátrára néz … A kapitányok sátrai századuk útjaival szemben vannak felálítva.átjárók és az áttekinthetőség kiszámított kombinációja. Az iskolaépület hasonlóképpen a nevelés eszköze lesz. de hibátlan eszköztár a fokozódó tárgyiasításban és az egyéni magatartásformák egyre részletesebb feltérképezésében. a szobák egy folyosóról nyíltak. kórházak. Az egészség követelménye: erős testeket edzeni.vagy bejutást akadályozó erős ajtót – lassan felváltja a nyílások. hogy az oda kijelölt felügyelő láthassa a növendékek fejét és lábát. erkölcsi követelmény: megelőzni a kicsapongást és a homoszexuafitást. ha megfeledkeznénk róla. Az egyszerű régi alaprajzot. a kitöltött és kitöltetlen terek. egy olyan építészetről van szó. hogy ezeknek az ablakoknak a látványa csak kellemes lehet. Az a kórház. amely az egyének átalakítását célozza: hatni akar a benne lakókra. hogy a káros kipárolgások ne ülepedjenek meg a beteg körül. nem is szólva azokról a fegyelmi indokokról. politikai követelmény: engedelmes katonákat nevelni. „hogy az ott tartózkodók ne láthassák egymást”4. . menhelyek. és amelyhez annyi tervrajz készült az Hôtel-Dieu másodszori leégése után. de egyben nyílásokat biztosítsanak az állandó felügyeletnek. milyen szerepet játszik ez az alsóbbrendű. A hátsó jelzőpózna 8 lábra van az utolsó katonai sátortól. már nem pusztán csak a nyomorúság és a közeli halál menedékhelye. amely az általános szem előtt lét alapján működik. végül a szellőztetés és az ágyak levegős elhelyezése azt a célt szolgálja. szakmai követelmény: jól felkészült tiszteket képezni. így alakul ki apránként a kórházépület mint az orvosi ráhatás eszköze: lehetővé kell tennie a betegek alapos megfigyelését a megfelelő ápolás érdekében. kevés tiszteletet ébresztő berendezéssel örökíti meg. az oldalfalak azonban kellően magasak voltak.

és reléket. mint egy magatartásvizsgáló mikroszkóp. Ezt a problémát kell megoldaniuk a nagyüzemeknek és műhelyeknek. amely növelte annak lehetséges hatásait. részletekbe menő analitikus osztályozásaik az emberek körül kialakítottak egy megfigyelő-. hogy ezek kifejeztek egy bizonyos politikai utópiát. hozzáértésüket. hogy a legapróbb hiba minden munkadarabon összességében olyan hatalmas sikkasztással érne fel. olyan végzetessé válhat a vállalat számára. . Mindazon indokok között. a szabályzat betartására szorítkozva. mint a munkásai és inasai mellett ott álló mester paternális ellenőrzése. hogy hibátlan hálózatot alkosson – azaz lehetővé tette a hierarchikus lépcsőfokok megsokszorozását úgy. Mégis más. nyilvántartó és átnevelő szerkezetet. amelyet kívülről gyakoroltak a felügyelők a kézműves műhelyek fölött. Egy középpont lenne a mindent megvilágító fényforrás. Egy üzem. hogy egyetlen tekintet állandóan mindent lásson.amely úgy működött. amely a munkafolyamat egészére kiterjed. amelynek figyelmét semmi nem kerüli el. ha észrevétlen marad. nem – vagy nemcsak – a termelésre irányul (a nyersanyagok milyenségére. a munkáltatók viszont az ipari termelés. felügyelők. De a fegyelmező tekintetnek a valóságban szüksége volt áttételekre. hogy ezáltal növelte termelőtevékenységét. úgy válnak egyre szükségesebbé és nehezebbé az ellenőrzés feladatai. hogy a munkások vagy drágábbak vagy sűrűn hagyják el a manufaktúrát. Nem azonos azzal. valamint a munkára és az engedelmességre buzdító vallásos tevékenység. gyorsaságukat. ez magyarázza. egy kohó vagy egy bánya viszonylatában „a ráfordítás olyan sokrétű. ahogyan nő a munkások száma és a munkamegosztás. Úgy bontotta alegységekre a fórumait. és egyben magába gyűjtene mindazt. innen adtak ki minden parancsot. a termékek minőségére és méreteire). Ahogyan a termelés szerkezete jelentősebbé és összetettebbé válik. amelyre minden tekintet irányul. … a legkisebb ügyetlenség is. amelyben összpontosultak az igazgatás adminisztratív funkciói. a magántulajdon és a profit elválaszthatatlan elemét ismerik fel benne. szinte kizárólagosan egy szigorú geometria eredményeként.”6 De míg a munkások a céh típusú alkalmazást részesítik előnyben ezzel az új felügyeleti rendszerrel szemben. A felügyelet meghatározott funkcióvá válik. de ugyanakkor elég diszkrét is volt. buzgalmukat. amelyek a 18. amely nemcsak a nyereséget emésztené fel. a munkások kényszer és elnyomás alatt dolgoznak. most már intenzív és folyamatos ellenőrzés van napirendben. így tervezte . század második felében a közszerkezetű épületeknek5 kedveznek. meg Ledoux az arc-et-senans-i üzemet: a kör alakban elhelyezett és homlokzatukkal befelé forduló épületek középpontjában magasodott az az építmény. itt lepleztek le és bíráltak meg minden hibát. ellenőrök és munkavezetők gyakorolják. s így nem nehezedett holt súlyként a fegyelmezendő tevékenységre. viselkedésüket. hogy kiszámított sokféleségükből egységes és folyamatos hatalom eredjen? A tökéletes fegyelmi szerkezet lehetővé tenné. és mindez közvetlenül érvényesült. végigvonul egész menetén. és keményen vagy megvetéssel bánnak velük. hanem magát a tőkét is. hogy az egész ellenőrizendő területre kiterjedjenek. amit tudni kell: a tökéletes szem. Hogyan lehet ezekben a megfigyelőgépekben alcsoportokra osztani a tekinteteket. Szakosította és funkcionálissá tette a felügyeletet. másrészt olyan funkcióként illeszkedett bele a fegyelmező gépezetbe. de ugyanakkor szerves része a termelési folyamatnak. kétségtelenül szerepet játszik az is. A piramis a korformánál is jobban megfelelt két követelménynek: elég teljes volt ahhoz. a minőségi ellenőrzés gazdasági feladatai. mennyiségére a szerszámok típusára. Nélkülözhetetlenné válik egy erre szakosított személyzet állandó. a munkásoktól elkülönülő jelenléte: „A nagy manufaktúrákban minden sípszóra történik. hozzáállásukat. kapcsolatokat teremteni közöttük? Hogyan lehet elérni. ahol egy új típusú felügyelet alakul ki. nem fékezte vagy akadályozta. a felügyelet rendőri szervei. Az ellenőrök felsőbbséges és parancsolgató modort alkalmaznak. amire valóban szükség is van a tömeggel szemben. és az a központ. mert megbízottak. itt tartottak nyilván minden munkafolyamatot. hanem felöleli az emberek tevékenységét is. tehát naponta megismétlődik.

s tájékoztassák az igazgatóságot minden eseményről” 7.). hogy „felügyeljenek a munkásokra és minden munkafolyamatra. mint egy felülről lefelé. ki rosszalkodik a misén. fecseg vagy zajong az utcán. A felügyelet meghatározó gazdasági tényezővé válik. Ez teszi lehetővé a fegyelmező hatalomnak. feladatai közé tartozik az is. Egyedül a „leckefelügyelőknek” van pedagógiai feladata: kettesével. egy másik leckefelelős ugyanezeket a feladatokat látja el az olvasás órán. A „felügyelők” ellenőrzik az összes többi tisztségviselőt. ki felejtette otthon a rózsafüzérét vagy imakönyvét. hogy a felügyelet egyéneken nyugszik. mint a termelés szerkezetének belső eleme egyben a fegyelmező hatalom specifikus fogaskereke. hogy ki beszélget vagy mormog lecketanulás közben. mert igaz ugyan. A fegyelmi hatáskörök hierarchizált felügyeletében a hatalom nem birtokolható dologi javak módján. aki a többieket és az általános magatartást ellenőrzi. vallásos szövegek felolvasása ünnepnapokon stb. vezeti a nebulók kezét. az osztályok tevékenységét egységesen szabályozó módszerek hiánya és az ebből következő kuszaság és rendetlenség szükségessé tette az ellenőrzés kiépítését. de lappangó elterjedésének rendkívüli méretei annak köszönhetők. előimádkozókat. felügyelőket. akik nem tanulták meg. halkan olvastatják a tanulókat. amelyben egyetlen gépezet három eljárást egyesít: a tulajdonképpeni oktatást. szerepük az. annak a felügyelőnek. írásfelelősöket. tintaosztókat. tanulópár-vezetőket. nem ruházható át tulajdonként. és azon szerkezet céljainak. mint egy gépezet.8 Ugyanez a tendencia figyelhető meg az alapfokú oktatás átszervezésében: az ellenőrzés önálló jelleget nyer és része lesz a pedagógiai viszonynak. szervesen illeszkedő belső része lesz a gazdaságnak. de úgy működik. amely megsokszorozza hatékonyságát. A hierarchizált. mint egy sokrétű. ki illetlenkedik. mások felügyeletet gyakorolnak: a „figyelők” felírják. amely a „hatalmat” termeli és szétosztja az egyéneket ebben a permanens és összefüggő térben. és mindig éber. hiszen mindenütt jelen van. egyetlen sávot sem hagy árnyékban és szüntelenül ellenőrzi azokat. automatikus és névtelen hatalom. hogy egyszerre legyen abszolút indiszkrét. . kijavítja a hibákat és ugyanakkor „felírja a disputában elkövetett hibákat”. és ugyanakkor abszolút „diszkrét” is. Az egyházközségi iskolák fejlődése. hogy „betanítsa az újonnan jötteket az iskola rendje szerint” . családlátogatókat. hogy a hatalom újfajta mechanizmusait kínálja. s végül a kölcsönös és hierarchizált ellenőrzést. de ugyanakkor. amelyben működik. járulékos alkatrészként. az ismeretek elsajátítását a pedagógiai tevékenység gyakorlása révén. Az így meghatározott szerepek két csoportra oszthatók: egyesek gyakorlati feladatokat látnak el (tinta– és papírosztás. A tanító segítőiként Batencour egész sor „tisztségviselőt” jelöl ki a legjobb tanulók közül: vigyázókat. amelyek egymáson alapulnak: az állandó felügyelet alatt álló felügyelők rendszere ez. 9 Néhány évtizeddel később Demia ugyanilyen típusú hierarchiát állít fel. leckefelügyelőket. hanem saját mechanizmusaként. a tízes csoportvezetők felmondatják a leckét és „felírják” azokat. század nagy technikai „találmányai” közé. sőt oldalirányban is ható hálózat. Megszerveződhet úgy is. aki nem ír. Egy meghatározott és szabályozott felügyeleti viszonyrendszer alakul ki az oktatási gyakorlat gyökerénél: nem kívülről kölcsönzött. az egész szerkezet az. jótékonykodás. akik hiányoztak vagy valamilyen súlyos hibát követtek el. ki állt fel a helyéről.hogy az rövid időn belül tönkremegy bele”. Neki köszönhető. hogy a fegyelmező hatalom „integráns”. úgy működik. hogyan kell a tollat tartani. a tanulók számának növekedése. alamizsnaosztókat. ki mókázik”. Bár piramis alakú szerkezete egy „főnököt” helyez a csúcsra. bizonyos mértékig alulról felfelé. ki az. akik maguk is ellenőrzéssel vannak megbízva.10 A „kölcsönös oktatás” típusa rajzolódik így ki. A fegyelem egy olyan. de a felügyelői feladatokat csaknem minden esetben pedagógiai szerepekkel is megkettőzi: egy tanulásfelelős magyarázza. a „családlátogatók” az olyan tanulók iránt érdeklődnek a családoknál. mert folyamatosan és jórészt csendben működik. s át-meg átszövi olyan hatalmi effektusokkal. ez a hálózat „tartja össze” az egészet. a „vigyázók” feladata „arra figyelni. ki beszélget. folyamatos és funkcionális felügyelet kétségtelenül nem tartozik a 18.

közömbösség. hogy hibát követtek el. s arra az esetre. helytelen mozdulatok. a hatalom „fizikája”. az attól való eltérés. s a hangos megnyilatkozásokat a kiszámított tekintetek folyamatos mozgásával helyettesíti. a buzgalom hiánya). úgy. A fegyelmi intézmények létrehoznak egy „infra-büntetőrendszert”. behálózzák azt a területet. egy tizenhat éves fiatal nemes. tanácskoztak. „tisztességesen és illendően” kell viselkedni. „szigorúan tilos a mesterlegényeket mozdulatokkal vagy másként mulattatni”. este el kell oltaniuk a lámpákat”. amely saját mechanizmusai révén önmagát tartja fenn.viszonylatokon nyugvó hatalmat „működtet”. amelyre a törvények nem terjednek ki. Az üzemben. aki Oppenheim úr engedélye nélkül öt percnél tovább távol marad „elmarasztaló minősítést kap egy fél napra”. s amikor megszületett a döntés. a beszédet (fecsegés. amelyek viszonylagos semlegességük folytán kívül esnek a nagy büntetőrendszereken. Parancsszavára a csapat gyors menetlépésben megindult és kört alkotott. Büntethetővé kívánják tenni a legkisebb magatartásbeli kihágást is. amelyeket használtak. aki nem tanult meg rendesen bánni a fegyverrel. a tanuló „hibája”. hogy adják elő védekezésüket. Paulet lovag árvaházában a minden reggel lezajló ítélethozatal valóságos szertartás módján ment végbe: „Minden növendék katonásan felsorakozott. hanem képes megfelelni feladatainak. „A büntetés szón értendő mindaz. Parancsnokuk. Hála a felügyelet technikai lehetőségeinek. saját ismérvei a vétségekre. zavarba hozhatja őket: … egy kis” hűvösség. ami megalázhatja. I Büntetés gyanánt ugyanakkor egy sor rafinált módszer működik és a jelentéktelenebb megszégyenítésekig terjednek. mozdulatlanul és néma csendben álltak. a hadseregben egy mikro-büntetőrendszer szabályozza az időt (késés. az iskolában. hanyagság. kihallgatták a tanúkat. a parancsnok hangosan beszámolt a vétkesek számáról. munkamegszakítás). ernyők. A porosz gyalogság rendtartása „a lehető legnagyobb szigorral” kezelte azt a katonát. A csapat ezt követően a legnagyobb rendben elvonult. a kisebb kihágásokon túl az. s egyszersmind büntetőfunkciót biztosítani a fegyelmező gépezet látszólag közömbös elemeinek is. De a fegyelmező rendszereknek van egy sajátos módszerük is a büntetésre. kivont karddal. vonalak. Hasonlóképpen. a létformát (udvariatlanság. hiányzás. hogy az aznapit hiba . a vétségek természetéről és a kiszabott büntetésekről. amely nem egyszerűen a bíróság kicsinyített modellje. kötelezhető rá. saját büntetőeljárásai és ítélethozó fórumai. a tevékenységet (figyelmetlenség. ami kihágás. „ha egy tanuló nem tanulta meg az előző napi katekizmust. ami éreztetheti a gyermekekkel. A tanács a kör közepén gyülekezett. … távozáskor el kell zárniuk a termékeket és a szerszámokat. szemtelenség). mely valamiféle jogi hatáskörrel rendelkezik: saját törvényei vannak.”13 2. a szabály megszegése. engedetlenség). „Érkezéskor a mesterlegényeknek kölcsönösen üdvözölniük kell egymást. ha valamiről megfeledkezett volna ez a kicsinyített büntetőbíráskodás: tilos „bármit elkövetni. ami kárára lehet Oppenheim úrnak és mesterlegényeinek” 12. illetlenség). a testi tulajdonságokat („inkorrekt” testtartások. A NORMALIZÁLÓ SZANKCIÓ 1. egy kérdés. fokok egymásra hatásában. és legalábbis elvben. tisztátalanság) és a szexualitást (szemérmetlenség. A vádlottakat felszólították. amely nem felel meg a szabványnak: „hibát” követ el a katona. a terek. nyalábok. a különbözés.”11 Minden fegyelmi rendszeren belül működik egy kisebbfajta büntető mechanizmus. test fölötti uralma az optika és a mechanika törvényei szerint valósul meg. minősítik és megfékezik azokat a magatartásformákat. hogy végső soron minden alkalmas legyen a legjelentéktelenebb dolog büntethetők-büntetők alkotta hálózatnak. Büntetendő az a meghatározatlan szféra. Ez a hatalom látszólag annál kevésbé „testi” minél szakszerűbben „fizikai”. minden túlkapás és erőszak nélkül. Fegyelmi büntetéssel azt sújtják. Minden tiszt jelentést tett csapata elmúlt huszonnégy órájáról. valahányszor nem éri el a megkívánt szintet. mindaz. egy megvonás. a sor előtt állt. egy megszégyenítés.

s aki három vizsga után nem tud a felsőbb fokozatig eljutni.-B. izomorf magával a kötelezettséggel. amelyet természetes és megfigyelhető folyamatok határoznak meg: a tanulmányok. ha a tanító kénytelen büntetést alkalmazni. „amennyire csak teheti. mint a büntetések. amely egyben szabály is. A fegyelmi büntetés. megkettőzött megerősítése. arra kell törekednie. amelynek a tiszteletben tartását a fegyelmi büntetések szorgalmazzák. hogy megvonják bárki büntetőmérlegét. amelyet törvény. pedig szabályzat határozza meg minden szakasz időtartamát. s a tanító váltópénz gyanánt kisebb értékekkel is rendelkezik. hogy állva vagy térdepelve. 3. amelyek meghaladnák a képességeiket. többször ismételt felkészülést: a gyalogság 1766-os szabályzata előírta. a jó és rossz pontok szférájába kerül. a tilos dolgok egyszerű elkülönítése helyett.nélkül megtanulja és másnap felmondja. a magatartás mindenestől a jó és rossz osztályzatok. s a legelőnyösebbek és a legkellemesebbek a szülők számára”. tanrend vagy szabályzat ír elő. hogy a kívánt javító hatást a megbánás csak mellékesen befolyásolja. összekulcsolt kezekkel hallgassa meg. Ez a két elemből álló mechanizmus lehetővé tesz néhány olyan műveletet. Ha . Azok mellett a büntetések mellett. Mint J. Egy állandóan naprakész büntető számvitel lehetővé teszi. közszemlére a „szamárpadba” kerül. de La Salle is megmondta: „A penzumok minden büntetés közül a legtisztességesebbek a tanító részéről. legalábbis nagy részben. sokkal hatásosabb. a megsértett törvénynek nem annyira a megtorlása. ellenkezőleg. azoknak például. mint betanítani. Büntetni annyi. mert a lustákat a büntetéstől való félelemnél jobban ösztönzi az a vágy. melyek a fegyelmi büntetéseket jellemzik. hogy „a gyermekek vétkeiből is előrehaladásuk eszköze váljék hibáik kijavítása révén”. zárka). A fegyelmezésben a büntetés csak egyik eleme a jutalmazás-büntetés kettős rendszerének. lehetővé teszik. ha előtte megnyeri a gyermek szívét” 15. mint inkább megismétlése. hogy a jutalmazások gyakoribbak legyenek. Tehát alapvetően javítónak kell lennie. Ezen kívül létre lehet hozni egy számokban kifejezett minősítést és ökonómiát. vagy kötelezhető arra. hogy visszaszorítsa az eltéréseket. hogy a szorgalmasokéhoz hasonló jutalmat kapjanak. Az a rend. mint a büntetőjog teszi. Az egyházi iskolák szerzetesei egész mikroökonómiát szerveztek a kiváltságokból és a penzumokból: „Az érdemek mentességet nyújthatnak a tanulóknak a kirótt büntetések alól … Ha például egyiküknek a katekizmus négy vagy hat kérdését kellene lemásolnia. vagy egy gyakorlat időtartama. A fegyelmi rendszerekben a büntetésnek kettős. Másrészt viszont olyan rend. A fegyelmi büntetésnek az a funkciója. és csak újabb gyakorlatok és új vizsga árán juthatnak ismét az elsőbe. A tanítónak. az inkább közvetlenül az idomítás mechanizmusának eredménye. Először is a viselkedések és a teljesítmények minősítését a jó és rossz ellentétes értékei alapján. hogy semmit nem tudnának megtanulni. a képességek színvonala egy olyan szabályosságra hivatkozik. a fegyelmi rendszerek előszeretettel alkalmazzák a gyakorlás jellegű büntetéseket – az intenzívebb. Ez a rendszer lép működésbe a fegyelmező nevelés büntető-javító folyamatában. vagy valamilyen egyéb büntetései sújtható”. Az iskolai „igazságszolgáltatás” messzemenően kifejlesztette azt a rendszert. amelyeket közvetlenül az igazságszolgáltatás modelljétől kölcsönöztek (bírság. mert ez azzal a veszéllyel járna. kerülnie kell a büntetések alkalmazását. ezért. megsokszorozott. Az egyházi iskolák tanulóit soha nem irányítják olyan „órákra”. Olyannyira. „akik nem csinálták meg minden írásbeli feladatukat vagy nem igyekeztek azt jól megcsinálni. visszakerülnek az utolsó osztályba”. néhány jó ponttal megválthatja ezt a büntetést. valamilyen leírni való vagy kívülről megtanulandó külön feladatot adhatunk”14. a tanító megállapítja. egy pozitív és egy negatív pólus között történik a megosztás. jogi és természeti hivatkozási alapja van. hogy egy kérdés hány pontot ér … Az érdemek meghatározott pontszámmal mérhetők. „akik valamilyen mulasztást vagy renitenskedést követtek el. amelynek legalábbis az alapelemeit a hadseregben és az üzemekben lelhetjük föl. 4. összetett jellegű: részint „mesterséges” rend. hogy azok az első osztályú katonák. ostor.

a feladatok és minden fegyelmi előírás pontos teljesítésére”. természetüket. és visszakap négy pontot. Mindehhez járult még egy ideig a „megszégyenítő” osztály. a században is elégedettek lesznek velük17. a szorgalmas tanulásra és gyakorlatozásra. hogy megváltozott magatartásukkal és előrehaladásukkal méltók lettek rá. a „plusz vagy mínusz osztályzatok állandó aritmetikája azt eredményezi. s a lefokozással és visszaminősítéssel büntet. A következő osztály. ha az osztályban is. és a büntetésnek rendezőfunkciója van. az előbbi büntetések alkalmasint a darócruha val bővülnek. ha elvégezték az iskolát. régi osztályukban maradnak. A „megszégyenítő osztály” csak arra való. korra és rangra való tekintet nélkül. megfelelő egyenruhák tették mindenki szemében nyilvánvalóvá a besorolást. a kiváltság vagy gyalázat jeleként. „úgy.például egy gyereknek olyan büntetésfeladata van. A katonai főiskolán a „megtisztelő” besorolások egész komplex rendszerét dolgozták ki. kiváltsága. A büntető jellegű besorolásnak arra kell irányulnia. Ez az osztályozó és büntető felosztás azokon a sűrű időközönként írott jelentéseken alapul. a büntető rendszer. „végérvényesen akkor kerülhetnek ki onnan. ugyanakkor azonban büntet és jutalmaz is. színvonalukat vagy értéküket. Öt. abból a szempontból. „a tanulók erkölcsi tulajdonságairól” és „közismert magatartásáról”. képességeiket. amelyek itt járnak (őrizetbe vétel vagy súlyosabb esetekben börtön). hogy már nem érdemesek az első osztályok besorolására és előjogaira … „. „az utolsó osztályok tagjai reménykedhetnek benne. a kompetenciát és a készségeket. a „jóké”. Ennek a hierarchizáló büntetőrendszernek tehát kettős hatása van: osztályozza a növendékeket képességeik és magatartásuk szerint. továbbá minden olyannal. része az egyének megismerésének. Az utolsó osztályt. 5. de egy tíz pontot érő érdemmel rendelkezik. A „középszerűek” osztálya vörös gyapjúvállpántot visel. és így tovább. amelynek a bevezetése hasznosnak látszik. büntethető börtönnel vagy őrizetbe vétellel. pipacsvörös és ezüst selyemvállpántra jogosít. az egyéneket méri meg „valójukban”. Hogy mindnyájan egyformák legyenek. azt benyújtja a tanítónak. „ennek az osztálynak a növendékei az intézményben honos minden büntetéssel sújthatok. Az ilyen folyamatos büntetőrendszer mikroökonómiaja létrehoz egy olyan differenciálást. amelyre külön szabályzatot dolgoztak ki. ezüst vállpánt különbözteti meg. ha jó magaviseletük nem állandósul. amely már nem a tetteket méri. újra a többi osztályba soroljuk őket és visszaadjuk egyenruhájukat. hogy az elsőkbe jutnak és azoknak a rangjelzéseit viselhetik. mindnyájan kényszerítve legyenek „az alárendeltségre. katonaiak tehát a büntetések is. amelyet csak hat ponttal válthat meg. A rangsorolásnak kettős szerepe van: jelzi az eltéréseket. ha lanyhul a buzgalmuk és egybehangzó kedvezőtlen jelentések azt mutatják. hierarchizálja a minőséget. valamint állandó nyomást gyakorol rájuk. amikor lehetővé teszi rangok és posztok elnyerését. amelyet életbe léptet. és darócot hordanak”. barna gyapjúvállpánt különbözteti meg. hanem magukat az egyéneket. hogy „tisztán katonai alakulatként” kezelik. hogy az idetartozók állandóan el vannak különítve a többiektől. Végeredményben tehát a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést. Mivel csak az érdem és a magaviselet határozza meg a növendék helyét. A rendszerezésnek így büntető-. A rang önmagában lehet jutalom vagy büntetés. még sötétzárkával is”. s az így elosztott rangokhoz többé vagy kevésbé méltó vagy megszégyenítő büntetések kapcsolódtak. egymástól . hogy eltűnjék: „Hogy megítélhessük a megszégyenítő osztályban jól viselkedő növendékek változását”. hogy mire lesznek használhatók. az engedelmességre. hasonlóképpen az első osztályok tagjai is alsóbbakba kerülhetnek. A fegyelmi rendszer az előléptetések puszta variációjával jutalmaz. az előlegek és az adósságok körforgása.” Ez a számszerű minősítés. a „kiválókét”. Az első osztályt. hogy a fegyelmezőrendszerek egymás földes alá rendelik a „jó” és „rossz” egyedeket. hogy mindnyájan alkalmazkodjanak ugyanahhoz a modellhez. a „rosszakét”. de az étkezések és a szünetek idejét megszégyenített társaikkal töltik. hogy megszűnjék. ha egyetemes tanúságtétel bizonyítja. Amikor a fegyelmi rendszer pontos szankciókat szab ki a tettekre. még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza. de fogdával vagy térdepléssel is.

amikor az standardizálódik és megjelennek a „normál” főiskolák. A Norma a kényszerítés alapjává válik az oktatásban. amelyet szerényen vagy ironikusan utánozni látszott. amely egyszerre hasonlítási és megkülönböztetési alap. nem egységesít. rangosztó szerepet játszanak. Ez volna a modern társadalom új tövénye? Mondjuk inkább úgy.világosan elkülönülő műveletet alkalmaz: a tetteket. hierarchizál. és a követendő szabály forrása. a színvonalak meghatározását. legalábbis megduplázni a normalitás fokozatainak variációival. összehasonlít. Megkülönbözteti egymástól az egyéneket ennek az együttes szabálynak az alapján. vagy legalábbis nem ez a meghatározó. hanem az elítélés egyszer s mindenkorra kialakult választóvonalát alkalmazza. nem vezethet félre bennünket: eltekintve néhány formalitástól. amelyek egy homogén társadalmi testülethez való tartozást jelölnek. A fegyelmi intézményekben szinte állandóan ülésező kis törvényszék. Az a jogi-antropológiai funkcionálás. amely a fegyelmi intézmények minden pontján érvényesül és minden fórumát ellenőrzi. teljesítményeket. amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni. azzal. A folyamatosan működő büntetőrendszer. hogy megfigyelhető jelenségek együttese helyett törvények és szövegek corpusára hivatkozik. hanem a tetteket minősíti néhány általános kategória alapján. amely néha teátrális módon a nagy igazságügyi gépezetet utánozza. Érthető. nem hierarchizál. Végül meghúzza a különbözőség határát az összes többi különbségen túl. századtól kezdve csatlakozott a többi hatalomhoz. A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít. színvonalát. a Szóé és a Szövegé. eredetét abban a fegyelmező technikában kell keresnünk. Mennyiségi eszközökkel felméri és „értékítéletekkel hierarchizálja az egyének képességét. nem abból keletkezett. megjelenik az ország orvosi karának és kórházrendszerének kialakításában. ami az abnormitás megengedett szélső értéke (a katonai főiskola „megszégyenítő osztálya”). A státusok. . A fegyelmi gépezetek kitermelték a „norma büntetőrendszerét”. amely nem vezethető vissza sem alapjaiban. „természetét”. hogy lehetővé teszi az eltérések mérését. megkülönböztet. hogy a norma hatalma könnyen érvényesül a formális egyenlőség rendszerén belül. a specialitások megállapítását és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását. sem működésében a törvény hagyományos büntetőrendszerére. megtartandó átlagként vagy elérendő optimumként. de ugyanakkor önmaguk is osztályozó. így különült el a Törvény hatásköre. amelyet a modern büntetőrendszer egész történetében fellelünk. hogy a humán tudományok ráépültek a büntetőjogra. Ennek az „értékmércének” a segítségével nyomást gyakorol a hasonlóság megvalósítása érdekében. egy sor igen régi eljárásra támaszkodva a fegyelmi rendszerek maguk hoztak létre egy újfajta büntető működést. amely a normalizáló szankciónak ezeket az új mechanizmusait életbe léptette. hanem egyszerűen a megengedett és a tiltott kéttagú ellentétpárját érvényesíti. 18 A felügyelethez hasonlóan és azzal egyetemben a normalizálás a hatalom fontos eszközévé válik a klasszikus kor végén. mivel hasznos követelményként és egy megméretés eredményeként beviszi a szabályt képező homogén egységbe az egyéni különbségek egész árnyalatskáláját. s nem is ennek az újfajta racionalitásnak a követelményeiből vagy állítólagos humanizmusából. előjogok. amelynek alapvető funkciója. egyéni magatartásformákat egy olyan együtteshez viszonyítja. nem a büntetőjog mechanizmusait viszi át a mindennapi életbe. Pontról pontra különbözik tehát a jogi büntetőrendszertől. amely működhet minimális küszöbként. egységesít és kizár. A fegyelmezőrendszereken át felsejlik a Norma hatalma. érvényre jut az ipari termelés eljárásainak és termékeinek szabványosításában. amelyet fejben kell tartani. hierarchizáló. de individualizál is. Egyszóval: normalizál. a Hagyományé. új területfelosztásra kényszerítve őket. nem az egyéneket különbözteti meg. és lassacskán ez hatotta át a nagy külső gépezetet. hogy a 18. hovatartozások megkülönböztető jegyeit igyekeznek felváltani vagy.

A VIZSGA
A vizsga egyesíti à felügyelő hierarchia és a normalizáló szankció módszereit. Olyan
normalizáló tekintet, olyan felügyelet ez, amely lehetővé teszi a minősítést, az osztályozást és
a büntetést. Olyan átlátszósággal veszi körül az embereket, amelyen keresztül
megkülönböztethetők és büntethetők. Ezért vált a vizsga valóságos szertartássá minden
fegyelmi rendszerben. Egyesíti magában a hatalom ceremóniáját és a tapasztalat
megnyilvánulását, az erő demonstrációját és az igazság megállapítását. Nyilvánvalóvá teszi a
fegyelmi eljárások lényegében í tárgyként felfogott egyének alávetettségét és az alávetettek
tárgyiasítását. A hatalmi viszonyok és megismerési viszonyok egymásra rétegződése a
vizsgában válik igazán láthatóvá. Ez is egy olyan újítása a klasszikus kornak, amelyet a
tudománytörténészek árnyékban hagytak. Vizsgálják a vakon születettekkel, a farkastorkú
gyerekekkel, a hipnózissal végzett kísérletek történetét. De ki fogja megírni a „vizsga” sokkal
általánosabb, szerteágazóbb, de egyben meghatározóbb történetét – szertartásaival,
módszereivel, szereplőivel és szerepeivel, kérdéseinek és válaszainak rendjével, osztályzási és
besorolási rendszereivel? Ebben az egyszerű eljárásban ugyanis megjelenik a megismerésnek
egy egész területe és a hatalomnak egy bizonyos típusa. Gyakran beszélnek arról, hogy a
humán „tudományok”, leplezetten vagy deklaráltan, ideológiát hordoznak. De vajon a
technplógiájuk, ez a kis operatív séma, amely annyira elterjedt (a pszichiátriától a
pedagógiáig, a betegségek diagnosztizálásától a munkaerő alkalmazásáig), ez az oly
megszokott eljárás, a vizsga, nem hoz-e mozgásba, egyetlen mechanizmuson belül, olyan
hatalmi viszonyokat, amelyek ismeretanyagot hoznak létre és ismeretszerzést tesznek
lehetővé? A politikai befektetés nemcsak a tudat, a képzetek és a tudni vélt dolgok szintjén
megy végbe, hanem azon a szinten is, amely lehetővé tesz egy bizonyos megismerést.
Az egyik alapvető feltétel, amely hozzájárult az orvostudomány episztemológiai
fejlődésének a megindulásához a 18. század végén, a kórház, mint „vizsgáló,” apparátus
megszervezése volt. Ε vizsgálat legszembe-szökőbb formája a vizitek rituáléja. A 17.
században az orvos még kívülről járt be, s látogatása sok más egyéb – vallási, adminisztratív –
ellenőrzést egészített ki; á kórház mindennapi vezetésében nemigen vett részt. A vizit
lassanként rendszeresebbé, szigorúbbá és főleg kiterjedtebbé vált: a kórház működésének
egyre nagyobb területét ellenőrizte. 1661-ben a párizsi Hôtel-Dieu orvosa naponta egyszer
vizitelt; 1687-ben egy „exspectáns” orvos délutánonként is megvizsgálta a súlyosabb
betegeket. A 18. századi szabályzatok rögzítik a vizit időpontját és időtartamát (legalább két
óra); szigorúan kikötik, hogy egymást váltva naponta végezzék az orvosok, „még húsvét
vasárnapján is”; végül 1771-ben státust hoznak létre egy bentlakó orvos részére, aki „tartozik
a hivatásával járó összes feladatot ellátni, éjjel éppúgy, mint nappal, egy külső orvos vizitjei
között fennmaradó időszakokban”19. A korábbi gyors és alkalmankénti vizsgálatot felváltja a
rendszeres megfigyelés, minek folytán a beteg úgyszólván állandó vizsgálat alatt áll. A
változás két-következményt eredményez: az orvos, aki eddig csak külső elem volt, kezd a
belső hierarchiában fölébe kerekedni az egyházi személyzetnek, amelynek meghatározott, de
alárendelt szerepet jelöl ki a vizsgálati eljárásban; ekkor jelenik meg az „ápoló” kategóriája;
maga a kórház pedig, a korábbi segélyhelyből a képzés és az ismeretszerzés intézménye lesz:
felcserélődnek a hatalmi viszonyok és létrejön egy ismeretforma. A „fegyelmezetten” működő
kórház az orvosi „diszciplína” adekvát otthona lesz, lehetővé téve számára, hogy immár ne
annyira szövegekre és hagyományos szaktekintélyek műveire támaszkodjék, hanem inkább az
állandóan rendelkezésre álló vizsgálati anyagra. Az iskola hasonlóképpen a folyamatos, az
oktatási tevékenységet egész hosszában végigkísérő vizsga apparátusává válik. Egyre
ritkábbak lesznek az olyan disputák, amelyekben a tanulók összemérték erejüket, helyükbe
lép az egyén folyamatos összehasonlítása, az összes többivel, ami lehetővé teszi megmérését
és egyben büntetését is. Az egyházi iskolák szerzetes oktatói úgy rendelkeztek, hogy

növendékeik a hét minden napján dolgozatot írjanak: első nap helyesírásból, másnap
számtanból, harmadnap reggel katekizmusból, este fogalmazásból stb. Ezen felül minden
hónapban egy dolgozat hivatott azok kiválasztására, akik érdemesek rá, hogy a felügyelő előtt
feleljenek.20 1445-től kezdve az École des Ponts et Chaussées mérnökképző főiskoláján évi-16
vizsga volt előírva: 3 matematikából, 3 architektúrából, 3 műszaki rajzból, 2 rajztechnikából,
1 kőfaragásból, 1 fogalmazásból, 1 tervkészítésből, 1 szintezésből, 1 épületstruktúrából. 21 A
vizsga nemcsak minősíti a tanulást, hanem annak állandó faktora is; a folyamatosan
megnyilvánuló hatalom szertartásaival támasztja alá. A vizsga lehetővé teszi az oktatónak,
hogy miközben tudását átadja, tanulóiról is ismereteket gyűjtsön. Míg az inasévek végén tett
mestervizsga a céhek hagyományai szerint egy képesség megszerzését igazolta – a
„mestermunka” arról tanúskodott, hogy a tudás átadása megtörtént -, az iskolai vizsga
valóságos és állandó ismerete csere: biztosítja a tudás átadását az oktatótól á tanuló felé, de a
tanulóról is ismeretet közvetít, amely az oktatónak van fenntartva. Az iskola lesz a pedagógiai
tudomány kidolgozásának színtere. És ahogyan a kórházi vizsgálat, mint eljárás, lehetővé tette
az orvostudomány episztemológiai fejlődésének megindulását, ugyanúgy a „vizsgáztató”
iskola korszaka a tudományként működő pedagógia kezdetét jelentette. Hasonlóképpen a
szemlék és a végtelenségig ismételt hadgyakorlatok kora a hadseregben óriási taktikai ismeret
kialakulását eredményezte, amely a napóleoni háborúk idején már éreztette hatását.
A vizsga egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy
bizonyos formáját és az ismeretszerzésnek egy bizonyos típusát.
1. A vizsga felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával. A hatalom
hagyományosan olyan dolog, amely látható, megmutatkozik, megnyilvánul és paradox módon
erejének forrását épp abból az eljárásból meríti, amellyel kinyilvánítja. Azok, akik fölött
uralkodik, árnyékban maradhatnak; fényt csak a hatalom azon részétől kapnak, amelyet
átruháznak rájuk, vagy épp csak a visszfényében részesülnek egy pillanatra. A fegyelmi
hatalom azonban úgy működik, hogy láthatatlan; azokra viszont, akik alája tartoznak,
kötelező láthatóságot kényszerít. A fegyelmi rendszerekben az alárendelt alanyoknak kell
láthatóknak lenniük. A rájuk világító fény biztosítja a fölöttük gyakorolt hatalom eszközeit. A
fegyelmezés alanyát az állandó szem előtt lét, a bármikor megláthatóság tartja alárendelt
állapotban. A vizsga pedig az a technika, amellyel a hatalom erejének kinyilvánítása vagy
bélyegeinek alárendeltjeire való rásütése helyett az objektiváció mechanizmusába kényszeríti
bele őket. A fegyelmi hatalom úgy nyilvánítja ki erejét a rendelkezésére álló térben, hogy
tárgyakkal manipulál. A vizsga egyenértékű ennek a tárgyiasításnak a szertartásával.
A politikai ceremóniának mindeddig az volt a szerepe, hogy teret adjon a hatalom
szélsőséges, de szabályozott megnyilvánulásának; az erő pompázatos kifejezése volt, olyan
túlzott és kódolt „ráfordítás”, amelyben a hatalom új erőre kapott. Többé-kevésbé mindig
diadalmenetre emlékeztetett. Az uralkodó ünnepélyes megjelenésében volt valami a
felszentelésből, a koronázásból, a győzelmi bevonulásból; még a temetési pompa is a hatalom
magamutogatásának jegyében zajlott. A fegyelmező rendszer saját típusú ceremóniával
rendelkezik. Ez már nem diadalmenet, hanem szemle, „parádé”, a vizsga fényűző formája. Az
„alanyok” itt úgy jelennek meg, mint a tekintet által megnyilvánuló hatalom megfigyelésének
felkínált tárgyak. Nincsen közvetlen képük a főhatalomról, csupán hatását jelenítik meg –
mintegy lenyomatként – pontosan olvashatóvá és engedelmessé vált testükön. 1666. március
15-én XIV. Lajos első ízben tartott katonai szemlét: 18 000 ember vonult fel, „uralmának
egyik legfényesebb akciója” volt ez, amely a hírek szerint „nyugtalanságot keltett egész
Európában”. Évekkel később érmet adtak ki az esemény emlékére. 22 Hátlapján ez a felirat
olvasható: „Disciplina militaris restitua” (A helyreállított katonai fegyelem), körben pedig ez:
„Prolusio ad victorias” (Gyakorlat a győzelmekhez). Jobb oldalon a király, jobb lábával
előrelépve személyesen vezényli a gyakorlatot egy marsallbottal; bal oldalon több sor katona
látható szemből, egymás mögött felállított sorokban; vállmagasságban kitartott karral tartják a

puskájukat, pontosan függőlegesen; jobb lábukkal kilépnek, bal lábfejük kifelé fordul. A talajt
egymást derékszögben metsző vonalak hálózzák be, nagy kockákat rajzolva a katonák lába
alatt, megkönnyítendő a gyakorlat különböző fázisaiban a megfelelő pozíciók elfoglalását. A
háttérben egy klasszikus stílusú épület rajzolódik ki. A palota oszlopai mintegy folytatják a
katonák oszlopait és a függőleges puskák sorait, ahogyan a kövezet kockái is valószínűleg a
gyakorlathoz kirajzolt négyszögeket folytatják. Az épület tetején húzódó balusztrádon a
szobrok táncoló alakokat jelenítenek meg, hullámzó vonalakkal, lekerekített mozdulatokkal,
drapériákkal. A márványt átjáró mozgások egységesítő elve a harmónia. Az emberek viszont
egyforma testtartásba merevedtek, amely sorról sorra, oszlopról oszlopra ismétlődik: ez a
taktikai egység kifejezése. Az architektúra rendje, amely fent felszabadítja a táncoló figurákat,
a földön rákényszeríti a megfegyelmezett emberekre szabályait és geometriáját, ők a hatalom
oszlopai. „Helyes”, mondotta egy nap Mihail nagyherceg, amikor felvonultatták előtte a
csapatokat, „csak lélegeznek”23.
Tekintsük ezt az érmet egy olyan pillanat tanúságaként, amelyben paradox módon, de
sokatmondóan találkozik a szuverén hatalom legfényesebb arculata és a fegyelmi hatalom
jellemző rítusainak kialakulása. Az uralkodó már-már elviselhetetlenül fénylő látványa az
alattvalók kényszerű láthatóságában fordul át. A fegyelmi rendszerek működésében, egészen a
legalsó szintig, a láthatóságnak ez a megfordulása biztosítja a hatalom gyakorlását. A véget
nem érő vizsga és a gúzsba kötő objektiváció korába lépünk.
2. A vizsga besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába. Egész archívumot hagy
maga után, részletes és aprólékos dokumentációt, amelyet a testek és a napok sokaságáról
hántott le. A vizsga nemcsak felügyeleti helyzetbe hozza az egyéneket, hanem a nyilvántartás
hálójába is fogja, vaskos dokumentumkötegek közé szorítja, rögzíti őket. A vizsgaeljárásokat
kezdettől fogva intenzív nyilvántartás és a dokumentumok felhalmozása kísérte. Létrejön egy
„nyilvántartó hatalom”, a fegyelmi gépezet lényeges alkatrészeként. Sok tekintetben az
adminisztratív dokumentáció hagyományos módszereit követi, de saját eljárásai és jelentős
újításai is vannak. Némelyek az azonosítás és a személyleírás módszereire vonatkoznak.
Megoldandó probléma volt ez a hadseregben, ahol meg kellett találni a dezertánsokat,
elkerülni az ismételt besorozást, korrigálni a tisztek által jelentett fiktív helyzeteket, ismerni
minden egyes katona szolgálatait és értékét, pontosan megállapítani az eltűntek és a halottak
mérlegét. Megoldandó probléma volt a kórházakban is, ahol fel kellett ismerni az igazi
betegségeket, eltávolítani a szimulánsokat, követni kellett a betegségek alakulását, ellenőrizni
a kezelések hatékonyságát, felismerni az azonos eseteket és a kezdődő járványokat. S
ugyanilyen probléma volt az oktatási intézményekben is, ahol jellemezni kellett minden
tanuló alkalmasságát, meghatározni színvonalát és képességeit, s megjelölni esetleges·
felhasználhatóságának formáját: „A nyilvántartásnak az a célja, hogy megismerhessük belőle
ott is, amikor szükséges, a gyermekek szokásait, előmenetelét a kegyességben, a
katekizmusban, az irodalomban, az iskolában eltöltött idő szerint, valamint gondolkodásukat
és ítélőképességüket, mindez fel lévén jegyezve belépésüktől kezdve.”24
Ezért alakult ki a fegyelmi egyéniség kódjainak egész sora, melyek lehetővé teszik a
vizsgán megállapított egyéni jegyek egységesítését és rögzítését: a személyleírás fizikai kódja,
a szimptómák orvosi kódja, a magatartások és a teljesítmények iskolai vagy katonai kódja.
Ezek a kvantitatív vagy kvalitatív kódok még nagyon kezdetlegesek voltak, mégis jelzik azt a
pillanatot, amikor először „formalizálódik” az egyéniség a hatalmi viszonyok között.
A fegyelmi nyilvántartás többi újítása ezeknek az elemeknek az egymásra vonatkoztatását
szolgálja, a dokumentumok felhalmozását és sorba állítását, olyan összehasonlító területek
kialakítását, amelyek lehetővé teszik az osztályozást, a kategóriák felállítását, az átlagok
megállapítását és a normák megjelölését. A 18. századi kórházak nevezetesen a lejegyzés és a
dokumentáció módszereinek nagy laboratóriumai voltak. A nyilvántartások vezetése és
osztályozása, egymásra vonatkoztatásuk módszerei, körbeadásuk a vizitek alatt, összevetésük

Nem emlékműről van már szó az utókor számára. amit a „klinikai” tudományok címszó alá sorolhatnánk. ahol kidolgozták a testekre. De itt van az a kis történelmi probléma is.az orvosok és a személyzeti vezetők rendszeres értekezletein. hogy az egyedi leírás. leszállítja azt a küszöböt. készségeivel és képességeivel egy tudomány állandó megfigyelése alatt tartsák. amely együtt jár a vizsgával. adataik eljuttatása a központi szerveknek (akár a kórházban. század vége felé megjelenik valami. az eset maga az egyén. elem. hogy az egyéni vizsgálat minden adata tükröződjék az általános számításokban. két korrelatív lehetőség nyílik: az egyén leírható. oszlopok és grafikonok. hogy egyéni jellegüket elveszítenék. ä csoportok leírását. Kiváltságnak számított az. mindez szerves része volt annak a folyamatnak. a „dosszié” bekerül a tudományos kommunikáció általános működésébe. Egy ember krónikája. Az eset itt már nem olyan körülmények összességét jelenti. vagy akár az egész nemzet viszonylatában. feljegyzések. napról napra folyamatosan követtek és regisztráltak. amelyek minősítenek egy tettet és módosíthatják egy szabály alkalmazását. gyógyulások és elhalálozások mérlege egy kórház. nyilvántartások. Meghatározó jelentőségűek így tehát azok az apró eljárások. s egyben a hatalom fogódzója lesz. Az arisztotelészi kérdés kétségtelenül jogos: lehetséges és legitim-e az emberről szóló tudomány? A nagy problémákra talán csak nagy válaszok felelhetnek. a fegyelmi berendezkedések kialakulása és a testek fölött létrejött új típusú hatalom környékén. egy város. amelyek oly megszokottak számunkra. megmérhető és másokkal összehasonlítható dolog. sorsának rendszeresen feljegyzett eseményei részét képezték hatalma egyéb szertartásainak. mint a kazuisztikában vagy a jogtudományban. a hatalomgyakorlás módszerévé teszi. de nekik köszönhető az emberről szóló tudományok episztemológiai fejlődésének megindulása. a beteg. hogy bármilyen általános regiszter alapján el lehessen jutni az egyénig. dokumentációs módszereinek egész sorával. osztályozandó. az a probléma. A valós létnek ez az írásban való rögzítése már nem a . úgy mint leírható. értékelhető. de nem azért. másrészt létrejön egy összehasonlító rendszer. akár a kórházak egyesített felügyeletének). a vizsga mechanizmusai körül. századtól kezdve a fegyelmi mechanizmusok térhódításának mértékében egyre sűrűbben válik az egyéni leírások és életrajzi elbeszélések tárgyává. mint a természetbúvárok az élőlénveket. minél szigorúbb a fegyelmi kötöttség: a gyermek. hogy a 18. hogy specifikus vonásaira redukálják. Erre az egyszerű ténykérdésre kétségtelenül hétköznapi a felelet is: a nyilvántartási eljárások irányában kell vizsgálódni. ahol a leírható egyéniség kezdődik. a bolond vagy az elítélt a 18. az egyének egymástól való eltéréseinek megállapítását és „populációkba” való besorolásukat. élettörténete. egyedi fejlődésével. hogy az egyén (és immár nem a faj) belép a megismerés szférájába. amelynek során a kórházakat a fegyelmi rendszernek rendelték alá. a kikérdezés. épp a maga individualitásában. A fegyelmi szemlélet megfordítja ezt a viszonyt. minden egyént „esetté” alakít át: Olyan esetté. amely a megismerés tárgya. 3. hanem esetleges felhasználásra készült dokumentumról. a kollektív tények jellemzését. mozdulatokra. Az emberről szóló tudományok születése? Valószínűleg azokban a dicsfény nélküli archívumokban keresendő. amely lehetővé teszi a globális jelenségek felmérését. elemezhető tárggyá válik. az anamnézis. a betegségek. Ez az új le-írhatóság annál hangsúlyozottabban jelentkezik. A köznapi egyéniség – az egyszerű átlagemberé – sokáig érdektelen volt a leírás számára. ha valakit megfigyeltek. dosszié-összeállítások. és alkalmasak arra. Ennek az egész nyilvántartási apparátusnak az eredményeként. A vizsga. magatartásokra gyakorolt kényszerítő erők modern összjátékát. szabványosítandó. részletesen leírtak. és a leírást az ellenőrzés eszközévé. és viszont. az egyén. A szó mindkét értelmében vett jó orvosi „diszciplína” alapfeltételei közé kell sorolni azokat a nyilvántartási eljárásokat is. kizárandó stb. úgy is mint megnevelendő vagy átnevelendő. hanem hogy egyéni vonásaival. amelyek lehetővé teszik az egyéni adatok beillesztését az összesített rendszerekbe anélkül.

amikor életbe lépett a hatalomnak egy új technológiája és a testnek egy új politikai anatómiája. milyen alapvető bűnt szeretett volna elkövetni. normális és törvénytisztelő felnőttet akarják individualizálni. nem pedig az ősökre hivatkozó genealógiák által. akkor ma azt kutatják. a hierarchikus felügyelet és a normalizáló szankció kombinált hatása révén. amelyek a „normára” hivatkoznak. az áttérés az epikusról a regényesre. a maximális idő– és energianyerés. annál markánsabban jelenik meg az egyénisége a szertartásokban. akárcsak a királykrónikák vagy a híres betyárok eposzai. úgy individualizálódnak egyre jobban azok. megfordul az individualizáció politikai tengelye. Legalábbis az előbbiek felé irányul civilizációnkban minden individualizáló mechanizmus. kiváltságok és funkciók jelennek meg megkülönböztető jegyeik teljes pompájában). amelyek az egyént a hatalom megvalósulásává és tárgyává. Általa valósulnak meg. amelyeket egy szóval úgy jellemezhetnénk. méretekhez. mint a felnőtt. Az olyan társadalmakban. az alapvető fegyelmi funkciók: a felosztás és az osztályozás. az erőfölényt bizonyító hőstettek. a pompa és a szélsőséges költekezés. amelyek kijelölik az ember helyét a rokonsági kapcsolatok összességében. amelyben mindenki saját egyéniségét kapja státusként. a halál túlélését ambicionáló emlékművek és adományok. születések. amikor a normális felváltotta az ősit és a mérce a státust. a nagy tettről a titkolt sajátságra. És míg a „kaland” a legtávolabbi középkortól egészen napjainkig az egyéniség történetét beszéli el. mintsem hőstettek következtében. beszédekben vagy plasztikus ábrázolásokban. amely az egyéni különbséget pertinensnek tekinti. minden egyed gombostűre tűzése egyéni sajátosságai szerint (ellentétben azokkal a ceremóniákkal. mint az egyéni különbségek szertartásos és egyben „tudományos” rögzítése. a bolond és a bűnöző hasonlóképpen megelőzi a normálist és a nem bűnözőt. amikor. s inkább az „eltérések”. az a pillanat. olyan összehasonlító módszerek által. Végső soron a vizsga áll a középpontjában azoknak az eljárásoknak. akik alája vannak rendelve. A vizsga. amelyek jellemzőek rá és mindenképpen „esetet” csinálnak belőle. Általa válnak rituálissá azok a diszciplínák. és ha az egészséges. hanem az objektiváció és a leigázás módszere lesz. megfigyelés és nem emléket állító elbeszélések révén. melyeknek rendje tükrözi a hatalmi viszonyokat. A „név” és a családfa. de a hatalom megváltozott módszerei között. Az a pillanat. azzal az idővel azonos. . amelyekben a státusok. amelyeknek a feudális rendszer csak egyik példája. mi maradt meg benne a gyermekből. A fegyelmi rendszerben viszont az individualizáció „leszálló”: ahogyan a hatalom egyre névtelenebbé és funkcionálisabbá válik. a folyamatos genetikai felhalmozás és a képességek optimális kombinálása. maximálisnak nevezhető az individualizáció a szuverén hatalom oldalán és általában a hatalom felső régióiban. amikor lehetségessé váltak az emberről szóló tudományok. a megismerés megvalósulásává és tárgyává teszik. amelyeket elbeszélések örökítenek meg. Az elmebetegek vagy a bűnözők gondosan összeállított életrajza. mint annak a hatalomnak egy modalitását. a beteg erősebben. amelyben statútum köti azokhoz a vonásokhoz. genetikus és kombinatorikus egyéniség létrehozása. milyen titkolt őrület lakozik benne. elemzés vagy gyakorlat részese az individualizáló eljárások ilyen történelmi megfordításának. Minden „pszicho-” előtagú tudomány. Minél több itt valakinek a hatalma vagy a privilégiuma. A diszciplínák annak a pillanatnak a jelei. a lovagi tornákról a fantazmagóriákra. mint az egészséges. a szertartások. vagyis az organikus. Egy fegyelmi rendszerben a gyermek erősebben individualizált.heroizálást szolgálja. eltérésekhez és „jegyekhez”. a hosszú száműzetésről a belül rejtező gyermekkor kutatására. amikor a társadalom áttért az egyéniség kialakításának történelmi-rituális mechanizmusairól a tudományos-diszciplináris mechanizmusokra. valóban a hatalom egy új modalitásának megjelenéséről tanúskodik. hogy úgy mondjuk. az írás politikai funkcióját példázzák. mégpedig felügyelet és nem ceremóniák. az emléket állító ember egyénisége helyébe a mérhető emberét állítva. az összefonódó hűségeskük és hűbéri kötelékek megannyi eljárásai egy „emelkedő” individualizációnak.

5. 1615. osztályfelelősök. valóságot alkot. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a kollégiumok szervezetében: sokáig a „tanulmányi felügyelők” viselték.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. Arch. 1828. J. amely az egyéneket egy hatalom és egy megismerés korrelatív elemeivé tette. 1753. felügyelet és közvetítés e funkciója a tőke funkciójává lesz. A tőke sajátos funkciójaként a vezetés funkciója sajátos jellemvonásokra tesz szert. nevezett specifikus technológiája hoz létre. I. Cournol: Considérations d'intérêt public sur le droit d'exploiter les mines. Κ. 1967): „A vezetés. 12. 1809. 16. hogy annak a társadalomnak a modelljét. nat. „leplez”.. Enciklopédia. 1788. 77.I. 11. 1669. 1716.. 13. 10. amely erősebben adminisztratív jellegű és a hierarchiába is szervesebben beilleszkedik: felügyelők. J. a n° 12. 61-64. Β. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. Laulan: L'École militaire de Paris. mint pl. 6. és a 18. 7. A régebbi sémákra vonatkozóan lásd Praissac: Les Discours militaires. 4067. A XIII14. század politikaelmélete valóban ennek a sémának látszik engedelmeskedni. Ms. lásd n° 7-es metszet. amelyet a hatalom „diszciplínának”. J. 2.27-28. De ne felejtsük el azt sem. amelynek egyének az alkotóelemei. rész. Vö. J. 3. mint különálló jogi személyek szerződéses társulása. B. könyv. az Instruction sur le service des réglements de Cavalerie dans les camgs. 11759. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része. 364. Ms. tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre.. június 29. IV. Bentham elmondja. 117-118. Vö. Idézi R. A Rózsa regéjét ma Mary Barnes írja és Lancelots Schreber elnök váltja fel. B. A hatalom valójában alkot. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. A 17. Lehetséges. Ibid. Pictet de Rochemont: Journal de Genève. 204-205. 1741.D. Ch. 4. Az egyén kétségtelenül fiktív atom a társadalom „ideológiai” felfogásában. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. es Dissertations sur les Tentes.17. alfelelősök. január 5.. Ν. Réglement pour l'infanterie prussienne. De nem túlzás-e ekkora hatalmat tulajdonítani a diszciplína gyakran aprócska kis ravaszságainak? Honnan tehetnének szert ekkora hatásra? JEGYZETEK 1. 23. hogy ugyanebben a korban megvolt az a technika is. és 476. „elfojt”. Archives Nationales MM 666-669. „elfed”. de ugyanakkor olyan realitás is. mihelyt a neki alárendelt munka kooperatívvá válik. Az újabb sémákról vö. Marx: A tőke. Walhausen: L'Art militaire pour l'infanterie. Az Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. az erkölcsi felelősséget a kis tanulócsoportokért. 1716. 11.B. Montgommery: La Milice française. fejezet. nem a „jó kis Henri” története. Gyakran hallani. J. 27-29. még a számos szabályzatot. Magyar Helikon. 15. Dupont-Ferrier: Du collège de Clermont au lycée Louis-le-Grand. a szerződés és a csere absztrakt jogi formáitól kölcsönözték. „Manufaktúra” címszó. Ch. Főleg 1762 után jelenik meg egy olyan új típusú ellenőrzés. 29. Francia fordítás: Arsenal. „ 9. 8.egy fegyelmi társadalom kialakulásának velejárója. 14. A kereskedő társadalom e szerint úgy jelenne meg. 1623.156.144. „cenzúráz”. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. Vö. 1790. Fel kell hagynunk azzal. (Bp.68-83. Vö. -A mi gyermekkorunk kalandját már a kis Hans viszontagságai mondják el. szept. „elnyom”. „elszigetel”. hogy bátyjában az École militaire láttán ötlött fel először a Panoptikum gondolata. 254. M. Beneton de Morange: Histoire de la guerre. I. 13 és 16-os metszetet. A . 1950. függetlenül a tanároktól.

bűnbocsánat-cédulák rendszerét ismerhetjük fel benne.
17. Archives Nationales, MM 658,1758. március 30. és MM 666,1763. szeptember 15.
18. Ennél a kérdésnél utalnunk kell G. Canguilhem alapvető megállapításaira: Le Normal
et le Pathologique. 1966, 171-191.
19. Registre des Délibérations du bureau de l'Hôtel-Dieu.
20. J. B. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. 1828, 160.
21. Vö. L'Enseignement et la diffusion des sciences au XVIIF. 1964,360.
22. Erről az éremről vö. J. Jacquiot cikkét, in Le Club français de la médaille. 1970, IV.,
50-54. 2-es metszet.
23. Kropotkine: Autour d'une vie. 1902,9. A referenciát M. G. Canguilhemtől kaptam.
24. M. I. D. Β.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. 1669, 64.

3. FEJEZET
A PANOPTIKUSSÁG
A 17. század végén a következő intézkedéseket kellett foganatosítani, ha pestis tört ki egy
városban.1
Először is szigorú, térbeli hálóba fogtak mindent: a várost és „vidékét” természetesen
lezárták, tilos volt elhagyni a várost, elpusztították a kóbor állatokat, a várost kerületekre
osztották fel, ahol intendánst ruháztak fel a hatalommal. Minden utcát egy szindikus alá
rendelnek, aki felügyeletet gyakorol; halálbüntetéssel lakol, ha elhagyja az utcát. Kijelölnek
egy napot és mindenkinek megparancsolják, hogy zárkózzék be a házába: halál sújtja azt, aki
kijön. A szindikus sajátkezűleg zárja be a házak kapuit kívülről; magához veszi a kulcsokat és
átadja a kerület intendánsának; ő őrzi valamennyit a karantén végéig. Mindegyik családnak
magát kell ellátnia élelemmel; de a bort és a kenyeret a ház és az utca között felszerelt kis
facsatornákon juttatják el az emberekhez, így mindenki megkaphatja a maga adagját, anélkül,
hogy a szállítók és a lakosok kapcsolatba kerülnének egymással; a húst, a halat és a zöldséget
csigák segítségével, kosarakban eresztik le. Ha mindenképpen ki kell menni a házból,
egyenként mennek ki, kikerülve minden találkozást. Csak a felügyelők, a szindikusok és az
őrségen lévő katonák közlekedhetnek a megfertőzött házak, a holttestek között, meg a
„hollók”, akiket nem sajnálnak odadobni a halálnak; „alacsony sorban élő emberek, akik a
betegeket szállítják, eltemetik a halottakat, takarítanak és sok hitvány és alantas munkát
végeznek”. A pestises város a világtól elvágott, mozdulatlan, merev tér. Mindenkit a helyéhez
szögeznek. És aki elmozdul, fertőzéssel vagy büntetéssel az életét kockáztatja.
Szüntelen a felügyelet. Mindenütt éber tekintet: „A nagyszámú milíciát tisztek és
nemesemberek irányítják”, a kapuknál, a városházánál és valamennyi kerületben őrgárda,
hogy a nép azonnal engedelmeskedjék, s a magisztrátus hatalma abszolút legyen, „s azért is,
hogy őrködjön, ne legyen rendetlenség, lopás, fosztogatás”. A kapuk előtt felügyelők
posztolnak, az utcák végében őrszem. Az intendáns minden nap bejárja a reá bízott kerületet,
tudakozódik, hogy a szindikusok elvégezték-e feladataikat, nem panaszkodnak-e a lakók
rájuk: „a működésükre felügyelnek”. Minden áldott nap a szindikus is bejárja azt az utcát,
amelyért felel; megáll minden ház előtt; az ablakhoz hív minden lakót (ha az udvarban is
laknak, kijelölnek egy utcára néző ablakot, ahol rajtuk kívül más nem mutatkozhat); nevén
szólít mindenkit, egyenként érdeklődik valamennyiük állapota felől – „a lakóknak
halálbüntetés terhe mellett igazat kell mondaniuk”, ha valaki nem jelenik meg az ablaknál, a
szindikus kötelessége megkérdezni az okát: „Ezáltal könnyen fölfedezheti, nem rejtegetnek-e
halottat vagy beteget.” Valamennyi ember a kalitkájába zárva, valamennyi az ablakában, nevét
kiáltva s megmutatva magát, ha kérik – íme, élők és holtak nagy seregszemléje.
Ez a felügyelet állandó nyilvántartást kíván: a szindikusok az intendánsoknak jelentenek,
az intendánsok a városi tanácsosoknak vagy a polgármesternek. A „megszorítás” elején
minden, a városban tartózkodó embert egyenként lajstromba vesznek: rávezetik „a nevét, az
életkorát, a nemét, a társadalmi rangra való tekintet nélkül”: egy példányt kap belőle a kerületi
intendáns, egy másodikat a városháza, egy harmadikat pedig a szindikátus, hogy a napi
névsorolvasást megtarthassa. Bármit észleljenek is a felülvizsgálatok során – halált,
megbetegedést, reklamációt, rendellenességet-, följegyzik, s eljuttatják az intendánsokhoz,
illetve magiszterekhez. Az ő kezükben van az orvosi ellátás; kineveztek egy felelős orvost;
senki más, legyen bár orvos, nem orvosolhat, gyógyszerész nem készíthet gyógyszert,
gyóntató nem látogathat beteget az ő hivatalos, írásos engedélye nélkül, „megakadályozandó,
hogy a magiszterek tudtán kívül bárki is rejtegessen vagy kezeljen fertőző beteget”. A
patologikus nyilvántartás állandó és központosított kell legyen. Valamennyi ember
betegséghez és halálhoz való viszonya a hatalom szervein, nyilvántartásokon és határozatokon

szűrődik meg.
A karantén megkezdése után öt-hat nappal hozzálátnak, hogy egymás után sorban
megtisztítsák a házakat. Kiparancsolják a lakókat; minden helyiségben fölemelik vagy
felfüggesztik a „bútorokat és az árucikkeket”; szagosítóval befújnak mindent, majd miután
gondosan betapasztottak ajtót, ablakot, s .még a kulcslyukakat is betömték viasszal,
meggyújtják a szagosítót. Miközben a szagosító ég, bezárják a házat; mint amikor beléptek,
most is megmotozzák a szagosító embereket, „a ház lakóinak a jelenlétében, hogy lássák,
nincs-e náluk valami, ami bemenetelükkor nem volt náluk”. Négy óra múlva a lakók
visszamehetnek a házukba.
Ez a zárt, a, világtól elvágott, minden pontján ellenőrzött tér, ahol az egyének egy helyhez
vannak szögezve, ahol a legkisebb mozdulatot is ellenőrzik, minden eseményt följegyeznek,
ahol folyamatos írásos munka köti össze a központot a perifériával, ahol a hatalom
megosztatlanul gyakorlódik, folyamatos, hierarchikus alakzatban, ahol minden egyént
állandóan kijelölnek, megvizsgálnak és besorolnak az élők, a betegek és a halottak
csoportjaiba – ebből áll össze a fegyelmező gépezet tömör modellje. A pestisre adott válasz a
rend; funkciója, hogy eloszlasson minden zűrzavart: a betegségét, amely átadódik, ha a testek
összekeverednek; a rosszét, amely felgyülemlik, ha a félelem és; a halál eltörlik a tiltásokat.
Mindenkinek előírja, hol a helye, melyik a teste, milyen a betegsége és a halála, mi a java, a
mindenütt jelen lévő és mindentudó hatalom hatályával, amely szabályosan és
megszakítatlanul tovább osztja fel önmagát, az egyén végső meghatározásáig, meghatároz
mindent, ami jellemzi, ami a sajátja, ami történik vele. A pestis – a keveredés – ellen a
fegyelem a hatalmát érvényesíti, ami nem más, mint az elemzés. A pestis körül megtaláljuk az
ünnep irodalmi fikcióját: a felfüggesztett törvényeket, a szégyentelenül összekeveredő
testeket, az egyént, aki megmutatja igazi arcát, aki levedli szabályszerű azonosságát, a jelet,
amelyről felismerhető volt, egy merőben más valóságot mutatván fel. De a pestisnek megvolt
a politikai ábrándképe is, pontosan az irodalmi fikció fonákja: nem kollektív ünnep, hanem
szigorú felosztás;· nem a törvények áthágása, hanem a szabályzat benyomulása a lét
legrejtettebb zugaiba, a teljes hierarchia közvetítésével, amely a hatalom hajszáleres
működését biztosítja; nem a fölvett vagy lehullott álarcokkal, hanem minden egyes ember
„igazi” nevének, „igazi” helyének, „igazi” testének, „igazi” betegségének kijelölésével. A
pestis mint a rendetlenség valóságos, egyszersmind képzeletbeli formája orvosi és politikai
összefüggésben van a fegyelemmel. A fegyelmező rendelkezések mögött a „fertőzés”, a
pestis, lázadások, bűncselekmények, csavargás, szökések, felbukkanó majd eltűnő,
rendetlenségben élő és meghaló emberek kísértenek.
Ha igaz, hogy a lepra olyan kizáró rituálékat váltott ki, amelyek bizonyos mértékig mintául
szolgáltak, a nagy Elzárás általános formájaként, akkor a pestis viszont fegyelmező sémákat
hozott létre. Az emberek közötti határozott és bináris felosztás helyett megköveteli a
többszörös elválasztásokat, az egyéniesítő elosztásokat, a felügyelet és az ellenőrzés
mélységében való megszervezést, a hatalom fokozását és szétágaztatását. A leprást kivetik, a
száműzetés-bezárás gyakorlata veszi körül; hagyják, hogy belevesszen, mint valami tömegbe,
amelynek egyedeit nem érdemes megkülönböztetni egymástól; a pestiseseket aprólékos,
taktikus hálóba fogják, ahol az egyéni megkülönböztetések az önmagát megsokszorozó,
részeiben egymáshoz illeszkedő, tovább és tovább felosztott hatalom kényszerítései. Az egyik
oldalon ott a nagy elzárás; a másikon a jó idomítás. A leprás és osztályrésze; a pestis és a
feldarabolásai. Az egyiket megjelölik, a másikat elemzik és újra felosztják. A leprás
száműzetése és a pestis helyhez kötése nem ugyanabból a politikai ábrándképből fakad. Az
egyik a tiszta közösség, a másik a fegyelmezett társadalom álma. Az emberek fölötti hatalom
gyakorlásának, viszonyaik ellenőrzésének, veszélyes keveredésük meggátolásának kétféle
módját jelentik. A pestis sújtotta város, amelyet át– meg átsző a hierarchia, a felügyelet, a
tekintet, az írás, a kiterjedt, és az egyéni testekre megkülönböztetett módon ható,

de az oldalfalak miatt az elzárt nem tud kapcsolatba lépni a társaival. sötétség és elrejtés – csak az elsőt tartják meg és megszüntetik a másik kettőt. új technika jött létre és intézmények egész együttese. még napjainkban is. a kormányzók meg. nyüzsgő. egy beteget. a fegyelmező behálózásnak megfelelő hatalom gyakorlatát terjeszti ki. amint lassan közelednek egymáshoz. az épület teljes szélességében. s a 19. amelynek szimbolikus lakója a leprás (valódi népességét pedig a koldus. A panoptikus berendezés térbeli egységeket hoz létre. nyugtalanul hullámzó tömegtől. az egyik befelé néz. de ezek nem összeférhetetlenek. s részben a kórházak. Ahány ketrec. Vagyis megfordítják a tömlöc elvét. ahol a felügyelő szemtől szembe látja. a csavargó. stb. amely. de ő nem lát. a fékezhetetlen teszi ki). az épületet cellákra osztották. A hatalom egész mechanizmusa. napjainkig érvényes. egyénileg hogyan gyakorolhatunk fölötte állandó felügyeletet. Az alapelvét ismerjük: gyűrű alakban vesz körül egy épület egy tornyot. Bentham Panopticon-ja ennek a kompozíciónak az építészeti alakzata. A „leprást” „pestisesként” kezelni. Elég. Szobája úgy . tökéletesen individualizáltan. és beengedi a fényt. amelynek során tökéletesen meghatározható a fegyelmező hatalom gyakorlata. amelyek a gyűrű belső oldalára néznek. A panoptikumban mindenki a saját helyén van. az őrült. de az egyéniesítést alkalmazva a kizárás megjelölésére – ezt teszi általában a fegyelmező hatalom a 19. Az ellenfény jóvoltából e toronyban lévő őr előtt világosan kirajzolódnak a foglyok körvonalai a gyűrű celláiban. hol kell tartózkodnia. miképpen működik a tökéletes fegyelem. mint a sötétség. hogy lássák. a javítóintézet. a fegyelem finom szétválasztásait az elzárás zavaros terében alkalmazni. egy elítéltet. mivel jellemezhető. illetve három funkciójából – bezárás. veszélyes – veszélytelen. valamint a kényszerítő kijelölés. fegyelmező rendszereket működtet. a megkülönböztető felosztás módszerével (ki kicsoda. amelyet Goya festett meg és Howard írt le. század jellemzője. Egyrészt „pestisessé” teszik a leprást. a büntetőintézet. a kapcsolatok felszámolásával. és állandóan láthatóan. egy őrültet. hogyan ismerhető fel. a felügyelt nevelés intézménye. annyi parányi színház. hogy szüntelenül lássák és azonnal megkülönböztessék őket. régi időkből eredő formából tevődik össze. s mindegyik cellába elhelyezünk valakit. másrészt a fegyelmező ellenőrzések egyetemessége lehetővé teszi a „leprás” megjelölését. Az egyéni ellenőrzés valamennyi szerve általában kétféleképpen működött: a bináris felosztás és megjelölés módszerével (őrült – nem őrült. hogy a kizárás terére. A fegyelmező sémák mélyén a pestis képe a zavart és a rendetlenséget idézi fel. e két. egészen más tárgyakra alkalmazva a bináris megjelölést és a leprás száműzetését. normális – nem normális). A láthatóság csapda. s hogy ellene beindítsák a kizárás dualista mechanizmusait. a jogászok el-– képzelték maguknak a természeti állapotot . jól elzárva egy cellában. egy munkást vagy egy tanulót.). hogy megszabadulnak az elzárás helyein található sűrű. ahol minden színész egyedül van. a nem normális köré rendeződik. információ tárgya. A pestis (legalábbis a megelőzés állapotában) próbatétel. a lepra képe pedig. század eleje óta: a pszichiátriai intézet. ha egyetlenegy őrt állítunk a központi toronyba. minden cellának két ablaka van. ellenőrzését és megjavítását. a pestis állapotáról képzelegtek. hogy megjelölje. a kizárás sémáinak az alapját adja. A teljes megvilágítás és a felügyelő tekintete jobban befog. de a kapcsolatnak soha nem az alanya.mozdulatlanná dermedt város – a tökéletesen kormányozott város utópiája. amelyeket a pestistől való félelem hívott életre. Hogy jogok és törvények tiszta elmélete szerint tudják működtetni. egyszersmind megváltoztassa. amelyek lehetővé teszik. a hatalom elemző felosztási módszereivel megdolgozni a kizártakat egyénekre lebontva. Az állandó felosztás normálisra és nem normálisra. a tornyon nagy ablakok vannak. amelynek minden egyén ki van téve. a torony ablakaira. a másik kifelé tekint. A fenti lelemény – negatív – következménye. Különböző sémákról van szó. amelyek saját feladatuknak tekintik a nem normálisok felmérését. az egyéniesítő fegyelem taktikáját kényszerítik a kizártakra. amely végül is védelmet nyújtott. öt látják. Látni fogjuk.

vagyis a hatalom diktálta szituációban tartsák a rabokat. gépiesen. annál nagyobb annak a veszélye. amely a legkülönfélébb vágyakat megvalósítva a hatalom egynemű hatásrendszerét gyártja. amely fogva tartja az egyént. Következésképp nem sokat számít. egy olyan elrendezésben. gyermeki huncutságtól. a munkát késleltető. nincs veszélye a fertőzésnek. a rituálé. Valóságos alávetettség születik. Megszüntetik a tömeget. mert automatizálja a hatalmat és megfosztja egyéniségétől. A panoptikum csodálatos gépezet. Minél több a névtelen és futó megfigyelő. hogy figyelik. ha betegek az elzártak. az ajtónyílás fénypászmája is elárulná az őr jelenlétét. Bentham ezért állította fel azt az elvet. sok. őrülteknél az erőszakoskodásnak. a látogatói.5 Mint ahogy közömbös az is. amelyek derékszögben osztják fel a teret.. a fiktív viszonyból. a sűrű sokaságot. hogy az elítéltet jó magaviseletre. közös szökési kísérlettől. hanem a testnek. az emberi természet múzeumát bejárni akaró filozófus tudásvágyától vagy azok gonoszságától. szövetkezés. amely szétválasztja a látni-látva lenni párt: a külső gyűrűben teljesen látható az ember. s helyébe az elkülönített egyének gyülekezete lép. Ha az elzártak elítélt bűnözők. nem kell összeesküvéstől tartani. a különbséget. hogy fölösleges legyen nyilvánvalóvá tenni gyakorlását. Elérik. kölcsönös rossz hatástól. lopás. de ők maguk soha nem láthatók. még akkor is. mert a lényeg az. A panoptikum az őr oldaláról nézve megszámlálható és ellenőrizhető sokaság. Ellenőrizhetetlennek: a fogolynak soha nem szabad tudnia. a barátai. s az egyik helyiségből a másikba nem ajtók vezetnek.2 Ebből fakad a panoptikum fő hatása: a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát gerjeszti a fogolyban. itt fölöslegesek. hogy a rab ne tudja. hogy állandóan hasson a felügyelet. a jövőben elkövetendő új bűncselekmények kitervelésétől. amelyek révén az uralkodó többlethatalma megnyilvánult. ahonnét kémlelik. a . amely többszörös csere színhelye. anélkül. ki gyakorolja a hatalmat. hogy épp abban a pillanatban nézik-e.4 Fontos elrendezés ez. fecsegés i figyelmetlenség. ha ténykedésében megszakított. mitől elevenedik meg: egy tapintatlan ember kíváncsiságától. a központi toronyból mindent látnak. a jól elkülönített cellák oldalirányban láthatatlanságot jelentenek. Ezért egyszerre sok és kevés. hogy a hatalomnak láthatónak és ellen-őrizhetetlennek kell lennie. de ennek a szituációnak maguk a rabok legyenek a hordozói. A hatalom alapelve nem egy személyben testesül meg. Ha munkások. nincs verekedés. amelynek belső mechanizmusai teremtik meg azt a viszonyt. gyermekeknél nincs másolás. de biztosnak kell lennie abban. a környezete. kollektív hatásrendszer. hogy ő is látna. hogy bármikor nézhető hogy ne lehessen tudni. az őrültet nyugalomra. hogy meglepik. hogy a rabot szüntelenül egy felügyelő figyeli: kevés. s ennek következményeképpen nyugtalanná teszik a rabot. a jel. a munka . A szertartás. mert ténylegesen nincs szükség a megfigyelésre. a központi toronnyal szemben. tekintetek összehangolt felosztásában. amelyben gyakorlójától a független hatalom diktálta viszonyok teremtődnek meg és maradnak fenn. belülre meg válaszfalakat. még a cselédei is. 3 A panoptikum olyan gép. Láthatónak: a rab szüntelenül a szeme előtt látja a központi torony magas sziluettjét. a felületek. lárma. Bentham a felügyelet központi tennének ablakaira lécredőnyöket tervezett.minőségét rontó vagy baleseteket előidéző mulatság. az egyensúly-nélküliséget. akik örömüket lelik a leskelődésben és a büntetésben. hanem zegzugos folyosók: mert a legkisebb zaj. hogy tengely irányú láthatóságot kényszerítenek rá. s hogy a foglyok a cellájukból még az árnyékát se tudják kivenni az ellenfényben. egymásba mosódó egyének halmaza. a foglyok oldaláról pedig elkülönült és megfigyelt egyedüllét. egy futó fénysugár. Gépezet biztosítja a szimmetriahiányt.van elhelyezve. akár véletlenül odavetődött személy is működtetni tudja a gépezetet: az igazgató távollétében a családtagjai. Bármelyik. Ilyen formán nem szükséges az erő eszközeihez folyamodni. hogy ez az építészeti apparátus olyan gép legyen. de az épület gyűrű alakja. fények. S ez a rend garanciája. jelen van-e a felügyelő vagy távol. hogy a tökéletes hatalom arra irányuljon.

bűncselekményük és jellemük szerint. hogy az ágyak közelsége. hogy a panoptikus intézményekben milyen enyhe lehet a bánásmód: nincs több rács. A Panopticon kitüntetett hely. A Panopticon is megközelítőleg úgy dolgozik. amely tapasztalatokat szerez. hogy újra megvizsgálják a zárt nevelés híres problémáját talált gyermekeken. a beteget az előírások betartására szorítsák. itt volna végre a jó alkalom. Ε tényből kiindulva a külső hatalom könnyíthet saját fizikai súlyán. Bentham nem említi. a testetlen felé törekszik. s megállapítják. annál állandóbbak. melyik a legjobb. nincs benne fizikai összecsapás és előre biztos a tét. amelyet Le Vaux épített fel Versailles-ban: az első olyan menazséria. módosítja a viselkedést. hogy kétszer kettő nem négy. követni lehetne „minden megfigyelhető eszme genealógiáját”. ezt tudván. összehasonlítani azt az időt. a tanulót szorgalomra. amikor azt állítja. Laboratóriumi oldaláról nézve olyan gépként használható fel. Benthamet csodálatba ejtette. a fertőzés következményei összekevernék a klinikai leleteket. ha áttekinthető az elválasztás. ha tizenhatodik vagy tizennyolcadik életévükben fiúk és lányok társaságába viszik őket.7 Ez a Panopticon kert-oldala. amelyek felérnek azokkal a prédikációkkal és előadásokkal. Pedagógiai ismeretekkel kísérleteznek – különösen azért. Lehetővé teszi a különbségek felállítását: a betegeknél meg lehet figyelni mindegyikük tüneteit. anélkül.és osztályozó megfigyelés analóg törekvését találjuk. szigorúan lehet őket osztályozni. a királyt meg a titkos hatalom gépezete. maradandóbbak a hatásai. dresszírozza vagy újraidomítja az egyént.munkást munkára. amely alatt előállítják a munkát. mint valami természetbúvár. elég. magáévá teszi a hatalom kényszerítéseit. s engedi. olyan vitákra kerülne sor. hogy spontán működjenek rajta: magáévá teszi a hatalom diktálta viszonyt. erődítményszerű építményét így a „biztonságos ház” egyszerű és gazdaságos geometriája váltja fel. s hogy a Hold valójában sajt. amelyeket el lehet érni náluk. a normális fejlődéshez viszonyítva. és hogy teljes bizonyossággal elemezzék azokat az átalakulásokat. Bentham idejében már nem létezett ez a menazséria. A Panopticon királyi menazséria. amelynek különböző elemeit nem egy parkban elosztva helyezték el. De a Panopticon tervében az egyéniesítő. minden oldalon széles ablakok nyíltak hét ketrecre (a nyolcadik oldal volt a bejárat). egyesekkel elhitetni. a gyerekeknél osztályozható a teljesítmény (anélkül. lánc. hogy kísérleteket végezzenek az embereken. az állatot az ember helyettesíti. a munkásoknál osztályozni lehet mindegyikük képességeit. megnézik. mert lehetővé teszi. ellenőrzik. az ártalmas kigőzölgések. minősítő. ahogy a hagyomány kívánta: 6 középen egy nyolcszögletű pavilon állt. amelynek első emeletén egyetlen helyiség volt csak: a király szalonja. Különféle technikára tanítják meg a munkásokat. amelyekre annyi pénzt adnak ki. Valamiféleképpen a túlsó oldalra került a hatalom hatásrendszere. Kísérleteznek benne az orvosságokkal és ellenőrzik hatásukat. felbecsülhetők a jellemek. különböző gyermekeket különböző gondolatrendszerek szerint lehetne fölnevelni. melyekkel egyszer s mindenkorra rendelkezik. kijelölhetők a képességek. A panoptikum akár saját . s minél inkább megközelíti ezt a határhelyzetet. mi történik. hogy egymásról másolnának vagy egymást utánoznák). majd húsz-huszonöt éves korukban együvé ereszteni őket. és aki. Akit a láthatóság mezejébe helyeznek. hogy tervében inspirálta-e vajon az a menazséria. mindenki mindenre megtanítható. Különböző büntetésnemeket próbálnak ki a foglyokon. nincsenek súlyos lakatok. A régi „közbiztonsági épületek” nehézkességét. s e viszonyban két szerepet játszik egyszerre. saját alávetettsége alapelvévé válik. a tér analitikus errendezésére való törekvést. s ha naponta fizetik őket. megkülönböztetve „lustaságot és önfejűséget” a „gyógyíthatatlan butaságtól”. az egyénekre felosztás pedig a specifikus csoportosítást. és amelyeket szüntelenül megújít: örökre szóló a győzelem. s a legeredményesebbeket kiválasztják. kiszámítani járandóságukat. jól vannak elhelyezve a nyílások. kényszerítő ereje – az alkalmazási felületre. hogy fölfedezéseket tegyenek a metafizika területén. a ketrecekbe különféle állatokat zártak. hogy igaza van-e Helvetius-nak.

ami mozog. . mindenütt jelenlevővé és láthatóvá teszi magát. A testek térben való meggyökereztetésének egyik típusa. akik gyakorolják. a hatalom minden előrenyomulása után megnövekszik és állandósul a tudás. amely végül is. Hogy napjainkig oly sok tervbe vett vagy megvalósított változatot inspirált. vajon nincs maga is szorosan hozzákötve? A inkompetens orvos. általa jobbnak ítélt módszereket kényszeríthetne rájuk. melyet a kórházakban. Ez többféleképpen lehetséges: mivel csökkentheti azok számát. hogy a fertőzés elharapódzék. az ő sorsukhoz kötődik. ellenállástól. akiken gyakorlódik. miközben megsokszorozza azokét. a bűn elkövetése előtt hat.” 8 A Panopticon mintegy a hatalom laboratóriumaként működik. hálóba fog. ha az egyének olyan sokaságával van dolgunk.mechanizmusainak ellenőrző készülékét is létrehozhatja. új fogaskerékrendszereket hoz létre. A pestis sújtotta város és a panoptikus intézmény között nagy a különbség. ideális működést szab ki. a Panopticon a kegyetlen és tudós ketrec megjelenítése. Bentham különleges. a tévedés. hogyan működik az intézmény. tanítókat. Központi tornyában az igazgató valamennyi alárendelt alkalmazottját kémlelheti: ápolókat. kínzásokkal tetézett börtönökkel szemben. hogy tökéletesedjék a hatalom gyakorlása. és megismerendő tárgyakat fedez fel minden olyan területen. A Panopticont ezzel szemben a működés általánosítható modelljeként kell értelmeznünk. az egyének egymáshoz viszonyított felosztásáé. aki engedte. s az állandó erkölcsi nyomozás még a hiba. amit csak ki tudtam találni. a tanulók oktatására. emberektől nyüzsgő. A panoptikus sémát mindig felhasználhatjuk. módosíthatnak viselkedésükön. iskolákban. Gyakran megtették a tökéletes elzárás utópiájának. spontán és csendben gyakorlódik. őröket. Mivel ilyen körülmények között abból fakad az ereje. hogy közel két évszázadon át milyen nagy hatást tett a képzeletre. semmit nem lehetne előre elrejteni. egymáshoz kapcsolódó hatások mechanizmusát hozza létre. a munkások felügyeletére. súrlódástól. hogy soha nem lép fel. minden akadálytól. De a Panopticont nem szabad álombeli épületként értelmezni: az ideális formájára visszavezetett hatalom mechanizmusának diagramja. . a bizonyíték rá. börtönökben lehet működtetni. aki be van zárva ebbe az építészeti együttesbe. a hatalom központjainak és csatornáinak elrendezéséé. Az egyik esetben kivételes helyzet adódik: különleges rossz ellen lép föl a hatalom. műhelyekben. önmagában zárt intézményként mutatja be a Panopticont. A romos. A Panopticon közepén váratlanul felbukkanó felügyelő egyetlen szempillantással megítélhetné. eszközeinek és a közbelépés módozatainak meghatározásáé. de a betegek gyógyítására. művezetőket. s őt magát is könnyen ellenőrizhetnék. „Sorsom. Sokféleképpen alkalmazható: a foglyok megjavítására szolgál. a koldusok és a semmirekellők megdolgoztatására is. Egyébként az igazgató. amelyeket Piranese metszetein is láthatunk. és megölik azt. elrekeszt. Alkalmazható – szükséges módosítások mellett -”minden intézményben. amelyei el lehet és el is kell választani minden specifikus felhasználástól. Mert az építészeten és a geometrián kívül egyéb fizikai eszközt nem alkalmazva közvetlenül hat az . amellyel hatalmi viszonyok határozhatók meg emberek mindennapi életében. egy mód. folyamatosan megítélhetné őket. mondja a panoptikum főnöke. az őrültek őrzésére. az élet-halál egyszerű dualizmusához vezet: ami mozog. a pipogya börtönigazgató vagy műhelyfőnök lesz a járvány vagy a felkelés első áldozata. Eredményesen és mélyen hatol az emberi viselkedés mélyére. Mivel minden percben megengedi a közbeavatkozást. egy időre megteremti az ellenvárost. ahol ez a hatalom gyakorlódik. akikre valamilyen feladatot vagy viselkedést akarunk rákényszeríteni. a halált hordozza. minden kötelékkel. Alkalmazásaiban lehetővé teszi. ez nem vitás. akárcsak a legyőzendő rossz. orvosokat. a hierarchikus szervezésé. Ez a különbség a másfél évszázad alatt lezajlott fegyelmező terv átalakulásait jelzi. ami egyszersmind a tökéletes társadalom. elvonatkoztatott működését mint tisztán építészeti és optikai rendszert mutatja be: voltaképpen a politikai technológia alakzata. ahol nem túlságosan nagy kiterjedésű tér keretei között kell felügyelet alatt tartani egy bizonyos számú embert”9. mozdulatlanná tesz.

miközben tulajdon fogásait ő is szaporítja. A^pestises város a kivételes fegyelmezés modelljét nyújtotta: tökéletes. Ténylegesen képes rá. termelés. Valójában minden panoptikus intézmény. össze-bogozás helyett kioldani a szegényeket sújtó törvények gordiuszi csomóját. s mindezt egy egyszerű építészeti eszmével”. amely elmésen úgy van elrendezve. vegyes mechanizmust hozzon létre. „szellem fölötti hatalmat ad a szellemnek”. minden részletükben illeszkednek az ellenőrizendő eljárásokhoz. hogy egy felügyelő egyetlen szempillantással ellenőrizze a különböző egyéneket. Mód arra. sziklaszilárdan megalapozni a gazdaságot. a kórházak. hogy általánosított funkcióvá. időben). hogy szorosan hozzákapcsolódva felfokozza ezt a funkciót. szigorú kényszerítésként vagy súlyként illeszkedik az invesztált funkcióhoz. de épp ellenkezőleg. hogy a hatalom gyakorlása nem kívülről. hiszen szüntelenül hozzáférhető lesz a „világ nagy ítélő-széki bizottsága számára”12. a hatalom gépezete és egy funkció között cserét biztosító szerkezet. új erőt önteni az iparba. egyszersmind e funkció működtetési módja a hatalom viszonyai által. hogy a központi toronyban bárki gyakorolhatja a felügyelet funkcióit. gazdaságosságot biztosít (anyagban. hanem a hatalom viszonyainak működtetési módja egy funkción belül. Hogyan lehetne megerősíteni a hatalmat oly módon. személyzetben. hanem a közönség részéről is. zsarnoksággá fajuljon: a fegyelmező eljárást demokratikusan ellenőrzik majd. A Panopticon-nak ezzel szemben a felerősítés a szerepe. amelyet képes átadni minden intézménynek. megszakítatlan működése és automatikus mechanizmusa révén biztosítja az eredményességet. kiválósága abban a nagy erőben rejlik. az oktatás növekedéséről. az üzemek. a halál hatalmával szemben a pallosjog aprólékos gyakorlatát állították fel. fő eszközét …. Röviden. gondosan elzárva. hogy bármilyen funkcióban integrálódjék (nevelés. A panoptikus sémát. amely a panoptikus· gépezetnek köszönhető. A panoptikus séma az intenzitást növeli a hatalom bármelyik apparátusában. az élet legegyszerűbb kifejeződésére fokozta le. az a küldetése. állandó jelenlétet: láttuk. körmönfont jelenlétével éri el. az oktatás kiterjesztéséről. megőrizni az egészséget. úgy jár el. nem öncélúan akarja gazdaságosabbá és eredményesebbé tenni. könnyíteni a közterheken. hogy ne zavarja az előrehaladást. a börtönök. a közerkölcs szintjének növeléséről: növekedésről és bővítésről. hanem önmagában. hogyan működnek az iskolák. A panoptikum. könnyítsen rajta? A hatalom melyik intenzitásnövelője lehetne egyszersmind a termelés megsokszorozója? A . hogy zártsága nem zárja ki a külső. hogy a hatalom megnövekedése. A politika rendjének „Kolumbusz tojása”.egyénekre. a gazdasági élet fejlesztéséről. büntetés). könnyűszerrel alávethető a véletlenszerű és szakadatlan ellenőrzésnek: s nem csupán a kijelölt ellenőrök. hogy megnőjön e funkciók eredményessége. legyen bár. ahol alkalmazzák”10. amelyben a hatalom (és a tudás) viszonyai pontosan. a halált hozó betegséggel szemben a hatalom a halál szüntelen fenyegetését szegezte szembe. közvetlen arányosságot állítson fel a „többlethatalom” és a „többlettermelés” között. az egyének megjelenésére szolgáló sötétkamraszerűség átlátszó épület lesz. mint a fegyház. hogy a legjelentéktelenebb felügyelőt is ellenőrizze. Következésképp nem kell félni. terápia. A panoptikus elrendezés nem egyszerűen csukló. hogy ez a gép úgy van elképzelve. s nem is a fenyegetett társadalom azonnali üdvössége céljából: a társadalmi erők megszilárdításáról van szó – a termelés növeléséről. hogy az „eladdig példátlan mennyiségű” hatalom révén megszerezzük „a kormányzás új. A panoptikusság képes „megreformálni az erkölcsöt.11 Mindezt tetézi. s ezenközben kitalálhatja a felügyelet gyakorlásának módját. ahol az egész társadalom ellenőrizheti a hatalom gyakorlását. legyen. de abszolút erőszakos. a hatalmat nem magáért a hatalomért vezeti be. valamennyi jellemző vonását megőrizve és megtartva szándékoznak elterjeszteni a társadalom egészében. követelményeivel és nehézkességével ne telepedjék rá. elterjeszteni a műveltséget. lehetővé teszi mindenkinek. megelőző jellege. A nézésre szolgáló gép. a gazdasági élet fejlesztéséről. a társadalom bármelyik tagjának joga lesz eljönni és saját szemével látni.

kombinációkat elemeznek. hogyan lehet a fegyelmezési eljárásokat „kiengedni elzártságukból” és a társadalom egészében kiterjedten. Betancour vagy Demia iskolái. a jezsuiták mintakollégiumai. Bizonyíték rá a fegyelmező intézmények megnövekedett száma. negatív funkciók felé terelve: álljt mond a bűnnek. Az elmélet szintjén Bentham a társadalmi test és e test egészét átszövő hatalmi viszonyok elemzésének egy másik módszerét határozza meg. hogy a hatalom termelő növekedését csak akkor lehet biztosítani. de azt is meg akarta mutatni. s benne a hatalom benthami fizikája jelenti az állandót. könnyebbé. erőszakos. anélkül. hanem a fegyelem kapcsolatai. felfüggeszti az időt. Orániai Vilmos vagy Gusztáv Adolf protestáns és ájtatos hadseregének jellegzetes szabályzata átalakult Európa valamennyi hadseregének szabályzatává. többrétűén. A klasszikus kor meghatározott és többé-kevésbé zárt helyein – kaszárnyákban. század folyamán a fegyelmező berendezések fokozatosan elterjedtek. végletesen szemben áll a panoptikusságot meghatározó hatalom új fizikájával. melyek hiánytalanul. többszörösen érvényesülő hatalom fizikája. ez az egyre nagyobb felületet befedő hálózat. az alkalmi intézkedés vagy egyedi modell helyét általános formula veszi át. hatalmas és tudós toronyban Bentham talán a tökéletes fegyelmező intézményt akarta megtervezni. A panoptikusság egy új „politikai anatómia” általános alapelve. a panoptikusság területe az alsó régió. mélyebb folyamat legjobban . megszaporodtak a társadalom egészében. A másik véglet a panoptikusság. és a magas. térbeli viszonyaikkal: oly mechanizmusok. többféleképpen működtetni. amit. amelyeknek individualizálását épp ezek a viszonyok teszik lehetővé. miképpen növelhetné a társadalom erőit. amely a fejedelem személyével takarékoskodva a hatalom hasznosságát értékeli fel. egészen a legapróbb részletekig folyamatosan működjék. megszünteti az érintkezést.hatalom. hogy lehatolva a társadalom alapjáig. másrészt pedig akkor. részleteikkel. azzal az erővel amelyet vagy ő maga fejt ki. A panoptikus elrendezés adja meg ennek általános képletét. hogy elkobozná vagy lefékezné őket? A panoptikum megoldása erre a problémára az. erőit növelvén. a kitüntetett hely. anyagi és misztikus különös jelenlétével. hanem azokban a testekben. s főképp az. a megkülönböztetés és az összehasonlítás eszközeit használják: viszonyokon alapuló. A híres. a szabálytalan testek. nagy műhelyekben – kidolgozott fegyelmezési módszerek. többrétű mozgásukkal. a társadalom peremén kívül felállított zárt intézmény. és a 18. ha egyrészt lehetőség van arra. vagy mások közvetítésével. A király teste. Sturm iskolái után az iskolai fegyelem általános formáit rajzolják ki. Egy elemi és könnyen átruházható gépezet szintjén programozza a fegyelmező mechanizmusoktól át meg átszőtt és átitatott társadalom alapműködését. amelyek teljes körű alkalmazását csak a pestises város korlátozott és átmeneti szintjén képzelték el. testek és erők alávetésének eljárását a gyakorlat szempontjából. * Felrajzolódott a fegyelem két képe. amelynek tárgya és célja nem a fensőbbség viszonya. amelynek maximális intenzitása egyáltalán nem a király személyében rejlik. elnagyoltan. másnemű erőikkel. De a fegyelmező intézmények elterjedése csak egy a többrétű. a tengerészeti és katonai kórházakban végrehajtott rendcsinálás sémául szolgál a 18. szériákat. század valamennyi kórházi újraszervezésekor. az eltéréseket elemzik. Bentham ábrándjaiban mindenütt jelenlevő és mindig éber gépezethálózatként bukkannak fel. megszakítás nélkül szövik át a társadalmat. gyorsabbá. s kialakult az. ha a parancsoló hatalom gyakorlásához kötődő. amelyek a felosztásokat. amelynek a hatalom gyakorlatát kell kibővítenie. a fegyelemgépezet: funkcionális elrendezés. ravasz kényszerítések terve egy eljövendő társadalom számára. hirtelen. A kivételes fegyelem sémájának tervétől az általánossá vált felügyeletig tartó mozgás egy történelmi átalakuláson alapul: a 17. s melyek a láthatóvá tevés. fegyelmező társadalomnak hívhatnánk. nem folyamatos formákon kívül funkcionál. hogy mindinkább a társadalmon belül kap helyet: a sziget. A fegyelem általánossá vált a klasszikus kor folyamán. hatékonyabbá tennie. a lajstromba vétel. átlátszó és bejárható ketrecben. kollégiumokban. Az egyik véglet a fegyelemblokád.

2. a különféle ügyességeket összhangba hozza. S ebből adódik az is. hogy mivel képesek pozitív szerep eljátszására. anélkül. de mechanizmusaik hajlamosak az „intézményjelleg megszüntetésére”. hogy a vallásos szabályszerűségekhez és a kolostorokhoz fűződő kötelékeiket lassan eloldozzák. többek között. a kizárás. kössék helyhez a haszontalan vagy háborgó népességet. a „helyes szemmérték. a képességek és az ügyesség elterjesztéséhez. S az a törekvésük is. de egyre inkább a végső cél szolgálatába állítja a viselkedést. a masszív és tömény fegyelmező módszerek az ellenőrzés rugalmas eljárásaira bomlanak fel. buzgóságukról. hogy parányi társadalmi obszervatóriummá váljék. a szökés vagy a csapatok engedetlenségének megakadályozását célzó egyszerű eszköz. amelyek átadhatók és alkalmazhatók. a gyermek felkészítése „valamilyen gépies munka elvégzésére a jövőben”. A fegyelmező eljárások funkcionális megfordítása. nem rendelkezvén a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel. kifejlesztése”. tehát a profitot. alapvető gyakorlat.látható aspektusa. még mindig erkölcsileg neveli a magatartást. főleg. a „test megerősítése. a lopások vagy a pazarlás meggátolásának a módja. Kezdetben azt kívánták tőlük. A keresztény iskolának így nemcsak egyszerűen engedelmes gyermekeket kell képezniük. legtermékenyebb szektoraiban gyökerezzenek meg. növeljék meg az egyének lehetséges hasznosságát. Végül ebből ered a 18. jó szokások kialakítása”14. akik „másra sem jók. mint hogy feléljék az Hôtel-Dieu Kórház készleteit”13. megnöveli az ellenállást stb. A fegyelmező módszerek egyre inkább a hasznos egyéneket gyártó eljárásokként működnek. kiszélesíti a támadási frontokat. tolvajlást. lényeges funkciójához – a manufaktúra-termeléshez. ahol működnek. s ez három fő bajt von maga után: nem vesznek tudomást Istenről. arra törekszik. erkölcseikről. A fegyelmező mechanizmusok kirajzása. a fensőbbség tiszteletben tartásának. illetve a keresztény elemi iskolák kifejlődését negatív indokokkal támasztották alá. hogy elmenjenek a szomszédokhoz. egy gazdasági rendszerbe az erőket. tudakozódniuk kell életmódjukról. megsokszorozza a tüzelés erejét. a szülők ellenőrzését is lehetővé kell tenniük. miközben továbbra is a szabályzatok betartásának. hogy a felnőttekre is kiterjessze a hatását és állandó ellenőrzése alá vonja őket: Demia szerint egy gyermek rossz magaviselete vagy hiányzása törvényes ürügy arra. a teljesítményt. Ebből adódik. Az egyik oldalon a fegyelmező intézmények megszaporodnak. Az iskola arra törekszik. hogy valamelyik fő. kifaggassák őket. Belső és specifikus funkciójukhoz olykor zárt apparátusok szolgáltatják a külső ellenőrzés szerepét. században a vidéki iskolák. és „szabadon” áramoljanak. hogy közömbösítsék a veszélyt. a gyorsa– -ságot. biztos kéz. hogy csökkentené átütő erejét. hogy kilépjenek a zárt erődítményekből. Márpedig a forradalom kezdetén az elemi iskolai oktatás számára előírt cél. szüntessék meg a sokaság csődületeiből adódó kellemetlenségeket. egy gépezetbe illeszti a testeket. ez kétségtelen. a tudás átadásához. hogy kiszabadulnak a társadalom peremén levő. Ä 17. hogy a társadalom legfontosabb. nem tudnak jó nevelést közvetíteni. zsiványéletet von maga után. mellékellenőrzések udvarát fejlesztve ki körülöttük. hogy a hadsereg ezentúl ne mint véletlenül összeverődött tömeg létezzen. megélhetésük gondjai miatt s mivel ők maguk is neveletlenek. arra. A műhelyek fegyelme. a szegények. „tudatlanságban hagyják őket kötelességeiket illetően. anyagi erőforrásaikról. hiszen nekik maguknak sem volt részük benne”. semmittevők lesznek – s ez részegességet. ha ok van . 1. felgyorsítja a mozdulatokat. A katonai fegyelem már nem a fosztogatás. legközpontibb. tisztátalanságot. kettős törekvésük: a fegyelmező intézmények számának megnövelése és a már létező apparátusok fegyelemmel való átitatása. a fegyelem fokozza minden egyes egyén ügyességét. a vezeklés. ezután azt várják tőlük. a hadi apparátushoz – kapcsolódjanak. század folyamán kifejlődött. és a közrendet megsérteni mindig kész csirkefogók bandáinak létrejöttét. marginális helyzetükből. hanem mint az erők felértékelését önmagából merítő egység. hogy növelje a rátermettséget. az elzárás vagy a visszavonulás formáiról leválnak.

amelyek rendet és összhangot teremtenek. . A fegyelmező mechanizusok államosítása. a ragályos. A centralizált rendőrség megszervezése még a kortársak szemében is sokáig a királyi abszolutizmus legközvetlenebb kifejeződése volt.azt hinni. szentkép-ajándékozással vagy pótágyak adományozásával. és hogyan alszanak éjszaka. nagy épületeket kisebb méretű kórházak sora váltsa fel. és rájuk bízhatta parancsainak és elfogatóparancsainak végrehajtását”19. nem viszálykodnak-e családjukon belül vagy a szomszédokkal. 16 A fegyelmező eljárások elterjedését tapasztaljuk tehát. gondjuk van-e rá. A . a nyilvános botrányokat. alkalmasak-e rá. amelyeket a társaság tagjai elosztanak egymás között. ügyesen „tudakozódni kell. „hogy nem a saját hibájukból szegények-e”. szabályzat rögzíti az információszerzés pontjait: van-e állandó lakásuk a szegényeknek.”20 Habár a rendőrséget mint intézményt államszerv formájában szervezték meg.. hogy istenfélelemben neveljék fel a gyermekeiket … különböző nemű nagyobb gyermekeik nem alszanak-e együtt vagy a szülőkkel közös ágyban. melyekről tudomást szereztek. amely a társadalom egészével azonos kiterjedésű. Elég. „A kerületnek alárendelt valamennyi fegyveres és kiképző körzet a tartományfőnök alá tartozik. Angliában hosszú ideig vallásos indíttatású magáncsoportok biztosították a társadalmi fegyelmezés funkcióját. hanem aprólékos részleteiben is. bizonyítványt kell kérni a házasságkötésről. munkára buzdítás) vagy politikai (az elégedetlenkedés vagy a háborgás ellen küzdöttek). az istenkáromlást. s nemcsak szélsőségeiben érintkezik vele. az uralkodó „saját bíróságot akart. hogy az ormótlan. egy bizonyos számú. Vallásos csoportok. majd a szülőkhöz is elmennek. a másik – kétségtelenül fontosabb felét – csakhamar átvette a rendőrség apparátusa. az üzérkedést. a városi felügyeletet.18 Franciaországban. Valóban. jóllehet a szerep egyik fele a védnök– vagy segélyező társaságok kezében maradt. s azt is megnézik.”17 3. szándékait. hogy viselkednek otthon. hanem a társadalomban szétszórt ellenőrző központokból kiindulva. funkciójuk a negyed betegeinek befogadásán kívül az információk begyűjtése volna. hogy gyermekeik rossz hajlamait kigyomlálják. van-e szakmájuk. részesülnek-e a szentségekből. Kormányzásának hatásait az égitestek mozgásához hasolíthatjuk leginkább. A hozzájuk tartozó területet kerületekre és járásokra osztják fel. Az ellenreformációtól egészen a júliusi monarchia filantrópiájáig megszaporodtak az effajta kezdeményezések.” Teendőik közé tartozik a szegények meglátogatása. hogy a szülők házások. a beindított mechanizmusok és azok az elemek. amelyeket magára vállal. „Azon kell munkálkodniuk. hány ágy van. specifikusak. hogy megakadályozzák a rosszhírű helyek. amellyel közvetlenül közölhette parancsait. egységes és szigorú gépezetbe helyezte át valamennyit. s hogy családjukban a nagylányoknak nem kell-e simogatásokat tűrniük. és bár közvetlenül kapcsolódott a legfelsőbb politikai hatalom központjához az általa gyakorolt hatalom típusa. Olyan szerv ez. kártyabarlangok működését. egyesületek. A kerületeket és járásokat rendszeresen látogatják. gazdasági és politikai ellenőrzést – átvéve. rendszertelen. gazdasági (segély. a rendőrfőnökség és a Párizsban fölérendelt tartományi kormányzóság hivatalos. már meglévő funkciót – a bűnözők felkutatását. hogy a család nem mond igazat. hogy megvizsgálják. célkitűzésük vallásos volt (térítés és erkölcsnemesítés). nincs-e kicsapongás. Az Hôtel-Dieu Kórház 1772-ben történt leégése után többen kérik. az istentelenséget és egyéb rendetlenséget. ismerik-e az imádságokat. megbízásait. de nem zárt intézetekből. végül. Ha kétely merülne fel. milyen az erkölcsük (és azt is. jótékonysági egyletek játszották sokáig a nép „fegyelemre szorításának” a szerepét. járványos tünetek felügyelete. tanácsadás.15 A kórházat is hovatovább a lakosság orvosi felügyeletének támaszpontjaként tekintik. Ö indítja be mindazon kerekeket. amelyeket alkalmaznak. tudják-e a katekizmust és az imádságokat. és a hatóság tájékoztatása a kerület egészségügyi állapotáról. beteggondozók megnyitása. a látogatás esetleg alamizsnaadással végződik. ha példaképpen a párizsi plébániák jótékonysági társaságainak szabályzatait idézzük.

rendőri hatalomnak kell terjednie „mindenre”: s egyáltalán nem az állam vagy a királyság
teljes egészére, az egyeduralkodó látható és láthatatlan testére, hanem az események,
cselekedetek, viselkedések, vélemények porszemeire – „mindenre, ami történik” 21; a
rendőrség tárgya „minden egyes pillanat történése”, azok az „apró-cseprő események”,
amelyekről II. Katalin beszélt Utasításában.22 A rendőrség a határtalan ellenőrzést testesíti
meg, amely a társadalom egésze legelemibb magjának, legillanóbb jelenségének eszményi
megragadására törekszik: „A bírók és a rendőrtisztek hivatala a legfontosabbak egyike;
tárgyuk, amelyre hatalmuk kiterjed, valamiképpen határtalan, csak megfelelően tüzetes
vizsgálódással vehető észre”;23 a politikai hatalom végtelen paránya.
S hogy gyakorolható legyen, e hatalomnak a felügyelet olyan eszközével kell ellátnia
önmagát; amely állandó, kimerítő, mindenütt jelenlevő, és láthatóvá képes tenni mindent,
feltéve, ha önmaga láthatatlanná válik. Arc nélküli tekintetté kell lennie, amely a társadalom
egészét az érzékelés terévé változtatja át; ezer és ezer, mindenütt fürkésző szem, mozgékony
és állandóan éber figyelem, nagy kiterjedésű, hierarchizált hálózat, amely a polgármester
szerint Párizsban 48 rendbiztost, 20 felügyelőt, ezenkívül rendszeresen fizetett
„megfigyelőket”, naponként fizetett „olcsó rendőrkopó”, valamint feladatuk arányában
díjazott besúgót jelent, s végül a prostituáltakat. S erre a folytonos megfigyelésre egy sereg
jelentés, és nyilvántartás halmozódik; a 18. század folyamán hatalmas rendőrségi szövet
igyekszik beteríteni a társadalom egészét, bonyolult, adatokra támaszkodó szervezet
jóvoltából.24 Es a bírósági vagy közigazgatási iratok módszereitől eltérően itt a viselkedést, a
magatartást, a lehetőségeket, a gyanút rögzítik -állandón számba veszik az egyén
magatartását.
Megjegyzendő, hogy ez a rendőrségi ellenőrzés, jóllehet teljes egészében „a király
kezében” van, nem csupán egyirányúan működik. Valójában kettős rendszer: az
igazságszolgáltatás apparátusát megkerülve kell megfelelnie a király közvetlen akaratának; de
alkalmasnak kell lennie arra is, hogy megfeleljen az alulról jövő kéréseknek; a hírhedt
elfogatóparancsokat, amelyek sokáig a királyi önkény jelképei voltak, s melyek politikailag
diszkvalifikálták a fogva tartás gondolatát, óriási többségükben a családok, a gazdák, a helyi
előkelőségek, a kerület lakói, plébánosok kérték; funkciójuk nem egyéb, mint hogy elzárással
torolják meg a hüntetőrendszer alól kibúvó, rendetlenségből, lázongásból, engedetlenségből,
rossz magaviseletből következő bűnözést; amelynek Ledoux építészetileg tökéletes városában
akart véget vetni, s melyet „a felügyelet hiányából fakadó vétségnek” hívott. A18. századi
rendőrség, amely az igazságszolgáltatás segédszerepét játszotta a bűnözők üldözésében, s az
összeesküvések, az ellenzéki mozgalmak vagy zendülések politikai ellenőrzésének eszköze
volt, fegyelmező funkcióval egészült ki. Sokrétű funkció, hiszen az uralkodó abszolút
hatalmához kapcsolja a társadalom elszórtan található különböző kisebb szerveket; a
fegyelmezés különböző zárt intézetei (műhely, hadsereg, iskola) között közvetítő hálózatot
feszítve ki, s ott lépve fel, ahol ezeknek nincs módjuk eljárni, megfegyelmezni a nem
fegyelmezett tereket; befedi à közbülső teret, összekapcsolja őket, fegyveres erejével köztes
fegyelmet és az egyes fegyelmező eljárásban túlnyúló fegyelmet biztosít. „Az uralkodó bölcs
rendőrséggel szoktatja rendre és engedelmességre a népet.”25
A 18. századi rendőrségi apparátus megszerveződése szentesíti a fegyelem általánossá
válását, amely ezzel állami dimenziót ölt. Érthető, hogy noha a legvilágosabban kapcsolódott
mindahhoz, ami királyi hatalomban kívül esett a szabályozott igazságszolgáltatás gyakorlatán,
miért tudott a rendőrség a bírósági reformnak oly kevés változtatás árán ellenállni; az is
érthető, hogy véle szemben miért érvényesíti az előjogait, egyre nagyobb súllyal, napjainkig;
kétségtelenül azért, mert az igazságszolgáltatás világi karhatalma; s azért is, mert méreteinél
és mechanizmusainál fogva a bíróság intézményénél jobban ágyazódik be a fegyelmező
típusú társadalomba. Nem fedné azonban a valóságot, ha azt hinnők, hogy a fegyelmezés
funkcióit az államapparátus egyszer s mindenkorra elkobozta és bekebelezte.

Α „fegyelem” nem azonosítható egy intézménnyel, de egy apparátussal sem; a hatalom
egyik típusa, gyakorlásának egyik módozata, amely eszközök, technika, eljárások,
alkalmazási szintek, célpontok együttesét vonja maga után; a hatalom „fizikája” vagy
„anatómiája”, egy technológia. Felvállalhatják akár a „szakosított” intézmények is
(fegyházak, vagy a 19. század javítóintézetei), akár azok az intézmények (nevelőintézetek,
kórházak), amelyek fő eszközként használják egy meghatározott cél érdekében, akár a már
korábban meglévő szervek, amelyek hatalmuk belső mechanizmusainak megerősítésére vagy
újraszervezésére szolgáló eszközt találják meg benne (egyszer be kellene már mutatni, hogy a
családon belüli kapcsolatok mennyire „fegyelmeződtek” a klasszikus kor óta, mindenekelőtt a
szülő-gyermek sejtben, külső, iskolai, katonai, majd orvosi, pszichiátriai, pszichológiai
sémákat véve fel, amelyek a fegyelmezés szempontjából a családokat a normális és a nem
normális kitüntetett felbukkanást helyévé változtatták) ; akár olyan apparátusok révén,
amelyek belső működési elvükké tették a fegyelmet (a napóleoni kor óta fegyelemmel itatták
át az adminisztrációs apparátust); végül akár állami apparátusok révén, amelyeknek nem
kizárólagos, de fő funkciója, hogy a társadalom szintjén uralkodóvá tegyék a fegyelmet
(rendőrség).
Mindent összevetve egy olyan, fegyelemmel átitatott társadalom kialakulásáról van szó
ebben a mozgásban, amely a zárt, társadalmi „karantén”-szerű fegyelmezéstől a
„panoptizmus” végtelenségig általánosítható mechanizmusáig vezet. Nem mintha a hatalom
fegyelmező módozata lépett volna az összes többi helyébe, de mivel beszüremlett közéjük,
nem egyszer diszkvalifikálva őket, közvetítőként is fellépett közöttük, összekapcsolt, és
elsősorban azt tette lehetővé, hogy a hatalom, hatásaiban, a legkisebb és a legtávolabbi
eseményekig is eljusson. Ez a módozat a hatalom viszonyainak rendkívül parányi felosztását
biztosítja.
Bentham után néhány évvel Julius fogalmazta meg e társadalom születési bizonyítványát. 26
A panoptikus alapelvről szólva azt mondta, hogy jóval több holmi építészeti leleménynél:
fordulópont „az emberi szellem történetében”. Látszólag csak egyetlen technikai probláma
megoldása, de egy társadalomtípus sejlik fel mögötte. Az ókori civilizáció a látványra épített.
A templomok, színházak és cirkuszok építészete egyetlen igényre válaszolt: „Emberek
sokasága számára lehetővé tenni kisszámú tárgy megtekintését.” A látvánnyal hangsúlyt
kapott a nyilvános élet, az ünnepek tobzódása, az érzéki közelség. Ezekben a rituálékban,
amelyekben vér patakzott, a társadalom új erőre kapott és egyetlen nagy testté lett egy
pillanatra. A modern kor megfordítja a problémát: „Kevés embernek, akár csak egyetlen
egynek nyújtani a nagy sokaság pillanatnyi látványát.” Amikor már nem a közönségből és
nem a nyilvános életből tevődnek össze a társadalom fő elemei, hanem az egyik oldalon a
magánszemélyekből, a másik oldalon pedig az államból, a kapcsolatok csak a látvány
pontosan megfordított formájával szabályozhatók: „A modern korban, amikor az állam
befolyása nőttön nő és napról napra mélyebben áthatja a társadalmi élet valamennyi részletét
és kapcsolatait, felvetődött a biztosítékok kibővítésének és tökéletesítésének a gondolata,
egyidejűleg nagyszámú ember felügyeletére szánt épületek felépítésével és elosztásával
igyekezvén elérni e nagy célt.” s
Julius olvasatában befejezett történelmi folyamat mindaz, amit Bentham kivitelezési
tervként írt Je. Társadalmunk nem a látvány, hanem a felügyelet társadalma; a képek mögött a
test hatalommal való invesztálása folyik, utolsó porcikájáig; a csere nagy absztrakciója
mögött pedig tovább idomítják, aprólékosan és konkrétan, a hasznos erőket; az érintkezés
csatornái a tudás felhalmozását és központosítását segítik elő; a jelek mozgástere határozza
meg, hol veti meg a hatalom a lábát; társadalmi rendünk nem csonkítja meg, nem fojtja el az
egyén szép teljességét, nem rontja el: az erők és a testek taktikájával folyik az egyének
gondos gyártása. Sokkal kevésbé vagyunk görögök, mint hinnők. Nem grádicsokon állunk, s
nem is a színpadon, de panoptikus gépben vagyunk, a hatalom erőitől átitatva, s mi magunk is

működtetjük ezt a gépet, hiszen mi vagyunk az egyik fogaskereke. Talán itt gyökeredzik a
napóleoni személyiség fontossága a történelmi mitológiában: ő áll az uralkodó hatalom
monarchikus és rituális gyakorlásának és a határtalan fegyelem állandó és hierarchikus
gyakorlásának az illeszkedési pontján. Ő az, aki egyetlen pillantással felölel mindent, de
akinek egyetlen részlet sem kerüli el a figyelmét, soha: „Megítélhetik, hogy nincs egyetlenegy
olyan része a császárságnak, amely ne volna felügyelet alatt; egyetlen egy bűncselekmény,
vétség, szabálysértés sem maradhat követelmény nélkül; a mindent bevilágító, zseniális szem
felöleli a roppant gép egészét, s a legparányibb részlet sem menekülhet el előle.”27
Kibontakozása idején a fegyelmező társadalom a császár személyével még a látvány régi
aspektusát hordozza. Egyeduralkodóként a régi trón bitorlója, egyszersmind az új állam
szervezője, egyetlen utolsó, szimbolikus alakzatban összpontosította azt a lassú folyamatot,
amelynek jóvoltából az uralkodó hatalom hivalkodása, a hatalom szükségszerűen látványos
megnyilvánulásai egymás után kihunytak a felügyelet mindennapos gyakorlatában, egy olyan
panoptikusságban, ahol az egymást keresztező tekintetek ébersége hovatovább fölöslegessé
teszi a császári sast csakúgy, mint a napot.
A fegyelmező társadalom kialakulása néhány olyan széles sodrású történelmi folyamatra
utal, amelyek gazdasági, jogi és politikai, s nem utolsósorban tudományos természetűek, és
ezt a kialakulást elősegítik.
1. Mindent egybevetve elmondható, hogy a fegyelmező eljárások valójában módszerek az
embersokaság rendjének biztosítására. Igaz, hogy ebben nincs semmi különös, vagy
jellegzetes: a hatalom valamennyi rendszere szembekerül ugyanezzel a problémával. De a
fegyelmezéseknek az a sajátosságuk, hogy a sokasággal szemben megkísérlik meghatározni a
hatalom egy taktikáját, melynek három kritériuma van: a lehető legolcsóbbá tenni a hatalom
gyakorlását (gazdaságilag kevés kiadással-, politikailag diszkréciójával, alacsony fokú
tárgyiasításával, viszonylagos láthatatlanságával, s a támasztott csekély ellenállással); úgy kell
eljárni, hogy e társadalmi hatalom befolyása maximális intenzitású legyen és kudarc nélkül,
csorbítatlanul a lehető legmesszebb nyúljék ki; végül a hatalom „gazdaságos” növekedését
össze kell kapcsolni azoknak az apparátusoknak a teljesítményével, amelyeken belül
gyakorlódik (akár pedagógiai, akár katonai, ipari vagy orvosi apparátusokról legyen szó);
röviden, a rendszer valamennyi elemének engedelmességét és hasznosságát egyszerre kell
növelni. A fegyelmezés e három célkitűzése jól ismert történelmi körülmények találkozásának
köszönhető. Egyik oldalon ott van a 18. század nagy demográfiai hulláma: az ide-oda
hányódó népesség megnövekedése (a fegyelmezés elsődleges célja a helyhez kötés;
nomádellenes folyamat); az ellenőrizendő vagy manipulálandó csoportok mennyiségi
viszonylatú változása (a 17. század elejétől a francia forradalom előestéjéig
megsokszorozódott az iskolába járók száma, mint ahogy feltehetően a kórházakban ápoltaké
is; a hadsereg békeidőben a 18. század végén több mint kétszázezer embert számlált). A
körülmények találkozásának másik oldala a mind elterjedtebb és bonyolultabb, és bizonyára
mind költségesebb termelőapparátus felduzzadása, amelynek jövedelmezőségét is növelni
kell. Ε két folyamatra válaszol a fegyelmező eljárások fejlődése, illetve feltehetőin arra a
szükségszerűségre, hogy összefüggéseiket egymáshoz igazítsák. Sem a feudális hatalom
fennmaradt formái, sem a közigazgatási monarchia struktúrái, sem az ellenőrzés helyi
mechanizmusai, sem bizonytalan összefonódásaik nem biztosíthatták ezt a szerepet: gátjuk
volt hiányos és rendszertelen hálózatuk, gyakran konfliktusos működésük, de kivált a benne
gyakorolt hatalom „költséges” jellege. Több értelemben véve is költséges: mert közvetlenül
került sokba a kincstárnak; mert a megvásárolható hivatalok, illetve az adóbérlőhivatal
rendszere közvetetten, de igen súlyosan nehezedett a lakosságra; mert az ellenállás, amelyet
kiváltott, megkívánta állandó megerősítését; mert lényegében sarcolt (a királyi, földesúri,
egyházi adórendszerrel, robottal vagy katonatoborzással, a csavargók bezárásával vagy
száműzetésével sarcolta az embereket és az időt). A fegyelmezés fejlődése jelzi a hatalom

hogy az emberek felhamozódását irányító módszerek politikai fellendülést eredményeztek a hatalom hagyományos. ezért számítja ki az elosztás mértékét. a lehető legdiszkrétebben. ami a nagy szám előnyeinek megsemmisítését fenyegeti benne . egyszersmind aprólékos felügyelet. hanem beépül az apparátusok gyümölcsöző hatékonyságába. az állandó minősítés és osztályjozás. az uralkodó hatalom pazar jeleinek kibontása helyett létrehozzák a hatalom alávetettjeiről szóló tudományt. hogy a leggyorsabbak és a legolcsóbbak legyenek. mintha egyszerűen csak összegezné az elemeit: a sokaság felhasználható hatásainak növelése érdekében a fegyelmező eljárások a felbontásnak. A fegyelmezésnek ezen felül meg kell növelnie a sokaságok tulajdon hasznának a hatását. Az egymáshoz igazítás feladatánál a fegyelmezésnek meg kell oldani néhány problémát. azaz e növeke-. mint például a hierarchikus felügyelet. semlegesítenie kell a belőle születő ellenhatalom következményeit – zavargást. feloldja a zavart. amely alattomosan tárgyiasítja azokat. redukálhatja azt. egy olyan hatalommal váltják fel. a képességek differenciálásának. hierarchikus hálózatot határoz meg. költséges. és annak felhasználásába. A fegyelem. spontán szerveződéseket. akár műhelynyi. amikor kapcsolatuk kedvezővé válik. akkor éri el a fegyelem küszöbét. hogy minden egyes alkotóelemét hasznosabbá tegye annál. pontosan azért. A hatalmat irányító „sarc-erőszak” régi elvének helyébe a fegyelmező eljárások a „nyájasságtermelés-nyereség” elvét állítják. zendülést. zárt. A sokaság valamennyi elemének egyedi hasznosságát is növelnie kell. egyesüléseket -. dés eszközéül magát a sokaságot használja fel: ezért facsarják ki a testből a maximális időt és erőket. az uralt sokasággal azonos kiterjedésű eszközei. amit előállít. hogy hasznossá legyenek. a gyakorlatok. miután hamarosan . hanem a sokaság saját szövetében. Ha igaz. működésbe hozza a hatalom viszonyait. mint egy egység. megbénítja vagy szabályozza a mozgást. s ezenközben csökkenthetjük ama hatalom kellemetlen oldalait. akikkel szemben alkalmazzák. hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nemcsak a szó szoros értelmében vett „termelést” kell érteni. az egészség termelését a kórházban. akár nemzetnyi. az eszközökhöz vagy a feladatokhoz viszonyított elrendezésnek a taktikáit határozzák meg. Úrrá kell lennie a szervezett sokaság létrejöttével keletkező erőkön. oly módon. rituális. Összegezve: azt a hatalmat. s a sokaság egyéb funkcióihoz a lehető legjobban. ami valamennyi elemének és összegeződésének ellenáll. amelyek révén a sokaságok hasznos nagyságát növelhetjük. mozdulatok és ritmusok kölcsönös egymáshoz illesztésének. hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában. a megszakítatlan nyilvántartás. a testek. amelyek lehetővé tették a tőkefelhalmozódást. Vagyis a fegyelmezés olyan apró technikai lelemények együttese. az összesűrűsödést a bizonytalan csatornákban. ezért köt helyhez a fegyelem.elemi technikájának feltűnését. akkor kimondhatjuk talán. amely egészen más gazdaságosságról árulkodik: a hatalom mechanizmusa nem „levonásként” jelentkezik. Csökkentheti a tömegjelenségekkel járó „hátrányokat”: redukálhatja azt. mint amilyen az időbeosztás. ami miatt a sokaság kevésbé kezelhető. ez az oka az olyan módszeregyütteseknek. semlegesítenie kell mindent. a pusztító erő termelését a hadseregben). hadseregnyi vagy iskolányi. Arra valók mint technikák. s el kell érnie. amelyekkel szemben a hatalom régi rendszere nem volt eléggé fölfegyverkezve. Ez az oka annak/hogy a fegyelmezés elrekesztő és vertikális eljárásokat használ. e hatékonyság növelésébe. amely gyakorlóin keresztülnyilvánul meg világosan. melyek a szervezett sokaságon uralkodni akaró hatalomnak ellenállnak. ami horizontális kapcsolatokat állíthat fel. amelyeket. Egy sokaság. erőszakos formáihoz képest. egyszóval a sokaság belső és ellentétes erejével szembeállítja a folytatólagos és egyénekre bontó piramiseljárást. a kollektív idomítás. de nem felülről. ugyanannak a síknak a különböző elemei közé a lehető legelszigetelőbb elkülönítéseket állítja fel. ugyanakkor a legkevésbé költségesen illeszkedve: ezt biztosítják a hatalom névtelen. hogy a nyugat gazdasági fellendülése azokkal az eljárásokkal kezdődött. redukálhatja mindazt. amely feladata a sokaságok szabályozása. nem utolsó sorban. az átfogó.

amelyeket megszervezett. az emberek felhalmozásának problémáját lehetetlen lett volna megoldani egy olyan termelési apparátus megnövekedése nélkül. A szerződés a jog és a politikai hatalom ideális alapjaként is elképzelhető volt. Mintha ugyanaz a típusú jog folytatódna általuk. általános törvénykezési formát a fegyelmezést alkotó. amely által a test . a panoptizmus a kényszerítés technikai. általánosan elterjedt eljárását jelentette. egyszóval a „politikai anatómia” beindítható a politikai rendszerek. mindennapi és fizikai mechanizmusok tartották alulról. A szabadságjogokat felfedező „felvilágosodás” a fegyelmezést is feltalálta. és az idő. Úgy tetszik. a katonai módszerek tömeges kivetítése az ipari termelésre a munkamegosztás kialakításának példája lett a hatalom sémáiból kiindulva. ereje a legkisebb költséggel csökken mint „politikai” erő. század folyamán politikailag uralkodó osztály lett. a mozdulatok. azonban nem teljesen független tőlük. a munkamegosztás és a fegyelmező eljárások kidolgozása igen szoros viszonyok együttesét tartotta fenn. „gépies” felbontását visszavetítették a munkaerőre. a testek elemző behálózása olyan operatív sémát teremtett. az általános elvárásokba való beilleszkedés megtanulásának módjaként tűnik fel. általános formákat. A két eljárás. A fegyelmező piramis létrehozta a hatalom apró celláját. hogy közvetve vagy közvetlenül. s A fegyelmezés látszólag nem több. hogy a fegyelem olyan egységesítő technikai eljárás. az emberek felhalmozódása és a tőkefelhalmozódás valójában nem választható szét. amelyben összeállnak és ezáltal megnövekednek az egyéni erők. technikai. Ám a fegyelmezésben inkább egyfajta ellenjogot kell látnunk. apró. a feladatok összehangolását és ellenőrzését. kodifikált.28 Mindegyikük lehetővé és szükségessé tette a másikat. Egy lényegében egyenlőségre törekvő jogrendszert garantáló. az uralkodói hatalom alapvető szerveinek alakításában. mindenki akarata érvényesüljön. formálisan egyenlőségre törekvő jogi keretek kialakulása mögött húzódott meg történelmileg. vagy pedig az egyén számára. az emberek halmozódó sokaságát hasznossá tevő technika meggyorsítja a tőke felhalmozódásának mozgását. mélyen hatott a társadalom törvénykezési struktúráiban. sötét arculatát is megmutatja. mindegyikük a másik mintájául szolgált. az egyedi létezések rendkívül alacsony szintjéig juttatta el a jog által meghatározott. a legkülönfélébb apparátusok és intézmények által. az erők és testek alávetésének eljárásai. hogy a hatalom tényleges mechanizmusait működtesse azoknak a formális kereteknek az ellenébe. az erők és a testek alávetettségének a garanciáját a fegyelmezés adja meg. De a fegyelmező berendezések fejlődése és általánossá válása e folyamatok másik. A kapitalista gazdaság megnövekedése hívta életre a fegyelmező hatalom specifikus módozatait. amelyen belül megszabták és hatékonnyá tették az elkülönítést.elavultak. fordítva. jellegzetes rendszer megszervezésével vált lehetségessé. szerényen fizikai szintjén – nem közvetlenül függ a társadalom nagy. Folyamatosan. Mondhatni. s egy parlamentáris típusú. Pontos feladata az. S ha a képviseleti rendszer formálisan lehetővé is teszi. amelynek feladata a termelési folyamat biztosítása: létrejönnek a fegyelmezőgépek. amelynek során a polgárság a 18. s a termelési folyamat technikai elemzésének és felbontásának összekapcsolása e kivetítés hatására valósul meg. Az a folyamat. amely fenntartani. és maximálisra nő mint hasznos erő. nyilvánvaló. hogy legyőzhetetlen . amelynek általános formulái. De ennek fejében a termelési folyamat technikai elemzését. egyszersmind használni is képes. Kevésbé általános szinten a termelőapparátus technológiai mutációi. hogy a csoportok könnyen áthelyezhetők és a termelés más mechanizmusainak alávethetők legyenek. A hatalom panoptikus módozata – elemi. s ezáltal aprólékosabb és minden bizonnyal elnézőbb is lenne. az erők. lényegükben egyenlőtlenségellenes és nem szimmetrikus mikrohatalmi rendszerek. az alávetettség finom és kiszámított technológiája váltotta fel. mint infrajog. 2. A valódi testi fegyelmezés képezi a formális és törvénykezési szabadságok alsó szintjét. váltással vagy anélkül. s nem is ezek nyúlványa. jogi-politikai struktúráitól. csak arányai változnak meg.

hogy a társadalom alapját képezi. azon a ponton. amely technológiai rendszerek sajátja. mechanizmusában. Ekkor nem a minden egyes jogalanyban meglévő egyetemes törvénytudat teszi általánossá a büntetőhatalmat. s merőben különbözik a szerződésszerű kötelezettségtől. De újdonságuk a 18. a különböző „partnerek” egyenlőtlen helyzete a közös szabályozáshoz viszonyítva szembehelyezi a fegyelmező köteléket a szerződésszerű kötelezettség szabályozta kötelékével. soha nem törli el a jogot. ez az a pont. diszkvalifikál és érvénytelenít. egy olyan szintet érnek el. Legyen bármennyire szabályos és intézményes. majd az iskolában. ezek az eljárások hosszú történelmi múltra tekinthetnek vissza. A modern társadalom genealógiájában a társadalmat átható osztályuralommal együtt a hatalmat újra felosztó törvénykezési normák politikai ellentételezése. norma köré rendezi. a mindennapok panoptikussága jóval a nagy apparátusok és nagy politikai harcok felbukkanás! szintje alatt helyezkedhet el. önmagán kívül helyeződik és az ellenjog lesz a törvénykezési formák tényleges és intézményes tartalma. ahol a jog visszájára fordul. osztályoz. apró találékony ravaszkodásainak vagy azoknak a tudományoknak. hierarchiába állítja az egyéneket. „ellenjog”. Ha egyenként szemügyre vesszük őket. 3. de ez a függőség soha nem teljes. ahonnan kezdve a tudás képződése és a hatalom felértékelése szabályosan. a fegyelem. ahol ellenőrzésüket kiterjesztik és hatalmuk aszimmetriáit mozgásba hozzák. ebből a kapcsolatból kiindulva. mégis parányi gépezetet működtet. holott olyan mechanizmusok sorozata. valamilyen viszonylatban elosztja. Kétségkívül ezzel magyarázható. az a pont. megsokszorozza a hatalom aszimmetriáját és fittyet hány a számára kijelölt határoknak. alakulhatott ki a fegyelmező közegben a klinikai orvostudomány. hogy rendszeresen megszegjék. Mindenképpen függőséget teremt a térben és az időben. ahol a jogalany büntetés általi újraminősítése a bűnöző haszonnal járó idomítása lesz. A fegyelmezés ekkor lépi át a „technológiai” küszöböt. Köztudomású például. később a műhelyben kezdetben nem egyszerűen a fegyelmezés „teremtett rendet”. A kórházban. ciklikusan erősíti egymást. a jog fonákján egy hatalmas. Kezdetben azért. a társadalom egyensúlyát. mindenütt elterjedt panoptikussága. amikor a törvénykezési rendszerek az egyetemes normák alapján minősítik a jogalanyokat. a fegyelemnek köszönhetően ezek olyan apparátusokká változtak. ha nem állítanak valami mást a helyébe. a megfordíthatatlan alárendeltségi viszony. mindig ugyanazokra. Az aprólékos fegyelmezés. mert a fegyelem az egyének között „magán”-köteléket teremt. ahol a törvények biztosította egyetemes bűnhődést válogatva alkalmazzák néhány egyénre. amelyek bevallhatóvá teszik. Ezenkívül. S bár a modern társadalom egyetemes jogászkodása mintha határt szabna a hatalom gyakorlásának. akkor. hogy mekkora fontosságot tulajdonítanak régtől fogva a fegyelem jelentéktelen eljárásainak. hány és hány valódi eljárás gyengíti a munkaszerződés jogászi fikcióját: a műhelyek fegyelme igencsak fontos. de kézzelfogható formájaként. s lehetőséget ad. hogy miközben összeállnak és általánossá válnak. ahol a büntetésre jogosult hatalom a felügyelet fegyelmező hatalmává torzul. amelyekben a tárgyiasítás valamennyi mechanizmusa az alávetés eszközeként érvényesülhet. s a hatalom megnövekedése teret ad a lehetséges ismeretek felhalmozásának. amely alátámasztja. amelyet mindig egyazon oldalon rögzítenek. hanem a panoptikus eljárások végtelenül szoros szövevénye. a pszichiátria. és kizárja a kölcsönösséget. században az. a . amennyiben fegyelmező mechanizmust tartalmaz. S a törvényes bűnhődések problémájára visszatérve itt kell elhelyeznünk a börtönt s a vele járó javító szándékú technológiát.aszimmetriákat vezessen be. amely kényszerítő kapcsolat. szerződés aláírásával is elfogadható a fegyelem. közelebbről megjelöl. s ha szükséges. ebben gyökeredzik a félelem. ezért tüntetik fel makacsul az erkölcs szerény. megerősíti. az a pont. hogy minden összeomlik. a fegyelmezés jellemez. a mozgásba lendített mechanizmusok. s annak bizonyítása is. megszabásának módja. a „hatalomtöbblet”. jóllehet fizikai-politikai technikanyaláb. amelyek végérvényesen és mindenütt megbontják a hatalom viszonyainak egyensúlyát.

az állami számvitel módszerei. az akadémiai minősítéseket nem számítva. a nagyolvasztók vagy a gőzgépek mellett a panoptikusság nem tett szert hírnévre. században. A pszichológiának. Isten ítéletével vagy a magánemberek közötti egyezséggel. amikor a nyugati világ ugyanennek a világnak gazdasági és politikai meghódításába kezd). De mégis ott található benne egy igencsak reális technológia elvont formája. a megszülető kémia. ahogy a középkor feltalálta a nyomozást. a próbatétellel. A nagy empirikus ismeret. a pszichiátriának. hogy a bányaipar. az egyének technológiája. Ha történelmi megfeleléseket akarunk találni vagy legalábbis összehasonlítási pontot. de alapvető eleme volt. közvetlen és fizikai hatalom. ne feledkezzünk el sem politikai eredetéről. a munka racionalizálása. minden bizonnyal részben a nyomozás gyakorlatából születtek. a legnyilvánvalóbb ok az. amely hálót dobott a világ dolgaira és egy olyan végtelen értekezés rendjébe írta át őket. Kettős folyamat zajlik le tehát: a hatalom viszonyainak kifinomodásával új utak nyílnák meg az ismeretelméletben. A nyomozás mint egy megállapított vagy bizonyított igazság hatósági kutatása ezáltal szembekerült a régi eljárásokkal: az esküvel. a pszichopatológia. közigazgatási és bűnvádi. század feltalálta a fegyelmezés és a vizsgálat eljárásait. A 18. a természettudományok viszont. bizonyos tekintetben sokkal többet érnek. a középkor végén. akinek falansztere panoptikum formájú. a fegyelmezés akadékoskodó és gonosz aprólékosságából és vizsgálódásaiból merítették technikai mintájukat. ekkor nyomult be az egyházi bíróságok joggyakorlatába és a világi törvénykezési szervekbe. közgazdasági – technológiák kifejlődésébe. úgy. vallásos és világi nyomozás jelentett a természettudományokban. A nyomozás eljárása. sem arról. a kriminológiának és annyi más. Mint tudjuk. Bajos bevallani ezt a kiindulási pontot. ipari. meghatározott módszerrel magának követeli az igazság megállapításának a jogát. S jóllehet a nyomozás (egészen napjainkig) ettől az időtől fogva egy testet alkot a nyugati igazságszolgáltatással. amely a „tényeket” megállapítja. hogy a vele kapcsolatban megjelent tanulmányok ritkán nyerték el a tudomány státusát. annak a kísérleti tudásnak a jogi-politikai mintája. De igazságtalan volna találmányokkal. amelyet beindít. Pedig amit a politikai-jogászi. s a hatalom hatásai megsokszorozódnak az új ismeretek kialakulásának és felhalmozódásának köszönhetően. mint amit a nyomozás szörnyű tudománya jelentett az állatok. S hogy nem övezte dicshimnusz. ennek az empirikus tapasztalatnak bizonyára megvan a maga működési modellje az inkvizícióban – új keletű szelídségünk emlékezetünk mélyére süllyesztette ezt az óriási találmányt. De el kell ismernünk. a gőzgéppel vagy Amici mikroszkópjával vetni össze a fegyelmező eljárásokat. hogy a középkor végén igen gyorsan kibontakozott. A fegyelmező módszerek kiterjesztése széles sodrású történelmi folyamatba ágyazódik: más – mezőgazdasági. s az emberek egymáson gyakorolják. és a 13. ez az ősrégi adóügyi és közigazgatási gyakorlat főleg az egyház újjászerveződésével és a fejedelmi államok megnövekedésével alakult ki a 12. a növények . amely egy bizonyos számú. Alig látnak benne egyebet holmi bizarr utópiánál. az „inkvizítori” technika táján kellene keresnünk. Talán igaz. de legvalószínűbb oka kétségtelenül mégis az.gyermekpszichológia. a pedagógiának. az állam és a monarchikus uralkodói hatalom megszületésével való kapcsolatáról. a dicstelen vég ismeretében. hogy Görögországban a matematika a mérés technikájából született meg. ugyanaz volt a fegyelmezés elemzése az emberrel foglalkozó tudományok számára. hogy később a tudás kialakulásába is beáramlott és ott szerepet kapott. s melynek felértékelődését lehetővé teszi. Nem érnek fel velük. leírja és megalapozza (s mindezt akkor. hogy a hatalom. De egészen más utakon indult el. annak is megvan a maga oka. amely folyamat körülbelül ugyanekkor zajlott le. Azok a tudományok. A nyomozás uralkodói hatalom. a gonoszság álmánál – mintha Bentham a rendőrállam Fourier-ja lett volna. A nyomozás valójában az empirikus tudományok megalkotásának minden bizonnyal kezdetleges. amelyről jól tudjuk. különös ismeretnek talán ugyanazt jelentik. amelyektől „humanitásunk” több mint egy évszázada állandó elragadtatásba esik. a párbaj formájában történő istenítélettel.

felügyeleti és feljegyző szerveivel. kaszárnyákra. ezzel szemben a vizsga még mindig a fegyelmező technológia foglya. Melyik főfelügyelő alkotja meg a vizsgálat módszertanát az emberrel foglalkozó tudományok számára? De valószínűleg ez nem is lehetséges. amely soha nem érne véget. s nem is egy ideális szerződés jogi alanya. származékos fejlődés – a bűnöző személyének problematikussá tétele a bűncselekmény mögött. S valóban. Mi csodálkozni való van azon. IV. A modern büntetőrendszerre jellemző valamennyi nagy. amely a norma végtelenben való elérésére kényszerítene. olyan büntetés keresése. Vö. amely az elérhetetlen normától számított eltévelyedés állandó mércéjéül szolgálna. a büntető bíráskodást. a pszichológia. A kínvallatás logikusan ér véget az inkvizíció vezényelte eljárásban. szakvélemények formájában szemlátomást kiigazítja a fegyelmezés mechanizmusait. és az is marad.vagy a föld nyugalmas tudományának. a normalitás uraival. A középkorban a nyomozási eljárás a vádon alapuló régi törvénykezésre kényszerítette rá magát. ugyanebből a korból vagy valamivel korábbról származó szabályzatnak. hogy az empirikus tudományokban a nyomozás módszertanát alkalmazza. 3. értékelik. Még mindig a fegyelmezés belső része. alattomosan. Ez a szabályzat lényegében megfelel egy sereg más. A klasszikus kor küszöbén Bacon. mint amilyen a pszichiátria. amely a javulás útja. az ítélet több fórum közötti megosztása. átalakítják az egyéneket -. tesztek. s éppúgy az orvosi vagy pszichiátriai beszélgetésre bízzák. akik átveszik és meg is sokszorozzák a bíró funkcióit? Miért is csodálkoznánk. Más hatalom. J. A 1516 91 sc. más tudás. amelynek teljes elpusztítása teljes valóságában villantja fel a büntettet. egyszersmind aszimptotikus mozgás volna. de felülről jövő folyamatként. s hogy ezek egytől egyig a börtönre hasonlítanak? JEGYZETEK 1. hogy a modern büntetőrendszer eszköze a cellákra osztott börtön lett. kiszámított nyájassággal mondaná ki a büntetést. Mert habár igaz. mely egyszersmind egy soha le nem zárt dossziét nyitna meg. 60-64. a vizsga maga az őt kialakító fegyelmező nevelés elválaszthatatlan eleme.. amelyekről feltételezik. A „megfigyelés” alá vevés természetesen hosszabbítja meg a fegyelmező módszerekkel és vizsgálati eljárásokkal elárasztott igazságszolgáltatást. ritmusos időbeosztásával. hogy a nyomozás levált az inkvizítori eljárástól. terápia. diagnosztizálják. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: ez a technika az egyént az egyik nevelő-fegyelmező szervtől a másikhoz irányítja át. a fegyelmező gyakorlat azonban alulról árasztotta el. és koncentrált vagy formalizált formában újra megteremtődik a minden fegyelmezést jellemző hatalom-tudás séma. a törvény embere és államférfi megkísérelte. olyan nyomozás. hogy felmérik. olyan tudományokba beolvadva. A büntetőrendszer ideális pontja ma a végtelen fegyelem volna: olyan kihallgatás. amely határtalanul nyúlna el a tüzetes és mind elemzőbb megfigyelésben. Archives militaires de Vincennes. hogy a börtön a gyárakra hasonlít. 17. olyan eljárás volna az ideális. táblázat. amely egy ádáz vizsgálat kíváncsiságával párosulna. Bentham: Panopticon. Az ancien régime büntetőbíráskodásának szélsősége a királygyilkos testének miszlikbe aprítása volt: a legerősebb hatalom nyilvánult meg a legnagyobb bűnt elkövető testén. az iskolai pszichiátria feladata. hogy a fegyelmező vizsgálat benyomult a bírósági inkvizíció gyakorlatába. A Postscript to the Panopticonbm (1791) Bentham a felügyelő torony köré sötét. sz. olyan ítélet. hanem a fegyelmezésnek kitett egyén.29 A természettudományoknak helyet teremtő nagy nyomozás levált politikai-jogi modelljéről. fekete . az iskolákra. „hasznos” tárgya ezután már nem a király teste ellen támadó bűnös teste lesz. meggyógyítják. amelyben történelmileg meggyökeresedett. hogy enyhítse az iskola szigorát. mindez arról árulkodik. Természetesen látszólag gondolati megtisztuláson ment keresztül. 2. normalizálás. amely lényegét tekintve ekkor még inkvizíciós. kórházakra. Works. hogy a munkafegyelem hatásait javítsa. kötelező munkavégzésével. beszélgetések. A büntetőbíráskodás alkalmazási pontja. kihallgatások.

203-241. 13. 39.18. 15. Ibid. 16. Ezt a beadványt Gazier 1879ben tette közzé. 9. sz. amely II. táblázat. Bentham: Panopticon versus New South Wales.. Vö. Duvalnak. 344.60-61. 28. Francia fordítás: 1831. Számozás nélküli előszó. 29. egy csatát.: pl. J.) 5. (Leçons sur les prisons. Ibid. 1906. mert nem tudta aszimmetrikusan megoldani. Marx: A tőke. 19. 1808. Deleule igen érdekes elemzése: Le Corps productif. Bentham: Panopticon. és a Panopticon körkörös látványát megtekintő látogatók állandó áradatát elképzelve Bentham szeme előtt alighanem Barker Panorámái lebegtek. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. meglehet. 4. Vö. 60-64. J. 2565.1. 1956. Józsefnek a párizsi rendőrséggel kapcsolatban feltett tizenhat kérdésére válaszolt. fejezet. 1791. J.1. század második felében sokat ábrándoztak arról. ms. 310 26. 17. 4. Michel Tort. IL./XIII. Talleyrand jelentése az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek.. 6. Francia fordítás: 1831. Le Maire egy Sartine kérésére írt beadványában. 14. 22. Servan Le Soldat citoyen. Egy földalatti folyosón aközponti toronyba érkező.14. mindegyik galéria két emeletnyi cella megfigyelését teszi lehetővé. 1787. Vö. 528.. a rendőrségi helytartóság első titkárának feljegyzését Funck-Brentano idézi: Catalogue des manuscrits de la bibliothèque de l'Arsenal. Julius: Leçons sur les prisons.. A látogatók az uralkodó tekintetének a helyét foglalták el. Ν. Bentham a Panopticon első változatában akusztikai felügyeletet is tervezett a cellákból a központi toronyba vezető csövek segítségével. 8. és a 18. századi segélyezőtársaságokra vonatkozó szabályzatot találni. 23.. T.. N. egy várost. szeptember 10.I. Arsenal. 40. 21. Vö. . 1768. 10. 17. azért. 25. 1912. 20. mint az őr a foglyokat. 11. 14. Works. IV. 19(68.384-386. 1716. Ibid. valamint F. 7. internálás. Ν. A Post-scriptben letett erről. automatikus ellenőrzés. Η. s onnan néztek meg egy tájat. Loisel: Histoire des ménageries.. hogyan lehetne a hadsereget a felügyelet általános szervévé tenni a lakossággal szemben. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. A 18. Delamare: Traité de la police.festett galériákat illeszt. Radzinovitz: The English Criminal Law. Bentham a börtön példáját csak azért helyezte előtérbe. A. amelyet a 17. 177. „fegyelmezővé” lett. 1780. 1769. Des Essarts: Dictionnaire universel de la police. mert ennek több funkciót kell ellátnia (felügyelet. század folyamán még fegyelmezni kellett. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle.106. Ε. Ibid. 12. amelyeket pontosan ebben a korban épített (az első valószínűleg 1787ből való).. 27. a 17. Q. . Léon idézi in: La Révolution française et Γ éducation technique. Vö. L. oktatás). IX. s a foglyok ugyanolyan jól hallották volna az őrt. 1973. 18. A hadsereg. Chaissaigne: La Lieutenance générale de police. Ε leltári jelzet alatt több. de Vattel: Le Droit des gens. Guerry és D. táblázat. 45. 104-107. elszigetelés. A Panorámákban a látogatók központi helyet foglaltak el. I. IV. Julius megpróbált kialakítani egy aszimmetrikus lehallgató rendszert. 39-40. 1974. G. IL. Ε tárgyban vö. 65. kényszermunka. J. A 18. Az Instruction pour la rédaction d'un nouveau code kiegészítése. B.162. Ch. 24. századi rendőrségi nyilvántartásokról lásd M. 1716. 535. Ch. 1705. Works.

IV A BÖRTÖN .

kétségtelenül fontos pillanatot jelez a büntetőtörvénykezés történetében: az „emberiesség” kezdetét. térbelileg elhelyezik és besorolják. hogy a szabadságvesztést teszi meg az alapvető büntetésnek. Egy magát „egyenlőnek” nevező jog. hogy a börtön a „szabadságvesztés” egyszerű formája. még mielőtt rendszeres alkalmazását a büntetőtörvények előírnák. hanem az eszmék fejlődése és az erkölcsök finomodása. amely a büntetéseket napok. miért tűnt a börtönbüntetés csaknem kezdettől fogva nyilvánvalónak. és a 19. Ismerjük a börtön minden hátrányát. A börtön. mint a pénzbírság. mivel lehetne helyettesíteni. tudjuk. A börtönforma létezik. mint azok állítják. A 19. hogy a törvény mint alapvető büntetést határozta volna meg. Van a börtönnek egy fizetségoldala is. hogy a büntetőtörvénykezés teret nyitott a máshol kidolgozott kényszerítő mechanizmusoknak. Walnut Street – inkább ennek az átmenetnek az első látható lépéseit mutatják. amelyet maga a történelmi fejlődés hozott: „Nem a véletlen. de átitatódik a fegyelmi alárendelések aszimmetriáival: ilyenek voltak azok a körülmények. amely „autonóm” kíván lenni. amelyek felosztják az egyéneket. de azzal. De fontos pillanat ez a fegyelmi mechanizmusok történetében is. De valójában csak arról van szó. FEJEZET A TELJES ÉS SZIGORÚ INTÉZMÉNYEKRŐL A börtön nem olyan új keletű. A két század fordulóján egy új törvénykezés úgy határozza meg a büntetőhatalmat. mint a büntető panoplia lényeges eleme. A börtön valamiképp jogilag világos dolog. ahol a szabadság mindenkinek egyformán jár. de elkerülhetetlen megoldás. a megfigyelés. Gloucester. egy igazságszolgáltató apparátus. a hatalom egy sajátos típusának jellegzetes uralomgyakorlási eljárásait vezeti be. hónapok. meghatározott munkát végezve testi mivoltukon. amit a 18. és amelyhez mindenki „egyetemesen és állhatatosan”3 ragaszkodik? Elvesztése tehát mindenkinek ugyanannyiba kerül. a maximális időt és energiát termelik ki belőlük. még azelőtt. de oly erősen és olyan mélyen összefügg a társadalom működésével magával. amely engedelmessé és hasznossá teszi az egyéneket. és nem a törvényhozók szeszélye tette meg a börtönt jelenlegi büntetőrendszerünk alapjává. ha ugyan nem fölösleges. Förtelmes. század újítói kitaláltak. idomítják a testüket. amelyet ι minden tagja fölött egyformán gyakorol. először is azon alapszik. Könnyű megérteni. A börtön intézménye. ahol így jóvátételként jelenhet meg. hogy új keletű. amelyek között megszületett a börtön.”2 S ha átalakul is ez az evidenciajelleg alig több. azért nem tűnt el. A büntetőfogda modelljei – Gand. ezért „egyenlőbb” büntetés. évek váltópénzére fordítja le. ami új dolog volt. amikor elfoglalják az igazságszolgáltatás intézményét. Igaz. hogy a 18. mint a társadalom általános funkcióját. Gazdaságilag és erkölcsileg evidensnek tűnik ez a büntetőrendszer. akik születését egyidejűnek tekintik az új törvénykönyvek megjelenésével. hogy veszélyes. mint egy század leforgása alatt. Ez látszott az egyetlen alternatívának. Ezenkívül lehetővé teszi a büntetés mennyiségi kifejezését a változó idő által. amikor az egész társadalomban kidolgozták azokat az eljárásokat. század fordulója átmenet a büntetésformákban a fogház felé. osztályozzák őket. sőt mondhatnánk egész építményévé. Hogyne volna hát az alapvető büntetés egy olyan társadalomban. mintsem valamiféle újítást vagy kezdetét. század első éveiben még tudják. kódolják folyamatos magatartásukat. hogy hamar feledésbe merül minden másfajta büntetés. melyeket ekkor fejlesztett ki az új osztály hatalom: az a pillanat. ebből ered gazdasági „evidenciája” az ipari társadalmakban. akkor. nyilvántartás és osztályozás egész apparátusát alakítják ki körülöttük és egy felhalmozódó és összpontosított tudást építenek rájuk. A jogi apparátuson kívül jött létre. egy olyan berendezkedés általános formájaként alakult ki.1. és . Az elítélt idejének elvonásával a börtön azt az elképzelést látszik konkrétan kifejezni. A börtönnek ez az „evidens” képzete. állandó megvilágításban tartják őket. „a civilizált társadalmak büntetőeljárása”1. és amelyben mindenki egyaránt képviselve van. amelytől oly nehezen tudunk szabadulni. hogy a bűncselekmény az áldozaton túl az egész társadalmat károsította. De nem „látjuk”.

törekszik emellett a bűnös megjavítására is. amelyeket a társadalomban is fellelünk? A börtön nem más. század elejétől fogva egyaránt tartalmazta a szabadságvesztést és az egyének technikai átalakítását. mint minden büntetés között a legközvetlenebb és a legcivilizáltabb formát. mi plántálható át Franciaországba a börtönapparátusból). az elítéltek szokjanak hozzá. s ez már a kötelességszeretet előfutára lesz. mint egy kicsit szigorúbb kaszárnya. Végül is a büntetőfogság a 19. hogy a börtönben az ember „lerója tartozását”. engedelmessé tesz. Decazes-é 1819-ben. Felmérések: Chaptalé már 1801-ben (amikor azt kellett megállapítani. Mindjárt a kezdetekben megjelent egy fecsegő börtöntechnológia. végső soron minőségileg nem különbözik tőlük. amelyek nemcsak a büntetés intenzitásának különböző fokozatait képviselik. rövidesen kezdik majd megbánni a múltat. átnevel. a rossz példák fertőző hatása. ahogyan „természetes” társadalmunkban idővel . valamint a közvetlenül előttük és utánuk hozott intézkedésekben a bebörtönzést sohasem tévesztik össze az egyszerű szabadságvesztéssel. Villermé 1820-ban publikált könyve. hogy bezár. hogy a könnyebben és a súlyosabban büntetettek egy helyen legyenek bezárva. ha némileg hangsúlyozottabban is.mérni a csereforgalmat. S eleve ebből a kettős működésből merítette szilárdságát. amelyek látszólag korrigálni hivatottak. nem engedheti meg. amely így hamarosan tiszta élet lesz. Mintha valamiképp a programjához tartoznék. amikor a gyümölcseit élvezik. amely javító feladattal egészült ki. A börtön „reformja” többé-kevésbé egyidős magával a börtönnel. amelyet végül meg fognak szeretni. hogy az egyéneket átalakító gépezetként működjék. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvben.” 5 Ez az átalakulás csak a bebörtönzés belső hatásaitól várható. csupán azokat a mechanizmusokat ismétli. Beaumont és Tocqueville 1831-es. majd . Hogyne volna a börtön eleve elfogadható. működésük ellenőrzéséért indított mozgalom nem valami kései jelenség. Innen ered az a gyakori kifejezés. kapjanak kedvet a foglalatoskodáshoz. hogy a börtönök megreformálásáért. amelyhez csak később járult a javító funkció. Mert a börtönnek eleve célja van: „A törvény. A börtön kezdettől fogva együtt járt egy sor olyan kísérő mechanizmussal. Az előbbi differenciált és céltudatos mechanizmus vagy mindenesetre annak kell lennie. bár ellentétes a büntetőjog betű szerinti elméletével: az. A jelek szerint még csak nem is egy bizonyítást nyert csőd eredménye.”6 A javító-nevelő eljárások kezdettől fogva hozzátartoznak a büntetőfogság intézményes rendjéhez. javítóőrizetesről vagy bűntettesről van szó: ezen különbségeknek többé-kevésbé megvannak a megfelelői az előzetes letartóztatástól a fogházon át a börtönig. mely annyira megfelel á büntetések funkcionálásának. egy kíméletlen iskola vagy egy nyomasztó üzem. olyan szorosan kötődnek fennállásához történelme egész folyamán. Differenciált. amikor azzal. olyan munkára kényszerítve. mégis hozzátartozni látszanak a működéséhez. Büntetés-börtön. Egy dolog valóban bizonyos: a börtön nem volt külön. … bár a törvény által kiszabott büntetés fő célja a bűn helyrehozatala. gépezet-börtön: „A fegyház rendje sokban hozzájárulhat az elítéltek regenerálásához. Ez a kettős megalapozás – részint jogigazdasági és részint technikai-fegyelmi – olyan színben tüntette fel a börtönt. egyszerű szabadságvesztés. a nevelés hibái. nyújtsanak példát egymásnak a dolgos életre. 4 Idézzünk fel néhány tényt. a tétlenség …bűnöket szültek. hogy gyanúsítottról vagy elítéltről. mert más és más formát kell öltenie aszerint. hanem eleve olyan „törvényes fogva tartás” volt. érezzék azt szükségesnek. A börtön olyan formán „természetes”. amely a szabadságvesztés révén törvényes rendszerben működhet. De a börtön evidenciáját alapozza meg az a feltételezett vagy megkövetelt szerepe is. uralkodjanak a börtönben egészséges erkölcsi szabályok. Martignac jelentése a fogházakról 1829-ben. Próbáljuk meg hát elzárni a romlottságnak ezeket a forrásait. Emlékeztetnünk kell arra is.mennyiségi megfeleléseket hoz létre bűncselekmény és időtartam között. amely különbözően súlyos büntetéseket ró ki. hanem céljaik is különbözőek. kezdetben. vagy olyan egyéneket átalakító üzem.

hogy törvényes büntetéssé vált. de soha végre nem hajtott reformtól egészen Tocqueville 1844-es törvényéig. megvannak a saját belső mechanizmusai az elfojtásra és a büntetésre: zsarnoki fegyelmezés. sőt évek sorára szabályozhatja az ébrenlét és az alvás. Végül. augusztus 9-i körlevél a fogdák építéséről). elképzelhetjük. működésének egyik feltétele.”11 Ez a tökéletes „reformátoraim” az élet olyan átkódolását követeli meg. nincs megszakítása.9 Nem szabad azonban úgy tekintenünk a börtönt. Programok a börtöngépezet működtetésére. amely az étkezdétől a műhelyig. amikor egyedül van. mekkora hatalma van ilyen körülmények között a nevelésnek. annak a nevelésnek. erkölcsi magatartását. csaknem teljes hatalmat biztosít a foglyok fölött. kísérletek. mint valami mozdulatlan intézményt. az étkezések számát és időtartamát. tanúskodások és felmérések. és hogy úgy mondjuk. az élelem minőségét és porcióját. s nagyon messze . az üzemmel vagy a hadsereggel. mint inkább állandó használati mód. amelyek a börtönök működését ellenőrzik és jobbító javaslatokat tesznek: 1818-ban a rendkívül hivatalos Société pour l'amélioration des prisons (A börtönök javítását célzó társaság). amely a teljes embert birtokba veszi. amíg feladatát teljesen el nem végezte. a tevékenység és a pihenés idejét. amely nagyon messze van a puszta jogi szabadságvesztéstől. hajlamait. mondotta Baltard. Bloueté. berendezési modellek. Sötét. A „börtön elmélete” nem annyira alkalmi bírálat volt számára. s ismét mások valóban épületekké váltak. elméletek. A legerősebb gépezetnek kell lennie ahhoz. sem hézagot nem ismer. mint a Petite Roquette. minden fizikai és erkölcsi tulajdonságával együtt. fizikai idomítását. a büntetés jogának ősi. utasítások vagy törvények: az első restauráció által már 1814 szeptemberében tervezett. Harou-Romainé – puszta tervek maradtak. amelyek mindig egy bizonyos szakterületre irányulnak. Mindehhez járulnak még azok a közlemények. mások utasítás formájában öltöttek testet (mint az 1841. mindennapi viselkedését. A börtön mindig is egy olyan aktív szféra része volt. amely nemcsak egy napra. mint Appert vagy-valamivel később – már „szakértők” (mint az Annales de la Charité-é8) vagy éppenséggel szabadult foglyok. az imádság idejét. amelyben burjánzottak a tervek. Több értelemben: fel kell vállalnia az egyén minden aspektusát. A börtönnek teljes és kimerítő fegyelmi apparátusnak kell lennie. Pauvre Jacques a restauráció végén. jogi-politikai kérdését megterhelte mindazon problémával és mozgolódással. beleértve még azt az időt is.Demetz és Blouet 1835-ös egyesült államokbeli felmérései. a börtön „omnidiszciplináris”. amely egy időre lezárja a börtönök hatékonyabbá tételének eszközeiről folyó vitát. vagy a Gazette de Sainte-Pélagie a júliusi királyság kezdetén. amelyek az egyén büntető-javító technológiáit kísérik. valamivel később a Société des prisons (Börtönügyi társaság) és más filantróp csoportok. Ráadásul sem külső teret. Montalivet kérdőívei a fegyházigazgatókhoz és igazgatótanácsokhoz a foglyok elkülönítése körül folyó vita kellős közepén. cselekvési módja a totális nevelés kényszere: „A börtönigazgatóság rendelkezhet a fogoly személyi szabadságával és idejével. amelyek többé-kevésbé közvetlenül a börtönből származnak. amely a többi fegyelmi berendezkedésben megtalálható. munkaképességét. melyek közül egyesek – Danjou-é. A legnagyobb intenzitásra emeli mindazt az eljárást. még a gondolkodás lehetőségét is. amely még a pihenés perceire is meghatározza az időbeosztást. s a műhelytől a celláig tartó egyszerű és rövid úton is szabályozza a test mozdulatait. szakadatlanul kell az egyénre hatnia: folyamatos vegyelemzés. a szólás. átrendezések. 7 programok a foglyokkal való bánásmódra. hogy új formát erőltethessen a megromlott egyénre. hogy ezt két évszázada emlegetik szüntelen? Azzal. A börtön intézmény körül bőbeszédű buzgalom nyüzsgött. Számtalan intézkedés – határozatok. Társaságok. „Teljes és szigorú intézmények”. ellentétben az iskolával. egyszóval annak a nevelésnek. hanem napok. a munka természetét és termékét. elhanyagolt terület volna a börtön? Nem bizonyítja-e az ellenkezőjét már maga az a puszta tény is. amely először valósította meg Franciaországban a magánzárkarendszert. amelyet a reformmozgalmak ráztak fel időről időre. s szerzőik vagy filantrópok.

„közösen kell foglalkoztatni őket hasznos tevékenységekben. az elszigeteltségben rátör a lelkifurdalás. a kommunikáció csak függőleges irányban jöhet létre. amelyet semmilyen befolyás nem ellensúlyoz.azoknak a képzeteknek az egyszerű mechanizmusától is. hogy önmaga semlegesítse azokat a káros hatásokat. ahol az egyének erkölcsi létükben elkülönülnek. amelyeket kiválthat. Világos utalás ez a kolostori modellre. a lélekhez. amiből óhatatlanul feltámad a lelkifurdalás: „Kivetett magányában az elítélt gondolkodik. A börtönnek így tökéletes társadalmat megvalósító mikrokozmosznak kell lennie. Amikor egyedül marad bűnével. mégpedig két módon. de a lelkifurdalás is annál hevesebb lesz. Az elítélteket „nem lakat alatt kell tartani. mindattól. hanem individualizálónak is. hogy gondolkodásra késztet. a tábori lelkészek és más „könyörületes személyek” hatásáról szólva az elszigetelt fogoly felett. a foglyok csak az őrökkel beszélhetnek. az egyedüllét nem fogja többé nyomasztani: „E szerint a csodálatos diszciplína szerint minden értelem és minden morál önmagában hordja egy olyan megtorlás forrását és mértékét. mondotta Charles Lucas. amelynek áthágása igazságos és legitim büntetést von maga után”17. mint a vadállatot a ketrecében”. hanem össze kell gyűjteni. „képzeljük el. Ezek az emberek csaknem mind a börtönben ismerkedtek meg vagy ott találkoznak újra. hogy magát a társadalmat ismétli meg. amelyet meg kell tanulni tiszteletben tartani. Az auburni rendszer előnye hívei szerint az. megtanulja gyűlölni. hogy magukba szálljanak”. az emberhez”15. Az elszigeteltség. megakadályozni. De ez a vita. a kommunikáció nélküli együttlét és a folyamatos ellenőrzéssel . el kell hárítani oly sok „titkos társulás” erkölcstelenségét. közösen kell jó szokásokra kényszeríteni. amikor a legkülönbözőbb bűnözőket gyűjti egybe: el kell fojtani az esetleges szövetkezéseket és lázadásokat. de az üzemi diszciplínára is. Röviden. míg a munka és az étkezés együttesen zajlik. hogy maximális intenzitással gyakoroljanak fölöttük egy olyan hatalmat. és csendrendelettel kell elérni. Ennek a társaságnak a tagjait kell ma feloszlatnunk. az igazgatók. hogy „szent előírásnak tekintse a törvényt. és annál fájdalmasabb a magány. nem szabad megengedni. a tanítók. az elítéltek elkülönítése lehetővé teszi. amelyben nincsenek laterális kapcsolatok. erről a felügyelet és a büntetések gondoskodnak. A kényszert fizikai eszközök s különösképpen a szabály biztosítja benne. hogy az összegyűjtött gonosztevőkből a börtön homogén és szolidáris népességet kovácsoljon: „Szervezett bűnszövetkezet működik közöttünk napjainkban … Valóságos kis nemzetet alkotnak a nagyban. Az elkülönítés négyszemközti találkozást biztosít a fogoly és a fölötte gyakorolt hatalom között. és ha lelkét még nem keményítette meg a gonoszság. annál inkább bűnös tette elkövetésében. ha a csend rettenetes fegyelmi kényszerében szól a szívhez. Az első alapelv az elkülönítés. de teljes csendben. halkan ha azok engedélyezik.” És azzal is. Ezen a ponton vetődik fel a vita a két amerikai börtönrendszer. az auburni és a philadelphiai között. hogy a magány valamilyen önszabályozás folytán magától individualizálja a büntetést: minél inkább képes az elítélt a gondolkodásra. amelyre a reformerek gondoltak az ideológia korában.” 12 Ezen felül a magánynak a megújulás pozitív eszközévé kell válnia. Először is úgy kell megszervezni a börtönt. ami cselekményét motiválta és elősegítette. 16 valójában csak a mindenki által elfogadott elkülönítés működési módjára szorítkozott. a magány a teljes alávetettség alapfeltétele: „Képzeljük el”. de amikor már mélyen megbánta tettét és őszintén megjavult. azzal. 1. milyen hatalma van az emberi szónak. amely annyira széles körű volt. hogy cinkosságok vagy zsarolási lehetőségek alakuljanak ki a jövőre nézve (amikor a foglyok már szabadultak). Az auburni modell magánzárkát ír elő éjszakára. aktív felügyelettel előzve meg az erkölcsi fertőzést. Az elítélt elkülönítése a külvilágtól. együttlétük pedig szigorú hierarchikus keretben valósul meg. ez a szabály hozzászoktatja a foglyot. Azután a foglyok elkülönítése egymástól A büntetésnek nemcsak egyénre szabottnak kell lennie. amelynek bizonyosságán és igazságosságán az emberi tévedhetőség vagy tévedés nem változtathat … Nem az isteni gondviselés igazságszolgáltatásának pecsétje-e ez valójában?”14 Végül és talán főleg.

”22 Ebben a zárt cellában. Cherry Hill a megsemmisített. hibáinak változatosságában égetve fel életét. az elszigeteltséggel párosulva. mint valami ideiglenes sírboltban. s a fogoly. szereti. az őszinte keresztény számára a boldog halhatatlanság bölcsője lesz.”23 Ε két modell ellentétére egész sor különböző konfliktus rétegződött: vallási (a megtérésnek kell-e a javító nevelés legfőbb rugójának lennie?). ha a bűnözőt kiragadják az átkos semmittevésből. lelkiismeretét faggatja. reményt és vigaszt ébresztve a fogoly szívében. nem a felügyelők. az „erkölcsi tartalom” megváltoztatása.”25 A munka se nem járuléka. nem a magatartásé. de amely hamarosan második természetévé válik. amelyek szabadulása után érni fogják. A falak rettenetesek. 20 „Cellája magányában a fogoly szembenéz önmagával. a kényszert a dolgok anyagi valósága gyakorolja. hálát. hogy ott is elérje. és az. nem más. megelőlegezett pokollá téve az életét. De … ami a hitetlen rabnak csak sír és förtelmes csontkamra. Cherry Hillben „a falak büntetik a bűnt. A hetediket kizárólag az imádságnak. hanem az egyénnek saját lelkiismeretéhez való viszonyától és mindattól. 2.betartott szabály együttes hatásának így kell átalakítania a bűnözőt mint társadalmi egyént. „Cellájában csak iszonyú sírboltot látok. aki szereti őrét. és megakadályozzák. Már az 1808-as törvénykönyvtől kezdve: „Bár a törvény által kiszabott büntetés célja a bűn helyrehozatala. amikor az intézménybe került vagy legfeljebb állhatatlanságából csinált meggyőződést. építészeti és adminisztratív (milyen forma biztosítja a teljesebb felügyeletet?). kénytelen lelkiismerete szavát hallgatni”. lassacskán. gazdasági (mi a kevésbé költséges?). úgy kerül meghatározásra. Bizonyára ezért húzódott úgy el a polémia. orvosi (bele lehet-e bolondulni a teljes elszigeteltségbe?). a cellában a fogoly szembekerül önmagával. így követik egymást a hetek. mint a cellarendszernek ez az elsőrendű célkitűzése: a kikényszerített individualizáció minden olyan kapcsolat megszüntetése által. s lassan ébredezni kezd benne az erkölcsi érzék. úgy megbarátkozik a munkával és annak örömével. így telik el a hétből hat nap. „hasznos és elszánt tevékenységre”18 nevelve. hogy a munka itt inkább vigasz. amely körbezárja. némi bizalommal tehetjük ki újra azoknak a kísértéseknek. ami kiváltotta őket. Mély belső meghunyászkodás ez egy felszínes idomítás helyett. „A munka és az étkezések váltakozó rendje kíséri a foglyot az esti imáig. hanem saját lelkiismerete lép működésbe. magába mélyed.”21 Tehát nem a törvény külső tiszteletben tartása vagy a büntetés puszta félelme hat a fogolyra. akár szigorított fogságról vagy bebörtönzésről van szó. mert az szelíd és részvétteljes. se nem kiigazító ja a fogságrendszernek: akár büntetőmunkáról. az ember pedig jó. törekszik emellett a bűnös megjavítására is.és újrakezdett élet. s a romlottság legvégső határáig kergesse. Auburn magának a társadalomnak a meghosszabbítása volt alapvető erélyességével. mint kötelezettség. mint a magánzárka átalakító hatásának faktora. könnyen testet öltenek a feltámadás mítoszai. kezdetben csak egy külső megszokás hatalma alatt. és azé a néma architektúráé. A katolicizmus hamar magáévá teszi stílusában ezt a kvékerszemléletet. hónapok. ahol férgek helyett a lelkifurdalás és a kétségbeesés emészti. Az éjszaka és a csend után az újjászületés. évek. A teljes elszigeteltség rendszerében – mint a philadelphiai – nem egy közös szabály működésétől várják a bűnöző átalakulását.”24 A munka. De a viták magva. Ezért van az. amely soha nem hal ki teljesen az emberi szívből. ami ezt belülről felébresztheti. és e kettős cél akkor valósulhat meg. hogy ha egy bölcs irányítás csak egy kicsit is megnyitotta a lelkét a megbánásnak. eleve már a törvényhozó elképzelésben úgy jelenik . a tanulásnak és épületes meditációknak szentelik. amelyet nem zavarnak meg1 az elszabadult képzelet fantomjai. A pennsylvaniai börtönben a javító nevelés pusztán a lelkiismeret munkája. aki kiszámíthatatlan ember volt. amely börtönbe juttatta. mivel a környező világ és szenvedélyei hallgatnak. akiknek a tekintélye így elfogadhatóbb: „Minden látogatásnál ejt néhány jóindulatú szót az a becsületes száj. az alvás kellemes pihenést nyújt neki. visszaadva „társadalmi alkalmazkodó képességét”19. amelyet nem ellenőriz a hatalom vagy nem szabályoz a hierarchia.

hogy részvétre vagy érdeklődésre számíthasson az ember. különösen az 1844-es törvény megszavazásától kezdve. a nyomdászok levelet írnak a miniszternek.29 arról. amikor«kezd kikristályosodni a munkás és a bűnöző közötti ellentét. ami egy gazdasági válság korszaka. hogy ha a börtön egyre inkább műhellyé válik. arról. hogy a munkás védve legyen veszélyes gőzeitől. hogy munkanélküliséget okoz: kis kiterjedése.meg. A büntetőmunkának nem lehet felróni. míg a munkanélküliségre juttatott kalapos „vágóhídra viszi a bőrét. De ez távolról sem az a szükségszerűség. elfoglalják a manufaktúrát és kényszerítik a tulajdonost. vagyis a börtönbe. s a hierarchia és a felügyelet. arról. de nem törődik a szabad munkásokéval: „Bizonyosra vesszük. de munkásmegmozdulásoké is. ők keresnek a legtöbbet. gyenge teljesítménye folytán nem lehet általános hatása a gazdaságra. a tudomány az eddiginél sokkal jobban igyekezne megtalálni a módját. akik szabadon nem dolgozhattak. amikor megtudják. nagy hevességgel lángolt fel újra az 1840-1845-ös évek táján. nem a bűnös megjavulásáé: „A legrosszabb alanyok majdnem mindig a legügyesebb munkások is egyben. hogy ezek a börtönbeli műhelyek még több hátránnyal járnak a nők számára.”33 A kormány és a közigazgatás válasza erre az egész kampányra változatlanul ugyanaz. amelyet a rabokra kényszerít. hogy műhelyt rendezzen be Clairvaux-ban. akik becsületben és önfeláldozóan szentelik napjaikat családuk fenntartásának éppúgy. újra feltámasztva a régi franciaországi menhelyeket vagy az angliai dologházakat 31. amelyről a 18. Ebből az a probléma adódott. hogy a filantrópia nagy gondot fordít a rabok munkakörülményeire. a petíciók és a tiltakozó levelek – egy ilyen petíciót utasít el a párizsi képviselőház. „A Kamarának Barabás volt a kedvesebb”52. hogy milyen funkciót tulajdonított a büntetőmunkának. maguk is konkurensévé válnak azoknak. hogy ha a börtönben végzett munkáért fizetség jár. hogy a kormány azért szorgalmazza a büntetőmunkát. Vita tárgya először is a bérezés. ölni vagy lopni kell ahhoz. akiknek még van munkája. a testeket rendszeres mozdulatokra idomítja. Franciaországban megfizették a foglyok munkáját. hogy munkájukat ez lejáratja. annál is elfogadhatóbb. hogy napi 2 frankért fehér ólomfestéket gyártson” 30. amikor példát akartak statuálni vele a közönségnek. század reformerei beszéltek. munkásai tiltakozásba kezdenek. amely „embertelennek találta azt a javaslatot. de nem gondolnak az aranyozómunkásokra. hogy a meluni fogházban nyomdát létesítettek: „Választania kell a törvény által igazságosan sújtott bűnözők és azok között az állampolgárok között. A rend és szabályosság forrása: sajátos követelményeivel kimondatlanul is egy szigorú hatalom formáit közvetíti. – így van ez. hogy ha rabok dolgoznának higannyal. a prostitúcióba kergetik őket.27 Sztrájkok folynak a börtönbeli műhelyek ellen: amikor egy chaumont-i kesztyűkészítő engedélyt szerez.” Különösen pedig árról. hanem az emberi gépezetre gyakorolt hatásaiban. 28 A munkáslapokban egész sajtókampány folyik: arról. tolvajokat alkalmazzanak olyan munkákra. akiktől elvonják a munkalehetőséget. mint hazájuk gyarapodásának. Ráadásul a jövedelem a munkás hozzáértésének a jutalma. mivel annak . A zárkarendszerben a munka és a büntetés kapcsolata más típusú. akkor az valójában nem része a büntetésnek. következésképp ők lesznek a legféktelenebbek és a legkevésbé hajlamosak a megbánásra. ahol ugyanezek a nők. amely soha nem halt el egészen. „26 Ez a vita. A restauráció vagy a júliusi királyság idején folyó viták rávilágítanak arra. vagy hasznos jóvátétellé tenni a társadalom számára. arra hivatkozva. például. hogy a rabok számára tartják fenn a legbiztonságosabb munkákat – „a tolvajok melegben és fedél alatt végzik a kalapkészítést és a műasztalosságot”. Lényegéből fakadó hasznossága nem a termelőtevékenységben mutatkozik meg. és egyben az a korszak. hogy mondjon le tervéről. gonosztevőket. a fogoly tehát megtagadhatja. annál mélyebben ivódik be magatartásukba. amelyek ma több ezer munkásnak jutnak osztályrészül”. „Azok a szegény elítéltek! – mondják az emberek. hogy csökkenthesse a „szabad” munkabéreket. mint szükségszerű velejárója. kizárja a nyugtalanságot és a szórakozottságot. rövidesen odaküldenek minden koldust és munkanélkülit. Ott voltak azután. hogy gyilkosokat.

ha az embernek „minden vagyona a két keze”. amely megtöri az egyént és hozzáidomítja egy termelőapparátushoz. amely az ítélet végrehajtása során. mint létfeltétellel. amelyért „arca verítékével dolgozott meg” 39. minden jó forrásának tekintik. a fogoly találkozik a munkabér „erkölcsi” formájával.”42 3. mint a társadalomban. az egyéni átalakulások motorja és jelzőszerkezeteként működik. hogy azt. században. ami a feladata. mégpedig „folyamatosan. ami csaknem minden esetben varrás. és ő. ennek a gyakorlatnak. hanem önmagában véve is gép. amelytől hatékonyságot remélnek a büntető-javító eljárásokban. Az ember önkéntelenül visszaáll gondolatban e régi épület tiszteletre méltó szokásainak korába. hogy a büntetés modulációjának eszköze legyen: olyan gépezet. sem a 20. mármost ha a börtön nem kényszerítené munkára a gonosztevőket. betölti a hiedelmek üresen maradt helyét. gépnek kell lennie. Ezen a ponton jelentkezik a büntetőmunka bérezésének hasznossága. Arra törekszik ugyanis. a munkabér képes mennyiségileg kifejezni a fogoly buzgalmát és javulásának előrehaladását. egy üres gazdasági forma. amikor önként vállaltak penitenciát azok. szemben vele két sorban a női foglyok végzik a rájuk rótt munkát. felülvizsgálja. amelyben egyesek lefölözik mások munkáját: „A semmittevés kérdése ugyanúgy merül fel. legalábbis részben. nyugtalan. Azzal. hogy mi az előrelátás. feje fölött feszület. most megtanulja. A munkabér révén a gonosztevő „megszereti és megszokja” a munkát38. a hajdani lustából szorgalmas és aktív embert faragnak … az intézmény rendszeres életében. hogy búcsút mondjanak a világnak. valójában csak jogi fikció. a jövő számítgatása. Természetesen nem kapott ilyen „jogot” a börtönintézmény sem a 19. míg korábban tékozolva élt. rendre és engedelmességre szoktatják. „foglalkoztatja” őket. mint önműködő^ gépezetet. Amikor a test mozog és a szellem meghatározott dologra összpontosít. hogy a börtön több az egyszerű szabadságvesztésen. amelynek fogoly munkásai egyszerre fogaskerekei és termékei. csak egy olyan mesterséges képzetről. a lopáshoz folyamodva” . egy olyan séma megteremtése. A géptársadalomban tisztán mechanikus reformeszközökre volt szükség. amely az erőszakos. hogy gépiesített egyéneket termel az ipari társadalom általános normáinak megfelelően: „A munka a modern nemzetek gondviselése. akkor „csak saját munkája gyümölcséből élhet.”35 Ha a börtönben végzett munkának végső soron mégis van valamilyen gazdasági hatása. hanem egy hatalmi viszony. mégcsak nem is egy hasznos szakértelem kialakulása. ezért állandóan a legszigorúbb csend uralkodik … Ε termek falaiból mintha megbánás és vezeklés áradna. ha nem a saját munkájukból élnek. minden erőfeszítés.41 A büntetőmunka bére nem a teljesítményt fizeti meg. mert nem a munkaerő „szabad” felkínálásáról van szó. ha másért nem. a foglyok kénytelenek másokéból fenntartani magukat. hogy az elvégzett munkát méri. A munkának a börtönök vallásává kellett válnia. Tökéletes képet nyújt a börtönben végzett munkáról a clairvaux-i női foglyok műhelye: az emberi gép néma pontosságát egyesíti a kolostor szabályozott szigorával: „Egy emelvényen ül egy apáca. az adórendszer révén. a takarékoskodás. valóban. A börtön nem műhely. 40 végül pedig azzal. akik ide zárkóztak el.” 34 A büntetőmunkát úgy kell értelmezni. erkölcs helyett erkölcsük. a rákényszerített kétkezi munkában időval … biztos orvosságot talál képzelete kicsapongásai ellen. A büntetőmunka haszna? Nem a profit. De fontosabb megnyilvánulása is van annak.logikus része: a munkával „behatol a szabály a börtönbe és uralkodóvá válik. aki nem tett különbséget az enyém és a tied között. hacsak nem részleges formában (a feltételes szabadlábra .”36 Így termelődnek ki a gép-egyének. foglalkozását gyakorolva vagy mások munkájának a gyümölcséből. hogy a rabot foglalkoztatják. saját intézményével csak folytatása lenne. de a proletárok is. minden erőszakos vagy elnyomó eszköz nélkül. hogy kitöltse idejüket. most megismeri a tulajdonhoz való ragaszkodást – ahhoz a tulajdonhoz. azt abban kell látnunk.”37 A saját szükségleteit fedező munka révén az elítélt tolvaj engedelmes munkássá válik. hála a munkabérnek. jogot formál arra. az alkalmatlan gondolatok elszállnak és a lélekben ismét nyugalom honol. legalább azért. meggondolatlan rabból tökéletes szabályossággal működő alkatrészt csinál.

A büntetések és jutalmazások egész rendszere nem csupán azt a célt szolgálja. elveszítheti javító hatását. A szabadságelvonásnak mint javító műveletnek. A büntetés idejének nem a bűncselekmény „csereértékét” kell mérnie. Eredményeinek kell meghatározniuk állomásait. nemcsak a cselekmény és annak körülményei szerint. a börtöngépezetbe bekerült. akiket valamilyen heves szenvedély vagy népes családjuk szükségletei vittek bűnbe. amelyet 1825-ben vezettek be Genfben. a cselekmény elkövetője szerint kell individualizálni. következésképp éppoly embertelen a megjavult bűnössel szemben. hanem célidő. „Csupán annyiról van szó. hanem azt is. úgy. hogy a börtönigazgatás felelős személyei már igen korán követelték. hogy tiszteletben tartassa a börtön rendtartását. hanem a fogoly „hasznos” megváltozásához kell igazodnia a börtönévek folyamán.”45 Ezért vetődik föl az a gondolat.” „A súlyos bűnözők sokkal jobb magaviseletűek. Vonatkozik ez a büntetés időtartamára.47 Vagy a négy fázis formájában: megfélemlítő időszak (eltiltás a munkától és minden külső vagy belső kapcsolattól). „Ahogyan a bölcs orvos abbahagyja vagy folytatja a gyógykezelést aszerint. Egy bűn súlyosságának jogi megítélése távolról sem egyértelmű mutatója az elítélt javíthatóságának. minősége és szigora attól az autonóm mechanizmustól kell. beosztása. amely létrehozza őket. azt. mint egy átalakítás ellenőrzött tárgyához. A börtönigazgatók csaknem egyöntetűen így vélekedtek a minisztérium 1836-os felmérésére adott válaszukban: „Általában a vétséget elkövetők a Iegromlottabbak … Súlyos bűnözők között sokan vannak. 48 Ha a büntetést alapjában az igazságszolgáltatás határozza is meg. ideiglenes súlyosbításait és fokozatos enyhítéseit. nyilatkozta a . amely lehetővé teszi a büntetések pontos mennyiségi kifejezését. a félszabadságokkal és a reformfogházak szervezésével). De tudnunk kell.”44 A fogva tartás minőségét és tartalmát sem pusztán a bűncselekmény természetének kellene meghatároznia. Ami azt jelenti. egy büntetőosztály. fogház vagy büntetőmunka felel meg. akik általában szélhámosok. romlottak. hogy a beteg elérte-e vagy sem a tökéletes gyógyulás állapotát. hogy a büntetés szigora ne álljon közvetlen arányban az elítélt cselekedet büntetőjogi nagyságával. mint a vétséget elkövetők. Ha a változás megtörtént. hogy alapfeltétele a börtön jó működésének és hatékonyságának abban a javító-nevelő feladatban. amelyeknek a törvény szerint fegyház. mert ilyen körülmények között már minden fogva tartás haszontalan. az előbbiek engedelmesebbek és dolgosabbak az utóbbiaknál. fokozatok megállapítását a körülményeknek megfelelően. Inkább egy művelet. Nem érvényes nevezetesen a javulás szempontjából a bűntett és a vétség megkülönböztetése. az erkölcsi nevelés fázisa (többé-kevésbé gyakori „megbeszélések” az igazgatókkal és a hivatalos látogatókkal).46 Például a háromféle osztály megvalósításának formájában: egy próbaidőosztály minden fogoly számára. és azt. hanem a büntetett egyénhez igazítva.helyezéssel. hogy a jogi hatóság ezt maga is elismeri: „Nem kell meglepődnünk azon a gondolaton”. hogy megváltoztassuk a gonosztevőt. hanem attól függően is. amely a büntetés hatásait ellenőrzi azon az apparátuson belül. Megesik. mint amilyen fölöslegesen költséges az állam számára. ahogyan az ítéletben kimondatott. mintsem egy fizetség formája. hogy függjön. ugyanúgy meg kellene szüntetni az első esetben a megjavult elítélt bűnhődését is. munkaperiódus (elszigeteltség ugyan. hogy eredményessé tegye hatását a foglyokra. lusták. arra hivatkozva.. és a javulás útjára térőknek egy jutalomosztály. Es ne legyen egyszer s mindenkorra meghatározva. vissza kell térnie a társadalomba. Nem mértékidő. amit Charles Lucas a „moralitások változó osztályzásának” nevezett. de a kényszerű tétlenség után a munka jótéteményként hat). hogy a büntetés nem a bűnöző egyén mint jogi alany.” 43 A büntetés igazságos időtartamának tehát változnia kell. megvannak a maga követelményei és viszontagságai. hogy a törvényes büntetésnek többé-kevésbé kifejezetten fizetség jelleget adjanak. amelyet maga az igazságszolgáltatás bíz rá. ha viszont egyszer s mindenkorra van megállapítva. általa módosított vagy rá reagáló egyénhez. és a közös munka periódusa. hogy miként zajlik le a büntetés konkrét folyamata. Gyakran követelték Franciaországban azt a progresszív rendszert.

készen arra. az a jutalom kiérdemlésének lehetősége. fokozatosan újraéled annak a hatalomnak az oldalán. mint „az igazgatóság jogát ahhoz. aki egyeduralomra hivatott az intézményben … és ha nem akar alatta maradni küldetésének. amely nemcsak igazgatási autonómiát igényel. már a börtön létrejöttével. ha lehetséges. hogy az igazságszolgáltatás fórumainak nem lehet közvetlen felügyelete mindezen eljárások fölött. és autonómiát kell biztosítani a „büntetőintézmény ítéletének”. hogy megkülönböztették a törvényhozó szintet (amely osztályozza a cselekményeket és meghatározza büntetésüket) és az ítélethozó szintet (amely ítéleteket mond ki). hogy a büntetőítélet mesterséges egység. mindaz az önkényesség. Ennek az autonómiának a jelét láthatjuk a börtönőrök „fölösleges” kegyetlenkedéseiben vagy a zárt intézmények előjogait élvező igazgatás despotizmusában. és csak a cselekményen kívüli dolgokra vonatkozhatnak. Amikor 1846-ban Bonneville benyújtotta tervezetét a feltételes szabadlábra helyezésről. másodlagos hatásként. Ez a túlkapás nagyon korán megjelenik. A börtön jogainak ez a kinyilatkoztatása alapelvként szögezi le. amely a régi büntetőrendszerben lehetővé tette a bíráknak a büntetés modulálását. Gyökere azonban máshol van: éppen abban a tényben. ami sajátosan az igazságszolgáltatás része (nem annyira a tettek. megkülönböztető besorolásuknak) és immár nem a bűnösséget megállapító ítéletnek kell alapul szolgálnia a büntetés belső modulációjához. diagnózisuknak. hogy . mert az elkövető erkölcsisége csak a próbatételben mérhető fel. hogy visszairányítsa a börtönbe a legkisebb megalapozott panasz esetén”. hogy már a törvénykönyvek szerzőinek igazuk volt abban. a „bezárás” és az „igazságszolgáltatás” különbségéről. amelyek megannyi különböző moralitást tükröznek az emberi cselekedetek mögött”. hogy alkalmasint megszüntessék. amely a büntetést irányítja és ellenőrzi. hogy a bíró ítéleteit valamilyen ellenőrzés helyesbítse.”49 És azt is be kell látnunk. amelyek csak az ítélethirdetés után léphetnek életbe. pedig a modern büntetőrendszer leglényegesebb tendenciáját mutatja: nevezzük a börtön Függetlenségi Nyilatkozatának: olyan hatalom követeli benne jogait. A zárkarendszer nagy gépezete magával a börtön működésével kapcsolatos. vagy tényleges gyakorlatok. „Szükséges tehát. a törvényszék ítélete ehhez viszonyítva csak „elő-ítélet”. Nem később járult hozzá.börtönökről szóló törvénytervezettel kapcsolatban a legfelsőbb semmisítőszék. hogy el kell különíteni benne azt. akár pénz. „hogy jutalmazásokra nyíljék lehetőség. az igazgató. pontosításuknak. amely talán a legfontosabb. sőt akár a büntetés csökkentése révén is. azt úgy határozta meg. hogy ma ez az utóbbi szintnek az elemzése a feladat. amelyek a büntetést lefolyása szerint módosítják. de amelyet kevés jogász fogadna el ma vonakodás nélkül. Az ő megítélésükben (értsd: megállapításuknak. mint a büntetőhatalom letéteményesei. kellő vezeklési idő után és bizonyos feltételek mellett. hogy az igazságszolgáltató szerv előzetes véleménye alapján ideiglenesen szabadlábra helyezze a tökéletesen megjavult elítéltet. akár jobb élelmezés formájában. Mindaz az „önkényesség” . tehát fel kell bontani. Ha valami képes felébreszteni az elítéltekben a jó és. amelyet Charles Lucas már világosan megfogalmazott. azoknak a „szándékoknak a felmérésére. erkölcsi meggondolásokra késztetni őket és némileg visszaadni önbecsülésüket. Valóban olyan rendelkezésekről van itt szó. hanem részese akar lenni a legfőbb büntetőhatalomnak is. és ezt az ellenőrzést a börtönnek kell nyújtania. és az uralkodóknak. jellemzésüknek. vagy tervek formájában. könnyítéséhez vagy akár felfüggesztéséhez. A börtönőr bölcs szuverenitása: „Igazi főtisztviselő. tehát. a rossz fogalmát. a lelkész vagy a tanító alkalmasabb erre a funkcióra. „51 Ezzel elérkezünk egy olyan alapelvhez. mint az elkövetők értékelése. amelyet a modern törvénykönyvek megtagadnak az igazságszolgáltató hatalomtól. a törvényhozó értékítéleteinek helyesbítése). a legkiválóbb erényt kell párosítania a legmélyebb emberismerettel.”52 A börtön túlkapásáról vagy túlkapásainak sorozatáról beszélhetünk tehát a törvényes fogva tartáshoz viszonyítva. Nélkülözhetetlen tehát a büntetést igazgató személyzet autonómiája a büntetés alkalmazásának és változtatásának kérdésében: a felügyelők.

'amellyel a börtön túlterjed a fogva tartáson. úgy kell felfognunk a börtönt. hogy a panoptikus eljárások. felügyelőbizottságok és védnökségek látogatásai révén valósulhat meg. „a büntető-nevelő rendszer nem lehet a priori koncepció. Azt a területet. átlátszó cellákkal. Az 1830-1840-es évek táján a panoptikum lett a legtöbb börtönterv építészeti programja. Zárka. hogy a büntetés nem lehet több a szabadságvesztésnél. Igaz ugyan. mi több. Egyrészt felügyeletről van szó. A panoptikum témája – amely egyszerre felügyelet és megfigyelés. abban a tényben. fokozatos javulásával. ahonnan egy állandóan figyelő tekintet egyszerre ellenőrizheti a foglyokat és a személyzetet. csak inspekciók. mint „a görög filozófus üvegfalú háza” 60 és egy olyan központtal. Ε két . nyilván kell tartani és összesíteni minden róla feljegyzett információt.”58 Végül is egy börtöngép59 megteremtéséről van szó. üzem. biztonság és ismeret. a bírák ellenőrizni kívánják a börtön mechanizmusait: „A foglyok erkölcsi nevelése számos együttműködőt követel. Segítőkre van tehát szükség. hogy a börtönök a büntetések enyhítésének szellemében tervezendők-e vagy a bűnözők megjavításának rendszerében fognak működni. mert képes volt a büntetőjogot felsorakoztatni a megismerési viszonyok közé. Ehhez a művelethez a zárkarendszer három nagy sémát vett igénybe: az egyéni elkülönítés és a hierarchia politikai-morális sémáját.„hasznosságot” várnak el a börtöntől. Az erkölcsi megbetegedésekre ugyanaz érvényes. felderítve a bűnök eredetét.”53 De jellemző módon ezek a viták csakhamar már a „többlet” felügyeletének kisajátításáért folyó csatákká válnak. kórház. akár mai vezetőink. ahová juttatta. mint az elítéltekről szerzett klinikai ismeret kialakulásának helyszínét.”55 Ebből két lényeges teendő ered. a társadalmi helyzetből következik. egyúttal a büntetésüket töltő egyének megfigyelésének is a színhelye. hogy lefordítsák „a kő nyelvére a fegyelem intelligenciáját” 56: hogy áttetszővé tegyék az épületeket a hatalom gyakorlása számára. a kötelező munkára fogott erő gazdasági modelljét. Végül is az igazságszolgáltatásnak ezt a fegyelmi kiegészítését nevezik „büntető-nevelő intézetnek”. A bírót vágy fogja el a börtön iránt. Egy évszázaddal később fattyú és torz gyermek születik e vágyból: a büntetést ellenőrző bíró. igen széles körben elterjedtek. mint a hatalom gyakorlásának konkrét formái. hogy a szabadságvesztésnek – egy ideális érték jogi megvonásának – kezdettől fogva pozitív technikai szerepet kellett játszania. Két értelemben. A fogolynak állandó megfigyelés alatt kell állnia. Bentham utópiája viszont többé-kevésbé csak a büntetőintézményekben valósulhatott meg egészében. az egész büntetőjogot hálójába keríteni. hanem felvállalni igyekezzenek. hogy hozzáigazítsák a teret a törvénykönyvek új keletű humanizmusához és az új büntetőelmélethez: „Egyrészt a hatóságnak. 57 hogy az erőszakot vagy a kényszereket felváltsák egy hibátlan felügyelet szelíd hatékonyságával. amelyek mára végtelen labirintust alakítottak ki körülötte. a büntetés végrehajtásának a helye. * Ε hozzáadás elfogadtatása nem ment problémák nélkül. A börtön. Először elvi kérdésként vetődött fel. De a büntető-nevelő intézet a fogva tartáshoz viszonyított „túlkapásaival” csak azért tudta elfogadtatni magát a valóságban. annak a törvénykezésnek megfelelően. s ezeket a bíróság illetékes kijelölni. elszigeteltség és átlátszóság – a börtönben valósul meg a legtökéletesebben. Ez volt a legközvetlenebb módja annak. a gyógyítás és a normalizálás gyógyászatitecnikai modelljét. beleértve magukat a bírákat is. Másrészt viszont minden fogoly megismeréséről is. ha szétszórtan is. amelyeknél a kezelés a betegség gócától és terjedésének irányától függ. valójában fegyelmi típusú eljárások töltik meg. amely. már Decazes is ezt mondta. átalakításokat kellett végrehajtania az egyéneken. alapvető hajlamaival. amelyek úgy tartják fogva a rabot. másrészt az építésznek tudnia kell.”54 A büntető-nevelő rendszer már ekkor elég jelentős volt ahhoz. magatartásával. hogy ne felszámolni. csak ékesebb nyelven: „A törvénynek el kell kísérnie a bűnöst a börtönbe. individualizáció és totalizáció. mint a testiekre. a nép erényeinek újjáteremtésén dolgozik. természetesen.

mert bármilyen osztályba legyen is sorolva.”65 A büntető-nevelő gyakorlat bölcs technológiája jövedelmezővé teszi a büntetőrendszerbe befektetett tőkét és a költséges börtönök építtetését. mint inkább egész élete jellemzi. sőt a legtöbbnek a belsejét is. a büntetőmechanizmusok alkalmazásának címén. hogy egyetlen központból látható legyen minden rab a cellájában és minden őr a folyosókon. mint egy büntetőnevelő kamatra befektetett tőke. akit a büntető-nevelő apparátus az elítélt elkövető helyébe állít. aki kissé különbözik tőle. amikor a benthami terv különböző változatait támogatták a börtönök építésénél.64 A cél mindenesetre az.”63 Sok más. a bűnöző. jóval teljesebb nyilvántartási rendszert is terveztek és próbáltak ki. A zárkarendszer autonómiája és az ebből eredő megismerés révén megsokszorozható a büntetésnek ez a hasznosítása. hogy a büntető-nevelő apparátus. még csak nem is szoros értelemben véve az elkövető. A büntető-nevelő műveletnek. akit olyan változók határoznak meg. mert csak egy javító technológia számára fontosak. és ennek segítségével átalakítania a büntető rendelkezést büntető-nevelő műveletté: a cselekmény által kiváltott büntetést így felváltja az elkövető átalakítása a társadalom hasznára. A börtönnek nemcsak az a feladata. 61 Miközben folynak a viták. ha az igazgató vagy helyettese egy központi teremből helyváltoztatás nélkül.követelménynek több lehetséges variációja alakult ki: a szigorú értelemben vett benthami panoptikum. előléptetve vagy visszaminősítve a rab. buzgalmában és intelligenciájában nem bízhatunk teljesen … Az építésznek tehát a legnagyobb figyelmet kell fordítania erre a pontra. a lelkész és a tanító feljegyezte megfigyeléseit minden rabbal kapcsolatban: „A börtönigazgatásnak amolyan vademecuma ez. minden emeleten … A kör vagy félkör alakú börtönformák lehetővé tennék. amelynek alapján minden esetet és minden körülményt értékelni tud. hogy nem annyira cselekménye. Az elkövető már csak mint elítélt válik egy lehetséges megismerés tárgyává. ha igazi átnevezésre törekszik. Ezzel összefüggően a bűnöző megismerendő egyénné válik. Az egyéni nevelés tekintetében minden fogoly úgy jelenik meg számára. A felügyelet pedig akkor lesz tökéletes. amely a törvénykönyv büntetőfilozófiájának alapja: „Az igazgató egyetlen foglyot sem veszíthet szem elől. ez egyszerre fegyelmi és ökonómiai kérdés is. amikor az átlátszatlan ajtó nyitva van. s ennek az ismeretnek a birtokában választhatja meg aztán a megfelelő egyéni bánásmódot minden rabnál. amely megismerés a büntetőgyakorlat szabályozásának alapja lesz. a keresztalaprajz vagy a csillagszerű elhelyezés. az természetesen nem a cselekmény. . amelyre az igazgató vagy helyettese. A megismerésnek ez az igénye nem az első fórumon jelentkezik. folyamatos és általános. Ugyanabban az esztendőben. magában a jogi aktusban. láthatatlanul látja nemcsak minden cella bejáratát. hogy ismerje a bírói ítéletet és az érvényes szabályok szerint végrehajtsa: folyamatosan kell ismereteket gyűjtenie a rabról. különös személycserét hajt végre: az igazságszolgáltatás kezéből elítéltet kap ugyan. Központi megfigyelőhely nélkül a felügyelet nem lehet biztos. Valóságos könyvelője ő az intézménynek. de amire az ő tevékenysége irányul. kötelezővé tették az „erkölcsi számadás” rendszerét is: minden börtön számára azonos modellű egyéni lap vezetését írták elő. Ez a másféle személy. A bűnözőt az különbözteti meg az elkövetőtől. az igazgatónak számot kell adnia a besorolás indokairól. hanem valaki. annál kevésbé kell az épületek erejétől várni a garanciát a szökési kísérletek és a rabok egymás közötti érintkezése ellen. ahol jobban megalapozhatná az ítéletet és valósághűen meghatározhatná a bűnösség mértékét. Minél teljesebb és könnyebben gyakorolható a felügyelet.”62 De a büntetőpanoptikum egyben folyamatos és individualizáló dokumentációs rendszer is. hogy a börtön egy megismerés színtere legyen. a belügyminiszter 1841-ben emlékeztet az alapelvekre: „A központi ellenőrző terem a rendszer tengelye. a félkör. hanem látja a rabok őreit is. egész technológiai programjával. amelyeket nem vettek eleve számításba az ítéletnél. Ám ez azt is jelenti. mert a cellákat közvetlenül ellenőrző alkalmazott tevékenységében.

s a börtönt olyan mesterséges és kényszerű színházzá kell változtatnia. társadalmi helyzet és iskolázottság hármas szempontja szerint. amely lehetővé teszi az oksági összefüggés-láncolatok megállapítását egy egész élettörténet léptékében. Ahogyan a büntetőgyakorlatban a bűnöző életrajza kiegészíti a körülmények elemzését a cselekmény felmérésében. Ferrus osztályozási rendszerében kétségkívül a bűn régi „etnográfiájának” egyik első átalakulása jelenik meg a bűnözők rendszeres tipológiájává. Az életrajz ismerete társul itt a kijavított létforma technikájával. ezeket élettörténetében kell feltárnia az életmód. egy „igazságtalan morál” vagy . A bűnöző megfigyelésének „nemcsak a körülményekre kell kiterjednie. amely régi keletű hagyomány. és ekkor a másféle életforma érzékelése egy másféle osztályéval. de akiket megrontottak „életvitelük tendenciái” vagy „veleszületett hajlamuk”. Az élettörténet ilyen felderítése lényeges része a bizonyítási eljárásnak a büntetések osztályozása céljából. amely a bűnözőt természetes. sőt végső esetben attól függetlenül is. de világosan érvényesül az az alapelv.” 68 Egészen közel áll ez még a bűnözők világának „festői” leírásaihoz. ám ugyanakkor deviáns tipológiába sorolja. hogy megismerés formájában rekonstruálja a legjelentéktelenebbet és a legrosszabbat is. szinte természetszerűen sorolható osztályokba. meghatározott jellegű osztályokba. majd a büntető-nevelő rendszer feltétele lesz a moralitások osztályozása érdekében. az emberi faj patologikus vadhajtása. hanem a bűnöző és bűne rokonságára irányítja figyelmét. De felismerhetjük benne egy újfajta objektivitás fokozatos térhódítását is. és a büntető-nevelő verdikt kimondását. még veszélyesebb bűnözővé avatja az elkövetőt és még szigorúbb büntető-nevelő intézkedéseket követel. Az elemző rész kevés ugyan benne. de a 19. Ekkor lépünk be abba a „kriminológiai” labirintusba. erkölcseik. hanem kiegészíteni. ugyanúgy elemezhető. amelyek mindegyike specifikus eljárást igényel. összezavarva annak következményeit. akinek a tények feltárása felrója a felelősségét. hogy a bűnözést nem annyira a törvényhez. Az „életrajz” fontosságának megjelenése forduló a büntetőgyakorlat történetében. Az elítélt három típusát különbözteti meg: azok. század első felében újraéled. akik „a megállapított intelligenciaátlag fölötti szellemi képességekkel rendelkeznek”. amely ezt az élettörténetet alapjaitól újrakezdi.” 66 Az elkövető mögött. amelyből a kivezető utat még ma sem találjuk: minden ok. ez kétségtelen.67 A bűnöző abban is különbözik az elkövetőtől. A büntető-nevelő technika nem az elkövető és cselekménye kapcsolatára. A bűnözés. És ettől kezdve egy pszichológiai oksági szemlélet társul a felelősség jogi megállapításához. a társadalmi alfajok zoológiája és a bűnözők civilizációjának etnológiája. hogy kényszerítő gyakorlatával megváltoztassa hatásukat. hogy cselekményének nemcsak elkövetője (felelős elkövetője a szabad és tudatos akarat bizonyos kritériumai alapján). ez utóbbi feladata tehát. ahogyan MarquetWasselot 1841-ben meghatározta a Börtönök etnográfiájában: „Az elítéltek … egy másik népet alkotnak ugyanabban a népben: megvannak a külön szokásaik. kirajzolódik a bűnöző jelleme. ösztöneik.számításba kell vennie a bűnöző egész létét. vagy egy „ártalmas logika”. Parodikus formában kirajzolódik rítusaival és nyelvével. mint a betegségszindrómák vagy a teratológia nagy csoportjai. amely az elhatározás motivációjaként csak csökkentheti a felelősséget. egy másféle emberi fajéval párosul. a büntetőtechnika egy életre. A törvényes büntetés egy cselekményre irányul. jellem). kitöltse hézagaikat. úgy keverednek össze egyre jobban a büntető szemlélet és a pszichiátriai szemlélet határai. indíttatások. de összetett szálak egész kötegével hozzá is kötődik ehhez a tetthez (ösztönzők. a bűnözés általános jelenségének egyedi megnyilvánulása. hogy megismerhesse az elsőben a veszélyforrásokat. A bűnöző. ellenőrizni és kijavítani is ennek adatait a fogva tartás folyamán. és kereszteződésük pontjában alakul ki a „veszélyes” egyénnek az a fogalma. hanem bűncselekmények okaira is. amelynek lassú kialakulását az életrajzi kutatás mutatja ki. a másodikban a káros indíttatásokat és a harmadikban a kedvezőtlen előzményeket. mint inkább a normához viszonyítva kéli meghatározni. ahol az igazgató feladata nemcsak összegyűjteni. Megszületik a „bűnöző” fogalma a bűnt megelőzően. El kell kísérnie a letartóztatott személyt a törvényszéktől a börtönig. hajlamok.

amely egymáshoz köti őket és másfél évszázadra mindnyájukat egyazon csapdában tartja fogva. bűnös lélekkel kiegészült rabteste. A büntető-nevelő technika és a bűnöző ember valamiképp ikertestvérek. az ellenállás hiánya a rossz ingerekkel szemben”. azt is mondhatnánk. amely nagyon különbözik a bűncselekmények és körülményeik jogi minősítésétől. ezért versenyképtelenek a munkában az értelmes munkásokkal szemben. amelyről az igazságszolgáltatás elfordítja a tekintetét. mint a kőfaragóknak vagy a vívóknak”. igaz. A bűnözés a börtön bosszúja az igazságszolgáltatáson. mint inkább a nevelés rendszerét kell alkalmazni. s nem lévén sem elég képzettségük ahhoz. ezt a devianciát.„társadalmi kötelességeik veszélyes értékelése”. amely átgondolt erőfeszítést és kitartó akaratot követel. A kínvallatott ember megbélyegzett. de eltér az orvostudománytól is. de kis csoportokban. sem elég intelligenciájuk. nappal közös munka. Az ilyeneknél a magány csak fokozná a tunyaságot. feltéve. De olyan értelemben is igaz. Míg a törvény által meghatározott szabadságvesztést a börtön a büntető-nevelő rendszerrel toldotta meg „kiegészítésként”. akit a büntetés gépezete maga hozott létre. mert szégyelli megbüntetni azokat. ez a bűnözés zavarja most meg a törvényszékek derűs nyugalmát és a törvény méltóságát. amikor újraírják a törvénykönyveket. közös olvasás és utána kölcsönös kikérdezés. éppen ostobaságuk révén keverednek bűnbe. és a szégyen meg a jó iránti közömbösség vitte őket a bűnben a lazaság. Ez a bűnözés. mint életrajzi egység. megsemmisített teste helyén megjelent a „bűnöző” egyéniséggel. akik „erkölcstelenek. ezt a betegséget. Azt mondják. a beszélgetés engedélyezése. hogy megértsék és legyőzzék saját ösztöneiket. A második kategória azokból az elítéltekből áll. De azt se higgyük. a börtön bűnözőket farag. Ne higgyük. hogy attól jelentek meg az öreg börtönökben a javító-nevelő technika kifinomult eszközei. ezt kell megismerni. ez utóbbi viszont egy létszámon kívüli szereplőt keltett életre. amely maga alakítja ki szerszámai alkalmazásának a tárgyát. Ferrus világosan megfogalmazza alapelvét: „A bűnözők tömegükben a legkevésbé sem elmebetegek. ezt a létformát kell ma számításba venni. náluk nem annyira az elfojtás. az elítélt és a hóhér közé beviszi a bűnözés testetlen valóságát. a kölcsönös nevelését: éjszakára elkülönítés. ha összekevernénk őket a tudatosan romlott emberekkel. aki ott áll a törvény elítéltje és e törvény végrehajtója között. amely az egyén elmezavarával érvelve meg tudja szüntetni a tett bűncselekmény mivoltát. amelyet jutalmakkal értékelnek. diagnosztizálni és kezelni az ítéletekben. egy bizonyos típusú anomália megtestesítője. hogy „tudományosan” minősítse az aktust mint bűncselekményt és főleg az egyént mint bűnözőt. ha lehet. Ezzel születik meg a kriminológia lehetősége. ezt az anomáliát. felnégyelt. hogy a törvény és a cselekmény. hogy hangosan folyik. felmérni. mint a büntető hatalom alkalmazási pontját és annak a tárgyát. amely a jogi apparátus alagsoraiban született meg. közös foglalkozásoktól sarkallva és szigorú felügyelet alatt. hogy szinte végzetszerűen ismét törvényszék elé juttatja a rábízottakat. hogy ismerjék a társadalmi kötelességeket. Az ilyeneket éjjel-nappal el kellene különíteni. egymás folytatásaként. A büntetőjogban a korrelatív fogalom kétségtelenül az elkövető. a „veszélyesség” magva. a hóhér működésének szintjén. hogy egy tudományos racionalizmus felfedezte a bűnözőt. Egyszerre jelent meg mindkettő. mégpedig. amit a jog absztrakciója és merevsége nem1 vehetett észre. értékelni. mint egy technológiai folyamat egésze. megégetett. akiket elítél. akiket „tökéletlen életvitelük alkalmatlanná tesz minden olyan tevékenységre. igazságtalanság volna ez utóbbiakkal szemben.”69 Így alakul ki fokozatosan a bűnözők és fajtáik „pozitív” tudománya. de a büntető-nevelő apparátusban valaki más: a bűnöző. és ha találkozniuk kell a többiekkel „fémhálóból készült álarcot kellene viselniük. a bíró és az elkövető. közösségben kell tehát élniük. eldurvultak vagy passzívak. amit még ma is büntető-nevelő tudománynak neveznek. Olyan félelmes . Végül ott vannak az „ostoba és semmirekellő” elítéltek. csak magányos sétát engedélyezve nekik.” Ez az új ismeret arra törekszik. korlátoltak. a lustaság. hogy a büntetőnevelő módszerek belső kidolgozása világított rá végre a bűnözés „objektív” létére. ezt a homályos veszélyt.

4. ki kell békítenie az egyéneket „a rend és az erkölcs eszméivel is. 6. Marquet-Wasselot. 529-530. 244. Ibid. annak bizonyára számos oka van. Említsük meg. Motifs du Code d'instruction criminelle.: Treilhard jelentése. ahol dolgoztatni lehet a rabokat.) Azokból a jelentésekből. amelyet a 18. 2. frimaire-i rendelet. hogy az igazságszolgáltatás készségesen magáénak ismerte el a börtönt. Érthető. arra. alattomban létrehoz egy olyan objektív szférát. az a színtér. minden fegyelem szigorú és koncentrált ábrája. erkölcsi vagy politikai „szörnyek” sora volt. Érdemes volna feltárni a börtön e félelmes „hatékonyságának” az okait. nem mervén immár nyíltan működni. 8-9. Egy dolgot máris megállapíthatunk: az a büntetőjog. hogy a börtön létét csak „javító” vagy visszaillesztő hatásai igazolhatják. A. Duport: „Discours à la Constituante”. század fordulóján kialakult büntetőrendszernek. Bonneville. Van Meenen: „Congrès pénitentiaire de Bruxelles”. nem endogén eleme a 18. Ám tartozott neki ennyi hálával. de eltérő irányát határozta meg: az egyik a társadalmi megegyezésen kívül került. 169. azaz átnevelésük. és az ítélet bevonulhat a tudományos szakirodalomba. hogy legtöbbjük nem filantróp volt. In: Archives parlementaires. mint terápia. hogy a börtön. 1847. a bűnöző tárgyiasításának két lehetséges. hogy az „igazság” általános perspektívájában működjék. JEGYZETEK 1. amelyet a bűnözés és a bűnözők teljesen elleptek. több mint egy tucatnyi olyan börtönöket követel. A megelőző években gyakran találkozhatunk ugyanezzel a témával: „A törvény által kimondott fogházbüntetés célja főleg az egyének megjavítása. az igazságszolgáltatás apparátusának ez a legsötétebb területe. hogy a fogva tartás „alapelve” csak a „szabadságvesztés” lehet – a bebörtönzés tiszta lényege. és 19.visszavágás. Az egyik az. A börtön kétféle „természete” között még ma is állandó az ingadozás. Sokféleségük ellenére a börtön mechanizmusai és hatásai elterjedtek a modern büntetőjog egészében. X. SeineInférieure prefektusa. év. A börtön. a másik a büntetés által átalakított jogi alanyoké. A legjelentősebbek kétségtelenül Ch. De nem szabad elfelejtenünk. Rossi: Traité de droit pénal. aki kívülről bírálja a fogház intézményét. A büntető társadalom és a büntetés általános szemiotechnikájának témája. P. ami pedig nem volt lelkéből lelkedzett gyermeke. amely az „ideológia” – beccariánus és benthami – törvénykönyvek alapja volt. majd hozzátette. 3. akiben – többé-kevésbé – találkozik a törvény megszegője és egy tudományos technika tárgya. meg kell tanítania őket önmaguk és mások tiszteletére”. függetlenül a börtön valóságától. Real jelentése. Lucas. felkészítésük többé-kevésbé tartós erőfeszítésekre. majd valamivel később Ferrus javaslatai. ahol a büntetőhatalom. amelyeket Chaptal kért a megyei tanácsoktól. a pszichológia vagy a kriminológia védnöksége alatt kialakítsák azt az egyént. In Annales de la Charité. 7. Hogy a börtön átültetése a büntetőrendszerbe nem váltott ki heves kivetési reakciókat. amelyben a büntetés nyíltan jelenhet meg. 1829. Faucher. G.. Ekkor harsan fel a kriminológusok hangja.111. A. nem igényelte a börtön egyetemes alkalmazását. hogy a bíró elnémul tőle. század reformerei kialakítottak. A „bűnöző” fogalma teszi lehetővé. Néhány nappal ezelőtt az államfő arra emlékeztetett.. hogy a bűnözés megteremtésével egységes. a „tudományok” által igazolt vizsgálódási területet biztosított a büntetőjognak. hanem ilyen vagy olyan módon kapcsolatban álltak . Ez a börtön máshonnan származik – a fegyelmi hatalom sajátos mechanizmusaiból.” Ez utóbbi nem merülhet ki az olvasás és ε számtan megtanításában. hogy egyesítsék e két kategóriát és az orvostudomány. (Beugnot. lehetővé téve számára. 5. hogy újra elfoglalják helyüket a társadalomban és ne éljenek többé vissza vele … Az egyének megjavításának legbiztosabb módja pedig a munka és az oktatás.

A testi kényszer borzalmas törvénye és gyászos alkalmazása nem az egyetlen támadási pontja az újságíró fogolynak … „Pauvre Jacques bemutatja figyelmes olvasóinak a fogdát. (1833. de Beaumont és A.” Melunt és . hogy a börtönben a törvények iránti engedelmességet kell megtanulni. E. az Auburn mellett elkötelezett Charles Lucas ihlette a fogházak rendjéről szóló 1839-es rendeletet (közös munka és teljes csend). 1845. csakhogy már nem arról van szó. Abel Blouet: Projet de prisons cellulaires. IL. 22. nem hallgat azokról a kínzókamrákról. Idézi Beaumont és Tocqueville: Le Système pénitentiaire aux États-Unis. A rákövetkező lázadáshullám és talán az 1842-1843-as általános zavargások azt eredményezik. 15. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvet követően mindjárt újabb utasítások látnak napvilágot: 1811. Real: Motifs du Code d'instruction criminelle.” A kvékerek és Walnut Street nyomában szervezik 1820-tól kezdődően a pennsylvaniai. 1836. S. év X. . 392-393. Németországban Julius a Jahrbücher für Strafs. néhány évvel később a Monte-Cristóban a börtön utáni feltámadás egyértelműen krisztológiai változatát. Aylies: Du système pénitentiaire. minden egyéb csak egy „még barbár társadalom megnyilvánulása” lévén. à l'occasion de l'inauguration des bâtiments cellulaires de la prison de Versailles. G. Bár ezek az újságok főleg azokért emeltek szót.112. akik tétlenek akarnak maradni. H.. évf. de Beaumont és A. 1843. Journal des économistes IL. Az előbbiek jobb táplálékot. L. Baltard: Architectonographie des prisons. hó 28-i. a teljes elkülönítés győz.417-418. hogy a Pauvre Jacques hasábjait nem egy kizárólagos szakterületnek szentelték. Az 1830 körül Franciországban kitört vita 1850-ben még nem zárult le.) A Gazette de Sainte-Pélagie hasonlóképpen olyan büntő-nevelő rendszerért harcol. október 20. Julius: Leçons sur les prisons. 1842. 1847-ben azonban a II. 24. pedig a törvény csak büntetőmunkára ítélte őket …”(Pauvre Jacques. hogy különböző bánásmódban részesülnek azok. amelynek a célja a „faj tökéletesítése”. 167. n° 7. IX.. pittsburghi. büntetőjogi kongresszus leszavazza ezt a módszert. I. december 8. 1836. „Minden embert megvilágít az isteni fény – mondotta Fox – és világosságát minden emberen keresztül láttam. 23. 14. 1845. hogy 1844-ben a Demetz. 12. hanem arról. X. Κ. 109. 1812. de Tocqueville: Ibid. 1838. A. 9. de Tocqueville: Du système pénal aux États-Unis. hogy a foglyokat dolgoztatni kell: VI.1. úgy. március 21. 18.. A. 17. in Revue française et étrangère de législation. év II. hó 5-i. E. Lucas: De la réforme des prisons. Ch. Fel kell ébreszteni bennük a munka iránti vágyat. Lucas: De la réforme des prisons. N. és több ízben el is határolták magukat a tulajdonképpeni bűnözőktől. akik dolgoznak és azok. hó 3-i. a menhelyet. de Tocqueville: Rapport à la Chambre des Députés. a fegyházat. 25. 19. akiket adósság miatt börtönöztek be. IT. Ch. VIII. 13.a börtönigazgatásai. év V. 8. Abbé Petigny: Allocution adressée aux prisonniers. mint az utóbbiak. L. jobb fekhelyet kapnak. E. 20. és XII. hó 8-i és VI. túl a bírák igazságtalanságán. de Gasparin: Rapport au ministre de l'Intérieur sur la réforme des prisons.) 10. 123-124. hogy egy titkos tudás megszerzése hatalmat ad az igazságszolgáltatásra. a börtönt. 21. 1829. Blouet és Tocqueville által méltatott pennsylvaniai rendszer. vagy az igen hosszú 1816-os utasítás: „Rendkívül fontos a foglyokat a lehető legtöbbet foglalkoztatni. ahol az embereket meggyötrik. Vö. 1837. hó 7-i. 16. Francia fordítás: 1831. Ezt megelőzően már több belügyminiszteri utasítás hangsúlyozta. majd a Cherry Hill-i börtönt. Hivatalos szakemberek voltak tehát. bizonyítottnak tekinthetjük. A.132-133. Mittermaier.und Besserungs Anstaltent szerkesztette.

nő és gyermek érintkezése szül.30-31. április. A felügyelőbizottságokat egy 1847- . hogy a vétséget elkövetők „általában a városi lakosság soraiból kerülnek ki”. n° 6. 44. IL. 1838. E. Danjou: Des prisons. Gazette des tribunaux. 51. 1821.1. 1857. november.210-211. 30. Lucas: De la réforme des prisons. 6. 46-50. Ibid. 36. VIII. 1837. cit. 1846. évf. 34. december 1-jei száma idézi. 1832. még Marquet-Wasselot: La ville du refuge. J.1845. évf. 1829. J. L. Lucas: loc. 54. 47. 53. 46. Ch. 1838.'1821. 418-422. Lucas. 1846..1845. 1838. Ch. 35.” In: De la réforme des prisons. A. évf. 26.1842.Clairvaux-t már nagyon korán a nagy műhelyek mintájára szervezték meg. n°9. 41. hogy „az előírt büntetés. n°2. o. Vessük össze Faucher-nak ezekkel a soraival: „Lépjünk csak be egy fonodába. 31. Vö. 48. Angliában a „tread-mill” és a szertartásosság gépies fegyelmet biztosított a rabok között. hogyan keveredik a munkások beszéde a gépek zajával. fent 389.20. VI.. Fresnel: Considérations sur les maisons de refuge. V.. Ibid. november. Ε. 45. idézi a Gazette des tribunaux. míg „a súlyos bűnözők többségét a falusi lakosság adja”. ha kiderül. IV. 243. Marquet-Wasselot: III. 1836. 37. 1819. június és V. és hallgassuk.. Ch. 1838. 1954. L. vö.11.29-31. 50. Lucas: De la réforme des prisons. A napi munkabér egyharmadát félretették a rabnak szabadulása idejére. R. 27. 49. L'Atelier. 40.. június. 1838. in G. A. nem bizonyult elégségesnek a várt hatás eléréséhez”. az előkészítő szabadlábra helyezés a büntetés háromnegyedének letöltése után jöhetett szóba. mégL'Ate-lier. évf. 38. évf. Lucas: Ibid. A. 441^142. Ferras: Des prisonniers. L'Atelier. Bonneville: Des libérations préparatoires. II.1845.1845. nQ 4.-P. amelyet annyi férfi. A. 33. III. Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. április 6. Lucas megjegyzi. Duras cikke a Le Progressiven jelent meg és a La Phalange 1838. VI. 52. Traité des diverses institutions complémentaires. De la réforme des prisons. Ε. 440. n° 7. Ch. Vivien. Ch. Lucas: De la réforme des prisons. de ugyanakkor „személyiséget sújtó” vagy büntető-nevelő pótintézkedéseket is arra az esetre. Vö. L'Atelier.. J. Bonneville: Des libérations préparatoires. n°2. december. Nincs a világon lehangolóbb ellentét. vö. Ch.180. 349 28.. In: Le Moniteur. 1850. Ch. Aguet: Les Grèves sous la monarchie de Juillet. 39. Ε. június. 29.1844. Faucher: De la réforme des prisons. de minden termelési eredmény nélkül. ugyancsak ez idő tájt: La Démocratie pacifique. 74-76. 32.5. 251.313-314. évf. Danjou: Des prisons. Vö. 1836. Bonneville „előkészítő szabadlábra helyezést” javasolt. 1836. Ibid. 171. Decazes: „Rapport au Roi sur les prisons”.30-31. mint ezeknek a mechanikus mozdulatoknak a kiszámított rendszeressége a gondolatok és az erkölcsök zűrzavarához viszonyítva. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales et politiques.64. 42. amelyet a bűnöző megátalkodottságának feltételezhető mértéke szerint állapítottak meg. március. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales. Ez a ráadás nem haladhatta meg a büntetés egynyolcadát. 43. április 11.

IL.6. 56.1. 58.8. 69.. es 199-203. 1838. 59. Lucas: De la réforme des prisons. 62. például G. Chaix d'Est-Ange így védte La Roncière-t: „Vegyük szemügyre a vádlott életét jóval a bűntény és a vádemelés előtt. Harou-Romain: Projet de pénitencier. vizsgáljuk meg legtitkosabb zugait. az életrajz felhasználása a vádlottak védelmében. 1838. 1840.56-57.” Ibid. 1832.. 65. Ν.. . 1829. J. Érdemes volna tanulmányozni. Ducatel: Instruction pour la construction des mations d'arrêt. 18. a bűnöző egyéniség fogalmának kialakításával: a foglyok életrajza és önéletrajza Appert-nél. Vö. Ferrus: Des Prisonniers. hogy épületeik egyetlen motortól függő gépekként működjenek. Marquet-Wasselot: L'Ethnographie des prisons. meztelenítsük le minden gondolatát. Ε. Lucas: De la réforme des prisons.-J.4-5.11. 1841. Ez utóbbi szempontból össze lehetne hasonlítani a 18.199. P. 67. 66. Vö. amelyet az elmélet talán utópiának minősített volna. 1836. HL. GrelletWammy: Manuel des prisons. 1850. „Az angolok minden alkotásában megnyilvánul a mechanika szelleme … azt akarták. Ibid. század végének nagy igazoló memorandumait a három kerékbe törésre ítélt ember vagy Jeanne Salmon ügyében és a büntetőtörvényszék előtt tartott védőbeszédeket Lajos Fülöp korában. ezzel szemben az igazgatás igényeinek kellő ismeretében egy építész elfogadhat ilyen vagy olyan börtönrendszert. olyan megállapításokhoz juthatunk. 166. metszeteket.449-450. 1839. egész lelkét …” (Discours et plaidoyers.es rendelet hozta létre. amelyeknek a valóság nem engedelmeskedik. 64. Léon Faucher: De la réforme des prisons. 23-25. Ch. G.. 57.182. a 18-26.. 1847. Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. tárjuk fe a szívét. 1843. 63. hogy miként terjedt el az életrajz megismerésének gyakorlata a büntetőmechanizmusokban. Ch. 69. 278. 55. életrajzi dossziék összeállítása a pszichiátria modellje szerint.9.) 68. sz.” (Abel Blouet: Projet de prison cellulaire. Baltard: Architectonographie des prisons. 440-442. de Gregory: Projet de Code pénal universel. 9. „Ha az igazgatás kérdését az építészettől függetlenül vetjük fel. 61. 60. L.

tud nem osztani halált. Az átmenet egyik tünete egyben összegzése: 1837-ben a kényszermunkára ítéltek vasláncát felváltja a cellákra osztott rabszállító kocsi. amelyet Isten ily mélyre süllyedt teremtménye láttán érzünk. „azt a jól elkülöníthető fajt. ütlegelik őket. ideiglenes kovácsok. de ez alkalommal a hóhér. Följebb. felállítják az üllőt. ez az érzés nem létezik vagy legalábbis semmivé foszlik a mély iszonyatban. Három hóhér segítsége szükséges egy nyakvas fel veréséhez. ami az áldozatot fenyegeti. termet szerinti. A változás technikai. komor vagy merész arckifejezésű fejeket a körfolyosó rácsához rögzítik. másikuk a nyakkarika két végét illeszti össze és kinyújtott két karjával a fogoly fejét védi. FEJEZET TÖRVÉNYSÉRTÉSEK ÉS BŰNÖZÉS A fogság a törvény szemében a szabadságtól való megfosztás. Az alacsonyabb származású nézők ambivalens párbeszédet folytatnak az elítéltekkel. Kiáltoztak: Le a gonosz pappal! Le a szörnyeteg Delacollonge-zsal! Montrouge és Vaugirard rendőrfelügyelői. amelyből mindegyikükre nyolc font jut. áldozati testtartásban. miközben kalapál. a Gazette des tribunaux3 című újság szerint július 19-én több mint százezren nézik végig. a masszív építmények mélyében rejtőző. a térdükre nehezedik. a Bicéire udvarán láncot vernek az elítélt nyakára és lábára: a fegyenc úgy hajtja a fejét az üllőre. mint a vérpad tőkéjére. intézték volna el!” A városi lovasrendőrség erejének és határozott fellépésének köszönhető. a szenvedés szertartásához vegyített művészetétől. ez a gályarabságig visszanyúló hagyomány. a nyakvassal. a közigazgatás titkaként kezelt börtönökben eltöltendő büntetésekhez vezető átmenet nem a differenciálatlan. A vasbaverő mustrálja őket. A kezdet olyan. valamint több polgármester és helyettes .” Majd a közönségnek kínált látványosság következik. mondták. összecsapás a rendőrséggel: „A fontainebleau-i sorompótól kezdve végig az egész úton dühöngő tömeg kiáltozott méltatlankodva Delacollonge ellen: Le az abbéval. nomád törzsét. talán azért. A fogságot biztosító bebörtönzés mindig technikai elképzelés. s rájuk rakja az egy hüvelyk vastag vaskarikát. Vaugirard-ban a nők voltak a legdühösebbek. Minden kalapácsütésre megrándul a fej és a test … Egyébként senki nem gondol arra a veszélyre. hogy ezt a „büntetőtudománytól” oly idegen funkciót is fölleljük benne.1 Az „utolsó rabláncokról” és botrányukról szóló elbeszélések – ezeket a rabláncokat tömegesen lehetett látni 1836 nyarán Franciaországban – lehetővé teszik. kikészítik a kalapácsot. a börtön többi emeletén a zárka rácsain át lábak és karok nyúlnak ki. az emberi test valóságos bazára: azok a foglyok ezek. nehéz kalapácsával beveri a csapszeget. hogy nem történt komolyabb rendbontás. A kínhaláltól. akárcsak a nyilvános kínhalál korában. A rablánc. A megláncolásra váró. század elején is fontosnak tartották a látványt. sértegetik.2. véletlen hozta párosításban. a vas. A fegyencőrök (az őrök főnökei). annak ragyogó rituáléjától. művészetét a fej épen hagyására irányítja – ügyessége fordított. fej méretet vesz valamennyiükről. amely benépesíti a fegyintézeteket és a börtönöket”. mint a kínhalál szertartása. A földön ülnek. kinyilvánítják gyűlöletüket vagy együttérzésüket. akik tegnapi társaik felöltöztetését fogják végignézni … S itt vannak ők. absztrakt és zavaros büntető rendszerhez vezet. Még a 19. mint egy vérpadi rituálé. Valami erőszakos érzés támad s az egész menetet átjárja: a nagyon is szigorú vagy nagyon is elnéző igazságszolgáltatással szemben érzett harag. mert egyszerre két büntetési módot jelenített meg: a fogság felé vezető út úgy zajlott le. bátorítják. amint a láncravertek útra kelnek: „A húshagyó keddi menet …”A rend és a gazdagság messziről nézi a láncravertek nagy. le ezzel a gyalázatos emberrel. egyikük az üllőt tartja. „A kínhalál eszközei sorakoznak Bicêtre nagy udvarán: több sorban a lánc. a harmadik egyre fokozódó tempóban kalapál. hanem a büntetés egyik művészetétől a nála nem kevésbé tudós másikig. ha félre találna ütni a kalapács. fenyegetik. még élt a júliusi monarchia idején. az utálat kiáltásai a bűnözők láttán. a másik emberfajtát.

és akit el szeretett volna rejteni. Lacenaire volt cinkosa előadja. de neki volt szánva. beindul a bűnre való hajlam szemiológiája. akikről lerántják az álarcot. aki volt. ez a funkciója a tetoválásnak. Nőies. hogy kocsin vigyék. a bűnöző környezete alapján: „Fizionómia és ruházat gazdag változatossága: itt egy Murillo ecsetjére méltó. Vásári mutatványokból kiindulva. gaztetteiket megjelenítve részt vesznek a játékban.5 Az útra kelő elítéltek ünnepében van egy kevés az üldözött bűnbak ütlegelésének rítusából. hogy az elítélt néhány volt társa Ivryben lakik. akárhány városon vonult is keresztül. amikor 1836 júniusában Párizsba vitték. Aki. azt hogy gyilkos-e vagy tolvaj : az álarcok és bábuk játékában az értőbb pillantások számára a bűn empirikus etnográfiájából is becsúszik valami. igazi fúriaként. 1836 nyarán Delacollonge körül a jelenetek egész sora bontakozott ki: bűnét (áldott állapotban lévő szeretőjét feldarabolta) botrányossá tette pap mivolta. a ruházat vagy az arc alapján próbálják megállapítani az elítélt „foglalkozását”. nagy. lágy vonások. A szolgálatban lévő felügyelők felsorakoztak az úton és közvetlen közelről kísérték a kényszermunkára ítéltek szekerét. a sértések kettős szégyenét szenvedte el. hogy felismerhessék őket: program a nézőknek.polgármester szaladt oda kibomlott nyakravalóval. Már a szekéren is. fenséges fej. romlott arc … Amott egy arab feje egy kamasz testén. olykor közlik ismertetőjegyeiket. földdel és sárral dobálták. más ruhát adnak rá. hogy megszemléljék a bűnözőtípusokát. Néhány lépéssel arrébb az igazi Delacollonge. ünnepet hozott. úgy vélvén. ott a megrögzött gazember energiájáról árulkodó sűrű szemöldökű. François. morális haraggal és hitványsággal árasztotta el ezt az embert. ahol megfordítják a szerepeket. Az emberek egymásnak estek. Allard urat és a brigád közegeit észrevéve.” 7 Az elítéltek. akihez hozzá volt kötözve. s a vérpad ősrégi szertartásaiból. hogy a bíróság határozatainak érvényt szerezzenek. hőstettük vagy sorsuk bélyegének: „Jeleiket hordják. a népharag kiáltásai közepette … Hallatlan dühkitörés volt ez. a bűnhődés féktelen . például a bal karra tetovált nyaktilót. bennük a kíváncsiságra és a szidalmakra az igazság komikus állítása válaszolt. a bűn jókedvű bevallása. Issytől nem messze François. de ez mentette meg a vérpadtól is. a bűnösök szidalmazása. Úgy tetszik. mint egy mártír”. a hírnév és a szégyen felvonulása. s látnia kellett a kicsúfolást. s nézzék ezeket a züllött. mely Gall frenológiáját idézi. jónéhányat megsebezve közülük. kigúnyolják a bírókat és a rendőrséget. Ε pillanatban megvadult a tömeg. Ekkor eszükbe jutott. hihetetlen gyűlöletet mutattak. kőzápor zuhogott rá. egy kevés a bolondok ünnepéből. a cinkoséi. 6 Az emberek azért is jönnek. hogy fölfedjék a dicsőséget megélt bűnösök igazi arcát. hogy a megalázás is része bűnhődésének. amely nem őt érte ugyan. de az általa el nem követett bűn komédiáját tetézi a papéval. hogy a tömeg mekkora erkölcsi felháborodással. ” 4 A láncravertek elvonulásakor sok házat állítólag kifosztottak Biêtre és Sèvres között. hogyan lehet megölni egy embert. s a másik oldalon. hogy kitalált egy módszert. hozzájuk vágta a fatálkáját. röplapok idézik fel az elvonulók bűntetteit. az újságok előre közlik a nevüket és elbeszélik életüket. bűneikkel kérkedve. Azon vannak. kivált a nők. anélkül. A rablánc. „saját” bűne elbeszélését imádsággal s a szidalmakat szóró és nevető tömegnek osztott áldás széles mozdulataival kíséri. vagy mellkasukon a vérző szívbe döfött tőrt. ahol napvilágra kell kerülnie az igazságnak. kivétel nélkül a biztosok fejéhez vágták fatálkájukat. ők házitanítók. fel nem tárt gaztetteikkel dicsekednek. hogy az felkiáltana vagy akár egy csepp vére is kiomolna. elfogadja a szerepet. elnyűtt alakokat.” 8 Hogy megvédjék. „ Amint elhaladnak. leírják ruházatukat. A párizsi induláskor még „elképzelni is nehéz. népi gyűlölet kísérte. játékból. de tartalmaz valamit a híres alakokat vagy hagyományos figurákat felvonultató régi látványosságokból: az igazság és a gyalázatosság játéka. akit utánoz. „aki úgy festett. sértegették és nem bírta visszatartani a könnyeit. mozdulatokkal utánozva előadják bűntetteiket. A párizsi sorompónál állók is mind. amely egy másik bűnöző alakjában felidézte a papot. vándor vásárának megvoltak a csepűrágói és a maskarái. mégsem akarta. A szeme láttára játszotta el a passióját egy gyilkos komédiás. A bűn nagy. Néhány megtévesztett néző François-ban véli fölismerni.

a hatalom rendjét és jeleit. virágból vagy drága kelméből készült cicomákat tűztek.” Megtalálható benne az az állítás is. A nyakkarika és a vas díszéhez a fegyencek pántlikákból. megfordított ítélet napja: „Miénk. nem a megbánás kötelező jegyeit élesztette fel az elítéltekben. mely most minket nyom. s melynek színpadán az elítélt arra buzdította a tömeget. amelyeken a menet áthalad. Bűnözőknek és bíráknak felvirrad a nagy. amelyek morajáról hírt ad. „Az idő bilincsbe veri az örömöket. Ünnepek születnek a rács mögött … Szökevény az öröm. században a kínhalál eltörlését követelték meg: „Erkölcseinkben nincs nyoma. érintkezett a bűn sokrétű bemutatásával is. a szörnyű bűnhődés és a bűnhődést övező általános gyűlölet felidézése: „Trombita harsogja hírüket … Félelem és reszketés nélkül viseljük el a reánk zúduló szörnyű sorsot … Nehéz a vas. kényszerű házasság a tiltott szerelemben. megállás nélkül Bicêtre udvarán: „Jaj volt a felügyelőknek. A kínvallatás nem lelkiismeretfurdalást okoz. Érthető. amely . fonott szalmából.”11 A jámbor színház. ugyanazon – de sürgetőbb – megfontolásokból. hogy a júliusi monarchia a rablánc megszüntetése mellett döntött. Ez az arany a miénk lesz egyszer. S egy igen érdekes hagyomány értelmében. ők lesznek rabszolgák. amely végignézi azt. kezükben virágcsokorral.” S a jelenlegi rend nem fog örökké tartani. jelképes kimenetellel ruházza fel őket: a rendetlenség által leterített hadserege ígéretet tesz. a tömeget felszólítják. de viseljük. Életünk az ára. a kényszermunkára ítéltek a csatamező urai maradtak napszálltáig. Levetjük béklyónkat.tobzódását. amit megbánásnak és megalázásnak hisz: „Otthonunktól távol olykor még sírunk. Annak a sirámnak a visszhangja is föllelhető benne. Süketnek kellett lenni ahhoz. amelynek a hajdani sirámok engedelmeskedtek. az emberek megvetése. hogy visszatér. Komor homlokunktól elsápad bíránk … Balsorsra mohó pillantások megtört nemzetséget fürkész közöttünk.” Ezekben a kollektív dalokban új a hangzás. de egy szép napon győzedelmeskedő elítéltek balsorsa között. mint amelyek a 18. A lánc rondó és tánc. elvetik a büntetést osztogató igazságszolgáltatást és korholják a tömeget. fekete hősiesítés. fenyegetővé válik. dalainkat követi. Megszökik a hóhértól. a bírák igazságtalansága és a ma legyőzött. amelyek gyorsan elterjedtek és mindenütt sokáig ismételgették őket. Másokra nehezedik a lánc.12 de olyan szembeszegülésekkel és küzdelmekkel is érintkezik.”9 S a megvasalás után a lánc farandolt járt egész este. válasszon a hóhérok barbársága. az öröm formáit. A rablánc nagy látványossága a nyilvános kínvallatás ősrégi hagyományával érintkezett. amit a rend erőszakosan elűzött. visszájára fordult az erkölcsi szabály. Nem szól hang a kényszermunkába indulóért: könnyítsünk a lelkén. A láncok alatt nász van. bekerítették. amelyet a röplapok elképzeltek. pántlikák vagy szalmabojtok díszítik sipkájukat s a legügyesebbek díszes sisakot öltenek … Mások áttört harisnyát viselnek a facipőben vagy divatos mellényt a munkászubbony alatt. reánk ragyog a szabadság csillaga … Szembeszállunk vassal és törvénnyel. és vádlóik kerülnek a helyükbe. amely mintha elveszett volna a kínhalál szokványos rítusaiban. elkerülendő. az elítéltek kiszabadulnak. hogy ne hallják ki az új hangsúlyokat. Visszájára fordította a pompát. De büszke a mi tekintetünk. ilyen ocsmány látványnak legyenek kitéve. amelyet ebben a korban az újságok. az hozza meg a felszabadító felfordulást: „Elborzasztott a sok szikra a hamuban. sírót és megalázkodót. hogy a rabélet a társakkal olyan örömöket tartogat. De a politikai boszorkányszombatból is volt benne valami. A kényszermunkára ítéltek indulókat énekeltek. a komédiások. párosodás is. amelyeket a szabad élet nem ismer.” 13 A kínhalált mindig is övező háborgás egyértelmű fenyegetésektől visszhangos. hanem a büntetést tagadó bolond jókedv kitörését. visszakapják jogaikat. Miénk bálványozott aranyuk.” 10 Az elítéltek boszorkányéje az igazságszolgáltatás szertartásának felelt meg kiagyalt kérkedésével. hogy soha ne kövesse példáját. hanem büszkeséget szít fel. raboké. a különböző lapocskák. a büntetés kiváltság lett benne. ha a lánc felismerte őket. amelyet a röplapok adtak az elítélt szájába: a bűn igenlése. a körúti színházak adtak elő. hogy azok a városok. ünnep és beteljesedés: „A lánc előtt futnak. hogy így kellene bánnunk az emberekkel. gyűrűjébe fullasztónak.

átgondolt technika váltotta fel a kínvallatást. csak gondolkozni tud. „Erkölcsös könyveken kívül tilos minden más olvasmány. gyermekeket és felnőtteket. hogy az őrök szeme szüntelenül rajta van a rabokon. ami guruló börtön. ahol egymással szemben ülnek a rabok.” A foglyok maguk is tanúsítják: „A cellás kocsiban. a börtönnek és módszereinek kritikája is nagyon hamar. 1820 és . majd e terv megvalósítása.egyébként semmi tanulsággal nem szolgál a lakosságnak. minden nehézség nélkül. férfiakat és nőket. hüvelykszorítót. erkölcsi vonatkozásaiban szörnyű kínszenvedéssel ér fel. egyenként mindenkit elszállítanak a rendeltetési helyére. s a leghalkabb szavukat is meghallják. a kocsi belső rendjének megfelelő büntetésrendszert tesz lehetővé: vízen és kenyéren tartást. s ez üdvösebb és tartósabb benyomást tesz a nézők lelkére. hogy a bebörtönzés története nem szorítható be egy olyan időrendbe. amelynek hatása. amelynek néma és sötét oldalán egyetlen felirat olvasható: Rabszállítás – gyorsan elhalad. a büntetéshez hasonlóan az elítélteket is a közigazgatás szemérmének kell eltakarnia. vagy mindenesetre a fenti elemek más elrendezésében. amelynek során bölcsen követné egymást a fogva tartás büntetőrendszerének beindulása. S minél tovább gondolkozom. javítóeszközként működik. Mert a börtönt. végül sikerének vagy kudarcának megállapítása. hanem gondosan tagolt. Gyapjúval bélelt gyűrűket húznak a lábukra. ugyanazokban az években. úgy tetszik. a fogolynál sokáig megmarad. teljes egészében bádog borítja. Nem a tömeges elzárás váltotta fel a kínhalált. de igazi érdeme az. amely pedig csak hetvenkét óráig tart. s aztán kudarcának rögzítése. s közülük egyik se pillanthatta meg a másikat. Külső hatásait tekintve benthami tökéletesség: „Amikor e mozgó börtön. Központi folyosó szeli kettőbe teljes hosszában: mindkét oldalán hat cellával. A panoptikum mozgó megfelelője. míg ezek nem látják és nem hallják egymást. s nem is beszélhetett vele. „tompa hegyű gyémántszegekkel” kivert kis buzogánnyal vannak fölfegyverkezve. hogy megjavulok. amelyeket tizennyolc hüvelyknyi láncok fognak össze. az alvásra szolgáló párnák elvételét. a rácsos másik a felügyelet számára. hogy e nyilvános rítusokat megtörjék.” 15 Belső hatásai is vannak. Egy kocsit. olyan titokzatos és gyászos érzetet kelt. a két kar megláncolását. szállíthat kényszermunkást és gyanúsítottat. A cellának nincs kifelé ablaka. A folyosó felől valamennyi cella ajtaja egy kétfülkés kis ablakkal van ellátva: az egyik az élelem.” Két őr állandó felügyelete. sajnálom. ahogy a rabláncot felváltotta. mint amilyet Bentham a bűnözők letartóztatásának végrehajtásakor kíván.”14 Szükséges hát. Meglepően megszelídülve jönnek elő belőle: „E szállítás.”16 Ez a panoptikus kocsi sovány története. már a néhány napig tartó szállítás idején is (miközben a foglyok kötelékeit egyetlen pillanatra sem oldják fel). mint a cinikus és vidám utazók látványa. lábszárukat fém térdpántok szorítják. Ám 1837-ben a rablánc pótlására nem azt az egyszerű. A valóságban teleszkóposán zajlott le ez a folyamat. A cellás kocsi a reform eszköze. Legalábbis elvben. az elítéltek elszállításának is meg kell változnia. amelynek nyolcvan éve alatt a büntető fogva tartás az egyének megváltoztatására irányuló. hanem egy igen gondosan kidolgozott gépet. „A kis ablakok nyílását és ferdeségét úgy szerkesztették meg. S mint ahogy a büntető fogva tartás elvét a javító technika terve kísérte. hogy valódi büntetőkocsi. ez a kocsi akkor is „tervezője érzékenységét dicsérné”. annál inkább úgy érzem. Az elítélt „cinkből és tölgyfából készült hordóféleségen ül.” Ha csak enyhesége és gyorsasága íródna a javára. Ám az a mód. amelynek tartalma a közutakra ürül ki”. majd a reformtervek lassú áradata. fegyelmező gépezet. akik egy tölgyfából készült. s e váltás okai rövidre fogják azt a folyamatot. amelyről már említést tettem. a maga valóságában és látható hatásaiban. amit elkövettem. fedett szekeret fogadták el. Bármilyen hosszú légyen az út.” Ilyformán „ugyanez a kocsi. a végén még félek. a bádogba fúrt szellőzőnyíláson át áramlik be „a megfelelő levegő”. Igencsak különös. rögtön a büntető igazságszolgáltatás nagy kudarcaként könyvelték el. pedig nem is akarok. amely többé-kevésbé egységesen határozná meg a büntetőtechnikát. amikor nem alszik az ember.

Loosban 980 rab közül 570 visszaeső. a fogházakból szabadultak 38%-át újra elítélik és 33%-uk fegyenc. a börtönből kijőve sokkal nagyobb az esély a visszatérésre. akik csak a besúgásra. pellengér. hogy olyan szenvedéseknek van kitéve. 21 Következésképp a börtön. mi több. … a visszaesők száma inkább emelkedik. A börtön nem csökkenti a bűnözés százalékos arányát: akár kiterjesztik. mindenképpen nem „társadalomban képzelik el az embert. általában harag gyúl benne minden iránt. félelem és az őrök tehetetlensége: „1000-1500 elítélt él 30-40 felügyelő őrizete alatt. Amikor azt látja. már nem hiszi többé. a bűnök és bűnözők mennyisége állandó marad. 1844-ben 7195 közül 1821.1845 között. amikor erőszakos kényszerítéseket szab ki a foglyokra. arra szánják. hóhért lát a hatóságok közegeiben. amelyből nem lesz hasznuk a jövőben. 86 fogház előzetes letartóztatottak számára. haszontalan és veszélyes. mint a fogházak. amelynek célja a természet szándéka ellen működni?23 A börtön bűnösöket gyárt. A közigazgatás önkénye: „Az igazságtalanság érzete. azt akarják.7 elítéltre 1). hogy bűnös volt: az igazságszolgáltatást okolja. unintelligens emberek. emelkedik: „Franciaországban mintegy száznyolcezerre becsülik azoknak az egyéneknek a számát. 2800 járási börtön. megjelenik. márpedig egész működése a hatalommal való visszaélésen alapul.20 Ez a diagnózis tovább komorul a júliusi monarchia folyamán: 1835-ben 7223 bűnvádi elítélt között 1486 a visszaeső. amelyeket – majdnem változatlan számban -szinte minden változtatás nélkül azóta is ismételgetnek. amely a foglyot eltölti. érdekük tehát a bomlasztás. 1682-en fogházból. Már a foglyoknak nyújtott létezési móddal is: akár cellákban szigetelik el őket. 2238 fogda a csendőrségeken.”17 A fogva tartás visszaesést vált ki.181828-tól 1834-ig a bűncselekményekért elítéltek közül mintegy 35 000-re közel 7400 visszaeső esik (4.19 1831-ben 2174 embert ítélnek el visszaesőként. összességében 5. Melunben 1088 fogoly közül 745. lehetséges-e nevelni ilyen körülmények közepette: „Szónokolunk a rabszolga-kereskedelem ellen. nem is tehet mást. S vajon közömbösek maradhatunk-e. ahelyett hogy megjavult egyéneknek adná vissza a szabadságot. hogy ez a népesség napról napra nő. gonosztevők őrzése a mesterségük. A rendelkezésre álló elfojtó eszközök a következők: vérpad. hierarchiába rendeződött bűnösök szerveződését. amely ugyanazon vezetés alá tartozott. a rendetlenség minden lehetőségét kész megragadni és a társadalom minden válságát arra használja fel. akár megszaporítják vagy átalakítják. hogy fékezhetetlen lesz a jelleme. az egyik oka annak. természetellenes létezést teremtenek”. 1839-ben 7858 közül 1749. egyébként olyan megfogalmazásokban sűrűsödik össze.”24 Megvesztegetés. támogatja az egymással szolidáris. vagyis a megvesztegetésre építve érezhetik magukat biztonságban. mintsem csökkenne. 142-en abból a négy fegyházból. akik készek bármilyen jövőbeni cinkosságra: „A . amelyeket a törvény nem rendelt el és nem is látott előre. de ésszerű-e az az embernek szánt nevelési rendszer. 363 letartóztatási intézet. akik nyilvánvalóan ellenséges viszonyban vannak a társadalommal. az elítéltek jelentékeny száma régi rab. ami körülveszi. A bűnözők száma nem csökken. A foglyokat vajon nem hozzájuk hasonlóan adják el a vállalkozók és vásárolják meg a konfekciósok? … Kapnak-e leckét a foglyok feddhetetlenségből? Nem demoralizálják-e őket még jobban a gyalázatos kizsákmányolás példái?”26 A börtön lehetővé teszi. hogy erőit kipróbálja?”22 A börtön bűnözőket farag.8 elítéltből egy a visszaeső. hogy a börtön nevelje a foglyokat.”25 A büntetőmunka kizsákmányolja a foglyokat. hogy betartassa a törvényt és tiszteletére tanítson. 19 fogház. 350-en kényszermunkáról jöttek vissza. Kik ezek az őrök? Kiszolgált katonák. tanulatlan. Az eszközök sora ellenére a bűn nem veszít merészségéből.. több mint 200 000 büntetőügyi esetből majdnem 35 000-et visszaeső követ el (6-ból 1). ha arra gondolunk. 3 kényszermunkatelep. veszélyes bűnözőket enged kirajzani a lakosság körébe: „Minden évben hétezer személyt ad vissza a társadalomnak … ez hétezer bűnt vagy rontást jelent a társadalom egészére nézve. vagy ami rosszabb. itt él és tevékenykedik körülöttünk. akár olyan haszontalan munkát kényszerítenek rájuk.

jó étvágyú. ötszáz. a bűnbeesés technikáját mint az állandó kudarc elkerülésének egyedüli eszközét mozgósították. lakjam. s ezeket. több mint két font kenyeret megettem. ad hoc építi a börtönöket a számukra. amelyektől még ma is csodálatos fordulatot várnak. becsületes ember szerettem volna lenni. belehaljon a nyomorúságba. lopásért megint elfogták és az ügyvédek nem hajlandók vállalni a védelmét: ekkor ő maga emelkedik szólásra a bíróság előtt. amely a családfőt börtönbe küldi. hogy a börtön egyhangú kritikája állandóan kétfelé irányul: az ellen. a börtöneinkben nagyra becsült spionkodás. mivel nyomorba dönti a fogoly családját: „Az az ítélet. ekkor ismerkedtem meg Lemaitre-rel. amelyet mindenütt fel kell mutatnia. Rouenhoz szegezve. Márpedig ezek az alapelvek. s amely megjelöli az elszenvedett ítéletet”. a javító szándék megváltására törekedtek. műhelyekre. 34 A kritikákra mindig azonos volt a válasz: a büntetőgyakorlat változatlan elveinek továbbélése. ebédlőkre osztja fel … S számukat úgy megszaporítja egész Franciaország területén. hogy amikor börtönből szabadult és a kényszerlakhelyén kellett tartózkodnia. nagy kényelmükre. ami a súlyosan ránehezedő felügyelet következménye. melyet fellobbantanak benne. az első leckét a tolvajok szigorú logikájából meríti. hogyan táplálkozzam. akit Rouenban^ helyeztek felügyelet alá. mert börtönlakó mivolta miatt mindenhonnan elküldték a rendőrség elutasítja azt a kérését. aranyozol mesterségét nem űzhette tovább. az első szenvedély. s kezdetleges a büntetőgyakorlat. Megcsömörlöttem mindentől. s az egész családot csavargásra és koldulásra kárhoztatja.”31 Megjegyzendő. fiatal vagyok. hogy gyökeret ver. a gyermekeket szabadjára engedi.társadalom tiltja a húsz embernél többet számláló társulásokat … s a fogházakban ő maga létesít kétszáz. rémülettel tölti el az ifjú természetet. S még egy adat. mert rendőrségi felügyelet alatt áll: mert kijelölt helyen kell laknia vagy kitiltják. melynek a zárkában kellett megszületnie. mint egyetlen módszerre. udvarokra.”30 A börtön végül közvetetten farag bűnözőket.”28 Faucher a „bűn kaszárnyáiról” beszélt. elbeszéli élete történetét.” 27 S ezekben a klubokban folyik az első büntetését töltő fiatal bűnöző nevelése: „Az első. A fogházbüntetés fő feladata az egyén magatartásának megváltoztatása: „Az elítélt . s a börtön hogy a büntetés igazi módja a szigor33 kettős gazdasági tévedés: közvetlenül belső szervezetének költségessége miatt. az anyát minden nap nélkülözésre ítéli. hogy leküzdjék a nevelésbe való átvitelének a lehetetlenségét. közös hálótermekre. élni kellett.29 A kényszerlakhelyről szóló ítélet megszegése. szörnyűsége által. s egy font öt garasba kerül. ami a társadalomhoz kötötte. hogy ahol börtön van. mondta. vissza kell tehát fordulni alapelveihez. hogy az 1945-ben elhatározott reformra valójában soha nem került sor. veszít büntető jellegéből. napi 14 garasért: „De. hogy erről meggyőződjünk: a nemrég lezajlott fogolylázadásokat annak tulajdonították. az első erkölcsi tanítás a besúgás. lelkében ébredő vágy az lesz. akik ellenségként kezelik a társadalmat. hogy a börtön ténylegesen nem javít meg. s a toll szégyelli nevén nevezni … Ezután szakított mindennel. mint például azét a lopásért elítélt munkásét. aki szintén nyomorgóit. a felügyelet balsorsba taszított. hogy eltanulja az ügyesektől. egy hétig a temetőben dolgozott. Másfél évszázada mindig saját orvossága gyanánt írták elő a börtönt. A városházán folyamodott munkáért. hogy másutt kereshessen munkát: ott találja magát. A kiszabadult fogolynak felkínált körülmények végzetesen visszaesésre ítélik. A Gazette des tribunaux. Ebben az összefüggésben a bűn azzal fenyeget. közvetetten pedig a meg nem fékezett bűnözés költsége miatt. a csavargás. s tartsam tisztán magam 14 garasból? Kétségbe voltam esve. s felvetődött a lopás rossz gondolata. hogy éhen haljon. hogy javító jellegű akarván lenni. ismertek: százötven éve képezik a „büntetőintézeti körülmények” hét egyetemes irányelvét: 1. hogyan lehet kijátszani a törvény szigorát.” s az ellen is. társulás is van … megannyi társadalomellenes klub. de a munkásújságok is rendszeresen idézik az olyan eseteket. s mert képtelen munkát találni – ez a visszaesés három oka. mert „olyan menlevéllel bocsátják el a börtönből. ezerhétszáz elítéltből álló társulásokat. elmagyarázza.

” A fogvatartás technikai eltenőrzésének alapelve. Lucas.” A járulékos intézmények alapelve.” A büntetőintézeti oktatás alapelve. nem befolyásolhatná üdvösebben érzelmeiket. Ferrus 1850-ben így írt a börtön orvosáról: „Segítsége hasznos a bebörtönzés bármelyik formájában … az orvosnál jobban senki más nem bírhatná a foglyok bizalmát. s ezt felhasználva szigorú vagy hasznosan bátorító szavakat intézhet hozzájuk. a személyiség és a bűnöző romlottságának a foka. fizikai és erkölcsi eltéréseket. az előrehaladás vagy a visszaesés szerint. A börtön rendszerét. 1945: „A fogollyal való bánásmód.” A büntetés módosításának alapelve. Ugyanilyen vagy majdnem hasonló mondatokat a reform . amidőn erkölcsi megújhodása elégségesen biztosított. hogy megkönnyítsük visszailleszkedésüket. Nemcsak felügyelni kell· rá.megjavulása mint a büntetés fő célja szent cél. Lucas. 3. szakképzett. 1945: „Az egyének büntetőintézeti elosztásának alapja egy évnél rövidebb büntetés esetén a nem. romlottságuk fokát. S minden egyes alkalommal a mindaddig be nem következett reform vitathatatlan. „Az átalakító módszerek használatánál számításba kell venni a nagy. 1945: „Minden köztörvényes elítéltet rá kell szorítani a munkára … Egyikük sem maradhat tétlen. 4. „Egyedül az oktatás képes a büntetőintézet eszközéül szolgálni. A büntetések lefolyása változhat a foglyok egyénisége. ha a börtönt elhagyja. 2. A bebörtönzést az ellenőrzés és a segítség intézkedéseinek kell követniük.” (Ch. végre elfogadott megfogalmazása céljából. 5. hogy rugalmasan kezeljék minden elítéltnél. nem ismerhetné jellemüket.” A megjavítás alapelve. február). 1847). 6.” Az osztályozás alapelve. A foglyokat el kell különíteni egymástól vagy legalábbis tettük büntetőjogi súlyossága szerint elosztani. Évszázadról évszázadra szóról szóra ugyanazok az alap javaslatok ismétlődnek meg. 1945-ben az Amor Bizottság hűen megismétli: „A szabadság megfosztásán alapuló büntetés fő célja az elítélt megjavulása és a társadalomba való visszailleszkedése. „A büntetés fő célja a bűnös megjavítása. túl minden korrumpáló érintkezésen … elsősorban általános és szakmai tanítása és megjavítása felé kell hogy irányuljon. hanem enyhítésnek. s a velük kapcsolatban alkalmazni kívánt javító technika. A büntető munkát „nem szabad az ítélet kiegészítésének. A foglyok átalakításának és fokozatos szocializálódásának egyik fő eleme a munka kell hogy legyen. amelytől nem lehet többé megfosztani a rabot”. mintegy súlyosbításának tekinteni. Lehetőséget kell nyújtani valamilyen szakma megtanulására vagy gyakorlására. 1838). megváltozásuk stádiuma szerint. az elért eredmény. 1857). amelynek formális megjelenése a tudomány és kivált a törvénykezés területén nem tekint vissza hosszú időre” (Brüsszeli büntetőintézeti kongresszus. a tényleges javulás egyenlőtlen esélyeit” (1850. a-volt fogoly végleges újra-adaptálásáíg. ezért kívánatos. hanem „támogatást és segítséget kell neki nyújtani” (Boulet és Benquot a párizsi törvényszéknek). az egyének megfelelő képzésére alkalmas erkölcsi és gyakorlati képességekkel rendelkező személyzetnek kell ellenőriznie és ellátnia. kivált koruk. A büntetőintézeti bebörtönzés kérdése az oktatás kérdése (Ch.” A munka mint a kötelesség és a jog alapelve. a foglyok szerveződését. időre szóló büntetésre kiterjed. legalábbis részben.” 1945: „Minden büntetőintézményben egy szociális és orvosipszichológiai szolgálat működik. 7. fizikai fájdalmaiktól megkönnyebbítve őket erkölcsi tekintélyre tesz szert. Ez a rendszer a cellába zárástól a részleges szabadságig terjed … A feltételes szabadlábra helyezés jótékony hatása valamennyi. 1945: „A foglyoknak támogatás nyújtandó a büntetés alatt és után. 1836). A foglyok oktatása a közhatalom részéről egyszerre nélkülözhetetlen elővigyázat a társadalom érdekében és kötelesség a fogoly felé. hogy segélyforrásul szolgáljon a fogságban levőnek és a családjának (Ducpétiaux. hajlamaik. 1945: „Progresszív módszer alkalmazása … amely bánásmódjában igazodik a fogoly viselkedéséhez és megjavulása fokához.

század elején. másokra nyomást gyakorol. Az egyetlen. hanem megkülönböztetésükre. van. hogy a törvényt a törvénysértések meghatározására szánják. felosztásukra. A börtönt. a személyzetből. tudnunk kellene mérni a fogházbüntetés kihatását a bűnözés egészére – meglepő. amely hajdan jogi volt. Stabilitásának bizonyítására vegyünk egy nemrég megtörtént esetet: a mintabörtön. Az állítólagos kudarc ily módon nem tartozik-e hozzá a börtön működéséhez? Hatalmi követelményeiben nem ágyazódik-e be az. Ebből a bonyolult együttesből épül fel a „bezárás rendszere”. nem arra irányulnak igazán. akit kizár. vagy „a társadalmi védelem mozgalmának” korából. hogy a börtönt. s amit a „bezárás rendszere” elnevezés alatt gyűjthetünk össze? A börtön intézménye azért maradt fenn ily hosszú ideig s ily mozdulatlanul. mire jók azok a különféle jelenségek. a tudományos javaslatokat. s nemcsak a börtön intézményéből. mert a bezárás rendszere minden bizonnyal mélyre eresztette a gyökereit és pontos feladatokat látott el. a fegyencek menlevelével valamikor. „kudarcát” és jól-rosszul alkalmazott reformját nem szabad tehát három. technika. De talán fordítsuk meg a problémát és tűnődjünk él. akkor azt kellene feltételeznünk. végül egy. most meg a bűnügyi nyilvántartóval). ekkor állandó kudarccal kell számot vetnünk. A hatalom egyazon gépezete ölt benne valóságos testet és szimbolikus formát. együttesének elrendezésében átveszi a panoptikus csillag alakot. van. szabályzatából és kényszerítéseiből. amely 1836-ban a Petite-Roquette fényét emelte. amit a bebörtönzés fegyelme és összefüggő technológiája indukált az igazságszolgáltató apparátusban. Szimultán rendszert képzeljünk el inkább. egy sor bélyeggel utánuk nyúl (felügyelettel. felhasználásukra. A büntető rendszer ekképpen a törvénytelenségek kezelésének módja. „racionalitás” megteremtését – a járulékos tudás elemét. a tűréshatárok kirajzolása. ha történelmileg akarjuk ezt meghatározni. hogy a börtön kudarcának kimondását immár százötven éve mindig fenntartásának gondolata kíséri. emezeket semlegesíti. amazoktól hasznot húz. mire szolgál a börtön kudarca. amely tartalmazza: a börtön fegyelmező „pótlékát” – a többlethatalom elemét. amelyet Fleury-Mérogois-ban nyitottak meg 1969-ben. mi rejtőzik a büntetőintézmény látszólagos cinizmusa mélyén. hanem arra törekednek. melyek „bűnözőként” kísérik azt. század végéről. hogy a büntetőapparátus feladata e törvénysértések csökkentése és hogy a börtön a visszaszorítás eszköze. amelyet a börtönnek kellene kiirtatnia – a megfordított hatékonyság elemét. az alkalmi törvénysértő átváltozása megrögzött bűnözővé. általánosabban a társadalomban. mintsem ellentmondást? Ha igen. Talán meg kellene keresni. a bűnözőket megjavító programokat és a bűnözést megerősítő mechanizmusokat. ha nem felerősítését. ténylegesen mérlegelt alternatíva a deportálás volt.más. melyeket a kritika szüntelenül kárhoztat: a bűnözés fenntartása. aki törvénysértőként letörlesztette a büntetését. akik készek megszegni a törvényt. és a büntetéseket általában nem a törvénysértések megszüntetésére szánják. egymást követő időszaknak tekinteni. vagy akár a közelmúltból a fogolylázadások idejéből. a bűnözés tényleges meghosszabbítását. s a fogházbüntetés elvét azért nem kérdőjelezték meg soha komolyan. s amelyet Franciaország a második császárság idején átvett mint a bebörtönzés egyszerre szigorú és távoli formáját. ma viszont tényleges. hogy engedelmessé tegyék azokat. a visszaeső bűnözés gerjesztése. miután az elítélteket a büntetéssel megtisztítja. akinek hasznot hajt. a bűnözés zárt közegének megnevezése. Röviden. amellyel Anglia felhagyott a 19. „idealizmusa” dacára a börtön fegyelmező működésével izomorf „reform” hajtogatása – az utópisztikus kettőződés eleme. Ne lássunk ebben inkább következményt. egy négytagú rendszerre. amely a szabadság jogi megfosztottságára telepedett történelmileg. a valódi társadalmi hatásokat és a legyőzhetetlen utópiákat. hogy a törvények megszegését beépítsék az alávetettség általános taktikájába. a falakból. a . Vagy inkább – mivel. a kényszerítő szabályzatokat. az építészetet. „termékeny” szakaszaiból is kiragadhatnánk: a 19. egyeseknek szabad kezet ad. A javító bezárás rendszere egyetlen alakzatban kapcsolja össze a diskurzust. a büntető tárgyilagosság. amely intézmény. De vajon milyen szerep eljátszása érdekében? Fogadjuk el.

A törvényes bűnhődéseket a törvénytelenségek átfogó stratégiájába kell visszahelyezni. század végén a törvénytelenségek elleni harcba ágyazódott be: felborult a türelem. akik az új jogot érvényesíteni akarják. a királyi hivatalnokok. már nem az adóbérlők. hogy a parasztok elvetették a tulajdonról. amely a konzulátus thermidor hónapjában mutatkozott meg a legerőszakosabban. a népi törvénytelenségek ekkor új dimenziók szerint bontakoznak ki: ezek a hordozói azoknak a mozgalmaknak. a gépeket beruházó. a pénzemberek. az iparosítással szembeni ellenállás. egyszersmind nyilvánvalóbb lesz a 19. üzletek kifosztása és a termékek „igazságos áron” való törvényes eladása. támogatások és kölcsönös érdekek egyensúlya. században a munkásmozgalom és a republikánus párt kapcsolataiban. Bizonyos politikai mozgalmak viszont egyértelműen a törvénytelenségek meglévő formáira támaszkodtak (mint ahogy például Franciaország nyugati vagy déli részén a királypárti zavargás felhasználta. és olykor közvetlenül vezetni is képes ezeket. ahol a mindig tevékeny büntetőmechanizmusok késedelem. de jó néhány közülük képes összegyűjteni az erőit az egységes politikai küzdelmekhez. a sorozásról hozott új törvényeket) . béreket csökkentő. mégpedig kétféleképpen: az addig helyhez kötött és bizonyos mértékig önmaguk által behatárolt gyakorlatok (mint például az adófizetés. a sorozás. A forradalmat a maga céljaira kihasználó polgárság által létrejött új földbirtokosi rezsim ellen bontakozott ki a paraszti törvénysértés. a gazdasági válságok következményei találkoztak az 1780-as évektől kezdve egészen az 1848-as forradalmakig. Először a népi törvénytelenségek politikai dimenzióinak kifejlődését. munkaidőt meghosszabbító. És nemcsak azért beszélhetünk osztály-igazságszolgáltatásról. egy duplán ideális. század fordulóján az új törvénykönyvek ellen új. de a pártegyesüléseket meg-megtiltó munkaadók ellen. a járandóságok megtagadása. akik érdekeiknek megfelelően járnak el. a vallásról. minthogy számításaiban tökéletes és minden állampolgár szellemébe beleivódott törvény a törvénytelen üzelmeket már csírájukban elfojtaná.büntetőrendszer nem pusztán és egyszerűen „elfojtja” a törvénytelenségeket. tiltott pártkoalíciók. a politikai rendszer elleni harc. de nem múlik el. amely az ancien régime alatt fenntartotta egymás mellett a különböző társadalmi rétegek törvénytelenségeit. népi törvénytelenség veszélye támad. a közeli földbirtokosok s azok ellen. mert maga a törvény vagy alkalmazásának módja egy osztály érdekeit szolgálja. Másrészt a törvény vagy a rendeletek elvetésében könnyen felismerhetjük azoknak a harcát. közvetítés és bizonytalanság nélkül működnének. a 19. Innen nézve minden bizonnyal érthető lesz a börtön „kudarca”. A büntető rendszer formájának általános sémája a 18. hanem mert a törvénytelenségek megkülönböztető kezelése az igazságszolgáltatás közvetítésével az uralmi mechanizmusok része. század elején a munka törvényes kizsákmányolásának új rendszere ellen bontakoztak ki a . amelyekben a társadalmi összeütközések. jogtalan társulások) a politikai forradalomba való átmenete idején. a hivatalos hatalmukkal visszaélő tisztek vagy a rossz miniszterek. hanem a törvény és a törvényt alkalmazó igazságszolgáltatás ellen. Vagy pontosabb. és a 19. Az utópia ekkor egy általánosan és nyilvánosan büntető társadalomról ábrándozott. hanem a kormány és a hatalom szerkezetének megváltoztatása. a hatalom lehetséges megdöntésének gondolata távolról sem mindegyiket kínozza. amelyek célja nem egyszerűen a hatalom átengedése vagy tűrhetetlen mértékének bizonyítása. hanem „megkülönböztet”. az egy követ fúvó. a munkások harcainak (sztrájk. biztosítja egyetemes „gazdaságosságukat”. Mindenesetre e törvénytelen – s az egyre korlátozóbb jogszabályozással megszaporodó – gyakorlatok látóhatárán élesen kirajzolódnak a merőben politikai harcok. Sematikusan három jellemző folyamatot különböztethetünk meg. A 18. az igazságtalanság közegei ellen küzdenek. szembeszegülés a hatalom képviselőivel) közvetlenül politikai harcokba torkollhattak a forradalom alatt. a törvénytelenségnek ez a politikai dimenziója bonyolultabb. a megszerzett termények erőszakos elkobzása. a gyári szabályzatot mindinkább megszigorító vállalkozók ellen.

a munkaadók követelései. most „majdnem mind a társadalmi rend utolsó soraiból” kerülnek elő. . de a megtagadott sorozás is háttere a paraszti törvénysértéseknek. század büntetőelemétől oly idegen állítások egész sora mögött: hogy a bűn nem olyan lappangó lehetőség. de főként a legszámosabb és a legkevésbé felvilágosult osztályokhoz szól. hanem a rendre szánt társadalmi csoport sújtja a rendetlenségre hajlamos másikat: „Járjátok be azokat a helyeket. Végül. s milyen érintkezések vannak a törvénysértések különböző formái és szintjei között. s a leghétköznapibbak. nő a lopások. lakbérekre. ahol ítélkeznek. a felügyelet szorosabb technikája megszaporították a bűnelkövetési alkalmakat. mint például a munkamegtakarítás. meg kell vizsgálni. a munkahely elhagyása. amely gyakran egybeesett a szigorúan vett bűnözéssel. hogy a bíróságokon nem az egész társadalom ítélkezik egyik tagja fölött. hogy a teljes egészében bűnözőnek és lázadónak hitt alsó néposztályoktól való félelmet. a befejezett munka nyersanyagával. az állam. a barbár. amelyek során.37 hogy nem a bűn tesz idegenné a társadalommal szemben. hogy idegen valaki a társadalomban. hogy elvben minden állampolgárra kötelező. század utolsó éveiben néhány régi szál újrafonódása vagy új kapcsolatok létrejötte tapasztalható. hogy a 18. ahogy azt a kortársak állították. munkaidőre. velük ellenséges közegben élők követik el – a 18. nem a 19. akik azelőtt megtalálhatók voltak valamennyi társadalmi osztályban. akik más körülmények között nem tértek volna rá a szakszerű bűnözésre. egyszersmind társadalmi törvénysértés. olyanokat. s megjelennek a „politikai betyárság” nagyszabású formái. ölnek … Mindenütt két dolog ötlik a szemetekbe. század elején alakult ki az erős. a törvényhozás vagy az igen nyomasztó. emberbarátok vagy a munkások életét kutatók szavaiban. az agressziót. a rablások száma. hogy néhányan hozták és néhány embert sújt. egyáltalán nem azért. De elnagyolt formájukban. most megújulnak. politikai. bebörtönöznek. amelynek rossz hajlamai áthághatatlan gátként magasodnak a legyőzésére induló nagylelkű szándékok elé”38.35 az ügyességet igénylő lopás felé hajlik el.36 hogy „a gyilkosok. a tulajdonosok. (az igazolványra. az ember a törvénnyel. A törvénysértések egész sora ágyazódik be a harcokba. század folyamán a bűnözés szakszerű formák felé igyekszik. amelyek a forradalom utolsó éveiben bontakoztak ki. Ezeket a folyamatokat találjuk meg a 18. a magántulajdon új törvényei. mintha a népi zavargások főkolomposai bűnözők lettek volna. ilyen körülmények között álszent dolog vagy naivság volna azt hinni. hogy azok a bűnözők. Ezek a folyamatok bizonyára nem egy teljes fejlődést kísértek. amelyet az érdek vagy a szenvedélyek véstek be minden ember szívébe. egyszersmind a törvényt megszabó osztállyal kerül szembe. szétszórtságuk dacára elég hangsúlyosak voltak ahhoz. hogy a politikai vagy polgári törvényekkel ellentétben. a büntetőjog alkalmazása nem egyenlően vonatkozik mindenkire. hogy a törvényt mindenki számára hozták mindenki nevében. amely a császárságtól a júliusi monarchiáig ott kísért a törvényhozók. egymástól elszigetelődtek volna az előző században. hanem mert az új jogi formák. hiányzásokra vonatkozó) szabályzatok háttere előtt bontakozik ki a munkáscsavargás. habár igaz. erkölcstelen és törvényen kívül élő osztály mítoszát táplálja. abból a nyomortól megrontott osztályból. hanem ez sokkal inkább annak köszönhető. amit a társadalom alsó szintjének nevezünk”. A népi törvénysértések háromféleképpen általánosíthatóak két évszázad leforgása alatt (egy problematikusnak tetsző és még felmérendő mennyiségi fejlődésen kívül): el kell helyezni őket az általános politikai látóhatáron. hanem kizárólag egy bizonyos osztály sajátja. a törvénytelen gyakorlatok egész sora. abból az „elfajzott nemzetségből” való. amelyről Target beszélt. Úgy tetszik. mennyiségével vagy minőségével való csalás. amelyek mintha már eltűnőben lettek volna. s részben a társadalom peremén. tolvajok és hitvány emberek kilenctized százaléka onnan került ki.munkások törvénysértései: a vad géptörések. a maradandó egyletalapítások. csavargás. köztudomásúan. hogyan kapcsolódnak a társadalmi harcokhoz. hogy új fenyegetést hordozzanak. és sok egyént billentettek fel a törvény túlsó felén. a szabályzatok szigora. okosabb beismerni. megnövelve a féktelenséget.

mindenütt két. hogy a látható. megszervezett. mint patologizált alanyt. Ha ez valóban így áll. veszélyessége miatt. erőforrások és nevelés híján nem tudnak „megmaradni a törvényes feddhetetlenség határain belül” . Nem szabad a törvénytelenség intenzívebb és hatékonyabb formáját látni benne. amelyeket tolerálni akar vagy tolerálni kell. A bűnözés valóban a törvénytelenség egyik formája. végső soron hasznosítható – formáját. hogy a börtön igencsak sikeresen termelte ki a bűnözést. kocsmák. hogy a javító bezárás rendszere a törvénysértőt miképpen váltotta fel a „bűnözővel”. Röviden. sikerült kitermelnie a bűnözőt. a törvénytelenség specifikus típusát. s melyre. hogy a törvény egyetemességére törekvő nyelve sem megfelelő emiatt. milyen módszert kellene használni ott. de olyan törvénytelenség. egy bizonyos szinten leküzdhetetlen és titokban hasznos. a törvénysértés mögött tárgyiasíthatja a bűnözést. de eleven. Ez a forma a szó szoros értelmében vett bűnözés. amely büntetvén nem érné el a megjavítást. elkülönített. hogy az utóbbiak. A bűnözés árama nem az olyan börtön mellékterméke volna. s hogy egy aránylag zárt. egyszersmind engedelmes törvénytelenség a helyére kerüljön. elvágott. kirajzolja. A fogházbüntetés zárt. talán azzal a feltételezéssel kellene felváltani. áthatott. vele kapcsolatos aggályunkat. inkább a büntetőrendszer (s a fogházbüntetés) egyik következménye. de azt is lehetővé teszi. amennyiben a bűnözést akarja csökkenteni. amennyiben hatékony akar lenni. Szép siker. egy olyan büntetőrendszer . hogy a bűn csábításainak ellenállni nem tudók bárdolatlan lelkére is eredményesen hassunk?”41 A törvény és az igazságszolgáltatás nem tétovázik. mégis áthallható közegként szerveződjék meg. s hogy mi félrehajíthatjuk minden. A börtön sikere: a törvény és a törvénytelenségek körüli harcokban meghatározott egy „bűnözést”. mindenesetre benne gyökeredzik. azt. A börtön e két mechanizmus csuklója. feltárását és ellenőrzését. ez kétségtelen. politikailag vagy gazdaságilag kevésbé veszélyes – sőt. meghatározott közegbe zárt. amely mintha jelképesen összegezné az összes többit. olyannyira. hogy az árnyékban maradjanak azok. akkor a látszólag „kudarcba fulladt” börtön eléri célját. egyik osztály szava kell hogy legyen a másikhoz. de központilag ellenőrzött közeget. amely lehetővé teszi a törvénytelenségek megkülönböztetését. hogy a szükségszerű osztályaszimmetriát kimondja. a napvilágra hozást. A bűnözés-tárgy abból a folyamatból képződik. a vásár ízeivel fűszerezett nyelvjárásánál egyebet nem hallottak … Milyen nyelvet. börtönre kell kárhoztatnia. s ez a másik osztály nem oszt az elsővel azonos gondolatokat vagy szavakat: „Márpedig a mi illedelmes. és etikettől gátolt nyelvünkkel könnyűszerrel megértetjük magunkat azokkal. a csarnokok. sikerült bűnözőket kitermelnie. Láttuk. egyenes. s ez azzal magyarázható. s a törvénykezési gyakorlatra miképpen biggyesztette rá a lehetséges megismerés egy egész látóhatárát. amelyet a büntetőapparátusnak. általa erősítheti állandóan egyik a másikat. beletalál a célba. eszközszerepet osztott. Azt a ténymegállapítást. hogy másfél évszázados „kudarcsorozat” után még mindig megvan a börtön. amelyek egyike mindig a vádlók és a bírák. lehetővé teszi a félreállítást. egy látszólag a társadalom szélére szoruló. a többi törvénytelenséghez képest. másika pedig a gyanúsítottak és a vádlottak padján található”. ugyanazokat a következményeket vonva maga után. hogy a börtön kudarcra van ítélve. egymástól jól elkülöníthető embercsoportot láttok. szegényes. amely a törvénytelenségeket elválasztó és a bűnözést benne elkülönítő politikai hadművelet része. a stratégiai ellentét a törvénytelenségek és a bűnözés között található. amennyiben az emberekben feltámasztja a törvénytelenségek különleges formáját. szabálytalan. amelyet a „bezárás rendszere” valamennyi elágazásával invesztált. különválasztott és hasznos törvénytelenséget hoz eszerint létre – bizonyára ez a magyarázata magas korának. akik durva. elkülöníti és hangsúlyozza a törvénytelenség egyik formáját. megszilárdíthatja a bűnözést a törvénytelenségek vonulatában. markáns. csökönyös. megvető. Elősegíti. amennyiben a törvénykezési ellentét a törvényesség és a törvénytelen gyakorlat között helyezkedik el. ahol a törvényeket megfogalmazzák.

gazdaságilag következmény nélkül. ingatag létezési feltételek közé szorított. hogy az elítélteket arra kötelezték. saját belső szervezettségébe fordulva. rendszeres felbukkanásuk a börtönben. hogy a törvénytelen gyakorlatokat irányítsa. a nyilvánosházak széles körű megszervezése. annak ellenére. koldusokat. században egyfajta alárendelt törvénysértést is helyeztek. a prostitúció körében fenntartott gondos hierarchia. a gyönyör árának kialakulásában. Ezt az önmagába visszatérő bűnözést ezenfelül kevésbé veszélyes törvénysértés! formák felé lehet terelni: a társadalom peremén ellenőrzés alá vont. bűnöző besúgókkal való körülvétele. s a júliusi monarchia alatt kidolgozott tervek dacára. ez a másik. ezt a gyarmati büntetőtelepeket létrehozó 1854-es törvény határozottan kizárta. Nem a legbizonyíthatóbb értékű azonban. erőszakos bűnök elkövetésére szánva. a fegyelmezetlen katonák. ellenőrzött és lefegyverzett törvénytelenség közvetlenül hasznos. olykor a fosztogatás. mint magának a bűnözésnek látható. hosszú börtönbüntetésnek. legalább még annyi ideig maradjanak. majd véglegesen „elkülönített” életnek kitéve. nyilvánvaló formákba torkolljon. akik vonulásuk útján. garantálja az engedelmességet. A bűnözés. markáns lécezésében keresnék az elrettentő példát. az uralkodó csoportok törvénysértésének a tényezője. A bűnözés felhasználása mint különválasztott. meggátolja. mintha most nem is annyira a büntetések szigorában. a vele együtt járó felügyelettel. Azaz ott. politikailag veszélytelenül. vonzerejüktől megfosztottan. amelyek értelmében a bűnözők. Először is lehetőséget ad az ellenőrzésre (megjelölve az egyéneket. Márpedig ez az összevont. amelyet valamikor a kínzás ragyogásától vártak: a bűnözés a többi népi törvénysértéstől különböztetve mégis rájuk nehézkedik. hogy a gyarmaton. lényegében a fogva tartás apparátusa megkövetelte anyagi terheken akartak könnyíteni. De a bűnözés ezen felül közvetlenül is hasznos lehet. amely. században: a prostituáltak rendőrségi és egészségügyi ellenőrzése. a megfékezett törvénytelenség. s ahogy a 18. és természetesen költségessé tett. bomlasztva a csoportokat. s a börtönbe zárás volna az egyik fő elemük. amely gyönyört az egyre sürgetőbb állandó erkölcsi nemesítés bujkálásra ítélt. amelynek bűnözéssé szerveződése. Ezzel kapcsolatban jellemző a prostitúció hálózatának elhelyezése a 19. ahány évre az ítéletük szólt (néhány esetben egész életükre ott kellett maradniuk). erőszakoskodás. a prostituáltak és a talált gyermekek vállaljanak részt Algéria gyarmatosításában. Önként adódik a gyarmatosítás példája. veszélyes és gyakran ellenséges világ megfékezi vagy legalábbis alacsony szinten tartja a közönséges törvénysértő üzelmeket (kisebb lopás. határozatlanul nyüzsgő. a kölcsönös besúgást megszervezve): állandó felügyeletnek kitett egyének viszonylag szűkre szabott és zárt csoportja váltja fel az alkalmi törvénytelenséget gyakorló. az elfojtott szexualitás profitjának kialakulásában s e profit . hogy közvetítők egész sorával a megfelelő csatornába tereljék és megszervezzék a szexuális gyönyörből származó óriási profitot. a törvény mindennapos megtagadása vagy kijátszása). Hasznos lehet egyéb törvénykezésekkel kapcsolatban: tőlük elválasztva. katonaszökevényeket toboroznak. a zendülés ijesztő erőivé duzzadnak. század végén láttuk. De miért és miképpen hivatott arra a börtön. ahová a 19. kibővülésre mindig hajlamos népességet vagy a csavargók bizonytalan csapatait. amikor pedig küzdenie kell ellene? A zárt törvénytelenséget képező bűnözés elhelyezése valójában előnyökkel jár. jóllehet a bűnözők deportálását a restauráció alatt a képviselőház és a megyegyűlés több ízben kérte. a körülményektől függően munkanélkülieket. az őt támogató lakosságtól elvágott (hajdan a csempészek vagy a fegyveres bandák esetében megvolt ez a támogatás 42) bűnözők végzetesen a helyhez kötött bűnözésre szorítkoznak. hogy nagyobb mérvű. egyszersmind kezelhető közeggé válása valójában a törvényesség peremén történt.közvetlen végeredménye. hogy bűnözést termeljen. a rendőrség hatalmába kerítve. a bűnözés. mindez lehetővé tette. amelyeknek gyakran a szegény rétegek az első áldozatai. bekebelezne néhányat a „büntetés-újratermelés” mechanizmusába. a guyana-i vagy később az új-kaledóniai deportálás ténylegesen nem tett szert valóságos gazdasági jelentőségre. ahol a büntetésüket letöltötték.

Jóval a rendőrök után a statisztikusok és a szociológusok is felhasználták. Mert a börtön megkönnyíti az egyének ellenőrzését. titkos ügynökeivel. hogy újból merényletet követnek el a társadalom nyugalma ellen.”48 Az 1810-es törvénykönyv különleges felügyeletet irányoz elő a kiszabadult bűnözőkre és mindazokra. s kibővíti a . titkos. amelyet törvénytelen. akiket a büntetéstől való félelem ösztönzött vagy jutalom „kecsegtetett”)·49 Jelenlétük feltételezi egy dokumentumokra épülő rendszer meglétét. De ez a felügyelet csak a börtönnel párban tudott működni. hogy a börtönre központosított büntetőrendszerrel megszilárdított bűnözés a törvénysértéseket használta fel az uralkodó osztály profitáramoltatása és törvénytelen hatalma érdekében. A bűnözők politikai felhasználása-besúgók. Úgy tetszik. akik komoly bűncselekmény miatt már megjelentek a bíróság előtt és törvényesen feltételezhető róluk. mert besúgókat tud toborozni. az esküdtszékek és a büntetőbíróságok lajstromainak másolatát háromhavonta elküldik az Igazságügyi Minisztériumnak és az Államrendőrségnek. szinte párhuzamos hadseregféleséggé alakultak -. üzletemberek” módszere szerint kezdik használni a nyilvántartó karton. a rendőrségi felügyelet egyik tárgya a sok közül. „néma. Mindeme felügyelet feltételezi egy részben hivatalos. amely maga körül kihívja a hatalom gyakorlatát. hogy bármilyen kényszerítő intézkedésnek is alávetné őket … Nincs szükség. A törvénytelenség eszköze is. később pedig a Belügyminisztériumban szerveznek egy „kimutatást”. amely törvénytelen üzelmek mezejét alakítja ki maga körül. amely megismétli a lajstromokat. amelyhez könnyen hozzáilleszthetők az új adatok. a hatalom törvényen túli egész működését részben a bűnözőkből alakult segédtömeg biztosította: titkos és a hatalom tartalékaiból fölfegyverzett rendőrség. Az elkülönített és a bűnözésbe visszaforduló törvénysértések megszerveződése a rendőrségi ellenőrzés fejlődése nélkül elkerülhetetlen lett volna. könyvtárosok. a sztrájkolókkal és a zendülőkkel szemben bé-rencek toborzása. század előtt is szokásban volt. 47 Elmondható. amelyre feljogosít.50 A bűnözés. de ez nem jelenti azt. a lakosság állandó felügyeleti eszköze: olyan apparátus. a segédrendőrség szervezése – akik a törvényes rendőrséggel közvetlen kapcsolatban állva dolgoztak és ha kellett. provokátorok formájában – már a 19. épp ezért a rendőrség ellenőrzése alatt álló spiclik és besúgók által veszélyesnek tartott közegeket és csoportokat: a bűnözés. kereskedők. amelynek központjában a bűnözők megjelölése és azonosítása áll: kötelező személyleírást csatolnak az esküdtszékek elfogatási és letartóztatási parancsaihoz. hogy Franciaországban az 1848-as forradalom táján és Bonaparte Lajos hatalomrakerülésekor virágzottak ezek a gyakorlatok. amely magukon a bűnözőkön keresztül teszi lehetővé az egész társadalmi tér ellenőrzését. A népesség általános ellenőrzése. beszervezett. kivételezett eszköz.és alkoholcsempészés a tilalom alatt álló országokban vagy újabban a kábítószer-csempészés a „hasznos bűnözés” fenti működését mutatná meg: a törvényes tiltás meglétét. amely különbség nélkül ügyel minden állampolgárra. De ugyancsak ellenőrzik a hajdani bűnözőkből lett. hogy ez a törvénybe legyen írva. A bűnözés a törvénysértések irányításának és kizsákmányolásának az eszköze. amely a „feltűnő közegekben” – felügyelőkön és altiszteken – kívül „titkos közegekkel” és besúgókkal dolgozott.megszervezésében a bűnöző közeg az érdekelt puritanizmus cinkosa lett: törvénytelen gyakorlatok törvénytelen vámszedője.46 De a forradalom után ez a gyakorlat egészen más méreteket öltött: a politikai pártok és a munkásegyletek felbomlasztása. egy betűrendes katalógust. észrevétlen” éberség. részben titkos hierarchia megszervezését (a párizsi rendőrségen ez lényegében a „biztonsági szolgálat” volt.vagy kartotékrendszert. de a bűnözésben való szervezettségük révén kezelhetővé vált elemek váltórendszerével sikerül ellenőrzés alá vonni és törvénytelen profitot húzni belőle. amikor kiszabadulnak. személyleírást adnak a börtönök rablajstromaihoz. s ugyanakkor a keresett személy nevével valamennyi felhasználható információ. de az általánossá vált hálórendszerrel is. feljelentők. 1833 táján a „természettudósok.45 A fegyver. A bűnözés politikai obszervatóriumaként működik. „a kormány állandóan nyitott szeme.

specifikusságával. s ez több. hogy minden törvénytelen gyakorlatot üldözzön. A bírák mindennek alig ellenkező alkalmazottai. melyeknek legtöbbször ő az áldozata.52 a század második felének Gil Blas-ja. mint amely arra van szánva. egész látványos apparátusával arra való. verekedés. a rendőrséget és a bűnözést fogaskerékként egymásba illesztő ellenőrzési apparátus mindennapi igényére feleljen. hamarosan elkezdődik a rendőrségi erők és a bűnt a hatalommal összekötő cinkosság mindennapos melodrámája. s amely e célból. egy hajdani. De az a már-már mitikus fontosság. a rendőrséget használná fel. Vidocq jelzi azt a pillanatot. a törvényt érvényre juttatók és a törvényt sértők közötti rejtett és zavaros megállapodástól való félelem. de fogaskereke is. hanem mellérendelve) a rendőrség. csalások. A bűnözés.51 Eszközeik arányában segítenek létrehozni a bűnözést. Először Vidocq. az önmagában zárt bűnöző közeg meg-szerveződését meggyorsítja: mindebből s ami ebből következik (munkanélküliség. csakhamar az útonállás. kitiltás egy helyről. A rendőrségi felügyelet szállítja a börtönnek a törvénysértőket. a lehetőségek tág körét nyújtja. Lacenaire. s amely elszánta magát. Olyannyira. hogy a félig sötétben működő. A büntetőbíróság hozzá képest a törvényes biztosíték és az áttétel elvének szerepét játsza. az a tehetetlenségi erő. párbaj. hogy a „bűnözés” asszimilálhatatlan üledékét hagyja működése nyomában. segéderőket. amikor a többi törvénysértésről levált bűnözést a hatalom invesztálja és a visszájára fordítja. s néhányuk felhasználását az uralkodó osztály törvénysértése által. amikor ugyanegy személyben csapott össze királyi hatalom és förtelem. amelynek kategóriája (rendőrség-börtön-bűnözés) egymást támogatja. a gyarmatosítást. kényszerlakhely. a börtön és a bűnözés. a rendszer következménye. a könnyen ellenőrizhető. akiket a börtön bűnözőkké változtat. mint meglepő: minden jószándéka. a felügyelet alá helyezés). század első évtizedeiben kifejlődött folyamatról ketten is tanúskodnak. Hiába beszélnek a bírák. amikor a bűnözés a hatalom egyik fogaskerékrendszere lesz. kockázatos kalandok. aki az igazság letéteményese. játék. aki gyorsan csúszott lefelé a lejtőn: garázdaság. nem ennek a talán megszépített múltnak köszönhető. zsebmetszés. a szörnyeteg király árnyéka. mégis bűnök mocskolta. A törvénysértések általános rendszerében olyan váltó. Ősrégi törvénysértések embere volt. s egy soha meg nem szakadó áramkört hoz létre. annak a struktúrának a vonása. katonának áll. A bűnügyek esztétáinak paradicsomában mindörökre megkülönböztetett helyet foglal el. következik a prostituáltak társasága. . A börtön-rendőrség rendszer a kezelhető bűnözést vágja körül a törvénysértésekben. hanem inkább annak. Nyugtalanító pillanat. hogy a volt foglyokra rákényszerítsék a nekik kijelölt feladatokat. amelyre kortársainál szert tett. eszköze is lesz. vagyis a törvénysértések differenciálását. hogy a történelemben először. Az igazságszolgáltatásban a törvénysértések differenciált ellenőrzésére szolgáló eszközt kell látnunk. Véget ért a shakespeare-i kor. hogy benne a bűnözés láthatóan megmutatta kétértelmű tárgy. büntetőeszközként pedig a börtönt. amelynek többi alkatrésze (nem alá-. amely ellene és vele dolgozik. majd megszökik. elválasztását és felhasználását. A börtön és a rendőrség ikerapparátus. új félelem bukkan fel. amelyet a zárt intézmény szembehelyez az igazságszolgáltatással.és eszköz-státusát egy olyan rendőrségi apparátusban. amely a büntetőmechanizmusokat jellemzi a modern társadalomban. mindez nem újdonság. az ellenőrzést. s ugyanezek az ellenőrzések néhányukat rendszeresen visszaküldenek a börtönbe. a rendőrségi ellenőrzések célpontjává és segéderejévé. Vidocq-kal szemben áll kortársa. hogy olyan együttesről kellene beszélni. a törvénysértések egész területén együttesen biztosítják a bűnözés megkülönböztetését. kiváltott vagy megvásárolt rabból rendőrfőnök lett. Az elmúlt korokban ott kísértett egy árnyék. Az igazságszolgáltatás elárasztása a rendőrség által. Nem olyan büntetőbíráskodás. s nem is a hatalom elmeszesedésének vagy fokozatos elmozdulásának a következménye. Ekkor következik be a rendőrség és a bűnözés közvetlen és intézményes összekapcsolódása. még annak sem. a büntetőbíráskodás.kölcsönös feljelentéseket. A 19. mert a törvénysértőket kapcsolatba hozza egymással.

Azt se feledjük. A másik a kiváltságosok törvénysértésének elméleti játékát vezette be vagy inkább azt a pillanatot jelöli. a gyilkosságban és a feljelentésben. őt. egyébként Lacenaire cinkosa. nem is olyan régen. S ha a párizsi polgárság ünnepelte Lacenaire-t. Vidocq révén ugyanabban a korban a bűnözés zárt és ellenőrizhető közeget képezve. mert a bűn elkövetőjének nem jutott hely máshol. Szélhámosság. . amely mellett sápatag tiszteletkörök csupán későbbi irodalmi feltámadásai. François-t magával vigye a vérpadra. amelyeket a polgárság ténylegesen művel. amely világosan feltűnik a rendőrség-börtön rendszer működési módjában. Hamarosan betiltották. Lacenaire és Vidocq szimmetriában vannak. s hogy élete utolsó napjaiban hódolattal árasztották el.neofita buzgósága ellenére soha sem bírt néhány ványadt bűncselekménynél többet elkövetni. a polgárság új kedvtelést talált. illetve a törvénysértés egy olyan alakzatát. tudott írni és tudta forgatni a szót. de ezek elsekélyesedtek a lopásban.55 Az egyik a kínzások ókori rituáléját hosszabbította meg. másrészt elmozdítottak a bűn esztétikája. királygyilkos . hogy a közigazgatásnak kellett őt megvédenie a Force foglyaitól. s még korántsem merítette ki. s azokat is ügyetlenül hajtotta végre. legalábbis virtuálisan. a bírákat megelőzve. s a hatalom megengedett törvénysértésévé lett egész bűnöző gyakorlatot elmozdítva a rendőrségi technika felé. egész az utolsó. azaz a kivételezett osztályok művészete felé. akik halálra keresték. látható játszmának. mint Julien Sorel. Dicsőségét nem nagyszabású bűncselekményeknek köszönheti. azzal fenyegetve. A bűnözés és az egyéb törvénysértések közötti hasadás. amennyiben teljesen soha nem érik el a céljukat. hogy a bűnözők körül újraéleszti a népi törvénysértéseket. hanem taktikák. amikor a politikai és gazdasági törvénysértések. még fenyegetőek voltak: ez a tönkrement kispolgár. 1800-ban született. A két ünnep találkozott a történelemben. a cellatársakkal újraszövődő barátság. Nehéz feladat volt. aki jó iskolákba járt. A L'Assassinat considéré comme un des Beaux-Arts a szépművészetek egyikeként felfogott gyilkosság megjelenési éve: 1849. őt. a bűnözés ellenük fordítása. jakobinus. át akart adni a halálnak. Ám sokat köszönhet a törvénysértés és a bűnözés közötti. hogy celláját megnyitották a híres vendégeknek. sem elgondolásuk művészetének. olyan erősen gyanúsították vamzer seggel. ennek az ünneplésnek megvolt az oka: a bűnözésben alávetett és diskurzussá változott törvénysértés szimbolikus alakját ünnepelték – vagyis a kétszeresen sérthetetlenné vált törvénysértést. De magával cipelte. börtön.53 és Lajos Fülöp szép. dadogásuk ejt csodálatba. De újra felbukkannak a bűn elméletéről mondott beszédében. egy nemzedékkel korábban forradalmár lett volna. visszacsatolódott önmagába. a törvénysértések horizontját. Halála pillanatában Lacenaire kinyilvánítja a bűnözés diadalát a törvénysértés felett. aki a bíróságon mindent elkövetett. lopás. Lacenaire a „bűnöző” típusa. * A bűnözés termelését és a büntetőügyi apparátus által való invesztációját annak kell venni. kölcsönös zsarolás. azonban mindig ellenállást váltott ki. személyisége ugyanazokat a lehetőségeket hordozza. hogy cinkosát. amelyek. ami: nem egyszer s mindenkorra megszerzett végeredmény. Ne feledjük. elméleti és esztétikai megjelenítésükkel – mint ahogy Lacenaire-rel kapcsolatban mondogatták: a „bún Metafizikájával” – megkettőződnek. elhibázott gyilkossági kísérletig. visszaesés. szökés a katonaságtól. a király gyilkos alakja a politikai erőszakhoz eljutó kisstílű bűnöző visszájára fordult képlete. Lappangó lehetőségei igencsak földhözragadt bűnözésbe fulladtak: Lacenaire-től ilyen értelemben nincs mit tartani. s a láncra vertek vonulását kísérő megnyilvánulások előtt néhány hónappal történt. François a július 19-i rablánc egyik legfeltűnőbb figurája volt. amelyet egyrészt elkoboztak a bűnözésben. szegényen. akit Force alja népe. mint a bűnözés alkalmazkodó terében. párizsi világa olyan ünnepléssel ajándékozta meg a kivégzése előtt. hogy ez a halál a láncra vertek utolsó útrakelése. amelyek áthelyeződnek.34 Robespierre kortársaként a törvények elutasítása azonnal történelmi dimenzióba emelte volna. az uralkodó törvénysértések általi gyarmatosítása -megannyi következmény. hogy Lacenaire híres halála elfojtotta Fieschi merényletének visszhangját.

amelynek el kellett volna választani a bűnözőket azoktól a néprétegektől. de harc a büntetőrendszer körül.62 s ezt bizonyítja a munkásmozgalomban tapasztalt általános bizalmatlanság a volt köztörvényes elítéltekkel szemben. folytonosan fenyegetőnek a mindennapi életben. a környezetet. látszólag fordított szerepet tölt be. a proletariátus és a városi alsó néposztály kölcsönös helyzete még tanulmányozásra vár. Röviden. makacsul próbálkoztak vele. A szegény osztályok „erkölcsnemesítésének” általános eljárasait alkalmazták.6*1 A bűnügyi krónika.58 Az ítéletek gyakran nagyobb szigorúságot mutattak a munkásokkal. hogy a bűnöző egy egészen más világhoz tartozik. saját újságokkal is rendelkező bűnügyi krónikának. e háborúban a riadó vagy a győzelem mindennapi hadibeszámolója. szerveződésekre és egyletekre vonatkozó jogszabályozásból következtek. engedelmességre szoktatás a munkában. ami az eredetét. mindenütt jelenlevőknek és félelmetesnek.különösen városi környezetben.59 A börtönökben az elítéltek e két kategóriáját elvegyítették egymással. mindennapos bőbeszédűségével elfogadhatóvá teszi a társadalmat behálózó törvényszéki és rendőrségi ellenőrzések együttesét. oly idegen egekből érkező bűnözésben melyik törvénysértés ismerne magára? … Ε sokrétű taktika nem hatástalan: ezt bizonyítják a népújságok hadjáratai a büntetőmunka ellen61 a „börtönök kényelme” ellen. a tulajdon és a takarékosság elemi szabályainak megtanulása. amely egyébként főbenjáró fontosságú nemcsak gazdasági. amelyek az igazolványokra. s a köztörvényesek kedvezményes elbánásban részesültek. . A bűnügyi regény. sztrájkokra. hogy a népi körökben ellenséges érzületek alakuljanak ki a bűnözőkkel szemben (a volt rabokat használva besúgóként.”63 De ez a taktika még távolról sem győzött. Módszeresen összekeverték a közönséges bűntetteket azokkal a törvénysértésekkel. sorompót állítani fel. ahol hétköznapi és egzotikus módon kibontakozik. hogy a bűnözőkről már kialakult képet tovább színezzék: jól meghatározott hálóként mutatni fel őket. század hajnalán – írja Michel Perrot – a megvetéstől övezett. sztrájktörőként vagy bérencként). De egy dolog biztos: a bűnözést és az elfojtást az 1830-50-es évek munkásmozgalma fontos tétnek tartja. Ebben az oly félelmetes.56 Hosszan. amely elengedhetetlen akkor. az okait illeti. míg a fogoly újságíróknak és a politikusoknak joguk volt külön kerülni. az állandó konfliktushelyzet kialakítására. a bűnt dicsőítő irodalom ellen. illetve manipulálják. a kérkedő vita. hanem politikai szempontból is (az úgynevezett „alapvető törvénytisztelet” megszerzése. közelieknek. mint a tolvajokkal szemben. amikor a jogszabályrendszer helyettesítette a szokásokat. Rocambole]. állandóság a lakhelyen. végül az „aranyló” bűncselekményé. Ehhez járult még az a hosszú ideig tartó vállalkozás.). napról napra beszél az arcnélküli ellenség ellen vívott belső harcról. A detektívregényekhez kapcsolódó bűnügyi krónika több mint egy évszázad óta a „bűnügyi történetek” mérhetetlen tömegét termelte. „A 20. illetve mindenesetre nem sikerült a bűnözést teljesen elvágnia a néprétegektől. a zavarkeltés taktikáját alkalmazták. Különlegesebb eljárásokat kezdeményeztek. aztán az őrültségé (kivált a század második felében).57 ezek politikai státusának elismerését követelték a munkások. Ez az idegenség kezdetben az alsó régióké [Les Mystères de Paris (Párizs titkai). Funkciója főleg annak megmutatása. Ellenségesség a bűnözőkkel szemben. ami kíséri. olyan vonalat rajzol ki. A szegény osztályok kapcsolata a törvénysértéssel. hogy szimpla bűnözők szítják. A bűnözésnek tulajdonított fontosság. ahonnét származtak. spicliként. egyszersmind teljesen idegennek tűnik fel. s amelyekhez kötődtek. miközben dicsőíti. Ez a funkciója a sajtó egy részét elárasztó. mégis módfelett távolinak. fennhéjázó falubörtön végleg bezárul egy népszerűtlen nép körül. a „magasröptű” bűnözésé (Arsène Lupin). az emberbarátoknak a bűnözőkkel szemben tanúsított túlságos figyelme ellen. amely nincs kapcsolatban megszokott és meghitt világunkkal. Igen rendszeresen azzal vádolták a munkásmegmozdulásokat. félreállítja. a családban stb. amelyekben a bűnözés nagyon közelinek. hogy a raboknak tartsák fenn a legnehezebb és legveszélyesebb munkákat. amely a tárcarovatokban és a ponyván indul fejlődésnek. amely. ez kétségtelen.

vérlázító cinizmust. A népi újságoknál ez azt jelenti. a családok vagyonát?” 66 A gazdagok bűnözését eltűri a törvény. hogy valamennyi rab szócsövei legyenek. Erőt hordoz. hogy az a szegény. a társadalom rossz szerveződése. egy másik bűnözést álcáz. szégyentelen rablást … Nem féltek-e. amelyek aztán a bűncselekményben törnek elő: „A hamis oktatás. jövője van. ahol büntetlenül lopják az államkincstárat. tolvajokkal és gyilkosokkal tölti meg a börtönöket. hanem a társadalmat: „Az ember. amely harcosok kiáltásaitól visszhangos.71 megmutatja. aki a kirótt büntetéseket csak a főügyész dagályos vádbeszédéből ismeri”69. amely ugyanakkor a bűncselekmény pozitív értékelése. Az ellen-bűnügyi krónika módszeresen kiemeli a bűnöző cselekményeket a polgárságban. az „erkölcsi rothadásnak” kitett osztály. „Elnyomáson alapuló lényegének végzetszerüsége miatt a társadalmi rend tovább gyilkolja. akiknek robusztus természete elveti vagy megveti parancsait. A „civilizáció” következménye ugyan. közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a büntető rendszerről. szerintük.A népújságok gyakran javasolják a bűnözés politikai elemzését. az a feladatuk. Nem a bűnöző egyént jelölik ki a bűnözés kiindulópontjául (csak alkalmat szolgáltat vagy áldozat). amely övezi. a zsenge korban kényszerű munkával elnyomott szív és értelem. a botrányos példaadás. a szegények nyomorának és lázadásának forrása és alapja. mert a pékség rácsain át elcsent egy darab kenyeret. akik túlságosan erősek . Egyszóval. s ha megesik. amelyek. hogy ne osszon halált. megmutatva. amelyben felsorakoznak a társadalmi zűrzavar áldozatai.”64 Azért. s hogy a véleménynyilvánítás miatt indított pereket vagy a munkások elleni akciókat ki kell használni.67 Ebből fakad az a gondolat. vagy kitörli belőle a lehetőségeket. hanem aréna. akárcsak a bűnözők. a szó szoros értelmében véve éhhalálra ítélik és legyilkolják őket. nem szabad abban. e vadak barlangját. hogy hallatni tudják a hangúkat. aki halált oszt. mivel ők. úgy felháborodik egy napon. és abban a helyzetben vannak. a neki tulajdonított ragyogással vagy a rossz hírrel. A társadalom a bűnös vagy pontosabban. Talán elsőként dolgoztak ki egy olyan politikai elméletet. erőfeszítéseket tesznek. bűncselekményekről vagy perekről beszélve „vérben fürödnek”. amely azon van. mely olykor az oka és mindig a kibővítése. hogy megfordítsák a bűncselekményről szóló egyhangú diskurzust. akik kizsákmányolják.” 68 S ebből származik az a gondolat is. nem tanúbizonyság. a népből származók által elkövetett bűncselekmények elbeszélését felváltja a nyomor leírása. mint hajdan. „A bírósági tárgyalóterem nem csupán korunk nyomorúságának és sebeinek feltárására szolgál. mert a társadalom vagy nem képes az alapvető szükségleteit kielégíteni. s minden nap végigjátszanak „egy műsornyi melodrámát” 70. A büntetőrendszer-ellenes vitában a fourier-isták mentek el talán a legmesszebb.”63 De ez a szükségből vagy elfojtásból eredő bűnözés. hóhérral és börtönnel azokat. hogy visszájára fordítják azoknak az újságoknak a szokását. vagy mert lerombolja benne. ahová azok süllyesztik őket. s ez minden szavában szembehelyezkedik az emberbarátok szokásos leírásával (szegénység – pazarlás – lustaság – részegeskedés rossz hajlam – lopás – bűncselekmény). Ez a felső körök bűnözése. „Miközben a nyomor holttestekkel borítja az úttestet. akit a bűnözők padjára ültettek. mit tapasztalunk a felső tízezer szélhámosainál? … romboló példát. mint a Gazette des tribunaux. a nem irányított hajlamok és erők. de ugyanúgy fegyver is eme civilizáció ellen. hogy kövenként rombolja le a tőzsdét. a „börtönből táplálkoznak”. hogy lesújt egyikükre. törekvéseket vagy igényeket. hogy ez a „fizikai degeneráltságnak”. azokat. hogy a politikai foglyoknak. amelyet ugyanez a büntetőrendszer vont nagy gondosan a bűnözés köré. hogy a munkások elleni bűnvádas perekben a felelősség mekkora részét kell ráruháznia a munkaadókra és az egész társadalomra. s ebben jellemző az „ellenbűnügyi krónikának” nevezhető taktika. ily módon leplezve le a büntetőbíráskodás általános működését. Újból megkérdőjeleződik a büntetőrendszer s az a határ. hogy szörnyűségként elkülönítse és a legszegényebb osztály ellen fordítsa. hogy a bűnvádas perek politikai vitákra adhatnak alkalmat. biztos lehet a bírák enyhe ítéletében és a sajtó tapintatában. nekik kell felvilágosítaniuk „Franciaország jó polgárát.

amely a kényszerítéseknek csökönyösen ellenállt. amellyel a vádlott a fegyelmezetlenséget az alapvető jogok közé sorolta be. lerázzák magukról. – Jobb lett volna elhelyezkednie egy jó cégnél és kitanulnia valami mesterséget. – Állapota? – Állapotom? Legalább harminchatféle az én állapotom. azaz a teljes közönyben. a csomagokér'. és a pökhendiségből. Az iróniából. Alapjában véve a bűncselekmény létezése szerencsére az „emberi természet elnyomhatatlanságáról” tanúskodik. amely bűnössé tette (sokkal inkább a fegyelmezés. – Béasse: Hun az én otthonom? – Állandóan csavarog. ahová az egyén tartozik. amelyet a bíróság törvénysértésnek kódol. a gyújtogatás. század törvényes büntetéseinek problémájához vezet. ez utóbbi bekövetkezett volna-e nélküle? „A méreg. akinek se otthona. S ez helyénvaló volt: az ügy és a vele kapcsolatban kimondott ítélet a 19. – Én dolgozok. S módszeresen ambivalensen a társadalom zűrzavaros rendjeként és a megingathatatlan jogok igenléseként juttatta kifejezésre a fegyelmezetlenséget. illetve inkább a jelen lévő újságíró a büntetőtörvény és a fegyelmezetlenség apró tényei közötti csatározás komikumaként élte át. kocsiajtót nyitogatok. tovább maradnánk a zűrzavarban. amellyel a bíró megkísérelte a törvénytelenségbe burkolni a fegyelmezetlenséget. hanem mint végzetes visszatérést és lázadását annak. éjszaka ott a színház. 73 a hatalomhoz vezérlik el őket vagy a börtönbe: a ma bírái. a Neuilly úton a szerencse-kereket forgatom. letépik. mely az eltompult érzelmek és félig kihunyt szenvedélyek seregét kelti életre bennünk. ha nem szegezte volna szembe a törvény diskurzusával. osztanék gazdám sincs. „Bűncselekmény híján.lévén ahhoz. Ezért örökítette meg a Gazette des tribunaux:™ „Elnök: az ember otthon alszik. szegényen. de egy egészen más küzdelem céljából. az „emberi egyéniség ragyogó tiltakozását”. emberek. ha jó születésűek volnának. hogy a bűncselekmény politikai eszköz. hogy különös módon mindenkit megigéz. példás jelenet kerekedett ki a büntető rendszer okulására. jegyet árulok. a munkanélküliség szabadság.” 76 A foglyok? Az „emberiség legszerencsétlenebb és legelnyomottabb” fele. A La Phalange a „civilizáció” rejtjelezte összecsapásként elemzi a bűnügyeket. és kétéves javító nevelésre szóló ítélete valószínűleg hosszú időre a bűnözés áramkörébe kapcsolta. s néha még a lázadás is a társadalmi körülmények égető nyomoráról tanúskodik. mint amilyen a feketék egyenjogúsítása volt. alig látszok ki a munkából. A mester morog. amit elfojtottak. a vádlott mint az eleven erő igenlését fogalmazta meg: az otthonnélküliség csavargás. unalom. a betevőért. semmi szabadság. Már jó ideje dolgozok. jó cég. és a rabok. A törvénytelenség szembeállítását a fegyelem – büntetőrendszer – bűnözés szisztémájával a kortársak. Ebből következik a bűnügyi krónika felhasználása. akik nem akarnak gyermekek maradni. s bizonyára ennek köszönhető. se családja. hogy szoros pólyájában megmaradjanak. Rövid időre tűnt csak fel: hírneve alig tartott egy napnál tovább. A kisstílű törvénysértések áttűnő figurája volt csak: egy tizenhárom éves gyermek. amelyek aszerint az osztály szerint. a kis törvénysértéseket egyáltalán nem a társadalom szükségszerű lényeiként állítja be. a gazda hiánya autonómia. csavargással vádolták. Éjjel-nappal. Vidocq és Lacenaire után mutassunk be egy harmadik embert. A La Phalange olykor a bűncselekmény kortárs esztétikájával érintkezik. társadalmunk felszabadítása szempontjából.”72 Nincs tehát bűnöző természet.”75 Megtörténhet tehát. – Na persze. hanem az egymással szembeszegülő erők játékának a felmutatása. „a bíróságokon székelnek és igazságot osztanának”74. az érkező postakocsik elé futok. az időbeosztás hiánya az éjszakák és a nappalok teljessége. mint a törvények nevében) a törvénysértés beszédét. a nagy bűneseteket nem szörnyűségként kezeli. amelynek célja nemcsak az erkölcstelenség szemrehányásának visszafordítása az ellenfélre. Nappal például ingyen nyomtatványokat osztok a járókelőknek. mesterség. Biztos nyomtalanul tűnt volna el. minden bizonnyal a fegyintézeteket népesítenék be. – Az apjának nem hiányzik? – Nincs . gyöngeség vagy betegség helyett inkább feltörő energiát lássunk benne. hanem erőjátékok vannak. hanem mint a társadalomban folyó központi csata moraját. Minden törvénytelenséget. amely esetleg épp olyan értékes.

Béasse „ronda grimaszt vágott. szabad vagyok. amely látszólag a törvénykönyv. következésképp brutális és szűkre szabott. azaz az egyéniség spontánabb fejlődése. s a „vadság” tör elő: „Munka. amely az anarchistáknak válaszolt. – És az anyja? – Az sincs. hogy szerinte mindenkinek kell hogy legyen lakása. a társadalom az elnök hangján nyelvtanilag helyesen szól hozzá”.” Végül gazdával kell rendelkezni. majd visszatért a jókedve: – két év.” A törvény arcú fegyelemmel szemben törvénytelenségünk jogként lép fel.” A La Phalange újra közölte ezt a jelenetet. az uralkodás meghatározott viszonyai közé szegezve létezünk: „Kinél dolgozik? vagyis. hogy a bűnözők lázadását ne heroizálják. a lassú. a törvény betűje és szelleme” által képviselt „civilizációét”. csak nem a rend. jövőbeli megállapodottság. hanem hogy a bűnözést a törvényességről és a polgári törvénysértésről leválasszák. apró fegyelmezetlenségeken keresztül végül az egész „civilizációt” utasítja vissza. mit számít az. Egyrészt az elnök. a jövővel kapcsolatos elképzelése. bármilyen feltételek mellett. amikor újra fel akarták állítani vagy megalkotni a népi törvénytelenségek politikai egységét. folyamatos.” Fegyelmezetlenség a családi kapcsolatokban: mit se számít. se barátaim. hogy az inas. nemtörődömség. Indulás. hogy a rablánc népi látványosság volt. hogy ez rendetlenséget jelent? A szabadság számít. foglyul esni és elhelyezkedni egy hierarchiában. hanem hogy kényszerítéseket foganatosítson rajtuk. hosszú távú állapota legyen.apám. amelyeket a kor népújságai közöltek a bűnözésről és a büntető rendszerről. tapadás: „Az ember otthon alszik. amikor benne vélték felismerni a törvény elvetésének legharcosabb formáját: amikor arra tettek kísérletet. hanem a fegyelmezetlenség révén áll be a szakadás. „kivált amióta majdnem teljesen eltörölték a vérpadot”. független. a csavargás visszataszítja. az elfoglaltság és az erkölcstelenség közötti különbség kivételével ez a vad ember élete. hogy otthonnal lássa el az embereket. semmittevés. mert „nem bírta elviselni a nevelés rabszolgaságát a szüleinél vagy idegeneknél”. mert az az igazság. a munkás rabszolga és szomorú a rabszolgaság … Jól érzi. vad. gondos megjelenítés azt mutatja. hogy pompás-e vagy szűkös. amelynek a megszállottja … S ha jobban szereti a szabadságot. hogy ezt az elveszett gyermeket elhagyták vagy magától szökött meg. S minderre. nem azzal bízták meg. Az emberrel született. nem az önmegelégedettség a cél.” Amikor a kétévi javítóintézetről szóló ítéletet meghallotta. hogy a fourier-isták e banális ügyben az alapvető erők játékterét látják.” Ezenkívül valamilyen állapota is kell legyen az embernek. nincsenek szüleim. mondja az elnök. züllöttség: ez minden. A civilizációnak megvan a kényszerítő rendszere. megzavarja. kell hogy az embernek állandó. De beilleszkednek e vita összefüggéseibe. Faucher megjegyezte. A 19. hanem a rend fenntartása. Kell hogy legyen egy kényszerítő hely. akik a büntető rendszer apparátusát támadási pontul ki-pécézve a bűnözés politikai problémáját vetették fel. szolgának kell lennie. század második felében ez a tanítás éledt fel abban az erős visszhangban.”79 A La Phalange elemzéseit természetesen nem tekintjük azon fejtegetések jellegzetes példájának. Fegyelmezetlenség a nyelvben: a nyelvtan és a válaszok hibássága „a vádlott és a társadalom közötti mély hasadékot jelzi. S a jelenetet övező fontosság. „az élő törvényesség. A La Phalange tanítása nem veszett el teljesen. valójában a fegyelem. az már mit se számít neki. hogy a közönséges rendben nem élvezheti azt a szabadságot. helyhez kötöttség. mert ezek gyarmatosították. mivel maga nem gazda. egyszer s mindenkorra rögzített személyisége: „Állapota? ez a kérdés a társadalomban felállított rend legegyszerűbb kifejezése. közvetlen szabadság fegyelmezetlensége: „Jól érzi. de természetes és ösztönös fejlődése. hogy minden támadással szemben biztosítva legyen. holnap nélkül. nem is annyira a törvénysértés. azt a mozgási igényt. egyik napról a másikra. . felismerhető azonossága. JEGYZETEK 1. soha nem több huszonnégy hónapnál.

Gazette des tribunaux. G.360-367. azért jön. a július 19-i rablánc parancsnoka le akarta vétetni e díszeket: „Nem illő. de la Rochefoucauld idézi ezt a számot 1831. 13.” 11. 1836. Le Dernier Jour d'un condamné. és katonákat bíztak meg a rend fenntartásával az indulásig. Revue de Paris. 1842. LXXII. Később úgy döntenek. A hazafias háború dala a társadalmi harc dala lesz: „Mit akar tőlünk ez a bolond népség. hogy a kivételes ügyességgel megáldott gonosztevőket dicsőítse a bűnben.” 8. 5. hogy megvédjék a tömeg haragjától. A Gazette des tribunaux 1836. hogy a farandolt megakadályozzák. 1840. amott a hiéna.2. alatta csizma. rosszul leplezett csúfolódásuknak kitegyék. III. La Phalange. 1836. A Marseillaise dallamára énekelték. Példa a személyleírásra. 1850. 21. amelyet a Dernier jour d'un condamné (1829) (Egy elítélt utolsó napja) című műben találunk.). a bűn fittyet hányt neki. Gazette des tribunaux. 17. átöltöztetik Delacollonge-ot. Vö. A merészség és a bűn diadala. 1837. december 2-án. 3. 7. Ducpétiaux: De la réforme pénitentiaire 1837. 4. 1837. augusztus 1. hogy a kocsi felborult Guingamp környékén: lázadás helyett a foglyok „segítettek az őröknek felállítani közös járművüket”. július 20. Revue de Paris. Augusztus 9-én a Gazette beszámol róla. június 7. itt a macska. Gazette des tribunaux. 1836. június 7. 15. június 6. Revue de Paris 1836. A. Ekkor már megrövidítették a láncot. H. ott a majom. hogy fel lehessen ismerni Delacollonge-ot: „öreg vászonnadrág. Gazette des tribunaux. szürke munkászubbony … kék vászon kabát” (1836. szalmakalap” (július 20. április 10-i száma idéz egy hasonló típusú dalt. Revue de Paris. La Phalange. „Hiába volt ott a fegyőröktől és az elborzadt kíváncsiaktól képviselt társadalom. 209-210. 20. kék vászon munkászubbony. Ε. 14. július 23. . 19. mintha menyegzőre mennétek. Hóhéraink számára nem félelmetesek. levezeklendő bűneiteket. A Gazette des tribunaux azonnal hírt ad az új öltözékről: „Csíkos nadrág. február. A fegyencek boszorkányszombatját a Dernier Jour d'un condamné írja le.: Claude Gueux: „Tapogassuk végig a koponyákat. Az írók egy csoportja „azon van. velük játszassa el a főszerepet s a hatóság közegeit szellemeskedéseiknek. N°10. a nép körében híres darabokat. ugyanabból az anyagból készült ellenzős sapka. II. 1836. néhány kivételezett nézőt engedtek csak be.” 12. 1936. 1836-ban a látványnak ez a része már nem volt nyilvános.. 187-188. június 15.” 10.). 276. Október 30-án azonban egy Valence-ben történt szökésről számol be. június. 1836. 16. A Gazette des tribunaux szerint Thorez kapitány. A vasra verés elbeszélése a Revue de Paris-ban pontosan megegyezik – olykor szóról szóra – azzal a leírással. A Gazette des tribunaux rendszeresen közli ezeket a „bűnözői” listákat és feljegyzéseket. Archives parlementaires. el fogja ismerni megfigyelésem igaz voltát. június 7. Aki látta az Auberge des Adrets vagy a Robert Macaire című. és a szörnyű büntetéseket családi ünnepséggé változtatta. hogy a fegyházba menet. Fregier: Les Classes dangeureuses. 6. hogy sértegessen balsorsunkban? Nyugodt pillantással néz minket. arcátlanul kicicomázzátok magatokat. ezen elesett emberek mindegyikének egy állattípus felel meg … Itt a hiúz. Ibid. 1836. 18. G. apoteózisa. A becsületes embereket és a karhatalmi szerveket egyvégtében rászedik”. La Fraternité. a Büntetőtörvény könyv reformjáról szóló vita során. július 19. 9. Ibid. rossz tréfáiknak. Ferrus: Des prisonniers. emitt a keselyű. augusztus 1.

1842. Hasonlítsuk össze azokkal a kijelentésekkel. 1838. hogy sok fogolynak kedves a börtön s olyan romlott örömöket találnak benne. Nièvre. E. 391. 33. Moreau-Chrisophe: Poléniques pénitentiaires 1840. évf. március. II. 28.337. Francia fordítás: 1972. Ugyanebben a számban egy másik munkás levele is olvasható erről a témáról. augusztus. J. december 3. 41.” Eysses: „A jelenlegi rendszer nem elég szigorú. Lucas: De la réforme des prisons. 23.17. F. n°10. Vö. 77. júliusaugusztus. 22-23. Ch Comte: Traité de législation. Vö. évf.. Marengo ezredes és L. II. s ha van egy biztos tény. La Fraternité. n°3).49. ugyanezt kéri Drome. az az. ahol megszerezhették maguknak mindazokat az örömöket. október 3-i számában: „Botrányos volt. 1838. 24. 1836. 1831. de l'Eure. 42. amikor ugyanez az újság hadjáratot vezetett a büntetőmunka körül zajló kereskedői verseny ellen. Vö. de Tocqueville: Note sur le système pénitentiaire. 32. amelyeket szabad állapotuk gyakran megtagadott tőlük. La Fraternité. Lauvergne: Les Forçats.1. 27. Moreau-Christophe: De la mortalité et de la folie dans le régime pénitentiaire. 49-56. s ez által nincs semmi megtorló hatásuk. hogy a foglyok bort vedeltek. A deportálás problémáival vö. 1819. bor és dohány elvonása. Rossi: Traité de droit pénal. 1847. Ch. amelyeket 1974 júliusában tettek a büntetőadminisztráció szakszervezeteinek tisztségviselői a börtönök liberalizálásának következményeiről. 1823.. 1839. Gazette des tribunaux 1839. 1826-ban több igazgatótanács kéri. hogy a börtönök legyenek „ténylegesen vezeklő jellegűek”. 26. Rhône és Seine-et-Oise igazgatótanácsa is. F. 64. Buré: De la misère des classes laborieuses en Angleterre et en France. j 31. 1829. Embrun igazgatója: „Az. Ez a hadjárat igen erőteljes volt a központi fegyházak 1839-es új szabályzata előtt és után. aláírással.1. 86. Ε. de Beaumont és A. 40. Ch. 25. l'Eure et Loir. Egy 1839-ben a központi fegyházak igazgatói körében lefolytatott vizsgálat alapján. 82. 35. 1833. Rossi: loc. H. július 19. P. supra. 30. old.. hogy deportálás váltsa fel az állandó és eredménytelen bebörtönzést. Buré. Bigot Préameneu: Rapport au conseil général de la société des prisons. a kantin megszüntetése) lázadások követték. valószínűleg nagyban hozzájárul a visszaesések számának ijesztő növekedéséhez. de Carné készítettek – mások mellett – terveket . cit. március 1. 38. 1840. 37. 29. 127. Ugyanebben az értelemben vö. 32. Gazette des tribunaux 1829. 36. 34. de Barbé-Marbois: Observation sur les votes de 41 conseils généraux és a Blosse-ville et La Pilorgerie közötti vitát (Botany Bay-jel kapcsolatban).: Ε. Ruche populaire. P. La Fraternité 1842. A Moniteur 1840. 1842-ben a Hautes-Alpes igazgatótanácsa kéri. 3. hogy a börtönökben túlságosan is jól érzik magukat. 1839. L'Almanach populaire de la France. Egy szövetkezés miatt bebörtönzött munkásnak a L'Atelier-hez intézett szövege (1842. A szigorú szabályzatot (szilencium. es 130. la Manche et la Seine-Inférieure. D. Charles Lucas: De la réforme des prisons. 43.” 33. vadhúst és mindenféle nyalánkságot habzsoltak s hogy kényelmes szállodának tekintették a börtönt.” Vö.7. Lucas: De la réforme des prisons. húst.22. de Barbé Marbois: Rapport sur l'-état des prisons du Calvados. Hobsbawm: Les Bandits. Tiltakozhatott egy olyan időszakban.. 1841. F. L.” Limoges: „A központi fegyházak jelenlegi szervezete ténylegesen valóságos panziók a visszaesők számára. II. 1840. amelyek a mindenük. 39.

Bonneville: De la récidive. (1836) A rendőrség és a büntetőintézetek által patronált mellékágazat. az oly tiszteletre méltó bíróság iskoláiban nevelkedve … az igazságszolgáltatás segéderői vagyunk” vö. De a nehézségek tovább folytatódtak. akik „elnézést várnak a saját ügyeikben”. egyáltalán nem csodálkozom. a restauráció idejéből rendelkezünk adatokkal (s ez azt bizonyítja. hogy részt vegyenek a funkcióban. de Belleyme-étől): lásd még Molène igen érdekes pamfletjét: De la liberté. amely túlment az 1791. Vo. Parent-Duchatelet könyve: Prostitution à Paris. amelyet teljes egészében a törvénytelen profit megszerzésére és politikai célokra használnak fel. Az első epizódok egyike nyilvánosházak szervezése a rendőrség ellenőrzése alatt (1823).” 45. Vö.Algéria bűnözők közreműködésével történő gyarmatosítására. akit a közerkölcs érdekel. 397399. Hogy a kortársak szerint mivé lehetett volna Lacenaire. A tetejébe. 54. július 14-i törvény a prostitúció házainak felügyeletére vonatkozó rendelkezésein. ha elérné. azt M. A kartoték megjelenése és az emberrel foglalkozó tudományok létrejötte: újabb találmány. Fregier: Les Classes dangereuses. akik a náluk nagyobb gazfickók felkutatásában segítenek. 53. amiért Rivière-t. valamint: Histoire de Vidocq racontée par luimême. 44.76-78. Lacenaire írásait a közbiztonsági főnök segítségével (némiképp megcenzúrázva) adták ki 1836 elején. a főkapitányság kéziratos köteteit (20-26). 50. Lásd a neve alatt megjelent Mémoires-t. 1840. . 48.297-304. A18. a bűnöző körökkel kapcsolatban álló prostitúció tanúvallomásaként olvasható. hogy a prostitúciót nyilvánosházakba zárja. 49. pere és írásai szorították háttérbe. 55. Lebailly műve tartalmazza: Mémoires de Lacenaire. nagy látványosságából adott utolsó ízelítőt. M. 51.: Belley beiktatásakor mondott beszédével. hogy cinkosa.: H.” 47. 52. a rendőrség soha többé nem téveszti őket szem elől. A rendőrség úgy véli. század végén Colquhoun ecseteli a feladat nehézségét egy olyan város számára. A törvénytelenség és a bűnözés rondója. 1969. 1968-as újrakiadás) 15. olyan „gazfickók általában. Az Egyesült Államokba áttelepített olasz maffia. okolható. a bűn szavainak és a bűnről szóló szavaknak a rondója. akit az apagyilkosság és a királygyilkosság közös bűnében találtak bűnösnek. erről már igen korán. 92-93. hogy a rendőrfelügyelő urak minden hatalmukat latba vetve ellenzik e házak felállítását kerületükben. hogy nem új jelenség vagy utólagos reakció). Vö. K. A rendőri és főleg a politikai felügyeletben a bűnözők szerepéről lásd: Lemaire beadványát. I. az apagyilkost halálra ítélték. A. néhány hónappal azelőtt. Marx: Le 18-Brumaire de Louis-Napóleon Bonaparte. Az 1835-36-os évek rondója: Fieschi. Histoire de l'Administration. 1847. Bonneville: Des institutions complémentaires du système pénitencier. 46. amelyet a történészek kevéssé vesznek figyelembe. A „besúgók” olyan emberek. Különösen a rendőrfőnök 1823. 1968. François a bresti rabláncra fűzve a bűn vásári. amelynek meglepő jellegét minden bizonnyal Lacenaire csillogása. 142-148. 56. Canler határozottan átveszi a vádat: Mémoires. a népi eredetű törvénysértés gyarmatosításának szép példája. dacára annak az emlékiratnak. A. mihelyt egyszer a rendőrség nyilvántartásába kerülnek. A törvény emberei ellenálltak. 1844. A. igen gondosan vigyázná a közrendet. aki 1825-ben meghatározza feladatait és elhatárolja magát elődeitől: „A törvényes utak nyitva vannak előttünk … A törvény iskoláiban felnőve. június 14-én írt körlevelét: „A prostitúció házainak felállítása természetesen nincs tetszésére annak az embernek. amely házakat állandóan és egyformán ellenőrizhetne s ezek nem tudnák kijátszani a felügyeletét. Különösen a napóleoni rendőrség felszámolása illetve újrafelhasználása jelentett problémát.

mint amilyen London. Traité de la police de Londres. Franciára fordítva: 1807,1., 32-34., 299300.
57. „Egyetlen más osztály sincs ilyen típusú felügyeletnek alárendelve; a felügyelet
majdnem úgy működik, mint a kiszabadult elítéltek esetében; úgy tetszik, abba a kategóriába
sorolja a munkásokat, amelyet most a társadalomra veszélyes osztálynak hívunk” [L'Atelier,
5. évf. n°6, 1845. március, az igazolvánnyal (livret) kapcsolatban].
58. Vö. pl. J. B. Monfalcon: Histoire des insurrections de Lyon. 1834,142.
59. Vö. L'Atelier, 1840 október vagy La Fraternité, 1847. július-augusztus.
60. A Gazette des tribunaux-η és a Courrier des tribunaux-η kívül Ά Journal des
concierges.
61. Vö. L'Atelier, 1844 június. Petíció a párizsi képviselőháznak, hogy a foglyok
„egészségtelen és veszélyes munkára” legyenek kirendelve; 1845 áprilisában az újság
Bretagne példáját idézi, ahol katonai elítéltek nagy számban meghaltak a láztól, amelyet
csatornázási munkák végzése közben szereztek. 1845 novemberében: miért nem dolgoznak a
foglyok higannyal vagy fehér ólomfestékkel? …Vö. Démocratie politique. 1844-1845.
62. A L'Atelier 1843. novemberi számában támadás a Mystères de Paris ellen, mert vonzó
színben tünteti fel a bűnözőket, festőinek életüket, szókincsüket, s mert nagyon
kihangsúlyozódik benne a bűn iránti hajlam végzetszerűsége. A Ruche populaire-ben is
hasonló jellegű támadásokat találunk a színház ellen.
63. Délinquance et système pénitentiaire de France au XIXe siècle (kiadatlan szöveg).
64. L'Humanitaire, 1841. augusztus.
65. La Fraternité, 1845. november.
66. La Ruche populaire, 1842. november.
67. Vö. La Ruche populaire. 1839. december: Vinçard válasza Balzac cikkére, amely a Le
Siècle-ben jelent meg. Balzac azt írja, hogy óvatosan és diszkréten kell kezelni a lopás vádját,
ha egy gazdagról van szó, akinek legkisebb becstelensége azonnal közismert lesz: „Tegyék a
kezeket a szívükre, uraim, s vallják be, hogy nem ennek az ellenkezője történik-e azzal,
akinek nagy a vagyona és a rangja, nem találnak-e ezer megoldást, ezer eszközt a kellemetlen
eset eltussolására.”
68. La Fraternité, 1841. november.
69. Almanac populaire de la France. 1839,50.
70. Pauvre Jacques, I. évf. n°3.
71. A La Fraternité 1847 márciusi számában olvasható a Drouillard-ügyről és utalnak a
rochefort-i tengerészeti kezelő-ségben történt lopásokra. 1847 júniusában cikket közölnek
Boulmy peréről és a Cubière-Pellaprat ügyről; 1847 júliusaugusztusában a Benier-LagrangeJussieu-féle sikkasztásról.
72. La Phalange, 1837. január 10.
73. „A bárcás prostitúció, a közvetlen anyagi javakra irányuló lopás, a betöréses lopás,
emberölés, rablás az alsó néposztályok számára való; míg az ügyes kifosztás, a rafinált és
közvetett lopás, az emberi állat tudós kizsákmányolása, a nagy taktikát igénylő árulások, a
felsőbbrendű gaztettek, végül is minden bűn és minden hasznot hajtó, elegáns bűntett, amelyet
a törvény nem ér el, a felsőbb osztályok kiváltságai maradnak” (1838. decemberi.).
74. La Phalange, 1838. december 1.
75. La Phalange, 1837. január 10.
76. Ibid.
77. Vö. például azzal, amit a La Phalange ír Delacollonge-ról vagy Elirabide-ról, 1836.
augusztus 1. és 1840. október 2.
78. La Gazette des tribunaux. 1840. augusztus.
79. La Phalange, 1840. augusztus 15.

3. FEJEZET
A JAVÍTÓ BEZÁRÁS
Ha meg kellene határoznom azt a dátumot, amikor a javítóhálózat rendszerének kialakulása
befejeződik, nem 1810-et és a büntető törvénykönyv megszületését választanám, de 1844-et
sem, a cellába zárás elvét lefektető törvénnyel, talán 1838-at se, amikor pedig Charles Lucas,
Moreau-Christophe és Faucher könyvei a börtön reformjáról megjelentek. Hanem 1840.
január 22-ét, Mettray hivatalos megnyitásának a dátumát. Vagy még inkább azt a naptárhoz
nem kötött, alig dicső napot, amikor egy mettray-i gyermek, haldoklás közben, így sóhajtott
fel: „Milyen kár, hogy ilyen hamar el kell hagynom a telepet!” 1 Ez volt az első büntetőintézeti
szent halála. Sok boldog követte bizonyára, ha igaz, hogy a telepesek lépten-nyomon azt
ismételgették, a test új büntetőpolitikájának dicséretét zengve: „Jobb szeretnénk, ha ütnének,
de a cella szolgál a javunkra.” Miért választom Mettray-t? Mert ez a fegyelmezés formájának
legintenzívebb foka, az a modell, amelyben a viselkedés valamennyi kényszerítő
technológiája koncentrálódik. Van benne „a zárdából, a börtönből, a kollégiumból, a
kaszárnyából”. Erősen hierarchizált kis csoportokba osztják szét a foglyokat, s ezek szimultán
öt modellhez igazodnak: a családéhoz (minden csoport „testvérekből” és két „elsőszülöttből”
álló „család”); a hadseregéhez (mindegyik, két részlegre osztott család egy vezér
parancsnoksága alatt áll, s mindegyik részlegnek van alvezére; mindegyik fogolynak
törzskönyvi száma van és alapvető katonai kiképzésben részesül; minden nap tisztasági
szemle, minden héten öltözékszemle; naponta háromszor sorakozó); a műhelyé, főnökökkel
és művezetőkkel, akik a munka menetét és a fiatalabbak betanítását biztosítják; az iskoláé
(minden nap egy órás vagy másfél órás tanítás; az oktatást a tanító és az alvezérek végzik);
végül a törvényszéki modell; minden nap „igazságszolgáltatás” folyik a fogadószobában:
„Büntetés sújtja a legkisebb engedetlenséget is; a komolyabb vétségek elkerülésének legjobb
módja az, ha a legkisebb hibákat is igen szigorúan büntetjük; Mettray-ban a fölöslegesen
kimondott szót is megtorolják” ; fő büntetés, amelyet kirónak, a cellába zárás: mert „az
elkülönítés a legjobb eszköz arra, hogy a gyermek lelkére hassunk; ekkor a vallás hangja, ha
soha nem szólalt is meg a szívében, érzésekkel árasztja el” 2; minden büntető jellegű
intézmény, amelyet azért hoztak létre, hogy ne börtön legyen, abban a cellában csúcsosodik
ki, amelynek falain fekete betűkkel ez áll: „Isten lát téged.”
A különböző modellek egymásra helyeződése lehetővé teszi specifikusságának, az
„idomítás” funkciójának körülírását. Mettray-ben a vezéreknek és az alvezéreknek nem kell
sem bírónak, sem tanárnak, sem művezetőnek, sem altisztnek, sem „szülőnek” lenni igazán,
hanem egy kicsit mindegyiknek, a beavatkozás specifikus módjában. Valamiféleképpen a
viselkedés technikusai: a magatartás mérnökei, az egyéniség ortopédusai. Dolguk az
engedelmes, egyszersmind hozzáértő testek faragása: ellenőrzik a mindennapi (iparosi vagy
mezőgazdasági) munka kilenc-tíz óráját; irányítják a menetelést, a testgyakorlatokat, az
iskolát, az ébresztőt, a takarodót, a menetelést trombitaszóra vagy sípjelre; tornásztatnak; 3
ellenőrzik a tisztaságot, elnökölnek a fürdőben. A dresszúrát állandó megfigyelés kíséri, a
telepesek mindennapi viselkedésére tudás telepszik szüntelenül; az állandó értékelés
eszközeként szervezik meg: „A telepre érkezéskor a gyermek kihallgatásfélén vesz részt, hogy
számot adjon származásáról, családi helyzetéről, a vétkéről, ami a bíróság elé vitte és minden
bűncselekményről, amelyekből rövid és gyakran igen szomorú létezése összeáll. Ezen
információkat felírják egy táblára, ahol folyamatosan följegyeztek mindent, ami a telepesre, a
telepen töltött időre vonatkozik, s hogy hol helyezik el távozása után.”4 A test formálása
alkalmat ad az egyén megismerésére, valamely technika megtanulásából viselkedésmódok
következnek, a képességek megszervezése a hatalom viszonyainak rögzítésével fonódik
össze; erős és ügyes földműveseket képeznek; s ebben a munkában is, amennyiben

technikailag ellenőrzik, alávetett alanyokat gyártanak és megbízható tudást építenek rájuk. Ε
testekre gyakorolt fegyelmező technika kettős hatása: a megismerendő „lélek”, és az
alávetettség, amelyet fenn kell tartani. Az idomító munkát a végeredmény hitelesíti: 1848-ban,
amikor „a forradalmi láz hevítette a képzeletet, amikor Angers, La Flèche, Alfort iskolái, még
a kollégiumok is fellázadtak, Mettray telepesei fokozták nyugalmukat”5.
Mettray különösen abban a sajátosságban példamutató, amellyel elismerték itt az idomítás
műveletét. Egyéb ellenőrzési formákkal szomszédos – orvostudomány, általános nevelés,
vallásos irányultság -, s rájuk támaszkodik. De egyáltalán nem elegyedik velük. A szó szoros
értelmében vett igazgatással sem. Akár családfő vagy alvezér, akár oktató vagy művezető, a
kádernek a telepesek közvetlen közelében kell élnie; „majdnem ugyanolyan szerény”
öltözéket viseltek, mint ők; gyakorlatilag soha nem hagyták magukra a telepeseket, éjjelnappal felügyelve rájuk; egymás között az állandó megfigyelés hálózatát alakították ki.
Kiképzésükre különleges iskolát létesítettek a telepen. Programjának fő eleme az, hogy a
jövendő kádereket ugyanazoknak a tanulmányoknak és kényszerítéseknek vessék alá, mint a
foglyokat; „tanulóként fegyelemnek vetették alá őket, amelyet később tanárként nekik kellett
kiszabni”. A hatalom viszonyainak művészetére is oktatták őket. A tiszta fegyelem első
tanárképzője: a „büntetőintézet” nem egyszerűen terv benne, amely biztosítékát az
„emberiességben” keresi, alapjait meg egy „tudományban”; hanem megtanulható, áttehető és
általános normáknak engedelmeskedő technika. A fegyelmezetlenek vagy veszélyesek
viselkedését normalizáló módszer maga is „normalizált” lehet talán, a technikai kimunkálás és
racionális gondolkodás révén. A fegyelmező gyakorlat „tan” lesz, saját iskolával.
Az emberrel foglalkozó tudományok történészei ebben a korban helyezik el a tudományos
pszichológia megszületését: Weber, az érzetek mérésére, kis tájolójával állítólag ezekben az
években kezdett el manipulálni. Ami Mettray-ben történik (és Európa más országaiban egy
kicsit korábban vagy később), természetesen egészen más természetű. Felbukkan vagy
inkább, mintegy keresztelőként, intézményesen megjelölődik az ellenőrzés új típusa –
egyszerre ismeret és hatalom – a fegyelmező normalizálásnak ellenálló egyének fölött. S
mégis, a pszichológia kialakulásában és kifejlődésében a fegyelem, a normálisság és az
alávetettség eme szakértőinek megjelenése kétségtelenül jelzi egy megkülönböztető küszöb
felállítását. Ellenem vethetik, hogy az érzékekre tartozó válaszok mennyiségi felbecsülése a
megszülető fiziológia felsőbbségét szentesítette, s már ezért is megérdemli, hogy szerepeljen a
megismerés történetében. De a normálisság ellenőrzéseit az az orvostudomány vagy
pszichiátria vette körül, amely a „tudományosság” formáját biztosította nekik; olyan
apparátusra támaszkodott, amely közvetlenül bírósági vagy közvetve törvényes biztosítékot
adott nekik. Ilyenformán e két jelentékeny gyámtól védetten, s nekik kapcsolatként vagy
cserehelyként szolgálva, e normák ellenőrzésének átgondolt gyakorlata fejlődött ki, s fejlődik
folyamatosan napjainkig. Ezen eljárások intézményes és specifikus tartószerkezetei
megszaporodtak Mettray szerény iskolája óta; apparátusuk, mennyiségüket és kiterjedésüket
tekintve is, megnőtt; kapcsolataik megsokszorozódtak a kórházakkal, iskolákkal, a
közigazgatással és a magánvállalatokkal; alkalmazottainak száma, hatalma, technikai
képesítése megnőtt; a fegyelmezetlenség technikusai családdá terebélyesedtek. A normalizáló
hatalom normalizálásában, az egyének fölötti hatalom-tudás kiépítésében Mettray és iskolája
új korszakot nyit.
De miért választottuk ezt a pillanatot mint célba érést, a büntetés egy bizonyos, mindmáig
érvényes művészete kialakulásában? Pontosan azért, mert ez a választás egy kissé
„igazságtalan”. Mert a folyamat „végét” a büntetőjog mellékútjain helyezi el. Mert Mettray
börtön ugyan, de szabálytalan: börtön, hiszen a bíróságok által elítélt fiatal bűnözőket tartják
fogva benne; s mégis egy kissé más, mert olyan fiatalkorúakat zártak el benne, akik ellen
vádat emeltek, de a törvénykönyv 66. cikkelye értelmében fölmentették őket, ezenkívül olyan
növendékeket, akiket, éppúgy mint a 18. században, javító szándékkal tartottak vissza.

1842-ben Ostwlad). Láttuk. Érjük be néhány jelzéssel. amelyek már a klasszikus korban is elmosódtak az elzárás. erkölcsnemesítő akciók. hogy értékelni tudjuk nagyságát. amelyhez a buzgóságért és a jó magaviseletért kapott prémium járult. s átvette a klasszikus kor Önkényes. a büntetőmodell a szigorú értelemben vett büntető rendszer határán van. S a szó szoros értelmében vett büntetőrendszertől még jobban eltávolodva a javító bezárás körei kibővülnek és a börtön formája lassan gyengül. telepeket szerveztek a szegény. nem bért kaptak. fogadóotthonokat a bűnös leányoknak. a javító bezárás szigetvilága a büntetőrendszer intézményének eme technikáját átteszi a társadalom egészére. patronáló társaságok. A határok. romlott és fegyelmezetlen árvák” 7. s csak felügyelettel mehettek ki. akiket a kórházak vagy a garniszállók kapujában találtak. szigorú fegyelemben. De a legfontosabb az. s ugyanakkor felügyeletet is biztosítanak. hogy a börtön. észrevehetetlen besorolást. aztán menedékhelyeket. nincs többé önkényes. elhagyott és csavargó gyermekeknek (1840-ben Petit-Bourg. Ravasz. Nem rekonstruálhatjuk itt az egész szövedéket. mégis tömeges bezárás. igen hamar újból felélesztették. hanem felhasználnak néhány bezárási mechanizmust. s néhány dátummal. a fő törvénykönyvek és a jogszabályozás pedig kimondták: „a törvényen kívül” nincs bebörtönzés. klasszikus elzárás apparátusát részben (és csak részben) le is rombolták. a büntetőjog határain túl elhelyezkedő intézmény között. devianciát vagy rendellenességet a bűnözés veszélyével fenyegeti. s csak eltávozásukkor vehették fel). az árvaházak (például Neuhof vagy Mesnil-Firmin). amely kialakította a börtön kezdetben közvetlen. a bírósági bűnhődések és a fegyelmező intézmények között. börtönbe vető folytonossággá legyenek. Az 1850-es törvény intézkedett a büntetőtelepekről: a felmentett vagy elítélt kiskorúakat „közösségben kell nevelni. Mégis. A fogházakban mezőgazdasági részlegek alakultak (az első példa erre Gaillon 1824-ben. hanem jutalmat. hogy a börtön közvetítésével homogenizálták egyrészt a törvényes bűnhődésekkel. a büntető igazságszolgáltatásban a büntető eljárást büntetőintézeti technikává alakította át. a legapróbb szabálytalanságot. meg azoknak „a szegény ártatlanoknak. amely a büntető technikát a legártatlanabb fegyelmezésekre is kiterjeszti. éveken át elzárva éltek.6 S ha a nagy. 8 S végül a nagy javító célzatú bezárás szövedéke bekebelez minden fegyelmező. az inasok intézete (például a reims-i Betlehem vagy a nancy-i Otthon). intézmények sűrűjével. majd Tarare és Jujurieu (ahová a munkásnők tizenhárom éves korukban kerültek. amelyek kezdetleges és nyers formájukban világosan magukon viselik a büntetőrendszer jegyeit. tömeges. majd később Fontevrault. szeretetházakat. fontos következménnyel jár: 1. valójában soha nem hagytak fel a büntetőrendszeren kívüli bezárással. majd egyre távolabbi környezetét. mint például a La Sauvagère. munkástelepek és munkáslakások. bizonyos pontokon tovább fejlesztették. kiterjeszkedő folyamatokkal. milyen korán következett be. fokozatokat . nincs olyan fogva tartás. amelyet ne illetékes bírósági intézmény rendelne el. akik „visszariadnak attól a gondolattól. amelyek nem veszik át a „sűrített” börtönt. Boulard követi). mielőtt teljesen eltűnne: az elhagyott vagy nélkülöző gyermekek számára létrejött intézmények.Mettray. másrészt a fegyelmező mechanizmusokkal. állandó. később csatlakoznak hozzájuk a deportálandó fiatalkorúak és „a menhe-lyi. s a legkisebb törvénysértést. hogy fel tudjuk mérni. távolabb az üzem-zárdák. Ezen túl ott volt még a szervezetek egész sora. Az általános elvek. rosszul integrált elzárását. A leghíresebb volt valamennyi. megszervezték. Douaires. a társadalomban elszórtan működő mechanizmust. Ez több. hogy visszatérjenek a rendetlen életbe”. Ez a hatalmas apparátus lassú. amelyek segítséget adnak. akiket anyjuk erkölcstelensége korai romlottságnak tett ki” vagy a szegény fiatal lányoknak. amelyek a javítóhálózat szigetvilága elnevezést kaphatnák. irodák. eltörlődnek. hogy egy nagy. a fegyelmező normákat eljuttatja a büntetőrendszer közepéig. lefokozott hálójavító a bezárás. mezőgazdasági munkákra és a hozzájuk kapcsolódó fő iparágak művelésére alkalmazva őket”. de parcellákra osztott.

a büntetőszázadba. családoknál való elhelyezés. amely a bűnelkövetők számára a képzés helye és menedékhely. Az értelem oldaláról általánosítja azt a funkciót. A „javító bezárás”. büntetőtelepek. a munkástelep a kórházba. az iskola a patronáló társasághoz. ténymegállapítás és intézkedés útján hierarchiába rendeznek. a fegyházba. a büntetőzárdákba. Életutak rajzolódnak ki benne. amennyiben elkülönített fórumoktól (vezeklés. jóllehet volt egy bizonyos. s a legszigorúbb börtön azt mondja az életfogytiglan ítéltnek: viselkedésed legkisebb kilengését is följegyzem. a jótékony foglalkoztatókba. az átlagtól. hogy mintegy természetesen lépjünk át a rendetlenségből a törvénysértésbe. amely lehetővé teszi. Folytonosság van magukban az intézményekben. a maga módján. mondja ki a legalacsonyabb fegyelmező eljárás. kórházak. komplex szériáját párosítja. amely egy kissé pedagógiai kurzus volt. sorba állítja vagy finom elágazások szerint elrendezi a kicsi és a nagy büntetéseket. a különböző bezárási apparátusokra támaszkodik.9 a törvényszegés rendje. amelyek egymáshoz utasítanak (a gyámügy az árvaházba. S ebből a tényből következik egy bizonyos számú jelentett áramlása a szabálytalanságok első és a bűncselekmények utolsó tagja között: a jelentett már nem a vétség. Sheppard vagy Mandrin. most az elterjedésre. A javító bezárás ezzel szemben a felügyelet és a büntetés mechanizmusaival együtt a viszonylagos folytonosság elve szerint működik. elszórt. mint a közhivataléi: gyermekvédő egyesületek és segélyező társaságok. amelyet a 18. Az uralkodó ellenfele. éppoly biztosak és végzetszerűek. a javítóintézetbe. munkanélküliség. menhelyek. Fegyelmező. század a differenciálások és a fegyelmező elágazások játékával szigorú csatornákat létesített. Az intézményesített. a rendellenesség. Kritériumok és büntetőmechanizmusok folytonossága. Szervezeteivel a javító célú bezárás lehetővé teszi a nagy „bűnözők” toborzását. tapintatosan felügyelő vagy következetesen kényszerítő intézményeivel biztosítja a bűnhődések mennyiségi és minőségi kapcsolatát. s nem is a közös érdek veszélyeztetése. a rossz jegyeket és a legenyhébb ítéletet. A klasszikus korban a társadalom végvidékén vagy hézagaiban a „törvényenkívüliség” zavaros. bonyolult kapcsolatok alapján a büntetendő és a nem normális két hosszú. itt találkozott. a kötelezettségek és a törvények elutasítására. szétszórt vagy sűrített formáival. a szabálytól. melyek az egyszerű devianciától fokozatosan nehezítik a szabályt és fokozzák a megtorlást. amelyek a rendszer közepén. szegénység. század elején megfigyelték: „Jótékony intézményeink olyan . de koherens armatúrára. összetett. aki a rendetlenség. A klasszikus korban. Megszervezi azt. toleráns és veszélyes területe nyílt meg. majd a társadalom ellensége átalakul deviánssá. a börtönbe. elzárás) és elkülönített kritériumoktól függtek. az anyagi. vagy legalábbis a hatalom közvetlen foglyul ejtése előli menekülésé: bizonytalan tér. század a képzetek és a jelek „ideológiai” gyakorlatában keresett. börtönök. A bezárás hálózata. egy kissé szakmai szervezet. büntetőszázadok. 2. egyazon mechanizmusokkal állítják fel az engedelmességet és gyártják a bűnözést. ravaszság. A 19. és fordított irányban. specializált és (a tudás és a hatalom rendjében) kompetens hatóságok folytonosan. Ezek összefonódottságát már a 19. A büntetőfunkció általánossá válása. megtorolnak. véletlen ide-oda áramlásban. üldözött ártatlanság. amelyet a javító bezárás a taktika oldaláról általánosít. részletesen bejárt. büntetnek és lassan vezetnek az eltérés megtorlásától a bűncselekmény miatti bűnhődésig. a menhelyen vagy a börtönben. a követelménytől. az enyhítéseket és a szigorításokat. az őrültség sokrétű veszélyét hordozza. a hatalmasok elleni harc. a börtönbe). a törvény megszegésétől. közös viszonyítási alap a vétséghez. a bűn rendje és a rossz magaviseleté elkülönült egymástól. a menhelyekre.eredményez. a kaland tere ez. folyamatos és kényszerítő „képzés”-szerűség folyt. amit „fegyelmező karriernek” hívhatunk. a szervezett bűncselekmény. bonyolult. hanem az eltérés. hanem szabályzatok értelmében. a bűncselekmény. Fegyházban fogod végezni. ellenőrző vagy kényszerítő. a bíróságon. amelyet Gil Blas. a normától való eltérésbe. bíróság. differenciálnak. ez kísért az iskolában. amelyben a kizárások és az elutasítások aspektusa mélyén már a kidolgozás munkája folyik. fokozatosan következnek egymásra és nem önkényesen.

az. Kövessük a szerencsétlen útját: talált gyermekek közé születik. Ε panoptikus társadalomban. mi több. hogy a börtön elkerülésére szánták őket. ha nem tud dolgozni. Arra törekszik. tizenkét kórház között válogathat … S végül. Egyik oldalon visszaveszi azt. 3. nincs benne keveredés. lássuk ebben a megtörhetetlen bűnöző „jellemének” ismertetőjelét: Mende elzárt ja gondosan készült termék. mintha azt hinnénk. a törvény legeslegközepén vagy legalábbis azoknak a mechanizmusoknak a közepén. Még azt sem akarja elveszteni. s fokozatosan eljuttatják a legvégső fokra. már az elején is benne van a törvényben. csak természetes folytatása.csodálatosan összehangolt együttessé állnak össze. nem a szigorúságtól akar-e vajon . állami biztosítékféleséget ad a fegyelmező intézeteknek. hogy eltöröljön minden szertelenségét a büntetés gyakorlatában. A fegyelmező nevelés és a benne működő hatalom miképpen tűnhetne fel önkényesnek. aki az engedelmes és megfélemlített rend végvidékén kóborol. innen csecsemőotthonba kerül.”10 A bezárás hálózata az asszimilálódni képtelent nem veti zűrzavaros pokolra. határozatok és megtorlások számára. Nem a társadalom szélén. nem ismeri a kinn fogalmát. mind ítéleteinek az általuk beindított fegyelmező mechanizmusok. készen arra. a bezárás szigetvilága a társadalom egészének legmélyén a bűnözés képződését biztosítja. És megfordítva. amit megtorol. a felügyelet a rendőrségi modellt ismétli meg. aránylag autonóm és független „körzeti” intézményt felölelő hálózat a „börtönformával” az igazságszolgáltatást terjeszti. amelyek révén a nélkülköző egy pillanatig se marad segítség nélkül születésétől a sírjáig. amelyekkel kapcsolatban pedig úgy teszünk. De a bezárás rendszerének és elterjedésének legfontosabb következménye. mindegyre követelőzőbb felügyeleteknek. A fegyelmező intézetek szabályzatai a törvényt reprodukálják. majd később a felnőttek iskolájába menjen. Következésképp fölösleges csodálkozni azon. a javítóintézeti gyerektől kezdve. hét menhely várja öregségére. hogy intenzitását enyhítse? S amikor általánossá teszik következményeit. a társadalom szélén élés költészete megigéződhet a „törvényenkívüliség” képétől. Ha úgy tetszik. a fegyelmező kényszerítések halmozódásának köszönhetően. és helyére kerüljön a meghatározott kriminalitás is. a bűnöző nincs a törvényen kívül. hogy majd ezeket elfedje a bűnözés. ám a bűnözés lényegében a bezárásban és a bezárás által gyártódik. amelynek mindenható armatúrája a bezárás. hanem az egyre szorosabb tapadásoknak. amit minden áron diszkvalifikált. majd menhelyre. amely hosszan. A börtön nem más. az igazságszolgáltatás meg szívesen használ fel fegyver gyanánt. amelyek érzéketlenül juttatják el a fegyelemtől a törvényig. mérséklet híján lévő forma. amikor magának az igazságszolgáltatásnak a mechanizmusait hozza működésbe. és egészséges életrendjének köszönhetően gyakran tovább morzsolja fölösleges életét. Egyszóval. a makacs törvénysértésekből kiindulva. s ha megbetegedik. amikor Párizs szegénye életpályája végére ér. miközben együtt szólaltatja meg a két regisztert. az általánosított bezárási rendszer erővonalai mentén. hogy elemi iskolába. hogy az elítéltek életútja jelentős mértékben mindegyik mechanizmuson és létesítményen átvezet. olyan hatalomtípust terjeszt. fokozatosan enyhül a fegyháztól vagy a bűnvádi elzárástól a kiterjeszkedő és könnyű keretekkel való körülvevésig. Az oly sok. Mindent megtakarít. hat éves korában elkerül innen. amelyet a törvény érvényesít. mint a gazdagok. beleértve azt is. s e bonyolult intézmények fölött a börtön a tiszta formát képviseli valamelyikükkel szemben. a devianciától a törvénysértésig. A börtön megtorolja a bűnözést. a törvényes bebörtönzésen jóval túl. A javító bezárás. A bezárás rendszerére vonatkozó folytonosság valójában törvényes biztosítékot nyújt majd mind a törvények. s nem az egymást követő számkivetés hatásaként születik meg a bűnözés. kerülete jótékonysági hivatalában fölveszik a listára. hogy a büntetőhatalmat sikerül természetessé tennie vagy legalábbis alacsonyabbra süllyesztenie a büntető rendszer tűrési küszöbét. felsőbb foka e lépésről lépésre bejárt hierarchiának. s e bezárást a börtön végül is megújítja. a megtorlások az esküdtszék döntéseit és az ítéleteket utánozzák. amit látszólag kizárt a másikon. a nagy társadalmi nomádtól. amelyen kibontakozik: az igazságszolgáltatás törvényes és a fegyelmezés törvényen túli regiszterét.

aki másoknak adja át a hatalom gyakorlásának a jogát maga fölött. amikor a tekintélyén esett csorbáért a megkínzottak testén állt bosszút. S minden bizonnyal a szerződés elmélete körül kell keresni a választ. a börtön egyáltalán nem egy másik természetű hatalom tombolását képviseli. Az ő kisebb. a diagnosztizálásra. ahová egy jellegzetes törvénysértés után küldik. Óriási „gyógyítási étvágyuk”. eltörli azt. Szigorú gazdaságosság következménye. hogy a bezárás folytonossága. következésképp. büntető fogva tartásáig. A bezárás „természetessé teszi” a büntetés törvényes hatalmát. a normát. s hovatovább szégyen elítélni. a bezárás révén megvalósul a hatalom nagy „gazdaságossága”. A javító bezárás folytonosságának köszönhetően az elítélő fórum befurakodik az ellenőrző. mintha megszabadult volna minden túlzástól és erőszaktól. a normális és a nem normális felismerésére. apróbb feladatuktól alulról jövő biztosítékot kap. A hatalom új gazdaságosságának alapvető eszköze. amelyben úgy jelenik meg. hogy érezhető legyen). hogy megbüntetik őket? A szerződés elmélete csak a jogi alany fikciójával tud válaszolni erre. mint ahogy „törvényesíti” a fegyelmezés technikai hatalmát. A „jó útra térítés” legutolsó intézménye. hogyan tűrik el. Emiatt fölösleges hitelt adni a bírók jó vagy rossz lelkiismeretének vagy szándéktalanságának. megszámlálhatatlan fegyelmező mechanizmusával valamennyi tagján foganatosít. a szabványtól való eltávolodásuk súlyossága. alacsonyabbra teszi azt a szintet. a társadalom egészét áthatva és szüntelenül vegyítve a büntetés jogával. ahová a börtönt elkerülendő irányítják az egyéneket és maga a börtön között. hogy a forradalom előtt és után hogyan alapozódott meg újból a büntetés joga. A bezárás homogenizálja mindkettőt. hogy a büntetés különös hatalma a lehető legdiszkrétebb lesz. a bezárás piramisa kontextust teremt a hatalomnak a törvényes büntetések kirovására. De talán a fordítottját is meg kellene kérdezni. hacsak a bűnözők különlegesen „veszélyes” jelleme nem. technikai és valóságos. vagy egész egyszerűen. az értékelésre. De ez a büntető hatalom működésében lényegében nem különbözik a gyógyító vagy nevelő hatalomtól. s e hatalom ily módon kerüli el a szélsőségeket vagy a visszaélést. és a kis kényszerítésektől töretlenül terjed a komoly. átalakító. A börtön a reá bízottak testén tovább folytatja a másutt megkezdett munkát. amelynek képletét a 18. A javító bezárás általánossága. hanem csak egy olyan mechanizmus intenzitásának a kiegészítő fokát. Gyakran fölteszik a kérdést. hogy az emberek elfogadják a büntetőhatalmat. A fegyelmezés apparátusainak vagy szakértelemre valló progresszív fokozódásában és „egymásba torkollásában”. 4. De megfordítva. melyet implikálnak. a bezárás rendszere. mely jogot ő maga is tart fölöttük. mert a technikáé és a racionalitásé. a bírók vad vágyat éreznek a mérlegelésre.megkímélni? A bezárás folytonossága és a börtönforma elterjedése lehetővé teszi a fegyelmező hatalom törvényesítését vagy mindenesetre törvényes elismerését. amely a fegyelmezés hatalmát érintkezésbe hozza a törvény hatalmával. amelyet a társadalom. amely szüntelenül megnyilvánul. Ezután már semmi nem emlékeztet benne az uralkodói hatalom hajdani szélsőségeire. egyre nehezebb lesz az ítélkezés. amely az első megtorlástól fogva nem szűnt meg érvényesülni. az előírás és a megbízás elegyét. közvetlenül anyagi párosát képezte a büntetőjog illuzórikus átruházásának. amelytől fogva természetes és elfogadható a büntetve lenni állapota. egyazon kiszámított. tompítja a mindkettő szította lázadó hatásokat. de fontos biztosítékot. alig érezhető a különbség (és nem is szabad. a rítus szükségszerű ünnepélyessége. amikor felvetődött az emberek felhalmozódásának és hasznos irányításának problémája. a gyógyítás vagy a readaptáció dicsőségét maguknak követelik. mechanikus és diszkrét módszereket áramoltatva közöttük fölöslegessé teszi a belőlük fakadó reménytelenséget és acsargásokat. Igen valószínű. megjavító fórumok közé. ami erőszakos az egyikben és önkényes a másikban. század kereste. Valójában semmi nem különböztetné meg tőlük. a „törvény” új formáját juttatja érvényre: a jogszerű és a természetes. kiigazító. Ez egész sereg következménnyel jár: a bírósági hatalomnak vagy legalábbis működésének belső áthelyeződésével. amióta . sőt ez biztos: hogyan érték el.

s könnyen lehetett volna találni valamit. Nem azt akarom ezzel állítani.pszichiátriai szakértőkhöz fordulnak. alapvetőbb szinten normalizáló hatalomként működik. melyik az a kettő. mindnyájan a normatív egyetemességét viszik uralomra. Egy jellemző tény: amikor szóba kerül a bebörtönzés rendszerének módosítása. a börtön. Az „inkvizítori” igazságszolgáltatás kora után a „vizsgálati” igazságszolgáltatáséba léptünk. megfigyelő rendszereivel a normalizáló hatalom nagy támasza. az ítélkezés tevékenysége megszaporodott annak arányában. amely történelmileg lehetségessé tette az emberről szóló tudományokat. nyilvántartásba vevő eljárásaival hosszú ideig a legegyszerűbb. a nevelő-bíró. az uralkodás megfigyelésnek a megismerhető ember (lélek. egyéniség. kötelékeivel és hatásaival. elosztási. hanem a hatalom gazdaságosságát gyakorolják. s mindannyian ott. a képességeket. tapadási. Rögzítő. társadalmunk legfőbb funkcióinak egyike lett. belső sajátosságai révén a hatalom új gazdaságosságának legjobban megfelelő büntetési apparátus. ez fogalmaztat meg velük „terapeutikai” ítéleteket. A normálisság bírái mindenütt jelen vannak. és határoztat el velük „readaptáló” be-börtönzéseket. De azért keletkezhettek és az egisztémében azért hozhatták létre az ismert felfordulást. a gesztusokat. a magatartást. a munkateljesítményt. hogy egyszer s mindenkorra elengedhetetlen egy olyan típusú társadalomban. egy másik. a „szociális munkás”bíró társadalmában élünk. A modern társadalomban a bezárás hálózata. 5. e vérszegény találmány végtelen tartósságát. tudat. De megfordítva. az individualizálás új eljárásait vonta maga után. hogy az emberi viselkedést tárgyiasító vizsgálat óriási tevékenysége kifejlődjék. amely engedelmessé és hasznossá teszi az emberfelhalmozódást. a viselkedést. technikát hívott életre az alávetés és a tárgyiasítás keresztezésére. mert fő eszköze a javító bezárás különböző mechanizmusainak sokasága és ezek keresztezése volt. De a hatalom mechanizmusainak és stratégiáinak közepébe beágyazva nagy tehetetlenségi erővel áll ellen minden átalakítási szándéknak. Épp ellenkezőleg: a börtönt működtető folyamatok folytonosságában megállapítható. A bezárás hálózata létrehozza e hatalom-tudás armatúráját. amennyire a normalizáló hatalom elterjedt. mind egyre megy) a következménye. ami nyíltabban helyettesíthetné. 6. könnyebb lett volna módosítani igencsak feltűnő formáin. tárgya. törvényen kívüli meghatározottságaival. s a kriminológia fecsegésének nagy figyelmet szentelnek. amelyek . Hacsak a kivetés vagy az eltapodás eszköze lett volna egy állami apparátus szolgálatában. Ez valószínűleg megmagyarázza a börtön. koncentrált vagy elszórt formáival. ennek vetik alá a testet. amelynek már a születéskor rossz híre támadt. s teret adott az emberről szóló tudományoknak. hogy az emberrel foglalkozó tudományok a börtönből származnak. amelyre ennek a rendszernek szüksége van. a fegyelmező nevelés és felügyelet általános hálójának váltórendszere. ahol tevékenykednek. de a leganyagibb s talán a legelengedhetetlenebb feltétele volt annak. a befagyasztás nem csupán a bíróság intézményétől jön. a tudás kialakításának eszköze. hogy nem módosítható. mert a hatalom specifikus és új változatának következményei: ez a test egy bizonyos politikája. s ez azért volt lehetséges. mint amilyen a miénk. felügyeleti. A fegyelmezés apparátusainak mindenhatósága révén. hanem a börtön. legcsiszolatlanabb. a javító bezárás valamennyi eszközrendszerére támaszkodva. Panoptikus működése lehetővé teszi e kettős szerep eljátszását. nem a bűnügyi börtönmegtorlás áll ellen. újrafelosztó. az orvos-bíró. hogy ha a törvények megszabta szinten is van. azt a tényt juttatja kifejezésre. az a mód. Az elemző invesztálásnak. sem azt. Ez megkövetelte a tudás meghatározott viszonyainak implikálását a hatalom viszonyaiban. nem aggályaik vagy humanizmusuk hatalmát. amint egy panoptikum rendszerben működik. a maga mivoltában. Ez nem azt jelenti. a börtön. hogy az általuk gyakorolt hatalom „természetellenessé” vált. A társadalom bezárási szövedéke egyszerre biztosítja a test tényleges megszerzését és állandó megfigyelés alá helyezését. A tanárbíró. viselkedés. a vizsgálati eljárás még általánosabban teljesen áthatotta a társadalmat. ha a bírók egyre nehezebben fogadják el az elítélést magáért az ítélésért.

a játéktermek. zárt és ellenőrzött törvénysértésként felfogott bűnözés hasznának a csökkentése (vagy előnytelenségeinek megnövelése). szöveg. A börtön körüli együttes politikai tétje nem a tudás. A javító bezárás városa. mely az új tárgyiasítások elhelyezésének következménye. s nem az akaratok szerződésszerű egyesülése. hogy a bírók.”11 Ε névtelen szövegnél megállok. vérpadok. a büntetőapparátus is orvosi. nyilvánvaló. akár nem. vagy valami másban. ez a tét nem is a börtön alternatívájában van. összeillesztette a büntetőhatalmat és a fegyelmező hatalmat. A másik folyamat a fegyelmező hálózatok növelése. szabályok. amelyben minden egymáshoz hasonló dolog összegyűlt. ahol ezer kis színház mutatta volna be szüntelenül az igazságszolgáltatás sokszínű előadását. a tökéletesített terv. amelyet nem egészen ötven évvel azelőtt szövögettek. ami a központi övezetet táplálja. Középen. akasztófa. férfiak. a szívtelen gazdaság … s végül mindenki ádáz harca mindenki ellen. A La Phalange szövege felidéz néhányat a legfontosabbak közül: hogy e város szívében nem a „hatalom központja” található. képzeletbeli „geopolitikájával” egészen más elveknek engedelmeskedik. pedagógiai lehetne. pszichológiai. börtönök. az ipar és dühödt küzdelmei. mindig készen. s a dekoratív vérpadokon gondosan színre tervezett büntetésektől a törvénykönyv vásári ünnepe állt volna össze. ami büntetőintézeti diskurzus és a bűnözés megszilárdítására irányuló hatása között keletkezett. filozófusok. csalásaival. a sajtó és álokoskodása.és kábítószer-csempészet. A problémákat sokkal inkább a normalizáló apparátusok nagy áradata jelenti s a hatalom következményeinek kiterjedt volta. amelyek közvetlenül kapcsolódnak a politikai és gazdasági apparátusokhoz (pénzügyi törvénysértések. a kereskedelem. csődjeivel. A négy sarokban a képviselők kamarája. intézmény. amilyen mértékben az orvostudomány. hogy a bűnözés meglehetősen durva és látható üldözése határtalannak mutatkozik. a nekik tulajdonított hatáskörök egyre növekedő fontossága. az első övezetben valamennyi betegség kórháza. A börtön nem a törvények gyermeke. 1836-ban egy levélíró így írt a La Phalagne-nak: „Moralisták. az éhségtől haldokló vagy a züllöttségben fetrengő nép. ráncba szedett Párizsotok terve. tér. hanem különböző elemek hálózata – falak. a király akadémiája és palotája. a „szociális munka” nagyobb részt vállal az ellenőrzés és a megtorlás hatáskörében. rendőrségi épületek. a prostitúció. a pszichológia. A normalizáció egyre szorosabbra vont szerkezeti közepén a börtön specifikussága és csukló szerepe elvesztik létjogosultságukat. nincs . s az sem tét. a prostitúció régi hierarchiája nagy részben elveszti hajdani hasznát. a bírósági funkciók mind tömegesebb átirányítása e hálózatokba. akkor. amelyből individuális. amikor a szexuális gyönyör gazdasági megsarcolása sokkal eredményesebb a fogamzásgátlók eladásával vagy a könyvkiadás. bíróságok. vagy korlátozott szinten. s rögtön feleslegessé válna az a csukló. Az első övezet körül kaszárnyák. Az egyik folyamat a specifikus. Kívül az. fegyver. mint a börtön. őrültek házai. a nevelés. hírszolgálat. sem a törvénykönyveké vagy a bírósági apparátusé. a segélyszolgálat. akár javító hatású. a civilizáció hízelgői. valamennyi nyomorúság menhelye. hanem különböző természetű és szintű elemek stratégiájának újrafelosztása. s távol vagyunk a reformerek álmától is. amikor az eltolódás révén. egyszersmind kollektív test születne. a hóhérnak és segédeinek a lakása. S ez feltehetően már el is kezdődött. a nemzetközi szinten létrejött nagy törvénysértésekkel. a bezárás városának modellje nem a király teste a belőle kiáradó hatalommal. ahol lépten-nyomon kerék volt. telekspekulációk). ami a börtön lett. pellengér. a film és a színház kerülő útján. bitófa. a felsőház. a fegyencőrök otthonai. hogy e levél megíródott: a büntetések városától. az erők magja.alkalmasak használatának jelentős leszűkítésére és belső működésének átalakítására. cseréjük fokozódása a büntetőapparátussal. hogy meghallja a forradalmak géniuszának hangját. Igen messze vagyunk már a kínvallatások országától. törvényhozók. nők és gyermekek fegyházai. íme. a pszichiáterek vagy a szociológusok a vezetőknél és a felügyelőknél több hatalmat gyakorolnak.

de akárcsak a börtön. amelyeket el akar érni. 1850. egy stratégia szabályai. segítsenek -. La Phalange. gyógyítsanak. a marginalizálás intézményes fogalmai nem alkalmasak. Ducpétiaux: Des colonies agricoles. Les lois criminelles de la France. Ducpétiaux: De la condition physique et morale des Jannues ouvriers. . s e prémiumokért minden évben többen versengenek. 1741. például Muyart de Vouglans világosan megfogalmazza: Réfutation des principes hasardés dans le traité des délits et des peines. amely a modern társadalom normalizáló hatalmáról és tudásának képződéséről szóló különböző tanulmányok történelmi hátteréül szolgál. a technikák. Gaillaç Les Maisons de correction. Ezek a szerkezetek nem egy „központi” törvény megszerzésénél alkalmazhatók. 375-376. a „tudományok” leírására. A rend és a takarékosság rendszeres szokására szorított munkások hétfőn már nem hiányoznak a műhelyből … A jobban felügyelt gyermekek nem okoznak botrányt … Prémiumokat osztanak a lakás rendjéért. 1851.. Következésképp a megtorlás. Szigorú intézkedések a lármát csapók.1-2.13-15. „bezáró” struktúrák egész sorához van kötve. a mindennemű rendetlenséget keltők ellen. 1836.2 JEGYZETEK I. Nincs egyedül a központi helyzetben. Ezekről az intézményekről lásd H. arra törekednek. hogy könnyítsenek a sorson. a – természetüket és eredetüket tekintve különböző – törvénysértések sokaságánál. 108. 377. Tanulmányt kellene írni azokról a vitákról. a kiszámított bánásmód. a bíróság van a börtönhöz képest kívül és alárendelve. amelyet elfoglal. amelyek végül is lehetővé teszik a fegyelmezett egyén gyártását. vagy például Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles. G. ő. hanem más. Este abban a pillanatban elalszanak. Itt abbahagyom e könyv írását. az apró ravaszkodások. II. ami hozzájárul a fáradság felkeltéséhez. 7. vagy egy intézmény egységére törekvő működése uralja. augusztus 10. hogy a játékok heves gyakorlatától tevődjenek össze. 383.E. 1971. Ε központi és központosított humanitásban. a részegesek. hogy bezárassák gyermekeiket. 9. az odaadás jeleiért.. a „bezárás” sokrétű mechanizmusával” alávetett testek és erők együttese. amikor a párnára hajtották a fejüket. amelyek maguk is elemei e stratégiának.” Ibid. 5. hogy normalizáló hatalmat gyakoroljanak.99-107. 1846. 3. például a 19. 8. Vö. 11. amelyek látszólag igen különböznek egymástól – hiszen arra vannak szánva. valamint a szülők jogáról. 1767.alárendelve a bíróságok mint meghozott ítéletei engedelmes vagy ügyetlen eszköze és azoknak a hatásoknak sem. táblázat. Néhány jogász. hanem egy termelőapparátus – „kereskedelem” és „ipar” – körül. 2. a jó magaviseletért. du Touquet idézi: De la condition des classes pauvres. a kizárás. halljuk meg végre a csatazajt.61. 3. 10. így legyen gondunk rá. század derekán Lille-ben épített munkáslakásokról: „A tisztaság napirendi pont. 27. 4. 6. s a büntetőmechanizmusokat nem egy apparátus. 2 . beleértve a profitban játszott specifikus szerepüket. 1863. „Mindaz. vö. 1780. Súlyos vétség kizárást von maga után. a beválthatatlan gonoszságok. sz. Ibid. amelyekre a forradalom idején került sor a családjogi és a javítóintézeti bíróságokkal kapcsolatban. az alattomos szelídségek. amely a hatalom bonyolult viszonyainak következménye és eszköze. olyan diskurzusok tárgya. Ferrus: Des prisonniers. még a bezárás városának közepén sem. E. Morceau de Jonnès-t H. A szabályzat lelke.” Houzé de Aulnay: Des logements ouvriers à Lille. hanem a harc szükségszerűsége. az elvetés. elűzi a rossz gondolatokat.