You are on page 1of 186

MICHEL FOUCAULT

FELÜGYELET ÉS BÜNTETÉS
A BÖRTÖN TÖRTÉNETE
GONDOLAT
BUDAPEST, 1990
A fordítás alapjául szolgáló mű:
MICHEL FOUCAULT: SURVEILLER ET PUNIR
© ÉDITIONS GALLIMARD 1975
Fordította
Fázsy Anikó, Csűrös Klára (233.-266., $15.-352. ο.)
A fordítást az eredetivel egybevetette
Szakolczai Árpád
A kötet kiadását a Lukács György Alapítvány és a Művelődési Minisztérium anyagilag
támogatta
ISSN 0324-2463
ISBN 963 282 335 4
©CSŰRÖS KLÁRA, FÁZSY ANIKÓ, 1990.
HUNGARIANTRANSLATION

TARTALOM
I. KÍNHALÁL

1. fejezet
Az elítéltek teste
Jegyzetek
2. fejezet
A kínpad látványa
Jegyzetek
II. BÜNTETÉS
1. fejezet
Az általánossá vált büntetés
Jegyzetek
2. fejezet
A büntetések enyhülése
Jegyzetek
III. FEGYELMEZÉS
1. fejezet
Az engedelmes testek
A felosztás művészete
A tevékenység ellenőrzése
A keletkezéstörténet megszervezése
Az erők összetétele
Jegyzetek
2. fejezet
A helyes fegyelmező nevelés módszerei
A hierarchikus felügyelet
A normalizáló szankció
A vizsga
Jegyzetek
3. fejezet
A panoptikusság
Jegyzetek
IV. A BÖRTÖN
1. fejezet
A teljes és szigorú intézményekről
Jegyzetek
2. fejezet

Törvénysértések és bűnözés
Jegyzetek
3. fejezet
A javító bezárás
Jegyzetek

I. KÍNHALÁL .

a lábszárokhoz és a karokhoz befogták a lovakat. tudniillik: a jobb kézhez befogott lovakat a fejnél levőkhöz fogták. ahogy az elkárhozottakat festik le: »Bocsáss meg Istenem! Bocsáss meg. segíts meg. A húzást többször megismételték. A hóhérnak. FEJEZET AZ ELÍTÉLTEK TESTE 1757. mindegyikük egy-egy végtagot húzott. sikertelenül. A nézők valamennyien épültek a saint-pauli plébános viselkedésén. A kötelet húzó emberek erősen megszorították a kötelek végét. hamuját szétszórták a szélben”. az előbbi hóhér vaskanalat merített. mintegy másfél láb hosszú acélfogót. Két lovat kénytelenek voltak visszafogni a combhoz befogottak elé. de a nézők tanúsága szerint egyetlen istenkáromló szó nem hagyta el az ajkát. Ez nemet mondott. aki hangosan kiabált. jóllehet erős volt és tagbaszakadt. Le Breton úr törvényszéki írnok többször az elítélthez lépett. a hóhér tartotta a lovakat. Most sem jártak sikerrel. combját és lábai húsát harapófogóval tépkedték. a combhoz befogottakat visszafordították a karnál lévőkhöz. e helyre „kétkerekű kordén szállították. Ezután egy hóhér a könyökéig felgyűrt ingujjban megragadta az e célra készített. ez hat lovat jelentett. hol a tüzes harapófogó éri majd. ing fedte meztelen testét. miközben azt a kést tartotta jobb kezében. nemmel válaszolt. március 2-án arra ítélték Damiens-t. szánj meg engem. Uram!« A lovak nekifeszültek.” Következzék Bouton rendőrtiszt beszámolója: „Meggyújtották a ként. a combokhoz. miáltal karjai az ízületeknél kiszakadtak. végül a mellbimbókat. szóra nyitotta ajkát és azt mondogatta: »Bocsáss meg. viasz és kén közé vetették. s ez kimondhatatlan fájdalmat okozott neki. ugyanazon a helyen kétszer-háromszor is próbálkozott. Miután az izzó harapófogóval megcsípdesték. és bátran végignézett a testén. majd a combot. kíván-e mondani valamit. Negyedóra múlva megismétlődött ugyanaz a szertartás. mellbimbóit. amellyel az apagyilkosságot elkövette. karját. elmondhatatlanul. kénytelenek voltak feldarabolni a szerencsétlen combjait. elvágni idegeit. majd testét négy ló felnégyelte. írja a Gazette d'Amsterdam. olvasztott ólomba. ezután meg a jobb kar két húsos részét tépte ki. és azt hajtogatta: Istenem. az elítélt szíves-örömest csókolgatta a feléje nyújtott keresztet. mert az e célra igénybevett négy ló nem szokott a húzáshoz. hogy „az Église de Paris főkapuja előtt nyilvános megkövetést végezzen”. s izzó folyadékot öntött bőségesen valamennyi sebre. s a hús kiszakítása után hatfontos tallér nagyságú seb maradt mindenütt. Az elítélt fölemelte a fejét. s valamennyi végtagjához. megcsavarva a fogót. hogy megkérdezze tőle. s mivel ez sem bizonyult elegendőnek. fejszével széthasítani az ízületeket… Nagy káromkodó volt világéletében. égő gyanta. a Grève téren és az ott felállított vérpadon. majd „a fenti kordén.2 „Ez az utolsó művelet igen sokáig tartott. felemelte a fejét és körülnézett. A gyóntatóatyák többször odamentek és sokáig beszéltek hozzá. szörnyen kiáltozott mértéktelen fájdalmában. hogy csak a kézfej bőrét égette meg úgy-ahogy. Damiens. négy helyett hatot-hatot kellett befogni. Uram!« Szenvedései dacára időnként fölemelte a fejét. . Jézus. a fazékba. vigasztalta a haldoklót. nagy fáradságba került kitépnie a húsdarabokat. úgy kiabált. két font súlyú égő viaszfáklyát tartott a kezében”. és végignézett a testén.1 „Végül felnégyelték”. forró olajba. Majd kisebb kötéldarabokkal a lóhámokhoz kötözték. akar-e mondani valamit. végtagjait és testét tűzzel elemésztették.1. kezét s azokat a testtájakat. de oly gyatra volt a lángja. kéntűzzel égették. végül többszöri próbálkozás után kénytelenek voltak meghúzatni a lovakat. Le Breton úr megint hozzálépett s megkérdezte. valamennyi gyötrelemnél. de nem káromkodott. s előbb a jobb láb húsát. aki élemedett kora ellenére egyetlen pillanatot sem vesztegetve.

végezzék a dolgukat. ott. nyáron nyolc órakor fejeződik be. pont: Étkezés. Le Breton úr parancsot adott. hogy az állat melegebbnek találta ezt a helyet. hogy a máglyára hajítsa. még életben volt. kést húztak elő a zsebükből. Utána azonnal műhelyenként sorakoznak és dolgozni mennek. arra kérte őket. s meggyújtották a fa között a szalmát … Az ítéletnek megfelelően hamuvá égett minden. A tanítás két óra hosszat tart. Mindenféle következtetést akarnak levonni abból. habár az az igazság. magával ragadta a két combot. a négy ló. valamint az íjászok különítménye körülbelül tizenegy óráig maradt a helyszínen. Naponta két órát szentelnek a tanításnak. hogy ő feldarabolja az elítéltet. A tisztviselők. hogy nem sokkal utána. a hónaljnál. A második dobszóra készen kell lenniük s be kell vetniük az ágyat. Az egyik hóhér elbeszélte. majd a hóhérok ugyanígy jártak el a két karnál. hogy újból próbálkozzanak. erkölcsös vagy vallásos olvasmány követi. A munkaidő kilenc óra naponta. Ez a gyakorlat fél óránál tovább nem tarthat. s beszéltek hozzá.Végül Samson hóhér odament Le Breton úrhoz és azt mondta. elkergették. a vállaknál. Azt mondta nekik (a saját fülemmel hajlottam): »Csókoljanak meg. amikor a test törzsét fölemelte. mintha beszélne. hogy ne káromkodjanak. Az első dobszóra a foglyoknak fel kell kelniük és csendben felöltözniük. itt kerül sor az első kenyérosztásra. pont: Az elítéltek napja télen reggel hat órakor kezdődik. és egységenként sorakoznak. De könnyű megérteni. egészen a csontig kellett vágni a húst. meghalt. de mindig visszatért. s Damiens intette őket. ahol elvégzik a reggeli imát. Két-három próbálkozás után Samson hóhér s az. kiszakították először a jobb karját. akik között ott voltam jómagam is a fiammal. Tíz órakor a rabok abbahagyják a munkát s az ebédlőbe mennek. Tizenegy óra előtt húsz perccel dobszó. sem remény a dolgok véghezvitelére. pont: Munka. Nyáron háromnegyed hatkor. télen hét órakor kezdődik. majd a törzset s az egészet fahasábokkal és gallyakkal borították be. A munka és a nap télen kilenckor. miközben a cellák aj tájait az őrök kinyitják. s egyikük a combhoz befogottak közül a kőre rogyott. pont: Iskola. írás. Ebéd után tizenegy óra előtt húsz percig szünet. ahol a tűz elhamvadt. hogy a két szememmel láttam. 19. mértani rajz és . A parázs között talált utolsó darabot csak este fél tizenegy után emésztette el a tűz. ahol arcot és kezet mosnak. A lovakkal leszakított négy végtagot a máglyára dobták. kívánják-e. amint mozog. s a combokat leválasztották a törzsről. nyáron öt órakor. 20. imádkozzanak érte Istenhez és a saint-pauli plébánosnak is meghagyta. hogy nem haragszik rájuk. pont: Ébresztő. amelyik fogóval kínozta. ám a lovak megmakacsolták magukat. uraim!« A saint-pauli plébános nem merte megtenni. méghozzá először a jobb oldalit. aztán a másikat. erejüket megfeszítve. 21. sorakozó. a négy végtagnál. amelyet a vérpad közvetlen közelében állítottak fel. A harmadikra sorba állnak s a kápolnába mennek. s a lovak. s ezért kérdezze meg a püspök urakat. nekifeszülve. váltakozik az olvasás.”3 Háromnegyed évszázaddal később így hangzott az a rendszabály. A hóhérok egyesítették az erejüket. A gyóntatok odamentek az áldozathoz. 22. s ezt meg is tették. hogy beszéljenek vele. de hóhéra azt mondta. a gyóntatok odamentek. 18. a rabok egységenként iskolába mennek. de a marsilly-i plébános a bal karhoz fogott kötél alatt közelebb ment hozzá és homlokon csókolta. Öt perc választ el minden egyes dobszót egymástól. s azt is mondta. nincs mód. az évszaktól függetlenül. fel-le járt az állkapcsa. hogy imádkozzon érte az első misén. télen háromnegyed hétkor a rabok lemennek az udvarra. amelyet Léon Faucher fogalmazott meg a „párizsi fiatal rabok háza számára”:4 „17. hogy egy kutya heveredett le a mezőn. pont: Az imát a fegyház lelkésze végzi. A hús és a törzs mintegy négy óra hosszat égett. A négy végtagot összeszedvén. mint a mező többi részét. a munka nyáron hat órakor. utána a másikat. kezet mosnak az udvaron.

a büntetés lényegében javító jellegének meghatározását. és a felügyelők körbejárják a folyosókat. Új korszak köszönt be a büntetőbíráskodás történetében. megosztják kérkedő. látható jellegétől -mélyebb reformok hatásánál nem lévén több. télen fél kilenckor a raboknak a cellájukba kell menniük. Eltűnt a test. a pellengért 1798-ban szüntették meg. amelyet Ausztria. leplezettebb. amikor Európában és az Egyesült Államokban újra felosztják a fenyítések rendszerét. hogy az ebédlőbe menjenek. A nyilvános megkövetést először 1791-ben törölték el Franciaországban. s az udvarra mennek. a rabok ekkor visszatérnek a műhelyekbe. mint a törvényes megtorlás fő céltáblája. pont. majd egy napirend. pont: Nyáron fél nyolckor. amelyet szimbolikusan megjelöltek az arcon vagy a vállon. pont: Négy órakor a rabok elhagyják a műhelyeket s az udvarra mennek. Szabad foglalkozás. Poroszországban (1780). Ezt követi az esti ima. műhelyenként sorakozó. a fájdalom kifinomultabb. Az egyik rab vagy a felügyelő negyedórás felolvasást tart. Franciaországban (1791. század elején. télen nyolckor befejeződik a munka. Ma hajlamosak vagyunk arra. hogy ügyeljenek a rendre és a csendre. 28. Ε sok módosításból emeljünk ki egyet: a fájdalommal. bár itt-ott fellángol még. elevenen vagy holtan kiállították. Alig egy évszázad választja el őket. talán nagyon is könnyen sok-sok álpátosszal írták a „humanizáció” számlájára. ahol kezet mosnak és egységenként sorakoznak. 26. 27. amely világos és általános törvénykönyveket hozott. megcsonkított test. némi távolságtartás észlelhető a kínzás művészetében. érdemes-e foglalkoznunk vele? S mégis. Svájc és az Egyesült Államok néhány állama. amelynek tárgya épületes vagy megindító.számtan. s a bűnös egyénre szabja a büntetést? A büntetés nem közvetlenül fizikai. 1808 és 1810). Pennsylvaniában és Toscanában (1786). elhagyják az iskolát. A büntetés szertartása az árnyékba húzódik. kialvóban van a büntetés komor ünnepének lángja. a szokások eltörlése jelzi: „modern” törvénykönyvek tervezete vagy megfogalmazása Oroszországban (1769). 24. év. megszületik a törvény és a bűn új elmélete. S ugyan van-e jelentősége annak. 1830-ban. egységenként. Ausztriában (1788). Egy óra előtt húsz perccel a rabok. IV. járó testi büntetés eltűnését. e kort a régi rendeletek megszüntetése. az eljárások egyezményes rendjét. A hagyományos igazságszolgáltatás számára ez a kor a nagy „botrányok” és a számtalan reformterv kora. század végén. A közmunka. Nem ugyanazokat a bűnöket sújtják. a munka négy óráig tart. hogy ezt ne vegyük figyelembe. Ebben az átalakulásban két folyamat keveredik egymással. ott a tény: néhány évtized alatt eltűnt a megkínzott. a 19. század óta. a dobszóra. Egyrészt megszűnik a büntetés látványossága. a műhelyekben utolsó kenyérosztás. pont: Nyáron hat órakor. amely egyre erősödik a 19. s azt az irányzatot. Ez az a kor. amely megengedte. például Pennsylvania az utcán vagy a főútvonalakon végeztetett – a vasláncra fűzött . az első dobszóra vetkőzés. majd. Angliában 1837-ben. pont: Egy órakor a raboknak a műhelyekbe kell menniük. 23. A 18. közszemlére tették. a majd mindenütt elfogadott esküdtszéket. a másodikra ágyba fekvés. nem egyforma bűnösöket büntetnek. feldarabolt. melyek időrendje és kiváltó oka is különböző.” * Íme egy kínhalál. 25. De mind a kettő egy sajátos büntetőstílust határoz meg. hogy az eljárás vagy az adminisztráció új aktusává váljék. Egy óra előtt öt perccel. a büntetés jogának új morális vagy politikai igazolása. miután egy rövid időre megint feltűnt. ha a nagy. pont: A vacsora és az utána következő szünet öt óráig tart. intézményes átalakulásokhoz hasonlítjuk. miután az udvaron kezet mostak és ruhájukat megvizsgálták. A cellák ajtaját bezárják. annak idején talán nagyon is sok szónoklat tárgya volt. hogy ne elemezzék.

csúfolódások. megjavítson. de büntetni se nagy dicsőség. a vérpad. Ha öl is. vagy a 19. hogy sanda rokonságot tart fenn vele: vadságban eléri. amely a megkínzott elítéltet sújtotta. hogy Franciaországban a börtönök vezetése sokáig a Belügyminiszérium alá tartozott. Ez az oka a védelem kettős rendszerének. amelyet mi. A büntetés lassan elvesztette színpadias jellegét. lelkiismeret-furdalás nélkül követik el:”7 A nyilvános kivégzést most már olyan gócnak fogják fel. Rush így ír 1787-ben: „Nem tudom elfojtani azon reményemet. Bresztig és Toulonig. ez a büntetés bizonyossága. hogy korrigáljon. milyen gyakori a bűn. cellákra osztott. mintha a büntető szertartás funkcióit fokozatosan kezdenék nem értem. század végén. A modern igazságszolgáltatás és végzői szégyellik. igyekszik mindig másra bízni. ez nem erejének magasztalása ezután. amelyet az igazságszolgáltatás állított fel önmaga és a kirótt büntetés közé. amellyel az ész és a vallás az emberi szellemre hatott. hanem önmaga egyik eleme. hogy az igazságszolgáltatás többé nem veszi magára nyilvánosan az alkalmazásához kötődő erőszakot. tarka ruhájukban. a megjavulás technikája a büntetésben elfojtja a rossz szigorú meglakolását és felszabadítja a tisztviselőket a fenyítés súlya. a pellengér. higgyék el. „meggyógyítson”. Ebből fakad. azzal gyanúsítják a rítust. amelyet pedig szörnyű bűnként mutatnak be nekünk. század első felében. ezután negatív jelzést kap. ez a szégyenérzet szüntelenül növekedik. gyűlölködés és cinkosság jelei röpködtek 5 – nagyjából mindenütt megszűnt a 18. hogy nincs messze az idő. vagy lesújt. hidegvérrel. a példát statuáló büntetés szerkezete új áttételre kapcsol. ütések. sőt meg is haladja. ama gyönge befolyás bizonyítéka. mivel bemutatja. s ugyanakkor már nem a test a támadás célpontja. amikor akasztófák.” 8 Valóban.fegyencek. ez az a seb. hogy a büntetőeljárás legrejtettebb része legyen. s a nézőket olyan durvasághoz szoktatja. a kényszermunkát pedig a Tengerészeti és Gyarmatügyi Minisztérium alá rendelték. amely a fegyenceket egész Franciaországon végigvonszolta. sértések. hogy a gyilkossságot. ahol újból fellobbanhat az erőszak. A büntetés tehát afelé halad. bírók kirovunk. A vasláncot. Ez több következménnyel jár: elhagyja a szinte mindennapos észlelés területét. Van Mee-nen. amikor . amelynek el kellene fordítani a bűntől. a bírákat a gyilkosokhoz. amely körül a pszichológusok és az erkölcsi ortopédia kishivatalnokai nyüzsögnek. Ezentúl másképpen oszlik meg a botrány és a fény. a heves kritika dacára – „undorító jelenetek”. a látványosság szűnik meg. Beccaria igen korán kimondta: „Azt látjuk. lábukon vasgolyóval ingerkedtek a tömeggel. Ami látványos lehet benne. A becstelenség megjelölésének rendszerét újraosztják: a látványos büntetésben zavaros borzalom tört fel a vérpadról. amelyet az igazságszolgáltatás szégyell kiróni az elítéltre. nem a megtorlásban áll. a kerék századok és népek barbárságának jele lesz a kínvallatások történetében. Amikor a kínvallatás eltűnik. azon van. bár ez nem mindig zárja ki a buzgóságot. amelynek adminisztratív mechanizmusa nem az igazságszolgáltatást terheli. rendszeresen becstelenné tette a kivégző törvényes erőszakát. maga a büntetőítélet fogja negatív és egyértelmű jellel megjelölni az elkövetőt: nyilvánosságot kap tehát a vita és az ítélet meghozatala: de a végrehajtás mintha szégyentöbblet volna. nem látható mértékétől. amely a bűnt „megkoronázta”. a hóhért a bűnözőkhöz teszi hasonlatossá. és már nem az a lealacsonyító színház. A közszemlére tevés Franciaországban 1831-ig érvényben volt. feketére festett diszkrét kocsi váltja fel 1837-ben. mestersége alól. távoltartja tehát magát. S a szerepmegosztáson felül végbemegy az elméleti kétségbevonás is: annak a büntetésnek a lényege. hogy büntetnek. s mivel az utolsó pillanatban felcseréli a szerepeket. hanem elkerülhetetlenségétől várja hatékonyságát. Jellemző. de amelyről nem szívesen ad számot. Csúnya dolog büntethetőnek lenni. amelyet kénytelen eltűrni. amelytől pedig elfordítani szeretné. a kínzást elszenvedő szánalom vagy csodálat tárgya lesz. az ostor. ez utóbbi a büntetés bürokratikus takargatásával mentesül a titkos rosszérzéstől. Az ítélet végrehajtása autonóm terület lesz. a titok pecsétje alatt. beburkolta a hóhért és az elítéltet: s mivel mindig kész volt szánalomba vagy dicsőségbe fordítani a szégyent. hogy az elvont lelkiismeret régiójába lépjen. mondta Réal6 – 1848-ban végleg eltörölték.

Poroszországban). de elkerülni a rossz közérzetet. hogy megszüntessék az elítélt életét. Nincsenek többé olyan kínzásokkal járó kivégzések. hogy legyen ideje a saját szemével látni. Ha az igazságszolgáltatásnak manipulálnia kell a felelősségre vonható ember testét. akasztófákat. hogy a testet veszi célba. belső részeit sebtiben kitépték. nem magát a testet. anélkül hogy pajzsként kellene hordoznia a bún sajátos bélyegét vagy a bűnös társadalmi státusát: olyan halál. Angliában. Ellenvetésként felhozható. távolról. Nem nyúlnak többé a testhez. . Az új. fájdalommentes büntetést kiszabni. S ez a büntetőaktus új erkölcsét határozza meg. pellengéreket. Egyedül az ostor maradt meg néhány büntető rendszerbén (Oroszországban. A fizikai fájdalom. nevelők: már puszta jelenlétük is az elítélt oldalán az igazságszolgáltatás dicséretét zengi. s egy „emelkedettebb” cél érdekében. amely csak egy pillanatig tart. kötelességek és tilalmak rendszerébe fogják. mint elmúlt korra emlékszik gyermekkorának idejére: „Láttam a földön szanaszét heverő kerekeket. szenvedés nélkül fosztani meg minden jogtól. a kitiltás. tartózkodó magatartás eredményeképpen szakemberek egész hada váltotta föl a hóhért. egész az utolsó pillanatig – mint egészsége őre. s csakis azért. A bűnhődés a tűrhetetlen érzések művészetéből átment a felfüggesztett jogok ésszerű elrendezésébe. amelyeket a közszemlére tett király gyilkosok kivégzésénél látunk. közvetlenül. amelyre ez utóbbinak szüksége is van: ők biztosítják. Nincs többé a hosszadalmas eljárás. hogy az egyént megfosszák attól a szabadságtól. amely inkább az életet célozza meg és nem a testet. Az európai jogszabályozásokban egyforma mozgás ment végbe. vagy a lehető legkevesebbet. aki megengedte volna. a „szenvedés közvetlen anatómusát: felügyelők. egyszersmind jónak tekintenek. ami a kínvallatásban volt. akiknek az a dolguk. pszichiáterek. beiktatódik e „testtelen” büntető rendszerbe. A pszichofarmakológia segítségül hívása s a különböző fiziológiai „kikapcsolok használata” még ha ez ideiglenes is. láttam a kerekekre tapadó borzalmas csontvázakat. amikor végűi is lefejezik és testét felnégyelik. amikor kiszámított megszakításokkal késleltetik és egymás utáni támadások sorával sokszorozzák meg a halált. pszichológusok. magának a testnek a fájdalma már nem alkotóeleme a büntetésnek. mint a nemszenvedés közvetítője ilyenformán szembekerül a tisztviselőkkel. Ez a szemérmes igazságszolgáltatás utópiája: kioltani az életet. vagy mint amilyenről a 18.hatvan évvel később Brüsszelben megnyitja a büntetőintézetek második kongresszusát. mielőtt átadnák a lassú éhhalálnak. Érdemes elgondolkozni a következőkön: ma az orvosnak a halálraítéltek felett kell őrködnie.” a kényszermunka. lelkészek. század elején a Hanging not Punishment enough101 szerzője álmodozott. az elzárás. tisztán. sem olyanok. de csak azért. hogy nem a test és nem a fájdalom a büntetőaktus legutolsó célja. De a büntetés gyakorlata általában szemérmes lett. érintenie kell. hogy benne valami mást ragadjanak meg. Ebben a büntetőeljárásban a testet kényszerítések és megfosztások. De a büntetés-test viszonya nem azonos azzal. Nincsenek többé azok a kombinációk. orvosok. majd eszméletvesztésig ostorozzák. 11 Az „ezer halál” a szigorúan vett kivégzésre zsugorodik. hogy az elítéltet kerékbe törjék. hogy a börtön. hasát felnyitották. 1 Az akasztás nem elegendő büntetés. a maga saját ritmusát követve: mindegyikben egyazon a halál.”9 A megbélyegzést eltörölték Angliában (1834) és Franciaországban (1832). 1820-ban Anglia nem merte teljes gazdagságában alkalmazni az árulóknak kijáró fájdalmas halált (Thistlewoodot nem vágták négyfelé). bitófákat. aztán láncoknál fogva felfüggesszék. amelyet jognak. A test eszköz vagy közvetítő szerepben találja magát: fellépnek ugyan ellene. semmiféle szenvedély nem sokszorozza meg előre vagy nem hosszabbítja meg a holttesten a kivégzést. amikor az elítéltet gyékényen húzták (nehogy feje szétloccsanjon a kövezeten). ez szigorú szabályok szerint fog történni. a fegyház. a deportálás – valamennyi fontos helyet kapott a modern büntető rendszerben -mind mind „fizikai büntetés”: abban különbözik a nyilvános megkövetéstől. amint a tűzbe vetik. nyugtató injekciókat adnak az elítélteknek. Ε kettős folyamatról – a látvány eltörléséről és a fájdalom megsemmisüléséről – tanúskodnak a kivégzés modern rituáléi. Amikor közeledik a végrehajtás perce.

a vérpadon áll. s végül a bűnhődés egyedül az elítéltnek jár. mezítláb. a létezés jogának is a birtokosa. széles. a lefejezés. a büntetésből kizárják a szenvedés színrevitelét. Nem kell többé látni az elítéltet. hogy gyászfátyol volt a halálbüntetés utolsó kelléke. hogy változatlan mechanikai eszközöktől függjön. de a kés alatt ez is csakhamar elhalt. mennyire nehéz ezt megvalósítani.Már 1760-ban kipróbáltak Angliában (Lord Ferrer kivégzésekor) egy akasztásra szolgáló gépet (az elítélt lába alá rejtett állvány kiküszöbölte a lassú haláltusát és a dulakodást hóhér és áldozata között). Figyelemre méltó. mint amilyen a Le Peletier által kárhoztatott bitófa. amelynek hatása kikerülhetetlen.tás. a nemesek büntetése. Elkövetkezik a józan büntetés kora. következésképp kegyetlen”. Ezután csak a fekete kreppfátyol maradt. a vérpadon állt. egyetlen csapással történjék. Benne a halál látható. A szülőgyilkost – s a vele egybemosódó királygyilkost – fekete fátyollal borítva vezették a vérpadra. amelynek nincs arca. úgy szünteti meg az életet. majd haladéktalanul kivégzik. amikor eltörölték a hagyományos átvonulást Newgate-ből Tyburnbe. Ez jutott Fieschinek is 1836 novemberében: „Ingben vezetik majd a kivégzés helyére. mialatt a törvény embere felolvassa á népnek az ítéletről szóló határozatot. hogy a törvény nem vágta le a szülőgyilkos kezét: „Mialatt a bírósági ítéletet felolvasták.” 14 A nyaktiló. Borzalmas volt látni ezt a jelenetet. A fájdalmas halál végleges eltűnése az 1830-1848-as évekre tehető. gyilkos – Benoît kivégzésekor történt első ízben. arcát fekete krepp mögé rejtve az anyagyilkos megmenekült a néma tömeg pillantásaitól. a fájdalomra érzékeny testen alkalmazza a törvényt. Ez a készülék.13 Az 1792 márciusától használatos nyaktiló a fenti elvek adekvát gépezete. amelyek erejét és hatását ki lehet számítani … Könnyű megszerkeszteni egy ilyen gépet. a büntetés végrehajtóira támaszkodva. mely egyszerre áll be. fejét fekete fátyol borítja. fehér lepelbe burkolva.15 A nagy. ott. mondta ki 1789. fájdalmas halálhoz. hogy magában Newgate-ben állítsanak fel vérpadokat. Voltak késleltetések. az új törvény óhaja szerint. mint amilyen az élet egyszerű elvétele. egy pillanat alatt megtörténik. fájdalmas halál utolsó maradványa a bűn megsemmisítése: lepel rejti el a testet. . mint amilyen a törvény maga volt. ha szükségesnek bizonyul használata. a habeas corpus tiszteletét köszönheti. Ez az általános megállapítás természetesen kiegészítésekre szorul. Paradox módon Anglia a legellenállóbb országok közé tartozott a fájdalmas halál eltörlése terén: talán annak a modellnek ía szerepe miatt. amely a törvény világos óhaja. bármi légyen is a bűnös rangja és állapota”. hiszen a fejvétel. Először is a változások nem egyszerre és nem is egyféleképpen következnek be. s kivált azért. levágták a kezét. paragrafusa – „minden halálraítéltnek fejét veszik” – három jelentést hordoz: egyazon halál jár ki mindenkinek („Ugyanazon vétségért ugyanazon büntetés. eltávolítják a kivégzendő elítélt testét. miszerint a kivégzés egy pillanat alatt. homoszexuális. nem folyamodnak a „hosszú.” Damiens ötlik erről az eszünkbe. abban az évben. egészen 1832-ig. és a Gordon-lázadás után a börtön újjáépítését használták ki. mint ahogy a börtön megfoszt a szabadságtól vagy ahogy a pénzbírság megnyirbálja a vagyont. amelynek büntető igazságszolgáltatása az esküdtszéket. Arra szánják. Franciaországban egy ideig kétségtelenül rávetült valami a fájdalmas halálból a kivégzések józanságára. Csupán a vérpadon felolvasott bírósági ítélet jelzi a bűntettet. alig érve a testhez. Ugyanolyan absztraktnak kellett lennie. aki. „Hogy az: eljárás biztonságos legyen. példák bizonyítják.12 Az 1791-es francia törvénykönyv híres 3. nem keltene feltűnést. Tökéletesített változatát 1783-ban fogadták el véglegesen. a nyilvános perrendtartást. hanem egy jogi személyen. század elején eltűnik tehát a fizikai büntetés nagy látványa. ez nem vi-. hogy nem a valóságos. szükséges. A háromszorosan gyalázatos – anyagyilkos. egy halál elítéltenként. kevésbé megszégyenítő a bűnös családjára nézve. a titokzatos és komor ruházat alatt csak szörnyű ordítozásban nyilvánult meg az élet.”16 A 19. sok egyéb jog között. december l-jén a guillotin javaslatára megszavazott indítvány). de csak egy pillanatig tartó eseménnyé csökken. A törvény vagy a törvényt végrehajtók és a bűnös lefejezésének a múltban használatos módja rettenetesebb kínszenvedést okozott. alig volna észrevehető.

elmondható. amikor a 18. például a Habsburg Birodalomban. hogy az elítélt többet szenvedjen fizikailag. A 19. hiszen 1760-ban Blackstone 160 főbenjáró vétséget sorolt fel az angol törvényhozásban. sötétzárka. s a büntetés mechanizmusa új működési típust követett. a bíróságok vagy a kivételes törvények többé-kevésbé átmeneti módosításokat hajtottak végre. az Egyesült Államokban. mivel alkalmazásuk annál lanyhább volt. amikor enyhíteni akartak az angol törvények kiszabta büntetések sokféleségén és súlyosságán – „e szörnyű mészárszéken”. a halálos ítélet még ma is alapvetően látványosság. amelyet be kell tiltani. hogy 1760 és 1840 között felgyorsulások. amely akkor zajlott le. Ezt tetézi még. sebtében megszervezni a kivégzéseket. mondta Rossi. század első felében a büntető rendszer szemére vetett kritika (miszerint a börtön nem büntet eléggé: a foglyok kevésbé éhesek. és 1819-ben ez a szám 223-ra emelkedett. De az olyan bűnhődés. Át kellett helyezni a Saint-Jacques kapun túlra. század derekán. verés.) ám elkerülhetetlen következménye volna? A börtön Valójában. hogy furcsa titok maradjon az igazságszolgáltatás és elítéltje között. Mindez rendszertelenné teszi a fejlődést. hogy néhány országban.. ahol felállították a vérpadot és ahol titokban folyt a kivégzés (Buffet és Bontemps kivégzésekor a Santében. ez a gyors és tapintatos halottgyártó masina Franciaországban a törvényes halál új etikáját jelezte. de amelyet egyre jobban eltakart a testetlen büntetés. Elég ennyi óvintézkedést felsorolni. mint a többi ember. a folyamat még nem játszódott le teljesen. amely magát a testet érinti: élelemmegvonás. a közönség számára elérhetetlenül (Weidmann kivégzése után. Romilly. amelyet soha nem távolítottak el igazán: igazságos. hogy megértsük. és mindmáig megtalálható benne. A büntetés szigorúságának enyhülése az utolsó évszázadok folyamán a jogtörténészek előtt . századba fordult át. A büntetés nehezen választható el a fizikai fájdalomtól. végül a nyaktilót a börtönök falain belül elhelyezni. majd az európai ellenforradalom és az 1820-1848-as évek nagy társadalmi félelme idején apály következett be a folyamatban. mint a kényszermunka vagy a börtön – a szabadságtól való megfosztás -. Franciaországban az Alkotmányozó Nemzetgyűlés korában gyorsan létrejött a reform. hogy a kivégzés megszűnjék látványosságszámba menni. 1939-ben). Milyen volna a testetlen bűnhődés? A büntetőbíráskodás modern mechanizmusaiban megmarad tehát a „kínzás” – olyan alap ez. perbe fogni a jelenetet kifecsegő szemtanúkat avégett. lehetetlen időpontban. Mackintosh és Powell Buxton sokáig kudarcot vallottak. A kivégzés évek során át látványosság is maradt. Ez az elzárásnak nem szándékolt. A test birtokbavétele sem oldódott meg a 19. mindig bizonyos mértékű testi szenvedést is jelentett. összességében kevesebb dologtól vannak megfosztva. soha nem funkcionált többletbüntetés nélkül. még legvilágosabb rendelkezéseiben is. el kellett torlaszolni a börtönbe vezető utcákat. kevesebbet fáznak. A fájdalmas halál csökkentésének tendenciája az 1760-1840-es évek nagy átalakulásában gyökeredzik.mert büntetőtörvényeinek szigorából nem akart engedni az 1780-1820-as évek nagy társadalmi zavargásai idején. A nyaktiló. A törvény szigora (legalábbis ami az előírt büntetéseket illeti. hogy jóllehet az 1840-eSj évek táján megtörtént már az átalakulás. de a forradalom csakhamar színházias rituáléval látta el. a halálraítéltet a kocsiból gyorsan a deszkára tuszkolni. a büntetés fő célja egy vagyontárgy vagy jog elvesztése volt. 1972-ben). mint sok szegény vagy akár a munkások) olyan posztulátumot jelez. Oroszországban. a nyitott kordét zárt kocsival kellett helyettesíteni. század a 19. Már nem a fájdalommal járó halálra mint a szenvedés eszközére összpontosították a büntetést. minél túlzóbbnak tetszett a törvény az esküdtszék szemében) megnőtt. hogy a fájdalmas halál gyakorlata sokáig ott kísértett büntető rendszerünkben. a törvények és a bíróságok tényleges gyakorlata között torzulás keletkezett (ez utóbbi távolról sem tükrözi mindig a jogszabályozás állapotát). majd lanyhulások követték egymást a folyamatban. szexuális megfosztottság. de nem valósult meg véglegesen. amelyet nem fékeztek meg soha egészen. Számításba kellene venni.

A „bűncselekmény” mint tárgy. bizonyos mértékig az anyaga. az. az enyhe megítélés határai. A testen tomboló megbűnhődést olyan büntetésnek kell felváltania. viszont alaposan megváltozott: formális meghatározásánál sokkal jobban megváltozott a minősége. A bűnök és a vétségek neve alatt a törvénykönyv által meghatározott. Új szereplő lép a színre. több enyheség. visszavonultak. kisebb szenvedés. ha szabad ezt mondani. Először is tárgycsere történt. inkább a lelket sújtsa. De hogy a célkitűzés megváltozott. Mintha még maga a kérdés is tartalmazná. amelyből összeáll a büntethető elem. a csempészés és a házi lopás nem minősül annyira súlyosnak. a nemi erőszakot. mivel egy bizonyos előírt vallásgyakorlathoz vagy a gazdasági élet egyik típusához kötődött. amelyek az orvostudomány és a jogtudomány között a 19. hogy mit lehet tőle várni a jövőben. árnyékfigurákkal. súlyosságuk hierarchiája. több emberség. mint régen. megbüntetik az agressziót. De ezt sokáig globálisan. amely egyben kitörés és vágy is. akkor a lélek.jól ismert jelenség. melyet maga a büntetőgyakorlat cáfol meg? Ezt túl könnyű volna így kimondani. mint a testet. kitapinthatatlan entitásokkal. a róla alkotott véleményt. amit tudni lehet a közte. betegségeket. Büntetéssel sújtják ezeket az árnyakat.”17 Fontos pillanat ez. egy tett megmagyarázásának ürügyén. ez biztos. s azt is. sok bűn megszűnt bűn lenni. a környezet vagy az örökség következményeit ítélik el. hogy a törvénysértések meghatározása. Ha nem a test a célpont. múltja és az általa elkövetett bűncselekmény közötti kapcsolatokról. Igaz. az istenkáromlás elvesztette bűncselekményjellegét. amelynek nemcsak a tett „körülményektől függő” elemeit vonják be az ítéletbe. ami bíróilag nem kodifikálható: a bűnöző ismeretét. milyen mértékben vonható a bűnbe az alany akarata. alkalmazkodni nem tudást. A modern büntető rendszeren végigkövethetjük a hatását. A büntetés kérkedő ünnepének öreg partnerei. Ha a büntető rendszer legszigorúbb formáiban már nem a testet veszi célba. . hogy a büntetés ma nem egyszerűen egy lélek megtérítését jelenti. anomáliákat. Befejeződik egy tragédia. hogy elmozdulás jött létre magában a büntetőbíráskodás tárgyában. hanem valami egészen mást is. amely mélyen hat a szívre. de egyszersmind szenvedélyeket. amit ténylegesen eltűrtek s amit törvényesen megengedtek – mindez nagymértékben megváltozott kétszáz év óta. hogy hirtelen más bűnöket kezdtek el büntetni. a természete. De ez a válasz nem kielégítő. hogy meg lehessen magyarázni az elítélendő tényeket. Mably alapelve mégsem maradt jámbor óhaj. Mert végeredményben ezzel az ügy mozzanatai mögött megbújó árnyakat ítélik el és büntetik meg. azt. de ugyanakkor a perverziót is. Csökkent az intenzitás? Talán. azért hivatkoznak rájuk. hogy nem ezek fölött mondanak ítéletet. de rajta keresztül az agresszivitást is. Mably egyszer s mindenkorra megfogalmazta az alapelveit: „A büntetés. maszkban. amire a büntetőgyakorlat irányul. Ellenem vethetik. század óta közkézen forognak: (a „szörnyetegeket” Georget idejében. A törvény relatív stabilitása finom és gyors változások játékát tette lehetővé. „a pszichikus anomáliákat” Chaumié körlevelében. amelynek az a funkciója. vajon mire építi hatását? Az elméleti szakemberek válasza – azoké. mennyiségi jelenségként fogták fel: kisebb kegyetlenség. Kétségtelen. Azokkal a fogalmakkal ítélik el őket. arc nélküli hangokkal. s hogy meghatározható legyen. a gondolatra. több tisztelet. komédia kezdődik. s ezek a fogalmak. A büntető igazságszolgáltatás apparátusának a testetlen valóságon kell megtapadnia. Elítélik őket az „enyhítő körülmények” kerülő útjával. a „perverzeket” és „alkalmazkodni nem tudókat” a mai szakvéleményekben). akik 1760-ban nyitották meg a mindmáig le nem zárt korszakot – egyszerű. az akaratra. Ezzel nem azt akarom állítani. De talán nem is ezek az eltolódások a legfontosabbak: a megengedett és a tiltott megoszlása évszázadról évszázadra megőrzött egy bizonyos állandóságot. már-már nyilvánvaló. ösztönöket. a gyilkosságot. törvénykezés alá vonható tárgyakról mondanak ítéletet. a hajlamokra. a test és a vér. Valójában ezeknek a módosulásoknak a következménye. az egyén minősítési módjaivá lettek. Mindez csak elméleti állítás.

amik lesznek és amik lehetnek. ítéletet hozni azt jelentette. paragrafus értelmében vetődött fel. (Az igazságszolgáltatás a lélek ráadása révén megnyugtatta önmagát – ez a ráadás látszólag magyarázó és korlátozó jellegű. hogy a bűntettel egy időben elítéljék a lelket is. de egy igen messzire visszanyúló folyamat eredményeképp már nemcsak a bűn. akkora álpátosszal. amely a tettet létrehozta? Az elkövetőben hol található a tett eredete? ösztön. amelyet emiatt enyhíteni kell. ez nem kerülhetett be az ítéletbe. hanem: „Mi az az ok-okozati lánc. mi ez az erőszak vagy gyilkosság? A realitás melyik szintjére. melyik lesz a legalkalmasabb? Miképpen gondoskodjunk a tettes fejlődéséről? Mi módon javulhat meg a legbiztosabban?” A bűntettet elkövető egyént értékelő. ha a törvénysértő nem volt beszámítható a tett elkövetésekor. s a felelősség jogi kijelölésének egyik alkotóeleme legyen. nem tettének súlyossága módosul. meghatározzák elkövetőjét. Ez a paragrafus kimondja. a vizsgálattól az ítéletig s a büntetés minden folyományáig olyan tárgyak egész tartománya hatolt be. habár megtorolja a bűnt. és gondoskodni tud szükségleteiről”. hanem az egyének is. örökség-e ez?” Már nem egyszerűen azt kérdezik: „Melyik törvény bünteti ezt a törvénysértést?”. perverzió?” Nem egyszerűen azt kérdezik: „Ki a tettes?”. Az 1810-es törvénykönyv szerint ez csak a 64. hanem azt is: „Milyen intézkedést hozzunk. őrültség. amelyek megkettőzik. ha nehezen és lassan is. amikor a tudományosan megismerhető tárgyak közé ünnepélyesen beiktatják a törvénysértéseket. tiszteletben tartva a törvényt. megbüntetik őket. diagnosztizáló. amely az elsővel összebogozódva a bűnösség megállapítása körül egy különös. melyik közegébe írandó? Agyrém. Százötven vagy kétszáz éve. ismerni kell a törvényt: az igazságosan megalapozott ítéletnek ez a három feltétele. a bírók lassan ugyan. alapjaikban változtatva meg az ítélethozatal szabályait. de egyben szét is választják a törvénykezés által meghatározott és kodifikált tárgyakat. hogy nincs sem bűntett. maga a bűntett tűnik el. Nem lehetséges tehát valakit bűnösnek s ugyanakkor őrültnek nyilvánítani.hogy a tettest olyan emberré tegye. előrejelző. hogy megállapítják egy bűntett tényét. Amióta a középkor. „aki nemcsak élni kíván. nem azért. Ismerni kell a törvénysértést. amely. Az egész büntetőrituáléba. amelyek a büntetés velejárói (kitiltás. A pszichiátriai szakvélemény. s a tett elkövetője fölött megtörte az igazságszolgáltatás hatalmát. A bűnöző lelkére nem csupán azért hivatkoznak a bíróságon. amióta Európa beindította új büntető rendszerét. S épp ezáltal mást kezdtek el csinálni. Azaz. Az őrültség megjelölésének lehetősége tehát a tett bűntettként való minősítésében kizárólagos volt: ha a tettes őrült volna. ismerni kell a felelőst. általánosabban a kriminalisztikai antropológia és a kriminológia szüntelen magyarázkodásai itt találják meg pontos funkciójukat. környezet. sem kihágás. Egy másik igazság hatolt be a bírói mechanizmus által megkívánt igazságba. a megértés oly nagy vágyával s akkora „tudományos” felhajtással. Nem egyszerűen azt kérdezik: „Megállapított-e a tény. az ítélet bírói módozataiba másféle megítélési típusok szivárogtak be. amit elkövetlek. Márpedig a büntetőítélet során ezután az igazság egészen más kérdése iktatódik közbe. hanem azért. gondos büntetéssel. tudattalan. ha felvetődött az őrület diagnózisa. hogy semlegesítsék veszélyes mivoltát. hanem képes is élni. azért idézik meg. nem csupán ítéletet mondtak. hogy bűnét megmagyarázzák. s ez csak akkor szűnik meg. pszichotikus reakció. létrehozta a vizsgálati eljárást. amik. valójában azonban bekebelezés. és törvényes büntetéssel sújtják. hanem az egyén ellenőrzésére. Jellemző tény az őrültség kérdésének fejlődése a büntetőgyakorlatban. hogy pontosabbak legyünk. megszakította az eljárást. módosítható (lerövidülhet vagy adott esetben meghosszabbodhat) aszerint. hanem a bűnözők „lelke” fölött is ítéletet mondtak. s a lélek magára vállalja a büntetést. ha bekövetkezett a változás. ahogy az elítélt viselkedése változik. tudományos-jogi együttest hoz létre. . s a törvényes büntetés mechanizmusának már nem csupán a törvénysértések lesznek a tárgyai. azokkal a „biztonsági rendszabályokkal” büntetik meg őket. gyámság. megváltoztassák bűnöző hajlamait. szabályozó ítéletek egész együttese fér meg ezentúl egymás mellett a büntetőítélet apparátusában. kötelező orvosi kezelés) s amelyeket nem a törvénysértés megtorlására szánnak. olyan igazság. felügyelet. sem az ítélet.

többékevésbé világosan magában foglalja a normálisság megállapítását. közvetlenül épülnek be az ítélet kialakulásának folyamatába. és kívül esnek rajta. az ítélet végrehajtásának tisztviselői. hogy bűnös. annál kevésbé bűnös. orvosi kezelést vagy biztonsági intézkedéseket. hogy közülük egyik sem rendelkezik valójában az ítélkezés jogával. hogy az „elítélt” megérdemli-e feltételes szabadlábra helyezését. A büntető törvénykönyv szempontjából ez megannyi törvénykezési abszurditás. képes lesz-e a beilleszkedésre? Ezek a kérdések nincsenek kapcsolatban a 64. sem a vádlott esetleges őrületével a tett elkövetésének pillanatában. mindenesetre az anomáliáét. mely megtorol. ha menet közben módosíthatók. de e vizsgálat következményei is megelőzik az ítélete^. paragrafus elsődleges értelmezése alapján. míg mások – a szakértők – nem azért avatkoznak be a folyamatba az ítélet előtt. Ahelyett. törvényes határozat. az okság kijelölését. amely az esküdtszéknél általános gyakorlat. hogy törvényt ülnek. És a pszichiátriai szakvélemény bekérése. Márpedig igen korán. hogy kívülről készítik elő a jól megalapozott ítéletet. Ezek nem a „felelősség” megállapításának a kérdései. A büntetőeljárás és a büntetés végrehajtása során egész sor mellékper van folyamatban. paragrafus értelmét. vagy hogy megszüntethető-e a büntetőgyámság. amelyekről hiba volna azt állítani. a 19. az ő ítéletükre lesz bízva a törvényes büntetés mechanizmusa: mellérendelt bírók csupán. veszélyes bűnös. S már nem is egyedül mond ítéletet. És az elítélő vagy felmentő ítélet nem csupán a bűnösségre vonatkozó ítélet. De ha a büntetések és a bíróság által meghatározott biztonsági intézkedések nincsenek teljesen maghatározva. hanem hogy megvilágítsák a bírók döntését. Napjaink bírója – akár tényleges bíró. és végső esetben minden törvénysértés törvényes gyanúként. Ε műveletek. igaz. A pszichiáter szakértők hiába tagadják. lehetővé teszik. A semmitőszék több határozata ellenére. vagy ha nem a törvénysértés bíróira. század bíróságai félreértették a 64. hiszen nyilvánvalóan beteg stb. amelyet a jogszolgáltatás és maga a törvényhozás is meggyorsított a következő százötven évben: már az enyhítő körülményeket bevezető 1832-es reform is lehetővé tette az ítélet módosítását a betegség vagy a félőrület feltételezett fokai szerint. hogy ítéletet hozzanak. hogy az őrület eltörölné a bűntettet a 64.Nemcsak az elmebajjal gyanúsított bűnöző vizsgálata. de inkább bezárni. hogy az ember lehet bűnös és őrült. várható hatékonyságára vonatkoznak csupán. amelyekre az 1958-as körlevél óta kell válaszolniuk: veszélyt jelent-e a vádlott? Büntetőmegtorlás alá vonható-e? Gyógyítható-e. hanem a büntetés . minél őrültebb. akár esküdtszéki tag – nem ítéletet hoz. Nézzük meg ezt a három kérdést. de megkövetelhető jogként is magában hordozza az őrület feltételezését. most minden bűntett. jóval az ítéleten túlra. A büntetés adminisztrációjára. az ítéletek után egyeseknek nincs más joguk. nevelők. a büntetőadminisztráció hivatalnokai között elaprózódik a büntetés törvényes hatalma. A fő ítélet körül megszaporodtak az alárendelt hatóságok és a párhuzamos bírók: pszichiátriai vagy pszichológus szakértők. az esetleges változásokra vonatkozó értékeléseket. hanem a normálisság megállapítását jelenti és technikai előírást egy lehetséges normalizálásra. de mégis bírók. a bíróságok ítéletükben lefektették az őrület tényét. Feltételezték. De ez volt annak a fejlődésnek a kiindulópontja. beavatkozást az elkövetők jövőjébe. mintsem megbüntetni. sőt felmentő ítéletet sem. amelyek arra emlékeztettek. azt eredményezi. célszerűbb lesz-e a börtönnél az elmegyógyintézet. szükségességére. de néha a büntetőbíróság is élt vele. hanem másokra ruházzák annak eldöntését. hogy az ítélet. csakis az eljárás beszüntetését. az ő kezükbe kerül. elmondható. hosszú vagy rövid elzárást kell-e számításba venni. Az évek során az ítéletek alkalmazása és egyénekre való igazítása körül kialakult apparátus lelassítja a bírósági eljárást. Mi a jogi ügyben a pszichiáter szerepe? Nem a felelősség megállapításának a szakértője ő. paragrafussal. hanem valami egészen mást csinál. hogy alig kodifikált szókinccsel jelezzék. még ha a törvényes büntetés kifejezéseivel fogalmazódik is meg mindig. hasznosságára. mint hogy beindítsák a bíróság által kiszabott büntetés gépezetét. hogy az őrület állapota nem vonhat mérsékeltebb büntetést maga után. s akkor is. és meghosszabbítja.

„veszélyes-e” a beteg. és az ítélkezés hatalmának egy része nemcsak a törvénysértés bírái elé kerül. hogy állandóan másra hivatkozik. Erre az újraminősítésre a tudás hatalmazza fel. a büntető bíráskodás gyakorlatában az addig ismeretlen szerepek tömegét. s nem bírósági rendszerekbe Írja be magát szüntelenül. De egy dolog mégis különös a modern büntetőbíráskodásban: nem azért vesz magára bíróságon kívüli elemeket. De milyen forrásokból meríthet az ítéletben megnyilvánuló modern lélek története? Ha beérjük a jog szabályainak vagy a büntetőeljárásnak a fejlődésével. hogyan kell fellépni. Tanulmányom négy általános szabályt követ: 1. most javaslatokat tesz „orvosi-jogi” kezelésre. amely pedig inkább a hatalom új taktikájának okozata. hogy jogilag minősítse és lassan a büntetés szigorúan vett hatalmába integrálja őket. hanem valami mást csinálnak. mindenki láthatja. A büntetések egyre növekvő enyhülése alatt tehát megfigyelhetjük a támadáspont áthelyeződését. hogy a büntetőbíráskodáson belül nem bírósági elemként tudja működtetni őket. A büntetéseket a politikai taktika perspektívájába helyezem el. félő. neki kell megmondani. és ezek (összefonódnak a büntetőhatalom gyakorlatával. hogy a kollektív érzékenységben. hanem más fórumokhoz is. hanem mint olyan technikákat. A története kezdetén a pszichiátriai szakvélemény feladata az volt. hogy tisztán és egyszerűen csak büntessen: „Természetesen ítéletet hozunk. amelyek a hatalom egyéb eljárásainak általánosabb területén nyerik el specifikusságukat.” A büntetőbíráskodás ma csak azáltal működik és kap önigazolást. hogy „igazságokat” fogalmazzon meg arra vonatkozóan. Tudás képződik. az igazság egészen új rendszerét. s amellyel elfedi rendkívüliségét. egy általános folyamat végeredményeképpen a bírók ítéleteikkel nem bíráskodnak.tanácsadója. hogy ez a bíráskodás tisztán és egyszerűen törvényes büntetés legyen. és az áthelyeződéssel egészen új célokat látunk. s ezek között találhatók az új büntetőmechanizmusok. mozdulatlan és elsődleges tényezőként. de ezzel csak azt mondjuk ki. amelyre a büntetés hatalma támaszkodik.18 akkor azt kockáztatjuk. hogy a büntetés enyhülésének alapelveként az individualizácié folyamatát állítjuk be. A büntetőbíráskodás teljes egészében törvényszéken kívüli elemekkel és személyekkel terhelődött meg. hogy felrajzolja a modern lélek és az új büntetőhatalom együttes történetét. amelytől önigazolást kap. s az a jog rendeltetése. az a mód. valamint hogy felmentse a bírót az alól. A büntetés módszereit egyáltalán nem a jogszabályok vagy a társadalmi struktúrák jelzéseiként elemzem. amelyre kiterjeszti hatását. mekkora akaratszabadsággal követte el a törvénysértő a tettét. Foglaljuk össze az eddigieket: amióta az új büntető rendszer működik – a 18. külső. Ha csak az általános társadalmi formákat tanulmányozzuk. de hiába váltotta ezt ki egy bűntett. azért. technika és „tudományos” diskurzusok. A büntetőmechanizmusok tanulmányozását nem csupán a „megtorló” hatásokra összpontosítom. ahogy a bűnössel bánunk. mi módon kell védekezni vele szemben. hogy ebben nincs semmi rendkívüli. hogy megakadályozza. Ellenvetésként elmondható. hogy gyógyulást akarunk elérni. hogy megváltozzék. mi jobb. hogy számunkra ez csak funkció. egyedül a „büntetés” oldalára. a jelenlegi tudományos-bírósági együttes genealógiáját. Következésképp komplex társadalmi funkcióként fogom fel a büntetést. A büntetőjog történetét és az emberrel foglalkozó tudományok történetét nem két külön . büntetünk. amelyből szabályait meríti. épp ellenkezőleg. 2. ha megpróbálják elfojtani betegségét vagy ha ápolják. századi fő törvénykönyvekben meghatározottak alapján -. mint önmaga. J Ε könyv célkitűzése az. a humanizmus kibontakozásában vagy az emberrel foglalkozó tudományok kifejlődésében történt változást domborítjuk ki erőteljes. és 19. hanem mindazoknak a pozitív hatásoknak a sorába helyezem el őket. amelyeket magukkal vonhatnak. hogy lassan tőle idegen elemekkel telítődjék. Durkheimet követve. még ha első pillantásra ezek marginálisnak látszanak is. 3.

vagy lehet a megjavulás elérése a célja. a büntető manufaktúra a kereskedelmen alapuló gazdasági rendszer fejlődésével jelenik meg. a normális vagy az abnormis egyén mint a bünte tőbeavatkozás tárgyai. s vajon nem függ-e mindkettő ugyanegy „ismeretelméleti-jogi” képződmény formálódásának a folyamatától. a politikai rendszernek vagy a hiedelmeknek megfelelően lehet szigorú vagy elnéző. a kizárást. aki ebben az irányban kezdett el dolgozni. a büntetés humanizálódásának és az ember megismerésének együttes vezérelveként helyezem el a hatalom technológiáját. Egyszóval megkísérlem a büntető módszerek átalakulásának tanulmányozását. Inkább a „konkrét büntető rendszereket” elemzik. Azt kutatom. esetleg mindkettőre. a lélek. mindig a testről van szó – a testről és erejéről. hogyan kettőzzék meg a bűntettet. De nem állítom azt. a megakadályozást. amelyből a hatalmi viszonyok és a hatalom tárgya kapcsolatának közös története olvasható ki. s erről nem tudnak számot adni a társadalom alapvető etikai választásai. amelyekben hatásukat kifejtik: így például egy rabszolgákon alapuló gazdasági rendszerben a büntetőmechanizmusok szerepe az. hasznosságáról és engedelmességéről. Ε szigorú összefüggési rendszerrel kapcsolatban volna néhány kritikai megjegyzés. társadalmi jelenségként tanulmányozzák őket. hogy a törvénysértések meghatározása és perbe fogásuk viszont azért történik meg.területként kezelem. felváltja a javító szándékú fogság. hogy az ember. ahogy hatalmi viszonyok invesztálódnak a testbe. hirtelen megnő a testi büntetés – a test lévén az esetek többségében az egyetlen elérhető vagyontárgy. elmondható. Szétfoszlik az illúzió. hogy az embert a tudás tárgyának tekintsék a „tudományos” státusú diskurzusban. amikor a pénz és a termelés még fejletlen. De az általános sémából biztosan átvehetjük azt. meg kell mutatni. a Spinhuis vagy a Rasphuis -. a feudalizmusban és olyan korban. amelyek érintkezése zavaró vagy üdvös hatással volt egyikre vagy a másikra. 4. ahol a bűnök megbüntetése nem az egyetlen mozzanat. hogy társadalmainkban a büntető rendszereket a test egy bizonyos „politikai gazdaságtanába” helyezhetjük bele: nem erőszakos vagy véres büntetéseket mondana ki ugyan. amelyek elzárnak vagy megjavítanak. azt látjuk. század büntetőmechanizmusaiban csökken a kötelező munka. használhatják az egyének perbe fogására vagy a kollektív felelősség felidézésére. De . Rusche és Kirchheimer ilyen értelemben hozta kapcsolatba a különböző büntetőmechanizmusokat azokkal a termelési rendszerekkel. melyek feladata a fenntartás (és ebben az értelemben. amelyet a háborúk vagy a kereskedelem biztosít. De mivel az iparosodás a munkaerő szabad piacát követeli meg. * 20 Rusche és Kirchheimer nagy könyvéből néhány lényeges kiindulási pontot jegyezhetünk meg. a test politikai technológiájából kiindulva. van-e közös mátrixuk. ha a törvényes büntetések arra valók. hogy munkaerőtöbbletet biztosítsítson – „polgári” rabszolgaságot alkosson amellett. hanem azt kutatom. hanem egy egész sor pozitív és hasznos következményhez kötődnek. Ily módon a büntetés enyhülését mint a hatalom technikáját elemezve megérthetjük. s az alávetettség egy sajátos módja miképpen eredményezte azt. a 19. s még amikor „enyhe” módszereket használnak is. hogy vajon a lélek belépése a büntetőbíráskodás színpadára s vele egy egész „tudományos” apparátusé vajon nem annak következménye-e. a javítóintézet – az Hôpital général. és hogy ebben a szerepében a társadalmi formáknak. hogy a büntetőrendelkezések nem egyszerűen „negatív” mechanizmusok. a kényszermunka. ez nem vitás. előnyben részesítheti a megbűnhődést. hogy megtorolják a törvénysértéseiket. hogy a büntetőmechanizmusokat és funkcióikat fenntartsák). amelyek lehetővé teszik az elfojtást. röviden. hogy [megváltozott az a mód. Nyilvánvalóan jogos az erkölcsi eszmék vagy a jogi struktúrák alapján összeállítani a büntetések történetét. hogy a büntető rendszer mindenekelőtt (ha nem kizárólag) a bűncselekmények megfékezésének a módja. a megszüntetést. hogy én vagyok az első. felosztásáról és alávetéséről. működési területükre kell visszahelyezni őket.

nem az uralkodó osztály megszerzett vagy megőrzött „kiváltsága”. akár valamelyik állami apparátusban. nagyrészt termelőerőként való megalkotása csak akkor lehetséges. a gesztus és a viselkedés szintjén termeljék újra a törvény vagy a kormány általános formáját. akik nem rendelkeznek vele. Ezt az alávetettséget nem csupán olyan eszközökkel lehet elérni. Tanulmányozták a testet a történelmi demográfia vagy a történelmi patológia területén. munkára fogják. s mégis fizikai természetű maradhat. természetesen. vagy egymástól elütő eszközöket és folyamatokat hoz működésbe. körülzárják. Ezt a hatalmat másrészt nem tisztán és egyszerűen alkalmazzák. törmelékből áll össze. Vagyis lehet „tudás” a testről. manővereknek. vagy hódítás. mint legyőzésének képessége: ez a tudás és ez a megfékezés alkotja azt. s . gyakran darabokból. lehet hatni az anyagi elemekre. az alávetettséget ki lehet számítani. lehet közvetlen is. akik fölött az uralmat gyakorolják. De mechanizmusaival és hatásaival a technológia maga egy egészen más szinten helyezkedik el. mint a mikrobák és a vírusok támadásainak célpontjával: kimutatták. milyen mértékben hatnak történeti folyamatok abban a szférában. Ez a technológia. hogy az egyén. mint amilyen az erőszak vagy az ideológia. idomítják. amely területeket kebelez be. amit a létezés merőben biológiai talapzatának gondolnánk. technikáknak. a test. megjelölik. Egységes végeredménye dacára sem más legtöbbször. ha termelő test és ugyanakkor alávetett test. mintsem egy olyan kiváltságot. hanem hajlamoknak. s hogy uralmának megvalósulásait nem a „birtokbavételnek” kell tulajdonítanunk. a hatalmi viszonyok azonnal hatnak rá. technikailag átgondolni. nem kell fegyverhez vagy terrorhoz folyamodnia. ugyancsak a felettük gyakorolt hatalom hatásaira támaszkodnak. sokkal inkább állandóan megfeszített. ha alávetettségi rendszerbe kerül (ahol a szükséglet is gondosan kidolgozott. mint birtokol. s mégsem lenni erőszakosnak. Ez azt jelenti. Ez utóbbiak rászorulnak. amely nem pontosan a test működésének a tudománya. rájuk támaszkodik. a test csak akkor lesz hasznos erő. épp akkor. de amelyeknek érvényességi területe valamiképpen e fő működési módok és a maguk anyagiságában és erőikkel együtt felfogott testek között található. 21 De a test közvetlenül is behatol a politika területére. lehet kifinomult.Összeállítható-e a testek történetének alapján. Mindent összevetve el kell ismerni. fizikai. s ez több. mint ahogy ők is. s hogy milyen helyet kellett adni a társadalmak történetében az olyan biológiai „eseményeknek”. taktikáknak. Bizonyos mértékben a hatalom egy mikrofizikájáról van szó. a társadalom sűrűjébe. s nem érik be azzal. hogy csak a bűnös titkos lelkét veszik célba? A történészek már hosszú ideje elkezdték írni a test történetét. hogy ezek a kapcsolatok messzire nyúlnak. hogy ez a hatalom inkább „gyakorlódik”. általuk és -rajtuk keresztül érvényesül. szertartásokra kényszerítik. A test politikai invesztálását bonyolult és kölcsönös kapcsolatoknak megfelelően közgazdasági hasznosításához kötik. szétszórt. mindig cselekvésre kész kapcsolathálózatot kell kiolvasnunk belőle. megfékezheti erőit. hanem stratégiai pozíciójának hatásegyüttese – ez a hatás nyilvánvalóvá teszi és olykor megújítja azok pozícióját. kiszámított és felhasznált politikai eszköz). amelyeket az apparátusok és az intézmények mozgatnak meg. amelyet birtokban lehet tartani. meg lehet szervezni. amely szakítást hoz létre. az erőt ki lehet játszani érő ellen. Ráadásul nehéz volna megjelölni a helyét akár az intézmények egy meghatározott típusában. mint amilyen a bacilusok elterjedése vagy az élettartam meghosszabbodása. mint változó formájú eszközkészlet. amit a test politikai technológiájának nevezhetnénk. érvényre juttatják vagy némely eljárást előírják. s nem lokalizálhatok az államnak az állampolgárokkal vagy az osztályoknak egymással való kapcsolataira. kínozzák. inkább állandó küzdelem. működéseknek. felhasználják. jeleket követelnek tőle. foglalkoztak vele mint a szükségletek és az étvágyak székhelyével. kényszerként vagy tiltásként azokkal szemben. ritkán fogalmazódik meg folyamatos és rendszeres diskurzusokban. hanem mint stratégiát kell elgondolni. a hatalom ellen folytatott harcban. Ε mikrofizika tanulmányozása feltételezi. hogy a benne megnyilvánuló hatalmat nem mint tulajdont. amikor azt állítják. hatalombetétjük invesztálódik. mint szerződés.

a szerződés vagy a meghódítás modelljét. melyek invesztálják az emberi testeket. hogy a megismerő alany. következményein és érdekein kívül fejlődhet ki. a krisztológiai modellhez közel eső dualitás köré ikonográfia szerveződött. jól illeszkednek egymáshoz e formában). a hatalomról való lemondásnak ezzel szemben az az egyik feltétele. Kantorowitz22 figyelemre méltó elemzést adott annak idején „a király testéről”: kettős test. hogy le kell számolnunk egy egész hagyománnyal. a monarchia politikai elmélete. egyedül a mechanizmus és a módozat sajátossága érvényes. hogy nincs hatalmi viszony anélkül. a bizonytalanság gócait. A „politikai testet” anyagi és technikai elemek együtteseként kezelnék. Ismerjük el inkább. hogy a hatalom kitermeli a tudást (és nem egyszerűen azért részesíti előnyben. hanem a hatalom-tudás s a hatalom-tudást át– meg átszövő és alkotó folyamatok és harcok határozzák meg a megismerés formáit és lehetséges területeit. amelyen létrejött. miközben a tudás tárgyává teszik őket. hogy hatalom és tudás közvetlenül feltételezi egymást. Lehet. Nem a „testként” (alkotóelemeivel. a tudással kapcsolatban elvetjük az „érdekelt” és az „érdek nélküli” oppozícióját. amelynek alapján azt képzeljük. egy másikat is tartalmaz. s ez utóbbiak hatásai. hanem a politikai anatómia egyik fejezetének. a korona követelményeit és egy egész rituálét. hogy a hatalommal kapcsolatban elvetjük az erőszak-ideológia oppozícióját. A test politikai invesztálásának és a hatalom mikrofizikájának elemzése azt feltételezi tehát. sem új működési móddal vagy az intézmények lerombolásával. akár a lelket veszik célba – vissza kell helyezni e politikai test történelmébe. itt nincs sem analógia. amelyek megkülönböztették. amely születik és meghal. amely központi elemeit a . hogy a büntetőtechnikákat – akár a testet kaparintják meg a kínzás rituáléjában.ha van folytonosság (s valójában e kapcsolatok mint bonyolult fogaskerékrendszerek egész sora. amely ne feltételezne. de nem is a test és közvetlen környezetének mint kis államnak a tanulmányozása. s hogy csak parancsain. vagy nem. jogi mechanizmusok rakódtak rá. amelyek mindegyike a hatalmi viszonyok – akár átmeneti – konfliktusaihoz. században. a megismerés modelljét és az alany elsőbbségét. Arról van szó. mint amit Petty és kortársai értettek rajta a 17. harcaihoz. nem érhető el egyszer s mindenkorra az apparátusok új ellenőrzésével. megfordíthatóságához vezethet. ahol felfüggesztjük a hatalmi viszonyokat. s nincs olyan tudás sem. a megismerendő tárgy és a megismerés módozatai mind lényegileg benne foglaltatnak a hatalom-tudásban és ennek történelmi átalakulásaiban. Talán le kell számolnunk azzal a hitünkkel. számtalan szembenállási pontot határoznak meg. a birtoklás metaforáját. Ábrándozhatnánk politikai „anatómiáról” is. A „hatalom-tudás” ezen viszonyait nem a megismerés valamely alanyából kiindulva kell elemezni. viszont egyetlen lokalizált epizódja sem írható be a történelembe. figyelembe kell venni. Ε „mikrohatalmak” felborulása nem engedelmeskedik tehát a „mindent vagy semmit” törvényének. kommunikációs csatornaként szolgálnának és támaszpontként a hatalom és a tudás viszonyainak. Egyszóval nem a megismerés alanyának tevékenysége hozza létre a hatalom szemszögéből hasznos vagy csökönyös tudást. egyszersmind összefűzték a király személyét. S végül nem egyértelműek. mivel a tudás kiszolgálja vagy mert hasznosságánál fogva alkalmazza). amelyeket azon a hálózaton indukál. amelyek fegyverként. csupán a hatásai által. mégis érinthetetlen támaszaként őrződik meg. egyszersmind ne képezne hatalmi viszonyokat. a középkorban megfogalmazódott jogi teológia szerint. jelzőberendezésként. hiszen azon az ideiglenes elemen kívül. amely a hatalom rendszeréhez viszonyítva vagy szabad. Nem a jogi elméletek következményének kell tartani. erőforrásaival és erejével) felfogott állam tanulmányozása volna. és alávetettségi helyzetbe hozzák. sem egyenértékűség. hogy a hatalom őrültté tesz. csak ott lehet tudás. hogy bölccsé váljék az ember. más jelentést adva a szónak. amely fennmarad az időkön át. s a királyság fizikai. hanem épp ellenkezőleg. hogy ne képződne a tudás korrelatív területe.

jelszavaikban. már önmagában is egy saját magánál mélyebb alávetettség eredménye. amelyet a 19. a bűnhődés és a kényszer eljárásaiból. század elejétől kezdve produkált a börtön. azokra. hogy vak követelőzést lásson vagy különös stratégiákat gyanítson bennük. a hatalomnak ez a testre irányuló technológiája volt a tét. a gyerekekre. mint ahogy Mably nevezte. amelynek révén a hatalmi viszonyok teret adnak a lehetséges tudásnak. Ε realitás-referenciára különböző fogalmak épültek: pszichére. Nem a börtön nagyon is sanyarú vagy nagyon is steril. jelentéktelen anyagiságok inspirációjára születtek. fogaskerékrendszer. Elemezni kellene azt. neki is megvan a maga jogi státusa. amely a megbüntetettekre nehezedik – illetve általánosabban azokra. A büntetőhatalom „mikrofizikájának” története ekkor a modern „lélek” genealógiája vagy annak egy része lenne. hanem az anyagisága. hanem olyan elem. a lélek a test börtöne. A másik pólusra az elítélt testét képzelhetjük. szabdalódott fel az elemzés területe. Ha a hatalomtöbblet a király oldaláról testének megkettőződését váltja ki. Nem a történelem tanított meg arra. Célkitűzéseikben. akiket valamilyen termelőgépezethez rögzítenek. nem azért. mint ahogy ezekről van szó a megszámlálhatatlanul sok diskurzusban. a testen belül állandóan létrejön azon hatalom működése következtében. maga a börtön teste ellen. az őrök ellen. az ütések ellen. a málladozó falak. hanem sokkal inkább a testre ható hatalom egy bizonyos technológiájának tényleges korrelátumát kellene felismernünk benne. a temetés és a behódoltatás szertartásai jelentik. hogy általában a büntetések és a börtön szabják meg a test politikai technológiáját. tudományos technikákat és diskurzusokat emeltek rá. akiket büntetésnek vetnek alá. A több mint egy évszázada tartó fizikai nyomor ellen lázadtak: a hideg. akikre felügyelnek. létrehozza a saját szertartását és egy egész elméleti diskurzust. Az utóbbi években börtönlázadások törtek ki a világon majdnem mindenütt. Kinek-kinek jogában áll. A lélek egy politikai anatómia hatása és eszköze. De annak igen. hogy létezik. amellyel azokat jelölik. az iskolásokra. de a komfort ellen is. lefolyásukban volt valami paradoxon. de a pszichiáterek ellen is? Valójában testekről és anyagi dolgokról volt szó e mozgalmakban.megkoronázás. a tudás meg visszakapcsol a hatalom hatásaihoz és erősíti őket. A politikai mező legsötétebb régiójában az elítélt a király szimmetrikus és megfordított alakját rajzolta ki. és akinek felszabadítására felszólítanak minket. Ebben a lélekben nem egy ideológia újjáélesztett maradványait kell látnunk. Ε lázadásoknak csak anyagi célkitűzései lettek volna? Vagy ellentmondásokkal teli lázadások voltak. s ez a létezés csak egy része az uralomnak. az elítélt alávetett testét érő többlethatalom nem hoz-e létre egy más típusú megkettőződést? A testetlen megkettőződését. Ezek a diskurzusok és lázadások. a tudás. Az ember. a levegőtlenség és a zsúfoltság. az éhség. hanem sokkal inkább a büntetés. s életük végéig ellenőrzés alatt tartanak. akiket betörnek és megjavítanak. a teológusok álmát nem váltotta fel egy valódi ember. amennyiben ez az anyagiság a hatalom eszköze és vektora. amelyben a hatalom egy bizonyos típusának hatásai és a tudásra való hivatkozás illeszkednek egymásba. belőle kiindulva dicsérik fel a humanizmus erkölcsi igényeit. az őrültekre. a testek szintjén. a felügyelet. Ε lélek történelmi realitása a keresztény teológia által bemutatott lélektől eltérően az. a test felületén. Nincs értelme azt mondani. hogy nem eleve vétkesként és büntetendőként születik. visszaemlékezések és kirohanások e kicsiny. hogy az uralkodó személyét érintő „hatalomtöbbletet” hozzon létre. akiről beszélnek. hanem hogy „hatalomhiányt” kódoljon. Ez a valós és testetlen lélek egyáltalán nem szubsztancia. hogy a lélek illúzió vagy ideológiai következmény. hogy a test körül. Valóban lázadásról volt szó. a gyarmatosítottakra. ez hívja létezésre. „Lélek” lakja. realitása van. amelyet a hatalom gyakorol a testre. oly mértékben. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: a lelket. a filozófiai gondolkodás vagy a technikai beavatkozás tárgya. amit Kantorowitz tiszteletére az „elítélt legkisebb testének” nevezhetnénk. szubjektivitásra. személyiségre. amelyet a „lélek” technológiája – a . a mostoha körülmények ellen. tudatra stb. a „leiekét”. hanem a jelen. nagyon is kezdetleges vagy nagyon is tökéletesített kerete volt a tét.

Blackstone írja le: Commentaire sur le Code criminel anglais. 1832. In: Annales. Gazette des tribunaux.” 12. In: N. 1959.201-214. 45. amely örökösen fogva tartja”.. Faucher: De la réforme des prisons. 1825. Guattarival együtt végzett. Zevaes: Damiens le régicide. t. de Mably: De la législation. 14. IV. azon egyszerű oknál fogva. t. 18991900. 22. Ε. s el kellene mondanom. a test valamennyi politikai invesztálási módjával. 1966. 2e série. Oeuvres complètes. 1701-ben kiadva. Utalásaimmal és idézeteimmel nem tudom kellően érzékeltetni. t. 1974. amelyek a zárt épületben felhalmozódhatnak. 1937. Rusch a „Society for promoting political enquiries” előtt. Mivel a fordítás célja. 20. hogy a részletekbe bocsátkozzam. A fordítás dátuma 1776. decemberi. C. In: An-nés sociologique. meg kell fosztani a fénytől: ne lásson és őt se lássák. 3.85-86. Rusche és O. 1939. mennyire le vagyok kötelezve P. a kommentátor hozzáfűzi: „Ebben a néző számára rémisztő fájdalmas halálban a bűnös nem szenved sem nagyon. A.. mennyit köszönhetek könyvem megírásában G. Β. 6. A F. Ebből a kiadásból fogunk idézni.30. Hélie-féle (1856) kiadásban: 101. Robert Vaux: Notices..274-282. 105.529-530. 161. t. 23. 720.nevelőké. sem hosszan. II. Gazette d'Amsterdam. Deleuze-nek és annak a munkának. t.. A börtön születését a francia büntetőrendszerben vizsgálom. Kantorowitz: The King's two bodies. 1789. LXXII. De Molène: De l'humanité des lois criminelles. In: N. 1791. 8. hogy a múlt történelmét a jelen szavaival írom le. Névtelen szöveg. hogy a jelen történelmét írom. május-június. Idézi Saint-Edme: Dictionnaire de pénalité. III. 1757. A szülőgyilkos számára „vasketrecet kell készíteni vagy mély sötétzárkát vájni. augusztus 30. 18. 1831. K. Louis: „Rapport sur la guillotine”. 7. 10. június 3. 1764. Vö.. 15. Archives parlementaires. 1935. 2. Le Roy-Ladurie: „L'histoire immobile”. 326. XXVI. 4. de Beccaria: Traité des délits et des peines. 1937. L. Vö. Hibbert: The Roots of evil. In: A. 372-374. 1830. . Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. IV. Ch. 19. 1847. Igen. Nórának. G. L. amennyire szörnyeteg.23 JEGYZETEK 1. Durkheim: „Deux lois de l'évolution pénale”. IX. Hosszú oldalakat idézhetnék R. 13. 16. a pszichológusoké és a pszichiátereké – nem tud sem elleplezni. K. 1838.24. 17. amelyet F. Vö. 5. április 1. 275-277. A korra jellemző felfogás: a bűnöst. Merő anakronizmus volna? Nem. Ennek a börtönnek a történetét szándékozom megírni. Teeters: The Cradle of the penitentiary. Annales delà Charité. Ε. Kirchheimer: Punishment and social structures.. 9. s nagyon is sematikus vállalkozás volna az egész jelenségegyüttes rekonstruálása. sem kompenzálni. ha ezt úgy értjük. Az árulók fájdalmas halálát W. 1757. Pièces originales et procédures du procès fait à Robert François Damiens.. Castel Psychanalysme című munkájából. G. hogy az angol törvényhozó hatalom humanitását hangsúlyozza az 1760-as régi királyi ediktummal szemben. A történelmi fejlődés és az intézmények különbözősége módfelett megnehezítené. hogy annak csak egyik eszköze. E. ha ezt úgy értjük. Teeters: Theywerein prison. abban a mértékben. 21. 11.

összehasonlítható és rangsorolható. de nem szabálytalan és nem vad. hogy megváltoztatták a bűntett minősítését. akiket négy lóval felnégyeltek. A kínhalál összefüggésbe hozza a szenvedést – a test megtámadásának típusát. Ε nem testi ítéletek nagy részét kiegészítő büntetés címén kínzás kísérte: kikötés.3 De ne feledjük. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat. a kínhalál az élet visszatartásának a művészete a szenvedésben. a máglyahalált és a kereket. „A természetes halálbüntetés felölel mindenféle halálnemet: van. ostorozás. mintegy mellékesen hozzáteszi. de értékelhető. a halál is kínzás. voltak. pellengérre állítás. és utána elevenen megégettek. hogy a sokoldalú képzelet mekkora barbárságra és kegyetlenségre képes.4 Az ítéletek túlnyomó többsége mindenesetre száműzést vagy pénzbírságot mondott ki: a Châtelet jogszolgáltatásában (amely a viszonylag súlyos bűncselekményekről ítélkezett) a száműzés 1755 és 1785 között a kiszabott büntetéseknek több mint a felét tette ki. feddés. kinyeri belőle a „legkülönösebb haláltusát” („the most exuisite agonies”). hanem járulékos formában is a büntetés nagy részét a kínzás tette ki: a komolyabb ítéletnek tartalmaznia kellett valami fájdalmasat. hogy kezét levágják vagy hogy nyelvét kivágják. száműzés. amely már-már a végtelenségig nyújtja a szenvedést. egy pillanat alatt következik be: ez a kínzás nulla foka – egészen a felnégyelésig. s ezután felakasszák. megbélyegzés. akár úgy. Ahhoz. FEJEZET A KÍNPAD LÁTVÁNYA Az 1670-es királyi rendelet a büntetőgyakorlat általános formáit a forradalomig szabályozta.” A java fizikai büntetés. voltak. Lássuk a kiszabott büntetések hierarchiáját: „Halál. akiknek fejét vették. mások fejét összetörték. több évig tartó gályarabság. másokat megfojtottak s utána kerékbe törtek. hogy ne alkalmazzák egyik-másik különlegesen szigorú rendeletet. az elítélt státusa szerint változik az alkalmazásuk. hanem alkalom és lehetőség a szenvedés kiszámított fokozataira: a fej vesztéstől – amely egy mozdulattal. három fő kritériumnak kell engedelmeskednie: először is egy -bizonyos mennyiségű fájdalmat kell okoznia. és végül pénzbüntetések – bírság vagy elkobzás. amennyiben nemcsak az élet jogától való megfosztás. A szokások. majd hozzáfűzte: „Megmagyarázhatatlan jelenség. akiket akasztófára ítélnek. voltak. másokat arra. mondta Jaucourt. s a közbeeső állomásokon ott találjuk az akasztást. intenzitását. amelyekről a királyi rendelet nem ejt szót: a sértett személynek adott elégtétel. bitófára vagy máglyára. azt ezer halálra aprózva fel. A büntető rendszer borzalmas arzenálja és a mindennapos gyakorlat között nagy volt a szakadék. amelyen sokáig tart a haldoklás.2 Flandria Parlamentje 360 ítélet közül 39 halálQsat hozott 1721 és 1730 között (és 26-ot 500 közül 1781-1790 között). A kínzás technika. olykor maga a királyi hatalom jelezte. minőségét. Nemcsak a nagy. ostorozás. De ráadásul mindezt szabályozta^ is. miután végtagjait összetörték. A tényleges kínhalál távolról sem tartozott a leggyakoribb büntetésnemek közé. Mai szemmel nézve a halálos ítéletek száma magasnak tűnhet fel a klasszikus kor büntetőrendszerében: A Châtelet-ben hozott rendeletek 1755-1785 között 9-10%-ban halálbüntetésre vonatkoznak – kerékbetörésre. a . hogy a szabályos bírósági büntetés szigorát megkerüljék. hogy vannak még könnyebb büntetések is. nyilvános megkövetés. kitiltás. és nem hasonlítható a féktelen haraghoz. amely ha nem is mérhető pontosan. a bűn természete. hogy egy ítélet kínzás legyen. kínvallatás bizonyítékokkal. akár úgy. akiket komolyabb bűnökért élve kerékbe törtek. többé-kevésbé kegyetlen testi büntetés”.”5 Megmagyarázhatatlan talán.2. akiknek nyelvét kivágták. hosszúságát – a bűntett súlyosságával. vannak. rövid időre szóló börtönbüntetés. hogy a bíróságok megtalálták a módját.6 A kínhalál a szenvedés egy egész mennyiségi művészetén nyugszik.”1 És Soulatges. ünnepélyes kivégzéseknél. s mielőtt befejeződne a létezés. Mi is a kínzás? „Fájdalmas. a pénzbírság néha ostorozással járt. hogy elvetették a nagyon súlyosan büntetett törvénysértés perbe fogását.

s aper utolsó pillanatáig lehetetlen volt érvényre juttatnia a bizonyító tényeket. amelyet a vádlottba invesztált. A fájdalomnak megvan a maga jogszabálygyűjteménye. mindenestre nagy tapasztalatokon nyugvó fizikai-büntetőügyi tudásról van szó. amelynek teljes napvilágnál létre kell hoznia a bűntettet. Nem bármelyik testi büntetést kíséri büntető kínzás: a szenvedések válogatott módjáról van szó. hogy „megtisztítsa” a bűnt. egy kissé diadalt kell ülnie. mondta Rossi. bíróságok és bűntettek szerint kombinálódnak: „Dante költészete törvénybeöntve”. ha az ítélet kínzással jár. Ε különböző elemek megsokszorozzák az ítéleteket. hogy becstelenné tegye azt. Az igazságszolgáltatás minden lehetséges szenvedésen túlra üldözi a testet. A kínzás „túlzásaiba” a hatalom egy egész gazdaságtana invesztálódik bele. hogy a kínzás egy rituálé része. elvesztette a mértéket. sértegessen. a tanúk kizárása előtt lehetetlen volt megtudnia. a bizonyítékokat. hogy csalárdul vallasson. akár hogy érdemlegesen részt vehessen a védelemben. az áldozatok rangjával. Ayrault feltételezte. a haldoklás tartamát a máglyán vagy a keréken (a bíróság dönti el. akárcsak az európai országok többségében – Anglia feltűnő kivételével – a bűnvádi eljárás. hamuját szétszórják. s hogy mennyi idő elteltével van helye ennek az irgalmas gesztusnak). A büntetőliturgia egyik eleme. hogy nem ismerte a vádat. a tanúvallomásokat. a testet gyékényen vonszolják. hogy a halál után is folytatódik a kínpad szertartása: a holttestet elégetik. vagy legalábbis úgy. joga volt arra.tettes személyével. ez nem szégyen. hogy ennek az eljárásnak (mely lényegében a 16. hogy a bűnvád területén az igazság kimutatása abszolút jog volt. amely. kivételes hatalom az uralkodó és bírái számára. ajak vagy kivágott nyelv). az áldozatok megjelölésére és a büntetőhatalom kinyilvánítására szolgáló megszervezett rituálé ez. hogy ismerje az eljárás iratait. amikor az a funkciója. A büntetőbíráskodás rendjében a tudás a perbe fogás abszolút kiváltsága volt. Mindezt tetézi. titkos volt: ugyanis nemcsak a közönség. amely két követelményt elégít ki. Az áldozatot meg kell bélyegeznie: arra szánják. hogy ellenőrizze az eljárás szabályszerűségét. akár lármával. amelyeknek nem szabad eltörlődniük. Nélküle zajlott. hogy azonnal meg kell-e fojtani a kivégzés előtt állót vagy halálára kell-e hagyni. hogy megismerje a feljelentők nevét. magáról megfeledkezve. iratok és írásos jelentések formájában: számukra ezek az elemek képezték a bizonyítékokat: csak egyszer találkoztak a vádlottal. egészen az ítélethirdetésig. akár azért. akár a testen hagyott heg révén. A vizsgálóbírónak viszont joga volt elfogadnia névtelen feljelentéseket. amely összefoglalta és bizonyos pontokon elmélyítette az előző korszak szigorát. nem véletlenszerűen vagy egyszerre csap le a testre.7 Egyedül és teljhatalommal hozott létre egy igazságot. annak igazi mivoltában. részletes szabályok szerint számítják ki: megszabják az ostorcsapások számát. A kínzásnak alávetett test először is a bírói szertartásrendbe ágyazódik be. amennyire ez lehetséges”. Az 1670-es rendelet. lehetetlen volt ügyvédet fogadnia. mondta útbaigazításul az 1498-as ediktum. még akkor is. hogy ítélethirdetésük előtt kihallgassák. pellengérre állítás. amely kíséri. Még a túlzó erőszakosság is dicsőségének tartozéka: ha a bűnös nyög és kiabál csapásai alatt. aki elszenvedi: a kínzás. az út mentén közszemlére teszik. a vádlott előtt elrejteni az ügy természetét. s nem egy olyan igazságszolgáltatás elkeseredett csapkodása. lehetetlenné tette a vádlott számára. században megszilárdult már) . az emberek emlékezete mindenesetre megőrzi az annak rendje s módja szerint megállapított kikötés. mindenki által láthatónak. Ebből ered minden bizonnyal az a szokás. S az elrendelő igazságszolgáltatás oldaláról a kínzásnak harsánynak kell lennie. a tüzes vas helyét. Az eljárás titkos és írásos volta azt az elvet tükrözi. a terhelő körülményeket. ezt az igazságot a bírák készen kapták. mire vonatkoznak a tanúvallomások. megkínzás és szenvedés emlékét. lehetetlen volt. Franciaországban. hanem az erejét kinyilvánító igazságszolgáltatás szertartásrendje. nem engesztel ki: olyan jeleket „rajzol az elítélt köré vagy még inkább a testére. hanem a vádlott számára is átláthatatlan. a megcsonkítás típusát (levágott kéz. „A legbuzgóbban és a legtitkosabban.

közvetlen vagy törvényes bizonyítékok (például a tanúvallomások) és közvetett.). meghatározott típusú bírósági következménnyel járhat: a teljes bizonyítékok bármilyen ítéletet vonhatnak maguk után. a tökéletlen vagy nem elég nyomós bizonyítékok elégségesek. mint az az ítélkezési mód. amelyre minden értelmes ember képes… Nincs helytelenebb. de önmagukban. „Nem elégséges. amelyek csak bizonyos bűntettek esetében szolgálhatnak bizonyítékul. és távoli bizonyítékokkal kombinálni őket? Vannak-e olyan elemek. Olyan büntetőügyi számtannal van tehát dolgunk. amely sok tekintetben aprólékos ugyan. amelyek az emberek véleményéből állnak össze (a szóbeszéd a gyanúsított megszökése. e szabályszerűség híján „minden büntetőítélet elhamarkodott volna. vagy nyilvánvaló bizonyítékok. S mivel a bizonyítékok a számtan pontos szabályai szerint kombinálódnak – két félig teljes bizonyíték kitehet egy teljeset -. hogy „vádat emeljenek” a gyanúsított ellen. Kazuisztika irányította számtan ez. hogy kiterjesszék ellene a vizsgálatot. a király az „uralkodói hatalmat” akarta volna megmutatni ezáltal. meztelen karddal kijött onnan. vagy vajon kevésbé nyomós bizonyítékokkal ki kell egészíteni? Két. amikor a bírósági igazság különleges mivolta botrányosnak tetszik majd: mintha az igazságszolgáltatásnak nem . vannak közeli nyomok vagy félig teljes bizonyítékok. Sőt. A reneszánsz nagy jogtudósai által részletesen továbbfejlesztett. vagy ilyen a gyilkosságot megelőző életveszélyes fenyegetés) . egymáshoz közel eső bizonyíték mindig egyenértékű-e a teljes bizonyítékkal? Nem kellene-e háromnak helyt adni. a középkorba visszanyúló hagyomány előírta. milyen természetű legyen a hivatásos bizonyíték. melyek nem teszik lehetővé. ha két feddhetetlen tanú azt állítja. ha „tekintélyes emberről” van szó vagy házi vétség esetén a gazdáról). melytől általában a nép nem tartózkodik. a „bizonyító körülmények”. bármilyen nagyszámnak legyenek is. jelentékeny bizonyítékok. a félig teljesek testet sújtó ítélettel járhatnak. nem érnek fel egy teljes bizonyítékkal. hogy kétség férjen a tény igazságához („teljes” bizonyíték például. amelynek az a funkciója. s végül vannak távoli nyomok vagy „bizonyító körülmények”. amelyeket csak a szakemberek ismerhetnek. feltéve ha több van belőlük és egybehangzanak. félelem attól. feltevéseken alapuló.10 Márpedig ezek a megkülönböztetések nem egyszerűen elméleti finomságok. nem tökéletes vagy jelentéktelen bizonyítékok. következésképpen megerősíti a titok elvét. amit egyetlen szemtanú állít. amely valójában többé-kevésbé megalapozott vélemény. 8 A királyi igazságszolgáltatás előtt minden hangnak el kell némulnia. s elmondható lenne. A büntetőügy területén a „törvényes bizonyítékok” rendszere révén egyrészt az igazság bonyolult művészet eredményeként áll elő. hogy látta a vádlottat. még ha a vádlott igazában bűnös is lett volna. hogy a Szüntetés joga semmiképpen sem lehet a „tömegé”. zavarodottsága a kihallgatás idején stb. hogy meghatározzák a büntetőbizonyítás szigorú modelljét. században is rendszeresen találunk hasonló megkülönböztetéseket: vannak valódi. amint kezében véres. de soha nem vonnak halált maguk után. netán még a bírókkal szemben is”.” De ez a rendszer másrészt szigorú kényszerűség a bírón.” 11 Eljön az a nap. amíg a vádlott ellenbizonyítékkal nem dönti meg őket (félig teljes bizonyíték az. de sok vitára ad alkalmat: a halálbüntetés kimondásához megáll-hatunk-e egyetlen bizonyítéknál. kiáltozástól és közbeszólásoktól való félelem. kombinálódhatnak és kitehetnek egy fél bizonyítékot. hogy meghatározza a bírósági bizonyíték felépítését. azt.9 vagy éppen „sürgős vagy szükséges” bizonyítékok.az eredete „a zavargástól. hogy a bíró olyan meggyőződést alakítson ki. hogy igazságtalan volt az ítélet. De a titkosság nem gátolta bizonyos szabályok betartását az igazság megállapítása érdekében. féktelenkedés a peres felekkel. bizonyos körülmények között. vagy pénzbüntetést szabjanak ki rá. ahol nem sokra rá megtalálták a kardvágásoktól szabdalt holttestet). Még a 18. amelyeket valódinak kell tekinteni. Először is azért. Bíráskodási funkciójuk van. mert bármelyik nyom önmagában véve. ez a rendszer olyan szabályoknak engedelmeskedik. mesterséges bizonyítékok (érvek). és ha bizonyos személyektől ered (így például semmis a tanúvallomás. erőszakoskodás. ha csavargó adja. a titkosság megkövetelte. ezzel szemben nyomósabb. és még ha elszigetelten marad is. hogy rendetlenség lesz.

S ebből fakad ambivalens szerepe is. amelyet ahhoz. amelyet nem követett el. Ebből fakad. aki beismerő vallomást tesz. mint egy a többi bizonyíték között: nem az evidentia rei. A beismerő vallomásnak ez az ambivalenciája (egyrészt a bizonyíték eleme. De másrészt a beismerő vallomás többet ér bármely egyéb bizonyítéknál. ne képtelenségekre vonatkozzon stb. aláírja. az élő igazság szerepét játssza. el kell nyerni a beismerő vallomást. hogy igaz a vizsgálat. az eskü egyszersmind az elkötelezettség rituális aktusa). mert a beismerő vallomás olyan erős bizonyíték. hogy igazán a vádlott felett aratott győzelem legyen. s nem kell a nyomok nehéz és kétséges kombinációi közé merészkedni. ha szigorú szabályoknak van is alávetve. mondta Ayrault. amelyet a vádlottnak a kihallgatás előtt kell letennie (hamis eskü esetén ott az emberek és Isten ítélőszékének fenyegetése. kényszer végeredménye és félig önkéntes egyezség) megmagyarázza azt a két fő eszközt. amellyel a vádlott elfogadja a vádat és elismeri megalapozottságát. ezáltal a vizsgálati munka és a bizonyító gépezet szerepét a minimumra csökkenti. Mint ahogy már a középkori jog is kimondta. mintegy hitelesítés. A büntetőügyi vizsgálat. amely a vádlott távollétében is megalkothatja az igazságot. „Az nem minden. aki egyáltalán nem szerette e titkos eljárásokat. kompetens bíróság előtt fogalmazódjék meg. feltéve ha a formák szerint történik. hogy bizonyítékait felépítse. Egy bizonyos fokig magasabb rendű náluk. század végén a . ha a tettes magára vállalja a saját bűnét. „Ha lehet. Hogy az eljárás elveszítse egyértelműen hatalmi jellegét. De habár a vallomás az írásos vizsgálat eleven és orális ellenpontja az eljárásban. az írásos és titkos bizonyítás kiegészítő irata. a nélküle lefolytatott vizsgálatot önszántából tett állítássá alakítja át. másrészt a vizsgálat ellenpontja. viszontválasz a vádlott oldaláról. amelyekkel a klasszikus büntetőjog kicsikarja: az egyik az eskü. ehhez minden lehetséges kényszerítő eszközt fel lehet használni. hiszen volt már olyan vádlott. felelős és beszélő alany cselekedete. Van benne valami az egyezségből: ezért megkívánják. hogy ebben az egész inkvizítori típusú eljárásban nagy fontosságot tulajdonítanak a beismerő vallomásnak. A beismerő vallomással a vádlott maga is helyet foglal a büntetőügyi igazság létrehozásának rituáléjában. alá kell támasztani bizonyítékokkal és formaságokkal. kiegészítő bizonyítékoknak és védelmeknek kell kísérniük. „spontán” beismerő vallomás címén meg kell ismételni a bírók előtt). annak egyetlen módja.” 13 Az írásban rekonstruált bűnben a bűnt elkövető. A beismerő vallomás a bűnt elkövető. a bírónak kiegészítő vizsgálatokat kell folytatnia. aki bűnösnek vallotta magát olyan bűnben.a közönséges igazság szabályainak kellett volna engedelmeskednie: „Mit szólnának egy fél bizonyítékhoz a bizonyítékokon alapuló tudományokban? Mi volna egy geometriai vagy algebrai fél bizonyíték?”12 De ne feledjük. a beismerő vallomás. hogy a bírói bizonyíték eme formális hatalmát belülről szabályozták. hogy „spontán” legyen. ha írásos és titkos is.14 A beismerő vallomással a vádlott elkötelezi magát az eljárásban. amely a büntetőítélet elnyerésére csak néhány kiegészítő bizonyítékot kíván. A 18. amit a bizonyítás nagy szakértelemmel és homályban felépített. S ebből a tényből kifolyólag. hogy nem több. a legnyomósabb bizonyítékhoz hasonlóan önmagában ez sem vezethet az elítéléshez. Két okból is: először. elhitetik. és ő maga is aláírja azt. ha csak a bűntettes szabályos beismerő vallomása van a birtokában. hogy egyéb bizonyítékokat szállítson (mindenesetre e legnehezebbek szállítása alól). mégis olyan gépezet. a másik a kínvallatás (fizikai kényszer az igazság kicsikarására. hogy alig szükséges hozzátenni újabbakat. ez az eljárás szükségszerűen a beismerő vallomás felé irányul. az igazság számításának eleme. önmaguk felett kell ítélkezniük és önmagukat kell elítélniük. a beismerő vallomás közismertté és nyilvánvalóvá teszi a dolgot. A beismerő vallomást egyrészt megkísérlik bevonni a bizonyítékok általános számtanába. hogy a gonoszok igazságosan megbűnhődjenek”. de egyszersmind az az aktus. s hogy az igazság teljes hatalma érvényesüljön. hogy bizonyíték legyen. a vádlót már-már mentesíti attól. teljes tudatossággal. Ezt az elsődleges ambivalenciát egy második is tetézi: mint különösen nyomós bizonyítékot.

amelynek el kell döntenie az . ezért mindaddig. vagy pedig vallomást téve elbukik. a kötelek hosszúsága. Szabályozott gyakorlatról van szó. nem szabad „kockára tenni az ítéletet. ne vessék kínvallatás alá azt a gyanúsítottat. akikbe elég kitartás szorult. az ékek száma. a gyanúsítottat kitartása ellenére sem nyilvánították ártatlannak. amelyben a bírók által szolgáltatott bizonyíték technikája olyan vizsgálati eljárásokkal keveredik. Először is. kegyetlen. ártatlanok. amelynek során arra kérik – ha kell. és valószínűleg ezen túlra. amelyet a legsúlyosabb esetekre tartogattak: „a bizonyítékok fenntartásával” szabták ki a kínvallatást. amely pontosan meghatározott eljárásnak engedelmeskedik. perorvoslatra tekintettel nem lévő kínvallatással. a rabszolgák kínzásáig. Omnia utra mortem. olyan. a bírónak nincs többé joga halálra ítélni. amelyben a leírt bizonyítás szóbeli kiegészítésre szorul. amíg a klasszikus büntető rendszert nem értékelik át teljesen. a beszélő. téttel. amelyeket nem követtek el. amely gyakran sehová sem vezet. a kihallgató bíró közbelépése – mindezt. mindent összevetve. gondos szabályok rögzítik. ezért a bírók meggondolatlanul ne folyamodjanak hozzá. maga is kockázatot vállal (s nemcsak az a veszély fenyegeti. Megvan a maga szigorú helye a bonyolult büntetőgépezetben. az inkvizíció technikáin keresztül azokhoz a hajdani próbatételekhez nyúlik vissza. a „pácienst” – ezzel a kifejezéssel jelölik a kínzást elszenvedőt – egy sereg. 15 Sokkal gyakoribb az óvatosságra intő. a súlyok nagysága. a kínvallatás nem arra törekszik. akit kínoznak. amelyek a vádlóeljárásokban voltak használatosak: az istenítéletekhez. mások. biztosítja a két mechanizmus egymásba kapcsolódását.kínvallatást mint a régi kor barbárságának többi maradványát elítélik: a vadság jele.18 De a bíró. a jogi párbajokhoz. Ezért gyakran ajánlják a bíróknak. szenvedő test. hogy a peres eljárásban az önkéntes partner szerepét játssza el. hogy leplezzenek egy igazi bűntettet …. elvégre a köz üdvét és érdekét szolgálja. ez igaz. de nem vad. hogy a súlyos. a kínvallatás hatására olyan bűnöket is bevallanak. A vádlott teste. A bíró megőrizte az összes kártyáját. egyszerű tanács: „A kínvallatás veszélyes eszköze az igazság megismerésének. különösen kegyetlen és főbenjáró bűnök elrettentő példaként szolgáljanak. hogy a gyanúsított a szeme láttára hal meg). amelyben az inkvizítori típusú peres eljárást vádbeli elemek terhelik. a használatos eszközök. s ezt vagy kiállja. kivéve az adut. amelyet pedig megérdemel. ha kell. de annyit mégiscsak köszönhetett a győzelmének. amelyek révén szembeszállnak a vádlottal. Semmi nem kétértelműbb nála.”19 A gyors igazság látszólag ádáz keresésének leple alatt a klasszikus tortúrában megtaláljuk a próbatétel szabályozott mechanizmusát: fizikai kihívás. amelyet „gótikusnak” bélyegeznek. hogy nem ítélték halálra. akit elégségesen terhelnek a legsúlyosabb bűntettek. ha a bizonyítékok elégségesek „az ilyen bűnös halálos ítéletéhez”. egyáltalán nem a modern kihallgatások elvadult tortúrája. amelyben. Vannak bűnözők. két elemmel működő mechanizmussal hozzák létre az igazságot: a törvényszéki hatóságok vezette titkos vizsgálat és a vádlott által rituálisan végrehajtott aktus elemeivel. „állja a sarat”.”16 Ebből kiindulva a kínvallatás feladatát az igazság kínpadra vonásaként adhatjuk meg. a kínvallatást elrendelvén. Igaz. A megkínzott ekkor nyert. Valamiféle párviadal folyik a kínvallatást elrendelő bíró és a gyanúsított között. Innen ered az a szokás. a különböző szokásoknak megfelelően. hogy mindenáron kihúzza az igazságot. fokozatosan súlyosbodó próbatételnek vetik alá. De a klasszikus jogban nem emlékként vagy szégyenfoltként van jelen. az igazságszolgáltatás volna a vesztes a viadalban. tudniillik a már egybegyűjtött bizonyíték elemeivel vesz részt a játszmában. az időpontok az időtartam. hogy a kínvallatás gyakorlata messzire nyúlik vissza: legalább az inkvizícióig.17 A kínvallatás szigorú törvényszéki játék. mert ha ellenáll a tortúrának. ha a vádlott „állja a sarat”. ebben az esetben a bíró a tortúrák után tovább is érvényre juttathatta az összegyűjtött vélelmeket. mert a szabályok értelmében a bíró kénytelen eltekinteni a terhelő bizonyítékoktól. a legerőszakosabb kényszerítés árán is -. csak nagyon kevés radikális kritika éri majd a kínzást. S ezen a jogcímen. és nem tesz beismerő vallomást.

ahol felolvassák az ítélet parancsát. Megmutatott. században a bírói tortúra furcsa gazdaságtan szerint működik. A bűnösség nem csak azután kezdődött. hanem a folyamatos fokozatosság elvén: a bizonyítás során elért fok a bűnösség egy fokát jelentette. A tortúra. de küzdelem is. S ez ηειη is kis paradoxon. s az ellenfelek egyikének a másik fölött aratott győzelme „hozza létre” rituálisan az igazságot. nem igazságtalan a rá kirótt szenvedés. . ugyanakkor a vizsgálat aktusa. A kínpadon kihallgatott test a bűnhődés alkalmazásának a célpontja. mindazon elemek révén. hogy a bűnösség végső bizonyossága kiderüljön. hogy hirdesse ki és tanúsítsa annak az igazságát. században. meghatározása szerint. 1. A büntetések közé sorolják. S mint ahogy a gyanú a nyomozás egyik eleme s a bűnösség töredéke. Az igazság valóságos és hangos megnyilvánulása az ítéletek nyilvános végrehajtásában több új szempontot kap a 18. „egy kissé” bűnössé tette. nyilvános megkövetést kell végeznie a templom kapujában. aminek a bizonyításhoz kellene tartoznia? Ennek az oka az a mód. hanem félbűnöst csinált belőle. periratról periratra épült fel. törvényesen folyamodhattak egy kettős szerepet játszó gyakorlathoz: megkezdték a büntetést a már összegyűjtött bizonyítékok értelmében. Valamennyi bizonyíték a gyalázat újabb fokát vonta maga után. hogy kicsikarják a még hiányzó igazságot. A bűnösből saját elítélésének kikiáltója lesz. A fél bizonyíték eszerint a gyanúsítottat nem hagyta ártatlanul. meggyötört teste mintegy nyilvános gyámköve a sötétségben zajló peres eljárásnak. egy súlyos bűn nem elég terhelő bizonyítéka megbélyegezte a gyanúsítottat. S még összekeveredik benne a vizsgálat aktusa és a büntetés egy eleme is. A 18. Az elítélt teste megint a nyilvános megbűnhődés szertartásának fő része lesz. hanem részben büntetett. együtt dolgozzák meg a páciens testét. nem lehetett a gyanúsítás tárgya ártatlanul. amiért kárhoztatják: a hátán. kiállított. hogy az 1670-es királyi rendelet a bűnhődések hierarchiájában közvetlenül a halál után helyezi. Hogy lehet bűnhődésnek feltüntetni azt. vizsgálat folyik. * A testet érintő két szertartás fogaskerékrendszere a bizonyíték feltárása és a megfogalmazott ítélet után furcsa módon a büntetés végrehajtásában folytatódik. kezében fáklyával. de ha ártatlan. Szenvedés. amikor is az elítélt ünnepélyesen elismeri a vétkét: „Mezítláb. A bizonyíték különböző iratai nem semleges elemekké álltak össze. A gyanúsított ebben a minőségben mindig megérdemelt egy bizonyos bűnhődést. Egyszóval: a bizonyítás a büntetőügyben nem dualista rendszerként – igazhamis – működött. Amikor a gyanú egy bizonyos fokára értek. amelyek lehetővé tették. akkor ez a tisztázás jegye. következésképp a büntetés egy fokát vonta maga után. Az igazság kutatása a „kínvallatással” egy. Azzal bízzák meg valamiféleképpen. egyszersmind az igazság kicsikarásának a helye. szembenállás és igazság egymáshoz kapcsolódnak a tortúrában. A gyanú a bíró részéről a bizonyítás egyik elemét vonta maga után. Miképpen használható egy büntetés a vizsgálat eszközeként? – teszik fel a kérdést jóval később. a bizonyítás kiegészítésének módja. s valamennyi között a legterhelőbb bizonyíték feltárásának módja – ez a bűnös gyónása. A bűnösnek a napvilágon kell magára vennie elítélését és az elkövetett bűn igazságát. hogy felismerjenek egy bűnöst. amikor „a perben nincs elégséges büntetés”. A tortúrában. aki gyanúsított maradt. mihelyt összegyűjtöttek minden bizonyítékot. ahogy a klasszikus korban a büntetőbíróság az igazság előállítását működtette. a mellén vagy a fején az ítéletet felidéző felirattal kell keresztülmennie a városon.igazságot: ha a páciens bűnös. a vádlott részéről pedig a büntetés egy korlátozott formáját. benne és általa válik mindenki számára olvashatóvá az igazságszolgáltatás aktusa. s a büntetés eme kezdetét arra használták. az igazságot létrehozó szertartás a büntetést kiszabó szertartással jár párban. a városon végigvitt. térden állva kell kimondania és kijelentenie. bizonyos útkereszteződéseknél meg kell állnia. ingben. nem azért gyűjtötték egy nyalábba őket. a kínvallatás egyetemlegesen szabályozott szenvedése a büntetés mértéke. míg ki nem egészítették. hogy a beismerő vallomás elhangozzék. Egy gyanúsított. nem lett ártatlan. olyan súlyos büntetés. de párbaj is.

ugyanazokkal a mozdulatokkal. hogy mivel a mellén hordott írás félrecsúszott. hogy vagy a legtökéletesebb kereszténynek kell lennie. olykor az elítéltnek fel kell mutatnia gonosztette elkövetésének eszközét – így például Damiens-nek a híres kést. nem az ő számára emelték. hogy az esetleges cinkosok nevét kicsikarja. mint Michel Bartier. Ezt a büntetőítéletet az ítéletet elszenvedővel is aláíratják. és arra ítélték. beismerő vallomás. nyilvános. Ugyancsak előre gondoskodtak arról. akár máglyáról. Ahogy Vico megállapította. „Egyáltalán nem azért rótták rám ezt a megérdemelt büntetést – mondta „ Billard-. ahol fél órán keresztül csak a szót csépelte. határozott arccal fellépett a vérpadra. hogy megkímélje a sértésektől. Még a 18.hogy gonoszul. amikor visszaküldék a halálbüntetés színhelyére. a hóhér be akarta fedni az arcát. s általa kerüljön napvilágra az igazság. A kínhalált magára a bűnre tűzik fel: megfejthető kapcsolatok sorát állítják fel közöttük. mivel mindenáron az ártatlanságát akarta bizonyítani. aki fegyveres támadás miatt találtatott bűnösnek. aki 1772-ben meggyilkolta a feleségét. vigyék fel a cellába. az elítélt közzéteszi vétkét és a neki szolgáltatott igazságot. Az ítélet után már a bíróság is új tortúrát rendelhet el a célból. oly mértékben. azt mondogatták. ő maga igazította meg. „Pimaszul méregette a vérpadot. Néhány esetben már-már színpadiasan játszatják el a bűnt a bűnös kivégzésekor: ugyanazokkal az eszközökkel. oly szerény és mégis imponáló magatartást tanúsított. hogy kikiáltassa az igazságot. 3. amennyire a bűntett igazságát magának a megkínzottnak a testén teszi közzé. igazságában teszi közszemlére. ahol gyilkosságait elkövette. áruló módon és előre megfontolt szándékkal elkövette az igen undorító bűnt stb. A jól sikerült kínzás az igazságszolgáltatást igazolja. 1772-ben hasonló ítéleteket találunk: egy Cambrai-ba való szolgálólány megölte asszonyát. amelyik ölt. hogy ezt az utolsó pillanatot. egyszersmind megsemmisíti a bűnös halálában. hiszen ártatlan. „amely az utcák szemetének elszállítására szolgál”. a hajdani igazságszolgáltatásnak megvolt a „maga költészete”. akik egészen közelről látták. A kínzást az igazság pillanatának állítják be. ahol a bűnt elkövette – mint azt az egyetemi hallgatót aki 1723-ban több embert megölt. s ott végre bejelentette. s azt mondta. amelyet kénbe mártottak s a bűnös kézhez kötöttek. hogy a botütéseket elszenvedje. akár kerékről van szó. rettenetesen. ahol felidézik a tényeket és az ítéletet. valószínűleg azért. azt kérte. hogy a közönség ne lásson… Gyászruhát viselt a hitvese miatt… új könnyű cipő volt a lábán. Jó elítélt például François Billard postai főpénztáros. hogy egy másik gyilkosságban is vétkes. ám amikor ruháitól megfosztották s a kereszthez kötözték. ezért aztán a közönség szeme láttára végzik a kínvallatás munkáját.” 20 Az igazi kínzásnak az a funkciója. vigyék fel másodszor is a cellába. a haja berizsporozva és bodorítva. mint egy hosszú.”. 22 „Szimbolikus” kínzásokhoz folyamodnak. hogy könnyebben elolvashassák. s újabb részleteket tárhasson fel. a kínhalál színhelyére vitessék. amelyet a testén fizikailag elvisel. 2. pellengérre állítják. levágják azt a kezet. először azt kérte. s a nantes-i alsó fokú büntetőbíróság határozata szerint annak a fogadónak az ajtaja előtt állították fel számára a vérpadot. ez biztos. Ott végzik ki a bűnöst. amelyben a fent . hogy vele egy időben égjen el. Megfigyelték. majd. az elítélt haladékot kérhessen. Úgy intézik. század vége felé is. ha mindegyik szereplő jól játssza a szerepét. hogy egy kordén. vagy a legnagyobb képmutató. Újból lejátsszák a beismerő vallomás jelenetét. A közönség várta az igazság további kibontakozását.”21 A büntető szertartás. Az elítélt holttestét a tett színhelyén vagy valamelyik közeli útkereszteződésnél teszik közszemlére. Sokan így próbáltak időt nyerni. amelyben a kivégzés formája a bűn természetére utal: az istenkáromlók nyelvét levágják. Az igazságszolgáltatás a kínzásokkal a nyilvánosság szeme láttára ismételteti meg a bűnt. a tisztátalanokat megégetik. a parancs újbóli felolvasása a vérpadnál. ugyanolyan hatékony. akár pellengérről. hogy amikor a vérpadra fellép. ott a „bitófa tövéhez ugyanazt a karosszéket állították. A nyilvános megkövetés kényszerű tétele megduplázódik a spontán és nyilvános elismerésben. amikor a bűnösnek már nincs vesztenivalója megnyerjék. hogy a körülötte bámészkodók.

Az igazság pillanata. hogy a hóhér. Vagy inkább azt az elemet képezi. s mondják. ahol az emberek és Isten ítélete találkozik. ha beletörődéssel viseljük el a nagy szenvedést. hogy meggyilkolja a fentemlített Laleu asszonyt. amelyekről tanúságot tett”. a bűnös jóságát vagy gonoszságát. De felfogható ez úgy is. egy órával azután. milyenek lesznek azok. aki „hat órát élt a keréken. s a test többi részét zsákba téve tíz láb mélyen elásták. egy asszony „egészen az ítélet felolvasásáig megőrizte hidegvérét. ez annak a bizonyítéka. aki töredelmes megbánást mutatott a vérpadig vezető úton. nem az eljövendő feloldozás záloga. A földi büntetés kegyetlensége levonódik az eljövendő gyötrelemből: kirajzolódik a bűnbocsánat ígérete. hogy kétségbeesésbe hulljon. volt. míg be nem áll a halál.említett Laleu asszony ült. de ekkor megzavarodott. a haldoklás hosszúsága. Isten nem mulasztja el ezt beszámítani. istenkáromlásai már helyrehozhatatlan sorsát jelzik. s a legteljesebb őrület állapotában volt. s a legőszintébb megbánást tanúsítja”. amely a szertartások és a próbatételek játszmája révén bevallja. hogy a bűntettre sor került. amikor felakasztották. A többször megkínzott test garantálja a tények realitásának és a vizsgálat igazságának. amabban azonban még nem ért véget a játszma. Következésképpen lényeges része a büntető liturgiának. van. az ellenálló test. eltűri a megbűnhődés bíráskodását. de amikor élve a kerékre helyezték. most biztosan meg fog halni. hogy az Isten az emberek kezére adta a bűnöst. De az e világi fájdalmak vezeklés-ként beszámítódnak. „borzalmasan üvöltözött” egyfolytában. s egy húsz láb magas bábura kiszegezték a fejét a fent nevezett Cambrai kapuján túl. hogy ő maga követte el. A kínhalál szenvedéseit hosszabbítják meg. az e világ és az örökkévaló. aki kétségtelenül jószántából vigasztalta és bátorította. a harmadikat a bal alkarjára és a negyediket a mellére. a fenti vérpadon felállított bitófa alatt fejét a testétől elválasztják. s messzebbre szólóan. a múlt és a jövő. A kínhalál lassúsága. nem akarván. hogy az emberek ítélete és Isten ítélete egybeesik vagy eltér egymástól. a per és a titkosság félelmetes jogai körül megszervezett eljárás partnere kell hogy legyen. ezután felakasztják és megfojtják. bűnnek és büntetésnek a szintézisét. * . megakadályozta. majd közvetlenül négy ütést mér rá a bárddal. a Douai-ba vezető út mentén. bonyodalmai. és megmenthette az életét. a fenti bitófán. két óra múlva meghalt testét leemelik. amikor meggyilkolta. egyformán jelentheti a bűn igazságát vagy a bírók tévedését. amelyet a nézők faggatnak: minden szó. ahol a felső hatalom. bemutatja. amely a nézőket a vérpadhoz s a látványosságként nyújtott szenvedésekhez tereli. s a karosszékbe ültetve a magas bíróság hóhéra levágja a jobb kezét és a szeme láttára a tűzbe veti. mert nyilvánosan történik. Az örökkétartó játszma elkezdődött: a kínvallatás a túlvilág gyötrelmeit előlegezi.”23 4. akár egy pillanatra is magára hagyja”. hogy a nagy szenvedés annak a jele. a kínhalál a pokol színháza: az elítélt kiáltozása. minden kiáltás. hogy Isten meg akarta oltalmazni. az elsőt és a másodikat a fejére. ott kiolvasható a bűn és az ártatlanság. az élet amely nem akar kiszakadni belőle. azt. hogy enyhítsék a túlvilági bűnhődést. kínszenvedésének nézőit meghatotta a vallásosság és a megbánás külső jeleivel. nem húzódik el a haldoklása. kimondja. aki „erős keresztény érzelmek közepette hal meg. lázadása. s a lelkét kell megmenteni. viszont ha az elitélt gyorsan meghal. hanem a bekövetkezendő elkárhozás jele. megmutatja. az elítélt kiáltozása és szenvedései az igazságszolgáltatás rituáléjának végén a végső próbatétel szerepéhez tartoznak. Innen adódik az a félelmetes kíváncsiság. Ambivalens tehát a szenvedés. és a legragyogóbban nyilvánvalóvá teszi hatásait. a vérpadon lezajló is kimond egy bizonyos igazságot: ám nagyobb nyomatékkal. ugyanazzal a bárddal. amelyet asszonya meggyilkolására használt. mindez jel: van.” A kör bezárul: a kínvallatástól a kivégzésig a test produkálja és reprodukálja a bűntett igazságát. hogy ráhelyezték. Mint minden haldoklás. hiszen ott áll. mivel a fájdalom szorongatja: nagyobb pontossággal. hogy lelkébe és testébe írva viseli. van aki „kiszenved a keréken. mert ő is négyszer sújtott le.

s azon felül. Mert „ahhoz. az élet és halál fölötti abszolút hatalomból. legyőzöttet. amely a személye ellen irányult. de a büntetés végrehajtását úgy kell megrendezni. amelyről a római jogban merum imperium néven tesznek említést. A klasszikus kor jogtudománya szerint a törvénysértés az esetlegesen okozott káron túl. s ez sérti méltóságát. hogy a legmesszebbmenőén érvényesítse a törvényt megsérteni merő alattvaló és a mindenható. az uralkodót is támadja. hanem a tilalmait megsértők megbüntetésével megbosszulja hatalma semmibe vevőit. hiszen a törvény az uralkodó akarata. összetörtet. korlátolt és „modernista” magyarázatot adnak a . személyében támadja meg. a büntetésben mindig van egy olyan rész. amely helyreállítja az egy pillanatra megsértett legfelsőbb hatalmat. sem sérelem. A vétség által okozott magánkár jóvátételét arányosítani kell ugyan.”27 A bűnhődés nem azonosítható és nem is mérhető a kár jóvátételével. ami a fejedelemé: s még ha ez kombinálódik is a jóvátétellel. század jogtudósai. A 18. hiszen a törvényben az uralkodó fizikai-politikai ereje van valamiképpen jelen. abban az esetben. miközben teljes ragyogásában nyilvánvalóvá teszi. hiszen a törvény a fejedelem ereje. az uralkodót semmibe vevő bűntett révén és jóvoltából legyőzhetetlen erőt bont ki mindenki szeme láttára. ha olyasvalamit követtek el. a bűntett büntetőügyi megszüntetésének legfontosabb eleme. bármilyen elsietett vagy mindennapos is legyen.28 De a bűnhődés a bosszúállás egy módja is. s az ítéletnek pártatlannak kell lennie. Törvénykezési-politikai funkciója van tehát a kínhalálnak. és jóval több egy olyan akciónál. de azt is. aki megsértette. hogy egy törvény érvényben lehessen a királyságban. a fejedelem – vagy legalábbis azok. Visszaállítja azt. a törvényt érvényesítőnek is árt. hanem az aránytalanság és a túlzás látványossága is legyen. hogy nemcsak a védelemre törekszik. közvetlen áldozatán kívül. „Magából a törvény meghatározásából látjuk. A nyilvános kivégzés. amely bosszú személyes és nyilvános. fizikailag is megtámadja. a büntetés eme liturgiájának tartalmaznia kell a hatalom nyomatékos megerősítését és belső magasabbrendűségét. hanem ellenfele testére lecsapva és azt megfékezve az uralkodó fizikai erejéé is: a törvényt megsértve a törvénysértő a fejedelem személyét sértette meg. a fellázadt alattvalók leigázása).A bírósági kínhalált politikai rituáléként is értelmezhetjük. hogy senkit sem ért sem igazságtalanság. amelynek értelmében a bűntett megbüntetését elrendelve a fejedelem végrehajtja saját törvényét”. hogy közvetlenül az uralkodótól eredjen vagy legalábbis tekintélye pecsétjével megerősítést nyerjen”.25” A bűn. szükségszerű. hogy háborúzzék ellenségeivel: a büntetés „a pallosjogból ered. A büntetés joga tehát a jog egyik olyan oldala lesz. közvetlen válasz annak. Az uralkodó közbelépése nem . amely kivívja. Ha feltételezzük is. amikor vitába szállnak a reformátorokkal. A büntető szertartás tehát teljes egészében „terrorizáló”. sokkal inkább az. a megcsorbult majd visszaállított hatalom nagy szertartásainak sorába tartozik (mint például a koronázás. „Az uralkodói hatalom gyakorlása a bűntett megbüntetésében az igazságszolgáltatás adminisztrálásának kétségtelenül leglényegesebb része. hogy tiszteletben tartsák mindenki jogát. akikre átruházta erejét – kaparintja meg az elítélt testét. a rossz példa miatt ez a komoly vétség nem hasonlítható össze azzal. amelyet egy magánszemély ellen követtek el). a király bevonulása a meghódított városba. a törvénykezési formák legpontosabb betartásában a bűn megtorlásának aktív erői uralkodnak. Márpedig a fejedelem része a játszmában nem egyszerű: egyrészt a királysága ellen elkövetett vétség jóvátételét jelenti (a rend megbontása. mert az elöljáró jogait csorbították. hogy az nemcsak a mérték. „amit a törvény megtiltott. Olyan szertartás. hogy felmutassa mint megbélyegzettet. Célja nem annyira egy egyensúly visszaállítása.” 29 A legszabályosabb büntetés végrehajtásában. amelyről intézkedés történt. de azoknak a szertartásoknak a része. ez bűncselekmény. hogy áthág egy szabályt. erejét érvényre juttató aszimmetriáját.két ellenfél közötti döntőbíráskodás. És ez a felsőbbrendűség nem egyszerűen a jog felsőbbrendűsége. hogy a király olyan sértésért áll bosszút. olyan jog. amelyek révén a hatalom manifesztátálódik. amely jóvátétételt követel. Ha nem is hangsúlyosan. amelyet az uralkodó magának tart fenn.

akár egy szertartásban kapnak funkciót – a nyilvános kivégzésből nem az igazságszolgáltatás művét hangsúlyozzák. s miután megáldotta. lármája. utánuk Bonfort és Le Corre együtt haladnak a kivégzendő balján. században. Semmit nem volt szabad elrejteni a törvény diadalából. de azért is jelen vannak. s az igazságszolgáltatás nem tesz egyebet. Erről tanúskodik Massola híres kínhalála. A bűnöst büntető kard egyben az a kard. Ezek az okok – akár óvintézkedések! egy meghatározott helyzetben. anyagi és félelmetes erejeként mutatkozik meg. amelyek kiváltották a kortársak méltatlankodását. az elítélő parancsok nem mulasztották el. A kínhalál funkcióihoz tartozik az aszimmetriának. a hóhér egy olyan vasütővel. hanem a hatalmat mozgósította újra. térdre ereszkedés. Mindenekelőtt egy olyan szertartás jelentősége. Mert természetesen meg kell gátolni minden szökést vagy erőszakosságot. Epizódjai hagyományosan egyformák voltak. Előfordult. ahol a fejedelem egyszerre és szétválaszthatatlan módon az igazságszolgáltatás vezérének és a hadvezérnek kettős aspektusában mutatkozik meg. körülötte a vérpadon jámbor emberek kampókkal: „A gyóntatóatya a kivégzésre váró fülébe suttog. A megsemmisített. de előre meg kell akadályozni a nép rokonszenvének megnyilvánulását is. s mégis. az ítélet végrehajtásának színhelyére. hanem katonai jellegű is.] A király igazságszolgáltatása fegyveres igazságszolgáltatásnak mutatkozik. ragyogása. Egyrészt a bűnelkövető és a fejedelem között ünnepélyesen lezárja a háborút. tiszthelyettesek. mert mélyen az emberek szívébe kell vésni az elrettentő példát. amely a forrázó-edényekben használatos. század elején sem. amit annak idején az ideológusok adtak neki (szerintük a büntetés bemutatása semlegesíti a bűntettet). de még a 18. az ítélet nyilvános felolvasása. ki kell nyilvánítania az uralkodó mértéktelen hatalmát azok felett. aki holtan rogyott le: ekkor a mortis exactor egy nagy késsel azonnal elvágta a torkát. megállás az útkereszteződéseknél. A nyilvános kivégzésnek mint a fegyveres törvény szertartásának.büntetések fizikai kegyetlenségéről: szigorú ítéletekre azért van szükség. mint hogy egy holttesten kibontja nagyszerű színházát. A kínhalál szertartása világos nappal ragyogtatja fel az erőviszonyt. rögvest lecsapott teljes erejéből a szerencsétlen halántékára. nehogy azonnal megölje a kivégzendőket. a . a gondos szertartás. katonák. a templomok kapuja előtt. A kínhalál nem az igazságosságot állította vissza. két arca van: egyik a győzelem. a két rendőrségi őrmester az élen. hogy emlékeztessenek: minden bűn a törvény ellen lázad. vagy a nép haragjának elszabadulását. porrá égetett és szélbe szórt test. A rettegés egész színpadával együtt nem egy hajdani kor maradványa volt a 17. amelyre Avignonban került sor. amely az elítéltek megmentésére irányulna. annyira fontosak voltak a büntetőmechanizmus számára: felvonulás. hiszen majdnem teljes egészében a halál beállta után zajlik. egyszóval egész apparátusa a büntető rendszer politikai működésébe ágyazódott be. s ekképpen mennek a nagypiac terére. A kínhalál gyakorlatát azonban valójában nem a példa statuálása tartotta fenn abban az értelemben. ez utóbbiakat követi a törvényszéki írnok.” 30 Ez az aprólékos szertartásrend nyíltan nemcsak törvényszéki. a végtelen uralkodói hatalom által ízekre szabdalt test a bűnhődésnek nemcsak ideális. Ennek alapján érthető a kínzások liturgiájának néhány jellegzetes vonása. a bíráskodás az uralkodó fizikai. az erők kimért játéka. az erő rituális felmagasztalását: a bekötött szemű elítéltet egy póznához kötözték. amely nyilvánosan bontakozott ki teljes pompájában. és a bűntettes a fejedelem ellensége. amelynek kimenetele előre tudható. a testi erőszak. másik a harc. ami hatalmat ad a törvénynek. hogy rendre felsorolják. íjászok. s egyike volt azon elsőknek. az erők megfordíthatatlan aránytalanságának bemutatása. hanem a rémület politikája: az uralkodó fékezhetetlen jelenlétét mindenki számára érzékelhetővé kell tenni a bűnös testén. szemlátomást paradox kínhalál. hanem valóságos határvonala. amely elpusztítja az ellenséget. Acsargása. Egész katonai apparátus veszi körül a kínhalált: lovas őrök. akiket tehetetlenségre kárhoztatott. hogy az elsőbbség és az etikett kérdéseiről a bíróság maga határozott: „A tisztek lóháton a következő rendben haladnak: nevezetesen. hanem az erő megnyilvánulását. az Istent és a királyt ért sértés miatti bűnbánat hangos kinyilvánítása.

börtönbe vetik.35 Az ügyetlen hóhér megbüntetése mögött felsejlik egy nem is oly régi hagyomány. hogy a hóhérok „kegyetlenül bánnak a kivégzendő gonosztevőkkel. de egyhangú lefolyásának drámai magvaként. megkövetelte. hogy megbüntessék. a földre helyezi. amiatt panaszkodott. ha a kivégzés nem járt sikerrel. amely általában az ítéletet a kivégzéstől elválasztotta (gyakran néhány óra). Damhoudère. kénytelen volt késsel feldarabolni. Ha a hóhér diadalmaskodik. feljelentették. aki a zöld viaszpecsétes levelet hozta. s ha kellett. a darabokat újabb kampókra akasztja. ahogy kell. ahonnét előhúzza a szívet. Szabályok szerint rendezett akció ez természetesen.kifröccsenő vér látványa iszonyú. „felmutatja a népnek.37 A kivégzés szertartásában volt valami. így járt Damiens hóhéra. amikor kegyelmet óhajtott. De a szertartást valószínűleg azért rendezték úgy. mint az állatok feldarabolásánál szokás. amely megtapsolja ügyességét”. S a 18. egy-egy kampóra akasztja. de azért is. máskor bősz ellenfél. hogy megvédtek egy elítéltet. majd a népet köszönti. 34 Viszont ha kudarcot vall. Néhány év múlva az avignoni hóhér nagyon is sok szenvedést okozott a három félelmetes rablónak. s amely az ő kezével sújtott le. és hogy elhúzzák a dolgot. Hogy ezt a szokást és elvárást eltüntessék. A kínhalál a diadal szertartásában teljesedik ki. mivel nem tudta szabályosan felnégyelni a kivégzendőt. ha nem sikerül úgy ölnie. . a szembenállás jelenlétét is magában hordozza: ez a hóhér azonnali és közvetlen akciója a „páciens” testén. elszabdalja az izmokat-a két sarok felé. például Serpillon vagy Blackstone. hogy amikor a hóhér leveleit lepecsételték. hanem a földre hajították. éppúgy. Ε bűntettnek anyagilag is fizikailag is ellenfele. úgy rugdossák és ölik meg őket. És épp ezért soha nem mutatkozott meg fényesebben. nem azonosult vérszomjával. 36 A nép gyakran elvárta. darabokra vágja és trancsírozza. hogy a halálbüntetést kimondó ítéletekbe világos utasításként bekerüljön: „felakasztani és megfojtani. Ismerjük azokat a tiltásokat. hogy megfékezze. amely szerint az elítélt kegyelemben részesült.39 Az elítéltek remélték. a lépet. vigyázni kellett. a nézők bosszankodtak.” 31 A mészárszék félreérthetetlen felidézése. amelyeket neki ígértek volt. a test ízekre szedése jelenti a látványosságot: mindegyik darab hús mészárostőkére kerül. erősködnek. A végrehajtó nem egyszerűen a törvény alkalmazója. Ám mégis megőrzött valamit a csatából. érvényre kellett juttatni a közmondást: „a vad nem ereszti el zsákmányát”. hogy lassú lefolyású legyen. mint akkor. század derekán a jogtudósok. elhitette. nem az asztalra tették. számos kortársával együtt. hogy újabb leleplezni valójuk van. azt eredményezte. hogy a kegyelem általában az utolsó pillanatban érkezett meg. hogy a hóhér kudarca nem jelentheti az elítélt életének megmentését. a tüdőt. nem volt jelenvaló benne. Az a kevés idő. aki ezáltal megmenekült a haláltól. a próbatételből és az istenítéletből. Az uralkodói hatalom. aki. hiszen a szokás és gyakran az elítélő parancs világosan előírja a fő epizódokat. aki a bűntett erőszakosságát azért mutatja be. késleltetni igyekezett az utolsó pillanatot. megbüntethető. hanem az erő kinyilvánítója is: olyan erőszak ügynöke. A nép. míg be nem áll a halál”.38 Hiába volt a hóhér egy bizonyos értelemben a király kardja. a vérpad tövében is azt bizonygatták. a májat. leste a hírhozót. amelyek körülvették ezt az „igen szükséges” . Ezt a szokást egyértelműen követték bizonyos országokban. mintha állat került volna a kezük közé. akiket fel kellett akasztania. hogy beleférjen ez az eshetőség.” 32 Ez a szokás sokáig nincs kiveszőben. úgy tetszik. Gyakran szánakozó. hogy alkalmazzák. Az elítélttel való szembenállásban a kivégző egy kissé a király bajnoka volt. osztozott ellenfele gyalázatában. kiabálva követelte a kegyelmet. Nézze aki bírj a. majd felnyitja a belsejét. Azonban aljas és megtagadott bajnoka: a hagyomány. amely ölést parancsolt neki. s előfordult. hogy megkíméljék a nép bosszújától. ahogy vágja. amikor kegy elemlevél állította meg a kivégző mozdulatát. ha egyetlen csapással lekanyarítja a levágásra szánt fejet. a szegények javára elkobozták tőle a kivégzésben részt vevő lovakat. kiolvashatóan. mégis „természet ellen való tisztet” .33 A kínhalál szertartása kihívást és párviadalt is tartalmaz.

hogy a bíróságokra bízta igazságszolgáltató hatalma gyakorlásának a gondját. s a legkisebb bűnözőben egy kis királygyilkos lappang. a negyediken hátulról csipdesték a karját és az ülepét. s mivel ez rögön a lába elé esett. hogy lelke ne veszítse el minden reményét. hogy az emberek beépítsék életükbe. egykét bíróval. a király akarata. bizonyos pontokon fokozta a régi ediktumok szigorát. a legkegyetlenebb kínzásokból állították össze. amelyben az uralkodó közvetlen vagy közvetett módon rendelkezik vagy dönt a bűnhődésről. akár hogy éreztesse súlyát. Ravaillac jelenetét ismételték meg. sem olyan ipari értéke. Még vadabbakat agyaltak ki Damiens számára. de nem kapott. amellyel lesújtott. mérsékelték magukat. az éhínség pusztításai. aki a szövegeket előkészítő megbízottak között a király szándékait képviselte. Minden törvénysértésben van egy crimen majestatis. hogy végezzenek vele és fojtsák meg. ekképpen terjesztette elő. a biogazdasági egyensúly ingatag volta – mindez familiárissá tette a halált. azért nem idegenítette el. Ravaillacet ki kellett találni. ahol forrásban lévő vízbe merítették a karját. hogy az 1670-es királyi rendelet. akár hogy eltörölje a büntetést. A kínhalált a 18. főként ha arra gondolunk. Az is biztos. A kínzásokon alapuló büntetőrendszernek tehát általános. s végrehajtatja oly mértékben. s e magatartásból kiolvashatók a kereszténységre jellemző értékek. lábával rúgta le a vérpad magasáról. a járványok okozta időszakos pusztulás. szertartásokat támasztott körülötte. Egyedül ő moshatja le a személyét ért sérelmet.hogy érkezőben van már a kegyelem (ez történt 1750. miért maradt fenn állhatatosan a „kemény” büntetőrendszer. egy bizonyos mértékig külső okai vannak.”40 Nem kétséges. Ez volna a végtelen bosszú: a francia törvények mindenesetre nem irányoztak elő megszabott büntetést e szörnyű cselekedetre. és azt is. amellyel az ipari típusú gazdasági rendszerben rendelkezik. és így kínozták ezt az embert folytatólagosan tizennyolc napon át. amikor azokat az elítélteket végezték ki. a sok felkelés a klasszikus kor kellős közepén. S ismerjük el. amely felfüggesztheti a törvényt és a bosszúállást. de egyiket sem tartották tökéletesnek. Az uralkodó nemcsak mint a törvényt megbosszuló hatalom van a kivégzésben jelen. Hat óra múlva is vízért könyörgött. például Lamoignonnal szemben. hogy a test „megvetése” a halállal szemben elfogadott általános magatartásra utal. A kínzások hosszú fennmaradásának elemzéséhez meg kellene vizsgálni az akkori körülményekből adódó tényeket. ha igaz is. amelyeket Franciaországban valaha is alkalmaztak. csorbíthatatlanul megőrzi. a harmadikon tüzes fogókkal csipdesték a mellbimbóját és a karokat elölről. elfogadhatóvá tegyék és értelmet adjanak szakadatlan agressziójának. Ruschénak és Kirchheimer-nek igazuk van. amelyben a munkaerőnek. valamint a demográfiai. században aktualizált formában mint politikai operátort kell felfognunk.” Az utolsó napon kerékbe törték és „szegekkel kiverték”. a magas gyermekhalandóság. hanem mint az a hatalom is. hogyan adták át 1584-ben Guillaume d'Orange gyilkosát a végtelen bosszúnak. a fejedelem fizikai személyében a lényeget támadja. s ezáltal forrongást okoztak). hiszen ahelyett. hogy a kínzások léte nemcsak e belső szervezéshez kapcsolódik. tehát az emberi testnek nincs haszna. Logikusan illeszkedik egy olyan büntetőrendszerbe. ne kárhozzék el. A királygyilkos pedig a teljes és abszolút bűnöző. Másnap levágták a karját. hogy a többi bűnös módjára az uralkodói hatalom egyik határozatát vagy ' különleges akaratát támadná meg. amely a bűnvádi igazságszolgáltatást a forradalom előestéjéig szabályozta. augusztus 3-án. „Végül a királyi tisztviselő kérte. „Első nap kivezették a térre. nem több és nem kevesebb. Pussot. mint ahogy a törvény megszegésével őt érintette a bűn. amikor egy olyan termelési rendszer következményét látják benne. Több terv volt. illetve egy bizonyos értelemben vett biológiai helyzet: a betegség. akik gyerekeket raboltak el. hogy hatalmát érvényre jutassa a parlamentek rovásása – mindez jórészt megmagyarázza. ezek megmagyarázzák a fizikai büntetések lehetséges voltát és hosszú fennmaradásukat. hogy a velük szembeszegezett tiltakozások gyengék és . a polgárháborúk közeli fenyegetése. A királygyilkosság ideális büntetése az összes lehetséges kínhalál csúcsa kell hogy legyen. ne feledjük.

A kegyetlenség az a része a bűnnek. másrészt meg a bűnhődés végső felfokozottsága a bűnnel összefüggésben. ami megsemmisíti. A büntető rítusokban ez a hatalom egy bizonyos mechanizmusának az eredménye. A kegyetlenség először is bizonyos nagy bűntettek jellemző tulajdonsága: számos természeti vagy pozitív. azoknak a rangjára és státusára. A kínhalál része az eljárásnak. azé a szertartásé. amely mint fegyveres hatalom nyilatkozik meg. hogy közvetlenül a testeken gyakorlódik.meglehetősen elszigeteltek. amelyek a megalázás és a szenvedés formáiban a bűnös testére irányítják. A megtorló hatalom ne szennyezze be többé magát egy még nagyobb bűnnel. A Rómát uraló koronás szörnyetegekhez méltók ezek. A megkínzott testben kapcsolja össze mindkettőt. azt uralja. mert az igazság feltárója és a hatalom operátora. Gondjuk lesz rá. szemükre hányva „kegyetlenségüket”. a titkos és nyilvános határozott elkülönülését. a feltételezett vagy maguk után vont zűrzavarra. amely a büntetésen belül létrehozza a bűntett látható igazságát. s hogy a bűn. s alkalmat ad arra. A kínhalált kísértő kegyetlenség tehát kettős szerepet játszik: a bűntett és az ítélet közötti kapcsolat alapja. és a büntető rendszer kortárs gyakorlatában újra föllelhető -de egészen más formában és igen eltérő hatásokkal. s ez váltja ki a visszavágást. Márpedig a büntetésnek.”41 De az előző kor bűnügyi gyakorlata szerint az uralkodó és a bűn közelsége a kínhalálban. amely a tett valóságát építi fel. hogy a lehető legnagyobb legyen a távolság az igazság „higgadt” kutatása és az erőszak között. hogy megjelöljék a megtorlandó bűntettet és a közhatalom által kiszabott büntetést elválasztó másneműséget. hogy a bűntett reprodukálódjék a bűnös látható testén és ellene forduljon. hanem fölhevül és megerősödik fizikai megnyilvánulásaiban. amelyet a bűnhődés kínhalálba fordít át. Hogy a bűn és a büntetés érintkeznek egymással és a kegyetlenség formájában kapcsolódnak össze. isteni vagy emberi törvényre utal. a kegyetlenség mechanizmusa és szükségszerű láncolatai működnek benne. amely nemcsak hogy palástolja azt a tényt. Gyakran maguk a jogtudósok jellemezték ezzel a jelzővel a kínzásokat. hogy bizonyságot nyerjen az erők aszimmetriája. Ártatlan maradjon attól a bűntől. ahol az uralkodó diadalmaskodik. Az igazság és a bűntett között csak a törvényszerű következmény kapcsolata lehetséges. s amelynek rendfenntartó funkciói nem váltak . Talán a „kegyetlenség” (atrocitás) fogalma egyike azoknak. hogy ezen a kegyetlenségen túltegyen. a nyilvánossá tevő feliratokkal napvilágra kell hoznia. fel kell vállalnia ezt a kegyetlenséget: a beismerő vallomásokkal. „Siessünk. reprodukálnia kell a szertartásokban. Később látni fogjuk. fogat fogért törvények rejtett elfogadása. valamint a nyomozási eljárás elkülönülését a beismerő vallomástól. század büntetőgyakorlata azon lesz. olyan hatalomé. A felvilágosodás kora nem késlekedik diszkvalifikálni a kínzásokat. a „bemutatás” és bűnhődés között létrejött keveredés nem egy barbár zűrzavar részei voltak. amelyre lesújt. A 19. ez nem a szemet szemért. Az igazság és a hatalom felragyogását egyszerre biztosítja a befejezett nyomozás rituáléja. amelynek funkciója. Az elítélt testét az uralkodói bosszú terévé alakítja át. hogy a napvilágon felragyogtassa: elválaszthatatlan jelképe annak a mechanizmusnak. ugyancsak egy borzalomban nyilvánuljon meg és semmisüljön meg. az elkövetés nyíltan botrányos vagy épp ellenkezőleg ravaszul titkos jellegére. a támasztott borzalomra. akik szerzői és áldozatai. amelyek a legjobban jelölik a kínhalál működését a régi büntető rendszerben. egy olyan hatalomé. ahol megerősödhet a hatalom. mint amilyent meg akar büntetni. De többről van itt szó: egy bűntett kegyetlensége az uralkodónak vetett vad kihívás is. lehetővé teszi. amelyeket megtámadnak. a diskurzusokkal. A kínhalál azért ágyazódott be ilyen erősen a bírósági rendszerbe. A meglakolás kegyetlenségével a mindenható hatalom a gyalázat rituális enyhítését szervezte meg. Biztosítja az írásos és az orális. amennyiben mindenki szeme láttára kell felragyogtatnia a bűntettet a maga súlyosságában. száműzzük a hasonló kínzásokat. de bíráló szándék nélkül. hogy az igazság-hatalom viszony a büntetőmechanizmusok középpontjában marad. amelyet teljesen nem lehet kiiktatni a büntetésből. visszafordítsa önmagába a kegyetlenséget egy olyan többlettel. De ezen a háttéren meg kell jeleníteni a pontos funkciót.

vagy sebet okozó tárgyat nem… Másodjára.43 Amikor Lescombat-nét akasztották. akinek bűntettét borzadállyal többször felidézik. hogy részt vegyen a pellengérre állításban. valószínűleg nehezen tudták volna megkímélni a csőcseléktől. amelyet meg is követelnek: a titkos kínhalál a kiváltságosak halálneme és gyakran feltételezik. egy „fejkendőféleséggel” gondosan eltakarták az arcát. elrendeljük. miután pellengérre állították. a legkisebb törvénysértés is nagy büntetést kockáztat. és főként akkor. amely többlethatalma valóságát rituálisan felragyogtatva edződik. amelyről tudtak volna ugyan az emberek. De nagyon is a kínzások . pellengérre állított. amikor ezek az ellenségek a népből valók. amely megszakíthatatlan felügyelet híján arra törekszik. Az olyan kínhalálnak. az elrettentő példa és a félelem által. meg azért is. ez a nekik kijáró jog. Egyáltalán nem azért. hasítsák fel a felső ajkát. s a királynak a maga módján kellene kifejeznie a nép bosszúját: sokkal inkább a nép ajánlja fel közreműködését a királynak. Az embereknek nemcsak tudniuk. A nép bosszúját is hívják. hogy rendkívüli megnyilvánulásainak fényében megújítsa befolyását. alig lett volna értelme. s emiatt a közönség soraiban az a szóbeszéd járta. megkövetelhették maguknak az „emberséges” jelzőt. amelyeknek nem kellett szégyenkezniük „kegyetlenségük” miatt. hogy nem is ő a „Lescombat nőszemély”. és annak egyetlen gyümölcse. vegye ki részét az uralkodó bosszújából. a saját szemükkel.el teljesen a háborús funkcióktól. ahol elkövették a bűntettet. amikor ez utóbbi arra vállalkozik. mintegy a büntetés jótállói. amelyet a régi rendeletek előirányoztak: az 1347-es ediktum az istenkáromlók esetében arról intézkedett. olyan hatalomé. olyan hatalomé. köztereken vagy az út mentén állítják fel a pellengért. azért. beteljesedéséhez kívánatos állandó és közvetlen jelenléte. amely a szabályokat és a kötelezettségeket mint személyes kötelékeket juttatja érvényre. annak a helynek a közelében. kik az ellenségei. az áldozatot elrejtik a tekintetek elől. s megpróbálnak határt szabni neki embertelensége miatt. ha visszaeső. És szemükbe sarat és egyéb szemetet lehet dobni. s ennek okai között van egy. hogy nem teljes szigorúságában hajtották végre. amelyet haladéktalanul elemeznünk kell. Az elrettentő példát nemcsak a lelkiismeret felrázására keresték. de követ. amelyek elszakítása sértés és bosszúért kiált. a bitófát. de titokban zajlott volna le. hogy részt vegyen benne. A hosszan ideoda vezetett. akkor is.”42 De a rettegés színházában ambivalens a nép szerepe. hogy több napra kiteszik a megkínzottak holttestét közszemlére. hogy bemutassák. „Bűnügyekben a legnehezebb dolog a büntetés kiszabása: ez az eljárás célja és befejezése. s az erő mely tombolása fenyegeti őket. ha az utolsó pillanatban . hogy az ünnepi vásár napján állítassák pellengérre.” A klasszikus korban a kínzásban való részvételnek ez a formája kétségtelenül már csak megtűrt dolog. s mert a büntetés hatalmát bitorolja. olyan hatalomé. amely halált kiáltott rá”. mintha ő volna az alap. Nézőnek hívják oda: azért idézik meg. A népnek mintha némileg „vérpadszolgálatot” kellene teljesítenie a király bosszújánál. hanem hogy a bűnösen tomboló és pusztító hatalom látványával rettegést váltsanak ki. hanem azt kell megmutatnia. hogy pellengérre állítsák őket „a reggeli imádság órájától a lenyugvás órájáig. hogy kilátszódjanak a fogai. előfordul. A postai főpénztáros. Amiképp a főszereplő a kínhalál szertartásában. ha valóban a bűnösre van szabva. Hogy féljenek. s a lázadás lényegében alig különbözik a polgárháborútól: olyan hatalomé. kiteszik a nézők sértéseinek nem egyszer rohamának. Tiltakoznak. hanem látniuk is kell. olyan hatalomé. a nyilvános megkövetésben. a vérpadot. 44 A nép magának követeli a kínhalál s a kínhalált szenvedő látványának a jogát is. hogy „ellenségeit megbosszulja”. hogy tanúk legyenek. „Szolgálatot”.45 Joga van ahhoz is. amelynek szemében az engedetlenség az ellenségeskedés aktusa a lázadás kezdete. egyszersmind állandó féktelenségének alapelve. amiért megölte a feleségét. elvitték a tömegből: „felrakták egy várakozó bérkocsiba: ha nem lett volna fedezet körülötte. Olyan büntetések léptek a korábbiak helyébe. s egy bizonyos fokig nekik is ki kell belőle venniük a részüket. Tanúnak lenni. zsebkendő fedte a nyakát és fejét. mert a kínhalál belülről hozzátartozik: működésének része. miért alkalmazza törvényeit. amelynek nem azt kell bemutatnia. megalázott elítéltet.

48 A tömeg nemcsak azért tolong a vérpad körül. ezért nem lehetett teljesen elfojtani. legelemibb formájukban. akiket lassan elvonultattak előtte – hogy elrettentő példa és céltábla legyen valamennyi. ne átkozná meg az oltár körül szolgálókat. amelyek egészen a kivégzésig kísérik az elítéltet. A bekövetkező halál árnyékában a bűnöző mindent kimondhat és a nézők éljenezhetnek. de nem késlekedett szembeszegezni velük saját kiváltságainak határait. Úgy tetszik. amelyet kegyetlen kíváncsiság hajt a vérpadok köré. akik egy húron pendülnek velük. ez történt a gyerekrablások ügye után. amint az az ember. A kínhalál a bűnözőnek féktelen tobzódást engedélyez egy pillanatra.47 a megfélemlített hóhér megszabadította kötelékeitől az egyik elítéltet. akárcsak sírása vagy kiáltozása csak a törvényre vet árnyékot. egyszersmind fenyegetés. Ezek a háborgások. „Ha léteznek olyan évkönyvek. Ennél a pontnál a nép. a Nagyvásárcsarnok halaskofái egy levágott fejű bábut cipeltek ide-oda. amikor felcserélődnek a szerepek. és okai nem érintették nagymértékben a büntetőbíráskodást. amikor a háborgás korábban tört ki. miközben a hóhér kivégezte az elítéltet. de megszámlálhatatlanul sokszor tör fel. olykor éljenzéssel. az elítélt kitépése a hóhér kezéből. amikor a napszámosok. ha igazságtalannak tartják az ítéletet. akik lágyszívűek. akiknek felakasztását a Saint-Jean temetőben rendelték el. hogy jelen legyen az elítélt szenvedéseinél vagy hogy felszítsa a hóhér dühét: hanem azért is. De ezeken az eseteken kívül. Még kevésbe. csak kikérdeznénk a hitvány csőcseléket. de van valami farsangias bennünk. beígért. Még a 18. amikor többé semmi nem tilos és nem büntethető. s volna bátorságunk elolvasni őket. elmondanák. irigységében. amelyeknél közvetlenül egy ítélet és egy kivégzés váltotta ki a háborgást. hogy meghallgassa. amikor a tömeg meg akarta gátolni a három feltételezett zendülő kivégzését. a bűnöző bátorsága. megátkozza a bírókat. az íjászok lőttek. Mivel a szegényeknek nincs . aki haldoklása közben ne az eget vádolná nyomorult sorsáért. ha az ítéletek zendülést torolnak meg. hogy nincs egyetlenegy kerékbe tört bűnös. században – s talán már hosszú ideje nem. Természetesen ez akkor fordul elő gyakrabban. ha pökhendi. a vallást. hatalma kinyilvánítására. S még jobb okuk van erre. „hogy kevesebb őrizni való kijárat és fedezék legyen”. a törvényeket. a kegyelem erőszakos megszerzése. hogy a büntető igazságszolgáltatás egy bizonyos gyakorlatát az alsó néprétegek már nem tolerálták a 18.46 Nem egy ízben kellett megvédeni a bűnözőket a tömeggel szemben. letartóztatott övéik kiszabadítására vállalkoztak. egy darabig eltűrte az erőszakot. olykor fellázad. elvetheti a büntető hatalmat. bátorítással kezdődnek. Megannyi kis „vérpad-indulat”. akik ádázak és keményszívűek” . s azok tapsában. vagy hogy ne lobbantaná bírái szemére kegyetlenségüket. a kivégzők esetleges üldözése és megtámadása. nem a szégyenére gondolunk. és ne káromolná Istent. vagy ha nem tennénk mást. És ha egy népből való embert halálra adnak. században is láthatunk olyan jeleneteket.” 50 A jelenlevő és bámészkodó nép szemében még az uralkodó legszélsőségesebb bosszújában is mindig ott lappang az ürügy a visszavágásra. amiért a bűnbe taszította. Egy igazságtalannak tartott kivégzés megakadályozása. a bírók megátkozása és zajongás az ítélet ellen – ez a nép módszere. ugyanakkor tiltott zsákmány. Ezért könnyen került sor zavargásokra. akinek nincs több vesztenivalója.” 49 Ε kivégzéseknek a fejedelem félelmetes hatalmát kellene megmutatniuk csupán. Az uralkodó. A gyalázat visszaüt. Ez történt 1775-ben a búzafelkelés idején vagy 1786-ban. a hűségeskü jeleként ismerte el. csodálatában. durván kigúnyolják a hatóságokat s a bűnözőkből hősök lesznek. Fielding sajnálkozva jegyzi fel: „Amidőn egy elítéltet remegni látunk. amelyet vonz a megfélemlítésére rendezett látványosság. meghívta a tömeget. a hatalmat. mint aminők Montigny kínhalálát kísérték. amellyel gyakran keresztezi és felborítja a kínzások rituáléját. Hosszú felvonulása alatt támaszt lel „azok részvétében.általános gazdagságtanához tartozott. a bűntettéért összehasonlíthatatlanul enyhébb büntetést kapott volna egy előkelőbb születésű vagy gazdagabb valaki. sok olyan példát találunk. miután Versailles ellen vonultak. amelyek aggályosan feljegyezték volna a kínhalált elszenvedők utolsó szavait.

az érte járó halálbüntetés nagy elégedetlenséget szült. mint a gyalázatos bűnt és a legyőzhetetlen hatalmat bemutató szertartásokban. orgazdákkal. amiért az igazságszolgáltatás minden eszközét elragadta. zsebmetszőkkel. Akár azért. itt juttatják nyilvános kifejezésre véleményüket. kezdetben már-már túlzásra vetemedtek urukkal szemben. akit megpróbáltak bolondnak nyilvánítani. de még 1786-ban sem végezték ki). aki kis híján tűszúrásokkal megspékelte a gonosz gazdát.lehetőségük arra. sértegették a hatóságokat. rossz szegényekkel. 2 Háborgás volt a túl súlyos büntetések miatt is. Fontosak voltak azért is. három évre száműztek. Az úgynevezett kis vétségek elkövetőivel – csavargókkal. századból fennmaradt néhány nagy bírósági ügy. elítélt és felakasztott szolgák sorsát.54 A 18. Sirven. 53 Valóságos kis zendülés tört ki 1761-ben Párizsban. fizikailag 1 is beavatkozhatnak a büntetőmechanizmusba és megkérdő jelezhetik hatályát. amivel megbüntette volna e gyalázatos bűntettet. de hiába kérlelték. az éjjeli őrjárat . koldusokkal. amelyekbe a filozófusokkal és néhány bíróval – Calas. főként ha gyakorta előforduló vétségekre sújtottak. de egy asszonyt. új dimenzióba helyezték (például a forradalmat megelőző években Catherine Espinas ügyében. betörtek a kereskedő boltjába. soha máskor nem érezte ennyire az egyensúly és mérték nélküli törvényes erőszak fenyegetését. itt kapnak felszólítást. Ε háziszolgák kivégzése gyakran adott alkalmat a tiltakozásra. mert ezek az alulról kiinduló mozgalmak elterjedtek és felkeltették a magasabb rangú emberek figyelmét. akár hogy megmentsék. hogy a büntetések nagy látványosságát esetleg épp azok fordítják az ellenkezőjére. hogy a nép az ítéletet elszenvedőkkel érez együtt. s néhány.55 Kiderült. A kínzások borzalma a törvényen kívüliség gócait teremtette meg: a kivégzések napján szünetelt a munka. mert számtalan házicseléd volt. mert az ítéletek különbséget tesznek a társadalmi osztályok szerint: 1781-ben Champré plébánosát meggyilkolta a helyi földesúr. akiknek szánták. De kevesebb szó esik a büntetőrendszer körüli népháborgásról. akár hogy nagyobb szakértelemmel öljék meg. a kocsmák zsúfolásig megteltek. és hasonló ügyekben nehezen tudták bizonyítani ártatlanságukat. olykor egy-egy negyed határait. vagy amikor társadalmi helyzethez kötött törvénysértéseket büntetnek. igyekeztek megkaparintani az elítéltet. a tiszthelyettesekhez. akik hírverést csaptak körülötte. akit a roueni parlament 1782-ben máglyahalálra ítélt mint méregkeverőt. akire tévesen bizonyítottak apagyilkosságot 1785-ben. A nyugalom biztosítása érdekében hányszor kellett a vérpadoknál „a népet elszomorító” rendelkezéseket és „a hatóságot megalázó” óvintézkedéseket hozni. aki egy darab szövetet lopott a gazdájától. felgyújtani készültek a kastélyát … Mindenki jogosan tiltakozott a hivatal elnéző magatartása miatt. a vétség fölött szemet hunyó úr elnéző magatartása még méltánytalanabbá tette a bevádolt.56 De főként – s a zavargások ezért váltak politikailag veszélyessé – soha máskor nem mutatkozott meg jobban. viszonteladókkal – szemben majdnem állandóan megnyilvánult egy egész népréteg szolidaritása: a rendőri hálózattal szembeni ellenállás. könnyűszerrel váltak gazdáik rosszindulatának áldozataivá. a tanú. kifosztották. akik igen ragaszkodtak lelkipásztorukhoz. a gazda nem volt hajlandó visszavonni panaszát: a kivégzés napján a negyed lakói meggátolták az akasztást. de la Barre lovag – karöltve beavatkozott a felvilágosult közvélemény. „a feldühödött parasztok. hogy az igazságszolgáltatásban szavukat hallassák – ezt egy bíró jegyzi fel 51 -. Ezek valóban ritkán lépték túl egy város. vagy Marie Françoise Salmon esetében. a három chaumont-i kerékbetörésében. a szolgálólány végül kegyelmet kapott. akinek érdekében 1786ban Dupaty híres beadványát megírta. mert ezek a háborgások a büntető igazságszolgáltatás és példásnak szánt megnyilvánulásai körül szakadatlan nyugtalanságot keltettek. A lány visszaszolgáltatta a szövetet. ellenkező értelemben újra játszhatják a büntetőrituálé erőszakát. a besúgók üldözése. egy szolgálólány miatt. mint például a házi lopást. a katonákhoz. amelyeket a közvélemény nem tartott főbenjárónak (betöréses lopás). és már-már igazságszolgáltatás segédkeze jogán a közbeavatkozásra. sértéseket vagy köveket vágtak a hóhérhoz. Mégis fontosak voltak. Zavargás támadhat. verekedések törtek ki és a tolvajoknak kitűnő alkalom kínálkozott a vérpad körüli tolongásnál és kíváncsiskodásnál.

ahol egyik pillanatról a másikra megfordulhatott az erőszak iránya. Avignonban játszódik. Egyik legelső követelésük épp ezek eltörlése volt. ezenközben a hóhér felesége az akasztófa tövénél a lábánál fogva lefelé rángatta. már-már ez a szolidaritás került ki megerősödve és nem az uralkodói hatalom. szuronya a kezében. nem keltettek félelmet a nép körében. onnan a ferencesek temetőjéig vonszolja. két pár harisnyát. legyen elég felidéznünk két jelenetet. S íme. a kínzások szertartásából. A vérpad és a gondosan távol tartott közönség között katonák kettős sorfala őrködik. a svájci gárda meg a francia testőrség cirkált a térhez vezető utcákon. hogy az elítéltnek vér serkedt ki a száján. század végéről való. azt hitték. Úgy tették. megöléssel fenyegetve mindenkit. 1775-ben. emiatt a hatóságok „rendes” r 7” kivégzést óhajtanak. s a nép nagy izgatottan. de semlegesítették benne a látványosságrészt. Megtaláljuk benne a kegyetlenség színházának fő elemeit: hóhér és elítélt fizikai szembenállását. a párviadal visszájára fordulását. mi több. ki ingeket adott. s a létrán is tiltakoztak. és harag a hóhér iránt. hogy nagyon gondosan bánjanak vele. Szolgáját is megverik. az elítéltet. a hóhér létráját darabokra zúzták … A gyerekek sebbel-lobbal a Rhône-ba dobták az akasztófát.vagy a felügyelők elleni támadások mind erről tanúskodnak. tetőtől talpig vadonatújba öltöztettük. az üres téren az igazságszolgáltatás mértékletes kivégzést rendez. A néptömeg meg rá. meg a 19. feláll. e bizonytalan ünnepből. s ez arra kényszerítette a hóhért. Hogy jobban megértsük. cipőt. s oly sebesen igyekezzen rajta lefelé. mindent összevetve. látva a kétértelmű rítusok következményeit. Az akasztófát összetörték. Az egyik a 17. a kórházba szállítván néhány napra rá meghalt.és rendőri megtorlás célkitűzése. oly módon hogy az egyik sor kifelé nézett. mások alulról elkapták. miután egy Miserere elmondásnyi ideig fel volt akasztva. A nép körében nagy a feszültség. olyanok is voltak. melyek mindegyike tizennyolc láb magas volt. A megkínzottat egy temetőbe vitték. A fegyverek fedezékében. dühösen az egyetemig. Kartársaink is adakoztak. de magasból. miközben a hóhér szétnyitotta a létrát. a gabonazendülés másnapján. és az egész körzetben feltűzött szuronyú katonák kettős. hogy túlzásba viszi a buzgalmat. Megmutatja a halált. másrészt a lehetséges zendülés fölött. fején és testén több sebet ejtenek. A nép látta. „új ruhát csináltattunk neki. Egy Pierre du Fort nevű gyilkost készültek felakasztani. minduntalan „megakadt a lába a létra fokaiban” és nem tudott a levegőbe lendülni. A kőzápor sűrűbb lett. kórházba szállították és a felcserek lelkére kötötték. elesik. amelyet ő mér. mekkora politikai problémát jelentett a nép beavatkozása a kínhalál játszmájába. akik elérték az akasztott ember fejét. aki közelebb merészkednék. A hóhér feltápászkodik. 58 A másik jelenet Párizsban játszódik. de jól elverik. és a hasát meg a gyomrát kezdte rugdalni. ki kesztyűt. század reformátorai emlékezni fognak arra. Végül. a másik meg a tér felé. levágta az akasztott ember kötelét. a patakba nyomják. hogy lába beleakadt és fejjel előre zuhant. . ez utóbbihoz köveket hajigáltak. többször egymás után. Az érsek kegyelemben részesítette. hogy a kivégzések. ki parókát”. Senkit nem tűrtek el a Grèvetéren a kivégzés alatt. a nép által üldözőbe vett kivégzőt. messziről: „Csak délután három órakor állították fel a két akasztófát. A kontaktus megszakadt: nyilvános a kivégzés. egymásnak hátat fordító sorfala volt látható. hogy szuronnyal elvágta a torkát… s részvét öntötte el a kivégzendő. gyalogos és lovas különítményektől. kétségtelenül elrettentő példa gyanánt. bepiszkítják.57 Ε szolidaritás felbontása lett lassan a büntető. Néhány idegen és ismeretlen ezenközben felmászott a létrán. egy évszázaddal később. hogy ártatlan. „hogy az igazságszolgáltatás ne tegye rá a kezét. egyrészt a bekövetkező kivégzés. hogy a létrára ugorjék. akit megmentett a zendülés. vagy inkább az elvont megfélemlítésére csökkentették. Ezt látva a hóhér eltakarta zekéjével az arcát. S a 18. majd onnan a Saint-Antoine-templomba”. a ki végzendőt lefelé ráncigálta. a két nyomorult … egész úton azt kiabálta. a büntető gépezet erőszakos megfordítását. a vállára ugrott. Két óra tájban a Grève-tér és a környék hemzsegett a különböző.”59 A kínzások liturgiájának elhagyásában mekkora szerepük volt az elítéltek iránt érzett emberséges érzelmeknek? A hatalom mindenesetre politikai félelmet érzett. fűzi hozzá a jegyzőkönyv írója.

a gazdagok. 60 Az efféle beszéd még kifejezéseiben is túl közel áll ahhoz a morálhoz. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt rá. De naggyá tette megátalkodottsága is: a kínzásoknak ellenálva olyan erőt mutatott. hogy sötét bűneit kihirdetve szentesítse saját büntetését. mint Jean-Dominique Langlade-dal. hogy hiteles legyen. ezért nehéz feltételezni. ambivalens volt. hogy áldozata valamiképpen hitelesítse az elszenvedett kínhalált. s végül minden félelem nélkül helyezkedtem el a keréken. bocsánatot kérve bűneiért Istentől és az emberektől. úgy tetszik. hogy a példa legalább elrettentse őket”. 1768ban lapokat osztogatott. Az is megesett. a ponyvaregényekben találunk. Az is előfordult. amelyeket aztán elrettentő példa és intés gyanánt köröztek? Ez minden bizonnyal még gyakoribb.”61 Bizonyos szempontból a ponyvafüzet és a halálének a per folytatása. hogy az elítélt saját maga hirdesse ki bűnösségét a nyilvános megkövetésben. hogy megalapozza saját igazságát. tartsátok szemmel gyermekeiteket. hogy néhány . a háromszoros gyilkossal: „Hallgassátok meg szörnyű. az elvetendő példa látható morálja mögött harcok és szembeszegülések emlékét örökíti meg. Úgy tetszett. De az „elítélt utolsó szavai” műfajának létezése önmagában is kifejező.” 63 A mesegyűjtemények bűnözője. Mekkora hitelt adjunk például a híres 18. a nyilvános megkövetés alatt egyképpen. titokban zajló. hogy a csempészek rossz hírét költse. amelynek szerkesztője maga mondja: „Az ő számlájára írtak néhány tisztázatlan lopást … Montagne-t kegyetlen állatként mutatták be. aki teljesen pozitív hőssé vált. végül egy tolvaj bandának parancsoltam. amelyet magára tűzött. Hiteles beszédek volnának? Az esetek bizonyos hányadában bizonyára. A krónikák nagyszámú ilyen típusú beszédről számoltak be. A kivégzés rítusa megkívánta. Az igazságszolgáltatásnak szüksége volt ezekre az apokrif iratokra. akárcsak olvasása. kik hallotok. akár kiengesztelődött bűnös. vagy inkább annak a gépezetnek a kísérője. tiszteletben tartották sírjukat. a marhakereskedőket. Posztumusz „bizonyítékok” vették körül döntéseit. az adóhivatal és az adóellenőrök ellen. akik valóságos szentekké váltak. merő propagandából. a kézről kézre adott novellák.64 Akadt közöttük. almanachok feketelelkű hőse volt. Lecondamnét a róla szóló.Ez a felemásság világosan megmutatkozott abban. elmondatták vele. olyan harcot vívott a törvény. amelynek megtételére kétségtelenül buzdították. valóságos hiénaként. amelynek révén az eljárás titkos és írásos igazságát a kínhalál a testbe. Vagy fiktív beszédek. Ha az elítélt bűnbánónak mutatkozott. századi bretagne-i bandavezér. hol gyalázattal emlékeznek rám. akár a ponyvafüzetek. aki a csapat vezére volt. Voltak elítéltek. először egy gyermekkést loptam … Utána megloptam az árusokat. amelyben könnyen felismerhette bárki önmagát. amelyet egyetlen hatalomnak sem sikerült megtörnie: „Az ítéletvégrehajtás napján. elbeszélve bennük gaztetteiket: egy bizonyos Montagne ellen. a bűnöző szavaiba és gesztusaiba tette át. a csendőrség vagy az éjjeli őrjárat. érzéketlennek láttak. aprócseprő csatározásokat. Beszéljétek el gyermekeiteknek. gyalázatos és szánalmas tettemet. Marion Le Goff haláláról szóló beszámolónak? Állítólag így kiáltozott a vérpad magasáról: „Apák és anyák. A kivégzés pillanatában. amelyet hagyományosan a ponyván árult füzetekben. mert embertelenül megsértettem a barátság szent törvényeit. Auvergne-ben mindenki haragra is „gerjedt ellene”. valóságos hőssé emelték. és ezért vagyok itt. amit a „vérpadon elhangzó beszédnek” nevezhetnénk. még késői megbánása is. megtisztultnak látták: a maga módján szentként halt meg. hanem hogy tanúsítsa bűnösségét és elítéltetése jogosságát. az igaz törvény védelmezője vagy megzabolázhatatlan erő. bármilyen hihetetlen is. nem azért kapott alkalmat a szólásra. amelyet Avignon városában követtem el. elfogadván a verdiktet. akire vadászni kell. széltében-hosszában kitálalt történetek. A Compagnie de Formes „évkönyveket” adott ki. Az ünnepélyesen kihirdetett bűnök eposszá dagasztották a mindennapos. a bírók. a felirattal. a zuglapokban. megemlékeztek róluk. neveljétek a jóra őket: gyermekként hazudoztam. hogy szigorúbb legyen a túlzó toleranciával gyanúsított bíróság. semmirekellő voltam. hogy ártatlanságát bizonygassa.62 De ezen irodalom hatása. a hatalmasok. és nyilatkozatával is. Azt kérték a bűnözőtől. hogy a bűnözőkről és gyalázatos életükről szóló elbeszélések már a per előtt megjelentek.

amikor fejlődésnek indult a bűn egy másfajta irodalma: olyan irodalom. a bűnök posztumusz. Megtörtént az új felosztás. s kétségtelenül még azokat a szavakat is. különösen éles értelmével gyanú fölött áll. a hatalommal való fizikai szembenállástól a bűnöző és a nyomozó közötti intellektuális küzdelemig. mert az emberek nemcsak emlékeket. a maga tisztaságában65. „gyalázat”. sem nagyszabású ítélet-végrehajtás. a hős gonosz benne. és körmönfontságainak. az általuk elkövetett bűnökről szóló irodalomban természetesen nem szabad a „nép megnyilvánulását” látnunk. Az újságok pedig a napi hírek rovatába száműzik a vétségek és büntetésük eposztalan szürkeségét.bűnözőnél a dicsőség és a gyalázat nem vált szét. amelyben a bűnt felmagasztalják. A szertartás rosszul irányította a hatalmi viszonyokat. mi több. mely bűntetteit övezte. mert csak a kivételes jellemek műve. vagy a „híres”. amelyekben a kivégzendő testén keresztül az ítélethozó hatalom a néppel szállt szembe. s a szembenállás fő formája a két tiszta szellem – a gyilkos és a detektív – küzdelme. hanem támpontokat is találnak bennük. sem pedig felülről jövő. a „szánalmas” jelzőket az olyan elbeszélésekben. a visszhangjukat a „híres”-nek tartott bűnözőknek tulajdonított dicsőséget. amikor megszületik a-detektívregény. Látszólag a bűn szépségének és nagyságának a felfedezése. amelyek ritualizálására törekedett. a „kíváncsiság” érdeke politikai érdek is. azért lehetnek a néptömegek alapvető olvasmányai. Azért nyomtatták ki ezeket az elbeszéléseket és azért terjesztették őket. valójában annak bizonyítása. inkább a büntetőgyakorlat két invesztációja találkozik bennük – egyfajta csatatér ez a bún. elfogadható formák között. körmönfontságával. Minden bizonnyal össze kellene vetnünk ezt az irodalmat a „vérpadindulatokkal”. s nyomában özönlött a diskurzusok nagy tömege. Az új műfajban nincs már népi hős. hogy körmönfont igazságok hőse legyen. Nemcsak a ponyvafüzetek tűntek el. nem kell szenvednie. résztvevő. ugyanazokat a sajátosságokat felmutatva. mert a gazemberség is a kivételezettség egyik formája: Quiency fekete regényétől vagy Baudelaire Châtenau d'Otrante-jától kezdődően esztétikumában újraíródik a bűn. a kínhalál pillanatától a nyomozás szakaszáig. mint például „nyomorúság”. a kínhalállal beteljesült sötét heroizálás. amelyek a bűnöző életét és halálát festették aprólékosan. S eltűntek. S azért olvassák őket akkor figyelemmel. mint például Guilleti és társai életének. a büntetése és az emléke körül. hogy ezeket a szövegeket– ami a beszámolt tényeket illeti. Gaboriau óta. ezt az első elmozdulást követi: a regényben bemutatott bűnös ravaszságával. A detektívregény egy másik társadalmi osztályba helyezi át a bűnözőt övező ragyogást. a bűn az igazán nagyok különleges kiváltsága lesz. amelyekben önként bevallotta bűntetteit. a propagandára és a moralizálásra törekvő vállalkozást. mert a szépművészet körébe tartozik. de értelmes. a nép elveszti a hajdani büszkeséget. ünnepélyes kihirdetése az igazságszolgáltatást igazolta. A detektívregény is. a nagy gyilkosságok bölcsek hallgatag játszmáivá . eltűnik a népi gonosztevő dicsősége. Olyannyira. Sa népi törvénytelenségek politikai funkciójának átalakulásával végül emiatt vesztették el jelentőségüket. s melyek a kiállt szenvedés minden apró részletét tüzetesen elbeszélték: a tények bemutatásától vagy a beismeréstől eljutottak a felfedezés lassú menetéig. a kis történelem igaz meséitől. valamint szánalmas és nyomorult haláluknak a története 67 ) – kétarcú elbeszélésként is olvashatjuk. A szép gyilkosság nem a törvénytelenség kisiparosainak való. mert feltárja az erősek és a hatalmasok szörnyeteg mivoltát. hanem sokáig együtt élt egy megfordítható alakban. Messze vagyunk már azoktól az elbeszélésektől. hogy a nagyságnak a bűnre is joga van. s egyúttal ez a bűnözés birtokbavétele.68 Emiatt kísérte oly élénk figyelem a nép körében a törvénytelenségek mindennapi kiseposzát eljátszó írásokat. az ítélet-végrehajtás lehetséges és „kiemelkedő” áldozata. de felmagasztalta a bűnöst is. amelyeket felhasználnak (meg kellene vizsgálni az olyan kategóriák használatát. A nép fia nagyon is egyszerű ahhoz. amely tanú volt. mert ideológiai ellenőrzést66 vártak tőlük. s ha megbüntetik is. Emiatt követelték a büntetőrendszer reformátorai csakhamar a ponyvafüzetek megszüntetését. A néhány nagyszabású figura körül burjánzó. nagy rablásainak.

hogy a fondorlatos kihallgatások során megengedhető-e. IV. Vö.1. Risi: Observations sur les matières du jurisprudence criminelle. 1762. t.” A középkori jogban a beismerő vallomás csak akkor volt érvényes. P. 16. 12. 1721-1790. 7. hogy a bíró hamis ígéreteket tegyen. 10. A legszigorúbb kritika Nicolas-tól való: Si la torture est un moyen à vérifier les crimes.N. 660. Utalással Cocceius művére: Dissertationes ad Grotium. A. Crater megfogalmazása egyébként jellemző: „Aut legitime convictus aut sponte confessus.15-19. formalité et instuction judiciare.1.. Dautricourt idézi. 3. A kifejezés Olyffe-től való. Encyclopédie „Kínhalál” szócikk. P. P. t. P. fejezet. Hardy: Mes loisirs. augusztus 3-i. F. ms. A bírósági bizonyítékok jegyzékében a beismerő vallomás a 13-14. 26. ras. Jousse: Traité de la justice criminelle. 6680-87. és LXXIX.. Hardy: Mes loisirs. A bírósági bűntudat egész szőrszálhasogatása alakult ki. Seigneux de Correvon: Essai sur l'usage. t. 80. Poullain du Parc: Principes du droit français selon les coutumes de Bretagne. Ezt jelentette ki Choiseul az 1764. vol. F. 269-270. Esmein: Histoire de la procédure criminelle en France. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles de France. 4. S. 8. csavargókról szóló nyilatkozat kapcsán (Mémoires expositifs. F. 1731. 1682. Vö. 124. I. 322-328. Petrovitch cikkével. B.: P. Nantes-i Városi Levéltár. 21. 15. I. A. 612. K. 503. 24.. 1771. in: Crime et criminalité en France XVII-XVIII siècles. P. VIL .. LXXII. Parfouru: Mémoires de la société archéologiques d'Ille-et-Vilaine. Muyart de Vouglans: Institutes au droit criminel. 5. 13. 25. 9. XXXIV. t.válnak. 20. Fonds Joly de Fleury. Bernard de Pavie-nál nem található. D. 23. 14.. Vö. N. 9. Soulatges: Traité des crimes. Dautricourt: La Criminalité et la répression au Parlement de Flandre. 258. 545. In: An Essay to prevent capital crimes. J. 1729-ben Aguesseau vizsgálatot indítattott a Franciaországban használatos kínzások eszközeiről és szabályairól. 13. Lévy: La Hiérarchie des preuves dans le droit savant du Moyen Age. 169-171. 27. 1778. A 18. ha nagykorú tette és a bíró előtt. S. B.. du Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles. 1740. 17671771. Ayrault: L'Ordre. század táján jelenik meg. l'abus et les inconvénients de la torture. Mes loisirs. 1. t. G. P. 1768. századig hosszú vita folyt arról. Mittermaier: Traité de la preuve. 17. F. IL. 327. 1757. kétértelmű szavakat : használjon. XII.: P. S. formalité et instuction judiciaire. fejezet.) 22. 42. JEGYZETEK 1. P. A vizsgálatot Joly de Fleury foglalta össze. hazudjon.. Hardy. Jousse: Traité de la justice criminelle. Ayrault: L'Ordre. 1768. (Csak az első kötet került nyomtatásba. op. N. P. 1791. 1896. t. A kínzás első foka az eszközök megszemlélése.. cit. B. 2.: Fernere: Dictionnaire de pratique.1. Vö. Vö. 14. 134... 1939. XL. 1882. J. 8129 128-129). 1741. III.226-tól. D. Gyermekek és hetvenévesnél idősebb öregek esetében nem mentek tovább. G. P. lefordítva 1848. 63. 1576.345-347. Ph. T. 18. 112-113. 1912. 11. J. 260-283. V. XXV. de szerepel Hostiemis-nél. 6. 1780. 19. IV. P. 1777..

i 46. Brantôme: Mémoires. értékes volt a rendőrség számára. amiért nem látott semmit. 1896. 162-163. 1737ben. 32. s a híres pergament hozza. miközben az írnok a kalapjában adományokat gyűjt a számára. amelynek során a nép magához ragadja egy elítélt megkínzásának dolgát. Burgundiában például. Anchel idézi: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. amikor egy lovas érkezik. Hardy: 1769. Boulleteix-t kocsmába viszik. 36. Guelette-et R. S. az első rész számozatlan előszava. 191-192. kinyomtatott kötet. F. 1933. Berryer rendőraltábornagy „romlott és aljas gyermekeket” raboltatott el. 31. t. 45. VI. július 6-i száma beszámol a Journal de Gloucester után egy hóhér „kegyetlen és undorító” viselkedéséről. Muyart de Vouglans: Les Lois criminelles en France.) 38. t. C. P. 7. a Chronique de Paris beszámol róla.: Barbier: Journal. P. amelyet egy viszonylag új megtorlási mód vált ki. IV. hogy a király kedvét keresik.201. tettesek és rendőrök technikai együttműködése. amely nem az igazságszolgáltatástól. 1715. 35. H. Beszámol Antoine Boulleteix esetéről. 1572. igen „megbecsülték” új szakmájában. IV. Serpillon: Code criminel. Vö. Corre: Documents pour servir à Γ htetoire de la tortura judiciaire en Bretagne. Idézve in: A.” 34. december 14. akit Raffiat nevű cinkosával kerékbe törtek volna.71. Az emberek azt kiáltozzák: „Éljen a király !”. és az „Adjátok vissza zsákmányunkat” kezdetű dalt énekelte (vö. A Gazette des tribunaux. S.. 241. 29. P. 47. Chassanée: Consuetudo Burgundi. amely rendszeressé válik a 18. J. A. 1780. míg be nem áll a halál. Vö. F. aki már a vérpad tövében áll. Loyseau: Cinq livres du droit des offices. Nagyon gazdag ez a példa: lázadás. mivel az ügy minden szálát ismerte. Montigny tiszthelyettes kivégzésekor. Francia fordítás: 1776. S. 455. 42. E. „a vállainál fogva megragadta a holttestet. A tömeg elkapott egy besúgót. 80-81. 43. hevesen maga felé fordította és többször megütötte. Laurence: A history of capital punishment. 328. századtól fogva. Blackstone: „Ha egy bűnöst felakasztásra ítéltek. Bruneau: Observations et maximes sur les affaires criminelles. R. S.. mert nem lett végrehajtva az ítélet: s ha hagynánk. 70-71. L. 55. de Damhoudère: Pratique judiciaire es causes civiles. és „miután meghalt. 1613. Argenson márki: Journal et Mémoires. A. 1767.. nyakára kötelet vetnek és Berryer úr ajtaja elé húzzák”. miután egy elítéltet felakasztott. I. t. 41. T. 1100. S. összejátszások végtelen sorának nyitnánk teret. II. A jelenet 1737-ben játszódik... hanem a rendőrségtől ered.” (Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre. Gueulette jegyezte fel.. 30. Vö. Anchel: Crimes et châtiments au XVHF siècle. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon. vö. Amikor első ízben alkalmazták a nyaktilót.25. 37. aki.. Hardy: Mes loisirs. . ha nem vállalja el a besúgást. de Pastoret a királygyilkosokra kirótt büntetésekkel kapcsolatban: Des lois pénales. Anchel idézi (63). T. 1790. Anchel: Crimes et châtiments au XVIIIe siècle. hogy a seriffnek újra kell kezdenie a kivégzést. Ibid.28. „hihetetlen embertelenséggel” felkoncolja. 1890. hogy a nép panaszkodott. 61. az a szóbeszéd járja. században. a rendőrtiszthelyettesek csak „pénzért” hajlandók visszaszolgáltatni őket a szüleiknek. megkérdezvén: »Vén semmirekellő – elég halott vagy már?« Majd a tömeg felé fordulva gúnyos hangon szemérmetlenségeket mondott. Ez a besúgó tolvaj volt. 259. Ch. 62-69. 1722. 125. aki méltatlanul menekült meg a vérpadtól. A kinyomtatott kötetben: 1779. R. III. Guelette-et R. 1715.. XXXIV. Bruneau: Observations et maximes sur les matières criminelles. Vö. 1837. s ha a kivégző ügyetlenségéből megmenekül a haláltól. 33.. J. 1932. január 30. zendülés. La vie des hommes illustres. 44. világos. 40. Az ügy egyik első epizódja igen jellemző az igazságszolgáltatás körüli népi zavargásokra a 18. 219. A jelenetet T. 229. hogy a részvét eluralkodjék rajtunk. 39.

Al. 61. Ez történt Tanguy-val. Az elégedetlenséggel kapcsolatban. IV. 95 67. de közéjük illik Guilleri is (De la culture populaire aux XVIIe et XVIII siècles. t. P. Helot: La Bibliothèque bleue en Normandie.. 1937. H. 59. 1974. 66. május 11. 64. H. 1895. 1784. III. Hardy: Mes loisirs. 56. Igaz ugyan. S. cit. a nép költői pedig megszerzik őket és tovább terjesztik hírüket. Lacratelle: „Hogy a bennünk működő erős érzelmeknek ezt az igényét kielégítsük. április 12-én végeztek ki Avignonban. In: Brigandage et contrebande en haute Auvergne au XVIIIe siècle. Claude Duval játszottak nagyjából hasonló szerepet.. 319.. 1896. L. 67. Ε család kész rá. Boucher d'Argis a Châtelet bíróságának tagja volt. Jack Sheppard. 55. Efféle jelenetek gyakoriak voltak még a 19.. Laurence felidéz belőlük in: A history of capital punishment. 52. Corre: Documents de criminologie rétrospective. 227-228. Fielding: loc. M. 53. IV. amelyet abban a házban követtek el. hogy elmélyítsék az elrettentő példát. Corre Trevedyre hivatkozik: Une promenade à la montagne de justice et a la tombe Tanguy. Vo. január 14. ponyvafüzetek stb. mint a Bibliothèque bleue de Troyes-ban. 58. L. 1786. 247. t. A Corre: Documents de criminologie rétrospective. 394. Juillard idézi. 751.1.: Hardy: Mes loisirs. 1937. 128-129. (Vö. 63. C. 1964. hogy egy szép nap a saját küszöbén hallgassa végig fiai bűntettének «s kínhalálának történetét. A. akit 1740 tájban végeztek ki Bretagne-ban. 1. 257.” (Discours sur les peines infamantes. Mandrou Cartouche-t és Mandrint nevezi a két nagynak.. Angliában Jonathan Wild. században is. 56. J. Duhamel: Les Exécutions capitales à Avignon au XVIIIe siècle.226. III. akit 1768. Fielding: „An inquiry”. t. Konfliktus a polgári igazságszolgáltatás és a vallásos vezeklés között? Ε témával kapcsolatban vö. IV. R. 61. Hardy több ilyen esetet idéz: például azt a nagyszabású lopást. S. 5-6. amelyet az ilyen típusú ítélet váltott ki vö. 54. hogy mielőtt elítélték volna. 60. 1890. 51.112). Argenson márki: Journal et Mémoires. Vő. Anchel számol be róla. ahol a királyi rendőrtisztviselőt helyezték el. In: Crimes et Châtiments au XVIIIe siècle. 1932.. 49. 241. hosszan vezekelt gyóntatója irányításával. t.. 65. J. Duhamel idézi (32). engedik. 62. VI. pl. Ez a cím megtalálható a Bibliothèque bleue de Normandie-ban ugyanúgy. t. 1775. t. R.48. nyomtatása általában szigorú ellenőrzés alá esett. 57. D.195-198. In: The Causes of the late increase of Robbers. és 56. 1781. Puy-de-Dôme-i levéltár. P. Dupaty: Mémoire pour trois hommes condamnés à la roue. 106) . akinek jelen kellett lennie egy kivégzésen. Mes loisirs. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles.118-119. R. 24. 1928) 68. D. Richet: La France moderne. 1781. 367. Hardy: Mes loisirs. 180. 50. Langlade siráma. Az almanachok. hogy ezek a szörnyű történetek elterjedjenek.21.

II BÜNTETÉS .

a jogelmélet művelői. Kettős a veszély. a szertelenségét. hanem mint a jog határvonalára: a büntetőhatalom törvényes határára. ha meg akarja változtatni az embert. Az uralkodói hatalom mintha nem látná a versengő kegyetlenségben azt a kihívást. egyik a másikat szólítja. De a felvilágosodás korában a kínzások barbárságával s'zemben egyáltalán nem valami pozitív tudás tételeként hivatkoznak az emberre. szerintük. s az emberiséget felháborító kínpad töröltessék el. amely a herceg bosszúállása és a nép visszafojtott haragja között zajlik le. akitől elvárják. 3 Mindenképpen veszélyes. az elkövetett vétségekhez legyenek szabva.1. amelyet megjavítani. hogy visszaélt a hatalom törvényes gyakorlásával: a zsarnokság. meg kell szüntetni az uralkodó és az elítélt fizikai szembekerülését. században eljön az a nap. A hatalom oldaláról nézve vérlázító. amellyel lesújt. amennyiben fölfedi a zsarnokságot. s mely visszahullhat rá: a „vér patakzásának” látványához hozzáedzett nép hamar megtanulja. Nem azért. a zsarnok különleges akarata. Mintha a 18. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOSSÁ VÁLT BÜNTETÉS „A büntetések mérséklődjenek. a visszavágás szomját. ez a két elem. hanem mert érintenie se szabad. a kínpadra vont egyén és a hóhér közvetítésével. Kérdés. hogy áldja „az eget és bíráit. ha megbüntetjük: „ember mivoltát”. „hogy csak vérrel bosszulhatja meg önmagát”. Megálljt kiáltanak az uralkodó bosszújának. a sérelmek naplóiban és a nemzetgyűlés törvényhozóinál. Másképp kell büntetni. egymással mindmáig gyanús kapcsolatban álló elemeket találjuk meg. törvény mindenki számára.”1 A 18. tudományok és különös – „büntetőintézeti. szintén mérceember: azonban nem a dolgok. akik szemlátomást cserbenhagyták”. Az „ember” akit a reformerek a vérpad önkényuralmával szemben hangsúlyoznak. ha tiszteletben akarja tartani. átalakítani akar. tárgy. bosszúállás helyett. mert a király és a nép bosszúja támaszt lel benne. ha ártatlant talál el. a fegyveres igazságszolgáltatás mértéktelensége találkozik a fenyegetett nép haragjával. mit se számít.2 Szégyenletes a kétségbeesésbe taszított áldozat oldaláról nézve is. A kínvallatásmentes bűnhődés szükségessége kezdetben mint a szívből vagy mint a méltatlankodó természetből felszakadó kiáltás fogalmazódik meg: a leggonoszabb gyilkosban is legalább egy dolgot tiszteletben kell tartani. század reformerei viszont azt kárhoztatták. A büntetőbíráskodásnak. miképpen illeszkedik egymáshoz egyetlen stratégiába? Szükségszerű. A kínhalál hovatovább tűrhetetlenné vált. akik mocsarak és pestis fölé építették Szentpétervárt: a halál egyetemes elv. amelyet önmaga dob a népnek. képviselők. jogászemberek. véget kell vetni a dulakodásnak. a halál. de ugyanezeket a zavaros. egymás ellen. nem különbözik a jobbágyok halálától. ám mégis bizonytalan elemek. mert eddig kell elmennie. kriminológiai” – gyakorlatok egész sorának a területe. század nyitotta volna meg e gazdaságosság válságát. amely mindenütt megtalálható. jogtudósok. Noli me tangere. végül is büntetnie kell. s az elpusztított testek mindegyike kő az állam szemében. A 19. amikor a büntetések gazdaságosságának problémája újból és állandóan felvetődik. amelyek annyi ellentétes invesztáció részei. század második felében mindenütt tiltakoznak a kínpad ellen. ahol enyhébb büntető rendszert követelnek. s megoldásul . hogyan lett ez a határvonalember hivatkozási alap a büntetések hagyományos gyakorlatával szemben? Mi módon vált a reformmozgalom fő erkölcsi önigazolásává? Miért keletkezett általános irtózat a kínzásokkal szemben. „a büntetés kegyetlen vágyát”. amikor a bűnözőben fölfedezett „ember” a büntető beavatkozás céltáblájává lesz. csak a vétkes gyilkosokra mérettessen ki halálbüntetés. filozófusok. Ε véletlenszerű és rituális erőszakban a 18. s már-már lírikus állhatatosság az „emberies” büntetések sürgetésében? Vagyis – ami egyre megy – a „mérce” és az „emberiesség”. Joseph de Maistre ebben a kapcsolatban ismeri fel az abszolút hatalom alapmechanizmusát : a herceg és a nép között a hóhér a fogaskerék szerepét játssza. 4 Ε szertartásokban. általa száll szembe a lázadással. hanem a hatalom mércéje.

amelyek alulról mintegy támogatják. és kevésbé kockáztatják a gyilkosságot: „A nagy bandák fizikai leszámolása vagy intézményes feloszlása … 1755 után szabad teret enged a birtokellenes bűnözésnek. nyári bűnözők”. a Cahiers vagy a Constituants szerkesztői – érdekének tudják be. a birtok. mint ahogy P. Ez a változás nem választható el több olyan folyamattól. század óta. A törvény megszelídülése előtt megszelídült a bűn. ravaszok. s általában a fizikai agressziók száma: úgy tetszik. s beérik a lopva végrehajtott akciókkal.10 Franciaországban a csavargásról szóló jogszabályozást több ízben megreformálták és szigorították a 17. amelyik korábban könnyebben kicsúszott a törvény ellenőrzése alól: „a 18. mint az erőszakos bűncselekmények.11 Franciaországban. rosszul táplált. hogy ne keltsenek figyelmet. számítgatóan agyafúrtak”. Úgy zajlik tehát minden. „jártas” bűnözés. a testi sértés. mintha valami alacsony vízállás fokozatosan tovább süllyedne – „az emberi kapcsolatokban uralkodó feszültségek megcsappannának …. s főképp. vagy kabáttolvajokból. századi büntetőbíráskodás enyhülésének folyamatába. a 19. amelynek révén e korszakban a bűncselekmények mintha vesztettek volna erőszakos jellegükből. de ennek ára a beavatkozások megsokszorozódása lesz. a kiterjedt. a büntetések pedig hasonló módon enyhülnek. század folyamán az igazságszolgáltatás egyfajta nehézkességét tapasztaljuk. növelik a szigort: Angliában 223. az életszínvonal általános emelkedésétől.”7 Általános jelenség. Bergasse. 6 A 17. Mindezt tetézi. a 18. az adóbérlők biztosaira tüzet nyitó csempészbandák. század bűnözői „elcsigázott. Servan. hogy a test elleni támadás törvénytelensége a javak többé-kevésbé közvetlen elrablása felé hajlik el. század elején meghatározott főbenjáró bűntett esetében 156 büntetése a megelőző száz évben megszigorodott. minden bizonnyal jobban üldözik őket. szolgálatból elbocsátott vagy megszökött.5 De ezt a reformot vissza kell helyezni abba a folyamatba. könnyen haragra lobbanó emberek. kisebb erőfeszítésekkel. csapatosan csavargó katonák) feloszlóban vannak. a 17. hogy jelentősen esett a véres bűncselekmények. század folyamán az igazságszolgáltatás nehézkesebb. A nagy „reformerek” – Beccaria. a gazdasági feszültségek működésében történt módosulástól. zsebmetszőkből alakuló kis csoportok ténykedése lesz: létszámuk nem haladja meg a négy főt. mint a gyilkosság. hogy ezt az enyheséget ráerőltették egy olyan bírósági rendszerre és a „klasszikus” teoretikusokra. kiváltképp Párizsban megnövekedik a szervezett és nyílt bűnözést meggátló rendőrségi apparátus. az alkalmat kihasználó. a bűnözés belső szervezete megváltozik: a gonosztevők nagy bandái (felfegyverzett. század előrehaladtával is érvekkel alátámasztott szigorúsággal vetették el azt. El kell hát mondani e rejtélyes „enyheség” keletkezését és történetét. Pas torét. Target. amely nemrég bontakozott ki a történészek előtt a bírósági levéltárak tanulmányozásakor: a 18. és amellyel szemben ezután az osztálymegtorlás polgári szokását gyakorolja”. jobban kontrollálnák az erőszakos ösztönzéseket” 8 – s mintha a törvénytelen üzelmeket folytatók önmaguktól hagytak volna fel a test ellen intézett támadással. akik a 18. „marginális bűnözés” felé. a lopás és a szélhámosság gyakoribb. súlyosabb. hogy a 18. a verekedések. a tulajdon ellen elkövetett vétségek válnak gyakoribbakká. amely ettől fogva egyéninek mutatkozik. Dupaty vagy Lacretelle. abba a kettős fejlődésbe. az igazságszolgáltatás szorosabb és aprólékosabb gyakorlata kezdi számba venni a kisebb rendű bűnözést. amelynek relatív sűrűsége megnőtt. a nagy demográfiai hullámtól. sok helyütt.azt az alaptörvényt javasolta. s ez a bűnözést rejtettebb formák . századiak „fortélyosak. a gazdagság. Duport. Chaunu megjegyzi. de sűrűn ismétlődő bűnözést a legszegényebb rétegeknél felváltja a korlátozott számú. hogy meghatározott értelmet tudtak volna adni ennek a megkerülhetetlennek tartott alapelvnek. s ezért kénytelenek kisebb – gyakran maroknyi – csapatokra bomlani. „és ennek következményeképp a biztonság igényeinek”9 gyarapodásától. a „tömegbűnözés” pedig a részben szakmabeliek művelte. hogy a büntetés „mércéje” az „emberiesség” kell hogy legyen. alkalomszerű. „társadalmon kívüliek”. kisebb egységekbe tömörült fosztogatók. és más célpontokat kerestek volna. anélkül. század vége óta valóban feltűnő. szigorúbb lesz a lopással szemben. amelynek szövegei.

a népesség szorosabb hálóba fogása. a másik maga hozza a törvényt. ellenséges csapatok ezek. március 24-én Thouret az Alkotmányozó Nemzetgyűlésen a bírói hatalom új megszervezéséről indítványoz vitát.”15 « De tény az. Először az eltulajdonítás révén: a bírói hivatal áru tárgya. a legszegényebb parasztnak is többe kerülnek. látszólag jelentéktelen mozdulatokat. Körkörös folyamatként az erőszakos bűnök küszöbe magasabbra kerül. Végül a kiváltságok egész sora létezik. 1790. sőt. új politika alakult ki a népességet alkotó számtalan testtel és erővel szemben. peres felek. a gazdaság megnövekedése. ahol a legmagasabb a sarc. hogy egy mérsékeltebb igazságszolgáltatás eredményesebb volna. Másodszor a hatalom kétféle típusa közötti zavar miatt: az egyik igazságot tesz és a törvényt alkalmazva mondja ki az ítéletet. érdekes stratégiai egybeeséseket tapasztalunk. mint egy meghódított országban. amelyek magukra vállalták és megfigyelés alá helyezték a mindennapos viselkedést. információszerzés pontosabb technikája. s azok is állítják. de ezek a túlzások sokkal inkább a szabálytalansághoz kapcsolódnak. vétségek is. mint a büntetőhatalommal való visszaéléshez. elfogás. Le Trosne úgy látja. amelyek . mert számos fórumra nehezedik. a tanúvallomások összehangolt elvetése. hogy az igazságszolgáltatás oldottabb és finomabb legyen. Míg a ma történészei a gonosztevők nagy bandáinak csökkenését állapítják meg. a szigorúbb felügyelet. ebből kifolyólag. eljárások. tulajdonképpen a büntetések túlzásait támadják. A hagyományos igazságszolgáltatásban. de az is biztos. mint maga az adó: legalább harmadot kérnek ott. hogy nő a bűnözés. elárasztották a földeket. hogy ezek sáskarajként csapnak le a francia vidékre: „Falánk rovarok. 13 azok a bírók is bizonygatják. a törvénytelen tevékenységek áthelyeződése összefüggésben van a büntetőgyakorlat kiterjesztésével és kifinomodásával. akik állítólag ki se látszanak a perekből: „a nép nyomora és az erkölcsök megromlása megsokszorozta a bűnt meg a vétkeseket”. legalább félévszázados kritikáknak. veszélyes növekedésében való. mennyire megnőtt a veszélyeztetettség. a tevékenységeket. amelyek ebben az elfajulásban egytől-egyig a szabálytalan bíráskodás alapelvét kárhoztatják. a tulajdonviszonyok fokozottabb jogi és erkölcsi értékelése. amelyek kívül esnek az általános érvényű jog hatókörén. s ez bonyolult mechanizmus része.felé tereli.17 Ez csak egyike a számtalan. a gyűlölet és a félelem. Ezekhez az óvintézkedésekhez hozzá kell számítani a bűnelkövetések egyenletes. költséges. Szigor tapasztalható a szegényekkel szemben. a gazdasági vétségekkel szembeni türelmetlenség megnő. még mielőtt egy új büntetőrendszer elveit felállítanák. hanem az a törekvés. Az 1782-1789 közötti perekben meglepődünk. amelyben részt kap a termelés fejlődése. Ne beszéljünk mellé. Nem egyfajta új tisztelet rajzolódik ki az elítéltek ember mivolta iránt – még enyhébb bűnök esetében is gyakori a kínvallatás -. hogy az egyének életét keretező hatalmi mechanizmusok átállítására törekszenek ekkor. szüntelen. általánosan osztott hitet. kereskedelmi értéke van. a kölcsönös bizalmatlanság. kevesebbszer kellene visszakoznia saját következményei előtt. 12 A megfigyelők többsége megerősíti. „Már az Ancien Régime utolsó évei előrevetítik a forradalom és a császárság beköszöntét. s a szolgáltatott igazság. örökölhető. hogy a véres bűnesetek csalásos bűnökké enyhülnek. átdolgozták és finomították azokat az apparátusokat. a felderítés. Franciaországban ez a hatalom szerinte háromféleképpen fajult el. Ha a reformerek kritikai megnyilvánulásaiban találkozunk ezzel a folyamattal. A magatartás általános módosulásáról „a szellem és a tudatalatti területét érintő változásról”16 volna szó? Meglehet. s alamizsna címén valójában adót szednek”. a büntetőügyi beavatkozások gyorsabbak és számosabbak. amely bizonytalanná teszi a bíráskodás gyakorlatát: vannak „kiváltságos” bíróságok. nap mint nap pusztítják a földművesek élelmét. akik úgy vélik. 14 ezt mutatja mindenesetre a bíróságok tényleges gyakorlata. a nagyobb szigor hívei természetesen azt állítják. A büntetőbíráskodás először is azért szabálytalan. a személyazonosságot. büntetőügyileg jobban behálózza a társadalom testét. s úgy élnek ott kényük-kedvük szerint.

Hézagokat. elveheti az ügyet a bírótól. s végül a királyi hatalom beavatkozása is hézagokat hagy. az illetékesség megállapítása vagy a bírók befolyásolása révén megakadályozhatja az igazságszolgáltatás szabályos és szigorú lefolyását. s ehhez járul még az a jog. felmentheti a bírót vagy száműzheti. míg a vádlott fegyvertelen vele szemben. érdekeltek. figyelembe kell vennünk a különböző igazságszolgáltatások közötti fennakadásokat. amelynek a perelés eszközei korlátlanul állnak rendelkezésére. amelynek értelmében a rendes eljárást megkerülve rendelkezhetnek az elzárásról vagy a száműzetésről. Merthogy a király államkincstári meggondolásokból önmagának tartja fenn az igazságszolgáltatás hivatalainak eladási jogát. amely a büntetés jogát az uralkodó személyes hatalmával azonosítja. hol elnézővé és bizonytalanná teszi. ellenőrizhetetlen jogait kritizálják. Mert nagyon is szoros hatalmat gyakorol az „emberen”. hol épp ellenkezőleg. illetve a nem sokkal korábban létesített közvetítő fórummal. mivelhogy az ő „tulajdona”. hol elhamarkodottá és szigorúvá.19 Nem is annyira a bíráskodás kiváltságait. készek a megalkuvásra. amelyek – az elítéltek tudatlanságát és szegénységét kihasználva – semmibe vehetik a törvényes fellebbezést és önkényes ítéleteket hozhatnak. fennakadások támadnak. fokozza a konfliktusokat a bíróságokon. Mivel folyamatosan új tisztségeket teremt. az ítélet megváltoztatása. adminisztratív fórumok (pl. s hogy ebből konfliktusok. önkényességét. Igen nagy hatalom jut az alsóbbfokú bíróságoknak. amellyel a király vagy képviselői rendelkeznek. Egymásba fonódásuk paradox módon hézagokat hagy a büntetőbíráskodásban. A hatalom működési zavarai központi túllépésre utalnak: monarchikus „többlethatalomra”. túlságosan nagy. vele szemben a bírók. Elméleti azonosítás. azaz igazságszolgáltatás. 18 Még ha elhanyagoljuk is a vallási bíráskodást. a . ez a hatalom a kegyelem. hiszen felfüggesztheti az igazságszolgáltatás menetét. végezetül igen nagy hatalmat gyakorol a király. rendőrfőnökök) vagy adminisztratív rendelkezéssel teszi egyenlő jogúvá. sokkal inkább azt. hanem a bírókhoz képest is. biztosok) közvetítésével érvényesül vagy a rendőri fórumok (rögtönítélő bíróságok és a rendőrfőnök) révén. hézagokat a kompetencia belső ellentétei miatt. amelyeket valamennyi fórum ádázul véd. sokkal inkább a hatalom rosszul szabályozott felosztásából következik. hogy egységes és folyamatos piramist alkotnának. abból. hogy egy bizonyos számú ponton koncentrálódik. még az is. Mert a bíráskodást nagyon is sok esetben lefolytatott eljárással (rögtönítélő bíróságok. igen sok hatalom jut a bíróknak. megbénítja a szabályos bíráskodást. nemcsak a vádlottakhoz. hogy gyengeségei és túlzásai összekeverednek. Az igazságszolgáltatás bénultsága nem a meggyengülés következménye. akik sokszor felületes bizonyítékokkal is beérik. hanem tudatlanok is. állásuk tulajdonosai. és akik elég nagy szabadsággal rendelkeznek az ítélet megválasztásában.kezeskednek érte. elllentmondásokat. összeütközéseket: a kisebb vétségek megbüntetésében fontos szerepet játszik a nagyurak igazságszolgáltatása. s ez a bírákat hol nagy szigorra. a szokások és az eljárások különbözősége miatt. amely törvényesen vagy ténylegesen. anélkül. hézagokat az egyéni – politikai vagy gazdasági – érdekek miatt. már-már teljhatalmat biztosít nekik. ami látszólag szembehelyezkedik vele és korlátozza önkényuralmát. az alsóbb fokú büntetőbírósággal). enyhébb elbírálásra készteti. királyi bizottsággal helyettesítheti. A reformerek kritikája nem is annyira a gyengeséget vagy a kegyetlenséget veszi célba. amelynek következtében fons justitiae lesz a királyból. s kivált kritizálják e keveredés alapelvét. ellenőrzés híján lévő hatalom van a vád oldalán. sokkal inkább a hatalom rossz gazdálkodását. ősrégi dölyfét. igen nagy hatalmat kapnak a „király emberei”. szaporítja a hatalom és a hatáskör konfliktusait. nemcsak engedetlenek. Ε fórumok burjánzásuk miatt semlegesítik egymást és képtelenek átfogni a társadalom testét a maga teljes kiterjedésében. de melynek gyakorlati következményei kiolvashatók. a királyi igazságszolgáltatás számos helyen érvényesül és rosszul van összehangolva (a fejedelmi udvarok gyakran konfliktusba kerülnek a bailli törvényszékkel. megváltoztathatja a rendelkezéseket. amennyiben ezek „törvényesek”. az 1670-es általános ediktum dacára.

homogén rendszerekre legyen osztva. de a reform általános elveit jogászemberek alakították ki: így az ítélkezés olyan hatalmát. Az egész 18. a vételről és az eladásról. hanem a közhatalom folytonosan elosztott következményeit. hogy az ancien régime idején a különböző társadalmi rétegek mindegyikének megvolt a maga megtűrt törvénytelenségi zónája: a szabály be nem tartása. ahogy a jogelméletekben megfogalmazódik. hogy valamiképpen megvolt a maga koherenciája és . század folyamán. egyszóval ezek a módozatok fokozzák a hatásait. Voltaire) küzdelmét. Le Trosne. tökéletesen gyakorolhatná annak hatalmát. nem kevesebb. A filozófusok (pl. de a különféle érdekeket képviselő bírók küzdelmeit is. s ne is aprózódjék fel sok. és nem képviselői ellenében. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tanácsosa és Lacratelle. a társadalommal azonos kiterjedésű funkció kialakítása. De a törvénytelenség akkortájt oly mélyen gyökeredzett. publicistákéit (pl. Moreau a királyi hatalmat támogatja a képviselőkkel szemben. nem egy új büntetőjog megalkotása. Traget a képviselők oldalán áll szemben Maupeou reformjával. leválasztanák a tulajdonviszonyokról. amelyek szabályosabbá. Nem a törvényszéki apparátuson kívül készítették elő a reformot. hanem a határozatokéról is). Servan és Dupaty.monarchikus „többlethatalmat”. A reform kiindulópontjánál nem a legfelvilágosultabb illetékesek állnak. amely különböző küzdelmeket takar. politikai vagy filozófiai megfelelője ennek a stratégiának és elsődleges célkitűzéseinek: a törvénytelenségek büntetéséből és megtorlásából szabályos. amelyek képesek arra. olykor egymásnak is ellentmondó kiváltságát jelentse. állandóbbá és következményeiben részletesebbé teszik. a társadalmi test legkisebb sejtjében is. nem a despotizmussal ellenséges filozófusok meg az emberbarátok. folyamatosan. s nem is a képviselőkkel szemben álló társadalmi csoportok. Csak az ancien régimere volna ez jellemző? Kétségtelen. de több egyetemesség és szükségszerűség. annak kidolgozása. a mindennapi büntetőügyi gyakorlatban s az intézmények kritikájában is azt látjuk. a parlament főügyészhelyettese között. a büntetőhatalom újrafelosztásának ugyanazon globális terében és eredményeinek új elosztásában különböző érdekek csapnak össze. nemcsak a tisztségek megvásárolhatóságáról. egymással szemben álló bírósági eljárásban. jóllehet mindketten bírók. A körülmények azon összejátszása. a törvényszéki apparátuson belül és kívül. hogy mindenütt érvényre juttassák. Ez az általános alapelv együttes stratégiát határoz meg. stb. A bírók többsége persze nem volt reformer. hogy új stratégia alakul ki a büntetőhatalom gyakorlatában. s annyira szükségszerű volt valamennyi társadalmi réteg életében. úgy. És az úgynevezett „reform”. amelyre nem nehezedne a fejedelem közvetlen hatalma. mindannyiuk számára közös célkitűzések és őket egymással szembeállító hatalmi konfliktusok alapján. Egyszóval. igazságosabb elvek alapján. Az-új büntetőrendszer jogelmélete valójában a büntetőhatalom új „politikai gazdaságtanát” fedi. hanem a büntetőhatalom új „gazdaságtanának” megteremtése. N. A reform valódi célkitűzése. vagy ahogy a tervezetekben felvázolják. Vázlatosan azt mondhatjuk. valamint politikai költségeit is (leválasztják a monarchikus hatalom önkényességéről). amely a reform születéséhez vezet. már legáltalánosabb megfogalmazásaiban is. s mivel e hatalomnak nem volna egyéb funkciója. mint az ítélkezés. szemben állnak kollégáikkal. hatékonyabbá. miközben gazdasági költségét csökkentik (azaz leválasztják a tulajdon rendszeréről. Brissot és Marat).20 A büntetőjog reformját stratégiaként kell olvasnunk. hogy nem. talán csökkenő szigorúság a büntetésben. Vagy inkább nemcsak ők. Érthető tehát. hanem jobb büntetés. hogy ennek a „reformnak” miért nem volt egységes kezdőpontja. a lényegét tekintve nagyszámú bíró belülről készítette elő. nem valami új érzékenységből fakad. a számtalan ediktum és rendelkezés figyelembe nem vétele feltétele volt a társadalom politikai és gazdasági működésének. hogy az ítélkezés hatalma ne a legfelső hatalom számos akadozó. jobb elosztásának biztosítása. mint a büntetőhatalom új elrendeződését olyan módozatok szerint. mentes volna a törvényalkotás szándékától·. hogy ne koncentrálódjon túlzottan néhány kivételezett ponton. J. a büntetés hatalmának mélyebb beágyazása a társadalom testébe. hanem a törvénytelenségekkel szembeni új politikából.

A 17. néha gyilkosság várt a munkanélküliekre.rendszere. A népi törvénytelenség a bűnözés magját. végül a felkelés fokozatosan következett egymásból. de morálisan is: az adóügyi törvénysértések. a pénzügyi biztosok elleni fegyveres harc. volt. a rablás. hol félelem övezte e mozgásban lévő népességet. a papságot vagy a polgárságot hozták forrongásba. A népesség leghátrányosabb rétegeinek általában nem volt előjoga: de a törvények és a szokások előírásain túl volt egy tűrési határ. a csempészés. mindazokra. Az alsóbb szférákban a bűnözéssel érintkezett. a vámügyi korlátozások be nem tartása a . ez a határterület olyannyira nélkülözhetetlen volt a létezésükhöz. és fordítva. hanyagságból vagy mert egyszerűen lehetetlen volt elérni a törvény betartását. például a csavargó koldus. Colbert rendelkezéseinek elavulása. csakhogy megvédjék. hogy gyakran készek voltak a zendülésre. aki lopott és ölt. hiába tették közzé és újították meg szüntelen a rendelkezéseket. a cselédekre. A bűnözés hovatovább feloldódott egy szélesebb törvénytelenségben. Ez a valamennyi társadalmi rétegnél specifikus formát öltött szükségszerű törvénytelenség paradoxonok hálójába került. s ez néha váratlan újraérvényesítésekre adott alkalmat. minősített lopás. hogy megszülethet benne a bűn. Vagy még inkább: számos változás (pl. aki a nép elfogadta törvénytelenség védelmét élvezve a nép ellen követett el bűntettet. érdekkonfliktus és kölcsönös támogatás. A törvénytelenségek kölcsönös játéka egyszóval a társadalom politikai és társadalmi életének része lett. hogy a különböző adómegtagadások komoly felkelésekben egyesítették az egymástól meglehetősen távol eső néprétegeket. század folyamán szélsőséges esetekben láthattuk. legszélsőségesebb formáját. hogy ne tartsák be a gyártási előírásokat. az új vállalkozók gyakran bátorították a kézműveseket. olykor évszázadokon keresztül. hol tényleges segítőkészség. s minden esetben zavargást támasztottak a nép körében. amelyek a csökkentésére irányultak. amely versengés volt. amelyek bizonyos kiváltságok megnyirbálását célozták és a nemességet. akik meg akartak szökni az erőszakos toborzás elől. ugyanakkor konkurencia. hol a hatalom néma egyetértésével. ez a törvénytelenség a bűnözés növekedésének állandó faktora. amelytől nehéz volt megkülönböztetni nemcsak jogilag. ha a parasztok nem voltak hajlandók megadni némely állami vagy egyházi járandóságot. cinkosság: a földbirtokosok nem nézték szükségszerűen rossz szemmel. akit a nép rejtegetett. À bűntettek köré dicsőség és rosszallás fonódott. akit kastélyokban fogadtak és képviselők oltalmaztak – széles körben támogatták. Emiatt kétértelműség támad a nép viselkedésében: a bűnöző egyrészt – kivált. melyeknek soha nem szereztek érvényt). Hol teljesen szabályszerű formát öltött – s ez már nem törvénytelenségszámba ment. 1 ha csempész vagy a kegyetlen adóterhek miatt földjéről elszökött paraszt – spontán megbecsülésnek örvendhetett: erőszakos cselekményeiben a régi küzdelmek emléke idéződik fel: másrészt viszont az. egyszersmind belső veszedelmét fonta körül. amelyet mindenki közelinek érzett magához. az időszakos próbálkozások. majd a katonák elleni harc. de alapvető ellentét se volt köztük. soha nem alkalmazták azokat. a munkáltatójukat szabálytalanul elhagyó munkásokra. a törvénysértők megállítását. amely létfeltételeik szerves része lett. a csempészést – Mandrin története a bizonyíték rá. Hol fokozatos elavulásról volt szó. amelyet erőszakosan vagy konokul birtokoltak. akárcsak azok a kísérletek. hanem rendszeres mentesség lett: magánszemélyeknek és közösségeknek kijáró előjogok. könnyűszerrel vált megkülönböztetett gyűlölet céltáblájává. majd a vámügyiek. hogy csavargás (amelyet szigorúan büntettek olyan rendelkezések. ősrégi szabályok érvényesítésén vagy megtorló eljárások alkalrnazásán alapultak. Az egyes csoportokra jellemző különböző törvénytelenségek általában olyan viszonyban voltak egymással. amelyhez bizonyos néprétegek mint létezési módhoz voltak szorosan hozzáfűzve. Ε lenti törvénytelenség és a többi társadalmi kaszt törvénytelenségei nem egy irányba haladtak. de tudta róla. akik valami okból elszöktek a gazdájuktól. Hol a nagyméretű és általános be nem tartás formáját vette fel. mert a legszerencsétlenebbek ellen fordította azt a törvénytelenséget. s a vele járó fosztogatás. évtizedeken. s nehéz volt megállapítani a határokat.

és kiskereskedelmi orgazda is. hanem a javak: a fosztogatás. szükségszerűen sok köztük a gazfickó”. De a 18. kopott ruhák nyomorúságos kazlát” kínálják. állatlopást vagy mészárlást. sem a későbbiek. ahol a gazdasági fejlődés a legintenzívebb. a nagyméretű műhelyek megszerveződése (bennük nyersanyagok. Először is a gazdagság általános növekedésével. A jelenség nyilvánvalóan ott a legszembe-szökőbb. gyártmányok jelentékeny sokasága. egyszerű és tiszta törvénysértésnek tekintik (s ez a nép körében láncreakciót vált ki. szerszámok. Ezt a törvénysértést nehezen túri a polgárság a földbirtokon. amelyekben együtt található a tulajdonosok jogai elleni harc. és kivált a forradalomtól kezdve. Hogy mennyire halaszthatatlan a számtalan törvénytelenség visszaszorítása. de még tűrhetetlenebb a kereskedelmi és az ipari tulajdonban: a kikötők kialakulása. egyre büntetendőbb cselekedeteket: betörést. s ehhez hozzá kell számítani a városban ellopott 700 ezer fontot. a gazdálkodó. Colquhoun számadatokkal bizonyítja. nem tudták újra összeforrasztani hajdani. hogy a 18. a tolvajok állítólag kártékony rovarok rajaként csapnak le rájuk. feltételezi a törvénysértés elleni módszeres és fegyveres intoleranciát.királyság területén. gyújtogatást. részben rájuk alapította a gazdasági növekedést. kisebb törvénytelenségeket. és sem a forradalom kezdeti mozgalmai (a földesúri jogok elvetése körül). Ily módon a paraszt. erőszakoskodást. Le Trosne kétségtelenül csak eltúlozta a valóságos tendenciát akkor. gyilkosságot). együttesen kizárólag London kikötőjében (nem véve tekintetbe e fegyverraktárakat) 500 ezer font értékű terméket loptak el évente. a polgárságnak szüksége volt e gazdasági változásokra. század végén. Ezzel kapcsolatban a legjellemzőbb a parasztbűnözés problémája a 18. Mi több. és nehéz felügyelni rá) szükségessé teszi a törvénysértések szigorú megtorlását. a lopás váltja fel a csempészést és a pénzügyi hivatalnokok elleni fegyveres támadást. illetve gyakran aktív részvételét: „valahányszor nagy tömegben ugyanazon a helyen munkások csoportosulnak. 22 Az intenzívebb mezőgazdaságra való átállás egyre kényszerítőbben befolyásolja a szokásjogokat. másodszor tiltott kereskedelmi szervezet meglétét a műhelyektől és a dokkoktól az orgazdákig -akad köztük nagykereskedelmi orgazda. egyre törvényellenesebb. meghitt formájában. a felügyelők. a reá nehezedő feudális terhektől megszabadulván. ha úgy tetszik. amikor azokra a jogokra került sor. a céhek felbomlása) a népi törvénytelenségek által nap mint nap kiszélesített résben következett be. de a bolt mögötti helyiség „a legértékesebb . akinek kirakatai „öreg vasak. meggyökeresedése) az új tulajdonosok nem tartják tiszteletben. ahogy merőben új. mennyiségi viszonylatok alapján a gazdagság árucikkekbe és gépekbe fektetődik be. mint akik ma többet szenvednek a csavargók követelőzései miatt. a művezetők és a munkások cinkosságát. mely mind a vállalkozóé. mint hajdan a feudális urak sarcától. megtűrt jogokat (régi kötelezettségek megszüntetése vagy a szabálytalan gyakorlat – legeltetési jog. az elfogadott. de a nagy demográfiai fellendüléssel is a népi törvénytelenség fő célpontja elsősorban már nem a jogok. rosszul tűrte. kiürítik a magtárakat. faösszeszedés. politikai és vallási tiltakozás. Az eltűrés így bátorítássá vált. az árukészleteket felhalmozó nagy raktárak megjelenése. aki egy bizonyos fajta árucikkre specializálta magát. noha minden különösebb probléma nélkül elfogadta a jogok kijátszását. amikor a parasztokat úgy írja le. abszolút tulajdon lett: a parasztság által megszerzett vagy megőrzött. s most a tulajdon új státusával ez a javak elleni törvénysértéssé kezd válni. amelyet saját tulajdonjogainak tartott. felfalják a termést. Az a mód. rongyok. a toleranciát. a katonaállítás elvetése. Sőt a polgárság jó része. a kézműves gyakran a fő áldozat. stb.23 A jogok kijátszása gyakran a legnyomorultabbak túlélését biztosította. Büntetni kell tehát. amelyet részben a polgárság szerzett meg. egyedül London városában a vállalkozók és a biztosítók becslései alapján az Amerikából importált és a Temze partján beraktározott termékek lopásának értéke évenként átlagban 250 ezer fontra rúgott. 21 Elmondható. század második felében a folyamat megfordul. század folyamán létrejött és fokozatosan egyre mélyült a népi törvénytelenség válsága. a földbirtok. Ebben az állandó fosztogatásban Colquhoun szerint három jelenséget kellene fontolóra venni: az alkalmazottak.

amely a jogi és politikai előnyökkel járó társadalomból a munka eszközei és termékei eltulajdonításának a társadalma felé halad. amelyek akár elhallgatott. mindennapos. stb. hogy felmondják a büntetőhatalom régi rendszerét. közönséges bíróságok és büntetések. 24 végül a ha-mispénz-gyártás (Anglia-szerte állítólag 40-50 állandóan működő hamispénz-gyár volt). mi számít tűrhetetlen törvénysértésnek. a tényekkel szembeni tehetetlenség és az elkerülhetetlen tolerancia kölcsönös felosztása és hatalmi koncentrációja. öntöttvasdarabokat és értékes fémeket. hogy kénye-kedve szerint forgassa a saját rendelkezéseit és törvényeit. személyes. A körülmények vagy a taktika sajátosságai folytán a reformerek hol az egyiket . amelynek súlyát egyáltalán nem érzik”. ahol az uralkodó többlethatalma és a kivívott és tolerált törvénytelenségek infrahatalma érintkezik. mert a többlethatalom és az infrahatalom között viszonyok hálója szövődött. fosztogatásból eredő vállalkozást a toleranciák egész együttese könnyíti meg: egyesek megszerzett jogféleségre hivatkoznak (pl. csapszegeket és rézszegeket.25 Szükségszerű tehát mindeme tiltott üzelmek ellenőrzése és újbóli szabályozása. felvetődik egy állandó háló szükségessége. s ez „hozzászoktatja őket e vétséghez. amely a törvényesség határvidékén mozog – erről a mozgástérről hallgatólagosan vagy előre gondoskodik. Nyugat-India termékeit. mindenféle munkástól összevásárolt bútorokat és szíjakat” rejt. szabálytalan és nem folyamatos hatalom tehertöbbletét. A polgárság fenntartja magának a jogok kijátszásának termékeny területét. megállapítsák. a törvény kijátszásában mutatkoztak meg. a vasdarabok és a kötélvégek összeszedésének jogára a hajók körül vagy az összesöpört cukor viszonteladásának jogára). s az alattvalóknak szabad helyet hagyott a törvénytelenségek működtetésére. tolerált formában. amely lényegét tekintve a javak elleni törvénysértéseket fogná be. akik messzi vidékre juttattják el a lopások termékeit. abban a mozgásban. S ezt a hatalmas. A kettő annyira összefonódott. s akad köztük viszonteladó és házaló. S azért lett több.hajózási felszereléseket. korlátlan. A monarchikus legfelső hatalom formája az uralkodó oldalára helyezte a ragyogó. adó alóli kibúvás. hogy az uralkodói kiváltságok elvétele egyben a törvénytelenségek működése elleni támadást is jelentett. Összefoglalva. Megfogalmazható ez másképpen is: a törvénysértések rendszere a kapitalista társadalom fejlődésével újrastrukturálódott. amely alól nincs kibúvó. Megerősödik annak szükségessége. amelynek lényege a fórumok zavaros sokfélesége és hézagossága. a gazdasági élet vérkeringésének óriási szektorát biztosítsa magának egy olyan játékkal. A lopás az első nagy kibúvó a törvényesség alól. A törvénytelenségek e nagy újrafelosztása még a törvényszéki rendszerek specializálódásában is megmutatkozik: a javak elleni törvénysértések – a lopás -. a tulajdon elleni törvénysértésekbe csapnak át. utóbbi mintegy az előbbi hatalom korrelátuma volt. akár erőszakos formában. szabálytalan kereskedelmi manőverek – speciális igazságszolgáltatás alá esnek. a büntetőügyi reform azon a ponton született meg. mint véletlen körülmények találkozása. S ugyanakkor. a jog kijátszása – csempészés. hogy meghatározzák a büntetés stratégiáját és technikáit. amelyben minden összefüggés nélkül egyet-egyet aránytalanul sújtanak. másrészt a polgárság fenntartja magának a jogok kijátszását: annak lehetőségét. Megerősödik annak a szükségessége. Ez a felosztás osztályellentéten alapulj hiszen a néposztályok számára a leghozzáférhetőbb törvénysértés egyrészt a javak ellen irányul – a tulajdon erőszakos átruházása. végrehajtásukban kockázatos büntetések. progresszív büntetésekkel. peregyezséggel. megegyezésekkel. lényegük a megnyilvánulásukban lármás. s ez olyan büntetést szenvedjen. amikor bekövetkezik a hasadás. A tőkefelhalmozás. A javak elleni törvénysértések elválasztódnak a jogellenesektől. a termelési viszonyok és a tulajdon jogi státusának új formáival a nép üzelmei. Meg kell határozni a törvénysértéseket és biztosan meg kell büntetni őket. hogy az eltűrt szabálytalanságok tengerében. s bennük a folyamatosság és állandóság rendszere váltsa fel a pazarlásét és a túlzásokét. A két célkitűzés folyamatos volt. mások a morális elfogadás rendjébe tartoznak: a tettesek szemében a fosztogatás a csempészés egyik formája. vagy a tények tolerálásával szabadon hagyja.

tekintsék ártatlannak a vádlottat az ítéletig. a büntetőhatalom körülhatárolásáért folytatott küzdelem közvetlenül azon igény körül bontakozik ki.”26 1777-ben ugyanez a Le Trosne Vues sur lajustice criminelle (A büntetőbíráskodás áttekintése) című munkájában azt követeli. amely kihat a társadalomra. hol a másikat. hogy a második hosszú időn át elsőbbséget kapott. mivel jelkép volt. Az „ember”. Egyneművé tenni a gyakorlatát. amely differenciáltan kezeli a törvénytelenségeket. Áthelyezni a célpontot és megváltoztatni arányait. A legszigorúbb büntetéseket kéri ellenük (jellemző módon csodálkozik. hogy csökkentsék a köz kiváltságait. s hogy a bírók csupán „a törvény szervei” legyenek. példaként szolgálhat. „minek teszik ki magukat”. finomítsák. Csökkenteni gazdasági és politikai költségeit. jobban megszervezett konszenzus (gyakorlatának reálisabb felosztása híján) jellemzi látszólag az új büntető jogszabályozást. Új alapelveket fektetni le. mint másoknál is ugyanebben a korban. amelynek mindenki számára rögzítenie kell a határokat. állandóak. az önkényesség jelentékeny csökkenése. századi (reformjában. a legpontosabban meghatározottak” legyenek. 27 Le Trosne-nál. s akik „abban az állapotban” élnek közöttük. Mert a népi törvénytelenségekre gyakorolt nyomás a forradalom alatt. amely megvékonyodott ugyan. tehát az egész társadalom ellensége. hogy elérhető legyen a céltábla. de részt vállal a büntetésből. díjat kap: „Tíz font jutalmat adnak egy farkas fejéért. a tulajdonai legyenek. az orléans-i alsóbb fokú büntetőbíróság tagja. anélkül. hogy a reform mint büntetőügyi reform és mint a büntetőhatalom stratégiája e két célkitűzés érintkezésénél rajzolódott ki. A büntetőrendszert olyan apparátusként kell felfogni.tekintették fontosnak. hogy szabályozzák. Egyszóval megteremteni a büntetés hatalmának új gazdaságtanát és új technológiáját: kétségtelenül ezek a leglényegesebb érvek a büntetőrendszer 18. aki zsákmányul ejti valamelyiket. hogy szigorúbb és állandóbb ellenőrzés alá vonják a népi törvénytelenségeket. általánossá tegyék a büntetés művészetét. akik „valódi háborút viselnek valamennyi állampolgár ellen”. Vagyis. mint ahogy a rabszolga tulajdona a gazdájának”. A csavargó mérhetetlenül veszélyesebb a társadalom számára. a reform a terv állapotából intézmények és gyakorlatok együttese lehetett. s végül a 19. Új technikákat találni. hogy ezeket a haszontalan és veszélyes embereket „az állam vegye a birtokába. mint a csempészekkel). „amely feltehetően a civil társadalom megteremtése előttről való”. amely büntetheti. hogy a kínpad kritikája oly nagy jelentőségekre tett szert a büntetőügyi reformban. hogy megerősítsék a rendőrséget. s hogy a lopások szenvedő alanyai. akit tiszteletben akarnak tartani a büntetésben. e kettős korlátozás jogi és morális formája. ami valamennyit eltörli. mint aki a társadalom törvényeivel egyszersmind azt a törvényt is elfogadta. Új taktikákat határozni meg. de terjedelmesebb lett a társadalom testében. hozzájuk alkalmazni a következményeket. hogy a bíró igazi döntőbíró legyen a vádlott és a társadalom között: hogy a törvények „rögzítettek. a császárság idején. A fiziokrata Le Trosne. s hogy adott esetben kollektív hajtóvadászatot szervezzenek az erdőkben felhajtásukra. A legkisebb bűntett is az egész társadalmat támadja . a világosabb jogszabályalkotás. hogy az alattvalók tudják. „akik a társadalomban élnek. 1764-ben közzétesz egy értekezést a csavargásról: tolvajok és gyilkosok hemzsegéséről beszél. hogy elnézőbbek velük. Az állampolgárt úgy fogják fel. hogy tagjai volnának”. avégett. A bűnöző ekkor jogi szempontból paradoxális lényként tűnik fel. Ez az új stratégia az alapelvek szintjén könnyen megfogalmazódik a szerződés általános elméletében. Érthető. Emberséges büntetések. amelyben látható módon találkozott az uralkodó korlátlan hatalma s a nép mindig éber törvényellenessége. században fő célkitűzéssé vált. azt akarja. követeli. noha a büntetések enyhülése. nem pedig mint olyant. ez a szabály a büntetések rendszerében. a lakosság segítségével üldözze őket a csendőrség. Igaz ugyan. s ezekhez illeszteni a büntetéseket. megkövetelve hatékonyságát és szaporítva áramlásait. valójában a törvénytelenségek hagyományos rendszerében bekövetkezett felfordulás és az új szabályzásukat fenntartó szigorú kényszer tartja alulról meg. azonban annak a ténynek köszönheti stabilitását. Megszegte a szerződést.

hogy megbüntesse. azaz tettei s által lázadó és hazaáruló.” 31 A büntetés hatásaival kell takarékoskodni. amelyeket a büntetőfórum tesz a hatalomra. amely kifejezi.” 28 A büntetés joga az uralkodó bosszújáról áttevődött a társadalom védelmére. amelyeket magukat bölcseknek tartó szörnyetegek találtak ki és hidegvérűen alkalmaztak?29 Vagy másutt: „A törvények a legnagyobb bűnök miatti bűnhődésre szólítanak fel. de a bírók és a nézők szenvedését. a megalapozatlan elnézést: „Kegyelem azoknak a szelíd és érzékeny lelkeknek. mint az ellenség. először mint szívhez szóló beszéd fogalmazódik meg. A társadalomnak hogy is ne volna abszolút joga fölötte? Hogy is ne követelné elhallgattatását? És ha igaz. Ekkor vetődik fel a „mérték” és a büntetőhatalom gazdaságosságának problémája. akiknek a sok szörnyű kínvallatás tortúra. a sok-sok szörnyű és haszontalan kínzás láttán. a társadalmi jogra támadva. mely fellázad. szenvedésről. amikor a túlzásba vitt kegyetlenkedéseket látja vagy elképzeli. De mi történik? A harag túlcsap a büntetésen … Isten. Egy „szörnyeteg”. Még rosszabb is. A tiszteletre méltó testről. A büntetés nagyszerű joga jön így létre. amely nem a törvény szigorában és nem is a törvénysértő vadságában nyilvánul meg. a test kiáltásaként tör fel. s ki kell zárnia à föllelhető érzéketlenséget. amelynek nem lehet látni a korlátait. hogy a büntetés erejével szembehelyezzék a mérséklet elvéti „Ki ne reszketne a borzalomtól. hogy már-már félelmetesebbé is válik annál. a társadalomnak jogában van teljes egészében fellépnie ellene. hanem azokra az emberekre. még a társadalom ellenségének megfenyítése esetén is. A büntetőügyi bűnhődés tehát általánosított funkció. A törvénysértés az egyént valójában az egész társadalom testével helyezi szembe. az állam fennmaradása összeztetethetetlen az övével. minden hatalom. Haragot gerjesztenek bennem. vajon ezek az oly gyöngének és sebezhetőnek teremtett lények eszelték ki e barbár és rafinált kínzásokat?”30 A büntetések mérséklésének elve. És így van ez rendjén. amely szerint csak „humánus” büntetést szabad alkalmazni a . Szörnyű többlethatalom tér vissza. hiszen a társadalmon belül csap le a társadalomra -áruló. nem mint polgártársat. ésszel megáldott ember érzékenységében? De az „érzékenységhez” való folyamodás nem jelenti éppen az elméleti lehetetlenséget. A gonosztevőt kiragadták egy természeténél fogva túlzó veszedelemből. hiszen valamennyiünk1 védelméről van szó. hanem mint ellenséget pusztítják el. a szokatlan szánalmat. joguk van egyesülni ellene. hogy minden állampolgár elfogadja a rendkívüli ítélet lesújtását azokra. ezt az alapelvet egyes szám első személyben fogalmazzák meg a reformerek. hiszen a törvénysértő közös ellenség lesz. amely gyakorlására igényt tart. te az önnönmagunknak vagy felebarátunknak okozott fájdalom gyűlöletét oltottad a szívünkbe.meg. nem logikus-e. és az egész társadalom – beleértve a bűnözőt – jelen van a legkisebb büntetésben is. mintha a hóhér vérszomja és a megkínzott közé odaékelődne a filozófus vagy az elméleti szakember teste. hanem a törvényt alkotó és a bűntettet el nem követő. hogy lehetetlen megtalálni a büntetőügyi okoskodás racionális alapjait? A bűnöst a társadalomból kivető szerződésszerű elv és a természet által is „kiokádott” bűnöző képe között hol keressük a határt. szívről beszélve valójában nem a megbüntetendő bűnösre gondolnak. a társadalom testével és minden egyes elemével azonos kiterjedésű. de olyan büntetésnek teszik ki. Valójában a számítgatás elvét hozza magával. Egyenlőtlen a küzdelem: egyetlen oldalon van minden erő. S annak szükségessége. Itt a gyökere annak az elvnek. egyiküknek el kell pusztulnia. képzeletről. Mintha a beszélő érzékenysége fejeződne ki közvetlenül. A büntetések enyhülésének ki kell zárnia a szenvedést. a szerződést aláírván. hogy saját törvényét bizonyítsa és végül rákényszerítse a büntetések rendszerére. Líraiság volna. A büntető rendszer „humánus” kell hogy legyen. ha nem az emberi természetben. akik testében támadták meg? „Minden gonosztevő. De olyan erős elemekkel alkotják újra. azokat a hatásokat kell kiszámítani. hogy a bűnhődés alapelvét mindenkinek alá kellett írni a szerződésben. indulok. minden jog. akiknek. Mi több. s amikor a bűnöst elpusztítják.

Hogy haszonnal járjon. az újrakezdésre való ösztönzés. 37 A büntetés a hatások művészete lesz tehát. hanem az eljövendő rendetlenséget vegyük célba. A büntetés áttevődik az elrettentő példa mechanizmusába: a kínhalál büntető rendszerben az elrettentő példa a lehető legtapintatosabban utal a bűnre. Ha a törvénynek „humánusan” kell most bánni azokkal. az is lehet. gyakran kisebb hatású. Ne az elmúlt sértést. jelzi a hatalom közbelépését.”32 Hogy a büntetés technopolitikáját megértsük. „Egy nyomorult kiáltozásai a kínszenvedésben vajon visszahozzák-e a vissza nem térő múltból a már elkövetett bűncselekményt?”36 A büntetést nem a bűncselekmény. ha nem sújtotta büntetés. hogy a bűn a rendetlenségek egész sorát képes beindítani. „A büntetés fényében a minimumot az emberiesség parancsolja és a politika tanácsolja. veszélyesek viszont a megszokottá vált. s lényeges funkciói közül egy” mindenképpen a megelőzés. amelyet mindenki elnéz. Következésképp ne keressünk minőségi összefüggést a bűncselekmény és a büntetése között. mint az olyan gonosztett. hogy szörnyeteg. mostantól fogva gazdaságossága alapelvévé kezd válni. századi reformot. sőt. „A büntetés és a bűncselekmény minősége közötti botrányt meghatározza a megszegett szerződés hatása a társadalmi rendre. hogy megakadályozzuk a bűncselekményt. nem a büntetés roppant nagysága kerül szembe a vétek nagyságával. hogy az egyetlen és az utolsó lenne a maga nemében: soha senki nem tudná utánozni. amelyet magában hordoz. a bűncselekmények leghitványabb] át: egy irtózatos gonosztettet. Arra volna szánva. hogy utánzói legyenek. Holdudvar nélkül a bűncselekmény nem kíván büntetést. A nagy bűncselekmények ritkák. hogy nyomtalanul eltűnjék. Hogy a büntetés a jövő felé tekint. Járjunk el oly módon. hogy áruló. Büntetni kell-e az ilyen bűnt? Milyen mértékben? Büntetésének mi haszna volna a büntetőhatalom rendszerében? Oly mértékben volna hasznos. „Emberiesség”. Pontosan annyira kell büntetni. s ezt úgy kell érteni. a bűncselekmény hatásait igazítják egymáshoz. s arra se legyen lehetősége. senki nem követhetné példáját. ennek oka nem a bűnös esetleges előttünk leplezgetett mély emberiességében rejlik. hanem a hatalom hatásainak szükségszerű szabályozásában. amely a leggazdaságosabban jár . A bűncselekmény sorában a legutolsó csak büntetlen maradhat.34 Márpedig ha nem vesszük tekintetbe a tisztán anyagi kárt – amely még ha jóvátehetetlen is.bűnössel szemben. amelyet a büntetés hatásaként. nyilvánossága – tehát mértéktelensége – révén vártak el. hanem a lehetséges ismétlődések függvényében kell kiszámítani. igazi arányainak mértékévé. vegyünk egy határesetet. Mint ahogy – ugyanennek az apologétának egy másik elmélete szerint -szétbomlása és pusztulása előtt egy nappal egyetlen társadalomnak se volna joga vérpadok felállítására. ezzel a tiszteletet ébresztő szóval illetik e rendszert és aprólékos számítgatásait. aki meglehet. hanem a bűncselekményt követő két sorozatot. egyre szaporodó. amennyiben jóvá tudná tenni a „társadalomnak okozott rosszat”. egyenértékű borzalmat. hajlandóságot érez rá. hogy a gonosztevőnek ne legyen kedve újrakezdeni. mint az eredendő hiba a régiben: tiszta forma. hogy a megelőzés. apró gonosztettek. olyan mértéktelen volna. oly mély titok övezné. a példaadás. amely elrettenti a lelkiismeretet. Ősrégi felfogás ez. Olyan különleges körülmények között hajtanák végre.” A bűncselekmény hatása azonban nincs szükségszerűen közvetlen arányban kegyetlenségével. mint például a gyilkosságban. ez a gondolat már évszázadok óta a büntetés jogának egyik gyakori önigazolása. hogy a saját szakállára utánozza. nem hat ki a társadalom testében az ott keletkező rendetlensége a botrány. egy bűn. s annyira felülmúlna minden lehetségességet. az általánosítás lehetősége. hogy a büntetés példát mutató funkcióját kifejtsék. amelyikben felbukkan a büntetések indoka. A különbség annyi. s meg se botránkozhatna elkövetésén. a büntetés célpontja a bűn következménye kell hogy legyen. amely erőszakot tenne a legnagyobb tiszteletben tartott törvények együttesén. A „végletes bűn” apológiája az új büntetőrendszerben egy kicsit olyan. akik a „természeten kívül” esnek (miközben a hajdani igazságszolgáltatás embertelenül bánt a „törvényen kívüliekkel”). Ennek a „gazdaságos” ésszerűségnek kell kimérnie a büntetést és előírni a vele összhangba hozott módszereket. amelyet kivált. Nem volt szükséges megvárni a 18.

Ez a büntetés fizikailag kegyetlenebb volna a halálnál? Egyáltalán nem. amelyben a kínzás intenzitásában felelt meg a bűncselekménynek. elégséges. akik látják őket. nem testi valóságát. mondta. amelyet a halálbüntetés helyett javasolt: az életfogytig tartó rabszolgaságban. itt találkozik az ésszerű megfogalmazás lehetőségével: a büntetés bemutatását kell maximalizálni. hanem inkább egy képzet tárgya: a fájdalomra való emlékezés megakadályozhatja a visszaesést. hanem a képzet mozgósítása a feladata. hatékony eszközt akarnak adni a büntetőhatalomnak. az általuk eltűrt szenvedés egyetlenegy eszmébe csomósodik. amelytől csak egy lépés a kínhalál. amellyel megpróbálják fölfegyverezni a büntetőhatalmat. következésképp csökkenteni tudja a törvénytelenségek terjedelmes tartományát. A minimális mennyiség szabálya. ha az okozott rossz meghaladja azt az előnyt. aki elképzeli. s ugyanakkor a bűnös teste szempontjából a legkevésbé kegyetlenek. de már nem a régi formájában. A mellékhatások szabálya. a rabszolgaság valamennyi pillanata egy képzetben sűrűsödik össze. hogy ne a szenvedés alanya legyen.” 38 Fel lehet és fel is kell tételezni a büntetés és a bűncselekmény rokonságát. Vagy ha kell is. Ez a büntetés gazdaságosságában a legideálisabb: minimális azoknak. legmélyebben bevésődnek a nép lelkébe. De a fájdalom nem önmagában lesz a büntetés technikájának az eszköze. Fölösleges tehát előtárni a vérpad teljes fegyverzetét. Ezzel szemben azok számára. a bosszúság. e büntetés hatékonysága az elvárható hátrányban lesz. mint ahogy a fizikai büntetés még oly mesterkélt látványossága is megelőzheti a bűn elterjedését. hogy több érdek fűződik a büntetés elkerüléséhez.”39 A tökéletes bizonyosság szabálya. maximális annak. hat fő szabályon nyugszik. mely a törvényes bosszúját végrehajtó fejedelem „hatalomtöbbletét” jelzi. csak oly mértékben mozgósítsa a testet. a belőle származó pontos . kivéve azokat az eseteket. elég volna elhitetni a többi emberrel. amelyek a legjobban. A kínzások elvetése. akik nem követték el a vétket. Ezt a paradoxont Beccaria abban a bűnhődésben illusztrálta. „A büntetések között és alkalmazásuk módjában a vétségek arányában kell kiválasztani azokat a módszereket. képes minden viselkedés kodifikálásába. Ha a bún gondolatához a valamivel nagyobb hátrány gondolatát kapcsolnánk. mert előnyöket várnak tőle. hogy a büntetések számítgatásában a legérdektelenebb elem a bűnöző (kivéve. ami ahhoz a paradoxonhoz vezet. hanem a fájdalom. enyhébb a halálbüntetésnél. elemi büntetés. amely a társadalom egész testében általánossá tehető. Ha egy bűncselekmény motívuma a vele járó előny. hogy utólag bármelyikük újból megjelenjen. Nem a szenvedés érzése okozza a „büntetést” a fenyítésben. hogy megbüntették. ha biztosak lehetnénk benne. de nem szükségszerűen mint a látványosság elemét. hogy a bűnös nem követi el újra a bűnt. Az elégséges ideális jelleg szabálya. A büntetőművelet egész időbeli körét megfordítani igyekvő büntetőjelek módszerével a reformerek gazdaságos. A büntetésnek azokra kell a legnagyobb hatást tenniük. ha visszaesésre hajlamos). A hatások centrifugálisan fokozódnak. várjunk vele. akik előtt megjelennek ezek a rabszolgák. hanem jel. amilyen sokáig csak lehet. A szemiotechnika. Minden bűncselekmény és a tőle várt előnyök gondolatához meghatározott bűnhődés eszméjének kell társulnia. némi töblettel. Az elrettentő példa már nem megnyilvánuló rituálé. amely akadályt hoz létre.el. már nem volna kívánatos. „Hogy a büntetés az elvárható hatást eredményezze. az érdekek síkján jön létre megfeleltetés azzal. amely a halál gondolatánál is rémisztőbb. Kivetik a testet mint a büntetés alanyát. a kellemetlenség eszméje – a „büntetés” eszméjének „fájdalma”. ahány perc van hátra az életéből. A fenyítésnek tehát nem a test. amelyet a bűnös a bűncselekményből húz. akik elszenvedik (és rabszolgaságra kárhoztatva nem is tudnak visszaesni a bűnbe). mivel az elítélt számára a rabszolgaság szenvedése annyi parcellára oszlik. amikor egy képzetet akarunk hatékonyan felidézni. A bűncselekményt azért követik el. mint a bűncselekmény kockáztatásához. a végtelenségig felosztható ez a büntetés. s ideális esetben meggátolja. amely az elmélet bölcsőjénél még csak lírai megformulázásra került.

”41 Az uralkodó mondjon le a kegyelem jogáról. méghozzá mindenki számára érvényes módon. hogy a hajdani rendszert utánozzuk. kötelezzék. ha a valószínűtlenség egy bizonyos együtthatója is felvetődhet? Nem azért kellett-e vadságával ijesztővé tenni a bűn büntetését. amely a „társadalmi szerződés stabil emlékműve”. mint a büntetlenség reménye. hogy a társadalom mindegyik tagja meg tudja különböztetni a bűnös cselekedeteket az erényesektől” . saját gazdaságos működése érdekében. az előbbi közvetlen irányítása alatt.” 45 A közös igazság szabálya. s a felügyelet tegye lehetővé a bűncselekmények megakadályozását. s hogy a bűnhődés reményét tápláljuk bennük … a törvények legyenek kérlelhetetlenek. teljes bizonyításra van szükség a pontos igazság megállapításához. melyet semmi nem szakíthat szét. hogy a büntetés eszméjének erejét a közbelépés reménye ne kisebbítse: „Ha lehetővé tesszük. az elítéltek sorsa iránt érdeklődő állampolgár előtt. feltáruljanak valamennyi.43 Innen fakad az a gondolat. és „szigorúbbak legyünk. a rendőrségnek és az igazságszolgáltatásnak együtt kell eljárniuk mint ugyanegy eljárás egymást kiegészítő két akciója – a rendőrség biztosítja „a társadalom akcióját valamennyi egyénnel szemben”. a vallomás kicsikarása. és teljes bizonyossággal valamennyi elnyerné büntetését. ilyenképpen minden bűncselekményre fény derülne. vagy ha már elkövették. s nem csak néhány jogászembert. Ebben az igen banális alapelvben fontos átalakulás rejlik. a kínzással kicsikart szavak hitelesnek számítottak.”42 És főképp megengedhetetlen. és mindenki felismerhesse a büntetés okait: „A magisztrátus fennhangon fejtse ki véleményét. Ε szisztéma eltérése a bizonyíték közönséges rendjétől csak attól fogva okozott ténylegesen botrányt. teljes nyilvánvalóságában megalapozódjon. szűnjenek meg az orális hagyományok és szokások. hogy az eljárásokat ne titokban folytassák le. a kínhalál. A bűncselekményeket meghatározó és a büntetéseket előíró törvényeknek tökéletesen világosnak kell lenniük. hogy a bűnöst elítélő törvény szövegét idézze ítéletében ….kellemetlenségekkel. éberebbeknek kell lennünk” . a kínzás alkalmazása. mindez a büntetőgyakorlatot hosszú időn át elszigetelte a bizonyítás közönséges formáitól: a félbizonyítékok féligazságokat és félbűnöket eredményeztek. semmi nem teszi törékenyebbé a törvények apparátusát. A büntetőrendszer hatékonyságát garantáló bizonyosságnak ez az általános eleme meghatározott számú pontos intézkedést feltételez.40 Ε törvényeknek nyilvánosságra kell kerülniük. hogyan lehetne a felelősségre vonhatók fejében szigorú kapcsolatot teremteni a gonosztett és a büntetés között. hogy azok az eljárások. Le kell mondani a törvényes bizonyítékokról. test és látványosság igénybevétele az igazság reprodukálására. mindenki számára hozzáférhető nyomtatott szövegek kellenek: „Egyedül a nyomtatás teheti a törvények szent gyűjteményének letéteményesévé az egész közösséget. A törvényes bizonyítékok hajdani rendszere. ha a bűnhődés valósága nem minden esetben követi a gonosztett valóságát? Elsődleges feladat lesz. Hogyan kapcsolható össze az emberek fejében abszolút mértékben a bűncselekmény és a bűnhődés eszméje. el kell vetni a kínzást. cáfolhatatlan bizonyosságra volt szüksége. akkor szerzőik letartóztatását. s végrehajtóik hajthatatlanok. hogy az igazságszolgáltatás apparátusát egészítse ki a felügyelet szerve. meg kell szüntetni minden . az igazságszolgáltatás „az egyének jogait a társadalommal szemben”. A bírósági ítéletnek felhasznált érveiben. hogy a gonosztett valóságossága. legyen írott jogszabályozás. hogy akár egyetlen bűncselekmény is elkerülje az igazságszolgáltatás tekintetét. De ráadásul az kell. hogy az emberek a bűn megbocsáthatóságát tapasztalják. amikor a büntetőhatalomnak. A bűncselekmény megállapításának minden igazság általános kritériumainak kell engedelmeskednie. mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. az őket összefűző szálat szükségszerűnek kell tartanunk. amelyeket a törvényszéki hivatalszobák titokzatosan elnyelnek. egyfajta feltételezés egyfajta büntetésfokozatot vont maga után. s hogy mindenki tudomást szerezhessen a vádlott elítélésének vagy fölmentésének okairól. mert kevéssé kellett félni a büntetés bizonyosságától? Ahelyett. „a célból. a felsorakoztatott bizonyítékokban egész egyszerűen összhangban kell lennie minden más ítélettel.

szükségszerű. soha nem részesült nevelésben?”50 Látjuk.” 46 A vizsgálat. mint a másik. amennyiben nyilvánvalóak. Ez az individualizálás nehéz teher a modern büntetőjog egész területén. Nem szabad elbújtatni a törvény hallgatása mögé a büntetlenség reményét. a büntetéseket leszögező jogszabálygyűjteményre van szükség. akibe gyerekkorától fogva a becsületesség érzését igyekeztek plántálni. Átutalták a közös bizonyítékok referenciáinak körébe.49 Végül. inkvizítori modellt. Az optimális specifikálás szabálya. minden törvénysértést minősíteni kell. hogy a bűncselekmény végső bizonyításáig a vádlottat ártatlannak kell tekinteni. megnyílik bármilyen igazságok előtt. hogy közülük egy se kerülhesse el a figyelmet. amelyekkel megelégedhet? Ezt eddig sem én. aki a természetre hagyva. hogy a vétség-bűnhődés rendszerének kodifikálása és a bűnöző-büntetés páros . amely elégségesen pontos ahhoz. akinek alig van betevő falatja. hogy a legvilágosabb gyanújelek és bizonyítékok arányosan vitatkozzanak. amelyet szűkíteni igyekeztek. hanem közös eszközöket. hogy a bűncselekmények és a büntetések egymással párhuzamos osztályozásának szükségszerűsége egy időben született meg a bűnöző jellemére szabott individualizált büntetések igényével. mint az. mindenki által elfogadhatók. a közös ész gyakorlata elveti a régi. Szükséges hát egy olyan jogszabálygyűjtemény. A bírósági rituálé önmagában többé nem formálója egy megosztott igazságnak. amelyek segítségével a társadalom egészében működtetni akarja a nem túlzó. s e viszony ellenőrzésére a büntetőbíróság ma nincs felkészülve. minthogy a büntetésnek meg kell gátolnia a visszaesést. a bírónak nem rituális formulákat kell alkalmazni a bizonyításra. összekapcsolja vagy elválasztja azt. de a büntető hatalom gazdaságossága és azon eljárások szempontjából. azt a mindenki által birtokolt észt. a jogelmélet nyelvét és a mindennapok gyakorlatának követelményeit tekintve kétségtelenül radikálisan szemben áll a kodifikálás elvével. az érzékelhető evidenciák és a józan ész egymástól eltérő elemei egymásba fonódnak. azt látjuk. sem a gyalázat azt. Kimerítő és világos. hogy elfogadja a sokkal rugalmasabb (s a tudomány és a józan ész által duplán érvényesített) empirikus kutatást. egy nemesember bűntette kártékonyabb a társadalom számára.” A büntetőgyakorlatot mostantól fogva alávetik az igazság közös uralmának vagy inkább egy komplex uralomnak. 48 De hogy a büntetés következményjelei teljesen fedjék a büntetést. Ugyanannak a büntetésnek a gondolata nem egyformán hat. akit egyszer már megbélyegeztek. A bűncselekmény igazsága. sem más nem merte meghatározni általában. Bogos és végtelen viszony alakul ki a tudományos diskurzusok sokféleségével.megfelelést a gyanú fokozatai és a büntetés fokozatai között. amelyben a tudományos bizonyítás. s együtt alakítják ki a bíró „mély meggyőződését”. Az igazságszolgáltatás már nem ura a saját igazságának. akarata belső értékével: „Két. noha megőrzi az igazságosságát biztosító formákat. a pénzbüntetés nem riasztja el a gazdagot. és fajtánként összegyűjteni. osztályozni kell őket. a körülmények végtelen variálási lehetőségnek voltak kitéve. ha teljes egészében bizonyítást nyert. de nem is félénk. csak akkor fogadható el. amely egy érdekes igazság felderítésére vállalkozik … Éles-elméjűsége révén megragad majd minden körülményt és kapcsolatot. mint egy népfié. a bűncselekményeket meghatározó. amely a filozófusok és a tudósok tulajdona is: „Elméletben filozófusnak kell tekintenem a magisztrátust. pontosan illeszkedő büntetésjeleket. Ebből következik. nem elég ennyi. számolnia kell a bűnelkövető természetével. gonoszsága feltételezhető fokával. hogy egészségesen döntsön. Hogy a büntetőügyi szemiotika befedje a törvénytelenségek mezejét. A büntető igazságszolgáltatás. aki bőviben van mindennek? Két esküszegőből az. A bíró „sziklazátonyok között hajózó kormányos” lesz: „Melyek lesznek azok a bizonyítékok és gyanújelek.' hogy a törvénysértések minden típusa szerepeljen benne. akárcsak egy matematikai igazság. jól megalapozottak. ebben kell keresnünk a gyökerét. ugyanazt a lopást elkövető ember közül mennyivel kisebb bűnös az. a hatalmat fölöslegesen nem „pazarló”. mennyivel bűnösebb. s mivel a bizonyítékoknak és a gyanújeleknek a körülményekből kell következniük. amit kell. de nem is hiányos. Egy vétség ártalmassága és indukciós értéke különböző a törvénysértő státusa szerint.

A 18. S amekkora mértékben a bűnözés lesz a büntetőügyi beavatkozás tárgya a bűncselekmény helyett. Ez a felosztás olyan. sőt. megszakítatlan fokozatosságával. Ε szembenállásból kiindulva. de ez mit se számít. nem előre eltervezett. a természetére. a fajták rendszertanát. élet– és gondolkodásmódjára. az. egyfajta akaratot.modulációja együtt jár és egyik a másikat hívja. amelyet a büntetések számára készítettek. e táblázat összevethető egy másik táblázattal. oly módon. különleges körülményekhez kapcsolódó bűncselekményé. amelyek magának a tettnek a minősítését teszik lehetővé.51 De most egy olyan moduláció kezd kirajzolódni. amely eleve bűnöző jellegét nyilvánítja ki. „Össze kell állítani a különböző országokban előforduló különféle fajta bűncselekmények táblázatát. Vagyis olyan elemeket. hogy megalkossák a bűncselekmények és a büntetések Linné-rendszerét. Elsősorban ide tartozik a visszaesés fogalma. a múltjára. nem számítgató szenvedélynek” tulajdonítható bűncselekménnyekkel szemben. hogy minden egyes fajta jól elkülöníthető a másiktól. 1791-ben már Le Peletier is megjegyezte. nem pedig szándékára. Márpedig ez az individualizálás természetében nagyon különbözik a régi igazságszolgáltatásban található büntetésmodulációktól.54 A büntetések humanizálása mögött ott találjuk mindazon szabályokat. az 1810-es büntetőtörvénykönyv vagy maximális büntetést szab ki rájuk vagy azonnali szigorúbb büntetést. ahol a pszichológiai tudás fogja felváltani a kazuisztikus igazságszolgáltatást a büntetőgyakorlatban. De az antropológiai individualizálás e spekulatív modelltől távoli formái is ugyanebben a korban képződtek. sok ponton megerősítve. A jogszabálygyűjtemény-individualizálás kapcsolatát a korszak tudományos modelljeiben keresik. noha még határozatlanul. aki hidegvérűen terveli ki gonosztettét” . hogy egy általános törvény sújtson minden egyes jellegzetes törvénysértést és minden egyes megbüntethető egyént minden mérlegelés nélkül. A visszaesésnél nem a törvény által meghatározott tett elkövetőjét veszik célba. Nem mintha ezt nem ismerték volna a régi büntetőtörvényekben. amelyeknek meg kell előzniük. ahogy látom. A bűncselekmények felsorolását fajtánkénti felosztás követi. hanem a bűnöző alanyt. és minden egyes jellegzetes bűncselekmény valamennyi megfelelésében azok között helyezkedik el. amely a törvénysértőre szorítkozik. és megváltoztathatja a kihirdetett ítéletet: az 1791-es jogszabályozás után a visszaesőket majdnem minden esetben dupla büntetés sújtotta: a X. A régi igazságszolgáltatás – és ezen a ponton megegyezett a keresztény penitencia gyakorlatával – kétváltozós sort használt. év virághónapjában R (récidiviste) betűvel kellett megkülönböztetni őket. akarata „minőségére”. Kétségtelenül a természetrajz nyújtotta a legadekvátabb sémát.”52 Elméletben vagy inkább az elképzelésekben a büntetések és a bűncselekmények kettős rendszertana megoldhatja azt a problémát. egyre fontosabb az első ízbeni bűnelkövető és a visszaeső bűnös ellentéte. a „körülményekét” és a „szándékét”. Arra törekszenek. A büntetés modulációja egy széles értelemben vett „kazuisztikának” volt alárendelve. és akit visszatarthat a büntetéstől való rettegés. . hogyan alkalmazzunk megszabott törvényeket egymástól elütő egyénekre. 53 De lassan a bűnöző minősítésévé válik. ezt mint a büntetőhatalom kiszámított gazdaságosságát. hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elé terjesztett büntetések finom fokozatossága eltérítheti a bűncselekménytől „a gonoszt. század végétől természetesen még messze esik ez az idő. s a két táblázat pontosan fedi egymást. illetve amelyeknek követniük kell a legpontosabb fokozatosság szerint. amelyek feljogosítanak a „szelídségre” . ezzel szemben tehetetlen a „heves. az efféle bűncselekmények nem árulkodnak szerzőjük „megfontolt elvetemültségéről”. amelyet nem ment az őrület. ugyanebben a korban kezd kialakulni a „szenvedélyből elkövetett” bűncselekmény fogalma – a nem szándékos. Ε felosztás legjobb szabálya. Az individualizálás mint a pontosan alkalmazott törvénygyűjtemény végső célja jelenik meg. amely tárgyuk különbözősége szerint választja szét a bűncselekményeket. de amely azt ígéri hogy soha nem válik megszokásból elkövetett bűncselekménnyé. Érzékelhető a hézag.

De emellett e hatalom támadáspontjának áthelyezésére szólítanak fel: a támadás ne a testre irányuljon ezentúl. a bűncselekmények meghatározásához. a büntetések hozzáigazítását az egyre finomabb változókhoz. az eszmék ellenőrzésével vetik alá a testet. a szilárd észhez kapcsolódik az első láncszem. a büntetés kiszabásához. A tárgyiasítás folyamatai a hatalom taktikáiból és gyakorlata berendezéséből születnek meg. minél kevesebbet tudunk szerkezetéről. Hallgassuk meg még egyszer Servant: a bűncselekmény és a bűnhődés gondolatának szorosan kell kötődniük egymáshoz. hanem a gondolatvilágra. s e kötelék annál erősebb. Az ideológusok elgondolása nemcsak az egyénre és a társadalomra vonatkozó elmélet volt. minden tényleges vagy potenciális bűnözőre előírja a közbelépés taktikáját. mit kell értenünk e kifejezésen: a hatalom egy technikájának megfelelőjét. a képzetek és a jelek működtetését. a büntetőfunkció általánosítása. az eljárás szabályaihoz. Mindkét esetben azt látjuk. vagy még inkább a valamennyi ember gondolatvilágába rejtetten. a bizonyosság és az igazság látóhatárának megalkotását. hanem a bűnöző is. a természeti ember még csak virtualitás. Az érdekek elméletével. hatékony és gazdaságos hatalmak technológiája fejlődött ki. a büntetőhatalom korlátozása. az uralkodók hatalmának fényűző kifejtésével szemben állva.megkövetelik. a kínzások rituáléjának világos jegyeivel. méltatlan állampolgárnak bizonyul. Búcsút vesznek ezzel a régi büntető – „anatómiától”. Egy ostoba despota vasláncokkal kényszerítheti rabszolgáit. Már nem a test. A másik annak szükségszerűsége. a természet vad elemét hordozva magában bukkan fel. a bírák szerepének kijelöléséhez. hogy ez a tárgyi kapcsolat nem kívülről rakódik rá a büntető gyakorlatra. gonosztevőként jelenik meg. a megelőzés megszervezését. mint specifikus kritériumok szerint megismerhető egyén. akit mint mindenki ellenségét jelölnek meg. amelyben nemcsak a bűn található meg mint közös normák szerint megállapítandó tény. A törvényen kívüli bűnöző. hogy ellenőrizhető legyen. Látható. Sokáig kell még várni hogy a homo criminalis meghatározott tárgy legyen a megismerés területén. Az egyik a bűnözőé. ám szükségszerűen és nyilvánvalóan áramló képzetek és jelek játékára. az érdekek kiszámítását. s azért is mert az ideológusok által már megalkotott diskurzusban támaszra lelt. akiben a politikai kritika és a képzeletbeli jelképek kereszteződnek. hamarosan „abnormisként”. a képzetek elemzése alapelv lesz a testeknek a kínvallatás rituális anatómiájánál sokkal eredményesebb politikájában. A másik hatásai viszont sokkal gyorsabbak és meghatározóbbak voltak. Ilyen minőségében a tudományos objektivitásnak és a vele összefüggő „kezelésnek” rendelődik alá. el-eltünedező figura. ám egy igazi államférfi sokkal erősebben kötözi meg őket saját eszméik láncával. mindez ugyancsak a bűnözők és a bűnök tárgyiasításához vezet.és acélkötelékeket. de . vagy mintha egy racionális vagy „tudományos” kihallgatás nehezedne rá a megbüntetendő emberre. hogy irányítójuk és uruk. a kétségbeesés meg az idő megrozsdásítja a vas. a képzetek és a jelek sorával. mértéktelen szenvedések rituális játékával. mondta Mably. akkor eldicsekedhet azzal. akinek üldözése valamennyi ember érdeke. betegként. mint ahogy a kínvallatások dühével szembeszegezett tiltás tenné az érzékenység korlátai által. amennyiben közvetlenebbül kötődtek a büntetőhatalom újraszervezéséhez: a jogszabályalkotáshoz. talán őrültként. De vajon beléptünk-e ténylegesen a testetlen bűnhődés korába? A kiindulópont tehát a törvénytelenségek pontos feltérképezésének politikai terve. hogy belülről mérjék fel a büntetőhatalom korlátait. s minél inkább a saját művünknek hisszük. kívül kerül a szerződésen. Ebből bontakozik ki a bűncselekmény és a bűnöző tárgyiasításának két vonala. hogy a büntetés gyakorlatát alátámasztó hatalmi viszony kettőződik meg egy olyan tárgyi kapcsolattal. A büntetőügyi reformtervekkel kirajzolódó tárgyiasítás fenti két típusa azonban időrendjében és hatásaiban nagyon különbözik egymástól. hanem a lélek. „szüntelenül követniük kell egymást… Ha ily módon kialakította majd a gondolatok láncát az állampolgárok fejében. a rekonstruált keletkezéstörténetekkel valójában egyfajta általános receptet adott az emberek fölötti hatalom gyakorlására: a „lélek” ezután a szemiológia eszközével lejegyzési felület lesz a hatalom számára. szörnyetegként. Azt is látjuk. mint a kifinomult.

56. Lajos uralkodása végén. 1883. 8. Chaunu: Annales de Normandie. a másik oldal mindent elkövet. ugyanez a jelenség tapasztalható Angliában. 1966. Ε. Archives parlementaires. 137 5. Cl. 1819. hogy a büntetések kiszámított rendszerével ellenőrizze a bűnözést. 7. S az új politikai anatómia teszi majd lehetővé az egymástól elhajló. 15. soha nem látott formában. A büntetés új művészetére vetett pillantás jól megmutatja. amelyben újból a test játssza a főszerepet. 66.37. 2. 12. Boutelet és J. J. Chaunu: Annales de Normandie. A tournelle-i kamara egyik elnöke a királyhoz intézett feliratában. 1966. a csalások száma megemelkedik az erőszakos bűncselekményekkel szemben. Seligman: La Justice sous la Révolution. Úgy tetszik. Vö. vö.. 236. . a társadalom pedig rendet akar és a tulajdon tiszteletét óhajtja” (130-142). 326. Réfutation du Traité des délits et des peines. a „Le Vol d'aliments à Paris au XVIIIe siècle”. Le Roy-Ladurie: Contrepoint. P. In: Ariette Farge. Mogensen: Aspects de la société augeronne aux XVII e et XVIIIe siècles. A. 1781. Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminel-les. 1962. és 1966.108.. 1966-os és 1972-es Annales de Normandie-ban. JEGYZETEK 1. B. A Pierre Chaunu vezetésével folytatott kutatások általában ugyanezt tárják fel Normandia bűnözésével kapcsolatban. században kialakult két tárgyiasítási vonal újbóli találkozását. Desjardin: Les Cahiers des États généraux et la justice criminelle. 1766. 13. Lachèze: Discours à la Constituante.72. 1786. A. E. 9. ez az „ideológiai hatalma” függesztődik fel. 3. 1971. főleg Muyart de Vouglans Beccaria elleni vitájával. E. 6. Ν. 4. az egyik vonal a bűnözőt „a másik oldalra” veti – egy természettel szembeni természet oldalára. 247. Boucheron cikkeit az 1962-es. Le Trosne: Mémoires sur les vagabonds.mit sem tehet az eszmék meggyökeresedett uniója ellenében. Vö. 1971. legalábbis részben. P. 10. 1901. hogy Auge vidékén négyszer kevesebb erőszakos bűntény fordul elő a forradalom előtt. Tobias: Crime and industrial society. 107-108. legfeljebb még szorosabban tapasztja őket egymáshoz. XXVI. Chaunu: Annales de Normandie. P. az agy puha rostjain épül fel a legerősebb birodalmak ledönthetetlen alapzata. Vö. mint XIV. G. Archives parlementaires. 1974. Le Roy-Ladurie: Contrepoint. 1764. 1967. Petrovich in: Crime et criminalité en France aux XVIIe et XVIIIe siècles.4. 1973. például C. valamint A. Ch. Farge tanulmánya. a 18.”55 A büntetésnek ez a szemiotechnikája. W. Gégot és V.1. de 15%-a 1775-től 1790-ig: „a bíróságok szigora megerősödik az idők folyamán … veszély fenyegeti a társadalom számára hasznos értékeket. Petion de Villeneuve: Discours à la Constituante. A kancellária 1789-ben így foglalja össze a sérelmek naplójának a kínzásokra vonatkozó általános álláspontját. 11. A szerző kimutatja. hogy a büntető szemiotechnikát a test új politikája váltotta fel. 1973. Dupaty: Mémoire justificatif pour trois hommes comdamnés à la roue. 3 juin 1791. s egy új politikai anatómia váltja fel. Párizsról vö. Vö. XXVI. 13-20. J. megerősíti ezt a tendenciát: 1750-től 1755-ig az élelmiszerlopások tárgyában kimondott ítéletek 5%-a gályarabságra juttatja a tett elkövetőjét. augusztus 2án. XXXIX. 641. Hibbert: The Roots of evil. 1768.125. (gépiratos disszertáció) 1971. 14. Thomas Fowell Buxton: Parliamentary Debate. Vö.

Agulhon: La vie sociales en Provence. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds.. Kantnál ugyanezt megfordítva találjuk. 1788. teljesen hatalom nélküli lesz. Ibid. A153182. 26. N. de Lacretelle: Discours sur le préjugé des peines infamantes.-J. Boucher d'Argis: Cahier d'un magistrat. 32. és a Contrat elvei érdekes módon alátámasztották a bűn és bűnhődés közötti kegyetlenség régi kapcsolatát.129. cit. 17. loc.. 744. 1856. hogy Reusseau nézeteit néhány képviselő felhasználta az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben. 1956. 24. valamennyi egyén és valamennyi jog oltalmazására olyan erővel rendelkezik. 20. Colquhoun: Traité sur la police de Londres. 54. hogy a közbiztonságot lerontanák” (Académie de Châlons-sur-Mame. hogy „a nevelés és a büntetések szelídséget összebékítsük az azonnali és példát mutató bűnhődés bizonyosságával. In: Archives parlamentaires. Ε témával kapcsolatban lásd. megkísérlik elnyomásra felhasználni.). X. 29. 34. 30. P. 1790. A bírósági apparátusok „igen nagy hatalma” és a rossz elosztásuk miatti kritikával kapcsolatban lásd C. 23. Marat Plan de Législation criminelle című munkájával válaszolt. század végén: hogyan lehet elérni. 1777). Le Trosne: Vues sur la justice criminelle. 36. Linguet: Nécessité d'une réforme dans l'administration de la justice. 344. 22. 1784. Vö. XII. fejezet. A kifejezés N. anélkül.. 3.61-62. Megjegyzendő.87. G. ami.) 21. XXIX. Franciára fordítva 1807-ben. 35. I. 28. vagy A. A. 297-298.-M. Franciára fordítva 1786-ban. 37. P. egymással versengő akaratokra. II. 1764. Ide vonatkozóan hosszan idézhetnénk a tudós társaságok és akadémiák által javasolt pályázatokat a 18. a bírói hatalommal kapcsolatban: „Megfosztatván bármiféle. hogy a büntetést a bűncselekmény kegyetlenségéhez mérjük és ne áldozzuk fel az emberiesség nevében magát az emberiséget. 18. 1780. L. 1786. 4. 1784. L. az állam politikai rendszerével szembeni tevékenységtől és nem lévén semmiféle befolyása a rendszert formáló vagy fenntartó. 25. megköveteli. 19. Bergasse. Π64. G. 21. Vö. 1970. „Az oltalom. 7-8. Festy: Les Délits ruraux et leur répression sous la Révolution et le Consulat. Le Trosne: Mémoire sur les vagabonds. Beccaria: Des délits et des peines.. 131. 1974. könyv. oldalakon Colquhoun igen részletesen számol be e vállalkozásokról. Dupaty: Lettres sur la procédure criminelle.16. 1764. és 292-339. G. Eymar volt a pályázat nyertese. Ezek a képviselők a büntetések igen szigorú rendszerét támogatták. 1789. 1856. Ibid. mindenható lévén a védelemben és a támogatásban. Filangieri: La Science de la législation. Target: L'Esprit des cahiers présentés aux États généraux. melyek megszelídíthetik a franciaországi büntetőügyi törvények szigorát. Archives parlementaires. 31. P. In: Archives parlementaires. ha rendeltetését megváltoztatva. Morgensentől származik. többek között: S. 1777. Ε. Melyek azok „az eszközök. Duport: „Discours à la Constituante”. G. 50. Rousseau: Contrat social. 637.” (Mougins de Roquefort a Contrat social idevágó részét idézi: „Discours à la Constituante”. J. Y. amellyel az állampolgároknak tartozunk. W. M.87.. C. A pályázat nyertesei Brissot és Bernard! voltak.161. 1789. „ In Locré: La Législation de la France. . Ο. IV.103-106. in: Discours sur le préjugés des peines infamantes. 1789. Beccaria: Des célits et des peines. de Lacretelle: „Dissertation sur le ministère public”. s hogy a civil társadalom a lehető legnagyobb biztonságra leljen a szabadság és az emberség érdekében” (Société économique de Beme. dePastoret: Des lois pénales. 22 décembre 1789. 27. 11-12. XXVI. IL. V.. G. „a törvények túlzó szigorúsága képes-e csökkenteni egy züllött nemzet bűntetteinek számát és súlyosságát?” (Académie de Marseille. Bercé: Croquants et nu-pieds.” (Rapport à la Constituante sur le pouvoir judiciaire. 8. 214.) 33. Target: „Observations sur le project du Code pénal..

45.) 43. de Mably: De la législation. Seigneux de Correvon : Essai sur l'usage de la torture. 51.. 34. visszaeső bűnösei különbüntetések alá estek. a lopás. június 6. Marat: Plan de législation criminelle.-P. 40. hanem a büntetés pontos követelése tartja meg az embereket a kötelességben. amelyet a szenvedélyből elkövetett bűncselekmények első védőbeszédének tartunk. (Archives parlementaires.37. Beccaria: Traité des délits et des peines. hogy megelőzze a hasonló bűnöket.) 44. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale.” In: Archives parlementaires. G.144. Annales du barreau moderne. A következő évben Bellart elmondja azt a beszédet. Beccaria: Des délits et des peines. P. 1764. 54. Ε témával kapcsolatban lásd. 46. 1784. 89. többek között: S. a csavargás stb. In: Oeuvres complètes. Helie és Chauveau állít. a Grass-ügyben. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. de Mably: De la législation.. Beccaria: ibid. 1789. P.” (Le Droit des gens. J. Vö. 48. 47.” (Théorie des lois criminelles. XXVII. Vattel: „Nem a büntetés kegyetlensége. a társadalom nem egy emberi lény szenvedésének barbár örömét találja. 351-352. Linguet: Nécessité d'une réforme de l'administration de la justice criminelle. G. amelyek támadásukkal fenyegetik.-L. III. ahol jó a törvényhozás. 1781. 50. 1781.163. IX. XXVI. de Lacretelle: Discours sur les peines infamantes. Brissot: Théorie des lois criminelles.1. 55.) 38. P. eltávolítsa a társadalomból azokat a bajokat. 1789. 1767. M. 39. In: Oeuvres complètes. G. a szükségszerű óvatosságot látja. A. a kegyelem a törvény elleni bűntett. hogy az újra kezdő gonosztevő „alávaló. Vö. 9. 53. A Barnave: „Discours à la Constituante”: „A büntetésekben. 1784. amelyekkel lesújt. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle.49. 87.” In: Discours sur les peines infamentes.: Brissot: „Ha a kegyelem igazságos. Az 1549-es rendelet kijelenti. Beccaria: Des délits et des peines. 1768. Azzal ellentétben.. Cariou: Les Idéalités casuistiques (gépírásos disszertáció) 52. Franciára fordítva 1758-ban. 200. 348. . IX. 42. 41. Vö. 26. amit Carnot vagy F. 24. 53. a visszaeső bűnöst számos esetben világosan megbüntették az ancien régime törvényei. 1768.. 35. I. J. 49. 1780. J. 321-322. L. rossz a törvény: ott. P. aljas. 1823. 8. Risi: Observations de jurisprudence criminelle. 45. 327. 1791. XXI. Duport: „Discours à la Constituante.34. a közre kártékony” lény: az istenkáromlás. különösen züllött. A kazuisztika nem egyéniesítő jellegéről lásd: P.

és egyben a szabadság diadala is. át a benne lévő folyadékot arcába loccsintja. hogy bűne képét látva. nehéz munkát fog végezni. mert a természetes következmény formáját felöltve a büntetés nem egy emberi hatalom önkényes következményeképp tűnik fel: „A vétséget a büntetésből megmagyarázni. közelségi – kapcsolatot kell létrehozni. amikor 1791-ben új büntető törvényhozást terjeszt elő: „Pontos kapcsolatokat kell teremteni a vétség természete és a büntetés természete között”. amelyet büntet. hanem a dolgok természetéből következnének. hogy a bűnhődéstől való félelem a lelket minél messzebbre vigye attól az úttól. így szemlélője számára bizonyosan annak a bűncselekménynek a jele volna. akkor közöttük a lehető legközvetlenebb – hasonlósági. épp úgy. mit kell bűncselekménynek minősíteni: a bűncselekmény tehát nem természetes. Ezt az impulzust csak a törvény által felállított gátak akadályozzák. formájukban mutassák be a bűncselekmény tartalmát. s a bűncselekményről ábrándozóban a gonosztett puszta gondolata fölébresztené a büntetés jelét.”4 Puszta ábránd volna mindez? Meglehet. az erők mozgását hatalmi kapcsolatnak alávető jelgátak mozgásterének felállításáról. Az elviselhetetlenül kegyetlent nem . fizikai fájdalmat fog elszenvedni. De működésükhöz több feltételnek kell eleget tenniük: 1. Ez előnyös volna a kapcsolat állandósága szempontjából. Igaz.”1 Ezek a jelgátak hozzák létre a büntetések új tárházát.2. aki bűncselekményben vérengző volt. De ha azt akarjuk. „A testek gravitációjához hasonlóan titkos erő hajt bennünket állandóan jólétünk felé. De Le Peletier világosan megfogalmazta a szimbolikus kommunikáció alapelvét. hogy megtaláltuk azt a hátrányt. A vállalkozás csak akkor sikerülhet. mint ahogy a megtorlások jegyei szervezték meg a hajdani kínvallatásokat. hogy a büntetések intézményesen legyenek természetesek. „A gyönge emberi szívből ne vesszen ki soha a kínvallatás gondolata és uralkodjon azon az érzésen. a jelen lévő erők között mennyiségi különbségek létesítéséről. már csak azért is előnyös volna. Egymással harcoló energiák művészete. letaglózza borzalmas gonosztette. ahová az előnyös bűncselekmény kilátása vezette. elkobzás büntesse a lopást. amelyet sújt. becstelen büntetést fog elszenvedni. alázzák meg a „hamis dicsőség” hajszolásában vétkeseket. aki semmirekellő volt. A méregkeverőknek „a hóhér serleget nyújt. amelynek gondolata véglegesen megszünteti egy gonosztett vonzerejének gondolatát. A reformerek büntetések egész gyűjteményét javasolták annak illusztrálására. Az igazság diadala. bírság sújtsa a közpénzek elsikkasztását és az uzsorát. mihelyt a bűncselekményre gondolunk. mely bűncselekményre buzdítja. ha természetes mechanizmusba ágyazódik. összeálló képek művészete. A lehelő legkisebb önkényt kell alkalmazni. „A büntetésnek lehetőleg hasonlítania kell a bűncselekmény természetéhez. hogy saját érdekeitől függően a társadalom határozza meg.” Egy bűncselekmény megfelelő büntetését megtalálni azt jelenti. mely büntet. mivel ekkor a büntetések már nem a törvényhozó akaratából. máglya a gyújtogatást. többé ember nem tenne erőszakot az emberen. az idővel dacoló stabil kapcsolatok megteremtése: ellentétes értékű képzetpárok létrehozásáról van szó. hogy a büntetés könnyen megjelenjen a gondolatban. Az ancien regime kínzásaira erősen emlékeztető kegyetlenségek ellenére egészen más mechanizmus indul be az analógiás büntetésekben. Például Vermeil javaslata: a közszabadsággal visszaélők fosztódjanak meg a saját szabadságuktól.”3 Az analógiás büntetésben a hatalom. aki aljas volt. akik visszaéltek a törvény jótéteményeivel és a közhivatali működés kiváltságaival. FEJEZET A BÜNTETÉSEK ENYHÜLÉSE A képzetek egész technológiáján kell tehát nyugodnia a büntetés művészetének. Az ember minden egyéb cselekedete eme belső törekvés következménye. halál büntesse a gyilkosságot. elrejtőzik. a célból. ez a büntetés és a bűncselekmény egymáshoz illesztésének legjobb módja. vonják vissza a polgárjogokat azoktól.”2 Az ideális büntetés pontosan áttetszene azon a bűncselekményen. majd forró vizes üstbe veti. analógiás.

mit jelez. Osszuk meg az érdeket. amely a bölcsőjük. Mi volna a végérvényes büntetés haszna? Az olyan büntetés. az érdek mozgása.11 Fel kell éleszteni a hasznos és erényes érdeket.” 9 A rossz szenvedély ellenébe jó szokást kialakítani. mely megmutatja. De a büntetések csak akkor hajtanak hasznot a többiek számára. 2. S kezdjük rajta az oktatást: érezze át. de az érzékenység és a szenvedély erejét. a szabadság. „A törvényhozó az ügyes építészhez hasonlatos. épp a legbölcsebb. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta ezt az érvelést: az 1791-es . munkára kell szorítani őket. mely elrettent a büntetéstől. A jelek játéka az erők mechanikájához kapcsolódik: a bűncselekményt vonzóvá tevő vágyat csökkenteni kell. mennyire meggyengült. hogy a büntetés és látványai képzete a bűncselekmény és a vele járó gyönyörök képzeténél elevenebben hasson.”7 Több eszköz kínálkozik.” 6 A bűnhődés a bűncselekményből következzék. amely helyet adhat az egyszerű számítgatásnak is. oly módon. ha a koldusokat bűzös börtönökbe zárjuk. hanem a jel áttetszőségével. a test fölötti szabad rendelkezést. ha vannak ilyenek. hogy a bűn gyökerénél található büszkeségre támaszkodik. ezt kell leküzdeni. melyek romba dönthetnek. a legtartósabb politikai intézmények is a természetben vetik meg az alapjukat. a törvény úgy fessen. A büntetés átalakít. a büntetés sértse meg. ami a legnyomasztóbb ama szenvedély számára. amikor lop. e megjelenítés elevensége. már nem a bosszúállás szimmetriájával találkozunk. ez a büntetés legjobb eszköze. Az érdek mechanizmusa jelenik meg tehát. módosít. aki egyszerre használja fel az épület stabilitását biztosító erőket és mérsékli azokat. mintha a dolgok szükségszerűségéből fakadna és a természet szelíd erejével álcázva magát működjék a hatalom. Ha büszkeség bírta rá a gaztett elkövetésére. Mindez a büntetés ésszerű esztétikafélesége. melyek valóságos kloákák”. az idő. mit jelent elveszíteni a javak. s utána majd ő is tiszteletben tartja ezt másoknál. Mindezek következtében hasznos lesz egy időbeli moduláció. hogy félelmetessé tegyük a büntetést. amelyről a bűncselekmény bizonyítja be. lázítsa fel. „Nevetségességbe és szégyenbe fojtani. sikert ígérő és már ismert alapelvből levezetni. A tulajdon – de a gazdagság. „Alkalmazni őket. erővel szemben egy másik erőt. meg kell fordítani az intenzitások viszonyát. jeleket állít fel. megjelenítésének módjai. amelyek hatására erényessé válhat.” Nem használna viszont semmit. használjuk ki. Újra meg kell hát tanítani rájuk. amelyre támaszkodik. „Nem kellene-e valamennyi büntetést abból az oly egyszerű. Rá kell szánnunk magunkat a javíthatatlanok. Jobban izgassa és sarkallja a bűnözni vágyót a bűnhődés. s a reformálása érdekében kifejtett erőfeszítés kárba veszett fáradság és költség Volna a társadalom számára. „Ássunk le egyenesen a rossz forrásáig. ha egyszer véget érnek. az érzékek számára közvetlenül érthető kapcsolatot akarnak felállítani a bűnhődések színpadán. a becsület. eltávolítására. ha nézők serege előtt alázzuk meg a fanatikusok gőgös hivalkodását. nem a hatalomét vagy a fegyverét. eltulajdonít vagy öl. amelynek nincs vége. gátakat emel”. A fanatizmus ellen játsszuk ki tehát a büszke konokságot. A fanatikusok dicsőséget faragnak maguknak nézeteikből és az értük kiállt kínzásokból. felkészülhetünk e büntetés sikeres hatására. amely a vétséghez sodort.szegezik többé szembe az elviselhetetlenül kegyetlennel a hatalom párharcában. „Nem vezet sikerre. a becsület. mint amennyire a bűn kecsegteti. 3. rágalmaz. A megbélyegző büntetések hatékonysága abban rejlik. ezzel szemben növelni az érdeket. Fosszuk meg erejétől azt az érdeket. soha nem tudná kihasználni. hogy kiválasztjuk azt. A csavargás vétsége mögött ott a lustaság. amely az elkövetett bűnhöz vezetett?”10 Játsszuk ki önmaga ellen azt az erőt.” 8 Törjük össze a bűncselekmény képzetét megelevenítő rugót. önmagának mond ellent: az elítéltre kiszabott minden kényszerítést. az élet iránti tisztelet érzését a gonosztevő elveszti. s az elítélt csak kínzásnak érezné. ha fizikai fájdalmaknak tennénk ki őket.12 Az állandó és könnyen olvasható jeleket formáló büntetésnek az érdekek rendszerét és a szenvedélyek dinamizmusát újból kell szerveznie. „Nemcsak a képzőművészetekben kell hűen követnünk a természetet.

hogy kezdetben hetente két. járhatatlan utakban. A kínzásokban. Márpedig a szenvedélyek törékeny mechanizmusa nem kívánja. „A kínos megvonások időben elnyúló sora. az uralkodó megjelölte bélyegével és hatalma erejével lecsapott rá. hogy mindenki számára egyformán határozza meg a törvény. a száműzetés évei. egyedül. bekapcsolódhat a börtön életrendjébe: „Minden nap csatlakozhat a többi rabhoz a közös munka elvégzése céljából. amelyet kisajátíthat? Hasznosabb volna „az államot szolgálniuk egy olyan rabszolgaságban. Nincsenek többé látványos. ezért a munkáért fizetséget kap. Az időtartam – pellengéren töltött napok. sokkal jobban hat a bűnösre a fájdalom röpke pillanatánál … A tanúként megidézett nép szemében szakadatlanul felújítja a bosszúálló törvények emlékét és minden pillanatban üdvös rettegést kelt. hogy maga a bűnhődés lépjen akcióba. amely a tortúrák látványának borzalmától megkíméli az emberiséget. vizén és kenyéren). a derekán lánccal. Most a társadalom tulajdona lesz. hanem érdekesnek is tűnjék fel. abban az értelemben. s ennek köszönhetően feljavíthatja kosztját). a bűncselekményt tiltó beszéd részévé kell válniuk – ez az aranypénz szorítja ki az elmékből a bűncselekmény hasznának hamis gondolatát. nehogy újból megerősödjenek. Ezért a bűnhődés ne csak természetesnek. Franciaország bővelkedik a kereskedelmet akadályozó. az utak újjáépítése lesz a dolguk. amelynek tartama a bűncselekmény természetétől függne”. Le Peletier az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek készített tervezetében csókkenő intenzitású büntetéseket javasolt: a legsúlyosabb büntetésre ítélt fogolynak csak az első időszakban kell elszenvednie a sötétzárkát (megláncolt kézzel és lábbal. amelyet a bűnös minden egyes állampolgártól kiérdemelt azért a bűncselekményért. az volt a veszélyes. sötétségben. aki mindig szem előtt van. ha a büntetés a létrehozott hatások szerint enyhül. de a hét két napján közösen végzett munka. s nem az összehangolt átalakításé. érdekek és az időtartam mechanizmusa. Titkos büntetések sincsenek. A halálnál ékesszólóbb volna „egy olyan ember példája. hetente öt napon magányosan. Végül büntetése lejártához közeledve. 15 Az volna az ideális. a keréken eltöltött órák a kínszenvedésig -már a büntetések régi rendszerében is megtalálható. ha az elítélt egyfajta jövedelmező tulajdon volna: mindenki szolgálatára rendelt rabszolga. Az időtartamnak most lehetővé kell tennie. a bűnhődések olyan megtorlásnak tekinthetők. de haszontalan büntetések. és „kidomborítják a közös és sajátos mozgások közhasznát”. hogy élete hátralevő éveiben jóvátegye a társadalomnak okozott kárt”. hogy ugyanolyan módon kényszerítsék őket. a sérelmek naplója is az ő nyomdokukba jár: „A nem . akit szabadságától megfosztottak és arra kényszerítettek. annál rövidebb ideig tartott a bűnhődés. majd három napot dolgozzon. mindenki saját előnyét olvassa ki belőle. mindenkinek el kell fogadnia és újra kell osztania. De ez a próbatétel ideje volt. az egymáshoz intézett. Miért szüntetne meg a társadalom egy olyan életet és testet.”14 4. De különösen az időtartam szerepét kell beépíteni a büntetés gazdaságtanába. majd lehetőséget kap. Az elítélt képzeteibe lassacskán belevésett jelgátaknak gyorsan és széles körben kell tehát áramolniok. Az elítélt oldaláról a büntetés jelek. jó. hogy a reformerek majd mindig a közmunkát javasolták a lehetséges legjobb büntetés gyanánt.16 A régi rendszerben az elítélt teste a király tulajdona lett. akik az áruk szabad forgalmának az útjába gördítenek akadályt. minden más büntetésnek egyszer be kell fejeződnie. Büntetése kétharmadát letöltve átmehet a zárkába (világos zárkába. hogy minél súlyosabb volt a bűncselekmény. De a bűnös a bűnhődésnek csak az egyik céltáblája. Még ha megszabott is. Kérésre egyedül is dolgozhat. Ebből következik. amellyel valamennyiüket megsértette: a büntetések „szakadatlanul újrakezdődnek az állampolgárok szeme láttára”. sem hogy ugyanolyan kitartással. a tolvajoknak.”13 Az idő a büntetés operátora. A bűnhődés főképp a többiekre tekint: minden lehetséges bűnösre. Tápláléka munkája függvénye. a köz javára és hasznára kisajátított tárgy.törvénykönyv halált irányoz elő az árulókra meg a gyilkosokra. erőszakosságuk révén. a maximális büntetés húsz év. belső mechanizmusának változónak kell lennie.

amikor a nép végzetesen kivette a részét vagy a bűncselekményből. az általános fájdalom nagybetűkkel legyen festve … Gyászlepelbe burkolt bíró jelentse be a népnek a merényletet és a törvényes bosszú szomorú szükségességét. mint amikor a béke vagy a szabadság kihirdetését hallja. bűncselekményükkel arányos időtartamra. A büntetésből a törvényeket magukat fogják kiolvasni. A büntetés nyilvánosságának nem szabad fizikai rettegést kelteni. a diskurzus. Plakátokat. szertartása valamennyi elemének beszélnie kell. mint csődülnek össze a szörnyű látványosságra. amelyet használt. a bűncselekmény és a büntetés eszméje közötti kapcsolat kollektív megerősítése. „A kínszevedéshez a leggyászosabb és legmegindítóbb pompát kapcsold. és meg kell válni az egyik állampolgártól. kollektív borzalom. a polgárokat mintha villám sújtotta volna. A bűnös ilyenformán kétszer fizet: az általa szolgáltatott munkával és a létrehozott jelekkel. A nyilvános büntetésnek napvilágra kell hoznia ezt a kettős bánatot: valaki nem vett tudomást a törvényről. mint a bélyegnek az elítélt arcába vagy vállába. A példát most a tanulság támasztja alá. e szörnyű nap gyászünnep legyen a nemzet számára. hallani fogja. emlékeztetni a törvényre. s-nem az uralkodó jelenlétét. Állítsa fel a vérpadot. Le Peletier azt javasolta. fekete fátyol fedi a fejét. ha szülőgyilkos. de mennyivel valóságosabb. Ebből következik a nyilvánosság okos gazdaságtana. ha áruló. vörös inget kap. Már nem a parancsoló hatalom rémületet keltő restaurációja támasztja alá a bűnhődés szertartását. olvasókönyvet kell kinyitnia.”18 A nyilvános büntetés a közvetlen újrakódolás ceremóniája. ha méregkeverő. amikor valamely különösen kegyetlen tett híre városainkban és falvainkban elterjed. bűntettét és az ítéletet”. a gaztett mellé kerül. de nem az ancien regime (ambivalens) ünnepeinek keretében. vonszolja a bűnöst a köztérre. szóra bírja a törvényt. amelyeknek úgy kell belevésődniük a nézők emlékezetébe. képek. igazolni mértékét. hanem a törvénykönyv újbóli aktiválása. A gonosztevő viszont kiválik a társadalomból. látni fogja. megmutatván. vagy a kivégzésből. megmutatni a büntetés szükségszerű voltát. valamennyi gyöngéd és becsületes érzelmet mozgassák meg. a máglyát.halálbüntetésre ítélt rabok az ország közmunkáira rendeltessenek. éppúgy. hogy az eszméket összekapcsoló törvénykönyv a realitásokat is összekapcsolja. valamennyiüket méltatlankodás és borzalom tölti el … Itt a bűncselekmény megtorlásának perce: ne engedje elillanni. A társadalmon belül a köztereken és az országutakon az elítélt „hasznok és jelzések” középpontja. egyszersmind mindannyiunk elméjébe belopja a bűn-bűnhődés jelét: másodlagos. a ki-betűzhetetlen jel. a közerkölcs színrevitele. feliratokat. elmondani a bűncselekményt. 5. hogy a nép havonta egyszer látogassa meg az elítélteket „fájdalmas vackukban. Amint a bűncselekmény megtörténik. A törvényt megreformálják. ellenőrizhető jellegét. „Figyelje meg az első perceket. amint megtapsolja az ítélet kihirdetését. hogy mindenki megtanulhassa jelentésüket. A szövegben történő közvetlen összekapcsolásnak a tettekben is közvetlen összekapcsolás felel meg. aki erőszakot tett a törvényen. Ε tragédia különböző jelenetei hassanak az érzékekre. csupán morális haszon ez ugyan. az igazság diadalára. igyekezzen meggyőzőnek lenni és ítélkezni fölötte. Láthatóan szolgálja mindannyiunk javát. A testi kínzásban a rettegés támasztotta alá az elrettentő példát: fizikai félelem. haladéktalanul megérkezik a büntetés. hanem a gyász szertartásával. szólítsa nagy hangon a népet. vörös ingét kígyók és egyéb mérges . ingére hímezik a tőrt vagy azt a halált osztó szerszámot. A törvényeit újból megtaláló társadalom elvesztette azt a polgárt. jeleket. szimbólumokat kell nagy számban alkalmazni. amelyre elöl és hátul felírják az áruló szót. amely erőszakot tett rajta. Elhagyja azt. Ezek a törvények egy adott bűncselekményhez egy adott büntetést kapcsolnak. vörös és fekete kárpitozású vagy festett kocsi.”19 A gyász értelme világos kell hogy legyen mindenki számára.20 Néhány évvel később Bexon a büntetőjog címereit álmodja meg a császári szertartások naiv és katonai stílusában: „A halálra ítéltet kocsi viszi a vesztőhelyre. a zárka ajtaja fölött olvassa el a bűnös nagybetűkkel bevésett nevét.”17 A közmunka két dolgot jelentett: az elítélt büntetésének kollektív érdekét és a bűnhődés látható.

a gonosztevő pedig mint ellenség. kunyhójuk körül elhintik. hogy a bűnhődések láthatósága az új büntető törvénykönyv egyik alapelve. Látható büntetés. a bűncselekmény csak szerencsétlenségként jelenhet meg. „A szörnyű képektől és üdvös eszméktől eltelt honpolgár a családjában továbbadja őket. Azt szeretném. mindig nyitott könyv és nem ceremónia. akik azért jönnek. hogy a tudomány tárgyának tekintették volna. lemond tán terveiről. akit megdöbbent majd a nyilvános vigasság. amelyet a családok vasárnaponként meglátogatnak. ha a gyász szertartása úgy zajlik le. a kertekben.”24 Hogyan képzeljük el a büntető városállamot? A keresztutaknál. moralistákká lesznek.” 23 Jóval azelőtt. hogy ennyi ellensége támadt. de . félelmetesebbé teszi a valóságosnál. ezt a rituális újrakódolást a lehető leggyakrabban kell megismételni. a bűnhődés ezernyi kis színházát találjuk.állatok díszítik. amelyet almanachok. meggyőz: feliratok. minél nagyobb hévvel adja majd elő. Meg kellene engedni a gyerekeknek is. S a felnőtt emberek időről időre újratanulnák itt a törvényeket. a bíróságok iránt érzett tiszteletet és bizalmat. sőt a férfiakat is elvinnénk a bányákba.”21 „Ezt az olvasható leckét. míg a gonosz. mely mindent elmond. szemfényvesztés durvítja el olykor a színpadot. hogy eljöjjenek a büntetést végrehajtó helyekre. ahogy kell. s az erkölcs szeretete gyökeret ver e durva lelkekben. s az egész család annál mohóbban hallgatja e hosszú történeteket. A zarándoklatok nagyobb hasznot hajtanának. A 18. s megijed. népi elbeszélések énekelnek? Ha a büntetés újrakódolását jól csinálták meg. a törvények és a haza szeretetét. hogy megszemléljék a száműzöttek szörnyű sorsát. ha időnként. melyre bűne kárhoztatta. A büntetések helyszínét fogjuk fel a Törvények Kertjeként. az utak mentén. a bűnhődés iskola legyen. Minden percben számba tudja venni bűn és bűnhődés állandó szótárat. A falvak lakói is tanúi lesznek e példáknak. Minden bűnnek megvan a maga törvénye. A foglyok szenvedéséből részt kérő – a 17. A bűnözőt hőssé tevő sok magasztalás helyett az emberek szavaiban csak azok a jelgátak fordulnának elő. akit újból meg kell tanítani a társadalmi életre. magyaráz. köréje gyűlő gyermekei megnyitják ifjú emlékezetüket. és az újabb elbeszélésektől folytonosan erősödik. felolvasott vagy nyomtatott szövegek. a fiatalembereket. sipkák. Hogyan hallgattathatnák el a híres gonosztevők eposzát. táblák. melyeket bárki megtekinthet. plakátok. A bűnhődést a bűnös számára hatékonnyá tevő időtartam a nézőnek is hasznos. A diskurzus a törvény közvetítője lesz: az egyetemes újrakódolás állandó alapelve. melyeknek kimentele gyors és gyászos véget ér. s az elítélt kínos állapota. hogy miképpen fakíthatnák meg a bűnözők kétes dicsőségét. ékesszóló büntetés. „Megadott időpontokban a nép gyakori jelenléte a szégyen felhőjét kergeti az elítélt homlokára. A titkos büntetés félig elvesztegetett büntetés. akik önmagukat az „örök ész misszionáriusainak” nevezik. távlatok. hogyan hat a törvény jótéteménye a bűncselekményre: élő lecke a rend múzeumában. miután az elméket ésszerű szavakkal felkészítenénk a társadalmi rend megőrzésére. a bányák mélyén. században kitalált vagy megint szokásba jött – jótékony látogatás után a gyermekek látogatásáról álmodoztak. a mindenki előtt nyitott műhelyekben. amelyek a bűnhődéstől való kiszámított félelemmel állítják meg a bűncselekmény vágyát. hogy megváltozhatatlan szavakkal beigyák bűn és bűnhődés eszméjét. a bűnhődések hasznos voltára. optikai hatások. mind. hasznos oktatás a nép lelkének. A nép költői végül egybefolynak azokkal. században a törvényhozók nagy problémája. az oktatás elemének álmodták meg a bűnözőt. ott járnák ki állampolgári iskoláikat. Díszletek.”22 Le Peletier úgy vélte. mind a törvénykönyvet ismétlik fáradhatatlanul. A társadalomban ekkor fordulhatna ellenkező irányba a bűncselekmény hagyományos diskurzusa. igazolja önmagát. 6. röpcédulák. a munkahelyekre. jelképek. A pozitív mechanizmus teljes mértékben érvényre jut majd a mindennapok beszédében. minden bűnözőnek a maga büntetése. mintsem ünnep. amelyeket javítanak vagy az épülő hidaknál. mint a törökök zarándoklatai Mekkába. hogy megtanulják.

. teljesen meztelen. Vermeil mindenesetre elképzelte az abszolút büntetés jelenetét.áttekinthetőbbé is. hogy őreik önkényének szolgáltatjuk ki a fogva tartottakat. A börtön sötétség. De az ezernyi látványosság és elbeszélés fölött talán nem ártana elhelyezni a legszörnyűbb bűnök főbenjáró büntetésének a jelét: a törvénykezés épületének zárókövét. ha a sokaság javára alkotott törvény hála helyett a tömeg zúgolódását váltja ki. számtalan . minden pillanatban. Ez már nem a kínzások rémületet keltő nagy rituáléja. amely a mindennapos bűnhődés valamennyi színházán túltesz: ez az egyetlen olyan eset. melyre valójában nem kerül sor. mert a társadalom szempontjából haszontalan. hogy nem lesz szükségünk rájuk. hogy a bebörtönzés a halál és az enyhe büntetések között fedje be a büntetés egész közbülső terét. De ezeknek a valódi vagy túlzó megszorításoknak az a lényege. De időtartamával mint egyetlen variációs elvvel nem fedi a büntetőrendszer egész mezejét. hogy nagy igazságtalanságok esnek meg ott … Valami bizonyára nincs rendjén. A bebörtönzésre kétségtelenül gondolnak. Onnan. akit arra ítéltek. és azt kockáztatjuk. hihető némi kegyetlenkedés. látható és beszélő büntetésekről szóló tervezetekben. s az új törvény értelmében egyetlenegy bűn elkövetőjét kell ily módon keresztre feszíteni: a szülőgyilkost. Az új büntető rendszerben ez felel meg egy kissé annak. meggyőző jelenettel. mindent összevetve. Mert a zsarnokságot gyakoroljuk. a büntetésképzet. élő jelenetként találkozhassunk a bűn nyomorúságaival. Sőt. vasöv övezi derekát. könnyen feltételezik. a rácsokhoz kötözik. erőszak). mert képtelen megfelelni a bűnök specifikusságának. ahol a végtelen büntetés elérésére kell törekedni. milyen leckét tanítsanak meg gyermekeiknek. hogy szörnyetegek is legyenek önök között. ahogy ma teszi. az utcákon bemutatott komoly színház. s nem egy kínos élet meghosszabbítását bemutató. a büntetés-általános funkció. „így volna kitéve az évszakok szigorának. Bizonyos büntetések végrehajtásának feltételeként is számolnak vele (pl. amelyet meggyalázott. ami a királygyilkosság volt a régiben. a törvényhozónak tán gyilkosként kellene kezelnie őket?” 27 A börtön. élete végéig kenyérrel és vízzel táplálják. a börtönök sötétje egyébként is bizalmatlanságot szül a honpolgárban. hogy szigorú gazdaságosság szerint valamennyi tanulsággal szolgáljon: minden büntetés példázat legyen. de csak mint egy lehetséges· büntetésre. következésképp ez a szám az elrettentő példa szempontjából elveszik. felfüggesztett vasketrecben helyezik el egy körtér fölött. összeegyeztethetetlen a büntetés-hatás. csupán a vétség súlyossága szerint változó büntetések gondolatát.”28 Az a gondolat. végül elérjük. A megkapó büntetések valóságos tárházát találjuk.”25 A büntető városállam fölött vaspókháló. kényszermunkánál). „Óvakodjunk attól. ha az embert megfosztjuk szabadságától és börtönben őrizzük. ahol az állampolgár nem tudja megszámolni az áldozatokat. bizonyos vétségek sajátos büntetésére: azokat sújtja. arabokat tétlenségre kárhoztatja. A népi emlékezet pedig szóbeszédében reprodukálja majd a törvény zord beszédét. rossz hajlamaikat szaporítja. mert lemond a közönségre tett hatásról. hogy ugyanazzal a büntetéssel sújtsunk” – mondta Mably. A fájdalmas halál.26 Mert az efféle büntetés megvalósulását nehéz ellenőrizni. akik egy másik ember szabadsága ellen követnek el merényletet (emberrablás) vagy akik visszaélnek a szabadsággal (rendetlenség. máskor perzselő nap égetné. Ε morális „bemutatók” mindegyikére iskolások igyekeznek majd tanítójukkal és a felnőttek megtanulják. nem volt kézenfekvő a reformerek számára. erőszak és gyanú. homlokát egyszer hó borítaná. hogy ne lássa többé az eget. káros: költséges. büntetések példája. sőt. Ha a bűncselekmények sokasodása nélkül szaporítható a. „Önök megkövetelik. s ne lakja a földet. s ha ezek az aljas emberek léteznének. „A sötétség „helye. energikus kínszenvedésben lehetne igazán felismerni az egész természet iszonyának kitett gonosztevőt. S az erkölcs valamennyi közvetlen példájának ellenpontjaként. Kiátkozzák az egyforma. Pontosabban: a börtön mint a büntetés általános formája soha nem jelenik meg ezekben a sajátos. hanem naponta. a büntetés-jel és -diskurzus technikájával. a büntető elzárás gondolatát sok reformer kifejezetten bírálja. amelyet beszennyezett. ahol a közönség ül. A bűnösnek kivájják a szemét.

munka a lustáknak. gyalázat a lealacsonyodott lelkűeknek. A belügyminiszter már a konzulátus idején megbízást adott már működő vagy a különböző városokban e célra alkalmas biztonsági helyek vizsgálatára. Kezdetben „a vétség természete és a büntetés természete közötti pontos kapcsolatok” alapelvét fogalmazták meg: szenvedés jár ki a vérengzőknek. A vérpadot. bizonyos értelemben áthatolhatatlan fal veszi körül ezentúl a büntetés titokzatos munkáját. A császárság valójában egy másfajta háborúra használta fel őket. egyszersmind szimbolikus jelképe lesz. a városok tőszomszédságában. hogy természeti kapcsolatot hoztak volna létre vétség és büntetés között. hatékony. Kimondhatjuk. a fogva tartás törvénye érvényesült minden jelentékenyebb törvénysértésnél.Márpedig a probléma a következő: nem sok időre rá a fogva tartás lett a büntetés fő formája. „Mi az új törvény által elfogadott büntető rendszer? A börtönbe vetés valamennyi formája. hogy szinte egy pillanat alatt következett be. valamennyi békebíróság alá rendelve ott vannak a fogdák. amelyről a 18. specifikus. és a büntetés színházát. Néhány év múlva hiteleket irányoztak elő a civil rend új várainak a felépítésére. anyagi. ahol szünet nélkül folyt a bűnhődés megjelenítése a társadalmi test szeme láttára. minden esetben mindenkinek leckét adó büntetések alapelve. Elég. század álmodozott. hatalmával. Az elzárás nagy épületét veszik tervbe. A büntetőszínházat. sőt a 19. testet sújtó büntetések a fogva tartás három formáját ismerik: a sötétzárkát. s mindezek fölött több központi börtön az egy évnél hosszabb időre ítélt bűnözők és a büntetőbíróságok elítéltjei számára. A gályarabság börtön a szabadban. kiigazított. A magas fal immár nem az. és az Alkotmányozó Nemzetgyűlés által oly világosan meghatározott. Márpedig a ténylegesen javasolt. a fény megvonására. amely az államapparátus testébe ágyazódik be. amely presztízsével. században. melyek mindegyike méltó az általuk képviselt és szolgált hatalomhoz. hogy húsz évig tartott a bűvészmutatvány. adminisztrációs és földrajzi hierarchia szerint azonnal átülteti a valóságba: a legalsó fokon. az élelem csökkentésére vonatkozó) rendelkezések súlyosbítják. De talán túlzás azt állítani. ha elárultam a hazámat. Az 1810-es büntető törvénykönyvben a halálbüntetés a bírságok között a lehetséges büntetések majdnem teljes terét foglalja el egy bizonyos számú forma alatt. de konokabb rendszer építette fel őket végül a 19. a javító célú bebörtönzés valamiféleképpen egyetlen” büntetés különféle elnevezései. hacsak nem érdemelt halálbüntetést. egy egészen más tervet követtek. amelyik körülvesz és megvéd. Ez egy egészen másfajta anyagiság. „Ilyenformán. végül néhány kikötőben ott a gályarabok börtöne. az emberi testtel való gazdálkodás egészen más módja. ahol az uralkodó rituálisan kinyilvánított erejének szolgáltatták ki a megkínzott testet. a hatalom egészen másfajta fizikája. s mely lényegében a felelősségre vonhatók gondolataira hatott volna. amely a puszta és egyszerű bezárásra szorítkozik. ha egy kissé közelebbről nézzük meg a büntető törvénykönyv tervezetét. a börtönök egységes. A fogva tartás. Húsz év sem telt el. s nem is az a másik.”29 A császárság elhatározta. amelyet Le Peletier nyújtott be az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. bonyolult és hierarchizált nagy építmény. felváltotta egy zárt. gazdagságával büntet. amiért ahelyett. az elzárás. . valamennyi tartományban ott a javítóintézet. Volt egyébként akkoriban min csodálkozniuk a képviselőknek. hogy a törvény által kívánt bebörtönzést büntetőügyi. ahol ezeket a másodlagos rendelkezéseket enyhítik. hanem a gondosan zárt. A restaurációtól fogva és a júliusi monarchia alatt kb. hatalmas épületeinek hálózata csakhamar kiterjed egész Franciaországra és Európára. A kényszermunka a börtönbe vetés egyik formája. Hasonlítsuk össze a büntető törvénykönyvben megmaradt négy fő büntetést. nagy apparátusa váltotta fel.30 Kevésbé fényűző. 40-43 000 foglyot találunk a francia börtönökben (mintegy 600 lakosra esik egy fogoly). a „zárka”. amelynek különböző szintjei pontosan illeszkednek az adminisztrációs centralizálás szintjeihez. végül a szó szoros értelmében vett börtön. ahol az elzárás büntetését különböző (a magányra. Az oly ünnepélyesen megígért változatosság végül erre az egységes és szürke büntetőrendszerre csökken. század derekáig olykor a kellős közepén a büntetőhatalom egyhangú.

mint az adósénak. nem volt elhanyagolható. József által elrendelthez. Egy másik akadályt is el kellett hárítani. Az életfogytiglan vagy egy bizonyos időre szóló börtön a büntetések között szerepelt bizonyos szokásjogokban. A „fegyházak”. hogy bekövetkezzék.37 Ez az alapelv. amidőn a büntetőtörvények minden büntetést a bűncselekmény különleges természetéből vonnak le. Amikor II. vagy az életfogytiglani börtön. minden elképzelhető vétséget a lehető legegységesebben büntetnek. mint ahogy vadállatok elé sem szabad vetni az elítéltet vagy bányába taszítani. a börtön jogi státusának meg kell változnia. a „királyi parancsok” vagy a rendőrfőnökiek. akár örökre. közkórházak. Soulatges ebben az értelemben beszélt „könnyű büntetésekről” – például megrovás. bár sokszor bajos volt végrehajtani.”31 A behelyettesítés gyorsasága nemcsak Franciaországra jellemző. a büntetés egyáltalán nem a jogalkotó szeszélyétől függ. A börtönt már csak azért is méltatlan helynek tartották. Katalin a Des délits et des peines (Vétségek és büntetések) című értekezés megjelenése utáni években megfogalmaztat egy tervet a „törvények új gyűjteményére”. feddés. tizenöttől harminc évig terjedő börtön szándékos emberölésért vagy fegyveres rablásért. nem ember vesz erőszakot az emberen. Ezt a szövegek bizonyítják. Megtaláljuk külföldön is. gyermekeknél. amely legalábbis Franciaországban. „Valamikor voltak olyan büntetések. mint például a nem sokkal korábban Franciaországhoz csatolt Rousillonban. bezárnak. a két törvényalkotás mégis a bebörtönzéssel él -amely időtartamában változik és némely esetben bélyeg vagy tüzes vas súlyosbítja. időleges börtön -.33 Hogy börtönnel telepítik be a büntető rendszert.”36 Az a szerepe. . mert a gyakorlatban közvetlenül kapcsolódott a királyi önkényhez és az uralkodói hatalom túlzásaihoz. ilyen értelemben a gyanúsított bebörtönzésének egy kissé ugyanaz a szerepe. kitiltás valamely helyről. rokkantaknál -. igen elterjedt volt a börtönbüntetés. hogy a börtön hallgatólagosan fennmaradt. hamispénz-gyártásért és rablógyilkosságért legalább harminc év börtön jár. de nem bünteti. A börtön biztosítja a személyt. de majdnem egyforma a büntetés: az uralkodó ellen elkövetett merényletért. hanem az ember saját tette. egy hónaptól öt évig terjedő börtön az egyszerű lopásért stb. amelyek Franciaországban ma már nincsenek szokásban. „A polgári szabadság diadala. azért meglepő. Az 1670-es ediktum a testet sújtó büntetések között nem említi a fogva tartást. non ad puniendos. elégtételadás a megsértett személynek. Némely vidéken. Ha a börtön olykor. A börtön valójában – és sok ország e tekintetben Franciaországhoz hasonló helyzetben volt – leszűkített és marginális helyet foglalt el a büntetések rendszerében. a közjegyzők. közvetlenül a halálbüntetés után. akiket ott nem lehet használni: „A fegyházba zárás büntetése akár meghatározott időre szól.bezárnak. s fontos esetekben jól játssza el a büntetés szerepét. ez nem vitás. Mintha az orvos ugyanazt az orvosságot írná elő minden bajra. De ahhoz.”35 A tények azt bizonyítják. hogy zálogba vegye a személyt és a testet: ad continendos homines. amelyeket az 1670-es ediktum nem említett. mint ami meghonosodott volna már a büntető rendszerben.”38 Ebben az egyenértékűségben világosan kirajzolódik a lehetséges váltás. egyenértékű a gályarabsággal. kivált ott. tartja a jogi elv. hogy „a börtön a magánjogban nem tekintendő büntetésnek. ahogy a helyi szokások és úzusok megkívánták. és Ausztriában is a II. hanem a dolog természetétől. a könnyű vétségek megbüntetésére. nem felejtették el Beccaria leckéjét a büntetés specifikusságáról és különféleségéről. mint ahogy képzeljük.34 De azt tartják.” 32 Néhány év múlva még mindig Beccaria általános alapelvei szolgálnak az új toszkán törvénykönyv alapjául. például az elítélt arcára vagy homlokára sütött bélyeg. Ekkor megszűnik minden önkényesség. De az eltéréseken túl. ha megöltem az apámat. akkor elsősorban a helyettesítés címén játssza: a gályarabságot helyettesíti azoknál – asszonyoknál. ahol a bírói partikularizmus megőrződött. hogy a többi kínzáshoz hasonlóan ez is elavult. és mint ami természetesen foglalta volna el a kínzások eltűnésével szabadon maradt helyet. majdnem szóról szóra átveszik. mert ez a bűnhődés nem olyan volt. a jogászok határozottan ragaszkodnak ahhoz az elvhez.

” 42 És a naplók több ízben követelik az elzárás házainak megszüntetését: „Hisszük. s tán mi siettetjük romlását. De még mielőtt megoldást hoztak volna. amikor az egész családot sújtja. hanem személyek letartóztatására …”41. az 1596-ban Amszterdamban megnyitott Rasphuis. hogy a klasszikus korban kialakult a büntető bebörtönzés néhány fő modellje. vagy azoknak a büszke és független lelkeknek. kiragadjuk mindenből. a zsarnokság találékony remekműveiről. Miképpen ment végbe. akik nem gyávák elhallgatni a haza bajait. mint törvényes büntetésre vonatkozik. Mindennek ellenére igaz marad. Hogyan születhettek meg egyáltalán. hogy e modellek nagy jelentőségűek voltak. fogdában vagy bármely más börtönben elfogatóparanccsal vagy a végrehajtó hatalom biztosainak parancsára fogva tartott személyt”. amelyik állítólag többé-kevésbé az összes többit sugallta. hogy szerencsétlen áldozataikat örökre elnyeljék. Ε modellek legrégebbike. Az emberiség fellázad fel e szörnyű gondolat ellen.vagy a családok által megszerzett királyi elfogatóparancsok megtorló gyakorlattá álltak össze. és akik meg merik világítani a századukat. a törvény szándéka szerint nem büntetésre rendeltetvén. És a sérelmek naplói elvetik. Nem kétséges. hogy leküzdjék a jog évszázados szabályaiból és a börtön despotikus működéséből képződött kettős akadályt. egyházi intézményben. hol a klasszikus törvénykezési elvek nevében: „A börtönök. hogy a fegyházakat el kell söpörni …”43 Az 1790. s a fogva tartás komoly valóságát tárták volna fel. A börtön a fejedelem ügye. ha egy állampolgárt megfosztunk legértékesebb javaitól. fegyházban. A bíróságon kívüli elzárást a klasszikus jogászok és reformerek egyaránt elvetették. mint Serpillon. hogy „a börtön nem büntetés. s főképp hogyan fogadták el ilyen általánosan őket? Hiszen könnyű bebizonyítani. a „szabályos igazságszolgáltatás” mellett vagy gyakran vele szembehelyezkedve. a közönséges igazságszolgáltatás nem folyamodik efféle ítélethez. s kiváltképp Amerikából származtak. Presztízsük már csak azért is nagy. akiknek kezébe fáklyát adott a természet. és a büntetések egyéniesítésének elve ellenében hat. március 13-án hozott dekrétum valóban elrendeli. különféle látóhatárról jövő tiltakozás minden bizonnyal nemcsak a bebörtönzésre. Elvetik. azt mondják. amely szerint nem büntetés. amit neki kellene megelőznie. ami lelkének drága. melyek gyászos kapui megnyílnak titokzatos kezek nyomán. hogy a börtön általában a hatalom visszaéléseivel jellemzett intézményként tűnik fel. olykor összeegyeztethetetlenek. s melyek Phalaris találmányánál ezerszer több vészt hoznak az emberek fejére …”40 Ε sok. sok ponton teljesen különböznek. hanem szerencsétlen családjától is a létfenntartásához szükséges valamennyi eszközt. mondják a reformerek számtalan nyilatkozatban: „Mit mondjunk a titkos börtönökről. s amelyeket vagy a filozófusoknak szánt. Igen hamar elsöpörték volna a reformerek által elképzelt büntető csodákat. hogy noha bizonyos hasonlóságot mutatnak a büntetőreform általános alapelveivel. hanem az önkényes és meghatározatlan fogva tartás „törvényen kívüli” gyakorlatára. Működése három nagy alapelvnek engedelmeskedett: a büntetések . hol a börtön hatásaira hivatkozva.” 39 A fogva tartás a despotizmus kitüntetett jelképe és eszköze. maguk vetik fel létük és elterjedésük problémáját. a börtön azt a rosszat közvetíti és általánosítja. s e presztízs lehetővé tette volna. szégyenletesen elmerítjük a bűnben.44 Elvben koldusoknak vagy fiatalkorú gonosztevőknek szánták. akik még nincsenek elítélve. börtönök. aki Bouhier elnök tekintélyével takarózott: „Noha a fejedelmek államérdekből olykor a büntetés kiszabására vetemednek. Mit mondjunk e levelekről. hogy helyezzenek szabadlábra „minden várban. elvesszük nemcsak tőle. mondta még az olyan hagyományőrző is. amelyek azokat is büntetik. mert szerintük összeférhetetlenek a jó igazságszolgáltatással. mert a legújabbak Angliából. hogy a fejedelem hatalmában kárhoztatott törvénytelenségekhez láthatóan kapcsolódó fogvatartás ilyen rövid idő alatt a törvényes bűnhődés egyik legáltalánosabb formája lett? A leggyakoribb magyarázat az. amelyek halomra döntik az állampolgár elítéltetése előtti meghallgatásának előjogát. amelyeket a monarchia gyászos elméje képzelt el.

a szökési és lázadási terveken kívül semmi nem fogja érdekelni. feltétlenül kedvet kell támasztani ahhoz. aki a létfenntartásához szükségeseket egyáltalán nem találja. de kizárja a végleges fogva tartást is – hiszen ez haszontalanná tenne minden tanonckodást. századra jellemző elmélet – amely szerint állandó gyakorlással pedagógiai és lelki változást lehet előidézni az egyénnél – és a 18. hozzászokva a munkához. hanem koldulásra rákapott semmirekellők”. S az akkor felállított három intézménynek megadta az alapelveket. legalábbis bizonyos korlátok között. de ezt nyolc évre lehetett csökkenteni. a fogság alatt és után is a fogolynak lehetővé teszi. közömbösen hagyja erkölcsének megjavulása és a munka öröme. Az angol modell a megjavulás fő feltételeként a munka elvéhez hozzáteszi az elkülönítést. ha gazdaságosan felhasználhatjuk a megjavult bűnözőket. tilalmak és kötelezettségek rendszere. melyet elítélteken végeztek 1749-ben. amely bizonyos mértékben a munka általános pedagógiáját biztosítaná a munkával szembeszegülőknek. hogy munkával szerezze meg. század második felében képzelt büntetőintézeti technikák között. parancsoló szükségszerűségek köré szerveződött. az elvégzett munkáért a foglyok fizetséget kaptak. viszont „az életfogytiglani büntetés kétségbe ejti. melyeket mindegyik különleges irányban fejlesztett tovább. amennyiben a fogoly viselkedése ezt indokolta). majd a kereset csalétke izgatja. de jutalom is. bizonyos mértékig rákényszerítik. amelyben világos a szabály: aki nem dolgozik. s hogy megízlelje a munka örömét”.időtartamát. 47 A homo oeconomicus újrateremtése. A munka kényszerűség. végül szigorú időbeosztás vette körül a foglyokat. miért is igyekeznénk azt elviselhetetlenné tenni?”48 A büntetés időtartamának csak a lehetséges javulással kapcsolatban van értelme.46 Ε hasznos pedagógia föltámasztja a lusta alattvaló munkakedvét. A munkavégzés kötelező volt a börtönben. „A féléves határidő nagyon rövid a bűnöző megjavulására. hogy a bűncselekmények többségének általános oka a semmittevés. másra nem gondolnak). amelyet kiszabadulására tartogat”. mesterséget tanul. mint 100 000 fontot lehetne megtakarítani Flandriában). egész eszköztár. végül az igazi szegényeknek lehetővé tennék. kicsi. szökési lehetőségeket nyújt a jelenben. négy-tizenkét személyes cellákban). aggodalom nélkül táplálhatja magát a kevéske haszonból. egy ágyban két-három fogoly aludt.45 Innen ered egy olyan ház gondolata. hogy „a jót vonzóvá” tegyék és a foglyot „elfordítsák a rossztól”. „Az olyan emberben. mely betevő falattal látja el őket. Egy vizsgálat – feltehetően az elsők egyike -. a fogoly viselkedése alapján (ezt a szabadságot egyébként az ítélet is biztosíthatta: 1597-ben egy foglyot tizenkét évi börtönbüntetésre ítéltek. nem kényszerülnének többé elengedni azoknak az erdőtulajdonosoknak az adóját. leegyszerűsített és kényszerítő erejű társaságot alakít ki körülötte. hogy a fogolyé munka technikáját elsajátítsa. Indokuk. állandó felügyelet. intések. s akkor. maga az adminisztráció határozta meg. ahol a munka több előnnyel jár a lustaságnál. erőszakosan visszahelyezi az érdekek rendszerébe. és hogy kedve támadjon a munkára. d'Alost bíráskodásával kimutatja. A börtön túlságosan hasonlítana a . ne is egyék. azután erkölcseiben megjavulva. hogy osztozkodás nélkül részesüljenek a nélkülözhetetlen irgalmasságból . aki először is negatív indokokkal okolta meg: a börtönben a promiszkuitás rossz példával szolgál. Az amszterdami Resphuis-t alapfigurának tekinthetjük. akiknek erdejét a csavargók tönkretették. mely a nagyon rövid büntetések használatát kizárja – hiszen ez meggátolná. Négy előnye volna ennek: az államnak oly költséges bűnüldözések száma csökkenne (ily módon több. hogy javítson sorsán. a rendőrhatóság és a fegyelem nyújtja ezt neki. Történelmileg kapocs a 16. A genti fegyház büntető munkája főként gazdasági. új munkástömeg alakulna ki s ez „konkurenciájával hozzájárulna a munkabér csökkentéséhez”. A sémát 1775-ben Hanway dolgozta ki. közösen végezték (a magánzárkát egyébként csak a büntetés ráadásaként alkalmazták. s mivel ítéletünkben nem fosztottuk meg életétől. hogy a gonosztevők nem „kézművesek vagy földművesek (a munkások a munkájukon kívül. épületes olvasmányos. zsarolási vagy cinkostársi lehetőségeket a jövőben. „mely bízvást biztosítja létfenntartását”.

ezután tilos hangosan beszélniük. akik a börtönön . a magányos munka ekkor a megtérés. ahol az elszigetelt foglyok rá volnának szorítva „a legszolgaibb munkák elvégzésére. hogy egyetlen egy fegyházat építettek fel Gloucesterben. lelkiismerete mélyén újból fölfedezheti a jó hangját. éjszaka elkülönültek.50 Ekkor határozzák el. zsákot varrnának. a foglyok állandó foglalkoztatása. „az elszigetelt fogságnak. A bűncselekmény és a joghoz meg az erényhez való visszatérés között a börtön képezné a „két világ közötti teret”. hogy két fegyházat építenek. melyből kimozdulva az elítélt. csak azokra az elítéltekre vonatkozik. meg azért is. a rendszeres munkának és a vallásos nevelés befolyásának” alávetett bűnözők „nemcsak elrettentik mindazokat. a szabadulás percére való várakozás bizonytalanságában”. A philadelphiai modell minden bizonnyal a leghíresebb. amely az államnak visszaszolgáltatná elveszett alattvalóit. Blackstone és Howard fogalmazta meg a törvény bevezetőjét. Ezt az egyének megváltoztatására szolgáló apparátust Hanway „reformatórium”-nak nevezi. egyéb szükségleteiket is elintézték. hogy a munka befejezésére figyelmeztesse őket … Fél órát kapnak.” 52 Teljesen szigorú időrend hálózza be tehát az életet. amikor fogva tartásuk véget ér. kötelet fonnának. ha a foglyok közösen dolgoznának. minden szórakozás híján.51 Kötelező munka a műhelyekben. az egyéni átalakulások helyét. e protestáns társadalomban a homo oeconomicus.”53 Mint Gloucesterben. általában napkeltekor kezdik meg munkájukat. a keresztény szerzetesség technikája. Tény. állandó felügyelettel. az elítélteket tehát „termelő munkára használják fel állandóan. de megjavulást és a munka szeretetét is sugallhatják”. amely csak a katolikus országokban maradt fenn. hanyagságával és önfejűségével összeegyeztethetők”: körbejárva forgatnának egy gépet meghajtó kereket. A kvéker körök közvetlen hatására 1790-ben megnyílt Walnut Street-i börtön sok mindenben a genti. egyet a férfiak. és hogy összegyűjtsenek nekik némi tartalékot arra az időre. a börtön ellátása a foglyok munkájából. tisztálkodtak és megmosakodtak. hogy erkölcsileg és anyagilag vissza tudjanak illeszkedni a gazdasági élet szigorú világába. hanem az erkölcsi alany imperatívuszait is. kivéve a műhelyeket és a munkavégzésül kijelölt helyeket … Napszálltakor megszólal a csengő. egyet pedig a nők számára. és a gloucesteri mintát vette át. ugyanakkor a vallásos tudat rekonstruálásának eszköze lesz.49 Howard és Blackstone ezeket az általános elveket alkalmazzák 1779-ben. kötéldobot tekernének. kendert tilolnának. amelyek a bűnözők tudatlanságával. elfoglaltság nélkül. a többitől eltérően. bizonyos aktivitást ír elő. nem egyszerűen a homo oeconomicus érdekeinek mozgásterét újítja meg. az elszigetelt magány itt sem teljes. hármas funkciójában írják le az egyén börtönbe zárását mint elrettentő példát.manufaktúrára. a többiek nappal közösen dolgoztak. s miután beágyaztak. akik utánozni akarnák őket. nem volt azonnali bukásra és elnéptelenedésre ítélve. magába szállhat. börzsönfát reszelnének. mert. a nap minden egyes percének megvan a maga rendeltetése. s nem csaphatnak zajt. a büntetőintézeti reformról szóló nagy vitákig. amely csak részben felelt meg a kezdeti sémának: teljes elszigeteltségben tartotta a legveszedelmesebb bűnözőket. Ε perctől fogva egyikük sem tartózkodhat a termekben vagy egyéb helyeken. A cella. a . A lélek és a viselkedés megváltoztatása céljából történő bebörtönzés helyet kap a polgári törvényrendszerben. „Valamennyi fogoly virradatkor kel fel. amikor az Egyesült Államok függetlensége megakadályozza a deportálásokat és készülőben már a büntetőrendszert módosító törvény. a rossz hatásoktól megszabdulva. akik más időkben halálbüntetést kaptak volna. és azokra. hogy megbontsák ágyukat. a megtérés eszközét és a tanulás feltételét: bizonyos. de a foglyok egyéni jutalmazása is. hogy ne kárhoztassák tétlenségre őket. hogy meg tudják fizetni a börtön költségeit. rongyot hasítanának. kötelezettségekkel és tiltásokkal jár. újból és újból használatba vették és átalakították egészen az 1830-as évekig. belül különleges büntetést érdemeltek ki. márványt csiszolnának. mert egyértelműen kapcsolódott az amerikai rendszer politikai újításaihoz. A pozitív okok következnek ezután: az elkülönítés „szörnyű sokkot” jelent. egyszersmind az inaskodás gyakorlata is lesz. „Ott.

Az elítélés tényét és indokait ismerni kell mindenkinek. feltételként és következményképpen. Walnut Street ezenfelül néhány. tudakozódniuk kell az ott történtekről. felolvassák neki a szabályzatot. illendően viselkedjék. egyszersmind az elmék átalakulását szolgáló gépezetként működik. akiket kifejezetten magányos elszigeteltségre ítéltek. akik számára kegyelmet kérnek. hogy . szabálytalan hajlamai vagy rendetlen viselkedése” a börtönben eltöltött idő alatt is megnyilvánultak. és annak szükségességét. nincs több utcai látványosság. hatóságoktól kegyelmet szerezhetnek – 1820-ig minden különösebb nehézség nélkül – a jól viselkedő foglyoknak. 1797-től fogva a foglyokat négy osztályba sorolták: az elsőbe tartoztak azok. amelyet elkövetett. a közönség sem tanúként. az iratok áttanulmányozása után a. A fogva tartás egész ideje alatt megfigyelik. veszélyes természete. hogy némely elítélt közmunkát végezzen a városokban vagy az utakon. feljegyzéseket arra vonatkozóan.55 A bűnhődés és a vele járó javító büntetés a fogoly és a felügyelő között lezajló folyamat. vagy legalábbis fejlődésnek indítja a többi típusban virtuálisan meglevőket. Az elítélttel egyidőben a Walnut Street igazgatósága is jelentést kap az elkövetett bűnről. milyen kezelés szükséges. hogy a társadalmat példájával kárpótolja és megkövesse. és minden vallásos személy bármikor bejuthat a rabokhoz. Az egyének folyamatos. hogy elősegítse ezt az. Amikor a fogoly megérkezik. elrendelvén. amely lehetővé teszi a rossz hajlam vagy a gyöngeség fajtáinak osztályozását. amelyre az 1786-os törvény lehetőséget adott. A börtön az állandó megfigyelés színhelye.átalakulást. hogy ne bűncselekményük szerint osszák szét őket a börtönben. Megannyi nélkülözhetetlen elem annak „meghatározására. vagy azt a reményt élesztik benne. naprakész ismerete lehetővé teszi. a rosszat. nyugtalan órákat tölt el. hanem hajlamaik szerint. amelyekről tanúbizonyságot tesznek. hogy megerősítsék benne a morális kötelezettségeket ott. az a bizonyosság. hogy jó magaviseletével az ítélet megszabta büntetés lejárta előtt szabadlábra kerülhet … A felügyelők időről időre kötelességüknek tartják. „akiknek jelleme és körülményei az elítélés előtt és után arra engednek következtetni. A börtön. Ez a folyamat előidézi az egész egyéniség változását – teste és szokásai megváltozását. elbeszélgessenek. a másodikba azok. Ez – után arra kötelezik. bemutatják neki a törvénysértést. hogyan viselkedett az ítélet előtt és után. akiket „régi bűnözőként ismernek … vagy akiknek züllött erkölcse. mint ember az emberrel és mint a társadalom tagjával. A bebörtönzés időtartama itt is változhat a fogoly magatartásától függően. és a felügyelőknek – a város által 1795-ben kinevezett tizenkét tekintélyes polgárnak -. ahányszor csak alkalom nyílik rá. tudomást szereznek minden egyes fogoly magatartásáról és kijelölik azokat. a hivatali apparátus. hogy régi szokásait kiirtsuk 58”.rab „hosszú. „ugyanakkor a felügyelők mindent elkövetnek. amelyre a mindennapos munka révén rákényszerül. amely ebből származott az őt védelmező társadalomra. gondolataiba süppedve.”57 De a legfontosabb kétségtelenül az. csak reá jellemző specifikus vonással rendelkezik. akárcsak Gentben: a börtönigazgatók. elméje és akarata megváltozását a lelki gondozás jóvoltából: „Bibliákat és a gyakorlati vallás egyéb könyveit bocsátják rendelkezésére. akik hetenként párosával látogatják a börtönt. a tisztán vallásos buzdítások sem. ahol van. vagy akik súlyos vétséget követtek el a börtönben. Elsőként ilyen a nem nyilvános büntetés elve. s megígérik „neki. a harmadikba azokat sorolták. hogy a bűnözőkkel sorban.”56 De az igazgatóságnak is az a szerepe. a büntetés végrehajtásának viszont titokban kell folynia. szolgáljon elrettentő példa gyanánt. összefoglalást a vádlott kihallgatásáról. A fogoly lelkét olyan gyakran kell megdolgozni. sem a büntetés kezeseként nem léphet fel. hogy a viselkedés ellenőrzését és átalakítását az egyénekről megszerzett tudás kialakulása kíséri. hogy vidáman végezze feladatát. a városban és a külvárosokban található különböző plébániák papsága hetente egyszer istentiszteletet szolgáltat. napról napra feljegyzik viselkedését. hogy a falak között az elítélt letölti a büntetést. az elkövetés körülményeiről. A magány és az önmagába fordulás nem elégséges. amelyek ott keringenek minden bűnös fejében54”.

melynek elhatározását a Legfelső Lényre kell hagyni. abban a viszonyban. amelyeket bevet. ahol az eljárás az egyént érinti. angol. jobban mondva eszmepárokkal (bűn-bűnhődés. Az egyéni javító . mivel tudja befolyásolni az egyént? A képzetek által az egyén érdekeinek. a módszerben. e „reformatóriumok” és a reformerek által elképzelt valamennyi büntetés között egyezségeket és különbözőségeket találunk. a büntetés technológiájában és nem elméleti megalapozásában. hogy – az elítélt és a nézők számára egyaránt – a képzet tárgya. hanem az. hogy az emberiség legromlottabb része visszataláljon az erkölcshöz és a boldogsághoz. olyan eljárások alá vetni. A flamand. természetében. akárcsak a törvényalkotók és a teoretikusok tervei a büntetést τ– időtartamában. Az amszterdami Rasphuis-t többé-kevésbé követő modellek általános sémájukban nem voltak ellentétben a reformerek által javasolt tervekkel. hogy újrakezdődjék. azért működik. amely a naponta megfigyelt viselkedésben nyilvánul meg. az átalakulást biztosító eszközökben. befolyásának módjában – egyedivé tevő eljárásokat követelnek. Hová sújt le a büntetés. hogy Montesquieu és Beccaria alapelveinek az „axiómák erejével” kell rendelkezniük. amelyben a bűnhődést az egyén természetéhez igazítják. diskurzusok adják tovább és minden pillanatban újból és újból érvényre juttatják a jelek játékát. s ezáltal serkenteni a törvénykönyv jelölő rendszerét. hogy a gonosztett újra elkövetését megakadályozza. amelyeket a kínzások is megirigyelhetnének. Megegyezik először is a büntetés időbeli megfordítása. Ott különbözik. gyönyörének és kellemetlenségének képzeteivel. Vegyük a reformerek módszerét. „A büntetések tárgya nem a bűncselekmény levezeklése. hogy eltöröljünk egy bűncselekményt.” 60 Pennsylvaniában Burton azt állította. hanem azért. vagy ha már ismerik. s hogy a világban leledző bűn egy része kiirtódjék”62. A bűncselekmény elkövetőjének az a szerepe a büntetésben. mint a büntetés jelét működtetni a bűn eszméjét: ezzel fizeti meg a társadalomnak a gonosztevő az adósságát. hátrányainak.59 Egyéniesítő tudomány szerveződik. Ε tekintetben Rush nincs is messze a reformer jogászoktól – kivéve talán a használt metaforát -. amerikai modellek javasolta büntetőapparátus. hogy megelőzzük a hasonló vétségeket. Felületes szemlélőként úgy vélnénk. hanem annak megakadályozása. amikor azt mondja: hasznos volt feltalálni a munkát megkönnyítő gépeket: mekkora dicséret illetné meg azt. A gépezet a jövő felé fordul. előnyeinek. s nem a jog rendszerébe való beilleszkedés módjában. A büntetések rendszerét nyitottá kell tenni az egyénileg változó előtt. „a bűnhődés egyetlen célja a bűncselekmények megelőzése 61”. amit a többi ember számára jelent. Nem azért büntetünk tehát. hogy a Rasphuis továbbfejlesztése – vagy vázlata – valamennyi a konkrét intézmény szintjén. hanem az egyénben rejlő veszélyek lappangó lehetősége. amelynek referenciaterülete nem annyira az elkövetett bűn (legalábbis elszigetelt állapotában). A különbség azonban rögtön szembeszökő. aki feltalálná „a leggyorsabb és a legeredményesebb módszereket. akiknek nem ismerik még a jellemét. A „reformatóriumok” funkciója nem a bűn eltörlése. hogy a törvénykönyvvel és a bűncselekményekkel szemben újból hatályba léptesse a jelölt valóságos jelenlétét – vagyis azét a büntetését. Végül létezik egy speciális. intenzitásában. azok számára. a bűn képzelt előnye-a bűnhődés érzékelt hátránya) rezek a párosítások csak a nyilvánosság közegében képesek működni: büntető jelenetek során jönnek létre vagy erősödnek meg mindenki számára. próbaidős osztály. amelynek a törvénykönyv meghatározásai szerint okvetlenül kapcsolódnia kell a szabálysértéshez. amellyel a büntetőhatalom a hatalmába keríti. A börtön e tekintetben a tudás apparátusaként működik. amelyet testtel és lélekkel állít fel. ahhoz a veszélyhez arányosan. ez csak úgy lehetséges-. s ha a bűnhődésnek sikerül megkaparintania a testet. nem érdemlik meg. hogy az előző kategóriába sorolják őket. Bőségesen és nyilvánvalóan előállítani a jelöltet. Az angolszász modellek. a bűnhődésnek egyfajta javító technikával kell együtt járnia.nem szokványos bűnözők”. mihelyt ennek az egyénített nevelő büntetésnek meghatározzuk a technikáit. Mely eszközzel hatunk a képzetekre? Más képzetekkel. hogy átalakítsuk a (tényleges vagy lehetséges) bűnöst.

aki körül és aki fölött ezt a hatalmat állandóan gyakorolják. a lélek is. a mindennapok mozdulatai és tevékenységei. csend. A test és a lélek mint a viselkedés alapelvei alkotják azt az elemet. mindkét esetben alávetett alanyokat kell nevelni -. hogy a büntetéseket alkalmazó hatalom épp oly önkényes. hogy minden állampolgár részt vegyen a társadalom ellenségének megbűnhődésében. ha viszonylagosan is: saját funkcióval. jelek és a mozgásba lendített képzetek rendszereinek megerősítésével. rendszeres tevékenységek. másodszor. az alkalmazott és ismételt kényszerűség sémái. hogy kompromittálódik. Végezetül nem is annyira a társadalmi szerződés alapvető érdekeinek megfelelő jogalanyt próbálják újraalkotni a büntető nevelés eme technikájában. hanem az engedelmes alanyt. jelként. mint a hajdani. amely kijelenti a bűnösséget és a büntetés általános határait megszabja. A másik oldalon a .büntetésnek tehát az egyénnek mint jogalanynak az újraminősítését kell biztosítania. beszédként. a bűncselekmény elfojtását a bűn eszméje elé állított akadályokkal biztosítva. hogy a büntetőhatalom gyakorlata világosan feleljen meg az őt nyilvánosan korlátozó törvényeknek. nyitott könyvként olvasható. A titkos bűnhődések. hanem mint valamennyiünk azonnali reakcióját minden más emberrel szemben. A viselkedés dresszúrája az idő teljes kitöltésével. ellenőrizhetetlen kritériumok alapján és az ellenőrzés alól kibúvó eszközökkel büntetőhatalom – ez a reform egész stratégiáját annak a veszélynek teszi ki. kötelező mozgások. Ez a viszony a látvány dimenzióját nem csupán feleslegessé teszi. nem pedig jelek: munkaidőbeosztás. A titkosság parancsoló kényszerűség. ha a kényszerítő hatalomból nem adódna néhány fő következmény. A javító büntetés apparátusa merőben másképpen hat. amely két célt tűzött ki maga elé: először. közös munka. technikával.ι Α közbeavatkozás nem a képzetek művészetén nyugszik. épp oly despotikus lesz. színpadként. a háttérben működő. amennyiben szokások székhelye. minden pontján működne. A büntetés alkalmazásának célpontja nem a képzet. amelyet nem zavarhat meg egy harmadik. mint Servan mondta volt. hogy fellépjünk a törvénysértés ellen: a társadalmi szerződés jogi alanyának újraalkotása – vagy az engedelmes alany megformálása. aki meghajlik bármely hatalom általános. hanem a kényszerítés formái. tudással rendelkezik. a büntetés meghatározásához „ismerni kell tehát azoknak az érzéseknek és rokonszenveknek az alapelvét. a rendnek. s végül elérné. a hatalom teljes egészében körülveszi a megjavítandó egyént. A felhasznált eszközök már nem a képzetek mozgásai. 64 A büntetés közegének teljes hatalmit kell gyakorolnia. az idő. egyszersmind aprólékos formái alatt. Márpedig ez a két következmény – a büntetőhatalom gyakorlásának titkossága és autonómiája – túlzó egy olyan büntető rendszer elméletében és politikájában. magányos elmélkedés. hanem kizárja. a hatalomnak alávetett egyént.ι Olyan büntetőhatalom. (gyakorlatok. s az egyénnek automatikusan kell ráhagyatkoznia e működésre önmagában( Két jól megkülönböztethető módja van tehát. tisztelet. meghatározza eredményeit: diszkontinuitás vagy mindenesetre specifikusság alakul ki a törvényszéki hatalommal szemben. mely mindenütt jelen van. melyeket nem kodifikál a büntetőhatalom. jó szokások. A büntetőtechnika autonóm. amelyet most a büntető közbeavatkozásnak felkínálnak. Az ítélet után létrejön egy olyan hatalom. Mindent összevetve a következőképpen fest az elágazás: büntetőváros vagy kényszerítő intézmény? Egyik oldalon adva van a társadalmi tér egészében elosztott büntetőhatalom működése. s kifejti rajta hatását. mindent összevetve. amelyek az idegrendszerben jönnek létre”63. az állampolgárok elméjében állandó újrakódolást hajtva végre. Félő. mint egyesek hatalmát mások fölött. amelyeket felerősítenek és továbbítanak. hogy már nem úgy észlelnék. amely a régi rendszerben működőre emlékeztet. szabályokkal. amely átjárná a hatalom egész hálóját. alkalmazkodás. látványként. de csak annyiban. Mindez tán nagyon is elméleti különbség volna – hiszen. sokkal inkább az egyén átgondolt manipulálásán: „Minden bűnnek megvan a gyógyírja a fizikai vagy morális befolyásban”. à szokásoknak. a szabályoknak. hanem a test. a szokások megszervezése. elfoglaltság. láthatatlanul és fölöslegesen hatva „az agy puha rostjaira”. a test kényszerítései a büntetett és a büntető között igen különös viszonyt feltételez. rögzíti normáit.

az erőszak és a tudás rendszerébe ágyazzák mozdulatait és viselkedését. vagy akkor. Beccaria: Des délits et des peines. a jogalany az újraminősítés útján. hogy végül is a harmadik kerekedett felül? A büntetőhatalom kényszerítő. a társadalmi test. A jegy. század végén a büntetőhatalom háromféleképpen szerveződik meg.büntetőhatalom kompakt működése: a bűnös testnek és idejének gondos felvállalása. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. 321-322. amelyek a 18. Ibid. minél kevésbé folytonos. Az uralkodó és az ereje. 6. E. a zárt intézmények kialakulóban lévő tervében a büntetés az egyén kényszerítésének egyik technikája. amelyet megkínoznak. mely annál intenzívebb.. 5. a test dresszírozásának eljárásait kezdi működtetni – és nem a jeleket -. sem apparátusokkal vagy az intézményekkel azonosítani (noha rájuk támaszkodnak). 68145. ha kényszerítő intézménnyé lesz. ha általános társadalmi funkció mögé rejtőzik. M. koncentrált ortopédia alkalmazása a bűnösökre. 8. A legyőzött ellenség. amelynek képzeteit manipulálják. sem pedig erkölcsi választásokból származtatni (jóllehet bennük találják meg igazolásukat). a test amelyet dresszíroznak: íme az elemek három szférája. Igencsak sematizálva elmondható. amelyet magáévá tenne az egész társadalom. s a bűnhődés jelenete biztosítja ezek leggyorsabb körforgását és a lehető legáltalánosabb elfogadását. intézményes támaszával a bűnhődés jeleinek és az őket továbbadó lármás ünnepnek társasjátékát? JEGYZETEK 1. A másik kettő a büntetőjog megelőzését szolgáló. hogy a 18. amely a tulajdonképpeni törvényhozói hatalomtól. 1781. a képzet. század végén a népi törvénytelenségek csökkentésével maga elé tűzött stratégiai céllal). 135.-P. Ch. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. hasznosságot célzó. 1856. 9. de felvázolt terveikben igen különböznek egymástól. jelenetekre épülő. a „büntetővárosban”. század második felében jellemzik az egymással szemben álló hamm stratégiát. melyeket az elítélt testén alkalmaz: a nézők szeme láttára fekteti le.-P. vagy még pontosabban fogalmazva: akkor biztosítható-e jobban a büntetőhatalom (a 18. Módozatok.33. mindig saját törvényei fölé emelkedve. Dufriche de Valazel. nyilvános. 7. a közvetlen kényszerítésnek alávetett egyén. a begyakorlás. m. nem jegyeket. IX. Az első a még működő. a lélek. Vö. A reformer jogtudósok tervében a büntetés olyan eljárás. J.. a nyom. 4.114. amely újraminősíti az egyéneket mint jogi alanyokat. titkos modellje miképpen váltotta fel a képzetekre. Brissot: Théorie des lois criminelles. testi. az adminisztrációs apparátus. 246. a rettegés hatását. hanem jeleket használ fel.1. A hatalom három technológiája. képzetek kódolt halmazait. 3. hogy egyénileg jó útra térjen minden bűnös. mely a régi monarchikus jogra támaszkodott. 2. Marat: Plan de législation criminelle.. valamint a társadalom testétől elszigetelt. és ezzel az uralkodó és az uralkodó hatalmának fizikai jelenvalóságát bontja ki. a viselkedésben rögzített szokásokban hagyott nyomokkal feltételezi a büntetés specifikus hatalmának alkalmazását. a jel.. A test. Mably: „De la législation. minél szabálytalanabb. e hatalom autonóm vezetése. a bosszú rituális jegyeit használja fel. Végül.258. kollektív modellt? Miért váltotta fel a büntetés fizikai gyakorlata (ami nem kínzás) a börtönnel.” In: Oeuvres complètes. Ibid. A szertartás. jelentéssel bíró. . elszigetelt. A börtön felbukkanásában megkezdődik a büntetőhatalom intézményesítése. J. Nem lehet a jogelméletek szintjére korlátozni őket (jóllehet egybeesnek velük). 1780. a büntetőhatalom gyakorlására. 1856.119. megjavító koncepciójára hivatkozott. F. 1781. a „reformatórium” zárt helye? Mindenesetre elmondható. Beccaria: Des délits et des peines. A probléma tehát a következő: hogyan lehetséges. XXVI. hogy a monarchikus jogban a büntetés a felségjog szertartásrendje.

. 39. Például a.. július 8-i a csavargókról. 36. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. E. 1807. 28. 38. 20. 1767. 24-25. 37. 338. Brissot: Théorie des lois criminelles. de Rémusat: Archives parlementaires.10. F. E.1. Ch. Katalin: Instructions pour la commission chargés de dresser le projet du nouveau code des lois. 67. Serpillon: Code criminel. LXXII. Francia fordítás: 1807.. Vermeil: Essai sur les réformes à faire dans notre législation criminelle. Colquhoun bevezetőjében: Traité sur la police de Londres. Serpillon: Code criminel. 618. G. Ε. Bexon: Code de sûreté publique. 25. XXVI. M. de Mably: De la législation. 601-647. 23.1. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle. 22. II. Servan: Discours sur l'administration de la justice criminelle. március 4-i nyilatkozat a visszaeső tolvajokról vagy az 1724. 712. Ch.” In: Discours sur les peines infamantes. dijoni parlament 1706. J. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. S. 11 avril 1819. 1781. 1781.-P. 19.-P. 1095.. Archives parlementaires. Vö. 1791. In: Oeuvres Complètes. Archives parlementaires. 1095. Vö. Brissot: Théorie des lois criminelles. E. IX. 35-36. M. Masson: La Révolution pénale en 1791. amíg elérte a megfelelő kort. 1741. F.” In: Archives parlementaires. szeptember 21-i határozata. Rabaud Saint-Étienne fogadtatja el a „kényszermunka” kifejezést. Crime et criminalité en France sous l'Ancien Régime. Vö. A büntetőmunkával szemben felvetették. M. 1790.361.... 24. A bajor királynak benyújtott tervezetről van szó. hogy a börtön szigora a büntetés kezdete. 12. 33. E. Beccaria: Des délits et des peines. 14. XXVI.344. 30. Π 67. 29-30.. 1781.. 1767. 1784. Chabroud: Archives parlementaires..139. 1784. M. A Boucher d'Argis: Observations sur les lois criminelles. 29. A halálbüntetést elutasító szerzők végleges büntetéseket irányoznak elő: J. 1856. III. A gályarabságra ítélt fiatal fiú a dologházban maradt egészen addig.. Serpillon: Code criminel. 1784. 178 16. . 1789. rész.3. III. J. 1784. 329-330.: Archives parlementaires. F. 139.113. mely kizárólag a szabad emberek tevékenysége”. Ch. II. 329-330.84. cikk. 18. pl.” Le Moniteur. s gyakran ott kellett kitöltenie teljes büntetését. XXVI. de Lacretelle: „Réflexions sur la législation pénale. XXVI. 710. így határoz az 1724. 26. Ε törvénykönyv egy része le van fordítva P. Vö.344-345. XXVI. J. C. 322. a foglyok egymás közötti kommunikálásának megakadályozásával foglalkoznak. 1781. Serpillonnál azonban azt a gondolatot is megtaláljuk. 34. 17.266. Coquille: Coutume du Nivernais. Vö. 32. 31. F. 13. a helyiségek biztonságával. L.185. 21..148-149. L. P. 49. akiket „javíthatatlannak” minősítenek. amelyek a foglárok zsarolásaival. G. 35. XXVI. Ibid. Pastoret: Des lois pénales. Decazes: „Rapport au roi sur les prisons. Le Peletier de Saint-Fargeau: Archives parlementaires. hogy erőszakhoz folyamodik (Le Peletier) vagy hogy meggyalázza a munka megszentelt jellegét (Duport). 27. szembeállítva a „szabad munkával. így kell értelmezni a börtönökre vonatkozó sok szabályzatot. Ch. Vö. Le Peletier de Saftit-Fargeau: Archives parlementaires.: életfogytiglani börtön azoknak. Dufau: „Discours à la Constituante. 15. ugyancsak F. 37. 11. 346. du Rousseau de la Combe: Traité des matières criminelles. 1767. XXVI. 1er décembre 1831. G. 688.. III. Dufriche de Valazé: Des lois pénales. 1767.

57. A száműzetést kimondó ítéletek gyakorisága tovább erősítette a bűntett és csavargás közötti kapcsolatot. 50. Vö. J. A naplókban olyan kéréseket is találunk. 173. Francia fordítása: 1797. Az 1779-es törvényjavaslat bevezetőjét Julius idézi: Leçons sur les prisons. idézve in: A. Elhanyagolhatunk egy másik. fürdő. században gyakran idézett modellt. Rush. Desjardin: Les Cahiers de doléance et la justice criminelle. Megjegyzendő. 44. T. 1771-ben a flandriai jegyzőkönyvek megállapították. idézve ibid.40. amelyet 1845-ben újból kiadtak. amelynek nyomán alapították meg az amszterdami Rasphuis-t. 52. G. hogy a fogdákat a családok használhatnák.15-16. ruhák és szobák tisztasága. 45. 48. 102-103. de La Rouchefoucauld-Liancourt: Des prisons de Philadelphie. Stoobant. Vilan (XIV. jó könyvek felolvasása. lásd B. J.27. 1898.-P. Vilan (XIV.: ez a memorandum a genti fegyház alapításához kötődik és csak 1841-ben adták ki. a lehető legkevesebb dohány. 27-28. A szöveget valószínűleg a 19. Faucher). míg ha munkára szoktatták volna. Sellin: Pioneering in Penology. hogy az egyik helyről a másikra űzött koldus végül az akasztófára jut. in: Ν. úgy irányozták elő. amely ismeretlen maradt és semmiféle hatást nem tett. hogy elhitessék genfi vagy pennsylvaniai eredetét” (L. Thorsten Sellin: Pioneering in Penology.... Teeters: Cradle of penitentiary. a 18. (T. Teeters: The cradle . Ennek eredménye. A zavargásokkal kapcsolatban.): Mémoire sur les moyens de corriger les malfaiteurs. században ásták elő. az őrök pedig esküvel fogadják. 45. 1964. 484.) 56. 1781.. Turnbull: Visite à la prison de Philadelphie. 228.-L. akkor. „Paris intra muros” (Noblesse). Ibid. hogy nem árulják el személyazonosságukat és nem engednek be látogatót hozzájuk. kertészkednek. Ezt Mabillon javasolta Reflexions sur les prisons des ordres religieux című munkájában. Siegel jelentésében. hogy a büntetéseket ne hirdessék ki nyilvánosan. nem került volna e rossz útra. 1775. 5-9. valamint Roberts Vaux: Notices. Briey: „Tiers État”. 107. Caleb Lownes. 64. amelyet a kvékerek az angol kormányzat ellenére akartak bevezetni. Goubert et M. amelyeket e törvény idézett elő. kimutatta. kevés bor. Κ. amely részletes tanulmányt közöl az amszterdami Rasphuis-ról és Spinhuis-ról. Ibid.. Lefordítva: 1797. halk beszéd. s ahhoz a büntetőtörvényhez. 1787. hogy „a koldusok ellen hozott száműzetéses ítéleteknek nincs semmi hatásuk. o. 49. bármit mondtak is vele kapcsolatban.49. 54. Sellin: Pioneering in Penology. hogy „az amerikai büntetőrendszer első gondolata … szerzetesi és francia gondolat. 1796. A Walnut Street-i börtön mindenesetre az 1767-ben megnyílt szegényház folytatásához tartozott. 41. 51.1. Κ. 42. 483. ' 47. J. Hanway: The Defects of Police. kevés trágár vagy világias beszéd. hogy J. Állandó munka. amikor a katolikusok elvitatták a protestánsoktól az emberbaráti mozgalmakban és az adminisztrációban betöltött helyeket. A kvékerek egész biztosan ismerték az amszterdami Rasphuis-t és Spinhuis-t. a kert szép: 1200 káposztafej.. 53-54. 477. 43. 1944. 53. J. 1955. Denis: Les Françal ont la parole.. Francia fordítása: 1831. Β.” (L. Rush: An inquiry into the effects public punishements..” In: Ν. az egyik felügyelő ezt jegyezte fel az egyik Walnut Street-i látogatás után: „Erkölcsös nevelés: prédikáció. Mabillon füzete.1.): Mémoire … 68. 55. Turnbull: Visite de la prison de Philadelphie. Brissot: Théorie des lois criminelles. in: Annales de la Société d'histoire de Gand. mivel az egyes tartományok máshová küldik a náluk ártalmasnak talált alattvalót. Langres: „Trois Ordres”. 58. 299. Vö. P. III.9. 109-110.203. 1773. idézve ibid. Vö. 46. A Walnut Street-i felügyelők első jelentését Teeters idézi. s a foglyokat éjszaka szállítsák a javítóintézetekbe.

of penitentiary. W. 60. 52. 1787. június 16. míg a mostaniak a bűn iskolái.” 1797. Β. cit. 59. mely autentikus volna és hatékony. 1935. 50. B.) 63.19. Rush kritikáival a büntető látványosságokról. Rush: An inquiry into the effects of public punishments. 61. 1793. Blackstone: Commentaire sur le Code criminel d'Angleterre. loc.. Idézve in: Ν. Rush: An inquiry into the effects of public punishments 1787.14.5-9. 59. An inquiry how far the punishment of death is necessary in Pennsylvania. W. főleg azokról. de kíséreljük meg a börtönből reformatóriumot (reformatory) csinálni. a „reformatórium” tervében: „A kórház és a gonosztevő gondolata összebékíthetetlen. 1787.13. Francia fordítás: 1776. 62. Teeters. Az átváltoztató gép gondolatát már Hanway-nél is megtaláljuk.” (Defects of police. 3. „Minutes of the Board. Κ. amelyeket Dufriche de Valaze képzelt el: An Inquiry into the effects of public punishments. Bradford. . 64. Vö.

III FEGYELMEZÉS .

. mint a menetelés. mint amilyen igény van. alacsonyan kifelé tartott lábfejjel”3. hasznosítható. formálják. megfeszített térddel és térdhajlattal. A híres automaták nemcsak a szervezet működésének illusztrálására szolgáltak. a testet minden társadalomban koncentrált erők veszik körül. „kiűzik belőle a parasztot és katonakülsővel ruházzák fel”2. ügyes lesz vagy erői megsokszorozódnak. s bár igaz. az alaktalan anyagból. ahogy a 17. hogy ünnepélyes és merész mozdulattal viseljék”1. válla széles. a vádlik. a filozófusok folytatták. dresszírozzák. apránként kiegyenesedik a test tartása. A regrutákat hozzászoktatják. És mégis vannak átfedések. . Frigyes király az aprólékos gépezetek. a hatalom leegyszerűsített modelljei: II. az alkalmatlan testből olyan gépet csinálnak.1. meghajlítja az egészet. érintse a falat … hasonlóképpen megtanítják. célpontját. hogy eltávolodna a testtől. hogy a lehető legnagyobb kellemmel és ünnepélyességgel társuljon. a másikon működésről és magyarázatról: egyrészt hasznos testről. A testet kísérő megkülönböztetett figyelem jeleit könnyű megtalálni – a testet manipulálják. röviden. ne tolják előre a hasukat. hogy a sarkak. karja hosszú. hogy szokásukká váljék: „fal elé állítják őket. a vállak és a derék. La Mettrie Embergépe a lélek materialista leegyszerűsítése. jeleket hord: erejének meg bátorságának természetes jeleit. állandó készenlétbe állítja és szép csöndben átszövi a szokások autonomizmusa. de anélkül. egyszersmind a dresszírozás általános elmélete. az olyan fogások. a kar kifordításával. de büszkeségének jeleit is. A Gép-ember nagy könyve két. kiszámított kényszerűség járja át lassan a test minden porcikáját. század elején leírták. melyek annyira érdekelték a 18. válaszol. majd az orvosok. század második felében a katonát gyártják. melynek első oldalait Descartes vetette papírra. lábszára vékony. végül. s a technikai-politikai regiszteren. rezzenetlen fejjel. kórházi szabályzatok együtteséből állt össze. lába inas. domború mellkasú. a viselkedés vagy például a fejtartás javarészt a becsület testi retorikájától függnek: „A következő jelekről ismerhetjük fel azokat. a katonának „járás közben a lépések olyan ritmusát kell felvennie. ha lándzsás lesz. egymással párhuzamos regiszteren íródott: az anatómiai-metafizikáin. hiszen az egyiken alávetésről és hasznosításról van szó. A 18. A klasszikus kor folyamán fölfedezték a testet mint a hatalom tárgyát és. másrészt megérthető testről. mert az ilyen alkatú ember tévedhetetlenül fürge és erős”. amelyek kényszerítéseket. A katonát először is messziről meg lehet ismerni. s a test engedelmeskedik. combja erős. iskolai. akik a legalkalmasabbak a mesterségre: élénk és eleven ember. századot? Biztos. hogy határozottan lépkedjen. hogy a test nem első ízben lesz a parancsoló és sürgető invesztációk tárgya. valamint a kézfej. a következőképpen tanítják meg nekik e testtartást. ujjai izmosak. politikai bábuk is voltak. Először is az . mivel a lándzsa tiszteletre méltó fegyvernem és megérdemli. amely katonai. egyenes hátú. A két regiszter jól megkülönböztethető egymástól. hogy soha ne szegezze a földre a szemét. hogy egyenesen álljanak. hogy fejüket magasan tartsák és felszegve. FEJEZET AZ ENGEDELMES TESTEK Most pedig lássuk. és tökéletesíthető. tilalmakat vagy kötelezettségeket rónak rá. hanem merészen nézzen a szembejövőkre … hogy mozdulatlanul álljon. a jól idomított és a hosszan gyakorlatozó ezredek megszállottja volt. hogy fest az ideális katona. hasa lapos. parancsra várva. Az& test engedelmes. valamint a test működésének ellenőrzését és megjavítását célzó tapasztalati és elgondolt eljárásokból. uralja. hogy apránként kell megtanulnia a fegyverek művészetét – lényegében csatáról csatára -. átalakítható. kézzel. húzzák ki magukat. erejének és vitézségének címere a teste. Mi volt az új az engedelmesség e sémáiban. mindkettő középpontjában az „engedelmesség” fogalma az uralkodó. ne görbítsék meg a hátukat. amely alávethető. amely az elemezhető testhez a manipulálható testet illeszti. Több dolog mégis új ezekben az eljárásokban. oly módon. lábbal . düllesszék ki a mellüket.

épp az jelenti a fegyelem eleganciáját. s ez vájkál benne. Az új politikai anatómia „feltalálását” nem szabad váratlan felfedezésként értelmeznünk. elemeinek. az egyetlen. Különbözött a rabszolgaságtól. amely a legszorosabb hálóba foglalja az időt. A fegyelem ekképpen termeli ki az alávetett és gyakorolt testeket. hogyan lehet foglyul ejteni mások testét. igazán fontos szertartás a gyakorlás szertartása. mely a tevékenység folyamataira ügyel inkább és nem az eredményére. súlyos. mely egyszersmind a „hatalom gépezete”. megismétlődnek. amely célja nemcsak az ügyesség növelése. s néhány évtized alatt újrastrukturálták a katonai szervezetet. egy irányban haladnak és lassan kirajzolják egy általános módszer vázlatát. a teret és a mozgást. vagy már nem a viselkedés jelentést sugárzó elemeit vagy a test nyelvét. hogy kivonja magát a költséges és erőszakos viszonyból. amit kívánnak tőle. viselkedésének kiszámított manipulálása. gesztusainak. sokfelé megjelenő folyamatok sorát. és nem annyira a test műveleteire. attitűdök. amely állandó. s bár a másoknak való engedelmességgel jár együtt. s nem a hasznosság felértékelése. mint inkább a munka termékeire és a hűségeskü rituális jegyeire vonatkozik. s rákényszerítik az engedelmesség-hasznosság viszonyát. hatékonyságát. század folyamán a hatalom általános mintája lett. A fegyelem a test erejét felértékeli (a hasznosság közgazdasági kifejezéseivel) és ugyanezeket az erőket csökkenti (az engedelmesség politikai kifejezéseivel). hanem mint gyakran kicsiny. egyrészt „alkalmasságot”. de távoli. Különbözik a jobbágyságtól is. határtalan viszony. hanem a mozgások ökonómiáját. s a gazda különleges akaratának formájában. és fordítva. teljes. majd később az elemi iskolában lassan elárasztják a kórházakat. s olyan törvényalkotás szerint gyakorlódik. fő célja az önuralom növelése a test fölött. Ekkor alakul ki a kényszerítések politikája. állandó kényszerítést von maga után. az „engedelmes” testeket. amelyek célja a test megmunkálása. amelynek funkciója a lemondás biztosítása. Egyszóval felbontja a test hatalmát. a mechanizmusok – mozdulatok. szigorú függőségi viszonnyá alakítja át őket. amely ugyanabban a mechanizmusban annál engedelmesebbé teszi a testet. különféle eredetű. vagy utánozzák és erősítik egymást. másrészt megfordítja a belőlük nyerhető energiát és hatalmat. majd újraalkotja. hiszen nem a test birtokbavételén alapul. hanem részleteiben dolgozzák meg. minél hasznosabb. hanem egy olyan viszony kialakítása. meghatározza. A gazdasági kizsákmányolás szétválasztja a munkaerőt és a munka termékét. hogy azt csinálja. hanem hogy úgy működjön. hogy ezeket megnövelje. nem analitikus.ellenőrzés mértéke: már nem tömegében. nem egyszerűen azért. amely magasrendűen kodifikált alávetettségi viszony. Minden vagy csaknem minden esetben a . Különbözik a cselédsortól is. „fegyelmezésnek” hívják. s nem még mélyebb alávetettség. Megszületőben a „politikai anatómia”. „képességet” csinál belőle. gesztusok. amikor megszületik az emberi test művészete. A test ezután az ellenőrzés tárgya: nem. makacs kényszerítést gyakorolnak rajta. A fegyelmezés történelmi pillanata az a pillanat. amelyek átfedik egymást. ízekre szedi. az általunk megállapított eljárások. s arra törekszik. „szeszélyből” létesül. és a 18. kijelölt gyorsaság és hatékonyság szerint. nagyban. belső szervezettségét ellenőrzik. Sok fegyelmező eljárást ismertek már jó ideje a zárdákban. a fegyelmező kényszerítés pedig kényszerű köteléket hoz létre a testben a felértékelt alkalmasság és a meggyarapodott uralom között. gyorsaság – szintjén biztosítják foglyul ejtését: végtelenül kicsiny hatalom az aktív testen. Végül új amodalitás: megszakítatlan. alkalmazási területük szerint különböztethetők meg. miközben legalább akkora a haszna. szétválaszthatatlan egységként kezelik a testet. mi több. A test működésének tüzetes ellenőrzését lehetővé tevő módszereket. De a fegyelmezés a 17. a hadseregben és a műhelyekben is. Néha gyorsan jutottak el egyik helyről a másikra (a hadseregből a műszaki iskolákba vagy a kollégiumokból a gimnáziumba). Az emberi test a hatalom gépezetébe kerül. Különbözik még az aszkétizmustól és a kolostori típusú „fegyelmezéstől” is. amelyek erőinek állandó alávetettségét biztosítják. A kollégiumokban igen korán látjuk működésüket. ahogy akarjuk. néha lassan és nem látványosan (a nagy manufaktúrák alattomos militarizálása).

idézzük fel de Saxe marsallt: „Jóllehet a részletekkel bíbelődőket korlátolt embereknek tartják. és nagyokként elfogadja? Kicsiny dolgok. Jellemző Jean-Baptiste de la Salle himnusza a „kicsi dolgokhoz” és végtelen fontosságukhoz. kicsiny dolgok. mely mindenütt elhinti magját. nagy érzések. Ami nem gátolja őket abban. A fegyelmezés a részlet politikai anatómiája. pontos műszerekkel látta el. sokkal inkább amiatt. nagy áhítat rejlik bennük. nem vagyunk-é bűnösök. nagy buzgóság. édes Istenem. a Te dicsőségedre. sem különleges vonásaikat. Áruljunk el többet a türelmetleneknek. Nem írjuk itt le a különböző fegyelmező intézmények történetét. ha kicsire tekintvén. Próbáljuk meg most ezeket kiértékelni. és alapelvei nélkül lehetetlen felépíteni egy épületet vagy módszert teremteni. Apró. a lényegtelent jelentéssel felruházó. a büntető rendszer változásait vonták maguk után a jelenkor küszöbén. kipróbáltuk-é őket? Tapasztalataink alapján ítéljük-é meg valamennyit? Kicsiny dolgok.körülmények adta igényekre válaszolva merültek fel: emitt egy új ipari létesítménnyel. Követ faragni is tudni kell. hogy a kicsiny dolgokhoz való hűség révén. de nincs olyan parány. megváltoztatta a léptékeit. mint az igazi hívőében. amelyet ne az ő különleges akarata hívott volna életre. végül is a dresszúra valamennyi formájának aprólékossága. Mindig aprólékos. következésképp . amelyek. észrevétlenül fejlődve eljuthatunk a legmagasabb szentségig: mert a kicsiny dolgok birtokolják a nagyokat … Mi nagyot tehetünk a kicsiny dolgokkal. hogy az általános és alapvető átalakulások egészébe ágyazódjanak. egyetlen részlet sem közömbös. amelyeknek azonban megvan a jelentőségük. A fegyelmezett ember szemében. megálljuk-e a helyünket? Nem hisszük-é. vagy olyanok. másutt a puska feltalálásával vagy Poroszország győzelmével. ez a rész is fontos. s nem a működési mód egybetartozásában helyezzük el őket. hogy meghaladják erőinket? Kicsiny dolgok. finom. de nagy ösztönzők. A részlet kiemelkedőségének e nagy hagyományában könnyűszerrel megfér majd a keresztény nevelés. Kicsiny dolgok. század óta egyre nagyobb területeket hódítottak meg. mi. A mindennapok misztikuma találkozik itt a parányi dolgok fegyelmével. énnekem úgy tetszik. hogy a hatalom ezt tudja megragadni. ám végül is ők formálták a nagy szenteket! Igen. az iskolai vagy a katonai pedagógia. és ha Isten ezeket kedveli. mert megveti az alapot.” 4 Hosszú történeteket lehetne elbeszélni erről a kőfaragásról megírni a részlet haszonelvű racionalizálásának történetét az erkölcs könyvelésében és a politikai kontrollban. hanem a fogásokat. noha nem nagy kényszerítéssel járnak. amelyek a legkönnyebben váltak általánossá. hogy a társadalom egész testét befedjék. hanem a résen lévő „rosszindulat” ravaszkodásaival. felgyorsította. „Milyen veszélyes elhanyagolni a kicsiny dolgokat! Igencsak vigasztaló gondolat egy hozzám hasonló. gyakran jelentéktelen technikák ezek. Nem a még álomban is dolgozó. de nem annyira a benne megbúvó értelem. hanem egy taktika összefüggéseiben. hogy beleragadnak a részletekbe és apró-cseprő dolgoknak szenteljük figyelmünket: a legapróbb jelekben sem az értelmet keressük. mivel egyfajta politikai beruházási módot határoznak meg és testre szabottan à hatalom új „mikrofizikáját”. Nem a klasszikus kor vezette be ezt. hiszen Isten szemében egyetlen roppant terjedelem sem nagyobb egy apró résznél. és a végtelenül kicsi számtanában vagy a természeti lények legjelentéktelenebb jellemvonásainak leírásában lelte föl megfelelőit. mintha arra törekedtek volna. csakúgy. Traité sur les obligations des frères des Écoles chrétiennes (Értekezés a keresztény iskolák testvéreinek kötelességeiről) című munkájában. Csupán példák sorával jelöltünk meg néhány fő technikát. amott bizonyos járványos betegségek fellobbanásával. mégis széles körben elterjedt ravaszkodások. szégyenletes gazdaságosságnak engedelmeskedő rendelkezések. s mivel a 17. a nagy tettektől idegenkedő lélek számára. gyönge és halandó teremtményeid? – kérdezgetjük. Leírni őket azzal jár. látszólag ártatlan. Nem elég szeretni az építészetet. A „részlet” mindenesetre már régóta a teológia és az aszketizmus kategóriája volt: minden részlet fontos. átfogó ész ravaszságaival van dolgunk. de igencsak gyanús szabályozások. ám ha felbukkannak a nagyok. elvetjük őket? Kicsiny dolgok.

a kicsiny mozgásoké.10 A szétszórt műhelyek mellett kifejlődik a nagy. a harcászat meg a közgazdaságtan után szükségszerűen eljutott eddig az emberig. az erődítmény. nagy jutalmak. az iskola. előírások és adatok corpusát hozván magával. Már ekkor foglalkoztam vele. a pedagógia. amikor a jezsuiták távozása után mintakollégiumot csinálnak belőle. ugyanakkor ezen apró dolgok politikai számbavétele az emberek ellenőrzése és felhasználása céljából a klasszikus korba nyúlik vissza. században a részlet története. belesajdul a lelkem. s maga körül akarta felállítani a hatalom olyan szerkezetét. eljutott addig az emberig (Napóleonig). hogy az általa kormányzott állam legkisebb eseményét is észlelje. az összes többitől különböző. 1.” 5 A regulák aprólékossága. kialakul az ellenőrzés új típusa. a zárt város rokona. aztán egy egész sor diszkrétebb. amelyeket Dél-Franciaországban létesítettek. Az egyhangú fegyelem kedvenc helye. véget vetnek a dezertálásnak. hogy hozzákezdett megszervezéséhez. Szakmai fogások együttesét. az orvostudomány. Annak idején ott volt a csavargók és a nyomorultak nagy „elzárása” .Frigyesig.”6LNapóleon nem fedezte fel. hanem a „kis testeké”. 1775-ben a kaszárnyák befogadóképességét kétszázezer főre becsülték. ezt a csavargó tömeget. de alattomos és hatékony elzárás következett. amelyről dicsekvés nélkül elmondhatom. A kollégiumokban lassan a kolostor modellje kerül előtérbe. Erre több eljárást alkalmaz. hogy a legapróbb részlet se kerülje el a figyelmét”7. A fegyelem olykor megköveteli az elzárást. nem az ég végtelenségének vagy a csillagok tömegének Newtona. a kaszárnya. az internátus. nagy kincsek. a kórház vagy a műhely keretében hovatovább világias tartalommal. leírások.. nem hagy el soha … Ez a másik világ a legfontosabb valamennyi között. ha nem is a leggyakoribb. aki így felelt Monge megjegyzésére: „Csak egy megismerni való világ van”: „Mit hallok? Hát a részletek világa. a szigorú fegyelemmel. hogy felelni tudjon értük”10. tudás. mindegyik oldalról harminc lábnyi távolságra” -azért. 1745-ben mintegy 320 városban voltak kaszárnyák. Ezekből az apróságokból született meg a modern humanizmus embere. a kis tetteké. Leibnizen és Buffonon át egészen II.9 Kaszárnyában kötik helyhez a hadsereget. Wilkinson 1777-ben töltések és gátak felállításával szigetet létesít a Loire-on. hogy megismertem: ha csak eszembe jut. s az üzemben munkáslakásokat helyez el). ellenőrzik a kiadásokat. eljárások. de a legtökéletesebb nevelési rendszerként jelenik meg. Tou-fait a Charbonnière átalakított völgyében építi fel Le Creusot-t. az őr „csak a munkások . És a 18. Jean-Baptise de la Salle jegyében. de jól tudjuk. bennük szigorú az elzárás: „Tíz láb magas fal fogja körülkeríteni és lezárni az egészet. amely nehezen viseli el az átvonuló csapatokat. aki a század végén arról álmodozott. amely a fenti épületeket veszi majd körül.nagy érdemek. gondolt-e valaki valaha is erre a másik világra? Én már 15 éves koromban hittem benne. egyöntetű. léptékváltás történik. majd a 18. amely lehetővé teszi. a felügyelet kicsinyeskedő pillantása. A részlet tüzetes megfigyelése. „át akarta fogni az egész gépezetet. az internátus kötelező lesz Louis-le-Grand-ban. század második felében az üzemek (Chaussade kovácsműhelyei az egész Médine félszigetet elfoglalják Nièvre és a Loire között. egyszersmind megszabott manufaktúrák tere: kezdetben a egyesült manufaktúrák. a kaszárnyák lecsillapítják a lakosságot. s ez az emlék fixa ideaként él bennem. amelyet életbe léptetett. gazdasági vagy technikai ésszerűséggel töltik meg a parányi és a végtelen misztikus számítgatását. Az 1719-es rendelet több száz kaszárnya építését írja elő. hogy új Newton lesz. önmagába zárt hely kijelölését. az élet és a test legkisebb parcelláinak ellenőrzés alá vonása. meggátolják a fosztogatást és az erőszakoskodást. hogy az indret-i üzemet elhelyezze. hogy a csapatokat megtartsuk „a rendben és a fegyelemben. s hogy a tiszt olyan helyzetbe kerüljön. Az üzem nyilvánvalóan a kolostor.8 A FELOSZTÁS MŰVÉSZETE A fegyelem először is felosztja az egyéneket a térben. azoknak a mintájára.

kipécéző és hálóba fogó szerkezet. meg kell óvni az anyagot. hogy minden munkás ugyanazon fedél alatt tartózkodjék. zavaros ide-oda mászkálását. hogy ellenőrizzenek. mondta ki. A betegségek és a járványok orvosi felügyelete egy sor egyéb ellenőrzést is maga után von: az ellenőrzés katonai a dezertálókkal. el kell oszlatnia a törvénytelenség és a rossz zavarosságát. a dezertálás. Először is az elemi helyhez kötöttség vagy a kvadrálás elve szerint. A Rochefort-ban alkalmazott első intézkedések inkább a dolgokra. Minden egyénnek megvan a maga helye. minősítésére. mintsem az emberekre vonatkoztak. a gyógyulásokkal. adóügyi az árukkal. az értékes árukra és nem a betegekre. e nyüzsgésre. amelyek sokkal rugalmasabban. feltűnő vagy bujkáló tömegességet. Kerülni kell a csoportokra szakadást. s oly pontosan zárhatók le függönyökkel. befolyással kell lennie e mozgékonyságra. hogy a leányok fölkelhetnek és lefekhetnek. A tengerészkórház dolga az ápolás. A folyamat világosan látható a kórházakban. megtorlására. és ezeket még csírájukban elfojthassa. hanem annak is. Az adóügyi és a gazdasági felügyelet kialakítása megelőzi az orvosi megfigyelés technikáját: kijelöli az orvosságok helyét a zárt ládákban. De az „elzárás” elve nem állandó. a szerszámokat. aki a kapukat újból kinyitja. csavargásellenes. járványokkal. cellákra osztott. partra szálló és behajózó tengerészekkel. Tudni kell. ahány megkülönböztethető test vagy elem van benne. meg kell fékezni a munkaerőt: „A betartandó rend és rendtartás (police) megköveteli. többféle felhasználásra ítélte alkalmasnak. lényegét tekintve. ha a kijelölt rekeszek pusztán eszmeiek. Még akkor is. egyfajta aszketizmus: legalább időnként egyedül kell szembeszállnunk a kísértéssel. önként beállt· vagy kényszerrel toborzott emberekkel. a minta. Úgy tetszik. nyugtalanság. Isten szigorával. ki távol. meg kell vizsgálni a zavaros. anélkül. A fegyelmező tér hajlamos annyi parcellára oszlani. nem nélkülözhetetlen és nem is elégséges fegyelmező eszköz. az eltűnésekkel. hasznosíthatatlan és veszélyes tömörüléseit. „cselszövények”). szökésellenes. hol és hogyan található meg az egyén. áruforgalommal. tömörülésellenes taktikát kell alkalmazni. hogy a manufaktúra vezetésével megbízott cégtárs felléphessen és orvosolhassa a munkások körében esetlegesen előadódó visszaéléseket.”13 2.”14 De ez még meglehetősen kezdetleges forma. sokkal finomabban dolgozzák meg a teret. Kikötő s egyben hadikikötő is. Meg kell semmisíteni a határozatlan felosztás következményeit. de az ágyakat úgy helyezték el bennük. az egyének ellenőrizetlen elbúj ásat. adminisztrációs az orvoslással. s minden percben képesnek kell lenni valamennyi egyén viselkedésének az ellenőrzésére. és miután felhangzott a munka felvételét jelző csengő”: negyedóra múlva senkinek nincs joga belépni. s ki tudja.megérkezésekor nyitja ki a kapukat. A fegyelem analitikus teret szervez. munkabeszüntetés. A funkcionális elhelyezés szabálya a fegyelmező intézetekben lassacskán egy olyan teret hálóz be. Vannak fegyelmező eszközök. a nap végeztével a műhelyfőnökök kötelessége átadni a kulcsokat a manufaktúra portásának. tiltott forgalom kereszteződése. a célból. hogy hasznos teret teremtsenek. A test és a lélek szükséges magányát. s minden helyen egy egyén van. lajstromot készít felhasználásukról. ki van jelen. fel kell számolni a kollektív képződményeket. „Az alvás a halál képe. hogy bárki látná őket. És ezen a ponton is találkozik egy réges-régi építészeti és vallásos eljárással: a kolostorok cellájával. de épp ezért szűrő is. betegségekkel. hogy megakadályozzák a veszélyes kommunikálást. A megismerés eljárása ez tehát. a dortórium a síré … A dortóriumok közösek ugyan. A meghatározott terek nemcsak annak az igénynek felelnek meg. Ebből fakad a tér szigorú felosztásának és el-rekesztésének igénye. Franciaországban Rochefort volt a kísérletezés színhelye. a fegyelem tere mindig. a halottakkal. a diétával. a jó tulajdonságok vagy az érdemek mérlegelésére. de a megfékezésé és a hasznosításé is. később . fertőzés helye: veszélyes keveredések keresztútja. 3. amelyet az építészet általában szabadon hagyott. 12 Mert a munkaerő koncentrálódásával maximális előnyt kell kihozni belőle és semlegesítem kell a gátló tényezőket (lopás. kivált a katonai vagy tengerészeti kórházakban. csempészés. hasznos kommunikációt kell létrehozni s a többit megszüntetni. a szimulánsokkal szemben.

à tanulók maguk jelölték ki a saját helyüket. Minden asztal végén egy állványféle található. sem a hely (a tartózkodás egysége). a gyorsaság. de ezt a szétosztást a saját követelményekkel rendelkező termelőapparátuson kell tagolni. a festőknek. mindegyik tízes csoporttal szemben egy másik tízes csoport állt. de ez a hely megjelölés nem helyhez kötés. helyén van-e a munkás. hogy a termükben maradjanak. a tanulás. A fegyelem a rangsor és az elrendezéseket átalakító technika művészete. nyomdának szánják. hogy megállapítsák a betegek valódi számát. egységüket. minden tanuló teljesítménye beleíródott ebbe az általános párbajba. az akár két– vagy háromszáz tanulót számláló osztályokat tízes csoportokra osztották fel. minden asztalnál egy színnyomó dolgozik a „pácoló-munkásával”. gyakran a fegyelmező tér felosztása biztosította mindkettőt. a besorolás párviadal. a testek. Megszületik a fegyelemből az orvosilag' hasznos tér. Helyük megjelölésével egyéníti a testeket. akit az orvos megvizsgál a vizit alatt. viszonyok hálójában való mozgatás. a termelőapparátus térbeli el-helyeződését és a tevékenység különböző formáit a „posztok” elosztásában kapcsolják össze.kidolgoznak egy rendszert. Lassan egy adminisztrációs és politikai tér alakul ki a gyógykezelés terében. egyénekre lebontva elemezhető a munkaerő. egyszersmind egyéni felügyelet biztosítása: megállapítható. biztosította az egyik tábor vereségét vagy győzelmét. egyúttal tömegesen szerveződtek. a sokféle élet és halál egyéniesítésére törekszik: a mellérendelt és gondosan megkülönböztetett különösségek valós tablóját teremti meg. Vegyük az „osztály” példáját. ki-pécézhető. milyen minőségű munkát végez. minden ápoltat. a tanonckodás. az állhatatosság – megvizsgálható. az ecsettel javítóknak. a betegségek. másrészt a termelést végrehajtó egyénre. hanem elosztás. a tünetek. A sorba állítás állandó rácsot alakít ki: a zavarosság kitisztul:16 azaz a termelés megosztódik és a munka menete egyrészt fázisaira. 4. a külön ágy. amely a többitől elválasztja. minden ágyhoz odaerősítik a beteg nevét. Ezt a követelményt elégíti ki az Oberkampf manufaktúra Jouyban. Az egyedi testek során ily módon világosan leolvasható. könyvelhető és jelenthető az illetékesnek. akinek dolga a festék előkészítése és felkenése. amelyek rendre bejárhatók. később következik a fertőző betegek elkülönítése. hiszen mindegyiket a sorozatban elfoglalt helye határozza meg. ahol szétválaszthatok és szemmel tarthatók. 15 A műhelyben az asztalok között sétálva lehetséges az általános. a termelés egymás után következő stádiumai követhetők. a vésnököknek. A fő műveletek szerint specializált műhelyek sorából áll: külön műhelyük van a színnyomóknak. ügyességük és gyorsaságuk szerint osztályozhatók. Az egyéneket el kell osztani egy térben. A legnagyobb épület. az a pont. tehát jellemezhető. hogy . szárítandó vásznat. ellenőrizzék kilétüket. A testek szétválasztását. mely a decurio egységes csoportjában betöltött funkciójuknak és küzdőerejük minőségének függvénye. amelyre a munkás ráteríti a megfestett. ahol egy vonal meg egy oszlop keresztezi egymást. száztíz méter hosszú és három emelet magas. lényegileg egészében. amelyet Toussaint Barré épített 1791-ben. a metszőknek. század végén megjelenő üzemekben az egyéniesítő hálóba fogás elve bonyolultabb. lajstromba vesznek. A 18. amelynek falát 88 ablak töri át. két hadsereg megütközésének formájában zajlott. stádiumaira vagy elemi műveleteire tagolódik. Az egységet tehát nem a terület jelenti (az uralom egysége). A földszintet. az ügyesség. intervallum az intervallumok sorozatában. a színezőknek. A jezsuiták kollégiumai binárisan. hanem a rangsor: az a hely. a munkások összehasonlíthatók. 132 asztalt helyeztek el két sorban a hosszú teremben. értékelhető. arra kényszerítik őket. szorgalmas-e. s az a távolság. majd a mozgásukat szabályozzák. szorgalmasan dolgozó egyedi testekre: ezen erő valamennyi változója – a testi erő. Az általános séma a háború és a versengés sémája. amelyet elfoglalunk a besorolásban. Ez eddig összesen 264 ember. A fegyelemben az elemek felcser élhetetlenek. 17 Egyébként megjegyezhetjük. A termelési folyamat felosztásával egy időben megtalálható a munkaerő egyéniesítő felbontása is a nagyipar megszületésekor. mindegyik csoportot parancsnokostul egy táborba – a rómaiba vagy a karthagóiba – soroltak.

el legyenek választva a tisztáktól és a féregtelenektől. amelyek biztosítják a helyhez kötöttséget és lehetővé teszik a körforgást. Az iskola terét holmi tanulógépként működtette. Az egyéni helyeket kijelölve lehetségessé vált minden egyes tanuló ellenőrzése és valamennyiük egyidejű munkája. rangsor. az értékelést. ami szigorúan fegyelmező volt a jezsuiták kollégiumaiban állandóan játszott ókori mesében. folyton változtatja a helyét a rekeszek az ideális rekeszek a tudás és a képességek hierarchiáját jelzik. hogy „ akiknek szülei hanyagok és akik így férgesek. individuális szelvényeket hoznak létre és operatív kapcsolatokat teremtenek közöttük. század tudományos. garantálják az egyén engedelmességét. individuális elemekből tevődik össze. A 18. században a „rangsor” az egyének elosztását kezdi jelölni az iskolai rendszerben: tanulók sorait az osztályban. A „tablók” megteremtése nagy gondja volt a 18. Az osztályterem ekkor egyetlen. hogy a felvilágosodás korában a római minta általában kettős szerepet játszott: köztársasági· arca mögött a szabadság intézménye. a tárgyalt kérdések egyre növekvő nehézségi foka. A szeriális tér megszervezése az elemi oktatás egyik nagy gyakorlati változása. az udvarokon. Lassan – de főleg 1762 után – kibomlik az iskolatér. kora. az osztályok életkor szerinti. Vegyes terek: valódiak. jutalmazott is. A18. funkcionális és hierarchikus tereket hoz létre. olyformán. de az idő és a mozgások jobb kihasználtságát is. tisztaságuk. Állandó mozgás ez. majd a többiek. amelyet hétről hétre. haszontalan vagy veszélyes sokaságot rendezett sokféleségekké alakítja át. A fegyelem. a hierarchiát. évről évre lehet megszerezni. hierarchiába rendezett. a „helyeket” és a „rangsort” megszervezve komplex. katonai arca mögött a fegyelem ideális sémája húzódott meg. de ez a gép felügyelt. jó vagy rossz jellemük. Lehetővé tette a hagyományos módszer meghaladását (egy tanuló tanul néhány percig a tanárral. teljesítménye. amelyek a zavaros. Olyan terek ezek. A római utalás egészen a Császárságig ambivalensen hordozta a polgárjogok jogászi eszméjét és a fegyelmező eljárások technikáját. hiszen erre az elrendezésre vetítik rá a jellemzéseket. termek. J. Mindenesetre az. a léha és szeles tanuló kerüljön két jó magaviseletű és megfontolt közé. szüleik vagyona szerint. hierarchiával. Ne feledjük. kisebb vagy nagyobb szorgalmuk. megjelölik a helyet és kijelölik az értékét. nagy tablóvá alakulna. S a kötelező felsorakozások együttesében minden egyes tanulót. de a légióké is.-B. hiszen az épületek. vagy két jámbor között”18. a tanított tárgyak egymásutánja. század és a forradalom Rómája a szenátus Rómája. A magasabb tanórákat hallgató tanulók a falhoz legközelebb lévő padokban ülnek. a hitetlen vagy egyedül üljön. rangsorral. hol az. hónapról hónapra. homogén lesz az osztály. bútorok elrendezettségét szabályozzák. piramisszerű felügyelettel. A fegyelem első. egyszerre építészeti. a folyosókon. hogy ugyanazon tanóra tanulói ugyanazon a helyen üljenek. de ideálisak is. de a táboroké is. amelynek térbeli felosztása a megkülönböztetések egész sorát tenné egyidejűleg lehetővé a tanulók előmenetelének fokozata. hogy a versengés lineáris gyakorlataihoz a légiók inspirálta térbeli elrendeződés kötődjék.ez a római komédia lehetővé tette. elsodorta a párharcot és a mímelt háborút. amelyben az egyének egymás helyébe lépnek az ütemesen sorakozó intervallumok terében. politikai és közgazdasági . egymást követő sora.” Úgy kell eljárni. rangsor. amelyek egymás mellett foglalnak helyet a tanító szeme előtt. viselkedése szerint hol ez a rangsorolás illet meg. érdemeik. számos bejárattal. a tanórák erősségi foka szerint az osztály közepe felé haladva … Valamennyi tanulónak megszabott helye volna és csak az iskola felügyelőjének parancsára és egyetértésével hagyhatná el vagy cserélhetné el a helyét. a tanár gondosan „osztályozó” tekintete előtt: „Minden osztályban kijelölt helyek volnának minden tanóra minden iskolása számára. míg a várakozók zavaros csoportja tétlen és felügyelet híján van). amely mindenkit besorol minden egyes feladattal. de La Salle egy olyan osztályról álmodozott. minden egyes próbatétellel kapcsolatban. a „cellákat”. a fórumé. nagy művelete tehát az „élőképek” megteremtése. Megszervezte a tanulási idő új gazdaságosságát. másoknak materiálisán kell kifejezésre juttatniuk az osztály vagy a kollégium terében az értékek és az érdemek eloszlását.

A gazdaság rendjében lehetővé teszi a mennyiségek mérését és a mozgások elemzését. „gyár-zárdákba” építik be a munkásokat. amely az egyedit köti össze a többszörössel. Lehetővé teszi az egyén jellemzését egyénként. és. Míg a természet rendszertana egy olyan tengelyen nyugszik. „elvakítja a roppant terjedelem. a műhelyekben. valódi alapelveihez közeledvén egyszerűbbé válhatna. a nevelés házai és a közsegélyező intézmények a zárdák életét és szabályait vették át. Három fő módszerét – ritmust felállítani. analógiás taktikával. A modern háború tudománya. mely minden mozdulatnak rugalmasan engedelmeskedik” 19. amelyet vallásgyakorlatok ritualizáltak. és ugyanakkor felépíteni az élőlények racionális osztályozását. a lényeg. hogy megszervezzék a többszöröst. században a tabló a hatalom technikája.21 Századokon át a szerzetesrendek voltak a fegyelem mesterei. s kialakítsák azt az eszközt. a hadseregeket „könnyebb volna mozgatni és vezényelni egyszerű. rendszertan. században is. Az ipari kor szigora sokáig megőrzött egy vallásos modort. meghatározott foglalatosságokra szorítani. megállapítani. helyt kell adni „a kolostor testi-lelki jó tulajdonságai” közül néhánynak. könnyebbé”. Taktika. amelyek két alkotóeleme – felosztás és elemzés. a 17. nem egyszer hozzájuk tartoztak. Elsődleges feltétele a különböző elemek együttese ellenőrzésének és felhasználásának: olyan hatalom mikrofizikájának az alapja. közgazdasági tabló. amelyek ritmizálták a munkát: „Minden személy … megérkezvén reggel a munkába. először is kezet mos. ellenőrzés és érthetőség – felelősek egymásért. felügyelni az emberekre. mondta jóval később Boussanelle. a kórházakban már igen korán megtaláljuk. elválasztani őket egymástól.technológiájának: növény– és állatkerteket berendezni. A hadseregparancsnokot. Az új diszciplínáknak nem okozott gondot az elhelyezkedés a régi sémák keretei között. Alighanem a kolostorok közösségei sugallták a pontos mintát. de még a 19. szabályozni az áru és a pénz forgalmát és ezáltal egy olyan tablót állítani össze. egyszersmind a tudomány módszere. amely a gazdagodás elveként érvényes. amelyet „cellásnak” nevezhetnénk. hogy „rendet” írjanak elő a számára. Az időbeosztás régi örökség. előfordul. mielőtt munkájához látna. Gyorsan elterjedt. jelen vannak-e vagy hiányoznak. . A 18. keresztet vet és munkához kezd” 20. s ezek szoktatják rá a mezőgazdasági munkásokat a műhelyben végzett munkára. elosztani a betegeket. Istennek ajánlja munkáját. hogy kongregációkhoz fordulnak segítségért. az orvost. ellenőrizni. De a tablónak nem ugyanaz a funkciója e különböző regisztereken. az emberek térbeli elrendezése. a fegyelmező taktika azon a tengelyen található. megfigyelni. akiről Guibert beszélt. és erejét meghaladó teherré lesz. században a nagy manufaktúrák szabályzata pontosan meghatározta azokat a gyakorlatokat. hogy a sokféleséget önmagában kezelje. amely a karaktertől a kategória felé megy. De a fegyelmező szétosztás formájában a tablóba rendezés funkciója ezzel szemben az. A lényeg az. A nagy katonai fegyelem Maurice d'Orange és Gusztáv Adolf protestáns hadseregeiben alakult ki. a közgazdászt. amikor az iparban fel akarták használni a mezőgazdasági népességet. A TEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE 1.az osztályok megalkotása (tehát a számszerűségre vonatkozó észrevételek kizáfasa). a természeti lények fegyelmező tere. szabályozni az ismétlődések ciklusát – a kollégiumokban. amellyel áttekinthetővé és megfékezhetővé lehet tenni. felossza és a lehető legtöbb hatást hozza ki belőle. gondosan felosztani a kórházi teret és módszeresen osztályokba sorolni a betegségeket: megannyi ikerműlvelet. az idő specialistái. tökéletesedvén. egy olyan időütem révén. elkábítja a sokaság … a tárgyak sokféleségéből következő számtalan kombináció mind figyelmet követel. akár a természettudóst. a gazdagság szabályozott mozgása. összeállítani a fegyveres hadseregek általános és állandó lajstromát. a hadsereg életében. egyszersmind egy adott sokaság rendjébe helyezi. A rendszertan formájában funkciója a jellemzés (következésképpen az egyéni különbözőségek csökkentése).

hogy megérintenénk a földet.a ritmus és a szabályos tevékenység nagymestereid De a fegyelmezés módosítja az időbeli szabályozás örökölt eljárásait. Egy csapat menetelése kétféleképpen ellenőrizhető. másodpercekben kezdenek mérni. alacsonyan. ami az időtartamot illeti. úgy. hogy a munkások a csengetés után negyedórával később érkeznek …”24 „az a munkatárs. ezalatt kell megtenni két gyors menetlépést. 8 óra 52-kor az oktató szólítja a tanulókat. A cselekedetet elemeire bontják. a végtagok. történeteket vagy komédiákat mesélni”26. egyenes testtartással hajtjuk végre előre. mint egy közös és kötelező külsőleg kényszerített ritmus: „program”. 9 órakor a tanulók leülnek a padokba. De nem ez a fő újdonsága a fegyelmező időnek. Az 1766-os rendelet lényege nem az időbeosztás előírása. és több. hogy akár libasorban. kalandokat elbeszélni vagy más megbeszélést folytatni. az iskolamester egyet üt. percekben. a gyors menetlépésé és a menetelésé két lábfej. 9 óra 04-kor első palatábla. század elején: „A katonákat hozzá kell szoktatni. lábfejünket egy kissé kifelé fordítva. mellükön keresztbe tett karral. Amikor az ima véget ér. 9 óra 12-kor második palatábla stb. hanem valamely tevékenység általános keretének a megadása. amely a mozdulatokat kényszeríti és alátámasztja egész láncolatuk folyamán. s még az étkezésre szánt szünetben sem szabad „történeteket. 8 óra 56-kor bejönnek a tanulók és imádkoznak. A mért és fizetett időnek nem szabad tisztátalannak lenni. A tevékenység megszervezése az időben. folytonosan egy lábon tartva egyensúlyunkat. a pontosság további fokozatai a gesztusok és a mozdulatok felbontásában. „valamennyi munkásnak szigorúan tilos bort hozni a manufaktúrába. az egyik saroktól a másikig mérve. a másodikra keresztet vetnek. „Ha előfordulna. meghatározzák a test. A ferde lépés ugyanabban a hosszúságban egy másodperc alatt történik. Az elemi iskolákban az időt egyre keskenyebb szeletekre szabdalják. bármilyen játékot játszani. A 17. anélkül. amely a tevékenység kimunkálását biztosítja.” A18. belülről ellenőrzi lefolyását és fázisait. az első csengettyűszóra a tanulók térdre ereszkednek. Negyedórákban. a tevékenységeket többnyire olyan parancsok veszik körül. jó minőségű idő ez. század közepén négyféle lépést találunk: „A kis lépés hossza egy lábfej. de ne csapjuk hozzá a lábat.” A két leírás között a kényszerítések új sora kezdte meg működését. hibásnak. Más eljárások sokkal jellemzőbbek a diszciplínákra. lesütött szemmel. ami a munkásokat elfordíthatja a munkától”. amelyen járunk. Pontosság és szorgalom a rendszerességgel együtt a fegyelmező idő fő erénye lesz. enni. 2. a másik lábunkat megfeszített térdhajlattal előre lendítve. és a munkahelyeken inni”27. a rendes lépésé. század elején az iskoláknak a következő időbeosztást javasolják: 8 óra 45-kor bejön az oktató. a jobb lábbal kell kezdeni a lépést. A viselkedés egyfajta anatómiai-időbeli sémája határozódik meg. s harmadikra leülnek. az ízületek helyzetét. a jelre felállnak a tanulók. A mozdulatokat mérő és ritmizáló parancs formájáról áttérnek egy raszterre. minden egyes mozdulatnak kijelölik az irányát. s az egész csapatnak egyöntetűen ugyanabban az időben kell fölemelnie ugyanazt a lábát. bármilyen ürüggyel. . a test másféle hozzáigazítása az időbeli imperatívuszokhoz. akár csapatban mennek. a menetelés léptének időtartama egy másodpercnél valamivel több. a felügyelők nyomásával. aludni. a dob ritmusára lépjenek. 9 óra 08-kor a tollbamondás befejezése. amelyekre azonnal kell reagálni: „az óra utolsó ütésére az egyik tanuló megrázza a csengőt. hogy egész talpunk egyenesen érjen a földre. „Munka közben kifejezetten tilos mozdulatokkal vagy másképp szórakoztatni a munkatársakat. Hogy ez sikerüljön. akit elkérnek a munkából és öt percnél több időt elvesztegetne …”. Vauban ötletét. Természetesen a hadseregben is: Guibert módszeresen alkalmaztatja a lövések pontos időmérését. a kis lépés és a közönséges lépés ideje egy másodperc. „aki nem kezdi pontosan a munkáját … De a felhasznált idő minőségét is igyekeznek biztosítani: megszakítatlan ellenőrzéssel. Először is kifinomítja.23 A bérmunkásság fokozatos elterjedése szorosabbra fűzi az idő behálózását. minden zavaró vagy figyelemelvonó tényező megszüntetésével hiánytalanul hasznos időt kell létrehozni. melynek során a test szorgalmasan végzi a dolgát.”22 A 19. legfeljebb 18 hüvelyk egyik saroktól a másikig … A közönséges lépést felszegett fejjel.

„Egyenesen tartsuk a testet. és jelzéssel vagy másképp helyreigazítja őket. melynek szigorú szabályrendszere invesztálódik az egész testbe. s ezáltal jó időbeosztást férünk el. hanem a termelési apparátus révén teremt kényszerű kapcsolatot.”30 A fegyelmezett test az eredményes mozdulat hordozója. Ha jól használjuk ki a testet. A fegyelmező ellenőrzése nemcsak abból áll. behajlítani) összefüggésbe hozza egymással. amelyek az akcióban szerepet kapnak. könyök stb. Az iskolamester megmutatja a tanulóknak azt a testhelyzetet. Kimerítő felhasználás. amelyben minden egyes összefüggés meghatározott helyet kap. amelyben írniuk kell. egy kissé elfordítva balra. Test és tárgy kapcsolódása. kivéve azt az esetet. az időbeosztásnak le kellett győznie az idő elpazarlásának a veszélyét. a cső a két szem között függőlegesen. az idő elméletileg mindig növekvő felhasználásának elvét . mivel így nemcsak gyorsabban tudunk írni. A hagyományos receptet nyílt és kényszerítő előírások váltották fel. majd a két sorozatot bizonyos számú egyszerű mozdulattal (támasztani. a bal kéz a fogazat magasságában. Ezért alakul ki test és mozdulat összekapcsolása. A test és a test által manipulált tárgy közötti érintkezés felületére. Test-fegyver. kakas. függőlegesen állított csővel. bal kéz. a hüvelykujj a puska csövén végignyújtva.). A jobb kart mintegy háromujjnyira eltartjuk a testtől és könnyedén előre nyújtjuk az asztalon. a kakas a mutatóujjára. a lábujjak hegyétől egész a mutatóujj ig. amelyet a test alakít ki a manipulált tárggyal. a manipulált tárgy elemei (cső. amelyről mintegy öt ujjnyira távolodhat el a könyök. A jó írás például egész gimnasztikát feltételez – jártasságot. a bal alsókart az asztalra fektetjük. a testhez szorított könyökkel. S így jelenik meg a fegyelmező hatalom jellege: funkciója nem a megterhelés. ami erkölcsi vétség és gazdasági becstelenség. állunkat az öklünkre tudjuk támasztani. ha a látóképességünk ezt nem teszi lehetővé.kiterjedését. hanem mert mi sem károsabb az egészségre. a félig megfeszített jobb kar. testhez szorított. a bal lábat az asztal alatt egy kissé előbbre nyújtjuk. melyet Isten számon tart és az emberek megfizetnek. Az időbeosztás hagyományos formájában meghúzódó alalpelv lényegében negatív. s csak annyira hajoljon a test előre. a cső vége szemmagasságban legyen. mint ha megszokjuk. amelyek a testtől csak jeleket vagy terméket követeltek. A fegyelem viszont pozitív gazdaságot rendez be. mint a jobb lábat. sokkal inkább a szintézis. század harcászatának teoretikusai ezt a kötelező szintaxist „manővernek” hívják. megfeszített karral. A hatalom által . A jól fegyelmezett test a legkisebb mozdulatokra is összefüggően működik. Három szakaszban. Gondos fogaskerék-szerkezetet vázol fel közöttük. nem a terméket sarcolja ki. szem. „Emeljük fel a fegyvert. fogazat. ha más pózt vesznek fel. a legjobb viszonyt írja elő egy mozdulat és a test globális viselkedése között. a jobb térdre merőlegesen. a nem semmittevés alapelve: tilos elvesztegetni az időt. A 18.”31 A fentiek azt példázzák. a kéz különböző ujjai. belopj a magát a hatalom. a jobb kéz. bal kezünkkel megragadjuk. amit a test eszközjellegű kódolásának nevezhetnénk. kifejezési formákat vagy valamely munka végeredményét. test-eszköz. Harmadszor bal kezünkkel elengedjük a puskát. az öv magasságában. 3. hogy a kívánt cselekedetet hordozza. Két ujjnyi távolságot hagyjunk testünk és az asztal között. Másodszor a bal kézben fogott puskát fölemeljük a test előtt. a mellkassal szemben. a testhez közelítve. egymáshoz kapcsolja őket. térd. hogy gyomrunkat az asztalhoz szorítjuk. 4. hogy az asztalra helyezvén a könyököt. a hatékonyság és a gyorsaság feltételét. egymással párhuzamos sorozatra bontja fel: a fest elemei (jobb kéz. a lobbantyún végigfektetett hüvelykujjal az első csavarra támaszkodik. megfeszített karral. előírják egymásutániságuk rendjét. semmi nem marad tétlen vagy haszontalan: minden igénybe vevődik. A lehető legtávolabb vagyunk azoktól az alávetettségi formáktól. A fegyelem előír minden olyan viszonyt. lobbantyújával kifelé. csavar stb. test-gép együttest képez.erőszakolt szabályozás ugyanakkor a művelet felépítésének a törvénye. A teljes mozdulatot két. megragadja a puskatust. Az idő áthatja a testet. Jobb kézzel fölemeljük a puskát. hogy megtanítja vagy előírja a meghatározott mozdulatok sorát. időtartamát. végül a láncolat kánonját rögzíti. s vele együtt a hatalom összes aprólékos kontrollja.). a comb mellett leengedjük. 5.

mely oly fontos volt a hadseregben. de rendezett tevékenység töltött ki. Ez az új tárgy a természetes test. lényeges összefüggéseit vázolja fel és az összeegyeztethetetlent spontán elveti: „Lépjünk be a gyakorlások iskoláiba és ott megpillantjuk a szerencsétlen katonákat kényszerű és erőltetett pózokban. de amelyben. melynek fel kellett gyorsítania a tanulóidőt és erényként kellett tanítania a gyorsaságot. s nem olyan. a vállakra merőlegesen. füttyszó. amelynek képe a fegyelmező tökéletességről szőtt ábrándokban oly régóta kísértett. mintha az idő még a maga tört részeiben is kimeríthetetlen volna. különböző tanulócsoportok felügyelők és segédtanítók vezetése alatt végeztek. minél inkább megsokszorozzák alosztályait. sem balra. hogy törekedni kell a legkisebb pillanat felhasználásának a fokozására. a hatalom által manipulált test inkább. s a test megszűnvén derékszögben állni. a závárzat-tok is hol közelebb. amelyet világosan előír a katonának. alkotóelemeik. amely műveleteknek megvan a maguk rendje. melyet állati hajlamok hatnak át. belső elemeit kibontván minél jobban tagolják az ellenőrző tekintet előtt. amellyel szemben ellenállást fejt ki. Ezt fedezi fel Guibert a nagyon is mesterkélt manőverekről írt kritikájában. a maguk ideje. A test.fekteti le: kimerítés inkább. Ami azt jelenti. lassan felváltja a gépies testet – a szilárd részekből összetett. A vállak közül emelkedik ki a fej. a katona nem bír egyenesen előremenni. hogy gyorsan és jól hajtsák végre ugyanazokat a műveleteket. mozgásokra szánt testet. A test. fürgeséggel a lehető legkisebbre csökkentsék azt az időveszteséget. annál jobban felgyorsítható egy művelet vagy legalábbis optimális gyorsasággal szabályozható. Nem kell elfordítani sem jobbra. Ezt a technikát kezdték működtetni a porosz gyalogság híres regulái. hogy minden egyes elmúló pillanatot többrészes. amelyeket II. innen ered a hadművelet idejének szabályozása. Frigyes győzelmei után Európa-szerte utánoztak: 32 minél jobban felbontják az időt. mivel.”35 Láttuk. egyre részletesebb elrendezéssel elérhető volna egy olyan ideális pont. aszerint. oly módon. a természet és a funkcionális kényszerítések bizonyos számú igénye jelentkezik. miközben a hatalom új mechanizmusainak céltáblájává válik. ahol a gyorsaság maximuma egyben a hatékonyság maximumát is adná. Ugyanebből az okból. mások inkább balra húzva tartják. négyet a ki-nyújtására. hol távolabb van a testtől. amelyet az egyik műveletről a másikra való áttérés okoz”34. a puskát egyesek inkább jobbra. amelyet a szabályzat olyan pontként jelöl meg. úgy szervezték meg. a specifikált műveletekre képes test. a tudás új formáit nyújtja. egy időtartam székhelye. hogy kinek mennyire húsos aválla. vagy mintha legalábbis valami belső. mintsem beosztás. amelyeket egy időben. s mely az emberi tevékenység egész technológiáját használta fel ehhez: 1743-ban hat időt írt elő a porosz szabályzat a fegyver lábhoz helyezésére. hogy a fegyelmező felosztás módszerei hogyan helyezkedtek el az osztályozás és a tablóra rendezés kortárs eljárásai között. Az iskola más eszközökkel ugyancsak az idő fokozottabb kihasználásának apparátusaként működött. erők hordozója. amelyre a puskatust kell támasztani. megvannak a belső feltételeik. látjuk görcsösen megfeszített izmaikat. egyenes tartással.stb. s hogyan vezették be egyben az egyének és a sokaság . Az alávetettség eme technikájával új tárgy van kialakulóban. egyik sem mozoghat körbe anélkül. épp ezért. mely a felépítés egyenlőtlenségéből adódik. elakadt vérkeringésüket … Tanulmányozzuk a természet szándékát és az emberi test felépítését. tizenhármat a vállra helyezésre. sem felsorakozni … A csípőcsont. az időből mind több felhasználható pillanatot kell kiaknázni és minden egyes pillanatból még több hasznos erőt. másrészt a jelzések. hogy a tanító tanításának lineáris és folytatólagos jellegét megfordíthassa: szabályozta a már elvégzett műveletek ellenpontjait. A gyakorlás teste és nem a spekulatív fizikáé. nem ugyanazon magasságban található minden embernél. hogy ugyanazon az oldalon könnyedén ne mozdítaná el valamelyik vállat. a rákényszerített gyakorlatban. stb. a parancsok megszabta ritmus időbeli normát kényszerített mindenkire. s megtaláljuk azt a testhelyzetet és magatartást. a hasznos dresszúra s nem a racionális mechanika teste. ismervén a nyakcsigolyák és a hozzájuk csatlakozó lapockacsont összefüggéseit. 33 „e parancsok egyetlen célja … a gyermekek hozzászoktatása ahhoz.

de ez a képzés nem pontos program szerint tagolódik. Például elválasztják egymástól a képzés idejét és a gyakorlat periódusát. pasztell-képeket festenek. majd a hajdani inasnak joga volt a királyság bármely városában „boltot nyitni és azt fenntartani”. hogy az egyedi létezések idejét felvállalja: az idő. melytől elvárják. a testek és az erők viszonyait irányítsa. ekkor jelölik ki azokat. hanem olyannal. Mindez a céhek inaskodására jellemző vonásokra emlékeztet: egyéni. hat évig tartó inaskodás után négy év szolgálat és egy minősítő vizsga következett. Az iskola három részre oszlik. hogy legkisebb műveletében is engedelmes legyen. a viselkedés és organikus igényei váltják fel lassan a mozgás egyszerű fizikáját. A test. viszonylagos helyét megállapítsák. ugyanakkor teljes függőségi viszony a mesterrel szemben. testükben. szembeszegül és a szervezetre jellemző működés feltételeit mutatja meg. Az elsőt azoknak szánják. a tevékenységeket felbontó és újraalkotó fegyelmező módszerek egyszersmind az időt összeadó és tőkésíthető apparátusokként működnek. nem keverik össze a regruták kiképzését és a veteránok gyakorlását: a fegyveres szolgálat felismerhető katonaiskoláit nyitják meg (1764- . A királyi épületek főintézője hatvan ösztöndíjas gyereket választott ki s meghatározott időre egy mesterre bízta őket.sajátos problémáját. hogy minden egyes tanuló fejlődését. a szerző nevével és a készítés dátumával megjelölt rajz a tanárhoz kerül. akiknek semmi fogalmuk nincs a rajzról. majd a manufaktúra különböző kárpitosmestereinél inaskodtak (ez utóbbiak a tanulók ösztöndíjából levont összegből kárpótlást kaptak). „akiknek már van némi alapjuk” és kijárták az első osztályt. A tevékenység fegyelmező kontrolijai ugyanúgy helyet kapnak a test természetes gépezetén végzett elméleti vagy gyakorlati kutatások között. könnyebbet-nehezebbet. Hogyan tőkésíthető az egyének ideje. biztosítsa az időtartam halmozását. aktuális értékét. de specifikus eljárásokat kezdenek fölfedezni. A fegyelmező hatalom nemcsak egy analitikus és „cellás” egyéniséggel kerül kölcsönös kapcsolatba. segítségét nyújtja és gyakran fizetséget ad. Egymást követő vagy egymással párhuzamos szelvényekre kell osztani az időtartamot s ezek mindegyikének jellegzetes módon kell véget érnie. ezek a rajzok. ami az iskolában történik. nem a mestermunkásoknál kapott képzés helyébe. az inas szolgálatait. képeket kell (újra) másolniuk. kivéve a vásár– és ünnepnapokat. beavatják őket a festés elméletébe és gyakorlatába.36 1737-ben egy ediktum rajziskolát szervez a gobelins-i tanulók számára. a legjobbakat megjutalmazzák. a képzés alapszabályban előírt időtartama. hanem kiegészítésképpen szánják. akik a felsőbb osztályba léphetnek. A tanulók naponta két órára az iskolában gyülekeznek. minta után másoltatnak velük. összegyűjtve és egymással összehasonlítva az év végén lehetővé teszik. amely természetes és „organikus”. 37 A gobelins-i iskola csak példa egy fontos jelenségre a klasszikus korban: kifejlődik egy új technika. mely napról napra rögzíti a tanulók viselkedését és mindazt. a hiányzók nevét följegyzik. oly módon. de csak a rajzot követve. hogy felhasználható és ellenőrizhető legyen? Hogyan szervezzünk hasznot hajtó időtartamokat? A teret elemző. A KELETKEZÉSTÖRTÉNET MEGSZERVEZÉSE 1667-ben a gobelins-i manufaktúrát létrehozó ediktum egy iskola megszervezését is előirányozta. ez négyféleképpen érhető el: 1. Mint ahogy a katonai szervezettség világosan megmutatja. hogy „nevelésüket és tanulásukat” biztosítsa. képességeik arányában. A harmadik osztályban megtanulják a színeket. erejükben vagy képességeikben. globális csereüzlet a mester és az inas között: a mesternek át kell adnia a tudását. ezt szabályos időközönként bemutatják a felügyelőnek. A tanárok és segédtanítók könyvet vezetnek. A másodikat azoknak szánják. Ez merőben más időelrendezést kíván. A tanulók rendszeresen egyéni feladatokat kapnak. „látás után egy vonást sem elhagyva”. amelyet a minősítő vizsga koronáz meg. s hogy a múló idő mozgását mindig megnövekedett nyereséggé vagy hasznossága fordítsa át. hogyan halmozható fel mindegyikükben. A falra kiszögezett névsor alapján névsorolvasást tartanak.

hogy ezt az első vizsgát letette volna”41. mindenkinek szintje. akik a kibetűzést tanulják. akik franciául kezdenek olvasni. 3. ha az egész gyakorlatot egyszerre mutatják be a katonának” 39 röviden. anélkül. szolgálati ideje. Amikor a „kiképzéssel megbízott” őrmesterek. 1776-ban tizenkét iskola létesítése vidéken). egyre nehezedő vizsgákkal elválasztott különböző fokozatokat állít fel.ben a párizsi iskola létrehozása. a hatodik az olvasásban legügyesebbeknek. a hivatásos katonákat fiatal korban toborozzák. De ha igen sok a tanuló. hogy hét szintre bontsák fel az olvasás tanulását: az első azoknak. növekvő bonyolultság szerint kapcsolódó elemek egymásutánjából. Az időszelvényeket lássuk el befejezéssel. melyek a hasznos viselkedés alapösszetevői. század legelején azt akarta.”42 Ez a fegyelmező idő lassan a pedagógiai gyakorlatra is ráerőszakolja magát – specializálva a képzés idejét. egyetlen tanító által ellenőrzött idő. hogy az alany elérte-e a megfelelő szintet. melyet vizsga jelez. elválasztva a felnőtt időtől. században a katonai gyakorlat főképp abból állt. Részleteiben igen aprólékos. Ε szálakat analitikus séma szerint szervezzük meg – a lehető legegyszerűbb. a negyedik azoknak. akik kéziratokat olvasnak. először századunk tisztjei elé küldik. különleges iskolákban nevelődjenek”. A 16. meghatározott fázisban lezajló programokat határhoz meg. amely specifikusan meghatározza vagy a szintjét vagy a rangját.40 a 18. a közös gyakorlatoknak megkülönböztető szerepük van és minden egyes különbség specifikus gyakorlatokkal jár. „úgy vélik. analitikus pedagógia alakul ki (a tanítás anyagát legegyszerűbb elemeire bontja. a tizedeseket és az alhadnagyokat minden kedd délután századunk őrmesterei. ahogy e sorozatokon átestek. hogy egy csata egészét vagy valamely részletét utánozták. hogy megfelel.' aki eldönti. akik a szótagok szavakká váló összeolvasásánál tartanak. hogy a kiképzés elhagyja az analógiás ismétlődés elvét. ha az előzőt teljesen elsajátították. ha viszont a bemutatott emberről azt látják. elutasítják. ezeket pedig minden hónap másodikán. akik most kezdenek el ismerkedni a betűkkel. s csak akkor térjünk át egy új tevékenységre. tűzzük ki a végüket. a második azoknak. tizenkettedikén és huszonkettedikén délután a főtisztek. egyetlen vizsgával szentesítve) „beavató” idejét „felváltotta a fegyelmező idő. az egyéneket aszerint minősítik. a lövést. a megszerzett mesterség idejétől. a menetelést. a kar mozgása -. Demia a 18. a haladás valamennyi fázisát szorosan egymást követő fokozatokban hierarchizálja) és történetében igencsak korán (bőségesen előlegezi az ideológusok fejlődéselemzéseit. a harmadik azoknak. garantálja. tizedesek. 2. levizsgáztatja-e a főtisztekkel. Ez feltételezi. ha nem találják elég gyakorlottnak. amelyek növekvő nehézségű gyakorlatokkal járnak együtt. rendfokozata szerint írják elő a gyakorlatokat. alhadnagyok és az első osztály katonái gyakorlatoztatják … Az első osztály katonáit minden vasárnap a szakaszparancsnok gyakorlatoztatja … . lábhajlítás. amelyek technikai modelljeként jelenik meg). A sorozatok sorozatát kell beindítani. 4. Ily módon minden egyén egy időbeli sorozatban találja magát. majd a fegyverek kezelését. az ötödik azoknak. a fent nevezett tisztek maguk javasolják az ezredparancsnoknak. hogy valamelyikük elérte az első osztályba lépés állapotát. ezen felül az erő. Példa a gyakorlatok fegyelmező többszólamúságára: „A második osztály katonáit minden reggel az őrmesterek. elágaznak. tanítsuk meg nekik sorban a testtartást. egymástól különválasztott és egymáshoz igazított szálakra bontsuk szét az időt. s maguk is tovább osztódnak. az engedelmesség általános dresszúráját biztosítják. A hagyományos képzés (egységes. és senki nem mehet át a második osztályból az elsőbe. században a „testi” kiképzés az „elemi” elvét követi. többszörös és progresszív sorozataival. és már nem a „példaszerűét”: egyszerű mozdulatok – ujjak helyzete. akkor alosztályokat kell bevezetni. a hetedik azoknak. akik mondattól mondatig vagy írásjeltől írásjelig olvassák a latint. Minden sorozat befejeztével újabbak kezdődnek. az ügyesség. akik gondosan vizsgáztatják. tizedesek stb. s amelynek hármas funkciója van: megmutatja. A legkisebb hiba is elegendő az elutasításra. „a haza fogadja örökbe őket. „A legfőbb hiba. hogy tanonckodása megegyezett a többiekével és megkülönböztetést tesz az egyének képességei között. az első osztályban négy sáv van: egy . s globálisan növelték a katona ügyességét vagy erejét.

vagy mint amilyen a „manőver” volt a tevékenységek gazdaságossága és szerves ellenőrzése számára. ê … ) tanulják. de mindig fokozatos feladatokat rákényszerítik a testre. az idő folyamán lezajló keletkezéstörténete elég későn került be a hadseregbe és az iskolába. Az alávetettség új technikáival a folyamatos fejlődések „dinamikája” kezdi felváltani az ünnepélyes események „dinasztikusságát” . egységesítő.. uralkodások és cselekedetek „történelem-újrafelidézése” bizonyára hosszú időn át a hatalom más változatához fűződött. amellyel az ismétlődő. A fegyelmező eljárások egyéni szériákat hoznak a felszínre: fölfedezték a „keletkezéstörténet”-tel kifejezhető fejlődést. hogy az ellenőrzés adminisztrációs és gazdasági technikái szeriális.). spinx stb. „akik a legnehezebb szótagokat is kibetűzik. akik „minden betűt külön. A hatalom makro. akár a bejárt út típusához viszonyítva. a hatalom egy bizonyos működési módjához kötődik. hogy a hatalom invesztálja az időtartamot: az idő minden pillanatában lehetőség nyílik a részletes ellenőrzésre és a pontos beavatkozásra (megkülönböztetésre. büntetésre. amikor szelvényekre vág. ez igaz (s jó ideje nem is volt szüksége rá. Mint ahogy a krónikák. A „gyakorlásról” van szó. a megfigyelést. A viselkedést végső állapota felé elhajlítva. amelynek pillanatai egymásba olvadnak. korrekcióra. amely az ész természetes haladása. hogy sokak számára mindmáig evidencia -. A második osztályt három sávra bontják: azokra. mint például bant.evolúciós” történelmiség. eltávolításra). A gyakorlat valószínűleg . lehetőség van a jellemzésre. A hatalom közvetlenül kapcsolódik az időhöz. halmozott dimenzió beillesztését az ellenőrzés és az uralom gyakorlatába. amely egy egyén végső képességét adja meg. hangosan kimondanak. az idő és a tevékenység felhalmozásának és annak lehetősége. akik a kettőzött betűket (ff. amilyen ma is – és oly mélyen bevésődik. ami ekkor alakul ki olyannak. biztosítja fölötte az ellenőrzést és garantálja felhasználását. Mielőtt a szigorúan vett fegyelmezés formáját felöltötte volna. tt. a fegyelem végeredményének és tárgyának tetszik. a 18. mint amilyen a „tablóba” rendezés volt az egyének szétosztása és a cellás szétdarabolás szempontjából. egyszersmind az oktatóeljárások kódja. Folytonosság és kényszerítés formájában biztosítja a növekédést. megszakítatlan. A gyakorlás az a technika. egy sáv azoknak. akik az összevont betűket (â.azoknak. szintézist állít fel és totalizál. s mely egy végső stabil pont felé halad. stb. sorozatba rendez. DO”. előkészítő szertartásként.és mikrofizikája nem a történelem fölfedezését tette lehetővé. mielőtt kibetűznék a szó tagot: D. Az . hanem egy időbeni. hogy egy utolsó eredményben. hogy fölfedezzék). hogy nyereséggé váljon és hatalmukba kerítik az elillanó időtartamot. egyetemi gyakorlatban – hol beavató rituálékként. a másik azoknak. időbeli sorozatba kell illeszkednie. pontosabban az idő kezelésének és hasznossá tevésének új módszerével is összefügg. a gyakorlás lehetővé teszi az egyén állandó jellemzését. akik „az egyszerű betűket” tanulják. Tehát „evolúciós” idő. egyének keletkezéstörténete. akik az összetetteket. akár e végállapothoz. Az egymást kővető tevékenységek „sorozatba” rendezése lehetővé teszi.”43 Az elemek kombinatorikájában minden szintnek egy nagy. század e két nagy „felfedezése” talán a hatalom új technikáival. a gyakorlás hosszú történetre tekinthetett vissza: megtaláljuk a katonai. ami ugyanolyan fontosságú e rendezés számára. vallásos. Az időbeli szétszóródási összegyűjtik. genealógiák. brand. s az utolsó azoknak. akár a többi egyénhez. tehát az egyének felhasználására a végigjárandó sorozatokban elfoglalt szintjük szerint. Márpedig emlékezzünk vissza. folytatólagosan progresszív szerveződése. hőstettek. ugyanakkor egymástól eltérő. Lineáris. a harmadik azoknak. hol színházi próbaként. És az idő sorozatba rendezésének középpontjában találjuk azt az eljárást. Az individualitás-keletkezéstörténet időbeli folytonossága mindenesetre az individualitáscellához vagy individualitásorganizmushoz hasonlóan. ss. irányított és felhalmozó típusú társadalmi időt teremtettek: felfedezték a „haladás”-sal kifejezhető fejlődést. totalizálva és felhasználhatóan újra megtalálhatók legyenek. A fegyelmező eljárásokkal megjelenik a lineáris idő. próbatételként. Társadalmak fejlődése. a minősítést. O.

48 a muskétánál pontosabb. miközben megőrzi néhány jellegzetes tulajdonságát: az élet idejének gazdaságos beosztására. hogy olyan gépezetet találjanak fel. aránylag rugalmas és mozgékony vonalak mentén osztotta szét. lövedéknek használták vagy falként. náluk a tanulók autokratikus tökéletesítésévé válik a tanár által. hónapról hónapra egyre növekvő bonyolultságú gyakorlatokkal járna. maximális hatékonyságot biztosítani valamennyi katonának mint értékes egységnek. amelynek már nem a mozgó vagy mozdulatlan tömeg az alapelve. amely soha nem ér véget. ha a taktikára akarjuk alkalmazni. amely nevelése befejeztéig elkísérné a gyermeket s évről évre. a puska a tömegekre alapozott technika eltűnését vonta maga után egy olyan művészet javára. A klasszikus korban a finom tagolódások egész játéka figyelhető meg. egyszersmind mozgékonyabb lett. úgy tetszik. hogyan függetleníthetné magát a tömeg fizikai modelljétől. lehetővé tette. gyorsabb puska érvényre juttatta a katona ügyességét.44 Ruysbroek és a rajnai misztika erősen inspirálta. hogy egy bizonyos konfigurációba rendeződjenek és speciális eredményt érjenek el. felfegyverzését. középen vannak. A mozgásra vonatkozó miden fizikai törvény agyrém. mely több alkotóelemből áll. az aszkétikus élet kínálta egyre szigorúbb gyakorlatok egyre bonyolutabb feladatokká válnak. s ezek egymáshoz viszonyítva mozdulnak el a helyükről. ha oszlopának mélysége növekszik. a sarkokon és kétoldalt a legbátrabbaknak vagy a legügyesebbeknek tartott katonák. az állások változtatásának az egyik állásból a másikba való átmenet mérlegelt gyakorlatát: röviden. A Nyugat történetében lassan visszájára fordul az értelme. amelyek a tudás és a jó magaviselet progresszív megszerzését jelzik. hogy kidolgozzák egyén és csoport helyének. Melyek e változások okai? Vannak köztük gazdasági természetűek: hasznossá tenni minden egyént és nyereségessé a csapatok kiképzését. a csapat testének sűrűségét alkotó legújabbak. amelyek az egyénileg jellegzetes. hanem a felosztható szektorok geometriája. hogy egyénileg használják ki a tüzelés erejét és fordítva. csoportok vagy elszigetelt elemek helyzetváltoztatásának.”46 A 17. hogy az így elrendezett idő közvetítésével gyakoroljon hatalmat az emberek felett. Az egység – ezred. amely az egységeket és az embereket kiterjedt. pontatlan csapatot. hogy a katonával együtt a . egy vallásos csoportban.45 Misztikus vagy aszkétikus formájában a gyakorlás az e világi idő elrendezésének módja az üdvösség megszerzésére. súlyt és tömeget képezve. minden katona lehetséges célponttá vált. a test és az időtartam politikai technológiájának elemévé válva nem a túlvilág felé halmazódik fel. előttük. 49 s nem vitás. s részben a nevelés spirituális technikáit adták át – nemcsak a klérusnak. hanem a bíróknak és a kereskedőknek is: a tökéletesség tétele. az egész közösség üdvözülésre irányuló erőfeszítése az egymást osztályozó egyének közös és állandó versenyvizsgája lesz. AZ ERŐK ÖSSZETÉTELE „Kezdjük a régi előítélet lerombolásával. A gyakorlás. zászlóalj. s arra. A közösségi élet és az üdvözülés módszerei voltak talán azoknak a módszereknek a magvai. század óta a gyalogság technikai problémája az. De ezek a gazdasági okok csak a technikai átalakulás után váltak meghatározókká: a puska feltalálása után. szakasz. mivel el tudott érni egy meghatározott célpontig. hanem egy olyan alávetésre törekszik. mint például „Spanyolország hadseregének félelmetes gyalogságát”. amelyben alig volt lehetőség célba venni vagy célozni. Ebből fakad az az igény. a csapat ereje akkor növekedik.vallásos eredetű. hasznos formában való felhalmozására szolgál. de kollektíven hasznos képességek létrehozására voltak rendeltetve. később „hadosztály”47-gépféleség lesz. Az iskolai „program” gondolata. fenntartását. a közös Élet Testvéreinél jelent meg először. erődítményként. ebben a tömegben a katonákat főként szolgálati idejük és vitézségük alapján osztották el. amelyek alapegysége a mozgó katona a puskájával. amelynek nyomán azt hitték. lassú. A lándzsákkal és muskétákkal felfegyverzett. amely felé a példaadó tanító elvezet.

az elemi akcióidő. irányítanák a katonák gyakorlatozását. a helyűket változtatva. aztán nagyobb számban …” tanítják. miközben a hadsereg a határokon harcolna. végezetül biztosítanák a rendet az országban. A fegyelemnek az alkatrészeket is – a különféle időrendi sorozatokat – kombinálnia kell. amelyet mások fölé helyezhetünk. mert bizonyos elemi képességekkel ők is rendelkeznek. az idő kivonásának és felhasználásának a művészete. a jó sorrend. kettesével kell végrehajtaniuk a feladatot. amelyek meghatározzák. amelyből ne lehetne erőket kihozni. aszerint az evolúciós szektor és fejlődéstörténeti szekvencia szerint. hogy valamennyiből az erők maximális mennyiségét lehessen kihozni. mozgatnák az újoncokat. s a fegyelemnek válaszolnia kell rá: gépet kell szerkeszteni.” 51 A test funkcionális csökkentését tapasztaljuk. mert megnöveli a munka mechanikai erőpotenciáját. hogy egy gyalogos csapat a csatában. feltéve. amelyben található. szükségtelen más képességekkel rendelkező munkásokat alkalmazni. ha meg tudjuk különböztetni és más erőkkel kombinálni tudjuk őket. A katonai élet a legifjabb korban kezdődne. melyet átfed. és amelyben mindenkit megszakítás nélkül.” 52 A test egy sokszektorú gépezet alkatrészeként tűnik fel. Nincs az életnek egyetlen olyan pillanata sem. ez kétlábnyit jelent katonánként minden irányban és jelzi. s ugyanezekben az udvarházakban fejeződne be. A fegyelem már nem egyszerűen a testek szétválasztásának. ugyanakkor egy másik szinten lévő mechanizmus egyik eleme is. vagy a kritikus pillanatban rövid idő alatt sok munkát mozgat meg … a kombinált munkanap sajátos termelőereje minden körülmények között a munka társadalmi termelőereje. amikor a gyerekeknek „katonai udvarházakban” megtanítanák a fegyveres mesterséget. amikor termelő erőt kell létrehozni. az elfoglalt vagy bejárt terek tört részei kerülnek előtérbe. a szabályosság. mondta az angers-i vállalattal kapcsolatban egy pénzbeszedő. s csak utána bátorság vagy becsület. akár mélységében annyi lépésnyi helyet foglal el. vagyis társadalmi munka termelőereje. amelynek hatását az őt alkotó elemi alkatrészek koncentrált tagozódása maximalizálja. felügyelnének rájuk. s ha dolgozik. Servan egy olyan katonai apparátusról álmodozott. hanem a hely. hogy a bal oldali a jobb oldalon is megtanulja az alkalmazkodást. A nagy műhelyekben ugyanígy használják fel a gyermekeket és az aggastyánokat. majd kettesével. vagy a termelés szintjéhez viszonyítva leszűkíti a termelés térbeli mezejét. A katona. a veteránok utolsó lehelletükig tanítanák a gyermekeket. „Megfigyelik fegyverforgatás közben. De a testszelvény beillesztését is egy egész együttesbe. az időköz. a mellkastól a vállig.minimális mozdulatok. A csapatember mindenekelőtt a mozgékony tér egyik törtrésze. és kb. amelyen tagolódik. Az egyes test olyan elem lesz. és hatásának meg kell haladnia az őt alkotó elemi erők összegét: „Akár azért tesz szert a kombinált munkanap az adott esetben erre a fokozott termelőerőre. hanem az erők összeállításának művészete is. akinek testét úgy edzették. Ε termelőerő magából a kooperációból fakad.”50 Így jelenik meg egy új igény. amelyek segítségével helyváltoztatásait végrehajtja. akár kitágítja térbeli hatásterületét. Ez az igény többféleképpen jut kifejezésre: 1. mi több. Egyesek idejének mások idejéhez kell alkalmazkodnia. ebben a manufaktúrában tízéves kortól egészen az . ehhez hozzá kell számítani egy láb tényleges távolságot közte és az őt követő ember között. egylábnyi teret foglal el legnagyobb szélességében. amelyet elfoglal. mozgathatunk. hogy minden porcikája meghatározott műveletek szerint működjék. de különbözőféleképpen foglalkoztatnának. oly módon. amely az egész nemzet területét befedné. az elejétől a végéig. és optimális végeredménnyel kombinálni. hogy összetett időt hozzon létre. nincs senkinek a terhére: „A-dolgos emberiség. hogy hatékony apparátust kapjunk. A test derekassága vagy ereje már nem olyan elsődleges változók. akár széltében. a gyerek és az aggastyán olcsó munkaerő. összeilleszthetünk. 2. A katonákat kezdetben „egyesével. ahány sorból áll. amikor közérdekű munkákat végeznének. s amikor a katonákat külön-külön már megtanították. Guibert a következőképpen jellemzi a katonát: „Felfegyverkezve két láb a legnagyobb átmérője. Ugyanezek a problémák merülnek fel.

A fegyelmezett egyén minden tevékenységét parancsok ritmizálják és támasztják alá. Ez a kombináció. amikor bevezették Lancaster módszerét. amellyel a palatábla az előttük levő szögre van akasztva. így végül minden időben minden tanuló vagy a tanítással. hogy a fegyelem az ellenőrzött testekből kiindulva az . századtól a 19. kitűnően „Jelzés”-nek hívták és gépies rövidségében a parancs technikáját. sem megfogalmazni. A kölcsönös iskola egyik nagy úttörője e fejlődés mértékét említi: „Egy 360 tanulót számláló iskolában a tanító. Ha a tanuló. amelyre abban a pillanatban reagálni kell. Az új módszerben a 360 tanuló mindegyike két és fél órát ír. a bottal jelez … Ha azt akarja jelezni. Az Üljetek be felhívásra a gyermekek nagy zajjal ráhelyezik a kezüket a pad lapjára. „57 összefoglalóul elmondhatjuk. mely gondosan megméri az erőket. Uram.” De minden bizonnyal az elemi iskolai oktatásban a legkörmönfontabb a különböző időrendek összeegyeztetése. egymás után kétszer suhint a bottal. hogy a kívánt viselkedést beindítsa. engedelmessége azonnali és vak. hanem a jelzés észlelése és az azonnali válaszadás az előre felállított. amely a leghalványabb megnyilvánulást és a legkisebb mozgást is kizárja: a fegyelmezett katona „hozzálát engedelmeskedni. menjen vissza néhány szóval. A fiatal Sámuel érzései áradnak szét benne. mozdulatok. hogy egyszerre vonja a tanítóra az iskolások tekintetét és figyelmessé teszi őket mindarra. minden szintet és minden percet a megfelelő kombinációk alapján megszakítatlanul kihasználnak az oktatás általános folyamatában. a tanár egymás után háromszor csap le. így akárhányszor fel akarja hívni a gyermekek figyelmét. nem kezdi újraolvasni a rosszul ejtett szót. amelyeknek mindegyikéhez egyetlen és csakis egy kötelező válasz kapcsolódik: a betanítás technikája.”54 3. s pontot kíván tenni a gyakorlat végére. s addig suhogtatja a botját. miután megállították. többé-kevésbé mesterséges kód szerint. a két tenyér össze verése. mindegyikre csak fél percet szánhat. amelyet a Keresztény Iskolatestvérek használtak. aki nevén szólítja. a legcsekélyebb haladék is bűn volna”55. A jó iskolás akárhányszor hallja a jelzést. majd a tanulás ellenőrzésével. a parancsnak az a célja. a tanító szempillantása vagy az a kis faszerszám. egészen a teljes némaságig. egyet csap a bottal. az engedetlenségnek még a látszata. Hogy az olvasót megállítsa. . Az iskola a tanulás apparátusa lesz. Még a szóbeli parancsoknak is a jelzésadás elemeiként kell működniük: „Üljetek be a padba. ahol minden egyes tanulót. hogy fogjon hozzá. század legelejéig.öregkorig segédeszközt talál a tétlenség és a belőle származó nyomor leküzdésére. minden tanulót oktatni akarván a háromórás tanítás keretében. szótagot vagy szót. olvas vagy számol. vagy a tanulással volt elfoglalva. apádba szóra a másik lábukat is az első mellé húzzák és palatáblájuk elé ülnek … Fogjátok a palatáblát. A fogjátok-ra a gyerekek jobb kezüket a spárgához emelik. mert utána több szót is elolvasott. s e parancsok hatékonysága rövidségükön és világosságukon nyugszik. A fegyelmező és a fegyelemnek alávetett között jelzőberendezések viszonya létesül: nem a parancs megértése a cél. a rendet nem kötelesek megmagyarázni. akit olvastatni akar. A 17. magyarázkodás nélkül. a palatáblát szónál leemelik a szögről és az asztalra helyezik. „A jelzés első és fő haszna. végül a tanítással. a parancsolás pontos rendszerét igényli. az oktatás komplex óraműve fogaskerékről fogaskerékre épült fel: kezdetben a felügyelet egyszerű feladatával bízták meg a legidősebb tanulókat. lelke mélyén vele együtt mondja: ímhol vagyok. „Az ima elmondása után a tanító egyszer jelez a bottal és arra a gyermekre pillantva. ugyanakkor a lábukat behelyezik a padba.” 56 Az iskola egy olyan jelzésrendszerrel licitál rá a viselkedések ellenőrzésére. képzeletében a tanító vagy még inkább magának Istennek a hangját hallja. hogy jelezze. baljukkal pedig középütt megfogják a palatáblát.” A tanuló megtanulja a jelzések kódját és mindegyikre automatikusan válaszol. Az iskolások idomítása ugyanígy történik: kevés szóval. hogy az olvasó olvassa újra a rosszul ejtett betűt. bármit parancsolnak neki. amelyet jelek szakítanak meg csupán – csengő. A cél a testek elhelyezése a jelek szűk világában. egyszersmind az engedelmesség morálját hordozta. amit meg akar velük ismertetni. míg a tanuló a rosszul ejtett szótaghoz vagy szóhoz nem ér. jelzi. s ez elegendő.

könnyen irányítható adminisztrációja volna. De nem szabad elfelejteni. az engedelmes és hasznos csapat. század filozófusainak és jogászainak a tökéletes társadalom álmát.”58 Vagy másutt: „Ez a kifejezés (a taktika) … az emberek megfelelő elhelyezkedésének gondolatát idézi fel. A diszciplináris test építészete. egymás közötti kapcsolataik révén hadsereggé állnak össze. hogy a tökéletes hadsereg. A klasszikus korban született meg a nagy politikai és katonai stratégia. mely annyira különbözik mindattól. hogy az erők kombinálását biztosítja. amely szerint a nemzetek gazdasági és demográfiai erejüket szembeszegezik egymással. század teoretikusai az egész katonai gyakorlat általános alapját látták. keletkezéstörténeti (az idő felhalmozása révén). sőt maga e tudomány. század nagy államaiban a hadsereg a polgári békét kétségtelenül azért garantálta. Megcáfolná azt a közönséges előítéletet. „Nemzetivé kell tenni a fegyelmet – mondta Guibert. Azokra a terjedelmes gépekre hasonlítana. mivel azt tanítja.individualitás négy típusát gyártja. nem az általános akaratra. feszültségek. vagy inkább egy individualitást. Ε tudásban a 18. taktikája arra törekedett. az ellenőrzéstől és az egyéni testek gyakoroltatásától kezdve a legbonyolultabb sokaság specifikus erejének felhasználásáig. amelyek nem túl bonyolult rugókkal nagy hatást érnek el. amelyekben a különféle erők végeredményét kiszámított kombinációjuk növeli. megmozdulásaik. nem az alaptörvényekre. hanem az állandó kényszerítésekre. amelyek rá tudták vetíteni sémájukat a társadalmi testre. nem az eredeti szerződésre. organikus (a tevékenységek kódolása révén). számomra viszont a tudomány alapja. erős. a fegyelmezett tömeg. s ezek segítségével működik az államokban a testek és az egyéni erők ellenőrzése. és bánhat a sokasággal. Ha van stratégiával ható politika-háború sorozat. mivel ezeknek az összegyűjtött ismereteknek kell meghatározniuk a mozgásokat. s elsősorban nem a természeti állapotra utalt vissza. – Az államnak. hanem az automatikus engedelmességre. hogy a háború mint stratégia a politika folytatása. ami hajdan a „háború emberét” jellemezte – ebben az időben specifikálódik. de azért is. a polgári zavargások megelőzését célzó fő eszköz gyanánt. manővereket ír elő. anatómiája. A mindent elpusztító idő az ő erejét növelné. mivel egyedül a taktika helyettesítheti a számot. a taktika pedig úgy érteti meg a háborút a civil társadalomban mint a háború távoltartását célzó elvet. gazdaságtana alakul ki. S hogy ezt elérje. virágzása ennek a virágzásából. „taktikákat” vezet be. hanem a meghatározatlanul haladó idomításokra. akkor van taktikával ható hadsereg-politika sorozat is. mert technika és tudás. egyszerű. végül. de-katonai modellként. négy fő technikát indít be: tablókat állít össze. gyakorlatokat szab ki. mely négy jellemvonással rendelkezik: cellás (a tér elosztása révén). A politika mint a béke és a belső rend. hogyan állítsuk össze a csapatokat. amely elhiteti. akik a különböző csapatokból bármely csapatot képeznek. mozgassuk őket.”59 Meglehet. a katonai tudomány. de ekkor született meg az aprólékos katonai és politikai taktika is. hanem egy gép gondosan egymás alá rendelt fogaskerékrendszereire. fegyverek. táborok és harcmezők ezredeinek gépezetét műveletek és gyakorlatok végrehajtására beindítsa. hogy a fegyelmező gyakorlat legmagasabb rendű formája. mert tényleges erő. hogy a birodalmak az . amelyek mozgásaik. A 18. s nem kétséges. kombinatorikus (az erők összetétele révén). harcoltassuk. „A katonák többségének a szemében a taktika a háború szerteágazó tudományának egyik ága csupán. egyrészt a háború és a csatazaj parancsaira. másrészt a béke szófogadó rendjére és csendjére. „A” katonai – a katonai intézmény. körülmények ismerete foglaltatik benne. a helyhez kötött testekkel. ezen állam ereje ennek az erejéből születne. de a társadalomnak megvolt a maga katonai álma. A stratégia révén megértjük a háborút mint az államok ellen folytatott politika egyfajta módját. A taktika. hogyan parancsoljunk nekik. hogy a „politikát” ha nem is a háború pontos és közvetlen folytatásaként fogták fel. mechanikája. nem utolsósorban az emberek. a katona személyisége. mindig fenyegető kard. Az eszmetörténészek szívesen tulajdonítják a 18. a kódolt tevékenységekkel meg a kialakított képességekkel olyan apparátusok felépítésének a művészete. melyet lefestek.

akik olvasni tanulnak: egy pad a gazdagoknak. Vö. de Guibert: Essai général de tactique. sz. alacsonyabb beosztású tisztek is. 1787.” In: Delamare: Traité de Police.. J. 16. „hogy a férgek ne terjedjenek”. 14. a csecsemőgondozásból. E. Vö. 6. 156. kettős irányjelzést hoz magával: polgárokra és légiósokra.) A. Más példákat is vehettem volna a gyarmatosításból. de katonák. Ms. 1960.199. táblázattal. 8. táblázat. a katonák. sz. I. könyv. Valamivel korábban Batencour azt javasolta. Vö. A.14. a 10-11. a Notions synthétiques et historiques de philosophie naturelle bevezetőjében. amikor látogatást tett Le Creusot-ban: „Egy ilyen szép létesítmény épületeinek. 9. sz. 238-239. 17. sz. ilyen nagy mennyiségű különböző termék gyártására elegendő kiterjedéssel kell bírnia. In: V. 56-57. Miközben jogászok és filozófusok a társadalmi test felépítésének és újjáépítésének eredeti modelljét keresgélték a szerződésben. de la Salle: Traité sur les obligations des Frères des Écoles chrétiennes. 7. f. 51. es 7. 111. A római utalás. hogy elkerülhető legyen a zavar. 11. Ariès: L'Enfant et la famille. 5.202-209. 1759. 507. coll. JEGYZETEK 1. Ph. de Montgomery: La Milice française. „Discours préliminaire. mit mondott La Mettrie.. 248-249. I. orvosi. Synders: La Pédagogie en France aux XVIF et XVIIIe siècles. akik latinul tanulnak … Kívánatos. 1745. kidolgozták e test egyéni és kollektív kényszerítésének módszereit. cikkelye. 1772. 10. 3689. Daisy: Le Royaume de France.. kijelöljük. 1889. 5. III. valamint G. 12. Ibid. B. B.”60 Nincs messze a napóleoni rendszer.308-313.” B. A saint-mauri gyár szabályzatának l. amit rendesen a lusták keltenek. államtanácsosok”. 1669. Vö. hogy annyi hely legyen az asztaloknál. Geoffroy Saint-Hilaire ezt a kijelentést Bonaparténak tulajdonítja. 13. hogy jogászok készítették elő. In: Delamare: Manufactures. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle. egy a szegényeknek. hová üljenek” (M.. Katonai. III. 3. 1719. iskolai és ipari intézményekből veszem a példáimat. „Reglement de la fabrique de Saint-Maur. „Projet de règlement pour l'aciérie d'Amboise. amely e formációt kísérte. Ν.. Dauphin: Recherches sur l'industrie en Anjou.6. N.-B. az angers-i vászongyártás ügyében. „Règlement pour la communauté des filles du Bon Pasteur.132-135. Memorandum a királyhoz. J.) 19. 1783. a rabszolgaságból. táblázatokkal. Maréchal de Saxe: Mes rêveries. március 20-i parancs. V. 4. Vö. 2. hogy a munkaidő alatt ne lehessen semmi zavar a munkások között. Vö.” Archives nationales. 20. 12 1301. mely túléli majd. 15.-Β. szeptember 25. a 9. 1924. Névtelen memoár 1775-ből {Dépôt de la guerre. 1808. I. Navereau: Le Logement et les ustensiles des gens de guerre de 1439 à 1789.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale.elfajzás és a romba dőlés parancsoló törvényének vannak alávetve. táblázat. hogy az osztálytermeket három részre osszák: „A legelőkelőbbet azoknak. de Rochemonteix: Un collège au XVIIe siècle. 5. oldalukon a fegyelem technikusaival. Az 1764.” XXXVI. törvényre és manőverre utal. ahányan írnak. 1965. L'ordonnance militaire. J. és 6. a törvény és a tábor emberei. 18. „ Egy másik rész azoknak. 1636. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes.66. Vö. D.35^41. s vele a fenti államforma. XIL. J. Journal de physique XXX.. A harmadik hely az újonnan jöttéké: „Amikor ismerjük képességeiket. Ms. Β. Avant-propos. . 1913. L. C. 5. s melyről nem szabad elfelejteni.

aztán a padjaikban levők palatábláit. 36. és Jean Sturmnak köszönhetően. 44. Instruction par l'exercice de l'infanterie. és 4. Tronchot idézi in: L'Enseignement mutuel en France. Ez a keveredés világosan megmutatkozik az inasszerződés néhány kikötésében: a mester köteles átadni tanulójának – munkája és pénze fejében – a tudást. írásgyakorlat: … „9: Kezek a térden. 27. 40. a „decurio” megtalálható a bencés kolostorokban. de la Noue a 16. Codina Meir: Aux sources de la pédagogie des Jésuites. Ordonnance du 1er janvier 1766. 38. 42. február 15. Gerspach: La Manufacture des Gobelins. 1892. J. Ballyt R. weseli iskolák közvetítésével. 1636. Ordonnance du 1er janvier 1766. 30. J. S. cikk. A római hadsereg egysége. Servan terve volt: Le Soldat citoyen. 456. A segédeik megtekintik a padjaikban lévők palatábláit. S. Archives nationales F121301. hogy ott megtanulják „a lovakkal való bánást. 28. Uo. és minden bizonnyal az ellenőrzés egysége. A Közös Élet Testvérei is átvették és átültették pedagógiai szervezetükbe: a tanulókat tízes csoportokra .. Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. A. Vö. L. 21-22. 221.19-20. 249. pour régler l'exercice de l'infanterie. sz. 23. Ν.-B. és valamennyien a helyükön maradnak. a lóugrást. s ha hozzá vesszük az úszást és a birkózást. 2. 86. 13: segédtanítók. (gépiratos disszertáció) I. F. 24.1. Jegyezzük meg. 39. Az M. 29.” 34. Π. A svéd hadsereg fegyelmének vallásos jellegével kapcsolatban: The Swedish Discipline. ha mégis. 2. a műlovaglást. Ε parancsot csengő jelzi. Vö. cikk. Vö. és szünet nélkül alkalmazták” (Maréchal de Saxe: „Levés gróf d'Argensonnak.” Arsenal.. 7-8. a fegyverek kezelését. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. a 3. Vö. Ms. 33. A segédeik palatábláit tekintik meg. hogy mindez érvényes a darabbérben dolgozókra is. 4. Grosrenaud: La Corporation ouvrière à Besancon. 1780. 2701. valamint: Mes rêveries. 43. Projet de règlement pour la fabrique d'Amboise. Bulletin de la société d'histoire du protestantisme. Projet de règlement pour la fabrique l'Amboise. ellenőrzés. G. Ms. de Guibert: Essai général de tactique.. 41. 1968. 1614. 32. pl. Β. 1770. Discours politiques et militaires. táblázatokkal. de La Salle: Conduite des écoles chrétiennes. 1754.21. akkor bírságolható. R. táblázat. ez még jobb katonát nevel. sz. 8. zwollei. Ε. 45. mint a munka. J. 12: a palatáblák megmutatása. 11: a palatáblák letörlése: egy kis nyállal törlik le a palatáblákat. 2. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. 10: kezek az asztalon. A liège-i. 1828. Poroszországban negyven éven át dolgoztak rajta. a tőrforgatást. 1772. 1716. még jobb. 26. 4076. 16. XXV. fe| fölemelve. F. Vö.-B. század végén katonai akadémiák felállítását szorgalmazta. 35. Leszögezik. cikk. ha posztódarabbal. Az M.160. 22. 63-64. 62. aki 1538-ban memorandumot szerkesztett egy strasbourgi gimnázium megszervezésére. A porosz csapatok győzelmét „csak kitűnő fegyelmüknek és kitűnő gyakorlataiknak tulajdoníthatjuk: nem közömbös tehát a gyakorlat megválasztása.” 1750. Vö. Arsenal Ms. de Boussanelle: Le Bon Militaire. „Règlement de 1743 pour l'infanterie prussienne. azt akarta. 37. In: Hayem: Mémoires et documents pour revenir à l'histoire du commerce. Samuel Bemard: Rapport du 30 octobre 1816 à la société de l'enseignement mutuel. 31. J. egyetlen egy titkot sem őrizhet meg a maga számára.181-182. cikk. hogy a hadsereg. a vallásos szervezetek és a pedagógia között igen bonyolultak a viszonyok. 27-28. devenport-i. cikk. 1809. 499-505. 1632. mivel mindez erősebbé és ügyesebbé teszi az embert”. 11759. 1907. 25.. L. de Montgomery: La Milice française. XI. Oppenheim gyár szabályzata. május 14.

37 csengőszóval. Harvoujn: „Rapport sur la généralité de Tours”. ranggal. Journal pour l'instruction élémentaire 1816. október 30-i jelentés a kölcsönös oktatás társaságának. A. Ez az az egység. de Beausobre: „A háború tudománya lényegében geometriai tudomány … A zászlóalj és a lovasszázad elhelyezése az egész fronton. teljes mélységében egy eddig figyelembe nem vett geometria végeredménye.1. ami három percenként egy csengőt vagy sípszót jelent. J. Ch. de Guibert: Essai général de tactique. amely akkor fejtődik ki. A geometria fontosságával kapcsolatban lásd J. Marx véleményével a polgári társadalom formáiról és a hadseregről (Levél Engels-hez. de La Salle: Conduite des Écoles Chrétiennes. A. 1772. 1850. 46. könyv 4.. amely kiszámítja. Ez a régi probléma a 18. ahogy ezt a kifejezést 1759 óta használták. 59. Tronchot: L'enseignement mutuel en France. 1828. 1967) Marx többször hangsúlyozza a munkamegosztás és a katonai taktika problémái közötti hasonlóságot: „Miként egy lovasszázad támadóereje vagy egy gyalogezred ellenállóereje lényegesen különbözik az egyes lovasok és gyalogosok által elszigetelten kifejtett támadó. 1857 szeptember 25. (gépiratos disszertáció) I. de Guibert: Essai général de tactique. 1772. április. oszlopokkal.. 362. fejezet. Vö. sorokkal. Magyar Helikon. 55. 57. amely általánossá tette a puskát. 58.21. Pireh. 1772. 56.és ellenállóerők összegétől.-B. A. I.osztották. egyetlen délelőtt 26 szóban adott parancs.. de Guibert: Essai général de tactique. Olyan értelemben. május 6. Joly de Maizeroy: Théorie de guerre. P.J. 52. (Bp. R.11. 54. 1757. 27. 53. K. R. és a szóban forgó „előítéletet” Guiberten kívül mások is vitatták (Folard. és 24 sípjellel adott parancs. 1770. 11.4. 1772. de Guibert: Essai général de tactique. ha sok kéz működik össze egyidejűleg egyazon osztatlan műveletben …”Ibid. Samuel Bernard: 1816. 1716. 1755. hogy a tanulók több mint 200 parancsot kaptak naponta (nem számítva a különleges parancsokat).137-138.1. 60. 2. II. 2. Demia: Règlements pour les écoles de la ville de Lyon. rész. de Boussanelle: Le Bon Militaire.) . J.307. úgy az elszigetelt munkások mechanikai erő-összege is különbözik attól a társadalmi erőpotenciától. 47..) 50.360. J. 1777.. Marx: A tőke. „Discours préliminaire. katonai mintát honosítva meg általa. Nagyjából a steinkerque-i csatától (1699) datálhatjuk azt a fejlődést. De a decuriót feloldották egy még katonásabb sémába.” (Commentaires sur les défenses des places. J. In: P.” XXIIIXXTV. Marçhegay: Archivés d'Anjou. Ordonnance sur l'exercice de l'infanterie. 358. 48. amelyet a jezsuiták átvettek kollégiumaik forgatókönyvébe. A. Vö. 49.. Vö. 23 jelekkel. században gazdasági és technikai okokból új aktualitást kapott.. 51. Mesnil-Durand). L. 18.

a sátrak számát és megoszlását. század legelején Walhausen úgy említi a „helyes fegyelmezést”. de egyben diszkrét. a sorok helyzetét keresztben és hosszában. mindben tekintet egy fogaskerék lenne a hatalom teljes működésében. A század előtt húzódó út 51 láb széles . Az államhatalom látványos szertartásaihoz vagy a nagy államapparátusokhoz viszonyítva ennek módozatai szerények. Minden . Pontosan meghatározzák az utak geometriáját. mely túlereje folytán bízhat abszolút fölényében. amely az egyéneket működése tárgyának s egyszersmind eszközének is tekinti. nem csökkentésüket célozza. A testek és az erők mozgásban lévő. egy olyan apparátust. amelyek iránt a tudománytörténet oly kevéssé lelkesedik. és az utolsó 8 lábra az őrbódéktól. amelyet tetszés szerint építenek és alakítanak át. olyan szemek.2. amelyek látnak. pontosan szemben az első jelzőpóznával. miközben láthatatlanok maradnak. módosítják azok níechanizmusait. akikre irányulnak. Ezeknek a „megfigyelőállomásoknak” csaknem ideális modellje a katonai tábor. A jogi apparátus sem kerülheti el ezt az alig titkolt inváziót. elterjesztve bennük saját módszereiket. hogy egyszerűek az eszközei: a hierarchikus felügyelet. egy olyan hatalom specifikus technikájaként. ez a hatalom szerény. lencsék és sugárnyalábok magas technológiája mellett ott voltak a sokrétű és egymást átszövő megfigyelés kis technikái is. gyanakvó. a vizsgában. az első 16 lábra legyen a másodiktól. Az új fizika és kozmológia megalapozásában szerepet játszó távcsövek. mivel fegyveres emberek fölött gyakorolják. Ellentétben a győztes hatalommal. ellenkezőleg: azért igyekszik láncra fűzni őket. megkülönbözteti.1 A fegyelmi hatalom valóban olyan formája a hatalomnak. amely annál inkább intenzív. FEJEZET A HELYES FEGYELMEZŐ NEVELÉS MÓDSZEREI A XVII. és a felbontás módszereivel a szükséges és elégséges megkülönböztető jegyekig hatol. szerves autonómiák.. amelyben a megfigyelést” szolgáló technikák hatalmi effektusokat eredményeznek. A tökéletes táborban minden hatalmat a szigorú felügyelet puszta mechanizmusa biztosítana. A fegyelmezés egyéniséget „farag”. a többi egymástól 8 lábra. amely fő funkciójának nem a lefaragást és a megnyirbálást tekinti. és egy előre kiszámított. A régi és hagyományos négyszögű alaprajzot számtalan terv tökéletesítette. genetikus identitások és kontinuitások. amelyben a figyelő szemnek kényszerítő ereje van. Ahelyett. bejáratuk irányát. Sebtében készült mesterséges település az ilyen. miközben a kényszerítő eszközök a másik oldalon világosan láthatóvá teszik azokat. Mégis ezek árasztják el lassanként az előbbi impozánsabb formákat. . A klasszikus korban lassan kialakultak az emberi sokaságnak azok a „megfígyelőállomásai”. a fény és a látható világ még dadogó tudománya csendesen előkészítette az ember újfajta megismerését. s ezzel megtervezik az egymást ellenőrző tekintetek hálózatát: „A kiképzőtáborban öt vonalat húzunk. eszközei alacsonyabb rendűek. és privilegizált színtere egy olyan hatalomnak. a normalizáló szankció. A fegyelmi hatalom sikere kétségkívül abban rejlik. kombinatorikus szegmensek együttesévé kovácsolja. zavaros és haszontalan sokaságát megsokszorozott individuális elemekké „idomítja” – különálló kis sejtek. A HIERARCHIKUS FELÜGYELET A fegyelmi hatalom gyakorlása feltételez egy olyan berendezkedést. s e kettő kombinációja egy specifikus eljárásban. inkább szétválogatja. annál inkább hatékony és megelőző jellegű kell hogy legyen. de folyamatos ökonómia módján működik. hogy egyöntetűen és egy tömegben uralma alá hajtaná mindazt. mint a „jó idomítás” művészetét. elemzi. amely egyébként kétségtelenül jobb lefaragást és nagyobb megnyirbálást tesz lehetővé. ami fölött hatalma van. hogy megsokszorozódjanak és felhasználhatók legyenek. hanem az „idomítást”. Az őrbódék 10 lábra vannak az altisztek sátraitól. a leigázására szolgáló technikák és kihasználására kidolgozott eljárások segítségével. Amikor gúzsba köti az erőket.

ha megfeledkeznénk róla. hogy a káros kipárolgások ne ülepedjenek meg a beteg körül. hogy ezeknek az ablakoknak a látványa csak kellemes lehet. s e terv legapróbb részleteit is rákényszerítette Gábrielre. egy olyan építészetről van szó. nem is szólva azokról a fegyelmi indokokról. így alakul ki apránként a kórházépület mint az orvosi ráhatás eszköze: lehetővé kell tennie a betegek alapos megfigyelését a megfelelő ápolás érdekében. hogy üvegablak legyen „minden szoba folyosó felőli oldalán mellmagasságtól a mennyezet alatt egy-két lábnyi magasságig. Az egyszerű régi alaprajzot. egyenlő távolságonként egy-egy tiszti szobát helyeztek el úgy. politikai követelmény: engedelmes katonákat nevelni. Az a kórház.sátor 2 láb távolságra van a másiktól. Az iskolaépület hasonlóképpen a nevelés eszköze lesz. a munkásnegyedek. nem vitás. hatalom állandó jelenlétét. A hátsó jelzőpózna 8 lábra van az utolsó katonai sátortól. Bejáratuk a századok felé néz. akár egy sor apró cella. Pâris-Duverney valóságos pedagógiai gépezetnek tervezte az École Militaire-t. amely immár nem egyszerűen a látványosságra törekszik (mint a paloták pompája) vagy a külső tér szemmel tartására (mint az erődök geometriája). kórházak. „hogy az ott tartózkodók ne láthassák egymást”4. felbontva a test nedveit és szövődményekkel tetőzve a betegséget. és Paris ragaszkodott hozzá. a fertőzést megakadályozandó. a ki.. hogy szem előtt legyenek az ott tartózkodók. hogy osztályuk növendékeinek minden asztalát szemmel tarthassák az étkezés alatt”. hogy áthatolhatatlan válaszfalakat emeljenek az egyének közé. . kevés tiszteletet ébresztő berendezéssel örökíti meg. milyen szerepet játszik ez az alsóbbrendű. század második felében akarnak létrehozni. Egy egész problematika kezd ekkor kibontakozni: egy olyan építészeté. amelyek e megoldás mellett szólnak. az árnyékszékeket csak félmagasságban fedték ajtók. hogy az oda kijelölt felügyelő láthassa a növendékek fejét és lábát. A városrendezésben. éreztetni velük a. a kitöltött és kitöltetlen terek. Az egészség követelménye: erős testeket edzeni. Négyszeres ok volt tehát arra. kiszolgáltatni őket a megismerésnek és az átalakításnak.átjárók és az áttekinthetőség kiszámított kombinációja. a szobák egy folyosóról nyíltak. Az „egymásba emelés” elve. A katonai tábor azt jelentette a felügyelet alig bevallható mestersége fejlődésében. mely zárt és körülkerített – a vastag falat. az . de hibátlan eszköztár a fokozódó tárgyiasításban és az egyéni magatartásformák egyre részletesebb feltérképezésében. a növendékek ide voltak bezárva egész éjszakára. amit a sötétkamra az optika magas tudománya számára. szakmai követelmény: jól felkészült tiszteket képezni. végül a szellőztetés és az ágyak levegős elhelyezése azt a célt szolgálja. erkölcsi követelmény: megelőzni a kicsapongást és a homoszexuafitást. az épületek formáinak el kell választaniuk a betegeket. börtönök és nevelőintézetek tervezésében sokáig fennmarad a katonai tábornak ez a modellje vagy legalábbis eszmei alapja: az egymás alá rendelt felületek térbeli láncolata. hanem anyagiságában is a terápiaeszköze. Az Iskola épületének magának is a felügyelet eszköztárává kellett (válnia. befolyást biztosítani a magatartásuk fölött. Az altisztek sátrai szemben helyezkednek el századuk útjaival. A kövek engedelmessé és megismerhetővé tehetnek. már nem pusztán csak a nyomorúság és a közeli halál menedékhelye. az oldalfalak azonban kellően magasak voltak. Eltekintve attól. menhelyek.”3 Az étkezőkben magasodott „egy pódium a felügyelők asztalai számára. és amelyhez annyi tervrajz készült az Hôtel-Dieu másodszori leégése után.”2 A tábor egy olyan hatalom diagramábrája. amelyet a 18. még általánosabban. hogy sok tekintetben hasznosak is. egymásba kapcsolódó és részletes ellenőrzést tesz lehetővé. amely az egyének átalakítását célozza: hatni akar a benne lakókra. hanem egy belső. hogy „minden növendéktől jobbra is balra is legyen egy tiszt”. de egyben nyílásokat biztosítsanak az állandó felügyeletnek. melynek bejárata a kapitányok sátrára néz … A kapitányok sátrai századuk útjaival szemben vannak felálítva. A felügyelet e végletes aggályoskodásait az építészet ezer. Csak akkor találhatnánk nevetségesnek őket.vagy bejutást akadályozó erős ajtót – lassan felváltja a nyílások. amely az általános szem előtt lét alapján működik. úgy. A fegyelmi intézmények kitermeltek egy ellenőrző gépezetet.

hogy kiszámított sokféleségükből egységes és folyamatos hatalom eredjen? A tökéletes fegyelmi szerkezet lehetővé tenné. valamint a munkára és az engedelmességre buzdító vallásos tevékenység. buzgalmukat. nyilvántartó és átnevelő szerkezetet. de ugyanakkor szerves része a termelési folyamatnak. nem fékezte vagy akadályozta. gyorsaságukat. itt lepleztek le és bíráltak meg minden hibát. így tervezte . Ahogyan a termelés szerkezete jelentősebbé és összetettebbé válik. amit tudni kell: a tökéletes szem. itt tartottak nyilván minden munkafolyamatot. Nem azonos azzal. Nélkülözhetetlenné válik egy erre szakosított személyzet állandó. nem – vagy nemcsak – a termelésre irányul (a nyersanyagok milyenségére. amely növelte annak lehetséges hatásait. hanem magát a tőkét is.”6 De míg a munkások a céh típusú alkalmazást részesítik előnyben ezzel az új felügyeleti rendszerrel szemben. a termékek minőségére és méreteire). úgy válnak egyre szükségesebbé és nehezebbé az ellenőrzés feladatai. egy kohó vagy egy bánya viszonylatában „a ráfordítás olyan sokrétű. a magántulajdon és a profit elválaszthatatlan elemét ismerik fel benne. mennyiségére a szerszámok típusára. amelyben összpontosultak az igazgatás adminisztratív funkciói. Szakosította és funkcionálissá tette a felügyeletet. Mégis más. másrészt olyan funkcióként illeszkedett bele a fegyelmező gépezetbe. felügyelők. Hogyan lehet ezekben a megfigyelőgépekben alcsoportokra osztani a tekinteteket. hogy ezáltal növelte termelőtevékenységét.amely úgy működött. szinte kizárólagosan egy szigorú geometria eredményeként. s így nem nehezedett holt súlyként a fegyelmezendő tevékenységre. Ezt a problémát kell megoldaniuk a nagyüzemeknek és műhelyeknek. Mindazon indokok között. innen adtak ki minden parancsot. most már intenzív és folyamatos ellenőrzés van napirendben. Úgy bontotta alegységekre a fórumait. hogy ezek kifejeztek egy bizonyos politikai utópiát. ahogyan nő a munkások száma és a munkamegosztás. a minőségi ellenőrzés gazdasági feladatai. amelyet kívülről gyakoroltak a felügyelők a kézműves műhelyek fölött. tehát naponta megismétlődik. hogy a legapróbb hiba minden munkadarabon összességében olyan hatalmas sikkasztással érne fel. a munkásoktól elkülönülő jelenléte: „A nagy manufaktúrákban minden sípszóra történik. mint a munkásai és inasai mellett ott álló mester paternális ellenőrzése. és reléket. a munkások kényszer és elnyomás alatt dolgoznak. Egy középpont lenne a mindent megvilágító fényforrás. végigvonul egész menetén. olyan végzetessé válhat a vállalat számára. amire valóban szükség is van a tömeggel szemben. . a szabályzat betartására szorítkozva. amely a munkafolyamat egészére kiterjed. és keményen vagy megvetéssel bánnak velük. … a legkisebb ügyetlenség is. a felügyelet rendőri szervei. Egy üzem. hogy az egész ellenőrizendő területre kiterjedjenek. de ugyanakkor elég diszkrét is volt. amelyre minden tekintet irányul. kapcsolatokat teremteni közöttük? Hogyan lehet elérni. és egyben magába gyűjtene mindazt. hozzáértésüket. mint egy magatartásvizsgáló mikroszkóp. ez magyarázza. A piramis a korformánál is jobban megfelelt két követelménynek: elég teljes volt ahhoz. ahol egy új típusú felügyelet alakul ki. A felügyelet meghatározott funkcióvá válik. hanem felöleli az emberek tevékenységét is. viselkedésüket. és az a központ. meg Ledoux az arc-et-senans-i üzemet: a kör alakban elhelyezett és homlokzatukkal befelé forduló épületek középpontjában magasodott az az építmény. hozzáállásukat. amelyek a 18. hogy hibátlan hálózatot alkosson – azaz lehetővé tette a hierarchikus lépcsőfokok megsokszorozását úgy. részletekbe menő analitikus osztályozásaik az emberek körül kialakítottak egy megfigyelő-. kétségtelenül szerepet játszik az is. amelynek figyelmét semmi nem kerüli el. ellenőrök és munkavezetők gyakorolják. hogy egyetlen tekintet állandóan mindent lásson. század második felében a közszerkezetű épületeknek5 kedveznek. a munkáltatók viszont az ipari termelés. amely nemcsak a nyereséget emésztené fel. mert megbízottak. Az ellenőrök felsőbbséges és parancsolgató modort alkalmaznak. és mindez közvetlenül érvényesült. hogy a munkások vagy drágábbak vagy sűrűn hagyják el a manufaktúrát. De a fegyelmező tekintetnek a valóságban szüksége volt áttételekre. ha észrevétlen marad.

A fegyelem egy olyan. szervesen illeszkedő belső része lesz a gazdaságnak. mint a termelés szerkezetének belső eleme egyben a fegyelmező hatalom specifikus fogaskereke. akik maguk is ellenőrzéssel vannak megbízva. de lappangó elterjedésének rendkívüli méretei annak köszönhetők. nem ruházható át tulajdonként. Az egyházközségi iskolák fejlődése. jótékonykodás. A tanító segítőiként Batencour egész sor „tisztségviselőt” jelöl ki a legjobb tanulók közül: vigyázókat. hogyan kell a tollat tartani. hogy a hatalom újfajta mechanizmusait kínálja. Egy meghatározott és szabályozott felügyeleti viszonyrendszer alakul ki az oktatási gyakorlat gyökerénél: nem kívülről kölcsönzött. hogy ki beszélget vagy mormog lecketanulás közben. hanem saját mechanizmusaként. és ugyanakkor abszolút „diszkrét” is. alamizsnaosztókat. az ismeretek elsajátítását a pedagógiai tevékenység gyakorlása révén. A „felügyelők” ellenőrzik az összes többi tisztségviselőt. a „családlátogatók” az olyan tanulók iránt érdeklődnek a családoknál. a tízes csoportvezetők felmondatják a leckét és „felírják” azokat. ki felejtette otthon a rózsafüzérét vagy imakönyvét. családlátogatókat. hogy „betanítsa az újonnan jötteket az iskola rendje szerint” . halkan olvastatják a tanulókat. tintaosztókat. Az így meghatározott szerepek két csoportra oszthatók: egyesek gyakorlati feladatokat látnak el (tinta– és papírosztás. s végül a kölcsönös és hierarchizált ellenőrzést. hogy a fegyelmező hatalom „integráns”. mert folyamatosan és jórészt csendben működik. járulékos alkatrészként. század nagy technikai „találmányai” közé. A hierarchizált. Bár piramis alakú szerkezete egy „főnököt” helyez a csúcsra. amelyben egyetlen gépezet három eljárást egyesít: a tulajdonképpeni oktatást. mint egy felülről lefelé. leckefelügyelőket. aki a többieket és az általános magatartást ellenőrzi. egy másik leckefelelős ugyanezeket a feladatokat látja el az olvasás órán. folyamatos és funkcionális felügyelet kétségtelenül nem tartozik a 18.8 Ugyanez a tendencia figyelhető meg az alapfokú oktatás átszervezésében: az ellenőrzés önálló jelleget nyer és része lesz a pedagógiai viszonynak. ez a hálózat „tartja össze” az egészet. aki nem ír. . amely megsokszorozza hatékonyságát. annak a felügyelőnek. vezeti a nebulók kezét. 9 Néhány évtizeddel később Demia ugyanilyen típusú hierarchiát állít fel. ki mókázik”. és mindig éber. feladatai közé tartozik az is. az osztályok tevékenységét egységesen szabályozó módszerek hiánya és az ebből következő kuszaság és rendetlenség szükségessé tette az ellenőrzés kiépítését. Megszerveződhet úgy is. vallásos szövegek felolvasása ünnepnapokon stb. az egész szerkezet az. felügyelőket. A felügyelet meghatározó gazdasági tényezővé válik. amelyben működik.). automatikus és névtelen hatalom. előimádkozókat. de úgy működik. bizonyos mértékig alulról felfelé. a „vigyázók” feladata „arra figyelni. hogy egyszerre legyen abszolút indiszkrét.hogy az rövid időn belül tönkremegy bele”. egyetlen sávot sem hagy árnyékban és szüntelenül ellenőrzi azokat. Ez teszi lehetővé a fegyelmező hatalomnak. írásfelelősöket. hogy „felügyeljenek a munkásokra és minden munkafolyamatra. mint egy gépezet.10 A „kölcsönös oktatás” típusa rajzolódik így ki. de ugyanakkor. fecseg vagy zajong az utcán. ki beszélget. úgy működik. mert igaz ugyan. hogy a felügyelet egyéneken nyugszik. ki állt fel a helyéről. mint egy sokrétű. ki rosszalkodik a misén. ki illetlenkedik. akik hiányoztak vagy valamilyen súlyos hibát követtek el. hiszen mindenütt jelen van. akik nem tanulták meg. s át-meg átszövi olyan hatalmi effektusokkal. szerepük az. kijavítja a hibákat és ugyanakkor „felírja a disputában elkövetett hibákat”. amely a „hatalmat” termeli és szétosztja az egyéneket ebben a permanens és összefüggő térben. amelyek egymáson alapulnak: az állandó felügyelet alatt álló felügyelők rendszere ez. ki az. a tanulók számának növekedése. de a felügyelői feladatokat csaknem minden esetben pedagógiai szerepekkel is megkettőzi: egy tanulásfelelős magyarázza. tanulópár-vezetőket. A fegyelmi hatáskörök hierarchizált felügyeletében a hatalom nem birtokolható dologi javak módján. és azon szerkezet céljainak. Egyedül a „leckefelügyelőknek” van pedagógiai feladata: kettesével. s tájékoztassák az igazgatóságot minden eseményről” 7. Neki köszönhető. sőt oldalirányban is ható hálózat. mások felügyeletet gyakorolnak: a „figyelők” felírják.

Parancsszavára a csapat gyors menetlépésben megindult és kört alkotott. engedetlenség). Fegyelmi büntetéssel azt sújtják. amely nem egyszerűen a bíróság kicsinyített modellje. Az üzemben. mindaz. „szigorúan tilos a mesterlegényeket mozdulatokkal vagy másként mulattatni”. hanem képes megfelelni feladatainak.”11 Minden fegyelmi rendszeren belül működik egy kisebbfajta büntető mechanizmus. behálózzák azt a területet. mely valamiféle jogi hatáskörrel rendelkezik: saját törvényei vannak.viszonylatokon nyugvó hatalmat „működtet”. Ez a hatalom látszólag annál kevésbé „testi” minél szakszerűbben „fizikai”. munkamegszakítás). minden túlkapás és erőszak nélkül. nyalábok. Büntethetővé kívánják tenni a legkisebb magatartásbeli kihágást is. az iskolában. hogy adják elő védekezésüket. közömbösség. „tisztességesen és illendően” kell viselkedni. ami kárára lehet Oppenheim úrnak és mesterlegényeinek” 12. kötelezhető rá. a hatalom „fizikája”. „ha egy tanuló nem tanulta meg az előző napi katekizmust. és legalábbis elvben. s arra az esetre. ami megalázhatja. kihallgatták a tanúkat. egy kérdés. a szabály megszegése. a vétségek természetéről és a kiszabott büntetésekről. amelyre a törvények nem terjednek ki. este el kell oltaniuk a lámpákat”. illetlenség). a testi tulajdonságokat („inkorrekt” testtartások. hiányzás. a különbözés. ha valamiről megfeledkezett volna ez a kicsinyített büntetőbíráskodás: tilos „bármit elkövetni. kivont karddal. A porosz gyalogság rendtartása „a lehető legnagyobb szigorral” kezelte azt a katonát. minősítik és megfékezik azokat a magatartásformákat. egy megszégyenítés. a sor előtt állt. „Érkezéskor a mesterlegényeknek kölcsönösen üdvözölniük kell egymást. amely nem felel meg a szabványnak: „hibát” követ el a katona. A csapat ezt követően a legnagyobb rendben elvonult. amely saját mechanizmusai révén önmagát tartja fenn. s amikor megszületett a döntés. amelyek viszonylagos semlegességük folytán kívül esnek a nagy büntetőrendszereken. a tevékenységet (figyelmetlenség. De a fegyelmező rendszereknek van egy sajátos módszerük is a büntetésre. ami kihágás. Hála a felügyelet technikai lehetőségeinek. amelyeket használtak. zavarba hozhatja őket: … egy kis” hűvösség. Hasonlóképpen. úgy. ami éreztetheti a gyermekekkel. s a hangos megnyilatkozásokat a kiszámított tekintetek folyamatos mozgásával helyettesíti. A tanács a kör közepén gyülekezett. a hadseregben egy mikro-büntetőrendszer szabályozza az időt (késés. hogy hibát követtek el. Büntetendő az a meghatározatlan szféra. tisztátalanság) és a szexualitást (szemérmetlenség. Paulet lovag árvaházában a minden reggel lezajló ítélethozatal valóságos szertartás módján ment végbe: „Minden növendék katonásan felsorakozott. A NORMALIZÁLÓ SZANKCIÓ 1. hanyagság. a buzgalom hiánya). tanácskoztak. A fegyelmi intézmények létrehoznak egy „infra-büntetőrendszert”. a parancsnok hangosan beszámolt a vétkesek számáról. a tanuló „hibája”. aki nem tanult meg rendesen bánni a fegyverrel. saját ismérvei a vétségekre. I Büntetés gyanánt ugyanakkor egy sor rafinált módszer működik és a jelentéktelenebb megszégyenítésekig terjednek. egy tizenhat éves fiatal nemes. szemtelenség). mozdulatlanul és néma csendben álltak. fokok egymásra hatásában. egy megvonás. test fölötti uralma az optika és a mechanika törvényei szerint valósul meg. A vádlottakat felszólították.”13 2. … távozáskor el kell zárniuk a termékeket és a szerszámokat. „A büntetés szón értendő mindaz. Parancsnokuk. az attól való eltérés. ernyők. s egyszersmind büntetőfunkciót biztosítani a fegyelmező gépezet látszólag közömbös elemeinek is. helytelen mozdulatok. hogy az aznapit hiba . valahányszor nem éri el a megkívánt szintet. aki Oppenheim úr engedélye nélkül öt percnél tovább távol marad „elmarasztaló minősítést kap egy fél napra”. a létformát (udvariatlanság. saját büntetőeljárásai és ítélethozó fórumai. vonalak. hogy végső soron minden alkalmas legyen a legjelentéktelenebb dolog büntethetők-büntetők alkotta hálózatnak. a beszédet (fecsegés. a terek. a kisebb kihágásokon túl az. Minden tiszt jelentést tett csapata elmúlt huszonnégy órájáról.

mert ez azzal a veszéllyel járna. arra kell törekednie. vagy egy gyakorlat időtartama. hogy a kívánt javító hatást a megbánás csak mellékesen befolyásolja. ellenkezőleg. összekulcsolt kezekkel hallgassa meg. a tilos dolgok egyszerű elkülönítése helyett. A fegyelmezésben a büntetés csak egyik eleme a jutalmazás-büntetés kettős rendszerének. Az egyházi iskolák tanulóit soha nem irányítják olyan „órákra”. tanrend vagy szabályzat ír elő. egy pozitív és egy negatív pólus között történik a megosztás. ha előtte megnyeri a gyermek szívét” 15. azoknak például. „amennyire csak teheti. amely egyben szabály is. Másrészt viszont olyan rend. amelynek a tiszteletben tartását a fegyelmi büntetések szorgalmazzák. s aki három vizsga után nem tud a felsőbb fokozatig eljutni. kerülnie kell a büntetések alkalmazását. Az a rend. hogy azok az első osztályú katonák. ha a tanító kénytelen büntetést alkalmazni. A tanítónak. a fegyelmi rendszerek előszeretettel alkalmazzák a gyakorlás jellegű büntetéseket – az intenzívebb. az inkább közvetlenül az idomítás mechanizmusának eredménye. mint a büntetőjog teszi.nélkül megtanulja és másnap felmondja. ezért. Ez a két elemből álló mechanizmus lehetővé tesz néhány olyan műveletet. hogy állva vagy térdepelve. A fegyelmi büntetés. hogy visszaszorítsa az eltéréseket. a tanító megállapítja. hogy egy kérdés hány pontot ér … Az érdemek meghatározott pontszámmal mérhetők. sokkal hatásosabb. a megsértett törvénynek nem annyira a megtorlása. legalábbis nagy részben. megsokszorozott. mint betanítani. amelyet törvény. hogy megvonják bárki büntetőmérlegét. 4. Ezen kívül létre lehet hozni egy számokban kifejezett minősítést és ökonómiát. vagy kötelezhető arra.-B. néhány jó ponttal megválthatja ezt a büntetést. és csak újabb gyakorlatok és új vizsga árán juthatnak ismét az elsőbe. Büntetni annyi. Olyannyira. közszemlére a „szamárpadba” kerül. Egy állandóan naprakész büntető számvitel lehetővé teszi. Először is a viselkedések és a teljesítmények minősítését a jó és rossz ellentétes értékei alapján. „akik nem csinálták meg minden írásbeli feladatukat vagy nem igyekeztek azt jól megcsinálni. hogy a szorgalmasokéhoz hasonló jutalmat kapjanak. s a legelőnyösebbek és a legkellemesebbek a szülők számára”. Az iskolai „igazságszolgáltatás” messzemenően kifejlesztette azt a rendszert. amelyet természetes és megfigyelhető folyamatok határoznak meg: a tanulmányok. izomorf magával a kötelezettséggel. Az egyházi iskolák szerzetesei egész mikroökonómiát szerveztek a kiváltságokból és a penzumokból: „Az érdemek mentességet nyújthatnak a tanulóknak a kirótt büntetések alól … Ha például egyiküknek a katekizmus négy vagy hat kérdését kellene lemásolnia. valamilyen leírni való vagy kívülről megtanulandó külön feladatot adhatunk”14. visszakerülnek az utolsó osztályba”. ostor. a jó és rossz pontok szférájába kerül. zárka). amelyek meghaladnák a képességeiket. pedig szabályzat határozza meg minden szakasz időtartamát. összetett jellegű: részint „mesterséges” rend. amelynek legalábbis az alapelemeit a hadseregben és az üzemekben lelhetjük föl. A fegyelmi büntetésnek az a funkciója. hogy „a gyermekek vétkeiből is előrehaladásuk eszköze váljék hibáik kijavítása révén”. hogy a jutalmazások gyakoribbak legyenek. a képességek színvonala egy olyan szabályosságra hivatkozik. mint inkább megismétlése. vagy valamilyen egyéb büntetései sújtható”. hogy semmit nem tudnának megtanulni. lehetővé teszik. Tehát alapvetően javítónak kell lennie. de La Salle is megmondta: „A penzumok minden büntetés közül a legtisztességesebbek a tanító részéről. mert a lustákat a büntetéstől való félelemnél jobban ösztönzi az a vágy. A fegyelmi rendszerekben a büntetésnek kettős. Mint J. melyek a fegyelmi büntetéseket jellemzik. Ez a rendszer lép működésbe a fegyelmező nevelés büntető-javító folyamatában. Ha . jogi és természeti hivatkozási alapja van. többször ismételt felkészülést: a gyalogság 1766-os szabályzata előírta. mint a büntetések. megkettőzött megerősítése. a magatartás mindenestől a jó és rossz osztályzatok. Azok mellett a büntetések mellett. amelyeket közvetlenül az igazságszolgáltatás modelljétől kölcsönöztek (bírság. s a tanító váltópénz gyanánt kisebb értékekkel is rendelkezik. 3. „akik valamilyen mulasztást vagy renitenskedést követtek el.

a feladatok és minden fegyelmi előírás pontos teljesítésére”. hogy mindnyájan alkalmazkodjanak ugyanahhoz a modellhez. A rangsorolásnak kettős szerepe van: jelzi az eltéréseket. amelyet életbe léptet. a kiváltság vagy gyalázat jeleként. pipacsvörös és ezüst selyemvállpántra jogosít. de egy tíz pontot érő érdemmel rendelkezik.például egy gyereknek olyan büntetésfeladata van. Az ilyen folyamatos büntetőrendszer mikroökonómiaja létrehoz egy olyan differenciálást. valamint állandó nyomást gyakorol rájuk. továbbá minden olyannal. és a büntetésnek rendezőfunkciója van. Ennek a hierarchizáló büntetőrendszernek tehát kettős hatása van: osztályozza a növendékeket képességeik és magatartásuk szerint. ugyanakkor azonban büntet és jutalmaz is. katonaiak tehát a büntetések is. régi osztályukban maradnak. megfelelő egyenruhák tették mindenki szemében nyilvánvalóvá a besorolást. természetüket. és így tovább. hogy az idetartozók állandóan el vannak különítve a többiektől. a „kiválókét”. „ennek az osztálynak a növendékei az intézményben honos minden büntetéssel sújthatok. újra a többi osztályba soroljuk őket és visszaadjuk egyenruhájukat. azt benyújtja a tanítónak. A fegyelmi rendszer az előléptetések puszta variációjával jutalmaz. a szorgalmas tanulásra és gyakorlatozásra. A „megszégyenítő osztály” csak arra való. a „plusz vagy mínusz osztályzatok állandó aritmetikája azt eredményezi. ha jó magaviseletük nem állandósul. Mindehhez járult még egy ideig a „megszégyenítő” osztály. a „jóké”. hanem magukat az egyéneket. az engedelmességre. A katonai főiskolán a „megtisztelő” besorolások egész komplex rendszerét dolgozták ki. korra és rangra való tekintet nélkül. 5. amelyre külön szabályzatot dolgoztak ki. Végeredményben tehát a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést. hogy mire lesznek használhatók. Amikor a fegyelmi rendszer pontos szankciókat szab ki a tettekre. A büntető jellegű besorolásnak arra kell irányulnia. hogy eltűnjék: „Hogy megítélhessük a megszégyenítő osztályban jól viselkedő növendékek változását”. Az első osztályt. egymástól . A következő osztály. ha elvégezték az iskolát. a kompetenciát és a készségeket. ha lanyhul a buzgalmuk és egybehangzó kedvezőtlen jelentések azt mutatják. abból a szempontból. Ez az osztályozó és büntető felosztás azokon a sűrű időközönként írott jelentéseken alapul. Mivel csak az érdem és a magaviselet határozza meg a növendék helyét. amelyek itt járnak (őrizetbe vétel vagy súlyosabb esetekben börtön). Az utolsó osztályt. hierarchizálja a minőséget. az egyéneket méri meg „valójukban”. amelyet csak hat ponttal válthat meg. amely már nem a tetteket méri. ezüst vállpánt különbözteti meg. „az utolsó osztályok tagjai reménykedhetnek benne. amelynek a bevezetése hasznosnak látszik. ha egyetemes tanúságtétel bizonyítja. hogy az elsőkbe jutnak és azoknak a rangjelzéseit viselhetik. és visszakap négy pontot. büntethető börtönnel vagy őrizetbe vétellel. s a lefokozással és visszaminősítéssel büntet. hogy megszűnjék. hogy megváltozott magatartásukkal és előrehaladásukkal méltók lettek rá. és darócot hordanak”. de fogdával vagy térdepléssel is. a „rosszakét”. „a tanulók erkölcsi tulajdonságairól” és „közismert magatartásáról”. Öt. ha az osztályban is. még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza. Hogy mindnyájan egyformák legyenek. „végérvényesen akkor kerülhetnek ki onnan. még sötétzárkával is”. hogy „tisztán katonai alakulatként” kezelik. de az étkezések és a szünetek idejét megszégyenített társaikkal töltik. képességeiket. az előbbi büntetések alkalmasint a darócruha val bővülnek. s az így elosztott rangokhoz többé vagy kevésbé méltó vagy megszégyenítő büntetések kapcsolódtak. barna gyapjúvállpánt különbözteti meg. amikor lehetővé teszi rangok és posztok elnyerését. a büntető rendszer. része az egyének megismerésének. A rang önmagában lehet jutalom vagy büntetés. színvonalukat vagy értéküket. mindnyájan kényszerítve legyenek „az alárendeltségre. „úgy. A rendszerezésnek így büntető-. hogy a fegyelmezőrendszerek egymás földes alá rendelik a „jó” és „rossz” egyedeket. A „középszerűek” osztálya vörös gyapjúvállpántot visel. a században is elégedettek lesznek velük17.” Ez a számszerű minősítés. az előlegek és az adósságok körforgása. hogy már nem érdemesek az első osztályok besorolására és előjogaira … „. kiváltsága. hasonlóképpen az első osztályok tagjai is alsóbbakba kerülhetnek.

de ugyanakkor önmaguk is osztályozó. előjogok. a Szóé és a Szövegé. megkülönböztet. A fegyelmezőrendszereken át felsejlik a Norma hatalma. Az a jogi-antropológiai funkcionálás. amelyet a modern büntetőrendszer egész történetében fellelünk. a Hagyományé. hanem az elítélés egyszer s mindenkorra kialakult választóvonalát alkalmazza. összehasonlít. hanem egyszerűen a megengedett és a tiltott kéttagú ellentétpárját érvényesíti. egységesít és kizár. amely a fegyelmi intézmények minden pontján érvényesül és minden fórumát ellenőrzi. teljesítményeket. Mennyiségi eszközökkel felméri és „értékítéletekkel hierarchizálja az egyének képességét. hogy megfigyelhető jelenségek együttese helyett törvények és szövegek corpusára hivatkozik. Egyszóval: normalizál. Érthető. hovatartozások megkülönböztető jegyeit igyekeznek felváltani vagy. . amely néha teátrális módon a nagy igazságügyi gépezetet utánozza. amikor az standardizálódik és megjelennek a „normál” főiskolák. mivel hasznos követelményként és egy megméretés eredményeként beviszi a szabályt képező homogén egységbe az egyéni különbségek egész árnyalatskáláját. egy sor igen régi eljárásra támaszkodva a fegyelmi rendszerek maguk hoztak létre egy újfajta büntető működést.világosan elkülönülő műveletet alkalmaz: a tetteket. sem működésében a törvény hagyományos büntetőrendszerére. „természetét”. amely működhet minimális küszöbként. rangosztó szerepet játszanak. 18 A felügyelethez hasonlóan és azzal egyetemben a normalizálás a hatalom fontos eszközévé válik a klasszikus kor végén. nem az egyéneket különbözteti meg. A státusok. A Norma a kényszerítés alapjává válik az oktatásban. hogy a 18. nem egységesít. Ez volna a modern társadalom új tövénye? Mondjuk inkább úgy. hogy a norma hatalma könnyen érvényesül a formális egyenlőség rendszerén belül. amelynek alapvető funkciója. hierarchizál. eredetét abban a fegyelmező technikában kell keresnünk. s nem is ennek az újfajta racionalitásnak a követelményeiből vagy állítólagos humanizmusából. Végül meghúzza a különbözőség határát az összes többi különbségen túl. vagy legalábbis nem ez a meghatározó. A fegyelmi intézményekben szinte állandóan ülésező kis törvényszék. megjelenik az ország orvosi karának és kórházrendszerének kialakításában. hogy a humán tudományok ráépültek a büntetőjogra. nem a büntetőjog mechanizmusait viszi át a mindennapi életbe. amely egyszerre hasonlítási és megkülönböztetési alap. hogy lehetővé teszi az eltérések mérését. hanem a tetteket minősíti néhány általános kategória alapján. így különült el a Törvény hatásköre. amely a normalizáló szankciónak ezeket az új mechanizmusait életbe léptette. azzal. amely nem vezethető vissza sem alapjaiban. Ennek az „értékmércének” a segítségével nyomást gyakorol a hasonlóság megvalósítása érdekében. nem vezethet félre bennünket: eltekintve néhány formalitástól. hierarchizáló. színvonalát. nem hierarchizál. Megkülönbözteti egymástól az egyéneket ennek az együttes szabálynak az alapján. amelyek egy homogén társadalmi testülethez való tartozást jelölnek. egyéni magatartásformákat egy olyan együtteshez viszonyítja. Pontról pontra különbözik tehát a jogi büntetőrendszertől. amelyet szerényen vagy ironikusan utánozni látszott. de individualizál is. A normalizáló hatalom bizonyos értelemben egyneműségre kényszerít. amelyet fejben kell tartani. érvényre jut az ipari termelés eljárásainak és termékeinek szabványosításában. és a követendő szabály forrása. a specialitások megállapítását és az egymáshoz illesztett különbségek hasznosítását. századtól kezdve csatlakozott a többi hatalomhoz. nem abból keletkezett. A folyamatosan működő büntetőrendszer. legalábbis megduplázni a normalitás fokozatainak variációival. ami az abnormitás megengedett szélső értéke (a katonai főiskola „megszégyenítő osztálya”). a színvonalak meghatározását. amelyek az egészség általános normáit hivatottak érvényesíteni. megtartandó átlagként vagy elérendő optimumként. új területfelosztásra kényszerítve őket. és lassacskán ez hatotta át a nagy külső gépezetet. A fegyelmi gépezetek kitermelték a „norma büntetőrendszerét”.

A VIZSGA
A vizsga egyesíti à felügyelő hierarchia és a normalizáló szankció módszereit. Olyan
normalizáló tekintet, olyan felügyelet ez, amely lehetővé teszi a minősítést, az osztályozást és
a büntetést. Olyan átlátszósággal veszi körül az embereket, amelyen keresztül
megkülönböztethetők és büntethetők. Ezért vált a vizsga valóságos szertartássá minden
fegyelmi rendszerben. Egyesíti magában a hatalom ceremóniáját és a tapasztalat
megnyilvánulását, az erő demonstrációját és az igazság megállapítását. Nyilvánvalóvá teszi a
fegyelmi eljárások lényegében í tárgyként felfogott egyének alávetettségét és az alávetettek
tárgyiasítását. A hatalmi viszonyok és megismerési viszonyok egymásra rétegződése a
vizsgában válik igazán láthatóvá. Ez is egy olyan újítása a klasszikus kornak, amelyet a
tudománytörténészek árnyékban hagytak. Vizsgálják a vakon születettekkel, a farkastorkú
gyerekekkel, a hipnózissal végzett kísérletek történetét. De ki fogja megírni a „vizsga” sokkal
általánosabb, szerteágazóbb, de egyben meghatározóbb történetét – szertartásaival,
módszereivel, szereplőivel és szerepeivel, kérdéseinek és válaszainak rendjével, osztályzási és
besorolási rendszereivel? Ebben az egyszerű eljárásban ugyanis megjelenik a megismerésnek
egy egész területe és a hatalomnak egy bizonyos típusa. Gyakran beszélnek arról, hogy a
humán „tudományok”, leplezetten vagy deklaráltan, ideológiát hordoznak. De vajon a
technplógiájuk, ez a kis operatív séma, amely annyira elterjedt (a pszichiátriától a
pedagógiáig, a betegségek diagnosztizálásától a munkaerő alkalmazásáig), ez az oly
megszokott eljárás, a vizsga, nem hoz-e mozgásba, egyetlen mechanizmuson belül, olyan
hatalmi viszonyokat, amelyek ismeretanyagot hoznak létre és ismeretszerzést tesznek
lehetővé? A politikai befektetés nemcsak a tudat, a képzetek és a tudni vélt dolgok szintjén
megy végbe, hanem azon a szinten is, amely lehetővé tesz egy bizonyos megismerést.
Az egyik alapvető feltétel, amely hozzájárult az orvostudomány episztemológiai
fejlődésének a megindulásához a 18. század végén, a kórház, mint „vizsgáló,” apparátus
megszervezése volt. Ε vizsgálat legszembe-szökőbb formája a vizitek rituáléja. A 17.
században az orvos még kívülről járt be, s látogatása sok más egyéb – vallási, adminisztratív –
ellenőrzést egészített ki; á kórház mindennapi vezetésében nemigen vett részt. A vizit
lassanként rendszeresebbé, szigorúbbá és főleg kiterjedtebbé vált: a kórház működésének
egyre nagyobb területét ellenőrizte. 1661-ben a párizsi Hôtel-Dieu orvosa naponta egyszer
vizitelt; 1687-ben egy „exspectáns” orvos délutánonként is megvizsgálta a súlyosabb
betegeket. A 18. századi szabályzatok rögzítik a vizit időpontját és időtartamát (legalább két
óra); szigorúan kikötik, hogy egymást váltva naponta végezzék az orvosok, „még húsvét
vasárnapján is”; végül 1771-ben státust hoznak létre egy bentlakó orvos részére, aki „tartozik
a hivatásával járó összes feladatot ellátni, éjjel éppúgy, mint nappal, egy külső orvos vizitjei
között fennmaradó időszakokban”19. A korábbi gyors és alkalmankénti vizsgálatot felváltja a
rendszeres megfigyelés, minek folytán a beteg úgyszólván állandó vizsgálat alatt áll. A
változás két-következményt eredményez: az orvos, aki eddig csak külső elem volt, kezd a
belső hierarchiában fölébe kerekedni az egyházi személyzetnek, amelynek meghatározott, de
alárendelt szerepet jelöl ki a vizsgálati eljárásban; ekkor jelenik meg az „ápoló” kategóriája;
maga a kórház pedig, a korábbi segélyhelyből a képzés és az ismeretszerzés intézménye lesz:
felcserélődnek a hatalmi viszonyok és létrejön egy ismeretforma. A „fegyelmezetten” működő
kórház az orvosi „diszciplína” adekvát otthona lesz, lehetővé téve számára, hogy immár ne
annyira szövegekre és hagyományos szaktekintélyek műveire támaszkodjék, hanem inkább az
állandóan rendelkezésre álló vizsgálati anyagra. Az iskola hasonlóképpen a folyamatos, az
oktatási tevékenységet egész hosszában végigkísérő vizsga apparátusává válik. Egyre
ritkábbak lesznek az olyan disputák, amelyekben a tanulók összemérték erejüket, helyükbe
lép az egyén folyamatos összehasonlítása, az összes többivel, ami lehetővé teszi megmérését
és egyben büntetését is. Az egyházi iskolák szerzetes oktatói úgy rendelkeztek, hogy

növendékeik a hét minden napján dolgozatot írjanak: első nap helyesírásból, másnap
számtanból, harmadnap reggel katekizmusból, este fogalmazásból stb. Ezen felül minden
hónapban egy dolgozat hivatott azok kiválasztására, akik érdemesek rá, hogy a felügyelő előtt
feleljenek.20 1445-től kezdve az École des Ponts et Chaussées mérnökképző főiskoláján évi-16
vizsga volt előírva: 3 matematikából, 3 architektúrából, 3 műszaki rajzból, 2 rajztechnikából,
1 kőfaragásból, 1 fogalmazásból, 1 tervkészítésből, 1 szintezésből, 1 épületstruktúrából. 21 A
vizsga nemcsak minősíti a tanulást, hanem annak állandó faktora is; a folyamatosan
megnyilvánuló hatalom szertartásaival támasztja alá. A vizsga lehetővé teszi az oktatónak,
hogy miközben tudását átadja, tanulóiról is ismereteket gyűjtsön. Míg az inasévek végén tett
mestervizsga a céhek hagyományai szerint egy képesség megszerzését igazolta – a
„mestermunka” arról tanúskodott, hogy a tudás átadása megtörtént -, az iskolai vizsga
valóságos és állandó ismerete csere: biztosítja a tudás átadását az oktatótól á tanuló felé, de a
tanulóról is ismeretet közvetít, amely az oktatónak van fenntartva. Az iskola lesz a pedagógiai
tudomány kidolgozásának színtere. És ahogyan a kórházi vizsgálat, mint eljárás, lehetővé tette
az orvostudomány episztemológiai fejlődésének megindulását, ugyanúgy a „vizsgáztató”
iskola korszaka a tudományként működő pedagógia kezdetét jelentette. Hasonlóképpen a
szemlék és a végtelenségig ismételt hadgyakorlatok kora a hadseregben óriási taktikai ismeret
kialakulását eredményezte, amely a napóleoni háborúk idején már éreztette hatását.
A vizsga egy olyan mechanizmus hordozója, amely egyesíti a hatalom gyakorlásának egy
bizonyos formáját és az ismeretszerzésnek egy bizonyos típusát.
1. A vizsga felcseréli a láthatóság ökonómiáját a hatalom gyakorlásával. A hatalom
hagyományosan olyan dolog, amely látható, megmutatkozik, megnyilvánul és paradox módon
erejének forrását épp abból az eljárásból meríti, amellyel kinyilvánítja. Azok, akik fölött
uralkodik, árnyékban maradhatnak; fényt csak a hatalom azon részétől kapnak, amelyet
átruháznak rájuk, vagy épp csak a visszfényében részesülnek egy pillanatra. A fegyelmi
hatalom azonban úgy működik, hogy láthatatlan; azokra viszont, akik alája tartoznak,
kötelező láthatóságot kényszerít. A fegyelmi rendszerekben az alárendelt alanyoknak kell
láthatóknak lenniük. A rájuk világító fény biztosítja a fölöttük gyakorolt hatalom eszközeit. A
fegyelmezés alanyát az állandó szem előtt lét, a bármikor megláthatóság tartja alárendelt
állapotban. A vizsga pedig az a technika, amellyel a hatalom erejének kinyilvánítása vagy
bélyegeinek alárendeltjeire való rásütése helyett az objektiváció mechanizmusába kényszeríti
bele őket. A fegyelmi hatalom úgy nyilvánítja ki erejét a rendelkezésére álló térben, hogy
tárgyakkal manipulál. A vizsga egyenértékű ennek a tárgyiasításnak a szertartásával.
A politikai ceremóniának mindeddig az volt a szerepe, hogy teret adjon a hatalom
szélsőséges, de szabályozott megnyilvánulásának; az erő pompázatos kifejezése volt, olyan
túlzott és kódolt „ráfordítás”, amelyben a hatalom új erőre kapott. Többé-kevésbé mindig
diadalmenetre emlékeztetett. Az uralkodó ünnepélyes megjelenésében volt valami a
felszentelésből, a koronázásból, a győzelmi bevonulásból; még a temetési pompa is a hatalom
magamutogatásának jegyében zajlott. A fegyelmező rendszer saját típusú ceremóniával
rendelkezik. Ez már nem diadalmenet, hanem szemle, „parádé”, a vizsga fényűző formája. Az
„alanyok” itt úgy jelennek meg, mint a tekintet által megnyilvánuló hatalom megfigyelésének
felkínált tárgyak. Nincsen közvetlen képük a főhatalomról, csupán hatását jelenítik meg –
mintegy lenyomatként – pontosan olvashatóvá és engedelmessé vált testükön. 1666. március
15-én XIV. Lajos első ízben tartott katonai szemlét: 18 000 ember vonult fel, „uralmának
egyik legfényesebb akciója” volt ez, amely a hírek szerint „nyugtalanságot keltett egész
Európában”. Évekkel később érmet adtak ki az esemény emlékére. 22 Hátlapján ez a felirat
olvasható: „Disciplina militaris restitua” (A helyreállított katonai fegyelem), körben pedig ez:
„Prolusio ad victorias” (Gyakorlat a győzelmekhez). Jobb oldalon a király, jobb lábával
előrelépve személyesen vezényli a gyakorlatot egy marsallbottal; bal oldalon több sor katona
látható szemből, egymás mögött felállított sorokban; vállmagasságban kitartott karral tartják a

puskájukat, pontosan függőlegesen; jobb lábukkal kilépnek, bal lábfejük kifelé fordul. A talajt
egymást derékszögben metsző vonalak hálózzák be, nagy kockákat rajzolva a katonák lába
alatt, megkönnyítendő a gyakorlat különböző fázisaiban a megfelelő pozíciók elfoglalását. A
háttérben egy klasszikus stílusú épület rajzolódik ki. A palota oszlopai mintegy folytatják a
katonák oszlopait és a függőleges puskák sorait, ahogyan a kövezet kockái is valószínűleg a
gyakorlathoz kirajzolt négyszögeket folytatják. Az épület tetején húzódó balusztrádon a
szobrok táncoló alakokat jelenítenek meg, hullámzó vonalakkal, lekerekített mozdulatokkal,
drapériákkal. A márványt átjáró mozgások egységesítő elve a harmónia. Az emberek viszont
egyforma testtartásba merevedtek, amely sorról sorra, oszlopról oszlopra ismétlődik: ez a
taktikai egység kifejezése. Az architektúra rendje, amely fent felszabadítja a táncoló figurákat,
a földön rákényszeríti a megfegyelmezett emberekre szabályait és geometriáját, ők a hatalom
oszlopai. „Helyes”, mondotta egy nap Mihail nagyherceg, amikor felvonultatták előtte a
csapatokat, „csak lélegeznek”23.
Tekintsük ezt az érmet egy olyan pillanat tanúságaként, amelyben paradox módon, de
sokatmondóan találkozik a szuverén hatalom legfényesebb arculata és a fegyelmi hatalom
jellemző rítusainak kialakulása. Az uralkodó már-már elviselhetetlenül fénylő látványa az
alattvalók kényszerű láthatóságában fordul át. A fegyelmi rendszerek működésében, egészen a
legalsó szintig, a láthatóságnak ez a megfordulása biztosítja a hatalom gyakorlását. A véget
nem érő vizsga és a gúzsba kötő objektiváció korába lépünk.
2. A vizsga besorolja az egyéniséget egy dokumentációs szférába. Egész archívumot hagy
maga után, részletes és aprólékos dokumentációt, amelyet a testek és a napok sokaságáról
hántott le. A vizsga nemcsak felügyeleti helyzetbe hozza az egyéneket, hanem a nyilvántartás
hálójába is fogja, vaskos dokumentumkötegek közé szorítja, rögzíti őket. A vizsgaeljárásokat
kezdettől fogva intenzív nyilvántartás és a dokumentumok felhalmozása kísérte. Létrejön egy
„nyilvántartó hatalom”, a fegyelmi gépezet lényeges alkatrészeként. Sok tekintetben az
adminisztratív dokumentáció hagyományos módszereit követi, de saját eljárásai és jelentős
újításai is vannak. Némelyek az azonosítás és a személyleírás módszereire vonatkoznak.
Megoldandó probléma volt ez a hadseregben, ahol meg kellett találni a dezertánsokat,
elkerülni az ismételt besorozást, korrigálni a tisztek által jelentett fiktív helyzeteket, ismerni
minden egyes katona szolgálatait és értékét, pontosan megállapítani az eltűntek és a halottak
mérlegét. Megoldandó probléma volt a kórházakban is, ahol fel kellett ismerni az igazi
betegségeket, eltávolítani a szimulánsokat, követni kellett a betegségek alakulását, ellenőrizni
a kezelések hatékonyságát, felismerni az azonos eseteket és a kezdődő járványokat. S
ugyanilyen probléma volt az oktatási intézményekben is, ahol jellemezni kellett minden
tanuló alkalmasságát, meghatározni színvonalát és képességeit, s megjelölni esetleges·
felhasználhatóságának formáját: „A nyilvántartásnak az a célja, hogy megismerhessük belőle
ott is, amikor szükséges, a gyermekek szokásait, előmenetelét a kegyességben, a
katekizmusban, az irodalomban, az iskolában eltöltött idő szerint, valamint gondolkodásukat
és ítélőképességüket, mindez fel lévén jegyezve belépésüktől kezdve.”24
Ezért alakult ki a fegyelmi egyéniség kódjainak egész sora, melyek lehetővé teszik a
vizsgán megállapított egyéni jegyek egységesítését és rögzítését: a személyleírás fizikai kódja,
a szimptómák orvosi kódja, a magatartások és a teljesítmények iskolai vagy katonai kódja.
Ezek a kvantitatív vagy kvalitatív kódok még nagyon kezdetlegesek voltak, mégis jelzik azt a
pillanatot, amikor először „formalizálódik” az egyéniség a hatalmi viszonyok között.
A fegyelmi nyilvántartás többi újítása ezeknek az elemeknek az egymásra vonatkoztatását
szolgálja, a dokumentumok felhalmozását és sorba állítását, olyan összehasonlító területek
kialakítását, amelyek lehetővé teszik az osztályozást, a kategóriák felállítását, az átlagok
megállapítását és a normák megjelölését. A 18. századi kórházak nevezetesen a lejegyzés és a
dokumentáció módszereinek nagy laboratóriumai voltak. A nyilvántartások vezetése és
osztályozása, egymásra vonatkoztatásuk módszerei, körbeadásuk a vizitek alatt, összevetésük

A vizsga. A fegyelmi szemlélet megfordítja ezt a viszonyt. század vége felé megjelenik valami. az anamnézis. századtól kezdve a fegyelmi mechanizmusok térhódításának mértékében egyre sűrűbben válik az egyéni leírások és életrajzi elbeszélések tárgyává. A valós létnek ez az írásban való rögzítése már nem a . hanem hogy egyéni vonásaival. ha valakit megfigyeltek. a hatalomgyakorlás módszerévé teszi. amelyek oly megszokottak számunkra. Az arisztotelészi kérdés kétségtelenül jogos: lehetséges és legitim-e az emberről szóló tudomány? A nagy problémákra talán csak nagy válaszok felelhetnek. úgy mint leírható. hogy az egyedi leírás. elem. két korrelatív lehetőség nyílik: az egyén leírható. Nem emlékműről van már szó az utókor számára. az eset maga az egyén. hanem esetleges felhasználásra készült dokumentumról. A köznapi egyéniség – az egyszerű átlagemberé – sokáig érdektelen volt a leírás számára. de nem azért. Egy ember krónikája. készségeivel és képességeivel egy tudomány állandó megfigyelése alatt tartsák. adataik eljuttatása a központi szerveknek (akár a kórházban. De itt van az a kis történelmi probléma is. amely a megismerés tárgya. gyógyulások és elhalálozások mérlege egy kórház. minden egyént „esetté” alakít át: Olyan esetté. akár a kórházak egyesített felügyeletének). Az emberről szóló tudományok születése? Valószínűleg azokban a dicsfény nélküli archívumokban keresendő. szabványosítandó. leszállítja azt a küszöböt. s egyben a hatalom fogódzója lesz. elemezhető tárggyá válik. hogy az egyén (és immár nem a faj) belép a megismerés szférájába. ahol kidolgozták a testekre. sorsának rendszeresen feljegyzett eseményei részét képezték hatalma egyéb szertartásainak. mint a természetbúvárok az élőlénveket. Kiváltságnak számított az. Az eset itt már nem olyan körülmények összességét jelenti. hogy egyéni jellegüket elveszítenék. a „dosszié” bekerül a tudományos kommunikáció általános működésébe. a betegségek. épp a maga individualitásában. amelyek lehetővé teszik az egyéni adatok beillesztését az összesített rendszerekbe anélkül. amit a „klinikai” tudományok címszó alá sorolhatnánk. 3. hogy az egyéni vizsgálat minden adata tükröződjék az általános számításokban. egy város. de nekik köszönhető az emberről szóló tudományok episztemológiai fejlődésének megindulása. a vizsga mechanizmusai körül. ahol a leírható egyéniség kezdődik. feljegyzések. kizárandó stb. a beteg. a kollektív tények jellemzését. a kikérdezés. és viszont. nyilvántartások. amelyek minősítenek egy tettet és módosíthatják egy szabály alkalmazását. részletesen leírtak. megmérhető és másokkal összehasonlítható dolog. oszlopok és grafikonok. amely együtt jár a vizsgával. dosszié-összeállítások. mint a kazuisztikában vagy a jogtudományban. Ennek az egész nyilvántartási apparátusnak az eredményeként. az egyén. mindez szerves része volt annak a folyamatnak. Meghatározó jelentőségűek így tehát azok az apró eljárások. hogy bármilyen általános regiszter alapján el lehessen jutni az egyénig. amelynek során a kórházakat a fegyelmi rendszernek rendelték alá. és a leírást az ellenőrzés eszközévé. úgy is mint megnevelendő vagy átnevelendő. az a probléma. élettörténete. A szó mindkét értelmében vett jó orvosi „diszciplína” alapfeltételei közé kell sorolni azokat a nyilvántartási eljárásokat is. Ez az új le-írhatóság annál hangsúlyozottabban jelentkezik.az orvosok és a személyzeti vezetők rendszeres értekezletein. magatartásokra gyakorolt kényszerítő erők modern összjátékát. a fegyelmi berendezkedések kialakulása és a testek fölött létrejött új típusú hatalom környékén. hogy a 18. az egyének egymástól való eltéréseinek megállapítását és „populációkba” való besorolásukat. és alkalmasak arra. osztályozandó. ä csoportok leírását. Erre az egyszerű ténykérdésre kétségtelenül hétköznapi a felelet is: a nyilvántartási eljárások irányában kell vizsgálódni. minél szigorúbb a fegyelmi kötöttség: a gyermek. amely lehetővé teszi a globális jelenségek felmérését. másrészt létrejön egy összehasonlító rendszer. napról napra folyamatosan követtek és regisztráltak. a bolond vagy az elítélt a 18. vagy akár az egész nemzet viszonylatában. dokumentációs módszereinek egész sorával. hogy specifikus vonásaira redukálják. mozdulatokra. értékelhető. egyedi fejlődésével.

Minél több itt valakinek a hatalma vagy a privilégiuma. a hierarchikus felügyelet és a normalizáló szankció kombinált hatása révén. az összefonódó hűségeskük és hűbéri kötelékek megannyi eljárásai egy „emelkedő” individualizációnak. Az elmebetegek vagy a bűnözők gondosan összeállított életrajza. az írás politikai funkcióját példázzák. a folyamatos genetikai felhalmozás és a képességek optimális kombinálása. a pompa és a szélsőséges költekezés. genetikus és kombinatorikus egyéniség létrehozása. mégpedig felügyelet és nem ceremóniák. amelyek a „normára” hivatkoznak. amelyben mindenki saját egyéniségét kapja státusként. de a hatalom megváltozott módszerei között. a hosszú száműzetésről a belül rejtező gyermekkor kutatására. minden egyed gombostűre tűzése egyéni sajátosságai szerint (ellentétben azokkal a ceremóniákkal. amely az egyéni különbséget pertinensnek tekinti. Az a pillanat. annál markánsabban jelenik meg az egyénisége a szertartásokban. Végső soron a vizsga áll a középpontjában azoknak az eljárásoknak. hogy úgy mondjuk. olyan összehasonlító módszerek által. a nagy tettről a titkolt sajátságra. Általa válnak rituálissá azok a diszciplínák. amelyben statútum köti azokhoz a vonásokhoz. valóban a hatalom egy új modalitásának megjelenéséről tanúskodik. azzal az idővel azonos. s inkább az „eltérések”. normális és törvénytisztelő felnőttet akarják individualizálni. mint az egészséges. akkor ma azt kutatják. amikor lehetségessé váltak az emberről szóló tudományok. A fegyelmi rendszerben viszont az individualizáció „leszálló”: ahogyan a hatalom egyre névtelenebbé és funkcionálisabbá válik. a bolond és a bűnöző hasonlóképpen megelőzi a normálist és a nem bűnözőt. születések. amelyeket egy szóval úgy jellemezhetnénk. A vizsga. úgy individualizálódnak egyre jobban azok. Általa valósulnak meg. amikor a normális felváltotta az ősit és a mérce a státust. mi maradt meg benne a gyermekből. kiváltságok és funkciók jelennek meg megkülönböztető jegyeik teljes pompájában). melyeknek rendje tükrözi a hatalmi viszonyokat. amelyeknek a feudális rendszer csak egyik példája. hanem az objektiváció és a leigázás módszere lesz. milyen alapvető bűnt szeretett volna elkövetni. Minden „pszicho-” előtagú tudomány.heroizálást szolgálja. nem pedig az ősökre hivatkozó genealógiák által. A „név” és a családfa. a lovagi tornákról a fantazmagóriákra. az erőfölényt bizonyító hőstettek. megfigyelés és nem emléket állító elbeszélések révén. a megismerés megvalósulásává és tárgyává teszik. És míg a „kaland” a legtávolabbi középkortól egészen napjainkig az egyéniség történetét beszéli el. az emléket állító ember egyénisége helyébe a mérhető emberét állítva. Az olyan társadalmakban. az alapvető fegyelmi funkciók: a felosztás és az osztályozás. A diszciplínák annak a pillanatnak a jelei. a szertartások. milyen titkolt őrület lakozik benne. vagyis az organikus. eltérésekhez és „jegyekhez”. amikor. amelyek kijelölik az ember helyét a rokonsági kapcsolatok összességében. az áttérés az epikusról a regényesre. akárcsak a királykrónikák vagy a híres betyárok eposzai. beszédekben vagy plasztikus ábrázolásokban. mintsem hőstettek következtében. amelyek az egyént a hatalom megvalósulásává és tárgyává. amelyeket elbeszélések örökítenek meg. Legalábbis az előbbiek felé irányul civilizációnkban minden individualizáló mechanizmus. elemzés vagy gyakorlat részese az individualizáló eljárások ilyen történelmi megfordításának. . amelyekben a státusok. Egy fegyelmi rendszerben a gyermek erősebben individualizált. amelyek jellemzőek rá és mindenképpen „esetet” csinálnak belőle. mint annak a hatalomnak egy modalitását. és ha az egészséges. akik alája vannak rendelve. megfordul az individualizáció politikai tengelye. amikor életbe lépett a hatalomnak egy új technológiája és a testnek egy új politikai anatómiája. a halál túlélését ambicionáló emlékművek és adományok. mint a felnőtt. mint az egyéni különbségek szertartásos és egyben „tudományos” rögzítése. a beteg erősebben. méretekhez. maximálisnak nevezhető az individualizáció a szuverén hatalom oldalán és általában a hatalom felső régióiban. az a pillanat. amikor a társadalom áttért az egyéniség kialakításának történelmi-rituális mechanizmusairól a tudományos-diszciplináris mechanizmusokra. a maximális idő– és energianyerés.

4067. 7. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes.. J. De ne felejtsük el azt sem. 16. Marx: A tőke. Enciklopédia. Ibid.. 1950. 27-29. 1716. Vö. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. 10. az erkölcsi felelősséget a kis tanulócsoportokért. 1741. J. -A mi gyermekkorunk kalandját már a kis Hans viszontagságai mondják el.B. J. Ms. 77. függetlenül a tanároktól. az Instruction sur le service des réglements de Cavalerie dans les camgs. június 29. De nem túlzás-e ekkora hatalmat tulajdonítani a diszciplína gyakran aprócska kis ravaszságainak? Honnan tehetnének szert ekkora hatásra? JEGYZETEK 1. hogy annak a társadalomnak a modelljét. nem a „jó kis Henri” története. de ugyanakkor olyan realitás is. 23. 13. 8. A kereskedő társadalom e szerint úgy jelenne meg. nat. hogy mindig negatív szavakkal jellemezzük a hatalom megnyilvánulásait: „kizár”. „elszigetel”. 1967): „A vezetés. Κ. Az újabb sémákról vö. 364. 61-64. Ch. 1669. 11. A . Arch. Vö. „elfojt”. es Dissertations sur les Tentes. 12. „leplez”. könyv.D. 11759. 204-205. Az egyén és a róla nyerhető ismeret ennek az alkotásnak a része. Β. „Manufaktúra” címszó. 29. Pictet de Rochemont: Journal de Genève. szept.. Cournol: Considérations d'intérêt public sur le droit d'exploiter les mines.. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. mint különálló jogi személyek szerződéses társulása. 13 és 16-os metszetet. Hasonló jelenséget figyelhetünk meg a kollégiumok szervezetében: sokáig a „tanulmányi felügyelők” viselték. mihelyt a neki alárendelt munka kooperatívvá válik. 3. Réglement pour l'infanterie prussienne. Montgommery: La Milice française. Bentham elmondja. Vö. Ms. és 476. 1615. Lehetséges. I.156.I. 5. 1788. 1828. J. „cenzúráz”. valóságot alkot. Az egyén kétségtelenül fiktív atom a társadalom „ideológiai” felfogásában. Vö. felügyelet és közvetítés e funkciója a tőke funkciójává lesz. 11. amely az egyéneket egy hatalom és egy megismerés korrelatív elemeivé tette. A XIII14. fejezet. január 5. Ν. 1753. A hatalom valójában alkot. lásd n° 7-es metszet. Francia fordítás: Arsenal. 117-118.egy fegyelmi társadalom kialakulásának velejárója. 6. Magyar Helikon. és a 18. mint pl.27-28. Ch. „elnyom”. Laulan: L'École militaire de Paris. M. amelynek egyének az alkotóelemei.68-83. 15. Archives Nationales MM 666-669. 1623. Demia: Réglement pour les écoles de la ville de Lyon. amely erősebben adminisztratív jellegű és a hierarchiába is szervesebben beilleszkedik: felügyelők. Főleg 1762 után jelenik meg egy olyan új típusú ellenőrzés. 1790. IV. alfelelősök. 4. Gyakran hallani. Az Oppenheim gyár ideiglenes szabályzata. tárgy-területeket és igazság-rituálékat hoz létre. „elfed”.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. J. Dupont-Ferrier: Du collège de Clermont au lycée Louis-le-Grand. nevezett specifikus technológiája hoz létre. B. A régebbi sémákra vonatkozóan lásd Praissac: Les Discours militaires. „ 9. hogy ugyanebben a korban megvolt az a technika is. a n° 12. 1809. Beneton de Morange: Histoire de la guerre. Walhausen: L'Art militaire pour l'infanterie. I. A 17. Idézi R. A Rózsa regéjét ma Mary Barnes írja és Lancelots Schreber elnök váltja fel.144. század politikaelmélete valóban ennek a sémának látszik engedelmeskedni. Fel kell hagynunk azzal. még a számos szabályzatot. (Bp. osztályfelelősök. 2. 1716. amelyet a hatalom „diszciplínának”. a szerződés és a csere absztrakt jogi formáitól kölcsönözték. A tőke sajátos funkciójaként a vezetés funkciója sajátos jellemvonásokra tesz szert.17. 254. rész. 14. B. hogy bátyjában az École militaire láttán ötlött fel először a Panoptikum gondolata.

bűnbocsánat-cédulák rendszerét ismerhetjük fel benne.
17. Archives Nationales, MM 658,1758. március 30. és MM 666,1763. szeptember 15.
18. Ennél a kérdésnél utalnunk kell G. Canguilhem alapvető megállapításaira: Le Normal
et le Pathologique. 1966, 171-191.
19. Registre des Délibérations du bureau de l'Hôtel-Dieu.
20. J. B. de la Salle: Conduite des Écoles chrétiennes. 1828, 160.
21. Vö. L'Enseignement et la diffusion des sciences au XVIIF. 1964,360.
22. Erről az éremről vö. J. Jacquiot cikkét, in Le Club français de la médaille. 1970, IV.,
50-54. 2-es metszet.
23. Kropotkine: Autour d'une vie. 1902,9. A referenciát M. G. Canguilhemtől kaptam.
24. M. I. D. Β.: Instruction méthodique pour l'école paroissiale. 1669, 64.

3. FEJEZET
A PANOPTIKUSSÁG
A 17. század végén a következő intézkedéseket kellett foganatosítani, ha pestis tört ki egy
városban.1
Először is szigorú, térbeli hálóba fogtak mindent: a várost és „vidékét” természetesen
lezárták, tilos volt elhagyni a várost, elpusztították a kóbor állatokat, a várost kerületekre
osztották fel, ahol intendánst ruháztak fel a hatalommal. Minden utcát egy szindikus alá
rendelnek, aki felügyeletet gyakorol; halálbüntetéssel lakol, ha elhagyja az utcát. Kijelölnek
egy napot és mindenkinek megparancsolják, hogy zárkózzék be a házába: halál sújtja azt, aki
kijön. A szindikus sajátkezűleg zárja be a házak kapuit kívülről; magához veszi a kulcsokat és
átadja a kerület intendánsának; ő őrzi valamennyit a karantén végéig. Mindegyik családnak
magát kell ellátnia élelemmel; de a bort és a kenyeret a ház és az utca között felszerelt kis
facsatornákon juttatják el az emberekhez, így mindenki megkaphatja a maga adagját, anélkül,
hogy a szállítók és a lakosok kapcsolatba kerülnének egymással; a húst, a halat és a zöldséget
csigák segítségével, kosarakban eresztik le. Ha mindenképpen ki kell menni a házból,
egyenként mennek ki, kikerülve minden találkozást. Csak a felügyelők, a szindikusok és az
őrségen lévő katonák közlekedhetnek a megfertőzött házak, a holttestek között, meg a
„hollók”, akiket nem sajnálnak odadobni a halálnak; „alacsony sorban élő emberek, akik a
betegeket szállítják, eltemetik a halottakat, takarítanak és sok hitvány és alantas munkát
végeznek”. A pestises város a világtól elvágott, mozdulatlan, merev tér. Mindenkit a helyéhez
szögeznek. És aki elmozdul, fertőzéssel vagy büntetéssel az életét kockáztatja.
Szüntelen a felügyelet. Mindenütt éber tekintet: „A nagyszámú milíciát tisztek és
nemesemberek irányítják”, a kapuknál, a városházánál és valamennyi kerületben őrgárda,
hogy a nép azonnal engedelmeskedjék, s a magisztrátus hatalma abszolút legyen, „s azért is,
hogy őrködjön, ne legyen rendetlenség, lopás, fosztogatás”. A kapuk előtt felügyelők
posztolnak, az utcák végében őrszem. Az intendáns minden nap bejárja a reá bízott kerületet,
tudakozódik, hogy a szindikusok elvégezték-e feladataikat, nem panaszkodnak-e a lakók
rájuk: „a működésükre felügyelnek”. Minden áldott nap a szindikus is bejárja azt az utcát,
amelyért felel; megáll minden ház előtt; az ablakhoz hív minden lakót (ha az udvarban is
laknak, kijelölnek egy utcára néző ablakot, ahol rajtuk kívül más nem mutatkozhat); nevén
szólít mindenkit, egyenként érdeklődik valamennyiük állapota felől – „a lakóknak
halálbüntetés terhe mellett igazat kell mondaniuk”, ha valaki nem jelenik meg az ablaknál, a
szindikus kötelessége megkérdezni az okát: „Ezáltal könnyen fölfedezheti, nem rejtegetnek-e
halottat vagy beteget.” Valamennyi ember a kalitkájába zárva, valamennyi az ablakában, nevét
kiáltva s megmutatva magát, ha kérik – íme, élők és holtak nagy seregszemléje.
Ez a felügyelet állandó nyilvántartást kíván: a szindikusok az intendánsoknak jelentenek,
az intendánsok a városi tanácsosoknak vagy a polgármesternek. A „megszorítás” elején
minden, a városban tartózkodó embert egyenként lajstromba vesznek: rávezetik „a nevét, az
életkorát, a nemét, a társadalmi rangra való tekintet nélkül”: egy példányt kap belőle a kerületi
intendáns, egy másodikat a városháza, egy harmadikat pedig a szindikátus, hogy a napi
névsorolvasást megtarthassa. Bármit észleljenek is a felülvizsgálatok során – halált,
megbetegedést, reklamációt, rendellenességet-, följegyzik, s eljuttatják az intendánsokhoz,
illetve magiszterekhez. Az ő kezükben van az orvosi ellátás; kineveztek egy felelős orvost;
senki más, legyen bár orvos, nem orvosolhat, gyógyszerész nem készíthet gyógyszert,
gyóntató nem látogathat beteget az ő hivatalos, írásos engedélye nélkül, „megakadályozandó,
hogy a magiszterek tudtán kívül bárki is rejtegessen vagy kezeljen fertőző beteget”. A
patologikus nyilvántartás állandó és központosított kell legyen. Valamennyi ember
betegséghez és halálhoz való viszonya a hatalom szervein, nyilvántartásokon és határozatokon

szűrődik meg.
A karantén megkezdése után öt-hat nappal hozzálátnak, hogy egymás után sorban
megtisztítsák a házakat. Kiparancsolják a lakókat; minden helyiségben fölemelik vagy
felfüggesztik a „bútorokat és az árucikkeket”; szagosítóval befújnak mindent, majd miután
gondosan betapasztottak ajtót, ablakot, s .még a kulcslyukakat is betömték viasszal,
meggyújtják a szagosítót. Miközben a szagosító ég, bezárják a házat; mint amikor beléptek,
most is megmotozzák a szagosító embereket, „a ház lakóinak a jelenlétében, hogy lássák,
nincs-e náluk valami, ami bemenetelükkor nem volt náluk”. Négy óra múlva a lakók
visszamehetnek a házukba.
Ez a zárt, a, világtól elvágott, minden pontján ellenőrzött tér, ahol az egyének egy helyhez
vannak szögezve, ahol a legkisebb mozdulatot is ellenőrzik, minden eseményt följegyeznek,
ahol folyamatos írásos munka köti össze a központot a perifériával, ahol a hatalom
megosztatlanul gyakorlódik, folyamatos, hierarchikus alakzatban, ahol minden egyént
állandóan kijelölnek, megvizsgálnak és besorolnak az élők, a betegek és a halottak
csoportjaiba – ebből áll össze a fegyelmező gépezet tömör modellje. A pestisre adott válasz a
rend; funkciója, hogy eloszlasson minden zűrzavart: a betegségét, amely átadódik, ha a testek
összekeverednek; a rosszét, amely felgyülemlik, ha a félelem és; a halál eltörlik a tiltásokat.
Mindenkinek előírja, hol a helye, melyik a teste, milyen a betegsége és a halála, mi a java, a
mindenütt jelen lévő és mindentudó hatalom hatályával, amely szabályosan és
megszakítatlanul tovább osztja fel önmagát, az egyén végső meghatározásáig, meghatároz
mindent, ami jellemzi, ami a sajátja, ami történik vele. A pestis – a keveredés – ellen a
fegyelem a hatalmát érvényesíti, ami nem más, mint az elemzés. A pestis körül megtaláljuk az
ünnep irodalmi fikcióját: a felfüggesztett törvényeket, a szégyentelenül összekeveredő
testeket, az egyént, aki megmutatja igazi arcát, aki levedli szabályszerű azonosságát, a jelet,
amelyről felismerhető volt, egy merőben más valóságot mutatván fel. De a pestisnek megvolt
a politikai ábrándképe is, pontosan az irodalmi fikció fonákja: nem kollektív ünnep, hanem
szigorú felosztás;· nem a törvények áthágása, hanem a szabályzat benyomulása a lét
legrejtettebb zugaiba, a teljes hierarchia közvetítésével, amely a hatalom hajszáleres
működését biztosítja; nem a fölvett vagy lehullott álarcokkal, hanem minden egyes ember
„igazi” nevének, „igazi” helyének, „igazi” testének, „igazi” betegségének kijelölésével. A
pestis mint a rendetlenség valóságos, egyszersmind képzeletbeli formája orvosi és politikai
összefüggésben van a fegyelemmel. A fegyelmező rendelkezések mögött a „fertőzés”, a
pestis, lázadások, bűncselekmények, csavargás, szökések, felbukkanó majd eltűnő,
rendetlenségben élő és meghaló emberek kísértenek.
Ha igaz, hogy a lepra olyan kizáró rituálékat váltott ki, amelyek bizonyos mértékig mintául
szolgáltak, a nagy Elzárás általános formájaként, akkor a pestis viszont fegyelmező sémákat
hozott létre. Az emberek közötti határozott és bináris felosztás helyett megköveteli a
többszörös elválasztásokat, az egyéniesítő elosztásokat, a felügyelet és az ellenőrzés
mélységében való megszervezést, a hatalom fokozását és szétágaztatását. A leprást kivetik, a
száműzetés-bezárás gyakorlata veszi körül; hagyják, hogy belevesszen, mint valami tömegbe,
amelynek egyedeit nem érdemes megkülönböztetni egymástól; a pestiseseket aprólékos,
taktikus hálóba fogják, ahol az egyéni megkülönböztetések az önmagát megsokszorozó,
részeiben egymáshoz illeszkedő, tovább és tovább felosztott hatalom kényszerítései. Az egyik
oldalon ott a nagy elzárás; a másikon a jó idomítás. A leprás és osztályrésze; a pestis és a
feldarabolásai. Az egyiket megjelölik, a másikat elemzik és újra felosztják. A leprás
száműzetése és a pestis helyhez kötése nem ugyanabból a politikai ábrándképből fakad. Az
egyik a tiszta közösség, a másik a fegyelmezett társadalom álma. Az emberek fölötti hatalom
gyakorlásának, viszonyaik ellenőrzésének, veszélyes keveredésük meggátolásának kétféle
módját jelentik. A pestis sújtotta város, amelyet át– meg átsző a hierarchia, a felügyelet, a
tekintet, az írás, a kiterjedt, és az egyéni testekre megkülönböztetett módon ható,

Az egyéni ellenőrzés valamennyi szerve általában kétféleképpen működött: a bináris felosztás és megjelölés módszerével (őrült – nem őrült. normális – nem normális). az egyéniesítő fegyelem taktikáját kényszerítik a kizártakra. amely. s a 19. hogy lássák. amelynek során tökéletesen meghatározható a fegyelmező hatalom gyakorlata. A panoptikumban mindenki a saját helyén van.mozdulatlanná dermedt város – a tökéletesen kormányozott város utópiája. másrészt a fegyelmező ellenőrzések egyetemessége lehetővé teszi a „leprás” megjelölését. a jogászok el-– képzelték maguknak a természeti állapotot . jól elzárva egy cellában. a kormányzók meg. a kizárás sémáinak az alapját adja. az őrült. valamint a kényszerítő kijelölés. hogy a kizárás terére. A „leprást” „pestisesként” kezelni. a pestis állapotáról képzelegtek. egy beteget. a fegyelem finom szétválasztásait az elzárás zavaros terében alkalmazni. Hogy jogok és törvények tiszta elmélete szerint tudják működtetni. de az egyéniesítést alkalmazva a kizárás megjelölésére – ezt teszi általában a fegyelmező hatalom a 19. mivel jellemezhető. egészen más tárgyakra alkalmazva a bináris megjelölést és a leprás száműzetését. Ahány ketrec. napjainkig érvényes. s mindegyik cellába elhelyezünk valakit. annyi parányi színház. minden cellának két ablaka van. ahol a felügyelő szemtől szembe látja. amint lassan közelednek egymáshoz. de ezek nem összeférhetetlenek. a fegyelmező behálózásnak megfelelő hatalom gyakorlatát terjeszti ki. A panoptikus berendezés térbeli egységeket hoz létre. Szobája úgy . illetve három funkciójából – bezárás. a lepra képe pedig. a javítóintézet. amelyet Goya festett meg és Howard írt le. mint a sötétség. egyénileg hogyan gyakorolhatunk fölötte állandó felügyeletet. Látni fogjuk. Bentham Panopticon-ja ennek a kompozíciónak az építészeti alakzata. hogy megszabadulnak az elzárás helyein található sűrű. a torony ablakaira. amely végül is védelmet nyújtott. A teljes megvilágítás és a felügyelő tekintete jobban befog. század eleje óta: a pszichiátriai intézet. információ tárgya. Különböző sémákról van szó. Az alapelvét ismerjük: gyűrű alakban vesz körül egy épület egy tornyot. Egyrészt „pestisessé” teszik a leprást. a másik kifelé tekint.). tökéletesen individualizáltan. a tornyon nagy ablakok vannak. amelyek saját feladatuknak tekintik a nem normálisok felmérését. a kapcsolatok felszámolásával. új technika jött létre és intézmények egész együttese. de ő nem lát. még napjainkban is. a megkülönböztető felosztás módszerével (ki kicsoda. amelyek lehetővé teszik. A fegyelmező sémák mélyén a pestis képe a zavart és a rendetlenséget idézi fel. amelyeket a pestistől való félelem hívott életre. e két. A pestis (legalábbis a megelőzés állapotában) próbatétel. Vagyis megfordítják a tömlöc elvét. egyszersmind megváltoztassa. amelynek szimbolikus lakója a leprás (valódi népességét pedig a koldus. a büntetőintézet. sötétség és elrejtés – csak az elsőt tartják meg és megszüntetik a másik kettőt. a nem normális köré rendeződik. amelynek minden egyén ki van téve. és beengedi a fényt. a csavargó. hol kell tartózkodnia. az egyik befelé néz. az épületet cellákra osztották. Elég. s részben a kórházak. ellenőrzését és megjavítását. A fenti lelemény – negatív – következménye. s hogy ellene beindítsák a kizárás dualista mechanizmusait. század jellemzője. egy őrültet. amelyek a gyűrű belső oldalára néznek. egy elítéltet. az épület teljes szélességében. hogy megjelölje. Az ellenfény jóvoltából e toronyban lévő őr előtt világosan kirajzolódnak a foglyok körvonalai a gyűrű celláiban. a fékezhetetlen teszi ki). a felügyelt nevelés intézménye. hogy szüntelenül lássák és azonnal megkülönböztessék őket. a hatalom elemző felosztási módszereivel megdolgozni a kizártakat egyénekre lebontva. ha egyetlenegy őrt állítunk a központi toronyba. de a kapcsolatnak soha nem az alanya. hogyan ismerhető fel. nyugtalanul hullámzó tömegtől. ahol minden színész egyedül van. stb. nyüzsgő. veszélyes – veszélytelen. de az oldalfalak miatt az elzárt nem tud kapcsolatba lépni a társaival. miképpen működik a tökéletes fegyelem. és állandóan láthatóan. öt látják. A hatalom egész mechanizmusa. fegyelmező rendszereket működtet. A láthatóság csapda. régi időkből eredő formából tevődik össze. Az állandó felosztás normálisra és nem normálisra. egy munkást vagy egy tanulót.

vagyis a hatalom diktálta szituációban tartsák a rabokat. a barátai. de ennek a szituációnak maguk a rabok legyenek a hordozói. gépiesen. jelen van-e a felügyelő vagy távol. hogy fölösleges legyen nyilvánvalóvá tenni gyakorlását. tekintetek összehangolt felosztásában. nincs verekedés. amely fogva tartja az egyént. egy olyan elrendezésben. akár véletlenül odavetődött személy is működtetni tudja a gépezetet: az igazgató távollétében a családtagjai. az emberi természet múzeumát bejárni akaró filozófus tudásvágyától vagy azok gonoszságától. hogy a rabot szüntelenül egy felügyelő figyeli: kevés. Ellenőrizhetetlennek: a fogolynak soha nem szabad tudnia. hogy ő is látna. hanem a testnek. a különbséget. hanem zegzugos folyosók: mert a legkisebb zaj. Bármelyik. Ha munkások. Gépezet biztosítja a szimmetriahiányt. itt fölöslegesek. A szertartás. ha ténykedésében megszakított. a rituálé. a központi toronyból mindent látnak. sok. amely szétválasztja a látni-látva lenni párt: a külső gyűrűben teljesen látható az ember. hogy ez az építészeti apparátus olyan gép legyen. Következésképp nem sokat számít.5 Mint ahogy közömbös az is. amely a legkülönfélébb vágyakat megvalósítva a hatalom egynemű hatásrendszerét gyártja. annál nagyobb annak a veszélye. Ilyen formán nem szükséges az erő eszközeihez folyamodni. mitől elevenedik meg: egy tapintatlan ember kíváncsiságától. Megszüntetik a tömeget. A panoptikum az őr oldaláról nézve megszámlálható és ellenőrizhető sokaság. nincs veszélye a fertőzésnek. hogy a hatalomnak láthatónak és ellen-őrizhetetlennek kell lennie. belülre meg válaszfalakat. az egyensúly-nélküliséget. lárma. hogy meglepik. amelyben gyakorlójától a független hatalom diktálta viszonyok teremtődnek meg és maradnak fenn. a környezete. amelyek derékszögben osztják fel a teret. Láthatónak: a rab szüntelenül a szeme előtt látja a központi torony magas sziluettjét. a foglyok oldaláról pedig elkülönült és megfigyelt egyedüllét. a munkát késleltető. hogy tengely irányú láthatóságot kényszerítenek rá. de az épület gyűrű alakja. az ajtónyílás fénypászmája is elárulná az őr jelenlétét. még akkor is. Bentham a felügyelet központi tennének ablakaira lécredőnyöket tervezett. hogy az elítéltet jó magaviseletre. Minél több a névtelen és futó megfigyelő.4 Fontos elrendezés ez.. hogy a rab ne tudja. hogy figyelik. hogy a tökéletes hatalom arra irányuljon. a fiktív viszonyból. egy futó fénysugár.minőségét rontó vagy baleseteket előidéző mulatság. hogy állandóan hasson a felügyelet. a jövőben elkövetendő új bűncselekmények kitervelésétől. de ők maguk soha nem láthatók. ki gyakorolja a hatalmat. egymásba mosódó egyének halmaza. A panoptikum csodálatos gépezet. Bentham ezért állította fel azt az elvet. ahonnét kémlelik. gyermekeknél nincs másolás. A hatalom alapelve nem egy személyben testesül meg. a jel. amelyek révén az uralkodó többlethatalma megnyilvánult. hogy épp abban a pillanatban nézik-e. a . de biztosnak kell lennie abban. kölcsönös rossz hatástól. hogy bármikor nézhető hogy ne lehessen tudni. szövetkezés. 3 A panoptikum olyan gép. a felületek. még a cselédei is. a központi toronnyal szemben. nem kell összeesküvéstől tartani.van elhelyezve. s helyébe az elkülönített egyének gyülekezete lép. fecsegés i figyelmetlenség. Elérik. az őrültet nyugalomra. amelynek belső mechanizmusai teremtik meg azt a viszonyt. a jól elkülönített cellák oldalirányban láthatatlanságot jelentenek.2 Ebből fakad a panoptikum fő hatása: a hatalom automatikus működését biztosító láthatóság tudatos és folyamatos állapotát gerjeszti a fogolyban. s az egyik helyiségből a másikba nem ajtók vezetnek. közös szökési kísérlettől. mert automatizálja a hatalmat és megfosztja egyéniségétől. Ezért egyszerre sok és kevés. s ennek következményeképpen nyugtalanná teszik a rabot. akik örömüket lelik a leskelődésben és a büntetésben. fények. a látogatói. Ha az elzártak elítélt bűnözők. ha betegek az elzártak. a sűrű sokaságot. lopás. őrülteknél az erőszakoskodásnak. mert ténylegesen nincs szükség a megfigyelésre. Valóságos alávetettség születik. s hogy a foglyok a cellájukból még az árnyékát se tudják kivenni az ellenfényben. anélkül. amely többszörös csere színhelye. a munka . S ez a rend garanciája. gyermeki huncutságtól. mert a lényeg az. kollektív hatásrendszer.

hogy spontán működjenek rajta: magáévá teszi a hatalom diktálta viszonyt. minden oldalon széles ablakok nyíltak hét ketrecre (a nyolcadik oldal volt a bejárat). mindenki mindenre megtanítható. De a Panopticon tervében az egyéniesítő. hogy az ágyak közelsége. Valamiféleképpen a túlsó oldalra került a hatalom hatásrendszere. összehasonlítani azt az időt.7 Ez a Panopticon kert-oldala. kijelölhetők a képességek. amelyekre annyi pénzt adnak ki. s ha naponta fizetik őket. s a legeredményesebbeket kiválasztják. Bentham nem említi. a tér analitikus errendezésére való törekvést. szigorúan lehet őket osztályozni. mint valami természetbúvár. jól vannak elhelyezve a nyílások. Pedagógiai ismeretekkel kísérleteznek – különösen azért. a gyerekeknél osztályozható a teljesítmény (anélkül. bűncselekményük és jellemük szerint. lánc. a normális fejlődéshez viszonyítva. s megállapítják. A régi „közbiztonsági épületek” nehézkességét. és hogy teljes bizonyossággal elemezzék azokat az átalakulásokat. amikor azt állítja. ha áttekinthető az elválasztás. és aki. saját alávetettsége alapelvévé válik. a ketrecekbe különféle állatokat zártak. amely tapasztalatokat szerez. majd húsz-huszonöt éves korukban együvé ereszteni őket. Ε tényből kiindulva a külső hatalom könnyíthet saját fizikai súlyán.és osztályozó megfigyelés analóg törekvését találjuk. amelyek felérnek azokkal a prédikációkkal és előadásokkal. hogy igaza van-e Helvetius-nak. nincsenek súlyos lakatok. Kísérleteznek benne az orvosságokkal és ellenőrzik hatásukat. a testetlen felé törekszik. Különböző büntetésnemeket próbálnak ki a foglyokon. Lehetővé teszi a különbségek felállítását: a betegeknél meg lehet figyelni mindegyikük tüneteit. Laboratóriumi oldaláról nézve olyan gépként használható fel. módosítja a viselkedést. itt volna végre a jó alkalom. A Panopticon is megközelítőleg úgy dolgozik. annál állandóbbak. a királyt meg a titkos hatalom gépezete. maradandóbbak a hatásai. Bentham idejében már nem létezett ez a menazséria. a munkásoknál osztályozni lehet mindegyikük képességeit. a tanulót szorgalomra. hogy egymásról másolnának vagy egymást utánoznák). követni lehetne „minden megfigyelhető eszme genealógiáját”. s hogy a Hold valójában sajt. mi történik. hogy fölfedezéseket tegyenek a metafizika területén. a beteget az előírások betartására szorítsák. amelynek első emeletén egyetlen helyiség volt csak: a király szalonja. ezt tudván. megnézik. különböző gyermekeket különböző gondolatrendszerek szerint lehetne fölnevelni. a fertőzés következményei összekevernék a klinikai leleteket. kiszámítani járandóságukat. mert lehetővé teszi. magáévá teszi a hatalom kényszerítéseit. amelyet Le Vaux épített fel Versailles-ban: az első olyan menazséria. Akit a láthatóság mezejébe helyeznek. hogy tervében inspirálta-e vajon az a menazséria. hogy a panoptikus intézményekben milyen enyhe lehet a bánásmód: nincs több rács. az állatot az ember helyettesíti. hogy kísérleteket végezzenek az embereken. A panoptikum akár saját . ha tizenhatodik vagy tizennyolcadik életévükben fiúk és lányok társaságába viszik őket. elég. megkülönböztetve „lustaságot és önfejűséget” a „gyógyíthatatlan butaságtól”. erődítményszerű építményét így a „biztonságos ház” egyszerű és gazdaságos geometriája váltja fel. ellenőrzik. az egyénekre felosztás pedig a specifikus csoportosítást. olyan vitákra kerülne sor. A Panopticon kitüntetett hely. A Panopticon királyi menazséria. minősítő. anélkül. felbecsülhetők a jellemek. hogy kétszer kettő nem négy. s engedi. és amelyeket szüntelenül megújít: örökre szóló a győzelem. hogy újra megvizsgálják a zárt nevelés híres problémáját talált gyermekeken. amely alatt előállítják a munkát. az ártalmas kigőzölgések. s e viszonyban két szerepet játszik egyszerre. s minél inkább megközelíti ezt a határhelyzetet. nincs benne fizikai összecsapás és előre biztos a tét. kényszerítő ereje – az alkalmazási felületre. amelynek különböző elemeit nem egy parkban elosztva helyezték el. dresszírozza vagy újraidomítja az egyént. melyik a legjobb. egyesekkel elhitetni. amelyeket el lehet érni náluk. melyekkel egyszer s mindenkorra rendelkezik. ahogy a hagyomány kívánta: 6 középen egy nyolcszögletű pavilon állt.munkást munkára. Benthamet csodálatba ejtette. Különféle technikára tanítják meg a munkásokat.

a pipogya börtönigazgató vagy műhelyfőnök lesz a járvány vagy a felkelés első áldozata. módosíthatnak viselkedésükön. ez nem vitás. s az állandó erkölcsi nyomozás még a hiba. mindenütt jelenlevővé és láthatóvá teszi magát. a tévedés. elrekeszt. mondja a panoptikum főnöke. börtönökben lehet működtetni. a halált hordozza. és megölik azt. ami egyszersmind a tökéletes társadalom. új fogaskerékrendszereket hoz létre. minden akadálytól. orvosokat. a tanulók oktatására. tanítókat. Mert az építészeten és a geometrián kívül egyéb fizikai eszközt nem alkalmazva közvetlenül hat az . amelyei el lehet és el is kell választani minden specifikus felhasználástól. akik gyakorolják. mozdulatlanná tesz. . Hogy napjainkig oly sok tervbe vett vagy megvalósított változatot inspirált. őröket. a bizonyíték rá. és megismerendő tárgyakat fedez fel minden olyan területen. hálóba fog. a hatalom központjainak és csatornáinak elrendezéséé. műhelyekben. az egyének egymáshoz viszonyított felosztásáé. Alkalmazható – szükséges módosítások mellett -”minden intézményben. amelyeket Piranese metszetein is láthatunk. egy mód. a koldusok és a semmirekellők megdolgoztatására is. eszközeinek és a közbelépés módozatainak meghatározásáé. akárcsak a legyőzendő rossz. Az egyik esetben kivételes helyzet adódik: különleges rossz ellen lép föl a hatalom.” 8 A Panopticon mintegy a hatalom laboratóriumaként működik. amit csak ki tudtam találni. vajon nincs maga is szorosan hozzákötve? A inkompetens orvos. hogy tökéletesedjék a hatalom gyakorlása. De a Panopticont nem szabad álombeli épületként értelmezni: az ideális formájára visszavezetett hatalom mechanizmusának diagramja. általa jobbnak ítélt módszereket kényszeríthetne rájuk. akikre valamilyen feladatot vagy viselkedést akarunk rákényszeríteni. aki be van zárva ebbe az építészeti együttesbe. Ez a különbség a másfél évszázad alatt lezajlott fegyelmező terv átalakulásait jelzi. A romos. önmagában zárt intézményként mutatja be a Panopticont. iskolákban. A Panopticon közepén váratlanul felbukkanó felügyelő egyetlen szempillantással megítélhetné. ami mozog. hogy soha nem lép fel. „Sorsom. kínzásokkal tetézett börtönökkel szemben. Mivel ilyen körülmények között abból fakad az ereje. Mivel minden percben megengedi a közbeavatkozást. A panoptikus sémát mindig felhasználhatjuk. a bűn elkövetése előtt hat. a munkások felügyeletére. akiken gyakorlódik. a hatalom minden előrenyomulása után megnövekszik és állandósul a tudás. Ez többféleképpen lehetséges: mivel csökkentheti azok számát. miközben megsokszorozza azokét. ahol nem túlságosan nagy kiterjedésű tér keretei között kell felügyelet alatt tartani egy bizonyos számú embert”9. művezetőket. A Panopticont ezzel szemben a működés általánosítható modelljeként kell értelmeznünk. hogy közel két évszázadon át milyen nagy hatást tett a képzeletre. ha az egyének olyan sokaságával van dolgunk. ideális működést szab ki. egy időre megteremti az ellenvárost. súrlódástól. ahol ez a hatalom gyakorlódik. egymáshoz kapcsolódó hatások mechanizmusát hozza létre.mechanizmusainak ellenőrző készülékét is létrehozhatja. . ellenállástól. amellyel hatalmi viszonyok határozhatók meg emberek mindennapi életében. folyamatosan megítélhetné őket. Bentham különleges. Eredményesen és mélyen hatol az emberi viselkedés mélyére. az élet-halál egyszerű dualizmusához vezet: ami mozog. s őt magát is könnyen ellenőrizhetnék. A testek térben való meggyökereztetésének egyik típusa. a Panopticon a kegyetlen és tudós ketrec megjelenítése. semmit nem lehetne előre elrejteni. Alkalmazásaiban lehetővé teszi. hogy a fertőzés elharapódzék. minden kötelékkel. Gyakran megtették a tökéletes elzárás utópiájának. Sokféleképpen alkalmazható: a foglyok megjavítására szolgál. hogyan működik az intézmény. spontán és csendben gyakorlódik. az őrültek őrzésére. Egyébként az igazgató. elvonatkoztatott működését mint tisztán építészeti és optikai rendszert mutatja be: voltaképpen a politikai technológia alakzata. melyet a kórházakban. amely végül is. A pestis sújtotta város és a panoptikus intézmény között nagy a különbség. de a betegek gyógyítására. az ő sorsukhoz kötődik. emberektől nyüzsgő. Központi tornyában az igazgató valamennyi alárendelt alkalmazottját kémlelheti: ápolókat. aki engedte. a hierarchikus szervezésé.

Ténylegesen képes rá. A panoptikus séma az intenzitást növeli a hatalom bármelyik apparátusában. a közerkölcs szintjének növeléséről: növekedésről és bővítésről. gazdaságosságot biztosít (anyagban. hogy a központi toronyban bárki gyakorolhatja a felügyelet funkcióit. időben). termelés. a hatalmat nem magáért a hatalomért vezeti be. úgy jár el. hanem önmagában. s nem is a fenyegetett társadalom azonnali üdvössége céljából: a társadalmi erők megszilárdításáról van szó – a termelés növeléséről. kiválósága abban a nagy erőben rejlik. könnyítsen rajta? A hatalom melyik intenzitásnövelője lehetne egyszersmind a termelés megsokszorozója? A . legyen. hogy zártsága nem zárja ki a külső. hogy a hatalom megnövekedése. Valójában minden panoptikus intézmény. egyszersmind e funkció működtetési módja a hatalom viszonyai által. sziklaszilárdan megalapozni a gazdaságot. a gazdasági élet fejlesztéséről. hiszen szüntelenül hozzáférhető lesz a „világ nagy ítélő-széki bizottsága számára”12. A Panopticon-nak ezzel szemben a felerősítés a szerepe. lehetővé teszi mindenkinek. az oktatás növekedéséről. közvetlen arányosságot állítson fel a „többlethatalom” és a „többlettermelés” között. hanem a közönség részéről is. hogy az „eladdig példátlan mennyiségű” hatalom révén megszerezzük „a kormányzás új. A panoptikus elrendezés nem egyszerűen csukló. hogyan működnek az iskolák. fő eszközét …. ahol alkalmazzák”10. megőrizni az egészséget. hogy ne zavarja az előrehaladást. Röviden. legyen bár. amely elmésen úgy van elrendezve. hogy bármilyen funkcióban integrálódjék (nevelés. „szellem fölötti hatalmat ad a szellemnek”. A nézésre szolgáló gép. zsarnoksággá fajuljon: a fegyelmező eljárást demokratikusan ellenőrzik majd. hogy ez a gép úgy van elképzelve. az oktatás kiterjesztéséről. az a küldetése. gondosan elzárva. a gazdasági élet fejlesztéséről. vegyes mechanizmust hozzon létre. hogy megnőjön e funkciók eredményessége. miközben tulajdon fogásait ő is szaporítja. amely a panoptikus· gépezetnek köszönhető. hogy egy felügyelő egyetlen szempillantással ellenőrizze a különböző egyéneket. büntetés). szigorú kényszerítésként vagy súlyként illeszkedik az invesztált funkcióhoz. s mindezt egy egyszerű építészeti eszmével”. a halált hozó betegséggel szemben a hatalom a halál szüntelen fenyegetését szegezte szembe. terápia. az üzemek. minden részletükben illeszkednek az ellenőrizendő eljárásokhoz. A panoptikusság képes „megreformálni az erkölcsöt. megelőző jellege. amelyben a hatalom (és a tudás) viszonyai pontosan. de abszolút erőszakos. állandó jelenlétet: láttuk. hogy a legjelentéktelenebb felügyelőt is ellenőrizze. A panoptikum. könnyíteni a közterheken. az élet legegyszerűbb kifejeződésére fokozta le. a kórházak. s ezenközben kitalálhatja a felügyelet gyakorlásának módját.egyénekre. A politika rendjének „Kolumbusz tojása”. a halál hatalmával szemben a pallosjog aprólékos gyakorlatát állították fel. megszakítatlan működése és automatikus mechanizmusa révén biztosítja az eredményességet. személyzetben. Következésképp nem kell félni.11 Mindezt tetézi. Mód arra. követelményeivel és nehézkességével ne telepedjék rá. mint a fegyház. hogy általánosított funkcióvá. körmönfont jelenlétével éri el. össze-bogozás helyett kioldani a szegényeket sújtó törvények gordiuszi csomóját. a hatalom gépezete és egy funkció között cserét biztosító szerkezet. A^pestises város a kivételes fegyelmezés modelljét nyújtotta: tökéletes. a társadalom bármelyik tagjának joga lesz eljönni és saját szemével látni. az egyének megjelenésére szolgáló sötétkamraszerűség átlátszó épület lesz. nem öncélúan akarja gazdaságosabbá és eredményesebbé tenni. elterjeszteni a műveltséget. de épp ellenkezőleg. hanem a hatalom viszonyainak működtetési módja egy funkción belül. ahol az egész társadalom ellenőrizheti a hatalom gyakorlását. amelyet képes átadni minden intézménynek. a börtönök. A panoptikus sémát. Hogyan lehetne megerősíteni a hatalmat oly módon. új erőt önteni az iparba. hogy szorosan hozzákapcsolódva felfokozza ezt a funkciót. hogy a hatalom gyakorlása nem kívülről. könnyűszerrel alávethető a véletlenszerű és szakadatlan ellenőrzésnek: s nem csupán a kijelölt ellenőrök. valamennyi jellemző vonását megőrizve és megtartva szándékoznak elterjeszteni a társadalom egészében.

nagy műhelyekben – kidolgozott fegyelmezési módszerek. a lajstromba vétel. másnemű erőikkel. hatalmas és tudós toronyban Bentham talán a tökéletes fegyelmező intézményt akarta megtervezni. A király teste. század valamennyi kórházi újraszervezésekor. a jezsuiták mintakollégiumai. könnyebbé. hirtelen. s kialakult az. A másik véglet a panoptikusság. s melyek a láthatóvá tevés. vagy mások közvetítésével. amelyek teljes körű alkalmazását csak a pestises város korlátozott és átmeneti szintjén képzelték el. amely a fejedelem személyével takarékoskodva a hatalom hasznosságát értékeli fel. testek és erők alávetésének eljárását a gyakorlat szempontjából. egészen a legapróbb részletekig folyamatosan működjék. amelynek a hatalom gyakorlatát kell kibővítenie. Az egyik véglet a fegyelemblokád. ha egyrészt lehetőség van arra. a szabálytalan testek. miképpen növelhetné a társadalom erőit. az alkalmi intézkedés vagy egyedi modell helyét általános formula veszi át. A fegyelem általánossá vált a klasszikus kor folyamán. gyorsabbá. s főképp az. A híres. megszakítás nélkül szövik át a társadalmat. hogy a hatalom termelő növekedését csak akkor lehet biztosítani. melyek hiánytalanul. Bentham ábrándjaiban mindenütt jelenlevő és mindig éber gépezethálózatként bukkannak fel. végletesen szemben áll a panoptikusságot meghatározó hatalom új fizikájával. század folyamán a fegyelmező berendezések fokozatosan elterjedtek. De a fegyelmező intézmények elterjedése csak egy a többrétű. térbeli viszonyaikkal: oly mechanizmusok. erőszakos. hatékonyabbá tennie. A klasszikus kor meghatározott és többé-kevésbé zárt helyein – kaszárnyákban. ez az egyre nagyobb felületet befedő hálózat. amit. a fegyelemgépezet: funkcionális elrendezés. többrétűén. ravasz kényszerítések terve egy eljövendő társadalom számára. kombinációkat elemeznek. hanem a fegyelem kapcsolatai. a tengerészeti és katonai kórházakban végrehajtott rendcsinálás sémául szolgál a 18. Az elmélet szintjén Bentham a társadalmi test és e test egészét átszövő hatalmi viszonyok elemzésének egy másik módszerét határozza meg. megszaporodtak a társadalom egészében. amelynek maximális intenzitása egyáltalán nem a király személyében rejlik. * Felrajzolódott a fegyelem két képe. másrészt pedig akkor. hogyan lehet a fegyelmezési eljárásokat „kiengedni elzártságukból” és a társadalom egészében kiterjedten. Sturm iskolái után az iskolai fegyelem általános formáit rajzolják ki. amelynek tárgya és célja nem a fensőbbség viszonya. anyagi és misztikus különös jelenlétével. a kitüntetett hely. többszörösen érvényesülő hatalom fizikája. s benne a hatalom benthami fizikája jelenti az állandót. hogy elkobozná vagy lefékezné őket? A panoptikum megoldása erre a problémára az.hatalom. anélkül. Bizonyíték rá a fegyelmező intézmények megnövekedett száma. részleteikkel. negatív funkciók felé terelve: álljt mond a bűnnek. Orániai Vilmos vagy Gusztáv Adolf protestáns és ájtatos hadseregének jellegzetes szabályzata átalakult Európa valamennyi hadseregének szabályzatává. kollégiumokban. a megkülönböztetés és az összehasonlítás eszközeit használják: viszonyokon alapuló. hogy mindinkább a társadalmon belül kap helyet: a sziget. amelyek a felosztásokat. erőit növelvén. átlátszó és bejárható ketrecben. mélyebb folyamat legjobban . szériákat. és a magas. azzal az erővel amelyet vagy ő maga fejt ki. többrétű mozgásukkal. felfüggeszti az időt. A panoptikusság egy új „politikai anatómia” általános alapelve. és a 18. az eltéréseket elemzik. fegyelmező társadalomnak hívhatnánk. megszünteti az érintkezést. Betancour vagy Demia iskolái. de azt is meg akarta mutatni. ha a parancsoló hatalom gyakorlásához kötődő. elnagyoltan. A panoptikus elrendezés adja meg ennek általános képletét. hanem azokban a testekben. A kivételes fegyelem sémájának tervétől az általánossá vált felügyeletig tartó mozgás egy történelmi átalakuláson alapul: a 17. Egy elemi és könnyen átruházható gépezet szintjén programozza a fegyelmező mechanizmusoktól át meg átszőtt és átitatott társadalom alapműködését. a panoptikusság területe az alsó régió. a társadalom peremén kívül felállított zárt intézmény. nem folyamatos formákon kívül funkcionál. hogy lehatolva a társadalom alapjáig. amelyeknek individualizálását épp ezek a viszonyok teszik lehetővé. többféleképpen működtetni.

anélkül. a szülők ellenőrzését is lehetővé kell tenniük. többek között. a képességek és az ügyesség elterjesztéséhez. a különféle ügyességeket összhangba hozza. a „test megerősítése. arra. lényeges funkciójához – a manufaktúra-termeléshez. hiszen nekik maguknak sem volt részük benne”. a szökés vagy a csapatok engedetlenségének megakadályozását célzó egyszerű eszköz. legtermékenyebb szektoraiban gyökerezzenek meg. ez kétségtelen. kifejlesztése”. mint hogy feléljék az Hôtel-Dieu Kórház készleteit”13. erkölcseikről. hogy a felnőttekre is kiterjessze a hatását és állandó ellenőrzése alá vonja őket: Demia szerint egy gyermek rossz magaviselete vagy hiányzása törvényes ürügy arra. kettős törekvésük: a fegyelmező intézmények számának megnövelése és a már létező apparátusok fegyelemmel való átitatása. kössék helyhez a haszontalan vagy háborgó népességet. a fensőbbség tiszteletben tartásának. hogy csökkentené átütő erejét. a lopások vagy a pazarlás meggátolásának a módja. kiszélesíti a támadási frontokat. hogy a vallásos szabályszerűségekhez és a kolostorokhoz fűződő kötelékeiket lassan eloldozzák. A keresztény iskolának így nemcsak egyszerűen engedelmes gyermekeket kell képezniük. hogy a hadsereg ezentúl ne mint véletlenül összeverődött tömeg létezzen. Belső és specifikus funkciójukhoz olykor zárt apparátusok szolgáltatják a külső ellenőrzés szerepét. hogy kiszabadulnak a társadalom peremén levő. kifaggassák őket. Az egyik oldalon a fegyelmező intézmények megszaporodnak. hogy parányi társadalmi obszervatóriummá váljék. a fegyelem fokozza minden egyes egyén ügyességét. a masszív és tömény fegyelmező módszerek az ellenőrzés rugalmas eljárásaira bomlanak fel. 2. akik „másra sem jók. A fegyelmező eljárások funkcionális megfordítása. S ebből adódik az is. legközpontibb. a tudás átadásához. században a vidéki iskolák. hogy közömbösítsék a veszélyt. Az iskola arra törekszik. Kezdetben azt kívánták tőlük. és „szabadon” áramoljanak. Márpedig a forradalom kezdetén az elemi iskolai oktatás számára előírt cél. megnöveli az ellenállást stb. Végül ebből ered a 18.látható aspektusa. semmittevők lesznek – s ez részegességet. alapvető gyakorlat. a kizárás. és a közrendet megsérteni mindig kész csirkefogók bandáinak létrejöttét. hanem mint az erők felértékelését önmagából merítő egység. „tudatlanságban hagyják őket kötelességeiket illetően. biztos kéz. jó szokások kialakítása”14. amelyek átadhatók és alkalmazhatók. még mindig erkölcsileg neveli a magatartást. tehát a profitot. tudakozódniuk kell életmódjukról. egy gazdasági rendszerbe az erőket. megsokszorozza a tüzelés erejét. megélhetésük gondjai miatt s mivel ők maguk is neveletlenek. A műhelyek fegyelme. ahol működnek. szüntessék meg a sokaság csődületeiből adódó kellemetlenségeket. tolvajlást. hogy a társadalom legfontosabb. A katonai fegyelem már nem a fosztogatás. felgyorsítja a mozdulatokat. illetve a keresztény elemi iskolák kifejlődését negatív indokokkal támasztották alá. marginális helyzetükből. 1. nem rendelkezvén a gyermekeik felneveléséhez szükséges eszközökkel. növeljék meg az egyének lehetséges hasznosságát. Ebből adódik. a hadi apparátushoz – kapcsolódjanak. Ä 17. az elzárás vagy a visszavonulás formáiról leválnak. S az a törekvésük is. hogy kilépjenek a zárt erődítményekből. a vezeklés. de mechanizmusaik hajlamosak az „intézményjelleg megszüntetésére”. a teljesítményt. arra törekszik. egy gépezetbe illeszti a testeket. hogy növelje a rátermettséget. ezután azt várják tőlük. hogy mivel képesek pozitív szerep eljátszására. s ez három fő bajt von maga után: nem vesznek tudomást Istenről. A fegyelmező módszerek egyre inkább a hasznos egyéneket gyártó eljárásokként működnek. a „helyes szemmérték. hogy elmenjenek a szomszédokhoz. buzgóságukról. A fegyelmező mechanizmusok kirajzása. a gyermek felkészítése „valamilyen gépies munka elvégzésére a jövőben”. ha ok van . század folyamán kifejlődött. főleg. zsiványéletet von maga után. hogy valamelyik fő. a szegények. tisztátalanságot. nem tudnak jó nevelést közvetíteni. a gyorsa– -ságot. de egyre inkább a végső cél szolgálatába állítja a viselkedést. mellékellenőrzések udvarát fejlesztve ki körülöttük. miközben továbbra is a szabályzatok betartásának. anyagi erőforrásaikról.

” Teendőik közé tartozik a szegények meglátogatása. Az ellenreformációtól egészen a júliusi monarchia filantrópiájáig megszaporodtak az effajta kezdeményezések. egyesületek.. A . hogy a szülők házások. hány ágy van. Vallásos csoportok. és rájuk bízhatta parancsainak és elfogatóparancsainak végrehajtását”19. Ha kétely merülne fel. specifikusak. A fegyelmező mechanizusok államosítása. szándékait. Ö indítja be mindazon kerekeket. megbízásait.”20 Habár a rendőrséget mint intézményt államszerv formájában szervezték meg. hogy istenfélelemben neveljék fel a gyermekeiket … különböző nemű nagyobb gyermekeik nem alszanak-e együtt vagy a szülőkkel közös ágyban. funkciójuk a negyed betegeinek befogadásán kívül az információk begyűjtése volna. Valóban. . milyen az erkölcsük (és azt is. amelyeket alkalmaznak. végül. nincs-e kicsapongás. rendszertelen. hogy megvizsgálják. szentkép-ajándékozással vagy pótágyak adományozásával. részesülnek-e a szentségekből. a beindított mechanizmusok és azok az elemek. hogy a család nem mond igazat. van-e szakmájuk. ismerik-e az imádságokat. a rendőrfőnökség és a Párizsban fölérendelt tartományi kormányzóság hivatalos. amelyeket a társaság tagjai elosztanak egymás között. „A kerületnek alárendelt valamennyi fegyveres és kiképző körzet a tartományfőnök alá tartozik. s nemcsak szélsőségeiben érintkezik vele. „hogy nem a saját hibájukból szegények-e”. az istentelenséget és egyéb rendetlenséget. az üzérkedést. nem viszálykodnak-e családjukon belül vagy a szomszédokkal. hogy gyermekeik rossz hajlamait kigyomlálják.”17 3. egységes és szigorú gépezetbe helyezte át valamennyit. hanem a társadalomban szétszórt ellenőrző központokból kiindulva. alkalmasak-e rá. „Azon kell munkálkodniuk. hogy megakadályozzák a rosszhírű helyek. jótékonysági egyletek játszották sokáig a nép „fegyelemre szorításának” a szerepét. amelyek rendet és összhangot teremtenek.azt hinni. Angliában hosszú ideig vallásos indíttatású magáncsoportok biztosították a társadalmi fegyelmezés funkcióját. majd a szülőkhöz is elmennek. hogy viselkednek otthon. Olyan szerv ez. a látogatás esetleg alamizsnaadással végződik. és a hatóság tájékoztatása a kerület egészségügyi állapotáról. hogy az ormótlan. már meglévő funkciót – a bűnözők felkutatását. bizonyítványt kell kérni a házasságkötésről. a másik – kétségtelenül fontosabb felét – csakhamar átvette a rendőrség apparátusa. nagy épületeket kisebb méretű kórházak sora váltsa fel. kártyabarlangok működését. s azt is megnézik. A centralizált rendőrség megszervezése még a kortársak szemében is sokáig a királyi abszolutizmus legközvetlenebb kifejeződése volt. amelyeket magára vállal. és bár közvetlenül kapcsolódott a legfelsőbb politikai hatalom központjához az általa gyakorolt hatalom típusa. az istenkáromlást. a ragályos. s hogy családjukban a nagylányoknak nem kell-e simogatásokat tűrniük. gazdasági (segély. Kormányzásának hatásait az égitestek mozgásához hasolíthatjuk leginkább. de nem zárt intézetekből. ha példaképpen a párizsi plébániák jótékonysági társaságainak szabályzatait idézzük. célkitűzésük vallásos volt (térítés és erkölcsnemesítés). és hogyan alszanak éjszaka. melyekről tudomást szereztek.18 Franciaországban. a nyilvános botrányokat. egy bizonyos számú. A hozzájuk tartozó területet kerületekre és járásokra osztják fel.15 A kórházat is hovatovább a lakosság orvosi felügyeletének támaszpontjaként tekintik. hanem aprólékos részleteiben is. tudják-e a katekizmust és az imádságokat. tanácsadás. amely a társadalom egészével azonos kiterjedésű. jóllehet a szerep egyik fele a védnök– vagy segélyező társaságok kezében maradt. gazdasági és politikai ellenőrzést – átvéve. Az Hôtel-Dieu Kórház 1772-ben történt leégése után többen kérik. amellyel közvetlenül közölhette parancsait. munkára buzdítás) vagy politikai (az elégedetlenkedés vagy a háborgás ellen küzdöttek). gondjuk van-e rá. 16 A fegyelmező eljárások elterjedését tapasztaljuk tehát. beteggondozók megnyitása. a városi felügyeletet. az uralkodó „saját bíróságot akart. szabályzat rögzíti az információszerzés pontjait: van-e állandó lakásuk a szegényeknek. járványos tünetek felügyelete. Elég. ügyesen „tudakozódni kell. A kerületeket és járásokat rendszeresen látogatják.

rendőri hatalomnak kell terjednie „mindenre”: s egyáltalán nem az állam vagy a királyság
teljes egészére, az egyeduralkodó látható és láthatatlan testére, hanem az események,
cselekedetek, viselkedések, vélemények porszemeire – „mindenre, ami történik” 21; a
rendőrség tárgya „minden egyes pillanat történése”, azok az „apró-cseprő események”,
amelyekről II. Katalin beszélt Utasításában.22 A rendőrség a határtalan ellenőrzést testesíti
meg, amely a társadalom egésze legelemibb magjának, legillanóbb jelenségének eszményi
megragadására törekszik: „A bírók és a rendőrtisztek hivatala a legfontosabbak egyike;
tárgyuk, amelyre hatalmuk kiterjed, valamiképpen határtalan, csak megfelelően tüzetes
vizsgálódással vehető észre”;23 a politikai hatalom végtelen paránya.
S hogy gyakorolható legyen, e hatalomnak a felügyelet olyan eszközével kell ellátnia
önmagát; amely állandó, kimerítő, mindenütt jelenlevő, és láthatóvá képes tenni mindent,
feltéve, ha önmaga láthatatlanná válik. Arc nélküli tekintetté kell lennie, amely a társadalom
egészét az érzékelés terévé változtatja át; ezer és ezer, mindenütt fürkésző szem, mozgékony
és állandóan éber figyelem, nagy kiterjedésű, hierarchizált hálózat, amely a polgármester
szerint Párizsban 48 rendbiztost, 20 felügyelőt, ezenkívül rendszeresen fizetett
„megfigyelőket”, naponként fizetett „olcsó rendőrkopó”, valamint feladatuk arányában
díjazott besúgót jelent, s végül a prostituáltakat. S erre a folytonos megfigyelésre egy sereg
jelentés, és nyilvántartás halmozódik; a 18. század folyamán hatalmas rendőrségi szövet
igyekszik beteríteni a társadalom egészét, bonyolult, adatokra támaszkodó szervezet
jóvoltából.24 Es a bírósági vagy közigazgatási iratok módszereitől eltérően itt a viselkedést, a
magatartást, a lehetőségeket, a gyanút rögzítik -állandón számba veszik az egyén
magatartását.
Megjegyzendő, hogy ez a rendőrségi ellenőrzés, jóllehet teljes egészében „a király
kezében” van, nem csupán egyirányúan működik. Valójában kettős rendszer: az
igazságszolgáltatás apparátusát megkerülve kell megfelelnie a király közvetlen akaratának; de
alkalmasnak kell lennie arra is, hogy megfeleljen az alulról jövő kéréseknek; a hírhedt
elfogatóparancsokat, amelyek sokáig a királyi önkény jelképei voltak, s melyek politikailag
diszkvalifikálták a fogva tartás gondolatát, óriási többségükben a családok, a gazdák, a helyi
előkelőségek, a kerület lakói, plébánosok kérték; funkciójuk nem egyéb, mint hogy elzárással
torolják meg a hüntetőrendszer alól kibúvó, rendetlenségből, lázongásból, engedetlenségből,
rossz magaviseletből következő bűnözést; amelynek Ledoux építészetileg tökéletes városában
akart véget vetni, s melyet „a felügyelet hiányából fakadó vétségnek” hívott. A18. századi
rendőrség, amely az igazságszolgáltatás segédszerepét játszotta a bűnözők üldözésében, s az
összeesküvések, az ellenzéki mozgalmak vagy zendülések politikai ellenőrzésének eszköze
volt, fegyelmező funkcióval egészült ki. Sokrétű funkció, hiszen az uralkodó abszolút
hatalmához kapcsolja a társadalom elszórtan található különböző kisebb szerveket; a
fegyelmezés különböző zárt intézetei (műhely, hadsereg, iskola) között közvetítő hálózatot
feszítve ki, s ott lépve fel, ahol ezeknek nincs módjuk eljárni, megfegyelmezni a nem
fegyelmezett tereket; befedi à közbülső teret, összekapcsolja őket, fegyveres erejével köztes
fegyelmet és az egyes fegyelmező eljárásban túlnyúló fegyelmet biztosít. „Az uralkodó bölcs
rendőrséggel szoktatja rendre és engedelmességre a népet.”25
A 18. századi rendőrségi apparátus megszerveződése szentesíti a fegyelem általánossá
válását, amely ezzel állami dimenziót ölt. Érthető, hogy noha a legvilágosabban kapcsolódott
mindahhoz, ami királyi hatalomban kívül esett a szabályozott igazságszolgáltatás gyakorlatán,
miért tudott a rendőrség a bírósági reformnak oly kevés változtatás árán ellenállni; az is
érthető, hogy véle szemben miért érvényesíti az előjogait, egyre nagyobb súllyal, napjainkig;
kétségtelenül azért, mert az igazságszolgáltatás világi karhatalma; s azért is, mert méreteinél
és mechanizmusainál fogva a bíróság intézményénél jobban ágyazódik be a fegyelmező
típusú társadalomba. Nem fedné azonban a valóságot, ha azt hinnők, hogy a fegyelmezés
funkcióit az államapparátus egyszer s mindenkorra elkobozta és bekebelezte.

Α „fegyelem” nem azonosítható egy intézménnyel, de egy apparátussal sem; a hatalom
egyik típusa, gyakorlásának egyik módozata, amely eszközök, technika, eljárások,
alkalmazási szintek, célpontok együttesét vonja maga után; a hatalom „fizikája” vagy
„anatómiája”, egy technológia. Felvállalhatják akár a „szakosított” intézmények is
(fegyházak, vagy a 19. század javítóintézetei), akár azok az intézmények (nevelőintézetek,
kórházak), amelyek fő eszközként használják egy meghatározott cél érdekében, akár a már
korábban meglévő szervek, amelyek hatalmuk belső mechanizmusainak megerősítésére vagy
újraszervezésére szolgáló eszközt találják meg benne (egyszer be kellene már mutatni, hogy a
családon belüli kapcsolatok mennyire „fegyelmeződtek” a klasszikus kor óta, mindenekelőtt a
szülő-gyermek sejtben, külső, iskolai, katonai, majd orvosi, pszichiátriai, pszichológiai
sémákat véve fel, amelyek a fegyelmezés szempontjából a családokat a normális és a nem
normális kitüntetett felbukkanást helyévé változtatták) ; akár olyan apparátusok révén,
amelyek belső működési elvükké tették a fegyelmet (a napóleoni kor óta fegyelemmel itatták
át az adminisztrációs apparátust); végül akár állami apparátusok révén, amelyeknek nem
kizárólagos, de fő funkciója, hogy a társadalom szintjén uralkodóvá tegyék a fegyelmet
(rendőrség).
Mindent összevetve egy olyan, fegyelemmel átitatott társadalom kialakulásáról van szó
ebben a mozgásban, amely a zárt, társadalmi „karantén”-szerű fegyelmezéstől a
„panoptizmus” végtelenségig általánosítható mechanizmusáig vezet. Nem mintha a hatalom
fegyelmező módozata lépett volna az összes többi helyébe, de mivel beszüremlett közéjük,
nem egyszer diszkvalifikálva őket, közvetítőként is fellépett közöttük, összekapcsolt, és
elsősorban azt tette lehetővé, hogy a hatalom, hatásaiban, a legkisebb és a legtávolabbi
eseményekig is eljusson. Ez a módozat a hatalom viszonyainak rendkívül parányi felosztását
biztosítja.
Bentham után néhány évvel Julius fogalmazta meg e társadalom születési bizonyítványát. 26
A panoptikus alapelvről szólva azt mondta, hogy jóval több holmi építészeti leleménynél:
fordulópont „az emberi szellem történetében”. Látszólag csak egyetlen technikai probláma
megoldása, de egy társadalomtípus sejlik fel mögötte. Az ókori civilizáció a látványra épített.
A templomok, színházak és cirkuszok építészete egyetlen igényre válaszolt: „Emberek
sokasága számára lehetővé tenni kisszámú tárgy megtekintését.” A látvánnyal hangsúlyt
kapott a nyilvános élet, az ünnepek tobzódása, az érzéki közelség. Ezekben a rituálékban,
amelyekben vér patakzott, a társadalom új erőre kapott és egyetlen nagy testté lett egy
pillanatra. A modern kor megfordítja a problémát: „Kevés embernek, akár csak egyetlen
egynek nyújtani a nagy sokaság pillanatnyi látványát.” Amikor már nem a közönségből és
nem a nyilvános életből tevődnek össze a társadalom fő elemei, hanem az egyik oldalon a
magánszemélyekből, a másik oldalon pedig az államból, a kapcsolatok csak a látvány
pontosan megfordított formájával szabályozhatók: „A modern korban, amikor az állam
befolyása nőttön nő és napról napra mélyebben áthatja a társadalmi élet valamennyi részletét
és kapcsolatait, felvetődött a biztosítékok kibővítésének és tökéletesítésének a gondolata,
egyidejűleg nagyszámú ember felügyeletére szánt épületek felépítésével és elosztásával
igyekezvén elérni e nagy célt.” s
Julius olvasatában befejezett történelmi folyamat mindaz, amit Bentham kivitelezési
tervként írt Je. Társadalmunk nem a látvány, hanem a felügyelet társadalma; a képek mögött a
test hatalommal való invesztálása folyik, utolsó porcikájáig; a csere nagy absztrakciója
mögött pedig tovább idomítják, aprólékosan és konkrétan, a hasznos erőket; az érintkezés
csatornái a tudás felhalmozását és központosítását segítik elő; a jelek mozgástere határozza
meg, hol veti meg a hatalom a lábát; társadalmi rendünk nem csonkítja meg, nem fojtja el az
egyén szép teljességét, nem rontja el: az erők és a testek taktikájával folyik az egyének
gondos gyártása. Sokkal kevésbé vagyunk görögök, mint hinnők. Nem grádicsokon állunk, s
nem is a színpadon, de panoptikus gépben vagyunk, a hatalom erőitől átitatva, s mi magunk is

működtetjük ezt a gépet, hiszen mi vagyunk az egyik fogaskereke. Talán itt gyökeredzik a
napóleoni személyiség fontossága a történelmi mitológiában: ő áll az uralkodó hatalom
monarchikus és rituális gyakorlásának és a határtalan fegyelem állandó és hierarchikus
gyakorlásának az illeszkedési pontján. Ő az, aki egyetlen pillantással felölel mindent, de
akinek egyetlen részlet sem kerüli el a figyelmét, soha: „Megítélhetik, hogy nincs egyetlenegy
olyan része a császárságnak, amely ne volna felügyelet alatt; egyetlen egy bűncselekmény,
vétség, szabálysértés sem maradhat követelmény nélkül; a mindent bevilágító, zseniális szem
felöleli a roppant gép egészét, s a legparányibb részlet sem menekülhet el előle.”27
Kibontakozása idején a fegyelmező társadalom a császár személyével még a látvány régi
aspektusát hordozza. Egyeduralkodóként a régi trón bitorlója, egyszersmind az új állam
szervezője, egyetlen utolsó, szimbolikus alakzatban összpontosította azt a lassú folyamatot,
amelynek jóvoltából az uralkodó hatalom hivalkodása, a hatalom szükségszerűen látványos
megnyilvánulásai egymás után kihunytak a felügyelet mindennapos gyakorlatában, egy olyan
panoptikusságban, ahol az egymást keresztező tekintetek ébersége hovatovább fölöslegessé
teszi a császári sast csakúgy, mint a napot.
A fegyelmező társadalom kialakulása néhány olyan széles sodrású történelmi folyamatra
utal, amelyek gazdasági, jogi és politikai, s nem utolsósorban tudományos természetűek, és
ezt a kialakulást elősegítik.
1. Mindent egybevetve elmondható, hogy a fegyelmező eljárások valójában módszerek az
embersokaság rendjének biztosítására. Igaz, hogy ebben nincs semmi különös, vagy
jellegzetes: a hatalom valamennyi rendszere szembekerül ugyanezzel a problémával. De a
fegyelmezéseknek az a sajátosságuk, hogy a sokasággal szemben megkísérlik meghatározni a
hatalom egy taktikáját, melynek három kritériuma van: a lehető legolcsóbbá tenni a hatalom
gyakorlását (gazdaságilag kevés kiadással-, politikailag diszkréciójával, alacsony fokú
tárgyiasításával, viszonylagos láthatatlanságával, s a támasztott csekély ellenállással); úgy kell
eljárni, hogy e társadalmi hatalom befolyása maximális intenzitású legyen és kudarc nélkül,
csorbítatlanul a lehető legmesszebb nyúljék ki; végül a hatalom „gazdaságos” növekedését
össze kell kapcsolni azoknak az apparátusoknak a teljesítményével, amelyeken belül
gyakorlódik (akár pedagógiai, akár katonai, ipari vagy orvosi apparátusokról legyen szó);
röviden, a rendszer valamennyi elemének engedelmességét és hasznosságát egyszerre kell
növelni. A fegyelmezés e három célkitűzése jól ismert történelmi körülmények találkozásának
köszönhető. Egyik oldalon ott van a 18. század nagy demográfiai hulláma: az ide-oda
hányódó népesség megnövekedése (a fegyelmezés elsődleges célja a helyhez kötés;
nomádellenes folyamat); az ellenőrizendő vagy manipulálandó csoportok mennyiségi
viszonylatú változása (a 17. század elejétől a francia forradalom előestéjéig
megsokszorozódott az iskolába járók száma, mint ahogy feltehetően a kórházakban ápoltaké
is; a hadsereg békeidőben a 18. század végén több mint kétszázezer embert számlált). A
körülmények találkozásának másik oldala a mind elterjedtebb és bonyolultabb, és bizonyára
mind költségesebb termelőapparátus felduzzadása, amelynek jövedelmezőségét is növelni
kell. Ε két folyamatra válaszol a fegyelmező eljárások fejlődése, illetve feltehetőin arra a
szükségszerűségre, hogy összefüggéseiket egymáshoz igazítsák. Sem a feudális hatalom
fennmaradt formái, sem a közigazgatási monarchia struktúrái, sem az ellenőrzés helyi
mechanizmusai, sem bizonytalan összefonódásaik nem biztosíthatták ezt a szerepet: gátjuk
volt hiányos és rendszertelen hálózatuk, gyakran konfliktusos működésük, de kivált a benne
gyakorolt hatalom „költséges” jellege. Több értelemben véve is költséges: mert közvetlenül
került sokba a kincstárnak; mert a megvásárolható hivatalok, illetve az adóbérlőhivatal
rendszere közvetetten, de igen súlyosan nehezedett a lakosságra; mert az ellenállás, amelyet
kiváltott, megkívánta állandó megerősítését; mert lényegében sarcolt (a királyi, földesúri,
egyházi adórendszerrel, robottal vagy katonatoborzással, a csavargók bezárásával vagy
száműzetésével sarcolta az embereket és az időt). A fegyelmezés fejlődése jelzi a hatalom

feloldja a zavart. ugyanannak a síknak a különböző elemei közé a lehető legelszigetelőbb elkülönítéseket állítja fel. akkor éri el a fegyelem küszöbét. az eszközökhöz vagy a feladatokhoz viszonyított elrendezésnek a taktikáit határozzák meg. mint egy egység. s a sokaság egyéb funkcióihoz a lehető legjobban. amelyekkel szemben a hatalom régi rendszere nem volt eléggé fölfegyverkezve. a gyakorlatok. egy olyan hatalommal váltják fel. az egészség termelését a kórházban. hogy a nyugat gazdasági fellendülése azokkal az eljárásokkal kezdődött. az uralt sokasággal azonos kiterjedésű eszközei. ami miatt a sokaság kevésbé kezelhető. hogy hasznossá legyenek. amely gyakorlóin keresztülnyilvánul meg világosan. mint például a hierarchikus felügyelet. zendülést. egyesüléseket -. mint amilyen az időbeosztás. hanem a sokaság saját szövetében. az összesűrűsödést a bizonytalan csatornákban. zárt. A fegyelem. akikkel szemben alkalmazzák. A hatalmat irányító „sarc-erőszak” régi elvének helyébe a fegyelmező eljárások a „nyájasságtermelés-nyereség” elvét állítják. a megszakítatlan nyilvántartás. erőszakos formáihoz képest. hogy lehetővé tegyék az emberek sokaságának és a termelőapparátusok sokaságának egymáshoz igazítását (s ezen nemcsak a szó szoros értelmében vett „termelést” kell érteni. semlegesítenie kell mindent. amelyek révén a sokaságok hasznos nagyságát növelhetjük. az állandó minősítés és osztályjozás. hogy a leggyorsabbak és a legolcsóbbak legyenek. Összegezve: azt a hatalmat. az átfogó. ezért köt helyhez a fegyelem. és annak felhasználásába. pontosan azért. A sokaság valamennyi elemének egyedi hasznosságát is növelnie kell. spontán szerveződéseket. dés eszközéül magát a sokaságot használja fel: ezért facsarják ki a testből a maximális időt és erőket. hanem a tudás és az alkalmasság termelését az iskolában. nem utolsó sorban. s el kell érnie. de nem felülről. hierarchikus hálózatot határoz meg. amelyek lehetővé tették a tőkefelhalmozódást. ez az oka az olyan módszeregyütteseknek. mozdulatok és ritmusok kölcsönös egymáshoz illesztésének. költséges. a lehető legdiszkrétebben. amely feladata a sokaságok szabályozása. akár műhelynyi. hanem beépül az apparátusok gyümölcsöző hatékonyságába. a kollektív idomítás. miután hamarosan . Vagyis a fegyelmezés olyan apró technikai lelemények együttese. Ez az oka annak/hogy a fegyelmezés elrekesztő és vertikális eljárásokat használ. amikor kapcsolatuk kedvezővé válik. oly módon. egyszóval a sokaság belső és ellentétes erejével szembeállítja a folytatólagos és egyénekre bontó piramiseljárást. mintha egyszerűen csak összegezné az elemeit: a sokaság felhasználható hatásainak növelése érdekében a fegyelmező eljárások a felbontásnak. hadseregnyi vagy iskolányi. megbénítja vagy szabályozza a mozgást. redukálhatja mindazt. a testek. redukálhatja azt. amit előállít. amely egészen más gazdaságosságról árulkodik: a hatalom mechanizmusa nem „levonásként” jelentkezik. ami horizontális kapcsolatokat állíthat fel. amely alattomosan tárgyiasítja azokat. e hatékonyság növelésébe. hogy minden egyes alkotóelemét hasznosabbá tegye annál. működésbe hozza a hatalom viszonyait.elemi technikájának feltűnését. az uralkodó hatalom pazar jeleinek kibontása helyett létrehozzák a hatalom alávetettjeiről szóló tudományt. Egy sokaság. rituális. melyek a szervezett sokaságon uralkodni akaró hatalomnak ellenállnak. hogy az emberek felhamozódását irányító módszerek politikai fellendülést eredményeztek a hatalom hagyományos. azaz e növeke-. Ha igaz. egyszersmind aprólékos felügyelet. s ezenközben csökkenthetjük ama hatalom kellemetlen oldalait. ami a nagy szám előnyeinek megsemmisítését fenyegeti benne . Csökkentheti a tömegjelenségekkel járó „hátrányokat”: redukálhatja azt. a képességek differenciálásának. ugyanakkor a legkevésbé költségesen illeszkedve: ezt biztosítják a hatalom névtelen. semlegesítenie kell a belőle születő ellenhatalom következményeit – zavargást. akkor kimondhatjuk talán. A fegyelmezésnek ezen felül meg kell növelnie a sokaságok tulajdon hasznának a hatását. Arra valók mint technikák. akár nemzetnyi. ami valamennyi elemének és összegeződésének ellenáll. amelyeket. Úrrá kell lennie a szervezett sokaság létrejöttével keletkező erőkön. ezért számítja ki az elosztás mértékét. Az egymáshoz igazítás feladatánál a fegyelmezésnek meg kell oldani néhány problémát. a pusztító erő termelését a hadseregben).

vagy pedig az egyén számára.28 Mindegyikük lehetővé és szükségessé tette a másikat. amelyen belül megszabták és hatékonnyá tették az elkülönítést. század folyamán politikailag uralkodó osztály lett. apró. De a fegyelmező berendezések fejlődése és általánossá válása e folyamatok másik. mint infrajog. az egyedi létezések rendkívül alacsony szintjéig juttatta el a jog által meghatározott. a panoptizmus a kényszerítés technikai. 2. mindenki akarata érvényesüljön. Mondhatni. amelyeket megszervezett. kodifikált. a testek elemző behálózása olyan operatív sémát teremtett. Mintha ugyanaz a típusú jog folytatódna általuk. nyilvánvaló.elavultak. fordítva. technikai. A valódi testi fegyelmezés képezi a formális és törvénykezési szabadságok alsó szintjét. az általános elvárásokba való beilleszkedés megtanulásának módjaként tűnik fel. általános formákat. jogi-politikai struktúráitól. és maximálisra nő mint hasznos erő. és az idő. általános törvénykezési formát a fegyelmezést alkotó. egyszóval a „politikai anatómia” beindítható a politikai rendszerek. a mozdulatok. mindennapi és fizikai mechanizmusok tartották alulról. hogy közvetve vagy közvetlenül. csak arányai változnak meg. a feladatok összehangolását és ellenőrzését. De ennek fejében a termelési folyamat technikai elemzését. s egy parlamentáris típusú. A szerződés a jog és a politikai hatalom ideális alapjaként is elképzelhető volt. a munkamegosztás és a fegyelmező eljárások kidolgozása igen szoros viszonyok együttesét tartotta fenn. „gépies” felbontását visszavetítették a munkaerőre. mélyen hatott a társadalom törvénykezési struktúráiban. Kevésbé általános szinten a termelőapparátus technológiai mutációi. A szabadságjogokat felfedező „felvilágosodás” a fegyelmezést is feltalálta. s A fegyelmezés látszólag nem több. amelynek feladata a termelési folyamat biztosítása: létrejönnek a fegyelmezőgépek. s nem is ezek nyúlványa. amelyben összeállnak és ezáltal megnövekednek az egyéni erők. Úgy tetszik. amely által a test . az uralkodói hatalom alapvető szerveinek alakításában. A kapitalista gazdaság megnövekedése hívta életre a fegyelmező hatalom specifikus módozatait. amelynek során a polgárság a 18. hogy a hatalom tényleges mechanizmusait működtesse azoknak a formális kereteknek az ellenébe. A hatalom panoptikus módozata – elemi. az erők és testek alávetésének eljárásai. a katonai módszerek tömeges kivetítése az ipari termelésre a munkamegosztás kialakításának példája lett a hatalom sémáiból kiindulva. az emberek felhalmozódása és a tőkefelhalmozódás valójában nem választható szét. Folyamatosan. szerényen fizikai szintjén – nem közvetlenül függ a társadalom nagy. s a termelési folyamat technikai elemzésének és felbontásának összekapcsolása e kivetítés hatására valósul meg. az emberek felhalmozásának problémáját lehetetlen lett volna megoldani egy olyan termelési apparátus megnövekedése nélkül. egyszersmind használni is képes. a legkülönfélébb apparátusok és intézmények által. hogy a fegyelem olyan egységesítő technikai eljárás. azonban nem teljesen független tőlük. mindegyikük a másik mintájául szolgált. A két eljárás. lényegükben egyenlőtlenségellenes és nem szimmetrikus mikrohatalmi rendszerek. formálisan egyenlőségre törekvő jogi keretek kialakulása mögött húzódott meg történelmileg. Az a folyamat. általánosan elterjedt eljárását jelentette. Egy lényegében egyenlőségre törekvő jogrendszert garantáló. hogy a csoportok könnyen áthelyezhetők és a termelés más mechanizmusainak alávethetők legyenek. váltással vagy anélkül. az alávetettség finom és kiszámított technológiája váltotta fel. hogy legyőzhetetlen . az erők és a testek alávetettségének a garanciáját a fegyelmezés adja meg. ereje a legkisebb költséggel csökken mint „politikai” erő. sötét arculatát is megmutatja. Ám a fegyelmezésben inkább egyfajta ellenjogot kell látnunk. jellegzetes rendszer megszervezésével vált lehetségessé. Pontos feladata az. A fegyelmező piramis létrehozta a hatalom apró celláját. s ezáltal aprólékosabb és minden bizonnyal elnézőbb is lenne. az emberek halmozódó sokaságát hasznossá tevő technika meggyorsítja a tőke felhalmozódásának mozgását. S ha a képviseleti rendszer formálisan lehetővé is teszi. az erők. amely fenntartani. amelynek általános formulái.

a pszichiátria. a társadalom egyensúlyát. 3. majd az iskolában. megerősíti. akkor. amely technológiai rendszerek sajátja. a jog fonákján egy hatalmas. mindenütt elterjedt panoptikussága. a mindennapok panoptikussága jóval a nagy apparátusok és nagy politikai harcok felbukkanás! szintje alatt helyezkedhet el. soha nem törli el a jogot. ahol a jogalany büntetés általi újraminősítése a bűnöző haszonnal járó idomítása lesz. ebben gyökeredzik a félelem. alakulhatott ki a fegyelmező közegben a klinikai orvostudomány. és kizárja a kölcsönösséget. a mozgásba lendített mechanizmusok. szerződés aláírásával is elfogadható a fegyelem. megsokszorozza a hatalom aszimmetriáját és fittyet hány a számára kijelölt határoknak. S bár a modern társadalom egyetemes jogászkodása mintha határt szabna a hatalom gyakorlásának. amennyiben fegyelmező mechanizmust tartalmaz. a különböző „partnerek” egyenlőtlen helyzete a közös szabályozáshoz viszonyítva szembehelyezi a fegyelmező köteléket a szerződésszerű kötelezettség szabályozta kötelékével. mert a fegyelem az egyének között „magán”-köteléket teremt. ciklikusan erősíti egymást. mechanizmusában. ez az a pont. hogy mekkora fontosságot tulajdonítanak régtől fogva a fegyelem jelentéktelen eljárásainak. S a törvényes bűnhődések problémájára visszatérve itt kell elhelyeznünk a börtönt s a vele járó javító szándékú technológiát. Köztudomású például. amelyet mindig egyazon oldalon rögzítenek. a fegyelem. ahonnan kezdve a tudás képződése és a hatalom felértékelése szabályosan. amely alátámasztja. apró találékony ravaszkodásainak vagy azoknak a tudományoknak. ezért tüntetik fel makacsul az erkölcs szerény. amelyek bevallhatóvá teszik. „ellenjog”. De újdonságuk a 18. ezek az eljárások hosszú történelmi múltra tekinthetnek vissza. a „hatalomtöbblet”. később a műhelyben kezdetben nem egyszerűen a fegyelmezés „teremtett rendet”. s lehetőséget ad. ha nem állítanak valami mást a helyébe. ahol a törvények biztosította egyetemes bűnhődést válogatva alkalmazzák néhány egyénre. önmagán kívül helyeződik és az ellenjog lesz a törvénykezési formák tényleges és intézményes tartalma. a . de kézzelfogható formájaként. azon a ponton. amely kényszerítő kapcsolat. s annak bizonyítása is. Az aprólékos fegyelmezés. Kétségkívül ezzel magyarázható. a megfordíthatatlan alárendeltségi viszony. az a pont. valamilyen viszonylatban elosztja. hogy a társadalom alapját képezi. hierarchiába állítja az egyéneket. században az. hogy minden összeomlik. de ez a függőség soha nem teljes. Kezdetben azért. hogy miközben összeállnak és általánossá válnak. Mindenképpen függőséget teremt a térben és az időben. ahol a büntetésre jogosult hatalom a felügyelet fegyelmező hatalmává torzul. Ezenkívül.aszimmetriákat vezessen be. holott olyan mechanizmusok sorozata. diszkvalifikál és érvénytelenít. A kórházban. a fegyelmezés jellemez. A fegyelmezés ekkor lépi át a „technológiai” küszöböt. norma köré rendezi. hanem a panoptikus eljárások végtelenül szoros szövevénye. osztályoz. a fegyelemnek köszönhetően ezek olyan apparátusokká változtak. Ha egyenként szemügyre vesszük őket. ebből a kapcsolatból kiindulva. amikor a törvénykezési rendszerek az egyetemes normák alapján minősítik a jogalanyokat. A modern társadalom genealógiájában a társadalmat átható osztályuralommal együtt a hatalmat újra felosztó törvénykezési normák politikai ellentételezése. s merőben különbözik a szerződésszerű kötelezettségtől. s ha szükséges. egy olyan szintet érnek el. Ekkor nem a minden egyes jogalanyban meglévő egyetemes törvénytudat teszi általánossá a büntetőhatalmat. s a hatalom megnövekedése teret ad a lehetséges ismeretek felhalmozásának. megszabásának módja. mégis parányi gépezetet működtet. közelebbről megjelöl. az a pont. hány és hány valódi eljárás gyengíti a munkaszerződés jogászi fikcióját: a műhelyek fegyelme igencsak fontos. ahol a jog visszájára fordul. ahol ellenőrzésüket kiterjesztik és hatalmuk aszimmetriáit mozgásba hozzák. mindig ugyanazokra. hogy rendszeresen megszegjék. jóllehet fizikai-politikai technikanyaláb. Legyen bármennyire szabályos és intézményes. amelyekben a tárgyiasítás valamennyi mechanizmusa az alávetés eszközeként érvényesülhet. amelyek végérvényesen és mindenütt megbontják a hatalom viszonyainak egyensúlyát.

Nem érnek fel velük. A nyomozás eljárása. De egészen más utakon indult el. hogy a vele kapcsolatban megjelent tanulmányok ritkán nyerték el a tudomány státusát. közigazgatási és bűnvádi. mint amit a nyomozás szörnyű tudománya jelentett az állatok. ipari. s melynek felértékelődését lehetővé teszi. a nagyolvasztók vagy a gőzgépek mellett a panoptikusság nem tett szert hírnévre. s a hatalom hatásai megsokszorozódnak az új ismeretek kialakulásának és felhalmozódásának köszönhetően. hogy a hatalom. De el kell ismernünk. az állam és a monarchikus uralkodói hatalom megszületésével való kapcsolatáról. Kettős folyamat zajlik le tehát: a hatalom viszonyainak kifinomodásával új utak nyílnák meg az ismeretelméletben. Talán igaz. S jóllehet a nyomozás (egészen napjainkig) ettől az időtől fogva egy testet alkot a nyugati igazságszolgáltatással. minden bizonnyal részben a nyomozás gyakorlatából születtek. A fegyelmező módszerek kiterjesztése széles sodrású történelmi folyamatba ágyazódik: más – mezőgazdasági. amely hálót dobott a világ dolgaira és egy olyan végtelen értekezés rendjébe írta át őket. Pedig amit a politikai-jogászi. a dicstelen vég ismeretében. a legnyilvánvalóbb ok az. amelyről jól tudjuk. a pszichopatológia. század feltalálta a fegyelmezés és a vizsgálat eljárásait. s az emberek egymáson gyakorolják. amelyektől „humanitásunk” több mint egy évszázada állandó elragadtatásba esik. az állami számvitel módszerei. a kriminológiának és annyi más. ne feledkezzünk el sem politikai eredetéről. különös ismeretnek talán ugyanazt jelentik. és a 13. közgazdasági – technológiák kifejlődésébe. a középkor végén. S hogy nem övezte dicshimnusz. A nyomozás mint egy megállapított vagy bizonyított igazság hatósági kutatása ezáltal szembekerült a régi eljárásokkal: az esküvel. akinek falansztere panoptikum formájú. a munka racionalizálása. Bajos bevallani ezt a kiindulási pontot. sem arról. ekkor nyomult be az egyházi bíróságok joggyakorlatába és a világi törvénykezési szervekbe. Mint tudjuk. amikor a nyugati világ ugyanennek a világnak gazdasági és politikai meghódításába kezd). az egyének technológiája. A 18. a próbatétellel. században. hogy később a tudás kialakulásába is beáramlott és ott szerepet kapott. A nyomozás uralkodói hatalom. hogy Görögországban a matematika a mérés technikájából született meg. amely a „tényeket” megállapítja. úgy. közvetlen és fizikai hatalom. vallásos és világi nyomozás jelentett a természettudományokban. De igazságtalan volna találmányokkal. a gőzgéppel vagy Amici mikroszkópjával vetni össze a fegyelmező eljárásokat. ez az ősrégi adóügyi és közigazgatási gyakorlat főleg az egyház újjászerveződésével és a fejedelmi államok megnövekedésével alakult ki a 12. ennek az empirikus tapasztalatnak bizonyára megvan a maga működési modellje az inkvizícióban – új keletű szelídségünk emlékezetünk mélyére süllyesztette ezt az óriási találmányt. annak is megvan a maga oka. de alapvető eleme volt. a pedagógiának. A nagy empirikus ismeret. ahogy a középkor feltalálta a nyomozást. a természettudományok viszont. leírja és megalapozza (s mindezt akkor. a növények . Alig látnak benne egyebet holmi bizarr utópiánál. amelyet beindít. bizonyos tekintetben sokkal többet érnek.gyermekpszichológia. amely egy bizonyos számú. ugyanaz volt a fegyelmezés elemzése az emberrel foglalkozó tudományok számára. Isten ítéletével vagy a magánemberek közötti egyezséggel. hogy a középkor végén igen gyorsan kibontakozott. Azok a tudományok. az akadémiai minősítéseket nem számítva. hogy a bányaipar. a párbaj formájában történő istenítélettel. a gonoszság álmánál – mintha Bentham a rendőrállam Fourier-ja lett volna. de legvalószínűbb oka kétségtelenül mégis az. A nyomozás valójában az empirikus tudományok megalkotásának minden bizonnyal kezdetleges. az „inkvizítori” technika táján kellene keresnünk. amely folyamat körülbelül ugyanekkor zajlott le. meghatározott módszerrel magának követeli az igazság megállapításának a jogát. Ha történelmi megfeleléseket akarunk találni vagy legalábbis összehasonlítási pontot. annak a kísérleti tudásnak a jogi-politikai mintája. a pszichiátriának. a fegyelmezés akadékoskodó és gonosz aprólékosságából és vizsgálódásaiból merítették technikai mintájukat. A pszichológiának. De mégis ott található benne egy igencsak reális technológia elvont formája. a megszülető kémia.

kórházakra. Ez a szabályzat lényegében megfelel egy sereg más. A büntetőbíráskodás alkalmazási pontja. amely lényegét tekintve ekkor még inkvizíciós. kihallgatások. és koncentrált vagy formalizált formában újra megteremtődik a minden fegyelmezést jellemző hatalom-tudás séma. diagnosztizálják. hogy a börtön a gyárakra hasonlít. szakvélemények formájában szemlátomást kiigazítja a fegyelmezés mechanizmusait. átalakítják az egyéneket -. Vö. és az is marad. mindez arról árulkodik. értékelik. 60-64. az iskolai pszichiátria feladata. ezzel szemben a vizsga még mindig a fegyelmező technológia foglya. de felülről jövő folyamatként. 3. amely határtalanul nyúlna el a tüzetes és mind elemzőbb megfigyelésben. amely a norma végtelenben való elérésére kényszerítene. fekete . Mert habár igaz. ritmusos időbeosztásával. olyan ítélet. A modern büntetőrendszerre jellemző valamennyi nagy. S valóban. hogy a nyomozás levált az inkvizítori eljárástól. a fegyelmező gyakorlat azonban alulról árasztotta el. amely az elérhetetlen normától számított eltévelyedés állandó mércéjéül szolgálna. A büntetőrendszer ideális pontja ma a végtelen fegyelem volna: olyan kihallgatás. De ne hagyjuk megtéveszteni magunkat: ez a technika az egyént az egyik nevelő-fegyelmező szervtől a másikhoz irányítja át. egyszersmind aszimptotikus mozgás volna. Bentham: Panopticon. a törvény embere és államférfi megkísérelte. hogy az empirikus tudományokban a nyomozás módszertanát alkalmazza. A Postscript to the Panopticonbm (1791) Bentham a felügyelő torony köré sötét. olyan nyomozás. A „megfigyelés” alá vevés természetesen hosszabbítja meg a fegyelmező módszerekkel és vizsgálati eljárásokkal elárasztott igazságszolgáltatást. A 1516 91 sc. Melyik főfelügyelő alkotja meg a vizsgálat módszertanát az emberrel foglalkozó tudományok számára? De valószínűleg ez nem is lehetséges. a pszichológia.29 A természettudományoknak helyet teremtő nagy nyomozás levált politikai-jogi modelljéről. mint amilyen a pszichiátria. amely soha nem érne véget. hogy felmérik. amely a javulás útja. amelyben történelmileg meggyökeresedett. „hasznos” tárgya ezután már nem a király teste ellen támadó bűnös teste lesz. amelynek teljes elpusztítása teljes valóságában villantja fel a büntettet. A középkorban a nyomozási eljárás a vádon alapuló régi törvénykezésre kényszerítette rá magát. akik átveszik és meg is sokszorozzák a bíró funkcióit? Miért is csodálkoznánk. mely egyszersmind egy soha le nem zárt dossziét nyitna meg. Az ancien régime büntetőbíráskodásának szélsősége a királygyilkos testének miszlikbe aprítása volt: a legerősebb hatalom nyilvánult meg a legnagyobb bűnt elkövető testén. s hogy ezek egytől egyig a börtönre hasonlítanak? JEGYZETEK 1. A kínvallatás logikusan ér véget az inkvizíció vezényelte eljárásban. olyan eljárás volna az ideális. Works. 17. alattomosan. más tudás. olyan tudományokba beolvadva. az iskolákra. IV. 2. amely egy ádáz vizsgálat kíváncsiságával párosulna. kötelező munkavégzésével. amelyekről feltételezik. a büntető bíráskodást. olyan büntetés keresése. az ítélet több fórum közötti megosztása. s nem is egy ideális szerződés jogi alanya. sz. a normalitás uraival. hogy a munkafegyelem hatásait javítsa. Mi csodálkozni való van azon. ugyanebből a korból vagy valamivel korábbról származó szabályzatnak. táblázat. s éppúgy az orvosi vagy pszichiátriai beszélgetésre bízzák. a vizsga maga az őt kialakító fegyelmező nevelés elválaszthatatlan eleme. normalizálás.. hogy enyhítse az iskola szigorát. kiszámított nyájassággal mondaná ki a büntetést. A klasszikus kor küszöbén Bacon. hogy a fegyelmező vizsgálat benyomult a bírósági inkvizíció gyakorlatába. beszélgetések. Még mindig a fegyelmezés belső része. meggyógyítják. hanem a fegyelmezésnek kitett egyén. tesztek. származékos fejlődés – a bűnöző személyének problematikussá tétele a bűncselekmény mögött.vagy a föld nyugalmas tudományának. J. terápia. kaszárnyákra. Archives militaires de Vincennes. felügyeleti és feljegyző szerveivel. Más hatalom. Természetesen látszólag gondolati megtisztuláson ment keresztül. hogy a modern büntetőrendszer eszköze a cellákra osztott börtön lett.

16. 4. A hadsereg. Francia fordítás: 1831.18. 4. s a foglyok ugyanolyan jól hallották volna az őrt. 25. IV.1. 344. 1769. 1973. Ibid. internálás. A Panorámákban a látogatók központi helyet foglaltak el. L. J. Arsenal. 19(68. 60-64. 10. 18. mert ennek több funkciót kell ellátnia (felügyelet.. Vö. 535.60-61. 1974. fejezet. A. 20. Michel Tort. 15. mindegyik galéria két emeletnyi cella megfigyelését teszi lehetővé. 14. A Post-scriptben letett erről. Vö. 21. Talleyrand jelentése az Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek. és a 18. Deleule igen érdekes elemzése: Le Corps productif. Francia fordítás: 1831. Ibid.festett galériákat illeszt. 528. Chaissaigne: La Lieutenance générale de police. 8. amelyeket pontosan ebben a korban épített (az első valószínűleg 1787ből való). sz. Loisel: Histoire des ménageries. IL. Delamare: Traité de la police. Egy földalatti folyosón aközponti toronyba érkező. és a Panopticon körkörös látványát megtekintő látogatók állandó áradatát elképzelve Bentham szeme előtt alighanem Barker Panorámái lebegtek. Az Instruction pour la rédaction d'un nouveau code kiegészítése. Works.1.) 5. egy csatát. Számozás nélküli előszó. századi rendőrségi nyilvántartásokról lásd M. Bentham: Panopticon versus New South Wales.. a 17./XIII. 1808. Treilhard: Motifs du code d'instruction criminelle. Vö. 29. automatikus ellenőrzés. J. 40. hogyan lehetne a hadsereget a felügyelet általános szervévé tenni a lakossággal szemben. 1705. Le Maire egy Sartine kérésére írt beadványában. 45. „fegyelmezővé” lett. 28. 65. 1787. elszigetelés. 310 26. mert nem tudta aszimmetrikusan megoldani. Servan Le Soldat citoyen. Vö. I. század második felében sokat ábrándoztak arról.. Bentham: Panopticon. 12. 39. 9. szeptember 10. Ν. 17. századi segélyezőtársaságokra vonatkozó szabályzatot találni. IV.162. meglehet. a rendőrségi helytartóság első titkárának feljegyzését Funck-Brentano idézi: Catalogue des manuscrits de la bibliothèque de l'Arsenal. ms. amelyet a 17. azért. Marx: A tőke.14.106. táblázat. B. . N. 1768.: pl. (Leçons sur les prisons. Ν.. Des Essarts: Dictionnaire universel de la police.384-386. J. 1912. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. Julius: Leçons sur les prisons. oktatás). valamint F. 1716. G. 11. 2565. amely II. Ε. Works. Ε leltári jelzet alatt több. Ibid.I. Demia: Règlement pour les écoles de la ville de Lyon. 24. 27. Julius megpróbált kialakítani egy aszimmetrikus lehallgató rendszert. T. A látogatók az uralkodó tekintetének a helyét foglalták el. 39-40. 13. Józsefnek a párizsi rendőrséggel kapcsolatban feltett tizenhat kérdésére válaszolt. 22.. táblázat. 1716. IX. század folyamán még fegyelmezni kellett. Guerry és D. 6. A 18. A 18. Bentham a Panopticon első változatában akusztikai felügyeletet is tervezett a cellákból a központi toronyba vezető csövek segítségével.. Bentham a börtön példáját csak azért helyezte előtérbe. de Vattel: Le Droit des gens. 104-107. J. 23. 1780. Ibid. 203-241. 17.. 177. . 14. Ch. 19. s onnan néztek meg egy tájat. IL. kényszermunka. Η. 1906. 1791. egy várost. Ε tárgyban vö. Ch. Radzinovitz: The English Criminal Law. 1956.. Ezt a beadványt Gazier 1879ben tette közzé. Vö. mint az őr a foglyokat. Duvalnak. Léon idézi in: La Révolution française et Γ éducation technique. 7. Q.

IV A BÖRTÖN .

hogy a büntetőtörvénykezés teret nyitott a máshol kidolgozott kényszerítő mechanizmusoknak. és amelyhez mindenki „egyetemesen és állhatatosan”3 ragaszkodik? Elvesztése tehát mindenkinek ugyanannyiba kerül. A 19. „a civilizált társadalmak büntetőeljárása”1. A jogi apparátuson kívül jött létre. amelytől oly nehezen tudunk szabadulni. A büntetőfogda modelljei – Gand. ezért „egyenlőbb” büntetés. kódolják folyamatos magatartásukat. miért tűnt a börtönbüntetés csaknem kezdettől fogva nyilvánvalónak. Förtelmes. idomítják a testüket. de átitatódik a fegyelmi alárendelések aszimmetriáival: ilyenek voltak azok a körülmények. Az elítélt idejének elvonásával a börtön azt az elképzelést látszik konkrétan kifejezni. hogy hamar feledésbe merül minden másfajta büntetés. Könnyű megérteni. A börtönnek ez az „evidens” képzete. ami új dolog volt. Gazdaságilag és erkölcsileg evidensnek tűnik ez a büntetőrendszer. egy olyan berendezkedés általános formájaként alakult ki. hanem az eszmék fejlődése és az erkölcsök finomodása. A két század fordulóján egy új törvénykezés úgy határozza meg a büntetőhatalmat. mint a büntető panoplia lényeges eleme. Ezenkívül lehetővé teszi a büntetés mennyiségi kifejezését a változó idő által. amelyet maga a történelmi fejlődés hozott: „Nem a véletlen. amely engedelmessé és hasznossá teszi az egyéneket. és amelyben mindenki egyaránt képviselve van. először is azon alapszik. amikor elfoglalják az igazságszolgáltatás intézményét. amelyet ι minden tagja fölött egyformán gyakorol. hogy a törvény mint alapvető büntetést határozta volna meg. század első éveiben még tudják. Walnut Street – inkább ennek az átmenetnek az első látható lépéseit mutatják. hogy a szabadságvesztést teszi meg az alapvető büntetésnek. kétségtelenül fontos pillanatot jelez a büntetőtörvénykezés történetében: az „emberiesség” kezdetét. a hatalom egy sajátos típusának jellegzetes uralomgyakorlási eljárásait vezeti be. De fontos pillanat ez a fegyelmi mechanizmusok történetében is. hogy veszélyes. nyilvántartás és osztályozás egész apparátusát alakítják ki körülöttük és egy felhalmozódó és összpontosított tudást építenek rájuk. A börtönforma létezik. a megfigyelés. térbelileg elhelyezik és besorolják. hogy a börtön a „szabadságvesztés” egyszerű formája. FEJEZET A TELJES ÉS SZIGORÚ INTÉZMÉNYEKRŐL A börtön nem olyan új keletű. A börtön intézménye. és . Igaz. sőt mondhatnánk egész építményévé. A börtön. de oly erősen és olyan mélyen összefügg a társadalom működésével magával. évek váltópénzére fordítja le. ahol a szabadság mindenkinek egyformán jár. De valójában csak arról van szó. mint azok állítják. osztályozzák őket. még azelőtt.1. amelyek felosztják az egyéneket. hogy új keletű. azért nem tűnt el. Hogyne volna hát az alapvető büntetés egy olyan társadalomban. a maximális időt és energiát termelik ki belőlük. Gloucester. akik születését egyidejűnek tekintik az új törvénykönyvek megjelenésével. akkor. meghatározott munkát végezve testi mivoltukon. Van a börtönnek egy fizetségoldala is. amely „autonóm” kíván lenni. Ismerjük a börtön minden hátrányát.”2 S ha átalakul is ez az evidenciajelleg alig több. De nem „látjuk”. de azzal. egy igazságszolgáltató apparátus. mint a társadalom általános funkcióját. mint a pénzbírság. A börtön valamiképp jogilag világos dolog. század újítói kitaláltak. mivel lehetne helyettesíteni. ebből ered gazdasági „evidenciája” az ipari társadalmakban. amit a 18. amelyek között megszületett a börtön. ahol így jóvátételként jelenhet meg. hónapok. állandó megvilágításban tartják őket. hogy a bűncselekmény az áldozaton túl az egész társadalmat károsította. amely a büntetéseket napok. még mielőtt rendszeres alkalmazását a büntetőtörvények előírnák. amikor az egész társadalomban kidolgozták azokat az eljárásokat. ha ugyan nem fölösleges. tudjuk. hogy a 18. Egy magát „egyenlőnek” nevező jog. század fordulója átmenet a büntetésformákban a fogház felé. melyeket ekkor fejlesztett ki az új osztály hatalom: az a pillanat. és nem a törvényhozók szeszélye tette meg a börtönt jelenlegi büntetőrendszerünk alapjává. mint egy század leforgása alatt. és a 19. de elkerülhetetlen megoldás. mintsem valamiféle újítást vagy kezdetét. Ez látszott az egyetlen alternatívának.

kapjanak kedvet a foglalatoskodáshoz. mert más és más formát kell öltenie aszerint. amelyek nemcsak a büntetés intenzitásának különböző fokozatait képviselik. … bár a törvény által kiszabott büntetés fő célja a bűn helyrehozatala. A börtön olyan formán „természetes”. Mert a börtönnek eleve célja van: „A törvény. mi plántálható át Franciaországba a börtönapparátusból). Villermé 1820-ban publikált könyve. hogy bezár. Ez a kettős megalapozás – részint jogigazdasági és részint technikai-fegyelmi – olyan színben tüntette fel a börtönt.” 5 Ez az átalakulás csak a bebörtönzés belső hatásaitól várható. amelyet végül meg fognak szeretni. hogy gyanúsítottról vagy elítéltről. 4 Idézzünk fel néhány tényt.mérni a csereforgalmat. érezzék azt szükségesnek. amely javító feladattal egészült ki. amikor azzal. csupán azokat a mechanizmusokat ismétli.mennyiségi megfeleléseket hoz létre bűncselekmény és időtartam között. vagy olyan egyéneket átalakító üzem. olyan munkára kényszerítve. ha némileg hangsúlyozottabban is. működésük ellenőrzéséért indított mozgalom nem valami kései jelenség. kezdetben. bár ellentétes a büntetőjog betű szerinti elméletével: az. amelyek látszólag korrigálni hivatottak. Innen ered az a gyakori kifejezés. végső soron minőségileg nem különbözik tőlük. Martignac jelentése a fogházakról 1829-ben. Próbáljuk meg hát elzárni a romlottságnak ezeket a forrásait. Egy dolog valóban bizonyos: a börtön nem volt külön. amely a szabadságvesztés révén törvényes rendszerben működhet. rövidesen kezdik majd megbánni a múltat. amelyhez csak később járult a javító funkció. az elítéltek szokjanak hozzá. Beaumont és Tocqueville 1831-es. S eleve ebből a kettős működésből merítette szilárdságát. s ez már a kötelességszeretet előfutára lesz. Differenciált. ahogyan „természetes” társadalmunkban idővel . Az előbbi differenciált és céltudatos mechanizmus vagy mindenesetre annak kell lennie. A börtön kezdettől fogva együtt járt egy sor olyan kísérő mechanizmussal. Hogyne volna a börtön eleve elfogadható. javítóőrizetesről vagy bűntettesről van szó: ezen különbségeknek többé-kevésbé megvannak a megfelelői az előzetes letartóztatástól a fogházon át a börtönig. mint minden büntetés között a legközvetlenebb és a legcivilizáltabb formát.”6 A javító-nevelő eljárások kezdettől fogva hozzátartoznak a büntetőfogság intézményes rendjéhez. amely különbözően súlyos büntetéseket ró ki. hogy a börtönben az ember „lerója tartozását”. valamint a közvetlenül előttük és utánuk hozott intézkedésekben a bebörtönzést sohasem tévesztik össze az egyszerű szabadságvesztéssel. hanem eleve olyan „törvényes fogva tartás” volt. A jelek szerint még csak nem is egy bizonyítást nyert csőd eredménye. hogy az egyéneket átalakító gépezetként működjék. Végül is a büntetőfogság a 19. hanem céljaik is különbözőek. mégis hozzátartozni látszanak a működéséhez. amelyeket a társadalomban is fellelünk? A börtön nem más. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvben. Mintha valamiképp a programjához tartoznék. hogy a börtönök megreformálásáért. engedelmessé tesz. hogy a könnyebben és a súlyosabban büntetettek egy helyen legyenek bezárva. majd . gépezet-börtön: „A fegyház rendje sokban hozzájárulhat az elítéltek regenerálásához. egy kíméletlen iskola vagy egy nyomasztó üzem. mint egy kicsit szigorúbb kaszárnya. egyszerű szabadságvesztés. Mindjárt a kezdetekben megjelent egy fecsegő börtöntechnológia. amikor a gyümölcseit élvezik. század elejétől fogva egyaránt tartalmazta a szabadságvesztést és az egyének technikai átalakítását. A börtön „reformja” többé-kevésbé egyidős magával a börtönnel. amely így hamarosan tiszta élet lesz. mely annyira megfelel á büntetések funkcionálásának. a rossz példák fertőző hatása. Emlékeztetnünk kell arra is. nyújtsanak példát egymásnak a dolgos életre. Decazes-é 1819-ben. nem engedheti meg. De a börtön evidenciáját alapozza meg az a feltételezett vagy megkövetelt szerepe is. uralkodjanak a börtönben egészséges erkölcsi szabályok. Büntetés-börtön. a nevelés hibái. átnevel. olyan szorosan kötődnek fennállásához történelme egész folyamán. törekszik emellett a bűnös megjavítására is. a tétlenség …bűnöket szültek. Felmérések: Chaptalé már 1801-ben (amikor azt kellett megállapítani.

amelyek többé-kevésbé közvetlenül a börtönből származnak. annak a nevelésnek. amely először valósította meg Franciaországban a magánzárkarendszert. vagy a Gazette de Sainte-Pélagie a júliusi királyság kezdetén. hajlamait. amelyben burjánzottak a tervek. még a gondolkodás lehetőségét is. az élelem minőségét és porcióját. Sötét. hogy új formát erőltethessen a megromlott egyénre. a börtön „omnidiszciplináris”. amelyet a reformmozgalmak ráztak fel időről időre. csaknem teljes hatalmat biztosít a foglyok fölött. A börtön intézmény körül bőbeszédű buzgalom nyüzsgött. erkölcsi magatartását. melyek közül egyesek – Danjou-é. hanem napok. Programok a börtöngépezet működtetésére. amely az étkezdétől a műhelyig. amely nemcsak egy napra. mint Appert vagy-valamivel később – már „szakértők” (mint az Annales de la Charité-é8) vagy éppenséggel szabadult foglyok. mások utasítás formájában öltöttek testet (mint az 1841. mondotta Baltard. A legnagyobb intenzitásra emeli mindazt az eljárást. a büntetés jogának ősi. berendezési modellek. az étkezések számát és időtartamát. cselekvési módja a totális nevelés kényszere: „A börtönigazgatóság rendelkezhet a fogoly személyi szabadságával és idejével. mekkora hatalma van ilyen körülmények között a nevelésnek. A börtön mindig is egy olyan aktív szféra része volt. mindennapi viselkedését. Több értelemben: fel kell vállalnia az egyén minden aspektusát. amelyek az egyén büntető-javító technológiáit kísérik. a szólás. és hogy úgy mondjuk. amelyek mindig egy bizonyos szakterületre irányulnak. valamivel később a Société des prisons (Börtönügyi társaság) és más filantróp csoportok. amely a többi fegyelmi berendezkedésben megtalálható. A „börtön elmélete” nem annyira alkalmi bírálat volt számára. Mindehhez járulnak még azok a közlemények. A legerősebb gépezetnek kell lennie ahhoz. Bloueté. Harou-Romainé – puszta tervek maradtak. átrendezések. szakadatlanul kell az egyénre hatnia: folyamatos vegyelemzés. A börtönnek teljes és kimerítő fegyelmi apparátusnak kell lennie. Számtalan intézkedés – határozatok. a tevékenység és a pihenés idejét. „Teljes és szigorú intézmények”. mint valami mozdulatlan intézményt. munkaképességét. beleértve még azt az időt is. működésének egyik feltétele. fizikai idomítását. augusztus 9-i körlevél a fogdák építéséről). jogi-politikai kérdését megterhelte mindazon problémával és mozgolódással.”11 Ez a tökéletes „reformátoraim” az élet olyan átkódolását követeli meg. s nagyon messze . minden fizikai és erkölcsi tulajdonságával együtt. az üzemmel vagy a hadsereggel. elméletek. nincs megszakítása. a munka természetét és termékét. Ráadásul sem külső teret. kísérletek. 7 programok a foglyokkal való bánásmódra. elképzelhetjük. mint inkább állandó használati mód. hogy ezt két évszázada emlegetik szüntelen? Azzal. utasítások vagy törvények: az első restauráció által már 1814 szeptemberében tervezett. amely még a pihenés perceire is meghatározza az időbeosztást. amikor egyedül van. az imádság idejét. Montalivet kérdőívei a fegyházigazgatókhoz és igazgatótanácsokhoz a foglyok elkülönítése körül folyó vita kellős közepén. hogy törvényes büntetéssé vált. sem hézagot nem ismer. amely a teljes embert birtokba veszi. s ismét mások valóban épületekké váltak.Demetz és Blouet 1835-ös egyesült államokbeli felmérései. de soha végre nem hajtott reformtól egészen Tocqueville 1844-es törvényéig.9 Nem szabad azonban úgy tekintenünk a börtönt. s a műhelytől a celláig tartó egyszerű és rövid úton is szabályozza a test mozdulatait. sőt évek sorára szabályozhatja az ébrenlét és az alvás. megvannak a saját belső mechanizmusai az elfojtásra és a büntetésre: zsarnoki fegyelmezés. tanúskodások és felmérések. Társaságok. egyszóval annak a nevelésnek. amíg feladatát teljesen el nem végezte. ellentétben az iskolával. Pauvre Jacques a restauráció végén. Végül. mint a Petite Roquette. amely nagyon messze van a puszta jogi szabadságvesztéstől. amelyek a börtönök működését ellenőrzik és jobbító javaslatokat tesznek: 1818-ban a rendkívül hivatalos Société pour l'amélioration des prisons (A börtönök javítását célzó társaság). elhanyagolt terület volna a börtön? Nem bizonyítja-e az ellenkezőjét már maga az a puszta tény is. s szerzőik vagy filantrópok. amely egy időre lezárja a börtönök hatékonyabbá tételének eszközeiről folyó vitát.

hogy az összegyűjtött gonosztevőkből a börtön homogén és szolidáris népességet kovácsoljon: „Szervezett bűnszövetkezet működik közöttünk napjainkban … Valóságos kis nemzetet alkotnak a nagyban. Az auburni rendszer előnye hívei szerint az. amikor a legkülönbözőbb bűnözőket gyűjti egybe: el kell fojtani az esetleges szövetkezéseket és lázadásokat. amelynek áthágása igazságos és legitim büntetést von maga után”17. a kommunikáció csak függőleges irányban jöhet létre. Az elítélteket „nem lakat alatt kell tartani. Röviden. De ez a vita. ahol az egyének erkölcsi létükben elkülönülnek. hogy önmaga semlegesítse azokat a káros hatásokat. Ezen a ponton vetődik fel a vita a két amerikai börtönrendszer. Az első alapelv az elkülönítés. milyen hatalma van az emberi szónak. az elszigeteltségben rátör a lelkifurdalás. hogy „szent előírásnak tekintse a törvényt.azoknak a képzeteknek az egyszerű mechanizmusától is. hogy a magány valamilyen önszabályozás folytán magától individualizálja a büntetést: minél inkább képes az elítélt a gondolkodásra. Az elítélt elkülönítése a külvilágtól. A kényszert fizikai eszközök s különösképpen a szabály biztosítja benne. Világos utalás ez a kolostori modellre. megakadályozni. a magány a teljes alávetettség alapfeltétele: „Képzeljük el”. de teljes csendben. megtanulja gyűlölni. míg a munka és az étkezés együttesen zajlik. az auburni és a philadelphiai között. azzal. és annál fájdalmasabb a magány. Az elkülönítés négyszemközti találkozást biztosít a fogoly és a fölötte gyakorolt hatalom között. mondotta Charles Lucas. a kommunikáció nélküli együttlét és a folyamatos ellenőrzéssel . de amikor már mélyen megbánta tettét és őszintén megjavult. nem szabad megengedni. amiből óhatatlanul feltámad a lelkifurdalás: „Kivetett magányában az elítélt gondolkodik. a lélekhez. az elítéltek elkülönítése lehetővé teszi. de a lelkifurdalás is annál hevesebb lesz. a foglyok csak az őrökkel beszélhetnek. az egyedüllét nem fogja többé nyomasztani: „E szerint a csodálatos diszciplína szerint minden értelem és minden morál önmagában hordja egy olyan megtorlás forrását és mértékét. mint a vadállatot a ketrecében”. Az elszigeteltség. a tábori lelkészek és más „könyörületes személyek” hatásáról szólva az elszigetelt fogoly felett. amelyet semmilyen befolyás nem ellensúlyoz. „képzeljük el. aktív felügyelettel előzve meg az erkölcsi fertőzést. 1. az emberhez”15. halkan ha azok engedélyezik. mégpedig két módon. amelyre a reformerek gondoltak az ideológia korában. mindattól. együttlétük pedig szigorú hierarchikus keretben valósul meg. erről a felügyelet és a büntetések gondoskodnak. hogy magát a társadalmat ismétli meg. hogy maximális intenzitással gyakoroljanak fölöttük egy olyan hatalmat. ami cselekményét motiválta és elősegítette. hogy magukba szálljanak”. amely annyira széles körű volt. Ennek a társaságnak a tagjait kell ma feloszlatnunk. el kell hárítani oly sok „titkos társulás” erkölcstelenségét. Azután a foglyok elkülönítése egymástól A büntetésnek nemcsak egyénre szabottnak kell lennie. annál inkább bűnös tette elkövetésében. és ha lelkét még nem keményítette meg a gonoszság.” És azzal is. amelynek bizonyosságán és igazságosságán az emberi tévedhetőség vagy tévedés nem változtathat … Nem az isteni gondviselés igazságszolgáltatásának pecsétje-e ez valójában?”14 Végül és talán főleg. de az üzemi diszciplínára is. „közösen kell foglalkoztatni őket hasznos tevékenységekben. és csendrendelettel kell elérni. hogy gondolkodásra késztet. ha a csend rettenetes fegyelmi kényszerében szól a szívhez. ez a szabály hozzászoktatja a foglyot. a tanítók. amelyeket kiválthat. A börtönnek így tökéletes társadalmat megvalósító mikrokozmosznak kell lennie. az igazgatók. Ezek az emberek csaknem mind a börtönben ismerkedtek meg vagy ott találkoznak újra. Az auburni modell magánzárkát ír elő éjszakára. közösen kell jó szokásokra kényszeríteni.” 12 Ezen felül a magánynak a megújulás pozitív eszközévé kell válnia. Először is úgy kell megszervezni a börtönt. amelyet meg kell tanulni tiszteletben tartani. 16 valójában csak a mindenki által elfogadott elkülönítés működési módjára szorítkozott. Amikor egyedül marad bűnével. hanem individualizálónak is. hogy cinkosságok vagy zsarolási lehetőségek alakuljanak ki a jövőre nézve (amikor a foglyok már szabadultak). amelyben nincsenek laterális kapcsolatok. hanem össze kell gyűjteni.

A pennsylvaniai börtönben a javító nevelés pusztán a lelkiismeret munkája. és az. lelkiismeretét faggatja. mint kötelezettség. amely soha nem hal ki teljesen az emberi szívből. hálát. amikor az intézménybe került vagy legfeljebb állhatatlanságából csinált meggyőződést. az alvás kellemes pihenést nyújt neki. ami ezt belülről felébresztheti.”22 Ebben a zárt cellában. amelyek szabadulása után érni fogják. se nem kiigazító ja a fogságrendszernek: akár büntetőmunkáról. De … ami a hitetlen rabnak csak sír és förtelmes csontkamra. aki szereti őrét. mint a cellarendszernek ez az elsőrendű célkitűzése: a kikényszerített individualizáció minden olyan kapcsolat megszüntetése által. hanem saját lelkiismerete lép működésbe. orvosi (bele lehet-e bolondulni a teljes elszigeteltségbe?). 20 „Cellája magányában a fogoly szembenéz önmagával. a cellában a fogoly szembekerül önmagával. az „erkölcsi tartalom” megváltoztatása. De a viták magva. némi bizalommal tehetjük ki újra azoknak a kísértéseknek. A falak rettenetesek.”25 A munka se nem járuléka. nem a magatartásé. és azé a néma architektúráé. az őszinte keresztény számára a boldog halhatatlanság bölcsője lesz. „Cellájában csak iszonyú sírboltot látok. amely börtönbe juttatta. így telik el a hétből hat nap. Mély belső meghunyászkodás ez egy felszínes idomítás helyett. gazdasági (mi a kevésbé költséges?). az elszigeteltséggel párosulva. hónapok. úgy megbarátkozik a munkával és annak örömével. úgy kerül meghatározásra.betartott szabály együttes hatásának így kell átalakítania a bűnözőt mint társadalmi egyént. építészeti és adminisztratív (milyen forma biztosítja a teljesebb felügyeletet?). a tanulásnak és épületes meditációknak szentelik. 2. lassacskán. évek. reményt és vigaszt ébresztve a fogoly szívében. könnyen testet öltenek a feltámadás mítoszai. szereti. így követik egymást a hetek. akiknek a tekintélye így elfogadhatóbb: „Minden látogatásnál ejt néhány jóindulatú szót az a becsületes száj. Ezért van az. a kényszert a dolgok anyagi valósága gyakorolja. „hasznos és elszánt tevékenységre”18 nevelve. mint valami ideiglenes sírboltban. Bizonyára ezért húzódott úgy el a polémia. Auburn magának a társadalomnak a meghosszabbítása volt alapvető erélyességével. és megakadályozzák. kénytelen lelkiismerete szavát hallgatni”. mint a magánzárka átalakító hatásának faktora. törekszik emellett a bűnös megjavítására is. akár szigorított fogságról vagy bebörtönzésről van szó. ha a bűnözőt kiragadják az átkos semmittevésből. Cherry Hillben „a falak büntetik a bűnt. aki kiszámíthatatlan ember volt. hibáinak változatosságában égetve fel életét. amelyet nem ellenőriz a hatalom vagy nem szabályoz a hierarchia.”21 Tehát nem a törvény külső tiszteletben tartása vagy a büntetés puszta félelme hat a fogolyra. ami kiváltotta őket. hogy ott is elérje. s lassan ébredezni kezd benne az erkölcsi érzék. A hetediket kizárólag az imádságnak. kezdetben csak egy külső megszokás hatalma alatt. eleve már a törvényhozó elképzelésben úgy jelenik . amelyet nem zavarnak meg1 az elszabadult képzelet fantomjai. Cherry Hill a megsemmisített.és újrakezdett élet. amely körbezárja.”23 Ε két modell ellentétére egész sor különböző konfliktus rétegződött: vallási (a megtérésnek kell-e a javító nevelés legfőbb rugójának lennie?). hogy a munka itt inkább vigasz. de amely hamarosan második természetévé válik. ahol férgek helyett a lelkifurdalás és a kétségbeesés emészti. A teljes elszigeteltség rendszerében – mint a philadelphiai – nem egy közös szabály működésétől várják a bűnöző átalakulását. Az éjszaka és a csend után az újjászületés. mivel a környező világ és szenvedélyei hallgatnak. hanem az egyénnek saját lelkiismeretéhez való viszonyától és mindattól. A katolicizmus hamar magáévá teszi stílusában ezt a kvékerszemléletet. magába mélyed. s a fogoly.”24 A munka. nem a felügyelők. mert az szelíd és részvétteljes. s a romlottság legvégső határáig kergesse. nem más. az ember pedig jó. Már az 1808-as törvénykönyvtől kezdve: „Bár a törvény által kiszabott büntetés célja a bűn helyrehozatala. és e kettős cél akkor valósulhat meg. „A munka és az étkezések váltakozó rendje kíséri a foglyot az esti imáig. visszaadva „társadalmi alkalmazkodó képességét”19. megelőlegezett pokollá téve az életét. hogy ha egy bölcs irányítás csak egy kicsit is megnyitotta a lelkét a megbánásnak.

vagyis a börtönbe.29 arról. gonosztevőket. amely soha nem halt el egészen. a petíciók és a tiltakozó levelek – egy ilyen petíciót utasít el a párizsi képviselőház. hogy gyilkosokat. tolvajokat alkalmazzanak olyan munkákra. akik szabadon nem dolgozhattak. amelyet a rabokra kényszerít. hogy a meluni fogházban nyomdát létesítettek: „Választania kell a törvény által igazságosan sújtott bűnözők és azok között az állampolgárok között. a fogoly tehát megtagadhatja. De ez távolról sem az a szükségszerűség. A restauráció vagy a júliusi királyság idején folyó viták rávilágítanak arra. a nyomdászok levelet írnak a miniszternek. a tudomány az eddiginél sokkal jobban igyekezne megtalálni a módját. hogy csökkenthesse a „szabad” munkabéreket. s a hierarchia és a felügyelet. annál is elfogadhatóbb. arról. de nem törődik a szabad munkásokéval: „Bizonyosra vesszük. akiktől elvonják a munkalehetőséget. mivel annak . ahol ugyanezek a nők. a testeket rendszeres mozdulatokra idomítja. amelyek ma több ezer munkásnak jutnak osztályrészül”. arra hivatkozva. Ott voltak azután. hanem az emberi gépezetre gyakorolt hatásaiban. hogy milyen funkciót tulajdonított a büntetőmunkának. vagy hasznos jóvátétellé tenni a társadalom számára. 28 A munkáslapokban egész sajtókampány folyik: arról. kizárja a nyugtalanságot és a szórakozottságot. de munkásmegmozdulásoké is. hogy napi 2 frankért fehér ólomfestéket gyártson” 30. Franciaországban megfizették a foglyok munkáját. nem a bűnös megjavulásáé: „A legrosszabb alanyok majdnem mindig a legügyesebb munkások is egyben. hogy munkájukat ez lejáratja. annál mélyebben ivódik be magatartásukba. amikor«kezd kikristályosodni a munkás és a bűnöző közötti ellentét.” Különösen pedig árról. amikor példát akartak statuálni vele a közönségnek. de nem gondolnak az aranyozómunkásokra. akkor az valójában nem része a büntetésnek. hogy műhelyt rendezzen be Clairvaux-ban. ölni vagy lopni kell ahhoz. hogy a filantrópia nagy gondot fordít a rabok munkakörülményeire. A zárkarendszerben a munka és a büntetés kapcsolata más típusú. akik becsületben és önfeláldozóan szentelik napjaikat családuk fenntartásának éppúgy. – így van ez. hogy a munkás védve legyen veszélyes gőzeitől. „26 Ez a vita. maguk is konkurensévé válnak azoknak. arról. hogy ha rabok dolgoznának higannyal. amely „embertelennek találta azt a javaslatot. A büntetőmunkának nem lehet felróni. század reformerei beszéltek. rövidesen odaküldenek minden koldust és munkanélkülit.27 Sztrájkok folynak a börtönbeli műhelyek ellen: amikor egy chaumont-i kesztyűkészítő engedélyt szerez. gyenge teljesítménye folytán nem lehet általános hatása a gazdaságra. míg a munkanélküliségre juttatott kalapos „vágóhídra viszi a bőrét. Vita tárgya először is a bérezés. hogy ezek a börtönbeli műhelyek még több hátránnyal járnak a nők számára. amelyről a 18. következésképp ők lesznek a legféktelenebbek és a legkevésbé hajlamosak a megbánásra. A rend és szabályosság forrása: sajátos követelményeivel kimondatlanul is egy szigorú hatalom formáit közvetíti. és egyben az a korszak. ők keresnek a legtöbbet. különösen az 1844-es törvény megszavazásától kezdve. mint hazájuk gyarapodásának. Ebből az a probléma adódott. akiknek még van munkája. amikor megtudják.meg. hogy munkanélküliséget okoz: kis kiterjedése. nagy hevességgel lángolt fel újra az 1840-1845-ös évek táján. munkásai tiltakozásba kezdenek. elfoglalják a manufaktúrát és kényszerítik a tulajdonost. hogy ha a börtön egyre inkább műhellyé válik. „Azok a szegény elítéltek! – mondják az emberek. mint szükségszerű velejárója. hogy a kormány azért szorgalmazza a büntetőmunkát. ami egy gazdasági válság korszaka.”33 A kormány és a közigazgatás válasza erre az egész kampányra változatlanul ugyanaz. hogy ha a börtönben végzett munkáért fizetség jár. hogy a rabok számára tartják fenn a legbiztonságosabb munkákat – „a tolvajok melegben és fedél alatt végzik a kalapkészítést és a műasztalosságot”. hogy mondjon le tervéről. a prostitúcióba kergetik őket. például. Lényegéből fakadó hasznossága nem a termelőtevékenységben mutatkozik meg. Ráadásul a jövedelem a munkás hozzáértésének a jutalma. újra feltámasztva a régi franciaországi menhelyeket vagy az angliai dologházakat 31. hogy részvétre vagy érdeklődésre számíthasson az ember. „A Kamarának Barabás volt a kedvesebb”52.

De fontosabb megnyilvánulása is van annak. betölti a hiedelmek üresen maradt helyét. 40 végül pedig azzal.”36 Így termelődnek ki a gép-egyének. hanem önmagában véve is gép. meggondolatlan rabból tökéletes szabályossággal működő alkatrészt csinál. valójában csak jogi fikció. sem a 20.”35 Ha a börtönben végzett munkának végső soron mégis van valamilyen gazdasági hatása. amelynek fogoly munkásai egyszerre fogaskerekei és termékei. saját intézményével csak folytatása lenne. hogy búcsút mondjanak a világnak. hogy a büntetés modulációjának eszköze legyen: olyan gépezet.41 A büntetőmunka bére nem a teljesítményt fizeti meg. minden jó forrásának tekintik. A börtön nem műhely. Az ember önkéntelenül visszaáll gondolatban e régi épület tiszteletre méltó szokásainak korába. a munkabér képes mennyiségileg kifejezni a fogoly buzgalmát és javulásának előrehaladását. Tökéletes képet nyújt a börtönben végzett munkáról a clairvaux-i női foglyok műhelye: az emberi gép néma pontosságát egyesíti a kolostor szabályozott szigorával: „Egy emelvényen ül egy apáca. aki nem tett különbséget az enyém és a tied között. Amikor a test mozog és a szellem meghatározott dologra összpontosít. ennek a gyakorlatnak. egy üres gazdasági forma. hacsak nem részleges formában (a feltételes szabadlábra . ami a feladata. most megtanulja. mégcsak nem is egy hasznos szakértelem kialakulása. de a proletárok is. ha nem a saját munkájukból élnek. minden erőfeszítés. azt abban kell látnunk. csak egy olyan mesterséges képzetről. valóban. amelytől hatékonyságot remélnek a büntető-javító eljárásokban. A büntetőmunka haszna? Nem a profit. most megismeri a tulajdonhoz való ragaszkodást – ahhoz a tulajdonhoz. hogy a börtön több az egyszerű szabadságvesztésen.” 34 A büntetőmunkát úgy kell értelmezni. legalább azért. A munkabér révén a gonosztevő „megszereti és megszokja” a munkát38. A géptársadalomban tisztán mechanikus reformeszközökre volt szükség. mint a társadalomban. és ő. hogy a rabot foglalkoztatják. amelyért „arca verítékével dolgozott meg” 39. az alkalmatlan gondolatok elszállnak és a lélekben ismét nyugalom honol. hanem egy hatalmi viszony. a fogoly találkozik a munkabér „erkölcsi” formájával. rendre és engedelmességre szoktatják. foglalkozását gyakorolva vagy mások munkájának a gyümölcséből. feje fölött feszület. Arra törekszik ugyanis. az egyéni átalakulások motorja és jelzőszerkezeteként működik. gépnek kell lennie. ha másért nem. mégpedig „folyamatosan. hogy azt. mert nem a munkaerő „szabad” felkínálásáról van szó.logikus része: a munkával „behatol a szabály a börtönbe és uralkodóvá válik. szemben vele két sorban a női foglyok végzik a rájuk rótt munkát. ezért állandóan a legszigorúbb csend uralkodik … Ε termek falaiból mintha megbánás és vezeklés áradna. a rákényszerített kétkezi munkában időval … biztos orvosságot talál képzelete kicsapongásai ellen. mármost ha a börtön nem kényszerítené munkára a gonosztevőket. jogot formál arra. hála a munkabérnek. Ezen a ponton jelentkezik a büntetőmunka bérezésének hasznossága. hogy gépiesített egyéneket termel az ipari társadalom általános normáinak megfelelően: „A munka a modern nemzetek gondviselése. akik ide zárkóztak el. Természetesen nem kapott ilyen „jogot” a börtönintézmény sem a 19. nyugtalan. amelyben egyesek lefölözik mások munkáját: „A semmittevés kérdése ugyanúgy merül fel.”37 A saját szükségleteit fedező munka révén az elítélt tolvaj engedelmes munkássá válik. A munkának a börtönök vallásává kellett válnia. mint önműködő^ gépezetet. hogy mi az előrelátás. a lopáshoz folyamodva” . amikor önként vállaltak penitenciát azok. a jövő számítgatása. a hajdani lustából szorgalmas és aktív embert faragnak … az intézmény rendszeres életében. mint létfeltétellel. hogy az elvégzett munkát méri. erkölcs helyett erkölcsük. a foglyok kénytelenek másokéból fenntartani magukat. a takarékoskodás. egy olyan séma megteremtése. amely az erőszakos. legalábbis részben. hogy kitöltse idejüket. míg korábban tékozolva élt. ami csaknem minden esetben varrás. az adórendszer révén.”42 3. Azzal. amely az ítélet végrehajtása során. században. amely megtöri az egyént és hozzáidomítja egy termelőapparátushoz. felülvizsgálja. akkor „csak saját munkája gyümölcséből élhet. „foglalkoztatja” őket. ha az embernek „minden vagyona a két keze”. minden erőszakos vagy elnyomó eszköz nélkül.

hogy a börtönigazgatás felelős személyei már igen korán követelték. úgy. beosztása. mint amilyen fölöslegesen költséges az állam számára. Ami azt jelenti.” „A súlyos bűnözők sokkal jobb magaviseletűek. Megesik. ahogyan az ítéletben kimondatott. „Csupán annyiról van szó. ugyanúgy meg kellene szüntetni az első esetben a megjavult elítélt bűnhődését is. és a közös munka periódusa. de a kényszerű tétlenség után a munka jótéteményként hat). hogy alapfeltétele a börtön jó működésének és hatékonyságának abban a javító-nevelő feladatban.helyezéssel. hogy függjön. ideiglenes súlyosbításait és fokozatos enyhítéseit.”44 A fogva tartás minőségét és tartalmát sem pusztán a bűncselekmény természetének kellene meghatároznia. hogy a büntetés szigora ne álljon közvetlen arányban az elítélt cselekedet büntetőjogi nagyságával. azt. Nem mértékidő. akiket valamilyen heves szenvedély vagy népes családjuk szükségletei vittek bűnbe. Eredményeinek kell meghatározniuk állomásait. minősége és szigora attól az autonóm mechanizmustól kell. az előbbiek engedelmesebbek és dolgosabbak az utóbbiaknál. egy büntetőosztály. a börtöngépezetbe bekerült. amelyeknek a törvény szerint fegyház. és a javulás útjára térőknek egy jutalomosztály. mert ilyen körülmények között már minden fogva tartás haszontalan. amelyet 1825-ben vezettek be Genfben. elveszítheti javító hatását. hanem azt is. amely lehetővé teszi a büntetések pontos mennyiségi kifejezését. következésképp éppoly embertelen a megjavult bűnössel szemben. az erkölcsi nevelés fázisa (többé-kevésbé gyakori „megbeszélések” az igazgatókkal és a hivatalos látogatókkal). vissza kell térnie a társadalomba.46 Például a háromféle osztály megvalósításának formájában: egy próbaidőosztály minden fogoly számára. Vonatkozik ez a büntetés időtartamára. nemcsak a cselekmény és annak körülményei szerint.. a cselekmény elkövetője szerint kell individualizálni. általa módosított vagy rá reagáló egyénhez.”45 Ezért vetődik föl az a gondolat. Es ne legyen egyszer s mindenkorra meghatározva. Inkább egy művelet. mint a vétséget elkövetők. hanem célidő. Egy bűn súlyosságának jogi megítélése távolról sem egyértelmű mutatója az elítélt javíthatóságának. A büntetések és jutalmazások egész rendszere nem csupán azt a célt szolgálja. hogy a beteg elérte-e vagy sem a tökéletes gyógyulás állapotát. hogy a törvényes büntetésnek többé-kevésbé kifejezetten fizetség jelleget adjanak. hogy a büntetés nem a bűnöző egyén mint jogi alany. hogy eredményessé tegye hatását a foglyokra. romlottak. a félszabadságokkal és a reformfogházak szervezésével). hogy a jogi hatóság ezt maga is elismeri: „Nem kell meglepődnünk azon a gondolaton”. amelyet maga az igazságszolgáltatás bíz rá. nyilatkozta a . Gyakran követelték Franciaországban azt a progresszív rendszert. amely a büntetés hatásait ellenőrzi azon az apparátuson belül. mintsem egy fizetség formája. A büntetés idejének nem a bűncselekmény „csereértékét” kell mérnie. fogház vagy büntetőmunka felel meg. mint egy átalakítás ellenőrzött tárgyához. hanem a fogoly „hasznos” megváltozásához kell igazodnia a börtönévek folyamán. Ha a változás megtörtént. hogy tiszteletben tartassa a börtön rendtartását. lusták. hanem attól függően is. fokozatok megállapítását a körülményeknek megfelelően. A börtönigazgatók csaknem egyöntetűen így vélekedtek a minisztérium 1836-os felmérésére adott válaszukban: „Általában a vétséget elkövetők a Iegromlottabbak … Súlyos bűnözők között sokan vannak. Nem érvényes nevezetesen a javulás szempontjából a bűntett és a vétség megkülönböztetése. hogy miként zajlik le a büntetés konkrét folyamata. hanem a büntetett egyénhez igazítva. munkaperiódus (elszigeteltség ugyan. és azt. A szabadságelvonásnak mint javító műveletnek. hogy megváltoztassuk a gonosztevőt. akik általában szélhámosok. amit Charles Lucas a „moralitások változó osztályzásának” nevezett. „Ahogyan a bölcs orvos abbahagyja vagy folytatja a gyógykezelést aszerint. ha viszont egyszer s mindenkorra van megállapítva.” 43 A büntetés igazságos időtartamának tehát változnia kell. megvannak a maga követelményei és viszontagságai. arra hivatkozva. De tudnunk kell. 48 Ha a büntetést alapjában az igazságszolgáltatás határozza is meg. amely létrehozza őket.47 Vagy a négy fázis formájában: megfélemlítő időszak (eltiltás a munkától és minden külső vagy belső kapcsolattól).

a rossz fogalmát. Mindaz az „önkényesség” . de amelyet kevés jogász fogadna el ma vonakodás nélkül. a törvényhozó értékítéleteinek helyesbítése). könnyítéséhez vagy akár felfüggesztéséhez. hogy az igazságszolgáltatás fórumainak nem lehet közvetlen felügyelete mindezen eljárások fölött.börtönökről szóló törvénytervezettel kapcsolatban a legfelsőbb semmisítőszék. mindaz az önkényesség. „Szükséges tehát. azt úgy határozta meg.”49 És azt is be kell látnunk. és csak a cselekményen kívüli dolgokra vonatkozhatnak. sőt akár a büntetés csökkentése révén is. hogy ma ez az utóbbi szintnek az elemzése a feladat. fokozatosan újraéled annak a hatalomnak az oldalán. akár pénz. amelyet Charles Lucas már világosan megfogalmazott. a legkiválóbb erényt kell párosítania a legmélyebb emberismerettel. amelyek csak az ítélethirdetés után léphetnek életbe. mint az elkövetők értékelése. aki egyeduralomra hivatott az intézményben … és ha nem akar alatta maradni küldetésének. amely talán a legfontosabb. másodlagos hatásként. hogy a bíró ítéleteit valamilyen ellenőrzés helyesbítse. Nem később járult hozzá. amelyek a büntetést lefolyása szerint módosítják. A börtönőr bölcs szuverenitása: „Igazi főtisztviselő. A börtön jogainak ez a kinyilatkoztatása alapelvként szögezi le. tehát. hogy . Gyökere azonban máshol van: éppen abban a tényben. amely a büntetést irányítja és ellenőrzi. a „bezárás” és az „igazságszolgáltatás” különbségéről. pontosításuknak. az igazgató. Amikor 1846-ban Bonneville benyújtotta tervezetét a feltételes szabadlábra helyezésről. az a jutalom kiérdemlésének lehetősége. jellemzésüknek. és ezt az ellenőrzést a börtönnek kell nyújtania. akár jobb élelmezés formájában. és az uralkodóknak. hanem részese akar lenni a legfőbb büntetőhatalomnak is. megkülönböztető besorolásuknak) és immár nem a bűnösséget megállapító ítéletnek kell alapul szolgálnia a büntetés belső modulációjához. hogy a büntetőítélet mesterséges egység. ha lehetséges. hogy az igazságszolgáltató szerv előzetes véleménye alapján ideiglenesen szabadlábra helyezze a tökéletesen megjavult elítéltet. mint a büntetőhatalom letéteményesei. hogy el kell különíteni benne azt. kellő vezeklési idő után és bizonyos feltételek mellett. erkölcsi meggondolásokra késztetni őket és némileg visszaadni önbecsülésüket. Ez a túlkapás nagyon korán megjelenik. mert az elkövető erkölcsisége csak a próbatételben mérhető fel. Ha valami képes felébreszteni az elítéltekben a jó és. amely nemcsak igazgatási autonómiát igényel. a törvényszék ítélete ehhez viszonyítva csak „elő-ítélet”. Valóban olyan rendelkezésekről van itt szó. A zárkarendszer nagy gépezete magával a börtön működésével kapcsolatos. azoknak a „szándékoknak a felmérésére. diagnózisuknak. készen arra. a lelkész vagy a tanító alkalmasabb erre a funkcióra. Ennek az autonómiának a jelét láthatjuk a börtönőrök „fölösleges” kegyetlenkedéseiben vagy a zárt intézmények előjogait élvező igazgatás despotizmusában. tehát fel kell bontani. hogy már a törvénykönyvek szerzőinek igazuk volt abban. Az ő megítélésükben (értsd: megállapításuknak. vagy tervek formájában. Nélkülözhetetlen tehát a büntetést igazgató személyzet autonómiája a büntetés alkalmazásának és változtatásának kérdésében: a felügyelők. „hogy jutalmazásokra nyíljék lehetőség. hogy alkalmasint megszüntessék. amelyet a modern törvénykönyvek megtagadnak az igazságszolgáltató hatalomtól. amely a régi büntetőrendszerben lehetővé tette a bíráknak a büntetés modulálását. mint „az igazgatóság jogát ahhoz. pedig a modern büntetőrendszer leglényegesebb tendenciáját mutatja: nevezzük a börtön Függetlenségi Nyilatkozatának: olyan hatalom követeli benne jogait.”52 A börtön túlkapásáról vagy túlkapásainak sorozatáról beszélhetünk tehát a törvényes fogva tartáshoz viszonyítva. hogy megkülönböztették a törvényhozó szintet (amely osztályozza a cselekményeket és meghatározza büntetésüket) és az ítélethozó szintet (amely ítéleteket mond ki). „51 Ezzel elérkezünk egy olyan alapelvhez. vagy tényleges gyakorlatok. és autonómiát kell biztosítani a „büntetőintézmény ítéletének”. hogy visszairányítsa a börtönbe a legkisebb megalapozott panasz esetén”. már a börtön létrejöttével. ami sajátosan az igazságszolgáltatás része (nem annyira a tettek. amelyek megannyi különböző moralitást tükröznek az emberi cselekedetek mögött”.

Igaz ugyan. Két értelemben. * Ε hozzáadás elfogadtatása nem ment problémák nélkül. a kötelező munkára fogott erő gazdasági modelljét. természetesen. átlátszó cellákkal. 57 hogy az erőszakot vagy a kényszereket felváltsák egy hibátlan felügyelet szelíd hatékonyságával. Egyrészt felügyeletről van szó. magatartásával. az egész büntetőjogot hálójába keríteni. már Decazes is ezt mondta. mint a testiekre. Egy évszázaddal később fattyú és torz gyermek születik e vágyból: a büntetést ellenőrző bíró. Segítőkre van tehát szükség. Az 1830-1840-es évek táján a panoptikum lett a legtöbb börtönterv építészeti programja.„hasznosságot” várnak el a börtöntől. individualizáció és totalizáció. A fogolynak állandó megfigyelés alatt kell állnia. Ε két . hogy a büntetés nem lehet több a szabadságvesztésnél. nyilván kell tartani és összesíteni minden róla feljegyzett információt. Azt a területet. mert képes volt a büntetőjogot felsorakoztatni a megismerési viszonyok közé. a gyógyítás és a normalizálás gyógyászatitecnikai modelljét. De a büntető-nevelő intézet a fogva tartáshoz viszonyított „túlkapásaival” csak azért tudta elfogadtatni magát a valóságban. s ezeket a bíróság illetékes kijelölni. 'amellyel a börtön túlterjed a fogva tartáson. amely. annak a törvénykezésnek megfelelően. alapvető hajlamaival. amelyeknél a kezelés a betegség gócától és terjedésének irányától függ. hogy a börtönök a büntetések enyhítésének szellemében tervezendők-e vagy a bűnözők megjavításának rendszerében fognak működni. mint a hatalom gyakorlásának konkrét formái. a bírák ellenőrizni kívánják a börtön mechanizmusait: „A foglyok erkölcsi nevelése számos együttműködőt követel.”58 Végül is egy börtöngép59 megteremtéséről van szó. hogy ne felszámolni. ha szétszórtan is. beleértve magukat a bírákat is. másrészt az építésznek tudnia kell. fokozatos javulásával. mint az elítéltekről szerzett klinikai ismeret kialakulásának helyszínét. Ehhez a művelethez a zárkarendszer három nagy sémát vett igénybe: az egyéni elkülönítés és a hierarchia politikai-morális sémáját. üzem. úgy kell felfognunk a börtönt. hogy hozzáigazítsák a teret a törvénykönyvek új keletű humanizmusához és az új büntetőelmélethez: „Egyrészt a hatóságnak. Másrészt viszont minden fogoly megismeréséről is. a társadalmi helyzetből következik. mint „a görög filozófus üvegfalú háza” 60 és egy olyan központtal. csak ékesebb nyelven: „A törvénynek el kell kísérnie a bűnöst a börtönbe. Először elvi kérdésként vetődött fel. Az erkölcsi megbetegedésekre ugyanaz érvényes. ahonnan egy állandóan figyelő tekintet egyszerre ellenőrizheti a foglyokat és a személyzetet. hanem felvállalni igyekezzenek. A börtön. A bírót vágy fogja el a börtön iránt.”55 Ebből két lényeges teendő ered. felügyelőbizottságok és védnökségek látogatásai révén valósulhat meg. csak inspekciók. felderítve a bűnök eredetét. biztonság és ismeret. mi több. igen széles körben elterjedtek. hogy a panoptikus eljárások. a büntetés végrehajtásának a helye. abban a tényben. hogy a szabadságvesztésnek – egy ideális érték jogi megvonásának – kezdettől fogva pozitív technikai szerepet kellett játszania. amelyek mára végtelen labirintust alakítottak ki körülötte. átalakításokat kellett végrehajtania az egyéneken.”53 De jellemző módon ezek a viták csakhamar már a „többlet” felügyeletének kisajátításáért folyó csatákká válnak. kórház. ahová juttatta. a nép erényeinek újjáteremtésén dolgozik. egyúttal a büntetésüket töltő egyének megfigyelésének is a színhelye. valójában fegyelmi típusú eljárások töltik meg.”54 A büntető-nevelő rendszer már ekkor elég jelentős volt ahhoz. Ez volt a legközvetlenebb módja annak. Zárka. Bentham utópiája viszont többé-kevésbé csak a büntetőintézményekben valósulhatott meg egészében. Végül is az igazságszolgáltatásnak ezt a fegyelmi kiegészítését nevezik „büntető-nevelő intézetnek”. elszigeteltség és átlátszóság – a börtönben valósul meg a legtökéletesebben. hogy lefordítsák „a kő nyelvére a fegyelem intelligenciáját” 56: hogy áttetszővé tegyék az épületeket a hatalom gyakorlása számára. A panoptikum témája – amely egyszerre felügyelet és megfigyelés. akár mai vezetőink. „a büntető-nevelő rendszer nem lehet a priori koncepció. amelyek úgy tartják fogva a rabot.

kötelezővé tették az „erkölcsi számadás” rendszerét is: minden börtön számára azonos modellű egyéni lap vezetését írták elő. a belügyminiszter 1841-ben emlékeztet az alapelvekre: „A központi ellenőrző terem a rendszer tengelye.követelménynek több lehetséges variációja alakult ki: a szigorú értelemben vett benthami panoptikum. hogy a büntető-nevelő apparátus. mert csak egy javító technológia számára fontosak. amely megismerés a büntetőgyakorlat szabályozásának alapja lesz. amikor az átlátszatlan ajtó nyitva van. amelynek alapján minden esetet és minden körülményt értékelni tud. 61 Miközben folynak a viták. előléptetve vagy visszaminősítve a rab. mert bármilyen osztályba legyen is sorolva. amelyeket nem vettek eleve számításba az ítéletnél.”65 A büntető-nevelő gyakorlat bölcs technológiája jövedelmezővé teszi a büntetőrendszerbe befektetett tőkét és a költséges börtönök építtetését. mint egy büntetőnevelő kamatra befektetett tőke. Az egyéni nevelés tekintetében minden fogoly úgy jelenik meg számára. s ennek az ismeretnek a birtokában választhatja meg aztán a megfelelő egyéni bánásmódot minden rabnál. a félkör. de amire az ő tevékenysége irányul. egész technológiai programjával. mert a cellákat közvetlenül ellenőrző alkalmazott tevékenységében. folyamatos és általános. még csak nem is szoros értelemben véve az elkövető. A börtönnek nemcsak az a feladata. Központi megfigyelőhely nélkül a felügyelet nem lehet biztos. akit a büntető-nevelő apparátus az elítélt elkövető helyébe állít.”62 De a büntetőpanoptikum egyben folyamatos és individualizáló dokumentációs rendszer is. láthatatlanul látja nemcsak minden cella bejáratát. hogy egyetlen központból látható legyen minden rab a cellájában és minden őr a folyosókon. a lelkész és a tanító feljegyezte megfigyeléseit minden rabbal kapcsolatban: „A börtönigazgatásnak amolyan vademecuma ez. A büntető-nevelő műveletnek. Az elkövető már csak mint elítélt válik egy lehetséges megismerés tárgyává. amelyre az igazgató vagy helyettese. A bűnözőt az különbözteti meg az elkövetőtől. az természetesen nem a cselekmény. Ezzel összefüggően a bűnöző megismerendő egyénné válik.64 A cél mindenesetre az. Ám ez azt is jelenti. akit olyan változók határoznak meg. Ugyanabban az esztendőben. A megismerésnek ez az igénye nem az első fórumon jelentkezik. A felügyelet pedig akkor lesz tökéletes. hanem valaki. ez egyszerre fegyelmi és ökonómiai kérdés is.”63 Sok más. ahol jobban megalapozhatná az ítéletet és valósághűen meghatározhatná a bűnösség mértékét. amikor a benthami terv különböző változatait támogatták a börtönök építésénél. minden emeleten … A kör vagy félkör alakú börtönformák lehetővé tennék. sőt a legtöbbnek a belsejét is. aki kissé különbözik tőle. buzgalmában és intelligenciájában nem bízhatunk teljesen … Az építésznek tehát a legnagyobb figyelmet kell fordítania erre a pontra. hanem látja a rabok őreit is. különös személycserét hajt végre: az igazságszolgáltatás kezéből elítéltet kap ugyan. annál kevésbé kell az épületek erejétől várni a garanciát a szökési kísérletek és a rabok egymás közötti érintkezése ellen. a büntetőmechanizmusok alkalmazásának címén. és ennek segítségével átalakítania a büntető rendelkezést büntető-nevelő műveletté: a cselekmény által kiváltott büntetést így felváltja az elkövető átalakítása a társadalom hasznára. magában a jogi aktusban. . amely a törvénykönyv büntetőfilozófiájának alapja: „Az igazgató egyetlen foglyot sem veszíthet szem elől. hogy ismerje a bírói ítéletet és az érvényes szabályok szerint végrehajtsa: folyamatosan kell ismereteket gyűjtenie a rabról. Ez a másféle személy. Minél teljesebb és könnyebben gyakorolható a felügyelet. jóval teljesebb nyilvántartási rendszert is terveztek és próbáltak ki. mint inkább egész élete jellemzi. ha az igazgató vagy helyettese egy központi teremből helyváltoztatás nélkül. ha igazi átnevezésre törekszik. A zárkarendszer autonómiája és az ebből eredő megismerés révén megsokszorozható a büntetésnek ez a hasznosítása. a keresztalaprajz vagy a csillagszerű elhelyezés. az igazgatónak számot kell adnia a besorolás indokairól. hogy nem annyira cselekménye. a bűnöző. Valóságos könyvelője ő az intézménynek. hogy a börtön egy megismerés színtere legyen.

Ferrus osztályozási rendszerében kétségkívül a bűn régi „etnográfiájának” egyik első átalakulása jelenik meg a bűnözők rendszeres tipológiájává. összezavarva annak következményeit. ahogyan MarquetWasselot 1841-ben meghatározta a Börtönök etnográfiájában: „Az elítéltek … egy másik népet alkotnak ugyanabban a népben: megvannak a külön szokásaik. majd a büntető-nevelő rendszer feltétele lesz a moralitások osztályozása érdekében. A büntető-nevelő technika nem az elkövető és cselekménye kapcsolatára. és a büntető-nevelő verdikt kimondását. A törvényes büntetés egy cselekményre irányul. század első felében újraéled. hanem bűncselekmények okaira is. és kereszteződésük pontjában alakul ki a „veszélyes” egyénnek az a fogalma. hogy megismerés formájában rekonstruálja a legjelentéktelenebbet és a legrosszabbat is. kirajzolódik a bűnöző jelleme. amely ezt az élettörténetet alapjaitól újrakezdi. De felismerhetjük benne egy újfajta objektivitás fokozatos térhódítását is. Az élettörténet ilyen felderítése lényeges része a bizonyítási eljárásnak a büntetések osztályozása céljából. s a börtönt olyan mesterséges és kényszerű színházzá kell változtatnia. hogy cselekményének nemcsak elkövetője (felelős elkövetője a szabad és tudatos akarat bizonyos kritériumai alapján). amely régi keletű hagyomány. Ekkor lépünk be abba a „kriminológiai” labirintusba. ellenőrizni és kijavítani is ennek adatait a fogva tartás folyamán. sőt végső esetben attól függetlenül is. hogy kényszerítő gyakorlatával megváltoztassa hatásukat. amelyből a kivezető utat még ma sem találjuk: minden ok. hogy a bűnözést nem annyira a törvényhez. A bűnöző. Parodikus formában kirajzolódik rítusaival és nyelvével. ez utóbbi feladata tehát. de összetett szálak egész kötegével hozzá is kötődik ehhez a tetthez (ösztönzők. A bűnözés.” 68 Egészen közel áll ez még a bűnözők világának „festői” leírásaihoz. ezeket élettörténetében kell feltárnia az életmód. társadalmi helyzet és iskolázottság hármas szempontja szerint. de akiket megrontottak „életvitelük tendenciái” vagy „veleszületett hajlamuk”. egy „igazságtalan morál” vagy . Megszületik a „bűnöző” fogalma a bűnt megelőzően. amelynek lassú kialakulását az életrajzi kutatás mutatja ki. a társadalmi alfajok zoológiája és a bűnözők civilizációjának etnológiája. hanem a bűnöző és bűne rokonságára irányítja figyelmét. de a 19. de világosan érvényesül az az alapelv. El kell kísérnie a letartóztatott személyt a törvényszéktől a börtönig. mint a betegségszindrómák vagy a teratológia nagy csoportjai. hogy megismerhesse az elsőben a veszélyforrásokat. mint inkább a normához viszonyítva kéli meghatározni. akinek a tények feltárása felrója a felelősségét. a büntetőtechnika egy életre. Az elítélt három típusát különbözteti meg: azok. amely lehetővé teszi az oksági összefüggés-láncolatok megállapítását egy egész élettörténet léptékében. amely az elhatározás motivációjaként csak csökkentheti a felelősséget. meghatározott jellegű osztályokba. Az életrajz ismerete társul itt a kijavított létforma technikájával.számításba kell vennie a bűnöző egész létét. Az elemző rész kevés ugyan benne.” 66 Az elkövető mögött. ugyanúgy elemezhető. a bűnözés általános jelenségének egyedi megnyilvánulása. szinte természetszerűen sorolható osztályokba. az emberi faj patologikus vadhajtása. amelyek mindegyike specifikus eljárást igényel. ösztöneik. amely a bűnözőt természetes. jellem). ám ugyanakkor deviáns tipológiába sorolja. ez kétségtelen. hanem kiegészíteni. Az „életrajz” fontosságának megjelenése forduló a büntetőgyakorlat történetében. még veszélyesebb bűnözővé avatja az elkövetőt és még szigorúbb büntető-nevelő intézkedéseket követel. hajlamok.67 A bűnöző abban is különbözik az elkövetőtől. egy másféle emberi fajéval párosul. ahol az igazgató feladata nemcsak összegyűjteni. kitöltse hézagaikat. úgy keverednek össze egyre jobban a büntető szemlélet és a pszichiátriai szemlélet határai. erkölcseik. vagy egy „ártalmas logika”. A bűnöző megfigyelésének „nemcsak a körülményekre kell kiterjednie. Ahogyan a büntetőgyakorlatban a bűnöző életrajza kiegészíti a körülmények elemzését a cselekmény felmérésében. és ekkor a másféle életforma érzékelése egy másféle osztályéval. És ettől kezdve egy pszichológiai oksági szemlélet társul a felelősség jogi megállapításához. indíttatások. akik „a megállapított intelligenciaátlag fölötti szellemi képességekkel rendelkeznek”. a másodikban a káros indíttatásokat és a harmadikban a kedvezőtlen előzményeket.

amelyről az igazságszolgáltatás elfordítja a tekintetét. egy bizonyos típusú anomália megtestesítője. ha lehet. a kölcsönös nevelését: éjszakára elkülönítés. hogy „tudományosan” minősítse az aktust mint bűncselekményt és főleg az egyént mint bűnözőt. hogy egy tudományos racionalizmus felfedezte a bűnözőt. Ferrus világosan megfogalmazza alapelvét: „A bűnözők tömegükben a legkevésbé sem elmebetegek. mint a büntető hatalom alkalmazási pontját és annak a tárgyát. de kis csoportokban. megsemmisített teste helyén megjelent a „bűnöző” egyéniséggel. ezt az anomáliát. De azt se higgyük. az ellenállás hiánya a rossz ingerekkel szemben”.”69 Így alakul ki fokozatosan a bűnözők és fajtáik „pozitív” tudománya. A bűnözés a börtön bosszúja az igazságszolgáltatáson. de a büntető-nevelő apparátusban valaki más: a bűnöző. De olyan értelemben is igaz. amit még ma is büntető-nevelő tudománynak neveznek. közös olvasás és utána kölcsönös kikérdezés. közös foglalkozásoktól sarkallva és szigorú felügyelet alatt. s nem lévén sem elég képzettségük ahhoz. Olyan félelmes . Ne higgyük. A kínvallatott ember megbélyegzett. a hóhér működésének szintjén. sem elég intelligenciájuk. amely az egyén elmezavarával érvelve meg tudja szüntetni a tett bűncselekmény mivoltát. de eltér az orvostudománytól is. Ez a bűnözés. felnégyelt. csak magányos sétát engedélyezve nekik. eldurvultak vagy passzívak. ezt a devianciát. igaz. korlátoltak. mint inkább a nevelés rendszerét kell alkalmazni. amely nagyon különbözik a bűncselekmények és körülményeik jogi minősítésétől. közösségben kell tehát élniük. Végül ott vannak az „ostoba és semmirekellő” elítéltek. amely maga alakítja ki szerszámai alkalmazásának a tárgyát. egymás folytatásaként. amely átgondolt erőfeszítést és kitartó akaratot követel. amikor újraírják a törvénykönyveket. hogy a törvény és a cselekmény. A büntetőjogban a korrelatív fogalom kétségtelenül az elkövető. amit a jog absztrakciója és merevsége nem1 vehetett észre. ezt a létformát kell ma számításba venni. megégetett. mint életrajzi egység. feltéve. ezt kell megismerni. hogy attól jelentek meg az öreg börtönökben a javító-nevelő technika kifinomult eszközei. mint a kőfaragóknak vagy a vívóknak”. a börtön bűnözőket farag.” Ez az új ismeret arra törekszik. ha összekevernénk őket a tudatosan romlott emberekkel. hogy megértsék és legyőzzék saját ösztöneiket. Míg a törvény által meghatározott szabadságvesztést a börtön a büntető-nevelő rendszerrel toldotta meg „kiegészítésként”. A büntető-nevelő technika és a bűnöző ember valamiképp ikertestvérek. felmérni. a „veszélyesség” magva. bűnös lélekkel kiegészült rabteste. hogy szinte végzetszerűen ismét törvényszék elé juttatja a rábízottakat. hogy hangosan folyik. akit a büntetés gépezete maga hozott létre. hogy ismerjék a társadalmi kötelességeket. diagnosztizálni és kezelni az ítéletekben. ezt a betegséget. ezért versenyképtelenek a munkában az értelmes munkásokkal szemben. Ezzel születik meg a kriminológia lehetősége. értékelni. A második kategória azokból az elítéltekből áll. azt is mondhatnánk. Az ilyeneket éjjel-nappal el kellene különíteni. az elítélt és a hóhér közé beviszi a bűnözés testetlen valóságát. igazságtalanság volna ez utóbbiakkal szemben. a bíró és az elkövető. nappal közös munka. a beszélgetés engedélyezése. mert szégyelli megbüntetni azokat. éppen ostobaságuk révén keverednek bűnbe. ezt a homályos veszélyt. mint egy technológiai folyamat egésze. és a szégyen meg a jó iránti közömbösség vitte őket a bűnben a lazaság. Az ilyeneknél a magány csak fokozná a tunyaságot. akik „erkölcstelenek. Egyszerre jelent meg mindkettő. ez utóbbi viszont egy létszámon kívüli szereplőt keltett életre. a lustaság. mégpedig. amely egymáshoz köti őket és másfél évszázadra mindnyájukat egyazon csapdában tartja fogva. Azt mondják. amely a jogi apparátus alagsoraiban született meg. akiket elítél. aki ott áll a törvény elítéltje és e törvény végrehajtója között. akiket „tökéletlen életvitelük alkalmatlanná tesz minden olyan tevékenységre. és ha találkozniuk kell a többiekkel „fémhálóból készült álarcot kellene viselniük. amelyet jutalmakkal értékelnek. náluk nem annyira az elfojtás.„társadalmi kötelességeik veszélyes értékelése”. ez a bűnözés zavarja most meg a törvényszékek derűs nyugalmát és a törvény méltóságát. hogy a büntetőnevelő módszerek belső kidolgozása világított rá végre a bűnözés „objektív” létére.

Említsük meg. nem mervén immár nyíltan működni. aki kívülről bírálja a fogház intézményét. 1847. Faucher. Néhány nappal ezelőtt az államfő arra emlékeztetett. ahol a büntetőhatalom. nem igényelte a börtön egyetemes alkalmazását.. A börtön kétféle „természete” között még ma is állandó az ingadozás. meg kell tanítania őket önmaguk és mások tiszteletére”. A.. In Annales de la Charité. hogy a bűnözés megteremtésével egységes. Van Meenen: „Congrès pénitentiaire de Bruxelles”. De nem szabad elfelejtenünk. Marquet-Wasselot. és az ítélet bevonulhat a tudományos szakirodalomba. SeineInférieure prefektusa. hogy legtöbbjük nem filantróp volt. JEGYZETEK 1. hogy egyesítsék e két kategóriát és az orvostudomány. P. minden fegyelem szigorú és koncentrált ábrája. 4. A büntető társadalom és a büntetés általános szemiotechnikájának témája. Egy dolgot máris megállapíthatunk: az a büntetőjog. Real jelentése. 3. hogy újra elfoglalják helyüket a társadalomban és ne éljenek többé vissza vele … Az egyének megjavításának legbiztosabb módja pedig a munka és az oktatás. majd valamivel később Ferrus javaslatai. év.) Azokból a jelentésekből. ahol dolgoztatni lehet a rabokat. Duport: „Discours à la Constituante”. a másik a büntetés által átalakított jogi alanyoké. azaz átnevelésük. hogy az „igazság” általános perspektívájában működjék. Ibid. század fordulóján kialakult büntetőrendszernek. az igazságszolgáltatás apparátusának ez a legsötétebb területe. amelyet a bűnözés és a bűnözők teljesen elleptek. amelyet a 18. majd hozzátette. az a színtér. (Beugnot. 1829. és 19.: Treilhard jelentése. hogy a fogva tartás „alapelve” csak a „szabadságvesztés” lehet – a bebörtönzés tiszta lényege. In: Archives parlementaires. A legjelentősebbek kétségtelenül Ch. 2. amelyeket Chaptal kért a megyei tanácsoktól. amely az „ideológia” – beccariánus és benthami – törvénykönyvek alapja volt. hogy az igazságszolgáltatás készségesen magáénak ismerte el a börtönt. 5. Sokféleségük ellenére a börtön mechanizmusai és hatásai elterjedtek a modern büntetőjog egészében. 7. 244. hogy a bíró elnémul tőle. Ekkor harsan fel a kriminológusok hangja. alattomban létrehoz egy olyan objektív szférát. függetlenül a börtön valóságától. amelyben a büntetés nyíltan jelenhet meg. Érthető. 529-530. Érdemes volna feltárni a börtön e félelmes „hatékonyságának” az okait. X. G. több mint egy tucatnyi olyan börtönöket követel. Rossi: Traité de droit pénal. Bonneville. nem endogén eleme a 18. akiben – többé-kevésbé – találkozik a törvény megszegője és egy tudományos technika tárgya. a bűnöző tárgyiasításának két lehetséges. lehetővé téve számára. ami pedig nem volt lelkéből lelkedzett gyermeke. annak bizonyára számos oka van. A „bűnöző” fogalma teszi lehetővé. hogy a börtön létét csak „javító” vagy visszaillesztő hatásai igazolhatják. hanem ilyen vagy olyan módon kapcsolatban álltak . Ám tartozott neki ennyi hálával. Motifs du Code d'instruction criminelle. 169. 6. Az egyik az. 8-9. A börtön. de eltérő irányát határozta meg: az egyik a társadalmi megegyezésen kívül került. Hogy a börtön átültetése a büntetőrendszerbe nem váltott ki heves kivetési reakciókat. a „tudományok” által igazolt vizsgálódási területet biztosított a büntetőjognak. erkölcsi vagy politikai „szörnyek” sora volt. század reformerei kialakítottak. a pszichológia vagy a kriminológia védnöksége alatt kialakítsák azt az egyént.” Ez utóbbi nem merülhet ki az olvasás és ε számtan megtanításában. ki kell békítenie az egyéneket „a rend és az erkölcs eszméivel is. Ez a börtön máshonnan származik – a fegyelmi hatalom sajátos mechanizmusaiból.111. A. Lucas.visszavágás. arra. felkészítésük többé-kevésbé tartós erőfeszítésekre. frimaire-i rendelet. A megelőző években gyakran találkozhatunk ugyanezzel a témával: „A törvény által kimondott fogházbüntetés célja főleg az egyének megjavítása. mint terápia. hogy a börtön.

a fegyházat. október 20. 392-393.a börtönigazgatásai. A. hó 7-i. 1842. büntetőjogi kongresszus leszavazza ezt a módszert. mint az utóbbiak. pedig a törvény csak büntetőmunkára ítélte őket …”(Pauvre Jacques. S. Fel kell ébreszteni bennük a munka iránti vágyat. hogy a foglyokat dolgoztatni kell: VI. IL.132-133. X. 12. E. 14.. Németországban Julius a Jahrbücher für Strafs. 1829. Bár ezek az újságok főleg azokért emeltek szót. IT.” Melunt és . 17. in Revue française et étrangère de législation. 1836. 1838. Az 1830 körül Franciországban kitört vita 1850-ben még nem zárult le. Abel Blouet: Projet de prisons cellulaires. hó 8-i és VI. 1845. Κ. a teljes elkülönítés győz. hó 5-i.1. 19. Aylies: Du système pénitentiaire. Blouet és Tocqueville által méltatott pennsylvaniai rendszer. N. VIII. néhány évvel később a Monte-Cristóban a börtön utáni feltámadás egyértelműen krisztológiai változatát. és XII. hogy különböző bánásmódban részesülnek azok. 22. bizonyítottnak tekinthetjük. 1837. március 21. nem hallgat azokról a kínzókamrákról. „Minden embert megvilágít az isteni fény – mondotta Fox – és világosságát minden emberen keresztül láttam. Hivatalos szakemberek voltak tehát. a menhelyet. hanem arról. de Tocqueville: Rapport à la Chambre des Députés. . de Gasparin: Rapport au ministre de l'Intérieur sur la réforme des prisons. akik tétlenek akarnak maradni. 1845. de Beaumont és A. 8. hogy 1844-ben a Demetz. hogy egy titkos tudás megszerzése hatalmat ad az igazságszolgáltatásra.. 16. Ezt megelőzően már több belügyminiszteri utasítás hangsúlyozta. év II. december 8. I.) 10. és több ízben el is határolták magukat a tulajdonképpeni bűnözőktől. E. 18. akik dolgoznak és azok.” A kvékerek és Walnut Street nyomában szervezik 1820-tól kezdődően a pennsylvaniai. Julius: Leçons sur les prisons. pittsburghi. hogy a börtönben a törvények iránti engedelmességet kell megtanulni. A testi kényszer borzalmas törvénye és gyászos alkalmazása nem az egyetlen támadási pontja az újságíró fogolynak … „Pauvre Jacques bemutatja figyelmes olvasóinak a fogdát. Mittermaier. de Tocqueville: Du système pénal aux États-Unis. 13. A. Ch. 20. Az 1808-as és 1810-es törvénykönyvet követően mindjárt újabb utasítások látnak napvilágot: 1811. hó 3-i. 109. hó 28-i. Idézi Beaumont és Tocqueville: Le Système pénitentiaire aux États-Unis.) A Gazette de Sainte-Pélagie hasonlóképpen olyan büntő-nevelő rendszerért harcol. 1843. év V. a börtönt. év X. 21. 23. 24. 25. E. Abbé Petigny: Allocution adressée aux prisonniers. H. Real: Motifs du Code d'instruction criminelle. L. túl a bírák igazságtalanságán. Lucas: De la réforme des prisons. csakhogy már nem arról van szó. 167. 9. ahol az embereket meggyötrik. akiket adósság miatt börtönöztek be. úgy.112. jobb fekhelyet kapnak. Vö. G. Francia fordítás: 1831. Ch. 1836. majd a Cherry Hill-i börtönt. de Beaumont és A. de Tocqueville: Ibid. amelynek a célja a „faj tökéletesítése”.417-418. L. minden egyéb csak egy „még barbár társadalom megnyilvánulása” lévén. Journal des économistes IL. 1847-ben azonban a II. az Auburn mellett elkötelezett Charles Lucas ihlette a fogházak rendjéről szóló 1839-es rendeletet (közös munka és teljes csend).. Baltard: Architectonographie des prisons. A rákövetkező lázadáshullám és talán az 1842-1843-as általános zavargások azt eredményezik. n° 7. Az előbbiek jobb táplálékot. vagy az igen hosszú 1816-os utasítás: „Rendkívül fontos a foglyokat a lehető legtöbbet foglalkoztatni. 1812. (1833. à l'occasion de l'inauguration des bâtiments cellulaires de la prison de Versailles. A. IX. Lucas: De la réforme des prisons. hogy a Pauvre Jacques hasábjait nem egy kizárólagos szakterületnek szentelték. 15. 123-124. évf.und Besserungs Anstaltent szerkesztette.

1845. Ε.1842. 49. 35. hogyan keveredik a munkások beszéde a gépek zajával. mint ezeknek a mechanikus mozdulatoknak a kiszámított rendszeressége a gondolatok és az erkölcsök zűrzavarához viszonyítva. évf. 29. június és V.1844. november. az előkészítő szabadlábra helyezés a büntetés háromnegyedének letöltése után jöhetett szóba.1.210-211. Danjou: Des prisons. Lucas: Ibid. évf. Vö. Ch. évf. december. Faucher: De la réforme des prisons. 243. 1838.11. In: Le Moniteur... november. III. 1857. J. 1850. vö. évf. L'Atelier. V. 1838. 1954. 1846. Ch. 37. Ch. 1821. és hallgassuk. Ch. R.. 53.5. n° 6. mégL'Ate-lier. II. A. június. o. 251. 38. Angliában a „tread-mill” és a szertartásosság gépies fegyelmet biztosított a rabok között.. nő és gyermek érintkezése szül. 440. Duras cikke a Le Progressiven jelent meg és a La Phalange 1838. 1832.30-31.. Gazette des tribunaux.64. 1837. 30. Ε. míg „a súlyos bűnözők többségét a falusi lakosság adja”. 1838. Lucas: De la réforme des prisons. még Marquet-Wasselot: La ville du refuge. 46-50. 54.180. Lucas: De la réforme des prisons. n° 7..1845. fent 389. június. 26. ha kiderül. Ch. Lucas megjegyzi. L'Atelier. 31. E. 74-76. Ez a ráadás nem haladhatta meg a büntetés egynyolcadát. 1838.20. idézi a Gazette des tribunaux. A. 6. VI. 1829. n°9.” In: De la réforme des prisons. IL. amelyet a bűnöző megátalkodottságának feltételezhető mértéke szerint állapítottak meg. Traité des diverses institutions complémentaires. 1836. nem bizonyult elégségesnek a várt hatás eléréséhez”. április 11. Danjou: Des prisons. 47. évf. április. 36. december 1-jei száma idézi. 32. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales. 1838. 39. Ibid. 1836. A napi munkabér egyharmadát félretették a rabnak szabadulása idejére. Vivien. 1836. L'Atelier. 1846. április 6. n°2. 42. Bonneville „előkészítő szabadlábra helyezést” javasolt. 27. Ch. 51. Bonneville: Des libérations préparatoires. Lucas: loc. Ibid.29-31. Lucas: De la réforme des prisons. Vö.30-31. amelyet annyi férfi. 43. 33. J. 34. évf. Bonneville: Des libérations préparatoires. Decazes: „Rapport au Roi sur les prisons”. Fresnel: Considérations sur les maisons de refuge. A. március. 441^142. 50. Bérenger: Rapport à l'Académie des sciences morales et politiques.313-314. Vö. IV.'1821. VIII. Lucas. 349 28. in G.1845. 418-422. Aguet: Les Grèves sous la monarchie de Juillet. Ε. hogy a vétséget elkövetők „általában a városi lakosság soraiból kerülnek ki”. De la réforme des prisons. Ferras: Des prisonniers. 45. 40. 171. nQ 4. 52. VI. ugyancsak ez idő tájt: La Démocratie pacifique. 44. n°2. Vessük össze Faucher-nak ezekkel a soraival: „Lépjünk csak be egy fonodába. L.-P.1845. Nincs a világon lehangolóbb ellentét. 46. Marquet-Wasselot: III.. vö. Ibid. Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. cit. L. Ch. 48. de minden termelési eredmény nélkül. de ugyanakkor „személyiséget sújtó” vagy büntető-nevelő pótintézkedéseket is arra az esetre. A. 1819. A felügyelőbizottságokat egy 1847- . J. 41. hogy „az előírt büntetés.Clairvaux-t már nagyon korán a nagy műhelyek mintájára szervezték meg.

IL. HL. 1839. 66. egész lelkét …” (Discours et plaidoyers. 166.es rendelet hozta létre. Ε. 9. de Gregory: Projet de Code pénal universel.” (Abel Blouet: Projet de prison cellulaire. 1843. J. P. . GrelletWammy: Manuel des prisons. Baltard: Architectonographie des prisons.56-57. Lucas: De la réforme des prisons. es 199-203. amelyeknek a valóság nem engedelmeskedik.9. 57.) 68. hogy épületeik egyetlen motortól függő gépekként működjenek. metszeteket...199.. a bűnöző egyéniség fogalmának kialakításával: a foglyok életrajza és önéletrajza Appert-nél. „Az angolok minden alkotásában megnyilvánul a mechanika szelleme … azt akarták. Ducpétiaux: Du système de l'emprisonnement cellulaire. 1836.4-5. Ch. 1850. Ν..449-450.” Ibid. 1847. Vö. 278. 440-442. Vö. sz. 58. Ez utóbbi szempontból össze lehetne hasonlítani a 18. 55.8. meztelenítsük le minden gondolatát. életrajzi dossziék összeállítása a pszichiátria modellje szerint. 1841. 65. ezzel szemben az igazgatás igényeinek kellő ismeretében egy építész elfogadhat ilyen vagy olyan börtönrendszert. L. 18.6. hogy miként terjedt el az életrajz megismerésének gyakorlata a büntetőmechanizmusokban. Ibid. 67.182. az életrajz felhasználása a vádlottak védelmében. 1829. tárjuk fe a szívét.11. 1838. Marquet-Wasselot: L'Ethnographie des prisons. Érdemes volna tanulmányozni. vizsgáljuk meg legtitkosabb zugait. Harou-Romain: Projet de pénitencier. 61. amelyet az elmélet talán utópiának minősített volna. század végének nagy igazoló memorandumait a három kerékbe törésre ítélt ember vagy Jeanne Salmon ügyében és a büntetőtörvényszék előtt tartott védőbeszédeket Lajos Fülöp korában. Léon Faucher: De la réforme des prisons. a 18-26. Ch. 23-25. G. 60.1. 56. 69. Ferrus: Des Prisonniers.-J. olyan megállapításokhoz juthatunk. például G. 64. Lucas: De la réforme des prisons. 62. 59. 1832.. 63. Ducatel: Instruction pour la construction des mations d'arrêt. „Ha az igazgatás kérdését az építészettől függetlenül vetjük fel. 1838. Chaix d'Est-Ange így védte La Roncière-t: „Vegyük szemügyre a vádlott életét jóval a bűntény és a vádemelés előtt. 69. 1840.

A kínhaláltól. ideiglenes kovácsok. sértegetik. Kiáltoztak: Le a gonosz pappal! Le a szörnyeteg Delacollonge-zsal! Montrouge és Vaugirard rendőrfelügyelői. a közigazgatás titkaként kezelt börtönökben eltöltendő büntetésekhez vezető átmenet nem a differenciálatlan. ami az áldozatot fenyegeti. század elején is fontosnak tartották a látványt.1 Az „utolsó rabláncokról” és botrányukról szóló elbeszélések – ezeket a rabláncokat tömegesen lehetett látni 1836 nyarán Franciaországban – lehetővé teszik. kinyilvánítják gyűlöletüket vagy együttérzésüket. a térdükre nehezedik. „A kínhalál eszközei sorakoznak Bicêtre nagy udvarán: több sorban a lánc. felállítják az üllőt. akárcsak a nyilvános kínhalál korában. termet szerinti. Följebb. egyikük az üllőt tartja. FEJEZET TÖRVÉNYSÉRTÉSEK ÉS BŰNÖZÉS A fogság a törvény szemében a szabadságtól való megfosztás.2. a nyakvassal. mert egyszerre két büntetési módot jelenített meg: a fogság felé vezető út úgy zajlott le. „azt a jól elkülöníthető fajt. le ezzel a gyalázatos emberrel. A kezdet olyan. a szenvedés szertartásához vegyített művészetétől. áldozati testtartásban. ütlegelik őket. A fegyencőrök (az őrök főnökei). absztrakt és zavaros büntető rendszerhez vezet. A földön ülnek. nomád törzsét. még élt a júliusi monarchia idején. amely benépesíti a fegyintézeteket és a börtönöket”. miközben kalapál. mint a kínhalál szertartása. ez az érzés nem létezik vagy legalábbis semmivé foszlik a mély iszonyatban. a börtön többi emeletén a zárka rácsain át lábak és karok nyúlnak ki. komor vagy merész arckifejezésű fejeket a körfolyosó rácsához rögzítik. fej méretet vesz valamennyiükről. amelyből mindegyikükre nyolc font jut. ez a gályarabságig visszanyúló hagyomány. Még a 19. hanem a büntetés egyik művészetétől a nála nem kevésbé tudós másikig. intézték volna el!” A városi lovasrendőrség erejének és határozott fellépésének köszönhető. összecsapás a rendőrséggel: „A fontainebleau-i sorompótól kezdve végig az egész úton dühöngő tömeg kiáltozott méltatlankodva Delacollonge ellen: Le az abbéval. mondták. Minden kalapácsütésre megrándul a fej és a test … Egyébként senki nem gondol arra a veszélyre. Vaugirard-ban a nők voltak a legdühösebbek. művészetét a fej épen hagyására irányítja – ügyessége fordított. Valami erőszakos érzés támad s az egész menetet átjárja: a nagyon is szigorú vagy nagyon is elnéző igazságszolgáltatással szemben érzett harag. másikuk a nyakkarika két végét illeszti össze és kinyújtott két karjával a fogoly fejét védi. a masszív építmények mélyében rejtőző. akik tegnapi társaik felöltöztetését fogják végignézni … S itt vannak ők. A változás technikai. s rájuk rakja az egy hüvelyk vastag vaskarikát. A vasbaverő mustrálja őket. Az átmenet egyik tünete egyben összegzése: 1837-ben a kényszermunkára ítéltek vasláncát felváltja a cellákra osztott rabszállító kocsi. amint a láncravertek útra kelnek: „A húshagyó keddi menet …”A rend és a gazdagság messziről nézi a láncravertek nagy. A rablánc. az utálat kiáltásai a bűnözők láttán. bátorítják. Az alacsonyabb származású nézők ambivalens párbeszédet folytatnak az elítéltekkel. mint a vérpad tőkéjére. Három hóhér segítsége szükséges egy nyakvas fel veréséhez. kikészítik a kalapácsot. A fogságot biztosító bebörtönzés mindig technikai elképzelés. valamint több polgármester és helyettes . az emberi test valóságos bazára: azok a foglyok ezek. talán azért. tud nem osztani halált. véletlen hozta párosításban. a Bicéire udvarán láncot vernek az elítélt nyakára és lábára: a fegyenc úgy hajtja a fejét az üllőre.” Majd a közönségnek kínált látványosság következik. de ez alkalommal a hóhér. a másik emberfajtát. a vas. ha félre találna ütni a kalapács. A megláncolásra váró. mint egy vérpadi rituálé. annak ragyogó rituáléjától. nehéz kalapácsával beveri a csapszeget. hogy ezt a „büntetőtudománytól” oly idegen funkciót is fölleljük benne. a Gazette des tribunaux3 című újság szerint július 19-én több mint százezren nézik végig. amelyet Isten ily mélyre süllyedt teremtménye láttán érzünk. fenyegetik. a harmadik egyre fokozódó tempóban kalapál. hogy nem történt komolyabb rendbontás.

ünnepet hozott. akárhány városon vonult is keresztül. bennük a kíváncsiságra és a szidalmakra az igazság komikus állítása válaszolt. a népharag kiáltásai közepette … Hallatlan dühkitörés volt ez. A bűn nagy. kivált a nők. elfogadja a szerepet.5 Az útra kelő elítéltek ünnepében van egy kevés az üldözött bűnbak ütlegelésének rítusából. Az emberek egymásnak estek. de az általa el nem követett bűn komédiáját tetézi a papéval. „ Amint elhaladnak. François. A szeme láttára játszotta el a passióját egy gyilkos komédiás. beindul a bűnre való hajlam szemiológiája. Néhány lépéssel arrébb az igazi Delacollonge. a sértések kettős szégyenét szenvedte el. akit utánoz. fenséges fej. Azon vannak. kivétel nélkül a biztosok fejéhez vágták fatálkájukat. a bűn jókedvű bevallása. de neki volt szánva. bűneikkel kérkedve. hogy megszemléljék a bűnözőtípusokát. elnyűtt alakokat. olykor közlik ismertetőjegyeiket. Úgy tetszik.polgármester szaladt oda kibomlott nyakravalóval. de tartalmaz valamit a híres alakokat vagy hagyományos figurákat felvonultató régi látványosságokból: az igazság és a gyalázatosság játéka. „saját” bűne elbeszélését imádsággal s a szidalmakat szóró és nevető tömegnek osztott áldás széles mozdulataival kíséri. a bűnhődés féktelen . vagy mellkasukon a vérző szívbe döfött tőrt. földdel és sárral dobálták. amely egy másik bűnöző alakjában felidézte a papot. az újságok előre közlik a nevüket és elbeszélik életüket. a ruházat vagy az arc alapján próbálják megállapítani az elítélt „foglalkozását”. A rablánc. lágy vonások. A párizsi sorompónál állók is mind. A párizsi induláskor még „elképzelni is nehéz. Allard urat és a brigád közegeit észrevéve. 1836 nyarán Delacollonge körül a jelenetek egész sora bontakozott ki: bűnét (áldott állapotban lévő szeretőjét feldarabolta) botrányossá tette pap mivolta. amikor 1836 júniusában Párizsba vitték. ők házitanítók. hőstettük vagy sorsuk bélyegének: „Jeleiket hordják. romlott arc … Amott egy arab feje egy kamasz testén. egy kevés a bolondok ünnepéből.” 7 Az elítéltek. és akit el szeretett volna rejteni. akikről lerántják az álarcot. mégsem akarta. 6 Az emberek azért is jönnek. kigúnyolják a bírókat és a rendőrséget. igazi fúriaként. népi gyűlölet kísérte. morális haraggal és hitványsággal árasztotta el ezt az embert.” 8 Hogy megvédjék. azt hogy gyilkos-e vagy tolvaj : az álarcok és bábuk játékában az értőbb pillantások számára a bűn empirikus etnográfiájából is becsúszik valami. sértegették és nem bírta visszatartani a könnyeit. a bűnösök szidalmazása. ez a funkciója a tetoválásnak. amely nem őt érte ugyan. hogy az felkiáltana vagy akár egy csepp vére is kiomolna. ahol megfordítják a szerepeket. gaztetteiket megjelenítve részt vesznek a játékban. Ekkor eszükbe jutott. anélkül. s nézzék ezeket a züllött. hogy a megalázás is része bűnhődésének. ott a megrögzött gazember energiájáról árulkodó sűrű szemöldökű. hogy az elítélt néhány volt társa Ivryben lakik. kőzápor zuhogott rá. Lacenaire volt cinkosa előadja. röplapok idézik fel az elvonulók bűntetteit. a bűnöző környezete alapján: „Fizionómia és ruházat gazdag változatossága: itt egy Murillo ecsetjére méltó. hogy kitalált egy módszert. hogyan lehet megölni egy embert. ahol napvilágra kell kerülnie az igazságnak. Issytől nem messze François. például a bal karra tetovált nyaktilót. leírják ruházatukat. játékból. Vásári mutatványokból kiindulva. hogy fölfedjék a dicsőséget megélt bűnösök igazi arcát. Ε pillanatban megvadult a tömeg. jónéhányat megsebezve közülük. hogy kocsin vigyék. de ez mentette meg a vérpadtól is. ” 4 A láncravertek elvonulásakor sok házat állítólag kifosztottak Biêtre és Sèvres között. a hírnév és a szégyen felvonulása. hogy felismerhessék őket: program a nézőknek. mely Gall frenológiáját idézi. fel nem tárt gaztetteikkel dicsekednek. a cinkoséi. aki volt. hogy a bíróság határozatainak érvényt szerezzenek. mozdulatokkal utánozva előadják bűntetteiket. Nőies. más ruhát adnak rá. s a másik oldalon. Már a szekéren is. hogy a tömeg mekkora erkölcsi felháborodással. hozzájuk vágta a fatálkáját. vándor vásárának megvoltak a csepűrágói és a maskarái. s a vérpad ősrégi szertartásaiból. A szolgálatban lévő felügyelők felsorakoztak az úton és közvetlen közelről kísérték a kényszermunkára ítéltek szekerét. mint egy mártír”. Néhány megtévesztett néző François-ban véli fölismerni. s látnia kellett a kicsúfolást. Aki. úgy vélvén. akihez hozzá volt kötözve. „aki úgy festett. nagy. hihetetlen gyűlöletet mutattak.

amely mintha elveszett volna a kínhalál szokványos rítusaiban. az hozza meg a felszabadító felfordulást: „Elborzasztott a sok szikra a hamuban. a bírák igazságtalansága és a ma legyőzött. a különböző lapocskák. ugyanazon – de sürgetőbb – megfontolásokból. amelynek a hajdani sirámok engedelmeskedtek. a hatalom rendjét és jeleit. sírót és megalázkodót. kényszerű házasság a tiltott szerelemben. Miénk bálványozott aranyuk. hogy így kellene bánnunk az emberekkel. hanem büszkeséget szít fel. a tömeget felszólítják. amelyet a röplapok elképzeltek. Süketnek kellett lenni ahhoz. De büszke a mi tekintetünk. hogy a júliusi monarchia a rablánc megszüntetése mellett döntött. A kínvallatás nem lelkiismeretfurdalást okoz. ha a lánc felismerte őket. Levetjük béklyónkat. de egy szép napon győzedelmeskedő elítéltek balsorsa között. Ünnepek születnek a rács mögött … Szökevény az öröm. A nyakkarika és a vas díszéhez a fegyencek pántlikákból.”11 A jámbor színház. amely . amelyek gyorsan elterjedtek és mindenütt sokáig ismételgették őket.” 10 Az elítéltek boszorkányéje az igazságszolgáltatás szertartásának felelt meg kiagyalt kérkedésével. Ez az arany a miénk lesz egyszer. De a politikai boszorkányszombatból is volt benne valami. Annak a sirámnak a visszhangja is föllelhető benne. amelyek morajáról hírt ad. válasszon a hóhérok barbársága. S egy igen érdekes hagyomány értelmében. s melynek színpadán az elítélt arra buzdította a tömeget. bekerítették. és vádlóik kerülnek a helyükbe. érintkezett a bűn sokrétű bemutatásával is. elvetik a büntetést osztogató igazságszolgáltatást és korholják a tömeget.”9 S a megvasalás után a lánc farandolt járt egész este. hogy soha ne kövesse példáját. Érthető. fenyegetővé válik. Megszökik a hóhértól. elkerülendő. hanem a büntetést tagadó bolond jókedv kitörését. A kényszermunkára ítéltek indulókat énekeltek. a büntetés kiváltság lett benne. ilyen ocsmány látványnak legyenek kitéve. visszakapják jogaikat. raboké. Másokra nehezedik a lánc. jelképes kimenetellel ruházza fel őket: a rendetlenség által leterített hadserege ígéretet tesz. hogy visszatér. pántlikák vagy szalmabojtok díszítik sipkájukat s a legügyesebbek díszes sisakot öltenek … Mások áttört harisnyát viselnek a facipőben vagy divatos mellényt a munkászubbony alatt. Bűnözőknek és bíráknak felvirrad a nagy. az öröm formáit. hogy azok a városok. amelyeken a menet áthalad. fonott szalmából. mely most minket nyom. amelyet a röplapok adtak az elítélt szájába: a bűn igenlése.” Megtalálható benne az az állítás is. a körúti színházak adtak elő. nem a megbánás kötelező jegyeit élesztette fel az elítéltekben.” Ezekben a kollektív dalokban új a hangzás. a szörnyű bűnhődés és a bűnhődést övező általános gyűlölet felidézése: „Trombita harsogja hírüket … Félelem és reszketés nélkül viseljük el a reánk zúduló szörnyű sorsot … Nehéz a vas. a kényszermunkára ítéltek a csatamező urai maradtak napszálltáig. reánk ragyog a szabadság csillaga … Szembeszállunk vassal és törvénnyel. Komor homlokunktól elsápad bíránk … Balsorsra mohó pillantások megtört nemzetséget fürkész közöttünk. virágból vagy drága kelméből készült cicomákat tűztek. ünnep és beteljesedés: „A lánc előtt futnak. „Az idő bilincsbe veri az örömöket. megfordított ítélet napja: „Miénk. amit megbánásnak és megalázásnak hisz: „Otthonunktól távol olykor még sírunk. a komédiások. de viseljük.12 de olyan szembeszegülésekkel és küzdelmekkel is érintkezik. hogy a rabélet a társakkal olyan örömöket tartogat. az emberek megvetése. mint amelyek a 18. visszájára fordult az erkölcsi szabály. ők lesznek rabszolgák. Életünk az ára. gyűrűjébe fullasztónak. amelyet ebben a korban az újságok.tobzódását. dalainkat követi. amit a rend erőszakosan elűzött.” S a jelenlegi rend nem fog örökké tartani. az elítéltek kiszabadulnak. kezükben virágcsokorral. Nem szól hang a kényszermunkába indulóért: könnyítsünk a lelkén. században a kínhalál eltörlését követelték meg: „Erkölcseinkben nincs nyoma. Visszájára fordította a pompát. fekete hősiesítés. A láncok alatt nász van. hogy ne hallják ki az új hangsúlyokat. A lánc rondó és tánc. A rablánc nagy látványossága a nyilvános kínvallatás ősrégi hagyományával érintkezett. amely végignézi azt. amelyeket a szabad élet nem ismer.” 13 A kínhalált mindig is övező háborgás egyértelmű fenyegetésektől visszhangos. párosodás is. megállás nélkül Bicêtre udvarán: „Jaj volt a felügyelőknek.

mint a cinikus és vidám utazók látványa. Igencsak különös. A folyosó felől valamennyi cella ajtaja egy kétfülkés kis ablakkal van ellátva: az egyik az élelem. Mert a börtönt. s e váltás okai rövidre fogják azt a folyamatot. Nem a tömeges elzárás váltotta fel a kínhalált. amelyeket tizennyolc hüvelyknyi láncok fognak össze. egyenként mindenkit elszállítanak a rendeltetési helyére. akik egy tölgyfából készült.egyébként semmi tanulsággal nem szolgál a lakosságnak. Ám az a mód. Legalábbis elvben.” A foglyok maguk is tanúsítják: „A cellás kocsiban. annál inkább úgy érzem.” Ha csak enyhesége és gyorsasága íródna a javára. úgy tetszik. olyan titokzatos és gyászos érzetet kelt. Külső hatásait tekintve benthami tökéletesség: „Amikor e mozgó börtön. „tompa hegyű gyémántszegekkel” kivert kis buzogánnyal vannak fölfegyverkezve. a végén még félek. A cellás kocsi a reform eszköze. amit elkövettem. a büntetéshez hasonlóan az elítélteket is a közigazgatás szemérmének kell eltakarnia. a két kar megláncolását. Gyapjúval bélelt gyűrűket húznak a lábukra. A valóságban teleszkóposán zajlott le ez a folyamat. minden nehézség nélkül. hanem gondosan tagolt. majd a reformtervek lassú áradata.”14 Szükséges hát. hogy megjavulok. s nem is beszélhetett vele. hüvelykszorítót.” Ilyformán „ugyanez a kocsi. a maga valóságában és látható hatásaiban. fedett szekeret fogadták el. erkölcsi vonatkozásaiban szörnyű kínszenvedéssel ér fel. A panoptikum mozgó megfelelője. a fogolynál sokáig megmarad. hogy valódi büntetőkocsi. A cellának nincs kifelé ablaka. a börtönnek és módszereinek kritikája is nagyon hamar. amelynek néma és sötét oldalán egyetlen felirat olvasható: Rabszállítás – gyorsan elhalad. átgondolt technika váltotta fel a kínvallatást. hogy e nyilvános rítusokat megtörjék. „Erkölcsös könyveken kívül tilos minden más olvasmány. csak gondolkozni tud. amelynek tartalma a közutakra ürül ki”. rögtön a büntető igazságszolgáltatás nagy kudarcaként könyvelték el. fegyelmező gépezet. S mint ahogy a büntető fogva tartás elvét a javító technika terve kísérte. hogy az őrök szeme szüntelenül rajta van a rabokon. Az elítélt „cinkből és tölgyfából készült hordóféleségen ül. amelynek nyolcvan éve alatt a büntető fogva tartás az egyének megváltoztatására irányuló. hanem egy igen gondosan kidolgozott gépet. de igazi érdeme az.”16 Ez a panoptikus kocsi sovány története. ugyanazokban az években.” 15 Belső hatásai is vannak.” Két őr állandó felügyelete. „A kis ablakok nyílását és ferdeségét úgy szerkesztették meg. sajnálom. pedig nem is akarok. s ez üdvösebb és tartósabb benyomást tesz a nézők lelkére. amelynek hatása. Bármilyen hosszú légyen az út. amelyről már említést tettem. s közülük egyik se pillanthatta meg a másikat. ez a kocsi akkor is „tervezője érzékenységét dicsérné”. s a leghalkabb szavukat is meghallják. hogy a bebörtönzés története nem szorítható be egy olyan időrendbe. vagy mindenesetre a fenti elemek más elrendezésében. lábszárukat fém térdpántok szorítják. gyermekeket és felnőtteket. s aztán kudarcának rögzítése. 1820 és . Meglepően megszelídülve jönnek elő belőle: „E szállítás. ami guruló börtön. szállíthat kényszermunkást és gyanúsítottat. férfiakat és nőket. míg ezek nem látják és nem hallják egymást. ahogy a rabláncot felváltotta. Központi folyosó szeli kettőbe teljes hosszában: mindkét oldalán hat cellával. javítóeszközként működik. végül sikerének vagy kudarcának megállapítása. ahol egymással szemben ülnek a rabok. a kocsi belső rendjének megfelelő büntetésrendszert tesz lehetővé: vízen és kenyéren tartást. az elítéltek elszállításának is meg kell változnia. Egy kocsit. amelynek során bölcsen követné egymást a fogva tartás büntetőrendszerének beindulása. amely többé-kevésbé egységesen határozná meg a büntetőtechnikát. a bádogba fúrt szellőzőnyíláson át áramlik be „a megfelelő levegő”. teljes egészében bádog borítja. a rácsos másik a felügyelet számára. amely pedig csak hetvenkét óráig tart. Ám 1837-ben a rablánc pótlására nem azt az egyszerű. amikor nem alszik az ember. majd e terv megvalósítása. az alvásra szolgáló párnák elvételét. S minél tovább gondolkozom. már a néhány napig tartó szállítás idején is (miközben a foglyok kötelékeit egyetlen pillanatra sem oldják fel). mint amilyet Bentham a bűnözők letartóztatásának végrehajtásakor kíván.

A közigazgatás önkénye: „Az igazságtalanság érzete. 3 kényszermunkatelep. mindenképpen nem „társadalomban képzelik el az embert. vagy ami rosszabb. a rendetlenség minden lehetőségét kész megragadni és a társadalom minden válságát arra használja fel.. akik csak a besúgásra. támogatja az egymással szolidáris. Loosban 980 rab közül 570 visszaeső. hogy erőit kipróbálja?”22 A börtön bűnözőket farag. amely ugyanazon vezetés alá tartozott. egyébként olyan megfogalmazásokban sűrűsödik össze. akár megszaporítják vagy átalakítják. Az eszközök sora ellenére a bűn nem veszít merészségéből. akik nyilvánvalóan ellenséges viszonyban vannak a társadalommal. arra szánják. amelynek célja a természet szándéka ellen működni?23 A börtön bűnösöket gyárt. a fogházakból szabadultak 38%-át újra elítélik és 33%-uk fegyenc. a bűnök és bűnözők mennyisége állandó marad. lehetséges-e nevelni ilyen körülmények közepette: „Szónokolunk a rabszolga-kereskedelem ellen. pellengér. gonosztevők őrzése a mesterségük.181828-tól 1834-ig a bűncselekményekért elítéltek közül mintegy 35 000-re közel 7400 visszaeső esik (4. azt akarják. hogy betartassa a törvényt és tiszteletére tanítson. akik készek bármilyen jövőbeni cinkosságra: „A . haszontalan és veszélyes. 21 Következésképp a börtön. márpedig egész működése a hatalommal való visszaélésen alapul. Amikor azt látja. 19 fogház. ami körülveszi. emelkedik: „Franciaországban mintegy száznyolcezerre becsülik azoknak az egyéneknek a számát. unintelligens emberek. A börtön nem csökkenti a bűnözés százalékos arányát: akár kiterjesztik.19 1831-ben 2174 embert ítélnek el visszaesőként. 1839-ben 7858 közül 1749. nem is tehet mást. a börtönből kijőve sokkal nagyobb az esély a visszatérésre. vagyis a megvesztegetésre építve érezhetik magukat biztonságban.7 elítéltre 1). 2800 járási börtön. Kik ezek az őrök? Kiszolgált katonák. A foglyokat vajon nem hozzájuk hasonlóan adják el a vállalkozók és vásárolják meg a konfekciósok? … Kapnak-e leckét a foglyok feddhetetlenségből? Nem demoralizálják-e őket még jobban a gyalázatos kizsákmányolás példái?”26 A börtön lehetővé teszi.8 elítéltből egy a visszaeső. 1844-ben 7195 közül 1821.”24 Megvesztegetés. az egyik oka annak. természetellenes létezést teremtenek”. hogy ez a népesség napról napra nő. akár olyan haszontalan munkát kényszerítenek rájuk. de ésszerű-e az az embernek szánt nevelési rendszer. 2238 fogda a csendőrségeken.20 Ez a diagnózis tovább komorul a júliusi monarchia folyamán: 1835-ben 7223 bűnvádi elítélt között 1486 a visszaeső. általában harag gyúl benne minden iránt. ahelyett hogy megjavult egyéneknek adná vissza a szabadságot. amelyeket – majdnem változatlan számban -szinte minden változtatás nélkül azóta is ismételgetnek. 142-en abból a négy fegyházból. A bűnözők száma nem csökken. hóhért lát a hatóságok közegeiben. hierarchiába rendeződött bűnösök szerveződését. mi több. tanulatlan. az elítéltek jelentékeny száma régi rab. hogy a börtön nevelje a foglyokat.1845 között. ha arra gondolunk. hogy olyan szenvedéseknek van kitéve. mintsem csökkenne. amelyeket a törvény nem rendelt el és nem is látott előre. veszélyes bűnözőket enged kirajzani a lakosság körébe: „Minden évben hétezer személyt ad vissza a társadalomnak … ez hétezer bűnt vagy rontást jelent a társadalom egészére nézve. megjelenik.”17 A fogva tartás visszaesést vált ki. 86 fogház előzetes letartóztatottak számára. amely a foglyot eltölti. hogy fékezhetetlen lesz a jelleme. érdekük tehát a bomlasztás. amikor erőszakos kényszerítéseket szab ki a foglyokra. összességében 5. mint a fogházak. S vajon közömbösek maradhatunk-e. már nem hiszi többé. 1682-en fogházból.”25 A büntetőmunka kizsákmányolja a foglyokat. több mint 200 000 büntetőügyi esetből majdnem 35 000-et visszaeső követ el (6-ból 1). Melunben 1088 fogoly közül 745. … a visszaesők száma inkább emelkedik. 350-en kényszermunkáról jöttek vissza. amelyből nem lesz hasznuk a jövőben. hogy bűnös volt: az igazságszolgáltatást okolja. itt él és tevékenykedik körülöttünk. A rendelkezésre álló elfojtó eszközök a következők: vérpad. félelem és az őrök tehetetlensége: „1000-1500 elítélt él 30-40 felügyelő őrizete alatt. 363 letartóztatási intézet. Már a foglyoknak nyújtott létezési móddal is: akár cellákban szigetelik el őket.

hogy eltanulja az ügyesektől. mert börtönlakó mivolta miatt mindenhonnan elküldték a rendőrség elutasítja azt a kérését. hogy amikor börtönből szabadult és a kényszerlakhelyén kellett tartózkodnia. ismertek: százötven éve képezik a „büntetőintézeti körülmények” hét egyetemes irányelvét: 1. rémülettel tölti el az ifjú természetet. Rouenhoz szegezve. hogyan táplálkozzam. becsületes ember szerettem volna lenni. a felügyelet balsorsba taszított. a csavargás. ami a súlyosan ránehezedő felügyelet következménye. mert rendőrségi felügyelet alatt áll: mert kijelölt helyen kell laknia vagy kitiltják. s amely megjelöli az elszenvedett ítéletet”. de a munkásújságok is rendszeresen idézik az olyan eseteket. egy hétig a temetőben dolgozott. hogy javító jellegű akarván lenni.29 A kényszerlakhelyről szóló ítélet megszegése. nagy kényelmükre. aki szintén nyomorgóit. hogy a börtön egyhangú kritikája állandóan kétfelé irányul: az ellen. műhelyekre. az első erkölcsi tanítás a besúgás. lelkében ébredő vágy az lesz. s kezdetleges a büntetőgyakorlat.” 27 S ezekben a klubokban folyik az első büntetését töltő fiatal bűnöző nevelése: „Az első. Márpedig ezek az alapelvek.” s az ellen is. élni kellett. Ebben az összefüggésben a bűn azzal fenyeget. szörnyűsége által. s mert képtelen munkát találni – ez a visszaesés három oka. amely a családfőt börtönbe küldi. a bűnbeesés technikáját mint az állandó kudarc elkerülésének egyedüli eszközét mozgósították. hogy erről meggyőződjünk: a nemrég lezajlott fogolylázadásokat annak tulajdonították. hogy ahol börtön van. társulás is van … megannyi társadalomellenes klub. elmagyarázza. Másfél évszázada mindig saját orvossága gyanánt írták elő a börtönt. Megcsömörlöttem mindentől. hogy a börtön ténylegesen nem javít meg. a börtöneinkben nagyra becsült spionkodás. az anyát minden nap nélkülözésre ítéli. s az egész családot csavargásra és koldulásra kárhoztatja. s egy font öt garasba kerül. jó étvágyú. ami a társadalomhoz kötötte. lopásért megint elfogták és az ügyvédek nem hajlandók vállalni a védelmét: ekkor ő maga emelkedik szólásra a bíróság előtt. A fogházbüntetés fő feladata az egyén magatartásának megváltoztatása: „Az elítélt . akik ellenségként kezelik a társadalmat. s a toll szégyelli nevén nevezni … Ezután szakított mindennel. lakjam.”31 Megjegyzendő. s a börtön hogy a büntetés igazi módja a szigor33 kettős gazdasági tévedés: közvetlenül belső szervezetének költségessége miatt. mint egyetlen módszerre. aranyozol mesterségét nem űzhette tovább. közös hálótermekre. ebédlőkre osztja fel … S számukat úgy megszaporítja egész Franciaország területén. melynek a zárkában kellett megszületnie. hogy éhen haljon. mint például azét a lopásért elítélt munkásét. több mint két font kenyeret megettem.”28 Faucher a „bűn kaszárnyáiról” beszélt. akit Rouenban^ helyeztek felügyelet alá. melyet fellobbantanak benne. hogy az 1945-ben elhatározott reformra valójában soha nem került sor. ötszáz. A kiszabadult fogolynak felkínált körülmények végzetesen visszaesésre ítélik. az első leckét a tolvajok szigorú logikájából meríti. ad hoc építi a börtönöket a számukra. hogy leküzdjék a nevelésbe való átvitelének a lehetetlenségét. A Gazette des tribunaux. napi 14 garasért: „De. s tartsam tisztán magam 14 garasból? Kétségbe voltam esve. elbeszéli élete történetét. veszít büntető jellegéből. közvetetten pedig a meg nem fékezett bűnözés költsége miatt. mondta. vissza kell tehát fordulni alapelveihez. a javító szándék megváltására törekedtek. amelyet mindenütt fel kell mutatnia. S még egy adat. A városházán folyamodott munkáért. udvarokra. s felvetődött a lopás rossz gondolata. 34 A kritikákra mindig azonos volt a válasz: a büntetőgyakorlat változatlan elveinek továbbélése. a gyermekeket szabadjára engedi. ekkor ismerkedtem meg Lemaitre-rel. hogy másutt kereshessen munkát: ott találja magát. ezerhétszáz elítéltből álló társulásokat.”30 A börtön végül közvetetten farag bűnözőket. mivel nyomorba dönti a fogoly családját: „Az az ítélet. amelyektől még ma is csodálatos fordulatot várnak. s ezeket.társadalom tiltja a húsz embernél többet számláló társulásokat … s a fogházakban ő maga létesít kétszáz. hogy gyökeret ver. hogyan lehet kijátszani a törvény szigorát. fiatal vagyok. belehaljon a nyomorúságba. az első szenvedély. mert „olyan menlevéllel bocsátják el a börtönből.

” A megjavítás alapelve. „Az átalakító módszerek használatánál számításba kell venni a nagy. nem befolyásolhatná üdvösebben érzelmeiket. A bebörtönzést az ellenőrzés és a segítség intézkedéseinek kell követniük. A büntetések lefolyása változhat a foglyok egyénisége. hogy rugalmasan kezeljék minden elítéltnél. végre elfogadott megfogalmazása céljából. az előrehaladás vagy a visszaesés szerint. Lucas.” (Ch. A börtön rendszerét. 1945: „Minden köztörvényes elítéltet rá kell szorítani a munkára … Egyikük sem maradhat tétlen. amidőn erkölcsi megújhodása elégségesen biztosított. „Egyedül az oktatás képes a büntetőintézet eszközéül szolgálni. a foglyok szerveződését. Lucas. S minden egyes alkalommal a mindaddig be nem következett reform vitathatatlan. időre szóló büntetésre kiterjed. kivált koruk. amelytől nem lehet többé megfosztani a rabot”. 4.” A járulékos intézmények alapelve.” A büntetőintézeti oktatás alapelve. 1945: „A foglyoknak támogatás nyújtandó a büntetés alatt és után.” A munka mint a kötelesség és a jog alapelve. 1857). legalábbis részben. ezért kívánatos. túl minden korrumpáló érintkezésen … elsősorban általános és szakmai tanítása és megjavítása felé kell hogy irányuljon. 1945: „A fogollyal való bánásmód. szakképzett. A büntetőintézeti bebörtönzés kérdése az oktatás kérdése (Ch.” A büntetés módosításának alapelve. mintegy súlyosbításának tekinteni. A foglyok átalakításának és fokozatos szocializálódásának egyik fő eleme a munka kell hogy legyen. amelynek formális megjelenése a tudomány és kivált a törvénykezés területén nem tekint vissza hosszú időre” (Brüsszeli büntetőintézeti kongresszus. Ez a rendszer a cellába zárástól a részleges szabadságig terjed … A feltételes szabadlábra helyezés jótékony hatása valamennyi. az egyének megfelelő képzésére alkalmas erkölcsi és gyakorlati képességekkel rendelkező személyzetnek kell ellenőriznie és ellátnia.” Az osztályozás alapelve. február). Ferrus 1850-ben így írt a börtön orvosáról: „Segítsége hasznos a bebörtönzés bármelyik formájában … az orvosnál jobban senki más nem bírhatná a foglyok bizalmát. hogy megkönnyítsük visszailleszkedésüket. fizikai és erkölcsi eltéréseket. Nemcsak felügyelni kell· rá. hajlamaik. 1847).” 1945: „Minden büntetőintézményben egy szociális és orvosipszichológiai szolgálat működik. 6. 1945-ben az Amor Bizottság hűen megismétli: „A szabadság megfosztásán alapuló büntetés fő célja az elítélt megjavulása és a társadalomba való visszailleszkedése. Ugyanilyen vagy majdnem hasonló mondatokat a reform . 1945: „Progresszív módszer alkalmazása … amely bánásmódjában igazodik a fogoly viselkedéséhez és megjavulása fokához. hanem „támogatást és segítséget kell neki nyújtani” (Boulet és Benquot a párizsi törvényszéknek). megváltozásuk stádiuma szerint. az elért eredmény. 7. a tényleges javulás egyenlőtlen esélyeit” (1850. „A büntetés fő célja a bűnös megjavítása.megjavulása mint a büntetés fő célja szent cél. fizikai fájdalmaiktól megkönnyebbítve őket erkölcsi tekintélyre tesz szert. A foglyok oktatása a közhatalom részéről egyszerre nélkülözhetetlen elővigyázat a társadalom érdekében és kötelesség a fogoly felé. romlottságuk fokát. A foglyokat el kell különíteni egymástól vagy legalábbis tettük büntetőjogi súlyossága szerint elosztani. Lehetőséget kell nyújtani valamilyen szakma megtanulására vagy gyakorlására. hanem enyhítésnek.” A fogvatartás technikai eltenőrzésének alapelve. 1836). hogy segélyforrásul szolgáljon a fogságban levőnek és a családjának (Ducpétiaux. a személyiség és a bűnöző romlottságának a foka. A büntető munkát „nem szabad az ítélet kiegészítésének. a-volt fogoly végleges újra-adaptálásáíg. 3. 5. 2. s a velük kapcsolatban alkalmazni kívánt javító technika. Évszázadról évszázadra szóról szóra ugyanazok az alap javaslatok ismétlődnek meg. 1945: „Az egyének büntetőintézeti elosztásának alapja egy évnél rövidebb büntetés esetén a nem. 1838). s ezt felhasználva szigorú vagy hasznosan bátorító szavakat intézhet hozzájuk. ha a börtönt elhagyja. nem ismerhetné jellemüket.

együttesének elrendezésében átveszi a panoptikus csillag alakot. „racionalitás” megteremtését – a járulékos tudás elemét. a személyzetből. a bűnözés tényleges meghosszabbítását. Stabilitásának bizonyítására vegyünk egy nemrég megtörtént esetet: a mintabörtön. mire jók azok a különféle jelenségek. hogy a börtönt. vagy akár a közelmúltból a fogolylázadások idejéből. A hatalom egyazon gépezete ölt benne valóságos testet és szimbolikus formát. tudnunk kellene mérni a fogházbüntetés kihatását a bűnözés egészére – meglepő. szabályzatából és kényszerítéseiből. melyeket a kritika szüntelenül kárhoztat: a bűnözés fenntartása. miután az elítélteket a büntetéssel megtisztítja. a visszaeső bűnözés gerjesztése. hogy a törvényt a törvénysértések meghatározására szánják. s a fogházbüntetés elvét azért nem kérdőjelezték meg soha komolyan. amelyet Fleury-Mérogois-ban nyitottak meg 1969-ben. hanem arra törekednek. a tűréshatárok kirajzolása. hogy a börtön kudarcának kimondását immár százötven éve mindig fenntartásának gondolata kíséri. amely intézmény. felosztásukra. felhasználásukra. technika. „kudarcát” és jól-rosszul alkalmazott reformját nem szabad tehát három. s nemcsak a börtön intézményéből. De vajon milyen szerep eljátszása érdekében? Fogadjuk el. a . egyeseknek szabad kezet ad. amely hajdan jogi volt. Az egyetlen. A börtönt. a tudományos javaslatokat. Talán meg kellene keresni. vagy „a társadalmi védelem mozgalmának” korából. mire szolgál a börtön kudarca. egymást követő időszaknak tekinteni. mintsem ellentmondást? Ha igen. amellyel Anglia felhagyott a 19. ekkor állandó kudarccal kell számot vetnünk. amelyet a börtönnek kellene kiirtatnia – a megfordított hatékonyság elemét. Ne lássunk ebben inkább következményt. mert a bezárás rendszere minden bizonnyal mélyre eresztette a gyökereit és pontos feladatokat látott el. a fegyencek menlevelével valamikor. általánosabban a társadalomban. század elején.más. amely a szabadság jogi megfosztottságára telepedett történelmileg. akik készek megszegni a törvényt. melyek „bűnözőként” kísérik azt. Ebből a bonyolult együttesből épül fel a „bezárás rendszere”. egy sor bélyeggel utánuk nyúl (felügyelettel. A javító bezárás rendszere egyetlen alakzatban kapcsolja össze a diskurzust. van. akkor azt kellene feltételeznünk. s amit a „bezárás rendszere” elnevezés alatt gyűjthetünk össze? A börtön intézménye azért maradt fenn ily hosszú ideig s ily mozdulatlanul. másokra nyomást gyakorol. a bűnözőket megjavító programokat és a bűnözést megerősítő mechanizmusokat. mi rejtőzik a büntetőintézmény látszólagos cinizmusa mélyén. végül egy. a bűnözés zárt közegének megnevezése. akit kizár. emezeket semlegesíti. az építészetet. hogy a büntetőapparátus feladata e törvénysértések csökkentése és hogy a börtön a visszaszorítás eszköze. hanem megkülönböztetésükre. ha nem felerősítését. egy négytagú rendszerre. hogy engedelmessé tegyék azokat. a falakból. amely 1836-ban a Petite-Roquette fényét emelte. a valódi társadalmi hatásokat és a legyőzhetetlen utópiákat. s amelyet Franciaország a második császárság idején átvett mint a bebörtönzés egyszerre szigorú és távoli formáját. amit a bebörtönzés fegyelme és összefüggő technológiája indukált az igazságszolgáltató apparátusban. és a büntetéseket általában nem a törvénysértések megszüntetésére szánják. aki törvénysértőként letörlesztette a büntetését. Szimultán rendszert képzeljünk el inkább. ténylegesen mérlegelt alternatíva a deportálás volt. ma viszont tényleges. amely tartalmazza: a börtön fegyelmező „pótlékát” – a többlethatalom elemét. Az állítólagos kudarc ily módon nem tartozik-e hozzá a börtön működéséhez? Hatalmi követelményeiben nem ágyazódik-e be az. ha történelmileg akarjuk ezt meghatározni. nem arra irányulnak igazán. „idealizmusa” dacára a börtön fegyelmező működésével izomorf „reform” hajtogatása – az utópisztikus kettőződés eleme. A büntető rendszer ekképpen a törvénytelenségek kezelésének módja. amazoktól hasznot húz. a büntető tárgyilagosság. hogy a törvények megszegését beépítsék az alávetettség általános taktikájába. Vagy inkább – mivel. az alkalmi törvénysértő átváltozása megrögzött bűnözővé. most meg a bűnügyi nyilvántartóval). a kényszerítő szabályzatokat. van. Röviden. akinek hasznot hajt. „termékeny” szakaszaiból is kiragadhatnánk: a 19. De talán fordítsuk meg a problémát és tűnődjünk él. század végéről.

tiltott pártkoalíciók. de a pártegyesüléseket meg-megtiltó munkaadók ellen. de jó néhány közülük képes összegyűjteni az erőit az egységes politikai küzdelmekhez. amely az ancien régime alatt fenntartotta egymás mellett a különböző társadalmi rétegek törvénytelenségeit. a sorozásról hozott új törvényeket) . A 18. a gazdasági válságok következményei találkoztak az 1780-as évektől kezdve egészen az 1848-as forradalmakig. a törvénytelenségnek ez a politikai dimenziója bonyolultabb. hanem „megkülönböztet”. a gyári szabályzatot mindinkább megszigorító vállalkozók ellen. hanem mert a törvénytelenségek megkülönböztető kezelése az igazságszolgáltatás közvetítésével az uralmi mechanizmusok része. amelyek célja nem egyszerűen a hatalom átengedése vagy tűrhetetlen mértékének bizonyítása. támogatások és kölcsönös érdekek egyensúlya. század fordulóján az új törvénykönyvek ellen új. a hatalom lehetséges megdöntésének gondolata távolról sem mindegyiket kínozza. akik az új jogot érvényesíteni akarják. a pénzemberek. az iparosítással szembeni ellenállás. szembeszegülés a hatalom képviselőivel) közvetlenül politikai harcokba torkollhattak a forradalom alatt. század végén a törvénytelenségek elleni harcba ágyazódott be: felborult a türelem. század elején a munka törvényes kizsákmányolásának új rendszere ellen bontakoztak ki a . Mindenesetre e törvénytelen – s az egyre korlátozóbb jogszabályozással megszaporodó – gyakorlatok látóhatárán élesen kirajzolódnak a merőben politikai harcok.büntetőrendszer nem pusztán és egyszerűen „elfojtja” a törvénytelenségeket. a járandóságok megtagadása. a közeli földbirtokosok s azok ellen. amely a konzulátus thermidor hónapjában mutatkozott meg a legerőszakosabban. hogy a parasztok elvetették a tulajdonról. ahol a mindig tevékeny büntetőmechanizmusok késedelem. a vallásról. Az utópia ekkor egy általánosan és nyilvánosan büntető társadalomról ábrándozott. és a 19. jogtalan társulások) a politikai forradalomba való átmenete idején. de nem múlik el. Vagy pontosabb. biztosítja egyetemes „gazdaságosságukat”. közvetítés és bizonytalanság nélkül működnének. béreket csökkentő. egy duplán ideális. A törvényes bűnhődéseket a törvénytelenségek átfogó stratégiájába kell visszahelyezni. Sematikusan három jellemző folyamatot különböztethetünk meg. A forradalmat a maga céljaira kihasználó polgárság által létrejött új földbirtokosi rezsim ellen bontakozott ki a paraszti törvénysértés. és olykor közvetlenül vezetni is képes ezeket. a népi törvénytelenségek ekkor új dimenziók szerint bontakoznak ki: ezek a hordozói azoknak a mozgalmaknak. az igazságtalanság közegei ellen küzdenek. Bizonyos politikai mozgalmak viszont egyértelműen a törvénytelenségek meglévő formáira támaszkodtak (mint ahogy például Franciaország nyugati vagy déli részén a királypárti zavargás felhasználta. a sorozás. a 19. mert maga a törvény vagy alkalmazásának módja egy osztály érdekeit szolgálja. És nemcsak azért beszélhetünk osztály-igazságszolgáltatásról. Először a népi törvénytelenségek politikai dimenzióinak kifejlődését. a gépeket beruházó. a királyi hivatalnokok. a politikai rendszer elleni harc. mégpedig kétféleképpen: az addig helyhez kötött és bizonyos mértékig önmaguk által behatárolt gyakorlatok (mint például az adófizetés. akik érdekeiknek megfelelően járnak el. hanem a kormány és a hatalom szerkezetének megváltoztatása. egyszersmind nyilvánvalóbb lesz a 19. népi törvénytelenség veszélye támad. üzletek kifosztása és a termékek „igazságos áron” való törvényes eladása. munkaidőt meghosszabbító. minthogy számításaiban tökéletes és minden állampolgár szellemébe beleivódott törvény a törvénytelen üzelmeket már csírájukban elfojtaná. már nem az adóbérlők. Másrészt a törvény vagy a rendeletek elvetésében könnyen felismerhetjük azoknak a harcát. században a munkásmozgalom és a republikánus párt kapcsolataiban. az egy követ fúvó. amelyekben a társadalmi összeütközések. hanem a törvény és a törvényt alkalmazó igazságszolgáltatás ellen. A büntető rendszer formájának általános sémája a 18. a megszerzett termények erőszakos elkobzása. a hivatalos hatalmukkal visszaélő tisztek vagy a rossz miniszterek. a munkások harcainak (sztrájk. Innen nézve minden bizonnyal érthető lesz a börtön „kudarca”.

munkaidőre. most „majdnem mind a társadalmi rend utolsó soraiból” kerülnek elő. hogyan kapcsolódnak a társadalmi harcokhoz. amely a császárságtól a júliusi monarchiáig ott kísért a törvényhozók. század utolsó éveiben néhány régi szál újrafonódása vagy új kapcsolatok létrejötte tapasztalható. és sok egyént billentettek fel a törvény túlsó felén. a felügyelet szorosabb technikája megszaporították a bűnelkövetési alkalmakat. a szabályzatok szigora. amit a társadalom alsó szintjének nevezünk”. De elnagyolt formájukban. a törvényhozás vagy az igen nyomasztó. a tulajdonosok. amelyek a forradalom utolsó éveiben bontakoztak ki. század büntetőelemétől oly idegen állítások egész sora mögött: hogy a bűn nem olyan lappangó lehetőség. akik más körülmények között nem tértek volna rá a szakszerű bűnözésre. csavargás. amelyről Target beszélt. hogy néhányan hozták és néhány embert sújt. az ember a törvénnyel. a barbár. az állam. hogy elvben minden állampolgárra kötelező. okosabb beismerni. most megújulnak. hogy idegen valaki a társadalomban. nő a lopások. erkölcstelen és törvényen kívül élő osztály mítoszát táplálja. meg kell vizsgálni. hanem kizárólag egy bizonyos osztály sajátja. egyáltalán nem azért. ahol ítélkeznek. hogy azok a bűnözők. (az igazolványra. hiányzásokra vonatkozó) szabályzatok háttere előtt bontakozik ki a munkáscsavargás. . lakbérekre. s milyen érintkezések vannak a törvénysértések különböző formái és szintjei között. mennyiségével vagy minőségével való csalás. A törvénysértések egész sora ágyazódik be a harcokba. bebörtönöznek. amelyet az érdek vagy a szenvedélyek véstek be minden ember szívébe. hogy a 18. a büntetőjog alkalmazása nem egyenlően vonatkozik mindenkire. akik azelőtt megtalálhatók voltak valamennyi társadalmi osztályban. egyszersmind társadalmi törvénysértés. hogy a bíróságokon nem az egész társadalom ítélkezik egyik tagja fölött. A népi törvénysértések háromféleképpen általánosíthatóak két évszázad leforgása alatt (egy problematikusnak tetsző és még felmérendő mennyiségi fejlődésen kívül): el kell helyezni őket az általános politikai látóhatáron. emberbarátok vagy a munkások életét kutatók szavaiban. s a leghétköznapibbak. amely gyakran egybeesett a szigorúan vett bűnözéssel. hanem a rendre szánt társadalmi csoport sújtja a rendetlenségre hajlamos másikat: „Járjátok be azokat a helyeket. amelyek mintha már eltűnőben lettek volna.37 hogy nem a bűn tesz idegenné a társadalommal szemben. habár igaz. egymástól elszigetelődtek volna az előző században. Úgy tetszik. a munkaadók követelései. politikai. a törvénytelen gyakorlatok egész sora. hanem ez sokkal inkább annak köszönhető. abból az „elfajzott nemzetségből” való. mintha a népi zavargások főkolomposai bűnözők lettek volna. hogy a törvényt mindenki számára hozták mindenki nevében. de a megtagadott sorozás is háttere a paraszti törvénysértéseknek. a maradandó egyletalapítások. Végül. egyszersmind a törvényt megszabó osztállyal kerül szembe. köztudomásúan. hanem mert az új jogi formák. olyanokat. hogy új fenyegetést hordozzanak. mint például a munkamegtakarítás. a magántulajdon új törvényei. ahogy azt a kortársak állították. de főként a legszámosabb és a legkevésbé felvilágosult osztályokhoz szól. a befejezett munka nyersanyagával. Ezeket a folyamatokat találjuk meg a 18. megnövelve a féktelenséget.munkások törvénysértései: a vad géptörések. ölnek … Mindenütt két dolog ötlik a szemetekbe. a rablások száma.36 hogy „a gyilkosok. amelynek rossz hajlamai áthághatatlan gátként magasodnak a legyőzésére induló nagylelkű szándékok elé”38. s megjelennek a „politikai betyárság” nagyszabású formái. szétszórtságuk dacára elég hangsúlyosak voltak ahhoz. velük ellenséges közegben élők követik el – a 18. század folyamán a bűnözés szakszerű formák felé igyekszik. abból a nyomortól megrontott osztályból. hogy a teljes egészében bűnözőnek és lázadónak hitt alsó néposztályoktól való félelmet. amelyek során. század elején alakult ki az erős. ilyen körülmények között álszent dolog vagy naivság volna azt hinni. nem a 19. s részben a társadalom peremén. tolvajok és hitvány emberek kilenctized százaléka onnan került ki.35 az ügyességet igénylő lopás felé hajlik el. Ezek a folyamatok bizonyára nem egy teljes fejlődést kísértek. a munkahely elhagyása. az agressziót. hogy a politikai vagy polgári törvényekkel ellentétben.

amennyiben a törvénykezési ellentét a törvényesség és a törvénytelen gyakorlat között helyezkedik el. s hogy mi félrehajíthatjuk minden. Röviden. amennyiben az emberekben feltámasztja a törvénytelenségek különleges formáját. A börtön e két mechanizmus csuklója. hogy a javító bezárás rendszere a törvénysértőt miképpen váltotta fel a „bűnözővel”. Azt a ténymegállapítást. s ez azzal magyarázható. egy bizonyos szinten leküzdhetetlen és titokban hasznos. végső soron hasznosítható – formáját. hogy az utóbbiak. és etikettől gátolt nyelvünkkel könnyűszerrel megértetjük magunkat azokkal. egyszersmind engedelmes törvénytelenség a helyére kerüljön. inkább a büntetőrendszer (s a fogházbüntetés) egyik következménye. hogy a szükségszerű osztályaszimmetriát kimondja. hogy a börtön igencsak sikeresen termelte ki a bűnözést. s a törvénykezési gyakorlatra miképpen biggyesztette rá a lehetséges megismerés egy egész látóhatárát. mint patologizált alanyt. de eleven. megszervezett. egymástól jól elkülöníthető embercsoportot láttok. hogy a törvény egyetemességére törekvő nyelve sem megfelelő emiatt. amely mintha jelképesen összegezné az összes többit. másika pedig a gyanúsítottak és a vádlottak padján található”.mindenütt két. sikerült kitermelnie a bűnözőt. A bűnözés árama nem az olyan börtön mellékterméke volna. amely a törvénytelenségeket elválasztó és a bűnözést benne elkülönítő politikai hadművelet része. amelyeket tolerálni akar vagy tolerálni kell. Ez a forma a szó szoros értelmében vett bűnözés. hogy a börtön kudarcra van ítélve. lehetővé teszi a félreállítást. erőforrások és nevelés híján nem tudnak „megmaradni a törvényes feddhetetlenség határain belül” . csökönyös. Szép siker. a stratégiai ellentét a törvénytelenségek és a bűnözés között található. a törvénytelenség specifikus típusát. a vásár ízeivel fűszerezett nyelvjárásánál egyebet nem hallottak … Milyen nyelvet. ahol a törvényeket megfogalmazzák. azt. kocsmák. talán azzal a feltételezéssel kellene felváltani. Láttuk. amely lehetővé teszi a törvénytelenségek megkülönböztetését. olyannyira. amennyiben a bűnözést akarja csökkenteni. a törvénysértés mögött tárgyiasíthatja a bűnözést. börtönre kell kárhoztatnia. általa erősítheti állandóan egyik a másikat. A bűnözés-tárgy abból a folyamatból képződik. feltárását és ellenőrzését. szegényes. s melyre. mindenesetre benne gyökeredzik. Elősegíti. a napvilágra hozást. de olyan törvénytelenség. elvágott. beletalál a célba. A fogházbüntetés zárt. A börtön sikere: a törvény és a törvénytelenségek körüli harcokban meghatározott egy „bűnözést”. a többi törvénytelenséghez képest. s ez a másik osztály nem oszt az elsővel azonos gondolatokat vagy szavakat: „Márpedig a mi illedelmes. ugyanazokat a következményeket vonva maga után. áthatott. ez kétségtelen. elkülönített. amennyiben hatékony akar lenni. elkülöníti és hangsúlyozza a törvénytelenség egyik formáját. egyenes. politikailag vagy gazdaságilag kevésbé veszélyes – sőt. sikerült bűnözőket kitermelnie. s hogy egy aránylag zárt. de központilag ellenőrzött közeget. amely büntetvén nem érné el a megjavítást. hogy a látható. Nem szabad a törvénytelenség intenzívebb és hatékonyabb formáját látni benne. akkor a látszólag „kudarcba fulladt” börtön eléri célját. hogy az árnyékban maradjanak azok. amelyek egyike mindig a vádlók és a bírák. amelyet a „bezárás rendszere” valamennyi elágazásával invesztált. különválasztott és hasznos törvénytelenséget hoz eszerint létre – bizonyára ez a magyarázata magas korának. akik durva. eszközszerepet osztott. veszélyessége miatt. hogy másfél évszázados „kudarcsorozat” után még mindig megvan a börtön. amelyet a büntetőapparátusnak. markáns. a csarnokok. szabálytalan. megszilárdíthatja a bűnözést a törvénytelenségek vonulatában. de azt is lehetővé teszi. vele kapcsolatos aggályunkat. hogy a bűn csábításainak ellenállni nem tudók bárdolatlan lelkére is eredményesen hassunk?”41 A törvény és az igazságszolgáltatás nem tétovázik. egy látszólag a társadalom szélére szoruló. A bűnözés valóban a törvénytelenség egyik formája. egy olyan büntetőrendszer . mégis áthallható közegként szerveződjék meg. Ha ez valóban így áll. milyen módszert kellene használni ott. meghatározott közegbe zárt. megvető. egyik osztály szava kell hogy legyen a másikhoz. kirajzolja.

amely. nyilvánvaló formákba torkolljon. a prostituáltak és a talált gyermekek vállaljanak részt Algéria gyarmatosításában. határozatlanul nyüzsgő. bekebelezne néhányat a „büntetés-újratermelés” mechanizmusába. hogy a gyarmaton. amelyet valamikor a kínzás ragyogásától vártak: a bűnözés a többi népi törvénysértéstől különböztetve mégis rájuk nehézkedik. az uralkodó csoportok törvénysértésének a tényezője. amely gyönyört az egyre sürgetőbb állandó erkölcsi nemesítés bujkálásra ítélt. jóllehet a bűnözők deportálását a restauráció alatt a képviselőház és a megyegyűlés több ízben kérte. ez a másik. a bűnözés. s ahogy a 18. ezt a gyarmati büntetőtelepeket létrehozó 1854-es törvény határozottan kizárta. politikailag veszélytelenül. amelyeknek gyakran a szegény rétegek az első áldozatai. bűnöző besúgókkal való körülvétele. Azaz ott. rendszeres felbukkanásuk a börtönben. Hasznos lehet egyéb törvénykezésekkel kapcsolatban: tőlük elválasztva. amelyek értelmében a bűnözők. században egyfajta alárendelt törvénysértést is helyeztek. garantálja az engedelmességet. Önként adódik a gyarmatosítás példája. erőszakoskodás. A bűnözés. s a júliusi monarchia alatt kidolgozott tervek dacára. kibővülésre mindig hajlamos népességet vagy a csavargók bizonytalan csapatait. Ezzel kapcsolatban jellemző a prostitúció hálózatának elhelyezése a 19. hogy az elítélteket arra kötelezték. és természetesen költségessé tett. amikor pedig küzdenie kell ellene? A zárt törvénytelenséget képező bűnözés elhelyezése valójában előnyökkel jár. s a börtönbe zárás volna az egyik fő elemük. a törvény mindennapos megtagadása vagy kijátszása). olykor a fosztogatás. mindez lehetővé tette. a megfékezett törvénytelenség. hogy közvetítők egész sorával a megfelelő csatornába tereljék és megszervezzék a szexuális gyönyörből származó óriási profitot. hosszú börtönbüntetésnek. katonaszökevényeket toboroznak. a körülményektől függően munkanélkülieket.közvetlen végeredménye. ahová a 19. a gyönyör árának kialakulásában. gazdaságilag következmény nélkül. hogy nagyobb mérvű. meggátolja. Először is lehetőséget ad az ellenőrzésre (megjelölve az egyéneket. a kölcsönös besúgást megszervezve): állandó felügyeletnek kitett egyének viszonylag szűkre szabott és zárt csoportja váltja fel az alkalmi törvénytelenséget gyakorló. az elfojtott szexualitás profitjának kialakulásában s e profit . majd véglegesen „elkülönített” életnek kitéve. hogy a törvénytelen gyakorlatokat irányítsa. annak ellenére. legalább még annyi ideig maradjanak. ahány évre az ítéletük szólt (néhány esetben egész életükre ott kellett maradniuk). De a bűnözés ezen felül közvetlenül is hasznos lehet. veszélyes és gyakran ellenséges világ megfékezi vagy legalábbis alacsony szinten tartja a közönséges törvénysértő üzelmeket (kisebb lopás. erőszakos bűnök elkövetésére szánva. akik vonulásuk útján. mintha most nem is annyira a büntetések szigorában. század végén láttuk. Márpedig ez az összevont. koldusokat. a zendülés ijesztő erőivé duzzadnak. egyszersmind kezelhető közeggé válása valójában a törvényesség peremén történt. a vele együtt járó felügyelettel. a rendőrség hatalmába kerítve. Nem a legbizonyíthatóbb értékű azonban. bomlasztva a csoportokat. De miért és miképpen hivatott arra a börtön. a prostitúció körében fenntartott gondos hierarchia. vonzerejüktől megfosztottan. ahol a büntetésüket letöltötték. a fegyelmezetlen katonák. hogy bűnözést termeljen. ingatag létezési feltételek közé szorított. saját belső szervezettségébe fordulva. a nyilvánosházak széles körű megszervezése. Ezt az önmagába visszatérő bűnözést ezenfelül kevésbé veszélyes törvénysértés! formák felé lehet terelni: a társadalom peremén ellenőrzés alá vont. lényegében a fogva tartás apparátusa megkövetelte anyagi terheken akartak könnyíteni. az őt támogató lakosságtól elvágott (hajdan a csempészek vagy a fegyveres bandák esetében megvolt ez a támogatás 42) bűnözők végzetesen a helyhez kötött bűnözésre szorítkoznak. században: a prostituáltak rendőrségi és egészségügyi ellenőrzése. mint magának a bűnözésnek látható. a guyana-i vagy később az új-kaledóniai deportálás ténylegesen nem tett szert valóságos gazdasági jelentőségre. markáns lécezésében keresnék az elrettentő példát. ellenőrzött és lefegyverzett törvénytelenség közvetlenül hasznos. amelynek bűnözéssé szerveződése. A bűnözés felhasználása mint különválasztott.

Az elkülönített és a bűnözésbe visszaforduló törvénysértések megszerveződése a rendőrségi ellenőrzés fejlődése nélkül elkerülhetetlen lett volna. hogy Franciaországban az 1848-as forradalom táján és Bonaparte Lajos hatalomrakerülésekor virágzottak ezek a gyakorlatok. Jóval a rendőrök után a statisztikusok és a szociológusok is felhasználták. „néma. a sztrájkolókkal és a zendülőkkel szemben bé-rencek toborzása.46 De a forradalom után ez a gyakorlat egészen más méreteket öltött: a politikai pártok és a munkásegyletek felbomlasztása. de a bűnözésben való szervezettségük révén kezelhetővé vált elemek váltórendszerével sikerül ellenőrzés alá vonni és törvénytelen profitot húzni belőle. részben titkos hierarchia megszervezését (a párizsi rendőrségen ez lényegében a „biztonsági szolgálat” volt. Mert a börtön megkönnyíti az egyének ellenőrzését. beszervezett. amikor kiszabadulnak. amely törvénytelen üzelmek mezejét alakítja ki maga körül. A bűnözés politikai obszervatóriumaként működik.”48 Az 1810-es törvénykönyv különleges felügyeletet irányoz elő a kiszabadult bűnözőkre és mindazokra. amely különbség nélkül ügyel minden állampolgárra. észrevétlen” éberség. kivételezett eszköz. épp ezért a rendőrség ellenőrzése alatt álló spiclik és besúgók által veszélyesnek tartott közegeket és csoportokat: a bűnözés. személyleírást adnak a börtönök rablajstromaihoz. a hatalom törvényen túli egész működését részben a bűnözőkből alakult segédtömeg biztosította: titkos és a hatalom tartalékaiból fölfegyverzett rendőrség. A népesség általános ellenőrzése.megszervezésében a bűnöző közeg az érdekelt puritanizmus cinkosa lett: törvénytelen gyakorlatok törvénytelen vámszedője. akiket a büntetéstől való félelem ösztönzött vagy jutalom „kecsegtetett”)·49 Jelenlétük feltételezi egy dokumentumokra épülő rendszer meglétét. a lakosság állandó felügyeleti eszköze: olyan apparátus. de ez nem jelenti azt. A bűnözők politikai felhasználása-besúgók. a segédrendőrség szervezése – akik a törvényes rendőrséggel közvetlen kapcsolatban állva dolgoztak és ha kellett. század előtt is szokásban volt. amelyhez könnyen hozzáilleszthetők az új adatok. amelynek központjában a bűnözők megjelölése és azonosítása áll: kötelező személyleírást csatolnak az esküdtszékek elfogatási és letartóztatási parancsaihoz. feljelentők. szinte párhuzamos hadseregféleséggé alakultak -. amely maga körül kihívja a hatalom gyakorlatát. amelyre feljogosít. hogy a börtönre központosított büntetőrendszerrel megszilárdított bűnözés a törvénysértéseket használta fel az uralkodó osztály profitáramoltatása és törvénytelen hatalma érdekében. s ugyanakkor a keresett személy nevével valamennyi felhasználható információ. mert besúgókat tud toborozni. A bűnözés a törvénysértések irányításának és kizsákmányolásának az eszköze. hogy újból merényletet követnek el a társadalom nyugalma ellen. 47 Elmondható. De ez a felügyelet csak a börtönnel párban tudott működni. 1833 táján a „természettudósok. Mindeme felügyelet feltételezi egy részben hivatalos. amely a „feltűnő közegekben” – felügyelőkön és altiszteken – kívül „titkos közegekkel” és besúgókkal dolgozott. A törvénytelenség eszköze is.50 A bűnözés. az esküdtszékek és a büntetőbíróságok lajstromainak másolatát háromhavonta elküldik az Igazságügyi Minisztériumnak és az Államrendőrségnek.és alkoholcsempészés a tilalom alatt álló országokban vagy újabban a kábítószer-csempészés a „hasznos bűnözés” fenti működését mutatná meg: a törvényes tiltás meglétét. hogy ez a törvénybe legyen írva. „a kormány állandóan nyitott szeme. könyvtárosok. titkos ügynökeivel.45 A fegyver. akik komoly bűncselekmény miatt már megjelentek a bíróság előtt és törvényesen feltételezhető róluk. de az általánossá vált hálórendszerrel is.vagy kartotékrendszert. provokátorok formájában – már a 19. később pedig a Belügyminisztériumban szerveznek egy „kimutatást”. amely magukon a bűnözőkön keresztül teszi lehetővé az egész társadalmi tér ellenőrzését. s kibővíti a . amely megismétli a lajstromokat. egy betűrendes katalógust. amelyet törvénytelen. üzletemberek” módszere szerint kezdik használni a nyilvántartó karton. Úgy tetszik. De ugyancsak ellenőrzik a hajdani bűnözőkből lett. hogy bármilyen kényszerítő intézkedésnek is alávetné őket … Nincs szükség. a rendőrségi felügyelet egyik tárgya a sok közül. titkos. kereskedők.

Az igazságszolgáltatás elárasztása a rendőrség által. amelynek többi alkatrésze (nem alá-. a büntetőbíráskodás. egy hajdani. a könnyen ellenőrizhető. A bírák mindennek alig ellenkező alkalmazottai. katonának áll. a rendőrségi ellenőrzések célpontjává és segéderejévé. kitiltás egy helyről. a szörnyeteg király árnyéka. hogy minden törvénytelen gyakorlatot üldözzön. a rendszer következménye. amikor ugyanegy személyben csapott össze királyi hatalom és förtelem. s amely e célból. elválasztását és felhasználását. A büntetőbíróság hozzá képest a törvényes biztosíték és az áttétel elvének szerepét játsza. s ez több.kölcsönös feljelentéseket. Lacenaire. A börtön-rendőrség rendszer a kezelhető bűnözést vágja körül a törvénysértésekben. vagyis a törvénysértések differenciálását. még annak sem. az önmagában zárt bűnöző közeg meg-szerveződését meggyorsítja: mindebből s ami ebből következik (munkanélküliség. melyeknek legtöbbször ő az áldozata. a törvénysértések egész területén együttesen biztosítják a bűnözés megkülönböztetését. Az elmúlt korokban ott kísértett egy árnyék. hogy a félig sötétben működő. A bűnügyek esztétáinak paradicsomában mindörökre megkülönböztetett helyet foglal el.52 a század második felének Gil Blas-ja. Nem olyan büntetőbíráskodás. egész látványos apparátusával arra való. majd megszökik. amikor a bűnözés a hatalom egyik fogaskerékrendszere lesz. hamarosan elkezdődik a rendőrségi erők és a bűnt a hatalommal összekötő cinkosság mindennapos melodrámája. Először Vidocq. aki az igazság letéteményese. A törvénysértések általános rendszerében olyan váltó. következik a prostituáltak társasága. hogy a „bűnözés” asszimilálhatatlan üledékét hagyja működése nyomában. A bűnözés. amikor a többi törvénysértésről levált bűnözést a hatalom invesztálja és a visszájára fordítja. mindez nem újdonság. csakhamar az útonállás. Vidocq jelzi azt a pillanatot. a rendőrséget és a bűnözést fogaskerékként egymásba illesztő ellenőrzési apparátus mindennapi igényére feleljen. a gyarmatosítást. segéderőket. mint meglepő: minden jószándéka. Vidocq-kal szemben áll kortársa. Ekkor következik be a rendőrség és a bűnözés közvetlen és intézményes összekapcsolódása. hogy a történelemben először. annak a struktúrának a vonása. A börtön és a rendőrség ikerapparátus. s néhányuk felhasználását az uralkodó osztály törvénysértése által. a börtön és a bűnözés. . a lehetőségek tág körét nyújtja. új félelem bukkan fel. a felügyelet alá helyezés). párbaj. század első évtizedeiben kifejlődött folyamatról ketten is tanúskodnak. kockázatos kalandok. mert a törvénysértőket kapcsolatba hozza egymással. amely ellene és vele dolgozik. verekedés. Ősrégi törvénysértések embere volt. kényszerlakhely. aki gyorsan csúszott lefelé a lejtőn: garázdaság. specifikusságával. Olyannyira. csalások. hanem mellérendelve) a rendőrség. az a tehetetlenségi erő. mégis bűnök mocskolta. hanem inkább annak. amelyet a zárt intézmény szembehelyez az igazságszolgáltatással. Az igazságszolgáltatásban a törvénysértések differenciált ellenőrzésére szolgáló eszközt kell látnunk. Véget ért a shakespeare-i kor. A rendőrségi felügyelet szállítja a börtönnek a törvénysértőket. A 19. kiváltott vagy megvásárolt rabból rendőrfőnök lett. hogy benne a bűnözés láthatóan megmutatta kétértelmű tárgy. s egy soha meg nem szakadó áramkört hoz létre. büntetőeszközként pedig a börtönt. Nyugtalanító pillanat. a törvényt érvényre juttatók és a törvényt sértők közötti rejtett és zavaros megállapodástól való félelem. a rendőrséget használná fel. mint amely arra van szánva. akiket a börtön bűnözőkké változtat. eszköze is lesz.és eszköz-státusát egy olyan rendőrségi apparátusban. nem ennek a talán megszépített múltnak köszönhető. az ellenőrzést. s amely elszánta magát. hogy a volt foglyokra rákényszerítsék a nekik kijelölt feladatokat. játék. amelynek kategóriája (rendőrség-börtön-bűnözés) egymást támogatja. De az a már-már mitikus fontosság. s nem is a hatalom elmeszesedésének vagy fokozatos elmozdulásának a következménye. hogy olyan együttesről kellene beszélni.51 Eszközeik arányában segítenek létrehozni a bűnözést. amely a büntetőmechanizmusokat jellemzi a modern társadalomban. amelyre kortársainál szert tett. Hiába beszélnek a bírák. s ugyanezek az ellenőrzések néhányukat rendszeresen visszaküldenek a börtönbe. zsebmetszés. de fogaskereke is.

Nehéz feladat volt. személyisége ugyanazokat a lehetőségeket hordozza. amelyeket a polgárság ténylegesen művel. François-t magával vigye a vérpadra. az uralkodó törvénysértések általi gyarmatosítása -megannyi következmény. a cellatársakkal újraszövődő barátság. visszacsatolódott önmagába. még fenyegetőek voltak: ez a tönkrement kispolgár. De újra felbukkannak a bűn elméletéről mondott beszédében. ami: nem egyszer s mindenkorra megszerzett végeredmény. egy nemzedékkel korábban forradalmár lett volna. őt. De magával cipelte. de ezek elsekélyesedtek a lopásban. szegényen. a bírákat megelőzve. * A bűnözés termelését és a büntetőügyi apparátus által való invesztációját annak kell venni.neofita buzgósága ellenére soha sem bírt néhány ványadt bűncselekménynél többet elkövetni. a polgárság új kedvtelést talált. s hogy élete utolsó napjaiban hódolattal árasztották el. jakobinus. . nem is olyan régen. A bűnözés és az egyéb törvénysértések közötti hasadás.55 Az egyik a kínzások ókori rituáléját hosszabbította meg. hogy a közigazgatásnak kellett őt megvédenie a Force foglyaitól. amennyiben teljesen soha nem érik el a céljukat. hogy celláját megnyitották a híres vendégeknek. hanem taktikák. A két ünnep találkozott a történelemben. a törvénysértések horizontját. olyan erősen gyanúsították vamzer seggel. egész az utolsó. amikor a politikai és gazdasági törvénysértések. Lacenaire és Vidocq szimmetriában vannak. A másik a kiváltságosok törvénysértésének elméleti játékát vezette be vagy inkább azt a pillanatot jelöli. dadogásuk ejt csodálatba. A L'Assassinat considéré comme un des Beaux-Arts a szépművészetek egyikeként felfogott gyilkosság megjelenési éve: 1849. s azokat is ügyetlenül hajtotta végre. visszaesés. s a hatalom megengedett törvénysértésévé lett egész bűnöző gyakorlatot elmozdítva a rendőrségi technika felé. kölcsönös zsarolás. a király gyilkos alakja a politikai erőszakhoz eljutó kisstílű bűnöző visszájára fordult képlete. börtön. másrészt elmozdítottak a bűn esztétikája. 1800-ban született. mint Julien Sorel. Ne feledjük. királygyilkos . ennek az ünneplésnek megvolt az oka: a bűnözésben alávetett és diskurzussá változott törvénysértés szimbolikus alakját ünnepelték – vagyis a kétszeresen sérthetetlenné vált törvénysértést. mert a bűn elkövetőjének nem jutott hely máshol. amelyet egyrészt elkoboztak a bűnözésben. azonban mindig ellenállást váltott ki. azaz a kivételezett osztályok művészete felé. Lappangó lehetőségei igencsak földhözragadt bűnözésbe fulladtak: Lacenaire-től ilyen értelemben nincs mit tartani. amelyek áthelyeződnek. párizsi világa olyan ünnepléssel ajándékozta meg a kivégzése előtt. aki a bíróságon mindent elkövetett. mint a bűnözés alkalmazkodó terében. amely világosan feltűnik a rendőrség-börtön rendszer működési módjában. S ha a párizsi polgárság ünnepelte Lacenaire-t. lopás. elméleti és esztétikai megjelenítésükkel – mint ahogy Lacenaire-rel kapcsolatban mondogatták: a „bún Metafizikájával” – megkettőződnek. amelyek. s még korántsem merítette ki. amely mellett sápatag tiszteletkörök csupán későbbi irodalmi feltámadásai. egyébként Lacenaire cinkosa. a bűnözés ellenük fordítása. Dicsőségét nem nagyszabású bűncselekményeknek köszönheti.34 Robespierre kortársaként a törvények elutasítása azonnal történelmi dimenzióba emelte volna. tudott írni és tudta forgatni a szót. hogy Lacenaire híres halála elfojtotta Fieschi merényletének visszhangját. elhibázott gyilkossági kísérletig. illetve a törvénysértés egy olyan alakzatát. Hamarosan betiltották. aki jó iskolákba járt. François a július 19-i rablánc egyik legfeltűnőbb figurája volt. hogy a bűnözők körül újraéleszti a népi törvénysértéseket. a gyilkosságban és a feljelentésben. Vidocq révén ugyanabban a korban a bűnözés zárt és ellenőrizhető közeget képezve. Lacenaire a „bűnöző” típusa. őt. át akart adni a halálnak. akit Force alja népe. Azt se feledjük. szökés a katonaságtól. hogy ez a halál a láncra vertek utolsó útrakelése. Szélhámosság. legalábbis virtuálisan. Ám sokat köszönhet a törvénysértés és a bűnözés közötti. s a láncra vertek vonulását kísérő megnyilvánulások előtt néhány hónappal történt.53 és Lajos Fülöp szép. azzal fenyegetve. sem elgondolásuk művészetének. látható játszmának. hogy cinkosát. akik halálra keresték. Halála pillanatában Lacenaire kinyilvánítja a bűnözés diadalát a törvénysértés felett.

sztrájktörőként vagy bérencként). Ehhez járult még az a hosszú ideig tartó vállalkozás. a tulajdon és a takarékosság elemi szabályainak megtanulása. spicliként. egyszersmind teljesen idegennek tűnik fel. a „magasröptű” bűnözésé (Arsène Lupin). hogy szimpla bűnözők szítják. félreállítja. Ez az idegenség kezdetben az alsó régióké [Les Mystères de Paris (Párizs titkai). Ellenségesség a bűnözőkkel szemben. Röviden. sorompót állítani fel.”63 De ez a taktika még távolról sem győzött. mindenütt jelenlevőknek és félelmetesnek. s amelyekhez kötődtek. engedelmességre szoktatás a munkában.6*1 A bűnügyi krónika. a zavarkeltés taktikáját alkalmazták. ahol hétköznapi és egzotikus módon kibontakozik. olyan vonalat rajzol ki. Különlegesebb eljárásokat kezdeményeztek. illetve manipulálják. de harc a büntetőrendszer körül. ez kétségtelen.62 s ezt bizonyítja a munkásmozgalomban tapasztalt általános bizalmatlanság a volt köztörvényes elítéltekkel szemben. makacsul próbálkoztak vele. szerveződésekre és egyletekre vonatkozó jogszabályozásból következtek. hogy a raboknak tartsák fenn a legnehezebb és legveszélyesebb munkákat. állandóság a lakhelyen. a proletariátus és a városi alsó néposztály kölcsönös helyzete még tanulmányozásra vár. fennhéjázó falubörtön végleg bezárul egy népszerűtlen nép körül. amelynek el kellett volna választani a bűnözőket azoktól a néprétegektől. az állandó konfliktushelyzet kialakítására. a családban stb. Ez a funkciója a sajtó egy részét elárasztó. A szegény osztályok kapcsolata a törvénysértéssel. amelyekben a bűnözés nagyon közelinek. A detektívregényekhez kapcsolódó bűnügyi krónika több mint egy évszázad óta a „bűnügyi történetek” mérhetetlen tömegét termelte. A bűnügyi regény. sztrájkokra. Igen rendszeresen azzal vádolták a munkásmegmozdulásokat.különösen városi környezetben. látszólag fordított szerepet tölt be. míg a fogoly újságíróknak és a politikusoknak joguk volt külön kerülni. amelyek az igazolványokra. A szegény osztályok „erkölcsnemesítésének” általános eljárasait alkalmazták. s a köztörvényesek kedvezményes elbánásban részesültek. amely. Módszeresen összekeverték a közönséges bűntetteket azokkal a törvénysértésekkel. az emberbarátoknak a bűnözőkkel szemben tanúsított túlságos figyelme ellen.58 Az ítéletek gyakran nagyobb szigorúságot mutattak a munkásokkal. napról napra beszél az arcnélküli ellenség ellen vívott belső harcról. Funkciója főleg annak megmutatása.59 A börtönökben az elítéltek e két kategóriáját elvegyítették egymással. amely elengedhetetlen akkor. hogy a népi körökben ellenséges érzületek alakuljanak ki a bűnözőkkel szemben (a volt rabokat használva besúgóként. illetve mindenesetre nem sikerült a bűnözést teljesen elvágnia a néprétegektől. De egy dolog biztos: a bűnözést és az elfojtást az 1830-50-es évek munkásmozgalma fontos tétnek tartja. amely a tárcarovatokban és a ponyván indul fejlődésnek. közelieknek. a kérkedő vita. Rocambole].57 ezek politikai státusának elismerését követelték a munkások. hogy a bűnözőkről már kialakult képet tovább színezzék: jól meghatározott hálóként mutatni fel őket. folytonosan fenyegetőnek a mindennapi életben. amely nincs kapcsolatban megszokott és meghitt világunkkal. végül az „aranyló” bűncselekményé. az okait illeti. ami kíséri. hanem politikai szempontból is (az úgynevezett „alapvető törvénytisztelet” megszerzése. aztán az őrültségé (kivált a század második felében). mégis módfelett távolinak. a bűnt dicsőítő irodalom ellen. A bűnözésnek tulajdonított fontosság. mindennapos bőbeszédűségével elfogadhatóvá teszi a társadalmat behálózó törvényszéki és rendőrségi ellenőrzések együttesét. oly idegen egekből érkező bűnözésben melyik törvénysértés ismerne magára? … Ε sokrétű taktika nem hatástalan: ezt bizonyítják a népújságok hadjáratai a büntetőmunka ellen61 a „börtönök kényelme” ellen. . Ebben az oly félelmetes. saját újságokkal is rendelkező bűnügyi krónikának. ahonnét származtak. e háborúban a riadó vagy a győzelem mindennapi hadibeszámolója. miközben dicsőíti.). ami az eredetét. mint a tolvajokkal szemben. „A 20. amikor a jogszabályrendszer helyettesítette a szokásokat.56 Hosszan. a környezetet. hogy a bűnöző egy egészen más világhoz tartozik. amely egyébként főbenjáró fontosságú nemcsak gazdasági. század hajnalán – írja Michel Perrot – a megvetéstől övezett.

és abban a helyzetben vannak.A népújságok gyakran javasolják a bűnözés politikai elemzését. e vadak barlangját. nem tanúbizonyság. bűncselekményekről vagy perekről beszélve „vérben fürödnek”. mint hajdan. a szó szoros értelmében véve éhhalálra ítélik és legyilkolják őket.71 megmutatja. mint a Gazette des tribunaux. „Elnyomáson alapuló lényegének végzetszerüsége miatt a társadalmi rend tovább gyilkolja. akiknek robusztus természete elveti vagy megveti parancsait. hogy a bűnvádas perek politikai vitákra adhatnak alkalmat. aki halált oszt. hogy a politikai foglyoknak. akik túlságosan erősek . mely olykor az oka és mindig a kibővítése. hogy hallatni tudják a hangúkat. mivel ők. mit tapasztalunk a felső tízezer szélhámosainál? … romboló példát. A népi újságoknál ez azt jelenti. hogy kövenként rombolja le a tőzsdét. s ebben jellemző az „ellenbűnügyi krónikának” nevezhető taktika. biztos lehet a bírák enyhe ítéletében és a sajtó tapintatában. Az ellen-bűnügyi krónika módszeresen kiemeli a bűnöző cselekményeket a polgárságban. amelyet ugyanez a büntetőrendszer vont nagy gondosan a bűnözés köré. a népből származók által elkövetett bűncselekmények elbeszélését felváltja a nyomor leírása.”64 Azért. hanem aréna. Újból megkérdőjeleződik a büntetőrendszer s az a határ. a családok vagyonát?” 66 A gazdagok bűnözését eltűri a törvény. jövője van.67 Ebből fakad az a gondolat. a nem irányított hajlamok és erők. az „erkölcsi rothadásnak” kitett osztály. hogy lesújt egyikükre.” 68 S ebből származik az a gondolat is. vagy kitörli belőle a lehetőségeket. amely azon van. nekik kell felvilágosítaniuk „Franciaország jó polgárát. hogy a munkások elleni bűnvádas perekben a felelősség mekkora részét kell ráruháznia a munkaadókra és az egész társadalomra. ahol büntetlenül lopják az államkincstárat. közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a büntető rendszerről. Erőt hordoz. amely ugyanakkor a bűncselekmény pozitív értékelése.”63 De ez a szükségből vagy elfojtásból eredő bűnözés. akik kizsákmányolják. amelyek. törekvéseket vagy igényeket. s ez minden szavában szembehelyezkedik az emberbarátok szokásos leírásával (szegénység – pazarlás – lustaság – részegeskedés rossz hajlam – lopás – bűncselekmény). hogy szörnyűségként elkülönítse és a legszegényebb osztály ellen fordítsa. megmutatva. a szegények nyomorának és lázadásának forrása és alapja. A büntetőrendszer-ellenes vitában a fourier-isták mentek el talán a legmesszebb. szégyentelen rablást … Nem féltek-e. s ha megesik. azokat. tolvajokkal és gyilkosokkal tölti meg a börtönöket. a társadalom rossz szerveződése. ily módon leplezve le a büntetőbíráskodás általános működését. akit a bűnözők padjára ültettek. aki a kirótt büntetéseket csak a főügyész dagályos vádbeszédéből ismeri”69. nem szabad abban. a neki tulajdonított ragyogással vagy a rossz hírrel. amely övezi. a zsenge korban kényszerű munkával elnyomott szív és értelem. Talán elsőként dolgoztak ki egy olyan politikai elméletet. a „börtönből táplálkoznak”. Egyszóval. hogy az a szegény. amely harcosok kiáltásaitól visszhangos. Nem a bűnöző egyént jelölik ki a bűnözés kiindulópontjául (csak alkalmat szolgáltat vagy áldozat). szerintük. hóhérral és börtönnel azokat. ahová azok süllyesztik őket. vérlázító cinizmust. „Miközben a nyomor holttestekkel borítja az úttestet. A társadalom a bűnös vagy pontosabban. hogy megfordítsák a bűncselekményről szóló egyhangú diskurzust. de ugyanúgy fegyver is eme civilizáció ellen. akárcsak a bűnözők. hogy valamennyi rab szócsövei legyenek. A „civilizáció” következménye ugyan. „A bírósági tárgyalóterem nem csupán korunk nyomorúságának és sebeinek feltárására szolgál. az a feladatuk. hanem a társadalmat: „Az ember. úgy felháborodik egy napon. mert a pékség rácsain át elcsent egy darab kenyeret. hogy visszájára fordítják azoknak az újságoknak a szokását. mert a társadalom vagy nem képes az alapvető szükségleteit kielégíteni. s hogy a véleménynyilvánítás miatt indított pereket vagy a munkások elleni akciókat ki kell használni. a botrányos példaadás. amelyben felsorakoznak a társadalmi zűrzavar áldozatai. vagy mert lerombolja benne. hogy ne osszon halált. s minden nap végigjátszanak „egy műsornyi melodrámát” 70. amelyek aztán a bűncselekményben törnek elő: „A hamis oktatás. erőfeszítéseket tesznek. Ez a felső körök bűnözése. hogy ez a „fizikai degeneráltságnak”. egy másik bűnözést álcáz.

” 76 A foglyok? Az „emberiség legszerencsétlenebb és legelnyomottabb” fele. semmi szabadság. jegyet árulok. de egy egészen más küzdelem céljából. – Béasse: Hun az én otthonom? – Állandóan csavarog. Ebből következik a bűnügyi krónika felhasználása. amit elfojtottak. ha nem szegezte volna szembe a törvény diskurzusával. Éjjel-nappal. A mester morog. hanem mint végzetes visszatérést és lázadását annak. mely az eltompult érzelmek és félig kihunyt szenvedélyek seregét kelti életre bennünk. letépik. ahová az egyén tartozik. amellyel a bíró megkísérelte a törvénytelenségbe burkolni a fegyelmezetlenséget. a kis törvénysértéseket egyáltalán nem a társadalom szükségszerű lényeiként állítja be. társadalmunk felszabadítása szempontjából. a betevőért. – Állapota? – Állapotom? Legalább harminchatféle az én állapotom. Biztos nyomtalanul tűnt volna el. és kétéves javító nevelésre szóló ítélete valószínűleg hosszú időre a bűnözés áramkörébe kapcsolta. mint amilyen a feketék egyenjogúsítása volt. amelyek aszerint az osztály szerint. kocsiajtót nyitogatok. azaz a teljes közönyben. emberek. akik nem akarnak gyermekek maradni. mint a törvények nevében) a törvénysértés beszédét. unalom. a nagy bűneseteket nem szörnyűségként kezeli. amely a kényszerítéseknek csökönyösen ellenállt. amelynek célja nemcsak az erkölcstelenség szemrehányásának visszafordítása az ellenfélre. amely esetleg épp olyan értékes. amelyet a bíróság törvénysértésnek kódol. az „emberi egyéniség ragyogó tiltakozását”. – Az apjának nem hiányzik? – Nincs . a munkanélküliség szabadság. – Na persze. – Jobb lett volna elhelyezkednie egy jó cégnél és kitanulnia valami mesterséget. „Bűncselekmény híján. amellyel a vádlott a fegyelmezetlenséget az alapvető jogok közé sorolta be. század törvényes büntetéseinek problémájához vezet. a csomagokér'. A La Phalange a „civilizáció” rejtjelezte összecsapásként elemzi a bűnügyeket. se családja. S ez helyénvaló volt: az ügy és a vele kapcsolatban kimondott ítélet a 19. lerázzák magukról. a Neuilly úton a szerencse-kereket forgatom. – Én dolgozok.”72 Nincs tehát bűnöző természet. ha jó születésűek volnának. Minden törvénytelenséget. a vádlott mint az eleven erő igenlését fogalmazta meg: az otthonnélküliség csavargás.”75 Megtörténhet tehát. Vidocq és Lacenaire után mutassunk be egy harmadik embert. A La Phalange olykor a bűncselekmény kortárs esztétikájával érintkezik. minden bizonnyal a fegyintézeteket népesítenék be. hogy különös módon mindenkit megigéz. hanem mint a társadalomban folyó központi csata moraját. Ezért örökítette meg a Gazette des tribunaux:™ „Elnök: az ember otthon alszik. mesterség. csavargással vádolták. Rövid időre tűnt csak fel: hírneve alig tartott egy napnál tovább. a gazda hiánya autonómia. amely bűnössé tette (sokkal inkább a fegyelmezés. S módszeresen ambivalensen a társadalom zűrzavaros rendjeként és a megingathatatlan jogok igenléseként juttatta kifejezésre a fegyelmezetlenséget. 73 a hatalomhoz vezérlik el őket vagy a börtönbe: a ma bírái. szegényen. Nappal például ingyen nyomtatványokat osztok a járókelőknek. s bizonyára ennek köszönhető. hogy szoros pólyájában megmaradjanak. alig látszok ki a munkából. osztanék gazdám sincs. Az iróniából. akinek se otthona. hanem az egymással szembeszegülő erők játékának a felmutatása. illetve inkább a jelen lévő újságíró a büntetőtörvény és a fegyelmezetlenség apró tényei közötti csatározás komikumaként élte át. A törvénytelenség szembeállítását a fegyelem – büntetőrendszer – bűnözés szisztémájával a kortársak. az időbeosztás hiánya az éjszakák és a nappalok teljessége. Már jó ideje dolgozok. A kisstílű törvénysértések áttűnő figurája volt csak: egy tizenhárom éves gyermek. és a rabok. a gyújtogatás. gyöngeség vagy betegség helyett inkább feltörő energiát lássunk benne. tovább maradnánk a zűrzavarban. hogy a bűncselekmény politikai eszköz. ez utóbbi bekövetkezett volna-e nélküle? „A méreg. „a bíróságokon székelnek és igazságot osztanának”74. éjszaka ott a színház. példás jelenet kerekedett ki a büntető rendszer okulására. s néha még a lázadás is a társadalmi körülmények égető nyomoráról tanúskodik. az érkező postakocsik elé futok. jó cég. és a pökhendiségből.lévén ahhoz. hanem erőjátékok vannak. Alapjában véve a bűncselekmény létezése szerencsére az „emberi természet elnyomhatatlanságáról” tanúskodik.

mivel maga nem gazda. hosszú távú állapota legyen. Egyrészt az elnök. csak nem a rend.” Amikor a kétévi javítóintézetről szóló ítéletet meghallotta. tapadás: „Az ember otthon alszik. . egyszer s mindenkorra rögzített személyisége: „Állapota? ez a kérdés a társadalomban felállított rend legegyszerűbb kifejezése. mert ezek gyarmatosították. akik a büntető rendszer apparátusát támadási pontul ki-pécézve a bűnözés politikai problémáját vetették fel. s a „vadság” tör elő: „Munka. bármilyen feltételek mellett. a jövővel kapcsolatos elképzelése. szolgának kell lennie. hogy ez rendetlenséget jelent? A szabadság számít. Az emberrel született. se barátaim. a csavargás visszataszítja. Kell hogy legyen egy kényszerítő hely. hanem a rend fenntartása. a munkás rabszolga és szomorú a rabszolgaság … Jól érzi. nem is annyira a törvénysértés.” A La Phalange újra közölte ezt a jelenetet. az elfoglaltság és az erkölcstelenség közötti különbség kivételével ez a vad ember élete. holnap nélkül. mondja az elnök. soha nem több huszonnégy hónapnál.apám. „kivált amióta majdnem teljesen eltörölték a vérpadot”. A 19. mert „nem bírta elviselni a nevelés rabszolgaságát a szüleinél vagy idegeneknél”. A La Phalange tanítása nem veszett el teljesen. JEGYZETEK 1. hogy szerinte mindenkinek kell hogy legyen lakása. a lassú. a társadalom az elnök hangján nyelvtanilag helyesen szól hozzá”. közvetlen szabadság fegyelmezetlensége: „Jól érzi. helyhez kötöttség. amelyeket a kor népújságai közöltek a bűnözésről és a büntető rendszerről. S a jelenetet övező fontosság. hogy minden támadással szemben biztosítva legyen. szabad vagyok. kell hogy az embernek állandó.” Ezenkívül valamilyen állapota is kell legyen az embernek. „az élő törvényesség. folyamatos. egyik napról a másikra. züllöttség: ez minden. azt a mozgási igényt. nincsenek szüleim. hogy otthonnal lássa el az embereket. hanem a fegyelmezetlenség révén áll be a szakadás. nemtörődömség. hogy a bűnözők lázadását ne heroizálják. hogy ezt az elveszett gyermeket elhagyták vagy magától szökött meg. hogy pompás-e vagy szűkös. következésképp brutális és szűkre szabott. amelynek a megszállottja … S ha jobban szereti a szabadságot. hogy az inas. de természetes és ösztönös fejlődése. nem az önmegelégedettség a cél.” Végül gazdával kell rendelkezni. mit számít az. amely az anarchistáknak válaszolt. azaz az egyéniség spontánabb fejlődése. A civilizációnak megvan a kényszerítő rendszere. a törvény betűje és szelleme” által képviselt „civilizációét”. független. felismerhető azonossága. Béasse „ronda grimaszt vágott. valójában a fegyelem. hogy a fourier-isták e banális ügyben az alapvető erők játékterét látják. század második felében ez a tanítás éledt fel abban az erős visszhangban. jövőbeli megállapodottság. hogy a rablánc népi látványosság volt. foglyul esni és elhelyezkedni egy hierarchiában. megzavarja.”79 A La Phalange elemzéseit természetesen nem tekintjük azon fejtegetések jellegzetes példájának. gondos megjelenítés azt mutatja. hanem hogy a bűnözést a törvényességről és a polgári törvénysértésről leválasszák. amikor benne vélték felismerni a törvény elvetésének legharcosabb formáját: amikor arra tettek kísérletet. hogy a közönséges rendben nem élvezheti azt a szabadságot. amikor újra fel akarták állítani vagy megalkotni a népi törvénytelenségek politikai egységét. S minderre. Indulás. apró fegyelmezetlenségeken keresztül végül az egész „civilizációt” utasítja vissza. mert az az igazság. hanem hogy kényszerítéseket foganatosítson rajtuk. az már mit se számít neki. amely látszólag a törvénykönyv. Fegyelmezetlenség a nyelvben: a nyelvtan és a válaszok hibássága „a vádlott és a társadalom közötti mély hasadékot jelzi. semmittevés. De beilleszkednek e vita összefüggéseibe. az uralkodás meghatározott viszonyai közé szegezve létezünk: „Kinél dolgozik? vagyis.” A törvény arcú fegyelemmel szemben törvénytelenségünk jogként lép fel. Faucher megjegyezte.” Fegyelmezetlenség a családi kapcsolatokban: mit se számít. majd visszatért a jókedve: – két év. nem azzal bízták meg. vad. – És az anyja? – Az sincs.

hogy a fegyházba menet. „Hiába volt ott a fegyőröktől és az elborzadt kíváncsiaktól képviselt társadalom. 20. a július 19-i rablánc parancsnoka le akarta vétetni e díszeket: „Nem illő. itt a macska. Ε. N°10. III. 18. A. augusztus 1. Gazette des tribunaux. A Marseillaise dallamára énekelték.” 12. el fogja ismerni megfigyelésem igaz voltát. hogy a farandolt megakadályozzák. 1836-ban a látványnak ez a része már nem volt nyilvános. 7. G.: Claude Gueux: „Tapogassuk végig a koponyákat. és a szörnyű büntetéseket családi ünnepséggé változtatta. június 7. II. 1836. A Gazette des tribunaux 1836. 1936. Archives parlementaires.360-367. Az írók egy csoportja „azon van. 16. arcátlanul kicicomázzátok magatokat. de la Rochefoucauld idézi ezt a számot 1831. Október 30-án azonban egy Valence-ben történt szökésről számol be. Gazette des tribunaux. azért jön.. A merészség és a bűn diadala. 19. Revue de Paris. rosszul leplezett csúfolódásuknak kitegyék. június 15. 1837. La Phalange. Ekkor már megrövidítették a láncot. néhány kivételezett nézőt engedtek csak be. december 2-án. Ducpétiaux: De la réforme pénitentiaire 1837. április 10-i száma idéz egy hasonló típusú dalt. augusztus 1. Revue de Paris 1836. 187-188.2. 1850. június. június 7. július 23. Később úgy döntenek. Vö. mintha menyegzőre mennétek. levezeklendő bűneiteket. emitt a keselyű. Aki látta az Auberge des Adrets vagy a Robert Macaire című. A Gazette des tribunaux azonnal hírt ad az új öltözékről: „Csíkos nadrág. és katonákat bíztak meg a rend fenntartásával az indulásig. Augusztus 9-én a Gazette beszámol róla. G. 1836. kék vászon munkászubbony.). amelyet a Dernier jour d'un condamné (1829) (Egy elítélt utolsó napja) című műben találunk. La Fraternité. 4. február. szürke munkászubbony … kék vászon kabát” (1836. 17. 5. rossz tréfáiknak. ugyanabból az anyagból készült ellenzős sapka. hogy a kocsi felborult Guingamp környékén: lázadás helyett a foglyok „segítettek az őröknek felállítani közös járművüket”. 21. 1836. átöltöztetik Delacollonge-ot. A fegyencek boszorkányszombatját a Dernier Jour d'un condamné írja le. ott a majom. 1836. ezen elesett emberek mindegyikének egy állattípus felel meg … Itt a hiúz. 13. július 20. Ferrus: Des prisonniers. 9. 3.” 11. hogy megvédjék a tömeg haragjától. 6. Le Dernier Jour d'un condamné. 209-210. . Gazette des tribunaux. hogy sértegessen balsorsunkban? Nyugodt pillantással néz minket. 1840. június 6. A becsületes embereket és a karhatalmi szerveket egyvégtében rászedik”. alatta csizma. La Phalange. a Büntetőtörvény könyv reformjáról szóló vita során. Revue de Paris. 1842. Revue de Paris. A vasra verés elbeszélése a Revue de Paris-ban pontosan megegyezik – olykor szóról szóra – azzal a leírással. LXXII. 1837. Ibid. A hazafias háború dala a társadalmi harc dala lesz: „Mit akar tőlünk ez a bolond népség. A Gazette des tribunaux szerint Thorez kapitány. 276.” 10.” 8. 14. 1836. H. hogy a kivételes ügyességgel megáldott gonosztevőket dicsőítse a bűnben. Gazette des tribunaux. 15. június 7. A Gazette des tribunaux rendszeresen közli ezeket a „bűnözői” listákat és feljegyzéseket. 1836. apoteózisa. velük játszassa el a főszerepet s a hatóság közegeit szellemeskedéseiknek. Fregier: Les Classes dangeureuses. Példa a személyleírásra. szalmakalap” (július 20. hogy fel lehessen ismerni Delacollonge-ot: „öreg vászonnadrág. a bűn fittyet hányt neki. július 19. Hóhéraink számára nem félelmetesek.). amott a hiéna. a nép körében híres darabokat. Ibid.

Moreau-Chrisophe: Poléniques pénitentiaires 1840.1. amikor ugyanez az újság hadjáratot vezetett a büntetőmunka körül zajló kereskedői verseny ellen. Tiltakozhatott egy olyan időszakban. 127. 391. Francia fordítás: 1972. 49-56. 1833. 1829.” Limoges: „A központi fegyházak jelenlegi szervezete ténylegesen valóságos panziók a visszaesők számára. Egy szövetkezés miatt bebörtönzött munkásnak a L'Atelier-hez intézett szövege (1842. A szigorú szabályzatot (szilencium. Ch. 86. E. a kantin megszüntetése) lázadások követték. Vö. A Moniteur 1840.7. l'Eure et Loir. valószínűleg nagyban hozzájárul a visszaesések számának ijesztő növekedéséhez. 1836. de Barbé Marbois: Rapport sur l'-état des prisons du Calvados. 1823. ahol megszerezhették maguknak mindazokat az örömöket. 1840. hogy deportálás váltsa fel az állandó és eredménytelen bebörtönzést. cit. es 130.. A deportálás problémáival vö. 1838. de l'Eure. L'Almanach populaire de la France.1. P. L. 37.22. La Fraternité. n°10. de Tocqueville: Note sur le système pénitentiaire. II. amelyeket szabad állapotuk gyakran megtagadott tőlük. Charles Lucas: De la réforme des prisons. 35. La Fraternité 1842. 24. az az. 1842. júliusaugusztus. évf. Rossi: loc. vadhúst és mindenféle nyalánkságot habzsoltak s hogy kényelmes szállodának tekintették a börtönt. 82. P. március 1. supra.. december 3. augusztus. évf. 38. j 31.49. 41. D.” Eysses: „A jelenlegi rendszer nem elég szigorú.17. Ruche populaire. de Beaumont és A. ugyanezt kéri Drome. 1831. hogy a börtönökben túlságosan is jól érzik magukat. F.. J. Rhône és Seine-et-Oise igazgatótanácsa is. 77.” 33. 32. 43.: Ε. 1838. old. Buré: De la misère des classes laborieuses en Angleterre et en France. 1847. október 3-i számában: „Botrányos volt. 64. La Fraternité. 25. 23. n°3). de Carné készítettek – mások mellett – terveket . Ez a hadjárat igen erőteljes volt a központi fegyházak 1839-es új szabályzata előtt és után. H. Bigot Préameneu: Rapport au conseil général de la société des prisons. Gazette des tribunaux 1839. II. 32. 36. hogy a börtönök legyenek „ténylegesen vezeklő jellegűek”. Vö. 1826-ban több igazgatótanács kéri. július 19. Egy 1839-ben a központi fegyházak igazgatói körében lefolytatott vizsgálat alapján. húst. Moreau-Christophe: De la mortalité et de la folie dans le régime pénitentiaire. Ugyanebben a számban egy másik munkás levele is olvasható erről a témáról. 42. Buré.. 1842-ben a Hautes-Alpes igazgatótanácsa kéri. 28. Hobsbawm: Les Bandits. amelyek a mindenük. 1841.337. Hasonlítsuk össze azokkal a kijelentésekkel.” Vö. 26. Lucas: De la réforme des prisons. 40. 1819. 1839. Vö. hogy a foglyok bort vedeltek. Ε. 39. 1840. Gazette des tribunaux 1829. március. Lauvergne: Les Forçats. s ez által nincs semmi megtorló hatásuk. II. 27. hogy sok fogolynak kedves a börtön s olyan romlott örömöket találnak benne. F. Nièvre. F. 1839. Lucas: De la réforme des prisons. 34. aláírással. 33. Ch. 22-23. Embrun igazgatója: „Az. Ch Comte: Traité de législation. bor és dohány elvonása. 29. s ha van egy biztos tény. Marengo ezredes és L. Ugyanebben az értelemben vö. 3. la Manche et la Seine-Inférieure. amelyeket 1974 júliusában tettek a büntetőadminisztráció szakszervezeteinek tisztségviselői a börtönök liberalizálásának következményeiről. de Barbé-Marbois: Observation sur les votes de 41 conseils généraux és a Blosse-ville et La Pilorgerie közötti vitát (Botany Bay-jel kapcsolatban). Rossi: Traité de droit pénal. 30.

1968. amely túlment az 1791. 92-93. A18. július 14-i törvény a prostitúció házainak felügyeletére vonatkozó rendelkezésein. pere és írásai szorították háttérbe. François a bresti rabláncra fűzve a bűn vásári. azt M. Az Egyesült Államokba áttelepített olasz maffia. néhány hónappal azelőtt. amelynek meglepő jellegét minden bizonnyal Lacenaire csillogása. a főkapitányság kéziratos köteteit (20-26). hogy cinkosa. 44. 1844. A rendőri és főleg a politikai felügyeletben a bűnözők szerepéről lásd: Lemaire beadványát. Lásd a neve alatt megjelent Mémoires-t. A törvény emberei ellenálltak. dacára annak az emlékiratnak. 53. egyáltalán nem csodálkozom.297-304. A. nagy látványosságából adott utolsó ízelítőt. Lacenaire írásait a közbiztonsági főnök segítségével (némiképp megcenzúrázva) adták ki 1836 elején. amelyet a történészek kevéssé vesznek figyelembe. Vö. Fregier: Les Classes dangereuses. Az első epizódok egyike nyilvánosházak szervezése a rendőrség ellenőrzése alatt (1823). Canler határozottan átveszi a vádat: Mémoires.: H. ha elérné. olyan „gazfickók általában. 46. hogy nem új jelenség vagy utólagos reakció). Az 1835-36-os évek rondója: Fieschi. (1836) A rendőrség és a büntetőintézetek által patronált mellékágazat. A. Histoire de l'Administration. I.Algéria bűnözők közreműködésével történő gyarmatosítására. a bűnöző körökkel kapcsolatban álló prostitúció tanúvallomásaként olvasható. A törvénytelenség és a bűnözés rondója. 1968-as újrakiadás) 15. június 14-én írt körlevelét: „A prostitúció házainak felállítása természetesen nincs tetszésére annak az embernek.: Belley beiktatásakor mondott beszédével. amely házakat állandóan és egyformán ellenőrizhetne s ezek nem tudnák kijátszani a felügyeletét. K.76-78. Vö. a népi eredetű törvénysértés gyarmatosításának szép példája. 1840. hogy részt vegyenek a funkcióban. A kartoték megjelenése és az emberrel foglalkozó tudományok létrejötte: újabb találmány. 397399. a restauráció idejéből rendelkezünk adatokkal (s ez azt bizonyítja. Különösen a napóleoni rendőrség felszámolása illetve újrafelhasználása jelentett problémát. aki 1825-ben meghatározza feladatait és elhatárolja magát elődeitől: „A törvényes utak nyitva vannak előttünk … A törvény iskoláiban felnőve. hogy a prostitúciót nyilvánosházakba zárja. 51. amiért Rivière-t. 55. akit a közerkölcs érdekel.” 45. . 142-148. valamint: Histoire de Vidocq racontée par luimême. az apagyilkost halálra ítélték.” 47. 52. 48. A tetejébe. az oly tiszteletre méltó bíróság iskoláiban nevelkedve … az igazságszolgáltatás segéderői vagyunk” vö. 54. A rendőrség úgy véli. Vo. okolható. a rendőrség soha többé nem téveszti őket szem elől. erről már igen korán. 49. akit az apagyilkosság és a királygyilkosság közös bűnében találtak bűnösnek. 1969. 50. 56. Lebailly műve tartalmazza: Mémoires de Lacenaire. század végén Colquhoun ecseteli a feladat nehézségét egy olyan város számára. Parent-Duchatelet könyve: Prostitution à Paris. igen gondosan vigyázná a közrendet. A „besúgók” olyan emberek. Hogy a kortársak szerint mivé lehetett volna Lacenaire. De a nehézségek tovább folytatódtak. a bűn szavainak és a bűnről szóló szavaknak a rondója. hogy a rendőrfelügyelő urak minden hatalmukat latba vetve ellenzik e házak felállítását kerületükben. akik a náluk nagyobb gazfickók felkutatásában segítenek. Bonneville: De la récidive. Bonneville: Des institutions complémentaires du système pénitencier. M. de Belleyme-étől): lásd még Molène igen érdekes pamfletjét: De la liberté. A. 1847. mihelyt egyszer a rendőrség nyilvántartásába kerülnek. akik „elnézést várnak a saját ügyeikben”. Különösen a rendőrfőnök 1823. amelyet teljes egészében a törvénytelen profit megszerzésére és politikai célokra használnak fel. Marx: Le 18-Brumaire de Louis-Napóleon Bonaparte.

mint amilyen London. Traité de la police de Londres. Franciára fordítva: 1807,1., 32-34., 299300.
57. „Egyetlen más osztály sincs ilyen típusú felügyeletnek alárendelve; a felügyelet
majdnem úgy működik, mint a kiszabadult elítéltek esetében; úgy tetszik, abba a kategóriába
sorolja a munkásokat, amelyet most a társadalomra veszélyes osztálynak hívunk” [L'Atelier,
5. évf. n°6, 1845. március, az igazolvánnyal (livret) kapcsolatban].
58. Vö. pl. J. B. Monfalcon: Histoire des insurrections de Lyon. 1834,142.
59. Vö. L'Atelier, 1840 október vagy La Fraternité, 1847. július-augusztus.
60. A Gazette des tribunaux-η és a Courrier des tribunaux-η kívül Ά Journal des
concierges.
61. Vö. L'Atelier, 1844 június. Petíció a párizsi képviselőháznak, hogy a foglyok
„egészségtelen és veszélyes munkára” legyenek kirendelve; 1845 áprilisában az újság
Bretagne példáját idézi, ahol katonai elítéltek nagy számban meghaltak a láztól, amelyet
csatornázási munkák végzése közben szereztek. 1845 novemberében: miért nem dolgoznak a
foglyok higannyal vagy fehér ólomfestékkel? …Vö. Démocratie politique. 1844-1845.
62. A L'Atelier 1843. novemberi számában támadás a Mystères de Paris ellen, mert vonzó
színben tünteti fel a bűnözőket, festőinek életüket, szókincsüket, s mert nagyon
kihangsúlyozódik benne a bűn iránti hajlam végzetszerűsége. A Ruche populaire-ben is
hasonló jellegű támadásokat találunk a színház ellen.
63. Délinquance et système pénitentiaire de France au XIXe siècle (kiadatlan szöveg).
64. L'Humanitaire, 1841. augusztus.
65. La Fraternité, 1845. november.
66. La Ruche populaire, 1842. november.
67. Vö. La Ruche populaire. 1839. december: Vinçard válasza Balzac cikkére, amely a Le
Siècle-ben jelent meg. Balzac azt írja, hogy óvatosan és diszkréten kell kezelni a lopás vádját,
ha egy gazdagról van szó, akinek legkisebb becstelensége azonnal közismert lesz: „Tegyék a
kezeket a szívükre, uraim, s vallják be, hogy nem ennek az ellenkezője történik-e azzal,
akinek nagy a vagyona és a rangja, nem találnak-e ezer megoldást, ezer eszközt a kellemetlen
eset eltussolására.”
68. La Fraternité, 1841. november.
69. Almanac populaire de la France. 1839,50.
70. Pauvre Jacques, I. évf. n°3.
71. A La Fraternité 1847 márciusi számában olvasható a Drouillard-ügyről és utalnak a
rochefort-i tengerészeti kezelő-ségben történt lopásokra. 1847 júniusában cikket közölnek
Boulmy peréről és a Cubière-Pellaprat ügyről; 1847 júliusaugusztusában a Benier-LagrangeJussieu-féle sikkasztásról.
72. La Phalange, 1837. január 10.
73. „A bárcás prostitúció, a közvetlen anyagi javakra irányuló lopás, a betöréses lopás,
emberölés, rablás az alsó néposztályok számára való; míg az ügyes kifosztás, a rafinált és
közvetett lopás, az emberi állat tudós kizsákmányolása, a nagy taktikát igénylő árulások, a
felsőbbrendű gaztettek, végül is minden bűn és minden hasznot hajtó, elegáns bűntett, amelyet
a törvény nem ér el, a felsőbb osztályok kiváltságai maradnak” (1838. decemberi.).
74. La Phalange, 1838. december 1.
75. La Phalange, 1837. január 10.
76. Ibid.
77. Vö. például azzal, amit a La Phalange ír Delacollonge-ról vagy Elirabide-ról, 1836.
augusztus 1. és 1840. október 2.
78. La Gazette des tribunaux. 1840. augusztus.
79. La Phalange, 1840. augusztus 15.

3. FEJEZET
A JAVÍTÓ BEZÁRÁS
Ha meg kellene határoznom azt a dátumot, amikor a javítóhálózat rendszerének kialakulása
befejeződik, nem 1810-et és a büntető törvénykönyv megszületését választanám, de 1844-et
sem, a cellába zárás elvét lefektető törvénnyel, talán 1838-at se, amikor pedig Charles Lucas,
Moreau-Christophe és Faucher könyvei a börtön reformjáról megjelentek. Hanem 1840.
január 22-ét, Mettray hivatalos megnyitásának a dátumát. Vagy még inkább azt a naptárhoz
nem kötött, alig dicső napot, amikor egy mettray-i gyermek, haldoklás közben, így sóhajtott
fel: „Milyen kár, hogy ilyen hamar el kell hagynom a telepet!” 1 Ez volt az első büntetőintézeti
szent halála. Sok boldog követte bizonyára, ha igaz, hogy a telepesek lépten-nyomon azt
ismételgették, a test új büntetőpolitikájának dicséretét zengve: „Jobb szeretnénk, ha ütnének,
de a cella szolgál a javunkra.” Miért választom Mettray-t? Mert ez a fegyelmezés formájának
legintenzívebb foka, az a modell, amelyben a viselkedés valamennyi kényszerítő
technológiája koncentrálódik. Van benne „a zárdából, a börtönből, a kollégiumból, a
kaszárnyából”. Erősen hierarchizált kis csoportokba osztják szét a foglyokat, s ezek szimultán
öt modellhez igazodnak: a családéhoz (minden csoport „testvérekből” és két „elsőszülöttből”
álló „család”); a hadseregéhez (mindegyik, két részlegre osztott család egy vezér
parancsnoksága alatt áll, s mindegyik részlegnek van alvezére; mindegyik fogolynak
törzskönyvi száma van és alapvető katonai kiképzésben részesül; minden nap tisztasági
szemle, minden héten öltözékszemle; naponta háromszor sorakozó); a műhelyé, főnökökkel
és művezetőkkel, akik a munka menetét és a fiatalabbak betanítását biztosítják; az iskoláé
(minden nap egy órás vagy másfél órás tanítás; az oktatást a tanító és az alvezérek végzik);
végül a törvényszéki modell; minden nap „igazságszolgáltatás” folyik a fogadószobában:
„Büntetés sújtja a legkisebb engedetlenséget is; a komolyabb vétségek elkerülésének legjobb
módja az, ha a legkisebb hibákat is igen szigorúan büntetjük; Mettray-ban a fölöslegesen
kimondott szót is megtorolják” ; fő büntetés, amelyet kirónak, a cellába zárás: mert „az
elkülönítés a legjobb eszköz arra, hogy a gyermek lelkére hassunk; ekkor a vallás hangja, ha
soha nem szólalt is meg a szívében, érzésekkel árasztja el” 2; minden büntető jellegű
intézmény, amelyet azért hoztak létre, hogy ne börtön legyen, abban a cellában csúcsosodik
ki, amelynek falain fekete betűkkel ez áll: „Isten lát téged.”
A különböző modellek egymásra helyeződése lehetővé teszi specifikusságának, az
„idomítás” funkciójának körülírását. Mettray-ben a vezéreknek és az alvezéreknek nem kell
sem bírónak, sem tanárnak, sem művezetőnek, sem altisztnek, sem „szülőnek” lenni igazán,
hanem egy kicsit mindegyiknek, a beavatkozás specifikus módjában. Valamiféleképpen a
viselkedés technikusai: a magatartás mérnökei, az egyéniség ortopédusai. Dolguk az
engedelmes, egyszersmind hozzáértő testek faragása: ellenőrzik a mindennapi (iparosi vagy
mezőgazdasági) munka kilenc-tíz óráját; irányítják a menetelést, a testgyakorlatokat, az
iskolát, az ébresztőt, a takarodót, a menetelést trombitaszóra vagy sípjelre; tornásztatnak; 3
ellenőrzik a tisztaságot, elnökölnek a fürdőben. A dresszúrát állandó megfigyelés kíséri, a
telepesek mindennapi viselkedésére tudás telepszik szüntelenül; az állandó értékelés
eszközeként szervezik meg: „A telepre érkezéskor a gyermek kihallgatásfélén vesz részt, hogy
számot adjon származásáról, családi helyzetéről, a vétkéről, ami a bíróság elé vitte és minden
bűncselekményről, amelyekből rövid és gyakran igen szomorú létezése összeáll. Ezen
információkat felírják egy táblára, ahol folyamatosan följegyeztek mindent, ami a telepesre, a
telepen töltött időre vonatkozik, s hogy hol helyezik el távozása után.”4 A test formálása
alkalmat ad az egyén megismerésére, valamely technika megtanulásából viselkedésmódok
következnek, a képességek megszervezése a hatalom viszonyainak rögzítésével fonódik
össze; erős és ügyes földműveseket képeznek; s ebben a munkában is, amennyiben

technikailag ellenőrzik, alávetett alanyokat gyártanak és megbízható tudást építenek rájuk. Ε
testekre gyakorolt fegyelmező technika kettős hatása: a megismerendő „lélek”, és az
alávetettség, amelyet fenn kell tartani. Az idomító munkát a végeredmény hitelesíti: 1848-ban,
amikor „a forradalmi láz hevítette a képzeletet, amikor Angers, La Flèche, Alfort iskolái, még
a kollégiumok is fellázadtak, Mettray telepesei fokozták nyugalmukat”5.
Mettray különösen abban a sajátosságban példamutató, amellyel elismerték itt az idomítás
műveletét. Egyéb ellenőrzési formákkal szomszédos – orvostudomány, általános nevelés,
vallásos irányultság -, s rájuk támaszkodik. De egyáltalán nem elegyedik velük. A szó szoros
értelmében vett igazgatással sem. Akár családfő vagy alvezér, akár oktató vagy művezető, a
kádernek a telepesek közvetlen közelében kell élnie; „majdnem ugyanolyan szerény”
öltözéket viseltek, mint ők; gyakorlatilag soha nem hagyták magukra a telepeseket, éjjelnappal felügyelve rájuk; egymás között az állandó megfigyelés hálózatát alakították ki.
Kiképzésükre különleges iskolát létesítettek a telepen. Programjának fő eleme az, hogy a
jövendő kádereket ugyanazoknak a tanulmányoknak és kényszerítéseknek vessék alá, mint a
foglyokat; „tanulóként fegyelemnek vetették alá őket, amelyet később tanárként nekik kellett
kiszabni”. A hatalom viszonyainak művészetére is oktatták őket. A tiszta fegyelem első
tanárképzője: a „büntetőintézet” nem egyszerűen terv benne, amely biztosítékát az
„emberiességben” keresi, alapjait meg egy „tudományban”; hanem megtanulható, áttehető és
általános normáknak engedelmeskedő technika. A fegyelmezetlenek vagy veszélyesek
viselkedését normalizáló módszer maga is „normalizált” lehet talán, a technikai kimunkálás és
racionális gondolkodás révén. A fegyelmező gyakorlat „tan” lesz, saját iskolával.
Az emberrel foglalkozó tudományok történészei ebben a korban helyezik el a tudományos
pszichológia megszületését: Weber, az érzetek mérésére, kis tájolójával állítólag ezekben az
években kezdett el manipulálni. Ami Mettray-ben történik (és Európa más országaiban egy
kicsit korábban vagy később), természetesen egészen más természetű. Felbukkan vagy
inkább, mintegy keresztelőként, intézményesen megjelölődik az ellenőrzés új típusa –
egyszerre ismeret és hatalom – a fegyelmező normalizálásnak ellenálló egyének fölött. S
mégis, a pszichológia kialakulásában és kifejlődésében a fegyelem, a normálisság és az
alávetettség eme szakértőinek megjelenése kétségtelenül jelzi egy megkülönböztető küszöb
felállítását. Ellenem vethetik, hogy az érzékekre tartozó válaszok mennyiségi felbecsülése a
megszülető fiziológia felsőbbségét szentesítette, s már ezért is megérdemli, hogy szerepeljen a
megismerés történetében. De a normálisság ellenőrzéseit az az orvostudomány vagy
pszichiátria vette körül, amely a „tudományosság” formáját biztosította nekik; olyan
apparátusra támaszkodott, amely közvetlenül bírósági vagy közvetve törvényes biztosítékot
adott nekik. Ilyenformán e két jelentékeny gyámtól védetten, s nekik kapcsolatként vagy
cserehelyként szolgálva, e normák ellenőrzésének átgondolt gyakorlata fejlődött ki, s fejlődik
folyamatosan napjainkig. Ezen eljárások intézményes és specifikus tartószerkezetei
megszaporodtak Mettray szerény iskolája óta; apparátusuk, mennyiségüket és kiterjedésüket
tekintve is, megnőtt; kapcsolataik megsokszorozódtak a kórházakkal, iskolákkal, a
közigazgatással és a magánvállalatokkal; alkalmazottainak száma, hatalma, technikai
képesítése megnőtt; a fegyelmezetlenség technikusai családdá terebélyesedtek. A normalizáló
hatalom normalizálásában, az egyének fölötti hatalom-tudás kiépítésében Mettray és iskolája
új korszakot nyit.
De miért választottuk ezt a pillanatot mint célba érést, a büntetés egy bizonyos, mindmáig
érvényes művészete kialakulásában? Pontosan azért, mert ez a választás egy kissé
„igazságtalan”. Mert a folyamat „végét” a büntetőjog mellékútjain helyezi el. Mert Mettray
börtön ugyan, de szabálytalan: börtön, hiszen a bíróságok által elítélt fiatal bűnözőket tartják
fogva benne; s mégis egy kissé más, mert olyan fiatalkorúakat zártak el benne, akik ellen
vádat emeltek, de a törvénykönyv 66. cikkelye értelmében fölmentették őket, ezenkívül olyan
növendékeket, akiket, éppúgy mint a 18. században, javító szándékkal tartottak vissza.

nincs olyan fogva tartás. hogy egy nagy. Mégis. s a legkisebb törvénysértést. hogy fel tudjuk mérni. tömeges. amelyek kezdetleges és nyers formájukban világosan magukon viselik a büntetőrendszer jegyeit. Boulard követi). mint például a La Sauvagère. fogadóotthonokat a bűnös leányoknak. erkölcsnemesítő akciók. aztán menedékhelyeket. Az 1850-es törvény intézkedett a büntetőtelepekről: a felmentett vagy elítélt kiskorúakat „közösségben kell nevelni. amelyek a javítóhálózat szigetvilága elnevezést kaphatnák. rosszul integrált elzárását. majd egyre távolabbi környezetét. meg azoknak „a szegény ártatlanoknak. A fogházakban mezőgazdasági részlegek alakultak (az első példa erre Gaillon 1824-ben. amely kialakította a börtön kezdetben közvetlen. s csak felügyelettel mehettek ki. a legapróbb szabálytalanságot. 1842-ben Ostwlad). hogy a börtön közvetítésével homogenizálták egyrészt a törvényes bűnhődésekkel. szigorú fegyelemben. amelyek nem veszik át a „sűrített” börtönt. fontos következménnyel jár: 1. eltörlődnek. hogy a börtön. Érjük be néhány jelzéssel. hogy visszatérjenek a rendetlen életbe”. A leghíresebb volt valamennyi. Ez a hatalmas apparátus lassú. munkástelepek és munkáslakások. az árvaházak (például Neuhof vagy Mesnil-Firmin). állandó. de parcellákra osztott. az inasok intézete (például a reims-i Betlehem vagy a nancy-i Otthon). amelyhez a buzgóságért és a jó magaviseletért kapott prémium járult. a fegyelmező normákat eljuttatja a büntetőrendszer közepéig. a javító bezárás szigetvilága a büntetőrendszer intézményének eme technikáját átteszi a társadalom egészére. mielőtt teljesen eltűnne: az elhagyott vagy nélkülöző gyermekek számára létrejött intézmények. Ravasz. s ugyanakkor felügyeletet is biztosítanak. amelyek már a klasszikus korban is elmosódtak az elzárás. akik „visszariadnak attól a gondolattól. mezőgazdasági munkákra és a hozzájuk kapcsolódó fő iparágak művelésére alkalmazva őket”. Láttuk. amelyek segítséget adnak. A határok. majd később Fontevrault. amely a büntető technikát a legártatlanabb fegyelmezésekre is kiterjeszti. mégis tömeges bezárás. s átvette a klasszikus kor Önkényes. fokozatokat . éveken át elzárva éltek. távolabb az üzem-zárdák. másrészt a fegyelmező mechanizmusokkal. igen hamar újból felélesztették. nem bért kaptak. Ez több. bizonyos pontokon tovább fejlesztették. szeretetházakat. Az általános elvek. valójában soha nem hagytak fel a büntetőrendszeren kívüli bezárással. amelyet ne illetékes bírósági intézmény rendelne el. 8 S végül a nagy javító célzatú bezárás szövedéke bekebelez minden fegyelmező. klasszikus elzárás apparátusát részben (és csak részben) le is rombolták. a büntetőmodell a szigorú értelemben vett büntető rendszer határán van. intézmények sűrűjével. Douaires. akiket anyjuk erkölcstelensége korai romlottságnak tett ki” vagy a szegény fiatal lányoknak. nincs többé önkényes. telepeket szerveztek a szegény. lefokozott hálójavító a bezárás. börtönbe vető folytonossággá legyenek. észrevehetetlen besorolást. S a szó szoros értelmében vett büntetőrendszertől még jobban eltávolodva a javító bezárás körei kibővülnek és a börtön formája lassan gyengül. elhagyott és csavargó gyermekeknek (1840-ben Petit-Bourg. a büntetőjog határain túl elhelyezkedő intézmény között. majd Tarare és Jujurieu (ahová a munkásnők tizenhárom éves korukban kerültek. devianciát vagy rendellenességet a bűnözés veszélyével fenyegeti. a fő törvénykönyvek és a jogszabályozás pedig kimondták: „a törvényen kívül” nincs bebörtönzés. Nem rekonstruálhatjuk itt az egész szövedéket. romlott és fegyelmezetlen árvák” 7.6 S ha a nagy. milyen korán következett be. De a legfontosabb az. hanem jutalmat. később csatlakoznak hozzájuk a deportálandó fiatalkorúak és „a menhe-lyi. hanem felhasználnak néhány bezárási mechanizmust. irodák. s néhány dátummal.Mettray. akiket a kórházak vagy a garniszállók kapujában találtak. hogy értékelni tudjuk nagyságát. kiterjeszkedő folyamatokkal. a társadalomban elszórtan működő mechanizmust. a bírósági bűnhődések és a fegyelmező intézmények között. s csak eltávozásukkor vehették fel). patronáló társaságok. megszervezték. Ezen túl ott volt még a szervezetek egész sora. a büntető igazságszolgáltatásban a büntető eljárást büntetőintézeti technikává alakította át.

fokozatosan következnek egymásra és nem önkényesen. sorba állítja vagy finom elágazások szerint elrendezi a kicsi és a nagy büntetéseket. börtönök. szegénység. elzárás) és elkülönített kritériumoktól függtek. közös viszonyítási alap a vétséghez. 2. egy kissé szakmai szervezet. itt találkozott. a bűncselekmény. a büntetőszázadba. a normától való eltérésbe. most az elterjedésre. amely a bűnelkövetők számára a képzés helye és menedékhely. Folytonosság van magukban az intézményekben. majd a társadalom ellensége átalakul deviánssá. a börtönbe). Az uralkodó ellenfele. ténymegállapítás és intézkedés útján hierarchiába rendeznek. amelyet Gil Blas. differenciálnak.9 a törvényszegés rendje. A klasszikus korban. menhelyek. A 19. amit „fegyelmező karriernek” hívhatunk. a jótékony foglalkoztatókba. amelyet a javító bezárás a taktika oldaláról általánosít. üldözött ártatlanság. amelyben a kizárások és az elutasítások aspektusa mélyén már a kidolgozás munkája folyik. de koherens armatúrára.eredményez. a bűn rendje és a rossz magaviseleté elkülönült egymástól. Kritériumok és büntetőmechanizmusok folytonossága. Fegyelmező. A bezárás hálózata. a menhelyekre. munkanélküliség. a menhelyen vagy a börtönben. század a képzetek és a jelek „ideológiai” gyakorlatában keresett. Ezek összefonódottságát már a 19. ravaszság. a követelménytől. specializált és (a tudás és a hatalom rendjében) kompetens hatóságok folytonosan. melyek az egyszerű devianciától fokozatosan nehezítik a szabályt és fokozzák a megtorlást. büntetőszázadok. elszórt. s nem is a közös érdek veszélyeztetése. a rendellenesség. Megszervezi azt. a munkástelep a kórházba. vagy legalábbis a hatalom közvetlen foglyul ejtése előli menekülésé: bizonytalan tér. amelyek a rendszer közepén. bíróság. véletlen ide-oda áramlásban. családoknál való elhelyezés. Sheppard vagy Mandrin. A „javító bezárás”. amelyet a 18. szétszórt vagy sűrített formáival. az iskola a patronáló társasághoz. a rossz jegyeket és a legenyhébb ítéletet. jóllehet volt egy bizonyos. az őrültség sokrétű veszélyét hordozza. éppoly biztosak és végzetszerűek. kórházak. mint a közhivataléi: gyermekvédő egyesületek és segélyező társaságok. egyazon mechanizmusokkal állítják fel az engedelmességet és gyártják a bűnözést. hanem szabályzatok értelmében. a fegyházba. összetett. toleráns és veszélyes területe nyílt meg. a kaland tere ez. a szabálytól. a kötelezettségek és a törvények elutasítására. megtorolnak. Az értelem oldaláról általánosítja azt a funkciót. büntetnek és lassan vezetnek az eltérés megtorlásától a bűncselekmény miatti bűnhődésig. S ebből a tényből következik egy bizonyos számú jelentett áramlása a szabálytalanságok első és a bűncselekmények utolsó tagja között: a jelentett már nem a vétség. ellenőrző vagy kényszerítő. s a legszigorúbb börtön azt mondja az életfogytiglan ítéltnek: viselkedésed legkisebb kilengését is följegyzem. részletesen bejárt. Életutak rajzolódnak ki benne. század elején megfigyelték: „Jótékony intézményeink olyan . ez kísért az iskolában. és fordított irányban. a börtönbe. A javító bezárás ezzel szemben a felügyelet és a büntetés mechanizmusaival együtt a viszonylagos folytonosság elve szerint működik. Szervezeteivel a javító célú bezárás lehetővé teszi a nagy „bűnözők” toborzását. a törvény megszegésétől. Fegyházban fogod végezni. a maga módján. amely lehetővé teszi. amennyiben elkülönített fórumoktól (vezeklés. büntetőtelepek. amely egy kissé pedagógiai kurzus volt. hanem az eltérés. A büntetőfunkció általánossá válása. a különböző bezárási apparátusokra támaszkodik. a szervezett bűncselekmény. a büntetőzárdákba. század a differenciálások és a fegyelmező elágazások játékával szigorú csatornákat létesített. a javítóintézetbe. bonyolult kapcsolatok alapján a büntetendő és a nem normális két hosszú. mondja ki a legalacsonyabb fegyelmező eljárás. komplex szériáját párosítja. a hatalmasok elleni harc. az anyagi. az átlagtól. az enyhítéseket és a szigorításokat. tapintatosan felügyelő vagy következetesen kényszerítő intézményeivel biztosítja a bűnhődések mennyiségi és minőségi kapcsolatát. aki a rendetlenség. bonyolult. folyamatos és kényszerítő „képzés”-szerűség folyt. hogy mintegy természetesen lépjünk át a rendetlenségből a törvénysértésbe. a bíróságon. A klasszikus korban a társadalom végvidékén vagy hézagaiban a „törvényenkívüliség” zavaros. Az intézményesített. amelyek egymáshoz utasítanak (a gyámügy az árvaházba.

csak természetes folytatása. hogy az elítéltek életútja jelentős mértékben mindegyik mechanizmuson és létesítményen átvezet. olyan hatalomtípust terjeszt. az igazságszolgáltatás meg szívesen használ fel fegyver gyanánt. készen arra. amelyen kibontakozik: az igazságszolgáltatás törvényes és a fegyelmezés törvényen túli regiszterét. a törvény legeslegközepén vagy legalábbis azoknak a mechanizmusoknak a közepén. aránylag autonóm és független „körzeti” intézményt felölelő hálózat a „börtönformával” az igazságszolgáltatást terjeszti. miközben együtt szólaltatja meg a két regisztert. kerülete jótékonysági hivatalában fölveszik a listára. A fegyelmező intézetek szabályzatai a törvényt reprodukálják. állami biztosítékféleséget ad a fegyelmező intézeteknek. amelyekkel kapcsolatban pedig úgy teszünk. a nagy társadalmi nomádtól. amit látszólag kizárt a másikon. A bezárás rendszerére vonatkozó folytonosság valójában törvényes biztosítékot nyújt majd mind a törvények. s ha megbetegedik. tizenkét kórház között válogathat … S végül. amelyek érzéketlenül juttatják el a fegyelemtől a törvényig. ám a bűnözés lényegében a bezárásban és a bezárás által gyártódik. hat éves korában elkerül innen. És megfordítva. nem a szigorúságtól akar-e vajon . amelyet a törvény érvényesít. a felügyelet a rendőrségi modellt ismétli meg. a társadalom szélén élés költészete megigéződhet a „törvényenkívüliség” képétől. A börtön megtorolja a bűnözést. innen csecsemőotthonba kerül. lássuk ebben a megtörhetetlen bűnöző „jellemének” ismertetőjelét: Mende elzárt ja gondosan készült termék. hogy a börtön elkerülésére szánták őket. De a bezárás rendszerének és elterjedésének legfontosabb következménye. amikor magának az igazságszolgáltatásnak a mechanizmusait hozza működésbe. az. Egyik oldalon visszaveszi azt.csodálatosan összehangolt együttessé állnak össze. amit megtorol. a javítóintézeti gyerektől kezdve. hogy intenzitását enyhítse? S amikor általánossá teszik következményeit. mint a gazdagok. Ε panoptikus társadalomban. s e bezárást a börtön végül is megújítja. A börtön nem más. amely hosszan. ha nem tud dolgozni. Még azt sem akarja elveszteni. amit minden áron diszkvalifikált. mind ítéleteinek az általuk beindított fegyelmező mechanizmusok. a törvényes bebörtönzésen jóval túl. amelynek mindenható armatúrája a bezárás. aki az engedelmes és megfélemlített rend végvidékén kóborol. Ha úgy tetszik. és egészséges életrendjének köszönhetően gyakran tovább morzsolja fölösleges életét. mindegyre követelőzőbb felügyeleteknek. és helyére kerüljön a meghatározott kriminalitás is. már az elején is benne van a törvényben. hogy a büntetőhatalmat sikerül természetessé tennie vagy legalábbis alacsonyabbra süllyesztenie a büntető rendszer tűrési küszöbét. s fokozatosan eljuttatják a legvégső fokra. majd később a felnőttek iskolájába menjen. s nem az egymást követő számkivetés hatásaként születik meg a bűnözés. hanem az egyre szorosabb tapadásoknak. Egyszóval. a fegyelmező kényszerítések halmozódásának köszönhetően. hogy elemi iskolába. Következésképp fölösleges csodálkozni azon. beleértve azt is. hét menhely várja öregségére. a bezárás szigetvilága a társadalom egészének legmélyén a bűnözés képződését biztosítja. a devianciától a törvénysértésig. hogy eltöröljön minden szertelenségét a büntetés gyakorlatában. nem ismeri a kinn fogalmát. az általánosított bezárási rendszer erővonalai mentén. nincs benne keveredés. felsőbb foka e lépésről lépésre bejárt hierarchiának. a bűnöző nincs a törvényen kívül. amikor Párizs szegénye életpályája végére ér. Kövessük a szerencsétlen útját: talált gyermekek közé születik. A javító bezárás. Az oly sok.”10 A bezárás hálózata az asszimilálódni képtelent nem veti zűrzavaros pokolra. Arra törekszik. a makacs törvénysértésekből kiindulva. a megtorlások az esküdtszék döntéseit és az ítéleteket utánozzák. majd menhelyre. Nem a társadalom szélén. s e bonyolult intézmények fölött a börtön a tiszta formát képviseli valamelyikükkel szemben. 3. mintha azt hinnénk. A fegyelmező nevelés és a benne működő hatalom miképpen tűnhetne fel önkényesnek. Mindent megtakarít. hogy majd ezeket elfedje a bűnözés. fokozatosan enyhül a fegyháztól vagy a bűnvádi elzárástól a kiterjeszkedő és könnyű keretekkel való körülvevésig. mérséklet híján lévő forma. mi több. amelyek révén a nélkülköző egy pillanatig se marad segítség nélkül születésétől a sírjáig. határozatok és megtorlások számára.

A fegyelmezés apparátusainak vagy szakértelemre valló progresszív fokozódásában és „egymásba torkollásában”. ami erőszakos az egyikben és önkényes a másikban. Az ő kisebb. amikor felvetődött az emberek felhalmozódásának és hasznos irányításának problémája. S minden bizonnyal a szerződés elmélete körül kell keresni a választ. átalakító. a szabványtól való eltávolodásuk súlyossága. hogyan tűrik el. A börtön a reá bízottak testén tovább folytatja a másutt megkezdett munkát. hacsak a bűnözők különlegesen „veszélyes” jelleme nem. A bezárás „természetessé teszi” a büntetés törvényes hatalmát. apróbb feladatuktól alulról jövő biztosítékot kap. büntető fogva tartásáig. a bírók vad vágyat éreznek a mérlegelésre. eltörli azt. Ezután már semmi nem emlékeztet benne az uralkodói hatalom hajdani szélsőségeire. A „jó útra térítés” legutolsó intézménye. Emiatt fölösleges hitelt adni a bírók jó vagy rossz lelkiismeretének vagy szándéktalanságának. megszámlálhatatlan fegyelmező mechanizmusával valamennyi tagján foganatosít. sőt ez biztos: hogyan érték el. hogy megbüntetik őket? A szerződés elmélete csak a jogi alany fikciójával tud válaszolni erre. hogy a büntetés különös hatalma a lehető legdiszkrétebb lesz. egyazon kiszámított. amelyet a társadalom. Valójában semmi nem különböztetné meg tőlük. hogy az emberek elfogadják a büntetőhatalmat. alacsonyabbra teszi azt a szintet. amely az első megtorlástól fogva nem szűnt meg érvényesülni. hogy érezhető legyen). A javító bezárás folytonosságának köszönhetően az elítélő fórum befurakodik az ellenőrző. és a kis kényszerítésektől töretlenül terjed a komoly. amely szüntelenül megnyilvánul. mint ahogy „törvényesíti” a fegyelmezés technikai hatalmát. melyet implikálnak. mechanikus és diszkrét módszereket áramoltatva közöttük fölöslegessé teszi a belőlük fakadó reménytelenséget és acsargásokat. mely jogot ő maga is tart fölöttük. kiigazító. amelyben úgy jelenik meg. De megfordítva. a diagnosztizálásra. a börtön egyáltalán nem egy másik természetű hatalom tombolását képviseli. mintha megszabadult volna minden túlzástól és erőszaktól. következésképp. amelytől fogva természetes és elfogadható a büntetve lenni állapota. alig érezhető a különbség (és nem is szabad. A bezárás homogenizálja mindkettőt. A hatalom új gazdaságosságának alapvető eszköze. ahová a börtönt elkerülendő irányítják az egyéneket és maga a börtön között. megjavító fórumok közé. Óriási „gyógyítási étvágyuk”. Ez egész sereg következménnyel jár: a bírósági hatalomnak vagy legalábbis működésének belső áthelyeződésével. Igen valószínű. amely a fegyelmezés hatalmát érintkezésbe hozza a törvény hatalmával. a bezárás rendszere. az értékelésre. a normális és a nem normális felismerésére. amikor a tekintélyén esett csorbáért a megkínzottak testén állt bosszút. de fontos biztosítékot. Gyakran fölteszik a kérdést. Szigorú gazdaságosság következménye.megkímélni? A bezárás folytonossága és a börtönforma elterjedése lehetővé teszi a fegyelmező hatalom törvényesítését vagy mindenesetre törvényes elismerését. század kereste. egyre nehezebb lesz az ítélkezés. A javító bezárás általánossága. hogy a bezárás folytonossága. vagy egész egyszerűen. a társadalom egészét áthatva és szüntelenül vegyítve a büntetés jogával. De talán a fordítottját is meg kellene kérdezni. amelynek képletét a 18. hanem csak egy olyan mechanizmus intenzitásának a kiegészítő fokát. a „törvény” új formáját juttatja érvényre: a jogszerű és a természetes. 4. tompítja a mindkettő szította lázadó hatásokat. amióta . közvetlenül anyagi párosát képezte a büntetőjog illuzórikus átruházásának. ahová egy jellegzetes törvénysértés után küldik. az előírás és a megbízás elegyét. a normát. s e hatalom ily módon kerüli el a szélsőségeket vagy a visszaélést. a bezárás révén megvalósul a hatalom nagy „gazdaságossága”. technikai és valóságos. De ez a büntető hatalom működésében lényegében nem különbözik a gyógyító vagy nevelő hatalomtól. a bezárás piramisa kontextust teremt a hatalomnak a törvényes büntetések kirovására. s hovatovább szégyen elítélni. mert a technikáé és a racionalitásé. a gyógyítás vagy a readaptáció dicsőségét maguknak követelik. hogy a forradalom előtt és után hogyan alapozódott meg újból a büntetés joga. a rítus szükségszerű ünnepélyessége. aki másoknak adja át a hatalom gyakorlásának a jogát maga fölött.

egy másik.pszichiátriai szakértőkhöz fordulnak. a gesztusokat. e vérszegény találmány végtelen tartósságát. hanem a hatalom gazdaságosságát gyakorolják. s mindannyian ott. Rögzítő. a „szociális munkás”bíró társadalmában élünk. Ez nem azt jelenti. amelyek . ennek vetik alá a testet. nem aggályaik vagy humanizmusuk hatalmát. a viselkedést. a képességeket. a börtön. törvényen kívüli meghatározottságaival. az individualizálás új eljárásait vonta maga után. kötelékeivel és hatásaival. hogy egyszer s mindenkorra elengedhetetlen egy olyan típusú társadalomban. 6. Egy jellemző tény: amikor szóba kerül a bebörtönzés rendszerének módosítása. hogy ha a törvények megszabta szinten is van. hogy az emberrel foglalkozó tudományok a börtönből származnak. mint amilyen a miénk. az uralkodás megfigyelésnek a megismerhető ember (lélek. s könnyen lehetett volna találni valamit. nyilvántartásba vevő eljárásaival hosszú ideig a legegyszerűbb. a nevelő-bíró. az ítélkezés tevékenysége megszaporodott annak arányában. tudat. amennyire a normalizáló hatalom elterjedt. mind egyre megy) a következménye. Ez megkövetelte a tudás meghatározott viszonyainak implikálását a hatalom viszonyaiban. amelyre ennek a rendszernek szüksége van. Nem azt akarom ezzel állítani. hogy nem módosítható. legcsiszolatlanabb. tárgya. megfigyelő rendszereivel a normalizáló hatalom nagy támasza. De megfordítva. hogy az emberi viselkedést tárgyiasító vizsgálat óriási tevékenysége kifejlődjék. a magatartást. de a leganyagibb s talán a legelengedhetetlenebb feltétele volt annak. mert a hatalom specifikus és új változatának következményei: ez a test egy bizonyos politikája. felügyeleti. mindnyájan a normatív egyetemességét viszik uralomra. koncentrált vagy elszórt formáival. újrafelosztó. a tudás kialakításának eszköze. a vizsgálati eljárás még általánosabban teljesen áthatotta a társadalmat. s ez azért volt lehetséges. elosztási. ahol tevékenykednek. Ez valószínűleg megmagyarázza a börtön. A társadalom bezárási szövedéke egyszerre biztosítja a test tényleges megszerzését és állandó megfigyelés alá helyezését. technikát hívott életre az alávetés és a tárgyiasítás keresztezésére. alapvetőbb szinten normalizáló hatalomként működik. Panoptikus működése lehetővé teszi e kettős szerep eljátszását. a javító bezárás valamennyi eszközrendszerére támaszkodva. A fegyelmezés apparátusainak mindenhatósága révén. könnyebb lett volna módosítani igencsak feltűnő formáin. azt a tényt juttatja kifejezésre. s teret adott az emberről szóló tudományoknak. s a kriminológia fecsegésének nagy figyelmet szentelnek. sem azt. tapadási. Az elemző invesztálásnak. ami nyíltabban helyettesíthetné. a befagyasztás nem csupán a bíróság intézményétől jön. De azért keletkezhettek és az egisztémében azért hozhatták létre az ismert felfordulást. a munkateljesítményt. az orvos-bíró. amely történelmileg lehetségessé tette az emberről szóló tudományokat. belső sajátosságai révén a hatalom új gazdaságosságának legjobban megfelelő büntetési apparátus. mert fő eszköze a javító bezárás különböző mechanizmusainak sokasága és ezek keresztezése volt. ez fogalmaztat meg velük „terapeutikai” ítéleteket. De a hatalom mechanizmusainak és stratégiáinak közepébe beágyazva nagy tehetetlenségi erővel áll ellen minden átalakítási szándéknak. viselkedés. Hacsak a kivetés vagy az eltapodás eszköze lett volna egy állami apparátus szolgálatában. hogy az általuk gyakorolt hatalom „természetellenessé” vált. melyik az a kettő. Az „inkvizítori” igazságszolgáltatás kora után a „vizsgálati” igazságszolgáltatáséba léptünk. amelynek már a születéskor rossz híre támadt. A normálisság bírái mindenütt jelen vannak. hanem a börtön. amint egy panoptikum rendszerben működik. nem a bűnügyi börtönmegtorlás áll ellen. 5. A modern társadalomban a bezárás hálózata. az a mód. A bezárás hálózata létrehozza e hatalom-tudás armatúráját. a maga mivoltában. Épp ellenkezőleg: a börtönt működtető folyamatok folytonosságában megállapítható. társadalmunk legfőbb funkcióinak egyike lett. amely engedelmessé és hasznossá teszi az emberfelhalmozódást. és határoztat el velük „readaptáló” be-börtönzéseket. a fegyelmező nevelés és felügyelet általános hálójának váltórendszere. egyéniség. ha a bírók egyre nehezebben fogadják el az elítélést magáért az ítélésért. A tanárbíró. a börtön.

s távol vagyunk a reformerek álmától is. ráncba szedett Párizsotok terve. Igen messze vagyunk már a kínvallatások országától. a civilizáció hízelgői. a bírósági funkciók mind tömegesebb átirányítása e hálózatokba. a nekik tulajdonított hatáskörök egyre növekedő fontossága. őrültek házai. zárt és ellenőrzött törvénysértésként felfogott bűnözés hasznának a csökkentése (vagy előnytelenségeinek megnövelése). ami a központi övezetet táplálja. hanem különböző természetű és szintű elemek stratégiájának újrafelosztása. s rögtön feleslegessé válna az a csukló. intézmény. S ez feltehetően már el is kezdődött. a hóhérnak és segédeinek a lakása. a nemzetközi szinten létrejött nagy törvénysértésekkel. vagy korlátozott szinten. amikor az eltolódás révén. filozófusok. csődjeivel. ahol lépten-nyomon kerék volt. az erők magja. vagy valami másban. amikor a szexuális gyönyör gazdasági megsarcolása sokkal eredményesebb a fogamzásgátlók eladásával vagy a könyvkiadás. képzeletbeli „geopolitikájával” egészen más elveknek engedelmeskedik. szöveg. cseréjük fokozódása a büntetőapparátussal. s az sem tét. az éhségtől haldokló vagy a züllöttségben fetrengő nép. ami büntetőintézeti diskurzus és a bűnözés megszilárdítására irányuló hatása között keletkezett. a szívtelen gazdaság … s végül mindenki ádáz harca mindenki ellen. a prostitúció. tér. a pszichiáterek vagy a szociológusok a vezetőknél és a felügyelőknél több hatalmat gyakorolnak. rendőrségi épületek. börtönök. Az egyik folyamat a specifikus. A La Phalange szövege felidéz néhányat a legfontosabbak közül: hogy e város szívében nem a „hatalom központja” található. akkor. hírszolgálat. pszichológiai. vérpadok. amelyben minden egymáshoz hasonló dolog összegyűlt. nyilvánvaló. a bezárás városának modellje nem a király teste a belőle kiáradó hatalommal. A börtön körüli együttes politikai tétje nem a tudás. A börtön nem a törvények gyermeke. mely az új tárgyiasítások elhelyezésének következménye. a nevelés. ez a tét nem is a börtön alternatívájában van. ami a börtön lett. fegyver. sem a törvénykönyveké vagy a bírósági apparátusé. hogy meghallja a forradalmak géniuszának hangját. A normalizáció egyre szorosabbra vont szerkezeti közepén a börtön specifikussága és csukló szerepe elvesztik létjogosultságukat. férfiak.alkalmasak használatának jelentős leszűkítésére és belső működésének átalakítására. nők és gyermekek fegyházai. a pszichológia. a király akadémiája és palotája. az első övezetben valamennyi betegség kórháza. mindig készen. ahol ezer kis színház mutatta volna be szüntelenül az igazságszolgáltatás sokszínű előadását. Középen. hogy e levél megíródott: a büntetések városától.”11 Ε névtelen szövegnél megállok. telekspekulációk). a büntetőapparátus is orvosi. nincs . akasztófa. A javító bezárás városa. az ipar és dühödt küzdelmei. hogy a bírók. a „szociális munka” nagyobb részt vállal az ellenőrzés és a megtorlás hatáskörében.és kábítószer-csempészet. Az első övezet körül kaszárnyák. hanem különböző elemek hálózata – falak. A másik folyamat a fegyelmező hálózatok növelése. 1836-ban egy levélíró így írt a La Phalagne-nak: „Moralisták. Kívül az. a film és a színház kerülő útján. bitófa. amelyből individuális. a felsőház. pellengér. amilyen mértékben az orvostudomány. pedagógiai lehetne. akár nem. akár javító hatású. a sajtó és álokoskodása. a kereskedelem. s nem az akaratok szerződésszerű egyesülése. egyszersmind kollektív test születne. A problémákat sokkal inkább a normalizáló apparátusok nagy áradata jelenti s a hatalom következményeinek kiterjedt volta. hogy a bűnözés meglehetősen durva és látható üldözése határtalannak mutatkozik. amelyek közvetlenül kapcsolódnak a politikai és gazdasági apparátusokhoz (pénzügyi törvénysértések. A négy sarokban a képviselők kamarája. mint a börtön. a fegyencőrök otthonai. összeillesztette a büntetőhatalmat és a fegyelmező hatalmat. a játéktermek. amelyet nem egészen ötven évvel azelőtt szövögettek. törvényhozók. bíróságok. íme. s a dekoratív vérpadokon gondosan színre tervezett büntetésektől a törvénykönyv vásári ünnepe állt volna össze. csalásaival. a tökéletesített terv. a prostitúció régi hierarchiája nagy részben elveszti hajdani hasznát. szabályok. a segélyszolgálat. valamennyi nyomorúság menhelye.

egy stratégia szabályai. például Muyart de Vouglans világosan megfogalmazza: Réfutation des principes hasardés dans le traité des délits et des peines. amely a hatalom bonyolult viszonyainak következménye és eszköze. s a büntetőmechanizmusokat nem egy apparátus. 383. a „tudományok” leírására. század derekán Lille-ben épített munkáslakásokról: „A tisztaság napirendi pont. olyan diskurzusok tárgya. amelyeket el akar érni. 6. a technikák.. A szabályzat lelke. Tanulmányt kellene írni azokról a vitákról. elűzi a rossz gondolatokat. Este abban a pillanatban elalszanak. 375-376. 5. arra törekednek. Szigorú intézkedések a lármát csapók. 4. a kizárás. G. 10. Ε központi és központosított humanitásban.E. 27. amikor a párnára hajtották a fejüket.99-107. de akárcsak a börtön. amelyek végül is lehetővé teszik a fegyelmezett egyén gyártását. „bezáró” struktúrák egész sorához van kötve. Következésképp a megtorlás. 377. hogy könnyítsenek a sorson. a marginalizálás intézményes fogalmai nem alkalmasak. az elvetés. Les lois criminelles de la France. A rend és a takarékosság rendszeres szokására szorított munkások hétfőn már nem hiányoznak a műhelyből … A jobban felügyelt gyermekek nem okoznak botrányt … Prémiumokat osztanak a lakás rendjéért. Nincs egyedül a központi helyzetben. amelyek maguk is elemei e stratégiának. II. amelyekre a forradalom idején került sor a családjogi és a javítóintézeti bíróságokkal kapcsolatban. sz. a részegesek. az odaadás jeleiért. még a bezárás városának közepén sem. 1836. így legyen gondunk rá. 7.” Houzé de Aulnay: Des logements ouvriers à Lille. hanem a harc szükségszerűsége. hogy a játékok heves gyakorlatától tevődjenek össze. hogy normalizáló hatalmat gyakoroljanak. s e prémiumokért minden évben többen versengenek. amely a modern társadalom normalizáló hatalmáról és tudásának képződéséről szóló különböző tanulmányok történelmi hátteréül szolgál. augusztus 10. 11. 9. a kiszámított bánásmód. Itt abbahagyom e könyv írását. halljuk meg végre a csatazajt. 1741.2 JEGYZETEK I. . Morceau de Jonnès-t H. Ezek a szerkezetek nem egy „központi” törvény megszerzésénél alkalmazhatók. hogy bezárassák gyermekeiket. 1846. táblázat. vagy például Rousseaud de la Combe: Traité des matières criminelles. Ducpétiaux: Des colonies agricoles. Gaillaç Les Maisons de correction. Néhány jogász. vö.61. Ezekről az intézményekről lásd H. segítsenek -. Súlyos vétség kizárást von maga után. a beválthatatlan gonoszságok. vagy egy intézmény egységére törekvő működése uralja. a jó magaviseletért. 1971.alárendelve a bíróságok mint meghozott ítéletei engedelmes vagy ügyetlen eszköze és azoknak a hatásoknak sem. ami hozzájárul a fáradság felkeltéséhez. Ferrus: Des prisonniers. ő. a mindennemű rendetlenséget keltők ellen. E.1-2. például a 19. az alattomos szelídségek. 1851. 3. hanem egy termelőapparátus – „kereskedelem” és „ipar” – körül. az apró ravaszkodások. a „bezárás” sokrétű mechanizmusával” alávetett testek és erők együttese.. 1863. 3. „Mindaz. 1850. 8. gyógyítsanak.13-15. La Phalange. beleértve a profitban játszott specifikus szerepüket. 1767. valamint a szülők jogáról. 1780. a bíróság van a börtönhöz képest kívül és alárendelve. 108. du Touquet idézi: De la condition des classes pauvres. amelyek látszólag igen különböznek egymástól – hiszen arra vannak szánva. 2. Ducpétiaux: De la condition physique et morale des Jannues ouvriers. amelyet elfoglal.” Ibid. hanem más. Ibid. 2 . Vö. a – természetüket és eredetüket tekintve különböző – törvénysértések sokaságánál.