You are on page 1of 6

Dr.

Mézes Zsolt László
A magyarországi evangélikus sajtóban 1920-45 között megjelent
zsidóságra vonatkozó cikkek elemzése
BEVEZETÉS
A kutatás keretében először a magyarországi evangélikus/evangélikus szellemiségű 1920-1945
közötti országos és helyi egyházi napilapok, hetilapok, havilapok és folyóiratok listája készült el
hetvenhét tételben, majd ezt következően azon cikkek bibliográfiája, amelyek valamilyen módon a
zsidóságot érinti, vagy foglalkoznak vele. Mintegy háromszázhúsz olyan cikket sikerült találni,
amely alapján ezen tanulmányunkat elkészítettük. Az írott sajtó nagy része lelkiségi, spirituális és
kulturális kiadvány, amely főként egyházközségek programjaival, igehirdetésekkel, gyülekezeti
Istentiszteletekkel és keresztény útmutatásokkal foglalkozik. Sokszor életkori sajátosságok szerinti
újságokról van szó, tehát több közöttük a nevelő-oktató célzatú ifjúsági lap, vagy önművelő
kiadvány. Néhány közülük csak pár számot élt meg, és a kiadványok zöme vidéki kiadású. A
legfontosabbak:
 Az 1933-tól kiadott Evangélikus Élet, egyháztársadalmi, belmissziói, kulturális és politikai
hetilap,
 A Harangszó c. vallásos néplap, 1910-től
 A soproni kiadású Keresztyén Igazság, amely 1934-től jelent meg egyházi, társadalmi és
hitvédelmi folyóiratként
 Az evangélikus és református közös kiadásban 1927-től megjelenő Protestáns Tanügyi
Szemle, amely a két egyház tanáregyesületeinek hivatalos közlönye volt.
A SAJTÓANYAG
A zsidóságra vonatkozó cikkek és tanulmányok meglehetősen nagy műfaji változatossággal
szerepelnek a vizsgált anyagban. A helyzet komplexitása, vagyis az, hogy ezek a cikkek milyen
egyházi és állami, társadalmi és kulturális területeket érintenek, az állam és egyház kapcsolatában
hogyan jelennek meg, a belföldi és a nemzetközi, különösen a német helyzetet miként mutatják be,
arra ösztönzött, hogy elsősorban fenomenológiai módszert alkalmazzunk a cikkek tipizálására. A
következő kategóriákat különítjük el:
1. A zsidósággal foglalkozó írások
2. A zsidósággal kapcsolatos hírek
3. Zsidó-keresztény tematika
4. Állásfoglalások
5. Németországgal kapcsolatos egyházi és politikai események
6. Hangulatkeltést szolgáló rövid írások
7. Könyvbemutatók
1. A ZSIDÓSÁGGAL FOGLALKOZÓ ÍRÁSOK
1.1. Teológiai vonatkozású cikkek
Urbán Ernő: Harc az Ószövetség ellen1 c. publikációja említendő meg, amelynek lényege, hogy az
Ószövetség elleni támadásokban nagyon sok a félreértés, a felületesség, az elfogultság. Maga az
írás összességében Ószövetség védelmező.

1

Keresztény igazság, 1935/4. ápr., 78-80.o.

1

1.2. A zsidókérdést tárgyaló cikkek
Karner Károly Zsidókérdés c. írásában 2 a kérdés problémakomplexumával foglalkozik. Az
antiszemitizmus bölcsőjéül a zsidóság asszimilációját és emancipációját jelöli meg. A
felvilágosodás hatása alatt jobban elkezdett keveredni e népcsoport az európai népekkel, és az
emancipáció: a zsidóság vendégjogából fakadó korlátozások megszüntetése és egyenjogúsítása
megnyitotta előtte a gazdasági létteret, viszont ezzel együtt fokozatosan felfelé lángolt a
zsidógyűlölet. A zsidókérdést Karner vallásos problémaként határozza meg, amit nem old meg
antiszemitizmus. Vagyis keresztény szempontból a zsidóság az, aki elutasította Krisztust. Ez azt
jelenti, hogy a zsidó, aki hű vallásához, kénytelen magát kivonni Isten Krisztus általi hívó szava
alól. Minél hívőbb egy zsidó, keresztény szempontból annál hitetlenebb. A zsidóság létének ezt a
titkát csak a valóban hívő kereszténység láthatja meg és mondhatja ki, anélkül, hogy az ítélet a saját
fejére ne hulljon vissza. “Nincs semmiféle velünk született erő, amely a gonoszságnak a hitetlen
‘keresztényben’ való elhatalmasodása ellen biztosítékot adhatna: Az ‘északi faj’ feltételezett jó
tulajdonságai vagy az öröklött ‘vér’ jellemmeghatározó misztikus ereje épp oly kevéssé segít a
német ‘újpogányokon’, mint rajtunk ugyanezeknek a fogalmaknak magyar nemzeti színekbe való
csomagolása.”
Érdemleges megemlíteni Hamvas József írását3, aki szerint a zsidóság válságának oka, hogy
belekerült a leszámolások területére. A felszabadulások századai között a 16. század a lelkiismeret
felszabadulását, a 18. sz. a gondolkodás szabadságát, a 19. az egyén politikai szabadságát rendezi,
míg a 20. század a gazdasági hagyományok rabsága alóli felszabadulást. Mivel minden felszabadító
törekvés szemben áll a fennálló renddel, így a gazdasági felszabadulás a nagytőkével, nagybirtokkal
áll szemben, amely előbbiek sok esetben nem egy államban a zsidóság tulajdonában vannak. Ezért
aki a gazdasági rendet támadja a zsidóságot is támadja.
Dezséry László egyik írása4 szerint a zsidókérdés magyar vonatkozásban csaknem egy a
kapitalizmus kérdésével. Egymástól függenek, és a zsidókérdést csak a kapitalizmus
felszámolásával lehet megoldani. Állítása szerint: “sok ember azt hitte, hogy a zsidót gyűlöli.
Lényegében azonban a magyar kisember a zsidóvagyont gyűlöli.” Ez pedig jele annak, hogy
szociális forradalom indult, s amely a szerző szerint lefolyna akkor is ha nem ez a kormányzat
maradna uralmon.
1.3. A cionizmussal foglalkozó írások
Ezek többnyire a cionizmus mozgalmáról, mibenlétéről 5 és palesztinai területeken élő zsidókról
szóló hírek. Tudósítanak arról, hogy Jeruzsálemben zsidó egyetem nyitotta meg kapuit; vagy arról,
hogy megkezdte sugárzását az első zsidó rádióállomás angol, héber, arab nyelveken 6.
1.4. A zsidó élet példáit felhozó rövidebb publikációk
Ez a kategória a zsidó élet példáiról tartalmaz írásokat. Híradások adománygyűjtésekről; könyörgő
ima a hercegprímásért7, vagy a zsidó méhészet kultúrtörténetéről8; a bolygó zsidóról9.
2. A ZSIDÓSÁGGAL KAPCSOLATOS HÍREK
Ez egy meglehetősen tág kategória többnyire rövid hírekkel, tudósításokkal.
2

Keresztény igazság,1937/5. máj.,123-129.o.,
Hamvas József: A zsidóság válsága, Evangélikus élet, 1938/8. febr. 19., 8-9o.
4
Dezséry László: A mi szocializmusunk, Evangélikus élet, 1944/25. jún. 17., 5-7.o.,
5
Harangszó: 1924/20. máj. 11., A cionizmus 157.o.
6
Harangszó: 1935/52. dec. 22., Határokon túl: Palesztina…, 433.o.
7
Harangszó: 1927/19. máj. 8., Ujdonságok: Könyörgő ima…, 162.o.
8
Rácz Sándor: A zsidók méhészete, Harangszó, 1932/32. aug. 7., 259-260.o.
9
Sz. J.: A bolygó zsidó, Harangszó, 1935/2. jan. 6., 9-10.o.
3

2

2.1. Hírek zsidókról
Ebben a csoportban kapnak helyet a zsidóság Egyenlőség c. lapjából átvett rövidebb-hosszabb
tudósítások. A zsidó összetartásról szóló írások, főiskolai hallgatók támogatására összegyűjtött
összegek bemutatásával, vagy olyan rövid tudósítások, amelyek zsidó bűnelkövetőkről szólnak.10
2.2. Zsidóüldözések hírei
Több olyan hír található a vizsgált lapokban, amelyek külföldi zsidóüldözésekről szólnak. Ezek
nagyon változó helyszínekről érkezett egy-két soros hírek: Románia, Erdély, Közel-kelet,
Szovjetunió stb.
3. ZSIDÓ-KERESZTÉNY TEMATIKA
A zsidókérdést a kereszténység oldaláról tárgyaló írás, amely a zsidó hitről áttértek kritikája is
egyben. Szerzője állítása szerint az áttérteket a gyökértelenség jellemzi, mert nincsenek tisztában a
Ótestámentum világával, ismeretlen előttük. Ezért a felelős keresztény misszió egyik célja lehet a
zsidóság megtérítése. A felekezeti féltékenység is előtérbe kerül, mert kritikával illeti azokat, akik
szerint hosszadalmas az evangélikusságban való áttérés, s így ők más keresztény felekezetbe
mennek, ahol viszont könnyebben befogadják őket. Végül pár sorban, egy tapasztalatát osztja meg,
amely rámutat a kérdés érzékenyen ellentmondásos mivoltára:“Nemrég ültem egy betegágynál.
Fiatal asszonyénál. Pár éve, hogy evangélikus, zsidó leány volt. Komoly kérdésekre kerítjük a sort.
Imádkozni imádkozik a maga módja szerint – említi. Templomunkba – megvallja – nem jár.
Úrvacsorát még sohasem vett. A miértjeimre pedig rövid csend után rámemelve fáradt szemét így
felelt: Tudja…, az ember zsidónak születik… aztán áttér… aztán a zsidók megvetik, a keresztények
pedig nem fogadják be!”11
4. ÁLLÁSFOGLALÁSOK
4.1. Ország- és egyházvezetői megnyilatkozások
1921-es tudósítás, amelyben gróf Bethlen István beszédét idézi: “a zsidóság egy bizonyos része
annak idején a keresztény vallásnak, a történelmi tradícióknak megbontására törekedett gazdasági
okokból, amelyekkel kivételes pozíciót foglalt el a gazdasági és társadalmi életben. (…) Se kivételes
pozíciót nem adhatunk gazdasági téren a zsidóságnak, azonban biztosítanunk kell az országban
mindenki számára a megélhetést, a szabad fejlődést, az egyenlő elbánást és a teljes személyi és
vagyonbiztonságot. A zsidóság túlnyomó többsége az előbb említett destrukciótól távol áll, azonban
abba a hibába esett, hogy nem vette fel a küzdelmet a zsidóság ezen kisebb részével.” 12
1925-ös tudósítás a magyar nemzetgyűlésről, amelyben Bethlen Istvánnak van egy mondata,
amely figyelemre méltó a tárgykörünkben: “Ha zsidók követik el a bűnöket, meg kell fegyelmezni
őket, de nem azért mert zsidók, hanem mert bűnt követtek el.”13
Kapi Béla püspök nyilatkozata: “Nem hunyhatunk azonban szemet az előtt, hogy az un.
zsidó törvényjavaslat sok hasznos intézkedése mellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz,
amelyekből hiányzik a kereszténység igazi lelke. (…) A valóság az, hogy a törvényjavaslat mélyen
belehasít a keresztény egyház testébe és megzavarja annak jogbiztonságát.”14
Harangszó: 1925/8. febr 22., Ujdonságok: Még a hitközségi adót is elsikkasztják…, 63.o.
Evangélikus élet: 1938/29-30. júl. 23., S-z-ó: A zsidó kérdés egy másik oldalról, 6-8.o.
12
Harangszó: 1921/51. dec. 18., Bethlen a felekezeti békéről és az antiszemitizmusról, 411.o.
10
11

Harangszó: 1925/11. márc. 15., Heti krónika: A magyar nemzetgyűlés…, 86.o.
Evangélikus élet: 1939/4. jan. 28., Az égi csillag nyomán, D. Kapi Béla püspök körlevele a nemzeti egység
védelméről, hiányairól és a zsidótörvényjavaslatról, 4-5.o.
13
14

3

Végül ugyanebből az évből, 1944-ből idézünk Kapi Béla püspöknek, a dunántúli kerület
közgyűlése elé terjesztett jelentéséből: 15 “Meggyőződésünk szerint a zsidókérdés megoldása
politikai feladat, lebonyolítása közigazgatási teendő, így tehát politikusok és kormányzati tényezők
dolga. (…). A kormánnyal írásban és előszóval folytatott tárgyalásokon azon kérelmet terjesztettük
elő, hogy az evangélikussá lett zsidók mentesítessenek a sárga csillag viselésétől, alkalmazhassanak
keresztény háztartási alkalmazottat, számukra külön tanács szerveztessék, a rendelkezések
végrehajtása keresztény szellemben történjék.” Ezt a kormány megígérte: sárga csillag mellett a
kereszt viselése megengedett e zsidók számára. Állásfoglalásának summája a lelkészek számára:
törekedjenek a zsidó származású hívek lelki életének védelmére.
4.2. Egyház hivatalos nézőpontjait tükröző cikkek
Az egyházi szólás felelősségét hangsúlyozza az az írás 16 , amely az egyháznak sokrétű “szólásfelelősségét” mutatja be. Az egyháznak szólnia kell államhoz, magyarsághoz, hívekhez,
betértekhez, az egyház tagjaihoz, a zsidósághoz, betérőkhöz, Istenhez. A cikk írója kijelenti, hogy
intették az államot nehogy vallási törvényt csináljon faji kérdésekből. S kiderült nem lehet
megfogalmazni ki zsidó vallásilag. “Hát nem nevetséges, hogy 1938. dec. 31-én még keresztény a
betért zsidó, újévkor azonban már zsidó, keresztvíz ide, keresztvíz oda?” A magyarság azt kívánta
ne vegyünk fel az egyházba zsidót, de lelkészi hivatalokban tapasztalt komoly istenkereséssel, lelki
tusakodással találkozni. Krisztus missziói parancsát a magyarság nem helyezheti hatalmon kívül. A
zsidóság kérte: hassunk az államra a törvény enyhítésére. De az egyház az igehirdetésért és az
Istenszolgálatért felel, nem szólhat bele az állam ügyeibe. Amikor a betért zsidók védelmet kértek,
amit az egyház tehetett, mint mondta: nincs jobb sorsuk nekik sem, mint az első keresztényeknek. A
zsidótörvény nem volt szellemileg, lelkileg és elvileg sem előkészítve.
Érdekes, amit az Evangélikus élet közöl az unitárius egyház határozatáról. 17 Eszerint az
unitárius egyház nem vesz fel áttérő zsidókat és tiltakozik az ellen, hogy alapos előkészítéssel, és
törvényes módon más keresztény egyházak is befogadjanak áttérő zsidókat. A cikkíró szerint ez a
keresztény egyházak belügye, akik a Krisztusban hívők közösségébe veszik fel a hozzájuk
áttérőket, és éppen az unitárius egyház illetéktelen ebben a tiltakozásra, hozzájárulásra.
5. NÉMETORSZÁGGAL KAPCSOLATOS EGYHÁZI ÉS POLITIKAI ESEMÉNYEK
Ebbe a kategóriába tartoznak a Németországgal kapcsolatos hírek, német egyházi események,
német politikával foglalkozó cikkek, például Hitlerről és a hitlerizmusról egy német evangélikus
lelkész szemszögéből. A Hitvalló egyházról és a német egyház (Deutsche Christen) alakulásának
történetéről szóló írások
6. HANGULATKELTÉST SZOLGÁLÓ RÖVID ÍRÁSOK
Ez a kategória sok szempontból átmeneti. Található itt Az Est c. újságból átvett rövid hír18, mely
szerint Németországban bizalmas rendeletet kaptak a lapszerkesztőségek, hogy a Bethlehem és
Názáret szavak a zsidóságra emlékeztetnek, ne használják őket.
Említést érdemel egy korrajz, amely egy beszélgetés formájában íródott meg. 19 Megtért
zsidó műszerésszel és családjával folyik a riport, amelyben a kor gazdasági nehézségei és a
kisember helyzete egzisztenciát érintő módon találkoznak.
Evangélikus élet: 1944/40. okt. 7., 2-3.o., Kapi Béla püspöknek a dunántúli kerület közgyűlése elé terjesztett
jelentéséből: Az egyház nemzeti szolgálata
16
Dyl: Zsidókérdés előlről, Evangélikus élet, 1941/24. jún. 14., 2-3.o.
17
Vkm. Szóvátesszük, Evangélikus élet, 1944/35. aug. 26., 4.o.,
18
Evangélikus élet: 1933/49. dec. 31., Figyelő: “Az Est…”, 5.o.
19
Evangélikus élet: 1938/38. szept. 24., K.P.: Az érdekeltek oldaláról… I. A zsidókérdés, 6-8.o.
15

4

1944 májusában jelennek meg a következő sorok: 20 “Nagy örömmel fogadtuk a zsidó
szerzők írásainak betiltását. (…) De tiltsák be egyenként azokat a könyveket is, amelyek ugyan
keresztény szerzők munkái, - legyenek azok akár magyarok, vagy idegenek, de destruktív
gondolatokkal, erotikát hajhászó leírásaikkal éppen úgy megronthatják a lelkeket, mint a zsidó
szerzők hasonló művei. (…) A bűnt akkor is bűnnek kell neveznünk, ha azt bárki követi el.” Az
állam magánéletben való beleszólását a pusztulás, háború korában elkerülhetetlennek tartja, az
egyénnek most hallgatnia kell, mert a nemzetért folyik a harc.
7. KÖNYVBEMUTATÓK
A tübingiai egyetemi ószövetség professzor Kittel: A zsidókérdésről c. iratának recenziója. 21
Keresztény vallásos alapot követel a zsidókérdés megoldására.
Egyik recenziót akár mottóul is választhatnánk tárgykörünknek22. Ez Walter Grundmann:
Christentum und Judentum23 c. műve. Ebben kimondja az evangélikus ismertető: “veszedelmes, ha
a teológiai kutatás az aktualitások szolgálatába szegődik – még akkor is ha komoly kutatással
tanulságos eredményeket hoz felszínre.”

ÖSSZEGZÉS
1917-ben, tehát még vizsgált korszakunk előtt jelent meg az a kötet24, amelyben Raffay Sándor, a
későbbi evangélikus püspök írja: “ [A zsidókérdés]… lényegét az az ellentét képezi, amely a
zsidóság és a hagyományos nemzeti élet, kultúra, nyelv, céltüzés, irány és szokások között tényleg
fennáll.” Összességében kijelenthető, hogy ezt az ellentétet tükrözik a vizsgált írások.
Fontos továbbá hangsúlyoznunk, hogy a cikkek között többségében vannak az olyan írások,
amely a keresztény vallás mibenléte felől közelítik meg a kérdést, és annak kezelését, vagy
megoldását egy olyan dimenzióban – a vallás, a lelkiség, az erkölcsiség, a spiritualitás tere ez –
látják, amely egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségekkel képezheti objektív, tudományos
vizsgálódását tárgyát. Mindemellett kijelenthető, hogy a kereszténység szempontjából mérsékelt és
irányadó cikkek vannak többségben a vizsgált anyagban.
A kérdés ilyen értelemben, hogy így fogalmazzunk nem volt túlexponálva. Benyomásunk
az, hogy igen mérsékelten jelenik meg a többi társadalmi, kulturális témakör között ez a tematika.
Ez annál is inkább érdekes, de lehet, hogy pontosan azzal magyarázható is, hogy a keresztény
egyházak közül az evangélikusoknál voltak a legnagyobb arányszámban azok, akiknek egyik
nagyszülője, vagy szülője izraelita volt.
Előadásunkat Raffay Sándor, fent említett rövid írásának egy idézetével zárjuk, amely
véleményünk szerint hűen tükrözi az evangélikus sajtó tematikához való hozzáállását a vizsgált
korban: “A zsidókérdést társadalmi vagy törvényhozási reformokkal megoldani nem lehet. Amint
azt maga a zsidóság idézte elő, ugyanúgy csakis a zsidóság maga vezetheti el a megoldás útjára. A
magyar társadalom a zsidóságot sohasem gyűlölte, egyes kiváló és érdemes zsidókat pedig
akárhányszor különös figyelemmel és szeretettel emelt maga mellé, sőt maga fölé. A zsidóságnak
önmaga és a magyar társadalom, sőt a magyar nemzet iránt, való kötelessége, hogy olvadjon össze
a magyarsággal a nemzeti erdekek szolgálatában, a magyarság nemzeti alapon fejlődő anyagi és
20

Evangélikus élet: 1944/19. máj. 7., 5.o., vkm: Szóvátesszük
Dr. Szlávik Mátyás: Kittel: A zsidó kérdésről, Evangélikus élet, 1933/39. okt. 22., 6.o.
22
Keresztény Igazság: 1941/12. dec. 339-340.o., Könyvszemle: Grundmann Walter: Christentum und Judentum
23
Keresztény Igazság: 1941/12. dec. 339-340.o., Könyvszemle: Grundmann Walter: Christentum und Judentum
24
A zsidókérdés Magyarországon, a huszadik század körkérdése, A huszadik század könyvtára, A társadalomtudományi
társaság kiadása, Bp. 1917. 125.o.
21

5

szellemi haladásának munkálásában; hagyjon fel a kozmopolitaság és a szertelenkedő
nyugatoskodás favorizálásával s legyen megértő, igazán hazafias, önzetlen testvér: és a zsidókérdés
magától megoldódik.”

6