)

...

I

r

.

A MONGOL IRODALOM V AZLATA.

Irta: LAUFER BERTHOLD

a newyorki Columbia-egyetem tanara.

Jelen munkalatnak feladata elsd sorb an bevezetd tajekoztatast nyu} tani a mongol irodalom korssakairol s nevezetesebb alkotasairol azok ssamara, kik e targy tiizetesebb tanulmanyaval ohsjtanak foglalkozni. Magat a mongol irodalomnak ressletes tortenetet meg nem lehet megirni, mert erre hianyoznak a szukseges elomunkak s meg nagyon sok anyag varja kutatojat. POZDNEJEV A. tanar ugyan I8g6-I897-ben ket fiizetben kozrebocsatotta (JA mongol irodalom torteneterol» szolc eloadasainak konyomatos kiadasat,« de ez a nagy kritikaval kesziilt munka meg korantsem nevezhetc a szo szoros ertelmeben irodalomtortenetnek, hanem inkabb csak a mongol emlekeket targyalo europai irodalom osszefoglalasanak. Egyelore azonban nem is varhatunk tobbet. Itt kozolt vazlatom fokep erre tamaszkodik j de folhasznaltam ezen kiviil a drezdai kir.. konyvtarban orzott kalmuk keziratokat is, kivaltkepen pedig mongol es tibeti nyomtatvanyokat tartalmazo, mintegy ezer kotetbol a110 sajat konyvtaramat,

SEGEDESZKOZOK A MONGOL NYELV TANULMANYOZASAHOZ.

I. Nyelvtanok. A mongol irodalmi nyelv elsajatitasdra fokep BOBROVNIKOV A. nyelvtana ajanlhato j a SCHMIDT-fele mar elavult s a kiejtes megjeloleseben gyakran kovetkezetlen. Jo KOWAL{WSKI kis nyelv-

* A mongol es rnandsu irodalorn ismerteteseben emlitett rmivek teljes drneire vonatkoz61ag utalunk e fejezetek bovebb targyalasara a Keleti Szemle VIII. es IX. evfolyamaiban.

A MONGOL IRODALOM VAZLATA

tana is. Ujabb munkak e teren KOTVI<:: es RUDNEV eldadasai, melyekben kivalt a fonetika egeszen tudomanyos alapon van targyalva, Fontos adalekokat tartalmaz a fonetikai targyalashos RADLOFF V.-nak «V ergleichende Grammatik der Nordlichen 'I'iirksprachem csimfi munkaja es SCHMIDT P. becses ertekesese : «Der Lautwandel im Mandschu und Mongolischen», Kitiinok RAMSTEDT G. J. munkai is, a ki nagy erdemeket szerzett maganak a mai mongol nyelvjarasok folkntatasaval.

A kalmuk nyelvre vonatkoz61ag igen fontos Popov A. mfive. A mongolnak a kalmiikhoz val6 viszonyat osszehasonlito alapon targyalja BOBROVNIKOV elobb emlitett nyelvtana, ZWICK H. A. konyomatos mtive ertektelen j nem is egyeb, mint SCHMIDT nyelvtananak a kalmuk irasra valo alkalmasasa.

A burjat nyelvre vonatkoz6lag tekintetbe johetnek CASTREN M. A., BALINT G., ORLOV A., VOLOSINEV N. A. es RUDNEV A. D. mfivei. A khalkha nyelvjarast VITALE es DE SERCEY targyaltak roviden, az ordoszi nyelvjarast SOULlE M. G. Egy arab filol6gusnak a mongol nyelvrfil szolo erdekes munkajat MELIORANSKI P. bocsatotta kozre.

Osszehasonlit6 alapon targyalta a mongol nyelvet SCHOTT V. kinek mfivei meg most is nagybecstiek es mindenesetre erdekkelto olvasmanyul szolgalhatnak j tovabba GOMBOCZ ZOLTAN. Ezekkel szemben ma mar csak torteneti ertekiik van ama szamos regi, altalanos nyelveszeti munkaknak, melyek alkalmilag a mongolt is erintik (MULLER MIKSA, WHITNEY, STEINTHAL, MULLER FRIGYES stb.) E sematizalo iskola reszerol erte a mongol nyelvet az a sajatsagos sors, hogy egy orokke merev, fejlodesre keptelen nyelv visszntassito tipusanak tekintettek, holott nerncsak az irodalmi nyelvnek az eM beszedalakhoz val6 viszonyaban, hanem meg az irodalmi nyelv egyes korszakain beliil is figyelemre melto valtozasokat mutat. Erdekesek WINKLER HENRIK munkai melyek az altsji nyelvek mondattanara vonatkoznak. Emlitesre melto megGauszm, J6ZSEF osszehasonlito nyelvtana az altaji nyelvekrol.

2. Szotarak, Eltekintve a regi, kisebb szotar-kiser letektdl, elso alapvetd tndomanyos munkanak e teren SCHMIDT 1. J. sz6tarat kell tekinteniink, E mfl szerzojenek nem az volt a czelja, hogy az egesz mongol sz6kincset felolelf szotar» szerkesszen, hanem hogy a legssiiksegesebb es leginkabb hasznalt szavakat es alakokat osszegytijtse. A fcildolgozott sz6k osszege ebben meghaladja ebben a I3.ooo-t, de azert a sz6tar nem elegendo oly mfivek olvasasara sem, mint pl. a Sanang Setsen, mel yet pedig ugyanc~ak SCHMIDT adott ki. Meg ma is ertekes a sz6tar vegen levo nemet es orosz sz6mutat6, mely a mongol reszre vonatkozik. SCHMIDT sz6tarahoz kepest lenyeges elohaladastjmutat KOWALEWSKI szeles alapon tervezett szotara. KOWALEWSKI sokaig idozott a mongol ok kozott

318

LAUFER BERTHOLD

s igy volt alkalma arra, hogy anyaganak nagy reszet a helyszinen gyujtse es ellen6rizze. E mellett nagy olvasottsagot tanusit a mongol irodalomban ; az el6sz6ban ossze:l1Htja a foldolgozott mfiveket s gyakran idez be16liik az egyes vezerszok alatt. Hivatkozik megfelelesekre tungtiz es torok nyelvekbol s szanszkrit, tibeti es kinai szavakra is utal. Ertekesebb ennel a sz6tarna1 is GOLSTUNKI mfive, a mely a mongol nyelvkineset kimerit6en aknazza ki es KOWALEwsKIben hianyzo soktij anyagot tarta1maz, e mellett a regit helyreigazitott alakban kozli.

3. Chrestomathiak, Nem vagyunk hijjaval mongol szovegek eur6pai kiadasainak sem, melyek nagyreszt Oroszorszagban kesziiltek. Pekingben a tizennyo1czadik ssazad kezdetetdl egeszen ujabb id6kig ket nyomda foglalkozott mongol (es tibeti) fanyomasok kiallitasaval, olvashato, j6 es olcso kiadasokban, Ezek aranylag konnyen megszerezhet6k, bar nagy resziik rna mar e1kelt. Els6 tanulmanyul kiilonosen harom chrestomathia ajdnlhato, melyek kielegitd attekintest nyujtanak a mongol irodalomrol (a kalmuk kivetelevel) es megadjak a tajekoztatast az egyes irodalmi agak stilusfajaiban is. A Porov-fele chrestomathia, mely tiz elbeszeld es torteneti olvasmanyt nyujt magyarasatokkal s szojegysekkel. A szelesebb alapti KOWALEwsKI-fele kitiin6 ketkotetes munka, mely az olvasot egyszersmind a buddhizmus gondolatvilagaval es tortenetevel megismerteti s kivalik melyrehato es tanulsagos magyarazataival, valamint jol rendezett szomutatojaval is. A legtijabb munka ezen a teren a POZDNJ'iJJEV-e, mely el6deit anyaganak valtozatossagaval es gasdagsagaval tulszarnyalja s a mongol irodalmat joforrnan teljessegeben, minden aganak mutatvanyaival tarja fol el6ttiink.

A MONGOL NYELV KINABAN ES KOREABAN.

Honi s zotar irodalom. A kinaiak a Yiian-dinasztia uralkodasa 6ta nagyon fontosnak tartottak magukra nezve a mongol nyelvet s ez a

ontossag a Ming- es a 'I's'ing-dinasztia koraban meg inkabb novekedett, Miota ugyanis Mongolorszagot bekebeleztek a birodalom kozigazgatasi rendszerebe, saiiksegtik volt egy olyan korrnanysati hivata1 szervesesere, a mely a kinai rende1eteket es torvenyeket mongol nyelvre forditsa es mongol okleveleket szerkesszen. A kinaiak ezerf nagy igyekezettel hozzri Iattak a mongol nyelvtani es szotari irodalom gyarapitasahoz. A tolmacsoknak idegen nyelvekben val6 kepzesere alapitott pekingi iskolaban a mongol nyelv min dig az e1s6 he1yen allott, Ezt az iskolat 1407-ben, Yung-lo csaszar idejeben, tijjaszervestek nyo1cz osztalylyal, melyek kozt az els6 a mongol nyelvnek volt szanva. Az intezet elen 38 igasgato vagy tanit6 allott j evenkint voltak vizsgalatok s jutalmakat promociok alak-

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

jaban kaptak a hallgatok. 1644-ben az tij dinasztia koraban az iskolat mint all ami intezetet hivatalosan tijra megnyitottak s a mongol ezuttal is else helyre jutott ama tiz nyel v kozott,melyet akkoriban ott tanitottak. Allit6lag 1658-ban a mongolt a tanitas targyai koziil elhagytak jholott K'ang-hsi es K'ien-lung csaszarok koraban a mongol nyelvet a csaszari udvarban nagy kedvtelessel irodalmilag is miveltek es meg a XVIII. saazad ban, sot rna is hivatalos czelokra allandoan alkalmazzak, ABEL-REMUSAT a kitol ez a kozles szarmasik, tigy magyarazza ezt a feltiind jelenseget, hogy a mongol nyelv annyira el volt akkor terjedve, hogy tolmacsokra mar alig volt sziikseg. HIRTH tanar folfedezte a Hua i yi yii cz. mtlnek egy 24 kotetes keziratos kiadasat, mely a tolmacsiskolaban eloadott nyelveket irja le a kinaiak haszualatara. Az else kotet egy targyi csoportok szerint berendezett mongol szojegyzek j a sz6 kinai jelentese a kozepen van, a mongol sz6 eredeti irassal jobbrol, kiejtese kinai betiikkel balrol. A tizennyolczadik kotetben van egy mongol okirat-gyfijtemeny kinai forditassal.

A mandsuk is sztiksegesnek lattak meg mielott Kina birtokaba jutottak volna, hogy a mongolokkal va16 diplomacziai osseekottetesiik erdekeben a mongol irodalomban bizonyos jartassagot szerezzenek, s allitclag flatal emberekct is megbiztak a mongol nyelv tanulmanyaval. Errol nagy on vilagosan tanuskodik a mandsu i.ras is, a mely a mongol mintajara alakult.

Kivaloan erdekes az a kerdes, hogy mennyire hathatott a mongol a kinai nyelvre. A Yiian-dinasztia evkonyveiben a mongol tulajdonneveknek se szeri se szama, de vannak nagy szammal mongol kolcsonszavak is j sot egyes stilisztikai es frazeol6giai sajatsagok is abban a korban mongol hatasra mutatnak. E kerdes megoldasara nagy anyagot gyiijtott ossze CHAVANNES, a ki a XIII. szazadi kinai kanczellariai nyelvben sajatsagos fordulatokat es kifejezeseket talalt, melyeknek nyomai meg rna is kirnutathat6k mind a hivatalos stilus ban, mini, a koznyelvben,

A Ming-dinasztia koraban a mongolnyelvet Kinaban politikai haszna szempontjabol iteltek meg. R:EMUSAT egy targyi csoportok szerint berendezett mongol-kinai sz6tart ernlit e korbel, melynek sserzoje Han-lin Ho-yuan-kiei. A Ming-korbol kiilonben csak keyes mongol okiratunk van; Ide tartozik egy erdekes level, melyet POZDNEJEV kapott 1893-ban a pekingi Yunq ho kung templomnak egyik lamajat61. Ezt a levelet 1580-ban Altan khan (1504-1582) irta Van-li csaszarnak, ertesitven ot benne a rendes ad6 elkiildeserol. Ez az okirat kinai es mongol szovegti j a mongol szoveg nagyon tokeletlen forditasa a kinainak j csakis val ami kinai ember keszithette. A fordit6 t. i. minden kinai sz6t megkeresett a szotarban s ugyanolyan alakban vette at, a hogy ott tal alta : az igealakokat az imperativusban irta le, meg haa szoveg ertelme mas modot

320

LAUFER BERTHOLD

kivant volna is; ha pedig egy sz6t nem talalt meg a szotarban, akkor a kinai sz6t egyszert1en atirta mongolra. A mongol szovegnek igy alig van valami erteke s nem is sorozhat6 a mongol irodalomba,

A jelenlegi dinasztia alatt, meg pedig a XVIII. szazadban, a mongol nyelv tanulmanyozasa nagyon felviragzott Kinaban. 1780-ban San ho pien Ian czimen (12 kot.) megjelent egy nnf, mely vaslatat nyujtja a kinai, mandsu es mongol nyelveknek. Az else fejezet a mandsu nyelvtant adja kinai magyarazattal ; a masodik mandsu es mongol nyelvi alakok osszehasonlito egybeallitasa. Az utobbi fejezet az europai tudos vilag elott GABELENTZ nemet for-ditasaban ismeretes. A legertekesebb resze ennek a munkanak a 2-10. kotet, a mely egy osszehasonlito sz6tart tartalmaz. Az elso hasabon van a mandsu szavak sorozata bettirendben, a masodikon a kinai koznyelv, a harmadikon a mongol eredeti irasban, a negyediken ugyancsak a mongol, de mandsu atirasban, Minthogy a mandsu iras minden hangra kiilon betiit alkalmaz, e szotar segitsegevel a mongol kiejtes nagyon konnyen megtanulhat6, s6t ebbdl foly6lag meg bizonyos torteneti erteke is van ennek a mflnek annyiban, hogy megorizte a XVIII. szazad vegenek kiejteset.

A mongol nyelvnek a mandsu nyelv szempontjabol valo nagy fontossagat legjobban bizonyitja az a sok nagy «szo-tiikor», a mely csaszari rendeletre keszfilt. Ilyen a K'ang-hsi csaszar parancsara szerzett «mandsu es mongol nyelv tiikore» 21 kotetben, melyet 1708-ban adott ki egy tudes testiilet s melyben a mandsut a mongollal magyarazsak. A K'ien-lungtol kiadott szotarak kozjil harem fontos a mongol nyelv szempontjabol : egy mandsu-tiikor mongol es kinai forditassal 24 kotetben, 1780-b61 vagy valamivel kesobbi idobol ; egy negynyelvu szotar 10 kotetben, a hol a tibeti nyelvet csatoltak hozza s a nagy 35 koteti'i negynyelvti szotar. E kiilonbozo kiadasok ugyanazon minta szerint keszfiltek, targyi berendezessel, kinai szempontb61. A legkivalobb munkak egyike a mongol filol6gia teren a nagy mongol-mandsu-kinai szotar 16 kotetben, melynek egy k iilon kotete a bevezetest tartalmazza. Ebb61 1831-ben Li-[an yuan inditvanyara kitiin6 uj kiadast rendeztek Mongol-un iisiik cburiqiiksan bicik : czimen.

Hogy a kinaiak es mandsuk meg tijabb iddben is foglalkoznak a mongol nyelv tanulmanyozasaval, arrol tanuskodhatik az is, hogy 1830-ban egy tarsalgasi konyvet adtak ki gyakorlati hasznalatra a harem nyelven. Ennek szerzoje DAMAR herczeg, a voros zaszl6 tabornoka, a ki erre a czelra, egy K'ien-lung korabeli mandsn szoveget sajat anyanyelvere forditott, de a leirasnal a mandsu abecet hasznalta, hogy a koznyelv nagyobb hangbeli gazdagsagat, szemleltesse, GRUBE V. tanar nagy erdemet szerzett maganak azzal, hogy e mongol szoveget pontos atirassal s kri-

A MONGOL IRODALOM VAZLATA

tikai alapossaggal kiadta. A kinai szoveg forditassal, W ADE-nek Tzu erh chi-jeben van kozolve j meg hasznavehet6bb azonban az a mandsu szoveg, melyet MOLLENDORF P. G. adott ki eredeti irasban, jegyzetekkel es forditassal.

A mandsu eredetti Saisanqqa miniszter 1848-ban kiadta a mongol nyelv kompendiumat negy kotetben, a mely mandsu szavakat es szolasokat tartalmaz kinai es mongol forditassal. Koriilbeliil ugyanez id6b6l szarmazik JAKINF BICSURIN ama megjegyzese, mely szerint a kinai kormany «az ifjusagnak a mongol irodalomban val6 kepzesere iskolakat allitott Kalganban es Pekingben. Az el6bbiben cakhar gyermekeket tanitanak a mongol es mandsu nyelvre. Pekingben az irodalmattanulmanyoz6 mongolok saamara vizsgalatot rendeznek, a hol pr6zai es verses forditasokat adnak fol, A vizsgalatot tev6k harem csoportra oszlanak: olyanokra, a kik diakok, olyanokra, a kik je16ltek es olyanok, a kik mesterek lesznek.»

A mongol nyelv tanulmanyozasa eljutott egesz Koreaig. Ez orszag uralkod6- hasa a mar regebben fonnallo tolmacsi hivatalban negy osztalyt szervezett, a kin ai, mongol, japan es niiichen nyelv tanulmanyozasara, (az utobbi helyebe kesobb a mandsut tette). 1494-ben e negy osztaly teljesen keszen volt, a mir6l az ekkor kiadott kormanyrendeletek tanuskodnak, melyek az egyes osztalyokban hasznalt konyveket is folsoroljak. Akkor ugyan a mongolok hatalma mar egy szazad 6ta megtort, de azert a mongol nyelv tanulmanyozasat megis megtartottak, mi arra mutat, hogy a koreaiaknak a mongolokhoz valo viszonya meg jelent6s volt. Ama konyvek koziil, melyekrol az 1469-i rendeletek sz6lnak, egy csom6

Egyetemes irodalomtdrtenet . IV.

321

2I

322

LAUFER BERTHOLD

elvessett j egy resztik XVIII. szazadi kiadasokban maradt fonn, s a parisi Ecole des Langues Orientales konyvtaraban talalhatok. MAURICE COURANT htisz ilyen konyvet : sorol fol kdztiik vannak nyelvkonyvek, melyeknek egyike mongol szovegfi koreai atirassal s a vegen szolasformakat kozol j nyomasa 174I-bol val6. Egy masik mu hasonlo tarta-

ommal «A mongol nyelv magyarazata» czimet vis eli, I737-ben nyomtattak s 1744-ben hasznaltak a vizsgalatoknal, A souli kiralyi konyvtarban van egy konyv a mongol nyelv tanulmanyozasanak torteneterol es egy targyi csoportok szerint berendezett tob b kotetes sz6tar.

Nagyon gazdag es jelentekeny a lama-nepek szotari es nyelvtani irodalma. Eredete szerint tibeti, de nagyobbreszt mongolra van forditva es tibeti-mongol parhuzamos nyomtatvanyokban szerezhetd meg. Itt csak annyiban erintem ezt az irodalmat, a mennyiben a mongol szempontjab61 fontos, Elso helyen all itt Kun-dga rgya-mts'o orias! mtlve «(A nevek oczeanja», min-gi rgy-mts'o), mely I7I8-ban jelent meg s nem egeszen jogtalanul viseli kisse nagyotmond6 czfmet j mert valoban csodalatramelto, elsorangu filol6giai munka. Ret kiilonbozc fanyomasti kiadasat, ismerjiik. Az egyik 4 konyvben 367 nagy ivretu levelre terjed.

Figyelemremelto es nagyon hasznavehetd munka a Bod-kyi brda-yig rtogs-par sla-ba (QA tibeti nyelvszabalyok k6nnyen attekintheto elcadasbam) czimfi tibeti-mongol szotar, nielyet SCHMIDT I. J. tibeti sz6taranak megalkotasanal boven kiaknazott. ABEL- REMUSAT a bevezetes mongol szoveget lenyomatta es leforditotta. Ez a munka a kinai konyvek mintajara ivretd alakban van kiadva s harem reszbol all.

lCan-skya Lalitavajra (Rol-pai rdo-rje) es Blo-bzan bstan-pai iii-rna kozosen irtak egy nagy osszehasonlito szotart a tibeti es mongol nyelvrol (Bod Sog-gi skad gI1is san sbijar), hogy a Tandsurnak mongolra vale forditasat megkonnyebbitsek. Ebben nemcsak a tisztan vallasos irodalmat, hanem logikai, nyelvtudomanyi, regi es uj helyesirasrol sz616 mfiveket, tovabba iparmtiveszetieket es orvosiakat is f6ldolgoztak. Ez a munka szolgalt azutan a mongol 'I'andsur-forditas alapjaul.

REMUSAT ismertetett es kiadott egy otnyelvti sz6tart ket k6tetben, mely budhista tartalmu s K'ien-lnng koraban keszfilt, Ezt AMYOT I783-ban ket peldanyban megkiild6tte a pariz si Bibliotheque du Roi szamara. Buddhista'[ tanulmanyokra es ilyen mtivek olvasasara nagyon hasznavehetO a SCHIEFNER A. kiadasaban megjelent haromnyelvfi szctar. Ez a buddhista terminologiat targyi csoportok szerint berendezett 71 fejezetben tartalmazza s a Tandsurban (Sfitra, 123. k6t.) lenyomtatott nagy Mahavyutpatti ssotar utan kesziilt,

r,

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

A MONGOL iRAS.

A 13. szazad el6tt meg alig lehet sz6 arrol, hogy mongol neptorzsek az irast ismertek volna. Az irashoz, meg az irodalomhoz is a buddhizmus caivilizalo kiildetese folytan jutottak. Egy szrisad folyaman harem irasrendszert is hasznaltak : az ujgurok irasat koriilbeltil I~04 6ta, a P'ags-pa vagy tigynevezett negyszogirast, 1269 ota es a tulajdonkepi mongol ira,st I3II-t6l fogva. Az iras gyakorlati hasznalata mar Cinggis khan koraban megindul, mely id6 tajt a kinai Kin-dinasztiaval val6 er-intkezesiikben a kinai betiiket hasznaltak, mas nemzetekkel val6 hivatalos jegyzekvaltasukban pedig az ujgur irast, a melyet tudvalev6leg a szir esztrangheloabecebol alakitva nesztorianus teritdk terjesztettek el Kozep-Azsiaban. A kinai iras atvetelenek korat pontosan nem tudjuk megallapitani ; tigy velheto, hogy az I21o-t6l I22o-ig terjed6 idokozben jott divatba, I2I9-ben mar ketsegteleniil hasznaltak a kinai irast,

Ch'ang-Ch'un taoista bar at, aki Cinggis folszolitdsara ennek szekhelyere utazott s ez titjaban I22I-t6l I224-ig Kozep-Azsian keresztiil eljutott Perzsiaig es India hataraig, azt mondja ugyan, hogy a mongoloknak nines irasuk, hanem iigyes-bajos dolgaikat szobeli megegyezes tit jan intezik el es faba bizonyos jeleket metszenek (azaz a rovast hasznaljak) alkulevelek helyett, tovabba, hogy csak az 6 utazasa utan nehany evvel honositotta meg Cinggis nepenel az ujgur irast ; azonban ellene sz6l ez allitasnak maganak Ch'ang Ch'unnak ama kozlese, hogyCinggis koveteit meghatalmazasuk jeleiil aranytablacskakkal (p'ai-tse) latta el, amelyeken foliratok voltak; tovabba, hogy rendeleteket bocsatott kozre, leveleket, okmanyokat s naploszeru foljegyzeseket irt, egyszer pedig, mid6n Cinggis nagyon meg volt elegedve Ch'ang Ch'un feleleteivel azt mondta neki, a mint Ch'ang Ch'un foljegyei : «Szavaid szivemen fekszenek», s beszelgetesiiket ujgtir irasban foljegyeztette. Ch'ang Ch'un el6bbi szavait tehat csak a nep nagy tomegere kell vonatkoztatnunk; a nep termeszetesen Cinggis koraban az irast meg nem ismerte, de az udvarban es hivatalos czelokra mar hassnaltak. Az Allan Tobei czfmfl mongol kr6nika s a Yuan shih lei pien cimfi konyv, tovabba a Yiian-shili (121. fejezet) az ujgtir iras behozatalat a mongoloknal egyertelmfien az ujgtir Tatatungga nevevel hozzak kapcsolatba. Ez titkara volt a naiman fejedelemnek, a kit Cinggis I204-ben Iegyfizott, Tatatungga az uralkodo parancsara megtanitotta ennek ket fiat az ujgur irasra, tigy hogy ez iras hasznalatat a mongoloknal koriilbeliil ett6l az evtol fogva szamithatjuk. Az ujgur irast I278-ig hasznaltak ; ekkor csaszari parancsra a katonai rendeleteket, a melyeket eddig ujgur betiikkel irtak, a hazai irassal bocsatottak ki, a mely 1269 6ta ;ott hasznalatba, Egy I284-ben kelt masik

21*

LAUFER BERTHOLD

parancs megtiltotta az ujgur iras hasznalatat a bens6 kosigazgatas okmanyaiban s elrendelte, hogy minden kormanyzati hirdetmeny mellett ott legyena mongol betiikkel va16 atiras. De amint Argun es Oljaitii Ieveleib6l kitiinik, a perzsiai mongolok koz6tt valamivel tovabb elt az ujgur iras,

Az ugynevesett P'ags-pa iras P'ags-pa (azaz a «tiszteletremeIt6») bLo-gros rgyal-mts'an-nak (1234-1279), a Kubilai csaszartol 1261-ben Kinaba hivott sa-skyai f61amanak a rmive, mely szoros kapesolatban van a mongol csassari udvarnak a buddhizmns tibeti fortl:uijara va16 teresevel. A csaszar kivansagara P'ags-pa a tibeti abece alapjan egy irast kessitett a mongolok szamara, melyben a tibeti betiik f6liilr61 lefele halad6 sorokban vannak 6sszek6tve s balrol jobbra men6 oszlopokban rendezve. 1269-ben csaszari parancsra ezt az irast hivatalosan bevezettek s elrendeltek, hogy minden allami okiratban hassnaljak. Meg ugyanaz evben egyssersmind az osszes tartomanyokban iskolakat allitottak f61 az tij iras tanitasara, Harem rende1et latott meg napvilagot ez iras erdekeben, ti, m. 1272-ben, 1273-ban es 127s-ben. Ezek ertelmeben minden kinai okmanyt i1yen irasu mongol forditassal kellett kiallitani s intezkedes torrent, hogy a pekingi csaszari akadernia (Hanlin yuan) egy osstalyaban kiilonosen a mongol nyelvvel es irodalommal fog1alkozzanak. Ez osztaly 1ege1s6 elnoke egy Sa-ti-mi-ti-li nevil tudos volt.

Bar ez az iras mint mutat6s k6iras s mint kanczellariai iras is egeszen a Ytian-dinasztia vegeig fenmaradt, a mindennapi hasznalatra megis csakharnar nehezkesnek mutatkozott, kiilonosen pedig bajos volt vele egesz k6nyvek kiadasa, amilyeneket a buddhista sz6vegek forditasa k6vete1t. Igy ismet visszatertek a kenyelmesebb ujgur abecere s a saskyai C'os-ki~';bdzer, (mongolul: Nomun Garii1 :- «a vallas fenyessege») 1307 esi3II~~z ujgur alapjan egy uj irast alkotott, a meg rna is hasznalatos mongol irast, Ez az iras is fiiggdleges es sorai balrol jobbra haladnak.

A kalmuk-mongolok kiilon irast alkottak maguknak, melynek ~61- talaloja ZAYA PANDITA (1648). Ennek a1apja ketsegteleniil a kerekebb es tetszet6sebb mandsu iras, me1y viszont esak valtozata a keleti mongol abecenek, A kalmuk iras azzal a lenyeges kiilonbseggel ter el emett61, hogy amott minden egyes hangot kiilon betii je161, mig a keleti mongolban bizonyos hangok, mint pl. 0 es U, a es ii, d es t, y (= magy.j) es ds egyazon irasjellel vannak kifejezve ; a kalmiik. tovabba egy harantos vonassal a maganhangzok hossausagat is megjeloli,

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

325

A MONGOL KONYVNYOMTATAS.

A mongolok a kfnaiaktol tanultak el a fatablas nyomas hasznalatat, a mely ep oly kenyelmes es praktikus az 0 irasuk szamara, mint a kinaira es tibetire. Sajtohibak ezzel teljesen elkeriilhetdk s az egyes tevedesek rendesen csak a masolonak kisebb irashibaibol saarmasnak. A regib't~jgtir es P'ags-pa irasu mongol irodalom ugylatssik csak keziratokban m~rad.t fonn, s ez a fooka annak, hogy oly konnyen elpusztult. A konyvnyomtatas nemsokara a C'os-kyi Odzer-fele nemzeti iras megalkotasa utan jott hasznalatba ; vannak adataink igen regi nyomtatvanyokrol, kiilonosen buddhista mfivekrol a kinai es tibeti irodalombol. Sajnos e XIV. szazadi mongol dsnyomtatvanyok koztil meg egy sem keriilt napvilagra s tigylatssik Kinaban sem maradtak fonn ilyenek j de egyelore vigasztalodhatunk azzal a remennyel, hogy rejtdzhetnek meg ilyen kincsek a tibeti es mongol nagy kolostorok konyvtaraiban. A mennyire ebben az iigyben magamnak velemenyt alkothatok, az osszes meglevo mongol nyomtatvanyok a jelenlegi mandsu dinasztia koraba tartoznak s nem haladjak tul K'ang-hsi csaszar (1662-1722) uralkodasanak idejet, legalabb en meg nem lattam regibb nyomtatvanyt, A felvilagosodottsagukrol ismeretes K'ang-hsi es K'ien-Iung uralkodoknak nagy resziik van a mongol konyvnyomtatas es irodalom folviragoztataaaban. Ep tigy mint a kinai, mandsu es tibeti nyelv teren, a mongolban is a XVIII. szazad folyaman keletkeztek a konyvnyorntatas mesterrmivei, melyek mint a konyvnyomtatas mfiveszetebdl valo mutatvanyok is minden nagy konyvtarnak diszere valnanak. Pekingben a XVIII. szazad eleje 6ta ket nagy nyomda rmfkodott a lamai irodalom teren ; ezek meg most is forgalomban vannak. Ez intezetek tulajdonosai konyvnyomtatok, kiad6k es konyvarusok egy szemelyben. Vev6ik a pekingi es kornyekbeli Iama-templ om ok barat-lakoi es telen a fovarosba utaz6 szamos mongol keresked6. A sok csinosan kiallitott mongol kiadas azt bizonyitja, hogy az utobbiak keszseges, j61 fizet6 vev6k. Erdekes teny az, hogy az orvosi konyvek (kiilonosen a a kanoni hirben a116k), dragabbak mint a tobbiek es semmifele arengedmenyt nem tiirnek, s6t minden alkut e16re is kizarnak. A csaezari palota egyik templomaban K'ien-lung korabol szarmazo nyomtatvanytablak voltak a Kands!!r.bol es a Tan <J.s,ut>Ml, melyek a fametszes valodi remekei. Ezek i9~~::-b~n az eur6f>;t~«czivilizaczi6))-nak estek aldozatul ; egyressiiket katonak hasznaltak el, mint alkalmas tiiselofat, masressiiket «emlekiil» es predaul hurczoltak szet a szelrozsa minden iranyaban.

A mongol konyvek technikaja es bels6 berendezese azonos a tibetiekevel, Ezek is az indiai keziratok mintaj ara hosszukas alakuak es Iaza, ketoldalt telenyomott Ievelekbol allnak s vastag, kemeny papirosbol

LAUFER BERTHOLD

kesziiltek. Terjedelmesebb koteteket egyes reszeikben a lapszelen keresztiilhuzott, papirosbol sodrott zsinor tart ossae. Az'els6 level fels6 es az ut6ls6 level hats6 lapja rendesen sargassinti. A legtob b mongol mfiben a ket els6 lap vorosnyomasti - a voros ugyanis a szentebb s vallasos ertelemben meltobb szin - a tobbi lap azonban feketenyomasti, A czim az els6 level kiils6 lapjan helyezkedik el, feketen vonalzott negyzet kereteben, A bekezdesnel a czim rendszerint ismetlodik j fordr.as eseteben els6 helyen all a ezanszkrit, azutan a tibeti, vegiil a mongol czim. A ket else lap szelen rendszerint miniatur-kepek, istenek, Buddha, szentek es Iamak fametszetei lathatok, a szerint a hogy azt a mii tartalma megkivanja. A bal szelen van a mongol Iapssamozas, gyakran a roviditett czimmel egyiitt j jobbrol a kinai Iapszamozas egy-ket kinai irasjellel, melyek megvannak a czimlapon is a czim utan. Ez utobbiak csak jelzesiil szolgalnak a konyvnyomtatonak es konyvarusoknak, a kik kinai letiikre a mongol konyvet nem ertik, Ezzel a jelzessel vezeti be a konyvarus az illet6 munkat a maga katalogusaba, ahonnan a mongolul ert6 vev6 kikeresheti maganak, a konyvkereskedo pedig epen e jelzes folytan talalja meg az illet6 miivet. A legtobb mongol mii vegen, mint az ind es tibeti konyveknel is, kolofon van a szerzok, fordit6k, atdolgozok, kiad6k, a kiadasi hely es ev stb. megnevesesevel. E zar6sz6k gyakran nagy terjedelmiiek s folvilagositast nyujtanak a mfi torteneterol, sorsarol, es kiilonbozo kiadasairol s igy irodalomtorteneti tekintetben igen ertekesek, Az utolso level megint mindket lapon kepekkel van diszitve. A legtobb pekingi mongol nyomtatvanyban van azonkiviil meg egy kiilon zarolevel is, a melyet teljesen a negy egi kiraly (maharaja) alakja diszit,

Van igen sok tibeti-mongol parhnzamos nyomtatvany is, a hol a mongol a tibetinek sorkozi forditasa s minden mongol sz6 ponto san a vizszintessoru tibeti szoveg megfele16 szava ala van helyezve. A ketnyelvii szovegek mellett vannak harem- es negynyelvfiek is, az eszaki buddhizmus negy fonyelven, t. i. a kinai, mandsu, tibeti es mongol nyelveken. Ez utobbi konyvek rendszerint a kinai konyvek alakjat es technikajat mutatjak ; ide tartoznak els6sorban a tobbnyelvd szotarak csaszari kiadasai, azutan naptarak, orvosi kezikonyvek s mas effelek,

Erdekesek az imadsagok es stitrak redokbe hajtogatott albumok

--.~ .... -

alakjaban megjelent apro kiadasai. A konyv egyetlen egy hosszu es csak

egyik old a] an nyomtatott papirosssalagbol all, mely ket kemeny fed6lap kozott red6kbe van hajtva s egesz hosszaban kibonthato. Ez kinai buddhakonyvek utanzasa.

Sajatsagos, hogy torteneti es nepies mongol konyvek alig keriilnek ssjto ala s inkabb keziratokban terjednek. Viszont Tibetben epen az ilyen fajta nyomtatott konyvek vannak nagy bosegben,

A MONGOL IRODALOM V.AZLATA

Pekingen kiviil mongol konyveket nyomtatnak meg Urgaban es Kiika Klotaban- «(Kekvaros))) is, de ketsegkiviil sok mongol kolostor is foglalkozik nyomtatvanyok keszitesevel. A regi angol hitteritdk dicserik a burjatokat mint iigyes fatabla-metszdket, Viszont a kalmukok, tigy latszik, sohasem foglalkoztak konyvnyomtatassal j en meg kalmiik nyomtatvanyt nem lattam soha, hanem csak keziratokat.

REG! IRODALMI EMLEKEK.

A mongol irodalom legregibb emlekei nem a mai altalanosan elterjedt irasban, hanem reszint az ujgur, reszint az ti. n. negyszogirasban maradtak rank. A 13. es 14. szaaadi ujgtir irasti emlekek koztil a kovetkezc5ket ismerjiik :

1. Az eddig ismert legregibb emlek egy granitlapba vesett otsoros folirat Cinggis khan idejebol, A nerchinski keriiletben talaltak az On on folyo mellett j most a szentpetervari Azsiai Muzeumban c5rzik. Kiadta es leforditotta SCHMIDT 1. J., e forditast Ienyegesen javitotta D. BANZAROV j SCHMIDT ezt az evszam nelkiili rovid foliratot az 1219. vagy 1220. evre teszi, BANZAROV 1224 es 1230 koze, A folirat megfejtese meg nem kielegitc5 es bc5vebb vizsgalatot kivan,

2. A legerdekesebb mongol okmany ujgur irasban ket level, melyet Argun (1284-1291), Ilkhan Hulagu (1258-1265) fia 1285-ben es fia Oljiiitii 1305 majusaban irtak Szep FUlop franczia kiralynak, hogy szovetseges tarsainl ajanlkozzanak. E leveleket a parizsi MIami leveltarban (Archives natinoales de France) c5rzik s eloszor ABEL-REMUSAT ismertette forditas kapcsan, Jobb atirasbau, modern mongol betiikkel es pontes forditassal SCHMIDT I. J. adta ki ujra. Mindket level koreai papirtekercsre van irva. Argun Perzsia kiralya, megigeri leveleben, hogy seregevel a kovetkezo esztendc5ben Domas ele vonul, csapatait a keresztesekkel egyesiti s ha Jeruzsalemet c5 foglalna el, akkor atengedi a franczia kiralynak. Oljiiitii, Perzsia kiralya, leveleben a Cinggis torzsbeli fejdelmeknek 45 eves belvillongas utani kibekiileserdl es ket kovet elkiildeserol ad hirt,

3. Egy paizah - eziist tablacska ujgur betiis mongol folirattal - Abdullatol, az arany horda khanjatol. Ezt 1848-ban talalta egy paraszt Grusovka faluban a Dnyeper mellett, a jekaterinoslavi kormanyzosagban, Del-Oroszorssagban. Stieglitz baro megkiildte a petervari tudomanyos akademianak, a hol D. BANZAROV kibetiizte es leforditotta. Tartalma 'ez : «Az orok eg erejevel, nagy oltalmanak es hatalmanak segitsegevel : a ki Abdulla parancsanak nem engedelmeskedik, biintetesre melto es haljon meg.» Az itt emlitett Abdulla eremleletek tanusaga szerint 1362 vagy 1363) es 1368 (vagy 1369) kozt uralkodott.

LAUFER BERTHOLD

4. Az arany horda khanj ainak paranesai (jarllk) j az egyiket 'I'okhtamys kh{n irta 1393-ban Jagaila litvan nagy fejedelemnek, a >:_'J.asikat Kutlugh Timur valami Muhamed-Begnek, a kinek 1397-ben a tarkhani meltosagot adomanyozta.

5. Ide sorozhat6 meg nehany szikla es barlangfolirat a ssiberiai minuszinski keriiletbol, melyek kozt elsdsorban az abakaaski melto a megemlitesre. POZDNljjJEV adta ki a hasonmasat s meg is magyarazta boven. A folirat maga nines mar meg j allitolag Klaproth vakarta ki kardjaval 1806-ban, Kinabol va16 visszatertekor j mert szerinte az oroszokra nem kedvezo kijelentest tartalmazott. Mar PALLAS folhivta a figyelmet erre az emlekre es 1847-ben CASTREN le is masolta.

Azt a regi velemenyt, hogy a negyszogirasnak csak atmeneti jelentosege volt s keyes emlek orizte meg, vegleg megdontottek POZDNEJEV alapos kutatasai. POZDNEJEV szamos torteneti bizonysagot hozott fol a kinai irodalomb6l arra, hogy a negyszogfrast ezen a neven : «mongol allami iras» (Mong-ku kuo tzii), a Yiian-dinasztia koraban allandoan hasznaltak a kdsigazgatas hivatalos irasakent, meg pedig osakis ezt az ira st. Maganak a mongol nyelvnek is kivalo szerepe van a kormanyzasban egeszen e dinasztia bukasaig. Az ujgur irast, mely ugyanebben a korban divott, a mongolok fokep a buddha-irodalomban hasznaltak,

A legjobb segedeszkoz a negyszogfras tanulmanyozasara az a pompas atlasz, mel yet BONAPARTE ROLAND herezeg koltsegen adtak ki. Egy evssam nelkiili eziist p'ai-tse-t mongol negyszog~rassal 1846-ban talalt egy Ananjin nevti orosz kereskedo a minuszinski keriiletben j ezt A VVAKUM es aztan SCHMIDT I. J. adtak ki es forditottak le, Tartalma hasonl6 a fontebb emHtett ujgur irasu p'ai-tse folit-atahoz j AVVAKUM igy forditja: «Az Isten (Eg) erejevel : Miinkii-khan neve legyen aldott j a ki ot nem tiszteli, menjen tonkre es haljon meg !» Egy hasonlo foliratu eziist lemezt 1853-ban talaltak Nyukszk faluban (a bajkalonttili verehne-udinski keriiletben). Ezt SZAVELJEV ismertette s ma a szentpetervari Eremitage-ban orzik. Erdekes alakti eremszerff ontottvas lemezt, melyben eztistbol vannak az irasjelek kirakva, rajzolt le s magyarazott meg POZDNEJEV. Ezt a targyat, melynek rajza es felirata megfejtesevel egyiitt a mellekelt kepen Iathato egy paraszt talalta meg a tomszki kormanyzosag bogomilszki keriileteben.

Folsorolom most roviden es iddrendben a torteneti tartalmii fontosabb negyszogirasu foliratokat :

I. A legregib b eddig ismert folirat 1283-b6l szarmasik.ttehat 14 evvel kesdbb keletkezett, mint a P'ags-pa Iras hivatalos bevezetese (1269). Ez ketnyelvfi kinai-mongol szoveg ; Ananda mongol csaszari herezegnek, Ngan-si kiralyansk rendeletet tartalmazza, melyet egy teriilet atengedese alkalmaval adott ki Yung-shon hsienben, Shensi tartomanyban,

A MONGOL IRODALOM VAZLATA

2. Egy 1288-iki folirat (a lelet helye nines pontosan megallapitva, valesziniileg val ami . !rozepkinai Confueius-templomb6l szarmazik) j a k6 aIs6 reszet kinai folirat foglalja el, a fels6 reszt mongol, a mely azonban csak a kinai szoveg kiejtes szerinti atirasa. Bizonyos kivaltsagokat adnak benne confucianus tud6soknak.

3. Folirat 1294-b6l, a mely aze16tt a shanghai Confucius-templomban volt, de onnan kiilonos m6don eltiint. Ez is kinai nyelvfi, a kinai ssoveg mongol atirasaval. E16szor kiadta es a negyszogfras tortenetenek reszletes es beeses ismertetesevel leforditotta WYLIE SANDOR. Temur csaszar egy rendeIetet tartalmazaa a Confucius-fele tanitas javara, a mely az egesz birodalomban elterjedt. Ezert ezt a foliratot Kina kiilonbozd reszeiben k6be vestek, s tobb ezek kdziil meg ma lS fonnmaradt, A runq-kianqi (Kiang-su tartomany) Confucius-templomban kotablaba vesve megvan a shanghai folirat pontos megfele16je.

4. Rendelet 1309-b6l, Dharmapala(mong.

Tarmabala) csaszar ozvegyetol, melyben a papsagot minden ad6t6l fdlmenti s birtokainak tiszteletben tartasat parancsolja. E rendelet mongol folirati szoveget 1830-ban fedezte fol a Pao-ling fu-beli (Chihli tartomany) buddhista templomban AVVAKUM, a pekingi orosz hitterftok archimandritaja j kiadta BOBROVNIKOV A. A.

5. Rendelet 13I4-b6l, mongol szoveg kinai forditassal, egy k6oszlopon Chu-chi hsien-ben Hsi-an fu, Shensi tartomany), Kiilonosen

Vaslemez reg! mongol negyzetbetiis folirattal Kubilai khan ko-

rabol (1260 - 1294).

;\ r"' 1 '

A felirat sz6vege: M6ng-kii:J djng_, (

ri- l yin k1f.-iiin,dil'r I kVa-nu /ar-li/f (I kiill I ~Sii bu-si-rii-su al-da-tu-k ai. ~, Ertelme : Az orokkevalo Isten (Eg) erejevel, a ki a khan parancsanak nem engedelmeskedik, olessek meg.

erdekes ez a folirat abbol az okb6l, hogy a kercsztenyeket emliti. DEVERIA francziaba iiltette at ez emleknek GRIGORJEV-fele orosz forditasat, Ezzel a folirattal mar korabban foglalkozott GABELENTZ egy 16I8-ban kiadott kinai foliratgyujtemeny szoveglenyomata alapjan, Ez az els~ tudomanyos munka, mely a negyszogfrasrol sz6l s becsiiletere valik e nagy kutat6 eles elmejenek. Ugyanezt a foliratot targyalta azutan WYLIE S. is,

6. Rendelet 1316-b61, kinai nyelven es a kinai szoveg negyszogirasu atirasaval, a mely Mong-tse filozofus sziiieinek posthumus tiszteletczimeket ad. DEVERIA Pekingben szerezte ennek a foliratnak a lenyomatat, de a k6 le16helye utan nem tudakoz6dott. Chantung tartomanyban va16 utaz-

330

LAUFER BERTHOLD

tomb an megtalaltam a kovet Mong-tse templomaban, Tsou hsienben (Kii(ut6l delre, Yenchou fu-ban, Shantung).

7. Ugyanitt van ezenkiviil egy kinai-mongol folirat 1331-b6l, melynek szarmasasa BONAPARTE ROLAND atlaszaban nines meghatarozva. A mongol szoveg itt megint csak puszta atiras. Tartalma rendelet, mely Mongtse-nek posthumus tiszteletczimet adomanyoz,

8. Fdlirat 1345-b61 a Kiii-yung kuan kapuban, a Nan-K'ou szorosban, a peking-kalgani titon, a hol szanszkrit, tibeti, mongol, ujgur, kinai es hsi-hsia (tan gut) foliratok vannak.

T'oi-shan templomaiban negy kinai-mongol folirat van az 1302, [306, 1307 es 1310. evekbfil j kinai szovegiik a T'ai-shan chi-ben (XVIII. konyv, 44-49. 1.) van kozolve.

A T'unq-chon [u-i. kr6nika (T'unqcho fu chi, XXVI. konyv, 49. 1.) sz6l egy kinai-mongol foliratrol 1275-b6l (a Chih-yiian korszak 12. eve) a ,-mely igy a legregibb negyszogfrasti folirat volna. A k6 Han-ciienq hsien-oes: (Chensi tartomany) van s rendeletet tartalmaz egy csaszari palota epitese alkalmabol. A Kuan-chung kin shih chi (Shensi tart om anybeli foliratos emlekek gyujtemenye 1782-b61, VIII. konyv, IIb. 1.) egy 1319. evbfil va16 foliratos rendeletet emlit foliil mongol, alul pedig kinai szoveggel j a k6 Kuang ktio (se) templomban van Ho-yang varosaban (T'ung-chou prefektura, Shensi tartomany),

A P'ags-pa Irasnak konyvekben val6 hasznalatara vonatkoz6lag mar WYLIE adott mutatvanyt. Az 158[-ben megjelent King cltuan pal pien encyklopedianak 81. fejezeteben a csaladnevekrol sz616 kis munka (Po kia hsinq) mongol bettikkel van atirva, a melyek azonban nagyon eltorzitott alakot mutatnak. 1307-ben egy elokeld four, Po-lo Temur atnytijtotta a csaszarnak Hsiao-king «((A gyermeki szeretet konyve») egy peldanyat P'ags-pa Irasban, a melyet a csassar lenyomatott es elterjesztett. Onallo mongol mfivek ez irasban, sajnos, nem maradtak rank, legalabb ezideig nem keriilt napfenyre egy sem.

UJABB FOLIRATOK.

A Pags-pa irasu o-mongol foliratokkalikapcsolatban szolhatunk az tijabb, kozonseges Irasti foliratokrol is. Mongolorssag es Kina essakkeleti resze nagyon gazdag mongol nyelvti foliratokban, de ezeknek csak kis resze ismeretes. A mi magat Kinat illeti, az osszes pekingi es kornyekbeli, tovabba jeholi lama-templomokban ssamos nagy kofelirat van, koztiik sok szokatlan terjedelmti, s tobbnyire negy nyelvti: kinai, tibeti, mongol es mandsu. A Iegtobb K'ang-hsi es K'ien-lung csaszar korabol va16 s ezeket ressben a csaszarok maguk Irtak ; nagy torteneti ertekiik van kii-

A MONGOL IRODALOl\l V AZLATA

331

lonosen a lamaizmus fejlddesere s a kinai birodalomhoz val6 viszonyara nezve a 17. es 18. szasadban. A jeholi foliratok tartalmarol egyelore FRANKE O. kitiin6 konyve tajekoztathat benniinket.

Chihli tartomanyban a Iatnaizrnusra vonatkoz6kon kiviil csak keyes mongol folirat van, a mely masra is nytijtana folvilagosftast, Ide tartozik pld. egy kinai-mandsu es torok-mongol folirat a jeholi varosi istenseg templomaban, melyet 1773-ban emeltetett K'ien-lung, tovabba az izlam tortenetere vonatkoz6 negynyelvd (kinai, mandsu, csagataj-torok es mongol) folirat 1764-b6l a pekingi csasaari palotaval szemben lev6 mecsetben.

A mandzsu dinasztia Iegregibb foliratai koztil valo a Samjon-do (Korea) varosbeli, mely 1639-bOl valo s ez orszag meghoditasanak (1637) emleket hirdeti. A kinai szoveget elfiszor CARLES W. R, kesobb helyesebben ROCKHILL W. W. forditotta le ; azutan e folirat mandsu-mongol reszet POZDNEJEV targyal tao

K'ien-lung csaszarnak egy negynyelvti foliratat, mely a kalmukoknak 1757-ben valo legy6zeserol szol, tovabba egy ssinten negynyelvd f01- iratot, melyet ugyanez uralkodo az Ili-terii1eten a torgotoknak Oroszorezagb61 valo visszaterese (1771) alkalmabol vesetett kobe, AMYOT M. forditotta le, PANTUSOV N. egy 1755.-i foliratot magyarasott, mely a Gadyn hegyen van a Tekesbe oml6 Sumbe foly6 bal part jan. Ez allit6lag annak emleket hirdeti, hogy e helyen harem kinai tiszt es 22 katona 6500 dzsungaron gy6zelmet aratott.

RADLOFF VILMOS is kozol nehany mongol foliratot az «Atlas der Altertiimer der Mongolei» czimfi kiadvanyaban (1. sorozat, Szentpetervar, 1892), koatiik egyet Erdenidsii templombol (LI. tabla), s egyet a Tola foly6 mellett fekv6 Tsaqhan-Baisinq (eFeher haz») templ om romjai kdziil (LX. tabla). Az ut6bbit a hozzatartozo kinai folirattal egyutt HUTH GYORGY adta ki s forditotta le ; 16oI-b6l ssarmazik es a voros sipkas felekezet templomalapitasarol szol egy volt kinai khani palota helyen, RADLOFF atlasza pompas kepet adja a mongolorszagi regisegek gazdag valtosatossaganak ; ezek negy csoportra oszlanak : tortenetelotti emlekek (sirhalmok, sziklarajzok stb.), o-torok foliratok a Tu-kiieh nep korabol, a mely a 8. szazad kozepeig Eszak-Mongojorszag legnagyobb reszenek ura volt, az ujgtirok emlekei, a kik a 8. sz azad kozepetdl a 6. szazad vegeig uralkodtak Mongolorszagban (az orkhoni Kara Balghasun-romok), s vegiil a mongol korszak foliratai a 13. szazad 6ta.

TORTENETI ES FOLDRAJZI IRODALOM.

POZDNllJJEV a torteneti mfivek harem fajtajat kiildnbozteti meg:

I. Eredeti termekek, melyekben a nepeposz jellemz6 vonasai mutatkoz-

332

LAUFER BERTHOLD

nak, - 2. Kinai Irok hatasa alatt keletkezett rmivek, melyekben tortenetkritikai, sot tortenetfilozofiai okoskodasok is talalhatok .. - 3. Oly mfivek, melyekben a mandsuk befolyasat sejthetjiik, a kiknek kormanyzati formalizmusa a mongol tortenetirasban is visszatiikrozddik. Hianyzik ebbol a folsorolasbol, hogy mongolra forditott tibeti torteneti mfivek is vannak.

A legelokelobb es legismertebb torteneti mti a mongol irodalomban SANANG SETSEN tiz kotetes munkaja, melyet SCHMIDT orosz akadernikus dolgozott fel mesteri medon. Sanang Setsen rovid vaslatat adja a buddhizmus tortenetenek Indiaban es Tibetben (I--III. konyv) s elmondja a mongolok tortenetet kezdett61 egeszen r662-ig. Ez a munka a Yiian-dinasztia bukasa s a mandsu dinasztia follepese kozti korra nezve meg rna is megbecsiilhetetlen forrasmu. Kortani, hely- es neprajzi hianyait eleg gyakran kimutattak mar s ezeket nem is lehet letagadni, de azert sok biralo megis nagyon szigortian itelkezett fel6le. Telj esen erthetetl en, hogyan allrthatta BRETSCHNEIDER EMIL; hogy Sanang Setsen mongol tortenete fokep a hagyomanyon alapul es nem hivatalos iratokon, hoi ott ir6nk maga megnevez mfi ve vegen hetet fOforrasai koziil es szamtalanszor idez is bel6liik. A mennyire foljegyzeseinek egesz jellemerfil es e16deihez valo viszonyarol itelhetiink, alig lehet sz6 arrol, hogy valami szajhagyomanyt kozvetetleniil foljegyzett volna, sot inkabb azt kell kovetkeztetniink, hogy a mi ilyenre emlekeztet, azt regibb, irott forrasokbol meritette. Epen ennek a regi mongol hagyomanynak megorzese ad munkajanak nagy, nem muland6 erteket, s ha BEREZIN, hivatkozva BRETSCHNEIDER egy allitasara, azt mondja, hogy nem volna veszteseg a tortenettudomanyra, ha Sanang Setsen tortenetet meg nem irta volna, - akkor ez csak tires vaskalapossag, a mely iteletet a pontoskod6 hibavadaszas alapjak hozza, s nem tud az igazi tartalom melyere hatolni. Helyesen mondta SCHOTT VILMOS: «A ki Sanang Setsen muvet csak a teljesseg es a kiils6 igazsag szerint iteli meg, az kevesebb elvezetet fog benne talalni, mint a legssarazabb kronikaban, a melynek szerz6je azt a czelt tUzte ki maganak, hogy, csak hiteles adatokat jegyezzen fol, az evek halozatat j61 kitoltse s mindent pontosan keltezzen ... A ki azonban a bens6 val6t keresi, hogy a mongol ok multjat es jelenet j61 megertse, az ellenteteket vilagosan Iassa : az Sanang Setsenben bizonyara tobbet es jobbat talal, mint sok masban.» Sanang Setsen nem is az europai tortenetirok, hanem az 6 mongol nepe saamara Irta milvet, melyet athat a Cinggis hoskoranak emlekein valo Ielkesedes. Sanang Setsen megorfzte a Cinggisrol sz616 regi hagyomanyokat es mondakat, s megismerteti veliink lovagias erzeseit annak a nepnek, a mely «peldatlan sikereit nem pusztan predaz6 hajlamanak, nem csupan a vad pusztitasban va16 kedvtelesenek koszonheti». El kell csak olvasnunk a nagy vilaghodito veget, bticstiz6

A MONGOL IROIJALOM VAZLATA

333

beszedet, temeteset, a megr'azo panaszokat, hogy Sanang Setsen iroi jelentoseget megertaiik. Lehet, hogy a kinai es mohammedan irok foljegyzesei torteneti szempontb61 megbfzhatobbak (Ielektani szempontb6l bizonyara nem azok), megsem potolhatjak Sanang Setsent az (5 foljegyzeseivel szamos mongol szemely- es helynev helyes megjeloleserol. Hogy mint hivo (KOPPEN szerint «ttilsagosan jambor») buddhista irt, azt nem vehetjiik tole rossz neven, hiszen sajat tortenetiroinknak is megadjuk azt a jogot, hogy a tortenetet egy vallasi vagy politikai part allaspontjabol miveljek.

A mit Sanang Setsen eleterol tudunk, azt sajat mtiveibol meritjiik, a melyekben neha onmagarol is beszel harmadik szemelyben. Ezek szerint 1604-ben fejedelmi csaladbol sziiletett Ordoszban; apja Batu Hung-taidsi volt, dedapja Khutuktai Setsen Hung-taiji a Baragon Gor nemsetsegbdl. 'I'ulajdonkepen Sanang Taidsinak hivtak ; tizenegyeves koraban nagyapja nevet kapta: Sanang Setsen Hung-taidsi. 'I'izenheteves koraban Busuktu Dsinong fohivatalnokai ko'ze vette s a torvenyszekek igasgatasat bizta ra, Ez allasaban nagy mertekben elvezte Dsinong kegyeb es bizalmat. Dsinong halala utan, 1627-ben, ennek masodik fiat, Rincen A.jaci Daicingot, kialtotta ki kaghannak. Azutan egy 1(tzadas elnyomasara hadat vezetett a Gobiba, a honnan 1634-ben tert vissza. Megnyerte ura ssamara a cakharokat es mas torzseket is. Ura ugyanez evben meg egyszer megkoronaztatta magat s Sanang Setsennek, a ki «kezdettol fogva tarsa volt, ellensegeit kiengesztelte es szamara megnyerte», az Arka Satsa Hung czimet adomanyosta es megbizta a hadsereg elocsapatanak, valamint a nagy hajtovadaszatok alkalmaval a kozpontd csapatnak is vezetesevel. 59 eves koraban (1662) irta meg az oreg tir kronikajat «szamos tudnivagyo keresere es kivansagara». Mtivet kovetkezdkepen fejezi be: «A benne levd hibakat es tevedeseket tekintsetek kerem elnezessel es tiirelemmel, es ti, jeles es erdernes bolcsek es tud6sok, vizsgaljatok meg es javitsatok ki a botlasokat l A ki pedig eloitelet nelkiil olvassa ezt a munkat es nehany epiiletes dolgot talal benne, az tekintsen tigy beleje, mint valami tiikorbe, a melyben, hason16an azokhoz, a kik az egi Cintamani (dragakd) segitsegevel a rejtett dolgokat megismerni akarjak, az orok bolcsesseg lingchoa(lotus) viragat kinyilni Iatja.:

Sanang Sets en mfivet az a megtissteltetes is erte, hogy kinaira forditottak ; ez a forditas Mong-ku yiian-liu «A mongolok eredete es tortenete» czfmen elcszor 1777-ben jelent meg. Ezt a munkat mar ABEL. REMUSAT ismerte; (5 mar meghatarozta korat is es kozolte a K'ien-lung-fele konyvtar katalogusanak ravonatkozo helyet (V. fejezet, 29. lap), epiigy SCHOTT V. is.

Sanang Sets en munkajan es mas mongol torteneti mtivon alapszik

334

LAUFER BERTHOLD

a ,Dsigs-med Nammk'a-tol I8I8-ban tibeti nyelven irt es RUTH GYORGytOl kiadott es leforditott «Buddhizmus tortenete Mongolorssagban» czimii konyv. E munka mongol forditasat a kolofon adata'szerint Zam-ts'a lamai f6tisztvisel6 vegezte.

A mongolok hivatalos tortenete, az Allan Dabliir ((Az arany konyv») nem maradt rank, de megvan annyiban, hogy atkeriilt Rasid-eddin (1247-1318) perzsa tortenetebe (Dzami ut Tevarikh) es a Yiian-dinasztia kinai evkonyveibe {Yium-shih). Rasid hatarozottan megemliti, hogy mas mongol okmanynyal egyiitt a Ghazan khan kincstaraban 6rzik es a begek senioranak foliigyeletere van bizva.

Egy masik teljes mongol tortenetet mongol nyelven, 32 fiizetben allitolag a pekingi esaszari palota ban 6riznek, s a tronorokos szamara hoztak el Mongoliabol.

A mongol torteneti irodalom legnevezetesebb es legkorabbi termekeinek egyike a kinai Yuan cltao pi (mi) shi. ccA . Yiian-dinasztia titkos tortenete» czfmen ismert munka, PALLADIUS archimandrita, a kinai es mongol irodalom egyik kivalo ismer6je, kozolt be16le fordftast «Az orosz missio munkai Pekingben» IV. koteteben (1866) a mongol eredeti egy kinai forditasanak kivonata alapjan, A mongol eredeti I242-ben kesziilt el valami nagy gyules alkalmaval a Kerulen foly6 mellett, s igy a mongol irodalom legregibb ismert termekenek tekintendo. A mongol ok legregib b tortenetet targyalja, Cinggis khan korat es Ogotai uralkodasanak kezdetet. A Ming-dinasztia koranak elejen kinaira forditottak, I382-ben emlitik a Hunq-uni shili lu «Reszletes tudositas Hung-wu csaszar uralkodasar61:D czimii nniben azzal a megjegyzessel, hogy a kinai forditashoz hozzacsatoltak a mongol ssoveget, de nem az eredeti irasban, hanem a mongol hangokat kinai betiikkel atirva, PALLADIUSnak sikeriilt is a mfi Ming-kiadasanak egy keziratos masolatat a kinai bettis mongol szoveggel egyiitt folfedezni s ezt BRETSCHNEIDER EMIL is folhasznalta. Azt allitja, hogy a szovegben el6fordul6 archaismusok es irashibak mellett is a mongol eredetinek helyreallitasa nem okoz nagy faradsagot annak, a ki mindket nyelvet ismeri, A regi mongol irodalom e ritka termeke szerinte nagyon erdekelheti mindazokat, a kik a mongolok tortenetet tanulmanyozzak. Meger6siti altalaban Rasid-eddin foljegyzeseit s neha olyan reszletek is talalhatok benne, a melyek mintha a perzsa tortenetfrobol volnanak szorol-szora leforditva. Ez nemcsak azt bizonyitja, hogy Rasid ugyanazt a forrast hasznalta, mint a Yuan chao pi shili ismeretlen szerz6je, hanem a regi mongol hagyomany igaz voltat is meger6siti. Altalaban a mongol mii adatai megegyeznek a mohammedan tortenetiro adataival, ambar neha el6fordulnak benne nagy kronol6giai botlasok es esemenyek eltolodasa is. PALLADIUS kezirata a szentpetervari egyetemi konyvtar bir-

A MONGOL IRODALOM V AZLA'I'A

335

tokaban van j POZDNEJEV kiadta a ssoveg hasonmasat forditassal es jegyzetekkel.

Erdekes es ~~~~_~~E~¥~~~?-~~~__fe.jlodeser~ .. l>e<:!ses kr6nika az Altan Tobci (<<Arany gomb»), vagy Ardiinin Tobci (c(Ertekes gomb»), Ez a mil. ~];J~!l_jnidott s a pekingi orosz hitteritok ket kezirati peldanyt szereztek beldle, GALSANQ- GOMBOYEV tud6s lama ezek alapjan adta ki a mongol szoveget orosz forditasaal. BRETSCHNEIDER szerint e konyv «kuszalt adatha1maz, me1yben emberek es helysegek nevei, va1amint esemenyek nagy bdsegben talalhatok, de minden osszefiiggesteleniil van foljegyezve, tigy hogy sokszor ketsegben vagyunk arra nezve, hogy mikep fogjuk fol ez elbeszeleseket s nem tudjuk eldonteni, melyik korra vonatkoznak. Mindamellett, ha a kinai torteneti foljegyzesekkel hasonlitjuk ossze az A1tan 'I'obci-t, rendesen megtalaljuk az ut6bbiban a torte net igassag nyomait.» E kronikanak stilusa nehezkesebb, mint Sanang Setsene

s ~e1ve van llyelvi sajats~g'()kka1 es elavult kifejez.esekk~. Sok monda itt \: ere~detibb es tisztabb formaban je1entkezik. I'

Ugyanesak Allan Tobci ezimme1 ismeretes egy masik kr6nika is, a melynek azonban az elobbihez a ezimen kiviil semmi koze nines. Kez-

rati szovegef POZDNEJEV talalta meg eszaki Mongclorszagban j az 6 velemenye szerint e mu valosaintlleg a kharacinski khosunokt61 ssarmazik mert ket legends, melyet a mongolok rendesen Cinggis khanrol mondanak e1, itt Khasarra, a kharacinek osatyjara van atvive. Ez a torzs jobban ki volt teve a kinai befolyasnak, mint a tobbi mongolsag es azert az Altan 'I'obci s,zerz6je kinai tortenetirok elbeszeleseit is folhaaznalhatta. A szovegberf boven talalhatok sz6szerinti forditasok Yuan shih lei pienb6l, Mine shihb6l es mas kinai forrasokbol ; de a torteneti kritikara valo torekyes s az itt-ott kozbesztirt emlekedesek is kinai befolyasra vallanak, E munkanak egy toredeket megtalaIhatjuk a POZDNEJEV-fe1e chrestomathiaban (126-148. lap).

Sanang Setsen'[kiadasanak magyarasataiban bo kivonatokat adott SCHMIDT egy Nom garkhai iodorkhai ioli (ccA vallas terjedeset vagy tortenetet magyaraso. tiikor»), vagy Bodhi-tniir «(A felvilagosodas osvenye») ezimu kalmuk kronikabol. Ez atdolgozasa a tibeti rGyal-rabs qsal-bai me-Ion «A [tibeti] 'kira1yok szarmazrisrendjet magyarazo tiikor.» czimti kronikanak, me1yet I327-ben irt Sa-skya-pa bSodnams rGyal-mls'an a bSam-yas kolostorban, Ennek a tibeti mtinek mongol kiadasat Pekingben nyomattak j egy kalmukf ismertetese Drezdaban tal al hat6.

Popov egy Dsiriikiin-ii Tolta (eeA sziv ekessege») caimfi munkat emlit, melynek f61eg torteneti tartalma van, melyb61 egy fejtegetest kozo1 a mongol bettik eredeterdl. Egyik fejezete a buddha vallasnak a mongolok k6zt va16 meghonosodasat targyalja, Ugyane mflben egy becses mongol

LAUFER BERTHOLD

nyelvtani vaslat is van kozolve, mely szabalyokat tartalmaz a mintaszerii irodalmi stilus kezelesere nezve s erinti az irott- es koznyelv viszonyat is; f6kep azonban helyesirasi es kiejtesi szabalyok talalhatok benne. Mar BOBROVNIKOV helyesen hasznalta fol, a mennyiben mongol-kalmuk nyelvtanaban ismetelten idezi. E mfi szerzojenek a hagyomany C'os-kyi Odzert, a mostani mongol abece alkotojat tartja, de bizonyitekunk erre nines.

Ujabb mongol kr6nika az Ardiini.yin Arikii ((]!::rtekes koszorti»), a mely adatokat tartalmaz a khalkhak tortenetehez 1636-t6l 1736-ig; szoveget es forditasat POZDNEJEV adta ki. A kalmukoknek egesz sereg torteneti mfivok van. A drezdai kir. konyvtarban megvan annak a «Tortenete, hogy mikep gy6ztek le a mongol ok a Dorbon-Oirad nemzetaeget». Ubasi-Hung-Taidsi tortenetenek kalmuk szoveget GOLSTUNSKI C. adta ki, ut6bb pedig GALSANG GOMBOYEV orosz forditassal. Mas kalmuk kronikakat POZDNEJEV dolgozott fol.

Egy Bolar Tali (eKristdlytiikor») ezimii modern mongol torteneti miivet, a mely val6sziniileg 1820 utan keletkezett, RUDNJEV ismertetett. Az elso kotet a buddhismus kosmologiajat es az ind buddhizmust targyalja, a masodik Kinarol es Tibetr6l szol a lamak eletrajzaval, a harmadik kotet a mongolokr61. Berendezese utan itelve, e munka bizonyos ismert tibeti torteneti miivekre tamasskodik, szorosabban a Grub-tnt a sel-kyi me-lonra ((A Siddhanta kristalyttikore») ezimii miire, a melynek cztmet is reszbcn atvette.

Bizonyara vannak a kinaib6l mongolra forditott torteneti miivek is.

Ilyennek tartom peldaul a kazani konyvjegysek 178. szamti, szazfejezetes mongol konyvet, a mely az ott adott leiras szerint a kinaiaknak a dsungarok (1754 6ta) es keleti 'I'urkesztan elleni hadjaratarol sz61.

Foldrajsi Ieirasok nem nagy ssamban vannak a mongol irodalomban, a regi irodalombol pedig teljesen hianyzanak. Az ily miivek tobbnyire Kinat es az tijabb szentelyeket ismertetik. A Ieiro-stilus mintai kozott POZDNEJEV a maga chrestomathiajaban (15-21. lap) ket reszletet kozol ICan-skya khutuktu nemreg kiadott reszletes eletrajzabol ; az egyik Pekingnek, a masik Jeholnak a rajza. Az egyik szep kepet ad az utakr6l, palotakrol, boltokrol s a fovaros kereskedelrnerdl, a masik f6kepen az ottani csaszar-i palota diszkerteit es tavait irja le. Annal gazdagabbak azonban a mongol irodalom titirajzokban, a melyek azonban, sajnos, eddig esak kevesse ismeretesek. Dsebtsundamba khutuktu khubilqan Erdeni-tsu-ba va16 utazasat naplo alakjaban irta le, szintigy Dsayayi burjat khanbolama, ki tibeti utazasat a bejart helyekrendszeres Ieirasaval es a tajak kiilon vazolasaval ismerteti. Van meg szamos kiadatlan mii burjat es kalmuk lamak tibeti utazasairol. Nagyon erdekes mutatvany az utobbiak koreb6l egy kalmuk titleirasa, a ki ket tarsaval Urgan keresztiil Lhassaba ment

A MONGOL IRODALOM VAZLATA

337

es visszafele vizi titon jott vissza Oroszorszagba (1891-1894) j ennek szdveget es forditasat POZDNEJEV adta ki.

SAMAN ES BUDDHA-IRODALOM.

A mongolok osi vallasarol eddig az volt az altalanos velerneny, hogy irodalma nines is, han em csak szajhagyomanybol ismeretes. POZDNEJEV megis szerzett 1879-ben a burjatok kozt valo utaztaban ottani samanoktol egy keziratot, a mely a burjatok samanizmusanak lefrasat adja s ki is adta ezt chrestomathiajaban (293-3II. 1.). Ebben megtalaljuk a saman istenek es vedoszellemek, magan es helyi ongonok, samanok es samanasszonyok, a samanavatasi szertartasok, ruhak es szerszamok, kiildnbozf alkalmakkor mondott imadsagok, a betegsegeknel szokasos szertartasok, aldozatok s mas egyebek bo leirasat. Ez a mfi bizonynyal erdemes arra, hogy' Ieforditsak, Egyelore potlasara szolgalhatnak CHANGALOV becses kozIesei, a melyek burjat samanok ajkarol bejegyzett szovegeket tartalmaznak forditassal egyiitt. Ertekes meg BANZAROV idevago mfive is.

A buddhista iratok forditasa tigy Iatszik mar igen koran megindult.

Mar a sa-skyai Cos-skyi (vagy Cos-sku) Odzer, a tulajdonkepeni mongol abece megalkotoja, foglalkozott a ILh!'lraJ;tj es Qas.tra mongol forditasaval, A Yiian-dinasztiabeli Yesun Temur csaszar (1324-1327) a sa-skyai dGaba bsod-nams lamaval es egy mongol forditoval (Lo-tsa-ba), Ses-rab sen-gevel, szamos Prasacanat fordittatott Ie. Tub Temur csaszar koraban, 1330-ban, mongolra forditottak «a nagy-medve csillagzat sutrajat» (dologan iibiigiin niiriilii odonu suduri, s 2000 peldanyban Ienyomattak j ez talan a legregibb mongol nyomtatvany.

Europa a mongol irodalom tit jan kapta az else reszletes ismereteket a buddhizmusrol. PALLAS a maga hires, klasszikus mfiveben (Reise nach China durch die Mongoley in den Jahren 1820 und 1821) tolmacsainak adatai utan becses reszleteket kozolt a mongol buddhizmus vilagfolfogasarol es mythologiajarol, isten-rendszererol, papi szervezeterdl es szertartasairol j mongol buddhista iratokbol is ad kivonatos forditasokat, else sorban pedig Buddha eletrajzat ismertette harem eredeti rnti utan. BERGMANN B. is kiadta egy buddhista kosmologianak a forditasat TIMKOWSKI pedig egy rovid Buddha-eletrajzot kozolt mongol adatok nyoman.

A Kandsurt, a Tripjtaka szaakotetes tibeti valtozatat, a XVII. szazad elejen teljesen mongolra forditottak a cakhar Legs-ldan khutuktu khagan koraban, a ki 1603-tol 1634-ig uralkodott. A forditas 1623-ban kesziilt el. «Azota viragzik egeszen napjainkig» - jegyzi meg az a tibeti kronikas, a kitol ez adatot kaptuk - «az irasok forditasa, a magyarazatok meghallgatasa es a tobbi vallasgyakorlat s ennek folytan Mongolor~~~min-

Egyeiemes irodalomtortenet, IV. .~~;>\~~ .f <~\ .

. >;;.) ,d." '01\ ~ 1\li}~1\A ;.' r- ,... ••

~ tGYf1cIA,~ J

.. lJun~v.o/

338

LAUFER BERTHOLD

den videke az igaz erenyek osvenyen marad es szorgosan torekszik a hivesre, az adakozasra es mas ke1l6 eletmodra», A forditast Kun-dga Od-zer vezetese alatt tobb irastudo vegezte. Mar korabban is Gulug vagy Wu-Tsung csaszar koraban (1308-13II) leforditottak a Kandsurnak es 'I'andsurnak egyes reszeit, Az emlitett forditast K'ang-hsi csaszar (I66~-172~) parancsara meg egyszer atvizsgaltak es azutan kinyomattak,

K'ien-lung csaszar (1736-179S) megbizta lCQI'l-skya Rol-ptii rdo-rdse es bLo-bzaiz bsian-poi iii-ina Iamakat, hogy a Kandsur ~5S kotetes kommentarjat, a Tandsurt is, a tibetib6l mongolra forditsak. De ennek a munkanak sokkal tobb akadaly allott titjaban, mint a konnyebb Kandsur-forditasnak, mert a 'I'andsurban sok tudomanyos targyalas van gazdagon kifejlodott sajatos terminologiaval, kozte nyelvtudomanyi, verstani, rhetorikai, sz6tari, orvosi es iparmtiveszeti mfivekkel is. Erre a czelra a ket Iamanak eloszor egy tibeti-mongol mfi-szotart kellett szerkeszteniok, hogy ezzel munkajukat megalapozzak. Egy tudes testiilet segitsegevel 174o-ben fogtak hozz a a forditashoz s allitolag mar egy ev mulva, 1741-ben teljesen elkesziiltek vele. «Ezutan atadtak a forditast a nagy csaszarnak megtekintesre es biralatra, Ez pedig a 1egnagyobb orommel gazdagon elhalmozta 6ket dicserd szavakkal s adomanyokkal. A forditast ezutan a csaszar koltsegen kinyomattak es nagy Mongolorszag egesz teriileten elterjesztettek».

«Buddhist a katekizmns» czimen KOWALEWSKI chrestomathiajaban (II. kot., 99-1S8. 1.) egy Tonilkhu-yin cinuik kiimiigdiikii sa stir (ccA megvaltas ekessegenek nevezett ~astral») czimti munkanak szoveget kozli mely egy tibeti konyvnek kivonata vagy forditasa. Lenyegeben dogmatikus tartalmti s a buddhista tanitas alapfogalmait magyarazza meg.

A negyvenket tetel sntrajat, a mely a buddha-tanok attekinteset adja, haromszoros szovegben FEER L. adta ki. Mongo1ra PRADSNODAYAVYASA forditotta, K'ien-lung koraban (valossfmfleg 1781-ben).

A Mahayana-buddhizmus fejlodeseben egy olyan rendszer alakult ki, a melynek kozeppontjaban Buddha Amitabha (mongolul Amida) fenyisten all, tovabba a Nyugat-Indiaban fekv6§ukhavati paradicsomrol sz616 tanitas, Az ezekr61 va16 kep az eszaki buddhizmus osszes nepeire mely hatast tett s az tijjasziiletes vagya ezen az egi oromhelyen szamos ko1t6i es festoi Ieirasra adott alkalmat. Egy mongol leirast, a melyet valosztndleg a IS. szazadban forditottak le a tibetibol, PODGORBUNSKI J. iiltetett at oroszba.

A tibeti irodalom sajatsagos terrneke a Mil~li bka-obum (ccA szazezer ertekes rendszabaly»). A hagyomany sserzcjenek SRON-BTSAN SGAM-PO tibeti kir:ilyt mondja j ez azonban tarthatatlan s valoszfnuleg onnan ered, hogy a nni f61eg ezzel a kiralylyal es torvenyeivel foglalkozik (azonfoliil

A MONGOL IRODALOlVI V AZLATA

339

Avalokitecvara isten dicsoitesevel). Mindamellett nines okunk arra a foltevesre, melyet W ASILJEFF hangoztatott, hogy ez a (emu ketsegteleniil tij es a Dalai lamak parancsara keaziilt tekintelyiiknek fonntartasara». Tagadhatatlanul sok regi alkot6 resze van, koztiik kiilonosen az els6 tibeti torteneti kiralynak torvenyei es mondasai, a melyek ama korszak igaz alappal biro hagyomanyabol erednek. Egy tibeti kiadasat 1730-ban nyomtattak ki Pekingben, egy nagyon szep mongol kiadasat ugyanitt 1713-ban ket kotetben : kalmuk atdolgozasabol 58 ivlapnyi toredek van Drezdaban.

Tartalma szerint a KOWALEWSKIt6l emlitett Durban aimak Tiibdt ulus irgandiir iiliqiu: kliaoli baiguluksan sastir cz imfi mfi a MQJ:zi bka-abummal rokon; vallaserkolcsi rendszabalyokat tartalmaz a tibeti tartomany lakosainak iranyitasara.

A tibeti irodalom legkedveltebb mtivet, Milaraspa XII. szazadi vandor16 koldusbaratnak dalait es eletrajzat, mongolra forditotta SIRAGATU GUSRI C'OS-RDSE, a ki b6 irodalmi tevekenyseget fejtett ki, Emlitesre melto annak az erdekes tibeti Iegendanak a mongol forditasa is, a melynek szerz6je Padmasambhava, a ki Tibet vallasi viszonyainak torteneteben jelent6s szerepti volt. Pekingben kesziilt mongol es tibeti kiadasa a Iamai konyvnyomtatas legszebb terrnekei koze tartozik; fordit6juk SAKYA TURUB KALAMURCI.

A hitujit6 BTsON-K'APA (I356-14I8) Egan-cub lam-gyi rim-pa «TokeIetessegre vezet6 lepcsozeres ut» czfmu fornftvet, mel yet roviden Lamrim-nak (mongolul: miir-iin fsiirgii) neveznek, a mongolok nagy buzgalommal tanulmanyoztak, kiilonosen a XVIII. szazadban, a mikor ket nagy kolostort (Porhantu es Tala) alapitottak kiilon Lam-rim-fakultassal e rendszer tanulmanyosasara.

A buddha irodalorn szamos aga kozril a Dsilfaka-k es Auadiina-k a legkedveltebbek es Iegnepszertfbbek. A mongolok kozott kiildnosen ket gyiijtemeny, az Uligariil1 Dalai (eeA peldazatok tengere») es az Allan Gariil (eeAranyfeny))) terjedt el tagabb korben, Az elobbi a kinaib6l tibetire forditott es a Kandsurban meglevo, 51 elbeszelesbol a116 gytijtemenynek, a mDzaizs-blun-nak (eeA boles es az esztelen») atdolgozasa j kiadta es leforditotta 1. J. SCHMIDT. Szent-Petervart az Uliqdriui Dalai-nak kiilonfele kiadasa van meg j egyes Iegendakat ki is adtak be161e, negyet a KOWALEWSKI-fete chrestomathiaban (1. kot. 5-41. 1.), egyet Popov (41-53. 1.), egyet SCHMIDT 1. J. a maga mongol nyelvtanaban (Szent-Petervar, 1831, 129-I42. 1.). A pekingi fanyomasti kiadast 1714-ben boesatottak kozre,

E mtinek egy kalmuk valtozata megvan Drezdaban (Eb 404c). A vegen kalmuk irassal megvan a szanszkrit ezim: Damamii-kondmastitra ; a tdbeti; czim : o Uzaiis blutt ies-bija-b a mdo es a kalmuk: Miida-fai (keleti

22*

LAUFER BERTHOLD

mongo miidiighii-tiii) miida-iighiiigi ilagukci komdkis sudur «Az ertelmesek es ertelmetlenek Iegyczojenek nevezett sutra». Forditasat ZAYA PANDITAnak tulajdonitjak (XVII. szazad).

Az Uligiiriin Dalai-hoz hasonl6 gynjtemeny az Uligariin Nom (ccA peldazatok torvenye vagy vallasos konyve»), melynek tartalmat reszben az eldbbibol atvett, reszben mas eredetti elbeszelesek alkotjak. E mil stllusa valamivel nehezkesebb az elobbinel j az egyes elbeszelesek, melyek mindannyian a buddha-eszmek kifejezesei, roviden vannak megszerkesztve, de azert eleg vilagosak es erthetok, Negy fejezetet KOWALEWSKI kozli chrestomatiajaban (I. kot., 41-93. 1.), az els6t pedig POZDNEJEV(228-265. 1.).

Nagyon erdekes a' Cindamani Arika czfrnfi mti (tibeti nyelven:

Nor-bti preii-ba ccA dragakovek koszortija»), mely a hires Dsu (DSO-BO) ATI9A Iamatol (983-1055) szerzett s Avalokitecvara es ,Brom Baksi regi tetteirol sz616 tibeti legendagyfijtemenynek atdolgozasa. KOWALEWSKI (chrestomathiaja I. koteteben, 93-182. 1.) ket fejezetet kozolt belole s megjegyzi (394. 1.), hogy stilusa konnyfi es megragado, valamint hogy szamos kolt6i resz van versekben beleszdve. Nagy reszet SCHMIDT I. J. forditotta le. A mongol mfi j6 fanyomatos kiadasa K'ang-hsi uralkodasa alatt jelent meg Pekingben.

Az Allan (jiiral a Kandsurbeli Mahayana sutra forditasa. A mongoloknak igen kedvelt konyve, a mir61 a sok jonyomasti kiadas tanuskodik. Mar a XVII. szazadban is el volt terjedve, a mint ez .Dsigs-med Nam-mk'a egy erdekes helyebol kitfinik, a hol egy okirat a harmadik dalai lama (1543-1586) el6tt nagy tisztelettel bessel errol a konyvrol. Ugyanitt tudjuk meg azt is, hogy Gusr! khan (szii1. 1581-ben) ezt sok massal egyiitt mongolra fordittatta, tigyhogy a mongol valtozat mar a XVI. szazad vegen vagy a XVII. szazad elejen johetett l etre. Sanang Setsen (1662) ismeri es idez is belole.

Egyike a legszebb mongol Dsatakaknak az, mely a kovetkezo czimet viseli : ccEgy fekete okron nyereg nelkiil lovaglo fliinak tortenete». Itt Buddha egy saegeny fiti alakjaban, es egy tudakossagaban poffeszkedf brahman a foalakok j vitaba elegyednek, kerdeseket inteznek egyik a masikhoz, mikozben a brahman nagyon megszorul s nem tud valaszolni a fhinak, a kinek des elmere va1l6 feleletei dolyfet megfekezik. A tanit6 pld. azt kerdi : (c6 fiti, mi van jobbrol es mi van balrol ?)) A flii felel : «Nyugat van jobb felol es kelet bal felol, eszak hatul es del eldl», A tanit6 tovabb faggatja: «Kozel all hozsad apad es ~nyad ?» - «Apam kozel all hozzam, anyam nem.» - «Ha anyad, mielott meg megsziilettel, meghalt volna, akkor mindkettotoket a sirba tettek volna j miert nem all tehat hozzad kozel ? - «Az apat es anyat a fa gyokereihez lehet hasonlitani. Ha nincsenek gyokerek, hogyan keletkezhetnek a fa ? Ha nekiink

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

341

embereknek sziileink ninesenek, hogyan tamadhatunk kiilonben ? A milyen konnyfl a szekerkerek lepattant abroncsat p6tolni, epolyan nehez apat es anyat talalni, ha egyszer mar meghaltak. Ha mar egyszer Ietrehoztak engem, nehez volna azt a sok faradsagot elfelejteni, a melyet nevelesemert eltfirtek.»

A kalmukok a toliik kedvelt buddhista torteneteknek ssamos kiilon kiilon masolatat terjesztik maguk kozott. fgy ismerjiik a sok peldanyban elterjedt Manohara-legendat a Kanda bilik arilgakCi Manuhari ok in ianggari-yin iiidsi «Devi Manuharinak nehez vetkektol megtisztit6 tortenete» ezimen. Ez szabad atdolgozasa a SCHIEFNER A.-t6l (a tibeti Kandsur nyoman) leforditott Sudhana Avadana-nak. Egy regibb dolgozatomban kimutattam, hogy ebbe az elbeszelesbe beleszcttek Kalidasa Vikramorvaci czimfi dramaja IV. folvonasabol egy jelenetnek az utanzasat, Ez a kalmuk valtozatban nagy koltoi szabadsaggal szepen van targyalva. A Vicvantara Dsataka-nak egy kalmuk atdolgozasa megvan Gottingaban.

A keleti mongol es a kalmuk irodalom legmulattat6bb mtivei koze tartozik a Siddhi-Kiir czfmfi mesegyfijtemeny, az ind Vetalapai1.caviriH;atinak atdolgozasa (kiir = kel. mongo koqiu: «holttest»; siddhi-kiir = oeliilasiddhi). A mongol atdolgoaas csak 23 elbeszelest tartalmaz. A ket mti azonossagat eldszor BENFEY ismerte fol.

A Simhiisanadoatritiicati (c(Az oroszlantronus 32 elbeszelese») JULG emlitette mongol atdolgozasat GABELENTZ forditotta nemetre, Forditasanak kezirata a berlini kir, konyvtarban van meg, de eddig meg, sajnos, ki nem adtak, csupan en kozoltem belole at ind meset, E gytijtemeny meseinek kerete roviden a kovetkezd: Kasna kiraly egy dombon, melynek az a bfivos ereje van, hogy egy rajta jatszadozo gyermeksereg csodalatos bolcsesseggel telik el, kiasat egy pompas kiralyi szeket, melyet 32 emberi nyelven beszeld fabab diszit. Ezek egymasutan visszatartjak a kiralyt att61, hogy a tronusra iiljon, bar ez dicsd tetteinek elbeszelesevel azt hiszi, hogy joga van ra. A fababuk visszautasitdsukat mindannyiszor egy szerintiik erre meltobb kiraly eletebol vett elbeszelessel okoljak meg. Minthogy a fababuk 32 tortenetevel Kasnanak egy-egy elbeszelese all szemben, ilyenforrnan osssesen 64 el beszelessel van dolgunk, melyek koaiil mindket reszrol 32-32 elbeszeles szoros osszefiiggesben van. Az egyik sorozat a kiraly, a masik a fababuk ajkara van adva, melyeken tulajdonkep csak val ami jatsz6 babssinhazat kell erteniink, A fababuk elbeszelesei majd valamennyien ind eredettiek, de ninesenek sz6szerint forditva, hanem inkabb mongol szinezetti atdolgozasok. Kasna kiraly tortenete azonban nagyreszt mongol eredettinek Iatszik s Geser khan mondajahoz hasonlo, Kasna eptigy, mint Geser, a buddhizmusnak az istenek rendelte kepviseloje a foldon s az a foladata, hogy Koaep-Assianak sar-

LAUFER BERTHOLD

kanyok es : oriasi kiralyok alakjaban follepo saman hitfi nepeivel megkiizdjon. 01yan osszeiitkozes rajzat kapjuk ezzel, a melyben. a regi vilag osszedol s follobban az tij id6k fenye,

Nagy tert foglalnak el a mongol es tibeti irodalomban a szentek es lamak eletrajaai ; sok koziilok oriasi terjedelmfi. Kiilonosen kedvelt b'I'son-k'a-pa-nak, a Iamaizmus reformatoranak es a dalai Iamaknak az eletrajza ; ezek gyakran igen izleses nyomtatvanyoknan jelennek meg. Igy pld. bLo-bzan bskal-bzan rgya-mts'o-nak (I705-I758), a hetedik dala Iamanak Pekingben kiadott mongol eletrajza 346 nagy ivlapra terjed.

A Iamaizmus leghiresebh SZE:nt helyeinek egyike a Wu-tai shan hegy (tibeti nyelven: Ri-bo rtse-liia, mongolul: Tabun iidsiigiirtii aqiila «otcsticsti hegy») Kinahan, a Shansi tartomanyban. Ezt a hegyet kiilonosen mongol zarandokok latogatjak, ezert szentsegeirol szamos mongol Ieiras van. Egy mongol IeIrast I668- ban nyomattak ki Pekingben s egy meg sokkal terjedelmesebbet, tiz kotetben, I702-ben kinai, tibeti, mandsu es mongol nyelven. Ugyanilyen ta1'gyti tibeti mtivek mellett van birtokom-

A :\lONGOL IRODALOM VAZLATA

ban egy mongol is, 1667-b61. POZDNEJEV egy tizenegy-strofas mongol koltemenyt kozol err61 a hegyr61, mely 1794-ben ielent meg Pekingben.

Figyelemremelto teny az, hogy a Bon vallasrol sz616 es SCHIEFNER A.-t61 «Ueber das Bonpo-Stitra : Das weisse Naga-Hunderttausend» czimen leforditott tibeti munkat mongolra is atiiltettek, Ezt az a mar korabban ismert koriilmeny er6siti meg, hogy ez a munka a buddhista hiv6k kezen is megfordul.

A mongol irodalomnak f6reszet kiilonben is a buddhista irasmtfvek atdolgozasai teszik ; ezekhez lehet ferni a legkonnyebben a sok j6 nyomasii pekingi kiadasban, Majdnem az osszes jelent6s sutrakrol, tantrakrol es dharanikrol j6 kiilon kiadasok vannak. Buddha-eletrajzok nelkiil sem szfikolkodiink, Az eszaki bnddhizmus irodalmat epoly haszonnal lehet a mongolban tanulmauyozni, mint a kinaiban. De irodalomtorteneti tekintetben meg nagyon sok a tenniva16. A szamos fordit6 neverdl alig tudunk valamit, meg kell meg hatarozni a forditasok idejet, a fordit6k es atdolgozok korat, valamint kolostoraik es felekezeteik nevet, a kiadasok evet ; ossze kell vetni a kiilonbozd kiadasokat, ismerteteseket s rendszeresen katalogisalni a konyvtarakban eddig folhalmozott anyagot, Ezzel nemcsak a buddhizmus tortenetehez nyernenk egy ertekes fejezetet, hanem a konyvnyomtatas es a konyveszet tortenetehez is erdekes adalekokat.

Az a sokszor olvashat6 nezet, mely a buddhizmus szelidit6 hatasanak tu~

343

~.,( ~ .. \\~ '"1-\\
'~ ~
,
~mf!., .".( II ~)
If i?
~~~~,:=! ~I ~m~r:~,
~ 2'
~~i..r~~~~
~'t~<'~~~ If
1t'~~' el~~ M~
~JfYt{\n~ ,~{
<':<\~(''1~(~t'~<' 67"
..,;;~~~,~ ~ ~
I
~~ ~~",,,{,, ~(q~
~~!l~~'{ '1m~ ~~t!~
~,rIwf ~~",( .,..j
~~,,~~
-rv~~~~(,.~ I
~~~(~7~~J
e~€ ~ 4tJ ~J ~~.
f.
W.I'I~~' ~~ 344

LAUFER BERTHOLD

lajdonitja, hogy a mongolok vad hoditokbol es vilagrombolokbol mezoket jar6 bekes pasztorokka lettek, ama sok legendaszerii allitashoz tartozik, a melyeket egyszer a tudomanyban folvesznek, azutan kiirthatatlanul, mint valami dogmat vonszolnak tovabb. N em is bizonyitotta komolyan soha senki ezt az allitast, Hiszen a tibetiek es kinaiak, minden buddhizmus ellen ere akarhanyszor csak politikai erdekiiktol buzditva vivtak veres habortikat, nern is sz6lva a japanokrol. Miert nem torte meg ezeknel a buddhizmus a harczias hajlamokat, midon sokkal jobban at-

I hatotta az 0 lelkiiket, mint a mongoloket ? A buddhizmus, mint mindeniitt, ketsegkiviil a mongolokra is jotekonyan hatott; erkolcseiket javi-

i totta s ketsegteleniil egyike volt az eletiiket atalakito tenyezoknek, de azert megsern tulajdonithatjuk neki egyediil e gyokeres valtozas Ietrejottet, Itt elso sorb an torteneti, politikai es gazdasagi eroknek kellett . mfikodniek. A Yiian-dinasztia nagy anyagi bukasa minden filoz6fiai es

vallasi hatasnal jobban eldmozditotta azt, hogy a mongolok nagy hatalmukat elveszftettek s a Ming- es a mandsu dinasztianak kiilonosen Kozep.Azsiara iranyulo terjeszkedesi politikaja is nagy mertekhen elosegitette mindezt. Vegyiik hozza ezekhez a puszta fiainak lelkiismeretlen mongol kereskedoktol val6 kiszipolyozasat, a kik mindent a maguk elonyere epitett hitelrendszeriikkel, mint Yama a halalos hurokkal, fogva tartjak oket;

. azutan meg az allattenyesztesre alapitott gazdasagi rendszernek elkeriilhetetleniil valtozo szerencsejet, Nagy fontossagot kell tulajdonitanunk annak a tenynek is, hogy a mongol ok sservezkedesre, allamalkotasra keptelenek, a minek fooka megint gazdasagi eletiik sajatos iranyaban

• keresendo. Egyes hatalmas egyenisegek vaskezii uralma alatt neha elertek ugyan valami politikai egyseget es uralmuk ala hajtottak idegen nepeket, de csakhamar tijra szetestek, a mint az uralkod6 kezbdl a gyep16 kihullott.

De a mtiveltsegtortenet irojanak a mongol ok esete igen tanulsagos lehet. Lebukva regi politikai hatalmuk magaslatarol, mint a regi gorogok es italiaiak, hajdani fenyiik legkisebb maradvanyatol is megfosztva, jelenlegi felig letelepiilt, foldmfvelo, felig nomadizalo eletmodjukban a helyteleniil es tevesen elnevezett «termeszet nepenekt a benyomasat teszik rank. De a termeszet ez artalmatlan flai kozott elenk kereskedelmi varosok, ipari kozeppontok, nepes koslekedesi utak, fokep pedig nagyszerti templomok es kolostorok emelkednek. Ezek a skolasztikus vallas os tudomany es szorgalmas konyvtanulmanyozas szekhelyei, gazdag konyvtarakkal es allandoan mukodo nyomdakkal, szobor- es kepgytijtemenyekkel, kiilonbozd fakultasokkal, tanszekekkel es eloadasokkal. A Ganges szent vize megtermekenyitette a sivar pusztat, es ki merne azt allitani, hogy a buddhizmus nem knlturhatalom, s ki tudja, milyen megujulo eleterdt adhat meg a jovoben .Azsia nepeinek ?

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

345

KINAI IRODALOM.

Confucius eszmei is eljutottak kinai rmivek forditasa reven Mongolorszagba. Ilyenek f6kep az iskolakban hivatalnokok nevelesere hassnalt tankonyvek, melyeknek stilusa termeszetesen nagyon is elarulja a kinai szerkezetek hatasat, Els6 helyen kell ezek kozt emliteniink a San tzil king «A harem irasjel kanonjai czfmfit, mely onnan nyerte nevet, hogy a kinai eredetinek minden sora t. i. harem betiib6l all. Ez, az iskola'konyv, mel yet az egesz kinai ifjtisag beteve tud, roviden es velcsen osssefoglalja a legfontosabb confuciusi tanokat s egyeb megtanulasra erdemes dolgot is nytijt a foldrajzbol es a tortenetbol. A mongol atdolgosas megtalalhato POZDNEJEV chrestomathiajaban (266-286. 1.).

K'ang-hsi es Yung-cheng csaszar ti. n. «Szent ediktumat» is Ieforditottak mongolra. Mar ABEL-REMUSAT ismertette e mfinek egy mongol forditasat, melynek keziratat Schilling v. Canstadt barotol kapta. Ezt a vegen Ievo mandsu ad at szerint 1806-ban kesaitette egy Vakhili Nobokhiyelub, azaz VASILIJ NOVOSZILOV nevti pekingi orosz tolmacs, egy mongol tanit6 titmutatasa szerint. REMUSAT a harem els6 fejezetet a mongol szoveg utan leforditotta s a mongol es mandsu szoveget parhuzamos sorokban (a mandsut voros nyomassal) kiadta; ez nagyon hasznos munka volt a ket nyelv osszehasonlitasara. - KOWALEWSKI szotaranak eloszavaban a Ta lisio egy kezirati forditasat kozli.

A harom birodalorn tdrteneterol (San kuo chi) szolo kinai torteneti regenyt szinten leforditottak mongolra; egyik reszenek szoveget POZDNEJEV kozolte chrestomathiajaban (321-343. 1.). GRUBE V. tanar a Fan Tang yen-chuan «A 'I'ang-haz elleni lazadas tortenete: czfrnti kinai regenynek egy igen ritka keziratos mongol forditasat emliti, melynek egy peldanyat Pekingben szerezte. Mas kinai mtivekrdl I, a kovetkezo fejezetet.

JOGI, ORVOSTUDOMANYI, CSILLAGASZATI ES TANUGYI IRODALOM.

j ogtudomany. A mongolok jogrendszere nagy on bonyolult, mert benne harem kiilonboz6 mflvelfidesi reteg. rak6dott le : eloszor is az eredeti mongol jog, azutan az ind-bnddhisztikus folfogas, a mely a lamaizmussal Tibetb61 hatolt be Mongolorazagba s roviden lamai jognak nevezheto, vegiil a kinai-mandsu jog, a mely az eredeti nepjogokat teljesen hatterbe szoritotta s mely szerint a mongolok legnagyobb reszet meg most is kormanyozaak, Ama regi torveuykonyvek koeiil, a melyek politikai hatalmuk koraban voltak ervenyben, nem maradt rank semmi, de ismeriink r6luk nehany adatot s kivonatokat is a torteneti (kiilonosen 8 mohammedan) irodalombol, a melyek a mai hagyomanyos jogok isrnere-

LAUFER BERTHOLD

tevel kisse kib6vithet6k es a regi mongol jog rekonstrualasara hasznalhatok. Kfnanak mandsu csaszarai Mongolorszag meghoditasa utan arra torekedtek, hogy sajat; torvenykezesiiket itt is meghonositsak. K'ien-lung csaszar (1736-1795) volt az els6, a ki a mongolokra vonatkoz6 rendeleteket torvenybe iktatta. Ez az els6 gyfijtemeny 209 szakaszt tartalmazott tizenket fejezetben; 1789-ben nyomattak ki negy nem nagyon terjedelmes kotetben, BICURIN IAKINF forditotta oroszra. De csakhamar hianyat ereztek e torvenyek helyi viszonyokra va16 gyakorlati alkalmazasanak, kiilonosen a pekingi udvarral val6 osszekottetesiik tekinteteben. Htisz ev alatt egesz sereg uj rendelet latott napvilagot, melyek a korabbi torvenykonyvet megjavitottak es tokeletesitettek: A kiiliigyeket intezo Li-fanyiian miniszterium inditvanyara i Sr r-ben HUon bizottsagot szerveztek egy tij torvenykonyv alkotasara, a mely mar I8I5-ben elkesziilt, E gyfijtemenyben a korabbi 209 szakasz koaiil htiszat toriiltek, 178-at megvaltoztattak, a tobbi tizenegyet ujra folvettek s 526 tij czikket alkottak. E torvenykonyv mandsu forditasat LIPOVTSOV iiltette at oroszra. A kovetkezo evekben a mongol jog tovabb gyarapodott. I826-ban 63 kotetes kiadast rendeztek be16le s 1832-ben megint egy tij kiadast. Van errol egy mongol forditasunk., melyb61 KOWALEWSKI kozolt chrestornathiajaban (1. kot, 183-201. 1.) ot fejezetnyi szoveget : t. i. a mongolok fejsaamlalasarol, az udvarba valo megerkezesrdl, a vendegbaratok fogadasarol es kiilonfele kegyekr6l es jotekonysagokrol. Ez a torvenykonyv igen sok statisztikai adatot is tartalmaz.

POZDNEJEV chrestomathiajaban (379-416. 1.) 32 hivatalos okmeny ctorvenyek, inditvanyok, hivatalos levelek, csaszari rendeletek stb, - szovege van kozzeteve, de sajnos a forrasok megnevezese nelkiil,

A mongol ok legregibb torvenykonyve a ccCinggis Yasan-ja (Khaoli

.josun-ii bicik) neven ismeretes s magatol a nagy h6dit6t6l szarmazik, Sajnos nem maradt rank peldanya, de Ietezeserol van tudomasunk mohammedan es mongol forrasok nyoman. Mongol nyelven volt megirva ujgur betfikkel; hiszen Cinggis f6kep azert vette fol es terjesztette el az

I irast, hogy rendelkezeseit es torvenyeit betti 6rizze meg. Az 6 torvenykonyve bizonyara a mongol irodalom legregibb ernleke volt.

Cinggis torvenykonyven kiviil abban a korban ugy Iatszik egy olyan mfi is Ietezett, a mely kiilonosen a nepies torvenykezes perr endtartdsat szabta meg es Cinggis Ktuiatkn Bilik-je neven volt ismeretes. Legalabb igy hatarozta meg ezt a mtivet MELIORANSKI P., szem ben HAMMERPURGSTALL-lal, a ki ezt a munkat a «khan sz6heli rendeletei gyfijtemenyenek» tartotta. A czfmet bizonyara az ujgur Kudalku Bilik hatasa alatt kapta, de nem azonos a Bilik-kel, a khan mondssainak egy gyfijtemcnyevel, a melyet reszben Rasid Eddin 6rzott meg szamunkra.

A MONGOL IRODALOM VAZLATA

347

Erdekes vilagot vet a mongol ok regi jogrendszerere s eletfolfogasuk megvaltozasara a Iamaizrnus befolyasa abban az id6ben, a mikor a harmadik dalai lama, bSod-nams rgya-mts'o (I543-I586) a tiimad Altan khant (I504-I582) meglatogatta (I577) s a mongolokat szorosan a tibeti egyhaz erdekeihez kapcsolta. A lama es a khan megegyeztek a buddhista Dekalog torvenyeinek a mongol ok reszerd! val6 folveteleben s a hazai torvenyek kovetkezo gyokeres atalakitasat inditvanyoztak : «Ha azel6tt egy mongol meghalt, akar alsobb, akar fels6bb osztalyhoz tartozott, feleseget, rabszolgait, lovait, barmait stb. megoltek ; ezenttil azonban annyi joszagot kell a papsagnak es a lamanak ajandekozni, a mennyi koriilbelul a megolesre szant lovakkal, barmokkal stb. egyenertekti. A papokat es lamakat kozos imara kell folhivni ; a szinlelt megoleshez semmikepen sem kell folyamodni. Mint el6bb is, a ki embert olt, a torveny szerint elvesziti testet es eletet ; a ki lovat vagy barmot olt, a torveny szerint elvesziti osszes javait; ha valaki a Iam at vagy valami papi ruha viselojet megbantotta, megverte vagy valamikepen kezet folemelte ra, lakohelyet szet kell rombolni.n Megtiltottak tovabba a regi saman istenkepek (onggot) hasznalatat, A meglev6ket elegettek s az ellenszegiil6k lakohelyet elpusstitottak. A veraldozatokat megsztintettek, ezek helyett erenyekre Kellett torekedniok, egysz6val mindent ugy rendeztek be, a mint ez megvolt Tibetben. Eb b61 vilagosan kitfinik, hogy itt a tibeti lamai jog Mongoliaba val6 folveteler61 volt sz6.

A kalmukoknak Batur Hung 'I'aidsitol.ssarmazo tijabb torvenykonyvet, mely a XVII. szazad els6 feleben keletkezett, teljesen kozolte PALLAS. Popov kalmuk nyelvtanaban (359-365. 1.) kozolt is belole egy reszletet szovegestiil, forditasostul ; de PALLAS muvet ttilsearnyalta a kalmuk torvenyeknek GOLSTUNSKlt61 ered6 nagy kritikaval keszjilt kiadasa es forditasa. Ez a mfi alapja a kalmuk es keleti mongol jogra vonatkoz6 tanulrnanyoknak.

CHANGALOV M. a burjatok jogi szokasait targyalta. KOWALEWSKI sz6- tara eloszavaban (IXa. 1.) egy keziratos «burjat torvenykonyvet» emlit,

Oroszorszag es Kina kozott a politikai es kereskedelmi erjrrtkezes, a XVII. szazad kozepe tajan kezd6dik. A .ketorszag kototte szerzcdeseket a kinaibol rendesen mandsura forditottak, de nehanyat koz iiliik mongolra is. Egy ilyen I803-b61 va16 szerzodesnek mongol forditasa megtalalhato a Porov-fele mongol chrestomathiaban (96-I23. 1.).

Orvostudomany. Hogy a mongol torzseknel nepies gy6gyit6 modok is gyakorlatban vannak, arra nezve erdekes adal ekokat szolgaltattak PALLAS es BERGMANN. Van azonban mongol orvostudomanyi irodalom is, barha ez pusztan kinai es tibeti mfivek forditasabol all. A tibetieknek majdnem osszes nagy orvosi mfivei le vannak mongolra forditva, els6sorban a

LAUFER BERTHOLD

Lhan tabs, melynek tartalmarol POZDNlllJEV adott rovid vazlatot s a melynek mongol kiadasabol forditast igert, Emlitesre melto teny az, hogy Mongolorszag legkivalobb orvosai napl6t irnak, a melyben ismertetik a toliik kezelt betegsegeket a gy6gyit6-m6ddal egyiitt. Ez emlekiratokat az illeto orvosok oroksegiil kedvelt tanitvanyukra hagyj ak.

Caillagaszat. A csillagaszati irodalomr61, a mely teljesen kinai es tibeti mfivek forditasaibol all, eddig keveset tudunk. Pekingben evenkint kiadnak es Mongolorszagba kiildenek egy mongol naptart csillagaseati es asztrol6giai adatokkal. Ismeretes az a nagy erdeklodes, melyet a mongol csaszarok az eg megflgyelese irant tanusitottak; azt a hires csillagvizsgalotornyot, a mely egykor a pekingi varfalon allott, 1279-ben alapitottak Kubilai csaszar koraban. A mongolok idoszamitasa lenyegeben azonos a tibetiekevel.

Taniigy. A taniigyi irodalom koreben figyelmet erdemel az Oyun Tulkigur ((Az ertelem kulcsa») czimii mfi, a me1y a nep hivatalnokai szamara tartalmaz tanacsokat es eletszabalyokat a gyakorlati filoz6fia modjara, pld.: «Ha a nepet meg akarod magadnak nyerni, sz6rj el j6- tetemenyeket ; ha eros es hatalmas akarsz lenni, tartsd j6l hadseregedet; ha iigyeidet kesedelem nelkiil akarod rendezni, osztonozd hivatalnokaidat; ha nyugalmat akarsz elvezni, torekedj a bekere», A mongol irodalom altalaban igen gazdag oktaio sz6ldsgyiijtemenyekben, rendesen tibetiek alapjan, de vannak teljesen onalloak is. Tibeti minta utanzasa a Toba-ijin gagan-a toqodsi (vagy tlidsi) czimti mongol konyv. l;akyamuni egy vandortit jan alamizsnat akar gytijteni, s egy papagajkereskedovel talalkozik, Ez ut6bbi, miutan meghallgatta Buddha egy predikacziojat a konyoriiletessegrol, szabadon bocsatja madarait, A szabadon bocsatott papagalyok egyike egy fa agara ereszkedik es egy csom6 tanulsagos szentencziat mond j6 es rossz lamakrol, kczonseges emberekrol es asszonyokr61, ifjak- 1'61 es leanyokrol, es altalaban emberi dolgokr61.

KOWALEWSKI kiilonbozo mtlvekbol szedett szolasok gyujtemenyet kozolven, kiilonosen egy Rincen Bumbi nevti konyvet dolgozott fol. Lours ROCHET 170 mondast (koztiik egyszertl mondatokat is) gyujtott, tigy latszik kiilonbozo forrasokbol, melyeket azonban nem nevez meg; nagy resziik a kinai klasszikus irodalomb6l val6 kolcsonzes. SA-SKYA PANDITA ismert szclasgyiijtemenyet mongolra is leforditottak (Sain aga-tu ardaniyin sang); Sanang Setsen idez beldle (a SCHMIDT-fele forditas 131. lapjan). GABELENTZ huszonket kozmondast gyiijtott ez irobol es Geser khan mondajabol, a melyek a mongolok sajatos folfogasat jellemzik. Egy csomo igazi mongol kozmondast szott GALSANG GOMBOJEV «SzeIjegyzetek Plano Carpinihez» csimfi ertekezesebe.

'I'obb kinai koamondas-gyajternenyt forditottak mongolra. Harom-

A l\10NGOL IRODALOl\1 V AZLATA

349

nyelvti kiadasban ismeretes mtivek a San ho ming hsien chi (2 kot., 1879) «Hires bolcsek mondasai harem nyelven», tovabba a Lien chu chi (1728) .Gyongysorok gyujtemenye)).

NEPIES IRODALOM.

A mongol torzsek nepies irodalmat hosmondak, dalok, mesek, elbeszelesek es talalos mesek teszik. Orosz kutat6k mar nagy, alig attekinthet6 anyagot gyujtottek ossze a nep ajkarol.

A hdsmondakra harem kiildnbdzo forrasunk van: 1. epikai jellegti toredekek, melyek regi kronikakban maradtak fonn ; 2. hosi mesek irodalmi konyvkiadasai ; 3. epikai dalok, melyeket meg ma is enekeln ek s melyek reszben a szrijhagyornanyon alapulnak.

GABELENTZ volt az else, a ki Sanang Setsen kronikajaban vilagosan folismerte a koltci reszeket s ezeket «Einiges iiber mongolische Poesie» cz. tanulmanyaban targyalta. «Pontosabban vizsgalodva arra az eredmenyre jutunk, hogy Sanang Setsen torteneti mtive tobb helyen ( kisebb-nagyobb kolte~enyre~~t~~~tt fol, a melyek ketsegtelenul a mon- i golok valamelyik mondakorehez tartoznak s talan most is elnek a nep szajan, a mint valcszfnfileg Sanang Sets en koraban is eltek (1662). Vajjon a bet Sudur egyikebol vette-e at 6ket, melyeket maga emlit mfivei forrasai kozt, nem lehet eldonteni, Iegalabb czfmiikbdl nem.» Az a 25 koltemeny, melyre GABELENTZ hivatkozott, az elsd kivetelevel mind Cinggis khan tortenetere vonatkozik, tehat a mongolok fenykorara es az anarchia idejere, tehat a mongol tortenet legszomortibb korara ; Iirai dalok ezek, alakjukra es gondolataikra hasonlitanak a mai nepdalokhoz (panaszdalok, vigasztalo enekek, konyorgesek stb.). A kerdes megitelesenel szerintem meg tovabb ke11 menniink GABELENTZ folfogasanal j mert tigy Iatszik, hogy ~!l1<:!~ak ezek a versesall,q~Jl'¢$zek vannak a regi mondakorbol atveve, hanem ama prozai fejezeteknek

. nagy resze is, a melyekbe __ ~2;.~k bele vannak. ftizve, Ilyen lehet pl.

Sanang setseriegl~~"'-~;g~edikk6;;y~~~' -~i~j~t6i-';~~g, mintha ez valami regi, epikai elbeszeles volna, melyet a kronikas atdolgozott es megcsonkitott. 'I'amogatja e nezetet az is, hogy a mongol irodalom ama ! ) termekei, melyek tenyleg epikai elbeszelesek gyanant ismeretesek, Iirai

------."-~ .. -. -_.- .. -'~-"'-'---'~--- --

dalokkal atszott pr6zaban vannak szer~~s_z~yeL tigy, mint pl. a Geser- , '

inonda. Ma mar semmi ketseg nem fer ahhoz, hogy a mongol ok mar Cinggis khan idejeben osregi, hosi dalokat enekeltek s hogy a nagy vilaghodito alitI..jaJel0L mindj art halala utan (1227) ,.kiilonbozQ monda':-~trorok"'keletkeztek, a melyeket nemcsak foljegyeztek s a regi kronikasok

koztBi-Sa~~~g Setsen) fol is hasznaltak, hanem nagyreszt toredekekben

350

LAUFER BERTHOLD

.. -'I.e- ~ Io.o~ Io.o~u.. t~'a.I>~~ j)~ ~~~

.~L~~uw.e. ~.~II~ ~~~,,~ 1,4tf~~~

es fiiggetleniil az irodalmi hagyomanytol , egeszen mai napig is fentartott a nep kolteszete. Ezt a tenyt megdonthetetleniil bizonyitotta be POTANIN G. N. «Die ortlichen Motive im mittelalterlichen europaischen Epos» cz. kitfind munkajaban, mely szeleskorti kutatasok alapjan Cinggis khan mondakoret targyalja. Ezzel aztan vilagos lesz az is, hogy miert ter el annyira ez esemenyek targyalasanal a tob bi tortenetiro j6zan adatait6l Sanang Setsen elbeszelese, mely nem valtozta tj a el a torteneti adatokat a mondaiaktol s czeljaul voltakep nem is a tortenetir ast tekinti, hanem inkabb azt, hogy a mongol nemzeti hagyomanyt az ut6kor szdmara megfirisze.

Az irasban foljegyzett hosi mondak koziil a Geser khanrol sz6l6 a legfontosabb. Ez a hos, a kirol tibetiek es torok torzsek is eriekeln ek, szinten el meg a mongolok szajhagyomanyaban. Ennek osszegytijtesevel POTANIN es POZDNEJEV szereztek maguknak erdemet.A mongol valtozatot Pekingben nyomtattak 1716-ban (177 fol.) K'ang-hsi csaszar ren-

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

deletere ezutan SCHMIDT adta ki (Szt.-Petervar, 1836., 191 1.), nemet forditasban 1839- ben. Ketsegteleniil az egesz mongol irodalom legerdekesebb terrneke ez, melyben a hosi, a humoros es a kolt6i elem tarkan valtakozik a groteszkkel es parlagival j sajnos, egyel6re tudomanyos elernzesere nem keriilhet sor, a tibeti nagy Geser-eposz pontos atvizsgtilasa elott,

A keleti mongoloknak e16- sz6val el6adott h6si dalair61 ezideig keveset tudunk. A kalrnukoknak szamos kiilon hosi daluk van, melyekben er6sen sz6nokias nyelvezet es gyakran a szornytisegig fokozott kepzelo er6 tapasztalhat6. A dalok h6seik utan dsanggar nevet viselnek, az el6ad6 dalosokat pedig dsanggarcik-nak hivjak, BERGMANN BENJAMIN volt az else, a ki ilyeneket hall ott s lelkes leirast adott r6luk. Azutan BOBROVNIKOV A. A. adta ki 1854-ben egy dsanggar orosz forditasat, mel yet ERDMANN F. nernetre is atiiltetett, Kesobb GOLSTUNSKI C. kozolte egy ilyen dsanggarnak a szoveget,

A mongol kolteszet f6jelIemvonasa az alliteracio es az asszonancia alkalmazasa, Ez a sajatsag nemcsak a mongolokn3.1 van meg, han em a mandsnknal, a torok torzseknel, a voguloknal, finneknel, esztek-

351

.;

II> '0 .c

... " N

"

o

'0 b.o s:: o

8

01 'tl

g

8

,

...

" ..

"

o

«

352

LAUFER BERTHOLD

nel es a regi magyaroknal is, kiterjed tehat az ural-altaji nepcsalad egesz teriiletere s az egesz nagy csoport osi, kozos oroksegenek tekintheto. Regebben, a mikor ezt a jelenseget meg csak a finn Kalevalan eszleltek, a z volt a nezet, hogy itt skandinav befolyasrol van sz6; GABELENTz-e as erdern, hogy elsonek mutatott ra e tekintetben a mongolra. «Elengedhetetlen foltetelnek l atseik e koltemenyeknel a reszletek parhuzamossaga, a mely gyakran ugyanazon vegzet (rim) vagy ugyanazon szavak (refren) visszatereseben jelentkezik. Mindkettot meg megerdsiti a versek kezdetenek tobbe-kevesbbe szabalyos alliteracioja. Viszont kiilon versmertek nem igen talalhato, a sz6tagok szama onkenyes, a mennyiben csak a paralellizmus nem szabalyozza.» 'I'argyalja ezutan GABELF,NTZ a versek alakjat, a strOfaszerkezeteket stb. s megemHti a mandsuban is azt a sajatsagot, a melyrfil regebben REMusAT-val egyiitt azt allitotta, hogy ez Kao-tsung csaszar talalmanya, most azon ban arra a helyes kovetkeztetesre jut, hogy az a hasonlosag, a mely a ket nep nyelveben mutatkozik, kolteszetiikre is atterjed s hogy a mandsuknak mar regen, Kao-tsung kora, sot meg a khinai birodalom meghoditasa elott is, epp ugy meg volt a maguk nepies kolteszete, mint a moogoloknak es mas a kulturanak hason16, vagy meg alacsonyabb fokan a116 nepeknek, Ugyaneat a kerdest a torok torzaekr-e vooatkoz6lag RADLOFF V. targyalta.

A mi a mongolt illeti, azt hiszem, az alliteracio megvoltabol fontos kovetkezrnenyre juthatunk a hangsiily tortenete tekinteteben. Mig rna a hangstily altalaban az utolso sz6tagra esik, addig az alliteracio kialakuIasa idejeben ketsegteleniil az elso sz6tagon kellett nyugodnia, mint a finnben es a magyarban, kiilonben alig kepzelhetnok el, hogy valhatott volna erezhetove a szokezdo hangok alliter alasa s egyaltalaban hogyao johetett volna Ietre az alliteracio. A mongol verseles kimeritd targyalasara e kis vazl at kereteben alig terjeszkedhetiink ki, A.ltalanos szabalykent tekintheto az, hogy a dalok rendesen negysoros versszakokra oszlanak s hogy a negy verssorban (neha a harom elsoben) az elso szo kezdo hangja (gyakran a massalhangzo es az utana kovetkezo maganhangzo is) alliteral. A maganhangzok, meg ha nem is azonosak, mint a regi nemet verselesben, az assonancia kepzesere szolgalhatnak, A sz6tagok szigorti rnegsaamlalasarol a nyelv termeszete szerint sz6 sem Iehet ; a verssorok azonban atlag egyforma hossztiak s a ritmus benniik inkabb csak erezhetd, mintsem tudatos. A refren a strofak elejen, vegen es kozepen is elofordul. Egyaltalaban mondhato, hogy a mongol kolteszet alakilag es tartalmilag eppen nem primitiv jellegu (neprajsi ertelemben), hanem elorehaladott mukolteszet. A mongol dalok leggazdagabb es legjobb gynjtemenye POZDNEJEv-tol valo, a kinek mfivere utalhatok a poetikai kerdesekben is.

Ertekes tanulmanyt k6zolt a mongol dalokrol STUMPF C. berlini

A MONGOL IRODALOM vAzLATA

353

tanar STALLYBRASS J. S. foljegyzesei nyoman, Itt kozolve vannak a dallamok is s ez az egyediili biztos foljegyzesiink a mongol zenerdl, A dallamok a bajkaltavi burjatoktol szarmaznak, Sajnos, a szovegek nem teljesek j azonban az egyes daloknal megvan keletkezesiik tortenete is. RUDNEV A. D. kozolt nemreg egy mongol szerelmi dalt fonetikai atirassal, forditassal es b6 magyarazatokkal. Ez igy kezd6dik: «Peking varosaban szerencset hoz a tarka pacsirta ; a gyonged szerelmes parnak esupa gyonyor az ejszaka. A t6 kozepen risskal a tarkatollti kacsa; ketten, a hogy titokban egymasra akadtunk, ha erzeseink egyek, ha nem, mindig tijra ossze talalkozunk.i Lathatjuk, hogy itt mar khinai befolyassal van dolgunk, a szerelmi viszonynak a kacsa eletehez va16 hasonlitasaban, mert a kacsa Kinahan a hasastarsak htisegenek jelkepe. Bar ez a koltemeny tipikus lirai nepdal, megis hozzatoldottak egy egeszen buddhisztikus befejezest, ezekkel a szavakkal: «A dalai lama aldasaval mindnyajan oriilni es vigan lenni akarunk !» Ez a mege16z6 ferro szerel mi omlengesek utan tigy hat, mint val ami hideg vizsugar.

A mi a szajhagyornanybol foljegyzett mesek et es el beszeleseket illeti, csak a fontosabb gyujtemenyek folsorolasara ssoritkoshatom. Els6- sorban POZDNEJEV «Kalmuk elbesseleselo szep gyfijtemenye erdemel figyelmet. Ebben tiz terj edelmes szoveget kosol eredeti irassal es forditassal, A leghasznalhatobb anyagot eddig a burjatok nyujtottak.

'I'alalunk a mongoloknal kisebb trefas boh6zatokat is, melyekbol nehany erdekes mutatvanyt BALINT GABOR kolozsvari tanar kozolt, KiiIonosen a khinaiaknak jut ki benniik a gtinyb61. Egyszer egy mongol meg egy khinai egyiitt utazott. Hirtelen nagy forgeteg tamadt, E161 nyargalt a khinai, a mongol utana ; abban a pillanatban, a mint egyet dorgott, a mongol olyanokat iitott ostoraval a khinai fejere, hogy ez Iefordult a 10var61. Erre a mongol is Ieszallt a lorol, elforgatta a szemet, foltatotta a szajat es tigy fekiidt, mintha meghalt volna. A kinai folsaedeloskodott, odavanszorgott hozza es igy sz6lt: «A mongol nem bir ki meg egy villamcsapast se, engem sok, sok - harom csapas tahilt. A mongol megis csak nyomorult ember 1 Kelj fol hat, kelj fol l» Erre a szora folemelkedett a mongol, mintha felig magahoz tert volna. «Nezd,sz6lt ismet a kinai - en vagyok aztan a derek ember, harom villamcsapas sem hasitotta szet a fejemet. Nyomorult mongol, gyeriink tovabb l» Es azzal folytattak titjokat. - Egy masik tortenet elbeszeli, ho gy min jutott egy kinai meg egy mongol egy teli ftitesre osszegyujtott t6zeghalomhoz, a hoi el kellett tolteniok az ejszakat. EjJel a mongol kurrogva, mint valami farkas, fogaval elkezdte tepdesni a kinai ruhajat es harapdalni a czombjat, A kinai ijedteben betakarta a fejet s igy konyorgott a farkasnak . «Ott az a nyomorult mongol, azt edd meg eI6szor es ha meg

Egyet emes irodalomtortenet, IV.

23

354

LAUFER BERTHOLD

aztan is ehezel, odaadom neked a magam hatuljat.» Masnap reggel egrefoldre eskiidozctt, hogy kilencz farkast felig~agyoniitott, mig a gaz mongol nyugodtan aludt,

Erdekes az a teny, hogy a mongolok elmondanak kis adomakat es tortenetkeket kinai hdsokrol, me1yeket a kinaiaktol hallottak, vagy a forditasi iroda1om reven ismernek. fgy hall ott pi. TIMKOWSKI G. ket mongol elbeszelest a mondaovezte Chu-Ko-Liang (181-234 Kr. u.) hadveserrdl. BERGMANN B. tiz kalmuk trefat koz61tEcsinyekroi es tolvajokr61.

A mongolok talalos mesekkel es jatekokkal is mulatoznak, de ezek csak a hosszti teli esteken vannak megengedve. Ket egyforma eros partra oszlik a tarsasag s megegyezkednek iabban, hanyszor szabad minden partnak a masiktol fcladott talalos mese megoldasat megprobalni. Ha az egyik part nem fejti meg a meset, ki kell ssolgaltatnia egyik tagjat a gyc5ztes partnak, a melynek ismet megvan az a joga, hogy tij talalos meset fol adj on. GALSANG GOMBOYEV hatvan burjat talalos meset kozolt a selengai nyelvjarasban, szoveggel es forditassal j egy masik gyfijtemenyt, melyet BAZAROV szerzett egybe, RUDNJEV adott ki. KOTVIC V. kalmuk talalos mesekbol es kozmondasokbol adott ki egy gyujtemenyt.

BIBLIAFORDITASOK.

A biblis legregibb mongol forditasa, a melyrol 'tudomasunk van, .JOHANNES DE MONTE CORVINO Ferencz-rendi barate (1247--1328), a kit IV. Miklos papa kjildott kovetnek Kubilai csaszar udvaraba (1291). Egy 1305 jan. 8-an kelt leveleben ezt irja: ~«Tizenket eve mar, hogy semmi hirt nem hallok nyugatrol. Oreg vagyok es megc5szii1tem, de nem az aggsagtol, hanem a munkat61. es a szenvedesektdl, mert meg csak 58 eves vagyok. Alaposan ismerem a tatar nye1vet es irast j 1eforditottam az egesz uj-teatamentumot es It zsoltarokat s a 1egnagyobb gonddal Ieirattam.» Nem tudjuk, vajjon ezt a forditast yalaha nyilvanossagra hostak-e s nagyon ketseges, hogy egyaltalaban sajto ala keriilt-e. Monte Corvino megemliti ugyanitt, hogy szandekaban volt az egesz latin szertartasos konyvet Ieforditani s hogy misemondaskor a Praefatio es Canon szavait mongol nye1ven adja eld,

SCHMIDT I. J. 1809-ben fejezte be 'Mate -evangeliumanak kalmuk forditasat, de kezirata Moszkva .egesekor elpusztult, ugy, hogy csak 181s-ben nyomathatta ki. 1817-ig elkelt ennek egesz kiadasa, A negy evangeliumnak es az apostolok cselekedeteinek kalmuk forditasa 1822-ben keletkezett j az Uj-Testamentumnak egy masik kalmuk-fordftasat POZDNEJEV keszjtette nehany segeddel. Ezt a munkat 1896-ban fotolitografikus titon megkisebbitve Shanghaiban adtak ki tijra.

A MONGOL IRODALOM V AZLATA

355

A Ion doni hitteritd tarsasag 18I7-ben STALLYBRASS EDWARD-Ot es SWAN W.-t kikiildte Mongolorseagba, hogy a bibliat az irodalmi mongolra forditsak, Ezeknek mtivet SCHMIDT 1. J. vizsgalta at. Az egess O-Testamentumot I84o-ben adtak ki Selenginskben es Khodonban. Ugyanekkor az orosz szent szinodua ezt a misszi6t csaszari ukazzal betiltotta, mire STALLYBRASS es SWAN visszatertek Angliaba. A British and Foreign Bible Society I843-ban kezdte meg az Uj-Testamentum forditasat es kiadasat, melynek alapjaul az orosz bibliai tarsulat munkaja szolgalt, Minthogy a Ssiberiaban hassnalt bettiket eladtak es Angliaban semmifele mongol betfi nem volt, a konyvet mandsu betfikkel nyomtattak ki, a milyenek mar voltak a British Bible Society birtokaban, I877-ben az Uj-Testementum ujabb kiadasara kiilon mongol betfiket ontottek, A nyomtatas else felere SCHIEFNER ANTAL iigyelt, halala utan pedig POZDNEJEV. Ezt a kiadast, melynek nyomatasa 188o-ban fejez6dott be, I88s-ben, Shanghaiban Iemasoltak es egyes reszekben kiadtak.

A khalkha nepnyelvre Mate evangeliumat forditottak le EDKINS .J6ZSEF es SCHERESCHEWSKY piispok vezetese alatt, a kik egy lamat biztak meg avval, hogy a forditast SWAN es STALLYBRASS irodalmi atdolgosasa utan elkeszitse. A munkat I873-ban adtak ki es I894-ben iijra tobbszorosftettek fotolitografikus titon, EDKINS egy kereszteny katekizmust is kiadott mongol nyelven (26 level, Peking, 1866). Egyes kereszteny elmelkedeseket SCHMIDT-tOl es orosz terit6kt61 JULG B. sorol fol, TIMKOWSKI Pekingben szerzett konyveinek jegyzekeben emlit egy ily czimti mongoi 'konyvet : «Egy kereszteny es egy kinai beszelgetese a hitrol», ket reszben. Ez val6sziniileg MATTEO RICCI jezsuita kinai mtivenek, a Ki-dten shih piennek a forditasa Iesz, Rrccr-nek egy masik mongol forditasat a Kazan, Katalogus kozli : 1 iigri-yin adsiin-ii iiniingi (e.Helyes tanitasok Istenr61») czimen. Ez az ismeretes T'ien chu shih i, melyet RICCI I6ol-ben irt.

it

A mongol irodalom altalaban receptiv es reproduktiv jellegii. Folvette -magaba.atib-eti--budd.ha-lrodalmat es a kinai irod~l~~~gy kis .reszet a nelkiil, hogy az igy kapott eszmek ona116 foldolgozasahoz jutott volna. Mint j6 meselok busgo terjesztoive lettek az indiai elbeszeleseknek, a melyek kifogyhatatlan halmazabol juttattak .szomszedaiknak, a torokoknek es sslavoknak is s ebb61 a szempontb61 az 6 irodalmi teve'kenysegiik is beleilleszkedik a vilagirodalom keretebe, Torteneti erzekiik ha tal an kinai hatas alatt keletkezett is, volt mindenesetre s kronikaik, melyeket nagyra becsiiltek es buzgo igyekezettel fentartottak, mivelddesi kepessegiikrol tesznek szep tanusagot, A hol idegen hatastol menten, szabadon fejthettek ki egyeni sajatgagaikat, ott soha sem sziikolkodtek eredetiseg es a nepi szellem teremt6 erejfi alkotasai nelkiil, a melye-

23*

LAUFER BERTHOLD

ket j6izu humoruk elevenit meg. Apoltak az egysserti erzeseket kifejezo nepdiIt esaz-~ikarnoSi-enek:eCE;~t6bbi;al szellemi rokonsagot igaz()fn~k a kirgi~ekk~i~v~~~i;kk~l: irtisi osstjakokkal, esztekkel es finnekkel, de teljesen ellentetben a kinaiakkal es az egess kelet-assiai kulturaval, a melyben soha sem keletkezett egyetlen hosi dal sem. Az eposz varazshatassal van mindnysjunkra es keletkezesenek es elterjedesenek kerdese kimondhatatlan erdeklodest kelt minden mfivelt emberben. Ebben is tanulsagos lehet a mongol irodalom es fontos adatokat szolgaltathat mind altalanos kerdesekhez, mind a kozep- es eszak-azsiai epikai dalok meg meg nem oldott problemajahoz. Itt is tiilemelkednek a mongol termekek a puszta irodalmi jelentosegen es erdekes kulturtorteneti es neprajzi okmanyokka valnak, melyek a tavol Thule nepeihez val6 viszonyunkat megvilagitjak s f6ltarjak eldttiink azokat a torteneti kapcsokat, a melyek minden embed gondolkozast osszetartanak. Az a centralia helyzet, melyet a mongolok izsiaban elfoglalnak, ugyszolvan szellemi k6zeppontta tette oket, olyan tfizhelylye, a honnan a Iegktilonbozd t6rzsek is magukkal vittek [egy-egy iiszk6t. Ket foiranyt Iathatunk eddig, a mely a mongoloktol idegen es tavoli teriiletekre vezet. Eszakkeleti iranyban eljutottak mondaik a tunguzokhoz, a kik tovabb vittek oket a korjakokhoz es csukcsokhoz, egeszen a Behring-szorosig, sot ezen ttil is talalunk nyomokat Amerika eszaknyugati partjain. Mas titon elvandoroltak a mongol rhosmondak kelet fele az Amtir volgyeben a go ldokhoz es mas tungtiz nepekhez, sot atjutottak Sachalin szigetere is az ajnukhoz. Ez a jelenseg nem kevesbe erdemel flgyelmet, mint az ind mesek vandorlasa nyugat fele es eppen azon a teriileten, a hol oly keyes torteneti okmany van rendelkezesiinkre, a tortenet rekonstrualasara is hasznalhato. Maga ez a mozzanat eleg jelentos volna arra, hogy a mongol irodalom tanulmanyozasat folelevenitse es megtermekenyitse,

De figyelembe kell venniink egy mas szempontot is. A mongolok vilagtorteneti jelentosege oly nagy, hogy elenk erdeklodest kell keltenie ama nep szellemi elete irant, a mely egykor meg tudta renditeni Europat es aggodalommal elt6lteni kiralyait es papait. Az europai nepek t6rteneteben barbar hordakul vannak megbelyegezve s az iskola padjain a kinai tusnal feketebb szinben festik meg nekiink oket, mint elofutarait a hirhedt sarga veszedelemnek. Annal is inkabb foladata a tudomanynak, hogy ezzel a tulsagos kiszinezessel szembeszalljon es ezt a nepet sziviinkhoz is emberileg k6zelebb hozza. Dalaiban foltarja elottiink oromet es banatat, ragaszkodasat es meghato szeretetet haaajahoz, a pusstahoz s tiizes padpajahoz, tigy mint anyjahoz, kedvesehez es felesegehez. Megismerjiik benniik em bed, sot nemes, lovagias vonasait is a puszta fektelen fiainak, a kik egykor oly hatalmas kardcsapasokkal dongettek hazank kapuit,

A MANDZSU IRODALOM V AZLA1A.

lrta: LAUFER BERTHOLD.

Itt kozolb munkam reszint a mandzsti irodalomra vonatkoz6 korabbi kutatasokon alapul, reszint sajat tanulmanyaimon, melyeket egy 1901- es 1902-ben Pekingben szerzett, meglehetosenteljes mandzsti konyvgyfijtemeny tett lehetove. E konyvek egy resze a Columbia University kinai osztalyaban van elhelyezve, mas resze az American Museum of Natural History helyisegeben, New-Yorkban. Sok kostiik europai konyvtarakban egyaltalaban nines meg, sok pedig nem is volt ismeretes MOLLENDORFF es mas bibliografus elott. A rendelkezesemre a116 anyag alapjan sikeriilt megallapftanom a konyvek keletkezesenek idejet es szerz6it s igy elfideim bibliografiai adatait sokszor helyreigazithattam.

Minthogy a mandzsti irodalom csak a kinainak visssatiikrosddese, terrneszetesen m;isk~p-kell targyalnunk tortenetet, mint egy-- kiilon--egeszet tevo, ona1l6 irodalomet. A ki a mandzsti irodalom tortenetet irja meg, az nem vallalkoshatik arra, hogy az egyes forditasokat tartalmuk szerint fejtegesse es biralja ; ennek csak a kinai irodalom fejlodesenek kapcsan volna ertelme es csakis ennek targyalasanal van helye. Ha az olvaso az itt erintett rmivekkel koselebbrdl kivan megismerkedni, e czelra GRUBE VILMOS kivalo kinai irodalomtortenetet ajanlhatom (Die Literaturen des Ostens in Einzeldarstellungen, 8. kotet, Lipcse, 1902.) A mandzsti irodalom attekintesenel foleg arra kell figyelemmel Ienniink, hogy milyen tanulsagot vonhatunk Ie beldle a mandzsti nepre, annak tortenetere, szellemi fejlddesere es jellemere nezve s hogy mennyire valt ez az irodalom, noha nem eredeti tulajdon, megis a nep szellemi alkatanak tiikreve, Ebb61 a szempontb61 igyekeztem anyagomat targyalni,

3S8

LAUFER BERTHOLD

A MANDZSU IRAS.

A mandzsu Iras fejlddeseben ket korszakot kiilonboztetiink meg t az elsifkorszakban a mand.Zsdk egyszeriien a mongol irast utanostak, a masodikban sokkal onallobban alkalmaztak a mongol betfiket sBjat nyelviik hangjainak jelolesere. A mongol iras atvetele az elso mandzsti uralkod6nak, T'ai-tsunak nevehez ftizddik ; ez t. i. 1599-ben parancsot adott

----

a mongol irodalomban jaratos Erdeni Baksi tud6snak, tovabba minisz-

terenek, Gagai Carducinak, hogy a mandzstik szamara kesaitsenek valami irast, meg pedig a mongol al apjan. Val6ban cscdalatos az a gyakorlati eleslatas, a melylyel T'ai-tsu ez alkalornmal eszrevette, hogy a mandzsti rokona a mongolnak s hogy a mandzsri szavak ugyanolyan sz6tagokb6I allanak, mint a mongol szavak, mibol egesz belyesen kovetkeztette, bogy a mandzsti nyelvet is le lehet irni mongol betiikkel. Ennek valoban nagy jelentosege volt, kiilonosen ha a kinai .jel ekr e alapitott nehezkes niiichi irasr-endszerre gondolunk. Miutan Gagai valami politikai btlneert halalbiintetessel lakolt, Erdeni egyediil fejezte be a munkat, Ez a mandzstira alkalmazott mongol iras csakhamar altalanosan elterjedt s igy teljesse lett a szir Iras diadaltitja, a mely a Foldkoei-tenger partjar61 az ujgiirok es mongolok kozvetitesevel eljutott egeszen az Amurig es a Csendes-oczean partjahoz : most is 6riz Sacbalin nyugoti part jan egy kis falu ajnu-fonoke egy mandzsu nyelven irott oklevelet.

Az Iras megalkotasat a mandesuknal, epp tigy mint a mongoloknal, az tette sziiksegesse, hogy szomszedaikkal, kiilcncsen a mongolokkal es Koreaval irasbeli koslekedest teremtsenek. A kovetkezd lepes az volt, bogy egy ti, n. «torvenyhozo hivatalt» (kooli selgere yam un) Ietesitettek, a melynek az volt a foladata, bogy a belsf kosigssgatasra es a kiils6 viszonyokra vonatkoz6 osszes iratokat megszerkeszsze. Ez intezet lelke a faradhatatlan Dahai volt, a ki mar htisz eves koraban a csaszar titkara lett. Minthogy mind a ket nyelvet j61 ismerte, 6 maga Irta meg a fonosabb allami okmanyokat s e mellett ruert arra is, bogy foldolgoeea az els6 forditasokat kinaibol mandzsiira.

T'ai-tsu koraban az irast meg diakritikus jelek nelkiil hasznaltak.

Ilyen irasti irodalmi emlekeink nincsenek abbol a korb6l, de mil yensegerol koriilbeliil fogalmat alkotbatunk magunknak egy 1741-b61 valo erdekes keziratbof Ez a parisi nemzeti konyvtlir trniknma ; czime: Tonqki [uka aku hergen-i bithe «Konyve ama szavaknak, a melyek pontok es korok nelkiil iratnak», harem kotetben, A kezirat eldszavabol vilagosan kitiinik, hogy akkortajt (1741), K'ien-lung koraban, a csaszari leveltarakban megkiilonbozteto jelek vnelkiil irott mandzsti nyelvfi oklevelek is voltak es az akkori tud6sok velemenye szerint a kesobbi pontozott iras

A MANDZSU IRODALOM V AZLATA

359

ebb61 a pontozatlanb61 fejlodott, Mar akkor maguk az akademikusok is esak nagynehezen tudtak elol vasni ezeket az eredeti irasformakat s hogy az utokornak is megdrizzek 6ket, azert keszfilt csaszar! rendeletre az emHtett gyfijtemeny, a melyben megkiilonbosteto jelek nelkiil allitottak ossze a szavakat, tigy, a mint a regi oklevelekben talalhatok voltak. Va16szinfileg ezek meg maganak Tai-tsunak korabol ssarmaztak.

Az osszes XVII. szazadbeli konyvek, melyeket a mandzsti irodalom 6snyomtatvanyainak nevezhetiink, tovabba a legregibb mandesu foliratos

Liu-kiu azlgetorsaag kiralyanak mandsu-kinai pecsetj e 1662-bol.

A mandsu felirat: Liu-ciu gurun-i vang-ni doron. Ertelme: Lin-kin birodalma kiralyanak pecsetje.

emlek Koreaban I 639-b61, tigyszinten az ezzel egykorti nephrit-tablak es ermek, mind mar az iras masodik, megjavitott fejlddesi fokahoz tartoznak, a melyet Dahai inditott meg. 1627-ben 'I''ai-tsu-t fia, T'ai-tsung

~ .~

kovette, A mandzstik irodalmi torekvese akkor mar nagy on e16rehaladt

es a mongol Iras tokeletlenseget csakhamar ereztek irodalmukban. Allit61ag maga a csaszae inditotta meg a ketertelrnfi bettlknek mas jelekkel valo megktilonboztetesenek hassnalatat, de sokkal valoszimfbb, hogy ez az eszme a nagyesstl Dahaitol ssarmasott sziiksegszerfi megg yozodesbel a honi irassal valo allando foglalkozasa folytan. Dahai 1632-ben alkot-

360

LAUFER BERTHOLD

hatta meg a diakritikus pontokat (tongki) es koroket (fuka), melyek a hangok bizonytalansagat es osszezavarasat megssiintettek ; azutan kiilon osszetett irasjeleket is alkotott a kinai es szanszkrit hangok foltiintetesere. Oly szavak, mint aga «eso» es aha «rabszolga», toro «baraczki es doro «tit», a melyek elobb az Irasban egyforrnak voltak, mostan vilagosan meg lettek kiiIonboztetve egymastol. Dahai alkotasat meg az evben csaszari rendelet szentesitette s eenttil Ienyeges valtozas nelkiil ervenyben rnaradt. Az irasbeli kozl ekedesre, mint a mongoloknal is, a nyomastol nemelyest eltero foly6 irast hasznalnak.

Midon K'ien-lung csaszar 1748-ban mukdeni koltemenyet kinai es mandzsti nyelven kiadta, tudosokbol bizottsagot hivatott ossze s megbizta oket azzal, hogy regi kinai irasok alapjan archaikus mandzsti abc-ket talaljanak ki. A bizottsag harem evig torte a fejet ezen a munkan, melyben maga a csaszar is tevekenyen reszt vett. Fomintaul T'ai-tsung csaszar pecsetjenek folirata szolgalt, a mely val6szinUleg mongol negyszog-iras volt, mert az tijonnan alkotott abc-k kozott van egy olyan

~ 'Ii '"
en' D"
~ !.. E.
('1) 5'
ro ...
01
n o ~
N en co
,,-
S- en &
N
~ c>, g;
"1
" "1
0. ('1)
0 ;:l
a OJ..
(1)
Ill- [
;:l
-e SD
0
N a
N
" rp
-<
-<
~
~
';'
2'
:3
"
1:l
;:l
<1l
""
"',
D"
"
s
~
se- A MANDZSU IRODALOM V AZLATA

mandzsti negyszog-tras is, a mely a mongol alapjan keletkezett. Osszesen 32 ilyen pseudo-antik ira~t alkottak es a csaszar koltemenyet ebben a 32 mandzsti irasban es 32 regi kinai irasban nyomattak ki, tovabba elrendeltek a mandzsii negyszog-iras hasznalatat a csaszar, a miniszterek, a torvenyszekek es a hatodik osztalyon foliil minden hivatalnak pecsetein, valamint olyan rendeletek pecsetein is, a melyek magasabb kinevezeseket es orokl6d6 rangok adornanyozasat tartalmazzak.

ZACHAROV e mandzsti negysaog-Iras alkotasat kisse gtinyosan targyalja, de nines egeszen igaza. Mert egyreset nem szolg:ilt ez pusztan j atekul a csaszar sajat szemelyenek, hanem hasznaltak, ha sziikebb korben is, az MIami es hivatalos pecseteken, E pecseteknek van val ami torteneti es regisegi ertekiik es ha, a mint meg is szokott tortenni, a mi gyiijtemenyeinkbe tevednek, jogos es kivanatos, hogy olvasasukat megallapitsuk. Masreszt osszefiiggesben van a csaszar ragaszkodasa a regies mandzsti irasokhoz a kinai esztetikaval, a diszit6 es regies elemeknek az irasban val6 kedvelesevel, hogy festoi es nagyzo16 hatasukat megertsek es meltassak, Az iij irasoknak csak mtiveszi czeljuk volt es esztetikai hatasra ssamitottak j igy mellekjelensegeiil tekintend6k ama torekveseknek, a melyek a mtiveszet es a regi folelevenitesere iranyultak s a melyek K'ien-Iung nagy korszakat kiserik es szepitik,

A konyvnyomtatasban a rnandzstik atvettek a kinaiak fatsblanyomasat j szetssedhetd betiiket csak Koreaban alkalmaztak. Kiallitas es stilus szerint a mandzsu konyvek teljesen megfelelnek a kinaiaknak, csak az a kiilonbseg, hogy az iras balr61 job bra halado fiigg61eges sorainak megfele161eg, a Iapok is balr61 jobbra haladnak, mint a mi konyveinkben (nem pedig jobbr6I balra, mint a kinai konyveke) j ugyanez all a mandzsu-kinai parhuzamos nyomtatvanyokra nezve is, meIyekben a kinai szavakat lehet6leg a megfelel6 mandzsti sz6k melle helyezik. Az osszes mandzsti konyvek Pekingben kesziilnek j a legtobb kosiilok csaszari rendeletre keletkezett es nagyon finom nyomasii j sok jelent meg pekingi konyvkereskedok kiadasaban is. A legregibb fonnmaradt mandzsti nyomtatvanyok r647-b6l va16k.

A MANDZSU-TANULMANYOK JELENTOSEGE ES PROBLEMA!.

A sinologusok koreben tobbszor foglalkoztak azzal a kerdessel, hogy van-e valami jelentosege es gyakorlati haszna a mandzsu nyelv es irodalom tanulmanyanak. A XVIII. szazadi misszionarusoknak az volt a nezetiik, hogy a mandzsti irodalom teljesen p6tolhatja a kinait es a kinait magat osakis a maudzsti alapjan lehet tanulmanyosni. Ez mindenesetre ttilzas es a valodi tenyaJlas felreismeresen alapszik, mert a

LAUFER BERTHOLD

mandzsti forditasoknak sohasem volt az a rendeltetesiik, hogy a kinai mintakat hatterbe szoritsak vagy foloslegesse tegyek, hanem csakis az, hogy a kinai eredetinek az ertelmet a mandzstiknak megkonnyebbitsek. Ez elsosorban a klasszikus irodalom tolmacsolasara vonatkozik: Kinaban a mandzsu szovegeket sohase nyomtattak kiilon, han em mindig sorkozi forditaskent a kinai szoveggel egyiitt. Ebb61 vilagosan kovetkezik, hogy a kettot egyiitt kell olvasni; a mandzstik a klasszikus mfiveket termeszetesen eredetiben olvastak es a mellette levo forditast csak kenyelrnes technikai segedeszkozjil hasznaltak az eredeti gyorsabb es vilagosabb megertesere. Ez magyarazza meg azt, hogy ezek a forditasok szoszerinti atirasai az eredetinek es egyaltalaban igazsagtalan ~dolog e «szolgai» forditasi mod ellen kikelni, mert ezt a kitfizott foladatnak termeszete kivanta meg, a mely iskolaszertl tanitoeszkozok teremtesere torekedett, Egeszen vilagosan kovetkezik [ebb61 az is, hogy ha ez az eszkoz elonyos volt a mandzstiknak, mi is ugyanazt a hasznot nyerhetjiik belole. 'I'ermeszetesen nem- kell azt kepzelniink, hogy mi mar mindent iigyesebben csinalhatunk, mint a mandzstik es hogy egy europai, meg ha evttzedeken' at tartozkodott is Kinahan, jobban behatolhat a kinai szellembe, mint a mandzstik, a kik ezt az anyatejjel szivtak magukba. Ha a mandzstik valamely helyet igy forditottak es nem maskep, akkor bizonyara nyom6s okuk volt ra Minden egeszseges filologiai kritika es modszer alapelveiil tekinthetjiik az t, hogy minden irodalmi emlek foldolgozasanal a ravonatkozo osszes forrasokat, barmilyen terraeszetiiek legyenek is, meg kell nezniink es ki kell hasznalnunk. Ezt:a szabalyt kell a mi esetiinknel is alkalmazni : ha egy olyan kinai nnivet akarunk fdldolgozni, a melyrol van mandzsti forditasunk, akkor a filologiai modszer elmulaszthatatlan kelleke, hogy a mandzsti forditast is attanulmanyozeuk, mint olyan dokumentumot, a mely a targyalando mtire vonatkozik es megerteset tetemesen megkonnyrti es megvilagitja. Ez termessetesen magaban veve nem lehet czelja a mandzsu-tanulmanyoknak. Ez a nep, a mely egykor keleti Sziberia egy j elentektelen torzse volt, a mely azutan megh6ditotta Kinat, ennek a birodalomnak ket legnagyobb uralkodojat szolgaltatta es most is vezeti Kina politikajat, teljes mertekben megerdemli kiilonben is erdeklodesiinket legalabb a tekintetben, hogy fonnmaradt emlekeit alaposan es lelkiismeretesen atkutassuk. A khitan es a rritichr kivetelevel, a melyrol esak nagyon toredekes ismereteink vannak, a nagy tunguz-csoportbol a mandzsti az egyetlen irasban fonnmaradt irodalmi nyelv es azert egyebkent is nagyon erdekes, Es itt megoldasra val' a foproblema, hogy milyt!ll volt a .. _ mandzsii nyelva kinai kultiiraval valo erintkezese elott, A ki csak futo plnarit:rst-"~t'GABELENTZ vagy ZACHAROV sz6tar~b~,~~t bizonyara meg

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

fogja lepni a jelentesek nagy ssama, a melylyel az egyes sz6k, kiilonosen az igek birnak, a mely koriilmenyben a mandzsti nyelv egyetlen nehezsege rejlik. A kinaib61 va16 forditasokban sok uj gondolatot kellett kifejezni s ez termeszetesen a nyelv fejlddeset egy tij, szokatlan mederbe terelte. Az eredeti nyelvi anyag, recoll§tr:ualasarabarotn.f~ladll:~ot kell mego)<1ani: . eloEzor is 1 ~~g_ __ ~~11 allapitani es kiilon kell valasztani a kinllij.9_Yjtyen~~za_~~~~!? azutan'2k~!.on ... kell valasztanra-'szavak ei~feti jelenteset attol ... ll:k~s()1>bi jelentest61, melyet a:kinai befolyas ke~y.s_z~:!!~ h~ba1i__y.e.ttek_f01,._.vegiilj ossz"~ ... ~.el1 hason1i~ani a ssokincset u rok~~ t~elY~.k~_~!_,_£sak igy nyerhetiink helyes kepef a mandzsunyelvnek .a kinai befoly as e16tti alakjarol, amino tanulmanyokra kivalcan alkalmas a mandzsti, minthogy mar holt nyelvnek. tekinthet6 es a teljes nyelvi anyag kesz en van folhalmozva a honi 8z6farakban. A mandzsri irodalom tokeletes ismeretehez sztiksegtink van ugyan a kinai nyelvre is, de nagyon helyteleniil es egyoldaltian gcndolkodnank, ha a mandzsut csak a sinologia valamely kiilon aganak tartanok. Manapsag olyan nagy az . erdeklcdes a nyelvtudomany es az altaji nyelvek irant, hogy egeszen helyesen jarnak el azok a kutat6k, a kik miutsn a torokkel vagy a mongollal foglalkoztak, a tungtiz nyelvek tanulmanyara vetik magukat. Szerencsere ilyen esetekre is van megfele16 szbvegkeszlet, a mely nagy haszonnal minden kinai ismeret nelkiil biztos alapul szolgalhat a mandzsu tanulmanyozasaban.

A kinai bolcsek gondolatai bizonyara nagyon nemesek es Ielekemel6k, j61 atgondolt etikai rendszeriik bizonyara megerdemli mindenkinek a tiszteletet. De meg a jelenkor legtiirelmesebb embere sem birna ki hosszti ideig ezt a sok erenyt oly hatalmas adagokban ; az ereny vegtil is unalmassa valik es az tigynevezett hibak, mert eppen kozdnsegesebbek es emberiebbek, sokkal jobban vonzzak erdeklcdesiinket. A mandzstiknal es kinaiaknal eppen ugy van 'ez, mint nalunk : a moralis klasszikusokat az iskola padjain tanuljak, mert kerdezik 6ket a vizsgalatoknal es megnyitjak az utat a hivatalokhoz es' meltosagokhoz (epp tigy, mint nalunk), mig otthon a Kin Ping Mei, a Liao cliai chich i es mas tartalmilag erdekes konyv szolgal olvasmanyul. A regenyircdalom mandzsti forditasa egeszen mas kepet nyujt, mint a klasszikus irodalome, a stilus itt folyekony, konnyen ertheto, s nagyon koz el allhat az igazi mandzsu koznyelvhez. Itt a nyelv nem pusztan atiras, nem merev egymas melle rakasa. a leforditott szavaknak, hanem eleteros, [olvashato val ami. A King Ping Mei mandzsu forditasat a kinai aoveg nelkiil adtak ki, csak a hely- es szemelyneveket es nehany r itkr b b, a mar. dZEU gondolatvilagnak idegen sz6t lattak el kinai magyarazuttal ; igy a mandzsii forditas teljesen ona116, elvezheto egesz es megertheto az ere-

LAUFER BERTHOLD

deti nelkiil. Az a velem enyem, hogy a mandzsti nyelv jovendo kutatoinak az elbeszelo irodalomnak eme forditasait kell alapul venniok es hogy folfogasunkat a mandzsti nyelvrol fokep ezek szerint ke1l megalkotnunk, nem pedig a klasszikus irodalom nninyelve szerint,

Nagy jelentosege van a mandzsti nyelvnek es irodalomnak kiilonosen Kina tijkori tortenetenek tanulmanyaban. A jelen uralkodohaz tortenetet a kinai forrasok mellett sem 1ehet alaposan megerteni es meltatni, a mandzsti ismerete nelkjil. A mint a Yiian-dinasztia tortenetenek a1apos megertesehez saiiksegiink van a mongo1ban valo tajekozottsagra, akkep ra vagyunk uta1va a mandzstira a Ts'ing-dinasztia koranak torteneti htivarlatanal, mert az ebbol az idobol szarmazd oklevelek te1ve vannak mandzsti nevekkel, kifejezesekkel, kiilonos mandssti do1gokra es intezrnenyekre valo vonatkozrisokkal, melyek kozott csak akkor igazodhatunk el helyesen, ha a mandzsti nyelvet ismerjiik. Nem eleg a mandzsti neveket es kifejezeseket kinai atirasukban Iemasolnunk, hanem helyre kel l allitani helyes olvasasukat, A pekingi miniszteriumok szamos oklevele, termesaetesen kiilonosen azok, a melyek a nyo1cz lobogo iigyeire, tovabba Mandzstiria es Mongolorszag kormanyzasara vonatkoznak, sokszor kizarolag . mandzsti nyelven vannak megszerkesztve. Sok ilyen okmany keriilt mar napfenyre s ezek a jovoben bizonyara nagy jelentosegre jutnak majd es erdekes anyagot fognak szolgaltatni a dinasstia tortenetenek es katonai kormanyrendszerenek tanulmanyahoz. Nem is kell megemlitenem, hogy e korszak pecsetein es ermein a kinai mellett mandzsti foliratok is talalhatok es igy az ermek es torteneti ertekfi regi targyak gyiijtojenek ssiiksege van a mandzsu nyelvre. Az epigrafikus anyag foldolgosasahoz, a mely a jelen dinasztia koraban a kutatasnak kiilonbsen kedvelt targya, a mandzsti ismerete magatol erthetdleg nelkiilozhetetlen foltetel,

A mandzsti kulttira problemajanak megoldasa sokkal nehezebb, mint a nyelve, Sajnos, nines tudomasunk olyan emlek felol, mely a hamisitatlan mandzsti szellemet mutatna. A mandzstik iroda1ma forditoirodalom, gondolataikat a kinaiaktol vettek at; az a keyes mfi, mely Iatszolag onallo, csak a szerkezetben eredeti, a tartalom azonban ezekben is csak kinai eszmek visszhangja. A mennyire tiszte1etet erdemlo a mandzstik hirte1en es gyors folemelkedese a kinai mtiveltseg magas1atara, a tudomany szempontjabol epp annyira sajnalatos, hogy kezdett61 fogva nem tartottak erdemesnek nepies irodalmuk termekeinek az ut6- korra valo hagyomanyozasat, Minden foltetel nelkiil dobtak magukat a proz ai Konfucius karjaiba s az tij kedvesert htitlentil otthagytak regi kolteszetiiket a hazai tfizhelynel. Nern jegyeztek fol nyelviikon semmi dalt, semmi hosi eneket, semmi regi me set, semmi imadsagot, melyet a

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

saman ejjelenkent a jurta lobog6 tiizenel varazsdobja kiseretevel enekelt. Ez a teny val6ban kiilonos es talan a~ egesz ural-altaji nepesalad torteneteben egyediil all6. A finne , magyarok, torokok, sot meg a vakbuzg6 mongolok is pogany koruknak ertekes hagyomanyait oriztek meg; mindennek a mandzsuknal nyoma sines es val6ban nehez e jelensegnek megfelelo magyarasatat adni. Hogy Kinaval valo erintkezesiik elott eppen semmijok sem lett volna, az elkepzelhetetlen mar csak azert is, mivel Iegkozelebbi rokonaiknal, az Amtir videki goldoknal nagy bosegben talalhatok mithoszok es mondak, kiilonosen pedig hosi mesek. 'I'ermeszetesen van manapsag Szlberiaban egesz sereg eloroszositott tungtiz torze, a melyek regi mondaikat mind elvessitettek s mikor utazok oket arra szolftjak, hogy meseljenek, bibliai ismereteiket talaljak ele, Ez talan hasonlo jelenseg a mandzstikehoz, a kikrol csakis azt hihetjiik, hogy a rajuk omlo eszrneknek tij vilaga annyira erot vett rajtuk, hogy a regi vilag alatta osszeddlt, tovabba hogy mialatt Kina meghoditasaval voltak elfoglalva, nem ertek ra sajat regi korukrol es nepeIetiikrol gondolkodni. A mandzsti sajatsag megh6dolt a kinai elOtt, a mandzsuk kinaiakka lettek. Ez elszomorit6 tenyallas mellett val6ban nagyszeru tudomanyos munkat vegzett GRUBE VILMOS «Zur Pekinger Volkskunde» cz. alapve to munkajaban, a melyben szorgalmasan osszegyujtott min dent, a mi meg megvan a mandzsti erkolcsokbol es szokasokbcl es igy megorizte a tudomany szamara egy nagy, de ona1I6sagaban teljesen elpusztult nep szelIemenek utolso maradvanyait,

Hadd alljon itt nehany sz6 a mandzsti nyelv torteneterol is . .Altalaban elfogadhatjuk, hogy a XVII. szazadban a mandzsii meg az egesz nemzettol elcnek erzett, altalanosan beszelt nyelv volt. De mar a kovetkezo sZ,azad elso feleben eszrevehetjiik a nyelv Jassti hatralasanak es ter vesztesenek a nyomait. Midon 1708-ban csaszari rendeletre egy tudestestiilet hozzafogott «a mandzsti nyelv tiikoren-nek (Mandzu gisun-i buleku bithe) megirasahoz ; ehhez aiapul szolgaltak az akkor meglevo mandzsu konyvek, a kiilonbozd regi keziratok es az oreq emberektiel va16 kerd ezoskodesek. Figyelemre melto, hogy eppen ezekhez kellett fordulni, mint a nyelv megorzoihez ; a helyzetet meg jobban megvilagitja DAIGU mandzsti tudosnak eloszava az 0 1722-ben kiadott nagyszerfi szotarahoz, Ebben bevallja, hogy munkaja megirasara az a meggydzddese kesztette, hogy a mandzstik az 0 koraban nemzeti nyelviiket mar felejteni kezdik, sot 0 maga, bar mandzstiriai nemzetsegbol ssarmazott, ifjti koraban ezt a nyelvet nem ismerte, hanem csak kesobb tanulta meg, minthogy az allami hivatalokba val6 lepesekor elengedhetetleniil megkivantak. A kozigaagatasban, a torvenykezeshen es a birosagoknsl meg hasznaltak a mandzsti nyelvet; hivatalnok-nyelv volt s megnyitotta az utat a fobb

LAUFER BERTHOLD

hivatalok elnyeresehez; Hogy a nep es anyanyelve kozott akkor milyen viszony volt, azt nehez eldonteni j egyfe16l fol kell venniink, hogy a nepnek az a resze, a mely Iegtobbet erintkezett a kinaiakkal, kiilonosen a fovaros Iakossaga, leginkabb volt kiteve annak, hogy nyelvet elfelejtse, masfelfil az eszaki Chihliben, Mandzstiriaban es az elszigetelt helyeken lak6 nepseg talan legtovabb 6rizte meg az e16 mandzsu nyelvet.

K'ien-lung csassarnak a «Mandssti Ssertartaskonyva-hoz irt s 1747-ben keltezett elossavabol megtudjuk, hogy a korabbi samanok, a kik mind Mandzsuriabol ssarmastak, a nyelvet meg gyermekkoruk ota tudtak j kesobb, mikor ez is megsziint, nyelvismeretiik csak imadsagok gepies betanulasara szoritkozott, a melyek ilyetenkep mindinkabb romlottak es ertelmetlenekke valtak,

A XVIII. szazad masodik feleben mindig tobb es tobb lesz a panasz a mandssu nyelv elfelejtese miatt j mar most csak a hivatalnokok tanuljak, mint valami idegen nyelvet, hogy a tisstsegekre es hivatalokra megnyerjek a megfele16 kepesitest, A kormany ugyan eleg rendeletet es folhivaet bocsatott kozre e targybau, s6t mandzsti mfivekre nagy irodalmi Allasok alakjaban jutalmakat is kitfizott, De a dolog termeszetes alakulas at nem Iehetett ezzel megvaltoatatni. A mandzsti nyelv pusstulasnak indult, mert a kinai szellem mindent folemesztd ereje megsemmisitette.

Iliben es mas tavolesf helyen, a hol mandssii csapatok szallasai voltak, allitolag meg ma is beszelnek mandssti nyelven s RADLOFF VILMOS tett is foljegyzeseket mandzsrik szajabol. Valossimfleg Mandzsriria egyikmasik felreesf zugaban Iesznek meg emberek, a kik ismerik a nyelvet. Pekingben azonban es Chihli tartomanyban vegleg kihalt, s6t meg az t is ketsegbe lehetne vonni, hogy a csaszari csalad tagjai kozott tengeti-e meg mesterseges eletet,

EDKINS L szerint.ja nyolcz ;,10bog6 mindegyikenek meg most is megvan a maga iskolaja Pekingben, a melyekben a fltikat a kinai es rnandzsti nyelvre tanitjak j de a mandzsti irant csak a tanulok kis resze erdeklfidik, ezek is csak eloleptetesiik kedveert. Egy tanit6nak rendesen htisz diakja van. Nagyobb iskolakban, a hoI a tanulok szarna r Go-ra rug, nyolcz tanit6 van, de csak egy tanitja a mandzsu nyelvet, ugy, hogy a mandzstit tanulmanyozok sz arna koriilbe liil a tanu16k nyolczadresset teszi.

Mint a mongol nyelvet, tigy a mandzstit is tanultak es apoltak Koreaban. Err6l nagyon erdekes adatokat kozolt MAURICE COURANT, a ki a Koreaban hasznalt vagy kiadott konyvek jegyzeket osszeallftotta. Kozleseib6l kivilaglik, hogy a koreaiak mar igen koran erdeklodtek a niiichi nyelv irant es legkesobb I46g-ben a souli hivatalos tolmacs-iskolaban mar

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

tanitottak, s6t a vizsgalatokra ilyen nyelvii tarsalgasi konyveket es kinai miivekb61 va16 forditasokat hasznaltak. A XVII. szazadhan a niiichi nyelvet kiszoritotta a mandzsti es 1636 6ta, tehat mar nyolcz evvel az e16tt, hogy a mandzstik Kindt meghoditottak, hasznaltlik ezt a nyelvet a hivatalos levelekben es a tarsalgasban. Ebben az evben egy mandzsti tankouyvet keszitettek olyan koreaiak, a kik a haborti tartama alatt Mandzsririaban fogva voltak. A mii hibait 1760-ban javitotta ki egy koreai tolmacs egy ningutai mandzsti titkar segitsegevel. Ezt az tij miivet 1765-ben nyomattak ; tartalmaz mandzsti beseelgeteseket koreai atirassal es forditassal. E16szava azt hangoztatja, hogy a mandzsti nyelv tanulmanyosasara fdltetleniil -sziiksegiik van a koreaiaknak; a San kuo chi kivonatos mandzsti forditasahoz csatolt koreai bevezetesben pedig az olvashato, hogy a koreaiak szamara az osszes idegen nyelvek kozott a mandzsti a legfontosabb. I764-ben koriilbeliil htisz kotetnyi kezikonyv allott rendelkezesiikre. Nagyon erdekes az a teny, hOEY a koreaiak szet-

/ szedhet6 betiikkel is nyomtattak mandzsti konyveket, meg pedig harem miivet I703-ban, mig Kinaban a mandzstit illet51eg, tigy Iatssik, sohasem jutottak erre az eszmere. Ismeretes dolog, hogy a koreaiak 1403 6ta nagy szeretettel es buzgalommal hasznaltak a betfinyomast,

A MANDZSU IRODALOM TERJEDELME ES TARTALMA.

A mandzsti irodalom bibliografiaj at tobbszor osseeallitottak, igy C. DEHARLEZ, legut6bb pedig P. G. v. MOLLENDORFF, a kinek munkaja altalaban nagyon hasznos es csaknem teljes. Azonban statisetikdja, a melylyel a mandzsti irodalom anyagat 249 miire beesiili, kisse teves alapon nyugszik. Nemcsak ugyanannak a miinek kiilbnbozd (es gyakran azoncs} kiadasait, vagy nyomtatvanyok puszta masolatait tette kiilon sorssam ala, hanem a mandzsti irodalom miivei kose sorozta az irott vizsgalati dolgozatokat, okmanyokat es a VASILJEV chrestomathiaj aban lenyomatott Oroszorszaggal kotott szerz6rleseket is. Ha az effele s egyeb ide nem tartoz6 dolgokat elhagyjuk, akkor legfeljebb 180 miire tehet6 a mandzsti kiadvanyok szama, Ez termeszetesen nem olyan irodalom, hogy a nagysagaval imponalhatna, bar az egyes miivek tekintelyes terjedelmiiek. Az is vilagos, hogy ennek az irodalomnak csak korlatolt lehet a targykore es egyaltalaban nem tiikrosteti, 6t nem is tiikroztetheti vissza hiven az 6riasi kinai irodalmat a maga~'egesz kiterjedeseben, Valoban nem lisiegyeb, csak a nagy teriiletnek "egy tkis resze, csak florilegium, kivalogatasa a legjobbnak, t. i. mindannak, a mit'~a mandzsri csaszarok alattva16ik erdekeben legjobbnak tartottak. Es eppen ebben a kivalasztasban mutatkozik a legjellemz6bb medon a mandzstik gyakorlati eles-

LAUFER BERTHOLD

latasa. Nem szolva azokrol a nyelvi segedesekozokrol, melyeket reszint sajat nyelviik megtartasara, reszint ennek kozvetiteaevel a kinai megtanulasara alkottak, a mandzsti irodalom alapjat a kinai gyakorlati erkolcs-fllozofia iratai teszik, a confucius-fele iskola tan ai, a melyeknek a mandzsti nep verebe valo oltasara semmi eszkozt61 sem riadtak vissza s a melyek befogadasara a mandzsti szellem iigyis nagy mertekben alkalmasnak bizonyult. Innen az a nagy kitartas, a melylyel az u. n. klasszikus ir6kat forditottak, a sok «szent rendelet», a «szent tanitasok» nagy tomege s a sok gyiijtemeny a bennok levd szep mondasokkal erenyrdl, erkolcsrol es gyakorlati eletbolcsesegrol, a melyre a nepnek torekednie kell, hogy az uralkodo es hivatalnokai boldoguljanak. Ambar a nagy mandzsti csaszarok, mint K'ang-hsi es K'ien-Iung minden vallas irant erdeklodtek es egyarant folhasznaltak a jezsuitak meg a Iamak szolgalatait, megis a valosagban szabadelvfi emberek voltak es nem igen torodtek nepiik vallasi nevelesevel, Igy aztan vallasos irodalom nem keletkezett mandzsti nyelven, mert a meglevo nehany buddhista es taoista mfivecske sz6t se erdemel. Az altalanos, j6zan emberi ertelem es reszben talan a szukkorii alattvaloi szellem, valamint a csaladi otthon gyakorlati ssiiksegletei voltak iranyadok eklektikus eljarasukban : a taoistak mely gondolkozoira nem iigyeltek, a Cakya-fi tanitasai pedig nem nyertek meg izlesiiket,

A nep persze nem elegedett meg mindig ezzel a caaszariczenzura nytijtotta sovany taplalekkal ; mulattato, j6 elbeszelesekre vagyodott es a kinaiak nagy eletkedvetol erintve, nagy elvezetet talaltak szomszedaiknak a liiktet6 eletet rajzolo novellaiban es regenyeiben, a melyeket aztan titokban leforditottak es csak tigy faltak az iskolai erkolcstan unalmatol ketszeresre fokoz6d6 ehsegiik ben. N em szabad elfelejteniink, hogy az irodalomnak ez a faja maganemberek vallalkozasanak eredmenye volt es nem jelent meg mint az elobbi csaszari tamogatas mellett. Ellenkez6leg, a csaszarok elleneszegiiltek e torekveseknek es sajat erdekiikben j6nak gondoltak, ha a szepirodalmi termekeket «erkolcstelen n-nek belyegzik, A torteneti es foldrajzi irodalom osszevalogatasaban is a nemzeti es dinasztikus erdek vezerelte a csaszarokat, Nevezetes, hogy a hivatalos evkonyvek sorabol eppen harmat; a Khitanvagy Liao-, a Niiichi- vagy Kin, es a mongol- vagy Yiian-dinasztia evkonyveit - a melyeknek torteneti ossaetartozasat ereztek - kerestek ki a nyelviikben valo atdolgosasra, ellenben Kina tortenetenek tobbi reszere megelegedtek Yiian Huang es Se-rna Kuang osszefoglalc munkaival. A mi meg ebb61 a korbdl valo, az maganak az uralkodohaznak a korara vonatkozik. Ha meg ezekhez hozzatesszfik nehany hadtudomanyi mfinek, a biintet6 torvenykonyvnek, mas kodifikaczioknak es a miniszteriumok

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

okmanytarainak forditasat, ezzel elegge megrajzoltuk ama szellemi latokor vonalait, a melyen beltil a mandzsti irodalom mozog.

A mandzsti kiadvanyoknak, mint forditasoknak erteke nagyra becsiilendo. GABELENTZ szerint: (IE forditasok legtobbjet hitelesnek, sokat koz iilok mesterinek tekinthetjiik.» ZACHAROV ugyane targyrol a kovetkezdkep nyiIatkozik: «Nem tagadhatjuk meg elismeresiinket a mandzsti fordit6k szorgalma es munkassaga irant, melylyel 6k a kinai irodalmat tanulmanyostak. Nagy es fontos szolg:i1atot tettek nepiiknek azz al, hogy a kinai klasszikus konyveket pontosan es ertelrnesen leforditottak es ezzel megkimeltek benniinket is a sokkotetes kommentaroktol, a melyekkel Kinahan a tanit6k es tanu16k majd egesz eletiiket eltdltik, Leforditottak ezenkiviil Kina tortenetet, ha nem is teljesen, tovabba a torvenyeket, a melyeket magyarazatokkal kel1 olvasni, nemesak az esemenyek, hanem meg az egyes szavak megertese czeljabol is. Mindezek a forditasok vilagosak es kifogastalanok, ugy hogy mindenkinek, a ki a kinai nyelvvel es irodalommal alaposan meg akar ismerkedni, csak azt ajanlhatjuk, hogy a kinai mtiveket mandzsti forditasokkal tanulrnanyozza.»

A MANDZSU IRODALOM FEJLODESE.

A rnandzsuk fordit6 tevekenysegenek torteneti vazlata megvilagitja szel1emi torek veseiknek fejlodeset. Az els6 mandzsti ironak az has megalkotojat, Dahait szoktak tekinteni. Ez azonban tevedes, mert maga Nurhaci meg e16tte irt mandzsu nyelven. Bizonyitja ezt «szent tanitasai»nak vagy «boles intesein-nek K'ang-hsi csaszartol kiadott gyfijtemenye. Ezek a «tanitasok: apro vazlatok, melyeket a csaszar pontosan keltezve az evek folyaman papirra vetett. A legregibbek kosiilok 1616-b61 va16k; ezek tehat. a man dzsti nyelv Iegkorabbi emlekei, De nemesak ebb6l a szempontb61, hanern tartalrnuknal fogva is nagy torteneti ertekiik van e vazlatoknak, a mennyiben arr6! tanuskodnak, hogy Nurhaei, ez a czeltudatos verbeli politikus mar igen koran elhagyta mandzsti eredetiseget es annyira kozel edett a kinai szellemhez, hogy mar az egesz kinai gondolkodast elsaj atitotta gyakorlati fllozofiai torekveseben es ezt alattva16inak sz6ban es irasban hirdette. 'I'ehat mar regen, meg miel6tt Kina teriiletere leptek volna, msgtortent a mandzstik atalakul asa es asszimilalodasa, vagy legalabb nagyjaban megindult. Nurhaei foljegyzeseiben mar a kinai terminologia nagy resze keszen all elottiink, tigy hogy ebben nagy csodalattal lathatjuk a mandzsrik kivalo mfivelodesi es athasonulasi kepesseget. A csaszar vazlataibol mindig nemes es tisztult iales es szelid humanizmus sugarzik ki, atmely a hadviselesre is kiterjed. E tekintetben igen erdekes adat a kovetkezo hadi parancs, a mel yet

Egyetcmes irod alomtortenet, IV.

24

370

LAUFER BERTHOLD

16r8-ban bocsatott ki serege szamara Fu-shan varosa (Mukdent61 keletre) elleni hadjarata e16tt:

((Az Abkai Fulingga-korszak (= T'ienming, 1618) harmadik eve ben, egy sarga loevben, a negyedik h6napban, a fekete tigris egyik napjan.

A csaszar hadat gyiijtott es mie16tt meg harczba ssallana a Mingdinasztia ellen, a kovetkezo parancsot adja a beiseknek es tiszteknek :

Nem inditom meg orommel ezt a habortit. De het nagy, stilyos jogtalansag Val' megtorl asra. Kisebb serelmet konnyen lehet me1l6zni, de nagy igazsagtalansag haboriival jar. Ha foglyokat szereztek a harczban, ne raboljatok el t6liik ruhaikat, a melyeket hordanak! Asszonyokat ne hurczoljatok el! Hitvestarsakat ne valasszatok el egymastol I A Iazadok minden bizonnyal halallal Iakoljanak, de a fol nem Iazado embereket ne gyilko1- jatok Ie konnyelmti m6don!»

Meg Nurhaci eleteben buzg6 fordit6i tevekenyseget fejtett ki Dahai, ki a csassar folszclitasara 1eforditotta a Ming hui lien-t, a «Ming-dinasztia rendeleteir-t es tobb hadtudomanyi mtivet. Munkajat; 1631-ben fejezte be. A Ming hui lien forditasa, ugy Iatszik, elveszett; legalabb nyomtatott peldanya meg eddig nem keriilt napfenyre. Halala (1632) utan hagyatekaban egy csom6 megkezdett forditast talaltak, igy a Tung kien kang mu, a Leu tao, a Mongtse, a harorn birodalom tortenete (San kuo chi) mfiveket es a Mahayana egy sutrajat. E foljegyzesek alapul szolgaltak kesobbi iroknak, kik a forditasokat, a Leu tao es a sutra kivetelevel befejeztek es kiadtak. Irodalmi vizsgakat a mandzsu nyelvb6l egy tizenhat tud6sb61 a116 bizottsaggal 1634-ben szerveztek; ennek minden tagja jartas volt a mandzsti, mongol es kinai nyelvben, tigy mint e nepek irodalmaban, 1644-ben megbiztak HIFE minisztert, hogy a Liao-, Kin- es Yuan-dinasztia tortenetet, tovabba a San kuo chi-t leforditsa. Ezeket 1647-ben, harom evvel azutan, hogy a mandzsiik Pekinget elfoglaltak, adtak ki; a Liao- es Kin-evkonyvekbol kiilon-kiilon haromszaz, a Yiian-dinasztia tortenetebol hatszaz peldanyt bocsatottak sajt6 ala.

1647-ben jelent meg a Ta- Tsing Iii li biintet6 torvenykonyvnek (tij kiadasa 1766-b61) els6 mandzsu forditasa, Ugyanakkor alapitottak nyolcz iskolat is a mandzsti ifjiisag nevelesere, egyet-egyet a nyolcz lobogo szamara, a mely szerint a mandzatikan folosztjak.

1654-ben jelent meg a klasszikus irodalom elsa mfive, az «En ekeskonyv» (Shih King), msndzsti es kinai nyelven. Ez a regebbi kiadas, a melyet GABELENTZ atirva kiadott, valamint a «Negy konyvn-nek 16g1-iki kiadasa is, meg sok kinai sz6val van megtoltve. A kesobbi purista torekvesek a klasszikusoknak K'ien-lung korabeli iijabb kiadasaiban a jovevenyszavakat nagyreszt mandzsu szavakkal helyettesitettek.

16SS-56-ban Shun-chih csaszar bocsatott kozre nehany etikai erte-

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

37I

kezest hivatalnokai hasznalatara. Az irodalom nagy viragzasra jutott K'ang-hsi csaszar koraban, a ki a Dahaitol kezdett munkakat tijra folkarolta es befejeztette. Harem evvel tronralepte (1665) utan jelent meg a Tung kien lsi Ian fordltasa, a mely kinai es mandzsti nyelven Kina tortenetet targyalja a Yiian-dinasztia bukasaig (szerz6je Yiian Huang, a XVI. szazad vegen) j ez a mtl egyike a legjobb mandzsti nyomtatvanyoknak, a melyek yalaha csak nyilvanossrigra ker iiltek. 16gI-ben adtak ki a Tung kien kang ma-t, csakis mandzsti nyelven (48 kotet). Ez is Kinanak egyetemes tortenete a Kr. e. IV. szazadtol kezdve j eredetileg Se-rna Kuang irta (1066), kesobb Gill Ilsi (II30-r:WO) filozofus dolgozta at es vonta ossze. Kang-hsi csaszar ketszer is lefordittatta egymasutan ezt a mtivet s mivcl az clso forditas nem volt elegge htl es teljes, a munkat egeszen tijbol kezdette. Az tij forditashoz jegyzeteket csatoltak, hogy a homalyos helyeket megmagyarazzak, a nelkiil azonban, hogy a szoveget megvaltoztattak volna, DE MAILLA epp tigy folhasznalta ezt a forditast, mint az eredetit nagy kinai tortenetenek megirasaban,

r676-ban jelent meg a Chu ise lsieli yao negy kotetben j ez Chou, Chang es a ket Ch'eng filoz6fiai irataibol va16 kivonat, Chu Hsi magyarazataival, mandzsti (CHU CHI-PI forditasa) es kinai nyelven. Egy evvel ra .1elent meg a «Negy konyv: (Se shu) kiadasa tizenket kote tben mindket nyelven; ez ert meg Iegtobb kiadast az osszes mandzsti konyvek koziil. Negy evvel azutan (I68r) kovetkezett a Shu King (IS kotetben),

Emlekezeres az r682. ev, mert ekkor adtak ki az els6 mandzstikinai szotart, Ez a Ta Tsing tsiian shu (Daicing qurun-i ijooni bilhe), a mely ZACHAROV szakertd itelete szerint bettirendben, kitiino terv szerint keszult, de terrneszetesen nem teljes, Figyelemre m elto, hogy ebben a mfiben vannak eloszor a mandzstirol rovid nye1 vtani megj egyzesek, a melyeket kesobb folhasznaltak es kib6vitettek. r683-ban teljesse lett a klasszikai irodalom forditasa az 1. King kiadasaval, r686-ban kerult ki a sajt6 alol egy mandzsti chrestomathia (64 kot.), a mely valogatott torteneti dolgozatokat tartalmazott az evkonyvekbol egeszen Ie a Sungdinasz tiaig MING-KuNG forditasaban (T sing wen ku wen yiian kiens. r694-ben allitottak ossze a csaszar rendeletere kiilon mandzsii es kinai kiadasokban a King ling Ta Tsing filii lien cz. kezikonyvet, a mely a jelenlegi uralkodohaz all ami intezm enyeit irja le es kormanyzati jogarol es politikajarol a legfontosabb forrasmti j kesdbb isrnetelten atneztek, kibovitettek es (1.1 b6I kiadtak .

. A XVII. szazadban tehat a rnandzsii irodalorn mar jocskan fejlddesnek indult j igazi viragkorat azonban csak a XVIII. szazadban erte el, mikor a rnandzsti konyvek gyarapodasa Kien-Iung csaszar hosszti uralkodasa vegeig folyton folyvast emelkedett. A XVIII. szazad elejen a

372

LAUFER BERTHOLD

mandzstik fokep a szepirodalmat mtiveltek. 1708-ban jelent meg a Kill Ping Mei cz. erkolcsfesto regenynek a forditasa (48 kot.), a melyet talan a mandzsti nyelv es irodalom legfenyesebb alkotasanak mondhatunk. Ennek tanulmanyozasat senki sem mulaszthatja el, a ki a mandzsti nyelvet a legjobb forrasabol akarja megismerni. A mandzsti forditast WYLIE nyoman rendesen K'ang-hsi csaszaf: egy occsenek szoktak tulajdonitani, ezt azonban meg tiizetesebben kell bizonyitani, mert a forditas e16szava err61 nem ad fdlvilagositast. Nem artottak e konyv nagy nepszerfisegenek azok az atkok sem, a melyeket az erkolcsileg folbdsziilt Kang-hsi es K'ien-lung csaszarok raja sz6rtak, bar maguk is bolcsen megtettek mindazt, a mit ez a regeny oly nyiltan es szabadon elmond, a mint hogy Kinaban is a tilt ott gyiimolcs es Eva almaja a Iegelvezetesebb. Mint mfiveszi alkotas WYLE szerint ez a mfi a legfenyesebb a maga nemeben j hasonlo a velemenye GRUBE Vrr.aosnak is. Epp oly kevesse erkolcstelen ez , a regeny, mint akar Zola vagy Ibsen mti vei es epp tigy mint ezek, egy nagy mester, nagy emberismer6 mfiveszi alkotasa, a ki az embereket tigy a hogyan vannak, szenvedelyeikben rajzolja, nem tigy a hogyan a szenteskedok es kepmutatok szerint Ienniok kellene. Hogy pedig a szerz6nek megis csak erkolcsi czelzata volt, a sz6 legnemesebb ertelmeben, HZ ketsegteleniil kivilaglik a mandzsti elcszob61, a mely ketszer is hangsulyozaa, hogy a konyv ssaz fejezete ugyanannyi intesiil szolgaljon,

A kin Ping Mei-t kovette 17II-ben a Hsi hsiang ki cz. dramailag is foldolgozott novellanak az atiiltetese es ket evvel kesobb K'ang-hsi csaszar 36 kolternenyenek a gyfijtemenye a jeholi nyari palotarcl, ket, kotetben, melyek koziil az egyik a kin ai, a masik a mandzsti vazlatot tartalmazza. E mfivet 36 fametszet disziti, a melyeket Sheri Yii festmenyei utan a Kiao-choubol valo Leng-Mei keszftett Shantungban. FRANKE O. emliti, hogy Kien-Iung 174I-ben nagyatyja, K'ang-hsi tiszteletere egy ketkotetes diszmfivet adott ki, a mely a jeholi nyari palota legszebb reszleteinek rmiveszi abrazolatait adja koltdi leirasokkal. Lehet, hogy ez id6ben tijb61 kiadtak az el6b b emHtett munkat, de az ketsegtelen, hogy a versek Kang-hsit61 es nem K'ien-lungtol val6k s hogy a fametszetek is abbol a korbel szarmaznak. A rendelkezesernre a116 mandzsti eredeti kiadasban, a melyben K'ien-lung neve egyaltalaban nem fordul e16, K'ang-hsi e16szava 17Il-b61 van keltezve, a konyv azonban 1713 el6tt nem igen volt kinyomatva, mert egynehany utoirat 17IZ-b61 valo.

17Io-ben ket hadtudomanyi mti forditasat adtak ki, SUN-TSE (a VI. sz azadban Kr, e.) es WU-TSE (a IV. szazadban Kr, e.) munkait, egyiitt negy kotetben. Forditojanak mindket mfi vegen egy SANGGA nevti mandzsti

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

373

mondja magat Sanggiyan Alinbol (= «Feher hegyseg»). Val6ban nagy on sajnalatos, hogy a mandzstik nem irtak le nyelviiki::in sajat hadi rendszeriiket; de bizonyara ereztek, hogy a kinaiak, bar a gyakorlati hadviselesben a mandzstik fi::ilvlmultak aket, megis mint mas teren, ugy itt is legalabb az elrneletben sokkal nagyobb mesterek voltak.

Ugy Iatszik, hogy a Sung-korszak fllozofiaja is nagyon megragadta a mandsstik flgyelmet, A Hsing li ising i neven ismeretes filoz6fiai iratok gyiijtemenyet 17I7-ben, K'ang-hsi csaszar eldszava kiserete ben, csakis mandzsti nyelven nyomattak ki negy ki::itetben.

A HSUN T:Em-CHAo-t6l 1753-ban kiadott Hsingli chen isiian czfmil bclcseszeti mfibol H. C. v. d. GABELENTZ leforditotta az elsa kotetet, m ely az emberi Ielekrol szol.

A klasszikus irodalmat tovabb mtiveltek a XVIII. szazadban, a regibb forditasokat megujitottak es tijbol kiadtak. 1727-ben jelent meg a «Oyermeki szeretet konyve» (Hsiao king) mandzsti es kinai nyelven, tovabba CHU Hsr-nek Hsiao hsio-ja; 1737-ben szeruelvenyek a Shi King- es Shu King-bOl; 1756-ban a «Negy Konyv» (Se shu) tijabb forditasa Kienlung' csaszar rendeletere kinai es mandzsti nyelven (6 ki::it.); 176o-ban a Shu King tij kiadasa (szinten ket nyelven, 6 kot.}; 1766-ban az I King

szinttigy, 4 kot.}; I76g-ben a Shi King tij kiadasa (szinttigy, 4 kot.) 1784-ben a Li ki (szinttigy, 12 ki::it.); n85-ben a Cliun Tsiu (szinttigy, 48 ki::it.).

A San lzu King-et, melynek mongol atdolgozassirol megem lekeztiink, MOLLENDORFF szerint (78- sz.) mar a XVII. szazadban forditottak le. En .sajnos, semmi biztosat sem mondhatok 1'61 a, minthogy csak az 1795-iki (ketkotetes) magyarazatokkal ellatott parhuzamos kiadast ismerem, mely-

.

nek mandzsti forditasa TAO KO-KING-tol szarrnazik.

Targyi berendezesfi maxima-gytijtemeny a Ko yen lsi yao (Koolingga qisun-i ojonggo-be sosoho bithe) tizenket kotetben, a kiadas evenek es a fordito nevenek jelzese nelkiil kiadva (legalabb a rendelkezesemre all6 peldanyban).

K'ang-hsi esasaarnak «Szent rendeletek» czimen ismeretes erki::ilcsi tnnitasait mandzsti forditasban elcszor fia es utodj a, Yung-cheng adta ki 1724-ben. Pompas tij kiadasa I873-ban jelent meg negy kotetben, a mongol forditassal egyiitt.

Boles, atyai tanitasok nelkiil valoban nern szfikolkodtek a Tsingdinasztia caaszarai, kik ilyeneket kotetssamra hagytak alattvaloik szamara. Mar emlitettiik Tai-tsu csasz areit, a melyek meg mersekelt terjedelmiiek ; K'ang-hsi csaszar intesei I74I-ben jelentek meg. K'ien-lung nern is erte be kevesebbel, mint haromszaz kotettel, melyek 18::>7-ben jelentek meg. Utodai : Kia-King, Tao-kuling, Hsien-feng es 'I'ung-chih

374

J~AUFER BERTHOLD

szrnten kiadtak ilyen gytijtemenyeket Hogy kepet nyujtsak ama targyakrol, melyeket ez iratokban fejtegettek, alljon itt K'ien-Iung gyiijtemenyenek az elso kotet.ben leva tartalomjegyzeke. Az itt jelzett fejezetek: A bolcsek erenyei (1-6. kot.): a bolcsek gyermeki szeretete (7~I2. kot.) ;

a bolcsek tudasa (13-14. kot.}; abolcsek hivatali mfikodese (15-26. kot.};

az Eg tisztelete (27-29. kot.}; az osak peldajanak kovetese (30-32. kot.) ; az irodalmi tanitas (33-40. kot.}; a katonai szolgalat (41-51. kot.j ; a katonai folszereles (52-54. kot.}; a rokonokkal val6 egyetertes (55-57. kot.}: az emberekkel val6 banas (58--6g. kot.}; a nep szeretete (70-85. kot.}; a hivatalhoz valo o daadas (86-87. kot.}; a kervenyek (88-8g. kot.) ; a hivatalnokok ellenorzese (go-I03. kot.) ; a vag yon igazgatasa (I04-IIO. kot.}; a biintetes tisztelete (III-I21. kot.}; a telkek megvizsgalasa (122--125. kot.}; a vizssabalyozas (I2~-I36. kot.); ugyanaz ezzel a told assal: a viz kihasznal asa (137. kot.}; a terrneszetbeli berek elengedese es az ad6k felosztasa (138-153. kot.l ; ugyanaz megtoldva: engedely az ad6k halasztasara (154-161. kot.l ; a birtokok gondozasa (162-167. kot.}; ugyanaz toldassal : el adas a helyes aron (168-169. kat.); kegyelemadomanyozas (170-171. kat.); a hadsereg tamogatasa (172-J79. kot.}: allattenyesztes (180-182. kot.}; a hivatalnokok tanitasa (183-1£2. kot.}; a torvenyek szigorti kezelese (193-208. kot.}: a foldmiveles es selyerntenyesztes megbecsiil ese (209-214. kot.}: a szertartasok es a zene parteIasa (2I5-2I6. kat.); a szantofold kiterjesztese (2I7-222. kat.); az erkolcsok alakjainak helyes megtartasa (223-236. kot.}; a regi dolgok es a hagyomany megbecsiil ese (237---242. kat.); az igazsagossag dicserete (243-244. kot.}; az aldozati szertartasok gyakorlasa (245-246. kot.}; tiszteletteljes banas az oregekkel (247-.250. kot.}; a hamisnak es gonosznak megsemmisitese (231-260. kot.}; minden tudas megbecsiilese (26I--264. kot.}; az eunuchok tanftasa (265-266. kot.}: hogyan kell a kiilso tartornanyokat nyugalom ban tartani (267-276. kot.) ; a hatarorzes (277-288. kdt.}; a hivatalnokok szeretese (289-294. kct.}; hogyan buzditsa a vezer sereget (295-300 kot.), Latjuk, hogy ezek az ertekezesek nerncsak az erkolcsre vonatkoznak, hanem a politikara, kozigasgatasra, a G3zdaIkodasra, a katonai iigyekre es a vallasra is.

A torteneti rnuveket, meg ha a mandzsti allapotokra vonatkoznak is. szinten kinaib61 forditottak, igy a nyolcz lobog6 nagy tortenetet 250 kotetben, melyet I727-ben kezdtek meg es I739-ben fejeztek be. Kiilon kinai es mandzsti kiadast rendeztek belole. Van meg egy geneal6gia is a mandzsti csaladokrol I744-bo1, 45 kotetben,

Ernlitesre melto meg Yung-cheng csaszar (1723-I735) rendeleteinek a gyiijtemenye, mert nehany tored eket leforditottak belole.

Nag-yon er dekes mtivecske a Yi lisio S(1n U(1n Ts'ing wen kien, sza-

A MANDZSU IRODALOM V AZLATA

375

badon forditva «Harom legyet egy csapasra», vagyis hogyan tanuljon meg az ember egyszerre harem dolgot, t. i. a kinait, a mandzstit es egyeb hasznos dolgokat. A rank maradt kiadas 1746-bol vale (4 kot.}; minthogy ez mar mint uj lenyomat szerepel, a konyv bizonyara sokkal e16bb keletkezett. A bevezetes a szotagrendssert tartalmasza ; az anyag enciklopedikusan , az ismert kinai folosztasi tema szerint van berendezve : eg, evszakok, fold, fejedelmek, hivatalnokok, kozigazgatas, vallas stb. s igy valoban rov id, konnyfi stilben Irott attekinbeset kapjuk a kinai kultureletnek,

1747-ben csak mandzsti nyelven boesattatta kozre K'ien-lung csaszar a «Mandzsuk aldozati szertartaskonyven-t (Hesei iokiobnlia Mandiusai wecere meiere kooli bithe), Ezt a munkat eloszor LANGLES ismertette, kesobb C. DE HARLEZ teljesen leforditotta. MOLLENDORFF a munka kiadasat 176s-re tessi, hogy micsoda alapon, azt nem tudom, mert HZ egyetlen evszam, a mely a konyvben talalhato, a csaszar eloszavaban van meg S ez 1747. HARLEZ a maga forditasaban ezt az evszamot meg sem emliti es a mfi kiadasanak idejerol egyaltalaban nem szol. Kiilonben is alaposan felreertette ezt a mu nkat, a mennyiben a mandzsu irodalom egy eredeti termeket es a XVI. es XVII. szazadi mandzsu vallas hiteles kodexet Iatja benne. De csak egy pillantast kell vetniink a hatodik kotetbe, a mely a kepeket tartalmazza s meggydzddiink rola, hogy az osszes templ om ok, aldozati szerek es egyeb eszkozok, kiveve tal an ket vagy harem saman eredettit, teljesen kinaiak s ilyen a mfi tartalma is; alapja a buddhista befolyastol erintett o-kinai all ami vallas es kultusz , Hogy itt mar csak keyes nyoma lehet a mandzsuk eredeti saman vallasanak, az mindenki e16tt vilagos, a ki a goldok es a tobbi sziberiai nep samanizrnusat ismeri, Hogyan is lehetett volna ez a konyv hfi tiikre a mandzsti samanizmnsnak , mikor ez abban az idoben mar regota elpusztult es a samanok , a mint K'ien-lung HZ eloszoban megvallja, a reg i hagyomanyokat ertelmetleniil mondjak el vagy mar el is felejtettek, E rminek iijabb, kritikai kiadasa nagyon kivanatos volna, mert HARLEZ mandzsti forditasai nagyon megbizhatatlanok.

1748-ban ajandekozta meg a vilagot K'ien-lung csaszar Mukdent dicsdito, hires koltemenyevel, a melyet elfiszor AMIOT forditott le, Ugyano forditotta le K'ien-Iung egy masik kolternenyet is, a mely a nyu gatkinai Kin-ch'uan ~eriilet meghoditasara vonatkozik. Koltoisegrol persze itt nem igen Iehet szo, legfoljebb csak a stilusban ; a mukdeni koltemeny nem is egyeb, mint e teriilet foldrajsi leirasa. Ismeretes dolog, hogy ezert a csaszart jol le is biralta Voltaire ilyen kezdetfi koltoi leveleben: Recois m.es compliments, charm ant roi de la Chine. Kiilonben ez a ket pelda csak mutatvany abbol a tomentelen kinai-mandzsu es kinai

LAUFER BERTHOLD

koltemenybol, melyeket a ter mekeny tehetsegu csaszar hosszti elete folyaman irt,

K'ien-lung partfogasaval jelent meg 1766-ban nyolcz kotetben egy erdekes foldrajzi ssotar (K'in-tinq Hsi yii lung wen chi), a mely kinai, mandzsti, mongol, tibeti, kalmiik es csagataj, tehat hat nyelven sorolja fol Kozep- es Nyugat-Azsia helyneveit, osszesen 3Il1 czikkben.

A XVIII. szazadban fokep a szotar-irodalom fejlodott ki. Miutan LIU-SHUN es SANG-KO 1703~ban negy kotetben kiadtak egy rovid kinaimandzsu szojegyzeket es SANGGE I706-ban egy mandzsti-kinait nyolcz kotetben, csaszari tamogatassal kozrebocsatottak 1708-ban az elso nagy sz6tart (Mandzu gisun-i buleku billie} j ez 36 fejezetre oszlik 280 alfejezettel, a mandzsti szavak kinai forditasaval es mandzsii magyarazataval. A kovetkezo evben (1709) megjelent tizenhat kotetben egy teljesen mandzsti iijabb kiadas. E mellett a magantudosok munkaja sem sziinetelt. A leghasznosabb es Iegeredmenyesebb volt DAIGU SHIH-SE mtive :

Mandzu gisun-i yongki yame toklobuha biihe, mely 1722-ben, tizenket kotetben jelent meg. Ez a szokincset beturendben koz li, e mellett nyelvtani eszreveteleket nyujt, tovabba csaknem teljes sz amban folveszi a mandzstit annyira jellemzo indulatsz6kat (tnuruseme alhodara gisun), szinonimakat es szakkifejezeseket a hat miniszterium nyelvhasznalatabol, vegiil egy mandzsti-kinai sz6tart kdzol.

Tddreudben a legkozeleb bi munka Ts'ing wen hui shu (Nandzu rsubuha bilhe), melyet LI YEN-KI irt 175I-ben t.izenket kotetben s a San buai tang czeg adott ki Pekingben. Szotara mandz sti betfirend szerint kinai magyarazatokkal van keszftve.

1771-ben egy tud6s bizottsag, melyet K'ien-lung szervezett, egy 48 kotetes nagy szotart; keszitett (Han-i aralia nonggime toktobulia Mandtn. qisun-i bulekti bilhe), a mely, mint a czim jelzi, «toldasoka-kal van ellatva es az 1708-iki csaszari szo-tiikornek 5000 sz6val bOvitett kiadasa, A masodik kotet tijra koeli K'ang-hsinak akkori eloszavat, mig az elso kotet Kienlung csaszar bevezeteset hozza (I77I-ben keltezve) es a harrnadik a szotag-rendszert. A tobbi harem reszre oszlik: Az e lso resz (4--35 kot.) K'ang-bsi sz6tarat adja kategoriak szerint rendezve, minden mandzsti sz6nak kinai atirasaval es forditassal, az utobbi megint mandzsu atirasban, vegiil a sz6nak fogalmi magyarazata mandzsti nyelven j a masodik reez (36-43. kot.) a mandzsu szavaknak bettirendes mutatojat tartalmazza, az elobbi resz fejezeteire va16 hivatkozassal j a harmadik resz (44-48. kdt.) az tijonnan alkotott szavak sorozata, mutat6val. Az ut6bbiak kozott sok m esterseges szarmaztatas van a kinaibol, melyet inkabb filologiai idotoltesnek, mint va16di nyelvi anyagnak kell tekinteniink.

Az eldbbi ket szotar alapjan I-HIN 1786-ban egy bettirendes kiege-

A l\IANDZSG IRODALOM V AZLATA

3i7

szito sz6tart szerkesztett (Ts'ing wen pu hui, Mandiu gisun be niyeceme isabuha bithe) 8 kotetben, Ez a mfi figyelmet e rdernel, mert tobb mint 7900 uj szo] tartalmaz, t. i, a K'ien-lung-fele szotar 5000 uj szavat es azonkiviil konyvekbol es regi iratokbol bongeszett es modernekkel potolt, elavtilt 2900 kifejezest, E mfi esak r Soe-ben latott napvilagot.

'I'obbnyelvfi szotarakrol, a melyek a mandzstin kiviil a mongolra, tibetire es torokre is kiterjeszkednek, mar a mongol irodalom targyalasanal sz6lottunk; nem is tartoznak ezek ide, minthogy a mandzstira nezve semmi tijat nem tartalmaznak, hanem az 177I-iki alapvet6 nagy seotarra tamaszkodnak.

Az osszes, eddig folsorolt szotarak teljes peldanyai megvannak New-Yorkban. Azonkiviil szereztem Pekingben egy, tigy latszik soha sajto ala nem keriilt, szep keziratot negy hatalmas kotetben, e czfrnmel : Hsin isuan Tsing yu (Idie bondtibulia ubaliyambure Mandiu gisun) «Ujonnan szerkesztett mandzsti nyelv». E szotar fogalmi kategoriak szerint van berendezve. Cambridgeben van egy ketkotetes keziratos szotar, a me1y a K'ang-hsi-fele nagy szotar osszes szavait es szolasait tartalmazza s ezzel

gyiitt egy teljes kinai-mandzsti lexikont tesz ki.

A XIX. szasadban a mandssii irodalom hanyatlasnak indult, bar nem hianyzott a joakarat a pusztulofelben lev6 nyelv megmentesere, Uralkodo benne az erkolcsi es iskolai tanito elem. 1816-ban irta meg WANG TING ethikai ertekezeset ilyen czfrnen : «Intesek hat dologban», Ebben eletszabalyokat ad, hogy kell magunkrol es hazunkrol gondoskodnunk, hivatalos kotelessegeinket teljesiteniink, hogyan kell videken e lniirik, iigyeinket elintezniink es az emberek jellemet kipuhatolnunk. MENG PAO a gyakorlati elet e kezikonyvet mandzstira forditotta s 185I-ben tijbol kiadta.

Ugyanez evben (1816) bocsatotta kozre Pekingben a Wen sheng fang konyvkereskedes a pekingi hat miniszteriumban hasznalt szakkifejezesek gynjtemenyet, melynek alapja mar DAlGU szotaraban (1722) megtalalbato,

A Pel wen yun fu alapjan keszjilt hasznos munka jelent meg 1821-ben ilyen ezimen: «A mandzsti es kinai nyelv tengere» (Ts'ing Han wen hai) htisz kotetben j irta Kua-erh-kia pa-tii-hun es kiadta fia, Pukung, ki a nankingi mandzsu helyorsegben szolgalt. Ez az eddig alig ismert szotar', a mely 11gy latszik semmi europai konyvtarban nines meg, nagy hasznunkra lehet a Pei wen yun [u olvasasanal.

A mandzsti nyelvnek mesterseges fontartasa a hivatalokban tobbszor eredrnenyezett irodalmi kiserleteket a koaigasgatas teren, fgy szerke_sztette meg a polgari kosigaagatas legfontosabb alapteteleit (Li chili lsi yao, mandzsti nyelven: Hafan-i dasan-i ojonggo-be isabuha bitbe) egy TUNG DiU! nevti mandzsti.

LAUFER BERTHOLD

Tao-Kuang csaszar rendeletere 1824-ben harem fontos mfivet adott ki egy tudosokbol a116 bizottsag, a melynek az volt a foladata, hogy a Liao-, Kin- es Ytian-dinasztia evkonyveiben lev6 idegen nyelvfi szemely-, hivatal-, helyneveket es egyeb szavakat osssegytljtee. Ezek j61 el van, nak rendezve, az eredeti kinai atirasban es a kinai tudosok velemenye szerint a helyes kiejtest lehet6leg megkozelito rnandzsu transkripti6ban. Ezek a szojegyzekek ketsegteleniil nagyon megkonnyinik es elomozditjak ama harem torteneti mtinek olvasasat s ezenfelii1 ertekes anyagot nytijtanak a khitan es niiichi nyelv tanulmanyozasara.

1836-ban jelent meg Kien-lung csasz ar 1772-iki rendeletevel a mandzsii nyelv teljes sz6tago16 rendszere kinai atirassal, a melynek annyiban van rank nezve erteke, hogy fiiggelekben osszeall itja Mandzstiria, Mongolorszag, a Kukunor-teriilet, Kanszu es 'I'nrkesztan foldr ejzi neveit,

A Liao chai chill i elbeszelesgyiijtemeny egy reszenek forditasa WU-FEI-t61 sz in ten orven detes jele az iij-mandzstik irodalmi erdeklodcsenek. Ezt a rmlvet kinai es mandzsti nyelven 1848-ban nyomattak 24 kotetben; 129 valogatott e lbeszelest tartalrnaz az 174o-iki eredeti kiadas 300 tortenete kozjil.

A torteneti erd eklodes azonban ugy Iatszik teljesen kihalt a modern mandzstikb6l, mert ily tartalnni mtiveket a XIX. sz azadban mar nem igen forditottak. Egy RINDGE nevii mandzsii I849-ben ertekezes t irt arrol «hogyan kell a tortenetet tanulrnanyozni». 'I'ermeszetesen nem tarthat6 torteneti gytijternenynek az a mongol es torok fejedelmi neveket tartalmazo mfi, mely 1839-ben kesziilt Tao-Kuang csaszar rendel etere es 1849-ben hagyta el a sajt6t. A nalam lev6 peldany 24 kotetbdl all, nagy ivalakban; 12 tartalmazza a kinai es 12 a mandzsti szoveget. Ez egesz mti olyan kezikonyv, mint Europaban a g6tai udvari almanach.

Rogy meg ez utan sem halt ki teljesen a mandzsti irodalom irant val6 erdeklodes, bizonyitja egy kivalo szorgalommal es nagy mfiveszette l nyomatott parhuzamos szovegu anthologia a torteneti irodalombol (Fall i ku wen), a rnelyet egy TING-HSIEN MENG-PAO nevti mandzsti szerkesztett a Hsien-feng-korszak els6 eveben (1851), tizenhat kotetben, a torteneti rnestermuveknek K'ang-hsi csasz artol 1686-ban kiadott gyujtemenye mintajara, A harem else kotet fejezeteket tartalmaz a Tso cllllall-b6l, azuban kovetkezuek reszletek a Han-tortenetb61, a Tsin-tortenetb6l es eletrajzok a T'anq-, Sung- es Ming-evkonyvekb61.

Meg a sz azad utols6 harmadaban is kiadtak nehany mandzsu mfivet. 1873-ban kelt a «8zent Rendelet» tij kiadasa mandzsii, mongol es kinai nyelven; 1876-ban az elobb emlitett Meng Pao egy eredeti rmive

A MANDZSU IRODALOM V AZLATA

379

kinai es mandzsti nyelven. Ez erkolcsi tankonyv, ilyen czfmen : «Fontes dolgok a vilag megismeresehea» (Ubalujambuha dialan-de ulhibure oyonggo qisun-i bilhe), negy kotetben j az eloszo r867-bOl valo, Ebben a szerzd j6 tanacsokat ad versben fitiknak es leanyoknak es «dalt» enekel az «erkolcsre valo bnzditasrol» es eta jo em berekrol». Mintha csak hattytidala volna annak az erkolcs-filozoflanak, a mel yet a mandzstik oly nagy kedvvel szereztek meg a kinai kulturabol es egeszen az ontudatlansagig es nyelviik meg nemzeti letiik elpusstulasan ttil is mindig tijra meg ujra hirdettek. fgy jelenhetett meg r879-ben a Ming hsien lsi mondasgytijtemenynek meg egy ti] kiadasa, szinten harom nyelven. Nagyon hasznos mtivet adott ki r88s-ben egy GIORJE HSI-T'AI nevfi mandssti, k et k6tetben. Czime: «A mandzsti nyeIv vegzeteinek iranytuje: (Ts'ing uren hsii ise chi nan pien), a mely, roviden szolva, az 6sszes nevszo- es igeragokat targyalja s hasznalatukat pel dakkal megvilagitja (kinai forditassal). Ez a mfi is mutatja, hogy sziikseg van ilyen vezerfonalakra es hogy anyelvet elmeletben meg most is tanuljak. A mandzsti irodalomnak utolso, eI6ttem ismeretes terrneke a nagy mongol-kinai-mandzsti szotar uj kiadasa r8gr-ben j errol mar szolottunk a mongol irodalom targya- 1 as anal.

MOLLENDORFF az egesz Kandzsurt es Tandzstirt is belesorozza a mandzsii irodalomba s forr as emlitese nelkiil azt allitja, hogy «ezt a nagy gyujtemenyt K'ien-lung csaszar rendeletere kinai, mandzsti, tibeti es mongol nyelveken nyomattak, mindegyik nyelven 348 folio kotetben » Ez a meresz lillitas A. WYLIE egy jegyzetere tamaszkodik, a mely mindenesetre ovatosabban azt mondja, hogy «Hyakinth atya egy adata szerint ugy latszik, hogy a tibetiek osszes szent konyveit Ieforditottak mandzsura a rmilt szazadban egy csaszari bizottsag folugyelete alatr». Egy mandzsu Kandzstir letezeserol tobbszor terjedtek el hiresztelesek j ha csakugyan van ilyen, akkor csak kezrratos peldanyrol Iehet szo, Hogy azonban a 'I'andzstirt is val aha mandzstira forditottak volna, azt nagyon ketsegbe kell vonnunk j az egesz kerdesrol egye16re nem szolhatunk, a mig val6di bizonyitekok nem allanak rendelkezesiinkre, A mandzsiik sohasem lelkesedtek a buddhizmusert es meg kevesbbe a larnaizmusert Konfucius jozan eletszabalyai jobban megfeleltek eszszerfi gondolkozasuknak. Ez a j6zan gondolkozas kozos sajatsaga az egesz tungtiz neptorzsnek s a veliik rokon amurmenti goldokkal valo erintkezesemben ez nekem mindig fclttint. A mandzsrik buddhista irodalmarol nem is lehet sokat beszelni j ez legfeljebb nehany rovid sutrara szoritkozik j az ezer. Buddha-nevnek forditasa (ill. reszben atfr asa) inkabb csak filol6giai jatek s .nem igazi ssiiksegletnek felel meg. DAHAI r663-ban allitolag egy Mahayana

strtrat iiltetett at anyanyelvere, de hogy melyiket, arrol nern tudunk,

380

LAUFER BERTHOLD

A taoista irodalmat sem igen mfiveltek a mandzstik. Mar Nurhaci lS ov a intette hivatalnokait 'I'ao-se tanait61. A T'ai shang kan ying pien cz. nepszerfi iratot 1759-ben leforditotta FUYANTAI; ez enkiviil MOLLENDORFF is folsorol meg het kisebb, jelentektelen taoista ertekezest. Meglepetesszamba ment, mikor E. v. ZACH a Lao-tse-nek tulsjdonitott TaoTeli King egy forditasanak szoveget kozolte, a melynek Ietezeserol e16bb nem tudtunk semmit. Sajnos, a kiado sernmi bibliografiai adatot nem kozol peld anyarol, mely valoseinuleg valami kesirati unikurn,

A KATHOLIKUS IRODALOM.

Azok a jezsuita teritok, a kik a XVI. sz azad vegen Kinaba mentek, hamar folismertek a mandzsti nyelv fontossagat ; ezert legnagyobb resziik megtanulta ezt a nyelvet es Irt is rajta. Ez irodalmi tevekenysegiikben K'ang-hsi csaszar batoritotta es tamogatta 6ket, megbizast advan nekik, hogy munkakat irjanak a zenerol es a tudomanyokrol kinai es mandzsti nyelven. GERBILLON es BOUVET at yak, a kik het- vagy nyolczhonapi tanulas utan eleg nagy jartassagot szereztek a mandzstiban, eloszor is Euklides elemeinek forditasahoz fogtak ezen a nyelven, «a mely konnyebb es sokkal csinosabb a kinainal», mint BOUVET mondja, Ehhez a forditashoz mindenfele tanitasokat f(iztek, a melyeket az uralkod6 folvilagositasara fontosnak tartottak. Miutan a csaszar a geometria elemeivel megismerkedett, megparancsolta nekik, hogy minda gyakorlati, mind az elmeleti geometriarol egytelj es kezikonyvet allttsanak ossze. A scholastikus fllozofiaval is akart foglalkozni, minelfogva a ket teritO leforditotta ssamara mandzstira Duhamel regi es tij fllozoflajat, Irtak meg ugyanazon a nyelven koriilbeliil htisz kisebb ertekezest az orvostudomany es anatornia korebol, a melyek nagy mertekben folkeltettek a csaszar erdeklodeset, 1723-ban DOMINIQUE PARENNIN atya (1665-1741) nehany mandzsti forditast kiildott a parisi tudomanyos akademianak, egy anat6miai ertekezest, egy orvosi tankonyvet s egy fizikai nnivet, a melyek jezsuita ierit6kt61 szarmaztak. Kisero leveleben megjegyzi, hogy ezek a forditasok a csaszar kiilon rendeletere es feliigyelete alatt kessiiltek es hogy 6 eddig tiz ev ota foglalkozik forditasokkal mandzstibol europai nyelvekre s viszont francziabcl, latinb6l, portugalbol es olaszbol mandzstira.

MATTEO RICCI (1552-1610) egyik fomtivet, az «Igaz tanitas az Istenrol» czimfit, a mely eloszor kinai nyelven jelent meg 1601-ben s ut6bb 1758-ban mandzstira forditottak, Epp tigy GIULIO ALENI (1582-1649): «A dolgok igaz eredete» konyvet is, tovabba VERBIEST FERDINAND (1623-1688): «Az egyhaz Iegfontosabb tanitasainak fejtegetese» cz. ertekezeset, melynek

A MANDZSU IRODALOM VAZLATA

mandzsii forditasat 1805- ben csaszari rendelettel betiltottak. VERBIEST a jezsuitak k6zott bizonyara a legjobban ismerte a mandzstib. A «Relations de divers voyages» masodik koteteben, mel yet 16g6-ban THEVENOT adott ki, egy mandzsti nyelvtan van lenyomatva ilyen czimmel: Elementa

Tibeti bambuaz-harfa es tokja.

linguae Tarlaricae. Ennek szerz6je gyanant GERBJLLON szerepel, de lehetseges, hogy VERBIESTirta, mert a jezsuita mfiveknek Kinaban kiadott katalogusaban VERBIEST munkai kozott egy Grammatica Tartarica is helyet foglal. .AUitolag egy manc1zsti szotart is irt. Vegiil meg meg kell emliteniink DE MAILLA (1669-1748) iratat «A szent evrol», melyet szinten kinaibOI (1738) forditottak mandzsiira. Ezt 1805-ben betiltottak,

LAUFER BERTHOLD

BIBLIAFORDiTASOK.

A biblianak egyes reszeit is leforditottak a jezsuitak mandzstira, de errol nines semmi bibliograflai adatunk. 1. EDKINS megtalalta a genesis egy reszet es az egesz exodust mandzsu nyelven s roviden fejtegette is j kitfinik belole, hogy katholikus munka, de nines benne semmi ad at a fordit6r6l es a mil kelterdl,

Az Orosz Biblia-Tarsasag mar r8r6-ban folvetette a mandzsti bibliaforditas kerdeset, de mas munkakkal Ieven elfoglalva ennek nem volt semrni eredrnenye. r Sz r-ben a British and Foreign Bible Society dr, Pinkertont bizta meg ezzel a foladattal, ki erre a czelra Lipootzoo Stepant, az oroszok mandzsti tolmacsat szereddtette. 1823-ban kozrebocsatottak Mate evangeliumat s r825 vegen keszen volt mar az egesz Uj.Testamentum, de az orosz kormany nem nyomatta ki. A London Missionary Society r832-beu elkiildte W. Swant Szentpetervarra azzal a megbizrissal, hogy masolja le a Szent-Szin6dus birtokaban Ievo keziratot, a mely reszeket tartalmaz az 6-szovetsegbol, tovabba Matet es az Apostolok eselekedeteit. Ezt a XVIII. szazad vegen keszitette Pekingben C. P. Louis de Poirot kinai sorkoai forditassal, 1833-ban Borrow Gyorgyut kiildtek Szentpetervarra mandzsii tanulmanyokra, a hoI 0 es Swan az Ovtestamentom egy reszet leirtak. Borrow Gyorgy mint az angol bibliatarsasag megbizottja engedelyt kapott az orosz kormanytol arra, hogyaz egesz Uj-testamentomot Lipovtzovezenzori feltigyelete alatt kinyomassa. A munka tiz h6nap alatt elkesziilt es ezer peldanyt belfile r836-ban Londonba kiildtek, WYLIE SANDOR feliigyelete alatt r859-ben Shanghaiban jelent meg Lipovtzov Mate- es Mark-forditasa. A biblia tobbi reszeit nem adtak ki mandzsti nyelven.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful