You are on page 1of 141

John R.

Hinnels

PERZSA
MITOLOGIA
-

CoRVINA

l

E!r!:::l

* i;* ,

.

_-".-,

".,

_,* "...

..* -^ .

i-

AMÍ TOSZOKVILÁGA

Perzsa

í nitológia
John R. Hinnells

1
A szennycí nlapon:
Bikafei a pgrszopoliszi palota egyik
oszlopától (lá§d a 93. oldalon)
A bebő eMappal szemben:
A papl halalmat ié lké pezö bar§zom vesszókgt
vivó pap, mágu§ az oxusi kincs egyik
aranylemezé n. A valóságban ilyenek vohak
a mágusok, nem pedlg olyanok, amint a
ké sei kgrgszté ny legendák a három királyok
alakjában leí rják óket. Az oxusl kinc§,
amolyre helybé li parasztok bukkantak
1877-ben, a templomnak í elajánlott fogadalmi
lárgyakból áll. Va| ószí nú leg a ké sei
akhaimenlda-korból (i.e. V| -| V század)
származlk,

A cí mlapon:
Naufál csatája a laili tölzzsel.
századi miniatú ra-illusáráció
Nizámi HaaPa cí mí l köleté hez. Ré szlot.
Ermitázs, ké zlrattár, szenlpé tervár

A kötet ercdeti

l
t

kiadása: Persiat Mythology frrst published 1973.

New rcvised edition pubüshed 1985 by Nettres Books,
a division of the Hamlyn Publi§fung Grcup Limited, 84-88
The Centre, Feltham, Middlesex, Tw 13 4 BH and distributed
for them by The Hamlyn Publishing Group Limited, Rushden,
Northanm, lnglánd.

{

l

Fotdí totta: Pé ri Benedek

A

fordí tást az eredetivel egyberctette: Jerenriás É va

Copltight

@ John

R. Hinnells 1973, 1985

Hungarian trarslation @ Benedek Pé ri, 1992
Felelós kiadó Bart István, a Corvina Kiadó igazgatója
Felelós szerkesztó: Türai Hedvig

xv

A hátsó bofión:
A trónusán üló gonosz Dahák.
Miniatú ra.
Metropolltan Mu§eum oí Art, New York

ISBN 9ó3 13 3759 6

IssN 0866-6458

i]

Mú szaki !,ezet6: Koana Miklós
Mú szaki szerLesztő : Horví ü Frigpsné
Fé ryszedé s: Print-Tech I(ft.

j

l

i

Felelós vezető : T6th István
Ké szült 18,25 (A/5) í v te{ edelemben, 1992-ben

l

Kner Nyomda Rt., Bé ké scsaba, 1992

}

]

Felelós vezetó: Ba.log

Miklós vezé rigazgató

1

i

I
,I
)

l

l
]
i

!
]

{
}

Tartalotn
Bevezeté s 6
A perxa törté nelem rövid áttekinté se A mí toszok forrásai A mí tosz í ermé szetrajzz

Az

ő siperzsa í reito,lő gla22
Az univerzum . Az ő siistensé gek . Yájl, a szé l Tist{ a é s a szárazság dé mona , Anáhita, az erő s,
,
tiszta vizek istene Verethraghna, a győ zelem. Rapithün, a dé li hő sé gura Osszegzé s A kultikus
istensé gek Aá1 a lű z lrJ.aoma,, növé ny é s istensé g Osszegzé s Isteni hő sök , Jima Hosang
, Keszászpa , Az ő simitológia összegzé se
é s Takhmurasz Thrita, Thraé taona, Faridun

A zor oasztÉ ánus mitológia

42

Az istenek é s dé rnonok viszálya . A jó erő i Ahura Mazda, a bölcs ú r Az Amesa Szpenták, Isten
{ iai é s leányai Vohu Manah, aJó Gondolat Asa, az lgazság , Ararnaiti, az Alázat KhsathruYatqa,
az Eszmé ni Királyság A jezaták, a Tiszteletre Mé ltók , A gonosz erő i Angra Mainju , Aé sma,
Isten é s etnber
a Hzrag . Ázsi Daháka A gonosz termé szete A terernté s Az ő ssziilő k
,
A vé gí té let,
Avilágvé ge.Ahaláutánilé t,Atú lvilágié let,Amennyország,Apokol
A vaskorszak Az első megváltó , A második megváltó A harmadik, vé gső megváltó ,
Az é lő hagyornány

A

zgtválnizrnus, egy zoroasztriár;:us eretrreksé g 71

A mitlrraizmus nitológiája

74

Mí tosz é s próí é ta92
Mí tosz é s kitály

98

Mí tosz é s törté nelern

110

A mí tosz mint

é rtelmezé se A törté nelem rekonstruálása

a törté nelem

Mí tosz, dtus é s szirnbólum I20
A szent tí z , A temeté si szertartások Mí tosz é s rí tus
Epilógus: rní tosz é s hit 134
Istenké p, világké p, emberké p

Az ő siItán té rké pe138
Röviű té sekjegyzé ke1,40 Köszönetnyilvání tás
Vrálogatott

irodalom 1,41, Né v- é s tárgyrnutatő

1,40

142

a

mí tosz alapján

Bevezeté s

t._;1;} !.:)

Perzsia q vé gletek országa. Sivatagok
é s sű rűerdő k hazája, hófodte hegyek
é s termé keny völgyek hona, ahol
egyaránt negteren az alna é s a daroJya. egyrnásról né hán1 nlé rftildnyire emelkednek az olajkutak é s terülnek el a nomádok floldjei.

Hárorn oldalról háronr hegylánc
határolja; hegyek, amelyek sokszor
5400 rné ter rnagasba nyú lnak. Perzsia szí vé benké t hatalrnas, sós sivatag
terül el. A hegyláncok vonu]atát nen-t
ritkán 9()-100 knr hosszú é s mintegy
20 knr szé les völgyek szakí tják rneg,
s ezekberr a völgyekben nrediterrán
jellegű é ghajlat uralkodik. Eszakon, a
Kaszpi-tó partját sű rűtrópusi erdő k
szegé Jyezik. Az orszjg egyes vidé kein
az é vi csapadé krnennyisé g a 152 cnr-t
is elé rheti, máshol viszont egé sz é v-

ben egyetlen csepp esó senr hu]lik.
perzsia bő veikediktcrmé szeti

Bár

erő í orrásokban, ezekkiaknázása csak

a közelrlú ltban kezdő dött meg.A
hí res perzsa bazárt nen szálttí tva, az
ország lakosságának megé lheté sé telső sorbana rrrező gazdaság adja.
Vitathatat]an té ny, hogy a terlné szeti adort§jgok erő senhltnak l születendő kultú rákra.Nem meglepő
tehát, hogy Perzsiában több, egynrástól é leserr elütő ktrltú rával találkoz-

hatunk; kultú rákkal, anlelyek különböző nrirológrákat hoztrk lé tre,
Nyugat-Perzsia né pei nlindig is fogé konv:rk voJtak.r görög é s rónr.ti
kulturális hatásokra. A keleten lakók
viszont, fő leglndia é s a Távol-Kelet
befolyása alatt álltak. Perzsia tehát
nemcsak loldrajzilag, hanenr törté netileg is hí d Kelet é s Nyugat között.

Kónvvünk tárgya a költé szet, a
lolklór é s a nrí toszok, az ókori perzsia hin,ihgának

kir

r

r

erí theretlen kin-

csesbár-rvája,

A perzsa törté nelem, a í orrások é s
a tttí to:zok rövid jLtekinté se utjn a
6

világról alkotott ósi ké pet, a pogány
mondákat, az isteni hő söket é s az al-

jas szörnyeket ismerjük meg. Megvizsgáljuk a zoroasztriánizmus erkölcsi taní tásait, az ő sinritológiához í í rzötr nragyarázatait. Pcrzsia nctnzeti
vallása egykor a zoroasztriániznus
volt, amely keleten é s nyugaton a
mai lrán egy ré szé tké pező Fársz tartorr-rány kis vallási közössé geiben,

lanrint
is é l.

az

Perzsia

indiai párszik között

jó né hány vallás

varr-ra

bölcső je-

Közülük kettő t fogunk közelebbrő l
szemügyre venni, a zurvániznrLrs

és

a mithraizmus mitológiáját. Könyvünk utolsó ré szé ben azt vizsgáljuk,
milyen szerepet töltöttek be ezek
J mí to§/ok J szertartisokban,3 törté nelemben, a királyi udvarokban.
A legfontosabb azonban, hogy nregé rtsi.ik, mit jelentenek ezek a nrí toszok rz egyes entber. a hí vó szjntára.
A kónyv tehát í elöleli a mú Itat é s
a jelent, a törté nelmet é s a ma is é lő
hitet, amely azonban, sajnos, solva-

dóban van. Kötetünk teriedelme
korlátozott, ezé rt nen-r té rhetünk ki
valanrennyi, Perzsiában egykol ott,
honra lelt idegerr vallásra, a rnandeizmttsra, a nranicheiztlrusra vagy az
isz]ánlra.

A perzsa törté nelem rövid
áttekinté se

Egyetlen né p vallásos ké pzetei vagy
mí toszai sem é rthető krlreg törté nel-

nen rajzottak szé t, a szé lrózsa mirrderr irányába, hogy é letüket örrálló

mé nek ismerete né lkül. Legalább vaaz adott
kor kultú rájának törté neté t, a kultu
rális hatásokat, ezé rt kezdjük köny
vünket perzsia törté nelrné vel.
A cávoli nrtilrban a Iuli Európát.
Perzsiát. lndiát lakó né pek jó ré rze
ahhoz a tő rzsszövetsé ghez tartozott,
amelyet nra indoeurópaiké nt tartunk
szánron. Az indoeurópaiak ő shazája

né pekké nt folytassák. Egyik csoport_
juk, az árják, dé lkelet felé indultak,
rrrajd az i. e. II., illewe I. é vezredben

valahol Közé p-Európában volt, In-

bené pesí tetté kaz egé sz vidé ket.

lamelyest ismernünk ke]l

e]özönlötté k

.r

rnai Indiát é s l)erzsií t.

Ne gondoljunk itt hatalmas é s erós
Iradseregre, amely elí oglalta ezeket ;r
területeket. Inkább önállóan letelepedő apró törzsekct kell clké pzelnünk, arnelyek az é vszázadok folyalrlán olyanIlyira r-rregsokasodtak, hogy

l

l

,
| ,_

,i,

..:a-

Azokat. akik Indiában é s Perzsraban telepedtek 1e, indoirániaknak

nevezziik. Vallási ké pzeteiket ő si
lrirnnuszok, a Rig vódák é s a jastok
ő lizté kneg szárrrunkra. Hitviláguk
lrl.rpjárr nor-r-rád, harcos né p voltak,
Csoclálták a terl-né szet szé psé geit, de

a terl]ré szet Pusztí tÓ, alattonoS erő i
lÉ ]clcttltlrel rölröné k cl ókct, A hirrrnuszok eqvszelIe szólrTak a hajnal
.zé p.é g< ir,,l;. .17 .1tzjly borzrltlt.,i
ró1. lstelrcik között vannak elvorrt
fogalrlak.rt trregszen. é lvesí tőlé nyek

(Igazság), ternré szeti er-ő k(Vihar),

k,rl.rrrdvigyó h,i.,jL (lnJr.r

i. Krr-

szászpa, lásd 40. o.), akik elpusztí tják

az crlrberisé get fenyegető sziirnyeket.
]]ár mind lndia. r-rrind Perzsia át-

fornálta ezt az ő sihitvilágot, é szre
kell vel nünk, nrennyire beí blyásolja
ez J7 Á,l ördk.é g rrré g rn.r i. tttito.z.tik.tr_ ritLts.rikrt. Mivel ,,u irrdorr.r
niak letelepedé se fokoz:rtoSan lllent
vé gbe, é s ré gJé szeti 1eleteknek senr
vagyunk bő r,é ben,trehé z pontosan

A Perzs álól nyugatra hú zódó Zagrosz
hegysé g, amely a kelelen é s é szakon
magasodó hegyvonulatokka| egyú ll, három
oldalró, háí omszög a]akban hatáí o| ja
a terú letet, Ezek a lerí né szeteshatárok
gyakran megnehezí tetté k az idegen hóditók,
közlük a rórnaiak dolgá1,

h

]!

-F

meghatározni, mikor is foglalták el
ezt a í iildet. A legvalószí nű bb, hogy
i, e. 800 körű l r';rár ezen a terű leten
telepedtek le.

Zoroaszter (a perzsa Zarathusztra
né v görögös változata) Perzsia nagy
prófé tája. Mű ködé sé ta tudomány
egé s,,en a leguróbbi idő kig az r. e,
628 551 körüli idő retette. A leg
ú jabb kutatások szerint azonban fel
tehetó. ho5 sokka] korábban, i, e.

1400-'1200 körül é lt. Utóbbi esetben ő a nagy világvallások elsó igazi
ptő fé tája,aki megelő zteMózest,
Buddhát é s konfuciuszt is, A kutatók
egyöntetű vé lemé nyeszerint a Perzsiától é szakkeletre elterüló közé pázsiai pusztában é lt.

D

tní tásai tizenhé t himnuszban,

ü
n
iI

a

gáthábban maradtak ránk. Fordí tásuk
nem egyszeű í eladat, annál is kevé s
bé , rr-rivel a vallásalapí tó korából más
dokumentumok nem maradtak ránk.

L
ü

fr

Ezek a himnuszok azé rt í ródtak,

d

hogy a hí vő kbení elé bresszé ka már
ismert gondolatokat, erő t merí thessenek belő lük, cé ljuk tehát nem az

h

volt, hogy a kí vülállókkal a vallás

egyes hitté teleit megismertessé k. A
zoroaszteri taní tás ré szleteit illető en
a kutatók nincsenek egysé ges állás-

ponton, különösen nagy a vé lemé rrykiilönbsé g atekinretben. meiy mí to
szokban hitt maga Zoroasztel.
A prófeta. ké pzetr pap. .lzaz gazdag
hagyomány örököse
volc, ,, ennek a

d

ll
§l

.rr

.t

[E

_kl

hl

l

hagyománynak

ré szé tvallásalko-

róké nL jt is formj]ta. Mint a mai
pré dikárorok. ZoroÁs/Lef sem mindig fejtette ki teljes ré szletessé ggel

gondolatait, sokszor csupán utalt
egy-egy mí toszra, s ily rr. ódon vezetett el általános erkölcsi vagy konkté t,szemé Iyhez szóló tanulságokhoz,
ily módon töItötte nreg a mí toszt követő i számára -jelenté ssel. Az utalások, amelyek át meg átszövik, a
gárhákat. azr murarják. hogy lé nyegi
lolyronos.ág volt a próí é ta. valaminr
elő deié s a ké sei zoroaszteri hagyomány között.
Zoroaszteí eredetisé ge nem abban rejlik, hogy ú j mí toszokat teremtett, hanem hogy a ré gieket ú j
megvilágí tásba helyezte. Az egyé n
szerepé nek hang:ú ll ozása ta]án nlinden másnál jobban jellemzi a próí é ta
tanirá.ait.. Hirre. hogy Iátomásaiban
maga az Ur. Mazda jelent meg neki.
hogy elhivattatott, é s már a kezdetek
kezdeté n ő rjelöJté k ki a külderé sre.
Azt taní totta, hogy minden ember

nek magának kell döntenie a Jó vagy
a Rossz meIlett. Hirdette, hogy Ahura Mazda a töké letes jóság é s minden
rossz a Mazdával szemben álló szellembő l,az univerzumban vele egyenlő
eróbő l, Angra Mainjubó1, a Pusztí tás

Szellemé bő lárad. Az evilági lé tet a
kettejük között dú ló kozmikus harc
határozza meg. Az enrberek szaba-

don dönthetnek egyik vagy másik
mellett. de h.r a jór vála.zLják. közelebb hozhatják az idót, amikor az
utolsó í té let nap.lán, az eljövendő

Ez a perszepoIiszi palotán látható motí Vum
a mai napig megtalálhaló a zoroasztriánus
mú Vé szetegtöbb ágában, Közé pen a
korong é s a szárnyak egyiptomi, illetve
babiloni elóké pekre nyú ]nak Vissza. A kulatók
többsé ge szerint a fé dialak Ahura Mazda,
egyik kezé ben a kozmikus halalmat
jelké pezó koí ongga], a másik kezé t áldásla
emelVé ,

A párszi é s legú jabban más kutatók is ké tLik,
hogy a í eliel magal az lstent szlmbo,i7alná.
szelintük a motivum az áhí tott islen]
kegyé lmet jelké pezi, a királyok
dombolmú Vein pedig az lsten kegyelmé bó
uralkodó király hatalmát é s isteni karizmáját.

megváltók közremű ködé sé vel, meg_

dól a gonosz uralma é s győ zedel
meskedik

a

jó. Ekkor helyreáll Maz

da hatalma a teremté sben. Az egyé n
dönté se, állásfoglalása, a szemé lyes
í elelóssé g é s í té lő ké pesé-g ezek a
prófé ta taní tásának kulcsszavai. Zoroaszter himnuszainak robusztus,

sokszor nehezen é rthetó költő isé ge

nem könnyí ti meg a mí toszok

re

konsrruálásjt. ezé rt könl vemben in-

kább a ké ső bbi szövegekre támasz
kodtam. Ezek, mindent egybevewe,

szemben száí nyas alak a paszalgadaj
Kürosz palota egyik kapuzaí áról, Né melyek
magát Küroszt látják benne, de valószí nű bb,
hogy a királyi palotát órző szellemet Vagy
oé niuszt ábrázolja, Koronája hasonlí t ahhoz,
amilyet az ókori KözelKelet isteni lé nyei
viselnek a különböző ábrázo ásokon.

Jobbla

í enl oroszlánlei

egy perszepoliszi

osz opí óról, Az oí osz| án a hatalom

hagyományos szií nbóluma.
Jobbra lent GritfJej egy perszepoliszi
oszIoplő röl. A perszepoliszi palota
dí szí tóelemeinek jó ré sze í ehehelő leg
Babilonból szálmazik, Lehelsé gé s,hogy
a motivumokkal é gyú ll a k]rálysá9ot é s az
isteni halalmat é rtelmezó gondolatköí is
álkerú lt perzsiába,

Szemben Bikaí ej a perszepoliszi palota
nagytelmé nek egyik oszlopálő l (in situ).
A bika az é leleró é s a termé kenysé g elterjedl
szimbóluí lá

10

+ !-

teljesebbek é s é rthető bbek.Mindebból az is kiderül majd, mennyire maradtak hű ekezek a ké sóbbi szerző k

prófé tájuk tanirásaihoz.
Zoroasztcr Lanai < leinre nagy ellenállásba ütkő ztek, de rrriutí n sikerült nregnyernie magának egy helyi
uralkodó, Vistászpa tárr.rogatását, a zoroasztriánizmus is nrir.d több hí vet
Vonzott. Azt azonban neln tudjuk,
nTikor lett a Királyok Királya udvarjn.rk hiv.rr.llor vajlásjvj. Az akh.-rirr-renida

birodalom alapjait Nagy Kü

rosz rakta Ic. aki kezderben a Perzsi.,r
dé lnyugati ré szé n fekvő kicsiny királyság, Ansan ura volt. Miután
Egliptonrot é s a kisázsiai Lürlií t
Il)egl;mJdl J. kel< Lnek fordult. lndi.r
irányJba, M.rjd a tttego.ztott é s de-

noralizált Babilonra tánradt, arnely
egyetlen kardvágás né lkül nyitona
rneg kapuit a hódí tó elő tt.Az ily
módon e]ő szór egyesí tett Perzsiát
egyetlen enrber rninden idók egyik
1egnagyobb birodalmává tette.

A

eghódí tott né pekkel szenben
é . ucódlinak polirikálir
to]erancia jellemezte. A 1eigázottak
jelentós autonómií t kaptak, é s szabadon gyakorolhanák vallásukat.
kürosz az akhaimenida birodanT

Küroszn.,rk

lor-r-r

alapí tója, az igazi birodalon-ré pí -

tő azonban Dareiosz (i. e.521 486).
Talár. vaióban trónbitorló volt - e

ké rdé sbennen tudunk bizonyosat -,
mindenesetre jó hadvezé rnek é s te,

hetsé ges szervezónek bizonyult.
Mint az igazságr-rak é s az igazság é r11

Jobbra Ruosz sí ja Paszargadaiban, ame| y
egy a]é pí mé nyletejé n Van, é s távolról is
igen iól lalható, Ezen a helyen eredetileg
Valószirú leg e9y ki.ályi vadaspaí k lerüll el,
Göí ö'g é s római szerző ktő származrrak
l
azok
a leilások, amelyek az itt hasznalt aranv
kerevetrói, aszlalró| , edenyekrdl es
kopoí sóról számolnak be, sí rlablók
(valószí nű lé gnem pé rzsák) vitté k el ezeket
a iá.9yakal. Egyes kulalök ú gy Vel,k, nogy
KLlosl rné g nem Volt zoroaszlr'anus, nis7en
temeté si szertanása során testé t né m tetlé k
ki a dögevő állatoknak, Az viszont, hoqy a
sí rt kóalqpzatra emé lté k,elválasztva ezzé |
a lestet á földtói, egybevág a
zoroasztriánizmus purií ikációs elóí rásaiVal,
szemben balé A perzsa Királyok Királyát
a dombormű veké nálta| ában a löbbi alaknál
magasabbnak ábrázolják, hogy é zzel js
haialmasságát fejezzé k ki. Ezen a
perszepoliszi rejiefen a kiráIy í elVonulás é lé n
halad, Nlögötte kí sé reté nekké t tagja, akik
a királyj jelvé nyeket, a lé gycsapót
é s az ernyöl Viszik, Fejük tölött ]ól kivehetö
a szárnyas szimbólum.

szenben jobbrc Ezú st drachma ké l olda| a,

az a]són

l, Avdasir, a szászánida dinaszlia
alapí tója. A felsö ké pen ]átható tú zoltál
a Naqs-e Ros7tam-i akhai.nenida klrá'yslí ok
osllopaiI é s labazatát idez, K.j'önbsé o csa(

az itt karmot foí mázó ]ábazatban van,

vé nyesí té sé nekelkötelezett

hí ve, az
egé tz birodaJomra kirerjedő bünrető jogiszabályozást vezetett be, Dareiosz nemcsak a perszepoliszi palotát
hagyta az utókorra, hanem fe]ilato-

vé gleg a perzsa birodalom sorsa.

kat is, amelyek ré szletesen beszánT o1
nak arról, hogyan vé lekedett a királyi

fiiggetlensé gi harc hozta meg vé gül
i. e- 150 körül, Mithridaté sz ura]kodásának idejé n a párthus birodalom

hatalomról. A szóvegekben ú jra é s
ú jra leszögezi, hogy Ahura Mazda
kegyelmé bő lkerű lta trónra, é s ő az,
aki sikerre segí ti Dareiosz ügyé t.
Mindenki, aki vele szenrbeszegül, a
Hazugság embere. Sokan idé zté k

A Ki-

rályok Királyának birodalmát elborí
totta a he]lenizmus árja, de a hódí tókat
é rő peru.a hlrir senr volc cseké ly.
Az i. e. III. században kezd,ő d,ő

felemelkedé sé t.

A párthusok É szakkelet-Iránbó1
származtak, tehát nern a szorosabb

é rtelembe vett pelzsiából. uralmuk
kezdeté n é pí té szetükbené s mű vé
nár ezeket a szövegeket, azé rt, h< _lgy szetükben mé g jócskán tárnaszkodbebizonyí tsák, Zoroaszter tanai nrár tak a hellenizn-rus technikai megolDareiosz korában az egé sz birodadásaira, de ahogy eg,yre több tapaszlomban ismertek voltak, ső t maga a talatot, gyakorlatot szereztek, ú gy
Királyok Királya is az ő hité t vallotta.
fordultak egyre meré szebben saját
Bár a leliratok | onto. zoroaszteri ta- hagyományaikhoz is.
nokról, í gy a Bő kezű HalhatatlanokA Fársz tartományban szé kelő
ró1 pé ldául nem emlé keznek nreg, a
szászánid,ák i. sz. 224-ben döntötté k
belő lük kirajzolódó vallás mé gis na_ meg a pjrthu"ok uralmjt. I. Sí pur
gyon hasonlí t a próí é ta hité hé z. ÁlQ40 272 k,) alatt a perzsa biroda
talánosan elfogadott, hogy a zoro- lom keleten a Hindukuson keresztül
asztriániznus már az akhaimenida India é s a Kusán királyság felé terbirodalomban az államvallás rangjára jeszkedett, nyugaton pedig behatolt
emelkedett, é s ily módon az akkori
a szí riai Antiokhia é s Kappadokia tevilág 1eghatalmasabb vallása lett.
rületé re, Komoly í eladatot jelentett
Dareiosz é s utóda, Xerxé sz ural
egy ekkora birodalom összefogása,
kodása alatt folytak a görögök
elleni
amely több különböző vallási csohadjáratok; ezekhez a hadi esemé - portnak zoroasztriánusoknak,zur
nyekhez kapcsolódik a,,marathoni"
vániráknak. rnanicheurok nak, h infutás is. Xerxé sz uralkodásának vé ge duknak, buddhistáknak, görögöknek,
í elé (meghalt i. e. 4ó5-ben) már zsidóknak, kereszté nyeknek é s pogákezdcek mutatkozni a perz< l karonai
nyoknak is otthont adott. A kereszhatalom gyengülé sé nek jelei, de csak
té nyekre különösen ferde szemmel
j6 száz é vvel ké ső bb,Nagy Sándor né ztek, miután Perzsia leghatalmaí iilemelkedé sé velpecsé telő dött lneg sabb esküdt ellensé ge, Nagy Kons1,2

L--

Kövé tkező otdal, /e]',i A pelszepoliszi palota
kapuzatának szaí nyas alakjai szinte
h 7(rnvosan azoknak a lermé szelí ölötti
lé nyelneh a perzsa megfelelói, akik
Babilonban a Vallási közponiok, köztük
a királvi palota, beiálalat örzik, Fölmerú l
a ké rdé j,vaton a perzsák a kü'sósé geken
kí vül mást is átvettek-e a babiloniak
ki rályság-ké pzeteiböl,

1

;,,, .....Jj].]

É í {\
{

,1 \

Fenl é s balra í ent Naqs e Rosztamban,
az e ámlak szent he yé n, öt akha]menrda
ura kodót temettek a magasan a szik aí a ba
Vágott sí rokba, Perszepo]sztól mintegy ha1

r' \.

krlomé ternyire, Valamennyi sí r egy elóké pel

l'_,.lrl.,

,l_-".!} :\ §§§§

| !.i.]{ .

{ it'!t'} r

§.q!-i.

"n

v-t$:§.n { 1r t

..t

s

köVet: Dare osz egyik é pí tmé nyé (ame
y nern
t
azonos a 12, oldalon áthatóVa]),
Po.r| ohlalukra a pers7epo sz palolaT ide7o

kaput é s oszlopsoí 1 í araqtak. közepé n a sí rba
Vezetó bejárattal, A bejárat ló ött a király
alak]a áthaló egy eme]Vé nyen, ame yet
alattva]ói tartanak a Vállukon, A kií ály - egy k
kezé ben í i, a rnásik mára Vagy áldásí a
emelve o]táí elóll ál , amelyen a szent tú z
]obog, Az ollár mögótt a nap é s a ho d ké pe
látható. A releí ek hom| okzaláí a óperzsa
nyelVú é kí rásos kirá]yí e]ratok Vannak Vé sVe,
A sí rokat ú gy í endezlé ke, hogy a test ne
é rhIkezzen a í ö]ddel, ez pedig megfele
a zoroasztriánizmL]s pUril kác Ós e]Ő Í rásainak,

szemben Az itt átható é rmek a perzsa
pé nZVeré sfej ő dé sé szeí
t nlé ltelik, az
akhaií nenida_kortól a szászánida-koí g,
Az e]só pé nzen, aí nely eqy ,e, V, századból
származó arany dareikosz, a szUszai palota
lalal o Sz lo ,]á9zo, a| ideza haí cos aLhaló,
A másod k, egy korai párlhus ezüsi drachma,
l, lt4ithr]daté szt (.e, ]71 138 körül) ábrázol]a,
A király aí ca göróg módra s nrára borotváli,
A ha"raoi,( PreT ll l\rllhlldalesl korJbo li e
128,88) Való, a király perzsa rnódra szaká]las
poí tré jáVa, A hátolda án a párthusok
stenké nt tsztelí ő se.Arszaké sz átható, A ké t
lto só é rmen | | . sápur, i.sz, 241.272,
drachn]ája é s ll, Khlszí au, i,sz.590 628),
arany dé nárja) ]ó] megí igyelhetók
a sZászán da koí dí szes koronái, A királyok
hajviselete a több szászánida korr releí en
láthatóhoz hasonló. A szárnyak Khuszlau
koronáján Veí elhraghna isten é s
a ho]distensé g (Máh) ie ké peií e
em é keztetnek, A király kozmikUs telmé szeté t
hangsú yozandó, a hálté rben rneg]elen k
a nap é s a ho]d- Az akhaimenrda é rmek
eqyszerú sé qé hezké pes1 tehát nemcsak
a kú lsó jegyek, hanem a rnő göttük rejiő
tartalom is megvá tozott, American
Nunrismat c society

ll

nagyobb rrralkodója, I- Khoszrau lé pett a trónra. Veresé get mé rt a heftalitákra é s Szí riát is megszállta. Leg-

nrgyobb.ikcreit

ú _-lt

"t§=
:rtri§

r belső r,,..
formjai jelentetté k. Megszilárdí tona
.r közponri hlcalrnat. jogi. mező gaz
dasági, társadalmi, katonai reformokat vezetett be. visszaállí totta az oktatás állanri felügyeleté t, é s hatalmas
é pí tkezé sekbefogott a birodalom
egé sz területé n. Uralma alatt a táIsa
dalmi stabilitás olyan erő svolt, hogy
azonb.r

r

:-:É q
-,;trn
= -,a:l

:a.;]=

} tri=
_

ez vé gsó soron az állam n-regmerevedé sé hez,s ily rnódon hanyatlásához
vezetett. A királyt rendkí vüli tisztelet
övezte,legendák hő sevolt, akirő lazt
tlrcotLjk. hogy jclé pert .r tú lvilágra.

ané lkiil hogy a halált

:],

n-regismerte

r

=l_-',_t
-:
--,:s::

\-+
a

i.=

\
=}=
:]i.:* -

ban, Egyiptonban. De a hatalmas
katonai sikerek ellené re, anrelyek
perzsia szánára az elkövetkező századokra egy világhódí tó nagyhatalon. í gé reté thordozták, nen. telt bele sok idő ,é s 65] ben a musz]in-r hódí tók elsöpórté k a perzsa birodalnat.
A belső viszályok áital megté pázott,
korrupt é s megosztott Perzsia nem
tudott szerr-rbeszállni a világ legtrjabb
hité t szenvedé lyes meggyóző dé sse1
terjesztő misszioní riusokkal.
A birodalorn bukása egyben a zo

i,'.* | .,

i

:jEiE
::: :ií

volna, é s ahonnan egy napon, hatalmas seleg é lé nfog visszaté rni, hogy
diadalt arasson a Perzsiát leigázó
rossz szellenrek í iilött.
610 Perzsia í é nykorának vé ge. Seregei nlindössze hat é v (610-61ó)
alatt egé szen a Boszporuszig, Kolrs
tatinápolyig jutottak, ott voltak Da
nraszkuszban, Jeruzsálenrben, Gázá

,,.]

,.:=

roasztriániznrusnak rnint államval]ás
nak a buká:iL isjcJenretLe. löbb n!jnt

1200 é vig, az Akhainenidáktó]
tantin római császár felvette a kelesz
té nysé get.A szinkretikus kultuszok

ki]zé .orolható
me

mr nic h eizm

u. jó

goldásnak nutatkozott ebben

a

helyzetben, vé gül is azonban a zoro
aszteri tanok harcos hí ve ós az ura]kodó nagy-hatalrnú tánasza, Kartí r
buzgó tevé kenysé genyomán a zoroasztriánizrl us ál]arnvallás lett.

A lzjtzjnida I'crz.ia ga,,d,l,ág é t
politikatörté nete olyan, nint a moz
gó inga. Az V.zjzldi Per,, rijr eIó.zör
a mazdakitáknak egyí ajta kezdetle_
ges,,komtnrrnizmust" hildetó tnoz,
gaInla. rn,ljd 4tj4 ben r kelcrról jövő
heftaliták rohama rázta meg. 531ben az ország törté netónek talán leg
16

a

párthusokor-r keresztü] a Szászánidá-

kig, talán a legjelentő sebbpolitikai
hatalm.rc kepvirclte lndtáró] a nr.ri
Törökországig.

A kortársak,

köztű k

ő skereszté nyek, a kor egyetlen
igazi vallási hatalmát ]átták benne.
A musz]in. arab hódí tással azonban a

az

_-_.= ,

: ::- :.j

zoroasztriánizn-rus valláské nt nenT
tí lnt el, csupán politikai jelentő sé gé t

_-< _-i

vcszí tette el. A nTuszlim hódí tás Per-

E- _-

zsia zoroasztriánus hí vei számára az
ü]dözteté st, olykor a teljes elnyomatást hozta. Ké tsé gtelenül voltak
olyan perzsák, akik azé rt hagyták el

::::+ :
a-:a=
_,= r

hitüket, mert vonzotta ő ket aZ ú j
vallás elevensé ge, tanainak egyszerű
sé ge, azaz rneggyő ző dé sbólcsada-

=

I-:
:

-,j;.

r

koztak hozzá. Mások a hitté rí tPktevé kenysé geé s a politikai ké nyszer
hatására hajtottak fejet. A századok

jaiba, Kelet-Afrikába, Hongkongba,
Singapore-ba, Ausztráliába é s termé szetesen magába Angliába telepedtek

- zo-

át. India fuggetlenné válása, é s a Ke
let-Afrikában, Iránban, Pakisztánban
vé gbemenő polirikai válro,,ások ha-

során Perzsia

-

azaz a mat lrán

roasztriánus hí vő inekszáma í olya
mdlo§án apadt. mjra

mjr csak mint-

egy 17 000-en maradtak. Többsé gük
falvakban é s Jazd, valamint Kermán

tására megindult az elvándorlás az
é szak-amerikai kontinens felé is. En-

nek nyomán az a különös helyzet
alakult ki, hogy bár a hí vek száma
jelentő sen me gfogyatko zo tt, a vallás
maga mé gis eIterjedtebb lett. mint
egyáItalán ennyien is megmaradtak
1300 é vnyi elnyomatás után. A hí vő k törté neté nek során bármikor.
kitartásának é s rettenthetetlen bátor
A rní toszok forrásai
ságának köszönhető , hogy Zoroasz,
Ismereteink a perzsa mitológiáról a
ter taní tása mé g m a, a XX. században
1egkülö
nböző bb í orrásokbó1 szára
kois é l. Századunkban helyzetük
javult.
maznak.
Közülük a legfontosabb a

pest
valamelyest
rábbiakhoz
zoroasztriánusok,,bibliájának" te?yz l970-es é vekben l'elerő södő irzkinthető Aveszta. Sajnos, az Avesztá1ám fundamentalizmus azonban töbnak mindössze egynegyede, csupán
beket megré misztett. Sokan közülük
az a ré sze maradt ránk, amelyet a
Nyugatra emigráltak, bár fé lelmeik szeftartások során hasznáItak. Bár
a könyv megí rásának idejé ig - nem
vé gső formájában a szászánida korigazolódtak be.
A zoroaszrriánizmus közponrja ban jegyezté k le, sokkal ré gebbi ele
ma már nem Perzsia, hanem India, meket, ő si,zoroaszter elő ttimí toszokat is ő riz.
e]sósorban Bombay. A X. században
A nagyon heterogé n Aveszta lega hí vő k kiscsoportja inkább az elvándorlást választotta, semmint hogy jelentő sebb ré szé ta Zoroasztertő l
származő tizenhé thlmnusz, a gáthák
hité t feladja. Olyan hazát kerestek,
ahol hitüket szabadon gyakorolhat- alkotják. Bár mint emlí tettük ták. India é szaknyugati partvidé ké n, fordí tásuk nem könnyű feladat, taní tásuk a világ vallási irodalmának
Gujarat államban telepedtek le.
A XVll. században, amikorra a bri- gyöngyszemei közé vezeti a bennük
elmé lyú lővállalkozó szellemet.
tek Bombayt virágzó várossá fejleszA gáthakar egy lirurgikus gyű jte
(azaz
tetté k, a peIzsák vagy párszlk

ny. a jaszna í oglalja magában.
India
kePársz lakói) átkóltöztek az
amelyet a hasonló nevű ,naponta
reskede]mi mecropoliszának tekinthető városba. Fontos poszrokhoz ju- vé gzett szertartáson recitá]nak. E
szóvegek különböző eredetű eké s
tottak, é s apránké nt Bombay üzleti
korú ak. Egy ré szük - pé ldául a Haé leté nek,kereskedeImé nek, iparának,
politikai é s kulturá]is é leté nek irá- oma istensé ghez szóló himnusz n.'é g a zoroasztriánizmus elő tt keletnyí tása javaré szt az ő kezükbe került.
A brit uralom alatt mindössze három kezett, mí g mások bizonyosan zoroasztriánus eredetű ek.
indiait választottak be a brit törjrom
A perzsa mitológia szempontjábó1
párszi
vé nyhozásba, Mindh
az a ré sze a legí ontoAvesztának
az

szt
vet
A
párszik
tevé
kenyen
volt.
sabb, amelyben a különböző istensé
tek az Indiai Nemzeti Kongresszus
gekhez szóló himnuszok, a huszonmegszervezé sé ben is. A XX. századné gy jast található. Bár mindegyikük
ban azonban ő keLis utolé rce a városi
lakosságot mindenütt sú jtó gond, a szerepet kap a zoroasztriánus szertartásokban, jó ré szük mé g Zoroasztet
születé sek egyre alacsonyabb száma.
Ez, egyé b nehé zsé gekkel pé ldául í ellé pé seelő tt született, í gy az a
Mithrához szóló himnusz, a 10. jast
az elvándorlással - pjrosulva a párszi
né pesé gdrámai csökkené sé hez ve- is, amelyet alaposabban fogunk elemezni.
zetett. Ma már csak 90 000-en van
hz Aueszta többi ré sze liturgikus

lekszámú
nak, é s India legkisebb
elő
í rásokat,továbbá í ohászokat é s
számí
tanak.
kisebbsé gé nek
Inüából a párszik fóleg a brit bi- könyörgé seket tartalmaz. Mindez
egy holt, egyházi nyelven maradt
rodalom más kereskedelmi központ-

sivatagokkal övezett városaiban é 1.
Szjmunkra nem az az é rdekes, milyen kevesen vannak, hanem az, hogy

;
k

:
;
l,

n
b
)l

lt
a

ú
ú

k
n
a

n
;t

z
|-

k
:l

!lL-

Fent Avadászó kkályt, Pé rozt (i.sz, 459-484)
áblázoló §zászánida-kori tál. Az uraikodót
koronája alapján azonosí tották, Az ókori
Perzs]ában a vadászat Volt az egyik
legkedveltebb királyi idólölté s, amely egyú ttal

az uralkodó látelmé ttsé gé nek is bizonyí té ka
volt, ezé i{ szí vesen alkalmazott motí vuma az

udvaí mű Vé szetnek.Freer Gallery of Art,
Washington, D,c.
szenben A perczepo| iszi palota í alát dí szí tö
ijász portré ja az akhaimonida-kori mú Vé szet
ellegzetes alkotása, A gdrö9öké 1 az é Tbeí i
test felé pí té se,a ruha redóinek esé se bú völte
el, a perzsákat azonban jobban í oglalkoztatta
a minta, a ré szletek, aminl az a ké pen
lalható harcos haján é s szakállanak fürtjein is
megí igyelhelő ,

17


E
a*
ü

.I
.5

*

ri*

rE
íq

ial
kr

§r
.F
ü
H
,L

Efenn, amelyet csupán né hány pap é rt;

a szövegek lehető

ánus hí vő kteológiáját, remé nyeit, a

legpontosabb

muszlimoktól való í é lelmé tismerhetmegő rzé sea szavak mágikus ereje jük meg, hanem a Zoroaszter elő tti
miatt mé gis hallatlanul nagy jelentő - perzsia mí toszait is,
sé gű Epp
.
a szent szavakhoz való raNem egy muszlinr törté netí ró é rgaszkodásnak köszönhető ugyanis.
deklő dött a meghódí tott né pek törhogy az Aueszta fennmaradhatott.
té nelme, vallási ké pzetei iránt. Nekik
A. pahl.avt, azaz közé pperzsa nyelköszönhetjük, hogy fennmaradtak é s
vű irodalomban többí é le, a vallással ismerünk perzsa mitológiát leí ró be_
kapcsolatos munka is í ennmaradt:
számolókat is az iszlám korából.
hirté relekeL m agyaráző szövegek. vitairatok, vizionárius é s apokaliptikus
í rások, gnóma-gyű jtemé nyek, valamint epikus költő i é s törté neti mun_
kák. sokukat termé szetes módon át-

Ezek közül a legjelentő sebb Firdau_
szi hatalmas munkája, a Királyok
Könyve, a Sáhnáme, amelyet többször is idé zünk majd,, A. szerző egy, a
perzsa tÖrté nelmet a teremté stő la
muszlim hódí tásig t^ rgyalő prí zai
mű vet ültetettát a költé szet nyelvé -

kí vül az ő siIndia szent szövegeit, a
vé dákat serr', s különösen a Rig vé da
himnuszait, Bár viszonylag ké ső njegyezté k Ie, tartalmukból következtetve i. e, 1500-500 körül születhettek. A vé dák, az ő ket é t helyi hatá_
sok ellené re sok mindent megő riztek az indoeurópai hitvilágból. Igy
óvatosan bár, de segí tsé gül hí vhatjuk
ezeket is a zoroaszter elő ttiperzsia

vallási ké pzeteinek rekonstruálásakor.

Ezek tehát í ő forrásaink, de,rajtuk

kí vül mé g egyé b fogódzókba is kapaszkodhatunk. Fennmaradtak a kihatja annak a kornak a szellerrlc,
rályfeliratok szövegei, klasszikus
amelyben születtek, né hányuk azonauktorok é s más szerző kleí rásai,
ban megő rizteaz Aleszta hitvilág é s re. Forrása, amely sajnos nem maradt
mű vé szetialkotások, pé nzé rmé k,
mí toszok emlé ké t. Az egyik ilyen fenn, a legendákat törté nelmi ese- dombormű veké s termé szetesen ré szövegünk a teremté srő lé s a terem
mé nyekké nt kezelte,. a mitikus isgé szeti leletek. Ezektő la forrásainkté s cé ljáról sző l6Bundahí sn, amely tensé gek, hő sók a mű bena törté netól azonban ne várjunk tú l sokat.
avesztai szövegek gyű jtemé nyekö
lem valódi királyaiké nt é s hő seiké nt A vallások szent szövegei. küIönösen
zé pperzsa fordí tásban. Az eredeti jelennek meg. Bár Firdauszi tompí - a himnuszok ugyanis ritkán tesznek
szövegeket ké ső bbikommentárok
totta ennek a hagyománynak a kí sé rletet az egyes hitté telek ré szletes
egé szí tikki, s számunkra igen fontos,
muszlim olvasót sé rtő é lé t,hiven bemutatására. Elé g, ha csak utalnak
hogy a kettő t pontosan elkülöní tsük
visszaadja a zoroasztriánus szövegek
azokra a mí toszokra, amelyeket a hí egymástól; ugyanakkor azt is tudszellemé t. A törté netek többsé gé ben vő kjól ismernek. Inkább hatnak a
nunk kell, hogy a ké ső bb keletkezett ftiIdi királyok é s zsarnokok valóságos
hí vő klelké re, mintsem elmé jé re.
magyarázatok sokszor hosszan idé zik csatáiké nt elbeszé lve adja elő aJó é s A forráské nt használt himnuszok
é s meglehető sen hí ven tükrözik az a Rossz között dú ló, mindenek mé - olyan utalásokat is tartalmaznak,
ő si Perzsia hitvilágat. Egy másik mű , lyé n í olyó kozmikus harc zoloaszteri
amelyek í iilótt esetleg elsiklunk. A
a Dé nkareJ, Ié nyegé benaz Aueszta gondolatát.
különböző szerző ktő L sem
remé lhekönlweinek összefoglalása. E hatalMé g enné l is távolabbra meré sz- tünk tú l sokat. Vajon hí ven ábrázolmas anyagból nemcsak a zoroaszrrikedve, nem hagyha{ uk figyelmen ja-e a kereszté nysé get az az í rás,
18

E+ -

-!
f:,

&

rJ

i|Bi

ú
h,
ó
Dl

h
ű

*
d

lfr

l&

l-i
tni
G

hr
ru
*[
É
E

ú

b

q6
-u!,

Jobbra í ent A pé í szepoliszi palota trónté rme,
amely az é pületegyütté s legmagasabban
iekvó ponlja. lfl fogadla a kiráIy az é vi adól
hozó kövelsé geket. Valószí nú leg é z volt
a palota eoyedüli í unkciója, A 105. oldalon
laható királyi halcos portlé ja is innen, az
egyik kapuzatról való,

Jóbba lent Khuszraut, az igazságost vagy
apiát, Kavádot ábrázoló ezüsttál. A lölsó
ielenetbé n a kií ály tí ónusán ül, körülötte
kí sé í elé nekné gy tagja. Ez az ábrázolási mód
nagy hatással Volt ké sóbb a bizánci
ml]Vé szetle. Az alsó ké p €
gyik legké dveltebb
iótölté se, Vadászal közben mutatia a királyt.
Ennitázs, szentpé tervár

szemben Buddhista í alí estmé nyaz egykoí
a perzsa birodalomhoz tartozó, jelenleg
Atgarisztán teí ületen lalálható egyik bámján,
barlangból, Bámján a2 l.Vll, század kő 7ött
a buodhizmus tellegváí anak szamí tott, báí
a í estmé ny ikonográfiája eí ő sperzsa hatásról
tanú skodik,

amely egy kí vülálló megfi gyelé serre
támaszkodik? Az é rmek é s a mű vé czeti alkorások sem mindig nyú jtanak egyé rtelmű támaszt. Egy-egy
jelké p sokszor a hí vő kszámára is
mást é s mást jelent, elké pzelhetjük
rehát, mennyire különböző következteté sekre juthatnak a más kultú rából é vszázadok mú ltán visszarekintő tudósok. A mí toszok rekonstruálása gyakran kelt ádáz vitákat a kutatók köré ben. Könyvünkben a vitás
ké rdé seket esetenké nt megemlí tjük,

sokszor azonban nem foglalkozunk
velük, megoldásukat átengedjük a
tudományos kutatásnak.

A tní tosz terrné szatí ajza
Mielő tt be)efognánk a perzsa mitológia ismerteté sé be, é rdemes egy kis
kité rő t tennünk amí toszok termé szeté ben. A hé tköznapi szóhasznáIat,
ban, manapság, a mí tosz ké pzeletbeli,

nem valóságos törté net. Ezt erósí ti
meg az Oxford English Dictionary
meghatározásának első pár szava,.
.,Meróben a ké pzelet szülte törté net,.." Ez azonban teljessé ggel fé IreAzt sugallja ugyanis, hogy a
mí toszok olyan té nyszerű esemé nyeket elmesé lő törté netek, amelyek
vagy igazak, vagy sem. De mit jelent
az ,igaz"? Aiszóposznak a rókáról é s

\.ezetó.

19

A í é nyké p,amely nem a jelenlegi álapotot
iükrözi, jól é rzé keltetia perszepolrszr pa| o1a
mé í etei é s pompáját, Jobbí a tisztán kivehető
a lé pcső í ámpáVal szemközti kapu, é s
a táVolban a tróntelem, a százoszlopos
csalnok, A hosszÚ, három k]rá]y (Daleiosz,
Xerxé sz, l, Aí laxerxé sz) Uralkodása alalt
í olyó é pí í kezé sena Viág egkülönbözóbb
tájairó] szárí nazó mesteremberek dolgoztak,
munká]uk mé gis egysé ges egé sszé
ölvözódött,
Ez a stí lus a ké ső bbiekbenis
inspirá ója Vo t a perzsa mú Vé szetnek,

a sző ].ő rőszóló
I
nlesé jé benpé ldául

ncn

a té nyszerű sé g,hanern a törté

netben lejlő erköIcsi tanrrlság a fon
tos, Hasonló a helyzet a mí toszokkal.
Törté neti hitelesé gük elhanyagolható, annál 1é nyegesebb a hí vók szán-rára hordozott tartalonr. A vallásban
berölrört í Lrn k t iojrrk külörrböztr.ri
nreg ő ket a mesé ktő l,Vallásában az
er rber ntegli,crlr kií ejezÉ rrejurtlrni
az önr.Tagáról, a telmé szetlí í ],a körI

nyezcté rő lalkotott ielfogását. A rní toszok, az enlbernek a lé trő vallott
l
elké pzelé sei, elbeszé lé sek lornlájában alkotják azt az álcalános keretet,
amelyben az enrber világlelfugása ki-

fejezé sre jr.rt. A tercnrté snrí toszok
nenr a darwini Gjlő dé selrrré lettelkí
vánnak versenyre kelni: olyan törté
netek ezek, anlelyek a világ, az enlber, az Isten ternTé szeté lő vallanak.
l
Egy próí é ta vagy megváltó szeplóte
len logantatásának törté nete sern az
anya szerelmi é Icté rő szóló
]
hiteles
beszánloló, hanern ebbő ltudhatjuk
neg, nrilyen helyet ioglal el a próí é ta
vagy megváltó a közössé g vallási é le
té ben.

A rlí toszok nenrcsak az enrbernek az é let alapvető ké rdé seirő vall
]ott né zeteit tükrözik, haner-r-r egyfaj
ta vezé reszné t is nyú jtanak, anrely
nek segí tsé gé velaz embcr elrendez
heti é leté t,azaz nlintegy a táIsada
lorn alaptórvé nyeiké nt is é rtelnrcz
hető k.A nTitikus ké pzetek biztosí t
1ák ca egy cjr.adalmi llakz.rr legttimitását, legyen szó akár a Stuartok

isteni jogon gyakorolt trra]máró1,
vagy a l]árrnas kasztrendszefrő ] az
ir-rdoiráni lritvilágban, Azt sugallják
tehát, hogy maguk az istenek terern
tetté k a táIsadalnat: ő kakarták, hogy
egyesek papok, nTások harcosok,
negint nások ké zmű veseklegyer-rek. Az egyón helyé t a társadalonrban az istcrTi akarat határozta
nreg. A mí toszok olyanok, rnint az
erkölcsi törvé nyek: vezé rfonalak,
amelyek szerint az enrberek é letiiket

alakí thatják.
A nTí toszok azonban sokkal többek az cgyszerű leí ró vagy szinlboli

kus

Mivel szoros
kapcsoiatban állnak a termószetelbeszólósekl.é l.

fij]öttivel, a hí vek azt várják, hogy a

rituális cselekn.é nyek során ezen
teImé szetölöcti eró { i:lszabaduljon
é s nlozgásba lendüljön. Ahogy a kereszté nyek szánrára az lJto]só vacsora

ritrrális í elelevení té sé ben,a rr-risé ben,
mlg,{ Kril7lu. vart jcl< n. ú { v ll)á,
va]]ások hí vei is hisznek abban, hogy
a telenlté Störté net vagy - mint Per
zsiábar-r - a megváltónak benlutatott

bJ

erő ,aInely már a tcremté sben is mí r

ilDi

ködótt, isné t megjelenik, A mí toszon

§.i

ilE

uto]só áldozat felidé zé sekor az az
é s a rituálé n keresztül biztosí tani

ry

kí -

vánják a szent dolgok jelenlé té t.
A mí toszok tchát kijelölik az er
kölcsi é s a hité let alapvető törvé
nyeit. Vallási ké pzcteket közvetí tenek
é s hitelesí tenek. teIrrré szetí ii]ötti eIó
árad belólük. A perzsa tní toszokat
sem tekintjük csrrpán kitalált elbe.zé lc.eknek v.r5y a kiilcé .zer glönyörí i, ósi gyöngyszenrcinek, bár gyakran figyelen. rcn.é ltó kóltő i alkotások

is.

A perzsáknak a világról

rú !

,,ú ü

gF

lEE

hti

q-ór,J

]ra
IlE

alkotott

]D[!lI

2()

l

]

F

gondolkodtak.

csak a törté neteket beszé lik el, rTen.
ismerhetjük neg a ní toszokat valódi
é s teljes l.rivoltukban, az é lő hagyo

H.t a ttlito.z.zinlbólurrrké nr i.
hatásosan akar funkciorrálni, olyan

mány szerves ré szeké nt.Ezé rt a
könyv utolsó ré szé bena nrí tosz kül

nl,elvet é s jelké peket kel] alkalmaz

só btrrkát 1ehántva, meg akarjrrk rl-ru

ké pé tkeressiik belnű k,azt, ahogyan
erlbelr,ól. társadalonrról, Istenrő l

nia, anTelyek a l-rallgatóság szlrn-rára
é Iteletr-rnre] bí rnak. Egy nrás kultí rrában nevelkedett enrbernek viszont
ezek a ké pek nen sokat rrondanak.
Egv-e5;y nritosz eredeti í orrnájában
törté nő felidé zé seazt a veszé ]yt hoIdozza nagában, l-rogy a kí viilálló fi
glelmé t csak a kiilönös, bizarr elemek r.rg.rdják nl(g.. el.iklik ,1 \/lll]
bólumok nré llebb. r rIódi rrrondlni
lalója filött. Vagyis az olvasó esetleg

r.rrtri tttagjt ,r lenleget: nlilyen viszonyban á11 a nlitológia a zoroaszt
riánrrs vallásg.vakorlatcal é s politiká
val, a szin. bolizmussal é s az etikával,
a táIsadalom egé szé vel; azaz a perzsa
rrritológia ember-, világ-, é s istenké
pé t próbáljuk felvázolni.

csak nlagára a szin-rbólr.rrlra figyel, é s
arra_ anrit az szinrbolizál. Ha a
nlitológiákkal loglalkozó könwek

nen]

21

Az

ő siperzsa

rnitológia

Az univerzurn
A ré gi perzsák

a ftildet olyan laposnak é s kereknek ké pzelté k,mint egy
tányé r. Az é g szemükben nem vé g-

telen ű rvolt, hanem hegyikristályhoz hasonló, kemé ny anyag, amely,
mint kagylót a hé ja, körülvette a í til_
det. A ftjld töké letes, ő siállapotában
sí k volt, nem barázdá| ták hegyek é s
völgyek, a nap, a hold é s a csillagok
örökké olyan helyzetben nyugodtak,
mintha dé l lenne. Midenhol bé ke é s
nyugalom honolt. Amikor azonban a
gonosz megjelent a világban, ez a
harmónia darabjaira hullott. A gonosz az é gbolton keresztül hatolt be
a világba, elmerült a vizekben, egé szen a í iild kózepé ig tört elő re, ú tját
a fijld rázkóű sai kí sé rté k,amelyek
nyomán kiemelkedtek a hegyek.
A leghatalmasabb hegy az Elbrusz
(Alburz) volt, amely 800 é ven át
nő tt,növekedett. ké tszáz é vbe tellett, amí g elé rte a csillagok ő vezeté t,
ű jabbké tszázba, amí g a holdé t, ismé t
ké tszáz é v kellett ahhoz, hogy a nap
övezeté hez jusson, az utolsó ké tszáz
é v alatt pedig csú csa az é gbolt legmagasabb pongáig hatolt. A hegy
csú csa igy árhatol a kozmoszon, mikózben lába az é ggel ott é rintkezik,
ahol az körbezárja a foldi világot.

A kozmikus

hegy gyókerei - arnelyekbő l aztán ké ső bba többi hegy is
mind megszületett - benyú lnak a

í iild alá, mintegy összetartják a folA öld közepé n magasodik a Té -

det.

re, az Elbrusz csú csa. Innen indul a
mennyországba vezetó Csinvat-hí d,

amelyen halála után minden lé leknek át kell haladnia, akár a menny,
akár a pokol legyen ú ti cé lja. Az Elbrusz peremé n hú zódik az Arezur gerince, amely a dé monok floldjé re, a
pokolba vezet.

A gonosz megjelené se nemcsak a
í tjldet rázkódtatta meg. Kimozdult
helyerő l a nap, a hold é s a csillagok

is, arnelyek ettól kezdve koronákké nt keringenek a ftild körül, egé szen addig, amí g a világmindensé g
vissza nem té r eredeti állapotába.
Nap nap után, kelet felő l,az Elbrusz
1 80 nllásának valamelyiké n keresztül é rkeznek a csillagok az é gboltra,
é s a 180 nyugati nyí lás valamelyiké n
át távoznak.

Az eső tTistrja isten
meg.

A

teremtette
szé l összeterelte a vizeket,

E
E

8

t

hogy megszülethessen Vorukasa, a
kozmikus óceán, amely az Elbrusz
csú csán tú l hullámzik. Ez a hatalmas
ví ztömeg több ezer tavat. Anáhita istennő forrásait egyesí ti magában. Az
óceánból ké t fa nő ttki. Az egyik a
Gaokerena fa, vagy más né ven a Fehé r Hom. amely majd a világmin-

ra.

szrisok lesz az utolsó áldozai á| -

lat, akit majd a világ ú jjászületé sekor

áldoznak flol, amikor minden ember
elnyeri a halhatatlanságot. A bika az
igazságos - lé Iig ember. í é ligökör Coparsáh szigorú ő rizetealatt áll,
Ebben az ő si világban nem a bika
Ágai között lakik a Szaé na (ké ső bbi
nevé n Szenmurv vagy Szimurg) maaz egyet]en figyelmet é rdenrJő lé ny,
dár. Szárnyának csapásai alatr elrörVan mé g egy nála is különösebb tenek a fa ágai é s a lehulló magvakat a remtmé ny, a három lábú szamár.
szé l meg az eső magával sodorja a Nem ismerjű keredeté t, é s azt sem,
szé lrózsa minden irányába. A gonosz
mit jelké pez. Egy kuLató azt á)lí tja,
termé szetesen ezt az é Ietetadő fát is hogy eredetileg az idő járáshoz kap,
megpróbálta elpusztí tatni, ezé rt egy csolódó mitológia szereplő je volt,
8yí kot teremtett. A Í át azonban tí z hiszen a legenda szerint a kozmikus
hal, tiz bar ő tzí ,amelyek szünet né l_ 6ceán vizé t kavarja. Mások idegen
kül a fa kórül ú sznak, é s valamelyieredetű istensé get látnak benne, akit
kük mindig szemmel tartja a gyí kot. magába olvasztott a perzsa hitvilág.
Azután három nagyobb é s hú sz Bárhonnan származzé k is, annyit tu,
kisebb tenger jött lé tre. A foldet ké t dunk róla, hogy ennek a szent állatfolyó sze| te át, az egyik é szakról nyu_ nak három lába, hat szeme, kilenc
gat, a másik é szakról kelet í elé folyt,
szála,ké t fiile é s egy szarva volt. Akegé szen a szárazfóId, peremé ig, é s ott
korára nő tt,mint egy hegy, é s a lába
beleömlöttek a kozmikus óceánbanyomában ezer birka is elí é rt.O volt
Az első eső zé sek nyomána szá- az, aki a legsú lyosabb betegsé geket é s
razí ijld hé t darabra hasadt. A közé pa pestist elpusztí totta.
ső t,Khuanirathot, amelynek területe
az összes szárazí iild felé t teszi ki, hat
densé g ő si állapotának helyreállí tása-

kor az emberisé gnek a halhatatlanság
italát adja, A másiktól, a Sokmagvú
Fátő | származí k az ósszes többi fa.

5
a
1

i

'1

a

:

i
!
I
I

],

d

kisebb folddarab, hat hesvar veszi kő - Az ő si istensé gek
rú l. Az emberek csak az é gi bika,
Hé rodotosz, górög törté netí ró, í gy í r
Szrisok (vagy más nevé n Hadhajosz)
hátán juthatnak át egyikrő l a másikaz ókori perzsákról:

22

t.--

Balra Az oí osz| án é s a halcos küzdelmé t
áblázoló vé sé tté s domborí lofl alanylemé z
jellegzetes asszir munka, Ez a motí vum é s
ábrazolásmód ké sóbb az iráni mú vé szetben
ismé t í etbukkan, Dekorativilása ellené le é z a
lemez nem elsösolban gyönyölködtelni
akart.
A jelenetsoí valószí nú leg í ituális küzdelmel
ábrázol, Ez a stí lus erósen hatotl a pé rzsé
ikonogláfiára, amely jól lá| ható a 105, oldalon

lé vó ké pen. Ré gé szeti Mú zeum, Tehelán

Nem szokásub, hogy istenszobrokat,
szenté Iyeket, oltárol< at emelj enek,
e Il enke z ő leg, o s to b ának. tartj ák
azobat, akil< í gy tesznek,
é s 2ondolom azé lt, meft a hellé nel< bel
ellenté tben nem hisznek abban, hogy
az í steneknele embei alakja van.

A legmagasabb

jámak Jel,
é s ott áldoznak Zeusznak, mert ő k

az

csú csohra

é g teljes köré t

Zelsztak nevezik.

Rajta hí vüI áIdozatot szoktak
bemutatní a napnah, a holdnak,
a

Jaldnek, a tű zneb,a ví znek

é s a szeleknek.
(Hé rodotosz, Cöröglerzsa

hóbonl,

L 13)

(Muraközi Gyula í ordí tása)
Oltáraikat tehát nem szenté lyekben, hanem hegyek tetejé n állí tonák

fil,

é s a hí res dombormű vek, a

ki-

rályfeliratok sem a civilizáció központjaiban, hanem a hegyek között,
sziklába vé sve láthatók.
Bár gyakori, hogy az egyes istensé geket mitológiai ké pekkel í rják le,
kevé s az ezekrő l az
mé gis í eltű nő en

istensé gekrő lszóló mí tosz. Antropomorf ké pekben szó]nak róluk. mint

pé ldául a kocsihajtó istensé gekrő I,
akik gyönyörű , aranyszekereik elé
halhatatlan lovakat í ogtak be, de ha
ezeket a leí rásokat közelebbrő l is
szemügyre vesszük, Iehull az antropomorf lepel. A hatalmas Mithrát
pé ldául olyan istensé gnek ábrázolják,
akinek ezer szeme van. E ké p mögótt az a hit rejlik, hogy Mithra elő tt
egyetlen bű nsem maradhat rejwe,
azaz tetteinek következmé nyeit senki sem kerülheti el.
23

Balra Kommagene királysága a hellé nisztikus

nyuqat é s a perzsa kelei között fekvÖ állam
volt, Uralkodói - politikai é s Va]lási
ké ldé sekbenegyaránt - a ké t nagy
szomszé d kózötti egyensú ly tenntartására
löí ekedtek, Az lstensé geknek peloáL' 9öí ö9
é s peí zsa nevú k is Volt. A kommaoenei
Aí sameiábol sza.rra7ó oombo,mú -a het nevü
[,4ilhridaté s2 Kallinjkosz kií ályt áblázolja,
amint kezel foo a iel| í alban
Hé raklé sz_Velethraghnának neVezett
istensé ggel_ Né hány kutató a királyt,
helytelenül, Antiokhosszal azonosí ltotta,
a dombormú vet pedig, ugyancsak té vesen,
a kommagenei Nimrud Dagból származónak
Vé lté

szemben Haszan| uból szálmazó, i,e, lX Vlll,
században ké szüll edé ny, A fólső flí zen
kocsijukat hajtó idójárás_istensé gek kaptak
helyet, az alsó sorban pedig a hUrr
mitológiábó Veí l jelené tek, Közé pen hegyi
§zörnnyel küzdő alak átható, Ré gé szet]
lvlú zeum, Tehelán

Számos kutató szerint, ahogy az rös fé nyek, a villámok, é s ő hozza a
tndoeurópai tjrrada]om. ú g) a,/ i:te
pirkadatot is.
nek is három csoportra tagolódtak:
Perzsiában nagy h.rralnrú . de rej
uralkodókra. harcosokra é s ké zmű - té lyes istensé gnek tartják. Ahura
vesekre. E hármas tagozódást kulcsMazda. l reremtő é s Angra Mainju.
ké nt ha.ználva.ikerü]t a perz.a mia gonosz lé lek is áldoz neki, A tetológia sok rejté lyes ké rdé sé reválaszt
remtó arany trónusán ülve, arany leadniuk - talán tú l sokra is. Az azon- pellel borí tott arany gerendák alatt
ban hiherő nek látszik. hogy az j.te- mutatta be áIdozatát, ké rve az istennek hierarchiája emberi mintát kösé g segí tsé gé a
t gonosz legyő zé sé _
Vet,

Az ósi perzsa mitológiának számos Jlereplóje van. röbb. mjnc
amennyit e könyvben tárgyalhatunk,

Nem tehetünk

mást, mint, hogy az

indoiráni é s perzsa hitvilágnak legalább a í ő alakjaitköze]ebbrő l is szen-r_
ű gyrevesszük.

Yáju, a szé l
A szé l, amely az eső felhő kbenaz é le
tet hozza, de viharké nt pusztulás kí sé ri, az egyik 1egtitokzatosabb indo_
iráni istensé g, Egy indiai szövegben
az olvashlró. hog1 a ,zé l annak az
óriásnak a lehelete, akinek a testé bó1
a &ild megalkottatott. Sebesen szá
guldő , száz vagy akár ezer 1ó vontatta

kocsrn közlekedik. Tóle valóL a rö
21

vált, kezdetben azonban egyesí tette
magában a jóté kony é s a pusztí tó
eróker. ő volt a kegyelmet nem t.merő , akit a halál kí sé r,amit senki
nem kerülhet el. Ha viszont illő mó-

don megengesztelik, megvé di az

embereket a támadásokkal szemben.
mivel a szé l a Jó é s Rossz Szellem
birodalmán is átsüví t. A jón munkálkodik é s pusztí t, egyesí t é s elválaszt.
A neve; ...rki elmegy é s vtsszajöt:. aki
e]ra.lí r é s lereL". O a legrité lebb é .
a legerósebb, a legállhatatosabb é s a

hez é s ajó teremté s megmenté sé hez,
A teremtő imáimeghallgattattak, de
a gonosz lé lek pusztí tó vágyai nenr
é rtek cé lt. Veszé ly eseté n az emberek
iegbátrabb,
is imádkozhatnak Vájuhoz, aki ret
tentheteden, kemé ny harcos hí ré ben Tistrja é s a szárazság d,é rnorea
á1l. Páncé lba öltözötten,
hegyes lánTistr.i; aIakja egy másik ternté .,zert
dzsával kezé ben, arany fegyverekkel
jelensé ghez, az eső hő zkapcsolódik.
felszerelkezve veszi üldözóbe ellenAz ó isteni szemé lyé ben azonban
sé geit, hogy a Gonosz Szellemet elnyorna sincs a kettő ssé gnek.Jóindupusztí tva oltalmazza meg Ahura latú eró, arnely kozmikus harcot ví v
Mazda aikotását.
Apaosával, a szárazság pusztí tó dé
Ahura Mazda n-ragasan, önt, a monával. Tistrja ,,ragyogó é s dicsó
fé nyben trónol, Angra Mainju 1ent, a
csillag". az első csiJlag. a vizek magl.t.
söté t§é gben, Váju pedig kenejű kköau elő é s a terrné kenysé g Í orrj.a.
zött, az ű rben. Váju,terné szeté t teAz é v negyedik hónapját. jú niur.
kintve, ,,semleges", mivel jó is, rossz jú lius táján Tistlának szente]ik, aki a
is van benne. Né hán1 kurató szerinr
hónap elsó riz n.rpjáb.rn eg) li7enör
e ké t pólus az idő kfolyamán ketté _ é ves, azaz a perzsa hagyomány sze-

!-!!

.Je
üd

lalu

} ,É

ür
,

"E
!!lu

F

iil

!"ú !

!e
,óE

Ei
lr!
§ü

Fd
m

dm

rint a legszebb korban lé vő ifú alakját ölti nragára. A második tí z napban
bika, a harmadik tí zben pedig ló ké pé ben jelenik meg, h Bunclahisn sze
rint az ezekben az alakokban mutatkozó Tistrja alkotta meg a teremté s
kezdetekor a vizet. Minden egyes
eső csepp akkora volt, mint egy tál,

í gy aztán Tistrja tevé kenysé ge nyorrrán a fildet hamarosan erlber rrragasságban ví z borí totta. A rosszindulatú 1é nyek a szárazfild üregeibe szorultak vissza, a szé I pedig a szárazfolá
peremé ig hajtotta a vizeket, ily módon megalkotva a kozmikus óceánt.
Egy Tistrjának szentelt himnusz
ré szletesen beszámo1 az istensé g é s a
szárazság dé mona közötti csatáról.
Tistrja aranyfulú , csupa arannyal felszerszámozott, gyönyörű

fehé r ló ké -

pé ben lemerült a kozmikus óceánba,

itt talá]kozott a fekete filű ,fekete
farkú , ijesztő fekete ló alakját magára

Tistrja az eső ,a tengerek, a tavak
öltő Apaosával. Három nap é s három
megalkotója. Ajast egy másik Tistlát
é jje1 küzdöttek egyrnásal, é s Apaosa
állí t elé nk. A termé szet rendes, é vi
bizonyult erő sebbnek. Tistrja ekkor,
körforgásának állandó csapadé kforbánatában é s elkeseredé sé ben, a terását, a rügyeket adót, varázslók leremtő höz, Ahula Mazdához kiáltott,
győ ző jé minden
t,
csillagok urát, az
felpanaszolta, hogy gyöngesé gé t az
árja fildek vé delmező jé t.Az eső sé v
emberek okozták, akik nenr ajánlotszakot uraló 1é ny vagy csillag 1é té nek
ták fel neki imáikat é s áldozataikat.
t
az tudja igazán át
Ekkor, a teremtő nraga vé gezte el az jelentő sé gé csak
áldozati szertartást, é s Tistrja testé be é rezni, aki isrr-reri a kí nzó, nyári hő
tiz Iő ,tiz teve,tizbika, tí z hegy é s tí z sé get é s a hataln-ras sivatagokkal teli
folyó ereje költözött. A ké t ellení é l országok állandó fenyegető aszályát.
patái ismé t összecsaptak é s ezú ttal az
Az Apaosa ellen ví vott csata mí Tistrjagyő - tosza a perzsáknak a rí tusról vallott
áIdozattő l megerő södött
né zeteirő is
l szó1. Hittek benne, hogy
zött. Győ zelme nyomán a viz tnmár
a szabályosan bemutatott é s Glajánakadálytalanul juthatott el a szántólott áldozat nyomán az istenek negí 'oldekre é s a legelő kre. A szé l tovább
erő södnek, legyő zhetetlenek leszhajtotta a kozmikus óceánból felszálló eső felhő keté s é letadó csapadé k nek. Az istenek megerő sí té sé velaz
áldozatok azt is biztosí tották, hogy
1árta á,t a fild hé t táját.
az é vszakok a megfelelő sorrendben
?y Bundahisn é s a hinnusz másfogják követni egymást. Csak az ál,
más megviljgiLásbl n jbrjzoJja Tisrrja
é letnrentő hő stetté t,A Bundahisnben

dozatban megszólaló fohász nyon-rán

tudott Tistia az aszáIy rolé kerekedni, é s csak ezután tudja a csapadé k
áldásos hatását kií ejteni. Az é let é s

ban is megnyilvánulhatnak, Az é letadással va]ó szoros kapcsolara mtart.
a harcosok, mielótt harcba szállnának

halál erő i között dú ló kozmikusharc
kimenetele attó] fiigg tehát, hogy az
emberek hí ven teljesí tik-e hitükben
vállalt kötelezettsé geiket.

hozzá fohászkodnak győ zelemé rt,
Erő sé s ragyogó, sudár é s szé p, tiszta
é s nemesi származásű . szátmazásá
hoz illón, nyolc sugarú , száz csillaggal é kesí tett arany koronát, arany
köntöst é s karcsú nyakában arany
nyaké ket visel. Az aprólé kos gonddal
leí rt ré sz]erek arra utalnak. hogy tiszteleté re viszonylag korán szobrokat
is állí tottak, ami Artaxexé sz Mné mon uralkodásától szokásá, kultu-

Ar:áÁita, az erő §, tiszta vizek istene
A vallások jó ré sze az é let é s a termé kenysé g forrását termé szetes mó-

don asszony alakjában ké pzeli el.
perzsiában Ardviszura Anáhita az
erós, tiszta vizek istennő je minden
öldi vizek í orrása. Tő leered a termé kenysé g. ő lz.rki megli5zrí tja a
í é rfiakmagját, az anyák tejé t, s aki
megszenteli a nók mé hé t.Tő Ie, az ő
é gi honából ered a kozmikus óceán
is. Né gy 1ó, a szé I, az eső , afelhó é s
a havasesó vontatta kocsinjár. Az é let
í orrása, ő táplálja a gabonát é s a csordákat. de jóré temé nyei más anyagi

javakban, lovak vagy kocsik formájá_
26

szának ré szé vévált. Beroszosz görög
törté netí ró jegyezte fel, hogy a Kirá_
lyok Királya olyan távoli városokban
is mint Babilon, Damaszkusz, Ekba
tana, Szardisz é s Szusza szobrokat á1-

L

_rE

l

!
Tl;

aE

Á

í i;
g

;-

lq
ía

lí ttatott Anáhita tiszteleté re_ Né pszerű sé ge sokországra kiterjedt. Armé
niában mint ,,az ország é lete é s di-

cső sé geké ltetóje, minden tudományok anyja, az emberisé g jótevó-

]E

3"
rg

-,

BalG, í entól lefelé oado, kusán
szé l-istensé g, aki talán a perzsa Váta
átvé tele, Váta testesí ti meg az aktí V elemet,
amé ly fölött Váju az ú r. A kusán birodalom
területe idő számí tásunk olső háí om
századában a Gangesztő l Közé p-Ázsiáig
terjedi, A kusán hitvilág kí naj, indiai, perzsa
é s római hatás alatt fejlő dött. Nen Vé leilen
tehát, hooy számos kusán é lmé nlátható
pé í zsaistensé g.
Kániska a harmadik kusán uralkodó, aki
pé nzt veletett, lJralkodásának pontos ideje
Vitatott, leglöbben a ll. század elé jé reteszik.
Kaniska a buddhizmus nagy pártfogója,
számos legenda szereplő je,
szarapo, szeí apisz kusán megí elelő ie,
vónusán ülve,
Ezen a Kaniska által kibocsátott pé nzen
látható az elsó bizonyosan Buddhát (Boddo)
ábrázoló ké p. British Museum, London

szemben szányas, ké t szaryú glifiekkel
dí szí tett arany amulett az i.e. V-lV. századi
oxusi kincslé letból. British Mu§é um. London

dolnunk, hogy a vizek asszonya körül egy orgia központú kultusz alakult volna ki, hiszen tudomásunk

akik örök
van olyan papnő krő l is,

je, a nagy ós hatalmas

szüzessé get fogadtak neki. Anáhitát
Perzsiában mindig is nagy tisztelet
övezte é s övezi, ő azé let forrása, az
emberek hálával é s szeretettel gonhramazda

[Ahura Mazda] leánya" szerepelt.
(Agathangelosz, idé zi Gray, Foundatiorrs, 59.) Különösen
sok temploma
volt Anatóliában, ahol Sztrabón római törté netí Ió szerint a nemesi családok leányait ké nyszerí tetté k, hogy
házasságköté sük elő ttitt, ezekben a
szenté lyekben, szakrális prostitú ciÓban vegyenek ré szt. Nehé z megállapí tani, hogy ez Perzsiában is szokásos
volt-e. A vallási szövegek egytő I
egyig kemé ny szavakkal ostorozzák a

prosriruciót. Né melyek szerint viszont, ez az erő selí té lé scsakis egy
lé tező gyakorlatra lehetett a válasz.
Helytelen lenne azonban azt gon-

dolnak rá.
Vetethraghna, a győ zeletn

Mí g Váju é s Tist!a termé szeti jelensé gekhez kapcsolódnak, Anáhita pedig szinte önálló szemé lyisé ggévált,
akire szeretettel gondolnak az emberek, addig Verethraghna egy elvont

fogalom megtestesülé se. Benne ölt
testet a győ zelem mindent elsöpró,
ellenállhatatlan ereje, A. hozzá sző lő
l4. jas Yererhraghna ú z megLesresülé sé t,tí z alakját sorolja fel, amelyek
mindegyike az istensé gben rejlő dinamikus erót í ejezi ki. Megjelené si

í ormái tehát: l. viharos szé I,2. sárga
fiilú , arany szarvú bika,3. arannyal
),7

,::i::
,.:é
i,' -1
j-'. ,t* '

Fer'

A kommagenei N]mrud Dagból

!

származó domborí nú , amely a N,,lithlával
kezet fogó királyt, Antiokhoszt ábrázolja.
Hé rak é sz-Verelhraghnát görögösen
lUhátlanui, Mithra-Apo ót perzsa vise etben,
könlösben, oo -adí ágban szohtak áb.á7olnl

,-.l

Bafa

Antiokhosz alakjának ré szlete

fai

:r

c
i;

li!. i!,.

Joóbra

l\,4ilhí a alakjanah

í é szlele

y-,

':,ié 4

fi

lelszerszánozott 1ó,4. é les í ogú ,vág
tázó teherhordó teve,5. hegyes agya
rí r, dühödt é s erő s vadkan, amely fejé nrk egyetlcn mo., du ll t,ival kepe.
ölni,6. a legszebb korban lé vő tizen,
öt é ves i!ú ,7. gyors röptű madá1 talán holló,8. vad kos,9. verekedő bak,
l0, arany pengé jű kardot tartó fé rfi,
Szer.-rbetű nő a Verethraghna é s

Tistrja alakjai közötti hasonlóság.
Mind a ketten megelennek emberké nt, bikaké nt é s lóké nt is. Miké p

pen lehecsé ges, hogy a perzsa hitvilág

istenei külónbóző alakokat öltenek?

Amint azt ké ső bbtárgyaljuk (60. o.),
zoroasztriánusok hite szerint a
szellemi világ ftrlaogl minden egyes
elemé nek lehet anyagi (gé tig) negnyilvánulása is. Hitük szerint ú gy ke_
]etkezert az univerzum. hogy .r .piri
tuális világ anyagi testet öltón. Mí g

,!!

a

rl

3.

azonban a fo]di lé nyek,,csak saját 1é nyegük szerint való alakot vehetnek
tnagukra". .rddig .rz é ui v.lgy t.rcni
lé nyek,,megtestesülé sé nek" nincsenek korlátai. Igy Iehetsé ges, hogy
Tistrja háronr, Verethraghna pedig tí z
alakban jelenhet

rTT

;i

L-

ir

A)

eg.

28

a.--

,,tI

lnd (Inclra) é s örmé ny (Varhagn)
rő el,Verethraghrnegfelelő itő elté
l
nit cgyetlen Inito.z .em emliri .zör
nyek vagy sárkányok leg1 óző jeké nt.
Az ernberi é s dé moni világban ural,
kodó rossz felett arat diadalt, mé ltóké pp megbünreti .r h.rzugoklr é ..r
qono\zokal. Ó .r legrr-Ő .ebb .rzerÖbcn. .r leggyózedelmc.ebb .r gl ő zelen-rben, a legdicső bba dicsósé gben.
Ha a neki szánt áldozatokat az elő í rt
lnódon mrrtatják be, győ zelerr-rre se
gí t az é letbel é s a harcban, Ha az ő t
nTegillető tisztelettel veszik kórül,
sem az ellensé g, senr a ragály nen
tehet kárt az álákban. Verethraghna
a mindent elsöprő erő szil-r-rbóluma,

l

l

'.',:./"

1,:,,,|

harcos isterr.

Alak.;ai kózül különöserl
né pszerű :a lratalmas

kcLrő

t-t-tadár é s a

vad-

kan, A ré gi perzsákban a hollótoll
babonás tiszteletet é bresztett. Azt
taftották, hogy a holló tolla bő sé get
é s dicső sé gethoz é s sebezhetetlenné
teszi viselő jé t,
Verethraghna másik, eu-rlí tett formájáb,n. a gyöze)em mindent elsöprő erejé t megtestesí tó vadkar.ké nt
Mithra egyik kí sé rő je.A 10. jastbm,
I

ebben az ő siMithra-hin-rnuszban
Verethraghna a hódo]attól övezett
Mithra elő tt repülve jelenik n-reg.

I

filint dijhödt, _felbő sziilt uarlkan, é lcs
_fogú , é lu agydrú , megközelí thetetlcn
uadkan, mely egy csapással al,
kegyerlen, _foltos Jajií é s erő s,..
vas _farú é s uas lábú , uas inú ,
uas

Jarkú , é s uas állkapcsú .

Csú nya vé ger é r nindenki, aki vele
szernbeszá11:
,.

_fajé nek egyctlen mozduldtáual

o!cr.
a

s: ets: a.({ al

lcteití

utitdcnt, s:it::ót.ia

Jöldő n ninden euber csontiát, haját,

agyuele_ié t,vé rét,

aki nem uolt hií

d szcrző dé shcz.
í /0 lí _v, 70 72, AHM

]07, skk,)

Nincs tehát ser-rrni kiilör. ös ab
ban, hogy Verethraghna első sorbana
harcosok kózött volt né pszerí í .Valószí nű legnekik tulajdoní tl-utó, hogy
tisztelete távoli vidé kekre is eljutott.
Ó rejlik a kommagené i Hé raklé sz, az
örné ny Varhagn, a szaka Varlagn, a
szogd Vaszaga, é s a khváriznri Artagn

alakjában is,

'l

r'

r,

-,

',i

I

Rapithvin, a dé li hő sé g ura
Ilapithvirr a dé li hő sé gé s a nyári hó,
napo k ur.r. fi.rrjl tzük.é e.zerű .j,ii"dulatú eller-rté te. Mielő tt a gor-rosz
megelent a világban, a ftrld í ijl;tt
mozdrt]acl.rnul álló n.rp Raprthr irl
lakhelyé n tanyázott. O tehát a tóké
letes világ ura. A zoroasztriánizmus
,rzt raní t.;a. hog1 Ahrrra Mlzda i. a
Rapithvin uralma alá taltozó idószakban mutatta be áIdozatí t, ar.T ely
vé gül is a telemté shez vezetett,
Ugyaní gy, a vilí g tórté neté nek vé
gé n, ugyanebben az idő ben, azaz
29

nap),g a í ű z
áll, s ennek eredete az
indoeurópai korba nyú lik. A tű z
ncm ai ú iljrzüIeté sirtenlé ge is, É v- kö7ponri \zerepe a zoroaszrrljnizrő lé vre cselekednie kell: amikor a té l mus ta]án legisnrertebb é s egyben
dé mona közeledik, Rapithvin a lold
1egfé lreé rtettebb vonása. E fé lreé rtelalá hú zódik vissza. é s melegen tarrja
rnezé l nyotnán sürötré k a zoruasztrijnusokr.l a rű zimjdir belyeget.,lrnir
a í ijld alarti vizeker. hogy l nöré nyek eJ ne pusztLIliJnak. Evenké nri ók a leghatározottabban visszautasí -

dé lben tánradnak majd fel a holtak.

Igy Rapithvin nenrcsak az ósidó, ha-

tavaszi visszaté ré sea.jó vé gső győ zelmé L az ő uralmát vetí ti elő re. Lzt az
idő t,amikor a gonosz vé gleg veresé get szenved, é s Isten uralma a loldön

visszavonhatatlan lesz:

tanak.

A tí zzel kapcsolatos, hagyomá,
nyos ké pzeteknek több ré tege van.
Az ázsiai pusztákon é ló indoiráni
nomádok rzjnrjra nentcsak az é .jszlkai í é nyté s rnelegsé get jelentette,

mint az é u, mikor tauasszal ví rágba
boruInah a _fák. .. mí nt a holtak

hanem

a

vadállatokat is távol tartotta.

Az é re]ek eIké sziré .é nkí vül a rű zaz
igazságszolgáltatásban is fontos sze_feltámadása, Jiss levelek hdjtanak kí
a kiszfuadt naué nybő lé s a Ják
repet játrzort. A vjdlottar ugy.rnis
virágba borulnak.
olykor tű zpróbának vetetté k alá.
(Zs, xxxlv 27.j MB R.203)
A tú zpróbának ké t változata vo]t:
vagy ké t magasra felcsapó tú zfal köRapithvin ünnepe ré sze az ú jé v zött ke]lett áthaladnia a próbára bo(Noaroz) ünnepsé geknek, amelyen
csátott szemé lynek, vagy nregolvadt
az ú j é v é s az eljövendő töké letessé g fenret öntöttek a mellkasára. Mind
korszakának első napját ülik nreg.
ké t esetben ú gy vé lté k,hogy az Isten
Rapithvin megjelenóse a fildön az az igazakat megutalmazza, de sorörönl é . az eszkaralógikus remé ny sukra hagyja a nregátalkodottakat. A
ideje, a Jó Teremté s vé gső ,örökké
tű zijsszes, í ent en-r]í tett alkalmazási
taltó győ zelmé nekjelké pe.
módjai szerepet játszonak a tő zhő z
összegzé s

Az ő siperzsa

istensé gek közül né melyek, mint Váju, nyilvánvalóan az
indoiráni hagyomány ré szei, mí g

rnjsokról. minr pé ldí ulR apirh vin.
nenr tudunk.
Né hányuk, pé ldául Verethraghna, elVont fogalnakat testesí t meg. Mások,
mint Tistrja, termé szeti jelensé ghez
kapcsolódnak. Egyeseket, Anáhitát
pé ldáu1, antroponorf vonásokkal ru
háznak lol, mí g nlásokat, í gy Rapith
vint pé ldául nem. Az Anáhitáról szóló mí toszoLban egyetlen uralár sincs
a kozmikus csatára, Tistrja eseté ben
ez é pp fordí tva van. Az istensé gek te
hát sokban különböznek egymástól.
Nenigen esett szó mé g a kultikus
istensé gekrő l.Minden vallás közé ppontjában a vallás gyakorlati oldala
ál1, í gy most mi is a vallási kultuszokhoz kapcsolódó istensé gek felé for_
dulunk.
ró1. semmi közelebbit

A zoroasztriánizmus elő ttiperzsa,
tű zhöz kapcsolódó hiedelrnek jelen
tik a zoloászteri hagyonrány alapját,
í gy szinte leheteden a rendelkezé siinkre álló szövegekben e ké t róte
get egymástól elkülöní teni. A per
után nen.csak é telek ké szí té sé hez. zsáknál a tű zenberi tulajdonságokhanem szertartásokon is használták.
kal való felruházása nem í ejlő dött
Ezen mutatták be az isteneknek olyan szintre, niint Indiában, bár
szánt áldozatokat, melt azt taltották,
tzemmel ljrharó. hog) a tüzer az ima
hogy a ljngok leljurragjk.rz áIdozati
é s az áldozat isteni elí ogadójának
adományt az é gbe.
taltották. A zoroasztriániznlusbarl a
Indiában a tüzet, amely egyszelle
tű zaz lsten fia. A hé t tererltmé ny, a
kapcsolódó vallási ké pzetek kialaku_
]ásában. Valószí nű ,hogy a nomádok
vjndorljsaik torjn edé nyekben r itté k magukkal a tüzet, é s nem hagyták, hogy kialudjon. Ezt a r.izet az_

evilági é s isteni terrné szetű ,Agni né Ven tisztelik. A tű z,amelyre az áldozati adományokat helyezik, közvetí tó

Bő kezűHalhatatianok egyike,

az istenek é s az emberek között,

riánus szcrtartások közé ppon{ ába
kerű lt.E ké sei zoroasztriánus szertartáSok mögött nenr egyszeí ren
cs.rk megbú jnak a hagyomány ó.r
elemei, hanenr, nrint ahogy a zsidóság hirTrnuszai a kereszté nysé gnek,
ű gya Zoroászter elő ttihirnnuszok is
szerves ré szei a zoroasztriánus szer-

hi
szen ez az a pont, amelyben a ké t

világ összekapcsolódik

egymással.

Agni az az istensé g, akinek tű zalakjában áldozatot mutatnak be, é s aki

immjr papké nt lelajjnljr ezr az iste
neknek.

A tű zrnindenütt, az egé sz világn-rindensé gben jelen van: ilyen a nap
az é gen, mely a vihart hozó í elhóben

A kultikus

istensé gek

Átat, a tő z

Bizonyos hindu é s zoroasztriánus
szertartások közé ppont3ában a mai
30

felizzik, ós villám ké pé benszáll le a
foldre, aho] az enberek gondosko
dí sa nyomán fo]ytonosan Úlászű le-

tik. Agnit ezé rt ú gy is emlegetik,
mint az istenek ösvé nyé t, amely az
é gbolt csú csára vezet.

az

lgazság ké pviselóje, akinek a vé delme alatt is á1l. A szent tű za zoí oaszt-

tartásoknak.

|
,í lyen a tő zrő sző

imádrjg..lz Ates \,ljájes. A ,,oroaszrriánusok, ha beté rnek egy szenté lybe,
ezt az imát n-rondják a legszí vesebben. Ez a szöveg jól megő rizteaz
áldozat isteni elfogadő jához { ú ző dő
ósi ké pzetekct, akinek áldását keresik
az emberek:

_ü.

!

_il

r,

o,

:

JiL

:
=

.]:,

f,Ie,qáldon az álclozatot é s az inát,

az í gaz adományt, a kí uánt
adotnányt, é s a reked áhí tatos lé lekkel

ó, Tű z,
Ahtta Mazda _fia.
,\llltó uagy tt az áldozatra, mé lt,.i az

.| 1lajánlott adományt:,

iuára,
Lt.gy ué ltó az imára, mé ltó az

áldozatra az emberck ldkában.
A boltlogság szálljon arra, aki Qaz
álclozatot mutat be neked.
iL]hella, NvJis| es, 155)

kevé s Átarról szóló mí tosz ma
radt ránk, bár az ő skereszté nyekva
lószí nű legmé g többet ismertek. E91,

ilyen ósi törtónet, amelyet a.Zamiád
jajl ő rzött rrreg, Atarnak é s Azsi Da
hákának, a szörnynck Isteni Dicső
sé gé rtví vott harcát r-r-resé ]i el. A gonosz, hárottr szájí r Azsi, a pusztí tó vá-

ayak nregtestesí tí í jeaz

Ister-ri

szembe, Ké t Athsói, a perzsa Átar
tú z-istensé g kusán megí e]elójé l ábí ázo ó
é reí n, Az istensé g Vá lán lobogó tú z
Valószí nüleg az ind Agni-ábrázolásokból
száí mazjk. A í ölsó é rmen Athso kezé ben
kalapácsot é s logót, a tú zhöz kapcsolódó
eszkózöket lart, British l\,4useum, London

I)icsií -

sé gre rorrtott, hogy nragához ragadva
elpusztí tsa. Atar pedig nreg akarta
szerezni, hogy megóvja az elé rl-retet
lerr l,tic.dtiger. Jc a nyorn,ib,lrr .zj-

guldó, istenkáromló Azsi azzai fenyegrrő zörr. \ogy h.r At.rr nlí g\,/er,/l
l Ilrc.ő ,é ge].ó nerrr hagrl.r.rnrlyi
ban, rátör Atarra, aki többet rnajd
nem lángol a öldön. Arlí g Atar ha
bozott, Ázsi roharnra indult, hclgy

Fenl Ez a pelzsa gyapjú sző nyeg a V lá9
legré gebbi isrneí l csomózoll sző nyege, az
i,e lV.lll, szazaobol, I949 be, a de -sllbé 'ial
ásatások során kerú lt eló, A né gyágú csilag
dhzitóelemké nt né hány lulisztáni
bronztálgyon is megje enik, A szónyeg
szegé | yé n körbeí utó mintán lovasok é s
szaí vasok menele látható, Ermitázs,
sZentpé lerVár
31

s!
l@l

q

-t l!

§rü

Fh

az!

_t

t6tr
a lEl

-l
{.

.ilgl
Aa
_lE
-!ll
llEE

nragához ragadja a l)icső sé get.Most

Ataron volt a fenyegető zé ssora.

,,Vissza, te háronr szájú szörny, külörrben tető tő talpig
l
nregperzsellek,
é s akkor elrrlegy majd a kedved attól,
hogy az Ahura terenltette foldre támadj" (19. jast 59, Wolff nyonlán).
A rr-regré miilt Azsi visszavonulást

rája, aki növé nyké nt é s istensé gké nt
fujt, é s hála negfutamodásának, az egyaránt nregjelenik. A növé ny ki
pré selt levé t gyapjú ból ké sziilt szű Isteni Dicső sé gsé Itetlen n]aradt.
Ma már nehé z l rní tosz eredeti rő nkcresztiil rejjel é . vizzel töltört.
jelenté sé ttiszáznt, azt viszont jól
hatalrrras kádakba csorgatják. A fonutatja, hogy a perzsák az é letet a jó lyadé k sárga szí ne a nap sugaraihoz
é s a gonosz harcaké nt é rtelr-nezté k. hasonlatos é s csorgatás közberr olyan,
Atar, ternré szetesen, a jó oldalán mint a záporozó esó. Szomát ezé rt a
ft,l;ók urjrr.rk vagy királyán.rk é . a
küzdött, ezé rt az egyik zoroasztriátermé kenysé g zálogának is tartják. A
lr.rs irrra bátor, kiváló harcoské nt ábrázolja. A tű zé s a tern-ré szeti jelennövé nybő l ké szült italnak pedig, ú gy
sé gek összekapcsolódására jó pé lda vé lik. gyógyí ró ereje v;n. nregrryitja
a vakok szenlé t é s visszaadja a bé nák
az a viszonylag ké sei szöveg, amelyben a villánr ké pé bennregjelenő járnitudását. Olyan lé ny, akirrck haAtar legyő zi az eső t fogvatartódé - talnla az egé sz világnlindensé gre kiterjed, erő tld az isteneknek, akik
n]o1lt, E nlí toszok a zoroasztriánusok
között papké nt tevé kenykedik. Ki
szántára na nrár nenr bí rnak valódi
jelentő sé ggelamint azt lí ttuk, a vá]ó hlrcol is. s az a plp. aki a SzoTű zAhura Mazdát jelké pezl, s t-nát issza, szenrpillantás alatt ké pes
egyí rrtlI v.rllí sgryakorl.r tu k közponri
ölni. A növé ny a hegyekben telen,
elenre is. A Tlizet azonban nté g ma de r trtennyckben ]))ets(i5ztult é 8i
is hatcosnak nevezik, mert a tüzek lé r-ryké r.t rr-rinden világok folött áll.
legszentebbiké tő l,a Bahránr tű ztő l
Perzsiában a haot-tra növé ny,
arnelynek kipré selt leve hatásos é ]é n
várják, hogy rnegkiizdjön, inrnráron
nenr a szárazság dé nror.aival, hanen-t
kí tószer. Nenr tudni, rlilyen helyet
í oglalt el az ő sihagyonlányban, Illaa lclkckben Lrrllkodri .öret.é ggel.
ros. hr'tsos lcvelű .zöld növeny.
Haoma, növé ny é s istensé g
amelyrrek rugalmas, fiis hajtásai
vannak, A zoroasztriánusok által
Haotna is indoiráni istensé g, akinek
használt haorrlát egy ephedrinfé le
alakját nrind a zoroasztriánizmus,
mind a hir.duiznrus, ez utóbbi Szo- sú ggcl ;zonorí torták, Leve h.r]]tr cinoma né ven, nregórizte. Szoma a vé di- gé n hatású , ezé rt azt tartották, kiilönösen ösztönző en har aharcosokra
kus szertartások egyik központi figu32

§

úE

A szertar!ásokon a növé ny szárát nozsárban összetörté k,

lE

majd az í gy kapott levet nlegszentelré k: hitük szerint ez az ilal Jegí ti a

üi
aI

é s a költő kre.

nil

hí vő ket,Irogytisztábban lássák a val
lás igazságait, s a papokat is fogé ko-

_{ --

nyabbá teszi az isteni kinyilatkoztatás

,E{

iránt.

E < zertartásokból í ejIő dört ki au
azonos nevű istensé g alakja. A haorna növé nybő l nő ttki tehát a Haoma

istensé gbe vetett hit,

a papok

által

bemutatott haona-áldozatból pedig
az é gi pap, Haorrra alakja. Minthogy
a növé ny gyógyí tó hatású is, Haonla
a testi egé szsé g é s erő záloga, é s
rninthogy a növé nyek között is a legelsónek tartották, a Haon-ra istensé g

biztosí totta a bő ternré st é s a fií ráldí st.

Bár a Haoma-himnuszok antropomorf ké pekben szólalnak nreg,
gyakran nré gis összemosódik

ben-

r-riik az istensé g é s a nóvé ny:

Hódolat Haomának! Haona jó,

jól

tercmtctt Haonn, helyasen
terc iú f,.. gyógyí tó, jó alakú ,

,j

ól

tlo l.qoz

ó, győ ze cl elme s,

harsogó zóld, hailókony hajtású ...
O, Tc ziilrl, mámotodat, ető det
s zólí tom, győ ze ln e det, egé s zsé ge ác t,
!.y óg, í t á s 0 d 4 t,

s

a,qí l s é ge d e

t,

6r

&i

qF
&!!

á

hr

Eq
,la


:
6
í ll

_c_"d

3Et

]

ttl



N
!E
i@
í ll,,

9l

:§s

szemben balra A per§zé poliszi ásatások
solán elókorijlt mozsál é s mozsártöró. Lehet,
hogy a Jaszna-sze.tartás kellé kei voltak, de
semmi sem szól amellett, hogy valóban
használták volna ezt az é lókelú lt mozsalat.

szemben jobbí a A bombayi Runaidzsisz
Hií dzsisz tú ztemplom ké t papja
a Jaszna,szertaltás közben. Fé hé lí uházatuk
a zoroaszlriánizmusban a tisztaságot
jelké pé zi. szájuk €
lótt kendól viselnek, hogy
tisztátalan lehelletük be ne szennyezze
Vagyis inkább
a szent tüz€
t. A
'tú zoltálok",
kelyhek ú gy Vannak elhelyezve, hogy
eoyszerle több szertartást is lehessen
vé gezni. A szertartási csak pap vé gé zhé ti.
Az, akinek a nové ben a Jasznát í ölajánlja,
jelen lehet, d€ nem lelté tlenül kell jelen
lennie. A padlózat mé lyé dé seia szont telület
hatálait jelölik, é s a szertartások soí án
elsósorban puí ilikációs cé lokra - használl
vizé t vezetik el,

-

reszté nyek, akik szinté n visszautasí tják. bár amikorJé zus é s taní wányai a

Isteni hő sök

jeruzsálemi templomban imádkoztak mé g bizonyosan é lt ez a gyakorlat. A Haomához kapcsolódó ósi hagyomány más elemeit azonban magábaolvasztotta a zoroasztriánizmus.
Az egyik legficntosabb templomi
szertartás közé ppontjában a haoma
elké szí ré seáII. A próí eta himnuszai
meditációk errő la szertartásról, a
jasznárő l, a himnuszokat pedig a
j asznában használt imák ő rizté k meg
számunkra. A zoroaszceri hir szerinr,
ahogy Haoma me&ielent a pr6fé tának a haoma-szertartásban, ú gy lesz

Jirna

jelen Haoma minden áldozatnál.
A napi szertartások alkalmával meg-

szentelt haoma a Fehé r Haomát jelké pezi, amelytő laz idő kvé gezeté n
minden ember elnyeri a halhatatlanságot. Ez az ital ma é pp ú gy, minL
ré gen, kóstoló a halhatatlanságból.

Az ő sihagyománytő l az é Iő

zoro
tehát
egyenes
gyakorlatig
asztriánus
ú t vezet.

Jima is az indoiráni hitvilág ré sze.
Bár az ind é s a perzsa hagyomány
sok mindenben megegyezik, Jima
(indül: Jama) alakját illetóen mé gis

jelentő sek a különbsé gek.

A vé dikus Jama egyik 1eglé nyegeő volt az

sebb tulajdonsága, hogy

első a halhatatlanok között, aki a halandók sorsát választotta. ,,Hogy megörvendeztesse az isteneket, a halált
Választotta, hogy me8Örvendeztesse
gyermeké t, elutasí totta a halhatatlan-

ságot" (RV 10.13.4. ZDT, 132.).
ú tját jáIva mutattá meg az

A halál

embereknek a halhatatlanokhoz vezetó öSvé nyt, hogy ók is együtt lehessenek vele a dal országában. Mivel ó a halottak királya, a halált ,Jama ösvé nyé nek" is nevezik, s ez a
szóké p idő velmeglehető sen baljós
hangulator kölcsönzörr neki, aminr
azt né hány ijesztó szobor is mutatja.
A perzsa mí toszok - különbözó

okokból

növekedé sedet,

az egé sz test

mindexjQta máuotodat...

erejé t,

Ez az első

kegy, melyet ké rele tő led,
ó, legyő zhetetlen Haoma.

Az

í gazság é s Jé ny Paradicsoma,

kí mí nden boldogságot magadba
foglakz. Ez a második leegy, melyet
ké rek tő led, ó, legyő zhetetlen Haoma,
Egé szsé get a testnek. Ez a harmadik
hegy, melyet ké reb tő led... hosszt|
é Ietet, az é ltető erő miatt,
(9.

jaszna,16- skk,Boyce, sources, 55

§k,)

Az első né gyí é rfi,aki kipré selte a
haomát, egy-egy nagyszerű fiat kaport ajándé kba. V ivanghvant Jimát.
Átzuja Thraé taonát. Thrita Kerszászpát é s Pourusaszpa Zoroasztert.
A szertartásokon recitált egyik ósi
szövegben azt ké rik Haomától, sú jtson le buzogányával a sárkányokra, a
gyilkosokra, a zsarnokokra é s a rosszé letű nő kre.
Minden állatáldozat eleje az é gi
Haomát illeti, aki cseré be gondjaiba
veszi az áldozati állat lelké t, s az, ilymódon, az utolsó í té letnapján majd
nem illetheti vádda| az áldozat bemutatójá(. lránon kí vú la zoroasztriánusok már sehol sem mutatnak be
állatáldozatot. Sót vannak, akik taeadják, hogy ez a fajta áIdozat valaha
is szokásos volt, csakú gy, mint a ke-

megszenvedté k az átvé te,

összegzé s
A perzsa hiwilágban az istenek nem
távoli lé nyek, hanem olyan erő k,
amelyek a szertartásokon keresztüI
kózvetlenül is megidé zhető k.Atar é s
Haoma egyaránt az isrensé g nyugati
é s keleti fogalma közötti hatalmas
különbsé get pé ldázza. Bár közismertek az Atarhoz é s Haomához kapcsolódó mí toszok é s antropomorf leí rások, ez az emberi tulajdonságokkal való í elruházás mé gsem olyan,
Zeuszt, a zsidók
ahogyan a görögök
Allahot eImuszlimok
vagy
a
Jahvé t,
ké pzelté k.A perzsa é s a kereszté ny
felfogás esetleges hasonlóságai senkit
ne té vesszenek meg. Egé szen más
világban járunk, s nem szabad a perzsa gondolatvilágot a kereszté nysé g

leket, é s ma már nehé z töké letesen
rekonstruálni ő ket. Jimát bé ké ben é s
bósé gben eltelt, egy é vezredes evilági uralmáé rt a legnagyobb tisztelet
övezi, hisz az ő orszif,,ása idelé n a
dé monok minden mesterkedé se - az
igazsá5alanság, az é hsé g,a betegsé g,
é s a halál hatástalan maradt. A világ
oly nagy fejlő dé snekindult, hogy

szemüvegé n át vizsgálnunk.

uaráé rt

Mindezek ellené re ezeknek

az

é gi lé nyeknek vannak hósi vonásaik
is, ahogy erról már szó esett. Valamennyi ósi vallás jellemző je ez. Perzsia bóvelkedik isteni hő sókben, bár
a róluk szóIó törré netek sokszor in,
kább a legendák, mintsem a mí toszok köré be tartoznak. Kihagyni viszont ő ket annyit jelentene, mint hiányos ké pet rajzolni a perzsa mitológiárő L

háromí zben is ki kellen tágí rani.
ú gyhogy uralkodása vé gé reké tszer
akkora lett, mint amekkora trónra
lé pé sekor volt. IgyJima testesí ti me8
az eszmé nyi királyt, aki követendó

pé lda rninden uralkodó

számára.

perzsiában é s Indiában inkább királynak tekintik, s kevé sbé istensé gnek.

]inát az általa é pí tettbarlangé rt, a
is áldják. A teremtő figyel-

meztette Jimát, hogy három kemé ny

té I közeledik, amelyek nem kí mé lnek sem embert, sem állatot. Erre ó
megé pí tette a bar| angot, a varát,
amelybe magával vitte minden állaté s növé nyí aj pé ldányait, é s a legkiválóbbakat az emberek közül, hogy a
té I borzalmainak elvonultával a fold
ú jra bené pesülhessen. A ké sei zoroasztriánus szövegekben ez az ű jhon,
foglalás az idő kbereljesülé sé velvesui
majd kezdeté t. A skandináv mitológiában is van egy hasonló törté net,

szemben
( sáh n ám

Je| eneI a Királyok Könyvé bő l

e). Takhmulasz legyő zi

a dé monokat. chester Beatty Library, DUbiin

talán mindké t hagyományban a több

hí vják. Jimának tulajdoní { ák a per-

Krisztus születé se körül í rták. Lehet-

dé kozásra.

ezer é ves indoeurópai mí toszok zsák é venké ntinagy ünnepé nek, a
öröksé gei ezek. h uarárő I megemlé
Nouruznak a megalapí tását is, amely
kező itání szöveget, a Ví áé udádot jó alkalom a vidámságra é s az ajánví zözönt elbeszé lő sé mi törté netek is hatottak a Jima-mí toszra. E törté netek egyik vál,
tozata, Noé legendája, a Bibliában is
olvasható. Az irániak talán azé tt vál
toztatták a törté netben a menekülé s
helyszí né ú lszolgáló bárkát barlangra, mert Jima szoros kapcsolatban á11
az alviággal.
Jima azonban sú lyos bű nöket is
elkövetett. zoí oasztq azé rt í té lteel
ő t, mert az embereket az ökör hú sával akarta megörvendeztetni. Más
szövegek azt roják fil neki, hogy hiú
vo]t é s azzal ké rkederr. hogy isreni
tulajdonságokkal rendelkezik. Egy
ré gi szövcg beszjmol róla. hogy ami
kor a hamisság kezdett örömet okozni neki, az isteni karizma madár ké pé ben háromszor hagyta el ő t.Elő ször Mithra, másodszorra Thraé taona. harmadszorra Kerszászpa fogta
be a madarat. Nem tudni, mié rt é pp
háromszor ismé tlő dött megez az
esemé ny. Egyesek szerint ez a Jimairányí totta hármas tagozódású papok. harcosok. ké zmű vesektjrsa
dalomra lenne utalás. Bű né nekvalódi termé szete sem világos. Jimát
szokták az embereknek halhatatlansé ges tehát, hogy a

ságot adó bikaáIdozattal is kapcsolat-

sangnak é s Takhmurasznak is szokás

tulajdoní tani.

A

szövegeinkben

o1-

vasható rní toszok é s legendák sorába
azonban csak ú gy illene bele, ha ké t
egymás után következő uralkodónak

tekintjük ő ket,bár egykor enné l
többek voltak.

Hosang mind a hé t í tildré szura
volt az idő kkezdeté n. Emberek é s
dé monok engedelmeskedtek neki.
é s a gonosz szellemek

A varázslók

söté tsé gbe menekü]tek elóle.

a

A Má-

zanderánnal azonosí tott Mázanát dé l
felő la Demavend hegye határolja. Itt
laknak a varázslő k é s a dé monok,
akiknek mintegy ké tharmadát pusztitotta el a bátor Hosang. A jog uralmát is ő terjesztette el ezen a fildön,

é s felesé gé velegyütt ók az trání ak
ő sszú lei.
Takhmurasz Hosanghoz é s a többi kiváló fé rflű hozhasonlóan irtotta

a dé monokat. Föllé perr a báJványa varázslók é s a boszorkányok ellen, Isten illő tiszteleté re taimádás,

A gonosz ellen ví vorr harcai

ba hozni. EszerintJima az embereket

nirott.

halhatatlani-rá tevő hatalmat tulajdoní tott volna magának, amely a zoro-

során sikerült ellenfelé t lő váváItoztaLnia: ennek hárán lovagolt harminc
é ven át köröskörül
a ftildön.

asztriánusok hite szelint egyedüI Is
tent illeti. Hogy a ré giek is ezt tar
rották-e. nem tudjuk, A ké > ei szöve
gek azonban hazugnak, az isteni hatalommal ké rkedő nekábrázo| ják.
Bjrmi volt is a bű ne,az isteni karizmától megí osztott Jimát ellensé gei
szí ne elő ttzokogás rázta.
Az is homályos, hogyan halt meg
Jima. Egy ő sihimnusz szerint testvé re, Szpitjura hasí totta ketté , a ké ső bbi
hagyomány viszont arról számol be,
hogy Dahák - akit e legendák nem
mitikus alakké nt, hanem megátalko_

dott

í iildi zsarnokké nt ábrázolnak -

óli meg Jimát

é s fogla| ja el birodal-

mát.

Jimát bú ne ellené re is tisztelik.
Perszepoliszt, ahol a hatalmas akhaimenida palota é pült, Dzsamsid (a Ji_

ma né v ké sei alakja) trónusának is

34

Hosang é s Takhmurasz
Perzsiában az első király szemé lye
köré több, egymástól fiiggetlen ha_
gyomány is é pült, mivel az elsósé get
Jimán kí vül mé g ké t királynak, Ho-

Thrita, Thraé taona, Faridun
A világ minden vallási hagyományaban megtalálhatók az isteni hósök é s
a sárkányok harcának elbe.zé lé sei,
Indiában Indra töIté nete a legismertebb, aki villám-buzogányával lesú jtott VritráIa, a szárazság dé monára, s
ezzel kiszabadí totta az emberisé gnek
é ]etec adó vizeker. llyen hós Thrita
is, akit igen hasonlóan í rnak 1e. Thrita villámával agyoncsapta a három

fejű , hatszemű sárkányt, Vriszparu
pát. Máskor egy vaddisznó ké pé ben
megjelenő dé montütött le buzogányával, Thrita bömböIó hangja hal_
latszik a viharban é s ha ráfuj a tű zre,
Agni fellángol, De Thrita, Indrával
ellenté tben, a szent szóma hí res ké szí tő jeé s fogyasztója is.

-'/1

' .

.41,1t
}

,,
9.'rJt";

.r:

í ,Y
.,-a

{

,4.;i
,,t!
t/,t

j,'^ -yí ,n,}
1i4

.| ,

,i",6r,1.

3,

9F

..

.

.

.f

zadi
Miniatúra egy XVII. szá

hná
me-kéziratbó l. A jelenet a bő ségben és
békében élő Világ fö lö tt uralkodó Jimát
n ü lve.
brá
zolja a tró nusá
(Dzsamsid) á
Metropolitan Museum of Art, New York.
ndéka, 1913
Alexander Smith Cochran ajá

36

1:

37

Balra

Egy v. szlEadi, oroszlántesttel

di:9zí tett í hüton,

azaz ivókürt, Ez a rhú ton é s
a perzsa bilodalom | egkülönbözóbb lé szé ibő l
elókerült ivókürtök megdöbbentóen hasonlók,
A stí lus egysé ge azonos iskolára utal, Jól
jellemzi a mű gondot, amellyel ezeket
a tálgyakat ké szí lellé k,hogy egy hasonló.
Hamadán,Ekbatanában találl rhüton szájála
dí szí té ské ppen41,5 mé ternyi Vé kony drótot
tekeftek. Ré gé szeti Mú zeum, Teherán

szenben baha Egy párthus
termé kenysé 9islennő tábrázoló bronzszobor.
Eleinto ú gy Vé lté k, hogy Anáhitát, Minden
Vizé k Forrását áblázo!'a. A legú jabb
kutatások ké tsé gbeVonják, hogy az ósi
perz§a mű Vé szetmezí telen nöi alakjainak
bármelyike összé í üggé sbe hozható lé nne a
zoroa§ztriánizmussal, jnkább a hellé nisztikus
hatás továbbé lé sé t látják bennük, staatliche
Museon PreussischerKultulbé sitz, [/useum
í ür lslamische kunst, Berlin
szenben jobbra A buzogányáVal egy
dé moní alé sú jtaniké szülő Falidunt ábrázoló

párlhus amulett, Hát'apján egy lómal ,é lké p,

az ikré ket szopialó nósté nyfa* as ké pe
látható, pelzsa ábrázolásmódban. Nem
tudjuk, hogyan é ftelme zté k a pelzsák ezt
a jelenetel,

Thrita volt

a

harmadik ember, aki

haomát ké szí tett a fild lakói számára.
A teremtő tő olyan
l
szert ké rt, amely
megszünteti a í ájdalmat, ű tjátállja a
betegsé geknek, a rothadásnak, a í er_

tő zé sekneké s a halálnak, mindannak, amit a Gonosz Szellem, varázsereje segí tsé gé velterjeszt a foldön.
Thrita fohászát hallva, a teremtó, a
kozmikus óceánban, a Gaokerena fa

körül növő gyógyí ró növé nyek miriádját küldte le a fildre. Thritát
ezé rt tisztelik ú gy, mint aki megszabadí totta az emberisé get a betegsé gektő l, a láztól é s a haláltól,
Hasonlóké ppen, Thraé taonát hí vják segí tsé gü1viszketegsé g. láz é s in

kontinencia ellen, mert ez mind

a

három fejű ,három állkapcsú , hat szemű ,hatalmas sárkány, a hamis dé mon, Daháka mű ve,akit a Gonosz
Szellem teremtett, hogy elpusztí tsa
az igazságot é s az emberek települé seit. Daháka ellen tehát Thraé taonát
38

hí vják segí tsé gtil, hisz ő máregyszer
legyő ztea sárkányt a Varenában, a
mennyekben ví vott csatában. Thraé taona megsebesí tette Dahakát a fejé n
é s a nyakán, döí é sei Daháka szí vót is

é rté k,de nem ölte meg. Thraé taona

ekkor kardor ragadott é s átdöfte a
szörnyet, akinek utálatos testé bő 1
undok lé nyek ezrei másztak elő .
Thraé taona attól tartott, hog-y ezek a
fertelmes lé nyek, kí gyók, bé kák,

_{

m

skorpiók, gyí kok, teknő sbé kákeIárasztják az egé sz foldet, ezé rt nem
szabdalta darabokra a szörnyet, hanem megkötózte, é s a Demavend

!i

hegyé be zjrra. amiL az emberisé g mint azt látni í oguk - egy nap keserű enmeg fog bánni.
Daháka ftjlött aratott győ zelme
Thraé taonát a legdicső bbemberré
tette, termé szetesen Zoroaszter után.
Diada]ának köszönheti Thraé taona,

§
§

E

hogy meg tudta szerezni az elbukó
Jimától ekzálló isteni karizmát.

Tl

f

_1

sa

la

iE

h,

té netei azonban csak töredé kesen
maladtak Únk. Legyő zte az aí any
sarkú szörnyet, Gandarvát, aki hatalmasra tácott .záj;al ront el]enfeleire.
hogy felfalja ő ket, s akinek feje a napot veri é s tizenké t embert is ké pes
egyszelIe elnyelni. Kerszászpa é s
Gandarva kilenc nap, kilenc é jjel
küzdött egymással a koznrikus óceánban.

Sok szörny, gyilkos, ú tonálló vé gezte be é leté tKerszászpa keze által.
Közé jük tartozott az ő riásmadár, Ka-

mak í s, aki a lold felett lebegett

A

Daháka í tilött alatott gyózelme
miatt ő thí vják segí tsé gülaz igazság,
talan zsarnokokkal szen-rben.
Kerszászpa
A haját varkocsba í onó, i!ú Ketszászpa, akinek í urkósbot a fegyvere,
szinté n Perzsia nagy sárkányölő hósei közé tartozik. Faridunhoz hasonlÓan Ót sem tartják istennek, a zoroasztriánus hí vő tehát nem inrádkoz,
hat hozzá, csak bizonyos esetekben
ké rheti segí tsé gé táldozat bemutatásával. Egykor sok mí tosz í ő szereplóje
volt a kalandvágyó Kerszászpa. tör

és

kiterjesztett szárnyai akkorák voltak,
hogy ellogták lz esót r Fold elő J,Eg1
alkalomrnal Kerszászpa hajmeresztő
kalandba keveredett

... a nagy szarvú sárkánnyal,
akí embereket, é s louakat nyelt

el,

é s gyilkos sárga mé reg borí totta testé t
egy lánclzsányi magasságig..

E sárkány

hátán kezdte

el

Jő zni

ebé dre a hú st Kerszászpa, a hő s,
egy ú stben. A sárkáry átforrósodott
é s í zzadni kezdett, Jelpattant
é s a rándulástól kiömlött a uiz:

a hő sKetszászpa ré m lten menekilt.
(9,Jd,/, 11. Cer§hevitch. lL, 63)

39

Ketszászpa bátorságának köszönhette, hogy meg tudta szerezni a Ji-

mától meneküló isteni karizmát.
Az idő kbeteljesedé sekor Kerszászpa ismé t nagy szolgálatot tesz
majd az emberisé gnek azzal, hogy
megóvja a hegyi böntöné bő l ördögi
dühvel a világra rontó Dahák támadásaitól, Ez a szórny borzalmas bű nöket követ el, elnyeli az állatoknak
é s az embereknek eg1 ha rmadát,
A teremtő ekkor é letre kelti majd a
í é lelmetnem ismerő Kerszászpát, aki
boqával lesú jt a szörnyre, mególi é s
megmenti az emberisé get,
Bár a zoroasztriánusok elismerik
Kerszászpa bátorságát, é s az ő segí tsé gé tké rik a rablók garázdálkodásá-

é s a nap heve a ré gi perzsák szemé ben egy kozmikus mé retű harc rrtegnyilvánulásai voltak. Hiba lenne
azonban ezt az ósi hitvilágot termé -

szetimádáské nt é rtelmeznünk. Né
hány istensé g elvont í ogalmakat testesí tett meg, olyanokat, mint pé ldául
a győ zelem, más istensé geket emberi
tulajdonságokkal ruháztak fel, ismé t
másokat nem.
A ré gi perzsák számára az isteni
világ nem tő lünk figgetlen, távoli
valóságot jelentett, hanem szelvesen

hozzátartozott mindennapi é letükhöz. A vallás gyakorlása nem korlátozódott a templomokra, szertartásaikat vé gezhetté kakár a hegyek közört is, Az isteni .Zcmé lyek aZ egé sz
val szemben, mé gis kicsit ferde világmindensé get árlográk. Arar. az
szemmel tekintenek rá. Bátor. de Isten fia, egyszerre van jelen az é g
nemtöródöm hő snektaroák, aki ben, a lé gben é s az egyszetű házt tő znem ti§ztelte a szent tüzet, a hité let helyekben. A szertartások nemcsak
ő simagját, é s elhanyagolta vallása távoli lé nyekhez, az é ghez, a naphoz,
gyakorlását, Halála után, amikor hő s_ a csillagokhoz szóló himnuszok
tetteit elő sorolva bebocsáttatásé rt é neklé sé bőálltak,
l
hanem a tő zben,
esedezett a Paradicsomba, a teremtő
é s a haomában lakozó erő ket, a T[i*
elfordult tóle. Csak Kerszászpa zokozet. é s Haomát hí vó é nekek is he]vet
gása, az angyalok sí rása, Zoroaszter é s
kaptak bennük.
az állatok közbenjárása lágyí totta meg
Az ő siperzsa mitológia nemcsak
annfra, hogy vé gül is befogadta,
kozmikus mé retű csaták. elvont foL Kerszászp ához fflző dőtő rté - galmak, rituális alakok tárháza, hanetek jól megvilágí tják, hogy a mí - nem mesé s hő sök: az ideális uralkotoszt a legendától milyen keskeny dó, a í é lelmetnem ismeró bajnok, az
ösvé ny rálasztja el. Bár manapság inósi orvosságos ember alakjait is makább legendás, mint mitikus hő snek gába olvasztotta, Az emberról, a tár
szárnit, a világ vé gé nekeljövetelekor
sadalomról, a ftrldi é s isteni világról
játszott szerepe azt sejteti, hogy egykialakí tott ké p, amely az ő si mito
kor a mainál sokkal nagyobb vallási szok saját3a,jól megő rző dötta zorojelentósé ggel bí rt. Más nemzetek ő si asztriánizmusban é s helyenké nt a
mondavilágának sok, hozzá hasonló
hinduizrnusban is. E ké t vallás erós
hő .é velegyütt ő ris báLorsjgáé rt tirzkonzervativizmusának köszónhető ,
telik.
hogy ezeket a hiedelmeket ma

Az ő simitológia összegzé se
Bár az ő si,,pogány" perzsa hiedel_

ewáItalán ismerhetjük.

mek önmagukban nem, csak a zoroaszteli é s az ind hagyományba ágya
zódva maradtak ránk. sok mindent
tudunk a legő sibbperzsa mí toszokró1. A világ eszerint lapos, töké ]etesen bé ké svolt, ahol nyoma sem volt
a rossznak. A nyugalomnak é s harmóniának a gonosz megjelené se vetett Vé get, aki megváltoztatta a
é s az é gi lé tet,

loldi

Az ő sinorrrád né pekné lmegszokort módon az indoirániak mí toszai
is a terné szetben, a környezetükben
tapasztalt, örökös harc köré é pültek.
A szárazság é s az esó, a mennydörgé s
40

F-

E-

Ferl Az ókolban Dé lnyugai-1lánban, zagrosz
hegyei között,

Lurisztánban fé mmú Vessé gé róL

hí les kultú ra jótt lé tré , A lerületet
a legkülönfé ]é bb hatások é rté k, ezé rt
a oiszlú kön, a kú lö,bözó bron7 eszkdzökön,
amulelteken, kultikus tálgyakon ábrázolt
alakok azonosí tása nem egyszerú í eladat.
Aminl ezen a lű n is| átható, a2 isienalakok
gyakran dé monokkaL együtt jelennek meg az
áblazolásokon, Regeszé tl L{ uze-m. Teheí án

Baka

Ezen az ezüsí kancsón szé nmurv
(szimUlgh), a mllológiai sálkány,páVa,
a szászánida-korl dí szí lé sekgyakoli
szereplöje látható. Eí mitázs, szentpé tervár

szemben L]liszIáni Iegezborí tó lemez,
A lemezen | átható a akok már sok kltatónak
okoztak í eitöí é st. Né melyek szerint a fölsó
sor islé npáí ja Mithra é s Varuna, ak k az egei
jelké pezik. A lólük jobbra megjelenó állai
a M]thra által megölt bika, A kózé psó sorban,
a ké t olosz]án közótt álló alak lndra, aki
a lé gkört sz]mbolizálja, A í enti magyarázat
szerint az a só sor alakjai a ké lkez]
munkások stensé gei, Az é rtelmezé s
sze| lemes, de korántsem bizonyí tott.
Meiropolilan Muse!m oí Alt, NeW York,
Roqeí s FUnd.

41

A zoroaszttiánas
rnitológia

Az istenek

roasztriánizmus átvette é s továbbfejA hí vő ket.az Igazság köve,
tő í t(asauanokat) a gonoszokkal, a hamis ú ton járókkal (dntguanobkal) á1-

mástól figgeden, egymással szembenálló termé szet. A gonosz nem a
jó hiánya, hanem önálló lé nyeg,
önálló erő .A jó é s a rossz nem fé r
meg egymással, kölcsönösen pusztí tóak, é s ké t vé gső antagonisztikus
,
okra vezethető kvhsza. A jó é s a
rossz. vagy ha a kereszLé ny rerminológiát használjuk, Isten é s Sátán kibé kí thetetlenellenté te a zoroasztriánus mitológia, teológia é s filozófia
alapja. Hogy e gondolatrendszer lé trejötté t megé rthessú k, meg kell ismernünk a jó é s a gonosz erő inek zoro-

1í totta szembe.

aszteri felí ogását é s mí toszait.

é s dé tnonok

viszálya

A dualizmus,

a világban ható

ké t,

egyrnásal kibé kí thetetlenerő gondolata jellegzetesen zoroaszteri.
árják hité t, amely ké t erő ,az lgazság
^z
vagy Rend, illewe a Hazugság vagy
káosz szembenállását vallotta, a zoleszretre.

Zoroasztet himnuszaiból kiviláglik, hogy e dualizmust ké t szembenálló sze]]emké nr megjelení rő tanr ismertnek tekintette:

Aztán szólok majd a lé t ké t alapuető
szellemé rő l,akí k kő znla
Legszentebb í gy szóIott a Conoszhoz:
Sem gondolataí nk, sem taní tasunk,
sem szándé leaink, sem választásaink,
sem szauaink, sem tetteinl< ,
sem legbekő lé nyünb, sem lelktinl<
nem egyezib,
(4J,2,Jdí ,:"a Boyce. source§, 3ó)

Ajó

erő i

Ahuta Mazda, a Bölcs Ú
Zoroaszter hitte, hogy látomásaiban
Isten jelent meg neki, akirő l barátjaké nt szólt. Kinyilvání totta, hogy
MazdaUr (azazBölcs Ur) mindenek
atyja, az erő sé s szent, aki megalkotta
a nap é s a csillagok pályálát, aki fenntartja az eget é s a foldet, aki megteremtette a Í é nyté s a söté tsé get, aki a
kezdetek kezdeté n gondolatának
erejé vel megalkotta az embert, é s a
tóbbi teremtmé nyt, az evtlági lé t, a

A ké t ellenté tes erő eszmé je odáig fejlő dön a zoroasztriánizmusban,
tú lvilági jutalom é s bünteté s lé trehogy ké t különálló terminusrend- hoz6ja, a pihené s é s a munka, a hajszer is kialakult. Ajóhoz olyan szavak
nal. a dé lidő é s az est kigondolója. a
kapcsolódnak, mint fej, ké z, beszé d, bölcsesé g birtokosa é s a halhatatlan
ha.lá1 -a rosszhoz viszont a koponya,
erő at''1ja,
mancs, üvölté s, pusztulás.
A ké sei szövegekben, amelyekben
Már emlí tettük, hogy a zoroasztOhrmazd né ven emlí tik, Istent telriánusok szemé ben nincs nagyobb
mé szeti ké pekkel í rják le. Csillagokbű na jó é s a rossz összekapcsolásákal dí szí tett köntöst visel, legszebb
nál, vagyis annak felté telezé sé né l, alakja a delelő napé s a foldet berahogy a jó világ a Gonosz Szellem gyogó í é ny,szeme a ,,gyorslovú
alkotása, é s fordí wa: nincs nagyobb
nap''. Mennybé li trónusa é gi feny.
bű n.minr lstent a gonosszal társí tani.
ben ragyog. Udvart tart, é s a szolgáA jó é s a rossz ké t egymással el- latán á116 angyalok minden paranlenté tes valóság, olyanok, mint a fé ny
é s a söré tsé g. az é ler é s a halál. Nem

egyszerű en ugyanazon valóság ké t
különböző Vetülete, hanem ké t egy42

csát teljesí tik. Lehet, hogy sokan eze-

ket a költő i ké peket szó szerint é r_
retté k. de tjvolról sem valamennyi
zoroasztriánus hivő vé lre í gy. A mi-

A GUanaszp-tú z, az ókor] Perzsia három
nagy szent lüZé nek egyike, egykor Takht e
SZolejmánnál lobogott, A telü et már az
akhain]en]da korban szent hé lynek számí toll
de "ord-Isp,ll oillos, -ogy a G,-,dslp Iú 7
a szászánida koí l megelózóen s ltt ett Vo na,
A lú z mé lióságte jes é pületben kapott he yet,
kirá yok zarándoko tak hozzá é s tisztelté k
meg ajándé kokkal. Az é pülei tó part]án állt, s
ly módon egyszerle n]utathattak be áldozatol
m ndké t jsten teremlmé nynek, a tú znek é s a
Ví Znek,

\

,_\

.l3

Az Amesa Szpenták

A szent

irat

ké ső bbí alak

Neué nek jelenté se

(Aveszta) alahja

A Jelú gyeleté rc bí zott RituáIí s

teremtmé fty
Emberisé g

P"p

megjeleú tő je

Ahura Mazda
(Szpenta Mainju)

Ohrmazd
(Spenág Mé nog)

Bölcs Úr

Vohu Manah

Vahman

Jó Gondolat

szarvasmarhák

Egy pohár tej

Asa (Vahista)

Ardvahist

(Legszentebb)

Tű z

Rituális tű z

szent Alázat

Föld

Szent helyek

(Szent Szellem)

Igazság
(Szpenta) Armaiti

Szpendármad

Ksathra (Vairja)

Sahrevar

(Eszmé nyi)

Az é g (mint kő

Királyság

vagy fem)

mozsár
mozsártörő

és

Haurvátat

Hordád

Teljessé g

Yiz

Megszentelt ví z

Ameratat

Amurüd

Halhatatlanság

Növé nyek

Haoma é s más
növé nyek (pl. virágok)

tológiajó ré sze, mint azt látni fogjuk,
absztrakció csupán.

A hí vő számára ohrmazd mindenek elő nmaga a töké letes jóság, akihez a gonosz árnyé ka sem í é rhet.

A zoroasztriánusok elí té lika kereszté nyek Istené t, mert engedi, hogy a
világ. sót sajjt fra is szenvedjen.
A szenvedé s a gonosz sajátja, mivel
kárt okoz a Jó Teremté sben, olyasvalami, aminek Isten nem parancsolhat,

de amit egy nap majd legyő z.Isten
minden jónak a forrása, a ftnyé , az
é leté ,a szé psé gé ,az örő mé , az egé szsé gé .Az ő hatalma áll minden uralkodói trón, minden jó inspirációja
mögört. evilági szimbóluma az igaz
embet-

Az Anre§a Szpenták, Isten fiai

és

leányai
Zotoasztet szóI Ahura Mazda fiairól
é s leányairól is, akiket Isten pusztán
akaratának erejé vel teremtett. Hatan
vannak: Vohu Manah, aJó Gondolat,

Asa Vahista, a Le5zentebb lgazság,
Szpenta Armaiti, a Szent Alázat,
Khsathra Yairla, az Eszmé nyi Királyság, Haurvatat, a Teljessé g é s Ameretat, a Halhatatlanság. Ahura Mazdát
is közé jük számí rva. ő ka Bő kezű
Ha]hatatlenok. Ok heten öná]]ó csr.-rportot alkotnak, amely központi szerepet játszik a zoroaszttiánus szertar44

tásokban é s mitológiában. Minden
egyes Amesa Szpenta vé delmé be
vesz, illewe magára ölt egy alakot a
hé t teremtnré ny közül, amelyek a
zoroasztriánusok hite szerint együtt
az egé sz isteni teremté st magukban
foglalják, amint az a fenti táblázatból
is kitű nik.A mí toszokban a Halha
tatlanok vigyázzák é s óvják teremtmé nyeiket, a szertaltásokban viszont
a teremtmé nyek szimbólumait hasznáIják, hogy a Halhatatlanok spiritu ális jelenlé té reem]é keztessenek.
A Halhatatlanok absztrakt termé szete már neveikból is é rzé kelhető .
Mindegyikük az isteni lé t valamely
aspektusát ké pviseli, amelyben az
ember osztozhar é s kell is osztoznia.
Csak Ahura Mazda teremtő ,szent,
bő kezűszellemé bő 1nem ré szesedhet
az ember.
A zoroasztriánizmus ugyan nagy
becsben tartja az embert, de nem
osztje azt a hindu felfogást, amely
szerí nt az Isten é s az ember egykor
egyesú lni í og. Ahurához minden ima
ós dicső í té a
s Halhatatlanok közvetí té sé veljut el, ő pedig rajtuk keresztül
jutalmaz vagy büntet. Mindegyikük
ké pviselheri a paradicsomot. a köverendó emberi pé ldár vagy az igaz
vallást. Az Amesa Szpenták tehát voltaké ppen közvetí tő k, akikenkeresztül Isten kapcsolatba lé phet az em-

berrel

é s az

ember Istennel. Zoroasz-

ter azt taní tja, hogy az, aki figyel
Mazda szavára, é s engedelmeskedik
neki, aJó Gondolat cselekedetei által
elnyeri

a

Teljessé get é s a Halhatatlan-

ságot (45.5. jaszfla). A Jó Gondolat
vezeti az embereket a Helyes Osvé nyen, hogy a Teljessé get é s Halhatat-

lanságot elnyerve eljuthassanak az
Országba. Az ember ily módon ré szesülhet az isteni termé szetbő 1.vallási kötelezettsé ge tehát nem egyé b,
mint hogy harmóniában é ljen teremtő jé vel.

Sok tudományos vita tárgya volt
már ezen ,,aspektusok" eredete. Né melyek szerint ő siistensé gekbő l
nő ttek ki. Akárhonnan szátmaznak
is, legjelentő sebb vonásuk, hogy a
bennük testet öltő magasrendű eszmé nyeket é s mé lyenszántó gondolatokat tisztelik. A ké sei zoroasztriánizmus egyre gazdagabb ké pekben
beszé l ezekrő l az é gi lé nyekrő l, akiket a kereszté nysé g arkangyalaihoz
szokás hasonlí tani. Mind a heten
arany trónuson ülnek, a DaI Palotájában, ahol haláluk után az igaz emberek is otthonra lelnek. Minden
Halhatatlan felelő sé ggeltartozik a
teremtmé nyek egy-egy csopoltjáé rt:

Vohu Manah az állatokról gondoskodik, Asa a tű zrő l, Khsathra
a fé mekrő l, Armaiti a ftrldrő l, Ameretat

a

i

t
f

r
l

q

d

J

C

l
l
i

in

A szárnyas szimbólum egy pelszepoliszi
kapuzatról, amelyet a k]rály tölött szoklak
ábrázolni,

ság, de mindenekelótt

Akah Manah,

a Rossz Gondolatok vagy a Viszály.

Asa, az lgazság
Asa a legszebb a Halhatatlanok kózött. Nemcsak a hamisság ellenté te,
hanem az isteni törvé ny, a világ erkölcsi rendjé nek megtestesí tóje rs.
A hí vő ketasavanoknak, Lsa követő i
nek nevezik. Azok, akik nem vesz
nek tudomást Asáról, a mennyor,
e1,
t
szágba jutásuk 1ehető sé gé játsszák

mivel kí vüIrekednek az egé sz isteni
renden. Az eré nyesek azé rt fohászkodnak hozzá, hogy megpillanthasa növé nyekrÓl é s Haurvatat a vizekrő 1. Az en-rber Ahura Mazda vé deln. e
alarr áIl.

A Bő

lentő sé geoly

kezüHalhltarl.rnok jen._rgy

a zoroaszrriániz-

rnus mitológiájában, hogy é rdemes
egyenké nt szemügyre vennünk ő ket,
hogyan születtek, megné zni cselekedeteiket, jellerniiket, hogyan gondoskodnak az emberekról, állatokról
é s növé nyekrő l.

Vohu Manah, a Jó Gondolat
Vohrr M.,nah az Isren el.ő szülötrje.
Ahura Mazda jobbján foglal helyet
é s tanácsadóké nt tevé kenykedik. Bár

fóké nt a hasznos állatokra van gond
ja, az emberekkel is töIódik. O volt
az, aki láthatóan is megjelent Zoro
aszternek, é s Ő az, akí naponta jegyzé keL ké szí t az etnberek gondolarliról, szavairól, tetteirő l. o fogaő jaaz
igazak lelké t a ha]ál utjn. é s vezeci
be óket a legszentebb mennyországba. Ebben a ké pben a Jó Gondolat
az emberben nrű ködó, é s az embelt

I§tenhez vezető isteni bölcsessé g
rnegtestesülé se. Vohu Manahon ke
resztül lehet eljurni az Igaz Vaüás vi
lágosságához. A vele szembenálló dé
mon Aé cnla. a Harlg é . Az. a Hamis-

sák ő t,kóvethessé k ösvé nyé t é s vele
teli paralakhassanak az örömökkel
az
eví l'ágt
dicsomban. Asa vigyázza
a habetegsé
gekre,
rendet. Lesú jt a
a
varázsszellemekre,
lálra, a gonosz
lókra, minden rosszindulatú lé nyre,
aki negzavarja az isteni akaratból ki

alakult világrendet. Asa felügyel a
pokolbé li rendre is. Nern engedi,
hogy az ördógök a megé rdemelt
bú nteté sé nfelü1 sanyargassanak valakit. Fő ellení ele Indra, a Hitehagyás
szel]eme, aki elté rí tiaz embereket az
isteni tórvé nytő l,az Isten alkotta

rendtő l.
45

;
‚ 1

rt

-

%.rr:;.
-

‚ ‘

:i•

t-a.

r

-

‘1

-

r-’

p__-I

I

•1

V

‘ -4

4

n
Takht-e Szolejmá

47

46

I

Jobbra í ent Asaeikhsa, a perzsa Asa
Vahista, azaz Legszentebb lgazság, a
halmadik Amesa szpenta kusán megfele| ő je.
Fejé t sugárzó dicsí é nyöVezi, kezé i lalán
ádásra emeli, Brtish IVluseurn, London

Att'J.aiti, az Alázat

Armaiti az kten lánya, aki Ahura
MazdátóI balra foglal helyet. Vigyáz
a fildre, legelő t ad az állatoknak, de

igazi lé nye nevé bő olvasható
l
ki,
amely oda.rdj.t. jhiraror. aljzatot.je-

lent. A hithű engedelnressé g, a lelki
harrnónia, a val]ásos tisztelet negszerné lyesirójc. A hagyotniny szerint

zorolszternek is megelenr. ami

a

próí é ta odaadó lelkületé t é s elhivatottságát je]zi.

Armaitit szomorú ság
tölti el, ha a rablók, gonosz emberek
garázdálkodnak é s tiszte]etlenek az
asszonyok, de óróme visszaté r, ha az
eré nyesek negmű velik öldjeiket,
gyarapirljl c.ordáikar ragy ha igaz
gyermek jón a világra. Fő ellenfele
Taronaiti, az Elbizakodottság é s
Pairimaiti, az Alattonrosság.
Jobbí a lent A római kalonai felszerelé s,
lUnika, í nellVé rt, taí ajos sisak ellené re a
ké pen egy kusán istensé g, saoí eoro látható,
ak] ta án a pelzsa Khsathí a Va]rja kusan
pária, Katona telszele é se különösen llik
'lozzá, hlszen a klí á ysagoi, ane,y a gonosz
legyözé se UIán foo eliönr a!öldö-. a kö es
a í é mek ielké pezik, British Museum, London

Khsathta Yairja, az Esztné nyi
I(itályság
Sok tekintetben Khsathra Vai!a sze
né lyesí ti meg a legelvontabb í ogaln-rakat a Halhatatlanok kózön. ő lsten hatalmának, fensé gé nek, uralrná-

nak, erejé nek a megtestesí tő je. Az
é gber: ez a mennyei birodalmat jelenri. a ftiIdön pedig azL a k irill rjgor.
amely Isten akarata szerint való; támogatja a szegé nyeket, az elesetteket,

é s szembeszáll a gonosszal. Ő fcl
ügyel a fé mekre, ezé rt hozzák kapcsolatba a í é mpatakkal,amely az
idók beteljesedé sekor próbára tesz
majd n-rinden embert. Isten rqta keresztül é Né nyesí tia vé gső jutalrnat
é s a bünteté st. Fő ellenfele Szaura, a
Zsarnokság, az Anarchia é s a Ré szegsé g legí óbb dé mona.
a Teljessé g é s a Halhatatlanság

Mivel ezt a ké t nói lé nyt a szövegek
mindig együtt emlí tik, rni is í gy tárgyaljuk ő ket,Haurvatat, akinek neve

jelent

(gyakran

fordí tják osztatlanságnak is), annak
megte.tesülé re. amic l mcgvjltj: jelent az egyé n szánára. Ameretat
(szószerint halál né lkülisé g) a megváltás egy násik aspektusa, azaz a
halhatatlanság. A vizekkel é s a növé -

nyi világgal állnak

kapcsolatban.
Ajándé kaik a bő sé gé s a csordák gya
rapodása. Az é let é s a kiteljesedé s
mozgar ó.jjt. az é ]eterő rszimbolizáljjk, EiJení elerk az thseq é r a Szom_
jí rság.
4l]

kezű Halhatatlanok az egyedüli é gi
lé nyek. Itt vannak a Jazaták, a tiszte
IeLrc. inrjdatra mé ltók i., { z é gi gyü
lekezetben rangban kózvetlenül
Ahura Mazda é s a Halhatatlanok
után következnek. Bár elmé letileg a
számuk vé gtelen, né melyek kiemelkednek közülű k, í ő ké ntazok, akiknek a zoroasztriánus naptár is szentel
egy egy napot. A legfontosabbakhoz,

mint Mithra vagy Anáhita, külő n

Haurvatat é s Arnetetat,

teljessé get, egé szet

A Jazaták, a Ti§zte| etre Mé ltók

A zoroasztriánizmusban nem a Bő

3crE!

.a-§

a"

1ú F

"qE
iBjl
]'ta,;

:1.i!l§

&b

hitnnuszok .zólnak, Mivel a fő | azataA.rr. Vljur. Anjhitár. Haontát. Átarc,

"Tlí
'i'T!r,í .!fo

Verethraghnát, Rapithvint é s Mith_

í rsT

rát máshelyütt tárgyaljrrk, filösleges
itt most valamennyiüket megerrrlí tenünk, A legí ő bbJazaták kő zétartozik Szraosa is, akirő l mé g nem volt

! i4t
§&É !

szó. Fontos helyet foglal el a
giában é s a szertartásokban.

Szraosa

í lifrrjt

mitoló-

az

Engedeln-ressé g vagy
Fegyelem; ő azoroasztriánizrnus
cgyik legné pszerű bbal.rkj.r. Ez az istensé g jelen van minden szertaltásb.rn, mivel az ember imjiban é s himnuszaiban ölt testet é s a fohászok az
ő kő zvetí té sé veljutnak el az é gbe.

A

illí

himnuszok a szeltartások szent
felű gyelő jé nek
is nevezik. Mivel a

r,:| .
:nfl

:

efu
,e.fi,;

lű l
* .q

_l

§ur
iEIN

Balra í ent Akusán é lmen látható alakot
számos kutató a perzsa Voh! Manahhal
azonosí tja, A királyké nt ábrázolt figuí a
trónuson ül, egyik kezé ben iogart tan, a fejé n
diedé m. Bí itish Museum, London

Balra tent Akusán Aldokhao, akit Vagy Asi
okhsoval - a sorssal, a Kárpóilás
szellemé vé l, Ahura Mazda lányáVal, l\4ithla,
Szraosa é s Flasnu testvé í é vel- Vagy Ardvi
VakhsáVal, a V2 é s a nedvessé g
é szak-perzsiai helyi istennójé vel
azonosltanaki utobbit szoros kapcsolat fú z
a hatalmas Ardvi szura Anáhitához. British
Museum, London

zoroasztriánus szeí tartások hatalmas
erő ket idé znek meg a gonosz elpusz,
tí tására, Szraosát páncé lba öltözött
harcosnak, a Hazugság legnagyobb
ellenfelé nek tartják. Harci bárdjával
dé monok koponyáját zű zzabe é s Iesú jt Angra Mainjura is, í ő ellensé ge
azonban Aé sma, a Harag dé mona.
A szent szavakban testet öltó Engedelmessé g a győ zelemre vivő erő a
pusztí tó gonosszal ví vott harcban.
Bár az istensé g absztrakt termé szete
nyilvánraló. mé gis, í iizódnek hozzá
nlirikus ké pzetek. Ejje), amikor por-

tvára indulnak a dé monok, suraosa
vigyjz a világra. Ó recirálra elő ször
a pathákar,

ó cerje,zterre ki elő qzör

a

szé nt ágacskákat, a barszom vessző ket é s ő volt az első ,aki Ahura Mazdához imádkozott. Ezer oszlopú háza a Haraiti-hegy csú csán áIl. Belsejé ben magáról van világoság. kivülrő lpedig a csillagok világiqák meg.
Palotájából né gy gyors, arany Iábű ,
fehé r ló vontatta kocsin kel ú tra. o
üdvözJri é s vigyázza a halottak lelkeit.
Mithrával é s Rasnuval együtt irányí tja a lelkek í tilötti í té lkezé st.
A mitikus ké pekbő ljól látható a
szertartások zoroasztriánus í elfogása,
amely nagy,ú lyL í ekrer az isteni ige

iránti engedelmessé gre, mint az isteni ige megtestesülé sé re. A szertartásokat, az engedelmessé get olyan erŐ -

nek tekintik, amely vé delmezi a lelkeket é s meghatározza vé gső sorsu-

A zoroasztriánizmusban az engedelmessé g nem passzí v tulajdonság,
hanem tevé keny erő ,amelynek köszönhető en az ember győ zteské nt
kerül ki a gonosszal ví vott harcból,
Ez a ké p rajzolódikkí a gatháleban
az engedelmessé grő 1. Zoroaszter Iskat-

tennek é s az igazságnak ajánlja é leté t,

gondolatait, szavait, tetteit, engedelmessé gé t é s befolyását. A vé gső jutal-

mat is az engedelmessé g arányában
osztják. S vé gül, arnikor az ember az
Ahura Mazdjhoz vezető egyenes ösvé nyre lé p, az engedelmessé g az,
aminek minden alá van rendelve.
Öss"eg"rve tehát, a Jazaták vagy a
nap, a hold, a csillagok ő rizősze| le-

mei, vagy olyan elvont fogalmak
me gszemé Iyesí tő i,amilyen

az áldás,
az í gazság é s a bé ke. Té vedé slenne,
legalábbis a mai zoroasztriánus í elfogást szem elŐ tttarwa, politeistának
bé lyegeznú nkezt a vallást é s a Jaza,
mitológia szerepIő ihez
tákat a gő rő g
hasonlóan az isteni panreon alakjai
nak tekintenünk, A zoroasztriánus
49

Ezt az épü letet, amely Naqs-e Rosztamban,
a királysí rral szemben áll, ma Kábe-je
Zardotnak (Zoroaszter Kockája) hí vják.
Dareiosz épí ttette i.e. 500 kö rü l, a Kü rosz
által, 30-40 évvel korábban, Paszargadaiban
emeltetett hasonló épü let, a Zendán-e
(Szolejmán Bö rtö ne) mintájára. A két épü let
minden bizonnyal azonos célt szolgált. de
nem tudjuk pontosan, mit. Hasonló
épí tményeket e kettó n kí vü l nem ismerü nk,
tehát kö vetkeztetni sem tudunk funkció jukra.
A Kábe 14 méternél valamivel magasabb.
Három lépcső bö l álló alépí tményre emelték.
A három sor vakablak Olyan hatást kelt,
mintha az épü let három emelet magas volna,
belü l azonban csak egy terem van;
kü lső
a terembe a képen nem látható
lépcső n át lehet bejutni. Néhány kutató úgy
véli, hogy eredetileg tűztemplom volt, vagy
legalábbis a temetési szertartások idején itt
helyezték el a tü zet, ahogy az
a temetkezési helyek kö rnyékén ma is
szokásos. Nem való szí nű azonban, hogy
az ablakok és szellö zó nyilások nélkü li épü let
e célbó l készü lt volna. Mások szerint
kü lö nleges királyi kincsek tárolására szolgált.
Meglehető sen furcsa volna azonban, ha
a holtakkal el nem temetett tárgyakat nem
valamely kö zeli palotában ő rizték volna.
A harmadik magyarázat szerint a királyi
család egyik alacsonyabb rangú tagjának
sí rja volt. Talán ez utó bbi a leghihető bb,
bizonyí tékok azonban ezt sem támasztják alá.

5(1

51

hí vő kOhrmazdot tú lságosan hatal-

Aé srna, a Flarag

masnak, tú lságosan ember í tilöttinek

Aé sn-ra a dű h,a harag, a í é kevesztett

(azaz a Ié t azon forrnáját, amely töké letes ellenté te a jónak a ,,valódi"
tartják ahhoz, hogy ké ré seikkel, é letben) é s a ,,Legrosszabb Lé tet".
bű nbánatukkal vagy áldozataikkal
Abban a vallásban, amely az é let
háborgassák. Szemé lyes vé delmező t szé psé geinektiszteleté t hirdeti, a goválasztanak, akihez fordulhatnak. Ez
nosz csak oda kerülhet. ahová a rotnem azt jelenti, hogy nem tisztelik hadás. Ez a hely a ,,Hazugság Háza".
é s dicső í tikAhura Mazda szereteté t,

Zotoasztet szerint a gonosz erő ia
Harag, a Fennhé jázás é s a Rossz
Szindé k. Ezek puszrí rjjk eI a világot.
tesznek kárt a csordákban, té rí tikel
hászkodik segí tsé gé rt.Jogosan hanaz embert a helyes ú tról é s a Halhagoztatják tehát a párszik, hogy a Jatarlansjgtól. A jó erő inek./oloJszteri
zatále nem a pogány istensé gek, hafelsorolása ötvözi a mí toszt é s az
nem a kereszté ny szentek é s angyaabsztrakciót. Ugyanez é rvé nyesa
1ok megfelelő i.
rosszra is, ezé rt í rhaduk nagy betű vel
A í elsorolt istensé gek a zoroa§zte
a Haragot é s a Rossz Szándé kot, hiri hitvilág mennyei lé nyei. A zoro, szen nem egyszeróen emberi gyarlóasztriánusok egy Istenben vagy erő - ságok ezek. hanem egyú ttal kozmiben hisznek, Ahura Mazdában, aki kus erók is.
maga a töké letes jóság, bölcsessé g é s
Szeretné nk i.mé r em]é ke,, tetni
trrdás, s akibő laz ember, különböző
arra, hogy a ré szletes mitológiai lemegnyilvánulási í ormáin keresztül, a í rásokat a ké sei szövegekben kell keresnünk, Angra Mainju a dé monok
Jó Gondolat, az Igazság ösvé nyé t járva ré szesülhet. Akaratát az ő t,,szoldé mona. A messzi é szakon, a dé mogáló angyalok" teljesí tik, akik maguk
nok foldjé n, feneketlen söté t mé lyis ré szesú lneka hí vő kszereteté bő lé s sé gben lakik. Tudatlanság, kárté odaadásából, bár egyikük sen he
konyság, káosz jellemzi Ahrimant.
lyettesí theti a Bölcs Urat.
Al.r kjár könnyen vjlrozratja. megjeA mennyei udvarral a Gonosz lenhet gyí k, kí gyó vagy akár i!ú ké Szellem világa áll szemben.
pé ben is. Egyetlen cé lja, hogy elpusztí tsa az Ohrmazd teremlette világot. Amí g vágya nem teljesül, á1_
hata]mát é s uralkodását, ahogy az a
katolikus sem té veszti szem elő lIs
ten szeleteté t, aki egy szenthez fo-

A Gonosz erő i

A

landóan a teremtó alkotásának sarkában jár é s lesi, hogyan semmisí thetné

perzsa szövegek nem hagyják ké t-

vergódni az olvasót,
már ami a dé moni világ gonosz,

sé gek kózött

meg. Ohrmazd az é let, Ahriman

halál teremtő je, Az

a

egé szsé ggel

szemben megalkotta a betegsé get, a

küknek egy* egy arkangyallal kell

szé psé ggelszemben a rú tságot.
Mindaz a lossz, ami az emberrel tör
té nik, Ahriman mű ve.Zoroaszter
születé se csapást mé rt a Gonosz
Szellemre, aki hiába prő báIta ő ta
rosszra csábí tani. Minden meterkedé se dacjra a Gonosz le< l al, aki az
idő kbeteljesedé sekor alulmarad, é s
aljas teremtmé nyei egytő legyig el-

megküzdenie.

pusztulnak. Figyelemremé ltó, hogy

iszonytató terné szeté tilleti, ezek

a

leí rások azonban sohasem olyan
aprólé kosak. minr amilyen az é gi viljg bemutarása. A [ő dé monokközört
nem állí tanak fel az arkangyaloké hoz
hasonló rangsort, hierarchiájukat
mé gis rekonstruálni tudjuk. Az idók
beteljesedé sekor u gyanis mindegyi-

A rangsorolás

hiánya

nem egé szen vé letlen, hiszen a gonosz egyik legjellemzóbb vonása a
zű rzavaI, arend hií nya.
Angra Mainju

Angra Ma inj u. közé pperzsa neven
Ahriman. a dé moni hordák fő vezé re.
Bár ez a szóösszeté tel a gáthákban
né vké nt nem fordul eló, a pusztí tó
Szel]em ]é ré nekgondolata már itt
fe]bukkan. Eszerint a Gonosz Szel-

len. alkotta meg a
52

,,nem-é letet"

a

a Gonosz
Szellemnek nincs anyagi { orlll'ála. Ez
azt a szemlé letet tükrözi, hogy az
ké sei szövegek szerint

anyagi világ teljes egé szé ben Isten al
kotása, tehát szüksé gké ppen jó. Mi
vel pedig a jó é s a rossz kölcsönören
kizárja egymá* t. a gono57nak nincs

anyagi formája. Parazitaké nt é lósködik az emberek é s az állatok lelké n,
ezt azonban nem tekinthetjük anyagi Ié tnek.

indulatok dé mona, a kegyetlensé g
hordozója, aki folyton azt lesi, hol
szí thatna viszályt, ho] robbanthatna
ki ellensé geskedé st. Ha aJó Teremt_
mé nyek között kudarcot vall, a dé
monokhoz fordul é s egymás ellen
gerjeszti ő ket.Az emberek elleni áskálódí sában a gonoszok nyelve segí ti. amely fiilszir.,;a az indulatokat.
A kábí tószerek rabjai is ót követik é s
az ó gyermekei a ,,borzas" dómonok.
Mesterkedé seit szraosa, a hí vók engedelmessé gé nek megtestesí tő je í é
kezi, ő jelenti azt az erő t, arnelyvé gül majd rnegszabadí la a világot a
haragtól.

Ázsi Daháka
drudzs, azaz hazugság, hamiság

A.

szót gyakran használják Angra Main_

juval kapcsolatban. De alkalmazzák
egy meghatározott gonosz lé nyre
vagy a dé monok egy.csoporrjára i..

Ez utóbbiak közüI Azsi Daháka

a

leghirhedtebb, róla már volt szó.
A három Gjű ,hat szemű ,három á11_
kapcsú Dahákáról tisztább, a többi

dé mon leí rásánál sokkal aprólé kosabb mitológiai ké pet kapunk. Testé
nek belseje gyí kokkal, skorpiókkal é s

egyób fertelmes lé nyekkel van teli.
Ha tehát valaki megsebezné , ezek a
csú szómászók kiszabadulnának testé ból é s elárasztanák a világot, Egy
alkalommal száz lovat, ezer ökröt, é s
tí zezer birkát áldozott fel Anáhitának, hogy leghóbb vágya, a világ
pusztulása beteljesedjé k. Más alkalommal Vájut próbálta megkörnyé _
kezni elátkozott, arany gerendájú patotájából, aho] baldachinos trónusa
áll. Anáhita é s Váju azonban egyaránt
megtagadta alantas vágyainak teljesí
té Sé t.

A pusztí tás vágyától hajtva, a Gonosz Szellem eme gyermeke azon
mesterkedett, hogy kioltsa a szent
lángot, de a hő sJima megakadályoz_
ta ebben. Azsi Daháka bosszú t í orralt, elrabolta a király ké t lányát, é s
n-ragí t Jimát is ketcé í ű ré szelte.
Nem

é lvezhette azonban sokáig a gy6zelem é dessé gé t.Thraé taona kiszabadí
totta a szüzeket, Dahákát pedig De-

mavend hegyé be zárta. Itt tartják
fogva az idő kbeteljesedé sé nek napjáig, amikor ismé t a fildre ront rnajd,
elnyeli a telemtmé nyek egyharma-

Ezt a í igurát, mely egy lur szláni bronz tű t
dí szí t, szraosáVal, az Engedelmessé g
islené vel azonosí tják. Az stensé g alatt
látható kakasfeiek szraosa é s a madalak
közötti kapcsolatra utalnak- Ez az é rtelmezé s
azonban a löbbi, Lurisztánból származó
tárgyhoz iüZötl magyaí ázatlal együ(, le levé s
csupán, I\,,| usé es Royaux d'Art et d'Histoire,

Brüsszel

53

Demavend hegyé , a mitológiai böltön: Azsi
Dahákát, a dé mont ide zárták. § ó az idók
beteljesé dé sé igitt raboskodik. A ké plól
megé rtjük, mié d szövő dtek legendák e köí é
a lé jté lyesé s tiszleleiet parancsoló hegy
kóí é , amely 5486 mé té rí eemelkedik
a tengerszint í ölé .

dát, s mindaddig pusztitja a tüzeket,
a vizeket, a vegetációt, amí g a ftiltámasztott Kerszászpa nem vé gez vele.

A gonosz temé szete
A három legismertebb dé mon kivé telé vel a többiekrő l nevükön kí vú l
alig tudunk valamit. De az ismeretek
ezen töIedé keiból is viszonylag teljes
ké pet kaphatunk a gonosz termé szeté rő l,megjelené si formáiról.
A dómonok közé tartozik a Fé lté kenysé g, a Fennhé jázás, a Letargia é s

Szándé k. A szövegekben
gyakran találkozunk Drudzs Na-

a Rossz

szuval, a hulladé monnal, aki a romlás,
a rothadás, a járvány é s a tisztátalanság szelleme. A gonosz segí tő kö
i zül
való Dzsehi is, a dé moni n6 alakjá-

ban ábrázolt kicsapongás. AJátuk, a
varázslók é s mágusok is mind a go-

nosz pusztí tó erő inek megjelené si
formái.
Bár a zoroaszteri Laní rás szerint a
gonosznak általában nincs testi megjelené se, az ember ké t alakban is találkozhat vele az anyagi világban: bizonyos állatokban é s a mocsokban.
A zoroasztriánusok hite szerint
Ohrmazd azé rt alkotta meg a Jó Te-

remté s állatait - első ké nta kutyát é s
a szarvasmarhát -, hogy segí tsé k az
embert. A kutyát szent ahtnak tartják, hisz a legtiszteletremé ltóbb vallási eré nyeket, a hű sé get,a ragaszkodást é s az engedelmessé get testesí ti
meg. A temeté si szertartásokban is
fontos szerepet játszik, hiszen az ő si,

indoiráni hitülágban kutyák ő rizté k
az alvilág kapuját. A szarvasmarha csakú gy, mint a hindu ember számára - a zoroasztriánus hí vő szemé ben
s7ent, hiszen ez az á| .at az emberisé gnek oly sok jót ad: hú sát megeszik, tejé t megisszák, bő ré bőruhát
l
ké szí tenekaz emberek, trágyájával
tüzelni lehet, vizelete megtisztulást
biztosí t (hiszen magas ammóniatartalma miatt hatásos tisztí tószer). Ha
mindezekhez mé g hozzávesszik a
szarvasmarha közismert jámborságát,
é rthető ,mié rt lett ez az állat a Jő

Teremté s jelké pe, é s hogyan vált a
perzsa hagyomány egyik fontos, vallási szimbólumává, olyanná, amilyen
a sé mi kultuszok báránya.

Az elmon-

dottakból szinte egyenesen következik, hogy a marhapásztor alakja legalább oly gyakran bukkan ftil. mint
más vallásokban a pásztoré .
54

{

l.'it'

ii;l
i,

,

',

!l,,,,
l..Y {

|

;li;frlÍ ,r,',;

ii$iliil:'iJj

Ké zú aIol'da| az Aveszta, a zoroasztriánus
bjblia egyik, interlineáris pelzsa í oldí tássaI
kiegé szí tett pé ldányából, A lapon az ósikrek
törté neté nek ré szlete olvasható. Bodleian
Liblary, oxfold

A zoroasztriánus

logikára jellem-

ző ena ]6 Teremté s hasznos állatairól
szóló taní tást kiegé szí tiegy másik,
amely a gonosz lé nyekkel,

a,

khraJszt-

rlÉ kalfoglalkozik. Minden ragadozó,

gyilkoló állatot a gonosz megte§tesülé sé nektarranak, De ilyen a lé gy is.
amelyet, mivel szí vesen lebzsel a halottak, az elhullott állatok körül, a
pusztulással é s a holttestek dé monaival kapcsolnak össze. Halálos marásuk miart Ahriman teremtmé nyei a
kigyók é s a skorpiók. csakú gy. minL
a rettegett emberevő allatok, az
oroszlán é s a árkas. Mivel a szé psé get ohlmazd teremtette, minden
fertelmes é s visszataszí tó lé ny, pé ldául a varangyosbé ka. a gonosz megjelené se.

Az ember

kötelessé ge, hogy

gondját viselje a Jó Teremté s áJJatainak é s irtsa a khraJsztrákat. h l< hraJsztrlÉ kal kapcsolatban jól é rzé kelhető a
zoroaszteri taní tás egyik nyilvánvaló
ellentmondása. Ha a gonosznak
nincs anyagi í ormája. hogyan tekint
hető egy állat gonosznak? Egy pahlavi szöveg erre a következő magyarázattd. szolgáll: a gonosznak sikerült

olyan haté kony é s pusztí tó erő ket
lé trehoznia, hogy ha ezek az erő k
láthatatlanok maradtak volna, mé g
több lett volna a nyomukban járó
pusztulás, ezé rt Ohrmazd megparan-

csolta, hogy vegyenek magukra lát
ható testet, é rzé kelhetőalakot.

kerüljenek.

A templomban, a szent

tű zkő rú szolgálatot
l
teljesí tő pap
pé ldául azé rt visel kendő t a szája
elő tt, nehogylehelete beszennyezze
a tú zet.

A laikus hí vő kmindennapi é leté _

ben a

tisztátalanság leggyakoribb

formája a nő kmenstruációja, amikoI
a szervezetben lé vő holt anyag a vé r
rel távozik. Sok vallás megszabja a nő
számára, mtt tehet é s mit nem ebben
az idő szakban. E tekintetben a ztlroasztriánus taní tás meghatározó eleme
a gonoszról vallott felfogása. A nő

ilyenkor nem lé phet be a templomba, nem é rintkezhet tű zzelvagy a
pappal, senkivel sem, beleé rwe saját
családját is, hiszen mí ndez a asztátalanság terjedé sé t segí tené ,a halál é s
a gonosz hatalmát. Szó sincs arról,
hogy a nő bű nös volna. Ellenkező
leg: a Pusztí tó Szellem halálos támadásának ártatl^ n áldozata- Ezé rt
ilyenkor elkülöní tett szobában vagy
házban kell laknia, nem viselheti
mindennapi ruháit é s csak bizonyos
edé nyeket használhat. A dolog gya_
korlati oldala persze, hogy a nő ily

módon zavartalanul

pihenhet.

Ugya nakkor ez az áIlapor a nő reszigorú társadalmi terheket is ró, ame-

lyeket a zoroasztriánus asszonyok
é vezredeken át, a gonosz ellen ví vott
harc jegyé ben állhatatosan viseltek.
A 1egtisztátalanabb dolog nyilván-

valóan a holttest, hiszen ez hirdeti
Ahriman győ ze| mé t-A temeté si
szertartás purifikációs elő í rásaiigen
mány egyé rtelmű a tisztaság é s a tiszszigorú ak, ezeket a mí tosz é s a szertátalanság ké rdé sé ben.A zoroasztriátartás viszonyáról szóló fejezetben
nizmus is beé pí tette ezeket a ké pze- tárgyaljuk. A purifikációs elő í rások
teket a jó é s a rossz mí toszaiba.
lé nyege, hogy a _jó é s a rossz kozmi
A tisztátalanság olyan állapot, amely_ kus harcát elviszik a hí vő kotthonáben az ember a leginkább kapcsolatba, mindennapi é leté be. A zoroasztba kerülhet a gonosszal. A hiedelem
riánizmus első dleges kötelessé gé nek
é s a vallásos gyakorlat egyaránt abból
tekinti, hogy szembeszálljon a goa meggy ő ző dé sbő 1táplálkozik, hogy
nosz valamennyi formájával, bárho1
a haláI a gonosz mű ve;ahol tehát a jelenjé k is meg annak pusztí tó hatá_
pusztulás megjelenik, ott segí tő ivel sa: a Harag é s a Fennhé jázás dé moAhriman is jelen van. Minden olyan naiban, a gonosz lé nyekben, a halálanyag, amely elvesztette közvetlen
ban é s a szennyben. a puszrulás minkapcsolatát a testtel, é lettelennek teden formájában, a rozsdában é s a rotkintendő .Ilyen a kií ú jtlevegő ,a köhadásban.
pet, a vizelet, az ürülé k, a levágott
A gonosz tehát negatí v termé
kóröm, a haj é s a vé r. Az ilyen anyaszetŰ :kizárólagos cé lja a pusztí tás, a
goktól a legnagyobb körültekinté ssel
rontás, a csú ffátevé s. Az ő mű vea
kell megszabadulni, hogy ne te{ eszt- szenvedé s é s aha| áI, az embernek, Ishessé k a halál szennyé t. KüIönösen
ten legnagyobb alkotásának a megóvakodni kell attól, hogy é lő lé nyek_
rontása é s elpusztí tása, Az emberben
kel vagy szent tárgyakkal kapcsolatba é s a világbanjelen lé vő gonoszságok,

A legtóbb vallásban, különösen a
né pi vallásosság szintjé n, a hagyo-

56

I

:,

!

i

i

l
I

58

valamennyi testi, lelki rossz Ahriman
nrű ve.A zoloasztriánizmus számáIa
nem lé tezik az a lé nyegbevágó teológiai problé ma, amellyel a legtöbb

monoteista vallásnak szembe kell
né znie: mié rt tű riIsten té tlenül a temé rdek szenvedé st. A zoroasztriániz mus válasza szerint nem né zi té tlenüI, hanem Istennek a jelen helyzetben a gonosz folött, akit egy nap
majd le fog győ zni, nincs hatalma. A
törté nelem kettejük harcának töIté nere. Vizsgáljuk meg most ezt a törté nelemszemlé letet a teremté s, a halál é s a világvé ge ní toszain keresztül.

A teremté s
A fent, a magasban, a vé gtelen fé ny
ben trónoló ohrmazdot az ű rváIasztja el a sű rűsöté tsé gtó| a gonosz

Ahriman birodalmától. ok ketten
nemcsak egymás erejé nek szabnak
korlátot, hanem a közöttük hú zódó
ű rté rben is határt szab erejüknek.
ohrmazd örökké való, de Ahriman
egy nap elpusztul.

Kezdetben bé ké bené ltek. Ohrmazd, a mindentudó tisztában volt
Ahriman lé té vel.de a tudatlan é s ostoba Gonosz szellem nem tudott a
Bölcs Úrró1. Amikor megpillantotta
Ohrmazdot é s az ő tberagyogőfé nyt,
pusztí tó termé szete azon nyomban
támadásra ösztöké lte. ohrmazd azzal
a felté tellel ajánlon bé ké t,hogy Ahrimannak dicső í teniekell a Jó Teremté st. AhIiman azonban saját magából kiindulva ú gy vé lte, hogy bé ké t csak akkor ajánlanak, ha gyengeVisszasé gtő l, vesztesé gtőtartanak.
l
utasí totta tehát a felé je nyú jtott bé kejobbot. é s nekifogorr. hogy min
dent elpusztí tson, ami csak ú tjába
kerül. Ohrmazd tudta, ha nem szabnak valamilyen határt a küzdelmüknek, a csata é s Ahriman fenyegeté se
örökké tart. Ezé rt azt ajánlotta, állapodjanak meg, mennyi ideig harcolnak. Ahriman, akinek esze nem járt
oly gyorsan. beleegyezett. é s igy önnön bukását ké szí reme elő . A mirosz
szerint, amí g a gonosz csendben, de
folyamatosan, é s szemmel nem látha-

tóan rnű ködhet, addig minden ú tjába kerülő t elpusztí t, de mihelyt nyí lt
ütközetre ké nyszerí tik. é s saját mivoltjban ké nytelen megmutatko./ni.
nem diadalmaskodhat.

Az ortodox hagyomány szerint a
törté nelem tizenké tezer é vbő Iáll. Az
elsó háromezer é v a teremté sé ,a második háromezer ohrmazd akarata

szerint telik. A harmadik háromezer
é v folyamán hol a jó, hol a rossz kerekedik í eIül. a negyedikben pedig a
Gonosz Szellem veresé get szenved.

A legjelentő sebb zoroasztriánus

eletnektan, a zurvániznrus máskónt
oszda fel ezt az idót. Eszerint az elsó
kilencezer é vben a gonosz uralkodik,

Nehány bombayr tú ztemplomban szé nt
bikákat, /arasziákat is tadanak, A blka mi.dig
í eher, .em lehel í aita é gyetlen más szind í olt
sem. Vizeleté t (gonez) pulií ikációs cé lokla
használják, é s megszenlé lí (nirang)
állapotban a lelki tiszla§ágot lehet elnyernl
áhala, Falkábol szú ldt (yarászJ ké szí leneh,
A Ja§zna-szertartásban ezen szű rikát
a haorna evé t. csak olyan pap szentelheli
meg a varaszjá é s a nirargpt, aki a töké letes
tisztaság állapolában van. Azok
a templomok, ahol i]yen bikákat taltanak,
gondoskodnak a többi szenté ly
szüksé 9leté inek kielé gí té sé í ólis.

é s csak az utolsó háromezer é v hozza

meg pusztulását. Lehetsé ges, hogy ez
uóbbi az ósibb elké pzelé s.

Miután a harc idejé t kijelölté k,
ohrmazd elmondta a zonoasztriánusok szent imáját, az Ahunyatt. Az
Igaz Vallás imáját meghallva a Gonosz Szellem megé rtette, hogy a jó
erő itnem győ zhetile;visszazuhant a
pokolba, ahol eszmé leté t vesztve hevert háromezer é vig.
Ohrmazd tisztában volt vele,
hogy Ahriman pusztí tó termé szete
nem fog megváltozni, ezé rt munká-

hoz látott. Lé té neklé nyegé bő l,a
a mé nogot, a szel
fé nybő megalkotta
l
1emi világot. Elő ször a Halhatatlano,

kat teremtette í neg, azt^ n a Jazatákat
é s vé gül az univelzumot, zz eget, a
vizeket, a í tildet, a fikat, az állatokat,
legvé gül az embert. Ezek a teremtmé nyek fiiggetlenek Ahrimantó1.
Boldogságuk záloga nem az ő kezé -

ben van, mivel Ohrmazd

-

ellenté t-

szembe,

sziklasí r Naqs-o Rosztamban,

59

sz€
mben Ünnepi lakoma az iránl
zoroasztriánusoknál. (A szé É Óez Úion
§zoretné kileiezni hálájál Mary Boyce
proÍ esszornak, amié rt volt szí ves
engedé ly€
zni ennek é s a többi elgdeti
í é nyké pfl€vé tehek a közlé sé t.)

ben Ahrimannal

-

nem tervez el

olyasmit, amit ne tudna vé grehajtani.
A teremtmé nyek egyedül Istenhez
tartoznak. o egyszemé lyben apja é s
anyja a teremté snek. Anyaké nt benne í ogant rneg a spirituális világ, apaké nt pedig ő adott anyagi formát neki. Ahriman is alkot vagy inkább tor-

zí t, mivel teremtmé nyeiben mind a
gonosz lakozik. Minden, ami rossz,
tő leszármazik: a í arkasok, a bé kák, a
forgószé l, a homokvihar, a lepra stb.

A zoroasztriánus teremté störté net
a világegyetem ő sifelfogására é pül,
csak itt Ohrmazd az, aki megteremti
az eger, amely nem egyszerű ena világot körülölelő kagylóhé j, hanem
egyben a tő rbecsalt Ahriman börtöne is. A teremté s kezdeti, anyagi formája maga volt a töké Ietessé g. A fákat nem borí totta ké reg é s a növé nyeknek nem voltak tüské i. A szarvasmarha fehé r volt é s ragyogott,
akár a hold. Az első ember, Gajomard pedig ú gy sugárzott, akár a nap.

Ennek a paradicsomi állapotnak
Ahriman támadása vetett vé get.
Amikor eszmé leté t vesztve visszazuhant a pokolba, a dé monok megpróbáltak lelket lehelni belé . Fogadkoztak, hogy megtámadják a teremté st,
s elhintik benne a szenvedé s é s a boldogtalanság magvait, de ez sem segí tert. Ekkor medelent Dzsehi. minden nő itisztátalanság megtestesí tő je.
Megfogadta, hogy annyi bajt ző dita
szent emberre é s az ókörre, hogy az
é let elviselhetetlen teherré válik számukra. Azt í gé rte,hogy megtámadja
a vizeket, a ftildet, a fikat, a tüzet,

az Ehsé get, a Betegsé get, a Gonoszságot é s a Letargiát. Ahriman támadása elő ttohrmazd kannabisszal
(hasissal) táplálta az ökröt, hogy enyhí tse a halál kinjait, de vé gül az ökör
teje elapadt é s elpusztult. A gonosz

halált hozó dé monokat küIdött leg-

í ő bbellensé gé re, Isten legfontosabb
szövetsé gesé re, az emberre is. Az ern-

ber sem tudta azonban

megölni,

arní g Ahriman ideje le nem járt, hiszen az emberi é letet mindössze harminc é vben szabták meg. A dé monok mindenr elpuszú tottak. füst, söté tsé g, tű z volt mindenütt, a teremté s
kifordult önmagából. Kilencven napon át küzdöttek a szellemi lé nyek a
dé monokkal az anyagí világban.
Minden arkangyalnak saját ellenfele
volt, é s ezek a párok külön harcot

ví vtak egy.rnással: e Hezvgsá9
| gazsággal, a Bű bájosVaráxigek ^ az
Szent Szavakkal, a Tú lzás é s a Fogyaté kosság a Mé rté ktartással, a Lustaság

a

Szorgalommal,

a

Söté tsé g

a

Fé nnyel, a Bosszú a Megbocsátással.

A dé moni erók mindent kikezdtek a
öldön é s az é gbolton. minde nt, amihez hozzáfé rtek. Vé gül az embert is
megölté k.

Azt hitté k, Ahriman rohamát teljes siker koronázta, é s a Jó Teremté s
vé gleg elpusztult. A káosz győ zedelmeskedni látszott a rend é s a bé ke
í iilött, a Bólcs Úr kudarcot vallott.

De a látszat csalt. AJó nem pusztult el, é § a Gonosz számára csak
most kezdő dtekaz igazi megprő báltatások, Győ zelme után Ahriman
vissza akart té rni otthonába, a söté tsé gbe, de a páncé lba öltözött
Eg Leltehát az egé sz teremté st. Ennek hallatára felé ledt a Gonosz szellem, é s ke é s a Jrauask í ltját á| lák. A Jrauask
teljesí tette Dzsehi legő bbkí vánsáa perzsa mitológia nevezetes figurái.
gát: vágyat támasztott iránta az emMinden anyagi lé tező nek megvana
berben. Azután dé monaival együn a
maga szellemi formája, az embernek
is, ez a fravasi. Bármi gonoszat tegyen
világra rontott. Attörte az é gboltot,
is az ember a í iildön, ez nem száII é gí
amely rettegte ő t,mint bárány a farkast. A vizeken keresztiil behatolt a
é njé re.A fijldi ember az, akinek el
fold közepé be, é s megrohamozta az kell majd szenvednie a pokol kí njait
az elkövetett bű nöké rt,nem pedig a
anyagi világot. A í iildet söté tsé g bo_
rí totta be, dé lben is olyan söté t volt, Jrauasinak, bár etekintetben a mí tomint é jszaka. Ahriman fertelmes lé - szok nem egé szen egyé rtelmű ek,é s
nyek sokaságát bocsátotta a í iildre, é s egyes SzöVegek szerint fravask is keezek oly gyorsan beszennyeztek rülhetnek pokolra. Az igaz Jtavask
ónké nt vállalt tiszte, hogy ,,í é lelmet
mindent, hogy hamarosan gombostű nyitiszta hely sem maradt. A í át nem ismerő harcosokké nt lándzsáva|
a kezükben", felsorakozzanak Ohrmegmé rgezte é s elpusztí totta. Ahriman ekkor az ökör é s Gajornard el- mazd mellett, é s megakaülyozzák,
len fordult, rájuk szabadí totta a Mohogy Ahriman kijusson csapdájából,
hóságot, a Szüksé get, a Járványokat,
amelybe maga sé tált bele.
60

i

}l

,
!

á
E
l

d

r
!

J
f

G

3
l

&
l
D

,
l
tl

i

G

3

iL

L

,
arl

,]-

Az ellensé ges világtól körülven
Ahrirnan Ijtra. hog1 az é Ict í rjra virágzásnak indrrl, A Szí riusz záport
zú dí tott a í ti]dre, é s a ví z foldalatti
ú regekbe kergette

a

gonosz lé nyeket.

A í iild ú jra ternrő reiordult, Ahrirnan
látványos győ zelme buká.a csí rjit is
magában hordozta. Anikor az ökör
elpusztult, ötvenké t fajta gabona é s
tizenké t fajta gyógynövé ny saladt ki
tagjaibóI, é s magja eljutott a holdig,
ahonnan megtisztulva té rt vissza a
foldre, é ]etet adva az áIlatoknak. Az
ember magját halála után a fold fogadta n-ragába. Igy az ember í é mbő l
tererntett testé ból keletkeztek a fild
különböző é rcei, é s nagából sziiletett n-reg az elsó emberpár, Masja é s
Masjánag.

Nemcsak az é g, a ví zek (Szí rirrsz),
az ökör é s az ember szállt szembe a
Pusztí Lás Szel]emé vel. hrnem a nö
vé nyek, a tű zé s a többi terentrné ny
is- Az é let diadalmaskodott. A halá]. a
Gonosz Szellem alkotása, veresé get
szenvedett, hiszen a ha]álból é let sarjldt é s egyre gyarapodott. Az ökörból lettek az ú j állatí ajok, az embcrbő lpedig az emberisé g.

p.

t-

Soha, a terenté s óta egé szen

az ú jbóli negtí szXtlásig nem volt
a fő ldenber né lkül, é s nem is lesz
soha é s a conosz szellem, akí
nen jó, rcm órtheti meg, hogy ennek
í gy kell lannie.
(D,i.D,31:2, ZDT,261

)

Ahrin-ran nregölhet egy-egy em
bert, az emberisé g azonban tovább
gyafapodik, é s nemcsak visszaveri támadásair. hanem eilene í ordí tlri.
azokat.

Az ő sszú lő k
Gajomard ftildbe jutott magjából
szü]etett az első errrberpár. Kezdet
ben ké t növé ny alakjában növekedtek egynrás rnellett, é s a fé rfi nem
kiilönbözött a nő tő l.Fa lett belő lük,
s a fa gyümölcseibő l az emberisé g.
Mikor vé gül is erlberi alakot öltöt

Ur í gy szólt

tek, a Bölcs

uagytok

hozzájuk:.

az embcr magia,

a uilág szülei, ti kdptáí ok tő lem

a

legtöké

le tese

bb buzgalm

at

;

6l

Bálra A Vd egé ny es kiseí ói a hagyomanyos,
parszl zoroasztí jánus eskú vói menetben
A fé rí iakVallási kölelessé ge, hogy
megnósú l.enek, gyeí me^ e^ el nernzlenek es
í gy járuljanak hozzá az lgaz Val| ás

gyarapodásáFoz, A zoroasziriá^ usok ünnepi
alkalmakkor í ehé rruhát ö]tenek, mjvel
a fehé r szí n a tisztaságot jelké pezi,
A menelei ze^ eszek ny l| ak meg, Utá.-l< jon
a virágokkal dilszí lett Vólegé ny, akit
magasrangú pap Vezet, A pap hatalmál
a nyakaban V,sell sáljelz,. A fdldö" láthato
fehé r foltok lndiában elterjedt szokás szé rint,
ünnep alkalmahkor a földre raizolt diszüó
kí é taábrák,

szemben Az il]u pál megáldása eoy
kardchiban renoe7ett é skuvdn, Az esküvöt
hagyományosan oithon rendé zik,
a Városokban viszont inkább Valamely
közinté zmé ny, szál]oda nagylermé t bé re]ik ki
erre a cé | ra, A fé rí iak hagyományos
g!dzsarati-óltözé ket Vise]nek, azaz í ehé l
nadragot é s hosszu ingel, a dllgri
oltözekuket a parszl ferliak jellegzetes
í e)fedő je, a fatah egé szí liki, ahogyan
ké pünkön a Vő legé nyí ejé nis látható_
A menyass7o^ y telé í sláril Vlsel, Az itiu oál
mö9öt1 foglalnak helyet a tanú k, mjndk'et
csaladból ket-három asszony es ket lerfi,
A sze4aí lasor a t_l is;elen Van, Az esí üVő T
három napig tartó ceremóniák sora elózi
meg, Az esküVöi szerta ás első ré szé ben
az fjú pár egymással szemben ül, a pap
pedig a tanú k segí tsé gé Vé zsinóll
l
té ker
köreiú k, amely egymáshoz kötöttsé guket
je (é pez,, A szertaí las rrasooik ré szeben é s
a jog] aktus alatt egymás me]lé tt ülnek, é z
látható a ké pen is, A pap í elszó]í tására
megerósí tik, hogy elfogadják egymást. Ezt
követi az ifjú pár megáldása, majd
d gyeí mekaldaserl lonászkodVa megszór,a^
óket í llzsel, a lerrnekenysé 9 egylk jelkepevel,

csak

jóra gofidouatok,

beszé ljetek,

d

jót

ila.at

ké szí tettek, nrrrnkájuk gyümölcse

tegyé teh,

mé gse a bé ke, a bósé g ós a harnrónia
lett, hanenr az erő szaké s a szé thú zás.

é s ne áldozzatok a dé monoknak.
((] Bd, 11:11. BTA, 129.)

A dé monok megrontották lelkükct,

hí szen az elsó emberek nekik áldoz
A gonosz pedig le5te, mikor té rí t- tak. De n]egfontonák ő ket erkö]csi
heti le ő ketaz igaz í rtról. Beí é rkő leg is azzal, hogy ótverr é vre elvetté k
zött gondolataikba, é s kirnondatta tő lüka szcretkezé s vágyát. Már ebveliik az első hazugságot; azt, hogy a ben a mí toszban is szinte a szenünk
Gonosz Sze]]em teren.tette a világot.
láttára bontakoznak ki a világgal, a
A terenrté st a gonosznak tulajdoní - nunkával, a nenrisé ggel kapcsolatos
tották. Ez volt az első bű n, a legsú - 1egfontosabb zoroasztriánus gondolyosabb bű na zoroasztriánrrsok sze
latok, A zoroasztriánusok szánára a
né ben.
nő tlensé gnerrr eré Iry, hanem é pp az
Ettő la perctő l fogva az első em- ellenkező je,hiszen nem játul hozzá
berpár leté rt arról az ú tról, amelyet
a Bölcs Ur nrí tvé nek, a Jó Teremté Isten jelölt ki szánukra, elvesztetté k sé nek a gyarapodásához, é s í gy nem
a helyes irányt. Aldozatot mutattak tesz eleget fer,í i é s nő legelerrribbvalbe, de áldozatrrk nem örvendeztette
Iási kótelezectsé gé nek. Az első pár,
meg rz i\teneket. Rá.zoktak a tejnrí g a Bölcs Ur el nern vette gyerivásra, s bár kené nyen dolgoztak,
mekel k é de..é gé c.lellalr.r ivadé kaiL,
anli a zoroaszterr lellogjt .zerinr De vé giilis Mas.Ja é s Masjánag betöl
nagy eré ny - kutakat ástak, vasat

o1

vasztottak, fából rT-runkaeszközóket
62

tötte hivatását: é letet adtak az embe
risé gnek,

Isten é s ember
A világ Ahriman

támadása elótt
hatezer é r.vel keletkezett. Háromezer é vig csak szellemi lé te volt, háromezer é vig tartott, mí g anyagi í ormát öltött, de mé g nTindig szorosan
kapcsolódott a szellenri 1é thez. Ohrmazd, azé rt teren.tette a világot,

hogy szen-rbeszálijon a gonosszal.
Minden erkölcsi é s fizikai rosszat

;

f,

Ahriman hozott, Rohan.a megí ázta
a világot, a növé nyeket, az állatokat,
az embereket, mé g a kozmoszt is, de

tr

bárnennyire szerette volna AhIi

f,

man, az é let princí piumát nern tudta

elpusztí tani, Az elsó ember meghalt,

de nTagából

megszületett az első
emberpár é s bár folytonosan táma
dásoknak é s kí sé rté seknekvoltak kité ve, az enrberisé g, hála Istennek,

egyre gyarapodott.
E szem]é let szerint a törté nelet-n
a jó é s a rossz szű nninen-r akaró har

5

í
il

:!

ú

T

l

l§-

-'

ca. Ebben a küzdelemben az ember
szüksé gszerű en Isten o1dalán áll.

Nem játé kszer, mint né mely hindu
hagyomány embere, é s nem is olyan
lé ny, akit Isten egyszerű encsak azé rt
teremtett, hogy dicső sé gemegmutatkozzé k. Istennek é s embernek
szüksé ge van egymásra. L v| lág,
amelyben az ember é l, alapvető enjó,
bár a gonosznak olykor sikerü1 megrontania. E jóság tagadása az egyik
legsú lyosabb bű na zoroasztrijniz
mus szemé ben. A hellenisztikus kultuszokkal ellenté tben a zoí oasztí iánizmus nem beszé l a szellem felsóbbrendű sé gé ról,mive] szerintük a
szellem é s az anyag töké letes ósszhangjára van szüksé g az ideális lé t
megvalósulásához, amely vé gpont
felé a törté nelem az idő kbeteljese
dé sé vel, avagy a világ megujhodásáva] halad_

A világ vé ge
Az eszkatológia, a vé gsó dolgokról
sző Iőtaní tás központi eleme a zoroasztriánus eszmerendszernek. sokak

é letre telemtetett é s nem halálra. Ha
a halálé lenne az utolsó szó, nem Isten, hanem a Gonosz Szellem lenne
a vé gső gyóztes.

Bizonyos. hogy Zoroaszter hitt a
szemé lyes megmé retteté sben é s a
halottak feltámadásában, amelyre a
jó é s a rossz kózött dú ló harc befejezté vel kerül sor, Hogy ezt megvizsgáljuk, ismé t a ké sói szövegekhez
musra é s a kereszté nysé gre.
A vé gső dolgokat magyaí áző ta- kell í ordulnunk.
ní tásnak a zoroasztriánizmusban ké t
nagy ága van. Az egyik az egyé n, a A halál utáni lé t
A lé lek a halál után mé g három namjsik a világ vé gé vel loglalkozik.
Mí g a judaizmus teológiájába pig a test körül lebeg, EIső é jjelelmú lt é leté nekszavai, a másodikon a
csak viszonylag ké són é püIt be a hagondolarai é s a harmadikon a tettei
lál utáni é Iet tana, a perzsa hiwilágfelett elmé lkedik. Ez a háronr é jszaka
ban már kezdettő l í ogvajelentós szea lé lek számára a bánat ideje, a test
repet játszott. Az örökké valóság nem
juhelyezett
elmú lása ölötti bánaté , é s a testtel
egyszerű en a kiljtjsba
ú jraegyesülé s utáni vágyakozásé .
való
Jel
az
ember
igazi
hanem
itr
ralom.
Ez idó alatt a dé monok is a közelben
otthonára. hiszen a halál az embert
csak látszólag pusztí tja el, a halál a ólálkodnak. szenvedé st é s bünteté st
igyekeznek rázű dí tant,nem gondolGonosz Szellem fegyvere, Az ember

szerinr ez a taní tjs mind a keletr,
mind a nyugati vallásokra nagy hatással volt. I{ eleten a hinduizmusra é s
a buddhizmusra. nl ugaton a judaiz

63

va arra, hogy valóban rászolgált-e.

se

,l
'rcq

A lé leknek tehát igen nagy szüksé ge
van az igazságos Szraosa vé delmé re,
amelyet áldozataikkal az elhunyt rokonai tudnak megszerezni. Ez a há-

u.n

rom é jszaka aggodalomban é s vigasztalódásban telik: aggodalomban
az é letben elkövetett bű nök, vigasztalódásban a megszelzett é rdemek
miatt.
A harmadik é jszakát követő haj_
nal az í té let ideje. Az emberek é rdemei é s bű neié letük során a Dal pa-

.i

lotájában halmozódnak fil. Ezeket
teszik a nré rleg serpenyő ibea bí rák,
Mithra, Szraosa é s Rasnu ví gyáző tekincere e]ő tr. NincJ kivé [eI. Ninc5
különbsé g gazdag é s szegé ny, erő sé s
gyenge közótt. Mindenki filótt a saját é lete szerint í té lkeznek. Ha a jó
gondolatok, szavak, cselekedetek
vannak tú lsú lybana gonoszokkal
szemben, a lé lek a mennybe jut. El]enkező esetben a pokolba. Ha a ké t
serpenyó egyensú lyban marad, a lelket egy közbülsó helyre, a purgatóriunrba (Hamé sztagánba) kildlk.

A zoroasztriánusok

elfogadhatatlan-

mennyországba. A bű nösnek nagy
amely szerint egyetlen ember é ]ete, kí nokat kell elszenvednie. Szű köl é s
haláll v.rgy áIdozata rokak bű neir vonyí t, mint a verembe esett farkas,
válthatja meg. Az ilyesfajta megoldás
de senki sem siet a segí tsé gé re.Bű nem fele]ne neg az emberi igazságnös tettei fé lelmetes vadállat ké pé szolgáltatásnak, mé g kevé sbé az isteben ké nyszerí tik, hogy a hí dra lé p
jen. Három lé pé sttesz a gonosz
ninek.
Az í té lethelyé rő vezető
l
k viszik gondolatok, a gonosz szavak, é s a go.] a leIkeker. Az igazaknak hű vös nosz tettek lé pé seit - majd í ejjel elszellő é s halandó szem által sosem
ő rea pokolba zuhan, ahol a szenve
látott szé psé gűszű zmutatja az vtat. dé s legkülönb fajtái gyötrik.
Szé psé gé tő elbű
l
Van azonban egy olyan akadály,
völve a lé lek azt
ké rdi, ki ő é s hova való. A válasz í gy arnelyen igaznak, bű nösnek egyaránt
h_angzik:,,A 1elkiismereted vagyok".
át kell jutnia, é s ez a gyászolók
O a lé lek gondolatainak, szavainak, könnyeinek folyója. A tú ]zott gyászcselekedeteinek megtestesí tő je.
tól é s sí rástól a folyó megárad é s csak
A gonoszokat ezzel szernben nehezen ké pes a lé lek átjutni rajta.
iszonytató büdössé g, é s egy mezí - A zoroaszrriánusok a tú lzá.ba vitr
telen, visszataszí tó betegsé gekben gyászt bű nnektartják, mivel a halotszenvedő vé nasszony várja, akiben
ton n-rár nem segí thet, csak a gyászoIók egé szsé gé rrongálla. Sokkal longonosz gondolataik, szavaik, cselekedeteik öltenek testet.
tosabbnak tartják a szertartások heA lé lek áthalad a Csinvat hí don. lyes elvé gzé sé t,mert ezek a lé lek
Az igazak számára szé les az ű té s megnyugvását szolgálják.
könnyű az átkelé s; a gonoszok elő tt
é les é s keskeny a hí d, olyan, mint a A tú lvilági é let
kardpenge. . .l gonosz Ié lek nem jur
Amikor a lé lek belé p jutalma vagy
át rajta, í é lú tona pokol mé lysé gé be bünteté se helyé re, nem örökké tartó,
zuhan. Az igaz lé lek a hí don átkelve
megváltoztathatatlan helyzetbe kemegpillantja a Jazatákat, a győ zedel- rül. A vé ger nem é rő pokoJbé li bünmes tű zeloszlarja a söré rsé get. é s a teté s gondolata erkölcsileg visszata
nak

taliák

azt a kereszté ny felfogást,

megtiszfult lelket bevezetik
64

a

szitő a zoroasztriánusok számára, hisz

sagl

3allt€

w,

sEf]

9]r

n

r].]t

=
í 1ll
ft@E

r4F
deí

raí q|

a bünteté snek csak egy cé lja lehet, a
megváltoztatás é s a javí tás. Kegyetlen
az a szülő , aki csak azé rt büntet, hogy

büntessen. FelLé telezhetünk ilyesmit
Istenrő l?Az örökké tartó pokolbé li
szenvedé s nem javí tó cé Izatű .Egy

1ósjgo: I.ren ezt nem engedherr.
A lé t a zoroasztriánus pokolban tehát
idő legescsupán, s a bünteté s, bármily kemé ny legyen is, az elkövetett
bű nök sú lyának megfelelő é s a javulást szolgálja. A jó vé gsó gyózelmé vel
mindenki í eltámad, a mennyország
ba bebocsátást nyertek é s a pokolban
szenvedók egyaránt, é s a teremté s

egysé ges egószké nt egyesül í orrásával, a tóké letesen .jó Istennel.

lu
,d=
::m,

,+

-_at!,t

= .er

5:,i

{ ,ú 1n

-,;&

szemben A Jaszna szertartáshoz haomát
gyú itó gyerekek. A szent nöVé ny Perzsia

hegyei között

dolatokat".

A lelkek

csillagokké ní

ragyognak, trónusokon ülnek, ragyo-

nó,

gó dicsí é nyövezi ő ket.A következő
állomás a hold, ,,ahol a jó szavakat
látják szí vesen". Lehet, hogy ezek a
1elkek nem mindenben feleltek meg

nosz lé nyek, amelyek a bű nösök lelké t té pik, marcangolják. A szeren
csé tlenek szenvednek a szakadó hó
é s a perzselő

lángok okoztakí noktó1,

a bű ztő I.
a kövektő l é s a hanutól.

Mindenki olyan sú lyos bünteté st
a zotoasztert hit elő í rásainak, mé gis kap, amilyenre rászolgált.
a mennyországba _jutottak, meIt sok

jót tettek, é s most

,,ragyogásuk

A sorban a harmadik állomás a nap, ahol azokat az
o1yan,

mint

a holdé ".

igazsí gos uralkodókat lát3a, akik a rájuk bí zott nehé z í eladattal sikeresen
megbirkóztak. A negyedik állomá
son,a Carodmánon Vohu Manah, aJó
Gondolat üdvözli Viráfot é s Ahura
Mazda elé vezeti. Itt megmutatják
neki az igazak különböző lakóhelye-

származik, Kú lönös, hogy az é rmen a legí öbb
istensé gel lóháton ábázó| ják. Ez
a meoielení té selté r az akhaimenida-koí
szlmbolikájától, inkább a szászánida kor
ovas ábrázolásait idé z], Viszonylag ritka
ugyan ez az áblázo| ásmód, de az istensé g
jel emé nek győ zedelmes, halcos voná§a1
hangsú yozza. Bí itish N/useum, London

A mennyotszág
A mel nyország Ieí rását az ,,Igaz Yt
ráf' í rásaiban olvashatjuk, aki egy 1átomása során vé gigárta a mennyországot é s a pokJot, hogy azután hí rül
ld_jl az ilrenlé lő kneknltndazt. amir

láton. Miután Szraosa é s nrás é gi lé nyek átvezetté k a Csinvat hí don, a
tú loldalon a mennyei Jravask köszöntötté k. akik elvitté k a Hamé sztagánba, arra a helyre, ahol azok vann.rk. akik é Ietük .orán ugylrnannyi
jót tettek, mint losszat. Bünteté sük a
hideg é s a forróság. Semmi egyé b.
Viráí ezr.rtán vé gigárja a mennyország különböző tájait.
Elő ször a csillagok övezeté ben jár,
,,ahol szí vé lyesenfogadják

a

gon

akasztottak JeI é s Jertelmes lé nyek
lepté b el egé sz testé t.
(Av 24. Haug, 171,)

Egy hereskedő t, kí hamis sú Iyokat
hasznáIt arra ké nyszeitettek, hogy
port é s hamut mé rjen, majd minilet
megetetté k uele.

it. Azoké t, akik nagylelkű ekvoltak,

(AV 27, Háug, 172,)

azoké t, akik állhatatosan ragaszkodtak a zoroasztriánizn. us e]ő í rásaihoz.
s azoké t a nő ké t,akik hű felesé gek

A kő

voltak é s fé rjüket urukké nt tisztelté k. VjrjI ljrra a munkájukat becsüé s mester
1ettel vé gző í tildmű vesek
emberek helyé t is, a pásztoroké val, a
falvak elöljáróié val, a taní tóké val, az
Igaz Vallást kereső ké velé s a bé ke ú tjár járóké val együtr. M indannyian
nagy örömben é s boldogságban tóltötté k nap.jaikat puha sző nyegeké s
vánkosok között.
szemben \ent lvlozdoano, kusán ]stensé g,
ak]nek neve, talán a perzsa Mazda Vano
(Gyózedelmes Mazda) kií e]ezé sbó]

Egy asszonyt, l< í házaságtöré sben
uolt bű nös, amelleí né l Jogva

A pokol
F.7lrtán viráí ot visszavezetik a hí dhoz
é s megmutatják neki a poklot, hogy
a bű nösök sorsát is lássa. ok a halál

utáni el.ő három é j.zakán annlrt

szenvednek, amennyit egy egé sz kemé ny é let során. A bű nösók lelkiismereté t megtestesí tő vé nasszony ve,
zeté sé vel Viráf a gonosz gondolatok,
gonosz szavak, gonosz tettek állomás.rinak é rinré qé veljur el a pokolba.
É rzia metszó hideget é s a perzselő

hő sé get, Tapasztaljaa söté rsé get.
meg tudná
,
amely olyan sű rű hogy
markolni. a bű zt.amely olyan römé ny, hogy szinte vágni lehet. Látja
a pokol mohó í llkapcsait, amelyek a
legí é lelmetesebb veremhez hasonlí -

szí uűuralkodót a

\euegő ben

tdrtották é s ötven dé mon Jullánkokkal

boitott s á* .ányokkql korbácsolta
elő lí őé ls hátulról.
(AV 28.. Haug, 173,)

Egy gazdagot, aki mindiq zsugorí uolt,
kí npadra feszí tettek é s ezer rlé mon
taposta testé t uLdul
é s rcm í rgalmaztak.
(AV 31,, Haug, 174.)

A bünteté :r az egyé n jó tettei
mé rsé kelhetik,Egy fé rfit, aki házasságtöré st követett el, lobogó ví zzel
telt üstbe merí tettek. de mivel é leté ben sok gonosz szerzetet eltaposott,
a lábát megkí mé lté k.
Ezek a 1eí rások nemcsak a pokol,
ról. a kenré ny. de javitó cé lzarú bünteté s helyé rő l,é s a mennyországról
közölnek pontos ré szleteket, hanem
azt is megtudhatjuk belő lük, hogy a
zoroasztriánusok szerint mi a bű n:a
hamis sú lyok hasznl| ata, az önké ny, a
magzatelhajtás, a homoszexualitás é sí gy tovább.
A szóvegekben a rnennyország é s

,
a pokol anyagi termé szetű A

öld folött helyezke
dik el. a pokol pedig alatra. Az örömök é s a kí nok is anyagi termé tanak.
Az emberek oly szű kösen vannak czetű ek,A szövegek azonban azt is
hangsú lyozzák, hogy ezek mesza pokolban, hogy a zsú í oltságelviselé sa
sze tú ltesznek a ftildi örömökön
heretlenné teszi a lé ter. mé gis rnin
denki egyedül é rzi magár. Az idő pe
í ijldi szenvedé seken. Abból azonban,
hogy e tapasztalások közé ppontjában
dig olyan lassan csordogál, hogy három nap eltelté vel ú gy é rzik, mintha a lé lek áI1., mé gis ú gy tű nik,hogy a
lé lek halál utáni sorsát inkább szela világ kilencezer é ves idő szakajárt
lemi termé szetű nektartották, csak
volna ]e. Mindent megszállnak a gomennyország a

Fenl A ,,Halgatás Tolnya", dakhma
Karachiban- A szernközli ké pen látható, hogy
az ajtóhoz - amelyen a halottvivók, é s
kizáí ólag ók, az é pú letbenViszik a holltestet
né hány lé pcsón ]ehet í elj!tni, A dakhma
elötti máfuánylapnál megállnak né hány
percre, Lelesz]k a testet, s a hozzátariozók itt
Vesznek Vé gső bú csúaz
t e]hunyttól,
A dakhnfuat a..a| ában távol , kopár
hegyeken é pí tik fel, Karachiban erre nem Volt
Iehető sé g, bár igyekezteka hegyo]dalt
a ehetó legkevé sbé beé pí teni,

66

:{

d
t

í(

nincs olyan nyelv a í tildön, amellyel
ez kifejezhető volna. Amint láttuk, a
perzsa mí toszok szí vesen jelení tik
meg szí nes ké pekkel az elvont gondolatokat.

A vé gí té let
Amint láttuk, a zoroasztriánusok
hite szerint a világ tizenké tezer é vig
Az utolsó szakasz, amely a gonosz
veresé gé velé r vé get. Zoroaszter világrajövetelé vel veszi kezdeté t. A zoroasztriánusok szerint tehát mi most
.tz utolsó szakaszban é lünk.
Ez a szakasz né gy kisebb egysé gre

áll.

,rszlik, amelyet egy-egy Í é mjelké az idő t,amikor Zoarany
| ez.
"zt Vallás kinyilatkoztal()i} szter
^ z az Igaz
r.isí t kapta, az ezüst azt, amelyben
A fenti í é nyké pa iú loldalon lálható é pület
lé pcsójé ról ké szült. Ez az a helt ahova a
gyászolók visszavonulnak imádkozni, amikor
a té stet beviszik a dakhmiába. Ez a
Viszonylag ú j é pület, az elmú lt századok
zoroaszlriánUs é pí té szeté nekmás
emlé keihez hasonlóan, meglehotósen sok, a
perszepoliszi palotáí a iellemző stí lusjegyet
átvesz. Ezt látiuk, ha összehasonlí tiuk
pé ldául a telő zet párkányát a 96. oldalon
bemulalott f alré szlet csipké zeté Vel,

ki-

rályi pártfogója is elfogadta ezt a hiret. Az acé l a szászániü-kor jelké pe.
a vas pedig azé a koré . amelyben mi
is é Iünk, a vallás hanyatlásának koráé .

Bár ebben a korban szenved vé gleg
veresé get J gonosz. ez mé gsem jelenti azt, hogy ajó állandó filé nyben
lenne. A mé rleg nyelve hol erre, hol
arra billen. Ebben a háromezer é ves
idószakban a zoroasztriánusok ezer
é ves idő közönké nt három megváltó
eljövetelé t is várják. Az első t Zoroaszter után ezer é vre várták. A pah-

lavi í orrások szerint zoroaszter 1. e.
600 körül é | t, bfu a törté né szek enné l korábbi idő pontot mondanak. Ez
azt jelenti, hogy már a második megváltónak is el kellett volna jönnie.
Hogy a zoroasztrÁnusok miké nt oldják ftil ezt az ellenrmondásr. azt rövidesen látni fogjuk. Hitük szerint az
első megváltó megelené se elótti hanyatláS kola folytatódik.

A vaskotszak
Erre a korszakra valami olyasmi
nyomta rá a bé lyegé t,amit a zsidókereszté ny kultú ra az idő kvé gezté nekjeleké nt é rtelmez, ez pedig a gonosz hatalmának é s a vele járó borzalmaknak a megtestesülé se. Aé smá-

hoz, a Haraghoz hasonló ,,borzas"
dé monok rohanják meg Perzsiát, Az
eredmé ny az é let rendjé nek töké le_
tes pusztulása lesz. Megbomlik a család é s a társadalom megszokott é lete,
az igazság, a szeretet é s az igaz Vallás
tisztelete hanyatlásnak indul. A pusztulás kozmikus mé retű lesz: a nap é s
a hold nem ad elé g í é nyt,söté tsé g é s
homály borí qja a foldet, foldrengé s,
szárazság, é hsé gszakad a világra.

Mindenú tt háború k dú lnak, é s az
é let oly iszonyatos, hogy Zoroaszter,
aki egy látomásában mindennek
szemtanú ja volt, azé rt fohászkodott,
hogy ne ebben a korban kelljen é 167

nie.

A gonosznak

ez a rohama hason-

1í t ahhoz, amely a törté nelem

té n játszódott le.

kezde-

A gonosz meglon-

totta a napot, n]egrázta a fildet, é s
megszű lettek a hegyek. A rendre pedig rászabadí totta a káoszt. Ugyaní gy
a töIté nelem vé gé tis a nap elhomályosulása, í tildrengé sek, a családi társadalmi, vallási é letben uralkodó ká-

osz foga jelezni,
Vógül csillageső mutatjamajd az
igazságos herceg születé sé t, aki dia-

többsé ge áldozatul esik a hó- é s jé gviharoknak. A második megváltó eljövetele elő tt a jó ismé t diadalt arat,
mert a í tild ú jra bené pesül a Jima
é pitette varábő l. Ebben a világban
nem lesz többé halálos betegsé g, a

halj] csak a., öregkorral jön

vagy
gyilko. ké z álral sú jr Je, igy a máso

dik megváltó eljövetele elő ttAhri
man legí ő bbfeglweré nek, a halálnak
ereje lankadni kezd.

dalt arat a gonosz seregei folő tt, A rnásodik rnegváltó
A második megváltó, Usé darmah fogantatása elő dé é hezhasonló lesz.
Zoroaszter magja, amelyet egy tó í o-

helyreállí qja a perzsa lold bé ké jé t,é s
az lgaz Yallás trónusát, ú gy, ahogy az
az első megváltó születé se elő tt volt.

Az első rnegváltó
Az elsö megválLóL. Usedart...az igazságnak é rvé nyt szerző t", szű zfoga
megszülni, de a nagy pr6fé ta, Zoto
aszter gyermeke lesz. A legenda sze
rint ugyanis egy tó fogadja magába
Zoroaszter magját, majd az ezredforduló közeledté vel ez a nTag behatol
a tóban í iirdő zótizenöt é ves szű z
mé hé be,é s megfogan a rnegváltó.
Amikor az í gy fogant megváltó

betölti a harmincadik óvé t, a nap tí z
napra megáll az é gbolt legmagasabb

pontján, Rapithvinné l, ahol Ahri_
man támadása elótt állt. A megváltó
arkangyalokkal tanácskozik, majd el
hozza a kinyilatkoztatást, amelyet
eIóször Zoroa.l ter hirdetctr. Eljöve
reIé ve] szinre r isszacé r a paradicsomi
állapot. Három é vig az emberek bé -

ké ben é s harmóniában é lnek, é s a
gonosz teremtmé nyek egy ré sze a
farkasok sokasága eltű nika világból, Az első megváltó meglelené se
által az emberek kóstolót kapnak
az eljövendő töké letessé gbő l,azaz
az ő srendé s a zoroaszteri Igaz Val
lás együttesé ból. A világmindensé g
megú julása rné gsem teljes. Hiszen a
gonosz mé g é 1 é s ismé t támadásra
ké szü1.

A szövegek kiilönbözóké ppen
vé Iekcdnek az czred[ordulón a viIágra röró gonosuról. Eglesek szerint
az ellensé g té I vissza, rohanja le Perzsiát é s tapossa e| az Igaz Vallást é s az
országot. Ez azonban nem egyé b,

mint a más szövegekben található
ntiroszok historjzj]jsa. Más .zöve
gekben a gonosz iszonyatosan kemé ny té l alakját ölti magára, amelyet
eg1 Malkusz nevű dé mon varizrIatai
szabadí tanak a világra. Az emberek
ót3

gadott magába, behatol egy tizenöt
é ves szű zmé hé be. A nap, amely Usé
dar születé sekor tí z napig áll delelő n,
ezú ttal hú sz napig ál1 é s a teremté s

termé szet virágzásnak indul, é s az
emberek nem szoru]nak cóbbé resti
táplálé kra. A világ teljesen é s vissza-

vonhatatlanul megú jul. Szosjant a
halottakat azon r helyen rámas,,tja
í el, ahol az é let elszállt belő lű k.Min
den ember az í té lő bí ró
elé á11, é s saját
szemé vel látharja jó é s rossu tecteit.

A jók kitű nneka gonoszok közül,
mint fehé r bárány a í eketé kközül.
Az í té letután a bű nösök a pokolba,

az igazak a nennyországba mennek
három napra, hogy ré szük lehessen
abban, amit kié rdemeltek. A hí d-í té let, é s az azt követő jutalom vagy po-

kolbé li bünteté s csak a lé leké volt.
most azonban az egé sz enber, test é s
lé lek együtt ré szesül belő le, hogyvé gü1 az ember teljes lé nyé vel,az anyag

felvirágzása sem hárorn, hanem hat
é vig tart immár. Akkor csak a í arka-

sok tű ntekel a világból, most a gonosz lé nyek más fajtái is, í gy a kí gyók. A világ közelebb kerül az ere_
deti, paradicsomi állapothoz. Az em_
berek nem esznek többé hú st, csak
növé nyeket é s csak ví zzel oltják szom-

jukat.

Megnő a Jó Terenrté s ereje é s a
gonosz fokozatosan visszaszorul, de
a te| jes veresé gtő lmé 9 nagyon távol
van. A gonosz most Azsi Daháka, a
szórny ké pé bentámad, akit Thraé ta_
ona börtönzött
be Demavend hegyé be: kiszabadul börcöné ból, a világra ront, szabadon garázdálkodik,
felfalja az ember é s az állatvilág egyharmadát. Csapást nré r a szent ele-

mekre, a tű zre,a ví zre é s a növé nyekre. De a mitikus bajnok, Kerszászpa, halottaiból feltámadva megszabadí tja a világot ettő l a gonosztól.

Minden megváltó eljövetelé nek
ezredfordulója ugyanú gy zajlik le.
Születé se elő tt megerő södik a jó, a
megváltó közelebb viszi a világot a
paradicsomhoz é s a gonosz veszí t
erejé bő l,A gonosz azonban ú jra é s
ú jra erő rekap, a teremté sre ront,
pusztulással fenyegeti az emberisé get, amí g a mitikus bajnokok közül
valaki ú tját nem állja.
A harmadik,

wé gső megváltó
Szosjant, az utolsó rnegváltó, elő dei

hez hasonlóan szű ztő születik,
l
vele
azonban a jó teljes é s vé gső győ zelme.jön el. A betegsé g, a halál, az iú Idözteté s mind veresé get szenved, a

A kisázsiai Dascyliumból (ma Ereoli)
szfumazó, i,e- v. századi dombormű ,
amolyen áldozati ál| atok é s mágusok
láthatók, A ré szletek é lethú áblázolása.
a száj eltakarása, a ké pen mé gje enő papi
]elvé nyek, a szent barszom Vessző k.
az áldozati állal fejé nek levágása egyaránt
arról lanú sÁodik, hogy a zoroaszlriánUs papi
gyakorlatot sokí e| é ]smedók. számos mai
zoroaszlriánus hí Vő ,kú lönösen a párszik,
a leghatálozottabban tagadja, hogy az
állatá dozat valaha ]s lé sze lett voha
a zoroasztliánizmusnak. é s termé szetesen
ma nincs is ilyen gyakor at.
Az állatáldozalokhoz azonban logikus
magyarázalot ú zhetünk: az emberisé g
husevö. a hivdnek pé oi9 e.Kö csl kötelessé ge
gondoskodni ró| a, hogy az állat, aki társa
a munhában, slenVedé s nelKül pJsztuljon el,
Mivel nem Volt közvágohi,c, az együtlé í zö
pap Va lalta í ragára ezl a leleldssegel, es az
áldozal lejel a7 egi lé ryeknek a]anlotta .e.
Ré gé szetiNiú zeum, lszlambul
f

a

d

a

L

_t

&

a
h
h
h

L
a

n

lM

J
-l

h
t!;

é s szellem töké letes összhangjában
dicső í thesseTeremtő jé t.Eztmegelő _

ző enazonban mindenkinek át kell
kelnie egy fortyogó é rcpatakon.
A forryogó é rcpatak immár visszaadta a í iildnek eredeti laposságát, s
minden ember megmerül benne,
hogy egyformán megtisztuljon. A
halhatatlanság ajá ndé kaké nt Szosjant
bemutatja az emberé rt az utolsó ál-

latáldozatot. FöIáIdozza áz ökröt,
amelynek szerepé rő Iaz ő sihagyományban már szóltunk, é s az ember
megkapja a halhatatlanságot abban
az italban, amely az ökór zsí rjából é s
a kozmikus óceán Fehé r Haomájából ké szül.
A szóvegek ezt követő en számolnak be a gonosz vé gleges veresé gé -

rő l, bárigen valószí nű ,hogy a zoro_
asztriánus hí t ezt az esemé nyt nem

ekkorra teszi. Minden mennyei lé ny
legyő zi dé moniellenfelé t, é s a ké t
tú lé lő Ahriman
,
é s Az visszamenekú l
a pokolba. A í ortyogó é rc, amely eredeti helyzeté be rendezte vissza a í iildet, é s megtisztí totta az embereket,
beí olyik a pokolba. é s azt is megtisztí tja a bű ztő él s a szennytő l. A gonosz
elveszí ti hatalmát, ha ugyan el nem

pusztul. Az Ahriman sorsáról szóló
beszámolók sajnos nem elé g egyé rtelmű ek.A lyukat, amelyen keresztül
a gonosz szellem a világra rontott,
eltómik. A í iild visszanyerte eredeti
formáját, az emberben helyreállt a
test é s a lé lek egysé ge, é s ily módon

most már töké letes a teremté sben

szellem é s az anyag összhangja, Isten
akarata szerint.
Helytelen volna azonban az ese-

mé nyeknek ezt a láncolatát a világ
vé geké nt é rtelmeznünk, hiszen a zoroasztriánusok sem tekintik annak.
A világ vé gé t Ahriman győ zelnre.;e
lentené . Ez inkább, ahogy maguk a
zoroasztriánusok is szólnak róla, a
Megú julás. A világ abba a töké letes
állapotba kerül vissza, amelyben Ahriman támadása elő tt volt.sót, többrő 1van szó. A dolgok nemcsak, hogy
ismé t a helyükre kerülnek, de Ahriman sincs többé , é s ohrmazd már
nem egyszerű en mindenjó é s minden tudás ura, hanem ő az egyedüli
hatalom.

a

Az é lő hagyomány
Az olvasó ké nyelmé té s eligazodását
szolgálja, hogy mondanivalónkat
ilyen fajta fejezetekre osztottuk: Osi
perzsa mitológia, A zoroasztriánus
mitológia stb. E felosztásnak megvan
a maga jogosultsága, hisz a vallások
az idó mú lásáva] valóban változnak.
A változás nagyon fontos a fol1tonosság szempondából is. Ha egy vallás nem alkalmazkodik a gondolkodásmód változásaihoz, a világ fejlő _
dé sé hez,a hí vő kszemé ben elveszí ti
é rvé nyessé gé t,é s megszű niké Ió val
láské nt funkcionálni. A vallás taní tói
- köztük a zoroasztriánusok - mind
í gy vagy ú gy magyarázzák, é rtelmezik az öröklött hagyományt. A három megváltó törté nete, olyan formában, ahogy azt az imé nt láthanuk,
valószí nű legő sielemek papi átdolgozása. h legtöbb vallás mitológiájában, é s különösen álI ez a zoroasztriánizmusra, a legcsodálatramé ltóbb
vonás az az idódensé g é s hű sé g,
amellyel az alapté mákat, gondolati
tartalmakat megő rzik, é s a következó

generációnak továbbadják. Lehetetlen volna a judaizmust é s a kereszté nysé get megé rteni a bibliai mí toszok ismerete né lkül. Hasonlóké pp
nem í té lhetimeg helyesen a zoroasztriánizmust az, aki nem jsnreri az
ő si,perzsa mí toszokat. A kettő nem
választható szé t. Az egyik szervesen
nő ki a másikból, annak folytatása,

valamikor

a

tudósok

erósen

hangsú lyozták a Zotoaszter ű gynevezett absztrakt filozófiai tanai é s kö-

vető inekmitikus hiedelmei közötti
különbsé get. A helyzet valójában a
következő : Zoroas zter ugyanazokra a

A perzsa hagyomány legé ndás hóse,
Rusztam, diadalt arat a büszke luráni bajnok,
puládvand fölött

mí toszokra é pí ten, mint elő deié s
kóvető i. tní tásának fennmaradt, kicsiny töredé ké ben azonban a legfontosabbnak a közismert mí toszokból
leszű rhető szemé
,
lyes é s általános erkölcsi tanulságok gyakorlati alkalmazása látszik.Jó pé lda erre a gáthákbő l
a XXX. jaszna, amelyben a próí é ta
é rezhető ené rtő hallgatósághoz szól,
é s a ké t szellem, Ahura Mazda é s
Angra Mainju közötfi választás közismert té telé talkalmazza a hí vő k
é leté re. Mint a modern igehirdető k
többsé ge, Zoroaszter is arra buzdí tja
hallgatóit, válasszanak

I

I

E

c

B

l

é s a rossz

@

közört. álljanak az lsten mellé . mielő tt ftjlvirradaz i,r,é | et napja.

§
d

a

k

A bereskedő

n

ktekhű enelsorolom

a dolgokat, melyeket mé rlegelni bell,
azolenak is, akí k nár tudják ...
Halljátok í nleí tekkel a leqiobb
dolgol< at. Tiszta szándé hhal adjatok
váIaszt, mindenkí maga, a ké t
lehető sé ghözötti

dönté sre,

uí gyáz zatob, hogy magatokat valóban

az

öué ruek [ti.

§

-h
-M

s

!E

< óban., tcttben kettő k

ő k: a jó é s a rossz. Es akí k helyesen
cselekszeteh, jól választanak kettejük
között, nem í gy a gonoszoh...
E hé t szellem l< özül a Conosz
a legrosszabb dolgokat uálasztotta.
A kgszentebb Szellem helyeset
döntatt, é s í gy cselekednek azoh, abí b
Ahura Mazda kedvé te tesznek.

!!

m

_

d
üi!

-F

h

m

;

(Boyce. Sources, 35.)

Ez a sző

E

d

ellenté t fesziil.

Condolarban,

:

h

Ahura Mazdáé nak]

nyilvání tsátok, mé g a nagy megtorlás
ető u. Ké t ő síszellem uan, az í krek,

dkik közt

E

§l
;*
4
B

veg egyaránt tanú skodik

arról, hogy Zoroaszter elfogadta a
mitikus hagyományt, é s arról is, hogy
ezt a hagyományt a taní tók igehirdeté sükben az egyé n é leté revonatkozó, tanulságokban é s utalásokban bő velkedő törté netekké nt idé zik.

A

:EE
lEm

oi

* 1E

ú B;

*


7lJ

A zrurwániztrl;uso
egy

zotoasztriánus
eretneksé g
Eddig a zoroasztriánizmus ortodox
taní tásaival, mitológiájával foglalkoztunk. A bemutatott ő simí toszok
csak a zoroasztriánus szövegekben
maradtak fenn, é s ezek a vallási ké pzetek szervesen beé pültek a zoroaszteri rendszerbe. De, ahogy az már
számos vallás törté neté ben elő fordult, a zoroasztriánizmuson belül is
kialakultak egymástól elté rő vallási
né zetek é s mitológiák. A zoroasztri-

vont következteté seik igen jelentő sek, mielő ttazonban ré szletesen is
megvizsgálnánk ezeket, vázoljuk fel
mitológiájukat, amelyet idegenek,
első sorban az örmé ny Eznik beszámolóiból ismerünk.
A fold keletkezé se elő tt csak zur-

az ezen

feli'J.l

levő dolgokat, é s Ohr-

mazd megteremtette az eget é s a fildet.

Ahriman eközben - az ortodox
zoroasztriánizmus taní tásához hasonlóan - megalkotta a dé monokat,
a szegé nysé get é s minden egyebet,
ami gonosz é s romlott. A lurvánban
jóságot Ohrmazd, a gonoszsárejlő

ny

tezett.
ván, a hatalmas é s vé gső
testesí ti meg. Az é let
Ahriman
ezer
é
ven
Azé rt, hogy fia szülessen,
8ot
é
sokszí



t s ellentmonű sait teAz
áldozatokat.
mutatott
be
kereszül
áldozat nem azt jelenti, hogy egy hát a zurvání ták egyetlen vé gső foránizmusból kivált legjelentő sebb másik lé nyhez imádkozott volna, rásra vezetik vissza, amelyben egyhisz a perzsák hite szerint magában szerre van jelen a í é nyé s a söté tsé g,
í rányzat a zurvánizmus.
Bár né hány kutató szerint a zur- az aldozatban rejlik az erő .Ezer é v a jó é s a gonosz kettő ssé ge.A világban tapasztalható gonosz nem vala,
eltelté vel ké rsé gek kezdté k gyötörni:
vánizmus egy Zoroaszter elótt szüIemilyen hiba következmé nye, é s nem
teljesülhet-e a vágya? Már nem hitt
tett vallási hagyomány, az általánosan
is a Gonosz Szellem rosszindulatú
benne. hogy ,v áldozat ereje világra
elfogadott í elí ogásszerint babiloni
teremté seké ntjött lé tre. Lé té neklea
menny
hozhatja ftát, Ohrmazdot,
hatásra fejlő dön ki az akhaimenida
hető
sé gemagából az Abszolú t lé nyEkkor.

tsé
gei
é s a ftild teremrő jé t.
korban. A n} ,ugati vallási hagyomáAjó é s a rossz közötti harc

I
fakad.
fogant,
Zurván
ikreket
közepette
nyokból, ajudaizmus é s a gnoszticizaz Abszolú ton belül helycé
lja,
hogy

rfi
a

i
é
s
a
teljessé
g,
ugyanis
a
zurmus egyes ágaiból kimutatható
egysé g. amelyet az isteni
reálljon
az
magában
egyaránt
princí
piumot
ez
az
taní
sága
szerint
vánita elemek

zottszé t.
ikrek
kózú
l

tkedé
s
Az
androgün.
hordozó
nagy
korban
is
a
párthus
irány nt
Azok a következteté sek, amelyeOhrmazdban vágyai teljesültek be,
né pszerú sé gnekörvendett. Valószí ket e mí toszból vontak le, í ő ké ntfiAhrimanban ké tsé geiöltöttek testet.
nű legcsak a szászánida korban került
Zurván fogadalmat tett, hogy annak lozófiai termé szetű ek,é s ez pedig
elő té rbeé s vezető szerepé t a muszlim hódí tásig megő rizte. Mé g ekkor a fiának ajándé kozza a kiralyságot, amellett szól, hogy a zutvání zmls az
aki első ké ntjóir eló a mé hé bő l. é rtelmisé g val]ása volt, A zurvánizis inkább a zoroasztriánus egyházon
belüli szellemi mozgalom volt, nem ohrmazd, akinek mindentudó volta musnak tóbb ága is kialakult, nem
már ekkor is megnyilatkozott, tudta valószí nű azonban, hogy a köztük lé pedig önálló szekta. A zurvjnita mivő különbsé gek önál]ó szekrák lé rre,
ezt é s b^ tyjáva| is közölte. Ahriman

nnyű
tológia rekonstruálása nem

tté hez vezettek volna.
fo_

het,
amelyben
í
tilté
pte
a
erre

vülállók
befeladat, mivel csak a
A zurvánizmus egy másik gondogant, é s Í gy sz6lt atyjához: - En vaszámolóira é s a zoroasztriánus vitalati termé ke a világ keletkezé sé nek
gyok az, a fiad, Ohrmazd.
ilatokra támaszkodhatunk. Tisztán
mate rialista magyarázata, amely vaz,:rvántta szöveg ugyanis nem malószí nű legidegen hatásra született. E
É sZuruán igy szólt:
radt fenn. Az ilyenfajta, kózvetett bijó
szerint a világot nem Isten teremtetA fam
fian tündöklő é s ió í llatú , de te
zonyí té kokkal pedig óvatosan kell A
z,
Es
heseruesen
te, hanem egy í ejlő dé si lánceredmé söté t 1)ary é s bű zlesz.
bánnunk.
nyeké pp jön lé tre, é s e fejlő dé ssorán
.
A szekta neve a vé gsó lé nytő l, sí rásra Jakadt
jelenté
se:
(ZD'í
,
a forma né lküli ő sanyag, a Vé gtelen
208.')
(a
Zvvántő | szó
,,Idő ")
Idő é s Té r (Zurván) kú löní é le anyagi
Zurván
származlk. Hitük szerint
Amikor ohrmazd bukkant elő , formákat vesz fil.
minden jó é s rossz vé gső forrása,
Í gy válik a vé gtelen vé gessé .Ez az
Ohrmazd é s Ahriman atyja. A zur- Zurván azonnal felismerre vágyai
vánita í elí ogás szerint az Abszolú t beteljesedé sé t,é s ölajánlotta neki a elmé let, termé szetesen, megáll a lámagában hordozza a jót is é s a papságot jelké pező barszom vessző - bán a teremtő erő bevetett hit né lkú l
ez a í ejlő dé sis, ső t valószí nű hogy
,
rosszat is. A zurvániták valamií é le ket. Hogy a királysággal kapcsolatpokol, a tú lé
s
a
tan
a
mennyország
ban rett fogadalmár meg ne szegje.
egysé get kerestek az ortodox zorojutalom

nteté
s meglé té t
é
s
világi
a
asztriánizmus dualista világszemlé le- kilencezer é vre Ahrimannak adta
is
tagadja.
kapta
Ohrmazd
világ feletti uralmat.
te mögött. A zoroaszteri tanokból le71,

Osszefoglalva tehát, a világ kelet
kezé sé nek egy ő sIdő tő él s Té rtő lZurvánt6). - való eredezteté se alapvetóen materialista világszemlé leten
alapul, amely szöges ellenté tben ál1
az ortodox zoroasztriánus í elí ogásnak a teremtóbe, a halál utáni é letbe
vetett hité Vel, ajutalom é s a bünteté s
hangsú l1.ozásával.

A világoL az idő ról erede/telni.
né melyek számára azt jelentette,
hogy a loldi világ dolgait az é gt vi| ág
irányí tja, tartja ellenő rzé sealatt.
Asztrológiai mí toszok nyelvé re í ordí tva: az egyé n sorsát az az é gi harc
befolyásolja, amely ajót ké pviselő ti-

zenké t zodiákus é s a telemté st e]nyomó, sorsát irányí tó hé t bolygó
között zajlik. Ez a í atalista szemlé let,
amely merő ben idegen azortodox
zoroasztriánizmustól, igen nagy hatással volt a perzsa gondolkodásnód
ra. Nemc.ak né hin1 zoroas., trijnus
í rásban bukkan fel, hanem a hatalmas
eposz, a Sáhnáme né hány ré szleté ben
A költő az egyik epizódban elme-

is.

.é Ji. hoglan teLté k próbára a mágu-

,ok Zjlr, Vallási járrassjgár bizo
nyí tandó, né hány találós ké rdé sre
kellett megfelelnie. Az egyik í gy
hangzott:

A negyedí k ezt mondta: Lásd, ott a ré t,
patak hintí zöIdjé re hű uös uí zé t.
Egy embet meré szen halad rajta át
suhogtat kezé ben nagy é Ies kaszát,

kí száhldt í üuet, nedueset mind levág,
esefighetsz, de nem hallja szád szózatát.

(Devecseri Gábor fordí tása)

A

Fenl Ezen a lurisztáni blonzveleten látható
alakot az rkreknek, ohrmazdnak é s
Ahrimannak é letet adó ZurVánnal azonosí tják.
A jelenetet Valószí nüleg a zulvánila
mitológiából merí letlé k. Az ]stensé get az
emberisé g hálom é ]elkoí ái ké pvise ő alakok
vé szik köí ül: az ifjak (baka lent), a í é ú iak
(baha) é s az üegek (jobbft). Kezükhen ta| án
a szent barszom Vessző ket tartják.

Gladványban szereplő kaszás

enrber az ldő ,é s a í ű mi magunk
vagyunk. Az arató rnindenkivel egyí ornán bánik, nem törő dik vele, ki
fiatal. ki öreg. mindent levág. ami a,,
ú tjába kerül. Ez a világ rendje. Ha
nem lenne halál, születé s sem lenne,

Az

egyik ajtón belé pünk, é s távozunk

d másí kon: az Idő számlálja
lé legzetünk.
(ZDT.240

sk.)

Ez a ború ljtó é letszemlé let,a szü-

leté snek é s halálnak ez a száraz magyarázata távol all az ortodox zoroasztriánizmus optinista, derű svilágké pé tő l.

Sokak szerint a zurvánizmus egy

másik sajátossága az a cinizmus,

Jobbí a Ezen

a llrisziáni bronz tárgyon,
egyes kulalók szerint, Zurván álható,
mellette a ké t szellem, ohrmazd é s Arlí man.
Azt azonban semmi sem igazolja, hogy
a zurvánita mitológja már ilyen korán kialakult

72

Ii.,,l-:-

amellyel a nő kletekintett. A gonosz
világban való megelené sé nekzurvá
nita nragyarázata szerint a gonosz
Dzsehi. a romlott nő elő szór Ahri
nrannal egyesült, aztán elcsábí totta az
igaz embert, Gajonrardot. A zurváni-

ták Szerint tehát a világban tapasztalható összes rosszé rt a nő kszexuális
vágya a lele| ós. A zoroa,,zcriinu.
Burulahí snben maga Ohrmazd is el
isn-reri, hogy a nő khasznára vannak
ugyan, mivel a gyernekeket Ő khozzák világra, de nem telen]tette volna
rneg ő ket, haaz emberisé g szaporodására mást tudott volna kitalálni.
Hiába kutatott azonban a vizekben,

a ftildön, a növé nyek é s a szarvasmarhák között, a hegyekben é s a
völgyekben, nem talált más negol
dást. Ezt a töIté netet a zoroasztriánizmusban zurvánita hatásnak tart.ják. Telmé szetesen az is elké pzelhe

tő . hogyaz ortodor zorol.ztriánuis akadtak nő gyű lölő éks
ez a törté net nerrr a zurvánizmus
nyomait viseli magán. Minden vallá.ban. mé g a kereszré nyré gben is. r

sok között

Miriát ő vező tiszteletellené re. flolfedezhető ez a jelensé g, Hiba lenne
azonban minden szokatlan zofaasztriánrrs elké pzelé st zurvánita elemnek
tartanunk.
A zrrrvánizmus é s a zoroasztriá-

nizmus kózötti lé nyegi elté ré seka
következók: az Abszo]ú t, mint Vé g
telen Té r é s Id$ Zurván termé szete:
az a felí ogás, amely ikerpárnak tekinti Ohrmazdot é s Ahrimant; az a
né zet, an.rely szerint Ahrinran kilencezer é vig uralkodott a világ filött; a fatalizmus; a nraterializrnus.

73

A mithraizmus
rnitológiája

Mithra az az istensé g, aki

a

legküIön-

böző bb országok törté neté ben, a
legkülönböző bb idő kben játszott

Mithra kocsija elé né gy halhatatlan, fehé r, ezüsttel é s arannyal megpatkolt lovat fogtak.

fontos szerepet. Tisztelete nyugaton
Eszak-Angliáig, keleten Indiáig terjedt. Kultusza több ezer é ves mú ltra

az ekő

tekint vissza, é s a zoroasztriánusok

akí átkel a Harán, a halhatatlan,

ma is hódolattal veszik körül.

gyots louú nap elő tt...

Az ósi

Indiában, ahol nevé vel

Mitra alakban találkozunk - amit tán
a ,,barátság" vagy a,,szerző dé s" szavakkal lehet legpontosabban visszaadni

- egy másik istensé ggel, Varuná_
val. az ..igaz beszé ddel" együtt tisztelté k, Mitra-Varuna né ven. Mindkettójüket gyakran tuházzák fel emberi vonásokkal. Együtt szállnak
Gnylő kocsijukra, amely í elszerelé sé ben megegyezik bármely hasonló
foldi kocsival. Ezer oszlopú é s ezer
ajtajú alany palotában laknak. E ké peken kivül azonban semmilyen törté net vagy mí tosz nem í ú ző dlkhozzjjuk. Ezek a ké pek csak jellemet
adnak a ké t e]:knek
Mitrát é s Varunát gyakran emlegetik az isteni é s emberi világ rendjé nek ő reiké nt,mivel a Szerző dé sé s
az Igaz Beszé d a kozmosz, a vallási
é s társadalmi é let rendjé nek az alap_

jai. Az emberisé g a Szerzódé s megtartása áItaI válik egy testté , é s ez
okozza a gonosz veszté t is. A vallási

kötelezettsé gek buzgó megtartása
biztosí tja, hogy a nap kisüssön, é s
csapadé kban se legyen hiány.
Perzsiában fennmaradt egy

Mith-

ra-himnusz, amelyet általában i. e.
450 körülre datálnak, bár a tartalma
enné l jóval ré gebbi. Csakú gy. mint
Indiában, Mithra hatalmas palotában

lakik, amelyet a teremtő é pí tetté s
amelyben nincs
sem é j, sem söté tsé g, sem s vöItő szé l,
sem perzselő hő sé g,sem halálos kór,
sem bárminemű szexny,
mely a gonosz í stenek mű ve.
( 10..lasl, 49-50, ÁHM, 99)
74

Mithra
tetmé s z etJöIö

iast, 12-13.

121)

harcosok, mielő tt a ,,Mithrával

szembenálló országok" ellen hadba
vonultak volna,,,lovuk sóré nyené l"
Mithrához fohászkodrak. Egy római
törté netí ró foljegyezte, hogy a perzsák királya, mielő ttcsatába szállt
volna

AHM. 79)

Perzsiában. hasonlóké ppen. mint

a mitikus ké pek csak

AHM,

A perzsák számára termé szetesen
Perzsia volt a Szerző dé söldje, é s a

tti í steflsé g,

nyultaüa.

Indiában,

gonosz ető k... vonaglanak Jé Ielmühben.
(97, ver§szak,

az ekő , ahielfoglalja az arannyal
b o rí to tt, gy anyaű hegy ormokat,
ahonnan legh a t almas abb fgy eIő
tebinteté t az irániak lakta JöIdön
(1 0_

Hatag .., a hosszú kezű
Ké slebedé s ,.. .1z összes termé szetí ölöttí

a

szerző dé s-isr_en jellemé nek leirásár

uezé rcivel é s kí sé reté velvé gí gjárta
harcosol< soraí t, s a naphoz,
Mithrához é s a szent tű zhöz

a

O az. aki megórizte a Johászkodott.
Render é s az lgazságot. Ó az. aki a (Quintius Rufus: Á makedón Nagy sándor rörré Hazug.ság dé monaira ront, é s legyő zi nete IV 13,2)
ő ket. O ité ü meg, mikor teljesülnek
a világ egyes korszakaival kapcsolatos
Mithra a mai zoroasztriánizmusszerző dé sek.Az Igazsággal való szoban is fontos helyet foglal eI. A szenros kapcsolata miatt ő í té lkezik az elté lyek pontos elnevezé se dar-e Mehr,
hunytak lelke ölött, é s napjában há_
,,Mithra kapuja". A papok beavatáromszor megforgatja buzogányát a sukkor egy buzogányt, goí zot kappokol í iilött, nem engedve, hogy a nak, amely papi hivatásuk, a gonosz
dé monok jobban sanyargassák a lelelleni küzdelem jelké pe. A legszenkeket, mint arra ki_ki a bű neivelrátebb szertartásokat Mithra vé dnökszolgált. Egy kutató, aki hosszabb
sé ge elatt mutatják be, é s a nagy zoidő ttöltött a karachiban é lő zoro- roasztriánus ünnepek egyike, ameasztriánusok közótt, arról számolt be,
Iyet a mai napig megülnek Perzsiáhogy egy nagymama figyelmeztette
ban, a Mehragán, Mithrának, Irán bí fiillentő unokáját, hogy Mithra fi- rájának tiszteleté re rendezett ünnepgyeli ő t,é s az igazság nem marad sé g. Az ünneplő k öt napot töltenek
rejtve elő tte.
nagy vigalomban é s mé ly áhí tatban.
A Mithra-himnusz az istensé gnek
Mithra (ez esetben sz-szel a vé gé n
ezt a Rend é s az lgazság negő rző le- - azaz Mí thrasz) fontos római istenké nt betöltött szerepé t emeli ki aksé g is volt. Nem tudni, hogyan került
kor, amikor hatalmas, erő sharcosát a rómaiakhoz, az viszonr né miké nt beszé l róla, akinek ezű sta Ián_
ké pp a törté nelem trő niája, hogy a
dzsája, arany a páncé lja, vasbuzogárómaiak legő bbellensé güknek, Pernyán ezer bunkó é s penge, a vállai
zsiának egyik istené t imádták. A kuizmosak é s lesú jt a gonosz istensé gek tátók felté telezé sei szerint a csadósé s emberek fejé re, s aki elő tt
államokból, Pontuszból, Kappadóki_
ából, Kommagené bő l, ahol a Kirá_
a Szé thú zásSzelleme ...
lyok Kiraly.ának hódí tásai nyomán
a rosszindulatű
számos perzsa hagyomány gyökeret
szolgálják.

i

E
5
!
É
a
5
9

a
a
3l

N4árVány-ré l eí a Wa brook l/ithraeUmbó
(London), A b ka mególé sé nek he yszí né ül
szo gáló kozm kus barlangot itl a zodiákUs
köí e vátja í el. ezzel s hangsú lyozva l\/1hra
teVé kenysé gé nekkozmikus ]e egé i. A í ó
ielenellő ljobbra é s ba í a lálhaló alakok,
a nap í ölí e é (balra)é s a hold leí ele tarló

kocsija, 'elvp J sze| Pkp1 ,p| { epezo kpT a| só
a ak is ezt elő silk. A í e irat tanú sága szer nl
a ,p| ,pleT a | | L.9 o A-gusIa egy vele.á- a
^

aiándé kozta a szenté lynek, Ta án a halmadik
századból Való, l\,1Useum of London

Ba} a A Hadianus-lal közelé ben lé Vő
é szak-angliai carraWbulgh
í \,,lithlasz szenté lyé nek oltára. Az ol1ár
belsejé ben elhelyezett mé cses fé nye az
istensé g fejé n lé Vó korona sugarait alkotó
nyí lásokon szú ródött ál, A napistenre Való
eme ulalással összhangban, a Í igura
jobbjában oslort tan, ezzel utal a monnyei
kocsihajtóla, [,4useum of Anliquities,
Univelsity, Newcaslle,upon í yne

vert,

a Iónrai

1é giókba besorozott

pet,zsák rerlcszrett(lk e] M]tl)ra\z tl\/-

tcl,,,ré r .r birodalotrrb.rn,

A helleniz-

rttu. korib.ltr a rótrrli.rk Perzsi.ir

a

rl-tiszté riun.ok, a böIcsessé g é s tr.rdás
1'oldjé nek tartonák. Nincs tehát sem-

rli

különös

lbban, l-rogy az errő la

fijldrő lszárlllazó vallás

tónregé vel

vonzotta r-nagához azokat, akiket a
hivatalos kultusz nen l]yelt I],]eg,
ahogyan századunk hawanas, hewe-

rtcr é veiben nyuglti diikok

ezr-ei

vé lté knregtalálni a spiritualitás keleti
í orrását az indiai vallásokban.
A róllai Mithrasz kultusz j< i 300
é ven át, 100_400 kózött világzott.

A

let legtöbb emlé ke olyan határ rrrenti

teriiletekrő l keriilte]ő ,mint a l)una
é s a llajna vöJgye, vagy a Hadrianusfal környé ke Eszrk Angliában. A krrltusz a civi] lakosság köré bő l is toborzott nragárrlk hí veket, IráIiában, ktilörrösen Rórnábar-r é s kikötő városí ban, Ostiában, valanrint Kelet-Európában, a nrai Magyarország, llonránia é s Bulgária teriileté n. Keletrő ],
Izraelbő 1, Szí riából é s Eszak-Afrikából h keri.iltek eló Mithrasz-tiszte]etre utaló ]eletek. A szenté lyek é s

oltjlok leIrr-at.rirl.tk tr rt í rság.r szerinr
a nlozgalorll nagy társadaltni llregbecsiilóst é Ivezett. Császárok,

rrragas

mit]rraiznlus annyira uregerósö
döLt. hrrl:,.v sokrk.zcrint. Irl .r rótnai
birodalorll, r-rrajd a nyugati világ Ilerr-t
vette volna fcl a keresztsé eet, feltehető en Mithraszttisztelté k volrra a
tiirr-regek. Ez pelsze tú Izás, az azon-

rangí t katorlák etrreltettek é ptileteket

ban ké tsé gtelenül igaz, hogy a kultllsz nagy beí olyással bí lt é s igen
né pszerí ívolt, kiiliinösen r katonák
között, Ily nódon a Mithrasz-tiszte

nelyek egyenesen

c

é s ají nlonlk í el áldozati táIgyakat
Mithrasz tiszteletóre.
A nrithraizrrltts a kortársak szenré ben a ,,perzsa rlrisztí ,riurll", Mithrasz pedig;r perzsa istensé g volt.

Né -

Zoroaszternek
tulajdoní tották a tllithliizmus taní tásait. A miszté riutrt több elenlc perzsa
eredetre utal, ilyerrek a fe]isnrerhető

F

szemben A té lké pa lómai birodá om
Milhrasz,szenté ly€
il tünteti í el, Eloszlásuk
Eulópában, mint 62 jó] látható, nem volt
egyen etes, Figye]emre mé ltó, hogy a kultusz
kozPonljai a mal Nemeloí szág, o| aszorszag,
Magyarolszág, Jugoszlávia é s Rornánia
területé n voltak, spanyololszágból é s
NyUgal-Fí anclaolszágból Viszonylag heves
em é k kerüll eló,

l
]

16

_----

perzsa szavak - é s a hé t lé pcső bő l mí tosza. Bár az ábrázolások mé retei,
álló beavatási szertartás egyike is bi- illetve egyes ré szletei nem mindig
zonyosan perzsa eredetű .A kutatókegyí ormák, döbbenetes az a követnak gyakrln együtt kell vizsgjJni a kezetessé g, amellyel magát az isten-

kori ré rómat btrodalom Mithrasz-kultusza nem hagyott ránk í rásos enrlé keket.
A mithraizmus mű vé szeté nekha
perzsa szövegeket

é s a római

gé szeti JeJeteker. mivel

l

gyományos é rtelmezé se szerint az
ábrázolásokon az istensé g é leté nek
egy,egyjelenete látható. Az ú jszülött
Mithraszt i!ú alakjában ábrázolják,
sohasem csecsemő ké nt,aki egy csillagké pbő l vagyegy sziklábó1 bukkan
elő , kezé ben vagya napot jelké pező
fáklyát tart vagy tő rt, amellyel a bikát
fogja megölni, Az istensé get lijal a
kezé ben is ábú zolják, amint nyilát
egy sziklára vagy í elhő reké szül kilő ni,hogy vizet í akasszon az ő t követók számára. Más jeleneteken a bika üldözé se közben látjuk. Az állatot
megragadja, bevonszolja egy barlangba, s ott vé gez vele.
A Mithrasz szenté lyek, mithraeumok legí ontosabb kellé ke a bikát

megöló Mithrasz-ké p, hiszen ezen
jeJenik meg a miszré rium közponri

s

sé get ábrázolják. Bal lábával mindig
a bika hátán té rdel, bal kezé vel az
orrlyukait megragadva hátrafeszí ti a

í ejé t,é s beledöfi a jobbjában tartott
tő rt. Hátrafelékinyú jton jobb lábí
val a bika lábát szorí tja a foldhöz. Ezt
az azonosságot nem magyarázhatjuk
csupán a tömegtermelé ssel. Ezek a
ré sz]etek szinre bizonyosan valami
1é nyegi. mirikus

r

agy .zimbolikus

je-

lenté st hordoztak.

A könywek jó ré sze a mí rosz központi jeleneté t a zoroasztriánus teremté smí toszalap;án próbálja é rtelrnezní . Magyarázatuk szerint a zoroasztriánizmus é s a mithraizmus között a különbsé g csak annyi, hogy az
utóbbiban az istensé g é s nem a go
nosz szellem pusztí tja el a bikár. a
teremté s foTrását. A kutya é s a kí gyó
JJó é : a rossz hagyománl os jelké pei.
ezé rt azt,hogy a sebesült bikára rontanak, jelké pesen a teremté skor egymással szembenálló jó é s rossz harcának tekintik. A zoIoasztriánizmusban

Bala fent A wiesbadeni stádtisches

d

lvluseumban kiállí toll heddernheimi elsó
[/ithraeum leletei. A fáklyavivókel ábí ázoló
í elié fé keté s az oroszlánszobrokat, amelyek
fUnkcióját nem ismeriú k, a fóhajó ké t oldalán
helyezté k el, A ké pen lálható dombormú
kózé psö ré sze ellorgatható: a hátsó oldalán
lé vó jelé né t a bika teteme fölött lakomázó
Mithrászt é s solt ábrázolja, A felté telezé sek
szerint a szertarlás során a közé psó panell

_€

c
z

e

!

'.

=
I
3l

18

| -J

I

§

t

3,

.\

L

#

?* s

,1

,j

'--

\

l-;

lr

i

Sl

;§,
§

,?
í

i

.l

..i

I

.t .I
,

l

§

§

t
\

e ioí dí tották, hogy a háto dalon kií aragoll
]elenet egyen látható, A ku t!sz dombormú Ve]
közü ez az, ameyktaán
a eggazdagabb lé sz]elekben é s az egyik
egjsmeí tebb, szerkezete a Rajna Vidé k
dombormű Vekí eiellemző , azaz ké l
oldale emból é s egy fe sóbó| ál . Hason ó
szerkeszié smóddal talá kozunk né hány lá ia
l\,4ithlaeum í eslmé nye n s A]ta ánosan
e]í ogadotl é rlelmezé sszelint Úgy kel

né znünk ezeket a ké psorokat, m ntha ókol
ké pregé nyt o| Vasnánk, A legú ]abb kutatások
azonban ké tsé gbe Von]ák ezt
a magyarázatot; szer ntÜk a ké to dalt
1Ag ele.o hóp_olol lllá,ola9 á \o-'loozi Ó
kiegyensú lyozásában jálszottak szerepet,

/

é nl 47

]9/0_e) eveKben D_ndl /dlo50a'

taát Mthraszdombolmű A egú jabb
kutatások különösen

fontosnak tart]ák

a Közé p é s Ke]et Euí ópában e ő kerú ó
e etek V zsgá atát, A té ma szaké rlő i szerint
ezeknek a terüleleknek a kUlalása je entós
eí edmé nVeket foq hozni

,,,í ,

nlelmutdí iák a lé lek lecreszkcdé sálek
ls ví sszatóré sé nektitját. EuIutlus
[ókori szerző , akirreka
trtirhraizttttr.ról szó]ó nlű vetlenl
rrraradt fenn] sz?fillt Zoloí lszí er uolt

;fi

az első , aki bcrlaugot ajánlLltt.fel
Mí thra, nitú enek taremí ő j?í s atyjl

:&

tiszteletórc.

,

Jl

:l

-.

Ez a barlang

a Perzsiálnz kóztli hegyek kő zatt,
egy ví rá.qokbar é s .forrásokbau
bő uelkedli lrcIyen uttlt.A barlang

!

a Mitlí a-trrcmtettc

a.qát

iláy

3c
= J!
d

jtlkópeztc,

é s bennc
ké pví seluc volt, sziutbóIunuí áltaI,
a uí lágnitttlcnsé g ualnmennyi tája
ós elene, arányos clrendezé sbu.
v

t

í n rlc nsé ge t

(l)e ADtro NvDlPháruDr 6, BDffalo,

bd
!3§

l-i
,

-l

](,'69)

F!§

Ezt talán a kultusz első nrí toszán:} k i\ trkinthetjiik, A ..beavatásr
szeltartás helye, ahol a beavatandókat

bevezetik a miszté riumba" rryilvánvrJóan a szenré ly. Porphyrios leirjr,
hogy a Mithrasz-lrí vő ka szenté lyt a
Mithra-terenltette világbarlang í iildi

az ugyancsak a gonoszt

ké pviselő
skorpió a bika ner-r-ri szerveiné l tí rr-rik
fel, aza,z az é letet igyekszik már csí rájában elí ojtani. A jónak a gonosz
feletti gy-ő zelnré reutalnak azonban a

h.rljlru.ájjr viró á]lar lrrkí ból kislrjadó gabonakalászok_
Bár a könyvek többsé gé ben ezt áz
é rte]trlezé st olvashatjuk, a legú jabb
kutatások ké tsé gbevonják ezt a Inagyarázatot, s kiváltké ppen kifogásolják a jó é s a rossz zoroasztriánus ké pé nek belekeveré sé t ebbe a nrí toszba. A kí gyó é s a skorpió alakja olyan
í ormában jelenik rneg a kultusz legkülönböző bb erllé kein,oItárokorr,
áldozati edé nyeken, hogy nenr lehet
ő ketegyé rtelmű ena gonosz jelké peké nt é rtelrnezni, Az oroszlárl
ugyancsak gyakori szereplő je ezeknek a jelerreteknek, de sennri senr
utal arra, hogy a Mithrasz-hí vő kszárnára, a zoroasztriánusokhoz hasonlóan, a gonoszt szirrrbolizálta volna.
Vé gül is nit ábrázolnak ezek a donrbormű vek?
Az összes enrlí tett alaknak 1é tezik
egy csillagké p megfelelő je: bika =
Taurus; krrtya - Canis Minor vagy
Major: kigyó - Hldra: skorpió =

Scorpio, a holló, rr-rely szinté n sok
donrbornlí lvön nregelenik, a Corvus-csillagké pet jelké pezi. A dornborrrrű másré szletei is tartalrnaznak
asztrológiai utalásokat, A kalászok,
vagyis a Spica csillag a Virgo-csillagké p ré sze: az oroszlán é s egy ké tfiilű
váza egyiittese a Leo- é s a Crater
(SerIeg)-csillagké p konstellációjára
utal. Az ilyen egybeesé sek tí ll gyakoriak ahhoz, hogy a vé letlen szár-r-rlájára í rjrrk ő ker,Az c]rllrilr tí z rizenöt
é vben a kutatók ké nyrelenek voltak
ú jr.r í LgondoJrri a mithr.riztnus trrtro-

lógiájáró1 vallott né zeteiket. Azelő tt
az asztrológiának viszonylag cseké ly
jelentő sé gerrtrJ.rjdoní totrlk, nlr rltár
azonban alapvető nek tartjáka nrithraiznrus taní tásában.

A Mithrasz-rní toszok

í r3abb é rtel-

mezé seinek isnrerteté se elő tt egy ItI.
sz.iz.ldt neopllroni,,rl filozí lí rrs.

Porplryrios beszánolójí t keIl felidé znünk. Ez a leí rás törté netileg
sokkaI hitelesebb, mirrt azt korábban
gondolták-

... a pczsák bnrlatrynak ncvezí k a

i§2

i4

L'..a

.rgo

,&
sli

nrásának tartották. Ez magyarázatot
ad arra a jelensé gre, nié rt barlarrgokban rendezté k be a szellté lyeket,
aho1 csak lehetett, ahol pedit ez nerrr
volt lehetsé ges, igyekeztck barlangszerű hatást kelteni. peIdáLrl .r bcjá-

<É n

rattól lefelé vezető lé pcsókkel. Az

rcz,

szí nhelyé t, A szenté ly tehát nenr más,

3c!

nrint a donborurű veken is látható

=+

ábrázolások jó ré sze is a világbarlangba teszi a bika nrególé sé nek
szent hely, a nrí tosz szí nteré nek reprodukálása.

Porphyrios szól a beavatarrdókró]
is. A rnithr;izmus belvarási szerrartásáról viszonylag sokat tudunk. Egy
ostiai szenté ly nrozaikjai

é s kiilönbó-

ző Gliratok alapján tudjuk, hogy a
szertartás hé t lokozatbó1 tcvő dött
össze s ú gy vé lté k,nrindegyik egy,
egy bolygó oltalnra alatt állt. A szertart᧠ré szei a következő fokozatok:

Corax (Holló), bolygója a Merkur;
Nynrphrrs í Menya:szoI ry). bolygójl

Venus;

Miles (Katona), bolygója

l

a

Mars; Leo (Oroszlán), bolygója a Jtr_
piter; Petses (a Perzsa), bolygója a

Hold; Heliodronrtrs (a nap futára),
bolygója a Nap; Pater (Atya), bolygója a Satulnus. A IlI. századi kereszté rry í ró, Origenes, kortársára, Cel,
susra hivatkozva í gy í rt a Mithraszrttiszté riunrokról:


:!ra

rbt
i§Er

d

-s§

_{ rl

= óc

lfij

..tÉ

f,aaí

rei§
:.:rz

zza
.§-^ * ;
_--;
-|

.iii

-.+
:3{

-ff
.;;\'
=!

icol
.!T

:-\
':"z|

rETE

beauatási szutartás helyót.

A szridú ás stlú n a heauatantlő

ir';

< -:

lak

80

r.€
-

jelké pe a ké t é gí pályának,
az ekő
a uozrl atlanul álló aillagoké ,
a másik a bolygóhó é s a lelkek ú tjáé ,
amely rajtLtk halad át. Ez pedí g
a köuetbező . Egyhé t Jokú lé tra,
ullu

egy

anelye k közüI

tctejé n egy nyolcadí k .fokkal
((]onüa

Cchu

VL 22, Ch]dwick,334,)

A Porphyrios é s Origenes beszánrolóiból, a ré gé szetileletekbő l é s a
nrithraizmus mitológiájával foglalkozó tudósok legí rissebb eredmé nyeiból kirajzolódó ké p szerint a Mithrasz-hí vók ú gy rartották. hogy l szü1eté skor a lé lek leereszkedik a foldre.
A vallási é let í ő cé lja, hogy a lelket
visszajuttassa oda, ahonnan leereszkedett, a beavatási szertartás hé t fokozatának megfele

lő hé t nrennyei

kapun keresztül.
A kultuszban való elmé lyülé sfokozatai tehát a lé lek é gi ú tjának állonrárait jeJentik, Egy Nápoly közelé ben feltárt szenté ly oldalí alain ma
is láthatók a beavatást ábrázoló festmé nyek. Az idő ,sajnos, elé ggé megrongálta óket, é s rnagyarázatok hí ján
a belóliik kirajzolódó ké p is töredé kes. Né hány központi jelenet valószí nű leg valamelymagasabb fokozat
beavatási szertartásjnak mozzanacair

ábrázol1a. Ezeken a festmé nyeken
egy ferfi látható, el6ször meztelenül,
megkötözve, té rdelő helyzetben,
nrajd kötelé keitő l megszabadulva.
A té rdelő helyzeta vallási tekinté ly

elő ttihódolatot, a nrezí telensé g a

korjbbi é lenel való szakí tásr, a kötelé kekról v,rló megszabldulás pedig a
be;vatássa] elnyerhctő szabadságoc
jelenti. A magasabb í okozatok ábráihoz í ő zött feliratokbóI kitű nik, hogy
az ú t, a lé lek é gi ú tjához hasonlóan,
egy é leten át tartott, s kemé ny próbaté telekkel é s lenrondásokkal volt
te]i.

A beavatottnak lelke

felemelke-

dé sé hez szüksé ge volt egy é gi té rké pre is, amely eligazitja az ű ton.Az

ú ton. amelyen bizonyos

szeJlem i

erók meg akarják gátolni elő rehaladását, s anrelyen szánrí that viszont
rr-rás erő ksegí tsé gé re.A kultusz leg-

í ontosabb donrbornrű vé nlátható
egy ilyen té rké p,nra rnár nem é rtú nk
ttrinden .rpró ré szlcter rrjra. de rnnyit

biztosan megá]lapí thatunk, hogy az
örvé nyt a nap pályája nenté n jelöli
ki: az ábrázolr c.illagké pek uByanis

Ezen a ké t oldalon ké peink azt illusztrálják,
hoqyan ié lennek meq a Mithrasz-kultusz

í ituáljs tárgyain a mitológiai jelenetek.
A szemközti edé nyen, amelyet a kö| ni
Römi§ch-Gelmanisches
Museumban óliznek,
jól láihatók a napistent ké toldalról közrefooó
í áklyavivók, é s az edé ny lülé t formázó
oloszlán, illelve kí gyó. Kí ]gyót idé ző fülei
Vannak a Bad-Deutsch Altenbulgban,
a Museum carnuntinumban kjállí lott
edé nytöredé knek is í í enr,A darmstadli
Hessisches Landesmuseum Vázáján s
(legfelül) lekeí gő kpyól foí máznak az edé ny
fú lei. Az edé nyen egy skorpió js van: a
dombormű veken ez a §korpí ószokott a bika
nemiszervé né l megjelenni. Az állatnak é z az
elhelyezé se a telmé kenysé q aszlrolóqiai
í ogalmára, valamint a zodiáku§ egyes
csillagké pei é s az emberi testré szek
(a scorpio csillagké p é s a nemiszervek)

közötti kapcsolatra utal, Ahogy a templomok
kialakí tásában is igyekezté k a mí toszok
kozmikus baí langját lelidé ző leret kialakilani.
ú gy a templomba kerüló tálgyakon is
megjelennek a relieí ek egyes elé mé i,
amelyek talán a szenartásokban is szelepet
kaptak.

81

lF_ rr

F

Balra Festett N4ithrasz-ábrázolás
mellé tti N,,tarinóból, 11í g
a Walbrook-l\,lithraeumban

a Róma

é s a tí ié li

születé si ielenten a kozmikus barlangot a
zodiákus köle jelzi, addig itl rendkí Vül
Valószerú ,,,földi" barlangot lálunk.
A fő alakokat körülvevó jelenetek a következó
törté netekel ábrázolják (a bal alsó sarokból
kiindulva, az óí amutato járásaval megegyező
irányban haladvaI Jupiler é § az óriások;
oceanus; [/ithlasz születé se; i.4ithrasz
meglovagolia a bikát; lvlithlasz fölkeni
(megüti?) solt; Mithrasz é s Sol szelzódé se;
Mithrasz, kezé ben ijjal é s nyí llal, A fenti
jelenetek közül az Utol§ó hatot Mithrasz
mitikUs é leté hezszokás kapcsolni. Fent, baa
gvilágí ló nap, iobb
oldalon a l\,/ilhraszt m€
oldalt pedig á hold látható. Ezt a templomot
a hegyoldalba mé lyesztetté k - jó pé ldája
azoknak a szenté lyeknek, amelyekel ú gy
alakí lottak ki, hogy hasonltí sanak
lvlithrasznak, l\,lindenok Teremtő jé nek
é s Atyjának ballan9jához.

Fenl A Traianus fú ldójé nek alagsolában
bé í endezetlMilhraeum ostiában (ll. század
közepe), A kuliusz eddi9 elóké lült emlé kei
közül ez a szobor a legpuriiánabb, ezé lt
sokan az egyik legkolábbi ilyen jellegú
alkotásnak tartiák. Lé hetsé oes, hogy
a l\rithrasz-kultusz Bómából terjedt el
a birodalom többi ré szé re, de ezt semmi sem
bizonyí tja. A szobor egyszerű sé genem
lelté tlenú l a korát mutatia. Lehetsé ges, hogy
a mú vó§z azé rt áblázolta csak
a legfontosabb vonásokat, mert iudla, hogy
a hí Vókben ezek is í elidé zika megfelelö
9ondolatokat. Ez a templom a ballangot
utánzó szenté ly szé p pé ldája. A teiő n látható
nyí lást ú gy helyezté k el, hogy az é V
meghatározott idöszakában a nap sugarai
a szoborra é ssé nek.

83

A mithraizmus beavatási szertatása hé t
fokozatból állt, s m ndegyik fokozat egy-é gy
bo ygóistensé g oltalmát é lvezt€
. Az egyé n
beavalása a2 egyre magasabb í okozatokba
a lé lek é 9i páriának evilági mása, A ké peken
látható mozaikok az ostiai Felicissimus
Mithí aé umol dí szileflé k.
Bahó], fentrő ] kezdve, az óramutaí ó járásával
negegyező irányban A legalacsonyabb
í okozat a Holló (colax) Volt, amely a l\/lerkur
oltalma a| ail állt. A bo]ygót a kí gyós bot
(caduceus) ié ]ké pezi.A holló,e nevezé s
Valószí nú leg a corax csrllagké pre Utal, s az
se,n kizart, hogy a hollo-ah a korabel római
hagyományban betóltött szerepé Vel is
kapcsolalban ál (a ho ló pé idául Apolló
madara). A csé sze jelenlé sé lnem ismerjük,
A második í okozatot (fent, közé pen)
(NymphUs) neVezik, de
a szónak ez a foldí tása tú lsáqosan is
eegyszerú s,teti, Az elnevezé snek ugyanis
,,nympha", azaz nő nemú alakban kellene
szerepelnie, de csak ,,nymphus", tehát
hí mnemű a]akban foldul elő . Ahí mnemű
,,I\,4enyasszonynak"

menyasszony nonszensz vagy paradoxon,

A negyedik fokozal az ,,oroszlán" (Leo,

a ké t nem összé olvasztása o]yasvalamire

jobbaJ, afielyet Jupií er o]talmaz, í á utal

uta hat, ami az emberi kategóriákon 1ú l Van,
A beavatási í okozatokkal kapcsolatban
, knem
használt összes terminus hí mnemű Nő
vehettek ré szt a kultuszban, ahogy a
had§eí egben sem szolgá]hattak, A diadé m az
olta ma7ó bolygó. a VenLs jelkepe. A lámpas
a í okozatba Való beavatás által elnyerhető
lelk világosságot szimbolizálja, ahogy azt
a köVetkező í ohász is mulatja: ,,ltt Van
Nympl,usI UdVöllé 9y NyTphus UdVöz é gy -j

a Villám. A baloldali tű zlapát az oltáronValó
tömjé né geté s lontosságát mutatja. Közé pen
egy, az egyiplomi miszté rium-Vallásokban
használt tárgy, a keleplő lsjslrum) látható,
amely az oroszlánok mitológiai szerepé t
illető en egyiptomiöröksé gre utal. A negyedik
í okozatnál az oroszlánokal hí Vták segí tsé gül,

fé ny| "

A harmadik fokozat, a 'Katona" (1,1i]es,lobbra
lé nl,), termé szetesen l\4aí s felügyelele alatt
áll, akl a s sak é s a lándzsa jelké pez.
A ké pen láthaló halmadik tárqyai a katonák
bornyú ]aké nt szokás é nelmezni, s az sé m
kizárt, hogy a bika hátsó lába, amely
palajaval a sisak1-oz é r. Nehany donborrrú
Mithraszt kezé ben egy ilyen hátsó lábbal
ábrázolja, amellyel solt veri í ejbe, A je| eneiet,
meglehető sen lazán, mint í elkené st
é rtelmé zik,

3

Ja

á

-E

-:

Az ötödik fokozal, a,,Perzsa" (Perses,lobbla
/é r4 a hold (a ké pen í önt) vé delme alatt áll,
Az'oroszlán"- é s,,Peí zsa"-í okozatba

2i

beavatandó szemé lyeket mé zzel tisztí tották
nreg, A í okozal jelké pe'a gaoonakaláv é s
a sarló, mert ,,ó a gyümölcsók órzóje",

A hatodik fokozat, a
'Nap FL]tára"
(He iodromus),. a nap oltalma alatt áll,
Jelké pei sol attribú tumai, a sugaras kolona,
a fáklya é s a kolbács.

84

I

A legmagasabb fokozat, az,Atya" (Pater,
/eni, balra) a Saturnus o talma alatt á]l,
akinek sallója a í okozat jelké pei között is ott
Va,, A peí zsa sapka talan M,thí asl 'ejfedő je,
a bot pedig a hatalmat jelké pezi. A baloldalon
látható lárgyí ó] nem tudjuk mi, lehetsé ges,
hogy qyű rúVagy szem.
(A szerző a ké paláí rások elké szí té sé ben
nagyí né né kbentámaszkodott B,L,
19B0, 19-98, számában megjeleni cikké re,
amié rt ezú lon szeretné kifejezni köszöneté l,)

85

G,

Az egyik leghí resé bb fest€tt
N4ithrasz-szenté ly, ame| y Rómában,
a Palazzo Barberiniben található. Mivel,
sajnos, a í alf€
stmé ny állapota folyamatosan
romlik, a ré gi í é nyké pekengyakran többet

látni, mjnt a helyszí nen. tvlí g
a walbrook-Mithraé umban a zodiákust
köralakban áblázolták, att, a barlang száját
idé zó fé lköí ,alakban jelennek meg
a szimbólumok, bál az ábrázolások általában
enné l é l€
t hú bbek. Ezek a különbsé gek
valószí nú leg a kullusz más-más
aspektusainak hangsú lyozására vezethetók
vissza, Egyes helyeken a mithraizmus
taní tásának asztrológiai, máshol, pé ldául
a va| ószelű barlanggal,evilági elemeit
kí vánták kiemelni.

vagy a nap pályálát jelké pező vonalon, vagy dé Li irányban, közvetlenül
a vonal mellett helyezkednek el.
A dombormú vön ábrázolt csillagok
a nap ű qármutatják ké ső tavasztól
(Taurus), a nyáron át (Hydra, Canis
Minor, Canis Major, Leo, Crater,
Virgo, Corvus) ké só ő szig. Egyszerre
té rké pé s naptár.Láthatő rajta az tdő ,
az é vszakok mú lása, é s az é gi té r is.
Nem hiányoznak róla a Nap é s a
Hold szimbólumai sem. Mithrasz, a
kultusz legyő zhetetlen napistenetes-

tesí ri meg a Napot, é s Porphyrios
szerint a bika, amellyel az asztrológiában is találkozhatunk, a Holdat. Az

ókori gondolkodásban a nap é s a
Holdjelentette az anyagi világba leszálló lé lek számára az ú t kezdő -é s
vé gpontját, é s az ú ton hajtó erő ket,
amí g, visszaté rve eredeti helyé re, a
lé lek fel nem szabadul.
A bika megölé sé nek jelenete tehát nemcsak a megváltás ú tját é s ide-

jé t ábrázolja,hanem azokat az erő ket
is, amelyeken keresztül a megváltás a
születé sben é s az é gi ú jjászületé sben
megvalósul.

Szinte bizonyos, hogy az

egyes

beavatási í okozatokban megszerzett
spirituáli§ mé lysé gnekmegfelelő en
változott a bikaölé si jelenet tartalma

Az egyik fokozatban vagy é rte_
lemben a jelenet a megváltás tanát
ábrázolja, Ezt erósí ti meg a római
Santa Prisca templom alatti Mithrais.

eumban talált felirat is, amely szerinL

Mithrasz a vé r, valószí nű lega bika
kiontott vé re által váltja meg az emberisé get. Számos dombormű vön a

bika bő ré vel leterí tettasztalnál

együtt ünnepel Mithrasz é s Sol

(Nap). Egy reliefen különböző fokozatokat elé rt beavatottak yeszik kórü1 óket. E dombormű alapján egyes
kutatók felté telezik, hogy a jeleneten
maguk a beavatották szerepelnek: a
bika vé ré nekkiontásával ók is osztoznak a megvá]tó té nykedé sé ben.

Ahogy a sze nté lyek a Mithra által
1é trehozott világbarlangot reproduká| ják, az ábrázo| ások mitikus jelenetei az é gi erő kmegidé zé seszertartások, utánzás ré vé n.A dombormű vek
bikaölé sé ben é s rituá]is é tkezé sé ben
ábrázolt edé nyek hasonmásai kerü-

tek elő a feltárások során. A jelenetekben az edé ny, valamint ez oí oszlán é s a kí gyó között szoros kapcsolat
van. A szenté lyekben talált tárgyakon
86

]F-*

87

.r-í

szemben í ent Ez a kismé retű 7,5
, cm
átmé röjú dombolmú az egyik legú jabban
(1973-74) é lókelú lt N,,lithlasz-emlé k. AZ izraeli
caesalea l\rarilimában bukkantak lá, egy
raktárból kialakí tott szenté lyben, A kis relieí
stí lusa é s a rajla látható jelené t a Duna-menti
orovinciák leleteinek egysé ges stí lusát idé zi.
A í óalakoklól iobbra es balí a a ket fák yavlvó,
Kauté sz é s Kautopalé sz látható, kezükben
felfele é s leí ele í ordí tott í áklyákkal, amelyé k
a lé ]k€
ló es lenyugvó napol (a nap 24 o.anyi
é s egy é vnyi mozgására is utalva), valaminl
a távozó é s az evi| ágba leereszkedő lelket
szimbo| izálják. Fölöttük a nap é s a hold
átható. A relief alsó sorában a kövé tkező
jeleneté ket ábrázoltákI Mithrasz megé rinli
solt, rituális lakoma, l\,,lithlasz meglovagolja
a bikát,

ugyancsak megjelenik az oloszlán é s
A Mithrasz szenté lyek kialakí tása. belső elrendezé se is azt a cé lt
szolgáIta, hogy a mitológiai tárgyak
é s terek jelen legyenek é s hatásosan
közremű kódjenek a közössé g vallási
é leté ben.
Lz 1970-es é vekben a római birodalom mithraizmusával í oglalkozó
kutatások iránya jelentő sen megváltozott. A kutatások továbbra is tudományos detektí vregé nyekhez hasonlí tanak. azza] a különbsé ggel. hogy itr
a nyomokjó ré sze hiányzik. Csak azt
a kí gyó.

l

t

_1

l
t
i

'jl

f

f]ft

l

állapí thaquk meg, mennyire keveset

tudunk a nriszté riumról. Ez

az

ő sszeí oglalásis szüksé gké ppen róvid
é s hiányos. Nem esett szó pé ldául a
kí gyóval körülfont testű ,olosz]ánfejű alakról. Né melyek szertnt ö Zurván. az ldő föistensé gé nek nllrhrJi.tJ
megfelelóje. Mások a zoroasztriánus

Ahrimant vé lik folí edezni benne. Az
ú jabb kutatások szerint, akkor járunk legközelebb az í gazsághoz,ha a
megváltással, a lé lek é gi ú tjával kapcsol.juk össze ő t.De a kutatók mé g
abban sem biztosak, hogy isteni alak,
kal vagy órdógi szerzettel van e dol-

Lent 140-bő lszálmazó, rituális é lkezé sl
ábrázoló relieí , aí nelyre Dr, B, Heükemes
bukkant 1965-ben, Landenburgh közelé ben,
A relief é s a VeLe együtt e ő kerü| i tárgyak
p-blikálása.a csak ak(o. keí ülhel Tajd so.,
amikor a hatóságok megad]ák az engedé lyt
a kórnyezó telületeken í o]yó ásatások
beí eiezé sé re. A domboí mú (1,4 X 1,5 x 0,3 m)
eredetie9 í estett Volt. A szerzó ezú ton
szeretne köszönetet mondani
Dr, Heükemesnek, amié rt rendelkezé sé re
bocsátotta a jeLentő s leletról ké szú lt első
fe Vé te t, A ié lenet a bika bólé Vel letelí tell
pamLagon hevefue lakomázó l\y'ithraszt é s
solt ábrázolja. Az eledelül szolgá| ó
gyümölcsöket az elő ttüklátható, b kalábú
asztalra helyezlé k. lvlögöttük az í V
a ballanqol ielké pezi.

szemben lent Az ]stení té let verme
a Newcastle-upon-Tyne mellett] carrawburgh
N,,lith raeumában. A lvlithrasz-szé nté lyekben
gyakran találtak ehhez hasonló kopolsó
í oí májú Vermet- Valószí nú leg a beavaiásra
Várókat tetté k benne próbára, é s minden
bizonnyal utal arra is, hogy beavaláskor az
ember mú ltja'meghal" é s ú j é let születik,

szemben, alulróla második ké P Milhlasz
születé se a sziklából, Ezekben
a ielenetekben Mithí asz sohasem kisdedké nt

jön a Világra; rendszerint mezí telen ifjú ké nl,
feié n fligiai sapkával, kezé ben a hatalmat
jelké pezó gömbbel áblázolják. Ez a jelenet
Világosan mUtatja a másutt esetleg csak
utalás formájában jelenlé Vó ábrázolást; azi,
hogy a zodiákus,kör a kozmikus barlang
jelké pe. A kutya, a kí gyó é s a holló a bika
megö é sehez lanozik, Az oroszlán, az edé ly
é s a Vil]ám az embertestú , oroszlánfé jú lé nyt
jelké pé zi(lásd 90. old.), lvlindig - s
különöse- a -nhhraizmus eselé ben - nehé z
ieladat ikonográfiai magyalázatot tű zni
a vallás ernlé keihez, ha az í rásos
dokumenlumok nem maradtak í enn,
Rhe nisché s Landesmuseum, Trier

L -,.

89

3,r,

guk. Mil,} dössze anl]yit tudunk, hogy
ttettt tttdjttk. Fcl kcll hí vnour olvlsóinr figyelrtté t arra, hogy anrit eiső pil]antásra a valódi rní tosznak vé l, ta]án

csupán leqdenciózuS é ltelmezé s
vagy egyszerű entalí lgatás.
Legyen bár-nriJyclr nehé z i..r rónlai mithraizrnust rekonstruálni, cz
l senr von
Mithra jelentő sé gé bőnit
Ie: olyan istensé g, akinek tisztelete
é vszázadok é s olszághatárok í tilött
í vcl jr, Tiszrc]té k es riszceltk lz ösi er
a nrai Indiában, az ő silránba, tiszte]ik l zoro.trztriánjzntus ntlt hivet t.,
é s jó háronrszáz é vig tisztelté k a óltrai birodllonlban is. Az Ieazság é s
[l.end isterrsé ge, a Hazugság fó ellení c,le, a Hlrlrisság pusztí tója, n)indenck terenrtő je é s atyja, aki megváltja

.lz enlberiseget. é l .rki több

nrinr

rté gyezer ú ve álJ egy szerteí g.lzó nri-

tológia közé pponqában.

BalQ lent ra'an ez a legilresebb, í ll-áls
elkelé sl ábí ázo ó .eliet, szamos oonbo.í ru
ö.d< í ti neg Mitl-raszl é s So 1, aT,-l a bika
leleme Vagy a bóré Ve leterí tett asztal í ölöfl
sző lóból, kenyé rböl é s borból álló
lakomájukal í ogyasztják. Ez a re| iet anny ban
kú lónbózik a tóbbi hasonló emlé ktő | ,hogy
rajla a beavatási fokozatokat jelké pezó
í igUrák is jelen Vannak. Balló ]obbla ha| adva
a kövelkezók: a Holló (í ejé nmaszk),
a [,4enyasszony (Vagy a Perzsa), a Nap
Fulaí a, az Atya (ez
"lobb ke o [,4 thí asz é s
sol helyé n?), a Perzsa (Vagy a
l,4enyasszony), é s az oloszlán, Nem tudjuk
megmagyalázni, mié rt ál| az oroszlán
az aszta] közvellen köze é ben, az azonban
biztos, hogy a leliefen nem szerepel
a Katona. Né melyek szerinl a szertanásokon
álaí cot Visetek, ahogy ezen a ieeneten is
álalcot hordanak a ré szlvevók, Hihető bbnek
hangzik az a le lé telezé s,ame y szerinl
a relief a szertanás e sö, milikus elvé gzé sé t
ábrázolja, amelyen a beavatási fokozatok
í rilikLs kepviselói is jelen vollak, Zemaljsk
uzej, szalajevo
l\,4

Baha lent Embeftesl,ű , olosz| ání ejű | é ny,
Gyakran ábí ázolják a lesté le tekeredó
kí gyóVal, amé ynek í arka ezen
a dombormú Vön a | é ny jobb lábára tekeredve
]átható, feje pedig az oroszlán söré nyé ból
bukkan eló, Ezt a lé nyl számos helyen
szárnyakkal ábrázolják. lll kezé ben
hamLrkiszedő lapátot lart, ame y a beavatás
orosz án fokozalában használt szerszámra
emlé keztel, s eí re alapozva a legú iabb
elmé lelek szelint ehhé z a szertartáshoz
kaocsolódlk Valamllyer nódo., [,4useJí r 'U,
Vor- und Frühgeschichte, Flankí urt

szembe,

A walbrook,lvlithraeumbói

származó Mithí asz{ ej, The [,4useum oí

London

90

Mí tosz é s prő í é ta

Zoroaszter valódi szemé Iy volt, akirő lazonban sem azt nem tudjuk biztosan, hol, sem azt, hogy mikor születen. Himnuszait, a gáthákat ő maga

lé ptük a mitológia határait. E tisztelet gyökereit keresve az Igaz Vallás

próí é ájának é leté t övező hiedelme_
ket kell megvizsgálnunk.
í rta, eredetisé gükhöz ké tsé gsem í é rUgy tartják, hogy Zoroaszter elhet. Ha nem fogadjuk el, hogy ié te- jövetelé t számos szent teremtrné nyzeft egy ilyen szemé ly, nem é rthetjük nek hí rül adták. Elsóké nt az ő sbika
meg a zoroasztriánizmus kialakulását

sem.

E fejezet

cé lja nern az, hogy

Zoroaszter alakjának valódiságát
megké rdő jelezze,hanem, hogy megmutassa, hogyan tetté k maguké vá é s
alakí tották át a vallásalapí tó gondolatait, törté neteit követő i, ahogyaz a

tudta meg, aki ké ső bb áldozatul esett

Ahriman támadásának. A bika lelke
felpanaszolta a teremtő nek, hogy
senki sincs á teremtmé nyek kózött,
aki ő tmegvé dené .Amikor kiderült,
hogy Zoroaszter mennyei é nle,fravas{ a ké l majd fajának vé delmé re,a bi-

ka megörült é s visszaté rt a fildre,
hogy táplálja az emberisé get. Zoroaszter eljövetelé rő l Jima is é rte§ült,
mé g a paradicsomi korban. A bika
továbbadta a hí rt egy pátriárka uralkodónak, Usz hercegnek. Az egyik
ő sijaslban az ál1., hogy az isteni ka_
rizma szentrő lszentre szállt, hogy
vé gú lfelragyogtassa Zoroaszter lelké t. Zoroaszter eljövetele tehát a zoroasztriánusok szemé ben nem törté lessé gé t"(Noss, 156. old.jegyzet). Az nelmi vé leden. sziileté se annak az
átalakult mí tosz vagy legenda gyaké vezrednek a kezdeté t jelzi, amelyran közelebb visz ahhoz, hogy megben a gonosz veresé get szenved, s
é rtsük, mit is jelent a prő fé taaz ő t nemcsak törté nelmi fordulópontot
követő k számára, mint a puszta tu- jelez, hanem az az eleue elrendelt fordományos vizsgálat.
dulat, amelyre a teremté s Ahriman
A görögök számára Zoroaszter első rohama óta várt.
volt a mágusok vagy papok archetí Zoroaszter fogantatása is különlepusa, a nagy perzsa bölcs. Platón ál_
ges volt. Lé nyé nek három darabja a
lí tólag keletre akart utazní ,hog1 Zomennyeken keresztül leereszkedett a
roaszter,,tanirványaitól". a máguí iildre, é s ott egyesült egy Dughdov
soktól tanuljon. A hagyomány sze_ nevű ,tizenöté ves, a legszebb é letrint Szókraté sznek is volt egy mágus
korban lé vó leány resté ben. lsteni
mestere. Számos hí res góróg, köztú k
karizmája, khvarla a í é nyvilágából
Arisztotelé sz, ismelte a perzsák taní - jött, a napon, a holdon é s a csillagotásait, é s a górög világban Zoroaszter
kon át, é s örökké lángoló tú zet gyű jneve alatt sok í rás forgott közké zen.
tott Dughdov atyjának szí vé ben.Az
A görögók Zoroaszter mű ködé sé taz isteni karizma innen Dughdov anyő si mú ltba,platón elő tthatezer é vre jának testé be szállt, ahonnan a mé g
a mé hé ben lé vő Dughdov testé be
tetté k, átalakí wa é s í é lreé rtvea zoro_
került. Amikor a leány világra jött, a
aszteri tórté nelemszemlé letet. A keleti böIcset övező tiszteletre vé gső benne lé vő isteni karizma testé t
soron a perzsáknak a prő fé tÁhozfű - fenybe burkolta. A csalárdságra minző dőviszonya hatott, de itt már át- dig ké sz gonosz szellemek megrontöbbi vallásban is lenni szokott. A hí vő ktisztán akarják látni vallásuk alapí tójának alakját, ezé rt ónké ntenenüI is olyan elemeket sző nek a törté netekbe, amelyek ebben segí tsé gükre vannak. Nincs abban semmi
különös, ha az o| vas6 ezt mondja
magában: ,,Ime a törté net, amelyet
milliók tartanak igaznak, pé Idahé tt
követneh egé sz é letükben, de a törté _
né szek ké tsé gbevonják az egé sz hire-

92

1
Bikaí ejes oszlopí ó a Perszepoljszi palotából.
Egyes fellé lelezé sé kszerint ez a motí vum
nem csupán dí szí letto az é pületé t, hanem
a király korlátlan hatalmát, é s az uralma alá
ta.tozó földek termé k€
nysé gól is
szimbolizálla- A stí lus ós a dí szí tóelemek
a ké sóbbi perzsa mú vé szet é s é pí té szot
számára mintául szolgáltak,

l

-

.]-,

i,

i,

t1,1

7;',
(
l
(!
i,

,

)S l...,§

.-.:,

,).,í

,r*
ii

.

|.

i

k\t:
l t,
§
(

:§\

*

!\\§ t

4K
,.

,:.

1

i[-J

_l--,:,

+ .!r. ,":
.i,_.,. * . "-*
,.

9j

z

,l

llt

I

i!

z

E

F
a

l

t

t

tották az emberek elmé jé t,hogy azt
higgyé k, a kiáradó í é nya leány boszorkányságának bizonyí té ka: Dugh-

dovot atyja eltaszí totta. Dughdov
azonban ú j otthonában találkozott
leendő í é rjé vel,Zoroaszter apjáva| ,
Pourusaszppal, Mint már annyiszor,
a fé ny erő imost i§ jóra í ordí tották a
gonosz mesterkedé sé t,
Zoroaszter lé nyé nekmásodik da
rabja, mely leereszkedett az é gbő I,
vé dő szel]eme,a frauasí (közé pperzsá_
uI frauahr) volt. Arró1 a helyrő lé rke-

zett, ahol a Bő kezűHalhatatlanok
laknak, az isteni hí rnök, Né rjoszang
é s az eszmé nyi király,Jima társaságában. A Jrauasi a haoma növé ny gyökeré ben é rkezett, é s flonnakadt egy
magas fa csú csán. A fa alatt sé táló fiaral pár. Dughdov é s Pourusaszp é szrevette, é s Pourusaszpnak a Bő kezű
Halhatatlanok segí tsé gé velsikerült is
levennie onnan, hogy felesé gé nek
adja, Igy hozták a mennyei lé nyek a
í tildre a prófé tának a gonosszal
szembeszállni ké sz é gi é njé t.
Zoí oaszter lé nyé nekharmadik
darabja, amely 1eereszkedett a foldre,
a teste (tan-gohr) volt. A vizekre é s a

egyesült a mennyei erő kjóté kony,
segí tő közremű ködé sé vel a prófé ta
karrzmája. ]elke é s teste. hogy megszülethessé k Isten küldötte, aki nrajd
letgázza a gonoszt.
Zoroaszter világrajövetelé tő l a Jó

Teremté s Ié nyei. a növé nyek é s a r izek mind megmámorosodtak, a dé monokat pedig rettegé s töltótte el,
Tüdták, hogy az isteneknek ugyan

nem sikerült. de Zoroaszter vé ge.,ni
fog velük.

A próí é taszületé se volt a válasz
atyjának imáira é s haoma-jldozaraira. Ugyancsak csodás születé s volt ez!
Amint Zoroaszter világra jött, í elnevetett, a házat pedig jóté kony í é ny
töltötte be.
A legcsodálatosabb azonban az
volt, hogy születé se után azonnal
kapcsolatba tudott lé pni Ohrmazddal. Kezdettő l fogva világosan látta
küldeté sé t, é s kinyilvání totta Ohrmazd iránti odaadását.
Más nagy vallási taní tókhoz hasonlóan, Zoroaszterrő l isazt tartják,
hogy a gonosz erő körökösen megpróbálrák elpuszrí tani. leté riteni a
helyes ú tról. Mivel ez születé se elő tt

nóvé nyekre felügyelő Bő kezű Hal- nem sikerült nekik. mosL a már meghatatlanok, Flaulvatat é s Ameretat
született gyermek é leté reakartak
langyos eső t hullattak az emberekre
törni.
é s a csordákra. A többi HalhatatlanElhitetté k Pourusaszppal, hogy a
tól vezé relve Pourusaszp kihajtotta flábő | áradő í é nya gonosz jele, s
üsző it alegelő re, s bárborjú t mé g ezé tt az ai/a el akarta veszejteni tunem hoztak világra,az eső áztatta fű - lajdon gyermeké t. Elő ször máglyán
tő la tehenek tő gye megtelt tejjel. próbálta elé getni, de a tű znem tett
kárt Zoroaszterben. Ezután vágtatő
Ezt a rejer elegyí terté k a haoma növé ny levé vel, s ettő lí ogantatott Zocsorda elé vetette, de a vezé rökör vé roawter Dughdou
igy
delmező leg megállt elő tte
é s megóv-

^ thé b.n.

h
E
l

It

d
§
d

ta

ta a gyermek é leté t. (Jgyanez törté nt,

I':

amikor a vágtató lovak elé vewe
próbálták Zoroasztert megölni. A fiú t ekkor egy kölyké t vesztett nő s,
té nyfarkas odú jába rakták. De a far-

d
§
Il

b

kas ahelyett, hogy szé jjelté ptevolna,

vé delmé bevette.

E

Számtalanszor

-:

megkí sé relté ka pró í é ráreJpus,ttiLani,
Termé szeté hez hí ven a gonosz a jó
elve.zejté sé retörr. De az igazak a söté tsé gerő inek1egádázabb rohamát is
ké pesek visszaverni. Pedig sokfé leké ppen próbálkozott a gonosz: va-

ra

l

ra

II

rázslattal, árulással, viszályok szí tásával, de hiába: minden mesterkedé se

_it

\

zátonyra futott.

{

zaí oaszter fokerdülve tanú bi-

ü

zonyságát adta annak a bölcsessé g-

b
d

nek, odaadó buzgalomnak é s é les
í té letnek, amely egé sz mű ködé se során jellemezte. Számos törté net mura!a az állatok iránri szerereté r is.
pé ldáját adva ezze| az egyik | egfő bb
zoroasztriánus eré nynek.
Egyszer beté It a családhoz egy
pap, aki hamis isteneknek áldozott.
Evé s elő tt Zoroaszter szülei megké rté k a papot, mondjon é tkezé selő tti

b
f
II

Il

í9

P

imákar, Zoroaszter. aki már ifan.
csakú gy mint ké ső bb. í é 16ké nt.
meg-

{}

i,,i

f

vetette a hamis vallások gyakorlását,

94

Y

zoroaszter é lelé nek csodás esemé nyei,

meomenekülé se a gonosztól, az
eÉ Óeteté stöl é s a Váglaló csoí dátol máig
haliatlanul né osz€
rú ek a zoroasztí iánusoh
között. A Viláo legkülönböző bb tájain é ló,
á Vallás leokülönbözóbb aqaihoz tartozó
hí Vók töme-oei hiszik evszazadok ota, hogy
zoroasaeí áek meoielenl az lsten.
Ezek a ké pek a magas í angú pap. K,s, DebU
eovszeí ú hí Vök számaí a Í n könyvecské lé bÖl
v;Í ók lzarathusta and his Teachings. Union
Pross, Bombay, 1962.), Az illú sztí áciokra é s
a oarszl testé szelre általaban a nyugali Világ
n;iV. ú n, Vasáí napl lesleszete nagyobb
hatással Volt. mint a tí adic| onális iráni Vagy
indiai stí ]usok.

lónak bizonyult. ZoloaszteI nem ingott Ineg, kitartott a szent imák melta az | flű prófé tát, de amint kilé pett
lett, s hí ven vé gezte a szeTtartásokat.
a házbóI, holtan rogyott össze. A go,
Amikor követő i nregpróbáltatásoknosz minden formájában megvetenjó
legkal é s kí sé rté sekkeltalálják szemben
eróinek
segí
tsé

vel
dő ,é s a
sú lyosabb fenyegeté sei e]ól is van vé - magukat, ő áll elő nük kóvetendó
pé ldaké nt, vezé rlő csillagké nt.
deIem,
Ahogy a legtöbb vallási hagyoBár papké nt mű ködótt, Zoroaszm.ály, a zotoasztriánusok is ú gy tartter é veken át é It magányosan. egy sivatagi barlangban é s hité rő l elmé lke- ják, hogy Isten vezette a prófé tát
dett_ Harmincé ves korában volt elóté nykedé se, különósen az elsó té rí té sek idejé n. A prófóta csodás tetteiben
ször látomása. Amint egy nap a haomegnyilatkozó Isten vonzza az ú j hí rnapré selé shez vizet merí tett a í olyóveket. Amikor Zoroaszter, Istentő l
bő l,é rezte a látomás közeledté t. Havezé relve, megnyerte első támogatótalmas, í tildöntú li alakot látott maga
kilé
pett
it, í e]kereste Vistászpa király palotá_
Zoroaszter
elótt, aki, miután
jáL. mivel ő tis meg akarra té rireni,
testé bő l,aZ angyalok elé vitte ót. Itt
A királyi udvarban a babona, a n-rágia
a mennyei vizsgálóbí rák közé ültetté k é s beavatták az lgaz Yalr| ásba. Ez é s a ké telkedé srolt az ú r. Az udvari
bölcsek három álló napon át vitatvolt az elsó a nyolc látomás kózül,
koztak Zoroaszterrel, s midő n a prómelyekben Isten é s a Jó Gondolat
jelent meg neki. Zoroaszter szemé - fé ta azon ké pessé ge. hogy ismeri a
király gondolatait, Vistászpát meglyé n keresztül tehát az emberek közvetlen kapcsolatba kerülnek az é gi gyózni látszott, a gonosz é s irigy papok ármányt sző ttekZoroaszter eligazsággal. Zoroaszter, rzemé lyes isvolt
az
emlen. Azt mondták róla, hogy varázsló
által,

pes
tené lmé nye
é s börtönbe vetetté k. Es ekkor csoda
berekkel megismertetni Isten akaratöIté nt. A király kedvenc fekete lova
tát.
megbetegedett, lábai testé vel eggyé
Taní tása eleinte merev ellenállásba ütközött. Az emberek kemé nyszí - váltak, mozdulni sem bí rt. zoroaszter felajjn lotta. hogy meggyógyí rla .r
vű ekvoltak, de zoroaszter Istenból
lovat, ha teljesí tik né gy felté telé t: elmerí tett vigasztalást. Vé get é rt a látomások kora, a prí fé tamegkapta a ső ké nta király fogadja el a hitet;másodikké nt a harcias herceg, Iszfandite| jes kinyilatkoztatást, s a gonosz
jár harcoljon az lgaz Hité rt; harmaszellemek kí sé rté stküldtek rá, megdikké nt a királynő is té rjen meg, é s
próbálták elpusztí tani, rávenni, hogy
látomásokkal

vé g;Jl hozzák nyilvánosságra az
ő ketimádja, hamis
összeesküvő k nevé t. Ahogy teljesí ré relté kmeg kiirtani be]ő le a hiter,
tetté k a felté teleit, ú gy kezdtek a ló
De minden próbálkozásuk hiábava-

hevesen tiltakozott, A pap megátkoz-

lábai egyn-rás után ismé t mozognll
a paripa ú jra é p é s egé szsé ges lett.

s

Me5é ré seután a király szerette
volna megisme rni leendő mennyei
lakhelyé r. mire három arkangya) jelent meg az udvarban - karizmájuk

az egé sz palotát. A király
é s kí sé rete reszketett í é lelmé ben,de

betöltötte

az oltalntaző isteni jelenlé t é s az ellensé geik í iilötti győ zelem í gé rete
megnyugtatta ő ket. A király egy 1átom jrba n megrekinterte mennlet
lakhelyé t, í ia, Pesotan megkapta a
halhatadanság ajándé kát, Iszfandijár
sebezhetetlenné vált az Igaz Hité rt

ví vott csatákban, a Nagyvezí r pedig
minden bölcsessé g birtokosa let, Az
egé sz udvar megté rt, ezzel kezdeté t
vette a zoloaszteri hit diadaLrnenete.
Isten segí tsé gé velaz Igaz Hit megszelezte egy foldi uralkodó támogatását is. Az é gi taní tás minden ember
számára elé rhetó lett, a próí é takinyilatkoztatta csodás hatalmát.
A király, az udvar köré , Zoroaszter
további mű kódé se,távoli országokban vé gzett té rí tómunkája köré termé szetesen legendák is szövő dtek.
Ezek azonban valóban a legendák
vllágába tartoznak, é s nem sokat
árulnak el a próí é ta helyé rő al zoroasztriánus mitológiában. Nem ú gy,
mint a zoroaszter születé sé róI, látotörté l
másairól, megté ré sé rőszóló
fogvallási

lyuknál
netek, amelyek
va a mí toszok közé tartoznak.
A perzsa hagyomány szerint gyilkos ké z o]totta ki zoroaszter é leté t.
Hewenhé t é vesen egy szenté lyben
95

szemben zoloaszIé l prófé ta ké pé t dí szí tó
párszi asszony.

Lení

rszepoliszi palotaegyütles több
A p€
egymás iölött eihelyezkeoo sz'í Átoot att. ez
a ké p az olomdí szes falakat mulalja,
ame yek csipké zete a ké sóbbi koí ok perzsa
mú vé szelé nek számos alkotásán ismé t
felbukkan (pé ldául né hány szászánida
uralkodó, nevezetesen l. é s ll, sápul
koronáján). A falakal pompázatos
dombolmú Vek sora dí szí tette,A ké pen pelzsa
testő rök felvonulása láihaló. Az oszlopok
alatti falí é szen a bikál marcanqoló oroszlán
is megielenik (lásd 104. o,), A í é nyké p
jobboldalán látható hegyen né hány ké ső
akhaimenida kori sir található,

ölté k nreg. Forrásaink errő 1 alig árulnak el valamit. s nincs bennük serrrmi mitikus vagy legendai szí nezet.
Az esemé ny mitikus leí rása csak kereszté ny Í rók tollábÓl maladt lánk.
Ezek a tudósí tások viszont határozottan be akarják feketí teni Zoroasztert jó pé ldái annak, hogyan kell
kikezdeni az el]ení é lhite]é t. szent
Kelemen Zoroasztett Hámmal. Noé
egyik fiával azonosí tja, aki a csillagokkal bű vé szkedett,hogy az embereket megté vessze, arní g egy vé dő -

Zo

zás


ber

mo
;zo

iin
aL:
:.=
2z

;i:
_::=

szellen] ezt meg nem elé gelte, é s Zoroasztert, a Í Ő mágust,a mennyei tű zzel el nem pusztí totta. A perzsák,

é :;

akik mindig is ostobák voltak - í gy
a szöveg , Istenké nt tisztelté k a
hamvakat, é s dicső í tetté ka csillagokat, amelyek szerintük Zotoasztert
az Isten szí ne elé vitté k. Ez magyarázni ZoroJszter görög nevé t is. Cö.

.+

Ez<

.1ál

:tY§
iz_-l
ic!,r

rögú I a zoto é letet, az aszler csillagot

ii!

jelent, Zoroaszter tehát annyit tesz,
mint,,é lő csillag". Az első kereszté nyek ugyancsak jó1 é rtettek a ,,sárdobáláshoz".

-|
I

l
I

.I
I

}l
96

J

A különbözó források

alapján

Zoloasztel alakjának mitikus változásait is valamelyest nyomon tudjuk
követni. Ezt a folyanatot nehé z idó-

ben elhelyezni, de számunkra

ez

mo.r elhanyagolhaLó. Ezek a mí ro
szok azt mutatják meg, hogyan tekintettek a hí vő kZoroaszter alakjá-

mlr ielencert szátnukra a taniró. o
.r legtöLé leresebb enrber. aki letí edte
az emberek elótt Isten akaratát, az,
aki kapcsolatban állt Istennel, akitő l
felelem töltótte el a gonoszok szí vé t,
é s aki emberi mé rcé vela legtöbbet

ra.

tette a gonoszok

elpusztí tásáé rt.

Ezekból a mí coszokból arról is ké pet
kapunk, hogyan é rzé kelia zoroaszt_
riánus hí vő saját é leté bena jó é s a
rossz kozmikus harcát. Bár számos
szertartás eredete ZoroasztelIe negy
vissza, nem vonhatjuk le ebbő lazt a
következteté st - amint sok tudós te-

szi

-, hogy a kultusz

alkotta meg

alakját.

A vallások é leté ben általanos

tendencia az en, í tett jelensé g; hogy
egy másik pé ldát en- itsünk, az eucharisztiát Jé zus é leté reé s mű kódé sé re vezetik vissza. A vallás elsó papjaké nt é s igehí rdetójeké nt szüksé gszerŰ ,hogy zoroasztert tartsák a zoroasztriánus val]ási é let forrásának,

Ha.onlóan é rrhető az.rz igé ny i..
hogy szené lyé ben egyesülnie kell a
három társadalmi osztálynak, a papoknak, a harcosoknak é s a ké tkezi
munkásoknak. Vajon megfeledkezhet-e egy megváltó a társadalom
bárn-rely csoportjáról? Sokan feltetté k már a ké rdé st,hogy a mí toszok
Zoroasztere isten vagy ember. Ez a
ké rdé sé rtelmetlen. Bár a gonoszok
elpuszrí tjsáé rt a hagyomány szerinL
többet tett, nint aJazatáh, erre csak
azé rt volt ké pes, mert Ohrmazd ő t
választotta ki, hogy az Igaz Vallást elhozza a világba.

97

-_,

Mí tosz é s király

Az ókori Közel-Keleten a királyt sok
helyütt isteni szemé lyké nt tisztelté k.
Alakját, tevé kenysé gé tmí toszok
övezté k. Ebben a Fejezerben azt üzsgáljuk, vajon a perzsáknál is ez a
szemlé let é rvé nyesült-e.
Ma, a központi ffté s, a hű tő szekré nyek korában nehé z áté reznünk
óseink helyzeté t, akik ki voltak szolgá| tawa az é vszakok valtozásának,
Egyiptomban ki tudták számí tani az
é vszakok változásait, Mezopotámiában azonban korántsem ez volt a
helyzet. A bizonyralanságok köze
pette az emberek hitük szerint csak
akkor remé nykedhettek az é letben,
ha maguk is ké pesek beleszóIni a
kozmikus esemé nyek alakulásába.
Egy Isten é s ember közötti közvetí tő revolt tehát szüksé gük, akit a király szemé lyé ben vé ltek megtalálni.
Köztudott, hogy Egyiptomban az
uralkodót isteni származású nak, Ré
fiának, a biztonság é s szilárd rend
forrásának tartották. Mezopotámiában is hasonlóké pp vé lekedtek, bár
volt né hány lé nyegi különbsé g. A kiráIy az istensé gnek nem vé r szerinti.
hanem fogadott.fia, akinek az örökbefogadása a trónralé pé ssel törté nik
meg. Ett6l kezdve a fildön istensé gnek számí tott, az istenek világában
peüg ő ké pviselte az embereket.
Egyik legfő bbí eladata az é vszakok
helyes sorrendjé nek biztosí tása volt,
nehogy nyájai elpusztuljanak. Minden é vben megünnepelté k az ú jé v
eljóvetelé t, hogy az é vszakok helyes
sorrendjé t ezzel is biztosí tsák. A király isteni szemé lyké nt yett ré szt az
ünnepen, felidé zte az ő sicsatát,
amelyben az istensé g legyő ztea sárkány ké pé ben támadó káoszt, s diadalával ismé t he\reállí totta a világ
rendj é t.

Nem egyszerű ena mú lt esemé nyeit játszonák ú jra é s idé zté kfel,
hanell;' ez volt a káosz erő ií tilött az
é let diadalát biztosí tó teremtő rend
é venké ntivisszaté ré sé nekzáJoga is.
98

Mezopotámia é s a vele határos
Perzsia között mindig szoros kapcsolat volt. De mennyit vettek át a per-

zsák a mezopotámiaiak hitvilágából
é s vallási gyakorlatából?

felelni. A perzsák szoros kapcsolatot
tartottak fenn a környező né pekkel,

é s Perzsiában nem ment ritkaság
számba külfoldi munkások alkalmazása sem, meglepó volna tehát, ha

A perzsák szerint ajó erő inek ké t nem bukkannánk idegen hatások
fegyvere van a gonosszal szemben; a nyomaira. Amikor Nagy Kú rosz (i. e.
hit

é s é destestvé re,a királyság.

E ket-

tő egynás mellett lé tezik, de nem
ugyanaz. Mind a királlyal szembeni
engedelmessé g, mind az Igaz Yallás
ismerete szüksé ges a gonosz legyő zé sé hez. hz az eszmé nyi állapot, ha a
Vallás királyság é s a királyság Vallás.

(Dk. M. 47:6, ZDT,296). Az anar
chia lé nyegé bena hamis hit következmé nye. A király szemé lyeben Isten Bő kezűSzellemé t testesí ti meg,
é s ő lesz hatalmának ftildi jelké pe.
Köteles§é ge, hogy gyarapí tsa a teremté st, az Igaz Vallást é s alattvalói
boldogságát, mivel ezekben nyilvánul meg az emberisé g számára Isten
akarata.Bár az| gaz Vallás eleinte csak
Perzsiában nyilatkozott meg, üzenete az egé sz emberisé ghez szól.

A perzsa

mitológiában Jima az

eszmé nyi uralkodó, é s az áItala.bevezetett NoLlruz a perzsa lJjé v lJnnep.
A szászánida-korban a királyokat a
leghatározattabban isteni eredetű nek, a nap é s a hold fivé ré nek tartották, é s istensé gekhez illő nszólí -

559-530) elfoglalta Babilont, fiát,
Kambüszé szt 538-ban babiloni szokások szerint az Újé v Ű nnepen koronáztatta Mezopotámia árályává,
kürosz a fiát a babiloniakkal is el
akarta fogadtatni, ezé rt rendezté k
í rleg ezt a szertartást, amelyen Marduk fiává fogadla az ú j uralkodót.
Ugyanezt a herceget Egyiptomban
Ré isten fiaké nt vezette be. Az crrrber é rthető módon ógtön arra gon-

dol, hatottak-e ezek a ké pzetek a
perzsák királyságké pé re.
Kambüszé sz nem az egyeden, aki

kapcsolatba hozható a szakrális ki-

rályság inté zmé nyé vel.Elsósorban
Dareiosz (i. e.522-486) nevé hez fű ző dika csodálatos perszepoliszi palota é pí té sePerzsia dé lnyugati ré szé n. A város mé reteinek, szé psé gé nek, pompáj ának l eitására nehé z szaA palota hatalmas, na-

vakat találni.

gyon sok dombormű é s faragvány
dí szí ti,A munkálatok, mint tudjuk,
sokáig hú zódtak. A király azonban
ritkán tartózkodott itt. A palota maradványai között szinte semmi sem
tották meg ő ket. Számosdombormű vön maga Ohrmazd ruházza í e| utal arra, hogy az é pület adminisztratí v cé lokat szolgált volna. Perszeő ket az uralkodói jelvé nyekkel, koronájukon a különböző istensé gek polisz inkább vallási központ volt, az
szimbólumait viselik. A dombormű - é venké nti ünnepsé gek szí nhelye,
ahová a birodalom minden ré szé bő l
veken a kiráIyok termé szetfolöttisé gé t az isteni karizmát jelké pező eljöttek az emberek, hogy adójukat
glória mutatja. A király, Khuszrau ós ajándé kaikat hű sé gükjelé ül,a Királyok Királya lábai elé helyezzé k. A
mennyei trónuson, csillagoktól körülvé ve ábrázoltatta magát. Ké tsé g küIdöttsé gek leljötLek a lé pcső kön,
sem fé rhet tehát ahhoz, hogy a ki- melyeken a lovasok is ké nyelmesen
elí é rtek,é s a kapukon keresztül, a
rályt a szászánida-korban isteni ereszent hegyeket jelké pező ,csipké zett
detű nektartották.
falak menté n haladva a százoszlopos
De hogyan vé lekedtek a kir,ályról
csarnokba jutottak, amely egyes mai
korábban, hol volt az uralkodó helye
a mitoló8iában, mi volt a feladata? vé lemé nyekszerint a szent ligetet
jelké pezte. Ezek a menetek nemcsak
Ezekre a ké rdé sekre nem könnyű

szikladombormú Táq-6 Bosztánból. amelyen
ll, Aí dasir (379--383) álveszi koronáját
ohrmazdlól (a iobboldali alak). A királytól
baka, fé ié na nap suoaí aival dí szí len
koronáVa| , Mithí a láthaló, aki a szent
jelké pen, a lótuszvú ágon áll, kezé ben a szent
balszom vesszókkel. A pap-irithra. ll, Ardasil
é s ohrmazd a legyózött ellensé g tetemé n
taposva, hós bajnokké nt jelenik meo.

99

Fent Dale osz pecsé thengelé nek
lenyomata, A felilaton óperzsa, e]ámi é s
babioni nyelven a k rály neve oVasható,
Az Ahula A,4azda Vé delme alatt áló ula kodó
ádáz orosz ánokka küzd,Adé mon lé nyeket
dé zó, ágaskodó oí oszlá.| az asszil
em é kekle é s az asszí r hatás a| all ál ó. az
iráni határ rnenté n lé treiött kultú rák
ábrázo ásmódjára emlé keztet, Teljessé gge]
é rhetó, hogy a kereskede]mi ügy etekben
haszná| t pecsé ten ezeket az í rásokat é s
diszitóeleí neket alka mazták. Felmerű l
a ké rdé s, hogy a peí zsák az ösi, közel-kelet
k]rá yságí ogalom tartalmi é lemeibő lis
átvettek,e Valamit. Brjtish l\,4useUm, London

a gazdagság fitogtatására szolgáltak,
It.rnettl

.r fcilJ termÉ k,,ny.cgé ri.

megmutatták Istenn ek,
A lVltrrtl:, az Ujé v Unnep, nrivel

Rapithvin ünnepé re esik, szorosan
kötő dik az é vszakokhoz. Ezen a napon az enberek azé rt ir.rádkoznak,
hogy az istensé g té rjen vissza a iiildre
l.old .rllrri buvóhelyeról. .r]t,,l l tro
vé rryek wökereit óvja a zord té lben.
Az é vszakok csatáját ábrázo]ják azok
a rclieí ek, ar.-relyeken a bikát (eső )
szé tté piaz oroszlán (nap). A persze
poliszi don-rborrl-rű vekbő 1egy olyan,
é vente nregrendezett ünnepSé g ké Pc

szemben Nalszé kirá y é s a királyi hatalom
je Vé nye Ve ót í elruházó Anáhita jstennő
(iobbolda 1) eqy llllV, századi Naqs-e
Bos7Ia1.| 'ele'en, slámos szászánida kor
é rem s ebben a dekoraií v stí lusban ké szú lt,

Az

slennó ruházatának sú rú hullámokat vetó
,edozele Va ó"zlnUle9 a V /e{ kel Va o lsleni
kapcso atáí a ltal,

1(} ()

Iajzolódik ki, anrely az é vszakok é s
az é let erő inek harcát idé ztc fe].
Nern világos azonban, mi volt a
király szerepe az iinnepsé gekben,
Felirataikban az uralkodók Áhura
Mazdától való teljes í iiggő sé giikrő l
beszé lnek_ Ahura Mazda teszi ő ket
királlyá, ő o1talmazza szerrré lyú ket,
l'oldjeiket, é s ő vigyázza ninderr 1é
pé siiket, A király azonban az a sze
mé ly is, aki az istensé g akaratát é rvé
nyesí ti a lioldön.l)areiosz szuszai lel
iratában olvasható, how ő ,Darciosz,
tetteiben lstent utáDozza, an]ikol a
vilí got, í rgy, nrint ő ,tökóletesé (,&a_ra)

teszi.

lu,1
,_uí
,yl

,.

l".z7

101

_{ i

102

Jobbra Dareiosz szuszai, szí nes
mázasté glákkal kirakott palotáia pompás
látványt nyú jtott. A ké pen Ahura Mazda
ielkópe alatt ké t szárnyas lé ny látható,
amelyek ugyancsak babiloni eredetú ek.

szgmben í ent Ezen a Naqs-e Rosztaí n-i
szikladombolmú vön ohrmazd (jobbra)
átnyú jtja l, Ardasirnak (224-241)
a királyságot ielké pezó diadé mot. A kkály
alakja nem kisebb az istensé gé né l,é s mé g
csak lé rdet sem hajt elötte. Mi több, Aldasií
kolonáia magasabb, mint ohrmazdé .
ohrmazd lovának lábai az öldög, Ahriman
alakjára tipornak, Arda§ir lova az utolsó
tapos. ohrmazd
párthus kkály, Ardaván
ket,n papi mivoltának
kezé ben barszom Vesszö
'ejé
jelké peit tanja,

Ahura Mazda kegyelmé bő ltettem
azt, hogy amí t tettefi, Í rasaké nt
jelenjé k rneg a világott.
(Kent, 141)

A dombormű veken a király folött

ott lebeg Ahura Mazda

szárnyas

szimbóluma, amely világosan mutat

ja,hogy az uralkodó az istensé g í iildi
helytartója. Vajon ré szt vettek-e a ki-

rályok a gonosz erő iellen ví vott
harcban, ú gy, mint Babilonban?
Nem tudjuk. Számos reliefen, pecsé ten ábrázolják az uralkodór, amint
megküzd a sárkánnyal. A pecsé tek
stí lusa babiloni hatásról árulkodik, é s
ismé t í iilmerül a ké rdé s, csak a külső sé geketvetté k-e át a perzsák.

ké ső bbikorokban a perzsa
ura]kodót minden bizonnyal isteni
szemé lynek tekintetté k. A pap né l-

A

külözheteden társa volt, hiszen a vallás é s a királyság egymás é desteswé rei. Jima, az első kirá| y testesí ti meg
az eszmé nyi király. Bé ké benura]kodott, megnövelte a világot, é s mindezt egyetlen kardvágás né lküI. Ha a
perzsák áwettek is valamit a babiloni
szerrlben lent A í é ntiké pgn jobboldalt, az
istensé g lova alatt hevé í óördögalak lé szlelo,
Ahliman haiában kí gyó tekereg,

királyké pból, r'állk az uralkodó az
istensé gnek nem fia, hanem oltalma
alatt tevé kenykedó ké pviselő jevolt.
103

.{ r_;
,ll'
,-\-\\
'..-----

Feni A bikát leterí tó orosz]án motí vuma
huszonhé tszer í ordul eló Perszepoliszban, dé
a ké söbbi korok perzsa mú Vé szeiis szí Vesen
áhlázo| Iák ezl a jelenetet. Gyakolisága é s
központi helye (a tí ónterem közelé ben
a pelszepoliszi palotagyüttesbé n)
jelenlósé gé re utal, azt azonban sajnos nem
tudjuk, mit is jelentett valójában, Eqy
magyarázat szerint a ké t állatalak a Leo é s
a Taurls csilagkepet. a je enei pedig az
é Vszakok Válakozásál jelké pezi, Al oros7lán
a királyság szjmbóluma is lehet, ]lyenkor
a k rály kor,állan hala mál te]ezi k,, amellyel
senki sem szallhal szembe.

104

szemben A perczé polrszi tlónteremnek
mind a né gy falába Vágtak ajtót,
Az ajtóbé llelekben a kiralyt sárkányöló
hóskent ablazokak, Ez a doTbol.nj a szdr^ y
le.mes7etfölötli .nivoltál erreli k,i a szarnyas
oroszlánnak í arka é s hata| mas karmai
Vannak. A jelenet kompozí ciója a közé l-keleti
mú vé szetet jdé zi

szemben A szászánida uralkodó,
ll, Khuszrau { 591-628) egyik
Vadasparkjában, a Táq-e Boszlán közelé ben
eré dó hegyi patak mé llé tt, boltí vot vágatott
egy sziklába. Az í V iölött rómaias
gyózelem-alakok az uralkodói hatalmat
szimbolizáló §yú rű keitartanak.

Balra A ballang hátsó falába vé sett
jelenetben a király (közópon) áfueszi
ohrmazdtól (iobbra) a hatalmát jelké pezó
diadé mot. A kilálytól baka álló Anáhita is
fejé kel nyl]jt felé , A beiktatási jelenet alatt
a kilály látható teljes lovaoi páncé lzatban,
A barlang ké t oldalán az uralkodót vadászat
közben áblázolták, Az alant látható relieí jobb
oldalán szarvasokí a, bal oldalán
vaddisznókra löVi ki nyilát. A bal felöl
közeledö, elefánton üló harcosok az állatokat
beszoí tják a mocsárba, a kií aly hajója elé .
A jelenel közepen a krály kilöVi nyilait, jobb
oldah már partot é rt, elótte a kitelí tett
zsákmány. Az állatok mozgási iránya, balról
iobbra. az ember szemet mindig a köVelkezö
ielenetre teré li, A kiraly jelentósé gé i alakjának
nagysága, kózponti elhelyezé se é s a í ejé t
öVezó dicsfé ny, az isí eni kalizfia (hvarenah)
mutalia.

j

107

'i:.i,,:rs:

Annyira az emberek filött állt, hogy
arcát álarc fedte. é s alakjjr fuggöny
rejtette el az egyszerű emberek tekintete elő l,akik leborulva hódoltak
neki. Alattvalói szemé ben a Királyok
Királya valószí nú leg nem közönsé ges ftildi halandó volt; a tömegek
mjr a kczdeci idő kbeni. a sárkányöló, dé monoknak parancsoló legen
ú jjászületé sé t 1átták benne.
é s a papság első dleges fel
adata az volt, hogy a birodalomban
munkálkodó. szé thú zóeróket kordában tartsák. Ha lázadás ütötte í el a
í ejé t,Dareiosz szavaival é lve ,,a Hazugság tette ő ketlázadóvá". A Hadás hósök

A király

zugság é s az lgazsig között í olyó
kozmtkus harcban rehár a kirjly i,
ré szt vett. Szelepe Isten rendjé nek é s
bé ké jé nekfenntartása volt a biroda1omban a Bö]cs Ur segí tsé gé vel,nem
pedig az é vszakok egymásutániságárrak rituális biztosí tása - bár a kettó

nem zárja

ki

egyrnást.

A

perzsák

rr-rinden bizonnyal ismerhetté k a ba

biloni királymí toszt, de ő ka nritoszt
törté nelemmé formálták, é s mitikus
jelké peik azt a szemlé letet tükrözté k,
amely szerint a király Isten Bókezű
Szellemé nek a megtestesí tő je- Azt a
napot várták, amikor az Eszmé nyi
Királyság egyesül az Igaz Hittel, é s
eljön a várva várt megú jhodás,

108

Fen'

A babioni Kürosz-henger Külosz
- rriula, az
uí alkodó elfoglalta Ninivé l. Kürosz
helyreállí ttatta a templomokat, é s né pek
sokaságát telepí ttette át más Vidé kekre.
lnté zké dé senyomán juthattak haza
a hitükhöz hű zsidók lzraelbe. é s kezdhetté k
t,
meg templomaik ú jjáé pí té sé Blitish
Museum, London
pohlika ának korabeli lellása

kirá yok koloná]t
istensé gek jelké pei dí szí tetté k,
Az l, é s ll. sápur koronáján látható cslpké zet
az akha mé nida stí lus hatásáról árulkodik,
l. Bahráí n koronájának sugarai
l\4ithla-szimbólUmok, A leveleket Narszé
koí onáián Anáhitával hozzák kapcsolatba.
A ll, Holmizd koronáiát diszí tő sasí ej é s
sasszárnyak, talán Verelhraghnára,
a győ zelem lstené re ltalnak, l, Pé roz,
ll, Khuszra!, é s lll, Jazdagird koronáján
a hold sten, N,4ah jel{ é pe lálható. A koro,a
olyan nehé z Volt, hogy a király feje nem bí da
volna el, ezé rt a trónterem mennyezeté re,
pontosan a üónus Í ölé Í üggesztetté k Í e.

szemben A szászánida

különbözó

((

ll. khuszrau

lll, Jazdaoird

Mí tosz é s
törté nelern

A mí tosz mint

A

a töí té neleí n

pahlavi szövegek adatai alapján
ennek i. sz.400 körül kellett volna

é rtelmezé se

Bizonyos é rtelemben valamennyi

mí tosz a törté nelem ré sze, hiszen
bennük tükröző dik az embernek
a világról é s annak változásaiól kia]akí tott ké pe. Különösen igaz ez a perzsák mitológiájára,
mert a teremté ssel é s a megú julással
kapcsolatos mí toszaik a világtörté nelem jelensé geinek egyfajta magyaráönmagáról,

zatát, é rtelmezé sé tadják.

Amint lát-

tuk. a perzsák a törté nelmet né gy.
egyenké nt háromezer é ves szakaszra
osztoták. Az első kettő ben zajlottle
a teremté s, a harmadikban a világot

ohrmazd é s Ahriman

akaratának

egyidejű é rvé nyesülé sejeliemzi,

a

negyedikben a gonosz vé gleg veresé get szenved_ Az utolsó szakasz első
ezer é vé tarany-, ezüst-, acé l- é s vas-

korszakokra bontják, amelyek közül
az utolsóban a gonosz ú jult erő vel
rohamozza meg a világot. Ez a mito§z arra a ké rdé sreszeretne magyarázatot adni, hogy Isten jó v ágában
hogyan is lé tezhet oly sok gonoszság,
söté tsé g, szenvedé s é s halál. A válasz
szerint a törté nelem nem egyé b,
mint Isten é s a jó, valamint a vele

szemben álIó gonosz erő kharcának
szí ntere.

A mí toszok azonban nemcsak a
mú lt esemé nyeit kí vánják magyarázni, hanem a jelen é rtelmezé sé velaz
emberek jövő be vetett hité t, a bennük é lő remé nyt is erő sí teniakarják.
A szászánida birodaiom bukása után
a zoroasztriántzmusnak számos ne-

bekövetkeznie. A VII. században
azonban, ú gy látszott, hogy az öszszeomló perzsa állam a vallást is maga alá temeti. A hí vő ketké tsé gek
gyötörté k. Elhagyta volna ő ketIsten? Hamis volna hitük? A pahlavi
körywek szerző ia mí tosz é s a törté nelem összeegyezteté sé vel igyekeznek ezekre a ké rdé sekremegnyugató választ adni.
A közé pperzsa szerző k ké t módon próbálnak koruk é get6 problé máival megbí rkózni. A Bahman jast a
megváltó eljövetele elő tti, hagyományos né gy korszak után mé g hármat
iktat be. Az arannyal, ezüsttel, acé llal
é s vassal megjelölt korok után egy
sárgaré z, egy vörösré z é s egy ólom
korszakról is beszé l. A szerző tehát a
megváltó ké slekedé sé tazza| magyarázza,hogy mé g nem jött el az ideje.

A nehezebbik

ké rdé sre, vagyis arra,
hogy a ,,szüksé g ő ráján", az iszlám
hódí tásakor kudarcot vallott-e í sten,
ő sem válaszolt. A Bundahisn é s a
Dé nhard ő sszeá| | itó i külön fejezetet
szentelnek ennek a té mának. Az ő si,
avesztai világszemlé let szerint a Vaskorszak a hanyatlás kora lesz. A vallás
csillaga leáldozóban, szé thullik a tár-

sadalom é s a család.
Szárazság é s döghaláI ké pé benkáosz uralkodik mindenütt, nemcsak a
fiildön, hanem az é gben is. A pahlavi
szerző kPerzsí a leigázásában ennek

beteljesedé sé t láú ák. A

hódí tókat
akik
nevezik,
a kap,,dé monoknak"
zsiság ördögé nek ivadé kai. Csaláhé z ké rdé ssel kellett szembesülnie.
Nem csupán arról volt szó, hogy a dokat szakí tanak szé t, fijdalmat é s
hí vók, akár ő szinte meggyóző dé sbő l, szenvedé st okoznak az embereknek.
akár bizonyos elő nyök remé nyé ben, A könywek í róinak szemé ben a hó_
vagy akár egyszerű en í é lelmükben dí tók é ppen az é vezred utolsó száz
tömegesen té rtek át az tszlámra,
é vé revárt dé moni erő ket testesí tetA problé ma gyökrei enné l sokkal té k meg.
Az egylk szerző a kozmikus káosz
mé lyebbre nyú luk. A mí tosz szerint
az első megváltónak Zoroaszter ha- jeleit keresi, amelyek szerinte a hódí tók támadását kí sé rik. Mivel rrem
lála urán ezer é vvel kelletr eljönnie.
110

leli ezeket, figyelmeztet, hogy mtnden bizonnyal titokban rejtő zködve
munkál a gonosz.
a dtighalál orvul kazelí t, é s ravaszul,
hogy a halál kegyetlenebbül arathasson.
(Dk. vlI.8,19)

A

Bundahisn é s a

Dé nka tebát,

annak ellené re, hogy első pillantásra

az ő simí toszok száraz, akadé mikus
gyű jtemé nyé nek1árszik, valójában
enyhí teni igyekszik a hí vek ké tsé gbeesé sé n.Mindkettő azt hí rdeti,
hogy a ré mület, amellyel sokaknak
szembe kell né zniük, a veszé ly, amely
é letüket, otthonaikat fenyegeti, nem
váratlanul tört rájuk, é s Isten ké pes
arra, hogy mindennek vé get vessen.
A hit .- szól az özenet - nem hiábavaló. Az ernberek tartsanak ki, szorí tsák össze a fogukat, mert ez az idő
az első ezredí ordulóideje. Nemsokára megszületik a herceg, aki majd
helyreállí tja Irán letű ntnagyságát.
Megszületik a rnegváltó, é s Isten
győ zelmet arat az ördög é s a dé monok felett.
Bár ezek a szövegek ré gi mű veket
elevení tettek fel é s gyű jtöttek össze,
az adott helyzetben jól megfeleltek
a zoroasztriánusok lelki szüksé gleteinek. A ré gi mí toszok magyarázata a
korabeli tórté nelem í é nyé benú tmutaást jelentett a hivő kszámára.

A törté nelem rekonstruáá§a
a mí tosz alapján
A sárkányölő hő sök mí toszai egé szen máské pp kapcsolódtak a törté nelemhez, mint ahogyan a próí é ta iIlesztette a világ vé gé rő l szóló taní tást
a törté nelem kereté be. A ké sei perzsa
szövegek é s a korai muszlim törté netí rók Gajomard, Jima é s hasonló
legendás uralkodók alakján keresztül
megalkották Perzsia törté neté t a teremté stő la muszlim hódí tásig. A mí Loszok olyasfaju feldolgozása. mint

.ré fi2)

y., ., l,

>.

A

111. oldalon láható ké p Gajomard egy
sáh náme,ké zizlbó| szárma2ó miniatú lán,
A zoí oasztliánus mitológia elsó emberé t itt az
elsö kilályké nl ábrázolják, ak a hegyek
között lakott es páí ducbóí böl ké szült ruhál
V]selt. [/usé é G!imet, Pálizs

arnilyen Firdauszi Sáhnámé ja, | eginkább költő i eré nyeié rt é rdemel figyelmet, bár a ré gi idő kdualizmusának sze]]emé bő ] sokat m egő rzön.
A köveckező vjzlatos árrekinré s szin
te teljes egé szé ben a Sáhnámé ra é pijl'

Jobb],a Dakhma lránban, a iazdi

s vatag

szé lé n,ltt szigorú an betaltották
a zoí oasztí iánus hagyománynak az
elhunytakra Vonatkozó é lő í lásait.
A dakhmának az emberi té lepülé sektól táVol,
kopár heoyen kell állnia, A ha ál a gonosz
átrneneti gyózelme, Ahol tehát megjelenik
a halál, ott a gonosz is. Annak a helynek,
amely a halállal összeí ügg, táVol kell esnie
az emberi é let szí nteré tő l.Az elhunyt testé t
a halottvivök Viszik az é pületbe, a magasan
a í alba vágott aitón keresztül, majd egy
toronyszerú é pí tmé nybeneme]Vé nyle
helyezik, ahol ohrmazd teremtmé nyei,
a keselyú k é s egyé b dögé Vő ]é nyek felfalják
a holt anyagot, megakadá| yozzák
a pusztulással iáró tisztátalanság terjedé sé t.

I]]

Gajomard,

a

zoroasztliánus teremté smí tosz első embere vo]t az első uralkodó, aki az egé sz világot a
hatalma alatt tudhatta, A hegyek között é ]r. á]ralában párducbórbe öltöz
ve ábrázolják. Az ő nevé hez fű ző dlk
az óltózetek é s az é telek ké szí té sé nek a szokása. Mindenki tisztelte, é s
ebbő l atiszteletbő l születettmeg a
valIjs, Uralkodása. ame11 harminc
é vig tartott, jóté kony volt, mint a

n4
an

Hc
szú

Ill(

ge

M]

ul(
Im
zel

cq
;ár

uli
az

ha

5.

nap nelege, Gajomard pedig kiváló

be nré ltóságát. Unokáját
Hosangnak hí vták, Neki kellett boszszú t állnia apjáé rt, akit a fekete dé nron gyilkolt meg. Hosang hadserege szelí d é s vad állatokból, n-radarak
ból é s csodás lé nyekbő lállt, s velük
nTé rt sú lyos veresé get a fekete dé mon hadaira; legvé gül Hosang az el,
lensé ges vezé r í ej é t is levágta. A győ
zelem után az agg Gajomard nyugodtan halhatott meg, fenyló trónusát a dicső Hosangra hagyva. Hosang
uralkodása három jóté temé nyt adott
az enrberisé gnek: a tű zé s a í é mek
használatát, valamint a gazdálkodást.
l,
A Sáhuáme azt nesé li a tű zrő hogy

an töltötte

egy nap, midő nHosang kilovagolt,
különös 1é nnyel találkozott.
Fejé n ué rpatak szí nű ké t szem kigyú lt,
Száján a;fnst dő lt,s a Jé ny elborult,
(f)evecseri Gábor fordí tása)

Hosang l'elvctt egy követ. é . megl, nrásik
dobta az állatot, A kő bő egy
kóhöz ürő dve szikr.rpltlant kt. e. a

1é ny elpusztult,

de nTegsziiletett

a

tű z.Hosang fia, Thkhmurasz, harminc é vig kormányozta az országot.
Leí gázta a dé rnonokat, é s fiára,Jimá_
ra,a Sáhnkre Dzsamsidjára olyan bi

rodalmat hagyott, amelyben teljes
volt a bé ke.

l l.]

7€
7* ,;

Baha A. tő nusán ú lő gonosz Dahák.
A Gonosz kí gyókat ,,le]epitett" Dahák Vál aiba
(a zoloasztí ánizmusban a k(9yó a gonoszt
ké pviseli, ásd 56, o.), Ezeket a szörnyekel
mindennap ember] agyvelóVei kellell
jóllakatn , A gonosz királyok uralmának
köVelkezmé nye, hogy az embereknek
é nelmetlenül kel] elpusztu niuk, lVetropolitan
l\,4useum of Art, NeW York, Alexander srnith
cochlan ajándé ka, 1913

-| l?:4',urtl

szemben A gonosz Dahákot is L]lolé ri
a vé gzete. A perzsa rní toszokban elóbb-utóbb
ez a 9onosz sorsa. Ebben a jelenetben
a meglánco t Dahákot (jól láthatók a Vá]lábó
kinövő k(gyók) a gyóztes bajnok, Faridun elé
Viszik, Bibliothé que Nationale, Pár zs

Dzsamsid sorolta az embereket
társadalmi osztályokba. Különválasz
totta a papokat, felállí totta a harco
sok osztályát, volt, akire a gazdálko
dást osztotta, másoknak a ké znlű ves
sé g jutott. Egyszer-r-ré lyben volt király
é s pap, s a világ sokat köszönhet neki:
a különfé Ie mestersé geket, az orvosságokat é s a drágaköveket, Uralrnát
bé ke é s bósé g jellenrezte, Munkára
fogta a dé monokat, é s az etnberek,
nek nem kellett dolgozniuk a halál
sem ieselkedett senkire. Dzsamsid

olyan trónust ké szí ttetett, anelyet
dé n. onok tartottak a 1evegóben.

Mí ké prup, sugárzó, a

lé gű rbeJenn,

aké p tllt a nagy sáh, ki ú r mindener.

(Devecseri Gábor fordí tása)

sikerei azonban Dzsamsidet felfuvalkodottá tetté k. ké rkedett tetteivel é s elvárta, hogy az emberek a
világ teremtő jé nekszólí tsák. Erre az
ernberek elí ordultak tő Jc,e,, tsteni
kariznlája is senrrr-rivé lett. Gyászos
jóvő ké pe vetült elé jük.
A törté net folytatásának szí nhelye
114

'dtnl:,r,11,L)

ismé t el nem jött, ezú ttal or-

Mirdasznak, a köztiszteletnek örvendő hercegnek az udyara. Mirdasznak
volt egy bátor, í é lelmet nem ismerő

ördög

fia, Dahák (arabosan: Zahák). Egy

ha a kigyóknak mindennap emberi
aglwelő tadnak táplálé kul.
Dahák hatalma nő ttön-nő tt, mí g
Dzsamsidé egyre halványodott; vé gül az emberek Dahák mellé álltak
é s ő tkiáltották ki Perzsia királyának.
Dzsanrsid elbujdosott, de vé gül a kí nai tenger mé lyé nrátaláltak, é s Dahák, hogy megszabaduljon tő le,ket-

nap, utas ké pé ben rnegjelent a palotában az ördög, é s mé zes-mázas be

szé dé velelbolondí totta Dahákot.
Megfogadtatta

az ártatlan ifú val,

hogy senkinek nem szól kcttejük titkáról, é s teljesí tí minden parancsát.
Az ördög, a királyi hatalom ví ziójával megkí sé rtve Dahákot, rávette ő t,
hogy ölje meg atyját é s foglalja el a
trónt.
Az ördög hamarosan ismé t eljött,
ezú ttal szakács alakjában é s a király
nak, azaz immár Daháknak hú st tálalt fel,leté rí tveő ta helyes ú tról. Korábban ugyani. az emberek csak növé nyekkel táplálkoztak. Az ördög ezután azt ké rte, hadd csókolja meg
egy ilyen hatalmas uralkodó vállát.
Hí zelgó szavaival levette Dahákot a
lábáról, aki teljesí tette a ké ré sé t,árrr
a csók helyé n ké t í ekete kí gyó teker
gett elő a király vállából. Dahák elpusztí totta Ő ket,de azok Újra é s Újra
megelentek egé szen addig, amí g az

vos ké pé ben.Azt mondta, hogy a király bajára egyetlen oryosság van; az,

té firé szeltette. Dahák uralkodása
ezer é vig taltott, é yezrednyi zsal,
nokságot hozott. Az eré ny csillaga
leáldozott, virágzott a csalárdság.
Minden áldott nap ké t embernek
kellett elpusztulnia, hogy agywele
jükkel a Dahák vállából kinóvő kí ,
gyókat jóllakassák.

De a királynak mé g ez sem volt
elé g. MegáJmodra Faridun (a mitikus Thraé taona) születé sé r. é : min
dent elkövetett, hogy a gyermeket
elpusztí tsa - hiába. Dahák, ellení ele
haralmáLól rettegve egy hadseregnyi
dé monnak adott parancsot a támadásra, é s követelte, hogy erő sí tsé k
115

me8jogát a tlónhoZ. Senki sen] nteí t
ellenkezni a hatalmas ú rral, mí g egy
nap egy szegé ny kovács jelent meg
az udvarban. sokat szenvedett a ki-

rály zsarnokságától, é s azé rt nTent,
hogy bebörtönzött
csátásáé rt könyörögörT

Kí rály uagy, ha

Ki

fia szabadon bo
.

kí .qyó í s ábrázatod,

hell most í gazságouat nonclanotl.

(Devecseri Gábor fordí tása)

A

király, a kovács meré szsé gé t,l

rnegJepő dvc. engederr .r ké ré tnek.é .

L\erebe J nlil.-rtkozar aljir.i.jr köretelte, A kovács, aki egy-enes é s í é lelmet nen] isnerő ember volt, nregta
gadta, é s fiával együtt a piacté rre vo
nult, hogy sereget toborozzanak Fa

ridun tánrogatására. Zász| ajlk koplá,
ra erő sí tettbő rkovácsköté nv volt.
BivaIy'ejhcz h.r.on lo ll,burrkót r.
ké ,zí Lenek Iaridun,z,iIllára, 1-1ri
dun, várábó], rl.elynek tornyai az
eget verté k, e]indrrlva, sebes folyó
kon, sivatagokon át vezette seregé t
Jeruzsálembe, a gonosz kir-álv szé k
helyé re. A palota lácván.r,a, rrrelynek
ornlá .t SátUrnU5t verle. tretrt ré ttti- alakí tó folyarrrat. Egy neves párszi tudós pé ldjul í g1 í r l H.rorn.r növé ny
tette el. Ké t rr-ralokra fogta a vas]:unrő 1 é sistensé grő l:
rohan.ra
indult,
Dahák
é
pp
kót é s
nem volt otthon. de arr-rikor hí ré t
Irán bí iszkesé ge uolt ez a _fé tf,
vette, hogy Faridun körülzárta a pa
hő stetteí negő rizttk n.eué t.
1otát é s kiszabadí totta Dzsarlsid hí r(Modi. RC.,301)
gait, azonnal lóra kapott; hatalr.Tas
serege é lé nlé legzetelállí tó sebessé g
A zoroasztriánrrs hitvilágbarr tegel közeledett. Katonáit a várcs elő tt
hát egyesült lní tosz é s törté nelenr.
hagyta, ő n-raga pedig negpróbált
A perzsák a nTitológia fé nyé ben lát
belopódzni a palotába. Sikerült is neják egé sz törté nelrr.riiket, mú ltjukat,
ki. hr.zert páncé ljábrn .enki sem i,
jelenüket, jövő jiiket. A törté ne]err.
rnerte fel. Szí vé ben a gyilkos vággyal
nem má.. mrnc .r jó é s a rossz között
asszonyokra rontott, ám,,szé lviharos
gyorsasággal" ott tefmett Faridun, é s dú ló harc szí ntere, az esemé nyek
csak akkor é rtl-rető k meg,ha megtabunkójával ő sszezű ztaDahák sisak,
ját. Hallgawa az angyal szavára, neIn
ljljik nlögöLtük lz lstent. .lz isteni
akaratot.
ólte rTTeg a zsarnokot, hanem neg

szemben szászá| ida

kori tű zollárok Naqs e
Rosztamban, Báí ebben az idő ben
a tú ztemp omok é pí | é semár nagy mú ltra
Iek1-11et VisSzd, a szeí tallások 1egylelókdn
Való bemulatásának ösi szokása, mé g
a b rodalom legdicsöbb -apjáiban, a ki,alyl
paloták közelé ben is é t, mint a ké pen látható
1ű zoltárok is bizonyí tiák. Valójában ez
a szokás a mai napig sem halt ki,

Fcní Far dln a Dáhák í ölött alatott
gyozelem ulán, V,goskeí lben, üónusá, ül,
Bibljolhé q!e Nationale, Párizs

kötijzte, é s hű barátainaksegí tsé gé vel
Demavend hegyé hez vitte. Faridun,
aki í gy a világ ura lett, n-rinden tő Ie
telhető t megtett, hogy könnyí tsen az
emberek sorsán- A betegsé gek elieni
harcának cörté nete az idő k í olyamán
átalakult, elvesztette rlitológiai szí nezeté t, é Snrező gazdasági törté net
lcrt bclő lc. a g.rzdl gyózelme a pesci.
felett,

A zoroasztriánizmusban
nlás vallás hí veinek tudatában

é s sok
- rnáig

nrí í kódik a nrí toszt törté nelelnrné

117

E!szla.l

il perzsa ll39yorr,ány egendás

hóse Nom ú gy szú (1ett, mrrll nlás í ö d

-

.-_t F,]\]

(< _ -

'.;-

halandó hanem egy Valázsló bú Vós
Varázs !]é ne( hatásilla Sz nJll]t parancsara
1]sodá alos erÓ!e b ro to ának 5eg'tse!]é !e
| ol1 a V láqí a, A lrÓ!] | yo c eml]ernyi maqas,

olosl,n l/ e1o,r,. "o/Öll ,,losptp.j1
lo,/ago KereSztü kas! be]árla az o,szirqt]1
.l re ráakadt a pa. pa'a. anr{ ] y(]i s2! eté :jé ló
jogva nekl szániak Frós Voll. akár az 1rlí )iant,
gyors, akáí a teve Rusztam. ak messz()

l

|l
---.. - \

ló| ddn lsnlert Vo t ele é ró . Lrí a kodókat
Szacadiiott k fog5a!LkbÓ s:1, { i]]- 1o k al
oé rnono(at. hileS b;t noKoka1 qyózott e
csatában, ekózben öl s e]ánr ták

1oqld,l lol_., -ol , g, lbe,

loq \,,U s e


::. Í

:,

i]8

oé To.1ol ,,Óo
le:ié k E,.V a ka oTn-a kü o,í l) e
'a,/ ,qo -!,qé ,, .oo,ó, l,

/a'- | , .|
innen ]s megszabadull, é s dladalmaskodolt
cIensé gt]i tö ött
A SZe,zó (]zú ion moí rd kószo,]etet s r l1aro d
Ba ey clc'esszo,nak. ak iozzarar!: ,looy
a TT8 ]13 oda]on átható XVll századl,
k adat an tsUkharálran ké szú t ké Z rat ké pe t
közöiük

-\

szemben, í ent szimurgh, a mitikus madár
é s a becsvágyó lszfandi]ár herceg, akit

Rusziaí r sziTuí gh segllsegé Vé l gyözött le,

szemben lent Ruszlam mé gverekszik
a sárkánnyal, hogy kiszabadí thassa
börtöné ból a királyl, Kaj KáVuszt,

Jobbí a í ent Rusztam, akit a loglyul ejtett
U]ád álnokul a dé monok földjé re Vezeté tl,

megküzd a Fehé r Dé monnal, hogy
kiszabadí tsa Ka] Kávuszl,

Jobbla lent Akván dé mon, hogy Rusztamol
foglyul ejthosse, felemelle az1 a földdarabot,
amelyen a hós aludl é s a lengerbe dobta,

119

Mí tosz, rí tus
é s szirnbólum

Mí tosz é s rí tus minden

vallásban
szorosan összefonódik, de talán sehol
sem olyan szorosan, mint a zoroasztriánizmusban. A szövegekjó ré sze é s
különösen a ré gi szövegek, azé It ma-

radhattak fenn, mert a szertartásokban folytonosan használták ő ket.

A szertaTtások

eledeté t pedig rend-

szerint a mí toszokban kell keresnú nk. Sú lyos hiba lenne. ha egy mi.
tológiáról szóló könlru nem é rintené
mí tosz é s rí tus kapcsolatát. A rí tushoz hasonlóan a vallási szimbolizrrrus
is a mí toszokból táplálkozik, é s í or_
dí tva.

A ré gi szövegek ritkán tartalmaznak ré szleres leí rásokat a zoroaszrriánus szertartásokról. Abban azonban
biztosak lehetünk, hogy a mai gyakorlat hiven köveLi a hagyományt.
amelyben gyökerezik. Ebben a fejezetben mí tosz, rí tus é s szimbolizmus
kapcsolatát az indiai párszik pé ldáján
keresztül vizsgáljuk, mivel a szerző
ennek a közössé gnek az é leté tismerj
a legalaposabban.

Az imák é s szertartások cé ljának
zoroasztriánur í ogalma lé nyegesen
küIónbözik a nyugari. külónösen a
protestáns felí ogástól, ahol az imádságot gyakran mint az Istennel való
beszé lgeté st é rtelmezik.
zoroasztriánus ima alapjában nem
^ ilyen, bár
a gyakorlatnak az ilyesfajta imádság
is ré sze lehet, mint ahogy Zoroaszter

é leté benis megfigyelhető . Az imákat

az Aveszta szent nyelvé n mondják,
egyré szt, mivel ez Zoroaszter é s akinyilatkoztatás nyelve, másré szt, mivel
a zoroasztriánusok szemé ben ezek
mágikus erő vel bí ró szavak. ,,Ha
mű ködé sbehozzák" a szent szavakat,
ahogy egyjámbor é letű párszifogalmazta, megelevenednek é s hatásuk is

azonnal é rezhető .Könyvekben, kinyomtatva azonban é lettelenek. A
papnak a legnagyobb figyelemmel é s
odaadással kell az imákat mondania.
A szavak pedig megidé zik, é letre
keltik azokat az erő ket,amelyeket
120

megneveznek, Ezek a szavak nem
egyszerű enaz emberi nyelv korlátain tú li valóságot cé lozzák meg. Tiibbet Lesznek enné l. r,alóságosan is
megidé zik ezeket az erő ket. A Bő kezű Halhatatlanokat hí vó, elmé lyült
odaadással mondott imára ezek a lé nyek megjelennek. É letrekel, meg
elevenedik a mí tosz itt é s most. Az
é gi lé nyek a szertartás helyé re kóltöznek.

A rí tus olyan

erő ket mozgósí t,

amely istent, embert egyaránt megsegic. Tist{ a nem bí rta legyő zni a
szárazság dé monát é s megnyirni az
é g csatornáit, amí g valaki a7dozatot
nem mutatott be neki. zurván ami-

kor fiú gyermeket akart,

áldozatot

mutatott be, bár, mivel ő az abszolú t
lé ny, aldozatát nem valamely más istennek ajánlotta. A zoroasztriánusok
szemé ben a töké letes odaadással elvé gzetr áldozari szertJr(js, a7 egyik
Jegeré nyesebb cselekedet. A]dozarok

né lkül elpusztulna a világ, jóté kony
hatásuk nyomán viszont Ahriman
hatalma egyre apad. A megú juláskor
az ohrmazd, által bemutatott áldozat
teszi az embert halhatatlanná. Az áldozatnak ez a máí g uralkodó zoroasztriánus szemlé lete az indoiráni
korra nyú lik vissza: a legő sibbind
szövegek, a ué dák val]ásában is az áld,ozat a7l a közé ppontban, amely, ha
azt helyesen vé gzik, az istenek aka
raától fiiggetlenül is megteszi hatását, A zoroasztriánusok a rí tusok
minden szavának, minden egyes
mozdulatának jelentő sé gettulajdoní tanak.

E könyv keretein belül nem tudjuk a zoroasztriánus szertartás é s a
mí toszok közótti viszony összes aspektusát vizsgálni.
Ezé rt az egyszerű hí vő ké leté bő

csupán a három legfontosabb szer_
taltást szeretné nk bemutatni: a be
avatást, valamint a tő zhöz é s a halálhoz friző dőrí tusokat.

A beavatási szertartásra hagyomá-

nyosan serdülő korban került sor, bár
manapság a gyerekek már fiatalabb
korban átesnek a Na udzsote (sző sze-

rint,,ú jjászületé s") szeltartásán.
A kisgyermekek mé g nem felelő sek
erkölcsilag gondolataiké rr. szavaiké rt, tetteiké rt, hiszen nem tudják
megkülönböztetni a jót a rossztól.
A beavatásr akkor szokás elvé gezni.
amikor a gyermek már ké pes dönreni a jó é s a rossz között. Ezután -otár
viselnie kel] tettei köverkezmé nyeit.
hiszen cselekedetei az é gt ruktárba
kerülnek, hogy az í té let napján rnegmé rettessenek. A beavatás való_jában
tehát a vallási felelő ssé gtudatos vállalása s egyú ttal az isten seregé be vaIó önké ntes jelentkezé s is.
A szertartás ké t ré szbő áll.
l Mindenekelő tt a test tisztul meg a rituális
í iirdő velé s imákkal, majd a beavatandó lelke, amikor a tehé n vizeleté bő l,a gomé zbő liszik. Ezt követi ma-

ga a szertartás, amelyet magasrangú
pap vezet a segé deivel.
A jelölt hitet tesz a vallás mellett,
majd é leté benelő ször ráadják a szent
í nget, a szurlré t é s derekára kötik a
szent öVet, a kusztí t, Ezeket a ruhadarabokat Isten vé rtezeté nek nevezik. é s a hí vő kegé sz é Ierükön ár viselik. A gyermek ekkor é leté benelső
í zben elmondja azt az ilrrrát, amelyet

halála napjáig. naponra röbbször is
felmond majd. A Naudzsote a pap ál
dásával é r vé get.
L szudre trikí szerű ,fehé r vászon-

ing, Fehé rsé gea valJás tiszraságátjelké pezi, Ek alakú kivágás van a nyakré szné l, ahol kis zacskő 1ő g,a kisza-e
berJeh, arr'elyben viselő jea jó gondolatokat, jó szavakat, jó tetteket
gyű jti.Hátul a tarkónál az anyagot
duplán meghajL;ák - ez a gird.o -.
l amivel a hí vő terkölcsi í elelő ssé gé re
é s kötelezettsé gei sulyára emlé keztetik.

A

l< usztí hosszú zsinór, amelyet,

hagyományosan, a pap felesé ge fon
gyapjú ból. Ré gebben erre a cé lra te_
ve- vagy kecskesző rt használtak. Egy

n

c

r

b
ll
ll

n

rl

&

x

li

ai

12

ó

kl

g
a

Js

h
h

lr

m

&

&

m

F
lD

ki

m
fo

.tf
o
-lI

H
ű

aE

&

O

Ia
,7
dI

al

fé gi szöveg a,,lé lek központú vallás
csillagokkal kivert óveké nt" emlí ti.
Hewenké t szá| bő l fonják, a jaszna
hetvenké t fejezeté re, valamint Istennek az ő sihimnuszban, ajaJlban szereplő heLvenké t nevé re utalva. A zsil
nór mindké t vé gé rő három,három
rojt 1óg, a hat nagy innep, a gahámú lrok jelké pe. A,le J,ari összenyomott
állapotban, ké t ré tegbő lá11. Az akó a
í tildet, a í első az eget, a kettő közötti
ré s pedig az eget a foldtő lelválasztó
ú rt jelenti. h kusztí t az igaz gondolatokra,igaz szavakra é s igaz cselekedetekre utalva háromszor tekerik
körbe a deré kon. A ké ső bbipapi hagyomány a zsinő rhoz, a rojtokhoz é s
a szálakhoz sokkal bonyolultabb magyar^ zatot fű ző tt. zsinór első dleges

jelentóse valószí nű
^ legaz indoiráni
hagyományra nyú lik vissza, erre utal,
hogy a hinduiznusban is megtalálható, papi jelvé nyké nt. A jelké pet vaIószí nű legmaga Zoroasztel fosztotta
meg osztáIytarra]mácól. é s retre minden hí vő egyöntetű ismertető jelé vé .
h Naudzsote-szertartáson elmondott kuszti imádságok alábbi szemel-

vé nyei .jól pé Idázzák az ő si,vallási,
mitikus ké pzetek továbbé lé sé tnapjaink vallásgyakorlatában. BáI a gyerí nek az avesztai imákat nem lenne
ké pes lefordí tani, nagy vonalakban
tudja, mirő l van szó, é s az imádságok
í ontosságával is tisztában van. Most
ké t kuszti trr.át - a Fravaráné t, é s az
ohtmazd Khodájt - mutatunk be.
Mazda-hí uő neké s Zototsztel
kauető jé nehuallom magam,

a

jól

megfontolt gondolathoz kötóm magam

... a helyesen kimoxdott szavakhoz,

az igaz módon vé ghez uitt
cseleke detel< hez

, . .

Ohrmazd az IJr! Ahrí mant korrlában
tarrja. Sú jtson le Ahrí manra, é s törje
meg hatalmát, a áé uekkel

gonoszokkal é s eretnekekkel,
a vé thező kkel,az ellensé gel
é s a boszorkányokkal egyetemben.
Legyenek minil megtörteh,

a

é s legyő zöttek.

Ó, Uro^ , Ohrmazd! Bánom minden
bű nömet, é s rájuk gondolva undor fog
el. tJndorodom a hamis szauaktól,
d hamis gondolatoktóI, é s gonosz
tettektő l, amelyeket é n montltam,
gondoltcm vagy ldlem, é s a:oktol i",
amelyeknek kazvetitő je voltam vagy
amelyek belő lemszármaztak. Mert
ezek a bű nő k... Bánom, amit tettem,

Az Euópai zorcasztliánus szöVelsé g né hai
fópapia, Dastur Dl, Kutal, a tú z melleft, egy
londoni imatelemben tartott boi szertartás
alkalmával, A szerző köszönelel mond
a szöVetsé gnek, amié rt engedé lyezté k
a szertartások lefé nyké pezé sé té s
nagylelkú en támogallák mUnkáját, A szenté ly
be| só tere a hagyományos párszi mintákat
köVeti, A tú zet í allal vetté k körül, amelybe
ablakokat Vagtak, hogy az egyszerú hivek is
akik közü né hányan oll ülnek a szenté ly
tavo abb, Vegé ben - .ninde^ l lássanak. é s
klfejezhessé k tiszteletüket a tú z elótt. A lú z
lsten Fla, lsleni leí emtmeny. minden fé ny é s
é ltetó meleq í oí rásának é ló, megioghatallan
ké pe-

szakí tok bű neí mfiel,Ahura Mazda
megelé gedé sé re,Angra Mainju dú hé re.

a drudzsokkal, a varázslókkal,

,.. Dicső item az Asát az Igazságot.

a bű nösökkel, ... a zsarxokokkal,

(Boyce, sorr.sJ. 5t].sk.)

121

I

l

.d.i.

Három nevezeles párszi templom,
Bahrám, Nauszariban. A tüzet
1765-ben szentellé k föl, dé a ]elenleqi
templom 1925-ben é pült, Ez a lemplom
a szé khelye minden párszi papok
elő ljárójának, Fastul Meherii Ranának,
Az é pület ré szleteiben perszepoliszi é s
naqs-e rosztam-i mintákat kÖVet,

Fé rl Az Atas

122

szenben í ent A Goti tű zté mplom,surat
közelé ben, jelentő szarándokközpont, miVel
csodák szí nhelyé nek tarlják, A harmadik
lemplom (szemben lentl Udwadában, egy
kicsiny, beké s tengelpaí li laluban ta| alhalo,
amely talán a jegkedvehebb párszi
zarándokhely, mivel tüzé t mé g a Perzsiából
menekülő k elsó csoportja hozta magáVal.
A jelenlegi é pületel 1894,ben eí né lté k,
a Wadia család adományaibó| ,

-

la

,l

l

I

(

í
I
I

5

I

i

a

I

l
t
l

l
I

9

b

!

o

-d

I

b

a

i1
§,

h

k

ji
a

rr(

A beavatási szeltartás hátteré ben a

három tő z akövetkező : a Farnbág,
amelyrő lú gy vé lik, vagy a mai Aí gatisztátalanság hagyományos ellenté te,
nisztán területé n, Kabul környé ké n,
az egyé n megmé retteté sé neké s szavagy Perzsiában, Kanjában volt; a
bad akaratának hite rejlik, Mí tosz é s Gusnaszp, amely Sizben lehetett; é s
rí tus olvad itt egymásba. A beavatota Burzé n Mí hr, amely a Revand hetak nrindenekelő tt a rí tusokon ke- gyen, Nisápurtól é szak-nyugatra 1o
resztül ismerik meg a mí toszokat. E bogott. Mind a háromról azt taltják,
kettő annyira szorosan kötő dik egyhogy a legendás uralkodó, Takhmumjshoz. hogy a kí vüljl]ó nem é rtheti rasz uralkodása idejé n a mitikus bika,
meg egyiket a másik né lkül.
Szrisok hátán került ezekre a helyekre. Egy é j.jel a vihar a bika hátáról a
A szelrt tű z
tüzeket a tengerbe sodorta, ahol to:.
Atarnak. a rú z megszem é lyesirő jé nek vább lobogtak, megvilágí tva az emzoroasztriánus mí toszáról már esett berek elő tt az utat. A hagyomány
szó. Most a s,rercarrások szenL üuei
mindegyik tüzet egy egy társadalmi
nek mitológiáját fogjuk szemügyre
osztáIyhoz kő tLA Farnbágot a pavenni. A legtöbb vallás megkí sé rli pokhoz, a Cusnaszpot a harcosokkultikus központjainak alapí tását hoz, a Burzé n Ml&ret a ké tkezi mun
törté neté nek legkorábbi szakaszita kásokhoz. Mindhárom Jima segí tsé visszavezerni. tzt te.ztk a zoroaszrrigé re volt a mennyei királyságban é s
ánusok is három szent tüzükkel, E Jima volt az, aki a Farnbágot az ő t
dualista harc nrí tosza, a tisztaság

124

és

n
b
fi
P
n
A
a
a|

t!

hr

nl

A

tjl

ka

nl

m
te


Ir:

B

fo

m

(p

megillető helyrevitette. Amikor Jinoát karizmája elhagyta, ez a tű z vé delmezte meg a gonosz Dahákkal
szemben. A Buzé n Mihr Yí stászpának, Zoroaszter pártfogójának uralkodásáig oltalmazta a világot, elő ké szitve az utat a kinyilatkoztatás számára, s a nagy király uralkodásának
idejé n számos csodát is tett. A Gls,anaszp tű za nagy szászánida kiráIy,
Khuszrau koráig vigyázta a világot.
Amikor a király leromboltatta a bálványimádók templomait, a tű z| ova
söré nyé be í é szkelte be magát, eloszlatva elő ttea homályt é s a söté tsé get.
E tüzek tehát nem egyszerű ena ké ső bbi korok ú jí tásai, hanem az em-

berisé g oltalmazói, vezető i atörté nelem viharaiban.
A szent tüzeket három csoportra
osztják, a Bahrám, az Adaran é s a
Dádgáh tüzekre- h Bahrám a { izek
dicső sé geskirálya. Ohrmazd nevé ben szólnak hozzá- hogy erő radjon
a söté tsé g elleni harcban, mert az ő

van, jelenté se: a ú tz háza). Ezekben a

második é s a harmadik ,csoportba
tartozó tüzek é gnek. Az Arlann é s a
Dágáh ú zek nem igé nyelnek ennyi
gondoskodást. Az utóbbi körú li teendő ket, amennyiben családoknál
tardák, a háziak is elvé gezhetik. Harcosoknak kijáró tisztelettel avatják
fel ő ket,mivel a szelt tű za gonosz
elleni küzdelemben a világosság
szellemi hatalmát é s az igazságot
ké pviseli. Abban a küzdelemben,
amelyben Ohrmazd, é s fia a Tű zoldalán maguknak a hí vő knekis ré szt
kell venniük,
A zoroasztriánusok számára a
templomban lé vő rituális tű zazt a
külónleges helyet ké pviseli, ahol
kózvetlenül is tapasztalható az Isten
jelenlé te. Az isteni jelenlé t a tű z
minden formájában, minden tiszta
szí l,vel vé gzett szertartásban, valamennyi igaz teremtmé nyé ben megnyilvánuJ. de leginkább. mint min-

A trónra emelé s után már csak azok
a papok közeledhernek a nizhöz.
akik átesrek a legszigorú bb megtisztulási szertartásokon. Csak ő klé p-

Az

A Bahrám tüzet nem egyszerű en
helyezik el a templomban, hanem
királyké nt ,,ültetik" a trónus formájú ra összerakott fahasábokra. Felette
a tű zuralkodói hatalmára utaló korona frigg. A trónuson lobogó rüzet
né gy pap viszi körbe, diadalmenetben, né hányan baldachint tartanak
pező
t
ftilé . A király testő rsé géjelké
papok haladnak elő ttük, kezükben
Mithra kardjával é s buzogányával.

hetnek be á szenté lybe, ám elő tte
nekik is fehé r kes ztyű tkell hú zniuk.
h Bahrám tű zszentsé gé t a hosszan
tartó megtisztulási szertartásoknak
köszönheti. Tizenhat (üzet gyű jtenek össze a legkülönbözóbb helyekrő I. é s1l28-szor murarlák be körülönük a purifikációs szerurtás(. ami
majd egy é vig tart. A költsé gek is tetemesek, nem csoda hát, hogy ilyen
tüzet csak nagyon ritkán avatnak.
Iránban kettő , Indí ában nyolc Atas
Bahrán ta| álhatő . Az ő ketmagukba
fogadó é pületeket pedig tű ztemplomoknak is nevezik.
A közönsé ges tű ztemplomokat
(perzsául: Dar-e Mehr) Indiában Agí ariÉ nak hí vják (ez gudzsaráti nyelven

Bombayben. A nagy tú ztemplomok közül ez

a legú jabb. Közössé gi (Anjuman)
hozzáiárulásokból é pí ié tté k,é s 1898-ban
szentelté k fel. A té mplom í ópapiának
szaí fiazásál az ő si,papi központ, Nauszaí i,
három legelókelóbb papi családjának
egyiké re, a Jamasp Asára vezetik vissza,
A templom szakrális telé be - azaz az é pülel
helyzeté bő l fakadóan a küszöbön tú l
nem-párszik nem lé phetnek be. Az é pületben
keve.edik a görö9 é pí té szetViktoriánus
é rtelmezé se a hagyományos perzsa stí lus
né hány elemé vel. Jól láthatók a bikaí ejé s
o§zlopok, a szárnyas szimbólum é s az
oromzat tú z-motí vumai, amelyeket már
Naqs-e Bosztamban is megfigyelhettünk,
Az é pület alsó sz]ntjé n kaptak helyet az
imatermé k é s az egyé b szertartási
helyi§é gek, az emé leten pedig különbözó
összgjöVeteleket, é lóadásokat, esküVókel,
bé avatási szertartásokat tartanak,

-

den vallásban, a szenté lyben é rezhe-

tő .A megtisztult hí vő kitt az Isten
szí ne elő ttállnak.
Mielő tt a templomba lé pné nek,
megmosakszanak é s imákat mondanak, hogy testileg-lelkileg egyaránt
me gtisztuljanak. A hí vek é piilé sé rea
templom külső termeinek falára a
hit hő seinek ké peit akaszdák. A nő k,
a menses idejé t kivé ve, a fé rfiakhoz
hasonlóan látogathatják a templomot. Fé rfiak é s nő ktiszteletük jelé ül
befedik fejüket é s mezí dáb lé pnek a
templomba, nehogy a külvilágból
bármi szennyet magukkal hozzanak.
Az imaszobában örökké é g a tű z,

igazságotjelké pező dicsósé ge csatába
száII a Hazugsággal.

szemben Az Andzsoman Átas Bahrám

amelyet napjában ötször

raknak meg.

edé nyben elhelyezett tüzet a
szenté lyen belül fallal veszik körül,

amelybe ajtókat é s ablakokat vágnak,
hogy a hí vő khódolhassanak, medi-

a tű z
elő tt, amelynekközvetlen közelé be

tálhassanak, imádkozhassanak

csak a rituálisan megtisztult pap lé p-

A hí vek ajándé kul egy í ahasábot
hoznak magukkal, egy táIcán
hagyják é s a pap ajánlja fel az ő ne-

het.

is

vükben. Belé pé skor az ajtó melletti
csipet hamut kenedé nyké bő egy
l

nek a homlokukra, azután,

hátu1

meg{ llva, halkan, magukban imádkoznak. A zoroasztriánizmus nem is-

meri a közössé gi ima

fogalmát.

Ahogy az embernek egyé nre szabott
a í elelő ssé geé s a sorsa, ú gy egyedül
közelí t Istenhez is.
125

;:]
,,.

A 126-127, oldalon látható ké pek ké t lestvé r,
Bushna é s Anáhita AVali Naudzsaé á|
ké szü]tek Mancheslerben. 1984-ben.

Fer, A papok Bushnát é s Anáh tát ahhoz
a teí ernhez khé rik, ahol majd a szeftartást
Vé gz h, o-ilon T -o d kP..Pn Tegl].ooTeh es
]mádkoztak, hogy testileg lelk eg
megt]sztu ]anak, majd magukra öltötté k
a tisztaság jelké pé t,a í ehé íruhát, A család
idő sebb nólagjai köVet k óket, kezükben
a tálcáVai, amelyen a szertartáshoz
né kü| özhetetlen tárgyakat, löbbek között
a szudré I, a sze| l inget é s a kuszlh, a szenl
öVet Visz k, A teremben (fent, ]obbra) R6hna
é s Anáhita a szertartást Vé qző papokka
szen]ben fog al he yet. A papok meggyú jtják
az steni jelenlé tet jelké pezó tüzet, minden
zoloasztrián!s szertaa(ás elengedhetetlen
kelé ké t,A tálcán kis o]ajmé cses, szerencsé t
hozó táí gyak é s a tű z táplálásála szo19á ó
szantálfa dalat]ok láthatók, A ké t naUdzsolé 1
e9yszerre Vé gzik,
Jobbra A papok áadják a 1ányokla a szudré l_

726

Balra Rushna a pap Vezeté sé Vel elmondja
az imákal, Ezl követóen (bata lent) köí ik
delekára, é leté ben e| ószü, a kuszth.
Jobbra lenl Alura Mazda se.egé né k ké t jj,
a hit páncé liával é s kardszí iáVal felszerelt
halcosa a papok elé ú l, akik bósé get
jeiké Pezó rizst szórnak lájuk, majd megáldják
óké t, A zoí oasztriánizmus, a paPi szolgálatba
Va]ó beavatáson kí Vül, a beavalottságban
nem ismer] a különbözó lokozatok í ogalmát,
í gy mostantól í ogva Rushna é s Anáhita
a közössé g teljes jogú tagjainak számiianak

az ezzel járó örömökkel

és

kötelezettsé gé kkel egyült, A fiú k é s lányok
naudzsoté ia is egyforma-

lnrádkozni azonban nencsak
templomban lehet. A !rrs.zr1 inrák
bárhol elmondhatók Isten jelké pé vel, a fé nnyel szenben, vagy Isten
egy másik terenrtné nyé nek, a ví znek a jelenlé té ben.A zoroasztriánusokban nré lyen é l az a nreggyő ző dé s,
hogy hódolatukat isteni é s nem ernberr .rlkocjrok elő rt kell bemurarniuk. A templom a zoroasztriániznrus
viszonylag ké sei fejlemé nye, körülbelül az i. e. | Y. századra tehető ,é s
azóta senr vált kötelező vé a tenrplomhasználat. Mé gis szí vesen járnak
tenrplotttbl az eInberek. nterr itr

Angliában é ló zoroasztriánusok elhamvasztják halottaikat, s eljárásukat

azzal indokolják, hogy rnanapság
már nem tüzet, hanen elektromos
áraln reilesztette hő thasználnak e
cé lból.

A haldoklóhoz azonnal

papot
hí vnak, hogy halála elótt megerósí these hité t, a szobába pedig behoz,
zjk a rüzet, hogy elriassza a halál söté t erő it. A halál beállta után a testet
8olrli:ben. J legerósebb cvilági riszritószerben mossák meg, ttszta szudré -

valamelyik tagja az é jszakát a holttest
mellett, imába merüIve tölti. Azé rt
van szüksé g ké t emberre, mert ahol
a gonosz ilyen hatalmas erő kkel van
jelen, senki sem maradhat egyedül.
Idórő l idóreú jra körbevezetik a kutyát, hogy ismé telten e| vé gezzé ka
szagtlí dot. Arnikor elé rkezett az idő ,
összeáll a temeté si menet.
A gyászolók összetartozásukat jel-

r-olr l
nek r

ralóil
rán b
inkáb

PoLá
5zerEl

Al

hiedd
Iv,tir-d

megtisztulva, lsten fia, ohrmazd
ké pviselő je,az é lő ,anyagtalan szent
lé ny eIő ttimádkozhatnak,

Naszrr, a rothadás é s enyé szet dé mo-

ké pezendő ,párokba rendező dnek,
kezükben fehé r kendót (1laí vandot)
tartanak, hogy együtt szállhassanak
szembe a gonosszal. Amikor a holttestet a saroglyára emelik, nrindenki
elfordí tja a fejé t, befogja az orrát é s

na veszi birtokába, ezé rt a pap é s a

a száját, nehogy a szerteszálló gonosz

le

hozzátartozók nenr nrehetnek
holttest közelé be, csak naszászálárok,

naPo!
lé lek r

A temeté si §zeí tartá§ok
A zoroasztriánusok temeté si szertar-

szellemek pré dája legyen. A holttest
arca fedetlen marad, mí g testé t 1epel

hivatásos halottvivók nyú lhatnak

takarja.

A saroglyát í é mbő ké
l szí tik,
ha ugyanis fa, vagy fához hasonló,

ten k,

hozzá. Ezeket az embereket mestersé giik miatt tí sztátalanoknak tartják,
ezé rt nem vehetnek szabadon ré szt a

porózus anyag a halott testtel é rinr-

gl alol

kezne. magába szí vná a szennyeL.
A menet é lé na halotwivő k haladnak, óket követik párosával a papok
é s a gyászolók. Csöndben vonulnak.

zasztő
selrrj}

csak a í é rfiakkí sé rika halottat

a

n} -ug2

Hallgatás Tornyához, a dakhmához.
A dakhma elő tt egymárvány lapra
(azaz ismé t nem prózus anyagra) í ektetik a testet, é s a gyászolók, utolsó
pillantást vetve szerettÜk arcára, bÚcsú t vesznek tő le.Utoljára, mé g egy-

azas|

tásait egyé rtelmű ena mitológia irányí tja. Hitük szerint a halál a gonosz
mű ve,a gonosz diadala aJó Terenrté s
í iilött. Miné l jánrborabb volt é leté ben az elhunyt, annál fé nyesebb Ahriman gyózelme, é s annál nagyobb
dé moni eróket kell harcba vetnie.
A szent ember teste tehát sokkal é r-

té kesebb zsáknrány

a

tisztátalanság

számára, mint a bű nösé ,aki könnyű
pré da volt Ahrinan szánrára. A te-

l-neté si szertartások közé ppontjában
a gonosz dé nroni eróinek mester-

kedé se nyonrán

felhalmozódott

szennytóI való rrrcgsz.rbrdrrli. jll.
A holtrest a tisztátalanság forrása,

ezé rt senl eltentetni. senr e| é getni
nem szabad, nehogy a szent elerneket, a í ijldet é s a tüzet beszennyezze.

Ahol eltiinteté sre nincs

rrtás ]ehető -

sé g - nrivel a környé ken nern é lnek
keselyű k-, a ho]ttestet kő koporsóba

zárva temetik el, hogy ne é rintkezhessen a í iilddel. Az Anrerikában é s
128

ba öltöztetik, é s derekára kötik a
É Lrszrit. Hitük szerint a halott testé t
a

társadalom é leté ben. visszavonulásuk

után kilenc napig tartó megtisztulási
szertartáson, l barasuomon kell átesniük. hogy isnré t a közössé g teljesjo
gú tag;ainak számí tsanak, A halottvivő ka ho]tLesr körül szögekkel krlelölnek egy rerüleret. amelyet nlindenkinek kerülnie kell. nehogy tisztátalanná váljé k. Ezek után kutyát
hoznak, hogy segí tsé gé velelvé gezzé k a szagrlidot. A kurya ellenő rzi,

szer körbevezetik a kuryát, majd a
halotwivók, é s csak ók, beviszik a
testet a dakhmába, hogy otthagyják a
keselyüknek. A gyászolók megvárják,
rní g a kis menet eltű nikaz é pületben, majd inába merülve egy közeli
házba me nne k. Mintegy í é lórát töltenek itt, s ezalatt a keselyük bevé gban ezt a szertartást naplemente után
nerrr vé gezhetik az é lő kre leselkedő , zik munkájukat, H azaté l'ye a gyászolók megmosakszanak é s inrádkoztánradásra ké sz gonosz sze]]emek
nak, hogy megszabaduljanak a tisztámiatt, olykor rnásnapra kell halasztani. Ha szüksé ges, a pap é s a család talanságtól, amely a halállal oly közel

hogy valóban elszállt-e a testból az
é let, é s neki kell elriasztania a rragy
erő kkel felvonulógonosz szellemeket. Az inrádkozás a tenreté sig folvtatódik, arr-relyet lehető legmé g a ha1á1 napján nlegtartanak. Mivel azon

nap

a

aJ

szel

töbt,
hozz5t

a 16zl
honát
gtbr

nak

b

Al

sonl&

hossz:
sokta]

nikrx:
mint ;

Az
tások

uáni

l

nem

a

gyász

segí c

szé llc
halál

l

támad

é rzik
hí vjá}
szom(
lek m

zoroasztriánu-

hosszabb idő ttöltött

volt hozzájuk. Ezek után visszaté I
nek megrzokorr tnindennapi cennivalóikhoz, A halált követő egy é v so-

szemlé letrő l:

rán bizonyos idő közönké nt, de leginkább a haláI utáni első három na-

Már hosszabb í deie é lveztem az iráni

pon, a családtagoknak meghatározott
szertartásokat kell elvé gezniük.
A lé lek háronr napig tartó ú qának
hiedeln.e sza§a meg e tennivalókat.

Mivel szraosa az, aki ezalatt

a

három

nap alatt a vé delmé be veszi a lelket,
a szertartást vé gző ké t, esetenké nt

több pap, valamint a bozzátartoző k
hozzj imjdkoznak napjában ötször.
a tű ztemplombané s az elhunyt otthonában. Az összes imádság közül a
1egfontosabb az, amelyet a harmadik
napon mondanak, akkor, amikor a
lé lek mennyei bí rái elé ál1. Ké rik Isten kegyelmé t, é s áldozatot mutatnak be az í té lkezé sselmegbí zott angyaloknak.

A nyugati

sok között,

í gy számol be errő la

zoroaszfuí ánusok uendé gszereteté t, rle
mé g mí ndig nem é í tettemazt az
é rcé st,amelyet halottaikkal szemben
tápláInak. Összeszedtem mí nden
bátorságomat, é s a halottakhoz kótő clő
azt
l
bánat ké pzeté tő beJolyásolua,
ké rdeztem, uan-e o| yan ünnepsé gük,
amelyhez ne tartozfia hozzá
a halottakról való megemlé kezé s.
Kksí t meglepő dve, ezt uálaszolták:
Termé szetesen nins.

Mi azt

szeretné nk, ha az örömeí nket
m egos z thatn ánk.

miltlí g

u elük.

(M,B, Pious Found2rions, 247. 4.jcgyzct)

Az ery,é n é s az egé sz világ meg
mé Ietteté sé nekmitosza határozza

ember szán-rára elborkiteszik a keselyű knek. A zoroasztriánusok hasonlóan elszörnyedve gondolnak a

meg tehát a zoroasztriánusok temet-

zasztŐ , hogy a halottat

kezé si szokásait é s az ünnepekhez
való viszonyát.

nyugati temető kre, Úgy vé lik, ugyanaz a sors vár a holttestre, csak sokkal

Mí tosz é § dtus

hoszabb idő kellhozzá.

többi nagy valláshoz hasonlóan, a hí vek va]lási é leté taz ő simí toszok irányí tják. A ma gondolkodó embere
áté rteln. ezi, megváltozott é letkörül-

h

cJakhma

sokkal inkább környezetbarát, higié nikusabb é s kisebb helyet foglal el,

mint a temető .
Az elhunyté rt bemutatott szeltartások sora nem szakad meg a halál
utáni harrnadik napon, de a hangsú ly

nem a hosszú gyászon van. A tú lzott
gyász bű n,hiszen a lelken már nem
segí t, csak a gyászo| 6 egé szsé gé tve
szé lyezteti, é s é rtelmetlen is, hiszen a
halál után is van é let, é s eljön a feltámadás. A zoroasztriánusok közel

é rzik magukhoz halottaikat. Meg,
hí vlák ő ketaz é lő k]akomáira, nem
szonorkodnak, hanem örülnek a lé lek megnyugvásának. Egy kutató, aki

A zoroaszttiánizmu

sban, az összes

A templomlátogatás a pálszik szemé ben
tulajdonké ppen zarándoklat. Felvé teleink a
surali D.N. i/odi Atas Bahrámban ké szültek
é s a zaí ándokú t egyé s állomásail mUtatják
oe, A szeí zö öszinlé hálálat hivánla kifejeza,
a temp| om elöliáróinak, amié rt kivé telt té Ve
tudomása szerint , a Vilá9on e| ő ször
engedé lyezté k nyugati kutatónak, hogy
(az idó alatt, amí o az é pülelen Vé gzell
karbantartási munkálatok miatt a tú zet
máshol ör zté k) a temp| omot megtekintse.
Az elócsarnok í alát 1szemben, balra) a va| lás
legnagyobb alakjainak, közöttük a próí é tának
a ké pe dí szí ti, az ő pé ldájuk lebeg a hí Vek
szeme elő ll, Az egymást köVető a]tókon
(szemben, kő zé pen)ál jut a hí vő
a meglepóen puritán imaterembé , Ebben
a templomban az imatelem í alát itáliai
máNánnya| bUlkohák, é s a helyisé g egyetlen
dí sze a perszepoliszi palotából már ismert,
bikafejes oszlop (szemben jobbra). A szeí ]Ié ly
fehé r csempé zete a tisztaságot bizlosí tja, azt
a tisztaságot, amely a zoroaszlriánUs
szentsé g í ogalom egyik legfontosabb
összetevÓje, A szenny a pusztu ás
é destestvé re, tehál a gonosz fegyvereihez,
a halálhoz é s a tisztátalansághoz tartozik.
A tű zaz embermgassáqú oltáron,
átlinagáno\ szokotl é gnl, A tú z napi ötszöri
megrakása, a bol szertartás solán
szólaltatiák meo a hátté rben látható harangot
Bahrámok nagy
(í ent, kózé pen). Az
tüzé t nem
t szteletben álló, legszentebb
^ Ias
s7aoad mesteí seges fennyel elhomályosí lan .
lly mödon a szenté 'yl naooal a naD sugaí a,,
é jjel pedig a tú z Világí t]a meg, a szenlsé g
je enlé té nek lenyú gözó szimbóli]maké nt,
A zoroasztriánUsok csöndben, maoukba
mé lyedve imádkoznak, é s a tú z ilánli
tiszteletú k jelé ül befedik a fejüket, cipő jüket
a bejárat elő tt hagyják (fent, jobbra).

mé nyeihez igazí tja a hagyományt,
tetteile mé gis a hagyományban keres
igazolást. A í ő papokterné szetesen
azt hangoztatják, hogy az ó magyarázataik egyaránt igazodnak a hé tLöznapok követelm é nyeihez é . össz

hangban állnak a hagyománnyal is.
MeJl ik hivő merné egy ,egy mí tosz
é rtelmezé sé rólazt állí tani, hagy az
nem a vallásalapí tótól származik, hanem meróben ú j gondolat?
A. zoroasztriánizmus az ósi vallás

gyakorlar megő rzé sé veljó pé ldája a
12.9

rí tusok konzervativizmusának. Amit

ják el ezeket,

a zoroasztriánlzmusban tapasztalunk,

szimbólumoknak, a Teremré s Könyvé bő lvagy az Avesztábő I vett jelké _

tulajdonké ppen csak markáns változata annak a jelensé gnek, amely a
legtöbb vallást, köztük a nyugati valIjsokat is jellemzi. A zorolszcrtánizmus a józan é szre é pí wealakí tona ki

körültekintő , filozófikus ember- é s
világszemlé leté t. Az a té ny pedig,
hogy ké pes volt megő riznimí toszaihoz fő ző dőhagyományos, konzervatí v viszonyát, külön vizsgálatot é rdemelne. A zoroasztriánizmus a vallás í ejlő dé sé nek
vizsgálatára is kivá
lóan alkalma". A ma emberé nek kritikus szemlé letmódja alig - vagy
egyjlt.]ljn nem - ké pes megemé szteni a tradicionális vallások ní toszainak, rí tusainak né meiyiké t. A zoroasztriánus hí vek azonban nem utasí t
13()

h

hanen-r allegóriáknak,

pes törté neteknek fogják fel ő ket.
Az. ahogyan a modern kor párszija
nem elveti, hanem megmagyarázza

ii

;,

í5

,ii

az Avesztát, é rdekes é s más vallások-

_ra

nál is megfigyelhető jelensé g. Egy
ilyen modern párszi ezt

í la

t

'

,l

.x

-1

]:

iz
L.

.uI

E

:e

'T* ,

§
1

t,l

álé h, bár nem szabad figyelmen kí vül hagynunk azt sem, hogy az emberek ré gen is szí vesen használtak
.;elké peker, Nem valamennyi .zimbólikus magyarázat modern is egyben.

A

zoroasztriánizmusban tehát

szorosan összeí onódik mitosz é . ritus. Egyik támogatja, magyarázza,
igazolja a rnásikat. Mindkettő benő si

Ha szó szerint vesszük, az Aveszta

ember- é s világké p tiikröző dik,

bizonyos ré szei ualóban hihetetlennek
tű nnek.De a hegyek, Jolyók

mé gsen. tekinthetjük ő ket egyszerű _
en egylajta szemlé letmódnak. A hí -

é s Jaldrajzi

jelensé gek neu ualamely

konkré t helyre, hanen az embei test
bi z ony os p s zicho -jzi ológiaí
jelensé geire, a testben ué gbemenő
p szichi kai Jolyamatok ra utalnak

(az agy, az í degek,
az í degkő zpontok, a bekő
elv álas z
(Idari:

tású mirigy ek mű kódé s é re).

D c,

symbols. 19)

Sok igazság rejlik abban a megálIapí tásban, amely szerint a kritikai
szemlé let fejlódé sé vel egyenes arányban nő a jelké pekké nt é rtelmezett

utalások száma (Duchesne-Guillenin). Tllajdonké ppen erre utal a
GnLi rdé zer é r a zoroaszrriánus ritu-

szenben A zoloasz| l ián usok nemcsak
a tű z,hanem egy másik é gi teí emtmé ny,
a vk elótt is imádkoznak. Ennek a kú tnak
a kiásása, Bombay központjában, különösé n
nemes tettnek számí tott, mert általa
a folgalmas, lolló Válos egy olyan helyet
nyert, ahol az emberek testileg-lelkileg
felüdülhetnek. A hí Vogató árnyé kban í elállí totl
padokon jólesik a pihené s. A kú t körül,
tiszteletük jelé ül fedett fóvel, párszik
imádkoznak. Egy kis fé lreesó szobában az
imáját folytatni kí Vánó hí Vó mé cseseket,
kisebb tüzeket gyú jthat, Akinek ideje engedi,
a prófé ta ké Pe elótt is elí nondhat egy í ohászl,

vek belólük merí tenek erót. Ha a
kellő hatalomn-ra] felruházott emberek a megí elelő körültekinté ssel idé zik fel ezeket, az az egyé n é leté ben
a legkülónböző bb jóté temé nyeket
eredmé nyezheti: a ha]ál elleni vé delmet, a boldog jövő , a világegyetem
fennmaradásának í gé reté t.A rituális
cselekedetek rendkí vül fontosak, é s a
1egnagyobb odafigyelé st követelik.
Egy rossz mozdulat, egyetlen hiba, é s
a Szertaltás hatását veszti.

A szertar-

tások oly szentek, jelentő sé gük oly
nagy, hogy hitetlen szem nem is láthatja ő ket.
A rí tusokban

jól megfigyelhető a
zoroasztriánus hit központi magva,
] 31

É
ry

§

i,

I
amelyet szavakban a mí tosz, tettekben a szertartás tú kröz. Ez a közpon
ti té ma a háború , a gonosz erő iellen
ví vott harc. A mí tosz szavaival a tör

té nelem nem más. minr a jó é . a
rossz, az Isten é s a Gonosz Szellem
között

dú ló, sziintelen háború törté -

nete. Isten j elké pé nek,a szent tű znek

rrónra emelé sé ben ugyanú gy m.g,

nyilatkozik ez a harcias szenrlé let,
mint a beavatási szertartásban. A zoroaszrrijnizmu< ; remé ny vallj.a i.,
A remé nyé ,ami a nTí toszokban a jó
győ zelrné tjelenti a gonosz lolött a
feltárnadáskor. A remé ny ölt testet az
imádságokban é s a szertartásokban,
amelyek a gyásznál többet segí tenek
az elhunytak lelké nek, é s az ünnepsé gekben, az ismerós, rokon halottak

t

meghí vásában is.

Számunkra, európaiak számára a
zoroasztriánus rí tusok talán mágiának tű nnek,Az ó számukra azonban
szertartásaikban azé rt rejlenek hatal
mas erók, mert é gi mintát követnek,
é s mert haté konyan egyesí tik az isteni é s az emberi világot - ez mitológiájuk egyik alapté tele. A rí tusok
erejé be vecetc hitbő l azr is megerr-

hetjük, mié rt óvakodnak

z

z

n-rinden

:s

változástól, ugyarrakkor mint láttuk,

"ll

cselekedeteik é s mí toszaik nragyaráZatában már egyfajta modern szemlé let is tükrözódik,

132

l

-

as

szemben, balí a fent A templom elótti
álustól a hí Vó Vé sz egy darab illa| os
szantálí át, amé lyet maid í elajánlhat a tú znek,
A templomok bejáratát általában
Világtú zé lekkel dlszí tik, a földr€ pedig az
lndiában ünnepi alkalmakkoí használatos
szelencsé l hozó ábrákal raizoliák.
A zoloasztriánusok szemé ben a templom
a boldogság lakóhelye. ezé rt teld;sz:ten| ,s
ehhez mé rten kell. A bejárat mé llé tt, egy erre
a cé lra elkülöní tett hé lyen, a hí Vó lemoshatja
testé ról a látapadl szennyei (szemben,
jobba í ant), é s ily módon lizikailag is
meqtiszlulva lephet be a templomba. ahol az
imádság által lé lkileg is mé gtiszlul (s2embé r,
baha kózé pen). lmádkozás közbé n a hí Vó
a ku§zrl delekáról leoldja, s kezé ben tartva
azt, utasí tia el magától Ahimant é s minden
cselszövé sé t, megerösí ti ohí mazdba vetett
hité t é s megfogadja, hogy ügyelni í og
gondolataka, szavaka, letleile. lmája
vé gezté ve a kusztit ismé t a derekára
csavarja.

Fent, baha Egy bansnom,gáh, aho| a va| | ási
é rtelemben sú lyosan beszennyezódöil
emberé k megtisztulása folyik, Ezen kell
átesnie mindé n papnak, mielótt
megkezdhetné szolgálatát a lemplomban,
illelve, ha tisztaságát Valamivel bemocskolta.
Kilenc napot töltené k itt, állandó
imádkozásban é s é lmé lkedé sbenelmeí ülve.
É zeken a kólapokon állva mosdanak, nehogy
tisztátala'lságuk a földet is beszennyé zze,
A szezó köszönetet mond a surati
hatóságoknak, amié lt engedé lyezté k a hely
me9lálogalásái, valamint í é nyké pfelvé te| ek
ké szí té sé t,ami egyé bké nt tilos,

Fen' Ebben é s sok más dakhmban
a fé rí iak, nök é s gyé lmekek holtté sté t kü]ön,
hálom koncentrikus körben helyezik el.
A csatornák a kifolyó nedveket egy központi
üregbe vezetik- A napszí tta, kifehé ledell
csontokat is ide dobálják, maid savat öntenek
rá, hogy bizonyosan elpusztuljon minden.
A hulladé k a föld alalli csatolnákon át távozik,
szemben, lent A papi város, Nauszali

dakhn4a.

]33

Epilógus: rní tosz
é s hit

Istenké p, világké p, emberké p
A hivő számára a mí toszokban tükróző dlk az emberrő l, világról, Istenrő lalkotott ké p. A mí toszok nem kitalált é s valódinak í eltüntetett törté -

netek. Hántsuk le a mí toszokat körülvevő burkot,é s lássuk a lé nyeget!

Mi a perzsa mí toszok lé nyege. mit
mondanak az é 7etrő l?

A zoroasztriánusok

szemé ben Isjóság.
gonosz árA
ten a töké letes
nyé ka sem é r el hozzá, hiszen a go-

nosz, akivel a törté nelem í olyamán
é let-halál harcot ví v, esküdt ellensé ge, é s isteni termé szeté nek töké letes

ellenté te. Isten minden jó forrása, az
é g, a í öld é s az ember teremtő je. Tő le
ered az é let, az egé szsé g, a szé psé gé s
A gonosz valóságos, de ne-

az öóm.

A teremté smí toszok é s az eszkatalógikus törté netek irányí qják a hí vő kmindennapi é leté t.Ha a viiág
Istentő l való, bú n belóle szerzeteské nt vagy aszké také ntkivonulni. Istent a teremté s é s a gyarapodás jellemzi, ezé rt az embernek is jámbor
kötelessé ge, hogy foldje megmű velé sé vel, a gyárakban való munkával,
vagy házasé Ieté vel hozzájáruljon a lő
Teremté s gyanpí tásához, A. cölibátus

bű n,mert nem segí ti a JÓ Teremté s

ni

a zoroasztriánusok szemé ben az

egyik legnagyobb bű n.Azok a tanok,
amelyek szerint a test a lé lek börtö-

ké szenlé tben hell állnunk, gotdosan
ügy elv e egé sz s é gnkre, hogy
elvé gezhesiik fií fldazt, atllí t ráflk
óttab, jó é s í laz tetteket ligyünk
ué ghez, segí ts h a raszorulókat,
hüzdjünk a ví lágot elborí tó
tudatlanság, gonoszság é s szenvedé s
ellen.

(Módi Chatechism, 30)
na magzatelhajtás
é s a homoszexualitás, miké nt bű n
A szenvedé st a gonosz küldte a
volt az ő sszülő könmegtartóztatása
vi7ágba. Az igazhí vő örül az é letnek.
is, hiszen ez mind gátolja a szexuali-

lő Teremté s gyarapi'r,áA betegsé gek é s
a járványok olyan csapások, ametás cé ljának,

a

sának beteljesülé sé t.

lyekkel a gonosz sú jtotta a világot, a
kezdetek kezdeté n. Hitbé li kötelessé g tehát az is, hogy mindenki ügyelni. A halál, a betegsé gek, a szenvedé s jen egé szsé gé re.Az ember öt egysé gé s a bű nmind az ő mesterkedé sé nek be forn ré szbő láll: a lé lekból, az é ltet6 szel]embő l (é letelem), a ,fralasitermé ke.
A világot azé rt teremtette Isten, ból (a mennyei é nbő l),a tudatból é s
hogy a segí tsé gé relegyen a gonosz a testbő l.Az egé szsé gestest é s lé lek
elleni küzdelemben. Racionális lé ny, elválaszthatatlan egymástól. A zoroasztriánusok szemé ben ostobaságnak
minden tetté nek oka van. A világot

ahogy a hinduizmus egyné mely ága
taní tja - é s tetté t nem is bánta meg,
ahogy a zsidó szent iratok istene.
A világ alapvető en jó, bár gyakran
válik ajó é s a rossz közötti harc szí nteré vé .Ha azonban a gonosz mesterkedé se elkerüli, az isteni termé szet
jelei, rend é s harmónia tükröző dnek
benne. Az anyagi világ jő ságát agad-

Munlea né Ikiil

az é let té tlen é s é rtelmetlen,
Hitiinh arra taní t, hogy az é let cé Ija
é s é rtelme a munka, Állandó

kiterjeszté sé t. Bű

gatí v erő , amelymindent elpusztí t,
lerombol é s beszerrnyez. Az Isten teremtette világot szeretné elemé szte-

nem kedvtelé sbő lteremtette -

A munka az é let sója.

tű ntkaz a gondolat, hogy az xzké zis
a lé lek töké letesedé sé hez vezet. Az
anyagi világ lstentóI való; a becsületes ú ton, rnásokat meg nem károsí tva szerzett anyagi javak bő kezú sé ggel párosulva tehát nem hátráltat-

Havonta egyszer, az Istennek szentelt
napon ,,igyatok bort, é s vigadjatok",
Rasnu, az Í té let istené nek napján
,,öröm a7 é let: tegyetek tehár bármit.
ami kedvetekre való a szentsé gben".
(Adherbadh í ntelmeí Z'í . t07 sk,)
A dorbé zolás, a ré szegeskedé s, a
szabadosság termé szetesen kerülen-

dő , hiszenaz Arany Közé putat kell
követni, szem elő tt urrvaa ..mindenbő l, decsak mé rté kke]" elvet.
Az ember Isten legí ő bbteremtmé nye é s az ő szövetsé geseké nt különösen ki yan té ve a gonosz támadásának. A hí vő jámbor kötelessé ge,
hogy visszaverje a gonosz rohamait,
hogy

ják, hanem ellenkező leg, elő segí tik
az egyé n lelki fejlő dé sé t.A hinduizmus szemlé lő dé sthirdető iskoláival
ellenté tben a zoroasztriánus erkölcs
a tettekre é pí t.A té tlenkedé saz ördög mű ve.

ne vegy az eredendő bű ltartáIya,
sámukra nem többek üres szócsé plé sné l.Nem is törekszenek

tehát tes-

tük vagy az enyagi v'ű gleigázására,
inkább a szellem é s zz zrtyag egyesité sé nekvágya lebeg a szemük elótt.
Nem a üIág vé gé t,hanem lsten világának
134

elj

övetelé t várják.

Mithra ökörfejú buzogánya, amelyet a papok
a oono§z elói ellen ví vott szEnt háború harci
jelvé ny€
ké nt hordoznak. Mithra hálom§zor
ázza meg buzogányál a pokol felett é s nem
engedi, hogy a kárhozottakat az óldógök
megé rdemelt bünteté sükön í ölül is
sanyarga§sák.

135

lBalí a A Dzsasan,

a bánat es az öröm.
a halottakról Való megemlé kezes é s a Vioasság
idejé n Vé qzett zo.oasilí ianus szertarlas.-Bemu
tatásához legalabb kel papra Van szüksé g, de
lyenkor a hí /ek is szeó dzámTal o| idnnei, A
gondiaikra bizotl teremtmenvehen keiesztül az
Amesa szpé nták, a Bdkezu HalhatatlanoÁ is ie
len Vannak, A szé rlartás közponii resze a Vi:ágok kicseré lé se, am, a lelkek vandoí lását ielké _
pezi a ké l Vi]ág kdzött,

-1
szemben,
\

í ení Dastul

Dr, Firoze Kotwal,

a bombayi Wadia Atas Bahrám papja, papi
ornátusban, kezé ben a balszom vessző Vel,
A szája elé kötött kendő (padan) a szenl
balszomot óVja a lehelet tisztátalanságátóI.

szenbeh, jobbra fent A nauszali Dastur
l\4eherji Rana hitté stvé reiköszöné sé t fogadja.
A nyakában látható sál papi hatalmát

jé lké pezi.

Balí a lent A jazdí Dasztur Khodádád
saehrjár Neljoszangi gyú mölcsszentelé s
közben,

józan é sszel ú ná legyen ké xé geí n
é s qz ártó vágyakon; a mohóságot
a megelé gedé ssel, a haragot a derű vel,

az í igysé get a

bő kezű sé Bgel,

c sziksé get az elő relátással, a viszályt
a bé ké vel, a csalárdságot az í gazsággal

győ zzele.
0óvendómondók

intelmei, ZT. 25)

Kí nozzák bár betegsé ggel, ezer
bajjal a dé monok, í enyegessé kakár a
halállal. az embernek ki kell tartania,

ahogy a bű nné lküli Gajomard is állhatatos volt hité ben. Sokkal több ez.
mint az elő í rásokpuszta betartása é s
a szent s7öVe8ek olva.ása. Az anyagj
világ, a test, a boldogság mind Isten
alkotása. Az embernek tehát kötelessé ge, hogy mindczt megő rizze, gyarapí tsa é s örömé t lelje benne.
Ez az Igazság ú tja, é s aki ezen az
ú ton 1ár. az aJauafi. az lgazság követő je,az Igaz Hit elkötelezetüe. A zo
roasztriánusok szerint erre senki sem
ké nyszerí theti az embert. A Jravasí k

együtt, közös elhatározásból álltak
Ohrmazd mellé . Az egyé n szabad
akaratának tana fontos helyet foglal
el a zoroaszteri hitrendszerben. Az
ember lehet Isten szövetsé gese is, de
mindenkinek magának kell választania az lgazság é s a Hazugság között.
Ezt az elhatározást ú jra é s ú jra meg

kell erő sí teni, mertaz ördög a közelben ólálkodik. é s csak az alkalmat lesi, hogy rombolhason, hogy kikezdhesse az ember hité t, A zurvjnizmusra é s az iszlámra jellemző eleve
elrendelé s tanát a zoroasztriánusok
1eplezetlen ellenszenwel szemlé lik,
melt Isten jóságát é s igazságosságát
vonja ké tsé gbe. Hasonló módon elvetik azt is, hogy egyetlen ember a
haJáJával megmentheti az em beri-

l

l

sé get. Ha mindenkinek megadatik,

hogy dönthessen a jó é s a rossz kö
zött, akkor az egyé n csak saját, nem
pedig mások gondolatai, szavat vagy
tettei alapján í té lhetőmeg.
A teremté s vagy az Isten birodal-

mának helyreállí tásátí | sző lő zoroasztriánus mí tosz nem pusztán a távo]i mú ltba vagy jövóbe vezerő rörté net. Isten é s ember kapcsolatával
ú tmutatást adnak a hí vő nek,vezé relvet az é Iethez. Arról a kozmikus
harcról számolnak be, arnelyet a
mindennapok során, a házasságban, a
munkában, a vallási é letben minden
egyes ember megtapasztalhat.
Hogyan é rtelmezi az istensé gek
é s a dé monok mitoszait a hí vő ?merülhet fel a jogos ké rdé s. Milyen
Isten-ember viszonyt sugallnak ezek
a törté netek? Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az istensé gek é s

a

c

C

é
rt

k

h
g

b
s{

P

-l
a
ó

a;faldan az emberi test. Ha
az emberi testben neu taláI

tehát

nyé ben é rtelmezi.

A mí toszok ilyes-

fajta tnagyarázata, vagyis kiragadása a

mitológiai környezetbő l - a modern
teoIógusok terminológijja szerinr:
demitologizálása nem í elté tlenül
né pszerű vagy általánosan elterjedt.
testben, Ahriman is í tt marad a Jöldő n.
(Dk,M, 6.264, shaked, 230, jegyzetek)
ahogy az Ujsz övet sé g demltologizálása sem jellemző a kereszté ny egyA zoroa,zrriánusok köteles.é gei ház hí vő tömegeire. Mé gsem ú jkeletű .jelensé g ez a zoroasztrtánizmusnemcsak a dé monok megtelepedé
sé nek megakadályozlsát cé Iző tlltá- ban, é s bizonyos é rtelemben maga
Zoroaszter í s ezen az ú ton jáIt. Ott,
sokból állnak, hanem parancsokból
is, amelyek többek között elő í rjáka ahol Zoroaszter a Bő kezű Halhatathí vő nek,hogy ké szí tsenhelyet lel- lanokról, a ké sei zoroasztriánizmus
ké ben az Istennek. Az isteni erő ket arkangyalairól beszé l. a m itológiai
megjelení tő elvont í ogalnaknak, a elem csak körí té s. A prő í é taazt
Jó Gondolatnak, az Engedelmessé g- mondja, aki engedelmeskedik Ahura
nek, az Igazságnak is é rvé nytkell Mazdának
szereznie a mindennapokban, ha a
eljut a teljesé ghez (Hauruatat)
Jcgmagaszroslbb cé I e| é ré sé re.az is
tenekkel való egyesülé sre vágyik. Az é s a halhatatlansághoz (Ameretat).
egyik szöveg szerí nt az istensé g, akit Mazda a Jó Szellem tettein l< eresztú I
a hí vő tisztel é s imád, eggyé válik a urall< orlí k .
(45,5,JdJl, Boyce. Sourccs, 36)
leIké vel, Az ember. akiben egy bizo
jó,
nyos szellem munkál, legyen akár
Másutt az igaz cselekedetek é s a
akár rossz, a szellem otthonává é s
dicső
í tőimádság jutalmáró1 beszé l:
foldi
tükö
rké


termé szeté nek
lesz. Az ember ily módon az istenek
é s gonosz szellemek háború ját a Az lgazság (Asa), a Halhatatlanság
benne dú ló vágyak é s feszú ltsé gek (Ameretat) é s a Teljexé g (Hauwatat)
formájában é li meg. Fé ]elmeit é s Uralma (Ksathra).
ké tsé geita kozmikus í olyarnatok í é - (34.1-iasl)
nyugodalmat, kital< arcdí k a uilágból.

Amí g akár a

legleí sebb dé mon is
helyet talál magának egy emberí

a dé monok nevei gyakran elvont fogalmakat takarnak: Vohu Manah, aJó
Gondolat é s Akah Manah, a Gonosz

Gondolat, Szraosa, az Engedelmessé g

é s Áz, a Csalárdság. Alakjukon keIesztül é li meg mindenki a harcot, s
ezt a harcot valamennyi embernek
köreles.é ge önmagában megr í vnia.
hogy a gonosz pusztuljon Isten világából. Ha az emberek kiű ziktestük-

bő la Haragot, a Kapzsiságot é s a hasonló dé monokat, Ahriman nem ké pes megvetni lábát a foldön.
Ahrí mantól weg lehet szabadí tani
a uí lágot, ha mí nden ember kiű zí
a t,"ibő I, Áhrinan lakóhelye uqyani,

137

Bevand hegy
AFGANIsZTA1,I

mryDf,ffie;;á_:;";,..".;,11
,.a-!.e,!í
í l! .-,,.,,,-,,.1.4J"
",| "4nlELBBlJsz
HEGYSEG

. Ekbatana

/

/

HEGYsEG

DiU

ltt zoroaszter az isteni termé szet
különböző aspektusairól, Isten fiairól
é s leányairól beszé l, mé ghozzá a legkevé sbé sern nitológiai ké pekben, A
mí toszok olyan mawarázata ez,
amelyet a prófeta hallgatósága pontosan é rtett,

Zoroaszter

a megváltókról

sem

miilt mitikus alakokról beszé l, ha,
nem jótevő kké nt(ez a Szosjant szó
eredeti jelenté se) emlegeti ő ket,

Az

országok igazi szosjantjai lesznek
ő k,akik a Te ú tmutatásaí clat követí l< ,
Ma< tla, jó szándé kkal. é s a,< í gazság
osatöké lte celekedetekkel.

()k

ualóban

a Harag ellenJelei.
(48,12..ldJl, Boycc. sources. 39)

Vagyis Zoloaszter nem mitikus
alakokké nt kezeli a megváltókat; alakukban a Bólcsessé gé rt, az Igazságé tt, az Igaz Hité rt itt, a fildön tevé kenykedő embereket állí t elé nk, akik
megszelí dí tik az emberben mű ködő
pusztí tó erő ket.
zoroaszter é s követő i tehát a mí ,
toszokban annak a harcnak az elő ké pé t láqák, amelyet bárki nregtapasztalhat hé tköznapjaiban, A mí toszok
nem egyszerű enJ mú ltról vagy a jö
nem egy tá,
vő rő sző
l Iő elbeszé lé sek,
voli, öldön kí vüli esemé nyt mondanak el, hanem az emberi é let alapveigyekeznek megnyugatő ké rdé seire
tó magyalázattal szolgálni, A töIté -

nelem során sokan é rtelmezté k szó
szerint ezeket a törté neteket, de ha
mi is csak ilyen egyszerű en látnánk
ő ket, nen segí tené nk a perzsa mí toszok mé lyé nmegbú vó lé nyeg í eltárásában.

A tű z ósidók óta központi helyel foglal el a
perz§ák mitoszaiban é s lí tusaiban,
A zoloasztriánizmus ma s a vallásgyakorlal
közé ppontjába állí tja. Amikol

a zorcaszlllántzmus rné g állanVallás volt,
a tú z ké pe mé gje]enl a királyok sí rjain é s
é rí nein is, A templomokban fejedelmi
ajándé kokat ajánlottak fel neki, a hegyek
közölt Vallási központok alakultak ki körülötte.
A legegyszerú bb Vallási aklusokban,
a naponta vé gzett szeí tartásokban,
a té mpolomokban, az ünnepeken,
a mennyegzókön, a beavatási szé nanásokon
vagy temeté seken jelen lé Vö lú z lstent
kepviseli, ezé n csak a legnagyobb tiszteletlel.
mpolisztLllan szabao köleledni hozzá, A tüz
Ahura Niazda hetedik telemtmé nye, amely

a í é nyé s az é let leté temé nyeseké nta többi
teremtmé nyt is átjárja, Ivliden tú Z szent,
leoyen az a tú zhelyek la.gja vagy a nap é 9i
tú ze. A legszenté bb iű zben(Atas Bahrám)
helyekí ő l
tizenhat, a le9különbözóbb
szálfiazó (kiá| yl lű z,a családfó tüze, olyan
tú z, amelyet Villám gyú jtoil slb,) lú z lángját
egyesitik, anogy lslen is a legki;lönbözóbb
származású emberekei Vonzza magához,
A lángokhoz hasonlóan az ember is fölfelé
törekszik, hogy vé gül eljusson lstenhezVannak, akik az emberben is kicsiny
tú ztemp]omot látnak, mivel az isleni tú z
sziklája ott é l a lelké ben. Ezé ft mindenkinek
azon kell murkalkod,ia, 1ogy a szlvé ben é 9ó
lüzel eqyesftse az islenl ,gazsag lángjáVal,

l]9

A szövegben használt rövidí té sek jegyzé ke
AHM: I. Gershevitch,
Mí í ha.Lásd:

The Aftstan Hymn í o

Yá],ogalott irodalom.

AY: Atdá Wtaf Ntámag Angolra fordí totta Haug, Lásd: Válogetott irodalom,
Bolce. Sources: Boyce, Sonres lor the Srudy ol
Zoroa: Lrian ism. Lásd: Válogarot irodalom.
BTA: B. T. Ánklesaria, Zand Ak-asih, Lásd:Yá-

logatott irodalom.
Boyd,J. and Kotwal, F: ,,The Zoroastdan pa
tagna." Joutnal

oJ

Mithftí c Studies. í 1.7977

Dj.D.| Dadktan i Dé niÉ ,pahlavi szöl.eg,
Dk| Dé kkórd, pahlaü szöveg.
Dk. M: A Dé nkard Madan-í é le kiaű sa.
adása.

Gershevitch: Gershevitch,,Iranian literature"
cimű cikke, Iárd: Vá]ogarott irodJlom,
Gray, Foundations: Gray, The Foundations oJ
lhe hanian Rcligians. I j§d: Vjlogálott iro,
dalom,

,

ge, 1965.

De antto Nympharum , The Cave oJ the Nynphs
ifi í he odyssey_ Seminar Classics 609, State
University ofNew York at Buí l'alo, 1969,

D-G, Hymns: Duchesne-Guillemin,

7ú e

Hynns o[ Zarathuvta. Lisd: Vilo9tott irod:lom.

D-G, Symbols: Duchesne-Guillemin, Syrróols
and Values in Zoroasftí afiism. Lásd: Vá1o9_
tott irodelom,
Dhalla, Nyaishes: Dhal| a, The Nyaí shes or Zo
roasttidt,l Lií afiies. Lásd: Válogatott iroda
lom,

lexrrorr. New Haven, 1953,
Le\y: L€
! y, The Epir oí the Khls. Lásd: Válogatort irodalom.
MB, Prous Foundationr: M.Boyce. ..The plous Foundations ofthe Zoroastrians." Bllletin oJ the School oJ oriental and AJtican
sí udies,31, 1968.
MEZ: Moulton, Eaiy Zo/oószí í í afií sm. Lásd:
Válogatott irodalom.

M.Kh: M| enóg-i Khrad, pahlaü szöveg.
Modi. R,C,: Moü. fhe Reli2ious Cerenonie,

lfiil

Customs oJ the Paí seer Lásd: Válogacott

oJ the

Zotoastian

Religí on. Lásd: Yálogatott irodelom.
M'ws: smith, Tianslation of the ca,ró, Lásd:

G.B1,.:A Bundahkhn (pahlavi sző veg) iráni ki

18-52.

Cofitfi Celsum.E.'í ..H. Chadwick. Cambrid-

Modi, Cat: Modi, Catechism
Válogatort irodalom,

Noss, J,B.: Noss, Malr} Rellgí orr. New York,
1968.
kY: Rí g wda, ósi indiai szö\."eg.
S.B: Shatapatha-Bnhnaza, ő siindiai szöveg,
Shaked, Notes: S. Shaked, ,,Some Notes on
Ahreman. The Evil Sprrit and } us Creation." in: Stldies ifl Myshdsm anrl Religion.
Studies in honour ofG. Scholem,Jerusa-

lelr., 7967

wolff,

.

Das Auesta. Lásd: Válogatott

ZD'í : Zaehlel Dawn

ilodalom,

and Twí lí lht oí Zoroast-

ianism. Lásd,: Yálogatott irodalom.
MB.ki Zadsplam, kótetünk eredeti angol
kiadásában M. Boyce í ordí rását használta a
szerzó: ,,Rapithwií , No Ruz and the Feast ofSade," in: Pratidalam, Studies in honour of EB.K. Kuipel, The Hegue, 1968.
Z'í : Zaehner, Té arhí ngsoJ the Magí . Lásd:Yálogatott irodalom,
ZS.

irodalom.

Fé nyké pekeredete é s köszönetnyilvání tás
A,C,L., Brú sszel 53, Aerofrlms, Boreham'W'ood 6-7, Ré geszeti Mú zeum, Isztambul 69,
Professzor Sir Harold Bailey, Carnbridge 70,
118 rent, 118 lent, 119 fenr, 119 lent, Bibli
othé que Nationale, Párizs 115, 117, Dr. A.D.
H, Bivar, London, 13 jobb fenc, 13jobb alsó,
39jobbra í é nt,39jobb alsó, Bodleian Library
oxford 57, ProGsszor Mary Boyce, London

61,62,64 fet,135,737 balra fent, 137 balra,
alsó, 137 jobbra, British Museurn, London
belsócí niappal szemben, 26, 27, 10D, rca,

R,M,D

Chamarbangnla, RMDC Press,
Bombay 94 balra, 94 iobbra, C.M, Daniels,
Nelvcasde upon Tyne 13 balra,84 vent,84
lent 84 85 fenr é s lenr.85 fent.85 közepen.
85 lent,John Dayton, London 103,John Do
nat, London szennycí miapon, 93, Piofesszor
Dr. EK. Dórner, Nürnberg 24, 28 balrz,28
jobbn, 29, Freer Gallery of Art, 'Washington

DC.

Photographie Giraudon, Párizs 111,
Georgina Herrmann, Market Harborough 14
lent, 42 .{ 3, .16 47,50-51,58,99, 106, 107
17,

fent, Ermitázs, Leningú d 41 balra, Dr B, Heükemes, Kupfalzisches Museum, Heidelberg
88 89, Professot John Hinnells, Manchester
14jobbra fent, 14 balra fent, 19 fent,32 balra,
32 jobbra, 45, 59, 63,66-67,67,75,76,78,

140

78-79, 80, 81 fent, 82 83,83, 86-87, 88 fent,
88 közé pen,90 fent, 90 lent, 95, 96, 102 lent,
105,121,722, 123 ferlt, 123 lent, 124, 128
balra,1,28 közé pen,128 j obbra, 129 balra,129
közé pen, 129 jobbra, 130-131, 131, 132 ba]ra
fent,'l32jobbra fent, l32 közepen, 133 balra,
136, Mark Hinnells, Manchester 126 balta,
126 sobbí a fent, 126 jobbra | erlt,727 fent,
127 balra lent, 127 1obbra lent, 139, Holle
Verlag, Baden_Baden 15, 107 lent, 109, Köl-

nisches Stadtmuseum 80, Foto Kra]. Hainburg 81 lent, The Metropolitan Museum of
Art, New York 36-37, 40, 114, Museum of
Antiquities of the Uni\,.edty of Newcastle
upon Tyne 88 lent, The Museum oflondon
91, Newnes Books, Felcham 30,35,41jobb
ra, 45.jobbra fent, 45 jobbra lent, 48 fent, 48
lent.4a í enr. 49 lent. 64 lent,72-73 fenL,7273 lent. I04. l I2 l lJ. í he open Univer,rry

Miltoí Keynes 77

(a Man\ Relí gí ous Quest
cí mű ábrl :0lá1,26-28, AD208), Penguin Books Limited 22 (a 4.3 ábra Rayrnond Turvey
munkája a | ohn R, Hinnells áltel szerkesztett

A

Liú ng Re/lgiofiJ cí mű kötetbő l,
o John
R,Hinnels and Penguin Books Ltd, l984 engedé lyé vel),Antonello Perissinotto, Padova 8,
Hantlbook

oJ

Viking Penguin Ií c., 1984. 177

9, 10 fent, 11,100-101,116, Photoresources,

Canterbury 19 1ent: Popperfoto, London 97,
Josephine Powell, Róma 18, 23 baln, 23
jobbr.r. 25. J8. l02 lenr. Roger-Viollet. Pir rzs
12, Stletliche Museen Preussicher Kulturbe_
sitz, Berlin 39 balra, 'Weidenfeld and Nicolson, London 31, Roger \Vood, London 10

lent,54-55.

Á szerző ezú ton mond köszönetet azoknak a
mú zeumoknak, amelyek engedé lyezté k, hogy
a Mithrasz-kultusz tárgyaí t leí é rryké pezze.
Bár mindent megtettünk, hogy a fé nyké peket
rcndelkezé sünkre bocsátó inté zmé nyeket é s
magánszené lyekec megGlelő en Gltú ntessiik,
ha az é rintettek közül bárkiben kifogás merül
fel, ké { ük tájé koztassa a kiadót.

A

szerző

köszöneté t fejezi

ki Miss

Nora

Firbynek, aki a mutAtót ké szí tette, valamint a
nyomdei levonatokat olvasta é s javí totta.
Á szerző ezuton is kiGjezi háláját R. Beck
professzornak @rindale College, Toronto
University), amié rt hozzájárult, hogy kiadás
elóct jlló munláit a ,zerzó elolvasra, é . amié rt
segí tsé gé revolt a mithraizmüsról szóló fejezet
átdolgozásában.

Válogatott irodalom
Ghirshman, R,, Itaa. London, 19ó1.
the Otigills to Alexafidel the
Persia
- Crcat. Jrom
Lor:'doÍ ), 7964.

Anklesaí ia, B.T. Ydnd Ákasih. Bombey,
1956.

Zand-i Vohiman Yasn, Bornbay,1957

-Biaachi,

lJ., Mysteia trú hrue, teí d,el, lÖ'7 9.
Boyce,M., A Hhtory of Zoroasriat BtiL,2
kötet. 1975,1982.

Pelsian Stronghold
- A
Oxford,7977

oJ

Zotoastí ankm.

.

Zofuastians: theií í elí gí ousbelí eJs and
pfuí tices. Londoí \, 197 9.
Tirrxldl Soú rces í or the study oí
Zomdstiafu í stl. Manchester, 1984.
Cameron, C. G., History oí Eaiy kafl.
Chicago, 1936.
Carnoy A,J., ,,Iranian Mytholo$a" in|
Mythokgy oJ all Races. vI. kötet. Ed.
Gny, New York, 1964.

lrarl, Paí thí afis dhd Sasafliafls. London,
1962.
Gray, L.H., The Foundatí ons oJ the lraní an

-

Relí gions. Bombay, 7925,
Haug, M. and West, E.W. The Book

WtiJ Bombay-London,

oJ

Atd6

197 2-7 4.

-

Herrmann, G., The Innian Redua| . Oxford,

-

lHí nnell, ].k., Mí thnic Sl,/di€§ Mancheste!
1975.
zorcastianhrll and the Patsis, Loldol,

Christiansen, A., Irs Typa

1977.

L.H.

du ptemiet

Ifomme et dú roi. Stockholm-Leiden,
191,7-1934,
Textes monumen* jguré s relatifs
aux mysté rcs de Mithn. I-II.

Cumont, F,

Humbech, H,, Dls cathas iles zaldthustld.
Heidelbelg, 1959.
Inder, S., fie Caí hds oJ Zanthushta.
Leiden, 1975.
Jackson, A. V Wi, Zoroastel The Prcphet oJ
Andefit lran. Nev/ York, 1965.
Zoí oastí ia?, Stldies, New York, 1965,

-'
KlIke,E.,

Mthra. New York,l956.
M. N,, The Nyaishes or rcastrian
tira,iieJ. New York, 1965.

Leyy,k.,

The My* eties of

-Dhalla,

J., The Hymns oJ
Z,amthustld. London, 1952.
The Westem tqtonse to zorcdsteí . oxí oí d,

Duchesne-Guillemin,

.

-

1958.

Symbols atd Valües in rcasbianí sm.
New York, 196ó.
IÁ Relí giorr de l:Ibtt Atlcjen, Paris,1962
F.T. by K.M. JamaspAse, Bombay,

7973).
Etrdes Mí í hiaques. Leiden, 1978.
Frye, R. N,, The lleitale oí Pe6í a. Másodlk
kiadás, London 197ó.
Gershevitch, I.,,,Iranian Literrture. " in:
Liteí atutes oí the Ean. Ed. E.B. ceadel.
London, 1953.

-

-

The Alestdfi Hymn to

cembridge, 1959.

Milhw.

197

The Parsees in Ixdia.

Mlnich,

4,

The Eph oJ í he Kings, Sháh-ndma.
London, 19ó7.
Lommel, H., Dí e í ,asfs des Auesta,

Göltit]'gen,7927 .
Die Religiorl zdfuthushas. Tjbí ngen,
1930.
Menasce, J. de, lz 'ftoisié me Lí ure du
Denkatt. Patis, 7977 .

-

Modí ,JJ, The

-

A su":.,ey

Reluous Cueuolí es and
Customs oJ the Panees, Bombay. 1937.
A Catechí sn oJ the zolodsbiafi Religion,

Bombay,'1962.

Mole, M., culte, Mlrre et Costl| ologie ilafis
L)Iran Antien, Paris, 1963.
La legende de Zotoastre selon les textes
Pahlal,í s, P^ ris, 1967.
Moulton J. H., Edlr} , Zoloastfiafiism.

-

London, 1913.

of Persiafi

Aí t I-IV

Kötet,

Oford,

1938.
Pored^ ,E., Aficí efit lí an, The Att of
he-klamí c Tí mel London, 1965.
Saered Books oJ the

East,4.,5.,18.,23.,24,,

31., 37., 47. kötetben sámor zoroszteri
vöveg angol forditása megtalálható, amely
sok esetben a rrreig lé tező egyeden ango1
foldí tás is egyben.
schmidt, E. F, Pe$e1olb IJII. Cltlcago,
1953 , 195] , 1971

.

'Wisdom of Sasanian Sages.
Boulder, Colorado, 1 979,
smith, M, w:, s,rdiej in the Syntax oJ the
Cathas of Zanthusta 'Iogether urith Tbct
Tianslatí ofi afid Note!. New York, 1966.
Splier,B., Iranbtik Lí tetatut in: Hanilbuth det
oieat,lí stih. lV 2.1. Leiden, 1968.

Shaked,

1981.

Bru§§els, 1896-98.

P* ry,].D.C., The Zoroasttian Doctí ne of a
Fl,rrc l,J&. New YoIk, 1965.
Pope, A. E., and Ackerman, P (eds.),

S. ,

Stronach, D., Pasargadae Oí ord, 1978.
Aryamalr, New Fla!.en,
1958.
v^ tenne,J., zaí ath sí ta eí la ftadí tiotl
Maz ilé enne. Paris, 1966.
Vermaseren, M. J., Mithras, The Saoed Cod.
London, 1963.
Cotpüs Inscri!í ionum et Mot,Nmefitoflm
Religí otlb Mí í htiacae.
The Hague, 1956, 19ó0.
Wildengren, G., Die Religionen Itans.
Stuttgzrt, 1965.
Wo| ff, E, Das Avesta Dí e Heiligen Bücha det
Parsez. Strassburg, Betün, reprint 1960,
Yarshater, E. (.), Canbridge History of Iran,
Vol. 3. (2. é sz), Seleucid, Parthian and
Sasanian periods. Cambridge, 1983.
Zaeltn9r"k C., Zutuafi, A Zoí oastí iafl

Thieí í e,P, Mithn

-

Dí lenna. Oxí oÁ,1955.

-

The Dawn and ']juilight oí Zorcastianisn.

London, 1961.
The Tearhit! oí the Magí . London,1966,

1,41,

Né v- é s
tátgyrnatatő

l
l

t
l

l
I
l
l
l

t
Ábszolú t lé ny 71.73, r20

iaaeikhsa 48

Aderen_rú z 125
Aé sma (Harag) 45, 49, 52, 61
Abanisztán 124, 18, lbké p 138
Agiari 125 ld, mé g tű ztemplom
Agni 30,34, 30

Asav^ n

í E) 9,

í9

asszit 23,100
aszrroiógie 72, 80, 8ó

Abí inan ld. Áng,e Mainju
Ahünilar 59
Ahun Mazda (ohrmazd,

42, 45, 136

Á§i-okiso

Isten, BöIcs

42-44,
45, 48, 49 , 52, 54, 59, 62, 63, 64,
65, 69, 70, 7 I, 79, 94, 95, 97, 98,
100, 103, 108,110,117. 120,121.
12, 24, 25, 29, 31, 32,

125, 128, 129, 131, 134, 136, I3,7 ,
139, 61,72-73, 94, 99, 100, 102,

1a3, 107, 112-113, 126-127,
132,139

Aáí 30-32,33, 40,4a, td. í né gtű 2
Átas Bahrám 125,122, 124,139,1d.
_ mé g Babrám-tű z
Ates Njájes 30
Áthso 30

Ázuja 33
,{ ve§zta 17, 18, 100, 120,

A, (Fümi§ág)
Az§i

121,I30,56

45 69, 137

45,

13,7

Aküaimenidák 11, 12,16.34.71.
13,

4,

14,15,16, 64,96, 108

í \k!áí 119

Allah 33
állatok istensé gelüez hő sökhöz kap_
caolódók

,2a,29 ,30 ,39,61 ,62,
9 4 ; ánók 25 -26, 38 -39, 5 4, 5 6, 59,
65,68, ó9, 80;kozmogónia 22,23,
34, 40, 45 , 59 , 61, 62; állzti]doAt
33,34,54,68;ld_ mé g bika, szim27

115 1l7, l25,
117

38, 39, 40,52, 6a,
4, 54- 5 5, 1 1 4, 11 5,

44-50, 48,

94,I3,]
Ám€
§a

szpa

ák (Bő kezű Halhatrda-

nok) 12, 30, 44-45, 4a.59.94,
12o, 137, 48, 49, 136; Id.. mé g
Ameletat, Áimairi, Á§a, Haurvatar,
Itsaün Vai{ a, Vohu Manah
38, 26, 41
^A']í
í í ]ll]ert&
hlra 26-21 ,30, 4a,52, 22, 3 9, 49,

100-101,107,109
An,'róhe t7. té lké P138

Angra Mainju (Áifiman, Gonosz
szd eDJ) 9,24,38, 42, 49,52,54,
56, 59-61,

a,

63, 64, 68, 70, 71,
72,73, 89 ,92, 110, 120-121 , 128.
13t, | 37, 72,73, 102, 132
Ansan 11, té &b 138
Ant:.ókJ..í a 12,16, tlrleé p 138
ÁJl6o1óosz 24, 28
APaosa 24,25
Ar3Í n^ zd^ 27 ,Id.

í né eAhuia Mazda

í 24

Babilon 11, 26, 71,98, 103,108,

10,

Dughdov 92
Dunaú jváros 79
Dzsehi 54, 60, 73
Dzsaí r§id Id, Jima
Dzsásan ld, ünnepek

EgyiPtom 11, 16,98, 84-85,
Ekbeána 26,38, té lké p138
E| bí vz 22, !&ké p 138
Engedelmesé g ld. Szraosa
li 69, té lkh 138

BahriÍ í ,1.109

é rmé k18, 1J, 15,27,30,48-49,64,
100-t01

Er

baresnum-gáh 133
barlang 33, 80, 95, 7 5, 80-81, 82-a3,
86-87, 88-89, 107, Id, mé g ltart
barszom 49, ó9 ,71 , 4, 69 , 7 2-7 3 , 9 9,
102, 137
bealaás, fokozatok ld. Miduasz-kul-

Eubulus 80
Eznjk ?1
Faridun ld, Thraé teona
F^ rnbáe-tű z124
Firdauszi 18, 110,Id. mé g Sahnáme
&r§a 100
&algfu ld. É avasi

Beroszo§z 26

FÍ iválá,lé | 2|

bika, ökö!

&a\esi 60. 65,92.94. 134. 136

tehé n, szaí 9Arrí Áí hA,22,

25 , 28, 34, 52, 54, 59, 60, 61 , 69 ,

73, 7a, 80, 8ó, 92, 94, | 00, | 24,
szennarehlap, 10, 40,'7 5,7a,aO -a1,
82_83, 84-85, 88-89,90,93, 104,

í 24
Boddo 27
Bombay 17, 32, 59, 124, 130-131,
137,

É í ap138

Szp9ntak
Bölcs Ur ld, Anun M:zde
Buddha 8, 16, 63, 27,ld" mé g Boüo
ú dünzlx.lls 16, 63, 1 8, 1 9, 27
Bundahisn 18, 25, 73, 110

Bní zé n MÁí tű zl24
4, í 25, 3 9,

3 4

canis Major 8ó
canis N{ inor 86

38,69
Garodmán 65

Bő kezű Halhatadanok Id. Ámesa

bLlzogány 33,

ganámbár ld. ünnepek
Gejoí tard 60, 61, 73, Il0,I12, 113,
13ó, 111
Gaadarva 39
Gaokerena_fa (Fehé r HaofiA) 22,33,

1

3

5

gárhő k 8, 9,
Gáz^ 16
gé tig 28
gifdo 120

17 , 49 ,

52,

7

conts, Conx (Holló) 80,86,84,90
cBter 8ó

Gusnaszp-tdz í 24, 125,

csirM.hí d 22, ó4,65

Árdviszú ra Anáhita, ld. Anáhita
Ardvi Vakhsa 49
Árezur, hegygeí inc 22

Hadhajo§z ld. Szrisok
Hadrianusz 76

Dádgfi tű z125

halí l 24 ,26,33, 42,44,

45, 48
Armé í lla,26, té lké p
Árszekesz 15

1

3

8

Arágn 29
AtÍ áxeffé gz Mné 'lloí ! 26, 20-21
Á§a (A,sa Vahista, Legszentebb I9zsáe)
137 ,

142

7

,30, 42, 44, 45,7 4, | 2r, 136,

48

Axl

Danáka

Dar-e Meh! ld. tű ztemPlomok
Dareiosz 12, 98, 100, 108, 1 4, 20-2

Mánju

42- 43

61, 63,64, 65,68,72, rí 0,114,
128, 129, l34, 136. 1 12- 1 1 3 ld.
mé g halotti (temeté si §zertartá-

halhatadánok Id, Ámesa szpenák
halhautJarxág 33, 34, 52 ,69,1d. mé g

Dascylium Id. Eregü
Demavend-hegy 34, 38, 52, 68, 117,
54-55

Hallgtás Tomya ld. dakhma
halotti (temeté §i) szert&tások 56,
120, 12a-129,

Hám 96

5 0- 5

1,

1 3

3

li
l

I
I
L
I
I

vnágvé ge
Igarság ld, Asa
Igá"§ágoság ld, Ása
Igaz Vallás ld. zoroasztriánizmus
| ndi^ , incneí 6-17 , 18, 2? ,30, 33,7 4,

90, I25, 1 3 0,ld, mé g pfuszik
indoeuópaiák 24,34
indoií ááek 8-9, 20, 24, 31,33,34, 40,
54,12o,121

Indí ^ 7,29,34,45,40

t
t
I

l,

ú
I]

lrán Id. Perzsia
Isten ld. Ahura Mazda

kteni Dicsdsé g 31,32
istensé eek 7, 17, 22-33, 40, 42, 44, 52,
134,136, 24, 25, 27, 30, 39, 41,
48, 64,72,Id,. az egyes rcvekaé I
1 1

8-

1 1

9

Jahv€ 33
Jama 33
i^ sí 7 , í 7 , 25,
121, í 37
j^ szllA

17 ,

27 , 29, 31 , 32, 39,

l
f
l
f
l
l
l

92,

f

33, 44,7 0, 121, 32, 59, 64
máB§) 54

]ánr (varáz§ló,

jazaták (Tiszteletí e Mé ltók) 49-52,
59,64,97
]azd 17,112-11j, tbhé p 138
JazÁAgií d,lll, 109

rc, | ú , té í ké p138

Jé ^ s 97
Jima (Dzsam§id) 33_34,38, 40,52, 68,
92,9a, fi3, 1I3,l14, 1| 5, 117,

124,125,36-37
Jupiteí 80, 82-8J
Kábé -je Zeí dol (Zoroaszter kockája)

1,

50-51, 100,103

l
I
l
l

idő ld, zurvánizmus
id6k betelje9ed&e, id6k vé gezere, Id.

judaizmus ld, z§idó lalás

§ok)

t

}

Jeí a,sánem
45, 48, 56, 60,

I
I
l
l
l

Hydra 86

izrae]i 88

gnoszticizmüs 71
9omez 120, I2a, 59
Gonosz Szellem ld, Áagra
Gopatsáh 22

eóóeök 6, 12,16,26,
33,49,92,96, 12, 17, 24, 124
gon 7 4,1d,. ll:'é g buzogárry

dakhma 128-129, 66-67, 112-113,
132,133
Dal Palo!ája 44, 64
DAí IÁzkusz 16,26, bap 138

himauszok 7, 8, 17, 18,25,30,32, 33,
34, 40, 42, 48,'7 4 ld. tllé g eárhí k,
jasrok, vé dá}
hindű zmus1ó, 32, 40, 44, 63,12I,
134
holdisterxé g ld. Máh
Hoí rtnzd, II. 109
Hosrng 34, 112, 113
hvarenah 107

]szlám 6, 16, l7 , 18, 33,71, l10, 136

Görögo§á&

Ce]sus 80

Dahák ld,

0,92

Gori 122

"J

Hamé sztagán 64, 65
Haoma, haoma 17, 32-33, 38, 40, 48,
94, 95, 117, ó4, FEhé r Haoma ld.
Gaokerena-fa
Haraiti-hegy 49
Haszarnu 25, té rké p 138
Haun?tat (Teüe§é g) 44-45, 4a,94,

Iszí andijár 95,

Árda§ir l, 12, 109
Ardasi., IL 99
Ardavál 102
fudoxhao 49

ÁIisztoteláz 92
Armaiti, szpenla (szent Alázát) 44-

té rbóp

1a, 108, té rké p 138
Bahrnen jast 110

BahÁlx.-tű z32,125, 128- 129
Bá'r.ján 18 !aké ? 1j8

Haí na& Id. Ekbatana

137
h9í ]ú 'nták 16,\é í ké p138
Heliodromu§ 80, 84_85
tté í ^ áé sz29, 24
Hé rodotosz 22

138

bolika
Ámeretat (Halhatadarxág)

I28
dv^ lizí nng 42,']1, | 10,

Düáka 31,34,

Aiszóposz 20

Atah Manah (Ro§z Goí dolat)

dé monok 25, 30, 32, 33,34,42,52,
60, 62, 63, 65, 67,71,,] 4, 94, 108,
110, 1| 2-113,1t4, I15, 128, 136,
137,35, 39, 41, 100, 118-119
Dé nkaTd 18, 110
&ugvarrok 42
Drudzs Naszu (Hr ladé í non) 54,121,

50-51

Kamak 39
Kambüzé sz 98
Kaú skr 27

;,

l
l
l
f

Mithridaté sz Kallinikosz 24
mí to§z 7.9. 11. 18. 19-21,29,31,32,

Kannabnz 60
Kappadókia 12, 74

33, 34, 39, 40, 42, 52, 59, 62, 68,
69, 7 0 ,7I , 80, 90,92-97 ,98-108|
í tartás
é § hitvilág 13+ 139; & sz€

Ker 22
Kar"chi 66 ó1, té lup 138

Kartir 16

120-133i é § órté nelem 110-117
Mitr^ 7 4

Kánté sz 88
Kantopaté sz 88

Ka,ád 19
Kí v[sz,K^ j 1í 8-119
kereszté ny, kereszté nysé g 16, 20, 33,
42, 44, 52, 63 , 64, 67 , 69 , 96

Keí í ^ áí l7,
l !é lkE 138
KeszÁszpa

, 33, 34 ,

7

khraBztrák ld. állatok, ártó
Khsatfua Vairja (Esmé nyi Kiáb6ág)

44-45,48,137,48

Khuszrau, I. 16,98, 125, í 9
Khusznu II. 15, 106, 109

Khvánireth 22
khváí í 29,92

74

Naqs-e Rosztam 13, 14,50,51,58,
100-101, 102, 116, 122

Na§zé 100-101, 109
nasz^ í szi,láí lZ8

,26, 33.34,1 4,98-108,
12, 13, 14, 15, 19,28,
42-43, 45, 48, 49, 92, 100, 101,
17

l25.4,

Naszu Id, Drudz§ Naszu
Nandzsore 120, 12I, 1 26 1 27
Nanszaí i 122, 124, 132, ilké p 138
Né dosz.ng 94, 1J7
Nimí ud DáB 24, 28

Noé 34, 96
Nouí uz 30.34,98, 100
Nynphus (Menyaszony) 80, 81-8|
9o

oado 27

Komnagené 29,74, 24, 28, lé &é p

oceanu§ 82 8.'

Ohlmzd

Konsrantin

Konstantinápoly 16, lé í hé p1j8
kozmikus b-arc 18,24,30,31-32, 40,
56, 59-6í , 1 2, 9,7 l08, 136
közep perzs ld. prhlrü
Kí i§ztus 20, 34, ld, mé gJé zu5
Ksathra 137
Kusán KiráIyság 12, 27, 30, 48, 64,

112
12, 50-51, 108

Küiosz 11,98,

'

Leo (oro§dán) a0. 86, 84-85,90,
104

Lntlsztin j1. 40. 4L 52,72-73

ld. bika

mágus ld, papok
Máh 15, 109
Malkusz 68

121.125,12a.129,4, 32, 59, 62,
68, 102, 124, 126-127,133,135
Paradicsom ld. mennyoszág
I7

,52, l

I'7

, 120, 62 , 68

12, 16,71, 1 4,
té rké P138
PaszArs^ d^ i 12, 9, 50-51

1

5,

j9, 102,

Piter (Atya) 80, 81 85, 90
Pé rozi 17,109

Masja, Masjanag 61 62

Pesotan 95

Mlz^ ndeí án 34
Mazda ld. Ahura Mazda
mardakitr mozgelom 16

Pdws (Perz§a) a0, 81-85, 90

megaá!'có 9. 20,

ű , 6a-69, l10 , 139,

ld. mé g szosjant, U§é dár, Usé dar-

Mehngán 74
mé nog 28, 59
mennyonzág 32,40, 44, 45,64, 65,

6a,71,92,94,95
Merkur 80, 84
MezoPor^ í ni^ 9a,

ié í hq138

Miles (Katona) a0,84-85, 90

, 9 4 ,

95,97, t21, 122, !24, 128-129
id. mé g tú zternplomok, zoroaszt-

Mals 80
Máz^ í \^ ,

Pers2€
Dolisz

szagüó. í 2a
snka 29

nnnepek
ű r22

szaí apo 27

l2. 34,98, l00, 9, 10, 1 2,

l4: 16, 1a, 20 2 t, 32, 45, 65,93,
96,104, 105,122
Peí zsia 6 21; frjldí ajzá 6: törté nelme
6-17; Id, mé g knáIyok
PI^ ón 92
pokol 22. 45, 59, 60,65-66,69,1l,

14,135
Ponú sz 7 4, té fué p 138
Porpb,riosz 80, 81, 86
Pouí u§r§zPa 33,92
Póí é ta ld, zoroaszteí

szászánidlk 12, t6,

17

,71. 98, í 10,

Id, ju

, t32,136

24, 27, 30, 48, 52, 27

leí ?.s4z 59
Varena 38
varhagn 29
Yatlaga 29

Edák 18,32,33,

!€
gí ré let !d. utolsó ité let
Venus 80, 84-85
Verethí aglra 27,28, 30,48,

40, 44, 48,

ld, mé g halotti szertartás, jaszna,
oaudzsote. tű zszertaré s
szerzódé s 29, 74. ld. mé g Mirbra

sziriusz 61

98

ré zkoí §zak 110
Rig vé da 7, 18
rí tus ld. szertartás

Róma, Iómai 6,76, a6, aa,90, 26,
82-83, 84-85, 86,87; M. mé e

t5,24,

109

Vid&dád 34
-"í ágí ninóensé g 22-24, 28, 40, ó0, 68,
80
világvé ge (hten világának eUövetele)
33, 40, 52, 59, 63, 6,7 , 69, 134

visú szpa 11,95,125
,liző zön 34
Vohu Manah 0ó Gondolat) 44-45,

Szogóia 29. té rhé p 1j8
Szóktaté sz 92
szorna 32
szóma 34
Szosjant 68, 69, 139
szpenta Ármaiti 1d. Almaiti
SzPiüura 34
Sznosa (É ngedelmessé g) 48, 49, 52,
64,65,129,137, 49, 53
Szrlsok 22, 124

65,95,I37, 49

vorulgsa 22
Vri§zparüpa 34
Vritra 34

xeí xé izt2. 20-21
Zagtosz-hegyseg 41,67
Zahák ]15. Jd, meg Azsi Deháka

Sztnbő n 27
szldre 120,12a 126-127
szusza 26, 100, 103, té rké p 138

zál72

TakimuÉ sz34, 113, 124. .jJ
Takhre SzolEmán 42,43, 46-47, té r

zamjád jást 31
Zensz 23,33
Z],Á]e í é rké p138
zodiákJs 7 2,80, 7 5, 8 4-8 5, 8 6,87,

kq 138
tan,gohr 94
Taurus 8ó, 104
Táq e Bosztá 99, 106, té rkfo 1j8
Taromaiti (Elbizakodottság) 48
templomok mithraneum ld, Mithnsz
szenté lyek zoroasztriánus ld. tű z

Teremtő 38, 40, 69, 82-83,Id.

Revánd hegy 124

120

viráf 65
Vngo 8ó

Szimurgh Id, szé nmurv

Rapiüvin 29-30, 48, 68, 100
Rasnu 49, 64, 134, 49

vaskoszak 67-ó8
Vaszaga 29
yát^ 27 , ld- mé g ráJ11

szenny ld. tisztaság/tiszáralan§ág
Szent Kelemen 96
Szeraplsz 27

.eí eí í té sz0.22,24,29 ,30, 54, 59-61

Mithridaré sz,IL 15

61

szé ní nllig41,118 119

Té re-csú cs 22

84-85,86-87,88-89

4, 12| ,

t03,124

Pulád} and 70

Mithfidaré sz, l. 12

7

\ára 33, 68

szarvasmarha 1d. bika

purgaórium ld, Hamásztagán

\ájl

szeí disz 26, té fuh I38
szárnyas szimbólum 9, 12, 14, 26,45,

Miüm, miüraizmus 17, 13, 29,

Mithrasz
Mithnsz, Mithrasz-kultusz 6, 74-91.
78, 80-81, 82 83,84-85,88-89,
90,91
Mithnsz-szenté lyek 76, 78, 80, 81,
76, té lkip 77,78,80-81, 82-83,

Usz 92

szaé ne madáí ld, szenmur.r'

Mirdasz 114
34,
48, 49, 64, 7 4 91, 125, 2 8, 29, 40,
49,75,79, 99, 109, 135 | d. mé g

Udw^ ő z 123, é * é p138
ú jev 98,ld. mé g Nouruz, nirang
IJlád 119
univerzum ld. világmindensé g
Usé dar 68
Usé derí nah 68
utol§ó í té let 9. 33. 48. 49, 64, 67-69,
129

49, 64, 80, 9a, 120-124, I2a í 29,
32, 80-81, 90, l 2 1, 1 36-1 37, 1 39

naiund l28
;Jpok 30, ]2.34, 56.71,72.92,94.
95.9,7, 103,108,113, 114, 120,

páí rhlsok

manicheizmus ó, 16
Marduk 98

129,132-133,1j9

Saturnus 80, 117, 84-85
sé mi 34, 54
Sokmag,lú Fa 22
SoI 86, 78, 82 83, 84-85, 88-89, 9a
sú í ^ t 122-123, 128-129, 133, í é í hé p

izeí áí ás 16.20.30,32.33,

pahlavi 18,5ó, 67, 110

páí sz* 6,

sápur,1.12, t 5, 109, 96
sárkjny 2O, 34.39. 4l. IU3, 118-119
ld, meg Azli DahjkJ
§átán Id, Angí a Mainju
Scorpio 80,8í

szegsé g) 48
szé l isten§é gek

121

Pairií naiti (Alattomos§ág) 48

kuszti 120, 121, 125,128, 126-127,

t21,139,ld.lJ.é eAt^ t

száLtn (Zsarnokság, Anarchia. Ré -

Mlz da

orisenes 80, 81
ostia 8_r, 84-85
oxl]s láké p 138
ökör

tű ztemp| oí r'32,56. 125, | 29, 32, 50
51, 59, I I6, 122-123, l21, 128-

királyok

ld. Ahura

ohrmazd Khodáj

16

sáhnáme 48

I25, 12, 1 5, 17, 41, 42-4j, 64, 96,
100-10r, 106, I09, 116, ld. mé g

107, 111

kisszi-€ kerÉ eh 120
138

tő z 30-32.40, 56,60. 64,7 4,94, l13 .
120, 124-128, 131, 32, 12-43,

í 38

ú ang 59

királyok, kiállok kiú lla, kiráIyság
| z,

12,

naptár 86

39-40, 54, 68

kesnr 22

11 ,

Nagy sándor

Runaidzsisz Hirdzsisz ld. tű ztemplom
F.l-§ztám 70, 118-í 19

64,7a.94.í 36,50-5I

,

í né r

Thraé taoná (Faridun) 33, 34-39, 52,
68,I15,1| 7, 39, 115, 117
Thrita 33, 34-39
TÁtr]a 22. 24-26, 27 , 28, 29 , 30. | 20
tisltAs^ s/ ászráral^ ls^ g 56, 60, 125,

128,59, 133
törté nelem é s mí to§z
Ttáiánus 83

Id.

mí tosz

8 8
Zotó^ szter (z^ frth.usztra) 8, 9, 11, 12,
16, 17 , ta,30. 33 , 34, 38 , 40 , 4210. 7 6. 80. 92-97 , ll0, 120, 121 ,

I25,137,139, 94-95, 97
zomá§ztriáninus 6"ll, 12,16, 18,
2í , 28, 29, 30, 32, 33 , 34, 39 , 40 ,
,7
42,70,,7l , 72, 7 4 , 8, a0, 90, 92,
97,1| 0, 112, I17,120-133, I34139,9, 12,14,39, 56, 59,61,65,
69, 94, 95, 1í I, 126/127,1301

3

t,

1

3 6-

1

3

7,

1

3

9, Id. fié g,

^ h| uí a Mazda, Ame§a szpenták. Angra
Mainju, dualizmus, Mithr:, Pár

szik, papok, szefiaí ás, tű z, tű z-

templom, ünnePek, zuí vánizmu§
(Iű )71,72, 87 , 120, 7 2-7 3
^z!í!íván]lzmls
ván
6, | 6, I7 , 59,71-7 3, 8a,

136,72-73
zsr.lo valas lo, JU. J'). hJ. o/.

^ rtók

69,7I,I34

143

ISBN 963 13 3759 6