You are on page 1of 154

Corso

Teorico - Pratico
di

LINGUA U N G H E R E S E
AD USO S C O L A S T I C O E P R I V A T O
compilato da
GIOVANNI L E N G Y E L
Dirigente scolastico e membro ordinario
della E. Società ungarica di Scienze naturali.

FIUME
Tipografia F r a n c e s c o Karletzky
1885.

Corso
Teorico - Pratico
di

LINGUA U N G H E R E S E
AD USO SCOLASTICO E P R I V A T O
compilato da
GIOVANNI LENGYEL
Dirìgente scolastico e membro ordinario
della E. Società ungarica di Scienze naturali.

FIUME
Tipografia Francesco Karletzky
1885.

.

o. ó. cenci . o. germe) e si trova solo nelle seguenti parole : a. i. í. ds. ő. e (e). á. ly. j . m.PARTE I. Alfabetto e pronunzia delle lettere. l. t. n. caro. c o cz *). ds. hál (ballo) állat (animale). f. m. e. ö. ny. r. zs. e. b. gy. r. cica o czicza. *) c c e». ha il suono come la z degli italiani nelle parole : grazia. d. g. z. sz. ó. á. f. ma (oggi). ty. csont (osso). cs. cim o czini (titolo). cs. k. p. l. e. lunga. s. c (cz). ú. é. Le lettere ò. (gatta). p. p. rappresentati dalle seguenti lettere: a. d. ű. j. suona come la g italiana avanti e ed i (giro. differiscono solo le seguenti : che ha un suono fra l'italiana a e o. t. si può scrivere in tutti e due i modi senza alcuna distinzione' . azione : p. u. p. i. v si pronunciano all'italiana. v. ú. NOZIONI PRELIMINARI. h. í. I.ü. L'alfabetto ungherese eonta 39 suoni. si pronuncia come l' a degli italiani nelle parole: mare. n. si pronuncia come la e italiana nelle parole : cibo. p. u. e. alma (mela). csacsi (asino).

teher (carico). e. % } f *) (è) 11 p o p o l o distingue nel parlare questa è. halhatatlan (iramortalej. térség (pianura). e. p. suona come il gn italiano nelle parole : gnocchi. p. lunga. gágogás (schiamazzo delle oche). g suona come la g italiana avanti le vocali : a. e. e. si pronunzia press'a poco come dj . . lándsa (lancia) e bandsa (losco). o. S suona come se italiano nelle parole: scena. h. (cane. e. cuculo).dsida (picca). (oro). Ő. Ö. findsa (chicchera). bör (pelle). p. si pronuncia come Y ö tedesca nella parola k'ònnen . fejedelem (principe). török (turco). (estate). p. nö (donna). mag (seme). suona come 1' ö tedesca nella parola König . sár (fango). suona come la e italiana nelle parole: erba. p. p. (come h tedesca nelle parole: haben heftig). o. scimia. si pronunzia come la e tedesca nella parola geht. gyöngy (perla). eledel (nutrimento). sogno . e. sértés (offesa). che si pronuncia con aspi­ razione. verbo. gli autori p e r ò nei ioro scritti non usano indicarla c o n s e g n o apposito. p. e. orom (gioja). nyár. ágy (letto). breve. e. e (è)*) breve ed aperta. h e una consonante. arany. lyuk (buco). katona (soldato). p. e. e. ég (cielo). collo. si pronunzia come la gl italiana nelle parole: egli. u. rét (prato). p. p. Anche nel favellar colto usasi s o l o ì' e breve aperta. é) ha un suono allungato ed acuto. guida) od il gh. ly. paglia. p. e. folyó (fiume). (gala. suona come la c italiana avanti le vocali a. ny. kert (giar­ dino). ago. gy. w.

mü (opera). • 1!. Hütte . d. p. ty. Le lettere si suddividono in quindici venticinque consonanti. Ili. ty. e. e. p. (cz). t. Fra le quindici consonanti ve rie sono diecisette semplici ed otto composte. . ly. alte e medie. l. zs. sz. c. p. (manda). küld. ű. ö. k. r. rózsa (rosa). che si scrivono c o n una o due virgole. gy. vaso.SZ. e. ds. suona come Y ü tedesca nella parola Sunrìe . suona press' a poco come tj . j . p. e. zsák (sacco). il. Le vocali sono brevi o lunghe. verso . g. p. V. ürügy (pretesto). Vocali lunghe: a. si pronuncia come l'il tedesca nelle pa­ role : Lücke. e. zi. e. si pronuncia come la s italiana nelle parole : naso. atya (pa­ dre). suona come la j francese nella parola jour. ö. breve. Vocali brevi : a. Osservazione. lunga. d e v o n o le lunghe. zene (musica). z. fátyol (velo). vocali e brevi e lunghe ricchiede !a nessun s e g n o o si segnano pronunziarsi brevemente e sensibilmente allungate. o. beffi (lettera). m. ha il suono come la s italiana nelle parole: servo. fi. i. /'. Oltre la summenzionata distinzione delle vocali in lunghe e brevi. il £. é. (cz). h. tüz (fuoco). Z8. u. Divisione delle vocali. Le consonanti semplici sono: 6. Divisione delle lettere. 6. Le consonanti composte: cs. s. e. p. esse si suddividono ancora in basse. La distinzione delle vocali in più solerte a t t e n z i o n e : le brevi che non portano c o n uno o rispettivamente con due punti. p. szív (cuore). i. ny. ü. vászon (tela).

. perciò non vi è bisogno di alcun segno speciale per indicarlo. 1. Si scrive con lettera iniziale maiuscola: ogni parola. perciò non si possono disgiungere. e. tinta (inchiostro). E una importante proprietà eufonica della lingua. sinlés (infermità). 2. z7. üveges (vetraio). le vocali medie però possono andare con vocali tanto basseche alte. V. ò'. d. ember (uomo).Le vocali basse sono: a. il. kép (quadro). e. di paesi e di altre denominazioni geografiche. Le principali regole d'ortografia. Tro­ vandosi qualche consonante composta raddoppiata in una parola. Le medie: é. la prima parola dopo il punto fermo ed ogni nome proprio di persone. che le vocali delle due prime classi (basse ed alte) non si sopportano nella medesima parola . faggyú invece di fagygyú (sego). L'accento tonico nella lingua ungherese cade sempre sulla prima sillaba della parola. una propo­ sizione indipendente. i. IV. p. hosszú invece di hoszszú (lungo). si scrive raddoppiato soltanto il primo dei due segni. Le consonanti composte rappresentano un solo suono. o. p. tábla (tabella). mentre il secondo si scrive una sola volta. p. Le basse contengono in sè solo delle vocali basse o basse e medie. u. Le parole medie con­ tengono in sè soltanto delle vocali medie. e. p. Ö. alte e medie. con cui si comincia il discorso. un verso. 6. i. ú. Accento tonico. e. Secondo il suono delle vocali anche le pa­ role si distinguono in basse. Le alte : e. Le parole alte hanno solo delle vocali alte od alte e medie.

si d o v e s s e r o separare V una dall'altra. p.ta t. come : A hü polgár mindig védelmezi hazáját (Il fedele cittadino difende sempre la stia patria). fé-le-lem (timore). soltanto l'ultima consonante s'aggiunge all'ul­ tima o susseguente vocale. 4. Questa abbreviazione però non può aver l u o g o : ti sa la consonante composta dovesse il suo raddoppiamento a qualche suffisso o c o m p o s i z i o n e . d) Le parole composte si separano una dall'altra così. mentre la prima rispet­ tivamente le due prime s'aggiungono alla prima pre­ cedente vocale. In una proposizione semplice ampliata si distin­ guono tre parti essenziali : a) il soggetto (alany). Cato e non Káté. p. e. h) il predicato (állítmány). c) Trovandosi due o tre consonanti fra due vo­ cali. e. Il soggetto e la maggior parte dei complementi possono essere preceduti e specificati da un aggettivo . h) Una consonante fra due vocali si aggiunge alla seconda vocale . alla quale appar­ tengono . ezüst-gyertya-tartó (candeliere d'argento). Le paiole straniere si scrivono per lo più secondo le regole di quella lingua.Osservazione. asz-tal (tavola). korcs-ma (osteria) osztha. e. e. p. e b) se le consonanti c o m p o s t e e raddoppiate (in fine della riga. til-rel-met-len (impaziente). 3.lan (indivisibile). e. a-pa (padre). c) il complemento del predicato (határozó). come erano avanti la composizione . VI. p. p. Riguardo la separazione delle parole in sil­ labe si noti quanto segue : a) Ogni parola consiste di tante sillabe quante sono le sue vocali . ai-ma (mela). Della proposizione. La proposizione è l'espressione di un pensiero fatta con parole. arany­ óra (orologio d'oro).

— Az ökör bőg. — Az álom a nyugtalan képzelödés játéka. — Kis baj nem szerencsétlenség. quale il predicato. (con speciale riguardo agli omonimi). — Nem mind polgár.o da un participio . — A csép hasznos . — A marhának alom kell. — A fa ég. — A férfiúnak szakállas áll-a van. — Az arany drága. nem őszinte. — A íoldmivelö nyáron arat. — Némely állat bök. ~ Ki tagad. Quale parola è il soggetto. — Az őszi vetés szépen áll. — A seb dagad.zsarnok kegyetlen fejededelem. nel qual caso X aggettivo od il participio si dice attributo ossia epiteto (jelző). — A tél hideg. — Dél-haii harangoznak. — Vas ék. — A pap tanít és vigasztal. — Arany ék. A bor inni való. — A csecsemőt a bába ápolja. — Kéményből j o a bodor füst. — Nyájas szó gyakran csak bók. — A bolgár nép hazája Bolgár­ ország. — A bab hüvelyes vete­ mény. — Nagy hőségben aszály van. ki városban lakik. — Óvakodjál a botor beszédtől. — A pók hálót sző. — Arad csinos város. quale il complemento del predicato e quale è 1' epi­ teto nella proposizione suddetta? ESERCÌZI DI LETTURA. Minden csáb veszélyes — Sok rovarnak csápja van. — Sok épü­ letben nincs arány. Csillagos ég. A gazda szilvát aszal. — Kis gyermek­ nek kedves a baba. A por kellemetlen. — Nyáron sokszor lecsap a villám — A . — Sok báj rejlik a természetben. — Nem szeretem az ál beszé­ det.

lábtón fok van. — Hosszú utazás sokféle kaland-da] jár — Szép madár a gém. mint nyáron a testnek a hüsség. hogy hallj vele. — Kis fiú /a-lóval játszik. az ember bele hal. — A nagy faló-t sehol sem szeretik. — A vászonszalag neve galand. -— Vízben él a hal. vissza nem szerezheti. — Jó. — A falusi aszszony fon. — A kén is ásvány. A köböl több mint a mérő. — A csikós lovakat öriz. Ego góc-hoz közel ne menj fcdc-eal. — A nagy síkság meszsze terül. — Hasznos taf/-ja légy a társadalomnak. — A mihez nem értek. — Méltán fél a feddéstől.—A hűség oly ked­ ves a léleknek. an­ nak nincs értéke előttem. — A szép füzetet j ó l meg fzet-ik. Gyakran az is szereti hon-á\. kinek munkája csak fél. — A dag fájdalmas ér­ zést okoz. Mérsékelt élv: okos elv. A könyköto könyvet füz. ki hón-'d alatt hordja vagyonát. gép a gé­ pész müve. csak tizenkitenoze marad. ha télen fül a szoba.gazdasági eszköz. — Nem mindig Idéz elő kedves érzést. — Kevés ember élhet kény sze­ rént. — Ki a húszból el ház egyet. szép állat a gím is. — Jobb a kis kalyiba. Egy hónapb&n harmincz holnap-ot várhatunk. — Alföldön sok göböly találtatik. — A hajdani idők dicséretét sem kell iwXhajtani. — Darázs-fészket bolygatni nem tanácsos. mert meg­ gyúl. melybe e\-hat az ellenséges had. — Az elégedett ember boldog. mint a nagy galiba. — A szakács ételt föz. — Szerencsétlen ország. ki nálunk soká . — Sok ló hajét von. — Eső után derül. — Szájban fog. — Arra való a fül. — Nök szeretik a csíkos szövetet. — A siket mitsem hall. — Sokan szeretik a darás étket. — A ki mit elégetett. — Kép a festő.

ín az izmok végén van. — Az irigy ember sokszor keres ürügyet. . — Lovat könynyebb kantár-ral igazgatni. — A mit mérek. — Nem kell mindent utánozni. — Az ezüst pénzben egy kis rész réz is van. — Ki jókor kel. vidámabb levél. Ney). mint sebet meg­ gyógyitani. hogy árt­ hasson. — íny a szájban. — Könnyebb a zsebet kiüríteni. — Cserfán terem a makk. csak mász. aranyat lel. (F. — Sok vasút magán vál­ lalat — Az edényt mázzal vonják be. — A rák nem rág szalmát. — Őszszel nem ősz a őz. melyet anyádtól kaptál.időz. édes a méz. — Fehér a mész. — Minden levél után. — A hernyó nem megy. mint a kontárt-t tanácscsal. az nem mé­ reg: mond a becsületes vendéglős. — Mag-h6\ lesz a növény. mind tudunk irni. — Ugy mint te. — Senkit se boszants kelletlen tréfával A keletlen kenyér egészségtelen. — A tudós a magány-t kedveli.

i. la patria . a nővér. che corrisponde all'articolo determinato italiano (il. vitéz. r I. il fratello. questa però non è articolo determinato. E Z I 0 N E I. e. il. i. a leány (la ragazza). könyvet olvasni (leggere un libro). az orvos. la sorella . Talora si premette a qualche nome la parola egy (uno) . Isten.PARTE II. il re. a katona. L'articolo indeterminato un. és. obbediente . ed a avanti a quelli per consonante. e. La lingua ungherese non conosce i generi grammaticali. gli. le. buono. valoroso. I. egy ember (un uomo e non due o più). a város. il padre. az anya. gli. könyv (un libro). e. L'articolo determinato (Határozott névelő) az ovvero a. az atya. a haza. una. grande. il medico . uno. p. ed. nagy. Az si adopera avanti ai nomi cominciami per vocale. p. ma piuttosto nome numerale.-a . a fivér.-a. le). e. lo. Ha un solo articolo: az o a. la. rosz. cattivo a. a fiú (il ragazzo). p. engedelmes. lo. la città. a király. la. la madre . D i o . . jó. il soldato. nella lingua ungherese di solito non si traduce.

mély. lehet. quando quest' ultimo è espresso mediante un sostantivo od aggettivo. a. — La buona sorella ed il fratello. e. ravasz. che in italiano servono per unire il soggetto al pre­ dicato. LEZIONE li. az iskola. — A jó gyermek engedelmes (il buon fanciullo è obbediente). Az ég. la gatta . il coltello . hü. il cielo .omettere. la casa .) ( ) vuota. a világ. mindig. il cortile. ház. nella lingua ungherese si omettono . il giardino . .-a. a gyermek. rapace . Le voci verbali . u Osservazione. profondo. a kert. a macska.-a. il cane. — Il buon padre e l'obbediente figlio. a virág növény (il fiore è una pianta). 2. — Un Dio ed un madre ed una patria. Per facilitare la traduzione nei primi esercizi il posto del'omesso ì'é* o *sono> nelle proposizioni ungheresi si segnerà c o n un. de. il mare . può essere . una padre e la madre. e ciò per far ricordare ai tradotto re che nella lingua u n ­ gherese si deve. a kutya. a kés. — A Idi kutya hasznos állat (il cane fedele è un utile animale): — Az udvar nem. il fauciullo. az udvar. grande città ed il rinomato medico.Esercizio 1. sempre . ma. la scuola . a tenger. ragadozó. 7 A világ nagy (il mondo è grande).è (vara) e „&OTÍQ" (vannak). fedele. nagy (il cortile non è grande. nelle proposizioni italiane poi [a copula si metterà fra parentesi c o m e (è) o ( s o n o ) . il mondo. fal so. a tenger nagy (il mare è grande). p. Il cattivo — La grande re.. — Un re ed un valoroso soldato.

piros. p. lo sgabello . — Nem ( ) mély a tengeri — A vitéz katona (' ) engedelmes is. LEZIONE III. Esercizio 2. giallo. — A gyermek ( ) en­ gedelmes. de a ház sem ( ) kicsiny. — A kis udvar. — Csak a rosz gyermek nem ( ) engedelmes.3. — Csak a jó Isten ( ) mindenható. a zsámoly. La particella is (anche) segue quella parte della proposizione. seni (neppure). alla quale si riferisce. 4. — A hü kutya: és a ravasz macska. e. — A jó könyv ( j szép is. de a fivér ( ) is szorgalmas. a kis ház (la piccola casa). — Az udvar kicsiny.-a.-a . mentre kicsiny (piccolo) al contrario si mette dopo il sostantivo e serve come predicato . János nem szorgalmas (Giovanni non è diligente). — Az engedelmes gyermek. a leány is szorgalmas (anche la ragazza è dili­ gente). és a macska ( ) ravasz. e.A kutya ( ) hű. de jó mindig lehet. A jó Isten — A nagy világ — Az Isten ( )* jó. csak a rosz fiu nem engedelmes (soltanto il cattivo ragazzo non è obbediente). A szoba. la precede. Le particelle negative: nem (non). * ) è- szegény. — A ember nem lehet mindig nagy és szép. . a rét. la stanza. p. —.-a. •— A kert ( ) nagy. il prato. ti sem tanultok (neppure voi studiate). e la particella csak (soltanto). sárga. e. precedono sempre il predicato . — A nővér ( ) szorgalmas. povero. rosso. Kis (piccolo) si adopera sempre davanti ad un sostantivo come epiteto. a ház kicsiny (la casa è piccola). p.

a székek. nero. Gli altri suffissi poi si aggiungono a quelle parole.-a . il signore . ricco. igen. la sedia : fehér. a török. az árak. vendégek .-e . (suffissi alti) alle alte e ciò per una proprietà eufonica della lingua unghe­ rese . házak. ájtatosak. konyha (cucina). gazdagok. (pelle). fehérek. —ka­ lap (capello). a szék. I suffissi del plurale sono: k.-ek.-ok. L'aggettivo qual epiteto precede sempre il sostantivo e resta invariato. le rose .-e . e^erie/Zcrt. — vendég (ospite). pio. — híd (ponte).-a. netti. raro. az asztal. Ök. erényes. . colpevole . az úr.fekete. ricchi.-a. konyháit'. Il suffisso fa si aggiunge solo alle parole ter­ minanti in vocale. bűnös. bianco. le tavole. la quale se è a od e breve. p. p ü r •> ' az asztalok. con suffisso k come pure con diversi altri suffissi riceve l'accento e diventa lunga: á.-a. — — — — — — — — — — e 5.é. a rózsák-. ritka. i signori . la tavola. netto. a törökök. bőr. hidak. clic finiscono in con­ sonante e precisamente: -ak.-ok (suffissi bassi) alle parole basse.malcontento. mentre -ek-ok. elégedett. bőrök. e. — kefe (spazzola) kefék\ — ház (casa). i turchi .-ak. tiszták. colpevoli.-a. — alle parole medie si aggiungono ora suffissi bassi ora alti. il turco . contento. molto.-a . kalapok. bianchine. bűnösök. ájtatos. 6. A rózsa. nagyon. virtuoso. la rosa . assai. — kés (coltello).-e. P. e. le sedie . kések . gazdag.-a. a rest tanulók (i pigri scolari ovvero gli scolari pigri).-a. tiszta. a rest tanuló (il pigro scolaro ovvero lo scolaro pigro). Quando poi .

— Az erényes nővérek. — Az atyák ( ) boldogok. — — La stanza (è) piccola e la cucina (è) grande. — Csak ez elégedett ember lehet boldog. — I piccoli fanciulli (sono) buoni ed obbedienti. — Le tavole e le sedie nette (sono) belle. — I fratelli (sono) molto ricchi e le sorelle (sono) molto povere. — Le stanze (sono) grandi e le cucine (sono) piccole. — I ricchi uomini e le grandi città. de a sze­ gény is lehet boldog. — A nővérek ( ) szerények és eré­ nyesek.Y aggettivo soggetto e tanuló rest (gli scolari serve eli predicato allora si pospone al concorda con esso in numero. — A boldog emberek ( ) gazdagok is. — Az elégedett emberek ( ) bol­ dogok is. — A gazdag urak ( ) nem mindig boldogok is. Esercizio 3: A boldog atya. p. — A királyok ( ) gazdagok. e. — I buoni uomini sono anche contenti. — A kis házak és a nagy kertek ( ) szépek. — A há­ zak is ( ) nagyok. a (lo scolaro è pigro) a tanulók restek sono pigri). — Minden ember nem lehet gazdag. — Le bianche e le rosse rose (sono) molto belle. — La città (è) anche piccola. . — Gli sgabelli (sono) sempre piccoli. La rosa (è) un fiore. — I ricchi fratelli e le ricche sorelle. ma le strade (sono) molto belle. a könyvek és a kések ( ) kicsi­ nyek. i cattivi uomini (sono) anche malcontenti. vitézek és bol­ dogok. — Il tìore (è) bello. Esercizio 4. de a kis ajtók és a kis abla­ kok nem ( ) szépek. — A nagy erdők és a kis kertek.

legfeketébb. jobb. il più amaro. ifjabb. legkeserűbb. Riguardo la comparazione sono da osservarsi le seguenti regole: a) Nel paragone d' uguaglianza Y aggettivo ri­ mane nel positivo. könnyebb. tisztább. così) e segu to da ììilnt. p. legszegényebb. Gazdag. se questo termina in consonante vi si aggiunge secondo le regole eufoniche uno dei suffissi -abb. ifjú (giovine). . bátrabb. Non seguono questa regola i seguenti aggettivi: bő (largo. 7. legszebb. e. preceduto dalla parola oly o olyan (tanto. il più po­ vero. molto più. kicsiny (piccolo) kisebb. jobb. Sokkal. molto. il più netto. (che. più ricco. gazdagabb. nagyobb. povero. Fekete. nagy. az atya olyan jó mint az anya (il pa­ dre è così buono come la madre).LEZIONE IV. Il comparativo degli aggettivi ungheresi si fa coli' aggiungervi il suffisso ' -bb. Keserű. legjobb. quanto). szép. se 1' aggettivo termina in vocale. p. il più nero. fertile) bővebb. jó (buono). cosi o tanto — come. più netto. più povero. il più ricco.-ebb. szegényebb. keserűbb più amaro. amaro . Olyan — mint. több. ricco. Szegény. come. netto. sok (molto). szép (bello). nero. bátor (coraggioso). könnyű (facille). szebb. legnagyobb. leggazdagabb. szebb. — Il superlativo si forma sempre premettendo al comparativo la par­ ticella leg . e. Sok. 8. feketébb. legtisztább. Tiszta. jó. hosszú (lungo) hosszabb. più nero.

könyved o a te könyved. la carta. o az arany drágább az ezüstnél (l'oro è più caro che 1' argento — o dell' argento). tu. ö. az anya sokkal kisebb a leánynál della figlia). si ag­ giunge al nome esprimente la cosa paragonata uno dei suffissi -)lui. sok gyermek (molti fanciulli). egli. te. la pera. — Az Isten ( ) legigazságosabb. de a fiuk ( ) gyakran roszabbak a leányoknál. atyja 0 az ö atyja.-ìtéì . mio padre. Az atya ( ) nagyobb mint az anya . a kanál il cucchiaio. io . — A fekete rózsák ( ) sokkal ritkábbak és drágábbak mint a fehérek és pirosak. a papir.b) Dopo il comparativo si può mettere la parola (congiunzione) mini. sua forint ($èntu fiorini). Esercizio 5. az arany drágább mint az ezüst. — A szegény ember ( ) gyakran tisztább mint a gazdag. Az alma. könyve o az ö könyve. D o p o i numerali i! sostantivo resta sempre nel singolare. — A nap ( ) sokkal nagyobb a holdnál. atyám o az én atyám. p . — A legnagyobb házak nem ( ) mindig a legdrágáb­ bak is. il suo libro. p. la mela. tuo padre . a körte. il tuo libro. — A gazdag emberek ( ) sokszor roszabbak mint a szegények. LEZIONE V.— Sok házi ) nagyobb mint az udvar. — A leányok nem mindig kisebbek a fiuk­ nál. f atyád o a te atyafi. OsseriHtzio'ie. de. od omettendo questa. én. könyvem o az én köny­ vem. legbölcsebb és leghatal­ masabb. e. mio libro. suo padre . két ember (due uomini). . « .

-a. suo. che si ag­ giungono al sostantivo. I suffissi ja. il piattello : csúnya. —fold (terra). quali epi­ teti si esprimono in ungherese mediante suffissi pos­ sessivi personali (személy . róisa (rosa). ró­ ttam. (-ja. r r I suffissi -m. sokszor. boldog. neve. tuo.-d si aggiungono alle parole ter­ minanti con vocale.-je). „ „ II. haza ìli.) kanalam. p. — c l . rózsád. di buon cuore . . — kanál (cucchiaio. molte volte. — kefe (spazzola).-am. cordiale. — Tutti gli altri suffissi si aggiungono alle parole terminanti in con­ sonante secondo le regole eufoniche.-om. tanítója. I pronomi possessivi mio. brutto. rózsája.a ( l . p. la quale se è a od e breve da­ vanti al suffisso riceve l'accento. 9.birtokragok). e.-je si a g g i u n g o n o tanto alle parole t e r m i ­ nanti in vocale quanto a quelle. IO. — -a e. földem. tanítód. .-ein. o c l e d r ö f i . kanala.a villa. Osservazione. földje. jószivii. la forchetta. neved. keféje. — ház. háza. tanító (maestro).-Oìn. „ III. földed. ni. a tányér. felice . kéfern. e sono: per la persona 1. che e s c o n o in c o n s o n a n t e . e.Molti sostantivi terminanti in una consonante preceduta dalla vocale & o é lunga davanti ai suf­ fissi possessivi come pure davanti diversi altri suffissi perdono l'accento di quest' ultima vocale . keféd. név fnomej nevem. tanítóm. házad. kanalad.

— I gatti (sono) più falsi che i cani. — A te kis szé­ ked drágább. — Az én fehér' rózsám kisebb. — I buoni uomini non (sono) falsi. — Il mio piattello (è) molto piccolo. — Az én ablakom magasabb a te ablakodnál. mint az én kertem. — Il suo cucchiaio (è) più caro del tuo coltello e della tua forchetta. il piatto. — Anche il più bel fanciullo può essere cattho. az ö kertje sokkal nagyobb. la testa. — Az ö háza drágább és nagyobb. — Il mio nero cane (è) più utile del tuo falso gatto. mint a te házad. il capo. — I cani (sono) più utili dei gatti. A tál. mint az atyák. mint sok gazdag ember. — Az orvos jószivü. — Il mio cuc­ chiaio (è) più netto del tuo cucchiaio . a szem. de a te késed nagyobb mint az én ké­ sem. mint az ö nagy asztala. Mia madre (è) più grande che tua madre. Esercizio 7. — Az én szegény atyám boldogabb. 1' orecchio . de az én atyám igen jó ember. mint a te piros rózsád. ma il suo piattello (è) ancora più piccolo. — Nővérem kisebb mint fivérem. la cantina. — Il mio libro (è) più utile che il tuo libro. . a pinncze. — Il pic­ colo fanciullo può essere anche utile.Esercizio 6. a fül. Az anyák gyakran sokkal jokbak. de az én atyám a legjobbszivii ember. aföo fej. ma la tua forchetta ed il tuo coltello (sono) i più netti. LEZIONE VI. V occhio: a száj la bocca. a tanitó jobbszivü. La mia rossa mela (è) più grande della tua verde (zöld) pera.

II. vostra). Se i pronomi possessivi: mio. la sua. questo. Il pronome possessivo „nostro. il mio. u . e. az enyém. -tik. azon. qual epi­ teto viene espresso nella lingua ungherese per mezzo dei suffissi -lik. la tua. il tuo. — a ház a tied (la casa è tua).ki? kicsoda? chi? mi? micsoda? che cosa? melyik? quale? kié? di chi é ? a chi ap­ partiene? ez. p. a nagy kert a papé ( il grande giardino é del prete — o appartiene al prete). (-juk. az. -tek. (-jok. il suo. — a virág az övé (il fiore é suo). Quali predicativi si adoperano le vere forme pronominali: mienk. -jök). -tök. tuo. nostra". -ünk. a tied. az. quella. e. övé (suo. tied (tuo. -jük). (nostro. a szép könyv az enyém (il bel libro è mio). -ötök. nell' ungherese la relazione possessiva viene indicata per mezzo del suffisso di appartenenza é. „vostro. che il possesso fa da soggetto ed il possessore è nome predicativo. -uìik. quello. -atok. ezen. övék (loro). la mia. tua). suo fanno da predicati. tietek (vostro. Se in una proposizione tanto il possessore quanto il possesso sono espressi con sostantivi in modo. sua) preceduti di solito dall' articolo determinato az o a . vostra" me­ diante -tok. che si aggiunge al nome predicativo. p. -Ök. -Ük. nostra). questa. e „loro per mezzo di -ok. -etek. övé. si esprimono coi corrispondenti pronomi possessivi: enyém (mio. mm).

Il mio libro è bello. appartiene a me. de a te kalapod s-okkal nagyobb mint az enyém. — La nostra città è piccolissima (molto piccola). mint a te fejed. ez a leányé. — Quel giardino è più grande e più bello del tuo. -. — La mia bianca rosa è più bella che il tuo rosso fiore. Kié ez a tál? — Az enyém*). * ) È il mio. — Kié ezen könyv ? — Ez nem az én könyvem. mint a te pinczéd o mint a tied. ma il tuo è molto utile. azért boldog is. — Anche gli uomini ricchi non sono sempre sani. 9 Esercizio 9. — Le rose bianche e rosse sono molto belle. Atyám egészséges. — La mia piccola sorella è adesso molto amma­ lata.Kié ezen udvar?—Ezen húz és ezen udvar az atyámé.— Kié ez a kert? Ez a mi kertünk — Ez a pincze nagyobb.Esercizio 8. — A kis kéz szép. — A chi appartiene questa cantina? — E la nostra cantina. — A mi almánk pirosabb és nagyobb mint az övé. de az ö körtéje kisebb mint a mi körténk. — Azon ház nem a papé. — Nővérem mindig egészséges. La mia casa è molto più grande della tua casa. de anyám beteg. . — La mia mano è grande e bianca. — Az ö keze igen kicsiny. — Az én fejem kisebb. — Di chi è questa casa? — È di mio padre. de a mi macskánk sem csúnya. — Az ö udvaruk sokkal naggyobb mint ti udvarotok. la tua è piccola e bella. — E quella casa? — Quella casa è del mio maestro. — Kutyátok szép. — Ka­ nalad szebb és drágább mint késed és villád.

debole. öcs. già. vero . sorella minore. halandó. lélek. pigro. már. diligente .-a. szorgalmas. — Kertünk kisebb mint a tietek. — A szegény de egészséges ember sokkal boldogabb. őszinte. de a tied még nem lehet igen sok. fedele. asszony. de iqen szorgalmas és eré­ nyes leány. hü. — Ezen nagy kert a mienk. . — Az én pénzem most már több mint az övé. fiatai. fratello minore . vecchio. sincero. mortale . fratello maggiore. néne .-a . barát. amico. nagynéne. test. nonno. hiv. tesoro . nagyanya. pénz. eros. szelíd. immortale . de nagyanyám már öreg és gyenge nő. acqua. donna (maritata). kék. anima. — Egészségem a legdrágább kincs. kincs. Esercizio. nagybátya. forte. rest. hol? dove? hol van? dove è ? még. ifju. vive . halhatatlan. .-a . — Kié ez a nagy fa? — Az övék. 10. nonna. mint a gazdag beteg. Állat. igaz. víz. azzurro. zio . gyönge. mansueto. dolce. — Nénéd igen szorgalmas és erényes asszony.LEZIONE VII. Nővérem még fiatal. ancora. penna. irás. Nagyatya. denaro. sorella maggiore . corpo. él. hug. animale . — Nagyatyám még erős ember. toll. bátya. ö gazdagabb és szerényebb mint az én nagy­ bátyám.-a. — Szobátok nagyobb mint a mienk. turchino. giovine. la scrittura. öreg. zia. — Házatok sokkal nagyobb mint a mienk.a .

Esercizio 11.
Il mio cane è fedele, ma il tuo gatto è falso.
Tuo zio è molto ricco, ma egli non è un uomo sano.
Il nostro fratello maggiore è un valoroso e fedele
soldato. — Il vostro giardino è più grande che il
nostro. — Il nostro giovine maestro è un ottimo
(molto buono) uomo. —- Mio padre, tua madre e no­
stra nonna non sono poveri. — Questo ragazzo è
molto pigro. — Il nostro giardino è più grande e
più bello che il vostro, ma la vostra casa è più
grande e più cara che la nostra. — Di chi è questo
fiore? Questa bella rosa è di mia madre. — La tua
scrittura non è molto bella, la mia è migliore e più
netta. — La nostra vita è breve. — Il nostro corpo
è mortale, ma la nostra anima {lelkünk) ò immortale.

LEZIONE Vili.
Kenyér, pane;
arany, oro ;
ezüst, argento;
réz, rame ;
ajándék, regalo ;
tanítvány, allievo ;
kevés, poco ;
ártalmas, nocivo,-a;

okos, prudente, ragione­
vole ;
nemes, nobile;
szerény, modesto, -a ;
szolga, servo;
szolgáló, serva;
templom, chiesa;
iskola, scuola;
hol vannak ? dove sono?

12. I pronomi possessivi „miéi, mie quando ser­
vono da epiteto si esprimono in ungherese coi suf­
fissi -im,
-aim,
-eim,
ovvero -jaitn,
-jeim;
„tuoi, tue" con -id, -aid, -eld, ovvero jaid,
-jeid;
.,suoi, site" con:
-ai, -e;/, ovvero -jciì, -jet;
„W0'
u

stri, nostre" con : -ink,
-aink,
-eink,
ovvero
-jaink,
-jeink,
„vostri, vostre" con: -itok,
-itele,
-altok,
-eitek,
ovvero jaitok,
-jeitek;
„loro"
con: ik, -aik, -eik, ovvero -jaik,
-jeik.
P.e. házaim (le mie case), házaid, (le tue case),
házai (le sue case), házaink, (le nostre case), ház-a­
lt ok
(le vostre case) házaik
(le loro case); —•
kérteim
(i miei giardini), kérteid (i tuoi giardini),
kertéi (i suoi giardini), kérteink
(i nostri giardini),
kérteitek
i vostri giardini), kérteik fi loro giardini).
Quando però i pronomi possessivi fanno da predicati,
si esprimono coi corrispondenti pronomi possessivi
ungheresi: enyéim
(miei, mie), tieid
(tuoi, tue),
Övéi (suoi, sue), mieink
(nostri, nostre),
tieitek
(vostri, vostre), övéik
(loro).
Esercizio 12.
Szolgáim és szóigálóim hü személyek. —
Hol
vannak szép virágaid f Kedves rózsáim a szobában
vannak f-ban, -ben, in). —Barátaink
nem mindig
őszinték. — Az én kenyerem fehérebb mint az ő
kenyérök. — Ajándékaim drágábbak mint a tieitek.
— Szolgáitok és szolgálóik a templomban vannak. —
Hol van nagybátyátok f — Nagybátyánk a városban
van. — Tanítványaim jó és szorgalmas fiuk. — A te
öcséd is szorgalmas tanuló; írása igen szép és tiszta.
— Szolgáitok nem oly hűségesek és szorgalmasak mint
a mieink. — A hü és szorgalmas szolgák nagyon hasz­
nos emberek. — A legokosabb és legnemesebb emberek
sokszor a legszegényebbek. — Könyveink szebbek mint
a ti könyveitek. — Atyám, nagyatyám és barátaik
boldog emberek.
Teremtő, Creatore ;
kérdés, domanda ;

felelet, risposta;
szomszéd, vicino ;

szomszédnö, vicina ;
biro, giudice;
igazságos, giusto, -a ;

vagy, o, ovvero;
pajkos, petulante;
rövid, breve.

Esercizio 13.
Dio è il nostro Creatore. — Gli scolari sono
prudenti e modesti; le loro risposte sono brevi e
buone. — Le lunghe risposte sono spesso peggiori
delle più brevi. -— I nostri vicini sono buoni e no­
bili uomini. — La vostra vicina è una donna vir­
tuosa. — I suoi fanciulli sono anche virtuosi. — La
nostra stanza è grande, la vostra è molto più pic­
cola. — Il vostro orologio è molto caro. — Dio è
il nostro giustissimo (legigazságosabb) giudice. — Le
nostre sorelle sono più modeste e ragionevoli delle
vostre; ma i vostri fratelli non sono così petulanti
come i nostri. — I nostri soldati sono fedeli e valo­
rosi. — Il nostro re è savio, giusto e valoroso.

LEZIONE IX.
Coniugazione dei verbi attivi nel tempo presente del
modo indicativo.
a) Verbo basso.
soggettiva.

várok, aspetto ;
vársz, aspetti ;
vár, aspetta ;
várunk,
vártok,
várnak,

aspettiamo ;
aspettate ;
aspettano ;

Forma

várom,
várod,
várja,
várjuk,
várjátok,
várják,

oggettiva.

lo (la, li, le) aspetto, ecc.

Forma

teremteni (creare). si ottiene la terza persona s i n ­ golare del tempo presente. tanil (insegna). -ed. becsültök. stima. besül. m o d o indicativo. stimo. stimano.b) Verbo alto. Questa forma è nello stesso tempo anche la radice del verbo. becsüli.-ek. I verbi ungheresi nel dizionario di solito si citano nella terza persona singolare del m o d o indicativo. 1. becsülünk. etti). 2. Forma stimiamo. Tagliando questa desinenza.l verbi ungheresi nel m o d o indefinito terminano colla d e ­ sinenza ni {ani. li. Becsülök. I suffissi personali per le due forme nel tempo presente del modo indicativo sono i seguenti: Numero Forma soggettiva. il numero e la persona del verbo. nevet (ride). -SZ 3. e. stimate. 1. p. oggettiva. Osservazioni. ecc. kap (riceve). -ja. tanul (impara). becsülöd. sétál (passeggia). -ok. il tempo. ir (scrive). 14.-lek) 2. 3. énekelni (cantare). 2 . -om. -od. soggettiva. alla quale vengono aggiunti s e ­ c o n d o le regole eufoniche i suffissi. Forma becsüljük. le) stimo. forma soggettiva. -em. Forma oggettiva. 4 -öm -od . stimi. che servono ad indicare il modo. becsülöm. becsülik. adni (dare) hullani (udire).-ök(-lak. becsülsz. i. lo (la. becsülitek. becsülnek. p e. — singolare.

tengerész. hajó. szeretni. sírni. félni. 3. ascoltare: beszélni. marinaio. -jak. -el. o Z. cantare.Numero 1. Esercizio 14. affondare. nella terza persona del numero singolare e in tutte le persone del numero plurale poi assimilano la j del s u f ­ fisso alla consonante finale (s. — Nagyatyád szánt és vet\ ö egy szorgalmas földmives. amare. molto. -ilnk -tek. hallgatni. poco. keveset. arare . sokat. -jilk -. 2. szántani. temere. bastimento. seminare. -(il. -játok. rajzolni. 1. -tök -nek plurale. vedere: énekelni. — Bátyád énekel. -tok. elmerülni. Esempì: olvasom olvasod olvasga olvasgok olvasok olvasol olvas olvasunk olvastok olvasnak olvasgatok olvasgnk Földmives. nella seconda persona singolare del m o d o indicativo invece di gz p o s ­ s o n o ricevere uno dei suflìssi -ol. I verbi. -nak.itek -ìk Osservazione. de keveset be­ szél. Én látok. agricoltore. — Az okos mber sokat hallgat. piangere. vetni. sz o z). la cui radice termina con «na delle consonanti gz. 3. látni. — Te sokat be­ szélsz. 2. — Ti sokat tanultok.. -jiik. disegnare. parlare. -link. — Miért sírtok ? — Mi .

— Barátunk sétál. Mediante questi suffissi o pos- . i sol­ dati. a katonát il soldato. a könyveké. a könyvek. ai sol­ dati. al libro. al sol­ dato .szeretűnk mulatni. a könyveket. il libro. a katonáké. dei libri. azért sir. il libro. 15. i libri. a könyvé. i libri. A katona il soldato. a könyveknek. I sostantivi ungheresi non hanno una decli­ nazione col mutare le loro desinenze. — Tanít­ ványaim szorgalmas és engedelmes fiuk. si fanno mediante suffissi o posposizioni. plurale. i soldati. dei soldati. del libro. a katonáé. a könyvet. tutti quei cam­ biamenti. a katonának. a könyvnek. az ö barátnője beteg. Numero Nome basso. singolare. — Miért sir nővéred? — Nővérem jószivü leány. ai li­ bri. a katonáknak. che essi possono subire. ök nem sze­ retnek henyélni. Numero A katonák. LEZIONE X. a katonákat. — Miért nem rajzoltok? — A jó emberek nem félnek. Koiné alto. — A bátor tengerészek tudnak úszni. del soldato. — A rosz hajók elmerülnek. A könyv.

ők. . é?i. benneteket. le. te. • . Si noti però che la maggior parte di quei nomi che terminano in j l. jenyt. zs nel singolare forma il com­ plemento diretto con una t sola. vi. ti (tik). la. me. li. áldást.e. s. asztal (tavola). 17. noi. n. 9 Osservazione. bor (vino). noi. li. voi. Il complemento oggetto (lo. ci. -ot. vállat. tu. mi. tolvaj (ladro). I pronomi personali formano il loro comple­ mento oggetto nel seguente modo : óm . z. non p o s s o n o mai l'ormare il complemento eggetlo con una t sola. paizs (scudo).tolvajt'. áldás (benedizione). la. o. gazt. — őket. — engem o engemet. fény (splendore). e. Come da questi esempì si vede. -at. a tanulók a verseket tanulják (gli scolari imparano i versi). loro. p e. lei. p. bűn (colpa). — minket. te könyvet irsz (tu scrivi un libro). vidi (spalla). egli.posizioni si esprimono nella lingua ungherese tutti quei complementi che possono aver luogo nelle pro­ posizioni italiane. voi. Unica e c c e z i o n e fa in questo riguardo la parola pénz. sors (sorte). ( d e ­ naro!. te. elleno. -et. paizst ecc. mi (mink). szabály (regola). — titeket. 16. io. eglino. lui. olasz (itatiano) olaszt. che fa pénzt. le) si esprime mediante i suffissi -t. sz. én látok egy katonát (io vedo un soldato). asztalt. — téged o tégedet. gaz (erbaccia). bűnt. — öt o ötet lo. ny. szabályt. -öt. bort. p. ly. sorsot. ti. bennünket. i suffissi del complemento oggetto si aggiungono ai rispettivi nomi appunto così come i suffissi del plurale. r. . Quelle parole eiie terminano in due consonanti.

imádni. ismerem ezen embert (conosco quest'uomo). zene. Fiumét látom (vedo Fiume). atyám ezt mondja (mio padre dice questo). sia da qualsiasi pronome dimostrativo.18. La forma oggettiva detta anche forma minata dei verbi si usa: deter­ a) Quando il complemento oggetto è meglio deter­ minato sia dell'articolo determinato. szeretem barátomat (amo il mio amico). e. vi) da complemento oggetto. . e. p. p. vi aspetto).-a. ív. önt. giornaliero . c) Quando da complemento oggetto serve il pro­ nome personale di terza persona (öt. leczke. napszámos. stanco. titehet o ben­ neteket (voi. che. lezione. e. p. si adopera la forma soggettiva ossia la forma indeterminata. genitori . pregare. lingua. Nyelv. önöket) oppure un qualunque pronome dimostrativo. ti). e. favola. b) Quando il complemento è un nome proprio oppure un qualunque sostantivo determinato da qual­ che suffisso possessivo. p. mese. o lek . Se il complemento oggetto non è determinato in veruna delle accennate maniere. ismerlek (ti conosco. fáradt. hogy. tisztelem és szeretem öt (lo stimo e lo amo). la musica. Quando in una proposizione il pronome per­ sonale én (io) serve da soggetto ed un dei pronomi personali téged o tégedet (te. szülök. foglio. őket. várlak (ti aspetto. 19. vi conosco). látom az atyát (vedo il padre). il verbo predicativo nella prima persona del tempo presente riceve il suffisso speciale -lak.

— A fáradt napszámosok pihennek. . — Levelet akarok imi. — Látjátok a nagy tengert? — Mi tiszteljük és szeretjük az igazságos embereket. de barátaidat nem ismerem. — A tanítók tanítják a tanulókat. compatire . de a te tanítódat még nem ismerem. turni. mert szorgalmas és igazságos emberek. pihenni. riposare. — Barátom. — En csak a jó fiukat tanítom. — A szülök szeretik gyermekeiket. soppor­ tare. figyelmeztetlek. hogy leczkédet még nem tudod. — A szorgalmas tanulók sokat tanulnak. — Szeretitek tanítóitokat? — Mi szeretjük őket. — Könyvemet kéred? — Én egy iv papirt kérek. — Akar On minket tanítani? — En nem tanítlak benneteket. pregare. doman­ dare. — A népek imádják a jó Istent. tisztelni. tollerare. —• Ismered az én tanítómat? — Nővéred tanítónőjét ismerem. - Esercizio 15. — Láttok bennünket? — Csak őket látjuk. patire. rispettare . soffrire. kérni. — Mi már beszéljük a magyar nyelvet. avvertire. — A szegény emberek sokat tűrnek és szenvednek. szenvedni. — Mi a meséket akarjuk hallgatni. figyelmeztetni. — Látom őket. de titeket is látlak. Barátom a magyar nyelvet tanulja. — Ismertek ben­ nünket? — Téged (o tégedet) ismerlek.sajnálni.

raccogliere. la loro Per V unità del possessore e la pluralità del possesso : 1. eitik. ai. JW. 3. lek. birra. aitok. la nostra atok (jok. etk. 3. Jai. III. od. tök. nk. le mie 2. eJW. i loro. ». ötök. la tua ed. ei. ök. novità. pi gli are. i vostri. o » t . ini. repülni. prendere. Per l unità del possessore e del possesso: 1. la vostra il l o r o . etek.-a. nk. Prospetto dei suffissi p o s s e s s i v i . jök) uk. eitek. ni/H. ifok. jaik. aid. jcid. e X unità il n o s t r o . (juk. 2. le l o r o . le vostre 3. le sue le tue IV. megfogni. il mio. Újság. jeim. il suo.jükj il v o s t r o . od. i nostri. I. caldo. 1. eim. d m . Jei. Je. freddo. d. volare. la sua IL Per la pluralità del possessore del possesso : 1. 3 a. hideg. Jaink.-a. iìk. Jeik. lodare. jeitek. id. iink. a j w . ja. ik. aik. Jaim. gazzetta. sör. Jeink. i suoi. aiak. szedni.LEZIONE XI. jaitok. meleg. dicsérni. . i tuoi. Per la pluralità del px>ssessore e del possesso: ink. le nostre 2. tok. selvatico. la mia 2. il t u o . ad. e. eid. Jfiid. utlk. vad.-a. i miei.

20. Esercizio 16. látni. az urnah. a gazdag pénzt ad a koldusnah (il ricco dà denaro al mendico). e. 21. — Nel mare vi sono molti tesori. ti. Col suffisso -nah. (ö) nekik. (te) neked. a hal a vizben él (il pesce vive nell'acqua). loro. büntetni. che indicano il luogo della esistenza o dell' azione (con quiete) espressa mediante il verbo predicativo. találni. — Gli uccelli volano nell' aria. a loro. gli. — Io scrivo a mia sorella una lettera.— Io non lodo i falsi amici. járni. e corrispondono alla domanda dove? (hol°?) P. az Isten meg­ bocsát a bünösökneh (Iddio perdona ai peccatori). in casa. deve. camminare. si deve. Il complemento di termine dei pronomi personali si forma nel modo seguente: (én) nekem. alla sorella. a nővér neh. (a) nella lingua un­ gherese si esprimono i complementi di termine. — Gli . a kertben. (ti) nektek. (mi) nekünk. che corrispondono alla domanda: kinek ? minek? (a chi? a che cosa?). a lui. a me. p. ci. castigare. al signore. mi. a tanuló az iskolában tanul (lo scolaro impara in iscuola). si esprimono quei complementi. nézni. Noi raccogliamo bei fiori nel nostro giardino. -neh. — A chi vuoi dare questo bel fiore? — Io lo do a mia zia. — Nella grande città l'aria non è così sana come nel villaggio. guardare. nel giardino. vi. a házban. vedere. trovare. e. le. Col suffisso -ban. a noi. a te. a voi. (ö) neki.kell. -ben (in). a lei.

— Neil' estate è caldo. vento. gyökér. nehezet- Esercizio 17. lupo. légy. Egér. — Il padre ci scrive di spesso. — A chi scrivete queste lettere? — Scriviamo ai nostri amici. — elég (bastante). verebet. kenyeret. nyár. keveset. eleget. — nehéz (difficile. •— Atyám neked adja szép erszényét. mosca. — Il cacciatore ci porta una lepre. — Egli dà ai diligenti scolari buone penne ed utili libri. 11 rame non è così caro come l'argento. p.—-Sok ember nem szereti a szelet —Nővéreim a nyarat szeretik. comandare. — veréb (passero). fivéreim a telet. farkas. bogár. tehenet. sas. radice. parancsolni. e. insetto. — Il mio buon zio è nel giardino. — A korcsmában bort és sört árulnak. — Szomszédotok ke­ veset ad a szegény embereknek. 1 0 ti do un bel libro. — Gli animali selvatici vivono nei boschi. tenyeret. — Atyám levelet ír barátjának. aquila. pioggia. Quei sostantivi terminanti in una consonante preceduta dalla vocale il o è lunga che davanti ai suffissi del plurale nonché dinanzi ai suf­ fissi possessivi personali perdono V accento della detta vocale. Osservazione. Te nem adsz nekem semmit.— tehén (armenta). guardia. •— A rendőr megfogja . Az egerek kártékony állatok. — l^átod a tehenet és a szamarat f — Bátyám hasznos gyökereket szed. estate. ghiaccio. — Noi vi imprestiamo questa gazzetta. — Macskánk sok egeret fog. sorcio. eső. szél. ör. jég. lo perdono a n ­ c h e davanti ai suffissi del complemento o g g e t t o . Egli scrive la sua occupazione nella mia piccola ca­ mera. — Lo stesso succede anche cogli oggettivi: kevés ( p o c o ) . ma nell' in­ verno è freddo. kenyér (pane).scolari diligenti danno ai loro maestri buone risposte. pesante). — tenyér (palina della mano). Toro è più caro dell' argento.

interesse. elemek. farok (fark). p r i g i o n i e r o . m a l e d i z i o n e . s o g n o . bagoly. strame. csupor. — Erszényünkben kevés a pénz. jászol. malmot.a tolvajt. c o d a . cespuglio. f o s s a . gödör. c o s a . greppia. izom. bütyök. gyilok. — Szép madaramat nektek adom. neki és nekik parancsol. "«P 1 — «atti ^4 giogo. fészek. — Látjátok a sast a magasban repülni? — A farkasok az erdőkben élnek. gyomor. eper. elemem. fodor. — kérelem (preghiera). b) I seguenti nomi: akol. mora (frutto). p e r n i c e . quelli del plurale od i suffissi del comple­ mento oggetto. kérelmek. — Unica eccezione fa elem (elemento). iker. elemet. . legyet és bogarat. *Y*Ì#v~'ró jarom. dolog. Cseber (csöbör). hurok. rocca. boschetto. árok. m u s c o l o . p u g n a l e . ha ti nekem egy szép és hasznos köny­ vet adtok. p e n t o l i n o . barom. bestiame. g e m e l l o . perdono la vocale dell' ultima sillaba. veluppo. burok. haszon. fossa. LEZIONE XII. v e r m e . o v i l e . tino. alom. n i d o . tinozza. féreg. gufo. czukor. álom. e. kérelmet. z u c c h e r o . amo . berek. •— Pa­ rancsol nektek a biró? — Nekünk nem paranosol. l a c c i o . balzana. tana. bürök. bokor. l ' u t i l e . Certi nomi ricevendo i suffissi possessivi per­ sonali. horog. fogoly. — A kertben láttok sok verebet. cicuta. lavoro . de neked. s t o m a c o . malmok. cibo. etek. mangiatoia. kérelmem. átok. malom (mulino) malmom. E questi sono: a) Tutti i nomi terminanti in aloni ed eleni] p. • 23.

letto di fiume. s e g r e t o . szeder. s t a i o . c o p e r t a . scimia . cavo della m a n o . lator. peczek. veleno. legame. p e c e . torony. szurok. murok. üröm. szitok. vàston. orom. szatyor. umidità. súlyom. meder. szobor. bracia. fango. A barmok szeretik az almot. carbone (nel grano) . p u g n o . lepel. assenzio. tulok. nyirok. c a l c a g n o . titok. c a r i c o . sbarra. liuto. majom. takony. piombo. t u r c a s s o . t o r r e . —Azon nagy úr meghallgatja kérelmedet. t a c c o . p e s o . p o z z a n g h e r a . — Az őszinte barát megtartja a titkot. nyereg. verem. v e l o . fossa. fermaglio. seta . c) Le parole: bátor (coraggioso). ezer (mille) ricevendo i suffissi del plurale o quelli del complemento oggetto. perdono pure la vocale del­ l' ultima sillaba. a szél is hajtja a malmokat. s c o r z a . o l t r a g g i o . köröm. öböl. ököl. ( r e s t a . c e s t e l l o . mocsok. — A viz malmokat hajt. kebel. l a d r o n e . s e n o . kapor. torok. g o l a . bestemia. sólyom. tana. — Berkekben és bokrokban fülemilék énekelnek. p e c c a t o . macchia. poczok. ólom. korom. g i a c i g l i o . pokol. i n f e r n o . b u e . sporchezza. köböl. tücsök grillo . tegez. piccoli (degli animali). piszok. retek. cima. marok. sulyok. — Hatalmad nagyobb mint az övé. vétek. ökör. koboz. kölyök. — Bátyám . méreg. castagno d ' a c q u a . lordura. mora. p r u g n o l a . sella. p e t a l o . selyem. ravano. s p e c c h i o . foglia del fiore. statua. teher. lucsok. • Marok (sark). tela. éber (vigile). vaczok.kapocs. kéreg. s c a v o . fuligine. szirom. m o c c i o . t o p o . sisaro. Esercizio 18. telek. tükör. g o l f o . f o n d o . üszök. m a n z o . unghia. a n e t o . mazzeranga. s p a r v i e r e .

• Iddio odia il peccato. — I gufi sono uccelli notturni. — Vedi gli alti monti e le belle colline? — Conoscete voi il nostro principe? — Noi amiamo il buon principe. — Maj­ mod látja markomban a czukrot. — Kinek adod a vedret. szedret murkot. — Ti piace (ami) la per­ nice? — I coraggiosi soldati vincono. — A jó ember kerüli a vétket. — L ' a c ­ qua ed il fuoco sono elementi assai utili. férgek és a poczkok ártalmas állatok. — A tücskök. — Quel giornaliero scava una fossa profonda. — La virtù non perde mai il pre­ mio. — Egli adopera il potere ed aiuta i poveri. — Non rivelo queste cose. — Il piccolo ragazzo dà pane al povero. . — Tuo zio sente grandi dolori. — Questi specchi sono molto cari. — A jó katonák ébrek és bátrak. — Az ár­ kokban és a gödrökben sokkal piszkosabb a víz mint a nagy öblökben. — Il buon uomo schiva il peccato ed esercita la virtù. — I pesci sono animali acquatici. Esercizio 19. perchè sono segreti. — Hol fészkelnek a baglyok? — A fáradt test kívánja a nyuqalmat. — Io do la seta nera alla mia sorella e la bianca seta alla tua vicina. — Gli uomini stanchi de­ siderano il riposo. horgot és a sulykot? — Ezen nö epret. retket és ürmöt árul — A szobrok sokkal kisebbek mint a tornyok. — Giovanni e Vincenzo sono gemelli. — Az ö gyomra kívánja az étket. — Az ökrök nem nagyőri szeretik a jármot. La nostra torre è più alta che la vostra. — Ezen árkokban sok poczkot lát az ember.nem szereti a majmokat. csebret.

szavam. tó. sarchiar estir­ pare. patiscono Y intercalazione di una V. — lovak. midandó. elleno sono. i n e r b a . terrestre. tu sei. só. gyomlálni. voi siete. 1'. — levek. követ tő. iÍD íW) { — . kövem. gli ungheresi si s e r v o n o delle f o r m e di cortesia Ön. lé. Cső. salutare. opera. számos. Kegyed (Ella. nyü. io sono. tubo. — — — — füvet. csövek. p. . Lei). — — — — füvem. neve. La maggior parte dei vocaboli monosillabi terminanti in é. i suffissi possessivi personali o quelli del complemento oggetto. levem. eső. jő. L o r o ) . köszönni. sale. csövem. Osservazioni. bene (nome). O. anzi alcune parole cambiano la vo­ cale 6 in a. 16. — füvek. Ó. Kegyetek (Elleno. S e r v e n d o queste forme da c o m p i m e n t o o g g e t t o .íí C o n i u g a z i o n e del v e r b o lenni nel s e n s o di essere* 9 tempo presente. petulante. ö van. te vagy. — szó.LEZIONE XIII. eglino. p. pietra. Parlando c o n p e r s o n e civili. per la qual cagione le dette vocali si abbreviano in e. ö il. lovam. egli è. szavak. 24. lovat. parola. ö od ü nel ricevere i suffissi del plurale. — kövek. levet. én tisztelem Ònt (io La stimo). noi siamo. cavallo. piccolo verme. mü. o í í u j i i i v lini?!»!* iaoi^ajsrtpo í *i-> >. modo indicativo: Én vagyok. e. tronco. succo. nel plurale Önök. szó. numeroso. hő. si richiede la forma oggettiva del v e r b o . ti vagytok. e. kö. pajkos. földi. lago. mi vagyunk.-a. ők vannak. fugace.

— In Ungheria vi sono numerosi fiumi e laghi. — A folyókban és a tavakban halak vannak — Az illedelmes tanuló köszön a nagyobb embernek. — Az atya a kertben van. vagytok ^(siete). — tf Esercizio 21 JLseicizio 41. — Sok ember nem szereti a havat.fi Á A /J M Avi J Esercizio 20. — . — Voi siete poveri ma felici. — Nővéred a legszorgalmasabb leány az iskolában. — I vostri cavalli non sono cari. — A pajkos gyermekek köveket dobálnak. — Egy koldus van ott. — Mi egészségesek vagyunk. — A lovak és az ökrök szeretik a füvet. • • La tua mano è più piccola della mia. van ( è ) . — Quel fanciullo di spesso dà pane e zucchero ai cavalli.2. — La serva dà erba alle armente. — Il giardiniere estirpa la mala erba. Dunque senza p r o n o m e : vagyok ( s o n o ) . . — Ez évben kevés havat látunk. ö kenyeret kér. — Noi scriviamo lettere ai nostri amici. — Gli scolari diligenti meritano il premio. — Ti boldog emberek vagytok — Ok az iskolában vannak. Látod a szép lovat? — Lovadat nem ismerem. — Le pietre sono di spesso molto care. — I cavalli. i buoi e le pecore sono ani­ mali assai utili. — Gli uomini vecchi amano il riposo. vannak ( s o n o ) . o p p u r e quando si vuole far spiccare il c o n t r a p p o s t o di due o più p e r s o n e . — Szeretlek mint testvéremet. e c ­ cettuato p e r ò il c a s o quando sopra di essi cade 1' a c c e n t o della proposizione. — Ok nem értik szavai­ mat. vayy ( s e i ) . — I venti sono molto utili. — A kutyák és a macskák nem oly hasznosak mint a lovak és az ökrök. vagyunk ( s i a m o ) . — Te szorgalmasabb vagy mint az én fivérem. — I beni terrestri sono fugaci. 1 p r o n o m i personali davanti al v e r b o per lo più si o m m e t t o n o .

Magyarország. a tanitó háza. egyszerű. -Jai. főváros. Quando in una proposizione tanto il posses­ sore quanto il possesso sono espressi da un nome. A tanitónah a háza. törvény. . lakhely. . magas. infinito. -ai. -et. capitale. il libro del maestro. a tanitó házai. ombra. pungente. leone . p. luogo di dimora. creatura . ameno. véghetetlen. teremtmény. e. felicità. királynő. oroszlán. szag. le case. -ja. (-a. jei nel plurale). könyve.a . . viola. az anyának a leánya. a. -je nel singolare. sóbánya. Ungheria. regina. maestro. e dopo il nome del possesso con uno dei sofhssi possessivi di terza persona. nella lingua ungherese la relazione possessiva si esprime mettendo prima il nome del possessore col suffisso -ìiah o -neh. árnyék. spino. a. odore. szúrós. 25. alto.Fiume è una bella città marittima. béke. innumerevole. celere. pace. la casa. a könyve. miniera di sale.mesauribile. viola. boldogság. a fákiiah levelei zöldek (le foglie degli alberi sono verdi). LEZIONE XIV. kellemes. könyvei. a könyvel.a . tanitóìiah háza. könyvei. számtalan. i libri del a tanitóìiah házai. &£ftim'f/W£e-ft. tövis. -e. szorgalmas (la figlia della madre è diligente). könyve. a tanitóìiah a házai. legge. — Il nostro amico è nel giardino. semplice. gyors.

— Szomszédomnak szolgái igen becsületes emberek. — A szegények házaiban béke és boldogság honol. basta porre 1' articolo una sola volta al principio dell' espressione . Esprimendo la relazione possessiva nel m o d o s u i n d i c a t o . -neh si può anche ommettere . — Il nostro principe è cosi umano. — Kalapom drágább mint a tied. — Az Isten jó­ sága végtelen. — I servi del nostro principe sono uomini molto fedeli. p. — I fiori del giardino sono molto belli. — I pesci del mare sono innumerevoli. — Fivérem könyvei igen hasz­ nosak. — Il leone è il re degli animali. — Hazánk sóbányái kimerithetlenek. e. — Vedi le ombre ed i fiori degli alberi? — Il buon cittadino rispetta le leggi della sua patria. — A violának a szaga kellemes. — Il tuo amico esercita la virtù. . che affabile. Esercizio 22. A szomszédnak a háza nem oly magas mint a mienk. — La dimora degli animali selvatici è il bosco. La rosa è la regina dei fiori. — Mit néz bátyád$ — O az ég csillagait nézi. — Az ember lelke halhatatlan. — La fortuna di mio padre è anche la mia. il suffisso -nak. a tanuló könyve szép (il libro dello scolare è b e l l o ) .Osservazione. — A rózsának a tövise szúrós. — Conosci tu la capitale dell' Ungheria ? — I fiori della mia amica sono molto belli. — Az orvos barátja igen gazdag ember. — Esercizio 23. a tanulók könyvei szépek (i libri degli scolari s o n o belli). — Nei boschi d' Ungheria vivono molti animali sel­ vatici. — Az Isten teremtményei számtalanok.

LEZIONE XV. vestito. nekem van házam (io ho una casa). neki vannak házai (egli o ella ha delle case). van kertem? ho io un giardino? van almád? hai tu una mela ? van könyve ? ha egli un libro ? van-e kenyerem*? ho io del pane? . nekünk vannak házaink (noi abbiamo delle case). t e m p o p r e s e n t e . dolog. Pluralità nekünk van házunk (noi abbiamo una casa). nektek van házatok (voi avete una casa). tempo. nekem sincs házam (neppure io ho casa). nekem vannak házaim (io ho delle case). del possessore. Unità del possessore. nekik van házuk (loro hanno una casa). neki van háza (egli o ella ha una casa). vendég. nektek vannak háza/ítok (voi avete delle case). neked vannak házaid (tu hai delle case). Ruha. C o n i u g a z i o n e del v e r b o lenni nel s e n s o d i avere. Unità dei p o s s e s s o . idő. nekem nincsenek házaim (io non ho case). ospite. nekik vannak házailt (loro hanno delle case). Nella forma negativa si adopera nincs e sincs invece di nem van e sem van : nekem nincs házam (io non ho casa). lavoro. m o d o indicativo. neked van házad (tu hai una casa). Pluralità del p o s s e s s o .

í'ldH i'MÍ í) iíloffl í. tièéé O'MHÍÍ. non . e. x >IÍ. — . van-e nektek leczkétek? avete voi lezione? Osservazione.r í oì - fff»T2 . — A nagy kertben szép virágok vannak. — En szegény de becsületes ember vagyok.pittore. • n o i h r . — Nekik szép. ! . genitori ? vannak-e hajóik? hanno loro dei hős. giardiniere . — Neki egy igen jó nagynénje van. — Van-e neked madarad? — Nekem nincs madaram. látod-e a tengert? (vedi il mare ?) van-e házad ? (hai una casa ?) e c c . eroe. festő. de neked sincs. — Nekem szép ökreim vannak.(»Hioif nrr -. o. — Neki jó nővérei vannak. pazienza. calamaio.^ ìlbb ei&il fi Esercizio 24. bastimenti? türelem. — Nekünk most sok dolgunk van. — Nektek nincs kertetek. nagy házuk van. — Nektek nincsenek tollaitok. de adósságom sincs. van-e leveled? hai tu una lettera? tintatartó. — Szép lovaim van­ nak. — Vannak vendé­ geitek ? — Nekik sincsenek báratjaik. — Neki nincs háza. vannak-e vendégeik? abbiamo noi degli ospiti? kertész. — Nekik nincsenek barátjaik. — Nekem szép ráháim vannak. élneke-e szüleid? vivono i tuoi szerencse.i\ Neked két szép lovad van. — A szegény embernek kevés pénze van. de pénzem nincs. fortuna.Í li - '. — Hol van szomszédotok ? —• Nincs a kertben ? 0 a városban van. — Nincsenek szorgalmas tanulóim ? — Van önnek pénze ? — Pénzem nincs . — Nekünk sin­ csenek vendégeink. de neki sincs. Nelle proposizioni interrogative di s p o s s o si aggiunge al v e r b o predicativo c o n una lineetta la vocale e {-e). — Van elegendő pénzed? — Csak tiz forintom van. nincs időnk sétálni. — Neked nincs szép kalapod.

-a. — Io non lo conosco. giglio. Il figlio dell' agricoltore é un buon uomo. — Ella non ha molti amici in questa città. tormento. — Essi hanno molto denaro. ornamento . p. gyötrelem. • • LEZIONE XVI. hegyes. e.Esercizio 25. — I nostri amici sono eroi. montuoso. Erdély. — Il tuo amico ha gran for­ tuna. — Egli ha un bel libro. generoso. morso. — Tu sei un buon ragazzo. a nagy királynak csak emléke él még (soltanto la memoria del grande re vive ancora). harang. marás. — Egli ha molti e bei libri. emblema. rész. campana. harapás. — Sono allegro perchè ho buona sa­ lute. ékesség. —Noi abbiamo un buo maestro. — Voi avete buone amiche. — Noi abbiamo un fe­ dele amico. — Il giar­ diniere ha bei fiori. jelkép. sapienza. — Ella è oggi molto allegra. Transilvania. 27. Io ho una nuova penna. parte. — Tu hai carne. . — Il tuo libro è più utile del mio. nemeslelkii. -a. — Il mio amico ha molte penne. — Voi non siete soldati valorosi. pane e vino. ártatlanság. Liliom. — Quel fiume ha un grande ponte. -ìiek non si può ommettere: a) quando fra il nome del possessore e quello del possesso si frammette qualche altra espressione. — Noi aspettiamo tua zia. — Tu hai un calamaio. Nel rapporto di appartenenza il suffisso -ìteth. — Noi non abbiamo una vita comoda. — Noi abbiamo belle rose. innocenza. bölcsesség.

si premette P articolo anche ad esso. ecc. possessivo od in­ determinato. ricevono il suffisso possessivo corrispondente. Azon kert a mi fejedelmünk barátjának nagybátyjáé (quel giardino é dello zio dell'amico del nostro principe) . i nomi di tutti gli altri. — Se si vuole far risaltare 1' ultimo posseduto. ö jó barátja a grófnak (egli é buon amico del conte).b) quando il nome del possessore e preceduto dal nome del posseduto. L'articolo si mette una sola volta in capo al­ l' espressione. Quando il possessore é posseduto da un al­ tro possessore. p. si termina col posseduto non possessore. 28. Esempi: Ezek a tanitó barátja szomszédnöjének leányai (queste sono le figlie della vicina dell'amico del maestro) Atyátok háza szobáinak ablakai nagyok (le finestre delle stanze della casa del vostro padre (sono grandi). e. interrogativo. il rapporto di appartenenza diventa composto. che sono anche pos­ seduti. quello dell' ultimo possessore poi riceve ancora il suffisso -nah o -neh. c) quando il possessore é espresso mediante un pronome dimostrativo. annak az atyja boldog ember (il padre di colui è un uomo felice). — kinek a lova beteg? (il cavallo di chi é ammalato?) — A tiednek nincs baja (il tuo non ha male). e. e continuando la traduzione in ordine inverso della costruzione italiana.. Valakinek a barátja jö (viene P amico di qualcheduno). Questo si esprime cominciando col pos­ sessore non posseduto. Il nome del primo possessore non riceve alcun suffisso. p. e questi di nuovo da un terzo.

— Ezen fának a levelei nagyok — Az én bátyám barátjának könyvei szépek. Odi tu il lieto canto dell' allodola? — La mo­ destia è un ornamento della gioventù. — Le finestre delle case dei poveri sono basse. — La serva del nostro vicino é figlia del vo­ stro sarte. — Mély ezen folyónak a med­ re f — A fehér liliom az ártatlanságnak a jelképe. az ország polgárai nagyon szeretik öt. — Ezen tanító növendékeinek szorgalma dicséretes. — A vipera marása veszélyes. de a templom tornyát még nem látjuk. — Qual é il più gran fiume dell' Ungheria? Che cosa leggete nella nostra stanza!ì — Io leggo la lettera dell' amico di mio zio. — Di chi é questo orologio? — Questo orologio é dell' amica di tua madre. — Királyunk egy nemeslelkű uralkodó. . A nyelvek tanulása igen hasznos. — A szabó fia egy szorgalmas tanuló. — A pénz szerelme a léleknek gyötrelme.|*iní< > ü7Í*rf>>:*oq ó f é f f i j f ! l'i onoTíjph fttib'W Esercizio 27. — En ismerem atyád barátjának testvérét. — Che cosa cercano le tue sorelle? — Esse . — Az Isten félelme a bölcseségnek kezdete.. — Mennyi a te pénzed f — Az én pénzem nem sok.Esercizio 26. • •>iu'«bHo. — Kinek a lovai ezek? — Ezek bátyád barátjának a lovai. — Fiume város polgárainak egy része gazdag. — L' om­ bra di quel grande albero del vostro giardino é pia­ cevole.A valódi tisztelet szép jutalma az erényes életnek. — Hallod a harang hangját ? — Mi halljuk a harangnak a hangját. — La forma della terra é rotonda. • • Az erdő madarai énekelnek. — Di chi sono questi libri? — Questi libri sono dell' amico di tuo padre.

vártak. becsültetek. 3. 2. — Non conosci tu il servo di mio nonno? — Il figlio del giudice é un uomo diligente e virtuoso. Becsültem. vártátok. — Iddio conosce tutti i segreti degli uomini. 1. 3. lo (la. a ) Verbo basso.» Vártuk. Becsültein. becsültek. ecc. cec. ho stimato. 1. li. 2. becsültünk. 1. b) Verbo alto. LEZIONE XVII. becsülte. C o n i u g a z i o n e dei v e r b i attivi nel t e m p o p a s s a t o del m o d o indicativo. várta. Forma soggettiva. »V>T — . 2. 3. 3. le) ho aspettato. 2. becsülted. li. 2. vártál. 1. vártatok. 2. ecc. vártunk. le) ho stimato. 2. — Vedi tu Y amico di tuo pa­ dre? — Questi cavalli non sono del giudice della città. várták. 2. becsültétek. 1. 3. vártad. becsült. Vártam. Forma • 1. 3. becsülték. 1.cercano V anello della mia amica. ma sono del conte. ecc. oggettiva. várt. lo (la. — L' ombra della torre della chiesa é lunga. becsültük. 3. 3. . Vártam. becsültél. 1. ho aspetteto.

— tad. P. — tam. engedett. 2. — — — tük tétek ték II s e g n o caratteristico del t e m p o passato è / . et o öt. lökött ecc. — tatok. Esempi: 9 . e. r. — ta. 30. 2. ly. — 2. ny. -ött.— 3. — tál. 3. — 2. — tuk. fogott. Se la radice di un verbo non termina con una delle consonanti summenzionate. I suffissi personali per le due forme dei verbi.o 29 ot. per il tempo passato del modo in­ dicativo sono i seguenti: Numero Forma soggettiva. — tatok. Forma oggettiva. 31. keresett. — tem — ted — te plurale. 3. U üt. főzött. 1. la cui radice finisce in una delle consonanti: /. -ett. n.— 4b' — 29. — Osservazione tünk tétek tek singolare. — tak. — tunk. si mette per eufonia fra la radice del verbo ed i suffissi del N. — tauri. ma bensì con uiv altra. 1. — ták. il suffisso della terza persona singolare della forma soggettiva per eufonia è: -ott. — & — t tem tél Numero 1. Se la radice di un verbo termina con due consonanti diverse oppure con una delle sillabe et. 1. l. olvasott.

segítette. 1. hajtották. 1. 1. tégedet. 2. 1. segítettél. 3. tanítottalak. segítetted. segítettem. . Hajtottam. F o r m a soggettiva. 1. op­ pure titeket. 2. hajtottuk. ti). ti (vi) ho aspettato. hajtotta. (te. hajtottak. ti (vi) ho insegnato. 3. segítették. ti (vi) ho ammonito. segített. segítettetek. segítettek. hajtottad. 2. segítettétek. hajtottátok. 32. ecc. vi). 2. hatjottatok. ecc.a) Verbo bosso. lo (la. Hajtottam. becsültelek. 3. alla m finale del suf­ fisso della prima persona si sostituisce lak o lek. ho aiutato. benneteket. 2. le) ho aiutato. (voi. hajtottunk. ti (vi) ho stimato. F o r m a oggettiva. lo (la. 3. 3. 1. ecc. 2. b) Verbo alto. 3. 1. 3. hajtott. Se il soggetto di una proposizione è én (io) e il complemento oggetto téged. 2. intettelek. li. ho spinto. hajtottál. ütöttelek. ti (vi) ho colpito. 1. li. segítettük. Segítettem. ecc. 2. le) ho spinto. 3. Esempi: Vártalak. segítettünk.

de intésünk nem használt. spen dere . *) Le particelle meg. vetnek és aratnak. tapasztalni. de én láttalak té­ gedet. pagare. — A földmívesek szántanak.Erszény. ma reggel. 0 is bejárta Európa nagy részét. inteni. hogy a ló megrúgta szomszédunk fiát? — Hallottuk. consigliare. — A földmívesek felszántották a földet. megbocsátani. érteni. o e s p r i m o n o un cambiamento di stato. te tanultad a verset és ö énekelte a szép dalt. ammonire. de sok pénzt is elköltött. elvetették a magot és learatták az érett gabonát. disprezzare. te írsz és nővérünk varr. fel. hogy barátod nagy jutalmat kapott. — En kértelek titeket. borsa. premesse ad un v e r b o o determi­ nano meglio la sua azione. el.— Te sokat jártál. elvetik ) a magot és learatják ) az érett gabonát. disgrazia . de ti nem akartatok engedelmeskedni. — En írtam a levelet. seme. perdonare. N° 1 8 . . dar calcio. midőn keveset beszélnek. Esercizio 28. láttál és tapasztaltál. szerencsétlenség. — En tanulok. Hallottad-e ) a nagy újságot? —^Hallotam. aratni. 2 8 . — Szomszédom megfizette *) tarto­ zását. — Te nem láttál engemet. fizetni. ieri. — A bölcs emberek sokat mon­ danak akkor is. mag. capire. chieder perdono. — Hallottátok azon szerencsétlenséget. tegnap. comprendere. — Hol tanidtatok. esperimentare. de azt l 2 2 2 ') Vedi P u s o della forma oggettiva pag. le e c c . seminare. sokat tapasztalt. megkérni. tanácsolni. — A földmívesek felszántják ) a földet. questa mattina. vetni. megvetni. midőn én énekeltem? — Intettétek-e a gyer­ mekeket? — Mi megintettük őket. elkölteni. mietere. rúgni.

— Da chi (kitol) avete ricevuto questi bei fiori? — Che cosa ha ella veduto nella città? — Questa mattina ho trovato nel giardino un bel tem­ perino. — Hai trovato la borsa che ha perduto il piccolo ragazzo? — Io non ho trovato nulla. — Egli ha visto colà molti uccelli. mert megbánták tettüket és megkértek bennün­ ket Esercizio 29. — Io ho sentito questa canzone nel teatro. — Questo giovine è molto diligente.— Oggi non ho letto la gazzetta. — Io li ho già visti. ma essi non hanno veduto me. — Noi abbiamo ricevuto molte lettere. — Ieri sera ci ha visi­ tati il nostro amico. perchè vostra madre è ammalata. hanem gyomláltunk és virágokat szedtünk. — Io gli ho dato un bel libro. — Voi non avete imparato niente. anche egli stima te. — Non hai veduto il mio a m i c o ? — E s s i non hanno dato nulla al povero. — Noi abbiamo amato sempre i buoni uomini e disprez­ zato i cattivi. — Il mio amico ha passeggiato ieri l'altro nel giardino.—Mit gondol­ tatok tegnap? — Ok csak beszéltek. — Perchè non avete pagato ancora i vostri debiti. Mio padre ha pagato i debiti di mio zio. — Chi ti ha detto ciò? — La mia buona madre me lo ha con- . Noi abbiamo veduto nel giardino di mio zio un grande serpente. hogy a csintalan fiú verte az oktalan álla­ tokat. — Tua sorella ha chiamato il medico. — Avete compreso il tema? — Se tu stimi lui.is tudjak. — Mit ástatok a kertben? —• Mi nem ástunk. — Megengedünk nekik. — Il nostro vicino tiene nella sua mano una lettera. il suo maestro lo ha lodato. — I maestri ci hanno lodati. — Io ho mandato ieri a mia sorella due belle rose.

LEZIONE XVIII. könyveid (tu hai avuto delle case. nekik voltak házaik. család. dei libri). Unità del p o s s e s s o r e : nekem volt házam. neki voltak házai. — Egli non mi capisce. s& puskával. che il mio. könyveitek (voi avete avuto delle case. — Che cosa avete voi perduto? — Il di lei cane è più fedele. könyve (egli o ella ha avuto una casa. collo schiopo. nékik volt házuk. Pluralità del p o s s e s s o . col padre. io sono te voltál. dei libri) nektek voltak házaitok. nekünk voltak házaink. könyvem (io h o avuto una casa. fortuna. dei libri). un libro). Dove ha letto lei questa novità? — Il sarto non ha portato ancora i miei vestiti. könyvei (egli o ella ha avuto delle case. un libro) nekem voltak házaim. C o n i u g a z i o n e del v e r b o lenni nel t e m p o p a s s a t o d e l m o d o indicativo. dei libri). sponda. dei libri). egli è stato a) Nel senso di essere: b) Nel senso di avere. part. könyvünk (noi abbiamo avuto una casa. könyvük (loro hanno avuto una casa. famiglia. neked voltak házaid. un libro). Pluralità del p o s s e s s o r e : nekünk volt házunk. Unità del p o s s e s s o . un libro). : mi voltunk. voi siete ök voltak. könyvetek (voi avete avuto una casa. tu sei ö volt. könyveink (noi abbiamo avuto delle case. az atyával-. könyveim (io h o avuto delle case. . un libro). noi siamo ti voltatok. un libro). könyveik (loro hanno avuto delle case. neki volt háza. neked volt házad könyveit (tu hai avuto una casa.gigliato. -a. timido. loro sono stati En voltam. félénk. nektek volt házatok. Szerencse. dei libri).

-en. atyám barátjával sétál (mio padre passeggia col suo amico). te a szomszéddal beszéltél (tu hai parlato col vicino). veled. nell'anno passato. a szomszédnál. L' uso dei pronomi personali col vel. p. ebéd. dal. in quest' anno. 35. a fán.. sulla tavola. veletek. pranzo. come sta? jól. Il complemento di compagnia e quello di mezzo vengono espressi in ungherese col soffisso -vai. presso la ta- vola. sul ecc. con voi. dal vicino. con me. suli' albero. ieri l'altro. avanti mezzogiorno: délután. az asztalnál.az idén. suffisso velünk. n. con lui. 33. vai. -vel (con. tegnapelőtt. ö a grófnál . hogy van?. con noi. I suffissi -nál. presso). e. 34. battaglia.).e. bene. velük. che indicano il luogo della esistenza o dell' azione (con quiete) espressa me­ diante il verbo predicativo. con lei. -Oìt. forestiero. con te. è il seguente: velem. délelőtt. sopra) servono per esprimere quei complementi. Se il nome termina in consonante. e corrispondono alla do­ manda dove? (hol?)presso chi? (kinél?) p. p. idegen. horoggal fogtam a nagy halat coll' amo ho pigliato il grande pesce). az asztalos gyaluval gyalul (il falegname pialla colla pialla). con loro. col ecc. csata. e. -nel (da. -Ön (su. tavaly. az asztalon. la v del suf­ fisso si assimila a questa. ecc. vele. dopo pranzo.

de ti egész nap irtatok. — Neked tavaly több szerencséd volt mint az idén. — Miért vagy szomorú? — Szomorú vagyok. è il seguente: nálam. neki is sok dolga van. de most egy uj tollam sincs. de te nem voltál otthon. — T^egnap a tanítónál voltunk. — Hol voltatok tegnapelőtt? — Mi a mezőn voltunk.o . nálad. nála. — Kivel volt fivéred a városban? — 0 barátjával volt a városban és a faluban. — Neki tavaly még sok birtokai voltak. — Önnek barátja tegnapelőtt nálunk ebédelt. egy szerencsétlen ember. — Nekem mindig voltak tollaim. — Melyikkel. — Kik voltak nálatok tegnapelőtt? — Tegnapelőtt vendégek voltak nálunk.szolgál (egli serve presso il conte). én atyámmal a réten voltam. 36. a könyv az asztalon van (il libro è sulla tavola). hogy ö okos ember. da voi.itit'i) \'v. f . -lidi. kivel tegnap beszéltél. mert nagybátyám.\ w y Te nagyon vidám voltál tegnap. Hvu\SUoà tò^vv . náluk. . — Hol voltak nővéreid ma délelőtt? — Ok . — Én sokat be­ széltem vele és táttam. da lui. — te nővéremnél voltál (tusei stato dalla mia sorella). personali col suffisso nálunk. — Mivel mulat a kis gyemnek? — Leánykánk az almával mulat. da te. — Mi nálad voltunk. da me. da noi. a pirossai vagy a sárgával? — Ki volt veled tegnap a szín­ házban? — Atyánk volt velünk.q ( . da lei. 0 megmutatta nekünk szép kertjét. — Iga­ zad van. de ma már nincs semmije. Esercizio 30. da loro. L ' u s o dei pronomi -ìlei. m io-) .s. — Nekünk ma nem volt sok dolgunk. nálatok.

ti lesztek. Non avete avuto ieri tempo di scrivere? — Io ho avuto tempo. — Quel signore ieri ha passeggiato sulla strada con un grande cane. perchè siete sempre contenti. — Degli (-vai. jósággal és erénynyel vagyunk elégedettek. — Mia zia è partita con tutta la sua famiglia. — Noi siamo stati nel giardino col nostro maestro. Dove sei stato ieri? — Io sono stato in teatro. loro saranno. — Iddio ha ornata la terra colle piante e colle erbe. Tuo zio è stato un ricco signore. — Dove sono stati quei bravi soldati? — Essi sono stati nella battaglia. ma il mio amico era ammalato. noi saremo. LEZIONE XIX. Perchè non siete stati oggi a scuola? — Perchè era­ vamo ammalati. Dove sono i miei libri? — I tuoi libri sono sulla grande tavola. — Come sta suo padre? — Ieri fu ammalato. molte case. . molti cavalli e molti terreni. te leszesz.anyámmal és barátnőikkel a templomban voltak. ők lesznek. Esercizio 31. — Noi abbiamo veduto presso la chiesa molti forestieri. tu sarai. C o n i u g a z i o n e del v e r b o lenni nel t e m p o futuro del m o d o indicativo. io sarò. ma oggi sta bene. egli aveva molto denaro. — Sul cielo sereno vi sono molte stelle. hanno vinto ed hanno salvato la patria. — Oggi non ho scritto ancora nessuna lettera. - mi leszünk. — La prima­ vera e l'autunno sono le più belle stagioni dell'anno. — Csak szorgalommal. — Voi siete felici. -vel) scolari pigri nessuno è contento. voi sarete. \ UT 7 7- a) Nel senso di essere: En leszek. egli sarà. ò lesz.

könyve (egli o ella avrà una casa. dei libri). könyveink (noi avremo delle case. notai lesz házak. könyveik (loro avranno delle case. I nomi numerali cardinali corrispondono alla domanda: hány? (quanti. dei libri). neked lesznek házaid. Pluralità Unità del Nekünk lesz házunk. un libro). un libro). neki lesz háza. nektek lesz házatok. könyveim (io avrò delle case. könyvetek (voi avrete una casa. un libro). neki lesznek házai. könyvei (egli o ella avrà delle case.b) Nel senso di avere: Unità del possesso. un libro). dei libri). nekik lesznek házaik. könyveitek (voi avrete delle case. könyved (tu avrai una casa. del possessore: nekünk lesznek házaink. quante?) e sono i se­ guenti : Egy két (kettő) három négy öt ' hat hét nyolez kilencz tíz tizeneyy tizenkettő 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 tizenhárom tizennégy tizenöt tizenhat tizenhét tizennyolez tizenkilencz husz huszonegy huszonkettő ecc. 37. könyvük (loro avranno una casa. dei libri). könyvünk (noi avremo una casa. neked lesz házad. könyvem (io avrò una casa. dei libri). könyveid (tu avrai delle case. hartuincz 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 30 negyven 40 negyvenegy 41 ötven 50 ötvenegy 51 hatvan 60 hetven 70 nyolezvan 80 kilenczven 90 száz 100 ezer 1000 tízezer 10000 százezer100000 . Nekem lesz házam. Pluralità del possesso. nektek lesznek házaitok. dei libri). un libro). possessore: nekem lesznek házaim. un libro).

hatszor (sei volte). — Holnap­ után a városban leszünk. ötször (cinque volte). — Neked soha sem lesz ezer forintod. czentiméter.Hol lesztek ma dél­ után ? — Mi bátyánk kertjében leszünk. P. mert nem vagy takarékos. néhány­ nak kevés. . decziméter. metro. \\\\. — Barátaitok is ott lesznek ? — Barátaink nem lesznek a kertben. Hány tollat vettél? (quante penne hai c o m p e r a t o ? ) Kettőt (due). méter. giorno. ettolitro. . Esercizio 32. Vienna. litro. Il complemento o g g e t t o dei numeri három. -. Kettő si a d o p e r a . e. tristezza . pensiero.a . Két könyvem van (io h o d u e libri). kétszer (due volte). de ott lesznek rokonaink. hogy az idén még termékenyebb év lesz. 38. tele. Bécs. mert az ö fái tele vannak virággal. -ször. tízezerszer (diecimilla volte) ecc. néhány. nap. minuto. hektoliter. Még ma nálad leszek. mint tavaly volt. -a. quando sta s o l o . centimetro. fösvény. háromszor (tre volte). p. 1. kunyhó.Osservazioni. y j \ i •'u\'uvu'i\ v\ • W . hét è : hármat. decimetro . mese. hónap. egyszer (una volta). . hetet. I numeri multipli si formano coi suffissi: -szor. capanna. alcuni. casuccia gond. -szer. — Szomszédunknak sok gyümölcse lesz. liter. óra.e . .. e.\ 2 . kilométer. . — Ti is ott lesztek f — . chilometro. szomorúság. pieno. mentre két si premette ai sostantivi. percz. — Neked az idén több búzád lesz. mint tavaly volt. A \ . avaro. — Atyám mondta. . ora. tízszer (dieci volte ) nyolczvanszor ( ottanta volte ) . Nálunk néhány embernek sok gabonája lesz.

ma domani sarò nella città. — Noi avremo oggi del pane bianco. de még több is lesz. — Ezer méter egy kilométer\ — Hány liter van két hektoliterben? Hány nap van egy évben ? — Négyszer öt husz. — Az öröm és boldogság régi jó barátok. in un giorno ventiquattro ore. — Ha egy forintban van száz krajczár. — Nyolczszor kilencz hetvenkettő. Ella sarà anche lì? — Nella vostra grande stanza vi sono tre tavole e quindici sedie. ovvero cinquantadue settimane. Ha szorgalmasak és takarékosak lesztek. — Alikor lesznek ökreitek és lovaitok ? — Azt még nem tudjuk. — Quante volte siete stati nella nuova chiesa? — Noi siamo stati sette volte nella nuova chiesa. perchè egli è sempre malcontento. — Noi abbiamo ricevuto ieri da nostra ma- . — L'uomo avaro non sarà mai felice. — In una settimana vi sono sette giorni.— Che ora è adesso?—Sono sei ore. Io sono stato ieri nel villaggio. hány krajczár van huszonhárom forintban? — Száz centiméter egy méter. pénzetek is lesz. saremo nel giardino di nostra zia. — Dove saranno i fratelli do­ mani dopo pranzo ? — Essi saranno da nostro padre. ed in una ora vi sono sessanta minuti. — Mennyi kilenczszer hét? — Hányszor hat negyveiikettö? — Hányszor voltatok Bécsben? — Tanítónknak most harmincznyolcz tanítványa van. — Quante lettere ha scritto oggi tuo padre? — Egli ha scritto dodici lettere — In un anno vi sono dodici mesi. — Esercizio 33. — Dove sarete voi questa sera ? — Se non avremo molto lavoro. ök a jó és erényes embereknél laknak.A gazdag ember házában gyakran több gond és szomo­ rúság van mint a szegény kunyhójában.

ventesima seconda. decimo. kétszázadik. -a. quattro matite e dieciotto penne. tredic. quarto. . hatodik. ventesimo terzo. e dal padre abbiamo ricevuto due libri. centesimo. -a. ezredik. ottavo.dre nove mele. ventesima terza. tizedik. a. -a.-a. huszonkettedik. millesimo. huszonnegyedik. duecentesimo.-a. primo. harmadik. huszonharmadik. -a. -a. tizenharmadik. a. quinto. a. vantesimomo quarto. -szer. sesto. ventesimo secondo. nono. dieci belle rose. sessantesimo-a. diecimillesimo.-a. secondo. la seconda volta. la terza volta. hetedik. századik. kilenczedik. harmadszor. ventesima quarta. cinquantesimo. a. -a. ommettendo la de­ sinenza -ik. tizenegyedik. 4 nyolczadik. I nomi numerali ordinali corrispondono alla domanda hányadik ? (quale?) e sono i seguenti: :iUi'jH}p« Elso. -ször. undecimo.. dodices. quindici pere. la prima volta (első perde la ò*): másodszor. ötödik. LEZIONE XX. tízezredik. tizenkettedik. ötvenedik. settimo. Dai nomi numeraii ordinali. a. si formano i seguenti numerali: - először. -a. hatvanadik. -a huszonegyedik. ventesimo. terzo. ed aggiungendo invece -szor. húszadik. ecc. -a. ventesimo primo. második. ventesima prima. negyedik. -a. -a. ì oima j (S oJn«Bti afe) %t v^-à nbanm 39.

-a. tizenhármad. izzes. -a. tizenkilenczed % '/. da ventuno. hatvankilenczes. egyes. kilenczed. alcuno. kilenczszázas. hatod. da 1000000. huszonegyes. settuplice. 4 6 nyolczad. -a. Aatfos. doppio. numeroso. '/ '/. tizenketted. da 9 0 0 . da 69. /. harminczad. . da 100000. ötöd. triplice. da 3 0 . sestuplice. tanto. '/ '/ '/ '/. quadruplice. '/ '/. számos. da 5 0 . negyed. '/. kettes. 41. I nomi numerali indeterminati corrispondono alla domanda mennyi? (quanto?) e sono i seguenti: so&.„„„ 9 0 0 0 0 0 '/ l0tl000 42. tízezres. tizennyolczad. század. o7<w. annyi.. ezres. százezres. la centesima volta. esrerf. tizenhalod. '/. „ l 2 tizennégyed. da dieci. ezredszer. quintuplice. la millesima volta ecc.tizedszer. húszas. la decima volta.„ '/. heted. ötszázas. -a. ötvenes. da venti. kevés. molto. 7?e£es. néhány. ecc. '/ x i0 30 '/. I nomi numerali frazionari corrispondono alla domanda hányad (rész)? (che parte?) e sono: harmad. semplice. milliomos. tizenegyed. 4 s l6 17 l8 9 huszad. '/. I numeri multipli corrispondono alla do­ manda hányas? (da quanto?) e sono i seguenti: harminczas. századszor. négyes. tömérdek. -a. -a. 40. tizenheted. poco. '/„ '/. hármas. /tseii. da 1000. da 10000. tízezred százezred /. tizenötöd. da 5 0 0 . innumerabile.

Aba a harmadik. sokan t molti di loro . albero fruttif. — Ötven meg huszonöt az hetvenöt.U\Hin fin i i ' g . — Hányadik vagy te az osztály­ ban? — Nem vagyok az első. Péter a má­ sodik. könyvnyomda. Sokan állítják. trascorrere. appunto. négyetl. de kevesen hiszik (molti lo affermano. hármait. — Harmincz kilenczvennek a harmadrésze.Örökség. — Városunkban sok árva gyermek van. quattro di loro . kevesen. e.*) due di loro. T . felállítni. hányan voltate a színházban? (quanti erano al t e a t r o ? ) Húszan' hurminezan. — Egy tízesben van tiz egyes. százan ecc. — Nővérem tegnap másodszor kapott jutalmat. e richiedono d o p o di sè il plurale del v e r b o . Ketten. nyerni. Con questi numerali si risponde alla domanda hányan ? quanti (di l o r o ) ? Essi si riferiscono per l o più a p e r s o n e . 0IS O t t i íiíí f i í i l « itsi«»ö István volt az első magyar király. Endre a negyedik és Béla az ötödik. pochi di loro . de utolsó sem vagyok. ma pochi Io c r e d o n o ) . tre di loro . — Hány százas. Esercizio 34. — Nyolcz meg (più od e) hét az tizenöt. gyümölcsfa. épen. — Hányadik évben élünk mai — Hány madarat fogtatok? — Mi tizennyolezat fogtunk. Szomszédunk rosz fia már sokszor volt megbüntetve (castigato). eredità. — Mikor voltál először az iskolában? — Az ezernyolezszázhetvenhatodik évben. tipografia. tízes és egyes van egy ezresben? — Magyarországban az első könyv­ nyomdát az ezernégyszázhetvenedik évben állították fel. p.ìi\r. lefolyni. guadagnare. délelőtt egyszer és délután is egyszer. — Melyik az első város Európában ? — Európának első . felfedezni. — Hányad­ része öt a száznak? — Mindennap kétszer üt az óra hatot. — Egy szá­ zasban van tiz tízes. V<?i. scoprire. erigere. hányan ? quanti di loro ? *) Osservazione.

— Ti ha scritto mio fratello ? — Mi ha scritto già tre volte. . vomì ih rííooi . ma io gli ho sem­ pre perdonato. Che ora è ? — Sono appunto le ore undici. — 11 dicembre è il dodicesimo mese dell' anno. — Gli Ungheresi sono venuti nell' ottocentottantanove in Ungheria.W -I . — In un anno comune vi sono dodici mesi. il triplo di venti. — Io avrò domani venticinque fiorini. — Noi abbiamo visto nella casa del conte molti bei quadri. ma io non gli ho risposto neppure una volta. il quintuplo di dodici ed il sestuplo di dieci. — Egli sarà un uomo ricco. — Holnap épen hat hete lesz. — Melyik magasabb a Mátra hegye. — Egli mi ha offeso molte volte. tt&W TA Esercizio 35. t*. — Quanti anni ha tuo zio ? — Egli ha cinquantasei anni. ez a legmagasabb hegy Magyarországban. — Sessanta è il doppio di trenta. — Cristoforo Colombo ha scoperto l'America nel millequattrocentonovantadue.mv. il quadruplo di quindici. vagy a Tátra hegye 9 — A Tátra hegye sokkal magasabb. — Stefano ha ricevuto un terzo. . — Cinque più (meg) quattro fa nove. — Sei tu il primo nella classe ? — Io sono il ventesimo.t>vA ih ml. hogy én a magyar nyelvet tanulom.és legnagyobb városa. — Cento è il doppio di cinquanta. — Tuo zio ha guadagnato milleottocentottantacinque fiorini. o cinquantadue settimane. il quadruplo di venticinque ed il quintuplo di venti. — Nove più sette fa sedici. London. o trecentosessantacinque giorni. Ma­ ria un quarto e Francesco un quinto dell' eredità.

fogják. stimerò ecc. Osservazione. li. fogok. aspetterete. io stesso. tu stesso . becsülni várni. A A T • -a • • 44. Vale anche qui la regola del N. fogsz. fogom. 43. Questi p r o n o m i hanno anche le seguenti f o r m e : enmagam. voi stessi. noi sole . y nel plurale : magunk. fogja. várni. noi stessi. esse stesse o essi soli. I pronomi riflessivi sono nel singolare : magam. magatok. fogjuk. esse sole. aspetterò . önmaga .LEZIONE XXI. voi sole. stimerò . stimerai. tu stessa . magad. tenmagad. le) aspet­ terò. egli stesso . fogtok. stimerete . maguk. fognak. tu stesso. ella sola. fogod. besülni F o r m a soggettiva. p. io stessa . aspetteranno. io stesso. stimeranno. aspetteremo. e. én tanulni fogok (io studierò) ecc. tu sola . aspetterai. all'infinito del verbo da coniugarsi. essi stessi. maga egli stesso. noi stesse o noi soli. io stessa o io solo. Il tempo futuro si forma aggiungendo il presente del modo indicativo del verbo ausiliare fogni. F o r m a oggettiva. aspetterà . stimerà . ella stessa . voi stesse o voi soli.ro 19. fog. fogunk. tu stessa o tu s o l o . . lo (la. ella stessa o egli solo. fogjátok. stimeremo. C o n i u g a z i o n e dei verbi attivi nel t e m p o futuro del m o d o indicativo. io sola.

a questo servo . quei servi. tutte. mindnyája. mindenik. alcuno . qualche cosa . senki. akárkicsoda . questo ezé a. az olyan. ciascuna . a szolgát. ezeknek ezeket annak azt Í a szolgák. valami. ilyen. nessuna . étinek a szolgának. 45. quel servo . valamelyik.^ questi servi a szolgákat. azok azoké a szolgák. valamennyi. ognuna . a szolgáknak. bárki. I pronomi indeterminati sono: kiki. egyéb. Az ttzé a szolgáé. di questi servi . esse stesse. questo s e r v o . certune . szolgáé. questi servi. akárki.minmagunk. Ez a szolga. bármicsoda. le altre. semmi. quei s e r v i . a szolga. servo. amásik. tutti. más. uno o una ( di loro ) . olyan. un'altra. valaki. oly. a szolgákat. mind. tinmagatok. ognuno. noi stessi. di questo servo . egyvalaki. ognuna . . checchessia . a quei servi. a szolgának. gli altri. Ily. un certo. niente. ciascuno. a szolgáknak. voi stessi. a quel servo. önmaguk . voi stesse. noi stesse. qualcheduno . akárkicsoda. un'altro. nessuno . a többi. quel servo . [ chicchessia akárki. bármi. essi stessi. ognuno . mindenki. • ezek ezeké a szolgáké. némelyik. chiunque . bárkicsoda . nulla . azoknak azokat di quei servi . qualche altra cosa. cotale: . -- di quel servo . az ilyen. ezt a szolgát. certuni. a szolgáké. questi s e r v i . tale.

ma per lo più assimilano la loro z a quella consonante. dimenticare. Esercizio 36. questa). questo medesimo. I pronomi dimostrativi ez. quello medesimo. difetto. Felebarát. spiegare. olyan (cotale) a guisa degli aggettivi restano invariati avanti i nomi Esempì: Ezen ezen ezen ezen ember emberé embernek embert ezen emberek ezen embereké Azon azon azon azon azon azon ecc. mérsékelni. moderare . questa medesima. amannak (invece di amaznak). ugyanannál (invece di ugyanaznál) ecc. ab­ ban (invece di azban). ugyanaz possono ricevere gli stessi suf­ fissi che i sostantivi. ugyanez ed az. annak (invece di áznak). quella). ünnepelni. szükséges. verso. quella medesima. ebben (invece di ezben). tanuló tanulóé tanulónak tanulót tanulók tanulóké ecc. megjobbítani. megmagyarázni. 46. iránt. ugyanaz. amaz. almafa. azon (quello. Osservazione. indulgente. e. — A jó emberek ugy szeretik . necessario . Mi nem értjük ezen leczkét. colla quale incomincia il suffisso aggiunto a loro. ki fogja nekünk megma­ gyarázni? — Tanítótok holnap délelőtt mindent meg fog nektek magyarázni. prossimo . ily. procacciare. correggere. emez. ennek (invece di eznek). elnéző. festeggiare. szerezni. facilmente. hiba. Ma délután magam fogok írni levelet nagyanyámnak. oly. pomo (albero). L e p a r o l e : ezen (questo. elfeledni. könnyen. p. tükör specchio. ilyen (tale).ugyanez.

melyből (dal quale) a magyar nyelvet ta­ nuljuk. .felebarátaikat. olyan a felelet. magatok használtok magatoknak. mivel kevés ember szereti önmagát megismerni. qualcheduno è nella Sua stanza. -. — Mennyi pénzed van? — Annyi pénzem van. — Kivel ünnepelted meg a nagy ünnepet? — Csak az a boldog ember. Esercizio 37. — Milyen könyv ez ? — Ez olyan könv. è mio fratello. — Non può essere un uomo ragionevole colui. — Azoknak a tanítóknak jó tanítványaik vannak. a ki kevéssel megelégedett. — Che cosa disegnerete ? — Disegneremo animali e piante. — Kevés ember ismeri önmagát.Láttad-e magadat a tükörben ? — En látni fogom magamat a. mint önmagukat. hogy elég lesz az egész hónapra. mint önmagát. — Lo s o . — Tudományunkat mi magunk szereztük ma­ gunknak. perchè non è stato ieri sera in teatro? — Signor mio. de amazokat még nem láttam. — Ke­ vés ember szereti felebarátját ugy. — Ha jók és szorgalma­ sok vagytok. — Legnehezebb tudomány a magunk ismerete. non è un forestiero. — Ezen fehér rózsák sokkal szebbek mint amazok. — A milyen a kérdés. che crede a tutti. — Chi leggerà questo libro ? — Nostra madre lo leggerà. — Non domanderai al tuo amico (barátodat). tükörben. — Che (milyen) uomo è questo? — E un uomo molto ragionevole. • Tutti dicono. che (in) quest'anno ci sarà molto frumento ma : poco vino. — Perchè non disegnate? — Noi dise­ gneremo dopo pranzo. — Melyik az embernek leg­ drágább ékessége ? — Az erény. — Minden ember szereti a szorgalmas gyer­ meket. mivel az mindig meg­ marad. — Látta Ön ezeket az almafákat ? — Eme­ zeket láttam.

aspettavano. 2. 3. disse un grande filosofo. 2. soggettiva. 1. — Ogni animale conosce il proprio bene (il bene di se stesso). — Se non dimentichiamo i nostri propri difetti. várul. Forum . saremo più giusti ed indulgenti verso quelli degli altri. Váram. Várék. Forma 1. várunk. oggetiva. — Chi ammonisce gli altri. che sappia moderare anche se stesso. várának. várátok. 3. 1. 1. LEZIONE XXII. 2. aspettavi . aspettava. lo (la. — Non possono correggere gli altri coloro. L'uomo vede molto bene l'altrui difetto (il difetto degli altri).Quale [milyen) è il modo di vivere dell'uomo. nuoce a se stesso. ma facilmente dimentica i suoi propri (quei di se stesso). è necessario. várátok várak. — Colui che fa del male agli altri. — Conosci te stesso. várd 3. 2. a) Verbo basso. che non hanno corretto se stessi. — L'uomo virtuoso troverà in se stesso il più bel premio della virtù. várók. tali sono anche le sue gioie. aspettavamo : aspettavate . (álak) aspettavo. li. C o n i u g a z i o n e dei verbi attivi nel t e m p o imperfetto del m o d o indicativo. várad. 3. vára. le) aspettavo ecc.

-énk -étek -ének singolare. benneteket (vox. 3. (io) ed il c o m p l e ­ mento oggetto téged. hoz. -él -a. 1. becsület. stimavamo. becsülének. -étek 3. stimavi. -dnk. -hez. sopra). ti (vi) aspettavo. Esempì : vàràlak. becsülék. becsülétek. b) Verbo 47. ti) o p p u r e titeket. -e Numero 1. 1. 2. -ék Osservazione. 'dtok. becsülők. becsülénk. -ani. a). 2. 2. stimavate . Becsülék. 1. m o d o indicativo riceve il suffisso -álak o élek. 2. Becsuléìn. 1. stimava. -ém -éd -é plurale. I suffissi personali per le due forme nel tempo imperfetto del modo indicativo sono i seguenti : Numero F o r m a soggettiva.(-élek) stimavo. . becsülé. 3. 2. -re(m. -JlÖZ (da)si aggiungono ai sostantivi. Forma 1. stimavano. -he (in. -elek) -ál. 3. ti (vi) pregavo e c c 48. Se il s o g g e t t o di una p r o p o s i z i o n e è én. li. vi). tégedet (te. oggettiva. il v e r b o predicativo nella prima persona del tempo imperfetto. 2. -va. -dd. -dnak. becsille. becsüléd. 3. 2. 3. becsülétek. -ók. I suffissi -ha.alto. 3. le) stimavo ecc. lo (la. 3. -d. -ék (-álak. -dtok. herélek. 1. -dk. -ők 2. 1.

di noi) ha. hoz: ra. re: I II III rád o reád (sopra eli te) rátok o reátok (sopra di voi) rá o reá (sopra di lui) rajok o reájuk (sopra di loro) hozzám hozzád hozzá o hozzája (presso di me) (presso di te) (presso di lui) hozzánk hozzátok hozzájok (presso di noi) (presso di voi) (presso di loro) beléd (in te) belétek (in voi) beléje o belé (in lui) beléjÖk (in loro) rám o reám i (sopra di me) ránk o reánk (sopra. a folyamok a tengerbe ömölnek (i fiumi sboccano nel mare). a sas a földre tekint (l' aquila guarda sulla terra).che indicano il luogo verso il quale è diretto il moto espresso dal verbo (predicato). Questi sostantivi prov­ visti dei suddetti suffissi formano dunque comple­ menti di luogo. — a gyermek anyjához szalad (il fanciullo corre da sua madre) ecc. I pronomi personali coi suddetti suffissi si ado­ perano nel modo seguente: hoz. — a madár a fára repül (l'uc­ cello vola sull'albero). he: \ belém (in me) belénk (in noi) . che rispondono alla domanda hová? (per dove?) Esempi: A tanuló az iskolába szalad (lo scolaro corre a scuola). hez.

c i o è intorno a me). c i ò » intorno a lui) e cosi via. a kertből hozom a virágokat (io porto fuori dal giardino i fiori). tői: tőlem tőled tőle da me da te da lui tőlünk tőletek tőlük da noi da voi da loro Osservazione. dal quale parte il moto espresso mediante il verbo (predicato). rőf: belőlem belőled belőle rólam rólad róla belölünk belöletek belőlük rólunk rólatok róluk tói. . c i o è intorno a te) . Questi complementi corrispondono alla domanda honnan? (da dove?) Esempi : A madár kirepült a kalitkából (1' uccello volò fuori dalla gabbia). P. -VŐL I (da) -tói. — földünk a naptól melegséget és világosságot nyer (la nostra terra riceve dal sole calore e luce).49. 6 roszat beszél rólad (egli parla male di te. — a vendégek már felállottak az asztaltól (gli ospiti si alzarono già da tavola) ecc. significano anche di me. bői: ról. Ilolatn. ezen emberek fát hordanak a hegyről (que­ sti uomini conducono legna dal monte). — fivérem gyümöl­ csöt szed a fáról (mio fratello raccoglie frutta dal­ l' albero). -boi | -TÓI. Coi suffissi: -bùi. rólad e c c . e. Te roszat beszélsz rólam (tu parli male di m e . di te e c c .n jót beszélek róla (io parlo bene di lui. t. nel significato di intorno a me. che indicano il l u o g o . I pronomi personali coi suffissi in parola si usano come segue: bòi. -tői J si formano complementi di luogo dai sostantivi. intorno a te e c c .

számukra. per l'uomo (a favore dell'uomo): az állatok számúra. promettere . pentirsi . beléd. — Belém. affrettarsi . megtartani. midőn a nagy hajó megérkezett.Vásár. per me (a favore di me). elfogadni. mit tud­ nak. Ígérni. beléje. per voi (a favore di voi). megbánni. — Sok nép siete a tenger­ hez.Tanítónk szorgalmas tanítványai megmutaták tegnap. En irék. — Sokat bestéiének rólatok az emberek. nem voltak még nálad f — Európából sokan kivándo­ roltak Amerikába. de rájuk és azon gazdag urakra sokat hallgat. — Atyám két ökröt hajt a vásárra. per noi (a favore di noi). (a favore degli animali). sietni. per loro (a favore di loro). midőn a várost elhagytátok. belénk. belétek. Számomra. reád és rátok nem hallgat a világ. Bátyád pénzt kért tőlem. lavandaia . számodra. . — Két barátomat küldeni hozzád. accettare . — Tőletek ke­ veset kapnak a szegények. per lui (a favore di lui). — Minden áldás az égből száll reánk. számúra. per gli animali. inspirare . számotokra. midőn ti atyámmal beszéltetek. gente . mercato. számunkra. mosónő. áru. beléjök. —. Az ember számúra. és minden em­ berbe Isten lehelé a halhatatlan lelket. nép. mantenere . lehelni.Hideg szél fű a Kárpátokról. merce. abbandonare. — Reám . Esercizio 38. elhagyni. de én nem adtam neki. — .. per te (a favore di te). meri magamnak is csak két forintom volt.

— Da me è il libro. Mindenik gyermek kapott egyet — yy ^ ötödiket az anyjuk kapta. Nagyon jó volt! monda a legidősebb.Esercizio 39. ed io gli ho detto . Egy földmives öt szép baraczkot hozott négy gyer­ meke és felesége számára. azt is megettem. Gyermekeim! Milyen volt a baraczkf — kérdé az atya. — Anyám nekem adta a magáénak felét. — Noi vi aspettavamo ieri nel giardino. a magvát elástam. monda a legfiatalabb gyermek. — Te jó gazda leszesz. e da te è la matita. termöfa lesz és a fát ápolni fogom. En megettem az enyémet. pompás ize volt. — Quanto denaro ti (tőled) ha domandato la lavandaia ? - Esercizio 40. — Voi accettaste il mio consiglio. Perchè non hai ascoltato i consigli che ti dava mio zio? — Io non prometteva mai nulla. e non vi pen­ tirete. — Tu non mi hai offeso mai. — Enrico mi (tőlem) ha domandato una grammatica ungherese. che egli se ne può comperare (veliet magának) una nella libreria. a magvát elhajítottam. az ki fog kelni. quando i vostri amici ci hanno visi­ tati.— Quel ricco negoziante ha ricevuto da Vienna molta merce. che non pagherà più (főbbé) i tuoi debiti. Noi leggevamo. — Tuo zio mi ha scritto dall'America. a magvát e e a z . — Egli soffriva una volta molto. felelt az atya. ma ora è un uomo felice. Gli ospiti siedono presso la tavola. e parlano coi nostri parenti. A baracTJi'ok.

— kapni. fummo. — baraczkttiatj. — LEZIONE XXIII. r i c e v e r e . — idős. — megette. felszedni. essi erano. tu eri o fosti . c o n s o r t e . kiszedtem a belét.a . s c u s a r e . ellökni. . albero fruttifero. A szülök megdicsérték Antalt. a z i o n e . s megettem. e t à . — íz. — milyen. - Baraczk. bél. ö megköszönte és megette. spuntare. Te mit csináltál Antal? — kérdé az atya. — termo fa. d e s i d e r a r e . r a c c o g l i e r e . — kérdeni. appetire. v e c c h i o . — dicsérni. tenero. p e s c a . Gyuri. — gazda. d e b o l e . ti valátok.rioi eravamo. C o n i u g a z i o n e del v e r b o lenni nel t e m p o imperfetto del modo indicativo. foste. n o c c i o l o di p e s c a . — ápolni. ők valának. beteges. — el­ hajítani. voi eravate. A másik fiu monda: En felszedtem az elhajított magvakat. — En a baraczkomat elajándékoztam. — p o m p á s . furono. . — gyenge. malaticcio. — kor. — lett. lodare. te vaiai. — kimenteni. c o m e . Szomszédunk fia. naturale. p e r s i c a . — természetes. s a p o r e . a) Nel senso di essere: En valék. — bete­ ges. —ajándékozni. gettar via. mandorla (dei frutti n o c c i o l u t i ) . mi valánk. azért neki adtam. s gyenge korod kiment téged.ellöktem. — kikelni. m a n g i ò . — feleség. e c c e l l e n t e . — Tetted természetes. a magam baraczkját eladtam. — megkívánni. assistere. d o m a n d a r e . szólt az atya. ö vola. egli era o fu . tette szép és ne­ mes volt. — Te jó kereskedő leszesz. io ero o fui . regalare. e c o n o m o . b u d e l l o . mond az atya. hogy megkívánta a jó gyü­ mölcsöt. Láttam.

könyvei (egli o ella avveva delle case. könyve (egli o ella aveva una casa. li. neked valának házaid. disegni rajzol. neki valának házai. 50. d i s e g n o rajzolnz. mi vártunk vaia (noi avevamo aspettato) ecc. dei libri). un libro). F o r m a oggettiva. én vártam vaia (io aveva aspettato). dei libri). neked vaia házad könyved (tu avevi una casa. neki vaia háza.könyvei lek (voi avevate delle case. Rajzolok. könyvetek (voi avevate una casa. un libro). un libro). disegniame disegnate disegnano. nekünk valának házaink. P r o s p e t t o dei tempi del m o d o indicativo: a) Per i verbi bassi. F o r m a soggettiva. rajzoljátok (la. könyveim (io avevo delle c a s e . dei libri). disegna rajzolunk. d e i libri) nektek valának házai tok. Si ha il tempo trapassato del modo indi­ cativo aggiungendo alla forma del passato la voce verbale volt o vaia. le) dise­ gno ecc. nekik valának házaik. nekik vaia háztik. rajzolnak. un libro). nektek vaia kazalok. te vártál vaia (tu avevi aspettato). könyvünk ( n o i a v a v a m o avuto una casa. f-lak>. rajzoltok.b) Nel senso di avere* Unità del p o s s e s s o . un libro). könyvem (io aveva una casa. p. e. könyvük Loro avevano una casa. presente: rajzolják lo Tempo Rujzolom rajzolod rajzolja rajzoljak . dei libri). könyveink (noi avevamo delle case. Pluralità del p o s s e s s o Unità del p o s s e s s o r e : nekem vaia házam. Pluralità del p o s s e s s o r e : nekünk vaia hàznnk. könyveik ( l o r o avevano delle case. ö várt vaia (egli aveva aspettato). nekem valónak házaim. dei libri). un libro). könyveid (tu avevi delle case.

rajzolói, disegnavi
rajzola, disegnava

rajzolóm
rajzolód
rajzoló

rajzolunk, disegnavamo
rajzolatok,
disegnavate
rajzolónak,
disegnavano

rajzolók
rajzolótok
rajzolók

disegnavo

passato:

rajtoltam, t-talak) ho disegnato
rajzoltál, hai disegnato
rajzolt, ha disegnato

rajzoltam
rajzoltad
rajzolta

rajzoltunk, abbiamo disegnato
rajzoltatok, avete disegnato
rajzoltak, hanno disegnato

rajzoltuk
raizoltótok
rajzoltók

Tempo

trapassato:

rijzoltam i-talak) vaia, avevo disegnalo
rajzoltál vaia, avevi disegnato
rajzolt vaia, aveva disegnalo

rajzoltam vaia
rejzoltad vaia
rajzolta vaia

rajzoltunk vaia, avevamo disegnato
rajzoltatok vaia, avevate disegnato
rajzoltak vaia, avevano disegnati»

rajzoltuk vaia
rajzoltátok vaia
rajzoltók vaia

fogok,
fogsz,

disegnerò
disegnerai

fog, disegnerà

fogu/tk, disegneremo
fogtok, disegnerete
fognak, disegneranno

futuro:
rajzolni

rajzolni

Tempo

lo (la, li, le) ho di­
segnato eoe.

Tempo

lo (la, li, le) avevo
disegnato ecc.

rajzolék, (-alak/,

lo (la, li, le) dise­
gnavo ecc.

imperfetto:

fogom
fogod
foflja
fogjuk
fogjátok
fogják

lo (la, li, le' dise­
gnerò ecc.

Tempo

b) Per i verbi alti.
Tempo

presente:

ver, batte

verem
vered
veri

verünk, battiamo
vertek, battete
vernek, battono

verjük
veritek
verik

Tempo
verek,

(-élek)

battevo

imperfetto:

veret, battevi
vere, batteva

verem
veréd
vere

verènk, battevamo
verétek, battevate
veiének, battevano

verők
veretek
verek

lo (la, li, le) battevo
ecc.

verek, (-lek) batto
versz, batti

lo (la, li, le) batto
ecc.

F o r m a oggettiva.

F o r m a soggettiva.

vertem (-lelek), h o battuto
vertél, bai battuto
vert, ha battuto

vertem
verted
verte

vertünk, abbiamo battuto
vertetek
avete battuto
vertek, hanno battuto

vertük
vertétek
verték

trapassato:

vertem (-teleki vola, avevo battuto
vertél vaia, avew battuto
veri vaia, aveva battuto

vertem vaia
verted vaia
verte vaia

vertünk vaia, avevamo battuto
vertelek vaia, avevate battuto
vertek vaia, avevano battuto

vertük vaia
vertétek vaia
verték vaia

lo (la, li, le) avevo
battuto ecc.

Tempo

lo (la, li, le) ho bat­
tuto ecc.

Tempo passato.

foquttk, batteremo
fogfok, batterete
fognak, batteranno

fogom
fogod
fonja
fogjuk
fogjátok
fogják

lo (la, li, le) betterò
ecc.

fogok (-lak), batterò
fogtZ, batterai
fog, batterà

futuro:

verni

verni

Tempo

51. Nella lingua ungherese si distinguono due
forme di gerundio ; 1' una si forma col suffisso -váll,

-vèìl, e 1' altra con -va, -ve.
Esempi:
varvdìl,
aspettando
becsülvén,
stimando

várva, aspettando
becsülve, stimando ecc.

Osservazione. Tutte le d u e forme si traducono egualmente in italiano. —
Al gerundio cor» va, ve si aggiunge s p e s s o la k del plurale, nel qual caso il
v e r b o vannak si o m e t t e ; p. e. ezen Itujók lelvék árukkal (questi bastimenti
s o n o pieni di merci.

52. La lingua ungherese ha tre specie di parti­
cipi:
a) Il participio presente, che si forma con ó,
Ő; p. e. váró (aspettante), becsülő (stimante), kereső
(cercante) ecc.
b) lì participio passato, che si forma con -t,
-ott, -ett, od ött (suffissi del tempo passato); p. e.
várt, (aspettato), becsült (stimato), olvassott
(letto),
keresett (cercato), kötött (legato).
c) Il participio futuro, che si forma mediante

-andò,

becsülendő

elido) p. e. várandó

(da stimarsi), keresendő

(da aspettarsi),

(da cercarsi).

53. I complementi di luogo si esprimono anche
mediante le posposizioni aggiunte ai rispettivi nomi

mellől. dalla vici­ nanza mogol. elink (avanti di noi). alattad (sotto di t e ) . fra d i . per. aluliam ( « o t t o di m e ) . keresztül. al di qua túl. -hez. -tői alul. da davanti felöl. Le seguenti posposizioni. sopra körött.elém (avanti di m e ) . alattunk (sotto di noi). secondochè corrispondono alla domanda: hol? (dove?) hovdf{\)Qv d o v e ? ) h o n n é t ? ( d a dove?) alatt. dietro A'ozè'. vicino a távol. sotto előtt. elèa (avanti di te). alattatok ('sotto di voi). e. sopra &óVe. intorno között. -ön 9) -hoz. da sopra koröl. dall'intorno közöl. Queste posposizioni si dividono in tre gruppi. . -hoz. közel. da dietro Osservazione V o l e n d o servirsi dei p r o n o m i p e r s o n a l i . . fölül. p . avanti fölé. 54. . presso tt&f. alatta (sotto di lui o lei). dietro mögé. le suddette posposizioni si u n i s c o n o coi corrispondenti suffissi p o s s e s s i v i . intorno mellé. fra alól. al di sopra belül. -ori. da sotto elöl. sotto e/e. che anche servono da complemento di luogo. eléje (avanti di lui o lei). -tői.o pronomi. quali c o m p l e ­ mento di l u o g o . a cui si riferiscono: Suffissi da aggiungersi: 1) -n. aìuituk (sotlo di loroì. -en. innanzi fölött. al di sotto felül. al di dentro kívül. richiedono certi suffissi da aggiungersi ai nomi. . eléjük (avanti di loro) e c c . oltre. al di fuori innen. vicino mögött. fra mellett. al di là át. elétek (avanti di v o i ) . lontano da.

— Rólatok senki sem beszélhet roszat A lehulló falevelek sárgák.Polgármester. de hajdan a város falain belül voltak. Róma előtt is volt seregével. bokor. — A tamilt ember boldogul az életben. megijedt. spaventato. törzs. ragadozó. lehidló. — A híres Attila. prato. segély. fészek. lőni. tesoro . fabbricare . svolazzare . építeni. fészket rakni. repkedni. nido . akáczfa. cicogna . vadászeb. sereg. cespuglio. sikság. ramo. cadente . hajdan. egészség. ág. pianura . Esercizio 41. sparare. szőlőskert. valle. esercito. — . — Nővérem felszedte a tollakat az asztal alól. a ki mellettem ült a templomban? — Azon úr a város polgármestere. — Az érett gyümölcs egész­ séges táplálék. kincs. tronco . Abbazia Fiuméhez Közel van. — Fölöttünk lát­ juk az eget és alattunk a földet. rét. vigna . tető. — Pest városa a Dunán innen. aiuto. A pacsirta éneklő madár. Buda városa a Dunán tál van építve. völgy. scavare. salute . ásni. un tempo. mindkettő az Isten dicsőségét hirdeti. far nido . tőle sok segélyt kapnak a szegények. soccorso . cane da caccia. tetto. gólya. — Az orosziáit ragadozó állat. — A temetők most a város falain kívül vannak. A gólya fészket rak a ház tetejére. — A ház előtt van az udvar. rapace . podestà . — Macskánk az asztal alatt van. — Nem ismered azon urat. az udvarban sok szárnyas háziállatot látunk. -a . — Az emberek roszat beszélnek rólunk. acaccia .

fra me e te. gli uccelli spaventati svolazzano sopra di loro. — Sotto i monti si estende una grande pia­ nura. — Ogni albero ha radici. Találtak is sokat. Nagyon meleg nyári nap volt. Esercizio 42. — Il mio amico trovò cinque piccoli uccelli in quel nido. melyek az eget lassanként beborí­ tották. Az erdőben. — Fra i monti vi sono molte valli. — Az elmúlt idő vissza nem tér. nel cortile vi è un grande albero. tronco e corona. — Una nuvola è sopra di noi. — A föld alól sok kincset ásnak. — I cani da caccia correvano presso di noi. — Gli agnelli pascolano presso il bosco. — Un uccello ha fatto il nido fra i rami della nostra acaccia. villám- . hogy észre se vették a felhőket. — Az állandó egészség nagy áldás. — Dietro il cacciatore vengono i cani da caccia. — A korhadt fa kivágandó. Néhány gyermek kiment az erdőbe epret keresni. Csak midőn az ég már egészen besötétült. — Avanti la nostra casa.Debreczen távol vau Fiamétól. — Il nome di questo albero è acaccia. Esercizio 43. Mi mindnyájan halandó emberek vagyunk. e sparano i cacciatori . Még mindig oly szorgalommal keresték a jóízű kis piros bogyókat a fii között és a bokrok alatt. — A megtanulandó leczke nem nehéz. Il tema da elaborarsi non è difficile. — Intorno al villaggio vi sono delle vigne. — Dietro quel bosco verdeggia un grande prato. — Fra i cespu­ gli saltano i lepri.

m a l e . presto. — indulni. Alig haladtak egy pár száz lépésre. Nyári. mettersi in c a m m i n o . dörrenés. hogy a villám a nagy tölgyfába csapott és azt végig hasította. tremendo . estivo. quercia. — . folgore . porsi. c o m i n c i ò a p i o v e r e . elin­ dultak az esőben haza felé. — p á r . di buon g u s t o . intanto. a p o c o a p o c o . — visszanézni. oscurarsi. — szerencsétlenség érheti. . arrivare fuori da. — villàmlani. guardar indietro . egyszerre nayy villámlást láttak. t u o n e g g i a r e . — egyszerre. in questo m e n ­ tre.. fracasso. — zivataros. Azonban a kis Mari így szólott a többihez: Tudjátok-e. c e s p u g l i o . és egy irtózatos dörrenést hallottak.. — j ó i z ü . t e m p e s t o s o . hogy zivataros időben nem jó magas fák alá állani. — észrevenni. — egészen. — irtózatos. hogy nem maradtak a fa alatt. a c c o r g e r s i . di e s t a t e . ad un tratto . t o s t o . intenebrarsi. — dörögni. del tutto . accadere. gli può accadere d i s g r a z i a . s c o p p i o . — a villám a nagy tölgyfába csapott és azt végig hasította. l a m p e g g i a r e . saporito. A gyermekek hamar egy nagy tölgyfa old menekültek. consolarsi. — megrémülni. Az eső jól megverte őket. — bokor. — hamar. — örülni. de más bajuk nem történt. c o m i n c i a r e . csak akkor indtdtak haza felé. midőn az eső megeredt. giungere. — a többi. il fulmine cadde sulla grande quercia e tutta la s p a c c ò . spaventarsi.lant és dörögni kezdett. — t ö l g y f a . c o c c o l a . — azonban. rtllegrarsi. — lassanként. s u c c e d e r e . — kezdeni. a d a ­ gio. mit mondott tegnapelőtt jó tanítónk? Azt mondotta. besötétülni. facilmente. interamente. — könnyen. lampeggio. orribile. gli altri. visszanéznek s látják. — beborítani. De még az erdő széléhez sem értek. Most örültek csak. A gyermekek hallgattak a kis Mari szavára. — ai esö megeredt. bacca. a gyermekek megrémültek. mert ott az embert könnyen szerencsétlenség ér­ heti. — b o g y ó . atterrirsi. — történni.. — baj. — kiérni. p a i o . — villámlás. coprire .

Várjak várj várjon . Becsüljek becsülj becsüljön (che) io lo (la. (-jalak) (che) io lo (la. F o r m a soggettiva. F o r m a soggettiva. C o n i u g a z i o n e dei verbi attivi nel m o d o c o n g i u n t i v o ed imperativo. várjunk várjatok várjanak Várjam várjad várja (che) io aspetti ecc.LEZIONE XXIV. F o r m a oggettiva. le) stimi ecc. Tempo presente. a) Verbo basso. li. F o r m a oggettiva. le^ abbia aspettato ecc várjuk várjátok várják ecc.li.le) aspetti ecc. becsüljünk becsüljetek becsüljenek (-jelek) (che) io stimi ecc. li. (che) io abbia aspettato Vártam (-tálak) légyen vártál légyen várt légyen vártafil légyen vártad légyen várta légyen vártuk légyen vártunk légyen vártatok légyen vártátok légyen vártak légyen várták légyen b) Verbo alto. Becsüljem becsüljed becsülje becsüljük becsüljétek becsüljék che) io lo (la. Tempo presente.

-janak. 55. -junk. I modi imperativo e congiuntivo nella lingua ungherese hanno gli stessi suffissi. -jék Il tempo passato del modo congiuntivo si forma aggiungendo al passato del modo indicativo la pa­ rola légyen. j 3. -jak. abbia stimato Becsültem légyen becsülted légyen becsülte légyen (che) io lo (la. I suffissi personali nel tempo presente del modo imperativo e congiuntivo sono i seguenti: Numero singolare. -ják.-jelek) 2. F o r m a soggettiva. domandato) ecc. 3. -jek. 1. 2. Il loro s e g n o caratteristico è la j . jed 3. -jam. L'imperativo ha solo il tempo presente. -jétek 3. je plurale. 2. 1. i. jön Numero 1. -jatok. lo) io stimato (che) becsültünk légyen becsültetek légyen becsültek légyen abbia Becsültein {-telek) légyen becsültél légyen becsült légyen ecc. Tempo passato. (-jalak. -jilk 2. -ja.becsülttilk légyen becsültétek légyen becsülték légyen ecc. -jtfk. li. mentre il m o d o congiuntivo ha d u e t e m p i : il presente ed il pas­ sato. 1. kértem légyen (che io abbia aspettato. -jad. che si adopera senza c o n ­ g i u n z i o n e . hogy én vártam. e. . — -jon. Osservazioni. -junk -jetek -jenek Forma oggetiva. p. c h e di solito s o n o preceduti dalla congiunzione hogy (che). -jem 2. -játok.

nel presente dell' imperativo e congiuntivo p e r d o n o la / . rontsam rontsad rontsa ecc. Quei verbi. bocsát (taglia). scfjit (aiuta). I verbi. cambiano la j caratteristica in * . hajtsak hajts hajtson ecc. Esempi : arat (miete) Vet (semina) arassak arass arasson arassam arassad arassa vessek vess vessen vessem vessed vesse arassunk arassatok arassanak arassuk arassátok arassák vessünk vessetek vessenek vessük vessétek vessék. SZ o Z nel presente del m o d o congiuntivo ed imperativo assimilano la j caratteri­ stica colla consonante finale tanto nella forma soggettiva che nella oggettiva. It. 2. hajt (caccia). Forma oggettiva. 3. Forma soggettiva. A. la cui radice finisce in s. In questa maniera si coniugano (lascia). la cui radice finisce in jl. Tutti quei v e r b i .Osservazioni. Forma oggettiva. Verbo alto Verbo basso Forma soggettiva. segítsek segíts segítsen ecc. töltsem töltsed töltse ecc. Esempì: . ássak áss ásson ássam ássad ássa főzzek főzz főzzön főzzem főzzed főzze ássunk ássatok ássanak ássuk ássátok ássák főzzünk főzzelek főzzenek főzzük főzzétek főzzék. mulat (si diverte) e metsz anche i v e r b i : lót (corre). la cui radice finisce c o n una / preceduta da una vocale breve nel presente dell' imperativo e congiuntivo cambiano tanto la t finale quanto la j caratteristica in s. ront (rovina). nt o in / preceduta da una vocale lunga. e la j caratteristica si assimila alla so SZ. Esempi : . la cui radice finisce in * / o szt. Quei v e r b i . tölt (riempisce). 1.

si suddividono in tre classi. dietro jobbra. a sinistra ho ftp? (per d o v e ? ) ide. kint. a casa előre. bent. a basso föl. itten. qui olt. in un altro luogo sehonnan / luogo akárhol. là lì haza. da dentro távol. a casa elül. vicino lontano néhol. onnét. da ogni luogo luogo parte . da casa élűiről. in qualche valahova. da qui onnan. di fuori kívülről. meszsze. rimane tanítsad intsed ecc. da vicino sehova. meszsziröl. a basso alulról. da dietro jobbról. in nessun l u o g o valahonnan j luogo máshová. lontano távolra. sopra ki. là. a destra bal felül. in nessun luogo valahonnét 1 da qualche luogo mindenüvé. a destra balra. dalla destra balról. di dentro belülről.tálaszt fest (dipinge) (sceglie. dietro jobb felül. fönt. di sopra fölülről. Il suffisso -jad. Gli avverbi. dalla sinistra alul. avanti hálál. alani. in un altro mindenült. che servono da complementi di luogo. dentro honnét * (da d o v e ? ) innen. -jed si può várd invece becsüld » olvasd » fizesd » ridurre alla semplice d. moto a luogo o moto da luogo e corri­ spondono alle domande : hol? (dove?) itt. qua qui oda. di • » » In quei verbi però. otthon. da sopra kivül. a sinistra alá. da davanti hátulról. da basso fölül. avanti hátra. fuori be. elegge) válaszszak válaszsz váluszszon válaszszam válaszszad vátaszsza fessek fess fessen fessem fessed fesse válaszszunk válaszszatok válaszszanak válaszszák válaszszátok válaszszák fessünk fessetek fessenek fessük fessétek fessék 5. vicino közelre. di là hazulról. in qualunque akárhová.lonlano távolról. da közel. secondocbè indi­ cano stato. da fuori belül. meszszire. qua. lì itthon. nei quali rimane la l anche la caratteristica j cambiata in s Esempì : tanítsd intsd invece » di » Esempì: várjad becsüljed olvassad fizesseíl ecc. in qualche l u o g o közelről. dappertutto sehol. finale della radice. in qualunque mindenünnen. 56. innét. valahol. dappertutto sehonnét ì da nessun luogo másutt. ottan.

követelni. hogy a rágalmazók elöt zá?juk be füleinket. gyarló. hogy lássalak benneteket. e. Esercizio 44. che nella lingua italiana corrispondono alla domanda fin dove? a che distanza ? (meddig ? ) in ungherese si esprimono aggiugendo ai rispettivi nomi il suffisso ig ( fino a ) p. — Közelebb álljatok. üldözni. pretendere . — Szeressük az erényt és gyűlöljük a bűnt. könnyelműen. kerülni. adempire . távol. magasztalni. perseguitare . — Atyánk tanácsolta. con legge­ rezza . a borjú a kapuig szaladt (il vitello corse fino al portone) . visitare . alá. assetato . innocente . — Látogass meg holnap reggel. — Gyak­ ran bocsássatok meg másoknak. meglátogatni. de magatoknak soha. balgaság. oda. fönt. — Antal a templomig és onnét az iskoláig kisérte barátját ( Antonio accompagnò il suo amico fino alla chiesa e di là fino alla scuola) ecc. rágalmazó. bent. — Fiam. e. Társ. leni. Quei complementi di luogo. Gli avverbi alant. p. calunniatore . szomjas. mostrare . legalantabb. — odább. hogy ne . let/odább e c c . Maradj itthon. — ide. könnyelműség. leggerezza . ártatlan.Osservazione. rettegni. balordagine . odiare. akarok neked valami szépet mu­ tatni. evitare . fallibile. —• Gyermekek írjatok. alantabb. tanuljatok és raj­ zoljatok. föl p o s s o n o ricevere anche i suffissi di c o m ­ parazione. tehát. spaventarsi . dunque. hátra. teljesíteni. 57. mondjad a szolgáknak. mutatni. mert rosz idő van. glorificare . gyűlölni. közel. compagno.

lássanak, fussanak annyit — Az embereket tetteik és
ne szavvaik után Ítéljétek meg. — Jobbra nézz! —
Hátra fordulj ! — Fiaim! megkívánom tőletek, hogy
tanuljatok. — Sokan csak azért tesznek (fanno) jót
másokkal, hogy az emberek magasztalják őket. —
Tölts vizet a poharamba, mert szomjas vagyok. —
Kitől minden ember retteg, oka van, hogy maga is
féljen. — Ne sértsd meg barátodat könnyelműen, mert
nagyon nehéz hü barátot találni.
Esercizio 45.
Iddio vuole, che gli uomini esercitino la giu­
stizia e difendano gli innocenti. Fanciulli ! se volete
essere felici obbedite ai vostri genitori. — Non giu­
dicate con leggerezza i difetti degli altri, e non di­
menticate, che anche voi stessi siete uomini fallibili.
— Quel maestro disse ai suoi scolari, che osservino
ed ascoltino molto, ma parlino poco. — Desidero,
che vi divertiate bene. — Figlio mio ! esigo che studi
con maggior diligenza. — Evitate i cattivi compagni.
— E una balordaggine il pretendere che non ci toc­
chino mai dispiaceri. — Non promettere, se sai, che
non puoi adempire la tua promessa. — Seguite sem­
pre i consigli degli uomini buoni e prudenti. — U o ­
mini ! voi tutti siete fratelli, non perseguitatevi dun­
que Pan l'altro.
Esercizio 46.

Az öreg és ifjú.
A nyolezvan éves Gergely egyszer mezei laka elött ült, és gyönyörködve szemlélte a szép őszi reggelt;

néha a kéklő hegyek felé tekintett, majd a sötétlő er­
dőre veté szeméit, majd kis unokáit nézte, kik vidáman
mulattak körüle.
Egy fiatal közeledett az öreghez ; elkezdtek együtt
beszélgetni; az aggastyán felemlítette évei számát, az
ifjú csudálkozással bámulta az öreg piros arczát és
erős tagjait. „ Mikép örzé meg ily jól erejét, egészsé­
gét és vidámságát késő vénségeig ? " —• kérdé az ifjú.
„ Fiam ! — felelt a tisztes ősz — minden jó adomány az égből Istentől száll reánk, az én erőm, egészségem és vidámságom is Isten ajándéka, de ezen
égi ajándék megőrzéséhez mi magunk is járulhatunk
valamivel.
E szavak után felkelt az öreg, az idegen ifjút
elvezette a kertbe, itt megmutatta neki a gyümöl­
csökkel megrakott szép fákat;
örült a szív ezek lá­
tásán.
„ Csodálod fáim szép termését ? — kérdé az öreg, — ezeket én ültettem és ápoltam -fiatal korom­
ban; ebben találod meg titkát agg koromnak s agg
korom Örömeinek."
Az ifjú megköszönte az öregnek a titok felfede­
zését, megértette a czélzást, és soha sem feledte el az
öreg szavait.
11,

Mezei lak, casa campestre, villa ; — gyönyörködni, dilettarsi ; —
szem­
lélni, esaminare, rimirare; — öszi reggel, mattina d'autunno; — néha, qualche
volta, talvolta; — kéklő, azurreggiante; — tekinteni, guardare, m i r a r e ; — sö­
tétlő, oscurante ; — szemet vetni, gettare gli occhi o lo sguardo ; — unoka,
n i p o t e ; — mulatni, divertirsi; — köielední, avvicinasi ; — együtt, insieme,
a s s i e m e ; — aggastyán, vecchio c a n u t o ; — felemlíteni, menzionare, far m e n ­
z i o n e ; — csudàlkozàs, ammirazione, maraviglia; — bámulni, mirare, stupirsi;
— urcz, faccia, ciera ; — tag, m e m b r o ; — mikép, c o m e ; — megőrzeni, c o n ­
servare; — vidámság, ilarità; — vénség, vecchiaia; — adomány, d o n o ; —
szállni, s c e n d e r e , derivare; — járulni, c o n c o r r e r e ; — felkelni, alzarsi; —
elvezetni, c o n d u r r e ; — megmutatni, mostrare, far v e d e r e ; —
gyümölcscsel
megrakott, pieno o carico di frutta; — csodálni, ammirare, maravigliare; —
termék, raccolta, p r o d o t t o ; — ültetni, piantare; — ápolni, assistere, c o l t i v a r e ;
— kor, età ; — felfedezés, rivelamcnto ; — czélzàs, allusione.

LEZIONE

X X V .

Coniugazione dei verbi attivi nel modo condizionale.
a) Verbo basso.
Tempo presente.
F o r m a soggettiva.

Várnék,
aspetterei
vámul,
aspetteresti
várna,
aspetterebbe
várnánk,
várnátok,
várnának,

aspetteremmo
aspettereste
aspetterebbero

Várnám
várnád
várná
vámok
várnátok
várnák

lo (la, li, le) aspetterei ecc.

F o r m a oggettiva.

vártunk
volna,
vártatok
volna
vártak
volna

i
v

Vártam
volna
várt fid volna
várta volna
vártuk
volna
vártátok
volna
várták
volna

lo (la. li, le) avrei
aspettato ecc.

Vártam
volna,
vártál
volna,
várt volna,

avrei aspettato ec.

Tempo passato.

b) Verbo alto.
Tempo presente.
Becsülnék,
stimerei
becsülnél, stimeresti
becsülne, stimerebbe
becsülnénk,
becsülnétek,
becsülnél lek,

stimeremmo
stimereste
stimerebbero

F o r m a oggettiva.

Becsülném
becsülnéd
becsülné
becsülnők
becsülnétek
becsülnék

lo (la, li, le) sti­
merei ecc.

F o r m a soggettiva.

rontanánk. rontana. becsültek volna. -nelek) 2.becsültünk volna. tanítanának. 1. e. -nők 2. -nák. rontanátok. tanítanék. p . én tanultam volna ( i o avrei studiato). si premette la vocale a o e . -fiénk 2. te tanultál volna (tu avresti studiato). Becsültem volna. le) avrei stimato ecc. 2. -nének plurale. it. -nani. becsült volna. Tempo passato. rontanának . -nétek 3. tanítanál. m o d o condizionale. — S e la radice d ' u n verbo termina c o n due consonanti o in una delle sillabe Ut. -ne Numero 1. ö tanult volna (egli o ella avrebbe studiato). i. Osservazioni. -ned -ná. -nának. avrei stimato ecc. tanítana. mi tanultunk volna (noi avremmo studiato) e c c . -fiánk. -nék. -nàtole. e c c . -nel 3. Si ha il tempo passato del m o d o condizionale aggiungendo alla forma del passato indicativo la v o c e verbale volna. in questo caso al rispettivo suffisso del tempo presente. -nétek 3. Il modo condizionale ha due tempi: il pre­ sente ed il passato. 58. tanítanánk. -nők. né. -ném -nád. 1. 3. e. -rial. ront (rovina). p . -nátok. Becsültem volna becsülted volna becsülte volna becsültük volna becsültétek volna beczülték volna lo (la. li. -né 2. becsültél volna. 1. tanítanátok. rontanál. F o r m a soggettiva. rontanék. Forma oggettiva. I suffissi personali nel tempo pre­ sente di questo modo sono i seguenti: Numero singolare. Il s e g n o caratteristico del m o d o condizionale è ná. -fièle (-ndlak. — tanít (insegna). -na. becsültetek volna.

ieri ma. oggi holnap. immediatamente . adesso már. I complementi di tempo si suddividono in tre gruppi secondo che corrispondono alla domanda : I. mai tegnap. che nella lin­ gua italiana corrispondono alla domanda quando ? (mikor ?) in ungherese si esprimono mediante corri­ spondenti avverbi di tempo. ha te imát i se egli studiasse. se essi studiassero. se tu scrivessi. ha ere várnék. se voi scriveste. mediante nomi muniti di certi suffissi o mediante posposizioni. spesso soha. Esempì : Se io aspettassi. ekkor. subito rögtön. 1 a) I più usati avverbi di tempo sono i seguenti: akkor. ha mi várnánk. e c c .3. 59. sempre most. di mattina estve. di sera előbb. domani korán. mikOì'f IL mióta? Ili Wc° ? ' meddig m rra quando? da quando? P quando? ? fino quando ? e r 60. ha ük tanulnának . prima utóbb. se noi aspettassimo. di buon ora reggel. già néha. dopo később. Quei complementi di tempo. più tardi azonnal. qualche volta gyakran. allora mindenkor. ha ti imátok. ha o tanulna . II complemento di tempo. L'imperfetto del congiuntivo italiano si traduce nella lingua u n g h e ­ rese c o l presente del m o d o condizionale preceduto dalla congiunzione ha (se).

a mezzanotte hat órakor. belìi (ben). ha húsvétkor meglátogatnál bennünket. — Ezen évben sok gyümölcsöt kaptunk volna. avanti due anni az ünnepek előtt. neir inverno tavaszszal. nell'estate télben. némely virágok kinyiinak és vég­ re a fák kilombosodnak. ha (azt) a szél le nem verte volna a fákról. avanti le feste tanítás titán. — Ha megfogadtátok volna szülőitek és tanítóitok jó tanácsait. — Tavaszkor már melegebb napok járnak. Ha tudnám. most mint szeren­ csés emberek élnétek. dopo un decennio ecc. vai (vei). hogy barátnőm otthon van. dopo l'insegnamento egy évtized után.b) I più usati complementi di tempo corrispon­ denti alla domanda niikor? si formano dai rispettivi nomi aggiungendo loro uno dei suffissi : kor. — Szeretném. akkor reggel. — Télen hidegek vannak. di autunno nappal. — A telet követi a tavasz. a sei ore nyárban. — Nem szakasztana ön nekem néhány érett . di giorno két év előtt. Esempi : Éjfélkor. di primavera öszszel. hogy ma öt órakor látogassa meg anyá­ mat. meg­ kérném öt. Esercizio 47. délben és estve hűvös a levegő. — Előbb a fü kezd zöldülni. o posponendo a loro una delle pos­ posizioni: előtt. után secondo il significato del rispettivo complemento.

— Se io avessi saputo. — Se avreste accettato i consi­ gli del vostro maestro. — A tempo della vendemmia non saremo nella città. Ősszel a fák ágai meghajlottak a jóízií gyümölcsök. én szakasztanék. — Quando è oscuro. io le avrei portato dal mio giardino alcune belle rose. e quando è chiaro ? Di notte è oscuro e di giorno è chiaro. — Quando si alzano i fanciulli? I buoni fanciulli si alzano di mattina alle sei ore. Esercizio 49. ora sapreste di più. E kis falut mindennünnen gyümülcsös kertek környezték. A madaruk* Voltam egyszer egy kedves kis faluban. che il tempo e la pazienza non lo guariscano.szilvát a fáról? Igen. ha tudnám. A sürü lombok között az árnyékos bokrokban és sövények­ ben vidám éneklő madái^kák fészkeltek. a szép almák. — Quando arano e seminano gli agricoltori. — Oh csak az Isten meghallgatná kérelmedet! Esercizio 48. — Se noi sapessimo qualche novità. e quando mietono ? — Non leggete troppo di sera perchè dan­ neggereste i vostri occhi. körték és a hamvas szilvák súlya alatt. . Non vi è un male. — Nel mese di marzo arrivano le cicogne e iteli' aprile anche le rondinelle. che tua sorella ama tanto i fiori. subito là racconteremmo a voi. hogy nem fog megártani egészségének. A különféle gyümölcsfák tavaszszal gyönyörűen virultak s kellemes illatjokkal eltöltötték az egész falut.

canto d ' u c c e l l o . — lassan-lassan.Tali s o n o : lakik (abita). mesto. virágzik. midőn a madárfészkeket elrontották. far il n i d o . bottone. u c c e l l o .a . calvo. — nem lehetett. — érezni. — illat. f o l t o . — lomb. r i c o p r i r e .a .a . carico di frutta. — szomorodott. mivel a madárkák nem pusztítottak őket többé. Dei verbi in ik. . — csendes. v a r i o . inchinarsi.a . — elkövetni. piegarsi. — néma. esser in fiore. és nem voltak öszszel ízletes gyümölcsökkel megrakva. — m e g h a j o l n i . hogy mily rosz tettet követtek el akkor. a p o c o a p o c o . LEZIONE XXVI. — fészkelni. . . distruggere. n o c i v o . — környezni. p e s o . pres. ilare. A szép tavaszi reggeleken nem lehetett többé madárzenét hallani.De mi történt? Néhány oktalan gyermek elkez­ dette leszedni az ártatlan madarak fészkeit. o m b r o s o . l i e t o . devastare. nudo. tristo. dolgozik. p n m p o s a m e n t e . —• sövény. dan­ n o s o . — eltölteni. circondare. — bimbó. silenzioso.a . . a l l e g r o . fronda. . — gyönyö­ rűen. — szilva. •— pusztítani. . A fák most nyárban is oly kopaszok voltak mint télben. .a . a kertek némák és csendesek maradtak. Sok hernyó lepte el a gyümölcsfákat.a . esik. — virulni. (fiorisce). mert őszkor nem találtak többé ízletes gyümölcsöket. Oltre i verbi attivi regolari finora studiati abbiamo nella lingua ungherese anche dei verbi. b o c c i a . v e r m e . c e n e r i n o . Szomo­ rodott szívvel vették észre a gyermekek. A kártékony férgek lerágták a bimbókat és virágokat. m u t o . indicativo) senza ik. . — helység. coprire. piacevele. c o m u n e . . sentire. fiorire. —• vidám. —• oktalan.a . . b r u c o . c o m m e t t e r e .a . — siirii.a .a . Ezért a kis madárkák lassan-lassan mind elhagyták a hely­ séget.a . — kártékony. . — madár. persona sing. — súly. (lavora). — árnyékos. — hamvas. s i e p e . che nella terza persona singolare dell' i n d i ­ cativo presente terminano in ik. sparso di c e n e r e . — k o p a s z . — kellemes. provare. (cade) e c c . — Nella coniugazione di questi verbi i rispettivi suffissi si aggiungono alla solita radice (III. Rosz tettük elkövetése után érezték a gyermekek a büntetést. .a . . — gyümölcsökkel megrakva. . susina. Osservazione. o m ­ b r e g g i a t o . .a . — féreg. . magnificamente. . — ellepni. Különféle. e perciò si chiamano terbi ili ik.a . d i v e r s o .a . — madárzene. . prugna. o d o r e . — hernyó. . imprudente.a . em­ p i e r e .a . non si poteva. ameno. grato.

si ritarda lak-unk. a) V e r b o basso. ritardavano. abita kés-ettt. ci ritardiamo kés-tek. intransitivi. Tempo presente. ritardavamo kés-élèk. nella seconda con l. abitate lak-tiak. Tempo passato: lak-tam. b) V e r b o alto. abitavano kés-ènk. abito lak-ol. abbiamo abitato lak-tatok. abitavi lak-ék. ha ritardato lak-tunk. ho abitato lak-lál. hai ritardato kés-ett. hai abitato lak-otl. ritardava lak-ànk. vi ritardate kés-nek. hanno abitato kés-lünk. ha abitato kés-tem. e nella terza con h. dove nella prima persona il verbo finisce sempre colla conso­ nante ni. abitava kés-ém. abitiamo lak-lok. La coniu­ gazione di tutti questi verbi (in ih) differisce da quella dei verbi attivi regolari soltanto nel singo­ lare del tempo presente ed imperfetto. I verbi in ih riguardo al loro significato sono transitivi. come si può osservare nel seguente prospetto della c o n i u g a z i o n e dei verbi in i k : Modo indicativo. lak-om. ritardavate kés-ének. abitavo lak-ál. abiti lak-ik. abbiamo ritardato kés-tetek. ho ritardato kés-tél. hanno ritardato .61. avete ritardato kés-tek. ti ritardi kés-ik. ritardavo kés-él. abitavamo lak-álok. avete abitato lak-tak. abitano kés-ütik. mi ritardo kés-ei. si ritardano Tempo imperfetto: lak-àm. abitavate lák-ának. neutri o passivi. ritardavi kés-ék.

che noi ritardiamo kés-setek. — ritarderò fogsz. avevo kés-lél vaia. — ritarderai fog. (che) egli abiti késsem. ( c h e ) voi abitiate lak-janak. lak-tunk légyen tak-tatok légyen lak-tak légyen che io abbia tato ecc. ( c h e ) egli ritardi kés-tem légyen kés-tél légyen kés-ett légyen kés-tünk légyen kés-tetek legyen kés-lek légyen che io abbia ritar­ dato ecc. avevate kés-tek vaia. ( c h e ) voi ritardiate kés-senek . avevo lak-tál vaia. c h e io abiti lak-Jàl. avevamo lak-lalok vaia. c h e noi abitiamo lak-jatok. avevi lak-ott vaia. avevano ritardato Tempo trapassato: futuro: fogok. (che) loro abitino kés-siiìik. avevi kés-ett vaia.abitato lak-tam vaia. aveva lak-tunk vaia. abiterete. Tempo presente: lak-jam. — ritarderemo fogtok. che io ritardi ( c h e ) tu ritardi . . (che) tu abiti lak-jék. abiterò. abiterai. aveva kés-tünk vaia. avevano Tempo lakni késni kés-tem vaia. — ritarderà fogunk) abiteremo. késsél. — ritarderanno Modo s o g g i u n t i v o e d i m p e r a t i v o . késsék lak-junk. — ritarderete fognak. ( che ) loro ritardino. abiterà. avevate lak-tak vaia. avevamo kès-tetek vaia. abiteranno. lak-tam légyen lak-tál légyen lak-ott légyen abi­ Tempo passato.

presente. Tempo presente. ritarderemmo ritardereste ritarderebbero a b i t a t o lak-tam volna. Participio lak-ó. . avremmo kés-tetek volna. Tempo presente. abitante lak-ott. abitare da abitare ritardato futuro. abitato Participio lak-andó. kés-o. avrebbero Modo infinito. lak-nám. abitereste lak-núnak. avrebbe kés-tünk volna. avremmo lak-tatok volna. ritardare kès-ni. avrebbe lak-tutik volna. lak-ni. avreste lak-tak volna. avresti kès-ett volna. abiterebbe kés-ném. avreste kés-tek volna. Participio ritardante passato. abiterei lak-nàl. avresti lak-ott volna. da ritardare Gerundio. avrei lak-tál volna. kés-nél. abiterebbero kés-nénk. kés-nének. avrebbero kés-tem volna. kés-ve lak-va ritardando abitando lak-vàn kés-vèn ritardato Tempo passato. ritarderei ritarderesti ritarderebbe lak-nánk. kés-nétek. kés-nék. kès-ett. abiteremmo lak-nútok.Modo condizionale. abiteresti lak-nék. avrei kès-tèl volna. kés-endö.

egli é ammalato da tre giorni mától fogva. viene bagnato. dal secolo passato reggel óta dolgozom . da oggi in poi ecc. sussistenza . I complementi di tempo domanda mióta? (da quando?) gendo ai rispettivi nomi uno dei bòi (boi) o posponendo loro la o fogva (da). junius. prega. fino domenica.62. lavoro dalla mattina ö három nap òta beteg. genere o specie di animali. matura. imádkozik. fino a mezzogiorno vasárnapig. marzo. . Karácsontői húsvétig. per l'anno venturo délig. dai buoni vecchi tempi a muli századból. posposizione óta Esempi. met­ tersi a letto . si bagna. giugno. lefekvés. I complementi di tempo. 63. da natale fino pasqua reggeltől késő estig. Márczius. megérik. che corrispondono alla domanda mikorra? (per quando?) o med­ dig? (fino a quando?) si formano dai rispettivi nomi aggiungendo loro il suffisso ra (re) o ig. állatfaj. corrispondenti alla si formano aggiun­ suffissi tói ( tői). vergogna. fennállás. Esempì : Eszakára . szégyen. dalla mattina fino a tarda sera a régi jó időkből. per la notte a jövő esztendőre. ázik. il coricarsi.

A tavasz márcziustól júniusig tart. — A szilárd férfiú meghajol. Árpád. hogy meg ne ázzál és el ne késsél. proverbio . Esercizio 51. — A jó gyermek lefekvés előtt imádkozik. főváros. biada . napkelte. foglalkozik. fidy. striscia. invenzione . — Come piace a Lei la nostra capitale ? — Mio fratello viaggia da due mesi in Europa. de nem czuszik— mászik a hatalmasok előtt. — Ne hazudjál. si occupa. pensa. feltalálás. pergamena . — Vigyázz. Mio zio parte oggi per 1" America. tanácskozás. gondolkozik. del sole. — A Tisza a nagy magyar rónasá. consiglio . szükség. — Júniusra a fák meghozzák gyümölcseiket s őszre megérik minden gyümölcs. — Árpád az alföld elfoglalása után tartotta a pusztaszeri tanácskozást. rónaság. corre. Esercizio 50. —Mátyás király uralkodása óta négy század mult el. fejével qondolkozik.csuszik-mászik. — Il nostro vicino avanti dieci auni era povero . cseresznyefa. egli si occupava di giorno* e di notte col lavoro. pianura . gabona. spuntar del sole. ciliegio . capitale . közmondás. mert a hazugság szégyent hoz rád. — A világ fennállása óta sok állatfaj kiveszett. — Alcuni uomini non si curano molto dei bisogni dei . napnyugta.gon foly s végre Titelnél a Dunába ömlik. tramonto. búcsú. — Mikor virágzik a cseresznyefa? Az ember kezével dolgozik. congedo. Arpado. perciò oggi è un uomo ricco.. hártya. bisogno.

hogy meghatározzuk az időt. Azonban ti­ zenkét óra még nem tesz egy napot. quando io presi congedo da lui. Igen. hogy az óra délben tizenkettőt üt.poveri. tehát kétszer kell tizenkettőt ütnie . Ugyanis tizenkettő után az óra nem üt tizen­ hármat . A nap órákból áll. hogy jó óra tizenkettőnél többet ütött volna. — D o ­ po il tramonto del sole gli uccelli si affrettano nei loro nidi. — Chi non lavora. — La­ vorate finché siete giovani. hogy körülbelöl mely időtájban vagyunk. Ezt onnan látjuk. Ha felnézünk az égre és látjuk azon a jótevő napot. s éjfélkor viszont annyit . — Prima dell'invenzione della carta gli uo­ mini scrivevano sulla pergamena. a dél és este között a délután. az órákat az óramutató állásáról vagy az ütésről lehet megtudni. a nap szakaszai. — Allo spuntar del sole le api volano fuori del loro alveare. közepét délnek. úgy miként az idő hozza magával. ekkor tehát csak óránkhoz kell folyamodnunk. — Il mio amico piange­ va. végét estének. azután üt kettőt. Az idő. mig . hanem újból elöl kezdi az egyen. non mangi. — Nell'estate maturano le biade. s igy tovább egészen tizenkettőig. A reggel és dél között van a délelőtt. dice il pro­ verbio. Becsülettudó emberek mindig em­ legetik egymásnak az időt : jó reggelt ! jó napot ! jó estét ! jó éjszakát kivannak. Nappal és éjjel. • Esercizio. Még senki sem hallotta. 52. Az éj köze­ pében van az éjfél. óra. — A nappal kezdetét reggelnek hivják. mindjárt meg tudjuk határozni. de felleges időben meg éjszaka nem láthatjuk a napot .

azt tudjuk hogy soha nincsen huszonnéyy órányi. pedig ez valójában igen kevés kis idő. A hosszabb mutató mu- . Mikor a nap reggel négy órakor kél fel. s dél­ után négykor száll le. Télben reggel nyolcz órakor kél fel. Mikor délfelé nagyon éhesek vagyunk. ekkor tehát édes anyánk azt mondja. E szerint azt az időt. ha megjegyezzük. Hány óra tehát ilyenkor a nappal? Hát az éjszaka? Nyárban egészen megfordítva a nap hosszabb. Ilyenkor még egy perez is hosszúnak tetszik. mikor jön fel a nap s mikor megyén le. Legkönnyebben úgy határozzuk meg a nappal hosszát. Meg tudnád e mondani : hány órányi hosszú ilyenkor mindenik $ Az időt nem csak egész. hanem fél — és negyed­ óra szerint is számítjuk. Egy egész órában éppen hatvan perez van. Egy negyedóra is hosszú idő. kivált mikor az ebédre várakozik az ember. Hasonlólag kétszer üt tizenegyet. egy hosszabb és egy rövidebb. Egy napnak nevezzük azon időt is. hogy üsse az óra a tizenkettőt. máskor késő este.ismét dél leszen. Igaz ugyan hogy ez a világos nap vagy nappal egyszer hosszabb mint máskor . hogy még csak háromnegyed tizenkettőre. — Ki tudnád — e ebből számítani : hány órából áll egy nap? Minden nap kétszer üt az éra hatot. szeretnők. egyszer délelőtt. mint az éjszaka. s mégis minden kicsisége mellett kimutatja az óra. míg a nap az égen van. mely egyik éjféltől a másikig van. de csak ínég egy negyedóra múlva fogja ütni. hogy a nappal éppen tizenhat órányi hosszú legyen? Tavaszszol és öszszel az éjszaka és nappal éppen egyenlő. máskor este. s míg a világosság tart. Ezért van az óra körzetének szélén hatvan kis pont festve. egy napnak hívjuk. hánykor kell lemennie. egyszer reggel. s ezért van az órának két mutatója. Igen.

a rövidebb az órákat. — meghatá­ rozni. 64. fine. b e n e f i c o . — óramutató. l e m b o . — szél. hogy a perezmutató hányszor kerüli meg naponkint az órala­ pot. Tali sono: a) Quei verbi (senza ik) la coi radice finisce . éjszaka . — ugyanis. c i r c o n d a m e n t o . notare. — mégis. — délelőtt. suonare d ' u n o r i u o l o . — negyedóra. Mikor mindkét mutató egymás felett a 12 számon áll. n o t t e . — tesz. al contrario. giornalmente.tatja a perczeket. LEZIONE XXVII. comineiamento . definire. eppure. — ütni. m e n t o v a r e . f a . non ostante. c i r c a . p i c c o l e z z a . indice dell'oriuolo . vale a d i r e . — áUás. t e r m i n e . verso m e z z o g i o r n o . onesto . Ki tudja megmondani. addig a perezmutató egészen meg­ kerüli az óralapot. — kezdet. — ütés. nuv o l o s o . — valójában. — . lucidezza. e. in cui s i elide la v o c a l e dell' ultima sillaba. ö) dell'ultima sil­ laba della loro radice. segnare. — ujból. — megjegyezni. r i c o r r e . c h i a r o . — szakasz. Mig az óramutató egyik számtól a másikig érkezik. c i o è .a . mint az óramutató. avanti m e z z o ­ g i o r n o . battuta. determinare. fare il g i r o . Dei verbi. — világosság. — folyamodik . — tetszik. — jótevő. o r l i c e l o . luce. rivolgesi. — megkerülni. — hasonlólag. in realtà. riverente. i n c i r c a . A perez mutató sokkal gyorsabb . — megfordítva. eguale. b a t t e r e . — világos. — egyenl . s i t o . m e n z i o ­ n a r e . p o s i z i o n e . — naponként. p r i n c i p i o .a . p a r t e . hányszor az óramutatói Idő. di n u o v o . Nella lingua ungherese vi sono diversi verbi polisillabi. r i s p e t t o s o . p i a c e . — körülbelől. — délfelé. t e m p o . akkor éppen tizenkettő az óra. s u o n a r e . indice de' minuti. — felleges. — kicsinység. circondazione. pare. — becsülettudó. o r l o . — perezmutató. un quarte d ' o r a . — körzet. — emlegetni. che nella coniugazione ora elidono ed ora mantengono la vocale breve (o. parimenti. — vég.

come: mozog (si muove). ösztönz-ök ecc. implora fuldokol. si bagna ugor. nota). romlik. ma il significato della quale però in tutte e due le forme è lo stesso. hajl-ok. — gyötör (tormenta). mozg-ok. omlik. — hízeleg. — ösztönöz (spinge. (scopa). fürdik. el. fuldoklik. haldoklik. . bomlik.come: czéloz (mira). come: hajol (si piega. la cui radice si usa in due forme. foszlik. si sparge. scongiura.7 7 . omlik. — érdemel (merita). sdrucciola tündököl. (adula). tipr-ok. hizelg-ek. . Tali sono i seguenti verbi: : oiföa onotn io í c h í ) 7 7 R itigli áiq omol. er. czélz-ok. ör. splende füröd. e%. si scioglie romol. o%. — zörög (fa rumore). incalza).. gyötr-ök ecc.7 • 1 (v> 7 omol. sepr-ek. jegyz-ek. come: tipor (calpesta). esdeklik. — jegyez (segna.Ofj.. cade a carico di qualchcduno haldokol. sbocca bomol. cg. cioè con ik o senza ik. zörg-ök ecc. or. si rovina foszol. ol. crolla . asfissia sikamol. öl. háramlik. érdeml-ek. si sfalda lidramol. s'inchina).. . b) Elidono la vocale della loro ultima sillaba anche quei verbi. salta. bg. b%. tündöklik. — közöl (comunica) közl­ con ök ecc. agonizza esdekel. . ugrik.— seper. si disfa. sikamlik.

io mi muovo mozg-ok mozog-az mozog mozg-unk mozog-tok mozog-nak e'rz-ek érz-esz érez erz-tUS èrz-ed érz-i érz-ünk érez-tek érez-nek érez-zAk érz-itek érz-ik io lo (la. certamente majd. forse. al più valóban. Esempì: Dei complementi d i m o d o . ed elidono di solito la vocale dell' ultima sillaba della l o r o radice avanti quei suffissi soltanto. li. quasi hamar.Osservazione. T a) I più usati avverbi di modo sono: % T p 0 8 Ì valahogy. appena legalább. sehogysem. I complementi di modo corrispondono alle domande: fnimódon? (in che modo?) mifcép? hogyan? (come?) e si esprimono nella lingua un­ gherese mediante gli avverbi di modo i nomi pro­ visti di certi suffissi o seguiti dalla posposizione szerint (secondo). in fatti talán. Nella coniugazione i detti verbi r i c e v o n o i medesimi s n f fissi c o m e gli altri v e r b i . presto alig. almeno legfòlebb. majdnem. in nes­ sun modo igen. an. 65. c h e cominciano per vocale. in qualche modo sehogy. assai bizony. on. . en. b) Per formare i complementi di modo servono i seguenti suffissi: n. le) sento ecc. ecc.

Jeep. meglio tisztábban. lag. . ekkép. ostinatamente roszúl. bellamente híven. rispettivamente hizelgöleg.esempi: szorgalmasait. alquanto ecc. leg. più calda­ mente hívebben. ként. in questa maniera csodaképpen. esempi: állítólag. affermativamente tagadólag. diligente­ mente vakon. (in) tedesco törökül. esempi : magyarúl. male emberül. (in) turco makacsul.(m) ungherese németül. più netta­ mente melegebben. esempi: miképpen? mikép? miként? in qual maniera? ekképpen. in modo lusinghiero némileg. kép peri. ili. ekként. da uomo ecc. miracolosamente literenként. a litro kettenként. più fedelmente ecc. fedelmente jobban. a due a due ecc. ciecamente szépen. negativamente illetőleg. ili .

ve. esempi: a szentírás szerint. viszontagság. intrapren­ dere. rubare. munkához fogni. si lava. szabad. piuttosto. teremni. avidamente. secondo l'ordine ecc. hamar felöltözködik. értetlenül. sabbia. Esercizio 53. teljesen. homok. • esempi : vigyázva olvas. reggelizik és azután napi munkájához fog. procura. — Az elrabolt becsületet nehezebben szerzi vissza az ember. tréfa. tremando lo aspetta ecc. pienamente. incomprensibil­ mente. rapire. reggelizik.va. perfettamente. piangendo cerca remegve várja. szépfen megmosdik. mohón. -a. igyekszik. szenvedély. A rendes ember reggel gyorsan felkél ágyából. c) Colla posposizione szerfolt si formano dei complementi di modo posponendola semplicemente ai rispettivi nomi. secondo Y età rend szerint. vicenda. mint az elrabolt . libero. vora­ cemente. secondo la sacra scrittura kor szerint. scherzo. megmosdik. passione . elrabolni. cominciare il lavoro. inkább. produrre. legge attentamente sírva keres. fa colazione.

— Nem tanács­ lom. — A rosz tréfát sokszor igen drágán kell megfizetni.pénzt. — Sopportate con pazienza le vicende della vita. e non si comporta male. ezt az előkelő. ma abbiamo pagato caramente i no­ stri scherzi. — Atyám drágábban vette házát mint nagy­ bátyád. — A szorgalmas tanuló tisztán tartja könyveit és írásait. — Il buon scolaro non parla incompren­ sibilmente nella scuola. — A homok mohón issza el az esőt. Come stanno i tuoi genitori? — Mio padre da alcuni giorni sta male. hogy szabad kilátással birjon a mocsárokra. Esercizio 54. mia madre è perfettamente sana. come Iddio lo comanda. che avete una libera volontà. e non dimenticate. • A Ki ne ismerné barátságos madarat? kéményekre rakja. — Viviamo così. a fehér gólyát. szétterülő rétekre és gólya. e non temiamo nessuno. — Frenate le vostre passioni. che siete nelle mani di Dio. de semmit sem terem . de én rajta soha sem logrom át. — Quando parlerete meglio V ungherese ? — Noi ave­ vamo scherzato. perché soltanto in questo modo dimostrate. che io non ti capisco bene. így a hálátlan is bár a jótétemények árja omoljon is rá. Nagy lapos fészkét háztetőkre. Tu parli così presto. ma piuttosto procura di operare così. semmit vissza nem ad. Esercizio 55. hogy árkot ugorj! — Ugorja át az árkot a ki akarja. . come lo ordina il maestro.

piros lábán csak amúgy lebeg könnyű teste. míg megse­ besíti vagy földre teríti. redötlen piros csőre ékesít. egész elszántsággal védelmezi. gyikot. Annál nyúlánkabb és feszesebb a nyaka. szükséges is a fehér ruhának. A gólya igen gondos házi gazda. szúrja ellenfelét.Mikor az első enyhe tavaszi szellővel megérkezik régi fészkébe. Ha valami za­ varná kényelmes vadászatában. Szereti a tisztaságot. veszteg áll. elnézi. vagy fusson. csőrével nyílsebesen feléje kap. s ha olykor idegen gólya akarná elfoglalni ősi tanyáját. s ha egyszer magasra jutott. tompa. Különben a gólya türelmes madár. Feltűnő az emberek iránti vonzalma. egyik lábát felvonja szorosan hasa alá s nyakát figyelve kinyújtja. Minden lépésre felemeli hosszú lábát. ezért fürdik szorgalmasan. hogy maradhat-e vadász-területén. Már alakja is milyen feltűnő! Hosszú. farka rövid. így lépdel elébb-elébb. Súlyos teste nehézzé teszi a fólreppenést. míg meggyőződik. melyet feketébe szegett fehér úti öltöny fed. vagy kigyót észrevesz. gyönyörűen repül fészkéig kelepelő fókáihoz. míg vagy egy bé­ kát. el-elsétálgat a házigazda udvarán . mihelyt megér­ kezik. fejét és nyakát előre hajtva. melyet szép feje s hegyes. Hallgatva s méltóságosan lépeget vadásztanyáján. Per ezekig marad ezen állásban. Ezután háza és udvara bizto­ sítva van a támadástól. az egész helység hangosan üdvözli. bizalommal telepedik meg épületeik födelére. megcsípi s jóízűen elnyeli. kitatarozza régi fészkét. hogy a verebek és fecskék fészkének rözsealja alatt csende­ sen fészkeljenek. Hegyes csőrével s erős szárnyaival hatalmas kelepelés közt vagdalja. mert megjelenése a tavasz érkezésének hírnöke. egy két ugrással és számycsattogtatással csakugyan megiramodik.

— « s i i m i . — szétterülni. venticello. b e c c o . — csaku­ gyan. battere. senza c r e s p e . sempre più avanti. snello. acuto. inclinazione. — megjelenés. — lapos. — fölrep— penés. salutare. vista. stendere i n ­ nanzi. . alzare. pigliare. — tompa. d i m o r a . palude. avversario. slancio. — felemelni. curante. Az indulás ren­ desen egyszerre történik. — földre terítni. c a m p o . — enyhe. hogy térjenek ki útjából. Fönn a levegő legmagasabb rétegein 2 — 3000-böl álló rendes csapatban pihenés nélkül eveznek Egyiptom felé. p i z z i c a r e . a t ­ t e r r a r e . — szellő. ferire. . — bizalom.a . m i t e . a gólya az erdők belsejébe vonul. . — elébb-elébb. — hegyes. — megsebesitni. per altro. appuntato. campo o casale di caccia. — követelni. sorprendente. Ilyenkor társaik fölött szigorú szemlét tartanak. . f e r m o . — gondos. míg az ottani nyár izzó melege ismét visszatéríti hozzánk a tavasz enyhe fuvalmával. söt meg is ölik. fiducia. — vadásztanya. . realmente. — gyönyörűen. colpire. s o f f i e t t o . p o s s e d e r e . sőt a tengerparti városokban a népes utczákon is járkál. schiamazzare c o l b e c c o . n e m i c o . p r e t e n d e r e . battuta delle ali. l'apparizione. . — redStlen. degnamente. — támadás. — szárnycsattogás. a n n u n ziatore. p e n z o l a .a . orlato in n e r o . — előkelő. — megiramodik. — kígyó.a . paziente. — különben. — kitatarozni. a betegeket vagy az utazásra kép­ teleneket elkülönítik. s ha ott is elfogy az élelem. magnificamente . — kémény. — ékesitni. p e r c u o t e r e . affezione .a . c o m p a r s a . ottuso. che da n e l l ' o c c h i o . marittimo. assicurare. — méltóságosan. — rőzsealj. si mette in m o t o . chiedere. c i c o g n a . . strano . r a n a . — ellenfél. — öltöny. 7 Gólya. Ha nyár derekán a rétek. spuntato. veduta. . assalto. — kelepelni. — kilátás. senza pieghe. — elszántsággal védelmezni. inghiottire. mintha követelné. — ta­ nya. v o l o in a l t o . v e s t i t o . — hírnök. s fölkészül a nagy ván­ dorútra. — barátságos. auretta. — mocsár. — csőr. ornare. . litorale.a . confidenza . — feltűnő.a . v e s t e . — megcsípni. si c o n v i n c e .a . avanti. riparare . difendere c o n rassegnazione. — veszteg. — vonzalom. fondo del fasciname. — tenger­ parti. — előrehajtani. társaival tanácsot ül. attento. n o t a b i l e . . occupare . — elnyelni.és kertjében. — bizlositni. a déli tájakra. — kitérni. p i a n o . a f ­ fabile. cammino. graziosamente. — vagdalni. t o l l e r a n t e . — meggyőződik. pungere. ferire con punta. Itt a békával és kígyó­ val gazdag lapályokon van második hazájuk. tócsák és mocsárok kiszáradnak.a : — nyúlánk. araldo. — feketébe szegett. — türelmes. s c o r g e . s e r p e .a . estendersi. — lebeg. — elfoglalni. a t t a c c o . fölke­ resi a forrásokat és patakokat. a m i c h e v o l e . — béka. in fatti. — észrevesz.a . — üdvözölni. nobilmente. — birni. ragguardevole.

Osservazioni. Tali verbi si chiamano potenziali. het precede sempre gli altri suffissi.. le) posso aspettare ecc. — forrás. provvisioni da b o c c a . s c h i e r a . — csa­ pat. posso puoi può . het. separare. interno di. — patak. Esempì : *) Vedi N. m o s s a . p. stima lak (-ik). può stimare lakhatik. il quale in italiano si trova nell'infinito. \. strato. 101 b ) . Esempì : 3.a . várhat-tok. LEZIONE XXVIII. tener c o n s i g l i o . viveri. e in questo caso non elidono più la vocale della loro ultima sillaba. può aspettare becsülhet. dal quale è formato. r e ­ spiro.deviare. 66. — viszatéritni. partenza. — esso si traduce in ungherese col suffisso hat. — szemle. Può. — nyár derekán. r u s c e l l o . rovente. vàrhat-om vàrhat-od vàrhat'ja vàrhat-juk várhat-jálok várhat-ják eshet-em eshet-el cshet-ik eshet-ünk eshel-tek eshet-nek posso cadere ecc.. lo scolare può im­ parare. voltar indietro. — evezni. incapace al v i a g g i o . — elkülönitni. — fuvalom. aspetta becsül. abita es (-ik). . Esempi : vár. far l u o g o . Il verbo potere in italiano va congiunto al­ l'infinito di un altro verbo. — tanácsot ülni. — izzó. La loro coniugazione segue la coniugazione di quel v e r b o . i n f o ­ cato.ro 6 4 pag. rivista. várhat-nak. ricevono il suffisso hai. — lapály. può cadere ecc. soffietto. r e m a r e . Il suffisso hat. — belseje. che si aggiunge alla radice del corrispon­ dente verbo. 2. e. o nel c u o r e d e l l ' e s t a t e . s o r g e n l e . — indulás. li. -«Anso várhat-unk. — réteg. fontana. — utazásra képtelen. iífi &lhb t possiamo potete possono aspettare várhat-ok várhat-sz várhat. nel mezzo. mostra. I verbi elidenti la cui radice si p u ò usare collo stesso significato con o senza ik *). het solo nella forma senza ik. lo (la. hat het.. può abitare eshetik. — élelem. pianura. lasciar passare . far andare indietro. zefliretto. cade várhat. fonte.

romolhat-ok romolhatsz romolhat esdckelhet-ek esdekelhetsz esdekelhet romolhat-unk romolhat-tok romolhal-nak esdekel het-ünk esd ckelh et-tek esdekelhet-nek Dei verbi fattitivi. le) faccio camminare ecc. sono sempre e perciò s e g u o n o sempre la coniugazione soggettiva o d oggettiva regolari (senza ik). ed alle radici polisillabe tat tet. faccio jarat-sz fai járat. poiché essi si formano col tat. suffisso 2. I verbi fattitivi si formano dai verbi attivi aggiungendo alle radici (senza ik) monosillabe il suf­ fisso at. fa járat-unk. fa leggere dolgoztat. Osservazioni. Esempì : transitivi. járat-tok. facciamo fate fanno járat. fa aspettare írat. járat-nak. lavora kér. dei verbi a) Verbo basso (intransitivo). derivino da qualsiasi verbo. járat. Forma járat-ok. p. aspetta ir. scrive olvas. F o r m a soggettiva. tet. la cui radice monosillaba finisce in t . et. camminare Jàr. legge dolgoz {-ik). li.orn járat-od jarat-ja járat-juk járat-játok járat-ják fa camminare oggettiva. 67. Deviano da questa regola generale quei verbi. lo (la. fa lavorare kéret. / verbi fattitivi. vet (semina) véltet (fa seminare) e c c . cammina . prega öltöz (-ik). fa vestirsi ecc. si veste — — — —• — — várat. e. \. fa pregare öltöztet. lát (vede) láttat (fa vedere). fa scrivere olvastat. Esempì: 9 vár.

faccio fai fa stimare btcsültet-ek. Dolgoz (-ik) lavora passivi. dolgoztat-nak. Nella coniugazione la differenza fra queste due sorta di verbi consiste in ciò che. kc'tet-cl. Esempi : a) Per le radici monosillabe basse alte vár. sono (vengo) pregato sei (vieni) pregato è (viene) pregato è . dolgoztat. becsültet-nek. I verbi passivi nella lingua ungherese si for­ mano dagli altri verbi come i verbi fattitivi. facciamo fate fanno lo (la. fa stimare becsültet. mentre i verbi fattitivi se­ guono la coniugazione soggettiva od oggettiva dei verbi regolari senza ik. e aspettato kér. becsültet-tek. è (viene) aspettato kéret-em. pregato vdrai-om. dolgoztatsz. dolgoztat. becsültet-ünk. i verbi passivi si coniugano secondo i verbi in ik. 68. becsültét. Beesül. dolgoztat. aspetta — váratik. dolgoztat-tok. i. le) faccio lavorare ecc. kéret-ik. verbi fa lavorare.om dolgoztat-od dolgoztat-ja dolgoztat-juk dolgoz fat-jálok dolgoztat-ják lo (la. le) faccio stimare ecc. e non hanno forma oggettiva. becsültetsz. sono (vengo) aspettato vàrat-ol. prega — kéretik. sei (vieni) aspettato várat-ik. faccio fai fa facciamo fate fanno Dei lavorare dolgoztat-ok. li. stima becsültet-em becsül te t-ed becsültet-i becsültet-jiUc becsültet-ilek becsültet-ik c) Verbo in ik (neutro) dolgoztat-unk.b) Verbo alto (transitivo).

cristiano. s o n o biasimato sei biasimato è biasimato siamo biasimati siete biasimati s o n o biasimati Keresztény. hizelkedö. vár. becsiiltet-tek. adulatore. Il buon fanciullo è (viene) amato dai suoi genitori. siamo stimati siete stimati s o n o stimati cselekedet. uccidere. napsugár. premura. castello . è biasimato ócsároltat-om. ócsàroltat-ik. azione. merito . becsülnie kell. vàrat-nak. ócsároltat-nak. becsiiltet-el. ócsàroltat-unk. bussare. kéret-nek. tenyészni. pagano. nyugodtan. becsül. biasima ócsdroltcttik. zörgetni. kórház. dobbiamo disegnare. . becsiiltet-ik. szerezni. prima o piùtardi. becsuìtet-nek. gonosz. maligno. pogány. kisérneteh kell. érdem. ócsároliat-tok. megölni. siamo (veniamo) aspettati siete (venite) aspettati s o n o ( v e n g o n o ) aspettati kéret-ùnk. ócsároltat-ol. picchiare. Várnom kell. küzdeniöJc kell. gond. raggio del sole.a . stima becsültet-ik. . ospedale. propagarsi . s o n o stimato sei stimato è stimato becsüliet-ünk. várat-tok.vàrat-unk. devi scrivere. procacciare . előbb-utóbb. deve stimare. devono combattere. rajzolnttfih kell. kéret-tek. A jó gyermek szerettetik szüleitől — o szülei diteti. basse alte ócsárol. dovete accompagnare . tranquillamente. imod kell. è stimato becsiiltet-etn. b) Per le radici siamo (veniamo) pregati siete (venite) pregati s o n o ( v e n g o n o ) pregati polisillabe. devo aspettare.

tanulnod kell. Tali espressioni in ungherese si traducono. d e v o scrivere (irnotll kell). aggiungendo air infinito del rispettivo verbo (levatane prima la vocale finale i ) uno dei suffissi possessivi personali per 1* unità o pluralità del p o s s e s s o r e . Esempì: Nekem szabad sétálnom. deve cercare cercare cercare keresnünk kell. noi dobbiamo evitare i cattivi compagni nektek kerülnötök kell a rossz társakat. devi obbedire (engedelmeskedned kell) e c c .özse. e. illik (si addice) si a d o ­ perano in ungherese nella stessa maniera c o m e il verbo kell. töl o seguito dalla posposizione aitai. devo keresned kell. d e v o studiare devi studiare deve studiare dobbiamo studiare dovete studiare d e v o n o studiare Verbo alto keresnem kell. Nella forma verbale della terza persona singolare e plurale invece di j si usa i. I verbi: szabad (è lecito). tanulnunk. io n o n p o s s o poltrire e c c . p . s e ­ c o n d o c h e in italiano il soggetto è o singolare o plurale. — P e r rinforzare p o i il c o n c e t t o in ungherese si premette spesso al v e r b o il rispettivo soggetto munito del attributivo nuli nek (a). tanulnia kell. c h e in italiano si esprimono mediante un n o m e preceduto dalla preposizione da. in ungherese si traducono c o l c o r r i s p o n ­ dente n o m e munito del suffisso tòt. devi keresnie kelt. a me n o n si addice di giuocare e c c . nekem nem illik játszanom. essi d e v o n o evitare i cattivi c o m p a g n i az embernek dolgoznia kell. p. Il verbo "dovere* in italiano richiede di solito l ' i n ­ finito d ' u n altro v e r b o . 4. egli deve evitare i cattivi c o m p a g n i nekünk kerülnünk kell a rossz társakat. io d e v o evitare i cattivi compagni neked kerülnöd kell a rossz társakat. premesso o p o s p o ­ sto il v e r b o kell (deve). Quei c o m p l e m e n t i . d e v o n o cercare 2. gli uomini d e v o n o lavorare.rv azioni. e. — tanulniok invece di tanulnjok e c c . c o s ì : tanulnia invece di tanulnja. nekem nem lehet henyélnem. kell. a jó király szereltetik és tiszteltetik népeitől—o népei által (il buon re è (viene) amato e stimato dai suoi p o p o l i ) . tanulniuk kell. . lehet (si p u ò ) . 5. voi dovete evitare i cattivi c o m p a g n i nekik kerülniök kell a rossz társakut. mi è lecito di passeggiare e c c . tu devi evitare reattivi compagni neki kerülnie kell a rossz társakat. Esempi : suffisso Nekem kerülnöm kell a rossz társakat. 1. Esempì : Verbo basso tanulnom kell. dobbiamo cercare keresnetek kell. dovete cercare keresniük kell. V u o m o deve lavorare az embereknek dolgozniok kell. tanulnotok kell.

mert ö egész nap szobájában volt. — Siete voi ama­ ti dai vostri amici? — Noi siamo stati sempre ama­ ti e rispettati dai nostri amici e dai nostri cono- . megvettetnek. nè le piante pos­ sono propagarsi. — Soltanto quell' uomo può morire tranquillamente. A föld felszántatik. sőt inkább mindenki által. — A becsületes ember tiszteltetik és becsültetik embertársai által. — Kérjetek és megadatik. — Io vi posso dire. — A gazdagok sokat költhet­ nek. de a szegény emberek sokszor a legszükségesebb dolgokat sem szerezlietik ínég magoknak. — Senza i raggi del sole nè gli animali possono vivere. — A mag elvettetik.zörgessetek és megnyittatik — mondja a. Il vostro giudice è un uomo prudente ed onesto. — Ti ebédre várattok nagybátyátokhoz és mi vacsorára váratunk nagyanyánkhoz. — Quel ricco signore ha fatto arare e seminare i suoi campi.Esercizio 56. — Az igazság kívánja. egli è stimato dal popolo. — A hízelkedők senki által sem becsül­ tetnek. che ha vissuto onestamente. — A gonosz cselekedet előbb-utóbb megbüntettetik. — Il corag­ gioso soldato sarà premiato. Esercizio 57. — Il vostro bel castel­ lo fu rovinato dai soldati nemici. hogy a jók megjutal­ maztassanak és a roszak megbüntettessenek. — Nővéremet ma nem láthattátok a városban. a jó tanulók sokat tanulhatnak töle. che in questa vita l'uomo non è stimato sempre secondo i suoi meriti. — Tanítótok okos ember. — Az érett gabona learattatik. — Azon nemesszivü ur uj ruhát csináltatott ezen szegény tanulók számára. szent­ írás. — A régi időben sok keresztény kínoztatott és megöletett a po­ gányok által.

A király elmosolyodott s így szólt: „az könnyen megeshetik '. Ez éppen a király volt. miről ismerhetem meg a sok fényes úr között? „Megmondom én. — „Hát mi dolgod van Parisban ? " „ Egy s más apróság . az lesz a király. a paraszt nyugodtan lovagolt a király jobbján.scenti. s még azt is megkérdezte. — a mi a királynak kedvencz szavajárása volt. vagy én. Egyszer nem állhatja már tovább s így szól : Uram ! vagy te. Király vagy paraszti Negyedik Henrik franczia király idejében egy­ szer egy vidéki paraszt utazott lóháton Parisba. „Csak amonnan. — jut . — Gli scolari pigri e petulanti vengono bia­ simati e castigati dal loro maestro. de valamelyik kettőnk köíí 14 11 . — Che dicesi in città? — Si racconta. előlük minden ember kitér s nagy tisztelettel köszön.e minden vasárnapra tyúk a fazekába. gyermekeiről. földi ? " kérdé a király. Esercizio 58. Henrik tudakozódott otthoni gazdaságáról. a hegyen túlról . mikor a többi mind köszön." így beszélgetve szépen megérkeztek Parisba. aztán még szeretném a mi jó királyunkat is látni ". vigyázz. che un operaio sia caduto dal tetto della casa e si sia ferito gravemente. de csodálkozva látja: miként nyílnak mindenfelé az ab­ lakok. — „ Honnan jösz. amelyik nem veszi le kalapját. ki egyedül haladt az úton Paris felé. „ Csak tudnám . ove sarà assistito e curato con grande premura. A paraszt mindenre bátran megfelelt. Nem messze a várostól egy úrias öltözetű lovaggal találko­ zott. — Dove fu portato l'infelice ? — Egli fu portato nell' ospe­ dale.

p r o v v e d e r e . s a ki téged szívesen lát királyi ud­ varánál. succhia szöv. ha lovadat elláttad s dolgodat végezted. «'. Ezen furcsa tönténet óta kérdik. guarda rov. finisce in una 69. — tudakozódik. — Tali radici sono: voce voce nuova bit fé fit Ai Jő lő nő Hyü antica — — — — — — — — buv (-Hi). maniera di d i r e . megesik. — fazék. — társaság. società. a kit látni kívántál. finire. — lovagolni. s t r a ­ no. tesse viv. D e i verbi l a cui radice monosillaba vocale l u n g a . öl­ tözetű. — kitèr . föv. compatriota. ha társaságban valaki fején feledi kalapját: „ király vagy-e vagy paraszt ? u 11 • Vidéki. löv. — földi. spara cresce svelle nuova ò rò ri ci SZÍ SZŐ re antica — — — — — — — ov. pentola. — gondoskodik^ cura. da al di là del m o n t e . vestito da s i g n o r e . intanto. accade. di p r o v i n c i a . frase. — furcsa. — végezni. provinciale. . — addig. preserva. — aprósiuj. s u c c e d e . la consonante v nelle radici di questi verbi col tempo fu omessa. növ. c o n t a d i n o . rimprovera riv ì piange dirotta­ siv / mente sziv. csakúgy ari én vagyok negyedik Henrik.a . hiv. Nella lingua ungherese vi sono alcuni ver­ bi. —• elláttni. nyüv.zül a király ! " Henrik nevetve válaszolt : „ igazad van . — elmosolyodik. — p a r a s z t . piccolezza. Ad­ dig egy kis jó ebédről is gondoskodom . si nasconde si c u o c e soffia chiama viene tira. t e r m i n a r e . fa d o m a n d a . — a hegyen túlról. la cui radice monosillaba finiva una volta con v preceduta da una vocale breve . cavalcare .oserella . far l u o g o . p r o c u r a . scherma . — úrias. deviare. fuv. uscir di via. sorride. LEZIONE XXIX. s ' i n f o r m a . — szójárás. jöv. e per compenso la vocale breve si cambiò in lunga.

Nella coniugazione questi verbi riprendono la
loro antica radice ogni qualvolta il suffisso comincia
con vocale. Essi si coniugano quindi nel modo se­
guente :

Modo indicativo.
Tempo presente.

hiv-unk
hi-tok
hi-nak

hi-juk
hi-játok
hi-juk

io chiamava

ecc.

Tempo
hiv-èk
hiv-ál
hiv-a

hiv-ám
hiv-ád
hiv-á

hiv-ánk
hiv-átok
hiv-ának

hiv-ók
hiv-átok
hiv-ák

F. oggettiva.

szöv-ök
ecc.

hiv-om
hiv-od
hi-ja

io tesso

hiv-ok
hi-sz
hi

F. soggettiva.

sző

szov-om
szòv-òd
szòv-i

szöv-ünk
sző-tök
sző-nek

sió-jiik
szòv-itek
«ziiv-ik

SZő-sz

imperfetto.
ecc.

F. oggettiva.

io tensivo

io chiamo

ecc.

F soggettiva.

szöv-ék
stöv-él
szőv-c

szöv-cm
szöv-éd
szöv-é

szöv-énk
szöv-étek
szöv-ének

szöv-ők
szöv-étek
szöv-ék.

hit-tam
hit-tad
hit-ta

hit-tunk
hit-tatok
hit-lak

hit-tuk
hit-Iátok
hit-Iák

ecc.

hit-tam
hit-tál
hit-t

io ho tessuto

io ho chiamato ecc.

Tempo passato.
siöt-tem
szöt-lél
szöt-t

nőt-tem
szöt-ted
szöt-te

szöt-tünk
szőt-tetek
szőt-tek

szöt-tük
szül-tétek
szöt-ték.

Tempo trapassato.
hit-tam,

vaia

(volti, e c o

io aveva chiamato, e c c .

szöt-tem

valu [volti, e c c .

io avevo tessuto, e c c .

Tempo futuro:
fogok

(fogom}, e c c .

hi-ni fogok (fogom), e c c .

sző-ni

io chiamerò, e c c .

io tesserò, e c c .

Modo congiuntivo e d i m p e r a t i v o .
Tempo presente.
F. oggettiva.

hi-jak
hi-j
hi-jon

hi-jam
hi-jad
hi-j a

hi-junk
hi-jatok
hi-janak

hi-juk
hi-játok
hi-jàk

F.

soggettiva.

io tessa, ecc.

io chiami,

ecc.

F. soggettiva.

F. oggettiva.

sző-jek
Sző-j
svő-jön

szo-jem
sző-jed
sző-je

sző-jünk
sző-jetek
sző-jenek

sző-jük
sző-jelek
sző-jék.

Tempo passato.
hit-tam

legyen,

ecc.

szőt-tem

io abbia chiamato, e c c .

legyen,

ecc.

io abbia tessuto e c c .

Modo

condizionale.

hi-nani
hi-nùd
hi-nà

hi-nùnk
hi- ntitok
hì-nànuk

hi-ndk
hi-nàlok
hi-nàk

ecc.

hi-nék
hi-nàl
hi-na

io tesserei,

io chiamerei,

ecc.

Tempo presente.
sző-nék
szö-nél
sző-ne

szo-nem
sző-ned
szo-né

sző-nénk
sző-nélek
szŐ-nének

sző-nők
sző-nélek
sző-nék.

Tempo passato.
hit-tam

volna, e c c

volna, e c c .

szőt-tem

io avrei chiamato, e c c .

io avrei tessuto, e c c .

Modo

infinito.

Tempo presente.
hi-ni,

chiamare

sző-ni,

tessere.

Modo infinito c o i suffissi p e r s o n a l i .
hi-nom
hi-nod
hi-nia

sző-nöm
sző-nöd
sző-nie

hi-nunk
hi-notok
hi-niok

sző-nünk
sző-nötök
sző-niök

Participio.
presente:
passato :
futuro :

hiv-ó,
chiamante
hil-t,
chiamato
hie-andó, da chiamarsi

szöv-ő,
szöt-t,
szöv-endö,

tessente
tessuto
da tessersi.

Gerundio.
hi-va
hí-ván

chiamando

Osservazioni.

sző-ve
szo-vén

tessendo.

1, I verbi bú, Inti' (-ik), jő, fő e nő sono

intransi­

tivi, e p e r c i ò n o n hanno forma oggettiva.
2. Nel t e m p o passato le suddette radici assimilano la l o r o V finale alla
caratteristica / ; p . e. hit-t, szöt-t, nöl-t e c c .
5. L e radici o, vi, hi e szi si usano anche colla r finale senza p e r ­
dere p e r ò l ' a c c e n t o , dunque s o n o della forma : ÒV, VÍV. hit, szii' In quest*
ultima lorma le dette r a d i c i , eccetto il gerundio che si (orma dalla radice
senza t\ s e g u o n o la coniugazione dei verbi regolaci ; p . e. viv-ok, viv-sz, viv,
viv-unk, viv-tok,
viv-nak ; — viv-tam ; — viv-jak ; — viv-nék ; — viv-ni ;
ma il gerundio sarà : vi-va.
Í. Le radici fú : far e bit: bill' l-ik) di spesso cambiano la loro V>
in j ; nel qual caso si coniugano e o m e i verbi regolari; p. e. fnv-ok o
ftlj-ok

fú-sz o fuj-sz,
fú o fuj; — f ú t t o fu j-t,
— fúj o ftfj-j;
— fú-ne'k o
fuj-nèk;
— fù-ni o fuj-ni; — fú-hat o fuj-hat;
— così a n c h e : búv­

om o buj-om,
bùv-ol o buj-ol, buv-ik o buj-ik ; — bú-tt o
bú-jék o buj-jék;
— bú-ni o buj-ni e c c .

buj-t;

Dei c o m p l e m e n t i di c a u s a .
70. I complementi di causa nell* ungherese cor­
rispondono alle domande: miértf mi miatt? (perchè?)
mi oh'ból?
(per qual motivo?), e si esprimono:
a) Mediante nomi muniti del suffisso éì't o bòi
(boi). Esempi:

és tevékeny­ ségeért. Hunyadi Mátyás dicső uralkodásánál fogva L'acqua gela per causa del freddo. Barátom betegsége ììliatt nem volt az iskolában. Mia sorella è stata pre­ miata per la sua diligenza e pel suo lodevole contegno. Hunyadi Mattia in se­ guito del suo glorioso re­ gno fu il più grande re . In seguito delle leggi di Dio e della soeietà sono permesse all'uomo soltanto le azioni buone e nobili. A rosz emberek irigy­ ségből gyakran rágal­ mazzák legbecsületesebb felebarátaikat is. e per la sua attività. ro- II tuo amico per ven­ detta parla male di me. Il mio amico per causa di sua malattia non ò stato in iscuola. I cittadini della patria amarono il re Mattia per la sua giustizia. Az Isten és a társada­ lom törvényeinél f'Of/va az embernek csak a jó és nemes cselekedetek vannak megengedve. bölcsességéért és miveltségeért tisztelték Eu­ rópa uralkodói. Mátyás királyt igazsá­ gosságáért szerették a ha­ za polgárai. sapienza e coltura lo stimavano i re­ gnanti dell' Europa. -rial fogva (in conseguenza di). Gli uomini cattivi ca­ lunniano spesso per invi­ dia anche i loro più onesti simili. Barátod boszuból szat beszél rólam. b) Il complemento di causa si può esprimere anche posponendo al rispettivo nome la posposizione miatt (per causa di). Esempi: A víz megfagy a hideg miatt.Nővérem szorgalmáért és dicséretes magavisele­ téért meg jutalmaztatott.

mi végett? (per qual fine?). . per me érted. per cagione mia miattad. per lui (lei) értünk. II c o m p l e m e n t o di fine. Il complemento di fine corrisponde alle do­ mande: miértf (perchè?). per cagione sua miattunk. per noi per voi per loro miattam. e nelT estate maturano i fratti. értetek. értök. mi czélból? (per quale scopo?). A szulök tanulás vé­ gett küldik gyermekeiket az iskolába. Gli uomini combattono molto per il benessere. Tavaszkor melegség kö­ Nella primavera in con­ seguenza del caldo ver­ deggiano i campi. vetkeztében kizöldül­ nek a mezők és nyárban megérnek a gyümölcsök. seguiti dalla posposizione végett o per mezzo dell'infinito d'un verbo. per cagione loro. per cagione vostra miattuk. della sua epoca e della sua nazione. 71. per te érte. per cagione tua miatta. per cagione nostra miattatok. 72. e si esprime per lo più mediante nomi muniti del suffisso ért. I genitori mandano i loro figli a scuola perchè imparino.legnagyobb királya volt korának és nemzetének. A jó emberek Istenhez imádkoznak egészségéi't és a menyei boldogságért I buoni uomini prega­ no Iddio per la salute e per la felicità celeste. Esempi: Az emberek sokat kiizdenek a jólétért. I pronomi personali col suffisso ért e colla posposizione miatt si adoperano nel modo seguente: értem.

Gli nomini vanno in chiesa per pregare. — Az Isten szeme elöl nem lehet elbújni. nem rovatnál meg oly gyakran szüleid által.Ezen asszonyok sok vásznat szőttek. — Ve­ nite da me ogniqualvolta il tempo vi permette. — Ha ónád (óvnád) magadat a rosszak társaságától. de a fecskét nem löketem meg. — Ezen fatál emberek éppfen vini (vivni) akar­ tak. ha nem fá (fuj) a szél.Megfőttek már a gesztenyék? — Még nem főttek meg. gesztenye. Esercizio 60. mióta. • Da dove soffia il vento? — Questo vento soffia da Nord. — Chi mi ha chiamato? Io ti ho chiamato. — Megróttad hibáimat. czélba Ioni. . tirare a segno. castagna. — Szomszédunk kertjében a napszámosok kendert nyünek. canapa. midőn atyád értük jött és a bíróhoz hítta (hivta) őket. Borea. ogniqual­ volta. valahányszor. — A nyulat én is meglőném. de ti még nőhettek. .Az emberek imádkozni járnak a templomba ecc. Északi szél. — Nella primavera crescono le piante. — Guardatevi dai falsi amici. mert sok dolga volt. — Mi nem növünk többé. — Nem zörög a levél. sanguisuga. — A vadász nyulat lőtt az erdőben. — Da dove vengono i vostri amici ? — Essi vengono dall' Ungheria. — Honnan jöttek ezen urak? — Qk nem jöhetnek a városba a nagy szél miatt. kender. Atyád hivatta tanítónkat de nem jöhetett el. levél. — Ez évben mezőnkön fa sem nőtt a nagy szárazság miatt. foglia. de én is megrovom a tieidet. e si chiama Borea. piócza. most főnek. dacché. —. Esercizio 59. — I soldati do­ mani tireranno a segno.

mert ha perre kerül ^a dolog: a fövény nekem iteli.. de még nem nemes /" Most a legkisebb fiúra került a sor. de ez felebaráti kötelesség. monda az öreg. — Le sanguisughe succhiano il sangue dal corpo. egy mély hegysza11 . Megtarthattam volna a szép vagyont. • Egyszer egy gazdag öreg ember minden vagycmát egyenlően felosztd három felnőtt fa között." — „Eletedet tetted koczkára. csak kötelességeden teljesítetted. a mint véletlenül egy tóba esett. A legidősebb ezt beszélte : „ Utazásomban egy ide­ gen ember reám bízta minden vagyonát s irást nem vett róla. Ezt. ki másként mivel: rosz ember. ez a mint juhait őrizte. a ki közületek a legnemesebb tettet hajtja végre. A nemes tett. „Volt egy ellenségein. s három hónap midva mind a hárman haza érkeztek. bizony­ ságom rá az egész falu. siete cre­ sciuti molto. En utána ugrottam s megszabadítottam. Esercizio 61. de én visszaadtam. — Perchè vieni così tardi? — Perchè piange quel fanciullo sì dirottamente? — N o i abbia­ mo oggi tirato a segno. A fiúk elutaztak szerencsét próbálni. — Dacché non vi ho veduti. de még nem nemes! A második fiú így szólt: „Utazásom közben láttam egy szegény gyermeket. tetted szép. come le donne tessono la tela bianca.— monda — annak adom. — La malerba cresce dapertutto.perchè adesso puoi vedere. Tetted jó. Ugy-e megérdemlem a gyémántot? " — „Fiam. csak egy drága gyémántot tartott meg magának.

tracollare. fa. si a d d o r m e n t ò . — felébreszteni. — szél. affidare. — visszaadni. trascinare a p a r t e . — lezuhanni. svegliare. p r o v a r e . — vagyon. ma la loro radice va soggetta in vari modi e tempi a certi cambiamenti. ha álmában egyet for­ dul. coricarsi. va II. Questi cambiamenti consistono ora nel mutare Y intiera ra­ dice. 73. egualmente. I verbi irregolari ungheresi si possono dividere nei seguenti tre gruppi o classi: I. g i a c e r e . —• másként. p r o c e s s o . Lesz o leszen. restituire. precipitare. tirare. diventa tesz o teszen. facoltà. adulto. — végrehajtani. crede 9 . Van o vagyon. mette vesz o veszen prende. dar indietro. — feküdni. e s e g u i r e . — gyémánt. dar in custodia. — felnőtt. voltarsi. Annak van igazán nemes szive. — elaludt. compra hisz o hiszen. a ki ellenségével is jót teszen! 11 u Egyenlően. — reá bízni. è Megy o megyén. estremità.kadék szélére feküdt s elaludt. — fordulni. o r l o . altrimenti. — félrevonni.1 verbi irregolari della lingua ungherese nella coniugazione ricevono i medesimi suffissi che gli altri verbi fin ora studiati. diamante. Dei v e r b i i r r e g o l a r i . szépen félrevontam s föléb­ resztettem. lezuhan s veszve van. LEZIONE X X X . — próbálni. — per. — hegyszakadék. s t r a c c i o . spaccatura di m o n t e . ed ora nel perdere o nel cambiare la consonante finale della radice del rispettivo verbo irregolare. — „Tied a gyémánt! — kiálta az öreg.-a .

contratta cselekszik o cselekedik. men-tek. vul-ék. era men-ék. s'adira nyugoszik o nyugszik o nyugodik. vanno imperfetto. beve Alkuszik o alkudik. fa. sospetta menekszik o menekedik. si vanta esküszik o esküdik. vagy-ok. andavano andiamo . megy-ek o men-ek. e megyeri coniugazione dei verbi VCtgyOìl (van) (negy) è la seguente: Modo indicativo. andava val-àtik. ra</y. eravate val-ának. erano men-énk. giura gyanakszik o gyanakodik. siete vagy-nak o van-nak. si loda.a . mangia isz(-ik). riposa Radici a tre forme Radici a due forme. siamo vuyy-lok. opera dicsekszik o dicsekedik. andavamo men-étek. III. e r o vai-ál. andavo men-él. 74. si studia. dorme feküszik o fekszik o feküdik. vado mégy. si salva. giace haraguszik o haragszik o haragudik. procura Aluszik o alszik o aludik. vagg-on sono sei o van. andavate men-ének. eravamo val-átok.Radici a una forma lösz (-ik). andavi mett-e. Tempo presente. andate men-nek. va sono Tempo megy-ünk o men-iink. eri r « / . rifugge törekszik o törekedik. è vagy-unk. vai megyén o meyi/.

Modo c o n d i z i o n a l e . sarei o fossi vol-nàl. e c c . siamo legy-etek. vaia. e c c . saremo lesz-tek o lenni fog-tok. saresti o fossi vol-na. vol-tam. e c c . andresti o andassi men-ne. andremo menni fog-tok. vol-tam légyen. sei andato men-t. e c c . andrà sarò sarai lesz-ünk o (enni fog-unk. men-tem légyen. sarebbe o fosse presente. andiamo andiate vadano Tempo passato. ero stato e c c . mènni fog-ok. Tempo lesz-ek o lenni fog-ok. sarà I men-tem vaia. lesz-esz o /enni fogsz. è andato vol-tunk. sia andato. sia legy-en. . andranno Modo congiuntivo e d i m p e r a t i v o . vada tnen-j. sarete lesz-nek o lenni fog-nak. ero andato e c c . Tempo presente. s o n o stato vol-tál. s o n o stati men-liink. legy-ek.Tempo passato. andrebbe o andasse . è stato men-lem. andrai mentii fog. men-jenek. andrò menni fogsz. s o n o andati Tempo vol-tam trapassato. saranno menni fog-unk. siete andati men-tek. siamo stati vol-tatok. / m s o {enni /b<7. sei stato vol-t. sia légy. andrei o andassi men-nél. sia men-jek. siano men-jùnk. siete stati vol-tak. andrete menni fognak. men-nék. vada men-jen. Tempo vol-nék. siate legy-enek. siamo andati men-tetek. e c c . sia stato. futuro. e c c . vada legy-iink. s o n o andato 7ncn-tél. men-jetek.

e c c . vol-tam volna. nekì. lé-ve le-vén essendo rnen-ve men-vén andando osservazione. E s e m p i : L' u o m o ha una patria — az embernek van hazája 10 ho denaro — nekem van pénzem. men-tem volna. essente passato : vol-t. in ungherese colla ed aggiungendo al complemento ( p o s ­ 30 ) . . 11 re ha soldati — a királynak katonái vannak. e c c . Il verbo italiano avere si esprime tenta persona singolare o plurale del v e r b o vagyon — soggetto (possessore) il suffisso attributivo (nak. sarei e fossi andato e c c . andare Modo infinito coi suffissi personali. saremmo o fossimo vol-nátok.men-néuk. sareste o foste vol-nának. c h e andrà Gerundio. sarebbero o fossero Tempo passato. sarei o fossi stato e c c . andremmo o andassimo men-nélek. men-ni. e al sesso) del verbo u n o dei corrispondenti suffissi (vedi pag. stalo futuro: le-endó' futuro men-o. presente : val-ó. andrebbero o andassero vol-nánk. Nodo infinito. andato men-endö. andreste o andaste men-nének. len-nem len-ned len-nie men-nem men-ned men-nie len-niink len-netek len-niók men-nünk rnen-netek men-niök Participio. . Tempo len-ni. andante men-t. essere presente. \.

2. ho. lesz-ünk lesz-tek lesz—nek vesz-ek vesz-esz vesz vesz-ünk vesz-lek vesz-nek presente. avere : nekünk volna (volnának) nektek volna (volnának) nekik volna (volnának) 11 potenziale del verbo vagyon ( p u ò andare). Modo isz-om isz-ol isz-ik isz-unk isz-tok isz-nuk . divento. avessi. indicativo. ha. le) aspetto ecc. li. vészen ed iszik. ecc. ecc. I verbi irregolari della II classe seguono la coniugazione dei verbi leszeri. che è la seguente: . ecc. lesz-ek lesz-esz lesz prendo. Tempo lo (la. nekünk van (vannak) nektek van (vannak) nekik van (vannak) a abbia. ecc. ecc. vesz—em vesz-ed vesz-i vesz-szük vesz-ilek vesz-ik bevo.Prospetto per V uso del verbo vagyOìl nel senso di vaia (valának) vaia (valának) vaia (valának) 93nekünk > nektek nekik vaia (valának) vaia (valának) vaia (valának) «3 (lesznek) (lesznek) (lesznek) nekünk lesz (lesznek) nektek lesz (lesznek) nekik lesz [lesznek) volna (volnának) volna (volnának) volna (volnának) ecc. nekem van (vannak) neked van(vannak) neki van (vannak) ecc. nekem neked neki avrei. a 5 •1 nekem neked neki volt (voltak) volt (voltak) volt (voltak) > nekünk nektek nekik volt (voltak) volt (voltak) volt (toltak) o d nekem legyen neked legyen neki legyen (legyenek) (legyenek) (legyenek) nekünk legyen (legyenek) nektek legyen (legyenek) nekik legyen (legyenek) nekem neked neki lenne (lennének) lenne (lennének) lenne (lennének) nekünk lenne nektek lenne nekik lenne è lehet (lennének) /lennének) (lennének) (può essere) e del megyén 75. hai. avrò. Uiehet nekem lesz neked lesz neki lesz nekem neked neki ecc.

vev-èm vev-éd vev-é bevevo. futuro. beverò. Tempo presente. e c c . ecc. diventa. fegy-iink ecc. Modo congiuntivo e d imperativo. igy-ék igy-unk igy-atok igy-anak . l i . ecc. prenderò. diventi. legy-en prenda. it-tunk it-tatok it-tak trapassato. ero Utam vaia (volt). prendevo. prendi. lo (la. vet-tem vet-lél vet-t lo (la. le) pren­ devo. bevi. e c c . li. oet-tein vet-ted vet-te ho bevuto. li. diventerò. e c c . vet-tük vel-tétek vet. ecc. avevo bevuto. ecc. li.ték vettem vaia (volt). ecc. e c c .vev-énk oev-ètek vev-ének iv-àm iv-àl iv-ék ecc. lenni fogok. venni fogok. ecc. ecc. avevo preso. le) prenda. legy-etek legy-enek végy vegy-en vegy-iink vegy-etek vegy-enek vegy-em igy-am vegy-ed igy-àl vcgy-e vegy-ük vegy-étek vegy-ék beva. inni fogok. e c c . vev-ék vev-él vev-e imperfetto. e c c . Tempo it-tam it-tàl iv-ott ecc. ho preso. le) prendi. e c c . ecc. e c c . le) ho preso. e c c . ecc. ecc. e c c . Tempo vev-5k vev-étek vev-ék iv-ank iv-àtok iv-ùnak vei-tünk vet-tetek ret-tek Tempo lettem vaia (volt). Tempo passato. e c c . e c c . ecc. vegy-ek legy-ck lo (la. diventato. lègy lo (la.

Modo c o n d i z i o n a l e . avrei preso. Tempo presente. abbia preso. in-nam in-nàl in-nék in-nànk in-nátok in-nának Tempo passato. e c c . diventante. leu-nèh len-nél len-ne prenderei. diventato. presente: lev-/!. len-nem leti-ned len-nie ven-nem ven-ned ven-nie in-nom in-nod in-nia len-ìiùitk len-netek len-niók ven-niink ven-netek ven-niök ìn-nunk in-notok in-niok Participio. ven-nénh ven~neteh ven-neneli ven-nem ven-ned ven-ne ven-nök ven-il ét eh ven-nék ecc. bevuto iv-andó. e c c . sarei diventato. vettem volna. e c c . bevere Modo infinito coi sitffiissi personali. da beversi. ecc. légyen. e c c .essente vev-ö. prendere m—ni. e c c . le) pren­ derei. e c c . ecc. ecc. ecc. lettem vettem lèyyen. prendente passato: let-t. illam leyyen. len-nénk len-netek len-nenefc lo (la. ecc. ittam volna. abbia bevuto. diventerei. diventare. e c c . ecc. Modo infinito. Tempo presente. bevente iv-ott. stato vet-1. preso futuro : le-endo. lettem volna. e c c . ven-nel: ven-nèt ven-ne beverei. da prendersi iv-ó. li. e c c . avrei bevuto. . len-ni. essere ven-ni.Tempo passato. che diventerà ve-endö. aia diventato.

dormo. r i c e v o n o i muffissi personali. ve. Tempo aluv-áin o alv-ám aluv-ál o alv-ál aluv-e'k © alv-e'k aluv-ànk o aiv-ánk aluv-átok o alv-átok aluv-ának o aìv-ànak mi vanto. vidd. Vedd. o dicseked-nek imperfetto. er. iszik i suffissi si aggiungono alle radici : veszett. ecc. Osservaziont. edd. o o o diaseksz-etn dicseksz-el dieseksz-ik o o o dieseked-em dicseked-el dicseked-ik dicseksz-iink 0 dicseked-ünk dicseksz-etek o dicseked-iek dicseksz -enei. Tempo diesekv-étn diesekv-él dicsekv-e'k dicsekv-e'nk dicsekv-étek dicsekv-e'nek o o o dicseked-ém dicseked-él dicseked-ék o o o dieseked-énk dicseked-étek dicseked-ének . hit'. 1. lev. lev. Vi. ecc. higyed. Si formano dai suddetti verbi i loro potenziali. fisseti. Le forme abbreviate dalle voci verbali : tegyed. ecc. hiszen. tesz. i-hat -ik (pub b e v e r e ) .enik. i fattitivi o passivi. hisz. teszen. hi. Nel presente del m o d o indicativo le radici : lesz. 4. #T oppure alle f o r m e : le. I verbi eszik. viv. te. vegyed. 2. te-het ( p u ò fare o mettere). Nei verbi irregolari lessen. hi-het ( p u ò credere). 3. e si coniugano come i verbi aluszik o alszik e dicsekszik o dicsekedik nel modo se­ guente : Modo indicativo. classe sono tutti verbi in ile. — fé-tet (fa fare o mettere) te-tet-ik (viene fatto o messo) e c c . ed idd 76. alusz-om alusz-ol alusz~ik presente. ecc. a g ­ giungendo i rispettivi suffissi formativi alle radici terminanti in vocale c o m e : le-het ( p u ò diventare o essere). i perchè la v tinaie si assimila s e m ­ pre alla eonsonante. e. colla quale incomincia il suffisso. alusz-utik o alusz-tok o alusz-nak o alsì-om ahz-ol alsz-ik alsz-unk alsz-otok alsz-anak dormivo. VVV. ini vantavo. exz. vigyed egyed ed igyad sono : tedd. VÌXZ. e-het-ik (può mangiare). VPXZ. vi-het (può portare). hidd. txz. iszik si coniugano c o m e i verbi in ik. I verbi irregolari della III. re-hct fpuò prendere o comprare).

dicseked-nèm dicseked-nel dicseked-nék dicseked-nénk dicseked-nétek dicseked-néneli . e c c . (vantati tu. e c c . e c c . e c c . o aluii-ui fogok. ecc. aludtam o aluliam vaia ivoltì. dicsekedtem avevo dormito.0 alni-tani ulud-tùl o alut-tàl alud^t o alut-t Tempo trapassato. e c c . futuro. légyen. Modo congiuntivo e d imperativo. (donni. dicsekcd-ni dormirò. alud-jam alud-jàl alud-jék o alugy-am o alugtj-ál o alugy-ék aluil-junk alud-jatok alud-janak o 0 o alugy-uttk alugy-alok alugy-anuk presente. e c c . Tempo alud-ni vaia (volt). dormirei. sono vantato ecc. Tempo alud-nùm alud-núl alud-nèk cec­ che mi abbia vantato.Tempo passato. e c c . ece. e « c mi e r o vantato. e c c . o o o presente. ecc. alud-nànk alud-nálok alud-nának alun-nàm alun-nàl alun-nék o alun-nànk o alun-natok o alun-nànak ecc. ece. o alul-tunk o alut-tatok o alut-tak alud-tunk ulud-tatok alud-tak dicseked-lem dicseked-tét dicseked-ett dicseked-tünk dicseked-ietek dieseked-tek mi ho di>rrriito.) dorma. io mi vanti. dicsekedtem aludtam o aluttam légyen. ultid-tam . fogok. mi vanterò. Modo c o n d i z i o n a l e . abbia dormito. ecc. ecc. e c c . mi vanterei.) Tempo dicseked-jem dicseked-jél dieseked-jéh dics"ked-junk dicseked-jetek dicseked-jenek Tempo passato. ecc.

p .Tempo passato. o o o alud-nom alud-nod alud-nia ulud-nunk alud-notok alud-niok tlicseked-nem dicseked-ned dicseked-nie alun-nom alun-nod alun-nia o o o dicseked-nùnk dicseked-nelek dicseked-niiik ulun-nunk alun-nolok nlun-niok Participio. ecc. aiad-ni o alun-ni. eoe. avrei dormito. e c c .seleked-em. I verbi irregolari della 111. che si vanterà. fekt-él. cselekxz-el o cseleked­ et. così che alcuni dei suddetti verbi p o s s o n o adoperarsi anche sotto questa f o r m a : alv-àm. 1 suffissi nel presente dell' i n d i c a ­ tivo si p o s s o n o aggiungere a qualunque di queste due forme (cavatane prima la desinenza ik). «• aluv-àm. e r e volna. uìuv-ó o alv-o. eéc. cselekxz-em o c. Tempo presente. fekv-ék. vantantesi dicseked-ett. Alla HI. classe appartengono anche le seguenti radjci a due forme : . categoria nella terza p e r ­ sona singolare e s c o n o in xzik e in dik. vantatosi dicsekv-e/idő o dicseked-endö. ecc. Modo infinito. alv-ék. Modo infinito coi suffissi personali. e c o . (jìeunrdio. dicsekedtem aludtam « alattam volna. d i e dormirà presente: passato: futuro : dicsekv-ö o dicseked-o. p. dicseked-ni. mi sarei vantato. alu-va o alva alu-vàn o alvàn dormendo dicseked-ve dicseked-vén vantandosi Osservazioni. che la d finale della r a ­ dice avanti i suffissi comincianti per vocale di spesso si cambia in V . dormire vantarsi. dormente alud-t o alut-t. — fekv-ém. dormito aluv-andó o atv-andó. e. aluv-e'k. alut'-ál. Negli altri tempi i suffissi si a g g i u n g o n o s o l o alla forma in dik ( c a v a ­ tane prima la desinenza ik) c o l i ' o s s e r v a z i o n e però. — La vocale precedente la finale d poi di spesso si può elidere. cselekxz-ik o cseleked-ìk. 2. — 1. alti-ál.

cade la rugiada . paga il fio elégszik o elégedik. gazdagod-hot-ik ( p u ò arric­ chirsi) e c c . Verbi impersonali si chiamano quei verbi. si scalda öregszik o öregedik. presente. io mi scaldo. che nel presente del m o d o indicativo i rispettivi suffissi si p o s s o n o aggiungere a q u a ­ lunque delle due forme . il suffisso formativo (hat. spunta 1' aurora . érzik. Da tutti i verbi di questa classe si p o s s o n o formare i loro p o t e n ­ ziali intercalando nella forma radicale in dik fra la d finale e la desinenza ik. 77. diventa più p i c c o l o könnyebbszik o könnyebbetlik. e. Tali verbi sono : Alkonyodik. dicsekedik (si vanta). het). ecc. si contenta gazdagszik o guzdagutlik. Esempi : • melegsz-iink melegsz-elek mclegsz-enek Tempo meleged-em meleged-el meleged-ik o o o meleged-unk meleged-tek melcged-nck ecc. p. si ammala bünhöszik o bűnhődik. dicseked-het-ik (può vantarsi). Dei verbi impersonali. . ma in tutti gli altri tempi i suffissi si aggiungono esclusivamente alla forma in dik (cavatane prima la desinenza ik) e la d finale resta invariata. hajnallik. che si adoperano solo nelle terze persone. si arrichisce gyarapszik o gyarapodik. si fa sera . si sente. o o o io mi scaldava. divik. harmatozik. diventa più lieve o facile melegszik o melegetlik.betegszik o betegedik. si aumenta. è in moda . esik. si ubbriaca L'irregolarità di questi verbi p e r ò consiste soltanto in c i ò . duole. invecchia részegszik o részegedik. fáj. si accresce kisebbszik o kisebbedik. Tempo melcgsz-em melegsz-el melegsz-ik imperfetto meleged-ém meleged-eì melegetl-ék meleged-énk meleged-étek meleged-ének ?>. diminuisce. piove. — gazdagotlik ( a r r i c c h i s c e ) .

— A hazafinak minden czélja az legyen.havazik. csecsemő. dajka. nehezen. ecc. mindnyájan alusz­ nak. estefelé. — A kertész már elvitte virágaidat. nyugodtan. szégyen. menydörög. de ezen szegény emberek alig nyugodhattak három órát. — Higyetek Isten­ ben. [mente. pontosan. lelkiismereti furdalás. il dovere . rimorso di coscienza. gyógyszertár. — Ti tegnap egész éjjel aludtatok. toneggia . nevica . farmacia . puntualmente . hogy hazája előre haladjon. — Hidd el barátom. per quanto . senza virtù. melyben magához fog szólítani. Solone. — Tegyük meg kötelessé­ geinket és embertársaink tisztelni^ fognak bennünket. — A tanító megharagudott reád. malfattore . tardi . — A tanuló köny­ vet visz magával az iskolába. vergogna. cselekedjetek az ö parancsolatai szerint és nyu­ godtan várhatjátok azon órát. -. sembra. de az enyéimet még nem vihette el. balia. — Ha jót cselekszünk. Ha minden ember pontosan teljesítené kötelessé­ gét. lampeggia. ezen tettel szégyen volt dicsekedned. bambino . — Az . — Hova mégy ily későn ? — En a gyógyszertárba megyek. Szólón. villámlik. rémlik. accade. tranquillakésön. a világ boldog volna. gonosztevő. Esercizio G2. mivel nem mentél el a templomba. si deve. erénytelen. kell. hogy valaki haragudni fog ránk. nem félhetünk. difficilmente mennyiért. verso la sera . megesik. Kötelesség.E házban már setét van.

— Se volete essere sani. — Gli uomini diligenti e risparmiosi arricchiscono. — Gli uo­ mini senza virtù inveeebiano più presto degli uomini virtuosi. e andiamo a Budapest. — Az aluszik legjob­ ban . perchè essi vi in­ gannano. az nem esik nehezen. ma lo abbiamo ricevuto in regalo. Come avete dormito la notte passata? — Noi non abbiamo potuto riposare tutta la notte. ki sorsával meg­ elégszik. — La vo&tra balia ha fatto addormentare il bambino. — Avanti la sua morte nessun uomo può essere felice — disse Solone. non potrà mai salvarsi dai rimorsi della sua co­ scienza. — Quegli uo­ mini si sono ubbriacati. — Ne vegyétek meg ezen képet. — Midőn ma reggel bátyámhoz mentem. non bevete e non mangiate molto. — Noi non ci daremo pace finché non avremo imparato la lingua ungherese. — Ne hara­ gudjatok. találhatunk még ennél szebbet is. — Az a legboldogabb ember. amici? — Noi veniamo da Fiume. diventerete ammalati. — Mit jő kedvvel tesz az ember. — Chi prese il mio . — Rifugga il malfattore in qualunque luogo. még fekve. mily keményen fekszik. — Da dove venite. ki nem érzi. — Non fanno bene coloro. e dove andate. Non eredete agli adulatori. a gyermekek még alhatnak. che non studiano. — óránk késik. ta­ láltam. de ugy látszik estefelé esni fog.okos emberek meg elég esznek sorsukkal. — Per quanto avete comperato questo cavallo? — Noi non lo ab­ biamo comperato. — Se mangierete dei frutti immaturi. hogy oly soká kellett várnotok. — Esik most az eső ? — Most nem esik. — Gli uomini prudenti non si lodano. essi non sanno quello che fanno. • Esercizio 63.

három öszi és három téli hónap. Ügyes gyermeknek meg kell tanulnia a tizen­ két hónap nevét. Hét nap teszen egy hetet. hónapok. mely újév ünne­ pével kezdődik. ma soffia il vento e nevica. Négy hét. — Dove vanno i nostri vicini? — Essi an­ dranno alla fiera e compreranno due cavalli ed una armenta. A hétben mindenik napnak külön neve van. de ez által bi­ zony nem cselekszik az Isten kedvére. — Mi duole il cuore. non lampeggia. Miként következnek a napok névszerint egymás után? A hat első napot míves napok-mk híják. Az évnek négy szaka van: tavasz.libro? — Lei può credere che noi non lo abbiamo preso. — tavasz [primavera]. Tizenkét hónap teszen egy esztendöát (év-et). vagyis inkább harmincz nap teszen egy hónap-ot. nyár. esztendők. a he­ tedik nap a vasárnap Ez nyugalomra és Isten tiszte­ letére van szánva. ösz és tél. tavaszi [primaverile]. Némely ember cziczomára és korhelykedésre használja a vasárnapot. a mi éppen tizenkét hónap. vagy ötvenkét hét. Az első januárius. nyári. e. melynek végére esik a várva várt karácsony. — fcfls [casa]. — Neil' in­ verno non toneggia. hai [domestico] e c c . se penso alla dis­ grazia del mio amico. A kedves húsvét ren­ desen aprilisbe. mert ezeken munkálkodunk. az utolsó deczember. a piros pünköst május vagy júniusba esik. . E g y szak áll bárom hónapból . A hetek. ezért van három tavaszi *). — Ora si fa sera e non aurora. nyár [estate]. p. három nyári. öszi és téli hónapokat névszerint? Egy esztendő háromszázhatvanöt napból á l l . 64. niyárf [ e s t i v o ] . Egy * ) La lettera i serve a formare aggettivi da moltissimi n o m i . Olvasmányok (letture). El tudnád-e mondani a tavaszi.

c o r s o . g i o v a n e . particolare. anzi. — karácsony. s míg birja. hu­ szonnégy éves koráig ifjú.esztendő lejártával minden újra kezdődik. de nem minden ember lesz egyszersmind okosabb: mert nem mindenki iparkodik felhasználni az időt arra. perdigiorno. natale. a n n o . affettazioni. scioperataggine. Minden ember tartozik életét. Szülőföld. c a p o d ' a n n o . miként tavaly egymás után. — hónap. impiegare. fruttare. a d o p e r a r e . ősz. annak is hűségesen kell munkálkodni. a mint elkevötkeznek. abile. — betakaritni. Az ember élete több esztendeig tart. — j u n u á r i u s . — külön.) •VA Hét. nominatamente.-a . — naplopó. — czici-onia. — újév. atto. in­ fingardaggine. míg tanuló. r a c c o g l i e r e . p e n t e c o s t e . a mi szülőföldünk. u o m o . smancerie. — jzunva. scioperatone. anno n u o v o . — gyümölcsözni. a gyümölcsöket betakarítjuk. g i o r n o di l a v o r o . infanzia. Gyermekkorában az embernek tanodába kell járnia és szorgalmasan tanulnia. d e v e . A ki más pályára lép. Kezdetben minden ember gyermek. haza. v e c c h i o . dolgozni . hogy tanuljon. . g e n n a i o . aprile. d i c e m b r e . — névszerint. p a ­ s q u a . — ügyes. — esztendő. — h ú s v é t . — nő. Azon hely. — egymás után. render frutto. szorgalmasan kell tanulnia s magát jól viselnie. fuggifatica. (Gáspár J. — pünköst. destinato. piuttosto. — pálya. — férfi. azt naplopónak híják. Á tanuló embernek. — vagyis. uno d o p o l ' a l t r o . — ifjú. A ki nem igy cselekszik. s c u o l a . settimana. — miként. o v v e r o .a . tél lesz. hol születtünk. hogy valami jót és hasznost ne tegyünk. — tanoda. c i o è . olvasók. — uprilis. segnatamente-. — korhelykedés. — inkább. età fanciullesca. — gyermekkor. Egy esztendő lejártával minden ember vénebb lesz egy esztendővel. — míves nap. — felhasználni. smorfie. A gyermekkor végeztével némely ember tanulónak ma­ rad. tizennégy éves koráig. Carriera. azután férfi vagy nő: hat­ van éven túl öreq. p r o p r i o . d o n n a . — tartozik. a virágok. fák kizöldülnek és gyümöl­ csöznek. egészségét megvédeni. m e s e . egy mapot sem kell úgy leélnük. — deczember. — vén. . c o m e . Tavasz nyár. 65.

és Dalmátország. Ez orvosolja sérelmeinket. továbbá Tót-. Ennek alkotmányos királya és törvénye oltalmaz bennünket. a mi hazánk. melyhez szülőföldünk tartozik. A mi szülőföldünk körül kereken más belységek vannak. Sok-sok ország egy földrészt alkot. A magyar királyság több részből áll. mert az emberek nem szeretnek magánosan lakni. A magyar királyságot más országok.Itt ringattak minket bölcsőnkben. azokon túl ismét mások. melyben a magyar ki­ rályság fekszik. ezen föld hantjai takarnak el. Es ha meg­ halunk. Azon ország. í g y keletkeztek a szomszédságok s rendre­ rendre az egész helység. Velők egyszerre kezdettem iskolába járni. A j ó szomszédság valósá­ gos Isten áldása. í g y lassankint az egész helység lakói j ó embereim lettek. azokat is­ mét mások veszik körül. Szüléim háza közelében más házak is van­ nak. de azért az egész földnek egy tizedrészét sem teszi. Mert ennél sokkal nagyobb a többi földrész. ezt az áldott hazát. itt ápoltak édes szüléink. s lígy is ismerkedtem meg a helységbeli többi gyermekekkel. Több belység (falu és város) együtt vármegyét alkot. A mi édes hazánk a magyar királyság. és ha idővel elköltözünk is onnan. neveze- . úgy mint: Magyarország a vele egyesült Erdély testvérországgal . Mi szomszédainkkal legjobb barát­ ságban élünk. Európa nagy és sok országból áll . Ilyen földrész Európa. mindig visszavágyunk a szülőföldre. Horvát. a magyar tengermellék Fiume váro­ sával és a katonai őrvidék. több várraegye egy országot. Szomszédaink gyermekei voltak legelső játszótársaim. Azért oly kedves nekünk születésünk helye. Őseink szerezték s tartották meg számunkra ezt a szép. Ez az édes haza táplál és nevel min­ ket. Játszó és tanuló pajtásaim majd el­ vittek kedves szüléikhez.

cambia d i m o r a . — ó'. Africa. — ringatni. d i f e n d e r e . — egyesült. — szomszédság. costituzionale . si trasloca. benedetto. — áldozni. offesa. Amerika s az ezeknél is nagyobb Ázsia Európánál csak egy földrész kisebb: Ausztrália. — mag­ ánosan. — Tótország.ország. comunità. —. — kotorxé őrvidék. vicinato. — Azsia. . l u o g o nativo. (Gáspár J. — hant. — áldott. proteggere . c o m p a g n o . áldoznunk kell érette. — valóságos. desidera ritornare.v.a . mert annyi sok javával élünk: hanem segítnünk is minden baján. Szülőföldem szép határa: Szülőföldem szép határa! Meglátlak-e valahára? A hol állok. vagy bármelyik templomban imádjuk az Istent. töle kérdem: virulsz-e még szülőföldem? Azt kérdezem a felhőktől. Slavonia . . c o m p a g n o di g i u o c o . a mit Isten adott. Nemcsak szeretnünk kell e közös édes anyát. Croazia. — születik. — közös. mindenütt csak feléd nézek. tumolo. A s i a . — megtartani. acquistare . — Dalmátország. formare. si f o r m a . A magyar királyság minden szülöttje ezen közös szép hazának gyermeke. c o m u n e . Contini militari . — Horvátország. — elköltözik. z o l l a . Dalmazia. col t e m p o . — földrész. avo . n a s c e . — vártnegye. paese. c o m i t a t o .tesen Afrika. olvasók.) Szülőföld. De ezen szép haza iránt kötelességeink is vannak. — helység. mert csak így leketünk méltó fiai. bármely nyelven beszél­ jünk. bús szivemmel árván bagynak. 66.a . — sérelem. — szerezni. Australia. l e s i o n e . — megismerkedik. — játszótárs. guarire. — oltalmazni. — visszuvdgyik. cullare. a hol megyek. — keletkezik. — alkotni. De azok nem vigasztalnak. — pajtás. — orvosolni. Ez a magyar közös haza mindnyájunknak édes anyja. — tengermellék. u n i t o . Afrika. s t a t o . idővel. p r o p r i o . azt a suttogó szellőktől. . c o n t i n e n t e . . — Ausztrália.a . parte della terra. Ha madár jön. c o n s e r v a r e . antenato. fa c o n o s c e n z a . isolatamente. comune. v e r o .. sacrificare. litorale. — alkotmá­ nyos.

— hajlék. későn végez. — elkapni. contine . Ne késsél a munkához fogni ! Ki kesön kezd. Kisded hajlék. Dolgozzál bizonyos rend szerint! Ne fogj most ehhez. életed negyedrészét alud­ tad el. — fűszál. melyet elkap a forgó szél. A mit dolgozol. Munka . — vigasztalni. majd ahhoz. — suttogó.) Untar. erőd nem forgácsolod szét. — forgó sìél. aranyat lel ! " Gondold meg. t e t t o . — virulni. fiorire . s a siker mind több . így sohasem leszesz foglalkozás nélkül . hogyha naponkint csak hat órát fordítsz is álomra. r o c c i a . vagy igen keveset végezhet. — rnluháru. stelo d ' e r b a . mely sziklán kel.szabályok. és képessé . a mihez kezd­ tél. ne halaszd holnapra. pontosan és tökélyesen. pigliar te co . r i c o v e r o . — kisded. hogy az élet mulandó . — s z i k l o . soínante . Min­ den napnak megvan saját teendője.árván élek bús szivemmel. mint a levél. 67. mert. Reggelenkint jókor kelj fel ! „ Ki jókor kel. mint a fűszál. hej. piccino . c o n s o l a r e . Korán szoktasd magad hasznos foglalkozáshoz! Gondold meg. betegség vagy rendetlen élet kelletén túl is megrövidítheti. finalmente. mun­ kádon mindig találsz valami javítni. mielőtt újhoz fognál. tedd jól. ancora . hol születtem.több örömet és bizalmat szerez. turbine. tőled be távol estem! Távol estem. A mit ma megtehetsz. (Kisfaludy K. valami simítni valót. kénytelen leszesz a holnapit halasz­ tani továbbra. hanem végezd be. így gondolatid nem szó­ ródnak el. Ha a mait hol­ napra halasztód.

— fordítani. azt kérdezték tőle: „Mit akarsz? mit keressz itt? takarodjál innen!" El is takarodott a szegény. alla mattina . c o m i n c i a r e . — ki­ tartás. — kénytelen. hogyha valamim fáj ? A szomszédok is elköltözek. — a munkához fogni. a kis fiu elgondolta magában : „már most ki fogja nekem mondani: kedves kis fiam. Karácsonyesti történet. ki ide. c o s t r e t t o . — reqgelenkint. vizbe fuladt. hogy napi kötelességét híven teljesítette. 68. — foglal­ kozás.teszed magad ínég nagyobb munkára is. ki vesz az ölébe. — megrövidíteni. appianare. ide­ genek jöttek a régiek helyébe. perseveranza. — szétforgácsolni. oltre ogni dire . — bizonyos. — tervezés. mai n o n . — higgadtság. — tökélyesen. a kiknél. Munka-szahály. kivitelére kitartás szükséges. — halasz­ tani. passeggiero . u . „Munka után édes a. contento. impiegare . azt mondja a példabeszéd. — eléuiilt. — mulandó. — sohasem. fU (Gáspár J. ha megjelent a kis fiu. abituare. s e r i e t à . il progettare. Mikor kivitték az anyját is a temetőbe. ha el szennyesed em. e s e g u i m e n t o . considerare .. o c c u p a z i o n e . perfettamente. A kis fiű egyedül maradt — és még alig volt négy esztendős. — kelletén túl. esperienza. nyugalom. — szoktatni. fiducia . A koldús-gyermek. — simítni. — elszóródni. Az apját leütötte a hajókötél. olvasók. — tapasztalás. este ? Ki vet nekem már ezután ágyat. ha tudja. ki oda. melynek tervezésére higgadtság. éjszakai munkában meghűtötte magát. forrólázt kapott. meghalt. quanto mai. massima di l a v o r o . i n ­ traprendere il l a v o r o . p r o v e r b i o . — kezdeni. kiment az utczára. — meggondolni. — végezni. differire . — bizalom. Az anyja mosóné volt. K i fog énnekem kenyeret adni reggel. disperdere . tinire. ki csókolgat meg. ki ad rám tisztát. ha bekérezkedett ajtaikon. hogy az ember este csak akkor lehet igazán elégült. certo. — kivitel. giammai. abbreviare . — példabeszéd. Es a tapasztalás igazolja és azt tanítja. distrarre .

Talán bizony lopni akar? Mikor aztán látta. megállt egy szögletnél szépen és ugy nézett a jövőmenő emberek szemébe: nem has­ onlít-e valaki az ö apjához. hogy menjen haza. ha egy jámbor öreg gyümelcsárusasszony nem árult volna ott azon a szögleten. szépen elindult haza. mikor ugy fujt a hideg szél. Hiába nézte azokat. hogy gyenge tagjait a szél ellen védelmezte s azt mondta neki: „édes anyám!" Éjszaka is sokszor felébredt. a melyikhez ö szegődött. mikor elgondolta. ő reá sehol sem várnak. . Kiválasztott számára egy ütődött al­ mát: „nesze. hogy neki sehova sem lehet bemennie. A kis árva fin ügy elsirdogált magában. és este nagy város­ ban minden ház ajtaja be van zárva. álmában megölelgeté azt a követ. hanem aztán már most eredj haza ! " A kis fin hozzá volt szoktatva a szófogadáshoz. megszánta. mint ácsorog az a kis fin ottan olyan sokáig. az után ok sza­ lad a czifra uraknak. Az olyan koldus. s nyögve fordult másik oldalára. meghalhat éhen. Azután összehúzta magát egy kapu. az embereknek más dolguk van.. Akkor pedig már este volt. mely olyan j ó volt. fogjad. Meg is halt volna éhen a kis fin mindjárt az első két napon. hogy estig nem mozdul on­ nan.anyjához? hogy azt megszólít­ hatná. Ez csak elnézte. a ki csak sirni tud. s a hogy mondták neki. mikor olyan kemény volt az ágya.a hol senkit sem ismert. mint az őgyelgő gyerekekre ügyelni. azok aztán csakhogy szabaduljanak tőle. hozzájok keni-feni magát piszkos ezondráival. vetnek neki valamit. — Az igazi koldus-gyerek jobban érti mesterségét. az ö számára sehol sem vetettek ágyat. szögletében s ott nagy sirtában elaludt.

nem utasítják ki. ismét neki adta ételmaradékát. este azután azokat is becsukták. és hogyan örült. Valami nagytiszteletreméltó ember azután sokat beszélt a népnek.Másnap megint felkereste a j ó kofa-asszonyt. nyomorúságban. Ötödnap pedig hiába várt reá a szeg­ leten. és ö ismét az utezán ma­ radt. sokan jöttek mentek az utezán. és hogy szerette azután is a kis gyermekeket mindig. oda tán neki is szabad bemenni. nem kergetik el. mint egyébkor. hogy ebből a nagy-nagy házból. fiam — felelt neki a koldus. még többen. hogy olyan biís szegényke. Harmadnap. A kis árva liii végre megkérdezé egy féllábú koldustól (nagyobb urat nem mert megszólítni): — Hol van most a j ó néne? — Ma nem fog itt árulni. negyednap megint ott találta a j ó öreg asszonyt. mert ma ünnep van. Annyi ablak ki volt világítva az utczákon. Egész estig mindig talált templomot nyitva. pásztorok között. Ugy elhalgatta volna napestig. látod kis fiam. hogy született akis Jézus jászolban. a mit ez a tisz­ teletreméltó férfi beszélt. hanem enge­ dik ott gyönyörködni abban a sok szép énekben és ellenni a sok ékes-öltözetü úr között. fé­ nyes hintók robogtak alá s fel. gondola a kis árva. a melynél szebb háza senkinek sincsen. — De hát miért van ünnep? — Mert ma született a Jézus. nem kérdik tőle: mit akarsz itten. hogy élt szegénységben. midőn látta. hogy mennek az emberek a templomba. a ki látva. elmondá. csak az öreg nem jött ezúttal. A hová annyian mennek. ragyogó boltablakok- .

c o n o s c e r e il proprio mestiere.ban fenyőfák voltak kitéve. — ágy. assomigliare. vennél engemet magadhoz. prender in g r e m b o . A kis árva ugy el tudta azokat nézni. piczike bölcsökkel — ezekben aludt a kis Jézus. far il l e t t o . ha volna szükséged olyan kis szolgára. — igazi. chiedergli. si striscia. — czondra. Ott elaludt a kis gyermek és felébredt a — menyországban. v e r o . . — szöglet. l e t t o . s o l o . — szabadulni. s u c i d o . — hajó­ kötél. lavandaia. — hiába. s p o r c o . íJókai M. — öl. abbattere . febbre ardente . g i ­ rovagare. — eltakarodni... a kit senki sem tartott magáénak a földön. hogy hová menjen haza ily zord időben! Ismét csak visszatért a templom ajtajához. — keni-feni. c e n c i o . kiki a itte haza kis fiának. kis leányának. — ügyelni. comparire . pensare tra s è . — forróláz. — elszennyesedni. — a mit a kis Jézus küldött nekik. Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba. — piszkos. — őgyelegni. por attenzione. — meghüteni magát. — ágyat velni. kik vigadtok s örültök szent karácsony-nap­ ján... czukorangyalkákkal. insudiciarsi. signori attillati. il fanciullo mendico .. — m o s ó n é . inutilmente.. sueida. — leülni. — megjelenni. — ezifra urak. B a nagy Megváltó meghallá kis szolgája kéré­ sét és elvette öt magához. — vizbe fulni. — de a ki nem tudja. kis kezeit összetéve: Edes Jézuska. — hasonlítani. — elgon­ dolni magában. Ti. che andavano e v e n i v a n o . vá­ sároltak azokból a tündéri szépségekből. pregare l ' a c c e s s o . — érteni mesterségét..a .) A koldus (H/ennek. invano. Olyan szép a kis Jézus születés-napja! Csak olyan hideg ne volna ezen a napon! Jó azoknak. emlékezzetek meg azokra. — egyedül. s p o r c o . annegarsi. c a n t o n e . andarsene.—ölbe venni. ott letérdelt. a kik meleg kályha mellett. . a kik éheznek és szomorkodnak !. s p o r c a r s i . raffreddarsi . g o m e n a . grembo. — a ki ugy szereted a gyerme­ keket. — szennyes. édes anyjaik keblén hallgathatják a szél süvöltését. — bekérez­ kedni. — jövő-menő. — meg­ szólítani. parlargli. égő viaszgyertyákkal. a mi­ lyen én vagyok.

— j á s z o l . — elhallgatni. — napestig. — gyönyörködni. questa volta. — elkergetni. rimandare. zia. aver pietà. essere afflitto. portare a casa. fino a s e r a . s o g n o . — megölelgetni. — kofa-asszony. — összehúzni magát. abbracciare. c i e l o . — éhezni. — angyalka. — el­ nézni. p r e s e p i o . tapino . . giungere le m a n i . fruttivendola. — szépségek. s c e g l i e r e . magnifico. piccole cunette. ardente. prendi. maccato . — aszszonyság. — nagy sirtában. — bús. che ha un solo p i e d e . — kitéve. — letérdelni. — megváltó. — merni. — ütődött. le sue m e m b r a . — születni. — meni/ország. — szomorkodni. — néne. o b b e d i e n z a . — ékes öltözetű. — tartani magáénak. ascoltare. m u o v e r s i . sorridente. e s p o s t o . — megszánni. avanzo del c i b o . — nézni. m a g i c o . — templom. — vissza­ térni. — vásá­ rolni. — kiválasztani. appoggiarsi. — mozdulni. fruttivendola . n a s c e r e . — nesze. — gyümölcsárus-asszony. candela di c e r a . splendido. — álom. gironzare. festa. — elaludni. e c c o . r i c e r c a ­ tamente vestito. lucente. illuminare. — szegődni. bellezze.liberarsi . p i n o . — szófogadás. carrozza. —• másik oldolára fordult. vetrina (dei n e g o z i ) . divertirsi. rallegrarsi. o n o r e v o l e . d e ­ liziarsi. inno. — jámbor. — felébredni. chiesa. osservare. sorella maggiore. — robogni. o s a r e . ascoltare. r i g i d o . aver f a m e . prendere da s e . — süvöltés. — árva. — ünnep. — boltablak. e s a u d i r e . c o m p e r a r e . — égő. s e n o . — elindulni haza. salvatore. d a m a . dilettarsi. si mise sull'altro fianco. ritornare. stufa. — nagytiszteletreméltó. — ácsorogni. inginocchiarsi. c a n t o . s c a c c i a r e . — meghallani. — olyan sokáig. muoversi verso casa. — p i c z i k e bölcsök. p i o . — nép. — kályha. tornar a c e r ­ c a r e . splendente. ammirare. — féllábú. — viaszgyertya. — felkeresni. va a casa. — kebel. miseria. — poronty. tanto t e m p o . — t ü n d é r i . chiudere. udire. — összelenni a kezet. povertà. — fényes. molto riverito. o r f a n o . serrare. ricordarsi. — fenyőfa. — szegénység. — örülni. passare con r u m o r e . — becsukni. — ételmarudék. — nyomorúság. — emlékezni. — kiutasítani. — vigadni. — meghalni éhen. rimanere. addormentarsi. riguardare per s u o . — hallgatni. — fogjad. morire di fame . pásztor. p o p o l o . — eredj haza. natalizio. — mosolygó. — ezúttal. qua hai. — hintó. angioletto. — ellenni. — ragyogó. afflitto. p a s t o r e . — születés-nap. — ének. m u g g h i o . — magához venni. signora. — tagjai. — kivilágítani. altra v o l t a . ricrearsi. egyébkor. rannicchiarsi. svegliarsi. — zord. — hazavinni. — in gran pianto.

.

segu to pinncze naggyobb pénzem olvassok mber itatiano eggetto füvek. schiopo coll'amo ecc. le) aspetto Correzioni venticinque feddéstől könyvkötő kénye az őz lingua kicsiny Esercizio.ERRATA-CORRIGE. consonante legjobb. (tuséi tátiam leszünk vantesimmo numeraii drágább idős termofa merci kőről becsüittiik qua avreste késendő egyéni lo (la. füvet fivérem inveee élneke-e proposezioni sposso nővérei ráháim buo questo o r o l o g i o hatjottatok Hallót am debiti. Pag 5 7 7 7 8 10 11 15 14 » 17 19 20 25 25 27 27 56 57 40 41 » • » » 42 44 47 48 49 50 51 52 » 55 57 » 64 71 » 15 76 81 85 91 95 100 127 Linea 24 11 14 19 15 51 5 5 14 24 29 29 ti 22 15 27 17 20 1 8 20 4 10 10 16 19 15 28 7 10 22 50 17 2 26 20 17 25 18 15 16 17 7 4 22 6 24 17 Errori quindici feddéstől könykötö kény a őz lingna hicsiny Esercizio : consonaute legjobb. fivérem in v e c e élnek-e proposizioni spesso nővérei ruháim buon quest' o r o l o g i o hajtottatok Hallottam debiti? schioppo (coll' amo e c c . le) prendo . fiivet. seguito pincze nagyobb pénzem olvassuk ember italiano oggetto füvek. li. füvem. li. (tu sei láttam leszünk ventesimo numerali drágább idős termőfa merci) körűi becsültük qua aveste késendő egyenlő lo (la. füvem.

.

.

.Vendibile presso le Librerie D u s e : F i u m e e Trieste.