A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ HITVALLÁSI IRATAI

A HEIDELBERGI KÁTÉ
Fordította: D. Erd s József, a fordítást átdolgozta dr. Victor János Kálvin Kiadó, Budapest, 1999. I. ÚRNAPJA 1. kérdés: Mi néked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod? Az, hogy testestül-lelkestül, mind életemben, mind halálomban nem a magamé, hanem az én h séges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az a drága vérével minden b nömért tökéletesen eleget tett, s engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított, és úgy meg riz, hogy mennyei Atyámnak akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le a fejemr l, s t inkább minden üdvösségemre kell, hogy szolgáljon. Ezért Szentlelke által is engem az örök élet fel l biztosít, és szív szerint késszé és hajlandóvá tesz arra, hogy ezentúl neki éljek. 2. kérdés: Hány dolgot kell tudnod avégett, hogy ebben a vigasztalásban boldogul élhess és boldogul halhass meg? Három: el ször, hogy mily nagy az én b nöm és nyomorúságom; másodszor, hogy mi módon szabadít meg Isten minden b nömb l és nyomorúságomból; harmadszor, hogy milyen hálával tartozom neki e megszabadításért. I. RÉSZ — AZ EMBER NYOMORÚSÁGÁRÓL II. ÚRNAPJA 3. kérdés: Honnan ismered meg a te nyomorúságodat? Isten törvényéb l. 4. kérdés: Mit kíván t lünk Isten törvénye? Megtanít erre Krisztus röviden Máté evangéliuma 22. részében eképpen: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedb l, teljes lelkedb l és teljes elmédb l és teljes er db l. Ez az els és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. 5. kérdés: Megtarthatod-e mindezt tökéletesen? Nem, mert természet szerint hajlandó vagyok Isten és felebarátom gy lölésére.

1

III. ÚRNAPJA 6. kérdés: Hát Isten az embert ilyen gonosszá és romlottá teremtette? Nem, s t inkább Isten az embert jóvá és a maga hasonlatosságára, azaz valóságos igazságban és szentségben teremtette, avégre, hogy teremt Istenét igazán megismerje, szívb l szeresse és vele örökkétartó boldogságban élvén, t dicsérje és magasztalja. 7. kérdés: Honnan ered tehát az emberi természetnek e romlottsága? Els szüleinknek, Ádámnak és Évának paradicsombeli esetéb l (bukásából) és engedetlenségéb l, mely által a mi természetünk úgy megromlott, hogy mindnyájan b nben fogantatunk és b nben születünk. 8. kérdés: De hát annyira megromlottunk, hogy egyáltalán képtelenek vagyunk valami jónak a cselekvésére, minden gonoszra pedig hajlandók? Igen, ha csak Szentlélek újjá nem szül bennünket. IV. ÚRNAPJA 9. kérdés: Nem igazságtalanul cselekszik-e Isten az emberrel, ha törvényében t le olyant kíván, amit nem képes teljesíteni? Nem, mert Isten az embert olyanná teremtette, hogy azt teljesíthette volna. De az ember, az ördög ösztönzésére, szándékos engedetlensége által mind magát, mind ivadékát megfosztotta ett l az isteni ajándéktól. 10. kérdés: Ilyen engedetlenséget és elszakadást büntetlenül hagy-e Isten? Semmiképpen nem, s t felettébb haragszik mind a velünk született b nért, mind az elkövetett b nökért és azokat igazságos ítéletéb l ideigvaló és örök büntetéssel akarja sújtani, amint maga mondotta: „Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje.” 11. kérdés: Hát Isten egyszersmind nem irgalmas is? Isten igenis irgalmas, de igazságos is. Ennélfogva igazsága azt kívánja, hogy a b nt, amelyet az ember az legszentségesebb felsége ellen elkövetett, ugyancsak a legnagyobb, azaz örökkétartó testi és lelki büntetés kövesse.

2

II. RÉSZ — AZ EMBER MEGVÁLTÁSÁRÓL V. ÚRNAPJA 12. kérdés: Mivel tehát Isten igazságos ítélete szerint ideigvaló és örök büntetésre méltók vagyunk, mimódon szabadulhatunk meg a büntetést l és miképpen juthatunk ismét kegyelembe? Isten igazsága elégtételt kíván. Ezért annak vagy mi magunk, vagy valaki más által eleget kell tennünk. 13. kérdés: Eleget tehetünk-e mi magunk? Semmiképpen sem, s t inkább még napról-napra szaporítjuk a b nt. 14. kérdés: Hát valamely teremtmény eleget tehet-e érettünk? Nem; el ször, mert Isten nem akar más teremtményt büntetni az ember b néért; másodszor, puszta teremtmény nem viselhetné el Isten b n ellen való haragjának súlyát, hogy attól másokat megszabadíthasson. 15. kérdés: Milyen közbenjárót és szabadítót kell hát keresnünk? Olyant, aki valóságos és igaz (nem b nös) ember és mégis hatalmasabb mindenteremtménynél, azaz egyszersmind valóságos Isten is VI. ÚRNAPJA 16. kérdés: Miért kell valóságos és igaz embernek lennie? Azért, mert Isten igazsága azt kívánja, hogy ugyanaz az emberi természet tegyen eleget a b nért, mely a b nt elkövette; már pedig aki maga b nös, másokért eleget nem tehet. 17. kérdés: Miért kell egyszersmind valóságos Istennek is lennie? Azért, hogy Isten-voltának hatalmával Isten haragjának súlyát ember-voltában elhordozhassa és számunkra az igazságot (megigazulást) és az életet megszerezhesse és visszaadhassa. 18. kérdés: Kicsoda az a közbenjáró, aki valóságos Isten, s egyszersmind valóságos, igaz ember is? A mi Urunk Jézus Krisztus, aki a mi tökéletes váltságunkra és igazságunkra (megigazulásunkra) adatott nékünk. 19. kérdés: Honnan tudod ezt? A szent evangéliumból, melyet Isten el ször a paradicsomban jelentett ki, majd a pátriárkák és próféták által hirdettetett s az áldozatok és a törvény más szertartásai által kiábrázolt, végre pedig az egyetlenegy, szerelmes Fia által beteljesített.

3

VII. ÚRNAPJA 20. kérdés: Amint elveszett Ádám által, úgy üdvözül-e Krisztus által minden ember? Nem, hanem csak azok, akik igaz hit által vele eggyé válnak és minden jótéteményét elfogadják. 21. kérdés: Mi az igaz hit? Nemcsak az a bizonyos megismerés, melynél fogva igaznak tartom mindazt, amit Isten az igéjében nekünk kijelentett, hanem egyszersmind az a szívbéli bizodalom is, melyet a Szentlélek az evangélium által gerjeszt bennem, hogy Isten nem csak másoknak, hanem nekem is b nbocsánatot, örök igazságot (megigazulást) és életet ajándékoz kegyelméb l, egyedül Krisztus érdeméért. 22. kérdés: Mit szükséges hinnie a keresztyén embernek? Mindazt, amit nekünk az evangélium ígér; amire minket a mi közönséges, kétségen felül álló keresztyén hitvallásunk tételei tanítanak. 23. kérdés: Hogy szól ez a hitvallás? Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremt jében. És Jézus Krisztusban, egyszülött fiában, mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélekt l, születék Sz z Máriától, szenvede Poncius Pilátus alatt, megfeszítteték, meghala és eltemetteték, szálla alá poklokra, harmadnapon halottaiból feltámada, felméne mennyekbe, ül a mindenható Atya Istennek jobbján, onnan lészen eljövend ítélni eleveneket és holtakat. Hiszek Szent Lélekben. Hiszek egy, közönséges keresztyén anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, b neinknek bocsánatát, testünknek feltámadását és az örök életet. A magyarországi ökumenikus fordítás: Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremt jében. És Jézus Krisztusban, az egyszülött Fiában, ami Urunkban, aki fogantatott Szentlélekt l, született Sz z Máriától, szenvedett Poncius Pilátus alatt; megfeszítették, meghalt és eltemették. Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül, fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján; onnan jön el ítélni él ket és holtakat. Hiszek Szentlélekben. Hiszem az egyetemes anyaszentegyházat, a szentek közösségét, a b nök bocsánatát, a test feltámadását és az örök életet. Ámen. VIII. ÚRNAPJA 24. kérdés: Hány része van e hitvallásnak? Három; az els rész szól az Atya Istenr l és a mi teremtésünkr l, a második a Fiú Istenr l és a mi megváltásunkról, a harmadik a Szentlélek Istenr l és a mi megszenteltetésünkr l.

4

25. kérdés: Mivel csak egyetlenegy isteni lény van, miért nevezed meg e hármat: az Atyát, a Fiút és Szentlelket? Azért, mert Isten úgy jelentette ki magát az személy amaz egy, igaz, örök Isten. Igéjében, hogy ez a három egymástól megkülönböztetett

AZ ATYA ISTENR L IX. ÚRNAPJA 26. kérdés: Mit hiszesz, amikor ezt mondod: „Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, menynek és földnek teremt jében”? Hiszem azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak örökkévaló Atyja, aki a mennyet és a földet minden bennük lév dolgokkal egyetemben semmib l teremtette, és örök tanácsa és gondviselése által most is fenntartja és igazgatja, az Fiáért, a Krisztusért nekem Istenem és Atyám akiben én annyira bízom, hogy semmit sem kételkedem afel l, hogy minden testi és lelki szükségemet be fogja tölteni, s t mindazt a rosszat is, amit e siralomvölgyben rámbocsát, javamra fogja fordítani; mert ezt megcselekedheti, mint mindenható Isten, s meg is akarja cselekedni mint h séges Atya. X. ÚRNAPJA 27. kérdés: Micsoda az isteni gondviselés? Istennek mindenható és mindenütt jelen való ereje, mely által mennyet és földet, minden teremtménnyel egyetemben, mintegy saját kezével fenntart, és úgy igazgat, hogy fák és füvek, es és szárazság, termékeny és terméketlen esztend k, étel és ital, egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szóval minden, nem történetesen, hanem az atyai kezéb l jön. 28. kérdés: Mit használ nekünk Isten teremt munkájának és gondviselésének ismerete? Azt, hogy mindennem viszontagságban t r k, a boldogságban háládatosak, a jöv t illet leg pedig a mi h séges Istenünk és Atyánk iránt jó reménységben legyünk afel l, hogy az szeretetét l semmi el nem szakíthat minket, mivel minden teremtmény annyira az kezében van, hogy az akarata nélkül semmit sem tehet, de még csak meg sem mozdulhat. A FIÚ ISTENR L XI. ÚRNAPJA 29. kérdés: Miért nevezzük Isten fiát Jézusnak, vagyis Üdvözít nek? Azért, mert b neinkb l szabadít meg minket az üdvösségre és mert semmilyen üdvösség másban nem keresend , sem nem található.

5

30. kérdés: Hisznek-e azok is az egyedül üdvözít önmaguknál, vagy másutt keresik?

Jézusban, akik üdvösségüket a szenteknél,

Nem, s t valójában megtagadják az egyetlen Üdvözít t és Megváltót, Jézust, noha dicsekesznek vele. Mert vagy Jézus nem tökéletes Megváltó, vagy akik ezt a Megváltót igaz hittel elfogadják, azoknak mindent benne kell megtalálniuk, ami az üdvösségükre nézve szükséges. XII. ÚRNAPJA 31. kérdés: Miért nevezzük t Krisztusnak, azaz Felkentnek?

Azért, mert t az Atya Isten rendelte és a Szentlélekkel felkente a mi legf bb prófétánkká és tanítónkká, aki Istennek titkos tanácsát és akaratát a mi váltságunk fel l tökéletesen kijelentette; továbbá egyetlenegy f papunkká, aki minket testének egyetlenegy áldozatával megváltott és az Atya Isten el tt könyörgésével szüntelenül közbenjár érettünk; és örökkévaló királyunkká, aki minket igéjével és Lelkével oltalmaz és megtart. 32. kérdés: Miért hívnak téged (Krisztusról) keresztyénnek? Azért, mert hit által Krisztusnak tagja és így az felkenetésének részese vagyok, avégre, hogy nevér l én is vallást tegyek, magamat él hálaáldozatként neki adjam s a b n és ördög ellen ez életben szabad lelkiismerettel harcoljak, és azután vele együtt minden teremtmény felett örökké uralkodjam. XIII. ÚRNAPJA 33. kérdés: Miért nevezzük Krisztust „Isten egyszülött Fiának”, ha mi is Isten gyermekei vagyunk? Azért, mert egyedül Krisztus Istennek amaz örök, természet szerint való Fia, minket ellenben Isten érette kegyelemb l fogadott gyermekeivé. 34. kérdés: Miért nevezed t „mi Urunknak”?

Azért, mert minket testest l-lelkest l a b nb l és az ördög hatalmából nem aranyon vagy ezüstön, hanem drága vérén megváltván, a maga tulajdonává tett. XIV. ÚRNAPJA 35. kérdés: Mit tesz az, hogy „fogantaték Szentlélekt l, születék Sz z Máriától”? Azt, hogy Isten örök Fia, aki igaz és örök Isten és az marad, sz z Máriának testéb l és véréb l a Szent lélek munkája által valóságos emberi természetet öltött magára avégett, hogy így Dávidnak valóságos magva is legyen, aki atyafiaihoz mindenben hasonlatos, kivéve a b nt. 36. kérdés: Mi hasznod van Krisztus szent fogantatásából és születéséb l? Az, hogy közbenjárónk és b ntelenségével és tökéletes szentségével az én b nömet, amelyben fogantattam, Isten el tt elfedezi. 6

XV. ÚRNAPJA 37. kérdés: Mit értesz az alatt, hogy „szenvede”? Azt, hogy földi életének egész ideje alatt, különösen pedig annak végén, Istennek az egész emberi nemzetség b ne ellen való haragját testében-lelkében elhordozta, és pedig avégre, hogy e szenvedésével, mint egyetlenegy engesztel -áldozattal, a mi testünket és lelkünket az örök kárhozattól megszabadítsa és számukra Istennek kegyelmét, az igazságot (megigazulást) és az örök életet megszerezze. 38. kérdés: Miért szenvedett Jézus a Poncius Pilátus bírósága alatt? Azért, hogy a polgári bíró által ártatlanul ítéltessék el és ily módon szabadítson meg minket Isten szigorú ítéletét l, amely reánk szállana. 39. kérdés: Nagyobb dolog az, hogy Jézus keresztre feszíttetett, mintha másnem halállal halt volna meg? Nagyobb, mert ebb l vagyok bizonyos afel l, hogy vette; a kereszthalált ugyanis Isten megátkozta. XVI. ÚRNAPJA 40. kérdés: Miért kell Krisztusnak a halált elszenvednie? Azért, mert Isten igazságos és igazmondó lévén, semmi más módon ami b nünkért eleget tenni nem lehetett volna, hanem csakis magának Isten Fiának a halála által. 41. kérdés: Miért temettetett el? Azért, hogy ez is bizonysága legyen annak, hogy valósággal meghalt. 42. kérdés: Ha Krisztus meghalt érettünk, miért kell nekünk is meghalni? A mi halálunk nem a b nünkért való elégtétel, hanem csak meghalás a b nnek és átmenetel az örök életre. 43. kérdés: Mi egyéb hasznunk van még Krisztusnak a keresztfán. való áldozatából és halálából? Az, hogy az ereje által a mi ó-emberünk vele együtt megfeszíttetik, megöletik és eltemettetik, hogy a test gonosz gerjedelmei ne uralkodjanak többé mibennünk, hanem mi magunkat hálaáldozatul néki szenteljük. 44. kérdés: Miért teszed ezt is hozzá: „szálla alá poklokra”? Azért, hogy legnagyobb megpróbáltatásaim között bizonyos lehessek afel l, hogy az én Uram, a Krisztus az kibeszélhetetlen gyötr déseivel, szenvedéseivel és rettegéseivel melyeket lelkében a keresztfán és annakel tte is elszenvedett, engem a pokol kínjaitól és gyötrelmeit l megszabadított. 7 azt az átkot, melynek súlya rajtam volt, magára

XVII. ÚRNAPJA 45. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus feltámadása? El ször: feltámadásával legy zte a halált, hogy minket részesíthessen abban az igazságban (megigazulásban), amelyet nekünk halálával szerzett; másodszor: az ereje most minket is új életre támaszt fel; harmadszor: Krisztus feltámadása mi dics séges feltámadásunknak bizonyos záloga számunkra. XVIII. ÚRNAPJA 46. kérdés: Hogy érted azt, hogy „felméne mennyekbe”? Hogy Krisztus a földr l tanítványainak szemeláttára emelkedett fel az égbe és a mi javunkra ott van, míg majd ismét eljön, hogy ítéletet tartson elevenek és holtak felett. 47. kérdés: Nincsen-e velünk Krisztus mind e világ végezetéig, amint azt nekünk megígérte? Krisztus valóságos ember és valóságos Isten. Emberi természete szerint nincs többé e földön, de istenségére, fenségére, kegyelmére és Lelkére nézve soha sem távozik el t lünk. 48. kérdés: Nem válik-e el ily módon egymástól a Krisztusban való két természet, ha az emberi természet nincs mindenütt ott, ahol az isteni természet ott van? Semmiképpen nem, mert az isteni természet megfoghatatlan és mindenütt-jelenvaló lévén, ebb l szükségképpen következik, hogy magára öltött emberi természetén kívül is létezik, de ugyanakkor abban magában is benne van és vele személy szerint egyesülve marad. 49. kérdés: Mit használ nekünk Krisztus mennybemenetele? El ször, hogy a mennyben, Atyja színe el tt nekünk Közbenjárónk. Másodszor, hogy a mi testünk a mennyben biztos zálog nekünk afel l, hogy mint a mi Fejünk, minket tagjait szintén fel fog venni oda. Harmadszor, hogy viszontzálogul Lelkét küldi alá nekünk, akinek ereje által nem a földiekkel tör dünk, hanem az odafelvalókkal, ahol Krisztus van, ülvén Istennek jobbján. XIX. ÚRNAPJA 50. kérdés: Miért mondod ezt: „Ül a mindenható Atya Istennek jobbján?” Mert Krisztus azért ment fel a mennyekbe, hogy ott az aki által mindeneket igazgat az Atya. keresztyén Egyháza Fejének bizonyítsa magát,

51. kérdés: Mit használ nekünk a mi Fejünknek, Krisztusnak ez a dics sége? El ször, hogy Szentlelke által mireánk, tagjaira, kitölti mennyei ajándékait; továbbá, hogy hatalmával minden ellenség ellen oltalmaz és meg riz. 8

52. kérdés: Micsoda vigasztalásod van abból, hogy Krisztus ismét eljön „ítélni eleveneket és holtakat”? Az, hogy mindennem háborúság és üldöztetés közepett felemelt f vel várom az égb l ugyanazt az ítél bírót, aki el bb érettem Isten ítél széke elé állott és rólam minden kárhoztatást elvett, hogy majd minden ellenségeit és ellenségeimet örök kárhozatra vesse, engem pedig minden választottaival együtt a mennyi örömbe és dics ségbe magához vegyen. A SZENTLÉLEK ISTENR L XX. ÚRNAPJA 53. kérdés: Mit hiszel a Szentlélekr l? Hiszem el ször, hogy az Atyával és a Fiúval egyenl képpen örök Isten. Másodszor, hogy nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és minden jótéteményének részesévé tesz, vigasztal és velem marad mindörökké. XXI. ÚRNAPJA 54. kérdés: Mit hiszel a közönséges keresztyén anyaszentegyházról? Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetét l fogva annak végéig az egész emberi nemzetségb l Szentlelke és igéje által az igaz hit egyességében magának egy kiválasztott gyülekezetet gy jt egybe, azt oltalmazza és meg rzi. És hiszem, hogy annak én is él tagja vagyok és örökké az is maradok. 55. kérdés: Mit értesz a „szenteknek egyességén”? El ször, hogy minden egyes hív , mint tag, az Úr Jézus Krisztusnak, minden javainak és ajándékainak osztályrészese, továbbá, hogy kiki kötelességének ismerje, hogy Istent l nyert ajándékait készséggel és örömmel a többi tag javára és üdvösségére fordítsa. 56. kérdés: Mit hiszel a b nök bocsánatáról? Hiszem, hogy Isten a Krisztus elégtételéért minden b nömr l és b nös természetemr l, amellyel teljes életemben harcolnom kell, soha többé meg nem emlékezik, hanem engem Krisztus igazságát (igaz-voltát) kegyelemb l nekem ajándékozza, hogy soha ítéletre ne jussak. XXII. ÚRNAPJA 57. kérdés: Micsoda vigasztalásod van a test feltámadásából? Az, hogy nemcsak lelkem megy ez élet után azonnal az fejéhez, Krisztushoz, de testem is Krisztus ereje által feltámasztatván, lelkemmel ismét egyesül és Krisztus dics séges testéhez hasonlóvá lesz.

9

58. kérdés: Micsoda vigasztalásod van az örök életr l szóló hittételb l? Az, hogy miután már most is érzem szívemben az örök boldogság kezdetét, e halandó élet után tökéletes üdvösségben lesz részem, amilyent szem nem látott, fül nem hallott, sem ember szíve meg nem gondolt, hogy abban Istent mindörökké magasztaljam. XXIII. ÚRNAPJA 59. kérdés: Mi hasznát veszed, ha mindezeket hiszed? Azt, hogy Isten el tt Krisztusban megigazulok, és az örök életnek örököse vagyok. 60. kérdés: Mimódon igazulsz meg Isten el tt? Egyedül a Jézus Krisztusban való igaz hit által, oly módon, hogy bár lelkiismeretem vádol, Istennek minden parancsolata ellen súlyosan vétkeztem és soha azoknak egyikét sem tartottam meg, s t még mindig hajlandó vagyok minden gonoszra, Isten, mégis minden érdemem nélkül, ingyen kegyelméb l, nekem ajándékozza és tulajdonítja Krisztusnak tökéletes elégtételét, igazságát (igaz-voltát) és szentségét, mintha soha semmi b nöm nem lett volna, s t mintha mindenben olyan engedelmes lettem volna, amilyen engedelmes volt érettem Krisztus, — de csak akkor, ha e jótéteményeket hív szívvel elfogadom. 61. kérdés: Miért mondod, hogy egyedül csak hit által igazulsz meg? Nem mintha hitem érdeméért volnék kedves Isten el tt, hanem azért, mert egyedül Krisztus elégtétele, igazsága (igaz-volta) és szentsége az én igazságom Isten el tt és ezt semmi más módon nem fogadhatom el, sem sajátommá nem tehetem, hanem csak egyedül hit által. XXIV. ÚRNAPJA 62. kérdés: Miért nem számíthatnak a mi jócselekedeteink Isten el tt való igazságunkként vagy annak valami részeként? Azért, mert annak az igazságnak, mely Isten ítél széke el tt megállhat, teljesen tökéletesnek és Isten törvényével egészen megegyez nek kell lennie, a mi legjobb cselekedeteink is azonban ebben az életben mind tökéletlenek és b nnel beszennyezettek. 63. kérdés: Nincsen hát semmi érdemük a mi jócselekedeteinknek, holott Isten azt ígéri, hogy azokat mind e földi, mind a jövend beli életben megjutalmazza? Ez a megjutalmazás nem érdemünkért, hanem kegyelemb l történik. 64. kérdés: Nem nevel-e ez a tanítás könnyelm és elvetemült embereket? Nem, mert lehetetlen, hogy azok, akik igaz hit által Krisztusba oltattak, a háládatosság gyümölcsét ne teremjék.

10

A SÁKRAMENTUMOKRÓL XXV. ÚRNAPJA 65. kérdés: Mivel tehát egyedül a hit tesz Krisztusnak és minden honnan származik ez a hit? jótéteményének részesévé,

A Szentlélekt l, ki azt az evangélium hirdetése által szívünkben felgerjeszti, és a szent sákramentumokkal való élés által meger síti. 66. kérdés: Mik a sákramentumok? Látható szent jegyek és pecsétek, melyeket Isten avégre rendelt, hogy a velük való élés által az evangélium ígéretét még jobban megértesse és megpecsételje, hogy tudniillik Krisztusnak a keresztfán való egyetlenegy áldozatáért nekünk kegyelemb l b nbocsánatot és örök életet ajándékoz. 67. kérdés: Arra valók tehát az Ige és a sákramentumok, hogy hitünket Krisztusnak a keresztfán történt áldozatára, mint üdvösségünk egyedüli alapjára irányozzák? Igen, mert Szentlélek az evangéliumban azt tanítja, a sákramentumok által pedig azt er síti meg, hogy a mi teljes üdvösségünk Krisztusnak a keresztfán érettünk történt egyetlenegy áldozatában van. 68. kérdés: Hány sákramentumot szerzett Krisztus az újszövetségben? Kett t, úgymint a szent keresztséget és az szent vacsoráját.

A SZENT KERESZTSÉGR L XXVI. ÚRNAPJA 69. kérdés: Mimódon emlékeztet és biztat téged a szent keresztség afel l, hogy Krisztusnak a keresztfán való egyetlenegy áldozata javadra szolgál? Oly módon, hogy a vízzel való küls megmosatást maga Krisztus szerzette és egyben azt ígérte, hogy az vére és Lelke az én lelkem tisztátalanságát, azaz minden b nömet olyan bizonyosan elmossa, amilyen bizonyosan megmosattam küls képpen a vízzel, amely a test tisztátalanságát szokta elmosni. 70. kérdés: Mit jelent a Krisztus vérével és Lelkével megmosatni? Azt jelenti, hogy istent l elnyerjük b neink bocsánatát az kegyelméb l a Krisztus véréért, amelyet a keresztfán való áldozatában érettünk kiontott. Továbbá, hogy a Szentlélek megújít és a Krisztus tagjává szentel bennünket, hogy a b nnek egyre jobban meghaljunk és istenes, feddhetetlen életet éljünk.

11

71. kérdés: Hol ígérte Krisztus, hogy minket vérével és Lelkével olyan bizonyosan megmos, amint megmosattunk a keresztség vizével? A keresztség szereztetése alkalmával, mid n így szólt: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén ket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. Aki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.” Ez az ígéret ismétl dik meg akkor is, mid n a Szentírás a keresztséget „újjászületés fürd jének” és a „b nök elmosásának” nevezi. A revideált, újfordítású Biblia szerint: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve ket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.” (Mt 28, 19) Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.” (Mk 16, 15-16) „…az irgalmából üdvözített minket újjászül és megújító fürd je a Szentlélek által…” (Tit 3, 5) „Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le b neidet, segítségül híván az Úr nevét.” (ApCsel 22, 16) XXVII. ÚRNAPJA 72. kérdés: Tehát maga a keresztség vizével való küls megmosatás elmossa a b nöket? Nem, mert egyedül a Jézus Krisztus vére és Szentlélek tisztít meg bennünket minden b nünkt l. 73. kérdés: Miért nevezi hát Szentlélek a keresztséget „újjászületés fürd jének” és „a b nök elmosásának”? Isten nem nagy ok nélkül szól ekképpen. Ugyanis nem csak arra akar ezzel tanítani minket, hogy mint a test tisztátalanságát a víz, úgy a mi b neinket a Krisztus vére és Lelke mossa el, hanem, mi több, ez által az isteni zálog és jegy által bizonyosakká is akar tenni afel l, hogy b neinkt l lelkiképpen ugyanolyan bizonyosan megtisztulunk, amilyen bizonyosan megmosattunk a látható vízzel. 74. kérdés: Meg kell-e keresztelni a kisdedeket is? Meg; mivel ugyanis k is éppúgy beletartoznak Isten szövetségébe és egyházába, mint az id sebbek, s mivel Isten a Krisztus vére által a b nb l való váltságot és a hitet munkáló Szentlelket éppúgy ígéri nekik is, mint az id sebbeknek, ennélfogva a keresztség által, mint szövetség jegye által, a keresztyén anyaszentegyházba ket is be kell avatni és a hitetlenek gyermekeit l meg kell különböztetni, amint ez az ószövetségben a körülmetélkedés által történt, amelynek helyébe Krisztus az újszövetségben a keresztséget szerzette.

12

AZ ÚR SZENT VACSORÁJÁRÓL XXVIII. ÚRNAPJA 75. kérdés: Mimódon emlékeztet és tesz bizonyossá téged az Úr szent vacsorája afel l, hogy Krisztusnak a keresztfán történt egyetlenegy áldozatában és minden javaiban neked is részed van? Úgy, hogy Krisztus maga parancsolta nekem és minden hív nek, hogy együnk ama megtöretett kenyérb l és igyunk ama pohárból az emlékezetére, és ehhez azt az ígéretet f zte, hogy el ször: az teste a keresztfán énérettem olyan bizonyosan megáldoztatott és megtöretett, vére pedig kiontatott, amilyen bizonyosan szememmel látom, hogy az Úrnak szolgája a kenyeret számomra megtöri és a poharat nekem nyújtja; tovább: hogy az én lelkemet a maga megtöretett testével és kiontatott vérével olyan bizonyosan táplálja az örök életre, amilyen bizonyos az, hogy én az Úr szolgájának kezéb l az Úrnak kenyerét és poharát, mint a Krisztus testének és vérének velem közölt bizonyos jegyeit, kapom és testi szájjal magamhoz veszem. 76. kérdés: Mit jelent Krisztus megfeszített testét enni és kiontott vérét inni? Nem csupán azt jelenti, hogy Krisztus szenvedését és halálát hív szívvel elfogadjuk és ezáltal b nbocsánatot és örökéletet nyerünk, hanem ezenkívül azt is, hogy a Krisztusban és mibennünk egyaránt drágalátos testével úgy, hogy mi – ámbár a lakozó Szentlélek által egyre jobban egyesülünk az mennyekben van, mi pedig e földön vagyunk – az testéb l való test és az csontjaiból való csont vagyunk s miként testünk tagjait egy lélek, úgy minket is egyugyanazon Szentlélek éltet az örök életre és kormányoz. 77. kérdés: Hol ígérte Krisztus, hogy a hív ket olyan bizonyosan táplálja az amint k e megtöretett kenyérb l esznek és e pohárból isznak? testével és vérével,

Az úrvacsora szereztetési igéiben, melyek így szólnak: „Az Úr Jézus azon az éjszakán, melyen elárultaték, vette a kenyeret, és hálákat adván megtörte, és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek; ez az én testem, mely tiérettetek megtöretik. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre! Hasonlatosképpen a pohárt is vette, minekutána vacsorált volna, ezt mondván: E pohár amaz új testamentum az én vérem által; ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok, az én emlékezetemre! Mert valamennyiszer eszitek a kenyeret és isszátok e pohárt, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend.” Ezt ígéretet megismétli Pál apostol is, amikor így szól: „A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünké? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-é? Mert egy a kenyér, egy test is vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérb l eszünk”. A revideált, újfordítású Biblia szerint: „…az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön. (1Kor 11, 23-26) „Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e? Mert egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérb l részesedünk.” (1Kor 10, 16-17)

13

XXIX. ÚRNAPJA 78. kérdés: Valósággal Krisztus testévé és vérévé válik hát a kenyér és a bor? Nem; amint a keresztségben sem változik át a víz Krisztus vérévé, sem maga el nem mossa a b nt, hanem ezeknek pusztán isteni jegye és záloga, ugyanúgy az úrvacsorában sem válik a kenyér magává a Krisztus testévé, ámbár a sákramentumi kifejezésmód szerint a Krisztus testének nevezzük. 79. kérdés: Miért nevezi hát Krisztus a kenyeret az testének és a poharat az vérének vagy az vére által való új szövetségnek, Pál apostol pedig ugyanazt a Jézus Krisztus testével és vérével való közlésének? Nagy oka van annak, hogy Krisztus így beszél; nemcsak arra akar ezáltal tanítani bennünket, hogy amint a kenyér és a bor táplálja földi életünket, ugyanúgy az megfeszített teste és kiontott vére valóságos étele és itala a mi lelkünknek az örök életre, hanem, mi több, e látható jeggyel és záloggal bizonyosakká akar tenni minket afel l, hogy mi a Szentlélek munkája által olyan bizonyosan részeseivé válunk az valóságos testének és vérének, amilyen bizonyos az, hogy e szent jegyeket az emlékezetére testi szánkba vesszük, továbbá, hogy az szenvedése és engedelmessége olyan bizonyosan a mienk, mintha mi magunk szenvedtünk volna és tettünk volna eleget a b nért. XXX. ÚRNAPJA 80. kérdés: Mi különbség van az Úr vacsorája és a római katholikus mise között? Az úrvacsora arról tesz nekünk bizonyságot, hogy minden b nünkre tökéletes bocsánatot nyerünk Jézus Krisztusnak ama egyetlenegy áldozatáért, amelyet a keresztfán maga egyszer vitt véghez, és hogy mi a Szentlélek által Krisztussal egyesülünk, aki most a mag valóságos testével a mennyekben az Atya jobbján van és azt akarja, hogy ott imádjuk t. A mise ellenben azt tanítja, hogy az él k és a holtak b nei nem bocsáttatnak meg a Krisztus szenvedéséért, hacsak érettük a misemondó papok naponként nem áldozzák meg Krisztust; és hogy Krisztus a kenyérnek és bornak színe alatt testileg jelen van és ezért ezekben kell t imádni. Ezért a mise nem más, mint megtagadása Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének, és kárhozatos bálványimádás. 81. kérdés: Kik járulhatnak az Úr asztalához? Azok, akik bánkódnak b neik miatt, azonban mégis bíznak abban, hogy b neik megbocsáttattak és minden gyarlóságukat elfedezte a Krisztus szenvedése és halála, s akik egyszersmind kívánkoznak hitükben meger södni és életüket megjobbítani. A meg nem tér k ellenben, valamint a képmutatók kárhozatot esznek és isznak maguknak. 82. kérdés: Bocsáthatók-e az Úr asztalához azok is, akik vallástételükkel és életükkel azt bizonyítják, hogy hitetlenek és istentelenek? Nem, mert ez Isten szövetségének a megcsúfolása volna és az haragját felgerjesztené az egész gyülekezetre. Ezért kötelessége a keresztyén gyülekezetnek az ilyeneket a Krisztus és az apostolok rendelése szerint a kulcsok hatalmával élve kebeléb l kizárni, míg életüket meg nem jobbítják.

14

XXXI. ÚRNAPJA 83. kérdés: Mi a kulcsok hatalmával való élés? A szent evangélium hirdetése és a keresztyén egyházi fegyelem. E kett által a mennyek országa a hív k el tt megnyílik, a hitetlenek el tt pedig bezárul. 84. kérdés: Mi módon nyílik meg és zárul be a menynek országa az evangélium hirdetése által? Oly módon, hogy Krisztus parancsa szerint minden hív nek egyenként és együttesen hirdetik és nyilvánosan bizonyságot tesznek afel l, hogy Isten a Krisztus érdeméért minden b nüket megbocsátja, valahányszor az evangélium ígéretét igaz hittel elfogadják; viszont minden hitetlennek és képmutatónak azt hirdetik, hogy Isten haragja és az örök kárhozat mindaddig rajtuk marad, míg meg nem térnek. E szerint az evangéliumi bizonyságtétel szerint ítél Isten mind a jelen, mind a jövend életben. 85. kérdés: Mi módon nyílik meg és zárul be a mennyek országa a keresztyén egyházi fegyelem által? Oly módon, hogy Krisztus parancsa szerint azok, akik keresztyén név alatt nem keresztyén tanítást vallanak vagy nem keresztyén módon élnek, miután néhány ízben atyafiságos intést kaptak és tévelygéseikkel s b neikkel nem hagynak fel, a gyülekezetnek, vagy az általa evégre megbízottaknak bejelentetnek. És ha ezek intésére sem hajlanak, ezek kirekesztik ket a szent sákramentumoktól való eltiltással a keresztyén gyülekezetb l, Isten pedig a Krisztus országából. De viszont, ha valóságos megjobbulást ígérnek és mutatnak fel, mint Krisztusnak és az egyháznak tagjai ismét visszafogadtatnak. III. RÉSZ — A HÁLÁDATOSSÁGRÓL XXXII. ÚRNAPJA 86. kérdés: Mivel tehát a mi nyomorúságunkból minden érdemünk nélkül, kegyelemb l szabadulunk meg Krisztus által, miért kell jót cselekednünk? Azért, mert Krisztus, miután vére által megváltott, Szentlelke által meg is újít minket az hasonlatosságára avégre, hogy egész életünk folyásával megmutassuk Isten iránt való háládatosságunkat jótéteményéért és így Isten dics ítessék általunk; továbbá azért is, hogy a mi hitünk fel l annak az gyümölcsei által mi magunk is bizonyosakká legyünk és istenes életünkkel felebarátainkat is megnyerjük Krisztusnak. 87. kérdés: Nem üdvözülhetnek tehát azok, akik háládatlan és b nben megátalkodott életükb l nem térnek meg Istenhez? Semmiképpen nem; mert miként az Írás mondja: „se paráznák, se bálványimádók, se házasságtör k, se lopók, se telhetetlenek, se szidalmazók, se ragadozók nem örökölhetik Isten országát”. XXXIII. ÚRNAPJA 88. kérdés: Hány részb l áll az igazi b nbánat, vagyis az embernek megtérése? Két részb l: az ó embernek megöldökléséb l és az új-ember megelevenítéséb l. 15

89. kérdés: Mi az ó ember megöldöklése? Az, hogy b neinket szívb l fájlaljuk és egyre jobban gy löljük és kerüljük ket. 90. kérdés: Mi az új ember megelevenítése? Istenben való lelki öröm Krisztus által és arra való vágyakozás és készség, hogy jó cselekedetek által Isten akarata szerint éljünk. 91. kérdés: De melyek a jócselekedetek? Csakis azok, amelyek igaz hitb l, Isten törvénye szerint, az dics ségére történnek, és nem azok, amelyek a mi vélekedésünkön vagy emberek rendelésein alapulnak. 92. kérdés: Hogyan szól Isten törvénye? Ezeket mondja Isten: Els parancsolat. Én, az Úr vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földjér l, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid énel ttem! Második parancsolat. Ne csinálj magadnak faragott képet és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened félt n szeret Isten vagyok, aki megbüntetem az atyáknak vétkét a fiakban, harmad- és negyedíziglen, akik engem gy lölnek, de irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és az én parancsolatimat megtartják. Harmadik parancsolat. Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába ne vedd, mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az hiába felveszi. nevét

Negyedik parancsolat. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy azt megszenteld! Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja. Semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van! Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját és megszentelé azt. Ötödik parancsolat. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked. Hatodik parancsolat. Ne ölj! Hetedik parancsolat. Ne paráználkodj! Nyolcadik parancsolat. Ne lopj! Kilencedik parancsolat. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot! Tizedik parancsolat. Ne kívánd a te felebarátod házát! Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé! 16

A revideált, újfordítású Biblia szerint: Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: I/ Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjér l, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül! II/ Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, félt n szeret Isten vagyok! Megbüntetem az atyák b néért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gy lölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat. III/ Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét! IV/ Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom napját. V/ Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked! VI/ Ne ölj! VII/ Ne paráználkodj! VIII/ Ne lopj! IX/ Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen! X/ Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a felebarátodé! XXXIV. ÚRNAPJA 93. kérdés: Hogyan oszlanak meg e parancsolatok? Két táblára, melyek közül az els tábla négy parancsolatban arra tanít: miképpen kell magunkat viselnünk Isten iránt, a második tábla pedig hat parancsolatban a felebarátaink iránt való kötelességeinket adja elénk. 94. kérdés: Mit követel Isten az els parancsolatban? Azt, hogy ha nem akarom eljátszani lelkem üdvösségét, kerüljek és távoztassak el minden bálványimádást, varázslást, babonáskodást, szenteknek vagy más teremtményeknek segítségül hívását. És hogy az egy, igaz Istent igazán ismerjem meg, egyedül csak benne bízzam, teljes alázatossággal és béket réssel minden jót egyedül t le várjak és t teljes szívemb l szeressem, féljem és tiszteljem, úgyhogy inkább le tudjak mondani minden teremtett dologról, mintsem hogy a legkisebb részben is az akarata ellen cselekedjem. 95. kérdés: Mi a bálványimádás? Az, ha az ember az egy, igaz Isten helyett, aki magát igéjében kijelentette, vagy még rajta kívül is, mást képzel vagy tartogat magának, hogy abba bizalmát vesse. XXXV. ÚRNAPJA 96. kérdés: Mit kíván Isten a második parancsolatban? Azt, hogy Istent semmi módon ki ne ábrázoljuk, se másképpen ne tiszteljük, mint igéjében megparancsolta.

17

97. kérdés: Semmiféle ábrázatot nem szabad tehát csinálni? Istent nem szabad és nem is lehet semmi módon kiábrázolni. A teremtmények kiábrázolhatók ugyan, azonban azt megtiltja Isten, hogy az ember róluk avégb l csináljon vagy tartogasson képeket, hogy azokat tisztelje, vagy általuk magát Istent akarja szolgálni. 98. kérdés: Nem lehet-e megt rni a templomokban a képeket, mint a „tudatlan nép könyveit”? Nem, mert ne legyünk mi bölcsebbek Istennél, aki az hanem igéjének él hirdetése által akarja taníttatni. XXXVI. ÚRNAPJA 99. kérdés: Mit kíván Isten a harmadik parancsolatban? Azt, hogy Isten nevét ne csak átkozódással, vagy hamis esküvel, de még szükségtelen esküdözéssel se káromoljuk, se így vele vissza ne éljünk; de még hallgatással vagy elnézéssel se váljunk részesekké ily rettenetes b nökben. Egyszóval, Isten szent nevét mindig csak félelemmel és mély tisztelettel említsük avégre, hogy róla igazán vallást tegyünk, t segítségül hívjuk, és minden szavunk és cselekedetünk az dics ítésére szolgáljon. 100. kérdés: Oly súlyos b n-e Isten nevének esküdözéssel vagy átkozódással való meggyalázása, hogy még azok ellen is felgerjed Isten haragja, akik t lük telhet leg nem igyekeznek azt megtiltani vagy megakadályozni? Bizonyára úgy van, mert nincs is nagyobb b n, amely ellen Isten haragja inkább felgerjedne, mint az nevének meggyalázása. Ezért is parancsolta meg, hogy halállal büntettessék. XXXVII. ÚRNAPJA 101. kérdés: Esküdhetik-e valaki keresztyén módon is az Isten nevére? Igenis, ha ezt alattvalóitól a világi fels bbség vagy valamilyen szükség követeli, hogy így tartsuk fent és biztosítsuk hitelünket és igazságunkat Isten dics ségére és felebarátaink javára. Az ilyen esküvés ugyanis Isten igéjén alapszik és ezért azt Istennek szentjei mind az ó-, mind az újszövetségben helyesen gyakorolják is. 102. kérdés: Szabad-e szentekre vagy más teremtményekre esküdni? Nem szabad, mert az igazi esküvés nem egyéb, mint Istennek segítségül hívása, hogy , mint a szíveknek egyedüli vizsgálója, tegyen tanúságot az igazság mellett és büntesse meg azt, aki hamisan esküszik; ez a tisztelet pedig nem illet meg egyetlen teremtményt sem. keresztyén népét nem néma bálványképek által,

18

XXXVIII. ÚRNAPJA 103. kérdés: Mit kíván Isten a negyedik parancsolatban? El ször azt, hogy az igehirdetés szolgálata és az iskolák fenntartassanak és én, különösen ünnepnapokon az Isten gyülekezetébe szorgalmasan eljárjak, hogy ott Isten Igéjét hallgassam, a szent sákramentumokkal éljek, az Urat a nyilvánosan segítségül hívjam és keresztyénhez ill en alamizsnálkodjam. Továbbá, hogy életemnek minden napján sz njek meg a magam gonosz cselekedeteit l, engedve, hogy bennem az Úr munkálkodjék az Szentlelke által, és így az örökkévaló szombatot már e földi életben megkezdjem. XXXIX. ÚRNAPJA 104. kérdés: Mit kíván Isten az ötödik parancsolatban? Azt, hogy atyám, anyám és minden fölöttesem iránt teljes tisztelettel, szeretettel és h séggel viseltessem és magamat mindennem jó oktatásuknak és büntetésüknek ill engedelmességgel alávessem, és még az fogyatkozásaikkal szemben is türelmes legyek, mivel Isten az kezük által akar igazgatni. XL. ÚRNAPJA 105. kérdés: Mit kíván Isten a hatodik parancsolatban? Azt, hogy felebarátomat sem gondolatban, sem szóval, vagy a magam viseletével, annál kevésbé tettel, akár közvetlenül, akár mások által, gyalázattal ne illessem, ne gy löljem, ne sértsem meg, vagy meg ne öljem; hanem minden bosszúvágyat irtsak ki magamból; saját magamban se tegyek kárt, se vakmer en ne rohanjak veszedelembe. Ezért viseli a világi fels bbség a fegyveres hatalmat is, hogy a gyilkosságot megakadályozza. 106. kérdés: De hát nem csupán a gyilkosság megtiltásáról van-e szó ebben a parancsolatban? A gyilkosság megtiltása által azonban arra is tanít Isten bennünket, hogy a gyilkosságnak még a gyökerét, úgymint az irigységet, haragot, gy löletet, bosszúvágyat is gy löli, és mindezt már titokban való gyilkosságnak tekinti. 107. kérdés: De elég-e az, ha felebarátunkat az el bb említett módon meg nem öljük? Nem elég; mert mikor Isten az irigységet, gy löletet és haragot kárhoztatja, ezzel már azt is kívánja, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat, iránta türelemmel, békességgel, szelídséggel, könyörületességgel, és szívességgel viseltessünk, kárát t lünk telhet leg elhárítsuk, és még ellenségeinkkel is jót tegyünk. XLI. ÚRNAPJA 108. kérdés: Mi a hetedik parancsolat értelme? Az, hogy Isten el tt mindennem tisztátalanság kárhozatos, tehát azt nekünk is szívb l utálnunk kell, és szepl telen tiszta életet kell élnünk, akár a szent házasságban, akár azon kívül. 19

109. kérdés: Csak a paráználkodást és a más efféle rút dolgokat tilt-e meg Isten e parancsolatban? Mivelhogy testünk és lelkünk egyaránt a Szentlélek temploma, Isten azt akarja, hogy mindkett t tisztaságban és szentségben meg rizzük. Megtilt tehát mindenféle tisztátalan cselekedetet, magaviseletet, beszédet, gondolatot, kívánságot, és mindazt, ami az embert erre ingerelhetné. XLII. ÚRNAPJA 110. kérdés: Mit tilt meg Isten a nyolcadik parancsolatban? Nem csak azt a lopást és rablást tiltja meg, amelyet a világi fels bbség is büntet, hanem lopásnak nevezi mindazt a gonosz cselekedetet és szándékot is, amely által felebarátunk tulajdonát akár er szakkal, akár a jogosság látszata alatt magunkhoz akarjuk ragadni, mint például hamis súly, mérték, árucikk, pénz által, vagy uzsorával, vagy bármi más módon, amit Isten megtiltott. Ehhez számítandó még mindenféle fösvénység és Isten ajándékainak mindenféle haszontalan tékozlása is. 111. kérdés: Mit kíván Isten e parancsolatban? Azt, hogy felebarátom hasznát t lem telhet leg el mozdítsam; vele úgy cselekedjem, amint akarnám, hogy mások velem cselekedjenek, és h ségesen dolgozzam, hogy a sz kölköd n szükségében segíteni tudjak. XLIII. ÚRNAPJA 112. kérdés: Mit kíván a kilencedik parancsolat? Azt, hogy senki ellen hamisan ne tanúskodjam, senkinek szavait el ne csavarjam, mást rágalmazó és gyalázó ne legyek, senkinek meghallgatása nélkül való és könnyelm elítélésében részt ne vegyek; hanem mindenféle hazugságot és csalárdságot, mint az ördögnek tulajdon m veit, hacsak Isten súlyos haragját magamra vonni nem akarom, kerüljek; törvényes és minden más eljárásomban az igazságot szeressem, szintén kimondjam és megvalljam; és felebarátom becsületét és jóhírnevét tehetségem szerint oltalmazzam és el mozdítsam. XLIV. ÚRNAPJA 113. kérdés: Mit tilt meg a tizedik parancsolat? Azt, hogy soha még a legcsekélyebb kívánság vagy gondolat se támadjon fel szívünkben Istennek egy parancsolata ellen sem, hanem állandóan gy löljünk minden b nt és szeressük azt, ami Isten akaratával egyez . 114. kérdés: Megtarthatják-e tökéletesen mindezeket a parancsolatokat azok, akik Istenhez megtértek? Nem; még a legszentebb élet emberekben is, míg e földi életben vannak, csak csekély kezdetei vannak meg ennek az engedelmességnek, úgy azonban, hogy komoly elszánással kezdenek el Istennek nem csak némely, hanem minden parancsolata szerint élni. 20

115. kérdés: Miért hirdetteti hát Isten olyan szigorúan a tíz parancsolatot, ha azokat ebben az életben senki meg nem tarthatja? El ször azért, hogy b nös természetünket egész életünk folyamán egyre jobban megismerjük és annál nagyobb vágyódással keressük Krisztusban b neink bocsánatát és az igazságot (megigazulást). Továbbá, hogy folytonosan azon legyünk és Istent l az Szentlelkének segedelmét is kérjük ahhoz, hogy egyre inkább megújuljunk Isten hasonlatosságára, míg e földi élet után el nem érjük a tökéletesség végcélját. XLV. ÚRNAPJA AZ IMÁDKOZÁSRÓL 116. kérdés: Miért szükséges a keresztyéneknek imádkozni? Azért, mert ez a legf bb része annak háládatosságnak, amelyet Isten t lünk kíván. Továbbá mert Isten az kegyelmét és Szentlelkét csakis azokkal közli, akik ezt t le szinte fohászkodásban szüntelenül kérik és ezért neki hálát adnak. 117. kérdés: Mi szükséges az imádsághoz, hogy azt Isten kedvelje és meghallgassa? El ször az, hogy egyedül az egy igaz Istenhez, ki magát nekünk igéjében kijelentette, könyörögjünk szívünk szerint mindazokért, amiknek kérését nekünk megparancsolta. Másodszor, hogy szükségünket és nyomorúságunkat teljes valóságában megismerjük, hogy így magunkat Felségének színe el tt megalázzuk. Harmadszor, hogy er s bizodalmunk legyen afel l, hogy a mi imádságunkat, noha mi arra érdemtelenek vagyunk, mégis az Úr Jézus Krisztus érdeméért bizonyosan meghallgatja, amint ezt nekünk igéjében megígérte. 118. kérdés: Mit parancsolt Isten, hogy kérjünk t le? Minden lelki és testi szükségünk kielégítését, amelyet az Úr Jézus Krisztus belefoglalt abba az imádságba, amelyre minket maga tanított. 119. kérdés: Hogy szól ez az imádság? „Mi Atyánk ki vagy a mennyekben! Szenteltessék meg a Te neved! Jöjjön el a Te országod! Legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is! A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek! És ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól! Mert Tied az ország és a hatalom és a dics ség mind örökké. Ámen.” A revideált, újfordítású Biblia szerint: „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkez knek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dics ség mindörökké. Ámen.” Mt 6, 9-13; Lk 11, 2-4;

21

XLVI. ÚRNAPJA 120. kérdés: Miért parancsolja Krisztus, hogy Istent így szólítsuk meg: „Mi Atyánk”? Azért, hogy mindjárt imádságunk elején felköltse bennünk azt a gyermeki félelmet és bizodalmat, amely a mi imádkozásunknak alapja kell hogy legyen, ti. hogy Isten a Krisztus által Atyánkká lett s amit t le hittel kérünk, azt még sokkal inkább megadja nekünk, mint hogy földi szüleink nem tagadnak meg t lünk földi jókat. 121. kérdés: Miért teszi hozzá ezt: „ki vagy a mennyekben”? Azért, hogy Isten mennyei szent Felségér l semmit nem gondoljunk, ami földi, és az mindenhatóságától várjuk minden testi-lelki szükségünk kielégítését. XLVII. ÚRNAPJA 122. kérdés: Mi az els kérés? „Szenteltessék meg a Te neved”, — azaz el ször is: add, hogy Téged igazán megismerjünk és minden munkádban, amelyekben világol a Te mindenhatóságod, bölcsességed és igazságod (igaz-voltod), könyörületességed és igazmondásod, Téged tiszteljünk, dics ítsünk és magasztaljunk; továbbá, hogy egész életünket, gondolatainkat, beszédünket és tetteinket arra irányozzuk, hogy a Te nevedet miattunk szidalom ne érje, hanem inkább szálljon arra dicséret és dics ség. XLVIII. ÚRNAPJA 123. kérdés: Mi a második kérés? „Jöjjön el a Te országod”, azaz: igazgass minket igéddel és Szentlelkeddel úgy, hogy egyre jobban engedelmeskedjünk neked; tartsd fent és növeljed a Te egyházadat és semmisítsd meg az ördögnek munkáit és minden hatalmasságot, amely ellened feltámad és minden gonosz ármányt, amelyet a Te szent igéd ellen sz nek, míg el nem jön hozzánk a Te országodnak teljessége, amelyben Te lész minden mindenekben. XLIX. ÚRNAPJA 124. kérdés: Mi a harmadik kérdés: „Legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is”, – azaz: add, hogy mi és minden ember a magunk akaratát megtagadva a Te egyedül jó akaratodnak engedelmeskedjünk ellenmondás nélkül, és így mindenki oly készségesen és híven betöltse a maga tisztét és hivatását, mint az angyalok a mennyben.

22

L. ÚRNAPJA 125. kérdés: Hogy szól a negyedik kérés? „A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”, – azaz: elégítsd meg minden életszükségünket, hogy ezáltal megismerjük, hogy minden jónak Te vagy egyedüli forrása és a Te áldásod nélkül sem a mi igyekezetünk és munkánk, de még a Te adományaid sem válnak nekünk hasznunkra, és ezért bizodalmunkat mi minden teremtményt l elvonjuk, és egyedül beléd vessük. LI. ÚRNAPJA 126. kérdés: Hogy szól az ötödik kérés? „Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek”, — azaz: a Krisztus véréért ne ródd fel nekünk, szegény b nösöknek a mi vétkeinket, sem a még mindig bennünk lev gonoszt, amint mi is érezzük szívünkben kegyelmednek azt a bizonyságát, hogy er sen feltettük magunkban, hogy felebarátunknak szívünk szerint megbocsátunk. LII. ÚRNAPJA 127. kérdés: Hogy szól a hatodik kérés? „És ne vigy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól”, – azaz: mivel mi magunkban oly er tlenek vagyunk, hogy egy pillanatig sem állhatunk meg, a mi esküdt ellenségeink pedig, az ördög, a világ és tulajdon testünk szüntelenül ostromolnak bennünket, Te tarts meg és er síts minket Szentlelkednek erejével, hogy ellenségeinknek szilárdan ellenállhassunk és ebben a lelki harcban el ne bukjunk, míg végül el nem nyerjük a teljes diadalt. 128. kérdés: Miképpen rekeszted be ezt az imádságot? „Mert tied az ország és a hatalom és a dics ség mindörökké”, – azaz: mindezeket azért kérjük T led, mert Te, a mi Királyunk és mindenek felett hatalommal bíró Felség, nekünk minden jót meg akarsz adni és meg is adhatsz, és azért, hogy ezáltal ne mireánk, hanem a Te szent nevedre térjen örök dics ség. 129. kérdés: Mit jelent e szócska: „Ámen?” „Ámen” azt jelenti: ez valóban és bizonyosan így lesz: mert Isten az én imádságomat sokkal bizonyosabban meghallgatja, mint amennyire én szívemben érzem, hogy ezt t le kívánom.

23

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful