<?'»'?

MAGYARORSZÁG CSALÁÜAI
OZIMEREKKEL
ÉS
r

t

NEMZEKRENDI TÁBLÁKKAL.

IRTA

/k®Y OVA

TIZENEGYEDIK KÖTET.

PEST, ims.

IÁDJA RÁTH MÓR.

JF

A mely
bet

igyelmeztetés.

családnevek

T betvel

alati Veresendb'k, például

nem

Tolnuy

találhatók, összetett

Th kezd

Thoinay

és viszont.

vagy

stb.

THE LIBRARY
3RIGHAM YOUNG UNIVERSITY
PROVO, UTAH

Pest

,

1865. Nyomatott Émich Öusetár m. akad. nyomdásznál.

:

Taaffe család. Lásd Táff

Táar
tetik.

család.

cs,

Komárom vármegye nemessége

sorában emlí-

")

Tabódy
nemes

család. (Tabódi és fekésházi)

Ung vármegye

birtokos

Tolna megyei Tabó d helységbl

családa. Családi közlés szerint

Ugyan e
forrás szerint már a XVI. században 1540-ben Tabódy Györgyrl Ung
megyében van emlékezet. Nevök hajdán Thaboldy-nak is' Íratott.
Ung megyében Fekésházán és egyebütt adomány útján szerzett
birtokot, úgy szintén jó házasságok által. Több tagja Ung megyében
eredt, arról vette nevét

fhivatalt

viselt.

alispánnak

Az

és arról írja

Mihály ról

Mihály 1729-ben

volt, e

telen

is,

iratik,

fia

egyik elnevét.

2

követségét viselte.

Sándor

1732. évi nemesi vizsgálat

nemesei sorába

is

hogy neje EodönfFy Zsuzsanna

iratik,

Ung megye

hasonlóan

most

)

1715-ben

is.

Ung megyében

a családot kétség-

iktatta.

Jelenleg a családnak nyolcz tagja él és azon

megyében Fe-

késházán és több helyen birtokos, leányágon pedig a Tibai család
9 határra terjed közös birtokában, úgy a Helmeczy féle közös jószág-

ban

is

részes.

Legutóbbi családfája következ
Tabódy
Sándor.

Mihály

'

(N. Borbála)

József

Zsuzsi
(Oryné)

t

Pál

Júlia

ifj.

(Csató
Karolina)

(Both
Miklós)


t

1

Jen.
Pál idsb
Bereg Ugocsai
m.

cs. kir.

fnök

(Bukovszky

Gizella.

Péter

Ignáez

Kata

sz. 1805.

f

(Bekényi)

apát és m. kövesdi

Clotjld)

plébános.

I

József
!

)

1836.

1.

Sándor.

Valburga.

Clotild.

Fényes Magyar

orsz.

mostani állapotja

stat.

geogr. tekintetben. Pest

köt. 146. lap.

-)

Lekoczky Stcmmat.

I,

216.

1*

:

TABY.— TACHE.

4

A

idsb Pál Ung megyének egykor fjegyzje 1845-ig. Utóbb 1860-ig Bereg-Ugocsa megyék cs. kir. fónöke.
Legidsb á& József 1860-ban „Munkács Múltja és Jelene„ czimü
müvét

táblán állók közül

írta és adta ki.

Táby

család. (Tábi f ) Nevét hajdani birtokáról a Nógrád megyében fekv „Táb" pusztáról vette, és a XVII. században kihalt

Nevök

T Jh á b y-nak

íratott

is.

Tháby Mihály, ki 1600-ban választatott
Nógrád megye szolgabirájáva. *) Ez idben élt a családból Tháby
Ismeretes közülók

Miklós

is.

2
)

1629-ben Táby

Máté

özvegye Pilínyi Nagy Margit Szécsényben

april 6-án kelt záloglevelében Pilínyi részét eladja Szílassy

fáby család. E

Andrásnak. 3 )

megyében éi, s oda a Kunságból szakadt. Ennél fogva nem merjük sei közé számítani azon Thaby
Jánost és Miklóst sem^kik 1378-ban Szatmár megyei Vitkánkir. adocsalád Szatmár

jnftányban részt kaptak. *)

A

most els Táby családból

tisztar tója,

F e r e n c z,

szakadt Szatinárba, és ily családfát

mint a gróf Károlyiak
alkotott

°)

Ferencz
tiszttartó

(Telek Julianna)

Károly

Ferenez
gr.

Károlyi Lajos

sz. 1810. sept. 29.

ispánja.

-

f 1849. jan. 11.
Károlyi ügyésze
(Druzsan Teréz

gr.

'

Mária

Piroska

szül. 1838. mart. 23.

szül. és

(Bocsik János
ispán Dobon)

mb.

1840.

—^~

1815. aug. 11.)

az.'

r—

Ilona

közülök Tarczaion Tacbe

')

J

f

1860.

)

Eredeti oklevél.
Szirinay Szatmár várm.

*)

*)

Tamás,

Luby Kár.
Szirmay

aug. 21.

II.

családa.

6
)

1685-ben

ki egyike volt azoknak, kik

Ugyan azon jegyzkönyv.

*)

sz. 1846.

oct. 22.

feb. 24.

Protoc. C. Neograd. anni 1597—1603. pag. 62.

*)

i

sz. 18ál. sz. 1843.

Taehe család. Zemplin vármegye nemes
élt

"

Elek

Vilma

96.

közi.

C. Zrmplin not. top. top. 117.

i

:

5

táff.

a Tököly pártosok ellen dühöng Schulz tábornokot egy kis assziibor ajándékkal megkérlelek. )
Táff család. A mai gróf Taaffe Család irlandi származásúnak
J

iratik.

John Taaffe 1628-ban

irlandi pairségre emeltetett és baliitnorei

báró és lord Viscount Taaffe of Cornen nevet viselt. Ennek Theobald
fiától ága teljesen kihalt , azonban egy déd-unokája Miklós által,
ki az ausztriai hadseregben 1838-ban mint tábornok szolgált,

radt ivadék egészen Ausztriába származott

át.

afenma-

Ezen Miklós-ti a

tt

)

mostani nemzedék, mely Cseh és Morva országban birtokos, így

3

)

eredt
Miklós
tábornok
t'Spindler Mária)
*János
bir. udv. tanácsos
(gr. Chotek Mária)
cs. kir.

i

1

Rudolf
1761.

sz.

1830.

f

(g

r.

cs. k. kam.
(gr. Haugwitz Jozefin)

f

* p-—
Klementina

sz. 1791. f 185ö.
jogtudor, v. b. tit. tan.

1849.

Antónia)

^^

§^

Lajos

Amadé

(gr.

""""'

"Tfosief

*

sz. 1789.

An na)

t

i

Ferencz

N.
Harsch

«z. 1793,
(gr.

(hzg. Breczen-

Amadé

Tade*)

beim Amália)
Károly
sz. 1823.

jogtudor
máltai vitéz

Clementina

Azonban

nem

Am. Valburga

1825.
cs. k. udv.
hölgy.
sz.

tartoznak,

sz.

1827.

Luiza

Amália

Eduárd

az. 1829.
cs, udv. h.

sz. 1830,

«z, 1833.
in. kir,

helyt,

titkár 1859.

nem Inmoftítottak, ide
csak a várkonyi gróf Amadé csatáddal kétszere-

e családfán állók, mint tudtunkra
és

sen összeházasodása

által érdekli család történetünket,

Egy más család-ágnak kellett annak lennie, melybl Táff Gáspárt már 1711 ben a Trencsin megyei nemesek összeírásában a birtokosok közt találjuk

1788-ban Táff
nemességet nyert,

,

hol 1751-ben özvegye említetik.

Mihály

5

és

)

Mária-Terézia király asszonytól magyar

hogy ez a fblebbi Taaffenak

')

Szirma? C. Zempiin not. top. 151.

')

Gothaiscb. Hist. herald.

*)
4

)
*)

Ugyan

ott, és

irt

családdal egy

1855. 983.
e'vi

góthai grófi Almanach.

közi.

Coll. herald, nro. 116.

Wappenbuch Sapplem.

Hbuch

az 1835. ós 1859.

Szontagh Dán.

*)

Adami Scuta gentil.tomo

XTI. Siebmaeher Gr,

TAÓY

6

vérbl

eredt,

val diszített

azonos czímerök tanúsítja. A czímer következ : a koronáaranykeretü vért vörös udvarát kék rostélyzattal födött

ezüst kereszt foglalja

el.

A

vértet jobbról arany

csillagokkal hintett

fehér mén, balról sárkány ftelamonok gyanánt) tartja. Alul a czímer

szalagon „In

Tahy

XVL

hoc signo spes mea

tt

családi jelszó olvasható.

család. (Tahvári és tarki) Régi nemes család, mely a

század els felében történelmi szerepet

vitt.

magát, és

T&hy J á n o s t találjuk, ki G-orbolnokrói
1513-ban élt. Ennek három fia volt: II, János,

rencz

Llstván.

Család- törzsül

és

II.

János

auranai perjel volt 1526-ban Jajczánál

is

írta

I.

Fe-

Mohács-

és

nál vitézkedett. 1527-töl 1535 ig Szapolyay János király híve volt,

ekkor L Ferdinándhoz vissza
II.

1530-ben

F erén ez
öt

I.

hajlott s

jeles tulajdonai

*)

nem sokára magtalanul meghalt.
által magasra emelkedett. Már

Ferdinánd Pozsega vármegye fispánjává nevezte.

A

hadi pályán

tnt

fel,

2
)

1544-ben

és azután folyvást

fleg sógora Zrínyi Miklós
a

szigethi

ban

hs

harczolt*

társaságá-

3
)

1554-ben

f lovász -mesterré nevezteL Ferdinánd
adományban Béla
tett,

királytól

várát és

egyebeket kapta. Stettenbergi
tett ki.

báróvá

nevezte-

1560-ban kaptaLak

várához

Berény

tartozó

(Somogy megyei) pusztát
és egyéb jószágokat. 4 )
Az 1559. ország gylés a
törvénykezési ügyek elintézésére
nevezte.

Meghalt 1573. aug. 4

én,

gyermeke maradt.

A

leányok egyike

*)

Istvánffy Hisi Libro XIII.

•)

Kapriuay Mss B. XXVIII.

)
4

)

Éva

p. 94. et 138.

Utvánffy Hist. 1688 kiad. 3X2. 330.
Liber regius foiio 192.

egyik bíróul

Dubiczán.

Hejéti

hsnek nvérétl

kilence

eltemettetett

Zrínyi Ilonától, Zr. Miklósnak a szigethi

is

Erddyné,

a másik

Mar-

TAHY.

7

git Orsicbné, a 3-dik Auerspergaé, a 4-ik Jankovicsné volt. A fiúk
következk István, kia törököt a Kulpánál verte meg, Mihály,
:

János, Gábor

és

Bo

1

d i z s á t3 ki 1581-ben a horvátországi báni

Azonban mind ezek

tábla ülnöke volt.

fiágon

maradék nélkül kihaltak.

Szerencsésebb volt

István,

megyében Gradiskai és Dubiczai uradalmaira I. Ferdinánd királytól uj adományt vitt. Neje volt cserneki
Dessewy Dorottya, és tle származik a mostanig él összes Tahy
I.

ki Pozsega

nemzetség.

A

családfa

következ

*)

:

tábla

L

János
1513.
II.

II.

János

I.

Fereacz

io lovász mest.

perjel
1526. 85.

(Zrínyi Ilona)

István

t

(Desewffy
Dorottya)

f 1573.

^SQ
&?&

István

I.

aurán a i

Boldizsár
báni ülnök

Éva

Margit

(Erdd/

(Orsrch)

1571.

Péter

bán)

N.
N.
(Auers- (Jankópe»g)
vics)

]

m*

,

III.

István

-,

György

I.

Tarköt

1558.

t

kapja.
(Raszlaviczy Bora)
II.

Mihály
t

II.

Fereocz

IV. István
1596.

1590.
(Szilvás-Ujfalussy

II. György
(Dobay Erzse)

Anna)

I

Zsigmond
t

Folyt. 11. táblán,

IV. János

Kristóf
1665.
(Nágytniháiyi
I.

Vili. István
1691.
(Teke Zsófia) r

Eva)
Károly
98

kath.

Folyt. a köv. lapon. in\á.

leleszi

prépost

Benedek 1708.
Sáros

v. szbiró

(Komjáthy
Erzse)

kir. táb. üln.

*)

Wagner Mss

tom.

LXX.

Továbbá

családi közlésbl 1814.

szerkesztett családfa, elején némi tévedésekkel.

Rajceányi Coliect. geneaL Mss.

II. stb.

t

Lehoczky Steinwat.

évben

If. p.

384-

TAHY.

8

VIII. István, ki az elbbi lapon.
1691.
(Teöke Zsófia)

András

János
kath.

Pál
(Mudrá-

maradt.

luth.

lett.

Károly
László
István
~g-^
(Bukovich Lamacaon
á

Ló'rincz

Imre András Sándor,

^

katona

nyi N.)

f

Ferdinánd.
Albert
(Körtv^lyessy

Gusztáv.

N.)

Mihály
t

Károly
t

Ferencz

Imre.

hívat

kir. táb.

f 1849.
(Miskey Fáni)
Kati
Flórián Gyula. Elek. Tini.
Konstanczia Erzsi.
(Bornemisza
f
f
János)

1785.

Antal

Pál.

kir. tan. kir. táb.

ülnök f 1831.
(Péchy Klára)

f

Boldizsár
(Szinyey Ágnes)

Lajos.

Antal

Alphaeus

József
(Szerdahelyi
Klára)

K.
(Dessewffy
Ignác*)

Vincze.

N.

József
1806

(Jósa
Károly)

sa.

Mária
(Péchy László)

Ottilia.

t

tábla.

II.

Ferencz,

ki az
1590.
(Szilvás-Ujfalussy
II.

l.

lobién.

Anna)
Borbála

V. István

(Mónay

(Trocsányi
Zsigm.;

Zsófia)

II.

Gábor

(Bátby

a höv lapon

Folyt. III. táblán.

IV. Ferencz

1732.

VI. Istvá-i

Folyt,

László)

M agdoln a)

(Fehérvár y Klár a)

III. Ferencz
(Recsky Ka* a)

Klára
(Fekete

(Smitz Erzse)

V. János

(Görgey
Borbála)

Anna
^Tahy Zsigm,)

VII. István

t

íva
(Kálnásay
János)

TAHY.
VI. István, ki az elbbi lapon.

(Fehárváry Klára)
II.

Ádám

József

Jármy Erzse)

(

testr kir táir. üln
fl775.
f
(Nedeczky
Ignácz Apollónia)
t

volt, k.

j

II.

Antal

udvarnok
(jesz. Jankovich
kir.

.

__

István

Károly

hadnagy

elesett
1757.

Imre

I.

Ung

v.

János Gábor
f ikrek f

Prágánál.

tbiró.

Ignácz

K- Várdán.

Constanczia)

Klára

II. Imre
(Bornemisza
Bora)

Károly
Sáros v. alispán
és követ 1821.

(Káilay
Miklós)

f

r
v. tbiró

(Komis
Mária
(Kövér

Antal.

Kata

(Salamon

(Roilyné)

aljegyz

Etelka)

Károly

kamar.

kir.

f

N.)

Ádám

Pest várm.

József

IV. Antal

János

Tolna

báró lett
f 1859.
^ b Pischer ^

IV.

Peth Antónia

(1.

2 Baranyai Ilona)

)

.

t

Antal)

(gr.

Constanczia. István. József,
Lajos
Wartensleben
N.)

tábla.

III.

III.

Ferencz, ki a II. táblán.
Eecsky Kata)

(recski

V. Ferencz
(Dessewfly

I.

Ádám

VI. Ferencz
Folyt.

a

két. lapon.

alezredes

t

«JV*

Zsigmond
1702.

r

Mihály

Anna

t

(fekete

(Szent-Iványi
Mária)
-

Pál

I.

(Bánó Bora)

-

"'

~Pái
t

Ádám)

-

László
(Kálnásy
Mária)

Ferencz
vadász
ezr. kapit.

Menyhért
Sáros v. aladószed

1810.

Sándor
f

Mihály Bora.
Sáros
vm. fsz.

Julianna.

biró.

(Kálnássy Zsuzsi)

Anna

Gusztáv

(Zombory

(Szcghy

Istv. özv.)

Fer.)

1848. bizt
(Vinkler N.)

Ottiiia

Alajos

Friderika

István

f

(Fekete

fszbiró
Sáros

'

István)

vm.

O i-i o
P*B ö
o v>

a
o
«•

O:
o:

B


S*

TAKV.

10

V. Ferenez, kim elbbi lapon.
(DessewíFy Klára)

András

Í.Antal

_,

a

.

Hl. Antal

Tamás.

II.

k

««t

Zsigmond FII.
Anna)

^

j

*

Zsuzsa.

Erzse.

Boi
(Draverzky (Berzevíczy
János)
Róza)
I

Ádám

Sándor

f

f

László
Eperjes lak.
volt kanczel hívat.

Klára- Háza.

várra.

Bzb £ ó 1750

,

Gáspár
t 18é2.

György

Ung

Fcrencz
'

Kudoíf
(V^rga_Bora)

'

C
S
r
n
(Föfeiva^László)
*\ K
'
J
v
7
í 1812sz.
1817sz.iL°t
ezul 1815. mari. 5.
Monostoron, (Vitális Vendel)
lak. Recsken.
(Fejér Eszter 184 fi tóT<

f£t

,

fll

Istvánnak, kitol a családfa máig terjed, nejétl Dessewffv Do-

I.

rottyától két fia volt:

Is t v á
és

Andor.

Anna,

István.

Etel.

G-yörgy,

ki magtalanul halt

meg, ós

III.

anyja Dessewffy Dorottya után Sáros megyébe telepedett,

ki

n,

1.

még mint Árva 1558-ban

adományban,

részesült azon közös királyi

Ferdinánd király a Tarczayféle jószágokat u. ui. Tarkó'
várát és tartozékait Dessewffy János kamarai elnöknek és Tahy III.
István és L György nagybátyjának adományozta. ) Nejétl raszlavi-

mellyel

I.

J

ezi

Raszlaviczy

magnóikul
hadakozott,

halt

három

Borbálatói

fia

maradt

:

II.

Mihály,

ki

meg, IV. István, ki 1594-ben Zrínyi György mellett

F e r e n c z, E

*) és II.

két utóbbi által két vonalra oszlott

a család.
IV. István vonalán (az
vallásról a kath. hitre térvén,

datva

leleszi prépost

mint ilyen szerepelt.

Ugyan
zott

Pál

fiától

és

tabián) Kristófnak egyik

elbb

pálos

szerzetes,

és kir. táblai ülnök volt

fia

a protest.

majd QÜöl

felol-

1712— 1729-ben,

és

3

)

e vonalon VIII.

János

és így ága,

,

1.

András

Istvánnak Theke

fiai

közül az eiöbbik a kath. vallásra

mely Sáros és Pest megyében

unokája V.

Antal

Zsófiától szárma-

létez,

máig ez egyház

tért,

híve.

tanácsos és kir. táblai ülnök és or-

kir.

szágbírói itélömester volt 1820. körül, mint jubilált kir. táblai ülnök
halt meg Eperjesen 183L jul. 7-én kora 70. évében. Fia Boldizsár után
')
s

)
s

)

Wagner Diplomát. Sáros

Peth

pag.

85— §9.

Gergely M. krónika 13G.

Szinnay C. Zemplin

lap.

not. top. 319.

Szirmay

C.

ügoesa nag.

54.

1

TAHY.
unokái, mint a táblán látható, élnek.
fiától

egyik unokája

Ferencz

halt Pesten 1849- ben.

A

1

katholizált

Jánosnak

Károly

a kir. táblánál hívataloskodott, meg-

Nejétl Miskey Francziskától a táblán látható

több gyermeke közül élnek

fiai:

Gyula

Elek

és

1849-ben a m. bon-

véd seregben szolgáltak, utóbb mint besorozott es. ezredbeliek. Leányai
Erzsi, Kati Bornemisza János Özvegye Kassán, és Krisztina.

András nak,

ki a protestáns vallásban

Istvántól,

kinek neje Sárossy Jozefa

dinánd

és

A

Gusztáv

és

Ferencz

III.

j

(a

maradt, unokájától

gyermekei

:

A

1

b

er

t,

Fer-

a táblán láthatók.

Ferencztöl és ennek nejétl Szilennek két fia V. István (a II. táblán)

másik vonalon, mely

vás-Ujfalussy Annától

volt,

meg

II.

Ie;

táblán)

III.

ismét két ágra szakadt a

által

család.

István ágán említend

V.

Egerben

tanár, utóbb az eperjesi ker.

meg

ülnök, Albert kir. helytartó

Két

fia

maradt

:

Károly

Imrének egyik testvére

Ádámnak

II.

udvarnok

volt.

Imre, elbb
kir.

táblánál

hatalmazottja, meghalt .1775 ben.

m&g

és

7

*)

Imre.

Károly

1757-ben Prágánál
II.

fia

esett el.

Antal

kir.

szerzé ágának vissza a Tolna megyei paksi jószágot
szerzé Pesten a családi házat. Nejétl je-

Bzeniczei és vadasi Jankovich Constancziától
volt

I.

majd a

táblánál,

Jármy Erzsébettl

szolnoki

és Pestben Úri helységet.

megyében

fia

Sáros vármegye követe, és 1821 -ben másod

alispánja volt, és magnéikül halt
I.

VI. Istvánnak

táblabiró. 2.

volt cs. kir. kamarás, és

Antal

János Tolna
elhalt. 3. József

fiai

magnéikül

1858-ban ausztriai báró

1.

lett.

Házasságából

gyermeke nem marad váu, 1859-ben magnéikül elhalt. 4. Károly
Pest megyében viselt hivatalt. Szintén két rendbeli házasságából gyermeke nem maradt 5- Ádám, 1832-ben Tolna várm. alsz. bírája,
lak.

Böleskén
Ül.

két

fia

V.

;

kinek gyermekeit a táblán

Ferencz
István

láthatni.

ágán ennek nejétl recski Recsky

és

I.

Ádám

által

Katalintól

két külön ág sarjadzott.

Aman-

nak ága, melybl Gáspárnak fiai Emánuel Recsken, és testvére
Lajos Monostoron élnek, jobbára Heves megyében székeit, míg I.

Ádám

ága Sáros megyében telepedett, és

utóbbi ágon VI. Ferencznek utódai közül

ott

lakozik jelenleg

Mihály

szintén Sáros megyénél viselt
')

Ez

Sáros megye fo

Pál alezredes, Ferencz tiroli vadász ezredbeli kapiMenyhért, kinek számos gyermekeit a táblán láthatni,

szolgabirája,

tány v olt.

is.

Lehoczky Stemmat.

II.

adószedi hivatalt

384.

TAHY.— TAJNAÍ.

12

Eddig a

melyrl azonban több családtag hiányzik. Els&

családfa,

István,

ezek között azon Tahy
volt a rákosi ország

gylésen,

*)

ki 1505-ben Pilis váraiegye követe

Ezt szintén e család tagjául

kintenünk, és tán ennek eldei vették a Pest megyében
pusztától nevoket,
régi

mely a család hagyományos

Tahvár alapjául

ságába kísérte, honnan azonban
tán a

fekv Tahi

hite szerint

az egykori

szolgált.

Tahy Bernát 1542-ben
Tahy

kell te-

élt,

midn 1H ajláth

megszabadult.

Istvánt török fog-

*)

y ö r g y nek neje volt Pamhakel Honorata. Ezen György
ÜL táblán álló I. Andrásnak fia volt
Tahy Honorata Kovács Károlyné, és Tahy Klára VizkeGr

nem

lethy Ignáczné, szintén
II.

Antalnak (a

II.

találhatók a családfán.

táblán) leánya lehetett

Tahy Anna, Tajnay

János neje, ki meghalt 1825. sepí. 29-én kora 23. évében. Eltemettetett
Úriban.

A

— mint fölebb az

család czímere

kék udvarában

arany, koronán álló, egy

ábrán

fej

is

látható,

— a paiza

fekete sas, szétterjesztett

szárnyakkal, kinyújtott jobb lábával pallóst, bal lábával királyi pálczát
tartva.

Taixelperger család. A czímeres neraes levelet Taixelperger
Ádám kapta 1716~ban III. Károly királytói következ czímerrel: a
paizs kék udvarában zöld téren pánczélos, sisakos férfiú áll, sisakját
vörös stnieztoll

ékesíti,

kezével villogtatva.
oroszlán emelkedik

A

ki,

dék jobbról ezüstvörós,

oldalán kardhüvely log,

kivont kardját jobb

paizs fölötti sisak koronájából ketts farkú

els jobb

lábával kivont kardot tartva. Foszla-

balról aranykék.

8
)

Tájay család. Doboka vármegyében

Pánczéi-Csehiben ós má-

sutt birtokos. -)

Tajnay család,

(Tajuai és Tiszahegyesi) Bars vármegye régi

nemes caaláda, mely azon megyei és mindig birtokában lév
Kis-T a j n a helységrl vette nevét és elnevét.
Eredetét hiteles okmányok a XVI. század közepéig, I. Mátyás
király koráig mutatják. 1467-ben Tajnay Orbán fiával I s t v annál és testvérével Mihálylyal, és nvérével Annával Divéki
birtokos

Kovachich M. H. Supplem. ad Vestigia Bom. II 335. Jászay P.
gyar nemzet napjai a Moh, ve'sz után 157.
*) Budai Fer. Poig. Lex. III. 370.
*) Coliect. herald, nro 454. éa Adami Scatagenfcil. tomo X IIJ.
')

*)

Hodor, Doboka várnj.

A Ma-

13

TAJNAY.

Mátyásáéval Csépen

Mihály és Paczolay István ellen tiltakoztak,

i

mivel eaek Kesseleö Péternek Ablanczkürthi (Nyitra m.) részbirtokát
elidegeníteni szándékoztak.

*)

1471 ben assakürtlii Ássa György tanúvallatást eszközöltetett
ablanczkürtbi Tajnay Orbán ellen, mivel ez Tajnay Mihály megöle2

teseért elégtételt adni vonakodott.

)

1483-ban a szent-benedeki apátúr

nay Orbánnak

A

fia

Pál

és T.

Mihálynak

nyert nagy-tajnai Taj-

Ítéletet
fia

Mihály

ellen.

3
)

család leszármazása némi hézaggal, nagyobbára a szent-bene-

deki Convent levéltári adatai szerint

következ

:

tábla.

I.

Tajnay
Orbán

Mihály

Anna

1467. 1471.

1467.
megölet. 1471.

(Divéki

1

Pál

István

Mátyás)

~Mihály

1483.

1467.

1467.

1483. 94.

(Bucsánvi Bora)
László

István

Fodor nevez.
1539.41.

1539. 41.

(özvegye Bora 1545.)

hézag
Tajnay N.?
I.

Péter

László

György

1524.

1539.

1539.

Benedek
Bálint 1551.

(Búza Anna)
utóbb Tajnay
Albertné)

Fruzsina 1574.

(Nagy Horváth
Tamásné)
János
1529. 48. 75.
(1. Elefánty
Erzsé 1571.

2.

Oyarmathy
Anna)

Imre
1529—48.

Miklós
1529—51.

Demeter Lénárd Magda
1575.

1551.

(Hollósy
Bora)

András
1570.
')

)
')

Szentbenedek Couvent
i

Ugyan
Ugyan

(Boronkay Anna)
-\

j

fasc.

ott fasc. 100. nro 39.
ott fasc 20. nro 10.

I.

nro 43

Ferencz
1529—48.

végreng. 1585.

(Névery Magda 1588.)

Heucz
Agues

ki

Péter

1529-75.

(aszupata- megöletett 1551. eltt

Menyhért
Folyt, a köv. lapon, 1 560—75.

a

Ií.

1551.

r
Folyt. II. táblán.

'

14

TAJNAY.
János, ki az elbbi lapon.
1529. 48. 75.
(l.Elefánty Erzsel571.

Gyarmathy Anna)

2.
1-tó'l

Mihály

35%. 1617.

Mátyás

Márta

1598-

1579.

*

1601.

(Kishindy

,

János

Benedek)

1610.

Miklós

2-tól Bálint

1598.
1600.

(Zongor
Erzse 1614.)

Mihály

Magdolna
1600.

(Ágh
Mihály 1617.)

1600.

Bálint

TstváT*"^G

1630.
(Spáczay Ilona)

-

Erzse
(Yar á
,7Ífi ,
2 1598.)
r gy^e

Mihály 1659.

Eszter
(Tessényi
István)

(Burián Anna)

Imre

István

György

1695. 1718.

1695. 1718.

»695.

Mihály
Barsi alisp. 1760,

(Bényi Mária
utóbb Szilagyi Jánosné)

János

Imre

Leopold

Sándor

1805.

1805.

1782. 1826.
végrend. 1832.

1782.

Lajos

József

Teréz

1826.

1826.

1826.

t

t

tábla.

II.

Péter, ki az l táblán.
1529. 75.
végrend. 1585.
II.

(Boronkay Anna)

György

Kata

1574. 1584.

1584.

(Horváth SiukovJch Kata)

(Nyiry máskép

Benedek

1574^584^
Anna

Kádas György)

1574.

(Mányay
Benedek)

János

György

1633.

Barsi szbiró 1611.
és 1633 is.

(Borsy

Anna

.

elbb Barnyuzy

Imr e 1655.

Petemé)

'

Pál

(Szilágyi Magda)
i

—"'

1

Folyt, a kov. lapon.

Anna
1596—7.
(Bodó
Bálás)

15

TAJNAY.
Pál, ki az elbbi lapon.
(Szilágyi Magda)

Ádám

Antal
Bars V. 3zbiró

1732.
mhlt 1742. korul.
(Illovay Mária
1742. már Zimán

Pál
Barsi azbiró 1720.
1732.

17S5.

Miklósné)

Károly
Lajos
mhait 1767. 1724.
(1.

Konkoly

András
1746.

(Urbányi
A. Mária)

Petronella Anna Róza Franciska Ágnes
(Prileszky (Mar- (Sándor (1. Apponyi 1750.
József sovszky Imre László 1750.
Józsel
2. Huszár
Ö*v.
1753.)

Erzse 1746. 50.
Bobrovniczky
~Mária 1790.
Mária elbb
(Hudelie Józs.)
Kei 11 6 Miklósné')
János
O-Gyallán 1771.
(Jánoky Bora)

2-tól

Júlia

1-töl

Csúzy
Gáspár 1771.
2. Ernyey

szül.

(1.

t

1753.)

1753.)

2.

György

1753.)

Károly

Tajnán

1766. máj. 13.

Bars tbiró
(jeaz* Jankovich
Krisztina)

István Özv. ?
1792.)

János nep.
kam.
Arvai fispán
cs. k.

f 1840. april 14.
(l.Tahy Anna f 1825.
2.

Jeszenszky Vilma;
2-tól Ilona 18587""

Réyay Simon)

(b.

Adataink között 1494-töl 1524
innen a hézag a családfán

Mihály

is.

Azt

testvéreik és ivadékaik;

ig

az oklevelekben hézag van,

látjuk,

kiknek

hogy Tajnay

életét

Orbán

és

csak 1494-ig Ösmer-

jük, Ablanczkürtröl irák elönevoket, de mindazáltal

Mihályt

Mi-

hálynak fiát 1483. és 1510-ben a „nagy-taj nai" elnév használatá-

ban

találjuk.

is

tl tudjuk

Mind

e mellett a családfát szakadatlanul csak

ízrÖl ízre lehozni.

E

Pétert

már 1524-ben az si

L

Péter-

tajnai bir-

tokon kívül Bars megyei Egyházas-Rendve birtokosai között találjuk,
a

midn

Ikladi

Lrinczet azon helységbeli curiának elidegenítésétl

eltiltja. ')

1529-ben
és

I.

Péter

Ferencz neveikre

rendvei birtokrészét

is
is

fiai

János, Miklós, Imre,

II.

Péter

a nagy kereskényi Thuróczy családtói ennek
megveszi.

2
)

Nevezetesebb a család életébl egy 1539. évi okmány, mely sze) Sz. benedeki Bonv. fasc. 23. Nro. 41.
2

)

Ugyan

ott fasc. 6. Nro. 75. és Protoc. C. p. 49.

TAJNAY.

16

Tajnay

rint

Péter, László

I.

István

részrl Tajnay

és

László

György

egy részrl

és pedig nevezett

;

más

Péter

fiai-

val János 7 Miklós, Ferencz és Imrével együtt kihalás esetére Bars

me-

és

I.

gyei Tajna és Rendve, és Nyitra megyei Ablanczkürthi birtokaikra

nézve kölcsönös

örökösödési

szerzdésre lépnek.

J

)

Azonban már

meg

ne-

az egész Ablanczkürthi pusztát

el-

1541-ben ablanczkürthi máskép kiskürthi Tajnay Mihálynak
vezett

fiai

István

Ássa Lászlónak.

zálogitják kürthi

Péternek öt

I.

László

és

fia

közül csak kettnek

L Jánosnak

és

II.

ivadékát ismerjük e század elejéig leszármazott sorozatában.

még fleg egy mozzanat

Péternek

Ez idben

érdekli a birtok viszonyokból a család tör-

ténetét.

1552-ben Tajnay

Péter

Tajnay Pál

és

ellent

mondanak aa

Esztergomi káptalan beiktatásának Tajna helység fele részére nézve.

idtl

hogy a Nagy

És

tán ez

két

Nagy Tajnát jelenleg

jelenleg

is

van,

is

IL

az esztergomi káptalan, Kis Tajnát pedig

a Tajnay család birja.

Péter, neje

Kerny

the, és

mányt nyert
II.

don

e

I.

3
)

stb.

család béliek-

Boronkay Anna részén Nyitra megyei Család, öez-

egész helységekre és Zsigára pusztára új királyi ado*

Ferdinánd

4

királytól.

)

Péter 1565-ben Kis Tapolcsányban

birtokot szerzett,

)

)

és Kis Tajná-ra oszlott helység egyi-

1560-ban a Családi, Zerdahelyi, Ghyczy, Hencz
kel

2

is

5
)

1574-ben Kisfalu-

1585-ben pedig végrendeletet tett

')

Tle

a

Tajnay család legkitnbb ága származott, mely az utolsó Jánosban,
Árva megye fispánjában már magasra emelkedett, de benne egyszers-

mind

fiágon

ki

Pált 1820 ban,

megye

tiszti

I.

is

Ez ágon

halt.

Antalt

Györgyöt

látjuk

1611-ben,

pedig, ki 1720. esküdt volt, 1735-ben Bars

korában f szolgabiróságot

viselni.

Ez ágon

Károlynak, ki 1767-ben halt meg, második nejétl Bobrovniezky
Máriától, ki
szül.
tól

elbb

sóvári Kellió Miklósnak

volt

neje,

fia

Károly

Tajnán 1766. maj. 13 án. Ennek jeszoniczei Jankó vicii Krisztiná-

egyetlen

*)
2

)
3

)

4
)
*)

)
')

fia volt

nep.

János,

cs. kir.

tan. és

kamarás, és Árva

Szentbenedeki Conv. íase. 1. nro 45. Proioc. p&g. 220.
Szentbenedeki Conv. Frotoc. D. p. 31.

Fényes Geogr. Szótár IV. köt. 171. lap.
A Nógrádi káptalan iktatási jelentése szerint.
Szentbenedeki convent

Ugyan
Ugyan

fase. 6.

ott fase. 6. nro. 81,

ott Prot. G. pag. 61.

nro 80.

;

'

SIAJNAY.

— TAJTHY.

17

vármegyének fispánja, ki korának 44. évében 1840. april. 14-én
ezen ágot fiu ágon sirba vitte* Els neje Tahy Anna 1825* sept. 29. kora
23. évében elhalván, második nejétljnagy-jesseni Jeszenszky Vilmától
leg

báró Révay Simon neje,

Nyitra és

Komárom megyei

a Tajnay család

és

maradt, jelen-

ezen ága Bars,

szép birtokainak örököse.

X

A

Ilona

egyetlen leánya

(ki 1864. nev. 6-án balt meg,)

Jánostól jo le és Leopold
másik ág
Józsefnél, kik 1826-ban éltek, szakad meg..

Lajosnál

fiainál

Egyébiránt iránt a Sz. benedeki Oonvent levéltárában

és

álló okle-

velek szerint a családnak több oly tagjáról fordul elö emlékezet, kiket

a családfára helyezni

tl Dorottyától

fia

t

Demeter

l74-ben, —

ilyenek

,

:

A

1

b

er

t,

és

ennek nejé-

1527-ben.

János

l84-ben. E r z s éKüzxnály Pál özvegye 1584-ben. Gáspárnak fia Márton

Gáspár
b e

nem tudunk

Pál

és fia

i8Ö3~ban.

Ismét

Albert,

ki 1593-ban végrendelkezik neje

Várady Kata

Kata Szoby Istv&nné, és Erzsébet.
Tajnay Margit 1624. eltt Berencsényi Póterné, és Borbála
fílivényi Páiné. — Erzsébet 1601-ben Pusik Miklósné.

részére, kitl leányai

Ismét egy Péter, kinek

tyás 1699-ben Szobonya
család czimere ez

;

Mária ós Erzsébet
Gáspár fordul el.

tartva. Fölötte fél hold ragyog.

szítve.

A

emelkedik

levágott torökfejét

paizs fölötti sisak koronájából pán-

ki,

jobb

felé kezeivel íjból nyilat fe-

Foszladék jobbról aranyzöld, balról ezüstvörös.

Tajuay család. (Máskép
mer

1694-

a paizs udvarában hármas zöld hegy közép-

sjén pánczélos kar könyököl, kivont kard hegyén
czélos, sisakos férfiú

M á-

István, kinek gyermekei

Ilona férje,

ben* Végre 1720-ban ismét Qgj

A

fia

leveles

nemes

Tajtby

Egy ág

Nyitray)

A

folebbitl

különböz

Lásd Nyitray cs.
Gömör vármegye nemessége sorában olvassuk. 1 )

család.

esaláti.

a Jászkún kerületben, és

Hógrád megyében

található,

rendébi ismeretes ez ág
Tajthy N.
Antal

József
J.*Apáthib&n

Féiegyliázán.
82* 1809. Félegyházán
lak, B&lassa-Gyarmat

(Jeszenszky Joaéfia 1886.)

n».
s

)

czí-

n.~

&•

Bartüoiomaeides C, Gömb'r 147.

ÜAÖYA&OB321ÁÖ QóÁ.hkVAl

XU

£ÖT.

rw iW m.*« mmm*

*

János*

Nemzék-

TAKAC8.

18

A

Imre

végnemzedék bi

mint lakatos mester,

pedett

Nógrád megyébe B* Gyarmatra teleés ott nemességét a vármegye eltt

igazolta.

Tán
1780. oct.

e családból volt Tajthy
született

8.

Takács család.

kács nev

Fereiscz

váczi kanonok

Dorosmán, meghalt 1864-ben

is,

ki

10-én

febr.

egy csoport TaMarmaros, Pozsony, Szabolcs, Vas,

(KÍ3-jókai) Magyarországban

Gyr,

család van

megyékben. Ezek közt legismeretesebb és kiemelkedettebb
a kis-jókai Takács család Pozsony megyében.
Czímere a paizs kék udvarában magas zöld dombon arany korona, melybl két ezüst elefánt ormány között arany oroszlán emelkeZala

dik

stb.

ki,

els jobb lábával hármas

fölötti sisak

dék jobb

fehér

liliomvirágot

tartva.

koronájából szintén ilyen oroszlán emelkedik

oldalról arany kék, balról ezüst kék.

oct. 18-án,

volt országgylési követe.

Zsigmond

Foszla-

)

Gáspár

Pozsony megyének 1829-ben

Meghalt 1839.

paizs

l

Nevezetesebb tagjai voltak a családnak

Magyaron 1786.

ki.

A

szül.

Nagy

alispánja, és

sept. 19-éo.

1829-ben Pozsony megyének aladószedje.

Titkáé* esalád. (Dukai) Vas megyei nemes család, melybl a
múlt században élt J á n o s, kinek vadosfai Nagy Évától gyermekei

Peren ez

és

Eva

1781-ben

1811-ben találjuk

Mihályt,

éltek.

Ferenczet Vas megye f

szolgabíráját,

volt.

Ennek nvére

Teréz Fels Pátyon Horváth Dávidné. Továbbá Éva
özvegye, Eszter Kapolcsi Domokos Mihályné.

Zmeskal Lajos

kinek neje mesterházi Nagy

Eva

Továbbá ismeretes István, kinek nejétl muzsai Vitnyédi
Teréziától született Dukában 1795. aug. 8-án leányuk Judit, a
Malvin a néven is ösmeretes magyar költn. 2) Els férje volt
1818. óta F. Pátyon Göndöcz Ferencz, 1832-tl a második Patyi latrán. Meghalt 1836. april. 15-én,

E
voít

család ivadéka és

Juditnak

a költnek atyjával

Takács Zsuzsanna, Berzsenyi Dániel költnek neje

Takács család.
láda,

honos

(Péteri és Téthi.)

Zala vármegyében

is.

Gyr

nvér

is.

vármegye nemes

Ismeretessé

tette

e nevet

csa-

az

költ téthi Takács Jóss«f, ki 1767-ben Keszthelyen született
1800-ban ügyvéddé lett és a veszprémi káptalan ügyészévé, 1806-ban,

iró és

')

*)

Adami Scuta
Toldy Fer.

in,

gentil.

tomo. XITl.

írod. kézikönyv.

II.

234—236

:

TAKÁCS.

19

javai és jogai kormányzójává neveztetett.

gyében a téthi

Ekkor

szerzé

Gyr

me-

melyben a m, kir. kanczellária által is
megerösitetett, és a honnan azután elbbi „p é t e r i" elneve helyett
birtokot,

a „téthi" predikátumot vette

Gyr

föl.

megyének

táblabírája és utóbb

Meghalt Gyrött 1821. maj. 4-én. Eltemettetett Mindszenti pusztáján a családi sírboltban. Költeményei 1796. Budán nyo-

fjegyzje

volt.

mattak, nevezetesebb munkája „íí/rkölcsi oktatások" a magyar Múzeum

Nejéti Bay Eszterti maradt fia Sándor, l )
Ezen, vagy a dukai Takács családból lehetett Takács J á n o s és
Pere n ez, kik mint Komárom megyei Almási pusztabéli curialis
II.

kötetét képezik.

birtokosok ellen a kir. ügyész 1749-ben perelt.

Takács család.
1666. évi

Komárom megyei

(Gelléri)

Tolna és Fejér megyébe

is át

•)

származott.

I.

eredet, egyik ága

Leopold király Bécsben

11-én kelt oklevelével Pángy Benedeket, Molnár An-

april.

Végh Jánost, Takács Pétert és Andrást és több társaikat, mint Fels és alsó Geller, Nemes-Bogya és Vár-Bogya birtokosait
birtokaikban megersítette. Ezen oklevél alapján 1772, évi febr. 13-án
drást,

Györgynek György

Péter unokája, Takács

Komárom meIstván számára

fia

Fels Geller helységben lakván, maga és fia
Komárom megyétl nemesi bizonyítványt vett ki és Tolna megyébe
gyei

költözött, hol

Ez ág

nemességét 1772.

családfája

3
)

april.

6-án kihirdetteté.

ez

György
György
F. Gelleren 1772.

István

JánoB

András

1772.

Tolnában

D.-Földvárott
hol a Rokusz
kápolnát építette.

1772.

...

,

.

György

Ferenez
1815. erde'lyi

kamarai
Erdélybe költöztek.

'V.

Ignáez
szül. 1800.

(Veszprémy Teréz)
József

Júlia.

Anna.

Bora.

Ignácz

Sukorón jegyz'
(Szombathy Verona)
Ignácz

Teréz

Veionka.

Júlia.

Etelka.

sz. 1853.

")

Magyar

írók, Életrajz

*)

Fényes,

Komárom

')

Szombathy Ignácé tanár

gyjtemény

II.

830—331.

várm. 176.
közi. szerint.

2*

tiszt

TAKÁCS.

Tmkám

ss&lád.

E

néven a nemeséig sorában találjuk Nógrád

megyében l66S-ban.Takács Tamást és -Gergelyt. *)
1688-ban Trenosra megyében Biesén is székelt Takács
nemes

nev

család. *)

mesében

Tttfcáes csatái. (Feivinessi) Kolos

székei

Zsigmond

E század

1848. ú&ii

elsÖ felében élt

Kvár

Takács

Tle

kész, ki 1828-ban balt meg-.

és

Kvár

vidék ssolgabirája

András

ivadéka igj

*)

v dékéa

volt.

kolosi reform,

lel-

származott:

kolosi ref. lelkása
f 1*28.
(Szabó Zsuzsi)

János

József

Kata

Hóra

K.oIosvároÉt
tanár 1862.

Vmgávti

(Szász Fér.
bethleni pap)

(X&eze Dániel

ref.

Márton.

Lajos.

lelkess

özvegye)

Ferenczv Kóza)

{Harth A&n&J

József és 3 leány.

Takács es&lád. (Gyöngy ös-balászi) Ez elnévvel irta magái Takách M h á 1 y ki meghalt 1860. maj* 28-án kora $. évében, Csa%

#

ládja így Ül.

1860.

Mihály

*

Portör Eleon óra)
(
Etelka.

Káro

1

stb. ezíniü, és

y, ki

a

%

László.

Margit.

Taká©s e&nlád.
kács

Teréz

(Veress Károly)

(liléi)

E

század elején N.-Váradon

a báró Vay László

fordító által

bséges

által fordított

élt

IMei Ta-

„Kémet hívség*

családi és sógorsági történetek-

kel megtoldott könyvben a 1Ö4. lapost sgj pár levelet mutat' be. Azon-

ban

e

sem írója nem
gyUjt* czírnÜ munka II.

könyvnek sem

gyar írók

11

Életrajz

fordítója

egy oldalú figyelmetlenséggel

Takács család, A

György

kapta

III.

*)
»)

mint azt a ^Ma-

köt. 332. lapján igen

állítja.

czimeres nemes levelet Takács

István

és

Károly király tói 1718-ban, ily czimerrel; a vért

kék udvarában zöld téren fakó mén nyargal.
')

volt,

Nógrád megyei levéltár Áeía anní 1663.
Szontagh Daru közi.
Török Antal közi.

A

vért fölötti sisak ko«

ka? könyököl kivont kardot taxira, Foszkdék

rónáján vörös mezft

jobbról ezíistvöröSj balról aranykék.

*)

Takács tsatód. Takács Pál 1756-ban
asszony

meg,

által namesiietett

fbb

-résére oszlik, a

s

) ily

czímerrel

Mária-Terézia király
a vér* függoleg két

:

udvarban befelé fordult arany orosz-

oldali vörös

els jobb lábával fehér zászlót tartva a
udvarban hármas zöld hegy középsjén fekete holló áll, cse-

lán hátulsó lábain ágaskodik,
baloldali

rében arany golyót tartva

:

fölötte vörös csillag-

:

A

ragyog.

paizs fölötti

sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas szárny között vörös csillag

ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüatfekete.

Takácsy
szül.

család.

Közölök

Ignáoz

Ügyvéd

Pozsony megyei Csütörtökhelyen 1789, mart,
Takaró család. Lásd Thctkaró ez.

Tké
században

és követ

4-én,

család. Veszprém vármegye nemes családa.

Komárom

és Zala

megyében

is

volt,,

Á XVXL

találjuk.

1647-ben Takó Péternek «a, atyja által asserseit Komárom
megyei gallai zálogos jószágát, melyet az Varjas? Erzsébettl, kire
néhai Tátos Jánosról maradt, és Sándor Mihálytói szerzett, Fekete Mi-

hálynak és Jakabnak zálogba adja.

1676-ban Takó

György

H
)

Zala megyében Vargaszegen bir-

tokos. *)

Tákossy esalád* Lásd Thékosty os.
Taksony es&iásl. Heve Taxo n y-nak írva fordul el, Komárom
megyében 1633-ban Taxony Pál ellent tnoná n3. Sárközy Gáspár és
Márton bábolsai részbirtokaik elidegenítésének,
1663-ban Nógrád megyében Taxony

mesék sorában

fordul elö.

6
)

György

a birtokos ne*

c
)

Tán e család ivadéka a magyar Írók sorába ís beiktatott jesults
Taxonyi János, ki- 1677-ben Sáros megyében Hanusf&lváa született,
és 1746. jan. 4-én Gyrött halt meg, 1 ) Lásd Taxony
Tallér esalád, Trencsin mvgYQ nemesi összeírása szerint 1721*
<%<?..

bm. Tallér
')

2

)
8

)
'}

4

)

P á 1 Beczkón

lakott

Collect, herald, uro 537. et

Ugyan

8

)

Ádami Scuta

ott «ro 152.

Fényes,

Komárom

várua. 178.

Eredeti okmányból.

Fényes,

Komárom

várni, 160.

Nógrád megyei levéltár Aeta amii 1663,
) Magyar Írók, életrajz gyjt I. 5T6,
*) Ssoniagh Dán. hozl
•)

genfi L iwso XIXI.

:

TALLÜ.N.

22

nemes család, kiterjedve
Somogy, Sopron, Vas, Veszprém, Fest és Borsod vármegyékbe. A XVII.
a
század folytán a háborgos idkben régi nemes levelei elveszvén,
családnak ekkor él tagjai köTallláti i^Wllád. (Vizeki) Régi birtokos

zül vizeki Tallián

János,

az

oklevél szavai szerint mint ki

különben

származott,

M

i

k1ó

1

s, I.

György
által

nemes söktl

is

és

)

általa

Gerge
leánya

é*

y

1

fiai

és

I.

Ilona

nejének Marossy Mihály-

nak gyermekei , úgy atyja
bátyjának gyermekei vizeki
Tallián

Jáno

s,

Pál, Vítus

és ezek sógorai Mi-

losyts Mihály,

Miklós és Ja-

kab Pozsonyban
1

nemességekben a „vizek i" elnév mellett

L Gergely

és

újjított ns, levél

György

I.

1610. jan.

én keit czímeres nemes levélII. Mátyás

ben
Jánosnak, az

és II.

uj 31ag

király által régi

megersítettek.

szerzjének három

folytatták a

családot.

fia

közül csak

Ennek ivadéka

utóbb Borsod megyébe származott és innen borsodi vonalnak neveztetik, melyrl alább I. Gergely pedig a Pest és Somogy megyei ágra
;

oszlott

vonalnak

Nevezett

I.

lett

alaptörzsévé.

Gerge

1

y

kétszer nsült, és mind kétszer fényes csa-

ládokba házasodott, els neje Tbúry Benedeknek Hathalmy Katalintól
szül,

leánya Tbúry Kata

ágnak

volt, és

ettl lett

fia II.

Ge r g e 1 y, a Pest megyei

Második neje a kihalt osztopáni Perneszy családból
Perneszy Julianna volt ettl született fia I. Á d á m a Somogyi-ág leje.
Mieltt azonban vonal- és ágonként a család nevezetesebb tagjait
alapítója.

kijelölnénk, lássuk

I.

Jánostól kezdve az egész családfát, mely így

következik

A

2

diploma szavai ezek : „Fidelis nostrí nobilis Jo&nnis Tallián de Vizek • . é$ tovább «... eundem Joannem Taliíán, qui antea quoque ex nobilibus parentibus ortus est verum Literae hujusmedi uobilitares superioribus
dísturbiorum temporibus deperditae sünt ete
Lehoczky Stemmat, II. p.
)

.

>

,

S84* a család n V

izek"

eló'nevét Szerviába helyezi

azonban a család hagyományos tudomása szerint az elneyét adó helyság Soprony megyében létezik, és jelenleg „Vizének" név alatt ismeretes.
,


23

TALLIÁSf.

I.

tábla,

Talliáu N.

N.

L János

Pál

I.

1610-ben
új szerz.

1610.

Vitus H. János
N.
1610.
1610. (Milosichné)

r

Gergely

I.

szerz
Thúry Kata

1610. közös
(1.
2.

Miklós

Ilona

16Í0.

(Marossyné)

I.

György
1610.

közös

t

Perneszy Juli a)

Uh

Folyt.

IL (Gergely
1643—1688.
Pozsony sz. k. város

2

1-iöl

tói

I.

kir. tan.

(Csay Borbáls)

FalgL

1

ÍJ.

táMúu.

István
itél mester 1681.
(1. Széchenyi Ilona
2. Szluha Krisztina)
I*

L Antal
(Csomortányi

I.

Ferenca
1728.

(Horváth
Bozáiia)
I. Imre
(Péchy Cecília)

Teréz

Forencz

Julianna

Borbála

(Bába

(Gyömrsy

II,

(jamniki Jóbny
Ferencz)
in. József.

L

(Vörös Fer.)

f

—wV-

Júlia)

IL István
f!S24.

táblán.

Ádám

veszprémi alispán
(Fiáin Borbála)

birája és polg. mest.

2-töl

szorzó'.

Anna

(Nagygyry Mária)
n

r
I.

László.

(Halaasy
Márton)

(nebojflzai

Boldizsár) Fercncz)

Ádám

Jozefa
(fíunyady
Lajosné)

Mária
(Halassy
ígaáczne)

Teréz.

Balogh
Yeronka)

llf*roly~
(Jankovics
Jczéfa)

Franczlska

Sándor

Beríal&

(Luka

huszár kapit.

iak. Pest-

Sándor)

(gr.

Wergada Georgina)
!

Gyula
Nógrádban

Mária. Fáni. Ilona. Janka,

-—

(Mi fa alovich
Ilona)
"

Alisz.

.

:

1

Ilka.

Georgina, Károly.

Jeaí>m

———

-__
Ödön*

DezsS^

k

Mária.

u

TALLIÁN,

tábla.

II.
I.

Ádám,

ki az

táblán.

I.

kir. tan.

vessprémi

alisp.

(eÖrinényeBi Fiáth Bora)

r-~—
I.

Márta
Bora
Kata I. Gábor Kosa I. Ignáez
(Zeke
somogyi (Márffy 1746, ezred. (Szelestey (Thassy
Bóldizs.) Ferencz)
János) aüsp.1774. József) tábornok

III. János

József

somogyi

(Aesády

Anna)

alispán
1758. kir.
F. a köv. I.
táb.üln.1774.
(8

HnS

(zalabéri

kir. tan.

?

(Zichy Anna)

5^«~

KózT
H. Pál
(Csázy
Simo
(Horvátb
a
«
C

Kata)

Horváth
Ter!^

Magdol.) Gásp.)

Matild)

r—

•A^..

Anna

Ignáez

II.

IV. János
kassai tartom,
fbiztos 1787. 1310.

1187.

Mihály)

(Teratyánszky

(Fábry Anna)

Zsófia)

Janka

Jozefa
szül. 176S.

SorasicH Antal.
gróf Kiezmu János)

(2
2.

József

Ersse
(Dallos

Júlia
(Kiss

György)

Antal)

Feste-

tlen Jóass.)

.

f 1862. kora 84.
(Strobel Karoiín)

I3L

(gr*

XL István
(csebi Pogány
Zsófia)
i

v.

~*——-—

-<

Pál
somogyi foszbiró
(návedi Botka

Hermina)
rr.

Ödön, Axidöí. Gizella. Hona.

n. Gábor

Y» János

(Dezs

sz. 1803.
r.

v.

Béla.

Janka

r—
Antal
ülnök
(Besán Anna)
II.

kir. táb.

Boldizsár 1821.

somogyi alisp.
kamarás
(Horváth Ida)

cs. kir.

Lajos

Lfoia.

*•

Gyula.

Jenó'.

Vilmos.

S.

&

gf*~

Andor.

——
-

Jusztina

Zsófia

Julianna
(Bajzáth

Anna

(Dry
Pál)

—»

Ül. Antal
cs. k*

kam.

(Skublics

^ÉZ™*)
Bóza

Matild

*

Gojza.

Emil.

Teréz
(Rohonczy György)

(Mérey Sándor (Bornemisza
Personalis) Gábor eeptemv. József)

Wís»

Dienes.

kam. (Jankovich (Jankovsch
József) László som. fó'isi?.
(Simoga
Matild)

Andor
Sehuípe
Vilma)

Istv.)

cs. k.

r*~ —

Ede.

Karolina.

(Nagy Karolina)

(Zalay

Lázár

Erzse) (EderN.) mi kanon.

kir. tibl. üln.

vaskorona

Ignáez

ezredes veszpre^

""

Gizella.

\

Natália
Szidónia
Kálmán
huszár (gr. Schallen- (báró W>ede
berg Ágost) es. k. alezred.)
kapit.
es. k. ezredes

25

TAIiUÁK.
I.

József, ki

m

elttbbi

lapon.

(Acsády Anna)

Mária

Farkas

Anna

Júlia

L

Júlia)

Magdolna

(Zobotin (Rosty László)
László)

(Gáal László ) (Zárka
Károly)

(Czindery
i.

László
(Arvay Bora)

Anna

Magdolna

(Horváth

(Svasties

Ignácz)

Antal)

II

III.

György

(Boronkay Cecília)
Imre

Vincze
cs. k.
1

ip

r

i

alezredes
KlM

^U^

Sándor

Miklós
pap.

pap.

Károly

Emánuel

Mária.

Somogy várm.
esküdt 1843-7.
(Matkovics Róna)

Alexandra.

Gyula.

IJX

tábla.

György, ki az

1.

1610. közös

L

I.

táblán.

szerz

Péter 1635.

(Néky Magdolna)
I.

Pál

II.

Györey

1699.
(1.

Péter
paulinus

II.

f

Kisfaludy Bora

2.

Sándor

I.

1698.

f 1735. (Sándor Mária)

sz.-györgvi

Rozália

Horváth M.)

(Somogyi Ádám)

i

Dávid
Bora Krisztina
Rebeka
Rozália
Mária. Antal József
»z.l689.f 1759.(Temyey(l.Medveezky(Hert9- (LKoinjáthy
f
f
íréthei Nagy
János) 2. Nyáry János) londy
József.
Judit)
Gábor) 2. Bárdossy

"'

Pál-András

II.

szül. 1728.

Borsodi alispán

Mihály)

Jüva

(Handlein Ábrák
tábornok 1752.)

és követ 1764.
Spech Teré*z

(1.

2.

Fischer Bora)

III. Gergely
Borsodi t. ügyész
1828 35.

(Megyery

Bora

Teréz
(Dudinszky
mann
János)
(Stur-

Ferencz)

Francziska)

Imre
(Kendelényi
Siephania)
István, András. Mária.

István
(Paulikovies
Mária)
Mária.

Ignácz
Eazter Mária Vernk a
(Szontagh (Bárány (Bohá- (Potoczky
Mária) Mihály) esek
Imre)
Jozefa
(báró Szepessy
Lajos 8zv, 1882.)

Gizella

:

TALLIÁN.

2f>

Pest

r.iegy&i ág.

Ezen ág L Gergelynek vonalán annak fiától II. Gergely tol
származik. Nevezett II. Gergely 1643—1645. 1649—50. 1653—55.
éhekben Pozsony szab.
gármestere, ismét 1664
Nejétl Csúzi és
í.

István,

és

kir.

— 65 ben

fbírája

I.

Ferencz,

volt.

—59-ben

pol-

Meghalt 1668-ban.

Csúzy Borbaiától két

p. szent mihályi

Ferencznek

I.

város fbírája, majd 1658

fia

*)

maradt

kik 1728-ban osztoztak meg.

ivadékát kis unokájáig

I.

Lászlóig a táblán

láthatni.

István,

I.

ki mint a hazai törvényekben jártas férfiú 1681-ben
2

kir, itélomester volt )

chenyi Györgynek
volt.

;

kétszer nsüli; egyik neje a gróffá

nvére Széchenyi

Emettl két fia maradt

:

I.

I

Ilona, a

m r e,

lett

els Szé-

másik Szluha Krisztina

Péchy

ki péch-ujfalusi

Ceciliától

nemzett leányában Teréziában jamniki Jóhny Ferencznében kihalt,

L Anta

ki nejével Csomortányi Júliával nemzé

1,

Haiassy Mártonnét,
III.

II.

Józsefet

ós

Annát

HL Istvánt

dévaványai

Ezek

közül.

Istvánnak, ki 1824-ben halt meg, nejétl nebojszai Balogh

Veronkától gyermekei maradtak

:

I,

Károly, Francziska

nányei JLuka Sándor Hont megyei volt fispáni helytartó neje,

dor

— és

hu3zár kapitáuy ? és

Bertalan

(lak. Pesten)

luka-

Sán-

kinek gr. Wergada

Georginától gyermekei a táblán láthatók,

Károlynak Jankovich Jozefatói a táblán látható
meke közül Gyula Nógrád megyében Osalárba telepedett
I.

;

hét gyer-

gyerme-

kei a táblán láthatók.

Somogyi ág.

Ezen ág I. Gergely vonalán annak második nejétl osztopáni Perneszy Júliától született fiától í, A d á m t ó 1 ered. I. Ádám Veszprém
megye alispánja és k. tanácsos volt. Nejétl eorményesi Fiáth Borbálától
nyolez gyermeke maradt, úgymint: I. József, Anna nyéki Zeke
Jánosné,
Józsefné,

renczné.

a)

HL János, I. Gábor, I. Ignácz, Rozália Márfiy
Márta Szelestey Boldizsárné, és Borbála Thassy Fe-

A

négy

fiú

kgéÁ egymás után elésoroljuk.

L József Acsády Annával

lán látható négy leányán kivíi! maradtliannát vette

*)
i!

)

p

354.

fia

Farkas,

nül, és evvel nemze két leányt és

Bel, Math, Notítía.

Az

lépvén házasságra? ettl a táb-

nova Huog.

1681. evi XI. törv. czikk.

toino

Láe

I.

ki Czindery Ju-

fiát

H. Lászlót,

pag. 668.

Katona

fíist.

critiea

tomo XXXIV.

27

TALLIÁK.

kinek Arvay Borbálától
lel

nemzó a táblán

des,

Imre
b)

és

III.

fia

ÜL György,

V i ncze

látható hét gyermekét, kik közül

Miklós

János,

ki

alezre-

az egyházi pályán állnak.

már 1770-ben Somogy vármegye

utóbb pedig (már 1774-ben) a

kir. tanácsos,

Boronkay Czeezil-

nejével

alispánja,

tábla birája volt,

kir.

szentgyörgyi Horváth Katalint birta nül. Ettl született leánya

réz Bohonczy György né
kir.

1,

:

kir, tanácsos,

arany sarkantyús

vitéz,

Nejétl Bésán Annától hat gyerIII. Antal, 3. Zsófia Meréy Sán-

kir. táblai ülnök.

udvarnok, és

meke maradt

Antal, 1792-ben Somogy várme-

és fia II.

gye alispanja,(utóbb (1810 kör.)

T e-

Boldizsár,

2.

dor kir. személynök és fispán neje,

4.

bor hétszemélyes táblai biró neje, 5.

Jusztina
Julianna

Bornemisza Gápészaki Bajzáth

Ajnna jobbaházi Döry Pálné. Ezek közül
Boldizsár Somogy vármegye els alispánja, és cs.

Józsefné, és 6.

marás

volt.

Nejétl Horváth

marás, három gyermek atyja,

Idától,
2.

Ma

gyermekei
t

i

1

Antal

Kálmán

tól fia

berg Auguszt

Lajos

d Jankó vics

Jankó vich László Somogy várm. fispán
III.

1.

kir kakir.

cs.

Józsefné, 3.

ka-

Róza

neje.

szintén cs. kir. kamarás. Nejétl Skublics Szidóniá-

Szidónia gr* Schallen*
Natália báró Wrede cs. kir. al-

huszár százados, leányai

cs. kir.

ezredesné, és

ezredes neje.
é)

I.

G á b o r 1771 —4-ben Somogy vármegye alispánja, majd kir,

tanácsos volt. Nejétl ns. zichi Zichy Annától a táblán látható

gyermeké maradt, kikben ága

három

kihalt.

Ignácza hadi pályán szerzett érdemeket, már 1746-ban
a Dessewffy nev huszár ezred ezredese volt, midn dec. löén Pozsony.
d)

I.

ban keit nádori adomány levélben Alsó-Dörögd helység, és Fels Dö*
rögd, Imár és Dent pusztabeli birtokaira adományt vitt. Utóbb tábornok. Nejétl Zalabéri Horváth Teréztöl egy leánya és két

nácz

János maradtak.
Ignácz ifjabb korában

fia II. I

g-

és IV.

n.

(1787-ben) a

volt al-

kir. curiánál

kalmazásban. Nejéti Tersztyánszky Zsófiától két leánya

Erzsébet

Júlia Kiss Antalné, é3 két && H, József és
H. István maradtak. Ez utóbbinak csehi Pogány Zsófiától fia P á 1

Dallos Gyorgyné és

Somogy megyének 1840
Herminától gyermekei
II.

linától

—47-ben foszolgabirája, ennek névedi Botka

Ödön, Andor, Gizella, Ilona.

Józsefnek fmh. 1862. kora 84. évében) nejétl Strobei Karo-

nyolcz gyermeke maradt, úgymint : Y.

Somogy megyei

volt

János,

adószed 1833-ban, Ignácz

II.

G ábor

cs. kir. ezredes,

TÁLL3Í.H.

28

kinek nejétl Eder tábornok leányától leánya Karolina; L á á r
veszprémi kanonok, Ede, A n d o r, kinek öt gyermeke a táblán látss

Emília

ható,

Sixty Ferenesné, és

Adél

Hoehreiter Antalné. Ezek

közül

VJános

(szül.

1803.)

Somogy vármegyének

1828. (jun, 30-tól)

közben

szolgabirája, 1836. nov, 30-tól 1849-ig jeles tiszti fügyésze,,

az 1843. évi országgylésre követe ; jelenleg a királyi tábla ítél birája,
és a

Vas korona rend
Director

fundat.

Istváané,

IV.

vitéze.

Nagy

Nejétl Nagy Karolinától, néhai

Janka

leányától gyermekei:

István

Linaés Dienes.
János elbb a pécsi,

politico-

Zalay

utóbb a kassai kerületben fötartomá-

1770—1810. év körben.) Nejétl Fábry tábornok leáFábry Annától csak két leánya maradt, u« m» Jozefa elbb

nyi biztos (az
nyától

Sárdi Somsich Antalné, utóbb 1800-tól gróf Klenau János
tan. lovassági

es. kir. tiík.

tábornok és brüni hadi parancsnok neje, és

Janka

gr. Festetich Józsefné.

Bm^sodi vonal.

L

Jánosnak

fiától

L Györgytl

ered.

Ennek

fia I,

Péter

élt!63-ben, 1 68 l-ben Soprony vármegye követe volt, és négy gyermeket nemzett, ezek közül I. Sándor (1698.) nejétl Sándor Máriától nemzett leányában Rozáliában Somogyi Adámnéban kihalt.' II. Pé-

ter Paulinus szerzetes
I.

Pál

volt és

(I Péternek

1735-ben halt ínég.

fia)

kétszer nsült,

Bo#)áIa, a második szentgyörgyi Horváth

Dávid

M. volt.

els neje Kisfaludy
Ezektl nyolca gyer-

1680-ben f 1769.) terjeszié ágazatát Ez nül vévén réthei Nagy Juditot, azzal két gyermeket hagyott maga után, Évát Handlein Ábrahám tábornok nejétj és
HL Pál-Andrást, ki Borsod vármegyébe telepedett, és azon memeke, maradt, azonban közülök

(szül.

gyénél 1760-ban fjegyz, majd alispány volt

még 1770-ben

is,

Az

országgylésen pedig Borsod vármegyének követe. Két
rendbeli házasságából nyolcz gyermeke , ezek közt két fia HL
Gergely 1828. körül Borsod megye t ügyésze, és Ignácz maradtak. Ez utóbbinak a sasos Szontagh családból vett nejéti Szontagh
1764.

évi

Máriától született leányát

Jozefát

negyesi báró

Szepessy Lajos

nüL

bírta

IH Gergelynek nejétl Megyery Francziskától
István gyermekeikkel együtt a táblán láthatók.
e

és

A család
paizs

czímere

kók udvarában

— mint fölebb a

zöld téren vörös

metszvény

is

magyar ruhába,

két

fia

Imre

ábrázolja

ft

meilvérttel és

TÁLLYAY.—TAMlSFALVY.
sisakkal ellátott férfiú
tart,

lót

sisak

áll,

oldalán kard lóg, jobb kezével fehér zász-

melynek közepén vörös kereszt

Á

paizs

fölötti

koronáján szintén fehér zászló leng vörös kereszttel.

Fsz-

ladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.

véleménye szerint

sök

29

«

fehér

zászló a rajta

látszik.

A

lév

család

hagyományos

vörös

kereszttel

az

egyikének a szent földön táborozott hadseregekben! részvétét

jelöli.

TÁÍlfSLf eealád. (Vngy Tállay). Ez utóbbi néven neveztetik
Tállay György 1605-ben Vázsony várkapitánja. l
)

Ugyan csak a XVII. századból

ismeretes Tállyay

1634-ben Csaaádi Fái unitár pap ellen
ki

magyarra

irt

forditá ístvánífy históriáját,

Erdélyben 1348. körül Tállyay
kész

egy munkát,

Márton,
«)

ki

Tállyay Pál,

mely kéziratban maradt.

Sámuel

lukafalvi

ref.

lel-

volt,

Tanság család. Gömör vármegye nemes

családai sorában

áll. *)

Tamás család. (Madéfalvi) Csík széki székely család, melybl
András nyugdíjas rnagy, 1849-ben mint székely csapatvezér elfogatván, a forradalombani részvétéért hadi törvényszékileg Kolozsvárott

1849. oct 18-án felakasztatott. Maradékai, úgy
birtokosok.

Mátyás

madéfalvi

4

)

Tamás néven Csik székben

Márton

özvegye Török Anna

János

minis*, domokosi birtokosok fordulnak el, kik az ottani
rézbánya körében es birtokaikat kisajátítás utján a bányászatnak átengedték. Albert borsóval, András csomortáni, Ignác z
és

mind*

szenti birtokos, valószínleg

mind azon egy család ivadéka, Igná'o*

Kászon-ujfalvi birtokos

Tamás család

Közülk István

(Szászfalvi)

1837.

körül

ügyvéd Maros -Vásárhelyt
Taaiásfalvy család. (Tamásfalvi) Eégi erdélyi nemes család,
melybl Thamásfalvi (így írva) Gergelynek na György Boszniában a törökök ellen viselt háborúkban kimutatott
vitézségeért
Zsigmond királytól 1415. Pünkösd napján Kostniczban
úgy a maga,
kii% táblai

mint testvérei
let *) és

Miklós, Tamás

')

Pethö Oergely, M. krónika. 164.

*)

Beök Trausylvama geo.

3

)

és

Imre

részére ezimeres leve-

abban következ czimert kap : a megdlt vért kék
udvara-

Bartholomaeides C.

*)

Török Aot közi.

*)

Az eredeti levél

XI.

Gömör

lap,

412.

p. 147.

családi leveiiárainhaa.

TAMÁSFALVY.

30

— TAMÁSI,

baa futó szarvas iátszik, szarvai közt megrongyolt arany hálót hurczolván, a paizs fölötti sisak koronájából hasonló szarvas emelkedik ki.
Foszladék minkét oldalról kék.

A czímereB levélben GryÖrgy strenuus miiesnek
tetik, és

mint az oklevélre egy hajdani családtag fbljegyzé, ettl a csa-

Vitéz

lád

nevez-

nevet kapott, és tle a magyar bikaii Vitéz család szár

mázott.

Az

összes család nemzékrendéböl ismeretes a

következ ivadék

*)

származata.
Gergely.

György
vitézim.

Tamás

Miklós

1415.

1415.
(1.

N-N.

Kántor Zsófia)

2.

1-tl János.

2-tól Mihály.

L_
Imre

Mihály

László

Tholdalaghy
Fruzsina)

Krisztina

Mihály)

(1.

2.

Gávay Ferencz
Bácz István)
(I.

2.

Tán

Bora
(Sombory
György)

(n.-iklódi

György

N.

(Sombory

Imre.
1415.

Bora
Judit
Fejér János (l.Szodoray Zsigm.
Désy János) 2. Sombory Sándor)

e család ivadéka kolos- tamásfalvi Tamásfalvi

Marosszéki fkiráiybiró

,

kit

János

is,

1603-ban Apáczánál Basta eJfogatván

;

megöletett.

Tamási család.
vári

nagy prépost

(Csik somlyói) Közülök

József

gyulafejér-

megbalt 1847-ben.

volt,

Tamási család.

Ebbl

(Abodi)

Mózses

Marosszéki biztos

1815. körül.

család. (Csik-szent királyi) Közülök Antal Csik
székben dulló 1815-ben. József Fels Fejér megyében törvényszéki ülnök 1 837. körül, özvegye Skoda Erzsébet, fiai István, és

Tamási

Lajos.
Tamási család.
dan

Dúd ó

r

(Csík-mindszenti)

jelölte.

kely nemesi állapota többször
')

)

család,

mely

haj-

névvel neveztetett, mely név a régi székely nemek közt

a Megyés nem egy ágát

a

Ös székely

2
)

A

székely nemesi lustrákon

igazoltatott.

Décscy Miki. közi. szerint.
Lásd gr. Mikó Imre Erdélyi

tört.

adatok

I.

261.

s szé-

:

TAMÁSI.— TAMÁSKOVICS.

A

31

múlt század ekjén éltek a családból 1717-ben

István

János

és

hivatalnokok, ez utóbbi az erdélyi ad vari kanczelláriánái

Szentpály leáuy

szolgált, neje
ily családfa *)

volt,

kitl

fia lett

ismét

István, kitl

támadt
látván 1717.
(Szentpály N.)
*

m

-

i

'

»

'

István.

Jz*ef

János

f

István

(Nagy Zwwi)

Ferenc*/

József
Ferencz.
Kolozsvár

Eiek.

Antal.

városi írnok.

Ignácz
Antal
Erzse
£?»
Kolozsvárott ^ S Caikszékb. (Baiáa

ügyvéd
(Binder

pp

Anna §

fl&6L)

ügyvéd

v.

János
honvéd

Imre. József. Károly.

1861.
kolosvári
tanácsos

Józs.)

"+ (Bors N.)

-+

^g*g
3 S g*
§ %.*
"***
§

+

(Andrasovszky
Erzsébet;
'

'Etelka.

Attila.

Taniasics család. Tamasics
királytói kapott czíxneres

nemes

István.

Mihály

levelet. *)

1718-ban ül. Károly
Czímere a vért kék udva-

rában zöld téren arany korona, melyen- vörös mezü kar könyököl,
vért fölötti sisak koronáján szintén hasonló kar könyöíjjat tartva.

A

köl, hegyével fölfelé nyilat tartva.

Foszladók jobbról ezüstvörös, bal-

ról aranykék.

Tamáskovics család. Tamáskovics Márton 1719-ben
Károly

királytól kapott czímeres

nemes levelet

3

)

ÜL

Czímere koronával

fedett vért, melyet két oldalról borostyán

ág vesz körül, alól keresztbe
helyezve, a vért udvara szép tájképet ábrázol, alul kékes tóban hattyú
úszik jobbfelé, fölötte a zöld pázsiton magas, terebélyes zöldfa alatt
szarvas pihen.

*)

1722-ben Tamáskovics

Ágoston

Nyitra megyei rasziczi ne-

mesnek iratik.
Nógrád megyében Bágyon helységben nemesi ususban
máskovics
B

)
3

nev

család.

Török Ant.

közi.

) Adami Scuta

s

)
4

)

gentil.

tomo XIII.

Collect. herald, nro 403.

Adami Scuta gentil. tomo

XIII.

él

Ta-

TAMÁ80VICS.—TAMP08CH.

32

Tamásovics család. Trencsin megyei

János

Tamasovics

család.

ezímeres nemeslevelet nyert

gyében

kihirdetteté.

Ennek

megyei nemesi lajstrom

1755 ben

is.

Ez

1685-ben. I. Leopold királytól
,

és azt

fia

szerint

nemes

czímerleveles

meg

ujjító

azon évben a megnevezett meazon

lehetett

János,

1748-ban Zarjécsen

ki a

Trencsin

lakott,

valamint

utóbbi év május 8-án Trencsin vármegye nemesi bi-

zonyságlevelet adott ki a család részére. Jelenleg azon megyében e

nem

család

létezik.

Tamássy

*)

család. (Szentmihályfalvai és hodgyai) székely csa-

Hodgyát és Böszöd-Ujfaiut,
Közülök Lajos 1786-ban Szatmár vármegyébe házasodott, uöttl vévén gyulafalvi Rednik Ilonát, kivel ily családfát, *) alakított;

lád Udvarkelyszékböl, hol jelenleg

is

birja

Lajos 1786.
(Kedník Ilona)

Lajos

László

sz.1795. f 1838.

bz.1798.
szatmári
városi tanácsnok
(Papolczi Ceorlya Zsuzsi)

Ágoston

Bertalan

szül. 1820.

f 1853*

2848. foszbiró
1860. cs. k. jbiró

(Tholna^Kat^^

Tamássy
gyében közzé
ott

sz.

1835.

László

Lajos

sz. 1837.

sz. 1842.

Ssatmár m.
forvos
1861

,

.

család. Trencsin megyei czímerleveles család,

mességet 1681-ben Tamássy

ugyan

^

Margit.

Laura.

Eduárd

Zsuzsi

(Tholnay
Antal)

^

r^—

Szatmár várai.
forvos
f

tétette.

Miklós

1689-ben

nyerte, 4s azt Trencsin

Sámuel

Zolnán

nincs.

Trencsin vármegye levéltárában riztetik.

ne-

me-

1748-ban

lakott.

János. Utóbb Trencsin megyében nyoma

deti czímeresievéi

A

Az

ere-

3

)

Taroposch család. A Tamposcb család, ) vagy mint másutt
ö
olvasom, Tombo3 Xav. F erén ez ) 1756-ban Mária Terézia ki6

rályasszonytól

nyert ezímeres nemeslevelet.

kék udvarban hármas
zöld halom középsjén arany koronából kiemelked ezüst egyszarvú
Czímere négy

felé osztott paizs, az 1. és 4.

t

')

")
")
4

)
4
)

Szontagü Dán. közi.
Luby Kár. kzi.
Szontagh Dán. közi.

Adami Scuta

gentil.

tomo XIII

Collect. herald, a tartalomjegyzékben.

TAKCH.

—TASJU.

33

a 2 és 34k ezüst udvarban jobbról balra húzott vörös szelemenen egymás fölött bárom arany lóher ífilevél látszik. A paizs fölött két koronás sisak

áll,

a jobb

oldaliból két kiterjesztett fekete sasszárny között

balra néz5 ezüst egyszarvú emelkedik ki, a bal oldaliból vadember

emelkedik

ki,

két elefántormány között, melyeket

melyek közül a jobb

és

oldali félig arany, félig

kót karával átölel,

kék, a másik félig

Poszladék jobbról aranykék, balról eznstvörös,
< salad. (Máté-Szalkai) Elöneve után következtetve Szat-

ezüst, félig vörös.

Taneh
már megyébl

eredt. Máté-Szalkai

Tanch

Menyhért

és

1593- ban kaptak ezímeres nemeslevelet. Czí merk a vért

György
kék udva-

fekv VrÖs

turbános levágott törökfej, jobb szemén
lándzsával úgy át ütve, hogy a lándzsa bal halántékán ment át Ugyan

rában zöld téren

ilyen törökfej látható a vért fölötti sisak koronáján
ról

aranykék, balról ezüstvörös.

Erdély birtokos nemes kihalt

f)

a

csaiáda.

)

Tágacsos család. Lásd Tánezos e&
Tánezos család. E néven Tánezos
Ferdinánd királytól nyert nemességet

István

1119. mart 19-én Tánezos
h

levelet,

Foszladók jobb-

*)

Tanesal csatád. (Tancsi

L

is.

)

ily czimerrei

:

Ambrus

már 1554-ben

3
)

nyert ül. Károly királytól nemes

a vért kék udvarában zöld téren ketts íarkú

oroszlán ágaskodik, elsÖ jobb lábával három nyilat tartva begyeikkel

koronáján vörös mezü kar könyököl, kivont kardot tartva. Poszladék jobbról ezüst vörös, balról aranykék*

fölfelé

;

a paizs

fölötti siaak

nev család Zemplin

vármegye nemesei közé van írva,*)
Neve Írásánál fogva ettl külömbözönek látszik lenni aTánesos
család, melybl Péter 1654-ben Komárom megyei Szemere helységben Nadányi Miklós részét zálogba vette. És T á n c s o s 6 ) nev családot Gömör megye nemessége sorában is találunk. ')
Tánezos

Tanka

család, (Horn. szent-páli) Erdélyi család, melybl Sáügyvéd Aranyos székben 1848. eltt* Tán ide tartozik Mó-

muel
zses

is,

')

a

)

1840. körül adóiró biztos Koloza megyében.

Adami'Scuta

gentil.

Kvári h. Erdély

')

Budai Fer. Hist

*)

tomo

XIÍÍ.

nev. eu. 271.

les.

HL

881.

*)

Collect herald, nro. 877.
Sairmay,
Zemplin not. top. 117*

•)

Fényes Komárom várm. 180,

*)

Bartholomaeídes C. Gömör pag. 146.

C

HAOTÁjRoasifiÁQ

o&jLdai

XI.

KÖT.

8

i

:

TANKÓ.— TAPOLCSÁNYI.

34

Tankó család. (Csik szent-imrei) székely nemzetség, melybl
Albert kath. lelkész Cs. szent-györgyön, esperes ésezírazetes kanonok 1848.

Imre

körül, utánna öcscse

renc z Csik
Tankó

volt

ugyan

ott lelkész.

Fe-

szék aljegyzje 1848. eltt.

András

család. (Zágoni) melybl

Fels

szolgabíró

Fejér megyében 1840. körül.

Tankovics család. Gömör vármegye nemessége sorában áll. *)
Tanyi család. Somogy vármegye nemessége sorában áll. 1746ban Ferencz és Imre bírtak Komárom megyében nemes- Olcsán,
de részüket eladták.

A

*)

XVII. században

élt

egy Tanyi, (keresztnevét nem tudjuk)

kínejc nejétl Justh Ilonától ivadéka így áll

Tanyi N.

—~(JusthkA-Ilona)

i

Anna

1

Bora

Krisztina

(Hunyadi

András
(Rajmannus

(Bucsányi

(Malonyay

Ignácz)

Zsuzsi)

Pál)

-—
^
Krisztina

i

László)

(Syrmiensis
Istvánné)

Tapjay család. Nyitra megyében Neveden
Tapjay Péter. 3 )

birt 1736.

körül

Tapolcsányi család. (Kis-Tapolcsányi) Hajdan Bars megyében
Kis-Tapolcsány t és ennek várkastélyát
Nyitra megyei N. Tapolcsányban

A

XVI. század

elején

kosi országgylésre Nyitra

gely

II.

Tamás

150-ben Tapolcsányi
vármegye követe

1567-ben Bars

járt, és

képét

I.

volt, és

volt.

Benedek
6

)

viselt

')

Bartholoinaeides C.

5

Fényes Komárom vármegye 107.
Bel M. Notit. nova Hung. IV, p. 262.
Kovachich Supplem. ad Yestigia Comitioi um
Engel Monumenta Ungrica. 226.
Budai Fer. Hist. lex. III. 381.
Lchoczky Stemmat. I. 188

)

')
*)
6

)
')

1526-ban Ger-

lefesteté.

7

)

)

U35.

b
)

Mihály

erszakos

gylés

p. 148.

II.

6

János

hatalinaskodásokat tévén, ellene 1597-ben az ország

•)

a rá~

mint futár mködött.

Ferdinánd

megyében alispánságot

Gömör

bírhatott

is.

Lajos udvarában kir. apród

követségben

Hasonlóan

bírta,

vizsgáló

:

TAPOLCSÁNYI.
biztost küldött ki,

*)

Tán

e

nyi Katalintól gyermekei :

íme ezeket ismerjük

János
Péter*

35

volt az, kinek

Éva

és

Imre

a család tagjai közül a

nejétl Viszocsávoltak.

XVI.

századból.

Már az 1559. évi országgylés a tapolcsáni váracsot lerontani rendeli. 2 )
Hogy a család Kis-Tapolcsányt birta, arról irta vezeték és elönevét,
uz országgylési végzeményból láthatni. Hogy utóbb Tapolcsáuy más
birtokosok kezébe került, oklevelek és a történelem bizonyítják. Már
száz év eltt egyik neves történetírónk a) nem tudhatott többet mondani a Kis Tapolcsányt birtokolt családról, mint hogy az „vagy kihalt

vagy
is él,

És bárha Tapolcsányi nev nemes csaiá J jelenleg
én sem tudom és merem adatok hiányában az eddig említettekkel

elszéledt."

egyenes összeköttetését

vitatni.

A XVH. század közepén 1652.

Nógrád megyében Szécsényben találjuk Tapolcsányi Mátyást mint harminczadost 4) Ugyan ez idtájban egy származási tábla szerint, (ha nem tévedés) Baloghy Sebestyén leánya Judit neje volt egy Tapolcsányinak, tehát Dúló Miklós
eltt vagy után lett volna. Tapolcsányi Annát szintén egy családfán Tihanyi János nejéül olvasom.

A

múlt század els felében

élt

nejétl Fitoss Erzsébettl gyermekei:

Tapolcsányi
1.

Miklós

rád megyei 1755. évi nemesi Összeírásban

is

Miklós,

kinek

ügy\éd ki a Nógbenn foglaltatik, és 2.
f

Erzsébet
fia

P

Lipthay Sándorné 1753-ban. Tán ez utóbbi Miklósnak
ál, ki a József császári Systema alatt Nógrád megye törvényszé-

kénél ügyvéd volt 1788-ban. Azt sem lehet

más Tapolcsányi

nev

meg mondanom,

ez

vagy

(keresztneve elttem ismeretlen) az, ki Nógrád

megyei Sipek helységbl Bálás Erzsét vette nül, és azzal alapítá a
következ csaladot, mely e folyó év tizedig Nógrád megyei Szátok
helységben birtokos

volt, és családfája

')

1597 évi 42. törv. ez.

a

1559. évi 29. törv. ez.

)

*)
*)

így

áll

Bel M. Notitia nova Hung. IV. 268
Protoc. C. Nógrád atini Í662.

a*

TAS.— TARCSÁNYi.

36

Tapolesáayi N.

B al ás

( sipeki

Erzee)

Gábor
(Ujfalussy Krisztina)

János (mérnk)
Szátokon

bírt

fGéczy Judit f 1854.)
Lajos
Károly

Inna
(Yobesz N.)

v.

""

család. Máramaros

joíáíltbT
és

honvéd

1861-ben Nógrád

(Baloghy Amália)

fl84i.

Tar

Perencs

Maczonkán

piarista

mc

^

bört

ei

felti í?y e10

Ugocsa megyei nemes

család, e szá-

zad elején Ugocsa megyében birtokos Tisza-Keresztúrban, és Gödény-

házán

Ferencz, Zsigmond

és

István*

*)

Máramaros vármegyében Tar Gáspár azon megyének hosszú
ideig (1837 - 1849.) számvevje volt.
Soprony megyében szintén találunk Tar nev családot, melybl Mihálv az iró szül. Tót Keresztúrott 1775. nov. 11-én. János
1845-ben Soprony vármegye fjegyzje volt.
Gy cr megyében Tar Márton mint gyri nemes említetik, az
1655-1666. évi id közben. 2 )

Taraoy

család. Zemplin vármegye nemessége sorában

foglal-

tatik. »)

Tarcsányi család. (Tarcsányi
egyik legrégiebb családa.

A

és szemerédi)

Hont vármegye

család kezénél fenmaradt és általam

át-

nyomán, melyek a Hont
megyei Sztarchan (most Tarcsány paszta) és Szemeréd birtokviszonyaivizsgált eredeti, de kevés számú, oklevelek

hogy a család a régi zsemberi
Sembery családdal közös vérségbÖl, úgy látszik, az elbb Szemerédi

ról szólnak, azt lehet következtetni,

nevet viselt családból eredt, ós csak
csányi nevet.

Az

1316-ban

említett

késbb

kiválva, vette

fel

a Tar-

okmányok következket tartalmaznak

(feria 2-da prox. post

:

festum Pentecostes) a sághi con-

vént eltt nemes Semberi Ambrusnak

fia

Egyed ispán (Comes) Hont

megyei Sztarchan puszta felét bevallja Örökösen vejének Zemeredi
Mihály fiának Jánosnak, ki Egyednek leányát Erzsébetet tartá nül.
1368 ban gróf Széchi

M

i

k1ós

országbíró parancsa folytán az

esztergami káptalan Horváthi Pál fiának Péter
')

Sxirmay,

C Ugocsa, 74

é*s

151*

*")

S«tgd, Bold, bz. Mária congreg.

')

Szirmay C. Zemplin not. top. 117.

mesternek részére

37

TAstcslam.

Ztarchán birtokára nézve határjárást és iktatást eszközölvén, ezt

bir-

tokjoga biztosítása végett a szomszéd Szászd (Zazd) helység miatt

Saratanus (másutt gyakrabban Sarachenus) a királyi kamarák grófja
is

maga

részére wegtétetteL

Lucae Evang.) Konih
Miklós nádor elnöksége alatt a Gyarmati puszta mellett Nógrád é*
Hont megyének tartott közgylésén Darásdi Vnleus Györgynek neje
Erzsébet asszony kimatatván, hogy Ztárchán pusztán birtokréset bir,
melyet Laczknak fiai Miklós mester és Pál elfoglalva tartanak, noha
Laezk i6ai állíták, hogy az adomány utján Zemeredbez tartozó és övék
legyen, de azt meg nem mutatván, abba nevezett Erzsébet a sághi
1359-ben (feria 2-da prox. post fest

6.

Convent által beiktattatott
1391 ben (feria 2-da prox. post fest b. Mathiae apostoli) a váradi
káptalan eltt Sztarcháni Péternek

chan helységnek

bevallja

felét

fia

Egyed

Hont megyei

Sfcara-

rokonának (sororinus) Gergelynek,

Merei Pál fiának, és testvérének Miklós deáknak, és nevezett Fái
nejének Katának, a ki Palásfchy Bogania
volt, és

J

)

fiának Gy&rgynfsk leánya

ezen bevallásra 139 L feria 2-da prox. poet Dominiöam Letare

Zsigmond király beleegyez adományt
1402. (feria

Zsigmond király

ád.

post fest b, Francisci conf.) Pozsonyban kelt

6.

iktató parancsa

Mytán a

sághi Convent Podhoreháni

János fiainak Péternek és Demeternek, és unokaöcsesemek Podhoreháni
Simonnak és Lászlónak, úgy Kóvári Mátyás fiának Pálnak Lehotka
és Thoplicha helységekért, és a crempniezai folyó {táa patak) vizén
álló

malom

feleért

cserében

adományozott Fels-Zeniére birtokába

nevezetteket beiktatja.
1406. (Sabbatho prox. ante

Dnieám Letare) Budán

kelt iktató

parancsa gróf Zécbéni Frank mester, országbírónak, melynek folytán

a Saaghi Convent Kóvári Pál mesteré, és Podhoreháni János fiát Pétert
az

ket

törvényesen illet Hont megyei Starchan puszta birtokába

beiktatta.

1407-ben Budán
cheni

Konye bánnak

(feria tertia prox, post

fia

Dominikám

Oeuli) Szé*

gróf Frank országbíró eltt Semberi Dénes-

nek áai András és Miklós, ^tgy Semberi Balásnak tia György utódaik
neveikben is Hont megyei Starchaa földje vagy pusztájához való azon.
jogaikat, melyekkel netalán ott birkák- és melyeket Kóvári Pálnak és
Podhoreháni János fiának Péternek Egyházaa-zemerédí alattvaló

*)

Tán ettl kapta savét Hont megyei B * g c a y a

itelyseget.

:

tarcsAntí.

38

használnak, és melyeket Zaz-merei Tálnak
zett

Kvári Pálnak

a nevezett

Miklós deák most neve-

és Podhorcháni Péternek eladott,

Semberi-ek

1575-ben a

fia

sz.

is

azoknak örukosen

beváljak.

benedeki convent eltt a Tarcsánvi család

és

Kváriak között történt Tarcsány és Szemeréd iránt egy bevallás,
melybl már a Tarcsányi családból akkor élt Tarcsány ifj. Mátyásnak
i

(vagy Máténak) származása negyed izén

s

atyjától Tarcsányi

György-

tl fogva kitnik.
M.

Hont várm.
Sélmeezen tartott törvényszékén nemes és vitézl Pilíny János és Domaniky Dániel tiltakozást és óvást tesznek az ellen, hogy nemes Tarcbányi Mátyás Hont megyei Darás helységbeli részét, melyhez ök jo1583-ban

(feria

4-ta post festuni Visit.

13.

V.)

got tartanak, elidegeníteni akarja.

1616-ban Tarcsányi János Szúdon és Daráson négy telket
lott

be Pestvármegyei György özvegyének Lipthay Erzsébetnek.

val*)

Továbbra okleveles adataink nem terjednok. Megjegyezhetjük
mégy hogy 1684-ben már a Tarcsányi család két tagját Tárcsán dy
néven be írva a Nógrádi nemesek sorában találjuk, E megyében beházasodás utján Ebeczkre telepedett fleg a család, hoJ most is egyik
családf tagjában

Ezechiel

h.

ügyvéd

és közbirtokos

személyében

ennek családjában székel,
A Nógrád megyei 1722. évi nemesi vizsgálatkor a Tarcsányi
család, mint kétségtelen nemes íratott a megyei lajstromba, és mint

és

Heves megyei Csépára telepedett egyik tagja Tarcsányi János az ifjabb, nevezett megyétl nemesi bizonyítványt, melynek alapján Csépán lakozó ivadéka (mind azok, kiknek neveik alatt
az 1828. év áll) nemességöket 1828-ban Nógrád megye eltt ujolag is
ilyen kapott akkor

kihirdettetek.

A

családfa

kö vetkz

tábla.

I.

György
I.

d.

Máty ás

ifj.

Mátyás

i

n

Imre

'

1575. 1600
(Gryalaj Kaia)
Folyt,

')

Sa.

a

köti.

benedeki Convent Protoc.

lapon.

J.

pag. 725.

TAKSCAHYJ.
ifj.

Mátyás,

39

ki az elbbi lapon.

1575. 1600.

(Gyal&y Kata)
11.

Imre

I.

Tamás.

1584. 1614.

(Kéry Erzse)
I. János
(Tihanyi Judit)

Péter

Erzse

(Gedey György)

I

_
I.

1.

Ji

István

II.
«

1684.

Tamás

....-^-_

^'^

(Dacsó Julianna)

_

Erzse
,

*"™'

/p a|

j tay

LöríncJf)

(EbeczkrÖi Csepára
itöltöz.
Folyt. II. táblán'

idsb János

Ferencz

1684. 1722.

II.

(Jakobey Erzse)
Klára

Judit

(Czalik N.)

(Bory Dávid)

László
(Mikulay Anna)

István Zsófia Teréz
(Kalmár (Nagy (Plachy
Janka) Zsigm.) Gábor)

III. Imre
Erzse
Plachy (1. Plachy Erese
György leánya.
János
2. Kovács
2. Plachy Erzse
György)
János leánya)

III.
""'

Kata

Anna

(Szedlenics
Imre)

(Gvura

(l.

Pál;

Anna

György

Károly.

István

1722. osztozik.
1755. iá él
íSárközy Judit)

1722. 55.

Mária.

(Eger

Lajos

Pál)

(Vida N.)

Ábrahám
1859.

ir'ereiicz

Janka.

Erzse.

Judit.

Mária.

(Siraky Mária)

h.

Ezeclel sz. .1798'.
ügyvéd Ebeesken

(Pl&cby Julianna)
Attila- Gyula.

Ilona
(Tihanyi NPesten)

Janka.

Sándor
(öiraky Mária)

Jakab.

Mihály.

1-tl Pál
(Freesk a N.)

Imre
(.Siraky
is

Ve rona)
-w

40

TARC8AY.

— TÁRCZAY.

tábla.

II.

János, ki az I. táblán.
1722.
Ebeczkrl Csepára.
ifj.

János.

Pál.

Imre.

Márton.

József

látván

Józzef

o

I^i

In.™
™1

~-^r

György

János

Imre

1828,

1828.

mettetett A. Bzemeréclen.

Á
A

1828.

Ü

,

,

Pál

István

József

1828.

1828.

182a

Sándor

Ea nem

áll

749-ben halt meg,

1

elte-

a táblázaton.

Mária

család ágosi. ev* vallású. Közülök T,

ken katholizáli
bain

)

182a

!

Hont megyében Tarcsányi
:

^W~7sí^T

1828.
-,

,

1828.

,

1776*ban Vis-

a

)

család czímere a vért

kék udvarában zöld

téren hátulsó lá-

ágaskodó oroszlán, els jobb lábával kivont kardot

tartva.

A

paizs fölötti sisak koronáján kar könyököl, kivont kardot villogtatva,

Foezladék jobbról arany kék,, balról ezüstvörös.

Taresay család. Néhol a „Tarczay" nevet Tarcsai-nak
jak

azonban az

írva,

kai.

e

néven eléfordultak

is

is talál-

a Tárezay család ivadé-

Lásd Tarczay cs.

Tárezay e@&láiL (Tarkeoi

stb. f)

Sáros vármegyének srégi ki-

mely a Berzcviezy családdal (mint e munka IL köt. 3&
lapján kijelölve van) egy közös törzstl Rutkertól származott.
Rutkernak egyik fia Comes Rikolf de Scepes öt fiút és két leányt
halt családa,

nemzett.

Ezek közül János a Bersevíezy

nek ága

részint bennök, részint fiaikban kihalt, kivévén

mestert, ki miután

Tarkö-röl

testvéreivel

neveztetett. *)

család törzse

lett,

II.

a többi-

Rikolf

1306-ban megosztozott, a neki jutott

Ezen II Rikolf

lett

tehát közvetlen törzse

a Tarkói és Tárczay családnak.

5

l

)

)
s

)

áék
tót

Magyar Sión

Tark

1884. 513.

1288-ban caere utján a

kesé*be, neveset esörhrt

adták

érte.

A viaki és aíeó «««saere'di egyház történtben,

I.

Eükoif

KeeeM

ísai

Kutker iva*
János Ábauj csögyei Gibár-

családtól jatofri a

Kakas

és

:

41

tírczay*

R

Nevezett IL

i

ko1f

a hadi pályán mint

I.

Károly híve C»ák

Máté ellen nevezetes érdemeket szerzett, melyekrl 1312-ben Tark
és Yörösalma birtokokra szóló királyi adomány nyilván tanúskodik. *)
Ugyan 8 maradékai számára is 1325 ben pallosjogot és más kiváltságokat nyert. *) Tizenkét fia maradfc; úgymint : L István, III. R i-

Péter orodi prépost, I. Miklós, Kelemen,
Gergely, Lörincz, Jakab, Domonkos, Henrik és
László. Ezekbl csak Kelemen, Henrik és II. János, (mák

o

II.

1 f,

János,

soknál e helyett

I.

R ko

III.

mint a táblázaton

3
)

i

ágán

f)

1

hosszabb nemzedéksor,

terjedt

láthatjuk

tábla.

I.

Rutker

Hermán

L Kikclpb

Coraes

1246. 1282.

stb.

de Szepea.

Kakas

János

Henrik

T^TTSm

1296. 1315,
1290.
(Alajtk fiiia a Beríevieay ,£°"* .
íöemSc
«„ «.1

n^u^^t

S2K

Erzse
Margit
Bikolf
mester (Tornallyay (Zkárosi
(neje Chala) de TarkS Felícian) Tóbiás)
II.

'

ffe

1296= 1325.

Tamás}

r-

Folgt,

Kata.

*)'

*•

Markolf
Mofeo«

Tamás

a kov, lapon.

Miklós,

Wagner, DipL Sáros 318.

a
)

Wagner Analecta Scepus II. 122.
tab. ItVlL, mely legrészletesebb lévén,
) L. Wagner Tabui ae geneal.
Wagner tekintélye folytán itt leginkább elfogadhatónak látszott, különbözik
$

tle a Geneal. auth. I. kötetében álló, uaennyiben ez a Fogas-oknak nevezett
tárki Bikolfiakat ül. Rikolf utódainak teszi , ellenben Wagnernél ezek ÍL Jánostói erednek. Átalában
úgy látszik — a XV. századbeli okmányok hiánya okozza e századi összeköttetésekben a kétes habozást , és e részben Ber-

aeviczy

b

Edmundnak a Tarköiekrol írt derék és
28; sz.) sem nyújthatott elegend'

Újság 1864* 22.

tanulmányozása (Vasárnapi

adatokat.

49

TARCZAY.
II.

Rikolt mester, ki a* eltbbi iapon

de

Tark

1296. 1325.
STIII.

<

Rikolf g*II. János

£

132S. 60. £

§'

de

Tarkd 5

Rikolíi.

tSJ

1336.

T3
~"

Miklós

37.
f"

Comes

p,

Anna)

Jakab

C?

Kelemen

Lörincz

B

(Idái

?

Anna)

Ilona

(Zéchy Mihály)

Folyt. 11 idbldn.

O
rh

1

m

Tamás. Lrinci. Leukus. Verona

S

1398.

István Pál.
1374.

János

Péter. Miklós. János.

(Söiuosi

Kajál
Miklós.

Fogas név.

Istv.)

Péter
Foga* név.

Tár
László
Anna
Liptóujvár ÍSemsei

János
1441.

Márta

a

c z

y.

Kata Márta,
Iái
János.
esztergomi (Kapy
prépost Poháros

Frank)

l£2T*H!iÍ«£

(Svábi
Antal 1481.)

Zsigmond

1405.

Miklós)

1461.
(neje Kataj

László.

István

Tamás.

Péter.

Bertalan.

Tamás

Miklós 1515.

Pál

László"

1466.

1466.

Sz

^ e8Íkanowok

(1.

Miklós

1470. f 1498.

sz.

H. Kata>

Kataf

1512.

(Warkóch
Kristóf)

György

Anna

Erzse

utolsó

(Kékedy

elesett 1557.

f 1567.
(homonai

N.-Szó'Hó'snél.

Drugeth György)

II.

(N. Zsófia)

Modrár Bora
2.

Miklós
f 1526. Mohács.
Sárosi fispán
(Lindvaí Bánfíy
Dóra)

Gáspár)

tábla,

Henrik, hi a*

I.

tábláu,

1330.
Rikolíi de Tark
(Idái

Anna)

László 1405.
(I. N. N.
x
2. N. N.
.

János

IV. Rikolf

1438.

Margit
(Pásztbói Imre)

Apolló
(Rozgonyi Jár c »)

(Kapy Kata)
György
14Ö0.
er délyi al vajda.

László

Miklós.

1470.

János.

László

'

Tamás.

László.

Henrik

J

a,

János.

ö

1313.
1330.
1337.
1337.
1337. 1
Rikolfi * de Orbáz 'Koritni-£,(neje Erzse) de Tár- g de Tarkó' ndv.
(neje
ki Erzse)
de Tárcza
cza.
katona.
£f Rikolíi

Simon
(Modrár

Konis,

Tóbiás.

Margit)

András.

Adrigj?
(Bezte:

Benedek)
György.

Miklós.

43

TÁRCZAY.
ü. Rikolfnak tizenkét fia közül II. J á n o s és
Tarki, Kelemen ága pedig Tarczay nevet

1337 ben

II.

Rikolf mesternek

n

r

i

k ivadéka

viselt.

udvari katona Károly

kir.

fia

II e

Mussina patakfeu melletti erdséget kapta adományba. *)
Közte és a Mychk bán fia Loránd között Jakabfalva és Újfalu közt
fekv föld iránti viszályt Miklós nádor kiegyenlíté.
királytól a

1339-ben

II.

Rikolf és

László

fiai

és

Kelemen

kir.

udvar-

nokok (aulae familiares) és a többi meg nem nevezettek Heves megyei
Kemlen helységet nyerték kir. adományban. 1345-ben ugyan csak II.
Rikolf

fiai

Kelemen

kat nyertek.

és

Lörincz

jobbágyaikra nézve kiváltságo-

a
)

1361-ben

Péter

orodi (aradi) prépost, és

káptalan eltt óvást tettek, hogy testvérök

Lörincz

az egri

kevéssel kö-

minden okiratokkal együtt, st
László testvérök birtokrészeit is erszakkal el-

Tark

zös atyjok halála után

magtalanul elhalt

Kelemen

várát

foglalta.

Lörincz

1398-ban Tarki

adományban Zsigmond királytól.
II. János ágán, mely tarki
zett II.

Jánosnak

veztettek,

fia

János

fia

Tamás

Henning pusztát kapta

3

)

Rikolfi nevet viselt, és a hol neve-

Péter „Fogas" melléknévvel
1435-ben Borbála
fia László

és

ez utóbbi Jánosnak

neki-

kegyébl Liptó-ujvár parancsnoka lett, és 1440-ben I. Ulászló
királytól Liptó megyében a nagy vári várat 16 faluval és Árva megyében két helységgel együtt adományban kapta. 1441-ben pedig már
mint Liptó megye fispánja, midn az országgylésen is jelen volt,
testvérével szintén Fogasnak nevezett Jánossal Liptó megyében
Újvárt nyolcz helységgel és Árva megyében két faluval' adományrályné

ban kapta.

A

hatalomra kapás fóktelenségekre ragadta a Tarki-eket, 1439-

ket
Tarki

ben már hütlenségi bélyeggel kellé

sújtani,

nek. 1447-ben mindkét testvér

Rikolfi

hogy lecsendesedje-

János

és

László

amnestiát nyertek ugyan az akkori kormányzótól Hunyaditól; és Liptó

kezöknél maradt, de László csak úgy
részesülhetett a fölmentésben
ha ama várakat leromboltatja és oda

megyei Újvár és Nagyvár

is

,

hagyja.

')

Wagner

Dipl. Sáros p. 337.

tomo IX.

*)

Fejér, Cod. dipl.

•)

Wagner Dipl Sáros p

vol. 1.

851.

p

529.

44

TÁRCZAY.
Nevezett Lászlónak

Zsigmond

fia

1464-ben ama várak

és

adományt nyert: de nem soká bírhatá, mert 1470.
táján Komoróczi Péter foglalta el, és ennek megtörése után Mátyás
király hatalmába esvén, másoknak adományoztattak, hiába tiltakozván az iránt Zsigmond és fia István, kinek fia Miklós azujószágokra uj

kir.

(l í 5-ben)

tán

Tarki

mint Szepesi kanonok élvén, a

Rikolfiak ezen

éígéi bezárta.

Míg & Tarki~ek ezen ága eképen
rokon ág, mely Henrik-rl eredt, (lásd
talintól született

E 0y ö rgy

II.

Györgyben

fiában

nev

Jánosnak Kapy Kaszintén magasra emelkedett
táblán)

1450-ben erdélyi alvajda volt

Ez idben Tark
légi

virágzott, addig a hasonló

várát, a hozzá tartozó Sáros

6 helységgel, úgy Hevesben

Üt ágbeli tagjai birták azokra
?

Kóml

megyei 26, Szepeshelységet a Tarki nemzedék

V. László királytól adományt nyertek

és 1456-ban a közös birtoklásra Palóczy László országbíró közbejöttévei egyezségre léptek.

Azonban nem sokára már csak azon ágak
melyek Tarézay n^yen voltak ismeretesek.

sarjadékait látjuk fényleni,

Kelemen ága

Itt

fiatal

lépett történeti szerepre.

korában Mátyás udvarában

várát éa tartozékai harmadrészét

kir.

Péternek

fia

Tamás

udvarnok, már 1468 bao Tark

adomány

mellett,

utóbb

1

4Í 7-ben a meg

fogyott Tarköiek javainak legnagyobb részét megszerezte, és -Mátyás
kir. alatt

fényes hadi érdemeket gyjtött az 1479. és 1480, évi karan-

Meghalt 14t)3-ban.

táni és stájer hadjáratokban.
fia

Miklós már az

l

)

Két neje egyikétl

ország bárói közé emelkedett 1510-ben

kir.

ka-

marás, 1519-ben fkamarás, és Sáros vármegye fispánja volt. Elesett

Mohácsnál 15i8-ban. Nejétl Iradvai Bánffy Dorottyától két leánya és
egy fia G y r g y maradt. Ezt atyja halála után mostoha atyja a lengyel

Loboczky Mátyás

Tark

várától a SzapoSyay párt segélyével

megfosztás azonban 1535-ben a Bánffyak közbejárásából és

I.

Ferdi-

nánd kegyébl vissza k&pta. Erre György János király özvegye Izabella részére állott, és midn ennek csillaga hanyatlott, vele Lengyelországba vonult uj hadak gyjtése végett Az alatt várait nvére Anna
hoioonnai Drugeth György né védelmére hagyva, ki azokat, fleg Tar-

kt hsiesen

hsn

is

véde, míg 1556. a túlnyomó

1567-ben halt

l

)

)

*.)

A héthérsi templomba*

valószín üleg

fennálló

vlirfts

iá. Vasárnapi újság 1864.
Kov&ehitíU Seri|tfcores mlnores X. í%7.

zoviezy J&ásnimd az
a

meg

ernek

fel kellett

A

szenvedett fogság után.

márvány síremléket

23.

adnia.

számában.

közli 3er-

* 45

TÁBCZAY.

Öyörgjr

buzgón fáradozott király asazony a ügyében, 1557-ben Bebek Ferenczczel követségben járt a török portánál,
onnan vissza térve elesett Nagy Szilös ostromában, és a Tarczay-ak
ágát sirba

pedig továbbá

vitte.

is

Tarki uradalmat Dessewffy János

Mái* 1558-ban a

kamarai elnök és érdektársai nyerték adományban.

Györgyben a Tárczay-ak családa

kihalt.

')

Azonban még megkell

említenünk némelyeket, kiket a családfán kijelölni nem tudunk, és kik
szintén szerepet vittek.

Ilyen volt Tarczay
ispánja

Márton

1487 *ben az erdélyi só kamarák

*)

Ilyen volt

János,

ki Tótb-Selymes-rol irta elonevét.

A

XV.

század végén Zemplini fispán, Mátyás királynak brukki parancsnoka,

mely várat azonban vigyázatlansága mellett
Székelyek grófja (Ispánja)

a

volt,

midn

II.

megyébe Ai- Gyógy ot kapta adományban

Domokos leányával)

és gyermekeivel

*)

elvesztett.

1505-ben a

Ulászló királytól

Hunyad

nejével Sárával (Bethlen

György, Leustak, Ferencz,Kata,

Bora, Zsófia és Lúcziával. Utóbb az ai-gyógyi uradalomra Ujlaky Lö-

szerezvén adományt, beiktatásánál

rincz

György 1508-ban.
csai-nak

is

*)

E

mondott Tarezay

ellene

Tarezay Jánosnak, kinek nevét többször Tar-

találjuk irva, családja így

áll.

János
Székely ispán
1505.

(Bethlen SáxaJ

György.

Leustak.

Kata
Bora.
(Podmanicaky

Ferencz.

Lnezta

Zsófia

(Hagymásy

Mihály)

Tán

az e táblán álló

György

Miklós)

volt az, ki

Szalay Ferencznek

ördög Katától való leányát Szalay Katát vévén nül, ezzel Doboka megyében is bírt. 5) Azonban ha a Dobokában birt Tarezay Cryrgy csak
l

)

3

)
3

)

czy

is

Wagner
Teleki,

Dipl. Sáros. 86^-89.

Hunyadiak kora XI I.

Wagner

Dipl. Sáros p. 397.

így irta id. h. t

kot. 381. lap.

JU oklevélben A

tona

Hist. eritica

i

ó d áll, és Berzevi*

de Hunyad megyeien most csak Al-Gyógyot tálalónk, és

A 1-G y 6 g y áll Kállay-nál is Székely nemz.
is.

I-D

215. lap.

Al-gyógynak

tartá

Ka*

XVIII. 412—415.

4

öyalafojérvári kápt. C. Hányad 1. fasc. I. nro. 50.
Pray Mss. XtF*
56.
Szirmay,
C. Zemplin not. top. 44» Catalog. Mss. Biblioth. Széebény ?anop.
regnicolaris. ). 409.
)


*)

Hodor, Doboka várm.

TARCZALY.— TAKl>Y.

4G

ugyan 1628-ban
zedék

úgy ez egy még késbbi Tarczay család béli nem-

lehetett.

A
vén

élt,

család czfraere

láthatni, a paizs

— mint

Tarczay Tamásnak 1493.

udvarában két magas feny

fa

évi

sírkö-

közt hátulsó lábain

ágaskodó és els lábaival a fákat megragadó medve. Ugyan ez alak ismétldik a vért fölötti sisak koronáján is.
Tarczaly család. Zempin vármegye czínierleveles nemes családa,

^melybl Ferencz

1675-ben azon megyénél jegyz és fis-

a

páni titkár veit

)

Tán ennek rokona Tarczaly Pál 1644-ben
gönczi lelkész.

pataki tanár, utóbb

)

Szatmár megyében Tarczaly
sal

s.

3

Borzova helységre

kir.

János

adományt

nyert.

Közép-Szolnok megyében Tarczaly

1592-ben több érdek társ
*)

Ká ro

l

y

1

843-ban aljegyz,

utóbb törvényszéki ülnök és birtokos.

Tarczy család. Komárom

János

biben Tarczy

és

és

Gyr megyében

Némay Mihály 1666-ban

birtokolt.

Az elb-

az apáthi pusztára

adományt nyert. 5) Ezen Tarczy ekkor Gyr vármegye alispánja
6
volt. ) Másik Tarczy Jánost 1689-ben Gyr vármegye szolgabirákir.

jáúl olvassuk.

1694-ben Tarczay (így) József és neje Kémay Katalin öró*
kösei Komálom megyei Vas-dinnye iránt perelnek. ') Hogy ez utóbbi
helyen a családnév

Tarczay

alakban fordul elé, az

nem

csoda,

egyébiránt a fölebbi adatok összevetése kétségtelenné teszi a család

ugyan azonságát.

Tárdy

8

)

A

család kihalt.

és

neves családokba volt beházasodva.

kirl emlékezet van. Tárdy

*)

')

Péter

legrégibb,

1526-ban kanonok volt János ki-

)

Szirmay C. Zemplin not. top. 117.
Ugyan az > n °t« hist. 221.

Ugyan

)

Szirmay, Szatmár várta.

A

A

)0

)

s

)

család. (Tárdi) Régi nemes család, mely a XVI. század*

ban virágzott,
rály pártján.

9

az, not. top. 215.
II.

244.

Liber regius 351.

*)

Gyri az. Mária cougregatio.
Komárom várm. 166.
)
) A XVU. században éft eltte én utánna is gyakran
ci. jegy gyei, oz is nem kevés zavarl okoz némelyeknél.
8
Fényes, Komárom várm. 166.
*)

Saigo,

7

Fényes,

s

a

"ft

hangot is irták

)

10

)

Szerémi György emlékirata. Magyar Történeimi Emlékek

I.

226.

:

TÁRDY.

—TARJÁNYI.

47

Gáspár anyjárúl testvére a nagyra emelkedett Nyáry
Ferencznek, ez után hagyomány szerint kapta Berencs vár és uradalom
hatod részét, Cziffernek pedig harmadrészét. Ezen Gáspárnak ága )

Tárdy

]

következ
Tárdy N.
Gáspár 1551.

Orsolya
(Zichy Bernát deák)

(Baabi Anna)

Magdolna

Gáspár.

János.

István

(Nyáry Sára

Lipcsey László
Majthényi László)

(1. n.-lucsei

özv. 1614.)

2.

1549-ben Tárdy Máté deák, kinek neje Csáholyi Anna, már

ben Sulyok Ferenczné

volt.

152-

Ennek lehettek gyermekei Tardy István,

és

Dorottya, kik érdektársaikkal 1569-ben Szatmár megyei Csáholy egy
részét fiúsítás utján adományul kapták. 2 )

Tardy

nev

család Bihar

megye nemessége sorában

említetik.

3

)

Tariáuy család. Tariány I g n á c z kir. kincstári ügyész Torontál megyétl 1815. april. 18-án kiadott nemesi bizonyítványát Krassó
megyében azon évi octob. 16-án hirdetteté ki. Egyik fia Vilmos
megyei törvényszéknél 1858-ban.
Tarjányi család. Nógrád megyében van Salgó-T a r j á n y
helység, e Tarjányt már 1246-ban Tarjáni Illésnek fia Péter birta. *)
1450-ben találjuk Tarjányi Miklóst. 6 ) 1562-ben élt és jeles

állam-ügyész áz aradi

cs. k.

százados volt Tarjányi Sebestyén, ki ezen évben a török elleni harczon

igen összevagdalva az elesettek közt maradt, de onnan
szorgott.

)

Ferencz

Tarjányi
és ott vesztek

el.

és

Kristóf

1552-ben Eger várát védték,

7
)

1627-ben Szatmár megyében találjuk Tarjányi

ekkor

férjével daróczi

')
3

)

kir.

adományt

nyert,

8
)

Lehoczky Stemmat. II. 385. Rajcsány geneal. 1. 109. 112.
Szirmay Szatmár várm. II. 111— 112. 126.
Fényes E. Magyarorez. álíapotja stat. geogr. tekint. IV. 61.

*)

Fejér, Cod. dipl. torno IV. vol.

s

Teleki,

)

Margitot,

Hunyadiak kora X.

I.

p.

408.

261.

•)

Istvánffy Hist. 1695. kiad. 273.

')

Ugyan

*)

Szirinay,

Budai Fer. Polg. Lexikon
Szatmár várm. II. 64, és 195.

ott, és

ki

Debreczenyi Tamással Nyirvasvári és Pálfalva

helységben részbirtokára

')

éjjel elván-

ö

III.

389

:

TARKÁNYI.

48

f) Zemplin vármegye 8s,
régi, kihalt, birtokos nemes családa. Nevezett megyében a Tisza-Bod-

Tarkányi család. (Nagy-Tarkányi

rogközön fekszik Nagy-Tárkány helysége,
honnan nevét vette, és melyet kihalásáig birt.

a

A

család

ös

fészke,

család törzsének élet-

kora benyúlik a XIII. századba. Azonban már ezen század végén a
nemzetség több családágra oszlásnak indult, és azon kor szokása
szerint az osztályba jutott birtokokról

megkülönböztet neveket
tott

sajátí-

Ezt tanúsítja az

el.

egri káptalannak 1337. évi
(ker. sz.

János napját

meg

elözö szombaton kelt) ok-

mely szerint Mik1 ó s, Tarkányi
Mátyus fia,
Tamás Konrád fiának
Domokosnak ugyan
azon Tamás fiának: és Ze*
levele,

begn ennek Boda

fiá-

nak mint legközelebbi

ro-

konainak (proximorum su-

orum) nevokben is, Györ-

gyöt

az Elek, Baphain

embernek elismervén, minden
fiának

csaiádjabeli

fiát

jószágaiba

Tárkány
ségeiben Zempiin megyében

A

elismeri,
zett

t

y u

Boda

és

Maráza hely*

hasonló közös osztályban részesnek

szerkezet nemzéktáblázaton ezen okhúl a nevevagy Mátét, Konrádot, Bod á-t, és R a p h a i n-t

családi
s t

vagy Rafaelt testvéreknek
nyi

velk

nevezetesen

,

családnév

találjuk,

tnt

mely

szerint

Bod ától

a kistarká-

azonban ez ág hamar kihalván, a
családnevet utóbb Nagy- tarkanyinak nevezett
fel,

kis -tarkányi Boda
Máté ága vette föl. Raphain ága sem soká

Konrád ága két fia
Tamás és Mátyás által két ágra oszlott, amaz a nagy- tarkányi
Tarkányi, vagy mint magokat neveztek Hagít (néhol Higy ed),
Mátyás ága az A g á r d y családnak lett törzsévé mit mind ezt a
élt.

,

táblázaton kijelölve láthatjuk.

A nemzékrend
')

')

következ

Gr. Mailáth Józs. közi.

49

TÁRKÁNIl.
N.
r-

Konrád

Boda

Máté
de Negy-Tárkány.

Raphain

de Nagy-Tár
kány.

de Kis-Tárkány

Zebegnen vagy

de N.- Tárkány.

r—

Bereezk. 1887.

György

t
Miklós

^tmásT

A.
-

.

ÍLMáté.

_>1r-'1

;^
r~Z~~
L_^
ok
^Íi^^^
Lásííó?^ András ^^^ T
de Kis-Tárkány*
Benedek

Miklós

ílátjás

,

literatur

Briccius.

László

.

^

6

l33

°|
r"
1 *r

AgárfjJWtcn
stb.

Miklós

Kata.

Gergely.

1837.

t

László 1347.

1337.

-n

literátus

de Kis-Tárkány

II.

1481.

Benedek.

János.

I. László
Tamás. I János.
de Tárkány.
t

Osvald Boda

Dénes.

de

Kü-Tárkdny

.

'éttl a k.tárká-

nyi Boda

cs.

'lí. János 1389.

1389.

(Bacskay Anna)

Potentíana
(Nagymihályi
Eödnffy János)

I.

Kata

Julianna.

1410.

L

L Miklós

István

Péter

III.

1410—29.

1410. 1429.
(N. Kata 1427.)

f

,'

ÍU3yörgy
"

i

*

Miklós

IV. János

*

+

István
1497. 1601.

(Bacskay Margit)
T"^

ta7)

°TuSS

György
1410—29.
t

II.

IL László
(

%

I.

J

-

f
II.

János

1410. 1425.

'L Mihály

fMihály.

Márton

I.

Hagid r. Higyed
de N.-Tárkány

(«•"««

'

?La IstváD)

LZsigmond
JL.

Öli- Péter III. Miklós I. Ferencs
^ (N.Anna) 1501-1516. pap

£ Fr^a?

d-Ciáhdyi

1526.

III.

László

Lukács

1526.

f

Margit

N.

(Némethy) (Anárcsi

(Perényi N.)

'

János)

IfVékeyPer.)^^^
HL

i

Folyt,

a köo. lapon.

István
1548.

(Possay
Klára)

MAGYARORSZÁG C8AXÁDAI.

XI.

XTJ5T.

IV. László

f

Petronella

(Kákonyi
Péter deák)

50

TARKÁNYI.
III.

Miklós, ki aa elbbi lapon.

1501-1526.
Csáholyi Anna
N. Érzethet)

(1.

2.

1-tl Gáspár

2-tól

1548.

g

vendrédi

IV. Miklós

&

*g.

(Szepesey Petro-

Zsófia
Magdolna
Farkas Anna
1548. 58. 1548. 59. (Fejtk (l.Ormós Farkas (Litterati

g £j

(Matusnay

£-e£

nella)

György) 2.Báesmegyei Sebestyén)

A.nna)

.V!

—"

I

**

-

Péter)
1

Zsófia
V. Miklós
Anna
(Bogdáoyi
(eri
f
(Daesó László) Farkas Vid)

Fruzsina

(Makray
István)

V. János

Gergely
f

1581.
Zempliui alisp. s köv.
~
1622. 1624.
(rozsályi Kun Anna)

2.

raazina-keresztúri
1568,)

Szegedy Zsófia
Semsey Kata)
Borbála
Pribék Ádám)

(viliéi

N. Tarkányi

ügyvéde

volt.

Máténak

fia

László 1347-ben Lázári Sebestyén

*)

Konrád ágán Tarkányi

Higyednek

és

I.

Márton,

1.

nuvallatást eszközöltettek.

a

)

ki

Lászlónak két

Nagynak

fia

III.

János

és

I.

János,

II.

Nevezett Tarkányi Higyed Jánosnak

György

ki

neveztetett, 1389-ben ta-

ánya Kata Tárkán és Sárkán helység egy részét
1410-ben nagy tarkányi Tarkányi Mártonnak fiai I.
ter,

Kata
f

Erzse
Proxith János

1594. 1606.
1609. 1614.
Zemplini alispán
és követ.

V. István f 1667.
2.

(1.

Bocskay Miklós

IlTFeTe^r

^IvTfctván

(1.

Ferencz
f

II.

1568. 69.
(Paczóth Bora özv. 1594.)

megidéztetik.

le-

letartván, ezért öt

M

i

)

1413 ban pedig

a

k

1

ó

s,

I.

P é-

ezen négy testvér ellen perrel lépett föl nagy mihályi Eodönffy Já4
nos, ) szintén Jánosnak egyik veje, mint a tábláról látjuk.
!

)
2

Fejér Cod. diploxn. tomo IX. vol.

A

1.

pag. 603.

Convent hiteles levéltári kivonatábúl Inquisitorio Rescriptionales pro Joanne Higyed ac Martino Magnó (seu Nagy) filüs Ladislai de
Tárkány. Actor. nro 6. Anni 1389. nro 7.
4
Citatoriae pro Nicolao, Petro, Joanne et Georgio filüs
) Ugyan onnan
Mariim Magni (Nagy) de Nagy-Tárkány oontra Catharinam filiam Joannís
Higyed de eadem Tárkáay, partém posseBsionum Tárkán et Sárkán remittere
)

leleszi

:

:

detrectantem. Actor. nro 22.
*)

Ugyan onnan

:

Anno

1410. nro 82.

contra Georgiám, Joannem, Nicolaum et

de N.Tárkáuy. Actor.

Euden de Nagy-Mihály
Petrum filios Martini Magni (Nagy)

Evocatoriae pro Joanne

68.

Anno

1413. nro 68.

íiiio

v

TÁBKÁNYI.

51

Nevezetesebb ezeknél a család történetére nézve Zsigmond király-

nak 1417. szent Szaniszló vértanú napján

családfa kimutatása szerint több ágra oszlott
hiteles tanúságot tesz,

zösségéri

és

adomány

mely a
nemzetség vér és jogkö-

kelt

mely

levele,

szerint nevezett király te-

kintetbe vévén fölovász mesterének Perényi Miklósnak, Pérényi Pál

nemes Tarkányi Péternek, Márton fiának?
valamint János, György és Miklós Nagy-Tárkányi testvéreknek, nem különben Agárdy István fiainak Györgynek és Péternek,
azon kivül Agárdy Antal fiainak Lászlónak, Mihálynak és Tamásnak,
a következ u. m. Nagy Tárkány, Agár, Sárkány, Lány vár, Karád
fiának hasznos szolgálatit,

egész helységeket, Szent-István palástja

nev

halastóval, azon felül

Dámocz, Lácza, Perbenyik, Ohéke, Kis-Falud, és Esztráb
helységeket Zemplin megyében, azután Gyulaj, Sz. Ábrány, Gyula völgye, Nádastelek, Tiburcz utcz.y, és Pazamér Szabolcs megyében, azonBel, Dobra,

kívül Benediki, Sukov, Kalnik, Újfalu, Orlena, Pezethe, Pacsika, Po-

roszló és Remethe helységet, Bereg megyében, melyekben

k

is

békességesen birtokában voltak, adományozta*

1425-ben

csebi Orosz

Mihálynak

fia

seik

és

1

)

László Zemplin megyei

Zabrag helységbeli birtokát zálogba adja Nagy-Tárkányi Márton fiainak Miklósnak, Péternek, Jánosnak és Györgynek. 2)
1427-ben Nagy-Tárkányi Márton fiának Miklósnak neje Katamint a leleszi convent kiadványából kitnik.

lin volt,

1429-ben Nagy-Tárkányi Márton

&y °rgy
tétetnek.

(itt

már János nem

fiai

3

)

Miklós, Péter

és

említetik) Zéchi Péter ellen vizsgálatot

4
)

1497-ben Szent-Gergely napja utáni harmadnapon Báthorban

magán
és

pecsét alatt kelt okmánynál fogva Báthori András Szatmár

Zaránd megyék fispánja Tarkányi Istvánnak kezéhez vissza

csátja azon

Karádi egész részjószágot, melyet Tarkányi István

boosz-

Agárdy Lajos és Kristóf néha napján ngos Palóczy
Istvánnak a Leleszi Convent eltt elzálogosítottak, és melyet Tarká-

tályos rokonai

nyi István az említett Palóczy István
váltván, ö neki (Báthóri
zálogosított volt,
l

)

Palóczy Antaltól vissza-

Andrásnak) ismét a Leleszi Convent eltt

most a zálogos Öszveg

A beiktatás

fiától

letétele mellett kibocsájtott

a Leleszi Conveut által történt 1417. in fest nativ. B.

M. Virg.
%

)
s

)
4

)

Leleszi Conv. Actorum nro. 22. Anni 1425. nro. 41.

Ugyan
Ugyan

el-

ott Act. n*o 3. A. 1427. nro. 128.

ott Act. nro 22. A. 1429. nro 124.

4*

52

TARKÁNYI.

Marionnak nejétl Bacskay Annától származott

I.

Miklós és I. Péter hagyott
maradt a XVIL század második felóig.

csak
fen

I.

közül

fia

l

)

maradékot; amannak ága
I.

Péteré harmad ízen ki.

fogyott.

Péternek

I.

látható III.

ikben

István

fia II.

Miklós

testvérei III. István, II. Péter és III. László neve-

fi

adomány

Miklós, (Mártonnak

Lás

II.

z

ó

1

Ferencz

t

nek

e r

is

E

vett feleségül.

nev

Vassá Istvánnak je-

feleségétl többi közt

Lás zló nak

által

Perényi leánytól

Miklósról,

III.

ezen kivül

nevezetszerint

,

n

ment

sze idegen kezekre

fia

ez nejétl surányi Csarnavoday Annától nyolcz

t,

tovább terjeszté, alább emlékezünk;
II.

István

ellen is tiltakozik.

Kata

fia)

gyermeket hsgyott, kik közül III.
voltak ugyan gyermekei, de kihaltak.

meke

II.

ásítani akarná, az ellentmondók sérelmé-

miért a uetaláni ily királyi
I.

Annát, nemes

lóvén, leányát

gyesét a Tarkányi javakban

nemzé

1501-ben a táblán

a Leleszi Convent eltt tiltakozott a végett, hogy

is

maradék nélkül
vel,

volt az, ki ellen

volt

Fruzsina,

ki családját

még
kit

gyer-

Vékey

a Tarkányi javak egy tetemes ré-

Tarkányi Fruzsinának unokája t. i.
Palugyay Erzsébet férjhez menvén beöki Paczóth Ferenczhez, Zemplin

megye

alispánjához, és

jószágainak

meg maradt

által.

mag

nélkül elhalván, Paczóth Ferencz neje

birtokában, és ezekre királyi adományt sze-

rezvén, 1581*ben beigtattatott, de az iktatásnak Tarkányi
ós János ellent

mondtak.

Késbb

István

Paczóth Ferencz leánya Paczóth Ju-

menvén báró Sennyey Sándorhoz, ez nejévei együtt ennek
által birt minden névvel nevezend si javaira és szerzeményeire

dit férhez

atyja
kir.

adományt nyert,

tott.

Az

iktatásnak ellent

nak Kún Annától

5

II.

ez — mint

fiúsítása ellen.

maga

részére, Puszta

Ferenczczel,

adományt
egy fia maradt

lyi

')

tiíu

Az

nyert.
I.

már Tarkányi

István-

is.

Lászlónak fiához, a családfentartóvá

lett III.

Mik-

tiltakozott II. Istvánnak le-

1516 -bau Szatmár megyei Lázári helységben
Darócz

Homok

és

helységben pedig testvéreivel

Lászlóval

ki

pappá

*)

Kétszer nsült, els neje Csáholyi

lett,

és III.

Gáspár, második

eddigi okiratok

a családfán álló ötödik
\)

eléfordúl

említk — 1501-ben

ánya

I.

mondók közt

született iia István

Vissza térve
lóshoz

azokba a Leleszi Convent által 1630-ban beikta-

és

tudniillik

Szirmay, Szatmár várin.

II.

kirá-

Annától

nejétl Erzsébettl a táblán

Mártonnak mindég caak négy
fiú,

együtt

I.

István

196. ée 199. 284.

Iát-

fiáról szólnak, és így

ott hibásan áll.

58

TARKÁNYI.

ható hét gyermeke maradt, kik közül csak IV. Miklósnak voltak gyér*

mokei, de azok

is elhaltak.

Gáspár, ki 1548. nov.
Miklós és Farkas, úgy
I.

IV.

20-án

I.

Ferdinánd királytól testvérei

unokatestvére

ösi és általok is birtokolt javakra, u.

III.

István részére az

m. N. Tárkány, Lány vár, Perbe-

nyik, Lácza, Karád, Cséke és Kisfaludi puszta

— Zemplin,

Gyalány

és

Szabolcs, ezen kivül Benediki, Bálás
a TuzBéri rév
vágása, Kálnik, Sukov, Bisztra, Csapoczka, Újfalu, ós Gajdos puszta-—
Beregh megyékben fekv birtokokra új királyi adományt nyert, felesé*
gül endrédi Szepéssy Petronellát vette, kivel a Szepessy örökségbl
Sz.

Abrány

és

szép javakat kapott. Ettl öt gyermeket hagy a.
felül

V.

Jánost,

raszina-kereszturi

ós

A magnóikul elhaltakon

Erzsébetet, elbb

Bocskay Miklós

Proxith János

azután

,

nejét.

1559-ben (Sz. Ferencz napja utáni nyolczadnapon) Nagy -Tarkányi

Miklós

és

kányi László fiának

Farkas, idsb
fiai,

Tarkányi Miklósnak a Tar-

a Leleszi Convent

által

perbe idéztetik a kir-

kuriára raszinya-keresztúri Bocskay Miklóst és nejét Tarkányi Erzsé-

Tarkányi Gáspár leányát, elbb Proxith János nejét azon
oknál fogva, hogy azon részjószágot, mely Karád helységben Tarkányi Annának Vassá István nejének, egy másik Tarkányi István, az
betet, néhai

említett

Tarkányi László

fivére

leányának leány-negyedbe adatott, és

mely ennek mag nélkül elhalta után örökség utján reájok szállandó
vala, Tarkányi Erzsébet az els férjével elfoglalta, és mostani férjével
letartóztatja*

1568-ban Sz. János születése eltti 5-ik napon az egri káptalan
eltt Tarkányi

János; T. Gáspár

fia

és

raszina-kereszturi

Bocskay

Miklós alkapitány és az egri lovassereg vezére, neje Tarkányi Erzsébet
az említett Tarkányi János

nvére nevében egyezségre

léptek,

a

fiágat

illet Tarkányi javakból, u. m. Tárkány, Lyánvár, Sárkány, Lácza,

Perbenyik

— Zeniplin,

Káinyik, Bisztra, Medvefalva, Balasócz, Sukor,

Balásvágása és Csapoczka helységekbl

leány-negyed

iránt.

— Beregh megyében a kiadandó

Ezen egyezségre azután 1569.

octob. 1-én

Miksa

király királyi beleegyezést adott.

A javak

Tarkányi Erzse unokái magtalan halálokkal örökösödés
utján ismét visszaestek a Tarkányi t-ágra, Tarkányi Erzse leánya
Proxith Sárától való unokája Ibrányi Pál halálával, a ki ugyan az ákala
bírt

javakat felesége Bessenyey Dorottya atyjának Bessenyey Mátyás-

nak hagyta végrendeletnél fogva; de 1594. évben septemb. 16-in
karászi Soós András és Budaházy Bernáld Szabolcs vármegye

TARKÁNYI.

54

alispánjai és több választott bírák eltt Paczoth Borbála

özvegy Tar-

úgymint férjétl származott István és Ferencz fiai
gyámanyjok és Bessenyey Mátyás, mint a magnélküli elhalt Ibrányi
Pálnak ipja között egyezség történt, melynél fogva a felek abba
egyeztek meg, hogy 1-ször az Ibrányi Pál halála után maradt irományok
kányi Jánosné

,

a fennevezett alispányok egyike eltt Kárász helységébe adattassanak
át

:

2-szor a jászoi Convent eltt kelt Ibrányi Pál végrendeletébl tá-

Mellzve az Ibrányi Pál
által ipja részére tett lekötéseket, a jószágok u. m. Endréden (Szatmár)
Vasadon, Er-Adonyban, és Apáthiban (Bihar megyében) a Tarkányi
masztott követelések

enyésszenek

3-or

el.

családra, mint elvitázhatlan

örökösre térjenek vissza. 4-er Hasonló

történjek a többi javakkal

úgymint

is,

Bottyánban, N. Tárkányban,

:

Pányban, Kárászban, és minden más helyeken Bessenyei Mátyás a
neki lekötelezett marhákkal és függ jövedelmekkel be elégedni köte;

leztetvén.

1581-ben Tarkányi V.

János,

Szepessy Petronellának

fia el-

Debreczen várossának az Ebeai, Szováthi, Szepesi, Boldögfalvai, Páczi és Bodóházai részjószágait részint Szabolcs, részint Bihar
vármegyében. Ezután János nem sokára meghalt, már 1594-ben neje

zálogosítja

beöki Paezóth Borbála, mint özvegy említetik. Két

István

Ferencz.
III. Ferencz

fia

maradt

:

ós III.

Említett

(Nagy-Tárkányi, máskép Nagytárkányi

Hagit Ferencz) magára vállalván idsb fivére IV. István és többek
heit,

gait,

IV.

ter-

1609. febr. 25-én elzálogosítja Debreczen várossának rószjószá-

úgymint

:

Küísö Boldogfalva helységben 13 telket azon kivül
,

Ebes, Szepes, Szováth, Pacz, és Bodóháza pusztabeli részjószágokat.

Ugyan ezen évben
szággylési követ,

vármegye alispánja lett, 1613-ban or1614-ben pedig a megyei nemessereg vezére. *)

ö Zemplin

Meghalt magnóikul. Testvére
IV.
által

István

1620-ban Zemplin megye táblabírája,

megyéje

a Beszterczei Bethlenféle consultatiora küldve, majd ugyan e

tárgyba Bécíbe. Majd helyettes alispán

szággylésre követül

választatott.

lett.

Ugyan

ez

Az 1622. évi soproni oridben a megyén át utazó

Bethlen elé küldöttségi tagul neveztetett, mint ilyen vett részt Bethlen
Gábor lakodalmán is. 1634-ben alispán és ismét orsz. gylési követ
volt. 2 )

\)

Nül

vette rosályi

Kún

Annát, Barkóczy László özvegyét, a

Szirmay C. Zemplin not. hist 136. 141. 142.

j Ugyan

ott 147. 150. 152. 153. 168. 167.

.

55

tíbkányi.

hozományával a Tarkányi vagyont ismét szaporítá. Ettl maradt
egyetlen fia V, István. Meghalt Kun Anna. mint már másodszor is
ki

özvegy 1646-ban, és eltemettetett Bottyánba következ siremlék alá

'

Hoc Epitaphium
Erectumestin honorem, memoriamque p e r p etuam Generosae quondam Dnae Anna eKún de Nagyit osályrelictaeviduae, primo Generosi quondam Dni
Ladislai Barkóczy de Szála, de quo habebat filíos
et filias 3, secundo Generosi quondam Dni Ste8,
phani Tarkányi de Nagy-Tárkány, de quo habehat
filium unum nupernum Generosum Dnum Stephanum
Tarkányi. Deus una nobiscun concedat laetam resurrectionem, et vitám aeternam. Ámen. f
Quae
Obiit Aetatis suae 61. Anno 1646. die 5. Juny,
sepulta die 8. July. u
Kún Annának fia Tarkányi

V.

ivadéka említetik a Törvénykönyvben

Kún vagyon

István
is

a

Kún

a család utolsó

férfi

leány ivadékok közt^

Ezen V. István elször nül vette Szegedy Zsófiát és ennek halálával pazdicai Semsey
Katalint; Pribék Ferencz és Becsky György özvegyét. Els nejétl

kik közt a rosályi

volt felosztandó

.

*)

;

Szegedy Zsófiától leányát Tarkányi

Borbálát nül

vette

viliéi

Pribék Ádám, csak ugyan említett Pribék Ferencznek és Semsey Ka.
talinuak

fia.

Ezzel leány ágra ment a Tarkányi jószág.

1654. no v. 14-én
vaira, és

mányt

2
)

pedig a
vitt és

Ferdinánd királytól minden si és szerzett ja-

III.

fi-ág

maradékra
Lukács napjáról

kihaltával a Jeány

ezekbe 1655. évi sz

fogva a Leleszi Convent
kül beiktattatott.

— V. István

által

is

kir. uj

ado-

kelt jelentésnél

a legnagyobb részbe ellent mondás nél-

Az adománylevélbe

jegyzett javak ezek: a Bottyányi

kastély és Bottyán helységének fele az ottani

vámmal

és

három kerek

malommal a L&torcza vizén, Nagy-Tárkány helységnek fele, a Tiszán
szedetni szokott só vámmal együtt, Nagy és Kis -Agárd, Lyánvári részjószágok a tiszai vámmal. Azon kivüi Lácza, Perbenyik, Bély, Dobra,
Karád-és Szentes helységekbeli,
pusztabeli részjószágok,

nem különben

valamint

több

Kisfalud, és Sárkány

rendbeli

szolok Szentesen,

Kaponyán egy nemesi udvarház
Zemplin vármegyében, —- Szabolcs megyében Kárász helységben lév
Király-Helmeczen

,

Tokajban;

»)

1659. évi 117. törv. ez.

')

Liber regius

folio

199

,

TARKÁNYI.

56

—TABNIK.

egy nemesi kúria, és ezen helység%része, öyulaj és Gyulaháza helységBeregh megyében Balasócz
ben, valamint az Ábrányi pusztabeli rész.

Benediki, Csapóczka, Sukó, Medvedócz, Kuczva, Kuzmina, Patkanócz,
és Bisztra helységekben, és Szered nyemvárosban
lérheiy, valamint

lev

Lehócz és Pruksa helységekben

Bzöllök és Zsel-

Ung megyében

is

?

Végre Abauj megyében Pány felvégnek nevezett fele Pány helységének, ottani nemesi kúriával és malommal, Szllos helységének fele az

malommai

egész

Ezután Tarkányi V.

Ádám

neje örökölte,

ennek

els* férjére

második

A

v á n, az utolsó

Birtokait egyetlen

sírba szállt.

lálával

Ist

leánya Tarkányi

Keczer Miklósra, és ennek magnélkül

férjére báró

Sennyey Istvánra

következ a

rajzoltatott,

:

a

mutatja

libával álló oroszlán,

mer

fölötti sisak

színeit

nem

férfi

A

karon egyik

e képlet láható

vértet foszladék veszi körül.

A

czf-

ismerjük.

E család ivadéka
kányi Albert is, kit
házában tzzel agyon

E

is.

és mint

vért udvarában pánezóios kar

három lábával ragad meg. Ugyan

koronáján

évszámot visel ezüst

könyököl, hosszú pallóst tartva egyenesen, melyet a

a vért

Pribék

történt ha-

szállottak.

— mint fblebb a metszvény

az utolsó Tarkányi István után maradt „1652.
*)

Borbála

míg azok ismét ennek leányával Pribék Évává*

család czímere

edényrl

ivadék, 1667-ben

férfi

lehetett,

noha a táblán nem

találjuk,

azon Tár*

1527-ben családjával együtt Némethi tulajdon

perzselt. *)

más Tarkányi család lehetett az, mely Doboka
megyében Szent- Andráson birtokos, 1702-ben a só jövedelemben részes
volt. Es más eredet Tarkányi család lehet az is, mely Szabolcs megye
család kihalván,

nemessége sorában említetik. *)
Tarkó család. Közülök Tarkó

Adalbert

(szül. 1735.)

elbb

Köbölkúton, majd több helyen plébános. 1793. pozsonyi, 1802-töl
6
esztergomi kanonok. Meghalt 1817 ben. ) Czímere a vért kék udvarában hármas zöld halmon fekv kardon daru áll, csrében három liliomot tartva.

Ugyan

ez van a vért fölötti sisak koronáján

is.

Taráik család, más néven F á b r y. Nógrád megyében a kétségtelen nemesek sorában találjuk. 1705-ben Tarnik Mátyás özvegye
»)
:

)
s
)
4

)
")

Gróf Mailátb József ur birtokában.
Szirma y C. Zemplin not. kist. pag. 55.
Hodor Kár. Doboka várm. 284.
Fényes, Magyarország állapotja stat. geogr. tekint IV. köt. 219

Memória Basilicae Btrigoniensia

p. 179.

TA*NÓCZY.
járult a

nemesi fölkeléshez. 1754-ben

mue

és fia

1,

A

István

Zemplin megyében

Taráik máskép Fábri S
szintén Nógrád megyében.

Tamyik)

Táraik (vagy

honos.

is

ÖT

Tarnócay esalád.

élt

család, (mert így

is

á-

íratott neve,)

<)

(Alsó-Lelóczi és Jezerniczei)

A

család leg-

régiebb törzs-seit Orosz-lengyelországból eredezteti. Ezen származta-

a családnak magyarországi ismert öse a honfoglaló Árpád
hadával beköltözött és Mosón megyében Orosz várott (Karib urg) teletás szerint

pedett rutheneknek

korában

fnöke (Wladikja)

volt.

E

férfiú

IV. Béla király

és több jeles érdemei közt a tatárok

ell futó IV. Béla
királynak, midÖn ennek Frídrik herczeg vendégsért letartóztatásából
élt

mindenébl

kifosztva menekülnie sikerült,

30 marka aranyat kölcsön-

ezen érdemek jutalmául IV. Béla király

zött;

mondja

*)

—-

mint az oklevél

— nevezett Ruthen Wladiknak Túrócz megyei Tarnouch

adományozta, és azt 1266-ban újra megersíté; 1381-ben pedig
Széchi Miklós országbíró i télöle veiében ezen adományozott birtokot
földjét

mindkét ágra szólónak nyilványítá.

Ezen adományleveleket a nevezett
törzsnek utódai, kik magokat elbb

Tarnovszkynak,

utóbb Tar-

nóczy-nak nevezek, névszerint pe.
dig Tarnóczy

ván nak

János nak

(Joan. et Steph. de Tar-

nouch) leányai

Kata

és Ist-

Anna, Érzse

1391-ben Bebek Imre

or-

szágbíró birtokjog vizsgáló törvény -

széke eltt

is

felmutatták, és birtok

jogaikat igazolták.

8
)

Idvel azon-

ban e birtok

n

helység

tszomszédja Markovlcza,

és

ágra

szállt.

Ugyan

e megyében fekszik Jezernicze
4
)

hajdán amannak is neve, honnan a család mint régi birtokáról elnevét irta. Már a XVI. század
hajnalán Turócz megye virágzó családai sorában találjuk a Tarnovszky
')

')

is,

Szirmay

Az

C

Zemplin

not. top. 117.

országoa levéltárban.

s

) Regestrum de Ttntroch, Engelnél Monumenta üngrica p. 99. valamint
Bel M.Notitia nova Hng. H. pag. 330. hol azonban Wladik helyett Mladik
Kuthenns olvasható.
4

)

Bel M.

id.

m. 344.

:

TARNÓCZY.

58

vagy Tarnóczy nevet, midn abból Tarnóczy Kr i s tó f mint azon
megyének követe 1505-ben a rákosi híres országgylésen vett részt. *)
Még régebben élt Tarnóvszky Bálint, kinek életkora a csa-

rom

XV. századba

viszonyok öszszevetése folytán a

ládfai

fia

János, Albert

I.

és

László

Ennek

esik.

családi

Lajos királytól 1517-ben adományt nyertek. Ezek közül

II.

Lajos kir. kamarása,

í 526-ban

Mohácsnál

ágon a családnak leszármazása napjainkig

a
)

szerint

értesítés

II.

esett el,

há-

I.

János

Lászlótól egy

I.

következ

Bálint.
I. László
Tarnóvszky.

II.

I.

János

János 1528.

1517.

Zsigmond

István

Markovid

1528.

(Tholt
Bora_1538.)

László 1561.

Tamás

L Félix 1543.
(jesztrebi Jancsár

""üriel 1556.

László.

Hona)

Dániel 1561.

L Márton
Tarnóvszky de

Uriel.

III.

János.

in A.-Lelócz.

Mátyás

Kristóf.
.

Jezernieza alias
de Markovicz, et

2.

Albert

Tarnóvszky

Tarnovvzky de

(1.

í.

1517.

Tarnay

lEristoT'
(Szelesényi
Jusztina 1595.)

Szalavári con vént

jegyzje

n.-zerdahelyi

Zerdahelyi Zsófia.
Szeptencz Ujfalussy

IV János

Feiix

Nvitrai szbiró

1601.

'

1617—22.
(V iszocsá nvi Ilona)

Kata)

__

András

Mátyás

Tarnóczy de A.-Lelócz
(pribóozi Hroznóvszky
Kristina)
I.

1564.

György

váczx püspök
f 1655.
II.

Turóczy alisp.
1624-36.
(Plathy Zsófia)

András

Miklós.

Ilona

Peren ez
piarista.

XL György

(gal.

Balog János)

Balogh Miklós

f 1689.
váczi püspök.

sz. 1625.

(Beniczky Anna)

Menyhért
(Simooyi Klára)
Folyt, a Jcöv. lapon.

Kovachich M. Suplementum ad Vestigia Comitiorum
magyar nemzet napjai a moh- vész ntán. 157.
*) Családi közlés. Ezenfölül Rajcsányi Deduct. geneal.
r

)

Pál,

A

mint látszik

— igen hiteles családfa stb.

Jászay

II.

335.

II

181. lap.

59

TARNÓCZY.
Menyhért, ki az elbbi
(Simon yi Klára)
I.

lappon.

Pál

Imre

Nyitra megyei
fcadósssed

nyitrai

1 729.

kanonok

t 1753.

végr. 1754.

(Apponyi Teréz)
Anna-Krisztina 1762.
(Bacskády
Ján0Sne'> -

II. Imre
(Brogyány Magd olna)

^Ti^Tj szül.

1765.'

Flóris

1803.37.
(Viszoceányban-

és. k. kani. 1810.

(Detrich Rozália)

Kázmér

Antónia
hölgy
(1. gr. Batthyány Ern
2. gr. Batthyány József)

sz. 1804.

cb. k.

Béla Kázmér.
Bars v.

Gusztáv
Nyitra m.

fjegyz

Bars

1861.

íbj.

v.

fispán

(Majthényi Amália!
lak. Laszkáron Nyitra)

Etelka Amália.
Malvina Antónia.
Niczky
(gr. Batthány

Ilona.

(gr.

1861.

Béla)

István)

(Vojnich
Ríza)

TEkzmér

A

szül.

családfán álló

1864.

I.

Felixnek egyik

Szála vári conventnek jegyzje volt.

fia

Mátyás

Ennek egyik

1564-ben a

János, 1617

fia

-

22-ben Nyitra vármegye szolgabirája volt; *) ennek nejéti Viszocsányi Ilonától született fia II. Mátyás, a papi pályára lépvén, elbb
növi czímzetes, utóbb 1648-tól csanádi és 1651-tl váczi megyés püs-

pök

és szepesi prépost volt.

A

családfa szerint

I.

Meghalt 1655-ben.

Márton

már

2

bírt

)

Alsó-Lelóczon Nyitra

vár megy eben, hová a család ez ága azután áttelepedett, és mely hely-

Mártonnak második neje özvegy
Boronkayné született Szeptencz»Ujfalussy Kata volt, ki magtalanul
halt meg. Elbbi nejétl maradt fia András, kinek Hroznóvszky
Krisztinától egyik leánya Ilona galanthai Balogh Jánosné, lett anyja
galanthai Balogh Miklósnak, a váczi püspöknek, ki 1689-ben halt
meg. 3 ) Andrásnak fiú gyermekei közül I. György, Turócz vármegyének 1634 36-ban alispánja volt. *) Ez nejétl nagy-palugyai és
ség jelenleg

is

a család birtoka.

I.

turÓcz-divéki Piathy Zsófiától

nemzé

II.

Györgyöt.

*)

1618. 49. és 1622. évi 36. törv. ez. és Acta Diaetae

3

Pray, Specimen Hierarchiáé

)

Scepus

II.
*)

*)

I.

355,

107.

Wagner Analecta Scepusii
Bel M. Notitia nova Hung.

II.

122.

II.

312.

351

II.

Anni 1622. Kézirat

303.

Wagner Analecta

TABNÓCZY.

60

Györgynek nejétl beniczei Beniczky Annától fia volt Menyhért, ennek simonyi Simonyi Klárától 1. Imre és Pál, ki 1729-tl
nyitrai kanonok volt. Meghalt 1753.
I. Imre Nyitra megyének erélyes fadószedöje volt, kinek meII.

gyei életébl a fispánnal gr. Eszterházy püspökkel történt összetzése érdekes jelenetet képez. Nejétl nagy-apponyi Apponyi Teréztcl

három gyermeke maradt ezek közül
?

II. I

nemz é

fiát

mre

nül vévén brogyányi Brogyányi
Károlyt, ki Viszocsányban született

Nyitra vármegye táblabírája és 1810-tl fogva

Magdolnát, ezzel
1765. nov. 8-án.

kir.

cs.

kamarás. Alsó-

Lelócz és Jezerniczei birtokára 1805 ben új királyi adományt

vitt,

egyúttal Szent- Mihály úr, Besze, Vecse és Mártonfalva ura volt. Nejé-

tl Benedekfalvi Detrich Rozáliától két gyermeke maradt:

nia

elbb

csillag ker. hölgy,

gróf Batthyány

Batthyány Józsefnek özvegye és

Kázmér

szül.

2.

Pozsony megye

meg. 1824 ben már Bars megyének els

,

Antó-

utóbb gróf

Kázmér.

Tarnóczy

mart. 2-án. Közpályára

Alsó-Lelóczon 1804.

lépvén, ezt 1823-ban mint

Ernnek

1.

tiszteletbeli

aljegyzje kezdte

1828-ban fjegyzje, és

al-,

Szepes megyébe kiküldött országos összeírója.

Az

1832/6. évi ország-

gylésen mint Bars megye követe a szabadelv ellenzék sorában tnt
föl,

hol egyik beszédében a fels tábla jogi túlterjeszkedéseit elemez-

mely azonban a rendek
táblája által nem pártoltatván, az országgylés végéig a két tábla közti
vita tárgyává vált Azalatt gr. Kegievich János Bars megye fispánja
vén, ezért ellene roszaló kir. leirat érkezett,

megyéjében

tisztujjítást

tartva,

a rendek ellenzése daczára, helyébe

mást nevezett fjegyzül, mely tüntetés ellenében viszont az ország-

gylési rendek táblája által kerületi jegyzvé választatott. Az országgylés végével buzgó küzdelmeiért megyéje ezüst diszkarddaí sietett

„Haza és ludadds
ügyéhen mutatott férfid* hség elismerése jelei Tar ?ióczy Kázmér 1832/6
orszdgylési követjöknek Bars megye rendei. Ez idtl 1844-ig több
megyében mint a szabadelv párt tevékeny tagja mködött, midn a
elismerését tanúsítani, a kardra vésett ily felirattal;

4

li

Nyitra megyei administratio ellen föllépett megyei nemesség és ennek

frendek által az els alispáni hivatal elvállalására
minek elfogadása által egy oly mérvÜ választási barcz
szólittatott,
as elköltött
erély
keletkezett, melynek pártoskodási tevékenység
összegek nagysága tekintetében az általános korteskedés idejében sem
élén álló számos

;

,

mely hosszú küzdés után megválasztatásával végzdvén, a megye egész közigazgatása más alakot vn, és megyéje ál*
találtatott

mássá,

s

TARNÓCZY.

61

hogy 1847-ben betegség okozta távollétében
is újra egyakarattai alispánná és nem sokára orosz, gylési követté választatott, mely országyülésen gróf Széchenyi István mellé állván, az
oly nagyra becsültetett,

tal

akkori viszonyok közt mérséklete és utasításához való

tnt

Az

az itt-ott történt izgatások

úgy a közcsend

A

és

rend fentartása

sz.

és lázongások megfékezé-

sére teljhatalmú kormánybiztosnak nevezteti ki,

tott

fekv

pedig Pozsony és Nyitra megyékbe és ezek területén

városokban

kir.

vármegyébl a
a m. kir. kormány

1848. évi pesti nemzetgylésre ismét Nyitra

nyitrai választó kerület képviseljévé választatott,
által

által

indítványozta az úrbéri kármentesítést, és azt keresztül

ki.

vitte.

hsége

k'örül erélyesen,

mely küldetésében
valamint a felizga-

kedélyek Jecsendesítésében mérséklettel és eszélyesen mködött.

nemzetgylésen az

pesti

a harczok,

magány

.

osztály elnökévé választatott. Beáll ván

életbe vonult. 1859-ben a nyitrai gazdasági egylet

közgylése ideiglenes elnökévé válaszíá, mig az 1860. év mint
Bars megye fispánját ismét a közpályára híva, mely tisztében a megye átalános szeretetét víván ki, ennek elismeréséül arczképe a megye
teremében felállítatni tataroztatott. Mint fispán az 1861. évi országgylésen a fels házban vévén részt, a két ház összhangzó egyetértésére nézve nem csekély tényezül szolgált. Az országgylés feloszlatása után ismét Laszkári magányába vonult. Nejétl kesselekeöi
Majthényi Amáliától három fia és négy leánya élnek, a két idsb fiak
Gusztáv és Béla az 1861. évben Nyitra és Bars megyében tiszt,
alakító

föjegyzséget viseltek, utóbbi 1864-ben
Rizát; a leányok közül

tisége

által

Malvina

az irodalmi téren

is

nül

vette bajsai Vojnich

Niczky István özvegye köl-

gr.

ismeretes.

Etelka

1864. nov. 26-án

lön neje gróf Batthyány Bélának.

A

családfát

teljesnek

idkbl, de a

régiebb

nem mondhatjuk.

mostaniból

is

nem

csak a

A család egyik
birtokos G á b o r, fiai E r n ö

többen hiányzanak.

mellékágából Bars megyében Nyitraszegi
és

Arról

Andor.

A

régiebb

elésorolbatjuk

:

idkbl, azok
Tarnóczy

közül, kiket a táblán

Andrást,

ki 1549-ben

társával a törökökkel bizonyos dolgok

1551.
volt.

nem

tálálunk,

Gyöngyösön több
kiküldve

eligazítására volt

Dunán, utóbb kassai Praefectus
Özvegyének körmendi háza miatt gr. Er-

táján két török hajót fogott el a

Meghalt 1565-ben.

dÖdy Petemé
')
s
)

elleni

')

panasza az országgylés elé került.

Budai Fer. Hist polg. lexikon.
1578. évi 23. törv. ez.

III,

388.

Lehoczky Stemmat.

2
)

Leánya

385.

62

Ka

TABNÓCZY.
t

a

1 i

n Dersffy István neje

Bakos János

birta feleségül.

Farkas

Tarnóczy

kinek leányát Borbálát osgyáni

lett,

3

)

a hadi pályán tnt

fel,

pápai,

alkapitány, 1593-ban Veszprémnél török fogságba esett.

Tarnóczy (vagy

ruiní írva

van

:

Tarnovszky)

majd kanisai
a
)

Miklós

1618-ban

Turócz vármegye alispánja Meghalt azon évi december 16-án . 8 )
Tarnóczy István tudós jezsuita (sz. 1626.), 1678-ban kiadott
„Titkos értelm R<Jsa

u

czímü. Fodor Jánosnak ajánlott, 1679-ben pedig

Nagy Szombatban „Nagy mesterség a jóllét Bercsényi Miklósnak
ajánlott müveirl stb. ismeretes. Meghalt 1690-ben.
11

:

Gábor
tudor volt.

1734-ben szintén a jezsuiták közt

állott,

és bölcsészeti

4
)

Továbbá

e család

dék nemzókrend

is.

egyik ágából való lehetett a követkozö töre-

5
)

Tarnóczy Bálint
(Dávid Eva)

György

Mihály

István

(Kajcsányi N.) Nyitrában
__^
(g ogs á ny i
lmre
Kata)

Balaton
melléken.

,

*

Róza.

János.

Végre
jétöl

Es

Róza
Kata
Judit
Hqntban (Nyitrában) Pozsonyban
(Ováry
(Bajnovicsné)

(VályKata) Mártonné)

Antal.

József.

e családból eredt

Márk.

József.

azon Tarnóczy

Szádeczky Zsuzsától leánya

Anna

Anna 1760. Baloghy Miklósné.
A család czímere — mint fblebb

Éva.

András

futó

mot

kinek öe.

Dubniczky Istvánné

a metszvény

vizirányosan két felé osztott paizs, a fels kék udvarban
csillag,

is,

is

volt"

ábrázolja

men gríf, eltte

háta mögött félhold ragyog, az alsó vörös udvarban nyíllal átltt

nyúl

látszik.

tartó grif

A

els lábával lilioFoszladék a vért körül arany kék és arany-

paizs fölötti sisak koronájából

emelkedik

ki.

vörös.

E

czímerben a hold és

csillag

jelvényeket a család, mely a Len-

gyel Leliva gróf Tarnovszkyakat egyik rokon ágának tartja, ezen
összeköttetésre mutató
')

2

)
3

)
4

)

y
)

Lehoczky

si

czímereül igényli.

A

futó s nyíllal

és Rajcsány Geneal. II. 63.
M. krónika 135.
Bel M. Notitia nova. Hung. II. 312.
„Dissertatio de Nobilitate romána." könyvben említve.
id. h.

Petiid Gergely,

Rajcsányi Deduct. geneal.

II.

sebzett

:

63

TARNÓCZY.
nyúl pedig a Fridrik berezeg

által

IV. Béla király személyében meg-

vendégjogra vonatkozó emléknek

sértett

tartatik.

Tarmócxy család. Trencsin megyében a XVII.

századtól kezd-

egy ezímerleveles nemes Tarnóczy nev család, melyaz elbbitl egészen küíömbözö származású. Ennek ezímereslevelét Tarnóczy János nyerte II. Ferdinánd királytól, és azt azon
évben Trencsin megye közgylésén ki is hirdetteté. 1646-ban Becz-

ve szintén

élt

kón

Tarnóczy

III.

lakott

András,

Ferdinánd király
1

kihirdetteté.

ton,

)

és innen újjítatá

meg nemes

1647-ben, és azt ismét Trencsin megyében

által

Ezen Andrásnak nejétl

Már-

Felicis Katától fia volt

ki 1644-ben Wittebergben tanúit, és

elbb Trenesinben

utóbb 1651-ben Vágujhelyen evang. lelkészszé

rector,

levelét

avattatott.

volt
2
)

1690-ben a család egyes tagjai Ovcsárszkón laktak, 1736pban

András

A
mán

és

András

és

Antal

Bicsiczen székeltek.

Trencsin megyei nemesi összeírások szerint 1748-ban Drietho-

János

lakott

János

fiai

és

Miklós, Trencsin

Pál.

és

1768-ban Driethomán József, Trencsin
és

Pál

fiai

városban pedig

sz. k.

és

k.

sz.

városban

Pál

János.

1603-ban Trencsin városában

János

és

fiai

Ferencz

és

János. 1,837-ben szintén Trenesinben János.
Tarnóczy csatád. Szintén ezímerleveles nemes család, melynek
a fönnebbiekkel viszonyát nem ismerjük. A czímeresievelet Tarnóczy
János kapta maga és fiai György és Márton részére 1635.
april

23-kán

át szakadt

nyokba

II.

Ferdinánd

Vas vármegyébe

királytól.
is,

A

család Pozsony

és innen az

ausztriai

vármegyébl

örökös tartomá-

is.

Nemzékrende következ
János
1686. ns.

György

Márton

1635.

1635.

András
János
Pozsony
várm. 1755.

public,

octob. 29.

Gábor
Pozsony

public. 1755.
(ne.

Uhláry Mária)

Köszeghre költözött.
Folyt,

*)

és

a

köt>.

lapon.

Trencsin várm. jegyzkönyvei 1632.

e'vi

254. lap.

1637. évi 807. lap.

Regestrum anni 1646.
3

)

Bartholomaeides, Memória Ungarorum 137. és Klein Prediger

II.

495

:

TARNÓCZY.— TARNOVSZKY.

64

Gábor,
pnblic. 1755.
(ns.

4.

a* elóUi lapon,

Pozsony

Uhiáry Márfa)

KHsifghre költözött.

Ferencz Xav.

János

Kszegben

szül.

1 780.

m

1756. aprii. 16.
gárdista.

.

Erzae fhzg asszony
lovászmest. 1780.
Insbruckbao.

f

Spr ize nberg Kata)

(n s.

Vilmos

Miksa

Kuifeteini
lelkész
iwkwa

Salzburgi
érsek.
ac ^.
ci

nem.

pápai kamarás.

Károly
(ns.

Heufler Teréz)

Károly
**»»
v *j

oraz.

és 5 twT*
*a
leány.
y.

Miksa.
***»».

prímás.

A

kék udvarában magas szikla ellenében
ágaskodó, els ballábával a sziklát fogó, els jobb lábával kivont karcsalád czímere e paizs

dot tartó oroszlán

a paizs

;

fölötti

sisak koronájából szintén oroszlán

els lába körmei közt repülni akaró galambot tartva,
mely galamb csrében zöld galyat tart A vértet szokásos foszladék
emelkedik

ki,

veszi körül.

Tarnóczy család.

nev

(Tanióczi) Nógrád megyében

nev

helység, melyet hajdán hason

XVII. században

is

nemes család

a kihaltak közé tartozott.

Ebbl

élt

is

van Tarnócz

bírt,

de már a

1664-ban Tar-

nóczy János, kinek nejétl Szügyi Orbonás Erzsébettl, ki utóbb
Tarnóczy
születtek gyermekei
Ragyolczy Vinczéhez ment nül
,

András

és

Tarnóczy

Borbála

:

Adorján Tamásné.

Erdélyben székely primornak

1630

— 41. Orbaiszékben

kes János elrablá.

iratik

Tarnóczi

Sebestyén

Szentlélek ura, kinek leányát

Sárát

Mi-

*)

Tárnok család. Lásd Thárnok.
Tarnovszky család. (Tarnovi) Lengyel eredet család, mely
nevét a Galliciábau fekv Tarnov-tól vette. Tarnovi Tarnovszky
(ki Ámornak is neveztetett) magyar
gróf M i h á y-S z a n s z 1 ó
családba házasodott, nül vévén Czobor Imrének leányát Czobor An1

i

,

Thurzó Imre özvegyét, kitl született leánya Z s ó f i a, kinek második férje gróf Iilésházy Gábor volt, és két fia Tarnovszky PóterKároly és J á n o s-Szaniszló, kik az 1655. évi országgylésen a 119
nát,

törv. czikk szerint

magyar

Péter

honfiusítást nyertek.

kihalt;

családát tovább térj észté.

Az

')

*)

ismert nemzékrend 2)

következ

Kállay Székely nem?. 284. és Szalárdy Krón.

Rajcsány Geneal. ded.

I.

115.

Wagner

Mss.

98.

LXX.

p. 43.

János

TAfcNÓVSZKY.— TARRAHI.

65

Mihály-Szaniszló

(Czob or Anna)
Péter- Károly
1655.

János Szaniszló

Zsófi*

f

(l.GirvayM.

1Ö55.

hiblioi castellan.
2. gr. Illésházy Gábor

(Dombrovicza Bora)

3.

Praznovszky Szaniszló
ploci palatin. 166t».)

—n^*

Mihály

Gr. Sándor
(Dziedusiczka N.
a podoli Palát, leánya)

Fercncz

f

(Prserevaka
Alexandra)

Bora

Zsófia

gr.

Kajetán

József-Márton
(Karviczka Róza)

(Bogusowna

(Romanovszky 17S.
Sándor>

^"SSS-ÜüL-, jinos

,

János Fortunát

Jácri.,t
T?66.

Antal.

4 »chi». Bif^í.

1760.

Tarnóozy esalád.
1634.

élt

küzülök

(Királyfalvi) Székely kihalt család.

Sebestyén, primr,

léleki várkastélyt birta,

2
)

ki a

*)

1630—

Kezdi székben a szent-

honnan Mikes Mihály az Özvegy Tarnóczynó

leányát szerelembl elrablá.

Tarnóvszky család. Lásd Trenovszky cs.
Tarpai család. (Tarpai és Szilágyi) Eredetileg Beregh megyei
hatott a Szilágyságba.

András
irt

Tarpa
A XVII.

mely megyének

család,

a

n. váradi ref.

helységérl vette nevét Innen szakadszázadban Szilágyi elnévvel Tarpai

collegium igazgatója, egy magyar könyvet

a keresztyén házasságról.

3
)

Közép-Szolnok vármegyében Tarpai
tanácsnok és azon megyei ülnök.

utóbb törvszéki ülnök,

s

Sándor

Sámuel

Ferencz

rálytól kapta czimeres nemeslevelét

városi

azon megyei szolgabíró,

több helyen birtokos. Neje

Tarráni család. Tarráni

Zilah

Tunyoghy Anna.

1716-ban

III.

Károly

)

Czímere a vért kek udvarában zöld téren arany koronán

egy fej fekete sas
ragyog.

A

ki-

4

szétterjesztett szárnyakkal, fölötte jobbról

álló

arany nap

paiss fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-

szárny között ezüst egyszarvú emelkedik

ki.

Foszkdék jobbról

ezüst-

vörös, balról aranykék.

f
)

*)

Kállay. Székely nemz. 114. Köváry L. Erdély nev.

Ugyan

ott

284.

lapon. Sajtó hibából

cs.

271.

Tarnóthy

áll

Tarnóczy

helyett
*)

Magyar

írók. Életrajz

gyjt.

Collect. berald. nro 465.
MAQrA&OBSZÁG CSALÁDAI. 21. KT.

II.

köt. S3G.

*)

6

tákródy*.

66

Tarrody család.
det

régi család

(Tarródi és Német-Szecscídi) Vas megyei ere-

azon megyében fekszik Tarródfa (Tarródfalva) és

;

TaiTÓdháza helység. Az elbbirl, mely hajdán Lapsá-nak nevezte-

Ezen Lapsa pusztára Vas vármegyében
Tarródfaiví Imre, László és Péter, kiknek eleik e pusztát már
békességgel bírták, de akkor bizonyos Hollósi nemesek elfoglalva
a
tartották; 145G~ban V. László királytól uj adományt nyertek. )
A XVI. században a család egyik t&gját Hont megyében találvette a család nevét.

tett ')

juk, Koi
vette

Mihály

Kis-Túrról

1

1

3

volt.

)

1564-ben pedig Bolondosi házát

Gány

Barnabással ennek

mesi kúriáért

Horváth János özvegyét

fia

azon megye alispánja
rélte Borsi

Zsófiát,

Tamás 1544. körül Dalmady Zsófiát vévén
birtokáról D a m a d r ó
irta elnevét, és 1551 -ben

nül. Ennek

feleség], ottani

Thry

fclfizeíés mellett, *)

elcse-

helységbei i három elpusztult ne-

Ezen ág

így sarjadzott

:

Mihály
1530.

köri

(Th&ry Zsófia)

Tamás
1551. honti alispán.
(Dalmady Zsófia)

Porencz
(Pongrácz

Mihály
1587.

Mátyás.

Dóra

(Dese

Barnabás) Menyhért)

Zaóíia)

Tamás

Gvörgy

1615.

ÍS15.

1597-ben Tarródy

Bora
(Borsy

Kata

Kutasi Simon özvegye

volt.

Ugyan

ez

b

évben Tarródy István tábori élelmezési igazgató. )
1623-ban Bethlen Gábor alatt Tarródy Mátyás
vezér

Lákompak (Lakenbach Sopron vm.) ostromában

várkerítésén kivül ily síremlék

6
)

alá temettetett

,

esettel, és ott a

;

pugna ad Lákompak occiPrincipls .Bethlenem Primarius Nomine M a t h a s Tarrodius,
„Hic jaeet dux beliicus sepultus

sus

mint csapat*

,

in

i

Duru Nicolaus Esterazius ab obsidione
pero adjutus.
)
)

*)

líbertatus

Lehoczky Stemmat II. 385.
Teleki. Hunyadiak kora X. köt. 504.
Ereded okirat kelt fería 4-ia prox, post convereionem Sancti Pauli

*)

KiafaliMti Liptfeay levéltár G.

5

1597. évi 25.

•j

Dam-

Anno MDOXXIIL"

1554 ben. Stuinmer Arnold egri kanon, birtokában.

)

Fit victor, a

Fe'i2ye3

fcörv. ez.

Geogr, Szótár

II.

10.

XIV.

507.

:

:

TABBÓDY.

A XVL

i

—TARSOLY.

század els felében

élt

67

nétnet-szecsödi.Tarródy

Berta-

lan, kinek 1548-ban már csak özvegye Bebes Verona élt. Volt pedig
ez a Bjebes Verona leánya Bebes Péternek és nejének Ormándy Mártának, Ormándy Mihály leányának. Ezen Bertalan ivadékát négy ízen

következleg ismerjük

:

Bertalan
(Bebes Verona
özvegy 1548.
Péter.

Benedek

Mátyás.

György.

Gergely.

(nagyujvári
Lóránt Bora)
r
~Boldizsár 1591.

(nádasdi Darabos
Krisztina)

Kata

András

György

rT^2

(FÖldváry Orsolya)

'

(Gaiger György)

Orsolya 1630.
(Nádasdi Darabos
Boldizsár)

A

Heves megyébe származott , hol tagjai
megyei hivatalokat viseltek, ezen ágból ismeretes e nemzékrend
család egy ága

fbb

István

(Bossány j Teréz)
József

1767—1774.
Bevés v. alispán.

— ——

-

'
1

i

II.

Anna

István

Í7S9—1803.
alispán, kir. tan.

A

Klára
(Beniczky Imre)

(Gosztonyi Pál
1816 28. alispán)

Bertalan.

József Heves megyének 1767-ben másod-,
els alispánja volt fia II. István 1788-ban a Jó-

családfán álló

1770— 1774-ben

,

1792=1799. másod

zsef császári rendszer alatt törv. ülnök,

volt 1810-ben

arany sark.

már m.

vitéz.

kir. helytartósági tanácsos, cs. k.

1812-ben ezer

ftot

adott a Ludoviceára.

alispán

kamarás, és

Tán

6'

azon

István, kinek nejétl szendröi Török Máriától csak leányai voltak

Apollónia

Ugronovies Józsefné

,

és.

Kriszti na

báró V-écsey

Józsefné.

Tarsoly család. (Kornádi) Kégi
ered, és e

megyei

Kornádi

helységrl

család

,

mely Bihar megyébl

irja nevét, jelenleg

székhelye

fleg Torda vármegye.
6*

68

TAKSOT/r.

Családi

egyszer

íévÖ adomái} vlevél szerint Tarsoly
alatt vitézkedett,

élt

Tarsoly

Mihály

353 ban

1

A család levelei, melyek a báró

letétettek, elveszvén,

megye levéltárában

közlés szerint Bihar

I.

Lajos király

Perényiek levéltárában

a család emlékezetét csak a IL Lajos király alatt

Gergely ben leli ismét

élén Mohácsnál vívott és esett

el.

fel,

ki

— úgymond —

Ennek utóda

volt

300 embere
azon Tarsoly Pé-

ter, ki a XVII. század derekán Erdélybe Tordára telepedett hol
Apaffy Mihály fejedelemtl 1679-ben nyolcé kerek malmot kapott
adományba, mely utóbb a varos birtoka lett. Ez kapott Ápaffytól ado-

mányt Doboka vármegyében a vásártciki részjószága, mely a gr* Csákiak kezébe került, Bihar megyei javait, u. m. a k o m á d i t, MagyarHomorog, Papi, Bölkény, úgy szintén a borsodi, bölcsí, pethlendi, kisés nagy nyesztai javakat és pusztákat a nagyváradi káptalannak 40,000
ftban zálogitotta el. E Péter nül vette a Csegezi, Jobbágy és patolczi
Horváth családdal rokon Sárközi Erzsébetet, és ezzel a Tarsoly család
erdélyi ágát alapítá, mint következik

:

Péter
1679.

(Sárközy Erzse)
II. Péter
(pávai VajnaErzsc)

Judit

(budaki Rettegi

Mihály kolosi fobiró)

Tstvá
(Okolicsányi Ágnes)
__*
__,

Miklós

I.

(Gerendy

Júlia)

Sándor

Tordán

Gergely
Tordai fjegyz
honvéd százados

+ ,aei

Miklós

Ff.

tizedbér tárnok 1815.

vár. tanács.

Eszter

N.

(Pápay

(Bóér
Elek)

Lajos)

-

,

1

*-l

-,

Lrincz
la k.

'"""Gábor"
Ar. Bakoson,

Turbán.

"Albert
1861.

RálmáiP
1861.

1861.

I.

Péter neje mint

Bánk Margit

és Ilona

örököse

bírt

Apahida,

Tur, Puszta Egres helységben.

Istvánnak neje Okolicsányi Sámuelnek Cserey Krisztinától leá,nya Okolicsányi Ágnes, ki által a Bodoki és Zsúki örökségben lett
részes.
1.

Miklósnak egyik

gely 1848
és

fia

Sándor,

kinek szerencsétlen

fia

Ger-

Torda vármegye fjegyzje, azután honvéd százados
ennek folytán 1850-ben besorozott cs kir. közkatona Haza jutig

,

— TASNER.

TARTLER.

69

ván, ismét forradalmi részvét gyanújával elfogatva., N. Szebenhe elzáratott

hol a sanyarú szigorúság folytán elméjében

y

megháborodva,

1861. jan. 6-én életének önkezével golyó által véget vetett.

Miklósnak, ki Torda megyében tízedbér-tárnok volt, és
1846-ban halt meg, fia Lörincz lak. Turbán, ennek fiai Gábor,
ki Aranyos Rákoson lakik, Albert és Kálmán.
II.

A

család czimere a koronás vért udvarában egy nemzeti zászló,

melyen átszúrt törökfej van.

és egy meztelen kard,

Tartler család. Tagjai többnyire kamarai hivatalokat viseltek,
igy

János

volt.

Erdélyben

1787-ben a nyitrai kamarai administrationál aetuarius

meg fleg Brassóban

íaiáijuk e családot, hol

Sámuel 1794 ben a városnál jegyzk voltak, másik
székben osztó, György Udvarhelyszék f orvosa.
Leopold király

paizs; az
3.

1.

a ki fölebb említetett) 1791-ben

által nemesiíetett

meg. Czimere négy részre osztott

kék udvarban zöld téren arany szarvas

és 4.

Megy es-

(tán

Közülök Taftlor
II,

János

Márk

Márk,

fut;

a 2 és

arany udvarban szögletes vörös szelemen alatt zöld téren hármas
rózsa

fehér

A

virít.

paizs fölötti sisak

koronáján két kiterjesztett

sasszárny között szintén hármas fehér rózsa virul. Foszladék jobbról

aranykék, balról ezüstvörös.

Tasnády

i

)

család, Abauj

;

Szatmár vármegye nemes családa,

melybl
Szatmár megyében birtokos a család Bot-Paládon,
szül.

Egry Amália Vissen birtokos.
Egy ága Doboka vármegyébe szakadván,

György

ágból

2
)

Tasnádyné

ott lett birtokos.

Ezen

Szék városi hivatalnok 1845, körül, Pál ugyan

oíi

városi tanácsos 1848. eltt.

Zempiin megyében a nemesség sorában találjuk a Tasnády*

Takács
ezek

a

mely Kis-Ráskón birtokos e század elején. 4 ) Tán
közül való azon Tasnády István ki 1671-ben tarczali

családot,

elei

)

,

5

prot. lelkész volt,. )

Tasuer család. Tasner

Gyovgy

török elleni hadakban szerzett érdemeikért
íebr. 11-én kelt
')
v

)
8
)

Mihály

testvérek

L József király

czímeres nemeslevélben nemesítettek meg.

Adami Scuta

gentil. feoroo XIII,

Szirmay, Szatmár vármegye II. 267.
Szirmay CL Zempiin noi top. 117.

*)

Ugyan ott
Ugyan ott

*)

Coilect. herald, nro. 751.

*)

és

373.

146,

által

)

a

1708.

TASNER.

70

Czímerök

— mint

itt

ban zöld téren pánczélos

— TATÁK.

a táblán

láthatni,

—a

vért

kék udvará-

ós sisakos vitéz áll, oldalán

kardhüvelye

lóg, sisakját

vörös

strucztoll ékesíti;

jobb kezével ki-

vont kardot,
kezével

levágott

törökfejet

A

bal

tartva.

paizs fölötti

si-

sak koronáján pánczélos kar könyököl; kivont

kardot

villogtatva,

a ko-

ronából

kinyúló

kétszarvas-agancs
között.

Foszladék

jobbról arany kék,
balról ezüstvörös.

E

család egyik

jeles

tagja

Tasner
szül.

volt

Antal,

1808,

máj.

5 én Oskün Vesz-

prém

megyében,

akkor atyja gazdatiszt volt. T. Antal 1839-ben ügyvédi vizsgát
tett, éa egymás után gróf Andrássy György
gr. Széchenyi István, és

hoJ

,

végre báró Sina Simon titkára volt

A

két elsbbi, fleg pedig gr. Szé-

chenyi mellett, kivált külföldi utazásai
szerzett, és

vékeny

az ez

részt vett

közlései által

is

által

által tervelt és sikeresített
;

és

kimvelt

kitn

tapasztalatokat

országos vállalatoknál

te-

mely a folyóiratokban tett
tagjául választá. l ) Meghalt

tanultságaért,

kitnt, a m. akadémia

is

Pesten 1861. aug. 25 én.

Tassy

család. Trencsin megye nemessége sorában

meres nemeslevelet Tassy

Lörincz

áll.

A

czí-

nyerte és azt 1647-ben neve-

megyében kihirdetteté. Jelenleg ott nyoma sincs. Lásd Tha$sy cs.
Tatár család, (Tatárfalvi) Szatmár vármegve régi nemes családa, mely hajdán azon megyei Tat ár falvai birta, és melynek
zett

•)

Életrajza oiv. ujabb Ismeretek tára VI. köt.

31&

:

TATÁR.

Tatár nev kún

ti

se

lehetett

as

1241 ben bejött Tatárok egyikétl eredt.

azon

1122- ben jött be. vagy

vezér, ki

13?3-ban

Tatái-

élt

Ambrus és János bírták.
Tamás 1526-ban itéiömester is.

István. 141 l-ben Tatárfalvát Tatár

l

)

2
Tán e családból volt Tatár
)
Tatár család (máskép Boda) Tatár máskép Boda János

Leopold királytól kapta czím eres nemes levelét s )
Czimere a vért udvarában zöidtéren, fehér lovon nyargaló vörös ru-

1686-ban

I.

hás vitéz, alatta zöld nyereg takaró, fején prémes kalpag, jobb kezében
nyillal kifeszített

íj

van.

A paizs fölötti

sisak koronáján vörös

mezü kar

könyököl, kivont karddal. Foszladék jobbról aranykék, balról

ezüst-

vörös.

Ta(«r caaléd. Törzse Tatár János 1607. oct. 18-án RákóZsigmond erdélyi fejedelemtl kapott czimeres nemeslevelet,

czy

mely Máramaros vármegyében

hirdettetett ki. *)

Tatár család. Törzse Tatár János,
czímeres levélben

II.

mes levelök 1635.

Ferdinánd király

oct.

3-án Nógrád

által

ki 1633. jan. /4. keit

nemesítotett meg, és ne-

megyében

hirdettetett ki.

1734-ben a Nógrád megyei nemesi vizsgálatkor a fölebbi

meres

levél

alapján

nemességöket. Ezen

Gergely
Gergely ivadéka
Tatár

és fia

I.

István

czí-

igazolták

így származott

Gergely

Nógrádban

T

1734.

István 17*34.
"Nógrádban.

S—

'

I

!

Sándor.

János.

Bálint

— rII. Páf~~

ÍÍTletván""

\

Ferencz
Lo8onczoo JLíORoncz. BékeeDobozi
1836.
1836.

Jusztina

György

Mária

lelkész

József

Luczinban Szarvason
gazdatiszt
1836.

Pál
1836.

-látván
1836.

András
1836.

1836.

Mária
Teréz
B.-Gyarma- (Machala)

Júlia.

tón.

IL Istvánnak

a

Fcrencz

gyermek korában költözve

el,

mint

Békés megyei Dobozi prot. lelkész, II. Pálnak fía György mint
Luc%inban báró Podmaniczky gazdatisztje, utóbb Zagyván báró Pró')

Szirmay, Szatmár várm.

Ií.

211.

) Saerémy György emlékirata

150. lap.

Collect. herald, uro 830.
*)

Szatmár vármegye levéltárában van az

eredeti.

:

ATAY.

TATÁR.-

12
nay

g. tisztje,

továbbá

,

Pálnak utódai Nógrád megyétl 1836. maj

I.

nemességükrl bizonyítványt. )
Tatár nev nemes család Zemplin megyében is létez. *)
Tatár család. Székely nemes család, melybl G ergely jelen
az agyagfalvi gylésen Marosszékböl 1506-ban Kállay szerint.
!

11. és 16-án kaptak

volt

Tatay család.
Hont

(Úri sz. Mihályi f)

Komárom megyébl

szakadt

Nógrád megyébe.

s

Komáromban Tatay (vagy mint másutt iratik Tathay és Tattay)
Máté a naszádosok vajdája 1582-ben kap komáromi házára kir. adoa

mányt,

)

és

abba 1589-ben

1629-ben

élt

beiktattatik.

4

)

Taiay Péter, ennek nejétl Erdhegyi Zsófiától

Ferencz, Anna

gyermekei Miklós,

Mihály

1691-ben Tatay

Léván íekvö házról

kertrl

és

és

vissza vonja

tett bevallási

Gy ö rgy

Zsuzsa

)

Gyürky Fcrenczczel a

szerzdését.

6

)

nemesek közt fordul elé.
A XVII. század végén Tatay László a Hont megyei disznósi
Horváthy családba házasodott, nül vévén Horváthy Évát, etti fia I.
Imre már Nógrád megyei lakos, azon m egyében az 1726. évi nemesi
vizsgálatkor Komárom megyének 1713, maii. 20-án kelt nemesi bi1

709-ben Tatay

sonyitványával igazolta

A

7
)

csaláfa kihalásáig

a nógrádi

nemességét.

kvetkez
László

.

(H orváthy Éva)
I.

Imro
1726.

1,7Í3.

(Lamos Eva özvegy 1754.)
Sámuel

II.

1755.

Imre
Szirákon

1755.

(Pongrácz

Mária

Kata

21

f 1815. körSl.
(Haner Renáta)

László

(Vores
Ferenci)

(Domk

(Yáczy

János)

Miklós)

Erzsébet)
1725. nov. 8. óta)

f

Anna
(Plachy Sámuel

(í.

Kváron)

*)

fc-Iio

505.

Eajesány Geneaí. I. 14S\
Q, Neo^rad. anni 1726,
*)

2.

Bobor Tamás
Mohorán)

s

)

4

)

Zsuzsa
szol. Szi rákon
1743. dec. 29.
(1. Horváthyné
2.KeviczkyPal)

Nógrád megyei jegyzkönyv.

Liber regtus

Judit
Ruthe'nyi
Kende Fer.)

(1.

Bzíígyben
2.

')

Mária
Placby János

')

Szirmay, C. Zeinplin not. top. 117

Fényes.

Komárom vármegye

Sz. benedeki Conv. fasc. 87- nro 8.

89. lap.
7

)

Protoco^

TATÁT.
II.

Lászlónak

fiú

—TÁTRAY.

gyermeke nem

73
valamint

lévén,

II.

Imrének

semmi törvényes utóda nem maradván, bennök a család hihalt, és szép
jószágaikat, fleg Szirákon s több helyen a leányági utódok öröklöttek, mikért 1850. után II. Imre nejének Hauer Rhenátának leány gyer-

meke

sikertelenül perlekedett.

Tatay család. Birtokos nemes család Szatmár megyében, de
elöuevét nem ismerjük, ebbl Tatay István 1593-ban üer« Hodász
;

és Kántor-Jánosi helységben részbirtckára kir.

század "elején e családból

Lajos

Jármiban,

czon és Fejér- Gyarmaton volt birtokos

adományt kapott.

István

E

Fülpös-Daró-

')

Ezen Szatmár megyei Tatay családból lehetett, és pedig a fölebb
említett 1593. adományt szerz István az, kinek Ibrányi Katalin
5
nejétl fia Ferencz, és ennek fia ismét F e r e n c z volt. )

Tatay család. Tatay István 1649-ben a
lovas katona volt,

midn

boros-jenöi várban

érdemeiért Rákóczy György erdélyi fejede-

lemtl Arad megyei Kaszaperek pusztát kapta adományba, 3 ) melynek
azonban birtokában, vagy soha vagy csak rövid ideig lehetett.
Régebben is találunk Tatay nev családbéliekre, nevök azonban
köionféle alakban (mint Thatoi, Thattay stb.) fordul elé. így Tathoi

Jánosnak Benkeszed, Ozd, és Kovácsi birtokaiba már 1509-ben Bertalan napján csesztvei Barlabássi János és

Tatay
volt

Miklós

Lénárd

iktattattak. *)

1526-ban Szapolyay egyik udvari káplányj

6
)

Erdélyben Doboka megyében

ns.

Devecserben birtokosnak

iíatik

Tatay László.
Zemplin megyében szintén a nemesek sorában

áll

a Tatay

család.

18í6-ban

élt

Tatay

János

tanár, ki

K

i

s-T a

t

á r

1

irta

elnevét.

Tátikái család.

land

Zala vármegye hihalt esaláda, melybl

1245-ben veszprémi püspök

birfca

Tátika várat

Z e-

°)

Táíray család. Tátray Illés, elbbi „KoMinajer" nevo
megváltoztatása mellett 1801-ben
»)
a

)

I.

Ferencz király

által

nemességre

Szirmay, Szatmár várm. H. 83, 86. 89. 105. 227. 231.
Geneal, Auth. I. fam. Yay-Ibrányi.

5

Fábián G. Arad várm. 258.
) Kemény, Notitia Capit Albensis 202.
*) Jászay, A m. nemzet napjai a Moh. vesz után 152.
*) Budai Fer. Polg. Lex. Ili. 390. és Fejér György Cod.
)

4

II 173. vol.

IÍL 322. 386. et 522.

dipl.

tomo IV, voL

74

TATRASI.

TÉC8I.

Czímere függlegesen kétfelé osztott
kék udvarban magas hegyen gazdagon megrakott
emeltetett.

kék udvar

oldali

a háttérben

alján zöld szántóföld

fehér sziklás

hegy magaslik.

jobb kezével a szárnyakkal

a jobb oldal;

szl látszik,

a bal-

közepén arany búza kéve

A

áll>

vért fölötti Bisak koroná-

Merkúr alakja emelkedik

jából, szétterjesztett szárnyakkal, sisakkal
ki,

vért,

ellátott és

kígyókkal övedzett botot

Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ')
Tatrasi család. Bels Szolnok megye birtokos családai sorában áll
hol R o z á 1 i a özvegy Szentes Dávidné, úgy Tatrasy F etartva.

,

rencz

és

Sándor

több helységben birnak.

Taíáf Jihíu Ji család. Eredetileg Bajorországi család. Tattenbach

Leopold

az 1647. évi országgylésen a 155. trv. ez. szerint nyert

honfiúsítást.

Történeteinkben

Erazmus,

Stíriai

ismeretes

közülök

gróf Tattenbach

parancsnok, ki a Zrínyi-Wesselényi-féle összeeskü-

vésbe keveredve, 1671. Gráczban

lefejeztetett.

Tauris családból Péter 1662-ben szerémi püspök volt.
Taussaiof család. Lásd Tónusaim e$.
Tausx család. Trencsin vármegyében a nemesi összeírások
szerint 1646-ban Dubniezon és Biróczon, 1666-ban Klúcson, 1688-ban
Rozváczon lakott, 2 ) Utóbb nyoma nincs, valószínleg kihalt.
Távési család, Zemplin vármegye nemes családai között áll. 3 )
Taxis család. Báró Taxis Pál cs. kir. tábornok az 1827, évi
országgylésen Magyarország nemesei közé

iktattatott

azon évi 42.

törv. czikknél fogva.

Taxonyi család. Nemesség szerzik Taxonyi János és F erencz, kik 1690-ben I. Leopoid királytól kaptak czímeres nemeslevelet,

mely azon

család jelenleg

sony név alatt

évi

is
itt

május 7-én Sáros vármegyében kihirdettetett

Sáros megyében éh Ide veend, mi a családról Tak-

a 21. lapon olvasható.

Tebik család. Trencsin vármegyében
írás szerint

A

Fels-Dreskóczon

az 1688. évi nemesi össze-

volt kzbirtokos.

%)

Técsi család. (B&rlabássi) Közülök Dániel kir, táblai ügyvéd M.-Vásárhelyen 1840. eltt
Técsi család. (Bérei) Közülök József Maros székben dulló
biztos 1848. eltt
')
J

)
?

)
*)

Adami Scata

gentil.

tomo

XIII.

Szontagb Dán. közi.
Szirmay C. Zemplin not top. 117.
Szontagh Dán. közi, szerint.

á

TÉCSI.

— TEGZES.

Técei család. (Tecsöi) Bihar,
nos

,

utóbbiban

az

Sámuel

éa

75

Belao-Szolnok megyében ho-

szolgabíró

1848.

eltt.

Neje Incze

Katalin.

Tédy család. Szatmár vármegyében Tagy és Gilvács
ben Tédy Bálint 1609-ben Báthori István hagyományából
telket kap.

helység-

egy-egy

l

)

Tegdes máskép Sárköiy család. Lásd Sárközy
Téglási család. (Székely-Udvarhelyi) Közülök

es.

Ádám ügyvéd

Székely-Udvarhelyen 1848. eltt.

E néven, elönév nélkül Károly sóbányái hivatalnok M. Újváron. Áron -kir. erdészeti hivatalnok Zalathnán, György postamesKenden 1848-ban.
Téglássy család. (Borzovai) Szatmár, Abauj, Szabolcs vármegye nemes családa. Szatmár vármegyébeu fekszik Borzova helysége,

ter

melyre több érdektársával Téglás I
nyert.

v á n 1592-ben

kir.

adományt

)
Téglássy

ki

st

József 1775— 1797-ig

Ugocsa megyei Nevetlen faluban

alapított.

volt,

790-ben egyházat és paplakot

8
)

Borzovai Téglássy

ügyésze

1

kanonok

haláláig Egri

volt.

József 1830— 32-ben Abauj vármegye f-

Lakhelye Sár-Korlát.

Téglássy család Zemplín vármegyében

is

honos.

4

)

Tegze család. Ugocsa vármegye nemes családa. Tegze László,
Zsigmond, Mihály, Istváné század elején birtokosok Gödényházán, ugyan akkor nevezett M i h lyés Istvánon fölül Gábor)

János, Pál

és

Sámuelnak

Tegies család.

özvegye birtak' Fertös- Almáson.

(Anárcsi) Anárcsi Tegzes

László

és

5
,

Simon,

Z s ó fia Vetéssy Márton Özvegye többekkel Puszta Darócz és Homok helységre kir. adományt nyernek. 6 )
Ajaárchi Tegzes Antalnak, kit az erdélyiek megöltek, '} neés

jétl

szaniszlófi Báthori Zsófiától leánya volt

')

Szirmay, Szatmár várm.

II.

Hl.

144.

*)

Ugyan ott 244
Szirmay C. Ugocsa, pag. 164
Szirmay C. Zemplin not. top. 117.
Szirmay C. Ugocsa, pag. 151. 174.

•)

Szirmay, Szatmár várm.

*)

1578. évi 26. törv. ez.

')
8

)

*)

H 199. 284.

Borbála

Dersy

Ist-

TEGZ. —TEKE.

76

Anárchy Péter 1545-ben Homokon a Derenchényiek ré2
felkéri, utóbb & Derencsényiekkel megalkuszik. ) L. Anárchy cs.

vánné.
szét

*)

Tegzö család.

Székely család, melybl

(Arkosi)

1654-ben Kolosvárott unitárius tanár.

István

•)

Tehén család. Tehén máskép Tay Farkas nak nejétl Nagy
Katától fia János 1615 ben ellent mond Gyürky Benedek Btatutiojának A. és F. Palojtára nézve. *)
Tetei család. Lásd Thaisz cs.

Téhr család. Czimere
ágaskodó

tulsó lábain
fát tartva.

Ugyan

tigris

a vért vörös uÜvarában zöld téren há-

els

lábaival gyökestöl kitépett száraz

ez ismétldik a vért fölötti sisak koronáján

ladék jobbról aranykék, "balról ezüstvörös.

Teke család*
melybl,
éltek

István, B

e r e e z k, és

—n

János.

Imre.

László, kiknek

ivadékrendje

Bereczk.

László

•)

kö-

:

István.
.

*)

1396-ban osztályképen birta M.-Köblöst. Utóbb

vetkezleg ismeretes

.

Fosz-

Doboka vármegye kihalt régi családa*

(M. köblösi)

Mihály

is.

_—,
Bálás.

~_

,

.^

István

György

1471.

1471.

t

-

i"

"- -r>

--'---i

János

Lukács
1540—47.
Dobokai

Fcrencz.

utóbb b. Szolnoki
fispán.
(Barcsay Magdolna)
V

Ferencz
1579.

t
ismeretesek
férje.

János

még a

családból

1627-ben,

Bora

F, Tööken és M. Fordorházán

»

Tamás

1610. körül Ördög Kata

Zsidó Balásné

Magdolna

1620-ban birtokos

1656-ban Fodórbázy

Iatváimé.

Kihalt a család a XVII. század folytában.

Telegdy-Kovács család -Lakhelye Debreczen.
')

*)

Szircnay

Ugyan

id. b.

IL

Ismeretes

kö-

77. 84.

ott 285.

3

Székely Sándor. Unitária Vallás tört 157. lap.
*) Sz. benedeki Convent Pro-oc. LL. pag. 94. nro. 70.
) Burgsfcaller, Collectio Insigníum Nob. Fam.
helyen 1579-ben
•J Hodor, Di)b«>ka várai. 235. 403. 570. Lukícs fia egy
)

másutt 1610-ben

iratik

meghaltnak

7:

TELEGDT.— TELEKESSY.

László,

zülök

(szül. 1816.) írói

1

néven Caatáry Ottó, neje Szontagh

Aurélja.

Telegdy család. Lásd Thelegdy cs.
Telek család Telel* György 1717-ben IS. Károly
kapott czímerc nemes levelet.

királytól

*)

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren balra fordult, hátulsó
lábain fónálló, ketts farkú oroszlán, els jobb lábával három nyilat

A

tartva.

vért fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas-

szárny között vorÖ3 ruhás, prémkalpagos magyar vitéz emelkedik

ki,

derekán zöld övvel, kalpagán kócsagtollat szintén jobbra fordulva,

jobb kezével kivont kardot
ról

tartva.

Foszladék jobbról ezüstvörös, bal-

aranykék.

Nógrád megyében Telek Tamás 175-ben a kétségtelen nemesek sorában áll. 2) Tán ennek fia, bizonyosan vér rokona volt

Antal, kinek

Telek

Fejérváry Lászlóné, és

Anna

Teréz

gyermekei:

Ajtich Horváth Annától

Háan Imréné.

Telekessy család. (Telekesi és Debréthei) Vas vármegye régi
kihalt nemes családa, mely az azon megyében fekv Telekes helységrl vette nevét. A XV. század elején már virágzott, midn Telekessy
György nek fia István 1429-ben Vas vármegye alispánja volt. 3 )
A család egyik ága magasra emelkedett és az ország bárói közé
jutott
volt.

Telekessy

Imre

által,

ki

Már Mohácsnál 1526-ban

I.

Ferdinánd király jeles tábornoka

jelen voit ifjú korában.

23 év múlva a

veszprémi kapitányságban találjuk, 1555-ben Lévai kapitány
1557. 1558. években

feks magyarországban János

volt.

Az

király pártján sok

szerencsével hadakozott, megvette Kassát, Zempíint Falóczot, Leleszt
Szöllst, Sáros-patakot stb.
lett.

Adományban kapta

plinben)
'ban, és

5

) és régi

Kassán

I.

leánya

Legvégül Kassai országos fkapitány

Ferdinándtól Ledniczvárát és Zétényt (Zem

nemesi czimerének megujjítását.

°)

Meghalt 1560-

temettetett, hol sírján nemzetségi czimere az oroszián

és sas ékesítek síremlékét. ')

Egy

*)

Borbála

Elnevét

Kisfaludy

Dcbré

t

e

Istvánné, és

helységrl

egy

Coliect. herald, nro. 59S.
Protoc. C. Neograd. anní 1755.
Fejér, Ccd. dípl. tomo vol. IX. vol. VII. p. 168.
4
) Budai Fer. Hist Lex. Uh 403—411. Istváuffy Hiat. libr.

fia

irta.

8
)

István

')

3

)
•)

XX—XXXTJ'

1685. kiadás 499
5

)
e

)
*)

*)

Sxinnay C. Zerapliu nót. top. S03— 3G2 4s not. kist, 75.
Kovachich M. Georg. Formuláé Solennes Stüú Praef- pag.
Lehoczky Sletntnak II. 389.
Szirinay Szatmár várm. JI 89

LXXIX

TELEKESSY.

Í8

—TELEKI.

Kavka Záonkoval határviilongás át az 1578.
évi országgylés rendelte elintéztetni. x ) Ennek fia volt a szerencsétlen
Mihály, ki Rudolf királynak Erdélybl Bécs felé utazó szekereit
maradt, kinek a morva

fegyveresen megrohantatván, és abból az egykor Báíhori Zsigmond-

nak ajándékozott,

és Báthori

detett órát is elrabolván,
sért

Rudolf király

mely Rudolf

tok, *)

láttatni.

Ennek

által

ezen

András halálával Rudolf királynak kül;

ü

szabadmenetet sért erszakoskodá-

az 1600. évi országgylésnek bepanaszolta-

királyt felhatalmazá Telekessy Mihályra törvényt

folytán,

Rudolphus Császár fejét

mint

Pet

Gergely

irja:

„Telekesi Mihálynak

véteté Pozsonyban, egy rósz éráért

így sza-

,

kasztok ebben magvát, 'ennek a famíliának*

Mind e mellett azt hiszem Telekessy Mihály-ban nem egész
családa, hanem csak a Ledniczet ís birtokoló Debrétei Telekessy ág
halt ki.

A

Mert

XVII.

és

még

XVIII. században

két Telekessy István fpa-

Az egyik

pot látunk fényleni, kik szintéu a családhoz számitatnak.

Telekessy István, kit 1610-ben nevezett ki veszprémi püspök

Erghel János veszprémi nagy préposttá.

postnak

találjuk.

is

1635-ben

is

1622-ben pedig
5

szerepelt. )

A

3
)

Utóbb

kir. táblai

tri,

majd

ülnök

leleszi pré-

volt,

és

•*)

még

másik, az ismertebb

Telekessy István, a híres egri püspök, ki 1633. aug. 20-án

Vas megyében

Csm ötén

született,

csanádi, 1699-ben pedig egri

Teleki család. (Széki
horogszegi

némelyek

)

püspökké
gróf.)

A

gyri
lett.

irják,

mecseniczi)

n.

prépostból 1689-ben

Meghalt 1715. mart. 3-án.

széki gróf Teleki család a kihalt

Szilágyiakkal együtt a régi

rázda család, melyrl a
volt azon

6

Garázda

mecsinczei
nemzetségbl

maga helyén szólottunk (IV.

(vagy

A

ered.

kot. 333.

Ga-

egyike

1.)

s régi magyar családoknak, melyeknek fo birtokaik

iniot

7
)

a kap-

1578. évi 18. törv. czikk.

Pet

Gergely M. krónika

')

IstvántTi Libri 32.

3

)

Kaprinai Mas. B..tomo 41. pag.

)

1622. évi 43. törv. ez.

4

149. és 1600. évi 22. törv. ez.

58.

4

)1635. évi 72. törv.tsz.
•) Magyar Sión 1864. évi folyam 322. s köv. 1.
') Innen vette magát azután azon bizony itatlan téves vélemény

mely a
Garázda család-ot majd Bolgár országból majd meg Dalmatiából eredezteti,
mint ez utóbbit még Kazinczy Ferencz is utánírta. Mintha birtok jelölné mindég az eredetet, és mintha a meghódított tartományokban törzsökös magyar
családok meg nem fészkelhették volna magokat ott nyervén a hódítás alkalmával szerzett érdemeikért birtokbeli jutalmaztatásaikat.
,

,

,

79

TELEKI.

Zsigmond

már virágzottak. Pö birtokuk Mecsincze BoJgárorsz ágban feküdt, honnan
el nevöket irák. A XIV. század vége felé már két f vonalra oszlott
a Garázda nem, az egyik vonal megtartá a „Garázda" nevet, rnecsincz&i és ennek elvesztvel utóbb keresztúri elönév mellett, a másik
részekben terjedtek

csolt

Szilágyi
ujabban

nevet vett

fol,

ki, és

de azért

király korában

még 1407-ben

együttesen nyeré

szerzett

birtokaira a királyi

adomány-leve1

leket.

)

St együtt

nyerek si közös
czímerökrÖl(a lán-

gokból kiemelke-

d

vadkeeskérl)

szóló
let

czímerleve-

Zsigmond

is

1409-

királytói

ben.

a

(Lásd Szi-

)

lágyi

köt

X,

cs<

705-706.

1.)

1408-ban

Ist-

vánnak

fia

resztúri

Garázda

Mik lós

Zvorník

ke-

vár

(Zrebernik)

várnagya.

egyik

Imre, László,

János

Pál

és

testvéreivel

,

Szi-

lágyi Lászlóval ós

ennek vérségével, mint a fenmaradt adomány levél mutatja, csere-adomány utján nyerték a Temes megyei Horogszeget és a több megyei
,

javak között a Békés megyében fekv Telek nev pusztát. 1414ben felprédálván a török Boszniát, a Garázdák Magyar országba köl-

tiének

által, és

Bihar, Arad, Békés és Zaránd vármegyékben fogtak

A már elbb

lakást.

!

)
*)

nyert birtokokhoz

tomo X. vol.
pag. 742—746.

Fejér, Cod. dipl.

Ugyan

ott,

4. p.

megszerezvén

609—612.

itt

többi közt

80

TELEKI.

még Zégorhid
említett

Szék

és

Tele k-röi,

helységeket

.

egyike z á g o r h i d i,

ezekrl , valamint a fölebb
másika széki, harmadik

teleki Garázdá-knak neveztetek.
Már I43?-ben az aradi káptalan egy oklevele szerint Teleki Jak a b, Teleki László, Piski Albert, Tanchus Agata, Tanchus György
és Nadányi Márk egymás között egyezségre lépnek Tanchus Pálnak
Nadányi Márk által lett megöletése iránti ügyben.
A széki Garázda ág hamar kihalt, az utolsó leányt teleki
Garázda vette nül. Egyesülvén igy a S z é k i-ág a Telek i-ággal
ezeknek szülötteik anyjoknak elönevét vevék atyjoké mellé, és igy

támadta szék i Teleki család-név.
A XVII. század végén a Garázda ágnak már csak egyik férfi
tagja: Garázda János élt. Ez Báthori Kristóf fejedelem leányát
Griseídist kiséré Lengyelországba jegyeséhez Zamoiszky kanczellárhoz és
és

ott

maradt sok évig, Báthori mellett vitézül harczolva a litvánok

moszkák

ellen.

Dicsér oklevél

mellett hazatérvén Erdélybe,

vette Fejér Juditot, és ettl netnzé egyetlen
kit

idvel széki Teleki Mihályhoz,

udvarában (1605

együtt minden javaiban Örökösévé
csatatéren végzé be életét

rom ága a

*)

leányát Garázda Annát,
és Bocskai István

ki Báthori Zsig.

— 14.) testr kapitány

vaia,

nül

adván

férjhez, azt, vejével

miután maga Goroszlónál a

tette,

így egy esütt ismét a Garázdák mind há-

széki Teleki családban.

Nevezett Teleki

I.

Mihály

a testr kapitány nejétl Garázda

jeni várnagy,
a hajdúk (gyalogság) alkapitánya volt. Ez 1630.

Annától nemzé Istvánt, ki kihalt, és
Zarándi fispán, és

I.

Jáno

s

t,

ki

nül vette berhidai és petrilini Bornemisza László leányát
Annát, a másik Bor nemi sza Annának *) Apaffy Mihály feleségének
nagynénjét, kitl születtek gyermekei II. Mihály, Katalin Stépán

körül

Ferenczné, és

Anna

elbb

czegei Vass Lászlóné, utóbb Keresztúri

Jánosné.

Mihály

minden késbbi széki Teleki-eknek. Született Nagy- Váradon 1634-ben. A Rákóczy-ak udvarában neveltetett és kapitánya Ion a II. Rákóczy György
Most említett Teleki H.

testreinek.

Ennek

kanczellára)

lett

halála után által

lett

törzsatyja

ment Apafiihoz, és ministere

^fö-

a fejedelemnek, és az ország generálisa} Huszt és Kvár

várainak, Csik-Gyergyó-Kászon, és Sepsi, kezdi, orbai székek föka-

')
*)

Bethlen WoJph. Hist V. 26.
Ki Bornemisza László fiának Pálnak leánya

volt.

;

:

81

TELEKI.

vármegyék fispánja, minden
kir. dézniák és harminczadok föbérlöje. Mekkora szerepe volt Erdély
történelmében, mily befolyással bírt Erdély kormányára, stb, mind ez
pitánya, Fejér, Torda, és Máraniaros

muuka szk körébe
müve
a magyar korona alá jutott, kivált az

a történelembl ismeretes, eléadása

Hogy Erdély

Kitn

ismét

érdemeiért

I.

nem

e

Leopold már 1685-ben

utódai részére a

római

s z.

I.

Pál,

és

I.

mer megbvitéséröl ünnepélyes diplomáját is kiadatá.
várnál a Tököly Imre ellen

vitt

*)

Elesett Törcs-

zernyesti csatában 1690. aug. 21-én, El-

templomba.

temettetett a Gernyeszeghi

íia III

Sándor ás ezek
birodalmi grófságról és si czí-

József,

I.

volt.

saját kézirata általj gróf-

ságra emelte, melyföl utóbb halála után 1697. évi april. 20-án

Mihály, L László,

való.

kat és kincset hagyott hátra. Családja

2
)

Családjának tetemes jószágo-

meg

alapítása eleintén nehezen

els jegyese még az összekeiés eltt halt meg. Els
neje pekrovinai Pekry Zsófia, mint hat hónapos neje hagyá Özvegyen
ennek halálával vette nül köröstarcsai Wéer Juditot, kitl tizenhárom
gyermeke hat fiú, hét leány született következ renddel;!. Anna
elbb Apaffy Miklósné, utóbb Kemény Jónosné, ki gzben, mint öz»
végy, Tököly Imre jegyese a ) is volt, 2. II. J á n o s, 3. Zsuzsanna

ment.

Torma

Júlia

,

Krisztina elbb

Vay Mihályné,

4.

Ábrahámné,

Kata

8.

Judit

Pál,

11.

5.

Bánffy Pálné,

Kendeffy Pálné, utóbb Barcsay

6. III.

M

bet elbb Macskássy

h

Lászlóné, 12.

1.

há1

7. I.

y,

László

József, 10. I,
Sándor, és 13. Erzsé-

nagy-mihályi Pongrácz Jánosné,

Borbála Vay

i

9.

I.

Lászlóné, utóbb Jósika Istvánné.

hárman III. Mihály, L.Pál és I. Sán
dor terjesztek több nemzedékre le családfáikat, és I. Pálét kivévén*
a másik ketté máig virágzik, és így II. Mihály tói a család három f
vonalra oszlott, mint alább látni fogjuk. A másik három fiú pedig ma-

A

gában

hat fiú közül csak

kihalt.

II.

Ugyan

János

tány, 1681-ben
I,

(szül.

mag

László

is

1662-ben) már 16 éves korában kvári kapi-

nélkül halt

el.

tanács úr, és Fejér vármegye fispánja, és 17 10-ben

az Erdélyben fen álló tizenhármas deputatio tagja. Meghalt 1714-

bem
báró

*)

Nejétl Vay Annától egyetlen leánya maradt

Kemény

:

Zzuzsanna

László gubernátor aeje»

Lehoczky Stemmat.

892 - 394.
*) Mikola, Hist. geneal. Transylv. 35.
Bethlen Miklós Önéletírása 1. 519.Chronicuro Fuelisio Lupíno 01tíl.2t7*
*) Apor, Synopais Mutationum
p. 156.
*)

afA«YABOK8ZÍa CSALÁDAI

XX.

II.

KÖT.

O

,

,

TELEKI.

82

József

í.

) egyszersmind a

pánja,

Els

halt 1732-ben. *)

volt

Sí.- vásárhelyi

neje osdolai

Bethlen Katalin.

gr.

megye fisCollegium gondnoka volt. Meg-

lakott Kercsesorán. 1727-ben lett Fejér

Kun Borbála

Az olstl

lett

volt,

3

második neje

)

Krisztina

leánya

gróf

Adámné 1744-ben, Második nejétl tizenkét gyermeke
LúskIó, 8 ára. Zsuzsi, Juczi, István, Júlia I isko-

Toidalaghy
volt:

ukban elhaltak

t
)

752 ben temettettek

midn

rótt,

És

így

I.

Zsigmond

úgy

,

Józ

t

Kercsesorán

József ága

Mi eltt

II.

!

már

s e f

731 -ben

Gábor

és

Klára

Gyulay ezredben kapitány

a

1729. jan.

,

4.

kora 28. évében meghalt.

*)

három

f

megszakadt.

is

Mihálynak, a nagynak, három másik

fiától

vonalon sarjadzott ivadékáról szoknánk, lássuk a családfát:

tábla.

I.

Mihály

I.

1605. 1615.

testr kapit.
(Garázda Anna)
István

János

I.

1614.

1614. 1662.

f

Zarándi fispán

jeni
(petr.

Anna

Mihály
f 1690.

11.

(Siépáu Ferencz)

kapit.

Bornemisza Anna)

sz. 1634.

Kata
czegei Wass László
2. Keresztári János)

(1.

Erdély kanezellára
IG85. gróf
1.

2.
,___

-

--

-

Pekry Zsófia

Wéer

>£S? W WIlLMibály LLászló
2*|I71B:kVá- Fejér

§
g
9 g

Judit ettl
«

g-l.

g;

József
Fejér

X

S-ü ri kapit. v fisp.
fó'isp.
g(ToroesBkay
1782.
1714.
g
f
|
Kata)
Vay) ? (1. osd.

|

^P*C

W^SP^E
£$£«

§-~

I
£*.-

«5^

»

?ní

-"

2

;

(b.

:)
y

a

Erzse
sz. 1677. gsz. 1679. (l-Maeskáf 1731. ÜL f 1760. sy László
< Tordai 2. Jósika.
(. Vay
Kata) «•« fó'isp.
Istv.)

Kemény $*%$*{*
László)

L Pál

Kata )

gff.Sándor

S*-^?**
Zsó £*)
ÍWyí

§^

JTF. f«6Z.

9

Hí"

o
l-t.

Krisztina

(gr.

Toidalaghy

Ádám

1744)

2-t.

László

f

^NJózsef Juczi. Zsigmond Gábor Klára
f 1731.

g g kapit.
_,.2.f 1729.
'

kora

István Júlia

f 1732. f 1732

f

t

28.

') Apor, Synopsia Miitationum
') Ugyan ott 17b.
") Nem pep. 164,
dig gr. Kurta Borbála, iniat Kazinczy (Ered. munkái II. 381.) hibásan írta. Gróf
Kurta családnak hirét sem halottam. *) Halotti beszédek fölötte Szent-királyi György, Gyula-azigethi István, K. Vásárhelyi Péter, Pápai P. Imre, Ajtai

Mihftlyíói stb.

:

TELEKI.

Pál

Mint

e táblán látjuk, II.

és

Sándor

I.

Ezek közül lássuk
vonal fiágon már kihalt.

ház.

Mihálynak három

három

által

f

II.

t

fia

Mihály,

III.

I.

vonalra oszlott a széki gróf Teleki

Pál vonalát

I.

83

á b

legelbb

,

azért,

mivel ezen

a.

1

Pál, ki az /. táblán.
sz. 1677. f 1731.
I.

(Vay Kata)

Ádám

I.

1703.

sz.

f

1769.

(gr.

Eva
Wass Miklósné

tábornok
(lb. Wesselényi Zsuzsát 1739.
2. gr. Toroczkay Klára.
3. Petr. Horváth Zsuzsi)

Kata

Judit

Kata

9 hónapos

3 hón.

másfél
éves
f

1-ttfl

f

f

1728. óta)

Ádám

Zsuzsa

Pál

f

1739.

t

(gr.

2-tól II.

Mária

György)

Pál

I.

Enyeden
czyhoz

késbb

tanúit,

Tudós nak

Kendeffy
János)

(gr.

Mihálynak

(II.

Anna

Polexina

Teleki
László)

állott.

fia) szül.

Ádám,

a külföldi akadémiákon, és beutazta Európát,

értéssel vádolva

állít,

oct. 7-én.

kivel 1728. sept.

29kén

halálakor 1739.april26.

*)

5
)

Erdély nev.

mert kövérsége miatt

Els

1737.

féle egyet-

tér vissza.

1745-

nem

járhatott,

csak

nejétl báró Wesselényi Zsuzsától,

keltek össze, hat gyermeke volt, deanyjok

már csak Zsuzsi utóbb gr. Korda Györgynek
cs. 234.

•)

Cserei Míh. Hist, 336. 915.
Vöröstói öy. halotti beszédei

*)

Szent-Györgyi 8ám. halotti hee*ed

6

Fölötte halotti beszédek

)

jár.

és ezredes lesz, 1751-ben tábornoknak neveztetik,

ült Meghalt 1769.

Ferencitl

1728. óta czegei gróf

Bécsbe megy, és tanácsosi czimmel
tehetett,

)

Éva

országgylésen. 1738-ban Rákóczi

de szolgálatot nem

Kvári

forradalom végén Rákó-

1722-ben Hálában, majd Drezdában

kir. hivatalos a szebeni

3

A

ki 1703. aug. 1-én született. Mint tanuló felöltözött

tanít és prédikál.

*)

*)

Meghalt lak- és birtokhelyén Kendi-Lónán 1731. nov.

)

ben 300 lovast

kihalt.

1677. jan. 8-án Sorostélyon.

Nejétl Vay Katától egy leánya
Wass Miklósné, és egy fia maradt
deák

még li gyermek,

és

Degenfeld
Miksa)

13-án. s)

I.

Cíd fordít
Wesselényi Mária)

(gr.

nevezik, és a haza atyjának.
2

f 1792.

Dobokai fisp.

Korda
(b.

(gr.

Ádám

sz. 1740.

II.

582,

Wesselényi Zmizsk fölült.
Kannán Andr. Deáki Józs. és Tsepregi F.
b.

stb.

6*

TELEKI.

84

Pál

neje, és

is

rövid ideig. Másodszor Toroczko/v Klá-

nül, harmadszor Petrichevich Horváth Zsuzsanát; a máso-

rát vette

diktól

ez utóbbi

élt,

lett fia

Ádám

II.

1740-ben, Dobokai fispán,

szül.

Torda

s

kormányszéki tana

Közép-Szolnok fispáni helytartója. Irt verseket
Wesselényi Mária halálára 1786-ban, és fordította Corneilie Cid

csos, Kolos,

neje b.

és

magyarsággal könyü

jét tiszta

és folyékony versekben. II. Józseí császár

a kolosvári kerületben királyi biztos volt. Mikor e hivatalát

alatt

letette,

a rendek gylésében szabadságot adott mindenkinek, hogy, ha ellene

panasza van, adja el, hogy hibáját jóvá tehesse, vagy a netalán oko-

Oly tett, mit esak tiszta öntudattal merhetni. l )
Meghalt 1792. Tizen egy gyermeke közül csak három leánya maradt:

zott kárt megtéríthesse.

Mária

Anna

Polixéna

Teleki Lászlóné,

gr.

Degenfeld Miksáné, kikben

gr.

gr.

Pál

I.

Kendefíy Jánosné, és
vonala megsznik.

Mihály vonala,
Mihálynak fia) egy, máig virágzó vonalnak
///.

Mihály

III.

Már

alapítójává.

Ádám
irj.

(II.

íiatal

korában, í 689-ben mint

a „Fejedelmi Lélek" czímü

J.

munkája

Weber

fordításával, melyet az

vára

Rákóczy fölkelésével a várat annak
Rákóczy tábornoka lett, többek közt be-

és kir. hivatalos volt,

maga

feladá,

lépett fol

Már 1698-ban Kvár

Apaífy Mihály fejedelemnek ajánlott

fkapitánya

iró

lett

is

oda

állott,

és

Grgényt, z ) 1707*
ben Kolosvárt iktattatik a f ispánságba, H) tán jobban Rákóczy részérl is a kvári fökapitánságba. Rákóczynak fejedelemmé választatását
vette Bethlent, Beszterczét, ostromlá Kolosvárt és

mint követ ö vivé hírül a török portára.
tartó lön.

A

4

)

Rákóczy

alatt

végre kincs-

forradalom megszntével 1711-ben aláírta a szatmári bé-

1713-ban Kvári kerület fkapitánya lett, de néhány év múlva
meghalt. & ) Nejétl Toroczkay Katalintól gyermekei III. János, IV

két.

Mihály

és

I.

Sámuel,

továbbá

Anna

elbb Szuhay György né,

másodszor csebi Pogány Istvánné, harmadszor Szerencsy Hajnal Gerzonné 1761-ben, és Borbála elbb Dániel Lörinczné, utóbb váradi

Horváth András özvegye 1761-ben.
')

kái

Bajza,

A

Telekiek tudományos hatása. Lásd

III. 162. 153.
*)
*)

Cserey Mih. Hist. 223. 329. 837. 342. 353. 415
Vízaknai Bercczk naplója.

*)

Histoire de la revolution.

4

Apor, Synopsís Muiatioauoi

)

p. 156.

Bajza Összegyjt, mun

:

,

TELEKI.

85

Mieltt ezek ivadékairól szólanánk, lássuk

Mihályiul a csa

III.

Iád leszármazását

Dl.
III.

tábla.

Mihály, ki az

Kvári

L

táblán.

kapit.

%6&S} W98-1713.
(Toroczkay Kata)

Anna
János
Kvári (l.Szuhay György

fkapit.

Pogány

2.

IV. Mihály
f 1745. sept.

Borbála

III

(l.Dániel

Istv.

2.

Lr.

V. Horvátli

fó'korm. tan.

András)

(gr.

Szerencsy Gerzon)
(Vay Bora)
kathol. 3.

tábornok
(Eövös Mária)

Bethlen

Klára f 1755.)
-i

V. Mihály
sz. 1731.

gr.

József

f 1761.
Kendeffy
Káchel)

István

sz 1733.
f 1744.

1

r

Imre
Elek
G pl r
(g-ft|2"&Bz. 1732. f 1802. f
00

kir. táb.
(1. gr.

Cu

ülnök.

Nemes Zsuzsi

elvált 1770.

Báchel.

Klára.

Sámuel
f 1783.

I.

sz 1710.

10.

2.

Kran sz Mária)

2-tl

^

Imr^

II.

f

1849.

Hosszúfalván
(gr.Brunszvik Karolina)

Blanka

Emma

sz. 1806.

sz. 1811.

Miksa
sz. 1813.

(De Gerando (Cook Jaqueline
August)

elvált 1841.)
-*•

i

fiá

II.

Pál

t

1773.

IV. János
(1.

Dobokai fisp.

2.

-i

Mária
Sára
Kata
Klára
f 1791. (gr.Bethlen f 1758. (gr.Bethlen
Perényi
Pál) (gr. Lázár
Dávid
f 1770. (b.Bánffy
Bora) (Halász Bora) Péter)
János
özv. 1779.)
föisp.

Bora)
Folyt, a köv. lapou.

1849.

Sándor

Vay Anna Tordai

(gr.Haller

f

r.

elnök)


Bora
Ágnes
József
(l.CzóbelLászló (Berzenczey Sármáson
2. Vay János
János)
f 1809.
Anárcson)
(gr. Mikes

Kata
János
Lázár hadnagy
János)
f ifjan.

(gr.

Mária
sz. 1760.

János
sz. 1792.
(gr.

f

1860.

Mikes Erzse)

Janka)

1846.)

Anna

Bora

(Hollaky
Farkas)

(clasztelki

Dániel

Róza

Sándor
kiköltözött
(Bickerstett

f

(gr.

Bethlen Fark.)

Lr )

)

:

86

TELEKI
II.

Pál, ki az elbbi lapon.

f 1773.

Dobokai fóisp.
Haller Bora)

(gr.

Ferencz

í.

ezredes
(gr.

t 1808.
Toroczkay
Róza)

Tamás
rnagy
(gr. Komis

Anna

VI. Mihály

(Dósa Ágnes
Paszmoson.

(1. b.

Toroczkay

Gergely

Kata)

2. b.

Mária-Jozefa
(b. Jósika
Antal)

Ozmann

Vilmos)

Cecilia.

Pál
f

Vir.

ifjan.

Í'-t.

Mihály
f 1823.

Ceci)ia

(1.

Harinnán
gr. Toldalaghy

&

Ágnes.
Traut Amália)

Ágnes

Luiza

(Le'szay

Mária

'

Eduárd

Róaa

István

2-t.

Haller
Mati l d)

(gr.

sz. 182'A

(waldaui

»*"

Henrietted

hályé

már

és

I.

'

£P

András. Sándor.

f

Jánostól, IV. M iSámueltól három ág támadt. Ezek k zül IV. Mi-

Mihálynak bárom
1

!839

sz. 1815.

(Ujfalussy Miklós)

Luiza.

István.

1

Ede.

Grizella

c«wii

h& y t ó

Karolina

szül. 1813.

Ern)

III.

Ferencz

á költ
f 1831. Paszmosen
(gr Teleki Karolina)

(Jakabos) (Ferrary

I-<ó'r

II.

úgymint

fiától

kifogyott, lássuk tehát

elször

is

III.

ennek ágát

IV. Mihály ága.
IV.

Mihály

(III.

már Kolos vári tanuló korában
értekezést, 1731-ben Compendium

Mihálynak

a jótettek szükségérl hittani latin

Cronicae Transylv. müvet

írt és

fia)

Az 1736. évi szebeni országkészítésére a megyék részérl választadott ki.

gylésen a t&Liácskozniányi terv
mányi tag. 1741-ben Bécsbe küldöttség! tag, majd cs. k. kam. és fkormányszéki tanácsos, és 1 742-ben az ország fszámvevségének El2
nöke. ) Meghalt Hévizén 1745. sept 10-én, ) Nejétl gróf Bethlen
!

Klárától (ki 1759. halt

meg)

gyermekkorukban elhalván
V.

Mihály,

losvári tanuló

')
s
)

,

a táblán Iáható gyermekei voltak, kik

maradt egyedül

ki 1731-ben született. Atyját és testvéreit

korában elvesztvén, anyja tanácsából korán nsült, 1752-

Apor Synopsís Mntatíonum

Ugyan

még Ko-

ott 239.

182. 195. 213. 215, 217. 222. 225. 226.

87

TELEKI.

ben vévén

nül malomvízi Kendeffy Gábornak losonczi Bánfíy Zsuzsan-

nától született leányát Kendefty Rácbeit, kivel tiz évet

két leányt,

KlárátésKácbelt, midn

1

sem

élt,

hagyván

761. sept. 4-én alkonyatkor

alsó-gyéresi palotájának tornácza fölött az ívezet egyik fala ledlvén,

összezúza úgy, bogy sept

6án
III.

János

III.

bele halt.

Benne ága

elenyészett.

János ága.

Mihálynak

(III.

*)

Kvári fkapitány

íia)

volt 1744-

Nejétl Vay Borbálától négy leánya és három fin
maradt, u. ni. II. Pál, IV, János^ és S á n d c r, ki 1768-ban Torda
vármegye fispánja volt, meghalt 1770-ben. Nejétl Halász Borba
Iától, ki 1774-ben 1500 írót alapítvány ózott a kolosvári re£ egyházra,
gyermeke nem maradt, A másik két íi két ágat terjesztett.
ben.

És

katbolizált.

Pál elbb Fogaras

II.

vidéki

f

kapitány, utóbb 1766-tól Do-

2

1771-ben az erdélyi földmiveiés és szép
mvészetek társulatában ülnök. Meghalt Kolosvárott 1773. nov.

boka vármegye fispánja
18-án.
és

3

)

Nejétl gróf Haller Borbálától

)

három

fiú.

Ezek közül

I.

Feréncz

öt

gyermeke

két leány

volt,

ismeretes franczia elmésségér!.

Meghalt mint ezredes 1808-ban. Nejétl

gr.

Toroczkay Rózától csak

egy leánya maradt Czeczilia. Tamás mint rnagy halt meg. Lakott
Nagy Bányán. Nejétl gr. Komis Katától (f 1844.) gyermeke nem
maradt. Szerencsésebb volt házassága a harmadik fiúnak VI. M i h á i y:

n a k, ki Paszmoson
két fia maradt VII

lakott, és

M

kinek nejétl Dósa Ágnestl többi közt

h á 1 y , és II. Ferencs
VII. Mihály Harinnán lakott Doboka megyében. Meghalt 1 823ban. Els nejétl gr. Toldalagby Ágnestl négy leánya, második nejétl Traut Amáliától (ki 1844-ben gr. Nádasdy Mihályhoz ment férjhez)
:

.

i

István szül. 1822-ben,
mekei" István és Lni z a.
egj

fia

II.

Peren ez

Meghalt Paszmoson

kinek waldaui Séidl Henriettétl gyer-

a lelkes költ, a m. akadémia

1831,

dec,

2Ö-án. Verseit

tiszt,

tagja volt

Döbrentei

adta ki

Nejétl gróf Teleki Karolinától egy leánya Karolina
Ujfalussy Miklósáé, és egy fia Eduárd (szül 1813.) él, ki nejével
1834-ben.

gr. Haller Matilddal ágát

meke

)

3.

mint a táblán

terjeszti,

áiló

öt

gyer-

mutatja.
l

Gy.

tovább

h. fölötte mondott halotti bes&édek
L Tjgbí H. István, 2, Vörösli
ITilep Sána. 4. íncze István által
iniad a nagy kinyomva KoIcbv*
:

Dsáki

,

1765.
*)
•)

Hodor, Boboka várra. 415.
Rettegay naplójában kísgöbííleg

ír

róla,

;

TELEKI.

88

János

IV.

(III.

Jánosnak Vay Borbaiától

fla)

kétszer nsült,

els neje Vay Anna, a második Perényi Zsuzsanna (vagy

Júlia) volt,

ezektl a táblán látható ieányakon kivül fiai János, mint hadnagy
ifjan elhalt, meg maradt József, ki Sármáson lakott, és ott halt meg
:

1809-ben.

Ennek nejétl

leánya, és egy

fia

Jáno s

Mikes Máriától

gr.

maradt.

Ez

1760. f 1846.) két
szül. 1792-ben. Több évvel elzleg

szélhdés folytán meghalt 1860.

történt

Nejétl

sept, 13-án.

Erzsébet csillag ker. hölgytl gyermekei:

ment

(szül.

Sándor,

ki több kalandon

korában a spanyol örökösödési háborúban

át és ifjú

Mikes

gr.

vett

részt.

1849-ben Francziaországba menekült, innen Angliába. Ott vette

Henry, báron Langdale of Langdale

Bickersteth

magyarra

Jankát a „Child Harold"

leányát,

és

nül

Lady Harley

fordítóját.

J.

1860-ban

Olaszországban Garibaldi mellett harczolt mint ezredes. Utóbb híre
volt,

hogy Palermónál

jelenleg

1849-ben megnyerte az angol királynéti, hogy családa

is él.

a Harley nevet

s

czímert viselhesse.
i.

mue

I.

de más biztosabb értesítés szerint

elesett, *)

1

Sámuel ága.

(Hl. Mihálynak

Erdélyben több református

fia) szül.

elfogatott,

1710-ben. 1738-ban,

Sámuel

I.

is

köztök

midn

volt. *)

Kato-

nai pályára lépvén, tábornok s ágra emelkedett. Meghalt 1783-ban Hosezufalván.

Nejétl Eötvös Máriától egyik

sik fia

Imre

Meghalt 1802-ben.
elvált,

utóbb

(szül. 1732.)

Els

második neje

fia

Elek

kir. táblai

neje volt gr.

korán elhalván, má-

ülnök tartá

ágazatát

Nemes Zsuzsanna, kitol 1770-ben

Krausz Mária, kitl

volt

fel

fia II.

Imre

lakott

Hosszufalván Nagy Bánya mellett, az 1834. 1837. évi erdélyi ország-

gyléseken

kir 9 hivatalos.

Meghalt 1849-ben. Nejétl gróf Brunszvik

Antal leányától Karolinától gyermekei

:

1.

vádlott 1853-ban 10 évre volt elitélve. 2.

érdekesen

írt

franczia

B lan k a,

Emma

De Gerando Auguszt

neje,

ki

mmt

politikai

a Magyarországról
és 3.

Miksa

(szül.

1813.) egész Kendi-Lóna birtokosa, a gazdasági társulat és szellemi

vetdés (nép
netöl, kitl

iskola)

bökezü

1841-ben

pártolója.

elvált,
/.

I.

volt,

Sándor

(II.

egy

)

XJ üsti

Nejétl az angol Cook Jacqueli-

fia volt,

ki 1849-ben elhalt

Sándor vonala.

Mihálynak, a nagynak)

egy má*g virágzó vonalat
')

terjesztett,

Hírnök 1860. jul. 7. ezám.
Apor, Synopsia Mutaíionum. 202.

fia,

mint föiebb

mondva

mely tle így származott

89

TELEKI.

tábla.

IV.

ki az

Sándor,

I.

sz. 1679.

táblán.

1.

+ 1760.

tordai fisp.
és gnbern. tanács

Bethlen Júlia.

(1. gr;

Nagy

2. peficl

Zsuzsi)

Judit 2-t. II. Sándor II. Sámuel
(Gyrffy sz. 1739.fl822.
sz. 1710. f
f 1734.
f
f 1746.
Mária) udv. kanexellár
(Dániel
gr.
(iktari
tanács
fökorm.
„.^ -.. v, . .
alezredes
Istv.)
Bethlen
Eszter)
(Ráday
Kata)
rn
(Gerhard
idám^ ^k'JTt Be*hlen
11KA<
1
*

1-tl

Miklós

I

László

II.

Lajos

I.

1758.

1778.

'

i
Károly

Í™

'

TT
ta\
Kata

,'

VL tábl.

Folyt.

Krisztina
elvált 1835.
2.

Haller

f

Júlia)

Horváth Júlia
1841. oc t 10.)

Ttl Sándor

Anna

Pál
(Macskásy Klára)

Toldalaghy

(1. gr.

kincstára, (b. Kemény
Ignácz)
1783.
(gr.

Zsuzsa^
Zsuz8a)

s*. 1798.

Folyi. V. tábt.

Júlia
1755.

kathoUzált.

:,

*

1796. 1818.

Kornis

(gr.

Iguácz)

Domokos

II.

sz. 1773.

f

kir. táb.

Mária
(gr.Rhédey

1798.

I.

Ádám)

ülnök.

(gr.

Sámuel

Erzse

Ágnes

Róza

sz. 1819.

sz. 1812.

sz. 1814.

sz. 1818.

Bethlen Erzse)

(b.

Vay

Waldeck

(hzg.

(1. gr.

fiermann)

Lajos)

2. gr.

VII. Sámuel
sz. 1845.

Ági
ignes
sz. 1843.

1 1^1.
kam.
Bánft^ Erzse)
cs. k.

(b.

VI.

Ferencz

sz. 1787.

Wurmbrand
Ern.
Solmsbaruth
Fridr.)

Béla

Erzse

sz. 1848.

sz. 1853.

(Zeyk Józs.)

V.
II.

tábla.

László, ki a IV. tabUn.

sz. 1710.

f 1778.

fökorm. tanács
(gr.

Pál

II.

rnagy Sgsz.
f

-i—u

1738.

i

-i

III.

sz. 1764.

f

g

1821.

septemvir
Teleki
Mária f 18I0.

gf

3 B

Klára
Eszter
(gr.Toroczkay (gr Wartenslében
Zsigmond)
Vilmos)

1813.)
...

.

.

László

f

f 1796.&JT

(Róth Janka

f

Eszter)

CW Zsigmond Krisztina

József

koronar.

lí55. 5*5:

Ráday

w

*

<

István
1785.

Janka
Prónay

Sándorné)

t

III.

(l. gr.

&*WJuliana<P III. Domokos
Mészáros
sz. 1810.
3^sz.l805.&
Janka)
8* £- (Tisza 3 m. akad. igaz.

József

sz. 1777.

(b.

f

1817.

fökorm. tanács,
(gr. Teleki Zsófia)

Borbála
1 1841.

2. b.

t.

(gr.

Zsófia

Báday

Folyt.ak$v.lapotL-+^ Lajos) -+(l.b.Bánffy Jozefa Gedeon)
2. gr. Teleki Klementina)

Jozefa

1 -tói Zsófia

sz. 1838.

sz. 1836.

(b.

Vay

Béla)

(gr.

Geiza
2-tól Hona
sz. 1849. sz. 186a

Teleki Sándor)

Jozefa

Bethlen (Zeyk
József)
János)

(gr.

90

TELEKI.
László, ki as elbbi lapon.

III.

ez. 1764.

(1.

Mészáros Janka)

2. b.

IV. József V.Sámuel Janka. 2-t,Dénes IV.László
Auguszta
1789. f 1851. sz. 1790. sz,1792.fl857
sz. 18J1. f 1861. sz. 1813.
tábornok.
f 1855. ref. egyh. fgondn.
volt párisi (1. gr.Degenerdélyi (b. Jeszenák
kovet.
féld Ottó

1-t.I

sz.

V.Ádám

f 1821.

septemvir.
gr Teleki Mária f 1830.

.

kormányzó

Luiza)

2.

Bozó Pál)

m. akad. elnök.

Klementin

Sándor

sz. 182/.
(gr.

sz.

Teleki

(gr.

Domokos)

Gyula

1829.

sz.

Julianna

18S3.

sz. 1835.

Teleki

(Földváry Elek)

Jozefina)

tábla.

VI,

Lajos, ki a IV. táblán.

I.

t 1758.
(iktári gr.

Bethlen Kata)

II.Lajos I.Domokos III.S4muel VII. Mihály
t 1815. Tordai fó'isp. f 1822.
f 1826.
rendek
százados
Maros széki
f 1824.
elnöke (l.gr.Bethlen (gr.Serényi
kir. biró
v. b. t. tan. Júlia.
Fá-ii
(gr. Földváry
*
(gr. Toldy 2.gr.Kendeffy
Druzsa)
f 1833.)

a

Eszter

Naláczy

Károly)

(Vay
Ábrahám)
r

Zsuzsa)

Lajos

III.

Folyt,

Kata
(b.

Dániel)

f

'

Sára)

Bora
(Zeyk

k. lap.

sz. 1778.

f 1810.

fkorm. fogaim.
(Kendeffy Anna)
Miklós

Mihály

sz. 1804.

sz. 1806.

erd. kanczel. tan.

dec. 4.

Lajos
sz.

(gr.

(Simén Klára)

Oszkár

Gusztáv

Alfiéd

sz. 1836.

f

(gr.

Károly

Lajos
sz. 1840.

sz.

1842.

sz. 1863.

V. József

1780.

elesett

Teleki Fer.)

Domokos

Mikó Mária)

Karolina
(gr.

1842.

Gemma)

sz. 1836.

Imre

sz.

f

Bethlen

Eszter)

sz. 1830.

(Kállay

1807.

1809.

Ferencz

III,

Krisztina

1790. f 1853.

sz.

sz.

1785.

Brünben

kaíholizált.

Aepere. m. kanczel!. tanács alap. hölgy.
(gr.Szapáry Leopoldína)
1-tl
(b.

Anna
Simon)

Ráchel sz. 1796. Polexma sz. 1798. Elek Krisztina sz. 1803.
(b.Kemény Pál) (b.Keroény Miklós) sz. 1799. (Zeyk János)
(Wéer Júlia)

2-tól

Kemény

r
IV.

Domokos

György

sz. 1825.
(b.

Anna

sz. 1856.

Radák Anna)

Józs.-Mihály

ez.

i

1858.

sz 1820.
Ilka)

Kendeúy

91

TELEKI.
II.

Lajos, ki az elbbi lapon.

f 1815.
rendek elnöke
v. b. tit. tan.

Toldy Sára)

(gr.

IV. József

Júlia
Kata
(Tisza László) (gr. Toroczkay
Pál)

Krisztina

1778.
cb. k. kara.

(b.

sas.

Bruchenthal
Mih.)

Zsófia
(gr.

Teleki

József)

(Szerencsy Fáni)
*- "

r

>

Janka.

Sándor

1.

(II.

1733-ban

született.

(1736) Bécsbe

Mihálynak

lett

fia)

ki ezen vonalt alapítá, 1679-ben

kormányszéki tanácsos, három év múlva

vitetett az erdélyi kanczellariához.

J

)

Majd Torda

vár-

megye fispánja lett. Meghalt 1760. körül, mint korában Nestora Erdélynek. A tudományok irányában pártolását mutatja, hogyBod Péter
neki ajánlá n Aihenás u -kt. Innen tudjuk, hogy már ifjú korában, midn
1704-ben a nagy-enyedi iskola
a királytól,

t egy

engedelmét kért

elégett, faját levelével

drága török karddal tisztelvén meg, hogy fölépíté-

sére Angliában bitsorsosainál segedelmeket gyjthessen, és gyjtött

És

midn

az ínséges

idkben a

magyar

külföldön iskolázó

is.

fiúk fel-

akadtak, saját háza ezüstjét tévé pénzzé és gyámolítá ket. Két neje
volt,

az els gr. Bethlen Júlia, a második Petki

elstl

születtek a)

I.

M

i

k1ó

s,

b)

II.

dit, Dániel Istvánné mhalt, 1734-ben.
és f)

Nagy Zsuzsanna. Az

L á s z 1 ó,
2

)

A

c)

Lajos,

I.

másodiktól: e)

II.

d) Ju-

Sándor,

Sámuel.

II.

a)

Miklós

I.

emelkedett.

Az

L

Miklós ága.

a katonai pályát választván, ezen alezredességig

Meghalt 1746-ban. Neje királyfalvi

nya 16 ezer

ftra

Zsigmondné, ós

gylésen
Gerhard Kata

1744. évi szebeni orsz.

Ettl gyermekei

ment.

Károly,

kir.

hivatalos volt.

volt,

kinek hozomá-

Julianna

b.

Kemény

ki katholicussá lön, 1777-ben tartományi

kanczellár. 1782-ben a rendek elnöke, 1783-ban Erdély kincstárnoka,
Sz. István rend
fia

P á 1 maradt

közép keresztese
,

a tudományok

volt.

Nejétl

gr. Haller Júliától

és hazai nyelv barátja, kinek

nejétl Macskásy Klárától gyermekei

nem maradván,

egy

azonban

ez ág benne ki-

fogyott.

b)
II.

l

László

II.

László ága,

(kinek ága az V. táblán van felmutatva) 1710. aug*

)

Apor, Synopsis Mutationum 181. 188. 194. 197. 200.

)

Sándor Istváa, Magyar könyvesház

3

87.

1.

92

TELEKI.

Menyegzjét a nagy hír Ráday Pál
a tudós gróf Ráday els Gedeon nvérével Eszterrel Pécze-

14-én született Gernyeszegen.
leányával,

len tartá 1732. jun. 24-én. 1741-ben cs. kir. kamarás,

f

kormányszéki, majd

v. b. titkos tanácsos,

Erdély

*)

f

év múlva

tíz

pohárnoka, 22

évig szolgált, 1774-ben a

tanácsosságbói nyugalmaztatott.

1778. mart. 16 án. Nejétl

Ráday Esztertl tizenegy gyermeke

ezek közül

:

az els

Gedeo n Benjam in
,

korban

haltak

mondné

el

mint

1

rnagy

Zsigmond

,

megmaradtak

,

Klára
József

halt

volt,

Dániel, László,
Krisztina gyermek-

meg,
és

Eszter

:

Meghalt

gr.

T\,i-oczkay

Zsig-

Wartensleben Vilmosné , és II. J ó z s e f.
II
szül. Huszton (Máramaros) 1738. dec. 21-én. 2
)
Hazai iskolák bevégzése után a bázeli, leydeni egyetemeket látogatá,
,

gr.

több ízben nevezetes külföldi utazásokat

és átalában a külföldi

tett,

tudósok, udvarok és nagy emberek ismerek és megkülömbözteték t.
1767-bcn az erdélyi kir. tábla birájává, 1782. mari. Békés várm. fis-

páni helytartóvá, azon évi octoberben pedig Ugoc^a várm. fispánjává,

1787-ben a pécsi iskolai ker.

f igazgatójává,

1792-ben

tanácsossá, végre 1795-ben a m. szent korona

révé

val. b.

lett.

titkos

Mint a tudo-

mányok barátja megvásárlá Cornides Dániel magyar történetekre vonatkozó munkákbán gazdag gyjteményét ezer aranyon, s könyvtárt gyjtött azon felül, meiy 30000 for. érték vala. Volt szép gyjteménye kitömött ritka állatfajok s mathematikai és physikai mszerekbl. Megj

halt 1796. sept. 1-én

kora 58. évében, sajnálat,

s

míg

élt

mind végig

Tetemei Nógrádban Szirákon a családi sírboltban

köztisztelet tárgya.

nyugszanak. Mily jeles, mily kimvelt, mennyire kitüntetett

Egy franczia értekezése, kinyomott alkalmi
magyar beszédei, nvére halálára irt versei, kéziratban maradt

életrajzához tartozik.
latin és

dolgozatai stb.
halt királyfalvi

)

t méltán

a tudósok és írók sorába

Sándorné, és két
III.

is

fia III.

László

született 1764-ben.

(IL

László

Janka báróPrónay
József maradtak.

egy leánya

és III.

Józsefnek

íia)

Gondos neveltetése

úgy az ügyvédi vizsgának

Szirákon Nógrád megyében

és iskolai pályájának bevégzése,

letétele uián

1785-ben István testvérével

és a tudós Cornides társaságában külföldre utazott,
!

)

)

emelé. Neje a ki-

Róth Tamás és Vattay Borbála leánya Róth Janka

volt (f 1813.) kitl, a többi elhalván,

s

férfiú volt,

3

Göttingenben más

Apor, Synopsis Mutationuin 215.
Bajza J. A Telekiek hat. id. m. 160. Kazinczy szerint 1740, aug. l-jén

született volna.

) Olr. Bajza

J.

A

Telekiek hat. Összegyjt, müv. IV. 160—172.

93

TELEKI.
fél

évet tanulmányozásra fordított, azután bejárva német, angol, fran-

czia, holland és sveicz országot,

mányszéknél mint

1787-ben haza térvén, az erdélyi kora közpályára

tiszteletbeli titkár

lépett,

1791-ben

kamarás, 1792-ben erdélyi kir. táblai ülnök, idközben Máramaros
követe az 1790. évi nevezetes országgylésen, és a kolosvári reforai.

kollégium curatora. 1799-ben Magyarországba tévén át lakását, 1802-

ben a duna-melléki kerület reform, egyház

f

gondnokává vá-

1803. nov. 5-én pedig a királyi tábla bárójává, 1811-ben

lasztatott,

Somogy megye fispáni
nökké

világi

helytartójává,

A nádor

neveztetett.

is,

végre 1819-ben hétszemély-

ismervén tudományokhozi hajlamát és

készületeit a Marczibányi jutaiomosztó bizottság elnökségével tisz-

meg. -Meghalt Pesten 1821. mart. 21-én. l ) Sok iratai maradtak
nyomva, és kéziratban, prózában és versben. Nevezetesebb nyomtatott

telte

A

magyar nyelv elmozdításáról buzgó Esdeklései. Pest,
1806. és 2. Egy magyar tudós társaság felállítása iránti Véleménye.
Sokat fáradozott, és sokat tett, hogy ez intézet létre jöhessen, de azt
már meg nem érhette, tíz évvel elbb halván meg, mintsem az ige

munkái

:

1.

testté lön.

Atyja könyvtárának szorgalmas

tárnak, melyet özvegye az áldott

emlék

gyjtje

volt,

azon könyv-

báró Mészáros Johanna és

a m. akadémiának ajándékoztak, és így annak könyvtárát megalapí
fizetésére alapítványt tevének. III
ták, annak gyarapítására és egy

fiai

r

Lászlónak két neje

volt,

az els kivel 1788 ban kelt egybe, gr. Teleki

Mária, (f 1830.) kitl születtek gyermekei IV. Ádám, IV. József,
V. Sámuel, Janka, második neje volt szoboszlai báró Mészáros

Janka

hölgy

1784. febr. 20. f 1844). báró Mészáros
János tábornok leánya, kitl gyermekei Dénes, IV. L á s z 1 ó. és Aucsillag ker.

guszta

(sz.

szül .1813. aug. 7 én.

elbb

gr.

Degenfeld Ottoné, másodszor

Bozó Pálné A szerepet vitt négy fiúról IV. Ádám
Sámuel és I V/Lászlóról egymás után szólandunk.
,

IV.

Ádám

sz.

,

IV. József, V.

1789. a katonai pályára lépvén, a nádor huszá

roknál volt ezredes, majd tábornok, és

cs. k.

kamarás. Meghalt ntle-

nül 1851. nov. 3-án Szirákon Nógrád megyében.

IV.

József

sz.

1790. oct. 24-én. Jeles atyja által gondosan ne-

vetetvén, 1811-ben a külföldi egyetemekre indult, és Göttingenben töltött

két évi tanulmányozás és Európa nagy részének beutazása után

1815-ben ujolag a m.

kir.

helytartóságnál kezdé hivatalos pályáját,

melyen mindig fölebb haladva, 1818 ban helytartósági titoknok, 1824l

)

L. életirását

Tudományos gyjtemény

1823. évi foly.

1^7—106,

94

TELEKÍ,

ben a

in. kir.

tábla bárója, cs. k. kamarás, 1827-ben Csanád, 1830-ban

Szabolcs várni, fispánja, 1832-ben udv. kanczellariai eladó taná-

1827-ben a rendszeres munkálatokat szerkeszt országos küldöttség tagja, közben 1818-ban a pesti ref. egyház megye algondnokává,
csos

lett,

1824-ben pedig a tisza-melléki egyházi kerület és sárospataki collégium fö gondnokává választatott. 1827-ben legtöbb részt vévén a magyar akadémia szervezetében, elismert széles tudománya miatt a nádor

által

a szervez választmány elnökévé, majd az alapítók

igazgató tanács tagjává

,

által

az

és a megalakult igazg. tanács által végre az

akadémia elnökévé választatott. 1840-ben korona-rre választá az országgylés, 1842-ben pedig Erdély fkormányzója lett, és az volt
1848-ig; egyszersmind vaí. bels titkos tanácsos, Leopold cs. rendének nagy-keresztese. Politikai

s

hivatalos

retek, vasszorgalom, tántoríthatlan
által

nyerte

meg úgy

pályáján alapos szakisme-

becsületesség

s

igazságszeretet-

fejedelme kegyét, mint átalánosan polgártársai

Roppant hivatalos foglalatosságok mellett is szerzett idt
magának a tudomány gyarapítására. Már iíju korában a Tudományos
Gyjteménybe dolgozott,, a magyar nyelv és a in. Múzeum ügyében

tiszteletét.

írt

értekezései koszorút nyertek.

Utóbb végképen a

történeti tanul-

mányokra adván magát, a halhatatlan irodalmi érdek munkának a
„Hunyadiak korá"-nak (XII köt.) szerzje lön, melyet azonban bár
teljesen bevégezve, de csak feléig nyomva élhetett meg. Ennek is
tiszta jövedelmét (ezer példány ára
25000 ft) a m. akadémiának
történettudományi czélra ajándékozta. Azon fölül már elbb testvéreivei az akadémia alap-tökéjéhez 5000 íttal járult. Az atyja által gyjtött nagy becs, 30 ezer kötetnél többre men könyvtárt testvéreivel szintén az akadémiának ajándékozá, és ahoz a szaporítás és

=

r

Megszerzé a Kresznerics féle
könyv, kézirat és régi pénzgyüjtemény t is az akadémia részére. Kevés

egy

szóval

fizetésére alapítványt tévének.

:

nem csak mint magas

s iró, és áldozatokra

ntlenül.
IV.

*)

állam hivatalnok, de mint

kitn

kész hazafi tündöklött. Meghalt 1855.

febr.

tudós
16-án

Eltemettetett Szirákon.

Sámuel

cs. k.

kam.

szül.

1792. nov. 7-én.

Az elbbinek

méltó testvére, Pest megyénél kezdé hivatalos pályáját, utóbb a térrl

végképen elvonult. A gazdasági tudományokban jártás fórfiú, ifjabb
korában az irodalommai szintén foglalkozott, egy értekezését 1828-

')

L ujabb

Ign-eretck tára VI. 325—827.

ltte az Akadémiában. Pest, 1855.

sth.

Toldy Fer. Emlékbeszéd^

fö*

96

TELEKI.

ban a Tudományos Gyjteményben közié. Az 1846. évi erdélyi, és
1848. évi magyarországi pesti országyülésen mint kír. hivatalos vett
részt*
láig,

A dunameiiéki

mely

(szül.

1803.)

Nül

gyermekei

a)

Klementina
Domokoshoz,

1827-ben, férjhez

szül.

Sándor

szül.

1829-

vette 1857. sept. 19-én gr. Teleki Jozefinát gr. Teleki

Domo-

gr. Teleki III.

kos leányát, gyerm.
3.

Nejétl báró Jeszenák Luizától

történt 1857. febr. 9-én.

ment 1847-ben
ben.

egyházi kerületnek fö gondnoka volt halá-

ref.

Margit

sz.

I.

Gyula László

1860. e)

Gyula

sz.

sz.

b)

1858.

József sz. 1859.
d) Julianna szül.

2.

1833-ban.

1835-ben, férjhez ment bernátfalvi Földváry Elekhez.

László

IV.

szül. 1811. febr. 11-én.

Mint

színmüvével gyarapítá az irodalmat

jeles

elv

A

n Kegyencz

iró,

u

czí-

politikai pályára lép-

jellem hazafi tündöklött. *) 1848-ban a magyar forradalmi kormány a párizsi udvarhoz
követül küldé, és ott maradt mind végig. 1861-ben Drezdában a szász
kormány által kiadatván, Bécsbl amnestiával té^t haza, az azon évi

vén, mint szabad

jeles szónok, tántorithatlan

országgylésre abonyi képviselül választatott. Eletének Pesten 1861.
maj. 8-án golyóval vetett véget. Mint számzött, röpiratokban, hírla-

pokban angol, franczia nyelven igyekezett Magyarország ügyeit
mertetni

,

Lovagi jellemére

és azokat európai jelentségre emelni.

nézve egyike volt a legritkább jelenségeknek. Benne

mondott emlékbeszédben olvashatni

*)

is-

— a becsület

— mint a

fölötte

szeplötlensége, az

adott szónak szentltartása, merész bátorság,

mely csak daczolni tud

a veszélylyel, de azt csak játéknak tekinti, a

nnem

Bég, és hódolatos udvariasság, a

ellenében, szilárd szabad

elv

iránti

gyöngéd-

gyámoltalanok védelme a hatalmasok

democratia, önzetlen hazafiúság, és az

egész emberiséget átölel philantropia öszpontosulva voltak.
III.

József

széki tanácsos volt.

(II.

Józsefnek

Mint

jeles

fia) született

1777-ben.

F kormány-

közhivatalnok, tudományos

buzgó emberbarát tünteté ki magát,

férfiú, és

és kivált az 1817. éhségkor

nagy

áldozatkészséget tanúsított. Meghalt 1817-ben. Nejétl gróf Teleki Zsófiától

gyermekei

1.

István,

1805. f 1863.) Tisza Lajosné,

Borbála
évében.

7.

gr.

2.
4.

Károly,
Gábor,

Julianna

3.

5.

IIL

Domokos,

Ráday Gedeonné, meghalt 1841. máj.

Zsófia

gr.

Bethlen Jánosné, és

8.

(szül.
6.

29. kora 30.

Jozefa Zeyk

Já*

nosné születtek. Ezek közül
*)

A magyar országgylésen

évi szebeni oraz.

iniut

a felü tábla tagja, Erdélyben az J837

gylésen Fogaras vidéknek, az

Udvarhely városnak követe volt.
') Lukács Móricz, Emlékbeszéd

gr. Teleki

1848. évi kolosvári

László

felett

gylésen

Pest 1861,

:

TELEKI.

96

Domokos

III.

1810. Maros- Vásárhelyt. Politikai pálya

szül.

megyénél mint aljegyz kezdte meg és 1834-töÍ
Erdélyben folytatta. Ezen évben , úgy 1837-ben is az erdélyi országgylésen mint Küküllö vármegye követe, 1841-ben mint kir, hivatalos
vett részt, és mint az ellenzéki pártnak jeles tehetség tagja és egyik ve-

ját 1830. után Pest

,

tnt föl. Politikai munkásságával a sérelmi térrl a reformok terére
nevezi etet
lépett. Már e gylésen az úrbéri bizottmány tagjai közé
ki. 1844-ben külföldi utazásából haza térve, politikai mködését a hír-

zére

1845 ben az „Erdélyi Híradó" vezetését vette
gondjai alá. Az 1846/7. évi erdélyi orsz. gylésen vezetje volt azon
pártnak, mely a szabadelv úrbér megalapításáról gondoskodott. Az
1847/8. évi magyar országgylésen ismét Küküll vármegyét képvi-

lapok terére

ifjabb

selte

si

átvivé, és

is

korában költeményeket

kastélyába elvonulva

nak

A

szentelé idejét.

is

1850. után Gernyeszeghi

a történelmi tudományoknak és gazdászat-

,

m. akadémiának

tagja levén

tiszt,

1855-ben az

Legközelebb jelent meg derék

igazgató-tanács tagjává választatott.

müve

írt.

11

..Hóra támadása -nak története.

Hazafiúi számtalan áldozatai

közt a nevelési ügyre, többi közt a székely- udvarhelyi iskola részére
1852-ben tett hatezer forintos alapítványa is egyik maradandó emlé-

Els

két képezi.
(szül. 1836.)

báró

Vay Bélán é,

Sándorné; második nejétl

Ilona

szül.

1849. és

4.

Lajos

(I.

Sándornak

(szül.

szül.

Borbála Zeyk

(1 s z t e r

Lajos ága.

fia)

meghalt 1758-ban. Neje volt

Dánielnó,

Vay Abrahámné,

Domokos,

3. III.

gyen külön ágat
1. II.

La

j

Sámuel,

terjesztettek.

os,

négy

és

1838.) gr. Teleki

1850.

Bethlen Katalin, kitl hét gyermeke született

úgymint

Zsófia

1.

Teleki Kleraentinától gyermekei: 3.

Geiza
/.

Jozefa

2.

gr.

c)
I.

Jozefától gyermekei:

neje b. Bánífy

Kata

,

és pedig

és 4. VIII.

három leány

báró Naláczy Károly né,

úgymint

fiú,

iktári

:

1.

II.

Mihály,

La

j

o

s, 2. 1.

mind

ki

a né-

Szólunk rólok egyenként

elbb (1793-ban)

a fszámvevöi hivatal elnöke, cs

kam. utóbb (már 1794*ben is) fkormányszéki tanácsos és valóságos bels titkos tanácsos, majd a Leopold cs. rend közép keresztese
végre a rendek elnöke. Meghalt 1815-ben. Nejétl nagy-szalon tai gr
Toldy Sárától gyermekei 1. IV. J ó z s e f, 2. K r i s z t i n a báró Bru-

k.

:

ckenthal Mihályné,

3.

Kata

gróf Toroczkay Pálné, és 5.

IV. József

cs.

kir,

borosjenöi Tisza Lajosné, 4.

Zs

kamarás

ó f i a gr. Teleki Józsefné.

született

1

7 78-ban.

Nül

Juliana

Ezek közül

vévén szigethi

z

TELEKI.

97

Szerencsy Józsefnek Radvánszky Teréziától leányát, Franciskát, ettl
egyetlen leánya maradt

Janka.

Domokos,

2. I.

elbb a

katonai pályán szolgált, utóbb köz-

Torda vármegye fispánja,
a gyulafejérvári ref. egyház megye gondnoka volt. Kéziratban hagyta
saját életét alexandrinus rímekben jókora két kötetben megírva. Maros-vásárhelyi házára latin feliratot tett, arról szólót, hogy azon ház
igaz szerzeménybl épült. Meghalt 1824-ben. Mind végig magyar ruhában járt, miben fia Elek is követé. Els neje gr. Bethlen Júlia
Í.Anna báró Kemény Simonné , 2. E 1 e k,
volt, ettl gyermekei
második nejétl gr. Kendeffy Zsuzsától gyermekei 3. R á c h e 1 báró
hivatalos pályára lépett, és cs. k. kamarás,

:

:

Kemény Miklósné, és 4. Krisztina. Nevezett fia Elek szül. 1799ben, nül vévén Wéer Juliannát, ettl két fia 1 IV. Domokos (sz.
1826.) éa 2. György (sz. 1826.) maradt. Amannak nejétl b. Radák
:

Anna

Annától leánya
deffy Ilkát tartja
tos az

ül.

Emez

(tudniillik

Sámuel

kam. a hadseregben szolgált mint száza21-én. Nejétl gr. Serényi Francziskától

cs. k.

Meghalt 1822. évi dec.

Karolina

Ferencznek a paszmosi költnek

neje, 2.

esett

el

Krisztina

biz-

volt megbízva.

(f 1833.) gyermekei voltak: 1.

lett

György) Ken-

nül, és 1861-ben Magyar- Láposon mint megyei

irományok átvételével
3.

dos.

1856.

szül.

.

V.

1780. gr. Teleki

szül.

József,

ki Aspern mel-

1809-ben, mind két lábát az ágyú- golyó sodra el; 3.
sz. 1785. Brünnben alapítványi hölgy, 4. III. F e r e n c

(paulai) szül. 1790. katholizált, elhagyván a seminariumot, elébb a
kir.

majd tanácsos Budán

helytartótanácsnál titoknok,

mányszéki tanácsos Erdélyben

végre

,

csos és az erdélyi kauczellárián

eladó

,

kamarás,

cs. k.

tanácsos.

Az

1 825

m.

ben kor-

v. b. titk. taná-

1834. 37. és 46.

évi erdélyi országgylésen kir. hivatalos volt Zrínyi német fordítója

Hormayr és Mednyánszky történeti Zseb*
a Tud. Gyjteményben. Meghalt 1853. mart 8-án Bécs-

ós több becses czikk irója

könyvében és
ben. Nejétl gróf Szapáry Leopoldina

(szül.

1794. jul. 26.) csillag ke-

resztes hölgytl, kit 1813. febr. 12-én vett

nül, gyermeke nem

maradt.
4. VIII.

Mihály

cs. kir.

kamarás, valós, bels titkos tanácsos,

erdélyi kir. táblai ülnök (1794.)

Az

majd Marosszéki

f király biró volt.

1790. erdélyi orsz. gylésen kir. hivatalos, és a törvénykezési bi-

zottság tagja.

A

maros-vásárhelyi öollegium fógondnoka.

Meghalt

1816. jan. 28-án. Nejétl tancsi gr. Földváry Drozsiannától egyetlen
fia

maradt:

III.

Lajos,

MAGHTAHOJiöZAO C8 A LÁDÁI XX.

ki 1778-ban született, a

KT.

fkormányszéknél
7


98

TKLKKI.

1810-ben

híyataloskodott, cs

Annától három

fia

halt meg.

maradt: ].'L

Ennek nejétl

Miklós

1804-ben,

szül.

Kendeffy

gr.

1846—49-

ben Kövár-vidék fispáni helytartója, jelenleg az erdélyi kanezelláriánál tanácsos Bécsben, 1826. febr. 26-án

ettl

Oszkár

fiai

(sz.

1830.) és

nül

Gusztáv

vévén Simén Klárát,

(szül.

elbb

1836-ban)

dragonyos hadnagy, majd Haller huszár fhadnagy és százados volt.
Neje Kállay Gemma. 2. Mihály szül. 1806. dec. 14. Marosvásár-

meghalt magnélküli

helyt,

3.

Lajos

szül.

1807. elesett gr. Bethlen

Gergelylyel vívott párbajban 1842-ben. Nejétl gr. Bethlen Eszterti
1814.) három

(sz.

24-én vette

kos

szül.

nül

Károly (sz. 1836.)
Máriát; Lajos szül, 1840.

maradt;

fia

Mikó
1842ben.
gr.

Sánd

or

(I.

és

tl Györffy Máriától nemzé

Domo-

V.

Sándor ága.
Sándornak Petki Nagy Zsuzsannától
d)

II.

1860. sept,

ki

II.

fiát III.

Ádámot,

nejé-

fia)

ki 1798-ban született és

meghalt 1848. eltt. Az 1834. és 37, évi erdélyi országgylésen kir.
hivatalos volt, Nagy- Eny éden lakott, és az ellenzék részén kitnen
szerepelt.

*)

Kétszer nsült.

Els

neje gróf Toldalaghy Krisztina volt,

kitl 1335-ben elvált Ettl maradt

fia

Sándor, második

neje Hor-

váth Júlia, meghalt 1841, nov. 10-én,
e) II. Sámuel ága.
II.

Sámuel

(I.

1739. nov. 17-én. Ifjú

IL

Ádámmal

Sándornak Petki Nagy Zsázsunnától fia) szül.
korában unoka Öcscsével II. Józseffel és

a késbbi dobokai

leginkább könyvek gyjtését

f

tzvén

ispánnal külföldi utazást
czélúl,

mint

maga

írja.

tett,

Mária

Terézia alatt királyi kamarás leve, azután küküllÖi fispán, és erdélyi

kormányszéki tanácsos;

József alatt bels titkos tanácsos, 1784

II,

1790-ig királyi biztos az akkor alkotott nagyváradi kerületben, Sza»
Siics, Arad,

Békés, Csanád, Csongrád megye fispáni helytartója, a

hájdu kerületben fkapitányi helyettes, Bihar megyének 1785.
I6-tól

ros

— 1787-ig fispánja, 1792-ben magyar alkanczeilár

vármegye fispánja;

mét 179L
**

jul.

II.

Leopold

alatt erdélyi

és

jul.

Márama-

fkanczellár (és

is-

5-tl Bihari fispán,) Szent- István rend nagy keresztese,

tudományos akadémiák tiszteleti tagja. MegBécsben aug. 7-én 1822-ben kora 83. évében. Ö alapítá a m.-vá-

$öttingi, varsói, jénai

halt

sárhelyi gae&ag,

')

már

V*.

már évek eltt negyven ezer

bírta a néhai „kopasz"

Sámuel

fiánál gr. Teleki

kötetnél többre becsült

pagy Teleki Mihály nyergét, most

Gyulánál van.

állítólag

99

TELEKT.

könyvtárt, melyet 19 éves korában kezdett gyjteni, erre és iskolákra

Kazinczy F. szerint nyolczszáz ezer forintnál többet elköltött. E könyvtárt családi hitbizományképen hagyá örököseire, úgy hogy azt némi föltételek mellett a közönség is használhassa, A könyvtár lajstromát három
vastag kötetben 1796. 1800. és 1811-ben kiadta, és egy derék élbeszéddel látta

nonius

szedte össze végre legteljesebben^ se

el.

pécsi püspök müveit

má3 kiadás

is

egykorú kéziratokból és tizenhárom

után, és azokat 2 kötetben

1784-ben Utrechtben kinyo-

Nejétölj iktári Bethlen Zsuzsannától, ki

matá.

Jan us Pan-

maga

is

könyvgyjt

számos magyar könyv gyjteményét utóbb közhasználatra férjéé mellé kapcsolta, három gyermeke maradt: II. Domokos, Mária
gr, Rhédey Adámné, kivel 1795-ben keit össze ) és I. F erén ez
volt, és

]

kikrl alább.
II.

Domokos

1773-ban,

szül.

cs. kir.

kamarás, elbb a guber-

niumnál titoknok, utóbb a marosvásárhelyi kir. tábla ülnöke. Nagy
készület ifjú, Lipcsében a gazdasági, Jénában a természet vizsgáló
társulat tagjai sorába vette,

alig

25 éves

nak is buzgó

ifjút

és

a jénai mineralogiai társulat pedig a

elnökévé választá.

munkás dolgozó

Az

nül.

Több munkát

élete legszebb

teste

nem

birta el szel-

szakában 1798.

sept.

16-án ntle-

ezekbl fleg

írt,

erdélyi nyelvmivelö társaság-

társa volt* s az iránt sok vagyonos és

tanult férfiakban gerjesztett részvétet

leme súlyát, meghalt

még

Gyenge

utazásai nevezetesek,

melyek

nyomtatásban Bécsben 1796-ban jelentek meg, és utóbb németül
Kéziratai a m. vásárhelyi könyvtárban vannak letéve. TeBtvére
I.

Ferenc z

cs. k.

kamarás,

nül

mint ftiszt szolgált, 1810-ben

tl következ négy gyermeket

Vay Beláné,

Róza

2.

Ágnes

(szül. 1818.)

elbb

baruth Fridrikné, és 4. VI.

A

cs.

hadseregben

vette báró Báoffy Erzsébetet, ki-

nevelt: 1.

(szül.

gr.

szül. 1787-ben.

is.

Erzse

1814.) hzg.

(szül.

Waldeck Hermanné,

Wurmbrand Ernné, utóbb

Sámuel

1812.) báró

(szül. 1819.)

gr.

3.

Soíms-

kinek nejétl gróf

Bethlen Erzsébettl négy gyermeke a következ: a) Ágnes szül.
1843. Zeyk István neje, b) VII. Sámuel sz. 1845. c) Béla sz.
1848. és d)

Erzse

sz.

1853.

íme, ez a családnak két századon át terjedt nemzékrende. De a
mely a polgári és hadi pályán annyi zászlós
Teleki nemzetségnek

nagyot: kanczellárokat , korona- röket , fispánokat,
1

urat, ország

tábornokokat, a tudományos irodalmi téren egész tábort termett, ezen

')

Sándor

Istv.

M. Könyvesház 208. lap.

7*

TELEKY.

100

még egy tündökl

felül

ye

vb

i

A

e

tulajdonsága van,

n mind végig magyarok maradtak.
is

ábrázolja

— egy

és kétszeres harántos metszéssel hat udvarra osztott vért,

még a közepén magában

felül

hogy szívben,

és az,

család czímere~-rnint fölebb a metszvény

£gleges
ezen

— TELKI-BÁNYI,

foglalván az ösi Garázda czimert,

vörös udvarban az ágaskodó vad kecskét, mely els lábaival a

A grófságkor nyert hat osztály

gallyat tartja.
4.

udvarban

kék

egy

felfordított

oroszlán hátulsó lábain ágaskodik

a

tartva,

.

2. és

testrésze látszik

áll,

ábrája következ, az
félholdon ketts

ezüst

1.

;

és

farkú

els jobb lábával arany koronát

arany udvar bels oldalából kétfej fekete sasnak

fele

a 3. és 6-ik ezüst udvar közepét függlegesen álló

vörös szelemen foglalja

ronás sisak

,

feny

el.

A

vért fölött

nyugvó

grófi

koronán két ko-

a jobb oldaliból befelé fordulva fehér egyszarvú emel-

kedik, a baloldali sisak koronáján ketts farkú oroszlán hátulsó lábain

ágaskodik, els jobb lábával kivont kardon arany koronát emelve.

Foszladék jobbról ezüstkék, balról eziistvörös.

TSleky család. Szatmár vármegye nemes
roztatik.

családai közé so-

l

)

Erdélyben Teleki
1750. körül.

György

nemes ember Görgényben

élt

2
)

Ugyancsak Erdélyben van székely nemes család is Teleki,
melynek elne ve „dalnoki." Ebbl Mihály Doboka megyei írnok 1771-ben. J ó z s e f Alsó-Fejér megyében adó-iró biztos 1836.

József birtokos. Tán szintén ezen család ivadéka volt
László szék elyezredbelr. fhadnagy ki 1828. január 23-án

körül. Fia

Teleki

,

korának száz és egy (101.) évében halt meg.
Másik Teleki nev erdélyi család az , mely
nevet használ, és

melybl László Kolos vármegyei

„ványai" elkir.

pénztárnok

Károly adó-iró biztos ott, jelenleg szolgabíró
neje Somai Judit. 2. Mátyás és 3. Albert fkormányszéki írnokok Kolos várott. Polixéna Bartha Mózsesné.
volt 1845-ig. Fiai:

1.

Telki-bányi család. Ismeretes belle István, erdélyi
Utreehtben tanúit, és 1554-ben kiadta n Angliai Puritanismus a
tott

müvét.

8
)

*)

Fényes. Magyarország állapotja
Apor, Synopsis Mutationum 292.

»)

Magyar

')

írók, életrajz

statist.

geogr. tekint. IV. 179.

gyjt. ÍL kt. 339.

&, ki

fordí-

j

TELEPIáNOVICH.

— TEMESKÖZY.

101

F erén ez 1716-ban
Károly királytól kapta czímeres nemeslevelét. ')
Ozímere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó farkas, a vért fölötti sisak koronáján vörös csörü , s lábú fehér
galamb áll. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.
Telepianovich család.

Telepianovich

III.

Temesközy

család. (Bakai f ) Pozsony megyében Csallóköz
régi kihalt csaiáda. Mái*, a XV. században virágzott.

1453-ban Temesközy

Bálint

prs-i, Tewli és Bodaki birtokba

az

t örökségi

jogon illet

S-

beiktattatott. 2)

Temesközy Bálinf és János a Csalió -közben
fekv Bakai birtokba, mely Bessenyei András naé Kiliáné volt, zálog*
1467-ben

jogon beiktattattak.

a

)

1481-ben Mátyás király parancsa folytán Zapusko Mihály és
neje 1 1 o n a, néhai Temesközy Bálint özvegye, ekkor már Zapuskó

Mihály neje mind a két Baka helység
tatnak.

fele

részébe zálogjogon beiktat-

4
)

1509-ben Temesközy

László

Pozsony megyei Nádasd hely-

ségben Bazini és Szent-Györgyi gróf Lászlónak kiiencz telket
sokai (most Dercsika) Bálás deák, Benedek és János,

Gyor-

Ers

hály és Albert, és

k

Egyed

Huszár

Miklós, Farkas János és Orbán, és

Mi-

F e-

&

nemeseknek elzálogosítja. )
1512-ben Temesközy Lénárd Felsö-Bakán féljobbágy telkét
elzálogosítja gyorsókai Eres Simonnak. e )
1534-ben Temesközy Katalin 16 fttal megnyugtatja Nagy
Györgyöt ennek íelezászi birtokán okozott kárai pótlása fejében. 7 )
1579 ben Temesközy Ágatha Földes Mártonné, nemkülönben
e t e

Kata Ormán
mánya

mellett

tatiatnak

és László

r

Jánosné, és

Anna

mind a két Baka

és

hajadon

Seprs

I.

Miksa király

helységbe!! birtokba beik-*

8
)

')

Collect. herald, nro 483.

*)

Pozsonyi káptalan

fa*c. 8.

nro

uj ado-

9.

Ugyan ott capsa t. fasc. 5. nro 1.
4
) Ugyan ott capsa 1. fasc. 5. nro 2,
*) Ugyan ott Prot h és II. folio 178. de anno
•) Ugyan ott Prot. I. és II. pag. 366.
*") Ugyan ott Prot V. anni 1534. folio 414.
•) Ugyan ott eapsaíi. fasc. 5. VJQ 6,
*)

1609.

TEMESVÁRY.

102

— TENKELT.

Zsófia, András, István és Miklós gyermekeivel együtt II. Mátyás király uj adománya folytán Alsó és Fels Bakán és Seprs pusz1609-ben Temesközy

tában beiktattatnak.

v á n nejével Sárközy

Is

Judittal, és

*)

Miklós

1619-ben, különösen pedig 1652-ben Temesközy

Bálint

és

mondanak erdskereki Aczél Gábor magvaszakadtán
Perneszy Gábornak örökösödési jogon jutott Süli, Fels és

ellent

osztopání

A. Bakán fekv birtokaiba való beiktatása

Es úgy

látszik

ellen. 2)

— nem sokkal — utóbb a család

emlékét csak ezen és efelé okmányok tartják

Temesváry

©salad. Temesváry

roly királytól kapta czímeres

nemes

most

fen.

András

levelét.

kifogyott,

1735-ben

III.

Ká-

3
)

Czímere a vért arany udvarában zöld téren ágaskodó fekete
vörös kantárral.

A

lán emelkedik ki,

ketts farkú orosz-

vért fölötti sisak koronájából

els

ló,

lábaival arany vágatú fekete könyvet tartva.

Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst vörös.

Temesváry
meghalt 1856.

Márton

febr. 11-én,

a tiszántúli

kerületi

tábla

birája volt,

kora 80. évében.

Temesváry István Csongrád megyének elbb fó szolgabirája,
1843-tól másod-, 1846-tól els alispánja, 1847 ben orsz. gylési követe volt. Özvegye Palásthy Rozália él (1864.) Hód M. Vásárhelyen.

Temesváry

Mihály

1843-ban Csongrád megye Csendbiztosa

volt.

Temesvári család Szabolcs megye nemessége

sorában

is

ta-

lálható.

Tán azonos e családdal a temesvári Temesváry család is, melybl
Sámuel Közép Szolnok megyei törvényszéki ülnök 1840. körül,

Károly ugyan ott pelei birtokos.
A régiebb idkbl Temesvári
a tudós meghalt 1504-ben.

A XVIL

században

2

)
*)
s

)
*)

')

Pelbárt

*)

Kemény János korában

(Tömösvári) Boldizsár hadnagy.

TenkeJy család.

néven ismeretes
élt

Temesvári

*)

(Ditrói) Székely család.

Pozsonyi káptalan. Capsa 1. fasc, 5. nro 7.
Ugy&n ott capsa 5. fasc. 8. nro 28.
Coll. herald, és Aáami Scata gentil. t. XIIL
Toldy A magj. kod. tört. Pest, 1862, II. k. 47
Kemény János Önéletírása 482.

Csikszékbl Göröcz-

:

TENKY.

Gyergy óba,

falvából származott

— TERCSY.
és ditrói

103
Tenkely

Máté

1591-ben

több társával Báthori Zsigmondtól kapta primipilaris levelét.

Tenky

család.

Közlük Tenky Kata 1601-ben

*)

Bély

Má-

tyásné.

Teöke cs. Lásd Töke, Tettrdk cs. lásd Török cs.
Terbócs család. Nemes család Abaaj megyében,

hol

Antal

1836-ban megyei rendsz. esküdt.

Terbócz
kapitány

István

(így)

1734-ben a Nagy-Kunságban kerületi

volt.

Tercsy család. (Szalma-Tercsi) Nógrád megye
mely hajdán azon megyei Szalma-Teres helységet

„T

e rch

volt,

régi

csaíáda,
és

birta,

neve

a

y -nek is íratott.
1552-ben Tercsy Mihály a Bussai várnak egyik kapitánya
és azt a töröknek feladni kényszerült. 2 )

Ez idtájban
következ táblázat

élt

Ferenez,

Tercsy

kinek ivadékát mutatja a

Ferenez

í.

I.

János

(CIteóy Bora)
II.

Ferenez

Anna

162-3

1595 1618 3a *

r~

'

'

"lL János
imö
10°ö
*

'

András
&Ispány
^y András

'

2.

%

Ebeczky Mihály
Nyáry Sándor
Horváth Sinkovics Lukács)
S.

4.

5.

Nevezetes ezen ágon

mint a tábla mutatja

I.

Anna, ki
ötször ment férjhez. Els férjéAndrás nül vette Aimáasy Po-

Jánosnak leánya Tercsy

— egymás után

tl siroki Egry Andrástól fia Egry II.
mothy Zsuzsannát. Ezen Almássy Zsuzsanna már 1633-ban özvegy©
volt, midn fiainak Egry István, András és Mártonnak is neveikben
Nógrád megyei Szalma-Tercsi, Kövesd], Becskei és Pest megyei Czény
helységbeli jószágát elcserélte Tercsy

Jánossal.

3
)

Ugyan

ez évben

II.

Ferenczczel

és fiával

nevezett Tercsy Ferenez és

fia

LL
II

János Szalma- tercsi, kövesdi és becskei részeit elzálogítja 100 fban

Almássy Zsuzsannának Egry II. András özvegyének.
1669. évi átiratából kitnik a tolebbi leszármazás is.
x

Sa&ely nemz.

Constitutiója 1Ö0. lap.

)

Ne.

)

Tinódi, Budai Ferencznél Hist. Lexic. III. 411,

5

•)

Sz, benedeki

4

Ugyan

)

Convent

fase. 13. nro 38,

ott fase. 8. nro ö,

4
)

E

záloglevél

i

TERCSY.

104
1600-ban Tercliy

A
megye

Erzsébet

XVI. század végén

Litterati

Farkas,

Teresy

élt

Gáspárné

volt.

ki 1597-ben

táblabirájává, 1601-ben szolgabirájává választatott.

kivül e Farkas kitünö badi szolgálatokat

is tett,

*)

Nógrád

De

ezen

az Egri várban 22 évig

katonáskodott egészen a vár feladásáig és török fogságot is szenvedett,

Mátyás királynak 1610. dec. 20. Pozsonyban részére kelt új királyi adománylevele is, melyet elbbi birtokaira úgymint az elpusztult egész Pálfalvára, egész Szalma- Teresre, Csengerháza
pusztai birtokára, és a Géczi pusztán egy nemesi c áriájára kapott ugy

mint ezt elismeri

II.

a maga, mint gyermekei

Mihály, Ilona

Katalin Fegy verneky

Jánosné és

1-r Kutassy György né,

2-or Tassy Jánosné) részökre,

Farkasnak

fia

Mihály,

Szent-györgyi Boldizsárné,

Borbála még

hajadon (de utóbb

magvaszakadtnak

kit a családfákon

jelölve találunk, 1637. febr. 4-én Voxith Horváth Istvánnal

megyei Haraszthi puszta

Nógrád

1638-ban mart. 20. pedig Jánossy

felére,

Fábiánnal Szécsény-Kovácsi helységbeli részbirtokra nádori adománylevelet szerzett. a) 1635-ben

Teresy

ben

Farkas

Nógrád megye szolgabirája volt 3 )
fia Mihály eílen Teresy György 1610-

és

uj Ítéleti parancsot nyert. 4 )

Ugy

látszik

Farkas

testvére volt

Györgynek,

és így fia

Teresy Mihálynak nejéti Libercsey Annától, melyszerint a család
ezen ágának származási rendje ez:
Teresy Mihály
? "

i

(Libercsey Anna)

'

—*

'

Anna

1597. 1610.

(Bene Fer,)

1635.

2.

(1.

<

Kutassy

II.

1628.

.

Judit
(óvári Pongráuz

Gáspár)

Keograd anni 1697. és 1601. pag.

')

Protoe. C.

3

Hiteles Conventbeli átirat levéltáramban.

•)

1635. évi 92. tbrv. ez.

4

Szentbenedeki Convent

)

fasc. 19.

Gécz 7 F ™**»»)

György
Tassy János)

István

)

György

1597. kapit.
1628. végrend.

SST"'

Mihály

Ilona 1610.
Kata"
1610. 1638. (Szentgyörgyi (Pegy verneky
Nógrádi szbiró Boldizsár)
János)

-"—
I.

_^

katona, szbiró

^

'

Farkas

nro 46.

98.

György

(Abonyi Judit)
Borbála.


105

TERBBKSSY.

TERCZÁK.

1

I.Gy örgy 1597-ben Nógrád megyei kapitánynyá választatott. )
1628-bah tett végrendeletet neje Géczy Fruzsina, és fiai István és
II. György részére Szalma-Tercsi, Fels Pribeli, Süli, Fels és alsó
Csehi, Kelecsényi, Lessenyei, Korponai, és

más

zálogjogaira nézve.

A

Gyarmathi részjószágaik és

2
)

1684 ben Tercsy Mihály-tJ 1709-ben a kékki járásban Györgyöt az arma-

Nógrád megyei nemesi lajstromban

listák sorában,

valamint 1711-ben

találjuk

is.

Az 1726. évi nemesi vizsgálatkor Tercsy György, és
Mihály, István, János és György régi nemességöket

fiai

iga-

zolták. 4)
6
1734-ben a kétségtelen nemesek sorába íratott Tercsy András. )

Mihály, Farkas, György és László
nemesek sorában állottak. 3) Egy más Tercsy Mihály a

1755-ben Tercsy

a birtokos

beköltözött

nemesek sorában

Szalma- tercsi Tercsy

állott.

Mihály

1815-ben Gömör megyei Zabari

közbirtokos.

Terezák család. Terczák

Mátyás

és társai Rudolf királytól

1579. sept 28. Prágában kelt czímeres levelet kaptak, mely most

Gyri

megye levéltárában riztetik.
Terdik család. Szabolcs vármegye nemessége sorában

említ

Fényes Geogr. munkájában,

Terebessy család. (Túr-Terebesi) Zemplin vármegyében a
hrabóczi Terebessy család a kihaltak közé soroztatik. 6 ) Ugyan ott
7
az él nemes családok sorában is találunk nemes Terebessy- eket. )
Ez utóbbi nemes család Túr-Terebesröl vette eredetét, ez okból
elneve Túrterebesi. A czímeres nemes levelet Terebessy

György 1624-ben kapta II. Ferdinánd királytól.
A nemesség szerz Györgynek egyik unokája
István

Terebessy

mint labancz, báró Sennyey Ferenczczel a Nagy-Tárkányi

várkastélyba szorulván, ott a kuruczok által megöletetett

*)

s

)
')

Pfotoc 0. Neograd. anni 1597.
Szentbenedeki Convent, fasc. 51. nro
Nógrád megyei jegyzk öny.

*)

Ugyan ott
Ugyan ott

•)

Szirmay, C. Zemplin not top. 105.

*)

I.

Ugyan

21.

ott 117.

) Nógrád megyei jegyzköayr 1842.

é?i 1520. alatt

*)

1678-

106
baD.

TERENNEY. -TERENYEY.

Nemes

l

)

levele

ekkor Összeszaggattatott. Ennek

is

j

voltak

fiai

István

II.

György

Istvánnak testvére

I.

és

F e r e n c z.
1755. eltt Nógrád

költözött, mint ezt a

megyei nemesi lajstrom

vények sorában

és ott nöüi

áll,

kora 87, évében.
3.

György,

és 5,

)

vévén Bosnyák Teréziát, ennek

Maradtak gyermekei

ntlenül

ki

Brigitta elször

megyébe

mutatja, hol a jöve-

is

birtokába P. Szántóra telepedett. Meghalt ugyan
2

Ádám

megye eltt 1732-

lakott Király -Heiineczen, és nemességét Zeuaplin

ben igazolta

fia

halt el, 4.

1,

ott

1772, jul. 6-án

Tóbiás,

Terézia

2.

János,

Gonvalli Józsefné,

(1788. k.) Lehoczky Györgyné, másodszor

Veresné, harmadszor Irsayné.

Tóbiás

sz.P.Szántón 1757.

sept. 6-án.

3
)

1815-ben Zemplin me-

gyétl nemességérl bizonyítványt kapott. Mind végig ellenzvel ellátott prémes kalpagban járt. Meghalt ntlenül 1837.jul. 30-án.*) Testvére

János

szül.

1767. jun. 2-án. Zemplin

megyébl

1841.

oct.

2-án

nyert nemesi bizonyítványát Nógrád megyében 1842. aug. 25-én kihirdetteté.

Neje volt Palásthy Erzsébet. Más ágyból

1801. jun. 6-án.

1840.

april. 24-én,

Terebesi

Töök

) Ennek

nejétl Csekle Máriától

fia

fia

János
Albert

szül,
szül.

6

nev

)

nemes család Doboka megyében birtokos Fels

és Pujon helységben.

7

)

TWeimey

család. (Homok-Terennei f ) Nógrád megyében fekszik Homok-Terennye helység, melyre Homok-terennei máskép Atvár-

házy Péter, Jóbnak

fia,

testvéreivel

1418-ban Zsigmond királytól
utóbb

kihalt.

E

István

uj királyi

és

adományt

családból eredhetett azon

Balással

együtt

E

család

nyert.

Benedek

8
)

is,

ki 1438

Buják helységet vette meg.
E családból volt Terennyei Györgynek Papóchy Margittól
leánya T. Zsuzsa, 1601-ben runyai Soldos Ferencz özvegye.
táján

Zudar Jakab özvegyétl Luzan

Terenyey család.
I.

és

Alapítója Terenyey

István,

József királytói czímeres nemeslevelet nyert.

ki 1709-ben

9
)

') Szirmay C. Zemplin not. top. 305. és not. hist* 240.
A Zemplin megy ei
nemesi bizonyítványban ninca kitéve az év, ott csak az esemény van jelölve.
2
) Notanesi egyház matricája.

4

)
5
)

•)
")
8

)
9

)

Ugyan az
RetságJ egyházi anyakönyv.
Nötenesi anyakönyv.
Rétság) anyakönyv.
Hodor- Doboka várm.
Mocsáry Antal, Kógrád várm
Collect herald, oro

U%

ismertetése 1Y. köt. 26.

TERESZTENYKY.

— TEBNYET.

107

Czímere a vért kék udvarában zöld téren nyugvó arany korona,
melyen hátulsó lábain grif áll, els jobb lábával kivont kardot

A

tatva.

vitéz
ról

magyar

paizs fölötti sisak koronájából vörös

emelkedik

ki,

villog-

ruhás, kalpagos

jobb kezével kivont kardot tartva. Foszladók jobb-

aranykék, balról ezüstvörös.

Teresatenyey család. (Teresztenyei) Zemplin megyei
család.

')

Lásd Ziny

cs.

Terge család. Szatmár vármegye nemessége sorában
Tergovcsics család. Fejér megyei nemes
Mihály- József azon megyénél 1744-ben esküdt,
ban jegyz

áll.

2
)

közülök

család,

József

1780-

volt.

Tergovics család. Trencsin vármegye nemesi
rint

kihalt

1690 ben Tepliczen

összeirása sze-

lakott.
3

Terhes család. Szabolcs vármegye nemes családainak egyike, )
honos Zemplin megyében is. 4)
Térjék család. Zala vármegyei nemes család, melybl Térjék
György 1630-ban azon megyének szolgabirája volt 6)
Terjéoyi család. Szatmár>vármegyei nemes
zad elején

Mihály

birtokos Körtvélyesen.

Ismeretes közülök
1

ó,

kinek leánya

Mihály,

Ilona Várday
birja

Teruchich család.
kapta 1637. évben

Tót

III.

A

E

6
)

szá-

7

)

kinek Csúzy Margittól

fia

L á s z-

Istvánné volt a XVII. században.

Termasics család. Temes megye
megyei Birda helységet

család.

birtokos

nemes

családa, azon

Termasics János.*)
czímeres nemes levelet Ternchieh

Ferdinánd

királytól, és ezt

Márk

1638-ban Horváth,

9

Dalmát országok gylésén kihirdetteté. )
Teri*yey család. Abauj, Szatmár vármegyében tartja lakását.
Sáros megyében fekszik Thernye helysége, melyet hadi érdemei-

és

ért és sebei

')

*)

jutalmául lengyelországi jövevény

Ádám

kapott királyi

Szirmay C. Zemplin not. top. 105.
Fényes Elek , Magyar orsz. állapot, stat. geogr. tekintetben IV. köt

274.
s

Ugyan ott

*)

Szirmay C. Zemplin

»)

1630. évi 3. törv. ez.

)

.

219.
not. top. 117.

Fényes E. Magyar orsz. álL stat. geogr. IV. 274.
') Szirmay, Szatmár várm. II. 24.
*> Fényes &eogr. Szótár I. köt. 135.
*) Az eredeti armális Zágráb megye levéltárában van. Cnrr.

•)

20. nro 26,191,

181gf. oet»

TERNYEY.

108

adományban IV. Béla

nem

királytól 1259. évben.

már akkor

származhatott a

virágzó

Ez mint lengyel idegen
T e k u 1 e nemzetségbl,
]

)

melynek tagjai 1278-ban Vörös-alma s több helységet kapták, 2 ) és
mely 1337-ben birtokain megosztozván, még ez osztály levélben híre
sincs, hogy a Tekule nemzetség Ternye falut bírta volna. 3 ) Azonban
1412-ben Gara Miklós nádornak Abauj és Sáros vármegyék közgyü*
lésébl kiadott oklevelében nyomát találjuk a Ternyei családnak, ne-

Ternyey Mátyás fiának Pálnak, és Ternyey
Pál fiának Jánosnak, továbbá Ternyey Sírás Péter fiának
Mihálynak és Ternyei Strás Lászlónak, midn Ternye és
vezetszerint

egyéb birtokaik terén a Ternyepataki
ják.

midn

1435-ben,

*)

utat

szabadnak nyilatkoztat-

a Tekule nemzetség Zemelnye (most Smilno)

helység iránt az olnodi Zudar családdal egyezségre

lépett,

ez oklevél-

ben szintén eléíbrdúl a Strás és Ternyei család, névszerini Ternyey
Gáspárnak fia A n d r á s. 6 ) St hetven évvel késbb T h e r n e i (így)

György

1505-ben mint Szepes megyének a rákosi országgylésre
.

6

Mind a mellett utóbb nyoma vesz a Ternyey névnek, és Sáros megye egyik ujabb leírója szerint e név nem
is család névül dívott, hanem csak a Ternye helységben birtokló csakövete jelent meg.

)

ládok elnevét (predikátum) képezi.

7
)

A

lád,

XVII. században Abauj megyében tnik fel a Ternyey csamely magát a fölebh említett Ternyei családból származtatja, és

se Ternyey Miklós maga, és neje Lyos Margit,
Miklós és I. István, leányai Erzsébet, Kata és

melynek akkor
és

II.

fiai

Anna

részére

élt

I.

Leopold királytól 1667. jan. 11-én családi tudósítás

szerint új czímeres

czön 1668.

april.

nemes

levelet nyert,

mely Abauj megyében Gön-

9-én kihirdettetett.

Czímere a családnak, mely az 1667. évi ar malisban áll, a vért
kék udvarában hármas zöld halmon hátulsó lábain ágaskodó fejér
egyszarvú.

A

vért fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar kivont kar-

dot tart.
')
*)

ugyan

Wagner Diplomát. C. Sáros pag. 284.
Ugyan ott 291. Vörösalma 1312-ben a Tarkiek birtokába

került

ott 318.
s

Ugyan ott 835. 336. Ha csak a
) Ugyan ott 863.
4
) Ugyan ott 60. 61.
)

kiadott oklevélbl ki

nem

hagyatott.

4

6

Kovachich M. Q, Sapplem. ad Vestigía Comitíorum II. pag. 335. én
Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi vdsz után 157.
') Potenikip Ödön. báros vármegye leiráaa 12é. lapon a végs jegyzetben.
)

109

TERNYEY.

1/ Miklósnak egyik unokája I. János (szül. 1691.) Nógrád
megyei Kis és Utas Terenyére és a kalapáíi pusztára 1729. máj. 30-án,
1749. maj. 9-én Alsó és F. Mérán és a balajti pusztán adományt kap,
és ugyan azon évben M. Terézia király asszonytól Sáros megyei Frics
helységre
szerint

is

adományt

szerzett.

— a családi

Meghalt 1763-ban,

— mint királyi tanácsos. Nejétl Tallián Rózától két

közlés

fia III.

M ik-

lós és Mihály tábornokoknak iratnak , harmadik fiának Györgynek utódai leány ágon Nógrád megyében élnek e szerint ennék egyik
utóda Ternyey Eszter Repeczky Ferenczné a negyedik fiú volt II.
István elbb (1760.) a szepesi, utóbb (1770—74.) a kassai kamarai
igazgatóságnál protocollista. l ) A leányok közül Klára Bornemisza
Antal ker. táblai ülnökné , Krisztina Martonossy Györgyné
,

,

:

voltak.

Nevezettt
halt

Istvánnak,

II.

Bereg megyében Kis-Almáson

meg, nejétl bölcsei Buday Klárától hat gyermeke maradt

István
elbb

Szepes megyében

viselt hivatalt, 2.

Imre,

3.

I.

Nedeczky Jánosné,
Említett

Imre

ban mint százados
seregben mint

5.

Klára

korában katona

16. éves

lépett ki.

rnagy

Jobszty Györgyné, és 6.
lett,

1. III.

telepe-

Anna

Terézia.

és 28. éves korá-

1809-ben az Abauj megyei nemesi felkel

vitézkedett. 1811-ben

nül vévén bölcsei Buday

elbb Ugocsa, utóbb Szatmár megyébe

Mártát,

:

József

fhadnagy kilépett, és Szegeden, hol meg
tanácsos volt, három leányt hagyván maga után. 4.

katona, mint

dett, városi

él,

ki

telepedett.

Három

fia

úgymint

János

a) II.

1848-ban Szatmár vármegye

fo szolgabirája, és

országgylési képviselje. Jelenleg nejétl Krassay Júliától született
Béla, Géza és Berta gyermekei neveltetésével és gazdaságával
foglalatos.

b)

.

Tamás

c) II.

az 53.

sz.

ügyvéd

és gazda.

József elbb

a

C3. k.

hadseregben

honvéd zászló-aljban százados

volt,

szolgált,

1848/9-ben

jelenleg mezei gazdál-

kodása körül szorgalmaskodik,

A
A
*)

család ezen Szatmár megyei ága kath. vallású.

leszármazási tábla

Ezen Istvánt

kis- és

*)

következ

:

utas Ternyei Ternyey nevén igy olyashatni az

1760. 70. és 74. évi hiv. Schematismusokban.

Késbbi években már nem

dul el.
')

Luby Károly

közi. családi adatok után:

for-

no

TERNYEY.

—TERPULECZ.

Miklós
1667. ns.

(Lyos Margit)
II.

Miklós

István
1667.

1667.

Anna

Kata

1667.

1667.

1667.

János
f 1753.
(Tallián Róza)

László

II.

Debrecz énben

sz, 1691.

f 1753.

Miklós
tábornok,

Eizsébet

György

Mihály

III.

tábornok.

II.

Klára

István

Krisztina

I7o0— 74. (Bornemisza (Martonossy

Nógrádban.

(Buday

György)

Antal)

Klára)

III.

Klára
1. József
Anna
Szegeden. (Nedeczky (Jobszty
György)
rnagy
János)
hívat.
6 leiiTi ?(Buday Márta;

István

Imre

Szepes várm.

kapit.

III.

Tamás

János

Géza.

Béla.

József

II.

1848. honvéd
kapit.

ügyvéd,

Szatmár
várm. fszbiró
(Krassag JuKa)
1848.

Teréz.

Berta.

Ternycy család.

(F.-Fügedi) Szintén Ábauj

mely magát Ternyérl és F.-Fügedrl
mi vér és jogközösségben nem áll, )

irja, és

megyei család,

a fölebbi családdal

sem

!

E

családból ternyei és fels-fugedi Ternyey

vényszéki ügyvéd és tbiró,

szül.

István

ftör-

Felsö-Fügeden Abauj megyében

1789. jan. 16-án.

Teriiovsiky család. Lásd Trenovszky vagy Tmóvszky,
Terpendi család. (Sárszeghi) Kibalt család. *)
Terputecz család. Terpulecz József és rokonai János,
Boldizsár, és József- Miksa 1790- ben II. Leopold királytól
3
kaptak czímeres nemeslevelet. ) Czí merk eiöször függlegesen kétfelé osztott vért, a jobb oldali félrész hárántosan ismét két udvarra

oszlik, a fe!«5

kék udvarban két magas

arany koronán hegyével
meztelen kard
ból

áll,

felfelé

állított

')

)
3

)

és borostyánnal

az alsó vörös udvarban zöld tér

kiemelked természetes szín

a

szikla között zöld téren

Luby Karoly közi.

oroszlán,

családi adatok után.

Leboczky Stemmat.

II.

Adami Scuta

tomo XLII.

gentil.

417.

koszorúzott

fölött fehér

els jobb

nyugvó
folyam-

lábával kivont

;

TERSACZKY.

—TERSZTYANSZKY.

111

kardot, a balban levágott török fejét tartva; a baloldali vörös udvarban

jobbról lefelé balra rézsútosan két fehér szelemen között kék közben

A

két arany csillag között arany félhold ragyog.

nás sisak

vért fölött két koro-

a jobb oldalinak tetején jobbról fehér vörös zászló leng,

áll,

arany félhold és csillaggal, balról kiterjesztett fekete sasszárny jobbról
balra

dl rézsútos fehér szelemennel, a baloldali

elefánt

ormány között (ezekbl a jobb

oldali félig ezüst, félig vörös, a

baloldali félig arany, félig kék,) arany
fölfelé és

markolatú kard

áll

hegyével

borostyánnal megkoszorúzva.

Tersaczky család. A Frangepán
Lásd Frangepán

neve.

sisak koronájából két

család egyik ágának mellék-

cs,

Tersztyánszky család. (Trsztyei vagy nádasi) Trencsin vármegye egyik legrégibb családa, mely azon megyei most is a család
birtokában lév Trsztye helységrl *) vette nevét, mely tótos Írásmóddal a falu tót nevérl Trsztyánszk y-nak Íratott, és iratik egy
nagy részben mai napig, mig a családnak egy más része könnyebb
kiejtés okáért T érsz ty á n s z k y-nak irja nevét, a trsztyei elönév (praedicatum) pedig latinul de eadem, magyarul pedig jobbára (már a XVII.

században

családnevet

A

nádasi-nak (fordítva)

is)

Tresztyánszky

család eredetét

Nigri vagy Niger

II.

Ipoly

Íratott.

stb.

Egyébiránt találhatni a

alakban

is, *)

András király koráig viszik

Bálás

és

testvérekig,

fel

bizonyos

kik egy családi

Nádas alias Trsztine néven
ordulnak elé, ) és 1234-ben állítólag elbbi ó budai birtokukért kapták csere-adományban a Trencsin megyei Trsztye helységet Igazabban Balásnak unokája Nigri-András 1330-ban kapja csereadományban a Trencsin megyei Trsztye (vagy Nádasfalut) és
táblázat szerint Blasius et Ipolitus Niger de
3

azt

1372-ben

I.

Lajos

király

ban a XIV. század elején
terjedt egészen
élt I.

Tamás,

Lászlót, kik
két

fiú atyja

vonalt két

f

is

kihalt,

Bálás é

a XV. század második
ki két fiút hagyott
által a család

ln, úgymint L

4

megerösíté.

midn

a

után

és

I.

3

)
•)
4

)

Gáspárt
I.

és I.

László ismét

kik e

ágra oszták, a mint ezen két vonalra, és ágakra oszlást

Fényes, Geographiai Szótár IV. köt. 221.

J el Lehoczkynál is.
Leboczky Stemmatogr. II. 410.
Kaprinai Mss. B. tomo XIX. pag, 148—151.

így

L

(1460. körül)

Menyhérté,

a következ nemzékrend világosabban feltünteti
')

:

két fvonalra oszlott.

Miklósé

ága Miklós-

fenmaradt, és egyes ágon

feléig,

maga

Ipoly

)

tersztyAnszky.

112

tábla

I.

N.
Blasiua

Ipolitus Niger
1234.

Niger 1234.

István

GásgárliS.

1251.

Pál 1283.'
And rás 13 30.

Miklós 1306.

t

Imre 1375.
1416.

i

I.

i

János
t

András
t

Péter
/y

Tamás
1460.

I.

Gáspár

I.

László

Folyt. III. táblán.

Folyt. II. táblán.

II.

t

á b

I.

Gáspár,

II.

László

1

Ari

a.

az

I. táblán.

UI. László
Szancsinán.

Gáapár
személynök
1 1630.
(Bosnyák Brigitta)
II'

kir.

Mária-Klára

Anna

(Serényi Pál)

(Marsóvszky
Gáspár) r

I.

Zsigmond

Ferencz és 6

Simon.

III.

leány.

II.

Gáspár

Zsigmond

(N. Bora)

f

III.

ifj.

Í659.

János
pap

ifj.

Zsigmond

r

IV.

Gáspár

f

mi

PáP

(Blask ov ies N.)
r*

Sándor
pap f

I.

'

II.

Hontban.

Mihály

^

1787. 1811.

Hontban számvev
(1.

N. N. Hidvégró'l
Jeszenszky N.

2.

3.

_

~ V. Gispár
pár 1736.
1

Mihály

1736.

t

Stummer

Emerentia
1 1831.) "
*~
r~Folyt, a köv. lapon.
i

Hontiban.

tbrsztyínszky.

113

Mihály, ki «s elbbi lapon.

II.

1777. 1811.

Honiban számvev
N. N. Hidvégré'l
Jeszenszky N.
Stummer Emerentia f 1881.)
(1.

2.

2.

Júlia 2-t. Fáni
Anna
Imre
Bálint 3-t. Antal Sándor Bertalan
(Mészáros (Jankovich f 1805. czimz.
kir. tan.
cs. k.
Honti
f 1811.
Antal
János (Stummer püspök (1. Jeszensz- udv. tan. kir. táb. fÓtígyésB
Ignácz) septemv. ky Teréz
P.-Szántón)
Varülnök
(Gyürkv
f 1860.
sáuyban)
f 1847. 2. Krössy (Pereszlé- fl860. Emília)
l-t.

Jozefa)

Mária 2-tól Luiza Amália
f 1860.
f 1834. (Baloghy
Antal)
(Huszár Károly)

nyi N.)

Teréz)

Zsigmond

1-töl

(Kmoskó

András
1840.

Berkiben
f 1863.

(Bálás Izabella)

Hedvig.

Dezs.

Etelka.

István.

.JL
László.

Antal

Mária
Vilma
Albertina
Pál
(Udvardy
(Jankovich (Gyiirkj' (Noeáli
Antal)
N.) Péter mérnök)
Hona)

György

Gyula
t 1858.
26.

évében.

Magentánál

kora

Erzse
(Schubert

István.

kapit.
1859.
f

cs. k.

csendr kap.)

kap. seb.

IH.
I.

I.

tábla.

László, kiazl. táblán.

Miklós

I.

Menyhért

Folyt. IV. táblán.

v. VenctUU
vagy Vaezlatov

László

Kristóf

István

1561. osztoz.

1561. osztoz.
a dunántúli ág

János

törzse.

I.

ettl a Spanyech

Trencsini alispán
1626.
(Maj th ényi Jnlia)

f
hézag.
András
Mosón és Pozsony
várm. jegyzje

1561. osztoz.

Pál

ág ered.
János
n r

II.

János

I.

György

II.

Pál

Miklós

r*
1670. Tren«
Anna. László Pál.
csini alispán

1659.

László
1736.

I

i r

István 1730.

Veszprémi

József
Veszprém m.

György. Teréz.

meBtep
(Ordódy Bora)

alisp.

1768.

f

jegyz 1767.

Ferencz

Mária

1722.

(Gosztonyi

Trencsinben
harminczados.

István)

MA.GYABOKSZÁG CSAI.ÍDAI

XI.

KÖTET.

András

Klára
Berdóczy Per.
% Kainper

r-

János.

(1.

Ábrahám)
«

:

?

i

.

TERSZTYANSZKY.

114

János, ki az elbbi lapon.
1659.

II.

II.

Gáspár

György

István

1704.

Trencsini

Pál

Páf

Jndit

István.

fjegyz. alnádor 1751

(Hávor
György)

József

Esztergom -várni

Gábor

Pál.

fisp. belyt.

László

(Eördögh

t

1768.

Júlia)

Sándor.

László
(Ordódy
Bora)
r~ *
Imre

ígnácz

*

V
T
Jbajos
.

1736.

Lázár Mihály.

István
Kristóf

p_

György
1768.

J

r

Károly

Pál.

1768.

Lajos.

1803.
-

,

,

Ádám.

Ferenczj

Alajos

István

Lajos.

1850-

1850.

f
Károly

1768.

1768.
1803.

r

1768.

Ignácz

Pe*ter

1768.

1736.

'

Mihály

György
t

Anna-Mária.

István.

Ignácz
1788.

Imre

János
1736.

Mihály?

tábla.

IV.
I.

,

6 ágra szakadtak.

II.

III.

Péter
,

,

Ádám

Miklós

Jakab

'

Márton
t

1L László

r

János

—András

Piscator
1614. részét
eizálogífja.

.

1736.

János nep.

""""^

Ádám

Pál.

1736.

Miklós

László
Pap-

*

'

i

i

János.
Imre.

Tamás
Trencsini szbiró

_186L_
N. leány.

nev

,

András
Nyítrában

László.

Ádám.

András
/\

1736^

Miklós,

r

«

Pál

Miklós

András

1736.

György
t

1641.

r—*-•*———

tdblan.

1.

Miklós

I.

«nnek utódai Hí. Tamás
*
Jankech nevén
László

ki az

1571

r—János
I.

Menyhért,

János.

T2CR8ZTYÁNSZKY.

Mint foiebb mondók, a család

I.

115

Tamás két

fia által

két

f'ö

vo-

nalra oszlott.

L

Gáspár vonalán (II. tábla) II. Lászlónak egyik fia volt II.
Gáspár 1604 1618 ban Trencsin vármegye alispánja, a régiebb

idkben a
mélynek

család

lett,

l

)

legkitnbb

Brigitta- tói csak két leánya

Anna

Serényi Pál neje, és
II.

Gáspár testvérének

Mihály
Mihály

27-én királyi sze-

Meghalt 1630-ban július 26. napja eltt. Nejétl ma-

Bosnyák

gyarbéli

tagja, ki 1629. octob.

maradt

:

Már

i

a-K Iára

Marsóvszky Gáspárné.
III.

Lászlónak ágán ennek egyik utódal.

érdemel említést, mint ki Hont megyébe telepedet;

Hont megyében elbb gróf

és hzg.

Koháryaknál

,

tiszt,

fia II.

utóbb

megyei számvev, felhasználva szerencséjét, csaladját fiaiban fölemelte. Ez háromszor nsült elször Hidvég helységbl vett nt, e
,

házasságból csak egy leánya

Julianna

Mészáros Antalné maradt

P.Szántón, másodszor a Jeszenszky családba házasodott, e házasságból

négy gyermeke 1. Francziska jeszeniczei Jankó vics Jánosné
Nógrád m. Varsány ban. 2. Anna Stummer Ignácz neje, ki IpolySzalkán halt meg 1805. jun. 19-én, eltemet 21-én. 3 Imre pécsi
nagy prépost, tereskei apát, phari czimzetes püspök a hétszemélyes
lett

:

,

Bálint

tábla bírája. Meghalt 1347-ben 4.

czen (Nógrád m.) halt meg.

Ennek két

ki 1811. oct. 22-én Pen-

neje volt

,

István leánya Teréz, kitol született Tersztyánszky

az els Jeszenszky

Mária

(f 1860.)

Második neje volt Krössy Jokitl születtek gyermekei a) Lui-

baráthi Huszár Károlyné Tereskén.
zefa (utóbb Diószeghy

Tadó

neje),

Baloghy Antalné, és c) Zsigmond
P. Berkiben birtokos, 1849-ben Bocskai honvéd huszár kapitány, meghalt 1863-ban, kinek nejétl sipeki Bálás Izabellától gyermekei a táblán láthatók. Végre II. Mihálynak harmadik neje volt Stummer Emeren-

zaf

tia

1834. b)

Amália

(él)

három fia született u. m. Antal, Sándor és Berkik mind a hárman Hont megyénél kezdek hivatalos pálya-

(f 1831.) kitl

ta 1 a n,
jókat.

Bertalan 1823—-30-ban Hont megye fügyésze
gyürki Gyürky Emíliától egy

Antal
kir.

fia

maradt

volt.

Nejétl

András

1823. körül Hont vármegye fszolgabirája, utóbb

cs.

tanácsos és a Krisztus rend vitéze. Meghalt lakó helyén Magyara-

don 1860-ban. Nejétl Pereszlényi N-tÖl gyermekei László, Antal,
volt olasz légionárius, P á 1 lakik Vársányban, nül vévén Jankovich
l

)

L. említve M. Történelmi tár

is

YIII. köt. 56.

8*

1

tersztyánseky.

18

Mária gyürki Gyürky Antal elhalt els neje, Vilma Nogáilné, Albertina Udvar dy Péter mérnök neje,
Sándor Hont megyének elbb al-, 1824. febr. 3-tól fjegyzje,

Ilonát,

1836-tól 1839-ig

els

alispánja,

majd

kir. táblai

ülnök és kh\ taná-

Meghalt Nagy-íaiuban 1860-ban. Nejétl Kmoskó Teréztöl gyer-

csos.

mekei
mint

L G y u 1 a, meghalt

:

es. k,

ben. 3. I

a t

E r z s e.

n. 4.

lán) ismét nevezett

Lász

ó által

1

György

kapitány Magentánál kapott sebei folytán meghalt 1859*

László vonalának

I.

1858-ban kora 29. évében. 2

I.

Miklóstól

fiátói I.

Miklósnak három

három ágra

fia

ered ága (lásd III. tábIstván, Kristóf és

oszlott.

Veszprém megyei ág ered. Ez ágon Andrást 1688-ban Pozsony, 1689-ben Mozsony megyék fjegyzjéül
olvassuk. Ennek fia lehetett István 1730-ban Veszprém vármegye
alispánja, és ennek fia József 1767-ben azon megyének fjeg^yzöje
ennek nvére lehetett Tersztyánszky Jusztina fels-bükki Nagy IstIstvántól a Dunántúli,

ván neje 1779-ben.

László,

vagy Vaczlatovnak is iratik, egy ágat
terjesztett, mely Spanyeeh néven jött le.
Kristófnak fia volt L Pál, 1626- ban Trencsin vármegye alispánja. Nejétl Majthényi Júliától három fia maradt: II. János, I.
ki Venczisló

György és II, Pál. Ezek közül
I. György
1670-ben Trencsin
ban ítél mester

Ferencz

volt.

vármegye

alispánja,

1678-

Nejétl Ordódy Borbálától két leánya és egy

maradt. Ezen

Ferencz-Antal

föharminczad igazgatója (Admiaistratora) volt

fia

1722-ben a Trencsini
,

midn

az

és neki ajánlva (czímlapján czímerével együtt) megjelent a

költségen

Sanda

et

Memória pro Defunctis. Graeoii 1666, czímÜ könyv második

salubris

kiadása.
I.

Jánosnak négy

fia

vármegye fjegyzje

maradt;

1. II.

a megye

György

1704-ben Tren-

Rákóczy hoz Galgóczra
egy kiküldést végzett Utódait a múlt század végéig a táblázat mutatja. Másik fia 2. Gáspár nemzé Jánost, ki 1730-ban Esztergom
megyei Déván a Dévay család defectusán statuáltatott de ellentmondás történt. *) 4743-ban már nádori itélmester, 1751-ben alnádor
volt *) ennek fia J ó z s e f 1760-ban Esztergom megyei alispán, utóbb
csin

volt és

által

,

:

')

')

S/.

benedeki Coavont eapsa H. fasc.

Lehoczky Btemsnatogr.

í.

p. 178.

4.

nro

7.

:

tersztyAnszky.

117

(1767.) azon megy© fispáni helytartója volt, és magnélküí halt meg. Har-

madik fia 3, István, úgy látszik hasonnev fiában kihalt. Negyedik fia
4. Pál, kinek ismét Pál, kinek Gábor, ki nejétl Eördögh Júliától
fialiíár által máig él ivadéka Trencain megyében éi István és

A

1

aj o

s

ban.

László vonalán a második fágát annak

I.

fia

mint a IV. táblán láthatni. Ez ágon Ili Miklós

pítá,

egyik

fia

L

ász

1

Menyhér
fiának

t

ala-

Ádámnak

ó

— úgy látszik

pap,'

volt azon Térsz*

tyánszky László
paulinus, ki 1735-

ben haltmeg.Testvórétl IV.Mikióstói

ered Trencsín

megyében

azon

melybl T

ág,

más

1861-ben

a-

ott

szolgabiró volt.

Miklósnak

I.

András

fiától

ered a Nyitra me-

gyei

ág, és tán
épen ezen ág egyik

ivadéka volt

K á-

roly, ki Nyitra
1834.
megyétl
mart. 8-án vévén

ügyvéd

ki nemesi bizonyítványt, aztlakta-helyénKrassómegyében, hol
volt,

1836, april, 14-én kinirdetíeté.

Hogy
csin

a származási tábla

nem

megyei nemesi ossaeirásokbóí

tagról

van

hiteles említés,

Egy

teljes,
*) is

kitnik, hol több oly család-

kik a táblázaton

egészítésül ide írjuk a Trenesin

Lúgoson szíjgyártó mester.
az egyebeken kívül a Tren*

fia él

nem

találhatók.

megyei nemesi összeírásban

Némi

ki-

foglalta-

kat évrendben mind, a mint következnek

Az

1736. évi nemesi Összeírásban foglaltatnak;

itél mester,

')

idsb László,

SzoötRgh Dán*

fctfxi.

Gábor

essenni.

és

Fái

János

testvérek Pál

az

fiai, ifj«

TERSZT YANSZK Y.

118

László katona, ifj. Mihály
ben, Z s g m o n d, ifj. László

Gáspár

és

Hont megyé-

testvérek

Imre és János testvérek Sándornak fiai, id. Ádám, ifj. Ádám, egy másik Imre,
L á s z ó fia Miklósnak, P á Á d á m fia Miklósnak, András Nyitra
Sztankóczon,

i

1

1,

megyében, egy

Ádám

Nagy-Kolacsinban, és

még egy

I

mre

a fels

járásban.

1748-ban

dornak
ifj.

ben

és

Ádám
;

Lász

Imre

Lászlónak
és I s

t

István, Ádám, Gábor, Sán-

Neszlusán,
fiai

a közép járásban.

v á n Imrének

Mihálynak

és

— László,
fiai

és

ör.

Trsztye helység-

maga az alsó járásban.
1768-ban Fruzsinán lakott János, Tresztyén Gábornak
1

ó egyedül

fiai

m.Lázár, György és Péter,
Ádám fiaival Miklóssal
és Lászlóval, Andr á s' egy maga, István két fiával u. m. M ihálylyal és K ristóffal; Jós sef és András Ferencznek
fiai, továbbá János és fia Mihály, végre Pál es András.
KisSztankóczon L á s z ó fiával Ignáczczal.
1803-ban Trsztye helységben laktak János Imrének fia, Pál,
Károly és Lajos L áz ár n ak fiai,
Péter, majd Antal,
u.

.

1

:

József, Ferencz

András

és

ennek

János Miklósnak fiai,
fiai András és János,
és

— And
végre

s,

ifjabb

József

és

— Kis-Sztankóezon
gn ác
1857-ben Trsztye helységben
TaImre
János; — Károly
Alajos,
két
István

Kristóf.

lakott I

z.

és

összeirattak

más

ós

és

fia

fiai

to-

és

vábbá Lajos, Antal, József, Fereirez, János és András,
azután egy másik J ó z s e f és ennek fia Pál, egy legifjabb József.
Beczkón laktak J ó z s e f és ennek fiai József, Jusztin ós Vendel-

— Kis-Sztankóczon pedig

I

g n á c z.

Czfmere a családnak *}
mint fblebb a metszvény is ábrázolja,
-— a vért kék udvarában egy törzsön álló fehér galamb, csrében zöld
galyat tartva, fölötte jobbról félhold

,

balról arany csillag ragyog.

paizs fölötti sisak koronáján az elbbihez egészen hasonló

galamb

A

áll.

Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös.

E

család ivadékáúl kell tartanunk Pesten lakó

Nádosy

István

kereskedt is, ki Tersztyánszky családnevét elnevével a magyarosabb Nádosy névvel cserélte fel , s kinek családja

pesti polgárt és

így

áll

:

l

Mint azt a Tersztyánszky Ferencz trcnceini harininczadosnak 1722ben vésett, és N -Szombatban nyomatott S. et salubris memória czimÜ idézeti
)

munka

czímlapjáiól vettiik.

TER8ZTYENSZKY.

TJSSSEDIK.

Nádosy István
Purgly Kata
jun.
1861.
9. kora 64. é.)
f
István Kálmán. György. Elek.

1

19

(jószási

Etelka
(Vetsey Sándor (Karc/ag

Irma.

Gyula.

Endre.

Herminj

Terettyenszky család. Lásd Trszlyemzky cs.
Teseheuberg család. Mosony vármegye nemes
schenberg

János

es. kir.

magyar nemességre

tanácsos 1790-ben

II.

családa,

Te*

Leopold király

által

emeltetett és ily ezímert nyert

a vért kék udva-

:

rán jobbról balra lefelé rézsútosan vont fehér szelemen

által,

három vörös csillag ragyog, két felé oszlik, a jobb
ban fehér sziklán vörös lábú és esrií fehér galamb

csrében zöld

melyen

oldali alsó osztályáll

,

galyat tartva, a baloldali fels osztályban egyfejü arany sas szétterjesztett

A

szárnyakkal látható.

kék sasszárny lebeg ,

helyezett két

ben vörös
ezüstvörös.

paizs fölötti sisak koronáján

csillag

egymásra

rajta harántosan ezüst szelemen-

szemlélhet. Foszladék jobbról aranykék, balról

')

A

nemesség szerz Teschenberg János, mint külföldi az 1790/1
országgylésen nyert honfiusítást, *) és 1808-ban a Ludo viceára 1000
ftot alapított

8
)

Tesla család.

A

czímeres nemeslevelet többi közt Tesla

P é-

ter kapta 1685-ben I. Leopold királytól, ennek fia István SzékesFejér megyei Ozecze helységben a múlt században (1751.) köríil igazolta nemességét.

E

családból volt azon Tesla

pitánya, ki 1696-ban esett el-

4

)

Mihály

m.

Bátyja volt

kir.

mezei hadak fka-

János,

öcscse

István.

Tealár család. (Csetneki) Erdélyben Alsó Fejér megyében kö-

István

zíílök

igtató s táblabíró 1848. eltt,

Tessedlk esaiád. Békés vármegye nemes családa. Mieltt a
nemesek sorába emeltetett, már a tudományos és evang. papi pályán,
smeretes volt.

Az

e!sö ; kit e

néven ismerünk Tessedik
:

György

Tren-

megyében Puchón lakott, ennek nejétl Nedeczky Esztertl fia L
Sámuel szüL Puchón 1710-ben. Tanult Jenában. *) Hazajvén^
1737-ben evang. pap Tót-Györkön, majd Albertiban 1744-ben Bécsin

,

l

)

Adatni Seuta gentü. tos»ö XIIL

>)179l.e\i 73. tbrv.es.
3

1808. eVi 7. tönr. ez.

*)

Siralmas Crénika

s

Haán Lud. Jena Huag.

)

)

;

búcsúztató versek Tesla Mih. halálára. Nyomt. 1696
53.

TESSEDIK.

120
kes Csabán, hol meg

még

tói

is

halt 1749. april.

Albertiban szül.

ki szintén papságra nevel-

utóbb 1769-tl Szarvason volt lelkész.

,

„gyakorlati gazdasági intézett-

utóbbi helyen fleg a

nek

9 én. Nejétl Láng Erzsébet-

Sámuel,

fia 11,

elbb Békes-Csabán

tetett, és

Ez

"

nagy érdemeket szerezvén,

általa lett felállítása által

l

) II.

József

császár arany éremmel és lánczczal tünteté ki. 1809, febr. 17 én pe-

dig

I.

magyar nemességre emeltetett, és czimer
1810-ben Bókes megyében kihirdettetett. *) Meghalt 1812-ben*

Ferencz király

levele

Els
és

által

nejétl Markovics Teréztol gyermekei

Józ

e

s

f,

:

III.

Sámuel, Dániel

kik már 1810-ben személy szerint írattak a nemesség

laj-

stromába, második nejétl Lissovényi Karolinától gyermekei Pál,

Káro

1

y,

F

e r

en

J a n k a (f 1862 v

c z és

)

I.

Mikulaj István orosházi

övang. lelkész neje.

A

családfa

következ

:

György

Puchn

lakott 1710.

(Nedeczky Eszter)
Sámuel

i.

1710.

s'i.

fi 749.

pa
(Láng Erzae5"

B. Csabai
í

rj-"

'

-

|

Sámuel
f 1812*
szarvasi pap

II.

1809. nemes lett.
{1.

Markovics Téré*

2. liissóvéAiyi

l-t

HL

Sámuel

Dániel.

József.

Karolin)

2-t Pál.

I,

Károly.

m. b erényi

Ferencz

Janka

1844. + 1862.
m. akad. tag. (Mikulay
István)

•z. 1800.

mérnök
(Simonides

f

Janka)
r
II.

Károly

Be'kes m.
sz, biró 1838-ig

Luka

Teréz
(Mezey

(Lápossy

István)

József)"

Anna f 1848.
Lajos
mérnök (Fornachek
Gusztáv)
f

(KS?eV AunaJ
II.

Éebr. 2.)

Sámuelnek gyermekei közül Ferencz (szül. Szarvason 1800.
1822-ben ügyvéddé lett, majd gr. Apponyi Antal titkára PaEurópa nagy
adta. Elbb a m.

risban. Btsutazá

utazását ki

')

*)

is

részét, és 1831-ben Franczia országi
kir.

kincstárnál

,

utóbb a birodalmi ka-

L» Hellcbranth János, Szarváé város tört. 86. lapon.

Békés vármegye jegyzkönyve 1810. é?i

57. az. és 62. sz.

:

121

TKSSKD1K.—TES8ÉNY.
maránál

tatott Irt a

magyar akadémiai taggá

titoknok. 1832-ben

lett tisat.

Tudományos gyüjtenicnybe

:

értekezéseket.

is

)

válasz-

Meghalt

Bécsben 1844. június 17-én.
III. Sámuel Mezö-Berény-ben uradalmi mérnök lett. Ennek
nejétl Simonides Jankától gyermekei a) II. Károly Békés megyében elbb aljegyz, majd szolgabíró 1848-ig, b)

Teréz Mezey

Ist-

Lápossy Józsefné, d) Lajos volt mérnök, elhalt,
a
ki 1836-ban Békés megyétl nemesi bizonyítványt vett ki, ) és
e) Nina erdélyi lakos Fornschek Gusztávné, kit 1848-ban az oláhok

vánné, c)

Luiza

legyilkoltak.

A

osalád czímere harántosan kétfelé osztott vért, fels része füg-

glegesen ismét két udvarra

oszlik, az 1. vörös

udvarban három búza-

kéve piramis alakra, kalászaival balra fordulva látható , a 2. zöld udvarban balról lefelé rézsútosan kanyargó patak hullámzik , fölötte a
jobb oldali szegletben arany nap ragyog; az alsó osztály arany udva-

rában harmatos halom csúcsán gyümölcsfa emelkedik
karó mellett

A

kasza látható.

felé balta, jobbfelé

szltke

emelkedik

paizs fölötti

fel

,

alatta bal-

koronájából

sisak

megrakva zöld levelekkei és érett

ki,

gerezdekkel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranyfekete.

Tessényi család. 1584-ben

márom megyei

Még elbb

A d a m,

György

)

ki ekkor Ko-

és neje Ujfaiussy

vette. 4 )

elbbinek atyja volt Tessényi Kele-

és tán az

ólt,

ki 1549-ben

E

Tessényi

Jászfalu helységben Sárkány

Dorottya részét zálogba

men,

élt

3

Léva védelmében

családból volt Tessényi I

s t

esett el. *)

v á n, ki

ily családot alkotott

István

(Tajnay Eszter)
Judit

Pál.

FiL

Márton)

Tessény család. Ennek
II.

alapítója

Leopold királytól nyert nemes

Tessény János, ki 1791-ben

levelet, és ily czímert

:

a vért kék

udvarában arany koronán pánczélos kéz könyököl , három fehér zász-

')

Magyar

')

Be'kes megyei

')

*)
s

)

írók. Életrajz

gyjt.

jegyzkönyv

I. k.

582.

1836. dvi

Mogjorossy János közi. bz.
Fényes Komárom vármegye 115.
Budai Per. ffist. lexic. III. 412.

lap.

112.

sz.

122

TEÜFFBL.

TKSS1CH.

lót tartva

a vért fölötti sisak koronáján szintén olyan kéz tart

;

Foszladék mind a két oldalról arán yk ék. )
Tcesich család. A czimeres nemeslevelet Tessich

fehér zászlót.

három

l

Mihály

nyerte 1751-ben Mária Terézia királyasszonytól.

Czimere a vért ezüst udvarában természetes szín
fölötte lefelé

kék

fölött

szinü

függ ászok

félhold.

(canterius) látszik, azon két arany nyíllal, e

vért fölötti sisak koronájából szintén természetes

emelkedik

farkas

arany kék.

A

futó farkas,

ki.

Fosziadék jobbról

ezüstvörös,

balról

2
)

Tessiny család. (Szucsányi) Turócz megyében szucsáni Tessiny

György

(Tessiny de Zuchan) 1623-ban táblabíró, és íölebbezési

törv. sz. biró volt.

a

)

Teszcry család. Lásd Theszéry cs.
Tétényi család. A Pest megyei Tétény helységrl

vette nevét.

1405-ben

kapták a Haraszthi családdal együtt ezímerievelöket. 4 )
Azonban Tétényi András Sáros megyében K a p i helységet és vákapván, nevet cseréit, és öse lön a mai kapivári Kapy családnak.
Lásd e munka VI. köt. 76. lap.

rát

Tetétleni család. (Tetétleni f) Pest vármegye régi kihalt családa, mely nevezett megyében a Tetétleni pasztát, birta. 1441-ben élt
Tetétleni

Kelemen.

1552-ben

élt

s

)

Tetétleni

Anna,

kit

Bernáth Bernát Buják vár

várnagya vett nül, ennek leányát Bernáth Zsófiát vette nöüi Földváry
i h á 1
y, ki nejével a Tetétleni birtokot is kapta.

M

Tetey család. Doboka megyei

,

hol

Lör

i

n c z Kis-Devecser-

ben birtokos.
Tetey

Boldizsár

Tétfay család.

1651-ben Ugocsa megye alispánja

Gyr megye

volt.

Ráz mán

Ferdinánd korából, ki 1546-ban magyar nemességet kapott
1550-ben a honfiusítási esküt is letette. 8 )

I,

)
2

)
")
4

)

Adami Scuta
Ugyan ott.

és

tomo XIII.

Wagner

Dipl. Sáros 59. 354. 362. Fejér Cod. dipl.

vol. 7.

pag. 889.

Hunyadiak kora X.

*)

Teleki.

6

')

Szirm&y, C. Ugocsa p. 53.
Kaprinai Mse. B. tomo 26. p. 211*

*)

Ugyan

)

')

Hrabecii Oratio funebris sup. Petro Révai.

tomo X.

419. és

geotil.

)

nemességéhez számíttatik. L. Théty^

Tcufiel család. Történetünkben ismeretes Teufíél

1

ö

ott p. 233.

köt. 120.

tomo X.

vol. 2. p.

TEÜFPENBACH.

Mátyást

Teuffel

Mátyásnak hivták.

Ezek utóda
volt.

—THAISZ.

123

1552-ben a magyarok közönségesen Ördög

l

)

Erzsébet

Teuffel

1655-ben Kévay Pál özvegye

2
)

Teuffenbach család. Tiefenbach c$.
Teutsch család. Vagy mint nevét írva szintén találjuk: T e i c s,
Erdélyi szász család. Nemességérl mit sem tudunk. Ismeretes volt
Teutsch András kormányszéki tanácsos, a szászok grófja, és szebeni
s
király biró, ki 1730-ban halt meg. )

Teutsch

kor brassói

György

1794-ben prasmári

biró,

János

ugyanak-

theol. tanár.

1815-ben Teutsch János brassói ev. pap, és gymnasiumi

fel*

ügyel.

Tevely család. (Adász-Teveli) Soprony, Vas megyék nemes
családa, elö nevét Veszprém megyei Adás z-T e v e 1 y röl irja

Gy ö rgy

Vas megyei Asszonyfán egy részre
4
és Zala megyei Czege pusztára kir. adományt nyert. )
Vas megyében Tevely F e r e n c z 1826. körül várnagy, Somogy
megyében Tevely László rendsz. esküt 1826. körül. Károly
1863 ban a 34. sz. gyalog ezredben százados.
Teyes család. Teyes András a XVI. század elején élt, gyer1640-ben Tevely

András, Anna

mekei voltak

és

Kata,

felesége volt

Zsuzsan-

na, ki 1618-ban már mint Zádory Ezechielnek neje Nyitrán volt há-

Eghry Mihálynak adta el. 5)
Thaisz család. Zólyom vármegyei nemes család, hol Thaisz
Márton 1837-tl 1849-íg azon megyének fszolgabirája volt. Meg-

zát

halt 1860-ban

kora 64. évében. Különben lásd Theisz

Thaisz (vagy mint írva találjuk) Tais

Nagy-szombatban
Thaisz

tanúit.

cs.

Gergely

1663-ban

6
)

András Gömör

megyében

Jols van született 1789.

no v.

15-én. 1811-ben ügyvédi vizsgát tévén, Pestre telepedett, és ügyvéd-

kedése mellett az irodalommal

is

foglalkozott. Szerkeszté

egy tizedig

a Tudományos Gyjteményt, majd a „Sas" czímü folyóiratot. Irt és

»)

$

)
s

)
*)
s

)
")

Pethó* Gergely M. krónika 116.

1655.

rfvi

93. és 1659. évi 82. törv. ez.

Apor, Synopsis Mutationum 171.
Liber regius folio 21.
Szentbenedeki Convent protoc K. pag. 16
Sophia in Aquila stb.

:

124

THAKARÓ.

maga

fordított

—THALABÉR,

müvet 1831-ben magyar akadémiai taggá váMeghalt 1840. július 9-én. *) Több gyermeke közt ismére*

lasztatott
tes

;

Elek

is

több

ügyvéd, és Pest városának 1861-ben volt fkapitánya.
Thakaró család. Hajdán Küls-Szolnok vármegyében lakozott

nemes

h.

E

család.

Ferencz

,

megyében

(Mezö)-Túr városban lakott Thakaró
kinek özvegye Erzsébet és gyermekei Gergely mint
,

rábaközi esperes,

gyri kanonok, Imre,

és

Erzsébet

Corvin Jánostól, 1493-ban pedig Derencséni Imre bántól

minden

adótóli felmentést nyertek, 1502-beu pedig

Gergely már

de ekkor

ganeus

II.

1491-ben

túri

házokra

ugyan csak azok,

mint szörényi püspök és esztergami suffra-

Ulászló királytól az elbbi kiváltságok megersítését, és

czimeres nemes levelet nyertek.

a
)

Ekkor nyert czímerök a paizs kék udvarában arany koronán
kinyílt fehér liliom, fölötte három arany csillaggal, A paizs fölött püspök süveg áll, a háttérben izárnyas angyal, két kezével a vértet két
fels szögleténél fogva

Thakaró
a törökök

E

tartja.

Mihály

1573-ban Kanizsán mint hadnagy szobájában

által füsttel foj tátott

család utóda Thakaró

tor volt, kinek kezeinél volt

meg.

L aj o s

1835-ben fels-vályi prédiká-

akkor az eredeti czímer

levél.

Thákossy

család. (Paposi f) Szatmár vármegye kihalt régi
XIV. század derekán élt Thákosay Gergely, ennek

A
egyik fia Elek 1377-ben azon megyei Papos helység határát járatta
másik fia Miklós 1388-ban a nyíri kerületben fekv Papos helységre
családa.

Már 1409-ben öágon kihalt a család, mert
Thákossy Lászlónak leányai : L n c z a Papossi Ordögh Istvánné,
és Ilona Chernavoday Györgyné a íiág magva saakadtán iktattattak

új királyi

adományt

vitt,

1409-ben Papos helységben részjószágba.

Thákossy

Gergely nek

tokos Parasznya helységben,

3

volt leánya

)

A&na

is

,

1

426-ban

bir-

*)

Thalabér család. Dunántúli nemes család* Ismeretes tagjai
Boldizsár szül. Veszprém megyében Pápán 1749. jan. 5-én.
Papságra lépvén, Csicsón volt plébános, 1807-ben pozsonyi, majd
1811-ben esztergomi kanonok, hoi apát és énekl kanonokságig vitte.

Meghalt 1828. juL 26-án.

b

)

*)

Magyar írók. I köt. 583,
Tudományos Gyjtemény

*)

Szirmav, Saatmár várm.

*)

Ugyan

>)

1835. evi IV. köt.
103.

ÍT. 7.

ott 104.

) Memória Basüicae

StrigOiúen, p. 182.

108—115.


THALHERR.

Ignác z

1

Soprony vármegyének hosszú

ideig,

25

mintegy 1830

fjegyzje 1839-ben. Utánna
István ugyan csak Soprony megyének 1839-tl 1849-ig levéltárnoka volt Lajos 1861-ben Soprony vm. orsz. gyl. képviselje.
1838-ig levéltárnoka

végre

s

tiszteletbeli

Neje Fluck Paulina.

György

szül.

Zala megyei Gétyen 1811-ben. Papságra lépvén

1842. óta a veszprémi püspöki megyében Taezáron plébános, és jeles

egyházi szónok, egyházi beszédek kiadója.
vére

János

deki rendbe
ság közé

Közelrokona

ennek hasonnev
szül.

Keszthelyen 1825. jan. 4-én. 1840-ben a

lépett, hol

költeményt.

bene*

1850-ben Veszprémben theologiai tanár lett. Nagy-

fleg

vallásos szel-

2
)

hosszú ideig (mintegy 1810-tÖl)

utóbb pénztárnok (1844-ben

Lajos

sz.

innen azonban 1846-ban a Veszprém megyei pap-

állott,

János

tán test-

fia

bátyjával adott ki egyházi beszédeket. írt számos,

lem

,

Zala megyében Keszthely szomszédjában birtokos, meg-

halt 1838-ban,

János

*)

is)

cs. kir.

sóházi mázsáló;

Egerben.

1861- ti kir. táblai fogalmazó Pesten.

Thalherr család. Magyar országi törzse Thalherr Jó z s e f-János
római sz. birodalmi lovag, ki elbb Bécsben, 1783-tól Budán a uu kir,
építészeti igazgatóságnál mint mérnök Összesén 40 évig a kincstár érdekében takarékosan, serény és fáradhatian szorgalommal viselt hívataloskodása által szerzett érdemei tekintetébl I. Ferencz királytól Bécsben
1804. mart. 23-án kelt oklevélben nejével Schantzi Zsófiával és ettl

gyermeke közül életben maradt: Ferencz (János)
ugyan azon kormány széki osztálynál már 23 évig szolgált mérnök,
M i h á 1 y- J á n o s akkor már Stipsicz huszár ezredbeli rmester fiaival, és Teréz M. Sommerer György orvos özvegye, Anna M.
Pauler Antalné, Bora M. Hatos Józsefné, Antónia M. (utóbb
Gáal Mihály helyt, fogaim, neje) és végre Jozefa M. (utóbb
Schedel Ferencz k. postai ellenr neje) leányaival együtt magyar
nemességre emeltetett, s nemesleveiök Pest megyénél azon évi aug.
született

17

29-én kihirdettetett.

A

törzsszerznek

Ferencz nev

fia

mint

mérnök 1824-ben magnóikul meghalván, másik
(szül.

1773.

oct. 6.) ifjú

latba lépvén, a franczia
")

»)

kir, épitész. igazg.
fia

Mihály- János

korában, 1791-ben mint cadét katonai szolgá-

háborúk

Magyar írók. Életrajz gyjt.
Ugywa ott I. köt. f>69—671.

alatt
II.

11 hadjáratban, és 18 ütkozet-

köt. 333.

:

THAIiUERR.

126

ben vévén részt, többször sebeket kapván és altábornagyságig emelkedvén, 50 évi hü és érdemteljes szolgálatai jutalmául 1843. évi jul.
6-án Bécsben kelt, és Pest megye eltt azon évi aug. 31. kihirdetett
,

oklevélben V. Ferdinánd m.

magyar báróságra

kir. által

emel-

Meghalt az altábornagy Salzburgban 1856. máj. 13-án. Nejétl

tetett.

három gyermeke maradt.
Érdekesnek tartom a családfán a leány-ági utódok néhány ízeit
kijelölni, miután ezek a tudományos és irodalmi pályán több ismert

gr. Platz Máriától,

mint a táblán

láthatni,

A

nevet tüntetnek elö vérségi viszonyaikban.

családfa ez

Thalkdrr János
m.

kir. épit. ig.

magy.

mérnök

t 1807.
(Sehantzl Zsófia Bora)
ns. 1804.

Ferencz Anna Borbála
m. k. épit. fl816. f!846.

Teréz
sz. 1760.

Dr. Soramerer

_ György)

ig.

Antónia Jozefa
fl852. sz. 1772.
(Hatos (Gáal Mih. f 1S56.

(Pauler
Antal) József) helyt, fog. (Sckedel

mér.

f 1824.

sz. 1783.

(Hinka József)

1773.f 1856.

altábornagy
1843. m. báró.

Ferencz)

György

Anna

Mihály-Ján.
sz.

Platz
Mária)

(gr.

k. postai

ellenr)

f 1855.
Eszterházy Toldy Fer.

József
m. akad. ügyész

hg. könyvtár-

szül. 1815.

kir. tan.

noka, s író egyet, tanár
stb.

Mifaály-Jer.
sz. 1835.

Jeromos-Lipót

Margit-M.

az. 1827.

sz. 1842.

vad. fhadn.

húsz. föhadn.

A

család nemesi czimere négy felé

pén ezüst pólya hullámzik
4.

azon vörös

,

hanem közefekszik. Az 1. és

osztott vért,
tollú nyíl

négyszer vörös és négyszer ezüsttel pólyázott udvarban márvány-

oszlop

áll,

borostyánnal övedzve.

gással arany szelemen vonul

A

2, és 3. fekete

át, fölötte

gúla-alakú arany udvarban zöld téren,
gal, kivont
tett

kardot villogtatva.

szárnyakkal egyfejü sas

udvarban két vá-

három arany csillaggal, az alsó
fehér lovon magyar vitéz nyar-

A vért fölötti

sisak koronáján kiterjesz-

Foszladék jobbról ezüstvörös

áll.

,

balról

aranykék.

A bárói diploma némileg

módosítá e czímert , a rendes vágatú

vért közepére kisebb vértben, arany udvarban fekete lovon a

huszár látszik kivont karddal , a czimervért
lyázott udvarában a borostyán
2, fekete

arany

udvarban arany pólya,

csillag látható

;

a

3.

1.

magyar

ezüst és vörössel pó-

füzérrel övedzett arany oszlop
alól

három vágással

kék udvarban

,

felette

áll,

a

három

ezüst pólyát mutat hegyével

127

THALT.
jobbfelé

néz

ezüst agár
áll

;

nyíllal

A

fut.

a jobb oldali

;

felett

félig arany, félig kék.

A

4.

fel.

korona

fedi

,

azon három koronás sisak

arany csillag ragyog, két bivalyszarv között,

oldali

harántosan

A középs

balfelli sisak

kete) nyúlik

vörös udvarban arany nyaklóval övedzett

vértet bárói

melyek közül a jobb
látható.

a

félig vörös, félig

arany, balfelöl

sisak koronáján egyfejü fekete sas

koronájából három strucztoll (aranykékfe

Fosziadék jobbról ezüstkék

,

középrl aranyfekete,

balról eztistvörös, vérttartók két gríf.

Thaly család. Komárom megyében

törzsökös régi család, bir-

megyében Csépen, Puszta-Sz.-Mihályon, Neszmélyen és
Rév-Komáromban is. Fejér megyében Nyéken Pettenden, Bodincson
tokos nevezett

,

ós Kajászó-Szent-Pé-

teren

Pest megyé-

,

ben A. - Dabason,
Nyáregyháza , Délegyháza, Ordasháza

Babád pusztákon,
végre Veszprém megyében Ajkán.
és

A

család

egyik

tagjának kutatásai és

állításai

szerint

eredetét

a Pozsony

megyei Maria-Tai-ból
veszi , mely haj dán
a
csak „TaZ -nak ne-

veztetett,

*)

és hon-

nan a család elonevét
:

„Thaly de

Ta 1."

Nemességé-

is írja

nek kelte ismeretlen,
a

tudósítás

hagyo-

Lajos király korába helyezi. A
vallás-újjítás korában a család tagjai mint a reformatio hívei, s tán mint
János király hívei Tálból az ellen királypártiak és a máriathali barátok
által birtokukból kiszoríttatván elszéledtek , csak egy tag maradván

mányra hivatkozva a megnemesítést

I.

,

meg

a kath. hitben és thali nemesi kúriája birtokában,

l

)

Eflzterházi tábori

könyvében

is

igy írva.

k nek
]

végiva-

THALY.

128

deka a mtdt században Pozsonyban halt meg. ') Egyik meg János király ország részébe vonván magát, N.-Bányán fogyott ki a másik rész
j

Komáromban
éltek ;

,

hol nemeslevelek hiányában polgári állásban

míg a XVI. század végén Thaly

várnak
agilis

telepedett

János

tiszttartója (Provisor arcis regiae

(nemes anyatói

a komáromi királyi

Comaromiensis) lévén, mint

született) hivatalában szerzett

érdemeinél fogva

az országgylés ajánlatára Rudolf királytól Prágában 1602. mart. 29-én
z

levélben elbbi polgári állásából

kelt czimeres

) fiaival

Jánossal,

y y e 1 Andrással; és vejének Ujfalussy Pál és Jakab
fiaival
úgy testvérével az utóbb magnóikul elhalt Mártonnal és
leend utódaikkal együtt nemességre emeltetett. Es nemeslevelök KoG- e r g e

1

J

7

;

márom megye közgylésén 1603-ban kihirdettetett.
A Thaliak nemesi kúriája Rév-Komárom sz.

Humelyet most

királyi városa

fekv, jelenleg 1219. sz. alatti ház volt,
Mindszenty Antal bir anyja Thaly Klára után. Hogy ezen kúriát a
hozzá tartozó külsségi földekkel együtt a Thalyak már 1651. eltt is
szár utezájában

Ferdinánd királynak 1651. aug. 24-én kelt eredeti levele

bírták, azt III.

a család levéltárában

János

I.

tudni

is tanúsítja.

a komáromi vár tiszttartója mikor halt meg,
H
)

tle a család leszármazása

;

I.

,

következ

nem

:

János

Komárom vári

tiszt.

160 2. ne.
II,

János

I.

közszerz
Komár. vár. tiszt
1602.

(Chorba

Zsófi)

Gergely

1602. kózsz.
1635. sz bíró
1645. alispán.
;

I.

András

1602. 1618

{^Gergely
J

III.

«g?o

János

AnniT

jglg

jgjg

Feienez
1652. fpénztára.
I.

1667. fö ez. biró
elesett 1683.
(Torkos Zsuzsij

IV.

István

^

insnrr. tiszt.
elesett 1704.

János
János
1731.

(zólyomi Szabó

Kata)
Folyt,

a

köv. lapon*

')

A

íö sz. biró
2

)
a

)

A

táblázaton látható Thaly

meg

£11.

István, Komárom megyei

ismerte ezen vegivadékot.

nemeslevél szavai szerint

.

„e stalu

Thaly Kálmán kzloae «/eriut

et

conditione civilt**

egykori

THALY.
I.

129

ísiván, ki ** elbbi lapon.

insurr. tiszt,

elesett 1704.

(zólyomi Szabó

Kata)

Ferenc/

II-

Horváth v.
Varga Judit.

Mohy Eva

(1.

2.
3.

*

Gellért,Judit

i

\

ifidia

Vörös Eva f)

(1,

2.

Julianna

1-tó'l

II,

(Boday
Mihály v. lat.)

Darányi István
Tótb Mihály)

Zsuzsi
[. Sándor
Szokolyi Samu (Madari Lidia)
Székely László)

István

f 1768.
(dabasi

József

I.

1741. insarr. ,fó'had.

(1.
1.

2-tól

Erzse

(Vargha János)

(

Halász

pTIUozse £

Klára)

c

iy. István.Lidia. Klára. IV.FerenclT
IÍI.Sándor. Móricz. Krisztina. Karolina.

o

Ervma.

Janka

Jozefa

Luiza.

Emília

Sarolta
Eszter
(Szalacsy (Hollósy)
József)

(Jezovics (Csajághy (Végh
Míh.)
Sándor) József)

István

III*

sz. 1757.

I.

f

Zsigmond

fügyész,

1830.
sz. biró
(ságfalvi Sándor

f

alispán

f

Klára
Júlia
HL Ferencz
(Mindszenty (Laky Mifc.) (Laky Kata)

u.

Sámuel)

1841.

(Hegyi J"lia)

Eszterf 1849.
^Eleonóra

I

Jozéfá* Luiza

(dab. Halasi
Péter;

(Thaly

Dénes)
III.

f

Karaiina. Ignácz.

(Tóth

forr.

Józs.)

Zsigmond.

Károly
I. Lajos
Teréz
Ágnes
fpénztár (Vargha (Nagy Mih. sz. 1796.
sz. 1794.

Róza
(Varjú

András) superini) Fejér vm. István)

1850.

«r;"twuL
]£Sá>
JkAW

^
(Nagy

levéltárn.

Ida""

Zsuzsa

ezredes

1849.
(Faragó Júlia)

Hona.

Júlia.

Julianna
(Zádor

György

V. Ferencz.

Antal

Dénes

sz. 1805.

sz. 1808.

váltó törv.

Kom.vm.

septemvir)

sz.

tanács fó'mérn.

(Vogt
(Thaly
Henrika) Jozefa)

_

(Kenessey,
László)
Imre

István)

_i
IL Zsigmonl

Elek.

Guidó.

Emil.

t
Eleonóra.

Dezs
(Halász

Kálmán

Ottílí a)

Ilona.

II.

sz. 1839.

n m. akad. tg.
tanár, iró.

MAGYARORSZÁG CSA.LADAI

XI.

KÖT.

Lajos.

Júlia.

Béla.

V. István.
Gejza.

III.

József.

László.

Erzse.

THALY.

130

L Jánosnak három fia közül a második volt I. Gergely, ki
Komárom megyénél vállalván hivatalt, 1634-ben már a tatai járásnak
szolgabirája volt. Nevét és emlékét ezen hivatalánál fogva a várak

ingyen munkájának felosztásánál a magyar törvénykönyv is fen1635-ben Komárom megye alispánjává választatott, és e
tartja.
)
a
tisztet viselte 164o-ig. ) Utódai nem maradtak. A második fiú
!

András

I.

a táblán

volt, ki

álló

három gyermeke részérl

is

1615 ben az esztergomi káptalan bevallása szerint a Thatay családtól
Komárom városában 850 ftért kúriát szerzett. a) Aga kihallván , a
harmadik legidösb testvér

János,

I,

ki az 1602. évi ns. levélben benn van, és atyja hiva-

talát (provisoratus arcis reg.

Comarom.) öröklé,

Ez

terjeszté ágazatát.

nejétl Chorba Zsófiatói, ki 1613-ban a gyri káptalan eltt bevallást
eszközölt,*) egy fiát hagyott I. Ferenczet, ki 1652. dec. 2-án

Komárom vármegye

perceptorává választatott,

azon megye csallóközi járásának szolgabirája.

&
)

8

)

1667

—68-ban pedig

1668-ban mint

szol-

T

Komáromi reform, eklézsia ügyében. ) Neje Torkos
8
Zsuzsanna volt. ) Ezen Thali Ferencz költ is volt, legalább minden

gabíró járt

el

a

hogy egy felmaradt régi versezetnek y)
ki, ö irta, a mint
melvnek versfejeiböl (kezd betibl) a Tali név
ezen dalt unokája Thaly Kálmán által kiadva a „Régi magyar vitézi

valószínség azt mutatja

,

,

j

*)

Lásd az

5

Fényes Komárom várm.

)

1635. évi 92. torv. csikket.

G y ö r g y*nek

írva

E

szerint

Gergely

san

áll

vek

korty ti felcserelése folytán.
')

59.

itt

helyett

,

és a

Törvénykönyvben hiba

a Gregorius és Georgius ne-

Esztergomi káptalan libro 12. folio 155. És e kúria szállhatott
II. János utódaira.

I.

An-

drás ága kihaltán testvére
*)

Gyó'ri káptalani levéltár.

s

Komárom megye jegyzökönyve

)

1652. évi 555. lapon.

Könczól János esküdttel országbírói pa
rancs folytán tanuvallatást eszközöl Pap Lukácsnak csépi jószága iránt. «—
1667. aug a-án Sznyön Csík Bálás esküdttel Szeghy János alispán commís•ioja folytán a tatai vár rség által tett kihágások iránt hallgat ki tanukat.
BariutcY. e tárgyban mködik 1667. aug. 31-én. (Az eredetiek a csépi höibirtokoe
tág levéltárában.) 1668. máj. 24-én Csontos Imre esküdttel szintén Szeghy János
alispán somraissioja mellett Komáromban tanuvallatást tesz Csajághy Gergely
fels-gelléri jószága iránt. (Eredetié Csajághy Károlynál Pesten.)
') A komáromi ref. egyház levéltárában 9. és 166. szám.
") Ugyan ott 7. szám 1674. évrl
és Koniár un vármegye jegyzkönyve
*)

Mint szbiró 1667.

febr. 23-án

;

558.

sz. a.
9
)

A

nemzeti

Múzeum

kéziratai közt Mss.

Hu ng. quart. II. 295. jegy alatt.

THALY.
énekek

a

Pest 1864.

stl.

131

Komárom vármegyei felkel nemesség

kányi ütközetben esett

János,
ikben
lett

a ki
ellent

is

el.

*)

Két

1

683. év elején a párI.

József

és

István

István

Ferencz

a
)

János.

Fia maradt V.

1704-ben jun. 13-án a koronczói ütközetben a

el

szent-páli puszta mellett.

Neje volt zólyomi Szabó Katalin, Szabó Má-

tyás nyitrai vár parancsnok és kurucz alezredes testvére.
és

neve-

a család levéltára szerint a kurucz világban mint

felkel nemes esett

Ferencz,

IV.

és

mondott a lögéri pusztára nézve nádori adomány mel-

a Csorba család beiktatásának.
I.

élén

maradt

fia

unoka öcscsei

1 731-ben

Thaly Ferencz

köt. 189. lapján olvashatni.

II.

József

I.

csot eszközöltek,

3
)

és

maradtak, ki

1

Ettl

fiai II.

731. körül kerestet paran-

kiknek neveikben 1731-ben a lögéri pusztába

a Csorba család beiktatásának nagy-bátyjok Thaly IV. János ellentmondott.

I.

Józsefnek csak leánya maradt, mint a táblán látható.

Ferencz

II.

1741-ben a poroszok ellen mint fhadnagy ha-

dakozott gr. Nádasdy Ferencz tábornagy

alatt.

Három

neje volt, az

elstl Mohy Évától négy gyermeke maradt, a másodiktól Gellért
Judittól egy leánya E r z s e Vargha Jánosné maradt, harmadik nejétl Vörös Évától utóda nem volt. Gyermekei közül I. Sándor
maradéka, mint a táblán

István
II.

ága mostanáig

István

láthatni,

férfi

ágon

csak leány ágon

él

;

ellenben

II.

terjedt le.

1754. jan. 28-án vette

nül

alsó dabasi Halász Klá-

1760 ban a Domokos és Bóka családdal Nedeczky Ferencztöl és
családjától Komáromban lév kúriára bevallást szerzett. Meghalt
rát.

három fia maradt. Fiai közül a legiL
jabb III. Ferencz nemzé IL Z s igmondot, ki 1848. eltt mint
Komárom vármegye táblabírája, azon megyében az ellenzéki felt1768. dec. 5 én. Két leánya és

nbb

szónokok sorába tartozott

komáromi

vár

A

mondott évben katonává lévén, a

igazgatójává

erdítési

ütközetben vett részt fleg

és

ezredessé

Komárom környéken,

és

lön.

Több

Mórnál sebe-

A Komáromi

monostori sánozokat, úgy az u. n. igmándi
sánczot, és a szigetben és a Vág-Duna mellett emelt föld-eröditménye-

ket kapott.

ket 6 terveié és építette. 1849-ben az igmándi kerül, országgyttl. kép-

Ugyan ez évi
szárnyat vezénylé Csrien

viselje

')

2

)
")

volt.

Komárom megyei

aug. 3-án a

Komáromi kirohanáskor a

csász. tábornok osztálya ellen.

Komárom

és családi levéltár.

Pannonhalmi Szentmártoni Convent levéltára

Gyri

bal-

káptalan levéltárában.

9*

THALY.

132

majd Parisba, onnét Londonba menekült,
és egyik tagja 1851-ben a Kossuth áltai kinevezett három tagú bizottságnak (báró Kemény Farkas, és Gélics Richárd örnagygyal). Emlékiratait 1851-ben adta ki Londonban ily czím alatt: „The Fortnesse of
feladása után Törökországba,

By Colomll Sigismund Thaly laté FortifiUtóbb Yersey szigetén
cations-Director of Komorn. London 181.
félre vonulva élt, míg 1863. szén hazájába visszatért, és gazdászattal
Komorn

in tke years 1848/49.

11

foglalkozik.

láthatók.

Istvánnak középs fial.

II.

veit

Gyermekei a táblán

ember,

1759. sept. 28-án.

szül.

Zsigmond,

tudományosan mü-

Komárom megyének

fügyésze, és végre sok éven át alispánja

volt.

hosszú ideig

Meghalt 1841-ben. Csak

két leánya maradt.
II.

Istvánnak legidösb

István

III.

fia

Komáromban, Pozsonyban, Nagy-Krösön
iskoláit

ban a

bevégezvén, 1781-ben Pesten a

kir.

egyesített

szeméiynök titkára

megyék alügyésze

volt.

és

kir.

mely

1757. jan. 21-én.

végre Debreezenben járt

táblához ment, és ott 1783-

1787-ben

1790-ig,

szül.

Komárom

és

Esztergom

nül

évi mart. 2-án

vette

Sághfalvi Sándor Esztert, Sándor Ferencz kurucz ezredes unokáját.

Komárom megye

1790. mart. 18-án
1794.

aprii.

járásában szolgabíró,

29-én ugyan azon járás föszolgabirája
1811.

5-én Fejér-,

1809-rl

tatott.

gesztesi

ezt

Komárom várm.

31-én

jui.

jegyzé

föl

:

lett.

1802. octob.

táblabirájává válasz-

„16. Junii jöttek a francziák Acsray ne-

kem az akkori ár szerint tettek 4000 forintoknál több kárt. 21. és 22 ik
u
Junii közt Uvo éjjel szöktünk ki az francziák közzül. Fszolgabírói hivatalát

kés

öregségéig viselte, és mint jeles törvénytudó és kedélyes

ember közelismerésben részesült. Meghalt 1830. maj. 4-én. Négy leánya, és négy fia maradt úgymint I. Lajos, Károly, Antal és
,

Dénes.
I. L aj o s

szül.

1794. jnn. 25-én.

járásban alszolgabirája , majd

végre a gesztesi járás

f

bírája.

f

Komárom megyének a gesztesi

:

a)

dabasi Halász Ottiliától leánya Ilona, b)

tetre

men

Magyar

költ 1855-ben

vitézi

énekek és elegyes dalok

lépett föl.

tagja, 1864.

Dezs,

Kálmán

kinek nejétl
szül.

1839. jan.

lépett föl, s valamint több kö-

úgy fleg „Régi
két kötetes gyjteménye kiadá-

költeményei kiadásával ismert nevet,

sával közelismerést aratott

müvével

ideig,

Meghalt 1850. dec. 28-án. Nejétl nagy-

mádi Barthaloss Katalintól gyermekei
3-án. Mint író, illetleg

huzamos

hadi pénztárnoka

1860

szétl

;

u

legutóbb Bottyán János

nev

történelmi

— 64. közepéig a „Pesti Napló" szerkesztségi

a pesti reform,

f iskolában a m.

irodalom tanára,

THALY

— THAMÁSY.

1S3

1864. jan. 20-án m. akad. tagúi választatott, c)
e)

G e j z a,

f)

II.

L aj o, a

Béla,

d)

László.

Károly szül. 1796. febr. 24-én. Fejér megyének volt levéltárnoka. Oy érmekéi a táblán láthatók.
Antal szül. 1805. jun. 27-én, e!(>bb a pesti orsz. törv. széknek?
jelenleg a

váltó feltörvényszéknek tanácsülnöke.

riettétl élnek

Dénes

gyermekei Elek,
szül.

Gu

1808. oct. 9-én.

Nejétl Vogt Hen-

Emil.
Komárom megyének fmérnöke
i

d

o,

Nejétl Thaly Jozefától gyermekei a táblán láthatók.
Nem áll a táblázaton Thaly Judit, Balassa Ferenczné

volt.

1723- ban a

gyri káptalan eltt Tatában fekv bizonyos kúria

tiltakozik,

és

,

ki

miatt

1734-ben ezen ellenmondást vissza húzva, bevallást

1

tesz, )

A

család czímere

mint fölebb a metszvény ábrázolja

a

kék udvarában hármas ezüst bérez középsjébl nyitott torkú,
kioltott nyelv, kiemelked leopárd/fölemelt els jobb lábával kivont
kardot villogtatva, a balban három szál strueztollat tartva a két
széls ezüst, a középs, mely legnagyobb, vörös. A vért fölötti sisak
vért

,

koronájából az elbbihez egészen hasonló leopárd szemlélhet. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst vörös.

Thamásy

család. (Thamási f) srégi kihalt család, mely a
szekcsi Herczeg családdal egy törzsti Henrik zagoriai bántól ered,

a Hedervári nemzetségbl származik (lásd
IX. köt. B.) És habár Zsigmond király korából a család egyik okmánya koholt is, 2) azért a Henrik zagoriai bántól való leszármazás más

(Lásd V. köt. 96.

hiteles

lap.) és

okmányokon

is

alapulván, kétséget

nem

szenved, és

kvetkez

Henrik
z&gori&I bán.

L

János
_1§22.

"Péter

kitl a Betezeg
Cflaiád -

"Miklós.
r

IX János
erdélyi vajda
1398. f 1418.

Tamázy
László
1437. Poasegai fdlsp.
(Csáky Ilona ösv. 1459.)

*)

Gyri káptalani

•)

Történelmi tár VI. köt. 61. stb.

levéltár.

nevtí.

Henrik

Sekélyek
1437.

grófja

:

j

THAMÁSI.

34

— THANN.

Nevét Tamási váráról (Tolna megyében) II Jáno's az erdélyi
vajda kezdte írni. Egyik fia Henrik a székelyek grófja, ) másik tia
László 1437-ben Pozsega fispánja volt. 3) Ennek özvegye Csáky
l

Csáky Miklós vajda leánya

Ilona,

élt

még 1459-ben

is. *)

Ezekben a

család kihalt.

Thamási

család.

(Náznánfalvi) Erdélyben Csík és Marosszék-

ben birtak a XVI. században. Az elbbi Tharaásy családhoz vérségét

nem

vitatni

Borbála,

tudjuk. Ismeretes közülök

neje Zeleméri Péter-

nek, a ki 1583. april. 23 án a Thamási javakra Báthori Zsigmondtól

adományt nyert. b )
Thaiin család. E névre már a XV. század közepén találunk
j'orontál megyében, hol 1450-ben apáthi Thann Péter és jakabfalvi

uj

Thann Demeter éltek. 6 )
Azon nemes család, melyrl
ott érte

itt

szó van, Abauj megyei eredet,

megnemesítését, és innen terjedt Szepes megyébe, és egy ág a

meg

Marosontulra,

ismét vissza Pest megyébe Pestre. Ismert törzse

Thann I. Antal volt, a pozsonyi, beszterczei, majd Szepesi kamaránál számvev. Ez Miksa király által iratik megnemesí tettnek, de ne*
meslevele elveszett, utóbb

fiai: II.

Antal, ki 1599-tl a szepesi kamará-

nál a latin számadások mestere, és általa testvérei

K á*o ly a fels magyar-

országi fkapitányi hivatal igazgatóságnál irnok, és titkár, és

Mihály

ki 1594-ben Esztergámnál török fogságba esvén, abból kiszabadult,
és II.

Antalnak

fia

Jonatán, Bécsben

febr.

14.

1610-ben kelt

czi-

mely nemes levelök
1612. april. 16-án Abaui megye közgylésén Gönczön, 1612. nov*
24-én pedig Szepes vármegye közgylésén Lcsén kihirdettetett.
Családfájok ') következ

meres nemes

')

levelet

3

)

II.

Ugyan

ott 907.

Teleki,

Hunyadiak kora X.

Kállay, Székely nemzet.

*)

Török A.

)
7

)

7.

királytól,

pag. 886—894. Láss róla oki. Kaprinai

p. 79.

*)

6

Mátyás

Fejér Cod. dipl. tom. X. vol.

Mss. B. tomo L.
»)

kaptak

köt. 632.

közi.

Bárány, Torontál megye
Családi közlés szerint.

-157. lap.

i

THANN.

135

Antal

I.

1676. kör.

kamarai számvev.
Antal

1.

Károly

I.

szepesi kam. számvev 1610. közszerzö"
1610. nségszerzö.
fkapit. titkára.

Mihály

1591. török fog.
1610. közszerz.

Jonatán

JL

1610.

Simon

III.

Antal.

1668.
sz. -szombati

gyámnok.
Márton

Jakab

meny bárdi

t

Gáspár

János
t

IV. Antal

t

csak leányok.

lelkész.

utóda

,

Sámuel

II. Mihály 1745.
Leibiczon' f Sz.-Szombat
kora 80. évéb.

I.

János

J74&jmb.

Márton

íTpál"^
Pál
f Mádon.

III.

Gusztáv
f 1849. kör.

I. György
pub^c^Ttó^

Tóbiás

1745. nubl. 1745. pub.
II.

Márton

Leibiczon.

II.

György

IV. János
f Sz.-Szombat-

3 leány.

Debreczen.
II.

János

V. Antal
sz. -szombati

Anna

Teréz
(Eajnerné
Sz.-Szombat.)

Mihály
Likaván
kam. erdész

(Dopsainé
Löcse'n)

1813.

Jónás

III.

s.

pablie. 1821.
*

i

városi tanácsos

f

kora

72.

Rozina
(Raue N.
Hradeken)

cs. kir.

——

s 3 leány
Károly
Rozenbergen.

János-Ív erestély
sz. 1787. f 1858.
volt tiszttartó

Zsigmond
Tóni
Julcsa
Sz.-Szombat. (Varga N. (PichlerN.
özvegye) N.-Váradon)

Károly

t"

£

sz. 1834.

|
£"

£

tanár.

Szidi
Imre
Sándor Ferenez István Móricz László 2Í
sz. 1819. sz.1821. sz.1823. sz. 1825. sz. 1827. sz.1828. sz. 1830.
(Suhai- f 1838. nevel, mérnök.
festesz hivataln. **
+

dáné)

09

-+
II.

Antalnak

fia

Jo náthán,

Wittembergi egyetembe.

András
')

adószed'

fSchrott Júlia)

végy.

1

9

S

>~*

j»P

Kassai születés, 1623-ban járt a

*)

Szepes megyei Szent-Györgyrl való, 1657-ben járt

Bartholomaeides Memória Ungarornm p. 129,

;

THANN.

136
x

Wittenibergben,

)

utóbb schmagni lelkész, végre katholizált. Nincs

a táblázaton.

A
unokái

család

Mihálytól

I.

Mihály

II.

ták nemességöket és

ványt vettek

A

ki.

j

és testvérei
1

mostanig, ennek

le

III.

Antal

1732 ben Szepes megye eltt

megyétl nemesi

745. febr. 25-én azon

fiától

igazol-

bizonyít-

család fészke nagyobbára azon megyei Szepes-

Szombat városa lön. IL Mihálynak fia V. Antal azon város tanácsnoka volt. Meghalt 1813-ban kora 72. évében. Ennek fiai III. Mihály likavai kamarás erdész-sáfár Jónás ésJáno s-Kerestély
,

Szepes megyétl 1821. octob. 10-én vették ki nemesi bizonyítványai-

Közülök
J á n o s-K erestél y (szül. 1787. mart. 20.) elbb Budán, majd
a kamarai Diós Gyri uradalomban mérnök és mint ilyen miskolczi
-Becsén (Báes várm.) tiszttartó, 1851-tl Zomlakos, innen 1826 tói
box'bari cs. kir. adószed. Meghalt Pesten 1858. jan. 18-án. Szepes

kat.

megyétl 1837.

april.

19-én kiadott nemesi bizonyítványát azon évi

Szerem megyében hirdetteté ki.
í 849-ben a forradalom alatt O-Beesóröl másodszor is menekülni kénytelenülvén, ezen alkalommal neje esetem Schrott Ottilia Gyulán 1849.

octob, 16-án Bács, és 1888. jul. 21 -én

aug, 8 án halt meg, kora 52. évében.

gyermeke

E

házasságból következ

tíz

született:

Szidónia Suhajdáné, szül, Budán 1819. dec. 12-én
2. Imre szül. Miskolczon 1821-ben; meghalt 1838-ban.
3. "Sándor nevel, szül. Miskolczon 1823. aug. 28-án.
szül. Miskolczon 1825. június
4. F e r e n c z mérnök
1.

,

meghalt Budán 1861. január 5-én.
5.

István

6.

Móricz

szül Ó-Becsén 1827.

8.

9.

Meghalt.

jeles festesz, szül. 1828. lak. Pesten.

László hivatalnok
Mária szül. 1832.
Károly vegytanár

7.

6-án

szül.

-Becsén 1800. aug. 21-én.

— Meghalt
és

m. akadémiai

tag.

szül.

Ó-Becsén

1834. dec. 20.
10.

A

Lotti

ssül.

Ó-Becsén 1836. mart 24.

család czímere függlegesen két felé osztott vért, a jobb ol-

kék udvarban hármas fehér bérez középsjébl magas zöldell
fenyfa emelkedik ki, a baloldali vörös udvarban jobbról balra rézsútosan
három exüst pólya látszik. A vért fölötti sisak koronájádali

dl

!

)

Bartholcm&eidee Memória (Jogaromra

p. 158.

— THABACZKÖZY.

137

melyok közül a jobb

oldali félig arany,

THANBOFFER,
ból két bivalyszarv között,

a baloldali

félig kék,

félig ezüst, félig vörös,

barnás oroszlán emelke-

dik ki, els lábaival jobbról és balról a bivalyszarvakat fogván. Fobz-

ladék jobbról arany kék, balról ezüstkék.

Thanhofier család.
meres nemeslevelet

III.

Alapítója Thanhoffer

Ferencz,

ki a czí-

Károly királytól 1727. máj. 13-án kapta.

')

Czímere a vért kék udvarában zöld téren agy lábon álló ezüstös
fehér daru, felemelt jobb lábával sárga kövecset tartva, csrében há-

rom arany búzakalász

látszik.

A

vért fölötti sisak koronáján a leírt-

hoz egészen hasonló daru szemlélhet. Foszladék jobbról és balról
ezüstkék.

Gomör vármegye nemesei között áll. 2)
8
Thar Gáspár 1610— 1616-ban azon megye alispánja volt. )

Tbar
Kisfalud!

család. (Kisfaludi)

Zemplin megye nemessége sorában szintén találunk

Thar

csa-

ládot. •)

Thar

vagy Tar család Bihar megyében

Erdélyben
1506-ban

is

ösmeretes volt a

Thar

is él.

név Thar Benedek

által,

ki

ai vajda volt.

A

Heyes megyei Thar vagy Tar
helységrl vette nevét, és Íratott de Thaar is. így Taari László, ki
1269-ben Paszthói Domokossal Nógrád megyei Láposdí földet elfoglal-

Thary

család. (Thari f)

ván, ezért Széchényi

Konya mester

ládhoz tartozott Tar vagy Tary

taki

Thari

L

Thari

Györgynek

r

i

fiai

Rupert

ellene tillakoztak.
is

volt

,

özvegye

midn

&

)

E

Kata már

volt. •)

1478-ban aszupa-

ellene Postényi Miklós és

Gyürky

özvegye postényi (Nógrádban) kuriájok elfoglalása miatt

koznak.

csa-

1433. évben.

n c z 1405-ben fpohárnok mester

Hencz Pál neje

Ádám

ós

tilta-

')

E család kihalt.
Tharacfcköíy család. Erdélyben Gyula-Fejérvárt Tharaczközy

Ferencz

1629-ben

élt.

8
)

"^Collcct. Herald, nro 331.
*) Bartholomaeides Not. 0. Grömör 146.
5
)

Ugyan

ott 757.

4

Szirma? C. Zemplin not. top. 117.
Fejér, Cod. dipl. toroo IX. voL IV. pag. 206.
•) 1405. évi országgylési végzemény aávade'ka.
382-383.
)

»)

')

s

)

Szentbenedeki Couvent fasc. 17. nro 9.
Bethlen Gábor árszabályzata «tb. Ssalárdy

Sir.

Budai Hist.

Krónika.

lex. III

TFURAZ.

138

Tharaz család.
raz

Mihály

E

család.

e r kruppai kapitány.

1495

Baranya megyében

díszlett, hol jari

Tha-

néven ismeretesek 1487-böl Thárnok

P é-

(Jari)

1432-ben alispán volt.

Thárnok
t

— TFMÖSY.

2

*)

Ezzel valószínleg egy volt a következ

)

—98-ban macskási Thárnok Péter
Ferencz

Már 1549-ben Thárnok
Zsámbokot Tornaly János.

Thassy család.
sod, Heves,

Somogy

Már 1465ben
el,

)

hütlenségi bélyegén kapja

)

(Miskei és monostori) Régi nemes család, Bor-

megyékben.

Kálmán,

Thassy

embereivel a fejérvári székes egyház

követvén

3

ft

és Zala
élt

szó'rényi bán.

tiszai

ki

Czobor Mihályival és

révében hatalmaskodást

1472-ben Báthori István országbíró elé

idéztetett.

5

)

1482-ben Thassy Czirill Komárom megyei Gyalla helység-

adományt kap. 6 )
1
1599-ben Nógrád megyében birt Thassy János. ) Tán ennek
fia volt György, kinek Farkas Margittól fia szintén Thassy György
8
árvaságra jutván, gyámja Farkas Gergely lett. )
béli birtokra

Thassy
val

Gáspár

DoWasowszky

a szepesi karaara tanácsosa

Venczellel

Gömör megyei

,

1634-ben

társá-

A. és F.-Hangony és

több Borsod és Abauj megyei helységre nádori adományt

vitt.

9
)

1638-

ban az országos adóbevételi számadásoktól fölmentetett, 1647-ben a
rovásolók megszámoltatására

1663-ban

élt s

birt

utasíttatott.

I0
)

Nógrádban Thassy Mihály, ki 1677-ben

Heves megyének alispánja volt, és 1685-ben már csak özvegye n )élt.
1724. körül Thassy Ferencz nül vette Bezegh Évát, Sréter
János Özvegyét.

Somogy megyében 1740

—50. körül

élt

Thassy

nek neje vizeki Tallián Borbála volt. Tán ennek
1770-ben Somogy megyei Paczán birtokos.

X

tomo
vol. 7. pag.
köt. 353.
kora
XII.
Hunyadiak
) Teleky,
*) Az 1495—97. évi törv. czikk.
4
) Kaprinai Mss. B. tomo XXVIII. p. 167.
*) Eredeti okmány.
8

)

Fejér, Cod. díplom.

448.

5

Komárom

várm.

•)

Fényes,

7

Protoc. C. Neograd. anni 1599.

)

Nógrád megyei 1654.
9
) Eredeti okmány.

*)

,0

)

évi

jegyz

kö*yv.

1688. évi 71. és 1647. évi 39. 70. törv. c*.

") Eredeti le véL

fia

Ferencz,
Thassy

ki-

János

TASSY BECZ.

Thassy

Károly

Somogy vármegye
Thassy

Gábor

Miklós
nok

al-,

(szül.

— THEi.EGDY.

139

1795. jan. 12-én Zala-Lövn) 1828-tól

utóbb (1840 kör.) föszolgabirája

volt.

Zala megyei aladószedö 1836—1840. körül.

1844-ben

miskolczi plébános és

czimz.

egri

kano-

volt.

Thassy-Becz család. Tolna vármegye nemessége sorában
hol

Gábor

1840-ben megyei foadószedö

áll

volt.

Thebery család. Pozsony, Somogy megye nemes családa. Közülök Fere.ncz Pozsony megyében volt fszolgabíró született Sze,

reden 1784.jul. 20-án.

Thédy

család. Pozsony megyei birtokos nemes család, e néven

Thédy János 1535-ben Magyar-Bélen Bély Ferencztöl

zálogbirto-

kot szerez.

Thédy
volt.

Ferenez

1727-ben Pozsony vármegye

szolgabirája

Czímere pecsété szerint a vértben hátulsó lábain ágaskodó orosz-

lán, kivont kardot tartva.

Ettl tán különböz a Théty család Gyr megyében, noha
nevok hangzása nagyon hasonló, és csak egy betvel különbözik, mi
könnyen szokott történni. Lásd Théty cs.
Thcgenyey család. Zemplin vármegye nemes családainak
egyike.

l

)

Thegze család. Bihar vármegye

— úgy látszik — egy a

azonban

családainak sorában találjuk,

Tegze

melyrl

családdal,

itt

a 75w

lapon olvashatni.

Theisz család. Czímeres nemeslevelét Theisz
1792-ben

I.

és 3.

nyerte

Ferenez királytól.

Czimere négy részre

mas

Márton

osztott vért, az 1. és 4.

kék udvarban hár-

halmon könyökl pánczélos kar kivont pallóst tartva a 2.
vörös udvarban jobbról balra rézsútosan hullámzó arany övön

zöld

felfelé

;

,

úszó pontyhal látszik.

A

vért fölötti sisak koronáján szintén

pánczélos kar könyököl, aranykeresztet és egy zöld-ágat tartva. Fosz-

ladék jobbról ezüstkék, balról arany vörös.

2
)

Minthogy hangzására nézve a család neve aThaisz családéval
azonos, lehet: hogy itt a 123. lapon emiitett Thaisz Márton is
ezen család tagja

volt.

Thelegdy család.
•)

a

)

(Telegdi f )

Szirmay C. Zemplin not.

Ad ami,

top. 117.

Scuta gentil. tomo. XIII.

srégi

család

,

mely a Csanád

t

TH ELÉGD Y.

140

nembl

Csanád Doboka

Törzse

eredt.

fia

szent István király kora*

Azonban izenkénti nemzékrendétcsak a IV. Béla király korában élt Comes P o n g r á c z t ó 1, ki de genere Csanád íratott, ismerjük,
mint a következ táblázat 2 ) mutatja
ban

élt. *)

:

Pongráez C.
de gen. Csanád
r
~Í.

I.

Tamás.

Csanád
de Theiegd

Ló'rincz
1299.

I.

1.

Miklós

esztergami
érsek f 1349.

L István

HI.Tamás

,

Péter

II.

I.Kelemen
1380.

H. Miklós

A

Miklós
kanon. 1380.

1299.

eszterg. kanonok 1380.

György

III.

Pongrácz

II.

1299.

1380.

IV. Miklós
1385.

km

I V.János

fo ajtón. 'T

Egyed. Jakab. I.László
_1390.
*

'

1380.
"j^Vj

'

I.

VI. János
1387.
II.

I.

János

II.

Pál
III.

Tatsás

Ferenez.

elesett 1448.

III.

II.

András.

László

Klára

éles. 1448.

(Szokoly
Miklós)

II.

(Drugeth Anna)

János

f

Zombort.

1469—79.
(N. Anna)

V. Miklós

1336.

Péter

WUJános

1387.

1413.

I.

András

Kata

t

Ferenez

1418. kapta

stb.

(Sovénybázy
II.

János

II.

1374.

V. János

-^

i

1

VII.

III.

János"

1

Lrincz

(N.-Dora)
—*

(Báthori

>

i

E r zse)

Márton
lV

——

i

István
erd. vajda

II.

II.

VL Miklós

(Losonczy Fruzsina)
rr

IX. János

fl588,
(Lónyay

')

Béla

1550.
(los.

VII. Miklós
1540.

)

Mibály

t

)Bebek Margit^

VHLMiklós

Ferenez
1514.

kincstartó
megöl. 1514.

!

István)

Lrincz

Fruzsina
Orsolya
Kata
(Som.Bá-ínf. Bánffy (1. Zólyomi
László
thori Istv. Miklós)
2. Ártándi
e*. v.)
Pál)

t

kir.

Wagner

uévtelen jegyzje.
C.

dec ÜL 110-124. Rajeeányí Mss. ?&«$.

Bánffy

Zsófia)
Folyt,

a köv. lapon.

:

THELEGDY.

141

Mihály, ki az elbbi lapon.
1550.

Bánffy Zsófia)

(los.

Kata

X. János

(Szokoly
Miklós)

éles. 1596.

Segnyey)

(Iapisp.

(1.
2.

Bora
Csapy Kristóf
Rákóczy Zsig.

Anna

ni. Pál

(Várday
Kata)

erd. fejd.

IV. Ferencz
(Melith Dóra)

Gáspár
(Nyáry

Erzse.

Zsófia.

Anna t

Kata.

1635.

(bed. Nyáry
István)"

Zsuzsa)
r

III. István f 1663.
(Lónyay Margit)

f

Tamásnak négy

I.

és

P o n g r á c z.

II.

Csanád

fia volt

I.

:

L ö r i n c z, Csanád,

M

k

1

ó s

Károly király

ti-

I.

i

*)

egyházi jogtudor, váradi püspök

,

I.

toknoka, és jegyzje, 1322-ben egri, 1330-ban esztergami érsek és
prímás, meghalt 1349-ben.

Miklós három

I.

II.

*)

fiat

Miklóst, Györgynek

P é t e r,

nemzett
voltak

kik 1380-ban éltek.

II.

I.

fiai

Istv'ánt,I.
ül.

Györgyöt

és

kanonok, és

II,

Miklós

Miklósnak

királyné fajtónállója volt, és tle eredtek VI.

fia

IV.

Miklós

János

és

I,

Mária

András,

kik 1387-ben hatalmaskodás vádján idéztettek, úgy VI. Jánosnak
II, Pál 1413-ban, kiben ez ág megsznik.

Pongrácz

fia

Tamást, esztergami
énekl kanonokot 1380-ban, és I. Kelement, ennek négy fia volt
IV. János, Egyed, Jakab, (e kett magnélktil halt el) ós I.
II.

László.
IV.

két

fiat

János nemzé

I.

tudni,

mily családból) Anna

váltságáúl

maradtak.
I.

Lász

kapta, és
sát,

")

ez VIII.

Jánost,

ki török fogságba

volt, kitol fiai

:

el.

HL F e r e n c z

Neje (nem
és II.

A n-

3
)

Egy

1

ó

és ága zombori Thelegdy-eknek neveztettek. Gyermeke há1299. évi oklevélben

ként említetnek
nedek Palöpnek
*)

1 1,

nemzé I. F e r e n c z e t (v. Frankot) ki osztályban
1418-ban Zsigmond király új adománya mellett is Zombor váro-

honnan

')

III.

1469-ben Themerkén pusztát adá

,

8

:

Közttlök

esvén

drá

hagyott

még

:

Wagner

Gergely, Csanádnak

Tamásnak közel rokonaiDomokos Barnabásnak fia, Be-

szerint
fia,

I.

fia, és János meg Pál Dénesnek fiai.
Memória Basilicae Strigoniens. p. 69 71.
Ezekkel 1473-ban egykorúak voltak Péter decretontm

tergami kápolnás mester, és

László;

kérdés

:

kinek

fiai

?

doctor, esz-

-

142

THELEGDY.

rom maradt K\ á r a Szokoly Miklósné, V, Miklós

és II.

:

kik — úgy

látszik —

1448-ban a rigó mezején estek

nejétl homonnai Drugeth Annától csak leányát

el. II.

z

s

1

Ó,

Lászlónak

Katalint

Sövény-

házi Istvánnét tudjuk megnevezni, noha bizonyos, hogy

más utódai is
voltak, legalább egy 1549. évi okmány töredék tanúságot tesz, hogy a
Thelegdyek zombori ágából akkor Ambrus nak nejétl Ilonától fiai
László és György éltek, úgy szintén Miklós nak fia I s t v á n,
Tamásnak pedig leányától Annától unokái Vessenyi Mihály és
Czibak György, valamint Zsigmc n d nak neje Fruzsina.
Legtovább élt a Thelegdy családból 1. Tamásnak I. Lrincz fiamaradéka.

tóli

Lrincz

I.

két

fiút

nemzett

I.

:

Jáno

s t

Tamás

és II.

1336-ban a Rathold nembeli Kazay családdal csere-szerzdést

hanem

— úgy

látszik

János nemzé

I.

nemzé V.

:

Péter
II.

János nev

Lrinczet (kirl alább)

Ez

csinált,

fiaiban kihalt.

és II.

Jánost,

ez

Jánost, kinek nejétl Báthori Erdísze II. István, ki 1488-ban erdélyi

Jánost, ez pedig VII.

zsébettl született
al vajda volt.

fia,

a család

ben a családi

:

Mint a Bakacsféle keresztes had ellenzjét a Dósaféle

dás 1514-ben meggyilkolta.

O

Orsolya

1.

még

látta el

sírboltot felirattal.

gyermeke maradt:
neje, 2.

és III.

t.

láza-

életében Telegden 1505-

Nejétl pelsöczi Bebek Margittól négy

Katalin

somlyói Báthori István erdélyi vajda

nagyfalusi Bánffy Mikiósné, 3.

Fruzsina elbb

Zólyomy Lászlóné, másodszor Artándi Fáiné, 4. VII. Miklós, elbb
János király híve, majd I. Ferdinándhoz hajol miért 1540-ben Csa,

nádi jószágait Petrovich lefoglalja

,

végre ismét János királyhoz

áll.

Neje Losonczy Fruzsina volt, ettl két fia maradt VII/*M i k 1 ó s és
IX. János, ki bátyja eltt magnélkül halt el. VIII. Miklós tudo:

mányos ember, vagy legalább a tudományok

pártolója,

1575-ben Beza

Tivadar tudós munkáit neki ajánlá, meghalt 1583-ban , mint emlékk-

ven a telegdi templomban, melyet özvegye Lónyay Klára emelt, olvashatni.

Benne ez ág

kihalt.

Lrincz, ki 1374-ben
nev nejétl M ár t o n ez

nemzé III. Lrinczet, és N^
II. F e r e n c z e t, ki 1514-ben Bihar
Dóra
t,
megyét a Dósaféle lázadástól megoltalmazd ennek két fia volt IV.
II.

élt,

,

M

i

k1ó

s

,

h á 1 y, ki 1556-ban jelent volt
királyival és erdélyi fejedelemmel Belgrádban

ki magnélkül hunyt

János-Zsigmond

vál.

M

el,

és

Szolimannáli tisztelkedésen. 1575-ben
ö

is

i

— mint

Békés Gáspár hive

Ez okon a Telegddel határos Szabolcs falut Báthori
elbb Vadlöv Benedeknek, és ennek magszakadtán 1580-ban

ki bujdosott.

Kristóf

:

THELEGDY.

]43

156G ban a székelyek fkapitánya
volt. ') Nül vette meg 1550-ben losonczi Bánffy Zsófiát, és ettl lettek gyermekei: 1. X. János, kirl alább, 2. Kata Szokolyi Miklós
né, 3. Bora, elbb Csapy Kristófné, utóbb Rákóczy Zsigmond erd.
fejedelemné. 4. IH. Pál, ki nül vévén Wárday Katalint, ettl két
Kácz Péternek adományozta*

Kata

leánya született
férje

és

A n n a,

a ki 1635.

oct.

bedeghi Nyáry István szabolcsi fispán és

1

7-én halt meg, mint

kir. fajtónálló a kis-

várdai templomba emelt síremlékére vésette.

X. János, mint vitéz, esett el 1596-ban a keresztesi ütközetben. ) Nejétl lapispataki Segnyey Annától négy gyermeke maradt:
2

Ferencz,

a) IV.

nev

kinek pribéri Melith Dóra

nem

nejétl utóda

Zsófia, c)Erzse ésd) Gáspár, ki nejétl Bedeghi
Nyári Zsuzsannától nemzé az utolsó Thelegdyt, keresztnéven III.
Istvánt, ki 1 653-ban magtalanul halt el. Özvegye Lónyay Margit,
utóbb Csáky Istvánhoz ment férjhez*
Még éltek többen a Telegdy családból, kiket e nem teljes család*
fán nem lelünk, ilyenek László 1505-ben Csanád vármegye kömaradt, b)

:

a

vete a rákosi országgylésen.

)

Bálás,

1583-ban ellentmond a

ki

Báthori Zsigmond beleegyezésével Telegden két jobbágy telek birto-

kába Krasznai Pál beiktatásának*

Miklós
majd

munka

derék m.

láig 1586-ig, több

radi,

1535. Telegden) ki 1579-tl pécsi püspök halá-

(szül.

nyitrai

püspök, végre

szerzje.

fe

)

János,

1624— 1647-ben

ki

elbb

kalocsai

vá-

érsek

volt. *)

A

család czímere

látható, a vért

mint a thelegdi egyházban a síremléken

udvarában érczsisak

fölött

két ölyv (vagy kesely), az

egyik hátán fekszik, a másik ennek mellén
nyaikkal és csreikkel vívnak.

áll

,

és szétterjesztett szár-

6

)

Bihar megyében 1652-ben a rovásos összeírás szerint a Theleg-

dyek tetemes birtokos urai voltak, névszerint

:

Miklós

és

Mihály

közösen Gálos-Petri, Oroszi, Gyapjú, Szabolcs, Telegd, Telki, Pósalaka,

M. Kakucs,

nemz.

Bel,

Berthén, Dubrics, Szakadat, Zaránd stb. több mint

')

Kállay Székely nemz.

*)

Istvánffy Hist

')

Kovachich, Suppl. ad Veet. Comitiorum

1G85. kiadás, 456. lap,

153.
•)

L.

Magyar

írók. Életrajz

)

Pray, Hierarchia

II

)

Wagner

fig. 9.

,J

e

dec. Ili

gyjt.

1.

köt. 576

II.

333.

~ Jászay P.AM

:

THELEGDY.

144

:

THESZÉRY.

János

húsz faluban egyenként száznál több portát bírtak. Ezenkívül

Andabázán

bét, ód

portát bírt.

*)

Zsigmond özvegye Pósalakán, j-Telkesden egy-egy

Benjámin

Thelegdy család.
1740. körül,

L á z á r,

élt

)

Doboka
jai

Aranyos székbl nemes

2

s

több megyében birtokos Thelegdy család, melynek tag-

Józ

s

e

f,

mue

1

és

ennek

fiai

László

és

Imre.

Thetike esalád. A nemességet Thenke András kapta 17963
ban I. Ferencz királytól következ ) czínierrel
A vért vörös udvarában zöld téren fekv ezüst nyílon hátulsó
lábain oroszlán ágaskodik els jobb lábával kivont kardot, a ballal
,

levágott törökfejet üstökénél fogva, fölötte jobbról arany nap, balról

ezüst félhold ragyog.
szétterjesztett

A

vért fölötti sisak koronáján két

fej

fekete sas

szárnyakkal szemlélhet. Foszladék jobbról aranyvörös,

balról ezüstvörös.

Theodor
tin, ki a m.

család,

(Pestyerei) Alapitója

kir. kincstártól vett

Krassó megyei

Theodor

Konstan-

Pesty ere

helységre

1830. aug. 6-án kir. adományt nyert, ezzel nemességét Krassó

megye

eltt 1831. maj. 3-án kihirdetteté. Fia Theodor (vagy Theodory)
Gy ö r gy jelenleg is birjá Pestyere helységet

Theörseki család. Lásd Thivador cs*
Therjék család. (Therjékfalvi) Sáros megyei Therjékíal-

várói

vette elönevét,

egy ágának néhány ízen nemzékrende

*)

ez

Mihály
Boldizsár

(Mogyoróssy Potentia)
Erzse
(Horváth

Zsigmond.

János.

Magdolna
(Nyomárkay

(Nyomárkay

Ló'rincz)

Gáspár)

Fer.)

Tán

e családdal azonos

a Zala megyei

Térjék

Zsófia

család,

melyrl

a 107. lapon van említés.

Thesaséry család. Hont vármegye kihalt egyik legrégiebb nemes családa, melynek terjedelmes leány-ági ivadéka Báthori Lörincz
által a múlt században indított és máig folyamatban lév roppant hal-

114— 155»

')

Bielek Majores Hang.

')

Apor, Synopsis Mutationum 291.

J

)
*)

Adatni Scuta gentil. tomo XIII.
A leleszi Convent oklevelei után Mogyoróssy János közi.

THETT.— THEWRKWK.
mázzá

vált

lévén, ezen

perben keresi

név

alatt e

145

A család elbbi neve D e m é n d

Ösi igényeit.

munka HL köt 275 — 276,

i

lapjain Uthato nern-

zékrehdi táblázata.

Gyr

Théty család.

megyei család, közölök

ben csák-néuiai pusztai birtoka bitorlásától
és társait. l ) Lásd Thédy cs.

Mihály

líagymásy Andrást,

tiltja

Bereczk

Szatmár megyében 1441-ben Téthy

2

helységben nyert részbirtokot adományban

)

;

1581-

Száraz Berek

de ez ián ismét más

család ivadéka volt.

Thewrewk
család, másként

család, (Ponori) Hunyad rnagyei Ponori eredet

Petvík nevezet

közülök

;

II

3

dózsma beszed

János

(szül.

Hát-

Déván a bolgárok
jegyzje, nemességét a múlt század végén Hunyad megye eltt per utszegen 1760.

oct. 29.) kir.

Török

ján igazolta. Azóta utódai

ponori

)

és

nevöket Tkeiprswk alakban írják

elnévvel. Családfájok, mint ponori Thewrewk .József alkal-

mi nyomtatványaiban

következ

eléadja,

:

Péter
I.

János

szül. 1722. jan. 6.

Ponoiwj,

gakezi

volt

ref. lelkész.

i

*-

'

\

'

'

II

János

sz. 1760.

dézsma szed,
Jávai

s

jegyz

(Öbtffy Bora)

József

Miklós.

István.

sz. 179S. febr. 20.

(Az Mária)

Emii

Árpád.

Aurél.

Paulina.

budai gyrhn.

Amália
t

tanár.

IL Jánosnak Götffy Borbálától

,

(ki

Kraszna megyei Kémeren

Déván 1793. febr, 20-án)
1823-ban kiadta anyja elbeszélése után „Hóra prhada u czimü tört.
korrajzát, fiatal korában egy pár müve által az irói pályára készült,

szül. 1770. dec. 29.)

egyik

fia

Józ

•)

Gyr várro. jegyzökönyve

*)

Szirmay Szatmár

8

Az

)

s e f (szül.

1581. évi máj. 27-röl.

varia. lí. 281.

dchematismus szerint
Hunyad.

1794. évi erdélyi hivatalos

arendae decim&rum peiceptor

ia C.

JSAGYABOBSSit* C6<LÍi>AI. 21. fcoT.

Tö r

<$

k

János
10

.

THE \V 'HEW3.

1 4ft

I

—THOLDALAGÍ

utóbb munkássága alkalmi versüdvözletekre tért

át.

Katholizáíván^

majd Pozsonyban lakott, most Pesten. Fiai
közül Emil a budai gymnasium tanára, versein kivül Virgilius t &dá
ki, és magyar szótári jegyzeteket stb.

Magyar országban

Pesten,

Thewthews

.

család. Lásd Thytheös

Thibay család. Láad Tibay
Thiberitts

ban

-

cs.

cs.

Faller család. Zemplin vármegye nemesei

sorá-

áll. *)

Thiíiiáry család. Régi kibait esaiád melybl Thimáry (vagy
mint szintén írva találjuk Thymary) J ó s a és testvére Antal egri
örkanonok, továbbá nagybátyjuknak Thimáry Simon nak fia A n t a l
,

,

:

1458 ban Mátyás királytól

Timár

helységre adományt és beiktató

8

parancsot kapnak.

)

Thisba család, (Fels- tfri) Vas megye
mes családainak egyike. Lásd Zámbó cs.

Thitews család. Lásd

Thythtös

feisó-ori

adornányos ne-

cs.

Thi vadr család. (Törzseki) Theörseki Thivador Mihály
nemes embert rokonaival együtt Pongrácz János erdélyi vajda adománya folytán Magyar Balázs erdélyi vajda Brethelén helységbeli birtokában 1474-ben megersíti. 3 )
Tholdalagi családi (Nagy-Eresei gróf és n.-iklódi f) Erdély
régi mágnás családainak egyike. Nevét a régi okmányokban *) ágy
;

1794- tol 1847-ig
dalagi

U
j

b

)

névtárakban n Tkolegyszerbben T o 1 d a 1 a g i ö )

több országos hivatalos

néha ezekben,

és másutt

még

tiszti

a esaiád ?

')
3

)
3

nem

tudjuk, ez okból a iegrégiebb és

7

Mi kép írja
legnyomósabb forrá-

formában találjuk írva. Mikolánál l'koldalaghi-nsikY&n

írva.

)

Szifinay C. Zemplin not. top. Í18.

Xaprina; Dipl. IL 200. et 214.

Hunyadiak kora XI. köt. 512.
Láed Teleki, Hunyadiak kora X. k. 397.
*) Az 1795. évi SckematismuBban Tholdalagi, 1815. csak Toldalagi, az 1847.
érben mind a két a lakban fordul eiö.
e
munkájában hol egyébiránt a családnevek
) Kvári, Erdély nev. cs.
mind egyszer helyesírási módon a hangzás után vannak közölve, eltekintve a
családnak oklcvélben,viigy hagyományos szokáshoz ragaszkodó formájától. Apor
Péternél szintén egyszeren tordúl elo*. De a góthai grófi almanach meg épen
)

Teleki,

•)

,

Tcldallatji-n&k írj?

iád

Is

úgy
7

)

mi a hangzásáéi em egyez, és nem valószín, bo-ry a esa-

írná.

Mikola HistO'ia geneal. Traneylv.

p. 43.

THOLDALAOI.

147

•okon alapúit formát fogadtuk el. Hogy nevét a család a
Torda megye
„T o 1 d a 1 a g u helységrl, mint si birtokról vette kétséget

nem szenvedhet. Innen tévesnek hiszem azon állítást, mely
a család seit és nevét a magyar országi T h o 1 d y- és a XVII.
században
*)

A

aghy
Mert már a XIV. században
kihalt

család valamely fusiójából eredezteti.

l

a Toldalaghy családnév, és bizonyára sokkal elbb
az e nevíí helység
létezett Aziklódi sz. Iványi családnak I.
Sz.-Iványon 1380-ban történt
beiktatásakor már

Tholdalagi Péter-

nek

János

fia

mint szomszéd birtokos említetik.

2

)

1453-ban a Hunyadiak adomány levelében Tholda-

Tamás

laghi

mint királyi

em-

ber (homo regius)
említetik.

)

146-ban An-

drás

királyi be-

leegyez adományt nyer Torda megyei T ol-

dalág

helységre

V. László királytól.*)

Ez idtájban

kaphatták Toldalag szomszédsága-

ban Nagy- Eresét

is,

id
Tholdalaghi-ág
lószín, hogy ez

?

)

honnan a család elnevel

írja.

után válhatott ki a családból
is,

mejy elnevét

(a

Nem

tudjuk, de va-

ama

Doboka megyei)

íiágon kihalt

N.-Iklódról

Gr. Mikó Imre, Erdélyi tört. Adatok

I. 222. valószínleg családi értemert e versi o a góthai Tascheobueh f. grfiflicken Hauser. 1857
még pedig históriai e's chronologiai hibával
822. lapján is megvan

sítés Baerint,

eVi foly.

,

*)

Hodor

•)

Teleki. Hunyadiak kora X. köt. 397.

4

)

közi. sz.

Gr. Mikó Imre Erd* tdrt. Adatok

I.

221.

10*

TaOLDALAGÍ.

148

melyrl alább. A nagy-eresei Tholdalaghi család származási
rendjét a XVI. század végénéi föiebb vinni nem tudjuk, Az els, kitol
Tholdalaghi máskép
szakadatlan kapcsolatban tbly a családfa
G á 1 1 o i (tán helyesebben Gáld-töi) Balázs volt. ) Ennek Besseés

irta,

,

:

nyei Borbálától

fia

al királybJrája, ki

I.

Mihály

,

az eoiléktró, és egykor Orbai szék

Székely Mózses pártján harczolt, ezzel együtt

ki-

menekült^ 1602-beü titkon Erdélybe megy, elfogták és Básta fogsá-

gába

került.

2
)

kezességen szabadult meg,

Székely MÓasseshez többé

mét a Bárczán

nem

szövetkezik,

3

)

harczolt és ismét fogollyá lön.

Ez idtl 1689-ig több

hogy

fejét és javait lekötve,

de 1603-ban
*)

is

már

is-

1614-ben Bethlen kö-

más országos
követségekben járt. *) 1620-ban Marosszék, 1636, Háromszék fkapitánya, tanács-úr, országos elnök, és flovászmester volt Torda megye
fispánja is. 6 ) Az unitaria vallást a katholikával cserélte föl, 7 ) Megvete a portára.

rendbeli portai és

,

halt

1642-ben mart. 24 én. eltemettetett Fejérvárott a kath. egyház-

ban*

Els

neje geleaezei Mihálcz Erzsébet volt, ki után 16 í 2 ben nagy

birtokot kapott; ennek halála után vette özvegy
tett

Szentpály-nét, szüle-

Fetky Erzsét, kivel lakodalmát 1640 ben tartá, jelen lévén

Erdéiy fejedelme és a két Oláhországi vajda

mazása napjainkig következ

is.

Tle

ott

a család leszár-

:

Bálás
(Bessenyei Bora)

T

Mihály

orsz. elnök

+

1642.

Mihálcz Erzse
2, Petki Erzse)

(1.

Bora

Judit

Kata

Erzse

Krisztina

II.

Mihály

Klára

Zsuzsi

Anna

1606. (1. An- (Jankó (Kövér (Keresztúry tanács úr (l.Sárdy (Í.Orbán (Tóth
János)
Per.
István)
(Petr. gyalosi Bold ) Mih.)
f 1660 Zsigin.

SS.

Horváth Istv.
Bold ) 2. Bodoni
György)

^

(Huszár S.Kálaoki 2.Li:te'Marg.i János j rati Mih.)
"

JánOB

f 1712.
(Stépán Erzse)
FtUg?,

<)

Thaly

*)

Kvári

4

)
J

)
B

)
')

Mííiálv

f 1738.

a kov. lapon.

Gr. Mikó Imre Erd. tört. Adatok

')

Itt.

Fogarasi foga.

Törf. kalászok

T.

221.

4. lap.

szerint Protoc. Deus ad aux. 1602 p. 60.
Wolph. Bethlen Hist. tonio V. pag. 204-410
Mikó hí. h.
Kvári, L. Erdély nev. ca. 23G. Kállay Székely nemz. 286.
Thaly. Tört. kalászok 9. lap.

149

TETOLDÁLAOI.
I.

János,

az elbbi

ki

laj)on.

f 1712.
(Ste'pán Erzse)

János
f 1722.
(In czédjr Kata)

IV, Mihály
f 1746. eltt
§róf üaival
(gr. Foláváry Evese)

Krisztina

II.

(Ügron János)
1758.)

"~~

Zsuzsi 1758.

Naláczy István)

(b.

*"»

Erzse
gróf 1746.
f 1758.
kir. táb. üln. (1. Kendeffy
László
f 1779.
(gr.Waus Kata) 2. Fekete
1.

László

III.

Kata

János

í.

gróf 1748. (gr.Wase

f

ffró/1746.

f

17.^6.

kir. bíró

(1.

Bánffy
Kata) 2.

Farkas
t

f

Sára

Klára
(Fekete
Lajos)

Bániry

Erzse;

(b.

Samu)
Lajos

Pá!

I.

yrófllM.
Maros tz.

Ádám)

(Baresay
Kata)

Vétene?

gr. Bethlen
Krísztma

3* gr.

Sára
(Brencsán
János)

Rhédey

Klára)
í töt II.

Pál

József

1797. (b. Bánffy
I.

István

(b.

II.

Bánffy

László
f 1806.

Krisztina

ez. 1748.

Eszter)

gr.

(gr.

Korda Anna)

Julianna

HaUer

Zsigm.)

Borai

i

Bánfy

(b.

]

József)

Anna

Krisztina
Júlia
Teleki (1. gr. Teleki (b. Bánffy
Ádám
Mih.
József)
2.gr. Szedliczky 2,gr Khédey
'
Antal)
Fer.)
V. Mihály
Zsigmond
Kata
(Zeyk Borz) (Vay Kata) (Ttiry László)

Mária
Bánffy
János)

(b.

(1. gr.

.

,

Janka
(gr.

II.

Komis

Samu)

Kata

Ferencz

es. kir.

kani

Eszter.
Zsófia Pelixen
(gr.Beíhlea (Katona

f 1860.

f 1864. (Ugrón
Koronkán István)
(Katona Anna)

sz.

1803.

Sándor)

László)

lak.

Viktor

Franc*isk&. Ade'L

sz. 1829.
es. k. kam.
(b. Bánffy

(b.

VI. Mihály
sz. 1818.

Nyarad8z .-Bend.
(gr. Bethlen

lak,

r

Róza

^—
Sehleinitz Zsigmond
Vilmos)

sz. 1846c

r

áFíl»
saorcz

az.

Ágnes.

Mária*

1S53.

Anna)
f~-~~*

;

Anna-Frauczisk a.

Mihálynak els házasságából kilencz gyermeke

1.

egy

fiú.

A

leány legicfósbíke

Bor bár a

chevich Horváth Boldizsároé.
l

)

lásiuk

Lásd ezt

S. 7.

s

J

)

BsftL

Egyetlen

yoltjiiyolei leány,

1606. áec. S án Petri-

fi& II,

7

M

i

I

y, Barce&i

a iöbMt eléswolva Horváth Kozma naplójában. 3h»2y, K*

450

THOLDALAGI.

híve Rákóozy György ellenében, jószágában sokat szenvedett,

midn

az unitária vallást a kálvinista vallással
a budai basához kifutott. *)
2
cserélte föl. ) 1660-ban Segesvárnál a szászok ölték meg. *) Nejétl

Haszár Margittól, ki korának egyik kitn honleánya volt, két fia maradt: I. J á n o s és III. Mihály. *) Ezen III. Mihálynak kell annak
lenni, ki Rákóczy Józseffeli levelezés gyanújáért , mint 70 éves, csak
5
tnem egészen vak és siket Fogarasba záratott; ) mivel pedig egykorú

aná

1738 ban meg

szerint ott

nem

halt, *)

is

lehetett

egy személy a

táblán álló IV. Mihályival.

János

I.

1712-ben halt meg, és

szerint
II.

János

az, ki

sem vagyunk tisztában. A táblázat
így nem ö, hanem az iklódi ágból eredt

hivatalos állásával

1692-ben tanácsos úr

Jánosnak, ki 1698-ban

kir. hivatalos

és

1693-ban meghalt.

volt

az

országgylésen, nejétl

Stépán Erzsébettl egy leánya Krisztina Ugrón Jánosné, és két

János

Mihály maradtak.
János nak nejétl Inczédy

7

lett,

) I.

fia II.

és IV.

II.

Zsuzsa

Katától csak leánya

b.

Naláczy Istvánné maradt, kinek koronkai és széna ver si részét és Majost hagyta;

IV.

meghalt 1722-ben. Leánya

Mihály

szére hirdettetett ki.

sodszor
III.

:

I.

fricsi

s z

')
)

*)
*)

1758-ban.

én

8
)
1

I.

László,

Nejétl

gr.

Erzsébe

ó,

I.

Ferencz

már csak

ha-

Pál

ré-

és

I.

Földváry Erzsébettl maradtak
t,

elbb Kendeffy

Lászlóné, má-

Fekete Sámuelné, meghalt 1758-ban kora 38. évében. 9)

János, Kata

2

még

grófságot kapott, de arról a diploma

lála után 1746. mart. 7

gyermekei

ólt

Ugyan

g\

Wass Ádámné, I. Ferencz,

ott 59. 62. és

P. Horváth

Kozma

Bethlen János

naplója

2.

könyv. l.

I.

Pál

és

Sára,

fej. 3. k. 1. fej.

id. h. 5.

Kállay Székely nemz. 286.
Kvárinál 237. lapon ezen

Mihálynak ifi négy fia van téve
ugyanazok, kik IV. Mihálynak is fiaiul

III.

(László, János, Ferencz, Pál)
állnak, de ez ismétlési tévedés.
")
•)

eini.

zsebkönyv III 421—443.
Apor Synopsis Mutationum 202. pag. 292.
Kiio, Hist.

így tehát

fogva volt

8

)

szabadult

meg

dec.

13-án,

aresto mortuus Fogaravagy öcscse IV. Mihály is

in

?

1 Ugyan
Toldalaghi

nem

I.

így érthet Mikola
Jánost teszi tanácsos úrrá.
ott 128. 129.

Apor Synopsis Mutationum

240.

A

is

pag. 43.

góthai

Kvári a nagy

Almanach

eresei

szerint 1741-ben

kelt volna a grófi diploma.
•)

L. Beregszászi Moyses és Deátá F. Sámuel halotti beszédeit Kolozs-

várit 175«.

THOLDALAGL

velök 1746-ban hirdettetett
többié ele bb- utóbb

Pál

I.

b.

férfi

József, kikben

János

III.

I.

fiú közül,

kiknek grófsági okie-

Ferencz

ága

Sára,

Pál 1797-ben még

fia II.

birtokos Bor-

ez ág kihalt.

1762-ben kapitány a Kálnoky ezredben, részt

eihalván, csak leányai maradtak

:

Klára

fia

vett,

Farkas

és

Fekete Lajosáé, és

még mint rmesterhez ment férjhez fejeutóbb férje Brencsán János rnagy lett és

ki Brencsán Jánoshoz

delmi engedély mellett,

,

nev

Erdélyben a Brencsán

alapítója

ága

mostanig; a

1758-ban, háromszor házasodott, els nejétl

a porosz háborúban. Nejétl Barcsay Katalintól két

Lajos

él

ágon kihalt

még

gróf élt

négy

csak

ki,

Báoffy Erzsébettl maradt

sán, és

A

korában halt meg.

ki hajadon

161

családnak. Ezekben

III.

János

is férfi- ágon kihalt.
I.

László

már valóságos

1746-ban kihirdetett gróf, elbb aliapán,
táblai ülnök,

kir.

Katalintól két leánya és ket

maradtak; ez utóbbi

1748.

szül.

borosjeni gróf Korda Annával

id
István

(ha voltak
I.

is)

;

fia,

oct.

758-ban

1777-ben nyugalomra lép, és két

*)

óv múlva meghalt. Birt Abafájá-n és Miiványon

Wass

1

«.

m,

I.

is.

Nejétl czegei gróf

István

és

lí.

László

23 -áu; 1786. mart. 13-án nsüit

meghalt 1806c mart. 5-én. Gyermekei

eltt elhaltak. Testvére
az 1791. évi országgylésen

nulmányi küldöttség

kir.

hivatalos és a ta-

Nejétl b. Bánffy Esztertl csak négy férjhez ment leánya maradt, minta táblázat mutatja, kikben ága férfiágoa
tagja.

elenyészett.
I.

fblotti

Ferencz

(IV. Mihálynak

fia)

elbb (1776.)

ülnök, 1789-ben Marosszék íokirálybirája

,

az

kir. táblai

szám-

még 1794-ben

is.

Kata

Türy Lásslóné, V, Mihály 1791-ben kir. hivatalos, 1794 ben számfölötti, 181-ben valóságos kii. táblai ülnök kinek nejétl Zeyk Borbálától gyermeke nem
Nejétl

b.

Bánffy Katalintól gyermekei:

,

maradt, és
leti

I.

Zsigmond,

felügyel. Nejétl

fia II.

F e rencz
II.

Vay

és IV.

Ferenc*

park közepett

ref,

egyház kerü-

Katalintól a táblán látható öt leánya és két

Mihály

(szül.

Marosszék fkiráíybirája

1815-ben a marosszóki
maradtak.

1803. jan. 15.)

volt.

cs. kir.

kamarás

és 1848-ig

Lakott Koronkán, hol kastélya

1

10 hold

Meghalt 1864. jun. 16-án Bécsben a fürdben. Nejétl
sárosberkeszi Katona Annától három leánya és egy fia maradt Viktor
áll.

:

cs. k.

kam.

(szül.

1829.) ki 1860-ban

nül

vette b. Bánfív

kitl eddig egy leánya van.
')

h.

nvére Erzsébet

fölötti halotti beszedett

Annát,

!

THOLDALAGT.

52
VI.

M

i

h

ály

nedeken. lS41-ben
lán látható
fia

1818. mart. 17-én.) Lakik Nyáradtö-Sz.-Be-

(sziil.

nül

Bethlen Jankától a táb-

vett hitestársától gr.

Zsigmond

négy gyermeke, köztök

ér.

Tiborcz

van.

A családfa nem teljes, így tudtunkra hiányzik arról Tholdalaghy
Ádám, kinek 1744 beu neje volt gróf Teleki Krisztina.

A
vért

család czímere

mint folebb a metszvény

is

ábrázolja

kék udvarában könyökben meghajlott pánczélos kar

hatfogú kereket tart fenn.

A

mét korona, melyen egy húsvéti bárány

inely egy

,

koronán sisak

vért fölötti grófi

,

azon

vörös záazlócskat tartva. Foszladék jobbról és balról ezüstkék.

Hagyomány

is-

fehér kereszttel jegyzett

áll,

hol & vértbeli kar szintén koronából nyúlik

—a

*)

Né-

ki. a)

szerint a czíraerkerékre vonatkozó történt ez, egy-

kor (a vajdák korában) a király Erdélyben járván
tében szekerének tengelyvég szege kiesett,

laghy ujjával pótolta a vasszög hiányát

,

egy vizén átmena kíséretbl egy Tholda,

míg a széké: a szárazra

ki-

vergödött. Innen a balkézzel feltartott kerék.

A

Tholdalaghiak másik ága magát a Doboka megyei

N a g y-I k-

lód-ról praedikátumozta. Mint állott vérséges viszonyban a nagy -eresei- vei és

miként vagy mikor szakadt

attól

külön, arról határozott

adataink nincsenek. Azon Tholdalaghy Péternek

fia

János,

ban a Szent-Iványi családnak Ikiód-Szent-Iványra szóló

ki 1380-

restatutiojá-

jában királyi tanú (homo regius) gyanánt eléfordúl, ha nem egyedül
annak, úgy bizonyosan ennek
állítása szerint

is

egyik

se

volt.

Egy

tudós írónk

s
)

annyi lenne bizonyos, hogy a XVI. század derekán há-

rom TholdaUghi testvér Gáspár, Mihály és András Radó
György három leányát vévén nül ezek által jutottak volna NagyIklód birtokába. E három testvér egyikétl L Andrástól származott
4
le az íklódi Tholdalaghi család napjainkig, mint a táblázat ) mu,

tatja

:

')

Családi regiebb pecsét nyomat

Hauser 1857. évi 822.
*)

Kvári id. m.

»)

Hodor Kar.

4

U#ya»

)

1.

236.

a P n ak közi.

s»<r

int

,

és gúthai Tascbeiibuch d. grüflicb.

T ff OLDALÁGI.

153

Tholdalaghi N.

András

Mihály

Gáspár
t 1569.
(Radó Magdol.)

1 1546.
(Radó Klára)

1550.

Radó Fruzsina

Cl.

% Aknai
I. Fereiicz
(Frátai Klára)

Zsófia

I.

(némái
Vajda János)

II.

Ferencz

Fruzsina
(tamásfalvi
(Vitéz László)

János

Magdolna

1624.

(Vitéz Fer.)

Klára
I. Gábor
(Toroezkay (Gyeröfly

(Apaffy Kata)

Zsófi)

Krisztina

János)

András

(Toroczkay

Kristóf;

László)

János f 1693.

tanács úr
Tórdai fó'isp.

GöcsSára)
Mária f

Zsuzsi

(Torma

II.

1690. + 1703.
(

Bora
(bolduczi
(Fejér János)

(Gy erffy Bora)

1648. 55.

It.

Kata)

(Kapy Janka)

1720*.

(Naláczy
Lajos)

I.

György

I.

Cl.

Kata
Makrav Péter

2

Wass Ádám)

Gábor.

1718-1720.

Dobokai alispán
(Almády Anna
özv. 17300

Krisztina

Szabó József)

Bora
(Köpeczy N.)
Zsuzsi

(él)

Korda

III.

János

(Nábrády Krisztina)

(Kapy Éva)

özv. 1819.)

György
f 1822.
Lázár Anna)

Zsuzsi

III.

(b.

Apor István)
Druzsina

IV. György.

(gr. Tol<*y

Fer.

f

(él)

1840.)

1638-ban Erdély itélömestere és

kir.

ügy igazgató

2

Doboka vármegye fispánjának is iratik. )
Ferencz 1647—-48 ban Doboka vármegye fbírája, 1644

volt, *) és
Ií.

Mária
(Jékey Sándor)

éi 1777.

Ádám)

I.

András

1771. Tordai
alispán

(er.

(b.-jenoi

György

II.

(c8.-sz..mártoni

')

Hodor K.

*)

Mikola Hist. geneai. Transylv. 43.

szerint így írta alá az 1638. dézsi zsinatot

— 55.

54

1

THOLi>Y.

a n.-ikló-K unitária egyház pártfogója. Neje ApafFy Kata.
II,

saját
tól,

Egyik fia
1695 ben Koncz Boldizsár „Könyörgéses" munkáját
költségén kinyomatta, 1703-ban halt meg. 2) Nejétl Göcs Sárá-

András,

')

ki

papnak Göcs Pálnak édes leánya

ki a kolosvári unitárius

egyetlen leánya maradt

Mária

:

Naláczy Lajosné

az Eszterházyak örökösödtek. Másik

fia

volt II.

volt,

ki után Iklódon

,

Ferencznek

II. .1

á-

8

nos, ki 1692 ben lett tanács-úr, és 1693-ban meghalt. ) Torda megye fispánja volt *) Nejétl Kapy Jankától gyermekei közül I.
György 1718 — 1720. Doboka vármegye alispánja volt. b ) Nejétl
Aímády Annától, ki 1 730. mart, 20-án már özvegyen élt, többi közt fia
II. György 1771. Torda vármegye alispánja volt. Ennek Kapy

György

1794-ben Beszterczén tizedbértárnok, meghalt 1822-ben. Nejétl gr. Lázár Annától csak egy fia IV. György
maradt, ki magnélküi halván el, a fiagat sírba vitte két leánya Zsu-

Évától

fia III.

;

zsanna

boros -jenéi Korda

Tholdy Lrincz özvegye,

A Tholdalaghi-ak

Adámné

,

és

Druzs

i

a n n a,

1

840. óta

él.

István

ez ágából volt azon

is

kinek neje

,

Száva Krisztina, de a kit a táblán elhelyezni adatok hiánya gátol.
Tholdy család. (Nagy-Szalontai és fekete- bátori) E régi család

Told
si birtokáról, nevét. E

a Bihar megyei

helységrl (jelenleg népes puszta)
helységet, mely

Nagy-

birta a család, mint biztos adatok igazolják

rában

is

midn

1552-ben, a

és

:

I.

Ki

s-T o

1

vette,

mint

d-ra oszlik,

Ferdinánd király ko-

Bidi (vagy Budi) Mihály

1

portáján kívül

az egész Tholdot Tholdy család birtokolta, névszerínt nagyfalvi Tholdi

Miklós

M

Tamás

3 portát, szalontai

M

i k 1 ó s
portát, és végre Kis-Tholdi
4 portát. 6 )
há1y 5
adatok egyszersmind a családnak már ekkor négy ágra oszlását

Tholdi

Ez

7 portát, Fekete-báiori Tholdi

%

i

vagy legalább négy külön elnévvel élését tanúsítják.
Nógrád vármegyében szintén van (alsó és fels)
helység, melyet hajdán hason

nev, de már

11.

Miké

gyújt, és Felnernel.

Ferencz fiának

írja

Mihályt

)
s
)

•;

Mik ola

id. h.

d

is,

nev

mely a

rem állott, mind

a kett

K a t á-nak nevez-e. Mikola ezen
(vagy utóbb eresei ágbeli)
koronkai
a

Kvárinál

János atyját is.
2
) Szakái Ferencz naplója 49.
*) Apor Synopsís mutationum
4

1

kihalt család birt,

Bihar megyeivel semmi vérségea viszonyban

')

Tho

lap.
128. óa 129.

43.

Hodor, Doboka várm. 438.
Bielek L. Majores Hnngaror. Analecta C. Bihar pag. 141. 142.

165

THOLDY.

külön hasonnev, a családoknál régiebb helységrl vévén nevezetét.
Errl, mint külön családról alább külön czikkben leszen emlékezet.
csak azért említettem

Itt

föl,

mert e két család

erejérl híres

1574 ben megénekelt, roppant

testi

sének

látszik

igényié. Ilosvai

— úgy

—a

megyeinek mondja

Told

de valamint

,

járásában fekszik, úgy 1552-ben

sárréti

hs

mert noha születéshelyét

riak köze sorozta,

Toldi Miklóst a biha-

Nagy falut

Nagy fal u
')•

is

is

Bihar megye

volt Bihar

tehát csak ezen

Ez

Nagy-

hs

Toldi

Miklóst

is

I.

Told

van

Károly és

I.

és

van

Lajos

rába helyezi, szerinte született az 1320-ban, atyja volt Toldi

Nagy-

király ko-

Lörincz,

2

A nógrádi hagyomány szerint (az 1677-ben született
szerint) hs Toldi Miklós I. Mátyás király korában élt. 4)

György.

Ráday Pál

me-

nem pedig a Szabolcs megyében
mint
fekv Nagy-Falu. Azonban

annak a Tiazafelé északi részén
Nógrád megyében
fölebb említk
Falu helység ás. Továbbá

testvére

Szabolcs

a Thoidi családot ,

falu érdekelhette

a

Ilosvai által

Toldi Miklóst

puszta most

gyében, és ezt egészen Thoidi Mihály birta;

Ilosvai

mely az

az,

)

állítások közül,

bajos eldönteni. Irodalmunk tudós

,

Miklós

magyar skorból vagy
mythosábol fenmaradt töredéknek véli, és ezzel magát

történetirója a

épen eleink

hs

melyik a való
Toldi

történetét a

Toldi Miklós személyét történelmi valóságra nézve megsemmisíti.

Hogy
élt,

Toldi

és pedig

várnagya

Miklós nev

)

Lajos király korában valósággal

1354-ben Pozsony vármegye alispánja és a hasonnev vár

volt, azt oklevéllel lehet igazolni.

bs azonságát
Az

férfiú I.

5

vitatni

nem

6
)

Ezzel azonban a mondai

lehet.

nev

már ennél régebben is
létezett. így Thoidi Botond birtokos volt Zemplin megye több
helységében, míg fia P é t e r 1324-ben Lazony, Mihályi birtokait htis

bizonyos,

lenség bélyegén

hogy Thoidi

elvesztvén,,

család

azok Monoki

Isi vannak

adományoz*

7

tattak.

)

»)

Bielek L.

id. h. 153.

*)

Toldy Ferencz,

A na

5

Ugyan

Toldy Fer.

)

ott, 121.

költészet kezikönyve

A

I.

m. kftltészet

121.
tört.

Zrínyiig 98. Bel M.

nova III. 442. és IV. 26.
V Toldy Per. A m. költészet tört. Zrínyi? 98. 99.
) E vélemény ellen Kemény Zsigm. emelt szót az 1854. évi Divatcsarnok
félév 49—58. lapján.

Notitia

s

I.

Fejér Cod. dipl. tonio IX. vol. 1. p. 359.
Szirmay
C. Zemplin not. top 268. 370. not. hist. 16. Lehoczky Stem)
matogr. II. 66. és 397. Toldy Miklós a hs koráról nem rég is jelent meg egy
értekezést de hol ? arra már nem emlékezem. Sikeretleuül kerest em.
•)
;

:

THOLDY.

**vU

Ezen

A

utánláasuk a Bihar megyei eredet Tholdy családot.

kitérés

nagy-szalon tai TboJdy' család torzs öseül Tholdy

jelöli ki, és attól

leszármazását következleg

!

)

hozza

Lórinczet

le

L tábla.
Lö'riocs
3290. (ián késbb)
I. Miklós
az ers. 13 10.

I.

I.

György

Lajos

udvarnok.

kir.

(tán 1350.)
I.

I.

János.

II.

Miklós.

II.

László,

li.

János.

György.
1406.

László

II.

Pál.

1429.
I.

Tamás idsb

III.

Albert.

Miklós

Imre
-\

II.

Tamás

tán Tholdti
j

*

*t

'

i

Gvörgy

1Ö08.

I.

Mihály,

idsb

(Csáky Bora)

Trr"*#ȒTf
vl.

íj!.

Tholdi de Szalcnta
1580.

r

LFerencz

V. Miklós

ián Thoidtj
de Fekete
Bátor 1552.

László
ifjabb.

Márk.

IV. Miklós.

János

III.

W.

Lukács

Miklós
1552.

Péter"

Ágnes
1577.

II.

Ferencz.

I.

István

II.

Mihály.

Anna.

Erzse.

Petronella.

Erdélybe

f 160&
(Bánffy Klára)
IV.

György

1829. kapja Bolyát.
(ros.

Kun Kata)

Folyt II. táblán!

')

&gy

1745.

e'vi

genealógia szerint Tholdy I

igy közli némi kihagyásokkal
1.

M

i

b á

1

y

tói fölfelé e

Kvári

is

családfa hiteles

Erdély nev.
,

cs.

Ádám

korából

;

ugyaa

238 Mennyiben legyen

okmányok rílkul meg nem határoz-

Hogy Lrincz és fia Miklós a hó's Uosvai szerint is állanak ott,
az látszik. Hogy az 1552-ben élk neveit rajta találhatjuk az hitelességét némileg nem csekély mértékben emeli , ez okbúl aiapúl vévén e családfát, igye*
keztem rajta évszámokkal aa 1552-ben dió' ThMdy-akat kijelölni. Hogy I. Mihatni.

7

hályiéi kezdve eetntní kétség

sem férhet a családfához, az'bizoayoa.

157

THOLDT.

tábla.

II.

IV, (György, ki az

táblán.

l.

kapja Bolyát
(ros. Kun Kata)

»29.

í—
II. Isíváu
megöl. 1660.

Petronella
(Torayi

(Toroczkay
Kata)

Tamás)

VII

Miklós.

V. György
(Bánfly
Druzsi)

VI. Miklós
1657.

f

(Wéer Judit
utóbb Telekiné')

Anna

Mihály.

III.

IV. László

I.

Zsigmond.

Lrinc/,.

(Torday

<&
~~

N.)
o:
-t

Kata.

Éva.

Erzse.

IV. Mihály

VIII. Miklós.

Hí. István
1700.

(Szalánczy
Mária)
v

.

III.

VI.

Ferencz.

György

(Veszprémi
Zsuzsi)

György)

1725.

Krisztina)

Anna.

VI. László
1731. Fejér

György
(Naláczy
Kiárad

(Toroczkay
Druzai
(Miske

VII.

5

V. László.

IV. István.

Mihály
t 1730.

v. alisp.
-A««.«

József

Mária

Mária)

János)

VIII.

(Xendefiy

,

György

Erzse)

Ágnes

X. Miklós
(Kölesei

(Pelei
Zsigra.)

Kende
Erzse)

XI. Miklós
f 1804.

(Hunyor Teréz)

Krisztina

(Murányi
Péter)

Anna
(Horváth

Erzse
(Miske

Fer.)

Samu)

Ráchei
(Korda

Anna

Klára

(Sombory

(Eless

Zsigái.)

Samu)

Gábor)

Juliana
(Ujfalussy
József)

Maria
(Horváth
György)

IX. Miklós

I.

Ádám
1745.

f
(gr.

Teleki Krisztina)

Folyt,

a kön. lapon.

THOLDY.

158
í.

Ádám,

ki az elbbi lapon.

1746.
(gr.

Bora

Zsigmond

ÍI.

Teleki Krisztina)

1755. gróf

(gr.

KöB.-Szolnük

György
f

(Földvárj Sára)

fispán
(b,

Ádám

1755. gróf

II.

Bethlen
János)

Mária
Horváth
Dáni el)

Sára f 1813.

Bánffy Rákhel)

(gr.

Teleki Lajos)

(petr.

Horváth Dániel
(gr. Lázár Éva)
b.

Horváth János-Miklós
sz.

1801.

adoptált Tholdy

1858. mart. 9i.
(b.

altábornagy
Jósika Jozefa)

Róza

Lajos
szül. 1834.
cs. kir.

szül. 1,836.

kam.

(gr.

Mikes Árpád)

volt katona
(gr.

Bethlen Irma)

János-Kozma

sz. 1864.

_L
III. Ádám
Zsuzsi
1862.
(gr.
(ilosvay
Krisztina)
Nemes
f
József)
Sz.-Udvarhulyen
f

Sámuel

(gr.

Lajos
f 1855.

(Mara Kata)
Ferencz
(Jeszenszky
Karolina)

Zsigmond
Föld váiy Klár a)

III.

sz. 1770.

Karolina
Kata
Ló'rincz
j*
(Maurer (Petr. Horváth
Dániel)
Károly)

Zsófia f 1840.

Splényi
Henrik)

(b.

t

A

nemzedékekrl a XVI. század középéig nincs
adatunk; ekkor négy Tholdit találunk Bihar megye leggazdagabb
birtokosai között, és már e négy is külön elnévvel különböztette magát,

családfán álló

daczára hogy Thold, Szalonta, Fekete-Bátor helységben

még

ak-

közösen birtak. Ide irjuk e négy Tholdit, mint azt az 1552.
évi Bihar megyei portalis összeírásban találjuk elneveikkel és birtokaikkal Hzalontai Tholdi Mihály birt Gálos Petri, Megyer, Vadász,

kor

is

:

Nagy falu, Alsó Gyrös, Görbed helységben egy egy, Pesteren, Oláh
Hódoson és M. Hódoson két, Sz. Miklóson és Felsö-Szakalban három,
Gyontén négy

,

Esztáron,

F eket e B átoron
tát,

összesen 67

V2

Thold on

nyolcz és

fél,

Öt

és

fél,

Szalontán

Olasziban és Homorogon

portát, Fekete-bátori Tholdi

tíz

Tamás Tóidon

3,

hét,

por-

Fe-

kete Bátoron bizonytalan számú portát, Nagy-falvi Tholdi Miklós birt
Atyás, Papi, Szent-Miklós, Erdó-Gyarak és

Szalonta

helységben

I9

THOLÖT.
egy, Márton teleken három,

Tholdon

lencz ;

hét,

Gyontén négy, F.-Szakálon

Fekete-Bátorban

Olosziban ki-

öt,

tizenhét és tizenhat,

1

)

Nagy-

faluban 18 portát, Összesen 85 portánál többet; végre Kiatholdt Tholdi

Tholdon

Miklós birt

három, Fekete-Bátorban bizonytalan számú por-

2

Az elönév adó Nagy falut, Szalontát és Fekete-Báthort egészen,
Tholdot is BüdiMihály egy portáján kívül egészen ök bírták. Ezen
négy Tholdi közül Miklós (ki magát Nagy faluról írta) birta még

tákat.

)

Talpas várát

is,

Izabella királyné

részén állván, miután öt Tahi Fe-

rencz elfogta, Zaberdin Mátyás váradi püspök lefejeztette 1554-ben,

maradván Ágnes. A

egy ieánya

csak Szalontai Tholdi

többi Tholdi

Mihály

is

3

)

utódokban kifogyott,

maradt meg család fentartóúl, ki

1570 ben János Zsigmond tanácsosául iratik, és kinek nejétl Csáky
Borbálától több gyermekei között maradt fia 1. István, ki elvesztvén m. országi jószágait, Erdélybe telepedett és Báthori Zsigmondtól

Ez

jószágokat kapott.

alatt és

mint a székelyek vezére szerepet visz

mint székely Mózsés híve ennek pártján harczol, 1603 ban rnidonbéke
pontok szerint birtokait visszakapni reméiheté, a Bárczasági ütközet-

ben sebet kap, eifogatik, magát kiváltja, de sebe miatt meghalt.
Nejétl Bánffy Klárától maradt fia
IV.

György,

ki 1629-ben Bethlen Gábortól kapta a család

legszebb birtokát, Bolyát

Kán

5

)

vette

Fels Fejér megyében. Nejétl

Miklós

Katalintól egyik fia VI.

gyel expeditio

1657-ben Rákóczi

áldozata lett Özvegyét

nül. Másik

fia II.

István,

kit

Weér

rosályi

alatt

a

len-

Juditot Teleki Mihály

a tatárok öltek

Ennek nejétl Toroczkay Katától ága unokáiban
dik

*)

meg

fogyott ki.

1660-ban.

A

harma-

fiu

György

V.
zíilök

III.

nejétl Bánffy Druzsiannától öt

István Toroczkay

1731-ben Fejér megye alispánját
IV.

Mihály

Krisztinától

fiat

nemzett

:

Kö-

nemzé VI. Lászlót

*) ki fiában kihalt

nejével Szalánczy Máriával nemzett utódaiban a

Tholdyuk nemesi ágának terjesztje lett. Fia VII. György,
ki Veszprémy (vagy Beszprémy) Zsuzsát birta nül, a Lápos vizébe

3zalontai

*)

3
)

8tb

Ebbl, úgy

Utazik, hogy e családban egyszerre épen

három Miklós

volt

Bielek L. Majores Huog, 120—156.

*)

F^rgách Commentarii.

')

Wolph. Bethlen tomo V.

Kemény JAnos

p. 115.

10. 55. 60. 61. 113. 136. 138. 154. 244. 261. 410-

önéletírása 22. 23.

*)

Gyulafehérvári káptalan Prot. Barkai

•;

Mikola

Hist. geneal. pag. 43.

fol.

147.

Kvári

szerint.

y

:

THOLDI.

160

Ennek
mezn. Ennek

fúlt.

fia

*)

falván

férfi

kit

meg Remete

a zsiványok Öltek

ivadéka Szatmár megyében volt birtokos Batota

Istvándiban

,

József,

volt

kihalt 1804-ben XI.

*)

;

Miklósban,

kinek

nejétl Hunyor Teréztl csak hat leánya maradt.
V. Györgynek Bánífy Druzsiannától
is

,

1725-ben csak maga

ki

Naláczy Klárától egyik

élt

a

már Erdélyben.

L Ádám, kinek

fia volt

még

fia vojt

)

gr.

VI.

György

Ennek nejéti

Teleki Krisztiná-

négy gyermeke közül maradt két fiú II. Zsigmond Közép szolnk megyei fispán, és cs. k. kamarás és II. Ádám, kik 1765. aug.

tól

26-án Mária-Terézia
II.

által

grófságra

Ádámnak Fid váry

emeltettek.*)

Sára

Sárától csak két leánya maradt:

(f 1813.) gr. Teleki Lajosné,

Mária

és

Petrichevich Horváth Da-

ni el né.
II.

Zsigmondnak,

ki

Rácheltl egy leánya és három

még 1794-ben
fia

élt,

nejétl báró Bánffy

maradt, ezekbl

Ádám

III,

mag-

néJkiii, III.

Zsigmond

muel

(öz.

1776.) Sz. Udvarhelyen, kinek nejétl

voltak

Ferencz

mue

a benne kihalandó Tholdy család fentartásáról ágy intézkedett,

1

és

Lajos fiában 1855-ben halt ki

Lrincz

fiai

,

?

élt

még Sá-

Mara Katától

szintén

de atyjok eltt elhalván, S á-

hogy 1858. mart. 31-én fejedelmi beleegyezés mellett nagybátyjának
néhai II. Ádámnak leányától gr. Tholdy Máriától származott unokáját
báró Petrichevich Horváth János-Miklós cs. k. altábornagyot

ugy hogy az a

Tholdy javakban Örökösödve, a Tholu
dy czimert a Horváth czímerrel egyesítve „gr. Horvát h-T h o 1 d
névvel élhessen, és éljen utódaival együtt. Gr. Tholdy Sámuel

fiául fogadta,

gr.

1862-ben meghalt, és jelenleg a Tholdy család nevet már csak egyesítve a

gr.

Horv áth-Tholdy

ivadék van hivatva tovább

ter-

jeszteni.

1 holdi család (Tholdi f) A Nógrád megyei régi kihalt Tholdi
család azon megyei (Alsó és Fels) Thold helységrl vette nevét. Már
a XIV. század elején tnik föl Tholdi János, kitl néhány ízen a
leágazást
')
2

)

•)
4

)

5

)

így találjuk

Retteghy naplója 166. lap.
Szirmay, Szatmár várm. Ii. 179. 240.
Apor, Synopsis mutationum

Kvári

id. h. és

]>.

292.

góthai Taachenbuch d.

grttfl.

LXXXIL

H. 1859. 383.

lap.

nro 17. Radványi Istvánnak

•) Nógrádi levéltár fasc, process.
mint folp. Toldy Ilona Molnár György hitvese ellen Nagy Ke ri bir.
Pálnak
és
Horni nem
tok iránt 1755. indított perébl. Itt csak megjegyezvén, hogy Toldy

a családból eredt,

mint alább látandjuk.

-

1

THOLDI.

161

T holdi Jáuos
(neje ; Kéri Tömb
unok ája)
Tamás

Mihály

de Thold

de Thold

f

~Kiáral4U.
(Legéndi
Utvánné)

Márta

MiklóT

(Kátai
Péterné)

1381.

'Lukács
de Kér.

de Thold et
Kér.

"

«

*

'

i

--'>-'--

.

-

'

György
de Kér
és

Ez ág azonban
Tholdy családot

'

——

t

János
de Kér
a

— úgy

többi.

látszik

a

Kéri

nevet vévén

föl,

á

megsznt

terjeszteni

Csak a XVI. századból van ismét adatunk a Nógrád megyei
Thold helységet birtokolt családról, midn Tholdy Tamás élt, kitl
a családfa kihalásáig következleg *) terjedt le :
Tholdy Tamás
(Kozárdy Anna)
r

1

"

-

"

--—*•-

——

-

Ferencz
1580.

(Surányi Margit)

Kata
Erzse
(Nadkay (Szy
mk. Szabó András)

-

Sára
(Keresztúry
Pálné)
László

Mihály

1600.

(Kelecsényi

(Dávid Kata)

Zsófia)

András)

Anna

1580.

Karmath János
Dorogffy Tamás)

(1.
2.

f
Anna

László

f

(Buday Borne-

Kata
(siroki

misza Bolgár Egry István
János' nógrádi
1655.)
alisp. 1655.

A

táblán álló

Ferencz

1580-ban nvére

Sára

gyermeké*

nek Keresztúry Annának és férjének Karmath Jánosnak bizonyos föltételek alatt Nógrád megyei Told , Herencsény Kozárd Gede KisHaláp és Kutassó helységbeli birtokait bevallotta ; azonban e bevallás
meg nem állhatott. Utóbb Ferencz fiának László nak nejétl
Dávid Katalintól csak két leánya maradván a Tholdy családból, ezekbi Anna Buday Bornemisza máskép Bolgár Jánoshoz, Kata pedig
siroki Egry Istvánhoz menvén férjhez, a) ezek Told fölött 1651-ben
,

,

,

') Hiteles perbeli családfáról a Vatíayak
perébe Sipos Gáb. ellen, és
egyéb okmányok alapján családi levéltáramból, minthogy Egry leány-ágon
családomat is vérségileg érdekli.
s
) Sz. benedeki Conv. fasc. II. nro. SÍ.

MAGYAJ&OJRSZÁCI CSALADAI XI. EÖT.

U

:

THOLDY

Í&2

Buday kétségbe

perelve osztozkodtak, és azon teljesen Összevesztek,

hozván Egry István nemességét, ez araazt perbe fogván
lingnae inarasztaltatá

E

el.

in

enienda

*)

két leányban a Nógrád megyei srégi tholdi Tholdy család-

nak fiágon vége szakadt. Mindazáltal
Mái a XVII, század végén más Tholdy nevíí nemes család

is

feltnt Nógrád megyében, melynek azután utódai ámult században, en-

nek nyomán meg még

ettb'l is

különböz Tholdy családbéliek igyekeztek

kihalthoz kötni magokat, és ennek elmaradt levelei mellett örök

eme

De ezekrl

következ czikkben.
Tholdy c&aiád. Nógrád megyében 1670-bcn élt nemes Tholdy
Kristóf, kinek neje Hegeds Ilona volt Ennek fia volt Tholdy

ségeket hajhászni.

Márton,

kit

a

Mátyással

17Ö5-ben Tholdy

keíö nemesek összeírásában találunk.

együtt a megyei fel

Márton

Ezen Tholdy

Nógrád

megyétl 1698-ban kapott nemességi bizonyítványt, mely elrongyolván, 1716-ban ismét niegujjutatott. Ezen nemesi bizonyítványban sei
így soroltatnak fel, atyja volt Tholdy Kristóf, ennek atyja Gergely, ennek András, ennek Miklós, mely szerink következ
leszármazás

áll

:

r

Tholdy Hiklúoj Andris
L

f

r

i

Gergely^

L

Tholdy

-

L.

Mártonnak, ki magnóikul halt
leánya volt

*

Kristóf

el,

«a«

{

,££"°JJfi

L

'.

testvére volt

Mátyás,

kinek

Ilona, JBviz máskép Molnár Györgyné

,

ki

1742-ben Radványi Pál és Ferencz ellen zálogváltó pert indított Told,

Kk-Haláp

és

nagy kéri részbirtok

Miklós zálogított

el,

se

melyet állítólag

iránt,

3

igy mutatta
mely perben családfáját
*

)

Tholdy

fel

Tholdy Miklós

!

elzálogit.
-»«— —

ii

-m/\ •m'm -mm^,

András.

Gergely

István

Lukács

Lörincz

t

András.

1

—András
7?
titéken.

Tata f

4

')

évi

28

István

t

I

Ilona
'

^742
(

Molnár

(1.

G y*r W )
r

Bogár János
S.BaráthPál)

1759. eltt.

egeaz terjedelmiében olvasható a Nógrád megyei 1652.
a
C -Neograd anni 1G70 máj
lápjain.
) Protocoll
Nógrádi levéltár fase. fi. Sub Lra K.

Az érdekes

p<;i

jegyzkönyv 40 és kv.

—)

Mátyás

Márton

_A_

Tamás.

Pál

Kristóf

János
T

THOLDY.

£

163

származási fán azon (úgy látszik szándékos) külömbség tnik
hogy a Márton nemesi bizonyítványával ellenkezleg Kristóf

föl,

:

nem Gergelynek, hanem egyenesen Andrásnak fiául állítatik.
A táblán álló Lukácsnak fia Pál tán az, kit Nógrád megye 1726ban nemtelennek nyilatkoztatott ki a nemesi vizsgálatkor ; (pro mani*
fest ignobili est deciaratus.)

Még

érdekesebb fölfedezéseket

rült levelek

Ezek
s

fia,

és

mutatnak némely kezembe ke-

a család titkaiból.

Ilona ésÁgnes nev
még András nev fia is, ennek pedig J á-

szerint a táblán álló

leányain kivül

no

is

lett

volna

ennek egy leánya

Mátyásnak

Ka

t

a

1 i

n, ki

1750. táján Tersztyánszki

János alnádor eltt óvásképen eléadta, hogy az

atyjától

Tholdy Já-

már nevezett nagy nénjének Tholdy Ilonának férje Bviz máskép Molnár György Hont megyei Székes-fehér Nyéken az édes
atyjának (Th. Jánosnak) házából a Tholdy családféle okleveleket
ellopta, és azok egy részét elzálogítá, más részét pedig megtartotta.
Tholdy János nyo mozván okleveleit, azok egy részét Molnár Györgynél, (ki akkor már magát álorczásan szintén Tholdy Györgynek hivatta) megtalálta; de ez mint módos ember Ígéretekkel Th. Jánost
noBtól

elámítá,

hogy csak hagyja

a levelek mellett

öt a névvel élhetni,

a jószágokat kiperli, és az atyafiságot illenden részesíteni fogja, Th.

János halála után az álorczás Tholdy (vagy

grád megyében Nagy- Kért kiválta (ós
Kis-Halápot

is

;

a ré szesíilni

is

Molnár) György Né*

már) úgy Toidot és
akaró rokonokat pedig az álorczás kiott is lakott

tagadta.

Az

bizonyos, mint fölebb

tottper utján

érintve volt,

hogy

mondja, hogy 1768. aug. 3-án Molnár György

nejének nvérétl Tholdy Ágnestl

is

a nagy-kéri birtokjogról

Th .Ágnes

lemondást és részére bevallást eszközölt, noha utóbb
lást

1 742-ben indí-

Tholdy Hona Molnár Gy örgyné, a Nagy-kéri birtokot kivák

totta; söt azt is o klevél

még

már

e beval-

megmásítván azt 1769. maj. 3-án Sz.-Iványi Ferencznek vállá be stb.
Tholdy Katalin 1759-ben már nem élt És ez id alatt ezen csa-

ládba betolakodásra nézve egy másik, ujabb kísérlet

ben ^gy Nógrád megyében Tereskén lakó
telen ember eszközöltetett tanuvallatást

Tholdy Andrást

Hegeds

mely
noha Pest megyei Hévízrl

is

János
szerint

,

:

1759-

nev

nem-

történt

(és így

nagyatyját

egészen kü-

lönböz czimerleveles Toldy családból szármázta tta ) még is azt igyekezett igazolni ; hogy ezen nagyatyja Th. András Hévízrl szakadt
Nógrád megyébe Tolmácsra, és hogy ez ; mivel hegedülni tudott és bé7

li*

:

THOLDY.

164
gedüini

innen

j4ri,

Hegedsnek

neveztetett

el,

és

fia

volt

Tholdy

Mátyásnak a T\u Ilona atyjának továbbá, hogy a hegeds Tholdy
András Tolmácson meghalván, özvegye Tereskére telepedett fiával
Jánossal, a kinek
Tholdy János légyen fia, állítatván azt is, hogy az
;

nagyatyjának a Nyéken lakott Tholdy Kata nvére

mind

e

volt.

Azonban

torekedése siker nélkül maradt.

Mind e&ek oda matatnak, hogy az 1653-ban
halt régi tholdi

férfi

ágon már

ki-

Tholdy családnak utódai gyanánt annak egykori jogai-

kezökbe jutott, részint hiteles helyekrl kiszerzett oklevelek nyomán más hason nev Tholdy ivadék álarért és javaiért részint eredetiben,

csásan

is

síkra szállt.

Lássuk a Pest megyei Tholdy

ThoSdy család.

családot.

megyében Hévízen, és Heves megyében
Gyöngyösön és Taron lakott és tán máig lakó Tholdy családot hiteles
adatok a-egíweres leveles nemesek sorába helyezik. Tholdy István,
Kristóf, és Aaárás, kik az I. Leopold királytól nyert armálisbaa megnevezve vannak, czímeres levelöket mint Pest megyei hévízi
lakosok Pest megye eltt 1700. octob. 17-én hirdettetek ki, Mára másod unokák közül Tholdy Pál és Gy orgy oda voltak kényszerülve,
hogy nemesi származásukat per utján igazolják, és csak így nyertek
1778-ban Heves megyétl nemességüket elismer bizonyítványt.
Nevezett Pálnak fiai Mihály és Imre Heves megyében
1806-ban ujoiag kihirdettetek nemességüket. Ezeknek fia ismét Mih ál y és Imre e szádad elején Heves megyében Tar helységben
Családfájok

*)

A.

Pest

ez
N.

István 1700.
annalisban.

György*

András

Kristóf
1700.

1700. arm.

Heve sben

János.

János

Tamás.
Pál

Mibáiy.

János.

András.

Ferenc

1178, Heves,
pnbtic.

1778.
publie.

pabl. 1 80S.

puW. xaos

Mihály

IX. Imre
Taron 1818.

;

ÜW2&

György
Heves.

Mihály

lak. Taron.

István.

.

oiegya levéltárában nségi pörükben.

THOLÜY,

E

család

is,

— THÓLT.

daczára hogy nemessége csak

ráig terjed, igyekezett a régi Tholdy család

E

t&5
I.

Leopold király ko-

hagyományaiban

részesülni-

végre a káptalani levéltárakból kiadott okmányok szolgáltak volna,

A

Tar helységben lakó Tholdy Imre 1818. jan. 10-én Nógrád megyei
nagy réthi Darvas Jánosnál ennek (mint ez följegyzé) mutatta néhai
Tholdy Miklósnak a váczi káptalanból kelt záloglevelét a nagy -kéri
birtokról, és beszélte, *) hogy „több rendbeli Tholdy íamiliát illet

St

káptalanokban expediált levelei" vannak.
kihalt tholdi

Tholdy családhoz

ez alkalommal

már a

családfai összeköttetését (ellenkez-

is

Heves megye eltt 1778. és 1806-ban igazolt genealógiával) igy
szerkeszté hogy azon Tholdy Tamás és neje Kozárdy fiának F erén znek (kiitta 161. lapon látható) fia lett volna Tholdy János, ennek fía
András, kinek Tamás, kinek ismét Tamás, kinek Pál, kinek
Mihály és I m r e, amannak M i h á 1 y, Imrének pedig 5, a Taron
leg a

:

lakó Tholdy

Imre, mely

származtatás azonban, hogy a valósággal

nyomán nem szükséges ismételnem.
Mind ezeket bvebben például azért véltem érdekesnek elmon-

ellenkezik, az eladottak

hogy lássuk, mily körülmények gyakran azok, melyek a családián valóságos hivatását, a valódi nemzékrendek összeállítását nehezítik.")
Tholdy család. Hogy a Dunántúl is volt Tholdy család, mu-

dani,

egy családfa, melyen Tholdy Mártonnak nejétl Koza Ilonától
3
leányát Tholdy Annát Festetich Pál nejének olvassuk. )
Tbólt család. (Nagy és Kis-Selmecz! és Ludrovai.) Liptó x vármegye legrégibb tsgyökeres családainak egyike , melynek családfája a
tatja

XIV. század elejéig megy vissza. Legels s: birtoka azon megyében
Kis és Nagy S t y a v n c z a (a régi okmányokban Scetvniche) vagyis
i

Kis és Nagy

Selmecz

melyrl hajdán vezetéknevét
nevét máig is írja.

Els
István,

L

is

birtokos, és

írta. és

honnan el-

helység, hol a család jelenleg

tudható törzse

Stjauniczk y-nak

János de Seswniehe

volt

,

ennek üa

ki Sceuniche földjére 1380-ban (in Vigília assuaipt* B, Virg.)

Lajos királytól

j

királyi

adományt

vitt,

és

abba a Szepesi kápta-

lannak 1381. (sabbatho prox. ante Dóul Judica) kelt iktatási jelentése
szerint ünnepélyesen

be

*)

Darvas János

*)

Azon Tholdy-féle

is vezettetett.

saját

kez

írása.

A

min ezen okmányok feímu-

«

családfát pedig, mely a

Tropnaeum tfetorasianum

nyomán Hevenesy Ms. 28. kötetében úgy a Geneal. antb.
ható, az els tekintet is a valótlanságok sorába utasírja,
,

•)

Mbs. Musei

fol. lat.

nro 213.

sttb, 30.

I,

kötetében

is iát

:

THÓLT.

166
tatása mellett Istvánnak na

Péter

1391-ben Bobek Imre országbíró

birtokjogi vizsgálatakor birtokjogát törvényesen igazolta

A

család tagjai ezen

neveztettek, csak a

már a ThoU név

ky név

is

is

idtl

fogva de

Nagy vagy

is.

*)

Kis-Stjaunicza

XVI. század elején találunk oklevélre a midn
szokásba jött mind a mellett még a Stjaunic z
,

felváltva használtatott. Oklevelek szerint a család neveze-

momentumait a következkben találjuk
1511-ben Tholt János Tárócz megyei Bisztricska helységnek
a
Ötét illet negyed részét eladja Kis-Rakói (Lehoczky) Máténak. )
1 512-ben Tholt Jakab nak fia Lénárd Túrócz megyei Bisztricska helységnek másik öt illet negyed részét 200 ftért örökösen
3
eladja Kis-Rakówi Máténak. )
161 7-ben Márta-Erzsébet nemes Nagy-Stjauniczai í, étesb történeti és birtokjogi

n á r d atyafija ellen az atyai javakból adandó leány-negyed iránt birói Ítéletet nyert, melyre nézve azután 1519-ben a szepesi káptalan
eltt

nagy-stjauniczai Tholt Léonard

egyezségre

lépett,

mely oklevelek egyszersmind

a nevezett nvérrel

aTholt

és

Stjau-

k y névvel nevezett család azonosságát h igazolják,
l57-ben febr. 13-án Nagy Stjavniczai M i k 1 ó s és Zsigmond, máskép Pesthy nevezetüek, fiai néhai Pesthy Andrásnak
ennek nejétl néhai nemes Benigna asszonytól , ki néhai Nagy-Stjauniczai Miklósnak leánya volt, Nádasdy Tamástól nádori adományt
nyertek Nagy- Stjauniczáu ket nemes kúriára, és két elpusztult job
bágy házhelyekre, mint néhai anyjoknak Benignának a szomszéd M ad o k i s nev pusztán illet birtokrészére. Azonban a beiktatásnak ellene mondott nemes Kis-Stjavniczai Menyhért Azonban már

nic

z

Epiphaniarum Dni) Nemes Dorottya asszony, néhai nemes markoviczi Tarnovszky Zsigmond elmaradt özvegye , és néhai nemes Nagy-Stjauniczai Gr e r g e I y n e k
1538-ban

leánya,

a

(feria 5-ta post fest.

Madokis pusztán neki
birtokrészeket Rakovszkv György Turócz

Nagy-Selmeczeh, Rudolfíaiván és

leány-negyedképen jutott

megyei alispánnak

eiaalogítja. *)

1534. és 1556-ban Szein-Iványí Borbála,

mond özvegye
')

UriV.

,

és

Margit

köt. 35-lapoD.

Tufóczi Coavent

3

Ugyan

)
9

)

sz.

ott.

Troez megye

eJötí.

Stjauniczai Zsig-

néhai Nagy-Stjauniczai Miklós leánya,

Lásd Regestnim de Liptó

*)

Nagy

Kiadva a m. Akad

által

M. Történelmi

THÓi/r

167

Nagy-Stjauniezai Gergely nénje, részint leány negyed, részint özvegyi

jogon kapott birtokrészeit Rákói György alnádornak bevallják Liptó
megye és Daraián mester kisebb kanczeüár eltt.

1539-ben Nagy-Stjauniezai

Feliciana Nagy

és Kis-Stjauni-

czán, Eudolflfalván és Madokis pusztán való birtokrészeit szintén Ra-

kó wi Györgynek zálogítja

Damián mester kisebb kanczeüár elötl.
1655 ben (Kálmán vértanú napján) nemes András, Tamásnak
el

Mártától,

a tburdosini harminczadosnak nejétl
niezai Gergely leányától született

jobbágy

42

telkeit,

ftért

fia

néhai Nagy-Stjau-

Nagy-Stjauniczán fekv azon

,

melyeket anyja Márta atán ieány-negyedképen kapott,

zálogba adta vitézl Rakowi György al-országbirónak Ná-

dasdy Tamás nádor itélmestere Damián mester eltt.

Meny b ért,

Imrének
fia Nagy-Stjauniczán, és a szomszéd Madokis pusztán, úgy a Zólyom
megyei Dubjai (Tri Dubi) pusztabeli egész birtokrészét, mely akkor
a Rakóvszky családnál zálogban volt, bevallotta néhai Pesthy András
1660-ban Tholt

fiainak

Miklósnak és Zsigmondnak.

n c z nek,
Mihály Arkangyal nyolezados
i

és Kis-Stjauaiczai

2

Menyhért,
Kis-Stjauniczai István

1664-ben vitézl*
r

Nagy

)

Imrének

néhai

fia,

a ki

L-

fiának fia volt, Pozsonyban sz.

András országbírónak itélmestere Olgyai György eltt ügyvéde vitézl Bendei
Csákó Mátyás által vitézl Jánost néhai Rakóvszky György fiát zálogváltási perbe idézi azon nagy-stjauniczai hét házhely iránt , melyeket
néhai vitézl Miklós, Nagy-Srjauniczai N.-nek fia még 1484 ben 40
törv. határidején Báthori

arany forintért zálogba adott.
1570-ben Tholt

Menyhértnek

kzik Nagy- Stjauniczky Miklós

ellen

niczai

fiai,

fia

és

Péter

tilta

*)

János, Péter, Kristóf

Lénárdnak

niczky Imrének

Stjauniczky

Turócz megyei Trebos2tón fekv

birtökrésznek czélba vett eladása miatt

1571-ben

fia

és

Tholt Menyhért

Gáspár

Kis Sljau-

nagy-stjauniczai Stjau-

mint nagybátyja utáni osztályos atyafiak nénjük-

nek (soron) Tholt Katának, Podhoránszky Mihály hitvesének
Liptó megyei Nagy-Stjauniczán egy egész kúriát, és két fél kúriát
íiágra a szepesi

káptalan eltt beiratképen (inscriptionaliter) beval-

lanak.

1577-ben nemes kis-selmeezi Stjauniczay

')

l

)

A

szepesi káptalan eítt

Sz«pe»i káptalan PTotoc. 1570. folioi&7

Péter maga, úgy

THÓLT.

168
kis-stjauniczai Tholt

Gáspár, Péter, Lénárd

és

László

katestvér atyafiai (fr&trum suornm patruelium) neveikben

Albertet

és

Rakovszky

minden másokat Liptó megyei Nagy-Stjauniczai

kuk megvételétl,
tiltja.

is,

uno-

birto-

bitorlásától stb, a fejedelmet az eladományozástól

')

Szepes megyei fíworan nev

Péter

1594-ben Nagy-Stjavniczai

pusztán 40 holdat 50 ftban Jazay Tamásnak a

ispánjának zálogba ád.

lándzsások széke

tiz

al-

*)

M

e n y h é r t n e k nejétl
1616-ban kis-stjauniczai Stjauniczky
Spetinger Zsófiától fia Péter Szepes megyei Kaczvingel helységben

fekv

egész jobbágytelkét 15 arany és 50 forintban elzálogítja Szent-

Iványi Jánosnak.

János

1623-ban Nagy-Stjavniczai
egész kúriáját Kubínyi Máté

Mihály

,

,

Torna megyei Egerszegi
Ferencz és Jánosnak zá-

logba adja.

1627-ben Kis-Stjavniczai István Mladossovich Horváth Miklósnak Szepes megyében a lándzsások kerületében fekv Hworán helységbeli részét (mely

26 holdra

terjed) felszabadítja és beírja.

1629-ben nagy-stjavniczai Tholt
birtokrészét

Péter

)

Liptó megyei Sósházi

300 körmöczi arany, 200 birodalmi

rintban Vitális Kristófnak zálogba adja.

8

tallér,

és

300

m

fo-

4

)

István Szepes megyei Dunajecz
fekv jobbágy telkét Stansith Horváth

1634-ben Nagy-Stjauniczai

Kaczwinkel helységben
Boldizsárnak 167 for. 60 dénárban zálogba

kerületi

1636-ban Nagy-Stjavniczai

István

Miklóstól és nejétl Kubínyi Katalintól
csönzött Összesen

600

ftra

men

adja.

még

Mladossovich Horváth

1635-ben két izben köl-

összeg fejében Szepes

megye fels

részében a tiz-lándzsások kerületében Gánfalva helységben
zát nevezett

fekv

há-

Horváth Miklósnak zálogba adta.

1643-ban Stjavniczky István az egész Stjaunicz k y és
Tholt család nevében, miután a Rakovszky család beiktatásának eltenmondott,

Rakovszky János folytonos jogháborgatásai

és hatalmas-

kodásai ellen stjavniczai örökös birtokára nézve tiltakozik.

1647-ben
')
a

)

*)
4

)
*)

Tamás,

néhai Tholt

Szepesi káptalan Protoe. 1530.
A szepesi káptalan eltt.

Ugyan
Ugyan
Ugyan

Balásnak

íblio 237.

ott.

ott Protoe. anni 1643. folio 12S.
ott

fia

5
)

Bohuss Dániel

:*

169

THÓLT.

nek és nejének Báan Zsófiának Liptó megyei Vida-íolde heiységbeli
birtokrészének felét és egy jobbágyát elzálogítja.
1662. május 8-án Tholt Gábor, rokonai Gsúty Benedek

TholtMihályésa többiek

nevében is Pozsony megyei Barakony
és Kajál, és Nyitra megyei Ürmény mváros ós Kikló heiységbeli
anyai birtokrészeit Thuránszky Ferencz özvegyének nebojszai Balogh
Ilonának zálogképen bevallja.

A

család származási fája

mennyire azt az eiéadottak nyomán

,

és a család közlése folytán szerkeszteni lehetséges, következ
János
1850.>örül.

i

Miklós

ó

r

István
Che
de S

*L Í2l í

Jakab"?

Miklós.

Pál.

'"György.

38T81
Páter

János

1391.

Gergely.

István

de Kis-S cewnicne

Lrincz
1480. táján.

1511.

Menyhért^

Miklós

(Spetinger

özv.

'TT
Gergely


t^TTI
Lénárd

Zsófia)

Péter
min icus
1670.1616.

;

tordosini

'

-i

ZsigmonT

Pesthy

Pestby

1557.

1557.

I.

f

de Ew-Selmec*

—,
Ezse

Dóra

1517.56.

(Tamás

löSa)^^^

Mihály)

r-

Márta

Zsigmond Berúgna Margit Feliciana
(SzenUvá- (Pesthy 1539.56. 1539.
nyi Bora András)

^ata 1671.

(Podhoránszky

1557. 1564.

1570.

Miklós

Jakab

János

Imre
1580. körül

1511- 1519.

1517.55. 1577.

(Tarnovszky

hamiinezados)

Zsigm. 1538.
\

János

Kristóf
1571.77.

janos

i

Ti
János
+

Péter
» T -iV-

*

László

1577.
a ku-selmeczi

1577.

'

MiWos
rlCAlZP
Ádám

,

«

—Pál

.i

Tamás
-,

János.

Imre.

Ferenca,

András.

i iptói
,

-"

Györ«y An fvá8

AndríT
janos

András

István.

János

János

Pál
András.
Lénárd.
,^-^^v^^-^^^-^^r—-—

György.
&J

1577.
kis-sefatecti

ThoUokse.

tván

~~féi

Péter
o

Dávid.
é$RudoiffMak8fie.
r

Stoszházán.

András

*;-

Gáspár

£

sz.

biró

István

1

'

István

Folyt, a kfo.laptnu

:

THÓLT.

170

Jatván, ki az elbbi lapon.

József Kristóf

—~

Liptói szbiró

-

i

.

József-Kristóf
Lipió v. fSbiró

1862—65.

Az

e családfán áliók közül a végizor illó Thólt J ó z s e f

tóf Liptó vármegyének 1840

— 44-ben

i

s

rend* esküdtje, 1848. oct. 14-

1861-ben alkotmányos

töl alszolgabirája 1840-ig,

Kr

tiszteletbeli

fszol-

gabirája volt, jelenleg 1862-tol kinevezett iöszolgabirája.

Kts-selmeozi Thólt
esküdt.

Dénes

ben biztos

András

1825. körül Liptó megyei rendsz.

1825-tol sok ideig rendsz. esküdt, utóbb 1834

— 40-

Ezek a családfán nincsenek.

volt.

E családfa nem teljes, arról többen hiányzanak, igy többek közt azon
Miklós

ága,

melybl egy ág Hont megyébe szakadt a múlt

ban. Nevezett Miklóstól ezen ág leszármazása

század-

következ

Miklós

-

Máté

János

m%^3í^

SSÍ^E

Máté

"ján^Tlmre.

ifj.

esek

neveztidt

lmecz

szakadt

H'"n9",.

°t

Sándor-'

I £S
Márton Honiba

János

István

0wei

Pál

b61t

"??
nev.

nev.

ÍH:

,

,

p

'

József
Fridrik.

András, Péter.

FJ*«ef_

Mihály

Ferencz

József

r

János

József
1824.

Verczén Pereszlényben

Pereszlényben. 1824,

E

családfán álló Miklósnak

fia

1824.

Pereszlényben.

1824.

Ágoston

Mátyás

Ferencz

1824

1824.

1824.

Pál,

ki ifjabbnak

neveztetik,

Liptó megyébl, melytl 1736-ban nemesi bizonyítványt kapott, Hont

megyébe

költözött és telepedett, és ott nemességét

birdetteié.

Fia

Ferencz

fia

Józ

s ef

sok, az utóbbi

József

ki-

:

János

és

Ferencz, Mihálynak

(mindnyájan Jánoson kivül

Nógrád megyei Veröezére

737. jul. 29-én

1754-ben a Hont megyei kétségtelenné
Ennek két na maradt J ó z s e f és Mi-

mesék sorába iktattatott.
hály, amannak fiai József,
dig

1

ki

mint molnár

1

820-ban

Hont megyei Pereszlényi lakoÁgoston Mátyás és Ferenczczel együtt

telepedett)

fiaival

.

pe-

:

171

THOLT.— THOLWAY.
Honi megyétl 1824.

magyarok

Solraeczi Thóit családból, (mely a

nak

neveztetett), származottak

is

Józsefnek

József

fia

nyítványát Nógrád

A

Bzerint

22-én az oklevél szavai

febr.

utóbb

megyében

i

bizonyítványt kaptak.

nemesi

,

is kihirdetteté.

család fészke Liptó vármegyei

!

)

N a g y-S e m e c z
1

honnan a család egy része a Stjavniczky nevet
helységet a család a Rakovszky családdal felerészben
ott

(tótul Srjavi»

viselte.
a

birja,

)

E

mig

kis helység egészen e család birtokát

Hasonlóan régi jogon birtokos a Thólt család Ludrován
(vagy máskép Rudolffalván) és e helységekrl írja elönevét is.
3
)

képzé.
is, *)

Kis-Selmecz

I.

833-ban jan. 24-én honti nemesi bizo-

nicza)

ugyan

Toldi-

hibásan

által

mint a

:

A

Tholt neve több alakban fordul el, igy Thólt,
Thuolt alakban, és ma már még inkább Thól dt alakban; de e
család

nevet a Toldy

vagy Tholdy családnévvel soha sem szabad össze

,

zavarni.

A
kar,

család czímere a paizs udvarában arany koronán

könyökl

zászlót tartva; tölötte jobbról félhold, balról hat ágú

három lovas

csillag ragyog.

A

Thólt családnak tagjai Liptó megyén kivül több megyébe

is

elszakadtak; igy Tholt György 1766-ban N. Várad fjegyzje, ennek
utóda Thoit Magdolna Mezey Lajosné, meghalt N. Váradon 1858.

ocl 27 én kora 28. évében.

Tholway

családainak egyike. Törzse Tholway

Bálás

régi

1484. köriéit, kitol a

egykorú oklevelek nyomán a nemzékrend

családi

s

család. (Menyöi) Közép-Szolnok vármegye

*)

következ

Tholway Bálás
1484.
-*

Máté

Mihály

1513.

Folyt. o, kbv lapon
.

Kata Mihály.

Imre

T

(Tódor

Gergely. Bálint. Ietván.
r

'

Benedek

Antal

W~^

'{Rátony

(UÍOSZl

János

Benedek

Forencz.

György

Márton)

Péter.

János
(menytíi

•)

U Nógrád megyei jegyzkön?

*)

Bel.

3

)

Ugyan
Ugyan

)

Családi közlés szerint.

j

4
s

Bora
Török Bálint)

v.

György.
Zsófia

(baksai Szabó András)

1883. évi. 207. sz. alatt

Math. Notítia nov. Hung. Liptó várm. leírásában, tomo
ott,

ott.

Ultrán.

li

57*

:

THOLWAY.

172

Mihály,

irt

az elöbhi lapon.

Simon

János

1535.

1535.
István.
Péter.

Anna

István
1641.

Zsigmond

Erzse

1671.
(Geszti Rebeka)

(Szodorai

István

I.

t

(Baló György)

Ferencz

Mihály

t

t

Zsigmond)

Ö. Zsigmond

(Hendelczi
Mária)

Erzsébet
(Dobrai Mihály

Mária
(Tokos
(József)

József

m. gy. monostori

Imre
f

,b6s Polixen)

sz. 1828.

Klára)

sz.

Zsigmond

(Szólítíi Bora)

IV. Zsigmond
1881.
(Jakab Lidia)

V« Zsigmond

Ferenez
(Tömösvári

Karolina.

III.

Juliana
(Szabó
Ferencz)

1812.

(Kelemen
Kata)

Benedek
sz. Í846.

A

törzsnek unokái közül menyöi Tholway

1535-ben Közép-Szolnok megye

és

S

i

ni

on

eltt menyöi Fodor János nejétl

menyöi

bir-

mely bevallás a családnak Közép-Szolnok vármegyében

tör-

Dorottyától és
tokrészét,

János

fiától lelei Pálffy

Páltól megszerzik ennek

zsökös birtokos voltát igazolván, miután az a család egyik tagja

velem eredetiben

közöltetett,

érdekesnek tartom

pontból egészen közölni, a mint

*)

itt

által

történelmi szem-

következik

„Nos Joannes Pap et Nicolaus Haraklyany Vice-Comites et quator Judlium Oomitatus Zolnok medíocris Damus pro memória, quod
honesta Dorothea consors nobilis Joannis Fodor deMewnye (így) una;

cum filio Paulo Pálffy de Lele coramnobís personaliter constituti sponte ac
Quod ipsi matúra in se
libere fassi sünt et retulerunt in huné modum
:

ipsos deliberatione praebabita, duas partes unius sessionis

Mewnye

*)

in

A.

de Comitatu Zolnok mediocri

rövidítéseket is kiírva.

,

simul

cum

m possessione

cunctis suis uti-

;
,

m

THOLWAY.
litatibus et pertinentiis quibuslibet

prout fenetis,

eultis,

silvis,

,

puta terris arabilibus

cultis et fn»

memoribus, rubetis ; aquis, aquarumque de-

cursibus, ac aliis universis proventibus quovis nominis vocabulo voeitatis

ad eandem de jure et ab antiquo quovis

titulo juris

eoneernenti-

bus et pertinere debentibus Nobilibus

Joanni, Simoni T h o 1*

way de praefata Mewnye

ílorenis

pro

septvaginta hungaricalibus (ut dixitj

jam plene

quinque et dehariis
receptis, et ievatis de.

disset, vendidissot, inscripsisset, et perpetnasset,

vocabiliter in filios

jure perpetíio et irre-

filio-

rum, ac heredes bére-

dum

tenendas, possiden-

das pariter et habendas

nullum
ris et

jus, nullainve ju-

dominii proprieta-

tem praedicte possessionis sibi ipsis de cetero

reservando, sed totum
et

omne jue,

rís et

tem

onineni ju-

dominii proprieta-

in praefatos

J o a n-

Simooem

n e m et
Tholway

eontulissent

ipsorum

jurique
psissent

:

ascri-

ímo dederunt,

vendiderunt, inscripsenint , et perpetuaverunt

cum effectu, harum nostrarum líterarum vigore et testimonio mediante. Dátum in Ákos feria secunda post festum visitationis Virginia
Mariae, Anno Domini Millesimo Quingenteaimo Tricesino Quinto.
pieno

44

(L. S.) (L. S.) (L.

A

&)

(L. S.) (L. S.)

család több bely üti birtokos.

')

El

tagjai közül

V.

Zsigmond

tanulmányait a kolosvári ev. reform, fiskolában végezvén, több évig

nevel

volt,

azután az okszer földmívelést, gazdászatot buzdító pél-

daadássalj sikerrel folytatja. Lakik-Bánffy-fíunyadon. Nejétl

Katától

fia

Ben edek

Testvérei: 1.

')

nvomva.

Az

öt pecsét

Kelemen

jogász Kolos várt

József, kinek nejétl m,-gyerö monostori Kabós
középsje zöld

viasz,

a többi természetes barna viaszra

-

1

TH0MÁ8SS0V1CH

74

Polixenától leánya
ben. 2-ik

A

Karolina,

Ferencz

— THOMKA.

lakik Székely-Földvárt Aranyosszék-

özvegy, lakik az ösi birtokban

család czímere, mint fblebb a metszvény

kék udvarában

kivont kardot tartva.

Á

ábrázolja

is

hátulsó lábain ágaskodó oroszlán

Meny ön.

,

— a vért

els jobb lábával

patzs fölötti sisak koronáján pánczélos kar ki-

vont kardot villogtat- Foszladék jobbról aranykék , balról ezüstvörös.

E

családból származott azon

Menyi Tolvay Ferencz

Heves megyei Gyöngyösi születésnek

iratik,

l

)

is,

ki

valószínleg atyja köl-

tözvén ki közép- Szolnokból, és a ki számtani munkáin kívül 1677-ben

mint Losonczi

igazgató

ref. iskolai

nius Erkölcsi szabályait, (Praecepta
után,

magyar versekben

Morum) Enyedi Sam. deák

mely 1690-ben Lcsén nyomatott,

munka

példányát e

fordítá

a

Comeversei

melynek egyetlen ismert
ajándékozta a m. tud. Akadémia könyv-

írója

)

és

tárának.

Thomassoviez család, máskép Bachorecz.
nemeslevelet

1685-ben

I.

máskép

Thomassovicz

Leopoid

A czimeres
Miklós kapta

Bachorecz

királytól.

Czímere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágos-

kodó ketts farkú oroszlán, els jobb lábával kivont kardot, a másik-

A

kal zöld koszorút tartva.
oroszlán

ágaskodik

vért fölötti sisak koronájából szintén ilyen

Foszladék jobbról

ki.

aranykék, balról ezüst-

3

vörös.

)

Thomka család.

(Thomkaházi

és folkusfalvi)

Turócz vármegye

régiebb csaiádainak egyike. Eredetét oklevelek és egyéb hiteles adatok hiányában

nem

volt e azon paxi

Thomka

1527-ben eladományoztattak.

A

Thomka

nem

sei közül
László, kinek magvaszakad tán javai

ismerjük, azt sem tudjuk,

e család

4
)

család emléke hiteles oklevél

nyomán eddig csak a

XVI. század második feléig vihet fel. Ugyan is a család Turócz megyében Folkusfalván és Bisztricakán ösi örökség utján
úgy látszik
az I. Ferdinánd királytól ezekre adományt vitt néhai Folkusfalvi
Miklós után birtokolt. Történt azonban, hogy a Folkusfalvi határhoz

tartozó

Mocsüapataki földekre és írtványokra (jobban cserjés he-

lyekre) Beniczky Benedek és Ferencz Folkusfalvi Miklós magszakadtán

Nádasdy Tamástól nádori adományt szerezvén, abban
')
3

)
3

Horányi Memória Hung.

Új magyar Museum

I.

1853. évi

II. k.

214—216.

)

Collect herald, uro 790.

)

Kaprinai Mss. B. tom. XXVIII. p. 53.

4

beiktat

:

175

THOMKA.

más
kit
hogy

és

István

ellen

mondtak, eonek folytán a peres felek

nabojszai Gergely ítélmester eltt 1571-ben abban egyeztek meg,

mocailapataki földek és cserjék fele részét a rokon Beniczkyek

a

Thomka Taraásnak
is

Taegymás

igyekeztek, azonban e beiktatásnak Thomkafalvi Tliomka

ta t ni

azonban ezek

és Istvánnak átengedték, viszont

Folkusíalván és fiisztricskán a néhai Folkusfalví Miklós utáni bir*

tok fele részét a Beniczkyek tulajdonának elismerték,

Thomka

Idjártával a

egy nemesi

hol

Bisztricskán

)

helység

a

kúriát,
3

család

szk

si fészkében P o 1 k a s f u v á n,
1

egy negyed

volta miatt csak

is

s

több megyébe terjedtek

mit

szét,

ezen egyes ágak nemzékrendjét

ismerjük kisebb, nagyobb terjedelemben.
oára a

részét bírta, *) és

elszaporodván, egyes ágai Borsod, GömÖr, Nyílra,

Torna majd Zólyom, Nógrád, Békés
és adataink

*)

század els felében történtek,

Ezen kiköltözések nagy obazonban a kiköltözött ágak

nemességökröl Turócz megyétl bizonyítványt kapván, azokban szár-

XVU,

mazások nagyobbára a

század derekáig felterjed.

melynek ivadéka jelenleg nagyobbára
Ezek törzs-atyja Thomka Máté a XVJI.

Ilyen a család egyik ága.

Zólyom vármegyében

él.

szazadban (1660. körül)

Mlklan ágából

vett

élt

Folkusfalván és nejével a Huttkay család

Ilonával

a következ ágat

*)

alapitá

Máté
í

Folkusíalván
Mi klán Ilona)

l. János
(Jeszenszky Zsuzsi)

II. János
ZatKureczky Mária^
III.

(I.

János

RuUkay

I.

Terez.

2.Raksanyí Zsuzsi)

Ferencz

)

Bel,

3

Ugyan

)
)

istváuné)

1

Oklevél szériát.

*)

4

Anna.
(Dávid

gróf Ziehyek
levél tárnoka

Folyt, a.köv. lapon.

J

József

Zempiin megyében.

Itt.

Notitia nova

ott

II.

331.

Családi közi. szerint

Hung.

II,

340,

Anna

:

THOMKA.

176
III.

János, ki a* elübbi lapon.

Ruttkay Teréz
Raksányi Zsuzsi)

(1.

2/

Anna

1-tl György
1

a.
I. A^ajys
Lajos
II. Ferencz
Folkusfalván Folkusfalván.
(Buttkay Luiza)

2-tól 1.

(Keviczky

sz.

?

^^SJ)

(1.

Pál

1774. f 1841.
lak. Zólyom.

László
Folkusfalván
t

Winterlich Teréz.
Gotthard Anna)

2.
III. Ferencz
Amália
Antónia
lak. Taron
(Keviczky (Folkusházy(Battik Guszta)
nej
SimoD)
i

— Gusztáv
*—

'

i

az. 1853.

Rudolf

Lajos

II.

szül

sz. 1819.

1817.

.

f

1852.

II.

sz. 1829. sz. 1831.

N.-Szalatnyán
(Sebkné
lak. Zólyom.
(Bánik Zsuzsi) volt honvéd kap. Tnrioskán)

^B—

*•

A»- -"— — —>!»*
"

MM*

Biai111

sz. 1845.

Ez
megyébe
III.

az. 1848.

ágon,

f

"

Pál

Adolf
Bécsben,

cs. kir.

hadnagy.

sz. 1832.

mexikói
katona.

|

'

Ödön

Elek

Gyula

Simon

Paulina
sz. 1828.

1849.

sz.

1849.

mint látjuk

I.

Jánosnak

József

fia

Zemplin

telepedett.

Jánosnak György

fiától

unokája

III.

Ferencz

Heves me-

gyei Tar helységben lakik.
ill.

Jánosnak

fial.

Pál Zólyomba telepedett, ott két

rendbeli há-

zasságából tizenkét gyermeke lön, maradt azonban csak a táblán látható

Ezek közül R u d o 1 f (vagy Rezs) 1848-ban volt Zólyom
megyei esküdt, majd vörös sapkás honvéd kapitány, meghalt N.

hat gyermek.

Szalatnyán 1852-ben,

Simon

Pál elbb

II.

mexikói katona a legidsb testvér
;

Zólyom városában gyógyszerész,
Két él fia a táblán látható.

A
tokos

és

II.

cs. kir.

Lajos

1846— 49-ben a

hadnagy,

(szüL 1817.)

város kapitánya.

másik ág, mely Békés megyébe szakadt, a Folkusfalván

Thomka

')

honvéd, utóbb

Istvántól ered, és így

Bókes megyei jegyzkönyv 1781*

*)

sarjadzott le

e*vi

679. sz. a.

bir-

:

177

TBOMKA*
István
Jaján.

"^

^1690.

MáWás.

x

,

János

Turóczban
I.

György

I.

Sámuel

Mihaiy

1.

I.

Békés megyébe

1774.

1774.

ílbb.

Pál
1774.

költöz 1 7 74. körül.
'7T.

Mihály.

II.

r

Sámuel

~VT7

J
i\huszár
°f kap.

,

'

íTü

B(* kes i alszbiró
/tijuá^^z Kf
u<~.«\
" a)
(VrUnyi

-

Alberta ikrek Teréz

Alajos

József

szül 1815-

ez. 1817.

sz. 1820.

t

f

Ügyvéd B.-Oabán

Kétegyházán
,

Sándor
v ho " v k& 5>it
Lak. Losonca.

Pesten.
'

ii.

sz. 1783.

_-.-

í

cs k.

Lárizló
ez. 1*22.

sz. 1820.

lak.

t

Inokán

(Frecska Erzse)

(Öinazta Amália)

Gyula

Ida

""Emii

Pái
f 1834.

Lajos

ügvvéd
Békésben.

I.

~~ 1

Pál

Ilona
Elek
sz.i854. sz. 1858.

Etel

sz. 1844. sz. 1846, sz. 1848. sz.1850. sz.1851.

Erzse.

Ilona.

f 1853.

E

családfáu állók közül jánosnak

fia

I.

Mihály

Folkusfalvá-

Békea megyébe költözvén egyik rokona Dániel közbenjárása,
I. P á I és egy
ugy Folkásfaiváo maradt I. György, I. S á m u e
ról

,

1

}

más Thomka György beismerése

és tanúsága folytán Foíkusfalvi bir-

bérletben

hagyva, és származását igazolva.

tokrészét testvéreinek

1774, jun. 6-án mint

már Tót-Koinlóson megtelepedett evang.

Turócz megyétl nemesi bizonyítványt

Békés megyében

kihirdettetett.

Katalintól nemzett fiaival

gyermekei

is

II.

Pál

születtek,

)

vett ki, melyet 1791. jul. 14-én

Ennek

együtt 1824.

kés megyében nemességét.
Nevezett

}

megyét. Egyik

László Heves

II.

april.

Pál

fia

tsgy

(szül.

30-án hirdetteté ki Bé-

1783. f 1834.) lakott Kétegyházán, hol

Békés megyének rendszerinti esküdtje,

Alajos,

b
)

h.

ágon igy származott

fia

megyébe szakadt, Thomka
1660. év körül. Ennek iva-

ie

)

Ugyan

3

haláláig szolgálta a

megyei Inokán lakik.

Békés megyei jegyicóköDYV 1791.

s

tiszte-

ügyvéd Békés Csabán, másik

)

!

2

nejétl Urbányi

*)

A harmadik ág, mely Nógrád
Györgytl ered, ki Folkusfalván élt
déka

fia

alszolgabirói ranggal köz megelégedésre

letbeli

tanító

évi 679. sz. a.

ott 1824. évi 551. szám.

Nejcül másutt

11AGYAROR8ZÁO CSALÁDAl

mazta
XI.

KÖT.

helyett

FejérAmália

olvasható.

X2

178

THÖ.UKA.
György
Polktrsftdváii

1660 kgrÜL
.

1.

Mátyás

Polkusfalván.
II.

Mátyás

Elek.

Polkusfalván

János
Túróéiból Nógrádba
Kürtösre kttltöz

Dániel

FolkusfaUán.
1756.

!755. eltt.

András
Kürtösön
lakott Szügy ben.

szül. 1746. N.

—A -

'

1

i

"
'

»

István
szül. Sstigyben
1781. aag. 20.
fldgrádb. pabl. 1813.

ágon

ivz

II.

Mátyásnak

fia

János

a mait században Folkusfal-

megyébe N. Kürtösre telepedett, már az 17 55- ki nemesi
vizsgálatkor a jövevény nemesek közé íratott. Turócz megyétl fia

váról Nógrád

András

részére is 1781. sept 20-án vett ki nemesi bizonyítványt;

mely Nógrád megyében azon évben kihirdettetett, unokája István
ez utóbbi megyében 1813. maj. 12-én hirdetteté ki nemességét, ')
mely két rendbeli nemesi bizonyítványból e esaládfa tnik ki.
Pán ezen ághoz tartozott azon Thomka N. is, ki gróf Zichy éknek
r.sélyi urodalmában számvev volt, kinek ivadéka Nógrád megyében
(X és következ:
Thomka

N.

•ffámvev Zsélyben.
Károly
tiszttartó

Sándor
ügyvád
B.- Gyarmat
fl862.

Lajos (él)
b na sár

Esélyben f 1862. v. ftfhadn.
(Báron Vilma)
(Kalmár
Ida)

Vilmos
cs. k.

Ida,

fhad n (Gonda
Ferenez)

1863.

Tán
J

)

febr. 11.

Laura

Herruin

(Beké

^Gazdik

Albert)

Lajos)

szintén ez ágból voltTho nka

Nógrád megyei jegyzkönyv

Antónia
(Schiott N.)

kora 52.

Malvin.

Zsigmond

1813. évi 743. sz. a.

Irán.

Gizella

1802-ben ügyvéd

tHOMOKV.-^THONAÜKR.

179

Göraör megyében találjuk Thomka Fer«nc««t, kinek ?i éjétl Makay Magdolnától 1828 ban ólö gyermekei Janka. F e r e n c z
:

és

János.
Nyitra megyében

élt

Thomka János,

megyének 1761-

ki azon

ben szolgabirája volt

Ugyan

András,

ott élt

János 1836. körül
Albert lakott

kinek nejétl Buceányi Jankától

Szeniczén, 1825

Péter ugyan

alszolgabirája volt.

ott

—28.

fia

körül Nyitra vármegye

megyei rendsz. esküdt 1844-tl.

p esten Thomka László ügyvéd

volt,

meghalt 1819.

jan. 17-én,

kora 64. évében.

Abauj megyében Kassa városa fjegyzje Thomka Móricz,
ki 1864-ben vette nül láoczi Lánczy József leányát Ilonát.
A család czímere a vért udvarában zöld tóren álló magyar vitéz
(vörös ruhában) bal kezét csípjére helyezve, jobb kezében pedig kivont

kardhegyén levágott töröktejét

tartva.

A

paizs

sisak koronáján

fölötti

pánczéios kar kivont kard hegyén szintén törökfejet tart

A paizst

foszla-

dék veszi körük

Ugyan
ka-Szászky

Tomgeographus, kinek munkái 1740—69.
x

e családból származott és ilyen czimert

János

körül jelentek meg.

is,

A

a tudós

Szászky név onr.an ragadt

)

rá,

használt

mert nagyatyja

Turóczból Folkusfalváról Zólyom megyei Szászka helységbe telepedett, és

már már nemessége

János nem
nálatba vette.

is

kétségbe borúi

igazolta volna, ki azután a

,

ha unokája, nevezett

Tómka

nevet ismét hasz-

*)

Más Tomka

család lehet tehát az

,

vagy csak ennek egyik ága,

melynek czímere a paizs kék udvarában zöld téren hét arany búzakalász, egy széles ezüst szalaggal Övezve. A paizs fölötti sisak koronáján pánczéios kar kivont kardot
balról ezüstvörös.

villogtat.

Foszladék jobbról arany kék,

3

)

Thoutory család. Lásd Tomory cs.
Thonauer esalád. Thonauer Máté 1755 ben Mária Terézia
királyasszony által emeltetett nemességre.

Cafmere a vért fels részébl lefelé rézsútosan kétfelé húzott vonal által három szegü három udvarra van osztva
a fels jobb oldali
,

%

)

Azon különbséggel, mlut egy

vésett ezímeren látom,

hogy a paizs ad-

várbeli vitér.nek kardján nincs törötefej.
r Horánri Memória Hungaror. I. 316.
j
')

Burgstalier Collectio lneignium. in 8-vo,

IS*

ü

:

TKONAD,

180

—THOrOS.

vörös udvar arany sassüárnyat, a baloldali vörös udvar arany szegély
érez mellvasat mutat, az alsó kék udvarban hármas zöld balom mind-

egyikén egy arany fogas karó
fölötti

áll.

fölötte

arany

csillag ragyog.

A

paizs

sbtik koionájábó) két kiterjesztett sasszárny között, melyek

közül a jobb oidali íüig arany

félig

,

rösfejér egybefont szalag övedzi.

E

félig vörös, félig

emberi alak, fehér ing gallérral nyúlik

ezüst, feketébe vont

ezüstvörös.

kék, a m&aik

ki, fejét vö-

Foszladék jobbról aranykék

,

balról

*)

megyében honos.
Thouad család. Zemplin vármegye czímerlevelee
család Szabolcs

Thopos

esaláda.

(Thoposházi) Thoposházi Thopos

Bálint

1605. dec. 10-én Rudolf királytól kapott rokonaival Thopos

Mihály

és

család.

Györgygyei együtt czi'meres nemeslevelet,
A család a Zaía megyei T o p o s h á z á ról

látszik — a nemesség szerzk atyja

volt

Topos

lovas ezredben hadnagy, ki 1594-ben esett el
elleni ütközetben.

A

2
)

vette elönevét.

Ferencz,

Gyr

Ugy

a PálíFy

táján a törökök

3
)

4

család nemzékrende

néhány ízen következ

)

Thu.pos N.

1ML
Mihály
1573-1611.
(1.
8,

Ferencz

N.

1591.

Viszocsáuyi Erzse

(ZolthavErzse)
Z"~?~~~

Kajdácsy Anna)

<

Hona

János.

Bálint

István.

Farkas,

1604—26.

Zso^I Anna

1675.

^or

KatT i?Í!5EÍSfiÍ£5>

(Sándor (Marsovszky (Divé*ky
N.)
Ziigm.) Gáspár)

16.12.

1612.

1

^avia;

Miklós

1641—50.
(Baranyay Kata)
Zsuzsi.

Gáspár.
hézag.

Ádám.
,

János

Kata

1731. Breznicz

(Bachó

eizálogitója.

István)

1660. táján éh a Dunántúl Topos
l

)
3

Adami Scuta gentiL tomo

)

Kassa

)

Peth

3

*)

sz. kir.

Ádám.

1760.

Bethlen Miklósnál

XIII.

.áros levéltárában vau az eredeti arinalis.

Gergely M. krónika 137.
Szontagh Dán. közi.

lap. Istvánfíy Hist. Í6fc5. evi kiadás 415-

THOR.
apród.

sorában

Hamar

Pál

család. Thor

Somogy vármegye nemessége

Miklós

éa

az.

Thoráliyf
egyike.

Hamar

Lásd

család.

1602. apri! 20 án a páni

meg Rudolf

családdal együtt nemesítetett

ugyan

is

család

181

áll.

Thor
rök

Topos nev

Jelenleg

*)

—THÓTOK.

munka

ts. e

nemes

esaládainak

*)

Thorda

család. Thorda

ban kára. tanácsos volt

és ettl

Zsigmond

Ferdinánd király kora

I,

lööö-ban Viczmáudy Mátyással engedélyt

hogy a Zemplin megyei Csernakó helységet

nyert,

Czíme-

által.

V, kot, 41, lapján.

vármegye

Zemplin

király

apáczáké és pálosoké voltak- bizonyos

elölt a sárospataki
3

lett elfoglalhassa.

és Mocsárt,

Ez

)

a

Torda Zsigmond

lehetett az,

melyek az
mel-

föltétel

kitl & hosszú

Sz. Iván éneke van, *)

És tán ennek
János kolos vári

Ez a

Torda
Torda

jegyz

Thorda

Históriájára verset

1596. táján Jakobini

ki

írt.

5
)

(vag> Thordai vagy Tordai) család Bihar megyei
voil

ott

több helyütt birtokos, és

helységet 1552-ben egészben Tordai
portát) bírták.

6
)

Zsigmond

Atyjok tán azon Tordai

(14 por-

M

i

k

l

ós

1505-ben a rákosi országgylésen mint Bihar megye követe

volt, ki

vett részt.

7

)

Erdélyben a somogyorai
Tordai

Máié,

Thordai

helységrl vette nevét,

Péter(17

tát) és

fía volt

stb.

T

íi

o r d a y család virágzott.

Lásd

cs.

Thornos család.
házi Thornos

Márk

(Thorooaházi) Kihalt család, meíyböl thornos-

1451-ben

élt.

*/

Thóih e&aiád. Zemplin vármegye nemessége sorában áll. y )
Thótok család, Szintén Zemplin vármegye nemessége közé
soroztatik.

i0

)

Bethlen Miklós Önéletírása L 342.
Szírmay Ü. Zemplin uot. top. 118

1

)
2

)

tomo XXIII pag. 23. Szirma?
210. Engel, Gesch. II J. 96-310.
*) Schwantoer Scriptores fíerarti Hmig. %-véí tomo
3

Kapi'Jüai Mss. B.

)

t

*)

Ugyan

«)

Bielek, Maiores

ott

Jászay Pál,

•)

Tudománytár

*)

Szirmay

"*)

C.

Ugyan ott

I.

566.

744,

Hang.

A M.

')

C. Zemplin not. top-

113. 115. 123. etb.

nemzet napjai a moh. vész után

XV. köt,
top. IB,

1837, évi fcly.

Zemplin not.

167, lap.

157.

:

THÓTT.— THUÖÜT.

182

Thótt család.
ben

A

János

nemességet Thótt

szerezte, ki 1712-

Károly királytól kapott czímeres nemeslevelet. *)
Czimere következ, a vért kék udvarába a jobb és baloldalból

III.

egy egy vörös mezü kar nyúlik be az udvar alján zöld téren álló
arany búzakévét fogva, fölötte jobbról arany félbold, balról arany nap,
közben bárom arany csillag ragyog. A vért fölötti sisak koronáján bá,

rom

arany búza kalász ragyog. Foszladék jobbról aranykék, bal-

szál

ról ezüstvörös,

Tht e&alád.

(Nyárad-karácsonfalvi) Marosszéki székely csa-

mely már Mátyás korában nemes volt *) Egyik eiöde Tbót
Miklós 1506-ban az agyagfalvi gylésen mint Marosszék követe
vett részi György II. Rákóczy György hadával Lengyelországban

lád,

Orbán

esett

el.

ben.

Pál

II.

Tököly

alatt barczolt és

Zcrnyestnél veszett el 1690-

József császár korában Marosszék fjegyzje

,

táblai ül-

Tudományos ember volt, tekintélyes férfiakkal állt érdekes
levelezésben, mely levelek a forradalomban vesztek el. Az utóbbi idk-

nökké

lön.

bl a család

nemzékrende ez

Pál
(Bartha Teréz)

1

r— " —

"

—— - —

Klára
(Beregszászi
Imre)

Más

A

1

Bora
(Simon
József)

oldal-ágból valók

Dániel

és

egy másik Pál.

család czimere barántosan kétfelé osztott vért, a fels vörös,

tart.

A

szbiró.

liliom látszik.

ronájából arany grif emelkedik ki
liomot

'

Sámuel
1848. Kolozsváron

kék udvarban egy ezüst

és alsó

?Tl

(Rettegi Erzse)

A

vért fölötti sisak ko-

kinyújtott jobb lábával szintén

li-

vértet foszladék veszi körül.

család nevét

Thuba

,

A

tf

„T b ó t -nak

irja.

család. Zemplin vármegye nemessége sorában

T u b a családdal, mely Veszprém megyében
alább Tuba név alatt leszen szó — nem tudjuk.
Thugut család. Tbugut F e r e n c z, egy linczi
Azonos-e a

él

,

s

áll.

3
)

melyrl

;

udvari tanácsos
')
2

)
3

)
A

)

,

ácsnak

és ausztriai cs. nuntius a török portánál,

Coliect. herald, nro 716.

Török Antal egyszer közléae.
Szírmay C. Zemplin not top. 1 18.
Vehse Gesch. d. st. Hofí. szerint.

fia,

4
)

1774-ben

:

THULY. -^THTJMEREI.
utóbb mint

l

birodalmi báróságra emeltetett,

1

)

a

1802-ben magyar honfiusítást nyert.

)

cb.

államrainister

kir

Benne családja

85

kihalt.

Thuly cg a Iád. Dunántúli kihalt család, ismert családfeje Thuly
Kelemen deák (literátus), ki nül vévén leszensze-tomaji Torna) László
leányát Zsófiát, ezzel

következ nemzékrendet

8

)

alapított

Kelemen
(Tomaj

idsb
(halasi

Anna

Zsófia)

Bálint

Fekecb Kata)
Gábor.

Bálint.

(Mártonfalvi
Imre deák)

Bertalan.

_^

Kata

'

(Vásárhelyi

András)

Tbulmon

család. Somogy megyei birtokos nemes család.

család ismert tagjai ezek

Thulmon János

:

bírván Kégli Gáspárnak leányát Kégli

ban

A

1676-ban, feleségül

élt

A n n a-M a r g

i t

o

t

ki

,

i

676-

tett végrendeletet.

Thulmon

József

élt

Mihály nak

1735-ben

iaplar falvai

Nagy

Máriától

fia

Thulmon

h

)

Thulmon Kata elbb Meslerbázy Andrásné, utóbb 1743.ban
Benk Ádámné. Másik Kata 1741-ben Borsónyi Benedekné.
E század elején Krisztina Gömbös Ádámné Julianna
Kronekker Jánosné 18íí-ben, Zsófia Gömbös Tamásné,
János íbiró Somogyban 1811-ben.
,

Rozália

Beraenyi Lajosné 1776-ban, anyja Bersenyi Daniéi-

nak a költnek.

Tbulmon Pál 1823—25. körül Somogy vármegye

foadósze-

döje volt.

Thnnierei
és

Miklós

paizs

salad.

A

czimeres nemeslevelet Thumerei

kapták 1719-ben

kék udvarában zöld

téren

III.

Károly

királytól.

emelked négy

mástól elrekesztve négy függleges kékebb vonal
sisak koronájából fehér ruhás hosszúhajú

!

)

>)
3

)
4

Megerle, Oest. Adelelex. Erg. Bnd.
Rajcbányi, Ded. gen.

lí.

)

Mss. Musei nationalis folio

)

Collect. herald, nro 880.

s

íK).

1802. évi 31. törv. ez.

lat.

nro 2340

d

)

János

Czimerök a

kinyílt tulipán, egyáltal,

A

paizs fölötti

szke hölgy emelkedik

ki,

:

THUMEREÍ.

184

—THUR4NSZKY.

kinyújtott kezeiben zoid ágat tartva mindkét felöl,

A

fos/lad ék jobbról

arany kék, balról ezüstvörös. A vértet telamonok gyanánt két oldalról
szintén két fehér ruhás hölgy tartja, egyik

Thuránssky család.
régiebb családa inak egyike

Ung, Trencsin

si
elönevét

és

(Thuriki) Liptó várraegye törzsökös leg-

elszármazva Abauj

Zemplin megyébe

vette, és

,

Árva Borsod, Hont>
»

is.

Tur

k he lysége, melyrl nevét és
mely hajdán Tura-pa takának neveztetett. ') Els

megyében

birtoka Liptó
is

,

kézben zöld galyat tartva.

i

tudható törzsei a családnak S y b o r (=: Zigur) és Marcüvsl testvérek,
kik Liptó megyei Teplán voltak birtokosok ; amannak fiai
és

Dénes

Albert, ennek
tói

tiai

Tamás ésSimon

1

278 ban IV. László

Liptó megyei íeplai földjükért csereadományban kapták

pa t a k a

t,

mely elbb Likava várához

király*

Tura-

tartozott.

Simonnak na Ferencz Donch fispántól azon szolgalatáért,
hogy a hadban nekie lovát adta, a komjatnai birtokot kapta, melyre
I. Károly király 1340 ben szintén beleegyez adományt adott

István, Tamásnak fia B ál i n t, és A ntálnak fia í s t v án Bebek Imre országbiró birtokjog vizsgálószéke
eltt produkálták ama birtok jogaikat kimutató okleveleiket *)
Az eddig említettek nemzékrendi összeköttetése így áll
1381-ben Péternek

fia

_N^_
Sybor (Zigur)

M&rczellua

Dénes

Albert

Tamás

Simon

.J-^L:

- nl!L

jfWá.-

taia.

Péter.

Atital.

Báltöt

Ferencz

István

István

Tamás

139Í.

1391.

2391.

Tovább adatok hiányában

Kotniáfcnjií

S*

e családfát nénr folytathatjuk, és csak

©gyes tagokat, és töredékes nemzékrendeket közölhetünk.

1638-ban
rai jegyzc.

élt

a családból Thuránszky

Miklós

pozsonyi kama-

•')

1659-ben

Péter

elfoglalt

kúriája és jószága miatt Naprágyi

Erzsébet ellen perelt, mely ügy az országgylés elé került.

A
tói

múlt században

családja igy
l

)
-)

geneal.

*)

Ad ára,

kinek nejétl Szent- Jványi

Évá

:

nova Hung. II. p. 579.
Liptói Hegestrum l Történelmi tár IV.
Bel, Notitia

II.

*)

áll

élt

*)

139.

Vezteniczy Joan.

lg.

1649. évi 59. törv ca.

Januai növi Antii.

köt.

2L

22,

Rajcsáuyi Deduct

:

:

185

THÜRÁNSZHY/

Ádám

.

(Szent Iványi Éva)

irj,

Ugyan

ez idtájban élt J á n o

Magdolna

leánya

6,

Anna

Zsuzsi
(Kóczián
László)

Klára
(Thurénszky
János ifj*)

Jónás

Gáspár.

Károly.

(Gálos
Károly)

nejétl Justh Annától

kinek

Báan Á-iámné,

A

XVII. század második felében élt Liptó megyében Thuránsaky Benedek, kinek nejétl Jakabházy Fruzsinától ivadéka néhány
nemzedéken át *) következ
Benedek
(Jakabházy Fruzsina)
Benedek.
András.

Oáboi

Fercncz

János

Bora
(Sigray Mátyás)

Iiona

Gábor.
...

-

Zsófia
(sz.-miklósi

(Rády Mátyás)

Pongrácz

,'-*. ,„

Miklósáé)

Ezechiel.

még a XVII. és XVIII. századból Thuránszky Sándor, kinek neje Bohua Bora, László, kinek neje Pongrácz Mária,
és Thuránszky Éva, 1680. körül Plathy Györgyné.
Liptó megyében az ujabbi idben legnevezetesebb (agja volt a
családnak Péter, 1829-ben rendsz. esküdt, 1832 ben aiszolgabiró,
1837-ben fszolgabíró, 1842—1845. fjegyz, az 1839. és 1843. évi
Ismeretesek

országgylésen követ.

M árto n

1 840-ben

esküdt,

1 843-ban

aladószed.

István jelen-

leg lakik Turikon.

Az Árva megyében

települt

ág

feje

János, 1828 ban Árva

urodalmi pénztárnok volt, kinek nejétl Ambrózy leánytól
ládfa

9

ily csa-

támadt

)

János
Árvái urad. pénzt*
1328.

(Ambrózy

N.)

.Lajos 1842.
Jui'ta
Mária
Janka Etek
árva urad. pénzt. (Galtasr (Tomcsik (Országit
(Párniezky N.) Józs.keresk. János
Sándor)
Szlaniczán) a Jtubínt biró
|

Vendel
Fruzsina
ügyvéd
(Chalupka
A.-Kubinban
Sámuel
(Gynrcsák
lelkész)
Cleiacntina)

Apolló
István
Árvái esküdt (Zmeskai
1861.

Zsófi. Luiza. Petronella.

Elek)

')

Bajcsányi Ded.I. 64. 140,

*)

Szontagh Din. köz).

Mária
1864*

^

:

THüRN ÉS TAXIS.

J86

A

Trencsin megyébe származott ágból Beczkón lakott 1646 ban

P é t e r,- Dvoreczen Pál 1658-ban, és ennek utódai ugyan ott meg
1689-ben is, midn ivadéka, mint a Thuránszky család valóságos származéka a nemesi lajstromba

iktattatott.

Sándor

1837-ben Halácson laktak

és

fiai

Ámanil

és

Gottfried.
Borsod megyében Nekésen, Zólyom megyében Szliácson laknak*
Zemplin megyében e^század^elején birtokos volt a Thuránszky
család Hoportyon.

ben vette

Ung megyében Thuránszky Ferencz

*)

nül Kossuth

Hont megyében

1859-

Idát.

Rudolf
Károly

1839-tl megyei rendsz. esküdt, 1845-

1842 ti rendsz. esküdt,
— 49-ig alszbiró,
ugyan
1845— 49 alszbiró. Tán a Hont megyei ágat képezi a következ

töi

ott

ig

tol

nemzékrendi toredék

is

György
-'

(Gedey Eva)

'

-ri-*T

Thurn

l

-.

«i

n

»

»—

Eva
Janka
Teréz
fGyura Gábor (Eger András) (Czesznak
János)

Péter.

é» Taxis család. Olasz eredetnek

A

XVI.
a római német bitartják.

Lamoral nev se
rodalmi postaságot nyerte, ezt 1615-ben Mátyás császár f, és Örökös

században emelkedett

fel,

midn

1695-ben birodalmi herczegségre emeltetett a
család. Vallására nézve római kath. és székhelye Frankfurt, még in-

posta mesterré

tette.

kább Regeiisburg.

a
)

Czímere a családnak négy

felé osztott vért

,

egy közép

vérttel,

melynek kék udvarában ezüst borz (Dachsl) látható. Az 1. és 4-ik
udvarban koronás, ketts farkú oroszlán látható, a 2. és 3-ik ezüst udvarban vörös vártorony, mögötte arany liliomos királyi pálcza szemlélhet. A czímert hzgi korona fedi.
Minket a családnak csak két tagja érdekel, nevezetesen berezeg

Thum

ós Taxis

nül vévén

Fridrik

(szül.

1799.)

cs. kír.

gróf Batthyány Mária- Antóniát

(sz.

lovas tábornagy, ki

1808-) gróf Batthyány

Vincze leányát, az 1840. évi országgylésen herczeg Thurn-Taxis

Vilmos Károlylyal
kül

honfiusítatott.

együttt országgylési szék és szavasat nél-

3
)

*)

Szirma? C. Zemplin. not. top. 118. 229.
Hasznon mulatságok 1824. évi foly. 361-362. lap.

Ó

1840. évi 51. törv. ez.

')

THtJKÓCZY.

A
híg.

család különben

Thurn

Terézia

ia

187

sógorosodva van magyar családokkal, igy

és Taxis Sátídor-Rárolynak (szül. 1770.

leányát

f 1S27.)

herczegnöt (szül 1794.) Eszterházy Pál vette nül.

s

Tfanröeiy esalád. (Turócz szent-Mihályi) Turócz megyei
régi kihalt család. Már 1 269-ben találjuk Turócz megyében a Turóczi
családnevet, a midn Imrének fiai Tamás, Benedek és Márton
IV. Béla királytol

Be ne nev

adományt nyer-

birtok jókra új kh\

Ezen Bene fidet utóbb Benefalva most Benicznek nevezik,
ezen testvérek a Beniczky család sei lettek. *)
£ családból lehettek: Turóczi András 1412-ben Zsigmond

tek.

és

*)

,

*

király titkára.

Benedek 1464 ben királyi föajtonálló mester. 3)
Turóozy György 1488— 1492 ben f pohárnok mester. *)
A turócz-szent mihályi Thuróczy családnak nemzékrendje *)

Turóczi

vetkeze

kö-

:

István

de Thnrócz.
I. János
de Thnrócz

I.

Miklós
1366.

1866.

Péter
de Thurócz

literátus

1414.

r
IL Jáuos 1468.
de Thurócz-sz.-MiLály
1470. tur. conv. jegyz
1488. itélömesíer.

IL Miklós

Bora

nagyságos

(pinczi Juhos

Erdélyi alfajda

Péter)

*

Peregrin.
'

<,.*?*„.
9 **ff\.
a 1 * ?*1M?^
A*
*™ deák >

itélomest.'lö25.

.

Turóczi fispán.
(ZaUáth Margit)

^

(ft-

GJJfP* r
1626

M
vpT

T

TTTJÍTiZ

*

\™*ékI
&***&

Márta 1626.
(Nyáry Lörinczné 1545.;
I.

Já n

o s testvéreivel együtt kapta

Turócz megyei Alfalu más-

kép Zorkócz negyedrészét.
Turóczi Regestrum. Engel, Monumenta. 77.
) Bel M. Notitia nova Hung. II. p. 380. ea Budai Fer. Híst Lexic.
•) Corpua Juris 1464. évi törvény. Budai Fer. IIÍ. 470.
4
) Corpue Juris az 1488. és 92. évi végzemények záradéka.
')

2

s

)

Rajcsányi Geneal.

II. 91.

III.

470.

THüuóczr.

188
II.

János

II.

Miklós ll 3-ban

kezdó magái Turócz-szent Mihályról írni, 468-ban
Mátyás király ügyében ügyvédképen mködött. 1470-ben a turóczi
premontrei convent jegyzje volt, 1488-ban itélömester lett. Egyik fia
1.

erdélyi alvajda volt;

szerzé

<>

rócz vármegyében Tói-Prónát a Serafin és Szucsán

1524-ben itélömester

kivtíl egészen.

meg Tu-

birtokróazeken

1525 ben kü ályi személynök.
v

;

Turócz vármegye fispánja és udvarmester. Neje voli
Zabláthi LbVincznek leánya Miliit
Mér 1544 ben nem élt.. 1 ) Nála
1527-ben

szolgált

lett

Ny áry Miklós,

atyja bedeghi

Nyáry Lrincinek & család

törzsének, ki Tharóezy Miklósnak egyetlen leányát Mártát

nül

vette.

Tburóczy család. (Ludbregi) Horvát országban virágzott.
Törzse Bernát Turócz megyébl eredvén, innen vette nevét, szerencsés katona lóvén

1502

— 1510.

körül Horvát országi albánná és Kö-

vármegye alispánja lett. Fia János szintén albánná lett, és noííi
vévén Somogy vármegyébl Gyulai Jánosnak Battyán Zsófiától leányai
Annát, ettl lettek fiai István, Bernát és Gábor, ki már nagy-

rös

ságosnak czímezteteti

,

és

nejétl

B e n e d e k o t, Jánost

nemzé

nicbich

Vidar-telekí

Sibrik

Magdolnától

a magvaszakadtat, és 8 á

r

á

i

Dvor-

György nét.

Nevezett
kir. tanácsos,

B e n e á e k,

1806-ban

Ludbreg, Belees és Vinicza birtokos ura,

aláírta a

békekötést 1615-ben Dalm.,

bécsi

Tót ország bánjává neveztetett és beiktattál ott. *)Már 1635ben csak özvegye élt nagy- tábori Ratkay Zsuzsanna kitol két gyér
Horvát

és

,

meke maradt; Miklós, kikben a ludbregi Thuróczy
Borbála 1636-ban gróf Erdody Farkas neje.
A család leszármazása 3 > következ

család kihalt, és

:

Budai Per. Hist. lex. III. 471.
ac Fortunáé Illustrissiini
) Honori
Benedicti Thuróczy, Domiui in Ludbreg
!)

2

.

Spectabilis ac Magnific; Doniról D.

,

Beieca

,

et Vinicza

Palmatiac, Croatiae et Slavoniao Báni et Prorcgis, nec

m

:ion 8.

,

ctc.

Regnorum

Caea. Ergíaeque

áignitatem faueto adiret omine
p
Applausum est a (ieneroso et Nolnli Adolescente Stephano Berisl&vieh de KieMlaka, sacrae Poetices in Archiducali Academia Gra^eii Studioso 3tc. obaer

Mattis Coneiliarii

C u

vantiae ergo. Graecii
3

)

h a n

MDCXV.

c

t

o

s e

4.r

Rajcsány Ádám, Geteal Ö.

l*2tí.

g

ii

e

*

.

THUÜÓCZV.

189

Bernát
1602. IV.

János i5£2.
pl -bán
(Gyaíai Aiwa)

Nagys. Gábor

István.

II.

Bernát.

(Bíbrík Msgdol.)

~

"

i

"

"

*""
t

'

Benedek

Jánoí>

Sára

1616. hoj váfcorsz* báaja

f

(Dvorníchich

György ne)

(Ratkaj Zsuzsi)
7

Bcra

Miklós
(gr.

f

1635.

ErclCdy Farkas)

Thuróciy család.

Raksányi családnak egy ága ;

Nem

külön család, hanem csak a
mely Erdélybe szakadván, ott eredeti

(Baksáni)

helyérl Turooz megyérl Thuróczy nevet
mint Pál, ki

KüküÜo megyében

Búzás liessenyon

s

és visel

,

1848. eiött szolgabíró

helyütt, valamint rokonai

több

muel, Karolina sa

viselt

többi

mai napig,

volt,

birtokos

Öyörgy,

Sá-

Erdélybe a Raksányi család ez ága a XVII. században költözhetett,

egy töredék nemzékrendje

')

ágnak ez

aa erdélyi

:

I. János
(Pókay Anna)

lí. János 1788.
(Hen ter Bora)

Anna

HLajos

Teréz

~"1
(Kakucsi Per.
1 1764. eltt.

Benedek)

János

%örgy)

Zsuzsa

1786.

(Henter

1785.

(Eperjesy

Csapón Küküil megyében valószínleg anyja Pókay jógám Ekkor egy közbirtokos társa feladása
II.

élt s bírt

mint lázadással vádolt letartóztatott

folytán,

felmenté.

8

)

,

de vegyes törvényszék

**)

György
körül,

1738-ban

szintéa Rüküllö

de a táblán

nem

Nincsenek a táblán

megyében

élt

az

id

tájban 1738.

áli.

Sámuel

sem, 177í-ben Küküil várm.

számf. tör. sz. ülnöke.

Továbbá

Anna

Cserey Józsefné,

mondné.
)

Hodor Károly

)

Szilágyi Per. Klio III. 427-435.

)

Apor, Synopsis Mutationuin 293.

1

2

3

közi.

Klára

b.

Kemény

Zsig-

:

THÜRÓCZY.—-TBURSZKY

t90

György, 1827-ben Kükallo várni, törvényszéki tiszt ülnöke.
Károly e század elején B.-Szolnok vármegyében lakott, orda*
kes gúny versek szerzje.

:

)

Tburóezy család. Ily nev nemes család Gömor
Tenics megye nemessége sorában is említetik.
Ezekbl lehettek J á n o s, ki 1812-ben, és J ó z s e f,

Szabolcs és

,

a Lndovieeára

ezer, ezer ftot adtak.

Thuróczy

József

)

ügyvéd Pesten

tbiró, és

ki 1836-ban

2

halt

meg 1835.

mart.

25 -én kora 68. évében.

Thurszky család. Trencsin vármegye

czí mer leveles

nemes
Tridvorí. Ezen

Régi székhelyei Ovcsárszka, Teplicze és

csalácla.

utóbbi birtokot

Márton

szerzé neje Szeghy Dorottya jogán 1650.

körül.

Ncmzékrende, mint az Trencsin megye levéltárában nemessége
igazolási folyamodványához mellékelve található, a ) így következik
Márton
1650.

(Szeghy Dorá)

Ádám

1663.

(Barauyay Eszter)

A uclrás

Aatkáa

szül. 1687.

sz. 1699. j&n. 4.

Rákóczy híve
(Nej* M.

Zsuzsa
(Janecz János)

(Jakubik Anna)

<~

K«*)

--^"^

(Moravcsík Éva)

Mária
az.

máj. 19.

Ádám

András

Ilona

1716.

sz. 1719.

Bora

János

aug. 24 az. 172S. ez. 1726.
Kosztoláni
hov. 11. febr. 10.

(Jász

az. 1721.

april. 16.

István
Szikszón,

Ágnes)

(Gyurkovazky
György)

lelkész.

András

'

sz. 1758.

József
szül.

lgnácz István
Koeztolányban.

Gyöngyösön.

András,
bélyeg

alól

£

ki a családfán

Ebergényi László

családhoz tartoznak

áll,

mint Rákóczy híve, a hütlenségi

kir. biztos által oldatott fel.

még

a következk, kiknek emiékezetét a

somai és ovesárszkói eg vitáz anyakönyvekben
')

Közhasznú Esméritek

tára I

218-219.

«)

1812. évi 2. ds 1836. évi 39. tözv. ez.

4

Szontagh

)

Dán

közi.

találhatni:

THURSZES>*-THÚRY.

191

György, kinek Dorottya nev nejétl születtek gyermekei
Borbála 1696-ben, Mik ós 1706-ben.
2. János, kinek Anna nejétl született Anna 1705-ben, György
1709-ben, János 1713 ban, Zsuzsa 1716 ben.
3. Ifj. György, kinek Kata nejétl szül János 1735-ben,
Anna 1738-ban, Kata 1741-ben, Zsuzsanna 1745-ben.
4. Ifj János nak nejétl Zsuzsannától szül. Zsuzsi 1 737
Anna 1740-ben, János 1747-ben,
5. Légit]. J á n o 8 Fzik Kata nejétl nemzé Miklóst, ki
1.

.

1745-ben született

Tbursiky család.
csini eres

A

különböz

fölebbitl

nemeslevelét Thurszky

András

család,

melynek

szerezte 1795-ben.

Csimere függöleg két felé osztott vért, a jobb oldali kék udvarban zöld téren arany oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, els jobb lábával ezüst nyilat tart; a baloldali ezüst udvar jobb oldalából két fej
iekete sasnak fele testrésze nyúlik ki.

A

vért fölötti sisak koronájából

két fekete strucztoll között arany oroszlán ágaskodik ki, els jobb lábával ezüst nyilat tartva, hegyével lefelé. Foszladék jobbról aranykék,
balról ezüstfekete.

l

)

Thúry

család. (Közép Thúri) Hont vármegye régi kihalt családa, mely azon megyében fekv Fels, Alsó, (vagy nagy és kis) kö-

zépsö-Thur helységek közül ez utóbbiról írta elöne vét. Már 1464-ben
Thúri János a Dalmadyak adomány levelében királyi emberül van
megnevezve. Ennek lehetett fia Közép-thúri Thúry István, ki
1483-ban

élt,

és kitl

j

a családfa így

*) le.

István
1483.

Gábor

János

1580.

1530.

Pál

(Elephánü
Magdolna)

(gyulai

(Varbóky
Anna)
i

Ilona

1589.

(Konkoly
György)

Nagy

Peren ez)

r

Bora 1552

Farkas

György

Kata

1530.

Márton

(Palásthy

1558. 75.

Komáromi

Gáspár)

Bora

Fruzsina 15S0.

(Palásthy
(sterbiczi
János) Horváth Gáspár)

al kapitány

1618.

Felpéczi Anna
Babindali Erzee)

(1.

Pápán

2.

1626.

Ferencz

István

1587. 1613.
t 1631.
s
E.-njvári alkap. 1606. eltt.
(Zi.Jiy Kata)

Adami Scuta

Eik.se

Kata

(Ormándy

(nebojszai

Péter)

Balogh Ferencz)

2
tomo XIH.
) Wagner Mas. tomo LXX.
Rajcsányi Ádámnak 1753. évben szerkesztett táblája szerint.
')

gentil.

p.

206

THRY.

192

A

elbb

Márton

Komárom

vára

vagy utóbb P&lotavár kapitánya voit; birt

Gyr

családfán álló

1587 ben

alkapi-

megyében is. Fiai közül F;e rencz, ki a ieányággal nevezetesen Thúry
Borbálának fia Paiáathy György gyei 1599-ben szerzdésre lépett úgy
1613 ban nejének Zichy Katának (Zichy András és Májtbényi Magdolna

tánya,

;

l

leányának) részérl egyezkedik.

)

Ugyan ez évbon Komárom megy

i

2

Ekei helységbeli részét Kulcsár Orsolyának 16 évre zálogba adja. )
Már 1634-ben nem élt, midn özyegye ékeli hárem telkét tóthi Lengyei Jánosnak engedte át

István 1602 ben

8

)

Ferenezczel együtt ellentmond Hont megyei

N. -Táron Jelsich Miklós s mások beiktatásának.

)

Bírt

Komárom

de 1631-ben már nem élt, mert e helymagva szakadtán 163! -ben Püspöky Jakab nádori ado-

megyei Thúri-Szakálloson
séget az

'6

mányban

kapta.

E

k

is,

5

)

Thóry

családból volt a vitéz

Hont megyei sági kapitány

volt,

1

György

is,

ki

1544 ben

552-ben a palásti mezon harczolt,

1558-ban Lévai kapitány, majd Palotai kapitány 1566-ig, a

midn

Palota várát Arszlán török basa ellen vitézül védte, ekkor öcscse

Farkas

is

(kirl alább) jelen

volt.

Részt vett Veszprém, Tata vissza-

más derék ütközetekben, vitézségeért arany lánczot
kapott. 167 l-ben már Kanizsai kapitány volt, midn túlnyomó török
ö
csapat által megrohanva életét veszté. ) Helyette 1566. köri Palota
vár kapitányjává atyafia Thúry Márton lett. Györgynek csak három
leánya *) maradt: Zsófia elbb Saller Andrásnó
másodszor Keresztúri György né, Anna Keczer Sándorné, és Katalin Marczalty György né, kiknek férfi utód hiányában 1574-ben Miksa kir. adományt adott a különben kir. fiscusra száílaadott Gyr megyei gyömöfoglalásában, s

,

röi,

nagy

és kis-peczi birtokokra.

Említett
lota

Thúry

Farkas

Gábornak

fia

várának segélyért járt Bécsbe, 1589-ben

György

pedig, ki 1566-ban Patett

végrendeletet,

fia

részére, ki 1618-ban a Pápai várrségnél szolgált, és 1626-

')

Sz.-benedeki Convent 1613. Protoc. J. pag. 548.

*)

Fényes,

) Ugyan

Komárom

várm. 100.

ott 100.

*)

Sz.-benedeki Convent Capsa J. fasc.

*)

Fényes,

6

Istvánffy Hist. Forgách Comment. p. 461. Budai Fer. Hist. lex. III. 462.
Wagnernál Mss tom. LXX. p. 306. Rajcsúnyi szerint, és Tudományos

)
7

)

Komárom

gytijt. 1829. II. köt. ft7. lap.

2.

nro 25.

várm. 108. 109.

Gyr

megyei Szerecsen birtokot követelt, továbbá nvérei, ügy
l
rokonai Thúry Márton és György részökre is. )
Talán nevezett Thúry Györgynek a Farkas fiának fia volt azon
Thúry Benedek, ki Hathalray Katái bírta nül, a kivel ily csalában

dot

*) alapított

s

Benedek
1670. körül.

(Hathalm y Kata)

Kata

György.

Benedek

István.

Farkas
pápai kapiL

(Tailián Gergely)

Kata

Jalta

(Kázmér György)

(1.

Szakon v János

2.

Puy Mihály)

A

Thúry nemzeteégnek azonban még régiebb emlékezetére is találunk. 1422-ben élt két testvér: Mihály és í mre Hont megyében,
kik magokat Kis-Thúrról, máskép Kis-Ságról Írták táblázatuk ez
:

r

~

N.

Mihály 1422.
Kis-Thúr
(Dalmady Ilona)

Imre 1422.
de Kis-Thúr
alias de Kis-Ságh.

Literar. de

Margit.
(1.
2,

A

1469.

Dalmad f 1465.
ffLAgn*)
Anna
1476. 1508.

Horhi Péter

Pomány

ifi. ím re
de Kis-Thúr literátus.

Miklós
de Kis-Thúr et

,

:

'

táblán álló

de Kis-Thúr.

Horváth János
Darási András 1469
2. Tarródy Mihály)

(1.
2.

Mihály

'

Zsófia

kajád. 146H

László)

j^~

Dalmady családba nül
Dalmady ifj. Gergely nvérét.

beházasodott a

.

Dalmady Mihály leányát
1422-ben Kis-Thúrröl máskép Kis-Sághról, mely Ipoly-Ságh mellett feküdt, irta magát. Fia Miklós már Dalmadról is írta elönevét a KisThúr i név mellett, Ez 1465-ben Mátyás király adománya folytán ellentvévén

Ilonát,

mondás

,

Hont megyei Dalmadi helység birtokába,
a táblán látható három leányával együtt. 3 ) Meghalt 14ö9 ben.
Ismeretes ínég e családból Thúry György, kinek 1519-ben
mellett

beiktattatott

csak özvegye liona, és leánya

Más Thúry nemes
')

a

)
*)

Anna

családból származhatott azon

Wagnernál Mss. tom. LXX.
Eajcsány Geneal.

Ugyan

éltek.

I.

Thúry Pál,

p. 206.

52.

ott II: 97.

M&OVAKOnS/io CSAXÍDAX

XI.

KÖT,

v

18

ki e

:

194

TflÍBT.

század aisÖ negyedében NTégrád megyében Berczelen gazdatiszt

Mária Gyürky

jéti Koncz Katától leánvai:

Feheiánné

,

fia

szintén Pál,

Kónyán

ne-

,

Bora Gyürky

Pálné, ég

gazdatiszt, (f 1826, magtalan)

els

neje Moosáry Bora, a második Ivánka Krisztina volt.

Czimere ezen Thúry Pálnak a vertben hátulsó lábain ágaskodó
oroszlán, a vért sisakján könyökl kar kivont kardot tartva.

Tiiary esalád. (Máskép Kun.) Ung megye nemes családa, honnan más megyékbe
cöbb megyében

mint már

él.

is

elszármazott

Ismert törzse

Th

jelenleg Szabolcs és Borsod s

s

,

r

ix

y máskép

slbb is nemesi rangban álló de
,

Kún

leveleitl az

Gáspár,
idk akkori

ki
vi-

szontagságai által megfosztatott ,

III.

Ferdi-

nánd király állal Bécsben 2 $54. jun. 26-kán
kelt czimeres nemes lenejével Brényi

vélben

Katalinnal, és

András,

János, Gáspár,
Bora, E r z s e és
Zsuzsanna leányaival

együtt

elbbi ne-

mességében megersíteezen czimeres

és

tett,

nemes

levelet Nagy-Ka-

posou

Ung vármegye

gylésen 1654. nov.
20 án kíhirdetteté. *)

A

család czimere,

mint a

—a

nemeslevélben

leírva van, és

itt

a metsz-

kék udvarában zöld téren nyugvó arany
koronából kiemelked vörös ruhás magyar vitéz, bal kezét csípire

vény

is

ábrázolja

vért

helyezve, jobb kezével pedig kivont kardot tartva.

A

paizs fölötti

si-

sak koronájából két kiterjesztett sasszárny között fehér egyszarvú

emelkedik

Az

ki.

Fosziadék jobbról aranykék, balról ézüstvörös.

emiitett I. Gáspártól a családfa

)

Az

)

Családi közlés szerint

!

2

eredeti armalis

Ung megye

következleg

levéltárában

va.

*)

sarjadzott le

THRY*

195

Gáspár
1654.

(Brenyi Kata)

Andráa

I.

János

1654,

II.

András

I.

1782.
(P éterffy Sára)

Gáspár

Bora

Erzse

Zsuzsi

1664.

1664.

1654.

1654.

1664.

Kata

László

Anna

1717.

(De Minis Fer.)

1732.

Untban.

1728.

(1.

Vékey János

2 * Haraszthy

'"Veronka 178?.

Ádám)

j

'

Tjózsef

Sándor 1762.
N.-Váradon.
(Zafiiry Magdolna)
I.

1762.

t

JL
József 1830.
Székely haton a

U. László

II.

N.- Váradon.

Krasznában.
Borbély Anna)

(ilosvai
II.

József.

I. György
János
Erzse Mihály
Nyíregyházán, nó>. pap f 1836.
t
Polgáron fjegyz f 1836.
(1. Sovány Zeussi f 1835. Egerben.
2. Haraezthy Erzse)

Erzse.

r-

ül. László
sz. 1840.
sajó-rsi
gazdatiszt.

A
és

I.

II.

Sándor.

törzsnek

László

Mária

Georgina

Sarolta.

<
g%

ICtelka.

Erzse. Eg

Nyírbátor (Pintér
(Molisch
János
Venczei; Palkonyán)

L Gáspárnak

fiától

1732. máj. 14 én

S-g
r>

L Andrástól unokái

Ung megyében

r

András

a nemesi vizsgálatkor

mint kétségtelen nemesek produkálták nemességüket.

L Sándr

II.

2f

I.

Lászlónak

fia

Bihar megyében telepedvén, ott N. Váradon 1762-

ben igazolta nemességet, és azután igen fiatal korában meghalt ; özvegye xnachalfalvi Z&ffiry Magdolna elbb Turcsányi Imréhez, és en-

nek

is

halálával Pászthory Ferenczhez

József

ment n tftil. Két

atyja halála után székely katonává

kor már Pászthory Fereneznó

Kraszna megyében

ilosvai

is elhalt,

lett,

fia

közül

II.

és miután anyja ak-

a katonaságtól búcsút vévén,

Borbély Annát vette nül, kivel Szilágy

-

Somlyóra telepedett Utóbb azonban Halmiba (Ugocsa megyébe) Zaffiry

Antal nagy-bátyjához költözött

elköltözve, halt el nejével együtt

György

ifjabb

,

késbb azonban

ismét innen

is

Gyermekei közül megmaradt:

korában Szabolcsban Sz. Mihályon gróf Des»

sewffy József gazdatisztje, utóbb Nyíregyházára

Abauj vármegye táblabírája

lett.

telepedett.

1842-ben

Jelenleg Polgár m. város fjegyzje
13*

THÓÜY.

196

várm tiszt, esküdtje Kétszer nsült, els neje tót-turgonyi
Sovány Zsuzsanna 1835-ben elhalván, másodszor nül vette mokcsai
Raraszthy Györgynek Incsieh Horváth Krisztinától született leá-

és Szabolcs

nyát, ez által a régi Haraszthy,

tekintélyes családokkal jött

és ezzel sógorosodott nevezetes és

családfai

nejétl

összeköttetésbe, és e

nemzett gyermekei nevezetes si zálogjogokba léptek, melyek érvé
nyesítése

és illetleg a zálogbirtokok kiváltása iránt neje

,

pereit, nevezetesen

és

Búzafalva

kecsegtet reménynyel

részérl

fele része

folytatta

úgy Szilvásújfaíva iránt buzgóan.
mind addig, míg az siségi törvé-

nyek a család reményeit meg nem semmisítek. Kilenez gyermeke közül két
van Ili. László, Borsod megyében Sajó-Orsón gazdatiszt

a

és

II.

:

Sándor.
Thúry család.

Székelység

(Tamátifalvi) Erdélyi

család,

mely

magát Magyarországból Származtatja, A czíméres nemes levelet Thri
F erén ez kapta 1571. jun. 13. Miksa királytól. E Ferencz vagy fia

Ferencz

volt az, ki Bátbori István lengyel király alatt a lengyel

expeditióban réBZt

vett, és

sebekét kapott, 1602-ben Székely Mózsea

Basta ellenében Gyulafejérvár védelmét bizta
kai alatt harczolt,

kült meg.

Márton,

a
)

3
)

E

midn Medgyesen

elnevet

1605-ben Bocs-

a bástyáról leereszkedve mene-

fia

vagy testvére

romszéken a tamásfalvi birtokot kapta,
falvi

)

Thúry
1610. körül Tamásfalvi Katát vévén nül, ezzel Há-

Ferencznek

ki

l

reá.

visel,

megalapíts.

alkirály birájának íratik. Fia
és Rétyí István portai

és családját,

E Márton*

István

4

)

azon

lehetett

mely innen tamás-

1627-ben orbai szék

szintén azon hivatalt viselé

követnek nejétl Apor Ilonától leányát Annát

nül, ettl két fia maradt Ferencz éa János, ki Lázár leányt vett nül, de maradéka nemzékrendileg tudva nincs valószínleg
testvére még ezeknek idsb György is, és Sámuel is, kik
1730 1740. körül éltek, ö ) egy ifj. tamás falvi Thúry G-yörgygyel.
vette

;


!

)

*)
*)

Wolph. Bethlen Hitt. tomo V. pag. 140.
üeryan ott tomo VI 234.
Egyik közl Török Ant. szerint ennek atyja

möri Erzsébet
\,

is

Márton,

anyja Tö-

volt.

Apor, Synopsis Mutat jormm 59. Ezen I

s

tv án

t

;

(a ki tudnilJik Ré-

thy leányt vett nül) a hozzám jött közlések Györgynek nevezik ; miután azonban eme Közlésekben egyel) tévedésekéi is lelek biztoeabbnak hittem az egy;

korú és rokon Apor Péter tanúságát elfogadni, mely szerint Thúri Istvánnak
neje is Réthy Anna és nem Ilona volt
ki masodsüor nül ment Mihály
Mihályhoz.
*)

l^yan

ott pag. 293.

"

:

197

THÚBX.
Nevezett

Istvántól

Gyergyó alszék
1794-ben
nál

alkirály bírája

azon István,

:

ki

1764-ben

másik István, ki 179 1

volt ,

— 1814.

1794

— 92.

idközben kormányszéki
József 1815— 1826. körül a fkormányszéki levéltárhivatalos,

kir.

titkár voit.

eredhettek

hivatalnok

(1815.) a kir.

legutóbb

,

évi

Zsigmond

igazgató.

levéltári

egykor

ügyigazgatóságnál szolgált, Hunyadban birtokos, nejé-

tl Bája Ilonától gyermekei Pál, József, Katalin luczeái Lásslóné,
Végro Lázár Csikszékben birtokos.
Györgynek Peren ez fiától ered a háromszéki ág. Ezen Ferencz Orbai szék jegyzje, utóbb alkirálybirája volt ) 1682 93-

1

ban. Nejétl Káinoki Annától

László

fia

atyja után szintén ott al-

Ennek Imecs Annától fiai I. Sándor, Ferencé, ki
magnóikul halt el, és II. László, kik által két ág támadt.
Lássuk elbb II. László ágát. Ez 1760-ban alkirálybirónak

királybiró. *)

iratik. »)

Meghalt 1780-ban. Nejeti Ahaffy Annától

1790-ben

kir. hivatalos

leánya, két

fia

az országgylésre.

maradt:

Ferenc z,

voit,

III.

László

Tatai Krisztinától egy

Ignácz Háromszéken

ülnök, utóbb 1824. alkirálybiró

Testvére

Ennek

fia

(1814.) törv.

széki

meghalt magnóikul 1853-ban.

828 ban tartományi biztos, es szintén volt kii.
meghalt 1847-ben. Nejéti Csorna Annától a táblán látható

hivatalos,

1

több leány gyermekei között egyetlen

Gergely

fia

(lak.

Tamásfal

ván) 1863-ban megválasztott képvisel. Neje kadicsfalvi Török Teréz-

A

másik ág

Sándornál,

í.

bölöni részbírtok miatt periének,

ki ellen 1778-ban a Kálnoki-ak

4
)

válik

következ öt fia maradt
^a) Antal 1794-ben Miklósvárszék
halt

1830-ban. Gyárfás

Teréztöl

el.

a

Ennek Sndes Annától

kir.

fpénztarnoka. Meg-

Antónia

Földváry

számfölötti ülnök,

1814-ben

csak leánya

Ferenczne maradt.

József

b)

már

1794-ben

kir.

táblai

ügyigazgató , kincstári tanácsos

kir.

;

és

Leopold rend lovagja.

Meghalt 1828-ban. Nejeti Geréb Erzsébettl két leánya és egy

József maradt,
Meghalt

Csapón

ki

1861-ben,

lakott, és az

maradt leánya

országgylésre regalista

Albertina

fia

volt.

báró Hottenthal

Henrik né.
c)

')

Sándor,

kir. hivatalos,

1794 ben Miki ós várszéki alkirály -

Apor, Synopsis Mutationum 293. és 308

\ Ugyan ott, éa 307. lap.
') Tán elbb
lásd erre nézve Apor, Synopsis pag. 3f<8.
*) Nemes székely nemzet Constitutíóji 161
179. stb.
;

:

THÜRt

198

maradt

biró voit, meghall 1320-ban. Egyetlen leánya

:

Teré z

i

a Hol-

3aky Józsefné.
d)

Mik ló a

1794-ben Miklósvárszéki

Ferencé,

Fia

halt 1817-ben.

törv.

ki 1829-ben halt

Megmeg; gyermekei és
széki ülnök.

ntédai a táblán láthatók,
e)

István,

ki 1827-ben halt meg, nejétl Baló Évától utódai a

táblán láthatók.

Nincs a

táblát*

bíró, ós az orbai

A

Ádám,

1814-ben Háromszéki torv. széki

ki

egyházmegye gondnoka

családfa azon

Márton tói

volt.

kezdve, ki Tamásfalvi leányt vett

nül, így következik

Márton (1627.)
(Tfemásfejví

Kata)

István
alkír. biré.

(Xiétyi

Anna)

István

Ferenez

(Lázár N.)

orbai aikir. biró

1682—98.
(KáJnokiAnna)
I.

László

orbai aikir. biró

(ImecB Anna)
1.

Sándor 17T8.

Ferenez
t

kir. hív.

II

László

aikir, biró

(Endc e Anna)

f 1780.
(Abairjr Anna)

IbtgU a k£v Japán,

TíL László
kir. bfv.

1791.

(Tatai Krisztina)

Francziska
f 1850.

Ferenez

Tgnácz

tartom, bizt.

aikir. biró

(Bzörcsei

f 1847.
Anna)

f 1858

('Csorna

„_1_
Anna
f 1843.

Gergely
7'amásfalván
(K.

Török

Teréz)

Júlia

(Vitkay
Ferenez)

Zsuzsi
(Gerrfb

László)

Mária
(Gyárfás
Lajos)

m

THÚBí.— THURZÓ.
I.

Sándor

lapom

1778., át az elbbi

kir. hív.

(Enáen Anna.)
látván

Miklós

Sándor

József

Antal

f 1827.
(Baió Éva)

pémrtárn. Fisc. Dírect. miklosv. sz. torv, sz. üln.
alkír. bíró
f 1817.
f 1880.
f 1828.
(gyárfás Teréz) (Geréb
1820.
f
Ferencz
ÍozéfA )
Tetéz
"~AntónU
t Í8sö.
(Öonátb
(Hollaki
(Földviri Fér.)
Mária)
József)
kir.

Farkas

Sándor

f 1860.

1

'

'

'

1854,

Török
Anna,

í&.

\

r

i

Bora

r

József

W*

(Czobel (Földvári i-egalista
h/eben
ífl ^
*
Pál)
Károly)
f 18S1.
**' 1 1849.
Macskást
éles.
Pólifl858.
.

György
(Csabai

Kata;
Ignácz. László.

"
i

»

Berta
(b.Bothenthiü

Henrik)

a~~

Lotti Antónia
f 1862. (8zÖ7ö3Si

Lutea

Klára.

(Nagy

Lszió) István)

A

család czimere

Dénes
kivándorolt
Itáliába.

— a mennyire a zavart leírásból ki* ehettem —

a vért kék udvarában zöld

íér

.fölött,

lovas vitéz, fején sisakkal, czombja

dárdával átütve, lova lábainál levágott török

fej

hever.

Á

vért fölött a

sisak koronáján gémtollak lengenek. Foszladék jobbról ezüstvÖrös ?
balról aranykék.

Somogy vármegyében is van T ú r nev helység, melyrl hajdán színién hasonnev család mint ösi birtokáról írta
nevét, és melynek a többi más T ú r helységekrl nevezett Thúry-akkal semmi vérsége nem volt E családból eredt azon Thri Kozm a,
ki az 1447. évi budai országgylésre Somogy vármegye egyik követe
volt. *) Ennek ivadéka lehet a Somogy megyében most is él Tbúry
Thiiri család.

,

nev

nemes

család.

2
)

Thunu) család.
kihalt család*

(Bethlanfaivi) Történelmileg

igen

Ösmcreces

Volt ki e családot azon, regényesség után kapkodó

szo-

Mások sokkal több valószínséggel Ausztriai eredetnek tartják. E véleményt osztja Wagner is, ki
a családról tüzetesen értekezett. 4 ) Az bizonyos, hogy Ausztriában
már a XII. században élt Tburzó család több elnévvel, mint de Lidi
tenfels de Bankettek t ismét más de Tursenreit más de Timst&in /más
kás szerint tatár országból eredezteté.

•)

,

f

*)

Kovachieb, VePtágia Comitionun 266.
Csorba, Somogy várm. ismertetése 19. lap.
Spener. Herald, p. spec. libr. 1. cap. 94. Wagner idézete szerint*

*)

Wagner' Analecía Bcepush XV.

')

*)

p.

46—154.

THÜKZÓ*

200
de Asptrn, más de Sönnberg.
fordul elö.

ez azonban minket

Mind

A f hurzó

Nevok

is

Turse

nem

és

Tureo

alakban

is

igen érdekel.

család azon ága, melynek ivadéka magyarrá vált, és

történelmi szerepet

vitt,

a

XIV. században Zsigmond

király alatt

mu-

tatta fel törzs* óWt,

1430-ban Bertalannak
Bethlenfalvi

Jánosnak

harczoltak; és ott két

a

Kir,

udvarból

Márton újvári várnagy, és rokona
Turzó I. György, kik Nikápolynál

fia I.

fia

rokonuk

elilíantott

ei is eseti

Lajkót

,

;

továbbá nevezett Marton, ki

Mércse oláh vajda

Ulászló lengyel királyhoz követségben

is járt,

adományt kaptak. *) Márton
lószín, hogy ngyermekei nem voltak.

mond

király tol

1.

György Lcse

városában lakott,

fiát

elfogá, és

ezen érdemeikért Zsig-

utódait

nem

ott városi

ismerjük, va-

hivatalt viselt,

eT5ke! ember az országgylésre követül is küldetett, st 142ben a Fridrik császárral posthumus László iránt kötött szerzdést is
LÖcse városa részérl aláirta. 1457-ben pedig nádori parancs mellett,
es mint

')

Ás

2C. vol. 7. p.

oklevél Pray. Mss. tomo LÍV. p. 91. hoxm&n Fejér Cod. (Jipl. tomo
Wagner. Auai. Scepus IV. 61.

217. és ott ismételve 240. lapon, és

201

THÜRZÓ.

mint már bethlenfalvi Thuraó névvel éiÖ, fiaival együtt Szepes
megyei Pongrácz helységbeli zálogjogi birtokába beiktattatott. *)
Egyébiránt
kedést

is

,

valamint utánna igen soká hason szellem utódai, keres-

Sziléziában kereskedési telepei voltak.

nev

vagy elbb Krakóban é*
1460-ban már nem élt. Kata

zött, és már mint lcsei lakosnak

nejétl három

fia

ezekrl

f i L Mieltt

mikép sarjadzott

le

a

maradt i

•)

,

Márton,

IX.

utódaikról szólanánk, lássuk

I.

Tbeo-

és

Györgytl kezdve,

a Thurzók családa.
I.

tábla.

.........

I. János
de Bethlenfalva.

Bertalan
r

Márton 1430.

György

Abaxyvári várnagy.

Í446.
Thurkó nevezi. 1430.
I.

János

II.

keresked
(N. Kata.)
II.

Márton

Márta.

Dóra.

Bora.

II.G, ö rgy

Teofil
1500. adóin.
polg.inest. (l.N. Bora 1489.

kraköi

B

apát.

Z-gojjKl Ptor III.Márton 64»pir
váracii

pü«p,

d

o

f 1012.

Abauji
követ
f 1513.

szepesi

Z^^kZAm.)
körmöczi

kamarás

kanon.

IL

táblán.

f 1508.
Beck Magd.)

IV.Jánoa Szaniszló 2t. Ili. György LElek V.János

t.

Folyt.

1490

(2.
1

János

II.

1460.

Kata Magda Margit

boroszlói olroüczi ptísp.
körtn >ezi körmöczi szepesi f 1535. (Popst (Perényi
püspök
kara. gróf. kam.gróf. fÖisp. (Fugger Cziriak) Péter)
f 1640.
april. 17.
f 1521. országbíró f 1558. Bajmund)
t 1520.
aug. 21.
(Fugger f 1543.

Anna)

(1.

2.

Zathmári Anna

orm. Zékely Magd.)

2-tól

Anna

(Báthori

Erzsébet
Pernstein Jeroszlav.

(1.

András

2.

orsz. biró)
I.

Bernát

graifenecki gróf

Veronka

Miklós
f

(warthauseni

Schaad Ján.)

fl551.
(Neydeck Kata)

Ungnad Ádám.

3. gr.

Mária
(Gebhard
János)

Salmis Gynla)

Kristóf
Zsuzsi
horgaui Rbelinger
Magd olna)
I.

(1.
2.

Erddy

Folyt,

VII. János H.Kristóf. VIII. János.
t 1553.

a köü. lapon.

Bernát

Bora Mária Felieitas Erzse
1578.
(Ftinf- (Tiria(Dóczy (Jörger
(Saurau Ilona) kircher chich
Gábor) Kristóf)
"~1
r
Játtos H***™)
II.

~BenÍ^na

(1.

2.
')

2

)

Wagner

Stabremberg Márton)

id. h.

Rajcsányi Geneal. deduct. Mbs.

vMrcalcr /tol.*

)

Lembacb János

I.

14. írja róla

;

^Cracoviae

et

in SiUtta

202

THCftaó.
I.

(3

Kristóf, ki a* elbbi lapon,

Erddy

.

Zsuzsi

horgául Ehelinger Magdolna)

2.

Szaniszló Jeromos II. Elek
Anna Magdolna
szepesi fisp. vógr. 1564. szepesi (1 Veíz (De Gera
fispán Kristóf Rázraán)
fl67<3.
f!686,
(devecseri
kam. igazg. 2. KhevenChoron Kata)
f 1694. hüller György)
(Zrínyi Bora)
II.

Kristóf

íí.

f

.

-

r

III.

Szaniszló

nádor

II.

fi 625.

Miklós

f 1609.

(3. Liszti

III. Kristóf III. Elek
szepesi sárosi f 1597

fispán

dee.27.

Anna-Róza)

(Zeraa
A. Mária)

Magdolna

Mária

Zsuzsa

Dóczy (Forgách
Gábor" Zsigmond

(Dersfty

(1.

Ferencz)

f 1614.
(Erddy Zsuzsa)

2.

bottal

nádor)

Jakab)

ÍV. Szaniszló
Ádám
Mihály
szepesi fó'isp. szepesi fisp. szepesi fisp.

Éva
f

162Y.

fl$27.
fl635.
fl636. (Pogrányi István)
(Csobor Anna) (Sze&hy Bora) (vegl&i
Horváth Ilona)

II.

t

k b

Teon%

1

ki

a.

az

L

táblán.

N. Bora 1489.
N. Anna 1498.)

(1.

2.

Kata

VI. János 1528.

a
(N.

Anna)

Kata
Farkas

(l.bessei

Ferencz.
8,

Majthényi
Urielj

(Berthóty Ferenea)

sánta.

Anna
(l.lévai

IV. György.

Cheh

Grábor f 1542.

Ferencz

Zsófia

(Nagy elbb nyífcrai pftsp.
Balásné majd kam. elnök

2. Balassa
Menyhért)

Árvái

1548.)
(1.

2<

Ágnes

1-tÖl

Imre.

2-tól

(8erenyi Fer.
(1.
2.

2. Czobor
3*

Mihály

Amadé

4.

Istv.

Zríny Kata)

Y.Gyorgy

Orsolya
Il.Ferencz Aüiia Kata
(Pereayi (Révai (l.Gyuiafíy
árvái fisp.
f
I?tvá.inádor f 1616.
György) Gábor)

Forgáeh Zsóza
Czobor Erzse)

Zsuzsi
Ilona
Judit
Bora
Perenyi (Jakussieh (l.Erdödy (IllésIstván
Kristóf,
házy
András)

(1.

föisp.

Koszíka Bora

2.

Imre

Mária

Ghyczy

Kata

Fer.)

Anna

árvái (Vizkelethy (Tököly (S*uMihály) István) uyogh
föisp.
János)
1621.
Gáspár)
Draskovieh
2.
t
f

János)

(Nyáry

&nszgna)

Vojsko Fridr.)
Erzse

1
(gr.

1642.

Eszterházy István)

Krisztina
s*. 1622.

f 1832.

203

THÜRZÓ.

Györgynek

I.

fia

II.

Márton

Szepesvár parancsnoka volt és

minden cselszövések ellen is megvédé, mely hségét L Mátyás király 1466-ben Sáros megyei Vörös- vágás helység adományzásával jutalmazá. Hat íia maradt: 1. IL György 1543-ban

azt a hussiták ellen

apátúr volt; 2.

HL János még

1503. eltt elhalt magnóikul

;

3,

Zsigmond

papságra lépvén, 1501-ben szerémi választott püspök,
majd fejérvári prépost és kir. titkár, 1504-ben már nyitrai, 1505-ben
1506-ban már v aradi püspöknek olvassuk- 4. Péter, 1496ban a kalocsai érsektl Rómába küldetett követségbe, 1505-ben Abaujvármegye követe volt, meghalt 1513, körül , özvegyen s gyermekteerdélyi,

lenülhagyva nejét Rákóczy Dorottyát.
élt,

ról

midn

5.

ül.

Márton

1503-ban

egy kúria kiváltásászepesi kanonok volt. Ezekben IL

testvéreivel és rokonaival bethlenfalvi

gondoskodott.

Márton ága

6.

Gáspár

kihalt.

Ján o s és testvére T eo f i két ágat alapítottak, mely mindkett a XVH. század közepéig virágzott, lássuk elbb II. János ágát,
1

II.

s

azután

T e o fi

IL

Ján o s

ládja birt,

1

ágát a IL táblázaton,

azon kereskedelmi szelleménél fogva, meiylyel csamegveté alapját családja gazdagságának és jövjének. Mint

krakkói polgármester fiával

III.

Györgygyei

együtt 1490-ben

oct.

9-én örökáron megszerzé Corvin Jánostól, ennek a bányavárosok-

ban

birt

bányait és majorságait

*)

„E

birtok lön a Thurzó nemzetség

késbbi gazdagságának és hatalmának
nos

ben

irja

-

2
)

nem

Horváth Mih.

és

alapja.

As ügyes Thnrzó

még ügyesebb

fia

Já-

a bánya-mívelés-

kevésbbé, mint a haszonbérbe vett beszterezebányai réz-

bányák és kereskedésben rövid id alatt roppant elmenetelt tn, kivált miután Ulászlótól 1496-ban engedelmet nyert olvasztókat állítani,

mik eddig az országban nem léteztek.
ekként György fiával oly
nagy kincseket gyjtött össze, hogy II. Ulászló királyt és nejét Anna
királynét jobbára

Anna

gyakran elfordult pénzzavaraikból.

segítette ki

királyné ós általa vezetett férje, a király

,

e szolgálatok-

De minden kegyelmek
közt leghasznosabb volt ezekre nézve az, hogy a királyné ket a bányavárosokban kamara grófjaivá nevezte és még inkább az, hogy az

ért

kegyelmeikkel halmozták

ei

a két Thurzót,

;

egyre szaporodott kölcsönök fejében
várát nekik és örököseiknek

*)
')

,

,

a bányavárosokat és Zólyom-

a kölcsönzött összegek visszafizetéséig

Hatvani Mih. Rajzok a Magyar TörteneieoQbgi 69.
Az érczolvasztást Yelenczében tanulmányozta,

904

rrnvRzö.

1505-ben zálogba adta." Mennyi sikerrel mködtek a Thunsók a bányászat körül a Fugger családdal együtt, és mily haszonles, és menynyi csalást követtek el a külföldön zött réz-kereskedéssel, nem ide
tartozik elmondania

')

Az kétségen

dlt évenként erszényeikbe.

kivül áll, hogy roppant haszon

Jáno s

II.

az elstl, kinek neve nincs tudva,

volt,

meghalt 1508-ban. Két neje
lett

IV.

János

és

Sza-

niszló, amaz boroszlói, emez olmüczí püspök, ki meghalt 1540.
aprih 7-éfli Második nejétl Beck Magdolnától születtek: III. György,
I.

E

1

e k, V.

Já n o s,

o a Popst Czirjékné,

és

HL György
tanulva, és

Ka ta

(t 1635.)

Margit

Fugger Rajmundné,

Magd o

l-

Petényi Petemé. Ezek közül

inir atyja idejében a bányászat mívelésében ki-

meg annak

életében

Fugger Annát

nül

vévén, a hasonló

jellem é* szellem családba segorosodva, atyja halála után bánya
kamara gróf lett, és családi javait hasonlóan szaporítá. Azonban korán
elbetegedve, Augsburgba vonult és ott halt meg 1521-ben mart. 19kén. 2 ) Nejétl Fugger Annától öt. gyermeke volt: I. Bernát, Mikló

s

(

ki magnóikul elhalt)

Mária

Gebhard Jánósné,

Veron ka
és

Kr

i

s

t

ó

warthauseni Schaad Jánosnó,
f,

az

elsrl

és utolsóról alább

emlékezünk.

Elek

nyomán a bányami.velésnek szintén barátja lön,
1521-ben már körmöczi kamara gróf és kir, fkomornok mester* volt,
majd kir. kincstárnok lett, 1525- ben már tárnokmester, ^égre pedig
országbíró. Noha utóbb a bányák csáktornyai Ernusth János kezébe
kerültek adomány és zálogjogon, mindazáltal a Thurzó család a Fug*
I.

eldjei

gerokkal együtt azokat haszonbérbe

tartották a régi gazdálkodási

míg végre ezen Önz, haszonles egyedáruságnak egy
kissé mélyebb belátás és eréiy végett nem vetett. Thurzó I Elek
1523-ban kapta Mária királynétól Vorösk várát Pozony megyében,
melyet azonban a Fuggereknek eladott. A Mohácsi vész után János

rendszerben.

királyt

°)

mellzve,

I.

Ferdinándhoz

állott határozottan, és

ettl 1527-ben

kapta a Szapolyayak birtokaiból Szepesvárát több másokkal. Meghalt
1543. jan. 2-én. Eltemettetett Lcsén.

Els

nejétl Zathmári Annától

semmi, második nejétl ormosdi Székely Magdolnától csak két leánya
maradt A n n a Báthori András országbíró neje, és Erzsébet eié:

')

9

)
*)

81—84.

Hatvani

id.

m.

Tudott latinul, lengyelül ás magyarul.
Hatvani id. m. e"s Thuwwchwamb Wagnernél Ao&ldota Sééqus. IV

205

THUBSÓ.

szr

Pernstein Jaraszló

Ungoad Ádám

2.

,

,

3-szor gr. Salmis

Gyula

hitvese.

János (II. Jánosnak fia) nagyobbára Sziléziában lakott, míg
I. Elek visszaírnia, ki végrendeietileg öt Szepes és Bajmóca

V.
testvére

várára nézve örökösévé

tette

azonban a ieány örökösökkel hosszas

,

perbe keveredett, míg végre hat év után 1549-ben uj adomány mellett

magát a birtokban megersít hété mely után Bajmóczot bizonyos
feltételek mellett Thurzó Perenez nyitrai püspöknek és testvérének IV. Györgynek engedvén maga Szepes várában élt. Szepes

is

,

;

megye fispánja

volt.

Meghalt ntlenül 3558. évi mart. 29-én kora

§6. évében.

Bernát

I.

(III.

Györgynek

A

ban, vagy Ausztriában lakott.

a Grawenecki uradalmat, errl

fia)

többnyire külföldön Augsburg-

gróf Hardegg családtól megvóvén
elÖnevét.

is irta

Ugyan

ott

meg

is halt

1551. dec. 4-én. Nejétl Neydeck Katától a táblán látható gyermekei

Feliéit as ment férjhez magyar
emberhez, Dóczy Gáborhoz, a többi künn maradt. Egy fia II. Bernát
elhalt testvérei után a künn lév birtokokat kapta kezébe, mind a
mellett perelt a magyarországiakért is, és 1588-ban rokonát II. Szán i s z ó t megidézvén, Bajmóczban is részesül'. Élt még 1594-ben is.
Nejétl Saurau Ilonától egy leánya marad B e n g n a elbb Lem-

maradtak, kik közül csak egy leány

l

i

:

bach Jánosné, utóbb Stahremberg Jánosné, kiben
í.

Kristóf (UL Györgynek

kott, hol díszes

házán kívül, melyet

fia)

még

I.

,

Bernát ága

többnyire Augsburgban

Magdolna

,

ettöi

Jer omo

alább. 2.

1664-ben

rl

volt

tett

alább.

GyÖrgyné.

Els

élt.

Másik neje horgaui Rhelinger
hat gyermeke maradt 1. II. S z a n i s z i ó, kirl
*)

:

Schavnikot bírta, bojníczi bárónak

s, ki

2

végrendeletet

),

és

1576 bao meghalt.

3. II.

Anna elbb Welz Kristófné, utóbb
. Magdolna De Gera Rázmán neje, és
4.

meg

tóf, ki magnóikul halt

IL

la-

atyja szerzett, egyéb tetemes

jószága volt; különben mint beteges ember, rövid életet

nejének Erdödy Zsuzsát olvasom.

kihalt,

Szaniszló

ifjú

Íratott.

Ele

k, ki-

Khevenhtiller
6. II.

Kr

i

s-

korában. Ezek közül

Szepes vármegye fispánja volt

A

1559— 1583-ig,

Szepességen Luther tanainak ápolója. Utóbb Augsburgba ment, ott
i\alt meg 1586. jul. 6-án kora 65. évében. Els neje
ha Wagner

nem

téved

l

)
'.)

— a Széchyek

Rajesányinál.

De

rimaszécsi ágából volt.

ez IP Kristóf neje volt

Wagner Aaaieeta

SScepue.

h

p. 18Í.

Wagner

A

másik

szörint,

és ez

z

206

TBÜRZÓ.

bizonyos

deveeserí Choron János

kivel 1563-ban Bécsben tartá

kaboldi báró

,

,

leánya Kata

volt,

menyegzjét. De gyermekei nem ma-

radtak. Testvére

Elek

II.

1584-tl Szepes vármegye fispánja, és

bátyja után

1488 -ban már a szepesi kamara igazgatója
gye, és Szepes föld örökös fispánjának és

már Szepes várme-

volt.

bárónak

Szepesi

íratott.

Meghalt 1594. mart. 5 ón, eltemettetett Lcsén. 1569 ben vette nül &
szigetvári hös Zrínyi Miklósnak leányát Borbálát, kitl tizenegy gyer-

meke közül négy ifjú korban elhalt, a többiek ezek: 1. III. Sza~
niszló, kirl alább. 2. II. Miklós, kirl alább. 3. III. Kristóf
kirl alább. 3. III. Elek, ki 1597-ben kora 13. évében halt meg, ós
Galgóczon

temettetett. 5.

fispán

sárosi

neje. 6.

Magdolna szerdahelyi Dergfly F e r e n c

Már

lálával Rottal Jánosné. 7.

utóbb nádor neje.

')

i

a

elbb Dóczy Gáborné

Zsuzsanna

A fiók

közlíl

csak

,

ennek kora ha-

1598-tól Forgách

III.

Szaniszló

Zsigmond

terjeszté tó-

elbb magba szakadt testvéreit, s azután t.
külföldön iskoláztatott. Haza jvén osztályrészül a

vá b családját, lássuk tehát
II.

Mi k

1

ó

s

bajmóczi és galgóczi uro dalmát kapta

ban

II.

,

és ezekben élt haláláig. 1608-

Mátyás koronázásán Kún ország zászlóját

vitte.

Meghalt 1609.

következ évi febr. 2-án eltemettetett.
Neje Zerau, vagy Saurau Anna-Mária volt , kitl gyermeke nem maradt, és ki utóbb Kolonich Stegfriedhez ment nül.
dec. 27-én Galgóczon, hol a

III.

Kristóf

és kir. kamarás,

Bocskaynak

Szepes föld örökös ura , báró , arany sark. vitéz,

1603-ban Szepes és Sáros vármegye fispánja

híve.

A

Luther tanától a kath. egyházba

tért,

volt.

de végre

ismét az ágostai evang. egyház híve ln, és a Szepes-várallyai zsinatot
tartatá.

csén.
lója,

2

)

Meghalt 1614.

april.

7-en

;

kora 31. évében. Eltemették

L-

Neje Erdödy Zsuzsanna, a kath. vallás buzgó hive és párto*

11 évig gyászolta mint özvegy

férjét,

kitl gyermeke

nem maradt,

meghalt 1633-ban.
III.

Szaniszló

szüL Bajmóczon 1576. július 24-én. Tanult

— mint majd

magyarul, latinál,
minden Thurzó
németül és csehül Ifjabb korában a hadi pályán is részt vett. Testvére
III. Kristóf halála után 1614-ben Szepes vármegye fispánja, majd
fpohárnok mester lett. Bethlen ellenében a nikolsburgi béke kötésnél

külföldön, tudott

is szerepelt.

1622-ben a soproni országgylésen

Tehát Wagner
hanem
Thurkó
y
')

c z

,

*)

Wagner

szerint

nádorrá

választa-

Forgách Zsigmond második neje nem

Zsuzsanna

volt. Analeeta Scepus, IV. 188.

Analect. Scepus. U. 351.

III.

228. IV. 128.

T h n r ó-

TRVRZÓ.
tott

Meghalt 1625. máj.

Némelyek

1-én,

207

kora 49. évében, és Lcsén temette-

háromszor nsült, de bizonyos csak

hogy
neje köpésén i báró Liszti Anna volt ki, mint özvegy másodszor Pogrányi Györgyhöz a Thurzók egykori tisztartójához ment férjhez, és
tett. *)

szerint

az,

,

Erzse éa István korán elhalván,
Szaniszió, Ádám, Mihály és Éva (mh. 1627.) Pog-

kitl gyermekei : Thurzó Pál,
csak IV.

rány István né maradtak.
IV,

Szaniszió

vármegye
Kéjétl Czobor Anná-

1625-tol Szepes

atyja halála után

fispánja. Meghalt Bajmóczon 1627. dec. 14-én.
tól

egy

fia

maradt; V.

Ádám

Szaniszió,

ki atyja eltt sírba szállt.

1628-tól saintén Szepes

vármegye fispánja

volt.

Mint

Eszterházy nádor udvarába járatos, testvérével Mihályival együtt a

annak buzgó híve

kath. hitre tért, és

Meghalt utódok nélkül 1635.

lett.

nov. 16-án. 1627-ben jun. 21-én jegyzé

nül Széchy György

leányát

Borbálát, kivel 1629. ján. 17-én tartá lakadalmát, és kitl gyermeke nem maradván, az özvegy Széchy Bora utóbb gr. Forgách Ádámhoz ment férjhez,

Mihály

a Thurzók ez ágának utolsó sarjadéka, 1635-tl Szepes megye fispánja volt. Beteges ember lóvén és utódokat nem re,

mélvén, javait kezdé elzálogítani és másoknak beirni, azonban 1636.

év elején meghalt, ágát sírba vivén. Özvegye veglai Horváth Ilona
166ö»ig horda özvegyi ruháját, a

midn

meghalt, és Nagyszombatban

temettetett.

A Thurzók

másik ágat, mely

a IL lábián látható)

Teofil

I.

Györgynek

árvái ágnak
fia

Teof il

részesült 1479-ben azon kir.

Mátyás király a családnak Sáros megyei némely

kett

volt,

az els

1493. eltt

leánya

egy

volt.

lett

Ez

Borbála

nejévé.

1489-ben

,

a

neveztetik (mint

aiapítá.

adományban, melyben
javait

raiisik

megersité. Neje

Anna

Ezek egyike kassai Magyar Bálás

utóbbitól lett leánya

Kata

nevezet

erdélyi vajda

Berthóti Ferenczné, Volt

fia is

VI" J á n o

s,

ki sántának neveztetett, és ki 1Ö34. eltt meghalt,

Anna nev

már özvegynek olvassuk. Ettl öt gyermeke maradt: 1. Kata elbb bessei Farkas Ferencznek, utóbb nováki Ma jthényi riéinek neje, 2. Anna elbb lévai Cheh Gáborné

mert ekkor

nejét

(f 1542.) utóbb Balassa Menyhértné (f 1567.) 3. IV.

György,

ki

Életrajza olv. Kölcsey Vincze es Melezer, Nemzeti Plutarkus III. köt.
45. lap. Éa a halotti beszéd, mely fölötte mondatott. Lásd Hrabeeias és Hro•)

chot nevek alatt ae Egyetemi könyvtárban.

208

TEüfcZÓ.

1549-ben Saepes megyei Richnóra adományt

Zsófia Nagy

halt 4.

Balásné.

,

)

5.

és magnéíköí

meg-

Ferencz.

végre

Ferencz elbb

Most nevezett

vitt

az egyházi pályára lépett, ós

Olaszországban végezvén tanulmányait, 1534-ben nyitrai püspök, és e
mellett a pozsonyi

mások

indulván,

kamara elnöke

szerint

'*)

lett.

Azonban ágazata kihalásnak

pedig, hogy püspöki 12 évi jövedelmeit és

kamarai igazgatóságból gyjtött kincséi élvezhesse, 1557-ben a
püspökséget oda hagyá, és nül vette Kosztka Miklós leányát B o ra

bálát,

azonban magtalanul halt el, másodszor ismét megnsült,
feleségül vévén a hs Zrínyi Miklós leányát Katalint. Eis nejével

még

ki

a Lietavai és Árvái várak és uradalmak birtokába helyezé ma-

gát, és

utóbb királyi

udvarmester

lett.

Meghalt 1576-ban, némelyek

saerint kigyó marta sebek következtében.

Özvegye utóbb Forgách

Imréhez ment férjhez. Thurzó Ferencznek második házasságából született hat gyermek, u. m. 1. Ágnes Kis-Serényi Ferencz né, 2 V.

Oy örgy,
cBÍn

kiröí alább, 3.

II.

megyei Hrussó, Richo

ban részt

Ferencz,

ki

és Bicsei vár és

vett, és-ifjan elhalt. 4.

Anna

Perényi öyörgyné.

Révay Gáborné. 6. Orsolya elbb ráthoti
ablanczkürthi Ghycay Ferencznek hitvese^
V.

György

1574 ben atyjával Tren
uradalmak adományzásá-

Kata

5.

Gryulaffy Istvánnak, utóbb

született Lietaván 1567. sept 2-án. Ifjabb

a hadi pályán szerzett érdemeket, ezek tekintetébl 1598 ban

korában

már

kir.

majd fo pohárnok; utóbb f asztalnok mester volt. 1606 ban
családjára megkapta Árva vármegye örökös föispánságát. 3 ) 1607-ben
tanácsos,

kapta nemzetségi czímerének megbövitését, úgy mint fólebb a metszvényben látható. 1609. dec. 7-én nádorrá választatott. 4 ) Meghalt 1616.
.

dec. 24-én kora 49. évében. 6 )

1

)

Wagner
2

)
3

)
')

Eis neje volt ghymesi Forgách

L. Jászói Convent de Ao. 1543. Protoc.
e

Zsófiát nem

Zsófia, ki

C. Protoc. fasc. 98. nro 201.

említi.

Szörényi Wagnernél IV. 103=

Az

oklevél Analect. Scepus IY. 11?.

L. életét Kolesy Yincze és Melczer Nemzeti Pl ut árkus

Mednyánszky Taschenbuch
nerya 182Ö.

II.

1824. évfoly. 168.

lap.

Hormayr
Pela-Magyarországi Mi
II.

68.

k. 283. éa 1847. évf. 168. lap.

Érdekesnek vélem ide írni czímet azon gyászbeszódnek, melyet fölötte
a bajmóczi ev. lelkész Hrochot Abrahamides Izsák tartott és mely Imre fiának ajánlva kinyomatott ily czíin alatt: r Oratio Exequialis llltufriwimo p. »i.
Comili ac Dominó D
Georgio Thurzoni d« Bethlenfalva, Comiti de Árva,
*)

,

ejusdemq. Cottuc Ancen. perpttuo Comiéi, Regni Hungáriáé Palutino, Judici

rum

t

Sac. Caes. Regiaeq.

Matlú

irdimo öon»iliario

et

Cumano

per Huny. LocumtetteiUi

etc.

In

209

THURZÓ.
szülésben

halt el

1590-ben

elbb Perényi Istvármé,

ettl lettek leányai

;

:

a)

2-szor Czobor Mihályné, 3-szor

Zsuzsanna

Amadé Istvánné

Veysko Fridrikné, b) Judit 1607-tl Jakussich Andrásué, és
Ferencz, ki korán elhalt második neje volt Ozobor Erzsébet

4-azer
c)

;

kit

1592-ben vett ntt!,

h)

gyermekei? d) János, korán

el-

Borbála elbb

Erdody Kristófné, utóbb Draskovieh Jánosné.
Ilona (fl648) gróf Ulésházy Gáspérné. g) Imre, kirl alább,

halt, e)
f)

kitol lettek

Mari a

1618-tól Szeptencz ujfalussi Vizkelethy Mihályné.

162G-tó!

Tököly Istvánné. k)

második

neje,

Imre

1)

Erzse

szül. 1589.

és

Anna
m) Z s

i)

Kata

1622-tl báró Szunyogh János

ó f i a pártában haltak

el,

Tanúit Wittebergben, 1617-ben

sept. 11-én.

Árva megyei fispánságot, 1618-ban nül vette bedeghi
Nyáry Krisztinát, kivel nov. 15-én K.-Helmeczen tartá menyegzjét. ')
át vette az

1621-ben mint Bethlen biztosa vett részt a nikolsburgi békekötésben.

Ugyan

ott halt

meg

1621.

oct. 19-én,

kora 24. évében.

Árva várában a kápolnában. Benne, mert
árvái ága

is kihalt,

fia

nem

a

)

Eltemettetett

maradt, a Thurzók

uradalmak osztatlan a tle,

é* igy az Arva-lietavai

nvéreitl származó leány ivadék által biratik máiglan. Nejétl bedeghi Nyáry Krisztinától, (ki utóbb 1624-ben Eszterházy Miklóshoz
az utóbb hires nádorhoz ment térjhezj két leánya maradt a fiatalabb

és

;

Krisztina

(posthuma)

mart. 22-én, az

szül.

3622-ben april 25-én, meghalt 1632.

idsb Erzsébet

1621. febr, 20-án, férjhez ment

szül.

t

1638. sept. 26-án. gr. Eszterházy Istvánhoz, ki 1641-ben hagyta

vegyen, maga

A

Erzsébet

meghalt 1642.

jul. 4-én.

család czímerét fennebb a metszvény ábrázolja, ez négy felé

osztott vért,

melynek közepét kisebb vért

ban két fej koronás fekete

sast mutat; a

ban koronás oroszlán emelkedik

fel,

lábain fehér egyszarvú ágaskodik.

pubilco

öz-

luctii,

Mártiik,

19.Febr m

e.

tur9 dicla

cwrn mortales suae Cels.

et recitata

Praeposito

et

A

a

foglalja el, és arany udvar-

vért 1. és 4. vörös udvará-

2. és 3.

kék udvarban hátulsó

vért fölött két koronás sisak lát

exuviae funeratione sol&nni, undecinio Calend.

Anno 1617. MonumetUo Majorum in Templo Byischenti conderen<
ab haaco Abrahamide Hrochotio Ecciae Baymocen. Paslore et

earum, quae per Coltum Posonien. Nürien. Barsien. Augusianam confes-

tionem amplectuntur, Superattendente. Leutschoviae excudebaí Dániel Schultz, Anno

Dni 1617."
')

nuptialis

mere

is

4-r,

u

czím

alatt.

látható,

J

)

menyegzre írt latin versei kinyomattak „Anser
Megvan az egyet, könyvtárban, ebben a család azon czí-

Bocatius János a

walyvt

Eletét közli

itt

:

a metsz ve'ny ábrázol.

Kovacsczy Arpádia I.

Taschenbuch 1848. évi

köt.

— 1618.

e'vi

naplóját. Horinayr,

foly. 128. lap.

KLAOYXBORSZÁG CSA.LADA1.

XI.

KÖT.

£4

:

THÜRZ.

9iö

—THZ.

jobb oldaliból koronás oroszlán a baloldaliból fehér egyszarvú
emelkedik ku Foszladék jobbroi arany vörös, balról ezüstkék. ')

szik, a

,

Thurzó csalid. (Nosziczi) Lásd Turzó cs.
Thúz csaJád, (Laki f) Os régi kihalt család, mely
genusbi

fia

Trepk

Corues

élt

János,

fia

B

(Bw)

eiedt a Mi&áer, Kürtössy atb. családdal együtt ós & XIII. szá-

zad végén
egyik

a

ki

1313-ban

Péter már Thwz-nak

Ezen Trepknek

fiaiban ágazott szét.

Thúz családot. Jánosnak.
tle néhány ízen a családfa^

alapítá a

élt,

Íratott,

% J sarjadzott
T.

János
1313.

Thwz Péte r
Benedek.
II.

Péter 1422.

I.

Thuz de Lak.
II.

Miklós

1422.
II.

1449. Thuas de Lak
1462. de Zeveh

Miklós

iak.

János

Thuz

1449.
nagysáyos,

ttagyzágos.

Mátyás király korából két Thúz

I

veszprémi pap, majd zágrábi püspök
1498-ban, temettetett Zágrábban.
elönevét. Lehet,

A
rünk

másik

hogy a táblán

Thúz

Péter fiával

XI.

*)

túrit fel

lett

Osva

1

d , ki elbb

1465-ben. Meghalt Csazmán

Ez Osvald Sz. Lászlóról

irta

álló I, Miklóstól származott.

keresztneve szerint

II.

;

János

volt, kit

nem me-

Jánossal azonosnak tartani. Lehet, hogy annak

Ezen János 1477-ben már Horvát ország egyik bánja volt. 4)
azon Laki Thúz János, kinek várkastélyát az 1464. évi orsz. gyü

fia volt.

U

£

czímer meg van ércz-lemezen a nzti múzeumban ily fölírassál „11luMtrusima Dna. Dna. Heléna Thurzó de Bethlenfalva, Comitissa perp. d. Árva 164 l. u
Latható Boceatius J. „Anser fíuptiali** czímti versei mellett is. Leírja Bel M.
')

:

in Adparatu ad Históriám pag. 364.
III. p. 153.

Bel M. három rózsát

találjuk

ezt

;

is

Wagner

Anai. IV. 60. említi ugyan az P.

említ az oroszlánok alatt, de ezt másutt

nem

a Trophaeum Estoras. tábláiról az Eszterházy czimer után

vélhette.
5

Történelmi tár VI. köt. 41. s köv. Ezen adatok megczáfolják azon véleményt is, mintha Thúz János keresztelt zsidó lett volna.
)

*)
*)

Budai Fer. Polg. Lexikon III. 418—41.
Teleki, Hunyadiak kora X. köt 84.

)

:

THIKAK.

— THYTHEWS.

21 í

törvény czikkelye a lerontanotok közül kivette. 1470-ben roko-

lés 10.

püspöktl Blagussa várát kapta, melyre Má-

nától az említett Osvald

tyás király oonsensust adott. Ezen.kivül szerzett többet

is.

Bonfm

1480-ban Mátyás király a zágrábi törvényszék elé idéztetvén,

rint

nem jelent, hanem összeszedvén hatvan

ezer aranyat

,

ván

más

*)

Thúz családnak.
lehetett az, melybl Táz

találjuk a laki

nev nev

Más Tuz

meg

gyermekeivel

együtt Velenczébe költözött, és ott a patríciusok közé vétetett.

Utánna nyomát nem

sze-

nemes család
I s I1884 ben a nógrádi nemesek közt olvasható.
Thynau család. (Biki) Kihalt. Közülök Biky Thynan fia T a1387-ben Zsigmond királytól Vas megyei Konota helységre ka-

pott adományt, és

Thythews

abba

öt

a vasvári káptalan beiktatta.

család. (Báth monostori). Nevét sokféleképen

Az els,

juk az okmányokban.

kit

közülök ismerünk,

talál-

Thewthews

nemes vitéz, kinek 1346 ban a budai kórházi rend a szent- endrei malom felét adja. *)
ugyan az, kit 1350-ben már az ország zászlósai
közt találunk: Theutus név alatt, mint fö ajtónállót. 3) 1351-ben
pedig a törvénykönyben Thewthews név alatt Innen, ügy lát-

szik a család neve hangzásilag

t

o

s

volt.

A XV. század végén élt báth monostori
Orsolya nev nejétl a családja 4 ) így áll
I.

Thötös

László, kinek

László

(N. Orsolya)
II.

Orsolya

László

1530. körül

f

(Kis-Várdai
Jánosné*)

Orsolyával, Lászlónak leányával Várdai

János

e

család tete-

mes jószágait örökké Bars, Hont, Fejér, Bodrog, Tolna megyében. *)
Orsolyával egykorúnak iratik Thötös Zsófia Zerdahelyi I>ersffy

Dersné.

ö
)

Lászlónak
•)

*)
3

Ugyan

)

C eneaS.

*)
•)
7

j

László

helyett

Imrét

nevezi

Lehoczky.

Buaai F. Hist, Lexikon III. k. 416.
Fejér Cod. diploso. tomo IX. vol. 1. pag. 435.

)
4

fiául

ott p. 761.

auth.

Ugya& ott.
Wagner Coll.

tomo

II.

geneal. dec. IL 78.

Lehoczky Stemroat.

II.

417.

14#

'

.

212

TI3ÁD,

— TIBAY.

Ferencz

csatád. (Kadieafalvi) Erdélyi székely család. Közülök
1794-ben Udvarhely székben törvényszéki ülnök, Fe-

reacz

5-ben ugyan

Tií>»<!

1 81

fjegyz; Já no s

ott

Róza

hivatalnok 1848. eltt;

a kír. kincstárnál

ott

Török Dániel né Kadicsfalván.

Tifoáld család. (Körös- pataki) Szintén székely eredet.

Háromszékben 1794-ben

1815- ben törvényszék! ülnök, és a

dulló,

megye foögy el ö gondnoka. Antal

gepsi és miklósvári unitária egyház
ott

adoiró biztos 1337. körül,

ria

egyház megye gondnoka.

Tibay e&aiád.

üng

zetéknevét az

megyei

m egkülöm böztetend
helységbl

Mihály
Os

(Tibai f)

és Mikiósvári unita-

a sepsi

régi kihalt család,

Tiba

helységrl

meiy

vette.;

elö és ve-

és

szerint

e

azon Tibay családtól, mely Gömör megyei Tiba

mai napság nagyobbára Tolna megyében

eredt, s

István

éi,

mint

alább átau dj u k
1

Az cs Tibay
már e munka X, köt.

mely a Sztáray-akéval közös,
857. s kcv. lapjain említettük, ugyan ott a 859.
íapon törzseit nagy-miháiyi Eördögh II. L á s z 1 ó két üában Ct y ö r g yben es II. Lrínczben kijelöltük, kiktl most itt a családfát következe
ieg

család eredetét,

közölhetjük:

*)

II. László
Eördögh de A Mihály.
7

.

György

János

látván

í4i8.

1418.

r-y:

'

deTyba.

L#rincz
r
T7Crr~'
Miklós

II.
n

András
.

J

Ambrus

György

l

1461.

l

(Semsey Agatha)

1447.

Mihály'

1559.

,

Klára
Zemplin (Ramocsay
v. jegyzje István öz v.

^..11,

Lászió
Uügi követ
.

r

1556.)

j

[

Albert

'

J
Ijázár

r

J^^

^

o y gy
Orsolya
v. Gergely
*
1559.
(1. Glóbis Péter
2. Sze'ehy László
3. Zendi Pál)
^

1559.

'"TánoT"'
,

Lénárd
(góosKata)

János.

Hialás"


*

(1.

Illosvay
Fer.

2.

Vay

Demeter)

j

Kristóf

Ferencz

Gáspár

János

Dénes

1560.

1560.

1559.

1559.

1559.

(Tegzes Erse) (Bckényi Kata)

_
,

fi.

1-tl Veronka Orsolya Ilona
(Bajori János) (Csicse- (Csicseri
riné)
l

)

Wagner Tab.

Ámbrás)
gen. tab.

Zsófia
László
1558.
Ujfalussy Zsuzsi
(azari Attai Lr.)
2. o.-mih. Pongrácz Zsófia)

Dóra
2-tól Anna
Margit
(Both N.) (Nagymihályi (l.Dessewffy Gábor
Fekete Jakab) 2. Illosvay János)

XLVl.

stb.

213

TIBAY.

Azon

mit e családról a X. kot. 865. és köv. lapjain olvas-

fölül,

hatni, keveset

mondhatunk.

Mihály

Ambrusnak unokája

deák

(Htterafcus)

1559-ben Zem-

vármegye jegyzje volt. *) Ennek egyik fia Kristóf többekkel
2
1660-ban Sáros megyei Buzló pusztára adományt kap. ) Testvérének
Ferencinek nejét Beökényi Katát 1560-ban Zirmay Lajos
plin

3

idézteti,

)

Lázárnak
testvérei utáni

szágán.

(másutt György)

meg

utódai 1602-ben osztoztak

ennek leány

volt,

a Tibay

család jó-

*)

Balásnak

ben

Gergely

fia

fia

János

1607-ben

élt

Ung megye országgylési
1607-ben

találhatók.

unokája

tagja a családnak

férfi

László

volt, ki

a

XVIL

László

fia

1637-

5
)

Gáspár
de

köt, 865. lapján említetnek )

ton, (mint a X.
Utolsó

volt.

Tibay családból

a

éltek

követe

ennek

is,

— úgy

itt

látszik

században halt

Már-

és

a családfán

nem

— Mihály nak
két rendbeli

ki,

házasságából csak hat leánya maradván.
Pótlólag azon Tibayakra nézve, kik e nevet viselve a X. köt*

859. lapján láthatók, megjegyezhetjük még, hogy az ott látható

nak

fia volt JP

e

1

r

t,

ki az atyjával együtt 1428. évi

Jósá-

okmányban,

mint élk, emlitetnek.

Tibay család.

(Tibai)

megyei Tiba helységbl ered,

Gömör megyei nemes
s

ottan birtokos volt.

család,

A

mely azon

múlt században

Tibay Péter, kinek fia M i h á 1 y elbb Esztergom
megyei Nagy Sápra költözött, majd haza szándékozván telepedni, Gö1718-ban

ott ólt

mör megyétl 1718.
vén

öt

raaj.

17-én nemesi bizonyítványt kapott, elismer-

abban rokonának unoka testvére Tibay

F e re n cz

is.

Ezen

ne-

mesi bizonyítványnyal nevezett Mihály Tolna megyébe telepedett, éi
azt ott 1728. sept. 16-án kihirdetteté.

A

családfa

6

)

következ

)

Szirmay C. Zem^lin

)

Liber regiro

1

2

')
')

')

not.

hisfc.

328.

200.

Szirmay C. Ugocsa pag. 18.
Kegestrom Lrarum Gyulaffyanorum a

nro 2340.
*)

fol.

:

nzti

Múzeumban

ké*zirat fol. lat.

sz.

Lehoczky Stemmat. 1. 215.
Tolna megyének 1826. nro

nyitványai szerint.

23. és 1827. aug. 29-é*» kelt

nemesi bizo^

VU

TIÜAY.
Tibay.
Péter

_N.

HL Mihály

Peren ez

Gömörben

1718. public.
1728. Tolnában.

I.

1718.

István.

Ferencz
III. Mihály
Duna-Sz.-György D.-Sz
pnb. 1826.

II.

György
pub. 1826.

József

Sz.-

Újvidéken

Gyórgyön

pub. 1826.

pu_b

1626.

Pál

Sándor

1826.

1826.

1826.

István

1826.

Sámuel

IV. Mihály
1826.

1826.

1826.

András
1826.

István

János

Benjámin

János

József

1826.
(Gödör Jadit)

1826.

III.

J826.
1826.

Júlia)

L
István

Györgv.

II.

András

János

Duna

Mihály
(Parragb

János

I.

Pál

János

Gábor

1826.

1*26.

pub. 1827.

Ferencz.

József.

István.

1826.

László
1826.

Mihály

Zsófia
Lidia
Julianna
(Kolosváry György (Helle János
(kornádi
Tolna v. szbir nsek hadnagya
nyéki lelkész) Nagy Dán'el
1827-tl
'n. -dorogi leik.)
1837.,
(Szeles Teréz)
II f.

pub. 1815.

Janka

Anna.

(Orosz Lajos)

A

családfán álló

I.

Mihálynak másik két

L Mihály fiának II. Mihálynak ága Tolna megyében 1815. noy. 21-én 2502. Bzám alatt hirdetteté ki nemességét. Ez
ágból III. Mihály Tolna megyének elbb rendsz. esküdtje, 1827.
oct. 22-tl alszolgabirája volt. Nvérei a táblán láthatók.
fiától I.

Istvántói

és

I.

János tói

származott unokái, és periig István ága Andráson kívül, ki Újvidékre
telepedett,

nagyobbára Duna sz. Györgyön lakozó, fiaikkal együtt Tolna

megyétl 1826. no v.
ditfcól

született

23-án, és pótlólag III.

Gábor

fiára

nézve 1827.

mességöket elismer bizonyítványt.

Jánosnak

atig.

Gödör Jn-

29-én kapták ki a ne-

TIBOLD.

— TICHY.

215

s

régi
Tibold család. (Tibold-Daróczi f) Borsod vármegye
családa, mely az Urswr nemzetségbi (genus) eredt, és melybl T ibold mesternek fia Ti b old, és ennek gyermekei László, Já-

nos

Mihály

és

többi vérrokonaikkal együtt al-Kaacs

máskép Da-

rócz és egy ébb javaikon az egri káptalan eltt 1347-ben osztoztak

meg.

*)

A

nev

család a XVII. század végén kihalt, legalább most ily

nemes Tibold-Daróczon nem

bold Zsigmond
birtokra adományt.
íratott

Fényes

és

bir,

kihalása czímén

szerint 1714. eltt

Ti-

más családok nyertek a daróczi

*)

Thybolth, Thibolt

nevök

Ádám

Ti bold család. Tibold

és

stb.

alakban

György

is.

1790-ben

II.

Leo-

pold királytól kaptak czlmeres nemeslevelet
Czi merk a paizs

kodó arany
ily

oroszlán,

kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágasugyan
els jobb lábával kivont kardot tartva,

alak emelkedik ki a vért

mindkét

oldalról aranykék.

Tiboldy család.

fölötti

sisak koronájából i^ Poszladék

3
)

(Tiboldi) Erdélyben honos, közülök

Sámuel

1815 — 46. Fogaras vidéki ügyvéd.

Tiboldy család. (M.-Andrásfalvi) közülök Dániel Kvárvidéki aljegyz 1848. eltt.

Tibolth család. Tibolth Mihály és Ferencz 1799-ben
Ferenez királytól kaptak czímeres nemeslevelet.
Czí merk

*)

I.

a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas-

kodó oroszlán, els jobb lábával kivont kardot, ballábával ketts
ezüst keresztet tartva. A vért fölötti sisak koronáján fehér galamb áll
szétterjesztett

szárnyakkal piros csrében

/.öld

koszorút tartva.

Fsz*

ladék jobbról aranykék, balról ezüstkók.

Kocsobai Tibolth

László

jelenleg m. kir. ud. kanczellariai

rendjének hírnöke.

titkár, és sz. István

Tichy család. Trencsin megyei nemes
meslevelet Tichy

György

azt azon évben Trencsin
eredeti armálist a

*),
s

)

ból

Cod.

)

«)

tomo IX.

név

megyében

gentil.

czímeres ne-

kihirdette té

;

1866~ban pedig az

levéltárába beadta.
vol. y. 529.
I.

áll.

Adami Scuta
Ugyan oíj.

A

kaptál. Leopold királytól 1660-ban, és

Fényes, Geographiai Szótár

Tabo1d
3

dipl.

megye

család,

tomo XIII,

243. hol

Tibold

helyett sajtó-hibá^

:

216

TICHY.

A

—TIGE.

család nagyobbára Zolna városában lakozik jelenleg

nemesi összeírások szerint 1748-ban

még János,

János

s fiai

és Ignác*,

Ezek

András

János, 1768 ban

ott élt

János, 1803-ban János
1837-ben Jánosnak fia Antal. ')
és

is.

A

ismét

és

fiai

szerint a családfa így áll

János
Zolnán 1748. 68
,

j

,
,

András
Xolnin 1768.

János
1768. 1803.

János

Ignácz

1803.

1803.

Antal
1837.

Tán

József

e családnak ivadékai a

következk

is

:

Tichy

Menyhért-

1760-ban Késmárkon harminczados.

János

Tichy

a nagyváradi püspökség bihari számtartója, meg-

halt 1858. oct. 8. kora 38. évében.

Nejétl Moenich Annától maradtak

Ilka és Irene.
Tichy Alajos N. Váradon nyomdász.

gyermekei

Tiescnszky család. Lásd Tuchinszky c$.
Tieftenbach család, vagy mint gyakran. írják Teufenbauh.XVI. században szerepelt hazánkban. Els, kit említhetünk, Kris:

A

tóf, ki mint hadvezér Fels-Magyarország kapitányának
tett,

is

megtéte-

mint ilyen ellen emelt panaszt 1596-ban az ország, és a 33.

vényczikk elrendelé, hogy LÁnyay Albert
Neje Dóczy Fruzsina
sa! ellen szintén

A

kinek mint már Özvegynek hatalmaskodá-

Rudolf

kinek

1622-ben nyerte

meg

a magyar honfiusí-

Gy örgy, kinek lindvai Bánffy Katalintól
leánya Anna Konczky Mihályné volt.

Tán ennek

András,

elfoglalt javait adja vissza.

az 1600. évi országgylés 23„.törv. czikke intézkedett.

TiefFenbach
tást. *)

volt,

tör-

fia

fia

család német eredet, és úgy látszik, kihalt.

Tigc család. Osztrák

család,

mely magát Lothringenböl szár-

maztatja. Törzse Tige Gobert, ennek

fia

Fülöp

báró lépett mint

katona, osztrák szolgálatba, a Rákóczy forradalom ellen szolgált, mint

tábornok. 1726. oct. 6-Án grófságra emeltetett. Meghalt. 1727-ben. Fia

Károly,
')

*}

kinek öt

fia

közül kett maradt, két ágra terjesztvén esa-

Szontagh Dán. közi.

\m

;

79, torv.

<?z.

:

217

TIHANYI.

mindkett Lajos

ládjokat,

A

tust kaptak. ')

József

és

1827-ben magyar indigena-

családfa ez

Fülöp

b.

tábornagy,

s

gróf

f 1727.
(De Charpentier Jeaimei)
(gr.

(gr.

Antal
Hartig Erzse

Károly
Seau Anna M. Eleon.)
N.

N.

N.

Antal
(b.

Wrazda Bora)

1786.

cb. k. kain.

Károly
sz. 1790.

Alfréd

Mária
szül. 1826.
(gr.

t

_

(gr.

SchSrchog)

Apponyi

Francziska)

Bolza Péter)

Matild

Karolina

Anna

Ernesztína

Anna-M.

sz. 1819.

sz. 1821.

sz. 1822.

bz. 1824.

sz. 1882.

alap. hölgy.

alap. h.

A

Antónia
sz. 1789.

(gr.

ce. k. kara.
m. indigena
(Stösscl Mária)

sz. 1827.

József
sz. 1787.

m. indigeua

Lajos
sz. 3788.

Ferenci
sz.

JL

család nagyobbára katonai pályán szolgált,

Czímerök vörös udvarban rojtos arany kereszt, és a jobb oldali
fels szegletben kisebb arany kereszt.
Tihanyi család. (Ebeczki) Hont, Nógrád vármegyei régi nemes
család, elszármazva, illetleg birtokolva több megyében. Már a XVI.

Istvánt,

század közepén találjuk Tihanyi

ki

1

558-ban Wittebergában

járta iskoláit. *)

A

családot azonban Tihanyi

megyében, ki

— úgy

látszik

Farkas

alapítá

meg Hont

vár-

nemességet Rudolf királytól kapott

Farkas

Hont megyébe házasodott, nül vévén Palojtay Farkas leányának Annának Nagy Lászlótól született leányát Palojthay máskép Nagy Katalint Farkas 161 1
1628. évi idzközben élt,
és nejével a nemsokára kihalt Palojthay család után szép nemesi birtokokban részesült. Nejétl hár »m fia maradt I. J á n o s, 3 ) Gergely
és I. Miklós, ez utóbbi 1636. eltt a Viszocsányi Syprak családba
Ezen Tihanyi


:

')

1827

s

)

Bartholomaeidfs Memória Ungarorum pag. 85.

')

Kit egy családfán hibásan Juhnak írva találok*

:

42. és 44 törv. ez

218

TIHANYI.

káEasodott,

nyát, ezzel

nül

vévén Víszocsányi Juditot, Viszoesánvi László leáTrencsin megyében Viszocsányban így Bars megyében
,

több helyen ^Szelezsényben, Kis-Endréden) birtokot kapott. )ÉJt még
1663-ban is.*) De gyermekei András. István, Anna. kik 1637*
l

ben említetnek, magnóikul haltak

el,

leánya

Erzsébet

élt

1700-ban pedig már mint Siraky Andrásnak özveg\e fordul
Nevezett

I.

János

Gergely

és

lG99-ben,
elö. 3 )

1628-ban ellentmondanak

anyjok Palojthay Nagy Kata azon bevallásának, mely szerint azFelsö
vagy is Farkas-Palojthán 3 jobbágy telket és egy zsellért Gyürky Benedekre átruházott.

nya
gitá.

4
)

Gergely nül vette disznósi
és egy fia H. János maradt, ki

Horváthy Annái, ettl két

1650-ben csalári birtokát elzálo-

Neje volt Voxith Horváth Erzsébet,

nemzedéke közi a Palojtán lakott
ban Hont megye aljegyzje volt.
I.

volt, és

János

kétszer nsült,

ettl

négy gyermeke

lett

Z

Tarcsányi Jánosné, és

E

s

u z

s

leá-

kitol

Jánosnak

származó utódai végs
egyik

fia

Antal

1830-

els neje ebeczki Ebeczky Zsófia
:

I.

György,

István, Judit

I.

a Veres Gáspáraé utóbb Disznósy Gás-

Nógrád megyében az ebeczki birtokot, mely
utóbb a család ez ágának adomány utján elönevet adott. Második neje
volt Hont megyébl ináncsi Ebeczky Erzsébet
ettl született fia
Imre, ki 1681-ben Hont vármegyében szolgabíró volt, b ) és kiri
egy krónikás azt irja, hogy Palojta helységbeli házánál a kemencze
oldalából vérforrás fakadt. 6 ) Leányában Zsuzsannában Gedey
páraé.

nejével öröklé

,

István nejében kihalt.

János nak

I.

másik két

két ágat alapított. Lássuk

fia u.

m.

I.

elbb í. György

Gy örgy

és

I.

Is

t

n,

ágát w

György nejével Siraky Máriával nemzé Máriát Vadász
Andrásnót és HL Jánost, az idsbet, ki 1709 — 727-ben élt, ennek
fia II. I m r e, ennek fiai V. J á n o s és Károly. Nevezett V. J á n o s
I.

í

')

24.

8z.-benedeki Convent 1636. fase. 45. nro

— és Proioc. M. pag. 12. — Njitrai kápt. 1633.

3.

Prot.

1637. fásc. 148. nro

66. és 639. nro

21

és

284. item nro 30.
2

)

3

Sz.-benedeki Convent Prot. P. pag. 221.

)

Ugyan

)

Sz.-benedeki Convent fasc. 21. nro

)

1C81. évi

5

•)

ott Prot.

7.

U. p. 217.
8.

törv. czikk.

Babocsai Izsák, Fata TarczalitBfiia

Hungária

J.

köt. 141. lapon.

— kiadta

Komi Gy. Monaaienta

219

TIHANYI.

Hont megyei Terbegecz helységben
meghalt 1826. dec, 20-kán kora 70. évében, maradtak gyermekei egy
leány Vajda Istvánné, és fiai Imre, ki elhalt, és Ignácz, ki Hont

híres kir. táblai

ügyvéd

volt, lakott

:

megyében Királyfián él, és családja van.
A másik ág, mely I. Istvántól ered, Nógrád megyébe telepedett át, hol már I. István 1660— 1684-ben található. Nejétl Dubraviezky Fruzsinától három fia maradt: L Pál, 1T. István és
Zsigmond, ki 1755-ben még gyámság alatt állt, és magnóikul
halt ki.

Pál 1705— 1734-ben a nógrádi nemesi lajstromokban említetik. Els nejétl Pongrácz Máriától egy fia III. István emberkort élt, nül vette Géczy Klárát, de ága kihait I. Pálnak második nejétl Vajda Máriától fia Ií. Pál, ennek négy gyermeke között fia Gáb o r, kinek gyermekei közül János fia elhalván, él még Sámuel
I.

Nógrád megyében Ebeczken. Ennek két
sító intézeti hivatalnok,

renc z

1864-ben

fia

van:

nül vévén

Béla

Pesten bizto-

Taresányi Ilonát, és Fe-

tanuló.

L Istvánnak másik
magasabbra" emelte.

O

— Í755*ben

István 1715

fia II.

szerzett

Nógrád megyei

élt,

Ebeczk

és ágát

helység,

adományt és innen ága az ebeczki elnevet viseliNejétol Nátkay Máriától (ki 17 79-ben halt meg) hat gyermeke maradt, kik azonban esaládjokat csak leány ágra terjesztek, kivévén a

béli birtokára

legidösbét

I.

Dánielt.

Dániel

I.

1715. jan. 17-én született, és az azon korban nagyon

jövedelmes ügyvédi pályára

e pályát futotta szorgalommal, jó
birrel és haszonnal 49 évl^ ö lévén a gróf Koháry család ügyvéde is,
lépett,

egyszersmind keresménye és házassága
Pest, Hont és Nógrád
8-án

*)

megye

áltai

táblabírája

birtokokat szerzett, és

lett.

Meghalt 1783. sept

Nejétl ócsai Balogh Borbálától, ki elbb 1783. jul.
meg, két gyermeke maradt Tamás és Anna-Mária

Pesten.

23-án halt

:

Ottlik Mátyásné.

Tamás

Pest megyénél kezdte hivatalos pályáját, és magasra
emelkedett. 1784. febr. 9-én Pest megye másod alispánja lett; innen

néhány év múlva a
rája, kir.

kir, tábla ülnöke,

majd a hétszemélyes tábla

bí-

udviri tanácsos, és végre Tolna vármegye fispánja. Meg-

Hont meNejétl Draveczky Ilonától

halt Pesien 1834. aug. 26-án kora 84. évében. Eltemettetett

gyében Kis-Csalomián a
')

családi sírboltba.

Fölötte „Halotti Tanítás

Szke

Ferencitl. Nyom, Pozsonyban 173&

;

220

TIHANYI.

(Draveczky Gáspár

Dániel

tanácsos leányától) két

kir.

Peroncz

fia

és

és a táblán látható több leánya maradt. Dánielnek nejétl

BenicEky Teréétl csak leányai maradtak Zsuzsanna (fi 850.)
Balczár Mihályné és Ilona (szül. 1822.) Szandai Sréter Horácz
:

,

Özvegye.

Ferencz

Nógrád megyénél kezdé hivatalos pályáját, hol 1818ban fszolgabíró, 1828 ban másod, 1832-ben els alispán lett! Erélyes
megyei igazgatása alatt ! 834-ben épült Nógrád megyének háza. 1836-ig
viselt alispánsága

után a

táblához, majd a hétszemélyes táblához

kir.

biróúi neveztetett, végre val. b. titkos tanácsos

Temesi gróf és Te-

,

mes megyei fispán

lett, mely magas hivatalát 1848-ig viselte* Valamint atyja, úgy
is buzgó protestáns, az 1850. év utánazágost evang.
ügyének a fejedelmi trón eloit buzgó szószóílója volt Meghalt Pesten
1859. sept. 16 án. Eltemettett a kis-csaiomjai családi sírboltba. Els

neje Hodossy Mária volt, ki Í832. mart. 9-én házassága 13 évében

nül

elhalván, másodszor

mekei

vette kis-rhédei

Ferencz, Gyula

A

katona,

Rhédey

István

és

Borbalát, kitl gyer-

Borbála.

következ

családfa

tábla.

I.

Farkas
1611. 1632.
(palojtai Nagy Kata)
I.

János

(1.

Miklós

G^rgeív

1632.

1632.
1632/
(disznösi Hoiváthy (Vigeocsá n yi Jud it)
Anna)
ífitiA*
w—e.!""

ebeczki Ebeczky
Zsófia.

1

'

Mária

'

P,..^
e;

(Czcz

j

Magdolna.

László^

íí.

János

1667.

1650.

(hrraky
János)

(Voxitb
J

Ht? rváAh

LGyörgy

I. István
Judit
2-t. Imre
Zsus~s?
(Siraky
1660-84. Hont v. (TarcsáiDisznósy rJ.-l^
Mária) (Dubraviczky szbiró nyi János) Gáspár) II. György
(ináncsi
Fruzsina)
1681.
'— ? / ~YT~é^ni r7? "
Zsuzsa)
Ebeczky
-?-*
Fvlyt. II. táblán. Zsuzsa
Erzse
IV. János
(Gedey
UI. János
(bábonyi Balogh (1. Madách Pál
Mária* István)
1709—27. (Vadász
Julianna)
2. Luka Gvörgy>
Andr * s )
,

'

'

,

1

iTímrT"

'

xr

rt

^

^/éd"t

xrf

»

1826.

III.

'

y

'

Józse?

György.

(Wajsslavssky Ersae)
,

Terbegeczen.

II.

'"TT^j^

*•

\

w

'

*

Károly. István. VI. János

Antal
1830. honti aljegya.

Mária. Renáta.

János.

)

!

221

TIHANYI.
II.

I.

tábla.

István, ki at

I.

táblán.

1660—84.
(Dubraviczky Fruzsina)
I.

Pál

II.

1705—1734.
(1. Pongrács Mária
2. Vajda Mária)
István
(Gtécsy Klára)

2-tól II.

l-t6I III.

Gábor

Pál

(Czesznák Bora)

Ánrta
(Petyko Gábor)

(Csethe

Mária
(Laho N.)

Anna)

Béla
Pesten hív.
(Tarcsányi Ilona)
I.

Dániel

f

Júlia.

Imre

III.

^

Janka.

Ferencz.

1784. (Bohus Kata)

ügyvád, tbiró
Sa
Sb

{

Esater
(Horváth

András

Sámuel
János
Ebeczken el Ebeczken
(Simoufíy Anna)
f

sz. 1715.

István

1705-1755.
(Nátkay Mária f 1779.)

(

Sándor
László
Szent Iványi (Báosme

^^XTAünir^

^5£.?L

«PekiBalá«

^Rozáiia^

Borí>°

&^

Farkas
Zsuzsa
(Török István)
t

Zsófia

(Nyáry Ignácz)

István)

Anna M.

Tamás

(Ottlik Mátyás)

septemvir
Tolnai fispán
f 1834,

(Draveczky Ilona)
Ferencz
Mária
Temesi gróf (Zmes-

U. Dániel Bora. Karolina
(Zerdahelyi
f 1834. kör.
(Beniczky
Teréz)
Zsuzsi
se 1820. f 1850.
(Balczár Mih.)

László)

vai. b. tit. tan.

kálné)

Hodossy Mária
2. Rhédey Bora)

(1.

Ilona
sz.

1822

Ferencz.

Gyula

Janka

Teréz

(Szilvay
Sándor János)
táborn
(Illéay

N
(Bécs-

ben)

>

István,

Borbála-

katona.

(Sréter

Horácz)

A

család czíraere a vért

hás, sárga csizmás
fölötte

magyar

kék udvarában zöld

vitéz,

téren álló vörös ru-

jobb kezében kivont kardot tartva,

jobbról arany csillag, balról arany nap ragyog.

A

vért fölötti

sisak koronájából ketts farkú koronás oroszlán emelkedik ki,

baival valamely eszközt
vörös.

tart.

els

lá-

Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst-

222

TIKOS

— TIMON.

Tikos család. Tikos János 1714-ben III. Károly királytól
kapta czimeres nemes levelét. 1 )
Czímere a vért kék udvarában zöld t^ren hátulsó lábain ágaskodó, ketts farkú oroszlán, els jobb lábával kivont kardot villogtatva.
Ugyan ilyen oroszlán látható a vért fölötti sisak koronáján is. Fosziadék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

Tikos

Gábor

táblabíró, T. I s

t

e század

elején

Borsod megyei

korul)

(1816.

v á n 1848. eltt Debreozen város

altigyésze.

tiszti

Ádám

Tiina család. Csikszéki székely család, melybl
Újfaluban, József K. Impérfalván bif tokosok.
Tiitaár család, Erdélyben Vizaknán honos,
orsz.

gyl. követ, másik

József

József 1810

1848. körül senator, tán

roly Vízaknai alkirálybiró 1863-ban.
Tímár család. (Máskép De esi) Közülök János
gazdatiszt

Mihály

Mérán

f

öcsese

József f számvevségi

fia

K.

ben

Ká-

1848. körül

tiszt

Kolosvárt,

1848-ban fkorm. széki futár 1848. eltt.

Tinabus család,

Kvár vidéken

(rusori)

Kelemen

lakik,

ott

adóiró biztos 1843. körül.
Titffiler

munka

II. köt.

család, (máskép

Borbé

í

y)

Borbély

Lásd

cs.

e

164. lapján.

Tinaou család. (Schmerhofá) Trencsin vármegyei, hová külföldrl származhatott. Czímeres nemes levelét nevezett megyében 1659ben hirdetteté ki. 1728-ban már ott a birtokosok sorában találjuk,
1748 ban Szedlicsnán birt István, utóbb ott nvoma nincs.
1760-ban a m.
Ukon

kir.

helytartóságnál tanácsos volt Schmerhoffi Ti-

József, kinek ivadéka

2
)

következ

:

József 1760.
tanácsos
(cseiiei Korner Kata)
kir. h.

Rldra-Jozéfa
(Klobuaiczky János)

E

Anna
(Pabrínyi János)

két leány utódai öröko&ódtek a nagy -kalászi

bindali, zsitva-ujfalvi és gesztöi részbirtokokban, és

,

nagy-hindi

,

ba

azokban 1798-ban

osztozkodtak.

E

es&iád dísze volt a

y) Coll. herald. n?o 641. és
5

)

Bzontagh D. közi.

tudós jezsuita

Adami

Timon

Bcut. gen. XIII.

Sámuel

is,

ki

223

TINESZ.— TINTI.
1675-ben született Trencsinben

,

meghalt 1736.

april.

7-én N.-Szom-

l

batban. Történeti munkáiról eléggé ismeretes.

)

Ti nesz család. Gömör megye nemessége sorában

áll.

Tinódi család. Ismeretessé tette e család nevet Tinódi Sebestyén deák, a XVÍ. század magyar hegeds költje, kit életirói
Fejérmegyei Tinód helységbl 2 ) származottnak állítanak. *) Van
ugyan Fejér megyében Tinód (vagy T i n o r d) nev puszta, de én a
Fejér megyei nemesség múlt századi névsorában sem találok Tinódi
nevet. 4 ) Bizonyos az hogy Özvegyét 1659 ben már Posghay György
5
birta nül. )
Tinód helység jván Bihar megyében is és a XVII. században
?

,

még

a Tinódi

élt

nev

család,

Nagy-Váradi várban hadnagy

melybl 1660-ban Tinódi Péter a

volt.

Tinti család. Báró Tinti

c
)

Bertalan

1714. oct. 30-án magyar

indigenatust nyert, mely 1715 ben az országgylés által

is

a 135.törv.

család Olaszországból Bergamóból származtatik.

1507. aug.

czikkben elfogadtatott.

A
7-én

dejinctis név

ott

alatt

czímert és nemességet, 1600-ban velen-

czei patriciatust, 1707-ben máj. 1. az ausztriai tartományokban lovagi

ugyan

rendet,

alsó-ausztriai

ott

1725. jul. 3-án báróságot nyert. 1731. jan. 12-én az

rendek sorába emeltetett.

Bertalantól, ki

7
)

magyar indigenatust nyert

,

és ki

a schallenbnrgi,

lichtenbergi és plankensteini osztrák javakat birta, a családfa kö-

vetkez

:

; Magyar írók, Életrajz gyjt I. köt. 584.
) T i n ó d falu van Bihar megyében is.

3

Toldy Fer. A M. költészet tört I. 161. Vass József, Vasárnapi Újság
szám. Toldy szerint az utolsó Tinódi István ott szegénységben 1854-

*)

1859.

1.

ben halt meg.
Ponori Thewrewk József Magyarok névnapjai czimü füzetében kiadott koholmánya szerint Tinódi Szikszón Abaujban 1505. oct. 2-án született
*)

volna.
Akadémia Évkönyvei IIL

*)

M.

•)

Szalárdy, Siralmas krónika 539.

tud.

köt. 103

lap.

Góthai bárói Almanach 1848. és 1859. évekrl.

)

224

)

TISZA.
Bertalan
indigena 1715.
(De Kotla Luiza)

na.

Károly
báró 1707.
(De Finazzi Grata M.
Bertalan

II.

sz. 1736.

f

Solar Midiéin)

(gr.

Antal
f 1800.
waldaui Ruina

sz. 1737.

1V92.
í

b.

Erzse)

János nep.
János nep.
kap.
sz. 1772. f 1824.
M. Teréz
2.gr.Heussen8tammM.Beatr.) cs. kir. hív.
sa.

1775

(1.

Schrótlei

JánoH Peregr.
f 1831.

sz. 1802.
(b.

Fáni

cg. k.

Schloisnigg
Albertin)

sz. 1779.
;

'Höfner Péter)

'(Mertens Henrika)

"íZT"

Teréz

sz. 1812.

Károly

Monté-

sz. 1801.

Antal

ess.

(Keesa Anna)

M. Anna
sz.

Miklós

József

1803. sz. 1804. sz.l809.fl853. sz. 1813.
brucki ker. kapit. soproni
cuccoli
t 1852. (Mitis
finánc* tan.
Ferencz) hivatalnok Péter)
f Mendelstein

(gr.

Hedvig)

Albertina.

(b.Simunich
Fáni)

1832.

Henrik
1830
pápai kam.
f

Gusztáv

Károiy

Locella
Károly)

(b.

sz.

(b.

1829.

Fáni

Viktor

sz. 1833. sz. 1837. sz. 1839.

sz,

fóhadn.

katona.

Ledérei*

Traítnern
Matild

Ozímere négy részre

osztott vért ; az

nás egyíéjü fekete sas karddal, a

2.

1.

és 4. ezüst

és 3. rézsútosan arany és ezüsttel

négyszer koczk ázott udvarban kék oldalban arany
vértben arany

mezben

udvarban koro-

viruló rózsa.

A

liliom.

A

közép

vért fölött bárói korona, azon

két koronás sisak, a jobb oldaliból fekete sas

ni

ki, a balból fekete

oroszlán emelkedik ki, ezüstvörös szárny közt arany liliomot tartva.

Foszladék jobbról ezüstfekete, balról arany vörös.

Tisza család. (Boros-jeni) Bihar vármegye egyik elkel, tekintélyes régi birtokos nemes csaiáda azon családesoportból, melyek
mint Boros-Jenn birtokosak, errl vettek éln eveiket.
A boros-jenöi Tisza család szerepét a XVII. közepétl ismerik
krónikáink, fleg azon idtl,

midn

1658-ban

Jen

várát a török

kénytelenült Ez

foglalván,

si

György

a jenéi várnak kímélése iránt egyik követül

vezér

elé, ki

fészkét a család elhagyni

azonban aug. 29-én körülkerítvén Jent,

elfoglalta.

l

)

Szalárdy Siralmas M. krónika 380-382,

*)

idétt

el-

Tisza

járult a török

azt

sept. 2-án

225

TISZA.

Györgynek rokona (tán testvére) Tisza
István, ki már 1651-ben Bihar megye részérl az erdélyi fejedelemhez követségbe küldetett. ) Ügyessége, a közügyekben tapasztalt jártassága Rákóczy II. Qyorgy eltt is feltnvén már 1656-ban ennek több
Nevezetesebb szerepet

vitt

5

ideig a török ud-

varnál képviselje
(kapíkihája) volt,

a

midn

elég jó-

kor tudositá
delmét

,

feje*

hogy a

lengyel expediíiót

hagyja abba. 2 ) Már

1660 ban, mieltt
a török Várad ot
megszállta , Tisza

István
don

is

Vára-

székelt

,

és

Várad meghagyá*
sa iránt Ali pas-

sához követségbe
küldetett, 3 ) utóbb

a védelmi

pedig

készüldések alkalmával az aranyas bástya védelmével, majd ismét alkudozásokkal bizatott meg, *) Várad eleste után Debreczenben egy
ideig a harminczadra ügyelt, majd még azon évben Erdélyben Kvár
6

így szakadt be vele Erdélybe is a család. Két
rendbeli házasságából két gyermeke maradt; egy leánya SáraAlkapitányává

tétetett.

István, ) kinek Bakó Katalintól Klára
György Torda megye alispánja volt. Ennek Bihari

vinczy Andrásné és

leányán kivül

fia

)

ft

fia II.

Zsuzsannától négy gyermeke közt
I.

László,

ki

miután

si

fia

terjedelmes birtokait,

melyet már

idegen kezekben és nagyrétben a raodenai herczeg birtokában voltak,

')

«)
8

)

Fábián G. Arad várm. 86. és utánna Mogyoróssy J, Gyula leírása 237,
Saalárdy id. m. 296. 30!. Kemény János. Önéletírása 501 502.
Szalárdy id. m. 482. 515. 529—630.

•)

ugyan
Ugyan

•)

Apor

4

)

ott 539. 571. 580.
ott 598.

Ée

Kemény

Jos. Notitia Capituli Albeusis

If.

263.

Péter, Synopsis Mutat: unum 292.

lU-OYAKOMZlG

CSALIda.1. XI. KÖTET,

15

226

TIS5ÍA.

akkori hires ügy véd Lehoczky Dániel ügyes védelme folytán nyerte; *)
ismét gazdaggá lön. 176 i-ben vette nül a régi báiyogi Hegen nem.
zetségböl Szénásy Rebekát, kitol három

f 1800. körül) II.
halt magnóikul). Ezek közül
(szül. 1 761

.

László

II.

Lás z

1

fia

maradt, u.

ó és J ó z

s

e

f,

István,

ni. III.

(szül. 1 768.

1765 ben Bihar megyénél kezdé hivatalos

meg-

pályáját,

melynek fjegyzje és országgylési követe volt. Utóbb cs. kir. kamarás lett. Meghalt 1831 ben. Nejétl széki gr. Teleki Katalintól

%

1796-ban vett nül, kilencz gyermeket nemzett, mint a táblázat

kit

mutatja.
I.

tével,

Ezek közül
L aj os szül. Nagy- Váradon 1798.

a szokott törvényes gyakorlat után ÍB25 ben mint Bihar megye

aljegyzje kezdé

meg közpályáját, 1829-ben azon megye fjegyzjére,

1831-ben a nagy szalontai

egyháza örjévé

és

ispánjává és orsz.
tott.

aug. 5 én. Iskolái bevégeí-

s

egyházvidék segéd gondnokává, vallása

ref.

kormányzójává, 1832-ben Bihar vármegye els

gyttl.

al-

követévé, 1837-ben ismét alispánná választa-

184 l-ben .Bihar megye fispáni helytartója

lett és

az volt 1848-ig.

kamarás volt Meghalt 1856. évi aug. 23-án, eltemettetett Geszten a családi sirboltba. •) Nejétl széki gr. Teleki Júliától,
kit 1825. mart 7-én vett nül, és ki 1863. febr. 20-án kora 56 évében

Egyszersmind

halt

cs. k,

meg, hét gyermeket nemzett, kik közül az els

kisded korban, a másod szülött

m o k o s,
ló,

Lajos, továbbá Béla

és

szintén,

D o-

remény költ 1856 ban elhalván, ) csak LászLajos maradtak, mind hárman az 1861 évi gy-

lésen jeles képviselk, és közülök

nök

László

4

pedig a nagy

Kálmán,

szülött

és az egyik pártnak vezére.

Kálmán
Ennek

országgylési els

és testvérének

alel-

Lászlónak

gyermekei a táblán láthatók.

A

családfa

következ

:

$

Kolesy Vineze és Melczer, Nemzeti Platarkus III. köt. 111 112. lap.
) Gr. Teleki Kata sz. N.-Szebenben 1777. oct. 24. Meghalt 1820. Fölötte
halotti beszédet mondott „A vallás diadalma" czím alati Zilahi József, és Szoboszlai Pap István. Nyom. N.-Várad 1820.
*) Révész Bálint, Gyász ünnepély czímü fölötte mondott halotti beszéd
')

2

;

és

Emlék beszéd Osváth fairétl. Nyomt. Debreczen
4
) Magyar Irók Életrajz gyjt. IL 421
;

1857.

'

927

TISZA.
István

Kvári

kapit. 1660.

Doczó Zsuzsi
2. Móré Zsófia)

(1.

1-tl

István

II.

Sára

(Bakó Kata)

György

Klára

Nagy Zsigmond
2. Horváth Ádám)

Tordai alispán

(1.

(Bihari Zsuzsi)

László

1.

Krisztina

Szénásy
Rebeka)

(Pataky
Sámuel)

11761.

István

III.

sz. 1761.

f

sz. 1765.

(b.

Lajos

Egloffstein

sz.

I.

1831.

követ

s

József

sz. 1768.

f

kamarás

Amália

Vilma

Károly

Perencz

Paulina
sz. 1812.

f 1856.
Biharí
cs. k.

f

1799. sz.1803. sz. 1803. sz 1808. sz. 1811.
(b.

f

Léderer (b. LuKároly sénszky

altábornagy.

fisp. helyt.

Albert)

Sándor)

József

II.

sz. 1798.

János)

Teleki Kata)

(gr.
I.

(Mohay

fjegyz

cs. k.

sz. 1797.

Anna

Sára
(Fogarasy

László

II.

1800. k.

bihari

Karolina

(Alvinczy András)

f

(SÓOS

f

Tamás)

Pál)

g*

|

N

-

oo
t—

kam.

Üt

Teleki Júlia)

(gr.

László

Lajos

László

sz. 1826.

sz. 1827.

sz. 1829.

t

f

v.

Kálmán

Lajos

Domokos

Béla

1830. sz. 1832. sz. 1834. sz. 1837 f 1856.
alsó házi ke'p visel.
költ,
f

sz.

képvisel

(1852. Holles alelnök
Ottilia)
(1860. gr Degenfeld
Ilona)

Margit

Ilona

sz. 1854.

sz. 1855.

István

Paulina

sz. 1861.

sz. 1862.

Jolán

Anna

sz. 1860.

sz. 1862.

Etelka
1857.

sz.

t

A
vért
vitéz

család czíraere

mint a metsz vény fölebb ábrázolja

kék udvarában zöld téren
,

három

jobb

kezében

álló

A

a

pánczél inges és sisakos magyar

kivont kardja hegyén törökfejet

szál búzakalászt tartva.

—-

,

balkezében

vért fölötti koronás sisak takarója

jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

Tisza család. (Vásárhelyi.) Ismeretes e néven D á n i e 1, ki
1671-ben Franekérában („A lelki ismeretrl" stb.) egy magyar munkáját nyomta ki. ')
')

Magyar írók

II.

340.
15*

TISZTA.—TXVABAfc.

228

— Sejebi) Abauj és Zeni pl

Tisata család. (Lípstini

nemes

családa,

l
)

és

úgy hiszem

vármegye

in

— & két einév azonegy, tán csak két

ágra szakadt család tulajdona.

A

lipstini

Pál 1738-ban már Abauj megye

Tiszta családból

1751 -ben ugyan annak és országgylési követnek

ispánjául,

Pál 1760 — 1774-ben Abauj megye
egyszersmind

iratik.

5

)

177ö-bea már

alispánja és

kir. tanácsos.

János

1760-ban a szepesi kamara protocoHistája, 1770-ben
toknoka, 1774-ben ugyan az a kassai kamaránál.

Pál 1774«ben

ti-

a kassai kamaránál tanácsos,

János i 793-ban Zemplin vármegye jegyzje.
Ferencz í 798 ban Abauj várm. föjegyzöje.
A Sejebi elnévvel él Tiszták közül János
élt,

al-

e század elején

Ágnes

özvegye 1813-ban sóvári Sóos Klára, ettl leányuk

Vé-

ges sy Pálné.

A

XVII. században 1686. táján

élt

Tiszta

Ferencz,

kinek

neje Sipeky Ilona volt.

Erdélyben Doboka megyében Kidé helységben
tik a

Tiszta

család.

kapta.

•)

Közíilök

birtokosul ira•

)

Tlsstapataky család.
meslevelet e névre

is

ó

1686.

Elbb Lauterhach. A
29-én Bécsben

oct.

Ferencz

1787-ben

ti. dalm. országi báni tábla ülnöke volt.

í.

czimeres ne-

Leopold királytói

cs. kir. tanácsos, és

a horvát,

A család valószínleg kihalt
Károly 1797-ben Ugocsa

Tisza Újhelyi család. Közülök
vármegye felkel nemeségénél fhadnagy. 6 )
6
Tiíiu* család. Gömör vármegye nemessége sorában áll. )
Titkos család. Doboka megyében 7 ) Ördög-Káton, Csmörln,
F. -Kékesen és Nyárlón birtokos.

1794-ben Titkos

ugyan

ott

Ferencz

Mátyás

Kolozsvárott városi

pénztárnok,

1848. eltt városi adóiró biztos.

Tivadar család. Sáros vármegye nemessége sorába

')

2

)
*)

4

)
s

)

Szirmay C. Zemplin not. top. 109. 286. 295.
Lehoc/ky, Stemraat. I. 185.
Hodor Doboka várm.

Az

eredeti czimeres ns. levél

Bsrirmay C.

Ugocsa pa3.

•)

Bartholomaeides C.

1

Hodor Károly

)

szerint.

»

Gyr vármegye levéltárában

67.

Gömör

pag. 146.

számítatik.

riztetik.

;

TIVADARFALVf.

— TÓB1ÁSÍ.

229

Tivaitarfahi család. Hajdan ügocsa megyében Tivadarfaivát
birta: 1410-ben Imrének fia Mátyás annak felét László és Jakab rokonainak engedte. 1 447-ben éit Imre, királyi ember. l ) Utóbb
kihaltak.

Tkalees család. Tkalecz István 1795-ben
tól

Fcrencz király-

kapott cz?'meres nemeslevelet.

Czimere négy részre

lámos vízen fehér
a

I.

2. és 3.

zászlós,

osztott vért, az 1, és 4.

három

kék udvarban

gálya látható

kifeszített vitorlával

vörös udvarban aranyszarvú fehér ökörfej van.

sisak koronájából oroszlán emelkedik ki,

hul-

Á

vért fölötti

els jobb lábával kivont kar-

dot tartva. Fosziadék jobbról aranykék, balról ezüstvoHte. *)
Tififik
cs.

e

munka

csaiád.
Ili.

A Dr»vecsky-ek elbbi si neve,

lásd Draveczky

hoL 395. lakján.

Tóásé esaSád

,

(bögözi) XJdv&rhelyszéki család

,

közüiök

M ó-

gyógyi lakos, 1848 ban az oláhok által meggyilkoltatott Fia István megyei volt táblabíró, 1861-ben szolgabírói

zses Hányadban
segéd

;

al

neje Kákosi Julianna.

Tóbiás *@alád. (Eézdi
melybl Antal kir. táblai

József

Háromszéki székely család,
ós ügy igazgatósági ügyész 1794-ben.

ss. léleki)

Csikszékben hadi Ügyész 1815-ben.

fegyvertárnál 1815-ben.

Ferenca

József ügyvéd Háromszékben

kapitány a
1837. körül

ügy igazgatósági írnok 1848~ig, tán ennek neje
Kászoni Teréz faragói birtokos Kolos megyében. A család egy ága
kiszakadván Magyarországba, abból e század elején Dóbiás Mátyás
Nógrád megyei Bivónyi plébános^ rozsnyói kanonok 1825-ben, rokona

ismét

József

vagy testvére

kir.

János

azon megyében Vámosialván postamester.
Tobiási család. Lehet, hogy a fennebbi család seinek egyike
volt azon Tóbiási György, ki 1458-ig Erdélyben Síak szék gerébje
volt 3) Gjörgynok fia volt László, ki atyjával együtt 1472-ben

Mátyás király parancsa folytán a Morgondayak
királytól kaptak, u.

m, Morgonda,

Voíáosrf,

birtokait,

Rakor

és

melyeket a

Kövesd

erdélyi

Fejér megyei jószágokat Morgonday&ku&k vissza adni tartoztak.

Tan

')

raás

Tébíásy család volt

a^ mely ecseia elnévvel

Ssirraay B. Ugocsa p. 125.

) Adami Scuta gentil. toroo Xllí
*) Teleki Hunyadiak kora X. 602.
471—474.
•J Ugyan ott XI.

603.

*)

élt,

TOBOLYAY.

230
és

melybl

ecseli

—TOKODY.

János

Tóbiásy

Deésfalvi Jánossal és Haranglábi

Györgygyei 1539-ben idéztettek, )
Tobolyny család. Ugocsa megye kihalt családa, közülök J
l

no

s

462-ben alispán

1

Tokay
ebbl

eredt

miben.

á-

2

volt.

)

CBftlád. Zemplén, Szabolcs megye nemes családa.

Tokay Ferencz, Tököly egyik

3
)

Tán

párthive és kapitánya

*)

Tokody

család. (Sz. andrási) Úgylátszik, Trencsin

mesébl

szánnazott egy ág Bihar megyébe.

A

Bihar megyei ágnak bee Tokody

Bálás

gyalog ezred^elí

kapitány, 1624 ben Thurzé nádortól kapott haza meneteli szabadság

Tokody Gy örgy 1708*
ban Rákóczytól I. József császár és király hségére térvén, Morells
alezredestl kapott ótalom-levelet tán ennek fia Tokody G y Ö r g y,
ki a Bihar megyei Tokody családot alápitá. Ez elbb a kir. kamaránál

levelet családi ügyei rendbeszedése miatt *)

,

Ungvárott, Tokajban, utóbb Nagyváradon számtartó volt, végre Elés-

den gróf Batthyány József föinspectora
mazott

lett.

Ettl családja igj

szár-

:

Gyömr

1752.

kamarai számtartó
II.

György

sz. 1752.

1791—1803.
bihari alisp. kir. tan.

(Vay Magdolna)
József
Bih&yi tbiró

László

Ján&s

f

tartom, biztos
(Beöth y Róza)

1816.

(*2É^*5!!SÍ
István
Bihari al&zbiró
1848 ig.

A táblán

Imre
Ignácz
Bihar
foszbiro
v.
f
1838-1841.

Natália

Izabella""

1835.

(Beöthy Sándor

f

udv. fcam. tan.)

Gy ö r g y

Nagyváradon Í7Ö2. april 23 án,
Bihar megyénél lett aljegyz.
ügyvédi vizsgát tévén 1766-ban
1778-ban már els aljegyz, 1780-ban tbiró, 1783-ban fjegya, IL József császár rendszere alatt 1786-ban másod alispán és a n.-váradi is1787—1790 aJudicium subalternum el
kolai kerület kormányzója
álló II.

szül.
,

;

1

Kemény

*)
s

)
*)

*)

Józe. Notitia Cap. Albenais

Szirmay, C. Ugocsa

p. 51.

Szirmay C. Zemplin not.

top. 118,

Ugyan ott 152. 198. 234. 235.
B. Vay László, Ne'met hivség.

II. 89.

:

TOKODY.

231

nöke, 1791-ben els alispán, 1793-ban a tanulmányi kerület figazga-

1795-ben

tója,

követ

volt.

tanácsos

kir.

Az

1796. 1801. 1805-ben országgylési

alispánságot 1803-ig viselte. Nejétl

ki 1807. mart. 23. kora

József

1.

lett,

46 évében

halt

5.

1833-tól

r.

el.

1

Rozáliától leányai

4.

István

fia

báró Auffenberg gyalog

redben zászlós, utóbb 1835-ben már tartományi
b)

volt

1807-ben már Bihar megyei aljegyz, 1816-ban

L á s z ó gyermek korában halt
3. János ifjú korában (1806*) a

;

fia

— 1841-ig, és 1845—49. Bihar megye alszolgabirája.

2.

meg

Magdolnától,

meg, következ öt

táblabíró, ennek nejétl Fcrdényi Annától

esküdt, 1837

Vay

:

a)

Natá

1 i

biztos.

Nejétl Beöthy

a mint hajadon 1835. dec. 28-án halt

Izabella Beöthy Sándor udv. kam. tanácsos neje.
Ignácz gyermek korában halt meg.
Imre 1806-ban még kir. táblai gyakorló jegyz, utóbb

har megyénél kezde hívataloskodni, 1828-ban
körül föszolgabiró

lett alszolgabiró,

Bi-

1837.

az volt 1841-ig.

s

Ezek egyikének
szerinti esküdt

Lajos

ez-

fia

Gyz

1845

—49-ben Bihar megyei rendfjegyz.

1861. óta Bihar megyei kinevezett

Tán II. Györgynek testvére volt azon I s t v á n, ki mint nagyváradi
kora 68. évében balt meg.
Trencsin megyében a Tokody (vagy mint néha írva van Togody) család már 1658-ban Kis-Chli vényben lakott, és akkor azon
megye eltt nemes levelét produkálta. 1690-ben anyai birtokban Ron-

kanonok

és kir. tanácsos 1826. ocí. 31-én

:

gyos-Sztriczen lakott, ugyan ott 1736-ban éltek

János

és

György,

Tokody

F erén ez,

(bizonyára a bihari ág alapítója) a

midn

a

nemesi vizsgálatnál igazolásaikat azzal pótolták, hogy nemesi gyakorlatuk bizonyítására Mártonnak a János fiának 1643

maga

— 1691. években

ós atyja részérl fizetett nemesi taxákról szóló eredeti nyugtákat

elémutatták, minek folytán

János

1746. jan. 15 én Trencsin megyé-

tl nemesi bizonyítványt kapott.
Trencsin megye összeírásában

Jánost

')

Ferenczet.
1768-ban ugyan ott Jánost és

Sztriczén

1748-ban találjuk Rongy os-

és

Is

t

ván

t,

és ez utóbbinak fiát

Mátyást.

1803-ban Halácson lakott J ó z

J ó z 8 e f mint
')

kimúlt, jegyeztetett

Szontágh Dán.

köss!.

s e

föl.

f,

i 837-ben

már Haláeson e

232

TOKODY.

k utóda János uep. mint Lékapott Trencsin megyétl nemesi bizonyítványt.

2-án F

1817. nov.
vára telepedett,

—TOLNAY,

ii

i

ö p ne

Tofcody család. Tokody

Mihály

Ferencz királytól kaptak czímeres

András

és

1794-ben

I.

ns. levelet.

C/ímerök a vért kék udvarának alján zöld dombon arany korona,
abból egymáson keresztbe borulva olajfa és borostyángaiy nyúlik
föl, a korona fölött a vért közepén ví* irányban széles ezüst pólya
vonul át, melybe két oldalról prémes szegély vörös ruhás kar nyúlik
*

be, kezet szrit va.

A

paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás,

kaJpagos, arany öves, mentés

ben ezüst horgonyt, a balban
aranykék, balról ezüstvörös.

magyar

vitéz

emelkedik

olajfa galyat tartva.

ki,

prém

jobb kesé-

Fosxladék jobbról

')

Közütök István 1794-ben Kolos
megyének mérnöke. Ez vagy másik István 1815-ben a fö kormányszéki épitészetí igazgatóságnál számvev. János 1343 -ban a tarto-

TokHS

mányi

család.

(Lövétei.)

f

számvevségnél hivatalnok Kolosvárt.
Volesvay család. (Tolcsvai) Zemplén vármegye kihalt osaláda.
sei már 1254-ben birták Turonya földét, a midn közülök Tolcsvai
Kádárnak fia I s t v á n élt. 1336-ban éltek Tolcsvai Jánosnak fia
László, továbbá Péter, 1366-ban Jánosnak fia László nirta
Abaj-Hoinokot

is.

*)

TolheSm család. Tolheim
sen nyert magyar honfiusítást.

J ó z s e f az

171.

évi országgylé-

3
)

Tollas család. (Torda- Vilmái.) Közüiök

Káro

ros-Vásárhelyen 1837. körül, utóbb az erdélyi

1

y ügyvéd Ma-

ref. fö

tanács titkára

Kolosvált.

Tolmácsy

Tolmásy) Nógrád megye armaüsta
múlt században. 1 705-ben élt János is-

caalád. (Vagy

nemesei sorában talárjuk a

kola mester a Füleki járásban.

1726-ban a nemesi vizsgálatkor Tolmásy

nemeségét atyja

által I.

Leopold királytól 1692.

Gábor
jul.

produkálta

2-án nyert czíme-

res levéllel. 173£-ben ismét igy igazoltatott. *)

1755-ben a kétségtelen nemesek sorában találjuk Tolmácsy Gá-

bort, továbbá Istvánt,

Ferenczot

Tolna y család. Dunán
*)
2

)

túli

Adami, Scuta gentil. tomo XIII.
Szirmay C. Zeinplin not top, 105.

•)

17l5. evi 135. törv. ez.

4

Protoc C. Neograd. anni 1726.

)

nemes

és

Mihályt

család, a

XVII. században

154. 222. 265. 298. not.

34, 55,

fciat. 8.

:

233

TOLNAY.

Soprony, Vas, most Zala megyében, és talán ez elszármazva Abauj,
Szabolcs és Szatmár megyében

is.

Soprony megyében (T h o 1 n a y, mert igy is íratott, vagy) Tolnay
Dániel 1 694—1 708. közt megyei jegyz, ez utóbbi évben egyszers-

mind országgylési követ volt.
Vas megyében már 1733-ban a kétségtelen nemesek sorában
található a család. Tolnay Ádám Kszegen lakott, és 1764 ben Vas

megyétl nemesi bizonyítványt kapott ; ennek ivadéka igy

s? ármazott

Ádám
Kszegen
Sa-

f

1.

17<HL
- ~.~,

János

Szombatn lyen
nem. újvári ur. ügyvéd
&zg.

lí. János
Coburg directora

1835.

(Szont&gh Erzsébet özv.)
Valéria

Lajos.

Jáuos-

BámaeL

t 1863.

(Dómján Pál)

L

Erzse

Gedeon.

Mihály.

(Ssigyártó
Pá!)

Jánosnak, ki a német újvári urodalom ügyésze

£a

volt,

II.

J á-

Coburg góthai hzg. Ferdinánd jogai igazgatója, 183. nov.
9 én Vas megyétl kapván nemesi bizonyítványt, azt 1836. juu, 23- án
Fejér, azon évi nov. 28-án Hont, 1837. aug. 26-án Nógrád megyében
kihirdettet. Nejétl $zo*itagh Erzsébettl gyermekei a táblán láthatók.
Zala vármegyében Tolnay Gábor ÍS26~ban lejegyz, lakóit
Görbn. Tolnay Károly az 1847. évi országgylésre követ,

nos

Sz.

Imre

aiadószedö 1816-ban.

Komárom megyében R.Komáromban szüh 1778. jul. 26-án
Tolnay Ferencz, azon várcfs tanácsnoka és az 184S, évi országgylésen követe.

János

Abauj megyében Tolnay

biztos

1836—40. körül

lak.

Szálán.

Szatmár megyében szintén ismeretes Tolnay nevÜ nemes család^

melybl Tbolnay János
zje,

Sámuel

1701.

1705— 1700-ig.

Szatmár megye jegy-

1727-ben azon megye aiszolgabirája

volt.

ThoinayPá! ugyancsak Szatmár megyének 1734
')

Nógrád megyei jegyzkönyv 1887, évi 2077, méwx

*)

6zirmay, Bzatmár várm

I.

134 136,

alatt.

z
)

— 1746-ban

:

234

TOLNAY.

els alispánja lett. *) Ennek leányát Évát
nöüi vette Zaffiry György Ugocsa megyei táblabíró.*) E század elején
Szatmár megyében a Tolnay családból élt F e r e n c z lakott Vámos

al~és fjegyzje, 1754-ben

Orosz

i

birtokos

bari,

Tolnay

ott,

és Császló, FüIjkm és Tisza-Kórod helységben.

Ferencz

Tolnay c&alácL

Hont, Bars megyében említetik 1679-ben.

(Selyei) Székely család. Lehet

Miklós,

egyike azon Tolnay

ben requisitornak neveztetett

Azonban
I

m r e,

ki

1

hogy seinek

ki 1691 -ben a koios monostori convent4
)

a selyei Tolnai

családnak alapítója Literati Tolnai

609-ben kapott czímeres nemes

hátulsó lábain álló oroszlán,

,

*)

három

levelet.

tollat tartva,

koronájából szintén oroszlán emelkedik

A

els jobb

,

Czímere a vértben
vért fölötti sisak

lábával kardot

vil-

logtatva.

Imrének

fia

János, ennek
fl

miákról 1660-ban haza j, ) tanár
lád fészkébe Foj fal vára vonul.

A

családfa

fia

István,

ki a külföldi akadé-

mit 1680-ban elhagy, és a csa-

lesz,

Imrétl kezdve így hozatik

le

Literati Tolnai Imre
1609.

János
r-

V;
István
Ift60— 1«80.

1

(Ilyefalvi Judit)

Pál

Ferencz-

f 1690.

_

(Mikl6sy_Bora)

Antal
testr (V)

János

mh. 1770.
(som. Torday Klára)

György
(KkÖsi Krisztina)

Zsuzsi

(Rókász János)

János
rab, 1846.

(dál.

N.
(Pécsyné)

Klára
Gál László)

(Szent-Iványi Zsuzsi)

Gábor

Sándor

(Fronius Mária)

t

l

)

Ugyan ott 180. 136. továbbá
Vay Német bívség 435.

II.

212. 226. 249. és 258.

*)

B.

s

Sz. bencdeki Conv.
1691. nov. 19. art 55. Kvári szerint.
Kvári, Erdély nev. cs. 239.
E szerint ez I s t v á n egy személy volna azon selyei Tolnai

)

4

)

*)

')

Tolnán

István-

M. országban születettnek íratik, (Magyar Írók II. 344.) és
kinek atyja Tolna városban bírónak iratik. De szerint a család magyarországi
származás, s nem székely eredet volna.
nal, ki

TOLNAY.

A

családfán álló

Pala

—TOLVAY.

235

zernyesti csatában esik cl 1690-ben. Fia
és katholizál, 1765-ben físcalis

János, árva a jesuitáknál nevekedik

úgy halt meg 1770. mart. 16-án.
Unokája János 1834 bon orsz. gyl. követ , utóbb megyei hivatalnok, meghalt 1846. nov. 10-én. A most él Gábor a forradalomban
director és kincstári tanácsos lesz,

tevékeny részt

A

vett.

család szép birtokait

Kvári

irja

önmagának kö-

szönheti.

Küküli megyében

szintén találunk selyei Tolnay

nev családot,

melybl ifj. János 1836. körül Küküli várm. szolgabirája volt. Elek elbb aljegyz, utóbb ott szolgabíró, Györfy Rozália özvegy Tolnainé birtokos Küküli megyei N.-

tán a fennebbinek egyik ágát,

Csergeden

s

több helyen.

Magyar országban a
T.

István

prot. papi

a veszprémi egyház seniora,

taki igazgató tanár, tudós és író.

Meghalt 1642 ben.
Tolnai

Magát

kát

irt.

szintén

István

sáros-pa-

Steph. Pastorius Tholnensis írá.

)

Sándor

nemes

Dali János

tábori papja,

fia

l

.pesti

munka szerzje 1787— 1804-ben.
Tolnai

pályán több Tolnait találunk, így

egyetemi állatorvos tanár

több

)

szintén külföldön tanúit

,

elbb Rákóczy

majd sáros-pataki tanár 1659-ig. Több

vallásos

mun-

é
)

Tolvay család.

(Köpösdi, gróf f) Rövid ideig virágzott gróf

mesi felkelési hadnagy

Gábor, elbb

Tolvay

család. Ismert alapítója
;

ügyvéd, 1683-ban ne-

azután 13 évig nádori itélömester

bancz, ez okon négy évig a kuruczok foglya

,

buzgó

megyei Mez-Terem helységre
ságot nyert.

*)

kir.

Ha Lehoczkynak

anyja Pucheim leány

,

adományt

hiteit

nagyatyja

kapott.

Szatmár

1709-ben báró-

adhatunk, atyja Tolvay Péter,

Ferencz

volna. *) Meghalt 1718. nov. 22-én.

Magvar írók, II. 340.
') Ugyan ott 844.
) Ugyan ott 841.
*) Lehoczky Stemmat I.

la

különben a kanczellá-

,

riánái is szolgált, ott volt 1706-ban. 1697-ben a Károlyiakkai

lett

s

a

8

)

,

nagyanyja Garai Kata

Nejétl Jászy Annától, kitl

')

s

i<

170.

II.

397.

1694-b8n

már személynöki

ité

mester,
*)

Kazy

Ugyan

Hist
*)

Tolvay Perencz 1649- ben szombathelyi
G á b o r r 6 Horváth Mih. Tört, IV. 304.

ott.

II. 130.

prépost. Lásd

1

Történelmi tár VI. köt. 97. Sziroay, Szatmár várm.

II. 35.

:

236

tolva y.

egyik

nos
vitéz

fia

már mint báró

Landaunál 1710-ben. *) Másik na Já1754 ben grófságra emeltetett, egyszersmind arany sarkantyús
és aeptemrir ?olt már 1760 ban, és még í
774-ben is. Ennek neeleset

jétl gr. Kéry Juliannától

fia

Ferencé 1770— 74-ben
rületi tábla elnöke, élt
terffy

kamarás,, és dunáaioneni ke-

os. kir.

még 1808 ban

Nejétl somoskeÖi báró PéAnnától (ki 1804-ben halt meg) leányai: Jozefa gr.
Berényi

Ferencznéés Aloyzia
lád kihalt, és ki után a

is.

Stahreinberg Antalné, kiben a csaNógrád megyei soraoskedi, somos ujfaksi és
gr.

baglyasallyi jószág, úgy a köpösdi (Nyltra megyei) birtok gr,
Stahrero-

bergre szállt

*)

Birt a család Trencsin

ben mint

curialista fordul

megyében

el.

A családfa következ

is

1090-ben Beczkón, és 1751-

8
)

Gábor
báró 1709. fi7 18.
(Jászy Anna)

"'

_

N.

János gróf 1754.
septemvir 1174.
(gr. Kery Julianna)

f Landaunál

Ferencz

1770— 14.
kcr. táb. elnök.
(b.

__

(gr.

Péterffy

Jozefa
Bcrónyi Fer.)

Anna)

Aloyzia
özvegy 1808.
(g r, Btahrcsaberg

Antal)

A

család ösi nemesi czímere

caétnyomatain láttam
lötti

sisak koronáján

mindkét

A

— mint azt Oábornak egykorú pe-

— a vért üdvarában három

csrében zöld gaiyat

szál liliom, a vért fö-

tartó

galamb. Foszíadék

oldalról.
grófi

czimer eHszor négy

közép kisebb vérttel, melynek vörös udvarában hármas zöld halomból fehér sasszárny
között koronás oroszlán emelkedik ki , els jobb lábával koronát, a
ballal bárom szál fehér liliomot tartva. A vért 1. és 4, kék udvarában
egy levágott, vörösbéltí fatörzsön, melyre ezüst kígyó tekerázik, só-

')

*)
")

felé osztott vért,

Pethö öerg. M. krónika II. 88.
Mocsár y A. Nógrád várm. Isirá**
Szont*gh Dán. köz!.

1.

222.

HL

237. IV. 220.

237

TOLVAY.

lyem

áll,

nyakán

nyíllal átütve, a 2. és 3-ik

udvar vízirányban ismét

két részre osadik, a íeteö ezüst udvari észben egy fej fekete sas
ki,

A

paizs fölött ki-

sisak;

melyek körül a

az alsó fekete udvarban fehér galamb látható.

lenéz

gombos

azon három koronáé

grófi korona,

jobb oldalin a

nttl

fatörzsön ismét a sólyom ismétldik két elefánt

leirt

melyekbl a jobb oldali vizirányosan jobbról ezüatkék,
balról kékezüst — a középs sisak koronáján a leírt koronás orosz*
Ián látható az vértbelihez egészen hasonlón, ágy a baloldali sisak koortnány között,

;

ronájából szintén a vértbeli fekete egyfejü sas szétterjesztett szárnyak-

kal szemlélhet. Foszladék jobbról ezüsikék
balról ezüstfekete.

középrl arany vörös,

,

')

Tolvay család.

(Désházi)

Ebbl

ismeretes

Ferencz,

ki a

Tolvay Gáborral atyafiságos levelezésben állt, azonban
czimere pecsétnyomata szerint attól különböz, tudniillik a paizs udvarában könyökl kar , három nyilat tartva E Ferencz Nógrád
fölebbt báró

megyei birtokos, és 1704-ben a megye által állított paraszthad kapitánya volt. Ez idétti tábori érdekes levelei nálam kiadásra várnak. Meghalt öreg

korában magnóikul 1710. körül.

Tolvay család. Erdélyi nemes

ván

*)

család ,

melybl Tolvay Ist-

Bálás 1615

ben Bethlen Gábortól kaptak czímeres nemes
levelet, mely szerint czímerök a vért kék udvarában zöld téren a jobb
oldalon vörös ruhás fedetlen fejit magyar ember eltte egy fehér böés

,

lény (v. bika)
vait

áll,

megrohanva

mely neki rohan , azonban két kezével annak
tartja,

A

szar-

vért fölötti koronátlan sisak foszladéka

jobbról arauykék, balról ezüstvörös.

Kik az utódai ?
nem ismerjük. Erdélyben találunk Szilágyi
elnevu Tolvay családot, melybl Imre gyógyszerész Kolosvárt
1858-ban halt meg.

3

)

Küküllö megyében birtokosnak
Csergedea és Mikefalván,
Tolvay

Tán

István
írja, s

)

Adami Scata

)

E Teivay

s

melybl

gentil.

)

sorozandó az

Zsigmond

Sámuel

M.-

s

is,

mely magát

többen élnek.

tomo XIII.

Ferencz tán az, kirl 1688. évben a Pesti Napló 1863. évi

is van említés*
Erdélyben
Sándorházi Tolvay Márton 1497— 99-ben
Ugyancsak

mart. 24. számának Különféle ezímü rovatában
3

Tolvay

1730. körül hires Örvös mester volt Kolosvárott.

szintén a Tolvay családokhoz

Tóival y-nak

2

iratik

gyulafehérvári fdesperes volt.

TOMAN.— TOMCSÁNTÍ.

238

Zemplln megyében szintén a nemesség sorában találjuk a Tolvay családot és e század elején Agárd helységben birtokosnak íratott *)

Toman
Dezseren.

Tomanek család. Trencsin megyében 1690 ben
1721-ben János Alsó-Drskóezon íratott a nemesek közé.
vagy

Utóbb nyoma sincs. '*)
ToinasBfch család. Horvátországi és Zala megyei nemes család, melybl báró Tomasich Ferencz cs. kir. hadszertárnok (Feldz.
in.) meghalt Zárában 1831. aug. 12-én. Tán fia báró Tomasich Miklós, ki 1832-ben

élt.

Honos a család Fiúméban
kedelmi törvényszék ülnöke

is,

hol

Ferencz

1787-ben a keres-

volt.

Trencsin megyében Trencsin városában 1688-ban lakott

rna s i c

nemes család

s

,

1

751-ben ugyan

ott

Tamássy név

ugyan az.
Tonscaáuyi család. (Tomcsínyi) Turócz vármegye
gyökeres családa, és Tomcsín helységnek, melyrl nevét
most

is

birtokában

egyik

lád

közti

van

:

névszerint

derék tagja Tomcsányi

itt

idkben Turócz megyének fokonkénti

szolgabirája, kinek fia

Móricz

az

1833

tán

régi tsvette

és székel

birtokol

Vilmos

alatt

To-

8
),

a csa-

— 1848.

év

elléptetéssel hosszú ideig

1861-ben Turócz megyének törvény-

fnöke volt az általános lemondásig.
más megyékbe is elszakadtak, igy Tren-

széki tanácsosa és telekkönyvi

A

családnak egyes ágai

megyében már 1666-ban Dubniczán 1688-ban Turnán székelt a
Tomcsányi család egy ága, ebbl 1748-ban Zolnán találjuk Györgyöt, 1768-ban ugyan ott J á n o s t és fiát Jánost, Szedlicsnán pedig Pált és fiait Józsefet és Pál t, 1803-ban Nemes- Kotessón
laktak Ignácz és Ágoston, Szedlicsnán J ó z s e f és fia Károly és unokája L aj os. Végre 1837-ben Szedlicsnán Károly és
csin

fia

.

Lajos.

Turócz megyében a XVII. század második felében élt Tomcsányi
György, ennek fia volt András, ennek fia volt Sámuel, ki Békés megyébe költözött, hol nemességét 1736-ban kihirdetteté. Fia Já-

nosa

Békés megyei ágnak

életében 1731-ben Békés
felesküdtetetí.

'}

')
s

)

tett

megye

terjesztje.

esküdtje

Kzen János még atyja

lett,

1732-ben törvényszéki ülnök

Szirmay C. Zciaplin not. top. 118. es 333.
Szontagh Dán. közi.
Bel M. Notitia nova Hung. II. 335.

lett.

a

midn

e hivatalára

1735-ben a Péróféle

:

239

TOMCSÁNYI.

lázadás elnyomatásában kitüno részt vérén, ezen érdemeirl 1736 ban

Békés vármegye elismer
lom törvényszéki jegyzje
adásáról szóló

okmány

levelet adott.
is volt,

tanúsítja.

Ez idben a Gyulai

*)

uroda-

mint egy, az urodalmi oklevelek

Úgy

Játszik, ez

id

után Pestre vagy

Pest megyébe tette át lakását, mert 1740-ben Tarócz

megyétl nyert

nemesi bizonyítványát 1742 ben Pest megyében hirdettetvén

kor már Pest megye föpénztárnoka

s táblabírája

a Gyulai urodalomnak igazgatója volt

2

)

át-

ki,

ek-

volt 1767-tl 1772-ig

Meghalt 1777-ben, eltemet-

Gyulán a sz. háromságról nevezett kápolnában , hol vörös márvány emléke olvasható, melyen n castri gyvlensis rec<or a -nak nevez*

tetett

3

tetik.

)

Fia maradt:

Kristóf Békés megyénél

kés

hosszú ideig

40 éven

felül viselt

aggkoráig különböz hivatalt , és fleg a békési járásban foszol-

megyétl 1792-ben kivett nemesi bizonyítványával Békés megyében 1793-ban hirdetteté ki, *) majd ismét
18 15-ben már fiai Mihály, József és Károly neveikre is. b )
gabiróságotr Nemességét Pest

Meghalt Békésen 1833.
az

febr. 2-án

elstl Ujváry Annától

Bárom

neje volt,

(1795.) lettek gyermekei:

Í.Terézia Káló
2.

kora 78. évében.

Antalné.

Alajos.

3. II.

J á n o s, kinek

fia II.

Kr

i

st

ó

f.

Második nejétl Káló Teréziától
4.

Klára
Janka

szoboszlai Tóth Andorné.

Wteland János ó-kigyósi urod. pénztárnokné.
Harmadik nejétl Szathmáry Annától;
6. F e r. M h á 1 y szül. Békésen 1805-ben, mint cs. kir. lovas
5.

i

százados, utód nélkül halt
7.

József

szül.

el.

1807.

mart 26 án Békésen,

hivatalos pá-

Békés megyénél mint aljegyz kezdé , majd fószolgabiróságot,
és 1848-ban másod alispánságot viselt. Az 1847. évi országgylésen
mint Békés megye követe tünteté ki magát, és 1848-ban Arad-, 1861-

lyáját

ben Csongrád megye fispánjává

')

Bokee

')

A gyulai

mtíf! j e Ji

gyzökónyv

lett.

Neje Nóvák Jozefa.

1735. évi 620. sz. alatt

urod. levéltár szerint Mogyoróssy János közlésébl

az ezen egész ágról nyújtott adatokat köszönöm.
*)

L. Mogyoróssy János,

*)

Békés

*)

Ugyan

várna,

Gyula hajdán és most," 214 -215.
jegyzökünyv 1793. évi 500. sz. a.
,

ott 1815. évi 398. ez.

lap.

,

kinek

i

240

TOMCSÁNYI.
8.

Károly

Kr

a 1

i

1812. nov,

szül.

2

5

én, cs. ktr. lovas kapitány,

Bolza Máriát

nöttl vélte gr.
I.

- TOMEJAN,

- úgy

6 fn a k

látszik

— testvére
.

volt

Miklós,

1801-

ben Pest megye esküdtje,

Ezen ág

következ

családfája

:

György
Túróca&ait 1670.

körííl.

András
Sámuel
Békésben 1736
-

i

I.

rt

——

János

Békes-gynlai urad. ignzg,
sz.

1703.

f 1772.

I Kristóf
sz. 1?55.

f

1833.

líjváry

Anna

Békési
(1.

Míkiós
Pest v esküdt 1801.

f sz, bhó
1795.

Káló Terez.
Szatíimá^y Anna)

2.
3-

>11. János 2-t Klára Jozefa H-t R-Mihály József
l-t. Teréz
Károly
(KálóAatai),!
(3zobosalai (Wieland
sz. 1805.
»z. 1807. sz. 1812.
Jjj*]^
«^ános)
kapitány fispán cs. k. kap.
*
^ÍTkiifitó?
*'
Andor)
(Nóvák (gr. Bolza
t
Jozefa)
Mária)

^^

'

A
szül.

család egyik ágából, mely Nyitra

1755. dec, 4 én Tomcsányi

Ádám.

megyébe

szakadt, Prassiczon

a pesti Egyetemnél volt

ta-

24 en kora 76. évében halt meg.
Egy ág Bács megyébe szakadt, hol Tomcsányi idsb András
Bács megye egyik táblabírája, és Zeata város bírája meghalt 1860.
nár, ki 1731. jui.

,

febr. 17-én,

Tomcsányi

György

1787-ben a temesi kerületben fötartomá-

nyi biztos volt.

Á
vitéz,

család czimere a vért

kék udvarában

jobb kezével kivont kardot

lötte jobbról

arany

,

zöld téren lovas

magyar

bal kezével a kantárt tartva

csillag, balról ezüst félhold

ragyog.

A

;

fö-

paizs fölött

szarvaival fölfelé félhold nyugszik és a fölött csillag ragyog.

A

vértet

fosziadék veszi körül,

Tomiján

esalád. Czímere a vért kék udvarában barna sziklán
fészkel fehér pellikán, négy fiát melle vérében táplálva. A vért fölötti

sisak koronája fölött két

kiterjesztett

sasszárny között vörös

:

TOMKA.
zsinóros

Tán

241

Foszladék jobbról ezüstkék, balról

arany trombita függ.

ezüstvórös.

— TOMORI.

*)

e család azonos

ama T

o

mj án

családdal,

melybl Margit

mint Bibich Jakab Aradi alispán özvegye családi iskolai alapítványt
tévén, az az 1827. évi 24. türv. czikkben beiktattatott.

Toinka család. Lásd Thomka

Tomori család.

Tomor

helységbl

cs.

(Szucsáki f) Eredetét és nevét Abauj megyei

vette.
2

mör megyében született. )
1506 ban már a székelyek

Els

volt, ki feltnt,

Elsó* ifjúságában

ellen harczolt;

Tomori Pál, már Gö-

katonai pályára lépett, és

de miután egymás után két

jegyese: egyik a Putnoky családból való leány, a másik egy gazdag

özvegy asszony, elhaltak, kapisztrán baráttá

cseri- barátnak

lett

,

és cseri-bassának neveztetett

és innen
,

mindvégig

utóbb kalocsai ér-

sekké neveztetett: mint ilyen Mohácsnál egyik fvezér volt

cs ott esett

1526-ban.

el

Tomori Pál érsekkel egy idben
ki

élt

rokona Tomori

I.

István,

Ulászló király alatt erdélyi alvajda és a székelyek alispánja

II.

volt, és

nevezett királytól

Budán

sz.

levelében kapta Erdélyben a Csúcsi,
3

Borbála napján kelt adományGralaezi

máskép Tökös-nek

,

Gabodi, Gesei és Kö-

Nagy-nak is neveztetett..
alapftá meg Erdélyben törvényes nejétl Miké Ilonától (mert
)
Majláth Margit csak törvénytelen nejének tartatik) a Tomori családot,
melv tle következleg 6 ) sarjadzott le
vesdi jószágokat.

)

és

4

L.

István

erdélyi alvajda
1514.
(Miké Ilona)
í

Kata

Margit

(Décsey
+

(csapói

í.

György
"

•„

1*7='

^fi

Egyed
t

(Cseh Anna)

Ferencz)

Bálás
t

Demeter
de Szucsák.
Folyt, a hov. lapon.

Ili, István

f!603

Anna

János
f

fViczei Fábián)

*)

Adami Scuta

»)

Istvánfíy Hist. 1685. évi kiadás 89. lap.

gentil tomo XIII.

s

Mundi 53. Ez István Szeremi Emlékirata zerínt
) Apor Péter, Lusus
(200—201. lap.) Boldogkön lakott vagy tartózkodott.
') Leboezky szerint csakugyan Abauji család, és máskép
boldogki
Tökös nevet viselt. Stcmmat. II. 397.
s
55
) Apor P. I.usus Mnndi 53

MAGVA.UOOB2ÍC CÖA LÁDÁI

XI.

KÖT.

|6

242

TOMORI.
Demeter,

ki a% elbbi lapon.

de Szucsák.
I.

János

Miklós

Pál

II.

Mihály-

István.

(L Cseh György

*?*»*[

Ló'rinez^

'

l8tvan >

(Valkai Eizse)

Anna

Petronella
Miki.
nyujtódi Imecs Istv.)

\L bodoki Mikó
2.

I.

I.

noszol)i Cseffey Istv.

(1.

? Hatvani

Zsigm

ken

Istvánnak hat gyermeke közül csak

Demeter

alapítottak fiágon csaladot.

Györgynek

Békés Gáspár

Anna

Er*sc

li»30. 1540.

fia

György,

II.

Errl

I.

György

alább.

kétségkívül az, kit 1575 ben

bívei között találunk ; és kit ezért alább

nevezend

konával Tomori Andrással együtt Báthori István nótáztatott.

Györgynek Cseh Annától
1603.

ju*.

III.

István

17-én az apáczai csatában esett

Fábián neje
I.

fia

lett, fia

János

Istvánnak legifjabb

irta eiönevét.

Hat

fia

közül

és

roII.

*)

Székely Mózses mellett

el.

2
)

Leánya Anna Viczei

magnélkül halt eL
fia

I.

Demeter

Miklós

Szcsi kot

birta és innen

Szapolyai híve, ennek részén

Buda védelmében, miért János királytól 1530 ban Fejéld
helységet kapta. *) Azonban 1540-ben János király halála után a vaj

részt vett

dák, mint ellenségei nótáztaták és számzték, de nemsokára mindenét
visszanyerte és Izabella pártján

mködött.

*)

építeté a kövesdi tem-

Fia volt

L-

ri n ez, kinek nagy-eskülli Valkai Erzsébettl csak két leánya

Pe-

még 1730-ban

plomot, hol neve és czímere

tronella

Anna

és

maradtak, kik

látszott.

által családja

leány-ágra szállt

Miklós testvérétl Páltól leányágon a Bercsényi, gyalakuti Lázár,
Ficsor és kövesdi Szarka család származtak.

A

családfa élén

kevésbé valószín és

I.

Istvánnak

Zsigmond

testvéréül iratik

gyulafejér vári

István,

mi-

kanonok 1525 — 30.

évi idÖkcJben.

Valószínbb, hogy Istvánnak testvére volt azon Tomori
vagy László, ki

II.

Lajos királynak komornoka volt 1526-ban.

Nincs a táblán azon Tomori

')

Bethlen Wolph. Hist.

9
)

Ugyan

)

4

)
b

)

Apor

II,

András,

ki

5

)

1552-ben Losonczi

322. 274.

tomo V. p. 408.
Lusus Mundi 54.

ott

P.

Budai Fer. Hiat. Lex. III. 430.
Budainál Hist. lev. III. 430. lapon Lajos, Jászaynál pedig

nemzet napjai

Lajos

a mohácsi vesx után 173. lapon

László

áll

A

magyar

TOMORI.
Istvánnal Temesvárt védte, Isivánffy
tía.

— Valószinüleg

243

Pál

szerint

András

azon Tomory

is

érsek testvérének
ki 1575-ben mint

,

Békés Gáspár híve Tomory Györgygyei együtt nótáatatolt. )
Továbbá Tomory Kristóf; leinek Kozárváry Zsófiától leánya
]

Margit

BaládfFy Krisíófné

Ezen

erdélyi szuesáki

vo)t.

Tomory

család kihalt.

*)

Mas Tomory nev nemes család lehet az melybl e század elején Pál, János és András Ugocsa megyei Dabóiczon birto,

kosok.

;i

)

Tompa

1379-ben a Palóczy
kodtak.

convent ellen hatalmas-

testvérekkel a leleszi

•)

Elnév
pécsi

János

család. (Monyorósi) Kihalt család , melybbi

püspök

Tompa néven

nélkül ismeretesek
5

György

)'"stb.

István

Zrínyi

Miklós

György lovasainak zászlósa, 1556-ban a török

G

ellen hadakozott.

)

1625-ben

ügy igazgató. **)
Ugocsa megyében a XVI. században 1523

nevíi család birt

A

1550-ben

kir.

Fert-Almáson.

)

Dunántúl Vas megyében a

XVI í.

század végérl

következ nemzedékrend

ládból ismeretes a

— 1550-ben Tompa

8

Tompa

csa-

9
)

András
Köszeghen.
Pál 1655.

Péter.

(Domölky Judit)
eljegyezve 1660.

Anna

Rebeka
Nagy István)

(Bödei János)

(f.-büki

Tompa
Budai

1

)

család. (Tompaházi) Erdély kihalt családa.
III.

431. Bethlen

Wolph.

)

Kvári Erdély

)

Szirntay C. Ugocsa p. 157.

)

Szirmay C. Zemplin

2

3

4

II

Budai

*)

Ugyan

;

)

not. top. 313.

Fejér Cod. diplom. tomo X. vol.

ott.

1625. évi 23. törv. ez

*j

Szirmay C. Ugocsa pag.

")

A


)

Nagy

Régen-

322. 374.

Hist. lex. III. 432.

sitkei

)

nev. cq. 27 1.

pag. 273.
*)

l0

174.

család levéltára szerint,

Kvári, Erdély nev.

cs. 271.

4.

:

244

TOMPA. —TOMPOS.

megyében

ten Alsó-Fejér

birták Tompaházát,

Ebbl

lehetett I 3

t

vá n

1566 ^ban castrorum Praefectus, ) F e r e n c z ki 1558-ban a K e n
d e k e t megrontá, *) és Un J á n o s és István, kik 16Ö3-ban Székely Mózses mellett a Bárczán elesnek. 8)
J

,

í

Tompa

család. (Kis-Borosnyöi) Egyik ágának törzse

(1824.) kinek

fia 1

st

van,

Mihály

tán az, ki mint Csikszéki tiszt Lázár !st

vánnal Barcsai ellen izgatá a csíki székelyeket). Ezen Istvánnak

s,

xi

ennek

Ií.

János, ennek

Krisztinától (f 1827.)

fia

Simon

(szül. 1782.)

hosszú ideig számv. hivatalnok, 1848-ban

mányi

drámát

biztosi hivatalnok, ki több

II.

Jánosnak (tán

az, kit

János, ennek

III.

al-

a

ftf

1730 ra Apor

is

Szent-Irányi

kormány széknél

m r e tartoKároly ügyvéd.

számvev,

fordított, és

fia

említ

fiai

*),

:

I

leánya

Ilona

5

Bernád Jánosné 1740. körül. )
Egyik János (ifjabb) 1815-ben Háromszék aljegyzje, tán az,
ki utóbb ott alkirály biró és 1841-ben orsz. gylési kir. hivatalos. Ezek
tán a következ más ágból valók.
E másik ág törzse I, Miklós, kinek Réthy Katától néhány
ízen utódai

6

)

ezek
1.

Miklós

(Re'thy Kata)
II.

Miklós

Ilona

^"GáíáT" "tLUÚlIób

JánoT

^

* ^tárok ölték

meg

ánog

1690.

Gáspár.

Tán

László.

István.

László

ez ágból eredtek

1840. körül.

(Ugrón Fer.)

Klára Tompa

Háromszéki

Jánosné, és

törv.

széki ülnök

János, kinek

neje Gyulay

Teréz.

János e század elején N.-Enyeden tanár
város

számvevje

és

János

,

fiai

Lajos

Kolosvár

azon város mérnöke.

Tompos család. (Csik-Sz.-Györgyi) Csikszéki család, közülök
András törv. széki ülnök József dulló biztos F e r e n c z ai,

')

Kállay, Székely nemzet 285.

Y

Ugyan

)

")
*)
•)

*)

ott.

Bethlen Wolph. Hitt. tomo V. 409.
Apor P. Synopsis Mutationiim

Török Antal szerint.
Apor P. Lusus Muudi.

p. 60,

,

TOMSICS.

jegyz 1848.

—TOPERCZER.

245

g n á c z birtokos Csik-Sz.-Györgyön.
Zarándban birtokos, gyermekei János és Zsuzsanna.
eltt, I

József

Tomsics család. (Nemes- kéri) Zempiin megyei nemes

István

család

1835-ben fszolgabíró, utóbb házi fadószed.

Zala megyében Tomsics Istvánnak nejétl jeszeniczei Jankovich
Viktoriától leánya

Tomszky

Julianna

Zichy Antalné.

család. Trenc3in megye nemesi összeírása szerint

1666-ban Dubniczon

lakott.

Toncz család. Toncz Márton 1627-ben

aug. 27-én Lucas

Györgygyei együtt kapott Bethlen Gábortól czímeres nemeslevelet,
mely 1629-ben Abauj megyében hirdettetett ki. *)
Toaházi család. Tonházi Boldizsár 1797-ben I. Ferencz
király által emeltetett nemességre.

Czímere a vért kék udvarában zöldes téren magas fehér sziklák,
melynek alyjában bányanyilás látható, fölötte jobbról arany nap, balról
ezüst félhold ragyog.

A

vért fölötti sisak koronájából arany hajtókája

fekete ruhás, zöld süveges bányász emelkedik

két oldalról bányász kalapácsokat tartva.

aranykék, balról ezüstkék.

Tonka

ki,

kinyújtott kezeiben

Foszladék jobb oldalról

2
)

Sámuel

család. (Kövesdi) Közülök

adó rovó biztos 1815-ben. Lásd Tanka

Aranyosszéki

cs.

Tonrald család. Tonrald G y ö r g y-K r i s t ó f 1659-ben nyert
magyar honfíusítást *)
Topái család. (Zilahi) Sándor 1848. eltt Közép-Szolnok
seborvosa.

Krasznában

Miklós, Péter, János

és

Károly

halmosdi birtokosok.

Topercier család. Szepes megyei eredet régi család; 1524-ben
Toperczer Jánost már Lcse sz. kir. város polgárai közt találjuk. *)
1546 ban

Antal

jesi polgár,

követ

poprádi plébános

1563-ban

ott

jegyz

volt.

ö
)

János

és a város

1562-ben eper-

részérl orsz. gylési

6
)

A

reformatio terjedtével a család tagjainak egy nagy része a&

evang. lelkészi pályán

mködött

) Szatmár várm. leve'ltárában van az eredeti annál is.
*)

Adami Scuta

gentil. tonio XIII.

Í65ÍÍ évi 133. törv. ez.
*)

Wagner, Analecta Scepuaii

*)

Ugyan

")

Kovachich Scriptores minores

11.

144,

ott 255.
I.

117. 145.

TOPEBCZER.

246

A

János

nemességet Toperczer

rály tói,

és

*)

ugyan akkor

kapta 1686-ban

czíraert kapott,

Lcopold

I

mely következ

a vért kék

:

udvarában hármas zöld hegy középsjén arany korona van
szarvas nyúlik ki,

els

lábaival strncztolíat tartva.

koronájából szintén három strucztoll nyúlik

zéps

ki,

A

Jánosnak utódai közül János Lcsei
az akadémiában, haza jvén, honn tanár lett,

és abból

a két széls kék, a kö*)

1752-ben járt Jenán

fi,

s

,

vért fölötti sisak

Foszladók jobbról ezüstvörös, balról aranykék.

fehér.

ki-

munka szerzje/)
született Lcsén 1770.

több

Nejétl Schmid Zsófia-Erzsébettl fia Sámuel
aug. 18-án. 1790-ben szintén Jénában tanúit, hazatérvén atyja mellett
Lcsén tanár utóbb nagy-szalóki , végre deákfalvi Jelkész. Meghalt
,

1815-ben.

4
)

Egyik ág Zólyomba szakadt, melybl István 1767-ben
Jénában, 1760-ban pappá lön és Alsó-Sztregován lelkész. 6 )

járt

Jakab szintén Zólyomban lakott, úgy látszik azon Jakab, ki
1722-ben a Oormdes családdal együtt nyert armálist, ós azonos czímert, kék udvarban galambot csrében olajfaággal. Lásd Cornides cs.
Ennek fia Sámuel Zólyomban szül. 1 758-ban. Jénában járt 1 780-ban,
elbb Beszterczén tanár utóbb Ivankofalván lelkész tle ered a Sze,

;

,

peg, Bihar és

A
fia

Turócz megyébe elágazott nemes Toperczer család.

családnak egyik tagja tábornok volt

Toperczer idsb

József

,

6
)

ennek testvérétl való

Bihar megyébe Nagy- Váradra szakadt,

1805 ben jjító nemeslevelet nyert. ')
Nejétl Huszty Erzsébettl gyermekei a) József elbb Bihar me*
gyei aíügyész, utóbb atyja halála után ennek a püspöki urodalomban
hol püspöki pénztárnok volt, és

;

hivatal utóda. Neje Szilvay Mária volt. b)

do

1

n

a,

Sántha Lászlóné Szaimárban.

e)

Ján o

s.

Borbá

c)
1

An

a. f)

t

a 1. d)

M a g-

Anna.

Ezek egyikének fia Ö d ö n, elbb 1835. körül Bihar megye al-,
majd ISjPNtíi fjegyzje 1845-ig. Jelenleg kir. tanácsos és a királyi
tábla ülnfc&e Pesten.

Ugyan csak
gyei Esküdi, és

a

bihari-ág

Sándor

utódai

^Coiícct. herald, nro 83Í.
)
?

)
*)
5
)

•)
7

)

Adanxi Scuta gentil. tomo Xllt.

Ha»n L. Jena Hung.
Ugyan ott 101.
Ugyan ott 74.
Ugyan ott 89.

1845-tl Bihar me-

ugyan ez 1835-tl, 1861-ben pedig

gabiró.

a

Miklós

G7.

B. Yay, L. Ntiinet hívság.

alázol-

:

TOPOS.

Másik ágból való

— TOBDAY.

Lajos

szül.

247

Miklósfalván (Mosón vm.) 1794.

Pozsonyban evang. tanár 1849. eltt.
Topos család (Tboposhází) Nevét „Thopos"-nak is írták. A
családról már a 180. lapon van cm Ütés téve, onnan kimaradván, ide
febr. 24- én

iktatjuk

még a következ

adatokat: a Topos család Trencsin, Nyitra,

Zemplin, Tolna és Szabolcs megyékben

már

kihalt.

is

birtokos volt

,

de ezekben

Trencsin megyében a toposi és brezniczi Topos család Ru-

dolf királytól kapta Rudinát 1604-ben

,

Klobusiez, nemes Chocholna,

és Zlopna helységekben pedig birtokrészeket szerezvén, azokba 1626-

ban az esztergomi káptalan

által beiktathatott.

!

)

E

családnak, vala-

mint a Roson családnak Trencsin megyében leányági oly számos utódai örökösödtek terjedelmes birtokaikban , hogy közmondás szerint

nem

Trencsin megyei családnak

is

számitatik

,

ki

ezeknek leány-ági

nem áll.
Torday család. (Kémeri) A család nevét tekintve, Tordai származás. E néven több, egymástól különböz családnevet ismerünk egy
törzsbl eredfek-e V azt meg nem határozhatjuk, ennélfogva elésoroljuk
utódai között

;

egymás után külön-külön használt praedikátumaik szerint

A kémeri

Tordai család a Szilágyságban birtokolt, jószágai

Kémeren kivül Récs, Dablyon és Dóba Közép-Szolnok és Kraszna
megyékben feküdtek. Emlékezetét a XVÍL század elejétl bírjuk, de
mint a következ táblázatok a ) felcsak szaggatott töredékekben
,

tüntetik

:

Ferencz
H20. 1630,

János

Zsigmond
Erzsébet

(Gerendy Lássdónc)

Másik nerozékrend igy

áll

István
(Szénás N.)
István.

István 1705.
Kra&znai alispán

')

3

)

Saoutagfa Dán. közi.

Décsey M. közi

:

248

TORDAY.

Egy harmadik nemzéktábla

ez

György
(Gúthy Bora 1690.)

Rebeka

György

(Nagy Györgyné)

(Décsey Judit)

János
__(Balogh

Má ria)

Sándor.

Zsigmond.
Boldizsár
(

s

Amm

Zsuzsi

(Szentmihályiné)

Zsigmond,

Gúthy Mária)
József.

í'Buiyka
Péterne)

Végre még egy nemzékreud ez:
Ferencz
f~

.

——— (T&ei Erzsébet)
*
..

Pál
r

(csapói

*József"'

György.

Pál.

A
tunk.

"—"""i

Ferencz.

Turóczy János)

József

Kata.

László.

István.

két utóbbi nemzékrend vcgízei között egy-egy Józsefet

Kzek egyike

Krisztinától

és

-

.

Zsuzsi

lehet azon kéméri

gyermekei

:

1

i

Torday

Bele Józsefné,

József, kinek

Ferencz,

lá-

Komáromy

Domokos

Anna Gyry Józsefné voltak.
A család a kihaltak sorában áll.

Torday család. (Somogy o mi) Kükull megyében a Nagy-Küküll vizétl nem messze fekszik Somogyom helység, honnan e család
clönevét

írta.

Eredete iránt és történetével

teljesen tisztában
ját

gróf

mely

itt

Kemény

nem

állunk.

Es

,

valamint nemzékrendével

utóbbira nézve legteljesb családfá-

József úgynevezett diplomacieai gyjteménye

bírja,

következik, és melyre a dlt betkkel szedett adatokat Miké

Nándor becses gyjteményébl toldottuk

:

Márton
J627.
(1.

Barlabásy Erzge
1. Mikes Ilona)

János

Borbála

szül. 16?5.

(Cs. Szilvásy

(Szilvásy Zsuzsa)

Andráe)

I.

Folyt, a kbv. lapon.

')

*)

Hodor K. közhit

szerint-

Mária
(Száva Péter'

:

249

TORDAY.
I.

János, ki

elbbi lapon.

az,

szül. 1615.

(Szilvágy Zsuzsi)

Zsigmond

H- János
(Hosszuaszói

1657.

(Orbán Krisztin.)
r

^sr

n™"

&*«<2or.

Bora 1600.

János

(makfalvi

Klára

Miske Imre)

János)

*i

Ferencz] T f
Jan0B

i

1659.

Torday Zsuzsanna

ez

r

M

Judi'

.

r

László

j

Nemes Ádámné

»

Zsuzsi

.

.

.

.,

/\

#um

-

^^

,

Nemes Ádámné)

eredetét,

Kemény gyjt

lönfélekép adják a geneaiogíák, gr.

.

:

JW feljebb) (gr.

1

gr.

László'

_ _

(Bors Margit) r "^

Egy más ágnak nemzékrende

Sombory

Ferencz
(Apor Dóra)

DósaMih.) ferencz

(Toldy Anna)

— ——
Krisztina

Tordai János

Buday Mária)

(bölBei

1698, 1701.

(b.

PoDy * a;

r~

mint Játjuk, kü-

szerint úgy, mint

Miké S. gyjteménye szerint leánya Lászlónak, unokája
Ferencznek Apor Borától, kis unokája Jánosnak Sziivásy Zsófiától,
míg Kemény szerint Sombori Judittól.
Mikes Ilonát Keménynél Torday Márton nejéül olvassuk, másutt
azt Torday János hitvesének találjuk.

itt

utóbb

Az

áll

:

utóbbi táblán álló 1659. évvel jelölt

Kvár

évben Török fal vát kapta beiratban

bori elnévvel

élt

Hodor

Ferencz

a mondott

vidéken, anyjáról

Zsom-

szerint.

Más ágazatot mutat a következ töredék

Í&2*
ImA.

Imre
í
,
J /m
(U
*.

(Csomafáii

Bora)

Torday néven

g?*

l

)

,

Sára
ft

H ^
(i

ió T ö«*efné)

'

[

találjuk

[_

Torday SzaPált 1511— 1530. hunyadi

már a XVI. .zázad

latbiolt 1504—1519. dobokai
esperest

I

.1

esperest,

*)

Fancsaly Memória Praepos.

C,

Albensis. p. 65.

elején

250

TORDAY.

1568 ban Torday

Szabina

özvegy Vaday Jánosné a Rákos vízén Torda határában két kerek malmot nyert.
1599 ben Tordai Litlerati János magyar és oláh Röd helységbe

iktattatott.
1

609-ben Torday

Péter, Kata, István

János

és

nemes

levelet nyertek.

Doboka megyében
gyében

szintén volt

Torday család

és birt azon me-

,

Segcsvárszékbun részint beírat részint adomány mellett
Berkesz, K. és F. Oláh-Péterd, Törökfalva , Alvincz M. és O. Röd,
Torda és Holdvilág helységekben.
és

,

.

A

Zsigmond

dobokai Torday-akból 1627-ben éltek Imre.

Zakariás, ez utóbbinak neje k. szil, Szilvássy Zsuzsa, kitol leánya Z s uzsan n át, Dobokáról nül vette káli Kún Mátyás.
T. Ferencz 645 54. Kemény János alatt Konstantinápolyi
és

1

követ

volt.

Tán

János

az, ki

Törökfalvát kapta.

1661-ben és

1668— 71-ben Dobokai

alispán.

Egyik T. János, kinek neje Mikes Hona, Hodor
ban orsz. gylési kir, hivatalos.
Kolosvári elnévvel találjuk Torday

mint

kir.

nos

1629-ben halt meg.

A

kit

ügylgazgatót Báthori Gábor lefejeztetett, ennek

dobokai ágnak egyik ága

száraítatik olykor

zedékén

Jánost,

szerint 1698-

azon ág

Zsuzsi

Torday

cs.

gr.

is,

Gocz

i

elnévvel

Nemes Ádámné

Já-

,

ez ághoz

és

végnem-

áll.

ivadékok élnek Kolos megyében

letben élt és tizedbér tárnok volt

fia ifj.

is élt

mely Sombory Judittól ered,

1610-ben

László, kinek

,

a Segesvári kerü-

neje kadicsfalvi Tö-

rök Veronka volt a múlt század végén1730. táján mihályfalvi Torday János az elöbbkclo nemesek
sorában állf. A somogyomi ágból éltek ekkor ktösb Gábor, Pál,

idsb János, Miklós, Ferencz
Ugyan ekkor élt dévai Torday
1820. jan. 23 án Torday

és

György

itt,

Apor, Synopsis Mutationum 293.

Ugyan

ott.

és

János

nemesekül ismertettek

bvebb

igényelnének.

*>

barniinczados.

2
)

az er-

el.

hogy átalában több elnévvel él Torday

családok származási viszonyai

')

*)

József, István

délyi kir. tábla által itéletileg caímeres

Megjegyezzük

Gábor.

vizsgálatot és földerítéseket

TOKKOS

Torkos

«

251

Dunántúli nemes család

aulád.

,

régebben

mellyel

Mosony, Komárom megyében találkozunk, már a XVII. század
második felében a nemesség sorában találjuk , midn Torkos Jakab
Gytfr,

1682-ben komarom vármegye jegyzje

megye

István

táblabírája,

voltak, ez utóbbi

1693-ban

Gyr

1728 ban

volt. ')

János

1693-ban

Tököly Katalin

gr.

Gyr

tiszttartója

megyében esküdt, pecsété

szerint

czimeríil zöld ágat tartó oroszlánt viselt.

Mint protestáns vallású esalád
pályán szerepeltek.
ref. lelkész és

Jakab,

senior volt.

Az eddig

ki

tagjai közül legtöbben egyházi

,

1721 ben Jénában

utóbb pápai

tanúit,

a

)

említett két

Jakab

közül egyik 1725-ben

Iíl.

Ká-

elbbi nemességében raegersítetett 3 ) ilyen ezimerrel a vért
udvarában zöld téren magas csalánbokor zöldéi , két felöl két

rolytól
vftröa

:

arany oroszlán ágaskodik, elsB lábaik k ni a csalánba kapaszkodva.

A

vért fölötti sisak koronájából száraz fa derék emelkedik ki, mellette

Foszladék jobbról és balról arany-

balról fél fekete sasszárny lebeg.
vorös.

Papi pályán álltak

Wittebergben

1737

tanúit. *)

ka Gyrben

még András gyri születés, ki 1692-ben
Ennek egyik fia színién ott tanúit 1732-ben,

evang. tanító, másik

bergi tanuló, azután modori pap

1801-ben

A

,

Mihály

íia

1743 ban

végre Dunántúli lelkész

Dunántúli ágból származott Torkos

1793. jun. 19 én

M j'hály,

ki

;

1847. eltt a m.

csos,

iCtöghalt

•)

Mosony megyénél kezdé hivatalos
elbb fjegyz, majd 1833. táján els alispán lett, utóbb
letett

,

witte-

kir.

udvari kanczellariáná!

Gyrött

szü-

pályáját, hol

királyi taná-

refer.

*

tanácsos.

Többször volt Mosony megye követe. Meghalt mint séptemvir 1861ben, és eltemettetett Nógrád megyében szerzett Gárdonyi puszta birtokán. Testvére és gyermekei ezek
László, kinek neje Balassa
:

Emília, továbbá Torkos

A

Ida Térey

Ignáczné,

Teréz

és

családnak egyik ágából a múlt században Bihar megyében

Vértesen lakott Torkos kapitány, kinek gyermekei voltak
Ferdin. fohsg. gyalog ezreubeli százados,

*)

Eredeti okirat szerint.

')

Haan, Jena Htrng. 45.

*)
:

)

Imre

)

:

Károly

1788-ban Bihar me"

Collect. herald, nro. 823.

Baitholomtieides Memória

Ungarorom

193.

dás leszen ? hogy ö 17 76- ban versett adott volna
'

L a i z a.

Ugyan

olt.

ki.

de az alkalmasint teve

:

:

2Ö2

TORMA.

gyében a Josephinuru rendszer alatt
Csanády György második hitvese. *)

A csatádnak
1.

István

utóbb

volt lelkész,

meghalt 1865.
sáuyiné.

más ágából

ismét

febr. 13-án, 2.

alíigyész, és

volt

1

m.-telegdi

István, kinek gyermekei

iró és a „Füles

Káro

Zsófia

y, 3. I

Bagoly" szerkesztje,

m r e,

4.

ZsuzSi

,

Har

,

Torma
láda, *)

család. (Lasztóezi f) Zemplin vármegye kihalt csamely oklevelek szerint már a XV. században virágzott. 1 487-

ben

G y ö r g y.

élt

— Oklevelek

1506-ban lasztóezi
impetrál Lasztóczon

1550-ben

1561-ben

;

szerint

Thorma
mond

ellen

öyörgy

alias

Csernek

János

egy curiát

Lasztóezi Bcncze.

bevezettetik és beiktattatik Kelecsénybe.

Ferencz, Kata, Klára

bevez. és beiktattatnak a

lasztóezi, esapóíbldl és kolbásai birtokukba.

Ferencz megveszi Khátus Mihály és Tamástói
birtokát. Nevezett Klára 1577-ben Balogh Albertné. 1572Borbála, továbbá Erzsébet Miklósnak leánya.

1670-ben
czékei

ben

él

1581-ben
Csapóházát

György

birja.

de Paska

alias

de Lasztócz praedium de

alias

Torma Ferencz,

1611-ben

Eufrosina,

1592-ben Balogh

M

i

k

1

ó

8,

Anna Gaorba Mihályné.
1606-ban

Gryörgy

Kristóf,

ós neje Bokri

Erzse, 1637

— 1655- ben

1613-ban

Andreas de PaBka

Torma András) gyermekei :Adám, Rebeka, János deák

(Paskai

(litteratus)

említetik

özvegye 1611.

Rebeka

Jakab Kata

Judit

Újhelyi Jánosné

1678-ban

Ján o

s

Vég

Bálint, kinek

nej<s

Özvegy Bakay Mártonné. 1687-ben

férje fordul elö.

Szintén a XVII. század elején említetik

Ilerczeg

éltek.

Krisztina

Herczeg Györgynek Zerechen

alias

Herecsény)

János leányától való leánya volt, Bálintnak fia F e r e n e z, ennek gyermekei Judit, György, András, Kristóf és Klára Balogh

Ferenczné.
1782-ben

élt

Visolyi

Ferencz,

a magba szakadt Torma csa

iád utóisója, ki eladta birtokát (Lasztócz, Kolbása, Mihályi, N. és k.

Kázmért) Kazinczy Dánielnek.

Torma

család. (Forgolányi f) Ugocsa megyei kihalt család a
lehet hogy a felébb említett lasztóezi Tormákkai rokon volt Már a XIV

')
4

)

B. Yay, német híverég.

S»irmRy, C. Zemplin not top. 10&

:

TORMA.
században

ember volt

királyi

M

i

k

virágzott.
2
)

Gergely

1481-ben

*)

1509-ben

élt

253

forgolányi

a Sásváriak ügyében

Thorma máskép Márton

E Torma család Írhatta magát Daboiczról is. 4)
Torma család. (Alsó-Takácsi) melybl Ferencz
3

o

1

megye

s. )

Veszprém

alispánja volt 1604-ben.

Torma

család. El Heves megyében, Zemplin megyében

ezimer leveles családok sorában

megyékben, ez utóbbiakból

;

is

a

Borsod és Gömör
Szontagh Albert 1848 50. Gö-

továbbá találjuk

Anna,

möri szolgabíró neje.

Torma

esalád. (Csicsó-Keresztúri) Erdély

elkelbb nemes csa-

XV. századig terjed fel az 1464 — 1505.
Torma Miklósig, kitol mindjárt két fia Dénes és I.

ládai közüKvaló. Családfaja a

körül

élt

György
mely

által

girolti

ágnak

megszakadt.

A

család

ivadékát
i

r o

is

megyében

A

XVII. században négy külön ágon
ága máig él.

Magyar országból szakadt Erdélybe,
által

állítólag

1540. körül, de ezen esetben

is

az em-

testvérének

az Erdélybe beszar mazottak közé kell számítanunk, mert

helység,

1 1

ága,

neveztetetett, a

György

György

lített I,

G

I.

Dénes

két ágra terjedt a nemzetség, azonban

melyrl ez ág neveztetik Bels

v.

Közép Szolnok

(szintén Erdélyben) fekszik.

család leszármazása

következ

*)

I.

I.

tábla.

Miklós

1464-1505.

Dénes
a

girolti

ág

I. György 1540.
(Kemény Bora)

törzse.

hézag.
Mihály.

István.

János 1558.

Benedek.

PáT
1660.

(Jáor^myJtoQ
Dániel f 1581.
(Glésán Anna)
.

*~LKris~tó7
török követ

')

*)
')
4

)

r—

f 1603.
^-- - "

Folyt,

a kuV. lapon.

i

Teleki, Hunyadiak kora XII. 861.

Eredeti okirat.

Ssirmay C. ügoesa

Ugyan

12<f

ott 157.

flvan, £rd. nev. cs 242. Bodor Kár.
egyéb töredékes források atán.
•)

*

közi.

Miké

S.

Gyjteményeid]

254

TOAMA.
Kristóf, ki v/ elbbi lapon.

1.

török követ
t 1603.
11.

György

Ü. István.

deGirolt

Kristóf

1612-1656.

f

Toldajagi Klára)

(ikl.

nótát 1610.
(Har. Farkas Zsuzsi)^

m £~—

mi

fi János

(Petky Anna)

Folyt. TI. táblán.

V István
Klára
Erzse)
(l.Féftyi
(Béldy
ülnök
kir. táb.
Henter
2.
üáv»d)
1741.
t
Sára)
(fíenter Klára)
1.

II.

(Huszár Bora)

György
Éva
Nemes Judit (Bóer

IV.

Sámuel

(1.

Domokos

Bora

{Haller
Fer.) István)

Ugrón
Anna)

2.

IILJinos ÜI.Ferencz Vl.lstván Gábor g
r
Fejérvári (Geréb s
b. Szolnok ~^TTx
5ala?
*
Df prépost Erzse) £
tóuiro

'

f

Mária
Ilona Klára Kata
(Náprády Rácz (Henter (Biaüs

B-t.

'

(

Miklós)

Péter) László)

FerfJ

f 1792.

Henter

(b.

Zsigm.j

tábla.

ti.

II.

György, ki a»
deGirolt

tdkUn.

í.

nótát 1610.
(har.
J.

Ferencz
f

III.

Farkas Zsuzsi)

f 1679.
b.

Péter

István

II.

1644. fisp.

Mihály

Kata

1653.

16S5.
(Haller Pál)

Szolnoki fisp. (Driíg. Horváth
Druzsa)
(Szilváéi N.)

Márta
(Nádudvary
János)

Ilona

Kata

(Ráez

(Nápolyi

Péter)

Péter)

IV István

III Kristóf
kir. hivat.

(Havjaeallyi

Eva)

(Nápolyi Mária)
Folyt

a

köp. lapun.

II.

Anna.

Miklós

B. Szolnoki fisp.

f

1737.

(Baranyai Kata)
'

Tíl. Miklós
b. Szoln fiep.
(b. Száva Judit)

Zsuzsi

Kata

(Maksay

(Peréoyi
Ferenes)

Bálás)

Anna 1790.
Kata 1773.
Eva
Imre 1768.
(Jabróczky
(Jabroczkv
Lázár
(gr.
Lázár
(gr.
Mihály)
Károly)
Ant)
Klára)

I.

j

255

TOBMA.
Kristóf, ki a* fijbhi lapon.

III.

kir. hívat.

1698.

(Nápolyi Mária)
I.

1733.

II.

(G eréb Anna)

(Maksay Krisztin a)

~"

László
t 1784.
Rettegen.
(Vay Klára)

József
kapitány

ISTDánicl
f 1767.
(Dujardin Márta)

t

Ferenc*
f 1763.
(B arany 8t Klára)

VII. István
t 1764.

László

fjegyz f

kir. hívat.

(Bethleni Anna)

1771,)

Mihály

III.

II.

alisp. 1^80.

(Gáborfi
Krisztina)

György

Antal

Jozefa

Krisztina

cl 1740.

1778.

f 1781.

(Kozma
BVen< ,)

^f

1837.

Klára
(Kácz

(Makray

f.Jc'key

Antal)

Druzsa)

Zsigm)

Jozefa

IV. Miklós
f 1837.

f

II.

kir.

IV. Mihály
t 1808.
(Mózsa JuJit)

József
pcnztárn.

1861. jan. 19.
(Dániel Joze'fa)

f

Luiza

Krisztina

(Alsó
László^

(Kozma
Imre)

Károly

Júlia
*852.

m. akad. tag

(Véer Zsigm.)

(Makray

(Makray

f

László)

TcrcV,

Zsófi.

Berta)

IV Ferencz
Rács Róza)

II.

Imre
(zsóg.

Samu

Karolina
(Tatrosy
Sándor)

(Vder Anna)

(galg.

Lajos.

VIII. István
v.

követ

(Kozma Hka)

Mtkó Berta)
N,

A

Diénestöl lejöv giroltiágon

védelmében

A

szerepelt.

ben

Pál 1660-ban

N. Várad

*)

fészke és székhelye Csicsó Keresztár
szerint Izabella királyné alatt kapott.

Kvári

György ágán annak egyik utóda

vett

részt.

György
I.

tábla)

családnak birtoki fö

melyet a család
I.

(I.

és

II.

Meghalt 1603 ban.

*)

Kr

i

s

t

I.

Kr

i

Három

s t

ó f több követség-

közöl kelt

fia

ó f két külön ágat alapítottak.

II.

Ez utóbbi ág az

táblán látható.
II.

Kristófot

nótáztatja. Fia. II.

Báthori Gábor

János

Kemény János

')

Sxalárdy, Siralmas krónika 539.

*)

Wolpb. Bethlen

szerint.

,

állítólag

Hist. V.

55

szép

pártján

Katona Híst.

érit.

neje
állt

XVIII

féltéseért

1661-ben,

40.

Kvári

256

TORMA.

ezért ApaíFy Mihály

nótáztatá

;

de gyermektelenül aalt

el.

Teaívére

György brenhidai Huszár Borát vette nül. Ettl hét gyermekét
ismerjük. Ezekbl I. S á m u e 1698-ban kir. hivatalos, 1709. mint kuIII.

1

rucz Moldvából kegyelemre tér haza, utóbb B. Szolnok várni, fbíró,

végre

kir. táblai

ülnök, meghalt magtalanul 1741 -ben.

György

IV.

kétszer nsült, els neje

Ugrón Anna, ettl négy leánya

István

V.

Els

a táblán

1698-ban a fejérvári

;

közülök

hivatalos volt, meghalt

Gábor

Geréb Erzsétol

III.

)

Judit, a

második

áll. *)

gylésen kir. hivatalos.
Sára. Ezektl öt fia maradt,

ores.

neje Fényi Erzse, a második Iíenter

mint a tábla mutatja

Nemes

l

János

B. Szolnok töbírája és kir.

István fejérvári n. prépost.
nemzé Annát, báró Henter Zsigmondnét,

1770-ben. VI.

de meghalt 1792-ben. Ez ág fiágon kihalt.
A másik ág I. Kristófnak említett idsb
ki Giroltról irá elnevét, ered

Ez

fiától II.

Gy ö r g y

t

1,

3

kap 1610-ben, ) de 1614ben Bethlen felöldozá. 1688-ban Kamuti Farkas államrabért ö is kezességet vállalt. Neje harinnai Farkas Zsuzsanna volt. Gyermekeibl
II.

Mihály
I.

nótát

1675-ben kurucz vezér, Dió&zeghnél csatát veszt.

Péter

fejedelmi tanácsos 1635-ben a dézsi gylésen, és fispán

4

Kéjétl Drugetyevith Horváth Druzsatól egyetlen leányát
Nádudvary János vette el.

1641 ben.

)

Mártát
III.

is

István

1662-ben mint ellenzéki szintén nótáztatott, de a

köv. évben feloldatott Meghalt 1679- ben. Neje a Szilvásy családból
5

Gyermekei mint a táblázaton állnak: Ilona, Kata, III.
Kristóf és IV. István. Azonban ez adatoknál egy pontban teljes
biztosságra nem támaszkodhatni. Mert némelyek szerint III. Istvánnak második neje lett volna Havasallyi Éva, más adat szerint
pedig Havasallyi Éva IV. Istvánnak neje volt, csak az bizonyos hogy
volt.

)

Istvánnak Havasallyi Évától volt
6

ispán,

ben.

)

)

*)

Kállay, Székely nemzet. 284

*;

*)

kidícsér.

7

)

Meghalt 1737-

Katától gyermekei közül

Hodor Károly közi. — Apor
Apor Lui us mundi 60.

')

Miklós, a Bels Szolnoki f-

Apor Péter mint jó katholikust

Ennek nejétl Baranyai

5

saa

kit

fia II.

Pet. Synopsis

III.

Miklós

mutationum 293—310.

Benk Transyl.

I.

259.

Kállay iá. h. 284. Kemény János Önéletírása 300.
Kvári szerint Judit, más adat szerint Erzse. ismét másutt Z

néven.
*)

Verestói György, Holtakkal való Barátság.

')

Apor

Péter, Synopsis

Mutationum

198.

s u-

TORMÁSAT.
iámét

Szolnoki fispán volt

b.

257

Ennek nejétl báró Száva

utóbb Béldi Józsefhez ment férjhez) három leánya és egy

Judittól (ki

fia I.

Imre

maradt, ki magnóikul halt meg.

Kristóf

III.

fejérvári

országgylésen

Lászlót,

fiát I

(Hí. Istvánnak Szilvásy leánytól

VII.

I

t

ván

t

1698-ban a

nejétl Nápolyi Máriától három

kir. hivatalos,
s

fia)

Ferenc zet

és II.

nemzé.

Ezekbl

Ennek Baranyay Klárától egyik
fia II. László (f 1784.) négy gyermeket hagyott maga után. Ezekbl
IV. Mi kJ ós és IV. Mihály ismét két ágat alapítanak. Ez
utóbbinak fia a derék József, 1848-ig. B. Szolnok vármegye ki'ály

csak a legutóbbinak ága maradt fenn.

pénztárnoka, többször követ az elienszéki pártból,
véré vél együtt, 1848-ban a
halt 1861.

István unoka test

nemzetgylésen

pesti

is

képvisel. Meg-

január 19-én. Bels Szolnok megye történetén dolgozott,

Tudományos gyjteményben is jelentek meg. Gyér
mekei közül egyetlen fia Károly magyar akadémiai tag, a római
értekezései a

és

történelem és régiségtanban legjelesb

A
három

család czímere a vért

leveles torna,

fiatal

kék udvarában arany koronából

Nem
böl

kinölt

melyre kigyó tekerdzik.

Megjegyzend még, hogy Bethlen
iustrumok telvék a

tudósunk.

némái Torma

és

Rákóczy György kori armi-

család neveivel.

helyezhetk a táblázatra azon Torma
:

Gerge

fnemes székelynek ír Kállay. *) Továbbá
Torma Éva szász czegöi Balogh Györgyné,

tokos, tán a kihalt girolti ágból, és

egy másik

1

y, kit

1

627-

Girolton volt bir-

Éva

Alsó Mihálynak

volt hitvese.

Toroiássy család. Vas megyei eredet nemes család, mennyibeu
ott érte a családot a megnemesedés a XVII. század els felében, mely
1
dotöl a család leágazása némleg ismeretes. A czímeres nemes levelet
Tormássy Gergely és általa testvérei István és Benedek nyerték Bécsben 1633. april. 20-án
június

1.

II.

Ferdinánd

királytól, és azt 1634.

napján Vas megyében Szombathelyen

tartott

közgylésen

kihirdettetek.

A

Vas megyébl Baranya, innen Krassó és Temes, továbbá
Heves és Nógrád megyékbe, st Pest m°gyébe is elszármazott.
Baranya megyébl Tormássy Mihály 1891. máj 4-én vett ki
nemesi bizonyítványt, mint akkor már Krassó vármegye szolgabirája
»)

család

Kállay, Székely nemzet. 285.

XAGYABQKS2ÁU CSALÁD AJ

XI.

KOT.

17

T0FMÁ8SY.

268
és azí

ott

azon évi nov

28-án

hirleitetíe.

Utódai Temes megyében

Mély- Nádason birnak.

Nógrád megyében beházasodás utján Dörnök Teréziát vévén
oül a katasaói p us ztán birt Tnrmássy Gábor, kinek egyetlen fia
ntlenül elhalván, most csak leányai élnek.
Tolna megyében
nek. Pest megyében

úgylátszik

Benedek

-r-

a közszerz Istvánnak utódai

utódai, tán ezek utódaiból való

él-

István,

ki 1801-ben Pest megyei alszolgabiró volt.

Benedeknek egyik
métre telepedett, és
ivadéka © néven

Qy örgy

fia

mint zenész

ott

állítólag Pest

„Hegeds"

ismeretes annyira, hogy

megyei Kecskenek neveztetvén

még

Mihálynak fiai
is az egyházi keresztelési könyvekben *) e néven vannak beiktatva.
Azonban nevezett I, Mihály fölkeresvén a folyvást nemesi gyakorei t

lett

él Tormássyakat Tolna megyében, miután

latban

rea nemesiével felmutatása mellfitt

Kecskemétre telepedését,

nek reá
tetett

tapadását tanúk

sének Vas megyébl

Hegeds

vallomásaival

törvénye-

megyében nov. 22-én

Lirdsttetó.
I.

név-

Tolna megyétl 1745. jnn. l-jén nemesnek elismer-

és errl nyert bizonyítványát Pest

,

az eredeti czímc-

ott

és ott keresetmódja által a

és ivadékára lett

sen igazolta,

György

I.

ki-

>

Mihálynak egyik

III.

fia

János

(szül.

í

744.) halasi

ref. lel-

fjegyzje, utóbb Superintendense volt. Nejétl Varjas János debreczeni nagyhír tanár
leányától Varjas Máriától két leánya és egy fia Lajos maradt.
kész, a dunamelléki egyházkertilet tanácsbirája,

Most nevezett

Lajos

szül.

Halason 1784. dec. 16 án. Orvosi

pályára lépvén, Bécsben 1812. máj. 2-án doctorrá avattatott, és

azon évben Békés megye forvosává neveztetett.

dn agg kora

miatt leköszönt

,

E

még

téren 1862-ig, mi-

sokszoros érdemeket szerzett, és 1855-

ben arany érdemkereszttel is kittintetett. 2 ) Pest megyétl 1821. aug.
29-én kivett nemesi bizonyítványát Békee megyében *) dec. 28 án
gyermekei neveikre is kíbirdetteté. Nejétl Báthory Juliannától (B.
,

Gábor superintendens leányától) a táblán látható két leánya és két fia
maradt nagy korig életben
de ezekbl is János, az idsb (szül.
1815.) egykor Békés megye fjegyzje, 1848-ban ministeri, utóbb n.,

Lásd Vasárnapi Újság

1862. évi 9,

számban Dr. Tormássy Lajos

rajzában.
2

)

L. arczképét és életét a Vasárnapi Újság felébb

)

Békés várm. Jegyzkönyv 1697. szám

s

alatt.

id.

számában.

élet-

:

259

TORMÁSST,
váradi

cs.

18o7-ben meghalt, egy

helytartósági tanácsos

kir.

Aurélt, és nejét Nóvák Szidóniát
Károly (szül. Gyulán 1818)

fiút

özvegyen hagyván. Testvére

*)

ügyvéd

hite*

és

Gyula városi

közgyám.

A

leszármazás az idézett nemesi bizonyítványokból tudhatólag

következ
Tormássy N.
Gergely
- 1633.
nség szerz.

Benedek

István

1633.

1633.
í£Tj

'

György
Vasból Kecskemétre

adáoo.

telepedik.

Hegeds nev.
í.

I.

Mihály X74&

János Hegeds.

István.

lak.

o'Ú9

Kecskemét.

H. Mihály.

György,

János.

István.

Hl. János.
sz 1744.
superintend.
(Varjas Mária)

Z8UZ6Í
(Tót István
V Veesei
r.

György.

János.

Pál.

János

II
.

Heg

.

András.

.

.

u* m

i

i

Anna,

Judit

Erzae.

Lajos

Krisztina
P^ter
László)

ss. 1784.

fas.

Békés várm. forvos
(Báthory Jnltsna)

lelkész)

Emília

Károly

sz. 1816.

sz. 1818.

János
sz. 1815.

f 1857.

cs. k. helyt. tan.

hit.

(Xovák

-''^zidi)
.

i

Mária
sz.

ügyvéd

1820.

Szakái Lajos)

Gyulán.
i

Aurél.

A

család czímere a vért

sjén fészkében

ülö s

fiait

kék udvarában hármas kszirt közép-

melle vérével tápláló pellikán, a kszirtre

kígyó tekerdzik, mely a pellikán
ronáján szintén

fiait

fiait

megölé.

tápláló pellikán van.

A

vért fölötti sisak ko-

Foszladék jobbról aranyfe-

kete, balról ezüstvörös.

Tán

szintén e

Kovák Antal
Magdolna leánya.
•j

Tormássy családból eredt azon Tormássy
volt Békési alispán és

arany sark.

vitess,

M

i-

és Plaesintár

17»

1

260

TORNAY.—- TOKNAU.YAY.

hály

ki i786-bau

is,

alatt judicu

Bereg

Ugocsa megyéknek a József- rendszer

és

subakerni actuariusa volt

Tornay

')

Szevesztrén

család, 1444-ben Tornay

megye fispánja

3

volt.

Jakab

Tornay

)

Torna vár-

1526-ban János király részén

a
)

állott

Ámbár

fordul elö ^saládnevök,

mégis nevezett J a k a b

másutt Tornallyay-nak neveztetett,
nallyay család

Tornay

sággal ezen régi

Tor

Tornallyay család.
régibb esaláda, mely Torna
élt

géig, liol ez

hogy a Tor-

az,

áll

cs.

(Tornallyai)

Gömör vármegye

egyik

leg-

váráról vette nevét. Törzse a XIII. század

(Gailus) volt

következ ivadék

kihalt,

bizonyos, hogy

\

i

Gömör megyei Gál
ág

ó

alakban

T o r n a 1 y á"-nak neveztetvén, valóTornallyay nevek alatt ugyan agy

„de

a y és

ri

r

de átalában

*)

Lásd Tornallyay

család tagjai értettek.

közepén

Tornay

a felebbieknek az idézett helyeken

kitol a

ö

vette

)

XVI. szazad

vé-

származását,

Gallas
de Cottu Gömör.

Murány

Felicián

1274.

1274.

I.

_

János

I

László

I.

1274.

Miklós.

III.

János.

1364.

György. IV. János. Domokos. Gál. Tárná* Sandric
de Tornallya.

1425.

Miklós.

Péten.

Benedek

1364.

Demeter

Péter

János

II.

_

1 330.

Pál
1274.

Simon

Magom

f

^György

Miklés~~~ Iitva^ríS^,,**

Adrián
de Tornallya.

1425:

rf^r^JSS^
U.Sandrm^^
U74
1474.

1474.

'

.

i

i'

1

1

ii

1

,

i

.

ii

i

»i

.

i

i

.

i

i

Albert

Mikló?

1479.

1479.

iA

,

|

Péter
Jakab
László V. János
Pelhö de P. Tornallya
Tornallyay. de Alsó
Tornaliya de Tornallya. kincstárnok
SbIm^T^
Bálint
Gömörifisp;
+1W8f
Mohácsnál
1528.

Bernát
de Torn.

István
de Tornallya.

I^I^^7T
CZ
*C

rwl~r^ÁAndrás.
„aZO
^encz.

f

,

£"

lsm)

'

Ti. János
1549,
*~~

Anna

1581.

(Sere'nyi Mih.)
')
::

)

s
)

*)

Szirmay, C. Ugocsa p. 68.
Teleki. Hunyadiak kora I. 4 9. X. 168.
Szerelni Emlékirata 175. 208.
Jász.iy Pálnál, A magyar nemzet napjai a moh. vész után 81. 4b 241.

lapon Tornallyay-nak írva.
*) Wagner Mss. tab. XL. Ide

veend

Mss. Musaei folto

lat.

nro 446. pag-30.

TORNALLTAY.
Eddig e családfa.
1349-ben

élt.

Pálnak

I

26Í

lehetett fia

Pál,

azon Tornai

»)

Benedeknek nyolcz fia volt, ezek közül a hat els F a
nak neveztetvén, Gömör megyei Kvi helységet foglalták el.
I.

Sandrin-tól származik tovább a Tornallyai család.

I.

fia

János

V.

mör

de Alsó Tornallya, valószínleg az

alispánja volt,

Albert

2

Wagner

)

Miklós már

és

ki

Nagyobb

Mohácsnál

szerint

Ennek egyik

esett el

1526-ban,

Ií.

Sandrinnak

fia

Jakab,

fi*.',

3

1479-ben nagykorúak voltak.

szerepet vitt

á n-

i

1498 ban Go*

ki

,

c z

)

ki 1526-ban

mint János király híve, annak kincstárnoka, ós 1528 ban

GömÖr

vár-

Ennek fia VI. János megkapta nagybátyja
V. János javait. Es bírta Murány várát is, raellyet gyámja a murányi
5
várkapitány Basó Mátyás igyekezett tle elrabiani. ) Török rabságba

megye

alispánja volt.

*)

esvén, 1558-ban A. és F. Tornallyai, lapsai, keleméri pozbai,

f.

Gö*

rási

mörben, Ris-sz.-mihályi és Jakori Sáros megyei javait a Dóczy-aknak

Ezen oklevélben

elzálogítá váltság miatt.

tornai Tornallyay-nak nevez-

Csak egyetlen leánya maradt: Anna, Serényi Mihályné, ki
1581-ben élt, kinek azonban vagyonát más ágbeli rokonai Tomallyay

tetik.

5

)

Zsigmond, István
Itt

elfoglalták.

Tomallyay

Zsigmondot

alispánat sorában találjuk.

György

7
)

nem

már a neve1595-ben Gömör vármegye

táblázatunk megszakad, de a család

zettek közül

T.

György

és

halt ki,

Utánna

1603. 1609 ben volt

Gömör megye

alispánja,

8
)

ki

1615-ben adott számot hivataláról.

1643 ban T.
tak

Gömör megye
az, ki

')

')

4

Jászay Pá!,

Gömör

A

várra,

1.

másod

)
)

•)
•)
,0
)

alispánja volt.

de

l0
)

p. 695.

p. 248.

Bartholomaeidesnél hiányzik a fispá-

nok névsorából.

r

javait veszté,

inagy. nemz. napjai a moh. vész után 81. 241. 149. Lásd'

Kaprinai Ms«. B. tomo XXVII.
>)

vol-

tud. társ. Evkönyvei ni.kbt.96.Bai-tholomaeidesnél nincs mog.
Hunyadiak kora XII. 102. 103.

Teleki,

5

Zsigmond

)

Fejér Cod. dipi torao IX. vol.

Magyar

T.

ö

1680 ban hutlenségi bélyegen

1702-ben

')

)

alispánjai.

Ferencz

T,
talán

Márton, 1663— 1677-ben

Budai Fer. Hist.

lex. III. 433.

Sz benedeki Conveut fa-e. 23. I.
Bartholomaeides C. Gömör pag. 757,

Ugyan ott.
Ugyan ott 758.
Ugyan ott 253

és 75$,

)

:

262

TORNALLYAY.-— TOENYA.
1701-ben

Gy örgy,

Khargen-nak a Salgó véri urodalomba történt beiktatása ellen tiltakozott. *) Birt Nógrádban is 1708ben. Ennek nejétl Mocsáry Judittól ága következ, de kihalt:
élt

ki b.

GyörgylTOl. 1709.
(Mocsáry Judit)

^^
Márton

Zsuzsi

(Rétey Judit)

(Szke Mih

János
Mihály
(Szemere Kata)
f

Erzse
f

Krisztina
(Pély Nagy

András)

Ki

János
t

t

Klára

Erzse

Mária

t

t

t

Közelebbi korig lenyúlik a következ táblázat
Tornaliyay N.

Márton
(OÖmbVy Róza)

György
(Bükk Zsuzsi)

Juliana

(Dobozy
Istvánná)

Lajos.

Károly
Márton
Teréz
f 1822. 1815. tbiró (Bzilassy Ferencz)
(Losonezy Judit)

József.

sz. 1761.

Antal
(Losonezy Janka)

Az

e táblán álló

Károly

szül.

Luczian
Szörényi
Amália)

Gyula.

(b.

1761. mart.

31-én,

nül

vette

1788. jua. 16-án Sajó-sz.-Péteren Losonezy Károlynak Ragályi Judittél

E

családból volt Tomallyai

ban járt iskolába.

A

család

Tornya
gabbak
bíró

T.

— Meghalt 1822. april 15

leányát Juditot

K

ós

ma

Demény

én.
is,

ki 1493 ban Krakkó-

%
)

is él,

sajnos

,

hogy

teljes családfáját

nem

ismerjük.

család. (Toronyfalvi) Erdélyi család, egykor a gazda-

jelentsebbek egyike. Hazájok Hunyad megye, itt volt tábla-

Tornya Péter, ki 1 694-ben balt meg, a ) maradt fia Péter.
1760 ban élt I s t v á n, kinek neje gr. Bethlen Mária volt Utánna
1

ára

')

a

)

*)

gr.

Kun

Zsigroóndné.

Convent Cápa* G.
Bn^sa Cracovienais pag. 20.

Sz. beaödeki

Baranyai Halotti beszédei.

fasc.

4.

nro

5.

:

2Ö8

TORNYOS.

Sámuel

1791

—92-ben az erdélyi országgylésen

regalista, neje

volt b. Szentkereszti Sára,

A

család most

1848 kan

Hunyad megyében,

is él

árvaszéki bíró

ott

jegyz

Ádám

mesi bizonyítványát Krassóban 1833.
1858. körül a Lugosi

cs. kir.

László

Krassó megyébe költözött^

Hunyad megyétl 1832.

volt,

is.

volt.

Egyik tagja a családnak T.
hol Szászkai

hol birtokos

nov. 2-án kelt ne-

29 én

april.

hirdettetá ki, fia

járásbíróságnál hivatalnok volt.

Tornyos család, Nógrád megyei nemes család. Törzse Tornyos
Mátyás, ki 1651-ben ÍÍL Ferdinánd király tói kapott czímcres nemely nevezett megyében azon évben kihirdettetett és melyben gyermekei közül az akkor már élk u. m. I. J án o s, II. An d r á s,
IL Mátyás, I. Bálint, I, Miklós, Ilona és Dorottya, nemmeslevelet,

különben testvére I.

A

A n drás

család leszármazása

és neje

Mravik Ilona

ia

megneveztetnek.

következ
Tornyos.

Mátyás

I.

I.

János

ÖS5

a
*a$y-!ami

^g

I.

ettöí

I.

Bálint

I.

Dóra

liona
1651.

Miklós
1651.

1651.

András

(Mravik Ilona)

1651. na.
(Szokol Ilona)

I.

1651.

György
éttl a

I.P41

nierctattííg.

<í gazát.

ffr.8*>
« M

«"*»».****

n.Pái

N.

1726.

a>

János
1725.

fíl Pál

Gábor

I I.

György

II.

János

II.

György

János

m
~íf T*ji

r

Mibály
1840

György

G

András

or gy

Mj bály

Jolsván

Joleván

1837.

1837.

>'

'

Mátyás Utváa

Bálint
Tisaa- VárL,^«~V««

i

fmm

látván

III.

wmm wi^U^M m,

'

fctvan

""!££?.

,Ris-Kür^öö.

János
h.

István

IV.Jftátyás

ügyvéd Baconban
Lajos Karolina.
Antai
^j^*^f
i 18d.
Recskemé*- Pesten.
Guttán
(Jazemicaky Zsazei)
lToroyosíioaA) tenl860.

Zsigmond
ttgyv^d B.-Gyarmat

'

'

"

Pál
1863.

.

lnt/in

Mátyás

(Satraayavszky
Mária)

17Ö4.

i

^yöTgy

Borpácsim Horpícsn f
f

1824

János

Gábor

ev, lelkész 1865,

Róza,

Mária.

Fáni.

:

TORNYOS.

2G4

A

családnak egyik ága, mely

.Jánostól

I.

ered Nógrád megyei

Nagy-Latnon igen elterjedt, ú^y hogy annak nemzékrendét összeállítani
már most is nehezen lehetne.
A Nógrád megyei 1684 1755. évig terjed nemesi összeírásokban az egész Tornyos nemes családból idnként a következket ta-

láljuk

:

Az

1684. évi nemesi felkelésben részi vettek

1705-ben

Bálint

rultak a fölkeléshez

Tamás

és

András

And

á

r

s,

Mátvás.

személyesen, csak fizetéssel já-

János.

és

1709. éa 1711-ben éltek a nemesek lajstroma szerint

idsb

és

Tamás, Simon, Mátyás, János, András, György
másik János 1709-ben.

ifjabb
és

Az

1722. évi nemesi vizsgálatkor kétségtelen

mertettek

János

nemeseknek

is-

György,

és

1726-ban a család ismét produkált és elismertetett.

Istvánt Marczalban, és
Tamást Nagy-Lamon — az armalisták közt J án o s
továbbá ifjabb
Jánost és Andrást, Nagy-Lamon pedig Mártont, Pált, Sá1755-ben a birtokosok közt találjuk

t,

;

muelt

A

és

Loríncze

t.

táblázaton legismeretesb

megyétl nemesi bizonyítványt
kaja

Mihály
II.

Pálnak

II.

vett ki) ágazata.

1725-ben Nógrád

(ki

Ez ágon

III.

Pál uno*

táblabíró Penczen lakott/

Györgynek

György

utódai

Jolsván laktak és 1837.

april.

és

17-én Nógrád

Mihály Gömör

megyei

megyétl nemesi bizonyít-

ványt kaptak.
II.

Mátyásnak, kinek

Nógrád megyébe

fiai

János

III.

Mátyás

és István

ny^vszky Máriától egyik
hites

III.

Mátyásnak

ügyvéd, lakott birtokában Bágyonban, meghalt

ügyvéd B.-Gyarmaton,
Tornyos
birta

nek

Pál

Zsigmond

ev. leikész.

tudjuk a családfára helyezni többi közt a következket

Ferenciét,

kinek nejétl Bene Máriától

Samóczay Annát.
Továbbá T. Józsefet, kinek
iratik.

nejétl Sztra-

fia

1835-ben. Nejétl Jezerniczky Zsuzsitól gyermekei közül

Nem

1794-ben

hirdettetek ki nemességüket, egyik fiától utódai Kis-

Kürtösön székeltek. Másik fiának

János

,

Végre

István,

fia

Gábor nül

neje Veres Mária 1821-ben özvegy-

kinek neje Gáspár Magdolna

1

830.

körül.

A

család marczali ágából,

mely a nség szera Györgytl

ered,

TOfcOCZKAY.

József

volt

265

megye nemesi 'pénztárnoka,

1848. elÖtt Nógrád

birtokos

Marczalban. Fia Vidor.

Toroeikay család. (Toroczkó- szent-Györgyi nemes , báró

és

s

Erdély legrégiebb törzsökös családainak egyike, meíy nevét
birtokáról Toroczk ó-váráról vette. Els tudható törzsének I. V e n c z e I

gróf.)

tartatik

kit

,

1241 ben a

ta-

tárok a torócz-

kói várba szorítottak

nan

hon-

,

a

lyek

széke-

szabadí-

meg

ták

és

,

kapták

ezért

volna tle Ara-

nyos széket.
Fia

lí.

czcl

*)

Ven1282—

90-ben

al vaj-

dádnak

iratik.

Ennek fia I.
István, és ta-

lánLMihály
1321—1337.
kolosi
l

res.

nak
1

ó

)
fia

espe-

AmanL Mik(1373.)

s

Ennek fia I.
László, (kinek azonban az
esik atyja

1467-ben

1

életkorát jelel 1465. év igen

373. évétl) Testvére lehetett korát illetleg

I.

Mátyás király

elleni

lónak nejétl Sombory Zsófitól

Ferencz,
')

I.

és tán leánya

Mikola

33.

fia II.

Anna

)
3

)

L&sz

I.

1

es. 242.

1

1 1

é

részt. I.

s,

3
)

És

tán

De Kvári már

Vetiezel fiára a

II.

ki

Lász-

ó 1496-ban élt; ennek

Nagy Máténé.

Kvárinál Erdély ney.

köt. 148. lap, ez esetet 1282. e'vröl
a

összeesküvésben vesz

L

messze

még

fia

több

Erdély

tört.

Venczelre alkalmazza.

Fancsali ut&n, Hodor .szerint ide tehet&

Szered ai Ant

sír-emléken

fordiii

el,

Collectio

Monrunentorum Albae CaroKnenshim.

p. IS.

;

TOROCZKAY.

266

valószínséggel ide sorolhatnók Toroczkai

adományt

nyert.

Nevezett
fája,

két

fia I.

Antalt,

ki

1536 ban

kir.

')

Ferencznél kezddik a család biztosabb származási

I.

Jáno

s

Ferencz

és II.

által

két családvonal támad,

amannak vonala a nemesi és bárói ágon, II. F erencz vonalán grófi
renden idnkig lesarjadzott a család. L János vonala annak két fia
által már ismét két ágra oszlott
úgy hogy idsb fia III. Ferencz
ága megmaradt nemes renden, másik fiának III. Lászlónak ága báró,

ságra emelkedett, mint mindezen ágak kiválása a táblázaton
tetve

*) feltün-

szem léül etö

tábla.

I.

I.

Venczel
1241.

II.

Venezel

a2S2— 90
I.

István

I.

Miklós

al vajda.

Mihály ?
1821. esperes.

1373.
I.

László

Illés

1465.

1467.

(Sombory

Zsófi)

t

TLLé.s%
í.

146*5.

Anna

Ferencz

Antal ?

?

(Nagy Máté)

1516.

1536.
kir.

I.

1L Ferencz

János

(Szilvásy Erzae)

Ferencz
(Paczolay Bora)
a tnu*98i ág torue.
III.

I.

László
1578. f 1603.

orsas.

tanács.

a

bárci dg torzsé*

FÜiyL

')

ás

egyéb

III.

Kristóf
1572.

III.

(Kamutby Orsolya)

>)

adományt.

(Makray Aana)
a gr/i dg

^

*

törzse.

1V^m£i

Iddn.

Kaprinai Mss. B. tomo 28. pag. 82.
Kvári, Erd. nev. cs. 143. Hodor közleje é& más halotti beszádekbó'1
hiteles forrásokból szedett

adatok

szerint.

í

267

tUROCZKAY.
II.

tábla.

A

nemesi- dg.

III. Ferencz, ki az
(Paczolay Bora)

Toldalagby
Gábor)

táblán.

IV. László
1631.

Ilona

Zsófi
Ciki.

/.

(Pekry
István)

(ikl.

Toldalagby
Zsuzsi)

Péter

Ferencz

kir. táb. üln.

tatár

I.

rabságba. Péter)
fl£80.
(l.Fr.FeketeMária

III. Mihály
Bora II. Mátyás
Ugrón (Föld- (Nádudvary tanács úr 1693.
(Serédi Anna)
Erzsc)
András váry
%
r
unitár.
2. Nagy Pál)

Kata

Klára

(Kemény

(1.

T^Z

T * mÁ *>

«•»-»

tfm.

M

fiTPéter f 1724.
kir. t. ülnök
(l.Lugosy Drazsi

(gr Bánffy

Krisztina Klára V. László
(Biró
<Toldy (Fr. Fekete
Sára)
lat*.)
Istv.)

Elizeus. Gábor. Ferencz.

S.Kec i elyBoraf i 757.)
2-ról

György)

,

,

Kata

(Barcsay János)

1. József
IV. Ferencz ** Bora
V. István
Gábor
I. György
(Jancsó Jndit (Pekry Kriszt. (Petr. Horváth kir. táb. (1. Gát Kriszt.(Delneiné)
£7"*
Bora)
irnok
2. Torday
bzv. 1770.)
*
.
bára
Zsófia)
l
>L
r 1757
T
~«*
Jndit
(Baranyai
Fefencz)
(1. Kaszai Péter

'•

'

,

,

Toldalagby

2.

János)

(P.

Horrath
Jndit)

Bora

Ágnes

IV. Mihály

(P.

(Gcd György)

Horváth

János)

Lajos
(Simon Anna)

Júlia
Klára
(Simén Gy.) (Maurer
Király;

ii^ni'

i

^m—mmmmm*m0+*+

VII. László

(Inczody Kata

Bokajban)

^Kata

III.

Venczel.

II.

Móricz.

I.

Sándor

II.

N,
Bóza
Komis (Varsányi (Szamosujvárt

Klára)
Elek.

H

Sándor

(gr.

Sándor.

Pál
Derzsen)

József

(OrbókKata)

tán htilolí* f
II.

Ida
(b.Diószegi

Géza)

Kristóf

V Ferencz
HL György

Kálmán
(Tóth Kata)

(Tóth Fer.
E*yede*i(

férjnél.)

i

Qytffgy
ft in

»'«

IV. László

fl848.az oláhok

ált.

lak. Péntek.
(1. és 2 . neje)
1

^7^^T^

:

268

TOHOÍ'ZKAY.

tábla.

III.

A bárói
III.

dg.

László, ki az

1578.

I.

táblán.

1603.

f

tanács úr
(Kaimitny Orsolya)

Mihály

II.

Kata
(Dobok ay Miklós)

Zsuzsi
(Ebcni Istv.)

162i>.

(Szalánczy

Anna)
Ií.

János 1652.
unitár.

(Torma Bora)
III.

Mária 1692.

István f 1712.

Aranyos

széki

r'ó"

(Bethlen

kir. bíró

Gergely)

tábornok

(Ka pv B ora)
János

Kata
IV. István
Klára
Sámuel
György Mária
(Teleki
(Toroezkai
1738.
1738.
1687.
(sz.
f
fkap.
Mihály) Zsigm.)
f
f 1738. (gr. Gyulay Kata)

III.

Fogarasí

vár s vid.
báró 1734.

(Rhddei
László)

f 1746.

^"-^l
(BWr

(PetkySára)
Boldizsár

Krisztina

Ignácz

Serédy
Júlia f 1755.
% Bo^t Zsófia)

(H^ldy
János)

1732.

(1.

Pere'nyi

(l.

TCrTsít.

Ágnes

György
f

(

Vay Ádám

Szatmárion)

r

1749)

II
(b.

Gáspár

2-íóJ

Anna
Komis

József
4-

1 (6)

IV.

%

Róza
2. gr. Láz:'

i itv)

t

V. István
Lrincz
(gr. Baller tanuló.
Cecil)
f 1788.

IV. János

'

1815.

(gr.

Hénter Kata)
Mária

Róza
(gr.

Antal)

Teleki

Per.)

Róza.

1792.
(gr. Be'ldv
r**r:

V

János
Mikes Mária)
No vajban

József
N. Nyúláson

Klára.

III.

(gr.

S-.

Gyulatelken.

(1.

Albert t 1862.
Róza
(Küyjéni Székely (b. Baldacci

Pávid>

Bora)

N.

Mihály telken

N. N.
(fiú)

öly vesén.

2.

N. N.)
Eulália

(Désy Sándor)

269

TOROCZKAT.

tábla.

IV.

A

grófi ág.

Kristóf, ki az
1572.

1.

2.

táblán.

(Makray Anna)
István

II.

András

Mátyás

I.

160C.

1603.

elesett 1003.

Karán sebesre
meneküli

(K álnag Bora)
I.

Zsigmond

unitárius.
orsz. tanácsos 1648.
(

HL Péter

Banffy Anna)

(1.
2.

1664.

(Rhédey

Zsigmond

II.

Mátyás.

Erzsébet

iíj.

Kendeffy Judit
Dániel Klára)

Per.)

Erzse
(Köleséry Sám.)

V. Ferenc*.

(Torocakay Klára)

JL
III.

Zsigmond

gróf 1746.
(gr. Teleki

(b.

Klára

Kata

Bora
Naláczy

(b.

-Hadak

(gr.

Ádám)

István)

Józaef)

Teleki

(gr.

Sára
Székely

László)

Eszter)
I.

Teréz

Pál f 1826

c*. kir.

kam.

1765. f 1816.
(Naláczy Józs.)

ss.

Tordai fó'isp.
Teleki Júlia
fl887.

(gr.

I.

1798.

sz. 1810.

Bethlen

(Zeyk Jósa.

sz.

tordai föisp.
(gr.

Julianna

Eszter

Miklós
az. 1805.

(gr.

Bethlen

özv.)

József)

Janka)
A

1

»ii

n

Eszter
sa.

1328.

Csáky
György)

Pál

Miklós

sz. 1880.

sz. 1886.

v.

kat. tiszt.

(gr.

(b.

Bruckentbal

(b

Ilona)

Az

ren ez
'^

1.

föhadn.

Bruckeuthal
Arpadina)
Júlia

Mikióe

Eszter

sz. 1859.

sz. 1860.

táblán álló nemesi ágból IV.

tatár

Jozefina.
1846.

ss.

rabságban szenvedett

Petritvevítv Horváth

Kozma

*)

sz. 1862.

Lászlónak egyik

Másik

fia I.

Péter

fia

Pe-

kín táblui

Önéletírása 15. lap. a Tört. Kalászokban.

TOROCZKAY.

270
ülnök

Meghalt

l

volt.

)

kete Máriától

utóbb

lésen,

fia

II.

1680-ban.

Péter

1698-ban

Barcsay Jánosáé. Ebben

IV. Lászlónak
nyát,

Ágnest

gr.

tía

3

delmi tanácsos,

II.

)

fia

ül.

országgy-

nejétl Lugosi

második nejétl Keczely

,

Nádudvary Erzsébettl
1 733-ban halt meg. *)

Mihály

vallására unitárius volt.

*)

Els

Fe-

Péter ága kihalt.

Mátyás nemzé
még

hivatalos az

fricsi

csak egyetlen leánya maradt:

Bánffy Györgynét, ki

IV. Lászlónak

kir.

nem ismerjük

Borbálától, ki 1757-ben halt meg,

Kata

Ennek els nejétl

Meghalt 1724-ben.

kir. táblai ülnök.

Druzsiannátói gyermekeit

*)

1693-ban

is, ki

leá-

lett feje-

Nejétl Serédy Annától a

táblán látható gyermekei közül csak egyik

V.

fia

László

nejétl

homoród-sz.-mártoni Biró Sárától (másutt Zsófia) hagyott számos utó-

ezekbl két fia Gábor (Pénteken B.-Szolnokon volt birtokos)
és IV. F erén ez máig terjed ágaknak lnek terjeszti.
I. György, ki leányában kihalt, Toroczkó Sz. Györgyön a falu
feletti hegyen nejével zárdát építetett, melybe 1750 ben ferenczes barátok helyeztettek, három páter tartására 7160 ftot alapítványozván.
dot,

építették az egyházat

Ekkor

II.

József

is.

az 1790/1. évi országgylésen regalista, és a ka-

marai és bányászati országos bizottság tagja. Ennek unokáját IV.
Lászlót 1848 ban az oláhok ölték meg. Kétszeri házassága után

gyermekei maradtak.

A

II.

>

táblán a bárói ág látható.

A

törzs III.

László

fejedelmi

tanácsos és pánczél csehi birtokos volt. Elesett 1603-ban Brassónál

solyától

nemzé

gyermekei közül

II.

Jáno

leányán kivül
III.

s

fia

t,

II.

Mihály

az unitárius vallását, nejétl

lotti

K

Borbálától *)

maradt:

István Aranyos

Hodor

)

Torma

szék fökirály bírája, 1685-ben az országos

bizottság tagja, 1686-ban a székelyek egyik vezére,
')

G

Eamuthi Ornejével Szalánczy Annával

Székely Mózses mellett Toroczkay Mátyással együtt.

midn

Szebennél

szerint.

*)

Kvári

*)

Fölötte Cseroátoni V. János, és Dési Lázár

szerint.

György

által stb.

m. ha-

beszédek, ez utóbbinál tévedésbl Barcsay Jánosné neve Borának Írva,

Kata

helyett.
4

)
4

)

•)
?

Más Toroczkai János volt az, ki Cserey
n8üi Komis Gáspár kisebb leányát.
)

vette

Verestói Gy. Fölötte m. halotti beszéd.
Apor, Synopsiü Mutationum 129.
Bethlen Wolph. Hist. V. 408.
szerint (238. lap.) 1694-ben

TOSOCZKAY.
Utóbb Rákóczy

271

1703 ban Válaszúinál megveretik. ) 17(H-ben mint tábornok Kolosvárt ostromolja.*) Nejétl Kapy
Borbálától a táblán látható gyermekei maradtak. Ezek közül Mária
csatát veszt. 1 )

ellen harczol,

2

1687-ben, férjhez ment I710ben Rhédei Lászlóhoz, meghalt 1738.
febr. 8 án. 4 III. Istvánnak többi közt fia
«z.

)

János

III.

1715-ben a katholikusok közül

táblai

kir.

ülnök

1728 ban az országgylés által a törvény megvizsgálására kiküldetett. *) 1730-ban Aranyos szék király birája, *) 1 733-ban Fogaras vár

lett,

és vidék

fkapitánya

7

lett.

)

1734-ben dec. 3 án bárósági diplomája kL

8

gyakrabban (1736. 1742.) a tanácsba megválasztatik.
1742. máj. 21. választatott kincstárnokká, majd tart. kanczellárrá, és
azon évi sept 16 án e két utóbbi méltóságba be is iktattatott. Meghalt

hirdettetett,

)

9

Szebenben 1745. jan, 25-én.

)

Eltemettetett Kolosvárt

a ferenczes

barátok egyháza alá. Nejétl Petky Sarától gyermekei közül család*
alapitó lett

Boldizsár
gyermekei

zott

nos

(1735,), kinek két rendbeli házasságából szárma-

által jö le

a mai bárói ág. Ezek utódai közül V. J á-

az 1837. 1846. és 1848. évi országgyléseken kir. hivatalos volt

Egyetlen nos

fia

Albert

1862-ben halt meg.

V. János testvérének

A III. t á b
mekei közül
Másik

fia II.

1

Józ

III.

e f nek szintén

á n a grófi ág törzse

András

1603-ban Básta

István nejérl

nek Bánffy Annától egyik

fia

van

családja.

Kristóf, kinek több

I.

elöl

I.

Zsigmon-

1643 ban országtanácsos

ki

Mátyás

gyér-

Karansebesre menekült. ,0)

Kálnai Borától nemzé

dot, szintén unitárius vallását,

sik

s

1698-ban

volt.

kir. hivatalos.

En-

fia

IIL

Péter

1693-ban szintén

ságából többi közt atyja

lett

Klárától négy leánya közt
III.

')

•)
s

)

Zsigmond

Apor

P. Synopöis

Ugyan
Ugyan

II.

kir.

hivatalos, kétrendbeli házas,

Zsigmond nak,

fia

1738-ban Rákóczy Józseffeli levelezés gyannMutationum

123.

ott 135.
ott 137.

*)

Verestói Gy. Holtakkal való barátság

')

Apor P. Synopsis Mutationum

Ugyan ott 179.
Ugyan ott 183.
•) Ugyanott 188.
•; Ugyan ott 196.

164.

*)

,0

)

kinek Toroczkaj?

222. 225. 926. 287.

Wolph. Bethlen

Hist.

V

461'.

I. d.

408. lap.

TOBOCZKAY.

272

jábói a kolosvári fellegvárba kerül

még azon

de

*)

évi dco. 2

3án sza-

badon bocsáttatik. Utóbb gróf sagot kapott, a család szerint 17452
ben, más adat szerint 1757-ben ) Nejétl gr. Teleki Esztertl két

gyermeke maradt: L Pál

és

Teréz,

ki 1765. évi jan. 21-én szüle-

kinek keresztanyja Mária Terézia királyasszony

tett és

volt, ki helyett

a keresztelésnél Erzsébet fhzg asszony szerepelt. Férjhez ment 1784.
jan. 25-éii

Naiác/y Józsefhez; meghalt 1816. mart. 17-én.

Pál

1.

volt.

Meghalt

nya

és

egy

cs. kir.
i

fia

unokáiban

I.

Miklós
volt, és

is él

Torda vármegye fispánja

esalád

(sz.

kinek

1805.) maradt

Pál

és

M

i

k

ki szintén

.

Torda vár-

ó s fiaiban és ez utóbbi

1

a grófi ágazat, mely a muít század óta Nógrád

megyei Mátra No vakon

Á

és

)

826-ban, Nejétl gr. Teleki Júliától (f 1837.) két leá-

megye fispánja
által

kamarás

1815. óta

3

birtokos

is

si nemesi

lett.

czímere, a vért arany udvarában szántóvas,

(melynek alsó részén hold és nap látszik) ellapja mellett két oldalra
két csoroszlya nyúlik fel, éa azok hegyén egy-Qgy galamb áll, a caoroszlyák közt két szál búzakalász nyúlik

A

meket a galambok csreikkel szedik.

fel

,

melyekbl a búza

sze-

paizsot koronás sisak fedi, és

4

két oldalról foszladék veszi körül. )
mint felébb a metszvény mutatja
A gróíi czímer

felé, és

san két

fels felében ismét

függ leg

kék udvarban arany nap ragyog, a

— vízirányo-

két télé osztott vért: az

2-ik vörös

mezben

1.

ezüst félhold

kék udvarban a már leirt si
az ezüst szántóvas, két csoroszlyával, azokon galambokkal és

szarvaival jobbra fordulva látható, az alsó

czímer

:

két szál búzakalászszai láthatók.

A

vért fölött két koronás sisak

áll,

a

jobb oldaliból szétterjesztett fekete sasszárnyon ezüst félhold, a baloldaliból szintén fekete sasszárnyon arany nap ragyog. Foszladék jobbról

&
aranykék, balról ezüstvörös. )
Nem e családból származott,

helységrl mint származási helyérl
)

Apor Synopsis Mutationuin

)

A

1

2

Scuta

Apor

és nevét is
írta

azon Toroczkai

gentil. tooi.

Péter, ki 1749-ig

ír

,

Máté,

ki

202.

góthai 1857. és 1865. grófi almanach
szerint 1757-ben

tán esak Toroezkó

lett gróffá,

szériát

,

ellenben

Adami

— mi azért valószínbb, mivel

többször idézett müvében Zsigmond grófságáról

még

iiem tesz említést, holott a korabeli eféle történetét bven elésorolja
s
) Sípos Pál által felette mondott halotti beszed.

Stephani Gyula Szigeti Oratio Exequialis super funere ill ac Spect.
Dni Fetri Toroczkai. etc Claudiopoli 1756 nyomatott halotti beszéd czímlapjáu
4

)

látható metszvény szerint, és
4

)

Adami Scuta

gentil.

Kvárinál
tomo XIII.

is

úgy.

TORONLYAY.
1601-ben unitárius püspök

Enyedi György ó és

lent

új

István

is

273

1619-ben fordításban megje-

volt, és leitl

Testarnentoma. Meghalt 1616-ban. Fia a

rósz hirü János', egyik leánya
fi*

—TÓTH.

Erzsébet

1630-ban ügyvéd.

Veres Pálné, és tán

még

l

)

Toronlyay család. Toronlyay Ferenczet 1761-ben Mária Terézia királyasszony emelte

nemességre

ily

czímerrel

:

a vért függi eg

két részre oszlik, a jobb oldali arany udvarban balról vörös csörii és
lábú és vörös koronás két

fej fekete sasnak

karamai közt zöld koszorút tartva
sziklacsúcson vártorony

sak koronájából

kék udvarban magas

két arany csillag.

A

vért fölötti

si-

két kiterjesztett fekete sasszárny közt sisakos, és
fel

jobb kezével kivont pallosát feje

,

3

fekete, balról ezüstkék.

)

Toroska család,
Jánosnak

fia

Nógrád megyei kihalt család, melyPéter 1424-ben élt, 8 ) és Horpácson birt. NeveTo(fíorpácsi)

roska helyett helyesebben tán

Torpai család.
neve néhol

A

Torpai

Márton

Teresk ének

olvasandó.

(?)

Tarpai családnak, melyrl

alakban

is

nev

itt

a 65. lapon szó

elfordul. Ldsd Tarpai

c*.

melybl n.-ivánfal1794 ben Erdélyben fels Fejér megyében aj-

Egyébiránt más Torpai
vai Torpai

nyúlik be,

balkezével aczél paizsát emelve. Foszladék jobbról arany-

fölött tartva,

volt,

a baloldali

,

áll, felette

vasba öltözött vitéz emelkedik

bl

fele testrésze

család lehet az,

tónálló volt.

Tóth család. (Szomszédvári

f)

E

néven egy csoport nemes csa

ládot találunk, melyeket eredetökre és családfáikra

delmökben kikutatni

nézve

és Összeállítani lehetetlen. Közöljük

teljes terjeitt

csak az

ismertebbeket.

A

László

szomszédvári Tóth családból

Zágráb vármegyében Kosztanicza

Tóth család. Bars
azon Tóth

Mihályt,

ki

és Pest

1440-ben

élt é3 birta

várát.

megyében honos. sei közé számítja

elbb Szeged

város fbírája volt, utóbb Sze-

N

Debreczenbe telepedett. Mint
nagy ellensége a töröknek, 1551-ben Lippa ostromában vett részt,
1552-ben pedig Debreczcn környékén toborzott ötezer hajdú élén

gednek a török

általi

elfoglalása után

Nagy Ambrussal Szegedre

tör, a várost elfoglalja, de fegyelmetlen

üorege miatt a megérkezett török 3egély folytán vesztéssel menekülni

')

Székely Sáod. Unitaria vallás

a

Collect. herald, nro 107 4b

)
')

A

129. iap.

Adami Seuta

szentbeuedeki convent egy 1658.

a agy a no asz ka családa;

xi. iíOí.

e'vt

geotil.

tomo XIII.

átirata szerint nálam.
18

tóth.

274
!

kénytelenül.

)

Mint bátor

idben

1556-ban megégettetett.
de

Tamás,

Tóth

Tóth

szerepelt Tóth

de utóbb török vallásra

,

í.

Ferdinánd királytól ne-

)

Mihályival egy

Lehet

1052-ben

vitéz

q

mességet nyert.

vitéz,

t

nem

állt,

Sebestyén,

miért elfogatván a

magyarok

által.

volt volna

azon

3

)

tudjuk

hogy Mihálynak utóda

,

ki a pesti harcz alkalmával tábormester volt,

Benedek

1

szintén jó

594-ben harczolt Pálffy

ennek

fia

a török ellen.*)

alatt

Biztosabb adataink vannak a Tóth családnak, mely Tóth MeBesse, Pél,

gyei*,

Tre

Bars megyeben Léván

stb.
,

helyeken birtokolt,

Trén

Tóth Andrásnak

midn a családnak ujabb megIstván maga és testvérei részire

Tóth

fia

egy részben

Mezö-Kis-Sal lóban és Alsó-Váradon

,

székel, leszármazásáról azon korból
alapítója

s jelenleg

,

1756, jan. 19-én Mária Terézia királyasszonytól armálislevelet nyert,

mely azon

évi sept. 22-én

Bara megyében

czímere a családnak következ

elbb

vízirányosan két részre

fels osztály függlegesen ismét két részre oszlik, a jobb

efclik, a

kék udvarban zöld halmon repülni készül

dali
áll,

a vért

:

Ekkor nyert

kihirdettetett.

,

piros csörü

felemelt vörös jobb lábával zöld pálmaágat tartva

ol-

galamb

a baloldali vö-

;

rös udvart jobbról balra vont rézsútos arany pólya (baltheus) osztja
kétfelé

jobb

;

az alsó ezüst udvarban hátulsó lábain fekete

felé

megy,

A

dühösen a baloldal

felé

hátra

áll.

Foszladék jobbról ezüstkék, balról arany vörös.

családfa °)

következ

:

András.

r—

'

István
1756 impetr.
(1. Szabados Zsófia
2. fügedi Kova,s
Judit)
"v-

i

fordítva.

A

vért

koronáján a vértbelihez egészen hasonló pálmaágat tartó

fölötti sisak

hér galamb

fejét

medve mintegy

*

*

*

—/v-

'

János

András

Dávid

175 G.

17 56...

1756.

^^k Bara megyét?
W

Máté

-

)

'

Erzse.

fe-

&

'

-

1

Klára.

1756.

T" J^dal

'

Kecskeméten.

i

kövjapon.

Foftfl.a

')

Istvánffy História 1685. évi kiadás 204. libro XVll.

455—459.
Hevencssy Mss. tomo LXX.

— Budai Fer. Hük

toriai lcx. III.
*)
s

)
A

)
*)

p. 219.

Istvánffy Hist. 1685. kiad. 241. lap. libro

Ugyan

XIX

ott 415. lap.

Collcct. herald, nro. 154.

Adami Scuta

gentil

az eredeti czfmcrlcvél Tóth Dán. urnái D.-Vecsén.
8
) Családi hiteles adatok szerint.

tomo

XIII.

Különben

275

TÓTfl.
István, ki az elbbi lapon.
1756* impetr.
(1. Szabados Zsófia
2 * ftt g edi K o vács Ju dit)
'

János 1792."~

2-tól

n

bánd. zászlós.
Litassy Erzse.
Ganch Julianna)

(t.

2.

1-tl Mária
(Gachal
Mihály)

2-tól

László
sz. 1792.

f 1819.

Jonatán

Jónás
1794
(Végh_Fáni)
sz.

(1.
2.

Dániel

Kovács Zsuzsi
Bars m. szbiró
Jókay Júlia t) most D.-Vecsén lak.

í}:,"
^
Róza)

1

Tstván"
(Földváry

zTigmond
honvéd

Dezs

JJileci

.

2

hadn.

Zsófia)

l-tl Hermina
(Dienes Imre)

Ottilia?

v.

^UvÁry

-

Cecil)

Móricz Perencz. Vilmos. Zoltán.

Izabella

(Dömötör ügyvéd
(Kiss Teréz) Dávid)
Pesten.
v.

honvéd

Istvánnak els nejétl Zsófiától csak leányok születtek, u.m. Csontos Istvánné,

Szent-Iványi Károlyné és Bajkay Mihályné. Második ne-

jétl fügedi Kovács Judittól (ki elbb
fia

1753. körül

János,

Domény Özvegye

1792-ben

ki

Barsi bandérium zászlósa volt.

Ennek

Leopold koronázásakor a

I.

eisö

nejétl

és dereszlényi

íitasi

Litassy Erzsébettl szül. leánya Mária Gachal Mihályné
chal, és

kitol

a Ga-

Második neje volt a Csallóközbl gancsházi Ganch

Julianna, ettl születtek fiai:

Dán

i

e

1.

Dániel

Jonatu annak

1.

fia

László. 2. Jónás. 3. Jonatán
Z s g m o n d honvéd hadnagy volt*
i

1828. évi január 28

tói

1849-ig Bars megyénél hívata-

loskodott, mint esküdt, szolgabiró, végre
volt

,

leányágon Konkolyi Thege Györgynek és Juhász Benedeknek

utódai származtak.

és 4.

volt) született

honvéd százados

és

f

szbirói ranggal.

komáromi capitulans. Végre az

1849-ben

Földváry

oszt.

nztségnek urod. felügyelje D.-Vecsén, hol most birtokán lakik.

Els

neje Draskóczi Milecz Rozália, a második bernátfalvi Földváry Cecília.

Az elstl gyermekei a táblázaton

állanak.

Ezek közül

Dezs

honvéd Péterváradon, utóbb besorozott. Móricz szintén
honvéd rmester 14 éves korában, most ügyvéd Pesten.
volt

A

táblán álló István testvéreinek

János, András

volt

és Dávid-

nak utódai Bars megyében, Máténak utódai Kecskeméten élnek.

Tóth család.

vármegyében honos. Czímere
a vért kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, els jobb lá(Csáfordi) Soprony

bával kivont kardot tartva.
oroszlán emelkedik ki,

A

vért fölötti sisak koronájából szintén

els jobb lábával kivont kardot

villogtatva

Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös*,
18*

:

Tóm

276

Tán e családból való Tóth Bálint, ki 1848-ban Soprony vármegye els alispánja volt, és
Tóth József, (ki Gyrben szül. 1817. jan. 12-én) és Mosony
vármegye fjegyzje és orsz. gyl. követe volt.
Tóth család. (Fels -ri) Vas megye adományos családainak
egyike. Lásd Zámbó cs.
Tóth oalád. Ennek alapító törzse Tóth Raláa, ki 1686-ban I.
Leopold királytól kapta czímeres nemeslevelét. Czimerea vértkók ud*
varában zöld téren jobbról fekv oroszlán bátra kondorított ketts fark-

ka^

és hátra (bal felé) fordított fejjel, eltte balról

sárga csizmás, vö-

rös ruhás, prémkalpagos vitéz áll kardosán, jobbjával kivont kardját az

A

oroszlán felé emelve.

vért fölötti sisak koronáján vörös

mezü kar

könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról
ezüstvörös.

*)

Tó<h csatád. Szabolcs vármegyei eredet. A czímeres nemes
levelet Tóth Imre, János, András, Mihály és István kapták

I.

bolcs

Leopold királytól 1666. dec. 1-én, és azt 1668.

jan. 8

án Sza-

megyében kihirdettetek.
Nevezett Imrének ága következ
Imre
íögft

János.

György.
István
lak

Dombrjídon

17B5. Szabolcsban public.

Ján

I. Mihály
Dombrádiól Debre-

a.

András.

C/.cnbe telepedett
17G5. publ. Szabolcs.
István.
II.

Mihály
most

losonözi,

debreczeni

ref.

István

Szentesen

jegyz

1841.

lelkész.

II.

Mihály elbb

megyében 1841.

Nógrád megyei Losonczi

jan. 26-án igazolta nemességét.

ezen ben lelkész.
')

5

)

Collect berald. nro. 832.

Nógrád megvei Jegyzkönyv 1841.

eVi 619. sz.

2

ref.
)

lelkész

,

azon

Jelenleg Debre-

:

TÓTH.

277

Tóth család. Szatmár megyében

honos. Családfája

3

)

következ

:

Lajos

megyei

r. gz, esküdt
(Sánta Luiz)

Albert

Ágost

ez. 1832.

sz. 1835.

(Péchy Tere*z)
Luiz

Teréz

ez. 1856.

t

(Porkoláb N.)

nev

Szatmár megyében Tóth

család birtokos e század elején

2

Atya helységben.

)

Tóth család.

(Fejér-gyarmati) Jelenleg Kún-sz.-Mártonban ho-

nos. Eredetét állítólag Fejér Gyarmatról

se

lett

Tóth Já-

azon

volna

vévé, és e szerint

nos, ki 1610 ben Szatmár megyei Fejér- Gyarmaton egy nemes ülésre
adományt kapott. 3 )
Azon ág, mely Kúnszent-Mártonban székel,

Bels - Szolnok megyei
Ér Szentkirályról származott oda , és közülök

Andrásnak fiai
ván. Károly

Ist-

:

La-

és

jos Bels-Szolnok megyétl 1844.
nemesi

sept. 11

bizonyítványt

kaptak, mely 1845.

Heves megyében

A

én

jul.

is

16-án Csongrád megyében, 1847. sept. 24-én

kihirdetett.

család czímere

— mint

itt

látható

pánczélos kar, kivont kardot villogtatva.

A

—a

')

%

)

')

családfa imez

Luby Kár.

Iiöxl.

szerint.

Bzirmay Szatmár várm.

Ugyao

ott

l

232,

I.

204.

kék udvarában

vért fölötti koronás sisak

foszladéka jobbról aranykók, balról ezüstvörös.

A

vért


278

TÓTH.
András
Er-Sz.-Királyról

Kún Sz.-Mártonba

telep.

(Dékánv Klára)
András t"ÍSÍ?
(Fazekas Klára)
Károly
K.-Sz.-Mártonban
(Bozóky Róza f
2. Vincze Joze'fa)

István

ntlen.

Dezs.

Klára

Károly.

Lajos
K.-Sz.-Mávtonban
^Szilárdfiy Klára)

András.

Etelka.

Tóth család. Közép- Szolnok megyében
helységében

s

környékén

elterjedt

nemes

család,

Ern.

Gyula.

Szilágyfó Keresztú.

Nemzékrendjök

')

ez

t

György
László
»

t*

i

Márton
(nagy-móni
Antos Bora)

Mihály

Márton

András
Erzse

Mihály.'

u

, -'

"

'""'

-

András.

Mihály.

Márton)

Eirzse)

'

(Zaj
1791.
(Járay Zsuzsi) János)
r

(Ady

An drás
(Iuka

Sára

'

I

István

Erzse
(Tóth
András)

^

(Luka
Judit)

'"'

János.

1

Ferencz
Áinna
Márton . Fenjnci
(Ady Sára) (Ad?7 András) (Báu Bora) (A dy] Srzse)
T

latrán.

József.

Zsuzsa

i

1

András

Dániel

Judit

1805.

1805.

1805.

1805.

_>

t

Judit
(Sipos János)

Mária
(Dul
János )

P ál

János
(Dobray

Bora
(Luka

(J*akó

Erzse)

Mihály)

An na)

Julianna.

Bora.

I

János.

László.

Mária.
1805.

János.

Sára.

Erzse.

Zsuzsa.

1805.

Tóth máskép Szigethy család. Vas megyébl
Kajd helységben azékeltek.

f

)

Dácsey Mik.

közi,

sük Miklós

ered

,

hol Nagy*

1611. febr. 12-én IL Má-

:

279

TÓTH.
tyás királytól

Miklós,

nyert, a mint ezt utódai, névszerint

Sándor testvératyafiak 1726-ban Vas megye eltt igazolNevezett Miklós 1730. nov. 10-én Vas megyétl nyert nemesi

János
ták.

adományt

é«

bizonyítvány mellett, melybe János
telepedett,

tle ez ág származása ez

fia is

be iktattatott

Pest

,

megyébe

:

Miklós
1730.
(sz.-györgyi Armbruster Zsuzsi)

Sándor.

János

Miklós.

1730. 1793.
(Sztehló Judit)

József

János
Orosházi ev. lelkész

ins.

Arad

1817—1822.
(Henczkay Róza)

f

hadnagy
v.

szbiró

sept

1849.

14.

(Török Jozefa)

Klementina

Bcla

József

ügyvéd Gyulán f
(Hasz Ludovika)

Kálmán

Jozefa

Róza- Piroska

elesett
1848.

(Pálffy
István)

(Döméay Lajos)

1846. (NyeTsy Alajos
gazdatiszt)

Mária.

Miklósnak

János

fia

1793. aprili 22-én publicáltatta nemessé-

hadnagy

gét Pest megyében, insurgens

végre Arad várm. szbiró

,

volt

,

utóbb községi jegyz;

1848 ban Sz. Tamás ostromában mint önkénytes

zsef ügyvéd

A

i

g e t h y"»nek

írja

I.

l

)

István.

(m.-madarasi

f

Bernát
Bálás 1551.)

(Vallon

I.

Mihály

II.

Mihály

I.

(Sülye

1597.

1

ÍEjBalás

György)

f

Kata)

Bora
(SárosY János)

Hodor K.

Miklós

Bora

1597.
perel.

(Drug.

Horváth
»

Judit
( Almády István)

köaO. és

Miké

S.

Hálás

Páter
(Lázár N- 1584)

Anna

János

mely Maros-sz.-

ez

Ferenez
fl507.

Klára

Jó-

nevét

család. (Szent- Annái) Erdélyi család,

Annáról eredt. Ismert családfája

*)

esett el. Testvére

Békes-Gyulán.

család „S z

Ttb

Kálmán

meghalt 1849-ben. Fiai közül

János)

gyjt,

1597.

István.

Judit

Zsuzsi

(Deák

(Bóér

István)

Samu)

TÓTH.

280

F e r e n c z röl

olvassuk, hogy elei Maros-sz .-Annán laktak.

M.-M ad arasson.

lakott

Judit

aligha

dit 1536-ban

íratik

Miklós
Almády

leánya, vagy atyja

István nejének.

János,

Nincs a táblán azon Tóth

Kata

')

2
)

elbb

élt,

mert J u-

8
)

kinek neje héjasfalvi Vallon

volt. *)

Tóth család. Tóth Sebestyén és általa fiai Péter, István és András nem különben testvére Tóth György és annak
János, Mihály és András 1635. april. 15-én II. Ferdinánd
fiai
:

királytól kaptak czímeres

Tóth család. Tóth

nemeslevelet.

Ferencz

&

)

1609-ben Török Miklóssal együtt

kapott czímeres nemeslevelet. Czímerök a vért vörös udvarában hár-

mas zöld halomból kiemelked
liliomot tartva.

Ugyan

tigris,

ekö jobb lábával

az ismétldik a vért fölötti sisak koronáján

Foszladék jobbról arany vörös, balról -ezüstkék.

Tóth család. Tóth
let ily

czímerrel

:

Pál

)

1587-ben kapott czímeres nemesleveáltal

kék

eltérben hármas zöld téren hátulsó lábain

ágaskodik, els jobb lábával kinyilt fehér liliomot tartva

ollyan emelkedik ki a vért fölötti sisak koronájából
ról

is.

6

a vért balról jobbra vont rézsuíos fehér öv

és vörös udvarra oszlik, az
tigris

kinyilt feltér

aranykék, balról ezüstvörös.

7
)

E

is.

j

ugyan

Foszladék jobb-

czímer a fölebbihez lényegesen

hasonlít,

Tóth család. Tóth István

és

Ferenci

rézia királyasszony által nemesítetett meg.

ban zöld téren

álló,

1760-ban Mária Te-

Czknere a vért kék udvará-

arany lábú és csörü daru, felemelt jobb lábával

golyót tartva, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog.

A

vért fölötti sisak koronájából

három

strucztoll

emelkedik

fel,

a két

széls kék, a középs fehér, Foszladék jobbról aranykék, balról
ezüstkék*

8

)

Tóth család. Tóth György, Albert

')

Gr. Mikó Imre, Erdélyi tört Adatok. III 257.

7

Ugyan

)

s

)
*)
s

)

és

István

ott.

Gr. Lázár család tört. 112. lap.
Miké S. gyjt. Hodor szerint.

Az

eredeti Eazin sz. kir. város levéltárában van. Cnrrent

3686.
*)

Adami Scuta

Ugyan
*)

1714-ben

gentil.

tomo XIII,

ott.

Collcct. herald, oro, 106. és

Adami Scuta

gentil.

tomo

XIII.

179$. nró

TÓTH
III.

Károly

281

királytól kaptak czímeres

nemeslevelet.

')

Czímerök a

kék udvarában hármas zöld domb középsjén könyökl vörös
mezü kar, három arany kalászt tartva. A vért fölötti sisak koronáján
vért

szintén vörös

mezü kar kivont kardot

aranykék, balról ezüstvörös.
3
) ily

kapott nemeslevelet
kete lovas

magyar

)

Márton

Tóth család. Tóth

Foszladék jobbról

villogtat.

2

czímerrel

vitéz vágtat

,

:

1719-ben

III.

Károly királytól

a vért udvarában zöld téren

fe-

ruhája vörös, csizmája sárga, fején

prémes veres kalpag van veres lefityeg vei, nyeregtakarója zöld, jobb
kezével kivont kardját, a balban a kantárt

tartja.

A

vért fölötti sisak

koronáján piros mezü kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék
jobbról ezüstveres, balról aranykék.

Tóth család. Tóth máskép Borbély Albert

1

606. mart.

18-án Kassán kelt czímeres nemes levélben Bocskai István erdélyi

jedelemtl kapott czímeres nemeslevelet.

Tóth család.

fe-

4
)

(Szopori) Ismeretes tagja Tóth

István,

ki egy-

kor az egész Szoport birtoklóit Iklódy Mártonnak özvegyét Drágby Potentiánát vette

nül,

és nevezett Iklódy

Mártonnak htlenségi bélye-

gén Szoport 1466-ban adományban kapta.

Tóth család.

(Simaházi)

a
)

Ebbl Ferencz

a simontornyai és

tornyai urodalmak ügy viselje vott. Meghalt 1863. dec. 2-án. kora 64.

házassága 31. évében. Nejétl Orosz Zsófiától gyermekei:

Ödön,

Kálmán, Vilma, Mór, Etelka, Berta.
Tóth család (Szalontai) Ebbl Mihály

ügyész

bajai urodalmi

1816-ban.

Tóth család.

mely pixidariusi levelét 1584-ben kapta. ) Haj dán Háromszékben Barátoson lakott, onnan
Kezdi- Vásárhelyre telepedett. se I. -Miklós a XVII. században
(

Barátosi) Székely család

,

ö

Apaffy Íródeákja nemeslevelet nyert, de utódai annak daczára fegyver
alá fogattak. Czímerök a vért zöld mezejében lovas vitéz zászlóval, a

könyökl kar szintén lobogóval. 7 )
Miklós egyik utóda Dániel, ennek tizenkét gyermeke maradt,

vért fölötti sisak koronáján

')

Coll. herald,

nro 642.

*)

Ad ami

*)

Collect. herald, nro. 400.

*)

Az

»)

Hodor Kár.

•)

Kállajs Székely

')

Mint Török

Scuta gentil. tomo XIII.

eredeti Gyo'r vára. levéltárában van.
közi.

Ant

nemzet
közi.

146. lap.

k

282

TÓTH.

u. in.

Dáu

i

e

Samu. A

1,

n d

Hona

József, Mária,

r

stb.

István, Ábrahám, János,
Ezekbl Andrá? Ábrahám, János é»

ás

,

,

József a vármegyékbe telepedtek.

András

neje Pongrácz Zsuzsi jogán Alsó-Fejér megyében, és

több helyen birtokos, szorgalmas gazda, 1848-ban az oláhok
gyilkoltatott.

Gyermekei

Biró Pál neje,

F erencz

:

Julianna elbb

által

Naláczi János

,

meg-

utóbb

1861 ben

1848. udv, kanczell. fogalmazó,

Endre,
Anna, Gyula, Ilona, Béla, Jolán, Sarolta, Kálmán.
Ábrahám és János magnélküi haltak el. Józsefnek, ki az

törvényszéki ülnök. Nejétl Toroczkay Katalintól gyermekei

enyedi Collegium számvevje
kei

Í.Zsigmond

:

Katalin

Pálnó, 3.

volt,

nejétl Tamási Katalintól gyerme-

(ennek neje Nagy Zsuzsi).
Toroczkai Kálmánné, és

Sámuelnek, ki a Székely földön maradt,
sárhelyen

él,

véd, mint menekült az olasz légióban esett
is

több gyermeke volt

,

Krisztina

2.

4.

M

részt vett.

ki

I

ó

s.

:

el.

ezekbl Sára, István

József.
Tóth család (Nyárad-Karácsonfalvi) Éhez

Miklós,

i

Szász

Samu Kezdi- Váfia Samu volt hon-

fia

ennek tizennégy gyermeke közül

Istvánnak

:

és

számitalik azon Tóth

1506-ban Karosszék részérl az agyagfalvi gylésen

l
)

Tóth család. (Nyárad-szent- Lászlói vagy

eredetileg sófalvi)

Eb-

bl György

ügyvéd Abrudbányán, kit 1848-ban az oláhok öltek
meg. István ügyvéd Maros-Vásárhelyen, meghalt 1846. körül. Károly 1861-ben Torda vármegye fügyésze.
Tóth család. (Csomafái) Doboka megyében volt birtokos a

XVI. században. a)
Tóth család. (Arkosi) Közülök Dániel Torda várm.
birája 1848. eltt, Antal

Tóth Család.
él

ugyan

ott törv, széki

szolga*

ülnök 1837. körül.

(Szoboszlay). Lásd Szoboszlai

cs.

Ezeken kivül még egy nagy csoport Tóth nev nemes család
mind Magyar, mind Erdély országban melyeknek származási tör.
,

ténetok elttünk ismeretlen.

Magyar országban Trencsin megyében Bicsén a nemesi összeírás
szerint 1803-ban élt Lajos és fiai János és Pál. Utóbb ott kifogytak

;

de tán ezek utóda

János

1864-ben Vágh-üjhelyen ügyvéd.

•)

Kállay, Székely nemzet 286.

5

Hodor, Doboka várm.

)

»

:

— TKE.

TÓTFALUST.

Nyitra megyében Érsekujvárott említetik

283

István ügyvéd

Nógrád megyében Tóth Mátyás 1709-ben Becskón
Tótfalnsy család. Szatmár és Bihar vármegye

János,

Tóthfalussy
fiai

János

ki 1649-ben III.

Márton

és

1864.

lakott stb.
családja.

Törzse

Ferdinánd királytól maga és

neveikre kapott nemesi czimeres levelet

Czímerök a vért kék udvarában kút, melynek fehér kövekbl rakott
gárgyáján vizet okádó oroszlán guggol. A vért tetején a koronás sisakon két sasszárny között repülésre készül gólya áll. Foszladék jobbról veres, balról sárga.

A

családfa

*)

következ
János
1649
nseg szerz.

János
közszerz 1649.

Márton

István.

kSsszersd
5zszerzö

^váu^ ^.ínos^ ^ámud

J649.
György.
János. György.

József

I.

János.

^ííibáry Márton
katona.

Istyán

György.

Miklós.

III. József.

^p^i

ii

István.

II József.

'

Mihály. István.

..—

i

8á m
Sándor.
**J ivTjózsef Mihály.
'
mernok.

ter

.^
m
(Diosze^nv
,

János
István.

.

~~

,—^ÍSíí
Pál

Károly

lliklós

,

Aradon.

Paulina.

'

Sjöni

'

(Szatmárban)

((Tsvt^ JankE)
MatildT*

Híiiklós

Márton utódai közül

Péter na Pál

birtokos Péerben Közép-

Szolnokban.
István utódai közül IIL Józsefnek

fiai

J ó zsef

és

Mihály

birtokosok Petyerityén Bels- Szolnok megyében.

Tke család.
elszármazva Szepes
lokat

is

(Csépánfalvi) Sáros vármegyei régi nemes család,

Ung

tisztje volt.

is,

hol megyei hivata-

század végén 1462.

körül

Ferencz

Várdai érsek

a

)

Rözülök

Mihály

D&sey

Miki. közi.

*)

megyékbe

viseltek.

A XV.

')

és Szabolcs

a múlt század végén az 1790. és 1802. évi

Lehoczky Stemmat.

II.

395.

TKE.

284

— TÖKÖLY.

országgylésen Szepes megyo követe
határigazítási küldöttség tagja.

Czhnerök:

Tokc

és

kir.

tanácsos

és

.

az ország

')

ki gyó.

István

család. (Marosvásárhelyi)

magyar könyvet
enyedi tanár 1722
1745
lyen egy

ref.

Meghalt 1731-ben. Fia

írt.

tanár Udvarhe-

István

nagy-

2

ig

)

Marosszékben „magyarosi" elnévvel
losvár ker. tartományi biztosi segédet,

országgyül. kir. hivatalos volt. Neje

találjuk

ki az

Lászlót

Ko-

1792. és 94. évi erdélyi

Apor Ágnes, kinek jogán

birt

Elek Marosszékben állomási biztos 1846. Sámuel hagondnok. László éléstári biztos mint dulíó. Antal börtönr

Kenden.
vasi

1848-ig.

Csikszékben

Tkés

él

család

melybl

,

Antal

Zsögödben

birtokos.

rítja.

Tököly család. (Késmárki) A család
Az bizonyos, hogy XVI. századbeli

tyén

homály botörzse Tököly Sebeseredetét némi

s

1572-ben Miksa királytól kapott nemességet és czímert.

lókereskedés

által

gazdagodott

fel,

a

)

st

állítólag

egy

,

iégre állott török basa lefözése által nagy kincs urává

Sebestyén

ez elbeszéllés szerint
vet változtatott volna.

Mások Tököly
származtatják. Oseül

ugyan

és

úr Lengyel országból eredt

ne-

s

)

Sebestyént
Tököly Jánost

ennek nejétl Tardi Évától

Máriától

F e r e n c z,

nevezett

lett,

b

lótartó volt,
fia

)

keresztyén-

nemes családból
ki 1446 ban királyi zásze o p o 1 d, ennek Udvarai

régi mag}^ar
írják,
fia

L

ennek Balogh Krisztinától

lett

volna

fia

§

a

)

Sebestyén.

Lehet, hogy ez való, de

már Tököly

Sebestyén

emelkedett, annyi

még inkább valószín

felgazdagodott

más számtalan példa

és

az

,

hogy

nemességre,

mellett ö

is

midn

báró?ágra

rövid családfáját

kivánta meghosszabbítani és így keletkezett a fölebbi származtatás.
Az bizonyos, hogy a T ö k ö 1 y név már elbb sem volt ismeret•

len

Magyar ország nemzetségei könyvében. Már a XIV. században

rágzott ily

1

)
2

)
")

*)
s

)
*)

nev

család: Tököly

1790/1. évi 68.

tÜ9

1802

:

Andrásnak

fia

László

26. törv. ez.

Tudományos Gyjt. 1825. XI. 38. Benkó' Transylv. gen
Wagner Analecta Scepusii IV. 159.
Daciaims Simplícissimus ugyan ott II. 312,
Thuróczi Lud. Ungaria cum suie regibue. Edit, Tyrnav.

Wagner Analecta

Scepusii IV. 157,

I.

159,

vi-

1360*

285

TÖKÖLY.

ennek leánya Erzsébet Bánóczy János öz vegye 1386ban Mária királynétól adományt vitt jószágaira. *)
Mátyás király alatt két Tököly Miklós és András mint
táján élhetett,

:

vitéz hadfiak

tntek

fel,

és a török elíen vívott csatákban halálos se-

beik mellett dicsséget arattak.

mint mondók

Azonban

*)

— mind

ezekkel Tököly Sebestyénnek vérségi viszonya eddig igazolva nincs.
Annyiszor nevezett Tököly Sebestyén 1572-ben megnemesitetvén,

kezdte

)

nem

predikátumát

Tekelházáró-1

helység

e

tulajdona,

is

különben

írja

Mivel

írni.

azonban
tán

— mint Wagner

3

is

ösmeret-

lea és igénytelennek
látszott

igyekezett

,

családi elonévül szol-

valamely

gálandó

várbirtokot szerezni.

A

Késmárkra

sors

1579-ben már

esett.

a Laskiak késmárki

urodalmai

éa savniki

birtokában

így

lett

voltak.

neve „Kés-

márki Tök öly. a
a

Felfolé

második

lépés egy jó házas-

ság volt

nül

:

vette

a gazdag nagy-luchei

Dóczy

Zsuzsannát

és az által a bedeghi Nyáriakkal

,

Thurzókkal

vayakkal, Batthyányiakkal, Nádasdyakkal

ságba

jött.

1598-ban

Gyr

el

Homonnayakkal, Ré~

Forgáchokkal

,

stb. sógor-

magát kitüntetvén,
Bocskai korában már ki-

visszavétele alkalmával

bárói czímmel az úri rendbe Boroztatott

tn helyet foglalt

,

,

és

Felsö-Magyarország evangélikus rendéi közt. Megnejétl Dóczy Zsuzsannától (f 1596. jun. 9 én *)

halt 1607-ben. Nevezett
1

)
2

)

•)

neveikre
*)

Fejé*r Cod. dipl. tomo X. vol. 1. pag. 288.
Bel M. Notitia nova Hung. III. 532. éh köv. Epistolae Mathiae 224.
Rajcsányi szerint (Mss.) az armális fia György és testvére Bálint
id

szót, és

Pozsony megyében hirdettetett
Késmárkon a templomban*

Eltemettetett

ki.

TÖKÖLY.

2S6

a táblán látható lizenkét gyermeke született, kikbl

István maradt
I. István
goteurópát,

I.

csaíád fentartónak.
(szül. 1581. dec. 12.)

1595— 1600-ig

majd

visszajövet kir. apród,

*)

azonban csak

kir. táblai

beutazta Nyu-

ülnök

lett.

Elsfl

neje 1609-tl Hoffman Zsófia 1618. april. 15-én meghalván, beházaso-

Thurzók közé, elvévén Thurzó György nádor leányát

dott (1620.) a

Katalint, kivel az Arvai vár és urodalom családjára szállá,

és II. Fer-

hségében inkább oda hagyía

veszni hetvenezer m. fo-

rinton vásárolt bodrog- keresztúri urodalmát,

mintsem hogy Bethlenhez

dinánd

iránti

Meghalt 1651. nov. 8-án. Eltemették 1652.

álljon.

Els
tl fia Z s
kon.

febr.

nejétl négy, a másodiktól nyolez gyermeke
i

nyai közül

g

on

ni

a másodiktól

d,

Mária

(szül.

hoz 1643. január 11-én,

II.

11-én Késmárvolt.

Az elbbi-

István terjeszté családját. Leá-

1624. april 13.) férjhez ment Károlyi

Erzsébet

(szül.

Ádám-

1629-ben) férjhez ment Pe-

tróczy Istvánhoz 1650. jan. 16-án.

Zsigmond

(szül. 1618.) osztályba

Savnik várat és urodalraat

kapta, a várkastélyt kiujította és felékesítette
III.

Ferdinánd tanácsosa,

közt

is állott.

kir. táblai

báró volt ,

,

kápolnát

st

építetett. *)

a nádori kijelöltek

Utóbb a pártütokkeli egyetértéssel vádoltatván, savniki

jószágát 1674-ben a savniki apátság részére a kir. ügyésznek átbocsá-

maga pedig a

tó tta,

kath. hitre tért. Meghalt 1678-ban.

Monoki Zsuzsannától egy
Salomeatól egy leánya

fia II.

Zsófia

Miklós, második

Els

nejétl

nejétl Pogrányi

maradt, ki iránt, hogy bedeghi Nyáry

Ferencznek nül adassék, 1670. dec. 6-án Szelepcsényi Érsek és Kan8
czellár is megkereste levelével a vonakodó anyát Pogrányi Salomeát. )
Zemplinben a moII. M i k ó 8 anyja után Sárosban a somosi
1

,

csetneki urodalom részese lett, azonban közbejött

Gömörben a

noki,

akadályok roppant gazdagodását meggátolák. Meghalt 1679. eltt. Nejétl orbovai Jakussich Zsuzsannától *), Balassa Bálint özvegyétl két
leánya maradt

Eva

Erzsébet

né, és

II.

ben

:

5

István

Sirchich Istvánné, utóbb Stejdell LÖrincz-

slavniczai b.

(L Istvánnak

grófi czímet,

)

elbb

Sándor Gáspárné.
fia) született

1623. febr. 5-én. 1654-

majd Árva vármegye örökös fispánságát

nyerte.

L. Serpilius, Sertuin Semper virens etc. Nyom. Lcsén.
Kieacki Dan. Solennitas inaugurationis templi sive sacelli, quod ül.
Bpec. et m&gn. DD. Sigism. lökólyi L. B. de Késmárk ezstruxit. Bartfae 1670.
l

)

*)

")
*.)

')

Thewrewk

József:

Magyar nyelv

kincsek.

Jakussich Jánosnak Szúiuogh Katától leánya.
Lehoczky Stemmat. I 170.

287

TÖKÖLY.

Ab

árvái, likavai,

becsült

tallérra

(f 1659.)

»)

késmárki és rosembergi urodalmak után százezer
s ráthóti GyulafFy Máriával
jövedelemmel birt
,

(iktari

Bethlen Mária leányával) 1651. nov. 14-én lépvén

házasságra, Erdélyben

is

nagyértékü jószágokra

szert. *)

tett

Mint

Wesselényi é* Nádasdy meghitt barátja, kiknek terveit tetemes pénz-

ügy ekézett elsegíteni, 1670-ben árvái ersségébe zárkózott*
egyetlen életben maradt fiát a tizenhárom éves Imrét Liptóba a likavai
várba küldötte. Midn 1670. végén Leopold tábornoka Árvát ostromlá,

öszlettel

már

István

már

ágyban nyavalgott, és
Meghalt Wagner szerint

halálos

halott volt.

Ádám

midn
3
)

a várat megvették,

1670. dec. 4-én. Két

István

fia

K

a t a (szül.
korán elhalván, leányai közül
1655. april. 18. f Í670. nov. 15.) elbb gr. Eszterházy Ferencznek
(t 1683. oct. 16.) másodszor gr. Jörger Maxnak (f 1698.) végre Löés III.

:

wenberg János Jakabnak

elbb

lett

neje.

gersei Pethö László, azután gr.

nowi Tarnowszky János

Mária

1656. jun. 2-án)

Nádasdy István,

Éva

felesége.

(szül.

(szül.

s

végre gr. tar-

1659. febr.

I.

f 1716.

aug. 22.) férjhez ment 1682. aug. 9 én herczeg Eszterházy Pál nádorhoz. E három leány örökösei Erdélyben az ilyei urodalmat, úgy a v.hunyadi, küküllvári, szigeíi és huszti jószágokat Kászoni János utóbb

báróvá

lett

Bornemiszának adták

1723-ban Apaffy

Imre

ÍI.

szül.

el

,

ki az utóbbiakat utóbb elcserélte

Mihálynéval Bethlen Katával más jószágokért.

1657. sept. 25-én. Atyja halálának hirére Lika várói

Erdélybe anyai jószágaira vette magát.
zott elmebeli tehetségei rendkívüli

Gazdagsága

s

korán nyilatko-

fejleménynek indultak, és már els

ifjúságában tekintélyt szereztek neki a bujdosók eltt, kik a Wesselé-

nyi összeesküvés következményei elöl Erdélybe menekültek.

E

tekin-

megnövelte azon körülmény, hogy Erdélybe érkezése után röviddel anyai nagybátyja, a magzatok nélkül elhalt Rhédei Ferencz wára-

télyt

marosi urodalmai

reá szállottak. Atyja múltja, saját helyzete, nevel-

szabadságra törekv szelleme a felkelk fejévé

tetése,

erély,

is

mennyi

eszély, csel és szerencse, fény és

vezéri pályáján, a történelem lapjaira tartozik.

tette Öt.

Mennyi

bukás kisérte öt fölkel
Erdélynek választott fe-

Magyar ország részeinek ura, st a török királynak is
kikiáltatá. Sok hányodás, jó és bal szerencse után, mint beijebbezett
Török országban Nikomediában a bithiniai öbölben halt meg 1706.

jedelme

l

)

lett,

L. fölötte 1661. febr. íebr.

Accrbisgimum Funu*.

Nyom. Lcsén.

1.
é*s

mondott halotti beszédet e czím alatt*
Pia Suepiria Andrea Jánostól.

*)

Libri regii XIII.

*)

Eszterházy Pál jegyzete ellenében Wagner Anal. Scepns IV. 197.

:

288

TÖKÖLY.

sept. 13-án, hol

czy

az Örmények templomában eltemettetett. Neje Rákó-

Ferencznek özvegye, a hsies Zrínyi Ilona volt, ki elbb 1703.
18-án halt meg. Ettl több leánya l ) született, ezek közt Erzs é-

I.

febr.

bet

1683. mart. 26. f april 3.) de érett kort egy sem
benne a Tököly család elenyészett.
(szül.

A

családfa 2 )

ért.

így

következ
Sebestyén
1572. ns.
1598. bdrófl€01.

(Dóczy Zsuzsa)
1.

István

Gábor

Ilona

Ferenez

gz. 1581.

f 1651. sz. 1583. sz. 1584. sz. 1585.
kir. táb. ülnök mart. 9. nov. 8.
nov. 11
(i.Hoffmann
f 1584. f 1585. t 1587.
1

Zsófia.

máj. 18.

apr.

9.

E?

7

""

2 !]?? Anna

BB??3

• Eá*'**8
*

2'

«

>~

N

*««•

nov. 9, S-cR
»'
(Osztro-

febr. 13.

sith

Thurzó Kataj

2.

&G

István)
M» ~
S *° s;

'

g 3«l.
2

fi»

Márton

S'o: t 1041.
jun. 8.

Gaíguczon ; ei
tem. TótPrónán.

<£>-!.

C3»

l-t. Krisztina

Zsófia

Gábor Zsigmond

sz. 1610. sz.1613. 8Z.1615. az. 1618.
sept. 22. mart. 9. dec. 13. f 1678.

f 'IMI. fl6í9.

f

1618.

(1.

2-t

Imre Il.István

sz.

1621.

2.

K. Miklós
(Jakussich
Zsuzsi)

Pogrányi
Salomea)

Zsófia 1670.

(bedeghi
Nyáry Ferenez)

S3

©

» &
f 1670. (Károlyi? g
febr. 5. apr. 13.

Monoki

Zsuzsi.

Mária ÖJW

sz.
OH. 4.VMV.
sz. 1624.1 S'
1623. tOHV.Tlp
DB

Ádám

Arvai fóisp 1643.

r

grófiéit

(Gyulaffyjan.il.;,,.

Mária)
Folyt,

a köv. lapon.

»
,N

O-

"

O

•—
£, N OS

w ea

h* j*
* «-*

1

a.

—{•

cd"

OS

O
Éva
(1.
2.

Sirchich Istv.
Szejdell Ló'r.)

Erzse
(slavniczai

a

báró Sándor
Gáspár)

Lásd Tököly Imre Naplóját, Kiadta a M. Akadémia. Pest, 1862.
) A Tököly családról tüzetesen értekezett Wagner Analecta Scepus IV.
155-208. hol a családfa is látható. Ezenkívül Kaprinai Mes. A. XL1. 188. XLVÍ.
')

2

106. stb

TORÖLY.
II.

289

István, ki az elbbi lapon.
f 1670.

sz. 1623. feb. 5.

gréfleü

Arvai

foisp.

(Gyúl afij Mária)

Ádám
1652. oct. 28.

Kata
16ö.

István

III.

sz. 1652. sept. 30.

sz. 1654.

Mária

Imre

Éva

1656. sz. 1657. f 1705. sz. 1659.febr.lmáj. 2. april. 18.
jun. 6. erdélyi v. fej. f 1716. aug. 28.
(gr. Zrínyi (hzg. Eszterházy
f 1670. (1. Peth
f 1665
dec. 24.
nov. 15.
László
Ilona)
Pál nádor)
(1. gr. Eszter- 2.gr.Kádasdy
sz.

sz.

|

házy Ferencz
2. gr.

Jörger

Max.
3.

István
3. gr. Tar-

nowski

Löwenburg

i

,

(

Erzsébet
sz. 1683.

János)

stb.

nov. 26.

f 1683. apr.

3.

János Jak.)

A
négy

család czimere

ogy közép kisebb

felé osztott vért,

rában kétfej fekete sas
mint a

2. és 3-ik

mint fölebb a metsz vény

kék^udvarban

kivont kardot tartva.
oroszlán emelkedik

A

ki,

kék, balról ezüstvörös.

Az

látszik.

1.

vérttel,

is

melynek arany udva-

és 4-ik ezüst

udvarban

vala-

,

arany oroszlán hátulsó lábain

is

ábrázolja

áll,

vért fölötti sisak koronájából szintén koronás

kivont kardot tartva. Foszladék jobbról arany*)

Néhol két udvarba tigrisek iratnak.

2
)

Tököly család. (Kevermesi és Vizesi.) A késmárki Tököly
család kihaltával egy más Tököly nev, rácz (vagy most már szerb)
eredet magyar nemes család tnt fel. Ennek alapítója Popovich máskép Tököli János, ki 1706-ban I. József király által magyar nemességre emeltetett,

3
)

felé hátulsó lábain

és ily czímert kapott

arany oroszlán

getve, utánna fehér lovon vörös
csagtollas vitéz,

fut,

a vért zöld udvarában bal

:

els

lábaival vörös zászlót len-

magyar ruhás

,

prém kalpagos,

kol-

jobb kezével kivont kardot villogtatva száguld.

A

vért fölötti sisak koronáján hét fehér gémtoli leng. Foszladék jobbról

arany fekete, balról ezüstvörös.

*)

Ezen János, ki utóbb csupán Tököli nevet viselt és a ráczok
5
élén Rákóczy ellen harczolván, 1708-ban elfogatott, de megszabadult )
Csanád vármegyében aKevermesi és Vizesi pusztákat már 1 715-ben birta
')

nurn,

Bel,

Siebmacher, GroBses Wappenbuch VTU. nro.

29. és

Troph. Estorasia-

mely hitelesen ismerhette.
?
egy szarvúról, zergérl,
) Lehoczky Stemmat. II. 396

Podromus pag.

84. tigrist is említ.

Wagner

is

liliomról beszél,

Analect. Scepus.

II. p.

Gelehrte Anzeigen V. 390. Len. szerint.
s

) Collect.

4

)
s

)

herald nro. 760.

tomo XIII.
Yahot Imre. Orsz. gylési Almanach

Adatni Scuta

gentil.

MAGYARORSZÁG CSALÁDAI.

XI.

KÖT,

1.

Pest 1843.

114— U6.
*"

844.

-

és

azokba

volt
nöíil,

*5r5k.

TÖLCZE&Y.

290
1

724-ben

Jovan

kír.

adomány mellett is

beiktattatott.

a felvilágosult derék
Tököly-intézetet

arany sark.

és

Szabbas

hazafi, ki hitsorsosainak és átalában

fia

szerb

n

Maticdt

u

alapítá.

2
)

és Pesten a

kir.

sept.

tanácsos,

Csanád vármegye Administratora,
udvari tanácsos. Meghalt 1844-ben. Benne a

1833.

1837-ben fispánja és

a szerb nem-

Meghalt 1842.

Bezzegh Amáliától egyetlen fia
elbb Csanád vármegye eiso alispánja,
vitéz,

kir. tanácsos,

nagyszer alapítványt

zetiségnek javára és elmozdítására

Péter

)

(János) ki Nenadovicb görög metropolita leányátvette

ettl született Aradon 1761 aug. 17-én

21-én. Nejétl

Jánosnak

!

körül

család kihalt.

Tölczeky család. Gömör megye nemesei sorában áll.
T&Iiiísy család. Gömör megye nemessége sorában találjuk.
Tömpe család. Szatmár megyében lakik.
Tör ék család. Gömör megyében találjuk.
Töreky család. Zala vármegyei nemes család, hol Fe r e n
1826-ban megyei aiügyész,

Törjék család.

János

1837^ben aladószed

(Kutasi) Kihalt család,

cz

volt.

melybl István 1429-

Pet Miklóssal osztályos egyezségre lépett. a)
TÖrköncsy család. Komárom megyében volt birtokos, 1662ben Pál neje Lengyel Éva, mint a Kolos család ivadéka osztozott
ben anarchi

Ácson.

*)

Török

család. (Enyingi f )

A

több Török

nev

család között

legfényesebb hírre jutott a történelmi nevezetesség enyingi Török

homály fedi. 5 ) Családfáját csak is
a XV. század derekáig vihetni föl azon Török A ra b r u s i g, ki I. Mátyás
király korában Soprony vármegye fispánja volt, és utóbb azon király-

Azonban

család.

!

)
2

)

*)
4

A

is

Ambróczy Lajos statualtatott.
Lásd életéi Subbotich Jovan, Zsivot Szave Tekelye. Buda 1861.
Fejér, Cod. dípl. tomo X. vol. 7. pag. 19a
család kihaltával ezekbe 1849-ben b.
:

Komárom várm.

)

Fényes,

)

Némelyek

5

eredetét ennek

e esalád

142.

sei közé számítják azon Török Jósát

is,

ki 1428-

ban & Szerecaeny családdal (lásd IX. köt, 684.) Sclavoniában birtokokat kapott Zsigmond királytól, (lásd Katona Hist critic. XII. 503—507.,) Lehoczky
szerint pedig Stemmat. II. 398. Ambrusnak atyja György lett volna, a ki Veszprém megyei Pata és Hódosról írta elnevét, ennek atyja pedig Péter
Enyiugrl és Kelemenfalváról írta elnevét. De a patbi Török egészen különböcsalád, mint errl alább lesz említés. Ambrusnak neje devecseri C h o r o n
K a t a volt, mi valószínbb, mint egy genealogus azon véleménye, bogy Nyáry
Júlia lett volna. A családról érdekes oklevél van löll-ben Pray Mss. XXII. köt
melyet azonban e pillanatban fel nem használhattam.

z

TÖRK.

291

Somogy vármegyében Szigetvárt kapta kir. adományban, honnan
8 még Szigethi-Törö k-nek neveztetett. 1479-ben még a szörényi

tói

bánságot

viselte. Testvére,

vagy közel rokona

volt

azon Török la

t-

v á n, kinek egyetlen leányát Orsolyát Nád asdy Tamás (késbb nádor)
vette nöüK Ambrusnak egyik fia volt A n dr ás, kitl a táblán látható
hét leányon kivíil egy

fia

maradt

II. I s t

l

n,

)

Margit nev

kinek

leánya Pápán született 1540-ben, férjhez ment bedeghi Nyáry Lrinczhez, és Király-Helmeezen halt

Ambrusnak második
séget, *) és

elnevét

fia

meg

1570-ben.

volt I

m r e, ki már

arról írta.

birta

Eny

Corvin Jánosnak kedves híve

i

n g hely-

volt, attól

kapta Szerem vármegyében Cherent, Zágráb vármegyében Krupa vá-

Bács megyében Futakot. 1505-ben jelen volt a híres rákosi gylésen, 3 ) mint belgrádi bán Belgrád várát hsiesen védelmezé elestéig,
rát,

mely

Nejétl Pakosi Krisztinától két

történt 1521-ben.

Miklós,
I.

ki 1511-ben

1 i

n

t

élt,

és

I.

fia

maradt:

lett,

azonban

Bálint.

atyjának a belgrádi bánságban utóda

könnyelmségbl elhagyván javaitól megfosztatott és számzetett. Azonban nül vévén a királyné udvarából
Pemfiinger Márk leányát, ismét kegyelmet nye rt. 1526ban a mohácsi

a várat valószínleg

ifjúi

,

vész ütközetben a király testrei közt

ben

I.

volt.

A

mohácsi nap után 1527-

Ferdinándtól adományt nyert a borogi és sopronczai várra

azután egyik királyhoz sem állván

,

a hazát pusztítá,

5

)

4

)

de

míg János

Huny ad várát és Debreczen városát kapta 16 ezer
forintba beírva, és ez idtl János királynak mindvégig híve és annak
egyik hadvezére volt, és fleg 1541-ben Buda védelmében kitünteté
királytól

1536-ban

magát Azonban utóbb Szolimán fogságába kerülvén, Konstantinápolyban a héttoronyban végezte sanyarú

nos

és

I.

Ferenc z,

életét.

Két

fia

maradt

:

I.

J

á-

kik az atyai dús birtokon megosztozván, annak

az erdélyi, Ferencznek pedig a magyarországi birtokok jutottak, egy-

mivel a török ellen megtartani nehéz

úttal Szigethvárát,

nándnak adák át.
Lássuk elbb
I.

Jánost

I.

volt, Ferdi-

János ágát

1535-ben

tévé. Jeles katona volt,

I.

Ferdinánd király auranai Perjelnek

de kegyetlen indulatú, nejét Balassa Borát

Kinek nejéül Baládfi Katát vélik.
') Enyéng, egy aradalom feje, Veszprém megye alsó réssében Fejér megye felé fekszik, de nem Fejér megyében, mint Wagner tévedésbl írá.
3
) Jáezaj P. Magyar nemzet napjai a mohácsi vész után. 156.
4
) Kaprinai Mss. B. tomo XXVIII p. 14.
s
) Istvánffy libro XIV.
')

19*

292

TÖRÖK.

házasságtörés gyanúján 1550-ben

Debreczen város

lefejeztet.

birto-

kában magát 1557-ban Izabella királynénak fizetett négyezer forint
mellett megersíteté. Meghalt 1562. jun. 7-én. Két fia maradt: II. Já-

nos


János

és II.
II.

látszik,

még

n

t.

utóbb

n.

két férje

ífirju

mihályi Csáky Istvánná

is lett

volna. Nevezett

sem

mit

Az bizonyosnak

ír.

ki Báíhori Gáborral

Leányául írják Török Katát

')

élt.

Wagner
Anna volt,

viszonyairól

hogy neje azon

szonyban
lósné,

1 i

,

ki

elbb Bogáthy Mik-

egy genealog szerint

volt, söt

Kata

atyjának

II.

erdélyi egész ága kihalt, az enyingi

Török család

*)

Jánosnak 1607.

midn eszerint már az enyingi

körül történt halála után, a

tiltott vi-

Török család

erdélyi javait

is

kezébe

hanem bemenvén Magyarországról IV. I s t v á n, ezen foglalásnak
ellene mondott, és Kat a Hunyad megyében a bretyei más 13 helységbe^ Fejér megyében a vingárdi stb. Kolos megyében a zsúiíi és aszvette,

3

szonyfalvi birtokrészekkel kielégítetett,
lésére 1612-ben

)

söt nevezett bátyja eszköz-

Vingárdon még a Cseszeliczki Szilva ssy Boldizsár

nótáján elkobzott részeket

adomány

is

Egy buzgó genealogus

mellett megkapta.

állítása szerint II.

nevezett Iffju Anna, Özvegy Csolnokosi Imréné,

egy

fiút szült

volna

Gáspárt,

váhagyással törvényesítetett,
földön íiémtly Balassi

7

J

szükségesnek felemlíteni

l

)

°)

,

is

Jánosnak halála után
6
)

házasságon

kivíil

— úgymond — fejedelmi

jó-

de csak anyai jogon nyert a székely

részjószágokat Ez

mert egy

Bjthy Gáspár Engelnél

Katá-nak

ki utóbb

*)

állítást

azért tartom

másik Török leánytól

M onumenta

itt

született

Ungrica 266. és 318. hol Török

neveztetik.

Török Antal legújabban szerkesztett családfán 3-ik férje Dengeleghy
Mihály, 4-ik férje Vadász Mihály. De Wagner ezen Két férfiút II. Bálint hason
nev leányának Katának hitvestársaiúl írja, mint itt a táblázatunkon áll.
*) Kolosmonostori convent Török Ant> közlése szerint
') Gyulafej érvári káptal. Centur. Q. nro 39. Török A. szerint.
') Tehát IíFju Anna e. Török II. János
halála után Csolnokosi Imréhez
férjhez,
volna
már
s
ennek
volna,
özvegye
lett
ment
is
*) Én ezen állítmányra sem eml ékiratokbói sem oklevelekbl felhozható
')

adatokat
')

mivel ha

nem

ismerek.

Ezen állítmány pedig azért látszik már magában nagy
líFju Annától született volna ezen Gáspár
úgy nem
,

tévédé snek,
lehetett anyja

nem is kaphatott ily nev anyja után birtokokat. Ezen állítmány inkább azon másik Gáspárra, illenék tehát, ki II. Bálint leányának AnBalassi leány, és

nának

(ki állítólag

Balassi

e szerint anyja Balassi leány

Gáborhoz ment
lett

volna.

férjhez) fiaúl íratik,

mert ennek

TÖBÖK.

Gáspárral

ezen törvényesítendett

293
nyújtaná a lehet kapcsot,

fiú

melynek egy más Török családot az enyingi-ek vérével összeköttetésbe hozni kellene.

IL Jánosnak testvére
ha

neje

ki

*)

— fispánja. Ennek két neje

Bálintnak

II.

gyermekei

tettek

volt

,

Hunyad megyének

els Cherepowíth
azonban 1572-ben meghalván, Déván temettetett. Második

jól hisszük

Kata

Bálint

II.

2

ugy látszik ez utóbb itól szuJános, kirl Wagner után mitseni tudunk, és

Orbai Margit

)

III.

volt ; az

volt.

Kata elbb Dengeleghy Mihálynó, utóbb Vadász Mihályné.
Elbb nevezett más forrásunk 3) szerint ezen II. Bálintnak is
lett volna még egy Anna nev leánya, szerinte is csak állítólag Balassi Jánosné
a kitl egy fia született Gáspár, ki, miután 1577,

ben

ft

anyja

)

fiusítatott,

a Török nevet vette

székely földön telepedett volna

nyeirl azonban eddig semmi
eddig

meg nem

czáfoltatótt,

fel

mely

,

hiteles

és katonáskodott

fiúsítás ilyen

adatok

hogy II. J á n

fel,

nem

o s és

és

következmé-

szólanak; az pedig
II.

Bálint gyerme-

keiben az enyingi Török család erdélyi fiága elenyészett.

A
Ez

magyarországi ágat
katona

jeles

volt.

nyát halállal büoteté

;

I.

Szél

Jánosnak testvére I.

Pétert

Ferencz

alapitá.

a kaposvári vár gyáva kapitá-

1566-ban pedig Veszprém bevételének fténye-

zöje volt. Egyszersmind a reformatio buzgó híve. Meghalt 1570. eltt.

Neje gúthi Országh Borbála volt

,

ki utóbb gr. Saim Elekhez, ennek

1571-ben történt halálával Gesztbi Ferenczhez ment férjhez; ettl születtek e Török Ferenoznek gyermekei
1. IV. István, 2* Zsuzsi
:

bedeghi Nyáry Pálné,

3.

Fruzsina

homonnai Drugeth Istvánné és
de nemsokára pártájában meg-

4 Ilona, ki 1570-ben hajadon volt,
halt. A három fenmaradt testvér 1571.
szágh Borbála

is

midn már

után,

meghalt, ennek drágaságait

,

ékszereit és

várát mostoha atyjoknak Geszthy Ferencinek átadták.

IV.
várát,

István

kir.

tanácsos és Pápai várkapitány

melyet Bocskai pártja 1605*ben
*)

csellel elfoglalt,

Cherepowith (vagy mint a sírkvén

áll

anyjok Or-

Czerepuit)

Diós-Gyr

*)

volt.

Vásonk

hasonló

módon

Katának anyja

01«

czarevit Margit volt.
-) II.

nos

és

Bálintnak kortársai voltak enyingi Török Tamásnak két

Barnabás

1589-ben, kiknek a családfán elhelyezését

fia

elegend


ada-

tok hiánya gátolja
')

Kadicsfalvi

Török Antal egyszer közlése csupán

családi jegyzetekre

hivatkozva.
*)

A gyúl.- fejérvári káptal.

Cent. Q.

*)

Leleszi Convent Fasc

nro 10

2.

Nro 36 Török A. közi szerint

)

:

TÖRÖK

294

visszavette. Erdélyi rokonai kihalván, az ottani birtokokat

vette 1607-ben

Török Katával

vajda - hunyadi

kezéhez

kötött osztályos szerzdés szerint, és a

a hozzá tartozó 135 helységbeli

várat

is

birtokokkal

Bethlen Gábornak 12 ezer m. forintban elzálogítá. Meghalt 1618-ban
jun. 3-án kora 54.

évében

benne, miután három rendbeli házas-

s

*),

ságából sem maradt gyermeke, az enyingi Török család kihalt. Nejei

rendben ezek voltak, els pixendorfi Rueber Kata (R. János leánya)
ki 1568-ban született, a második Tapolcsányi Ilona, a harmadik gcrsei
Pethö Margit, ki

több évvel

férjét

A családfa

2

túlélte.

ez

)

Török.

Ambrus

István ?

Soproni fisp. 1464.

Orsolya
(Nádasdy

Szörényi bán 1479.

(ChoronKata?)

Tamás

Imre

András.

Margit
(Sulyok

Gábor)

nádor)

Ilona
(Perneszy
Imre)

belgrádi bán

István

II.

f

Margit,
sz. 1540. f 1570.
(Nyáry Lorincz)

1521.

(Pákosi Krisztina)
I. Bálint
belgrádi bán
f a héttoronyban
(Pemflinger N

Miklós
1511.

Fereucz

I. János f 1562.
auranai perj.

1566.

(Országh Bora)

erdélyi birtokos

(Balassa Bora)

U. János f 1607.

—fF^fTv

1

(1.
2.

Bálint

II.

Anna)

(IfJju

Hunyadi fisp.
('•

'

Bogirty Mihély
Csáky István)

Cherepovith

Anna

^^L"^
III.

János

f

(1.

Anna ?

Kata
Dengelegby
Mihály.

2.

István

Zsuzsi

Pápai kapit. f 1618.
(1. Rueber Kata)
2. Tapolcsányi Ilona

(Nyáry

Fruzsina
(Drugeth

Ilona
1570.

Pál)

István)

f

II.

3. ger.

')

J

)

Vadasa Mihály)

Petb

Margit)

Závodszky naplója.

Wagner

Collect Geneal, dec.

tesen értekezik. Budai Hist. lex.
1829. évi XII.

63— 66.

etb.

III.

125—133. ki az egész családról tüzeköt. és Czeh János. Tudományos gyjt.

III.

-

295

TÖRÖK.

A

család czímere szárnyas sárkány által köritett vért,

udvarában egy fej sas
lábával kardot tartva.

kiterjesztett

A vért fölött,

melynek

szárnyakkal látható, kinyújtott jobb

illetleg a sárkány feje fölött a sisak

koronájából koronás oroszlán emelkedik ki, els jobb lábaival kivont
kardot tartva. A vértet két oldalról foszladék veszi körül, mint mind
ez a Simontornyai vár egy kövén bevésre volt látható.

*)

család. (Bakonaki, máskép Pathi) Dunántúli Somogy
megyei kihált család. Törzse a Zala megyei Bakonakról elnevezett
Horváth P á 1 volt. Ennek fia L á s z 1 ó Töröknek neveztetett, és Ba-

Török

konaki,

Ládi

és

tumát. 1432-ben

Pathi (Somogy megyei falukról) viselte predikáz
eljegyzette magának nül Csapy Tamásnak ) íst-

vándi Garázda Margittól

3

)

való leányát Lucziát, és ipjával nevezett

Csapy Tamással Zala megyében sok birtokot kapott adományban,

és

1437-ben királyi al-ajtónalló mester, 1451-ben pedig Kanizsa vár várnagya volt. Négy gyermeke maradt, u. m. 1L L á s z 1 ó, Z s u z s a n n a

1497-ben Szerdahelyi Mártonné,

Lucz

i

a és

Zsófia

1497-ben

!u*

kei Loránth Mártonné.
II.

László

(pathi Török) eléfordul

híres rabló (latro) rasina- keresztúri

Bocskay Istvánnal, sógorával czim-

borálván, miután e miatt jószág- és

büntetés rajta

1487— 1506-ban. Ez ama

Budán már-már végre

fej vesztésre

Ítéltetvén,

a halálos

hajtatnék, részére Bornemisza

János mester és alkinestárnok Mátyás királytói kegyelmet nyert, melynél fogva hála fejében a király bele egyeztével összes javai felét Bor-

nemisza Jánosnak engedte, oly feltétellel, hogy kihalás esetében egyik

a másiknak Örököse legyen. Azon megosztott javak ezek voltak % Path,
Bének, Gardus, Varaszló, Nagy-Savol, Fényed, közép Csíkos, Egek
ós Mindszent helységek, Matisfalva és Sarad

Bakónak, Bacsónak, Egyházas-Bakonak

Somogy megyében, Fels

fele, és

az illésteleki és -cser

köi puszták Zala megyében. Gyermekei maradtak

Ferencz, Mi-

János 1534-ben kir. ember, Margit és Ágat a. Ezek közül
I. Ferencz (1521—1549.) szintén pathi Tör öknek Íratott, nül

hály,

vévén bedeghi Nyári Jánosnak nvérét, ezzel Nyitra megyei Kropón
kapott birtokot Három fia maradt: Bálint 1553— 156ö-ban él, ki
magtalan halt el Kristóf 1568— 1579-ben, és G á b o r, aki berek;

szói

neje

Hagyraásy Annával nemzé
volt

III.

F erén ezét,

Keméndy Lajosnak korompai Nehéz

kinek 1559-ben

Potentianától való

Wagner C. közli e czímert Coll. geneal. dec. III. tab. III. fig. 10.
) Csapy Tamás fia volt Péternek, a ki fia volt Csapy Andrásnak,
3
) Ez istvándi Garázda Miklós leánya volt.

')

J

:

.

206"

TÖRÖK

Keméndy Orsolya,

leánya

Kristó

Nevezett

f

azonban gyermeke nem maradt

kitftl

nül vévén Majthény

Istvánnak KorlátkÖy

Krisztinától nemzett leányát Katalint, ettl született fia

Ferenoz nek

II,

István,

2.

Kr

s t ó

i

ettl négy gyermeke maradt

élt,

Török családot, mint utolsó fiútagja sírba vitte.
Trencsin megyében Alsó-Özort bírta, és szintén mag-

ki

í)

3.

el.

Katalin

A

leánya)

ki a pathi

nélkül halt
és 4.

Ferenc z.

1602-ben már csak özvegye Sándor Borbála

(Slavniczai Sándor István
1,

II.

Erzsébe

Paczolay Andrásné, utóbb Gyürkyné,

t

Palásty máskép Sánta Gergelyné,

következ

családfa

Bakonoki Horváth

jm

:

bakonoki és pathi
Török I. Láezló
1430—1451.
al-ajt. cs

kanizsai

vám.

(Csapy Luezia)

Paíhy Török
II.

Zsuzsi 1497.
(Szerdahelyi

László

Ferencz

Mibáiy
f

1621.1549.
(Nyáry Bora)

niáHnt

János

Margit.

1553.

(Hagymássy Anna)

(Majthényi Kata)

Ferencz
Sándor

III.

1602. )

István

Kristóf

f

f

(1.

;

Kata

Erzsébet
Paczolay Andr.

2.

Török €8alád

Ferencz 1559.

(Keméndy Orsolya)
f

(slav.

Bora Özv.

Áarata.

Gábor

Kristóf

II.

Márton)

1534.

15Ö8— 79.

1558—60.

Zsófia 1497.
inkei Lofánth

<

Márton)

14&7. 1506.

I.

Lúczía.

Gyürky

N.)

v.

(Palástby
Sántha Gergely)

(Telekesi f ) Ismét egy kihalt család, mely Vas

megyei Telekes helységrl vette nevét, ott és Soprony megyében virágzott Ennek statora Török János .1.622. élt, II. Ferdinánd király-

adományo kat, nül pedig az

Török István özvegyét gersei Peth Margitot vette, és ez által családja némi összeköttetésbe jött az enyingi Török családdal. Birta a Dunántúl Somlyót, Jánostól

nyert

házát és Széesényt.

Tle

utolsó enyingi

magvaszakadtig a család származása

Rajosányi Ad. Mse. Dvd. Geueal. I. 109. 127.
Torkos András. Halotti beszéd. T, Török Istv. fölött. Lipsiae,
Mss. Mas. fo). lat. nro 213. tab. 32, - Szegedy Rubricae II. 41. 238.

®)

ez:

')

2

)

4-r. ét

:

.

297

TÖRÖK.
János
1623.
(gersei

Mária

Zsuzsa
Viczay

(Chernél
István)

(b.

Ádám)

Margit

Imre
Anna
(Rátky (Kisfaludy
Menyhért; Bora)

András)

II.

János

István

f 1722. 1669.

ílComáromy

!

at

(1. Fodoróczy Istv.
Horváth János 1723.)

Antal

Bálint

évében

Mint

16.

'

2.

f

f

éves

Juliana
Zsigmond Zsuzsa
Pál
Ádám
(Vragovich (Hevenessy
t
f (Gtosztonyi Anna)
János)
György)
£ ~

**í^

16.

Isván

Bora

Kata
(Szegedy
Pál alisp.)

(Vitái

Péter)

sz. 1666.

I.

f 1668. kör.
(Orehóczy
Kata)

Magdolna

Krisztina
(Eszterházy

í'Nádasayné)

Petbö Margit)

báré

Kristóf.

Lajos

f7

t
látjuk,

fia

éves.

a család a legelkelbb Dunántúli családokkal só-

gerosodott. Legtöbbet tudunk
II.

Istvánról,

ez

1666 -ban

Pál

vesztvén, másfél éves korában bátyja

nevekedett;

1.8

éves korában katona

Szülit két hó

született.

lett,

alatt el-

Ádám

gyámsága alatt
1684-ben Buda alatt Draskeés

Majd Eszterházy Pál nádornál másfél,
azután gróf Erddy Sándor soproni fispánnál három évig apródoskodott. 1690 ben megnsült, elvévén Komáromy István Gyr megyei
vich Miklós seregében harczolt.

Vas megyék táblabírája lett,
a vallási ügyekben delegált biztos, a Rábaközi környékben Egyed,
Szent- András és *Sobor helységek örökös ura. Házasságából ugyan
három fia Bálint, Antal és Lajos születtek, de gyermekkorban
atyjok eltt elhalván, II. Istvánban 1722. dec. 26-án a telekesi Török
család kihalt. Ettemettetett Soprony megyében Vadosfán az egyház

táblabiró leányát Katalint, és Soprony és

sírboltjában. Vallására a család ágost. evang* volt.

Síremlékére e ver-

sek készültek
Siste Viator iter,

Stephanus jacet inelytus

Török de Telekes u 1

1

i

mus

isthic

iste fit,

Helligionis amans, virtatum sancta corona,

Ornamen

Patriae,

Pieridumque Páter.

Oasa tenet erypía haec ; animam Deus ipse

Nomen

Post

recepit,

rbe viget, carpe viator iter.
qVinqVaglnta SeX anno* fata DeCeMber
in

Fért Stephauo Török grata, beata SaCer.

m

trOk.

A
res

család czímere a vértnek koronás fejd kigyó által kerített ve-

udvarában aranykoronából kiemelked

szájában kardot tart

;

fölötte

balról arany csillag ragyog.

és balra forduló

a vért szegleteiben jobbról ezüst félhold,

A

vért fölötti sisak koronájából a leírthoz

egészen hasonló, kiemelked medve látható.

Ámbár a

medve, mely

*)

család IL Istvábban egykorú hiteles adatok szerint

fíágon teljesen kihalt,

még

is

Bács megye tisztikárában 1837-ben

ta-

Török Sándor alszolgabirót, de itt a t e 1 e k e s i elönév
bizonyosan nem ezen Török családdaii rokonságra vonatkozik.
Török család. (Szendröi, nemes és grófi ágon.) A család eredetét homály fedi, A mohácsi vész után
mint a család származási
láljuk telekesi

táblája megjegyzi,

si helvükböl

a Sárvize melll
elzetvén, minden
leveleik elvesztek.

vélemé-

Családi

nyek

hagyo-

és

mányok szerint

az

enyingi Török családdali

összeköt-

tetése

valószín

gyanítással

minthogy

bír,

a csa-

lád elddeinek

el-

három íznyi
nemzékrendén az
enyingi Török csa-

°sö

lád ban

is

szokásos

Bálint

kereszt-

név elfordul

;

i

de

számítják azon kö-

rülményt

is,

hogy az enyingi Török Ferencz

által

a kihalt gúthi Or-

Lásd Telekesi Török István fölött mondott és kinyomatott halotti
beszédet Tóth János téthi lelkésztl, mely eltt a czímer körirattal metszvényben s leírásban látható, úgy ieirva, Torkos András gyri prédikátor „Cedrusfdnah siralmas esete" czímü továbbá Hajnóczy Dániel „Oratio funebris" czímü
szintén T. Török István fölött mondott e's Lipcgében nyomott halotti beszédeik')

,

ben

is,

végre Mi&koy

Ádám

Virtm horo7iája* czímü gyász versei szerint.

:

299

TÖRÖK.
saság javaira

adománylevél eredetiben a szendri Török család

kelt

levéltárában található.

A

család ismert

melll Eger

*)

els

Török

Bálint

I.

volt, ki

a Sárvize

Szendrö vidékére vetdött. Ez Eger várában

és

2

Saendr várában vajda
Sárközi Annától

törzse

fia

) volt,

meg.

és török fogságban halt

3
)

majd
Nejétl
,

maradt

1554-ben Sárközön, elbb Szendrö, majd Cserépi végre Eger várában kapitány. Meghalt Szendrö várában 1630*
febiv 4-én, kora 76. évében. Háromszor nsült, elször 1598-ban nül
II.

vette
letett

1 i

n

szül.

t

Boza Benedeknek Beje Katától leányát Boza Katalint, ettl szüa táblán látható hat gyermeke ezen nejének 1616 ban történt
;

halála után

leánya

nül

született,

vette fokorai

Judit nev

végre harmadszor nsült Kormoss Sárával Dévai Pál

nem maradt

özvegyével, kitl gyermeke

István

Csikó Potentianát , kitl

mint ntlen halt meg,

I.

Fiai közül

A n d r á s,

Ferencz

és

ki 1639. mart. 19-én halt

meg, Csuda Bálintnak leányától Csuda Borbaiától csak egy leányt
nemzett Katát szandai Horváth Jánosnét s igy ága ennek sem ma;

radt.

A

harmadik

III.

fiú testvér volt

Bálint,

ez

Szendröi kapitánynak ós Torna megyei

alis-

pánnak iratik, és a családfa jegyzete szerint 1631. dec. 8-án NagySzombatban oda hagyván a reform, vallást a kath. hitre tért. Én ötét
,

hiteles okiratban *)

Nógrád

és

1647-ben mint Nagy-Szombati barminczadost és

Heves megyék

nyón 1677.

april. 9-én.

rával, ki 1670. nov.

Házasságra lépett 1640.

4 én

lett

meg,

jul.

Meghalt Ros-

Semsey Sá-

17-én

három leánya

egy

fia I.

Torna vármegyének
tulajdonképen a család második megalapítója.

alis-

Ferencz maradt.
I. Ferencz szül
pánja volt.

táblabiráját találom említve.

halt

s kitol

1641. oci 4-én

és

,

Els

hogy £ n y i n g
) St némelyek tneg azon körülményt is ide sorolják
Szendr-töi nem messze fekszik. De ez tévedés, mert az enyingi Török család
elnevét a Veszprém megyei E n y i n g ró'l vette ez pedig igen távol esik a
Borsod megyei Szendrö várától.
') Vajda se gyalogsági hadnagy,
l

,

,

3

Némelyek

hogy 1526-ban Mohácsnál II Lajos
miután ezt Istvánffy fíist. 1686. évi
kiadás 85. lapján világosan enyingi Török Bálintról írja Deliguntur fcres ordinura ductores, Gasparus Eaikaius, Valentin us Enningius, qui et
)

e Bálintról

testro'i között lett volna.

De

álZífcják,

ez tévedés

,

:

Turcus vocabatnr

m

etc.,

qui nihil aliud muneris haberent,

regii corporis intenti etc.
*)

Protocoll. Civit. Tyrnaviens.

quam

corpo-

i

300

TÖttÖK

Rva

neje Ferenczy

23-án vett nül, és ki 1668.

András,

kitol

Ung megyében Mntyuczon

volt, kit
jul.

27-én halt meg, ettl egy

Csemiczky Sándorné, és
lett

született II.

a mostani nemesi ág ered. Második neje szinyei Merse

Anna, kivel 1676. máj. 30-án kelt egybe,

nak

fia

1665. jun

Ferencz

fia II.

leánya

kitol

s

született, a ki

törzsévé. így szakadt a család két vonalra

család tagjairól tovább szólnánk; lássuk a családfát

a grófi ág-

mieltt tehát a

,

J
:

)

tábla.

I.

1.

Borbála

Bálint

szendri vajda
1538—1654.
(Sárközi Anna)

egri,

Bálint

11.

sz. 1554.

f 1630.
Egerben kapitány
(1. Boza Kata t 1616.
2.fokori Csikó Potentia
9.

1-tl Erzse

f

ifjan.

Kata

Kormoss Sára)

III. Bálint
István
I. András
1639.
ntlen
Tornai
aiisp.
ntlen
f
(Csuda Bora)
1677.
t
f
f
'(S^sey Sára)
Kate

Ferencz

(Recsky
György)

2-tól Judit.

'

(Horváth János)

Ilona
Kata
(Jánossy (U* György)
János)

Erzse
(Kerekes

I.

sz.

György)
2.

1-tl

II.

András

2-tól II.

nógrádi alispán
(1.

regczi Huszár Juli
Baranyai Zsófia)

2.

• nems$i ág

torz9e.

Folyt. II. táblán.

l

)

iró,

1641.

Tornai alispán
(1. Ferenczy Eva
Szinyei Merse Anna)

Tornai

a

Bora

Ferenc*
sz. 1687.

(b.

alisp.

(Csemiczky
Sándor)

Vécsey Zsuzsi)
grófi

ág törzse.

Folyt. TV. táblán.

egyéb források után. Az elttem fekv családfát
Kazinczy Ferencz szerkeszté

Családi közlés

1819-ben a nagy

Ferencz

s

TOROK.

tábla.

II.

II.

301

András,

1702.

ki az

táblán.

I.

f 1723.

nógrádi alispán

regczi Huszár Júlia
2. Baranyay Zsófia)

(1.

Mária
<Tarródy

Imre

Zsigmond

Lajos

Kis-Honti
kapitány
István
orosz testr alispán
Heves aiisp.)
f 1751.
f
(Géczy

Folyt.

Klára
Balogh

t

t

t

i

táblán.

Zsófia
(bellusi

(gal.

Podrecsányban
(gal. Balogh

ÜL

László Éva

Klára

17*1.

Gömöri alisp.
(b. Vécse y Janka

Júlia)

IV. András
f 1772. tbiró

Hl. András

"

f

János)

Baross József)

Krisztina)

Anna-Mária

Imre

t

1819.

f

Julianna V. András VI. András Krisztina
táblabíró
f
f
f
(moosi Lanzer
Karolina)

Terez

Karolina

Francziska

Nidda

t

gfn

(gr.

(Hessendarmstadti

György

Anna

Ignácz)

Batternay

fejed.)

ImreJ
t

II.

W.

lak.

~""
Béla
lak Podrecsányban.
.

(Batternay

Hermina)
Janka.

III.

III.

Zoltán.

Sándor.

tábla.

András,

ki a II, táblán.

1741.
Gömöri alispán
(b.
III.

Ferencz
Baross
Ere se)

(bellusi

Folyt. akiit, lapon.

Podreesany.

(ocsoval Holecs
Sarolta)
1

Sándor

1861. nógrádi alisp.

Olga.

János

Unwerth (szakolczai Nógrádi táblabíró

Vécsey Janka)

Janka
(Simonyi Ferencz)

*

TÖRK.

302

Peren ez, ki a*
Baross

III.

eltibbi

lapon.

(bellusi

Erzse)
ÍV. József
(parnói

I.

(1.

Molnár Bora)
Ferencz

2.

Janka

Zsigmond

Liptay Anna
moosi Lanzer
Teréz)

ibü. (Rakovszky Apolló JLZsigm. Krisztina Mária Magdolna V.Bálint
(Csernyus József) (Szathmán(Kovács(Hellebrandt(Torma(Paukovich (Molnár
Király Magdolna) Antal)
Ferencz) Erzse)
János)
Terez)
Antal)

JL

Károlyi
Paulina)

(sz. im.

1862-tl.

——

(

Gyula.

András Bálint Zsuzsi Hermina Erzse
honvéd
(Szent- (Ragályi (Bagályi
Miklóssy Gyula) Andor)
tiszt.

Adolf

II. Sándor
Gömöri alispán

Kálmán.

v.

Ágost)
"i

Ferencz.

Emília
Antónia
(Bornemisza (Márton Rudolf)
Sámuel)

László
lak. Szuhán.

(Darvas
Francisca)
László.

Rózsi.

Juczi.

István.

IV.

tábla.

Grófi dg.
Ferencz,

ki az
1687.
Tornai alispán
(b. Vécse/ Zsuzsa)
II.

I.

táblán.

sz.

I.

József

f 1776.
kam. elnök.

sz. 1714.

kancz.

ref.

gróf lett 1774.
(b.

Anna

II.

Pfeftershoven Kata)

t

f

ker. táb. üln.

(1. Siklósi

Andrássy

(Vass Anna)

Bora

Lajos

Eszter

József

sz. 1742.

IV. Bálint

lstv.

elvalt.
2. b.

Henniger

János)

sz. 1748.

f 180Ö.

kassai isk. kerül.
igazg.

f

(gr.

Roggendorf
Alojzia)

t

t

1
III

József

f 1830.
Vées ey Mária)

sz. 1777.

(b.

Folyt,

a köv. lapon.

Zsófia
sz. 1780.
(Kazinczy Fer.)

Mária
sz. 1782.

(D'Ellevaux)

:

TÖRÖK.

303

József, ki az sLöbbi lapén.
f 1Ö30.

III.

se. 1777.
(b.

Sándor

VI. Bálint
sz. 1806.

1809.

sz.

hetsz. táb. üln. cs. k.

Be*vay

(b.

kam.

János

Miklós

ez. 1810.

sz. 1812.

Sztár ay
Paulina)

altábornagy.

Zsófi)

sz.

Anna

1834. sz. 1836.
(gr.

f

II.

László

1865. sz.

f

Zsófia

Claudia

sz. 1840.

sz. 1844.

OttiUa

Mária

sz. 1830.

sz. 1836.

Hermina. József

Török nemzetség nemesi vonala
Andrásnál válik el a másik vonaltól.

András

sz. 1848.

Sztáray Viktor)

szendröi

II.

Térés
sz. 1815.

ezredes.

183a

Berchtold
László)

Nevezett

f

Harnancourt
Unverzagt
Matild f IHi.)

(gr.

A

1813.

(gr.
j

I

Jozefina

Albert Napóleon
sz.

cs. k. k.

(gr.

nyg.

J.

Vécsey Mária)

I.

Kis-Hont és Gömör

Ferencznek

fiánál

megyébl 1 702-ben

Nógrád megyei alispánságra választatott, és az volt 1706-ig, a midn
Rákóczy mellé jutott. A szatmári békekötés után 1713. aug. 14 ti
ismét Nógrád megye els alispánja volt, és az volt 1716. aug. 20-ig. 1
)
1723-ban mint követ az országgylésrl Pozsonyból hazajvén, meghalt birtok lakhelyén Podrecsányban, hol nagy ünnepély ly el 2) eltemettetett. Els neje regczi Huszár Imre itélmes térnek gr. Nyáry Máriától leánya Juliánná volt a második Baranyay Zsófia, Géczy Gábor
ezredes özvegye. Az elstl a táblán látható nyolcz gyermeke ezek
közül Zsigmond Rákóczy Fer. kamarása, a lengyel király és
moszkvai czár testre, majd franczia kapitány volt, meghalt magnói,

,

kul, másik fia volt
III.

András,

Imre, kitl

kitol

a nógrádi nemesi ág, és a harmadik

a gömöri nemesi ág származik.

Nógrádi
I-m re

olt

fid

ág.

Hont, (illetleg Kis-Hont megye) vármegye alispánja

Testvéreivel 1746. jun. 14-én osztozott meg. Nejétl garamszeghi

Géczy

Juliannától két leánya és egy

IV.

András,

ki

fia

maradt, úgymint

Nógrád megye táblabírája

volt, és lakhelyén

Podrecsányban 1772. halt meg. Ennek feleségétl galanthai Balogh
Krisztinától hat gyermeke közül egyik leánya Carolina (v. Sarolta
t 1862. Rómában) Nidda grófn czim alatt férjhez ment az utóbb

')

Protoc. C. Neograd. anni 1702—1716.

a
)

Mocsáry Nógrád várm. leírása

I.

122—127.

fe-

::

304

TÖRÖK.

jedelemmé
egyetlen

lett

Hessendarmstadti György herczeghez

VI. Andrásnak

íia

János

I.

j

elkel

mint Nógrád megye

táblabírája csendes életet

Podrecsányban. Nejétl oesovai Holecz Saroltától két

élt

fia

közül

Sándor

1861 ben Nógrád megye választott másod alispánja

Gyermekei

a táblán láthatók.

III.

volt.

Gömöri-ág.

Andrásnak másik fia III. András 1741-ben Gömör megye
másod alispánja *), a gömöri nemesi ág terjesztje lett. Nejétl báró
Vécsey Jankától csak egy fia maradt
II.

Ferencz, ki nejétl Baross Erzsébettl két fiút nemzett,
Józsefet és I. Zsigmondot, kik által ismét két ág támadt,

III.

u.

m.

mint a

III.

unokája

II.

táblán láthatni. IV. Józsefnek ágán

Sándor

jelenleg

Zsigmond

I.

Perencztöl egyik

fiatói

Gömör megyének els

ágán V. Bálintnak

alispánja.

András

fia

honvéd

tiszt volt.

Grófi-ág.

A

grófi

ág

ma-Szombatban
los

I.

Ferencznek

fiától

II.

Ferencztö

ered.

1

született 1687. mart. 10-n; felnevelkedvén

közpályára lépvén, Torna vármegyének alispánja

Vécsey Zsuzsannától egy fia maradt
I. Józs ef ki 1714. febr. 14-én
;

született,

volt.

Ez

Ri-

és hivata-

Nejétl báró

9 évig Borsod megye

alispánja volt, 1754-ben februárban a m. kir. helytartóság tanácsosa,

1758-ban pedig a m.

udvari kanczellária eladó tanácsosa, 1772.

kir.

máj. 29-én a szepesi kamarai igazgatóság administratora
rai elnök lett. 1774. dec.

28-án utódaival együtt g

,

r ó fs á

majd kama-

gra

emelte-

Nejétl báró Pfeffershoven Katalintól gyermekei: 1. Anna, kihalt, 2. II. József, 3. Eszter elbb siklósi Andrássy István mátett.

ramarosi administrator neje, ettl elválván

Henniger Jánoshoz,
II.

nöke

József

volt, és

A

,

férjhez

ment ebergi báró

fiúk közül

szül.

1742. aug. 1-én, a debreczeni ker. tábla

1787-ben a reform, vallásra

tért át.

ül-

Nejétl Vassdinnyei

Vass Miklósnak és Nedeczky Júliának leányától Vass Annától csak
Borbála és IV. Bálint gyermekei maradtak de ezek is mag,

nélkül kihaltak.

Lajos

szül. 1748.

oct 7-én.

II.

József császár rendszere alatt

17 85-*- 1795-ig a kassai tanúimányi kerület igazgatója volt 1776. aug.

')

Banholomaeides, Notitia C. Gömör 761.

:

30

TÖRK,

nül

25-én vette

gróf Roggendorff Aiojziát, (ki 1754. febr.

kitl születtek gyermekei

tett) és

Ónodon 1780.

febr.

HL József,

Zsófia

2.

szül.

3.

Mária

szül.

1802. mart. 27-én D'Ellevaux

Temes megyében.

József

III.

31 én, 1806. máj. 2-án vette

szül. 1777. jul.

báró Vécsey Miklós szatmári fispán

>s

valós. b.

tit.

Máriát, kitol a táblán látható több gyeruidke született*

Bálint

elbb

1806. april. 18 án,

szül.

;

tanácsos, kamarai alelnök, jelenleg v.

bels

nMl

tanácsos leányát

Ezek közül VI.

kamarás, helytartósági

cs. kir.
titk.

tanácsos, a hétszemé-

Nejétl báró Révay

lyes tábla ülnöke és országbírói helyettes.
tól

szüle-

19 én, férjhez ment 1804. nov. 11-én Kazinczy

Ferenczhez, az íróhoz,
neje

1.

:

14

Zsófiá-

a táblán látható három gyermeke van.

Sándor (szül. 809-ben) cs. kir. kamarás és nyg. altábornagy.
János (szül. 1810.) Njétl gr. Sztáray Paulinától négy gyer1

mek

atyja.

Miklós

(szül. 1812.)

cs. kir.

kamarás, és alezredes. Csak két

leánya van.

Albert

A

család

oroszlán,

Napóleon

elhaltak.

si nemesi czímere

mint fennebb a metsz vény

— a vért kék udvarában zöld téren hátulsó

ábrázolja,

els jobb lábával kivont

Ugyan

tartva.

és

kardot, a ballal

lábain ágaskodó

levágott törökfejet

ilyen oroszlán látható a vért fölötti sisak koronáján

is.

Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

Török

család. (Emkéi.) Nyítra megyei régi család, mely azon

megyei Nagy-E m

k e helységrl

vette elnevét, és a

vétele eltt valószínleg csak de Erntike íratott.
tett

azon

Emkei János,

E

Török név

szerint

fel-

már se lehe-

ki 1447-ben a budai országgylésre Nyítra

Ennek utóda (tán fia) Nagy- Emkéi Miklós,
kinek Apponyi Dórától fia János, már nagy-emkei Töröknek Íratott, 1520—35. évi idközben élt, és gyámja Bélay Bálint volt.
A családfa 2) következ

megye követe

volt. *)

Miklós

de

N.Emke

(Appo nyi Pora)

L Jáno*l20-52.
Török de N.-Emd ke.
Folyt,

'

;
4
)

Kovachich M. G. Vestigia

A

a

kóc. lapon.

Coco. pag.

26ti.

nyitrai káptalanból kivett családi okleveles

UABYJAOKSZia CÍALÍDAI

XI.

KÖT.

Elenchut saerint
20

:

TÖKÖK,

306

I. János 1580-52.
Török de N.-Emke.

Demeter

Márton
1542—1570.

Bertalan
1542.

ki az etSbhi lapon.

Lö'rinez
Bora
II. János
1542-70. (karvai Végh Fer. 1570

1542.

15%)— 74.

(Eieíánty
Erzse)

Fruzsina
(Kereskényi Andr.)

III. János.

özv. 1585.)

r

Anna
160?— 1620.

Kata 1613.
(Cserg Istv.j
m. Szabó György

(i.Psarovics
2. Zoráiiyi György)

István

Anna

(Kört>ské'nyi
Anna Özv.;
1652.

(Laszkáry

KrisKíina

Nagy János
Gyürky György

(1.

2.

—*— —

I

Boldizsár)

y

Sándor
f 1699.

eltt

Anna

Erzse
(Farkas Per.

(Szveteney Zsigin.
1699.

II.

János

Lrinc z, Bora és
adományt vettek Emke hely-

Márton,

Jánosnak gyermekei közül

I.

1699.)

1570-ben Miksa királytól

új

ségre,

Nyitra megyei jószágán kívül a család birtokai kiterjedtek Trencsin,

Komárom

E

és Bars

megyékbe

Györgyöt

családba számíthatnók

alispánját,

')

ha

öt

páni

elönévvei

Fölösleges megemlítenünk

Therek

alakban

közlött családfa

E

nem

16,17.

Trök
család,

fordul

el

nem

1661 -ben. Nyitra megye

olvasnók.

*)

TeÖ

k

és

az okiratokban, valamint, hogy az

itt

hogy a család neve

,

r e

Ö

teljes.

Török István is, kinek nejétl
G y Ö r g y Nógrád megyei Szécsényben keresz-

családból eredhetett azon

Kubínyi Annától
teltetett

is

is.

fia

dec

28-án.

család. (Árvái) Török másként Trések, Árva megyei

honnan

Ár v a y-nak

is

neveztetett, 1664. jun. 12-én

I.

Leopold

nemes levelét, nevezetesen pedig Török János, elbb a Thurzóknak Velicsna mvárosban alattvalója Turcsek
néven, ki a Török névvel kezdett neveztetni, továbbá testvére György
és nagybátyai testvére (fratruelis) István. Ezektl a családfa követ-

királytól kapta czímeres

,

kezleg s)

terjedt le

Eredeti okiratról.
2
)
')

Nagy

József, Nyitra várm. leírásában.

BajeHnyi Ad. Doduct

geixeal. tom.

I

és

Sztmtagh Dán.

te

közié

-

307

TÖRÖK.
I.

á b

t

í

a.

%

JJ.

János

György

Isiváa

1664. szened'

1664. küzszerzö.

1664. közszcrzo'.

I.

(K

lC *

Folyt. II. táblán.

ffTf^
*

J
,

r-—

——

^
—Anna)
-

:

Endrén
1765.

I. Gáspár
Rajcsányban

jesuifca

(dozeri Moszticzky

Sz.

'

Arvay

Imre

István ^r^jf
1664—1710.

II«

Györj^

Andrási

'""jános

HTT^
György.
András. 7T?

;

(Miklany
Zsuzsa)

f
~r

:

• r

#

»

Róza
János
f (Géczy JZsigm

András

Miklós
János. Pál. Mária. Éva,
Dezeericzen

no'tjen

,

Árva urod. vajda.

)

Judit
(Majthonyi
Fer.)

t

Anna.

Fraucziska.

tábla.

ÍL

Gyorgy,
—*»»—

m—^—

»

w ii m m

m

>

L

ki #*

táblán,

1664. kdzszerss.
>»» »" *

Mihály
Ánrft urad.

'"",.,.

+

János.

András.

JL_

!
i

*

r~

i

...

1

r-

György

Mátyás.

J^*^^

._
-«-.1

János.

,_

X
András

Mihály

Uptóbaköltöa

Károly.

József*

Játves
1754.

Árvában

L

,

1754.

,

"

György

Mihály

1766.
haai.ár hadn.

András.

,

András.

Pál.

_J?^°^.

János

Mátyás TL,sJi
Aaara8

1754.

1754.

János

András.

4

'

1754.

Gáspár,

t

A

nemesség szerz I. János nftül vette Rajcsánban
Kromholcz Jónásnak Nyitra megyei esküdtnek leányát Kata
egyik
fia I.

tós

fia I.

István

Gáspár

miül vette

Rajcsánban

Ettl
Dezsérröl Moszticzky Évát, második

lakott, és

nül

f,

vette bizonyos puehoi posz-

özvegyét Miklany Zsuzsannát.

A

családfa nincs

máig lehozva.

Czímere a családnak az egyik
elsÖ

lakott

jobb lábával kardot

pard említetik.
')

tartó grif ;

állítás

szerint

más adat

:

szeriét

a vért udvarában
;

grif Helyett

*)

Bajcsányiíd. kézirat 127.

e's

130.

Iap.<

•90

leu-

308

TÖKÖK.
Töréfc család, (Várad i) Arad megyei

melybl Albert nevezett megyének
gylési követe, és

testvérei

József fpénztárnok

Antal

fjegyzje

tbiró

1802-ben 0-

é3

,

nemes

birtokos
s

család,

1802-ben

György

Uj-Déznára

orsz.

szolgabiró és
kir.

adományt

abba beiktattattak.

vittek és

Az utódok közül
alispánja 1848. eltt,

G- á b o r

Arad vármegyének másod

1844. évi országy ülésen követe,

az

els

és

1848-ban

magyar kormánybiztos.
Török család. (Fels ri) Vas megyei Fels-r helységre 1682ben kir. adományt nyert családoknak egyike. Lásd Zámbó cs.
Török család. Lásd Lányi család.
Török család. 1609-ben Török Miklós Tóth Ferenczczel
együtt kapott czímeres nemes levelet, lásd itt a 280. lapon.
Török család. A nemességet Török Márton kapta 1613. évi
mart. 19-én Prágában kelt czímerle veiében

Török család. (Törökki) A

Törk Dániel

kapta

II.

Mátyás

királytól.

czimeres nemes levelet

*)

Törökki

József királytól 1706-ban. Czímere négy

I.

részre osztott paizs, egy közép koronás kisebb vérttel,

melynek kék

udvarában zöld téren koronás arany oroszlán ágaskodik, els jobb
lábával kivont kardot

tartva.

Az

1. és

4-ik osztály harántosan arany

és fekete udvarra oszlik, a 2. és 3-ik osztály vörös

fehér koczka felett arany félhold
sisak

áll,

ragyog.

A

paizs felett két koronás

a jobb oldaliból arany grif emelkedik ki

jobb lábával kivont kardot tartva ; a másik sisak
fölött

arany félhold ragyog

oldali vörös zászlót tart

,

,

udvarában három

,

balra fordulva,

felett

a három koczka

két felül pánczélos kar nyúlik

melyen ezüst kereszt

els

látszik,

fel,

a jobb

a baloldali

fe-

hér zászlót tart vörös kereszttel. Foszladék jobbról aranyfekete, balról ezüstvörös. *)

Török család.

Annát
sunk

(Balaton- fe-kajári)

néven találjuk Török

Szeredy Györgynét a múlt század elején. Czímere, (ha

egy genealógián

:

E

udvarában félholdon

festett

fiait

forrá-

czímer hitelesen készült), a paizs vörös

melle vérével tápláló pellikán, a paizs

fölötti

sisakon pánczélos kar kivont kardot villogtat.

Török

család. Soprony megyében Jobbaházán és Csáfordon

birtokos, egyik ága Zala

ennek

fia

1

)
2

)

Jánosa

Gyr

megyébe

szivárgott át,

melybl Antal

élt,

sok oldalú, szép tehetség publicista, jelenleg a

vármegye levéltárában van az eredeti armális

Collect. herald, nro. 762.

TRÖK.
„Hírnök"

m. akadémiai tag

politikai lap szerkesztje,

évi június 6-án.

309
stb. szül.

1809.

*)

Tötrfck család.

Mátyás

Török

1707-ben

I.

József királytól

2

kapta ezínieres nemeslevelét

)

Ozimere a paizs kék udvarában zöld dombra helyezett vörös
turbános, kócsagtollas törökfej.

A

ts

,

farkú oroszlán eraeike dik ki

els jobb lábával kivont

ketts keresztet

balban lefordított vörös

tartva.

kardot, a

Foszladék jobbról

3

arany kék, balról ezü3t vörös.
Tdrftfc család,

paizs fölötti sisak koronájából ket-

)

Miklós

Török

1713-ban

Ili.

Károly királytól

Czímere a paizs kék udvarában
zöld tér fölött fekete iovon ül vitéz , vörös dolmányban, kék nadrágban és kék övvel, sárga csizmával 7 fején vörös leíitycgövel prémes
kapta a ezínieres nemeslevelet.

*)

kalpag van, alatta sárga nyeregtakaró jobb kezével kivont kardot, a
:

balban a kantárt tartva.
szeletbl

Á

paizs fölötti sisak koronáján vörös ós arar.y

álló zászló leng,

két kiterjesztett fekete sasszárny között,

Fo3z!adék jobbról ezüst vörös, balról aranykék.

Török

es&láti. Nemességszerzoje

kapott III. Károly királytól

Török István,

czímeres nemeslevelet

ki 1717-ben

Ozimere a paizs

kék udvarában zöld dombon arany koronán könyökl vörösbe
zött kar, kivont kardot tartva

öltö-

a paizs fölötti sisak koronáján zzivími

;

ilyen kéz látható. Foszladék jobbról eztistvörns, balról aranykék.

5

)

(Máskép Egri) Ennek czímeres nemeslevelét
Török máskép Egri Ján os kapta 1718-ban III, Károly királytól.
Ozimere a paizs kék udvarában zöld b&Imon arany koronán könyökl
Törftk r&alárf

pánczélos kar kivont kardot tartva.

náján

is.

Ugyan

ilyen látható a sisak koro-

Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.

Töréfe caalád. Török

István
7

*)

1718-ban kapta czímeres ne-

mely az 1717-ben megnemesített Török Miklósétól csak színeire különbözik következ &
paizs kék udvarában zöld téren fekete lovon egészen vörös ruhás mameslevelét

Ili.

Károly királytól.

)

és c&ímere,

,

vitéz ül, sárga csizmában, fején kócs&gos vörös

L. Életrajzát

Magyar írók

*)

Cotiect. herald, nro 754.

*)

Adami Scuta

*)

')
6
)
')

gentil.

II.

prém kalpag van,

346.

tomo XIII.

Adami Seüta gentil. XHI.
Adami Scuta gentil. XIII.
Coll. herald, nro. 531. Adami Scuta gnnt. XÍIL
CcUect. herai cro. 584. és Adami Scuta gént. XUL
Collecfc. herald,

nro $64.

tfgyaa ott nro. 564. ea

.

:

alatta

TÖRK,

310
zöldi

nyereg takaró jobb kezével kivont kardot, a balban a 16 kánto;

rit tartva.

A pai»s

fölötti

sisak koronáján vörös rubás kar könyököl,

kivont kardot tartva* Fosiiadék jobbról ezüstvör&s, balról aranykék.

T$rük
1

79^-ben

1. és

I.

Ennek

es&láiJL

nemeslevelét Török

János

kapta

Ferenc? király tói. Caímere négy réBzre osztott paizs, az

4-ik ^7iist udvarban teve áll. fején tollakkal díszítve, aranyozott

bíboros hevederrel átövezve ^ a 2* és 3-ik advar jobbról balra rézsúto-

san arany és kék részre oszlik

,

az eltérben oroszlán ágaskodik, az

csetály színeivel félig ellenkezleg színesve
lettnél

fogva törökfejet tartva.

Á

,

els jobb lábával

üstö-

p&i&s fölötti sisak koronájából orosz-

lán emelkedik ki, teste rézsútos vonallal két részre hasítva, fels része

kék, alsó réssé srsny,

rl

eztíetvörös, balról

els jobb lábával
áranykék,

torö'kfejet tart.

Foszladék fbb-

?

)

VflH&ft család. (Kadicsfalvi) üdvarhelyss&éki székely régi család.

Eredetét homály

Török Gáspár,
oI3bb

is

fedi. *)

agilis

3
)

Kétségtelen ismert törzse a családnak

székely gyalog hadnagy

4

)

volt,

ki

már

a fiává fogadás (adoptio) óta Kadicsfalvi birtoka békés birto-

kéban lévén, arra: nevezetesen Udvarhelyszéki Kadicsfalvi házára, ne*
meai euriájára, szenttamás, tiboldi malmára Bethlen Gábortól
mint
az elttem fekv okmányban áll
1618* június 21-én nejével Bencdekfíy Borbálával adományt nyert. Nevezett Gáspár emiitett nejével

Fejér

megyében Fáioson, Peteken
!

)
'
)

Adami $6<ua

A

geatil.

rószbiriokok örökösévé

is

lett,

és

tomo X.UL

család eredetérl velem közlött adatok

is

meghasonlanak, az egyik

leríni törzsökös székely eredet másik állítás szerint tudható törzse
á s p á i', &a enyingi Török családdal ixozatik összefüggésbe, és pedig
ismét kétféld médon, az sgyík szerint Gáspár egy személy lett volna
enyingi Töi'Hk Jánosnak özvegy Csolaokosi Imrénktl született $áv&l Gáspárral. Vi fejedelmi jóváhagyássí.I iratik törvényesítettnek, a másik adat szerint
enyingi Török II. Bálintnak 1575-bea fiuaított leányától Anuátöt (ki Balassa
Jánosné vala) született volna. Ezen két utóbbi állításnak egyikét annálinkább
valószínnek véli a család némely sagja meri a család egyik érdemes tagjának kaiiisgfalvá T, Elek-Emanuelnek egy „Enyingi E. T. B 1512. u föliratú
lfegyver van birtokában melyen lovas vitéz is van bevésve, mely régiség
szintén ez összeköttetést gyacitatná
egyéb családi levelek mellett, melyek
szintén az enyingi Ti>rök családra vonatkoznak. Véleményünk szerint azonban
állítás

,

Török

:

,

,

,

mint folebb olmindezek dönt tanúságot nem szolgáltatnak, és más adatok

a család törzsének Török Gáspárnak másféle eredetére utalnak.
vashatni
')

Agilis as

nemes anyátdl

szülöttet jelent

magyar

szerint
*)

ftPediium siculorom ductor", mondja az oklevél.

törv.

terminológia

:

311

ftöRÖK

Farkaslakáról,

ez okbúl gyermekei, kik közül négyen
lakhelyökró'i írták

Bziníileg birtok és

mint való-

Á n-

elönevöket, egyik pedig

Gáspárnak halála után 1643.
dec 16-án a felébb nevezett anyai birtokrészek miatt, melyeket Ugrón
Pál hatalmasul elfoglalva tartott, következleg ^tiltakoztak „1648.
die 16, Dec. Teörök Ferencz és Teörök Gábor, Teörök Sigmond

drás

Kadicafalváról

neveztetett,

I.

Máténé Teörök Anna Szentlékken protestál
és contradicál kaydicsfaivi udvarhelyszóki Teörök András
Teörök Gáspár fiai ex Barbara Benedekfö consorte quondam sua suzcepti; mindazoknak személyekben és maga személyében te aa Pálosi,
és Gáspár de

Farkaslaka,

Com

Ugrón Pál Abrahámfalvan lakó porti óinak,
Benedekffi résznek hogy se Ugrón PáJ, se &i abban

Petki portiók in

mellyet hittak

:

Alb.

,

ne praoscríbáíhassanak

,

mert hatalmasói

apprehendálta

arripiálta,

ezeknek attyoktúi, anny októl az ö successiójok ellen, és most

is

úgy

birja."
2

Gáspártól a családfa következleg

1.

tábla.

I.
I.

terjedt le

)

Gáspár
1618.

(Benedckffy Bora)
1.

Ferencz

I.

Gábor

ettek

el
,

András

Zsigmond
(Sándor

(Pálfi Zsuzsid

1

1660,

körül

Mib%

(Geréb János)

(Bethlen Kata)

Ilona

Dániei
inára*)

(v.

lí.

(sz

Ferenc?
Kata
kir. Bors (Tiboldi

Anna)

István)

(l.

ECTwlíS:,

Klára)

( 1.
'

Máténé 1643.

2.

Jakabházi)

m. Biró János)

Mihály
László Ágnes

2. n. a.

István
II. Gábor
l-tol Kata
(Cserei Krisztina) (l.Cserei Klára
(Takó
Aftd
'->
**£

Anna

Gáspár
jjj£j~

'

(az.

,

Zsófia

III.

(Sitiién

is)

Dónáth Fruzsinak

2-tól Sándor
Erzse
Jnlia
(István)
(Czikó (Rancz
éyatgr)
«««•)

,

^f
*

Folyt: II. táblán.

(

Folyt.
')

Gyulafehérvári káptalan C.

')

Fancsali Dániel

4. ír. 4.

gyjteményébl

mo

1823-ig

;

h

F. táblán.

60.

és saját folytatásával k. Tö-

rök Antal közlésibl továbbá Istvánnak Cserey Krisztinától, és Gábornak Cserey Klárától (vagy Zsófiatói) ágát közié Décsey Miklós íf. Menyhértnek Daczó Ágnestl jöv ágát pávai Vájna Ferencz elleni zálogos porbül
közié Hod or Károly is.
,


TfcÖK.

312

István, ki az étöbbi lapait.
(Cserei Krisztina)
i

Menyhárt
(D«c8ó Ágnes)

István

t

Kata

Anna

(Kov. Horváth

(Andrási

István)

Per.)

Ágnes.
2.

Bora

Antal
(Gyulay

f'Haltnágyi

Júlia)

György)

Bálin tith Anna)

pap.

Krig»tina)

Gábor

alkirálybiró

1827.

Elek

Lázár (Mihálcz
Anna)
Ryza) _

Zsigmond

(Kovács

nyg.

Ján.)

százados.

Kata

Anna

(Vajda

(Thúri
Farkas)

Lajos)

J*

> tíg

*

8

(Zalathnaí

Mária)

(cs. tap.

Elek)

Sándor
fl858.
(Lendvai Anna)

~"

Perencz

III.

Kata Menyhért Ignácz Teréz
(Ugrón

Mária
László
(mádéfalvi (1. Gáborffy Bora
László Kelemen) 2. Csernátoni

István
longy. Orbán

(1.

A.mbrús

Janka

fi

_2p

§ « 8

m
fi

gL

(Zmiiehg'SSfS
kapit.) o, §->*,£

Júlia
(Biális

László)

I

Kata
György
Lukács (Hatfaludy
István)
Rebeka)

Rozália
(Kad. Törk
Lajos)

(sof.

Róza.

Dáaes.

L Gáspárnak, kirl

Zsigmond
világ táján.

és

Az

Kata.

Luiza.

Miklós.

feljebb szó volt

András

,

fiai

Feroncz, Gábor,

állítólag 1660. körtii estek el

Szász Hold-

utóbbi nemzedékek Udvar hely székben* hivataloskod-

Mihály 1679 ben kir. táblai jegyz volt, utóbb azékbcli hivatalnok. Menyhért és fia István alkirály bíráknak iratnak, ez
utóbbinak fia III. Ferencz alkirálybiró volt, és az 1791. és 1794.
évi erdélyi országgylésen azon sz<;k követe, — ennek fia Sándor
tak,

I.

Ennek a táblán ki nem tett testvérei J ózseí, István, László, Zsuzsa és Mária korán elhaltak,
György 1848. eltt dulló bizto3 volt. Az oldalágból László paugyan

ott kir.

raj di kir.

mond

pénztárnok.

sóbánya- nagy volt Fia

mint nyugaiuo. százados

Gábor
él.

fhadnagy, kinek

fia

Zs

i

g-


313

TÖRÖK,

II.

tábla.

IL Gábor, Jet az
pserei Klára

táblán.

1.

(1.

Agotha Kata

2
3.

Gyórffy Klára)

Gábor
( Ende s Anna)

Sámuel
(Bakó Erssse)

III.

József

Farka8.

Mózsea
(Donát h Bora)

!

Folyt. III, táblán.

Folyt. IV. táblán.

Albert

I.

minorita
szerzetes f

Ferencz

Ilona

jesuita,

(Mikó

utóbb kanon. János)

Klára
(Baranyay

I.Pál
(Boros
Róza;

József)

Anna Mária Cecil II. Pál Róza Zsófia IV. Forcncz Jozefa Veronika
(Hollaki(Szom-(Hoilaki(Horvátb(Törók (Sialbek (1. Henter (Jakabos (Tcrdai
László)
Júlia
József)
Pál) batfalvi Antal) Klára) György György)
2. Cseh
Aradban
János)
1
"~
'

•+ 1822.

Z*"

Júlia

(Mara József
1 tol

Ez ág

is

Károly
f 1835.

2-tól Cecil

üdvarhelyszékben lakván

holdban, tagjai többnyire

József

szül.

e szerzetnek

nok.

szintén az

Ennek

és

,

,

pedig Sámuel ága Ti-

Albert

fia III.

fia

,

más nevén

iró s

egyházi szónok,

L Ferón ez elbb jesuita,
kanonok volt, I. Pál törvényszéki üinök,

jul,

ennek

fia

Ferencz

Albert

*)

a minorita rendbe lépvén,

Damascenus néven 12 évig fnöke,
25-én. •)

Pál 1814-ben aljegyz, végre

1835. Másik

Albert
Pesten.

Pál.

1757. jan. 27-én Zetelakán

utóbb esperes és czimzetes

rencz

Ferencz

(Gyárfás Zsuzsi)

ott hivatalt viseltek.

meghalt Kolosvárt 1824
fia II.

III.

(Kávai
László
Csanádban.

törvényszéki ülnök,. IL

Károly

Marosszékben aljegyz f
1848. eltt dulló, 1849-ben pénztár-

a pesti váltó törv. széknél gyakornok, jog-

tudor ságra készül.

')

2
)

E

Décsey Miki. által közi családfán
Magyar írók, Életrajz gyjt. Kad. Török Antal
néven

Fe-

áll

ide'zdae szerint.

31*

TÖRK,

tábla*

III.

Gábor, ki a
(Endes Anna)

II. táblán.

111.

Bora
Krisztina
(Csapai László) (Csernvánszky

(Szegedi
Erzse)

Gábor

'ili.

Gáspár

Elek

I.

"

Erzsébet

(Skoda

kir. tauác&o.i

1 1849.

IL Elek

tisedbéri fbiztos
(Maurer Judit)

Mihály)

Lajos
Udvara, dulóbizt
(K ad. Török Róza)

Sámuel

Karolina
(vajdai.

Bóér György)

udv
(

'""

Elek

tek. II.

tárnál

III

>

1-tl Bertalan.

Gábor

és

Elek

L

fbiztos

kir. tized béri

2-tól

Petié Borb.)

noná
t

Lajos

t

megyei hivatalokat

voit. III.

Gáspár

a

kir.

visel-

kincs-

42 évi szolgálata után mint titoknok 1836-ban nyugalm áztatott

kir. tanácsosi

ranggal, rueghalí

dulló biztos volt, fia IV.

Fels

sa. alkir. bíró

Pogány Anna

1.

2.

IV. Gáspár
üdv. ez. dulló biztos
(Hottaki Róza)

Ez ágon

Menyhért
f

1849-ben.

Gáspár

ugyan az

Fejér megyében szolgabíró, utóbb

Lajos

Udvarhelyszéki

jelenleg.

Sámuel elbb

számvev

1848-ban, mó$fc Udvarhefyszékí alkirály biró

ós árvaszéki ülnök

gyermekei a táblán

,

lát-

i)

hatók,

tábla.

IV.

MÓZB8S.

ki az

Z

tdbláa.

(Dónáth Bora)

Anna
(Fancsali
Zeigm.)

Júlia
Ágnes
(Farkat* (lengy. Orbán

Zatgm.)

Ferencz)

"-—*»

András
f Pap Kata)

Dániel
(Tibád
Róza)

(

Veronika

törv. Széki ülnök,

János

dévai

kir.

drás 1794-ben Hunyad megyében

A

-"v -

•'

Anna)
i

Jooéfa

Thúry

(Mákra

Gergely)

Antal
tl863.)

1809. körül

uradalmi hivatalnok

,

volt.

utóbb

A n-

szolgabíró volt

családnak eddig felhozott ágai czimerül a koronás paizs kék

udvarában kardot
')

(Csató

Terez
í

dulló

(Biró

József

Ez ágból Mihály udvarhelyszéki

János

Teréz)

f
János.

Miklós

Pogány

tartó férfikart viselnek.

c&aládi közi.

THÖK

316

tábla.

V.

Sándor,

a

ki

/7.

táblán.

(István)
(báró Seyffertitz Emilia)

Pereccz

István

Anna

Teréz

f

t

1719. armálist.
(Zilah t JForia KUra)

1719. armálist

M. országban.

Ignácé

András.

szül 1737.
(Byth e Klára)

Antal
1768.
G-áspár Margit)
sz.

(sz,

Károly
pap
1 1828.

Elek-Emáníieí
Darvas Eszter

(sz. sím.

1852.

f

Antal
ntlen.

• M^>*^<«^aÉ*i

Viktor

Antal

Jen

Kornélia
(l.CsiezérSánd.

Bttdoif

(vájd. Bóer
alispán 1861.
Luiza)
(ro. bölkényi
Barabás Krisztina)

fl864.
(altorjai

f

Vízi Bóza)

2.

honvéd
f 1849.

1831.

Dr. Szilágyi

j

r*

Lajos-Mór

Gizella

szül és
1860.

sz. 1846.

fl856.
1

I

'

3.

t

Bálint-Géza
sz.

1849.

Ez

Iván

Jozefina
sz, 1850.

f

sz. 1852.

f

ágasat élén álló

sz. 18Öft.

sz. 1854.

f!862.

sz. I&oS,

1850.

Hona*Rata

Gábor

Etelka

V -

Miki. f 1863.
gy. fejérv. Török
Dániel)

1857.

Sándor

— mint

iralik

— többi

közt pár-

viadalban egyik ellenfelét Udvarhelyen kívül az úgynevezett szék-

menekült volna Udvarhelyszékrl Kolos megyei Oláh-Buda helységbe. Neje báró Seyffertitz
Emilia volt, rokona gróf Wirraond Hugó császári tábornagynak, kisiél
mint török követ mellett T. Sándor utóbb alkalmazva volt, de
hidjánál levágván, a

fbenjáró

csak hamar meghalt

í

Ferenc z, Anna

és

Teréz,

*) III.

Károly

24 én

Ítélet elöl

716-ban. Nevezett nojétül gyermekei:

kik gr.

Wirmond ajánlata mellett
mint már elbb nemes szü-

1719.

april.

lktl

szármozottak, új czímeres nemeslevelet nyernek

tn körülmény az, hogy
el

abban már elbb

az ujolag megjutalmazott

*)

Colioet. herald nro 378.

armális a család ez ágánál.

királytól,

Török

István,

budai

melyben felelnévvel fordul,

család.

Adami Scuta génül, tomo XIII.

— Ax eredeti

«16

TÖRÖK.

Ezen

czíraeres levél szerint ez

ág czíraere

itt

láthatólag

a

paizs vörös udvarában zöld térbl fehér farkas emelkedik ki,
lábait
ragadozásra kinyújtva.
paizs fölötti sisak koronájából három viruló
rózsa nyúlik fel. a két széls piros, a középs fehér. Fosziadék

A

jobb-

ról ezüstvörös, balról

aranykék.

István Magyar

országban maradt, mint katonatiszt Marmaros

vagy Ugocsa megyébe telepedve,

Ferencz

szin-

mint katona-

tén

liszt,

Erdólvbe

ment

vissza, s ott

K-

Csik székbon
ris

vévén

leányt

nül, nemzé A

n-

d rá

á-

s

i

ezot,

és
ki

lóképen
tiszt,

I

gn

hason
katona-

részt vett a

porosz háborúban,
hol lövést kapván,

fhadnagy
ny ugal maz tátott.

mint

Fia

Antal

rö-

vid ideig katona,

utóbb gazda. En-

nek egyik
ro[ly a kassai megyében

Emánuel

r.

kath. lelkész, meghalt 1828-ban.

Alsó-Fejér megyében telepedvén,

ott

fia

E

1

e k-

birtokos Tövisen,

Fel-Gyógyon ós Megykeréken, 1849 ben törvényszéki rendsaerinti
nök volt ? ugyan az 1861 -hen is. Fiai közül

Antal

1839. évi országgylésen Beöthy

Ödön

ül-

Bihari követ

mellett törvény gyakornok, 1840-ben a pesti királyi táblán felesküdtetett

ügyvéd, 1841-ben Bihar megyei

be haza
aa

menvén, az

1846/7.

ottani

évi erdélyi

kir.

tiszt,

táblán

országgylésen

alügyész, 1844-ben Erdélyis

ügyvédi oklevelet nyert;

hátszegi

követ. 1848.

vé-

gén a magyar ministerium éa honvédelmi bizottmány Erdélybe küldött kormánybiztos Beöthy Ödön mellett, majd£utódáuál Csányi Lász-

317

TÖRÖK.
lónál titkár.

Osányi mimsterré lévén

meg, de körülményei miatt

,

tárczájához titkársággal kinálá

nem fogadván, Alsó-Fejér várm. fszolga-

el

bírója Ion. 1850. után Kolosvárt a polg. takarék pénztár igazgató

nökévé

el-

1861 ben pedig Alsó-Fejér megye alispánjává választatott.

,

Ez idben a „Kolosvári Közlöny

és

az alispáni hivatalról és börtönrendszerrl érteke-

tás átalakításáról,
zett. ')

A

helyen

Megy keréken gazdasággal

zik. *)

Gyermekei a táblán láthatók.

gylés

pesti orsz.

Viktor

Korunkban" a megyei közigazga-

1840-ben

után hivataláról leköszönvén, jelenleg lakés

tanulmányozással foglalko

tort.

ügyvédi vizsgát az erdélyi

tett

1848. eltt több megye táblabirájának neveztetett

kormányszéknél

hites

jegyz

lett,

ki.

kir. táblán

1862-ben a

f

onnan Alsó-Fejér m. törvényszéké

hez alkalmaztatott. Gyermekei a táblán láthatók.

Rudolf

törvényekbl tett
vizsga után haza menvén, utóbb 1848-ban Mátyás huszár volt Végre
1846-ban az erdélyi

kir.

táblán a

sz.-imrei birtokán gazdálkodott, meghalt 1864, mart. 9-én.

vármegyében 1407beu
Egyedi István, György, Ilyei Dé-

Tftrök család. (Al-gyógyi) Hunyad

Teurek Jánosnak
nesnek

fia

Miklós

fia

és

János beiktattatnak az al-gyógyi föbirtokba, a homoródi,

bozesi, almási, madai, nyirmezöi,

esebi,

ben al-gyógyi Török István

m^g 20

ftért.

jobbágy telket

A

Szintén Török
át

1

gyógy on Tompa Ferenez házát

István Hunyad bari

ad 1668-ban Bárcsay Boldizsárnak

Annának, 1674-ben pedig Kéménden
népes jobb. telket

át

részekbe. 1657-

és tekeroi

enged kéméndi

és

iíj.

szerzi

Bácsi faluban

3

nejének Komis

s

Vormágán egy puszta

egy

és

Váradi Istvánnak al-gyógyi és

csebi jobb. telkekért. 8)

El

név nélkül Hunyadban találjuk T.

Gáspár

t

és

Mik

I

ó s

t,

kik tustyai birtokukba 1514-ben, Gáspár 1526-ban Trolyai vasbányás
helyiségbe

beiktatattnak.

is

Gáspárnak Hunyad megyei adomány os

javai hütlenségi bélyegén 1531 -bei* Martba Péternek adattak *)
5

TOrök család.
•)

Ez

erdélyi

(Szent miklósi) székely család, törzse

Múzeumi gylésen a hon

István

ismertetés érdekében 1864 febi.

16-án tett eVtekezö indítványa raegjeleut a Kolosv. Közlöny 18G4. 84. szá-

mában.
*) fí

niunkájbü7

is

egyes erdélyi családokról némi családfái adatokkal, e«

fleg a hivatalos bchematismusokból kijegyzett névsorozatokkal járult, buzgó*
ságáért fogadja köszönetemet.
') e's *)

A

gyulafejér vári kápt levéltári adatai után Török Ant. közi.

.

TÖttK.

313

1608-ban már nemes, és fejedelmi hadak kapitánya anyai rokonaival

Chaborcha János és Jónással kapott nemességet. Családfája

T

)

ez

István

II.

János.

András.

András

István

Aranya

utóaai

György.

Erzse.

Mihály.

Mária,

siékben.

_JL_
Anna

András

III István

fl83.

f 1836.
(Ritkái Kata)
fI852.)

Mária
f

IV. István
f 1862.
(Sóos Júlia f 1853.)

Miklós

Ferencz
f 1863.

V. István
színész.

1868.

f

flö33.

Sándor Júlia Kata Mária Anna.
(Dávid fl858. (KovácsíLatabár
Kata) (fíarai Ben) Endre)

Zsuzsa
(Péter

György)

Viktor)

IV.

István

egyike, utóbb Kolosvár városi irnok.

múzeumi

lyi

Török
Tberek F á

magyar színészet úttörinek
Egyik fia Ferencz volt erdé-

e század elején a

irnok, V,

József

színész.

eaaiá<2. (Szent-Mik lós torjai) 1479-ben élt ez elnévvel

1

vajdai helyettes. a) Lehet

,

de adatokat reá nent isme-

rünk, hogy e családból szakadt ki a feiebbi sz.-miklósi Török család.

Trök esalád. (Gyulafejérvári)

Erdélybe a fejedelmek korába

szakadt s Gyula-Fejérvárra telepedett. Ismert családfája

•)

ez

:

István
II.

—-—

-

S„ István

Róza

Gy.

(Scao
tzer

.

fej ér vári

fjegyz,

István

I.

György)

tanácsos.
i

r

Dániel Jozefa
Alsó Fejér
aljegyzó' várm. állam(Sándor ügyész, 1864,
Bora)
(k. Török
Kornélia)
Bora.

II.

József

II.

Enyeden

.

József.

János.

Júlia

fGyulay
Sándor)
')

Családi adatok után Török Antal

*)

Bethl.

•)

Törölt Aut. közi.

Wolph.

Hist.

Török A,

József

Gy. fejérvári

fl859.
(Fodor N. Róza f 1865.)
«"

közi.

szerint.

I.

Dániel

ügyvéd
f 1849.
Enyeden.

Mária
(Bán Samu)

(Eperjesi

Mária)
Berta.

Miklós

:

319

TÖRÖK.

Mint a családfa mutatja, a család tagjai nagyobbára Gyula-Fejérvárnál hívataloskodtak. Ezenkívül Enyeden is székhelyük van. Itt
volt

ügyvéd

I.

D án

e

i

Török ©salad.

kit 1 849. jun. 8-án az oláhok legyilkoltak.

Eredetét a kadics-

(K.-reinetei) Székely család.

Török családból

falvi

is,

1

igényli, és e

József is,

predikátumot használta

bodzái lelkész, ki 1852-ben halt meg.

Lakhelyök Csikszék, hol

E

1

e

k

ott

N. -Boldogasszonyon kath. lelkész

jok

')

1

8 18. eltt ügyvéd,
1830. táján.

Ferencz

Ismert családfá-

ez
Igaácz.

Antal

Igaácz

(László Kata)

kath, lelkész.

Károly
(Miksa Róza)

István
Pálfalván.

Ferencz
(Deák Anna)
1

Elek""

Berta.

f

1866.

kora 10. év.

Károly

Alsó-Fejér megyében Sz.-Imrén

s

több helyen birtokos.

család. (Szent- domokosi) székely eredet család Csík
székbl. János szent domokosí '"birtokos, többekkel együtt eladá Ba
lánban részbányászati részét a kincstárnak 1807-ben. ) Ferencz

Török

ft

Déván (Hunyad v.) ügyvéd, Egy ág Biharban a sár-réti
járásban él, ebbl István váncsodi birtokos, 184S. eltt bihari szolgabíró volt Fiai Lajos elbb in. k. testr, utóbb rendes sorezredi
1848-elött

tiszt

József

és

István

1848/9 ben mind hárman honvédek.

Ennek is
az enyingi Török családban keresik, ama

Török család.

egyikétl.

— E családból János

öröködsödési bevallást
részjoszág, tábori

mond
lád

szll

tesz

eltnik.

János

,

pókafalvi,

mihálczfalvi,

— 1744-ben Zsigcsa-

)

Ebbl József Háromszé

az erdélyi udv. kanczellarián 1848. körül írnokok:

Török Antal

Benkö, Csik, Gyergyó é* Káinon leira«R

Török Antal

Gáspárok

Fehér megye követe. Utóbb a

*)

j

igazolva

3

')

8

felébb említett

és gyulafejérvári ház iránt.

TÖrfik család. (Székes-fejérvári)

ken 1825.

nem

1610-ben Becski Annával kölcsönös

megy-kereki

az erdélyi országgylésen

nyoma

eredetét be

(Pókafalvi)

közi.

közi.

V

r.

50

z

TÖRÖK.

3SH>

Tfirök család

Adalbertától gyermekei

György
Török

József nek

(Márkusfalvi)
:

J óz *e

i)

Vilma, B

ó

báró Egloffstein

a, I

i

mre

és I

d a.

1809. körül Szászvárosi hivatalnok.

család. (Törökfalvi) Kövárvidéken honos. Nemességét

Apafty Mihály tói nyerte,

s

valószínleg Török

Demeter.

*)

Jelen-

József
ott adóiróbiztoa 1784—90. János ugyanaz 1 796—1800. Elek szolgabíró, s tán ö az, ki 1800 —-9-ben pénztárnok, F erén ez törvény-

legnagyobbára Doboka megyében birtokos a család, melybl

széki ülnök 1833. körül,
bíró.

Dániel

adó

Károly

ugyan

az,

utóbb 1848

íg szolga-

iró biztos 1845. körül.

Demeternek

fia

József, ennek Buczi Erzsébettl K

korm. széki irnok, ennek Szarukán Máriától gyermekei J ó
Kálmán, Anna Székely Mártonné, E 1 i Mária Ilka.
:

i

e

k

fo

z s e

t\

;

család. (Galaczi) Doboka megyében

Török

1669. közt ez elnévvel alispán

vád folytán hadi

nár, politikai

1654

volt. *)

család, (bágyi) melybl

Török

Mihály

János

m.-vásárhelyi

törv. széki Ítélet mellett 1854.

ref. ta»

mart

10.

kivégeztetett.

Török
közülök

onnan

család. (Illyefalvi) Székely eredet Illyefalvi lakosok,

József

orsz.

tanácsosok.

gyl.

városi tanácsos

követ.

Ádám

István

is ott

1809. Szintén

1809.

Mihály

József

1834-ben

1848. körül városi

hivatalnok 1840. táján.

TÖrök család. (Kezdi- Vasárhelyi) Nevezett városban József
hivatalnok, 1809. István onnan orsz. gyÜl. követ 1834.ben.
Török család (harasztosi) Gábor Aranyosszékben írnok
1831-ben.

Török család.
Török család,

(borsodi)

Udvarhelyre telepedett,
gy.-fejérvári

ott jelenleg városi

gymnasiumban

TÖrök család.

Péter ügyvéd Szamos- Újvárt.
Lajos a forradalom alatt Zarándból

(Csekelaki)

hivatalnok

,

fia

Gyula

a

tanár.

(Kolosi) Ismeretes

István, kinek „Az

asszonyi

ritkmusai" Koiosvárt 1630 ban nyomattak. rJ

nemrl

Török család.

(Botházi)

Túri Jobbágy Katától leánya
hályné

Doboka megyében Gergely nek

Erzsébet

volt. *)

')

a
)

')
*)

Török Antal közi.
Hodor Doboka várm. 437.
Kolosvári Közlöny 1864, 28. szám.
Hodor K. Doboka várm.

arany os-rákosi Biró Mi

TÖRÖK,—*TBÖá.

Terük család.
ki

Ördög Annát

(Kecset-szilvási)

321

István nak fia volt György,

XVI. században mér kihalt. l)
Tíirék család. (Mezö-szakáli) Közüiök Bazil katonai
birta nöüi a

;

Já.

és

nos pagocsai görög egy. lelkészek ós esperesek 1 848. eltt, János
kemény g. e. püspök derék titkára volt.
T drök család (hidegvizi) Fels Fejér megyében János bör-

tönr

1794-ben.

Török

caalád. (Lodosi) Maros széki székely család.

Ezeken felül számtalan ily nev család él Magyar és Erdély
országban^ melyeknek azonban elöneveiket sem ismerve, sem réíok
más biztos adataink nem iévón, csupán személyenként el sorolni iUen
ez élirány talán lenne,

Erdélyben Báthori Gábor, Bethlen, Rákóczi fejedelmek
nemesítettek

:

i

András, makói Török Péter

Török

János

Váradi Török

M

meg

*)

Zojjiorói

Török
Török

alatt

és 1 s

l

Ján os

v á n és váradí Török

t

h á y, továbbá Török

és

1 i

n

t

;

Ján

o

s,

t

András,

Máté,

pesti

y á s, és ismét

stb.

Török család (máskép

Miakolczy) Birt Heves megyében Tisza,
Kánán, hol Török mk, Miskolczy János nak fia F e r e n e z magva-

szakadtén 1637-ben Kubinyi Lászió, Melegh András és Eghry Ferencz beiktatást nyertek, de az esztergomi érsek ellent mondott. 8
)

Trös

család. Borsod, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, megyében
söt Erdélyben is elterjedt nemes család. Mind egy törzsbl eredt e ?
adatok hiányában

A

el

nem

határozhatjuk.

XVII. századból ismeretes

Trös János,

ki 1625-ben

Túrocz

megyében A. és T. Zathurcsán adományt kapott. *) Ugyan
1639ben Borsod megyében az aisó-péli pusztára és Árma Bars megyei
pusztára nyert adományt.

h

Mint nevezetes törvénytudó szerepeit ö az
1647. ós 1649. években, a midn mint a magyar kamara tanácsosa és
az erdélyi fejedelemhez követ a bekötéseknél is nevezetéé szerepet
vitt.

e

1651-ben

)
')

a
)

3
)

III.

Ferdinánd tanácsosául nevezte

Hodor K. Doboka várm.
Török Ant. közi.
8z. beuedeki Conv. Capsa D.

*)

Liber rogias

J

Ugyan

)

)

fasc. 4.

ki. *)

nro 24.

folio 99.

ott folio 13.

•)

1647. eVi 6-ik, es 1849. evi 74ik

')

Mss. a nemzeti

Múzeumban

fol.

í.

ez.

lat.

Kemény

Jáa. önéieüi ása 463. stb.
nro 2340. Árczképe Orteliusnái

látható.

MAGYARORSZÁG C8ALÁDAI

21.

KÖT,

21

:

,

TRÖS — TSÉK.

322

Zemplin megyében 1697-beu Tarczalon
vegyét, kinek

fia

ekkor már fogoly

Trös Györgynek

Öz-

a német hadak megltték.

volt,

J

)

Felébb nevezett Jánostól származtatja magát a Borsod megyében elágazott oroszlánost Trös család

lév

adat szerint czímerül tör (sicca)

melynek egyik családi ágnál
adatott volna, különben a család
,

czímerül a paizs kék udvarában zöld téren ágaskodó és els jobb
bával kardot tartó oroszlánt visel

,

a paizs

lá-

sisak koronájából

fölötti

szintén kardot tartó oroszlán emelkedik ki.

A

család

György,

szerint

felébb

Jánosunk egyik utóda

említett

volt

kinek els nejétl Garay Annától származott ága Szabolcs

megyébe, második nejétl Nikházy Judittól eredt ága Borsod megyébe

A

telepedett.

2

családfa

)

következ

(1.

György
Garay Anna

2.Nikházy Judit)

György

Zsigmond

Szabolcsi-ág.

Borao&l-ág.

György

Ferencz

.

1 atnás
,..

'

Miklós.

{

í áo^/lA
László

György
f

t

"JTu
li er'
'

'

LáízTT

Miklós
t

f

r

Tcrtrán
István.

'



György
ft*4rw?rtir
Sándor

1839-42.
Borsod várm.

I

I

"Gergely

Zsigmond

László

József

Tamiia
Tamás

Vai>anA«
Perenez.

rtvAi»<vir

—*_

...

fö 8Z biró
t

Pál
lg62

t

cZ'~?~T~
ferencz.

János

József
1862

^^

István

1862

.

István.
r

János.

Miklós.

Sándor.

Szatmár megyében a
nyige helységben.

Trös

család birtokos e század elején Pe-

8
)

Rakolubi és beczkói elnévvel találjuk Terefts
fai

Ferencz.

Miklós

stom-

plébánost.

Erdélyben

élt

a XVII. század elején

Trös András,

ki Básta

ell Karansebesre menekült. *)
Tösér család. Nógrád megyében az 1663. évi nemesi lajstrom')

Babocsay

J.

Fata Tarczaliensia.

Bamy Mouumenta

Ssirmay Cooair. Zemplin. not. top. 152.
3

)
3

)

Családi közi. szerint, kár, hogy évszámok nélkül.

Szirmay, Ssatmár várm,

) Bethlen Wolph.

Hist.

II.

232.

Ungr.

I.

159. es

:

:

323

t8tÖ&y.

Tsér Pált

János

özvegyét Utóbb azon megyében nyomaik nincsenek. Élnek Göznör megyében.
Erdélyben kénosi Tsér János 1734 1755. bágyoni unitárius

ban találjuk

és

hagyván mint úttör vallása

lelkész, meghalt 1772-ben, kéziratban
J

egyházi történeteit.

)

Tötftry csalid. (Tötöri és Kalotaszeghi)

Egy törzs, két ágra

els elnévvel élt ág Doboka, A.-Kolos, B.-Szolnok,
a Kalotaszeghi fels Kolos megyében birtokos.
Tötöri Ttöry Bálás 1548—1578. fispán Doboka megyében,
szakadt család, az

Miklóssal

ki rokonával és tán testvérével

let osztályigazítás
teti.

Balásnak

Maradéka

igy

1570-ben Vér Györgyöt

iránt

sirját

a mikeházi jószágot
s

il-

több társát idéz-

e században a tötöri sírkertben megtalálták. *)

áll

Bálás

1548—78.
dobokai fó'iep.
(Kecsethy Magdolna)
János

Erzue
(Gáspár János)

Kata

Bora.

(Barcs ay Gáspárné)

elesett 1603.

Jánosban, ki Apáczánál esett

el

1603. sept. 29-én, ez ág megsza-

kadt, a fiú ágra szóló javak (B.-Szolnok

,

Doboka Kolos megyében)
,

1609-ben Hatvani Zsigmondnak adományoztattak.

A

másik

ág, a kalotaszeghi

fo,

Ba

1

á s nál kezddik, kinek Teke

Annától ivadéka ez
II. Bálás
(Teke Anna)

Gáspár

Borbála
(iáombory Márton)

(Ispán Zp.ofia)

Anna

Kristóf

(Sáfár János)

ÍH^T
f 1711.

ílz ágból

tóárrabságba

I.

Is

t

n,

ki e töredék táblázaton nincs, 1657-ben

melybl Keczely György (jobban Gergely) 800
meg, 1672 75. Doboka várm. fbírája volt. Birt Kai.
esik,

talléron váltja

Magyarókerék Valkán, Székelyén,
ezekhez 1673-ban Cseffey László megszakadtán kapta a

Szentkirályon, top. Sz.-királyon

Berenden, és
»)

2

)

Székely Sándor, Unitár,

Hodor, Doboka várm.

,

,

tört. 181.

leirása, s kö^l.

21*

:

324

TTÖSSY.—- 1'ttAJCStfc.

bubuezi és sólyomköt részbirtokot. Ezen Istvánnak voltak testvérei

Miki ós

Pál, 62 utóbbinak leánya Magdolna elbb szent mik losi
Nagy Fábiánná, másodszor Nádassy Bálintné. ')

A

és

II.

Bálint ágazata, mint a tábla mutatja,

1 s

XI.

t

v á n ban

kihalt.

Meg gy
Hákosra

%

,

telepedett, és innen a.«rákosi

János

költöz

mely Aranyosszékbe. A.Tttfry-nek neveztetik. Az elJ á n o s, annak Tamás, ennek

szakadt ki a családból

volt

István (176a) ennek

,

annak

is

fia
2

Ferencz,

) ki

magát F.-S n g f a 1 v á
i

1 irta,

és 1816-ben Aranyosszék törv. széki bírája volt

Téttösy család. Soprony megyei család; közülök
1677. sárvári várnagy volt.

*)

J

ózsef

Ferencs

1826-bau Soprony vármegye.

Esküdtje,

Tövisf család.
(vagy de Tyvis)

János

Füzesért Zemplinben,

János

1542

Haj dán Magyar országban Tövisi
literátus székely eredet kapta 1403-ban.

(Tövisi)

és utódai e birtokról neveztettek. *)

—45. kath. esperes

Erdélyben birtokos a
azon megyében alispán
volt egyszersmind

családja

*)

igy

volt.

tövisi Tövísj' család

több helyen. Ismeretes közülök

Erdélyben

Gergely,

Alsó-Fejérben Bóid és

e század elején (1815.)

utóbb fobiró, majd tartományi biztos 1837.

,

a gy.-fejérvári

ref.

egyházmegyében

Insp. felügyel,

áll

Gergely
1815—37.
kir. hivatalos.

i

Gergely

Zsuzsa f

1848.
szbiró.

(ftsibássj
Mik!©*)

Krisztina

1

1864.

(Varadi Luisa)

Más ágból JL ö r i n c z 1848. eltt szolgabíró neje Mohai Teréz,
nvére Róza özvegy Koródiné. Ismét László, kinek özvegye Hor,

váth Jozefa Beiden birtokos.

Trajcsik család, Trajcsik

Vf*len

')

Hodor K. Doboka

*)

Kvári

•)

1677. mart.

tanúképen
4

)
-

»)

v.

Erdély név.
1.

Ádám

ra.

kír.

kanczellárianál

és m. közi.
cs. 263.

Jakab Pálnak Dömölky György részére adott

aláírva.

Szirinay C. Zemplin not. top. 3TS.

Török Ant.

a

közi.

zálogle*

A

325

TRAJTLER.
volt fogalmazó, 1761-ben

Mária Teréz királyaszonytól kapta czimeres

üzírmre a vér* kék udvarában zöld térét) hátulsó iá*
bain ágaskodó fehér oroszlán, elsc* jobb lábával kivont kardot, a balban arany koszorút tartva? fölette jobbról és balról arany csillag ranemeslevelét.

gyog*

A

!

)

pasas fölötti sisak koronájából szintén ollyan oroszlán ágasko-

dik ki. Fosatadek jobbról aranykék, balról esüstkék.

E
csin

czimeres levelet a szerz Tr.

megyében

birdetteté kf,

Ádám

1761, máj. 26-án Tren*

de utóbb azon megyében sem lévén csa-

ládja található, valószínleg kihalt.

Trajtler család, (Szügyi) Nógrád megyei birtokos család, mely
oda Hont megyébl szakadt. Ismert törzse, s valósainoleg a nemességnek is szerzje Trajtler Izrael, ki Sámbokréty Ilonét vévén nÖttl,
€2 után utódai a

konai vagy épen

Nógrád megyei Szügy helységben
fia lehetett

1682-ben Bozókon találunk.

is

örökösödtek. Ro-

Tamás, és tán testvére János,
Ferencz 1688-ban gyámnoka volt

kit

Bé-

vay Zsigmondnak.
Izraeltl kezdve a családfát következleg ismerjük:

Izrael

(^ámbokríjty Ilona)

Ferenca
1709.1734.

Gábor

I.

János idsb

Ilona

(Prónay Pál)

1755.

János jfj-

Gábor

Lajos
(Zeráah elri

1803. táblabíró

hányok.

1771. nógrádi
alfizolgnbiró
(Trök Zsuzsi)

Nj

Mihály

József.

Szügyben f 1860.
sept. 9. kor* 46.
'Vei es Zsuasi)

János.

Gyula.

Etel.

Mihály

Géza.

Sándor.

f
Nógrádi

— w

Bora

István
f6ax. bíró

Í828— 1S3S.

László.

(Veres József
Toláonj

Zsuzsi

Miklós
(Plaeby (Veres Borbála)
János)
f

(Veres Kata)

Kata

Amália

(Dessewflv

f 1833.

Ottó)

(8xilassy

FeroDez
kabaron,

Jak.

meghaít.

László
lak. Báston.

meghalt.

Miálós)

*j

Collect. herald. »ro 109. es

Adami Scnta gentii tomo

Xtll.


Q
.

TRANGUS.

26

Nógrád megyében a család

Szügyi

birtokára a Prónay csa-

láddal a múlt században János személyében vitt nádori adományt, és

abba 1727. jun.
1771

16. beiktattatott,

— 73-ban azon megyében

innen elneve.

az ifjabb

Ennek fia István
36-ban a megyének egyik ki-

alszolgabiró volt.

szintén a megyénél szolgált, és 1828

tn'

János

szorgalmú és erély foszolgabirája volt Csak leányai maradtak,

mint a táblán

láthatni.

A

másik ágból Lajosnak fia Mihály szintén szügyi birtokos
1860, sept. 9-én kora 46. évében halt meg, hat gyermeket hagyván

maga

után.

István

Nincs a táblázaton

József, kikbl amaz 1744

és

Hont vármegyében.
A család ágost. ev. vallású. Czímere a paizs kék udvarában zöld
téren ágaskodó oroszlán
els lábaival három szál búzakalászt tartva,
a paizs fölötti sisak koronáján galamb áll, csrében zöld galyat tartva.

49. fszolgabíró, az utóbbi pedig esküdt volt

,

A

sisakról két fell fosziadék csüng a czímerpaizs körül.

Trangos család. Jratik T r a n g o u s-nak is. Szepes megyei eredet. Elei evang. lelkészek voltak. Az volt Odor helységben Trangus
Dávid

is,

tanúit,

haza jvén, utóbb 1703-ban Svedléri lelkész lett.

kinek 1669-ben született

fia

Illés,

ki 1691-ben

1730-ban járt Jénában, hol orvosi tudományokat
haláláig

Borsod megye orvosa volt

Kapott-e,

de Trangus

Ers

Máriát

s

1

)

tanúit.

Jénában

Fiall.

Illés

Hazatérvén,

)

mikor a család nemességet ? arra adatunk nincs

Kristóf a
vévén nül
,

múlt század els felében Hartman máskép
az által nemesi birtokosok sorába lépett és

iliyen családfát alkotott.

Kristóf
(Hartsnan Mária)

János
(ReinlSnder Bora)

N.
(Purzpichíer

Júlia,

A

')

Amália.

József.

Lajos.

Edvárd.

oza^£

MáriaT^

Terez.

család egyik tagja a forradalom alatt 1849-ben bonvéd törzs-

tiszt volt,

»)

r~j

Mihály)

j

Bora.

Sándor

Rudolf
Galliciában.

utóbb Pesten lakva, néhány év eltt

Haan Jena Hung. 35
Ugyan ott 50

elhalt,

.

TKÁSY.— TRATTNER.

327

Trásy csalid. Trásy Imre 1753-ban Mária
asszonytól kapta cziraeres nemeslevelét.

Terézia király-

*)

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren

álló

fehér bárány,

jobb lábát lépésre emelve. A paizs fölötti sisak koronájából fekete egyszarvú emelkedik ki. Foszladék mindkét oldalról ezüstkék.
elsó'

Tán annak ivadéka Trázsy

G ej z a

Pozsonyban ügyvéd.

Trattner család. (Petrózai) Trattner JánosTamás 1 71 7-ben
szül. Jahrsmansdorfban Günsnél Ausztriában szegény szülktl, 1 735ben Bécsben nyomdászszá lett, 1748-ban ugyanott nyomdát állított,
melynek utóbb

Zágráb, Linez, Tríest,

kiterjesztése folytán Pesten,

Insbruck városokban

18 könyv kereskedéssel

fiók- intézeteit állítá fel,

a legelkelbb városokban, st Varsóban és Frankfurtban is, két pa
piros malma is volt, Hzg. Lichtensteintöl megszerzé Ebergaszing urodalmát, mit utóbb eladott. Mária Terézia udvari nyomdászszá nevezte
ki, I.

Ferenez császár római birodalmi lovagi rendre emelte,

II.

Leo-

2

magyar nemességet kapott ) ily czímerrel: a paizs négy felé oszlik, az 1. és 4ik udvarban fekete oszlopon, melylyek oldalán F. I. arany bet és szám ragyog, egy fekete
pold királytól pedig 1791-ben

sas szárny kiterjesztve lebeg, a 2. és 3-ik vörös udvarban arany nyaklós ezüst grif

ágaskodik

;

a paizs közepét koronás kisebb vért foglalja

melyben zöld téren vörös csrü kétfej ezüst sas széterjesztett szárnyakkal áll. A paizs fölötti sisak koronáján két koronás sisak áll, a jobb
el,

oldaliból egyes fekete sas szárny

emelkedik