You are on page 1of 235

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár

Szegedi Középkortörténeti Könyvtár
15.

Sorozatszerkesztő :

Kristó Gyula

Kiadja:
a Szegedi Középkorász Műhely

AZ ÁLLAMALAPÍTÁS
KORÁNAK ÍROTT FORRÁSAI

Címlapterv:
Tandi Lajos

Az előszót írta, a szövegeket válogatta,
a kötetet szerkesztette
KRISTÓ GYULA

ISSN 1216-3120
ISBN 963 482 393 9

SZEGED, 1999

A forrásszövegeket fordította:
Almási Tibor, Ballók János, Dér Terézia,
Sz. Galántai Erzsébet, Karácsonvi
Béla' Kisdi Klára'
J~
Kőrizs Imre, Kristó Gyula, Makk Ferenc,
Moravcsik Gyula, Olajos Teréz, Piti Ferenc,
Rihmer Zoltán, Szegfű László, Thoroczkay Gábor,
H. Tóth Imre
A névmutatót összeállította:
Piti Ferenc
A kötet megjelenését támogatta:
a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala,
az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
és a Szegedért Alapítvány

Műszaki szerkesztő:

Dávid Tamás

ELŐSZÓ
A jelen forrásgyűjtemény szerves folytatása az e sorozat 7.
köteteként 1995-ben megjelent, A honfoglalás korának írott forrásai címü munkánknak. Míg az a 830-as évektől a 955-ig terjedő
időszakot fogta át, a mostani a 955 utáni - egészen 1050-ig terj t:dö - közel egy évszázadot. Bármiként is vélekedjünk 1. (Szent)
lstv{m tevékenységéről, munkálkodása eredményéről (hogy ti. az
állam jött-e akkor létre, vagy pedig „csak" új típusú állam), azt nem
lt:hct kétségbe vonni, hogy Istvánt megilleti az államalapító, korát
pedig az államalapítás kora minősítés. E válogatásunk időhatárai
11em jelentenek állásfoglalást a - bármiképpen értelmezett - magyar
úllam periodizációjában, tehát nem úgy értendők, hogy az államalapítás kora 955-tel kezdődött és 1050-nel lezárult. Az időhatárok
megvonásának gyakorlati okai vannak: mivel az előző szöveggyüjteményünk 955-ig haladt a kútfök ábrázolta események bemutaIÚSííban, célszerűnek látszott, hogy kezdő dátumunkat ehhez igazítsuk. S mivel mintegy fél évszázadig mentünk ekképpen vissza Szent
István trónra lépte elé, kézenfekvőnek látszott, hogy ugyancsak
hozzávetőlegesen 50 évet haladjunk előre is ehhez a dátumhoz
képest. Így e munka az első magyar király koronázása előtti és utáni
fél évszázadot mutatja be a források tükrében. E közel száz évről
döntően latin kútfők tudósítanak, szoros kapcsolatban azzal, hogy
a magyarság már a honfoglalás óta bekerült a nyugat-európai írástudók látókörébe, 1OOO óta pedig a megszülető Magyarország is
Nyugat-Európához kívánt illeszkedni. Nem volt tehát szükség arra,
hogy - szemben honfoglalás kori forrásgyűjteményünkkel - a kútróket nyelvük szerint különítsük el, hiszen a latin nyelvűeken kívül
mindössze négy görög és egy ószláv nyelvű forrás kapott helyet

© Szegedi Középkorász Műhely

5

kötetünkben. Az egyes dokumentumokat keletkezésük sorrendjében
közöljük, a legkorábbi 964-ből, a legkésőbbi 1381 -ből való. Közös
bennük, hogy valamennyien tartalmaznak a magyar történelem
955- 1050 közti szakaszára, az államalapítás tág értelemben vett
korszakára vonatkozó fontos, eredeti infonnációkat. Tennészctesen
többségben vannak az egykorú vagy közelkorú források, de különböző okok miatt jóval későbbi kútfök is hagytak ránk megbízható
csak onnan ismert híreket. Teljességre a források körét illetően ne~
törekedhettünk. Oly gazdag kútföanyag áll e csaknem száz évről
rendelkezésünkre, hogy válogatnunk kellett, mit vegyünk be és mit
hagyjunk ki. Arra- ügyeltünk, hogy igazán lényeges adatokat tartalmazó, hiteles forrás ne maradjon ki. (Mivel - különböző okok miatt
- a Rövid Melki Krónika, T agino és Lilienfeldi Ortilo munkája nem
minősült ilyennek, kötetünkben ezek nem szerepelnek.) Célkitűzésünk volt továbbá, hogy a műfaji szempontból jelentkező
sokszínűséget szintén tükröztessük. Míg a honfoglalás korának írott
forrásai kivétel nélkül elbeszélő k"Útfóket jelentettek (évkönyveket,
útleírásokat, krónikákat stb.), addig az államalapítás korában megjelentek a magyarokra vonatkozó levelek, oklevelek, törvények. Talán
még enné l is nagyobb az a különbség, hogy míg a 830-955 közti
időszakra vonatkozó dokumentumok szinte kizárólag idegen, a
i:nagyarságra kívülről tekintő szerzők tollán maradtak ránk, addig az
allamalapítás korában immár szép számmal vannak képviselve a
belső keletkezésű, Magyarországon készült k.-útfők. Nem véletlen,
hogy elsősorban ezeket igyekeztünk - a terjedelmi korlátok ellenére
is - teljes szövegükben közreadni. Az anyag bemutatásában a honfoglalás kori szöveggyűjtemény által követett gyakorlatot folytattuk.
Előbb a mű szerzőjéről, illetve - a szerző ismeretlensége esetén - a
műről adtunk rövid ismertetést, amelyet a forrás kiadásainak, fordí-

6

111„1111wk felsorolása zár (teljességre törekvés nélkül, föleg a feldol1:ot:'1sokban található, részletekre kiterjedő fordítások számbavél c l é lő l tekintettünk el), szükség esetén azonban a kézirati hagyomúnyra is kitértünk. A forrásszövegek közzétételénél a magyar
\'o uatkozásokat tartottuk szem előtt. A fordításokban az idegen
nyel vcn kifejezni szándékolt tartalom maradéh.1alan visszaadására
torckcdtünk. Az egyes szöveghelyekhez jegyzeteket fúztünk,
:i111c lyck részint bővebb környezetben helyezik el az általunk
!"ordított textust, részint pedig az annak megértéséhez szükséges
111agyarázatokkal és alkalmanként szakirodalmi felvilágosításokkal
szolgálnak. Az előszót követően az alapvető kézikönyvekről egy
rövid bibliográfiát adunk, azután pedig a leggyakrabban használt
míívek rövidítésjegyzékét tesszük közzé. A görög és szláv nevek
írúsában a honfoglalás kori forráskötetben megfogalmazottak szerint
júrtunk cl. A fordítók nevét a 4. oldalon, az általuk fordított
forrásokat pedig a kötet végén található tartalomjegyzékben
tüntettük fel. Mivel számos esetben a fordító nem azonos a bevezető
s/.övegek és a jegyzetek készítőjével, az ezzel kapcsolatos fclvilúgosításokat szintén a tartalomjegyzékben közöljük. A Kisdi Klára,
Kőrizs Imre és Thoroczkay Gábor által fordított szövegek leh.1orálását Rihmer Zoltán, a kötet számítógépre vitelét Tóth Klára vé-.
gczte el.

7

BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ
Az alábbi rövid összeállítás azokat a szakmunkákat, kézikönyve1-.cLtarlalmazza, amelyek a kötetünkben foglalt anyag szempontjából
11lnpvclő

fontosságúak, további szakirodalmat tartalmaznak; az e
1:'1Jékoztatóban szereplő munkákra -éppen átfogó jellegük miatt11 későbbiekben nem hivatkozunk.

(

131unhölzl, Franz: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. II. Dic Zwischenzeit vom Ausgang des karolingischen
Zcitalters bis zur Mitte des elften J ahrhunderts. München 1992.
'hcvalier, C. U. L.: Répertoire des sources historiques du moyen
agc. Bio-bibliographie. I- 11. Paris 1905-1907.2 Topo-bibliographie. I- II. Montbéliard 1899-1903. 2 (reprint: New York
1959- 1960.).
Ghcllinck, J. de: Littérature latine au moyen age. I- II. Paris 1939.
Karayannopulos, J.-Weiss, G.: Quellenk.'1U1de zur Geschichte von
Byzanz (324- 1453). Wiesbaden 1982.
Lexikon des Mittelalters. 1- IX. München- Zürich 1977-1998.
Lhotsk.)', Alphons: Quellcnkunde zur mittelalterlichen Geschichte
Österreichs. Graz-Köln 1963.
Manitius, Max: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. 1-III. München 1911-1931.
Nasonov, A. N.: Istorija russkogo letopisanija XI- nacala XVIII.
veka. Moskva 1969.
Potthast, August: Bibliotheca historica medii aevi. Wegweiser durch
die Geschichtswerke des europiiischen Mittelalters bis 1500. 1-II.
Berlin 1896.2
Repertorium fontium historiae medii aevi. Romae 1962-.

9

Cnlalogus fontiwn historiae Hungaricae. adiuvante Julio Kristó. PL. bev. ( 'FI 113. Szerk. Robert: Deutschlands Geschichtsquellcn im Mittelalter. = Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. II. = Monumenta Germaniae historica.-P. Főszerk. Érszegi Géza. Edendo opcri praefuit Gcorgius Györffy. 1984. 1. MGH.). SS. 1-Ill. v.. Index.LXII. München-Zürich 1982. 1XXXIV. Bp. Bp. század).. jegyz. Bp. MKI. Dannstadt 1967. rer. 1. Scriptores.Tusculum-Lexikon griechischer und lateinischer Autoren des Altertums und des Mittelaltcrs.. Hohlweg. revocavit etc. Parisiis 1841-1864. ( 'l· 11.3 Wattenbach. Washington-Berlin clc. 10 RÖVIDÍTVE IDÉZETT MUNKÁK ÁqJád-kori legendák és Intelmek. Budapest 1943.. Budapestini 1937-1938. Prinz.. = Monumenta Germaniae historica. 1-III. Összegyííjt. = Patrologiae cursus completus.CCXXI. Engel Pál-Makk Ferenc. = Diplomata Hllllgariae antiquissima. Scries Latina..011d. 1... Composuit Elemér Mályusz. jegyz. Moravcsik Gyula. 1)11/\. 1983. Albinus Franciscus Gombos. Szerk. V. Composuit Csaba Csapodi.Lipsiae 1826-1934. Wilhelm-Holtzmann. Krisló Gyula. AI . KMTL.1 11 . I. Migne. = Corpus fontium historiae Byzantinae. 1967. Collegit. Bp. Franz-Joseph Schmale. MGH. von W. bev. Kovács Sándor. ford.. 1984. 1994. 1-ill. Die Zeit der Sachsen und Salier. Accurante J. Budapestini 1992. Bp. = Monumenta Germaniae historica. Chronica Hungarorum. Vál. MGH. Scriplorcs rerum Germanicarum in usum scholarum. Migne. Arvrrnr. Genn. = A magyar középkor irodalma.0 . Conunentarii. Hgg. Script. = Korai magyar történeti lexikon (9-14. (reprint: 19631964. Ab initiis usque ad annum 1301 . Buchwald-A. IV. szöveg1. Hannoverae.1971. Múlyusz-Kristó = Johannes de Thurocz. 1988.

Mostohaapja költségére Berengar követeként 949-ben /11zá11cba utazott. Pertz: in: MGH. == Monumenta Poloniae historica. I. Apja és mos10/waN/a nyomdokába lépve jutott udvari és egyházi tisztségekhez. Script.. Személyes befolyása a császár 960-as t 1 vekt ől élénk itáliai politikája idején vált jelentőssé. Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai (Függelék: A törvények szövege).1475. Kiváló szellemi képességeit. ll. 961 végén cremonai püspökké emelkedett. 1973.) cimű befejezetlen 111fíve a 10. MPH.). H. 1997. 1904. Ford. /. 1474. Bp. (az általunk közölt szöveg: 162. IV/3. Mérvadó kiadásai: G.. rer. A görög udvar pompája és műveltsége mélyen ll'!lyiígözle. NS. 12 13 . összeáll. SRH. Ill 340-346. vala111/111 történetírói kvalitásait ettől kezdve haláláig Nagy Ottó szolgálatában kamatoztatta. I-II. Becker: in:MGH. császár 962-től) udvarába mene1. élményei formáló hatással voltak szemléletére. llll'lve diplomáciai megbízatásokhoz előbb Provence-i Hugo ( 1J2() 9. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Magyar vonatkozású részének kiadása: CFH...MLG. TV/2. Z.3 159-175.163. század történetének legfontosabb kútfői közé számít. amely az tró több évtizedes hatalomközeli helyzetéből eredt. LIUDPRAND: NAGY OTTÓ CSÁSZÁR VISELT DOLGAI Mons Sacer = Mons Sacer 996-1996. Berengar (950-961) itáliai királyok szolgálatá/J an. =Nova series. Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae. Pannonhalma 1996. Szerk. bev.. = Scriptores rerum Hungaricarum. Germ./11c/prand előkelő langobard családból származott (920 /. Paviában végzett iskolai tanulmányai során sajá1/1111/a el a latin nyelvet és a klasszikusok ismeretét. Takács Imre.ilr1// 972). Warszawa 1969. Biró Bertalan. 1915. Az l Ottó császár itáliai politikáját igazolni igyekvő Liber de rebus gestis Ottonis magni imperatoris (Nagy Ottó császár viselt dolga. Pannonhalma 1OOO éve. Bp. Vissza111rte után ismeretlen okból szakított 11 Berengarral. iilt. SS. Budapestini 1937-1938. Kétségtelen írói tehetsége mellett elsősorban az a jólértesültség ad erre magyarázatot. diplomáciai tapasztalatait./8) majd II. =Magyar legendák és geszták... XV. J. NS.. Nova series. és 956 előtt / Ottó német király (936-973. = Závodszk)' Levente: A Szent István.

mai nevén Pó. M 15 . Város a Pó-síkság déli részén (Olaszország). 10 Pápaként később VID.10 a római szentegyház pápai ímokságának akkori tiszteletreméltó elöljáróját. ezt a minden r.962. János pápa (955. sem magunkhoz nem vettük. 6. és viselkedése gyermekre vallott. Észak-olaszo rszági város.. Albin: in: Középkori krónikások. Berengar itáliai király (950.:11ságra kapható. azt üzenve általuk. jegyzet).).. amelyre ígéretet tett..rpapol befogadla magához.. 9 XII. Hitvese. Ottó 96 l . császár: 962. az isteni és emberi tudományokban egyaránt 1. és e dolog is úgy áll. Dehát milyen módon is adhatnánk számára .96 1). aki I. mivel Berengar és Willa8 is ott tartózkodott. de magyar neveltetésű Saleccust15 is. amely csak hatalmunk alá kerül. bizonyos Leó püspököt és János l11li111 11·. mint Montefeltro (1. aki a pápai okleveleket kiállító írnoki hivatalok munkáját felügyelte. a fogadalomszegést illetően viszont. Boso tusciai őrgrófleánya volt.cncsak meghitt bizalmasa. i" e névalakot. 11111agu11k uralma alá nem vonjuk? Hűtlen embereit. 3 és a Heridanus4 medrében leereszkedve Ravennáig 5 ment. aki a pápa úrnak •i. l111i:v chhöl ai'. 6.Vll Bp. évi itáliai hadjárata során veszítette el királyi hatalmát. 12 a római előkelők egyik legkiválóbbikát. (Nagy) Ottó német uralkodóról (király: 936. máj. 5 11 A kö rülírással lefordított protoscriniarius szó a kora középkori egyházkor- m ányzatban irányító szerepet j átszó hét pápai palotabíró egyikét j elöli. Szent Péter székében az apostolok fejedelmének helytartója. Urbinótól északnyugatra.965. A:z elbeszélt események 963 májusával kezdődően történtek. de most már eljött 1 2 3 szó.lelet. hogy Szent Péter minden földjét vissza11dp1k 11d~i . 6 Ma Montcfeltro Olaszországban. ha őt az eddigiekben az ifjúság hevülete éltette. fentebb.973) van 4 Más latin néven Padus folyó. Willa. 12 Város O laszországban.. 14 a11ukor más rend szerint szeretne élni. midőn azokat.c 1t és viselkedésbeli változásért. és hogy azok 1 11 1d11. s11. 11. akit nemrégiben a pápa úr püspökké szentelt fel. márc. 15 A történészek rendszerint Szalk. 1908. eskii által nem az ő. Leó (963. dec. Leó püsp11kol és János bíboros-szerpapot.1111„1a11tinápolyba13 tartottak. I. Álnokul azt is üzenf1 1111 1: hogy az ő hűtlen híveit. továbbá Zacheust. Capuában14 foglyul ejtették őket. Ekkor a már említett pápa9 elküldte követként a szentséges császárhoz Leót. 8 Il. hogy ugyanott elfogták velük együtt a származása szerint h1>lgúr.11 aki most ugyanott.dlolluk. 209. A császár így szólt ezekre: „Azért a 111\l il11•. kö•1111'lt'I 111ondok neki. a szentséges császár. VI.226. hogy igaz-e \l il11h:i 11I Mi azt ígértük. ítéljetek csak magatok. hogy hirdesse az igét nekik.amelyet Szent Leó hegyének 7 is neveznek-. Salók vagy Szalók magyar névnek értelme.illoltuk.'1111 1. 7 Ma San Leo. hogy nincs kiilönösebb csodálni való azon.964. ugyanott. amely111 k 1• lkdvdését felrója nekem. akik mindenkori 1 il hl h ukon ott maradtak. azt a tisztségviselőt. Azt 11.Magyar fordítása: Gombos F. akiknek a befogadásával meg' adul bennünket. hanem a tulajdon 111111•11 oldalúra állította.'11 at lan férfiút. Város Nápolytól északra (Olaszország). és dkü ldölt a magyarokhoz. crősségből Berengarnak és teljes rokonságának a 1 111d-sé11 í'l gyködüttk. úgy 11. Ezek megtörténte után1 Paviában 2 hajóra szállt.. 13 Ma Isztambul (Törökország). meg hogy adott ígéretét is 1111 l"11·nt1. hogy amikor a pápa úr megbízásából a mi ártalmunkra l.11n ((. s ostrom alá vette azt. valamint Demetert. majd innen felvonult a Feretratus-hegyhez6 .). dec. sem nem láttuk. ha előbb a hatalmaskodók kezéből ki nem ragad1111\ '·.

1 d/t . Ill. Püspöki Nagy Péter: Szent István egyha.80„ elsősorban 67~8.1476. (az általunk t. kánonjogi háttér. nem hinnénk el egyetlen ember szavára se.a keresztségre legfeljebb csak készülő követe.lerohanjanak bennünket. L. 13.2 21. 2. II. valamint a misék 111 111111a1úsa után meghívást kaptunk a lakomára. A/o. ha olyan levelek nem szolgálnának bizonyítékul. 1915.212. 111 111111 1 d~ lcgatione Constantinopolitana (Beszámoló a konstanti"''/'1 1h•1l. 17 Azért. JI ~\'/ Cl 17 . június 29-én került sor.186„ 199. század fontos 1 1!111·/t ·s ktítfői közé tartozik. ~ !1•11•adó kiadásai: G. a külpolitikai vonatkozásokat 1./ 16 A történtek egyházpolitikai hátterét 1. Alo):1•or fordítása: Gaál Lajos: in: Középkori krónikások. felséges uram. 1475. J. In: Szent István és kora. Bp.1:1•m· vonatkozású részeinek kiadása: CFH. amelyeken nevének ólompecsétbe vésett betűjelei láthatók.:lckct. évi diplomáciai küldetéséről szóló.. 111ti 1•1 111: M<TH Script. 1988. 1 I l '11 1111.zsz..fentebb. 111 1111 . rer. 11\ "' :'111valóan személyetek megcsúfolására. Szerk. oldal. (Nagy) Ottó császár. hogy érdemesnek bizonyultam a 111t·1:ulúzlatás elszenvedésére méltóságotokért.~11éscm súgja . 16 Hogy a pápa úr valóban ezeket cselekedte.l'::llveg: 185. Makk Ferenc: Magyar külpolitika (896-1196). nem 11 /\z elbeszélt császári vendégfogadásra 968. visszautasítsanak és semmibe vegyenek IH'1111t. SS. a keskenyen 1 111\ 1'ilú asztal innenső oldalán engem megelőzve kap helyet a l11 ili:{1rok magyar módra lenyírt. akit ti 1•1 :-u ivvel-lélekkel szolgáltok. 347-363. 59.). l1 1 11~.s mint 11 w1:1. Mikor pedig a gyászdalok elkántálása. lckicsinyeljenek. Liud- 1•rcdményteien 968. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. • 16 l 1> „. uram. Germ." LIUDPRAND: BESZÁMOLÓ A KONSTANTINÁPOLYI KÖVETJÁRÁSRÓL 1: 1·rzllr e vonatkozó ismereteket /. S bizony. Pertz: in: MGH.22.263. H. 3 . Szeged 1996. rézlánccal felövezett.crvezete. Én azonban hálát adok az Úr Jézus Krisztusnak. A 1i\~ l'!Jclc nt és címzettje és megszólítottja 1. 229. Glatz Ferenc-Kardos József. Előzmények. . fentebb. 3 175.200. 1908.<J1•etjárásr6/) cimű befejezetlen műve a 10..

A bolgár követ tehát. Romanos Lakapénos császár (920. amelyet az akkori török Maltepe és Kartalimi települések közé próbált lokalizálni. Konstantinápolyhoz közeli település. 18 valnminl Simcon.944) unokáját.csak egy kopasz fejű. ma Venezia (Olaszország). 16 A Bizánci Birodalom tartománya. Dc mert látjuk. hanem csak arra biztatunk. Midőn pedig fclháborodollnn távozni igyekeztem. Minthogy e vállalkozás beváltotta a számításokat. 45. Khristophoros császárnak a leányát 927-ben kapta Péter hitvesül. Albin bevezetését az idézett magyar fordítás előtt. 46. 17 Niképhoros Phókas bizánci császár (963-969). E tárgyat mellőzve most már arra figyeljetek inkább.21 az együttműködés. majd magával vitte őket az asszírok28 ellen. L. megtiszteltetésben és megbecsültségben kell részesülniük. a császár testvére. fentebb.969). az idézett kiadásban. Umbriában32 kaptam meg Niképhoros engedélyét a visszatérésre hozzátok. noha . nem arra akarunk most rávenni téged. kivált egy frankot. 13. jegyzet. a kancellária vezetője 19 utánam siettek. Makedóniában26 hasonlóképpen járjanak el. (Nagy) Simeon fia és utóda a bolgár állam élén (927. akiket Niképhoros27 a fogságból mostanság kivett. 20 I. az arabokat jelöli. alább.mint mondod. július 27-én. hogy Velencéből2 9 és Amalfiból 30 való parancsnokok álltak a többiek élén. És hogy valóban milyen tarka is volt az ő serege. aki rézlánccal köti magát körül. 2 ~ Középkori itáliai városköztársaság. azt kikövetkeztctheted abból. 11 L. amikor odahagytam az asztalt. vagyis az írásos megegyezés azznl nyert esküvel megerősítést. Thessaloniké24 mellett mindössze 300 magyar 500 görögöt ejtett fogságba. hogy a vendégasztalhoz visszajő]. 31 968. I. 40-et közülük elfogtak. Amikor Barit23 ostromoltátok. 21 Archaizáló név. Mikor azonban KonstantiDél-olaszországi kikötőváros. ez arra bátorított 200 magyart. jegyzet) testvére töltötte be a szövegben kuropalatés néven említett méltóságot. hogy ízleld meg az ételt az egyik étkezőben a császár szolgálóinak társaságában". és hurcolt el Magyarországra. még ha ezt igazságtalannak tartjuk és ítéljük is. mi történt ezután velem! Az augusztus Kalendae-ja előtti 6. 1071-ig fennmaradt itáliai Az említett ostrom 968 márciusában történt.is magamat. 2A Ma Thesszaloníké (Görögország). a bizánciak utolsó. León udvarnagy. amely a császári palota irányítóját jelölte. hanem a veletek szembeni méltánytalans. A latin szövegkiadást gondozó J. s a legékesebb ruhákba öltöztetve megtett öilllön személye védelmezőinek és őrzőinek. 11 León Phókas. 19 A szövegben proto a secretis néven előforduló méltóságnév. azaz követeinél különb bánásmódban. de mégis patricius. hogy a bolgár követeknek nálunk valamennyi nép kiildötteinél. I. 22 A szónak Bizáncra érvényes jelentése: a császár által magas rangú polgári és katonai tisztségviselők számára életfogytig adományozott kitüntető cím. s irnígyen győzködtek hevesen: „Mikor Péter bolgár király2° feleségül vette Khristophoros leányát. és ahogy igaz is .\got néztem. mennyire zokon vetted a dolgot. 32 Közelebbről nem azonosítható. Niképhoros Phókas császár (1. 21 Mária-lrénét. Vö. Ám mert a visszavonulás során a szűk úton nem voltak kellően elővigyázatosak. hogy Konstantinápolytól25 nem messze. Becker egy téves formában leírt Vrias települést keresett e névben. 71. 30 Város Nápolytól délkeletre (Olaszország). napon31 Konstantinápolyon kívül. 22 aki rangban megelőz egy püspököt. 27. 231. Péter cár. 18 19 . mosdatlan alak. Gombos F. 13 hídfőállása.

méltóságához illően és teljes biztonságban. Más vélemény szerint e Brúnó a szász hercegi házból származó Brúnó verdeni püspökkel azonos. OTTÓ LEVELE 1 Ottó (német uralkodó: 936.973. 38 Prunward Sankt Gallen-i (ma Svájc) szerzetes.33 Niképhoros ottani helynöke azt üzente nekem. História Könyvtár. fentebb. 1977. 68. 1994.991). ln: Váczy Péter: A magyar történelem korai századaiból. király 962-ig. hogy azok királya39 mielőbb 35 L. valamint lovak kíséretében. Bp. 3. Odaküldjük ugyanis őt. továbbá más olyan dolgokkal együtt.. bőségesen ellássák. M érvadó kiadása: MGH Epistolae selectae. 53-55. Codex epistolarvm Tegernseensivm (Frovmvnd) . Mindkét hivatkozás merő hazugság volt azonban. akit a magyarok térítő­ püspökévé szenteltek. 5. 39 Géza magyar nagyfejedelem (meghalt 997-ben). A levél másolatát az 11 78-1186 között összeállított tegernseei (bencés kolostor Fels6-Bajorországban) levél. hogy mindazokkal a j avakkal. 70. hogy még most sem tudok elutazni. Valószín ú dátuma 972 nyara. Magyar fordítása: Györffy György: István király és műve. haladéktalanul vezessék el a magyarok határára. Város Németországban a Duna mellett. Bp. amelyek az úton szükségesek. az eunuch Khristophoros palricius. 1. Isten kegyelméből felséges császár35 Pilgrimnek. Györffy György: István király és műve. a magyarok meg a szárazföldet zárták el. gyűjtemény 6rizte meg. 111. német-római császár 962-től) Pilgrimhez intézett levele keltezetlen.nápolyba visszatértem. Váczy Péter: Sankt Gallen és a magyarok. jegyzet. a passaui36 egyház tiszteletreméltó püspökének37 üdvöt és kegyet. 101. Berolini 1925. várni vagyok hát kénytelen. míg el nem takarodnak. 1977. s embereid. 37 Pilgrirn passaui püspök (971. Bp. fentebb. 36 33 34 20 L. Ottó. Mohamedánok. Brúnó püspököt38 hozzád küldjük és jóindulatodra bízzuk. mert a szaracénok34 a tengeren támadtak éppen akkoriban. ó fájdalom. M onográfiák.. 2 1. jegyzet. 68. 21 . amelyekre nálatok szüksége lesz.

jan. hogy püspöksége a salzburgi egyháztartományból kiválva érseki rangra emelkedjék. Érvelése arra a fikcióra épült. Okleveleket hamisitott annak érdekében. Bp.csatlakozzék tervünkhöz. Ég veletek! PILGRIM LEVELE Pilgrim az alsó-bajorországi Altaich bencés monostorában nevelkedett. számos uralkodói kiváltságot nyert el egyházmegyéje számára. Bratislavae 1971.).43. 41. századi kódexekben Bécsben az Osztrák Nemzeti Könyvtárban. a lorchi szentegyhá:i2 alázatos szolgája hűséges könyörgéseit és odaadó szolgálatait [ajánlja]. egy-egy másolata 12. Mél41 VI. Egész főpásztori ténykedése alatt szorosan együttműködött a királyi hatalommal. hogy e követség a leggyorsabban célhoz érjen. hogy a passaui püspökség a jogutóda a későantik lauriacumi (/orchi) püspökségnek (érsekségnek). s fennhatóságát Pannóniára is kiterjessze. fentebb.116. Eredetije nem maradt ránk. ahogy tervezzük. a római Szentszék föpapjának41 Pilgrim. A német királyi kancellária írnoka. Az itt közölt levél azonban nem e hamisítványok közé tartozik. hiszen ha sikerrel jár. amelynek felvirágoztatásához törvénytelen eszközöket is igénybe vett. jegyzet. hanem hiteles. illetve a kölni városi levéltárban található. Benedek pápa (973. A rend és rang kegyelmében legclőbbrevaló Benedeknek. Magyarország történetének forrásai. 23 . 4°Fáradozz tehát szorgosan azon. Itt a passaui egyházat jelenti.974. jún.991). Kelte 973. neked és valamennyi hívednek felettébb javúrn vMik. Enns város közelében. Lorch7°akésöantik Lauriacum maradványai Ausztriában a Duna mellett. majd passaui püspök (971. (részlet). 1 4.974. 2 113. Pilgrimre 1. Mérvadó kiadása: Richard Marsina: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae. 42 40 22 Bizonyára a magyarok közti térítésre vonatkozó terv.1. 1887. 37.. Magyar forditása : Szabó Károly: Emlékiratok a magyar keresztyénség első századáról.

és akkora megértéssel visel~tnek egymás iránt. L. hogy menjek vagy követeimet küldjem oda evangéliumi szolgálatra_.alkalmával vállaltuk. 55. aki szokásos ke!. fentebb. hogy Szentséged rendeljen hozzájuk püspököket. s úgy örvendeznek_. de az is lehet. Maguk a barbárok pedig a mindenható Isten csodálatos kegyelme folytán . 37. Ott pedig az aratQi való sok. akiket a világ ~amennyi részéből fogolyként hurcoltak oda. Az említett mazyar nép tehát sűrű könyörgések közepette hívott engem. m.mégsem tiltják meg az alávetetteknck. ámde a magyarok újonnan megtérített nepemegakadályoz abban. méltóztatott kitárni előttük szívének oly sokáig bezárt kapuját. 2. hogy beteljesedni látszik náluk Izajás jóslata: a farkas és a bárány együtt legelészik majd. ahogyan azt az angolok történetéből ismerem. hogy lelkem minden óhaja fölött ~eln( örömöme~ hogy felkeressem az apostolok 43 egyházát. 12. de a munkás/kevés. továbbá minden egyes egyházi rangból klerikusokat küldtem. mivel keresztény szokás szerint merészelnek imádkozni. hogy szinte az egész magyar nép hajlandó a szent hit befog~dására. és életük teljes megtérésük révén úgy rendeztetett. Talán a 973 húsvétján tartott quedlinburgi találkozóra történő célzás. 47 Megtörtént tehát.49 Ezért tehát szükségesneklátszik. és élvezzem óhajtott jelenlétedet. Ottó már 972-ben paktumot kötött Géza nagyfejedelcmmel a magyarok megtérítéséről. évi katolikus bibliafordítás Rómát.'Ukat. Az oroszlán és az ökör együtt eszi a szalmát. jegyzet. nem gyűlölik továbbá a papokat. akik azon nép nagyobb részét teszik ki. szerződés értelmében aoeKé. hogy megkeresztelkedjenek. nemesebb magyarok közül.tóztassál megtudni. ellenben akkora az egyetértés a pogányok és a kereszt~nyek között.ámbár sokan közülük még mindig pogányok . s~ szlávok más tartományai48 is készek a hitre. akiket eltöltött a 43 46 Ti. amelyeket levélre é~tekhíradására bízok. papokat..az Úrnak szentelni. jegyzetben i. azaz Bulgária. Az e néptől való @lelem ugyams hosszú idő óta egészen edaig egyházmegyém más tartományaiból származó igehirdetők előtt is elzárta a bejutást.46 s akikne nem volt szabad gyermekeiket . 24 ~atoliku~ hit. hogy széttépvén durvaságuk leplét. 4 s Utalás Beda Venerabilis 8.44 hogy e népnél igehirdetői szolgálatot t~esítünk. hogy odamenjek. hogy I. legkiválóbb főpap. most valamennyien minden félelem nélkül versengve ajánlják őket keresztségre. 25.. Lk 10. 44 47 Iz 65 . s személyesen adjak szamof Szentacyaságodnak mindazon dolgokról. hogy mintegy 5 ezren Krisztus hívei lettek azon mindkét nemű. s a szent keresztségbe_n részesültek.')"ességével mindig összegyűjti a szétszóródottakat. most azonban az alkalmas idő odaszólít engem. 49 Mt 9. Váczy Péter: a 38. (A biblikus helyek jelölésénél az 1973._ Amikor hozzájuk a szerzeteseket és a kanonokok közül alkalmas férfiakat. A keresztények pedig. mintha vándorlásukból hazájukba térnének vissza.45 az isteni kegyelem intézményeivel tüstént meghozta gyümölcsét annyira. 25 . és szabadságot nyerve eddig megbéklyózott nyelvüket bátorkodnak megoldani az Úr dicsőítésére. akik az én lorchi szentegyházamhoz rövidítéseit használtuk). mivel hajdan a rómaiak és gepidák idejében is volt ugyanazon Kel~t-~annóniának és Moesiának5° hétsaját főpapja. századi író angol egyháztörténetére (Hisloria ecclesiastica gentis Anglorum). 48 Minden valószínűség szerint a bolgárokra utal. a kalandozó hadjáratok során. so M oesia az Al-Dunától délre eső terület. A mindenható Isten. s bárhová szabadon mehetnek.hacsaknem titokban . s felhagyván vad kegyetlenségükkel Isten szelíd igájába hajtsák nyaJ.

Íme. amíg a magyarok a bajorok királyságát megtámadták. akik a levelet viszik. ilyen egyllazi szolgálatok"kötnek~le engem. mindig volt fia. mindkettejük lelke. az Atya pedig Isten. Minthogy a különböző és romlott ~retnek szekták. 27 . egy felségű és erényű. Hiszem. egy és egyenlő Isten az Atya. üdvösnek vélem. s együttes kérésünket teljesíteni: a föpapi palást és süveg. 51 Közülük négyen Morvaországban maradtak addig. a Fiú az Atyához. s ezért vallom. hogy megszentelje a teremtményt. évi toledói (ma Spanyolország) zsinat határozataira mennek vissza. egy természetű. Fenségedhez küldtem. hogy 51 52 26 Alázatossági (szerénykedő) fonnula. évi támadásáról van szó. hogy eme vészt hozó gyanú rólam elháruljon. A magyarok frank Pannónia elleni 900. Tehát nem úgy való az Atya a Fiútól._g yházam_ számára a pápai felhatalmazású kivál~eveleket.52 miként az ismeretes korunkban.~rtoztak. s nem nemzett vagy teremtett. az Atya. hanem a Fiú kapta az Atyától eredetét: a Fiú tehát Isten az Atya révén.mint tanítják midkettejükből árad. hogy eme pápai szentesítés é'Sát<lás irtüKábaiia né'Prám bízott · iránY!tását teljesíthessem. hanem együtt az Atya és a Fiú lelkének mondják. ahogyan a Fiú az Atyától. hogy oly sok terü letet egyedül járjak be igét hirdetve. noha az igaz hit ismeretével meg kellene világosítaniuk azokat. 53 Az itt következők a 675. hogy a Fiú az Atya lényegéből kezdet nélkül született századok előtt. ~s h~. A személyek nevének viszonylatában az Atya a Fiúhoz. ezen nehezsége miatt és segítség hiányában arra kényszerülök. hanem az Atyából és a Fiúból kiáradó. Ugyanis nem az Atyából árad a Fiúra. Vallom továbbá. Ha ugyanis apa volt. mégis egy természetűnek vagy lényegűnek hiszik őket. mivel azt mindkettő szereteteként és szentségeként ismerik meg. szeretett uram. amely sajátos megtiszteltetést e [Szent]Szék csak érsekeknek ad. mivel nem az Aty a a Fiútól.kcl°r amelyeknek gyakran sikerül másokat hatalmukba keríteniük. Követeimet pedig. elődeitek szokása szerint érvényesítsétek és erősítsétek meg. hogy az Atya nem nemzett. akiket méltóztassék meghallgatni Kegyelmességed. nem teremtett.ését. aki a harmadik személy a háromságban. kinyilvánítom. s nem csupán a Fiúból árad. akinek az apja Isten. mint ami ő maga: Isten az Istent. hogy nem úgy három lényeg. és ~nt lábaid elé boruljak.Jro. s hogy ne k~elt~sem az említett né megtér. A mondhatatlan lényegű Atya nemzette ugyanis a Fiút. hogy a Szentlélek.gy ezen vé~en a oganyokból új egyház született meg az Úr számára. hogy felkeresselek. a Szentlélek pedig mindkettőjükhöz tartozik. Jóllehet viszonylagosan három személynek mondják. hanem . adassék meg nekem jóságosan. hogy <. de nem a Fiú révén.iól ~. Pápaságtok előtt az általam elfogadott és tanított katolikus hitet53 ünnepélyesen kinyilvánítsam.. s amelyet elődeim is kaptak e Szék dicső fejeitől. Túlságosan nehéz és terhes számomra.-ülön] csak az Atya és csak a Fiú. és nem [k. a Fiú és a Szentlélek természettől fogva egy Isten: egy lényegű. amelynek szolgálatára én méltatlan vagyok. hogy a kin10ndhatatlan Szentháromság. és nem teremtetett. s nem mást nemzett. elhalasztottam. s számadásotokjavára szolg!ijQn_az ítélet n~jill). hogy mind}gjelen legyek. és az irányítottakat tévelygésükkel megrontaniuk. fény a fényt. hanem nemzés nélküli: ő tehát az egész háromság forrása és kiindulópontja. Vallom. egyszersmind ~rem. hogy a Fiú az Atyától született kezdet nélkül.és a Fiúistennel: egy lényegű és egy tennészetű. amelyeket ugyanezen küldöttcim mutattak be szent betekintéstekre.

amik.egyik sem volt a másik előtt vagy után. s kereszthalálra ítélve valódi testi halált is halt. 29 . hogy írásban ~yúj tson útmutatást. hogyan o1'1:assam a tbenjáratlanokat. sem pedig azt nem állíthatom. a mi bűneinkért szenvedést vállalt. nem pedig az istenség természetét választom el. s hogyan tevékenykedjek az új oru. visszatért atyai birodalmába. Isten fia ugyanis nem az ember személyét. úgy semmiképpen sem tartom elválaszthatónak. a Szentlélek pedig az Atyából és a Fiúból való kiáradás örökkévalóságával bír születés nélkül. amelyben most létezem és vagyok. új renddel és új születéssel. végrehajtván feltámadása diadalát. egy és elválaszthatatlan természetű személyt nem zavarom össze. amit tesznek. s a másik nélkül egyik sem létezett vagy tett valaha is valamit: elválaszthatatlannak mutatkoznak ugyanis egyrészt abban. Hiszen abban. másrészt abban. E három személy közül egyedül a Fiú személye vált emberré. amire csak képes vagyok. új születéssel pedig azért. hanem a Fiúra vonatkoztatva az. hanem természetét kapta. Ami ugyanis az Atya. s esengve óhajtom. az nem másra. az a Fiú s az a Szentlélek is. Innen eljőve az idők végezetekor ítél maj d eleveneket és holtakat. az a Fiú vagy a Szentlélek. azonban hílrom személy az. az nem önmagára. ami pedig a Fiú. mert a romlatlan szüzesség nem ismerte férfi érintését. s ad majd kinek-kinek jót vagy rosszat aszerint. szeretett atyám. Ő abból fakadóan. az az Atya vagy a Fiú. hasonlóképpen a Szentlélek sem magílban létezik. kisebb az Atyánál. mivel . amelyet az egész egyház dicsőít szerte a földön. hanem az Atyára vonatkoztatva az. hogy eme hitvallást sértetlenül megtartom. emberi mivoltában pedig látható. hogy ebben a testben. vele együtt örökkön uralkodni fog. amelyet vérével megváltott. hogy aki az Atya. a Fiú örökkévalósággal és születéssel. s a Szentlélek által megtermékenyülve hozta létre a testet. fel fogok támadni. és abban. Ugyanezen Urunk és Megváltónk. hogy aki a Szentlélek. A személyeket különböztetem meg ugyanis. azonban bűn nélkill Szűz Máriától az emberi nem megmentéséért.ahogyan tartják . hogy a Fiú az Atya vagy a Szentlélek. hanem egy lényeg. sem azt. Bármilyen. hogy Isten fia. Új renddel. Fenséged magasztos személyét.ahogyan három személy. egyenlő az Atyával. Nem azt vallom tehát. hogy ember fia. hogy ami az Atya. sohasem térek el tőle . hogy a katolik'US egyház. Magamat ismételten Szentségedlütébe és könyörgéseibe ajánlom. Az Atya ugyanis örökkévalósággal bír születés nélk-Ul. E Szentháromságban tehát a három személyt egy Istennek vallom. híveimmel áhitatosan imádkozva szakadatlanul magasztalom. Alázatosan kérem: Atyaságod érdemesítsen arra.1an megrértek egyházában. hogy örökké kegyeiben maradjak. Hiszem és vallom az egy keresztséget valamennyi bűn megváltására. Ígérem tehát. és ezért Isten fia és ember 28 fia Krisztus egy személyben. igyekszem óhajod szerint hiánytalanul teljesíteni. ahogyan testi mivoltában viselkedett. hanem az Atyához és a Fiúhoz tartozik. Nagyságodhoz illő emberi szolgálatot. Hiszem. mivel azt az Aly a és a Fiú lelkének nyilvánítják. Fejünk eme példája alapján hiszem. harmadnapon saj át erénye folytán feltámadt a halálból. a mi természetünket személyének egysége érdekében vállalta. hogy ember. ahonnan istensége folytán sohasem távozott. ellenben teljes bizonyossággal kinyilvánítom. mivel istenségében láthatatlan. Ahogyan tehát azt a három.

akik e helyeken őt szolgálják. bármely személy ellenállása nélkiil. trónusunk magasa elé járulván az alábbiakat tudatta felségünkkel: azt a földet. hogy Istennél jutalmunkat az örök boldogságban elnyerjük. amely egykor az avaroké volt az 54 II.60 ahol ez a folyó a két Erlauf találkozásához a legközelebb van. század első éveiben vértanúhalált halt térítöpUspök volt. Szent Emmerárnnak57 a tiszteletére emelték. egészítsék ki azt az Erlauf mindkét partja felől az említett erődítés közelében található területen. patakokkal és patakocskákkal. amit e határokon belül jogunkban áll adományozni. Isten kegyelméből felséges császár. hogy egy bizonyos Zuisila nevű helyet. mindazt továbbá. utóbb a regensburgi egyház védőszentje.inkcl. s amelyet Steininachirichának 59 hívnak. épületekkel. malmokkal. s ezen keresztül egészen a szlávul Ruznic nevű hc~ig. Az oszthatatlan Szentháromság nevében. 231. s7 Szent Emmerám a 8. 30 Erlauf 58 folyócska közelében. legelőkkel. megművelt ~s meg nem művelt.55 a regensburgi56 egyház püspöke. 54 Ha az Isten szolgálatára rendelt helyeket s azokat. s6 Város Németországban a Duna mellett.994). Hogy pedig ők ott a magyarok támadásaitól biztonságban lehessenek. Ottó már tényleges trónralépte előtt királyként 961. egészen az Ybbsig. attól a helytől tudniillik. OTTÓ OKLEVELE II. amely a nagyobb és a kisebb Erlauf között. Wolfgang. halászóhelyekkel.II. Hannoverae 1888. e földet tehát Bajorországból származó telepesekkel népesítette be. utakkal és úttalan terüle- Melktöl (Ausztria) nyugatra a Dunába ömlő folyó. az Isten iránti szeretet által vezérelve illő adományokban részesítjük. s a területet azon egyháznak adományoztuk örökös birtokul. Ottó. hogy a tiszteletreméltó férfiú. Mindezen javakat tehát és mindazt. ahol az említett folyócskák találkoznak. vizekkel és vízfolyásokkal. jelenlegi s leendő hívünknek Isten szent egyházában. erdőkkel. valamint Krisztus vértanújának. Ill. Ottó társuralkodója volt. kérte felségi. vitás és nem vitatott területekkel. Ma Steinakirchcn település a Dunától délre.232. Magyar vonatkozású részének kiadása: CFH. Ezért tudomására hozzuk valamennyi. örökös joggal Szent Péternek és Szent Ernn1erárnnak adjuk. I. Ha pedig a fent leírt határokon belül hat királyi teleknyi szántóföldnél kevesebb található. retekkel. Kérését Isten szeretete s az említett szentek iránti tisztelet miatt szívesen teljesítettük. rendelkezésére bocsássunk. ami a jövőben az erdők irtásából s minden másfajta művelésből gyarapodásként hozzáadódik. Az oklevél eredetijét müncheni levéltárban őrzik. azok találkozásánál fekszik. Ottó (német-római császár: 973-983) adománylevele a bajorok keletre történő terjeszkedésének fontos bizonyltéka. ss Szent Wolfgang rcgcnsburgi püspök (972. ~elet felől p edig a nagyobbik Erlauf partját egészen a hcgyv1dék1g a terület megerősíLése érdekében ezen adományozás határaként rendellük el. Mérvadó kiadása: MGH Diplomatvm regvm et imperatorvm Germaniae tomi 11 pars prior. 973-983 között ült a német trónon. bízunk benne. császárként 967 óta apja. amely egyházat Szent Péter első apostolnak. 58 59 31 . 1777. az Ybbs és az Erlauf folyók között Ausztriában. 60 Melktől (Ausztria) és az Erlauftól nyugatra a Dunába ömlő folyó. fölfelé az Ybbs partja mentén egészen a Zucha nevű patakig.

gyűrűspecsétünk lenyomatával megpecsételtetlük [az iratot]. Szent Lőrinc templomában. Hildibold püspök és kancellár Uuilligis fökáplán helyett jegyeztem le. amely az ő szentegyházát a tizedszedés tekintetében az Enns68 folyó és a Comagenus-hegy69 közötti teriileteken megilleti. 36.. évében. 69 Ma Kaunenberg az ausztriai Tirolban. 42. amit jónak lálnak. Ottónak pecsétje. évében. 32 L.!. hogy a Pilgrim65 püspök idejében egyszer a lorchi66 egyházban. jegyzet.64 Isten nevében áldásosan. Krisztus vértanúja. [a püspök] kérdésére zsinatilag. 63 Indikció: hitelesítő dátummegjelölés. e. indikeióban~ 3 II. 68 Linztöl (Ausztria) keletre a Dunába ömlő folyó. fentebb.. ama egyház hasznára adományoztuk megmásíthatatlanul. egyedül annak a tizednek 65 L. Tudja meg Krisztus minden híve„. A nagy hatalmú és győzhetetlen felséges császárnak. hogy a fent említett hely rcktorai61 korlátlan hatalommal tehessenek bármit. 3-tól számított 15 éves ciklusban a kérdéses év a 15 éves ciklus hányadik esztendeje. 2. császárságának 9. Kelt az Úr megtestesülésének 979.) Monachii 1829. 37. egybehangzó válaszadással arra az egységes véleményre jutoltak: az egész tized teljeskörűen tudniillik s folyamatosan a fent leírt határok. Hogy pedig adományunknak szilárd érvényessége tartósan megmaradjon. fentebb. amelyek a már említett határokhoz jogosan és törvényesen tartoznak. a legutóbbi barbár pusztítás70 okozta elnéptelenedésüket megelőzően. fentebb. az egyház javára. jegyzet. Mérvadó kiadása: Monumenta Boica. azt mutatja meg. október Idusa előtti napon.tekkel. másodszor pedig Szent Agapitus vértanú mauterni67 bazilikájában összehívott zsinaton.62 a 6. történt Regensburgban. fentebb. 71 L. mindazokkal. Ámen. 70 Egy korábbi magyar támadásra utal.ivéssel ismerték el azt a jogot. 62 979. ok'tóber 14-én. 64 L. jegyzet. úgy tudniillik. FELJEGYZÉS A TIZEDEKET ÉRINTŐ RENDELKEZÉSRŐL A 983-991 közti időben keletkezett feljegyzés zsinati határozatokat tartalmaz a passaui egyházmegyére vonatkozóan. vagyis az Eillls folyó és a Comagenus-hegy között. Város Ausztriában. miután [a püspök] keleti [részi] egyházmegyés papjai szent eski. Ottó uralkodásának 15. 66 61 Egyházi személyei. XXVIII. (Collectio nova. 67 33 . 1714. hogy a Kr. 206-207. 56. s jog szerint most is oda kell hogy tartozzék. 2. jegyzet. a fentnevezett passaui71 szentegyház és az annak élén álló püspökök felügyelete és hatalma alatt volt. Általunk használt kiadás: CFH. II.

amelyről köztudomású. jelen volt Triaditza (a mai Szófia) ostrománál. A Historia az antik történeti monográfia (historia) műfaji szabályait követi. hitelt érdemlő s Skylitzés műve mellett az adott korszak legfőbb fo rrása. Bíborbanszületett Konstantinos halálától 11 Romanos (959. B. biztosan 992 után befejezett. hadinapló. Német fordítása: F.19. Niképhoros Phókas (963. hogy a királyok régi bőkezűségéből származott. 34 LEÓN DIAKONOS: HISTÓRIA León Diakonos 950 táján született a kis-ázsiai Kaloéban. tartalmas. felhasznált hivatalos okmányokat.Köln 1961. Konstantinápolyban folytal/a tanulmányait.976) kormányzását bemutatva egészen ez utóbbi haláláig. Hasius: Leonis Diaconi Caloensis Historiae libri decem. mégpedig csak azt. és feltehetően meritett más forrásokból (pl. majd 976-ban diakonosként Il Basileios (976-1025) udvarába került. A szerző elsősorban szemtanúk szóbeli közléseire és saját tapasztalataira támaszkodott. 976-ig tárgyalja az eseményeket. tfz könJNre tagolódó Historia. az Úr tulajdonából. 986-ban elktsérte a császárt Bulgária ellen vezetett hadjáratába. Elavult kiadása: C.963). amelyet más egyházi birtokokról. (az általunk közölt szöveg: 18. Loretto: Nikephoros Phokas.).969) és l l óannés Tzimiskés (969.a kivételével. Később udvari tisztségéből távozva Kis-Ázsiában metropolita lett. Graz-Wien. Bonnae 1828. Fő műve a felte hetően az udvarból való távozását követően. amely 959-től. mindenütt a fenntartásra rendelt adni [a püspök]. 35 . „Der bleiche Tod der Sarazenen ". ugyanakkor magán viseli a bizánci memoárirodalom egyes vonásait is. s a bizánci csapatok veresége után alig kerülte el a fogságot. a Phókas család története) is. und Johannes Tzimiskes.

960-961-ben. 18. Bp. hanem felülkerekedve mindig ő aratott diadalt. León nem volt elég erős szemtől szembe összecsapni velük. ami összefagghet azzal. 72 37 36 1 . hogy az oklevelet éppen melyik interpolációs fázisban írták át. ö viszont csak kis létszámú és nyílt támadásra elégtelen csapatnyi katonát hozott magával. az apátnak és az apátságnakMonte Cassino monostorával azonos kiváltságokat. és a váratlan támadással rendkívül rövid idő alatt olyan öldöklést vitt végbe. létszámukat pontosan kikémlelte.. 75 A szeIZő itt León Phókas (1. 1. Árpád-kori oklevelek 1001 . amelyet egyrészt általában a kelet-európai lovasnomádokra. mert seregük megszámlálhatatlan sokaságával büszkélkedhetett. Így amikor abban az időben 7 3 egy szkíta had átkelt a Dunán (hunoknak74 nevezik a népet). sohasem maradt alul az ellenféllel szemben.-Szeged 1998. István király a monostornak adta a somogyi tizedeket. A forrás eredetinek tűnő. Közreadja Blazovich László. sem a kíséretében lévőket nem sodorja nyilvánvaló veszedelembe. vitatott hitelű. Az oklevél szövegét magyarországi és pápai átiratok szintén megőrizték több-kevesebb eltéréssel. Főszerk. az eredeti oklevelet tehát akár több fázisban is módosithatták a 12. császár 996-tól) kancelláriájából 1002-ben Magyarországra került Heribert C jelzésű jegyző volt..kincstárak. 81-82. 100l-es keltezésű pannonhalmi kiváltságlevélben!. jegyzet) tevékenységéről szól. 103-105. Levéltárak . valójában azonban a mára elveszett. század eleje és a 13. és dicső hírt szerez magának. 960 előtt a birodalom európai haderőinek fóparancsnoka lett. 1997. 1002-ben keletkezett és már 1005 körül kiegészltett eredeti oklevelet írásképében is hűen utánzó interpolált másolat formájában maradt fenn. jegyzet. fentebb 27. század első harmada között. A korabeli német oklevelezési gyakorlattal erőteljes rokonságot mutató. hogy sem önmagát. és hadsorát késő éjjel három részre tagolta. Noha hadvezérsége72 id~jén sok háborús összecsapásra került sor. fentebb. mint itt León Diakonos is. másrészt az egyes steppei népekre (így például a magyarokra) alkalmaztak. 74 A „szkíta" és a .hun" a bizánci történetírásban szokásos archaizáló elnevezés. hanem inkább lesből csap le a szkítákra. majd rárontott a szkítákra. aki a Bizánci Birodalom mind keleti. Bp. mind balkáni hadszínterein általában igen sikeresen hadvezérkedett.19. 1. 73 Kb. 72. Testvére volt Niképhoros Phókas császárnak. minthogy a vezér. hogy a kimondhatalanul nagy tömegből csak kevesen menekültek meg. akként döntött. Kritikai kiadása: DHA. valami nemes és bátor tettet hajt végre. Az eredeti oklevél készítője nagy valószínűséggel a III. A diploma a pannonhalmi monostor által lépésről lépésre megszerzett kiváltságok összegzésének tekinthető. valamint bíráskodási mentességet juttatott. Ottó (983-1002.A PANNONHALMI MONOSTOR KIVÁLTSÁGLEVELE Magyar vonatkozású részének kiadása és magyar fordítása: ÁMI'BF. 15 A magyaroknak e sikertelen kalandozó hadjárata a bizánci Thrákia ellen irányult. 18.. így jelenlegi formáját ebben az időszakban nyerhette el.Érszegi Géza. I 39.1196. hátlapján Kálmán király befaggesztett pecsétjével. Legutóbbi teljes fordítása Érszegi Gézától a következő munkákban: Mons Sacer. Györffy György. Források Magyarország levéltáraiból (1000-1868).41.Turbuly Éva. a hWlok táborát messziről alaposan szemügyre vette. Az erdőkön át mindjárt rejtőzködve odasietett.

alább. ugyanis ezen85 monostor testvéreinek szent imái miatt az előbb írt Anasztáz úr tanácsától és állandó segítségétől felbátorítva győzedelmeskedtük. állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. A mai Pannonhalma nevet Kazinczy Ferenctől nyerte el a nyelvújítás korában. Kristó Gyula. hogy az egyes számú rész eredetileg önálló oklevél volt.35. 9. illetve a Krisztus-monogramm.) véleménye szerint elképzelhető. jegyzetben i.) Istvánnak a pápa általi megerösítésére és koronázására vonatkoztatja. Bp. Szegfű László (Szent István-kori epikánk és az oklevelezési gyakorlat. Györffy György (a 38. 81 E mondattól kczdödöcn hosszabb szakaszon át az oklevél többes száma egyes szám első személyű elbeszélésbe vált át.1410). azt nem csupán az emberi dicséret hirdeti.229 . A kutatók általában e részt interpolációnak tekintik. l n: Az államalapító. Kristó Gyula (Középkori históriák oklevelekben [1002. az X és P (a görög khi és ró) belük kombinációja (christogramma vagy /abantm Conslantini). 39. 82 A monostort Géza nagyfejedelem (!. aki téves középkori hagyomány szerint e hegyen született. 1. amit a Monte Cassino-i 84 Szent Benedek-monostor is birtokol. hogy mi Szent Mártonnak79 a Pannónia80 feletti hegyen levő monostora81 .Krisztl1s ! Krisztus !76 A magasságbeli Úristen nevében. jegyzet) alapította 996-ban Szent Adalbert (!. jegyzet) Csehországból érkezett tanítványai részére. Érszegi Géza (Szent István pannonhalmi oklevele. M11 Pannonhalma falu és a hegyen apátság (Győr-Moson-So pron megye). hogy a pannonhalmi monostort Monte Cassino jogaival ruházza fel. 140-144. amelynek egyik típusa a szimbolikus fohász (invocatio sym bolica). 1995. szám. Ez lehet Krisztus nevénekd[szes e kezd őbetűj e (chrismon). 35-36. 534. 77 Itt az invocatio másik típusa. m. 18. (Szent) István magyar király (1000-1038). az előszót és a jegyzeteket írta Kristó Gyula.) részes[tette b[rálatban. 78 Hisszük és valóban tudjuk. m. A koncepciót Gcrics József (Szent István királlyá avatásának történetéhez. lll Az ókori eredetű Pannónia név . 31. Solymosi László: Arpád-kori okleveleink grafikus szimbólumai. METEM-könyvek. illetve adott engedél)-1 Istvánnak arra. 85 Vagyis a pannonhalmi. ln: Mons Sacer. In: Gcrics József: Egyház. elfogadva azonban annak epikai eredetét is. század első felében 39 .melléknévi alakjával (latinul: Pannonius) együtt már I. Szeged 1992. Actas 1991. a magasságbeli Gondviselő kegyelméből a magyarok királya. A szövegeket válogatta. 290. I.82 s amit Isten segítségével mi fejeztünk be lelliink üdve és királyságunk megszilárdítása érdekében . Anasztáz úrnak a közbenjárá- 16 Az oklevelek bevezető részében szerepelhet az isteni oltalom segítségül hívása.21. 526. s csak a 13. 15. Veszprémy László: in: KMTL. 143-144. 86 Igyekeztem 87 ugyanis az utódok emlékeze8l Anasztáz a pannonhalmi monostor első apátja volt (1. 67-75. m.apátjának.) szerint e részben egy államalapítás kori hősének (amely műfajban az énekmondók egyes szám első személyben adták elő a szereplők küzdelmét) szlizséje maradt ránk. E részt Györffy György (a 38. Az elmélet meggyőző cáfolata: Gerics József: a 83. A Hartvik-legenda szerint azonos Aszkrikkal. Bp. A két szimbólumnak az oklevél kezdő sorában levő egyesítése Heri be~ C jóvoltából az eredeti oklevélben is ekképpen szerepelhetett. j egyzet). 86 Latinul: comfortati el la11reati sumus. aki az apostoli áldást és a koronát elhozta 11. amely István és Koppány harcát örökítette meg.) szcrintAsrik-Anasztáz mint pápai legátus tolmácsolta a Monte Cassino-i szerzetesek imáit István részére. jegyzetben i. A monostor védőszentje Szent Márton volt. 1988. 3-4. Szerk. Szilveszter pápától István részére. 78 I. jegyzetben i. alább. a szavakkal kifejezett fohász (invocatio ver- balis) szerepel. a rendalapító Szent Benedek létesítette (Monte Cassino Róma és Nápoly között Olaszországban).amely a római kortól a magyar honfoglalásig a mai Dunántúlt jelölte . Oklevéltani-filológiai kommentár. Ezért Isten szent egyháza és a mi valamennyi mostani és jövőbeli hívünk tudja meg. tanácsával és kívánságára83 a monostornak azt a kiváltságot engedélyeztük. 226.) itt a narratiofo nnula első magyarországi jelentkezését látja. 84 Az clsö bencés monostor. István korában Magyarország és a magyarok fogalmával volt azonos.amit még atyánk kezdett el.77 István. hanem az isteni jutalom is viszonozza. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. fentebb. 81 A pannonhalmi monostornak a középkorban használatos (egyik) névalakja. hogy ha az istentiszteletnek átengedett helyeket hatalommal és tisztelettel gyarapítjuk. 19 38 sára.

A tizedfizetésröl Magyarországon először I. Érszegi Géza: a 87. Koppány mozgalm ára 1. jegyzetben i.elsődleges 'herceg' jelentésén túl . s ennek keretében Géza nagyfejedelem konfliktusba került a bajorokkal. Bp. századi hercegség története Magyarországon.89 nagy bizonytalanság fogott el: milyen tanácsot adjak háborgó lelkemnek.97 Mivel. Mivel amidőn a hábotúk vihara kitört. alább. s Az egyházi tized (dé"'LSma) beszolgáltatása az ókeresztény idökre nyúlik vissza. Más nézet a németek és a magyarok közti viszályt az István és Koppány közti csatára vonatkoztatta. jegyzet. Midőn pedig elhatározásom után győzelmet arattam. Kristó Gyula: A XI. 52. de a megye megszervezése csak 1000 körül történt. (Civakodó) Henrik bajor herceg többször is fellázadt II. 5-30. Szerepelnek a 14. Nemzet és emlékezet. m.ne a rnegyéspüspököt96 illesse. törvénykönyvének 18. jegy-let. neki adtam a Kortó nevű udvarházat az ahhoz tartozó emberekkel együtt. 9 l Domokos szintén ezen. híveim.99 S ha pedig ő rendelkezéseimmel 94 Predium: birtok. vetéséből és vámjából a tized95 és a vendégek bora . Hont. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon.amely azok birtokain terem . s a megyéspüspök jogtalanságot vagy sérelmet szenvedett a tized beszedésében. egy bizonyos. L. Szerk. illetve a bakonybéli oklevélben fordul elö mint ( elsö esztergomi) érsek és a két oklevél ellenörzöje. hatékony cselekvéssel megvalósítani törekedtem..a magyarországi latinságban a 1 1. alább. 9~ fö ldj éből. Henrik halálával ért véget. j egyzetben i.1301. ha szabad volt püspökségeket és apátságokat felállítanom azon a helyen. m. illetve az 1037. Györffy György: a 38. hogy ha az ő érdemei révén a belső és külső ellenségek felett győzedelmeskedem. 96 Vagyis a veszprémi egyházmegye püspökét. 170. 1998. 89.ténck megörökíteni azt a kiilönleges támogatást. 99 István a somogyi terület (amely 997-ben. ahol akartam. Koszta László: A kereszténység kezdetei és az egyházszervezés Magyarországon. A viszály 995-ben. Kanyar József. amelyben a németek és a magyarok kö zött igen nagy viszály támadt. Györffy György: Koppány lázadása. 175. Levéltári Évkönyv. Kaposvár 1970. Kristó Gyula: Magyarország története 895. szőlejéből. 40 minden dolgából.) Noha a veszprémi püspök joghatósága 1002 után is érvényesült a plébániák felett Somogyban. prédiumából. 88 II. A késöbbi Somogy megye 997-ig Koppány uralmi területe volt. századi krónikakompozícióban is mint István testőrei. 90 Orci 91 vezérek 92 és Domokos érsek úr 93 j elenlétében fogadalmat tettem Szent Mártonnak. a veszprémi püspököt pedig a Kortó (ma Kurtó helynév Somogyvár területén) nevű udvarházzal (latinul: curlis) kárpótolta.176. ln: Kristó Gyula (szerk. hová forduljak? Ekkor Pázmány. Veszprémy László: in: KMTL. Somogy nevű megye el akart engem űzni az atyai székből. 1988. évi hamis bakonybéli oklevél említi. (Az udvarházra l. Az oklevél elbeszélése tehát azt akarja 9 41 . 810. Bp. földesúri gazdaság. hanem inkább haladéktalanul ezen monostor apátja alá rendelem a mondott vezérek és számos ispán tanúsága alatt. István II. és III.88 s különösen amidőn belháború pusztítása fenyegetett. Bp. Koppány legyőzése után került a veszprémi püspökség alá) tizedeit csak 1002-ben adta a pannonhalmi monostornak. már a 11 . a mondott megye illesztették a többes számú oklevélkeretbe. 19 A szöveg itt a Koppány és István közötti küzdelemre utal. utóbbi ispánnak nevezi. fejezete rendelkezik. 254. 90 92 Latinul: duces. vajon nem tehettem azt bármely hellyel. amit Boldog Márton érdemei révén gyermekkoromban tapasztaltam. 91 Orci nevét ezen.): a 87. századtól hosszas perek folytak az apátság és a püspökség között a somogyi tizedek hovatartozásáról. rum ál is inkább. Pázmány és Hont a későbbi Hont-Pázmány nemzetség sváb eredetü névadó ösei voltak. de 997-ben. amit lelkemben megfontoltam. jegyzetben i. A dux szónak . 213. 97 Az oklevél állítása az apátságok vonatkozásában valós. Ottó németrómai császárok ellen. 1. 1974. amit csak akartam? És nehogy úgy tűnjék: Szent Mihály egyháza98 ki lett fosztva. 98 A veszprémi püspökség. 117. században volt '(had-)vezér' jelentése is. Koppány legyözésekor már valószínüleg létezett a veszprémi egyházmegye. mivel e hely kivételével nem voltak püspökségek és apátságok Magyarországon. m. Somogy megye múltjából. 51.

) felhívta a figyelmet. szőlők. m. az uralkodó aláírását helyettesítve hitelesítette az oklevelet. 15. Jézus Krisztus urunk tanúsága alatt. folyópartok vonatkozásában. s bármely helyen és bánnelyik püspöktől a rendeket 100 felvehetik.16. mint ezen monostor atxja. Az M TA II. herceg. vagy bármely nagy vagy kis [méltóságú] ember se merészeljen beavatkozni jogszolgáltatásaival ezen monostor bizonyítani. csak az interpoláció(k) során romolhatott el a szóalak. 43 .). így a herceg és az alispán (latinul: vicecomes) is a német királyi oklevelekből való átvételek. Bp. szerpap. Istvánra visszavezethesse. s mi számít későbbi betoldásnak. Az itt biztosított kiváltságokkal az apát és az apátság hasonlóvá vált a püspökökhöz és püspökségekhez. 108 Az Úr megtestesülésének lG4 Ezzel a király bíráskodási mentességet biztosított az apátságnak. tizedek. 100 A rendek a papság egyes fokozatait jelentik. hogy István saját kezűleg húzta be a befejező vonalat. amelyek felvétele meghatározott sorrendben követte egymást. őt bitrmelyik püspökkel felszentcltethetik. 36.104 Aki ezt m egtenné. Más apát előtt pedig.37. tudja meg. hogy István a somogyi tizedeket már közvetlenül Koppány legyőzése után az apátságnak adta. Solymosi László: a 76. az apát pedig püspök módjára szandálban mondja a misét. 101 Az apát szó a gö rög-latin abbas ('atya') szóból származik. áldozópap) rendet különböztet meg. Kérdés. hogy egyetlen érsek. 108 Az oklevél szövege itt valószínűleg interpolált. 107 A titulussal bővített. a veszprémi püspökség adományleveléhez hasonlóan. talán az uralkodó gyürüspecsétjével lehetett megerősítve. hiszen az alkancellári cfmre Magyarországon e lőszö r 1209-ből van hiteles adat. Osztályának Közleményei 18 [1969) 2 11 . a szerzetesek bármely apátjuk távozása után szabadon választhatnak másik apátot. alispán. 106 István úr. Bertényi Iván: in: KMTL. a monostor által lépésről lépésre elnyert kiváltságok összegzése. az élők és holtak bíritja előtt velem talitlja szemben magát. 189. másik felét a nevezett monos tornak és annak vezetőinek. jelen pergament saját kezűleg megerősítve megpccsételtettük. felét kinestárunknak. Gyanítható. Feltehetően István a somogyi tizedet és a szabad apátválasztást juttathatta a monostornak.191. alkancellár készítette. h alászat. egyszeri vagy többszöri interpolációja. hogy az oklevél ezen tiltó formulája és a benne szereplő egyes címek. Az eredeti oklevél előlapon. a király nevét és címét magában foglaló négyszögletes monogramm (Stephanus rex) német mintára nyúlik vissza. I 878. ios Mintegy 50 kg. 42 apátjának engedélye nélkül a monostor ügyeibe a szolgák. S hogy ez hitelesebb legyen. s az örök kiátkozás bilincsében bűnhődjön mindörökké. 102 Megparancsoljuk tehát Üdvözítőnk. Az egyházi jog négy kisebb és három nagyobb (alszerpap. 10 ~ Az oklevél hátlapján ma látható befüggesztett pecsét később került a pergamenre.szemben bármit is méltánytalanul cselekedne vagy kigondolna. földek. 100 font 105 jó minőségű aranyat fizessen.1°1 ezen hely tisztelete és szentsége miatt kápolna ne haladjon. hogy az ítélet napján Isten. Azon rész. hogy e monostor legyen minden zaklatástól mentes. hanem közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozott. püspök. a kiváló király jele. Turul 14 ( 1896) 61-65. hogy e kiváltságokat a monostor már I. ispán. 103 határispán. Hozzáfúzöm még ehhez. hogy e kiváltságok közül mi szerepelhetett az eredeti oklevélben. 102 A monostor nem a területileg illetékes veszprémi püspökség. ahol a püspökökhöz hasonló jogokkal ruházza fel az oklevél az apátot. ame lyből a nevet kiolvasztonák. jegyzetben i. Baróti Lajos: A pannonhalmi apátság alapítólevele hitelességének kérdéséhez. A szövegben szere plő/eci/ ('készítette') szó helyett eredetileg recognovit ('e ll enőrizte') állhatott (Györffy György: A magyar egyházszervezés kezdeteiről újabb fo rráskritikai vizsgálatok alapján. mégpedig Kálmán király egyik viaszból készült trónpecsétjének felhasználásával. 103 Már Fejérpataky László (A pannonhalmi apátság alapító oklevele.107 Domokos érsek.

1001. évében, a 15. indikcióban,109 Istvánnak, a magyarok első 11 0
királyának második évében íratott és adatott át ezen kiváltságlevél.
Ezen falvakat nevezte meg Sebestyén érsek 111 és Ccba ispán a
templom felszentelésekor:11 2 Halászok,113 Füzegy, Bálványos,
Tömörd Hímed 11 4 Wisetcha 115 Varsány 116 Murin Curtov117
'
'
'
'
'
'

Vág. 118 Minden mostani és j övőbeli javakból a pozsonyi
harmadrésze.120

119

vám

'

109
Az eredeti diplomában a kiadás éve 1002 volt, ami az interpoláeió(k) során
változott 100 l-re. Szentpétery Imre: Szent István király oklevelei. ln: Emlékkönyv
Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián.
II. Bp. 1938. 183- 184. Ennek megfelel a megadott indikeiószám is mint hitelesítö
évjelölés. (Az indikeióra 1. fentebb, 63. jegyzet.)
110
Latinul: prim us. Az interpoláeió(k)kor vagy félreolvasták az István neve
mellett eredetileg szerepelhetett pius ('kegyes') kifejezést, vagy tudatosan változtatták
meg, hiszen az interpoláeió(k) idejéig már több István nevű király is ülhetett
Magyarország trónján.
11 1
A Hartvik-legenda említi az egykor szerzetes Sebestyént (akit Radla térítö
szerzetessel azonosít Györffy György: a 38. jegyzetben i. m. 181.) mint elsö
esztergomi érseket, akit három évig tartó vaksága idején Aszkrik helyettesített.
Sebestyén feltehetöen Domokost követte az érseki székben. L. alább, 226. jegyzet.
112
Az apátsági templom felszentelésének említése (amely 1005 körUI történt)
valószínűs.íti, hogy a következö birtokfelsorolást ekkor írhatták az eredeti
diplomához. Érszegi Géza: in: Árpád-kori oklevelek, a fordítások sorában i. m. 105.
21. jegyzet.
m Azonosítása bizonytalan, talán a mai Vének községnek (Győr-Moson-Sopron
megye) felel meg.
114
Sorrendben: ma Almásfüzitö (Komárom-Esztergom megye); község Somogy
megyében; Tömördpuszta (Komárom-Esztergom megye); Nyalka község (GyörMoson-Sopron megye).
115
A falu ezen említésen túl nem fordul elö más oklevélben, azonosítása
bizonytalan. (Talán a Tapolcától - Veszprém megye - délre fekvő Hegymagas
szláv neve.)
116
Ma Veszprémvarsány (Veszprém megye).
117
Mindkét helynév azonosítása bizonytalan. I. Lászlónak a pannonhalmi monostor birtokait összeíró oklevelében (1093 körül) már nem szerepelnek, miként
Wiseteha sem.

44

Vágsellye, ma Sal'a (Szlovákia).
Ma Bratislava (Szlovákia).
120 Az oklevél kutatástörténetének összefoglalása: Thoroczkay Gábor: Szent
István pannonhalmi oklevelének historiográfiája. ln: Mons Saccr. I. 90- 109.
m

119

45

ISTVÁN TÖRVÉNYE
Szent Istvántól 56 törvényfejezet maradt ránk. Bizonyos, hogy
eredetileg több volt; hiszen Kálmán király!. törvénykönyvének 34.
cikkelye az István-törvény által szabályozott vámfizetést emllti, ez
pedig az ismert 56 fejezet egyikében sem található. Az 56 fejezetet
10 kézirat őrzi, de úgy, hogy nincs olyan, amely valamennyit
magában foglalná. A kézirati hagyomány egyik csoportját
egymaga a 12. századi Admonti kódex alkotja, amely két könyvre
bontva 50 fejeze tet hagyományozott ránk. Ez nem tartalmazza
István király nevét; hogy mégis az ő törvényeiről van szó, azt a
másik szőveghagyományt tükröző /..?Zene, túlnyomórészt 16. századi
kódex bejegyzései mutatják. &ekistván első törvénykönyveként az
Intelmeket hozzák, majd ezt követően mint második
(törvény)könyvet egyvégtében közlik az 55 cikkelyt. Az A dmonti
kódexben tükröződő két (törvény)könyv arra utalhat, hogy az
István korában számos különböző (és nem csupán két) alkalommal
megalkotott törvényszövegeket két időpontban - az első
törvénykönyvet még bizonnyal István alatt (1038 előtt), a
másodikat talán l András /..'irály idejében (1046-1060) összeszerkesztették. István törvényeire erős hatást gyakoroltak a
8. század másodikfeléből való Bajor törvény (Lex Baiuwariorum),
valamint 8- 9. századi frank zsinati határozatok és
törvényszövegek. Ugyanakkor az idegen minta követése ellenére
is a két törvénykönyv (alapvető jellegét tekintve bünte tő
törvényekről van szó) István korának sajátosan magyar
problematikáját tükrözi, ezért annak felbecsülhetetlen értékű
forrása. A fordítás az Admonti kódex alapján készült, az ott nem
található törvényszövegeket dőlt betűkkel közöljük.

46

Az Admonti kódex hasonmás kiadásai: Bartoniek Emma: Szent
István törvényeinek XII. századi kézirata, az Admonti kódex. Bp.
1935. ; Szent István törvényeinekXJI századi kézirata az Admonti
kódexben. Bp. 1988.
Mérvadó kiadásai: Z. 141- 156. (újra kiadva: György Györffy:
Wirtschaft und Gesel/schaft der Ungarn um die
Jahrtausendwende. Studia Historica Academiae Scientiarum
Hungartcae. 186. Bp. 1983. 263- 278.); Bartoniek Emma: i. m.;
Szent István törvényeinek Xll századi kézirata az Admonti
kódexben, i. m. 49- 71. The Laws of the Medieval Kingdom of
Hungary. !. 1000-1301. Transl. and ed. by János M. Bak, György
Bónis, James Ross Sweeney. Bakersfield 1989. 1- 11 . (angol
fordítással). A jelen fordítás alapjául szolgáló kritikai kiadás:
Jánosi Monika: A Corpus }uris első törvényeinek kézirati
hagyományához. l Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat. Szeged
1975. 152- 238.
.,.
Magyar f ordításai: Corpus Juris Hungarici. Magyar
törvénytár. 1000-1526. évi törvénycikkek. Bp. 1899. 18- 4 3. (Nagy
Gyula/ordítása); Szilágyi Loránd: Árpádkori törvények. Egyetemi
j egyzet. Bp. 1962. 5- 17.; Szöveggyűjtemény Magyarország
történetének tanulmányozásához. l Szerk. Lederer Emma. Bp.
1964. 16-26. (Szilágyi Loránd fordítása) ; Történelmünk a
jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből 1001- 1949.
Közreadja Beér János- Csizmadia Andor. Nemzeti Könyvtár.
Történelem. Bp. 1966. 46- 59.; István /..'irály emlékezete. Szerk.
Király László. Bp. 1987. 25- 39. (Szilágyi Loránd/ordítása Györffy
György korrekciójával); Szent István törvényeinek XII. századi
kézirata az Admonti kódexben, i. m. 72-87. (Bartoniek Emma
fordítása).

47

A KIRÁLYI TÖRVÉNY ELÖSZAVA
Az isteni kegyelem urahna idején szokás, hogy a királyi méltóság
keresztény hitet tápláló munkálkodása kiterjedtebb és erősebb, mint
más méltóság munkái. És mert minden nép saját törvényeit használj a,121 ezért mi is, Isten akaratából kormányozván államunkat,122
a régi és új császárokat 123 utánozván, törvényben testet öltött gondolkodás eredményeképpen előírtuk népünknek, miként éljenek
tisztességes és háborítatlan életet, hogy amiképpen az isteni
törvényekkel gazdagodtak, hasonlóan a világiakkal is kedvükben
járjunk, hogy amennyire a jók ezen isteniekben gyarapodnak, annyira
büntetve legyenek a vétkesek amazokban. A következő sorokban
pedig lejegyeztük azokat, amiket határozt~. ,

1. AZ EGYHÁZI JAVAK ÁLLAPOTÁRÓL
Ha bárki a kevélység gőgjétől eltelve Isten házát megveti,
valamint az Istennek szentelt és Isten tiszteletére a mentesség királyi
védelme alá helyezett birtokokat tisztességtelenül kezeli, vagy
megcsonkítani merészeli, mint Isten házának megtámadóját és
megsértőjét ,közösítsék ki. Illő ugyanis, hogy magának a király úrnak
a méltatlankodását is érezze, akinek jóindulatával visszaélt, és
A saját törvények használatára történő hivatkozás a Bajor törvényből való
átvétel. Madzsar Imre: Szent István törvényei és a Lex Bajuvariorum . Történeti
Szemle 10 (1921) 59.
122
Latinul: monarchia. A szó jelentésére 1. Kristó Gyula: A magyar állam
megszületése. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 8. Szeged 1995. 48- 50.
m Latinul: augustus. A régi császárok az ókori uralkodókat jelölik, az újak
pedig mindenekelőtt István kortársát, III. Ottót (király 983- 1002, császár 996-tól).
Gerics József: A korai államelmélet érvényesülése István korában. ln: Gerics József
a 83. jegyzetben i. m. 66.
121

48

akinek rendelkezését megsze~e. De nem kevésbé parancsolja meg
a király, hogy az általa engedélyezett mentességet uralma alatt
mindenki sértetlenül őrizze meg, és meggondolatlanul ne értsen
egyet azokkal, akik azt erősítgetik: nincs szükség az uralkodók
Urának adott egyházi javakra. Ezek ugyanúgy a király védelme alatt
vannak, mint tulajdon öröksége, sőt inkább figyelmet kell fordítania
ezekre, mert amennyivel jelesebb Isten az embernél, annyival
előbbre áll az isteni ügy a halandók birtokánál. Ezért csalatkozik az,
aki jobban kérkedik saját javaival, mint az egyházéival. Annak, aki
az egyházi javak Istentől rendelt oltalmazója és őre, szorgos
gondoskodással nem csupán megtartania kell ezeket, hanem
gyarapítania is, és inkább azokat kell, amiket mondottunk, előbbre
valónak tekintve védelmezni és megnövelni, nem pedig a sajátját. Ha
tehát valaki esztelenül arra tenne kísérletet, hogy rosszaságának
erőszakosságával a királyt helyes elhatározásától eltántorítsa, és úgy
tűnnék, hogy semmiféle módon nem lehet őt lecsillapítani, ha
valamiféle rövid szolgálatokra szükséges lenne is, le kell őt
választani tőle, és eldobni azon evangéliumi ige szerint: 124 ha a
lábad, a kezed vagy a szemed rosszra csábít téged, vágd le, vájd ki
és dobd el magadtól. 125

2. A PÜSPÖKÖK HATALMÁRÓL AZ EGYHÁZI JAVAK
FELETT, ÉS EGYETÉRTÉSÜKRŐL A VILÁGIAKKAL
Azt akarjuk, hogy a püspököknek hatalmuk legyen gondoskodni
az egyházi j avakról, igazgatni és konnányozni azokat, valamint

124

Mt 18, 8- 9.
A fejezet a 847. évi mainzi zsinat 6. cikkelyének átvétele (az Admonti
kódexből hiányzó részek is onnan valók). Z. 15-16.
125

49

!cndclkezni azok felett a kánoni határozat126 szerint. Azt akarjuk,
hogy a világi~k szolgálatuk során engedelmeskedjenek a püspököknek az egyházaklgazgatásábai:i: az özvegyek és árvák
megvédelmezésében, és hogy engedelmesek legyenek kereszténységük megőrzésében. Értsenek egyet az ispánok127 és a bírák
föpapjaikkal az isteni törvény rendelkezései szerinti igazságszolgáltatásban. Az igaz törvényt semmiben se csorbítsa meg
hazugság vagy hamis tanúskodás, se hitszegés vagy jutalomdíj. 128

®

HASONLÓAN UGYANARRÓL

Világi tanúságtételét egyházi ellen senki ne fogadja el. Senki ne
merészeljen ugyanis bármilyen ~iLnyilvánosan kivizsgálni,
hanem csak az egyházban. 131
5. A PAPOK MUNKÁJÁRÓL
Tudjátok meg, valamennyi testvérünk, hogy a pap mindegyi-

(73..rMILYENNEK KELL LENNIÜK AZ EGYHÁZIAK
TANÚINAK ÉS VÁDLÓINAK?
Az egyháziak129 tanúi és vádlói pedig köztiszteletben álló
emberek legyenek, akiknek feleségi.ik van és fiai]s s akik teljességgel
Krisztust magasztalj ák. 130

~őtöknél többet dolgozik. Közületek ugyanis ki-ki a maga munkáját

végzi, ő pedig a sajátját is meg mindenkiét is. És azért, miként neki
valamennyiőtökért, akként nektek mindahányótoknak érette rendkívüli módon kell fáradoznotok, hogy ha a szükség úgy hozná,
lelketeket adnátok érte.132
@ A MAGÁNJAVAK KIRÁLYI ENGEDÉLYEZÉSÉRŐL
Királyi ~atalmunknál fogva kinyilvánítjuk, hogy bárkin~ le~
ait felosztani, ráhagyni feleségére, fiaira, leányaira és

lehetősége J

126

Kánonok: egyházi törvények, a keresztény hitélet szabályai.
Latinul: comes. A nyugat-európai latinságban a grófokat, a magyarországiban
a világi előkelőket jelenti, köztük a középszintű királyi igazgatás (várispánság,
vármegye) élén álló ispánokat. Engel Pál: in: KMTL. 141 ., 290.
128
A fejezet a 847. évi mainzi zsinat 7. cikkelyének átvétele. Z. 17.
129
Az „egyháziak" szót csak az Admonti kódex tartalmazza.
130
A fejezet a 9. századi Pseudo-Isidorus-gyüjteményből származik. Felix
Schiller: Das erste ungarische Gesetzbuch und das deutsche Recht. ln: Festschrift
fü r Heinrich Brunner. Weimar 1910. 389. A Pseudo-Isidorus-szövegben csak
tanúkról és vádlókról, de nem az egyháziak tanúiról és vádlóiról van szó.
127

50

131
A fejezet a Pseudo-Isidorus-gyűjteményből származik. Felix Schiller: a 130.
jegyzetben i. m. 389-390. A 3-4. fejezet problematikáját széles európai háttér
felvázolásával tárgyalja: Madzsar Imre: Szent István törvényei és az úgynevezett
symmachusi hamisítványok. ln: Emlékkönyv Szent István király halálának
kilencszázadik évfordulóján. II. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp. 1938. 203- 233. ·
132
A fejezet a Pseudo-Isidorus-gyüjteményből származik: Felix Schiller: a 130.
jegyzetben i. m. 390-391 . Az 1-5. fejezet idegen mintáinak szövegét együtt
tartalmazza: Felix Schiller: uo. 386-391.; Jacob v. Sawicki: Zur Textkritik und
Entstehungsgeschichte der Gesetze König Stefans dcs Heiligen. Ungarische
Jahrbilcher 9 (1929) 400-404.

51

személyes szabadságjogaikat nem egyének társadalmi csoportja. 142 Latinul: maiores ac minores. hanem állati börröl. vegyék el az eszközöket és a ruhákat. Kristó Gyula: a 89. bizonyos vagyonnal rendclkezö.azaz: idös(ebb)ckés fiatalok (fiatalabbak). Alig különböztek a beszélő szerszámként kezelt ókori rabszolgáktól. Lcxicon Latinitatis mcdii aevi Hungariae. hogy parancsukra vasárnap valamennyien. A Bajor törvénnyel ugyan szerény. alább. A KIRÁLYI JAVAK MEGTARTÁSÁRÓL Azt akarjuk. 1991. 22-23. 140 amelyeket-ha akarja. 143 A kötelezö templomba j árás elöírásakor „részint szóbeli. „börével" szót adnak. Tringli István: in: KMTL. m. 135 Latinul: miles. jegyzet). és ne merészeljen azon javakból a maga számára előnyt szerezni. Ha pedig lovakkal m Latinul: parentes. de hasonló cikkelyek Karoling kori törvénykezési emlékekben szintén szerepelnek. és l\'. méghozzá ökör vagy ló böréröl. Szabadságukat vesztett. falunagy. m. m A magántulajdon szentségéröl és a róla történö szabad rendelkezésről szóló fejezet önálló megfogalmazású. A szabadok tehetösebb. Draskóczy István: in: KMTL. a középkori latinságban a rokonok szó egyik megfelelöje. a falu . Z.bőrrel 139 megválthat. Ha valaki más eszközökkel [dolgozik]. nagyok és 143 kicsik. ezért szabadságukat az uralkodó szolgálatában is megörizték. 460. 134 7. A király vitézei az uralkodót és nem a királyi fü ldesurat szolgálták. ez utóbbi félreérthető. A királyi várak katonai szolgálatra rendelt népelemc. 141 Latinul: villicus. 20. ~SONLÓAN MÁS 41 A papok pedig és az ispánok bízzák meg az összes falunagyot1 akképpen. Z. jegyzetben i. m. 131 Latinul: civis. a mi királyi méltóságunkhoz tartozó javak. halála után senki ne merészelje ezt mcgscmmisíteni.rokonaira 133 vagy az egyházra. Valójában nem a saját böréröl van szó. amit ura . fegyverforgató csoportja.1 42 férfiak és asszonyok templomba menjenek. 161. 457-458.lakói közül kiemelt és feladatokkal felruházott elöljárója.'' VASÁRNAP MEGTARTÁSÁRÓL Ha tehát valamely pap vagy ispán vagy más hívő személy vasárnap olyan valakit találna. 53 .ha akarja . 1dolgozik). vagy „börén". a lovakkal végzett munka pedig (tekintettel arra. 138 vegyék el a lovat. 186. de félreismerhetetlen az egybecsengés. „tárgyi rokonság van Szent István és a külfüld törvényei között". miként szó volt róla. 144 A tűz örzése az együtt élő népek valamiféle közösségi létfonnájára utalhat. 135 szolgá\( 36 és bánni is változtathatatlan maradjon. 600--601. Bp. 391-392. Fclix Schiller: a 130. hogy amiként másoknak lehetőséget adtunk a javaik feletti uralomra. hogy a lovakat évszázadokkal később vonták csak be a mezögazdasági termelésbe) vadászat. 136 Latinul: servus. jegyzetben i. vegyék cl tőle az ökröt. és azokból senki semmit el ne raboljon vagy el ne ragadjon. 140 A frank kori törvények szintén szólnak a vasárnap megtartásáról. 23-24. 139 A korábbi fordítások vagy kopasztásra értelmezik. é l vező 52 IJS Az ö krökkel végzett tevékenység füldművelés (szántás) lehetett. vitézek. 21 0. Györffy György: a 38. Bár a két szó társadalmi-vagyoni különbségeket is kifejezhet (1. 168. jegyzetben i. A klasszikus latinban szOlöket jelent. aki ökrökkel dolgozik. és az ökröt egyék meg. Z. II. részint gondolatbeli egyezés füzi a magyar törvényeket" a frank koriakhoz. 144 Ha pedig valaki nem őrzés okából. Draskóczy István: in: KMTL. _ ámeQn~ 1 37 adják eledelül. akik a tüzet őrzik. kivéve azokat. itt a szövegösszefüggés alapján eltérő élctkorúakatjelent. 8.ökörrel megválthat.

apostol. ami távol legyen minden kereszténytől. Studia Theologica B udapestinensia. „":t\.. amit a kereszténység ellen elkövetett. tudja meg. hogy1 sze_nátusunk. Bónis György: Szent István törvényének önállósága. tottak el papokat hívni. regalis sena/us. AZOKRÓL. 229. . Szerk. a püspök a vétek minőségétől függően a kánonok tanításai szerint ítélje meg. 146 A kántorböjt a lati n quatuor tempora kifejezésből népetimológiásan alakult 'SZÍJ. Solym osi László: Hozott-e törvényt Szent István király a torlókról? ln: Doctor et 54 (Í4} AZ EMBERÖLÉSEKRŐL ~ ' "\.. jegyzetben i. 149 Ha valaki a kereszténység megtartásában hanyag és a hanyagság ostobaságától felfuvalkodott.. Századok 72 (1938) 454 . vagyis a kereszténység védelmezőjének. Ha pedig szülei és rokonai mulasz145 A kopaszra nyírás (keresztények számára) megszégyenítö büntetés volt. azt. commrme concili11111) előford uló testület az egyházi és világi elitet tömörítő királyi tanácsot jelöli. A KERESZTÉNYSÉG MEGTARTÁSÁRÓL 11.iil. 147 148 A fejezet forrása egy 8. Felix Schil.23 1. A KÁNTORBÖJT 146 MEGTARTÁSÁRÓL Ha valaki a mindenki által ismert kántorböjtöt húst fogyasztva megsértené.hanem azok hanyagsága miatt marad el. azokat teljes egyházi végtisztességgel temessék el. hogy nem akarja bűneit meggyónni a papnak rábeszélés ellenére sem. ugyanis az isteni ítéletek titkosak és ismeretlenek számunkra. század közepi bajor zsinati határozat volt. A PÉNTEK147 MEGTARTÁSÁRÓL Ha valaki az egész kereszténység által megtartott pénteken húst fogyasztana.\. ismét ugyanazzal az ítélettel sújtsák. 13. és lélekadományok vigasztalják. 55 . de a szülők hanyagságukat böjtökkel mossák le a papok ítélete szerint. a szeptember 14. Ha pedig ellenszegülőként a rá rótt büntetést méltányosan nem fogadja el. A lélekváltság-adományok (az élő vagy a halott lelke üdvéért az egyházaknak tett ado~ányok) az egyházi vagyon gyarapodásának egyik fö formáját j elentették. ~ Krisztus pénteki keresztre feszítése emlékére a péntek zsinati határozatokkal előírt böjti nap a kereszténységben . m . utáni szerdán tartották.. héten. egészen a hetedik alkalomig. adják át a királyi bíróságnak. Akik pedig hirtelen halállal távoznak.1941) 157-169. az mint hitetlen minden istentisztelet és a lelke üdvéért tett 149 adományok nélkiil nyugodjék. verjék meg és nyírják kopaszra. rega le concilium. egy hétig fénytől elzárva böjtöljön. és így adta meg magát a halálnak gyónás nélk. Levéltári Közlemények 18-19 (1940. A négy böjti napot a húsvét előtti 6. imákkal ajándékozzák meg. Szent István-tanulmányok. 150 A törvényben külö nböző neveken (sena llls. Végül ha mindezek után is ellenszegülő és ellenálló lenne.. nostrorrm1 primatum convenlus.ler: a 130. Szilágyi Loránd: A magyar királyi tanács első százada. 148 12. utáni és a december 13. 1994. Török József. a pünkösd utáni.· .. 145 10.. B p.~0 törvény~ 1 '!I • ~ ~ :C-• ''•" • ~. egy hétig elzárva böjtöljön. AKIK GYÓNÁS NÉLKÜL HALNAK MEG Ha valaki oly kemény szívű."'f'•""1 ~ \J Ha valaki haragra lobbanva vagy gőgtől felfuvalkodva S]:ándékos gyilkosságot követ el. 398.

Gorizontova: Pénzbüntetési rendszerek Szent István törvényeiben és a koraközépkori germán jogban. fejezet).ami távol legyen a hitet megtartók szívétől felesége megölésével szennyezi be magát. 133. ' ' HASONLOAN MAS Ha pedig valaki véletlenül öl meg bárkit.. közjogi értelemben az uralkodó gyakorolt felettük. A gyilkos a kánonok előírása szerint böjtöljön. 156 Az István-törvény azonos büntett elkövetését az elkövetö (és nem a sértett) társadalmi-vagyoni helyzete alapján különbözö mértékű büntetésekkel Góvátétellel) szankcionálta.152 - . és böjtöljön a kánonok parancsai szerint. r ") e..szerinl 1 10 aranypénzt 151 fog adni. 158 és az említett böjtöknek vessék alá.59.e • „ f (.. e szenátus szerint 10 tinót fizessen a rokonoknak. m. Magyarok külföldön. isi Társadalmi helyzettöl függetlenül minden szabad vérdíja (amit életéért kellett fizetni) egységesen 110 aranypénz volt. 57 . Anna V. 12 aranypénzt fizessen és . . 58. m. Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétöl Szent István államáig. Ez lehetöséget teremt az István kori társadalom rétegzödésének vizsgálatára. és a kánonok szerint böjtöljön.. 1.n • 1 . isz A szolgát mégsem tekintették teljesen beszélö szerszámnak. 7-17. szabad ember volt. hiszen gyilkosának böjtölnie kellett. 17. e szolga helyett a [gyilkos] szolgát adják oda vagy váltsák meg. Bp..: '- ~ "' {e : { ~ f . AKIK SAJÁT FELESÉGÜKET ÖLIK MEG Ha valaki az ispánok közül megkeményedett szívvel és könnyelmű lélekkel . és [a gyilkos] tartson bűnbocsánatot a mondottak szerint. ' ' HASONLÓAN MÁS Ha pedig szabad154 öli meg bárki szolgáját. törvénykönyv 15.jegyzetben i. A szabadok társadalmi értelemben alsóbb. l l l A 14. .. jegyzet) mellett ez is a rokonokat jelenti. 156 Ha pedig vitéz vagy bizonyos vagyonnal rendelkező férfi esik ugyanebbe a bűnbe. us Állatnak értékmérőként való szereplése a pénzviszonyok fejletlenségének mutatója. Ebből 50-et a király kincstárába vigyenek. Felolvasóülések az Árpád-korból. 385-3 86. I. 1~ AZOKRÓL. "' ~ „ ~„. vagyonnal szinte vagy egyáltalán nem rend el kező csoportja. Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. 378. 458. a királyi szenátus törvénye szerint 50 tinóvar 55 béküljön ki az asszony rokonaival. fentebb. Bónis György: a 148. "· .mikénl a kánonok parancsolják. vagy az árát fizesse ki. fennhatóságot. ln: Gizella és kora. 1980. Aparentes (1. Draskóczy István: in: KMTL. / 'i. 5 tinóval egyezzék ki a rokonokkal..:.túlnyomó többsége magánjogi értelemben független.böjtöljön. In: Régi és új peregrináció. jegyzetben i. másik szolgát adjon. fejezet e címmel bevezetett intézkedését csak az Admonti Kódex tartalmazza. Bolla Ilona: a 152. 10-et pedig a bíráknak és a közreműködőknek adományozzanak. Ha pedig közrendűt1 57 érnek ezen bűnben. 1998. Elvek és utak. külföldiek Magyarorsz~gon .-Szeged 1993. Latinul: liber.. 158 Latinul: cog11ati. 154 56 . Ugyanakkor mint kártérítés függött az elkövetö társadalmi-vagyoni helyzetétől (I. Szent István korában a magyarok társadalmának . 16-21. másik 50-et a rokonoknak adjanak.. Solymosi László: Szent István király társadalma. ez azonban szabadságjogaik élvezetét egyelőre nem korlátozta. Veszprém 1993. is7 Latinul: v11/garis. B p. Bp. HASONLÓAN A SZOLGÁK MEGGYILKOLÁSÁRÓL1 53 Ha valakinek a szolgája más szolgáját megöli. és böjtöljön a mondottak szerint.akikről és akikhez a törvény szól .

kezének elvesztésével lakoljon a hamis esküért. Bónis György: a 148.. és nem figyelve az 161 Latinul: /ibert11s. 162 A talio elve érvényesül itt. 166 szolgálónőit 19. Z. de utalhat a törzsi előjogokat élvező születési arisztokráciára is. m. jegyzetben i.. 161 A fejezet idáig tartó része tartalmi egyezést mutat az Edictus Rothari-val. 160 58 Ha valaki irgalomtól vezettetve tulajdon szolgáit vagy tanúságtétel mellett szabadsággal ruházza fel. 32. 401. Jelentheti az idösebbeket (és akkor a minores ~ fiatalabbak). ! ·~ \ Ha valakit a tclletősek közül . vagy 50 -.. ugyanazzal a karddal veszejtsék el. amelynek tagjai clökelö családban látták meg a napvilágot (és ez esetben a minores = alacsonyabb rangú család szülöttei). még egy és oszthatatlan szabadság fogalomnak megfelelöen teljes jogú szabadot jelent a langobard és bajor források szóhasználatával összhangban. akik istentisztelet hallgatására templomba jővén és ott a mi sék ünnepélyességének idején egymás között morognak. Ha viszont közrendű lesz hitszegő. keze levágásával bűnhődjék.. amilyen módon akarja. 166 A fejc-zet nem a torlókról. Solymosi László: a 14 9. m. hogy a maior és minor minősítés nem jelent automatikusan ennek megfele l ő társadalmi-politikai pozíciót. jegyzetben i.és a halál megakadályozta a tanúságtételben. 247. hiszen a szeretetlakomár61 az özvegy és nem a felszabadított szolgák gondoskodtak. jegyzetben i. fogat fogé rt" elvre megy vissza (Lev 24. Solymosi László: a 149.t. 6 l S Latinul (görögül): agape . és férje lelki üdvéért szeretetlakomát165 ülni. teljesen megtiltjuk.. amely az ószövetségi „szemet szemért.16. Az eltérő helyzetre (condicio) történő utalás azt sejteti. Felix Schiller: a 130. hogy bárki kardot rántson valaki sérelmére. jegyzetben i. és a többieket zavarják. 161 Latinul: maiores na/11. u 9 A fejezetet csak az Admonti kódex tartalmazza A „szilárd béke" meg a „nagyobbak és a kisebbek" kifejezések frank kori törvénykezési emlékekből (föleg Benedictus Levitától) való átvételek. Bolla Ilona: a 152. Tringli István: in: KMTL. 164 Ha pedig megígérte a szabadságot. m. A Szent István-törvényben megjelenö. azaz a halotti torhoz enni. A TEMPLOMBA JÁRÁSRÓL ÉS AZOKRÓL. miként a kánonok parancsolják. úgy határoztunk. 455.és innivalót adó sajátos egyházi szolgálórétegröl szól. szívét beszennyezve. esküjét megszegve . m. AKIK MOROGNAK ÉS BESZÉLNEK A MISE IDEJÉN Ha azok. vagy 12 tinóval váltsa meg azt és böjtöljön.33. 20). 59 . Régi keresztény szokás. 100. 248.19. az özvegynek és fiainak legyen lehetőségük e szabadságot kinyilvánítani. 18. amely a pogány halottkultusz bizonyos elemeit is magába olvaszthatta. m. A KARD KIRÁNTÁSÁRÓL1 59 Hogy a szilárd és mak'Ulátlan béke160 minden körülmények között megmaradjon a születésre nézve nagyobbak 161 és a kisebbek között. Vö.a hamis esküvésnek hódolva találnak. bármilyen helyzetűek is legyenek.tinóval váltsa meg kezét. 659. hogy ennek halála után irigységtől hajtva senki ne merje őket szolgaságba visszataszítani.hitét bemocskolva. feleségének. jegyzetben i. 162 ~j)A HAMIS ESKÜKRŐL \ . Amit ha valaki ezután vakmerősége ösztönzésére megkísérelne. mihaszna meséket adva elő.

10 a szolga urának.ontalan. 110 60 111 A fejezetet csak az Admonti kódex tartalmazza..173 tr . 35.. m. hogy bárki bűnügyében szolga személy vádaskodását vagy tanúságát uraikkal vagy úrnőikkel szemben elfogadják. 2 a szolga v .egyházi táplálékul szolgáló isteni olvasmányokra.a_g)'.. Mivel itt a közrendüvel (vu/garis) együtt szerepel.. jegyzet. a beszélgetés tárgyául szolgáló szövegeket Jelenthet. tudja meg. fentebb.2Q_ tinót.: t·~t'f° Ra valaki elővigyázatlanul idegen szolgát ura tudta nélkül a király vagy a születésre és méltóságra nézve nagyobbak172 elé vezet. hogy a szolgaság igáját megoldva a szabadság könnyedségét szerezze meg számára. amelyből 10 a királyt illeti. század közepi bajor (Felix Schiller: a 130. 34. ~ """ ~ry. m. A születésre nézve nagyobbak (l. jegyzetben i. Ha viszont ske~ny és v. mind ez. 161.. évi kiegészítése is tilalmazza idegen szolga szabadon bocsátását._ 1 ~- 22.• . Köblös József: in: KMTL. • 169 A „meg hajuk levágásával" szavakat csak az Admonti kódex tartalmazza. hogy az ispánok vagy a vitézek közül ezentúl szabad személyt senki ne merészeljen szolgaságra vetni.l.r ~.társadalmivagyoni különbségeket fej ez ki. Az előbbiből való a „mesék" (latinul:/ab11/e) szó is. mondákat. 113 A száli frank törvények 8 19.i1 '\„.:.. <21.„ .:A:-.„ J. a méltóságra nézve nagyobbak pedig a Szent István-i állam tisztségvi selőit jelentik. AKIK MÁS SZOLGÁK SZÁMÁRA ' "'· ~. • ·. jegyzetben i. AZOKRÓL. a vizigótok törvényében) is szerepel. amely kárpótlást pedig a király és az ispánok maguk között osztanak fel. amelyek profán tartalmukkal és misét zavaró elmondásukkal minősültek mihasznának. gyűlöletesnek (ociose) .. m. 170 161 A fejezet idáig tartó része egy 8.. 69. AZOKRÓL.) átvétele. 12 ~in2!_. A SZOLGÁK VAGY SZOLGÁLÓNÖK VÁDASKODÁSÁNAK VAGY TANÚSÁGTÉTELÉNEK EL NEM FOGADÁSÁRÓL URAIK VAGY ÚRNÖIK IRÁNT Hogy ennek az államnak a népe a szolgák és a szolgálónők minden támadásától és vádaskodásától mentes és szabad maradjon. 54. . . ' ostorütésekkel meg hajuk levágásával1 69 dorgálják meg őket. jegyzet) itt a szövegköm yezet okán a törzsi e l őjogokat élvező születési arisztokrácia tagjait. Z. évi tours-i zsinati határozat (Madzsar Imre: a 121..fog adni. ura' t . 112 61 . .) és a 813.. fentebb. a királyi gyűlés törvénye szerint teljesen meg lett tiltva. Ha pedig 168 és közrendűek. Vö. jegyzetben i. a királyi törvény szerint az a határozat született. tudja meg: ha_gazdl!g. Latinul: maiores natu el dignitate. hogy ugyanannyit fog a sajátjából elégtételül adni. 167 ha nagyobbak..c.ikért mindenki jelenlétében kötözzék meg valamint . AKIK A SZABADOKAT SZOLGASÁGBA TASZÍTJÁK Minthogy tehát Istenhez méltó és az embereknek legjobb. fcddjék meg és gyalázattal űzzék ki őket a templomból. miként a többieket. 392.. amelyből 40 jár a királynak.') : ~GSZERZIK A SZABADSÁGOT 171 . mmd a nagyobbak (maiores) szó. z. 161 Latinul: minores. A szolga tanúságtételét ura javára vagy ura ellenében már a római jog iustinianosi kodifikációja tiltotta. a templom előcsarnokában ekkora kisebbek vakrnerőségi. Amit ha kevélységének vakrnerőségétől ösztökélve megkísérelnc.e·I . 121 . 20. hogy ki-ki életének folyását a szabadság élvezetével vezesse. Madzsar Imre: a 142. 440. ~mely olyan történeteket. de a szolga eselekvésképtelensége a törvény előtt a barbár jogban (pl.

:I :J.. viszont az özvegynek egy fiút megilletö részre életfogytiglani haszonélvezetet biztosít. és senki ne kényszerítse öt ismét házasságra. 1 ' ~ C>" tt. i~''*"- . . ~r""' l-. ebből ugyanis veszekedés kezdődik. aki őt szolgaságban tartotta._. ne haroja el eltartóját. AKIK MÁS VITÉZEIT MAGUKHOZ EMELIK Azt akarjuk. ameddig él. illetve a nagycsalád (rokonság) mas... legyen meg erre a tőlünk kapott lehetősége. idegen.. jövevény.. 37. és táplálását tisztességesen végzi. Hasonló sors fenyegette István anyját. A törvény ez ellen lép fel. Tringli István: in: KMTL. mind az árvák részesei legyenek törvényünknek olyan tartalommal. m. Kolfüldröl Magyarországra jött és itt letelepedett vendég. hogy a verekedő 10 tinót HASONLÓAN UGYANARRÓL De ha valaki.. . jegyzetben i. a magánfamília intézménye kiépítésére.1·. csak az öt illető ruhákat. ~.. 62 fizessen. 63 . . hogy ellátja őket és velük marad. hogy régi urát elhagyja és hozzá menjen. ha viszont nincsenek. 176 Ha viszont fogadalmát megváltoztatva házasodni akar és elhagyni az árvákat.174 és senki ne beszélje rá öt arra. 175 Latinul: hospes. Kristó Gyula: a 122. az árvák javaiból semmit se tulajdonítson magának.. 408.. AKIK MÁS VENDÉGEIT 175 MAGUKHOZ EMELIK v r •. AZ ÖZVEGYASSZONYOKRÓL ÉS AZ ÁRVÁKRÓL :. . idösebb férfitagja tartott igényt.egyébként eredménytelen . aki idáig szolgaságban volt. H~lála után pedig e javai férje rokonaira szálljanak. és megtehesse velük mindazt. m A Bajor törvény ugyancsak védi a fiak birtokjogát. és megígéri. Kubinyi András: in: KMTL. hogy minden úrnak saját vitéze legyen. '.ad be. sem szállását ne tegye át más valakihez.. azt akarjuk.. hogy házasságot nem kötve özvegységben marad. [a vendég] mindaddig.„ ··· 25.visszahozatalára.1 ' .. AZOKRÓL... 176 Pogány magyar gyakorlat. hogy ha valaki fiaival és leányaival megözvegyül és megígéri.. a király legyen az örökös. Z. „J' ·• ""' .kísérlete ez a hübéri láncolat... @ AZOKRÓL. 273.: ·~ Azt akarjuk. és e követet ott valaki megveri és megostorozza. + 1 - "'-~ ~\. hogy minden java felett hatalma legyen. ~· . örvendezzék csak a szabadságnak. akinek vitéze vagy szolgája futás révén eltűnik..C\t. föembereink összejövetelén elhatároztuk. '·'--) Ha valaki vendéget jóakarattal fog. 23. 177 HASONLÓAN AZ ÖZVEGYASSZONYOKRÓL Ha pedig valaki gyennektelenül marad özvegyen. Saroltot is. a levirátus szokása szerint a megözvegyült feles~g kezére az elhalt férj öccse (kisebbik ura). ha vannak rokonai. és az. 332. . amíg szándéka szerint táplálják.. szabadsága védelmében törvényes ítéletet téve biztonságba kerül... amit akar. követét kiildi el ezek 174 István .l ·t ' c-. f 6._. semmit ne adjon. AKIK A SAJÁTJAIKAT KERESŐKET OSTOROZZÁK Ha valakinek a vitéze vagy szolgája máshoz szökik és az. hogy~mind az "özvegyek.

Ha másodszor ugyanazzal paráználkodik.. . az óvatosságot álhágva más szolgálónőjével paráználkodik. És ha a szolgálónö tőle megfogan... '~ „ .l • ~~· . Ha pedig a szolgálónő megfogan tőle. i. és szülni nem képes.. AZOKRÓL.„. ~·AZOKRÓL. 40. 39. Z. szo lgava . 30.. ·. Ha valaki pedig elővigyázatlanul.G. veszedelemre figyelmeztetjük és óvatosságra intjük [őket]. jegyzetben i. évi kiegészítése pontosan ugyanígy rendelkezik arról.J • ( .. m... még ha erőszakot követett is el rajta... és e bűnért először ~orbácsolják meg és nyírják kopaszra.iil a leány szüleivel. és az ár egyik felét a szolgálónő urának adják. mivel e királyi gyűlésben az a határozat született. a szolgát bocsássák áruba. és a szülésben meghal. óvatosságot akarunk előírni nekik. hogy a más szolgálónöjével házasságot létesítö férfi szolgaságra vettessék. 180 A Bajor törvény a hajadon szolgálóleánnyal ágyasságra lépö férfit pénzbüntetésre ítélte.. a feleség mindent. korbácsolják meg és nyírják kopaszra.„ 178 Latinul: parenles. tudja meg. ' k 181 . t egye·. fentebb. Hogy azok közül senki . ~ ~ 1 • ~t' C't. század közepi gyűjteménye és talán a Bajor törvény volt hatással. és a rabló 10 tinót fizessen a rablásért. 65 .. vagy váltsa meg magát. . Ha pedig valamely szegény vagy közrendű kísérli ezt megtenni. hogy ha valaki vakmerőségtől eltelve a felesége iránti utálat miatt az országból elmenekül. 133. 64 .179 .„iil feleségül elrabol. a szolgálónővel együtt szolga legyen. ~ . . Madzsar Imre: a 121. AKIK FELESÉGÜKTŐL AZ ORSZÁGON KÍVÜL MENEKÜLNEK Hogy mindkét nemű nép biztos törvénnyel és jogtalanságok nélkül maradjon és virágozzék. AKIK SZOL..l"t ' . hogy a leányt szüleinek adja vissza. 63-QS.LEÁNYOK ELRABLÁSÁRÓL Ha valaki a vitézek közül szemérmetlenségtől beszennyezve valamely leányt szüleinek' 78 engedélye néU. hogy ha valamely szabad más szolgálónőjét választja házasságra a szolgálónő urának tudtával. l . jóllehet utóbb ki is bék. nehogy másokkal paráználkodjanak. jegyzet.. hanem a szülésben meghal. 393.. a rablást 5 tinóval váltsa meg. elrendeltük. Ha pedig harmadszor is. m. 179 A fejezet SZővegére Benedictus Levita 9.. Z.. Vö. A szövegösszefüggés alapján itt inkább szülöket jelent.J „ SZOLGÁKPARÁZNÁLKODÁSÁRÓL Ha más szolgája szintén paráználkodik másnak a szolgálónőjével.\LóNÖKET VESZNEK 28. e királyi törvényben rendelet született. Fclix Schiller: a 130. jegyzetben i..akiket szabad néven vesznek számba ne merészeljen bárkinek is akármiféle jogtalanságot elkövetni. [a paráználkodó] kárpótolja öt másik szolgálónővel. másik fele pedig a szolga urának maradjon. ismét korbácsolják meg és nyírják kopaszra.. [a szabadot] a szabadság élvezetének elvesztével örökös . hogy bűntényben vét180 kes.·~ •• . semmint rokonokat. A MÁS SZOLGÁLÓNÖIVEL PARÁZNÁLKODÓKRÓL FELESEGUL Hogy a szabadok megőrizzék makulátlan szabadságukat. ami férje 181 A száli frank törvények 819.

de 16 tinóval való egyenértéküsége az István-törvény írójától származik. 182 A fejezet a német egyházjogból (zsinati határozatból. És ha ezt hallva a férj visszatér. és sokkal inkább az. 65-66. Tekintettel arra. ha pedig harmadszor. és Istenen kívül .). A néphit boszorkányszerü. 184 33. jegyzetben i. 8. Ha harmadszor is. 181 Latinul: striga. századi válási fomrnlákból).8 14) szász törvénye pogány szokás szerinti ördögi megesalatásnak tekinti. 442. a böjt után pedig. És ha önként akar megházasodni. hanem mansioval helyettesítette. bocsássák áruba. és senki ne merészelje őt másik házasságra kényszeríteni. Ha másodszor is ugyanezen bűnben találják. azt határoztuk. és még 16 tinót [adjon]. 182 31 . hogy boszorkányok nincsenek. és ha másodszor esik ugyanebbe a bűnbe. 166. jegyzetben i. 67 . jegyzetben i. addig birtokolj_a. fejezetének átvétele (Z. ami a berendezésből elégett. 186 Nagy Károly (768. 191 6. hasonlóan váltsa meg. ne legyen szabad neki mást [feleségül] venni az övén khiil. cikkelye mondta ki. ami 40 solidust ér. de a megszövegezésre az l. hogy ha valamely férjes asszony lopást követ el. fejezete is hatással volt (Madzsar Imre: a 121. ha valaki hisz a boszorkányokban. a fordításban célszerűbb a semleges lakhely szerepeltetése. Z. amíg_a férfit várni akarja.térjen haza.9. Solymosi László: in: KMTL. 66 mind azt. AZ ÁRTÓKRÓL Hogy Isten teremtménye a rosszindulatúak minden károkozásától szabad maradjon. 32. Z. A LAKHELYEK 183 FELGYÚJTÁSÁRÓL Ha valaki ellenségeskedés miatt másnak az é pületeit tűzzel elemészti. férje váltsa meg. Magyarországon Kálmán király l.11csát kereszt formájában a mellére. 186 34. 42. m. 191. és adják át a papnak böjtölésre és hitoktatásra.tulajdonában volt.) bübájosként értelmezi. természetfölötti erőkkel felruházott figurája. m. hasonló böjtnek vessék alá. 393-394. A BOSZORKÁNYOKRÓL185 Ha valamely boszorkányt találnak. hogy István törvénye nem vette át a mintaként szolgáló Bajor törvény domus (ház) szavát. és kiadva kezéből a többi javakat. A Bajor törvényből való a 40 solidus is. hogy mind az épületeket állítsa helyre. Szegfű László: in: KMTL.menjen haza.az egyház k1. törvénykönyvének 57. ha férfi neműt kapnak rajta lopás elkövetésén. Bp. a böjt után pedig . 465. Ilóman Bálint: Magyar pénztörténet 1000-1325. Felix Schiller: a 130. része 1.). lio Latinul: mansio. ha női neműt. ha csak nem a püspök engedélyével. AZ ASSZONYOK LOPÁSÁRÓL Mivel tehát mindenki számára iszonyú és valamennyiünknek utálatos. m. Bónis György (a 148. a szenátus törvénye szerint a n agy veszedelem óvatosságát írtuk elő a varázslók és az ártók 184 A fejezet a Bajor telrvény 10.akinek révén gyarapodik is senki mástól ne szenvedjen el kárt. Szilágyi Loránd a mansiot szállással adta vissza. a homlokára és a lapockái közé beégetve . továbbá Pippin törvényéből és Regino kánonjogi munkájából merített. a királyi szenátus azt határozta. magához véve az őt illető ruhákat. a bírói törvény szerint vezessék az egyházhoz. legyen szabad házasságra lépni. rész 6. A szó házat és háznépet egyaránt jelent. adják a bírák kezére. 42. 611.

69 . ami a ház szó latin megfelelője. az Admonti kódex újrakezdi a fejezetek számozását. ha az úr otthon van és vele harcol vagy megöli. 187 Ha pedig jóslást folytatókat találnak. jegyzet) kicsinyítő képzővel ellátott alakja. Jelen esetben szálláshelyet (szolgák lakására szolgáló szerény építményt) vagy lakhely építésére való térséget j elent. 183. .mást keressen fel házában. Századok 129 ( 1995) 48-5 1.. 11. hogy falvak még ekkor is mozogtak. hogy azok akaratuk szerint ítéljenck. 117 190 191 l Pt 3. félig földbe mélyített veremházakkal. m. 100 tinóval fizesse meg a támadást. il.) szintén házacskának. 196 Latinul: mansus. Szilágyi Loránd teleknek fordította. jelentése tehát házikó.támadást. hogy míg az István-törvény szövegét tartalmazó összes többi kézirat folysatólagos fcjezetszámozást ad. Kristó Gyula: A honfoglaló magyarok életmódj áról (Írott források alapján). század végi törvények (László 1 11 „ 19„ Kálmán kori II. De ha valamely férfi vagy nő ezentúl ezt megkísérelné. Bálint Csanád-Kovács László-Takács Miklós: in: KMTL. L. Bartoniek Emma 193 házacskának.. hogy szilárd béke és egyetértés legyen a nagyobbak és a kisebbek189 között az apostol szerint: 190 Valamennyien egyetértők legyetek stb. kicsiny lakóhely. jegyzetben i. 9. 160. hanem vitézeit küldi. amelyik egyedüliként hagyományozta ránk azt a tényt.. hogy . jegyzet. Bp.'AZ EGYHÁZNAK SZÓLÓ KIRÁLYI ADOMÁNYRÓL "'_. amelyet két szálláshellyel196 és ugyanannyi szolgával. 183.'Ül feküdj ék. Ha pedig valamely vitéz más vitéz udva_rházát. A kardot kirántó büntetése halál. 111 Á rtókról a 8-9._. fentebb. adják át az ártással megkárosított vagy annak rokonai kezére. 570. 1 • ' -. fentebb. fentebb. hogy az István-törvényt két könyvbe szerkesztették. 1.. hat ökörrel és két tehénnel. és hogy éppen a templom felépítésével igyekeztek a királyok állandó helyhez kötni a falvakat. L. amit hamuban vagy más hasonló dolgokban végeznek.. É rtelme lényegében megegyezik a mansioéval. 5 tinóval fizesse meg a támadást. 30 aprójószággal adományozzanak meg. Z. 194 A mondatot csak az. Ha viszont nem maga jelenik meg. önbírás'kodást. 192 E fejezet rendre d omust említ. 43-44.vagy házát192 támadja meg. a kard kirántásáról alkotott törvény' 91 szerint bűnhődjék. fentebb.f iu'7: . Bónis György: a 148. század].. zsinat 13. a püspökök ostorcsapásokkal szabadítsák meg hibáiktól. Ezt nyomatékosítja. Senki ne merészeljen mást megtámadni. ' t. Admonti kódex tartalmazza.elveszejtése és javai felprédálása céljából . Szabó István (A falurendszer kialakulása Magyarországon [X-XV . Z.letve kunyhónak értelmezi. elégtétel néll. 194 számára. hogy István korában teljesen megszilárdult tclepUlés volt-e. 1966. j egyzet. ~ Azt akarjuk. Ha pedig az ispán hal meg ott.jegyzet._ 11 j· \7·Tíz_fa]W95 építsen egy tem lomot. Ez a mansio (1.. lóval és marhával. fentebb. 213 . 8. 183. Ruhákról és Latinul: mansi11nc11la. 160.~~:-·~:: ~„mi A HÁZAK MEGTÁMADÁSÁRÓL l"l' . Vége az első könyvnek. ' 68 Q. „ - ~ f ' Azon ritka esetek_ egyike~ amikor az állami törvényhozás elismeri az. Ha közrendű egy hozzá hasonló másik veremházát193 támadja meg. Minden valószínűség szerint azonos a régészek ásója nyomán feltárt. 195 Latinul: villa. A latin curtis a tartózkodási hely értelmű udvarházat jelenti. 208. L. 161.. hogy egyetlen személy se merészeljen varázslással vagy ártással bármely embert eszének állapotától elfordítani vagy megölni. ·" G. Ugyanis ha az ispánok közül valaki e közös gyűlés határozata után olyan megátalkodott lenne. A puszta megnevezés alapján nem dönthető el. 16. 10 tinóval fizesse meg a „ „. jegyzet. cikkely.) arról tanúskodnak. századi nyugat-európai törvénykezés emlékei is szólnak. 457. alább. 119 L. Szilágyi Loránd kunyhónak fordítja. 188 ::~.

199 és élete végeztével fiai h. 395. 46. amíg él. jegyzetben i. A KIRÁLYI ADOMÁNYBIRTOKOK ÖRÖKÖSEIRŐL Egyetértettünk az egész szenátus kérésével. m Az újraszabályozást az indokolta. Kristó Gyula: a 89. hogy szolgája más szolgáját megölte. ezért azok nem rendelkezhettek velük szabadon. A SZOLGÁK SZABADSÁGÁRÓL 206 197 Ha valaki idegen szolgáknak törekszik szabadságot szerezni. m A száli frank törvények 819. az áldozat szüleinek kell átadni. fejezetében foglaltakat ismétli meg. törvénykönyv 6. törvénykönyv 14. vagy 110 tinóval váltsa meg. m. papról és könyvekről a püspök. 40 nap elteltével bocsássák áruba a szolgát.396. 399. 201 4. javai viszont ártatlan . ahányan lesznek. viszont szemben áll István törvénye a nyugati jogrenddel az ispánok (grófok) tekintetében. 201 64-65. 198 A törvényszöveg e helyütt az I.. 199 A püspökség és az ispánság javai a tisztség viselőit illették meg méltóságviselésük idejére. Z.és sértetlenségüket megőrző .fiainak maradjanak. amit István nem tudott és nyilván nem is akart megvalósítani. fejezetével.205 5. 201 A füjezet „Senki ne szenvedje el" szavaktól annak végéig terjedő része átvétel a Bajor törvényből. Nyugati törvények a király elleni összeesküvőt füvesztés mellett jószágvesztésre is ítélték. 46. évi kiegészítése is úgy intézkedik.. vagy adja át. ekkor pedig javai a király hatalma alá kerüljenek.202 a gyilkos ura a szolga [értékének] felét adja kárpótlásul a megölt urának.). ha tudja. Madzsar Imre: a 121. fejezete 3 . ha csak nem tervezte a király halálát vagy az ország átadását.Dc ha törvényesen" Sj'.. A fejezet eddig terjedő szavai szó szerint egyeznek az I. hogy ki-ki ura legyen övéinek és a király adományainak.asonló birtokjoggal lépjenek örökébe. 200 A 70 • 71 . 197 Ha valakinek a szolgája más szolgáját megöli. jegyzetben i. . törvénykönyv 21 . ha pedig nem. A SZOLGÁK SZOLGA GYILKOSAIRÓL viszont a király gondoskodjék. m. ha urának tetszik. tételével. 47-48. hogy az egyház javai nem a püspökéi (Z.avakkal kezdődő mondat idáig tartó része csak az Admonti kódexben olvasható.) e fejezet forrását egy szász törvénykezési emlékben kereste. jegyzetben i.203 2. 198 kivéve azt. Senki ne szenvedje el bármiféle vád okán javai megkárosodását. Nyugat-Európában ugyanis ekkor már örökös grófságok voltak. m.200 az főbenjáró ítélet alá essék. akiknek kétharmad Felix Schiller (a 130. és árán osztozzanak meg. hogy a szolgát. Felix Schiller: a 130. vagy más tartományba nem menekült. ami a püspökséghéz és az ispánsághoz tartozik. A GYILKOS SZOLGA MEGVÁLTÁSÁRÓL A szabadot204 megölő szolgát. Z. aki szabad embert ölt. m. hogy bárki is a király halálára vagy az ország átadására tört. Nyugati törvények is hangoztatják. jegyzetben i. De ha törvényesen úgy találnák. ugyanannyi szolgával fizessen. vagyis ezen úr ne bünhödjék amiatt. s ebből alkotta meg helytelenül a fejezet De liberatione (A felszabadításról) címét. 206 A fejezet idáig tartó része csaknem szó szerint egyezik az I. hogy a gyilkos szolga ura is részesedjék kárpótlásban. 67--09. 204 Az Admonti kódex írója forrásának a liber genitivusaként szereplő liberi alakját tévesen liberari formában olvasta.lollárllcrítőkről 3.

két fülét 5 tinóval váltsa meg. adott esetben a II.. tinóv~~a~ ha tudj a. hogy ispánját igazságtalannak mutassa. hazuggá lesz..-' amennyiben tudja. ha tudja. és kétszeres elégtételt nyújtson.'1'4. Ha ugyanő harmadszor is lopást követ el.két vonatkozásban is . nélh. vágják le. a szolgák törvényeinek208 vessék alá. AZ ISPÁN ERŐSZAKOSSÁGÁRÓL Ha valaki a szabadok közül lopást követ el. ha pedig harmadszor.Yáltsa meg mafillt. egyharmad része a szolgák uráé. 208 A szolgák törvényei (leges servonim) kifejezés nem külön.i.{J. A K.. hasonló törvény alá essék.. vagyis hogy az uralkodót a mennyiség kéthannada (azaz háromból két rész) illeti. adja vissza.:•.~ÁO. · / • 1 '.. (E' A JOGTALAN FELLEBBEZÉSRŐL ·. és még ráadásul a sajátjából ugyanannyit adjon. élete elvesztésére ítéljék. A HAZUGSÁG MEGFIZETÉSÉRŐL HASONLÓAN UGYANARRÓL Ha másodszor.8... 73 . ha pedig nem. . törvénykönyv 6. 'J:ASZABADOK LOPÁSÁRÓL 10. 209 Gondolati rokonságban áll a 858. Ha orra levágása után újból lopást követ el. a csalást adja vissza. a király pedig az ő részéből harmadrészt adjon az ispánnak. m A módosítást két körülmény indokolta.207 SZOLGÁK LOPÁSÁRÓL . bocsássák áruba.'<'-<~'"'' . A második szabályozás már tekintettel volt a felszabadítani akart szolgák számára._ ó {.. Ha valaki az ispánok közül bizonyos ürüggyel amit jogtalanul elvesz209 a vitéztől. 10 aranypénzt adjon ispánjának. hogy tőle erőszakkal vették el. és ezenfelül még ugyanannyit fizessen.iilözze az életet. ~ Ha valaki a szolgák közül előszörkövet el lopást. \ ) "'- • • ••• '~ Ha valaki ispánok közül a király részét elcsalja. továbbá feltünik . 11.a „király ketteje" elv. vágják le.. 52. 72 Ha pedig valaki a vitézek közül az önkéntes ajándékról azt mondva. hanem a szolgákra vonatkozó törvényhelyet.e a királyé.r<>. Ha pedig ugyanő eladva is lopást követ el. fejezetét. Z.IRÁLY ELÉGTÉTELÉRŐL rész. ha pedig nem. e törvénnyel elégtételt határoztunk adni: ha először. Ha valaki a vitézek közül az ispánja által jogosan meghozott ítéletet elutasítva a királyhoz fellebbez azzal a céllal. kizárólag a szolgákról szóló törvény(könyve)t jelent. évi quierzy-i zsinat előterjesztésével. nélkülözze ezt. és orrát_1. adja vissza a lopott dolgot. ha pedig nem.

így értelmét vesztett töredékről van szó. hogy a királyi gazdasági. és valamennyi hivő közösségétől m Latinul: curia (más kézirati hagyományban: curtis. vagy bármifele összeesküvést megkísérel. a gyilkosságra vonatkozó elégtételt fizesse meg. Debrecen 1998. 212 A II. ne leljen menedékre az egyháznál. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 212 21 0 Az „ugyanazzal a karddal veszejtsék el" szavak szó szerint egyeznek az I.).udvarházakat jelenti.röviddel utóbb gyökeresen megváltozó . pusztán a kirántásért a gyilkosságra vonatkozó elégtétel felét fizesse meg. Bóna István: Az Árpádok korai várai. illetve közigazgatási-védelmi központok élére szolgákat állítottak. fentebb. 214 Latinul: civitas. 21 6 Ha pedig valaki kirántott karddal más valakit megsebesít akár a szemén. Azokat az .} A KIRÁLYI UDVARHÁZ213 VAGY VÁR 214 ÉLÉRE ÁLLÍTOTT SZOLGÁK TANÚBIZONYSÁGÁRÓL Ha valakit a szolgák közül királyi udvarház vagy vár élére állítanak. fejezetében olvashatókkal.a várispánságok székhelyei . akár a lábán.2 22-60. jegyzet) regalis.viszonyai (kevés alkalmas ember jelenléte) alapján lehet megérteni. Míg azonban ott már a kard kirántásáért halál járt.j A KARD KIRÁNTÁSÁRÓL SEBEK NÉLKÜL Ha valaki dühtől eltelve kardot ránt. és mégsem károsít senkit. illetve azzal összefüggően hozza. 192. erre l. 211 [14. itt csak a karddal történt emberölésért. Eredeti szövegösszefüggésébő l kiszakított. 9. tanúbizonyságát az ispánoké között fogadják el. 216 E mondatot két kézirat is a következő fejezet címével együtt.@ A KARD ÍTÉLETÉRŐL Ha valaki karddal embert öl. István korának várai .túlnyomórészt föld-fa szerkezetű várak voltak. vagy a kfsérletet tevővel tudva egyetért. akár a kezén. 695. fejezete az I.} A KIRÁLY ÉS AZ ORSZÁG [ELLENI} ÖSSZEESKÜVÉSRŐL Ha valaki a király vagy az ország ellen összeesküdik. 215 István korának . 75 . És ha valaki a király élete vagy méltósága ellen bármilyen módon bármiféle összeesküvést sző. akik alacsony társadalmi presztízsük ellenére magas (ispáni) tisztséget viseltek. 74 [17. törvénykönyv 12. és a sebesült e sértetlenül egészségesre gyógyul. ha a vitéz ispánját megöli.15. Szeged 1996. átkozzák ki.országban szétszórtan elhelyezkedő . tulajdon testének hasonló veszteségét szenvedj e el. a nekik alávetett (udvarnok) népesség által megtermelt javakat az utazó (az országot bejáró) király és kísérete felélte. 211 L. fejezete sommás megállapítását részletezi és árnyalja. jegyzet. Jánosi Monika: Tö rvényalkotás a korai Árpád-korban. sebéből [15.} A KARD OKOZTA SEBESÍTÉSRÖL Ha pedig valaki karddal megsebesít valakit. fentebb. törvénykönyv 16. 73-77 . törvénykönyv 16. 210 ~A TAGOK MEGSEBESÍTÉSÉRŐL L {16. 162. ugyanazzal a karddal veszejtsék el. 215 Hasonlóan ha a szolga az urat. amelyek királyi tulajdonban voltak (Szovák Kornél: in: KMTL.

nem jelenti. Az összeesküvö menedékjogának megtagadása a magyar törvény önálló intézkedése.:. mind pedig a . Jánosi Monika: a 215. m. 224 A „szabadok törvénye" későbbi i~teháLne~ eredeti sz. 70-72.övegállománynak. és hallgatásra kéri őket.). a tizediket Istennek adja. jegyzet).. Ha csak egyetlen [embert] rágalmazott meg. zsinat 2. jegyzetben i. 213 Az Admonti kódexben: udvornich. 221 m A fejezet gondolati. 397. Jánosi Monika: a 215. 220 {19.És ha valaki" szavaktól annak végéig terjedö része megegyezik a Kálmán kori II. kivált Benedictus Levita gyűjteményével (Felix Schiller: a 130. tolvajként ítéljék el. 76 . ~ Ha valakinek Isten fizet adott egy évben. 221 AzAdmonti kódexből hiányzó hat fejezet (II.' Ha valaki hamis tanúbizonyságot tesz vagy rágalmazó beszédet mond222 mások ellen..(\lc"ú. jegyzetben i. 119 Atizedre1. 207. és ha valaki tizedét elrejti. 218 A fejezet .).·o „. és ha valaki a püspök javára elkülönített tizedet ellopja. a hazugság bűnéért csalárd nyelvének két[szeres] elégtételét fizesse meg. 77 . lopást követ el. és az efféle teljes elégtétel a püspökre tartozzék./. 14.19. helyenként sz. Az udvarnok a királyi udvari szervezet szolgai jogállású népessége.YA TIZEDRŐL _ . akiket köznyelven udvamoknak223 neveznek. 696. cikkelyével. veszitse életét. a fent mondott büntetés alá essék. Nem volt tehát sem a szolgáknak (1. fejezetével (Z.. ez Kálmán kori vagy későbbi interpoláció lehet.24 szerint ítéljék el. Bónis György: a 148. és őt meglelik... m. sem a szabadoknak külö n törvény(könyv)Ok.). Gerics JózseCa 123. 56. 81-82. Draskóczy István: in: KMTL.. @ TOLVAJ TANÚBIZONYSÁGÁT NE FOGADJÁK EL Ha valaki azok közül. fentebb.Lv'• •. jegyzet. fentebb.j AZISPÁNOKRAVASZSÁGÁRÓL • Ha valaki ravaszul bármelyik ispánnak vagy más hű személynek azt mondja: „Hallottam.. jegyzetben i. 67. m. • 222 Az Admonti kódexen kívüli kézirati hagyományban mind a fejezet címében. jegyzetben i. Ezzel megSZllililC az udvarnokok szabad vagy nem szabad jogállása között a fejezet szövegében található ellentmondás. 220 A fejezet tartalmi és szöveg szerinti egyezést mutat frank kori törvénycikkelyekkel (Z.övegszerü egyezést mutat a 84 7. m... 218 219 fí/[§. és 3. I r·. a sza~nye'!. hanem a törvénykönyv más cikkelyeivel egykorú. . d<:. 55.. fosszák meg nyelvétől. jegyzetben i. 208.56. 95.hamis tanúbizonyság vagy rágalmazó beszéd" helyén a „hazugságok" szó szerepel. 21 7 És ha valaki bárki effélét ismer. hogy a király a te elveszejtésedre szólt". Vége István király törvényének. 454. Z.] A RÁGALMAZÓKRÓL fosszák meg. m . kilencet fizessen. és bár képes bizonyltani. tanúbizonyságukat pedig a szabadok között ne fogadják el.[20. hogy az ördög ravaszságával kölcsönösen elválassza őket. évi mainzi zsinat 5.) nem tekinthető interpolációnak.

Forrásként elsősorban a vértanú-püspök római. és érseki vállszalagot adományozott neki. Johannes Canaparius apát által 999-ben irt életrajzát és néhány prágai kútfőt használt.). Bonifác néven pedig a pécsváradi apátságot is vezethette. Brúnó 10051007l l008 tájára keltezhető második magyarországi útján juthatott ezen új információk birtokába. Gizella magyar királyné fivérével. Szilveszter pápa (999-1003) téritő­ érsekké nevezte ki. amelyet 1004. 1008. s itt a fekete magyaroknál térített.1015) és a Dnyeper alsó szakaszánál élő pogány besenyőkhöz ment téríteni. hogy hosszabb időt töltött újból térítéssel Magyarországon. 1002-ben II. szóképek és szónoki kérdések gyakori alkalmazása élénkíti. és felékesítették az érseki palliummal. 2297. 997-ben Ill. Karwasllíska: in: MPH. 1004-ben hazatért Szászországba..). évi szászországi tartózkodásakor írt. (redactio brevior) (az általunk közölt ·szöveg: 19„ 22„ 61. 45. a korabeli szerzetesi reformmozgalom vezéralakjaival. hogy elkezdje a térítést a poroszoknál. 1008-ban Vlagyimir kijevi nagyfejedelemhez (980. de bőségesen meritett saját. elő­ kelő családban. 3. A vita hosszabb változatában (redactio longior) csak röviden emlékezik meg a prágai püspök magyarokhoz fűződő kapcsolatáról. ahol találkozott Brúnó augsburgi püspökkel. Neilosszal és a kamalduli rend alapítójával.1009 közötti lengyelországi tartózkodásakor egy rövidebb s teljesen nem kidolgozott változatban is elkészítette az Adalbert-biográfiát (redactio brevior). majd miután a svédekhez is küldött egy misszióspüspököt.QUERFURTI BRÚNÓ: SZENT ADALBERT PRÁGAI PÜSPÖK ÉS VÉRTANÚ MÁSODIK ÉLETRAJZA Querfurti Brúnó német (szász) térítőérsek. s ebbéli tevékenysége közben halt vértanúhalált a Visztula folyó balti-tengeri torkolatának vidékén (1009. Brúnó sajátpéldaképéről írott életrajzának hangja szenvedéllyel telített. 1009 elején 18 segítőtársával útra kelt. III. egyházi író 974 táján született a Merseburgtól nyugatra fekvő Querfurtban. 1003ban Bronó Regensburgba. Querfurti Brúnó első munkája a Szent Adalbertről szóló életrajz volt (Sancti Adalberti Pragensis episcopi et martyris vita altera). Rokonához.69. 79 . 1008 második felében Lengyelországba érke- 78 zett. Egyes hosszabb részleteinek magyar fordításai: Karácsonyi János: Kik voltak az első érsekek? Századok 26 (1892) 203. onnan Magyarországra jött. (redactio longior). NS. ennek egyik fontos többlete éppen a Géza kori magyarországi kereszténységgel foglalkozik. Ezt követő életszakaszának időrendje vitatott. JV/ 2. március 9. Szent Adalbert vértanúhalálának hatására Brúnó 998 februárjában belépett annak római kolostorába. Merseburgi Thietmarhoz hasonlóan a magdeburgi érsekség dómiskolájában tanult. stílusát a metaforák.41. Kolostori évei alatt megismerkedett a bazilita aszkétával. császár 996-tól) udvari papjává tette. a Szent Bonifác és Elek bencés apátságba. majd ugyanott kanonok lett. Rómában és Németországban szerzett értesüléseiből is. Mérvadó kiadása: H. ahol később a Bonifác szerzetesi nevet vette fel. Ez utóbbival 1001-ben az itáliai Pereumban remetetelepet létesített. kísérői közül egy papot a besenyők püspökévé szentelt. Ottó (király 983-1002. Romualddal. az bizonyos. de mindezek mellett történeti értéke meghaladja Canaparius művéét. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. ahol Merseburgban püspökké szentelték.

jegyzetben i. hogy olykor követeit küldte. 226 Adalbert nevelője (papas) Radla volt. 290. 1902. ln: Glatz Ferenc-Kardo~ József (szerk. 214. lelkének pedig egy ilyen állás csak árt. alább. Az elmélet lehetetlenségnek nyilvánítja a Szent István Adalbert általi megkeresztelését hangsúlyozó magyar hagyományt. Újabban Györffy György (a 108. s pannonhalmi apáti működését követően mint érsek a magyar egyház időrendben második. amikor a cseh kereszténység állapota és a helyi vezető réteggel folyamatosan romló viszonya miatt újból távozásra készült föpapi székéből. E teória szerint a Sebestyén Radla szerzetesi neve volt. illetve a részleteiben hiteles. aki 995-töl Géza nagyfejedelem udvarában élt szerzetesként. Bogyay Tamás: Szent István és Szent Adalbert prágai püspök.: a 38.. Maga pedig nagy munkát fektetett abba.. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. 156.). öt mindenképpen el kell helyezni az első ezredforduló magyar egyházi vezetői között. jegyzet.182. m.Rasina-Sebestyén-azonosítást. m. 1002.. így szólt nevelőjéhez: 226 „Biztosan tudom. amint azt az életkor. jegyzetben i.160.Erdélyi László: A pannonhalmi főapátság története. hogy vagy [oda]jössz. mind s~zemélyes látogatások vonatkozásában. hogy milyen eszközzel. Nem említi Querfurti Brúnó Adalbert papas-ának (azaz Radlának) érseki rangját a kései keletkezésű. 227 Adalbert és a magyarok kapcsolatát a legújabb kutatói állásfoglalás a vértanúnak a prágai püspöki székbe kerülésétől (983) onnan való végleges távozásáigJ9~4 körQJ. ezzel szemben 1007-ben már Anasztáz szerepel a biztos hitelű frankfurti zsinati aktában a magyarok érsekeként (DHA. 42-43.): a 16. Nem jött álom a szemére amiatt. illetve a külön létezőként felfogott Anasztázzal is megkísérelte azonosítani. jegyzetben i. s közvetítői tevékenységét a Gizella és Vajk-István házasságában kicsúcsosodó 990-es évekbeli bajor-magyar kapcsolatokban.!. A Radlától elválasztott Sebestyén érsek történetiségét kútfók támogatják.. sem saját magának nem használt a hiábavaló munka. 16.• rendszeresnek gondolja rtiildKövetek küldése. Első korszak: A megalapítás és terjeszkedés kora 996-1243. a kereszténység árnyékát nyomta rájuk. milyen erénnyel próbálja elfojtani a születő bűnöket. rövid ideig hivatalban maradt vezetője lehetett Kútfók azonban nem támasztják alá a Radla. Domokost felváltó. 199„ 210-213.. évre datált pannonhalmi oklevél függelékében és a Hartvik-legendában említett Sebestyén (esztergomi) érsekkel. Azt sem szabad elhallgatni. viszont elképzelhetőnek tartja a püspök bérmálói szerepét. s így egész egyszerűen nem marad idő a fiktív Radla-Sebestyén érseki működésére. L. olykor pedig saját maga ment a -közelben elhelyezkedő magyarokhoz. vagy soha többé nem fogsz engem látni". 46-47. 81 .). hogy sem azoknak. uö. Ezért a püspök225 úgy gondolván. a körültekintés. m. Személyét a korábbi kutatás az As(e)rik-Aszkrikkal egy személynek gondolt Anasztáz érsekkel. HOSSZABB SZERKESZTÉS 80 ('. 1005-1007/ 1008 között szerzett magyarországi információkat feldolgozó rövidebb szerkesztésben.) azonosnak tekinti a Szent Gellért nagyobbik legendájában tévesen 1O15 körül szerepeltetett Rasina pannonhalmi apáttal. s a fentiek alapján problematikusnak nevezhető Radla-azonos!tás feladásával Domokos egyetlen szereplése (1002) és Anasztáz (=As[e]rik?) frankfurti említése (1007) között juthat számára hely az esztergomi érseki trónon. I. A fenti életrajzrészlet a püspök prágai működésének második szakaszára (992-994 körül) vonatkozik. s miután kissé eltávolította őket a bűntől. hogy ne mulassza el az egyháziak és a nép fegyelmezését. 181. a méltóság és a bűn minősége követelte.227 225 Szent Adalbert prágai püspök. de mindezeket a próbálkozásokat a különböző források egybevetése semmissé tette.. Bp. ahol én vagyok.

204. uö. 83 . jegyzetben i. fentebb. m.A birodalom kormányzásáról" címü.182. a bambergi székesegyház felszentelésének idejéből származik. 199.. 68. A magyar törzsszövetség vezetőjének címe magyarul talán „nagyuram"-ként hangozhatott. és mindazt. Szegfű László: in: KMTL. 218. Aserik. s éjjelre hiábavaló fáradsággal visszatért a városba. 'IV/3.). m. 212 Géza felesége (Prokuj gyula testvére és Vajk-István anyja) Sarolt volt.. hogy milyen súlyos bűnt követett el a püspök elleni vétkezéssel. Minderre 1. jegyzetben i. Elsö korszak: A megalapítás és terjeszkedés kora 996-1243. NS. Egy másik órán klerikusa. és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál ez a tétlen és bágyadt kereszténység. de pogánysággal vegyült össze a beszennyezett vallás. Bp. Makk Ferenc: Megas nrkhon. 229. pécsváradi apátként. szemrehányólag sok haszontalanságot beszélt a szent férfiú ellen. s ami bűnt a 228 As(e)rik Adalbert környezetébe tartozott. jegyzetben i. l. Bíborbanszületett Konstantinos . amely azonos jelentést hordoz Brúnó latin kifejezésével. nem volt képes megtalálni.216. az 1015. „. 215.1301. Hartvik-legenda. jegyzet. Miután útra kelt. hogy azt az utat. I. A senior magnus kifejezést alkalmazta Brúnó egy másik művében Vlagyimir kijevi nagyfejedelemre (980. görög rítusú kereszténységre vonatkoztatja. mintha többé nem akarná őt látni. ráadásul a Hartviklegenda azonosítja Anasztázzal. 200.1015) is (MPH. ami . esztergomi. Tanulmányok a magyarság régebbi történelméről. 45-46. 140. Erdélyi László: A pannonhalmi föapátság története. először Adalbert munkatársaként. Ezekben a napokban230 [levelet] küldött a magyarok nagyfejedelméhez. 950 körül írt tö rténeti munkája Árpád méltóságát a megas arkhon görög méltóságjelölövcl határozta meg. de helyezték azt a püspök prágai működé sének idöszakára is.. 79-80. Az itt idézett biográfiarészleten kívül As(e)riket (akit egy középkori szövegromlás hatására nevezünk gyakran Asztriknak vagy Aszkriknak) több hazai kútfő (Szent István nagyobbik legendája.. az arcátlan perlekedéssel eljutva a felfoghatóság határáig.144. dorgálóan. [de] kezdtek eltévedni.. eltávozott tőle nagy kese1űséggel. 78. mégpedig úgy. évi hamis pécsváradi alapítólevél) és külfüldi forrás (Adalbert prágai püspök szenvedéstörténete és A bambergi Szent Péter-egyház felszentelése) említi. L. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. 181. sőt becsmérlö kifejezéseit a magyar fejedelmi házban Sarolt által képviselt ortodox. 221. 44-45. Szeged 1998. amelyet mint a tenyerét ismert. 594. Az életútjára vonatkozó források összegyűjtése után Anasztázzal azonosítja. így uz szóhasználatában a nem királyi méltóságot viselő s a N émet-római Birodalomtól független kelet-európai „államfök"-re alkalmazott megnevezésnek látszik. 233 Van olyan nézet is. s így nem tekinti a magyar egyháztörténet szereplőjének Püspöki Nagy Péter: Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstöl a tatárjárásig. Györffy György: a 38. „magyar" érsekként). s ennélfogva a magyar egyház egyik István kori vezetőjeként értékeli Györffy György: a 108. amely Brúnó lekicsinylő. 233 Ahhoz az akkor odamcnő követek útján m Adalbert második római tartózkodásának idejére (994-996) tehetö. m. sobottini és székhely nélküli. Ennek vezetése alatt kezdődött cl a keresztény hit.férjéé volt. Személyére 1. Évhez köthető említése 1 012-ből.. In: Makk Ferenc: A turulmadártól a kettöskercszlig. 1902. jegyzetben i.... kalocsai püspökként. Veszprémy László: in: KMTL. 211 A magyarok nagyfejedelme (Ungronm1 senior magnus) Géza volt. Bratislava 198~ .: a 38.231 sőt inkább annak hitveséhez?32 aki az egész országot egy férfi kezével tartotta hatalmában. Györffy György: a 38.229 RÖVIDEBB SZERKESZTÉS o 23 . A kérdés számos körülmény miatt nem tisztázható pontosan. egész nap lovagolt emberével. Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000. fentebb.17. maga irányította.228 miután dühös lélekkel. az Isten színe előtt teljes szívéből kezdte megbánni.. majd különféle egyházi tisztségekben (meseritzi. valamint a bambergi kútfökben szereplő As(e)rikkel való -azonosíthatóságát. Személyére összefoglalóan 1. Tagadja Anasztázzal és a magyar. 82 haragtól vezérelve mint ember elkövetett. 210 L. 70. m. 39. jegyzet. 96. 98. 48-49. A büntetésből rájött.

27-84. jegyzet.. szép és jó volt. 226. ahol elnyertem az apostoli pápa szájából az evangélium hirdetésének 234 84 Radláról van szó. ha nem.). A szerzőre vonatkozó ismereteket l. (az általunk közölt szöveg: 51-52. fentebb. fentebb. L. tartsd [magadnál]. úgy kívánja és szereti teljes bensőjéből. Gyakran eszembe jut ez a férfi. 12. nem az emberen áll. Karwasllíska: tn: MPH NS. azaz Adalbertedhez". fentebb. 78-79. ami nekem igencsak tetszik. majd 1008-1009 közötti.az értesülései alapján írom mindezeket. III 2569. oldal. szólt „megfelelő engedéllyel. hogy hallotta azt a szentet [így] beszélni: „A hiú dicsőségért soha semmit sem tettem.2570. Ugyanis. századi. s mint ember nem is akart. JÁNOS ÉS TÁRSAIK ÉLETÍRÁSA AVAGY SZENVEDÉSTÖRTÉNETE . apátom üdvös tanításaitól fellelkesülve. IV/ 3. Úgy mondja. hogy ennek szájából hallottam egy dolgot. tőlem. 234 ha a szükségszerűség és az ő hasmálhatósága azt követeli. [MÁSKÉNT] BENEDEK. 85 .ismertté kívánok tenni. s ahogy azok mondják. valószínűleg Magdeburgban keletkezett kódexben maradt fenn több címváltozattal (Vita quinque fratrum eremitarum. Mérvadó kiadása: H. bizonyára lengyel szóbeli források alapján. vágyódó lélekkel és elfáradt lábbal Rómába235 jöttem. l 0. Isten miatt küldd hozzám!" Neki pedig titokban eltérő szándékkal és más tartalommal küldött egy írást: „Ha tudsz". most mint a szomjazó lélek a hideg vizet. Vita vel passio Benedicti et lohannis sociorurnque suorum). egyetlen 12. [akkor] futva-menekülve próbálj meg eljutni a téged vágyakozva kívánóhoz. akit-mint a vértanú szolgáját . QUERFURTI BRÚNÓ: AZ ÖT REMETETESTVÉR ÉLETRAJZA. azonban tőlem. két szakaszban történő elkészültét feltételezi). Ö ugyanis már akkor szerzetes.efféle szavakkal kiildött levelet: „Nevelőmet. Az azonban nem tudott jönni. a meredek csúcsra felhágót [azonban] akkor mindig elkerülte. ha pedig nem. jegyzet. akik már akkor is ismerték. amit a Pereumból a poroszok megtérítésének szándékából Lengyelországba került s ott három lengyel segítőjükkel 1003-ban meggyilkolt Benedek és János remetékről írt. hogy az nem hajt valakit. Querfarti Brúnó második munkája. a mindenkinél nyomorultabbtól mindkét lábával visszahátrált. Megvallom.. akinek. Az időrendiségre kevés figyelmet fordító mű részletesen foglalkozik a két testvér életútjával. 235 L. Ugyanis ahogy elbeszéléséből ma hallod. Néhány nap múlva. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. . Megírását 1008. a népek legjelentéktelenebbikétől messze futott örök száműzetésbe".1009 fordulójára tehetjük (a Brúnó tartós lengyelországi működését valló ottani kutatás viszont 1006-1007.

Acta Universitatis Szegedicnsis de Attila József nominatae. a Radixbona ~ó gyökér. illetve földrajzi elhelyezkedés alapján is magyarázni.238 a szlávok területére való utazásom irányát. jegyzetben i. 56. 2 16. tengeri és szárazföldi út annyi föradalma után Regensburgba értem. császár 996-tól) ösztönzésére indultak el Pereumból 100 1 novemberében. m. A keresztény hittérítésre utal. pontosan máig nem lokalizált remetelakban várták mindhiába. Brúnó 1003 elején érkezett a városba. és az út ellenségekkel volt tele.) a Duna és a Dráva alsó szakaszának 87 . míg Kristó Gyula (A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. 553. róla szóló életrajz és szenvedéstörténet (Vita el passio Sancti Br1111011is episcopi el martyris Querfordensis) is megerösíti. itáliai szerzetespapok voltak.itt még a 11. s így vette útját a magyarok fel é. akkor az ország déli részein való elhelyezkedésük bizonyítottnak tekinthető. ahová akkoriban szálltam hajóra keleti irányba. annak Magyarország alsó rési:cin sebesüléssel járó térítömunkájáról és későbbi vértanúságáról szóló passzusát Brú nóra értelmezzük (l... 166..1002. megváltoztattam. hiszen ezt a fenti részleten ("beteg vállal") és Szent István nagyobbik legendájának Bonifácra vonatkozó szakaszán kívül egy végleges formáját csak a 15. 238 Az író itt bizonyosan a Cseh Hercegség birtoklása miatt kitört elsö német-lengyel háborúra ( 1003.lehetett hozzájuk eljutni. Ha az infinno lwmero kifejezést „gyenge vállal" formában értelmezzük.. A fenti forráshely bizonyítja. ahol (pedig] a szentekkel felérő testvérek nagy bosszúsággal várták jövetelemet. 244 Az evangéliumot. 187. 236 Majd a nehéz. s Brúnó és ill. 172. században elnyerő. század elején megszokott nevén mint a szlávok földje (regio Sclauorwn) szerepel . s ha Szent István nagyobbik legendájának Bonifác pécsváradi apátról. hogy Brúnó elsö magyarországi téritése idején (1003-1004) még nem volt püspökké szentelve.1005) utal.173. pápai megbízatással rendelkezö Brúnót egy. 215. ritkábban az ott a Dunába ömlö Regen folyóval kapcsolatba hozható Regina Civitas néven emlegették. Tóth Sándor László: in: KMTL. 278.ahonnan Rómába érkezett Brúnó . 237 L. amely a mai Lengyelország északkeleti részén és az Orosz Föderáció jelenlegi kalinyingrádi enklávéjának területén élt. 163.. XXX/2. amit régi nevén Radixbonának neveznek. Györffy György: a 108. 1363-1364. Az őket követni kívánó. hogy Lengyelországot útba ejtve .11-én három lengyel segítöjükkel együtt rablótámadás áldozatává váltak. Poznantól északnyugatra fekvö. mivel a háborúk nem kíméltek.: a 38. 245 A fekete magyarok (Nigri Ungn) kiléte máig nem véglegesen tisztázott. fentebb. 172-173 . s így az érseki vállszalagot sem viselhette jogszerűen. Györffy György: a 38. Szilveszter pápától (999-1003) kapott térítői megbízást és érseki vállszalagot (palliumot). A magyarországi kutatás egy vonulata a magyarokhoz a 9.188. Ottó német-római császár (király 983. jegyzet. A középkori latinságban általában Ratisbona. Adalbert 236 A fent leírt események 1002 öszére vonatkoznak. SS.cngcdélyél.). 241 Adalbert prágai püspök 997.a pogány poroszokhoz menjenek téríteni. 242 A szövegből kiderül. m. jegyzetben i. 239 Benedek és János.) a rejtélyes etnikumot Ajtony törzsi állama népességének tartja.minden valószínűség szerint a Dunán .. uő. s [akkor] az ígéretem megszegéséről és a testvérekkel szembeni csalárdság bűnéről való emlékezésnek még az ámyéka sem maradt meg szívemben. hogy Brúnó nem tudott s talán a zavaros viszonyok miatt 1003-ban még nem is akart eljutni Jánoshoz és Benedekhez. s annak lakhelyét a Maros és az Al-Duna közé lokalizálja. 243 Első magyarországi missziós útján fizikai inzultus érhette Brúnót. jó forrás' elnevezés tipikus középkori szófejtésnek látszik. jegyzetben i.alapító Romuald ( + 1027) ekkor már nem tartózkodott ott. században csatlakozott kavarok 11.). 237 Akkor ott. századi utódait látja bennük. Erre l. jegyzetben i. A szövegben szerepló apát személyét nem ismerjük.279. m. s 1003. 86 42 megölése241 miatt igazabb indok irányított volna~ nem sikeres 44 43 munkával és beteg vállal2 kezdtem az örömhírt vinni a fekete 245 magyarokhoz. hogy vízi úton . Radaspona. november 10. m. 14. A fekete magyarokban kavarokat látó k utatók közül Györffy György (a 38. 24-0 A poroszok (Prun) balti pogány nép volt.240 ahová az újdonsült szent. 239 Majd miután mellőztem a poroszokat. április 23-án a poroszok körében végzett térítés során szenvedett vértanúhalált. akikről a fenti életrajz szól. amely Bonifácnak a kutatás által máig sikertelenül azonosított magyarországi Prago városnál történő megtámadásáról ad hírt (MGH. de régóta próbálják a népnevet politikai különállás. akkor arra utalhat. Acta Historica 82 (1985] 12. hiszen a pereumi (ma Pereo Olaszországban) remetetelepet. A német szerzetes II.

Karwasmska: in: MPH NS. Mérvadó kiadása: H. 88 QUERFURTIBRÚNÓLEVELE A szerzőre vonatkozó ismereteket l. aki a színmegjelölésben . JV/ 3. s fekete magyaroknak a 11. a kijevi nagyfejedelemnél. 89 . 100. Az irás fő célja az volt. Újvidék 1997. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. Tagadj a a kavarokkal való identifikálás lehetőségét Tóth Sándor László (A fehér és fekete magyarok problematikájához.cmeimre. fentebb.). illetve a besenyőknél tett térítőútjairól.1025) való kibékülésre és a porosz térités újraindítására. 1009 első hónapjaiban). .steppei párhuzamok alapján . /.aki nem több. amíg meg nem találom Krisztust".). sem a nyugalmat szempilláimra engedni.még honfoglalás előtti hagyományt hordozó égtáji orientációt lát. s aki jobban akarná az irántatok való összes tiszteletet a 247 Német király (1002-1024. oldal.98. Henrik királynak247 B. !. További mérvadó kiadása: DHA. császár I 014-től) intézett levelét egy.[rúnó] . és a mindent látó Úristennek tetszik.88. Querfurti Brúnó 11.106. 86. 429. 78-79. Fuldában. Az egyház iránt kegyes férfiúnak. mint egy nyomorult személy.[kívánja] mindazt. aki [nálam] jobban szeretné a ti üdvösségeteket az Istenben. ln: A honfoglalás 1100 éve és a Vajdaság.ezeket mondogatva magamban: „Nem fogom sem az álmot addig S/. 97. ami egy királyhoz illik. 246 Zsolt 132 ( 13 1) 4. Brúnó hevesen kárhoztatta Henriket a keresztény lengyelek ellen a pogány ljuticsokkal kötött szövetsége miatt. (az általunk közölt szöveg: 97. latin nyelvi gyakorlatokat tartalmazó. császár 1014-től). Henrik német uralkodóhoz (1002. század eleji magyar szállásterOlct keleti részén elhelyezkedő négy törzset tekinti. már Lengyelországból írt levélben pontos kronológia nélkül számol be magyarországi. egyetlen élő sínes a földön. A vallásos királynak kétségkívül mindent tudnia kell.430. A valószlnűleg 1008 végén (más nézet szerint közvetlenül az érsek poroszokhoz való indulása előtt. hogy rávegye a német királyt a Brúnó által nagyra becsült Vitéz Boleslaw lengyel fejedelemmel (992. 44-48.1024. 246 tágabb környékére helyezi őket. valamint a svédekhez indított misszióról. 5. majd Kasselben őrzött kódex tartotta fenn .

Brúnó második. Az Isten tetteit feltárni és megvallani tiszteletreméltó dolog. aki előttem járt. jegyzet) azonosítható pápai „elsö követség" fo lytathatott térítést. Hallottam a fekete magyarokról is. aki eddig megakadályozta: a kegyes Isten és uram. 553-554. amilyennek lenned kell: a szent egyház kegyes és szigorú kocsihajtójának. alább. a legdrágább Péter. amikor a magyarok földjén időztem. s olyan. ha nem akadályozza meg az. fentebb. jegyzet). fentebb. 113 Bár a szöveg nem mondja meg nyíltan. s leginkább előttetek nem szabad elhallgatni. Bizonyára már a napokat és hónapokat is kitöltötte az egész év. akikhez Szent Péter első követsége256 ment . m. 323. hogy megtérve kereszténnyé lettek. Ezt bizonyára megtettem volna. augsburgi püspök ( 1006.amely sohasem jár hiába-. aki majdnem az egész világnak a gondját viseled. ahol vértanúhalált szenvedett. hogy jó és katolikus vezető légy. hogy te. s meg is teszem. A fekete magyarokra 1.252 aki Szent Pétertől viszem a pogányoknak az evangéliumot. legkisebb szolgádról. 240. hogy te. Kristó Gyula: a 24 5.1029). hogy [vértanú]halált akarok halni. 91 . elöl kell hogy járjon. 245.250 Adjon neked megérdemelt Outalmat] azért az Isten az élők világában.) tett missziós utat megelözte Brúnónak a kijevi nagyfejcdelemnél való tartózkodása. Fivéretek. Henrik jelenlétében és parancsára. jegyzet.. 249 hogy ti. ahol sokáig hiába időztünk. 2 54 Magam pedig most visszatérek a poroszokhoz. [amióta] a magyarokat. Szilvesztertöl kapott érseki vállszalaggal. Henrik német uralkodó és Gizella magyar királyné fivére. 90 m A Kijevtöl délre élő besenyöknél (1. jóllehet a mieink . [és] az. jegyzet. lSO Szent Péter apostol. 100. .1008 folyamán vagy csak 1008-ban történhetett.15. méltó vagy az Úr nevében ezt a nemes gondoskodást vállalni.jegyzetben i. kegyes gondoskodással vagytok irántam. 9 2A J005. 13. m Brúnó az 1009. Valószínűleg 1007-ben találkozott Magyarországon Brúnó augsburgi püspökkel.251 nehogy meghaljak. Mindez 1007. 255 248 II. és utunkat az összes pogány közül legkegyetlenebb besenyők felé vettük. aki mindezt megtette. Ottó császár másodunokatestvére. m. rn L. ismét csak sikertelen magyarországi térítöútja is a fekete magyarokhoz vezethetett. L. a legszentebb Péter. j egyzetben i. jegyzet. az igen kedves Brúnó püspök248 elmondta nekem.1007/ 1008 táján. 112 Brúnót püspökké a németországi Merseburgban szentelte fel Tagino magdeburgi érsek 1004-ben. ill. Zimonyi István: in: KMTL. akiknek szent rábeszélése folytán vagyok [olyan] püspök. mivel király vagy. 258. s túlzottan féltek. ahol az. Györffy György: a 38. most is meg kell hogy tegye: a kegyes Isten és uram. alább.253 elhagytuk. 51.Isten bocsássa meg ezt . Hála legyen Is tennek. jeles király.•. az Isten által neked adott bölcsességgel törekszel arra. év elején indult el Lengyelországból a poroszokhoz (I. Az utóbbi datálásra 1. 256 Querfurti Brúnó távozása után a fekete magyarok területén az Azo püspök személyével (1. . a király. Il. s ugyanekkor ruházták fel a Il. fentebb.sok gonddal teli világban. rólam.némelyeket nagy bűnnel megvakítottak.

Osztályának Közleményei 3 (1953] 94. valószínűleg a 13. és 257 92 XVIII. Szegedi Középkortőrténeti Könyvtár. Szerbia) monostor felett (Györffy György: A szávaszcntdemeteri görög monostor XII. 260 Pécs (ma város Baranya megyében) elsö püspöke 1009 és 1036 között.A PÉCSI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÓLEVELE Az oklevél eredeti példánya (amelynek készltője Egi/bertnek. s ezáltal a pécsi püspök joghatóságot szerezzen a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica. augusztus 23-án Győrött. jegyzetben i. valamint kisebb [méltóságú] személyek jelenlétében elrendeltük a pécsi püspökség megalapítását Isten és minden szentje dicsőségére. Istvántól 1009 körül (DHA. 261 A mai Sió folyó. Magyarország királya. kiváltságokkal láttuk el azt. hogy a püspökség határa már a kezdetcktöl sem ért el a Duna-Száva torkolatáig. 159 93 . Amennyiben nem egyszerűen a német oklevelezési gyakorlatból átvett formuláról van szó csupán. Források a középkori Magyarországról. Legutóbbi teljes fordítása Érszegi Gézától a következő munkákban: Évszázadokon át. 300-301. Az alapftólevél a püspökség határait települések. Frank vagy lombard származású lehetett. császár 1014-től . a Szerémség tehát már 1009 óta megoszlott a pécsi és a kalocsai egyházmegyék között (Kristó Gyula: a 89. a kifejezés többes száma megerősíti . II.).. Pécs ezer éve. Szeged 1994.kancellárjánakMagyarországra került. Szent Istvántól Mohácsig. 29. amelyet Köároknak264 hívnak. hogy mi az igen szent apostoli [pápa]257 egyetértésével. Blazovich László-Kristó Gyula-Makk Ferenc. Istvánnak a Duna alsó folyása mentén élő pogány fekete magyarok feletti 1008. Tolna megye történetének olvasókönyve. István.szerepeltetése interpoláció. A Szent Háromság és Oszthatatlan Egység nevében. a negyedik pedig. István korára nézvést hiteles szövegét és tartalmát átiratokból és említésekből ismerjük. századi birtokösszeírása. Balog János.). 58. de!. hogy az egyházmegye határa keletebbre tolódjék. Azo pápai követ jelenlétében történt.22. 258 Pápai legátus. János pápa (1004-1009). 21. Mádi Attila. Lupa nevű vizet. Istvánnak.30. L 59.amely egy római kori vízvezetéket jelölt .1002. Henrik német király . 4. a harmadikat a Kapostól egészen az Almás vízig. évi győzelme tette lehetővé.259 határispánok. És hogy hatalmunk ezen nemes cselekedete állandóan és háborítatlanul maradjon fenn.. Kritikai kiadása: DHA. ispánok. Szekszárd 1978. 161 Feltételezhető. Ez arra utalhat. 164 A Köárok .1024. D jelölésű jegyzője lehetett) nem maradt fenn. K. a másodikat az Ozora [víztől] 263 addig. Bonipertet260 tettük meg oda püspöknek. Az MTA II. Tudja meg minden mostani és jövőbeli hívünk.258 továbbá valamennyi hívünk: érsekek. Főszerk. illetve természetes határok segítségével irja (bár nem teljes mértékben) körül. 1.). 23. Összeáll. míg el nem ér egy másik. hogy az alapítólevélen túl az egyházmegye egy vagy több kiváltságlevelet is kapott I. 120. a Dunától kezdődve a Száva folyónál végződik. az ő követe. Az első határt Zemogny falucskától egészen Tápé faluig2 62 jelöltük ki. Feltevés szerint a püspökség létrehozását 1. maga az alapítás 1009. Jelenlegi. Koszta László: in: KMTL. m.261 és határait megerősítettük. Pécs 1996. ostiai (Olaszország) püspök. század első harmadában kis mértékben interpolált. az erről kiadott pergament pecsétünk rányomásával megpecsételtettük. 262 A mai Dunaföldvár és Tápépuszta (mindkettő Tolna megye). [Szerk. Azo püspök. hogy 1009-ben az esztergomi érsekség mellett már a kalocsai is létezett. s a pécsi püspökségnek azt a jogigényét szolgálta.

A Szent és Oszthatatlan Háromság nevében. a Fiú és a Szentlélek. 269 Ma Győr város (Győr-Moson-Sopron megye). de L István korára nézve hiteles szövegét és tartalmát átiratokból és emlitésekből ismerjük.266 felét kincstárunknak.268 az Úr megtestesülésének 1009. 46-47. a kegyes István uralkodásának 9. jegyzet. valamint Isten dicsőséges szülőanyja: Mária és Szent Péter apostol . És hogy az isteni harag eljövetelétől még inkább rettegjen. tudja meg. 265 266 94 A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG ADOMÁNYLEVELE Az oklevél eredeti példánya (amely valószínűleg Veszprém 1276.Magyarország királyának jele. évében. A diplomában található német és itáliai oklevelekkel való párhuzamok miatt (név szerint nem ismert) szerzőjét egy. jegyzet. Legutóbbi teljes fordítása Gutheil Jenőtől a következő munkákban: Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. fentebb. amelyeket I István a püspökség alá rendelt.s nem alapítólevélnek tekinthető. Kritikai kiadása: DHA. másik felét a mondott püspökségnek és amlak vezetőjének. hogy az Atyaisten. hanem az elénk járulók méltó kéréseit is teljesítjük. Veszprém 1977. Szerk. császár 1014-től) német uralkodók itáliai kancelláriájában működött és később 1. III. A privilégium (ellentétben a pécsi oklevéllel) nem az egyházmegye határait írja le. 267 Augusztus 23-án. Zala megye történeti olvasókönyve. Történt Győr várában.261 a 7.. 63. 105. A diploma inkább adomány. 269 A monogrammot az átiratok nem őrizték meg. 80. Molnár András. illetve tartozékaikat sorolja fel. 14-15. napon. István. hanem azon várakat és kerületeiket. és Krisztus ítélőszéke előtt fog számot adni. Zalaegerszeg 1996. fizessen 100 jó minőségű aranyfontot.akinek tiszteletére állíttatott fel az említett püspökség. császár 996-tól). Ottó (983-1002. hogy lelkünk mennyek iránti ájtatosságra áhítozó teljét a szentegyházak 270 L. évi feldúlásakor enyészett el) nem maradt fenn. Ha a kegyesség bőségével nem csupán legkedveltebb híveinket adományozzuk meg. 52-53. esztendejében. Isten kegyelméből a pannóniaiak270 királya. jegyzet. kis mértékben interpolált. fentebb. 268 Az indikcióra 1. különösen illő. 95 . Kelt a szeptember Kalendae-je előtti 10.örök átka bünteti majd. István udvarába került jegyzőben kereshetjük. majd IL Henrik (1002-1024. 265 Ha valaki ezen határokat megsérteni merészelné a jövőben. Afontra1. fentebb. 1. indikcióban.

276 Hajmáskér (Veszprém megye). A veszprémi egyházmegye név szerint ismert első pUspöke. művelt és meg nem művelt szántóföldekkel. És Jegyen hatalma Szent Mihály mondott egyházának. szabad területekkel. hogy egy herceg. fentebb. és három. malmokkal. 272 96 kerületében281 fekvő falut. elvenni. Istvánt és utódait bárhogyan is zaklatni. határispán. 280 Ma Fejér megyei község..és az ö utódainak örökre alávesse. 213 A formula átvétel a német oklevelezési gyakorlatból. Végezetül királyi hatalommal megparancsoljuk. Zsoldos Attila: Visegrád vármegye és utódai.iól Szent Mihály veszprémi egyházát megfosztani.kérései felé fordítsuk. illetve Szentendre város (Pest megye). Veszprém város (Veszprém megye).amelynek jobb oldalából egy Apurig nevű patak folyik . minden haszonvétellel és tartozékkal. 282 97 . továbbá a falvakban hozzá tartoznak.3. mint mondottuk. 279 Ma Bükkös patak. valamint Börgöndpuszta Veszprém megyében. Kristó Gyula: in: KMTL. halászattal. amik a mondott várakban és azok tartozékaiban és határaiban. hogy lelJ. ahogy mondottuk. 14 l . és prédiumokkal271 s birtokokkal ellátva azokat róluk gondoskodni kötelességünk legyen.levő falut. teljességgel félretéve bánnely embernek is az ellentmondását.277 a Kolonvár kerületében levő Marcalfö falut. a püspöki székhely van -. fentebb. Adományozzuk és adjuk továbbá királyi beleegyezésünkböl és hatalmunkból a mondott veszprémi szentegyháznak a Kér nevű falut2 76 Veszprém megyében .278 továbbá a visegrádi vár megyéjében a Dunánál. hogy az említett várakat és falvakat örökké birtokolja. továbbá hogy a nevezett István püspöknek . ispán. avagy minden ingó és ingatlan. szerzett és szerzendő javaiból és mindazokból.. 84 bíró vagy adószedő. Szentpétery Imre: A veszprémi püspökség alapítólevele. avagy királyságunk bármely nagy vagy kis [méltóságú] személye se merészelje a mondott. 275 A mai Pest megyében található Visegrád megyéjét csak ezen oklevél említi. a mai Sümeg környékén fekhetett. 284 L. szőlőkkel. jegyzet. határaikkal és vidékeikkel. amelyet az igen szent István püspök282 konnányoz. tudniillik szolgákkal és szolgálónőkkel.279 hasonlóan egy Füle280 nevű. Fehérvár megyéjében fekvő falut. püspök.. név szerint Veszprémet. a Marcal forrásvidékén. 278 Azonosítása bizonytalan. épületekkel. m Kolonvár (nevét a mai Zala megyei Kolon puszta őrzi) megyéje 1000 körUI alakult ki. kápolnáikkal és oltáraikkal.iink üdvéért négy várat. utakkal.miként adományoztuk . minden templomukkal. vadászattal. vagy bármely helyen alája rendeltettek. Istvánt és utódait az összes felsorolt egyházi javakban és adományokban háborgatni 281 Úrhida (ma község Fejér megyében) várispánságának ez az egyetlen említése. vizekkel és vízfolyásokkal. ennek utóbb Zala megye felelt meg. Ha tehát valaki jelen parancsunk lapját megsérteni kísérelné. név szerint Ősit. bánninemű jövedelmekkel. 363. Ezért tudja meg Isten szent egyháza és a mi valamennyi jelenlegi és jövőbeli hívünk. rétekkel. Történelmi Szemle 40 (1998) 2. Kért és Berényt..mindezeket jogosan birtokolja mindörökké.ahol. avagy ezen szentegyház püspökét.273 Kolont274 és Visegrádot275 Szent Mihály veszprémi egyházának rendeljük alá.aJ.283 falunagy. mezőkkel. 273 Székesfehérvár város (Fejér megye).aki ezen egyházat kormányozza .272 ahol a püspökség székhelye van. földekkel . avagy Szent Mihály mondott veszprémi egyházának szent püspökét. alispán. Úrhidavár 271 L. 277 Ősi és Szentmihály telepUlések. Századok 37 (1903) 305. hogy . Fehérvárat. 94. jegyzet. érsek.

a summa ilyen mérfelemelése 1276 utáni interpoláció lehet. 1. lll 1961. 367. 99 . tudja meg. hogy 8 ezer285 font2 86 finom aranyat fog fizclni. politika és szerzetesség). Adalbert részletes életrajzát 1.). de 995-ben vereséget szenvedtek. 105 . jelen pergament saját kezűleg megerősítve annak alján gyűrűnk rányomásával megpecsételtettük. Az itt közölt Passio Adalberti episcopi Pragensis az említett mű liturgikus célzatú kivonata. és a pokol tüzében fog égni mindörökké.289 az Úr megtestesülésétől számított 1009.288 Kelt Sólyon. 992ben kellett metropolitája. s ennek tiszteletére emeltek később itt kápolnát a vértanúnak. 705. (az általunk közölt szöveg: 706. amelyet 994 végén hagyott el végleg.) szerint talán e településnél (Veszprém megye) zajlott Koppány és István végső csatája. ill. Magyar vonatkozású részeinek (nem teljes) kiadása: CFH. Willigis mainzi érsek utasítására visszatérnie egyházmegyéjébe. jegyzet. Pius Engelbert: Prágai Szent Adalbert (Püspökideál. 289 Györffy György (a 38. jegyzet. és mindenki buzgóbban megőrizze. fentebb. István úrnak. másik felét Szent Mihály mondott veszprémi egyházának. Számos későbbi kútfő támaszkodott egy mára már elveszett.708. 292 Későbbi cseh források Adalbert anyjaként Strezislavát említik. 1. Slavníktól mint apától 291 és Adilburctól mint anyától292 szánnazott. 27-32. 288 L. továbbá a dicső István püspöknek és utódainak. 119. amely polemikusan viszonyult Brúnó Adalbertről vallott f elfogásához. felét kincstárunknak. 241 . jegyzet. Waitz: in: MGH SS. alább. s a 290 m Az eredeti oklevélben ennél jóval kisebb összeg állhatott. a mártír szenvedéséről szóló könyvre (Liber de passionc martyris). 287 L. Boldog István első vértanú kápolnájánál. 291 Slavník és leszánnazottai a Pfemyslekkel vetekedtek a Cseh-medence feletti föhatalomért. 989 végén érkezett elöször Rómába. június 29-én szentelték fel Prága második püspökévé. Szent Adalbert 290 a szlávok legelőkelőbb családjából. XV/ 2. 983. az igen szelíd királynak jele.lengyel területen tartózkodott Adalbert. Születési évének 956-ot szokás tekinteni. fente bb. ADALBERT PRÁGAI PÜSPÖK SZENVEDÉSTÖRTÉNETE A Johannes Canaparius és Querfurti Brúnó által irt Szent Adalbert-életrajzok mellett még több mű keletkezett a vértanúhalált halt püspökről. 286 L. évben. E megfigyelés a Xl század második-harmadik évtizedére helyezi a munka megszületését. tékű 98 A fenti részlet nagy vonalakban megbízhatóan számol be a vértanú püspök életútjáról 996 végéig. m. jegyzetben i. ln: Mons Saccr. 265. Halálára 1. fentebb. örök büntetés lesz osztályrésze. Hogy ez nagyobb hitelű legyen.szúnclékozná. s 996 öszén már német. jegyzet.1962. s a 318 atya287 átka fogja sújtani. A döntően a főpap halálának körülményeit taglaló rövid alkotásban már keverednek az ő és Brúnó vértanúságának (1009) körülményei. Mérvadó kiadása: G. Ottó német király (983-1002) 996 májusában érkezett császárrá koronázására Rómába.

ahol 999-1003 között a cseh. 335. akik tagadják Meseritz Adalberthez való kapcsolását. 100 101 . Pius E ngelbert: a 290. m A „polan terület" az ekkor 1 (Vitéz) Boleslaw lengyel fejedelmet (992. fentebb. s a Passio bizonyos t endenciáira utalva azt a pUspök nyomdokain járó Querfurti Brúnóhoz (+ 1009) kötik. atyjuk visszatérése érdekében Willigis mainzi érsekhez folyamodtak azért. 301 Ennek időpontja 996. 153. A szövegben fentebb szereplő „apostoli [úr]" kifejezés is a pápára vonatkozik.jegyzet.gyakorlati erényre adva magát és az elméleti képzésben fáradozva nőlt fel. Nem vonakodván a császár kérésétől teljesítette annak akaratát.etesi ruházatot öltött magára. 123. de az apostoli [úr] visszatartotta. Györffy György: a 38. király 1025) uraló régiót jelöli. hogy reménységük távol van. 296 L. hogy Szászországba menjen. fentebb. János pápa (985. H. önmagában megvetve azt. jegyzet. jóllehet más források nem tudósítanak erről (1. Miután átvette ezt a levelet. Újabban vannak. Hívei jajkiáltással fájlalván. s ettől a dicsőségtől megszabadulni kívánva idővel Rómába294 ment. 295. [de] csak három évig tartózkodott ezeknél a testvéreknél. 36.298 s minél több szerzetest összegyűjtve Asrikot2 . 294 L. A kutatás általában elfogadja Adalbert életútja egyik utolsó állomásaként (996..morva területeket kézben tartó V itéz Boleslaw lengyel fejedelem alapíthatott egy rövid ideig fennálló érsekséget As(e)rik számára.996). jegyzetben i.1025. hogy az tekintélyénél fogva visszahívja őt. 228. 299 L. jegyzet. Székhelyének egyházát pásztori kormányzással.Berlin 1898. III. m. Kevéssé tűnik valószínűnek az a hipotézis. amint az illő volt. 48-49. m. mígnem alig ifjúkorában Prágában293 fölhágott a püspöki [méltóság] csúcsára.37.. Sobottin egyik azonosítási kísérlete Esztergomot. e helyen elidőzött egy keveset. 301 hogy azokat kormányozza. német formája a szakirodalomban meghonosodott Meseritz. Püspöki Nagy Péter: a 228. öt évnyi időtartamban irányította. ahol más lokalizációt találunk). pontosabban annak a vár mellett létesült települését érti a helynév alatt. évi híradása is mcgcrösiti. s a tengeren túlra vágyott utazni. még ugyanabban az évben. 300 293 Város Csehországban. m. Ottó296 császár pedig a római város kimagasló falai közé jöve és ugyanott a szent férfiút megtalálva számtalanszor és alázatosan kérlelte. Voigl: Adalbert von Prag. W estend. Egy darabig ellágyítva megjövetelével azokat. visszament Rómába. amely a helységnév alatt egy morvaországi Sobotint (ma Csehország) ért. A szász tartományból rövid idő után eltávozva a polan terülct297 felé irányította útját. jegyzetben i.997 fordulója. . 97. s a Szent István korában szombatonké nt tartott heti vásár német képzővel ellátott szláv elnevezéseként magyarázza. 295 XV. az Úrtól eltöltekezett férfiú visszatérésével eleget tett azok akaratának. fentebb.296.akit később Sobottin érsekévé szenteltek300 . néhányakat magával víve. s az apátság létezését Merseburgi Thietmar egy 1007. március). L. s János pápa295 beleegyezésével Szent Bonifác monostorában szerz. hogy a nép oly nagy dicsőségben tartja őt. majd Meseritz helységnél szállást véve ott monostort épített. j egyzet. 70. G. j egyzetben i. 12. pl.rendelte apáttá. december-997. 99 298 Ma Miedzyrzecz Lengyelországban a Warta folyótól délre.

104. Közülük az első 1004-ben keletkezett.ennél szűkebb időszakra beszorítani a levélkeletkezési idejét.korántsem perdöntő érvek alapján . 304 L. 51. és hogy példát adjon a helyes életre. jegyzet. Koszta László: ín: KMTL. Később a chartres-i székesegyház iskolájában tanított. század eleji Magyarországra. Glatz Ferenc-Kardos József (szerk. aki a mindenséget teremtette. oszlop. aki téged is. egyházi író 960 táján született Itáliában. CXLI. Hilduin. [ulbert] 303 hűséges szolgálatait és a legfóbb pásztor áldását [jelenti]. amely Hilduint azonosíthatónak véli Liedvin (Leodvin) bihari püspökkel. Van nézet. az Atyát. 260. Pécs 1960. Azt jelentette nekünk fiunk. fentebb. április 10-ig töltött be. Boniperlnek302 F. Mérvadó kiadása: DHA. jegyzetben i. Leveleiből 131 darab maradt korunkra. Levelestár. az Úr Jézus Krisztust és a közbenjáró Szentléleket. irántunk való szereteted jeleinek hűséges közvetítője. legkedvesebb atyám. ln: Szent István és kora. 22.190. Ezzel bizony úgy fellelkesítettél minket az irántad való szeretetre. Nemzeti Könyvtár.1ársának. század). 1960. hogy népét tanítsd. PL. de a kutatásban már számosan próbálták meg . az ezredforduló jeles egyházi személyiségein (Odilo clunyi és Abbo jleuryi apáton) kívül több uralkodóval {például Nagy Kanul dán királlyal) is kapcsolatban állt. századi Európa egyik híres oktatási központja. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. az 1040-es évek történeti "szereplöjével. amelynek 1004-től vezetője és egyidejűleg az egyházmegye kancellárja lett. amiért minket még oly érdemtelcnül3° 4 és ismeretlenül is arra méltattál. Elavult kiadása: Migne. emléked szívünk mélyén örökké elevenen éljen. amely már említi Bonipertet). s hazalátogatásakor küldhetett üzenetet vele Bonipert püspöktársának. aki nem született. a te híved. Holub József: Bonipertus. A 980-as évek elejétől élt a Francia Királyságban. 1959. sok bölcsességgel ékesített. alacsony sorban.12. 109. Először is áldjuk az Istent. Korának egyik legelismertebb szellemi embere volt. legalább gyakori támogató imádságainkkal fáradozzunkjóindulatod viszonzásán. Györffy György: Szent István történeti kutatásunkban. 227. 98. annak fejlődéséhez elsősorban a könyvtár és az oktatói testület fejlesztésével járult hozzá. hogy üdvözlésedet jóindulatú ajándékodda1 egyetemben hozzánk eljuttasd. ahol a reimsi székesegyházi iskolában Gerbert (a későbbi 11 Szilveszter pápa) tanítványa és a majdani Jl (Jámbor) Róbert francia király (996-1031) iskolatársa volt. 102 Magyar fordítása: Makkai László-Mezey László: Árpád-korí és Anjou-kori Levelek. és egyszülött Fiát. Róbert király jóvoltából került 1006 novemberében a chartres-i püspöki tisztségbe. a záróhatár pedig biztosan 1028 (azaz Fulbert halálának éve). Ezután nagy köszönetet mondunk neked. a chartres-i iskola igazi alapltójának. ios Hilduin talán Chartres-ból vagy Reimsböl került az egyházi személyekben szükölködö 11. Bp.FULBERT LEVELE Fulbertfranciaországi püspök. jegyzet. megírásának alsó határa 1009 lehet (ebből az évből származik a pécsi püspökség alapító oklevele. hogy azt kívánjuk. L. Őt tekinthetjük a 11. az egy igaz Istent. 1028. m. a szentség ékességével illően feldíszített. !.): a 16. amelyet haláláig. Nagyszabású irodalmi tevékenységet folytatott. 189. Szent és tiszteletreméltó püspöh. (XJ-XIV. a többieket viszont már püspökként írta. 305 hogy szeret302 L. Bonipert pécsi püspökhöz szóló levele keltezetlenül maradt ránk. fentebb. s hogy ha más lehetőségeknek szűkében lcrménk is. 303 103 .

inket is. Bármit kív:'mj is a miénkből. jegyzet. Bp. XVII. Mezey László: Deákság és Európa. talán a Pécsett szervezödö székesegyházi iskola számára. tudósítva Ökegyelmességét a mi magunk és a püspökségünkhöz tartozó minden közösség. Ha Anasztáz és As(e)rik egy és ugyanazon személy. Az l 002 óta épltett bambergi székesegyház fő. császár 1014től) már bajor hercegként (995-1002) jelentős településsé fejlesztette. I. a német egyházfők teljesítették uralkodójuk kérését. 768. és óhajtanád. akkor e főpapnak a Német Királyság egyházi életében való aktív részvételét valószínűleg a II Henrik és Szen t István között fennálló szoros rokoni és eszmei kapcsolat s nem a magyar egyház valamiféle birodalmi kapcsolódása. 13. fentebb. azaz István királyt307 üdvözöld a nevünkben. hogy ott a birodalom egyházi vezetői aláírásukkal véglegesen beleegyezzenek az újfőpapi szék létesítésébe. században élt konstantinápolyi (1. amely a latintanítás fü eszköze volt a középkori európai iskolákban. Bonipertnek legnagyobb valószínűséggel erre volt szüksége..és stiliszti kakönyve (lnstitutio de arte grammatica). 842. Jaffé: in: MGH SS. s azon Anasztáznak. 307 L. A pápai engedély megszerzése után 1007. és még saját személ)i. hogy mindig jó egészségben légy. alárendeltsége magyarázza. 105-106. Bár a würzburgi püspök tiltakozott a bambergi egyházmegye létesítése ellen. november 1j én a Majna menti Fran/. a birodalom hat érseke. századi feljegyzés révén maradt fenn. Végül kívánjuk. Liedvinre 1. a legengedelmesebbcn fogjuk bemutatni. május 6-án a király és számos főpap jelenlétében egyenként szentelte fe l az egyházmegye püspöke. j egyzet) latin nyelvtudós legjelentősebb munkája 18 kötetből álló latin nyelvtan. fentebb. védőszentjeit és az oltárokra helyezett ereklyekincset felsoroló. majd uralkodása első éveiben püspökséget kívánt ott alapítani.furtba zsinatot hlvott össze. Mérvadó kiadása: Ph. 104 A BAMBERGI SZENT PÉTER-EGYHÁZ FELSZENTELÉSE Bamberget II. Magyar vonatkozású részének kiadása: CFH. Aquileia pátriárkája és a magyarok érseke. valamint lehetőségeink is megengednék. 3 06 Priscianus 6. jegyzet. Az oltárokfelszentelőit. ha lehetséges. mármint a kanonokok és szerzetesek hű imádságairól. 1979. a magyarok érsekének a keresztje lét és aláfrását is megtalálhatjuk.és mellékoltárait 1012. Dedicatio ecclesiae Sancti Petri Babenbergensis (A bambergi Szent Péteregyh áz felszentelése) cimű irat a hely i könyvtár egy 14. 635-636. hogy a Legfőbb Király ama újonnan örökbe fogadott és dicsőséges sarját. s kérünk. a legboldogabban fogjuk. 78.1024. Aserik. 105 . A zsinaton kiadott oklevél korunkra maradt. elküldeni. Henrik német király (1002. századi zso ltároskőnyvet tartalmazó kódexébe tett 15.nél egyel Priscianusainkból: 306 ezt szívesen küldjük el általa. alább. ha erre szükséged volna.

Thietmar értesüléseinek forrása a korai időkre Widukind szász története volt. s rokonságába tartoztak a szász és sváb hercegek. 312 Galliai püspökszentek. 975-ben született a szász Walbeck grófok családjában. majd világtörténetté bővítette.. Később ugyanott kanonok lett. évében a legkeresztényibb II.9 36) korától saját haláláig követi az eseményeket. Németországi város a Majna mellékfolyója. Nyolc könyvben !. 228. s számos évkönyvet.mint a birodalmi elit tagja . 24 7. aki országjárásai közben gyakran tartózkodott Merseburgban. Thietmar 1018-ban halt meg. hogy As(e)rik kalocsai vagy esztergomi érseki tisztséget viselt-e (az utóbbi tűnik valószínűbbnek). Május 6-án tehát a felszentelést 45 püspök végezte a következő rendben.1024. de a szerzői szándék fokozatosan birodalom-.31 0 elrendelte a székesegyház felszentelését. Magdeburg székesegyházi kolostorának iskolájába került. Henrik király 308 a Bambergnek 309 mondott helyen. mig a korábbi uralkodók közül csak !. Szoros kapcsolatokat ápolt Taginóval s magával Henrik császárral is. Hilarius poitiers-i püspök. 311 L. egyben családja walbecki monostorának prépostja. (Nagy) Ottó (936-973. akinek tetteit többnyire nagy rokonszenwel írta le. (Madarász) Henrik ki rály (919. császár J 014-től) Merseburg püspökévé nevezte ki. valamint a későbbi osztrák hercegi család. amit Isten sugalmazására már korábban püspöki székhely rangjára emelt. s a következő két évben 45 oklevélben biztosította az új egyházmegye birtokállományál. Történeti munkája. jegyzet. az őt követő két Ottó negativ színben tűnik/el munkájában. majd a keleti térítésben fontos szerepet játszó érseki székhely. Henrik 1007-ben alapította. Henrik király (1002. a Babenbergek ősei is. A forrás homályban hagyja. s a 980-as évek történéseitől kezdve kortörténeti ábrázolása a korszak legfontosabb forrásai közé emeli. H enrik korával foglalkozik. szentéletrajzot és halottaskönyvet (necrologiumot) is hasznosltott. egyháztanító (t 367/368). Nevelését kezdetben egy nagynénje irányitotta. amelyen maga is részt vett mindazokkal.Az Úr megtestesülésének 1012. és minden földi gazdagsággal bőségesen megjavadalmazott. l o's L. majd 1009-ben Tagino magdeburgi érsek közbenjárására II.a császártól és a püspöld kar tagjaitól vagy 107 . de saját korának históriáját . Remigius reimsi püspök (t 533). császár 962-től) nyerte el feltétlen rokonszenvét. fentebb. 1004-ben szentelték pappá. a Chronicon (Krónika) eredetileg Merseburg püspökség tőrJénetét klvánta ábrázolni. akiket meg tudott hívni. 310 A püspökséget Il. a Regnitz partján. fentebb. Az utolsó négy könyv II. Vedastus pedig arrasi püspök (t 540) volt 309 106 MERSEBURGI THIETMAR: KRÓNIKA Német (szász) történetíró.. A sírbolt előtti oltárt Aserik ' a magyarok érseke311 szentelte fel a szent hitvallók Hilarius ' ' Remigius és Vedastus31 2 tiszteletére. jegyzet.

„ elvette feleségül Rigdag őrgróf leányát.azok környezetéből nyert ért~sülések alapján írta meg. Bolesla~ . Az.. Ottó L. Germ. Mérvadó kiadása: R. névadó ispánja.... Szerk. 313 I. Blazovich László.. Holtzmann: Die Chronik des Bischofs Thietmar von Merseburg und ihre Korveier Überarbei tung.viszonyai iránt. Már csak püspöksége foldrajzi helyzetéből következően is szerfelett érdeklődött a birodalomtól keletre feL'Vő államok . fentebb. Thietmarnak nem erőssége az időrend. magyarok. szenvedélyes rokonszenv. 31. Magyar fordításai: Szegfü László: Sarolt. Székesfehérvár 1967. Innen 313~dlinburgba 314 ment. március 23. Őt is hasonlóképpen elűzte.. 17 IV. 318 Boleslaw 984-ben vette fel eségül Rigdag meisseni őrgróf (979-985) név szerint ismeretlen leányát. MGH. világháborúigfennmaradt. olykor zárójelben még egy régebbi mérvadó kiadás caputfelosztása szerint is. határozott állásfoglalásokban gazdag.Makk Ferenc. bolgárok. 314 109 . M ásodik felesége magyar volt. Horváth János. Veszprémmel (Besprim) együtt.809 „ 811. (37. 1974. I. ln: Gerics József: Egyház. 3 17 I.) . majd elbocsátotta őt. 3. Ez a házasság szintén rövid ideig tartott. 2201. 38. A római számok a könyvet.különösen Lengyelország . ln: Középkori kútfőink kritikus kérdései. (20. A Chronicon eredeti kézirata egészen a II. Mieszko lengyel fejedelem (kb. 108 II. klasszikus auktoroktól származó idézetekben is gazdag történeti munkája egyfajta szász öntudattól átitatott. Ezután Magyarországról vett feleséget. a közeli húsvétot315 az Isten dicsérésével és emberi örömökkel élve meg. államalapítás kora. dánok és szlávok követei3~6 az egész ország főembereivel együtf Miután mindent békésen megtárgyaltak. METEMkőnyvek.Székely György.. N émetországi város a Saale baloldali mellékfolyój a. s később a Quedlinburgi Évkönyvből egészítette ki azokat a követeket küldő népek felsorolásával. Bp.. 31 s .. ln: Székesfehérvár évszázadai.1032). L. a Bode mellett. A követekre. nagy ajándékokkal gaz~ dagítva tértek vissza övéikhez. I. Bp. A magyar történelem szempontjából is kiemelkedő jelentőségű kútfő.. . ScripL rer. 498. az arab számok pedig afejezetet jelölik. 960-992) fia. 805. 528. Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. Makk Ferenc: in: Szent Istvántól Mohácsig. illetve a résztvevőkre !. Szeged 1994. valamint a görögök. 1995. IX. Berlin 1935. 316 A politikai találkozó magyar követeiről .).. 69-70. 496.. s az írnokok által lejegyzett aU«Jtásban a szerző saját javításai. (Vitéz) Boleslaw lengyel fejedelem (992-1 025. Thietmar Widukindból. 243. akitől a '{eszpr~evű fia lett. akit 98 5 táján taszított el. b ~ventumiak. 315 973.. Szerk.813. Gerics József-Ladányi Erzsébet: Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában. jegyzet.pontosabb híradást az Altaichi Évkö nyv tartott fenn. a korai időkre vonatkozó fó forrásából vette értesüléseit. 276„ 278. A császár parancsárai de érkeztek meg Mieszko és Boleslaw fejedelmek..Kristó Gyula. hogy e fiú lett az ilyen elnevezésű dunántúli vár(os) és megye első.) . 987-ben a magyar feleség is távozni kényszerült fiával. talán Géza nagyfejedelem leánya. Műve a sokoldalú forrásfelhasználás ellenére sem tekinthető kompilációnak. Felteszik. Ottó kedvenc tartózkodási helye és az egyik leggazdagabb birodalmi apácakolostor székhelye volt. 22. 58. (részletek). leírását is megtalálhatjuk.. király 1025). III. 2 (az általunk közölt szöveg: 76. akit ké sői lengyel források Judit néven emlegetnek. NS.. 198. alább. Források a középkori Magyarországról. állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Kralovánszky Alán.vagy ellenszenv-nyilvánitásoktól sem mentes alkotás. 9. bejegyzései is szerepeltek.2204. 530. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. Összeáll. egy fejezetben egymástól évtizedekre levő események említését. Veszprém élete végén rövid ideig a lengyel fejedelmi tisztséget is betöltötte ( 1031. jegyzet.

m.. A szövegben említett korona viszont a ma ismert Szent Korona felső részéhe". jegyzetben i.y Péter: uo... (38. ki volt a korona küldője. a Saale folyó partján. 324 B rúnó későbbi augsburgi püspök (l.. akit - fel kenésre (unclio) vonatkozik (1.188. 77-80. A koro naküldésre vonatkozó rész el ső kifejezései .7 .. m Schweinfurti Henrik. ln: Váczy Péter: a 38. a melyek szerint a pápai koronaküldés részletes elbeszélését hozó Hartvik-legenda a 11. majd sógorához:. István magyar királyhoz menekült. Az is nyilvánvaló. 5.fe l tűnően hasonlítanak Thietmar munkájának egy másik részletéhez.. m. s ez a tény továbbra is megengedi azon nézet továbbélését. hogy a passzusban szereplő császár III. Henrik bajor herceggel (995. és a fe lkelés elfojtása után Vitéz: Boleslawhoz. Gerics József.Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források é1telmezése. Brúnó valószínűleg ezért csatlakozott Schweinfurti Henrik mozgalmához. jegyzetben i. Az egész kérdéskör legújabb. Henrik szintén m ellőzte a Bajor Hercegség betöltésénél. Gerics József.1002.és Unterthingau Németország dél-bajorországi részén. Ottóval (király 983. Bp. Az egyházszervezésröl szóló rész pedig egy. 111 . 323 E helyen a Babenbergek közül való Schweinfurti Henrikrö l. 91 .). a pápa cse lekvő szerepét elfogadó összefoglalására 1.1002). Szilveszter (999-1003) pápává válását is a császár kegyének (gra tia . A tudósítás biztonsággal értelmezhető része a követ kező: István. 319 Az államalapítás korának magyar történetére yonatkozó igen vitatott forráshely elemzésére már könyvtárnyi irodalom született. század végéről van adatunk arra. Kristó Gyula: a 88. 24 7. fentebb. Henrik német uralkodóval. Vácz. 997 óta a nagyfejedelmi tisztséget betöltő Istvánt.y Péter: A magyar koronáról. azaz Vajk). azt más források segítségével tehetjük talán az 1000. mi ndenféle birodalmi fennhatóságtól mentes állam fejeként mutatja be a Géza halála. a saját országában püspöki székeket létesítő Vajk.l hasonló. H enrik ellen. m. Bogyay Tamás: Kritikai tallózás a szentkorona körül. Levéltári Szemle 40 [ 1990) 2. 326 Ober. sógori viszonyban állt IV.324 az325 pedig nagyon bánta kezdeményezését. hogy a szöveg nem jelöli meg egyértelműen a koronakÖldő személyét. hogy a pápa önállóan lépjen fel egy fejedelem királlyá emelése érdekében (1. majd a birodalmi előkelők közbenjárására kegyelmet nyert Henrik királytól. imperatoris) tulajdonítja.miután nem nyerte el a neki megígért Bajor Hercegséget . szám. 59.).. hogy az általánosan „áldás"-ként fordított benedictio a királyi 110 VI. hogy fivére a bocsánat kiérdemlése végett a magyarok királyához menekült. (2-3.94. Elképzelhető. 88.). 326 Ott magyar követek a király elé vezették fivérét.). év végére.IV. a bajorországi Nordgau őrgrófjáról (+ 10 17) van szó.. jegyzet. Vácz. Gerics József: A Hartvik-legenda mintáiról és forrásairól. császár 996-tól) azonos. 320 L. 321 Németországi város Lipcsétöl nyugatra. E teóriát viszont súlyosan gyengítik az olyan megfigyelések.). Feltűnő. 80. s így roppant kevés forrásértékkel bír az államalapítás korára (1. és szövetkezeti a cseh belügyek miatt a német uralkodóval szintén ellentétbe került Vitéz Bolcslawval.. Ez így a császár által küldött korona és áldás lehetőségét veti fel (1. Brúnó urat. Problémát jelent azonban.fellázadt II. aki egyedül itt feljegyzett pogány nevén szerepel (Wa ic.k:23 által küldött megbízható közvetítőktől értesült arról.12. 2-3. m. .). 1991. zárt keresztpántos diadém is lehetett (1. valamint hogy csak a 1 1. ln: Gerics József: a 83. ő Boleslawhoz: menekült. Henriknek a sógora. viszont a császár szerepét mindenképpen kiemelni kívánva szándékosan fogalmazott ilyen homályosan (1.) Az említett császár kegyéből és biztatására pedig a bajorok hercegének. hogy Thietmar nem hozta szóba a bizonyosan császári adományként Magyarországra került másik uralmi szimbólumot. 322 Az e mondatban leírt események 1004 februárjában történtek. 37-42. jegyzet). akkor Merseburgba321 érkezve322 a tfenri. A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve. Magyar Könyvszemle 97 (1 98 1] 175. fentebb.86. 31. hogy a császár „kegyéből és biztatására" Szilveszter pápa kutdte a koronát. 1003-ban kirobbantott felkelését azonban hamar leverték. hogy Thietmar nem tudta. 276. a ké ső bbi II.„a császár kegyéből és biztatására" (imperatoris gratia et hortatu) . század fordu lóján a pápaság által elvitatott uralkodói egyházfOi jogosítványok megvédclmezésének céljából keletkezett.Ladányi Erzsébet: Szent István királlyá avatása és egyházszervezése Theotmar krónikájában.) . 319 . Ez a sereggel addig a helyig jutott.. ahol a történetíró II. a kor felfogása szerint önálló. koronát és áldást nyert. Az is lehet.• 85. aki . 283. Györffy György: a 38. jegyzetben i. amely azt hirdeti. a lándzsát. j egyzetben i. A király3 20 •. Thietmar e helyen sem következetes kronológiájú előadása alapján nem lehet datálni a koronaküldést. 248. amelyet Tingának neveznek.

333 igencsak kegyetlen volt. 330 Prokuj (Proc111) Szent István anyjának. L. 100.1054 ).. fentebb. ln: Emlékkönyv Szentpétery lmre születése hatvanadik évfordulójának ünnepére. 245. indulatosan lép ett fel tusakodó alattv'alóival szemben e hit megerősítéséért. akit saját szállás airólaz. 1016-ban elűzött vejét. miként másokban is. 707. Kitava337 kivételesen erős városát pedig Boleslaw biztatására az ~llen~éges besenyők338 gyakori támadásokkal meggyengítették. Ez328 birtokolt egy bizonyos várat. azaz szlávul mondva szép úrasszony. Thictmar előadásának belső kronológiája nem nyújt igazán segítséget az időmcghatározáshoz. 30 a pannón király331 nagybátyja. 502.miután kegyelmet adott neki. Ő. fentebb. Jobban tenné e beszennyezett kéz. akit Gézának neveztek. 4 . h2$Y trónra segítse a kijevi nagyfejedelmi hatalmat egyszer már gyakorló. amikor Vitéz Boleslaw magyar területeket is elfoglalt a Kárpát-medence északnyugati részén. 327 „. mikor feleségét a fogságából nem volt képes kiszabadítani. jegyzet. és egy nagy tűzzel megrongálták. 232. Szegfü László: in: KMTL. 329 A vár biztonsággal nem azonosítható. jóllehet ellenségek voltak.1018) értelmezhető. 336 Oroszorsz. Ugyanis ura 339 elmenekülve hátra- Bizonyára a Géza udvarában müködö térítőpOspök.1013: Váczy Péter: Gyula és Ajtony. jegyzet. de l más] i~~ségek különféle hiú képzeteinek is áldozott. Szvjatopolk fivére. Györffy György: a 38. Prokujra összefoglalóan 1. 67.ágba (R11scia) Vitéz Boleslaw lengyel fejedelem a II.10 16: Makk Ferenc: a 16. jegyzetben i. Az alább következő értesülések Thietmar utolsó feljegyzései közé tartoznak. m Ma Kijev Ukrajnában. m.magyar összeütközésnek a datfüsára is több állásfoglalás született (1004. 278. aki ennyire kímélte volna a legyőzötteket. fentebb. 327 333 A szövegben: Deviux.Af közvetítéssel békült ki öccsével l 004 márciusának és áprilisának fordu lóján.81. _Sohasem lu!jlottam még másról.30. miként most is. s midőn főpapjától3 34 szemrehányást kapott ezért. m L. így ezért a fentebb említett várban. 78. Henrikkel vívott hosszú háborúját lezáró bautzeni bék~_(l 01_8.. m. 336 „.jimuár. már azelőtt elűzött. 1018 előtt: Györffy György: a 38.. ami Géza (Szent István apja) nevének eredeti Gyeocsa alakjához áll közel. jegyzetben i.59. aj_ándék"Ul kapta meg azt unokaöccse kedvességéből. magáról azt állította: elég gazdag és hatalmas ahhoz. jegyzetben i. jegyzet. neki adta meg Isten a kitartással elért győzelmet. 331 L. ami a sa ·át és a m~yarok országának a határán hel ezked~l. 112 az Isten iránti buzgalomtól felbuzdulva elsöpfüte.279. hiszen maga is elhunyt 101 8-ban. jegyzet. fentebb. alább. m A besenyők a magyarok Kárpát-medencébe kényszerítésétöl (895) egészen a 11. hogy ezt megtehesse. 58. Szvjatopolkot (+ 101 9 uián). s őrjöngő lelkét türelemmel megfékezné. 31-32. Bp. Ennek tevékenységére és azonosítására 1.335 pedig mértéktelenüfivott) ~ katona módjára ülve meg a lovat egy embert hirtelen haragjának túlzott hevességében megölt. jegyzet. 1938 . Boleslaw ugyanis hatalmas sereggel rátámadt. Saroltnak a testvérével azonosítható. s így a volt gyula kiűzésének s ennélfogva a lengyel. 128 L. . m. Ez a mindenható Istennek. Györffy György: a 38. 332 Maga a híradás valószínűleg a lengyelek és németek között l 003 óta folyó háborúk utolsó szakaszára ( 10 14. (16. 334 113 . Zimonyi István: in: KMTL.). 80. század közepéig uralták a délorosz stepyel. é s ~okakat ölt meg hirtelen felindulásból. de a külső erőnek gyorsan megnyílt. m Bölcs Jaroszláv. hogy Oroszországban baljóslatú kártétel történt. 1015. VIII. Mikor kereszténnyé lett. és a régi bűnt Aném~~ó magy. 3 17. 282. utóbb kijevi nagyfejedelem ( l 019.)_uián tört be.3 29 E~k őrzője Prokaj úr volt. s a mi szándékunk alapján kárt okozott annak. A nemzetközi összefüggésekre 1. 332 Ennek az apja.irgalmasan fogadott.) Nem kell elhallgatni. Felesége Beleknegini. m. A pannón szó jelentésére 1. jegyzetben i. még ugyanaooan az évben.. Jóllehet lakosai védelmezték. VIII. ha orsót forgatna.

jegyzét) . Akkor mindannyiukat hazakÜldték. 342füi 1fil~émet uralkodó mellett Szent István is rendezhette feszült viszo. napon340 f9gadt!. hogy a keresztségben szintén István nevet kapott Géza nagyfejedelem alapítása lenne..nyát a lengyel fejedel~l. 59. a magyarok közül 500-an voltak. aminek nagy ré~övevényeknek és a győzelmét elősegítőknek juttatta.. 336. azaz a monostoralapító nyelvének megfelelően írták görögül. és hűnek mutatkoznak hozzá.edelem. akivel István király végig füiimOiiílfus viszonyt ápolt.. s ezzel magyarázható részvétele a német t:aíTiOgiíiá'SSal is folyó kijevi akcióban. Az irat görög nyelve alapján mindenesetre igen valószínű. mmtári az-említett fejedelem örömmel érzékelte. hogy görög rítusú monostorról van szó. A ránk maradt görög oklevélből hiányzik a keltezés. alsó felére pedig Könyves Kálmán (/ 095. 341 114 A VESZPRÉMVÖLGYI MONOSTOR ALAPÍTÓLEVELE Az Árpád-kori okleveles anyagban a veszprémvölgyi apácamonostor egyedülálló módon görög nyelven szerkesztett alapítólevele nem eredetiben. 341 A mQillio.k~ !}_lit. az adományozót. s a szeptember Kalendae-ja előtti 19.1116) latin renovatioját.atQQ9. Kimondhatatlan pénz jutott ott neki. II. 343 340 Augusztus 14-én.21. Bár felmerült. mellékelték hozzá az 1109-ben kelt latin nyelvű renovatiot. ha nem Szent Istvánt..segítő~ között a mi részünkről 300-an. Az egész kijevi hadjárat hátterére 1. Györffy György: a 38. (1. jegyz~t). továbbá ellátták Kálmán király függő­ pecsétjével. 1l OJ. m. a monostorépítés kezdeményezőjét vagy kedvezményezettjét értjük itt e kifejezésen. fentebb.fej. amelybe már átvezették az időközben bekövetkezett változásokat. Makk Ferenc: a 16. fentebb. akinek kedvéért és a mieinktől való félelmében az egész ország álláspontot vfaTIOztatott. egy bizonyos részét pedig hazak. A Kálmán kori latin szöveg szerint István király oklevelét auctor monasterii. amelyből kiderül. majd hogy az okmány ismét hiteles legyen.lkra vonatkozik. Kálmán király Simon pécsi püspököt bízta meg az ügy kivizsgálásával.„hagyta. 284. de ma többnyire Szent Istvánh oz kötik. 343 A mondatSz_vj. hogy a monostort 1018 körül Imre hercegjegyese.342 a besenyők közül pedig ezer férfi. 115 . Basileios bizánci császár (976-1025) rokona számára létesítette István király. miért kellett az eredeti oklevelet lemásolni. jegyzetben 1. A mondat Boleslawra vonatkozik. m. hanem Kálmán király 1109-ben kelt hiteles másolatában maradt ránk. azt lemásolták. A pergamen felső felére másolták a Rörög nyelvű szöveget. hogy a lakosok közelednek felé.. hanem a szellemi alapítót.iildte.11lole-_ slawot és régóta nélkülözött fejedelqlét. lgy a kolostoralapítás idejével és ezzel együtt körülményeivel kapcsolatban feltevésekre vagyunk utalva. s így az ő görög anyanyelvűségéről tájékoztat a Kálmán kori oklevél.tt. Szvjatopolkot. 339. helyére Bölcs Jaroszláv (!. A problémát áthidalhatja.m:arán végleg el kellett menekülnie Kijevből. aki nem sokáig élvezhette apósa segítségével visszaszerzett hatalmát. s az uralkodó nézet azt vallja. jegyzetben i. Eszerint amikor az összetekercselt s a király viaszpecsétjével lezárt eredeti oklevelet a kolostor pereskedése során felnyitották.

XXIV. keresztény 345 s egész Hungria 346 királya. 272. m.. 46. Moravcsik Gyula görög szövegét és magyar forditását adja a latin r. Ezen falvak nevei a következők: először Szárbe354 r é n y.353 48 füsttel és hat halásszal. Imrére és annak jegyesére utalva használta a többes számot. m.. Györffy György: a 38. Veszprém megye levéltári kiadványai. Bp.. ez mindenképpen 1015 előtt lehetett. a Fiúnak és a Szentléleknek nevében. A kolostor fekvéséről 1. Másként értelmezi ezt a helyet Baán István: Turkia metropolitája. Pais Dezsó: A veszprémvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlék. Bp. Darkó Jenő: A veszprémi apácamonostor alapítólevelének 1109-i másolatáról. nőm és gyennekeim. 23 1..crint az alapításnak akkor kell történnie. 159. 347 A magyar király jelölésére nem a görögben korábban a királyi rangú nyugati uralkodónak kijáró réx S7. Szán:ws Az apácamonostort a Bizáncban különleges tisztelettel övezett Istenanyának 1•/. 89. Turul 24 (1906) 112. 116 {1llí1011am és berendeztem a szentséges Istcnanya348 veszprémi..Ót használta az oklevél szerkesztője. Javított görög szöveg és magyar fordítás: ÁMI'BF 80-81. ezen adó szedésének 11 . 350 Az apácamonostor közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alá került. Nagy Géza: A magyar kirá lyok ezíme a Xl.115. 3.8. aztán egy másik falu.. Gutheil Jenő: Az Árpádkrn i Veszprém. Az Atyának. Bp. illetve a hun népnév analógiáj ára került a névbe a szókezdő H. hogy a veszprémi püspökség feltételezett alapítása (1002) e l ő tt hozták létre. Veszprém 1977. jegyzetben i.5. szám. 7. szám. Egyetemes Philologiai Közlöny 41 (1917) 258.. Magyar Nyelv 4 (1908) 14-15. pl. fentebb. Melich János: Megjegyzések a „király" szóhoz.349 érseki monostorát. aztán a ciszterci apácák otthona lett. pl. Czebe Gyula: a bevezetöben i. m.enovatio szövegével és annak magyar fordttásával kiegészítve Erszegi Géza: Szent István görög nyelvű okleveléről. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai.Cll!Clték.jegyzelben i. 350 s összegyűjtöttem benne apácák seregét a ma351 u am. m. Hóman Bálint: Szent István g~rög oklevele. 195. 77. 354 A kapnikon Bizáncban tüzhelyenként fizetett adó ('füstpénz'). Feltehetően nyugati hatásra. fel- 344 A Szentháromsághoz való fohász bizánci oklevelek állandó eleme.18. amelyek közül az itt szereplő egyszerűségével tilnik ki.. Ajándékozok ennek a monostornak kilenc falut fö ldcstől együtt. Karácsonyi János (Szent István király élete. 339. 15. amely pontosan megfelel a korabeli latin nyelvű feliratokon szerepló Panonia ortográfiájának. 3.kő. 454-455. 230. 347 miután létesítettem. 346 A bizánci forrásokban a kizárólag a magyarságotjelöló Ungros népnévböl képzett országnév: Ungria. L.. A kralés a Szent Istvántól alapított uralkodói hatalmat jelölő magyar szóként került be az oklevélbe. 57. pl. Értekezések a történeti tudományok köréből. jegyzet. 351 A görög szövegben Panonia áll. Szentpétery Imre: a 109. 1904„ 40. Hóman 13álint: a 347.Kritikai kiadása: DHA.344 Én. Visegrád) együtt a veszprémi 1s vi rágzott a 13. ! 85. illetőleg fiatalon elhunyt gyermekei közül még többen életben voltak. 345 A korabeli görög nyelvű okleveles gyakorlatban szokásosak az uralkodó hitbuzgalmát. így rendelkezem. pl. akik 57. 1'1? L. /\z „érseki" (azaz nem a püspöknek alárendelt) monostor kifejezés alapján egyes kulutó k arra gondoltak. fentebb.). 80. századi magyarországi gyakorlatáról 1.) és Hóman Bálint (a 347.. amikor Istvánnak és Gizellának már több gycnneke volt. 1939. Századok 129 (1995) 1170. jegyzetben i. L. jegyzetben i. A .232.). században. Levéltári Szemle 38 (1988) 3.jegyzet. kereszténységét hangsúlyozó formulák. jegyzet.. 351 Szent István itt feltehetően fiára. század első feléig. Zebegény. L .113. Czebe Gyula: a bevezetőben i.92. István. Erről 1. Másképpen értelmezte a helyet pl. fentebb. 1. 1916. (latin nyelvű renovatio: 1819. Vö. 117 . 50. invocatioja.Hungria királya" és „Panonia királya" szinonímaként szerepelnek. m . A töhbi görög rítusú monostorral (Orosz. 353 Ma Vörösberény (Veszprém megye). Századok 51(1917)114. m . valamint egész Pam1ónia 352 lelki üdvéért. Kiadása és magyar fordítása: Czebe Gyula: A veszprémvölgyi oklevél görög szövege. hanem a Nagy Károly nevéből nyugati szláv közegben méltóságnévvé lett kra/ és a magyarba átkerült király szó görög átírását (kralés) alkalmazta.

Magyar Nyelv 31 [1935] 116. aztán Máma. Szántó fa luhoz tartozott. II. kovácsot kettőt. 3 67 A niceai 1. halászt a Dunán 12-t. úgyszintén a szombati356 révet hét révésszel. jegyzet). Magyar Nyelv 24 [1928) 111. Pais Dezső: a 34 7. 1987. hasonlóan a vásárvámot is. illetve arra. Bp. valamint lovas szolgát 60-at. bűnöstől.362 aztán Gerencsér. Benne a szombati vásárnap jutott helynévi kifejezéshez. a 318 atyától367 és minden szentektől s tőlem. a másoló hibájára gondoltak. valamint a tanúknak a nevét. a görög szertartású mise egyes részleteinek szó szerinti átvételére már Krajnyák Gábor fc!h[vta a ligyelmct: Szent István veszprémvölgyi donatiójának görög egyházi vonatkozásai. fentebb.355 ló. magasztaló jel zőit szó szerint reprodukálta az oklevél szerkesztője. Más-más helynévvel azonosította Pata dit Mikos József (A veszprémvölgyi görög oklevél két helynevéhez. aki -az okmányt írta. Vö. továbbá [ajándékozok] 20 családot a szentséges Istenanya beiktatásakor. egyesek az oklevél befejezetlcnségére. 501. akár püspök.). amit én a monoslornak adtam. Talán a j ellegzetesen bizánci anathema foímu lázása közben automatikusan használta itt a Bizáncban szokásos uralkodói címet.) kapcsolt össze a ma Tolna megyei Faddal. Mámapuszta Vörösberény határában. Melegdi.365 akár fóúr. 32-36. a fejedelemasszony és a nővérek rendelete nélkiil űzzék ki arról a helyről kedvük és akaratuk. Századok 59-60 (1925. 368 A görög ortodox szertartás és mindennapi ima jellegzetes fo rdulata. Krajnyák Gábor: a 364. akár király.502. 361 aztán Zalészi. Balatonkenese. ácsot hánnat.117. Az átokformula eme részlete a veszprémi püspökség latin nyelvű adománylcvelébc is bekerült.363 S több más egyebet is ajándékozok a szentséges Istenanyának.360 aztán Szántó. A Kálmán kori renovatioban: Serlous. A bizánci oklevelek végére illesztették be az írnokok a d átumot.) és Pais Dezső (a 347. elszakítana vagy elidegenítene valamit.l6C Sorrendben: ma Vörösberény. az Istenanya s örökké szűz Máriától. legyen az az én nemzetségemből vagy bárki más. esztergályost egyet. \ a monostort avégből.3 68 Az oklevelek szokásos büntető klauzulája zárja a veszprémvölgyi alapít6lcvelet. meglepő módon utódait a basileus ('császár') szóval illette. akár ispán. pohámokot egyet. aztán Csitény.113.ető részében az oklevél szerkesztője a magyar uralkodót a kralés ('király') méltóságnévvel jelölte (vö. Ma Magyarsarlós (Baranya megye). Csiténypuszta Balatonkenese határában (valamennyi Veszprém megye). Ha 364 pedig valakit azon kapnának. 404. Ma Gerencsérpuszta Bakonytamási határában (Veszprém megye). 347. De szabad rendelkezési joggal is felruházom ezt 355 A mai Tass falu (Pest megye) határában volt. aztán Kenese. jegyzetben i. m. 356 Görögül: Szombóú1. m. hogy azokat. A mai Dunaújváros és Szalkszentmárton közti Duna-sziget volt. 30 családdal.359 Az összes falunevek együttesen ezek: először Szárberény. jegyzetben i. dicsőséges Asszonyunktól. jegyzetben i. átok szálljon rá az Atyától. Az anathema jellegzetes bizánci megfogalmazására. 9-11. ellenére. L. hogy a görög egyházi nyelvezetben rendkívül otthonos. ökumenikus zsinatot és a részt vevő 318 atyát különleges tisztelettel övezték Bizáncban. nem volt kellő gyakorlata az okiratok szerkesztésében. hogy abból.1926) 498. kapja meg továbbá majorgazdaság gyanánt a Szentháromság szigetét. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. akik nem akarnak a szent monostor fönnhatósága alatt lakni. az okirat szerkesztőjének. Sándorpu szta Balatonkenese határában. a fiútól és a Szentlélektől.507. m Ma Paloznak (Veszprém megye). m. 366 A bizánci kereszténységben nagyon mély és sokszínű Mária~tiszteletjcllcg­ zctcs fordulatait. hogy a monostoré legyen. [van aztán] Paloznakban357 egy birtokrészes vincellér meg Faddon 358 is egy vincellér. L . akár más valaki. amelyet Melich János (A veszprémvölgyi görög oklevél Patadi-ja. aztán Sándor. Mivel ez a lezáró rész a veszprémvölgyi alapítólevélbői hiányzik. .ez a Dunánál van-. az érseki monostornak. aztán Padrag. m A Kálmán kori renovatioban: Si/d sziget. amíg csak ég és föld áll. 365 Míg az oklevél bevez. 364 119 . 358 A görög szövegben Patadi áll.366 a dicsőséges apostoloktól. 361 362 363 118 Ma Padragkút (Veszprém megye). nyilvánvalóan papi férfiúnak.

101 5) lett.695. jegyzet.a későbbi Ausztria .. a későbbi II. j egyzet.. s részben emiatt is a középkorban meglehetősen ismeretlen maradt. 683.1005) van szó. Boleslaw hosszú küzdelmet vívott II.283. a Bajor Hercegség keleti része .. imperatoris (II. miszerint Brúnó már ekkor püspök lett volna. 324. nagy di csőség volt hűtleneknek. bár c1re scnuniféle sérelem nem kényszerítette. 372 Hezelo azonos a Babenberg-családból származó Schweinfurti Henrik őr­ gróffal. 374 L. Püspöktársa történeti művéből azonban csak a Henriket egyértelműen kedvező színben feltüntető tudósításokat vette át. Erre s az egészen 101 8-ig folyó lengyel. A mű 101 2-ig követhette II. Ez az összeesküvés tehát annál csúfosabban és erőtlenebbül múlt ki. kidolgozott rímelésű prózában elkészült életrajza így nem tartozik a legfontosabb kortörténeti ábrázolások közé. aki fiatal volt. 690. hiszen csak a lázadás elfojtása és a királyi testvérrel való kibékülés után lett Augsburg föpapja. amelyet forrásmunkaként jelen ismereteink szerint ő használt fel először. m Emő szintén a Babenbergek közül származott. vagy a saját hasmukat őáltala növelni kívánók tanácsa vezette félre. de ránk maradt alalq. Henrik király fivére és egyben püspök. minél fiatalabbakat és oktala- nabbakat gyűjtött össze. 4 . Szilveszter pápával. Itt a Cseh Hercegség belügyei miatt kirobbant első háborújukról ( 1003.. IV. 1010-ben II. utóbb sváb herceg (101 2.994) a fia volt.iadása: G. 1. majd a német császári kancelláriajegyzője lett. egyházi író és matematikus 970 körül születhetett. H enrik életét.1024.örgrófjának (976.374 szintén hozzáj uk társult. Henrik német király (10021024). Györffy György: a 38.. Henrikkel. hogy pártjukon tudták a király testvérét. (az általunk közölt szöveg: 689. hanem vagy az ifjúság hevessége. 277. 317. és 5. 691. a lüttichi székesegyházi iskolában tanult. A vonatkozásban téves a forráshely beállítása. vasárnapot követő hétfön. Henrik császár életrajza). 323.. 24. Tanult stílusban.. fentebb. és :fiatalsága által könnyen fé lrevezethető. Közben Ernő 373 is csatlakozott ugyanezen lázadáshoz.). Lipótnak. Ez. 120 2 . 369 A húsvét utáni 5. 1003-ban ezek a napok május 3. SS.. A keresztjáró napokon369 Merscbmgban370 tartózkodott. kedden és szerdán. fentebb. Fő műve . császár 1014-től} nevezte ki a birodalom északnyugati részén fekvő Utrecht püspökévé. m L.. 370 L. A mondat alanya II.jóllehet korábban vitatták szerzőségét szeretett uralkodójáról az 1020-as évek legelején.. 321 . 1. fentebb. Waitz: in: MGH. s ezeket bővítette ki. m. valamint Berno reichenaui apáttal bizonylthatóan levelezett). HENRIK CSÁSZÁR ÉLETRAJZA Adalbold német püspök. fentebb. 2438. Mérvadó /.. jegyzet. Magyar vonatkozású részeinek (nem teljes) kiadása: CFH Ill. még annak életében irt biográfiája: Vita Heinrici II. Henrik német király (1002. s időlegesen egyházmegyéje vezetéséről is lemondott. jegyzetben i. A vita szinte hzárólag az 10 18-ban meghalt Merseburgi Thietmar krónikáján alapul. jegyzet.ában csak 1004-ig terjed. 1026-ban bekövetkezett halála előtt aszkézisbe hajló életet folytatott. Brúnó úr. s 3 71 o l I j clc11lctlék neki Boleslaw és Hezclo 372 megátalkodott viselkedését.2439. Kora számos szellemi nagyságával állt kapcsolatban (Gerberttel. 121 .német háborúkra 1.ADALBOLD: II.

A király pedig jó pár lotaringiait. és nevetség tárgya lett ő. s ami a legnehezebb mindenkinek. De ezeket a fi atalság számláj ára kellett írni. csúfosan menekült. hogy magányos kóborlóként másoknál éljen hontalanul. szégyelt tovább idegen kenyéren tengődni. „ . megállt a Tingának nevezett helyen.237. Róla 1. Végül hazatért. s gyorsan a megbocsátás felé hajlította. a magyar királynéhoz378 menekült. visszafogadta kegyébe. akivel a magyar király követei j öttek. frankot és bajort össze1:. hogy érte közbenj árjanak.. és a visszafogadottat . 123 .ahogy kellett . Az itt leírt események 1003 augusztusában történtek. 122 32. Veszprémy László: in: KMTL. Inkább választotta azt. Ernőt elfogták.barátsággal megnyerte magának. 31.„ Brúnó úr pedig nem találva vigaszt Bolesla\\-nál nővéréhez.25. „ 26..379 Ott találkozott a hozzá visszatért Brúnó úrral. 236. őt magát pedig Brúnó úrral és Ernővel arra kényszerítette. a Lech folyó mellett.. amely őt jóravalóbbá tette önmaga és hívebbé bátxia számára. 27. hogy a halál veszélyének tegye ki magát. m Németországi város a Dunától délre. ha bát)jával marad. 379 L. És hogy mindez tényleg a fiatalságnak volt tulajdonítható. Eközben Hezelo megbánta kezdeményezését. 377 . akinek tekintélynek és ékességnek kellett volna lennie. azt azután megmutatta az idősebb életkor. minthogy így éljen tovább. és azt is megunta. Ugyanis a közmondás is úgy tartja: „ Minden tisztességes embernek megindítják a szívét a fivére könnyei. m Frank föld ekkor a Német Királyság egyik hercegsége. hogy erdőkben rejtőzködjenek.. kéregető koldusként tanult meg más kenyerén élni . Augsburgba375 vonulva. 378 Gizella. A király . ma Németország észak-bajorországi része... és a király színe elé vezették. Ahogy illett tehát. azok elől.')'iíjtve. Hezelo pedig Brúnó úrral Boleslawhoz futott mint egyetlen mentsvárához. az gyakran a romlottság szakadékaiba zuhan". akiknek parancsolhatott volna. Úgy mondják: „Akit a tudomány kötőféke nélkül irányít az ifjúság. 377 1004 márciusában. „ Brúnó úr is „. s önvizsgálatot tartva annak közbenjárásáért könyörgött. 326. Hezelo ellen Frankföldre376 vezette seregét. jegyzet. s hű közvetítők keresése után Merseburgban megadta magát a királyi felségnek. s a közeli rokont ért csapás saját gonddá válik". annak javait elpusztította. . fentebb. Ez az általa elkövetettekért alnzatosan bocsánatot kérve megindította bátyja szívét.

125 . A modern szövegkiadások Libellus de institutione morum (Erkölcstanító könyvecske) címen tartják számon.ISTVÁN INTELMEI FIÁHOZ. II. századi koronázási ordokba is beépültek. megalapozatlannak bizonyult. írásából kikövetkeztethetően valószínűleg a mai Észak-Franciaországból betelepült. Főleg az 1. század legvégének európai közgondolkodásában vetődtek fel. IMRE HERCEGHEZ A két viszonylag kései . uő. században divatos rímes próza fogásait.1015 közé. Az a feltételezés. aki Magyarországon . Szilveszter pápa). századból származó kódexben fennmaradt kis írás eredeti címét pontosan nem ismerjük.képzettséggel és olyan stiláris készséggel rendelkezett.7. század eleji magyarországi állapotoknak. ezek egyike sem vezetett megnyugtató eredményre. 124 mi'ifaját tekintve királytükör (specimen regium). amelyek a 10. 321. s ez az érzelmi töltés . hogy hitelt adjon a legendaíró ezen állításának. amelynekfőbb elemei a frank capitularekba és a 10. Imre herceg számára. Keletkezésének ideje bizonytalan. A 4.. uő. Király László. hogy az iró olyan mélységű elméleti teológiai.: in: István király emlékezete. Wlafridus Strabo reichenaui apát és Sedulius Scottus) „politikai teológiájá "-nak eszmei hatása.15. 45. eddig sehol sem sikerült kimutatni benne (nem számítva természetesen a bibliai idézeteket). századi kutatók némelyike hajlott arra. (részlet).. Gerbert azaz II. Jonas orléans-i püspök. ezzel is jelezve.47.. Noha a szerző kilétének meghatározására több kísérlet is történt (Gellért püspök. Magyar fordításai: Kurcz Ágnes: in: ÁLI 54. Mérvadó kiadása: Balogh József: in: SRH. 51. aki ügyesen alkalmazta a 11. Szerk. Csak az kétségtelen. A szerző személye tehát ismeretlen. 1987. amilyent a középkorban egyetlen aktív uralkodó sem tudhatott magáénak. amelyet maga Szent István szerzett fia. hogy Imre halála (1031) előtt készült. ami azonban ellentétben áll a mű tartalmával. amelyet Szent István nagyobbik legendája és ennek nyomán a Hartvik-legenda is emitt mint olyant. fejezetben olyan kérdésekről van szó.3. Biró Bertalan: in: MLG. fejezetben tapintható ki a Karoling kori királytükrök (Smaragd verduni apát.esetleg magával István királlyal is konzultálva .írta meg erkölcstanító könyvecskéjét.61 . hogy a 8.: in: MKI. Atto vercelli püspök..58. A szerző kiváló stiliszta volt.különleges személyes varázst kölcsönöz az erkölcstanító könyvecskének. illetve 1023-1024 tájára helyezték. és nyertek hasonló megoldást (Abbo fleuryi apát. Az Intelmek tartalmilag államelméleti munka. államelméleti . illetve 16. hogy az irat Szent István király törvényeivel együtt hagyományozódott. Thancmar hildesheimi kanonok). másrészt a benne tükröződő társadalmi és politikai viszonyok több vonatkozásban pontosan megfelelnek a 11.331. fejezet későbbi betoldás vagy szövegcsere eredménye. hogy azonosnak veszik azzal az írással. mindkét kézirat decretum Sancti regis Stephani (Szent István király törvénye) minősítéssel illeti. Teljesen önálló alkotás két szempontból is: egyrészt közvetlen. a király közvetlen környezetéhez tartozó pap (főpap?) lehetett.amely az első fejezettől az utolsóig jellemzi . Hincmar reimsi érsek. Asztrik apát. A részletekbe menő kutatások azonban igazolták. 619-627. 1013. itt mindvégig a királyi atya oktatja féltő szeretettel utódának szánt fiát. A kora középkori királytükrök között egyedül áll e mű meghitt hangvételével: míg a többi jobbára száraz erénykatalógus. Ezt magyarázhatja az a körülmény. Bp. más szerzőtől származó szövegkölcsönzést. ami egyébként gyakori a középkori irodalomban. A 19.

386 Szám 16. úgy illik tartanod magadat atyád utasításaihoz. a másik az elviselhetetlen hideg miatt. mind az alattvalóid erkölcseit. részint világi . az egész teremtett világ létrehozója saját hasonlatosságára formált. mind a földnek az emberi élet számára alkalmas tájain380 .381 Ebből a megnyilatkozásból rájöhetsz. atyád oktatását. 1 skk. 386 harmadik részük egymást pusztította el. bármely méltóságban vannak is. aki erről ezt mondja: Hallgasd. 387 Szám 16.ha a legfőbb hatalom is engedi.384 változatos formában érték a megsemmisítő csapások: egy részüket a föld nyelte magába. m Szám 16. s apja ostorcsapásai helyett halált hozó dárdákkal fenyegette a népét. mivel felhagyott apja békességes szavaival. 387 Salamon fia is. a forró és a hideg égöv az emberi életre egyaránt alkalmatlan. 382 127 . így hát én sem restellem. (Vulgata). és mert kétséget kizáróan tudom. mivel ismételten szétszakította a parancsolatok Isten u]ától font kötelékét. 126 bölcsesség javasolja Salamon által. az egyik az elviselhetetlen hőség. hőn szeretett fiam. s mivel azt is kellőképpen átlátom. Neked pedig. mihelyt széttörte a parancsolatok bilincseit. 383 Az Istentől kiválasztott és szeretett régi népet is. Ter 1. akik engedetlenségükben parancsszegők voltak. amiket Isten kegyelme az emberi élet haszna és méltósága érdekében adományozott. m Ter 3. Ádám. hanem a gyermekeiket is. amikor majd. 42. 382 s akit egész méltóságának az örökösévé tett. 381 P éld 1. tudniillik a királyságokat. sok viszontagságot szenvedett uralkodása idején. hogy az édenkertben maradhasson. amit Isten akarata megalkotott és nyilvánvalÓ gondviselése elrendezett . hogy az e világi életemben oktassalak. 384 Kiv 31. részint isteni törvények és rendelkezések. Mivel elmérrunel felfogom és lelkemmel tökéletesen érzékelem hogy mindent. ahogyan azt az isteni 380 A középkorban az a . sem az emberek előtt. látják el tanácsokkal és javaslatokkal. amelyekre atyai jóságomban oktatlak.ami távol legyen -. a főpapi tisztségeket és egyéb méltóságokat. a hercegségeket. nemes férfiakiól származó . 35. barátaikat. és el ne hagyj ad anyád törvényét. 8 és 4. hogy megsokasodjanak életednek esztendei. fiam. a consulságokat. az ispánságokat. 388 Utalás Rechabeámnak. hogy általuk szebbé tehesd mind a magad.utánam uralkodni fogsz. szolgáikat oktatják. és gőgjében fölfuvalkodott. 2 skk. s végül letaszították a trónról. Kezdődik Szent István király törvénykönyve. hogy a földön mindenütt minden rendbéliek.tanácsok és javaslatok irányítják. Jézus Krisztus nevében.végső fokon Aristotelés Meteórologikájára vissza- vezethető . 26 skk. osztják szét és egyesítik. hogy a három éghajlati övezet közül csak a mérsékelt égöv alatt élnek emberek. Salamon fiának a történetére: 3Kir 12. 18. többé nem leszel kedves sem Isten.világfüldrajzi elképzelés uralkodott. hogy mindazok összességét. 10. 385 más részüket tűz adta halálra. hogy ha serrunibe veszed azokat a tanításokat. védelmezik. Halld azonban azok vesztét és bukását.mégpedig korban előrehaladott. 49. rögtön elveszítette fenséges előjogait és azt.mind a tágas mennybolton. 388 Hogy ez veled ne történjék meg. akit az isteni alkotó.A Mi urunk. törvény éltet és tart fenn. 31-32 skk.. miután figyelmesen meghallgattad őket. nemcsak a kísérőiket. tanácsokkal és javaslatokkal lássalak el téged.

birtokában leszel az örök élet sisakjának is. amiről beszélek. A kíméletesség és az elfogulatlan ítélkezés megőrzéséről 6. vagy a hitüket nem teszik teljessé.390 sem itt nem uralkodnak dicsőséggel. az 190 Jak 2. amelyek közepette nekem szinte az egész életem őrlődött. A vendégek marasztalásáról és ellátásáról 7. A gyermekek engedelmességéről 9.17. Ef6. hogy a bor élesíti az elmét. azt tanácsolom és javasolom. gazdag szülők sarja. sem az egyház gyermekének nem fognak mondani. drága fiam: ha azt akarod. A tanács fontosságáról 8. 20-21) kapcsán térnek ki a mértékletes borfogyasztás ilyenfajta hatására. minthogy a hít tett nélkül halott.). A föpapoknak kijáró tiszteletről 4. m 2Tim 2. ami az erények pusztulásával. az irgalmasságról és a többi erényről m Az a gondolat. a mindenható Istent. akit mindenféle kényelemben dédelgettek és neveltek. és minden egyházi ember méltán nevezhessen téged a keresztény hitvallás igaz követőjének. 5. A rendszeres imáról 10. sőt igyekeztek rábírni. 392 A hit pedig. Az egyház helyzetének megszilárdításáról 3. olyan elővigyázatossággal és körültekintéssel óvd katolikus és apostoli hitedet. hogy példaképül szolgálj mindazok számára. 17. puha párnák lakója. a következő : szilárdan hidd és mindennemű kételkedés nélkül valld Atyánkat. Akik ugyanis hamis hiten vannak. A katolikus hit megőrzésének fontosságáról 2. és nem ékesítik fel cselekedetekkel. az egész teremtés teremtőj ét. 1982.391 A lélek eme fegyvereivel azután törvényesen küzdhetsz majd a látható és láthatatlan ellenségeid ellen egyaránt. Az Intelmek írója éppen ezért említ karcos bort (asperitas vim). amikre tanítalak. mert ez puhánnyá és kényeskedővé tehet. akiket Isten az alattvalóiddá tett. nem volt részed sem a hadjáratok fáradalmaiban. Ha viszont a hit pajzsát megőrzöd. 389 Ezek előrebocsátása után térjünk a tárgyra! Fejezetekre osztás: 1. aki a próféták. és egyszülött fi át. AKATOLIKUS HIT MEGŐRZÉSÉNEK FONTOSSÁGÁRÓL Mivel királyi méltóságra csakis hívők és a katolikus hittől áthatott személyek emelkedhetnek. hogy az ráirányítsa a figyelmedet azokra a dolgokra. ezért intelmeink között a szent hitet tesszük az első helyre. mert abból keveset szokás inni. s az egész világ üdvösségéért a keresztfán szenvedett. hogy királyi koronádat megbecsülés övezze. fiam! Gyermek vagy. sem a pogányok különféle támadásaiban. sem az örök királyságnak és koronának nem lesznek részesei. a bűnök melegágyával és a törvények semmibe vevésével egyenlő. a középkori bibliakommentárokban bukkan fel. mert ennek híján. 128 1. A föemberek és a katonák megbecsüléséről 5. 273. Az apostol ugyanis ezt mondja: Aki bajvívásban tusakodik is. és a Szentléleket. a mi urunk Jézus Krisztust. amelyek általában Noé lerészegcdésének története (Ter 9. hanem néha karcos borral is meg kell itatnunk. Bp. Elsősorban arra hívom fel a figyelmedet. meg nem koronáztatik. A jóságról. m 129 . Egyik késö középkori emléke ennek a magyar irodalomban Temesvári Pelbárt: A bor tulajdonságai és minősége címü értekezése Temesvári Pelbárt válogatott írásai. aki angyali üdvözletre a Boldogságos Szűz Máriától született. 16. Immár itt az idő.fogndj szót nekem. amikor nemcsak pépes ételt kell adnunk neked. skk. ha nem a törvény szerint tusakodik. jól jegyezd meg. sem kereszténynek.

a Zsoltárokban is szereplő . hanem szerzett népnek.mint Athanasius mondja -ha valaki nem hisz híven és szilárdan. 18. És bár mindig vannak új sarjai is. hogy ez ne történjék. a középkorban a sátán. 572. hogy te is ellenség és bosszuló vagy. Mk 9. 396 Kősziklának önniagát nevezte. és e kőszikJán fogom építeni az én anyaszentegyházamat. restségcd és nemtörődömséged követkczlében elherdálódjék és kárba vesszen. azok az eretnekség urának a szolgái. keresztségben tisztára mosott. 131 . 2. 395 Maga az Úr mondta ugyanis Péternek. Kriszlus vetette el. elsősorban azért mondták „gyarapító"-nak a 35 9 Azt a Szent Pál egyik fej tegetésére épülő felfogást. úgymint az apostolok és a szent atyák plántálták át. fiam.42.üal felkent nyájának. Ha pedig valaha is akadnának a hatalmad aJalt levők között olyanok . se ne védelmezd. et postea in peccatis coarguit peccatores (maga a sátán ellenség és bosszuló. akik a Szentháromságnak ezt az egységét megosztani. az Isten hitben kiművelt. 396 Mt 16. a 829. nehogy az a jó. Különös gondod legyen arra. kisebbíteni vagy növelni próbálnák. még ma is mint valami új keletű és zsendülőfélben levő tant hirdetik. amely őrá magára épül. az evangélium tanítása értelmében méltó rá. lökéletes. a te tunyaságod. Ez az ószövetségi . gyökereztelték meg mélyen és terjesztették el az egész 393 Ez az úgynevezett Symbolum Atha11asia1111111 (Athanasiusi hivallás). drága fiam.ma Franciaország . sem nem kőből valónak mondta. ha mégoly kicsinyek is. tettre kész buzgósággal. Szerepeltetése azonban nem jelenti azt. És ha valaki eszelősségében eme szentegyház tagj ait. ezl követően pedig az ő tagjai. mint egy pogány vagy adóbérlő.393 Ez az a keresztény hit. és késöbb a bűnösökre ő bizonyítja ráj uk bűneiket). az Krisztus testének megcsonkítására törekszik.397 azaz hogy eltávolítsák a hatalom méltóságából. többek között az alábbi indokolással: diabolus ipse est inimicus et 11/tor. mivel az egyház magvait elsőként a mi urunk. egyrészt ö suga llja a bűnt. továbbá hogy Isten egy. tudd meg. Comm.aposlolok és az evangélisták által szólt. szét nem választható és szeplőtelenül tiszta. et ipse pecca/a suggerit. 2. választott nemzetnek. in prophetas minores. itt. a mi királyságunkban viszont. és az önmagára épített egyházat sem nem fából. Bizony. 130 földkerekségen. hogy az egyház K risztus misztikus teste. amiben . éberen kell őrködnöd napról napra a szentegyház fölött. akit ugyanennek a szentegyháznak az őrzőjévé és tanítójává tett: Te Péter vagy. és a tenger mélységébe vessék. m Mt 18. érdemteleneknek juttatott. Az ilyeneket bizony se el ne tartsd. nehogy az legyen a látszat. csupán általánosságban hangsúlyozza az eretnekségtöl mentes katolikus hit fon tosságát.szókapcsolat a sátánra vonatkoztatva első ízben Hieronymus bibliakommentárjában jelenik meg.zsinat határozatba is foglalta. s éppen ezért körültekintőbb és szemmel láthatóbb oltalmazólcra is van szüksége. nem üdvözülhet. ln Sophoniam. AZ EGYHÁZ HELYZETÉNEK MEGSZILÁRDÍTÁSÁRÓL A királyi palotában a hit után az egyházé a második hely. ola. évi párizsi . Mert aki a szentegyház méltóságát csorbítja vagy foltot ejt rajta. 394 Latinul: inimicus et ultor. hogy inkább gyarapodjék. Ezért. 6. amit az isteni kegy az ő mérhetetlen irgalma által nekünk. nem pedig a szentegyház gyermekei. hogy a szerző valamely korabeli eretnekség ellen hadakozik. és szentnek nevezte azt az egyházát. 394 Az ilyesfajta emberek ugyanis nyomorult módon pusztítják és szétszórják a szentegyház népét. hogy malomkövet akasszanak a nyakába. és az igazak egyházán kívül a világi nyomorúságban vesztegeljen. megbotránkoztatja.ami távol legyen -. mintsem veszteséget szenvedjen. ennek ellenére más helyeken szinte ősinek számít.

minden szempontból dicsővé teszed és felmagasztalod a koronádat. Őnélkülük sem király nem lehet. az ispánok405 és a katonák406 hűsége. Mert örök szövetséget kötött velük Isten. és a közösség színe elé idézi. ezért a királyi méltóságban a harmadik hely a föpapoké. 404 133 . 404 Ha ugyanis betartod ezt a sorrendet. sem nem uralkodhat senki~ az ő közbenjárásukra töröltetnek el az emberek bűnei. a határtartományok erősségei. jegyzet. A FŐEMBEREK ÉS A KATONÁK MEGBECSÜLÉSÉRŐL A királyi hatalom negyedik dísze a főemberek. 403 Ha azonban nem hajlandó meghallgatni intő szavaidat.királyokat. dorgáld meg háromszor. növelő'. Ha valaki azok közül. valami véletlen folytán feddésre méltó bűnt követne el ami távol legyen -. minden tekintetben biztonságban leszel. mondd meg az anyaszentegyháznak. 400 ApCsel 13. az Intelmek szerzője az egyházat gyarapító régi uralkodók közül elsősorban Constantinusra gondolhatott. az életed pedig boldogabb legyen. 15. és ne nevezz szolgának. és hosszabbra nyúljék! 3. hogy a koronád dicsőbb. akkor nyilvános dorgálásban kell részesítened. fiam. mint a szemed fényére. vitézsége.399 k. Ha őket maradéktalanul szereted. minden egyházi méltóság adományozóivá és az isteni szentség kiszolgáltatóivá. és dicsővé akarod tenni királyságodat . L. m Zsolt 104. s az Istentől királyságra emelt Dávid szava által az ember létezésének első napjától kezdve megtiltotta bántalmazásukat: Ne A latin augustus szó egyik lehetséges jelentése: 'gyarapító. ha boldogan akarsz élni.Isten az ilyen dolgokban különösen sértődékeny. Ők legyenek a tanácsadóid. fiam. 2. az evangéliumi előírásnak megfelelően: hogy ha meg nem hallgatja azokat. 17. amely szerint egyházi személy fölött világi bíróság nem ítélkezhetett. 127. de négyszemközt. Ha ugyanis ők oltalmaznak téged. 402 Az egyházi immunitas elvének egyik korai megfogalmazása. és tisztelettől övezve kormányzod királyságodat. hogy így cselekedjél. fentebb. 398 Te is így tegyél.iilönválasztotta 4 00 őket a többi embertől. őket tette meg a lelkek gondozóivá. és úgy vigyázz rájuk. saját nevének és szentségének részeseivé tette őket. aki az isteni és az egyházi jog ellenében a szent rendhez tartozó férfiakat hamis vádaskodással bemocskolja. az evangélium tanítása szerint. Ezért. L. 398 132 illessétek a felkentjeimet! 401 Az illeti ugyanis Isten felkentjeit. közülük senkit se taszíts szolgasorba. és az ő könyörgésük figyelmébe ajánl majd a mindenható Istennek. A FŐPAPOKNAK KIJÁRÓ TISZTELETRŐL A főpapok rendje ékessége a királyi trónnak. hogy megóvod magadat. Isten ugyanis őket rendelte a szent nép őreiül. 405 Latinul: comes. akikről beszélek. 12. szolgálatkészsége. jegyzet. egészen biztos. 135. Ha az ő jóindulatukat megnyered. Ők ugyanis a királyság védőbástyái. Augustus óta jelzője a császároknak. 399 Sir 17. fentebb. 406 Latinul: miles. vagy feloldozzanak bűneink alól. hogy megkössenek bennünket bűneinkben. tettereje. négyszer. senki ellenségtől nem kell félned.402 Egyszerűen megtiltom. az atyáid és a testvéreid. Mt l 8. kedves fiam. 403 Mt 18. hiszen az ő kezükbe van letéve a hatalom. mert az egyházat gyarapították. 17. 4. a gyengék védelmezői.

egészen bizonyos. és uralmad minden vonatkozásban háborítatlan legyen! 5. attól váltak naggyá és dicsővé a római királyok. L. és örökre vésd az emlékezetedbe. amelyben a te méltóságodat illeti meg a bíráskodás. ha viszont indulatosan. add a királ)nak a te elfogulatlan ítéletedet. akit főbenjúró bűnnel vádolnak. ha azt akarod. hogy méltán tarthatjuk számon őket a királyi méltóság hatodik helyén. 1 és 98. mind a dölyf és a viszálykodás. nehogy ez a tevékenységed. 409 134 A vendégek41 0 és a k. hogy mindnyájuk fölött indulat. foltot ejtsen királyi méltóságodon. irgalmasan és esküdözés nélkül ítélkezz. Kezdetben azáltal növekedett a Római Birodalom. ragaszkodj az elfogulatlan ítélkezéshez. 408 1Tesz5. királynak és a király fiának fognak mondani. fentebb. mivel mindnyájan azonos jogállású személyek. a király és a próféta ezt mondja: Isten. ne veszítsd el higgadtságodat. ne pedig szolgáljanak neked. békességben. hogy megbünteted őt. 407 A kíméletességről Pál apostol így nyilatkozik: Békességes tűrők legyetek mindenkihez. vagy olyan valaki. A VENDÉGEK MARASZTALÁSÁRÓL ÉS ELLÁTÁSÁRÓL A kíméletesség és az elfogulatlan ítélkezés szem előtt tartása a királ)i korona ötödik dísze. békétlenkedve ispánjaid és föembereid fölé emeled magadat. hogy lelked a tiéd legyen.iilhonból érkezők oly nagy hasznot hajthatnak. 19. mert ez szükségképpen bizonytalan és törékeny dolog. hogy király vagy. 409 Erre törekedjél. és annak mondanak! Mert a királyok. Ettől tartva az erények előírása szerint irányítsd ispánjaid életét. Ha békességes leszel. Róma 410 Latinul: hospes. hanem az ilyen feladatot engedd át a bíráknak. 4. Lk 21. és esküdözve se bizonygasd. ha kíméletesek. dölyfösen. mint az alázatosság. annak örülj. hogy koronád dicséretre méltó és dicsőséges legyen! 6. kíméletesen. aki méltó az ítéletre. fóként azonban a viszálykodást kerülve. és minden katona szeretni fog. uralkodnak. jegyzel 135 . ha rangodon aluli. és semmi sem emel fel annyira. lélekben alázatosan és szelíden kell uralkodnod. és semmi se~ sújt annyira a porba. hogy különböző égtájakról sok nemes és bölcs férfiú sereglett össze náluk. 175. hiszen az ostobán tett fogadalmainkat meg kell szegnünk. ha viszont kíméletlenek. Dávid.l lurcoljannk az érdekedben. A KÍMÉLETESSÉG ÉS AZ ELFOGULATLAN ÍTÉLKEZÉS MEGŐRZÉSÉRŐL Ha meg akarod tartani királyi méltóságodat. zsarnokoskodnak. hogy megbecsülésedtől övezve mindig fenntartás nélliil ragaszkodjanak királyi méltóságodhoz. fiam! 407 Zsolt 71 . viszálykodva. Többnyire ne is te magad bíráskodj. és ugyancsak ő másutt: A király tisztessége elfogulatlan ítéletet szeret. 408 és az Úr az evangéliumban: A ti békességes tűréstekben bírj átok a ti lelkeiteket. légy kíméletes! Drága fiam! Valahányszor olyan ember ügye kerül eléd. dölyf nélkül. hogy az ilyesmiben saj át törvényük szerint ítélkezzenek! Óvakodj attól. hogy bíró légy. hogy katonáid vitézsége királyi hatalmad meggyengítőjévé válik. és királyságod másokra száll majd át. 14. Amikor pedig valami olyan ügy kerül eléd.

4 11 Vagyis ha hamis próféta módjára fog viselkedni. 414 Dávid pedig így énekel zsoltárában: A szenttel szent leszel. jóakaratúan vedd gondjaidba és tartsd tiszteletben őket. rombolja le az ellenséges táborokat. napról napra gyarapítsd királyságodat.iilönféle ismereteket és fegyveres erőt hoznak magukkal. s mindezek díszére válnak a királyságnak. és elriasztják a k.iilönféle nyelveket. ha ostobák közt forgolódsz. 137 . építi fel az államokat. és utánozni a tiszteletreméltó szülőket. győzi le az ellenséget. nem szabad.415 Ezért mindenki azzal a tevékenységgel foglalkozzék. 411 Latinul: consili11m. az ártatlan férfiúval ártatlan leszel. A fiatalokat azonban mégsem kell teljesen kizárni a tanácskozásból. hogy koronádat fenségesnek tartsák az emberek. jegyzet. nevezi néven a barátokat. Mert az egy nyelvű és egy szokás szerint élő királyság gyenge és törékeny. mint hogy máshol lakjanak. terjeszd az idősebbek elé. emelik az udvar tekintélyét. amit egybegyűjtöttem. okosabb és a legbecsületesebb tanácsnokok alakítsák ki és tökéletesítsék őket. 26-27. hogy lerombold. A tanács teszi a királyokat királlyá. L. az isteni törvényekkel sem 4 14 415 Péld 13. Éppen ezért felszólítalak. és az elfordulttal elfordulsz. tervezi meg a háborúkat. Tudd meg. ha Aeneasék fel nem szabadítják. valahányszor azonban tanácskozást tartasz velük. A TANÁCS FONTOSSÁGÁRÓL Kirá lyok trónja mellett a hetedik helyet a tanács 413 igényli magának. Célzás . fentebb. fiam.bizony még ma is szolga volna. bölcs lesz. szerzi meg a győzelmet.az eredetiével ellenkező értelemben . és tanácsot se tőlük kérj. ne a fiatalokkal és a nálad kevésbé okosakkal tanácskozzál. követelődző vagy középszetű emberek ötletei legyenek. az ő társukká szegődöl. k. hogy az ostobák csélcsapsága elhíresztelje őket.mondja a Szentlélek Salamon által: Aki bölcsekkel jár. egészen biztosan óriási kárt szenved majd királyságod. a bolondok barátja hasonlóvá lesz. hogy az idősebb. 7. a legnagyobb királyi dísz követni az ősi királyokat.iilföldiek pökhendiségét. Mert a királyoknak adott tanácsoknak titokban kell maradniuk a bölcsek szívében. 8. Mivel tehát a 4 11 Aeneasnak és társainak ilyen összefüggésben való említése arra enged következtetni. a tanácsnokok a tanácsadással. Ha ugyanis okosakkal jársz együtt. ennek megfelelően k. szabj a meg a királyság határait. akikre életkoruk és okosságuk miatt hárult ez a feladat. hogy a szerző ismerte Sallustius: Catilina összeekovése című művében olvasható római őstörténetet. Ha ugyanis arra fogsz törekedni. 411 Merl a vendégek. Aki az elődei és az ősei rendelkezéseit semmibe veszi. védi meg a hazát. és nem engedhető meg. hanem úgy kell. amelyik az életkorához illő : tudniillik az ifjak a harccal.a Jeremiás prófétánál (Jer 1. fiam. Zsolt 17. 136 tanácsokban nagy haszon lehetősége rejlik. hogy azok ostoba. amit felépítettem. hogy a bölcsesség zsinórmértékével mérd le valamennyi cselekedetedet. az átlagnál derekabb. minthogy különféle tájakról és országokból jönnek. még ha használható is a tanácsuk. vagy szétszórd. hogy szívesebben maradjanak nálad. 20. 16) található híres sorokra a prófétai küldeté sről. Ezért. 150.412 Hogy ez ne következzék be. A GYERMEKEK ENGEDELMESSÉGÉRŐL Az elődök követése a királyi méltóságban a nyolcadik helyet foglalja el. okos leszel. hanem tanácsnokaidtól.

amelyekről láthatod. zsarnoknak kell neveznünk. A jóság erényének gyakorlása elvezet majd téged a teljes 417 416 138 Bölcs 9. Azért is imádkozz. jövendő utódaim reménye. hogy Isten méltónak találjon megszabadítani minden hibádtól. úgy a te életviteled is tíz alapelven nyugodjék. hogy virágzó birodalmadat mindig királyi gyeplő irányítsa. AZ IRGALMASSÁGRÓL ÉS A TÖBBI ERÉNYRŐL A királyi korona értékét az erények mértéke szabja meg. 4-6. hogy tudjam. hogy engedelmeskedj enek szüleil-nek. rokonságodhoz. Az atyák ugyanis azért atyák. hogy a jóságot mindenkor mindenben szem előtt tartva ne csak családodhoz. a szomszédaidhoz és országod lakosaihoz légy jóságos. és adja meg neked minden erény segedelmét. 139 . 1Tim6. és az engedetlenség szelleme kicsorbítja koronájának virágdíszeit. a gazdagokhoz. mert az engedetlenség az egész királyságra pusztulást hoz. aki hozzád érkezik. ha nem fogod utánozni uralkodó elődeidet. 16. és a tisztátalan és szemtelen szellemnek ne adj engem. Salamonnak. atyád rendelkezései. hogy a tieid között kiválónak. sőt megparancsolom. aki engedetlen. hogy tartsa távol tőled a restséget és a tunyaságot. Így hát. 41 6 És ismét: A szemeimnek ne adj kevélységet. ezért parancsaim között ez áll a tizedik helyen. de a többi erény is hassa át és ékesítse. 10. hogy legyőzhesd velük a látható és láthatatlan ellenségeidet. Így hát mindaz. hanem az idegenekhez is és mindenkihez. Az égi hatalmak ura maga a királyok királya. a gyermekek pedig azért gyermekek. ha embertelenség és kegyetlenség csúfítja el. Vedd el tőlem a hasnak kívánságait. kérlek. és velem munkálkodjék. vagy melyik latin kormányozhatná a görögöket latin szokások szerint? Semelyik. a király fiának szavaival mindig ezt mondd királyként is : Küldd le a bölcsességedet a te szent egeidből és a te nagy voltodnak székétől.lörödik. és a fajtalanság kívánságai meg ne fogjanak engem. Istennel szegül szembe. hogy velem legyen.Jel 19. A király legyen jóságos. mi legyen kedves nálad. 417 Így imádkoztak a régi királyok. szeretett fiam. valahányszor Isten templomába mégy Istent imádni. hogy mindenki győzhetetlen királynak nevezzen. hogy illőek a királyi méltósághoz! Nehéz lesz megtartani királyi hatalmadat ezen a vidéken. A kétely mindenféle nyűge nélkül utánozd erkölcseimet. A szüntelen imádkozás eszközli ki. ezért az álútatos lelkiiletet szabályzatunk a kilencedik helyen említi.418 s miként az ő mennyei seregének teljességét tíz kar alkotja. A RENDSZERES IMÁRÓL A rendszeres imádság a király üdvösségének legfőbb forrása. Éppen ezért. legyenek mindig kéznél nálad. A király ugyanis. az idegenek között pedig dicséretre méltónak tartsanak! 9. fiam. szívem édessége. szeretett fiam. főembereidhez. Ezért. Hiszen melyik görög kormányozhatná a latinokat görög szokások szerint. hogy biztonságban és mindenféle ellenséges támadástól menten valamennyi alattvalóddal együtt békében fejezhesd be életpályádat! 10. hogy eltartsák gyermekeiket. irgalmas. hiába tart igényt a „király" címre. mánnint az enyéim. hogy megtisztuljunk bűneinktől. Ezétt az én módszereimet kövesd. és te is így imádkozzál. 15. 41 8 Sir 23. A JÓSÁGRÓL. és azok bocsánatot nyerjenek. és minden kívánságot távoztass cl tőlem.

majd a 10. 7. az előbbieknél béJvebb terjedelmű Remete Évkönyv (Annales Heremi) két kódexben maradt fen n. 419 140 REMETE ÉVKÖNYV A Sváb Hercegségben feküdt Einsiedeln eredetileg remetetelepként alakult meg. és az örök királyságba sem juthat. évtől hoz öná /ló híranyagot. együttesen alkotja a királyi koronát. századi bejegyzést is fenntartott. jóllehet szegényes értesüléseket hoz. Mérvadó kiadása: G. század második feléig vezetett Einsiedelni Évkönyv (Annales Einsidlenses) a 919. hogy senkinek se keltsd szándékosan rossz hírét! Légy szemérmes. Vége az első könyvnek. Légy irgalmas mindenkihez. aki erőszakot szenved. A század másodikfelétől a kolostori történetírás is megindult itt. Az általunk közölt. H. Az évkönyv Krisztus születésétől 940-ig más források (Regina Krónikája. Mt 9. hogy irgalmasságot akarok. ez utóbbi pedig még néhány további 11. hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben! Légy szelíd.972. Ámen. hogy soha ne szegülj szembe az igazsággal! Légy becsületes. I. a Sváb Évkönyv stb. amelynek első terméke az alapító remetéről nevezett. hanem azokkal szemben is. lélekben soha ne feledkezz meg ama isteni intelemről. század első harmadától kezdve szerveződött bencés (946-tól birodalmi) apátsággá. Pertz: in: MGH SS. 139-140. a balszerencse pedig ne sújtson a porba! Légy alázatos is. akik lúján vannak a hatalonmak! Azután meg légy lélekben erős.boldogsághoz. mint a halál fullánkját! Mindaz. JII 138. nem áldozatot.). A magyar vonatkozású tudósitásokat is tartalmazó. 419 Légy kíméletes mindenkivel szemben. 13 és 12. s ezek nélkül sem itt nem uralkodhat senki. az elsőben 997-ig.) hiradásainak kivonatát tartalmazza. ne csak a hatalmasokkal. amit föntebb vázoltunk. évi bejegyzést csak a második kézirat tartalmazza. (az általunk közölt szöveg: 143. hogy a kéjvágy minden Wldokságát úgy kerüld.egyébként az évkönyvben szereplő utolsó magyar vonatkozású . 940-től viszont már saját.145. 141 . hogy jó sorsod ne tegyen túlzottan elbizakodottá. Az egészen a 16. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. a másodikban 1024ig terjedő információkkal. csupán nyolc rövid bejegyzést tartalmazó Szent Meinrad Évkönyv (Annales Sancti Meginradi) volt.

12. [Pannonhalma] 1992. de a 11 . 37. SSO. I 108. fentebb. Henrik nevel ője (1029-1 033). Szeretném és igen óhajtanám tehát. m. Wolfgang szerzetes. jegyzet. századi regensburgi irodalmi hagyomány (1. akik az einsiedelni apátot (Györffy György: a 38. hogy a te ismert s mindig megújuló hűségedet alkalmatlankodó kérésekkel zaklassuk: engedd. jegyzet) látja. Lk 10. hogy e levél kézbesítője. a szerzetest pappá szentelő Udalrich augsburgi püspököt (923.z ámol be a magyaroknál elért e redményekről.1044) idejéből származik az a . amely a fenti évkönyvadattal ellentétben már ugyanabban az évben.a lehetőségek szerint . vagy a császárral jó viszonyt ápoló. hogy kinek a szándékából indulhatotl útnak. Ebből való az alábbi. jegyzetben i.S4.S8. 72. a magyarokhoz küldetett. 4 1. amelynek másolatát a vatikáni könyvtár egy 12. hanem oly sokszor tapasztalt jóságodnak bőkezűsége is ösztönöz. hogy Pilgrim melegen támogatta Wolfgang regensburgi püspökké való kinevezését és felszentelését. L. s Wolfgang küldetésének megakadályozóját Pilgrim püspökben (1. fentebb. keltezetlen. Henrik kancellárja (1002-lOOS). ill. jegyzet) csak a magyarok határáig való eljutásról. illetve a té rítő akció teljes sikerte lenségéről ad számot.levélgyűjtemény. aki az Úr sírj át 426 személyesen akarja meg423 Egilbcrt frcisingi püspök (lOOS.jegyzet) követség fényében valószínűtlenn ek látszik.Prunward?)-féle (1. SS. mekkora odaadással igyekeztem . jegyzetben i. SS.). hogy ismeretlen dolgokban igen kevéssé adnak hitelt a szavaknak. tehát még 972 végén megtörtént. Nem világos. hozzá intézett levelet tartalmaz. alább. A fenti forrás nem s.úgy tűnik . 426 A SzentfOldet.423 püspöktársának A. 421 142 A tökéletes vallásosság tükrének.).csak később lezárt . fentebb.972. E. nem engedi. m. 38.422 AZECHO LEVELE Azecho wonnsi püspök (1025. hogy ne mondjam. jegyzet.) tekintik az út értelmi szerzőjének.ellentétben álltak a császár akaratából. mekkora áhítattal. barátom és bizahnasom.1039). Ottó diplomáciai megbízottjának véli (Jákli István: „ „ . amely nyolc. S3.1038 közti időre datálható levél. 415 Mt22. míg egy újabb vélemény Wolfgangot I. mekkora figyelemmel. általa irt és 15. A regensburgi fo rrásokból az is valószínűs íthető. a wonnsi424 egyház püspöke [az üdvösség] mennyegzöi öltözetét és Mária gondoskodását. 425 A dolog tem1észetéből adódóan nyilvánvalóan sokszor megtörténik. Tiszteletreméltó barátságod. ami viszont a Brúnó(.973) (Váczy Péter: a 38. Nemcsak maga a szeretet. fentebb. 424 Város Németországban a Rajna mellett. hogy kételkedjem: csekélységem hasonló jóakaratnak. 420 L. majd Einsiedeln (ma Svájc) remetebarátai közé állt.mindenben engedelmeskedni tetszésednek. hogy igaz cselekedeteim által tudatában legyél. hiszen a délbajor területek föpapjai (Salzburg érseke és Pa ssau pü spöke) . a magyarokhoz küldetett". előzőleg II. 422 Wolfgang korábban Trier (ma Németország) székesegyházi iskoláját vezette. 143 .[gilbert]-nek. S6.[zecho]. Vannak. századi kódexe őrzi. 420 akit az elkövetkező évben regensburgi4~1 püspökké szenteltek. Mérvadó kiadása: DHA. szeretetnek örvend nálad. az ö megkcrülésükkel meginduló magyarországi missziószervczéssel. Ez megfelelhet a történeti valóságnak. úgymond. 1025.

A 3. Az apátságot egészen 1048. egyházi író származásáról semmi bizonyosat nem tudunk. császár 1046-tól). Györffy György: a 38. talán Lotaringiában született a 970-980-as évek fordulóján. valamint számos neves főpaphoz (lgy Odilo clunyi apáthoz). A napjainkban ismert 30 (31) levél többségét az uralkodónak készltett gyüjtemény tartalmazta. szoros kapcsolat fi1zte II. Irodalmi tevékenysége roppant sokrétű volt. Henrik német király (1002-1024. legfontosabb művei a liturgia területéről származnak. 421 Egilbert magyarországi barátai egykori kancelláriai írnokai lehettek. Reichenaui működése komoly kulturális fellendülést hozott. könyörületességed áldásaiból részesedjék. a 4. III. Korának egyik legjelentősebb egyházi személyisége volt. Ez utóbbi többnyire a levelek kivonatait őrizte meg. számmal jelölt anyag. illetve a még az egész kollekciót ismerő Matthias Vlasich (F1accius Illyricus) evangélikus teológus Magdeburgi Évszázadok címen hlressé vált egyháztörténeti munkájának egyik. eredetiben tanulmányozható (kéziratát a heidelbergi egyetemi könyvtárban őrzik). de e kollekció elkészülte után is irt még episztolákat. 144 BERNO LEVELEI Berno apát. 78.16logatni. császár 1014-től) döntése alapján 1008-ban a Boden-tó egyik szigetén fekvő Reichenau birodalmi monostorának élére került. Ebből való az alább 1.427 valamint ott tartózkodó más barátaidhoz 428 útjának békessége és zavartalansága érdekében. de ez nem maradt korunkra. 267. majd II. 1567-ben Baselben megjelent kötetéből (Undecima centuria ccclesiasticae historiae). 1043. A Triertől északkeletre fekvő Prüm s 999 előtt egy ideig a Loire menti Fleury apátság szerzetese volt.1044ben az apát elküldte Ill Henrikhez addig meglrt leveleit és egyéb műveit. m. s annak második utódához. június 7-én bekövetkezett haláláig vezette. és 2. Henrikhez (német király 1039. Tartalma rekonstruálható egy Sankt Gallenben fennmaradt töredékes másolatból.1056. jegyzet. Henrikhez. lásd el tehát őt pecséttel megerősített ajánlóleveleddel a magyar királyhoz. fentebb. jegyzetben i. Ég áldjon! m L. pedig egy párizsi másolatgyüjteményben 145 .

299. jegyzet. M indezt Reichenauban István és Gizella esetében forrás is igazolja. 1. A levelek mérvadó összkiadása: Franz-Josef Schmale: Die Briefe des Abtes Bern von Reichenau. valamint az egyházatyák munkásságát. 109.1038-ra. száz. 378. Györffy György: a 38. akikről misében emlékeztek meg.. m. Jel 20. 112. 1988. leginkább Szent István nagyobbik legendájának azon tudósítása alapján. MGH.91. és 4.. azaz a Magyarországon át vezető jeruzsálemi zarándokút megnyitása és István király balála közé kell helyezni. 3. Hannover 1979. levél magyar fordítása: Györffy György: István király és műve. akik országán keresztül vándorolnak Jeruzsálembe és a szentek más 431 Ma város Izraelben. Gizella434 lelki üdvéért ünnepi miséket tartott. az Úr kezében van. 158. A fenti két kivonat egy és ugyanazon levélre vonatkozhat. erről levelei is tanúbizonyságot tesznek. jegyzet. s a végítéletkor ebből ítélik meg a halottak tetteit. (1. s még középkori szerzőtől is szokatlan mértékben tartalmaznak bibliai idézeteket.436 németeket és másokat. amely Imre trónörökös halála (1031) után említi a magyar uralkodó kulfüldi monostorokkal való kapcsolattartását. 435 A bibliai hagyomány (Dán 12.133. Magyarország királyát430 az ahhoz írt levélben a szent egyház tagjának nevezi. 434 L. Bp. NS. A középkorban az egyes egyházak emlék. 135. A magyarok megtérése és István király belső konszolidációja. m.. továbbá felesége. Bogyay Tamás: Stephanus rex. a Boden-tó egyik szigetén található. szófordulatokat és motívumokat. 112. Stuttgart 1961. ln: Gerics József: Egyház. 87-93. A 11 . 435 István magyar király a gallokat. 1. 130. 1977. Legújabban Györffy György (DHA..ad elején már évszázadok óta muszlim kézen l évő Szcntilild (a mai Izrael és Ciszjordánia) s azon belül is Jeruzsálem a legfontosabb úticélja volt a kegyes szándékból zarándoklóknak. ahová mindazon személyek neveit jegyezték fel. (részletek). fentebb. A népvándorlás kora óta a szentllildi utazások az arab kalózoktól veszélyeztetett Földközi-tengeren bonyolódtak. 43 6 A Francia Királyság lakói. fentebb. Libri memoriales et nccrologia..) ezt az intervallumot tovább szükitette l 03 1. 90.303. Fii 4 . 78. Györffy György: a 38. levél magyar fordítása: Gcrics József: A magyarországi társadalmi ideológia forrásai Szent István király halála után.] A SZENT ISTVÁN KIRÁLYHOZ ÍRT LEVELEK KIVONATAl 429 Hiszen például Berno Istvánt. METEM-könyvek. jegyzet. I.136. jegyzetben i. s köszönetet mond neki 429 E leveleket mindenképpen 1018-1038. 9. valamint a magyar segítséggel folyó bolgárellenes bizánci háborúk befejezése (1018) után nyílt meg újra a Kárpátmedencén is átvezető jeruzsálemi zarándokút. Mérvadó kiadásuk: DHA. Das Verbrüderungsbuch dcr Ablei Rcichenau. DHA. állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban.. 299. Berno a Szentíráson kívül jól ismerte még a klasszikus szerzők. Bp. I. 3. és mindkettőjük nevét az Élet Könyvébe feljegyeztette. 11 2. 03 Reichenau apátsága Dél-Németországban. jegyzetben i. 146 azért. I. 1995. Berno az ő. 11-15) szerint az „Élet Könyve" az igazhívők neveit foglalja magában. 293.és halottaskönyveit is így nevezték.maradt fenn. 430 L. a 2. hogy emberséggel bánt a Jeruzsálembe431 menő szerzetesekkel. l. 432 147 . Az 1. 131. 432 Midőn István magyar király bőkezűségét és szelídségét kimutatta két reichenaui433 szerzetes iránt.. A levelek tanult latinsággal tródtak. Bp.

19.) 1045. szólván: Ha betértek egy házba. hogy ha öt állandóan kérleled. fen tebb. 445 Bölcs 1. 149 .) után íródott. jegyzet. A . 1. ami Krisztus. a keletkezés felsö idöhatárául Franz-JosefSehmale (Die Briefe des Abtes Bem von Reichenau. 437 (2.helyeihez. jóllehet összes saját érdemének minőségét tekintve a legjelentéktelenebb. július 5. 1899.1044) felett aratott ménföi győzelme ( 1044 .jának lábainál elterülve. rászáll békességctek. Miként ugyanis megtestesülni készülve békét küldött előre. az igazságosság és a béke csókot 437 E harmadik kivonat egy második. Stuttgart 1961.] LEVÉL HENRIK KIRÁLYHOZ443 Uramnak. bőkezűen segítette. Állandóan légy Isten ugyanezen Szent AnY. [3. Henriknek. és ezért a béke. mivel [Ő] nem veti meg a szegények kéréseit sem. úgyhogy rólatok találóan lehet mondani: szívetek szálláshelyén a könyörületesség és az igazság találkoznak.446 Ezért hirdetőit elJ.. úgy mennybe menni készülőként ugyanezt a békét hagyta hátra így szólván: Békességet hagyok rátok.] LEVÉL PÉTER KIRÁLYHOZ 438 Ne légy bizalmatlan az Isten irgalmával szemben. 447 Valóban a békesség fiai vagytok. A Szentlélek. az én békémet adom nek-tek. 444 L. nehogy az alvilág kapui erőt vegyenek rajtad. Bemótól Istvánhoz küldött levél emlékét tartotta fenn 438 A levélrészlet keletkezését Péter király németországi emigrációjának idejére (1~ l késö ösze. 56. 5-6. 445 eltöltötte aj katokat. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt. amelyet Krisztus születésekor az angyalok hirdettek a világnak. január 30-át jelölte meg. s még inkább meghallgatja szeretett Anyjának érted való imáit. a győzhetetlen királynak. 27. Bp. 441 lKor10. 7. Henrikhez írt első. 148 443 Bernónak a ill. 2 80„ 88. 4.. 440 Péter nevét viseled. 51. miként Berno hozzá [intézett] leveléből kiderül. 18.442 s midőn egyszer Péter k"Ulcsár megnyitja számodra az égi udvar kapuját. azt kiérdemelve léphess be.iildve a világra [így) rendelkezett. magyar vonatkozásokat is tartalmazó levele annak Aba Sámuel magyar király (1041. s könnyezve könyörögj alázatos 439 és türelmes szívvel biztosan tudva.. amelyet az igazság az apostolok által küldött.Péter" (Petrus) és a „köszikla" (petra) szavakkal kapcsolatos szójáték is bibliai eredetű . abban a kősziklában. szívetekben nyugszik. 447 Lk 10. hogy azt a békét hirdessétek népeteknek. 442 Mt 16. az igaz hit legdicsőségesebb terjesztőjének Bem[o]. a békeszerzőnek. amely eltöltötte a földkerekséget. Hogy az isteni törvényben való j ártasság mennyire érződik ajkatok beszédében. először ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott. trónfosztottságára. 44 1 szilárdítsd elmédet. 446 Jn 14. az igazság maga eléggé bizonyítja.444 a fogadott szolgálat és a szakadatlan imádkozás kötelességét [ajánlj a].1044) tehetjük. 439 Zsolt 50. 440 Utalás Péter király kényszerű németországi tartózkodására. gyorsabban fogsz kiszabadulni az egész szorult helyzetből. Erre 1.

egybevetni. M ik 7. 14. 450 0 az evangéliumban is tanúságot tesz. ami nélkiil senki nem látja meg az Urat. és bevette őket. úgy. Bemo tudósításában . mondván: Kövessétek a békét és az életszentséget. 459 Iz 37.454 miként József ama áldása [is] rátok irányul. 14. úgy. a lovat és a lovast a tengerbe vetette. Négyesi Lajos: A ménföi csata. mondván: Boldogok a békességszerzők. Az új kegyelem irgalma és a törvény megőrzésének igazsága egymással kölcsönösen találkozva rendelkezéseiket bennetek erősítette meg. Az Úr az én erősségem és dicsőségem.a magyarok vízbe fullasztásáró l szóló híradás érdemel figyelmet. 456 151 . jegyzetben i.458 aki meggyalázta az Urat. beteljesítve azt.iildte Rapsacest Jeruzsálembe Ezékiás királyhoz. szemrehányásokat tett. aki a próféta által megígérte. úgy·hogy . s azokat ezekkel. szám. 453 Mivel ezt késlekedés nélkül teszitek. A csata lefolyására l. és a Mindenható áld meg téged. az igazságosság és a béke megízlelte a testvéri s2:retet. 15. 451 Mt5 . 11 . 451 Hogy tehát ti Isten fiainak a sorába szánúthassátok magatokat. jegyzet. hogy az Ur ígéretei szerint ellensége embernek csak a saját házanépe. Szanherib felvonult Juda minden megerősített városa ellen. hogy egész királyságotokban a béke szövetségeit kössétek meg.2.457 Mindezek között jólesik a hit szemeit felnyitni. s nektek nem lesz semmi dolgotok. Ki az. és Krisztust hordozzátok testetekben általa harcolva mindenütt győzedelmeskedtek. hacsak nem az. amik most történnek. 25.449 .452 Ezzel egybe~ hangzót tanít az apostol.88„ 4 1~20. Tehát semmi nyoma nincsen bármiféle széthúzásnak a csalárdság bármiféle mesterkedéseinek. l. 1044. 453 Zsid 12. amely így hangzik: Atyád Istene segítséget küld neked. 14 . megzaboláztak mindent. és harcolva győztetek. Pauler Gyula: a 438. 458 Iz 36. 455 Ter49. a csalások eltűntek. mert dicsőség övezi. az Úr irgalmasan megengedte. és elment az Úr templomába. ho!. hogy Asszíria királya. Hadtörténelmi Közlemények 107 ( 19 94) 3. miként az ~postol mondja. megszaggatta ruháját. szidalmakat mondott. 452 Zsolt 33.Mózes énekét énekelhettétek: Magasztalom az Urat.146. 86. hogy békét fog a békére adományozni? Ö. fentebb. Olvassuk ugyanis. s a győzele~ 448 448 Zsolt 84. amit az Úr a zsoltáros által rendel mondván: Keresd a békét.zentségtörések megszűntek. Henrik 1044. 9. de amikor a király ezeket meghallotta. Ezékiásnak sokat fenyegetőzött. a mi békességünk. ~ s.et. évi hadjáratá ra. 455 Ezzel az áldással gazdagítva minap a magyarokkal ütköztetek meg bátran.miután az ellenség legnagyobb részét karddal megöltétek vagy vízbe fullasztottátok456 . A szcrzö ID. és az Úr régi csodáit fontolóra venni.vóllnnnk. zsákruhát öltött magára.ha nem pusztán az alább következő bibliai idézet kedvéé1t írja . 6. 450 Ef2. jegy-1. és járj a nyomában. aki a kettőt eggyé forrasztotta.Cilllek az igen kívánatos békének az adományát sz1vetek reJlekebe sugallmazta. ~és]. egész királyságotokkal az egyetértés oly nagy szovetsege1t hozták letre. ennek színtere a Rába folyó lehetett. ~ki .>y a reátok bízott néppel együtt hallhassátok az Úrtól: Az Úr harcol majd értetek. 457 Kiv 15. július 5-i ménfői gyözelmé re uta l. és elk.2. s ő lett a szabadítóm. mert Isten fiainak hívják őket. 181. 136. m.459 majd az egész dolgot 454 Kiv 14.cs~kjait. 1. Jeruzsálemre 1. amelyekről az összes korábbi századokban nem hallottak. 449 150 koronáját viszitek haza. 1. 431.

felprédálta. 466 Péter még 1040-ben hatékony katonai segítséget nyújtott a német uralkodó ellen fellépő. magamért és szolgámért. és minden hozzá tartozónak kívánatos. Pétert. 465 Tehát ily nagy prófétának és királynak vagytok nem rest követői. Lengyelországot megszerezni kívánó l. jegyzetben i. a városba be nem hatol . Jóllehet e dolognak számos nyilvánvaló jele van. Pauler Gyula: a 438. az esk. számos bűnt követett el. Gerics József: A magyarországi társadalmi ideológia forrásai Szent István király halála után. nyájas. 46 s 1Sám 26. 78. végül ezeket hozta fel: Azon az úton. tagadta az igazságosságot.466 hanem még a szeretet csodás érzelmével dédelgettétek. Migne. hallatlan zsarnokságot valósított meg. amely a magyar király elleni hadjáratot a belharcok megfékezésére szolgáló. mert oltalmazom ezt a várost. 463 Jóllehet ezek az értelmezések Krisztusra vonatkoznak azért. 27.ezt mondja az Úr-. amikor köpenyének egy részét levágta. m. 71. amikor Krisztus megszületett. mégis leginkább abból derül ki. ártatlan nemeseket megvakított. megölt. jegyzetben i.91.460 Ugy tartják. ln: Gerics József: a 83.lzajás próféta által az Úrra bízta. PL. míg vissza nem helyeztétek Krisztus 463 460 Iz 37' 34. urának királyságára tört rá. Szent Ágoston zsoltárkommentárjából (E11arrationes in Psalmos) származik. úgyhogy álnoksága ellen maga a föld kiált fel. Bi'etislav cseh hercegnek (1035-1055). 461 Bemo levele hű tanúja annak az egyházi sugalmazású birodalmi felfogásnak. Ugyanis a mindenható Isten nagy könyörületessége szerint miattatok és általatok [és] mintegy Dávid miatt megszabadította öt. Uram. sőt Péterben magát az Urat gyalázta meg. akinek nevét erős kezűnek és kívánatosnak kell fordítani. és minden nép számára kívánatos lett. aki letéve a zsidóságot hitehagyottként átszökött az asszírokhoz. 323. fentebb. hogy kezet emeljek az Úr felkentjére. segítettétek. amelyeket prófétája útján az Úr Ézékiásnak kiildött.. 152 A szómagyarázat az 5. Öt az az álkirály Aba. a hamis.küldött. 464 Lk 6. Makk Ferenc: a 16. békét kikényszerítő „szent" háborúnak tekintette.miként [Rapsacest] az asszírok királya . m. az Isten Szent S zülőanyja és Isten más szentjei által az Úrnak ajánlotta magát. m. a gyilkos.. a törvény jogait megszentségtelenítette. Ugyanis szelíd volt.kal! 464 Ó. ahol az Úr így tanít. felforgatta. amelyeket ellenetek elkövetett. jegyzetben i. Dávid királlyal. És sok vigasztaló szó után. akit az ördög. és ezért meghallgattatott. századi egyházatya. És méltán hasonlítunk össze titeket. mondván: Szeressétek ellenségeiteket. gyilkosságokat vitt véghez. Kivonult az Úr a_ngyala. XXXVI. előbb említett Péter királynak. és meg is szabadítom. visszatér. szám alatt. tegyetek jót haragosaitok. elfoglalta. 153 . mindazonáltal [Dávid is] szó szerint erős volt. a 2. az evangéliumnak már akkor nem néma hallgatója.36.iiszegő. amelyen idejött. hogy kitártátok a kegyesség ölét a hozzátok könyörögve futó. mert saját kezének erejével az ördögöt mintegy Góliátként a földre terítette. midőn nemcsak az ellenségeiteket szeretitek. s nemhogy senuniféle bosszút nem álltatok azokon. a hazug követte. hogy azt valójában csak azzal az idővel lehet összehasonlítani. király. oszlop. s az Úr felkentjét. hanem királyságotokban mindenkit a szeretet és a béke egyazon kötelékével fogtok össze. Dávidért. Ugyanis államotokban olyan összhang nyilvánul meg.miként arra mi is figyelmeztettük öt levelünkben462 . 89. hogy ez a Rapsaces Izajás próféta fia volt. és az asszírok táborában lesújtott 185 ezer [emberre]. amikor fájlalva mondta: Az Úr óvjon attól. alázatos. hányszor kímélte az ellenséges Sault. 11 . amikor ívóserlegét és lándzsáját elragadta. 462 Ezt 1. 461 De Péter király Ezékiás módjára megalázkodott.

s 1gy megkezdodven az összecsapás tusája.) közé szokás keltezni. Rodulf Glaber 6 ezer német fegyver~srol bes. 154 A levél megSZOletését a ménfüi csata (1044. hogy az asszírok sereget emben segítség nélk"til az angyal verte le. ahol k:ményebb vo~. aki később a császári koronát is a fejére helyezte. (Kartal Zsuzsa fordítása). m. belnémet egyházpolitikai ügyekkel foglalkozik.lonbo~ látszik egymástól a két háború. 473 Vergilius: Aeneis VI. ~ként Dá. Burgundia. 470 A levél ~ásodik része vallási kérdésekkel. Bp. nepen es orszagan. akiket vagy bölcs döntéssel igáztatok le. hogy az ördög hadsereg. hogy ahol hevesebb volt a kuzdelem. tumk .adosztál~yal győztétek le. jegy-Lel. valamint egész Itália.389. 135. július 5. Az 1033-ban a birodalomhoz került Burgundiában Poitou-i Ágnessel 1043-ban kötött házassága révén jutott kiterjedt birtokokhoz és befolyáshoz Henrik. leigázni a dölyföst".úgy. 474 471 467 AzAltaichi Évkönyv tudósítása szerint III. Henrik hadseregeben . ezt pedig Isten silá~yította tö~e. 471 L.'id miall könyörült meg az Úr Ezékiás kirá~yon és J~i:izs~lemen: u~ miattatok és általatok könyörült meg Peteren. Salamon bölcsességével és Dávid király bátorságával tudjátok „megkímélni. DHA. Re1ch~nau~ Hermann) ige~ kevés számú katonáról tudnak ill. a ménföi csatát követően maga iktatta vissza Székesfehérváron királyi tisztségébe Pétert. míg más németországi források (mi~t pl. [meg] nagyobb legyen az emberek gy~zelme'. És hogy még valami nagyszerűbbet ismételjek.).a hetfo~aju ~z~ntl~le~ kegyelme által teljesítettétek be. szereplo mennyiséget sem tekinthetjük biztos adatnak. bizakodással voltatok képesek bátorit?lag. Váczy Péter: A középkor története. úgy. míg Itáliában 1046 folyamán új pá.mká~b a Szentlélek hét ajándéka és a tízparancsolat összegének megfelelő fiktív. 468 Mégis annyiban ku. 473 Mindezeket igazolja Csehország. allegonkus számban határozta meg az Abára törő német haderőt. 4 74 Csehország lázongó hercege. Bemo .mo~­ dani a tieiteknek: Istennel hősi tetteket viszünk végh~z. [Li].scgítségével királyságába. I. 853. 1936. Henrik 1044-ben. Henrik császárrá koronázása (! 046. 468 A 17 hadosztályt (in X et Vl/ /egionibus) 17 ezer emb:mek s~okta számo~n~ a történeti kutatás.] LEVÉL HENRIK KIRÁLYHOZ47 1 Uramnak.Pát (II. Makk Ferenc: a 16. Helyesen tettétek. A fenti sz~v~gben. Ő letiporja ellcnségeinket.. 469 Mindezek miatt legyen áldo~ az Ur neve száz_adokon át. ~.zel az l 044: ev1 hadjáratkor. Henriknek és a legdicső­ ségesebb győztesnek Bemo. fentebb. 78-79. [4. a tota g e11s S/avo11ia a lengyel fejedelmi tisztségbe 1041-ben császári hübércsként visszatérő Kázmér (1034.) és III.t a ?arc! ott [még] dicsőségesebbnek tűnjön a diadal. . akik a tízparancsolatot . 155 .1058) népét jelenti. 51 .iizdött. 392. de a nép is l.. a legyőzhetetlen királ}nak.é t 17 . a köteles rabszolgaság szolgálatát és az örök élet vég nélküli hatalmát [kívánja]. s körben azok a népek mind. Szlávföld egész népe. Magyarország. Henriknek. jóllehet az Isten Anyjának hitvány 472 szolgája. aki irgalmasan megszabadította a Jamborokat a halal470 veszedelemtől. december 25 . 388. I. Bi'etislav 1041 októberében hódolt meg III. Kelement) nevezett ki. ki meghódolt.393.467 ahogy joggal valljuk. 469 Zsolt 51 10. vagy hősiesen fegyverrel hajtottatok uralmatok alá. és a hitetleneket igazságosan megbüntette. a magyarok pedig 1045ben lettek a birodalom hűbéresei (erre l. jegyzetben i.

10. Ezt mi magunk is igen bősé­ gesen megtapasztaltuk.XIV.87. Bp. 297. István királyhoz intézett levele valószznuleg az 1030-as évekből való. . megfelelően és bőségesen beszámoltunk kegyelmességednek.8 -! 049 fordulóján bekövetkezett haláláig töltötte" be . 1960. Közéleti tevékenysege folytán kiterjedt levelezést folytatott egyházi ~s ~olitikai kérdésekről. úgy a leginkább azok tanúsítják rólatok a leghűségesebben. hogy az ezen életet élők közül senki parancsainak szívesebben nem engedel47 s Mind a magyar királyt. Bp. Öt te~w~1k a: apátság nevéhez köthető.298. majd utódává választották. amikor méltóknak találtattunk fogadni hímökeiteket. Ezért mind a ti legáhítatosabb odaadástokért dicséretet és köszönetet mondunk a mindenható Istennek. a királyok legkeresztényebbikének O. XV/2. Nemzeti Könyvtár. miként szinte az egész világ. L.. Király Ilona: Szent Márton magyar király legendája. Magyar fordításai: Balogh Albin: Szent István egyházi kapcsolatai Csehországgal. !. akik királyi ajándékokat és adományokat hoztak. amelyekből valamennyit számotokra küldeni rendeltetek. 476 A Szentföldről. 1929. század elso feleb~n kitei.do szerzetesi reformmozgalom vezéralakjának. jegyzet) mind Cluny apátját csak nevének kezdöbetüjével (sziglájával) jelölik a levélben.103 5) is jelenthetné (MGH.ese. biztos lehet benne felségetek magassága. Bp. /.tván ~':~ly halálának kilencszázadik évfordulóján. . testvérünk által és a ti követeitekkel küldtünk. Minderre 1. 85.. 75-77. 458-459. az apátnak a magyar uralkodóhoz hasonlóan leveleket. hogy kegyelmét.). 157 . tegye rajtatok teljessé. Mérvadó kiadása: DHA. Az István (Stephanus) név S betűje az lotsald-féle Odilo-életrajz által említett. jegyzet. Bp. mind pedig a legállhatatosabb és szakadatlan imával könyörögve kérjük. úgy véljük. Hogy lelketekben az isteni vallás tisztelete iránt mekkora szenvedély áradozik. 78. Szerk. 813. és hogy engedjen titeket a mennyei hazában is uralkodni. 1987. ajándékokat küldö s tőle közbenjáró imákat kérő Sancho (Sanctius) navamii királyt (1000. amelyet a mi M.962 táján született a mai Franciaország déli részén fekvő Auvergne tartományban. fentebb. . akik semmiképpen sem mehettek a mai Spanyolország északnyugati részén fekvő Navarrán keresztül a Szentföldre. Györffy György: István király és műve. 1977. 156 Uramnak és az Isten békességes szolgájának. Makkai László-Mezey László: Arpád-kori és Anjou-kori levelek (XI.[stván]-nak. I. 477 Ez az Odilo hosszú apátságának végére már 70-nél is több apátságot és perjelségct magában foglaló clunyi monostorszövetséget jelöli.1 Juszt1ruan.ODILO LEVELE Odilo Szent Benedek-rendi apát 961. ahol hamarosan Maiolus apát (954.12. Bp. Sered. SS. 110-111. Franciaországgal és Belgiummal. Levelestár. s tisztségét egésze~ 104. A szentek testével kapcsolatban pedig. Király László. arról előző levelünkben. István király emlékezete. hogy a levélben leírt Szent Sírhoz utazók a jeruzsálemi zarándokút vándorait jelentik. a 11. Ami minket és a mi egész közösségünket477 illeti. Szerk. Németországgal. amit elkezdett.[dilo] testvér475 a mennyek Királyát és országát [kívánja]. a Mercoeur lovagi családban. (1. ln: Emlékkönyv Szent _Is.994) helyetteséve. 432. 1938. akik az isteni sírtól476 térnek vissza. Klerikusi múlt után 990 körül lépett be a nyolc évtizeddel korábban alapitott burgundiai C/uny bencé! apátságba. század). ezt a lehetöséget azonban kizárja. fentebb.

Mégis egy igen eldugott helyen éppen az ő tulajdon testéből származó ereklyéket találtunk. mint azokon a helyeken. ha erre alázatosságunknak bánni módon lehetősége vagy képessége volna.963) 910. s hogy mindenben é lhessenek segítségetekkel és tanácsotokkal. Öt pedig. minthogy elődeink figyelmes gondoskodással és bölcs iparkodással egy bizonyos igen szilárd és szögekkel. amelyekből . 478 Ezért úgy. alázatos esengéssel kérjük. Igen sok más. ahogy a régebbi helyeken vannak. és méltatlankodtak. (Nagy Szent) Gergely pápáról (590-604) szóló tudósítás forrása az egyházfüröl a 9. hanem övező szalagjai által is több szokott csodákban és erényekben felragyogni. században élt János diakónus által írt életrajz (Sancli Gregorii magni vita) II. LXXV.mint mondják . 51 . hogy neh. úgy ítéljük meg. a már említett pápa a takaró egy részét késsel bevágta. oszlop.[ilmos] serénysége és fáradozása révén érdemelte ki.mcs kcdnénk. 103. mivel igen sok és gyakorlati tapasztalatból tanultuk meg. PL. 4 79 Szent Marcell pápa és vértanú (308-309). E nektek szóló levelünket vivő testvéreinket j óindulatotokra és kegyességtekre bízzuk. Migne. 478 158 cselekedeteiben480 is azt olvassuk. De amint tudhatjátok azoktól. mint a tiéteknek. kívánjuk. Ők a szenteknek igen sok ereklyéjét hozták el hozzánk. akik tudják: a mi helyünk egy bizonyos Vilmos grófnak a szegénységéből vette kezdetét az újabb időkben.rögvest vér fol)t elő. hogy becsapták őket. hogy nagyságotok fogadj a jó szívvel. jegyzet. 481 L. fen tebb. amelyekből egy részt. igen hatalmas és nemes férfiú is volt. Ha pedig a mi kicsinységünk481 a mindent teremtő Istennek valami tetszésére méltót ajánlhat fel. Ami továbbá ezek mennyiségét illeti. 159 .1ek és a tieiteknek folytonosan üdvötökre legyen. hozzátok küldvén kérve kérjük. amelyeket örvendező lélekkel küldtünk el uraságtoknak. mi sehogyan sem tudtunk szentek testének birtokába j utni. ahol a tulajdonképpeni testek nyugszanak. hogy amikor egyesek tőle egyszer szentek ereklyéit kérték. valamint reteszekkel mindenhonnan megerő­ sített tartóba helyezték. 48 0 Az I. De boldog Gergely pápa A későbbi ID. Vilmos aquitániai herceg (934. szeptember 11-én adományozta oda Bemo apátnak clunyi birtokát. hogy nemcsak az ereklyék szent testrészei. könyve. amennyit tudtunk. aki megvetve e század pompáját és megtiporva a világ sárhullámait az örök élet vágyától vezéreltetve monostorunk révjében keresett menedéket. és amikor ezekben vonakodtak megbízni. senkiben sem kelthetnek fonák gondolatokat.104. ereklyék helyett ereklyetakarókat kaptak. a legkevésbé sem merészeltük kezünkkel illetni. hogy ott egy Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt apátságot hozzon létre. akinek birtoklását a mi helyünk éppen V. az egy Szent Marcell pápáét479 kivéve.

) szerint megfejthetetlen.27. Bp. m. amel)'nek a folyón túli partján helyezkedik el a Belgradának492 nevezett jó és gazdag város. jegyzet. jegyzetben i. Négy nap alatt pedig a Duldumastnak488 nevezett várig [lehet eljutni].A SZENTFÖLDRE VEZETŐ ÚT LEÍRÁSA A 12. Eccardus: Corpus historic~m medii aevi. 300. jelentése 'hosszú híd'. Horvátország).) szerint Valkóvár(ma Vukovar. Lipsiae 1723. ké sőbb szereplő hosszú hídra utalhat.. Bóna István (a 214. 488 Szláv név. 61-62. 1891. m. A Magyarországot érintő rész azonban korábbi itinerariumból származik. Györffy György (a 38. 1977.része). Innen két [nap az út] a Rauának485 nevezett várig. Bóna István (a 214.11. A Fisgagának483 nevezett víz közepén kezdődik Magyarország. századból származó útleírás a Nyugat-Európából Magyarországon át Jeruzsálembe vezető út fontosabb állomásait sorolta fel. jegyzet. Mérvadó /.Novi Sad. 300. 273. m Németül: Raab. ugyanis az ország nyugati határfolyóját a Fischában jelölte meg. és 482 L. (részletek). mai megfelelője bizonytalan. 493 Bulgária az útleírás keletkezésének idején a Bizánci Birodalom tartománya volt. fentebb. jegyzetben i. 1345-1348. m. Kristó Gyula (Hanenburch = Kakasd? Névtani Értesítő 4 [1980) 5-7. G. a vonatkozó szöveghely is ekkor keletkezhetett. jegyzetben i. 486 Németül: Weissenburg. Györffy György (a 38. Belgradától egy pusztaságon át hét nap alatt [lehet eljutni] egy igencsak nagy erdőn keresztül.) szerint talán Várdahely. m. m. Magyar vonatkozású részének kiadása: CFH. 491 Száva.) szerint Kakasd Tolna megyében. 490 Szláv név. l. Dordomest490 nevű várig másik négy nap alatt. jegyzetben i. 483 Bécstől keletre a Dunába ömlő Fischa.). 160 másik három nap a Hanenburchnak487 nevezett várig. fentebb. Bóna István (a 214. Horvátország). Ettől a vártól három nap a Wzzenburchnak486 nevezett várig. Magyar fordítása: Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten 1054-1717. 489 Valószínűleg a Dráva. 25.) szerint Baranyavár (ma Branjin Vrh. Györffy György: István király és műve. 269. Györffy György (a 38. ahol nem lehet vizet találni. jegyzetben i. s Jeruzsálem leírásával zárult.) szerint „lehet Kakasvárnak. hogy a Drávát Dárda (ma Darda. Innen egy pusztaságon és szárazságos földön át. Horvátország) és Eszék (ma Osijek. azaz Győr. 62.) szerint Tolnavár. jegyzet. majd áthajózva egy folyón489 egy faluig. Magyarországtól Jeruzsálemig itt van nekik feljegyezve. l. ahol igen nagy kenyérbőség van. Bulgária493 kezdete. (az általunk közölt rész: 1345. a Morva torkolatával szemben a Duna mellett.1043 között állt fenn. csak Tolnának nem. azaz Székesfehérvár. továbbá Hainburgot magyar területre helyezte. lllllen több mint egy mérföldre van a Heimenburchnak484 nevezett város. bár felveti. 431. Minden Jeruzsálembe482 igyehő ismeri az utat saját lakóhelyétől Magyarországig. fentebb. Jankavámak vagy akár Kovácsvárnak értelmezni és fordítani. Újvidék.jelentése 'erős hely'. 487 161 . Mivel ez a geopolitikai helyzet csak 1031. Bp.dadása: J. 300. 300. a későbbi Pétervárad (ma Petrovaradin Szerbiában. lllllen egy erdőn és igencsak sok tavon [igen nagy tavon] keresztül. három nap alatt a Suouuának491 nevezett nagy folyóig [jutunk el]. Horvátország) között átívelő. 11 844-845. 484 Ma Hainburg Ausztriában. mivel az messze kívül esett az útvonalon". 61. jegyzetben i. 492 Ma Belgrád (Beograd) Szerbiában. hegyeken és Német név. majd innen egy nem messzire elhelyezkedő. m.

7-c. halálának idöpontja 983. A mű a frankok történetét tárgyalja a kezdetektől 1028-ig. Ottó császárra 1.153„ 189. Abban az időben halt meg II.I nevezett városig.). IV. 498 L. annál a folyónál ér véget Bulgáiia. fentebb. 163 .nyerte el a hatalmat. jegyzet. 496 Marica. de l'histoire 20 (1897) 1-21 1. l 15.változat tartalmazza. de mindegyik (A. Waitz: in: MGH SS. jegyzet. 499 Ma Edime (Törökország). az előkelő francia családból származó szerzetes 988 körül született és 1034-ben halt meg. több fontos . Fő művét (Historia pontificum et comiturn Engolismensium) Historia (Történelem) vagy Chronicon (Krónika) címen szokták idézni. 54.dombokon át a Nisnek:494 nevezett erősségig.ténylegesen és névlegesen is a III. 496 több más folyó mentén. soo Bizánc európai tartománya. 123. ~ó. E folyón túl helyezkedik el a Philippolinak 497 nevezett város.148. 500 Adrianopolistól másik öt nap Konstantinápoly5°1 városáig. 113. Mérvadó kiadásai: G. amelyet utóbb a törökök Ruméliának neveztek.190. 162 CHABANNES-1 ADÉMAR: AZ ANGOULEME-1 FŐPAPOK ÉS GRÓFOK TÖRTÉNETE Adémar. Chavanon: Adémar de Chabannes. fentebb. a kenyérben és halban és minden földi jóban bővelkedő Romaniáig. december 503 III. Történeti munkája négy változatban maradt ránk. amelyek Bulgária-szerte folynak. és kezdődik Makedónia. Adrianopolisnak49'. 502 az ő fia. 503 Érdeklődött a l02 n. Collection de textes pour servir a l'étude„. J. H. Ott. 26. . 497 Ma Plovdiv (Bulgária). Ottó császárra 1. Széles körű irodalmi tevékenységet fejtett ki. miközben részletesen foglalkozik az aquitánok l11stóriájával is. V) szerkesztmény Adémar saját kezű alkotása. Ma Szófia (Bulgária). Philippoli városától öt nap [az út] egy másik. A krónika teljes szövegét az A. A C. 13. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. Ottó . Makedónia498 területének első városa. Ettől az erődít­ ménytől másik négy nap alatt egy nagy folyóig. amelyet számos kutató hibásan a 12. C. . 501 L.és a C. fentebb. 04 495 Ni~ (Szerbia). Nistől egy pusztaságon át a Straliz495 nevű erősségig pedig négy nap alatt. fentebb.szöveg. (az általunk közölt szöveg: 152. jegyzet. Chronique.számos ponton tévedésektől sem mentes adatot közöl az ezredforduló körüli magyar történelemre vonatkozóan. jegyzet. század második felében keletkezett és interpolált fogalmazatnak minősített.17.

és Szent Brúnó püspök Augsburg508 városából. fentebb.504 s Krisztus javára gondolván. Szent Brúnó magas testalkatú volt. 57-58. 293. Ezt a fát eladván. 509 B rúnó (1. mezítláb Lengyelországba ment. és azt mondta." A püspök ezután megcsókolta a császár lábait. Boleslaw lengyel fejedelem (1. nem téótés céljából j ött a királyi udvarba. amilyen te vagy. m Adémar téved. hiszen már kb. Ottó. helyette Prága városában . si3 A forrás téved. 375. kérte a császártól. Ő 505 a pogány bálványoknak hódoló szomszéd népeket Isten tiszteletére igyekezett megtéríteni..em püspökként. Valahányszor Szent Adalbert a császár udvarában tartózkodott. Q uerfurti B rúnó és Augsburgi Brúnó . Fekete Magyarországtól azért.magának a püspöknek a ké résére . jegyzet). S. Isten akaratából kiérdemelte Magyarország népeit királyukkal együtt Krisztus hitére . ez a császár vérrokona volt. 290. hiszen a prágai püspökséget csak 1366-ban emelték érseki rangra. Brúnó n evű fő pap .lilo/. 248. h.érseket állítottak. 507 amely a csehek országában van. hogy Lengyelországban ismeretlen volt a keresztény vallás. latinul és görögül. 966 óta működött a poznaríi püspökség. 422. minthogy senkit sem állítottak Adalbert helyére. Pé ldáját követte Brúnó püspök.entcltc fel. akit ő választott ki. Ottó és Adalbert rendszeres beszélgetéseire 1.280. s egy napon a szokott módon beszélgetvén vclc510 évődve így szólt: „Az ilyen püspöknek. matematikával.ófia iránt. 317. ahol I. fentebb. . hogy ő meg fogja ezt tenni. Makk Ferenc: a 16. m ivel az augsburgi püspök. ahol még senki sem 512 hal lotta Krisztus nevét. S. zenével és kö ltészettel. mm. jegyzetben i.tériteni.154. 507 Adalbert (1. 70. Györffy György: a 3 8 . 150-152.. u tódát a mainzi érsek 998 j úliusában s1. jegyzet). 509 Szent Adalbert kis termetű. fen tebb. m. hiszen Brúnó helyére senkit sem állítottak. Volt neki ugyanis két igen tiszteletreméltó püspöke: tudniillik Szent Adalbert érsek Prága 506 városából. m . élelmiszerről gondoskodott 1!1agának Amidőn hosszabb-idő múlva a császár erről tudomást 5()1 ID.Sankt Gallen-i B rúnó (1. jegyzetben i. a szlávok népeihez kellene mennie igehirdetés célj ából. fentebb. 279. fentebb. pl. 164 szerzett.. 38. 165 . amely Bajorországban van.fát hozott szálláshelyére. Szilveszter pápa volt. 5 13 Ennek megtörténtével alázatosan elment Magyarországra. jegyzet) 1006-tól állt az augsburgi püspökség élén. és a császár készséggel egyetértett vele. Ottó sokoldalú nevelésben részesült. Bp. jegyzet. s az evangéliumot kezdte prédikálni. 324. Györffy György: a 38. Nagy műveltsége miatt kortársai „a világ csodája" (mirabilia mundl) kifejezéssel illették öt. ~()4 . A császár foglalkozott filozófiával.személyét mosta egybe. 1004-ben politikai menekültként O. m. Fischer-Fabian: A német cézáro k. s Udalrich volt a neve.senki sem tudván erről . 152. aki egészen hnláláig viselte a P rága püspöke méltóságot. jegyzet) már 973-ban meghalt. m. jegyzet. jegyzet) felkarolta hittérítő tevékenységét. 506 L . fentebb. fentebb..514 amelyet Fehér Magyarországnak mondanak megkülönböztetésül a másik. de szentté öt is csak évszázadokkal késöbb avatták. S nehogy később a császár eltéríthcsse őt ezen szándékától. hogy tudniillik a Bíró í lélőszéke előtt kétszeres értéket adjon vissza. és mezítláb saját vállán . sos L . egyik nevelóje éppen Gerbert érsek.entcltessen fel az ő székébe püspököt. késő éjszakánként egyedül kiment az erdőbe. 1985. 983-ban lett Prága fópapja. 137. 1007-ben pedig diplomataként járt S1. jegyzet). Fischer-Fabian: az jegyzetben i.m Majd minden szükséges dolgot clökészítvén. de nem érsekként. 512 Adalbert 996--997-ben ment Lengyelországba.. Beszélt németül. akit ő válaszott ki. mert a sio III. Szent Udalrich (1. KözUIUk egyébként csak Q uerfurti Brúnó kultusza kezdett gyorsan terjedni.c11t István magyar királynál. A francia krónikás az általa szerepeltetett egyetlen Brúnó alakjában három. a késöbbi Il. szentnek gondolta őt. aki több alkalommal megfordult Magyarországon. jegyzetben i. Tévedés azt nllítani. Számos kérdésröl tudó sokkal fo lytatott vitákat. 51 4 E rész is zavaros. fentebb. hogy helyette s".

a keresztségben . Brackmann: Zur Entstehung des ungarisches Slaates. akit Gézának hívtak.ág) Szent István kori megkülönböztetéséről Adémar krónikáján kivül a szintén kortárs Querfurti Brúnó írásai is tanúskodnak. - 166 Magyarország királyát. így pl. m. Miután ezeket a hitben megerősítette. akik elfogadták Adémar híradását. hogy mindenütt vitesse a szent lándzsát. Boleslaw lengyel fejedelem (1. A. 75. jegyzet. amelynek Oroszország volt a neve. 523 A fel!Lmondott. Lengyelország hercege . mivel SzentAdalbertet99Í-ben nem a besenyők hanem a pogány poroszok ölték meg térítő útja során.. 55.. amelyet Adémar szerint ill. L. jegyzet. hatalmas ajándékokat adván fejét és testét tisztességgel kiváltotta517 . Györffy György: a 38.. Azok a szakemberek. 70„ 145 . Acta Historica 75 (1983) 3. jegyzet. jegyzetben i. m. 518 Magyarországon a hittéritésben az említett három Brúnó közül Sankt Gallen-i Brúnónak és Querfurti Brúnónak volt komoly szerepe. Krakóviát. Fabian-Fischer: az 504.amely krónikája e -változatában maradt ránk . 241. 172.király megparancsolta 520 Ebből az adatból következtetnek a kutatók arra.9. 156. 68.. s ezért nem is fogadták el azt. 245.:gkcrcsztclését Sankt Gallen-i Brúnó térítöpüspök végezte feltehetően 972-ben.. 101. 145. 1942. Berlin 1940. Az a nép a bálványok miatt túlságosan is vad volt. jegyzetben i. jl 9. Abhandlungen der Preussischcn Akademie der Wissenschaflen.§jgyJ<tisztus vért'!nújává tették 5 16 Miután ez ismertté vált. megadta 522 neki az engedélyt. 145. pl. !H!Q. Szklavíniát..jegyzetben i. s megengedte neki. Györffy György: a 38. Boleslaw. Ottó császár lándzsát adott volna a magyar· uralkodó nak. Horváth János: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján. 9-12. 21 -22. 520 Őt István első vértanú 521 születésnapján Ottó császá emelte ki a keresztvízből. Ottó ajándékaként Magyarorsi. Kralovánszky Alán (szerk. hanem a francia krónikás saját kezű feljegyzése.. Deér József A magyar királyság megalakulása.): a 318. m . jegyzet) váltotta ki Adalbert holttestét a poroszoktól. hogy ill. Más kutatók azonban Adémar magyar vonatkozású adatainak többségét. valamint Szent Móric lándzsájából való ereklyéket engedett át neki. m. amelyek saját lándzsáján voltak. Bp. 145. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. 61-63. de 11u. és a fekete magyarok (Fekete Magyarorsi. Bp.. 523 A kutatásban már régóta éles viták tárgyát képezi az ún. 29.. 521 István elsö vértanú születésnapja december 26-án van. Tóth Zoltán: A Hartvik-legenda kritikájához. Ottó ktlldött. 516 Téved Adémar. 8. imádságba merülve találván őt vaslándzsáikkal ~eresztülszútj:ák _. kései betoldás. fentebb. Ottó császárnak természetesen nem lehetett szerepe (Györffy (iyörgy: a 38. Jahrgang 1940. jegyzetben i.12. fentebb. ln: A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve. 68.. hogy Adémar tudósítása . 519 Orosz földön nem Brúnó augsburgi püspök. német lándzsa kérdése.Q!!. hogy országát a legszabadabban birtokolja. Tóth Sándor: A fehér és fekete magyarok kérdéséhez. Györffy György: a 38. fentebb. hogy Géza nagyfejedelem is (a szövegben Guoz néven szerepel) az István nevet kapta megtérésekor. Nyilvánvalóan téved n francia krónikás. hogy ill. Újabban azonban bebizonyosodott. Karl Ferdinand Werner: Ademar von Chabannes 167 . így a lándzsaküldést is a 12... m. amelyeket a pogányok régi tévelygése tartott fogságában. 1942. ho nekik i~ prédikálja az Urat.76. hanem Querfurti Brúnó járt 1007-1008-ban. Nr.30. m A német birodalmi szent lándzsa másolatát. A krónikás e helyen Lengyelország értelemben a Sclavania szót hasznáija.nép sötét színű az etiópokhoz hasonlóan. L. m. m.. jegyzetben i. 519 Megkeresztelte m A fehér magyarok (Fehér Magyarország). ' m I. Waredoniát. 317. S. miként az magának a császárnak a szokása.173.Istvánnak nevezett el. rllglön Magyarországra érkezése után.nem hiteltelen. hogy hozzájuk megérkezett és Krisztust kezdte hirdetni nekik. L..ágon hatalmi jelvényként volt használatos a birodalmi szent lándzsa másolata.nevét megváltoztatván . ~zent Brúnó risw11t _a hitre térítette Magyarországot518 és egy ~ásikat is. jegyzetben i. 515 ~zent Adalbert végül is Krisztus hitére térített négy tartományt. 6. 75.75. még ifj.. század második feléből származó hiteltelen interpolációnak tekintették. tudniillik LengyelországÖt. azt vallották. hiszen Géza nagyfejedelem 972-es megkeresztelésében a 980han született Ill. és az Úr szögeiből. eJtávozo sen ők országá~a. jegyzetben i.116.. s nyolc""Iiap elteltével azután.. Kristó Gyula: a 245 .. Az ott idézett irodalom mellett 1. 11.

az ~mgoulcme-i Szent Eparchius [monostor] apátja. 317. 378. Abban az időben Vilmos angouleme-i gróf B nj orországo~ keresztül vonult az Úr sírjához. m. m . fentebb. Magyarország királya háborúval iá~adta meg Fekete Magyrumszago( s kiérdemelte részint eróvel. !. de vértanúhalált a poroszoktól szenvedett el 1009 márciusában. a későbbi apát és nagy csapat nemes ember... Makk Ferenc: a 16. . amely . m . Ennek alapján . Almalfréd. 41... Magyarország királya nagy tisztelettel fogadta őt.Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára . jegyzet) válto tta ki a poroszoktól. 132.I.i Brúnónak kell tulajd onítani. és gazdagon megajándékozta. Deutsches Archív für Eiforschung des Mittelalters 19 (1963) 297-326._ és. hanem Sigtkt G~le1)::.. Minderre 1. Richárd verduni apát. részint pedig félelem és szeretet révén azt az egész földet az igazság hitére téríteni.. Richárd. j egyzet) -:-. amelyre feltehetően a magyar trónörökös 996. O~oszországban monostort építettek a nevére. aki 1007-1008 fordulója táján orosz földön megfordult a besenyőknél is.figyelembe véve a koronázási paláston és Szent István egyik pénzveretén levő lándzsaábrázolást is . s nagy csodáktól kezdett tündökölni527 . 62. - 527 Querfurti Brúnó h olttestét .jegyzetben i. majd egyházat is ő alapított a vértanú tiszteletére.Adalbertéhoz hasonlóan . 525 Gizellának (a későbbi II. és Isten rendkívül bátor vértanújává tették.Szent Brúnónak. s visszatért saját földjére június hónap harmadik hetében.528 . Boleslaw lengyel fejedelem (!. eszerint III. Bourges. 168 528 A Fekete Magyarország elleni hadjárat s a pogány fekete magyarok megtérítése\100'81ra datálható . 169 . jegyzetben i. 526 Testét az oroszok népe nagy váltságdíjjal kiváltotta. hogy fiát is keresztelje meg. fentebb. a 319. jegyzetben i. amit Szent Adalbert is elszenvedett. 530 A Vilmos gróf vezette zarándokcsapat 1026-banjárt Szent István udvarában.jegyzetben i. 524 István megkeresztelését nem Augsburgi Brúnónak.JU.„ István. Útját október hónap első napján kezdte. évi házasságkötésekor k erülhetett sor.525 Szent Brú~ gedig. Ugyanis a besenyők ördögi őrjön­ géssel dühöngve gyomrának egész belsejét oldalának egy kis hasadékán keresztül kitépték.hitelesnek fogadja el Adémar közlését III. m . annak is . Déols. 529 I~tván. 92. amelyre 996-ban került sor. m. Giraldus Fanesinus. megérkezett a szent városba március hónap első hetében. Kristó Gyula: a 88. jegyzetben i. Gerics József.. Györffy György: a 38. Istv~nnak a h ázasságát. 173.. Kristó Gyula: a 245. Györffy György: a 38.526 Querfurti Brúnó ról van szó. 13.a magyar kutatók körében ma már terjed az a vélemény. miután -a_Qesenyőkhöz sietett. Ottó is támogatta. Kíséretében volt bourges-i Odó déols-i főember. ennek főembere és tanácsosa. Ottó lándzsaküldéséről István számára. István~vet adv~24 És ezen István nevű fiához Ottó császár Henriknek.miként neki magának . jegyzetben i. Verdun ma franci aországi városok. m.. 529 Angouleme. Henrik császár testvérének. és Krisztust kezdte azoknak prédikálni. 3-14. ~!szenvedte tőlük azt. 530 und die Historia pontificum et comitum Engolismensium. Pauler Gyula: a 438. jegyzetben i. m. a későbbi császárnak a nőtestvérét adta fele~).

Magyar vonatkozású részeinek (nem teljes) kiadása: CFH. század első éveiben vértanúhalált halt regensburgi püsp ök. jegyzet. az 1001. 170 531 clkc1ülhclctlcn s1. amely a nyakamban lóü<>ll. 1. fentebb. ő ehhez egy faggeléket csatolt a szent által véghezvitt csodákról (De miraculis sancti Emmerami). amely az előbbi munka második könyveként hagyományozódott ránk. és kivetődött a pusztulás k. 308.532 ahol ugy hogy c1. Arnold később kolostorának jószágigazgatója (praepositus rcrum) lett.és művelődés­ történetének. mintha valaki fenyegetné. n lwl61 sz{1lláshclye. Egész élete és munkássága elsődleges céljának az egykoron egész Baj orország védőszentjeként tisztelt Emmerám hanyatló kultusza f eltámasztását tekintette. Fentmaradt művei fontos forrásai a 10-11 . egyházi író nemesi családból származott.310. a 1. 1l·ntk lt engem apátom.). mé1•is nkkora kétségbeesésbe estek. A vcszélyleli. a legnagyobb veszedelmet tapasztaltam 1ncg. E helyen A11as1.. s efféle gondolatokat kezdtem el magamban forgatni: „Gondolod-e. 57. Szent Emmerám helybéli. 80. fentebb. s 1050 körül viszonylag fiatalon halt meg. hanem az Úr vezérelte. 83. m L.138. (részletek) . Ezután kedvező menetben harmadnapra Pannónia földjére érkeztem.jelentős kulturális központnak számító monostorának volt a tagja.11~ alapítólevélben pannonhalmi apátként (1. Veszprémy László: Anastasius esztergomi érsek műveltségéről. századi nagyobbik Gellért-legendában pedig pécsváradi apátként. (az általunk közölt szöveg: 547. Waitz: in: MGH SS. m Anasztáz nevü személy szerepel 993-ban a Prága (1.. Hamarosan egy újabb könyvet is szerzett a szentről és annak tiszteletéről (De memoria beati Emrnerami et eius cultorum). 293. s így adta át monostora apátjának 1036. jeg~et~ melletti Bfovnov apátjaként. c'itél bc11. az ~007. századi Regensburg egyház. évi pannonhal'. 546-5 74.1037 körül. Regensburg és Passau közM ) nzonosítható. 564. Ebben Emmerám tettein klvül a 10. Miután rábeszélésére M eginfrid magdeburgi pap új legendát írt Emmerámról az 1020-as évek második f elében. míg a Hartvik- 171 . M érvadó kiadása: G.s " NYV SZ ENT EMMERÁM ('SODÁI REGENSBURGI ARNOLD (ARNOLF) KÖNYVEI SZENT EMMERÁMRÓL Arnold (Arnolj) német (bajor) szerzetes. s a 8. Akkor megcsókoltam a kis keresztet. s a vértanú 533 pásztorbotjából való ereklyéit foglalta mag~­ ha11. Pogenne'1. Magyar fordításai: Karácsonyi János: Kik voltak az első érsekek? Századok 26 (1892) 207. az 1001. I V. meg1cmcgclt. ev1 frankfurti (ma Németország) zsinati végzésben a magyarok érsekekent. Olt ugyanis a hajósok a nagyobb evezőket megragadva. hoi~v mintegy saját erejükkel mentsék ki a hajót a folyó örvényéből.4 . hogy kölcsönösen egymásra tcki~ 1tvc és megszólalni sem bírva teljesen megdennedtek a halállüld cmtöl.l\hség!ue1líség miatt Pannóniába ' t un " t.548.táz érsek534 fogadott engem másoknál emberségesebben.. 1óllchcl a Duna mély zúgóinál [már] elég gyakran forogtam . bár senki sem irányította. jegyzet). 556-557. fentebb. újra úszni kezdett. 563. fentebb. század végéig terjedő németországi térítésről ad képet. hogy a mindenfelé ismert védőszent segítségét kell ma 111cgérncm?" A hajó hamarosan. áprilisi ravennai (ma Olaszország) zsmatJ okmányban sc/avaniai (talán lengyelországi) apátként.-útjából. majd V111i 11111 531 L. Magyar Könyvszemle 101 (1985) 137.m. m Bogennel (németországi település a Duna mellett. jegyzet..

m. m. 543 Ott Regensburgot544 megpillantva elég barátságosan fogadtak a testvérek. 209-210. 44. hogy Esztergomban ekkor már székesegyházi (dóm-)kolostor létezhetett. az 555. miután elolvasta Szent \ Emmerám eme régi és hibákkal teli könyvét.. de azok sorozatát [a maga) kidolgozottságában az értelem tekintélye alapján helytelenítette. 217... jegyzet) azonosította Anasztázt. akkor Arnold is annak székvárosába érkezhetett meg. 180-182. A pápai legátusság és a hozzá fűzött politikai következmények megalapozott elutasítására s ebből következően pannonhalmi apátságának elfogadására 1. itt Bajorország keleti részének archaizáló elnevezéseként szerepel. Ha e!fogadjukAnasztáznakAs(e)rikkal való azonosságát. hogy már m agyarországi utazásakor részben vagy egészben készen voltak Arnold Emmerám-életrajza(i). azaz a papoknak és szerzeteseknek a nap bizonyos óráiban kötelező ima-összejövctelénél énekelt liturgikus verset kell rajta értenünk. Az ott szereplő fordítást e résznél mi is hasznosítottuk. de minden valószínüség szerint az 1020. Magyar Könyvszemle 1 Ol (1985) 138-140. A bambergi Szent Péter-egyház felszentelése címü forrást) e fenti. 228. 141.. hogy személyében hosszú ideig egy és ugyanazon személy vezette (valószínüleg esztergomi) érsekként a szerveződő magyar egyházat. Acta Historica 103 (1996) 71-73. 41 i 1Sám2. Ö.. majd pécsváradi apátnak s végül esztergomi érseknek tekinti Püspöki Nagy Péter: a 228. 540 Szeptember 22-én. amit a mieink is inkább csak a régi használat miatt..: a 38. jegyzetben i. 199.. 538 Az antifóna (anliphona) általánosan a zsoltárok előtt és után énekelt vagy imádkozott keretverset jelenti. mint a tekintély valamiféle merész vállalásából énekelnek.. jegyzetben i.1030-as évek fordulójára keltezhető (erre l. Veszprémy László: Anastasius esztergomi érsek műveltségéről. 47. akkor 1007 és 1012 után (ez utóbbira l. Ezeket az említett főpásztor megtaníttatta szerzeteseinek és papjainak. 542 Arnold művének más helyein sem árulja el utazásának célját. 537 A tudósításból kiderül. Bogyay Tamás: Bfevnov és a magyar misszió. 537 Nála hat hétig maradván a legszentebb védőszent emlékezetére legenda As(e)rikkal (1. Szerk. Ha tehát Anasztázt esztergomi érseknek tekintjük.535 igaznak nyilvánította annak anyagát a szentenciákkal536együtt.. és a [székes]egyházban annak születésnapján540 előadatta. 220-221.201. s Magyarországra kerülését a papai koronaküldésben és egyházszervezésben tevékenykedő pápai követi minőségével magyarázza. században írt életrajza. s azok egyik lektora éppen Anasztáz érsek lehetett. 204.. A papok és szerzetesek együttes említése arra utalhat. század elején. 536 A szentencia (sententia) itt retorikai meghatározást takar.. A fenti forráshely is igazolja a korai magyar egyház liturgiájának délnémet gyökereit. 173 . Személyét elválasztja As(e)riktól. 543 Noricum ókori provincia volt a mai Ausztriában a Dunától délre. 539 A reszponzórium (responsorium) az (énekelt) zsolozsma rövid válaszos énekeit jelenti.205. uő. Gerics József: a 83. jegyzetben i. Györffy György: a 108. mint inkább a vértanú dicséreteinek szentelt lelkemre támaszkodva. Bp. 541 Így mellőzte annak régi zsolozsmáját.elég barátságosan elbeszélgettünk. egyes feltételezések szerint az 1020-as évek második felében megromlott német-magyar viszony javításának szándéka állhat az egyházi kapcsolatfelvétel mögött. 56. bfevnovi apátságának feltételezésére pedig !. jegyzetben i.. Mezey László: a 305. m. ln: Kelet-Közép-Európa szentje: Adalbert (Vojtech-Wojciech-Béla). 539nem annyira képességeimre. L. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Somorjai Ádám.199. 172 néhány antifónát538 szereztem reszponzóriumokkal. m. 195. itt pedig a zsolozsma ( officium). Minderre!. Veszprémy László: az 537. a küldetésem céljául542 szolgáló követségemet is bevégezve visszatértem Noricumba. 200. jegyzetben i. 140-144. jegyzet. 28-35. Miután pedig ezek így történtek meg Pannóniában. ahol elfogadva Hartvik azonosítását részben ebből következőleg is tagadja bievnovi és pannonhalmi apátságát. bfevnovi. akiknek ezt is méltóztassék az Úr viszonozni. alább. fentebb. fentebb. 1994. 535 SzentEmmerámnakArbeo freisingi püspök által a 8. m. Koszta László: Székeskáptalanok és kanonokjaik Magyarországon a 12. miként íratott: Távozzanak a régiek [ti.3.. 42. 49. jegyzetben i. 93.. pontosan datálhatatlan. jegyzet) kútfó is bizonyítja. A fenti passzus részletes elemzésére 1. 544 L. s személytelen kifejezést jelent. szavak] a ti szátokból. m.

55. Ennélfogva úgy látom: igen szükséges és hasznos. hanem az igaz hitnek állhatatos barátja. hogy kit akart a pásztorok fejedelme juhainak élére állítani. a Solitarii-nak nevezett remeteközösségben 548 jelentkezett egy szerzetesnél. igaz erényű. sőt ellenkezőleg. és azt parancsolták neki. császár 962-töl) tudtával elinduló Prunward-Brúnó püspök-féle térítéssel (1. Svábföldön. mennyire boldog az az egyház. Regensburgi Otloh is megerősíti (MGH. 422. jegyzet. hogy Istenhez vezesse a pannóniaiak népét?552 2. I. Ő először kanonokok avagy klerikusok között élte dicséretes és tiszta életét. nagyobb kegyelmi 545 Mihály regensburgi püspök (941-972).amint az előbbi könyv végén leírtuk . fentebb. Volt ugyanis egy előkelő szüle546 tésű.hiszen különösen művelt és igen előkelő származású volt-. hogy vajon miért akadályozták meg abban. akit befogadott. s hogy kit válaszott ki az a pásztori gondoskodásra saját titokzatosságában.). az apostol módjára.973. hogy ne csak a bűnöknek álljon ellent erősen. fentebb. jegyzet. hogy ne akadályozza saját pannóniai térítésének megindulását. ő pedig bölcs elmével azon tanakodott. hanem az erényeknek is szabadon szolgáljon. 547 Wolfgangra1. m 1Jn4. 3 7. (Nagy) Ottó császár (király 936. akinek mindenfajta szív megnyílik. jegyzetben i. de jelentőS' ég eredményes térítő tevékenységet bizonyosan nem fejtett ki. L. 549 Mt 25. hogy az egyedüli és elrejtett talentummal mintegy üresen jelenik meg az Úr színe előtt.MÁSODIK KÖNYV: SZENT EMMERÁMNAK ÉS TISZTELETÉNEK EMLÉKEZETE 1. 545 azt. m. 530.Mihály regensburgi püspök. jegyzet) birodalmi apátságból. Ennél pedig arra kérték őt. Ezért is szólít meg néhányat az övéi közül. A kifejezés halálára utal. Györffy György: a 38. Alacsony rendű kísérettel annak keleti részébe igyekezve az ige hirdetésének céljából Pannónia határvidékeire jutott. jegyzet. 549 Ennek érdekében elhagyva a monostort . jámbor nyájassággal fogadta ahogy illett-. SS. 54ó 174 \ adományokra törekedni kívánva Svábföldön át Noricumba érkezett hontalanul. amelyet Isten akarata ezzel a pappal fog megajándékozni. hogy néhány napig maradjon. buzgóbban fordítva józan elméjét a kettős szeretet tükrébe. ahogy az apostol mondja: Vizsgáljátok meg a lelket. 548 Einsiedeln. 422. hogy Isten e szolgájának a 550 Wolfgang 972 folyamán apátja tudtával juthatott el a magyar gyepüvonalra. hogy szorosabb regula szorítsa. Miután az emberi ügyek közül kivétetett . 68-78.. jegyzet. Az lehetséges. fentebb. nem kóborló. hogy Istentől származnak-e. hogy ez a zarándok. 552 Pilgrim Wolfgangot valószínűleg azért állította félre. IV. 175 . 547 . fentebb. hogy a mindenható Isten irgalma miképpen őrködött ezen egyház papsága és népe fölött. 550 Innen Pilgrim passaui püspök551 hívta el. Ottani tartózkodásának az idejét ugyanazon püspök oly módon jól felhasználva .de nem a szerzetesi mivoltot-. 1. s előzékenységgel dédelgette. hogy Wolfgang kapcsolatban lehetett a Sankt Gallen-i (1. L.. 38. Majd miután az hozzászoktatta őt. ilyenfajta eseményekkel tette nyilvánvalóvá. 551 L. sváb származású férfi. így beszélve: „Ó. számára úgy tűnt.553 az isteni szolgálat titkos és nyilvános megfigyelésével s a Szentírás állandó kikérdezésével elegendően igazolta. Svábfüld a Német Királyság egyik törzsi hercegsége volt. neve pedig Wolfgang. fentebb. Ezt Arnoldon kívül későbbi életrajzírója. amely a mai Svájc keleti felét is magában foglalta. hacsak azt kivéve és megkettőzve nem gondoskodik mások üdvösségéről is. majd arra vágyva.). 14-30.

hanem megtudtam és tudom.275.). Verses munkáinak jó része nem maradt korunkra. 254. mind a mennyben átkozottak.. akkor a biográfiák keletkezési idejéből következően csak egy 1030 körüli évszám jöhet számításba. amikor Pannóniába küldtek. Germ. Script. 177 . jegyzetben i. Hannover. mivel néhány évvel ezelőtt. 273.1023: Karácsonyi János: Kik voltak az első érsekek? Századok 26 [1892) 209. Magam nem kételkedem abban. Ill. Hiszen jó dolog. császár 1046-tól) 1041 karácsonyán adták át a munkát. Xl.. s 972 végén már fel is szentelték Wolfgangot. 1030 körül: Veszprémy László: az 537. császár 1014-től) utolsó éveitől kezdve egészen 1046 karácsonya után bekövetkező haláláig. ss. MGH. Ebben még inkább biztos vagyok. de talán egyszer ugyanő az Úr földjét megművelve gyümölcsét keresztény népek között fogja meghozni„. hét pénteki napja. évi megválasztásától haláláig követi végig 11 Konrád életpályáját. Fő műve a Gesta Chuonradi II. jegyzetben i. 22.. Pertz: in: MGH. s olykor a közhelyszerű részletektől sem idegenkedik. m. 3 Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH.. hogy Henrik tetteit is megírja. 176 WIPO: II. Henriknek (1039-1056. (az általunk közölt szöveg: 257. „.i Pilgrimjavasolta I. hogy ha Arnoldnak a magyar érsek elé tárt művét egy Emmerám-életrajzzal azonosítjuk. jegyzetben i.1024. de kiegyensúlyozott és történelmi szempontból igen hiteles leírásában a szereplők tetteinek mozgatórugóit nem mindig tárja fel.. tudniillik a pünkösdöt követő 2. A datálásnál mindenképpen figyelembe kell venni. 40 fejezetből álló életrajz. sőt még korábbra tették azt (1015. in usum scholarum separatim editi.). Konrád fiának és utódának. Mérvadó kiadásai: G. 267„ 268. Wipo gestája a főhős politikájának ábrázolásánál olykor elfogult.regensburgi püspökség kormányzását kívánjam. óráig az ördögöt avagy a sárkányt láttam az égben lebegni . hogy ez a férfi a pogányok erre kész[nek látszó] szíveibe az üdvösséghez [szükséges] odaadást kívánta elültetni. első Száliházbeli uralkodónak (császár 1027-től) állít emléket. Némelyek az 1020-as évek elejére.-tól a 6. rer..). olykor (főként a császár egyházakkal kapcsolatos viselkedését tárgyalva) kritikus hangvételű. m. Konrád császár tettei) című. 2665-2666. KONRÁD CSÁSZÁR TETTEI Wipo német történetíró és költő a Burgund Királyság németül beszélő területéről (azaz a mai Svájc nyugati részéből) származott. 1020 körül: Györffy György: a 108. m. főképpen azonban a császár környezetéből szerzett értesülésekre támaszkodva 1024. A munka néhány németországi kútfő felhasználásával. 137. mlg mások közel egy évtizeddel későbbi időpontra helyezték (1028: Mezey László: a 305. hogy ahol bőséggel van a jóakarat. Bresslau: Wiponis Opera. Ottó császárnak Wolfgang regensburgi püspökké tételét. Henrik császár (1002. 204. Művészien rímes prózáját gyakran szakitják meg hexameterben szedett verssorok. 554 Mivel igencsak illő. s a német udvari kápolna papja volt talán már II. de Wipo azon ígéretét már nem váltotta be. 93. Ill. egy bizonyos napon a 3. H. az igaz cselekedetek végrehajtására is serkentsen a jól adományozott tehetség. hogy az ördög és a társai mind a pokolban. H.Leipzig 1915. „ 555 Nyáridő volt. imperatoris (II. SS. amelyben a birodalmat 1024-1039 között irányitó. 141 . m A nagyjából pontosnak mondható időmeghatározás éppen Arnold magyarországi utazásának az évét nem adja meg. amit azok vaksága elutasított.

A STRASBOURGI560 PÜSPÖK KÖVETSÉGE Ugyanebben az időben Wernert.1. Hexameteres versbetét (Rihmer Zoltán fordítása). hogy imádkozás céljából kerekedett fel Jcruzsá- s. Darmstadt 1973. hogy Isten ítélete ez. valamint még nagyobb számú néma jószág. Miközben ő azt színlelte. fentebb. jegyzet. . m. Strasbourg városának püspökét561 a császár követként Konstantinápolyba 562 küldte. 76.81. jegyzetben i. A követség részletes történetét 1. Valószínű. Jahrhunderts zur Gesehichtc der Hamburgischcn Kirche und des Rciches. 167 L. fentebb. s negatív színben állítja be az akkori kor békés német. s a diadal után a maga és utódai számára igen bölcs tanáccsal szilárdan biztosított. fentebb. 5 59 . 13. jegyzet. Ez abban az időben senki mással nem esett meg az imádkozók rendjéből. ezért nem engedte át országán a magát jeruzsálemi zarándoknak álcázni próbáló föpapot. A követség tárgyában pedig a görögök császára később 570 aranybetűkkel (írt] levélben válaszolt Konrád császárnak. és vele eléggé barátságosan viselkedett. Hamarosan meg is halt. l 64 179 . A Wip6nál említett aranybullával Bizánc elismerte Konrád császári mivoltát. amit Henrik királynak és VIII. Zoénak a házassága pecsételt volna meg. 163 L. hogy Wipo csak egész művének befejezése után illesztette be a tágabb szövegkörnyezethez nem. Konrádot (1024. királlyá koronázták 1028-ban. István király565 akadályt gördített áthaladása elé. császár 1027-töl) e Rajna menti gyűlésen választották német királlyá 1024. hogy a császár segítségével Jeruzsálembe menjen. Ausgewiihlte Quellen zur deutschen Geschichte dcs Mittelalters. 66 i Város Észak-Olaszországban. W . 170 A követség célja egy német. m ill.. végül nagy fáradsággal Velencén567 át az Adriai-tengeren kelt útra. 431 . Innen Bajorországon át Itáliába ment tovább egész kíséretével. Trillmich: in: Quellcn des 9 . 78. kit senki kijátszani nem tud. Henrik 1044-ben gyözte le Aba Sámuel magyar királyt. Herwig Wolfram: Die Gesandtschaft Konrads II. XI. ló. dc az 1040-es évek birodalmi gondolkodásához igencsak illő szakaszt. m L . számos. A FŐEMBEREK GYŰLÉSE556 Magyarország pedig. Miután a görögök császára568 tisztelettel fogadta. Konstantinos császár leányának. Orseolo Pétert. m Werner strasbourgi püspök (1001-1028). az a vágy fogta el. Henrik német uralkodó (1 039-1056.. szeptember 4-én.magyar kapcsolatait. jegyzet. hogy meghallgasson bennünket.569 s ugyanazon városban eltemették. 519 Az infonnáció a királyválasztás idejére (1024) vonatkozik. s veszedelmes hajóút után érkezett meg Konstantinápolyba.558 a mondott időben még arra sem vállalkozott. Henrik kiráJy557 ismert és csodálatra méltó győzelemmel leigázott. Hogy e vágyát teljesíthesse. s 1045-ben hű­ béresévé tette annak utódát.. m VIII.1039. 22. 514. Konstantinos bizánci császár (1025. fentebb. igencsak evilági gyönyörűséget keltő dolgot magával víve Magyarországra érkezett. császár 1046-tól). majd sokáig Verona566 környékén időzött. m L. Makk Ferenc: a 16. j egyzet. juh és disznó kíséretében. 69 l Werner 1028.bizánci szövetség megkötése volt. 560 Ma város Franciaországban. 518 III.16 rr. und 11. L.1028). abban mindig valami megakadályozta. 178 Icmbe. 29. István veszedelmesnek itélhette a két birodalom összefogását. október 28-án halt meg. ökör.564 Miközben ugyanis nagy csapat ember.563 csodálatos módon akadály tornyosult elé. amiről úgy véljük. amelyet ugyanezen III.

L. Az összeütközés fó okát azonban a császár európai . a magyarok királya számos betörést és fosztogatást követett el a Noricwn-beliek. 514 Április 6-a. Istvánnak a hitveseként579 legelőször volt előmozdítója a kereszténység ügyének a pannóniai580 nép körében. Brúnó 1029. jegyzetben i. 582 L. A császár a folyóktól és erdőktől olyannyira védett országba nem tudott behatolni. erre utal Werner püspök áthaladásának megakadályozása.993) leányának gyermeke volt Gebarga nővérét szintén Gizellának hívták (+ l 006). 734. II. fentebb. 584 1030 júliusában. de talán már az előző években elkezdődtek a határvillongások. jegyzet.75 akinek testét. amely . hogy a kapcsolatok megromlásához az is hozzájárult: II. jegyzet. ő II. fentebb. Konrád 1026-ban elűzte a magyar uralkodóval sógorságban levő Orseolo Ottó velencei dogét. 80. Ez a Brúnó püspök ugyanis nagyon előkelő [származású] volt. Albin: Szent István háborúja 11. jegyzet. 63-65. jegyzet. 180 26. 37 5. A határvidéki összecsapásokra a bajoroknak a Fischa és a Lajta folyók közötti magyar gyepüvonalra való betelepülése szolgáltathatott okot. hiszen Henrik császár577 fivére és Gizella császárné anyai nagynénjének578 a fia volt. m A háború okát más külföldi kútfök Imre magyar trónörökös bajor hercegi igényének elutasításában vagy István királynak a császár itáliai politikájába való beavatkozásában jelölik meg. esetleg mindkettőjüknek tulajdonította a magyarok megtérítését. Henriknek vagy Gizella királynének. viszont a rajta esett sérelmet a királyság határainál számos fosztogatással és tűzokozással eléggé megbosszulva tért haza. 543. 109-127. Lehetséges. (Civakodó) Henrik bajor herceg (1. 571 L. 71-73. 580 L. Gizella(+ 1043). 247. Konrád római-német császárral 1030-ban. fentebb. csupán az Úrtól kért sürgetve védelmet. tisztelettel eltemettették. 516 L. jegyzet) felesége lett. 515 L. úgyhogy István. Wipo az egyik első képviselője annak a 11-12. (Békés) Konrád burgund király (937. 572 1029-ben. ln: Geries József: a 83.24. A háború forrásaira és eseménymenetére 1. Henrik császár. 248. 578 II. fentebb. miután a császárné fiával. ln: Serédi Jusztinián (szerk. AZ AUGSBURGI571 PÜSPÖK HALÁLA A következő évben572 a császár a bajorországi Regensburgban573 ünnepelte a húsvétot. 581 181 . nach Konstantinopel (1027/29). miután egész országában könyörgést és böjtölést rendelt el.582 azaz a bajorok országában. hanem II. Mitteilungen des Instituts fUr Österreichische Geschichtsforschung 100 (1992) 161-174. 5 57. A tágabb összefüggésekre: Makk Ferenc: a 16. Konrád felesége. s gyermekei közé tartozott a későbbi II. A CSÁSZÁR SEREGGEL MENT A MAGYAROKRA / Ugyanebben az időben581 számos viszály keletkezett a pannóniai nép és a bajorok között.): a 109. jegyzet. jegyzetben i. 583 Emiatt felindulva Konrád császár nagy sereggel a magyarokra ment. Brúnó püspök és Gizella magyar királyné.nem István magyar királynak. m L. de a bajorok hibájából. 378. 579 Gizella magyar királyné. 584 István király pedig igen keveset tudott a császár ellen tenni. 1.jegyzetben i.hegemonisztikus törekvéseibenjelölhetjtlk meg. 574 Ott halt meg Brúnó augsburgi püspök. m L. fentebb. Gombos F. fentebb. Ugyanezen püspök nőtestvére pedig a magyarok királyának.a magyarországi hagyománytól teljesen eltérően . fentebb.s így Magyarország feletti . m. A német-magyar viszony már 1027-ben feszült lehetett. megkezdett munkáját alkalmasabb időben Wipo művének belső idörendjéböl l 030 következik. jegyzet. alább. m. Henrik királlyal576 elkísérte [az elhunyt] augsburgi székvárosába. Henrik sváb hercegnek és Gebargának. fentebb. jegyzet. Gerics József: Politikai viták hatása a magyar nép kereszténységre térésének korai hagyományára. 56. századi Németországban széles körben elterjedt felfogásnak. jegyzet. április 24-én halt meg. m.

hogy más forrásokhoz hasonlóan fiának tulajdonította a sikertelen hadjárat lezárását. császár 1014-től} és III Henrik (1039-1056. 585 De fia. 5 57. Glaber műve nem az időrendet előnyben részesítő alkotás. az Egilbert freisingi püspök 586 gond- jaira bízott. 423. Albin: az 583. ahol irodalmi munkássága is kibontakozott. 589 1038-ban.elsősorban a kortárs JI Henrik(J002-1024. (Jámbor) Róbert francia király uralkodására (996-1031). s apátját 1026 táján Itáliába is elkísérte. Onnan hazatérve azonban útjaik elváltak. ahol jó néhány évet töltött el. m. 127. 586 L. Péterre hagyva. 587 miután fogadta a békét kérő István király követségét. RODULF GLABER ÖT TÖRTÉNETI KÖNYVE RodulfGlaber burgundiai származású francia szerzetes. Soraiból kicsendül István király iránt érzett rokonszenve. mivel az ő tetteikről mindig igyekezett beszámolni. HOGYAN ADTA ÁT A CSÁSZÁR FIÁNAK ' ' A KIRAL YNAK BURGUNDIA' T? Ugyanebben az évben589 elhunyt a magyarok királya. különös figyelmet fordítva II. önként jóindulatot kereső királyt visszafogadta barátságába. jegyzet.és legendaíró. jegyzet. az első ezredforduló táján. 590 182 Orseolo Péter magyar király (1038-1041. Volpianói Vilmosnak(+ 1031) a környezetébe. ahonnan rakoncátlan viselkedése miatt hamarosan elűzték. Igazságos és bölcs cselekedet volt. a bencés rend szellemiségéhez méltó világtörténe tet kívánt alkotni. királyságát nőtestvérének fiára. A békekötés körülményeire 1. fentebb. 588 A békekötésre csak l 031-ben került sor. Bizonyos „ világtörténeti " perspektívát az egyháznak kedvező német uralkodók. a dijoni Szent Benignus-monostorba. 183 . hogy az igazságtalanul sérelmet szenvedett. a kopasz". hogy megöröHtse az 1 OOO.132.iránti tisztelete és rokonszenve biztosít munkájának. apja tudta nélkül beleegyezett a kibékülés szívességébe. század eleji krónikáját írta meg. még gyermek Henrik király.kfvünván befejezni. 587 L. Saját bevallása szerint Beda Venerabilis és Paulus Diaconus nyomdokain haladó. István. 11. 1044-1046). kalandos élete. év körüli nevezetes eseményeket. fentebb. de valójában csak a francia és burgund területek 10. Ezután több kisebb kolostort megjárva jutott a kor hírneves egyházi reformerének. s teroletgyarapodást hozott a magyar államnak. s Rodulf a nevezetes Odilo apát (994-1049) által kormányzott Clunybe került.588 38.avú híradásnál bővebben szól II. Konrádot kívánta menteni azzal. jegyzetben i. országa főembereinek egyhangú tanácsára. császár 1046-tól) . Konrád sikertelenségéről az Altai85 chi Evkönyv. Gombos F. század végi. Wipo valószínűleg Il. Kisebb kitérők után 1036 körül auxerre-i nevelő­ kolostorába tért vissza. mellékneve szerint „a tarfejű. A császár egyébként nem támadt többé Magyarországra. Öt könyvből álló történeti művét (nem általa adott címén Historiae) Volpianói Vilmos biztatására kezdte el írni. 590 ~ A szüksz. 12 éves korában került kolostorba (valószínűleg az auxerre-i Szent Germán-apátságba). történet. ahol 1045-1047 táján ért véget öntörvényű.

Oxford Medieval Texts. Milano 1989.. 247.lényeges egyedi információk híján . Történeti munkáját még Dijonban kezdte el irni. Cavallo-G. In unitatis servitio. További mérvadó kiadása: G. aki Itáliából és Galliából595 Jeruzsálembe. 184 185 . Orlandi: Rodolfo il Glabro: Cronache dell'anno Mille (Storie). mindenesetre az Auxerre-ben íródott V. 78. Akik még az imént is kifosztva az elrabolt mivolt legnyomorúságosabb szolgasorába taszították mindazokat. A végül Cluny hires apátjának ajánlott munkát eredetileg talán négykötetesre tervezte. 2064. Magyarokkal kapcsolatos hírei .és mentalitástörténeti szempontból jelentős műve a 11.. 39. évhez tartozik). 1-253.. 22 . Lényegében művelődés. ám éppen fent említett jellegzetességei okán sokat bírált forrása. s93 L. 240. m. akit a keresztségben Istvánnak592 neveztek. jó szívvel adja Krisztusért saját tulajdonait. fentebb.).1002). András Szennay. Mérvadó kiadása: J. jegyzet. minden jel szerint 996-ban adta hozzá Gizella húgát Vajk-Istvánhoz. s94 Henrik még bajor hercegként (995. Ádám Somorjai... Az ő királyuknak. ln: Unum omnes in Christo. a Burgund Királyságot érthetjük. java részét azonban Clunyban készítette el. a világ pusztulását jósoló eszméitől. cur. 2. a hulm Egy keltezhetetlen 10.miután a műben Szent Istvánról késöbb részletesen olvashatunk . 473--488. ugyanazok most testvéreikként és gyermekeikként dédelgetik őket. fentebb. az említett Henrik császár593 saját nőtestvérét adta feleségül. ln: Rodulfi Glabri opera. III. s9s Gallián a Francia Királyságon kívül el sősorban Rodulf szülőföldj ét. Mindezek összességükben gyengítik művének felhasználhatóságát. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. Békés OSB octogenario dedicata. France: Rodulfi Glabri historiarum libri quinque. Oxford 1989. Kristó Gyula: a 88.láthatóan az első ezredforduló s a Krisztus kereszthalálának első millenniuma (1033) körüli eseményeket kívánta ábrázolni. A házasságkötés körülményeire 1. hogy mások vagyontárgyait kegyetlenül elragadja. Miscellanea Gerardo J. Dir.2065. III. Rodulf által említett esemény az I 045. század eleji európai történetírás szegényessége miatt a történeti kutatásnak kedvelt. Scrittori greci e latini..596 az Úr sírjához vágyott menni.. 96. XXIV. francia területekre tett magyar kalandozás elbeszélése után követke7Jk az általunk idézett leírás a magyarok megtérítéséröl. amely a Duna vidékén élt. ahol mind a könyvtár. Az itt említett király. a kor egyik valódi szellemi tekintélyéhez patakzó információk segítségére voltak. annyi gyalázatos tett elkövetése után. nem kis mértékben befolyásolva a kor apokaliptikus. Pius Engelbert: Rodulfus Glaber und die Ungarn.1a korábban.inkább csak színezik a Szent Istvánról és közvetlen királyutódairól rendelkezésünkre álló történeti forrásanyagot. jegyzetben i. Pannonhalma 1995. 246. 594 Ebben az időben szinte mindenki. Glaber magyar vonatkozású helyeinek részletes vizsgálatát l. s91 L. így a [nép]. királyával együtt Krisztus hitére tért. jegyzet. fentebb. amely megszoh. És végül maga a magyar nép is.jegyzet) azonosítható. s96 L. fentebb. akiket keresztényként találtak. a [más] népeknek okozott annyi csapást követően királyával591 együtt a katolikus hitre tért. 248. s méltán [tekintettek] a legkeresztényebbnek. Géza magyar nagyfejedelem fiához. századi. könyv már befejezetlen maradt (az utolsó.talán már a térítés elindításában valóban jelentős szerepet játszó Géza nagyfejcdelcmmel (1. 43 1. (latin-angol kétnyelvű kiadás) (az általunk közölt szöveg: 38. jegyzet. I. Abban az időben pedig a magyarok népe. mind az Odilóhoz. 87-88.

Pauler Gyula: a 438. Az itt olvasható sereglétszámok nem valós adatok. jegyzetben i. jegyzetben i. 599 . de a valóságban l 043-ban. 601 602 186 E tudósítás ID. s így az egymástól független két híradás valószínű síti . bár az ereje kisebb volt.i ID. 432. 79. s nekik hatalmas ajándékokat adott. m. m. hogy ténylegesen rendkívüli időjárási körülmények is hátráltatták a magyar felet. Ezután pedig a magyarok népe m ár másodszor lázadván fel a mondott királlyal szemben [az] úgy határozott. 456. Miután pedig megszerezte az ellenséges zsákmányt. Ö bátran küzdve megszámlálhatatlan öldökléssel legyőzte és megfutamította az ellenfelet.601 „. a király győzedelmesen tért haza saját [országába]. hogy közülük ki-ki még a mellette állót is csak alig tudta felismerni. miközben az övéi közül csak kevesen estek el.89. Ö pedig mindenkinek igen biztos útviszonyokat biztosított.o. hűbéri alávetettséget ~ozó uralmára nézve igazolható. Ettől a kegyességtől indíttatva nemesek és közrendűek mérhetetlen tömege ment Jeruzsálembe. s leigázva adófizetőivé tette. 17 . oly nagy homályos sötétség borította be a „ m A szentfClldi útra 1.597 „.kezdődött a k'iizdelem.603 s az országot kezdeti rendjébe állította vissza. 18. 600 A szöveg szerint 1045-bcn. 598 599 Ez teljesen téves beállítás. Volt a királlyal jó néhány püspök és sok egyházi személy is. V. 602 Felvonulva azokkal szemben. jegyzet. jegyzet) van szó. magyar felet. fentebb... míg a magyarok hadoszlopait 200 ezer fegyveresre becsülték. 557. a Péter általi adófizetésre 1. bár németo rszági források alapján is va l ószínűsíth ető . hogy a király seregét a legfényesebb nap ragyogj a be. A mondat alanya ID. évi hadjáratára vonatkozik. Miután el. fentebb. j egyzetben 1. hogy csatába bocsátkozik ellene. s e király hazáján keresztül kezdett áthaladni. Péter újbóli trónra helyezésére 1. testvéreként fogadta. i.követő hazai „rendtcrcmtésére". 2 t ). Seregében ugyanis nem volt több 6 ezer embernél. V. hogy a német király ténylegesen létszámhátrányban volt. Úgy tűnt viszont. 83-84. ezeket ellenségesen megtámadva erővel legyőzte.20. Részletesen 1. Egyszersmind a hunok népének598 saját hatalmából egy Aba nevű királyt rendelt. A magyaroknak. Péter második. fentebb. Henrik(l. 604 603 A német uralkodó győzelmével végződött ménfüi csatáról (l. dc az Altaichi Évkönyv szintén beszámol egy szokatlan zivatarjelenségröl. Makk Ferenc: a 16. 23.„ Ugyanebben az évben600 a magyarok népe fellázadt az ő uralma ellen. mégis Isten segítségében bízván nem félt velük megütközni. A csatát kísérő természeti jelenségek leírásának kétségtelenül van bibliai párhuzama (Bölcs t 7. s mindazokat. A németeknek való adófizetés csak 1045-re. m . 88. 17. 187 . Glaber Aba Sámuelt (Ahbo) az 1044-bcn tényleg német segítséggel újból trónra emelt Péter helyett szerepelteti. Henrik 1044. Pauler Gyula: a 438.lámzó tengeren át vezető megszokott útvonalat mellőzni kezdte. Henriknek a ménfói csatát. jegyzct). akikkel csak találkozott. akik kegyességükből következően fegyvertelenül mentek vele a csatába.

Gellértnek. könyvein utaztában is dolgozott.. Albo-Carolinae 1790. Tvrnholti 1978.. Corpus Christianorum. aposztaták és eretnekek gyilkolták meg I 046. s felvette a harcot az ez idő tájt a Balkánról Magyarországon is elterjedőben levő bogumil eretnekség tanításaival. István halálát követően. az általa bitorlónak tartott Sámuel királyt szószékről is megfeddte. majd 1024-től hét éven át Bakonybélben remetéskedve írta azóta elkallódott vagy lappangó teológiai elmélkedéseit. 1-297. augusztus 29-én (más nézet szerint szeptember 24-én) a Kelen-hegyről (ma Gellérthegy Budapesten) kocsistul letaszítva s f ejét szétzúzva.a közelebbről ismeretlen tudós Isingrimusnak ajánlotta. Népi kanonizációja 1053-ban megtörtént.a velencei San Giorgio Maggiore monostorának szerzetese lehetett . Világosság 17 (1976) 97-99„ 336. a trónviszályokban a fiági örökösöket támogatta. 57-65 verséhez. hogy mindent elér.1018 körül érkezett Magyarországra. Részletek: uők: Szemelvények Szent Gellért Deliberatio-jából. 1083-ban Szent László király hivatalosan is szentté avattatta. Egyházmegyéjének megszervezése közben és érdekében is folytatta írói tevékenységét.GELLÉRT: ELMÉLKEDÉS A HÁROM FIÚ HIMNUSZÁRÓL Gellért . Szent István király 1030-ban a marosi (később csanádi) püspökségre emelte. Gabriel Silagi: Gerardi Moresenae Aecclesiae Sev Csanadiensis Episcopi Deliberatio Svpra Hymnvm Trivm Pverorvm. (mérvadó kiadás). székesegyházat és templomokat éplttetett.. s közben vissza-visszavonulva az élet zajától hosszasan elmélkedett vallása tanításairól. 1046). amely szentirás-magyarázat Dániel próféta 3. bármeilllyire tekervényes is. Katénás rendszerű. 104 4. Bp.amely egy. a Deliberatio supra hymnum trium puerorum (Elmélkedés a három fiú himnuszáról). monostort és iskolát alapított. teológiai értékén túl számos aktuális vagy annak tűnő meg- 188 állapítást tartalmaz a korabeli hazai viszonyokra. Itt a hagyomány szerint előbb Szent Imre nevelője volt. legyen bár bonyolult is a cél. Clm 621 1) . Continuatio Mediaeualis. uők. amelyre törekednünk kell. ami a legföbb jóra vonatkozik 189 . a 11. m. praeskolasztikus munka.. és az út. méghozzá erőnknek megfelelően szerfelett kemény ösztökélésekkel.Szeged 1999. amiképp a szemlélődés mesterei mondják: nem szabad letérni róla. Keletkezési ideje vitatott (l 042. a marosi egyház püspökének elmélkedése a három fiú himnuszáról a tudós Isingrirnushoz. fáradhatatlanul prédikált és térített. Csupán egy munkája maradt ránk teljes szövegben. század második felében készült másolatban maradt fenn {München. kiváltképp mert a szent módszer bizton reméli.: in: MKJ 615-638. amelyen haladnunk kell. Gellért ezt az értekezését . temetőket szentelt. A l egcélravezetőbb elmélkedésekben ki kell emelkedni a megszokásból. Magyar fordítása: Karácsonyi Béla-Szegfű László: i. Az erre fordított verejtékes munkát kellemesebbnek kell tartanunk mindenféle tétlenségnél. Karácsonyi Béla-Szegfú László: Deliberatio Gerardi Moresenae Aecclesiae Episcopi Svpra Hymnum Trium Pverorum Ad Isingrimum Liberalem. 49. Kiadásai: lgnatius de Batthyan: Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta et acta. a legkevésbé sem szabad megkerülnünk . bibliakommentárjait és más munkáit. Lázadó pogányok. Bayerische Staatsbibliothek. ünnepét a szabolcsi zsinat (1092) óta szeptember 24-én ülik meg.mint ezt őszintén vélem-. Töredékei kiadva: CFH Il 1027-1028.

Benedicti. 7 fll Gellért művének hittudományi értékéről 1. században Bulgáriában jelentkező bogumilizmus... ln: Serédi Jusztinián (szerk.. semmint Isten dicső­ ségére művelnek Babilóniában. aki azt mondja: egyes dolgok Istentől vannak. 5. mert nem létében és nem a lényegéből kifolyólag van. nem a rosszaké. 609 Pedig eszerint mindezek az ördög szerszámai.. Lindsay. az nem erény. mások rosszak. akinek a dicsőítésére az összes elemek felszólíttatnak. aki mindent egészenjónak teremtett. A novatiánusok610 a már megkeresztelteket újra keresztelik -ahogy ez többnyire nálunk is megesik . CXXII. 501 . A rossz ugyanis nem Isten alkotása. század közepén. a hárfa. jegyzetben i. ln: Migne. leginkább úgy. és az újra megtérő hitehagyottak befogadását megtagadják. hogy mind a jóknak. Manapság sokan. m. és a k. . semmint az ilyenek hangjára a szobrot imádni. Irodalomtörténeti Közlemények 72 ( 1968) 512. 77. 10.78. amelyhez szinte senki sem nyúlt. 610 Novatianus római presbyter által szított. igen-igen nehéznek és olyannak. ezért nem teremtetett. 103. a síp.516. A manicheusok azt mondják. hogy a szajhák tetszését elnyerhessék. előtte a salzburgi Szent Péter-monostor tagja volt. 611 Isidori Hispalensis Episcopi Etymologiarum sive originum libri XX. elején Gellért püspök Deliberatio-jának tükrében. hogy ebben a témában. 1138. W . Tehát a jóknak a teremtője. Istent azonban teljességgel úgy kell felfogni. A korabeli hitviták lehetőségére: Szegfű László: Eretnekség és tirannizmus.): a 109. 34. Isingrimus 1074-től admonti apát. M . mindannyiszor az aranyszobrot imádjuk. Jobb tehát a kemencébe vettetni. Az én Istenem pedig. nemcsak a világiak. Arno Borsi: Die Katharer. E földi élet minden örömttijongása a bűnök szerszáma. vagyis ebben a hitvány földi világban. mind a gonoszoknak a Mindenható a teremtője. mint a jó alkotóját.• David: Un credo cathare? Revued'histoire ccelésiastique 35 (1939) 756-761. 606 Dán 3. megpróbálván bizonyítani. Rónay György: Bogumilizmus Magyarországon a XI.. m. sz. 191 . Stuttgart 1953. és aki leküldte angyalát. akik valahányszor inkább a fejedelemnek engedelmeskedünk. amelynek a megvizsgálására felszólítottál.iirt. hogy ellenségeim csapdáit elkerülhessem. Vö. Mert nem Isten zenéjéből származnak az ilyenek. V . e bűnökben leledzenek. Isten kérlelhetetlenül átdöfi őket tőrével. 494-556. a lant és a dob és mindenféle hangszer szavára leborulunk. A Gellért által jól felismert. hogy Isten nem mindent teremtett egészen jónak. Ibrányi Ferenc: Szent Gellért teológiája. . 605 a legkevésbé sem tartottam illetékesnek magam. a citera. Jaj nekünk. és bűnös célokat szolgál. alkotásaiban ugyanis nincs semmi rossz. manicheus jellegű eretnekség a 10. Luccae 1740.607 és neked a lehető teljességgel kedvedre tegyek. hanem bűn. Oxonii 1911..S Jean Mabillon (Annales Ordinis S. Ed. I. Isten egyes alkotásai jók.Megvallom. de az egyháziak közül is. PL. Pierre 190 jegyzem meg. Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956) 471-474.) szerint a dmzett. nem a rosszét. hogy dőzsöl­ hetnek gyomorpukkadásig és buj álkodásuk büntetéséig. amely az állandó felhasználás következtében könnyűnek hangzik. 8. jegyzetben i. 609 Dán 3..608 Ezt arra a manicheusra való tekintettel 60. óOS Pseudo-Dionysios Areiopagita: De divinis nominibus. mivel állandóan ismétel.. 49. mások az ördögtől. Admont és Salzburg ma Ausztriában. Batthyány-kiadás XL-XLI. s ezért az egész igen fárasztó. szigoráról hírhedt eretnekség a 3.. 61 1 •. Szegfű László: a 605. semmint Istennek. hogy Ananiással és társaival együtt a kemencében606 megmutassa istenségének hatalmát és nagyságát. · Amit tehát inkább az ember kívánságára. segítsen úgy eleget tennem a felszólításodnak. Ezért tehát tekintsd ezt a bibliai helyet...

gyalázat! A mi látóink nem künn kiáltanak. hogy e könyvet ne tegyék túl terhessé. 10. Bp. aki azokat a teljesen világos szimbólumokat és közismert szabályokat is. Bevallom..299. szavaikat 612 Iz 33. aki ma még van.. uö. nehogy megsértsék a királyi füleket.612 hanem magukban morgolódnak.). és erőnkhöz képest szíves örömest részeltessük bennük mindazokat. retorika. Magyar Könyvszemle l 00 (1984) 159. ne keveredjetek azzal. harácsoló. 1891. másrészt nem kétlem. hogy miért lettek az ilyenek kirekesztve. Gellért összetévesztette ezt egy másik művével. akik érettük folyamodnak . részeges.616 és Isten méznél és lépesméznél édesebb igéin 617 elmélkedjünk lehetőség szerint minden időben. és a parasztoknál részegeskednek. hogy a „tirannus" Péter király lehetett. még Szegfű László: Kortörténeti problémák Gellért püspök Deliberatiojában és legendáiban.62° Kell erről több? Úgy vélem. és 98. de holnap a lába nyomát sem találni614 a földön. 11. olvastam valamikor Eucherius Saloniusnak ajánlott könyvét a különleges számokról. 7. hogy ezeket a munkákat egykor megkaptad Dodó presbiteren619 keresztül.. másrészt az idő sem engedi. 77-87. amelyeken elsősorban a Szentírás értendő. 8. m. akik Isten egyházában nem mernek szólni.Kristó Gyula ellenében úgy véli. hiszen mielőbb más témákra kíván ösztökélni engem. dühre gerjed. 617 193 . Úgy tűnik. dialektika (logika). 285. az nyilvánvalóan semmiben sem h. Ha valaki egy emberfia vagy emberi előnyök miatt fél attól. és ilyen érdek kedvéért kíván tetszeni annak.. jegyzetben i. Ezt pedig azért cselekszik. Most pedig azt írom néktek. A mi Pannóniánk épp az ilyen gonoszokat szokta a legnagyobb becsben 616 Fii 3. fóleg azonban sok egyéb is vár rám odakünn. hogy egyrészt rokonaikat ne függesszék fel a rájuk ruházott hivatalol. minden dicséretet megérdemlő formulákba foglalta. jegyzetben i. Jaj nekünk.618 ezeket itt csak azért mellőzöm. Acta Historica 83 (1986) 11-21. noha a trivium. parancs és megkérdezés nélkül pisszenni sem mernek. quorum significationes in allegoriam tralmntur. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae.1:ól. az Inslitutiones ad Saloniummal (vö. aki parázna vagy kapzsi. hogy egy veszendő embert felbőszít. 103 és 19 (18). akik Babilon királyának a bálványát imádták„.: a 461. és mi hallassuk szavunkat? Inkább színlelt kacajra fakadnak. Kristó Gyula: Források kritikája és kritikus források az 1040-es évek magyar történetére vonatkozóan. 11. tekintsük fertőnek. most már helyesen értelmezed a fentebb méltatott Igét s azt. Mindazokat pedig. Zsolt119 (118). 88-1 14. a három tudomány615 boncolgatásával hetvenkednek. támaszkodva az ő kegyelmére és irgalmára.Ó.. semmint hogy Isten hatalmas igéjét hirdessék. 615 Grammatika. ln: Gerics József: a 83. 619 Ez ideig ismeretlen közvetítő Gellért és Isingrimus között. átkozódó. még ha testvérnek nevezik is. s ne is étkezzetek vele. 620 6201 Kor 5. 614 Bölcs 5. fejezete a De numeris. másrészt őket magukat ne fosszák meg főpapi palástjuh.175. 61 3 Azt mondják: Hogyan mondhatunk a királynak nem tetsző dolgokat? Haragra gyullad. Silagi-kiadás 32. ha az apostol ilyetén parancsával ellentétesen merészelünk élni.) Aba Sámuelre vonatkoztatta. Újabban Gerics József felelevenítve Kandra Kabos (Aba Samu király. 618 Eucherius Formulae spiritualis inte/ligentiae című művének XI. hogy a beszéd fonalát hosszúra elnyújtsuk. Vö. Gellért aktuálisnak tűnő célzásait a zsarnok uralkodóról már Batthyányi Ignác (kiadás XXVII.) álláspontját . m. Gerics József: Középkori források elbeszélésének értelmezése napjainkban (Szent Gellért Aba királyról). bálványimádó.1:ól.iilönbözik azoktól. 613 192 ganéjnak. L.

1996). 1996. akik Szettől származnak. aki Ábel helyébe született neki. aki e tekintetben nem tisztel senkit. hogy övéi közül valaki szeresse az ő ellenségeit.Jancsák Csaba-Kiss Gábor Ferenc. Ebben az országban ugyanis azt. csak az igazságot. 11. aki tartózkodik az ilyenek pártolásától. O. 622 194 a lvilágról és halhatatlan lelkekről olvashatsz.Nagy Tamás-Szegfű László. ezt sem magasztalásnak. 6. tüstént mindenki üldözi. Fel kell ismernünk. ln: Migne. hogy mitől lehet boldog.. 9. Zénónnál.623 ha kedved tartja. 427-347) és Zénón (Kr.. Boldogok vagytok. csak legyen kezed ügyében a kötet. mert mindezek teljességgel belőle áradnak. azok nem Isten fiai. ln: Szent Gellért vértanúságának 950. 7. Jézus Krisztust. Különben is. Antidialektikcr . Platón (Kr. vagy bányamunkára kényszerítené. 195 . 336-264) athéni filozófusok voltak. Gellért galliai tartózkodásáról. Zalai Anita: Szent Gellért és a korabeli keresztény világ. vagy Isidorus: a 611. amely nem fél a világ ellenségeskedésétől. évfordulóján (1046. 1996. akiknek az élete merő bűn. a sztoikusok fejénél pedig az 621 Mt 5. 115-117. 11. ha a h atalmasokat gőgös vérű családjukért dicsérjük vagy magasztaljuk. Ádám azt mondotta fiáról.626 amit a legtudósabbak szerint így kell érteni: a Szet ivadékából származó férfiak megkívánták a Kain nemzetségéből való leányokat.. sem dicséretnek nem lehet nevezni. Szeged 1998..S. Ter 6. Bp. 4. aki ebből megérti azt. 59. 4. ha a szajhákat világi kincseikért.tartruú.. Hieronyrnus: Commentariorum in Danielem prophetam. fejezetében: Megkívánták az Isten fiai az emberek leányait. m. Boldog és szerencsés.. ha szeretjük ellenségeit? Melyik uralkodó tűrné meg. Azután szétváltak egymástól Szel fiai és mvö. Bizalmasan megvallom. Döbör András. 19-20. 25 . akiknek nem szabad Krisztust magasztalniuk.. Revue Bénédictine 27 (1910) 516-521 . 19 18.Gerard von Czanad.. évfordulóján. 625 626 Isidorus: a 61 1. jegyzetben i. e. 495. Szerk. 1. hogy minden dicséret és áldás csak Istenre szállhat. m. Joseph Endres: Studien zur Gcschichte der Frühscholastik. Fenczik István: Szent Gellért helye a fil ozófia történetében. és átadná a szörnyű börtönökben alkalmazott őröknek? . hanem az ember fiai. hanem ellenkezőleg: teljes megcsúfolásnak és káromlásnak„. Gellért filozófiájáról 1. Szerk. e. s akiben feltámadt az Isten fiaiként értelmezett igazak neve: "Adott nekem az Isten Ábel helyébe másik ivadékot". XXVDI.4 Ter 4. Philosophisches Jahrbuch 29 ( 19 13) 349-359. ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket. amikor Galliában tartózkodtam. hogy annak idején. Gerard von Czanad. Bcilrage zur Geschichte dcr Philosophie <les Mittelalters 17 (1917) 51-64. Mezey László: Gellért-problémák.mondja az Írás-. Horánszky Nándor. szept.: Forschungen zur Geschichle der frühmittelalterlichen Philosophie. Hogyan szeretjük a nú Urunkat.624 akit feltámadásnak hívnak azért. 62 1 Csak az boldog. Bp. uö. Tehát semmiképpen sem szabad barátkozni azokkal. mert benne új életre kelt az igazak neve. 6 2. Akik pedig Kaintól. Germain Morin: Un théologien ignoré du XI' siecle: l ' éveque-martyr Gérard de Csanád. és hazugul minden rosszat rátok fognak énmiattam.B. ha a gonoszokat tisztségeik miatt. Konferencia a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a JGYTF Történettudományi Tanszékén.. akiknek szájában nincs az ő dicsérete. Ezért mondja a Teremtés könyvének 6. ln: Emlékkönyv Szent Gellért püspök halálának 950. jegyzetben i. Szetről. IV. vajon nem inkább elpusztítaná tüstént az ilyent.. PL. 625 Tehát azokat hívják Isten fiainak.622 olvastam Platónnál bizonyos dialógusokat a zsidók istenéről és az égi lelkekről.

akik a Szet nernzetségétől valók. hogy ezáltal Methodius630 híveinek segítségével az egyház ereje és tekintélye az eretnekek kénye-kedve szerint végül teljesen meggyengüljön. Egyeseknek ugyanis. Ó.. folytatódjék Noéban és fiaiban mint Isten fiainak nemzetsége. akik a sötétség hatalmasságai. és senki sincs. A fana627 Ter 6. 608." KiriloMetodievski Studii 4 (1. szinte már ellepik az egész világot.628 És azért választotta ki Noét feleségével és fiaival. Immár tilos szót emelnünk. Itália nem szokott eretnekségek táptalaja lenni: de most. az a szándékuk. hanem a leggyalázatosabb tévelygésben mcgátalkodva tudom is én. 629 . mert test". ha jól értelmezem. Igaz meggyőződéssel vallom: erőszak kényszerítette az embereket arra. akikre Isten parancsa folytán egy egész világ van bízva. Miért van ez? Nyilván azért. . midőn minden élőlény clpusztult. v. noha névleg püspökök vagyunk. majd megújult Szetben. századi magyarság ideológiai fejlődésére. vengerskogo episkopa-mucenika Xl. hogy visszakövetel ik az elhunytak lelkéért keresztény szokás szerint felajánlott alamizsnákat. 3.987) 383-388. hogy Isten választott nemzetsége. fentebb. hogy ne vegyenek maguknak férjet és feleséget a másik nemzetségből. Kain nemzetségéből való leányokkal.. Ter 7. Disser1atione Slavicae 14 (1983) 39-68. az egyházat és a papságot. szeretett testvérem. 12.úgy hallik .631 konnányoznak és uralkodnak mindenütt. és ne fajzzék el nemzetségétől Isten fiainak sarjadéka. így szólt: „Nem fog megmaradni az én lelkem az emberben mindörökké. tudniillik hogy a Szet igaz nemzetségéből való férfiak összeálltak a bűnös ember. Ezért bocsátotta rá Isten a vízözönt a földre. Jézus Krisztust is. Tehát Isten haragja csak az özönvízben csillapult. De jaj! Még most is rengetegen hemz. és ő nemzette Isten fiait. jegyzet. 628 196 tizmustól feltüzelve valamennyien káromolják nálunk manapság nemcsak a szent szertartásokat. 629 L. melyik angyalról akarták azt állítani. hogy árja lemossa a Kain által meggyilkolt Ábel vérét. Az ördög gonoszsága pedig csak azt cselekedte. amire Isten törvényéből a legszentebb megvilágosodáshoz újonnan megtérőket megtanítottuk. Ez fenrunaradt egészen hatod íziglen. Szegfű László: A bogumil eretnekség hatása a XI. szerémi püspök. aki az ilyenek sületlenségei ellen felemelje a szavát. hogy ez kisebb üldöztetés és eretnekség a régebbieknél. 631 Ef6. Ennek elteltével kívánták meg fiaik a Kain ivadékából való leányokat. amely először Ábelben testesült meg. Ne gondold. Szinte egybehangzóan tagadják valamennyien a test feltámadását: ennél az elvetemültségnél nagyobb elvetemültség sehol a világon nem képzelhető el. Vö. hogy maradjanak az özönvíz után olyanok.Kain fiai. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. hogy szeretkezett. amit mondottam: mert az ördög fiai. megadóztattak bennünket.. amire lehetősége nyílt: tudniillik megsemmisítette mindazt. A korszak soha nem hallott eretneksége. hogy tűrhetetlen hazugságokat szórjanak Isten papjaira. majd Pannónia és Morávia érseke. de magát az Isten fiát.egyes 630 Metód (815-885) a szlávok apostola. és belőle népesüljön be újra a világ. Egyes eretnekek nem így akarják értelmezni ezt. Horgosi Ödön: Upominanie o posledovateljah (ucenikah) Mefodia v trude svjatogo Geller1a. 21. hogy az ördög fiai: ezekhez még csak nem is szólhatok. 197 .Deliberatio supra hymnum trium puerorum. Ugyanis amikor Isten mindezt látta.. mármint az Isten fiairól és az emberek leányairól mondottakat.segnek az egyházban. 627 Azaz: nem fog megmaradni a Szet ivadékából való igazak nemzetsége a Kain bűnös fiainak nemzetségével. a mi Urunkat. s tőlük születtek az óriások: állítólag az ő bűneik miatt következett be az özönvíz. mily nagy emberekről érzem.

részein tele van eretnekségek melegágyaival. Gallia viszont szerencsés, mert állítólag mentes tőlük. Görögország szerencsétlen, mert
soha nem kívánt meglenni nélkülük. Verona, Itália legnemesebb
városa tele van velük. Ravenna dicső és Velence boldog, mert soha
nem engedték megtűrni Isten ellenségeit. Boldogtalanok és nyomorultak azok, akik Isten és egyháza ellenségeit haszonhajhászásból
felkarolják. Ezt azért mondottuk. el, hogy a szöveggel kapcsolatban
kimutassuk: számos ellenséges erő van, amely az ördögé, jóllehet a
sok közül csak elenyésző számú példát említünk. De annyit mondok,
hogy mindazokat, akik a szent parancsolatokkal szembeszegülnek,
akik a hasukat tisztelik Isten helyett, akik e földi életet választják a
paradicsom h elyett, és többi dolgaikat is ezen vagy más efféle
szempontok szerint igyekeznek végezni, nem pusztán a sötétség
erőinek, hanem az ördög követőinek és tagjainak kell nevezni, akiket
Isten eltaszított magától, miután a hiúság rabjai lettek.632 . . .
Most is sokat tűr az egyház az ördögtől is, az ő királyaitól és
seregeitől: kísértéseket, elnyomatást stb., amelyek a legnagyobb
akadályt képezik az ég felé törekvő lelkek előtt. Mivel pedig a
szeretet erős, mint a halál, a gyűlölet pedig gyötrelmes, mint a pokol,
temérdek víz sem képes kioltani a szeretetet, amely az egyházat
Istenhez füzi. Ne kételkedj abban sem, hogy az ördög királyai a fö-fö
eretnekeket633 jelképezik és mindazokat, akik e világban gonoszul és
kegyetlenül uralkodnak. ..
Ó, mi szerencsétlenek, akik semmi mást nem nézünk, csak a
haszonlesést. A tűz - mondja az Írás - el fogja emészteni azok

sátrait, akik szívesen fogadnak el ajándékokat. 634 Ó, ha megfontolnák ezt és az ehhez hasonlókat, akik házról házra futkosnak
kapzsiságból és ajándékvágyból, úgy vélem, ha Isten oldalán
akarnának állni, önmaguk ellen irányítanák tulajdon kezüket.
Fösvény pedig hasonlóképpen az is, aki a kevesebbet Istennek, a
többet pedig az ördögnek adja. Ez belátható. Az ilyen, ha így
folytatja, sohasem nyeri el Isten kegyelmét. Amit ugyanis ennek a
világnak adnak, amelyben nem Isten uralkodik, azt nyilván az
ördögnek áldozzák. A gyermekek felől tervezni, akiknek a vége
bi zonytalan, és a hitvesekről fölösen elmélkedni a jövőt illetően a
legnagyobb ostobaság. Olyan fog örökölni utánam - mondja az Írás
-, akiről nem tudom, vajon bölcs avagy ostoba lesz-e, és ő fog
munkálkodni. 635 ...
Prófétái összesküvése olyan őbenne, mint az ordító oroszlán,
amely zsákmányt ragad. A szegény lelkét megzabálták, és pénzt
fogadtak el. Sok asszonyt tettek benne özveggyé. Papjai megvetették
az én törvényemet, és beszennyezték szentélyeimet. Szent és
szentségtelen közt nem tettek különbséget, és a beszennyezett és
tiszta közötti l..iilönbséget nem értették meg. Fejedelmei olyanok,
mint a zsákmányt ragadó farkasok, vérontásra törnek é's a lelkek
elveszejtésére és kapzsin a haszon hajhászására. Prófétái pedig
szeménnetlenül rászedték őket hamis képeket láttatva, hazugságot
jövendölve, mondván: ezeket mondja az Úristen, holott az Úr nem
is szólott. A föld népét szitokkal gyalázták, és erőszakosan kirabolták. Sanyargatták a szűkölködőt és a szegényt, és a jövevényt
rágalommal elnyomták ítélet nélkül. 636 Hogy látunk-e nap mint nap
634

632

L. fentebb, 613 . jegyzet.
633
A heresiarcha kifejezés szerepel Szent István Intelmei 1. fejezetében is.

198

Jób 15, 34.
Préd 2, 18-19.
636
Ez 22, 25-29.

635

199

ilyesmiket a földön, azt a te megítélésedre bízzuk. Ez a gonoszság
ez ideig az egész földkerekségen uralkodik, sehol sem alszik. Hogy
Krisztus néhány papja mi módon él, csupán vadászatok és civakodások, rablások és hatalmaskodások, mulattatók, kicsapongások,
kapzsiság, az isteni törvény áthágása, ágyasok serege bőségesen
elmondhatják. Arról, hogy vajon vannak-e hamis próféták is e
gyakran öntözött, mégis öntözetlen és tisztátalan földön,637 azok
mesélhetnének, akik püspöki széket ragadtak maguk alá, noha alig
hallottak a zsoltárokról az iskolában. A többiről meséljen Gennánia,
de Pannónia se hallgasson...
Az Úr az én örökségem és kelyhem része. 638 Azaz: ö szenvedett
érettem, én is szenved.ni fogok érette, hogy ugyanazon az úton,
amelyen előttem haladt, én is kövessem öt a mennybe. J elenleg
ugyanis kínszenvedés és halál jut az egyháznak, de semmi oka nincs,
hogy emiatt egy cseppet is bánkódjék. A világ- mondja az Írás örvendezni fog, ti pedig megszomoríttattok, de szomorúságtok
örömre fog változni.639 Ez az egyház tanítómestereinek szól, de az
egyház mindenkor részesül belőle, tehát néki is szól...
Azok pedig, akik azt mondják az ő szívükben, nincs Isten,640 és
inkább bíznak a megszámlálhatatlanok sokaságában, mint Krisztus
erejében, akik az ember fiait, akik Isten képére lettek teremtve, mint
a mezei barmokat, kopjafák jele alá temetik, istentelen siránkozással
ajánlván őket, akik máglyát, előbb füstöt, majd tüzet készítenek a
legszentebb teremtmények számára, akik börtönt építenek az Isten
hatalmas világából hozzájuk érkezőknek, és ehhez hasonló más

bestiális dolgokat cselekszenek elhatalmasodó gyarlóságukban,
nemde az egyszarvúak, a bivalyok és orrszarvúak módjára élnek, és
állapotuk is hasonló a bannokéhoz? ...
Ha te a tisztes tudományokkal foglalatoskodsz, és nem kételkedem abban, hogy te teljességgel ezt teszed, akkor egyet fogsz
érteni velem abban, hogy e világ kedvelői hódolnak manapság
mindarmak, amiről szó esett. Tagadják hát, ha tudják, akik Isten
helyett halandókat tisztelnek, nagyobb mértékben, senunint ez a
földi haszon érdekében üdvös, hogy nem köveket és fákat imádnak.
Akik fiaikat inkább a pokolra, semmint a paradicsomra nevelik,
mondhatják-e, hogy gyermekeiket nem a gonosz szellemeknek
áldozták fel? Mondhatják-e, hogy a közölhetetlen nevet nem
ruházzák kövekre és fákra, akik felmentik a hazugokat és a gonoszokat ajándékokért, 641 és fejedelmeket, akiknek felfuvalkodott
lelkét Isten hang nélkül fogja szétzúzni,642 gyalázatos hízclkedésckkel veszik körül hamuhoz hasonló ajándékok fejében?
Mondhatják-e, hogy ők tudósok és nem bálványimádók, akilmek a
hasuk az istenük, és dicseh·ésük az ö gyalázatukban van, és a földi
dolgokban hisznek?643 Mondják magukról, hogy nem bolondok, akik
nap mint nap csepűrágók orgiáin tobzódnak. Mondják, hogy nem
esztelenül virrasztanak, akik pogány módra éjjel lakomáznak, és
egészen hajnalig sorjázzák a legcsábítóbb fogásokat...
Testvérei- mondja az Írás - nem jártak ővele többé.644 Hollók
voltak ugyanis, ezért vonultak vissza. Manapság hasonlóképpen sok
testvére van Jézusnak, akik nem akarnak Jézussal járni, s meg-

637

641

638

642

Ez 22, 24.
Zsolt 16 ( 15), 5.
639
Jn 16, 20.
640
Zsolt 14 ( 13), I és 53 (52), 1.

200

643

644

Iz 5, 23.
Bölcs 4, 19.

Fii 3, 19.
Jn 6, 67.

201

t:1g:1dják Jézust. Minden megkeresztelt: testvér. Valójában azonban
igen sokan ellenségek közülük, akik a bárkába vissza nem térő holló
képét viselik. Már mondottam, hogy a bárka az eklézsia. Az
eklézsia: gyülekezet. 645 A gyülekezetet pedig bízvást szent szövetségnek nevezhetjük, amelyet szorosan összetart Krisztus 646 szeretete.
Nem igaz tagja e gyülekezetnek az, aki az egység megosztására
törekszik. Aki nem vesz részt eme szövetségben, az holló. E holló
pedig jobban szereti a hullát, semmint a viruló olajágat. 647 •..
Ezeknél a kérdéseknél ama ember miatt időztem el, akinek
kötelessége életét kegyes cselekedetekkel leélnie, és a Teremtőt
áldania a rá ruházott kimondhatatlan kincsekért, de ehelyett inkább
a holló példáját követi, amely nem tér vissza a bárkába. Erről azért
szóltam, mert e kötelezettség alól semmi nem mentes, kivéve az
olyan emberfiát, aki úgy habzsolja a bűnt, mint a vizet. 648 Hogy a
többi emberről most ne szóljak, azok ellen emelnék vádat, akik
ké tszeres megvilágosíttatást nyertek, s azért lettek szüntelenül
különválasztva, hogy ajk.-ukról és cselekedeteikből soha ne maradjon
el Is ten magasztalása és dicsőítése, mégis olyannyira háládatlanná
leltek, hogy ezen kötelességük jófom1án csak akkor jut eszükbe, ha
időnként valamiféle rémület reszketteti meg őket. Immár melyik
püspök fogja fel , hogy ő kiválasztott? Inkább a királyi palástba
öltözött okádásakor adóznak zajos tetszéssel, ráadásul olyan
undorító dolognál, amely a legalantasabb oldala az egész természetnek, semmint hogy a Teremtőre gondolnának, az örökké áldott
Istenre, akinek magasztalására és dicsőítésére mindenkit felszólít

tulajdon természete is annak folytán, hogy a teremtett világ része.
Egyesek e kötelességüknek gyakran azért fordítanak hátat, mert
idegenek, nem pedig eszmeközösség folytán ...
Ó, mily nyomorúságos, mondhatni szánalomra méltó az emberi
állapot! Mindnyájunkra kárhozat vár. Gonoszak a zúgolódók649 mondja az Írás. Egy egész világ zúgolódik a világ Teremtője ellen.
fmmár nem találunk senkit, aki háborgás nélkül tűrné a viszontagságokat, és alázatos lenne szerencséjében. Ország ország ellen
fordítja ördögien nyakas kevélységét. Fegyveres hordák gyalázzák
meg a hatalmast és a gyengét egyaránt, kosok módjára verekszenek,
núgnem szüntelen civakodással teli szövetségre lépve tobzódnak a
világi hiúságban. Siránkozók - mondja az Írás - , vágyaik szerint
élők, szájukból a gőg szól, haszonért hajbókolnak emberek előtt650 .
Senki nem látja az ilyenek bűnét. Senkit nem ítélnek el az ilyesmikért. Ó esztelen, valóban a föld porához hasonlatos világ! Az Ige
nem említette meg itt a paráz.nálkodókat, sem a gyilkosokat, sem a
többieket, akikkel tele a világ, csak a zúgolódókat, perlekedöket,
kevély beszédűeket és azokat, akik haszonért hajbókolnak emberek
elött. 651 Az ilyenektől hemzseg szinte az egész világ, s a romlottságban lelik örömüket. Senki sem önmagáért tiszteli a másikat,
hanem csupán haszonlesésből. Isten ellen lázad mindenki, aki csak
az emberben bízik. Mint az ostoba, úgy cselekszik a bölcs, mint a
műveletlen, úgy a tanult, mint a szegény, úgy a gazdag, mint a
szolga, úgy az úr. Akarod hallani, miért erősebb az egész világon a
gonoszság? Átkozott mindaz - mondja az Írás -, aki emberbe veti

645

Isidorus: a 611. jegyzetben i. m. 8, 1, 1.
Jn l, 3.
647
Ter 8, 11.
648
Jób 15, 16.
646

202

649
650
651

Júd 15-16.
Júd 16.
Júd 16.

203

bizodalmát, és a testet választja oltalmazójául. 652 Melyik ember
bízik immár Istenben, vagy kit nevez mást magasságosnak, mint a
nagyurakat? Ó jaj, a lélek dolgai az emberek tetszésére vannak
bízva, és semmi nem történik akaratlanul. Még magukat a vallási
előírásokat is helytelenül fogják fel. Haszonért hajbókolnak emberek
„ 653 - mondua
' az 1ge. A szent apostol szemében ez a leggonoe lott
szabb dolog, jóllehet a világ szerint ez a legkifizetődőbb. Jobb az
Úrban bizakodni- mondja az Írás-, semmint az emberben. Jobb az
Úrba vetnünk reménységünket, semmint a fejedelmekbe. 654 Ha e
törvényt megtartanák, kevés becsületük maradna e világ fejedelmeinek. Az Istennek kijáró tiszteletet a zsarnokok orozták el, és
örökös j ogon maguknak igénylik azt, amit Isten közösnek teremtett
a szegények javára. Mindezt azért, hogy rettegjenek tőlük, s
istenként tiszteljék őket. Ezért az ég ellen szájalnak,655 és ostobaságuk így szól a szívükben: nincs Isten.656 . ..
Így nyílt meg a föld. És így megnyílva megszülte a szabadítót,657
azaz hirdette Megváltóját, Krisztust valamennyi népnek. Magam is
valahányszor a pogányokat tanítom, akik nem ismerik a Krisztust,
és ők az Ige hallatán megtérnek Isten befogadására, a meggyőzéssel,
a szóval és a hittel Krisztust vetem nékik, és Krisztus előttem jár a
magvetésben. Azokban, akik Krisztushoz sereglenek, az ő igéje és

a belé vetett hit szökkenti őt virágba, őbenne rejlik a részegítő eső, 658
a megtennékenyítő harmat...
Olyan, mint a Hermon harmatja - mondja az Írás -, amely
alászáll a Sion hegyére.659 Ahogyan Gedeon kifacsarta a gyapjúból
a harmatot a földre és a csészébe,660 úgy szállott a harmat a
Hermonról a Sion hegyére. Akadtak egykor olyan csahosok, akik
erről azt hazudták, hogy az Isten fiai leszálltak az égből, és megkívánták az emberek leányait. A mostaniak pedig azt állítják, hogy
angyalok szálltak le a mennyekből, és a lelkek kívánták meg a testet.
Vagyis e testek az emberek leányaival azonosak. Ezek ugyanazt
ugatják, ugyanazt mondják, mint a manicheusok, akik szemben
állnak minden szent tanítással, amikor azt állítják, hogy lelkek
kívánták meg a testet, vagyis az emberek leányait. 661 Ezért taszították ki őket az egyházból, jóllehet a görögök662 közt sok követőjük
akad„.
Ezt pedig ő mondja, aki legszentebb lelkét árasztotta reánk:
midőn a tisztátalan lélek kimegy az emberből, szikkadt helyeken jár
nyugalmat keresve, és nem lelvén így szól: visszatérek az én
lakomba, ahonnan kijöttem. És magához vesz hét, nála is gonoszabb
lelket, és belépvén ott lakoznak. 663 Ezt mondja Krisztus, aki az
igazság teteje. De miképpen létezhet még rosszabb hét szellem
annál, akinél nincs gonoszabb? Sokan1a1tatták ezt, és sokféleképpen
6 8
l

m Jer 17, 5.
6S3 Júd 16.
6

l<I

Zsolt 118 (117), 8- 9.

m Zsolt 73 (72), 9.
66

s Zsolt 14 (13), 1.
Iz 45, 8.

6 7
l

204

Iz 55, 10.
Zsolt 133 ( 132), 3.
660
Bír 6, 38.
661
L. fentebb, 608.jegyzet.
662
Gellért az önálló Bulgária bukása (1018) után kerOlt a csanádi pOspöki
székbe (1030), így értelemszerűen azt csak egy görög themának vélhette.
663
Lk 11 , 24-26.
6l9

205

és ne üdvözöljétek őt. szerfelett félek attól. kényszerít arra. azé a Fiú is. és nem marad meg Krisztus tanításában.nyilntkoztak. amikor az ilyeneket nemcsak üdvözöljük. de ezt a tanítást nem hozza magával.si. hanem összefoglalóan csak gonosz szellemeknek nevezik őket.146. valamint angyalnak és arkangyalnak is. A görögök is ezeket a neveket ismerik. 16. az Atya fia. dehát végtére is éppen az a feladat. Nála hitványabbakat. és ócska zsákban is őriznek színezüst. amiképpen egyazon fenség tölt be mindeneket. akinek neve "Isten tüze". amelyet ránk róttál. csak egyetlen. amely mindig szerteáradóan benne rejlik a teljes Szentháromságban. hogy közben semmi másról ne szóljak. és csak ennek szenteljem fáradozásomat.). 665 . osztozik az ő gonosz cselekedeteiben. amiképpen a jókét sem. Mert aki üdvözli őt. öröktől fogva létező. 666 Ismeretlen személy. kivéve a három hatalmasság Isten által sugalmazott nevét. hanem az egész Szentírásban. ahogy szeretnénk. amelyeket szinte soha nem leszünk képesek úgy megoldani. amit az isteni tökéletesség ajándékozott néh. Nincs hát három teljesség. 669 Gellért elveszett vagy lappangó müve. András 666 állandóan a nyakunkon lóg épp ebben az ügyben. 747.mondja az igazság kútfeje. hatalmasságok. s akit állítólag kiváltképp az eretnekek hívnak segítségül. kiváltképp mivel nem vagyok az írói ékesszólás embere. az Atya pedig a tökéletes teljesség bennük s velük. Aki megmarad a tanításban. nehogy elveszítsem felbecsülhetetlen szeretetedet. micsoda bűnökbe keveredtünk.. Ha valaki eljön hozzátok. 668 E témát illetően a mennyei örökségről szóló könyvecskémben669 részletesen kifejtettem mindazt.s Jn 1.iink kincseiből: e munkát szent életű András testvérünk670 665 206 66 7 2Jn 9-11. Az elbukottaknál nincsen ilyen rendszerezés. De tudom. Ámbátor megvallom. de lealjasodott szolgálatainkkal őket igazolni sem átalljuk . Gábrielét és Rafaelét. Orientalia Christiana Periodica 21 (1955) 143. ugyanakkor a legjobb vitapartner is vagy. egyébként trónusnak és uralomnak nevezik őket. Ámde hitvány foglalatban olykor a legértékesebb drágakő rejtőzik. te hőn óhajtasz mindenről hallani. Szórárd-Andrással való azonossága kronológiai okból nem jöhet szóba. Mihályét. Endre Ivánka: Gerardus Moresanus... fentebb. Mindegyik helyen végigmenni igen fáradságos munka. Aki elpártol. kiváltképp amikor egyéb nagy feladatok is várnak ránk. amelyről az Ige így szól: Az ő teljességéből kaptunk mindnyájan kegyelemből kegyelmet. nevezetesen az Urielét. Nemcsak Dávidnál van szó szarvakról.. semmint a te kéréseid elől. . ne fogadjátok őt be házatokba. mi boldogtalan nyomorultak. 664 Kol l. 16. természetfeletti teljesség. 667 Ó. A látszatra pompás palástok és köntösök alatt pedig sok undokság és ocsmányság rejtőzik. továbbá még egyét. A gonosz szellemek nevét egyáltalán nem ismerjük. sőt színarany pénzeket. 207 . der Erzengel Uriel und die Bogumilen. 670 L. Erről részletesen l. a Fiú teljessége a Szentlélek. hogy a legbölcsebb szentírás-magyarázó és a legélesebb eszű bíráló előtt elmélkedjem. Tehát az Atya teljessége a Fiú. amikor Gellért még nem volt Magyarországon. s talál kölcsönösen egymásra . az erők pedig a fejedelemségek. az istentelen.664 kerubok és szeráfok.. Egy és oszthatatlan teljesség létezik tehát. de félúton abbahagyták. mivel András már 1010 előtt meghalt (Orbán Imre: in: KMTL. 666. jegyzet. habár szent életű testvérünk.. jóllehet beszélünk a Szentháromság mindhárom tagjának teljességéről. ezért szívesebben térek ki mások. és sürgetésének eleget nem tenni komoly hiba.

Ám [napjainkban] a királyt félik. lPt 2. 3-4. világ hazugsága. aki tudós szívedben őrzöd. 26. A tisztának minden tiszta. hanem olyan tanítókat gyűjtenek maguk köré. 674 Tit 1. Ó. akik kedvükre beszélnek. Az Istent féljétek. fáradságos dolog mindarról értekezni. noha holtában csak féregnek és rothadásnak677 nevezhető. 672 ezért inkább meg kell őrizni azt. 678 Zsolt 135 ( 134 ). a lelkiek elé a testieket. Nék. hogy a legfinomabb szálból font hosszú mentőkötelet vessen azok elé.. gyakran tapasztalunk ilyesmit. senunint őt. amit a paráznák nem képesek megérteni. 676 209 . 678 Ó. tenyéren hordozni a királyi süveget. 6.mondja az Ige.mondja az Írás. gyalázat. aki maga is Isten szolgája. Ez nyomatékkal neked is szól. aki által a királyok uralkodnak. 677 Jób 25. mert a jámbor testvérek mielőbb várnak a fürdőnél. hanem felforgatók. a népet felzabálják. Persze. hogy Isten dolgait csekély tehetségünkhöz mérten magyarázzuk: hátha hallgatóink buzgó hívőkké válnak. 208 s Róm 1. ó világ esztelensége: inkább tisztelni az embert. nem pedig a bűnökre. akik az embernek tctszenck680 . melyet a Szentlélek hozott kincseiből. akik erre méltatlanok. aki Istent szolgálja. 6.679 és felismerik az igazságot! Elemészti az Úr azok csontjait. ami szent. a tisztátalannak semmi sem tiszta674 . és önmagukat felmagasztalják stb. ami az isteni tudásból felénk árad. Másrészt Pál azt mondja. 15.mondja az Írás.mondja az Írás. hízelegnek fülüknek. hogy címük legyen. ami szent és Krisztus gyöngyeit. aki az erényekre vezérli magát. a királyt tiszteljétek! 676 . 681 Péld21 . nem királyok. az adókat behajtsák. 17. Valójában csak az nevezhető igazán királynak. a scriptorium és a fürdő. inkább el kell rejteni a gyöngyszemeket. e mezeipoloska-bűzt. ezért hát nem szükséges tovább boncolgatnom.) 672 2Tim 4. főleg azért nem. s nem veszélytelen dolog bátran és hosszan prédikálni olyanoknak. 679 Péld 8. 680 Zsolt 53 (52). A király szíve Isten kezében van681 .szíl m~íra jegyeztem le csupán hevenyészett lapokra. 673 Mt 7. akik nem akarnak meghallgatni bennünket. s a lábak elé szórni Krisztus igéit. hogy lesz majd idő. A tiszták s tisztátalanok közti különbség föként a tökéletes és tiszta szabadságban rejlik. Isten dicsőítésére s nem a világ kevélységére.mondj a az Írás. Isten félelme s a király szeretete közt nagy a különbség. semmint a kutyák és a disznók673 elé vetni.671 és miután megvizsgáltam Isten szellemeinek igazi tulajdonságait. akikről így szól a királyok királya és az 67 671 Szerzetesi berendezkedésre utaló hely: a Sankt Gallen-i típusú kolostorokban egymás mellett helyezkedett el a könyvtár. és ostobán a herceget tisztelik az isteni rendelkezés és törvény ellenére. Sötétség borult érteni nem akaró szívükre675 . s nem mindenkinek feltétlen kötelessége. Nincs nagyobb ostobaság. amikor az üdvözítő tanítást nem fogadják be. 21 . Mármint azé.iink mégsem szabad sajnálnunk a fáradságot. mint Isten elébe helyezni az ördögöt. 15. elfordítják azt az igazság meghallásától. és a világ kívánsága szerint a hiábavaló hírnévnek áldoznak. (Vö. Silagikiadás 153. és a mesékhez fordulnak. sietnék pontot tenni a nyolcadik könyv végére„. 1. az örök életre s nem a pokolra. Akik pedig csak azért uralkodnak. 7.

sem a húsnak. 36. lKor13. amelyeknek szárnyán repül az Isten a Biblia szerint689 „. holott elsődlegesen az ördög szolgája volt. hanem a gonoszságé: ez uralkodik azokon. 11.18. de nem vettem tudomást róluk.690 amikor Isten akaratából vagy engedélyével lecsapnak az ő ellenségeire.5. elítél minden evilági kevélységet. fejedelmek voltak. 681 210 élőhalottak sírvermei. sem a sötétség fejedelmei akaratának. Mert az igazság nem hódol be sem a szemnek. hogy meg ne feledkezzék az ő szent törvényeiről. 690 Zsolt 148. aki országoltatja a képmutató embert a nép bűnei miatt. 683 Oz 8. 685 Nincs már senki. Jó néhányat közülük csak talpnyalásból neveznek Isten szolgájának: a tudatlan halandók csak azért hízelegnek nekik. mert ha bármiben is megsérti azokat. mint a lovak vizeletéhez. az Úr azért küldött igen kevély népeket Izrael ellen. ·az egész csőcselékhad hamarosan feldühödik ellenünk. Azért szállt fel [Krisztus] mezítelenül a keresztfára. ezért az egész világ ellene van. Mert az nem az igazság szolgálata. 6. ez bebizonyosodott azokon. 686 A szeretet nem keresi a maga hasznát~ 87 Ámde az igazság gyűlöli és bünteti a hazugságot. legalább a sanyargattatás idején forduljanak hozzá.az igazság szava szerint . 1és6. akik Józsué parancsáról megfeledkezve elvettek az áldozati ajándékból. 8. mint a filiszteusok Saulra. m.a gonoszság. akik látszólag papok. Minthogy pedig. 685 Terentius: Andriana 68.693 Ezt cselekedvén minden homályt eloszlatott. hogy bemutassa az estéli áldozatot692 és a zsíros. 16.uralkodók ura: 682 Uralkodtak. de nem általam. 686 Mt 24. Átvitt értelemben a viharok szellemei kegyetlen hatalmaskodók. Idézet Isidorus: a 611. 694 Mt 27. 4. és vereséget mémek reá. Mert elszaporodott. 693 Iz 25. 12. sem a vérnek.694 hogy semmi ne maradjon 688 Mt 23. s elszakadtak az Úr szeleitől. sem a földi vágyaknak. mint Nabukodonozor Jeruzsálemre.688 s elsősorban azokra jellemző. de szajhákkal és mindenféle prostituáltakkal összeállva olyanná lettek. és a templom kárpitja két részre hasadt a tetejétől az aljáig. mert megadományozták őket. a parázna testhez kötődnek. Ezek akkor hajtják végre az Úr paranesát. velős áldozatot. akik a bűnök edényei és az 682 lTim 6.ezek a dolgok folytatódnak. és sokakban megfagyott a szeretet. 689 211 . hogy inkább magas tisztségekben sürgölődnek.683 Ennek ellenére ő az. akik nem akarnak engedelmeskedni az Úrnak jó dolgukban. 15. amiképpen régen is megtűrt sok gyalázatos és az isteni felséggel szembeszegülő uralkodót. 51. semmint lélekmentő hivatásukban. hogy azok. 684 Jób 34. az ellenséges népek tüstént mind felkelnek ellene.„ Egyik kedvenc szerződ szerint az igazság gyűlöletet szül. 15 .ne rejtsük véka alá . 4. sem a világ kívánságának. 692 22Kir 16. ha maga az Úr nevezte Nabukodonozor királyt Isten szolgájának. 27-28. 691 „. Zsolt 18 (17). 691 Józs7. Így hát aligha mondható különösnek. holott nem értenek máshoz. jegyzetben i.-ben: 1. aki üdvös módon az igazsággal akarna járni. 3. 30. amikor a papok kürtjének harsogására Jerikó leomlott.684 jelenleg is megtűri a hatalomban az ilyeneket. mint Nabukodonozor és a hozzá hasonlók.

1887. 666. 12. mind erről a lemeztelenítésről. Münchener Beitrage zur Mediavistik und ReneissanceForschung. amelyet a mindenkori püspök környezetében császárhű szellemben írtak. L. Magyar vonatkozású híradásai közül roppant jelentősnek számít a bizonnyal az Annales Hildesheimenses maioresből átvett 1003. 699 695 lKir 8. München 1967. Fentmaradt viszont az 1022-ben alapított helyi Szent Mihály-kolostorból származó ún. Pertz: in: MGH SS III 22. Nagyobb Hildesheimi Évkönyv (Annales Hildesheimenses maiores).).). Gabriel Silagi: Untersuchungen zur "Deliberatio supra hymnum trium puerorum" des Gerhard von Csanád. illetve a Paderborni Évkönyv alapján írták meg a 12.1070-es évek folyamán dolgozott. jegyzet. fentebb. Az 1040-es évek magyar históriájára vonatkozó híranyaga .1ől kezdve 213 . különben is már fáraszt az írás. mind terjedelmét tekintve jócskán elmarad az e korszakot tárgyaló 11. ezért itt most nem kell belemerülnöm. de egyebek mellett Sevillai lsidorus enciklopedikus alkotását is felhasználták. Ennek híranyaga a világ kezdetétől 1137-ig terjed. 697 L. Hildesheimben a 970-es egészen 1043-ig vezetett ún. kivévén azt. 42-70„ 90-103„ 103-112.. 1. természetesen elsősorban ekkor is az Annales Hildesheimenses maiores s helyi püspök-életrajzok hasznosításával. század folyamán. nem jutott korunkra. 698 Richárd verduni (Franciaország) apát (Batthyányi-kiadás IX. századi lejegyzése miatt is . Bp.. (Rövidítve: Bp. az utolsó részeket (1041. csanádi püspök. 2613.már csak más kútfőkön alapuló.). H. A harmadik író csak az 1050. Legfontosabb forrásuk a Nagyobb Hildesheimi Évkönyv volt. élete és művei. bőség és túláradó gazdagság az Ö gazdagságából. 112-114. G. s az 1000-1040 közötti évek eseményeit jegyezte le.f'clláratlanul.698 Krisztus mennyei bölcsességű szeplőtelen szolgájánál van. valamint az 1031. Hildesheimi Évkönyv (Annales Hildesheimenses). évi információ.. hogy teljesség legyen az Ő teljességéből.1137) pedig a mainzi Szent Albán-kolostori. évi tudósítás. 6-7. ami a kerub szárnyai alá695 van rejtve mindmáig. Waitz:AnnalesHildesheimenéve!. Mérvadó kiadásai: G. mind pedig a titkok feltárásáról tavaly igen részletesen értekeztem. jegyzet. Mindenhonnan gyűlik a tudás tápláléka Isten asztaláról tányérunkra. századi németországi alkotások vonatkozó részeitől. 1925. első két írója az 1020-1030-as évek táján egészen 994-ig vezette az események folyamát. 669. 699 212 HILDESHEIMI ÉVKÖNYV A szászországi püspöh székhelyen. Ama könyvecskében. 1202„ ill. s amely jelenleg Richárd apátnál. fentebb. A hiányzó 990-es évekbeli információkat 1100 körül pótolta egy negyedik annalista. 696 Monografikus igényű 'feldolgozások a Deliberatióról: Karácsonyi János: Szent Gellért. 16-17„ II. I. amelyet András presbiterhez. aki valószínűleg többször is megfordult Magyarországon (CFH..696 testvérünkhöz az Úrban az isteni örökségről697 írtunk.mind forrásértékét.

710 13. 127-132. 708 Gyula feleségének nevét nem ismerjilk.809.). . m. lll Henrik II. Az erdélyi viszonyokra vonatkozó egész híradás az elveszett Nagyobb Hildcshcim_i Évkönyvből származhat. de a latin szertartású. 14.711 1030.. 711 Az indikcióra 1.. Konrád német uralkodó (1. fentebb. országát erőszakkal a keresztény hitre kényszerítette. irodalomtörténeti Könyvtár. VI. 78.jegyzetben i. utóda Ottó úr lett. 104 A politikai találkozóról Altaichi Évkönyv részletesebben tudósít. jegyzet. alá. századi krónikakompozícióban is szerepelnek. 3 10. m. 1031. 712 orszagon. Csóka J. (Vlll) Hannoverae 1878. Konrád fia volt.. 45. a szlávok és a dánok követei. 29. indikció. Henrik király. Századok 122 (1988) 17. a magyarok. 712 II. fentebb. indikció. jegyzetben i. 702 L.ses: in: MGH Script. L. a beneventumiak. m . 3. Gyorgy: a38. fentebb. A 14. Henrik néven német uralkodó (1. fentebb.. 20. Ill. 1967. Lajos: A latin nyelvü történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV. 805. j egyzet.713 aki egyben Bajorország hercege s István magyar király kölcsönös eskiivel megerősítették a békét. m. Albin: az 583. Bp.jegyzetben i.Jegyzetben 1. 330. 707 miután őt feleségével és két fiával 708 együtt 100 L. 30-37.141. Mályusz-Kristó 253.18„ 27. 705 Május 7-én. 70. Germ. jegyzetben i. a bolgárok. A forráshely igen j elentős m értékűnek ítéli a gyula korábbi önállóságát. 556.. 314. Kristó Gyula: a 707. onnan vehette át jelen forrásunk.). de apjuk nevének említése nélkUl. de minden bizonnyal egy hildeshcimi egyházi intézmény dedicatiojáról van itt szó. Makk Ferenc: a 16. hi szen neki a király (rex).1042). m. jegyzetben i. 28-29. jegyzet. 714 Az 1030. országának pedig a királyság (regnum) minösitést adja meg. és a 27 .. Konrád császár sereggel volt Magyar. Kristó Gyula: a 707. fen tebb... j egyzet) 1030-ban sikertelen támadást intézett a magyar állam ellen. az idősebb Ottó meghalt. valamint az Altaichi Evkö nyv.28.. 109-1 1 l . Az idősebb Ottó császár700 az ifjabbal7°1 Quedlinburgba702 jött. fentebb. m.704 majd nem sokkal ezután. hogy ezt a kápolnaszentelést a szintén Szent Márton-patrocíniumot viselő pannonhalmi apátságra vonatkoztassák (1. fejezetben). jegyzet. Az eseményre 1. 35. jegyzet. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH.127. L. 707 E Gyula (lulus) azonos a Mcrseburgi Thietmar által Prokujnak nevezett (észak-)erdélyi törzsi államfövel. 19. 63.bb. 106 L. századi Erdély politikai történetéhez. 710 Bár voltak kísérletek arra. Gombos F .. 1003 . Gyula király ellen. A követekre illetve a résztv~vőkre 1. Gombos F.. talán először északcrdélyi székhelyű s csak később Gyulafehérvárra kerü lő pilspökség valóban 1003 után jött létre. fentebb. hiszen éppen a gyula országában folyt már a 10.46. 709 Felszentelték Szent Márton kápolnáját. 215 . j egyzet.71. században. pl. Makk Ferenc: in: KMTL. Györff. napon. 811-813. Kristó Gyula: A 10.. 557. (az általunk közölt szöveg: 23. évi német. Albin: az 583.103 s odajárultak eléjük királyi ajándékokkal a görögök. „. május Nonae-ján 705 a kegyes császár. jegyzet). 54. század közepétő l bizánci térítés. Két fiának Bolya és Bonyha nevét Anonymus tartotta fenn (a 24 . rer. L 140. István magyar király706 sereggel ment anyai nagybátyja. 701 214 elfogta. Henrikként pedig bajor herceg (1027. 703 Március 23-án. 94. j egyzet.714 Továbbá István király 709 Ez az állftás bizonyosan túlzás.magyar háborút lezáró békekötésre 1. Ugyanebben az évben a császár fia. fentebb.. 109. és ott ünnepelték a húsvétot az április Kalendae-ja előtti 10. 973.

míg más nézet szerint Imre az 1020-as évek végén a már szinte háborús övezetnek tekinthető német-magyar határvidéken egy tömbben letelepített orosz népelem katonai vezetője lehetett (Kristó Gyula: Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. Szerk. fentebb. 86. 56.207 . Henrik király háborúval tört Csehország hercegére. Bajorország határait zsákmányszerző betörésekkel és tűzokozásokkal pusztította. hogy miután megalázkodva Regensburgba722 jött megadni magát.aki ellen pedig az előző évben fellázadt . Székely György. indikció.1090. 724 Aba 1042 februárjában három sereggel tört be az Osztrák Őrgrófság. Erre és a továbbiakra 1.a kegyét kereste és találta meg. 75. indikció. Századok 116 [1 982] 1078. 21 7 . a törzstől az országig. általuk kért [személyt] tett meg fejedeltörténete. Halála napját a Pray-kódex egy bejegyzése szeptember 2-ra teszi. hogy Henrik király befogadta az általa elűzött Pétert. színhelyének pedig különböző megfontolások alapján a bihari rengeteget vagy a Bakonyt gondolták. Veszprémy László: in: KMTL. 716 718 I. 723 Aba király amiatt. másrészt Orseolo Péter trónörökös korából ismert hadsereg-. Van olyan vélemény.). Bp. de seregének nagy részét Adalbert őrgróf megsemmisítette. 69-81. jegyzetben i. 725 L.és belpolitikai okokból egyaránt segítséget nyújtott a cseh hercegnek. Az e bejegyzéstől a magyar viszonyokra többnyire hibás kronológiájú. 724 11. eskiivel erősítse meg iránta való hűségét és szolgálatkészségét. tes tőr' jelentése. 7 17 ••. ln: Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról. fentebb. Szegfű László: Megjegyzések Thonuzoba históriájához. az országlakók nem akarták elfogadni. lmre. 1060-1078 . de miután az erdőbeli gyepűakadályokon innen és túl számos előkelőt megöltek és elfogtak. 1043. Vl . jegyzet. Bajoro rszág és Karintia határvidékére. Györffy György: in: Magyarország 216 10. Makk Ferenc: a 16. alább. Bollók János: Még egyszer Thonuzobáról. valamint Lengyelország megszerzésére irányuló törekvései miatt került szembe ill. a valós esemény dátumát általában egy évvel megtoldó évkönyv tehát már itt hibásan keltez 1040 helyett 1 041-re. m. amely egyrészt az „orosz" népnévnek a 16. siratni való módon szerencsétlenül j árva meghalt. A Ruiz vitathatatlanul a középfelnémet Riuze 'orosz' névforrnának felelhet meg. Henrik király ellen ugyanennek a hercegnek Péter.716 akit egy vadászaton vadkan hasított fel. Bartha Antal. 835-848. 717 Imrét e forráshely szerint egy vaddisznóvadászaton bekövetkezett baleset (1. 1041. 197.) áldozatának tekinthetjük. Bp. 718 715 Imrére összefoglalóan 1. m Péter 1041 októberében sógora. 726 L.715 az oroszok hercege.282.) s nem a Thonuzoba besenyő vezér által elkövetett merénylet (1. de a heves ellenállás hamarosan távozásra bírta. 590. 1983. Bi'etislavra. 719 A ba Sámuel. Előzmén yek és magyar történet 1242-ig. akit magával vitt. A magyarok valami Abát7 19 választva kirMyukká720 Péter királyukat elűzték. De mivel Péter királyt. 1959. Veszprémy László: a 7 15. Bfetislav cseh herceg (1035-1055) függetlenedési. tíízzel és zsákmányszedéssel mindent elpusztított. m. 86. H enrikkel. valamint arra. 80. 722 L. 1984. In: Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. regis]) analógiája alapján az orosz etnikumból álló Szent István-i testőrség parancsnokaként határozta meg e sajátos hivatalt (Györffy György: A magyar n e mzetségtől a vármegyéig. semmi [őhozzá] méltót nem volt képes véghezvinni. két igen népes várost7 26 elpusztított. 723 Bfetislav közvetlen UI Péter érkezése előtt hódolt meg a császárnak.92. és túszok adására kényszerítette a lázadó herceget. 281 . 9. Henrik király Pannóniába725 tört. aki 1040 nyarán és őszén sikerrel állt ellen a birodalmi hadaknak. jegyzet. Szent István sógora és nádorispánja 1041 .1044 között Ult a magyar trónon. Az „oroszok hercege" (dra Ruizorum) sokat vitatott tisztsége a korai magyar történelemnek. 861. jegyzet) kUI.721 Henrik király Csehországba tört.. fentebb. Babenberg Adalbert osztrák őrgróf (10 181055) segítségével jutott el Il1. m.jegyzetben i. egy másik. Ö száműzöttként és menekültként Henrik királynak . Uo. a magyarok királya is segítséget küldött. 1042. Orseolo Péter magyar király (1. szű kebben testőrparancsnoki posztjának (dux exercitus [se.lia. jegyzet. Föszerk. Henrik elé. 720 Helyesen: 1041-ben. indikció. Bp. századból adatolható 'ajtó nálló.). számosat pedig hatalma alá vetett. Györffy György: e jegyzetben i. 282. jegyzet.

ajándékokat és a béke esküvel való megerősí­ tését megkapva távozott. Henrik.1063) lehetett. alább.ezeknek volt lehetőségük a menekülésre . 732 A fenti évbejegyzésnél 1044 és 1045 eseményeit vonta össze az annalista. jegyzet. 730 13. Karl Lechner: Die Babenberger (Markgrafen und He17. a császár győze lm én a ménfői diadalt (1. indikció. amely egyebek mellett a még 1030/ 1031-ben elvesztett birodalmi terület visszatérését is magában foglalta.Köln-Graz 1985. a magyarok igen nagy veszedelme. 839-840. 12.elűzte. alább. 1047. 860. 219 . 3 73. Pétert. 729 Helyesen: 1043-ban. Pétert visszahelyezte királyságába. Péter második uralmát a Vata-féle pogánylázadás ingatta meg 1046 nyarán. m. de Péter csak 1045 .oge von Österreich 976-1246). 733 733 Helyesen: 1046-ban. Az évkönyv Vazul középső fiát. fentebb. december 9-én halt meg.728 „. Györffy György: a 718. 1045. 1447. fentebb. 456. jegyzet. fiatalon meghalt. Henrik a trónra. alább. a magyarok királyát egy bizonyos pannóniai zsarnok elfogta és megvakította. Béla későbbi magyar kirá ly (1060. 218 15. A német-cseh hadak ez év szeptemberében egészen a Garamig nyomultak a Duna mellett. az isteni kegyelem kedvezéséből és Szent Udalrich püspök731 közbenjárására győzelmet aratott. 73 0 Lipót a cseh és magyar határvidékek őrgrófjává való kinevezése után nem sok idővel . Abát feleségével. május 26-án tett hűbéreskü t újból Magyarországra érkező pártfogójának.732 „. 728 A helyes dátum: 1042. indikció. jegyzet. túszokat. ö hívei fogták el és vakították meg a Németország felé menekülő Pétert. Henrik király újra Pannóniába törve. 759.mükké. jegyzet. Adalbert fia. L. indikció. Andrást nevezi zsarnoknak. 727 Ez az ekkor Csehországban tartózkodó legifjabb Vazul-fi. I. Augusztusban tört be az ország területére ill. 1043. 727 akit [Henrik] távozása után Aba Csehországba visszaűzött. s elégtételt. a legnagyobb tisztelettel övezve tért haza. s ekkor kötött számára igen kedvező békét Abával. 422. 729 „. Wien. s miután alávetette magának a magyarok országát. András uralmának kezdetére 1. jegyzet) érti. s az elűzött helyett ő kezdett uralkodni. Pétert tényleg 1044-ben helyezte vissza III. Henrik király harmadszor haragosan tört be Pannóniába. fiaival és rokonaival együtt . 111. Lipót őrgróf. jegyzetben i. m L. L. 1044.

Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CF1f. de kiváló szellemi képességű ifjú 1020-ban került a Berno apát vezette reichenaui birodalmi monostorba.741 . karantán herceg (989. és amennyire a folyók és a mocsarak engedték. 60 éves koráig. 129. • 1031 . 29. 985. fentebb. elnyerte a hercegséget. 1045-ig élt Magyarországon.740 miután az Krisztus hitére tért. 737 Gizcllát738 . Igazi forrásérté/. 747 L. jegyzet. amelyen 1054. fentebb..). 1038. 127. 1988. jegyzetben i.1145. valamint országa érdekében igen jámbor [emberként] fáradozott. az 1039.133. 875. jegyzet. 590. (Békés) Konrád burgund királyra l. l 030 . (Civakodó) Henrik bajor herceg (955... a magyarok királyához. Pauler Gyula: a 438. jegyzet. m. 995. a magyarok királyával.REICHENAUI HERMANN: KRÓNIKA A VILÁG HAT KORSZAKÁRÓL Reichenaui Hermann előkelő német családban született 1013ban. 746 Augusztus 15-én. 123. és sok egyházat meg püspökséget épített. L. Wipoét is).. Szántó Konrád: Boldog Gizella elsö magyar királyné élete. régebbi és egészen friss munkákat (így pl. 145. 745 A békét német részről Konrád fia. és GizellátóI. Pertz: in: MGH...1054 kőzti időszakot átfogó részeknek van. H. fen tebb. 72. Bajorország hercege134 meghalt. jegyzet 736 I. alább.. fentebb.. Pauler Gyula: a 438. m L. a magyarok királyával. A kapuvári Rábáról van szó. jegyzetben i. A testi fogyatékos (béna). A rendktvül tőmőren megfogalmazott. 741 Gizella kb. Pétert748 állítva királyként. SS. hasonlóan Henrik. Burgundia királya736 leányától született fia. kevés szóval sokat mondó krónika Krisztus születésével kezdődik. Szójáték Gizella nevével és a német Geisel 'kezes.737 a későbbi császár. Henrik. jegyzet. jegyzet.976. 744 L.127.744 •. aki sok évvel ezt megelőzően egész népével együtt Krisztus hitére tért. 80. 1048 kőrül kezdte írni világkrónikáját (Chronicon de sex aetatibus mundi). V 74. fentebb. 578. 221 220 .feleségül adták Istvánhoz. Il 1142. fentebb. Konrád császár.118. évi bejegyzéseket is tartalmaz. Helyreáll a béke Istvánnal. jegyzet. 748 L. szeptember 24-én bekövetkezett haláláig dolgozott. jegyzet. a magyarok királya. egészen a Rábáig pusztította azt. 121. Meghalt 995-ben. Ezen évkörben a magyar történelemnek is fontos forrása. fentebb. 740 L. Ennek húgát.745 . 41 l. 378.742 akinek már hosszabb idő óta ellentétei támadtak Istvánnal. s élete hátralevő szakaszát ott élte le.995). 739 L. fentebb. túsz' szóval. m. 73 4 JI. jegyzet. 738 L..•. meghalt. Pannóniára7 43 támadt. 556.. 743 L. 78.. jegyzet. fentebb. Gizella adományozásokkal és más jó cselekedetekkel foglalatoskodva öregedett ott meg.igazán neve szerint a hit kezescként739 . m Meghalt 1006-ban. Henrik bajor herceg kötötte meg. Ez évben István.. 578.995). M érvadó kiadása: G.ilk a saját koráról szóló. jegyzet. Hermann óriási forrásanyagot dolgozott fel. (az általunkkőzöltszöveg: 117.746 maga helyett nőtest­ vérének Velencében747 született fiát. 35 Konrád. 247. B p. és még 1054.

Henrik ellensége volt. jegyzet. Aba Sámuelre 1. 757 Utalás a Dunától délre levő természetes és mesterséges védművekre (a Hanság mocsaraira és a Duna j obb oldali mellékfolyóira). 55. Henrik király is ősszel Pannóniára tört. alávetettséget és szolgálatot ígérnek.. Ebben az évben az álnok magyarok egy bizonyos Abát7 50 teszik meg királyukká.71. aki hatalmas hadat állított ki. 750 A szövegben Ovo néven szerepel. a magyarok zsarnoka. Hainburgot755 és Pozsonyt 756 feldúlta. És miután alávetette azon részek magyarjait. ő pedig szerfelett bátran harcolva a július Nonae-ja előtti 3. a mi királyunk által befogadott Péter miatt. különböző helyekről [hozzá] siető katonával együtt csatába bocsátkozott. 159 223 . Ez a ménföi csata napja. 860. A magyar betörés az Osztrák Őrgrófság területét érte... aki a cseheknél volt száműzetésben. hogy a minap Péter még III. amely 1030/ 1031 óta tartozott Magyarországhoz. m. 53. jegyzet. annyira lenézte. De seregének egyik részét a Duna északi részén Adalbert őrgróf és fia.. hogy . 719.jegyzetben i. mihelyt a király távozott.Bajorország határait a Duna mindkét partján dúlva és égetve pusztítja. Bélát. először Adalberthez. az övéi közül igen kevesen veszve oda. fentebb. 758 őt azonban Aba. fentebb. Ö pedig.. magyaroknál számra kétszeres seregrész a harcok során nagy veszteségeket okozott. napon760 nagyon dicső győzelmet aratott. ajándékokat és az ország Lajta folyóig tejedő részét7 59 kérve visszatért .isteni segítségben bízva . Aba... a már jó ideje száműzött Péter királyt visszaadta országának. 70. jegyzet.. 718. közülük más valakit állított herccgükként. jegyzet. 730. 749 1041. 1044. A Fischa-Lajta köze. 1995.átkelt. L. zsákmányt szedve. alább. visszaűzte Csehországba. azután Henrik királyhoz jőve és lábához vetve magát bocsánatért és kegyelemért könyörgött.jegyzetben i. és a menekiilő 749 Péter 1039 végén ezzel az akcióval Bi'etislav cseh herceget segítette. 484. L. túszokat. És Aba király futás révén alig menekült meg. Péter királyuk megölését tervezik. Péter. 74. Abától .753 amit elnyert. 753 Utalás arra. fentebb.. fentebb.. . 756 L. 751 L . Makk Ferenc: a 16. és az első összecsapásban a magyarok megszámlálhatatlan [sokaságú] hadseregét megfutamította és leterítette. 120.mivel a délit folyók és mocsarak oltalmazták757 . Öt Aba. mivel [azok] Pétert nem akarták visszafogadni. minthogy mindenben igen kegyes volt.751 nő­ testvére752 férjéhez érkezett menekültként.. 752 Péter húga Frowila volt. 1042 . .. maga pedig győzelmesen tért 754 222 758 Vazul fiát.két részre osztva hadseregét . L. Henrik király igen kis [létszámú] csapatokkal Pannóniába ment.. 755 L. 760 Július 5-én. az összes. Mivel Aba király az esküt és az egyezséget megszegte. Ekkor Hainburg magyar kézen volt.. Kristó Gyula-Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói.. jegyzet. fentebb. a magyarok királya télidőben [III.mint akit könnyen megöl vagy elfog majd . 721. jegyzet.. tűzvészeket okozva és foglyokat gyűjtve pusztít.egészen a Garam folyóig pusztította vagy hódoltatta. Henrik király újra Pannóniába indulva. m. fentebb. jegyzet. Lipót7 54 az utolsó szálig lemészárolta. jegyzet. Ö futva alig menekült el. alább. fentebb..elégtételt. De Henrik a csapatok egy részével a Rába folyón gyorsan . 1043 . az összes magyar csapatostul tódul megadásra Henrik királyhoz.engedte a tartományba bejönni.75. Erre l. L. Makk Ferenc: a 16. Bp.alig jött létre az egyezség . őrgrófunkhoz.. Henrik] országának határaira támadva. a Duna északi részét . mivel nem volt ereje ellenállni . jegyzet. 875. 456.l 039. A[z ezt] kérelmező magyarokat a bajor törvénnyel ajándékozta meg.

Péter királyt . De távoztát követően sok magyar sereg a mi határainkra törve nagy területen foglyokat szedett. aki már erős hadsereget gyűjtve Itáliába indult.. hogy akik ellene [Péter ellen] összeesküdtek. akik érte harcoltak. és a megszámlálhatatlan [létszámú] seregükig hátráló csapatot üldözik. Az erről értesülő Henrik király. 761 Május 26. évi adót fizet és alázatos szolgálatot teljesít. a magyarok határait megtámadva onnan zs~~yt ragadott el.feleségével együtt kiilönféle jogtalanságokkal sújtották. de a megkezdett hadjáratot mégsem hagyta abba„. a pannóniaiak határvidékein tartózkodott.. gyújtogatott és pusztított.vissza országába. és minden magyar hadat . Péter király a hozzá pünkösd ünnepére761 meghívott Henrik királyt nagy pompával fogadta.Isten által rájuk bocsátott rémület miatt . L. Nem sokkal utóbb Péter király elfogta Abát. visszatérnek.. Istennek köszönetet mondva. „ . 1045. András magyar király (1046. fentebb. Gebhard regensburgi püspök Konráddal. 80. közölve. s . „. 225 . I.1060). Bajorország hercegével765 és Adalbert őrgróffal.miután sok jövevényt. Vazul fi a. „ Ősszel a korábbi álnokságukra emlékező magyarok egy bizonyos Andrást763 állítanak királyuk. és feleségével együtt egy bizonyos tartózkodási helyre küldik. aki Péter királyságát tartotta. ha az megengedi. de ezt tőle élete tartamára szóló birtoklásra visszakapta„. aki meglakolva bűneinek büntetéseként fejével fizetett„. kinyilvánítva.. szerfelett fájlalta ezt. valamint Bajorország több más püspökével és föcmberével újra felépítik Hainburgot. 104 7. hogy a császárnak aláveti magát. részint a császárnak át fogja adni. 1046. megöltek . jegyzet. végül szemeitől megfosztják. hogy ő birtokolja az országot. azokat részint ő maga megölte. Ezen a télen Gebhard regensburgi püspök764 „ . hogy a magyarok által kényszerítve fogadta el a királyságot.a pannónok762 országát neki átadta. 763 1. azt erősítgetve. száműztek és megöltek ott. 762 224 764 765 Gcbhard regensburgi püspök (1036-1060). András."111.miközben a magyarok föemberei hűségüket az ő [Henrik] és utódai iránt esküvel erősítették meg . és gazdag ajándékokkal halmozta el. · 1050.. ugyanakkor sok idegent is kiraboltak. mentegetve magát a Péternek okozott jogtalanságok miatt. már gyakorta könyörgő követeket küldött.megfutamítván váraikba. Konrád (Kúnó) bajor herceg (1049-1053). s a magyarok őt támadó nagy csapatát leterítik. „.

Ez az első forrásadat a bihari püspökség l étezéséről. hogy miképpen szerezte ő azokat az ereklyéket. Albert namuri (ma Belgium) gróf (1018/ 103 1.769 Az isteni gondviselés fol)'tán látogatás céljából felkereste a felettébb nemes grófot. gondozta és . Emiatt van olyan nézet. jegyzetben i. és a várost kincseitől megfosztották. István. leíratta. de felhúzván a házfalakat részben már újjá épült. Andenne ma Belgiumban. Basileios bizánci császár (976-1025).ja 1067 táján készítette el művét (Fundatio ecclesiae S. 62. Mérvadó kiadása: 0 .egész életében 771 Helyesen müraiak. (az általunk közölt szöveg: 963. neve a Liege-ből (ma BeÍgium) való származásra utal. 773 aki pogányból vált kereszténnyé. Úgy vélem. Müra város (Kis-Ázsia) lakói. aki őt tisztelettel fogadta. az igaz hitnek és Istennek buzgó híve lett. Adott Szent György vértanú testébőJ. m. amely a bihari egyházmegye létrejöttét I. 768. 80.. 776 Az évtizedek óta folyó bolgár. 78. 769 Liege-re 1.látván. akiknek nevét égi betű írta az örök könyvbe. András kirá ly idejére teszi. 63. Holder-Egger: in: MGH. a pannóniaiak.). magával vitte. 770 Namur (1. másrészt Liedvin bihari püspök namuri látogatásáról. fentebb. és nálunk őriztette ezt az írást. 1050 táján. Amidőn háborúk vihara támadt. akit említettünk. és sok ereklyét adott. 1 774 A bolgárok. amelyet a barbárok774 okoztak Konstantinápoly császárának. Ez pedig .768 miután övéinek meglátogatása céljából Magyarországról eljött. 766. XV/ 2. ma 227 ."Us férfiú.bizánci háborúskodások utolsó. valamint Hitvalló Szent Miklósnak. fentebb.775 a konstantinápolyi király ezt az Istvánt a barbárság elleni hábotúj ához megnyerte magának.772 királya. település Makedóniában. 777 Cesaries alatt Ohrid értendő (1. 962. fentebb. jegyzet). Albert gróf(Félix Rousseau: Actes des comiles de Namur de la premiere race 946-11 96. SS.1063/ 1064) idejében. és barátságosan bánt vele. Az irás értékes adatokat közöl egyrészt Szent István magyar király bizánci szövetségben végrehajtott bolgárellenes hadjáratáról. 768 226 rombolva. 776 Ennek segítségével a vele szemben ellenséges Cesariest erővel elfoglalta. pl. nem mellőzendő el és hallgatásra s em méltó az. A bihari püspökség keletkezésére 1. a valóban katolil-. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH.964. m. fentebb. 289. A főpap.). m.).) és 1015 is szóba jöhet (Makk Ferenc: a 16. · jegyzetben i. 59.mint keresztényhez illő . amiket ott talált. 766 Liedvin.A NAMURI SZENT ALBÁN-EGYHÁZ ALAPÍTÁSA Namur város Szent Albán-egyházának 1047-es alapításáról a coenobium egyik kanono!. A namuri Szent Albán-egyházat II. Kristó Gyula: a 89. 773 L. jegyzet. és ezáltal az igazságnak bizonyságát szolgáltatta. Belépve Szent György templomába az ereklyéket.. GyörITy György: a 38. jegyzetben i. a szmjmaiak771 püspökének tulajdon testéből és másoknak a testéből. 775 Il. 767 Lotaringia tartomány. István a fosztogatástól elfordította elméjét.777 S mialatt a konstantinápolyiak zsákmányt raboltak. 59-60.) alapította 1047-ben.964. Bruxelles 1936. hogy noha az a hely770 akkor le volt 766 Il. ami történt. 1010-es évekbeli szakaszáról van szó. 969-970. a lotaringiai767 származású bihari püspök. Albani Namucensis). 474-475. Az egykori kikötőváros ma már nem létezik. jegyzet. jegyzet. II. ami még a fent említett gróf életében történt. A bolgár főváros elfoglalásának időpontjaként 101 8 (Györffy György: uo. Licdvin (Leodvin) a név szerint ismert elsö bihari püspök. 288. Ily módon ismeretessé tette számunkra azt. Liege-ben vagy Andenne-ben tartózkodott.misét ce lebrált ott. 772 L..

szerzetesi nevén Andrásról -. Újabb magyar fordításai: Csóka Gáspár: in: Áll. hiszen közvetlenül István után Péter uralkodott (1. Az említett fópap elolvasta a pergamen szövegeket. királyi felszerelését kerestette. 778 MÓR: SZÓRÁRD HITVALLÓ ÉS BENEDEK VÉRTANÚ ÉLETIRATA A legrégibb magyarországi legendát 1064 táján Mór pécsi püspök írta a Vág folyó völgyében remetéskedő. ha:<. megparancsolta Leodvin fópapnak: olvassa el az ereklyék feliratait. Mérvadó kiadása: Madzsar Imre: in : SRH. amelynek középpontjában egy szigorúbb. Mór. Biró Bertalan: in : MLG. fentebb.361. fentebb.el megőrizte. század történetének. II. Így szerezte azokat. személye Szent Imre herceg és Szent Gellért legendáiban is feltűnik. hogy biztosan megtudja. Andrásra 1. Mórt személyes isrrzeretség fűzte legendájának főhőseihez. jegyzet).15. hogy meggyőzően bizonyítja a nyugati kereszténység legfrissebb reformeszméinek egyidejű és azonnali j elentkezését.. 590. 763. Halála után András követte őt a királyság- ban. akit 1848-ban ugyancsak boldoggá avattak. 347. 228 229 .ai iskolázottságú író műveként maradt ránk . hogy az első ismert. majd a monostor apátja lett. de egy részüket megtartotta magának.ja volt a 11. a kíméletlen testi önsanyargatást is vállaló remete-szerzetesi életmód áll. 0 pedig hamarosan hatalomra kerülése után. Pannonhalmán volt szerzetes. jegyzet. vajon kiknek az ereklyéi azok. valamint tanítványáról.azon túl. l 036-ban pécsi püspökké emelkedett. amidőn előd­ jének ékszereit.. 778 A forrás téved. majd visszahelyezte azokat a tartóikba. Noha Mór püspök alkotása az államalapítás korára vonatkozó adatszerű ismereteket kevéssel gazdagítja. elvitathatatlanul fontosságúvá . I.mégis az avatja e legendát. a vértanúságot szenvedő Szent Benedekről.112.Li sztele~. Az életpéldájukon bemutatott eszményképben a bencés kamalduli reformmozgalom törekvéseit népszerűsíti. amely méltóságát az 1070-es években bekövetkezett haláláig viselte. jeles ala/. 109. illetve formáló hatását a fiatal magyar állam kialakulófélben levő keresztény viszonyai között. önsanyargató életet élő Szent Zoerardusról . 13. amiket azután nekünk átadott.

783 A Nyitra (ma Nitra Szlovákiában) fölé magasodó Zobor hegyen. 786 Krisztusra vonatkozó utalás. jegyzet. 786 Amikor pedig a nagyböjt ideje787 elérkezett.397. Koszta László: in: KMTL.jegyzet. A mi Szent Márton püspök tiszteletére szentelt monostomnkat7 85 tudniillik midőn a már mondott Benedek szerzetes sűrűn felkereste. Művészettörténeti Értesítő 12 ( 1963) 113-120. 746. 789 Szórárd alakjának a pécsi székesegyház egyik központi oszlopföjén látható ábrázolásán hangsúlyos motívum a szent bal kezében tartott dió. Koszta László: in: KMTL. Irodalomtörténeti Közlemények 84 (1980) 393-407„ különösen 395. L. és 40 napig böjtölt. görög nyelven alkotó ókeresztény író tiszteletére. Cs. amikor a legkeresztényibb István király779 késztetéséből Isten neve és tisztelete Pannóniában780 éppen hogy éledezni kezdett. hogy valójában milyen is volt életvitele. Tompos E rzsébet: A pécsi székesegyház kötárának kentauroszlop-fejez. a tes t súlyos sanyarúságára. 787 A húsvétot megelőző.781 aki mint valami rózsa a tövisek között. I. 81. J\ monostor gyakori középkori helymegjelölése Mons Sacer Pannoniae (Pannó nia Szent Hegye). a j ó férfiút. ám arról. olyasformában határoztam cl kevés szóval írásba önteni. 40 böjti napot magában foglaló idöszak.11. név szerint Szórárd. (Szent) István király bencés apátságot alapított Szent Ipoly . Mt 4. 781 Szórárd lengyel származásával szemben s délszláv eredete mellett igyekezett érveket felvonultatni Boba Imre: Szent András-Zoerard: lengyel volt-e vagy isztriai? Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 4 (1992) 5. még mint tanulógyerek. és ennyi eleség elfogyasztásával beérve örömmel várta a szent feltámadás napját. nekem ő beszélte el az itt következőket ennek tiszteletet érdemlő életéről.782 miután Fülöp apáttól . És 781 A legenda latin szövegében Zoerardus névalak olvasható. 1-2. de olykor Magyarországon is fel-feltűnő név középkori magyar ha~galakja Szórárd vagy Szórád volt. 80.. Es hogy ott mekkora lelki gyötrelemmel s micsoda testi kínzással sanyargatta magát. [2. s e hazába a Szentlélek sugallatára a lengyelek földjéről érkezett. a húsvét elő tti 46. aki aszkétikus életelveket követő remeteközösségek számára kolostorokat alapított. Közöttük az egyik. 779 780 L. L.1075 körül). a jó uralkodó hírének hallatára más földekről sok kanonok és szerzetes gyülekezett össze köréje . fentebb.1 L. nappal kezdődött el. Rómában élt. aki emberré lett az emberekért. L. 7 &. ő a Zosimas apát7 88 által követett életszabály p éldájára . ez a tiszteletreméltó férfiú a remeteség magányába elvonult.ete és szirénes gyámköve. fentebb. 40 diót789 kapott. Mór. század elején Palesztinában élt szerzetes.görögösen Hippolytos (170-235) keleti származású. amely a középkori Európában hamvazószerdával.mintha csak atyjuk lett volna . 466.láttam egykor. Három napon át minden ehető dologtól megtartóztatta magát annak a kegyelme iránti szere tetből. 230 784 Pécsi püspök volt (1036. Melich János: Zoerardus.Fülöp atyától.j Abban az időben.11. jegyzet. nem szemtanúként. 788 A 6.] Miután András. akitől annak idején a szerzetesi öltözékel elfogadta. amint azt vele volt tanítványának.135. s tőle az András névhez jutott. fentebb. más egyéb kívánalom nem is sarkallván erre őket. A származással kapcsolatos megfontolásokat is áttekinti a legenda eszmetörténeti hátterének feltárása mellett Richard PraZák: A Legenda Sanctorum Zoerardi et Benedicti történelmi és kulturális összefüggései.amikor is ki-ki 45 datolyával tölthette el a nagyböj töt .akinek Szent Ipoly vértanú tiszteletére szentelt Zobor nevű monostora783 a nyitrai területen feküdt megkapta a szerzetesi ru!1át. Mert ugyan én. Magyar Nyelv 30 (1934) 129. ámde a lelki élet megszilárdítására mindig megtartotta a böjtöt. 231 . A lengyel eredett1. remete életre szánta el magát. minthogy életközösségük folytán a szent szerzetesi lét új öröme nyerjen megvalósulást.ki most Isten kegyelméből püspök vagyok784 . 78. hanem csak hallomásból szereztem tudomást. paraszti sorból eredt. Boldog Benedeknek a beszámolójából hallottam.

hanem a fejszét megfogva elvonult az erdő valamely elhagyatott helyére dolgozni. hogy ha elszunnyadva feje bármerre billene is. j egyzet). 792 Benedek vérta núsága 1010 táján történt.a csak valami őrhelyet foglalt volna el.794 ugyanabba a sírba. hogy Isten irgalmassága mit cselekedett vele. E tiszteletreméltó atyáról ő mondta el nekem mindazt. hogy a történtekről senkinek nem tesz említést az ő halála napját megelőzően. 233 .úmbár ez a táplálék nemcsak a testi erő fenntartására nem volt elegendő. a 789. Ez alapján bizonyosságot szerezvén a tetem holléte felől. Orbán Imre: a 666. aki atyja halálakor maga is elhatározta. sem a nyugalom nem tudta illékony gyönyörével elorozni az örök életet. 57. 793 Vö.imerulve egy napon félholtan összeroskadt. hogy sok pénz akad nála. százszorosan felékesített koszorú az. 783. a Vág folyó partján ülő sasra. Majd ébredezvén az őt fogva tartó öntudatlanságból. aki szekérre téve hazaszállította őt remetekunyhójába. Ó. m. hanem még a lelket is a végsőkig elcsigázta. mintha csak alig pár napja halt volna meg. Ezenfelül egy fából készített körformát is felrakott a feje köré. A fatönkön ülve azután olyan testhelyzetet foglalt el tagjai megpihentetésére. L.amelyet egyenesre vágott ugyan . felfigyeltek egy. angyali megjelenésű ifjú tűnt elő. de egy egész év alatt sem bukkantak reá. a már említett Benedeknek a beszámolójából szereztem tudomást. megbíztak valakit azzal. elvágták a torkát. 792 Miután pedig sokáig keresték a testét. hirtelen rablók ütöttek rajta abban a hiszemben. hogy ha álomtó l elnehezült teste valamelyik oldalra véletlenül megdőlt. hallatlan neme a hitvallásnak. semmint pihenés névvel illetni. Andrásnak mily nagy is a jutalma! Mennyire boldog és örök élet. amelyet helytállóbb lett volna kínzásnak és szenvedésnek nevezni. s ekként találták ott meg őt olyan épségben. amelyben a szent atya. ő ennek ellenére a munkával . amelyre négyfelől négy követ akasztott. Az idézett ábrázolás másik hangsúlyos motívuma a sas.éppen úgy. j egyzet) a nyitrai egyház patrónusa volt.793 amely minth. Szent Emmerám (1. m Nyitrán (1. majd a vízbe vetették. a dolgot később nekem is elbeszélő Benedeknek. Ó. mint más napokon .vessző­ fonattal kerítette körul. jegyzetben i. Benedeket azután ugyanott. ez teszi még drágábbá az ígéret országát! Sem az étel. Az eztán követ- 790 Szórárd és Benedek remeteségének helyéül a Vág folyó menti Trencsén megyei Szkatkát (Skala. hogy ugyanazon a helyen fog lakni. hogy a víz alá lemeriiljön. Boldog András csontjai is n~ugodtak. a boldog férfiúnak. 790 Amikor már három éve folytatta mestere példájára szigorú életét. Szlovákiát annak nyugati részén kettészelő mellékfolyója. megesketvén őt arra. Szent Emmerám vértanú bazilikájában temették el. amint magához térve megtudta. számú jegyzettel. aminek súlyos árát a 232 földön megfizette. Szórárdé néhány évvel korábban. A Vág folyó7 91 partjára hurcolták. amely a mennyben kárpótolja őt mindazért. Egy tölgyfának a csonkját . fentebb. amit az előzőekben megírtam.az imádság idejét nem számítva ekkor sem hagyott fel soha. Amikor azután a rendkhiili fáradtságtól és a szigorú böjttől testben és lélekben teljesen k. a nádak hegyétől súlyosan megsebezve felébredjen. megvallotta mindezeket fentebb mondott tanítványának. 747. egy csodaszép kinézetű. Szlovákia) ő rizte meg a hagyomány. és az ártó lélek képtelen volt a megtévesztés útjára ráakadni. a kő megüsse őt. fentebb. s e fonadékon átszúrva kihegyezett nádszálakat rögzített minden irányból. Testét pedig az egész n api munkvégzés után olyasfajta éjszakai pihenésben részesítette. fentebb. Az eddig elmondottakról tanítványának. 791 A Duna bal parti.

Ennek a láncnak az egyik felét elkönyörögtem az említett apáttól. de ő kijelentette. általában a felsőtestet bontó vezeklőinget. tudtul adta ezt [András] a körülötte levőknek.nem tudtam nemet mondani. ám a lélek váratlanul újra belészállva a már meghalt ember éledezni kezdett. Úgy is tett. ő mindvégig annak nevéhez fohászkodott segítségért. talált rajta egy olyan vasláncot. A:z önsanyargatás egyik gyakori eszköze a cilicium volt. hogy tudni érdemes. én mindazt. és meg is őriztem egészen mostanáig. és rémületükben elfutottak.] Midőn tehát elközelgett az idő. belevéstem emlékezetembe. hogy teste az enyészeté let. Salamon király és Géza herceg együttes pécsi tartózkodásának idején történt. Mivel a csetepatét abbahagyva társai semmiképpen sem akarták a sebesültet az erdőben hátraharo-ni. elárulta. míg húzták kifelé a testből. 791 I. A remetelakhoz így is elvitték holttestét. akik ott voltak ennél. Elbeszélte ugyanis. hogy addig öltözékének egyetlen darabját se vessék le róla. fentebb. kár félnetek és elszaladnotok.1077). de az életre k}:lt ekként szólongatva hívta vissza őket: „Testvérek. Ám mert a hely nagyon messze volt még innen. jegyzet. 235 . a deréknál a húsba belevágó kínzóövet ugyancsak. valamint az itt is leírt. ahogy megígérte. Andrásnak a remetelakjába. s amint felhúzták a bitófára. ha a köldöknél a megkötött fém csomója elő nem tűnik. Andrásnak az érdeméből. 196 234 Egy alkalonunal a túlnyomórészt járatlan helyeken meghúzódó rablók bandái az erdőben egymásnak ugrottak. a boldog férfiú nyom798 L. András.796 amelyik immár belső szerveivel érintkezett. amel~Től magam ugyancsak a szóban forgó Fülöp apát 798 elbeszéléséből értesültem. (3.')'en. szúrós anyagból készült. Béla király fia. Megjővén ez az atya. 783. illetve amiről úgy tűnt számomra. Verekedés közben az egyiket súlyosan megsebesítették közülük. abban elhelyezték.kc1:ökről viszont Fülöp apát szokott nekem beszélni. akinek híre mindenkihez eljutott szerte a környéken. amikor a tiszteletreméltó test már holtan feküdt a megmosdatáshoz. Nyitra városában felakasztottak egy elítélt bűnöst. m Mór püspökségét megelözöen 1036-ig pannonhalmi apát volt. Így nevezték a durva. amiről Fülöp apát elbeszéléséből tudomást szereztem. hogy Isten irgalmából leoldozva eljött Fülöp apáthoz. és haláláig ott maradt. akiért már elküldött. amíg meg nem érkezik oda Fülöp apát. és úgy rendelkezett. A vezeklööv elkérése valószínűleg 1064-ben. [4. aki azt követően. hogy elviszik a fentebb említett férfiúnak. hogy a vértanúságnak ez a fajtája ismeretlen is maradt volna. szörnyen megijedtek. engem ugyanis az életre Szent Szórárd támasztott fel halottaimból!" Mire azok az örömtől sírva ero-Te csak kérlelték. az clroppanó bordák hangját tisztán hallani lehetett. s éjfél is volt. miután apáttá 795 lcttem. Ahogy pedig a boldog férfiú testét eltemették.] Egy másik csodáját sem akarom semmi esetre sem elhallgatni. amikor csontjait az anyaföldnek át akarták adni. hogy amikor elítélték. ám a legkeresztényibb Géza herceg797 unszolásának .oly kitartó vágyakozással kívánta tőlem azt . utóbb magyar király (1074. Ó csodás és hallatlan dolog! A húst belül megbontó láncot kívülről a bőr eltakarta. És bizony lehet. hogy többé soha nem távozik el ettől a remetelaktól. hogy tartson velük. Azok viszont. miként szabadult meg a boldog férfiúnak. a rabló meghalt útközben. Kioldozva pedig a láncot. majd Salamon király ellenfele és legyőzője. tanakodás után arra jutottak. hanem örökre ott fog szolgálni Istennek és Szent Szórárdnak.

Ottó.ban f cnntartotta őt tenyerével. ösgesta v. 804 Odaérkeztek a görögöknek.26„ 29. Aba Sámuel és I. Ióannés Tzimiskés bizánci császár (969.805 a beneventumiaknak806 a kgvetei aj ándékokkal. jegyzet. de a magyar történelem szempontjából főleg az évkönyv .976) követei. Germ. Péter. 804 Március 23-a. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. valamint 799 L. Az évkönyv Szent István.). Mérvadó kiadása: E. 3. j egyzet. ami az i1 prilis Kalendae-ja előtti 10. hogy azután Játhatai:lanul az angyalok karában foglaljon helyet. B. Is ten előtt milyen nagyérdemű is az a férfiú. Ottó. 800 236 237 . ugyancsak császái800 a császárnékkal801 együtt az április Kalendae-ja előtti 14. 1891. Oefele: in: MGH. András korára nézve elsőrendü forrásnak minősül. L. napra esett. Ottó második fe lesége Adelheid burgundiai hercegnő. itt ünnepelték meg húsvét napj át. 54. őskrónika) is bőségesen felhasznált. naporl'02 Quedlinburgba803 érkeztek. a trónörökös Ottó felesége pedig Theophanu bizánci he rcegnő volt. Script.jegyzet. 314. Ó. 801 I. l 92-99. a második része pedig 1033-tól 1073-ig tárgyalja az eseményeket. Így aztán amikor ott valamennyien ha lottnak gondolva őt elmentek haza. sos I. az öreg császár799 és fia. L. (az általunk közölt szöveg: 11„ 16„ 18„ 19„ 23„ 24. fentebb. századi krónikakompozició első alkotóeleme (az ún. ALTAICHI ÉVKÖNYV Az évkönyv (Annales Altahenses maiores) első része 708-tól 1032-ig. 806 Benevento ma város Dél-Olaszországban. amaz tulajdon kezével leoldozta és útj ára eresztette. rer. aki láthatóan megjelenve képes embereket szabaddá tenni.37„ 39„ 40„ 42-43. fentebb. 973. Az első részben is találhatók magyar vonatkozású adatok. 803 L. 802 Március 19-én. fentebb.1075 körül egy ismeretlen altaichi szerzetes által készített második része bir különös fontossággal. v. amelyet már a 14.

824 1038 . Pauler Gyula: a 438.. (Vitéz) Boleslawot. Valószínű. I.. akit a 14.fóként az 1038 és l 046 közti időre vonatkozóan . 317. visszatért hazájába. István.a magyarok 12 fóembere. fentebb.bősége sen felhasználta a 14. 707. 819 825 A ugusztus 15-én. hogy a magyar forrás tévedésböl datálta az l 039-es eseményt l 041-re. jegyzet. amely ma Niederaltaich néven település Németországban. 823 Nem sok idővel később Istvánnak. 826 „ . Ettől kezdve az Altaichi Évkönyvet .megérkezett oda. 1033 . 967/972. 816 L.. 817 L. századi krónikakompozíció 69.343 . aki nek n eve a német Heinrich névből szánnazik. Erre 1. o(szágát erőszakkal a keresztény hitre kényszerítette. jegyzetben i. fejezete Sebes (Sebus) néven említ. 820 A Szent Móric-apátságban Altaichban. jegyzet. 811 I.. l 030. jegyzetben i. A szövegpárhuzamokat feltünteti az SRH... 1003 . és 72. 817 . jegyzet. 807 a bolgároktól pedig kettő. 1039 . Erre 1. 92. s akit Péter király ellenfelei 1041-ben kivégeztek.. ezüsttel.. jegyzet. fiát8 12 túszként küldte óéfaHermann herceg. Mieszko szláv herceg pedig. fentebb. mivel a békét már l 03 1 tavaszán megkötötték. . 7 17. 72.. 5 57. vele együtt érkezvén. Boleslav cseh fejedelem (kb.. 826 239 ... 821 A latin szöveg Vienni neve az osztrák fóváros. 807 Géza (1. a magyarok Bécset821 is elfoglalták. 814 L. Jelentéseire l. jegyzet) követei. Pauler Gyula: a 438. 810 Latinul: dux. . 556. m. fentebb.. Erre 1.. a magyarok királyának mcghalLa fia. jegyzetben i. 815 L. fentebb. 950. elűzvén félelmét. 78. jegyzet. lst·ván magy·ar király8 14 sereggel ment anyai nagybátyja. s miután a magyarok királyán! megerősítette a békét. 808 t!~d809 hcrccg810 követei is.. 822 L. 39. L. 325. B~ [szláv herceg] is811 . pl. a magyarok királya Szűz Mária mennybemenetelének. 709. 708. A Bizánc ellen függetlenségi harcot vívó bolgárok követei._akit Heruiknek mondtak.megszámlálhatatlan királyi adománnyal ajándékozván meg őt. Magyarország határispánja elhalálozott. vasárnap819 az éjszakát az altaichi monostorban820 töltötte. . ~ királ/1s. szeptember 2-án halt meg. 152. fentebb.813 aki neki felettébb kedves volt. l 027-töl bajor herceg volt. 74„ 75„ 412. jegyzet. Ezen 1003. Június 21-én. Visszatért edi Magyarországról katonaság nélkül és minden eredmény nélk. századi krónikakom pozíció. 824 Imre herceg. Bécs (Wien) első előfo r­ dulásainak egyike.. Schebis feltehetően azonos azzal a személlyel. 1031.973).ellen. fentebb. fen tebb..iil azért mert a sereget az éhínség gyötörte. m. A középlatinban volt továbbá fejedelem (= uralkodó) értelme is. Györffy György: a 718.. a megállapított adóval együtt mindenüket Ottó hatalmának alávetették.986). 809 Kékfogú H arald dán király (kb. Schebis. akiről úgy vélték. hogy szemben áll a császárral. 813 Hermann szász herceg (961. 740. jegyzet.999). L. j egyzet. s miután őt feleségével és két fiával816 együtt elfogta.. 823 Az évkönyv téved. fentebb. és meg volt keresztelve. fentebb. Konrád császár8 18 sereggel vonulván Magyarországra Szent Albán születésnapján.. pl. m. évi hírt az Altaichi Évkönyv az elveszett Nagyobb Hildesheimi Évkönyvből vette át. akik felteh etöen Géza nagyfejedelem segítségével magyar földön keresztül juthattak el a Német Birodalomba. ara1myal és más királyi ajándékokkal a többieket felülmúlva tisztelte meg őt. fen tebb. Ugyanabban az évben Hellrik__király és bajor herceg822 Magyarországra ment. napján825 befejezte földi életét. jegyzet. 808 238 111 L. 111 II. jegyzet.

de ezek még Imre előtt sorban elhaláloztak.). s azokból. E fiúgycnnekck közOI az egyiknek Ottó volt a neve. s az ő főemberek 1127 Orscolo Péter király(!. Miután végül is István meghalt. fentebb.827 Hogy miért törtépt~ hallja. amiket neki a király adott. am ikor véget ért az ö hitványsága. 240 kegyéből a királyságban Péter követte. fentebb.. a királynak] halála után az Úr adományából az még élni fog. fentebb. Miként írja az egyik bölcs: A bukás előtt felfuvalkodott az ő lelke. erőszakkal elvette tőle. hogy ők nem akarnak esk. 378. s e szavakra mindazok megesküdtek. és őt a királyság örökösévé megtette. 832 Ti. megvakította. 824. századi krónikakornpozíció 63. jegyzet. e~k. fejezete szerint Istvánnak több fia volt.például a 14. s olyan őrséggel vette körül. jegyzet) lett Gizella kényszerlakhclye (Pauler Gyula: a 438. jegyzet) első bukása 1041 őszén következett be. miként azt nagybát)ja megparancsolta. 828 miután az ö fia még at)ja életében meghalt.. m. alább. és erről az ügyről egyetlen szót sem méltatott többé meghallgatni. 18.. aki akarja.iiszegők lenni. Isten kegyelméből eljött az idő.830 ezt örökbe fogadta. senunit elvenni nem fog.miután a összeesldidtck ellene . L. 79. jegyzetben i. Hogy ez még erősebb legyen. Pauler Gyula: a 438.104 1. Ugyanis egy éven át tisztességesen bánt vele. Szent István nagybát)jának. 1032. hogy úrnőjét. Andrásról. de ezen idő eltelte után. amelyeket férjétől annak életében kapott.835 minthogy semmiképpen sem akart velük egyetérteni. 79 . m L. a 'királynét833 mindig tisztelni fogja. 131 Vazulról (másként Vászolyról). feltárult ennek „a hűsége".megfosztották királyságától. hogy hagyj on fel a jogtalansággal. jegyzet. n 9 L. esküjéhez hozzátette: ő mindazokkal szemben.831 Ö pedig~ 32 miután még annak életében helyzete a királyságban megerősödött. rn. Mivel mindezt ő semmibe vette. 13 °Források .. jegyzetben i. hogy megesk. akkor el fogják őt hagyni. összehívta a királyság főembereit. L. amivel még külön rendelkezett. jegyzet. s arra kényszerítette. 590. 1128 Orseolo Péter király István egyik húgának és Orseolo Ottó velencei dogénak (1008. Ezt látva azon ország föemberei cgyakaratúan megeb'Yeztek abban. Ezek a szánalomtól megindítva azt tanácsolták a királynak. Györffy György: a 718. jegyzet. noha az méltóbb volt a királyságra. s amit mondtak neki. minthogy ebben nem értett vele egyet. nehogy vele együtt valamennyien szánalmas csküszegésbe essenek. Noha gyakrabban figyelmeztették öt. Ebben az évben Pétert. 83 1. 834 Miután pedig már teljes három éve tűrte ezt el. abból scnunit sem igyekezett megtenni.me_gfosztQtta öt minden javától. rn. s amaz ajogtalanságból senunit sem engedett. és ha nem adja vissza javait az idős asszonynak. hogy sem nekíiiem volt-lehetősége sehova sem eltávoznia. fentebb. s kicsiny flaitszáműzefés e küldte.829 s mivel másik fi a nem volt.iivést tett. 272.1026) volt a fia. hogy megölik annak egyik Budo 834 Minden bizonnyal Veszprém vára (1. akik ellene [a királ:>né ellen] ármánykodni merészelnének. s a neki tett esküre emlékeztette őket. 1291. Először is azokat a birtokokat. Orseolo Péter. Egy várban helyezte el őt. képessége és tudása szerint segítségére lesz. sem az odaérkezők közül senkinek sem volt lehetősége vele találkoznia. Béláról és Leven téről van szó. A jó emlékű István király. 241 . valódi arca azonban rejtve maradt. ennek anyai ~gybátyja. ha annak [ti.iidjön: a jövőben az ö engedélye nélkül senkinek semmit sem fog adni. s azt a pénzt. Mihálynak a fiáról s az ö gyennekeiröl. amely korábban látszólag iga7j volt. akik az ország föemberei voltak. jegyzetben i. a magyarok királyát . de gonosz elméje és gonosz lelke konokságában mindvégig kitartott. Rokonának f~t. Végül is bejelentették neki. alább. m Péld 16.

a másikat Pezitinek mondták. 78. és mindig a gonosz emberek tanácsára hallgasson..jegyzet) a németekkel szemben. jegyzet. amelyeket Péter saját kénye-kedve szerint jogtalanul rendelt el. m.1 046-előtt) viselte a római antikvitásból származó caesar (=császár) cnnet.ncvíí hívét.. hogy ez a Péter elnyerte a császár kegyét. s két püspöknek is vissza akarta adni erőszakkal elvett főpapi méltóságát.836 mindezen bajok okozóját. Mihelyt ezt meghalloifil. és állhatatosan kérték tőle azt az embert. A DJagyarok ~dig. Meg±rkez~ek ide többek között a magyar királynak. -- hogy elmeneJ. akit . Benedek volt ( 1032-1044. miután tudomásukra jutott. s amannak sem képes segítséget nyújtani. 841 842 L. két kisgyem1ekének pedig a szemeit vájták ki. és Isten miatt elfelejtette saj át sérelmét. úgy vélte. Henrik már királyként (császárrá = imperatorrá k?ronázása ..Qántott s akitől korábban csak jót kapott. III. fentebb. ámbár tudta. Elj öttek hát a királyhoz. Mégis királ) unk teljes kegyével fogadta őt. és. 839 A pápa ekkor IX. hogy halálra ítéljék mindannyiuk közös ellenségeként. jegyzet. jegyzetben i. 84 0 836 Budo neve a 14. A császár. hogy most annak k_egyességére szorult a maga bukásának nyomorúságában. 1045). l 042. 56 0.. és hamarosan királyi szokás szerint fclszentelték. másik királyt állítottak maguknak akit Abának hívtak. 838 E dol gokat legfőképpen a'Királyság két főembere vitte véghez. 71. afiová a főemberek nagy gyülekezetét hívta össze. m. mivel e szavakból a másik gondolkodásának gőgösségét érezte ki. aki az ő urával. E rre 1. hogy visszavonja mindazokat a törvényeket. így válaszolt neki: „Ha engem és az enyéimet óvakodik j ogtalanságokkal zaklatni. 557. állítólag így válaszolt: „Mivel nem tudom őt megmenteni~ a halálnak sem akarom őt átadni. szerfelett nagy segítségére volt.űlést tartott. hogy ez a dolog az ő uralmának súlyos ártalmára lesz. akit méltatl an~eg. az elmúlt év őszén. 7 18. 1041. mivel az ő lelkivilága megegyezett amazéval. s még azon az éjjelen kevesedmagávai'eg.mint mondottuk . fej ezetében Buda alakban fordul elő. azaz a mi királvunkkal szembeszállt. Ugyanis miután meghallotta. azonnal megragadták őt. szánakozott szerencsétlenségén. fentebb.darabokra vágva meggyilkolták. Ez a király pedig zs inati g). j egyzetben i. Pauler Gyula: a 438. hogy ő saját maga is bajban van. aki saj át hazáj ának és lakóinak a vesztére tör. 83 7 1040 őszén Péter király fegyveres erővel támogatta 1. s a püspökök és"'a főemberek közös tanácsa révén elhatározta. akkor én sem akarok ellenségeskedésbe 838 ) - --- ~ Aba Sámuel király (1.839 . miután látta. 71 9. hiszen mindent az ő tanácsa szerint cselekedett. jegyzet) az évkönyvben O bo néven sze- repel. mert ok nélkül azok ellenfeleit segítette. hogy ezt a római főpap döntésére kell bízni. december 25-röl van szó. századi krónikakompozíció 69.. Bfetislav cseh fejedelmet (1. s igen sok jótéteménnyel halmozta el. Ugyanis arra törekedett. 242 L. hogy kifürkéssze: "ajon biztos elleriségesRea e st vagy szilá rd békét kell-e remélnie. Azért küldte azt a követséget. Henrik császár840 az Úr születésnapját841 Strasbourgban842 ünnepelte. 243 . és 72. Emiatt a király rettenetesen megijedt. megremült attól. A király pedig. miként azt említettük. ~ának a követei is. akik közül az egyiknek Ztoizla volt a neve. a karácsony a korabeli német időszámításban az év kezdete volt.iilt. Hiszen a cseh hercegnek. miközben ő maga lútvány emberként a jóért rosszal fizetett.ü tt a baj orok földjére menekült. de mivel már másokat állítottak helyükbe. 837 És iste1ú ítéletből történt az. Makk Ferenc: a 16. fentebb. de tőletek sem tagadom meg". fentebb. hogy minden derék embert megtámadjon.Péter letaszítása után állítottak. hogy azok méltán ellenség"es ek ~vele szemben azért.

Más nemes és bátor férfiak. aki odaérkezett. amikor.nem is sejtve a bajt .a mieinket megtámadja. S nehogy az ő ravaszkodását bárki is előre elháríthassa. hogy szálljanak szembe az ellenség légióival. minthogy szintén felk'észületleneket támadott meg.kezdeni. amire zsivány módj"ára csalC képes lehet. azon keveseket. . Azt mondták. őrizte. kereskedőt.az adott szavát megszegve . tíz légiója volt. hogy a bajorok földjét feldúlja: maga a firály megszámlálhatatlan katonaságával a déli oldalon haladt. hiszen még 30 pajzsos katona sem volt közöttük. birtokaikon tartózkodtak. hogy becsületesebb az életet tisztességgel elveszíteni. S miként a szlávok szokták. jegyzet. többeket megsebesítettek. Megpar!lll~solta ugyanis : annak a népes sokaságnak. akik nem tudtak és nem is sejtettek semmit e bajról. 721 . jegyzet. hírnököt. egyeseket akkor kaptak el. a másik rész a mieink ellen vonult harcolni. de azokat . amelyben megállapodtak. vasárnap utáni hétfön844 kora hajnaltól egészen estig. akik megmaradtak._ A mieink. ami pedig minden népnél bűnnek számít. a Traisen folyótól keletre.hajlékaikban tevékenykedtek. hadvezérét pedig utasította. mivel ők nagyon magányosak voltak. akik megkísérelték magukat és azt. farkasok módjára ravaszul rejtőzködtek egészen addig a helyig.nagyon hamar el is veszítette. akkor Isten segedelmével meg fogja érezni. 844 244 1146 1147 L. Február 15-én. 1145 Ma város a Duna jobb partján Ausztriában. Azután Tulln városánál845 éjszakáztak. hogy minden jövevényt. miként azt megtudtuk. A Duna mindkét partján felvonult. Lipót 84 7 katonákból és szolgálókból álló kicsiny csapattal. de még a királyi követeket is. az erdőkben mentek. de ha ő belekezd. Megjelent ott Adalbert őrgróf 846 és fia. részben pedig már akkor ott megmutatta. amiben Isten méltónak tartja őket megsegíteni. hiszen Bajorországból ekkora zsákmányt még sohasem szerzett Magyarország. ho~ . De amit az isteni bosszú vétkeink miatt rajt~ keresztül reájuk kimért. amelyet már korábban elkezdett. majd saját földjükre ujjongva tértek vissza. hogy mire vagyok képes.. annyira sanyarú lett a vezérnek és harcostársainak a sorsa. hatalmas rohammal rájuk rontottak. parancsba adta.Isten kegyelméből . Miután ezeket Isten segedelmével 1143 A Duna egyik déli mellékfolyója Ausztriában. és kölcsönösen biztatták egymást. másokat pedig akkor. a hatalmas túlerőtől legyűrve pusztultak el. azt nekik részben a jövőre tartotta meg. megfutamították. amely az övé volt.. ami az övék volt. ott helyben tartsanak vissza. L. a fentmaradó rész elrejtőzött azért. fegyverrel megvédelmezni. Amaz pedig alkalmas időben felfedte a cselvetést. hogy majd hátulról támadjon. s ezek három részre voltak osztva. 245 . Ezt nem ok nélkül tették. foglyok sokaságát ejtette. s véghezvigye mindazt a pusztítást. amikor ágyaikban feküdtek. Ez ~ vezér].. Ez történt a húsvét előtti 8. amidőn a király parancsára ugyanazon a napon és ugyanolyan álnok módon kellett pusztítania a Duna északi vidékét. hogy ugyanezt tegye az északi odalon. sokakat megöltek.al legyenek majd. Azok. hogy azok ezekkel kapc solatban számára lehetőleg biz~os híradáss. Hiszen amennyire kedvezően alalnllt a királynak és környezetének a dolga. fentebb. A T~sen folyónál 843 kezdték el a garázdálkodást szörnyűséges prédál~sal. 730. Közülük az egyik rész a zsákmányt. Az ellenségnek. és kíséreljék meg mindazt." Velük együtt elküldette saját követeit is. összes csapatait titokban tüstént hívják össze. noha még 300-an sem voltak. fentebb. mint azt szégyentelenül meghosszabbítani. Az ügy és az alkalom miatt azonban összesereglettek.

hálát adtak Istennek. hogy az isteni irgalom jóvoltából azoknak. 247 .. kivéve azokat. már haza akartak vonulni. mert már a nagy mészárláslól kifáradtak. 859 L. hogy a foglyok sokaságát kimentsék.iiltek meg_ A hadvezér pedig. és hatalmas zsákmán)tt raboltak. aztillondta[acsászár]. Ezek után a pünkösdöt856 Würzburgban857 tartotta meg. aki oly kísérettel volt ott jelen. A húsvéti bárányt854 királytJnkKölnben855 áldozta fel. miután megjelent a király előtt. hogy miként s! ükséges a magyarok cselekedeteivel szemben fellépni. nők és férfiak egyaránt. 7 18. jutalmul azt kapta meg.miként erről szó volt . Vö. 849 Miután ezek így történtek. 858 Szeptemberben. jegyzet. amidőn észrevették.. M a a Duna bal parti mellékfolyója Ausztria és Szlovákia határán. szerencsés dolguk lesz. m. A lakosok pedig 851 Karintia herccgségként birodalmi tartomány volt. akik végig kitartanak. amely a királynak is díszére vált volna. és próbára kell tenni Isten kegyét. miheiyt. s méltó imákkal dicsérték Istent. L.b. 856 Május 30-án. s lándzsákkal. mígnem azok valamennyien lemészárolva terültek el. örvendezve tértek vissza saját otthonaikba . csak igen kevesen menek. főleg azért. miután a fogságuk véget ért. A következő hónapban pedig hadjáratot szervezett.eit. hogy rájuk rontson. néhányan haboztak ekkora sokaságra rátörni. 855 Köln ma város Németországban a Rajna bal partján. hogy az Úr legyen a segítőjük. akik útra kelnek. a zsákmányra és a foglyokra vigyázó magyar seregrészt. kikérvén tanácsukat.néhány kivétellel . hogy megfosztották szeme világától. s kard élével halálba juttassa őket. Végül is reményükkel az egyház óriásához fordultak..~Az ő segítségével csaknem teljese~ lemeszaiolták az ellenséget. A karantánok853 pedig. Átkeltek arra a földre858 a Duna északi oldalán a cseh herceg859 javaslata és tanácsa szerint. Es amazoRat is könnyen legyőzték. hozzáláttak ahhoz. aki alig tudott szöhe elillanni. akik bám1iféle indok felmutatása nélkül a Német Királyság ellen ekkora vad tombolással léptek fel. ezek rejtőzködve menekültek el.arra készült. tudniillik az seregrész. a 848 84 9 850 246 Ti. 853 Karintia tartomány lakói. Hiszen szokás a vitézeket kegyes jutalmakkal megajándékozni. Vergilius: Aeneis VII. lova segítségével jutott át a vízen. fentebb. hogy azt a földet haddal kell megtá~~~. 857 Ma város Németországban a Rajna folyó jobb pa1iján. és miután hatalmas sereget gyűjtött össze.odavesztek. abból a harag fegyvert kovácsolt. ezeknek legtöbbje a hullámokban vesztette életét. őt hát megfosztották a vezérségtől és Isten adományaitóL E jutalomból is kiviláglik az. jegyzetben i. hogy hátuk mögött leshclyel«:n onas1-IegtoI<: csapatok reJtő~ödnek. Ők mindannyian egyhangúlag azt tanácsolták. 82. akiben bűn nem bízni s csatába kezdtek segítÖül pedig Isten fiát hívták. Mihelyt e seregrészt megpillantották. amely . 854 Április 11-én. hogy miket követtek elő [Aba] és emberei. valamennyien . Pauler Gyula: a 438. Ma Ausztria része a Dunától délre. 852 Gottfried karantán őrgróf. 851 De Goltfried őrgróf 852 ellenük vonult és rájuk támadt. azokat pedig. aki jogos ítéleteit senkitől sem tagadja meg azokkal kapcsolatban.l?győzlék. tőrökkel és nyilakkal vadul foglyul ejtőikre támadtak. nagy tisztesség fogja érni. A foglyok is valamennyien. 507.felismerték övéiket. akik a Morva nevű fölyó 850 forgatagába rohantak megfutamodás közben.. Bármit is hozott elébük a véletlen.848 mert k~rdemelték. Ugyanebben az időben lY!a_gyarországról néhányan Karintia ellen támadtak. s összehívta egész királysága fóen.

amelyet egykor barátság okán István megkapott. 868 Az 1030. vjsszaengedik. amit azután uraik azon föld népeivel együtt jóváhagynak. jegyzetben i. hogy megmondták: senki sem fogj a őt visszafogadni. 867 számba vették a hadsereget. elhatározták. fentebb. m .). 484.).. ezt királysága visszaállításában kívánta neki kifejezésre juttatni. amint a király és hadjáratra kész emberei oda megjöttek. s miután hadigépeket készítettek azon védművei szemben. akik ~ ~einkkcl a békét kívánták megújítani. A · ály viszont nagyon is ezt akarta. m. A király viszont átgondolván amazok szándékát. jegyzet. csak Pétert nem fogadják királyukká vissza. amelyek a bajor határvidékhez a legközelebb voltak. azt szándékukban. Megérkeztek ide a magyarok követei. mivel azt követelték a királytól.. akarják megakadályozni. és szerződési ajánlatuk megismétlése során mindent kibővítettek. évi háború eredményeképpen. Július második felében. és ott is csupán akkor. jegyzetben i. hogy bánnit is parancsol a király. illetve Béla (Makk Ferenc: a 16. fájdalomtól gyötört lélekkel és kétségbeesve k?vetek érkeztek akik békéért könyörögtek s azért.860 aki ezzel a herceggel jött. De közülük két várat. 866 Megérkezvén a király az országhatárra. 864 248 Város Németországban.ígéreteikhez még mást is hozzátesznek. akik náluk vannak. tudniillik azt. Hamarosan tehát. Wilhelm v. hogy bűneikért bocsánatot nyerjenek. hogy tudniillik csak az ő hadjáratát Szent István e rokonának a személye ismeretlen. 861 Augusztusban.követséget küldvén .iildik. hogy esküdjön meg a békére. Akkor megáll~­ podtak abban. jegyzet). s ezért nagy ajánlatot tettek a királynak.áll teljesíteni. és megígérték. m Május 22-én.. jegyzet) . azt válaszolta. fentebb. 861 Hainburg váráról (1. s dicsérték Istent az események kedvező kimenetele miatt. hogy amit a király és a főemberek elhatároznak.megígérték neki.amelyet korábban a magyarok elfoglaltak . jegyzetben i.és Pozsony váráról (l. m. 417. visszaJ.. jegyzet. jegyzetben i. jegyzetben i.. 74. azt ők teljesíteni fogják. Pünkösdkor863 [a király] Paderbomban 864 volt. jegyzet) van szó. Főleg Vazul fiai j öhetnek szóba. 866 249 . Giesebrecht: Geschichte der deutschen Kaiserzeit. a mi vámépeink érkezése előtt tűzvész hamvasztott el. fentebb. . m. fentebb. Pauler Gyula: a 438.a parancs szerint .ii mellett váltságpénzt fizetnek. 82. 83. de egyetlen dologgal a csaknem kész szerződést megzavarták. L . mielőtt Regensburgba865 nem ér. Övéi azonban annyira szidalmazták őt. amit korábban már megígértek. amiként már erről szó volt.. m. 869 Talentum: középkori súlymérték. 56. 120.megjelentek. ha eddigi. Braunschweig 1875 . ilyképpen hát dolguk végezetlenül kellett visszatérniük. 1043 . hogy a (oglyokat.868 ráadásul a királynak okozott sérelem enyhítése célj ából 400 aranytalentumot869 és ugyanannyi prémes köpenyt 860 862 Október hónapban (Pauler Gyula: a 438. Akkor azútán esdekelve. s éppen emiatt hozta őt magával. 360. 83.). ezenkívül a király kegyéből még sok aranyat is ígértek. azokért pedig váltságdíjat fizetnek. amellyel a Rábca folyót elzárták. 861 Ezeket Isten segítségével elvégezvén a király és övéi visszatértek saját földjükre. mindenekelőtt András (Pauler Gyula: a 438. . 168. hogy a fogoly népet. akiket már nem tudnak visszaküldeni. ezeket Bretislav kérésére és a lakosok egyetértésével István király unokatestvérének adta. azok is . Il. 865 L. vagy esk. 759. 862 . hogy nem óhajt szerződést kötni. (Pauler Gyula: a 438. Azon a vidéken a király kilenc várat meghódoltatott. hogy másnap támadni fognak. Mivel számára segítséget ígért. s visszaadják a királyság azon részét.

Ezért n1indazok.iivés szerveződött azért. s hogy őt kibékíthessék. Q'Laz is ennek a szerencsétlenségét növelte. az igazságos bíró elhatározta az igazságtalanságot megsemmisíteni .isszakövetelték azokat a szökevényeket. jegyzet. mintha csak az egyezséget akarná végrehajtani. de leginkább azzal foglalkoztak. ezért azt kell hinni._Z összes összeesk. Miután pedig. hiszen ő évszázadokkal korábban előre megjósolta.miként előbb mondottuk .b. de még inkább . hogy a méltatlanul felmagasztosult [személyt] méltÓ~egaláztatás taszítsa le. Ezt is azonban szinte valamennyi alattvalójának tanácsa ellenére tette. arr~örekedtek: ~t l!}~t_atlanulheLyére_tet~ vagy megkötözv~ vagy megölve átadják a császárnak. Akkor pedig látnivaló lett az. amit neki férje. és amit királyuk87 1 ellen vétkeztek. hogy a-királyság gonosztevői.seregrészt vitte magával. és ráígértek valamivel még többet ahhoz. saj át üdvéért cserében 1!. amekkorát azután önmaga által felmutatni szándékozott.adnak. ama zsarnok ármánykodását pedig. amíg egymástól egy napi távolságra meg nem érkezett a két sereg. hogy ~smét megsértette a mi királ~t. „ . Azután Istent méltó módon magasztalván mindegyikük hazatért . leleplezték. 872 873 L. Magyaror~gon„is.ahogy ez később kiderült isteni parancs ösztönözte őt. Isten előtt megbánták.ha mindez teljesedésbe megy . hogy mi lesz a jövő..873 Abától több követ érkezett. mivel a termés szűkössége miatt a többieknek megtagadta az ellátást. amit a szerződésben kikötöttek.!!_össze. 86. és \'. hogy ~ s~reg ll!gyságát kifürkéssz~k.még eskü tétellel is megerősített. Azzal váaolták őke. nem voltak~~~ek vagy~em is akartak kibékülni. Arra törekedtek. ~kik el tudtak szökni. hogy Isten sugallta így eszének. mivel az.mivel Isten. s amit. mások azonban Isten kegyelméből megszabadulva elmenekültek kezei közül.. amit az egyezséggel szemben elkövetett. tudniillik a jogtalan király ellen jogos összeesk. jegyzetben i. akik a királlyal voltak.. Pauler Gyula: a 438. csíiszárt meggyőzték. De valakJ. és ráadásul hét túszt is adott. m.a norictuni872 és cseh . aki tudott erről az összeesk. 1044. amelyet már régóta titokban szítottak. megerősítette ezt még azzal a kötelezettséggel. Orseolo Péter. azaz István adományozott. és amit tőle ez a Péter korábban elvett. ahogyan a mieink akarták. időközben hatalmas fEgyveres csap~tok<il.. hogy közülük egyeseket megöletett. és azt állították. hogy .iivésről. Királysága többi részéből csak az udvari katonákat vonultatta fel. fentebb. akkor ezek [a túszok] vesszenek el._ gyii't<?. hogy fejedelmünket a megkezdett útjától eltérítsék. hogy velünk szemben is ők voltak a fő hangadók. _még jobban felindulva a császár segítségét kérték. s mintha a bajor határról visszafordulni szándékozna. Gizella királynénak visszaadják mindazt. 251 . és földjük megtámadására buzdították őt. 543. de ha nem teljesednek be.Andrásnapon870 visszakapja őket. noha mindkét oldalról szónokoltak a követek. amit előző ősszel szerződésben vállalt. Végül is a 870 871 250 November 30-án.els_Q viszálykodás tört ki.. mert nem teljesítette azt. Mindezt a magyar király esküvel ígérte meg. Tisztességesen és bölcsen visszafogták őket addig.iivőt ~lárulta a királynak. június végén. hogy . Összeesküdtek a főem­ berek számosan. Vonult ugyanis a király. és csupán két . ismeretessé vált. s útját a lehető legnagyobb titokb~n atra a vidékre irál1yíto~. aki csalárd békét sürgetett. Kb.senki a halandók közül oly kegyet még kívánni sem merészelt. Miközben útját fol)tatta..

mert királyukkal szemben gyalázatosan j ártak el.menek. mivel .880 Azok ugyanis az első összecsapáskor bátran ellenálltak. és elmenekültek. akiket az apostoli személy. hogy az övéik tömegesen hullanak el. De íme. mihelyt a mieink a Rába folyón átkeltek. föem ereket és sok más személyt ejtettek 876 Mt 26. s megállapodtak a harmadik napban. és élelmiszerből nagy zsák. Is ten azonban. nagyon ádáz csata kezdődött. ln: Gerics József: a 83 . amidőn megütközni akartak. Az is méltó volt Isten ítéletéhez. hogy vezetőiket. Arra kés~ültek fel. L. kard által vész el. aki semmit sem hagy büntetlenül abból. elragadták a király aranyorott lándzsáját. mindent hátrahagytak amijük csak volt. amelyek . 878 Róm 13. 8 74 Azon a napon a mi hősünk megérkezett a megbeszélt helyre. Miután ez lecsillapodott. m. míg az ő seregük viszont nagyszámú volt. Kristó Gyula. fentebb. íme. káplánokat. Miután pedig amazok észrevették. jegyzet. ezért utat keresett magának. 877 253 .a felettébb tágas mezőt elborították.még futással sem . amelyen azután Isten ítéletének meg kellett mutatkoznia. jegyzetben i. 51. Krisztus. Mihelyt jövetelüket észrevették azok. a távolban fegyveresek megszámlálhatatlan hadrendjei tűntek fel.wányt ejtettek. mielőtt azoknak sok vére őt ki nem engesztelte. hogy a mi seregünk kisszámú. Gergely pápa korában. és hajnalban egy könnyű gázlón átkelt. akik a védműveket őrizték.aki kardot ránt.mintha csak erdő nőtt volna ki .iizdelem.149. amelyet szokott módon állóvizek és védművek zártak el. egész éjjel felfelé lovagolt a part mentén. 874 Az istenítéletre (iudici11m Del) 1. s mindkét hadinép annyira előrevonult. hatalmas port zúdított ellenfeleink szemébe. hogy a mi kis seregünket csapataikkal mindenfelől bekerítik. püspököket. mivel nincs hatalom csak az Úrtól. emezek pedig azokat menekülés közben csaknem hat mérföldön keresztül üldözték. 875 A nyugati határ e szakaszán létesített gyepürendszcrröl van itt szó. 252 akiknek haragja miatt az kezdetét vette. akiket magával hozott. amely a mieink ol~alán támadt fel. uo L. fentebb. mivel bizonyos bajorországi személyek követségei nyomán abban bizakodtak. 879 L. s ily módon a mieink közül senki sem lesz képes . A földet megszámlálhatatlan holttesttel borították be. Hadtörténelmi Közlemények 20 (1973) 639.megegyeztek abban. üldözni akarta őt a Rába folyón túl. mintegy égi jelként vékony felhőcske jelent meg azok előtt. Szent Péter utóda879 már korábban kiátkozott azért. 8 75 Azok a magyarok vezették őt. Azon a napon tehát.miként az igazság mondja . 876 A széles földkerekségen élő többi nép számára is a királyok királya877 rajtuk keresztül méltóztatott példát adni arra. jegyzet. amit szemével jogtalannak lát. 456. az igazságot ítéletté változtatva azok minden igyekezetét meghiúsította. és mindkét fél részéről óriási erővel folyt a k. s amit csak a mi ártalmunkra elhatároztak.Makk Ferenc-Szegfű László: Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérdéséhez. Gerics József: Politikai és jogi gondolkodás Magyarországon VII. napon. 839. s a mieirik Istent hívták segítségül. amazok viszont össze-vissza kiabáltak. hogy a királyoknak ezen felindulása nem csendesedett le előbb. Azután a megbeszélt csata [időpontja] utáni 3. hogy fegyveres harcot vívnak. de mivel a másikat nem találta ott. hogy könnyedén láthatták egymást.iilésbe kezdtek. hátat fordította ·.878 amiként azt a Szentírás tanús ítja.elkerülni a halált. Így a mieink számára megnyílt a~ út. de kiváltképpen a királyokat tisztelni kell. es. h~ves forgószél. mindaz saját elveszejtésükre szolgált. amint fentebb említettük. l. 144.

s Péternek. kötelezvén ~~· ~--- 882 Augsburgból. majd a mieink és áz övéik közös ítélete folyt án halálbüntetést szenvedett el. 884 MegjCittek. fe ntebb.a szent kereszt életadó fája előtt térdre hullott.egyszerre csodálatos és véres . Tisztelettel és dicsérettel fordultak ahhoz. hol csapatosan. hogy~ tudta nélk. hol egyenként odajött. Egyébként Aba szökés közben egy falub a érkezett.győzelmet adta nekik. Azután a császár .iilön terítőkkel el nem látta. Azon a szent üimepen886 Péter Magyarország királyságát aranyozott lándzsával átadta uráilak-:.. és Regensburgba érkezett. Amíg ezek történtek. 763. a királyi. fentebb.. Innen azután együtt folytatták útjukat. . 1046. ott töltötte a nagyböjt első hetét.. Ezt követően halottaikat.. A nagyböjtre 1.. aki ezt a nagy .odakiciJyán · a ma ·ar Péternek a követei... Időkö zben a föld ~. Soha korábban abban a városban a nép és a főemberek akkora örömujj ongást még nem vittek véghez. Ma város Németországban. 887 L. A királyi pompával megtartott lakoma után hatalmas ~ennyiségű aranyat is adott neki. fentebb. a !-if agyar Királyságban Péter király ellen ismét összeesküvés szervezodott. 8111 A február 24. 1045 . Ma település Ausztriában.mezítláb~ testére csupán gyapjúleplet véve . a szerzetesek és az apácák nem dicsérték oly alázatosan 881 254 L. csaknem ott pusztult el ő ~aga is. s így nekik adósaik voltak.ező pünkösdön jöjjön -el fiához. akiknek száma igen kevés volt. azaz pünkösdkor. akik bármit is elkövettek velük szemben. ~sászár P6tert királyi díszbe öltöztette. Egyetlen falatot sem vett magához azon a napon.iKnak átadta őket. magukhoz hívták. az isteni adományért mindannyian megbocsátottak mindazoknak. s nagy kísérettel megérkeztek Fehérvárra. közti hétről van szó. és saj át kezével vezetve királyi székébe visszahelyezte. . Ugyanis az ő főem­ berei és bizalmas hívei. Innen882 F~be883 érkezett. amíg azután cl nem fogták..iilönk. jegyzet. Azok [a~agvarok]Yéresér~engedélyezte nekik a német törvényeket. tudniillik Magyarországra. ahová őt hívták. s mivel a házat villámcsapás gyujtolla fel. mielőtt mezítláb és gyapjúlepelben az összes templomot körbe nem járta.fogs{1gba. Végül azután a mieink a nah'Y mészárlást megunva ujjongva tértek vissza táborukba. majd ~mbereiből őrcsapatokat hagyván s zámukra hátra visszatért hazájáb a.. A szűz Istenanya templomában pedig. ahol a föemberek összegyülekeztek. felh-utatták~ s illő emberi ttsztességoen iészesítették őket. 787. f!legtörtént a királynak a néppel s a népnek a királlyal való összebékítése. s azt az (. s a templomok oltárait k.jegyzet. sss A Duna melletti Persenburg várából. aki őket békés tekintettel fogadta.. 273. és tisztelettel tartották. 881 ahol királyi p ompáYal fogadták őket. Miután nagyilehezen kijutott onnan. .887 az ő vetélytársát. I1men885 elindulván gyorsan haladt előre oda. királyi szokás szerint illő módon fogadták. 375. 886 Május 26-án.a császárnak egész népe és a mieink j elenlétében. s azt kérték tőle. jegyzet. szökés közben állandóan rejtőzködött. hogy a követl. jegyzet.. fentebb. f\1iután 1E_egérkezett Magyarországra.. sem a papok. és megadta magát a győztes császárnak. akik az előző év győztes csatáj ában vele voltak. 883 255 . L.. akik éjjel-nappal társaságában voltak. majd visszak.március 2. ugyanezt tette a vezérekkel együtt a hadinép is. ő pedig az egészet szétosztotta katonáinak.éltóztassék_ vele egyjitt _ElegQ~ru:lni .i il bizonyos Andrást. mivel ugy·anabból a családból származott. a sebesültekről képességük szerint gondoskodtak.inrie~t _!!!. Krisztust. igazságtalan tanácskozással oly nagy ármánykodásra vetemedtek.iildték őket hazájukba.

A főemberek közül az egyik. Anyaga az egyes bizánci császárok uralmáról szóló fejezetekre tagolódik A szöveget őrző kéziratok egy részében 1079-ig folytatódik a história elbes~élése. 890 m A kijevi Oroszországból nyilván Bölcs Jaroszláv fejedelemnek(!.' de csak gyalogosan. Nem tekinthető eldöntöttnek a vita. m. Erre 1. Das Zeitalter der Makedonischen Dynastie „. Berolini et Novi Eboraci 1973. Halála 1100 körülre vagy utánra tehető. jegyzetben i.hadi szerencsétlenség támadjon belőle. 80. A legtöbb külföldi személyt megölték. azért távozott d ebből a világból.wieder ein Weltreich. ami hallomás szerint királyi személlyel még soha nem . és mérhetetlen sokaságú zsoldos sereget hozott magával. A 960-970-es évek balkáni magyar kalandozásaira vonatkozó közléseinek egyik forrása talán egy 9851986 tájáról származó „hadinapló " volt. 339. Nach dem Geschichtswerk des Johannes Skylitzes. fejezete. Szolno!c nevezetű. 1447. vajon ez a kiegészítés (Continuatio Ioannis Scylitzae).. századi krónikakompozíció 84. mert korábbi hűségét becsben tartotta. évek eseményeit dolgozta fel. Születésének dátuma bizonytalan. 890 A 14. századi krónikakompozíció 86."tilési lehetőség számárá.888 a királyság említett főemberei . Királyuk elől annyira elzárták az utat. jegyzetben i. azért m~gfos:z:tották őt szeme világától. alább. pl. fentebb. s Péter iránt hűségét ebben az időben is megtartani kívánta. fejezete szerint 1047-ben történt meg András koronázása. Haláláról részletesen szól a 14. magától Skylitzéstől származik-e. L. ipígnem a pogányok és nemtelenek. ruhátlanul és kifosztva.azután kiú}üí}On a há orú. 256 IÓANNÉS SKYLITZÉS : TÖRTÉNETJ ÁTTEKINTÉS A kis-ázsiai származású Skylitzés a 11.Wien-Köln 1983. Mivel ő ezekrlek igen nagy készséggel hitelt adott. jegyzet. hogy saját akaratuk szerint éljenek. akiknek megengedték azt. V. jegyzet).). 889 Szent István egyik ispánja.ha·épségben a Német Királyságba meneh. Mérvadó /. hogy őt a föemberek közös egyetérlésével a hatalomba fugják helyezni. akik meg~aradtak. 409-410. Kristó Gyula: a 88. Magyar vonatkozású részeinek kiadása és magyar fordítása: ÁMTBF 86-89„ 92. történt meg. András apósának támogatásával. Erre 1. vagy ismeretlen szerző tollából való.'iadása alapos kódexismertetéssel és bevezetéssel: Ioannes Thum: Joannis Scylitzae Synopsis historiarum.magukat követek útján arra. Graz. . nehogy. század utolsó harmadában töltött be magas tisztségeket a konstantinápolyi udvarnál (l"'llfopalatés 'palotagondnok' és drungarios tés biglés 'őrség­ parancsnok' volt). Annak a földnek szinte összes főpapja abban a veszedelmes időben elpusztult. 257 . aki Szolnok megye névadója és vezetője volt. Makk Ferenc: a 16. éveket felölelő történeti monográfiájával.. A királyi felszentelést attól a három főpaptól kapta meg. m.1057. hogy„ sehol sem akadt mcnek. 889 akit minden módon megkínoztak. amelyből feltehetően Leon Diakonos is merített. Editio princeps. CFHB..igen nagy sokaságú fegyveressel a másik ellen vonultak.jóllehet előzőleg kegyetlenül tombolt a szentegyház nyája ellen. amely tartalmilag messzemenő egyezést mutat Mikhaél Attaleiatésnek az 1034-1079. egyesek ugyan elinenekültck.teljesítvén ígéreteiket . Nem mindenütt teljesen hibátlan német fordítása : Hans Thurn: Byzanz . és.1ilnc . amazt pedig l~ fogj_cík t~szítani. hasonlóan a papokKa együtt számos szerzetesjs. Történeti áttekintés (Synopsis historión) című műve a 81 1. (az általunk közölt szöveg: 276-277„ 288-291. 119.

Bulgária feje98 delmének896 levelet írt:897 ne engedje. 1997. V. 305. I. majd bizánci kolónia a Krim-félszigctcn a mai Szevasztopol (Ukrajna) közelében. jegyzet. Foglyul ejtette a frissen trónra lépett ifjú Boriszt.cni. N iképhoros császár túlságosan erős szövetségese ellen a bolgárokkal kívánt szövctke. éve volt. jegyzetben i. jegyzet. és Konstantinápoly (1. 905 Erről a szövetségről Leon Diakonos a következőképpen szól: „Miután pedig a tauroszkíták (= oroszok) értesültek ezek átkeléséről . minden tekintetben harcképes sereget gyűjtvén össze átkeltek a Balkán-hegységen. 901 259 . München. jegyzet. m.) Kalokyros kalauzolásával átkelt a Dunán. Szvjatoszláv. Minthogy az ezt nem vette figyelembe. és a Simeon cár (893-927) által elfoglalt birodalmi területeket visszaszerezze. 22. és miután hadseregük egy részét elkülönítették. Szvjatoszláv967-ben (St. éve 966. Részletesen tárgyalja az eseményeket V. fentebb. fentebb. Péter hosszú uralkodása alatt béke volt Bizánc és Bulgária között. fen tebb. lerohanta Bulgáriát. 893 varosa eljutván az úgynevezett Nagy Árokig895 Péternek. a türkök önmagukban külön voltak. némileg másképpen datál V. fentebb. augusztus 10-ig tartott. 258 szlávhoz902 küldi. és ott várták a háborús összecsapást. A patrikios (patricius) méltóságra 1. 1. 58 5. fentebb.903 „. 895 A bolgár területeket biztosító védmű-rendszer.. m. 198. 153. Ám a győzelmesen délre törő Szvjatoszláv bevette Philippopolist (1. m. 63. hogy megszemle. Pannóniában megtelepedett türköket. l. 13. egész Thrákiát felégették és kifosztották„. évében.-yrost palrikiosi méltósággat901 tüntetve ki Oroszország fejedelméhez.Uralkodása 4. 587-Q04. 27. hogy a rómaiak (= bizánciak) ellen menjenek. hogy a meggyengült Bulgária ellen fellépjen. Niképhoros Ph6kas uralkodásának 4. Preszlávban rendezkedett be.905 s összesen 308 ezerre906 rúgó. 20. 900 Görög. jegyzetben i. jegyzet) ostromát tervezte. jegyzetben i. és a rómaiak899 területét pusztítsák. Dölger: Regesten der Kaiserurkunden dcs Oströmischen Rciches von 565-1453. 9 1. kiküldték azokat. A 308 ezres szám vagy túlzás eredménye. és miután tábort ütöttek Arkadiupolis907 fa lainak közelében. Ez reálisabbnak tűnik. Kaloh. jegyzet. 901 Kalokyros feltehetően a Krím-félszigeten született.891 június hónapban. Zlatarski: a 894 . 899 Bizánciak. hanem mindenféle ürügyekkel elutasította. 893 A Bizánci Birodalom tartománya. az indictio 10. hogy hadat indítson a bolgárok ellen. 892 967 az indictio 10. évé' k-at . Zlatarski: a 894. J'Je a thra'ki ai. London 1930. hosszú időt töltött ott.155. Az indictióra 1.Berlin 1924. 570-585. 497. Runciman: A llistory of the Firsl B ulgarian Empire. 2. Runciman: a 894.305.203„ 303. De az oroszok és ezek vezére. 904 A bizánci hadsereg zöme Kis-Ázsiából kelt át Európába.. és a füvárosban. Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása. és ahhoz hunok(= magyarok) meg müszoszok (= bolgárok) tömegét társították. vagy a másolás során romlott szövegnek tekinthető. 945-972). 894 es ' ben892 kiment. Zlatarski: lstorija na 13iilgarskata Dariava prez srednite vekove. 904 a már rabigába ejtett bolgárokkal együttműködve szövetségesekként magukhoz vették a besenyőket és a nyugaton. augusztus 11-től 967. jegyzet). Az események kronológiáját tisztázta St. 897 A levelet 967 júniusára datálja F. A besenyők visszaverése után 969 nyár végén újra Bulgáriában termett. Sofia 1927. Niképhoros a khersoni900 elöljáró fiát. A barbárok három részre voltak osztva (ugyanis a bolgárok és oroszok tették ki az első részt. 898 A „türkök" a magyarok leggyakrabban használt neve a bizánci forrásokban. 896 L. s őt sok ajándék és kitüntetés ígéretével rábírja. 89-l Niképhoros Phókas a Hamdanida emír felett döntő győzelmei aratva elérkezettnek látta az időt. fentebb. ismerte a szomszéd népek nyelvét és viszonyait. 907 Ma LUleburgaz (Törökország). hogy a türkök" átkeljenek a Dunán.587 . Szvjato- 891 L. mihelyt értesültek a római hadsereg átkeléséről." 906 Leon Diakonos az ellenséges sereget „több mint 30 ezer" fónyinek mondja. Bp. a besenyők 901 Szvjatoszláv a kijevi Rusz (Oroszország) fejedelme (kb.) vagy 968ban (pl. 967 júniusában Niképhoros a védműveket ellenőrizni jött Thrákiába.

S Konstantinos patrikios. s kardjával lesújt a sisakjára. a vágás eredménytelen volt. orosz. Azok rövid ideig ellenálltak. Ez a szkíta azonban félrehajolt. menekiilést színlel a visszavonulást lassan hajtva végre. a besenyők meg szétoszolván rendetlenül üldözték őket. s ahogyan megparancsolták neki. Ez a hőstett erőt öntött a rómaiakba. L. a váratlan látványtól megdöbbenve felhagytak az üldözéssel. jegyzet. Azok éppen ekkor értesülvén a besenyők katasztrófájáról a váratlan 908 Ióannés Alakasscus patrikios. 909 260 sorscsapástól megrettentek. akkor eleresztve a gyeplőt teljes erejükből kezdtek menekiilni. Követik őket a rómaiak. Odaérkezvén és véletlenül a besenyőkbe ütközvén Ióannés908 harcba bocsátkozik velük. Amikor a magistros 909 az egész sereggel együtt hirtelen megjelent. nagy rendetlenségben menekültek. s szinte mind kardélre jutott. Hamarosan megfeledkezvén a bátorságról megfutamodtak.9 12 a magistros tesvére. Jevágván annak fejét a nyakáról. rohammal a lovasok s utánuk a gyalogság. Mégis egymást bátorítva és a menekülés közben szétszóródottakat magukhoz szólitva megtámadják a rómaiakat. s Konstantinos elvétve őt kardját a ló nyakába meríti. s az egész mezőt hullákkal borítják. a szkítákat ijedtséggel és csüggedéssel töltötte el. s a foglyoktól megtudta. Kevés kivétellel valamennyi túlélő sebesült volt. aki az előbb említettel együtt indult. Foglyok is kerültek kézre. A sok tízezernyi barbárból mindössze néhány menekült 912 Konstantinos Skléros. 911. Ezek majd hadrendben menekülve. míg az egyik szkíta bízva testi erejében és lelki bátorságában kiugrik a többi elé. század utolsó harmadának egyik legtehetségesebb parancsnoka. hogy az egész szkítát kcttémetszette. a 10. mint az elesettek. S nem került volna ki senki sem a veszélyből. Miután így Bardas911 legyőzte ezeket. Amikor a magistrosszal levő csapat nagy lendülettel nekik rontott. Mivel azonban a kard lecsúszott. a besenyők a lesben álló csapatok közepére kerültek. a 9. 910 A „szkíta" népnév Skylitzésnél a négy nép (besenyő. hogy a többi jó erőben felsorakozva várja a csatát. többen. alább.hasonlóképpen). felbátorította őket. a szkíták910 derekabbja mindjárt elhullott. 911 Bardas Skléros az örmény eredetű Skléros arisztokrata család sarja. és nemtelenül. s ráront az arra lovagló és a csapatait biztató magistrosra. Ám nem gondoltak menekiilésre. és a bekerítést befejezték. h a valaki rájuk támad. majd pedig megfordulva és szembeszállva a lesben álló csapatok felé igyekeztek. századtól követhető nyomon. hanem helyben maradtak. kitértek és visszasodródtak a gyalogosokhoz. Ezen a helyen a besenyő népnév helyett áll. és bevárták a közeledő rómaiakat. miközben a szárnyak találkoztak egymással. ha a leszálló éjszaka nem akadályozta volna meg a rómaiakat az üldözésben. és vakmerően támadott. bolgár. aztán megtörtek. Mivel a szkíta a földre esett. S amint a mélységben a sereg kettévált. s hátulról szép rendben és hadsorban a sereg többi része közeledett. Egy ideig eldöntetlenül folyt a csata. gyorsan ellenük fordul. hogy fogadják. A besenyők üldözőbe vették megbontván saját hadsorukat. Konstantinos leugrott a lováról. A magistros magas rangú tisztség Bizáncban. Itt Bardas Skléros magistrosról van szó. magyar) gyűjtőneve. Odaérkezve összeszedték magukat. Neki a magistros sújt le a sisakjára. 261 . s kezével megragadva szakállát megöli. hogy azonnal teljesen megsemmisítsék a menekülőket. testvérének segítségére sietvén egy másik szkítának igyekezett lesújtani a fejére. Karjának ereje és a vas éle olyan hatásossá tette a csapást. Amikor pedig ezek közé értek. Mikor a lovasok első támadásának lendülete megtört az ellenállhatatlannak tűnő rómaiakon.

916 911 Moravos = Branitzova. 347. amelyet . 805.1085) reformmozgalmának résztvevője. majd a pápa fő itáliai támogatójához.-ben személyesen irányított hadműveletekben vereségek sorát mérte Sz". A korai magyar történet szempontjából is érdekes forrás a VII. m. 918 A görög szövegben kralés Turlcias formában szerepel. és nagyon vágyódott a szabadság után. Gergelyt és politikáját támogató itáliai egyházi személyiségek közé tartozott. Gergely halála után befejezett egyháztörténeti munkája. a/dket létükben fegyegetett az antigregoriánus erők fellép ése. 914 91 1040-bcn. 919 920 262 Sámuel bolgár cár (976-1014). de az egyházi reformmozgalom cél/. magyarul Barancs (Szerbia). s már az 1070-es évek itáliai belső egyházi ügyekkel foglalkozó forrásai említik. 492. Petros. 919 Sámucl 920 fiának a fia.ánci hadsereg fölényes gyözelmét Ióannés Tzimiskés császár !.915 egy bizánci férfi szolgája. s L. Az egyházi reformot megelőző időszakról írott részek történeti szempontból általában értéktelenek. fentebb. BONIZO KÖNYVE BARÁTJÁHOZ Bonizo itáliai püspök. s 1089-ben megvakítva és megcsonkítva menekült el székvárosából. az általa is átélt korszakra vonatkozólag 263 . és eljutott Moravosig916 és Belgrádig917 (Pannónia erődjei ezek. clszökve a fövárosból Bulgáriában csavargott.. hogy soha többé nem lép a Balkán füldjére. L. A csatában 25 római esett el. 182. 1078-tól a Róma környéki Sutri püspöke. 91 '. Főpapi működése mellett jelentős irodalmi tevékenységet is kifejtett.elme szerint . (fentebb. • A bolgár Gabriel Radomirt (bolgár cár 1014. századtól 1085-ig követi végig az egyház történetét. jegyzet. hogy ő Romanosnak. fentebb. amelyek a Dlllán túl fekszenek. akinek mellékneve Deleanos. előtérbe állítva az üldöztetéseket és a világi hatalom beavatkozásait. Henriknémeturalkodó (1056-11 05."itíízéseit maradéktalanul megvalósítani kivánó működése a városi polgárság zavargásához vezetett.meg. történetíró és kánonjogász. Az 1080-as évek elején a Rómából Toscanába visz-szavonuló IV. de szinte valamennyi megsebesült. Gergely pápa (1073.jegyzetben i. Louis Bréhier: a 903. császár 1084-től)fogságába esett. és szomszédosak a magyar királylyal)918és azt híresztelte. L.)atoszláv seregére. amely kevéssel előbb hajtotta nyakát rabigába. Bonizo azok közé a VII. Egy ismeretlen (de bizonyára 1099 előtti) év július 15-én bekövetkező haláláig valószínűleg egy cremonai konvent lakója volt. alább. VII. jegyzet. jegyzet. de Matild őrgrófnőnek ajánlott: A mű kilenc könyvében a 4. Ezután a piacenzai egyházmegye élére került.egy barátjához írt (Liber ad amicum).183. Egy bizonyos bolgár. 913 „. majd egyben a gregoriánus reformok előmozdításáért tevékenykedő pápai legátus a Pó-síkságon. talán a lombardiai Cremonában született. aki végül is szerzödésben vállalta. Matild toscanai őrgrófnőhöz menekült. Felrázta a bolgárok népét. A biz. Ebben az évben914 történt Bulgária elpártolása is ilyen módon. jegyzet) nem tudta ugyan azonnal kihasználni a Phókasok felkelése miatt de 971.1015) nevezi a görög szerző talán tudálékosan Romanosnak. ma Branicevo. 1201 .

ha pedig ez nem tetszene a k irálynak. I Hannoverae 1891. (részlet).. jegyzet). (Vitéz) Bolesi~w lengyel fejedelem (1. fentebb. s arra kényszerítette. Ügyelj arra. Székely György: Koronaküldések és királykreálások a 10-11. tudniillik a portói püspököt928 és Belinzót.1033-ban vezetett sikeres hadjáratot. András magyar királyhoz (1. 1995. Az ő921 idejében István. Konrád l 03 l -ben csatolta vissza birodalmához a ljuticsok á ltal lakott Elba-vidéket. (az általunk közölt szöveg: 583. fentebb.. Konrád (Kúnó) bajor herceg (1. és országa minden ügyének szabályszerű. szívesen engedélyezte azt. 922 264 hogy Magyarországra menekiiljön. 24 7. Dümmler: in: MGH Libelli de lite imperatorum et pontificum saeculis XI et XII.).. 926 A Német Királyság Szász Hercegsége és a lengyel állam között élő félpogány. fentebb. ln: Gerics József: Egyház. 3 17. Konrád fiával. s a jelvényeket visszavette. A hatalmát 1053 áprilisában elvesztett herceg ezután menekült I. METEM-könyvek. fentebb.iildte tisztes követeit.91 . s e lküldve maga mellől a nemes férfiakat. 927 L. Hosszú lengyel uralom után II. 923 L. ezúttal időrendi hibát ejtve. Utóda. nyugati szláv ljuticsok törzsi területének (a későbbi Lausitznak) a megszerzése már a 11 . fentebb. a pápa úrhoz. ők maguk vigyék a zászlót az első sorban. ahogy meghallotta.. a háborgó Frankföldet pedig igen gyorsan lecsendesítette. a magyarok kirijlya 922 s általa a neki"alávetett egész nép felvette a keresztség szentségét. fentebb.93 1. mind hercegségéből kiűzte.924 A bajorok egy bizonyos hercegét. egy Marmorattunból 929 származó igen nemes rómait. 921 L. jegyzet) kezdett viselni. századi magyar történetre vonatkozó híranyaga nem kevés tévedést tartalmaz. fentebb. jegyzet) került konfliktusba. m. 765. 928 A Róma környéki Porto bíboros-püspöke 1044-ben János volt. s menekiilésre késztette őket egészen Bellagrastig. ahogy illett. V.. hogy ezt ne magadnak. jegyzetben i. 839. L. conscripti. s ő győzte le 1035 nyarán a szászoknak sok problémát okozó törzset. hogy azáltal megerős ítve képes legyen saj át uralma alá haj tani a Magyar Királyságot. 557. az alábbiakat hozzák a tudomására: „Nos. hanem 1. 764. Bellagrast azonosíthatatlan helység. békés elrendezését követően a ljuticsokat . pontosabban először annak rokonával. a győzelmet m egígértük neked. hiszen !.926 Miután ezek így estek. jegyzet. I 421-422. 929 Ma Marmorata Róma környékén (Olaszország). .925 Ezután Szászországba ment. A 11. 9. állam és gondolkodás Magyarországon a közép korban.620.viszont emlékiratszerű jellegéből fakadóan is fontos kútfő. aki valamennyi részt magának követelt a legföbb hatalomból.jegyzet).923 Ő a Henrik császár halála után királyi jelvényeket viselő cseheket is legyőzte háborúban. Henrik császárral (1. azt az utasítást adta.. Bp. az uralkodói jelvényeket szintén viselő II. századi Európában. 930. 89. elh.584. 571. Magyar fordítása: Gerics József: Politikai és jogi gondolkodás Magyarországon Vll Gergely pápa korában. Az ő utóda a királyságban a frank származású Konrád. fentebb. hanem az m Bonizo itt újból téved.német háborúk fci cél kitűzése volt. az igen harcias férfiú lett. Mieszko (1025-1034) ellen II. Gebhard regensburgi püspökkel (1. 146. IV . 78.ellenük felvonulva . h ogy neki Szent Péter oldaláról zászlót küldjön. ill. jegyzet) 1052 májusában II. 924 Királyi jelvényeket ekkor nem a csehek. Magyar vonatkozású részeinek kiadása: CFH. 556. Konrád 103 1. hogy ha a királyt: nem zavarj a... Kúnót. A pápa. fentebb. Mérvadó kiadása: E. század első negyedében folyó lengyel.927 kérve.háborúban legyőzte. 265 . jegyzet.jegyzet. mind atyai örökségétől megfosztotta. 763. Századok 118 (1984) 926--928. jegyzet. Makk Ferenc: a 16.

jegyzetben i.Ladányi Erzsébet: A Szentszék és a magyar állam a 11 . 266 935 III. a fe nt leírt események megint csak II. 934 „ . 931 L. 14. A háboru megkezdése után a magyarok megfutamodtak. Szerk. elfogta Aribert milánói érseket.. Folia Archaeologiea 2 1 (1970) 140-145. m. 267 . az igen bölcs és teljesen keresztény férfiú. 42-45 . s a mai napig győzelmi jelként Szent Péter apostol sírja előtt látható. 932 Miközben a magyarországi győzelem megszerzését követően Itáliába ment. amely a ranyozott királylándzsát (lancea regis deaurata) emleget. Bp. ln: Magyarország és a Szentszék 1OOO éve. 12.. de az elmeneldilt. Stuttgart 1973. Konrád fogatta el 1037-ben.ö itt . Arról. Kovács László: A budapesti lándzsa. még számos külhoni kútlli tudósít.apostoloknak tulajdonítsd!"930 Ez így is tö1tént. L. Gerics József: a 46 1.megint III. 932 Arról. Henrikkel megtö rtént eseményt oszt II.: a 874. ln: Gerics József: a 83 . hiszen a magyarok legyőzése után Henriket koronázták császárrá (1046-ban).1046). 88-91 „ 146. L. Uralma elején legyőzte és igen gyorsan ·lecsendesítette a lázongó magyarokat. Henrikhez és az 1044. Zombori István.ázadban.német viszonyaiban 1. július 5-i ménföi ütközetben ill. Konrádra. 57. jegyzetben i. (A magyar királylándzsa tö rténetének vázlata). a magyar király lándzsáját is megszerezték. 935 930 Itt ismét súlyos kronológiai hibát ejt a szerzö. Konrád császár fiá hoz. már 1027-ben a birodalom urává avatták. A pápa szerepére az 1040-es évek elejének magyar.1044) járt sikerrel a magyarok ellen.műve belső kronológiája alapján . Más források azt a tényt is megerösítik. hogy Aba Sámuel lándzsája az 1044. 934 A szerz. Henrik 17 évre terjedő uralmának (1039. évhez kapcsolódnak. még Klaus Jürgen Hermann: Das Tuskulanerpapsttum (1012. Öt Henrik követte. jegyzet. amit ugyanezen követek Rómába931 ·vittek. m. jegyzetben i.1056) jócskán az elején (1042. amint erről az Altaichi Évkönyv részletesen tudósít. ill. hogy Henrik a Szentszéket még milyen módon vonta be az Aba ellen viselt „szent" háborúba. Geries József.hogy a lándzsa (illetve egy korona) a német uralkodó jóvoltából Rómába jutott. 933 Aribert milánói (ma Olaszország) érseket (+ 1045) tényleg II. szintén ez utóbbi forrás tartott fen n fontos híradásokat. a döntő fontosságú Altaichi Évkönyvön kívül. uö. 1996. 933 Majd Rómába érkezve kiérdemelte a császári áldást. míg Konrádot jóval az előző mondatban epilítctt Aribert fogságba vetése előtt. fentebb. m. Henrik kezére került.

Mérvadó kiadása: Bartoniek Emma: in: SRH. JI 377-392. A legenda maior lényegtelen változtatásokkal átkerült Hartvik püspök munkájába. de még Hartvik műve előtt keletkezett ldsebbik Istvánlegenda már ismerte. Magyar fordításai: Varjú Elemér: Legendae Sancti Regis Stephani. Kurcz Ágnes : in: ÁLI 23.Kálmán király idejére (1095.44. Mint önálló mű már a 12.. az általa felhasznált források között bencés vonatkozásúak (a rendi regula. Szent István király legendái. Biztosan ismerte István király fiához intézett Intelmeit és a talán már akkor ez utóbbival együtt hagyományozódó törvényeit.-ül. erényei közül pedig elsősorban az irgalmasságot és alázatosságot emeli ki. Az bizonyos.) éppúgy valószínűsíthetők. Bp. azt megtestesülésének szentsége révén csodálatosképpen társörökösévé tegye atyai országának. (az Ernstkódex alapján). mely tetszéssel szemléli a neki szolgáló mennyei erősségek rendíthetetlen sorát. 269 . veszprémi és pannonhalmi eredete is."vő uralkodó végrendelkezésénél véget érő nagyobbik legenda István haláláról. Latin stílusát tekintve a nagyobbik legenda nem tartozik a legkiválóbb alkotások közé. (részlet). l . a kutatás egyik vonulata még az államalapító /083. 17. évi szentté avatását megelőző néhány év termékének tekinti. felmerült pécsváradi. Műveltsége alapvetően egyházias (biblikus teológiai jellegű) volt.936 Merthogy a létező dolgok között senuni jó nem lehet és n(fm is jöhet létre Isten közbelépő irgalmának kegyelme nélk. a melki. a lilienfeldi és a heiligenkreuzi).33. 30. Sulpicius Severus Szent Márton-életrajza stb. a sírjánál tett csodákról és szentté avatásáról tudósító befejező része . A legenda lróját általában Szent Benedek-rendi szerzetesnek tekintik. mlg mások . A vita maior István királyt elsősorban mint aszketikus. hogy a mindenképpen a könyves király idejében. 1928. 26. hogy a Hartvik-fi/e legendából kihüvelyezhető a jelenlegi formájában a halálos ágyán fe/. Az isteni gondviselés tekintete. temetéséről. 41. folklo risztikus hagyományt.és államszervező szentet mutatja be. irgalmában ugyanakkor figyelenunel kísérni és clőmozdítarú méltóztatott az elveszett ember megújhodását is.1116) helyezik megírását. egyház. hogy a 916 917 Jak. a kisebbik legendával egybeolvasztva hagyományozódott. s annak hivatalossá válásától kezdve ez az életrajz igazából felejtésre ltéltetett. a hagiograjikus irodalomban megszokott toposzt és motívumot tartalmaz. Ter1 . Kevés csodás elemet. s napjainkban négy (az Ernst-jé/e avagy budapesti. Elképzelhető. Miután tehát a pátriárkák és próféták jövendölései a mi Megváltónkban teljesedtek b e olyképpen.SZENT ISTVÁN KIRÁLY NAGYOBBIK LEGENDÁJA A korunkr. a világosság Atyjától száll alá.. a 268 korszakrajellemző rímes próza is csak a mű egyes részleteiben hat igazán kidolgozottnak. ciszterci környezetben keletkezett kézirata ismert. Biró Bertalan: in: MLG. hogy felh asználta a vitatott időben meginduló hazai krónikaírás egyik első darabját is. 1.feltételezve. századtól kezdve jelenlegi (megcsonkult?) formájában. mint a még szegényes hazai irodalmi hagyomány termékei (Szent Szórárd és Benedek él<Ítirata). hogy akit a teremtéskor képmásának937 méltóságával díszített. Minden kiváló adomány és minden tökéletes ajándék fentről származik.a maradt legkorábbi Szent István-legenda keletkezési ideje vitatott.38.

Igy történt. noha azt sem tudták maguból. a vigasztalót. minden nyelv ismeretével gazdagította és az Úr erejéből rendkívüli csodatevő hatalommal magasztalta őket fel .752.. jegyzet. 939 942 943 270 L. hogy az isteni kegyelem tekintetét az égből jóságosan a romlás és tudatlaos.. A legendaíró kemény szavakkal ostorozza a magyarok pogányságát. tehát valOjátan őazőtödik fej edelem volt a ho nfoglalás óta (néhány legendakézirat egyébként a fenti passzusban az „ötödik" latin sorszámnév rontott formáját hozza). A pogányságot minden nép kereszténység előtti állapotának ábrázolja. 227. és a Szentlélek tüzének ily magas lángolása közepette világszerte lerak. j egyzet. hogy Isten teremtményei. 39.943 a faragatlan. az egész világ fővárosa és vele a császári egyeduralom tekintélye is Krisztus hitének igájába hajtotta nyakát. Szeged 1996. akinemfogadta el Krisztus irgalmát. Farkas Gábor. Róm 8. 948 Hitt Jézusban is. s a magyarok pogány korszakát sem ítélte meg szigorúbban". ellene mond. 94 1 Egyesek közülük királyokat térítettek a keresztény vallás követésére országaikkal egyetemben. 12. 945 Az egyházi irodalomban az 5. ezért övéivel erős kézzel bánt. 5. Szerk. ám észrevehetően más népekét sem bírálja el kedvezőbben. illetve hatalma szerint az Atya jobbján 938 foglalt helyet. Mályusz-Kristó 98-99. maga 942 Róma. Gerics József-Ladányi Erzsébet: A 11-1 2. sőt.konstantinápolyi hitvallás szövegével. 98-99. 15. az igehirdetés hatására lehet k ikerülni. sem népség. az ún. mások fejedelmeket fejedelemségeikkel együtt. 15. újabban Kristó Gyula: A magyar nemzet megszületése.946 2. aki Pannóniába érkezésük idején a magyarok első vezére volt. 1-4. majd szemük láttára felemelkedett az égi magasba. nomád nép. jegyzet.940 Szeretetének tüzétől lángra lobbanva és Üdvözítőnk korábbi utasításának engedelmeskedve az evangélium tanításának követeiként bejárták az egész földet. 12.. awkat a_számukra rendelt idő közeledtével a méltánytalanság útj áról az igazság ösvényére. s elhintették az isteni Ige magvait. ahol ne l~tt v. ~ A magyarok megtérése elötti idöszakról tudósító fenti sorokból a kutatás egy vonulata a pogány múlt keresztény szeml életből fakadó elítélését. léleket. 12. Géza személyére újabban 1. a kereszthalál elszenvedése után harmadnapra feltámadott. 944 L. a homályt eloszlatva az örökké tartó jutalom reményéhez vezesse. aki lángnyelvek fonnájában jelenvén ~g. Belőle csak az Istentől rendelt időben. nagy erővel árasztotta ki fogadott fiaira939 az Atyától és tőle származó . és természete. Ez az elképzelés végső fokon bibliai eredetű: Iz 10. A negyedik fejedelem. még 40 napot időzött tanítványai körében. 940 ApCsel 2. területeit helytartóstul és elöljáróstul. 941 Mk1 6.iák az egyetemes egyház alapjait. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. Kristó Gyula: 271 . vagyis a 938 Vö. nikaiai. századi magyar néptudat és Székesfehérvár.Szent.Szííztől kimondhatatlan módon megszületett.ág fiai.). 948 A kutatás Géza elődeinek a magyar törzsszövetség nagyfejedelmi méltóságában Álmost. Nem maradt olyan ország. hogy akiket korábban az ö rökkévalóság titkos terve szerint a keresztények hitszegéseit megbosszulandó945 eredeti lakóhelyeikről napnyugat felé küldött. 947 L.""Át:pádo!~eliesit) és Takson~tekinti (Kristó Gyula-Makk Ferenc: . név szerint Géza947 uralkodott akkoriban attól számítva. hogy a barbár pusztítások a keresztények által elkövetett ~ünök Isten által rendelt büntetései. míg egy másik álláspont szerint a legendaíró „a magyar népnél a kereszténység felvételével bekövetkezö fordulatot emelte ki.olna. századtól elterjedt felfogás vo lt. ln: A székesfehérvári Boldogasszony bazilika történeti jelentösége. Pannónia országában944 lakó magyarok felé fordította. fentebb. figyelmen kívül hagyását olvassa ki (l.). megint mások pedig tartományok részeit. fentebb. 164-166. Ezután csodálatos zúgás közepette. jegyZetben [fi_ 9-26.Ja a hiú tévelygéseknek.. 80. fentebb. Jn 17. Székesfehérvár 1996.

22. Brúnó(-Prunward?) (1. pogány eredetű Emese-álommal (turulmondával) mint annak 1-.tianizált variánsát.ahogy később a legenda (rj n is . m.prémyLászl6: a 950. századi kr6nikaszerl-c$7lésben szereplő. Géza szerepét kiemelő. És míg felettébb nagy gondot fordított a lázadók megfékezésére. 104.949 Ezenfelül olyan rendeletet is hozott.-67-81. ellenpárját (1. a szentségtörő szertartások megsemmisítésére és arra. Acta Historica 102 (1995) 11-23. 70. Az itt olvashatónál is kedvezőbb megítélés körvonalai bontakoznak ki egyes kései forrásokból (Pietro Ransano. családját és környezetét minden valószínű ség szerint a Németországból udvarába került 272 3. hogy ha más keresztények kívánnak belépni országába. fentebb. és szíves örömest elhallgatta őket.Szt. 38. hogy valamennyi alattvalóját a ker<iztény név visclöJévé teszi. hogy püspökségek felállításával megítélése szerint előrevigye a szent egyházat.István király nevéhez fűződik. mára már elveszett István-legenda fe ltevésére ösztönzött egyes történészeket. ez a megfigyelés egy. a végítélettől való félelmedben remegve és a mindörökké tartó remény szeretetétől megragadva. a püspökségi szervezet felállítása . 273 . Gézát. m. miszerint boldogok a békességesek. körös-körül elterülő tartománnyal figyelmesen béketárgyalásokba kezdett. A látomás innen vagy 111. hogy Géza alapítása lehet. Veszprémy László: Ransanus krónikája Géza.Salamonhc{1llítást (!Krón 12. és ha illően befogadtad. noha azelőtt sosem telt kedve ilyesmiben.11 2.952 De tőled fo& születni az a fiú.3. Gézának a térítésben és saját törzsi államterületének kiterjesztésében elért eredményei fokozatosan elhalványultak István király javára a kibontakozó magyar történeti és hagiográfiai irodalomban. de valószínűbb. Krisztus választottja! Azt tanácsolom. iiie_gfogadva. a Dávid.rist.). 9. jegyzetben i.950 · Mikor lett fejedelem Géza? Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae.1 a keresztényekkel . mert kezedet emberyér szeneyezi. hogy az igaz hitnek szíve kertjében elvetett magja sarjadni kezd. jegyzetOe'ifT"in. Mindazonáltal fogadd tisztelettel a férfiút. jegyzetben i. ~em neked rendeltetett az. . pl. e részletet átvevő Hartvik-legendából átkerült a krónikakompozícióba is. <lyörffy György: a 38.t t királyainak. Bp._elsősorba_!. A magyarországi térités megindulásáról 1. melyben nem csalatkozol. 2.~nnyből rendelt idő. aki így szólította meg: „Békesség neked. 951 Téves beállltás. Jacob Unrest stb.951 az Úr egy éjszaka csodálatos látomásban nyújtott vigaszt neki.szemben viszont irgalmas és nyájas volt. István fejezetének forrásproblémája. egyedül a veszprémi egyházmegyével 1-. Vcs1. 727. 28. kinek a fiává szeretne válni Üdvözítőnk evangéliumi mondását követve. Horváth János: Árpád-kori latinnyelvü 11odnlmunk stílusproblémái. 1954.). s ő háza népével együtt a hitre tért és megk_ere_sztelkedett. Solymosi László: 111: KMTL. jegyzet) keresztelte meg 972-ben. hogy szabadulj meg gondjaidtól. 950 Géza és kora felemás hazai kereszténységét hasonlóan írja le Querfurti Brúnó és Merseburgi Thietmar. Örömét lelte abban. s az e vil ági é let koronáját az örökkévalóra fogia cserélni. fogadd intéseit a hívő szív nem színlelt egyetértésével!"953 tllrítöpOspök. mert Isten fiainak fogják őket hívni. a vendégbarátság és biztonság kegyében részesüljenek. A kérdésre újabban 1. aki a Lélek követeként érkezik hozzád. illetve Iz 59.npcsolatban merült fel. Ez pedig egyike lesz az Úr választo. A kérdésre 1. Magyar Könyvszemle 106 (1990) 99. 9 HMt 5. és valamennyi szomszédos. hogy az e legendában vc rcplő kevés csodás elem egyikeként bibliai mintán alapul.728. jegyzet. a papokat és szerzeteseket pedig felhatalmazta. Györffy György: · a3 . Minek is folytassam? Eljött a IJ!. akire az Úr az isteni gondviselés tervéből mindezeknek elintézését j>l~ajd. hogy színe elé járulhassanak. Kellemes külsejű ifjút állított elébe. 8-10. 952 Iz 59. Jóllehet belemerült még a pogány szertar-tásokba~ de kezdte már mezvilágítani a lelki adományok fé_!lye. 23) alkalmazza Gézára és Istvánra.amit es~dben forgatsz. úgyhogy már látható volt rajta. m A fent leírt látomást kapcsolatba szokás hozni a 14.az idegenekkel .

1. jegyzet. Veszprémy László: Szent Adalbert és Magyarország 274 viltlgosíl minden embert960 a homályt eloszlatva Magyarországon is fel-felragyogott. majd a földre borulva. 961 A láthatatlan fényesség fénye pedig Krisztus. hogy megtérítse őt. Ottó német-római császár (!. fentebb. és (Historiográfiai áttekintés). és a vezér híveivel Krisztus apródja elé sietett. fentebb. mert amint a próféta mondja: az Úr m ár ismerte őt. a cseh egyház föpapja955 közeledik hozzá. Gézával és Vajk-Istvánnal kapcsolatos szerepét pedig az öt példaképének tekintő ill. 156-160. 9. 959 Adalbertnek valQjában az itt leírtnál j óval csekélyebb szerepe volt a magyaro rszági térítésben. fentebb. a 14. Bogyay Tamás: a 227 . 14. HO Jo 1. 2-4. neki maga Szent István elsö vértanú (1. ~ neki dedikálták az esztergomi érsekség föszékescgyházát is.17. A fejedelem álmából felébredve előbb csak magában ámuldozott látomásán. 962 akit az Úr előre megjövendölt. 157.bizonyára német biroda lmi hatásra.8 1. a vértanú hazai.a prágai püspök közvetítésével kötött házasságáig (996) érvényesült. aki nem alszik és nem szunnyad. 96 ' 2Tim 1. István születési éve. Legújabban a fe nti szakaszt .Adalbert általi keresztelésre magyarázzák. 78.. jegyzetben i. akit akkor pillanthattak meg a pogányok.már ö szimbolizálta a Géza korában meginduló hazai missziós tevékenységet. dicsőítő áldozatot mutatva be az Úristennek. mielőtt anyja méhében megfogant. de mártírhalálát (!. s a susceptor kifejezést 'keresztapa' értelemben fogják fel. jegyzet) 275 . 964 A gyermek az Is tván nevet k apta. Qucrfurti Brúnó tudósítása alapján azonban kétségtelennek látszik. 11 11. hogy gyermekének tekinti magát. és beteljesedtek a próféta szavai: a pogányok népe. 5. 123. és ő maga lett gyámola. jegyzetben i. s a „gyámola" (susceptor) kifejezésbe n Adalbertnek a fiatal Vajk-[stván mellett betöltött lelkivezetöi szerepkö rére ismernek. alább. Györffy György: a 38. Ars Hungarica 26 (1998) 32 1-325„ 329. fentebb. Levéltári Közlemények 39 (1968) 199-204. 9 ~ Zsolt 121 . I§t'. és . jegyzet) és szentté avatását követően. 5. m. me ly a sötétségben járt. 4. hogy ö a valóságos fény. m. j egyzetben i.az Isten félelmétől és sz~etetétől vezérelve az engedelmesség valamennyi eszközével bizonyítani próbá lta. jegyzet) jósolja meg fia világra jöttél. megtérítette és megkeresztelte az ország fiait.a j elené s utasításait követve . azután megtanácskozta Krisztus híveivel és övéivel is. Adalbert püspök kente meg őt hitének igazsága szerint a keresztség olaj ával. hogy Adalbert a prágai püspöki székbe kerülésétől (983) onnan való végleges távozásáig (994 körül) rendszeres kapcsolatokat ápolt (ezek jellegére 1.5. hogy Szent Adal~rt.158. 957 Kimondhatatlan öröm töltötte el Krisztus újdonsült katonáit. a lengyel évkönyvirodalom pedig 97 5-re teszi.4 . 24 1. 963 Jer 1. 959 Vagyis a fény. a szent püspök tanította őket szüntelenül.331. 16. 79.a valóságban nem megtörtént . alább. mely megHartviknál egyébként Gézán kívül Saroltnak is látomása van. 961 [z 9. 290. hlrül hozták. a valóságos Isten és valóságos ember. sok helyütt templomokat emelt. jeg)'7. alázatosan adott hálát Istennek. 964 A kenet (krizma) említése m iatt a passzust egyesek megkeresztelés helyett bérmálásként értelmezik. kitárt karral. tisztelettel fogadta. az első ezredforduló után . és előrevigyc a nem színlelt rut956 ügyét.\!lÍD-SZületését. jegyzet. amikor a sötétségből előhívatva hitet tettek amellett.954 És mialatt az Istentől megjövendölt férfiú kilétét találgatta ámuldozva. 958 A fejedelem parancsára mindenünnen egybegyűlt hát a zabolátlan nép.Kézai Simon krónikája 967-re. Bogyay Tamás: a 227. 963 Az Isten kedveltje. nagy fényességet látott. 961 L. fej edelemségét és születendő fiát annak oltalmába. m. m L.et) a magyar nagyfejedelmi udvarral. amely valamilyen form ában egészen annak Gizellával . 964. és könnyek között ajánlotta önmagát. 9ss l Pt 1.. 969-et tartja valószínűnek Mályusz Elemér: 1. századi magyar krónikakompozíció 969-re. m Zsolt 11 6. Időközben megszületett a fejedelem gyermeke. és hazánkban magas egyházi tisztségekbe kerülő munkatársainak köszönhetöen .

43-58.~ upán e világban rendelte -őt királyi hatalomra. Veszprémy László: a 967. 967 E bevett fordítás alapján a „rá következő rend" -et az István kori törvényekben a közszabad társadalom középrétegét alkotó vitéz (rniles) kategóriával (I.hisszük. Hadtörténelmi Közlemények 36 (1989) 10. 12. 968 István uralmának első két évtizedében .minden szomszédos néppel békés külkapcsolatokra törekedett. lengyelországi és magyarországi (egyház)politikájának befolyásolásában látják.zatával967 fiát. 966 Bár korábban a fenti mondatban szereplő időmegjelöléseket . s a fejedelmi utóddá választás jogszerű lefolyására vonatkoztatja.966 atyja magához hívta Magyarország föe~­ bereit és _a rá következő rendet. jegyzet.965 és Ist~. jegyzet) szokás azonosítani. 4_mde minden jónak ellensége. Amikor azután Pannónia országa már a szent ifjú intésére figyelt. a gyűlölettel és gonoszsággal teli ördög. m. majd tanácsuk és beleegyezésük megszerzése.. mindenkor szűz Mária érdemeinek oltalmában az Istennek oly kedves Márton főpap és Szent György vértanú zászlaja alatt vezéreik eleste után rövid időn belül valamennyiüket s~olgálatába kényszerítette. Ő azonban a dicsőséges kereszt jelének védelmében és az istenszülő. hanem . hiszen az István görög megfelelője latinul megkoronázottat jelent. szám. hogy a pogányok vonakodtak nyakukat a keresztény hit igájába hajtani.zt akarta. 969 L . Tarnai Andor: . 329-330. 135. aki eszerint a „rend" (ordo) kifejezést határozói értelemben magyarázza.) ("rendben a közös tárgyalás tanácsát [beleegyezését] követően"). Makk Ferenc: a 16. Veszprémy László: a 959. 241.Poroszországba indult. 41. 965 István latin megnevezésének (Stephanus) magyarázata Isidorus Hispalensistől (a 611. hogy Krisztus apródjának szent tervét keresztülhúzza. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon.gyermekkor (pueritia). Más átültetést javasol Veszprémy László (Középkori forrástanulmányok. illetve serdülőkor (adolescentia) .. hogy kivonják magukat István uralma alól. és ott a vértanúság pálmájával koszorúztatott meg. 970 hogy a kereszténység friss ültetvényében9 71 annál biztonságosabban munkálkodhassék szíve szándékának betelj esítésén. fentebb.tudós irodalmi hagyomány alapján pontos évadatokkal próbálták megfeleltetni. 20..megfelel a frank és német forrásokból megismerhető nyugati utódjelölési eljárásnak (designatio). 971 Zsolt144. jegyzet. belháborút támasztott ellene: bujtogatásával ugyanis elérte. 969 6. 968 Amikor azután beteltek napjai. 970 277 .az államfö elhatározását a föemberek összehívása. hogy nem Isten terve ellenére. fentebb.A magyar nyelvet írni kezdik". Veszprémy László: Szent István felövezéséröl. de azok valójában István tényleges életkorának meghatározásához nem használhatók fel. 11) származik. jegyzetben i. 63-64. az Úr megtestesülésénekJ27. ő megerősítette a szomszédos országok népeivel híven kötött békét. 1984. arra jelölve ki.. 25. A vitézek rendje Szent István Nagyobb legendájában? Hadtörténelmi Közlemények 104 [1991] 3.. A kisfiú királyfihoz illő nevelésben részesülve növekedett. jegyzetben i. végül pedig a döntés s az azt megerősítő eskü követi . Istvánt jelölte ki utódául a nép kormányzásában. és közös tanácskozásuk hatá~. m. jegyzetben i. 7. 276 megerősítésül egyenként megesketve őket. 58-65. : esztendejében a haszontalan világ nyomorúságait az égi örömre váltotta. majd a keresztvízzel Az előző j egyzetben szereplő Veszprémy-féle fordítás figyelembevételével a Géza által még életében kezdeményezett utódkijclölési folyamat legendabeli leírása . miután pedig ~ermekkorból kinőve a serdülőkomak épp csak az első lépcsőfokára hágott.jegyzetben i. hogy az eljöv~dőben váltsa fel az . m. Ugyanebben az évben S7ent Adalbert püspök . m. hogy hirdesse az Isten igéj ét.örökké'tartó boldogság koronájával is. hogy mindörökre elnyerje a fogyhatatlan dicsőséget. Bp.Géza nagyfejedelemhez hasonlóan .11 . és fő embereikkel együtt azon igyekeztek.

CVI.. Ezek közül egy ( ráon i fás)~evű .) lázadásának Jeveréséé. 172. s e két utóbbi forrás híranyaga Querfurti B rúnó el ső magyarországi tartózkodására vonatkozik. jegyzet. 38„ 36.) információival (" beteg/gyenge vállal" kifejezés. ·s. a kutatás a fe nti passzusban szereplő személyt ._ (+ 1009.. de már István korától igazolható it:\liai. 1. Azért az adakozásnak és imádságnak szentelte magát.188. m. a fekete magyaroknál való térítés.arándokútra keljenek. 32-33 .és monostorszervezésben Géza korában el sősorban német-bajor (Sankt Gallen-i. 975 A magyarországi térítésben. Ellenségeinek legyőzése után Krisztus katonáját lelki örörJ töltötte el. az flonifácot[écsváradi. Theganus püspök 9._sára ekkor az áldozópapok974 és egyéb egyházi személyek egymás után hagyták ott szokott helyüket.) szerint Bonifác térítőútjai során az egyházi célokra átadott ottani fejedelmi udvarházban tartózkodhatott. jegyzet) végzett missziós tevékenységének emléke t o = fenti módon a legendában.) hatalmának bizonytalan datálású. Prago városánál szerzett sebesülés. kardtól sebesült meg a nyakán. illetve a róla í1t.297. amelyet minden vonatkozó kútfö Szent Márton pannóniai szü l etésű toursi (ma Franciaország) püspök (+ 400) segítségével és a szentnek dedikált pannonhalmi apátság létrehozásával hoz kapcsolatba.) úgy vél i.173„ 187. Szegfű László: in: KMTL.leginkább a vértanú ság említése miatt . m. csak hogy egy ilyen vallásos fejedelem oltalma alatt. e forrás alapján inkább az 1000. 368. jegyzetben i. kérésével hírnököket és leveleket k. valamint franciaországi egyháziak bevándorlása is. 1363. fentebb. míg Kristó Gyula (a 245. fentebb. év környékére tehető megtöréséé. és b ár még élt egy darabig. jegyzet.iile semmit sem képes tenni. hogy . majd az egyházmegye. és a hű papok által az üdvösség intelmeiben részesítvén az egy Isten tiszteletére kényszeritette.midőn '' Magyarország alsó részébe küldte igét hirdetni a szent király. Szent Adalbert egykori klerikustársai vállaltak szerepet. passaui . 975 Közöttük érkezett oda a~~letű Aszkrik atya976 is tanítványaival. oszlop). Összefoglalóan 1. másfelől Ajtony (személyére 1. SS. jegyzet). 976 L . századi Lajos császár-életrajzát: Migne. 11-15. Györffy György (a 38.190. hogy egész tehetségét az evangélium magvainak táptalajává teszi. XXX/2.. akaratának betöltése útj án nyerve segítséget. 972 7._11mi azonban nem fe lelhet meg a történeti valoS'fgni. az elgondolt jót az erények felé fordulva véghez tudja vinni. személyére 1.iildött valamennyi égtáj felé. fentebb. mivel az elbeszélés több eleme{Sebesü párhuzamba állítható a föpap öt remetetestvér életrajza című munkája. jegyzet -) papo k. Balogh József: Az „ájtatos" és „komor" Szent István király.973 hogy ő.lemosta. m. Egyfelől 278 muguknnk semmi tulajdont. m István imaszokás~nals_ leírása kora középkori legendatoposzok alkalmazását mutatja (1.ővele szokta azonosítani. 327.1364 . fentebb. A má rtír itteni említését mindenképpen ij Q03-1004 k ·zott telt hazai térítöútjához Magyarország alsó részei) kapcsolhatjuk. Mint a legenda alább következő s1:övcgéből kiderül. pl. amelyet a Gellértlegendák a vitatott történetiségű Szent György katonamártír (+ 303?) segítségének tulajdonítanak. 977 Lengyel földről másik kettő is jött. kései keletkezésű vita etpassio (MGH. 100. az apátok és szerzetesek nem kíváirt'ak m A fenti leírásban István két államszervező harcának emléke mosódott össze. 243. emiatt Brúnó-Bonifác Pécsváraddal kapcsolatos említését más-más módon próbálták magyarázni . jegyzetben i._Querfurti Brúnó. és a szent egyház épületének padlójára borulva gyakorta bízta-szándékának megvalósulását könnyek között Isten akaratára. és úgy döntött.50. 15 1„ 177. 228. Györffy György: a 89. 279 . Ajtony bukásának a katonaszenthez való szimbolikus kapcsolódását az 1030-ban létrejött csanádi egyházmegye Szent György-patrocíniuma is támogatni látszik. 977 Miutár1.akit az atya helyébe rendeltek apátnak . hiszen az apátság csak István uralkodásának második felében létesült (a Pozsonyi Évkönyv szerint 1037-ben szentelték fel). 974 L. aki néll. 296. regulájuk szerint élhessenek. Koppány (személyére 1. -414. az el ső ezredfordulótól pedig valósz ín űler. 553.. fentebb. Györffy György: a 38. nem veszítette el a vértanúságot. jegyzetben i.mai helyükre 1. 6. hogy a Baranyában (is) élő fekete magyaroknál (1. jegyzetben i.. az általa irt Szent Adalbert prágai püspök és vértanú második életrajza bevezetőjét) szerzetesi neve B onifác volt. m. PL. A vi~sztaló Sze!_!!lélek indít<!. Egyetemes Philologiai Közlöny 52 (1928) 49.apátuak teri 0 ti. 245. Mivel ennek megkezdéséhez és véghezviteléhez egyaránt Krisztus híveinek tanácsára volt szüksége. Szegfű László: in: KMTL.

979 (Pécs-)Várad (ma Baranya megye) apátságát a Vashegy (Zengő) alatt 1015ben alapíthatták. Henrik bajor herceget (995. fentebb. Bonfini mellett a mai kutatásban is teret nyert az a nézet.jegyzetben i. Minderröl újabban 1. Csanád-Marosvár). hogy Esztergom mellett Kalocsa is már érseki szék volt ez időben . 979 úgyhogy nincs híján másnak. század fordulóján élő legendaíró szemléletét mutatja. a megyéket tíz püspökségbe osztotta be. IV. fentebb. hogy szemlélődhessenek. Szent István a magyarországi egyházmegyék felállításánál a 9. ahol a szerzetesek g)iilekezetét ma is erősen tartja a regula szabályzata. m. jóllehet inkább a már több vármegyét felölel ő püspökségeket ismerő. A lábmosás (mandatum) szertartása az evangéliumbeli utolsó vacsora egyik jelenetére való emlékezésként a mai napig része az egyház nagycsUtörtöki szertartásrendjének. (1. Győr. a császárt s annak majdani utódát. fentebb. Csóka J. amely egy ország önállóságának. jegyzetben i. nagy t ekintélyű Pseudo-lsidorus-féle joggyüjteményt követhette. aki egy zsinati tanácskozáson cgyUtt találta a pápát. 139-140. ln: Váezy Péter: a 38. s az annak megtörténtét az 100 1. ez s a művéből kielemezhető egyéb Szent Benedek-rendi vonatkozások felvetik annak a l e h etőségét. Minderre és az esztergomi érsekségnek a pápa „egyetértését és beleegyezését" tartalmazó fiktív levelére 1. olykor némelyikükkel külön-külön is -.az evangélium nyomán . Ottó császár (1. Van olyan nézet is. s ez a legendában szerep l ő provincia 'megye' kifejezéssel való visszaadását támogatja. század második felében vagy a 11.akik a remeteéletet választották. s lehetséges. m. jegyzet). mint hogy . jegyzetben i. jegyzetben i. Pécs.10. Veszprém. Koszta László: in: KMTL. az Esztergom irányítása alatt fcjlődö magyar egyház az uralkodó halálakor (1038) bizonyíthatóan csak nyolc püspökségre oszlott (Esztergom. a 11. mindenesetre hamis alapítólevele erről tudósít. Szerk. hitvallói érdeméért az angyali kar tagjai közé vétetett. jegyzel) beleegyezésével jöhetett létre. ahol a magyar uralkodót talán Anasztáz sc/avaniai (lengyelországi) apát képviselte. Eger.980 8. jegyzet) származó korona elküldésével. Benedek. Kristó Gyula-Makk Ferenc. 978 Miután Aszkrik apátot társaival együtt tisztelettel befogadták. A Szentszék akaratn)ilvánítására 1001 áprilisában (4-én vagy 13-án) kerülhetett sor Ravennában. a másik pedig. 9&> Jn 13. és a római szék apostoli mának egyetértése és aláírása közbejöttével az ysztergomi egyházat tette a többiek metropolitai székévé és Szórárdról (Andrásról) és Benedekről 1. a legkeresztényibb [ejedelem . Szeged 1996. Kristó Gyula: a 89. A hazai realitások azonban a fenti jogelv István kori érvényesUlését csak korlátozottan tették lehetővé. jegyzetben i.saját és mások lábait moshassa. egy érsek-metropolitai szék s annak alárendelt 10. függetlenségének a feltételét a király. 108. amint az Úr őrajta keresztül véghezvitt csodajelei tanúsítják. hanem . Kalocsa. Koszta László: A keresztény egyházszervezet kialakulása. ~zekkel tanácskozván pedig Isten szolgája.24. István sógorát. 123. 5. Szilveszter. Krisztusért kiontott vére által nyerte el csodálatosképpen a koszorút.12 pUspökség meglétében határozta meg. 281 . ln: Árpád elött és után. m.olykor az egész közösséggel. Lajos: a 710. azt csak Bonifácról állítja ténylegesen. életiratukat. Egyiliik.1002). Györffy György: a 38. Erdély. a Vashegy lábánál Szent Benedek atya tiszteletére kolostort alapított. DHA I. január 13-án ülésező római zsinatra teszi. 78-79.98 1 Él~re pedig kánoni választás alapján az említett tiszteletreméltó Aszkrik apátot állította felékesítve a föpapi mé ltóság süvegével. hogy pécsváradi bencés szerzetes lehetett.111. szűkebb értelemben a megyeszervezés egyidejű az cgyházszervezésscl. 105. az András nevű. és mulandó javak is bőséggel szolgálnak fenntartására. Györffy György: a 38.. A provincia 'megye' jelentésére 1. és az ő t~ácsára a többi székhelyet az atyák 981 A magyarországi egyházszervezet kialakítása István király akaratát tükrözi. m. m. 539. Az állam-. hogy nem Lengyelországból (de terra Polonia). 22. dc mindenképpen TI. században keletkezett. 68--69. 16 1-162. m. 5 és 34. 971 280 tu11ítój{1vá. amely a pápai jóváhagyást összeköti a Rómából (1. Váczy Péter: A magyar koronáról.106. jegyzetben i. 173. jegyzetben i. 12. A legendaszerző feltlínően tájékozottnak látszik Pécsvárad históriájában. Gerics József: a 123.az isztriai Pólából (ma Pula Horvátországban) szánnazott a remetepáros.12.az e legenda kézirati hagyományában olvasható de terra Poliensi szövegvariánsnak hitelt adva . A swveg konkrétan nem említi As(e)rik pécsváradi apátságát.pápa (999-1003) jóváhagyásával és ill. Boba Imre: a 782. 5. m.

század végén még töretlenül virágzó gregorianizmus előtti királyeszménnyel. valamint abból a tényből . 1961. m. évi pannonhalmi alapítólevél. ln: Váczy Péter: a 38. a tizedek P annonhalmának ítélését n ehezményező állásfoglalásnak. 24 . 283 . 228. Gerics József-Ladányi Erzsébet: Az államalapító Szent István öröksége. m. amely régebbi hagyománynak tűnik) . jegyzet) Szent Márton a mai Szombathely területén fekvő római Sabariában született. jegyzetben i. Koszta László: az 540.. ha feltételezzük az esztergomi egyház közösségének István ki nevező aktusához való előzetes hozzájárulását. 59-60. akiknek vágyakozását az oly nemes leU„ií fejedelem iránt vendégszeretetének vigasztalása is táplálta.1007?) felváltó esztergomi érsek lehetett. 73-74. jövedelmekkel és egyéb javakkal gazdagította. 982 985 Latinul: in loco: qui Sacer M ons dicitur. ott is lerakják a szent épületek alapjait. Magyarországon a 11. fentebb. hogy a 997-ben levert Koppány somogyi „alattvalói" a pannonhalmi apátság tizedfizetői lettek (bár az utóbbi két kútföben szolgaságba vetésükről is olvashatunk. század végén szokásos meghatározásoktól. Váczy Péter: a 985. ~ e kútfóben \ szerepel esztergomi érsekként. A fenti passzusból ("püspökségekhez tette hasonlatossá"). jegyzet) Szent Márton tiszteletére . A sujfragio domitonmz kifejezést Gerics József (Legkorábbi gestaszerkesztése ink keletkezésrendj ének problémái.tévesen . 534. m. m. E Pannonhalmára vonatkozó kifejezés elüt a 11. 972. hogy a pannonhalmi a pát a 11 .amint mondottuk . század elején . 76. jegyzetben i.felügyeletére és oltalmára bízta. az Isten kedveltjeivel tanácsot tartván a szent főpap fö ldje melletti. század végéig teljes fópásztori jogkört gyakorolt Koppány egykori szállásterülete felett. 7 . Bp. s a l egendaszerzőt leginkább emiatt veszprémi ill etőségűnek gondolja.1002?). századi krónikakompozíció is szól arról. 282 birtokokkal. 984 Tours-i (1. az ezen intézkedéssel megrövidített veszprémi püspökség iránti rokonszenv kifejezésé nek ítéli. Szent Hegynek mondott helyen985 az ő nevére monostort épített. fentebb. As(e)rikAnasztázzal (l. fentebb. m. 982 Itt is. jegyzet) monostort még Géza nagyfcj:. Új sorozat. 987 Latinul: sujfragio (domitorum) decimationibus similefecit episcopatibus.984 kinek érdemei . A kánoni választás (electio canonica) fogalma úgy hozható összhangba a legendában is hangsúlyosan szerepeltetett. Az 1001. 58. 8 1. jegyzetben i.986 és a leigázottak tizedének engedélyezése révén a püspökségekhcz tette hasonlatossá._delem . És mivel Pannónia Szent Márton püspök születésével dicsekedhet.937 986 A Rannonhalmi (1. Györffy György (a 89. fentebb. 972.Szent Márton szülő. Solymosi László: a 951 . újabban azonban a monostor tizedszedési jogosítványát nem azonosítják a püspöki joghatósággal. de a legenda tévesen teszi meg a magyar egyház időrendben első vezetőj ének. amely közismerten az uralkodó egyházfói jogait hangsúlyozta. jegyzet. a kisebbik István-legenda és a 14. Aszkrik-As(e)rik személyére l.983 Mindenünnen sereglenek Isten szolgái. j egy-Lel) a fenti két szót „a győzők akaratával/ítéletével" alakban ford ítja. jegyzetben i. 79. Értekezések a történeti tudományok köréből. 15. fentebb. fentebb.és imádkozóhelyét. jegyzet. ő csak a harmadik. kolostorok emelkednek a kanonokok számára. évi oklevele nem említi Somogyot az egyházmegye területét alkotó vármegyék között. s benne a szolgaságba vetés alól megszabadult somogyi nép sorsának jobbra fordu lását látja kifejezödni. majd Sebestyént (1002?. a 11 . 728.16. ln: Mons Sacer 114.segítették a Krisztushoz hű királyt az ellenség felett aratott győzelmében. vir~gzanak a szerzetesi szabályzat szerint élő közösségek rendházai. 983 A kanonokok mo nostorainak (claustra canonicorum) említése a legendaszerző korára. jegyzet) való ' ióeiÍtÍfikálását elfogadvavaföszínüsíthető esztergomi érseki müködése. Domokost ( 1000?. hogy a veszprémi püspökség 1009. Váczy Péter: Anonymus és kora (Pannonhalma). jegyzetben i. A •bencések kezdettő l fogva az ottani Sabaria helységben és a fö lötte fekvő „Sz ent Hegy"-ben tisztelték . alapítö'tta996-ban tours-i (1. a csak világi papokból álló székeskáptalanok kialakulásának idő­ szakára mutat.) magyarul „a legyőzöttek megsegítésére" formában adja vissza. azt volt szokás feltételezni. 22. L.ahogy Regensburgi Arnold is tanúsítja Magyarországon még a világi és szerzetespapok által közösen lakott dóm kolostorok megléte jellemezte a magyar püspöki székhelyeket.

15. 16..az egyházszervezestjóváhagyó pápai irattól (1. 378. 994 L. A kifejezésben szereplő imperialis jelzőt a pápai koronaküldés! hirdető Hartvik regalis ('királyi') fonnára változtatta meg e szakasz átvételénél. Gizellát (1. jegyzet. A fenti rendelkezések valóban megtalálhatók István király két törvénykönyvében (I. hogy senki ne támadjon ellenségesen másra. fentebb. DHA. István pedig társának hirdette a korona viselésében. hiszen Hartvik 4.-ben). itt említett episztolánál. és felkenték a krizma kenetével. amelynek elküldését 1 OOO szeptember.iil. hogy fia kíván lenni a békének. 83-85.november tájára tehetjük. Tóth Zoltán: az 523. A szöveg nem említ koronát a levél társaságában (ezt csak Hartvik teszi meg). Al<éroesre összefoglalóan 1.. 991 Latinul: imperialis excellentie sigm1m. máig is számos egyházban tanúsítják a keresztek. az özvegyeket és az á~ákat senki el ne nyomja. hogy császári (méltóság) jelvénye értelemben fogta fel. Makk. s vannak olyan kútfük. Elképzelhető. m.26. Györffy György: a 108. 247. a csodálatos műgonddal készített avagy szőtt kellékek. mely által Krisztus a világot egyesítette. 995.12.Másnézetszerint ezek a meghatározások az Egbert. hogy a legenda hibás időrendet ad ... A kutatásban hangot kapott az a vélemény. évet említ e hely átvételekor. m.. 991 995 A legenda téves időrendet ad. mindenekelőtt mégis a veszprémi püspökség. 151. edények. 990 Hogy milyen életvitelű és ítélőképességű férfiú volt ő a császári méltóság jelvényének991 988 Nincs igaz.31. 995 Hogy miképpen viseltetett ő az istentisztelet díszesebbé tétele irányában. jegyzetben i. 284 elnyerése után. 17.Il. Azt bizonyítandó pedig. m.. Ezenfelül a kódexben általában rövidítve lejegyzett q11arto (negyedik „.152. Amikor az atyja halála utáni ötödik évben. 70. Az áldásról (benedictio) Thietmar is szól. 13.. 218. 981. illetve quinto (ötödik „. 15.76. 989 Az apostoli áldást tartalmazó levél István 1001 . 77-83.996-ban vette feleségül. 285 .. az ispánok és a nép hangos dicsőí­ tésének kíséretében Istvánt.9.. Tóth Zoltán: az 523.35. jegyzetben i. Egbert. az Isten kedveltjét királynak kiáltották ki. ennek jelentése nehezen meghatározható.-ben) „másolatokban gyakori tévesztés tárgya". 993 Azután pedig. 1996. jegyzetben i. január l-jén lezajlott koron ázására érkezhetett meg. Bp. m.jegyzetben i.18. majd a királyi méltóság koronájával szerencsésen megkoronázták. senki ne bántalmazza ellenfelét bírói vizsgálat nélkiil. tudniillik melyben előírta minden egyes baj ellenszerét. Gi[ze]llát.ha egyáltalán létezett . amelyek 997 helyett 998-ban jelölik meg Géza nagyfejedelem halálának évét. 14. !1 püspökségek létrehozásáról kiadott apostoli levél későbbi a ko ronázáshoz a szentatya áldását meghozó. hogy megossza az uralkodást. 5-6. akit felkentek a krizma kenetével. m. afelől nem hagy kétséget a püspökökkel és Magyaro rszág főembereivel közösen hozott törvénye.Ferenc: a 16. hiszen arró l néhány sorral alább o lvashatunk a legendában. és főleg ne maradjon utód nél1. hogy Merseburgi Thietmar úgy tudja: az egyházszervezést már javában gyakorló Istvánhoz (Vajkhoz) érkezett meg a korona és az áldás.és ezüstkészlettel meg sokféle kelmével 992 Lk 10. feleségül vette a római császári cím viselőjének. fentebb. A legenda kronológiája talán igazolható azon megfigyeléssel. s így a nagyobbik legenda sem használható fel a pápa általi fiktív koronaküldés igazolására.Dunstan-féle koronázási szertartásrendben szereplő királyi ígéretekre. de itt bizonyosan n em 'felkenés' értelemben szerepel. ezt az magyarázhatja.(Dunstan-) §Zertartásrend szerint koronázták meg. hogy e jelző is a császár általi koronaküldés felé mutat.988 az isteni kegyelem rendelése szerint megérkezett az apostoli áldást tartalmazó l~vél. melyet alapkövétől kezdve a szolgálathoz szükséges teljes arany. I. jegyzet) Vajk-István még a nagyfejedelffii méltóság várományosaként.. s megkülönböztetendő . Bertényi Iván: A magyar Szent Korona.. mily gyakran és mily jótékonykodóan jelent meg Isten szolgáinak gyülekezeteiben. 14. 990 István királyt nagy valószínűséggel az angolszász eredetű ún. fentebb.án kronológiai értéke a fenti adatnak.992 91 nem éyülő szerződés aláírásával megerősítve utódaira hagyta. Györffy György: a 38. 989 a főpapok és a papSág. j egyzet). vagyis a szelíd jelleméről Jámbornak is nevezett Henriknek994 húgát. jegyzetben i. esküpontokra vezethetők vissza. 40-41.).

1004 A fe hérvári bazilikát mint királyi magánegyházat és társaskáptalant Szent István a bizánci szövetségben fol. 316-321. ugyanazon mindenkor Szűz dicsőséges nevére nevezetes és hatalmas. illclve apátságokat királyi módra felruházta birtokokkal és udvarházakkal. 110. Krisztus asztala fölött csodásan művészi oltármennyezet emelkedik. 273. A fehérvári egyház kincseinek (ezekre 1. e legenda 12.(I. m.. Minderre 1. valamint lehetséges volt a számára történö országfelajánlás is.. 1001 Nagyboldogasszony napja: augusztus 15. századi krónikaszerkesztés vonatkozó elbeszélésével. hogy mindenkit999 megnyerjen. alább. ae a komÍnendáció hangsúlyozásával a legendaíró akiuálpolitikai célokat követett. 165 . Hívő férfiú volt.1 bolgárellenes győzelme (1018) után alapította. m.18. fentebb. 997 L. 597.998 vagyis az apostol szavaival mindenkinek mindene lett. tanúskodhat szavaink igazsága mellett: 1003 se szeri. kincstára pedig színültig tele mindenfajta kristály-. hogy nyelvükön ugyanezen Szűz mennybevételének ünnepét a nevét hozzá sem téve egyszerűen a Királynő napjának mondj ák. edényekkel és egyéb. 1004 Isten gyermeke már akkor ----- hadjáratával érvelö gregoriánus eredetű pápai alávetési törekvéseket kivédeni. oltalmába ajánlotta.jegyzetben i. Györffy György: a 38.116. 993 A fenti mondatok érzékletesen szemléltetik az országban egyházfóként tevékenykedö István szervezömunkáját. ln: Kralovánszky Alán [szerk.ma Németország-) mintákat követve. hol személyesen gondos figyelemmel kísérve elJenőrizte. Deér József: Szent István székhelye {S.]: a 318. 1537. a szentély falát dombÓrművekkcl di szítette.ékesítelt fel. valószín űleg német birodalmi (aacheni . 1000 Szűz Mária és István kapcsolata forrásunkban már a Koppány-lázadás leverésének kapcsán említést nyert. aki minden cselekedetében teljességgel Istennek szentelte magát. se száma a palástoknak. m. a Szent Péternek való országfelajánlását hirdetö és a német uralkodónak az apostolfejedelem érdekében folytatott 1044.zékesfehérvár és Aachen). jegyzetben i. jegyzet). jegyzetben i. m. Aki látta. 10. szolgákkal és jövedelmekkel. magában a királyi székvárosban. a kanonokok997 szolgálatát pedig Krisztus és az egyház tanúsága nyomán a püspökök gondoskodására bízta. dotálásában vett részt.ia ki. 1003 Jn1 9. Csóka J. m. az istentiszteletnél használatos kellékekkel. 728. 157. valamint szükségleteik szerintbőségesen feldíszítette keresztekkel. A Mária-tisztelet a 10. arany meg ezüstedényekkel. rajtuk a legdrágább kövek sora. nem szűnő imádságok közepette önmagát és országát az istenszülő. úmö' értelemben szerepelt. a lankadókat megfeddte. padozatát pedig márványlapokkal rah. s a Szűzanyának királlyá tevö szerepkört tulajdonítottak(I. Az iráni eredetű magyar „asszony" szó nyelvünkben eredetileg 'királynö. jegyzet). Katolikus Szemle 23 (1971) 1.. Minderre 1. jegyzet. Kovács Éva: A székesfehérvári királyi bazilika XL századi kincsei.11. 1002 L. 22. melyet Fehérvárnak 1002 mondanak. A szerzetesek életét és mindennapjait hol mások által. onyx-. 1027.159„ 161. jegyzetben i. 156. kellékeknek és egyéb ékességeknek. Gerics József: a 874. 287 . Solymosi László: a 95 1. jegyzetben i. századi latin kereszténységben igen elterjedt volt.) legendabeli leírása fe ltűnö hasonlóságot mutat a 14. m. fejezetét). 1001 S hogy a védelmében rejlő irgalmat minél inkább elnyerhesse. évi magyarországi 286 ti~ztelete olya1U1yira elterjedt a magyarok között.. jegyzetben i. t-{lag:tarországpt ~ államalapító ténylegesen is Mária oltalmába ~ta. Ugyanekkor nyitotta meg a Fehérváron átvezető jeruzsálemi zarándokutat is. majd uralmi központj&gintén ~ későbbi tcmetkezöhelyére helyezte át. még alább. hiszen ily módon kívánta az 1070. csodálatos művű bazilika építtetésébe fogott. 996 Gizella nem a veszprémi püspökség létrehozásában (1. jegyzet. az oltárok körül színaranyból készült táblák sokasága. 999 1Kor9.1080as években jelentkezö. 1000 mindenkor szűz Mária kinek dicsőséges „ .35. Lajos: a 710. 996 fyiaga_a király pedig az újkeletű püspökségeket. Fogoo1:Ilom-és félajánlás keretében. az ébereket szeretetébe fogadta. hanem a helyi székesegyház alapításában. Gerics József-Ladányi Erzsébet: a 982. fentebb. 95 1.

nevezetes földekre is eljutott. Olvastuk a próféciában az apostolokról. Közöttük ezt a rendkivüli keresztényt nem is a legkisebbként tartják számon jóakarata és munkálkodása miatt. 13. szavai és jelleme által gyarapodott az egyház.305. jegyzet. jegyzetben í. mégis mint a hit szószólóinak vezére és mestere védelmével és támogatás ával vigaszt nyújtott nekik. akinek híre az egyházak építtetése kapcsán föhatalmának határáig terjedt. 302. és birtokokkal meg szőlőkkel gazdagította. 1010 Az államalapító! apostolnak tekintő felfogás itt még az egyházszervező és -vezető uralkodó fogalmát hirdető Karoling-királyeszmény kifejezésére szolgál. hogy nem csupán a 12-röl beszél. de később alapjává vált a VIl. s egy minden l:11 to1:ékkal folszcrcll . fentről a szent királynak juttatott valame1myi jótétemény kö zül mindenekelőtt azokat kell előszám­ lál nunk és a betűkre bíznunk.1005 és így tovább. 1012 Irgalmában és kegyességében oly szélesre tárta hát karját Krisztus szegényei. 18. rajta házakkal és szálláshelyekkel az apostolok fejedelme.1009 Mélt:í11 nyerte cl tchüt uralma hatMnin bd11l n1. Szent Péter küszöbéhez imádkozni jövő magyarok számára. 1006 288 scrn foszlolla meg jótétcmé11 1. 7. A világ fövárosában. jegyzet) alapított szálláshelyet és templomot. hanem mindazokról. Konst~tináp_Qlyt1008 - 1005 Róm 10. A zarándokházakra 1. De tudjuk. A jeruzsálemi szerzetesház a I 2. A római alapítás a régi Szent Péter-bazilika déli old~­ lán álló Szent István első vértanú-templommal és prépostsággal azonosLtható. 1011 1013 Lk 6. jegyzet. L. 40. Mert valamennyi boldogságos lelte között fóképp arra ügyelt.Jhirdctés feladatát.-- meghozta a döntést. jegyzet. melyek az örök élet örömeinek kiérdemlésében az első helyen állnak. fentebb. jóságának 1009 István király a zarándokoknak a fentiek mellett talán még Ravennában (1. m. hogy az egész földkerekségen elhallatszott hangjuk.5. A konstantinápolyi alapítvány egyes feltételezések szerint a ma már lokalizálhatatlan Szent Julián-egyházzal azonosítható. 11. 38. 289 . fentebb. hogy abból biztosíthassák mindennapi megélhetésüket. 38. 1 szi mélyes igehÍrdetés_dicsöségét. akiket Isten azért küldött. 1011 illetve másutt: Adjatok. 431.cmélycscn nem is vcllc magnra az 1g1. hogy aki öt az e világi dicsőségre és tiszteletre méltatta. meg m_egszerezhetett. hogy hirdessék evangéliumát. akiknek hite. században hamisított kútfök tartottak fenn híradást. fentebb. magában Jeruzsálem1006 városában szerzeteskolostort alapított. --. Rómában1007 szintén létrehozott egy minden eszközben bővelkedő 12 kanonokból álló ' ~estületet Szent István első vértanú tiszteletére. hogy mindazt. mert majd nekik is irgalmaznak. Gergely utáni egyházfelfogásban a fenti szercpkörétöl a más uralkodóhoz hasonlóan megfosztott magyar király „apostoli követ"-i mivoltát valló fi ktív hagyománynak. kinek adománya néki juttatta ezeket. 1007 L. vagy még inkább a bennük lakozó Krisztus felé. ami akkor az övé volt s amit -. Krisztusnak ajánlja. 5. m. az kegyességében a mennyek országának polgárai közé is felvenni méltóztassék. században alapított magyar Szent István ispotályos kanonokrend székhelye lett. Zsolt 19. 1010 12. sőt távoli. mellette pedig kőfallal kerített be egy területet. 1008 L. Még magát a császárvárost. mert ha s1. Mert l_<risztus emberi életének színhelyén. A kisebbik István-legenda s az ebben öt követő J I_!!rtvik Jlem w1ja m~g István királytól a . 12. · io11Mt 5.' .J 111ek rq 11tlt-k1it!>I . fentebb.1013 hogy soha egyetlen vándor vagy zarándok sem távozott tőle szomorúan. jegyzetben í. aposlol nevet. Deér József: az 523. Mt 25. Györffy György: a 38. és nektek is adni fognak. A ravennai alapítványról csak a 13. amit az evangéliumból szívének hív lelki szemeivel kiolvasott magának az igazság szavának tanúsága szerint: Boldogok az irgalmasok. A mennyei irgalomtól. csod{1s 1111ví1 eg •1!(111111 njc\ndékozln meg.

hogy földi életében a szűkölködő Krisztust fogja vigasztalni tagjaiban. j egyzetben i. Személyére 1. Minderről örök tanúságot tehet egy világi előkelőből lett s.. és attól kezdve mag{1tól vagy másokon. Nagy öröm töltötte el erre Krisztus katonáját. 1010 291 . De mivel tudom. Günther az 10 10-1020-as években többször megfordult Magyarországon.. 87. 10 16 lKo r 6. Ha valamely ellenem bánt volna így velem.totlí1 a Szentlélek :tjt'111déka. akit a szeretetteljes fejedelem nemeslelkűsége cseh fö ldről nem egyszer hozzá csábított látogatóba. és Isten emberének érdemeiről szakálla rángatásával tettek tanúbizonyságot. fentebb. ajlnj í1t sohasem zúrja be 111. Géza egyik leánya és egy türingiai gróf fiának (erre 1.g. 1014 Elrendelte.1021 s gazdagította minden jóval. s a földre borulva előtte fennhangon így adott hálát: „Égi király nő. vagy Gizella rokonságába tartozónak (erre 1. 80. jegyzet) monostorát a Bakonyban egy uralkodói udvarházra alapozva építette fel István király. 1016 hogy azután majd a mennyei élet kincsestárát minden gyönyörűségtől roskadozva találj a. Korunkra maradt 103 7-re datált. 1020 Isten e szolgájának intésére alapította meg az istenfélő király a Bélnek nevezett monostort. kolostoroknak és egyházaknak osztotta szét. rendelkezésére bocsátották a király kincseskamráját. 820. de különösen Krisztus szolgáin és háza népén: a papokon és szerzeteseken keresztül a szegényekhez juttatta mennyből kapott javait. Odilo levele stb. 290 d t.) is tanúsítják. 86. a többiek tudta nélkül fogta Isten ajándékaitól duzzadó erszényét. Ef 5. j egyzet) zarándoklókhoz más források (Bemo. 1018 L. e1. Csóka Gáspár: in: KMTL.ok előtt. és (. 15. m.valami kis vigasza nélkül. Györffy György: a 38.ívém. özvegyeknek. 1019 Lk 21. l 020. és sebesen a mindenség Teremtőjének boldogságos szülőjéhez meneJ. jegyzet.) vélnek. akit vagy István unokatestvérének. és úrnőm nékem is. szerfelett ujjongok. Mert valahányszor beragyogta jöttének fényével István udvarát. Krisztus híveinek lábát mosogatva. István társa a me1myek országában. 1019 Szavai 11 0111 1111 c 1cilt: 11 1. Ide jött Velencéből Gpllért szerzetes.ért clhalározta. m. 1015 Sir 29.f {1rus1.nnyci kegyelem lútognttn 1111. árváknak.:f. jegyzet. akit királlyá tettél.sztus kicsiny nyáját. században interpolált adománylevele. és hálát adok Üdvözítőnk vigasztaló szavaiért. hogy s1. 10 15 mert elhatározta.. alább. később remete. és kiérdemelje az örök boldogságot. 15. 1331. de a 13. fentebb.erzetes. Szent Günther. hogy az örök kincstárban is megmaradjanak. 432. így tiszteltek meg katonáid. s mint egykori altaichi (1.). minthogy a beru1e fellelhető pénzt nélkülöző zarán. m. 1017 Egy éjszaka például szellemi sugallattól megérintve egymaga. 77. A szegények menten hajba kaptak a mennyei kincseskamra pénzének elosztása során. Boldog Günther német származású remete volt ( + l 045). a te scgí tségeddel torolnám meg az elszenvedett jogtalanságot. 326. 10 21 Bakonybél (1. Isten embere. hogy szokása szerint meglátogassa Kri.iHt. hogy a nélkülözők felüdítésére nap nap után rendszeres kiadásokat áldozzanak.81. hogy ezzel érdemlem ki az örök boldogságot. úgyhogy az egy szempillantás alatt kiürült. jegyzetben i. fentebb. úmőm. 67-68. jegytet) szerzetesnek valószínűleg szerepe volt a fenti monostorral egyezö templomcímü (Szent Móric) bakonybéli (ma Veszprém megye) apátság létrehozásában.-.. 30. j egyzetben i. a szegények ölébe alamizsnát rejtve.. még Bogyay Tamás: a 432. melyekkel ekképpen csitította tanítványait: egy hajszál sem fog 10 14 István szívélyes viszonyát az országán át a Sze nföldre (1. szokása volt éjszakákat átvirrasztani tevékenyen és j ókedvvel. akik hozzá segílségért foly::imod nak. Vajay Szabolcs: a 318. 11. 95-98. 18.."111 11 11 f~jclckröl". hog 1111.· dokoknak és helybélieknek. 1011 Sir 29.1018 és felkerekedett.

a besenyők gyújtogatásának és rablótámadásának minden áldozatul esett. 63-66. orvosság gyanánt l. 1026 A király tanácsot tartott ellene a püspökökkel és fócmberekkel. 104. látomásban viszont sokakat megvigasztalt.."tatott. A besenyők . hogy az isteni erő már életében meg akarta mutatni. Mert előre n. Alig teljesítette a király parancsát a követ. Konrád támadása végül 1030 nyarán következett be. azt sem kell elhallgatnunk. csak az emberek életét mentette meg a falak nyújtotta menedék a kinyilatkoztatásnak 1022 1021 292 Gellértre 1. akik a földeken időznek..iildött neki valamit. s felbujtóként Boleslaw veje. hanem parapszichológiai jelenségként~ valóságos megtörténtét feltételezi Bogyay Tamás: a 432.hogy a szemlélődő életre adja magát.1017-re. úgyhogy kezét és szívét az ég felé emelve sérelmeit úrnőjének.1025 ő pedig megtörvén a béke nyugalmát egész Németország egyesített haderejével Pannónia határait fenyegette ellenséges szándékkal. hogy Krisztus támogatása nélkül semmit sem tehet. Úgy vélem. világ úrnője. ne az én restségemet okolják érte. kérlek. gyümölcsöt vagy gyógyfuvet. jegyzet) és István magyar király háborúskodásának idejére helyezhető. a beteg azonmód visszanyerte egészségét. testben köztudottan csak keveseknek jelent meg. Öt azután égi rendelkezésből püspökké választották. s ez a mi szentünknek is megadatott. 3 17. jegyzetben i. hogy szalajtson lovasfülárt egy napon és éjszakán belül az erdélyi FeMrvárra. s figyelmeztette. és hogy a kereszténység nemrég sarjadt vetését kiirtsák. ami épp a keze ügyébe került.akik a délorosz steppét a magyar honfoglalás óta uralták . hogy keljen fel gyógyultan. Egy éjszaka például hirtelen kinyilatkoztatás riasztotta fel álmából. 1022 13. És mert szavát Isten kegyelme kísérte. fentebb. hogy kifosszák földjeiket. II. II. már ott is volt a váratlan csapás. és a következő szavakra fakadt: „Ha úgy tetszik neked. jegyzet) s nem császárrá. m. hogy a keresztények ellenségei. Györffy György: a 38. fentebb. melyet Isten a szent ember érdemeire való tekintettel 1024 engedett meg. 14. Györffy György: a 38.német viszony az 1020-as évek közepétől folyamatosan rosszabbodott. 1026 A magyar. Henrik halála után választották német királlyá (1. jegyzetben i. aki a boldog királynak hitvese révén rokona volt. köszönhetően. 1023 és gyűjtse vele a lehető leggyorsabban a városok falaihoz azokat. Jámbor Henrik. 310-313. Makk Ferenc: a 16. Szvjatopolk (1. a germánok választása alapján """"Konrád ragadta ~ magához a császári hatalmat. Történt azután. jegyzetben i. Előtte azonban eszébe idézte. a mindenkor szűz: istenszülő Máriának ajánlotta. 293 . 284. II. ahogyan a legenda írja.i. alább. mily nagy érdemet szán Isten emberének halála után.egmondta. m. és a jövendő tudására oh. Wipo is beszámol. vagyis az akkoriban a magyarokat fenyegető besenyők készülnek meglepni őket. Gyulafehérvár (ma Alba Iulia Romániában). m. L (Vitéz) Boleslaw lengyel fejedelem (l. Konrádot 1024-ben. és csodálatosképpen Atyja jobbjára ült. azzal a meghagyással. hogy midőn meghalt a római császári méltóság viselője. m. erről pl. hanem tulaj- 1024 Az álomlátást nem legcndáris csodaként. 231. jegyzet) vehető számításba.erdélyi betörése talán 1015. jegyzetben i. hogy örökséged [szőleje] az ellenség prédája legyen. majd a szent király halála után következő keresztényellenes zavargások során halálra kövezték. 556. 1194. Miután Üdvözítőnk dicsőségesen a mennybe ment. egy darabka kenyeret. majd az ország védelmére egész Magyarországot fegyverbe szólította. s a Szentlélek kegyelmének ajándékából méltónak találtatott a vértanúsorsra. Mert valahányszor csak fülébe jutott bárkinek a betegsége. 1025 A száli frank uralkodóház első tagját. Szegfű László: in: KMTL.

Tudvalevőleg a mi szentünkön is beteljesedett. Tóth Zoltán: Szent István legrégibb életirata nyomán.valószínűleg régi hagyományra alapozva . s mindennapi könyörgéseiben Krisztusnak és mindenkor szűz szülőjének ajánlotta. s Imre bál)ja lehetett. jegyzet. és kedvelni a 1027 1029 A fenti leírás ~öbb. nyerje el ő maga a méltó büntetést. az ártatlan juhokat kíméld meg!" 1028 Miután ezt elmondta. 1032 295 .donítsák a te akaratod rendelkezésének! 1027 Ha a pásztor vétkezik. hogy a titokzatos örök szándék fiai halálának próbatételén keresztül fenyegeti ostorcsapásaival. m. hogy akiket Isten szeret. mintha a császár küldte volna. Szülői szeretetétől vezérelve at)ja maga is összeállított számára egy könyvet az erkölcsi nevelésről. Elemzésére 1. hasonlóképpen sikertelen hadjáratának a 14. miképpen köteles mindenek előtt megőrizni a katolik. még alább. Péld 3. S hogy a hatalmas ország kormányát megtartani még erősebben tudja. hogy mindez a leghívebb király reménységének megerősítésére történt. Miután pedig látta. Zsid 12. jegyzet) után kaphatta nevét.később Imrét tekintették „egyedüli fiú"-nak. nem kételkedett. Hennk nemet uralkodó 1051."Us hitet. 21. Nevére!. aki adta. 1032 Az ő haláluk felett érzett szommúságán az édesapa életben maradt fia. Kései források (Laskai Osvát. m. 12. Ottó császár (!. Másnap azután a germán vezérek mindegyikéhez követ érkezett a táborba. A Mária örökségévé (hereditas) nyilvánításról szóló passzusnak bibliai mintája van: Zsolt 32. azt vette észre. Jacob Unrest) . 19. 1028 2Sám 24. akit magához fogad. 110. . jegyzetben i. azokat megfenyíti. rávette: az igazhitű férfiak tanítására az olvasás mindennapos gyakorlata révén teljes figyelmet fordítson. hogy ez végre túlélje őt. évi vértesi. fentebb. és országának örököse legyen. A kérdésre összefoglalóan!.. és a későbbiekben inkább távol tartotta magát országának megtámadásától. Gerics József. 1029 15. 17. 12. a szent 1033 életű Henrik iránti szeretetével vigasztalódva lépett túl.mint alább a nagyobbik legenda is . miképpen is történt a dolog. amikor három évig folyamatos~~ betegeskedett. A:z alábbi imádság . aki iránt már oly érzehnekkel viseltetett. Az volt minden vágya. mert visszatartotta az örök bírótól való félelem. Minderre 1. századi krónikaszerkesztésben olvasható történetével.67. hogy v1sszafordulásuk valóban az istenség végzése volt. hogy számos megpróbáltatáson keresztül A Szűz Máriának való országfelajánlásról és ennek tendenciáiról 1.tudnak István Ottó nevű fiáról is. és bizalommal eltelve eredt útnak az ellenség felé. És miután ebből Isten kegyelmének orvossága révén kigyógyult. 1291.ponton szó szerinti megfelelést. mint immár egyetlen gyermeke iránt. és visszafordulásra szólító parancsot adott át nekik Elleneinek hazatértével a szent legott felismerte. hogy Isten irgalma tekintett le reá. kell bemennünk Isten országába. Gerics József: a 987. lOH Imre. fentebb 1OOO. jegyzetben i. jegyzet.Ladányi Erzsébet: a 982. és k~rdezgette. Századok 81(1947)62. A magyar források .116. L. jegyzet. 824. erősíteni az egyházi rendet. illetve motívumbeli egyezest mutat III. akinek oltalmába nem szűnő imáival önmagát és országa gondját ajánlotta. 123. és az Atya megostorozza a fiút. mert az ártatlanokat még csecsemőkorukban vette el ugyanaz. s a földre borulva adott hálát Krisztusnak éS szülőanyjának. A császárt · pedig rémülettel töltötte el embereinek ily váratlan elpártolása.22. a főpapi méltóság iránt tiszteletet tanúsítani. aki valószínűleg III. melyben híven és barátilag oktatva sugalmazott szav-akkal intette.Mária ítéletének megnyilvánulásává teszi ~ háború kimenetelét". 1031 Mert az isteni feddés számos fajtája érte őt utol. 6.1030 illetve a Bölcsesség Könyvéből. de kérlek. fentebb. Jób 1. 294 l olo i ol i ApCsel 14. mintha vigasztalásban részesült volna úrnőjétől. amit az apostolnál olvashatunk. 22.

az ő jelenlétét látta lelki szemei előtt tiszteletet parancsoló arcával. 7 17. és bizonyította. hogy a kolostorok és egyházak szolgáit. 1039 hogy az eljövendő dicsőség előképe már akkor felragyoghasson rajta. Krisztust a szívében. ~ 0 L.óinak társául szegődött. és még jóságosabban táplálja. jegyzet. a szerzeteseket meg a klerikusokat J. özvegyek és árvák javára fordította. Ajkait alig-alig nyitotta nevetésre. már csak azt kívánta. felhagyott a kesergéssel. 1034 Ilyen és hasonló oktatásban részesült tehát a kiváló ifjú.egészében a zarándokok. mintha Krisztus ítélőszéke előtt állna. a láztól leverten. 1035 Minő gyászba borult mindenki. élete végéig megtartotta. szentségben és igazságban fog élni az ő színe előtt életének minden napján. mondhatni az angyalok társaságának részese lehessen. és összes bevételének kiadásaitmindig amenn)~ éppen volt . s így az Úr megtestesülésének 1031.miatLtúlságol)an szomorkodni. 1036 Péld 21. akik között ott sóhajtozott keservesen a magára maradt édesapa. A komor.iilönféle adományokkal látta el. hogy a mennyország lakója. hogy az Istennek tetsző erények minden fajtájától ékesen.főurakat meg a vitézeket. Eltökélte. a Velencében született Péterről 1 040 tárgyalt velük. nővérének fiáról. Péld 14. De mert ismerte a írást: nincsen okosság. miszerint senkinek sem szabad kedvesei halála. nincsen bölcsesség. Szokott szigorúságát.1036 meg a kánoni rendelkezést. B alogh József: a 973. és szolgáljanak számára példaként. a vendégeket jóságosan fogadja be.. és inkább egész lényével az isteni irgalom bőségének keresése felé fordult. nincsen jó tanács az Úr ellenében. j egyzetben i. 296 dékúval követei útján távoli vidékek monostorait 1s gyakran mcglátogatta. 75. összehívta a püspököket meg udvarának Krisztus nevét dicsőítő főembereit. fentebb. 1037 I 6. hogy Krisztust hordozza arcán. mely már ifjúságától jellemezte. L. Krisztust minden cselekedetében. Hiszen látta. Végre Isten irgalmából méltónak találtatván a százszoros jutalom díjára. 30. esztendejében mulandó életét a mennyeire cserélve a mennyor. m. sohasem mosolygó király eszményképét antik és ókeresztény irodalmi hagyományból vette át a középkori legendairodalom. Deér József: A szentistváni Intelmek kérdéséhez. tanácskozás nélkül ne tegyen semmit. Sőt királyi bőkezűségének számtalan aján- 1034 Az itt olvasható tartalmi kivonat pontosan megfelel az Intelmek ismert fejezetcímeinek és tartalmának. mikor már nem volt kétsége közelgő elköltözése felől . 297 . az imádkozás kötelességét gyakran teljesítse. ám engedelmeskednie kellett az örök rendelésnek. fentebb. 1037 1038 1039 1 Lk 1.zágiak. s a többi erény mellett birtokolja a kegyességet és az irgalmat. de kiváltképp a főurak. s kegyes szívét fájdalom járta át. akit már jó ideje magához hívatott. 49. hogy immár az utódok reményétől megfosztva egyes-egyedül maradt. minden cselekedetében türelmet mutasson.50. Századok 76 (1942) 443-446. Azután hogy legyen igaz bíró. Szívének-lelkének minden vágya az utolsó napra irányult. 1035 Imre herceg a Hildesheimi Évkönyv tudósítása szerint 1031 -ben vadászbaleset áldozata lett. elődei mindig legyenek szeme előtt. és hadának élére Ez utóbbi tényt többek között Odilo elunyi apát levele is megerősíti. mert az írásra gondolt: a nevetés fájdalonunal keveredik majd. melynek alá van vetve minden. 590. és mindenekelőtt királyi címének leendő viselőjéről. Abban lelte vigaszát. 13. 1038 Mindig úgy viselkedett. jegyzet. és a legnagyobb örömöt a gyász váltja fel.

'::l_tán jelölte kj István király _ trónjának örököséül..ráfiai alkotásokra jellemző motívumokat. jegyzetben i. Acta Universitatis Szcgediensis dc Attila József nominatae. Kristó Gyula: A nagyobbik és a Hartvik-féle István-legenda szövegkapcsolatához. A mű szinte alig tartalmaz hagioy.rnre herc!<g halála. A vita minor emellett bizonnyal ismerte István törvényeit és néhány. 1042 1041 Orscolo Pétert közvctleno!J. Ismert kézirati hagyománya azonos hosszabb terjedelmű párjáéval. 1042 A nagyobbik legenda napjainkig fennmaradt mind a négy szövegváltozata a fenti jegyzethez tartozó mondattal megszakad. m.-m. s elképzelhető. hogy bencés rendi szerzetes létére nem a legenda keletkezési helyeként legWbbször szóba került Pannonhalmán. 53-=60. toposzokat. A mű sorsa a középkorban a nagyobbik legendához hasonlóan alakult. jegyzetben i. a nagyobbik legendához. század elején még egy teljes szöveget hozó legenda m aiorkódexet használhatott. A munka István életét teljes futamában mutatja be. pontosítást ad fő forrásához. egyszer Persiust.és egyházszervezés élén álló királyról.). rn. s elbeszélésmódjára hathatott Livius is. 298 SZENT ISTVÁN KIRÁLY KISEBBIK LEGENDÁJA Az államalapító uralkodó rövidebb életrajzának keletkezését három szempont alapján határozhatjuk meg: a mű már elhunytként emlékezik meg I (Szent) László királyról (1077. írója mindezek mellett klasszikus képzettségről is tanúbizonyságot tesz.. míg mások cgyszcrüen a királ)i hadak vezetőjeként értékelik a legendában leírt címzését (Kristó Gyula-Makk Ferenc: a 752.400. Acta Historica 90 (1990) 51. Kristó Gyula-Makk Ferenc: a 752.. A kisebbik legenda igen reális képet fest az állam. jegyzetben i.1116) időszakára keltezhető.). ismerte a nagyobbik legendát. Szernélyé. Hartvik munkája teljességgel háttérbe szorította. kétszer idézi Horatiust. hogy őrizzék meg az igaz hitet. Mindezek alapján a legenda Kálmán király (1095. a fentmaradt négy krídexben István életrajzának második könyveként szerepel. II 393. amely szerint Hartvik művéből helyreállítható a csonka kézirati hagyomány. hanem inkább az uralkodó környezetében tevékenykedhetett. Méltó képviselője volt a Kálmán korában és udvarában kialakuló irodalmi életnek. s ez utóbbihoz hasonlóan Hartvik püspök e munkát is bőségesen kiaknázta saját kompilációjának elkészítésénél.vezériil odaállított. Mint a királyi csapat vezérét némelyek az orosz-varég testörcsapatok parancsnokának tekintik (Györffy György: a 7 16. Mérvadó kiadása: Bartoniek Emma: in: SRH. s eszerint a legendaíró püspök a 12.. de igazságos bíróról. számos új információt. 299 . Szent /Jenedek-rendi környezetben keletkezett hagiográftai művet.1095). 53. Van olyan nézet. 1041 Azután atyailag intette őket. 86-92.e 1. a szigorú.

ahogyan kortársainak hű és igazmondó tudósításából ismerjük. mégis 1048 L. 1049 301 . Krisztusnak pedig társörökösei leszünk. 28. 10 4 s Róm 1. 20. 143.. sem a filozófus-magyarázatokat vagy a szofista elméskedést. SZENT ISTVÁN KIRÁLY KISEBBIK LEGENDÁJA 1. 1 1)16 E helyböl a legendaíró asztronómiai tudására szokás következtetni. amire a hívek beszéde tanította. a Helikon-hegy egyik forrásából merítik az ihletet. 1050 Mégsem utánozzuk sem a grammatikusok tudós és jól megszerkesztett sorait. L. ami az író szájából hangzik. csekély szellemének megbocsássatok. Horatius: Énekek könyve IV. ln: SRH. 1048 vagyis Pannónia 1049 híresneves királyának életét és tetteit az utókorra hagyománya~ úgy. m. Szent István király legendái. Persius: Szatírák. hogy a szerzö itt a legenda maior befejezetlen mivoltát kárhoztatja. m .Magyar forditásai: Varjú Elemér: Legendae Sancti Regis Stephani. s ily fényességtől díszesen ragyog a földkerekség forgandó tengelye körul. 16-22. 29. mi pedig. hisz belátni őket immár úgysem lehet. 80. 5-4. Horváth János: a 953. 1052 Így azok gondolkodnak. 78.minden bizonnyal a nagyobbik legenda írójától határolódik el. Kiváltképp irigyeinek mardosásától tart. amely hanyatlásakor már csak az öncélú vitatkozást (erisztika) tartotta feladatának. nem lévén meg benne a ragyogó ékesszólás és a jó éles értelem. amelyek azonban a régmúlt idő fogságába zárva nem adattak át a hívek emlékezetének. akik a költők meséi szerint a Pegazus forrásából ittak. hogy a szentek érdemei fel vannak jegyezve az Élet Könyvébe 1043 örök emlékezetül az Úr előtt. 435. 1045 Róm 8. mert nem akadt ihletett megéneklőjük. A görög mitológia szerint a múzsák élnek a Parnasszuson. 1045 Anyánkat. loso A legendaszerzö . méltó és megtisztelő feladatnak tartottuk. meg akik azzal kérkednek. az egyházat nap mint nap megkoszorúzzák a vértanúk küzdelmei. 1046 Oly sok dicső küzdelmüknek volt hajdan tanúja a világ. Istennek örökösei. hogy a Parnasszus szent ligeteiben lepte meg őket az álom. jegyzet. 33-40. gombolyítsuk inkább beszédünk fonalát! 1043 L. 1052 Elképzelhető. 366.1051 hisz balgaság a nyílt tengerre szállnia annak. 1044 300 A szentséges István hitvallónak. megújítják a hitvallók hűségé­ nek díjai. II. Csóka J. jegyzet. e. fentebb. 1 047 De hag)juk a rég elmúltakat. 30-44. 1053 Bölcsességük hiúságból hiúságba bukott. fentebb.22. jegyzetben i. l OSJ Vö. Prológus 1-9. csak balgákká _lettek.n hanyagul fércelik össze. aki még a réven sem tud átkelni. a Pegazus rúgása nyomán fakadt.mint a továbbiakban többször is . Isten előtt pedig soha el nem avul dicsőségük. ha sikerül követnünk igyekezetüket. Másik lakhelyük. miként Szent Pál mondja. Belátván. hogy tárgyához képest ereje kevés. jegyzetben i. 1044 bizonnyal igen üdvösnek tartjuk. Ők hűséggel vívták meg harcukat Krisztusért. Kurcz Ágnes: in: ÁLi. ez a forrás pedig a szárnyas ló. Emma Bartoniek: Praefatio. róla gyümölcsöt hasznuk-ra nem szedtek. 118. Bp. fentebb. 17. hogy e nagyszerű emberek életéről és tetteiről írásba foglaltassék valami az utódok nemzedékének javára. Biró Bertalan: in: MLG. Kiv 28. és harcuk jutalmaként szerencsésen elnyerték a koszorút. akik saját irományaikat ugy. Bizonnyal belátja. századi Görögországban virágzó filozófiai irányzat volt. 1051 A szofisztika a Kr. 1928. jegyzet. hisz azt ismétli ő. 1047 Vö. (az Ernstkódex alapján). Lajos: a 710. 1054 Ti azonban értsétek meg.

a másét pocskondiázzák. A „hiteles könyvek iratai"-n minden bizonnyal a nagyobbik legendát kell értenünk. És amikor azután megöregedvén érezte. kevésbé ékes beszédre leltek benne. a fordításra 1. azokat fenyegetéssel és megfélemlítéssel törte meg. uo. hogy bűneiknek véget vessen. és az evangélium követő­ j eként az igazság kereséséig is eljutott. mint a még az a@kvitásból eredő kö. acceptabilem)".. 1056 Esztergom _yárosában született. uo. fentebb. a barbár magyar nép már régóta tévelygett hitetlenségében pogány módra hiú és szentségtörő babonákat követve.. jegyzetben i. m.1. 303 .. 17.1061 1056 ------- A fenti szakasz bizonyítja. 962.kgm. jegyzetben i. jegyzet). hogy mennyi hitelt érdemel Istvánnak a grammatikában (nyelvtanban. 5) és »a válaszolt nép (Isten tulajdon népe)« (Tit 2. a római császárok kiterjedt nemzetségéből származó.) szerint e szakasszal a szerző a nagyobbik legenda írójához hasonlóan bibliai távlatokba helyzete a magyar nép katolikus hitre térítését. Erre 1. jegyzetben i. A legenda fenti soraihoz hasonló tartalmat hordoznak Hartvik István-életrajzának és Kálmán király (1095. Tarnai Andor: a 965.telező szerénység motívumai. jegyzet. hogy nemsokára távoznia kell testéből. 34. Egyedül a fenti forráshely emlékezik meg István születési helyéről . j egyzet). jegyzet .a. jegyzetben i. 106 1 Itt időrendileg h!!JY. fentebb. akit az ország trónjára kívánt emelni. Mert miként a homályból a világosságot. az antik hagyományú oktatás egyik . 1059 Géza nagyfejedelem(!. s „a »nép maradványának üdvözülése« (Róm 11 . olvassátok mégis ezt a rövidebbet..100. ~ésőbb a Szentlél~k kegyelmétől megvilágosítva megismerte az út és az élet világosságát. fentebb. m. 950. törvénykönyvének a bevezetői is.19.. akinek más hazai források is megadják a király (rex) minő sítést. 14)" fogalmát alkalmazza reájuk: a 946. 1055 302 Az utolsó mondattag más fordítása: „akit a katolikus hit igazságában nevelkedve arra rendelt: készítsen [az Üdvözítőnek] választott népet (pop 11/11m .daszcrző magas művcltséaét.. A ford ításra 1. viták. 20-23. fiának. 99.1ól sem mentes irodalmi életnek. Esztergomról (ma Komárom-Esztergom megye). 145-147. 99. bár felüthetitek a hiteles könyvek fratait is. 99. igen előkelő feleséget hozatott. nézzétek eI neki parasztosságát! 1055 2. 1057 István születési idejére 1. Kristó Gyula: a 88. 1060 Sőt olyan elismerést vívott ki magának Isten színe előtt.100.39. 615. m. jegyzet.alapfokú tananyagában) való elmélyülésének leírása. Akiket pedig másféle utak követésén kapott rajta. „kevésbé ékes beszéd [minus disertus sen110)") éppúgy megjelennek itt. fentebb.1116) Albericus által írt I. Így aztán.01a netalán valami szabálytalan. s az ördög cselvetéseit beszüntetvén legalább e nép maradékát az üdvösségre vezesse. 1058 Kérdéses. . 1060 Géza fe lemás kereszténységére 1. úgy támasztotta közöttük a Szent István királ)t. m. 995. Nos. akit a katolikus hit igazságának megfelelő neveltetése révén képessé tett népének megnyerésére. Horváth János: a 953. fentebb. 99. jegyzet. Minderre 1. jegyzetben i.esen szerepel Vajk-István és Gizella házassága(!. m. viszonylag pezsgő. hogy katonaságábó l valamennyi elö ljárót az igaz Isten tiszteletére téríthetett. Geries József és Ladányi Erzsébet (a 946..__ ~ ~ stilisztika szakkifejezései ("ragyogó ékesszólás [lucidafac11ndia]". 40. A kritikusok vádjaitól való tettetett félelem is bizonyítéka lehet a Kálmán kori.1057 és már kisgyermekként teljességgel belemerítkezett a grammatika tudományának tanulmányozásába. a középkori . amikor úgy tetszett az Üdvözítő irgalmának. 39. 1058 Atyja király volt ugyan?59 de ~leinte pQgány.

106 2 · 997-ben. akár falvakról -bölcsen rendelkezett. egy részük elesett. földjeit feldúlni. 1062 és hisszük. ~szprém O. 272. 968. Ezért népét az egyház tanítása szerint oktatta. Várait kezdték elpusztítani. l l. ffi. látva. m. gyarapítja tudását. 1066 s azt kezdte fontolgatni. hanem a belátást és igazságosságot tartotta szemei előtt. ! Kor 4. Salamon szavai szerint: Ha hallgat a bölcs. ahol a király megszállni és tartózkodni szokott. Épp azokban a napokban vették ostrom alá a közkeletű nevén V~szprémnek mondott várost. hogy bevett szokásaikat elhagyni kényszerülnek. 1295. s így küzdöttek meg egymással. 2.. 726. ~i_k_lege!lcla alkalmasnak tekintette Ist~ hithirdetésre. hanem valamennyi rendelkezésében Isten hű sáfárának bizonyult. jegyzetben i. aki Amalek leigázása után az Úr tilalma ellenére a zsákmány javát magának válogatta ki. 31) megy vissza. hogy a többit ne is említsem. birtokait fosztogatni. hogy az istenség megvallása által az örök boldogság dicsőségét nyerte el. V~gül legyőzetett az ellen. hogy a mennyei erőkben bizakodva ellenségei bősz dühét népes hadával letörje. bizony könnyen visszaeshetnek hitvány tévelygésükbe. Veszprém a korai időktől kezdve az Árpádok egyik központja lehetett. j egyzetbell i. róla meg nem feledkezett. Eltávozása után a még gyermek Istvánt a főemberek és a nép kedvezése dicsőségesen az ország trónusára emelte. alább. 3. hogy ezzel még nagyobb gyalázatára legyenek.akár földekről. mert bár még gyermekéveinek virágjában járt. 1065 Igazságtalanságot nem tűzött ki célul maga elé. fentebb. Ő társaival együtt a hitben. 1. s őellene fegyvert ragadtak. s őrjöngésük nem csillapult. Veszprémy László: a 966.\<!f. nem úgy. amennyiben székhelyüket épp arra a helyre tennék. Kralovánszk-y Alán: in: KMTL.9. mások megkötözve fogságba kerültek. a király törvényeit ördögi sugallatra megvetették. míg amazok puszta fegyvereikben bizakodtak. 1064 Sir 21 . 7. 106 S Péld 1. valamint Györffy György: a 38. s az értelmes tartani tudja a kormányt. Györffy György: a 89.pátlY (1. a régi élvezetekhez lelkiikben visszafordultak. a király maga indult. jegyzet) lázadásáról (997) van szó. 5. Ám ekkor bizonyos nemesek. A király akkor az isteni kegyelem irányításával ellenük indult. István fejedelemmé tételéről l. hanem éppen hogy a szívébe zárta szavait. És minthogy ferde útjaikról letérni nem voltak hajlandók. mint hajdanában SauJ. egyszóval: a királyba bele-belekötni. A gyermek (p11er) kifejezés itt valószínűleg bibliai elöképre (lSám 17. rn. 114. s a gonoszok minden tisztátalanságát alapjaiban lerontotta.1067 nyakát a fegyelem törvényes igája alá kényszerítette. fentebb. szolgáit leöldösni. jegyzetben i. s a király győztesen vitte haza övéivel együtt a győzelmi jeleket. 1070 ISárn 15. 1068 akiknek szíve a renyhe dőzsölésre hajlott. 1070 Mindabból ugyanis önnön hasznára semmit meg 1068 Itt . 1069 s ah01mét a többi erősség elfoglalásához is könnyebb út nyílott. A legyőzöttek birtokairól azután . nem öntötte szavakba a szívét. 26. jegyzet.Eközben a keresztény nevet kedvelő király a természet adósságát megfizetve eltávozott. 1063 1066 1067 304 Lk 12.1063 s ő lángoló lélekkel kezdett az igazság terjesztésébe. 1064 A Szentírásért forrón lelkesedett. az alább olvasható Koppány-felkelés kapcsán állítja párhuzamba a Szentírásban istenítéletként szereplő Dávid-Góliát küzdelmet István és Koppány harcával. hogy ha a keresztség szentségében immár újjászületett népet a szigort elhagyva szabadjára engedi. jegyzet) várának Koppány általi megtárnadás~ó\ a magyarországi történeti és legendairodalomban csakefí'ély tartott hTriidást. 42-43 . 106 fenn 305 .

986. hogy a király a lázadókat a győzelem után rövidesen szolgálatára kényszerítette . m.17.) szerint viszont „a vitatott szövegrész forrása a nagyobbik legendában rejlik. fentebb. nehogy nyomorúságukban a föld színéről is kivesszenek... Püspöki Nagy Péter: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni j og tükrében. 1074 L . s benne-egyebek kö""zt 1011 L. jegyzetben i. 975. amelyet István csak megújított. kötelességnek érezte ugyanis. hogy a tizedszedéssel kapcsolatban említett s11ffragio domitonim kifejezésnek az író »a legyőzöttek megsegítésére« értelmezést adott". egyrészt abban a megjegyzésben. törvénykönyv 1.napig -az egyház szolgájává tette.34. 45. 9. Gerics József (a 987. m. m. 16.földekből és szőlőkből egyaránt .nem tartott. pl. jegyzet. 307 . aki a mennyekben van! 1077 }Jéány emberét Rómába 1078 küldte felettébb nagy kincseket bízva rájuk. jegyzetben i. . és egyre jobban szerette mindazokat. akinek tiszteletére templomot is emelt. 1077 Mt 5. hogy bajos lenne a híveknek a távoli vidékekről mind odaseregleni az ünnepi mise meghallgatására. a jócselekedetekre egyre serényebb király elhatározta. 1073 S míg a szentséges Isten tisztelői mindenfelé sokasodtak. Tudásának híre az emberek fiai között a legnagyobb tiszteletnek örvendett. m. parancsba adta.) a szolgaságba vetésről tudósító mondatot egy elveszett régi István-legendára vezeti vissza. hogy az államalapító uralkodó 27 falut adományozott a prépostságnak. jegyzet. 1076 Fölébük életük érdeme szerint püspököket és papokat állított. század fordulóján létrejött vár fehér színében. 1075 Mivel pedig átlátta. jegyzet. Majd minden tulajdonából .i-ame y nevét renükívüli híréről kapta. hogy a szentegyház csarnokait még pompázatosabbá teszi.): a 946. Kristó Gyula: Székesfehérvár legkorábbi nevéről. jegyzetben i. színaranyból készült ereklyetartókat helyezett el a szentély használatára. 7 . hogy javaikból csupán tizedet adjanak. 29. A hívek egyháza napról napra gyarapodott. Györffy György (a 89. Györffy György: a 38. jegyzetben i. amit a leghívebben teljesített is. 1078 L. hogy minden tíz falu népe é ítsen magának t~mplomot. 318. Fehérvár nevének (Alba civitas) a magyarázata a legújabb állásfoglalás szerint a 10-11. ln: Farkas Gábor (szerk.[temp/11m} instauravit . hogy az apostoli hagyomány tekintélyének megfelelő oktatásban részesüljenek. másrészt abban. jegyzet. 12. illetve a köböl való anyagában rejlik. és elrendelte az Isten szolgálatát ott teljesítő papok feladatait. fentebb. hogy dicsőítsék Atyátokat. e latin ige jelentése 'megújít. Feltünö a forrás szóhasználata a bazilika építésével kapcsolatban . s anhak körzetébe tartozzék. Legújabban 1. Nem sokkal később másfelé fordult.1 012 4. nehogy fásultságukban elhanyagolják vallásos kötelességeiket. Később főembereinek közbenjárására fontolóra vette. Igába törve pedig üldözőinek zavargását és az ország trónusát békében megszilárdítva a szent vallás mind buzgóbb harcosának bizonyult. 1004.. hanem eltávozván Szent Márto1U1ak ajánlotta fel. ln: Farkas Gábor (szerk. !0 11 Azokat pedig és utódaikat mind a mai. A történeti kutatás a tizedfizetésröl szóló információt tartja általában hitelesnek. s ebben az Úr szava erősítette meg: Világítson a ti világosságotok az embereknek. A dicsőséges Szent Szűz Mária tiszteletére ugyanis templomot emelt Fehérvár városá~__2"0-r. 1016 Utalás István törvényére: II. fejezet. m. Későbbi cmlítésekböl tudjuk.egy részt adományul felajánlott. jegyzetben i. jegyzet. A fenti két mondat világosan egymástól eltérö hagyományt közöl a levert Koppány-lázadók sorsáról. akik Krisztusban jámbor é letet éltek. 1073 L. E kettös jelentés egyes kutatókat annak feltételezésére indított..): a 946. sőt a király életmódjáról hallva nem kevesen a világ más részeiről is hozzája özönlöttek. fentebb. 1072 306 különböző színű gyöngyökkel ékes. hogy a templomnak már volt Géza kori előzménye. fentebb. hogy ott Szent István első vértanú tiszteletére egyházat 1015 L. 273. felépít'. 172. fentebb.

alapítson. 1079 Ami meg is történt. Ezenfelül mást is osztogatott, hogy
abból házakat, falvakat' birtokokat és egyebeket szerezzenek,
ami
,
az egyház szolgáinak kiadásait volt hivatott fedezni. Es amíg csak
élt, évről évre meg-megtoldotta ajándékait és adományait, nehogy
valamiben kiilsö segítségre szoruljanak azok, akik a szentély körül
látják el hivatalukat. Az általa építtetett jeruzsálemi 1080 kolostorban
is megszervezte a szerzetesnők 1 08 1 életét, amei;myiben szükségleteíkföl hasöi'ifo mtézkedésekkel gondoskodott. 0 , valóban boldog
István! Hogy magának örök hajlékot emeljen a mennyben, önmagát
tette az Úr otthonává a földön.
5. Ám alig állította fel békében Isten szent egyházát, s szervezte
meg bevett módon Rómajóváhagyásával, 1082 amikor a besenyőknek
a hittől messzire esett, de értelemnek is híjával lévo, már-már
vadállatian oktalan népe kezdte döntögetni az ország végeit:1083 A
megelőző napokban a király történetesen jó messzire onnét a
vadászatnak hódolt, hogy annyi szorongató gondja után legalább egy
kissé megpihentesse fáradt tagjait. Midőn a nap közepe táján álomra
hajtotta a fejét, Isten akaratából - aki híveivel látom~st sugalmazva
szokta megláttatni és felismertetni az eljövendőt - úgy tűnt neki,
hogy az ország ellenségei teljes valójukban mellette állnak, és ő
beszél velük, sőt rémítésükre ekképpen szól: „Ugyan miért akarjátok hitvány hordátokkal a szent egyház kapuit ostromolni? Miért
1079

L. fentebb, 1007. jegyzet.
L. fentebb, 431. jegyzet.
1081
A nagyobbik legenda és Hartvik férfi- és nem apác~olostorról tud Jeruzsálemben.
1082 L. fentebb, 981. jegyzet.
1m Itt és az alábbiakban a besenyőknek a nagyobbik legend~ban leírt ei_clélyi
betöréséről van szó. L. fentebb,1024. jegyzet.
1080

\

308

jöttetek, hogy a hatalmas pásztor nyáját és aklait pusztítsátok? El
innét, el innét! Fővezéremtöl olyan férfiút, olyan védelmezőt és
vezért kaptam, nevezetesen Mártont, aki nem tűri, hogy mardosástok
az igazak legelőit tépázza." Erre felriadt, és elszánt tekintettel
magához hívatott valakit, akire rábízhatja üzenetét. Előállt az egyik,
de ő csak ennyit mondott: „Te nem tudod teljesíteni követi megbízásomat, jöjjön más, aki bivebbnek bizonyul." Egy másikat vezettek
elé, de azt is ugyanezekkel a szavakkal küldte el. A harmadikként
érkezőnek végre ezt mondta: „Indulj útnak, sietve szaladj, vidd el a
parancsomat, mondd meg a túlsó végeken tartózkodó hadnagyomnak, hogy gondoskodjék magáról, az ütközetre férfiakat
válogasson, s az énrám haddal támadó ellenséges csapatokat
mcgszalassza!" Az meg legott lóra kapott, csak úgy repült oda,
elmondta, amit rá bíztak, és azok pontosan végre ,is hajtották. Már
közeledett az ellen, már körülvette a várfalakat, amikor a hadnagy
és csapata váratlan támadással rajtuk ütött. Akkor a felek kölcsönösen megütköztek. Ezeket felövezte Isten oltalmának ereje,
amazokat lefegyverezték esztelenségük kötelékei. Végezetül
meghátrálva menekülőre fogták, sokan közülük odavesztek, sokan
szolgasorra jutottak. A vérontás befejeztével az, aki a királytól jött,
visszafordult, hogy megvigye a hírt. Amikor a király értesült a csata
kimeneteléről, hálát adott a Mindenhatónak, amiért híveinek az
ellenség felett győzelmet adott. Meggyőződésünk szerint szemernyi
kétség sem férhet hozzá, hogy ~gi kegyelem látogatta meg őt: hogy
az ellenség körül ne vegye, égi szabadítót érdemelt, hogy előtte
járjon, és őrködjék felette. Mert amint hajdanában angyalának
fedezékével szabadította meg Isten fölkentjét, Dávidot a filiszteusok

309

fajtájától, úgy ragadta ki öt is üldözőinek kezéből kivezetve és
rávezetve az üdvösségre. 1084
6. Mivel nevének már az egész világon híre kelt, s az ajkáról
elhangzó ítéleteket is dicsérőleg emlegették mindenütt, a bolgárok
vidékéről felkerekedett 60 (besenyő] férfi (akikről fentebb említést
....__,
tettem), és minden rakományukkal, arannyal meg ezüsttel, mindenféle ékszerekkel gazdagon megrakott szekereiken Pannónia határai
felé igyekeztek. 1085 Ám egy csapat szolga, akiknek lelke bízvást
hajlik a rosszra,1086 a gonoszság tüzétől lángra lobbanva elébük tört,
némelyiket kardélre hányták, s mindenüket elrabolva félholtan
'
'
kifosztva hagyták ott őket. Ezek~a király ítéletére tartogatva azt, ami
történt, és amit elszenvedtek, folytatták megkezdett útjukat, és
egyenesen elébe sietve térdre borultak. Láttukra ennyit kérdezett:
„ Mi az oka bajotoknak?" „Uram - felelték -, mi, a te szolgáid,
minden rossz szándék néll..iil indultunk el, hogy ítéleteid tudományát
meghallgassuk, és a magunkkal hozott pénz akárkik kezének
zsákmánya lett, noha mi semmit nem követtünk el ellenük. Ráadásul
akiket elkaptak, azokat lekaszabolták, és mi is alig menthettük meg
az életünket, hogy idcjöjjünk, és neked jelentést tegyünk." A király
lelkének bölcsessége szerint nem fenyegetőzött sem tekintetével,
sem szavaival, hanem bölcsen fékezve magát - amint írva vagyon - ,

-

-

1084

Vö. 1Sám 17, l ; 2Sám22, 51és 1.
.,b._bgsenyök a 950-970-es évekiöJ kezdte$-el betelepülni Magyarországra,
tchetösségük említése pedig arra utaChogy itt törzsi-nemzetségi elökclökröl lehetett
szó. Kordé Zoltán: A magyarországi besenyők az Árpád-korban. Acta Universitatis
Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica 90 (1990) 5- 8. Az
elbeszélést csak 1050 körüli időkre tekinti hitelesnek Györffy György: a 38.
jegyzetben i. m. 129.
1086
Szövegvariánson alapuló más fordítás szerint: „akiknek a lelke viaszként
(cer e11s) hajlik a bűnre". Így vö. Horatius: Ars Poetica 163.
1085

310

indulatát későbbre tette el,1087 inkább gyorsan elküldetett a hadnagyhoz, aki alatt amazok katonáskodtak, és egy kijelölt napra mind
magához rendelte a besenyők elpusztítására törő férfiakat. Úgy
történt, amint parancsolta, és színe előtt a kihallgatásra megjelentek.
Így szólította meg őket: „Miért hágtátok át Isten rendeléseinek
törvényét, s bírásl<odtatok irgalmat nem ismerve ártatlan emberek
felett? Hisz nem azt kell elveszejteni, aki a törvényt hallgatja, hanem
aki áthágja. 1088 ~t ti cselekedtetek, úgy tesz ma veletek is színem
előtt az Úr." Az ítélet elhangoztával kivezették őket, és szerte az
országban az útkereszteződéseken kettesével felkötve lelték
halálukat. S,kként akarta megértetni, hogy aki az Úr adta igazság
ítéletébe bele nem nyugszik, az b izony így j árhat. A föld lakói pedig
hallották az ítéletet, amelyet a király hozott, és elteltek félelemmel.
7. Nem sokkal ezután betegségbe esett, amely miatt később el is
távozott testéből, és annyiraelhataimásodott rajta a hosszan tartó
beteges gyengeség, hogy már lábra állni sem tudott. A palota négy
főembere látta régóta tartó, súlyos szenvedését, s mivel tévelygő
szívükben még mindig hitetlenség lakozott, igaztalan tervet
kovácsoltak, és lesték az alkalmat, hogyan okozhatnák halálát.
Beesteledett már, cleaházban még nem gyújtottak világot, amikor
cgyikiik a félhomályban vakmerően beosont meztelen kardját
gyilkos céllal köpenye alá rejtve. De alig tette be lábát a király
nyugvóhelyére, a kard - bizonyára égi sugallatra - leesett, és
csörömpölve ért fö ldet. A király nyomban felriadt, és kérdezte, mi
tö rtént, pedig tudta előre, hogy mi az. Az illető megdermedt
kétségbeesésében, beismerte őrült tervét, bánkódott felette, közelebb

1087
1088

Péld 29, 11.
Róm 2, 13.

311

lépett, térdre hullott, átölelte a király lábát, bevallotta, hogy bűnös,
és bocsánatáért esedezett. Ő nem űzte el azt, aki kegyelemet kér, a
gaztettért könnyűszerrel megbocsátott, az meg parancsára leleplezte
árulásának bűntársait. Másnap a király rendeletére felkutatták és
előállították a gyilkosokat, s ő ítéletet mondott felettük. Hogy intő
példát állítson a többiek elé, és megtanulják uraikat a legnagyobb
megbecsüléssel tisztelni, őket látásuktól megfosztotta, bűnös
karjukat levágatta, így akik igaztalanságukban orvul az igaz vér1089
ellen támadtak, azok igaz ítélettel jutottak nyomorúságos életre. 1090
8. Az Úr megtestesülésének 1038. évében, a 6. indikció 1091 idején
Henrik római császársága alatt, uralkodásának 38. esztendejében
halt meg,1092 és Szüz Mária bazilikájában. tcmették_el,, melyet

108 9

Mt 23, 35; 27, 4; 27, 24.
A fenti fejezetet általában az István király ellen 1032 táján elkövetett Vaz\t!.......___ -„
fé le merényletre értelmezik, s ilyen részletes lejegyzését a legenda íratásának
idejében, Kálmán király korában al-'tuális problémákkal (Álmos herceg az uralkodó
eletérc tör) i.!,J.<loliolják. L. pl. Györffy György: a 38. jegyzetben i. m. 376-381.
Inkább a pogánysághoz visszatérni kívánó erök cselekedetének emlékét látja a
merénylet leírásában Váczy Péter: A Vazul-hagyomány középkori kútfóinkben
(Forráskritikai tanulmány). Levéltári Közlemények 18-19 (1940-1941) 311-3 12.
1 1
L. fentebb, 63. jegyzet. ·
1092
lstvá~y halálának (1038) napra pontos dátumát egyedül az Altaichi Év~ön rv ha!D:'.,omán .9Zt.!Ueá~. L. fentebb, 825. jegyzet. A 38. uralkodási év királlyá
koronázásától (1000-1001 fordulójától, 1. alább, 1308. jegyzet) értendő. A magyarországi gyakorlatban szokatlan a császári uralkodási év (annus imperii)
feltüntetése (1. Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől
1241 -ig. Irodalomtörténeti Füzetek. 135. Bp. 1994. 107.), de ez az adat hibás,
hiszen 1038-ban II. Konrád (1. fentebb, 556. jegyzet) állt a Német-római birodalom
élén.
1090

°'

312

költséges munkával építtetett. 1093 Amint egyre-másra múltak az
évek, akár a nép körében elharapózó gonoszság, akár az egyház
valamiféle megoszlása miatt, ez az oly sokat érő kincs a földben
lappangott, s a halandók belátása elől elrejtve egyedül az Úr
szemeinek mutatkozott.1094 Csakhogy felfoghatatlan jósága fel
akarta fedni, mily nagy a jutalma Istennél, ezért ragyogó csodák
sokaságával dicsőítette meg az emberek szemében. És amint István
neki zengett dicsérő éneket a mennyben, úgy ékesítette ő fel a földön
méltóképpen és emlékezetesen egyházának dicshimnuszaival. Mert
miként valamely új világosság fénye, úgy ragyogta be szentsége
körös-körül az egész vidéket, és mint illatos kenet édessége töltötte
be hallgatóinak szívét. Csak úgy özönlöttek a különféle betegségekben szenvedő eriioerek, aKil<]ámborsága gyógyszerének
érintésétől menten meggyógyultak, s ha pusztító sebüktöl kis híján
már elsorvadtak is, erőre kapva tértek haza. A jámbor emlékezetű
László király ült az ország trónján,1095 amikor a szent egyház
vezető i, a püspökök és apátok a csodajelek tanúsága nyomán
szentségére f clfigyelvén közös határozattal háromnapos szigorú
böjtöt hirdettek, és maguk is imádságba merülve várták, hogy az égi
kegyelem népüket meglátogassa. Azután szívüket Istenhez emelve
IO'll Székesfehérváron . L. Kralovánszky Alán: Szent István székesfehérvári sírjának és kultuszhelyének kérdése. ln: Glatz Ferenc- Kardos József(szerk.): a 16.
jegyzetben i. m. 166-172.
1
~ A fenti sorok minden bizonnyal az István halálát követö pogánylázadásokra
és trónharcokra utalnak. Hitelt ad a legenda tudósításának István hazai
hagyományának eltűnéséről, sírhelyének feledésbe merüléséröl Tóth Zoltán: az 523 .
jegyzetben i. m. 19- 22.
IO'IS 1. (Szent) László király (1077- 1095). I.J_szló..k.iráLyt.a-legeoda.n~ail\!lk.(pie
memorieljelöli. Miután ö 1095. július 29-én halt meg (1. Makk Ferenc: in: KMTL.
394.), ez a legenda keletkezésének tenninus post quem-jét is meghatározza.

313

ncvél himnuszok zengő hangjaiban vallották meg, és így vonullak
a1rn a hel)'Te, amely a szentséges testet magába zárta. Amikor sírját
kibontva felnyitották, belőle olyan illatáradat ömÖlt, - aminőt a
körölte állók még sohasem tapasztaltak, s az odasereglett betegek_
mindegyikének meggyógyultak a tagjai. A vakok láttak, a sánták
talpra álltak, a poklosok bőre megtisztult, az inaszakadtak felépültek, s akármely betegség tartotta megszállva őket, mind gyógyulást
nyertek. Fölemelték a felbecsülhetetlen értékű terhet, a mindenható
Istennek nálát adtak, majd ezüstszelencébe h elyezve lepecsételték.1096
Szent István, Pannónia királya életének és cselekedeteinek vége.

1096

IsJván 1083. évi szentté avatását a fentinél jóval részletesebben írja le a
_Hartvik-lege.nda. Forrásunk a tekintetben hitelesebbnek tűnik, hogy a szentté
avatásnál nem említi a pápa közreműködését, s azt kizárólag a magyar uralkodó és
a hazai egyház aktusának állítja be. Gerics József: Szent László uralmának vitás
kérdései a legendában és a krónikában. ln: Gerics József: a 83. jegyzetben i. m.

HARTVIK: SZENTISTVÁN KIRÁLY LEGENDÁJA
A harmadik ·reánk maradt Szent István-életrajz Könyves
Kálmán király (1095- 1116) idején, legvalószínűbben az 1100 körüli években keletkezett, szerzőjének pedig - a talán Németországból Magyarországra került - Hartvik győri püspököt tekintjük. Az bizonyos, hogy e mű elkészítésekor az államalapító
király nagyobbik és kisebbik legendája már készen volt, hiszen a
hartviki mű lényegében ezek összeolvasztása révén jött létre. A
munkát szerzője Kálmán király parancsára készitette el. Az
uralkodói szándékot legjobban a legendaíró püspök önálló
fogalmazatú szövege tükrözhetik vissza, az alábbi részek ezeket
tartalmazzák. Hartvik megkísérelte a pápák által e/vitatott
uralkodói egyházkormányzói jogokat koholt történeteivel Szent
István királyra visszavezetni, valamint a Szentszéktől való
származásukat bebizonyítani. Céljai közé tartozott még az
államalapító uralkodó isteni kiválasztottságának a korábbia!..-nál
erőteljesebb hangsúlyozása, s kísérletet tett a magyar egyházszervezés korai történetének új rekonstrukciójára is. Főbb forrásai
a korábbi István-legendákon kívül egy korai magyar krónikás
alkotás, a Pseudo-lsidorus-joggyűjtemény egyes szövegei s talán
a VII. Gergely-féle reformmozgalommal szemben álló, császárpárti egyháziak irásművei lehettek. Bizonyára ismert külföldi
hagiográfiai munkákat is, művének előszavából pedig klasszikus
műveltségére következtethetünk. A legendaszerző püspök kora
egyik legjobb stílusművészeként méltó tagja volt a Kálmán
környezetében kialakult kulturális elitnek, a történeti és vallási
irodalmat művelő egyháziak körének. A Hartvik-legenda az egész
középkor folyamán (különösen 1201-től) az államalapftó uralkodó
hivatalos életrajzának számított, ennek szövegét használták fel a
liturgiában és a breviáriumok elkészítésénél is. Magyarországon
ezenfelül jogforrás jellege is kimutatható a 14. századtól kezdve.

139- 140.

314

315

Szöveghagyományát két főbb csoportba osztható kilenc kézirat
képviseli.
Mérvadó kiadása: Bartoniek Emma: in: SRH. II. 401- 440. (az
általunk közölt szöveg: 401- 403., 406., 409-410., 411-415.,
415- 417., 417., 418., 425., 427„ 428-429., 430- 440.).
Magyar fordításai: Kurcz Ágnes: in: ÁLI. 34-53.; Biró Bertalan: in: MLG. 49-77.
1. Urának, Kálmánnak, 1097 a legkiválóbb királynak a lelki
hivatalára Isten irgalmából juttatott Hartvik püspök1098 élete majdani
végeztével a boldog üdvösséget kívánja mindörökké.
1097

(Könyves) Kálmán (1095- 1116).
Hartvik (Cartuicus) püspököt a legenda elöszaván kívül még egy, minden
bizonnyal az 1090-es évek végén Győrből Zágrábba (ma Horvátország) került
főpapi szertartáskönyv említi mint a szerkönyv származási helyének főpásztorát
Chartuirgus névalakban (1. Kniewald Károly: Hartwick győri püspök Agenda
Pontificalis-a. Magyar Könyvszemle 65 [1941) 3- 5.). A Hartvik név itáliai formája
Arduin (Arduinus) volt, ilyen elnevezéssel egy győri (loviensis, ami a helyes
laurinensis forma clhallásából keletkezhetett) püspökről mint Kálmán király 1097ben Szicíliába küldött követéröl szól egy ottani, az eseménnyel kortárs történetíró,
Gaufredus Malaterra (CFH. II. 976.). Arduin győri püspökkel egy, napjainkban csak
kivonatból ismert, kétes hitelű 1103. évi ok.levélben is találkozhatunk (DHA. I.
335.). Számosan e - 11-12. század fordulóján élt - Hartvik- Arduin győri
püspökkel azonosítják a legenda szerzőjét. Pauler Gyula: Ki volt Hartvic püspök?
Századok 17 (1883) 803-804. Tóth Zoltán (az 523. jegyzetben i. m. 100- 106.,
114-122.) és Csóka J. Lajos (a 710. jegyzetben i. m. 154-164.) feltevését miszerint a korábban hersfeldi (ma Németország) apátként, majd 1085- 1088 között
császárpárti rnagdeburgi (uo.) érsekként tevékenykedő Hartvik 1090 táján
Magyarországra jött (Csóka szerint később győri püspök lett) - megkérdőjelezi az
a hipotézis, amely szerint a Német Birodalomban tevékenykedő Hartvik 1090 táján
hazájában meghalt. Josef Deér: Der Anspruch der Herrscher <les 12. Jahrhunderts
auf die apostolische Legation. ln: Josef Deér: Byzanz und das abendlandische
1-Ierrschertum. Sigmaringen 1977. 476. A legenda szerzőjének a győri püspökkel
való azonosítása a mü 1100 körüli datálása felé mutat.
1098

316

Uram, dicső királyom! Midőn hozzáfogtam a boldogságos István
király életéről szóló munkámhoz, amelyet királyi rendelkezésetek
reám hatalommal kirótt, csekélyke tehetségem lázadozó oktalansága
miatt jó ideig küszködnöm kellett, kiváltképp mivel a nyelvtudós
szerző, Priscianus, 1099 akit hajdanában velejéig ismertem, messzire
távozott tőlem, s mintha vénségemre valamiféle ködbe burkolózott
volna, elhomályosította előttem arcát. Másrészről viszont, míg
tekintettel a méltóságtok iránti tiszteletemre, kétségek között
hányódtam ingadozó gondolataim miatt, végül felülkerekedett a
~ - -·
habozó elme bizonytalanságán minden erények- ragyogó igazgyöngye, az engedelmesség. Ennek erős segedelmével azután megfogyatkozott önbizahnam munkám megkezdéséhez új erőre kapott
Mivel azonban a bizalomban végrehajtott tett gyakorta vet szalmát
az irigység tüzére, térdre borulva könyörgök győzedelmes felségtek
kiválóságához, hogy kicsiny irományomat a királyi oltalom kezeivel
fogadj átok, nehogy a benne előforduló rossz hangzású kifejezések1100 vagy a kusza szórend szabálytalansága 1101 olvasás közben
megsértse szemeteket. Mert ha netán valamely oda nem illő kis
akadály kerülne elébe, jobb szeretném, ha könyvemet inkább a tüz
'

1099 L. fentebb, 306. jegyzet. Hartvik valószínűleg egy görög szerző Priscianus
által latinra fordított retorikai tankönyvére (Praeexercitamina) gondolt. Mezey
László: a 306. jegyzetben i. m. 107.
1100
Latinul: ma/e sonantium positio dictionum. Priscianus szerint a szórend
(dictionum ordo, itt: positio) segít elsősorban az adott szöveg értelmezésében,
annak rosszul hangzása (male sonans) tehát szórendi tévesztést jelent. Mezey
László: a 306.jegyzetben i. m. 107- 108.
1101
Latinul: confi1si ordinis enomiitas. Priscianust figyelembe véve arra gondolhatunk, hogy e helyen a mondatrészek elrendezéséről van szó, tehát itt esetleges
mondattani hibái miatt kéri Hartvik az olvasó megbocsátását. Mezey László: a 306.
jegyzetben i. m. 108.

317

lüngja emésztené el, semmint hogy egy harmadik, irigységtől sárguló

3 .... Nem hallgathatunk el egy másik részletet sem, amely a

Slemnek kerüljön elébe. Mivel tehát ami jó csak létezik, mind a
Teremtő irgalmából veszi kezdetét, beszédem is az Ö ajándékából
kezdi a következőket zengeni. 1102
Minden kiYáló adomány és minden tökéletes ajándék fentről
szánnazik, a világosság At)jától száll alá. 1103 Ennek az Atyának
kiváló adománya és tökéletes ajándéka pedig mindenki számára
b őséggel terem, hisz senkit meg nem vet, inkább azt akarja, hogy
minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság ismeretére,11 04
~iáradt ezért még a magyarokra is, akik pedig tudvalevőleg a
keresztények ostorai1105 voltak annak idején. Hogy ez miképp és
11)ikor történt, azt íróvesszőnk tiszte által az emlékezetre rábízni
illőnek találtuk.
2. Egyszóval abban az időben, amikor az említett nép Isten
egyházát pusztította, egy bizonyos, szigorúnak és kegyetlennek
ismert fejedelem uralkodott felettük, Géza1106 nevű, a negyedik attól
számítva, aki Paimóniába1107 érkezésük idején a magyarok első
vezére volt. 1108 ...

színről minden kétséget kizárni hivatott, nehogy esetleg kevéssé tűn­
jék hitelesnek a férfi előtt magányában megjelenő, előbb említett Iátomás.1109 Hitvesét,1110 aki már igen közel járt a szüléshez, az isteni
kegyelem a következő jelenéssel kívánta megvigasztalni. A boldogságos leyita, ls_tván első vértanú tűnt fel előtte szerpapi öltözékének
jelvényeivel felékesítve,1111 s ilyenfonnán szólította meg öt:
,,Asszony, bízzál az Úrban! Bizonyos lehetsz benne, hogy fiút fogsz
szülni, akinek e nép fiai között elsőként adatik majd meg a korona
és a királyság.1112

1102

Hartvik mentegetözésére 1. fentebb, 1055. jegyzet.
Jak 1, 17.
11 04
1Tim 2,4.
1105
L. fentebb, 945. jegyzet. Már Szent Ágoston(+ 430) „Isten ostora"-ként
nevezte meg a hanyatló Római Birodalmat pusztító gótokat, a megjelölés hamarosan
Attilára és hunjaira, majd késöbb a velük nyugaton azonosnak vélt 10. századi
kalandozó magyarokra ment át.
1106
L. fentebb, 39. jegyzet.
11 01
L. fentebb, 80. jegyzet.
1108
L. fentebb, 948. és 950. jegyzet. Gézát Hartvik lé1wegeJös_.n kedvezőJlencb­
.!!Ql áJ1rázolj!!, mint a korábbi életrajzok, jóllehet egy újabb megfigyelés szerint a
Gézára alkalmazott „szigorú és kegyetlen" (severus et cn1delis) jelzöpárost már a
1101

\

318

nagyobbik legenda kódexeiben is megtalálhatjuk. Veszprémy László: a 950.
jegyzetben i. m. 107- 108., 107. 35. jegyzet.
1109 A látomást1. a nagyobbik István-legenda 3. fejezetében.
1110
L. fentebb, 232. jegyzet.
1111
Szent István protomártír Lévi törzséböl szánnazott, s az apostolok a jeruzsálemi s-zcgények egyik gondozójává (diakónussá) tették. L. fentebb, 100. jegyzet.
im Felmerült, hogy Hartvik Kálmán király szempontjainak megfel elően írásában a királyi tisztet (rex), valamint a királyi hatalmat, a királyságot (reg1111m) egyértelmüen a korona birtoklásától, a koronázástól tette függövé. Ezt az elvet müvc többi
részében, a korábbi legendákból átvett szakaszokban is következetesen érvényesítette: Gézát sehol sem nevezte királynak, országát pedig királyságnak; tisztségét
fejedelmi pozícióként (dux) határozta meg, országát ennek megfele lően pedig
fejedelemségnek (ducatus); s Istvántól is megtagadta koronázása elött a király
minösítést. Csóka J. Lajos: a 710. jegyzetben i. m. 47-48., 193- 196., 422-423 .;
Kristó G)11la: Legitimitás és idoncitás (Adalékok Árpád-kori eszmetörténctünkhöz).
Századok 108 (1974) 591 - 592.; uö.: az 1042. jegyzetben i. m. 58--59. Más
álláspont szerint Hartvik módosítása forrásai szövegén csupán abban állt, hogy a
nagyobbik legendában az 'ország' értelemben is sze repl ő regnwn szót kizárólag
'királyság' jelentésben alkalmazta. Emellett megfigyelhető, hogy a korábbi életírás
szerint is a felkenés és a koronázás tette királlyá Istvánt, Géza pedig ott is kizárólag
fejedelemként (dux, princeps) szerepel. Gcrics József: Krónikáink és a Szent Lászlólegenda sWvegkapcsolatai. ln: Gerics József: a 83.jegyzetben i. m. 203- 206.

319

Add neki az én nevemet!" 1113 Az asszony ámuldozva válaszolta: „Ki
vagy;-uram?-Vagy mely néven szólítanak téged?" Mire az ennyit
mondott: „ István első vértanú vagyok, aki elsőként szenvedett
vértanúhalált Krisztus nevéért." És e szavakkal eltűnt. 1114 „.
6 .... Mivel pedig Pannónia Szent Márton püspök születésével
dicsekedhet, 1115 kinek érdemei 7mint mondottuk - segítették a
Krisztushoz hű férfiút11 16 az ellenség felett aratott győzelmébcn, 11 1 7
ő azok dolgaiból önnön hasznára semmit meg nem tartott, hanem az
Isten kedveltjcivel tanácsot tartván a szent föpap földje melletti,
Szent Hegynek mondott területen111 8 - ahol Szent Márton, amikor
még Pannóniában élt, irnádkozóhelyet jelölt ki magának - az ő
nevére l!!_onostor_építésébe kezdett. Birtokokkal, jövedelmekkel és
·minden szükséges jóval gazdagította, és a segítségével leigázottaktól tizedet szedve a püspökségekhez tette hasonlatossá, oly
szigorú tized beszolgáltatását róva ki rájuk minden javukból, hogy

1
m István keresztnevének megválasztása minden bizonnyal kapcsolatban áll
ama ténn~?tl::es-évek·elején-meginduló térítést-kezdetben a Sze nt István
Q_rotomártírnak szentelt passaui (1. fentebb, 36. jegyzet) egyházmegye irányítol1a',
~C:-1\Zélsö -vériánú ·ultuszának magyarországi terjedésére 1. Györffy
György: a38.jegyzetben i. m. 74.
1114
Hartvik e bövíbnénye ~arolt víziój~ról bibliai mintákat (Mária látomása Máté
és Lukács cvangéliumaiban) követ, de talán a hazai történetírói alkotásokban
olvasható, a turulmondát elbeszélő „Emese álma"-történet is hathatott a legendára.
L. még fentebb, 953. jegyzetet.
1115
L . fentebb, 984. jegyzet.
1116
Vajk-István nagyfejedelem (997-1000).
1117
Itt Koppány (1. alább, 1295. jegyzet) lázadásáról (997) van szó.
rns L. fentebb, 986. jegyzet.

320

ha valamelyikiiknek történetesen tíz gyerrneke született, tizedik
magzatát Szent Márton kolostorába kellett adnia.1119
8. „ . Ezt követőleg_ a megyéket tíz püspökségbe osztotta be, és
az esztergomi 1120 egyházat tette a többiek metropolitai székévé és
tanítójává. Miután pedig az előrelátó vezér1121 megismerte az
említett Aszkrik11 22 vallásosságát, a főpapi méltóság süvegével
felékesítve kánoni választás alapján őt magasztalta fel, s a
kalocsai1123 püspökség méltóságát néki juttatta.
9. Az atyja halálát követő negyedik év során azután az isteni
kegyelem figyelmeztetése szerint ezt az f,.szkrik.föpapot, akit más
néven Anasztáznak 1124 is mondtak, e~üldötte a szent apostolok
küszöbéhez,' 125 hogy eszközölje ki Szent Péternek, az apostolok

1119

A gyermcktizeQ.létét elfogadó álláspont egy 13. századi okleveles adattal,
valamint curóPaf'párhuzamokkal érvel (1. pl. Györffy György: a 38. jegyzetben i. m.
181.), a tagadó viszont a 14. századi krónikakompozíció 64. fejezetében olvasható
liberi 'szabadok' s nem 'gyermekek' értelmezése mellett kardoskodik, s az el őbbiek
tizedadására gondol (1. pl. Mályusz-Kristó 248.).
1120
L. fentebb, 1057. jegyzet.
mi L. fentebb, 1116. jegyzel.
1122
L. fentebb, 228. jegyzet.
im Ma város Bács-Kiskun megyében.
1124
L. fentebb, 534. jegyzet. Ha Hartvik - csak itt olvasható - identifikációját
nem is fogadjuk el, egy 1007. évi frankfurti adat, valamint Regensburgi Arnold
műve mindenképpen bizonyítják egy magyarországi Anasztáz érsek létezését az
1007- 1030 közötti idöszakban, míg a pannonhalmi monostor kiváltságlevele és a
nagyobbik Gellért-legenda egy, az első ezredforduló környékén hazánkban élt
Anasztáz nevű bencés apát meglétét valószínűsítik. E két Anasztázt általában egy
személynek tekinti a kutatás.
m s Szent Péter és Pál apostolok sírjához Rómába (1. fentebb, 12. jegyzet),
tágabb értelemben a Szentszékhez.

321

98 1. DHA. 1129 A P iast-házbeli I. 31 7. kívánságuk szerint. hogy őt illeti az a királyi pompával együtt életének érdemeiért. A levélben II. 322 kapjon. és így szólította meg: „Tudd meg. míg a legenda maior a 997-töl számított 5. Orbán pápának ( 1088-1099) Kálmán királyhoz 1096. hogy ettől a megbecsüléstől támogatva még rendíthetetlenebbé szilárdíthassa.). 1000 táján 1. július 27-én írt levele (DHA. Istvánt ékesíti gazdagon ezzel a földi koronával.hibát ejt. hogy kik az övéi. amit Isten kegyelméből megkezdett. s hogy az esztergomi egyházat aláírásának tekintélyével metropolitai székké szentelje. Latinul: indicans ew11 dign11111fore tali honore el dig11itate. 1127 Ezenfelül méltóz.152. amelyet csináltattál. évben (azaz 1001 -ben) már a -pápai közreműködés nélkül lefolyt . május 25-ig volt a lengyelek fejedelme. a többi püspökséget pedig áldásával megszilárdítsa.iildötte. Ezért legyen rá gondod. 1118 Hartvik alaposan átalakította a nagyobbik le~nda vonatkozó részletét.1003). Hartvik a koronázásnál nem adja meg a Géza halálától számított évek számát. év folyamán (azaz 1000-ben) elküldi István követeként a pápához koronáért és a püspökségek alapításának jóváhagyásáért. 3 17. (Szent) László uralkodásának végén a császárpárti ill. jegyzet. fentebb. Hartvik itt kezdődő koronaküldés-történetében tehát már itt komoly . Minderről 1. Szilveszter néven (999. aki 1130 ApCsel 1. 23. (Vitéz) Boleslaw volt a lengyel fejedelem (1. hogy inkább úgy döntött: választottját. amelyeket Szent István kiérdemelt a pápaságtól. amikor az azt megelőző éjszakán a pápa elé állott látomásában az Úr h. 1130 Nem csoda hát.kkelmegerősíteni.fejedelmének utódától11 26 bőséges áldását a kereszténység Pannónia vidékein sarjadt új hajtására. és má( el is készíttette a remek mívü koronát. 22. és vezérük számára tőled királyi koronát követelnek apostoli áldásod kegyelmével együtt. melyet számára áldásával és királyi pompával egyetemben szándékozott elküldeni. hogy őt apostoli áldásával támogassa. 1131 323 . habozás nélkül az ő vezérüknek ajándékozd! Mert tudnod kell. fentebb. A levél szö vegszerű hatása egyébként a legenda más helyén is kimutatható.143.i:nek megtett Aszkrik-As(e)nk-Anasztázt alreZ!l halálát (997) követő 4. s vele töltötte ki az apostolok számát. I. Orbán mindazt a tisztséget és méltóságot (q11icq11id honoris. 1127 L. hogy méltó !eszen az ily nagy tisztségre és méltóságra• 131 az. hisz majdan még gazdagabban készült őt feldíszíteni az örökké megmaradóval. Az e helyen kalocsai pfupöl'. jegyzetben i.1128 Történetesen ugyanebben az időben fogadta el övéivel együtt Mieszko.18.24. aki 1000-ben a francia származású Gerbert volt II. mnclyben a gregoriánus felfogású egyházfó saját pártjára kívánta vonni az I. hogy a koronát. Kelemen ellen pápához (1080.koronázásról ad hírt. L 17. hogy a holnapi napon. s előkészltett'é11 atöi'tCn"éfi'körülménye ·et ~ápai koronaküldés és egyházszervezési fCTnatalfffiiZásáltala koholttörténelének elb~ez. m. A pápa rábólintott kérésére.-a lengyelek vezére1129 is a keresztény hitet.26. hiszen az istváni koronakérés idején. Hartvik elbeszé lésének e részletére szövegszerűen is hatással volt II." A látomás tartalmának megfelelően a következő nap kijelölt ' órájában meg is érkezett a p ápához Aszkrik föpap. jegyzet). a nap első rórájában ismeretlen nép 'követei érkeznek hozzád. 142.1100) l\Satlakozó Magyar Királyságot. M inderre újabban 1..3 18. és a királyi fejékkel megkoronázza. jegyzetben i. Kitűzték hát a napot. q11icq11id dignitatis) megígérte hozzá való hűsége esetén Kálmánnak. aki a reá kirótt feladatot okosan látta el. hiszen amikor az apostolok kettőt választottak ki. 151. tassék ötmagát a kirá\Y-i fejé. amelyen a már elkészített koronát a lengyelek fentnevezett vezérének el kellett volna küldeni. Györffy György: a 38. Gerics József: az 1096.időrendi . hogy köriik:ben helyet 1126 A pápához. m. Mieszko 960 körüli idő p onttó l 992. és a római szék főpaQjához követeket menesztv~ _azt kérte tőle. a szent vezér tetteit rendre elmesélte.. ő Mátyást részesítette előnyben. s az Apostoli Széktől a már említett jelvényeket kérelmezte elárulva azt is. Csakhogy tudja az Úr.

m.isítványokra támaszkodott. Kelemen ellenpápa (!. Merseburgi Thietmar krónikájában az Istvánnak való koronaküldésnél nagy hangsúllyal említett császár szereplését. az 589. Mályusz. (Nagy Szent) Gergely pápa (590-604) az említett nép királyához írott levelének a hatása. 180-188. amire 'ii kérés vonatkozott. 1098. 181-1 84. Hartv. évi toledói (l. m. amit csak kért. a téótői.be (minderre l. 1135 Latinul: ufroque iure. Ince pápa (1198. 1131. 57. magával hozva azt. jegyzetben i. 183. fentebb. m. Gerics József: a 319.. éppen az Istvánnal kortárs." Aszkrik főpap ekképpen mindent elért. 185. Gerics József: a 319. 981. 197 „ 200-201. Josef Deér: az 1098. A „mindkét jogon" való egyházigazgatás elméletét és terminológiáját a legendaíró antigregoriánus vitairatokban (mint a 11. a magyar uralkodó pedig országában a császárhoz hasonló szerepet töltött . század végén élt Ferrarai Wido munkája) találta meg. kimutatvii. A meghatározás a lelki (isteni) és az evilági j o~ok együttes _gyakorlására utal.) eredeztetik. a jeles jogtudós 1201-ben felismerte az életrajz e részletének valódi. Gerics József: a 319. hithirdetői szerep hangsúlyozása pedig a pogányokhoz küldött legátusokkal (legatus ad gentes) állította Istvánt párhuzamba. Azonfelül még egy keresztet is küldött a királynak. jegyzet) zsinat Rekkared királyt dicsőítő akklamációjának a szövegszerű hatását láthatj uk. Gerics József: a 3 19. 317. jegyzetben i. ill. jegyzet. 1134 Ezért az ő rendelésére bízzuk az egyházaknak és népeiknek igazgatását mindkét jog1135 un Az apostoli előviteli kereszt (cnoc anteferenda regi) talán a 11. jegyzetben i. alább. 185. jegyzet) érsekség 962. a Karoling uralkodók és a német királyok állítólagos egyházak feletti j ogait taglaló ham." ' ő viszont méltán apostola Krisztusnak. rn. fentebb. Hartvik elbeszélésének hitelességét alapvetően az a tény kérd őjelezi meg. aki ezzel a császárrá avatást és az istváni koronázást kívánta párhuzamba állítani. hogy a 11. jegyzet) élő ill. m. és boldog~n tért vissza <?tthonába. amiért a vállalt utat végigjárta. végső soron az volt. század végén általánosan elismert Pseudo-Isidorus-féle jogi kollekció (l. 439-480. l. 1136.Kristó 477.186.uralkodói egyházkormány-Lói jogosítványok birtokába juttatta. amelyet apostoli küldetésének jelképe gyanánt előtte kellett hordozni 1132 és hozzátette· Én magam apostoli 1133 vagyok ' . q. fentebb. a Szentszék érdekeit sértő jelentését. 5. Gerics József: a 319. Augustinus Theiner: Vetera monumenta Slavorum merid ionalium historia illustrantia. A legendaszerző egyszersmind annak kimutatására is törekedett. s 324 alapján.K a fiktít pápai sz{izattal Szent Istváll_t az éppen a Kálmán korában a VII. 101 jegyzet). m.P nagy örömébenjószándékúlag engedélyezett mindent. Istvánt azonban már a nagyobbik legenda is apostolnak nevezi (!. 852. Hartvik. a 11 .jegyzetben i. hiszen általa Krisztus magának ily nagy népet térített meg. A lengyel vonatkozású értesüléseket egyesek Damiáni Szent P éter (+ l 072) Szent Romuald-életrajzának I.). Gergely nyomdokain halado pápaság által el vitatott . 1133 Az „apostoli" cím egy reimsi (ma Franciaország) zsinat döntése alapján 1049-től kizárólag a pápát illette meg. SS. század eleji helyzethez képest egészen más pápai szerepfelfogás 1 325 . A legenda vonatkozó helyén kimutatható még a 11. század eleji reforrnpápaság által elvitatott uralkodói egyh ázfői jogosítványokat Kálmán király számára „történelmi jogcímen". fentebb. hogy elhallgatja az eseményekkel kortárs kútfüben. Mindezek hallatára a római föp. A keresztnek a pápai követi mivolttal való kapcsolatára 1. amint az isteni kegyelem néki értésére adja. jegyzet) egyik nyugati gót vonatkozású szövegének. Wien 1966. egy szintre hozni.-hogy a fonti elbeszélés célja. fentebb. fentebb. jegyzetben i. 53. 1134 Itt a Pseudo-Isidorus-gyüjtemény egyik gót érdekeltségű szövegének.iól név szerint nem is ismert egyházfő útján biztosítsa. jegyzet) környezetében keletkezett. jegyzetben i. s hatalmával a hitetlenek sokaságát térítette meg az Úrhoz. 1136 ~pá(lai_koronak.. Romae 1863. m. század végi. jegyzet) sikertelen pápai koronakérési akciójáról tudósító ré szl ete iből (MGH. Az apostoli el őviteli kereszt szerepeltetése a magyar királyt pápai követekkel (apostoli legátusokkal) helyezte egy szintre. 3-99. valamint a Ravennában (1. amely szerint csak 1076ból.üld_és_hagyományát egyedül reánk hagyományozó kútfő részletet a kritikai történetírás fokozatosan=fosztotta meg Melességeiöl. században keletkezett száli császári koronázási szertartásrend hatására kerult Hartvik tollára.186. 12. IV.'1. Hartvik a fenti história koholásánál az előző jegyzetekben említett forrásoko n kívül talán még a magdeburgi (1.!. Josef Deér: D ie Heilige Krone U ngarns.1216). Tóth Zoltán: az 523. A legendarészlet hitelét döntő mértékben lerontja még az a megfigyelés is. 1136 csak annak elhagyásával engedélyezte a Hartvik-legenda szövegét szertartási o lvasmányként a kalocsai érseki tartomány részére. fentebb. jegyzetben i. évi pápai alapítólevelére. (Vitéz) Boleslaw (1. miszerint a Magyar K irályság már megszületésekor független volt a Német-római Birodalomtól. I. e helyet Hartvik is átemelte saját munkájába.Isten segedelmével a pogányokat garmadával igázta le..

W)l tud. fentebb. jegyzetben i. hogy a legcndaíróval azonosítható győri püspök (1. akiket fiává fogad. hogy mindenkit megnyerjen. az ispánok és a nép illő dicsőítésének kíséretében Istvánt. és élükre minden esetben alkalmas elöljárót helyezett . jegyzetben i. alább. jegyzet. A pápa által küldött . 1098. Ezenfelül amíg csak élt. Mivel tehát életének érdemeiért őt a föpapi tisztségre méltónak ítélte_. 31.). Maga a király pedig az újkeletű üs ökségeket (magát az érsekséget és valamennyi püspöki egyházat egyaránt) . fentebb. majd a királyi méltóság fejékével szerencsésen megkoronázták. [István] a római pápa egyetértése mellett a már többször emlegetett Aszkrik kalo~sai püspököt tette meg helyettesévé. az istentiszteletnél használatos kellékekkel. Ezt a tiszteletreméltó király csodás szeretettel kezdte kedvelni. edényekkel és egyéb.. Midőn a korona és a kereszt társaságában megérkezett az apostoli áldást tartalmazó levél. bizonytalan létezésü .iilső segítségre szoruljanak azok.türelmét kipróbálandó . jegyzet.az apátságokkal €!gyetemben királyi módra felruházta birtokokkal és udvarházakkal. Makk Ferenc: a 16. m. Három esztendő leforgásával azután Sebestyén Isten irgalmából visszanyerte látását. a kanonokok1141 szolgálatát pedig Krisztus és az egyház tanúsága nyomán a püspökök gondoskodására bízta. és Isten szolgálatában j ámborul vallásos. 1143 L. fe ntebb. lKor 9. az ébereket szeretetébe fogadta. nehogy valamiben h. A fiktív apostoli legáció hartviki gondolatának eredetét több kutató abban jelölte meg. 1144 Zsid 12. 439-480. 188. vagyis az apostol szavaival mindenkinek mindene lett. 22.erősen vitatható . amely Sebestyént nem tekinti történeti szereplőnek. hol személyesen gondos figyelemmel kísérve ellenőriz­ te.csup1'ilalegendákból ismert. 1144 az említett Sebestyént .álláspont is. Sebestyén1143 nevezetű. 111. jegyzet. Deér József: az 1098. 1137 és 989. 6. 990. 1139 Hogy milyen életvitelű és ítélőképességű férfiú volt ő a királyi méltóság jelvényének1 140 elnyerése után. Csóka J. jegyzet) 1097-ben éppen az 1098-ban hosszas tárgyalások után apostoli vicelcgátusi tisztséget elnyert normann nagygróföál volt követségben. 1137 a föpapok és a papság.fiM az áldást tartalmazó lexé. Volt egy szerzetes. m. 1138 L. 1142 11. Lajos: a 7 10.. szolgacsaládokkal és j övedelmekkel.l 0. j egyzetben i.miután külön-külön kijelölte te1jedelmes egyházmegyéiket. fentebb. 12. hogy az cgyhbfü önállóan lépett fel egy fejedelem királlyá tétele érdekében (erre l. és alább. Van olyan .oklevelekre l. S hogy a hitben még oly fiatal nyáj a pásztor vezetése nélkül a megkezdett igaz ösvényről le ne térjen. fentebb. akiről úgy hírlett. afelől nem hagy kétséget a püspökökkel és Magyarország föembereivel közösen hozott törvénye. és 1141 L. a lankadókat megfeddte. akik a szentély körül időszakából van adatunk arra. 1139 L. fentebb. 164. és 226. példás életű. 1138 az Isten kedveltjét királlyá kenték fel a krizma kenetével.egy időre megfosztotta testi szemeinek látásától.J. évről évre meg-megtoldotta ajándékait és adományait. hiszen minél jámborabb volt valaki. 981. jegyzetben i. 1142 327 . 1537. m. jegyzet. az esztergomi érsekség élére vezetőül állította. m. 1140 326 látják el hivatalukat. 99 1. jegyzet. Csakhogy mivel Isten megostorozza mindazokat. 78. Bogyay Tamás: a 319. Péld 3 . 1308. jegyzel.189. A szerzetesek életét és mindennapjait hol mások által.. annál kedvesebb az ő szemében.. L. A~QJ. valamint szükségleteik szerint bőségesen feldíszítette keresztekkel.

század elején közvetlenUI Esztergom alá tartozott. Ez a főpapi jelvény pedig ép~en az egyháztartománnyal rendelkező érsekek hatalmát szimbolizálta a 8.. E nnek ellentmond Hartvik fenti híradása. uő. magában a királyi székvárosban. ~zkrik pedig érseki palásttal tért vissza Kalocsára. Századok 131 (1997) 11 93-1 194. A fehérvári Szüz Mária-prépostság a 12.-Erre l. 328 és hatalmas. 442-444. Ugyanakkor a 11 ..9. hogy semmiféle lizedet ne tartozzanak adni egyik püspöknek sem.: az 1042. hiszen ókeresztény történeti munkák alapján kora középkori kánonjogi gyűj temények is tartalmaztak rendelkezéseket beteg főpásztorok más püspökök által történt h elyettesítésérő l (1. században alakult ki Kalocsa érsekének metropolitai joghatósága. akit a király a testvérek és a prépost egyetértésével erre felszólított.•• 1147 L. felettébb szépséges lcmplomot a király saját kápolnájának tekintette. Elképzelhető. Hogy az itt élő testvérek mindamellett ne távolodjanak el a regula rendszabályaitól. Egy újabb állásfoglalás szerint csak a 12. majd az egyháztartornányi székhellyé váló Kalocsára tért vissza érsekként. saját egyházába. Aszkrik-As(e)rik(·Anasztáz) kalocsai püspök 1002/ 1003 ?-1005/1006? táján segíthette Sebestyént. 1145 12 . S hogy a védelmében rejlő irgalmat minél inkább elnyerhesse.. század fordulójától kezdve. csodálatos művű bazilika1147 építtetésébe fogott. autokefál érsekség volt. végül pedig . Érszegi Géza: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól.tc. jegyzetben i. A bűnbocsánat és kTizmaszentelés napján pedig bármelyik püspököt bízta meg az ott jelen lévő király. hogy misét mondjon. az érseki egyetemes zsinaton ők is kötelesek voltak megjelenni. Ezenfelül ugyanezen egyház népének oly fokú szabadságot juttatott. 12. fentebb. amely h'a ngsúllyal említi a Kalocsára visszatérő Aszkrik-As(e)rik érseki palástját (pa lliumát). század elejéig. 35. padozatát pedig márványlapokkal rakta ki..85. s olyan szabadságot adományozott neki.. York metropolitai székéhez sem tartoztak kezdetben tartománybeli egyházmegyék. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 3 (1991) 77„ 84. m. Utóbb a prépostság közvetlenUI a Szentszék védelme alá helyezett (exempt) egyházzá vált. ln: Farkas Gábor 329 . a kora középkori Angliából szánnazó adattal semlegesíthetjük: ti.Sebestyén halála után. talán már 1007-ben Esztergom s így a magyar egyház vezető főpapja lett. ugyanazon mindenkor s:-. de hivatalosan István halála miatt már ki nem adott alapítólevél rendelkezéseit fogla lta össze.~Eeh~mak 1146 mondanak. Ezt az említett. 273. az a bűnösöket e helyt feloldozhatta és a krizmát megszentelhette. Thoroczkay Gábor: Árpád előtt és után (ismertetés). 59-QO. fentebb. melyet. ha másutt nem is. vagy püspöki feladatainak bármelyikét ellássa. Azt a helytálló megfigyelést.clicsősé~s nevére nevezetes !IZ apostolok 1145 Hartvik a kalocsai érsekség kialakulására egyik felfogás szerint a fenti „átlátszó mesével"-kísérelt meg választ adni. analógiás módon egy. 1146 L.:űz. vagy küldte oda távolléte esetén.. m. csakis a prépost meg a testvérek számára végezzenek szolgálatokat az ő rendelkezése szerint. egyháztartománnyal nem bíró. H. hogy a legenda e helyen az államalapító király korában összeállított. században kerülnek elő a Kalocsának alárendelt püspökségek. a szcnlé ly falát domborművekkel díszítette. jegyzet. század eleji uralkodók egyházfői jogosítványaival nehezen fér össze a leírásban Hartvik által kétszer is említett pápai rendelkezés.utódának tanácsára székébe visszahelyezték. s Kalocsa kezdetben a bizánci egyházban és az itáliai hierarchiában megfigyelhető. A király távollétében viszont a prépost és a testvérek beleegyezése nélkül egyik püspök sem formálhatott jogot magának arra. u4s A fehérvári prépostság legkorábbi kiváltságai kapcsán felmerült. 1148 .). hogy az egyház dogmájának tanításában elmerüljenek. Ha pedig a király történetesen épp ott tartózkodott a szentmise ünneplésének idején. jóváhagyás. jegyzetben i. ún. Gerd Tellenbach: The Church in Western Europe from the Tenth to the Early Twelfth Century.11 0. de lényegében oda is csak dogmatikai kérdések tekintetében. s végső soron Esztergomból eredeztette a második magyar érsekség vezetőjének tisztségét. Koszta László: a 981. jegyzetben i.. Kristó Gyula: a 89. jegyzet. Wasserschleben: Die irische Kanonensammlung. 109. hogy fölötte egyik püspök se gyakorolhasson semmiféle hatalmat. hogy a fenti elbeszélés többé-kevésbé a valóságot tükrözi. Koszta László: Adalékok az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonyához a XID. csakis az a püspök végezhette a szertartást. Cambridge 1993 . miszerint csak a 12.. Giessen 1874. m. l 004.

esztendejében mulandó életét a mennyeire cserélve a mennyország lakóinak társául szegődött. az angyalok számára volt láthatatlanul is ismeretes. fentebb. egy éjszaka~ mivel az Isten temploma messze állott. hogy Istent könyörgéseiben segítségül hívja kérve. az idegeneknek senki nem mert kellemetlenséget okozni.): a 946. megtiltva. tehát itt egy krisztianizált tqpgsz szereplését figyelhetjük meg. 1150 Itt az a felfogás tükrözödik. és szívének belső szobájába vonult.. s így mindeneknek oly szabad bejárása legyen oda. Jóllehet mindez egyedül aimak. s könnyeket ontva azon fáradozott. ami az idegenek és jövevények magyarországi megbecsülését bizonyítja a 11 . népes és előkelő kíséretével együtt sátrat verve egy tágas sík mezőn telepedett le.xcmplumainak antik vonatkozásai.ó időt tÖltött így a könyörgéssel.és törvényalkotó Szent István. S miután lelki vágyától vezérelve gyakorta cselekedett így buzgó kötelességtudással.. jegyzet. ajkai puszta mozgatásával.11 50 19. hogy nappali óráit beszélgetések és tanácskozások közepette kellett töltenie. hogy a víziót Hartvik innen vehette át (l. 115. 1149 18 . Imre halálával kapcsolatos látomás Caesareai Eusebios 4 . Így is történt. pl. majd mindaddig a levegőben lebegett. majd királyhoz illő ajándékokkal halmozta el. m . senki egy u_üal se merészelje bántani vagy zaklatni. ill. Már j. az örök királynak szolgái. 1153 Az. Válogatott tanulmányok. s így az Úr megtestesülésének 1031. Hihetőleg az igazság szeretetétől vezérelve tette ezt. mit is lütott. Irodalomtörténeti Közlemények 94 (1990) 425-429. Mert amíg ő élt. valamint patrónusának. míg Isten embere felocsúdva a szemlélődésből lelkét az imádságtól el nem oldozta. században.142. Ilyen és ehhez hasonló oktatásban részesült tehát a kiváló if]ú. mégis egy felettébb egyszerű és tiszta lelkű férfiú előtt. láthatólag is megnyilvánult. 330 Szent Imre. az éjszaka csendjében a virrasztásnak meg az imádságnak szentelte és a szemlélődésre adta magát.. 59-61.jegyzet. s vele titkának tudói. Maga az imádkozás közbeni felemelkedés (ascensio) motívuma már több ókori kultúra írá sműveiben megjelent. Gcrics József Az állam. hogy bárki érkezzék is.. Szűz Máriának a magyarországi állami ideológiában betöltött helye méltán vethetö össze a franciaországi Saint Denis-apátság privilégiumaival s annak védöszentje.1151 akin engedelmeskednie kellett az örök rendelésnek mehnek ' alá van vetve minden. A fehérvári bazilika kiváltságai. jegyzetben i. amikor kéréseit meghallgatandó köréje sereglettek urának. fentebb. ahol térdet hajtva. A Szentlélek közölte a királlyal. 1153 Minthogy --- .17. s a. ő felserkent fekhelyéről. hogy ez az ember titkának tudója. és 1151 (szerk. m. hogy az ő életében bárki előtt is beszéljen minderről. 1996. L. sóhajok és könnyek között zörgetett az örök irgalom kapuján. Ugyanez a boldogságos király. hogy a többiek szívébe félelmet ültessen.. ln: Gerics József: a 83. ki akkor talán épp hasonló munkában volt. 715. Kristó Gyula: Magyar öntudat és idegenellenesség az Árpád-kori Magyarországon. 352. századi egyházatyához kapcsolt bövebb leírása megtalálható a Szent Imre-legendában. ln: Borzsák István: Dragma.. Bp. Amikor a többieket már elnyomta az álom. aki már a megtörténte előtt ismer mindent.353. hiszen az volt a szándéka. Míg korábban úgy vélték. hogy az imádság képes felemelni az embert a földröl. akit úgy elfoglaltak a királyi intézkedések gondjai. hogy országát minden idegen előtt nyitva álló menedékké tegye. m 2 Még elköltözésének órájában kinyilatkoztatást kapott egy szent életű görög püspök arról. Szent Dénes vértanú ottani szerepével.) 1149 A fenti csodás j elenség eredete abban a hiedelemben rejlik.12. Borzsák István: Temesvári Pelbárt Laskai Osvát . ezért ő először nyájas szavakkal tudakolta. 717.fölötte kifeszített sátor egyszerre felemelkedett a földről. hogy az igaz bíró méltányossága törvényszéki ítéleteire nap nap után irgalmasan leereszkedjék. hogy~ herceg lelkét az angyalok vitték a mennyei palotába. L. jegyzetben i. Horváth János: a 1152 331 .

összehívta a püspököket meg udvarának Krisztus nevét dicsőítő főembereit. Végre Isten irgalmából méltónak találtatván a százszoros jutalom díjára. szeressék az igazságot. Acta Historica 11 (1962) 32. 1042. Jeles ünnep közeledett akkor éppen. Az Istenszülőt „megújító"-nak (reparatrix) nevező fc. Csóka (uo. de az a siránkozás később örökös vigasságra fordult a majdan születendő és az akkor élő emberek számára egyaránt. sóhajok és könnyek között próbálta kieszközölni.ö röm támadt. külön fohászokkal könyörgött érte. és így kiáltott fel: „Mennyországnak királynéja. 1154 Azután atyailag intette őket. 1001. 1038. jegyzet. 44. s tőlük végső búcsút véve lelkem a te kezedbe ajánlon1.) szerint a történet forrása is megjelölhető I. Mária. Beköszöntött hát ez a boldog nap. 1034. amely az államalapító Szűz­ anya-tiszteletét . Ott állott körben a papság meg a püspök alyák.34.. aki Koppány leverésénél forrásaival ellentétben nem említi Mária segítségét . 1037. Jézus Krisztus testéből és véréből vett útravalóval frissítette fel. 22. mindenekelőtt pedig nyújtsanak védelmet a kereszténység friss ültetvényének. 1155 L. ' 332 szüi Mária mennybevételének angyalok és emberek által egyaránt 333 . s szolgák hada mellett az ispánok vezérkara. Lajos: a 71 O. hogy az örök. az országot fóembereivel és népével együtt. fentebb. ez utolsó könyörgésemben a te oltalmadra bízom a szentegyházat püspökeivel és papjaival.215. 1994. Tóth Sarolta: Magyar és lengyel Imre-legendák. az angyalok közt nagy . szent lelkét a mi Urunk. 185-186. Csóka J.. mikor már nem volt kétsége közelgő elköltözése felől. fentebb. 1157 L. de kiváltképp a főurak. m. Draskóczy István. Ezek közül l 038 a helyes. amely Orseolo Péternek István király utódává való kijelöléséről tudósít. hogy őrizzék meg az igaz hitet.I' 23. 101. 1157 s mivel úgy sejtette.. 214. 1155 melyet elnyertek. s a szeretetet 1 gyakorolják is. mely az ő halála révén majdan még boldogabbá lesz. vagyis Fehérvárra vitték s· mivel a Boldogságos Szűz tiszteletére általa emelt templomot még 953. jegyzetben i. 431 . »l I 56 megült napja. 1156 L. jegyzet. Acta Universitatis Szegediensis. hogy nagyobb irgalmat remélhet. Ünnepi tanulmányok a 60. az alázatosságban éberen buzgólkodjanak. ln: Scripta manent. Bp.). Szerk. ~okonainak körében hangos siránkozás. ahol az Istennek oly kedves király feküdt középen. 182-185.:lfogás annak a „megváltás művében való részvételére utal".csak uralkodásának utolsó éveiben tartja meghatározónak. jegyzet. ha ennek örömében távozik testéből. életévét betöltött Gerics József professzor tiszteletére. 1000. Érszegi Géza: Ég és fö ld királynője. akik között ott sóhajtozott keservesen ~agára maradt édesapa . fentebb. Van olyan nézet is. dicső megújítója a világnak. SRH. 1154 Feltűnő. jegyzet.. kedveljék a mennyei szeretet kötelékeit. illetve 1308. ugyanazon mindenkor pedig szentségének érdemeiért valamennyi ember a legnagyobb szeretettel volt iránta. E szavai után karját és tekintetét a csillagok felé emelte. m. 39-40. II. (Nagy Szent) Gergely pápa Szent Benedek-életrajzában. Temetési szertartására seregestül érkeztek Pannónia valamennyi vidékéről. Testét a királyi székhelyre. 1158 A Hartvik-legenda szövegét őrző kilenc kéziratban összesen öt évszám szerepel SzentJstván halálának dátumaként: 1033.éppen Hartvik híradásaira támaszkodva. a láztól leverten. és mindenekelőtt királyi címének leendő v~lőjéről tá_Tgyalt velük. s azt az Úr megtestesülésének 103 3. jegyzetben i. 153.. hogy Hartvik hallgatással mellőzi a nagyobbik legenda azon mondatát. mély gyászba borult mindenki. esztendejében1158 a mindenkor szűz és a szent angyalok kezébe átadta. mennyei boldogság nyugalmába kísérjék. újabban fordítva képzelik el a két legenda keletkezési sorrendjét. Miután a lelki kenet szentségét felvette.

138-140.alig-alig.. és a porba térni kényszerült. m. Sűrűn hallották az éjszakában többen is az angyalok énekének hangjait. akit csodálatosnak hirdetnek Elképzelhető. melyet az isteni ítélet tüzének kellett róla lcégetnie.arkofágban. Gergely (1073-1085) egy.121.12 . hogy az isteni előre elrendelés szándéka nélkiil történt volna. A szentté avatások a 11. Györffy György (a 38. vagy egyáltalán nem képesek jelen életüket végigélni.Kardos József (szerk. 385. hogy 1061-ben helyezték át a szarkofágból egy föld alatti kősírba a tetemet.mondhatni hatalmi jogukból crcdőleg .. Talán maradt rajta valamennyi a rárakódott földi porból. kultúrtörténeti párhuzamok. illetve homlokoldalán egy lelket vivő angyalt mintáztak meg mint a feltámadásra utaló motívumot. 1160 Az „épület közepén" (in medio donms) a fehérvári bazilika ffi tengelyét érthetjük. a római Szentszék rendelése szerint apostoli levélben szentül elhatároztatott. 1163 Valóban elérkezett hát az 111. bújátbaját kikiáltó vagy ítélet terhét hordozó embert. 170. jegyzetben i. 123. Van olyan nézet is.cdctt rá. ha csupán helyi egyháziak vitték végbe az elhunyt tcrnetkezöhelyénél kialakult kultusz és csodatételek nyomán. jegyzetben i. amelynek itt kezdödik elbeszélése. m . hogy bár a föld súlya nchc1. ln: Glatz Ferenc. évi magyarországi szentté avatások. m . s azt igehirdetésük avagy rendeleteik útján Isten felé fordították.et. 11 59 334 ö szentjeiben. hogy vajon mire vonatkozik. mit jelent mindez. hogy általa kinyilváníthassa a halandók számára irgalmának jótéteményeit. amely Géza nagyfejedelem vagy Imre herceg végső n~ughclyét látja a sz. Fügedi Erik. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. 36. hanem az „épület közepén" elhelyezkedő. hófehér márvány szarkofágba helyezték. midőn Isten immár meg akarta mutatni szentjének érdemeit. 1081-ben a metzi (ma Franciaországba) püspökhöz írott levélben szigorúan tagadta az uralkodók szentségének lehetöségét. 12. de a magyarországi szentté avatások idején a pápai trónon Ulö VII. Györffy György: a 38. s a feltámadás napján majd nagyobb dicsőségben szólíttassék elő. s a legfinomabb illat édessége gyakorta járta át a templom falait.) úgy véli.: in: KMTL. Gerics József az 1096 . földbe ásott sírban temették el. A kisebbik legenda sem szól az istváni kanonizációnál az egyházfö közreműködésérő l. 385-386. 24. uő. 1161 A fenti sZőveghelyen kívül a kései keletkezésü Gellért-legendák is pápai köaemüködésröl szólnak az elevah"ok kapcsán. Egyszóval 45 év elmúltával.): a 16. Hartvik által joggal „hófehér márvány szarkofág"-nak nevezett. 120. Ugyanezen a hcl ·en. Gyönyörűség arra irányítani lelki szemeinket.17. jegy-1. Bp. században é1vényesnek számítottak akkor is. Kralovánszky Alán (az 1093.) emlékére szentelték fel Szűz Mária mennybemenetelének emlékére. és valóban az is 11 62 . akik elhintették Pannóniában a keresztény hit magvait.. jegyzetben i. 132. 83-87. 16. hideglelős. 1161 István halálától (1038) valóban 45 év telt el az 1083-ban lefolyt szentté avatásig. érdemei szerint az előre rendelt időben már itt méltóbbnak bizonyulhasson. m. csiszolt rnárványvagy mészkőlapokból álló kőláda lehetett az uralkodó végső nyug helye 1083 -ig. 1160 ahol az Ur sok éven át részesítette az ő érdemeire tekintve számtalan jótéteményben a sok szerencsétlenség sújtotta. Modellek. mert nem gondoljuk.) szerint Istvánt nem a szarkofágba. jegyzet. 635.i 159 a fópapok tanácsot tartván úgy határoztak. jegyzetben i. Összefoglalóan 1.i esztendőn 1161 át . Tóth Melinda: A müvészet Szent István korában. 1161 Zsolt 69.riyygodott tehát a szent test 4. Klaniczay Gábor: Az 1083. s csak azután bízzák testét a földre. hogy előbb szenteljék fel a bazilikát. amelynek pogány díszítőelemeit átfaragták. jegyzetben i. s a Szentszék a fennmaradt források tanúsága szerint még 1096-banés 1 102-ben sem tudott István szent mivoltáról. hisz enélkül az uralkodók .feí1dclése csodás titkából annak. A szakirodalomban azonban 335 . hiszen a kisebbik legenda István testét a szentté avatáskor föld alatt Jappangónak tudja. hogy emcltessenek ki a sírból azok földi maradványai. Szerk. amelynek mélyén egy. A legendában említett szarkofágot kapcsolatba szokás hozni a Fehérvárott talált római eredetű kőkoporsóval. minták.11cm szentelték fel. 1986. A szentelés ünnepi szertartásának végeztével a szent testet az épüle~ közepén álló. m. hogy az államalapító halálakor még nem dedikált bazilikát éppen István halálának napja (augusztus 15.

amely miatt Salamo~t elfogták és börtönbe zárták. mily nagy irgalmú volt a szent király. válaszul ezt üzente: vakok látnak. amelyek elfogadják VII. hogy „Salamon elmenekült". 593. miután már Krisztussal uralkodott.etben i. Monostora a ké ső bb feltűnő Bökény nemzetségé volt. jegyi. Kristó Gyula: oz 1112. Salamon11 65 között súlyos nézeteltérés támadt. Az államot akkoriban igazgató László királyt. Mert amidőn három napon át bajlódtak szent testének kiemelésével. hogy egyéb művei fölött leginkább ez szolgál tetszésére.1074) valójában unokatestvére volt Szent Lászlónak.573. 1164 akit erkölcseinek általános tisztaságáról tartottak híresnek s erényei ragyogása miatt jelesnek. 336 1\. Györffy György: a 38.. m. A ham1adnapi vecsernye1169 végeztével azután valamennyien várva várták az isteni irgalom jótéteményeit a szent férfiú érdemeiért.ideje az ő igazolásának és dicső kegyelmének. 11 66 Amint tehát a holttest kiemelésével hasztalan próbálkoztak. s a püspökökkel. egy a ma i napig olvashatók olyan állásfoglalások. 337 . 353. hogy. amíg halandó testében még élt. L.ilamont a börtön rabságából ki nem eresztik. Karitasról nem maradt fent más adat. bebizonyította. 513. j egyzetben i. mert önmagát tökéletesen Isten dicséretének és szolgálatának szentelte.111 itus nevezetű asszonyszemély. 386. pl. s 1084-nél S111baddá válását (CFH.. 538. m .. Mivel ezeknek azon az é]elen már nem volt se szeri. böjttel és adományokkal megtámogatott könyörgésével kelljen kérniük Krisztustól csodajelek kinyilvánítása révén. fentebb. évi hazai elevatiokba. 1168 A Pozsonyi Évkö nyv 1083-nál jegyzi fel. Györffy György: a 359. m. m. jegyzetben i. jegyzet. hogy fáradozásul< hiábavaló.lindeneknek háromnapos böjtöt hirdetett. hogy vajon ő lenne-e az eijövendő. ahol a világ Üdvözítője Jánosnak küldöttek útján feltett kérdésére. az említett László király és fivére. 1166 Salamon 1082-ben került a király fogságába. l. aki a bökénysomlyói Szent l JdvÖl:ítő-templ om melletti zárda lakója volt.121. hogy „Salamon kiszabadulását Hartvik tendenciózusan kapcsolta a szentté avatáshoz" . süketek 1167 Bökénysomlyó Fejér megyei település volt a mili Szabadbattyán és Polgárdi között.iildött csodajelek. a vigasztaló Szentlélek világossága hatotta át.csü lvén tudtára adta a királ:ynak. hogy a szent maradványokat elvigyék.1167 s akinek életét az akkori közvélemény igen jelesnek tartotta. sánták járnak. azt mindannyiul< egyesült.). Az idő tájt ugyanis a bűnök odáig vezettek. mivel merényletre készült László ellen trónjának visszaszerzése érdekében. A fenti adatok alapján elképzelhető. és Krisztus nyomban meg is látogatta népét: a szent hajlékot teljes terjedelmében elárasztották a mennyből k. 11 6'1 L. Kristó Gyula: a 88. amely a llibb napi imádkozási időpontok (horae maiores) közé tartozott.. fentebb. jegyzetben i. 134. jegyzet) alkonyatkor (hat ó ra tájékán) elmondott imája volt. 11 szent király földi maradványait át nem szállíthatják addig. sokaságul< itt azt az evangéliumi helyet juttatja eszünkbe. s a szabadság kegyelmét meg nem kapja. 1169 A vecsernye a napi zsolozsma (1. amíg S. Makk Ferenc: a 16 . fóemberekkel meg egész Pannónia bölcseivel megbeszélést ta1tván ti. azt a helyéről elmozdítani semmi módon nem volt lehetséges.389. amelynek világszerte ismeretes kiáradására a magyar nép őrajta keresztül érdemesült. 572. 1095. égi kinyilatkoztatásban rés. Gergely bizonyos fokú beavatkozását az 1083. Amikor a hannadik napon odaléptek. hogy ami a katolikusok közös hasznára a Szentlélek testi-lelki üdvünkön mwlkálkodó ajándékaiból előnyösnek tűnik. se száma.135. Kiengedték azért amazt a börtönből. Ám hogy megmutathassa az Úr. m . 1165 Salamon király (1063. Konstnnzi Bernold pedig 1083-nál írja le a volt király fogságba vetését. a sír fölé helyezett hatalmas sziklát oly játszi könnyedséggel tudták eltávolítani onnét. 119. jegyzetben i. mintha nem is lett volna súlya azelőtt. 11 68 és ismételten hárollUlapos böjtöt tartottak.

ebben mint folyékony balzs·amban nyugodtak a drágalátos csontok. Ezért aztán.mo nyomorékok helyrejönnek. még a mi időnkben is bámulatra méltó: még abba sem hagyta az asszony az imádkozást. hogy a s~nt király jótéteményeinek maradandó emléket állítsanak.. Amikor azután' elnyerték azt. l 095. Az istenfélő király pedig a túláradó örömtől sírva fakadva segítette őt fel kezeivel a földről. A legszentebb istenszülő Szűz Mária mennybevetelét követő ötödik napra 11 7 1 virradó reggelen összegyűltek a templomban a király 1172 és a fóurak. 339 . bénák meggyógyulnak. 1172 Augusztus 20-ra. hogy úgy érezték. ahol meggyógyultak. akinek a fia épp eközben lehelte ki a lelkét . és amint testi épségét egészében visszanyerte. mégis hasonló irgalmat tapasztaltak meg.1etett oda. és indul el a gyermek immár erős térddel és talppal. akit élettelenül fel-. őrajta vették kezdetüket a csodák. s ezek később is hosszú időn át ott voltak. a papság és a főpapok. a virrasztásba és imába merült nép pedig nem szűnt meg a csodákat egyenként dicsérő kiáltásokkal észrevételezni. jegyzet. ott is elterjedni. akinek minden végtagja le volt bénulva. hogy Istentől és az ő szentjétől nyerjen miatta vigasztalást. az egészségüket általa visszanyerők közül jó néhányan jókora kőrakásokat halmoztak fel útjuknak azon a pontján. akik személyesen jelen voltak.. 4. majd eltávolították a padlózatból kiemelkedő márványtáblát. felnyitásakor olyan édes il ~atáradat borított el minden körötte állót. és először is misét mondtak a megholtakért. amikor fiát. mert 12 éve paralízisben szenvedett. valamennyit belőlük igyekszünk ismeretessé tenni. majd az oltárhoz vitte. 26. Úgy vélem. ahol dicsőítő himnuszt énekelve valamennyi jelenlevővel ero-ütt szívesen adott hálát a gyermek gyógyulásában megnyilvánuló jótéteményekért. szülei segítségével jutott oda.egyszülöttje volt-. mely mintha olajjal keveredett volna. hogy nem csupán azok nyerték el a gyógyuJás ily nevezetes formáját. L. Sőt egy asszony. 25. S ha ezek mindegyikét nem is tudjuk. hétesztendős fiút. így fokozva a Krisztust fennhangon dicsőítő sokaság örömét. és valamennyien ámuldozva látták. Az egész éjszakát így világította meg bámulatos módon Isten a sok csodajel ragyogásával. Magyarország valamennyi határvidékéről szaporán a szent sír felé indultak a kiilönféle kórságoJ. szülei a szent férfiú segítségébe vetett töretlen bizalmukban hoztak oda. hangos dicsőítéssel magasztalták Krisztus nevét a szent férfiú érdemeiben. sem a lábát nem tudta használni. És ha nem is voltak képesek előresiető társaikkal lépést tartani azok. ki-ki ahogy tudott. aki születése óta csak a térdén meg a kezén tudott csúszkálni idegzsugorodása miatt. és maguk mellé fektetve őt leborultak a sírnál. gyermeke élettelen testét a szent király sírjára helyezte. itt illik beleszőni mondandómba azt is. fentebb.hallanak. akiket súlyosabb betegség fogott vissza. Egy másik. és sem a kezét. élve kapta vissza. ő pedig csöppet sem lassan az oltárhoz szaladt. hogy szolgáját megtisztelje. És bizony csoda dolog történt.5. A sír pedig vörösben játszó vízzel volt tele. Szent László. és számlálhatatlanul sokan közülük már útközben meggyógyultak. és miután lejutottak a sírboltba. Mert amidőn kiemelésének híre kezdett itt is. hanem az ő érdemeinek segedelmével a távollevők is. mígnem patyolattiszta lenvászonba 1171 1170 338 Mt11 .iól megszállott emberek. poklosok megtisztulnak. hogy kegyelemért esedezzenek. Egy ifjú. az Ur paradicsoma gyönyörűségeinek kellős közepébe csöppentek. hogyan nyúlnak ki az elsorvadt idegek.

lassacskán enyhülést kezdett érezni. egy fehér ruhába öltözött ifjú 1175 Feltételezik. aki csodálatos az ő szentjeiben. melyek szolgájának szeretetéért mutatkoztak meg az égből. Erdélyi Múzeum49 (1944)331. akiknél k. Erről olvashatjuk.11 77 Azért a mindenekről üdvösen gondoskodó jótéteményei sokféleségének ismertetését azon számtalan bölcs tollára bízom. Kralovánszky Alán: az 1093. és újra csak megtöltötte a koporsót. Ahogy ott üldögélt szomorú arccal a szentélyben. nem azért hagytam leíratlanul. jótéteményeit bőkezűen árasztva csodajelein keresztül ismertette fel jelenlétét a bazilika falain kívül vagy azon belül gyógyulásért esedezőkkel oly közvetlenül. s mivel nem találták. abban az órában. Rokonai hordágyon vitték oda.jegyzet. 1173 Akkor befödték a sírt. jegyzetben i. Isten további csodatetteit pedig. Így történt. 1177 Mt 5. 1176 2Mak 3 . hanem sok idő elmúltával is. hanem mert nem egyedül engem öntöz az Úr esője. 341 . 4 és 11. aki papi rendjében a mindenkor szűz M. mintha megcsömörlöttem volna tőlük. az annál inkább szaporodott. hogy mindazok. és még ugyanaznap. nehogy valamit elvigyen a szent ereklyékből. hogy az embereknek úgy tűnt: az Úr társaságában töltötték ezt az időt. de meg nem talált gyűrű magával a szent férfiú jobbjával egyetemben újratemetése után három évvel. majd rövidesen visszanyerte korábbi életerejét.IDdeZeket szolgájának érdemeiért. Egy bizonyos Merkur nevezetű szerzetest. 34. 170. 45. Szent László király nővéréve l . Egy bizonyos Matild nevű gróf- g im A csodás jelenséget a mai tudomány a talajvíznek a közlekedőedények törvénye szerinti mozgásával magyarázza. 40. de visszaöntése után sem lett tőle jobban tele a koporsó. hogy a szarkofágot kiürítve biztosabban meglelhessék a gyűrűt. amikor a sírt felnyitották. Csupán egyet szándékoztam még a könyv végére toldani. Zsófia akkori szász hercegnével(+ 1095) eshetett meg. hogy az esemény valójában Matild grófnő nagyanyjával. gyengeségben szenvedő emberek. majd az isteni kegyelemnek hangos dicséretet és hálát zengve a talált kinccsel visszatértek a boldogságos istenszülő és mindenkor szűz Mária oltárához. Guoth Kálmán: Eszmény és valóság Árpádkori királylegendáinkban. A folyadékban hosszasan kutattak a szent király jobbján viselt gyűrű után. 72. amikor a szent férfiú sírhalmát megérintette.szedegették őket.ária kincstárának őre volt. a király parancsára ezüstedényekbe meg hordókba kezdték meregetni a vizet.11 76 melyekkel szolgájának érdemeiért őt megajándékozta. 27. És az Isten ereje nem pusztán azon a napon méltóztatott végbevinni m. a király gyanúja miatt onnét messzire távolították.iilönféle kórs<fgok. és már közel volt a halálhoz. s hirdette Isten nagy tcttcit. ApCsel 2. csoda láttán a kimert vizet visszatették. hogy az isteni jótétemények hírének hallatára más tájakról is csak úgy sereglettek a szent férfiú közbenjárásához mohón vágyakozva a mindenféle betegségben. hogy az isteni kegyelemnek mily csodás ajándékából került napvilágra a sokáig keresett. 1175 amúgy igen előkelő asszonyságot három éve folyamatosan bélbántalmak gyötörtek. Jézus elé vezették őket. 1174 Lk 4. és a mennyország szeretetéért a világról is lemondott. 340 nőt. Eközben Isten. ki napját jókra és gonoszokra egyaránt ragyogtatja. 11 74 és gyógyulást nyertek. akiket Magyarország oly melegen ölel keblére. m.tól megszállott betegek voltak. Csakhogy csodálatosképpen minél több folyadékot mertek ki belőle.

Bp. században került vissza Székesfehérvárra. az oklevél alapján pedig Katapán későbbi prépost apja . nem mást akart bizonyítani ezen jeles tettel a mély értelmű isteni szándék. Mindenesetre a király a fából készült monostor helyére egy köböl való apátságot hozott létre gazdag javadalmazással az ereklye őrzésére. adományait nem rablott holmiból vagy a más kárára. Koszta László: in: KMTL. Sokái~ egyedül őrizte és vigyázta ott eltökélten a kincset a földbe rejtve. 1160. jegyzetben i. Egyesek azért vélik a lopás kiderülte időpontjának május 30-át.. 1963. hogy a szegényeket táplálandó a kiosztott ajándékoktól soha üresen ne maradjon. és Krisztus számos itt megtapasztalható csodás jótéteményének hatására Isten embere jobbjának kiemelésére az ünnepnapot kijelölte. Györffy György: a 359.összehajtogatott kendőt adott a kezébe. 63. az Atya. Ő csakhamar egybegyűjtötte Magyarország püspökeit és föembereit. hogy bár teste többi része oszlásnak indult. Merkur később szentjobbi (ma Slniob Romániában) családi monostorának élére került. május 30-i látogatásakor vallotta be az uralkodónak .. ebből kívánatos együttlakása a mennybéliekkel. jegyzet). úgy törli el a vétket az adakozás. ahol az egyetlen és legfőb b istenség. mint hogy a szeretet és az adakozás az erények minden fokánál magasabbra hág.: a 38. majd beavatta a rendház alapítóit. jegyzet. egyedül jobbja őrizte meg inakkal csontjaihoz tapadó bőre által sértetlen 1178 A SzentJobb történetének fenti elbeszélését egy 12.sságra!" A szent zsolozsma végeztével azután a barát az épület egyik szögletében kibontotta a ruhát. 1182 L. Á~n. 7. ebből az örök élet édes és boldog jutalma. ha pedig eljön az ideje. az Úr vacsoráját és parancsolatát a szegények lábát megmosva nap nap után megismételte. 1179 Mt 5. amely sze~mt Merkur . 1178 Mi dolog az. Merkur cselekedetét pedig kapcsolatba hozzák István tetemének 1061. uö. neki is tudtára adta. és rémülten látta meg Isten emberének kezét teljes épségében a csodás mívű gyűrűvel együtt.valójában még 1083 előtt ellopta az ereklyét. fentebb. Innét az evangéliumi igazság szava: Boldogok az irgalmasok. végül pedig. mert majd nekik is irgalmaznak. m. Segítséget nyújtott ugyanis a szükségben lévőknek. mivel a 12.a l~genda szerint a prépostság örkanonoka. hanem saját erszényének1182 tartalmából osztogatta. hogy a királlyal is közölje. 30. 389-392. 1181 ~ maradt távol a rothadás a szent férfiú kezétől. m. 1179 Illetve: Adj atok. Szent István király életének vége. Ebből ered testének és jobbjának gyönyörűséges és csodás tisztelete. 1181 Sir 3. bírvágyának ellene mondott. húsa pedig a porba visszatérve róla egészen levált.2. 1084. ahogy elközelgett az idő. fogyhatatlan ragyogása sugárzik reá végtelenül mindörökkön örökké. ill. századi Pray-kódex e napot tekinti „a Szent Jobb megtalálásá"-nak. hogy Isten házait gazdaggá tegye. évi feltételezett exhumálásával (erre 1. 342 ékességét? Úgy gondolom. 3 8. századi. 668-669. hozd nyilván. Lk 6. jegyzetben i. vagyis ily módon mindenben Isten intése szerint járván el. felruházta és vendégül látta a zarándokokat. s az csak a 15. és nektek is adni fognak.esetleg a fenti csodás elemek elregélésének útján . . megszabadította a rabság igájában nyögőket.a karrelikvia eltulajdonítását. alább. melyet a kegyesség virágja ékesített. 1180 Vagy egy másik helyen: Amint a víz eloltja a tüzet. István király (11 ~2-1172) neve alatt fentmaradt oklevél kivonatával vethetjük össze. az özvegyek és árvák nyomorúságát és ínségét a magáénak tekintette. s talán Szent László ottani. 1180 343 . Azután a többiek tudta nélkül magával vitte a vezetésére bízott monostorba Krisztustól várva az ifjű Aftal megjövendölt idő elérkeztét. húsát a bűnökkel és kívánságokkal együtt keresztre feszítette. mondván: „Ezt a te őri­ zetedre bízom. 1331. Fiú és Szentlélek örökké fénylő. testvéreim. 1.

1916. a kijevi Barlangkolostor tudós és művelt szerzetese. V. Pod red. (az általunk közölt szöveg: 48. Laurentiuskrónika (Lavrentj'evskaja letopis') őrzött meg. (reprint 1965.) (az általunk közölt szöveg: 68. ma az Orosz Tudományos Akadémia szentpétervári könyvtárában található. IX. Egykor a kosztromai Szent Hypatiosról elnevezett kolostorban őrizték.XIJI Sanktpeterburg 1862. Sachmatov: Polnoje sobranije rosskich letopisej. 1185 Perejaszlavec bolgár erődítmény és város a Duna-deltánál. Pátriárkai vagy Nikon-féle krónikát (Patriarfaja. amely másolójáról. jegyzet) bolgárok elleni első hadjáratáról van szó. A Hipatius-krónika kiadása: A.Lenigrad 1950.. Az ún. 74. (reprint 1962. Munkája során felhasználta a bizánci krónikás. a 16. csak a Szilveszter igumen által gondozott ún. Még ma sem világos kialakulásának minden fázisa. Az alábbi fordítás 969. (részlet). 969. a szentpétervári Közkönyvtárban található. A krónikák magyarokra vonatkozó bejegyzései az orosz hagyományban gyökereznek. A Laurentius-krónika mérvadó kiadása: Povest' vremennych let. 49-53. Ezt a hatalmas kompilativ gyűjte­ ményt. A Pátriárkai vagy Nikon-féle krónika kiadáia: Polnoje sobranije russkich letopisej. évi híre a Pátriárkai vagy Nikon-féle krónika szövege alapján készült. Lengvári István. Nikonovskaja letopis').11 84 és bojárjainak [ezt] mondta: „Nem jó nekem Kijevben lenni. Nestor dolgozta át és bővítette ki 1110 körül.). György barát folytatója ószláv fordítását. Jelentős kereskedelmi központ. és 996. Magyar vonatkozású részeinek kiadása és fordltása: Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai.. Nestor Oroszország történetét akarta megirni úgy. Szvjatoszláv1183 anyjának. Il Ipatjevskaja letopis'. Pécs 1996. A harmadik redakciót az 1425 körül másolt Hipatius-krónika képviseli (lpat'jevskaja letopis').1 Tekst i perevod. 902. hogy a keleti szlávok történetét összekapcsolta a világtörténelem eseményeivel. Perejaszlavecben11 85 fogok lakni a 1183 Szvjatoszláv Igorevics kijevi fejedelem (l. Moskva.közöttük ránk nem maradt feljegyzések . Szerk. Sanktpeterburg 1908. S. Ez a kézirat. Font Márta: Magyarok a „Poveszty vremennich let"-ben. Tanulmányok Barta Gábor emlékére. Romanova. Podgotovka teksta D. Öskrónikát. Bp. fentebb. 49. amelyet !van igumen szerkesztett egybe különböző forrásokból. amely során elfoglalta a bulgáriai Perejaszlavecet (968). évi híre a Laurentiuskrónika. az 1000. S. az Orosz Tudományos Akadémia 344 kézirattára őrzi. 964). Lichacova.).felhasználásával készült.). Ezzel magyarázható. A. amelyet az 1377-ben Dimitrij szuzdali herceg számára másolt ún. Az ún. században Danii/ metropolita iróműhelyében állítottak össze. Igor fejedelem felesége. második redakció. és 1015. 94-95. Lichaeova i B. Perevod D. (részlet) . Az így létrejött krónika kapta a Povest' vrcmennych let' (Múlt idők története) címet. amelyet Pszkovban másoltak dé/orosz eredetiről. A. 1184 Olga fejedelemnö (945-kb. ln: ln memoriam Barta Gábor. amely több forrás.OROSZ ÉVKÖNYVEK Az orosz krónikairás igen bonyolult úton és hosszú idő alatt alakult ki. 345 . Adrianovoj Peretz. Ez a szerkesztés azonban eredetiben nem maradt ránk. hogy a ránk maradt krónikák egy részének szövege 1110-ig egységes. P. Laurentius (Lavrentij) szerzetesről kapta nevét.

m.l. Nyugati követségek 988 után is m egfordultak Kijevben. A pápai követség kapcsolatos Oroszország megkeresztelésével. 1196 A Kárpátokban. aminek fejében hajlandó lett volna a bizánci rítusú kereszténységet a rómaival felcserélni (minderre 1. D. és a fejedelem a bérgyilkosokat előreküldte a Kárpátokba. hogy István király a kijevi nagyfejedelmi trónra segíti öt.herceg (101 2-1034) nem sokkal Vlagyimir halála ( 1015) előtt került trónra. jegyzet. az Ugor Földről1 1 86 pedig ezüst és lovak. 1196 mivelhogy ő [Szvjatoszláv] Ugor Földre1197menekült. fentebb.az Ugor Hegyekben. Nincs kizárva az sem.). és Prágában .kijevi nagyfejedelem akart lenni. illetve a ró mai egyház. hogy Szvjatoszláv a magyar uralkodó közreműködéséve l a pápa támogatását is meg akarta szerezni. hogy a pápa a római rítust tartó oroszországi keresztények érdekében járt közben. befolyásának kiterjesztésével. amire Olga uralkodása alatt is történt kísérlet (Adalbert missziója). 992-ben Vlagyimir l egyőzte 1 és békét kötött vele. 1192 A cseh kövctjárást magyarázhatja Vlagyimir dinasztikus kapcsolata (felesége cseh hercegnő volt. 1186 Magyarország. 1195 Szvjatoszláv Vlagyimirovics felesége feltevés szerint Árpád-házi Mihály herceg leánya volt (Wertner Mór: Az Árpádok családi története. csak találgatásokra vagyunk utalva. A békekötés megerősítése volt az. mert az Árpádokhoz fűződő rokoni kapcsolatai révén arra számított. Az ehhez vezető eszközökben nem volt válogatós. borok. 119 l A magyar követség kapcsolatos lehet Szár László házasságkötésével. 1. 1193 101 5. jegyzet) többször viselt hadat az orosz. 1000.val. 22.). 0. útirányáról. fentebb. 1191 Ami a követségek célját illeti. sem Oldfich nem uralkodott 996-ban. 1189 L . jegyzet . Vlagyímir1187 békében élt a környező országok fejedelmeivel. 293.. fentebb. 1187 346 1194 Szvjatopolk Jaropolcsics . Az átkozott Szvjatopolk1194 pedig megölette Szvjatoszlávot1195 . illetve Csehország kísérlete a lengyel hódítás megelőzésére (Vitéz Boleslaw 1OOO körül megszállta Csehországot. Vlagyimir Szvjatoszlávics kijevi (nagy)fejedelem (980. Szvjatopolk feleségül vette Vitéz Boleslaw leányát. Rapov: Russkaja cerkov' v IX. M. 487. Grekov: Kijevskaja R us'. drága kelmék. ahogyan Vitéz Boleslaw támogatásával „az átkozott Szvjatopolk" rövid időre kijevi nagyfejedelem lett. 1197 L. a lengyel Boleslav. Prerniszlava hercegnő lett (1. hogy Vlagyimir fia. A krónika szerint Szvjatopolkot emberei tájékoztatták Szvjatoszláv menekülési szándékáról. 78. jegyzetben i.). mivel ott van az én földem közepe.lengyel határon levő „vörös városok" birtoklásáért. Moskva 1950. 373.1191 a cseh1192 és magyar királytól.). különféle gyümölcsök Csehországból.1ől az arany. Sz„jatoszláv azért menekülhetett a magyarokhoz. A merénylők már várták a men ekülő Szvjatoszlávot. Nincs kizárva. fentebb. jegyzet. így Thietmar merseburgi püspök.iildött. 3 17 . Nagy-Becskerek 1892.1189 a cseh Oldi'ichhal.pervoj tret'i XIl v. 1190 O ldfich cseh. Gleb muromi fejed elem és Szvjatoszláv herceg megöletése után foglalta el a kijevi trónt..1188 a magyar Istvánnal. mert ide gyűlnek az összes javak: a görögök.Vlagyimir halála (1015) után . 55. B.miután utána k.Dunánál.akarta berendezni fövárosát).56.1190 és közöttük béke és szeretet volt. és végeztek vele. Abban az évben követek jöttek a római pápától. 11 88 Vitéz Boleslaw lengyel uralkodó (!. akinek a felesége Vlagyimir egyik leánya. Sem István. 11 86.101 5). 347 . Moskva 1988. Makk Ferenc: a l 6. Vlagyimir fiai: Borisz (Román) rosztovi herceg." 996.

A megfelelő S!. vö. 920. Századok 61-62 [1927. 919. hogy ő Romanosnak.. századi másolatot őriz Bécsben az Osztrák Nemzeti Könyvtár.1928] i.363. 284.) 1001-re datálta. Makk Ferenc (a 16. utóbbi időben az a nézet vált uralkodóvá. V.) 995 tájára.1928) 13. 13-14. 645-647. A Peler Deljan vezette felkelésről 1. jegyzetben i. 1201 Peter Deljan születését 983-ra. 1. N. 1203 L.71.. Mémoircs dc l'Académie Royale de Belgique. mi okból kifolyólag. Zlatarski (a 894. fentebb. Sámuel cár (1. 918.. Radom. jegyzet. A. m.ylitzés is merített. m. Az 1118-ban irt kódex eredeti példánya elveszett.ir1198 Magyarország királyának11 99 leányát bírta feleségül: nem tudom.) 1001-1004 közé tette. pl. 1201 E!:. az a leány. Vö. 1199 348 n oo Larissa (ma Lárisza.) 983 előttre. jegyzetben i. teherbe esett. m.) 983-ra. Görögország) elfoglalását V. 334. és feleségül vette a csodaszép larissai Eirénét. V Berolini et Novi Eboraci 1973.14. 65-66.) 986-ra teszi.183. 87. meggyűlölte őt. 1199. A bolgár cári család bonyolult históriájáról 1. 182. 289.. Roi des Bulgares.. 409. jegyzetben i. Adontz (Samuel l'Arménien. A házasságkötést Deér József (Észrevételek Fehér Géza: "A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban" című cikkéhez. Louis Bréhier: a 903.MIKHAÉL BETOLDÁSA! A bulgáriai Diabolis (Devol) város főpapja. 920. A magyar hercegnő eltaszítását Fehér Géza (A bolgár egyház kísérletei és sikerei hazánkban. jegyzet. 380.98..7. Az itt említett magyar király személye vitatott: Szent István vagy Géza nagyfejedelem lehet. 54. 70. miszerint Géza egyik leányának a bolgár trónörökössel.286. Magyar vonatkozású részeinek kiadása és magyar fordítása: ÁMTBF 97.. jegyzet). akit neki [Romanosnak] Magyarország királyának a leánya szült. 40. akit [Romanos] még Sámuel életében meggyűlölt s elűzött. de egy róla készült 14. (az általunk közölt szöveg: 350. . akinek mellékneve Deleanos 203 202 . jegyzet) fiával kötött házasságára utal a híradás.. Vajay Szabolcs (a 318. 349 . A lemásolt szöveg bizonyos helyeihez rövid betoldásokat (Additamenta Michaelis) csatolt. B. fentebb. CFHB. 988-ra. 998-ra és az 1001-1004-es évek valamelyikére datálják a kutatók (1. fentebb. 1202 L.ylitzés-passzusokhoz tartozó betoldásokat petit szedéssel közli: Ioannes Thurn: Ioannis Scylitzae Synopsis historiarum. Ezek a kiegészítések több esetben valószínűleg ugyanarra a kútfőre (Iheodoros sebasteiai püspök elveszett írására?) mennek vissza. jegyzet..). m. Editio princeps. 9 19. Zlatarski: Wer war Pcter Deljan? Annales Academiae Scientiarum Fennicae ser.jegyzetben i.')' bizonyos bolgár Petros. Mikhaél 1118-ban lemásolta Skylitzés történeti művének II Basileios császár (976-1025) uralmával kezdődő részét a folytatással (Continuatio Ioannis Scylitzae) együtt. jegyzetben i. Századok 61-62 [1927. elűzte. s miután már tőle 1198 L.1 Sámuel1 fiának a fia. és feleségül vette a Larissában1200 foglyul ejtett csodaszép Eirénét.. Bruxelles 1938. 27 (1932) 354.) 987-re. Györffy György (a 38. jegyzet.. amelyből maga S!. azt híresztelte. fentebb. m. fentebb. fentebb. XXXIX.. m. N.

közülük a legrégebbi és a legjobb a 12-13. pontos dátum nem adható. és erények1ől szerfelett ékesítve a legfényesebben ragyogott. 449-460. hogy bencés szerzetes. A nemes Imre herceg1204 előkelő nemzetségből. hogy magának Imre hercegnek. [l . fiának. Váczy Péter: a 985. Mivel azonban Álmos két ízben is jár(hatot)t a bizánci császárvárosban (J 107-ben és 1115 után). joggal támasztható kétely az Imre-legenda efféle . Szent Imrének erkölcstanító könyvet1208 készített. jegyzet. 81. század első évtizedeire vonatkozóan kevés forrásértékkel rendelkezik. hogy Álmos herceg külországi származású klerikUsa. Imre herceghez.a 12. 1058. Ez a 12. A legbiztosabb fogódzó az. lehet. jegyzet. fentebb. 79.„Pam1ónia1200 pedig csaknem a mi időnkben tért meg a hitre. Bp. 1268 L. 63. fentebb. 62. 58. Szent István király tehát. ismerve 1204 L.68. jegyzet. századi krónikakompozíció) nem szólnak Imre szűzi életéről.beállításának megbízhatóságát illetően. Magyarország első királyától 1206 származott. jegyzetben i. Szerk. Keletkezésének időpontja vitatott. 35. Az Imre-legenda a 11. 80.] Egyszer. semmint megelőzte Hartvik művét). 1987. A legenda viszonylag kevés konkrét ismeretet tartalmaz Imréről. fentebb. 715. addig a pogányság rút szokásai szentségtelenítették. század fordulójáról való. 78. 1210 Latinul: in SanctoMonte Pannonie. de a Jegkeresztényib b István király buzdítása és kivételes érdemei révén a hit erejében és az isteni tisztelet gyarapodásában előre jutott. fentebb. 1207 Nyelvtan.67. Mivel más magyarországi források (az István-legendák.] . előszava 350 Mérvadó kiadása: Bartoniek Emma: in: SRH. Gyermekként lelkiismeretes gonddal neveltetve először a grammatika 1207 tudománya hatotta át. amelyben őszintén és jóindulatúan beszélt. L. A helyre 1. A legenda szerzője ismeretlen. jegyzet. a 14. (az általunk közölt szöveg: 449-453.1205 Szent Istvántól. Zsolt 36. Király László. Fulco.amit ő alapított Pannónia Szent Hegyén 1210 és díszített szerzetesek kiváló közösségével . Újabb magyar fordításai: Csóka Gáspár: in: Áll. [2. hogy szerzője maga említi: urával.SZENT IMRE HERCEG LEGENDÁJA Szent Imre hercegről egyetlen legenda készült. Álmos herceggel(+ 1127) Konstantinápolyban tartózkodott. egyházi irodalomban jártas papi személy volt..). század első évtizedeiben nyíltan propagandisztikus célt szolgáló . századi kódexben maradt ránk. Vitatott a Hartvik-Jé/e István-legendával való szövegkapcsolata. század elején korszerű alak. A legenda szövegét számos kézirat őrzi. ami szintén nem segíti a kronológiai tisztázást (az Imre-legenda talán inkább követte.85. Olyannyira ez áll a középpontban. annál inkább meghatározó kérdése a coelibatus (papi nőtlenség) eszméjének népszerűsítése. m. vagyis világi személynek ·az élettörténetén át mutatja be az önmegtartóztatás diadalát. 1269 L. a legkorábbi bevezető azonban két 15. jegyzet. fentebb.. 1266 L. bensőséges szavakkal figyelmeztetve őt. e kötetben: István Intelmei fiához.ment imádkozás végett fiával együtt. mint cédrus a Libanonról. 1265 351 . anllkor Szent István király Szent Márton egyházába . amelynek azonban háromféle szövegezésben maradt ránk. akit az atyai szeretet tüze ösztönzött. de az is felmerült. István király emlékezete. Biró Bertalan: in: MLG. II.

mivel Imre 1031-ben meghalt. Az egyiknek ugyanis egyet. és az áldás szavaival üdvözölte őket. a másiknak kevesebb csókot. 1215 Legalább öt-hat évvel utóbb. jegyzet. Latinul: silentium. s csak azok maradtak a templomban. 538. egy harmadiknak ötöt. miért osztotta egyenlőtlenül a csókokat. 1217 Imre feleségét nem ismerjük. Lelkét azonban. 281. 1218 Sir14. 1213 L.iilön a templom rejtettebb szegleteiben Isten tekintete előtt a zsoltárokkal virrasztottak. 11. a közös meghallgatáson számos. m 6 L. majd apai. m. Veszprémy László: a 71 5. Kései hagyományok szerint bizánci császarleány. de sem az üdvözlés nyájasságával. . a király is megjelent. s a történteket a dolgok rendjében előadva Mórt dicséretekkel látta el. amidőn a testvérek összegyűltek. Szent István király szótlanul elcsodálkozott. 18-19. és a mise befejeztével meghitt beszélgetésben gondosan megtudakolta tőle. Ők külön-k. hogy azon megfontolásból adott az egyiknek több. 260 . 784 . és r~ménykedve Istenhez menekült. Állításával szemben Mór nem védekezett. (3. Ezután a szent király egyenként odament mindhez.] Amikor atyai rendelkezésből egy királyi nemzetségből származó nemes szüzet121 7 jegyeztek el Szent Imrével. Ezen.. nehogy a test incselkedése felülkerekedjen rajta. (5. fentebb. és érintetlen hitvese szüzességét romlatlanul megőrizte. azt a tiszteletet adta neki. ő tiszteletből fiát küldte előre az üdvözléshez. Reggel aztán. ami őt illette meg. A királyi felséget mindegyikük a csendet 1212 megtörve köszöntötte.12. mielőtt pécsi püspökké emelkedett volna. és hoztak el hozzá. jegyzet. A gyermek Imre pedig a Szentlélekkel megtelve. hogy fia szavai valósak voltak.. 1218 a szüzesség lelki fogadalma mögé helyezve testét böjtökkel sanyargatta. jegyzet. Mór pedig 1036-ben lett pécsi püspök. felfedte nekik arcát. és a testvérek virrasztását és imáit titokban kikémlelte. m 4 Péld 24. amit a többiek is észrevettek. és hogy Mór testvér lelkét az alázatosság erényében megkísértse. akiknek Szent Imre számos csókot osztott.] Néhány nappal később. kinekkinck egyenlőtlenül osztott csókot. 352 Latinul: officium. hogy amelyiküknek hétszeres csókot adott. amely romlandó. Már befejezték az éjszakai zsolozsmát. Midőn a mondott testvérek körmenetet tartva kivonultak.. 1211 a többiek nyugovóra tértek. sem a királyi fenyegetés szavával nem tudott belőle feleletet kicsikarni. A csend megtartására vonatkozó szigorú szerzetesi testvérhez1213 ment. horvát királyleány vagy lengyel hercegnő volt. hogy mindkét királyi ágból királyi utódok származzanak a jövendőre. 353 .annak kitűnő érdemét. Mór valóban Pannonhalmán volt szerzetes. L. ahogy Szent István távozott a Szent Hegyről. hogy ki-ki mióta maradt meg állhatatosan a megtartóztatás erényében. akinek Szent Imre hétszeres csókot adott. fentebb. hanem alázatosan megállt. Isten igéjének kenyerével töltötte meg. végül egynek hét csókot adott egymás után. jegyzetben i. hogy a királyt köszöntsék. s hogy egy főpapi hely ékíttessék általa. Szent Imre tehát atyja előtt mindegyikük érdemeit előadva elmondta. az szűzi életet folytatott. s azt állította. Ő pedig legvégül egy Mór nevű 1211 1212 előírás. 1214 Ekkor felismerte Szent István. kevéssel ezután1215 Pécsett1216 a püspöki méltóságba emelte . egy másiknak hármat. fentebb. csupán két kísérőt maga mellé véve még aznap visszatért oda. aki az emberi lelket vizsgálja. ő a testi nemzést. a szerzetesi élettel ellentétes dolgot vetett a szemére. ahogy az isteni kegyelem kinyilatkozásából mindegyikük érdemeit megtudta.

fentebb.jegyzet..feltételezések szerint részben vagy egészben a pannonhalmi bencés monostorból. és Pétert királlyá emelik. 1222 POZSONYI ÉVKÖNYV Az egyetlen ránk maradt magyarországi évkönyv.1OOO. jegyzetben i. fentebb. Jegyzet. 784 .'izárólag innen ismeretes. L. Péter királyra 1. A Pray-kódex amely 1813-ig a pozsonyi káptalan tulajdona volt (az évkönyv megnevezése ezzel kapcsolatos). 1187-ig a hírek legtöbbje országos érdekű. A Pozsonyi Évkönyv a korai magyar történelem fontos forrása.52.amelyek helyenként szövegmegfelelést mutatnak a 14. 39. 1221 L. 116. 1227 1037. 1224 1030. évi dátumát a nagyobbik Istvánlegenda tartalmazza. 1220 1019. jegyzet. m. Istvánt1221 a magyarok királyává koronázták. 1308. Mór püspök lett. közülük néhány /. István király fia meghalt. századi krónikakompozícióval . amely szerint ~stvánt apja elhunyta után az ötödik [!] évben koronázták meg. Imre. őrizte meg. február l-j étől számítható István uralkodása.1225 ~ 103 1. 1220 Géz. alább. évi halálozási dátummal ne hezen egyeztethető össze a nagyobbik István-legenda azon híre. korrekt számítás esetén január 1-jei dátum adódik. hét hónapig és 14 napig uralkodott. évi. Turul 8 (1890] 51. 1224 VIII. fen tebb. évszámai a 11. Gellértet püspökké szentelik. Karácsonyi János (Az Árpádház második elágazása. 1226 1036. alább. !. Benedek pápa (1012-1024). 355 .jegyzet. jegyzet. 78. 979.1187 közti adatokat . fentebb. fentebb. 1228 és István király meghalt. illetve 33 évig. 1228 L. (az általunk közölt szöveg: 125.a (1. Mérvadó kiadása: Madzsar Imre: in: SRH. 125. Vö. 1. 1223 1024. fentebb. 1219 998.) 997 őszére teszi Géza halálát. évében Adalbert püspök vértanúságot szenvedett. Az Úr megtestesülésének 997. századi hírek legtöbbje esetében megbízhatóak. A Pozsonyi Évkönyv 997. j egyzet) a csanádi egyházmegye első püspöke. azóta a kódex az Országos Széch ényi Könyvtár gyűjteményében található. illetve az ország területének délebbi részére vonatkozó információ. fentebb. fentebb. jegyzet. jegyzet) következtetett arra. a magyarok fejedelme mcghalt.jegyzet. 122 1219 L.) a Zágrábi és Váradi Krónika téves időmeghatározásából (Szent István nyolc. század első fele hírei között számos a pécsi illetékességű.). A zalavári (ma Zala megye) bencés monostorról van szó. 1022. jegyzet) halálának 997. Benedek pápa meghalt. jegyzet. 1222 1223 . hogy 997. mind pedig föleg az 998.) Györffy György (a 38. 241. 590.127. Felszentelték Szent Benedek monostorát. István koronázásának időpontjára !.1203 közti információit a deáki vagy a boldvai bencés monostorban jegyezték le. 1229 (A február l -je Karácsonyi számolási hibája. M ind az 997. illetve a székesfehérvári királyi társaskáptalanból eredeztették A 11. Az évkönyv 1195. 717. 988.s Gellért (1. A 997. 1227 L. 354 1226 1229 Az utóbb említett két esemény helyes dátuma több forrás egybehangzó tanúsága alapján 1038. fentebb. Géza. 1467.1203 közti időszakra vonatkozó tényanyagot tartalmaz. Felszentelik Szent Adorján egyházát.

Bp. jegyzetben i. Mivel a 14. l 33-117. 1047. 28. de az államalapítás korára vonatkozó kisszámú tudósításai többnyire kiállják a megbízhatóság próbáját. 1.347.) 1047 elejére teszi a megválasztott király koronázását. Bp. még az is bizonytalan. fentebb.3 134-180.). Szerk. 7.64. Magyar fordításai: Pais Dezső tollából: Magyar Anonymus. Adatainak felhasználása ezért erős kritikát igényel. hogy neve P betűvel kezdődött-e. 129. 1935. Az 1047. Megölik Gellért és Modeszt püspököket. in: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról.. Szeged 1995.. Gabriel Silagi. jegyzet. Bp. Péter királyt elűzik. Hasonmás kiadása: Anonymus. Makk Ferenc: Megjegyzések 1.. Jakubovich Emil-Pais Dezső: in: SRH. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 1926.2 Bp.Bononia. Költött személyek és kitalált történetek keverednek benne nagy régiségre visszamenő. ln: Makk Ferenc: a 231. 260. és Péter királyt csellel megvakítják.Veszprémy László: Die „ Gesta Hungarorum " des anonymen Notars. és Péter királyt ez utóbbi ellenében visszahelyezik. mi L. fentebb. év alatt említett első két esemény helyes dátuma 1046. Az író közelebbről ismeretlen. s e király halála (1196) után (úgy tűnik. 1986.. jegyzet. számos kutató (pl. Mérvadó kiadásai: Juhász László: P. Gesta Hungarorum. fentebb. századi krónikakompozíció András megkoronázása évéül 1047-et említi. Sigmaringen 1991 . Veszprémy László tollából: A honfoglalás korának irott forrásai.Lipsia 1932. ANONYMUS: A MAGYAROK TÖRTÉNETE A magát néhai Béla király egykori jegyzőjeként bemutató Béla környezetében élt. in: MKI.. és Abát királlyá emelik.133. Bp. szerző valószínűleg !Il 1044. András történetéhez. és Andrást királlyá emelik. korai történetét tartalmazza Szent István koráig. 763 .1041 . Aba királyt megölik. András királyra 1.. Gesta Hvngarorvm. 1975. 74. középpontba a magyar honfoglalás históriáját állítva. Hóman Bálint [-Szekfű Gyula]: Magyar történet. 1232 1210 Aba Sámuel királyra 1. 1210 táján) készítette el Gesta Hunga[ro ]rum (A magyarok története) című alkotását. (német fordítással) (az általunk közölt szöveg: 52. 1232 356 357 . Anonymus. Kristó Gyula. Sajtó alá rend.. magister„... m. 9. 256. A gesta a magyarok eredetét. Bp. 719. 1975. 78„ 130„ 132.. Bonipert püspök1231 meghalt. Gesta Hungarorum. Györffy György. jegyzet. . 277. valóságos személyekkel és hiteles mozzanatokkal. 1230 1042.

és e Gyulát megkötözve Magyarországra vitte. 948. fentebb. Névadója és első ispánja lehetett az észak-erdélyi Doboka vármegyének. A felsoroltak közül csak Karold teki nth ető valóban a G>ulák közé tartozó személynek. 39. Glad nem valóságos. és nem akart keresztény lenni.. 232. 717. a Szegfű László és Bollók János közti vitát. amely várat most Csanádnak neveznek. ha a kisebbik Gyula1240 két fiával. Zombor és Karold. Bolyával és Bonyhával keresztények akartak volna lenni. Taksony herceg 1244 pedig Géza 1245 nevű fiat nemzett. 32-33. Tétény nemzette Horkát.. Kristó Gyula: a 707. és tovább is birtokolták volna. . fentebb. Mályusz-Kristó 253. Szerbia) közti területet tartotta hatalma alatt. az 960 körüli években magyar nagyfejedelem. [24. . m ~nonymt!S szerint Glad (Galád) a honfoglalás korában a Maros folyó és Haram vara (ma Opalánka. j egyzet.. Ott három Gyula szerepel három nemzedékben.. 15. adja Ajtony feleségét és várát valamennyi tartozékával együtt. fentebb.10. 1 358 [27]. fentebb. évi vereségére Szent Istvánnal szemben. századi krónikakompoz1cwban 1s szerepelnek. Magyarország ötödik fejedelmét. utóbb Csanád. akinek Taksony herceg megtelepedésre földet adott. j egyzet. A mondott király jó szolgálatáért neki. Tonuzoba1247nevű vitéz. amivel szembeszállt Szent István királlyal. . jóllehet ez anyja rokonságából való volt. Stara Palanka. Örkénd apja. 1238 . [5 7.. Gyula két leányt nemzett. 1243 359 . 1241 Személyére és családjára 1. kun. Zombor pedig a kisebbik Gyulát.. A[z erdélyi] földet Tétény azon naptól kezdve békésen és szerencsésen tartotta. Bolya és Bonyha apj át nemzette. hogy ott Gyula fiainak neveznék őket . 78. 1239 Tétényről. jegyzet.20. 1237 Csanád a nagyobbik Gellért-legendában is előfordul. az egyiket Karoldnak. akitől a Tomaj nemzetség ered. a másikat Saroltnak1242 nevezték. Szent István király1235 idejében Doboka 1236 fia Csanád. 1244 Á rpád unokája. Horka nemzette Gyulát és Zo[m]bort. és élete utolsó napjáig fogságban tartotta. Ott hiányzik a leszármazási rendböl Tétény. a király unokaöccse1 237 Maros menti várában megölt.].. és nem cselekedtek volna mindig a szent király ellenében.Maros közétől az Al-Dunáig terjedő terület törzsföJe volt. . m.. jegyzet. Anonymusnál csak kettő.. Feltételezhetően a Körös. Glad1233 utódától született Ajtony. ma Cenad (Románia).. jegyzet. 1235 L. századi krónikakompozíció a Gyulákról ettől eltérő családfát ad. A 14. m. . 1236 Doboka csak Anonymusnál szerepel. jegyzet. továbbá sok olyat tett. fentebb. Az erdélyi földet Tétény1239 utódai Szent István király idejéig tartották. jegyzetben i. 169.1241 amint a következőkben szóba kerül.[11. Leverésének és halálának időpontjára 1. 1234 akit sokkal később. 146-147. Kordé Zoltán: in: KMTL. jegyzet. század fordulójának valóságos vagy kitalált személye volt-e. és Sarolt volt Szent István király anyja.. 1241 Utalás Gyula 1003.. fentebb. de utódai is Szent István király idejéig birtokolták. 1240 Gyulára (más néven Prokujra) 1. bolgár és vlaeh segédcsapatai voltak.1 243akinek idejében Szent István király magának vetette alá az erdélyi földet.]. 1246 L. 1238 Marosvár. Kemej 1248 része1242 L. 1246 És ebben az időben érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi nemzetségből származó. mert a hitben hiú volt. A középkorban Tétény nemzetséget ismerünk. Szegfü László: in: KMTL. .]. Kordé Zoltán: in: KMTL. Szolnoktól északkeletre elterülő vidék neve volt. 673. hogy a 9. Bolya és Bonyh~ :-: ané~ül. Gabricl SilagiVeszprémy László: a bevezetőben i. Horka. 229. Benkő Elek: in: KMTL. hanem helynévbő l Anonymu s által életre keltett személy.a 14. 1511. alább. Vitatott. a honfoglaló hét vezér egyikéről csak Anonymus tudósít.. 330. 1234 Ajto ny nevével Anonymuson kívül a nagyobbik Gellért-legendában találkozu~. 1248 Kemcj a Tisza bal partján. 245 t L. 310. mivel mindenben szembefordult az említett királlyal.

1964. Chronica Hungarorum. ahol most Abád-rév1249 van.nem önálló betétként. 1973.. E munkában őrződött meg .) ' Sándor: in: SRH. 7. István kori gesta. az Ákos mesternek tulajdonított V. illetve 1358-ban (Képes Krónika családja) készültek. 1973. Bp. Alapszövegei 1332-1333-ban (Budai Krónika családja). 1987. Budapestini 1900. Bp. a megkeresztelkedett Örkén Krisztussal él mindörökké. 7. Hatással volt a krónikakompzfció szövegére Anonymus gestája. akkor T onuzoba mint hitben hiú nem akart keresztény lenni. 1987. 239. Bellus Ibolya: in: Képes Krónika. uő. A Képes Krónika újabb magyar fordításai: Geréb László: in: Képes Krónika. 164-318.és felesége megkeresztelkedve örökké Krisztussal éljenek. Bp. századi (század végi) őskrónika (vagy ősgesta). 5-53.a 11. századi krónikakompozíció mérvadó kiadása: DomanovszJ.in egészen a Tiszáig. SZÁZADI KRÓNIKAKOMPOZÍCIÓ A 11..344. 233. 67-181.. Bp. Biró Bertalan: in: MLG. (az általunk közölt szöveg: 295. !.. Ma Abádszalók Jász-Nagykun-Szolnok megyében. század végétől (második felétől) folyó magyarországi krónika. és a magyarokat keresztelte. nehogy ő . de fia.. Bollók János: in: MKJ.345. századi krónikakompozfcióval nagyrészt megegyező szövegíí Képes Krónika hasonmás kiadásai: Bp. 361 .). Bp. a 12. Tekintettel a I 4. 1986. Kézai Simon krónikája és végül egy vagy több budai ferences szerzetes történeti feljegyzése. szövegeinek forráskritikája kifejezetten nagy körültekintést igényel. És amikor Szent István király az élet igéit hirdette. : in: Képes Krónika..(gesta-) lrás k'illönböző korokban keletkezett darabjainak gyűjteménye. hanem feleségével élve temetkezett az Abád-révbe. A 14. hanem más korokból való feljegyzésekkel összekeveredve . Bp. A 14.505.264.. századi történetírás egy vagy több terméke. századi krónikakompozfcióból merítő Budai Krónika hasonmás kiadásai: Chronica Hungarorum impressa Budae 1473.101. · 1249 360 14. századi któnikakompozfció szövegének több évszázadon át tartó keletkezésére. 1964. A 14. A Budai Krónika magyar fordítása: Horváth János: in: ('hronica Hungarorum. De e Tonuzoba egészen Szent István király idejéig elélt..

némelyeket fegyverrel kellett megzabolázni. és ennek végrehajtására mivel többen voltak a hit ellenségei. jegyzet. akik a pogány szertartásoknak hódoltak és buzgólkodtak. mint az azt elfogadók szükségét látta. 1262 Küszén a ma Ausztriában levő Gűssinggel (Németújvárral). ezért monostora is e nevet viselte. 1263 A Wolfer által alapított kűszéni bencés monostor 1157. magyarországi ágáról nincs adat. 78. században épült új (kő-)vár (Engel Pál. Pannóniában 1258 nincs nemzetsége. fentebb. 851 . Géza herceg1250 mások mellett.1 251 nem csupán segítséget küldtek. István-kori gesta. Mályusz Elemér: az 1253.] . 663--664. m. 1257 L. hanem Il. [39. Ilyesféle óhaját meghallván azok. 1252 Dél-itáliai. 1971 . Gézára 1. Mályusz Elemér: Az V. akiknek a magyaro~egyetlensége ártalmas és gyűlöletes volt. jegyzetben i.] HÉDER FIAINAK NEMZETSÉGE Azután a Heunburg grófok1259 közül származó Wolfer testvérével.1254 aki a tatai monostor 1255 alapítója és elkészítője lett. Ő keresztelte meg Szent István királyt1256 is Szent Adalbert m o Latinul: dux. m. hogy kérelmét a keresztény királyok és fejedelmek tudomására hozza. Győrre 1. A régi favár helyén a 13. fentebb. 1253 A Sanseverinók őse mint a normann hódítók egyike a 11 . 1258 363 . hanem őt Tatának nevezte. jegyzetben i.] TATA NEMZETSÉGÉRŐL Elsőként az apuliai 1252 Sanseverino grófOJ<i 3 közül való Deodatus jött be. jegyzet. 158. 39. 1256 L. fentebb. 5 12S Tata (ma Komárom-Esztergom megye) bencés monostora 1093 óta szerepel a forrásokban. Értékezések a történeti tudományok köréből. 1263 s oda temetkezett. Alapításának pontos ideje ismeretlen. Héderrel együtt jött be Németországból 300 páncélos hadiménnel. L. a magyarok népét a keresztény hitre kezdte téríteni.jegyzetben i. 362 prágai püspökkel1257 együtt. jegyzet. m. a Deodatus név elenyészett. Új sorozat. jegyzet. jegyzet.. fentebb. fentebb. mivel Szent István király nevét a tisztelet miatt nem ejtette ki. 80.. jegyzet. Az alábbiakban hercegnek fordítjuk. 58. 1261 Wolfer és Héder nem Géza fejedelem. század közepén jutott Sanseverino (a ma olaszországi Mercato Sanseverino) birtokába. 290. m. Tőlük ered a Héder nemzetség. s ez lett a hajdan Vas megyei település névadója. mert bár volt felesége. [38.[37. 31. jegyzetben i. hanem személyesen is eljöttek. 73-74. ahol favárat építve e hegyen monostort emelt. de utódok nélkül fejezte be életét. Mályusz Elemér: az 1253. 487. MKI. B.1260 akinek Géza herceg1261 Küszén hegyét és Győr körül a Duna egy szigetét1262 adta örök szállásul. 1259 A Heunburg család Karintiában (1. Tatának hívták. intéssel nem tudta megtéríteni. de általában nem tekintik Szent István korinak. 1251 Utalás a Géza idejéig elhúzódó kalandozó hadjáratokra. Mályusz Elemér: az 1253 . és 810. 73. Géza király idején jött Magyarországra. fentebb. fentebb. 1260 Kézai Simon csak 40 páncélos lovagról szól. 1254 Deodatus kitalált személy. 73. Mályusz Elemér: az 1253. a dunai sziget pedig a Győr-Moson-Sopron megyei Hédervárral azonos. 30-31. Jelentéseire 1. És minthogy azokat.Feld István: in: KMTL. Bp.). monostora azért nyerte a Tata nevet. 269. jegyzet) élt. Szatmári Sarolta: in: KMTL. miután isteni jövendölés előre megmondta. bár Géza esetében éppen fejedelemnek is értelmezhetnénk. évi (kétes hitelü) adománylevele ránk maradt. 92.

illetve Somogyvárt.nem a folyóban. jegyzet. illetve torzulásra az adhatott lehetőséget.ha egyáltalán sor került erre .. jegyzetben i. hogy Péter király1272 hozta őket a maga támaszául. 1273 amikor Henrik császárhoz1274 menekült.).1265 aki Szent Istvánnal Somogyvárott1266 Koppány herceget megölte. Henrik német uralkodóval kapcsolatban 1065-ben fordul elő. Időnek múltával házassági szerződések révén belevegyültek a magyarok közé. E grófokat mind Géza herceg. 270 Nemzetségük-úgy látszik. ennek ellenére nem kizárt. Tanácsukra és segítségükkel állítottak királyt a magyarok fölé. Ezen ügyek vitelében ugyanis azt ítélték nemesebbnek. örökbirtokokat tekintve szegények.e nevektől nem különbözik. fentebb. l.(. m. 116. hogy Vezzelin isztriai-krajnai gróffal lenne azonos. nem nyert igazolást. Wassenburgból1 264 jött be Vecelin. amiként most nyilvánvaló módon megmutatkozik. 74. jcgyzet. jegyzetben i. 7. A tévesztésre. m. jegyzetben i. 557.l40. császár 1220-tól). 1267 [41. Lajos: a 710. hanem Esztergomban történhetett. 590. és a keresztséget meg a hitet elutasították. fentebb. A nemzetség Svábföld főemberei közül való. 78. 1274 L. 385. jegyzet.546. német módra történt felövezése értelmezhetetlen. 1271 A Hont-Pázmány nemzetségről van szó. jegyzet. 290. Mályusz Elemér: az 1253. jegyzetben i.] A Gut-Keled nemzetségről sokat beszélnek. jegyzetben i. 546. 1268 Hont és Pázmány duxként a pannonhalmi kiváltságlevélben is szerepel István támaszaként. ~ [45. m. 1277 Il.8. L. valamint fia. 1265 Vecelin ismeretlen személy. m.jegyzetben i. 68-69. Tőlük a J ákok eleje és ősapja származik. 1269 A felövezés . Györffy György: a 3 8. 1271 E gró1264 Az Inn folyó menti. aki hamarabb csatlakozott Krisztus hitéhez. m. sok magyar nemest taszítottak rút szolgaságra. 1266 Latinul: Symigium. évi. 1267 Vecelintől nem a Ják. amelynek német neve (Gran) megegyezik az Esztergommal szemben a Dunába ömlő Garam folyó német nevével. A svábföldi1275 Staufen1276 várából erednek ' ahonnan Frigyes császár1277 származik.] A NÉMETORSZÁGBÓL JÖVŐ VECELIN NEMZETSÉGE Szintén Bajorországból. Mályusz E lemér: az 1253. Egyaránt jelenti Somogyot (a megyét). Veszprémy László: a 966. aki inkább isteni segítségben bízott. akik Koppány herceghez csatlakoztak. 90. Szent István 997. de az említett országban tekintélyesek és erősek. m. 1276 Valójában nem Staufen. jegyzetben i. Mályusz Elemér: az 1253. 545..] HONT ÉS PÁZMÁNY NEMZETSÉGE E napokban érkezett Hont és Pázmány. másokat saját akaratukból térített a keresztségre. Frigyes német uralkodó (1212-1250.. hanem a württembergi H ohen staufen váráról (Németország) van szó. de bizonyos.„ 1272 L. Bár Gut és Keled ispánok hamis 1093. évi oklevélben szerepelnek (DHA. 1273 365 . 1268 akik Szent István királyt a Garam folyóban1269 német módra karddal öveztéJ. hanem a Rád nemzetség származott. fentebb. fentebb. és interpolált 1111. németországi Wasserburg. 1275 L. 1270 Mivel a felövezésre a legkorábbi adat N. 364 fok segítségére támaszkodva Géza herceg. 74-75. Az a feltevés. mind fia szolgálataikért tágas és nagy örökadományokkal jutalmazta meg. Mályusz Elemér: az 1253. hogy az eseményt a német Vecelin utódai hagyományozták az utókorra. Csóka J. Ő volt ugyanis azon a napon a hadsereg kapitánya. Szent István király. m. hogy felmenőik Péter király révén 1044-ben kerültek Magyarországra. némely lázadókat fegyverekkel ijesztgetett.

Az e város ostromát folytató magyarokhoz egy óriás görögöt küldtek ki a városból párviadalra. hogy bárdjával menjen a város érckapujához. mivel egészen bizonyosan népem adófizetőjévé teszem a görögök császárát''.1284 hogy egy ötéves gyerek a nyíláson kényelmesen ki. hogy Gizella a bajor hercegi család tagja volt. a palotába mentek. aki feleségével együtt a város védőfalán állt. a 21 . úgymond. fentebb. örökbirtokokat tekintve szegények. rn. Kristó Gyula: a 156. a hatalmas szégyen miatt elfordították tekintetüket. Az esemény valószínű dátuma 959. a másik pedig földelje el testedet. míg Kézai Simon Gézáéval (MKI.. 378. Nümbergi1279 szabad emberek. fentebb.141. a középkorban Bajorországban feküdt. K ristó Gyula: Ósi epikánk és az Árpád-kori íráshagyomány. Mályusz-Kristó 193. 1279 Ma németo rszági város.). Tekintettel arra. századi krónikakompozícióhoz hasonlóan Anonymus is Taksony korával zárja a kalandozásokat (MKI. Azt mondják.] A NÉMETORSZÁGI HERMÁNY NEMZETSÉGE A Hermány nemzetség Gizella királynéval1 278 jött be. im Botond népmonda hőse volt. a magyarok felhagytak a város ostromával. hogy két magyar mérkőzzék meg vele. j egyzet. a görögök császára. feldúlták egész Görögországot. (62. Kordé Zoltán: in: KMTL. 1280 366 1284 A kapu bevágása eredetileg a hadüzenet bejelentésére szolgált. 1282 L. S mivel a magyarokat a görög módfelett nyugtalanította. amelyért a párviadal folyt. és a kapun mutassa meg erejét a bárddal. fentebb. találtak egy ellenfelet számára. 140. Mályusz-Kristó 235. jegyzet. évnek 955 felel meg. a görögök császára nevetség tárgyává tette a követelt adót. Botond a kapuhoz jőve olyan rést ütött azon. Ethnographia 81(1970)124. jegyzet. 1244.és bejárhatott. Látván ezt a magyarok és görögök a városkapu előtt elkészítették a térséget a párviadalra. ez növeli a hír hitelét. egyszerű magyar. A magyarok 1278 Apor nevű kapitánya.[48. 1281 L .) 367 . jegyzet. 499.belső időrendjében a 21. 1286 L . fentebb. . aki késedelem nélkül azonnal kilehelte lelkét. aki a göröggel szembeállva így szólt: „ Én. 1285 L . 1286 A 14. 13. 293. 125. mérhetetlen aranyat. A magyarok közössége kapitányaival vagy vezéreivel állítólag Taksony herceg1285 idejéig hajtott végre ilyen és efféle cselekedeteket. aki közakaratból a sereg élén állt.294. s egy rövid órányi küzdelem után a magyar földre kényszerítette a görögöt. a görögök császára adót fizet a magyaroknak. s ha mindkettőt le nem győzi. 62. és így tértek haza övéikhez. Botond1283 vagyok. a legkisebb a magyarok közül. aki azt kérte. Amikor pedig a magyarok az adót kérték. innen Hadrianopolisba1 281érkeztek.] A MAGYAROK LEGYŐZIK A GÖRÖGÖKET 20 évig mozdulatlanul maradtak [a magyarok] Pannóniában. századi krónikakornpozíció . évben1280 kimenvén Bulgáriába hatoltak be. A 14.egyébként zavaros . s azt megvíván végül Konstantinápolyt 1282 ostromolták. hogy az egyik megmentse kiszálló lelkedet. j egyzetben i. drágaköveket és marhákat hozva el onnan. megparancsolta Botondnak. Miután ez megtörtént és megesett. végy magad mellé két görögöt.

amelyek Istvánnak több fiáról tudnak (Tóth Sarolta: az 1153. hogy tudniillik hány és mennyi erénnyel ékeskedett. lmre1292 nevű fia volt Istennek kedves és az emberek által tisztelt. jegyzetben i. 368 megváltoztassa értelmét.közül Mályusz E lemér (a 962. m. jegyzetben i. és Isten szolgálatában mily buzgó volt Szent Imre herceg. Mihály pedig nemzette Szár Lászlót és Vazult. amit megtettek. A MAGYAROK ELSŐ KIRÁLYA Taksony nemzette Gézát és Mihályt. [64. 1292 L. Mi inkább azokat törekszünk röviden és összegzően írásba foglalni. fentebb. 831. 38. Mályusz E lemér: a 962. de legfeljebb 28 éves volt. amelyek Imrét István egyetlen fiának tüntetik fel (1. A kérdésben dönteni nem lehet. Termacsu testvére volt. évi születési dátum adódik: Kristó Gyula. életévig tartott. Krisztus hitvallója.] SZENT ISTVÁN KIRÁLY HARCA KOPPÁNY HERCEG ELLEN Szent István király már ifjú korában1294 dicsőséges háborút viselt a vitéz és hatalmas Koppány herceg ellen. e szent hitvalló legendájából legszentebb viselkedéséről teljes ismeretet nyerhet.XIII. jegyzetben i. jegyzetben i. Szár Lászlóét Vajay Szabolcs: Grossfürst Geysa von Ungam.) és nyomában Bogyay Tamás (a 432. Az isteni akarat kifürkészhetetlen ítélete kiragadta e világból. P ontos helyét az Árpádok családfáján nem ismerjük. m.[63. fentebb.-től a 28. Acta Historica 84 ( 1987) 19.). 715. jegyzet) elsőszülött voltát vallja Váczy Péter: az 1090. az Úr testetöltésének 969. 112. Géza herceg halála után Koppány vérfertőző házas- 1293 Bölcs 4. jegyzetben i. 972. A középkori fe lfogást tükröző Isidorus Hispalensis szerint az adolescencia a 1 4.). jegyzet. amelyeket más szerzők mellőztek. fentebb. m. 32. Acta Universitatis Szegediensis de Attila Józsefnominatae. jegyzetben i. századi leszármazói. az eredetibb és valós információt azok a kútfók őrzik. m. Kristó Gyula: Árpád fejedelemutódai.1288 miképpen Szent István király legendájában meg van írva. 11. 8. 95 P Személyére 1.203. ™ Latinul: ín adolescencia. 1291 Azon forrásokkal szemben. évében. Südost-Forschungen 2 1 (1962) 66. miután isteni jövendölés előre megmondta. m. 962. 199.) szereplő eltérő dátumai . de a házasságkötés valószínű évszámából (996) inkább a 975.Makk Ferenc: a 752. 1925. Tarkacsunak a leszármazottja.) 969-re voksolt. jegyzet. és ne adjuk elő.jegyzet. 1289 Géza látomásáról István ránk maradt három legendája közül a nagyobbik és a Hartvik-féle legenda tudósít.1287 Géza pedig. István király több fiat nemzett. Géza herceg életében hercegséget viselt. fentebb. 969. Koppány 1295 Tar Szerind fia volt. 1290 L. aki Szent István király apja. és nehogy az álnokság elcsábítsa lelkét. 1 369 . jegyzet) a különböző forrásokban (Mályusz. jegyzetben i. Feltevés szerint Árpád legidősebb fiának. 13. Bp. 232.20. 312-3 13. Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XIl.967. 975nél néhány évvel későbbi születési időpont is elképzelhető. miképpen a Bqlcsesség Könyve1293 ír az idő előtti halálról.129 1 közülük egy. 202. Hogy tehát ne tegyük azt.] MEGSZÜLETIK SZENT ISTVÁN. m. 1288 Szent István születésének (1. Györffy György: a 38. fentebb. 27. Eszerint István a Koppány elleni háború idején legalább 14. Ha nem ragaszkodunk a kútfőkben közölt évszámokhoz. akinek áldott az emléke. 975 .Kristó 240.. m. annak leírását elhagyjuk. amit előadtak. 1289 Sarolttól~ 290 Gyula leányától Szent István királyt nemzette. nehogy a gonoszság 1287 Vazul (1. Aki ugyanis ezt tudni akarja.. Mályusz.Kristó 240.

Magyarországon a kereszténység felvétele óta j elentős kultusza alakult ki. jegyzet. 1309 L. j egyzet. jegyzet.1308 híres és sikeres háborút viselt Gyula nevű anyai nagybátyja 1309 ellen. fentebb. mert bár igen gyakran 13 CM István Koppány testének három darabját a fennhatósága alat1i terUlct három fontos várába. és 27. jegyzet). 1304 Szent István herceg Istennek tett fogadalmát híven teljesítette. 984.iildte. 1267. 158. 1300 L. 1003. Ezt pedig azért tette. 1298 Géza és Koppány az Árpádok törzsi területén osztoztak meg. 1268. évébcn1310 Szent István király elfogta Gyula herceget feleségével és két fiával' 311 együtt. 1307 371 . a negyediket pedig Sarolt testvéréhez Erdélybe küldte. Szent Márton hitvalló 1299 közbenjárásával az isteni irgalom segítségéért könyörgött. 1298 Szent István. jegyzet. Miska pedig nemzette Koppányt és Mártont. jegyzetben i. 232. 176. fentebb. 1297 Sarolttal.51. m. Kristó Gyula: A Xl. jegyzet. u oi L. jegyzet. Szent István Koppányt négy részre vágatta: az első részt az esztergomi. 2 1). Kristó Gyula: Koppány felnégyelése. 5-18. Bp. 3 19. L. ugyanis a Koppány herceg tartományában levő összes népet. összehíva előkelőit. a karácsonyi ünnepségekhez kapcsolódva a Németországban szokásos rítus szerint ment végbe". Györffy György: a 89. m. A csata 997-ben Veszprém közelében volt. Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben (11-15. Bp. Hontot és Pázmányt. és őt Szent István akkori herceg bőséges javadalmakkal ajándékozta meg. E Vecelin nemzette Rádot. fejezete hagyományozta ránk: Bolya és Bonyha. 370 győri kapuhoz kiHdte. 1119. Somogyi herceg volt. 1306 A pannonhalmi bencés monostornak. a harmadikat a 1296 Mivel a fiú testvér feleségének nőül vételét a Biblia tiltotta (Lev 20. j egyzet. L. L. 1269. 1996. 475-480. jegyzet. és Magyarországra k. 1305 L. fentebb. 1310 A helyes dátum. m. 1308 István koronázása valószínűleg „az 1001. fentebb. 81. Századok 116 (1982) 959-968. L. fentebb. még fentebb. j egyzet. fentebb. 1974. fentebb. a másodikat a veszprémi. előbb a Garam folyónál karddal övezték. 1303 E csatában Vecelin ispán megölte Koppány h erceget. a szabadok. 50. amelynek révén a Balatonról délre esö vidék jutott Koppány fennhatósága alá.ságot1296 akart kötni Szentistván király anyjával. 47-48. Az Úr l 002. METEM-könyvek. század). fentebb. Vecelint1302 tette.1305 a gabonafélék és a nyájak tizedeit örökjogon Szent Márton monostorának 1306 rendel te adni.1301 Egész serege élére és vezetőjéül a német ncmzetségű jövevényt. Bogyay Tamás: a 432. amint ezt az e helyütt a krónikának forrásul szolgáló Altaichi Évkönyv megőrizte. századi hercegség története Magyarországon. hercegségét pedig saját hatalma alá akarja vetni. 1297 meg akarta ölni Szent Istvánt. jegyzet- ben i. 15. Majd pedig összegyűjtvén a sereget ellensége ellen vonult. év első napján. 1299 Szent Márton pannóniai születésű volt (1. fentebb. aki akkor egész Erdélyország konnányzását kezében tartotta. 1265. Koppány kísérlete a közeli rokon Géza özvegyével kötendő házas3ágra (levirátus) vérfertőzésnek m in ősült.] SZENT ISTVÁN KIRÁLY GYULA ERDÉLYI HERCEGGEL HARCOL Szent István azt követően.1270. L.1307 Rád pedig nemzette Miskát. Váczy Péter: a 332. 1300 és ott testi épsége védelmére két fóembert állított. a negyediket pedig Erdélybe. 1311 Nevüket Anonymus 24. fentebb. j egyzet. j egyzetben i. hogy isteni rendelésből elnyerte a k irályi felség koronáját. 707. de az isteni irgalmasság segítségével Szent István herceg dicsőséges győzelmet aratott. 1302 1303 L. [65. Mindkét oldalon sokáig és bátran harcoltak.

lCt)és IX. e Gyula testvére. aki azután örökölte ezen erdélyi részeket. törvényesen fcJkenheti. Lajos: a 7 10. jegyzetben i. jegyzetben i. 839. Gerics József: az 1148.KI. elélt a szent király m l A Gyulák családjában a 10. Ö nagyon öreg volt. 317. jegyzet. fentebb. Zoltánra vonatkoztatják.'Y gazdag népek felett álljon. 10 04. 54 . a római szentegyház fópapja 1320 Szent István király kérésére a hatalom olyan kiváltságával látta el. hogy aki a mise végzésekor ezeket használja. M. Másik nézet szerint Árpád dédunokája (Tas fia) volt. Acta Historica 98 ( 1993) 25. hiszen Gézával tartozott egy nemzedékbe. 1316 E Zoltán személye bizonytalan. drágaköveket és [más] értékes köveket megszámlálhatatlan bőségben tartalmazó kincstárát megszerezte. 372 idejéig. aranyat. jegyzetben i. Egyebek között e fehérvári egyháznak örök emlékezetre méltó adományokat tett. amely igen tágas és nagyon gazdag volt. C sóka J. 1004. m . jegyzetben i. amelyet sok folyó öntöz. azaz erdőn túl). Szent István király ellenfele. Makk Ferenc: a 16. aki ellen István bizánci szövetségben az 10 10-es években hadat vezetett. l m A szövegben: Erdeelw (Erdöelü. tudniillik két papi ruhát. Országát magyarul Erdélynek 1313 hívták. Kristó Gy ula: Keán. keresztekkel és kelyhekkel.jegy-. 76.ánnazik. jegy-. Acta U niversitatis Szegediensis de Attila József nominatae.13 18 amelyek mindegyike 74 márka tiszta arannyal és drágakövekkel131 9 átszőtt szegél)t tartalmazott. m. Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Györffy György: a 38. 288. fentebb. Györffy György: a 38. m.intette. 5 1. ezek homokj ában aranyat gyűjtenek. 1979. a Magyar Királysághoz csatolta. 13 14 (66. m. j egyzet. Benedek (1. jegyzetben i. Benedek pápát és a rendalapító Szent Benedek apátot. jegyzetben i. 1319 A fehérvári egyházról hasonló leírás o lvasható Szent István nagyobbik legendájában. A szerző talán II. L. Kristó Gyula: a 156. m. század közepi életrajzát o lvasva tévesztette össze VIII. Sarolt is keresztény volt. hogy 1003-ban még élhetett. m. ho!:.Kristó 257. A másik felfogás szerint Keán bolgár származású délerdélyi magyar törzsfó volt. 597. megölte. Általában /u-pád fi ára. ahonnan a mai E rdély név sz. s részét képezte az észak-erdélyi Gyulával szembeni harcnak. (Szent) Henrik császár 12. Ezeket Szent Benedek. 105. tiszta arannyal és nagyon é1t ékes kövekkel ékesített fópapi ruhákkal gyarapította és látta el. jegyzetben i. 1315 Az egyik felfogás szerint e Keánban a bolgár uralkodó kereshető. Telj~s országát. Ez utóbbi esetben az ellene folyt hadjárat 10 03-ban lehetett. m. aki még a 10. A szertartásokhoz edényeket és más szükséges használati tárgyakat e bazilika és Isten más egyházai számára is királyi bőkezűséggel adományozott.289.1316 s ezért akarta a szent király.] SZENT ISTVÁN KIRÁLY HARMADIK HÁBORÚJA KEÁN HERCEG ELLEN Ezt követően pedig hadat indított Keán. 1224. Gyula sem Krisztus hitére nem tért. és ezért közönségesen Erdélyi Zoltánnak mondták. Szentté egyiküket sem avatták. 131 8 Latinul: racionale: fcjnyílással ellátott kö r alakú vállöltöny. 1317 L. a bolgárok és szlávok hercege1315 ellen. Vajay Szabolcs: a 3 18. Mályusz. A bazilika korai történetére 1. jegyzetben i. 59. és e föld aranya a legjobb. 469-470. E herceget sok fáradsággal és h adi verejtékkel is nehezen fogta el. 373 . század első felében meg halt. Mályusz E lemér: az 1253. század közepétől kimutatható a (keleti rítusú) kereszténység. m . Benedek (1. Farkas Gábor (szerk. m. rn 4 Erdély jellemzése szó szerinti egyezést mutat Anonymus Erdélyről adott leírásával. Oda Zoltán nevű elődét helyezte.): a 946. E sokféle kincsből Szent István király igen meggazdagodva az általa alapított fehérvári bazilikát131 7 aranyoltárokkal. Bp.lCtben i. jegyzet). fentebb. 34. fentebb. amely népek természetes fekvésüknél fogva igen megerősített helyeken laktak. Ez utóbbi esetben van realitása annak.1312 sem a magyarokkal szembeni károkozást nem hagyta abba. m o Szent István uralkodása alatt két Benedek pápa volt: VID.

Kristó 263. Makk Ferenc: a 16. 494-495. először az összes oltárt bejárta. m.a 12.] SZENT ISTVÁN KIRÁLY TEMPLOMÉPÍTÉSÉRŐL ÓBUDÁN A KANONOKOK SZÁMÁRA Azután a szent király fiával. még É rszegi Géza: az 1148.kel. fentebb. Szent Imrével 1325 és a királynéval Óbuda nevű városba 1326 ment. jegyzet). jegyzetben i. a szent király rögvest a mondott Keánnak.1322 ezért ez az egyház gyakran szenvedett tűzvészt. drágakövekkel és felszerelésekkel módfelett megajándékozta. mintha apja 1324 Gizella királyné pedig. 1329 Nincs biztos tudomásunk. Szent István királynak bevett szokása volt. Erdélyi László: Ötven historicus szentistváni emlékmüvei. m. képek. és legott gondoskodott a javításról. 17. hogy István járt volna Rómában (1. És mivel ott nem talált semmiféle mi A racionáléhoz fűzödó pápai privilégium léte erősen kérdéses. 1329 Míg ez épü lt. hogy a fejezet elején szerepló Kcán kincse helyeit itt Gyula pénze szerepel. Mályusz. VII.. Levéltári Közlemények 33 (1962) 11. m. amíg meg nem győződött a hel)Teállításról. hogy az általa alapított valamennyi egyházat évente legkevesebb három alkalommal felkereste. 102-103. A királ)né keresztekről. 1325 1326 L. A székesfehérvári egyházi kiváltságról . Végül kimenvén az egész egyházat körbejárta. m. J0. Karácsonyi János: Péter király és az óbudai prépostság. Mivel pedig e megkezdett nagy munka sok évet vett igénybe. század közepe előtt nincs adat. a lett volna. Kristó Gyula: az 1313.1327 gazdagítva azt sok uradalommal. a szent király felesége. a falak és a tetők repedéseit vagy hasadékait fürkésző szemmel és akadékoskodóan szemügyre vette. 1321 És mivel e Gyula gonoszul szerezte pénzét. Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása. Ebben az egyházban anyai nagybátyját egész családjával együtt akarata ellenére arra kényszerítette. És midőn ezen egyházakhoz érkezett. 58.. im A legkorábban az 10 10-es években alapított székesfehérvári egyházban István aligha kereszteltette meg a lengyel fejedelemhez pártolt és az országot elhagyó Gyulát. hogy Gyula fogságban maradt feleségét utánaküldte. s addig nem távozott a városból vagy a faluból. A krónikaszerző a Hartvik-féle Szent István-legenda szövegszerü felhasználásával fogal mazott. fentebb. Tanulmányok Budapest múltjából. Görögországból kőfaragó mestereket hozatott. 715. jegyzetben i. m. Óbuda nevét e formában csak Buda tatárjárás utáni alapítása után lehetett leírni.jegyzetben i. 1327 Az óbudai egyház védőszentje csak Szent Péter volt. hanem utóda. 1939. 1322 Krónikás tévesztés. Szeged 1941 . 115. 72. 375 . 1323 dc azután olyan kitüntető módon tartotta. 12. Századok 31 (1897) 291-297. a bolgárok és szlávok általa megölt hercegének kincstárából a város közepén nagy kanonokházat kezdett építeni Péter és Pál apostolok tiszteletére.amely közvetlenül a pápai kúria alá tartozást jelentette .142. mondott egyházat aranykeresztekkel. és könyörgéseit egyesével előadta.megkoronázha~a és karddal övezheti a királyt. Péter király alapította. Sebestyén József: A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Szent István életében a kanonokház nem készülhetett el. Mályusz Elemér: a 1253. amelyet személyesen felkeresett. jegyzetben i. képekről és felszerelésről gondoskodott. Bp. 1324 A valóságban István nagylelküsége abban nyilvánult meg. kancsókkal. amelyben dicsérhctné mindenek Teremtőjét. a prépostságot nem István. jegyzet. 374 kegyes alkotást Krisztusban. 1328 Efféle kiváltsággal az óbudai egyház soha nem rendelkezett. Váczy Péter: a 332. és a szent király a királynéval buzgalma okából ott időzött.jegyzetben i. Századok 59--60 (1925.1926) 382-384. hogy megkeresz~ telkedjék. [67. kelyhekkel. Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben (A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritik~jához). L. és ellátva a római egyházhoz hasonló szabadsággal1 3 ~ 8 a római udvar emlékére és tiszteletére.

lm A Szent Jobb (1. mert 1334 1330 Hogy Gizella királyné . Imréhez szóló erkölcstanító könyvére. a külső gondoktól megszabadulva nyugodt békében szemlélődő életet él.körUltekintöen gondoskodott az egyházakról. 133 Fiuk. hogy azokkal fedjék be azt. Horváth János: Legrégibb magyarországi latin verses emlékeink. 717. 1333 Iz 21. jegyzetben i. annak van nagyobb valószínűsége: István nem gondolt arra. 1338 A fájdalom oly súlyos keservétől teljesen elkeseredve Szent István király igen komoly betegségbe esett. ln: Serédi Jusztinián (szerk. az isteni ajándék a közönséges emberi természet fölé emelte. Szent Imre herceget hirtelen halál ragadta el. 39-46. mikor Magyarországon más egyházakhoz érkezett. Szent István király elgondolta és szilárdan elhatározta. jegyzet. az Úr házában levő valamennyi berendezést bemutattatta magának. bőkezűség. 377 .). Lábfájás kínozta. 1178. szelídség. és kivált azért sóhajtozott. Török József. bölcsesség. 1988. okosság. von Ungam. hogy a királyi felség koronáját fiának. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. A szentséges atya aranyerszényt1331 hordott a derekán. és a finom gyapotszövetböl felújításra váró tárgyakat évente felújította. 376 Utalás Istvánnak fiához. jegyzet) rövid történetét 1. fentebb. 1. 1338 lMak. 1337 Siratta öt Szent István király és egész Magyarország vigasztalhatatlanul. irgalom. im Mivel Szent István nagyobbik legendája szerint István azt óhajtotta.248. tele színezüst denárokkal. 1336 Imre bőven elösorolt erényei közül hiányzik a szüzesség (Kristó Gyula: I.Ezt tapasztalva Gizella királyné. Mikor pedig a szentséges atya az ügyek vitelének és az ország kormányzásának gondját szentséges fiára akarta bízni. Ifj.továbbá Szent István és Imre . Szent Istvánhoz hasonlóan. Szerk. a körülötte levő összes idegen náció fejedelemsége és hatalma uralmának lett alávetve. bátorság. tudás.egészen a mai napig Magyarország szeme előtt van . igazság. ° [69. ill. L. 1337 Imre herceg 103 1-ben vaddisznóvadászaton halt meg. Irodalomtörténeti Közlemények 60 (1956) 14.. Szent Imre pedig saját bíbonuháit helyezte az oltár elé. jóság. és sok nap múltán is alig tért vissza valamennyire életkedve. de korábbi egészsége már soha nem állt helyre teljesen.. 39.] SZENT IMRE HERCEG HALÁLÁRÓL ÉS VAZUL MEGVAKÍTÁSÁRÓL Miután pedig az Úr felmagasztalta irgalmasságát Szent István királlyal. igen nagy jajveszékeléssel. 15 és 45. az isteni rendelés folytán a szent erkölcsökre kitanítotl1334 Imre hercegnek adja majd. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricac 17 (1971) 219. mérséklet.. és a földi ország fejékét letéve egyedül Isten szolgálatának szenteli magát. hogy a világi dicsőség minden fényűzésétől elfordul. Bp. Szent István tisztelete. Király: Der sogenannte Beutel König Stephans I. P.): a 109.motívuma. és ő saját kezével gondoskodott róluk. m.4. fentebb. 160. alázat és türelem. 1335 Szent Imre kora ifjúságának virágjában volt ugyanis. régi hagyományra mehet vissza. amely pedig legendájának egyik vezetö_. hogy lmre élje túl és kövesse öt az ország élén.166. 1331 István állítólagos erszényét ma is örzik Bécsben. az Intel- mekre. úgy rendelkezett. Acta Historica 40 (1972] 56. miként a királyi egyházakban máig látható. Karsai Géza: Szent István király tisztelete. És ezért az irgalmas jobb[kéz]1332 . 1336 valamint további vallásbeli és közéleti erények ékesítették apjához. a királyok kardja élétől hátat fordítva 1333 elfutottak. és amikor szegényeket látott. István és családja Árpád-kori történetírásunkban. búskomorság gyötörte.a testtől elválasztva . tüstént odament. hogy életében átadja a hatalmat fia számára.

ahol Szent István király érdemeinek közbenjárására sok jel és csoda történik a mi Unmk. fentebb. 4. Györffy György: a 38.egyébként teljesen alaptalanul . 1349 István 41 évi uralkodás után 1038. Béla magyar király (1060. Györffy György: a 38. jegyzetben i.1345 Összehívta tehát apai nagybátyja. de ott nem apa-fiúként.] SZENT ISTVÁN KIRÁLY MEGHAL ÉS FEHÉRVÁROTT EL TEMETIK Szent István király szentséggel és kegyelemmel eltelve országlása 46. m. 1344 Aligha indokolt a megsüketítés tényének kétségbevonása. hogy mily sajnálatra méltóan elbántak vele. [70. és sebesülten a királyhoz vezette. hogy mielőtt megbal. 378. hogy a gonosztevőkre méltó büntetést szabjon ki. itt melítctt két Buda egyike (!. 376-378. ahol Vazult őrizték. 381. 379 . 763. sietve elküldte követét. 1340 L.1340 akit a király ifjúkori bujasága és ostobasága miatt a megjavulás célzatával elzárt. 1341 L. 1339 A magyar nép ugyanis inkább hajlott a pogány szertartásra. a nyitrai1341 börtönből eressze ki és vezesse hozzá. hogy halála után az országot Krisztus hitében megőrizze. m. fentebb. füleinek üregeit ólonunal tömte be. 1350 Gal 1. hogy apai ági nagybátyja fiát. 783 . A valóságban István (majd Péter) hívei voltak. azaz Mihály fiait: Szár Lászlót és Vazult. Ők tehát elfogadva a szent király üdvös tanácsát a szenvedések és a cselvetések elől Csehországba futottak. Vazult. Váczy Péter: az 1090. jegyzetben i. 6 1.senkit nem látott vérrokonai közül alkalmasnak arra. 1342 Meghallva ezt Gizella királyné tanácsot tartott Budával. jegyzet) és Sebes (1. 134 i Az. e gonosz emberrel. hogy súlyos fáradtság terhe nyomja. fentebb. Közben pedig testének ereje gyorsan hanyatlani kezdett. amelyet Isten szentséges anyja. 1342 A Vazul-ági királyok érdekében folyamodott a szerző ahhoz a hamisításhoz. Vazul fia. királlyá tegye őt. 826. azt tanácsolta nekik: amilyen gyorsan tudnak. 836. Nagyboldogasszony ünnepén 1349 eltávozott e megvetendő világból. évében.1343 ahhoz a börtönhöz. de a m 9 A vérrokonok alkalmasint István fiági rokonait. Kristó Gyula. Valójában éppen az ő mellőzése. Andrást. A király megérkező követe Vazult megvakítva találta. hol Endre néven nevezi. 310-3 11. m. 4 ti s I. m. és Vazul fi ai sem István tanácsára. A fehérvári bazilikában temették el.1350 és a szent angyalok közösségéhez társult. meneküljenek. hogy István miért nem számolt le Vazul megcsonkítóival. Sebes megelőzte a király küldöttét. jegyzetben i. 1347 A 14. A fordításban e kettősséget tükröztetjük. Váczy Péter: az 1090. Szent István király látta. Nem lehettek az e helyütt . hogy életüket és testük épségét megmentsék. 1346 Szár László Istvánnak unokatestvére és nem nagybátyja volt. jegyzetben i. Sebest. 1347 Bélát1348 és Leventét. Váczy Péter: az 1090. Ténylegesen István rendelte el Vazul uralkodásra alkalmatlanná tételét. a mindenkor szűz Mária tiszteletére ő épített. és a lehető leggyorsabban elküldte követét. hogy István jelöltje a trónra Vazul volt. Egirut fia Budát. azaz Péter jelölése váltotta ki Vazul merényletét. jegyzetben i. Györffy György: a 38. m .szörnyetegként ábrázolt Gizella cinkosai István ellenében. jegyzet.1063). fentebb. mint a keresztény hitre.319. 378 betegség terhe megakadályozta. Andrásra l. jegyzet. sűrű könnyeket hullatott.Makk Ferenc: in: KMTL. hanem száműzetés miatt hagyták el az országot. Jézus Krisztus tiszteletére és dicsőségére. 1344 majd Csehországba ment. jegyzetben i. 314. kitolta Vazul szemeit. augusztus 15-én halt meg. 314-315. m. századi krónikakompozíció Andrást hol Andreas (András). e Buda fiát. valamint azok fia it jelentik. aki áldott örökkön 1345 István betegségének emlegetése csak hamis krónikás magyarázat arra. fentebb. 1346 Szár László fiait. érezte. jegyzet. jegyzet) az Altaichi Évkönyvben is szerepel. 83 1.

1343. 507-512. a burgundok királyának a testvére volt. Gizella királyné Budával. Hó man Bálint: a 35. Kristó Gyula: a 946.akadálytalanul a németeknek vesse alá.104 1 között uralkodott. 381 . jegyzetben i. Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. a föld javait gőgös szemmel és telhetetlen szívvel . Váczy Péter: az 1090. a középkorban a németség magatartásának jellemzésére a 12. ám türelmetlen folytatója volt. 1352 az ország egész népe. Mindössze annyi a hiteles elem. t JSl Péter és Gizella nem voltak vérrokonok. Gertníd elhunytát követően Vilmos 1357 elvette Szent István király testvérét. 3 4 • l Budára1. „pogánylázadások" kora történetéhez. amelyeket Isten ellenében okoztak nekik. Vajay Szabolcs: a 3 18. Péter túlságosan buja volt. m.az állati vadsággal ordítozó németekkel és a fecskék csivitelésével fecsegő olaszokkal együtt . fentebb. Gizella anyja nem Gertrúd. Lucanusra megy vissza. s a császár Velencébe helyezte. Acta Universitatis Szcgedicnsis de Attila József nominatae. akivel m 1 Gal 1. és német dühvel' 359 tombolva Magyarország nemeseit megvetette. hanem velencei származású volt. jegyzetben i. 1353 Hű szívük sírásával siratták őt. hogy a német vagy inkább velencei Pétert. 31. vele nemzette Péter királjt. őrhelyeket és kastélyokat őrizetre a németeknek és az olaszoknak adta. Apja nem Vilmos. s hogy Péter anyja tényleg Szent István húga volt. Péter nem német. hanem Izabella volt. gonosz cinkosával 1354 elhatározta. mivel a 6. Szent Zsigmond burgund király nem lehetett Péter nagybátyja. abban az időben senki nem lehetett biztos felesége erkölcsösségében. és hozzáadta feleségül Gertníd nevű testvérét. 93.örökké. Acta Historica 18 (1965) 22. és Magyarországot . arra törekedve. [71. jegyzet. mind a nemesek. Albin: az 1356. Orseolo Ottó velencei doge és István húga házasságából született. Gombos F. Ámen. 569. lll6 Gizella itt leírt törekvése minden alapot nélkülöz.81. i 3s9 A német düh (/uror Teutonicus) kifejezés antik szerzőre. hogy Gizella királyné hangulatának hullámzásait kénye-kedve szerint megvalósíthassa.24. 70. Gombos F. 3 18. m. 1360 Magyarország fóemberei látván népük szenvedéseit.] PÉTER KIRÁLY KEGYETLEN S ÉG ÉRÖL Miután Péter király lett.. a királyné testvérét1355 királlyá teszik.szabadsága elvesztésével . Péter király apja. leánya vagy nővére szüzességében a király csatlósainak fellépései miatt. 1356 Vilmos. de Szent Zsigmond halála után a császárhoz ment. 80. jegyzetben i. akik büntetlenül erőszakoskodtak velük.jcgyzetben i.585. 380 Gizella királynét nemzette. jeg~tetben i. a sírás nagy és vigasztalhatatlan volt. im Jób 30. tanácsot tartva kérlelték a királyt: parancsolja meg az im Péter itteni családfája túlnyomórészt téves.felélte. 43. m . hogy Gizella anyja révén valóban Burgundiából származott. hanem Ottó vo lt. 5. század elején élt. az árvák kegyes atyja halálát. 1351 Tüstént egész Magyarország gyászba fordult. A szomoníság és a bánat miatt gyászruhákba öltözött ifjak és leányok három éven át nem táncoltak. az erősségeket. század elejétől kezdve használták. 1153 Az István elsiratásáról szóló beszámoló szó szerinti egyezést mutat a László halálát követő gyász Szent László-legendában olvasható leírásával. 1351 Péter elsö ízben 1038. egyaránt a gazdag és a szegény bőséges könnyekkel és sűrű jajveszékeléssel siratták a szent király. Századok 45 (191 1) 571. 1360 A krónika Péter-képe nem felel meg a valóságnak. Albin: Tö rténetünk el ső századaiból.. hallgattak az andalító és kellemes hangot adó zeneszcrszámok. mind a nem nemesek. és nem szólalt meg a zenészek egyetlen hangszere sem. m. Péter István politikájának következetes. m.1358 a királyi felség jóindulatát eldobta. Zsigmondnak.

Kristó Gyula: Gellért püspök. I. 1370 akik 1361 L. 1. féltében sietve Bajorországba futott.áadása." Azt is mondta: „A Magyarország név a szolgáltatás1361 szóból ered. Bp. ezért nekik szolgálniuk kell". dc adóiról nem. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. másokat pedig vasszerkezetekben pusztítva öltek meg. hogy a magyarok nem segítik.1367 és két fia szemét kivájták. aki alkalmas az ország kormányzására.343.övéinek.darabokra szaggatva megölték. a németek királyának1365 támogatását kérje. Sebest. jegyzet. 1366 2Mak 4. jegyzet.27. Mindazon határozatokat és kivetéseket. 383 . Kristó Gyula: Aba Sámuel és Károly Róbert családi kapcsolatairól. Péter pedig látta. összegyűjtvén a magyarok seregét. [72. fentebb. 1370 Toyzlau és Pezli neve az Altaichi Évkönyvből való. 1362 1041-ben. hogy az oly utálatos cselekedettől tartózkodjanak. Viske neve viszont a krónikás önálló hozz. Kaposvár 1928. és lázasan keresték. Aba király érvénytelenítette. valamint Péter és Aba Sámuel királyok viszonyáról (Válasz Gcrics Józsefnek). közülük válaszottak ki egy Aba nevű ispánt. jegyzet. 1994. és megszabadítja őket Péter zsarnokságától. 325. ezeket külön nem jelöljük. A király azonban gőgösen felfuvalkodva előre kieszelt mérgének romlást hozó bűzét kiöntve ezt mondta: „Ha jó ideig egészséges leszek. hogy megütközzék vele. a tizedeseket és a falusi elöljárókat. 1343. de hosszabb részek átvételétől tartózkodott.1364 Aba. Magyarország latin Hu11garia neve nem innen ered. u 63 Latinul: sororius. ezek a gonosz szakállas Budát. mind a kisebb ügyekben eljárókat. Acta Historica 96 ( 1992) 25. Péter király ellen vonult.102. 1368 Némelyeket megkö veztek. az összes bírót. 136s L. Viskének hívták az egyiket.] PÉTER MENEKÜLÉSÉRŐL ÉS ABA MEGVÁLASZTÁSÁRÓL Péter országlása harmadik évében1362 a magyarok föemberei és a vitézek a püspökök tanácsára összejöttek Péter király ellen. 557. annak földjét jövevényekkel töltöm meg. fentebb. Tekintettel a szövegkölcsönzések nagy számára és szórt jellegére. 135. Ezen ügyek intézésében az ország főemberei közül hárman jeleskedtek. aki Vazult megvakította. mind a legkiválóbbakat és legkipróbáltabbakat. Toyzlawmk a másikat. Miután Péter elmenek. Abát királyi hatalomba emelve királlyá szentelték. Minden bizonnyal a nötestvér férjét és nem fiát jelenti . Pezlinek pedig a harmadikat.akinek tanácsára Péter Magyarországot romlásba döntötte . és azt egyetemlegesen a németek hatalma alá hajtom.178. hogy Henriknek. századi krónikakompozíció mérvadó szövegkiadása jelzi: SRH. minden baj okozóját1366 . Deér József: A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája.'lilésével kicsúszott a magyarok kezéből. Sebes (Schebis) haláláról az Altaichi Évkönyv 1039 alatt számol be. Miután senki ilyet nem tudtak találni az országban. Kristó Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. 1367 Innentől kezdve a sZőveg szerzője erőteljesen támaszkodott az Altaichi É vkönyv szövegére. Ezek voltak a viszály kiváltói Péter király és a magyarok között. fentebb. 1369 amelyeket Péter szokása szerint eszközölt. Magyar Könyvszemle 101 ( 1985) 17 5. Eszerint Aba Istvánnak sógora és nem unokaöccse volt. Szent István király nőtestvérének férjét. 58. 1368 L. 1369 Pétertörvényeiröl az Altaichi Évkönyv is szól. kezét-lábát összetörve veszejtették el. 382 állították maguk fölé. 1363 és királyként őt 1 ~1 Latinul (görögül): angaria. hogy találhatnának-e akkor az országban a királyi nemzetségből valakit. Irodalomtörténeti FUzetek. 719. a föembereket és a méltóságokat Magyarországon németekből állítom ki. 100. a századosokat. E forrás hasznosítását a 14.

Reggel a foglyok megszámlálhatatlan tömegével örvendezve tértek vissza 1371 Ez 1044-et jelent. a csehek hercege1383 tanácsára a Dw1a északi partján érkezett Magyarország határára. 1372 Haragra gyúlva. 13. és visszamentek Magyarorszílgra. és a foglyokat szabadítsa meg azok szolgaságától. érezze. m. Aba király hallotta. Ezután bátor harcosokat küldött Karintiába. Domanovszky Sándor: Kézai Simon mester krónikája. Hatalmas sereget indított útnak. jegyzet. A magyarok követei megígérték a császárnak. fentebb.népük szabadságát keresték. fentebb. és ajándékokat küldve hitükre fogadták. L. hogy az országának a magyarok által jogtalanul okozott igazságtalanságot miképpen kell megbosszulni. 1374 L. 1906. hogy a németek foglyait 1377 1378 1379 L. 137 8 Pettau1379 körül rájuk rontott. A húsvét 1042-ben április 11-re esett. ami n:. szürkülettől éjszakáig. [73. 843. akik ok nélkiil ellenségesen rontottak országára. 852. hogy mire és mennyire vagyok képes".. fentebb. Péternek tett ígérete kötötte. 37 • s L. jegyzet. 100. Kristó Gyula: a 613.1375 ahol éjszakázott. Ma Ptuj (Szlovénia). 1380 [74. Ez a húsvét előtti nyolcadik vasárnapra következő hétfön1376 történt. Aba király ezeket hallván megértette.1377 akik sok foglyot ejtettek. 1383 L.] Abban az időben a császár a húsvétot1 381 Kölnben 1382 ünnepelte.ilvánvaló ellentmondásban van e fej ezet alább említett.jegyzet. hogy a magyarok mindenben rendelkezésére állnak. és főembereivel tanácskozott. Zsákmányt szedett. évi dátumával. márpedig a császár mindenekelőtt ezt igyekezett elérni. a németek királyával nagy sereggel ment Aba király ellen. Ausztria őrgrófja. az Altaiehi Évkönyvből való 1042. hogy a magyarokat. Bp. A császár válaszában ellenségnek mutatta magát. 1380 Ausztria 1156-ban lett hercegség. 1382 L. vagy tartós békét köthet vele. hogy Pétert a magyarok elhagyták. évében követeket küldött a császárhoz. fegyveresen támadja meg. jegyze\ben i. hogy az országot visszaadja neki. a németek királya jóindulatúan fogadta. 384 Magyarországra. Ezek egyhangúlag azt tanácsolták neki. hogy megtudakolja: ellensége-e neki azért. 1373 Kiv17. és közülük sok foglyot magával víve a Traisen nevű folyón1374 átkelt. azt leszámítva. 289. Akkor ugyanis Ausztriának nem hercegei. amiért Pétert az országból kiűzte. A magyarok ezzel nem értettek egyet. az Úr 1042. 845. zsákmányukat állítólag elvette. Gottfried. február 15-én.a fej ezet többi nevével szemben . és az országot hűségesen a királyi nemzetségnek törekedtek visszaadni. 718. 1381 385 . fentebb. 855. A városnév . nagy sereget gyűjtve Ausztriára és Bajorországra támadt. fentebb. 1372 A krónikás némiképpen változtatott az Altaiehi Évkönyv beállításán Aba Sámuel lépéseinek igazolása érdekében. hanem őrgrófjai voltak. jegyzet. 851. hogy a császár vissza akarja adni Péternek az országot. foglyokat szedett egészen Tulln városáig. a Duna folyó mindkét partján a bátor harcosok két szárnyával kardélre1373 hányta őket. 1376 1042 . jegyzet. mondván: „Mivel az enyéimet jogtalanságokkal illette. hogy Pétert királyuknak nem fogadják el. fentebb.) Aba király harmadik évében1371 Péter Henrikkel.nem az Altaiehi Évkönyvböl való. és Bfetislav. jegyzet. és hogy Henrik.

1388 A magyar nemesek nem akarván ezt tőle eltűrni. mondván. de az esküszegést is semmibe vette. Közben pedig Aba király követei kérték a császárt. és kegyetlenül dühöngeni kezdett a magyarokra. jegyzet. akik őt királyként maguk fölé állították. 639. visszatért Besan9onba.. A császárt az aj ándékok levették lábáról. megígérve a foglyok elbocsátását. 1389 L. hogy azok. m. erre 1. 1317 Ma város Franciaországban.1387 Így azután Aba király biztonságban érezte magát. Gottfried . azokért pedig. Gerics József: a 613.1386 amelyekkel a magyarok a Rábca folyót elzárták. ami nagy hátrányára fordult. súlyosabb kötelességek is nyomasztották. amely Burgundia városa. 1022. és megjósolta az őt fenyegető veszélyt. az. 1391 Ezért Szent Gellért csanádi püspök kánoni szigorúsággal korholta a királyt .] A CSÁSZÁR MAGYARORSZÁGRA JÖVETELE ABA ELLEN A következő évben 1385 Aba király békekövetséget 1. így ennek az eseménynek semmi összefüggése nem lehetett a Magyarország elleni 1042. 1392 A Csanádon történt eseményekről részletesebben szól a nagyobbik Gellértlegenda 14. és parasztokkal. hogy halálára esküdtek össze..). hogy az uraknak minden közös a szolgákkal. llogy a helyes dátum 1042.iil. míg más felfogás szerint Aba éppen pogány indítékok alapján vélekedett a krónikában leírt módon. jegyzet) 1044-ben március 7-től április 22ig tartott. jegyzetben i. akiket nem tud visszaadni. 1 m 1043-ban. jegyzet. 79. 1556.iildött a császárhoz. és úgy rendelkezett. hogy megfelelő időpontot tűzzön ki az összes fogoly visszaadására.). amelynek eredményeképpen a király tudatosan törekedett volna az ókeresztény vagyonköZősség megteremtésére (Geries József: a 46 1. alább. fe ntebb. hogy másnap rontsák le azokat a gátakat.az a Szent István-i állam és a keresztény egyház leépítését tekintette céljának (Kristó Gyula: a 613. és fegyveres vitézeivel megölette őket anélJ. 163. Gottfriedet. a nemeseket. jegyzetben i. 387 . 1044-bcn lázadt fel III. rosszindulatát nehezen viselvén összebeszéltek és összeszövetkeztek. m. a béke megkötésében részt vegyenek. 99.s. jegyzet 386 1388 1390 . nemtelenekkel eszik. méltányos kárpótlást. évi német támadással. megveti. a császár sietve visszavonult. hogy bűnüket megbánhatták volna vagy gyónhattak volna. akiket a magyarok jogtalanul megkárosítottak. fentebb. jegyzetben i.J Néhányan az összeesküvők közül emiatt méginkább felingerülten futva a császárhoz mentek. elfogva bírósági vizsgálat nélkül megöletett.82. fentebb. A császár addig nem akart megegyezni. m.Makk Ferenc-Szegfű László: a 875. e nagyböjtkor1390 mintegy 50 nemes férfiút tanácskozás ürügyén bezárt egy házba.175.az Altaichi Évkönyv szerint - Abának itt (és a következő fejezetben) körvonalazott programjában a kutatás egy vonulata a magyar egyházfók Abára gyakorolt tényleges hatását keresi. amíg Bajorországba nem ér. s a király közülük azokat. hogy megtámadja Gozzilo herceg fiát. 1392 (75. m 4 Gozzilo lotaringiai herceg fia.aibadon engedik. és [a király] még ajándékokat is ad neki. 1384 mindig a parasztokkal és a nemtelenekkel vállalt közösséget. Az ország nemeseit megvetve [76. 1386 E gátak a korai magyar határvédelemben játszottak szerepet. Gellértre 1. A nagyböjt (erre 1.112. Midőn ugyanis a király a nagyböjtöt Csanádon 1389 töltötte. 1391 A szöveghely értelmezésére és az ezzel kapcsolatos vitára 1. 787. A császár Magyarország határaihoz érkezett. Henrik ellen. hogy megöli k őt. hogy az esküt semmibe veszi. fejezete. Úgy vélte ugyanis. és Aba ellen szóltak. jegyzetben i. gőgös lett. Kristó Gyula. m. és más. a lótaringiaiak hercegét. De egyikiik értesítette a királyt. 1238. akiket tudott.

akik a császárnak hűségesen engedelmeskednek. Néhány év múltán. hogy az Altaichi Évkönyvből származó hír ott nem interpoláció-e. jegy-.287. A császárt hathatósan ösztökélték. akiknek uralkodása alatt ártott. 1399 A pápa ekkor . mert sem a foglyokat nem küldte vissza. 77. A németek azt adják hírül. Horváth János: Megjegyzések Győry János könyvismertetésére. akik a császárral és Péter királlyal voltak. 1394 388 győzelemben. valamint udvari emberei csapataival az Osztrák Őrgrófságba ment. mivel királyukat. Gyors ütemben Magyarország határaira tört áthaladva Sopronon. a kiárasztott vizek. a pápa úr kiközösítéssel sújtott. Testét abban az egyházban temették el.Jsteni segítség" nem az Altaichi Évkönyből származik. a magyar szerző tollán való előfordulása németpártiságának (ifj. jegyzet. zászlóikat a földre nem dobták volna és el nem futottak volna. 1398 389 .mint mondják-. sebhelyeit pedig begyógyulva Mivel a következő sorok csaknem szó szerint egyeznek az Altaichi Évkönyvvel. Akkor Aba királynak a császárhoz érkező követei visszakövetelték azokat a magyarokat. fentebb. hogy véghezviszi Aba királlyal az egyezséget és visszatér.tetben i. 1396 A határvédelem felhasználta a természetes védővonalként szolgáló folyókat. fentebb. 456.ha a tudósítás valóban 1044-re vonatkozik . és egy faluban egy régi veremben azok a magyarok. amikor kiásták a sírból. 1400 Az . egész éjjel lovagolva fel s alá a Rába és a Rábca mellett hajnalban a sereget egy könnyű gázlón átvezették. kegyetlenül meggyilkolták öt. 256. A magyarok bujtogatásaitól fellelkesült császár noricumi 1394 és cseh sereggel. amely e falu mellett volt. Vitatott ugyanis.79. m. 1401 L. jegyzetben i. színlelve. Benedek volt (1. L. 1399 A csatát mindkét oldalon sokáig és hevesen vívták. Gerics József: a 613. jegyzet. jegyzet).1401 A legyőzött Aba király a Tisza felé futott.). miként a császárnak megesküdött. Kristó Gyula: a 613. 1397 Ma Győr város része Győr-Moson-Sopron megyében. 84. a németek híradása e forrás hasznosítására utal. Aba király győzel­ met aratott volna. 1388. hogy Magyarországra tart. És. Szegfű László: in: KMTL. isteni rendelésre heves forgószél támadt. szemfedöj ét és ruháit épnek. elpanaszolták és elmondták. titkolva. 285. A császár azt felelte. és amikor a Rábcán Babótnál1 395 át akart kelni. iszonyú [mennyiségű] port szórt a magyarok szemébe. 839. Hóman Bálint: az 1291. jegy-. mivel egyes bajorok megsúgták neki.) és/vagy Aba iránti gyűlö letének kifejezése (Gerics József: a 987. jegyzetben i. hogy ezt semmi módon nem teszi meg. m. hogy Aba királyon a jogtalanságot bosszulja meg. 543. hanem az ellentetjéé" . Pétert meggyalázták. Aba király Győr mellett. 1393 Nekik azt mondta a császár: „ Ez nem nemes ember szokása. fentebb. amint mondják.tetben i. Irodalomtörténeti Közlemények 59 [1 955] 354.73. akik a császárhoz menekültek. akik megőrizték a barátságot Péter király iránt. hogy ezek Magyarország fosztogatói és rablói. jegyzet. 1396 A magyarok. akiket már korábban . sem az okozott károkat nem tette jóvá. ms Ma Sopron város és Babót Győr-Moson-Sopron megyében. de végül a császár isteni segítségre1400 támaszkodva szerencsés győzelmet aratott. mocsarakat.1398 hogy amikor a csatához készülődtek.IX. ha bizonyos magyarok. a sfuü berkek és a süppedékes mocsarak miatt átjárhatatlan Rábca folyó állta útját. fentebb. égi jellel kicsiny felhő ereszkedett alá. és vajon eredetileg kiket sújtott a kiközösítés. 72. túlságosan bízva a 1393 L. m.. a magyarok és a császár közti háborúk és viszály fő okozói. m. a magyarok királya kezére kell adni. Ménfónél1397 fegyveresek nagy sokaságával szállt szembe vele. hogy a császár kevesedmagávaljött ellene.lov ngol és folyton velük társalog. ezért az egyenetlenség efféle kezdeményezőit Aba.

amelyet németül Veyzmburgnak hívnak. Péter királ}t az övéi oltalma alatt Magyarországon hagyva az óhajtott sikerrel Regensburgba1410 visszament. L. jegyzet. 391 . Henrik a német (a kortárs Reichenaui Hermann szerint a bajor) jogot engedélyezte a magyaroknak. Kristó Gyula: XI-Xill. fentebb. 1405 úgy. akit a király sok és nagyszerű ajándékkal tisztelt meg. 932 .találták. az íjászok ugyanis megölték őket. lábbelijét levéve.1413 A császár. hogy a magyarok törvényeil1409 tartsák meg. fentebb. jegyzet. a miénken pedig Westnemptinek nevezik. fentebb. a magyarokat a királlyal kibékítette.visszanycrvén teljességgel a királyi koronát. 14 08 A város német neve (mai helyesírás szerint: Weissenburg) az Altaichi Évkönyböl való. 1405 E tudósltás ellentétes az Altaichi Évkönyv azon hírével.] Eközben az összegyűlt magyarok könyörögve járultak a császár elé kegyelmet és irgalmat esdekelve. jegyzet. Itt Aba Sámuel bencés monostort alapított. 1402 Testét saját monostorában.Kristó 300. A németek közül azon a napon. 273. 27. akinek Péter király e szent ü1U1epen141 2 Magyarországot aranyozott lándzsával magyarok és németek jelenlétében átadta. még fentebb. [78. dicsőséggel hazatért. 390 1409 AzAltaichi Évkönyv szerint III. s átadásával Péter az országot német hübérré tette. a mindenkor szűz Máriának a bazilikájában uralkodóként a királyi trónra ültette. hogy a ménföi csatában kevés német esett el. 1411 1045-bcn. 1404 L. hogy őt azon a napon megszabadította a magyarok kezéből. Ezeket ily módon a császár elrendezve. Sárosban1403 temették el. fentebb. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány.301.1406 A halottak bűze miatt ember két hónapig tisztes módon e részeken át nem haladhatott. és megengedte az ezt kérelmező magyaroknak. L. és királyi módra Szent Istvún király szent jelvényeivel felékesítvén . 886. 1408 1 02 ' Aba Sámuelt utóbb a népi emlékezet tekintette szentnek. jegyzet. M06 A Ferlorum Payer (mai németséggel: verlorene Bayem) jelentése: 'elveszett bajorok'. és ott a királyt a magyarokkal. ' Kovács Béla: in: KMTL. durva szőrruhát 1404 öltve magára az egész néppel együtt dicsérte az Úr irgalmát. 1410 L. jegyzet. akik Csehországba futottak. Eközben Endre. Innen az egész sokasággal Fehérvárra1407 ment. Ethnographia 83 Itt a császárt a magyarok császári tisztelettel és mindenre kiterjedő előkészülettel fogadták. 796. a Wcstnempti szóé ugyancsak '(el)veszett németek'. 1407 L. innen a szegénység kényszere miatt Lengyelországba (1972) 53.] A CSÁSZÁR VISSZATÉRÉSÉRŐL MAGYARORSZÁGRA A következő évben1411 a császár visszatért Magyarországra. és szokásaik szerint ítéljenek felettük. A császár barátságos arccal és jóindulatúan fogadva őket megkegyelmezett nekik. 56. 1413 Az aranyozott lándzsa Magyarországot jelképezte. 1412 Az Altaichi Évkönyv szerint pünkösdkor. amely Magyarország fő hclye.57. Mályusz. Mályusz. amint kérték. azon a helyen végtelen sokaság veszett el.Kristó 302-303. A császár pedig visszatérve a táborba az üdvöt adó kereszt szent fája előtt alázatosan és ájtatosan a földre borult.saját kezével vezetve Isten dicsőséges szülőan)jának. Béla és Levente. 1 03 Ma Abasár !leves megyében . (77. hogy azt a helyet a mai napig az ő nyelvükön Ferlorum Payemek. aki Péter királyt .

307. aki szerette és felemelte őket. 1415 A Benyn névben a legnagyobb valószínűség szerint bölény kpzszavunk lappang. hogy Magyarország fent mondott nemesei. semmint hogy ilyen nyomorúságosan éljenek. 141 ~ Figyelmet keltö Lodoméria (Vlagyimir) és Oroszország megkülönböztetése. megőrizték rendíthetetlen hűségüket Endre.látván népük bajait . amint ők Magyar1420 A krónikakompozíció 72. Micszko lengyel fejedelem (1025. amelyet Béla vitézsége miatt kaphatott. jegyzet. 141 7 Innentől kezdve több fejezeten át rövidebb-hosszabb szövegegységekre kiterjedő megfelelés figyelhető meg a nagyobbik Gellért-legendával.180. m . Bizonyos hitszegők. Péter király heves dühtől tüzelve elfogatta és kínpadra vonszolva megölette őket. tanácsot tartván egész Magyarország [nevében] ünnepélyes követeket küldtek Oroszországba Andráshoz és Leventéhez. tudniillik Buda1420 és Devecser1421 beárulásából meghallotta Péter. és Mieszko. 24.1418 Bolya és Bonyha 1419 voltak e föemberek meg más rokonaik. hogy az országot visszaadják Szent István király nemzetségének. jegyzetben i.. fejezetben is szerepel egy másik Buda. és 27. és minden erejükkel azon fáradoztak. 393 . .. hogy egész Magyarország hűségesen várja őket. követeik révén javakat 1..üvel erősítették meg számukra. A név további magyarázatai: Mályusz-Kristó 306. Azt is esk. A testvérek 1032.] A BÖLÉNYNEK1415 MONDOTT BÉLA HERCEGRŐL .Makk Ferenc: a 752.mentek át. hogy rögvest. 1418 Viska azonos a 72.. jegyzetben i. azaz Viska. Gerics József: a 987. 177.testvérüket. innen azután Oroszországba141 6 utaztak. másokat pedig szemük kivájásával kínoztatott. Kérdés. hogy [az emberek] inkább a halált választották. Mályusz. Horváth János: a 953. akik Szent István király nemzetségéből születtek. jegyzetben i.. hanem inkább zsarnoksága kegyetlenségével elnyomva ostorozta Magyarországot. Akkor Magyarország nemesei .] Abban az időben Magyarország egyes föemberei az ország magárahagyatottságát siratván és Magyarország megszabadulását óhajtván Péter zsarnokságától. és a németek dühétől szabadítsák meg őket.69. Lengyelország fejedelrne 1414 jóindulattal fogadta és tisztelte meg őket. akik sűrű sóhajokkal várták az alkalmas időt. 1421 Csak e fo rrásban szereplő személy.Csanádon1422 összejöttek. 392 Magyarországra. jegyzetben i. amilyük csak volt. és az egész ország készségesen engedelmeskedik nekik mint királyi nemzetségnek. m. Bélát ott hagyván Lodoméria királyához mentek . 1238. Kristó Gyula. Buda nevű híve kivégzéséről.Kristó 310. Bélát és Leventét visszahozhatják 1414 II. Bolya és Bonyha meg rokonaik azon gondolkodtak. Kristó Gyula-Makk Ferenc: a 752. Viska. fejezetben szerepló Viskévcl. (81. (80.1034 között érkezhettek Lengyelországba. És egész Magyarországot oly nagy szorongattatásokkal sújtotta. fejezetében már beszámolt . 80. Béla és Levente iránt. Ugyanakkor a 69. m . illetve miként hozhatnák be az országba Andrást. amikor Andrást.iildve nekik. 1422 L. fentebb. csak jöjjenek Magyarországra.. Az átvevő az utóbbi forrás volt. miként állíthatnák vissza az országot a királyi nemzetségnek.Aba Sámuel alatt Péter király egy. .m.. A németek királyának hatalma révén kevély Péter király immár nem is uralkodott. 1419 Gyula fiaiként Anonymus művében (24.1034). mondván nekik. . . fejezet) is szerepelnek. Bélát és Leventét Péter király ellen. Endre és Levente. hogy e hitszegő Buda ez utóbbival azonos-e vagy harmadik (esetleg kitalált) személy. .az Altaichi Évkönyv nyomán . 1417 és nekik híven szolgáltak..

Megölték a keresztény hitet megtartó egyháziakat és világiakat. 1900. E megnevezéseket biblikus helyekkel hozta kapcsolatba Gerics József: A Vata fia Janusra vonatkozó krónikahír 394 tette őt az uraknál. regösök. és uralmuknak aláveti magát. Klasszika-Filológiai Tanulmányok. elfoglalván a város harangtomyait és bástyáit.. 382-383.] Endre és Levente rejtett cselektől tartva titokban követeket küldtek Magyarországra.iilönböző hivatalok élén Magyarország-szerte voltak. 273 . fentebb. Bollók János. 1426 Latinul: demones. jövendőmondót és jóst1427 gyűjtött maga köré. Janus nevű fia sok idővel utóbb apja szokását követve sok varázslót. 1428 Komárom megyében a Zsitva folyónak a Dunába ömlésénél feküdt falu. 395 . leborotválván fejét. Amikor pedig Újvárhoz1423 érkeztek. A keresztényeknek teljességgel tilos volt feleséget venniük Vata és Janus vérrokonai közül. akik 1. az egyházakat lerontani.és Anjoukori mulattatóink. vesszen Péter emléke németjeivel és olaszaival együtt örökre és tovább. azaz démonok. A magyarok azonban ezt megtudva szándékát meghiúsították. teljességgel törölj ék el az adókat. ln: Kodály Zoltán Emlékkönyv. J. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. íme. Azután Péter király ellen felkelvén az összes németet és olaszt. 13. Akkor tehát Vata elvetemült és átkos buzdítására az egész nép a gonosz szellemeknek szentelte magát. Belus olvasható. Gádor Judit: in: KMTL. és biztosan megtapasztalta. jegyzet.146. Fehérvárra1429 kívánva bejutni. akiknek közhírré kellett tenniük Isten. valamennyi magyar özönlik. s Békésre ja. és ördögi ösztönzéstől feltüzelve kitartóan kérték Endrétől és Leventétől. hanem vidám arcot vágva táborával visszahúzódva 428 Zsitvatőnél1 átkelt a Dunán. a keresztény hitet elvetni és bálványokat imádni. 1427 Pogány vagy pogánykodó bűbájosok. csúf halálnak adták át. és a legalávalóbb bűnöket kezdte elkövetni. 98.. 142 5 A krónikakompozíció kézirataiban Selus.vítandó. aki gonosz szellemeknek1426 ajánlotta magát. s a magyarok az ő hatásukra elöljáróit szerte Magyarországon lemészárolták. 1429 L. hogy a püspököket a papsággal együtt öljék meg. amelyet Aba király épített. Isten igen sok egyházát lerombolták. jegyzetben i. ln: Opuscula classica mediaevaliaque in honorem J. Szakaszok egy tanulmányból. Horváth ab amicis. Pais Dezső: Árpád. discipulis composita. Ill. collegis. Bp. B p. a püspököket és az egyháziakat megölni. Reggelre kelve értesült a király a dolgok állásáról. Szerk. Györffy György: a 359. a pogány hagyományt újítsák fel. század közepéig. ahol föld-favár állt. A Békés1425 várából való Vata volt a frissen megkeresztelkedettek közül az első. 1978. hogy a hírek miatt megrémült. 1953. magyarázatához. hogy járjanak és vesszenek el ősatyáik tévelygéseiben.országra érkeznek. és három ágban bocsátotta le hajfürtjeit a pogányok szokása szerint. Endre és Levente parancsát meg szavát. 1424 Zsolt 80. nem mutatta. ill. a magyarok teljes sokasága csapatostul tódult hozzájuk. Bp. Péter táborába éj szaka igen gyors lovakon három kikiáltót küldtek. máskülönben ugyanis nem harcoltak volna Péter király ellen Endréért és Leventéért. Ezek engedték őket szívük vágyai szerint1424 [élni]. egyetértően hozzájuk [82.. ami tollhiba.. m. akiknek bűvöl ése-bájolása igen kedvessé 1423 Ma Abaújvár Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 464--465. Zenetudományi Tanulmányok. 28. I. hogy a testvérek visszatértek. 145. lóhúst kezdett enni. hogy engedjék az egész népet a pogányok szokása szerint élni.. a kapukat bereteszelvén őt kizárták. a tizedszedőt gyilkolják le.

amint szentséges anyja. szüntelenül a kereszt jelét mutatta. Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Szegfű László: Gellért püspök halála. 231. Mályusz Elemér: az 1253. s e kő most Csanádon1434 oltárának lapján1435 van. Az itt olvasható tudósítás lényegében megbízható. kocsin utazott. Művészettörténeti Füzetek.27. 1974. a püspökökre meg összes társukra rontottak. Amikor pedig Beneta püspök járult elé. ln: Budapest története. 1238. íme. De ezek ezt látván még jobban dühöngve rátámadtak. jegyzetben i. m. Szent Gellért püsp?k pedig. I. Pestre vették útjukat. akik jelen vagytok. Acta Historica 66 (1979) 19. misét akartak hallgatni. 21-23. kegyetlen emberek. kocsiját a Duna partján felborították. tudjátok meg. jegyzet. 29. hét éven át nem tudta onnan lemosni a vért. tudniillik Vata és cinkosai. 1433 397 . jegyzet. és azután egy kövön szétlocsantották agyvelejét. Bp. Buldi és Beneta püspökök meg Szolnok ispán Fehérvár városából Endre és Levente hercegek felé indultak el.[83. személyét csak később hozták kapcsolatba e bencés monostorral. Ezért ő ma nem osztozik velünk a vértanúságban".] Eközben pedig Endre és Levente e sokasággal továbbhaladva Magyarország közepén a közönségesen Pestnek1430 nevezett révhez közeledtek. Bp. amelyeknek ajánlották 1430 1431 396 Ma B udapest Duna bal parti része. 272. jegyzet. 7. a tabáni plébániatemplom helyén állt. de mivel csak a 11. hogy mi ma a vértanúság koronájával az örök boldogságra ~oz. Ezt hallva Gellért. kétkerekű kordéra helyezvén Kelenföld hegyéről 1432 letaszították. és minden erejét teljesen az Ur szolgálatában emésztette el. mielőtt az urakhoz mentek volna. ahol fejét szétzúzták. Jézus Krisztust. fentebb. Amikor a mondott révhez érkezett. fentebb. Én ugyanis felfedem nektek az Ur titkát. mivel alacsony tennetű volt. a hegy lábánál Szent Gellért vértanú tiszteletére épült egyház található. 1482. század második felében alapították. Azután a Duna révje felé. magukat. és kövekkel borították el őket. és a vértanúság révén rájuk váró örök boldogság biztos reményének örvendezve valamennyien áldoztak. gonosz szellemektől megszállva. amelyen szétzúzták Szent Gellért fejét. 1974. a mindenkor szűz Mária ölében ült. hogy őket tisztelettel fogadják. Szent Gellért püspök a mise bemutatásához papi ruhát öltve buzdító szándékkal szólt hozzájuk. 1436 E Gellért velencei1437 nációból való rosazzói 1438 1432 A mai Gellért-hegy Budapesten. és ott őt kocsijából kiragadván. 1438 A rosazzói apátság Észak-Itáliában feküdt. 1437 L. és misét hallgatva imádkoztak. Láttam ugyanis urunkat. Besztrik. mellét lándzsával átdöfték. mondván: „ Testvéreim és püspöktársaim meg az összes hívő. hogy gyónják meg egymásnak bűneiket. alább. 1435 A Csanádon Gellért által alapított és temetkezési helyéül kiválasztott Boldogságos Szűz-monostorról van szó. Szent Gellért püspök pedig azoknak. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Most azon a helyen. és minket magához híva tulajdon kezéből részeltetett bennünket teste és vére szentségéből. amely előttem ezen az éjszakán feltárult. mígnem a papok felszedték. ott Szent Szabina egyházában. 1433 Így jutott Krisztus dicsőséges vértanúja e világ szenvedéseiből örök boldogságra. A Duna gyakran kiáradva a nagy kőre. és mivel még életjelt adott. Jézus Krisztushoz érkezünk. 1434 L. L. Ma Diósd Pest megyében. Gellért nem lehetett szerzetese. Azután pedig Szent Gellért intette őket. 1436 A Gellért-templom a mai Budapest budai részén. 37-38. Györffy György: Budapest története az Árpád-korban. Ve~encétöl északkeletre. Kubinyi András: in: KMTL. Amikor az említett püspökök sietve a Diód 1431 nevű helyhez érkeztek. akik kövekkel dobálták őt. Krisztus megvonta tőle az oltáriszentséget.

1232. 399 . mint mondják. j egyzetben i. 1444 Ma Fejér megyében. Amikor az említett ispánt meg akarta menteni. jegyzet. hogy a haláltól megmentse. 1445 1046-ban. Közben ugyanis a magyarok az ország kapuit és kijáratait előbb elfoglalták. hogy számukat csak Isten és az angyalok ismerik. aki harmadnapra elhunyt. Az Úr 1047. Egész népének Ma Mosonmagyaróvár része Győr-Moson-Sopron megyében. 1.] PÉTER KIRÁLY HALÁLÁRÓL Péter király pedig látta. 1444 az említett követ csellel el akarta fogni és megkötözve Endre herceghez vezetni.18. Feltételezés szerint bog umil tanokat valló eretnekek. 71. 1442 144 im Bakonybél. és megvakítva Fehérvárra vitték. jegyzet. de nem tudott kijutni. jegyzet) 1030-ban lett csanádi püspök. 1446 L. Benetán kívül ugyanis valamennyien vértanúságra jutottak. Egyháziak és világiak akkora sokasága szenvedett azon a napon vértanúságot. akik a keresztények nagy lemészárlásából megmenekültek. hogy a magyarok egy lélekkel Endre és Levente hercegekhez csatlakoztak. jegyzet. Acta Historica 67 (1980) 16. 1022. hitt neki és visszafordult. Második országlása harmadik évében1445 Pécsett1446 temették el a székesegyházban. Végül az íjászok összes vitézét megölték. [86. Endre herceg pedig közben odaérkezve Beneta püspököt kiszabadította kezükből. 273. Ő. Amikor Besztrik és Beneta a Dunán hajóval átkeltek Endréhez és Leventéhez. Szolnok ispán lován a Dunába ugorva úsztatott. az eretnekek halállal kezdték fenyegetni. 1441 398 J 1447 Andrást 1046 utolsó hónapjaiban koronázták meg (Kristó Gyula-Makk Ferenc: a 752. örök életre tért. fentebb. L. 1020. 260. 1440 [84. 93-95. évi keltére 1. végül a csanádi székre püspöknek helyezték át. Az eztmegsejtő Péter egy udvarházba vette be magát. Szegfű László: Vata népe. fentebb.szerzetes volt. jegyzetben i. fentebb. évében1447 csupán az a három püspök koronázta meg. m. és valószínűleg 1059-ben halt meg. ha csak nem öli meg Szolnok ispánt. aki Pannóniába jőve előbb Bélben1439 remete életet é lt. de Endre herceg követe is visszahívta Péter királyt a béke és az őt megillető tisztelet ürügyén.] ANDRÁST A MAGYAROK KIRÁLLYÁ KORONÁZZÁK András herceg ellenségei háborgattatásaitól megszabadulva Székesfehérvár városában elnyerte a királyi koronát. Amikor betért Zámoly faluba. őt egy Murtmur nevű. A fenyegetéseiktől megrémült Murtmur hajóján az ispánt karddal megölte. a szörnyű fájdalom miatt életét rövidesen befejezte. és sietve Fehérvárra 1443 akart visszajutni. m. Vajay Szabolcs szerint (a 318. így Szent Gellért jóslata beteljesült.] Buldi püspök is. 104 7. fentebb. mivel tudomást szerzett egy elrejtőzött seregről. amelyet ő alapított Szent Péter apostol tiszteletére. jegyzet). 1440 Gellért (1. őt élve elfogták. akit kövek. a túlsó parton levő eretnekek1441 Besztrik püspököt halálra sebezték. _Murtmurt ugyanis Szolnok ispán keresztelte meg. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae.) Péter 1055-ben még élt. németjeivel futásnak eredt Moson1442 felé.kel borítottak el. fentebb. hogy onnan Ausztriába menjen át. és három napon át férfiasan harcolva védekezett. [85. hajón jövő személy hajójába segítette. de leginkább kényszerből.

) és Györffy György (Egy krónikahely magyarázatához.Makk Ferenc-Szegfű László: Adatok . aki . hogy a három testvér Vazul fia volt Hóman Bálint: az 1291.fóvesztés büntetése alatt megparancsolta.. Adalékok egy krónikahely értelmezéséhez. szeretett fivérem. Biztosan tévedés ez. egy Tátony ncmbeli1450 leánytól és nem törvényes házasságból születtek. Nincs ugyanis nekem sem örökösöm. Történelmi Szemle 9 [1966) 25. m. Három év alatt fegyvereivel a magyarok adófizetőivé tette a lengyeleket.kétségtelenül egész Magyarországot megrontotta volna a pogány bálványimádással. 10. 426-427. a harmadik rész pedig a herceg tulajdonába került. ne késlekedj hozzám jönni. Irodalomtörténeti Közlemények 71 [1967] 583-589. Taksony nyugszik.35. m. Levente pedig e napokban halt meg. jegyzetben i. 35.). m. Pauler Gyula: a 438. sem testvérem rajtad kívül. Az ország ezen első felosztása viszály és háborúk okozója lett Magyarország hercegei és királyai között. 1450 A középkorban Tátony nemzetséget nem ismerünk. 91. Kristó Gyula. kérlek téged. hogy társak legyünk az örömökben. 1455 Mt2.ha tovább élt volna. A király öt látva nagy örömmel igen örvendezett. amelyből két rész a királyi felség vagy hatalom tulajdonában maradt. " E szavaktól megnyugodva Béla egész családjával a királyhoz jött.1455 .korai" helyneveink ismeretéhez. Acta Historiea 48 (1974) 43. 400 14 3 s Feltételezés szerint András régi (pogány) neve lehetett. és mindenben azon törvény szerint éljenek. Krónikáink néhány genealógiai vonatkozásáról. és személyes jelenlétednek örvendezve az ország javaiban részesedjünk. 1454 1 6 ~s Az ezen osztozással megszülető és 1107-ig fennálló hercegségre (dukátusra) 1. 1452 1448 Valószínűleg a ma Pest megyei Taksony. [88. 1452 A nehezen értelmezhető fejezettel részletesen foglalkozott Gerics József (A Tátony nemzetségről. És mivel e Levente nem katolikusként élt. amelyre Szent István király tanította őket. akitől a három testvér származik. rruvel testvére ereje gyámolította. jegyzetben i. m. 401 .] András királyt Fehémek1453 és Katolikusnnk nevezték. 1451 Enélkül is nemesek ők. te kövess az országlásban. mivel Szár László fiai. Béla tanácsot tartván három részre osztották az országot. Acta Universitatis Szcgediensis de Attila József nominatae. II. Váczy Péter: az 1090. Tátony falu Somogy megyében feküdt a mai Magyaratád mellett. nagy szeretettel híva öt mondván: „Mi egykor részesei voltunk a nélliilözésnek és a szenvedéseknek. ezért pogány módra a Dunán túl Taksony falu1448 körül temették el. 145 1 A vita a Vazul-fiak állítólagos törvénytelen eredete miatt támadt. ~·András király nem tette e népeket adófizetőivé. és az ország feletti uralmat elnyerte volna . és rosszul mondták el. 1456 1449 Minden bizonnyal olyan régi krónikára hivatkozik a szcrzö. Knstó Gyula: az 1298. 334-335. amely azt a helyes információt tartalmazta. hogy a korábban számukra engedélyezett pogány szertartást letéve Krisztus igaz hitére térjenek vissza. Azután pedig a király és testvére. a cseheket és az osztrákokat. 1454 A testvérétől megfosztott András király Lengyelországba küldött másik testvéréhez Bélához.22.. s a Tátonyiak e kapcsolat miatt jutottak nemességhez. [87. aki állítólag Oroszországból szerzett feleséget.. Történelmi Szemle 9 (1 966) 1. Mályusz-Krist6 324.] Némelyek1449 azt állítják. ahol állítólag őse. jegyzetben 1. hogy e három testvér Vazul herceg fia volt. jegyzetben i. Te légy az örökösöm.

A harrna- dik Levente herceg. becses hagyomány t örökített meg. 7 15. csütörtökön. műve a zágrábi káptalan 1334ben elkészült statútumának 1354. 1460 L. évi átdolgozásában maradt ránk. a magyarok rövid történetét a honfoglalástól kezdve 1354-ig. Alapszava. [1. jegyet.legalábbis az évet illetően . Valójában a fejedelemséget jelenti. 1463 408. a kereszténység érdekében tett intézkedéseiről mindhárom ránk maradt István-legenda szól.isteni intéstől megérintve . 1287. összeállitója a Zágrábi Krónikát követte. jegyzetben i. \. évében1464 .ZÁGRÁBIÉSVÁRADIKRÓNIKA A két krónika nagyjából azonos szöveget tartalmaz. jegyzet. hogy a testvérek nevét születésük sorrendjében jegyezték-e le. István három évig volt fejedelem (997-1000). jegyzet. 1244. szentséggel telvc. 1461 L. A Zágrábi Krónika szerzője a 14. 1461 A második Béla herceg. Az első András herceg. Legfeljebb az kétséges. 78. fentebb.22. [3. (az általunk közölt szöveg: 206-208. Szent István. augusztus 15-én. nyolc évig viselte Magyarország herceg1466 ezután pedig 33 évig. Nem egy ponton nagy régiségre visszamenő.).. és végül e szent cltökéltségben meg állapotban halt meg. jegyzet. fen tebb.1458 Szent István király1459 apja. fentebb. 41 év hét hónap és 14 nap adódik. Kristó Gyula: a 948. miként ezek teljesebben fia. Nagyboldogasszony Az Árpádok férfiakra kiterjedő három nemzedékének pontos és részletes feltü ntetése (Bonuzlo neve csak innen ismert). akiről fentebb szó volt. hét hónapig és 14 napig ségét. Vazulra és Szár Lászlóra 1.a helyi vonatkozásokat leszámltva .1463 Tüstént térjünk vissza rájuk! [2. Az első Géza herceg. és 1337. jegyzet.215. életében távozott e világból szűzen. akit utóbb királlyá tettek. Mihály hercegnek két fia volt. 1468 L. l4U Latinul: duca/11m. évében. mielőtt a királyi címet elnyerte volna. L. László hercegnek. 1467 Ha a nyolc évet meg a 33 évet. fentebb. a fentebb említett Géza herceg az Úr megtestesülésének 963. így . 1348. 1461 L. a d11x több jelentésére 1. 92. a másik Mihály.a pogányság szertartásainak megsemmisítéséről és az Isten iránti tisztelet gyarapodásáról kezdett gl?ndolkodni.1460 a második Szár László herceg. évi szövegéhez kapcsolódott. 402 403 . jegyzet. fentebb. l 203. 83 1. 1468 A szent király pedig az Úr megtestesülésének 1034. fentebb.] Taksony fia. Mérvadó kiadása: Szentpétery Imre: in: SRH. i m L. Szent Imre. jegyzet. fentebb. m. Bonuzlo nevezetű fia született.. 1467 uralkodott. 1461 1417 L. Vazul hercegnek három fia volt. megkereszteltette magát. fia .] . 763. 16. jegyzet. jegyzet. 1462 [mint] alább kiderül. Az első Vazul herceg. 1418 Géza megvilágosodásáról. 39. Tóth Sándor László: in: KMTL. A Váradi Krónika a váradi káptalan statútuma 13 74. Andrásra és Leventére 1.ahhoz képest értéktelen kútfő. századi krónikakompozíció valamelyik szövegvariánsát használta forrásul. fentebb.] Magyarország el ső királya. Ez . 1464 Az évszám lehetséges voltáról 1. Taksonynak1457 két fia volt.megfelel István teljes uralkodása valóságos idejének (997. Szent István király legendájában 1465 le vannak írva.1038). fentebb. hét hónapot és 14 napot összeadjuk.

273. 1447. 1472 Mind a J 1 év. 1355. 1418 L. Legendájából kiderül. 1469 István 1038. Figyelmet keltő. 378. 342). jegyzet. harmadszor vértanúsággal koronázott. hogy Isten e szent királyt mekkora keggyel látta el. fentebb. Hs. évi szentté avatásakor történt csodákról legendái közOI részletesen csak a Hartvik-féle legenda számol be. mind a hét év téves. jegyzet.1476 akit saját monostorában temettek el. Peter Perg. 719. fentebb. m. SüdostForschungen 41 (1 982) 6-7. másodszor Pannónia1479 határvidékén marosi1480 püspök. fentebb. hogy Besztrik püspököt karddal sebezték halálra (SRH. 1482 Gellért halálát az okozta. Utána Aba kom1ányzott három évig és tovább. 23. 1022. századi pergamenkódexbe (Karlsruhe. amely nyelvi fordulataiban. II. jegyzet. négy és fél hónapig az országnak nem volt királya.napján halt meg. tehát nagy valószínűséggel hitelesnek tekinthető. 1470 L. fentebb. jegyzetben i. 264). 14 77 L. szóhasználatában emlékeztet a Deliberatio stílusára. 1349. 1238. hogy agyvelejét egy sziklán kiloccsantották. jegyzet) országlására. sem Aba Sámuelt nem tekintette királynak. jegyzet. ezen idő alatt az ország élén talán hét évig és tovább 1472 a német Péter állt. 1481 ApCsel 7. benne Péter ötéves (1. Badische Landesbibliothek. végül miután karddal átdöfték. mint Szent István az őt kövezőkért1 481 térden állva könyörgött Istenhez.1474 akit·Pécsett1475 adtak át a földnek. fentebb. 1471 Az István l 083. jegyzet. jegyzet. 1476 L. [5. 1 m L . Karácsonyi János: az 1220. fentebb. hogy sem öt. tehát itt valószín(tteg fé lreé rtésről van szó: karddal ölte m eg a kelenhegyi támadáskor Murtmur Szolnok ispánt (SRH. amikor megkövezték. 590. 59.). 148 Csanádi L. L. „és más kardélre hányt keresztények sokaságával ott feküdt holtan kiterítve.1469 Fehérvárott1 470 az általa építtetett és tisztességesen megajándékozott nagy egyházban nyugvó teste tisztelet tárgya. Mügeln Henrik arról is tud. Vazul fia. fentebb. jegyzet. 1477 akiről fentebb szó esett. Gizellának. ahol el is temették" (CFH. jegyzet. I. 1. A katolik-us hitvalláshoz. 1471 [4. Petrus de Natalibus pedig arról beszél. 1475 L. 51. augusztus 15-én halt meg. 260.] A szent király halála után 11 évig. 1474 L. fentebb. Szent Gellért1478először áhítatos szerzetes volt.] Azután nyerte el a koronát András· herceg.) írt legendárium. St. 878.jegyzet. 1479 ° 405 . majd Gellértet lándzsával átdöfték.1482 örök üdvösségnek örvend. 80. Valójában az 1038-1046 közti nyolc évre gondolt a szerzö. 1038-ban augusztus 15-e keddre esett. 404 SZENTBESZÉDEK AZ ÚR MEGTESTESÜLÉSÉRŐL ÉS A BOLDOGSÁGOS SZŰZRŐL Egy 14. fentebb. és ő mennyi érdemdús tettet hajtott végre. fentebb.1473 a szent király feleségének a testvére. Mérvadó kiadása: Felix Heinzer: Neues zu Gerhard von Csanád: die Schluf3schrift einer Homiliensammlung. Homiliae de Incamatione Domini et de Beata Virgine (Szentbeszédek az Úr megtestesüléséről és a Boldogságos Szűzről) idézi Gellért feltételezett homília-gyűjteménye bevezetőjének részletét. II. fentebb. j egyzet. hogy a hitetlenek köveket hajigáltak a révhez érkezőkre.

14 ~ ~könyvekkel való ellátottságról 1.12. 1. 407 . fentebb. hogy az apostoli levelekben és az evangéliumokban való épülés és az új egyház előrehaladásának okából írjak. 1487 Jn 15. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Szegfü László: Szent Gellért prédikációi. tudni i 11 ik az engedelmesség és a hitvallás okából. Marianum 25 (1963) 262. majd írásba foglalva Krisztus kegyelmével fussam át azokat. Ámen. 1483. aki e könyvben olvasgat: elkerülhetetlen szükség okából fogtam hozzá.amelyet tételeivel együtt hitt. hogy az egyházatyák nyomán az isteni teológia misztériumait megvizsgáljam. jegyzet. méltóztassék a mindenható Isten megoltalmazni minden gonosztól. amelyet rólad nékem. 11 ." 1486 L. (sajtó alatt).. annak ajándékából és kegyelméből. Acta Bibliothecaria 8 ( 1979) fasc. fentebb.1483 Ahol is a végén így szól: „ Tudja meg mindenki. s zengjenek dicsőítő éneket az Úrnak. pogányok közé. a vakmerőnek. hogy bocsássanak meg nekem.. Actas 1999. akiknek a vértanúk ideje előtt soha Isten dicsőséges igéjét nem hirdették. akik e könyvet olvassák. miután elmondta. Szegfű László: Néhány XI. Acta Historica 82 (1985) 19. Uram Istenem. Ez a Szent Gellért az Ur megtestesüléséről és a Szent S zűzről szentbeszédeket és tételes prédikációkat állított össze új és kiváló módon. Szegfü László: Még egyszer Gellért préd ikációiró!. Ez az én hitem.1488 Kérem tehát. Ezenkívül a könyvek csaknem teljes hiányában1484 engem . 78. hogy az ünnapnapokat ne töltsék az isteni ige nyeresége és fényeskedése 1483 H. 406 nélkül. hogy olyannak higgyelek. ugyanezen ország legkeresztényebb királya. amilyen vagy". századi „liber portab1hs" nyomában (Gellért püspök kézikönyvei). aki néU. 148s L. és elmélkedjem felettük. Azokat pedig. Ezt a hitet folyton-folyvást gyarapítsd énbennem. imádkozzanak érettem. Elfogadom a két testamentumot és az összes egyházatya szerfelett világos tanítását.iil semmit nem lennénk képesek cselekedni. jegyzet. István1485 püspökké nevezett ki . hogy a szilárd étel helyett legalább tejet szophasson táplálójától a legzsengébb népség.. még hozzátette: „Kiátkozom az összes eretnekséget és szakadárt és valamennyi tévelygést. és taníts m~g. 5.296.akit Pannóniának a besenyők határaival érintkező végvidékeire. a te TI)ilvánvaló kegyelmedből az apostolok és apostoli férfiak tanítottak. Acta Universilatis Szcgediensis de Attila József nominatae.szent és együgyű férfiak szólítottak fel.29. Barré: L'oeuvre Mariale de Saint Gérard de Csanád. a kötelességvállalóért.1487 hozzáfogtam. 1486 Így felszólíttatván kettős okból. 1488 Zsid 5.

IL 480. 1493 L. A viták során szempontjaiban gyarapodó vizsgálatok eredményeként a mértékadó ·kutatás ma abban nem kételkedik. jelentékeny részében igen nagy régiségű írásos előzményeken alapul.SZENT GELLÉRT PÜSPÖK NAGYOBBIK LEGENDÁJA Szent Gellért csanádi püspökről két legenda maradt fenn. L. 1497 Ajtony nevével a nagyobbik Gellért-legendán kívUI Anonymusnál találkozunk. jegyzet 1491 Augusztus 15. hanem az államszervező harcokra. jegyzet.. fentebb. 1492 L. Egy kitű­ nő pap.50v. Biró Bertalan: in: MLG. a bizánci egyházi jelenlétre.495. Ezért az ünnepnapra Mór püspök1492 és Anasztáz apát1493 is Fehérvárra mentek a királyhoz. hogy az Urat szolgálja? Ne hag)játok őt elmenni! Csak addig várjon még egy keveset. (az általunk közölt szöveg: 487. j egyzet. hogy midőn Szent Istvíln király1489 Fehérvárra 1490 érkezett a Boldogságos Szűz évenkénti ünncpének 1491 megülésérc.1497 s neki adom majd Marosvárt. század végénél korábban . 497-505. amikor az meglátta Gellértet. és amely sokszor nem is közvetlenül a vértanú püspök személyére. 431. jegyzet. titkon a püspökhöz fordult: „Honnan jött ez hozzánk? Nekem olyan istenfélő embernek látszik. amelyek felhasználása a 14. fentebb. s magukkal vitték Gellért urat. 1490 1498 A latin szövegben civitas vagy 11rbs Morisena névvel jelölt telcpUlés. j egyzet. fen tebb. 1234. 1022. jegyzet. 534. 10 18 körül Anasztáz már esztergomi érsek. Gellért Magyarországra jövetelekor (1018 táján) Mór legfeljebb pannonhalmi apát volt még. míg a /. fentebb.94. 78. fentebb. századi regényes. 1494 Alkalmas órában szerét ejtve a király köszöntésének. Mérvadó kiadása: Madzsar Imre: in: SRH. általánosan elfogadott eredményre a kutatás. 1238. az egyházszervezésre. jegyzet. Újabb magyar fo rdításai: Szabó Flóris: in : ÁLi.)." A püspök így szólva válaszolt neki: „Velence 1495 városából Jeruzsálembe 1496 igyekszik sietve. 784. 87. 29.amely nem keletkezhetett a 14.. 408 [5. valóságalapot sokszor nélkülöző kibtJvltésének látják a nagyobbik legendát. Kétségtelen ugyanakkor. utóbb Csanád néven szerepel. fentebb. amely Ajtony központja volt. Miképp is találhatna alkalmasabb országot ennél. L. ios L. 273.. fentebb.isebbik legenda elsődlegessége mellett érvelők e szöveg 14. hogy a nagyobbik legenda mindama részletismeretekben gazdag többlete." Mire alirály ezt mondta: „De hisz ha itt maradna velünk.a későbbi másolók. jegyzet. szerkesztők és újrafogalmazók beavatkozásai nyomán sok pontatlanságot és alaptalan állttást is tartalmaz. amelyek kapcsolatának megítélésében mindeddig nem jutott teljes egyetértésre. Jelenits István: in: M. nem volna Isten papja úgy is? Mi is szolgái vagyunk az Istennek. 409 .108.) Történt pedig. 1496 L.KI. hogy e szent ünnepet együtt töltsék ott el.1498 hogy püspök alá legyen rendelve az 1419 L. századi krónikakompozlció kapcsán is felvethető. valóban. fentebb. egy-egy villanás erejéig pedig az eleven hétköznapi világra vonatkozik. az akkori szokás szerint egybehívták az apátokat és a püspököket. amely hiányzik a kisebbik legendában.782. fentebb. 1494 L. A nagyobbik legenda elsőbbségét vallók szerint a kevésbé terjedelmes kisebbik legenda az előbbi mű valamely elveszett korábbi változatának liturgikus célú kivonatolásával született meg. jegyzet. míg ieg)·őzöm Isten segedelmével ellenségemet. L. Ajtonyt. 753. 74. hogy Szent Gellért nagyobbik legendájának ma ismert szövege .

is. 18. akik velem együtt hajóznak le a Dunán. öntözd a fiissen kisarjadt veteményt. 231. merthogy a keresztény hitben nem volt éppen tökéletes. jó ember. Mikor tehát eljött a Boldogságos Szűz ünnepe. az imádságnak és a virrasztásnak szentelve magát megvolt úgy. L. majd megtette őt fia. 1502 L. erősítsd a hívőket. m. jegyzet. 1020. 1501 Nem volt a Szentírásnak olyan könyve. 1505 Gellért korának jelentős teológiai írója volt. 13. szívének vágya megtörött. és a napba öltözött asszonyról szóló igét kezdte el a nép előtt féjtegetni. Te csak nyisd ki a szádat. Szilaj lovainak se szeri. Szegfű László: az 1022. és maradj nálunk. 8. 1-2. Lajos: Szent Gellért kisebb és nagyobb legendájának keletkezéstörténete.19 és 24. Szerk. [8.jegyzetben i. amikor mindenki visszatért otthonába." Ennek hallatára az újra tisztelgett a király előtt. építve egy kunyhót magának. és úgy találta. hogy ki se mozdult onnan. fentebb. hogy az isteni igében mekkora nagy • 1499 llOO 1501 410 Kiv 4. Miután ez így esett. mert én amúgy sem eresztelek el téged. a király ott marasztalta magánál Gellértet. 1506 Ma Vidin (Bulgária). Vö. Mt. jegyzet." Másnap aztán a király magához hívatva ekképpen szólott hozzá: „ Isten hozott. és ezt mondta : „Eljöttem királyi felséged méltóságához. amel:xből példát ne merített volna. 1503 [6. Társaim is vannak. Horváth János. m. vigasztaló erő is rejlik~ emiatt aztán a király különösképpen megkedvelte őt. amelyet a nép nyelvén Bélnek1504 neveznek. Imre herceg 1502 tanítójául hosszú időre.Székely György. Ajtony nevű fejedelem. a nép zsivaját maga mögött hagyva elvonult egy magányos remetehel}Te. annyira bízott ama harcosok és nemes emberek sokaságában. Szegfű László: a 1483. 143. hogy országomban bárhol hirdethesd az igét. amelyben saját kezűleg lejegyzett könyveit írogatta. Péld 31. az elveszítette számára fontosságát ebben a pillanatban. és azon csodálkozott minden keresztény. hogy éjjel-nappal téged szolgáljanak. aki Jeruzsálembe szeretnék eljutni. Gellért beöltözött a szertartáshoz. mikor viszontköszöntötte a királ)t. és vesd el az élet magvát ennek a népnek a szívébe! 1500 . a király és a nép pedig elámÚlt. hogy vigyázzanak rá.] Történt pedig. Hét feleséget is tartott. hogy amikor ez látta. 1505 „. Az ünnep elmúltával. bár csak egy zarándok vagyok. akik fölött uralmat gyakorolt. és adok majd kísérőket is melléd. s ahol hét szakadatlan esztendeig csak a böjtnek. gondoskodott róla. 19-29. jegyzetben i. 1504 L. és ekkortól választott püspöknek nevezték Gellértet. Jel 12. 715. ln: Középkori kútfóink kritikus kérdései. A Gellért nevelői szerepére vonatkozó kételyének ad hangot Csóka J. Íme. 1503 411 .Ne törekedj Jeruzsálembe. s hogy legyenek segítői a számára megfelelő palotában. aki Bodony1506 városában a görög rítus szerint vette fel a keresztséget.9. s tolmácsul Konrád fehérvári prépostot maga meJlé véve felment az emelvényre vagyis a szószékre. 40. tervének fonala elszakadt. jó ember .mondta-! Áldjon meg az Isten itt és az örökkévalóságban!" Ö erre térdet hajtott. és térítsd a hitetleneket. 1974. Bp.] Volt akkoriban Marosvárott egy roppant hatalmú. Igencsak nagyra volt tulajdon erejével és hatalmával. miként fejlődik Szent Imre az erényben. István királynak pedig a legkevésbé sem adta meg a tiszteletet. fentebb. és amit sok-sok napja megtenni elhatározott." Mire a király ekképpen szólt: „Tégy le erről a szándékodról. a mai nappal odaadtam néked a marosvári püspökséget. hogy Krisztus segedelmével megállja helyét az emberi nem ellenségével szemben. s én felhatalmazlak téged. hogy jóra forduljon a sorod! 14 99 lnkább itt hirdesd az én népemnek az igét.

149. Századok 57. 412 1511 t Szent István Ajtony elleni háborújának időpontja vitatott. m. De súlyos váddal illetve beárulták őt uruknál.1'924) 634.58 (1923. Volt azonban egy kiilönösen nagyra becsült. ennek azonban neszét vette Csanád. urának titkai felől kérdezgette.uhogy próbára akarván tenni hűségét. ezért fölényben volt a fegyveresek sokaságát illetően. Barmokkal is végtelen számban rendelkezett. Ajtonnyal szemben. amikor elveszejtheti. ln: Vác'Z'j Péter: a 38. Így aztán mikor már megbízhatóságáról és elszántságáról meggyő­ ződött. Latolgatva magában a cselt egyre várta az időt. Nagy lárma és hangzavar támadt. 1512 Egykori Csanád megyei település Porgány (Pordeanu." Valamennyiük szemén látszódott. belátta. ő lévén az élükre állítva vezetőként. hogy együtt haljak vagy éljek veletek. fejezete szerint Doboka fia és Szent István rokona. készen állok arra. s újonnan kereszteltként akarok új küzdelemre szállni. amelyekre a lovászok gondozásában a házak táján1507 vigyáztak. Románia) közelében. a liizdelem egészen délig eltartott. ai1~it az én uram. 413 . Összegyűjtvén ezután a sereget hadba szálltak. De Csanádon ennek hallatára nagy öröm lett úrrá. minden csordát egy-egy gulyás keze alá adva. de még a királynak a Maroson leúsztatott sója fölött is bitorolta a hatalmat. 1510 Anonymus művének 11 . mindkét oldalról sokan estek el sebeket kapva i1U1en is. és foglaljuk el az ő országát!" 151 1 E beszéd közben még rajta tartotta Csanádon a szemét. 1508 A só fülött érvényesülő királyi jogról !. hogy csakugyan nem csalárdságból szökött át hozzá. aki alkalmasabb lenne erre Csanádnál ?" Meg is tették őt vezérüknek. Váczy Péter: A honfoglaló magyarságról. s voltak azonfelül uradalmai és udvarházai is. jegyzetben i. Mire Csanád ezt válaszolta: „Bizony. majd az említett Marosvárott kolostort emelt Keresztelő Szent János tiszteletére. Majd 1507 A latin szöveg ín domos kifejezésének jelentésével kapcsolatban 1. A király Krisztushoz térítette és megkeresztelte őt. onnan is. Gellértnek a Pozsonyi Évkönyvben az 1030. aki majd vezéretek lesz a küzdelemben!" Azok pedig így szóltak felelvén neki: „Akadhat-e bárki. a királynak az ellenségeivel. Ezért megszökve titokban a királyhoz ment. ütközetbe bocsátkoztak Ajtony és hadereje ellen. A görögöktől pedig felhatalmazást szerzett. évnél hírül adott csanádi püspökké szenteléséből leginkább az I 027. azokról nem is beszélve itt. A király tovább is folytatta ezt mondván: „Válasszátok ki magatok közül azt a férfiút. 1003 és 1030 között több évszám is felmerült már. S minthogy a fö ld e férfiút szolgálta a Körös folyótól egészen az erdélyi részekig. hogy hűségéről alaposabban is megbizonyosodjék. Amikor pedig átkeltek a Tiszán. az úgy jó a keresztényeknek. Paulinyi Oszkár: A sóregálé kialakulása Magyarországon. fel. amelybe apátot tett görög szerzetesekkel együtt a maguk rendszabálya és szertartása szerint. Csanád 1510 nevű vitéze. ekképpen szólva fordult előkelöihez: „Készüljetek fel a harcra ellenségemmel. hogy jól sikerült a beszéd. liizdjünk meg uramnak. 1509 Település és erősség az Al-Duna bal partján.1509 amelyet végig mindenestül a maga hatalma alatt tartott. a királlyal pedig a legkevésbé sem törődött. illetve egész Bodonyig és Szörényig. 1508 amikor e folyó révjeiben végig a Tiszáig vámszedőket és őröket helyezett el. mire az azt forgatta fejében. hogy megöleti. aki tisztségénél fogva a többiek fölé emelkedett. ma Drobeta-Turnu Severin (Románia). s nem hagyott kisiklani semmit a vámoltatás alól. Uj keresztény vagyok.1028 körüli háborús összecsapás valószínű síthető. Rajta hát. királyom jónak lát. Majd Csanád serege menekiilésbe fogva elrejtőzött a kökényéri 1512 se száma nem volt.

és nagy öröm töltötte el őket. imádsága helyén .. és elment velük arra a helyre.. miért alszol? Kelj föl hamar. ahol a fö ldön térdepelt monostort építtet az ő tiszteletére. délről a Kanizsa nevű települések. 415 . ma Banatsko Arandelovo (Szerbia). és ezzel szólongat: »Kelj föl. Fogadalmat is tett. Az i11 onmi Canysa kifejezés megengedi. mintha két ember ereje szorult volna belé. 1515 Oroszlámos nevű település a középkori Csanád megyében. és így szólt hozzá: „Ó. és elbeszélte nekik az általa látott álmot ily szavakkal: „Az i m Egykori Csanád megyei település. !"1s11 Késedelem nélkül haréba szálltak hát mennyei segítségre számítva Szent György vértanú érdemei alapján. s le fogod győzni ellenségedet!" És ahogy felébredt. nyugatról pedig a Tisza. s azon a napon bőséges zsá~ányt ejtettek. ma Szeged településrésze Csongrád megyében. amelyet a földön esdekelve az Úrhoz és Szent György vértanúhoz intéztem az éjjel. Csanád pedig arra az éjszakára egy domb tövében táborozott le. úgy érezte. hol amarra bukkantak elő. s igy talán a rejtőzködésre használt nagy terület szélső pontjairjelöli a szerző: északról Szőreg. valamint Kanizsamonostor(a) (J3anatski Monostor. s le fogod győzni öt!«" Ennek haUatára dicsőítették az Istent. a földről felemelve Marosvárra vitték..vagy Törökkanizsa (Nova Kanjiia. hogy éppen olyan feltételek mellett tovább maradjanak. ember. Szerbia). álom tört rám. hanem megengedte. Ennek megtörténte után Csanád maga mellé vette az említett monostor apátját néhány szerzetes testvér társaságában. keletről a kökényéri bozótos. 9-13 és Lk 11. A felderítők pedig mindkét fél részéről ébren töltvén az éjjelt hol erre. a későbbi Ó. fúvasd meg a kürtöt. Majd összehívta a sereget.„" szavakkal kezdődik a legrégibb keresztény imádság. megállt a lábánál. amely a mezőn táborozott. és a görögök monostorában.csalilosban meg Szőregen 1513 és végig minden Kanizsán 1514 ki egészen a Tiszáig. hogy ha ellenségén győzedelmeskedik. ezeket Csanád nem űzte cl. Ugyanezen város egyharmada pedig a szóban forgó hely szerzeteseit szolgálta. irgalmazz! Krisztus. a Tisza bal partján Révkanizsa. és azt !állam. hogy eszközöljön ki a mennyei Úrtól segítséget számára. későbbi magyar nevén Új. 1517 . Mt 6. amelyet Szent Györgynek tett. amelyet későb b Oroszlánosnak1515 nevezett el. Ajtony ugyanakkor a Nagyősz1516 nevű mezőn verte fel táborát. hogy melyik Kanizsáról van szó. és eredj rá ellenségedre. hogy minden Kanizsát értsünk alatta. 1516 Egykori Csanád megyei település. nemsokára már egymást kaszabolta az éjszakában. ma Tomnatic (Románia). S Ajtony serege. Ajtonyt pedig Csanád serege a csatatéren megölte. Fejét vették és elküldték a királynak. Révkanizsával szemközt a Tisza jobb partján a középkori Bodrog megyében is volt egy Kanizsa település.Mi atyánk. majd hátat fordítva futásnak eredt. ahol az oroszlán megjelent neki. 1514 A középkori Csanád megyében két Kanizsa feküdt. miért alszol! Szedd össze a hadaid. hogy beválthassa a fogadalmat. Szerbia). jelet állítván oda. hogy a lábaimnál mintha egy oroszlán állna. aki őket oroszlán képében látogatásra érdemesítette. vedd fel a harcot. egy oroszlán alakja jelent meg álmában neki. aki most alszik éppen. ember. Kereszlclő Szent János egyházának sirkertjében temették el. mint ahogyan ott találták őket. irgalmazz! Mi Atyánk . A legenda latin szövegében nincs pontosítva. Csanád is álmatlanul töltötte az éjszakát. amelyre Jézus tanitotta a tanitványait. 414 im{tdság után. amely mancsaival engem ráz. ezt mondogatván: „Uram.vagy Magyarkanizsa (Stara Kanjifa.ott. Szerbia). akik az ütközetben elestek. Azoknak a keresztényeknek a holttestét pedig. Amikor azután a túlságos fáradtság és kimerilltség miatt elragadta az álom. kegyelmezz! Uram. 1-4. hogy a király ellensége elesett. s Szent György vértanúhoz fohászkodott. minthogy abban a tartományban nem volt más monostor akkoriban.

Isten embere. a király így szólott őhozzá : „Azért zavartalak meg téged. 21. hogy a király ellenségét ő ölte meg. jegyzet. hanem Csanád városa lesz a neve. amely a magam megítélése szerint téged illet. fentebb.1523 amelyek felállítását országomban annak idején elhatároztam.. W. ezért más templomokból és monostorokból helyezünk melléd papokat és szerzeteseket. Mikor az a király elé járult. törvénykönyv 18. ott olyan senki meg ne maradh~sson. Almási Tibor: in: KMTL. és a szokásos fonnában kifejezte tiszteletét neki.a már ott csüngött a városkapu tornya fölött.168. miért nem hozta el a nyelvet is vcle?"1518 Gyula ugyanis hazudott. hogy Szent István király. azzal tisztelte meg a király. Ajtony feje akkorr. akik a sátántól kaptak útmutatást. j egyzet.Még ugyanazon a napon nagy lakomát csapott harcostársainak. 981. A földi szükségletek dolgában ugyanis ne szenvedjétek hiányát semminek. Gellértet. úgy a királyi udvar fejévé megtett Csanád a nádorispán méltóságát kapta a királytól. 1524 Szent Istvánnak a tizedet elrendelő törvénye: II. 146. visszahívta a rcmcteségből Istennek szolgáját. amikor a fejet felmutatva azt állította. ámbátor ezt eddig leginkább olyanok kénye-kedve tartotta függőben. 1518 A nyelvkivágás elterjedt mesemotívum voltát bizonyítja Heller Bernát: A Csanádmonda fóeleme. aki a király ellenségét megölte. Most ugyanis az az elhatározott szándékom. Azután a Tiszán átkelve a királyhoz indultak. s ott Szent György vértanú tiszteletére monostort emelt.111. Ahogy Csanád ezt meghallotta elmosolyodva megszólalt: „Ha az. 1521 A Csanád megye létrejöttével kapcsolatos eltérő álláspontok összefoglalását l. 1519 Ha van valóságtartalma a közlés első felének. ahol álmában az oroszlán elébe tűnt. hogy az egyházi törvények rendje szerint szolgáljanak segítségetekre az isteni szolgálatban. 981 . Mivel azonban ez idő szerint nem rendelkezünk szolgálatodra állítható papi emberekkel. most viszont fogadd el azt a püspökséget. miután látta országában a harcok elcsöndesedését. 1522 [9. hogy a néptől szedjenek tizedet1524 a maga idejében gabonából. Ethnographia 27 ( 19 lÖ) 161. Amiért te pusztítottad ki közepéből ellenségemet. 1520 A latin S7. hogy abból megélhess. hogy a 12 püspökséget.22. A király pedig Csanád láttán nagy örömmel örvendett meg. fejezet. ti csak gyakoroljátok Krisztus szolgálatában hivatásotokat hirdetve 1522 A bizánci egyház magyarországi jelenlétével kapcsolatos áttekintést ad Makk Ferenc: in: KMTL. 416 mcgtelepítve benne apátjukkal együtt a Keresztelő Szent János monostorabeli említett görög szerzeteseket. 109. amelynek majd a magad nevét adod. te légy ennek a megyének1520 az ispánja. Gyulát hazugsága miatt elkergették a király úr udvarából. aki tarisznyájából a nyelvet előhúzta. fentebb. hogy megtette őt a királyi ház és Ajtony házának intézőjévé. hogy megnézze a király. betöltsem püspökökkel. és hívják is Csanád megyének. Mikor aztán levették a fejet. Münsteri. 417 . 1 519 A király ezt mondta még azután: „Mától fogva azt a várost nem Maros városának hívják többé. Mégpedig űgy akarom. Az oroszlámosi monostor történetéhez l. mert eljött a megfelelő idő. Koloman Juhász: Die Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter.1521 míg csak emberi nemzedék létezik. E szöveghelynek ugyanakkor bibliai párhuzama is van: Zsolt 105.] Történt pedig." Ezek után Csanád fel kereste azt a helyet. de Gyulát. 62. 1927. hogy aki nem rója le azt. Én pedig megparancsolom ispánjairnnak. a társát mindenkinél jobban magasztalta. akik ékességet szoktak egyházi elöljárójuknak adni. idehozta a fejet a királ~nak. és kinyitván a szájat nyelvét nem találták. Csanádot pedig.övegbeli provincia szó 'megye' jelentésével kapcsolatban 1. 1523 A Szent István által felállítandó püspökségek számára 1.

Krátó és Tászló s Pannonhalmáról 1528 négy. Zalavár. és az a görög apátot szerzeteseivel együtt áttelepítette Oroszlánosra. 979. jegyzet. fentebb. Konrád. s azoknak. a váradiból 1525 kettő. 8. fen tebb. 29 •i L. jegyzet. ezek maguk is hirdették Isten igéjét a népnek. akik az istentiszteleteket saját szertartásuk és szokásuk szerint végezték.1534 [10. s hogy felengedjenek előtte. akik ott is laktak.] Egy napon pedig 30 újonnan megkeresztelt férfi kereste fel azzal a kéréssel a püspököt.1530 Csakúgy özönlöttek hozzá a nemesek és a nemtelenek. l l ll Az egyházmegyében levő kerületek elöljárói tiszte. Ezek föesperességet1532 kapván temp lomokat építettek a városokban és a falvakban. 419 . A rengeteg nép ott ácsorgott még a temetőke1t 1 53 1 kapujában is. jegyzet. a püspök Isten igéjét hirdette lankadatlanul. akik aztán Keresztelő Szent János monostorában megkeresztelkedtek. mégpedig Albert. Miután pedig azt a helyet fölszentelték. A nép pedig. 1 27 Bakonybél. A király állította ispánok is sokakat odahoztak. magukkal hozva ennivalójukat. Fülöp. Fülöp. a saját fiai lennének. fentebb. Ezek tízen áldozópapok 1529 voltak és írástudó férfiak. A püspök azután tanácsot tartott Csanád ispá1U1al. jegyzet. akiket Csanád ispán szekerére felültetve elvitt a cs anádi egyházmegyébe. Ezeket úgy fogadta. azt kívánva tőle. akik mar megkeresztelkedtek. •s33 Zsolt 143. a zalaiból1526 kettő. fentebb. 1 3 i o A Szent Gellért által emeltetett csanádi székesegyházról van szó. akinek dolgában helytállni törekedtek. s a tudományokban kiművelve szentelje papokká őket. Leonhard és Concius.szíves örömest elviselték ezt a fáradtságot. Jóvoltukból szent szóözön öntözte végig az egész Csanád megyét. miként az Oroszlámosra telepített bazilitáknak Csanád által építtetett új monostort." A király parancsára szerzetesek gyűltek hát össze az ország különböző monostoraiból. m 4 Józs 1. fe ntebb. míg föl nem épült Szent György vértanú monostora. hogy az isteni Szentháromság nevében keresztelje meg őket. Be is fogadta és im 1526 418 ll ll A temetötjelentö latin coemelerium kifejezés után a magyarban cinteremnek is mondott temetkezési hely a templomok fallal körülvett kertjében. zokszÓ né~iil s . 81. legelőbb is Oroszlánosra. amelyet éppúgy Szent György vértanú tiszteletére szenteltek. mintha Pécsvárad. noha csak zsenge vetemény volt1533 még.az Igét és keresztelve. ahol a görög szerzetesek voltak. asztalához is meghívta őket. Az előbb említett szerzetesek között pedig volt hét kiművelt. monostorukat pedig átengedte a püspöknek és szerzetes testvéreinek. valamint a hitetleneket Krisztus hitéhéz térítve. Henrik. a püspök és a szerzetes testvérek tiszteletére nagy lakomát csapatott. Krátó. Tászló és István. l. hogy vegye maga mellé a fiaikat. Isten igéjét így is elragadtatott átszellemültséggel hallgatta. és elméjében éjjel-nappal az úr törvényét forgatta. a magyar nyelvű tolmácsolásban is gyakorlott férfiú. Bélből 1527 kettő. 1020. 100. és ajándékok sokaságával is elhalmozta őket. jegyzet. István és Anzelm. Roppant erőpróbának voltak kitéve de Krisztus nevéért. Innen továbbhaladva Marosvárra mentek. akik keresztelték őket nem ' volt n}ugodalmuk csak éjszaka. l. i llls L. 12. !. Konrád és Albert. 1223. Azoknak pedig. Henrik. ahol Szent György vértanú tiszteletére monostort építtetett. a gazdagok és a szegények.

fejezet. az asztronómia és a muzsika alkotta.. Vö. mert nem idegenek. hanem e hazából valók voltak . de hiszen ma hallottuk tőled. a bűnt is úgy oltja ki a kegyes adomány. sok-sok szőnyeget. 420 templomok épülhetnek 1539 Hitbuzgalmuk nem csekély örömet okozo tt a püspöknek. amit Krisztus nevéért felajánlottunk neked. 1537 Közös életet élő világi papok testületének. hogy nála magukhoz vehessék a szabad művészetek sorába szánútó tudományok1536 gyümölcsét. Mikor pedig az asztaltól felkeltek.. akik részint az egyházkom1ányzati feladatok ellátásában segítik elöljárójukat. Lakomát rendezett.Valter mester1535 keze alá adta ezeket. 43. de a középkorban is vallott tudományfelosztás. Ezeknek azt mondta a püspök: „Vajon tényleg azért hívtalak volna meg benneteket. 1542 ahová az elmelUli készült. 615. akik templomépítésre szánták el magukat. s nekik köszönhetően ° Szent István királynak a templomépítést minden tíz falu számára kötelezővé törvénye : II. törvénykönyv 1. ezek úgy fogadták őket. hogy Isten egyházát még nagyobb fönséggel lehessen felmagasztalni általuk. 1536 A szabad emberhez méltó szellemi elfoglaltságok körét meghatározó.i í dolgokat. a geometria. hogy Isten igéjét meghallgassátok.1541 és ajándékokat ajánlottak fel készséges lélekkel mindenükből.154 Fogadd tehát el azt.a legnagyobb odafigyeléssel nevelt fel a püspök. 53 t s Június 24-én. hogy amikor a püspök szerzetes testvérei kíséretében egyházmegyéjét látogatva elment. ahogy az igehirdetést és az áldásosztást befejezte.. E képzettségek terén aztán rövid időn b elül nem mindennapos előrehaladást mutattak fel. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv. amijük csak volt nekik. hogy felszentelje azoknak a temetőkertjeit. és asztnl{1hoz hívta őket a többiekkel együtt. mint a jeleket adó és csodákat tevő szent apostolokat. nagy értél. 1539 tevő 421 .. vagy egy egykorú csanádi káptalani felj egyzés összeállítója kereshető. fentebb.iilönféle adományokat és ajándékokat ajánlottak fel. jelesül is lovakat. Ennek láttán a nemesek és az országnagyok az előbb említett Valter gondjaira bízták fiaik taníttatását. 1541 ApCsel 2. a püspöknek l. hogy ott a nyelvtan és a zene ismeretébe bevezetést kapjanak. Alsó fokára ( trivium) 1. 1540 Sir 3. hogy személyében vagy egy Gellértről irt őslegenda szerzője. hogy javaitoktól megfosszalak titeket? Isten mentsen tőle! Azért hívtalak. amely alapjául szolgált a középkori ok1atás rendjének. biztosítván egy megfelelő házat számukra. jegyzet. 1. hiszen mi ebben a névben születtünk az életre újjá!" [11. ifj .] Történt pedig. A z a korábban említett hét szerzetes pedig igét hirdetve és a népet keresztelve a püspök előtt járt mindenütt. hogy szenteljenek fel számukra olyan helyeket. akik még ott voltak. Horváth János: A Gellért-legendák forrásértéke. mindazokkal. 30. amint isteni szózatként hirdetted. az asszonyok pedig aranygyűrűket és nyakékeket. gazdagokkal és szegényekkel egyaránt." Erre mind megszólalva így válaszoltak neki: „ Szent Atyánk. részint pedig eleget tesznek a székesegyház liturgikus életében rájuk háruló feladatoknak. vagy száz férfiú járult a püspök elé. Ők lettek azután Szent György vértanú monostorában az első. még az ókorban kialak-ult. a káptalannak a tagjai. Keresztelő Szent János ünnepén1538 azután. tisztségbe került kanonokok. azt kívánva tőle. a felsőt (quadrivium ) az aritmetika.1537 akiket. hogy: miként a víz eloltja a tüzet. ahol 1535 Az elbeszélésben Gellért püspökhöz közel álló személyként feltűnő Valter mesterrel kapcsolatban a legenda forrá sértékét és szöveghagyományát vizsgáló tudósok közül többen felvetették. 1542 Lk 10.azért.és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 13 (1 958) 39-50. ökröket és juhokat.

aki dalolja. A püspök álmélkodva szólt erre Valterhez: „Hallod-e. 52-54." Így szólt erre a püspök: „Szerkezet tartja mozgásban vagy kézi erő?" Valter ezt feleli rá: „Szerkezet és kézi munka is. Miután ez így is történt.. s lakószobájában egyedül maradt. az ének meg egyre hangosabb lett. hogy mi lehet ez vajon. jegyzet. Történt pedig. s délidőben egy olyan lakott helyre tért be vendégeskedni. Meglepődve tűnődött rajta. ahol a testvérek már egybegyűltek. hogy abbahagyjam az olvasást!" Amaz ezt felelte: „Egy éneknek a dallama ez. micsoda hangzása van?" S elnevették ' magukat mindketten az éneken. [13. visszavonult körükből.] . s ilyen-olyan apró gyülekezetekben fognak tengődni. 266. akinél megszálltunk. A Szent István korában kialakuló magyarországi székeskáptalanokban ezek a papi közösségek a szerzetesi életszabályoknak megfelelő közös életet éltek. aki a malmot hajtotta. Aztán kisvártatva énekelni kezdett az az asszony. de csodás dolog is az . és körukben nem egyszer szerzetesek is megtalálhatók voltak. Végül aztán a káptalanba1544 ment. majd temetkezési helyére elvonult. 1544 A káptalan a püspököt vagy érseket az egyházkonnányzatban segítő világi papoknak.. Ott éjféltájt malomkövek súrlódó zajára lett figyelmes. továbbá még két különösen kedvelt szerzetese. hogy egyszer valakinek a védelme érdekében a királyhoz igyekezett. Magyar Nyelv 22 (1926) 189-196..folytatja-.. ezért említheti a legenda is mint Szent György vértanú monostorát a püspöki székesegyházat. a magyarok szimfóniáját. ahogyan az emberi nem fenntartja magát! Ha gépi szerkezet nem volna. de munkámnak és igehirdetésemnek sem lesz becsülete. a negyedik napon egy hangot sem ejtve előjött. s ott lefedett fővel sokáig könnyezett. beszédet tartott a világ folyásáról. S ahogy leült. és még ételt sem kell fel szolgálni neki. hanem a maga kezével forgatja körbe. bár arrafelé ilyesmi nem tűnt szembe neki.. amely annak a vidéknek egy disznómakkoltatásrajó. ki lenne képes a fáradságot elviselni? Boldog ez az asszony. mi lehet ez a különös dallamú hangsor. Hiú diesöségvágytól hajtva az emberek elismerésére is sokan fognak 43 ll A jelenet elemzését 1. L. Elfogadva az ilyenek felajánlásait ajándékaikat Marosvárra küldte . Valter. 1543 . 1530. és nem szeretik majd a magányos életet. olyan rendelkezést közölvén egyikükkel.. így szólt még mindig mosolyogva: „Áruld el nekem. A papságnak gyalázat lesz a része. megfutamodnak a visszavonultság elől. jegyzetben i. és a papoktól a világiakig kioldozza magát a kereszténység jármából. fentebb. itt a közös otthonukat jelentő káptalani házról van szó. mert ilyenkortájt ezen a vidéken egyáltalán nem lehet más malmokat találni. Valter. Ez az életközeg erősen kolostori jelleget mutat.. aki bár más ember hatalmának van alávetve. m. Mivel pedig egyedül az asszony keze mozgatta a malmot. s társaságában voltak káplánjai.az Úrhoz a hívők megszámlálhatatlan sokasága csatlakozott. 423 . hogy három napig senkit se engedjenek be hozzá. köteles szolgálatát így is oda- 422 adással. akik rendre szolgálatára álltak. és Isten igéjét sem fogják befogadni. hogy tisztes súlyú pénzt vigyenek oda neki." „Ó. amely zengésével arra késztet. Balogh József Szent Gellért és a „symphonia Ungarorum".273. Horváth János: az 1535. a szerzetesek különféle színű öltözékbe bújnak. a püspök. erdős részén feküdt. zúgolódás nélkül és jókedvűen teljesíti! " Meg is parancsolta erre. a kanonokoknak a testülete.] Mikor pedig egyszer ugyanez a szent atya püspöki székhelyén tartózkodott. szolgálója e ház gazdájának. (12. az asszony pedig. urának őrli épp most gabonáját.. aki eközben az ágyra feküdt. hiszen nem valamilyen igásállat vontatja. minek közepette ezt mondta a szerzeteseknek: „Szétszakad Magyarország.jegyezte meg a püspök -. ifj.

de Aba. Szerk.a nádori tisztségnek felel meg. e legenda 14.A szent nagyböjt m~gtartása a bűnösök számára az engesztelést jelenti.Lett.) Gellért alábbi „beigazolódott" jövendölése viszont Aba országvesztését az elkövetkező harmadik évre j ósolja. Magyar Könyvszemle 101(1985)159. " 1545 Ezek meg más egyebek is . im Aba Sámuel trónra jutásával. Történt pedig. im Az Aba elleni összeesküvést. Kristó Gyula: az 1369. A húsvét ebben az évben április 22-én volt. 425 . hogy miután Szent István király Pannóniát1548 a keresztény hit világosságára térítette. fű 424 nagyböjt1554 szent napjaiban tanácsából néhány nagytisztességű férfiút mint valami bannokat vagy oktalan állatokat dorongokkal és husángokkal agyonüttessen. akik aztán majd állhatatlanságuk és önhittségük miatt gúny és köznevetség tárgyává válnak a nép előtt. Eszerint a legendában leírt szertartás aligha lehetett Aba királlyá koronázása . Hiszen még ahhoz is volt mersze. s a1után a királyi koronát és a királyi udvart bitorló módon maga ragadta a hatalmába. 1555 Mikor azután a húsvét szentséges ünnepét készülvén megülni Marosvárra. ún. augusztus 15-én. ünnepi koronázásról van csak szó.majd. hanem egy. jegyzet. 1551 Aba Sámuelnek.püspök s~éJilleJ~_éi:kez:ett. 1981. A két forrás adatainak kronológiai összehangolása igen problematikus. a papság s a nép kíséretében bevezetik a templomba. 1547 Ajövendölést1. Ámde Isten embere eltelve a Szentlélekkel és fehér stólát öltve fölment a szósz.. (L. uralma megítélésével és Gellért püspök szerepével kapcsolatban 1.. mondván: . jegyzet.170... 7. 719. és 76.. Te azonban. fentebb..fejére. 1553 azaz bűn bűnhöz tapadt. 84. 613. Aba országlásának a krónikában elbeszélt rendje szerint a király csanádi látogatására 1044 március-áprilisában került sor.. fejezete. a palota ispánja 1551 letaszította Pétert. hogy a 1545 A beszédben bibliai utalások fordulnak elő : Zsolt 69. ÍID_'. Szent István király nőági rokonának a palotaispáni méltósága . a jelenlevő püspökök koronázzák meg.-megpróbálta a színe elé unszolni Szent Gellértet. marosi püspök. s annak érdekében. fentebb. vérontás vérontást ért.jegyzetben i. Solymosi László.ezze..hely. jegyzet. 1549 1038.mind beteljesültek jövendölése1547 szerint.. [14. ó. fejezetében . fejezete. hogy az országkornnájátaz_őJceze. századi krónikakompozíció 75.elhárítván ezt nem . 170.amelyről korábbi események között külön említés is történik a krónikakompozíció 72.e. 1550 akinek előbb az ország minden föembere esJ:. a Gerics József és Kristó Gyula között lezajlott vitát. fejezetében . 12 és Jer 20. m. 590. és teljes pompában. fentebb. 1548 L. L.] Utána Pétert koronázták meg királlyá. kardod öldöklésébcn megszent1554 L. fentebb. jegyzet.ii alatt hűséget fogadott.180. a megtorlást és a következményeket részletesen taglalja a 14.96.olt hajlandó odamenni.ékre.. I. 1556 A csanádi eseményeket a legenda részletesebben beszéli el itt. fentebb. király. SzegLászló: Gellért. a nagyobb ünnepeken szokásos. 1552 Uralkodása idején. Benda Kálmán. 1550 L. ezzel szemben Magyarország tö11éncti kronológiája.2. Szent Gellért és Orseolo Péter kapcsolatára 1.amelyet trónra kerülése előtt viselt . majd az Úr anyjának menybevétele napján1549 testétől megszabadulva elköltözött az örök nyugalomba. miként a próféta mondja. tehát a C sanádon történtek idejét a legenda alapján inkább 1042 húsvétjára (április 11. április 22-re teszi Aba Sámuel megkoronázásának idejét. 1553 0z4. 787.amelyeket a szent férfiú a bosszúállásnak Aba királyt1546 fenyegető kardjáról előre megmondott . Főszerk.. jegyzet. Világosság 17 (1976) 91 . az Úr feltámadásának napján föembereket és püspököket küldött a szent főpaphoz. mint a krónikakompozíció 75. 1556 Mivel az. alább. továbbá Gerics József: A Pseudo-Isidorus-gyüjtemény szövegei és a 11 .othetetlenül elkezdte ráolvasni a királyra kegyetlenkedését.ácsingózni.) lehet tenni. felajánlotta azt a Boldogságos Szűz oltalmába. Bp. 1546 L. az igazaknak pedig jutalom. 80. század elsö felének magyarországi társadalmi ideológiája (Válasz Kristó Gyulának). amely 1044. Szent Gellért.

fentebb. A félelembe esett tolmács hajlott is erre. az egyházjog doktora..] „ . L. amely jókora félelmet ébresztett a királyb an.-. 1557 És amikor már Isten ' . 1561 . gyermekeimet. akik Gellért kisebbik legendáját teki ntik el sőd­ legesnek a nagyobbik legendához képest. jegyzetben i. 13. Mert azt is előre megmondta. Lajos: a 710. de az atyai szavakat add tovább neki!" Végül a tolmács kényszeredetten előadta a pásztodrniyilatkoztatását. az e_lkövetkezőJuumadik. amikor a soron következő elkezdődött valóban kitört a lázadás. s ezzel együtt püspöki méltósággal ékesült fel. fejezetében. Mikor azután mindezek beteljesültek. 1561 Téves évszám 1046 helyett. Semmi irgalmat nem érdemelsz tehát ezen a napon. továbbá Keresztelő Szent János templomának szomszédságában a Boldogságos Szűz monostorát a maga temetkezési helyéül ugyan- 1551 426 Vata felkelése 1046 nyarán tört ki. elárulom hát a jövendőt neked! Íme. századi író fantáziaszüleményének tartják.s intettek a tolmácsnak. egyetemi iskolázottságára vonatkozó híradások nyíl· vánvalóan utólagos. s az utó bbinak a többletinfonnációit csak egy késői . évében. dicsőséges vértanú lett. Hiszen szűz volt. És így teljesedett be Szent Gellért jövendölése. 1560 (15. 1560 Gellért halálának elbeszélését 1. Azok a tudósok.éyben a bosszúállá~ kardja támad e~~s az elveszi majd tőled csalárdul megszerzett királyságodat. év legelejére esik." Mikor pedig a királynak a szabad tudományokban j ártas barátai mindezt meghökkenve végighallgatták.1558 és kieszközölte. hogy Krisztusért meghaljak. jegyzet. századi kró nikakompozíeió 83. a 14. m. 1551 42 7 . Arn mert magam kész vagyok arra. csak megépíttette.. Pannónia valamennyi lakója ráébredt arra. Valószínüleg a IX-es számból másolási hiba folytán keletkezett XI valamelyik később továbbmásolt kéziratban. hogy ebben ő maga is elnyeri majd a vértanúság koronáját. Ezáltal az is tisztán kiviláglik. amelynek szövege e szakaszban alapvetően megegyezik e legenda szövegével. akinek a szent egyházért elsőként jutott Magyarországon osz1558 L. tSól A Gellért képzettségére. régóta bizonyítékaik sorában szerepeltetik az iskolázottságra vonatkozó anakronizmust. hogy mekkora szentségben tündökölt életében Istennek eme szeretett embere a kegyelem sok-sok ajándéka révén. a püspököt óvni igyekeztek a király haragjától. hogy számuknak egyedül Isten kegyelme a megmondhatója. századi betoldás eredményeképpen kerültek a legenda szövegébe. 1435. hogy Isten emberében prófétai lélek lakozott. augusztus 15-i halálához képest Gellért 1046 szeptemberében bekövetkezett mártírhalála a 9. Azután egy ötéves időszak elmúltával. a szent hittudománynak a mestere. Szent István 1038. s a Szent György vértanú tiszteletére szentelt székesegyházat felépíttette. pl. hogy hallgasson.ségtelenítetted ezt. fennhangon korholni kezdte öt e szavakkal: „Az Istentől félj! A királyt tiszteld. embere az egész Csánád megyét Krisztus hitére térítette. Csóka J. 141-142. hogy ezeket Szent István király birtokok sorával nagylelkűen ellássa. évben 1559 ekképpen jutott vértanúságra. Ezen a napon bizony annyi keresztényt mészároltak le. minthogy né lkülözni vagyok ma kénytelen legkedvesebb. 14. és megjövendölte. És így költözött el Krisztus dicsőséges vértanúja e világ viszontagságai közül az örök boldogságra az Úr 1047.1562 ötéves gyerekkora óta Szent Benedek rendi öltözékét viselte. s tőlem meg elvetted az atya nevet. hogy e népre mekkora nagy felfordulás leselkedik. vagy 14. A jó pásztor visz~észrevéve a tolmács ijedtében való elbátortalanodását. prófétai lélekkel eltelve a Szent István király halálát követő 11.

és éljen Szent István király törvényei szerint. amint testét vagy ruháját érintették. jegyzet. 1s61 1053-ban. nyomban visszanyerte épségét. a nyomorékok. jegyzet. Míg akanonokok azt hangoztatták. amikor az a bencéseké lett. század elejéig.amellyel e férfiú saját temet- 429 . a komp olyan sebesen átszelte a folyót. És amikor már előbbre jártak valamelyest. amelyet még maga építtetett életében temetkezési helyéül Keresztelő Szent János temploma mellé. A görög rítusú monostor megalapítása összefüggésben állhatott 1.ttílyrészéül a vértanúság.közö. és ezek. Azonban Fülöp ~kanono. ama Magasságosnál is méltóztassék közbenjárni érettük.1567 s annak e1_!gedélyezését kérték. András király orosz feleségével. Mikor azután odaértek a Maros folyóhoz.tLné~~. a kocsit meg olyan könnyedén húzták.~563 a BoldogsMOS Szűz templomában nagy sírás közepette temetté1 el ugyana_bb'!Jl a mhában. 1564 s ő fővesztés büntetésének terhe alatt megparancsolta egész népének. mentenJcigyógyultak a k. Ezenfelül azt sem lehetett látni. fentebb.akit még életében Szent Gellért tett meg apátnak az említett monostorban -. ezzel szemben Fülöp apát amellett szólt az apostoli rendelkezési jog alapján . ~ásnap azután Pesten. fentebb. a Boldogságos Szűz kápolnájában volt eltemetve. aki a monostor altemplomában van eltemetve.storának apátja . Mivel pedig az embertömeg miatt nem tudtak napközben útra kelni. András herceget pedig Fehérvárott m egkoronázták. jegyzet) közelében létesített monostorban bazilita szerzetesek éltek a 13. Mindazok a betegek pedig. aki egykor a hitre térítette őket. a BoldogságosSzűz csanádi mcm.kok.@is támadt. hogy a pogány szokásokkal felhagyva térjen Krisztus hitére. továbbá velük együtt csanádi püspökségbeli nemesek sokasága András királ elé járultak. Mihelyt eldobták azonban kezükből az evezőket. Mór csanádi püspök s Fülöp. And- ISM rás király. aki j ámbor és fölöttébb keresztény volt. I. 144 7. a tihanyit1565 meg még egyet Visegrád mellett.-városba SrentGellértvétl~. Kívánságuk meghallgatásra talált.iilönféle kórságokból. s amikor a szent vértanú sírjához oda1 63 i L.. egy béna asszonynak a keze. 275. amellyel a szent testéhez hozzáért. mintha csak épp akkor szenvedett volna vértanúhalált. amely Pesten. ll6l A Veszprém megyei Tihany bencés monostorát 1055-ben alapította I. Mikor pedig kivitték a szent testet. ahogyan semmiféle emberi fortélynak köszönhetően át nem juthatott volna. és olyan tündöklőnek találták testét. Maga a király pedig. a tetemet vivő szekér pedig már a szokásos módon rajta volt a kompon. András király székesfehérvári megkoronázására 1. akik testéhez csak hozzáérte~ vagy vérét a fölcJről fQ!szedt~. 1 66 i A visegrádi ispánsági központ (1. 1566 [16.l. amelyben a vértanúságot elszenvedte. akár a hó. hogy szabadon átvihessék a marosi szék. s nagy köm1enetben a Boldogságos Szűz monostorába vitték. hogy az.. hogy a székesegyházban "---'" kell~ne eltemetni.. 1430. meggyógyultak mind. 428 mentek. mintha semmilyen terhet nem éreznének. a kompot az egész sokaság képtelen volt megmozdítani. Ott aztán a papi díszbe öltözött Fülöp apát meg a kanonokok és a szerzetesek a szent testet felemelték. k~orsójábó1 csodálatos illat szállougott fel . éjszaka indultak el.ú testét. fe ntebb.] Mikor tehát Sze11t Q~ét évig~pihent a földbe11 ahol eltemették. Ez így is lett. két monost~rt alapított. ho~ kocsit húzó igásállatok valamit is ettek vagy ittak volna. a vakok és a sánták egész gyülekezete verődött körötte össze. A falvakból és az egész Csanád megyéből megindultak az emberek a férfiú holtteste elé.

243 . város 287 Aba (Abbo. vértanú 38. 424-425 Abád-rév (ma Abádszalók település) 360 Abádszalók 1. akkora teher nehezedett a szent test vivőire. 362 Adalbold. 152. Szent. mint azon a mondott helyen.38639Cl.a szenteket és Szűz Máriát. utrechti püspök 120 Adelheid. 346. 50. 409. település. 251. 349 Adorj án. még Strezislava Admont. 246. 56. Szent. 393--394. Még maga a szent keresztelte meg őt. Aba Sámuel -. 1568 430 L. 154. 796. Ruháját pedig. 277. az apát a püspökkel meg a szerzetesekkel zárt ajtók mögött eltemették a tiszteletreméltó testet illő hódolattal és végtisztesség mellett. 31 8 Ajtony. angouleme-i apát 169 Almás. menten visszanyerte egészségét. pap 302 Albert. 6 1.266.J. amerre a lábuk a]s~ratla11JJb:itte. kivéve a forrásokban szereplő helynevek azonosítása esetén a lábjegyzetekben levő megye. Végül a szent testet előbb a kanonokok Szent_(]y_örgy-temglomáb~Yitték 9.azíty a arra ~ntek. a hozzá tartozó csuklyát. 278. gestaíró 361 Alba Civitas l. egyháztanító 153.. vértanú 33 Ágoston.. Ovo) Sámuel. Babenberg Adalbert -.~LMik~r azután az említ~ttt~etke~ési helyhez értek. ha ez a súly még útközben szakad rájuk.237. 1.. 178. és néhány hétig a templomban még istentiszteletet sem lehetett végezni. 358. Obo. 164-166. namuri gróf 226 . durva vezeklőingét 1568 és korbácsát. Végül is. monostor 46. 76-77. A mutató a személy-. Szent. a követ. „ [22. 413. fleury-i apát 102. hogy a Boldogságos Szűz monostorában temessék el. N.~o_4ához ig. hely. 411. valamint . 58. 60. Aachen.NÉVMUTATÓ kczésc felől még életében intézkedett -. hogy mint utóbb mindegyikük elbeszélte . Szent. 192. igen heves lázban szenvedett. egy tanácskozás nyomán a népnek lakomát tartottak. alighanem ott hagyták volna a testet. Duna Almalfréd.teikeL&. magyar király 149. amely alatt feje összetört. Chabannes-i Adémar Adilburc. Ezért a koporsóvivők 1W. Újvár Abbo 1. teveszőrből készült köpenyét. mivel a temérdek ember miatt nem tudták eltemetni. 188.382-384. Szent Adalbert anyja 99. epikus hős 136 Agapitus. mindet a sírj ára helyezték. amelyben megölték. 217-218. majd ahogy az mind odatódult az evéshez. II. s amint annak köpenyét csókjával illette. 125 Adalbert 1. az idézett szakirodalmi művek címében előforduló neveket és ezek kiadási helyeit. jelesül is Becs ispán hitvese. szerzetes 418-419 Al-Duna 1.onban. 168. víz 93 431 . 222-224.tLaz. 23 9 Albericus. 226. 430 Ákos mester. 356. 47. Abád-rév Abasár (Sáros). 274275.és népneveket ö leli fel..és országneveket. Szent. 190 Adontz. Kegyes adományt téve járult a szent sírjához. ahol kiválasztotta sírhelyét. 8687. 415-416. patrónus 213. aki annak idején Ajtony asszonyai közé tartozott. patrónus 355 Adriai-tenger 179 Adrianopolís 1.. jegyzet. 99. amelyekkel testét gyötörte. település monostora 390 Abaújvár l.s_e_mnüfé~Mp_pen n~~~~másutt l)em hagyta magát letétetni. A kötet teljes névanyagára kiterjed. 255. Edime Aeneas. 69-71.. 78-84. Székesfehérvár Albán. 279. 354..9k. fentebb. 404.] Azután meg egy előkelő asszony.. 186. burgundiai hercegnő 237 Adémar l. magyar törzsfő 87. A bibliai személyek közül csak a királyokat tüntettük fel.ha patrónusként szerepelnek . amelyet más néven kámzsának is mondanak.

265. még As(e)rik Andenne. szerzetes 206-207. 403 Arras. Hartvik Arduinus 1. Anglia 328 Angouleme. Aszkrik. Árpádok Árpádok (Árpád-h áz) 305. grófság 163. 409. 389-391 . 253. gestaíró 214. Fozegy Almási Tibor 416 Almos. település 118 Bálint Csanád 69 433 . 121 Babót. hun \'ezér 318 Atto. 179-1 81. 367. 14~ 164. 180. 226. 212 Andreas l. római császár 132 Auszuia (Osztrák Őrgrófság) 217. 172. 366.388 Auvergne. tartomány 156 Árpád-ház 1. 1.255 Augustus. magyar kalandozó 367 Apulia. 321-323. 291 . 224. I. monostor 23. 101. esztergomi és kalocsai érsek 39. Árpádok Árpádok (Árpád-ház) 305. 219. 222. 80-82.373 Árpád-ház 1. I. Bükkös Aquileia. freisingi püspök 172 ' Arduin 1. 245 Babenbergek. 164. As(e)rik Aszkrik 1. 428 -. 32. 412 Anzelm.. 279-282. 398-399. vercelli püspök 125 Augsburg. osztrák őrgróf 217-2 18. Lipó t őrgróf fia 121-122 Babenberg Lipót. 379. 291. 271. város 106 As(e)rik (Aserik. település 118 Balatonkenese (Kenese). As(e)rik asszírok 1. w01msi püspök 143 Azo. esztergomi és kalocsai érsek 39. görög filozófus 126 Arkadiupolis (ma Lüleburgaz). 393 Amalfi.itő 1. 356. András. tartomány 156 Auxen-e. osztrák őrgróf 121. 3 98. hegység 216.369. település 259 Arnold 1. pannonhalmi apát. 218 -.. 325. 215. 111 . 173. Adalbert őrgróffia 222. 237-238. Bajor Hercegség. magyar király 46. 386. 266.. még Anasztáz Aserik 1. As(e)rik Asrik 1. 228. 142. l. 371-372. 244. osztrák őrgrófi család 107.nilánói érsek 266 Aristotelés. 388 Bak M. Aszkrik. szerzetes 418 Apor. 220. város 106 As(e)rik (Ascrik. tartomány 362 Apurig 1. Felső-. 321-323. magyar fejedelem 83. 242.383386. 121-122. 111. város 195 Attila. 124. még A.. 321 322. 124. város 183-184 avarok 30 Azecho. magyar herceg 312. As(e)rik asszírok 1. 44. János 47 Bakony. 255-256. 391 -396. 245 Babenberg Emő. település. város 19 Anasztáz. 225. 369-370. 80-81. A srik. 389 Bajorország (Alsó-..371. 121-122. 1. egyháztanító 130 Athén. 44. Asztrik). As(e)rik Athanasius. 248. 361.384-385. arabok Asztrik 1. település. 364. 357-358. 101 . 222.nasztáz A serik 1. Regensburgi Arnold Árpád. 281-282. 1 6~ 180. 169 Anonymus. I. Hartvik Aribert. város 111. A s( e)rik A srik 1. Endre). 105-106. Észak-. Szórárd -. magyar fejedelem 271 . 169-170. 12 1-122. 109. 172. 222. 388 Auvergne. római császár 13 2 Ausztria (Osztrák Őrgrófság) 217. 369-370.312. 392. Regensburgi Arnold Arnolf 1.264. vercelli püsp ök 125 Augsburg.222. hun vezér 3 18 Atto. 327-328. 384-385. város 105 Aquitánia. As(e)rik Athanasius.. (Andreas. 225. 105.. város 111. város 126 András l. arabok Asztrik1. Dél-. 383384. 188. 350 Alsó-Bajorország 1. 21 7. 401-404. 347. hercegség 158 aquitánok 163 arabok (asszírok) 19 432 Arbeo. As(e)rik Aszkrik 1. 11 0. Bajorország bajorok 26. 175. település 388 Bajor Hercegség l. 182. 327-328. Asztrik). 30. 8082./\lin{1 s n1. 171-172.378. egyháztanító 130 Athén. 164. 409. 251. 328. 105-106. város 195 Attila. 325. 168. esztergomi érsek 38-39. 240. 279-282. 237. Asrik. 411 . 29 1 Bakonybél (Bél). 181. Noricum) 21 . 359. 403 Arras. 214-215. Bajorország Altaich. 347. monostor 40. 245. 418 Bakonytamási. ostiai püspök 91-93 Baán István 11 7 Babenberg Adalbert.255 Augustus.

214. 166.. Bakonybél Béla (Benyn). 375 Bolla Ilona 56-57.. falu 96 Deme. 278. 310-311. 231-233. 91 . 172. 239. 238. tájegység. Beograd 1. 373. Veszprém Besztrik. 13. 237. 145149. 405 Bihar. 346347 bolgárok (muszoszok) 17.. II„ cseh fejedelem 238 Boleslaw. vár 394 Bél 1. 287. 25926 1. 299. 227. 89. 398 l lcne\'ento !. 361. 151-152. 125. 69. város 145 Basileios. 280 . 373 . 19 Becs. Balog János 92 Balogh Albin 156 Balogh József 125. félsziget 188. Kanizsamonostor(a) Banatsko Arandclovo 1. 205-206. 147 Bodony (ma Vidin). település 44 Bambcrg. 346. 258-259. 328. 220. 284 Besarn. 262. település 171 Bogyay Tamás 81. VI„ pápa 23 -. Sarolt Belgrád (Belgrada. 300. 105-106 Banatski Mono~tor 1. monostor 354 Boleslav. vértanú 85-87. város 411412 Bogen (Pogen). püspök 396. 179. H. 168. 262 Balkán-hegység 259 K. 259. 229. ispán 430 Bécs (Vienni. II„ itáliai király 1315 Berény (ma Börgöndpuszta). rómaiak) 109. 183 Beér János 47 Békés. 226-227. bencés rendalapító 39. ma Branicevo). 229. 16 1-162. 257. 223. 35 1. 226 Biró Bertalan 12. város 113 Becker.371 Boldva. 280 Bode. patrónus 183 Benkő Elek 358 Benyn 1. 389 Benedictus Levita. mannoratai nemes 265 Bellagrast. 212 434 Bautzen. 345. 353. város 262 Baranya. 260. egyházi író 24.332. Belgrád Berengar.366-367. város 109. még Duldumast Bardas Skléros. Szent. 92. megye 21 6.:on. 147. 297. Beneventum Bcneventum (ma Benevento). Bizánc bizánciak (görögök. 227. 348 Batthyány Ignác 189-190. Szent. 292. 268. 326. 316. 310. 100101. 293.4 12. mainzi diakónus 58. 290 Bertényi lván 43. IX„ pápa 243. város 3 86 besenyők (szkíták) 78.427 . 344. 262. ma Wien). 109. 393. 29 1. 76 1lcm:ta. 165-166. 359. 59 435 . település 161. 240. település. 179. város 23.38. 280. 147. 423 Balti-tenger 79 Bálványos. ma Beograd). 269. 408. város 16 1. 110. megye 279 Baranyavár (ma Branjin Vrh). város 19 Baróti Lajos 43 Barré.373. 257- 258. 275. 111-114. vár. 368. Moravos. 17. 406 Bartha Antal 2 17 Bartoniek Emma 47.406 Besprim 1. 269. 160. 108 Boba Imre 230. 214. 137. VIII„ pápa 355 . clunyi apát 158 -. 115. 379. folyó 109 Boden-tó 145. 214. lengyel fejedelem. 401-402 -. 325. Szent. 355. I. bizánci hadvezér 260 Bari. 121122. 238.Balkán. III„ magyar király 357. 192. 41 7 Bizánci Birodalom 1. 35 1 Basel. 264. 11 9. 11 5. 248. 26 1. Oroszlámos Barancs (Branitzova. 156. J. 234. helység 265 Bellus Ibolya 361 Benda Kálmán 425 Benedek. 372. 237-238. 308. 262 Belgrada 1. 18-19. 11 7. 316. püspök 396. település. 376 Beda Venerabilis. 415 Blazovich László 37. reichenaui apát 120. 237 Benignus. 372. 293. Belgrád Belinzo. 1. király 89. 168. 1„ magyar király 218. 350. 322. l„ Vitéz. 64. 109. 391392 Beleknegini 1. 408 Bizánc (Bizánci Birodalom) 13. 268. II„ bizánci császár 35. Béla. 154-155. város 82. 3 98. 2 15. 113-114. 299-300.

L. 9 civitas/urbs Morisena l. 356 Bónis György 47. Ókanizsa. 111. Csitény Csizmadia Andor 47 Csóka Gáspár 229. l. 396- 397 Budo l. apátság 102. civitas/urbs Morisena. 419. 358-359.. verdeni püspök 21. 415. 57-58. 165-168 Chartres. 161 Bonfini. 180 -. 380. 408-413. C. J. 398 llulgária (Moesia) 25. 222. Pozsony Bréhier. magyar előkelő 241-242. 364.422. Baranyavár Bratislava 1. egyházatya 331 Canysa l. 387. Csehország csehek 164. falu 44 Czebe Gyula 116-117 Csanád (Marosvár. 102-104. falu 118 Csiténypuszta l. 262. település 188.366 Bw·gund Királyság 1. magyar főember 358. Arno 191 Borzsák István 3 3 1 Boso. 291. 90. 184 Ceba. Burgundia Burgundia (Burgund Királyság) 155 -156. 373.391 Csitény (ma Csiténypuszta). 185. patak 96 Caesareai Eusebios. Szent. 392-393 Bóna István 75. 177 füetislav. 355. 327. Csanád Cluny.428 -. magyar kalandozó 366-367 Bourges. 67-68. A. 54. 426. település. 223. Hartvik Chavanon. megye 4 16. 100 Bonipert. 1. 145. 262. még Querfurti Brúnó -. 164-166. 205.348. 297 Comagenus-hegy 1. 418 . Szent. Sankt Gallen-i Brúnó . [III. ma Cenad). Szár László fia 403 Bonyha. 21 6-217. 411. 279-280. 121-123. U. augsburgi püspök 78. pécsi püspök 93. Querfurti Brúnó. 35. Kaunenberg Concius. sutri és piacenzai püspök 263. 393. 392-393 Borisz (Román). 177. patrónus 78. 351 Csóka J. 278. remete. 361 . 265 Bonuzlo. 155.. 371. Berény 436 t Brackmann. 263 Curtov. 418. [III. Egirut fia 378 -.383. város 102-103 Chartuirgus 1. Louis 259. 393 -. történetíró 280 Bonifác.345. 287. 401 Cseh-medence. 280. H. település. 205. 121. 397-398. Barancs Branjin Vrh !. 429 Csapodi Csaba 11 Cseh Hercegség 1. 2 16-218. Franz 9 Brúnó l. város 169 Bökény nemzetség 337 Bökénysomlyó.346. I. 264. Kanizsamonostor(a). Szent. még Sankt Gallen-i Brúnó Buchwald. rosztovi herceg 347 -. monostor 171-172 Bnmhölzl. 361. apácazárda 337 Bö1 "'··ndpuszta l. város 15 Cartuicus l. Hartvik Cavallo. tusciai őrgróf 14 Botond. 163 Chevalier. 258-259. [L] római császár 132 Cremona. 425. ispán 44 Cenad 1. 374. 412-415. tájegység 99 Csehország (Cseh Hercegség) 38. 183-184. 427 157. város 397 Budapest.Ballók János 216. 237. Buda Buldi.(ma Budapest része). bolgár fejedelem 259 Borst. 76 Bonizo. pécsváradi apát 78. 381.378-379. 349 Bresslau.] Gyula fia 214. 248. 242. 420. 269. város 188. 301. 4 16. 28 1.. 155. cseh herceg 153. 358. 316. Lajos 215.] Gyula fia 214. 332. 223. 182-183. 395 Bolya. 168. város 13. Újkanizsa Capua.371 . 190. 358-359. 87. 86. magyar előkelő 393 . szerzetes ] 63. l 0 Buda (Budo).385 Bfovnov. 319. Csanád Cesaries 1. püspök 396. Barancs Branitzova 1. 378. G. Ohrid Chabrumes-i Adémar. szerzetes 418 Damiáni Péter. 156- Constanlinus. püspök 325 437 . 359. 386 burgundok 380 Bükkös (Apurig). 161- 162. 167 Branicevo 1. W.

szuzdali herceg 344 Diód (ma Diósd). 83. 358-359. még Pétervárad. Szent. metropolita 344 dánok 109. Diabolis Diabolis (ma Devol). 170-172. presbyter 193 DomanovS?l<y Sándor 361. 296. 162. 287. 117. 174. Nyugat-. 303. egyházi író 193 Európa (Kelet-. vár 161. Babenberg Emő Érszegi Géza 11. 118. 31. város 169 Devecser. E. 374 Észak-Baj orország 1. Diód Dnyeper. 25. Franciaország Eszék (ma Osijek). 329. 122. Erdöelü) 2 14-215. Endres. 1. 289. 43-44. 325-326. Dénes Deodatus 1.363 Enns. 154 Fadd 1. 185. 264 Eger. patrónus 78 Emese. 171.megye 358 D odó. Erdély Észak-Franciaország 1. esztergomi érsek 40. 143-144.400. 92-93. 80-81. 358. 321 -322. l. 11 6. 39-40. J. F. 93 . 92. folyó 87. Bajorország Észak-Erdély 1. ispán 358. PieITe 190-191 Dávid. Észak-. város 281 Egilbert. Erdély Erlauf. 384-385. császári kancellár 92. 412 v' .. város 183-1 84 Dimitrij. 50. 374 Erdélyi Zoltán. freisingi püspök. 409. vár 161 . 412 Erdélyi László 80. 333 Dráva. 363-364. 348. 262. 102. 259. 373 Fehér Géza 348 fehér magyarok 166. 160 Edime (Adrianopolis). monostor 354 Deér József 167.Danii!. település 16 1 Darda l. 172-173. 23. 134. magyar fejedelem 271 Farkas Gábor 27 1. 280-282. monostor 141-142. Erdeelw. város 118 Dümmler. 384 Domokos. város 162 Erdöelü l. még Magyarország 439 . település 3 96 Diósd 1. 160. 329. 364. 152-155. 259 Ezékiás. 33. 274. 30. 176 Endre 1. város 161 Esztergom (Gran). 316. még Baranyavár Duna (Al-). 87. 44. 206. magyar személy 378 Einsicdeln. 1. Szent. 214 Dárda (ma Darda). Dárda Darkó Jcnö 11 6 David.410. 70. 273. zsidó király 132. folyó 265 Elek. római elökelö 14 Dénes (Denis). 137. 37. 80-82. Erdély Erdély (Dél-. még magyarok Fehér Magyarország 165-166. 233. folyó 78 438 Doboka. 161 Drobeta-Turnu Severin l. város 42. 222. Patadi Falicsi (Felicsi). 82. 1. 244-247. folyó 3 1 Emö 1. 308. Szent. 182 Egirut.320 Emmerám. 1. Tata Déols. 231. 77. 96. András. még Sobottin etiópok 166 Eucherius. patrónus 233 -. 292-293. 281. magyar előkelő 372-373 Eccardus. 327-329. folyó 23. 57. G. Gabriel Radomir felesége 349 Elba. patrónus 169 Erdeelw 1. Valkóvár D öbör András 194 Dölger. 282 Dordomest.333. 412 Dunaföldvár 1. Álmos fejedelem anyja 273. patrónus 330 Denis l. 68. magyar személy 3 93 Deviux 1. 174 Eiréné. 173. Szent. zsidó király 151-152.) 5. 395-398.50. 160. település 348 Dijon. 101. Szent. tájegység 38 Dunaújváros. 370. Zemogny Dunántúl. Joseph 195 Engel Pál 11. 258 Draskóczy István 52. 383 Dél-Bajorország 1. regensburgi püspök 30-31 . Erdély Demeter. folyó 21 . 125. Szörény Duldumast. 309 Dávid Katalin 397 Deáki. 37 1-372. település. Géza Devol 1. 181. 255. 345-346. 106. Bajorország Dél-Erdély l. 33 Eparchius. 307. 1.

németek Ge1irúd. 321 frankok 163 Freising. 166. Székesfehérvár. 397. 17 1. 192. 289. 306. chartres-i püspök 102. burgund hercegnő 180. település. 38. II. 264. Konrád burgund király leánya 180 Gebhard. Guoz.380-381. 172. 319. 278. 11 2. 322. 234. 275. magyar király 363 Ghellinck. 83. 122. Gyulafehérvár Fejérpataky László 42 fekete magyarok (Nigri Ungri) 78. VII. szerzetes. város 143. 77. 358. 205-207.. 110-111. folyó 222. 330. 117. 250. 420. 359. történetíró 316 Gebarga. Franciaor szág Franciaország (Észak-. 355356. apátság l 02. 182.. gestabeli személy 358 441 . Francia Királyság) 102. 169. 180. 400.. bolgár cár 262. 1. csanádi püspök 124. csanádi apát 418-419. patrónus 183 Germánia 1. 277. 402403 -. 424425. folyó 160. 365. 266. regensburgi püspök 255. 294. 324-325.279 440 Frankföld 264 Frankfurt. település. 185. 103 Fulco. 392. Matthias Vlasich Fleury. 408-411 . 367-370. 279. István). 241. 172. II. 147. főember 169 Gizella. 238. 321 . egyházi író 324 filiszteusok 309 Fischa (Fisgaga). burgund hercegnő 380-381 Géza (Deviux. magyar fejedelem 21. 167. 314. 24. 124. pápa 263. 109-110. 366. 11 5.. 370 ( iaufredus Malaterra.. I.424 Gem1án. 335. 271 275. 303. 180. 146. 87-88. 125. 164-1 66 Flaccus Illyricus 1. német király.Fehérvár 1. 315. 373. 375 . 81. S. 335-336 Gerics József 39. 220 . 40. 335. Nagy Szent. 249 Giraldus Fancsinus. 27 1. Wihelm v. 252. 376. pápa 158-159. 324. 168. 152. 108. 349 Gádor Judit 394 Galád 1. 405 gepidák 25 Gerbert 1. 185. 348. 396398. 255 Frigyes. 373. 324. 405-406. Gyeücsa.265 Gellért. 17 1. 145 Font Má11a 345 Földközi-tenger 147 France. 90. Gerencsér Gergely. 291 ."Us 3 50 Fulda. 318-319. Konrád császár felesége 180 . Geréb László 361 Gerencsér (ma Gerencsérpusz ta). 374. német-római császár 365 Frowila. Németország germánok l.404 Olad (Galád). 428-429 . 192194. város 80-81. 417-41 8. 48. 90-92. 387. 303. 198 gallok 147 Gar ády Sándor 375 Garam (Gran). 334. 147. 184 Francia Királyság 1. Kelenföld hegye) 188. falu 44 Gaál Lajos 17 Gabriel Radomir (Romanos). de 9 Giesebrecht. monostor 89 Füle. falu 118 Gerencsérpuszta 1. Montefeltero Ferlorum Payer L Westnempti Ferrarai Wido. 194. 413.. magyar királyné 78. 234- 235 Füzegy (ma Almásfüzitő). 283. 364. 427-428 Gellért-hegy (Kelen-hegy. 303. 291. 394. 354. J. település 96 Fülöp. 168-169. Szent. 185. II. Szilveszter.11 3. I. 1. 188-180. 285286. Szent. még Magyaror szág Feld István 363 Felicsi L Falicsi Felső -Bajorország L Bajorország Fenczik István 195 Fcretratus-hegy 1. 389. II. 122. 378. 387. Glad Gallia 106. zobori apát 230-23 1. 279. Orscolo Péter húga 222 Fulbert. még magyarok FeketeMagyarország 165-166. 185. 348. 291-292. 332 -. 221. 362-363. J. 79-80. 105.223 Fisgaga L Fischa Fisher-Fabian.. klerik. 392. 287. 229. 181 . 281-283 .

3940. 185. 358-359. Albin 11. 367.430 Gyula. 33 1-333. település. német-római császár 89. 94. 312. Felix 405 Heller Bernát 416 Henrik 1. 151. II. 302. 287. patrónus 227. falu 44.388 Györfl)' György 11 . 337. 112-114. 227 ' 238. osztrák és karantán őrgróf247. telep11lés 44. Szent. 426. 14. 320322. 117 Gut-Keled nemzetség 365 Günther. dán király 238 Haram (ma Ópalánka. 265-267.. 214. 368. 143. 175-176. 372-373. Stara Palanka). bajor és karantán herceg 40. 82. 264. bizánci krónikás 344 György. Schweinfurti Henrik Hieronymus. 221 224. szerzetes 41 8-419 Heribert C. 120. 310. 392. 328.350.281. 195 Hilarius. 301 . D. 37 1-372. 164-1 69. 124. 298-299. 273-274. 183. Ioviensis. 291. II„ Civakodó. 357.). Hainburg Heinrich 1. 278-28 1. 289. 239. 336-337. 298. (bajor hercegként: IV. település 96 Halászok. 177. 342. 215-218. grófi család 363 Hezelo 1. 180.375. 293.373 -. Szent.4 16 Gyulafehérvár (Fehérvár. 1. 383-384. 177-1 80. lotaringiai herceg 386 Görögország 198. Anna V. még Kakasd Hanság. poitiers-i püspök 106 Hildesheim. 304-307. 53. 41 6. 277-278. 308. szász herceg 238 Hermány nemzetség 366 Hersfeld. Kékfogú. 243. 380-381 Gorizontova. 28 1. 144.. még Vének l lanenburch. 313. Gozzilo herceg fia 386 Gozzilo. II„ sváb herceg 180 -. 355. 386. Chartuirgus).).37 1.. 35 Héder nemzetség 363 Héder. 121. 364 -. 181-182. 103. 294.(lulus. 3 14-326.147. Raab. 44. 2 15. német-római császár 143. szász király 107 . Imre Heinzer. erdélyi törzsfő 83.404 Hasius. ispán 365 Gutheil Jenő 95. tájegység 222 Harald. 418. (bajor hercegként VI. 160. 146. 334. 172. [II. 215. 365. 142. monostor 316 Heunburg. 57 gótok 318 Gottfried. 214. 238. 225. 268-269. 11 0. muromi fejedelem 347 Gombos F. 370. 81.Glatz Ferenc 16. város 366 Hainburg (Heimenburch).397.374. [III. 289. 238. 400 György barát. 326. győri püspök 39. német király. Klaus JUrgen 266 . 180. 80. 160-1 6 1. telepUlés. 240. 92. 11 0. bizánciak Gran 1.. I„ Madarász. 103. jegyző 37-38 Heridanus 1.248 Hajmáskér (Kér).]. 117-11 8. erdélyi törzsfő 359 . 149. Jámbor.391 . 395. 272274. 101. 2 18. 348. vár 161. Raua). 37. Cartuicus. szerzetes 291 Güssing 1. 213. 11 011 1. 113. 385 . Pó Hermann. 47. 145. 375 görögök 1. vár 160. település 363 Hegymagas. III. 183.. Géza fejedelem Gut. 105-107. Németújvár Gyeücsa 1. még Wisetcha Heidelberg. 1. 296 443 . 220 . 86- 442 87. város 145 Heiligenkreuz. város 2 15. vár 358 Hartvik (Arduin.]. 95.222. 2 1. 334 Gleb. 284. Szent.285. monostor 269 Heimenburch l. egyházatya 130. 19.293. lovag 363 Hédervár. monostor 124. 378-379. 363. 368. város 92. ma Alba lulia). 82-83. Garam Grekov. B. 156. 112. 364. IV„ német király. 43. Géza fejedelem Győr (Iauriensis. 171 -1 72. telep11lés. 93. Arduinus. 145. 186-187. Esztergom. 292 Hadrianopolis. 220. 98. 31 5-31 6. 420. 283 -284. 154-155. német király. 1. német-római császár 263. 423 .368. 346 Guoth Kálmán 341 Guoz 1. 312. Procui. 91. B. Imre -. C. 216. Prokuj).

Vata fia 394-395 Jaroszláv. 248-250. 370 Hont-Pázmány nemzetség 40. 391393 .420. 423424. még Liedvin Hímed 1. félsziget 280. 124. Magyarország hunok 1. 273. 224. város 146-147. 168. 356. 368. 156-157. 2 11 . 376. 317. 295. 48. 86. 10 Holder-Egger. Gizella magyar királyné anyja 381 Jacob Unrest. 268. 312-315. 177. XV. 81 -83. Robert 10. folyó 364 Ióannés Alakasseus... 376-377.392. 307. 181. 98. 412-413.. 329. 237. 193 István 1. 229. 75-76 Janus. 293. 167. 417. Ipat'jev). 427-428 -. 1Iildibold. 216. 197. 188. 146. 331. bizánci császár 60 Ivan. magyar király 36 1 -.288. 362365. kijevi fejedelem 345 Imre (Heinrich. remete. magyar fejedelem. 226 Holtzmann. 116-117. patrónus 230 Iréné (Mária). 124. püspök. 275278. Sevillai Isidorus Isingrimus. Szent. I. I. Bölcs. 185-1 86. 319-320. 287288. XII. 417. Konstantinápoly Isztria. 110112. 260. 95. király 5. 368-382. 423 Hungaria 1. római költö 299-300. 126. Szent. 221. Magyarország Hungria l.389. Hipatius Ipoly (Hippolytos). 37-38. 263. 166.. 350-353. patrónus 412. 226-228. 279. Géza fejedelem . 146-148. 426. Vajk. V. Szent. 57. bizánci császár 35. Ph. 181. 237-240. 322-327. 308.. 364 Horánszlqr Nándor 194 Horatius. 19. vár 365 Hohlwcg. 301 -302. 160. 42-44. portói püspök 265 -. 346-348. 179. Györ Ibrányi Ferenc 190 Igor. veszprémi püspök 97-98 Isztambul l. 272-273 .. 403. 18 Isidorus Hispalensis l. 105 Ják nemzetség 364 Jákli István 142 Jakubovich Emil 357 Jancsák Csaba 194 J ankavár. 180-182. igumen 344 Ivánka Endre 206 Izabella. 274. 308. 429 . történetíró 272. 69-70. 419. Tétény fia 359 Horváth János. III. 310 Horgosi Ödön 197 Horka. 411 Ince. 332335.. szerzetes 418-419 -. -. 256. patrónus 98. magyar király 342 -. 298-304. 179. 298. 183. bíboros 15 -. 331 ' 334. 75. Győr Ipat~ev 1. 108. 53. 239. 295-296. 364 Itália 13. 185. császári kancellár 32 Hilduin.380. település 16 1 János. 350-355. 348 Ióannés Tzimiskés. Hipatius 444 Iauriensis 1. kijevi fejedelem 113-114. 188. pápa 100 . 154.. bizánci patrikios 260 Ióannés Skylitzés. vértanú 85-87 . 409-410 445 . 306. 66- 67. bizánci hercegnő . 289-291 . 342-343. 357-360. 400. Henrik). pápa 92 Jánosi Monika 47. 355.(Stephanus. 262 Ioviensis 1. 409. 257. István fia 115. 415. védöszent344-345 I-Iippolytos 1. 387. 364. 108 Holub József 103 Hóman Bálint 67. 92-95. Gyula Iustinianos.. 361 . egyházi személy 103~ 1. Szent. Nyalka Hincmar. 198. 421 . 264. 40. 328 Iulus 1. 368369. ifj .198. 0 . A. 78. 402-406. 151. Waic). 165166. bizánci történetíró 35. 230. 102. Ipoly Hodinka Antal 345 Hohenstaufen.. 281 -287.. III. magyarok Hypatios l. 319320. XVIII. 87. 374. pápa 14 -. rcimsi érsek 125 Hipatius (Hypatios.. 2142 17. I. diakónus 159 -.. 155. német lovag 40. 295 Jaffé. tudós egyházi személy 189-190. Keresztelő Szent. 184-185. 389-400 Hont. pápa 324 Inn. 178179. 157. 114-117. 46.. 104-105.. 6 1-63. 256 Jelenits István 408 Jeruzsálem.

9 Kardos József 16. 31 5-316. VII„ Bíborbanszületett. apáca 337 Karlsruhe. Kanizsa. 1„ Békés. 361 . 321 -322. 227. 328. 99 Jonas. 212. 364-365. [II. 299. Gellért-hegy Kelet-Európa 1.342 Kosztroma..')'fOS. 280-282. történetíró 337 Koppány. 327328 Kaloé. Ókanizsa. 85. 117. még Hanenburch Kakasvár 1. 89. 215.363. német-római császár 177-182. Balatonkenese Kér 1. 334 Karintia. 98. 103. 374375 Keled. II. bajor herceg 225. J. 312 . 125. város 86 Kálmán. 176. 35. 256. 286. 46. VIII. Kolonvár Kolonvár (Kolon. krónikaíró 275. település 258 Kijev (Kitava). Kakasd Kalinyingrád. Nagy. 156. 350. 227. 1. I. bizánci császár 35. 246247. bizánci patrikios 260 Konstantinos. 259. 320. 43 . 67. udvarház 41 Koszta László 41 . 268. Újkanizsa Kanizsamonostor(a) (Canysa. 83. kolostor 344 Kovács Béla 390 Kovács Éva 287 Kovács László 69. tartomány 217.83 -. 103. 19-20. bolgár herceg 372. 332. Kolonvár Kolonpuszta 1. város 405 Karold. patrónus 288 Kakasd (Kakasvár) 161. pápa 155 . 1. 404 karantánok 24 7 Karayannopulos. Gellért-hegy Kelen-hegy 1. 104. 358.. Nagy. település 35 Kalok. ispán 365 Kelemen. magyar király 37. 278. 230-231. 178. orleans-i püspök 125 Judit. 106. 118. 91. 323-325 Kalocsa. Szentmihály Kézai Simon.. ma Kolonpuszta) 96 Konrád (Kúnó). 257. 89 Kassel. 116 Kárpát-medence 112-11 3. 313. burgund király 180. III„ ellenpápa 323. 264-266. város 89 Katapán. ma Banatski Monostor) 414 Kanul. római apát 79. 266 447 . frank király. 179.. 270. 22 1. 325 Kelenföld hegye 1.] Gyula leánya 359 Károly. 69. 93. 283. még Oroszország Király Ilona 157 Király László 47. Kijev Klaniczay Gábor 335 Kolon 1. 79. 264-265 . 76. 239. német-római császár 67. 394. bizánci patrikios 258-259 Kandra Kabos 192 Kanizsa 1. település 221 Karácsonyi Béla 189 446 Karácsonyi János 79. város 78. 170. Miska fia 371 -. 288. 367 Kherson (ma Szevasztopol). város 15. 304-306. fehérvári prépost 4 10 -. 173. H. Hajmáskér. 363. 366 Konstantinos Skléros. 293. Kanizsamonostor(a). 344. 385 Karitas. lengyel fejedelem 155 Keán. 325. 366 Kortó (ma Kw1ó helynév). dán király 102 Kanyar József 40 Kapos. fehérvári prépost 342 Kaunenberg (Comagenus-hegy) 33 kavarok 87 -88 Kazinczy Ferenc 38 Kázmér. 220 -. 281. 257.. 93. 312. 375. település 19 Karwasinska. bizánci császár 179 Konstanzi Bemold. 351 Király Péter 376 Kis-Ázsia 7. 113-114. 259 Kisdi Klára 7 Kiss Gábor Ferenc 194 Kitava l.Johannes Canaparius. város 82. 347. 11 5. Könyves. Vitéz Boleslaw felesége 109 Juhász Kálmán 417 Juhász László 357 Julián. folyó 93 Kapuvár. Szent. 147 Kárpátok (Ugor Hegyek) 347 Karsai Géza 3 76 Kartal Zsuzsa 155 Kartalimi. Európa Kemej. 302. 81. 369371 Kordé Zoltán 310. II„ német király. tájegység 359 Kenese 1. somogyi vezér 40-42. 354-355. szerzetes 41 8-4 19 • Konstantinápoly (ma Isztambul)..

Liedvin León Diakonos. 180-182. 258-259. 380 latinok 137 Laurentius (Lavrentij). még Passau Lorcllo. település 413-414 Köln. város 23. 328. 69-70. 321. Németújvár Ladányi Erzsébet 108. 87. 319. Karl 218 Lengvári István 345 lengyelek 89. 108. 166. 51. város 126 Lichacova. bizánci udvarnagy 18. folyó 358. 300. 104. 85-86. 185. 227. 67. 287. 312. 216. 254. 449 .354. 175. 389-393. 69. bizánci történetíró 35. 1. 271. VIII. Jámbor.398.403 Lhotsk. 386387.408 Magdeburg. 401 Lengyelország (Polonia. római történetíró 299 ljuticsok 89. I. Sclavania. római pápa 14 Leodvin 1. 266-267. 40. türkök. 341-342. 298. 87. 265 Lodoméria (Vlagyimir) 392 Loire.305. 381-384. római költő 381 Lupa.. 214-216. 17. 366-375. római kori vízvezeték 93 Köblös József 60 Kökényér. 112. Ungros) 15. tartomány 166 Kralovánszky Alán 109. 114. 109.303 Lajos. német-római császár 278 Lajta. 20-22. D.424 Kristophoros. 155. 226. 323.340 Krátó. 166. 111. Konrád. 70. 357-359. 331. 230. 339. 32. 142.294. város 111 Lipót 1. 238-240. 347. 153. Szklavínia) 78-79. 345. cremonai püspök 13. 26. tartomány 145. mégHilduin Lilienfeld. 228. 318. város 33 Lipcse. Larissa Laskai Osvát. 379. 282.20 Kubinyi András 62. 3 5 Lotaringia. város 78. patrónus 33 Lucanus.334. 299. 214. 64. M.400. 313. víz 93 Lüleburgaz 1. 397 Kúnó 1.229. 57. magyar király 44. 292. ferences író 295 László. 116. 147.. 269. 106.V. 322323. történetíró 6 Lindsay. 108. 252. Kovács Sándor 11 / Kovácsvár. 218-219. 377' 379. 307. S. 216. 151. grófság 364 Krajnyák Gábor 119 Krakóvia. 399-401. 391-392. 287. 184-186. Kortó Küszén 1. 52. 36. 222. 90. 171. 336337. település 349 Lárisza 1. Laurentius Lech. bizánci császár 18. tartomány 263 Lorch (Lauriacum). 170. 39-41. 259 León Phókas. 38. 89. W. 62. pannóniaiak. 391-396. 266. 60. Alphons 9 Liege. folyó 145 Lombardia. 17 Livius. 48. 281. Magyarország Magyaratád. folyó 122 Lechner. szkíták. 271. szerzetes 344-345 Lauriacum 1. 25. 165-166. 280-281. Babenberg Lipót Liudprand. szerzetes 418 Levente. szerzetes 418-419 Krim-félsziget 258 Kristó Gyula 11. 191 Linz. 242. 385 Körös. 44. Szent. 252. 192. 256. bihari pOspök 103. 168169. 223 Larissa (ma Lárisza). 403. 247. 247248. 110111. 264. 188. 111-112. 90. település 23. 107. 33. 161. 36 Leonhard.316. magyarság. folyó 181. 401 Leó. 171. püspök 15 -. 316 448 KUitó 1.)". 412 Krajna. település 161 Kőárok. 302. 24. 168. 155. 271. 226 lotaringiaiak 386 Lőrinc. 336. 85. 276.313. 226.325 Magyar Királyság 1. bajor herceg Kurcz Ágnes 125. terület 265 Lavrentij 1. 221-225. Arkadiupolis Lüttich. település 400 Magyarkanizsa 1. Jean 190 Madzsar Imre 48. Vazul fia 240. Ókanizsa magyarok (hunok. 257. 287288. település 269 Lilienfeldi Ortilo. 345 Liedvin (Leodvin). 1. 91-93. város 120 Mabillon. Lorch Lausitz. pannónok. 91.

362. 335336. 94. Max 9 Marcal.155. 107. 78. patrónus 38. 33 1. patróna 286-287.. magyarok Magyarsarlós (Serlous. 293 - 294. 426-427. 25-26. 231. 112. Mannorata Maros. 372. 382-386. 265-266. Géza fejedelem testvére 240. még Fehér és Fekete Magyarország 450 165. 374. 222-223. település 118 Mainz. 142. toscanai őrgrófnő 263 Matthias Vlasich (Flaccus lllyricus). pápa 158 Márti Attila 92 Mária 1. Miska fia 371 Márton. clunyi apát 156 Majna. 275. 400-401. 193. 397. II. Panonia. 144. 103. 370-372. 277.3 46 Meseritz (ma Miedzyrzecz). 321. 162 Makk Ferenc 11.122. 245246. 164-1 70. 239. 178-182. 405-406. 397. 176. magdeburgi pap 170 Meissen. 172173. 326. regensburgi püspök 174 -. 380-382. 155. Ugor Föld. 362-366. város 33 Meginfrid. 28 1-282. l 00 Methodius !. 417 114. 357. 165. 120. 277-278. 281. Maiolus. 186. Szent. 76. 399- Makkai László 103. 230 Me!k. 416. 285-286. 252. 116-117. 365367. 223. 368-369. Szűz. 213. 10 1. grófnő 340-341 -. 271. 92. 412. 37-39. 358. 175. 318. L még fehér és . 333. fekete magyarok Magyarország (Hungaria. település. 146. 200. 347. Metód Metód (Methodius). 368. település 19 Mályusz Elemér 11 . 423-424. 373-375. 403. 417. 3 10. 153. 156. 291. 256. 226. 388391. Iréné . 173. őrkanonok 3'11 Merseburg. apátság 82. 271. 154. 368. 293. 265. 2 17. 398. város 335 Mezey László 103-104. 214-215. 11 Mihály. 109. 197. teológus 145 Mautem.. 197. 181. 44. 89-90. 221-223. 379. 255. 206. 388. Pannónia. 3 14-316. 317 370 Mező András Miedzyrzecz 1. 3 25-326.-P. 87. lovagi csulód 156 Merkur. Szent. 409. Richard 23 Márton. 293. 111. magyarság 1. 2 12. 32 1. 298. 96-98. 67. 271-272. 217-219. 19. I. 284. 394-395. 36 1. 227. 282-283. folyó 96 Marcalfö. 155. 187. 248. 341-342. 178. 390-396.354-355. Ungria) 5-6. 306. 392. 268. 16. 83. lengyel fejedelem 264. 40. 322 -. 213 108. Magyar Királyság. 351 . 274279. 301. Hungria. 269 Ménfő. 214. 272. 2 14. 118. település 265 Marmoratum 1. 398-399. 168. 363.. 34635 1. 391393. 378. 312.388. falu 96 Marcell. 285. település. 392 Migne. Sansevcri110 Mercocur. település 149. 23. 41. 313. 426. Szent. 359. város 78. bizánci történetíró 257 Mikhaél. 306. 111. 356.. 124-125. 250. folyó 105-106 Makedónia 19. vincellér 118 Melich János 116. település 109 Melegdi. 62. 262. 401 Máma (ma Mámapuszta). 229-230. 259. 92. 118. 151 .176. 50. 429 Marosvár !. 242. 348. 329-330. 215. 370-37 1 Matild. 325. 238. 402 . város 266 451 . 400. 215. monostor 6. 31. érsek 197 Metz. 346. l. Csanád Marsina. Zalészi). 385-386. 339.390 Mcrcnlo Sunscvcri110 1. 386. 401-402. J. 160. folyó 162 Maimorata (Mannoratum). folyó 358. Máma Manitius. 309. falu 118 Mámapuszta 1. 227 Mikhaél Attaleiatés. 218. 379. 391. 372. Meseritz Mieszko. 376-377. 194. 365366. 428430 Marica. 305. 320-323. lengyel fejedelem 109. város 49. 336. diabolisi főpap 348 Mikos József 118 Milánó. 156 Maltepe. 266. patrónus 4 1.

Pannonhalma Monte Cassino. Szent. 246 Morvaország 26. 154. krónikaíró 405 München. 9 Navarra.371 Német-római Birodalom 83. 90. terület 230 Nyugat-Európa 1. pannonhalmi szerzetes. Haram Orbán Imre 206. település 414 Nagyvárad (Várad). királyság 157 Négyesi Lajos 151 Neilosz. 272. 35-36. bizanci császár 18-19. patrónus 167. 290. 112. L. clunyi apát 102. pátriárka 345-346 Nis (ma Ni~). Nis Nitra l.Miska. 122. monostor 37. 170. 353. Újkanizsa Novatianus. Rád fia 37 l Modeszt. Bajorország Nova Kanjifa l. falu 44 Murom. 380-385. Német Kir alyság) 79. pécsi püspök 229. monostor 239 Nigri Ungri 1. Németország németek (germánok. 187. folyó 160.325 németség !. település 363 Nestor. 405 Mügcln Heruik. G. település 111. A N. 105. 363-364. 352. 156-157. tdcpUlés 44 Nyitra (mn Nitrn). babilóniai király 210-21 1 Nagy Géza 117 Nagy Gyula 47 Nagy Tamás 194 Nagyósz (ma Tomnatic). 147. város 162 Ni~ !. cseh fejedelem 346 Olga. 235. 184 Orleans. fejedelemség 347 Murtmur. németek Németújvár (KUszén. 297 Odó. város 30. 116 Morávia 197 Moravos l. Európa Oberthingau (Tinga). Nyitra Nordgau. 239. település. 428 Moravcsik Gyula 11 . 2 13. II„ pápa 323 Orci. Magyarkanizsa. 293. város 366 Nyalku (l lf111cJ). település. magyar személy 398. bolgárok Nabukodonozor. 393 Németország (Germánia. 174. 355. püspök 356 Moesia l. főember 169 Oefele. E. vár 399 Mosonmagyaróvári. 233. város 15..378 -. 389-391. vúros 230. 19. 39 Montefeltero (Feretratus-hegy) 14 Mór. feke te magyarok Niképhoros Phókas. Német Birodalom. monostor 117 453 . Aba Sámuel Óbuda (ma Budapest része). Bulgária mohamedánok 1. 256. 189 452 ~üra (Szmirna). 200. kijevi fejedelemnő 345346 Ópalánka l. ma Güssing). kijevi szerzetes 344 Nicea (Nikaia). 231. 180. 258259 Nikon. település 119. 2 19. Barancs Móric. német lovag 40 Orlandi. 186. 270 Niederaltaich. Németország Német Királyság l.291 Morin. B. Újvidék Nürnberg. 409. 234. 39 Nasonov. 402 Namur. Kanizsa. bajorországi őrgrófság 111 Noricum l. v. vár 374-375 Odilo. l 01 Moson (ma Mosonmagyaróvár része). németség) 40. város 354. bazilita aszkéta 78 Német Birodalom 1. 366. 145. 312. város 227 müszoszok !. 31 5-3 16. 293. 247. 238. település 227 Ókanizsa (Canysa. Germain 195 Morva. Moson Murin. római presbyter 191 Novi Sad 1. s7. 148. 233 Orbán. 237 Ohrid (Cesaries).aracénok Molnár András 95 Mons Sacer Pannoniae l. ma Stara Kanjifa) 4 14 olaszok 38 1 Oldrich. város 125 Oroszkó. 265. 123 Obo 1. 183-1 84. 242. város 226 Nápoly. 177.

163. 365. 375 Palesztina 231 Paloznak. település. Ruiz. G.Novi Sad. Örkénd Örkénd (Örkén). ma Banatsko Arandelovo). 239-242. I.Oroszlámos (Oroszlános. 375. Plovdiv Philippopolis 1. 254-256. 216-219. 409. 286. 380-381.168. tauroszkíták) 168. 158. németrómai császár 30. 21. település 118 Pannonhalma (Mons Sacer Pannoniae. Rusz) 113. monostor 414. 13. Pezli Pezli (Pezili). 221. 169. város 13-14 Pázmány. város 21. 1. vl11 '"' \11" Perco (Pcn. István fia 240. 248. 48. 234. 141. 142. 11 8. 364. 229. 279-280. 231.237 . monostor 213. Magyarország Párizs. 178. 383-385. 166. 250. település. magyar király 148. 417418 Oroszlános 1. I. 17. 1. 30 1 Pertz. Pannónia Szent Hegye. 175-176. 23 1. 375. I. 177. német király. Nagy. Magyarország Pannónia Szent Hegye l. város 396. 404 Pécsvárad (Várad). 2 14. 399 Pétervárad (Várdahely. Pétervárad Petrns de Natalibus.251. 332. 299. 33. 99. 171 . magyarok Panonia l. 104. település. 186-187.214. 391395. 351-354. Peter Deljan Petrovaradin 1. 418 Pcrcjfüu luvcc. német-római császár 13-14. 279. 102. tckpllk\'1 78. Sacer Mons Pannonie. 256. 229. 182. 275. Szent. 380-381 Orseolo Péter. 175. történetíró 405 Pettau (ma Ptuj). 152-154. 163-16{ 167. 349 Péter 1. 424 Osijek 1.248 Padrag i. patrónus 30-31. 282-283. III. település 11 8 Padusl. patrónus 158. 281. ma Petrovaradin néven Újvidék . 404. magyar előkelő 243. 107. 78.295 -. 28 1.része) 161. város 131. német király. Oroszlámos oroszok (Riuze. 388-389. 378. bolgár cár 18. telepü lés 255 Persius. még Sabaria Pannónia 1. település 96 Paderbom. 107. 234. 278. még Lorch Patadi (ma Fadd). 259 Oroszország (Ruscia. 392-393.. 171-172. lovag 364. 399. 237238 454 . magyarok pannónok 1. 192. 398-399. 320-321. velencei doge 181. német király. 95. 1. 228. bolgár felkelő 262. 357. 24. 186-187. 394 Pál. 94. monostor 82. 237' 239243. 344.. Szent Hegy). 145 Passau. 86. Orseolo Ottó -. 151. 288. 23. H. 85-86 Pereum 1. Sacer Mons. történetíró 183 Pavia. Padragkút Padragkút (Padrag).220 Pest (ma Budapest része).383 Philippoli 1. 370 Pécs. 215. 221 -224. település 93 Osztrák Őrgrófság 1. II. Pó P ais Dezső 116.316.. németrómai császár 37. 80. 1.401 Paulinyi Oszkár 412 Paulus Diaconus. 268. 371. Pannonhalma pannóniaiak l. 428 Peter Deljan (Petros Deleanos).. monostor 37-39.. település. Tonuzoba fia 359 Ősi..:11111). 168. 11 0. 247-249. Pcrco Persenburg. város 92-93. 297-298. Orseolo Péter . 320. Ausztria osztrákok 401 Ottó 1. 258259. még Kijev Orseolo Ottó. 418. bizánci család 262 455 . . Sió Örkén 1. 171-172. 109. 268. 355-356. 258 -. 17. 295 Ovo 1. Plovdiv Phókasok. 400. még Dordomest Petros Deleanos 1. 353354. 142. 105. 216. 240. 90. Eszék Ostia. 346. 32. Aba Sámuel Ozora l. település 385 Pezili 1. falu 118 Pauler Gyula 148. 2 13. Szent. 30. 107. római költő 299.

település 73 Raab 1. Rt:gina C. város 280 Polgárdi. pécsváradi apát Quierzy. kijevi hercegnő 346 Pi'emyslek.). Richard 230 Prága. 99. 86. város 344 Ptuj l. 83. Gyula. 183-186 Róma.413 Prafák. 24. 1. prtimi apát 66. 83. 220. 85-87. tájegység 14. angouleme-i apát 169 -. 324 Rekkared. M. l '12. [III. ma Pula). telcpolés. August 9 Poznan. 223. még Bonifác. 142. 135. II„ Jámbor. görög filozófus 194195 Plovdiv (Philippoli. 9 1. 173174. burgund hercegnő 155 Póla (Poliensis. település. 125.346. szerzetes 154.Porgány Porgány (ma Pordcanu). 164-165. folyó 14 Pó-síkság. folyó 106 Reichenau. 78. 178. egyházi író 175 Regina Civitas 1. reimsi püspök 106 Révkanizsa !. 275. 279. Sankt Gallen-i Brúnó Pruzi l. 32. Póla Polonia 1. folyó 151 . térítő szerzetes 44. 220 Reichenaui He1mann.363 Prago. város 87. 171.39 1 Regensburgi Arnold (Amott). 109. történetíró 272 Pilgrim. 101. 183 Rodulf Glaber. 179 Riuze 1. 391 Reims.254. 166. Póla Püspöki Nagy Péter 16. 354. 289. [III. gót király 324 Remigius. 23. 33. 145. még Rasina. 147. 347 Rasina.265. 80. 281. 279. város 102-103. meisseni őrgróf 109 Rihmer Zoltán 7.388 Rábca. frank király 66 Pius Engelbert 99. 99100. Ratisbona. még Radla. egyházi író 190 Pszkov. monostor 145 Pseudo-Dionysios Areiopagita. Padus). oroszok Róbert.) Prokuj 1. város 14. vúros 30.237 Querfurti Brúnó (Bonifác). 180. 263 Pogen 1. 386. 221 . 457 . város 263 Piast-ház 322 Pietro Ransano. 249. 101 . 307 Quedlinburg. Győr Rába. település 265 Potthast. 85-87. 222. Regensburg Radixbona !. város 86. 0 . Regensburg Regino. bajor szerzetes 170. 248.Piacenza. 91. Gyula. 279 Premiszlava. 141 Regnitz. Sebestyén Rajna. város 106 Poitou-i Ágnes. cseh fejedelmi család 99 Preszláv. 84. Sebestyén Ratisbona l. folyó 249. apátság 120. 2 17. város 45. 212 Rigdag. 106. 39. 101 . poroszok Prtim. szerzetes 154. 164. 171. 337. 252. 225. 85-86.282. Phi- lippopolis). város 162. 1. pannonhalmi apát 80. település 24. 87. 89. nyelvtudós 104.:ivita-. város 259 Priscianus. 325 Rechabeám. folyó 143. 125. p assaui püspök 21. zsidó király 127 Regensburg (Radaspona. itáliai király 13 Prunward 1. Rcgensburg Raua l. térítöérsek 78-80. 89. város 79-81 . 214.321 Regensburgi Otloh. 172173. 175-176 Pippin. 275. 171. 82. 165 456 'Pozsony (ma Bratislava). település 338 Poliensis 1. 78-79. település 413 poroszok (Pruzi) 79. város 14. Győr Ravenna. 198. 83. Radixbona. Bogen Poitiers. 317 Procui l. 259 Pó (Heridanus. 279. 168. Lengyelország Pordeanul. 176. Vecelin fia 371 Radaspona l. 166 Poroszország 277 Porta. Újkanizsa Richárd. 388 Rád nemzetség 364 Rád. francia király l 02. !.verduniapát169. Regensburg Radla. 272. 172. 185 Platón. 247 Rapov. 175-1 76.] Provance-i Hugó. Pettau Pula l. 99-100.

esztergomi érsek 44. 101 . 145. 76 Schmale. Rasina Sebus l. Gabriel 189. Magyarsarlós Sevillai Isidorus (Isidorus Hispalensis). 193.. zsidéf király 127. A. Felix 226 Ruiz 1. Borisz Romania 1. Sancho Sándor (ma Sándorpuszta). folyó 93 Skala l.375 Római Birodalom 135. Szkalka Skléros. 142. szlávok Sclavania l. 320. 273. 156. Nagy. 376 Serlous 1. város 82. Szombathely SacerMons l. még bizánciak Román 1. 66. Szent. Sebes Schiller.. 112. város23. 370-372 Sáros 1. 325 Rónay György 19 1 Rosazzo. 370 Somogyvár (Symigium). 166-168.83.64. 368. 86. helység 283. Szalók). 364 Somorjai Ádám 172. 1. település 98 Solymosi László 38. Franz-Joseph 10. 258 Simon.. 318 rómaiak 25. 273. Szentjobb Sió (Ozora). 111 Sabaria. 202. 175. Steven 258-259 Ruscia l.66. 212.Pannonhalma Sacer Mons Pannonie 1. 263.425 Somogy (Symigium). 175. 304. Gabriel Radomir . még Esztergom. 1. 327-328. navatTai király 157 Sanctius l. Oroszország Rusz L Oroszország Ruznic. 121122 Sclaui 1. 54. város 3 88 Sremska Mitrovica l. pécsi püspök 115 S1niob 1.359. Saleccus Salonius. 265266. 164. 142. monostor 41 . oroszok Rumélia (Romania). 279 Sankt Gallen-i Brúnó (Prunward). Aba Sámuel -. falu 118 Sándorpuszta 1. tájegység 40-42. Sebus).369 Silagi. tartomány 162 Runciman. 282. 208. 364. 274. 345 Romuald. 149 Schweinfurti Henrik (Hezelo). Szentháromság szigete Simeon. Lengyelország Sebasteia. 181. település. 283. 346. 57. 59. hegy 31 Saale. 307. még Sobottin Sobottin. 185 Sopron. 273. város 347 Rousseau. Jacob v. személy 15 Sallustius. 1. 327.286. még Pannonhalma. egyházi író 195. 321 . Felix 50-51 . monostor 21 . 80. még Brúnó. 208. egyházi személy 193 Salzburg. L. még Radla. település. kamalduli rendalapító 78. 288. Haram 459 . Szalk. 1. 230. 211. megye. 283. Szent Adalbert apja 99 Slavonia l. település 362 . 190 Sámuel l. 60. Pannonhalma Sachmatov. római történetíró 136 Salók l. Vágsellye 458 l Salamon. püspöki székhely 348 Sebes (Schebis. 101 . 335. Ókanizsa Stara Palanka l. A. 58. 155. Nordgauőrgrófja 111. egyházi író 125 Serédi Jusztinián 44. 1.359 Sild sziget l.2 13. 53-54. 383 Sebestyén. Szávaszentdemeter Stara Kanjifa l. 270. 51 Schebis 1. település. Rumélia Romanos 1. 43. 348-349 San Leo (Szent Leó hegye) 14 Sancho (Sanctius). bizánci család 260 Slavník. Sebes Sedulius Scottus. 190.210. bizánci kancelláriavezetö 18 . 280-281 . magyar előkelő 239. 137-138. 243 . l. Sobotin Sóly. B. verduni apát 125 Sobotin. Géza fejedelem felesége 63. Sándor Sankt Gallen. 324. 146. 70. bolgár cár 18. II„ bizánci császár 35 Romanova. 234. egyházi központ 82. zsidó király 153. Lengyelország Smaragd. grófi család 362 Sarolt. 305 Sawicki. Abasár Saul. 336-337 Saleccus (Salók. A. 276.191 . apátság 397 Rosztov. folyó 109. térítópüspök 21 . verdeni püspök Sanseverino (ma Mercato Sanseverino). 345 Sal'a 1. 51. 378.373. bolgár cár 262.

345 Szvjatoszláv Vlagyimirovics. magyarok Szklavínia 1. Székely György l 08. 378-379. város 96. még Adilburc Sulpicius Severus. 254. Wzzenburch). 90. 402 Szerém. 405 . Zoerardus). vértanú 206. püspöki székhely 197 Szerémség. 252. II„ pápa 39. patróna 396 Szabó Flóris 408 Szabó István 69 Szabó Károly 23 Szabolcs. Straliz L Szófia Strasbourg. révhely 118 Szombótu l. 89 Sweeney. monostor 233 szkíták 1. 125. 424 189-1 92.Staufen. város 359 Szombathely (Sabaria). 229-235. 108. kijevi fejedelem 258-259. vár 365 Steinakirchen (Steininachirich). 264 Székesfehérvár (Alba Civitas. folyó 93. Svábföld Svábföld (Sváb Hercegség) 141. 55. 313 . 262. Szatmári Sarolta 362 Száva (Suouua). Lengyelország Szlávföld 1. 44. Veyzmburg. 102. 164. 216. monostor 93 Szeged. Weissenburg. 398. 162 Szolnok. település 412 Szuzdal. fejedelemség 344 Szvjatopolk Jaropolcsics. 400. 344. Szent. település 31 Steininachirich l. 197. 86. 365 svédek 79. 281. 86. település. 11 0. 83. Szászország szászok 265 Szászország (Szász Hercegség) 78-79. kijevi herceg 347 461 . 390. város 263 Sümeg.. település 414 Szörény (ma Drobeta-Turnu Severin). 160. Szórád. 402403 szaracénok (mohamedánok) 20 Szárberény l.265 B. István.2 13. tájegység 93 Szevasztopol !. 368. 373-374. 86. 100. 214. sziget 316 Szilágyi Loránd 47. monostor 342 Szentmihály (Kér). 197. település 188 Száli-ház 177 Szalk l. Fehérvár. Müra Szófia (Straliz. Steinakirchen Stephanus l. 410-411. James Ross 47 Symigium l. 328-330. 287' 292. 290 Szentháromság szigete (Sild sziget) 118 Szentjobb (ma Siniob). település 96 Sváb Hercegség l. 292. város 178. Szent. 358386. Szórárd Szórárd (András. 165. település. San Leo Szentendre. 306-307. 157. 160. l. Somogyvár Szabadbattyán.372. Saleccus Szalkszentmárton. besenyők. település 338 Szabina. Saleccus Szamota István 160 Szanherib. I. 322 Szilveszter.404. település 118 460 Szalók l. Triaditza). 396. 342. kijevi fejedelem 113-114. 399.375 Szmirna l. 117. 67. város 35. Vörösberény Szász Hercegség l. Somogy. Kherson Szicília. 161 Szávaszentdemeter (ma Sremska Mitrovica). 97. 109. ispán 256. 395-396. 280 Szovák Kornél 7 5 Szőreg (ma Szeged része). város 282 Szombati (Szombótu). 359. asszír király 151 Szántó Konrád 221 Szántó. Vazul fivére 346. 147. Száva Sutri. város 414 Szegfű László 39. 268. életrajzíró 268 Suouua l. 112. 406-407. 293. 99. 174-1 75. 400. falu 118 Szár László. megye 256 -. 346-347 Szvjatoszláv Igorevics.409-410. 333-334. igumen 344 Szkalka (ma Skala). 66. város 96 Szentföld 143. 78. Szombati Szórád l. 354. 120.428 Szekfű Gyula 356 Szennay András 185 Szent Hegy l. 69 Szilveszter (Gerbert). 278. város 344 Szentpétery Imre 12. Szent Adalbert anyja 99. 388. 154. 217. 194. 244. Pannonhalma Szent Korona 111 Szent Leó hegye l. 397-398. település . Lengyelor szág szlávok (Selaui) 25. 243 Strezislava. település 96 Szentpétervár.

település 19. Kanizsa. Magyarország Ugor Hegyek 1. Koppány apja 369 Tarkacsu. Szófia Trier.325 Tours. 359. falu 93 Tápépuszta l.380. bencés monostor 21 Tellenbach. település 111. 109. 58. 284.402-403 Tápé (ma Tápépuszta). 325. 272. falu 118 T ászló. Tolna Tomaj nemzetség 359 Tomnatic 1. város 161 Umbria. szerzetes 4 18-41 9 Tata (Deodatus). 376 Törökkanizsa 1. mcrseburgi püspök 78. Nagyősz Cs. 258259 Thurn. 368 Tóth Zoltán 167. Vágsellye -. augsburgi püspök 142. oroszok Tegemsee. 101 . város 27. Árpád fejedelem unokája 373 Tass. magyar fejedelem 271. Révkanizsa. 178 Tringli István 53. 412. 414. 312.3 16. 373. Augustinus 325 Theodoros. Gerd 328 Temesvári Pelbárt. őrgrófság 14 Türingia. tartomány 33 Tisza. 214. 1. 324 Tolna (Tolnavár). 123 Urbino. 278. 166. település. ma Nova Kanjifa). Ioannes (Hans) 257. monostor 428 Tinga 1. bizánci hercegnő 237 Thessaloniké 1. 400. város 60. még Vrias Ungria l. ferences író 128 Terentius. település 414 Újvár (ma Abaújvár). 302 Tas. magyarok Udalrich. Unterthingau Tirol. Tompos Erzsébet 23 1 Toscana. magyarok Unterthingau (Tinga). város 19 Thietmar. 165. 348 Tihany. 368. folyó 359-360. 145 Trillmich. hildesheimi kanonok 124 Theganus. magdeburgi érsek 6. folyó 244. 233 Vágsellye (Vág. 381. tartomány 263 Tóth Klára 7 Tóth Melinda 334 Tóth Sándor László 87-88. tartomány 291 türkök 1. 218 Ugor Föld 1. sebasteiai püspök 348 Theophanu. település 45 Vajay Szabolcs 109. 63 Tulln. 351. 359-360 Thoroczkay Gábor 7. magyar elő­ kelő 243. Úrhida Utrecht. 346 Thonuzoba. Szent. 107 Takács Imre 12 Takács Miklós 69 Taksony. város 14 Úrhida (Úrhidavár). előkelő 362363 -. város 44 Tar Szerind. 399 463 . település 362-363 Tátony nemzetség 400 Tátony. 110-112. 374. 24.416 Toledo. Thesszaloníké Thesszaloníké (Thessaloniké ). 155. Kárpátok Újkanizsa (Canysa. 281-283. 378379. püspök 278 Theiner. 367-368. Magyarország Ungros 1. Tápé Tapolca. falu44 Tömördpuszta l. 107. 328 Thrákia. 389. 368. 383 Tömörd (ma Tömördpuszta). honfoglaló vezér 358359 Thancmar. folyó 229. 291 . 282-283 Toyzlau (Ztoizla). 4 12 Vág l. római drámaíró 210 Tennacsu. 313. település 96-97 Úrhidavár 1. Árpád fia 369 Tarnai Andor 276. 394 Újvidék (ma Novi Sad). 142.403 Tóth Sarolta 332. város 120 Uuilligis L Willigis Váczy Péter 21 . tartomány 36. 348. 90. város 142. falu 400 -. Tömörd Török József 55. 371. 45. ma ~al'a). 284-285. város 384 Turbuly Éva 37 Tuscia. 295.400. Oberthingau. Törökkanizsa. település 16 1 Tolna vár 1.Tabán (ma Budapest része) 397 Tagino.11 3. Újkanizsa Traisen. falu 400 tauroszkíták l. 384 Triaditza 1. W. település . 120. Árpád fejedelem dédunokája 369 Tétény nemzetség 358 462 Tétény. besenyő vezér 216.

Herwig 179 Wonns. G. folyó 31 York.. folyó 101 Wassenburg (ma Wasserburg). település 44. 378-379. 1. G. 402 Zala 1. 392-393 Visztula. 354. tartomány 166 W arta. burgund herceg 380-381 Visegrád. 2 13 W albeck. Bécs Vilmos. 370-37 1 Vedastus. Pécsvárad Várdahely 1. 179. Valkóvár (ma Vukovar). 240. 1. település 117-11 8 Vrias.. Waitz. István. város 105. 376. 170. Zengő Vászoly 1. 368. hegység 294 Veszprém. mainzi érsek 32. 198 Vértes. Bodony Vienni 1.305. Wilhelm 10 Weiss. 83. Velence Vercelli. 188. 1. 163. Szent Gellért társa 420.. 223224. itáliai királyné 14 Willigis (Uuilligis). H. 216.. 241. 328 W attenbach. város 125. hely 390 Widukind. 281. 1. lovag 364. 291. 1. város 143 Württemberg. város 96.359. pogány vezér 2 19. folyó 79 Vlagyimir 1. 95-96. 300 Varsány 1. 3 12.357. Zalavár Zalai Anita 194 Zalavár (Zala). falu 44.293 Wisetcha. 122. város 3 28 Zacheus. 117. Veszprémvarsány Vashegy 1. 174-176 Wolfram. szász grófi család 107 W aredonia. városállam 143 Vazul (Vászoly). település 364 Wasserburg 1. 176. regensburgi püspök 30. I. város41-43. 220. Pétervárad Varjú Elemér 269. Vazul Vata. 247 Wzzenburch l. G. 169. 181. István unokatestvére 218-219. 101 Volpianói Vilmos. város 316. kijevi fejedelem 78. L81 Wertner Mór 347 Westnempti (Ferlorum Payer).285-286. tö11énetíró 177-182. megye 96 .-y Levente 12 Zebegény. dijoni apát 183 Vörösberény (Szárberény). 283 . 172-173. Viske Viske (Viska). angouleme-i gróf 169 -. 248. tartomány 365 Würzburg.364 Veyzmburg 1. még Umbria Vukovar 1. 99. 402-404 Vecelin. Bécs Willa. 117. 109 Wien 1. 397. 170. 353. 11 9 Veszprémy László 38. strasbourgi püspök 178.370 . város 19. I. Szent. város 125 Verden. még Dordomest Valter. település 117 465 . 276-277. 100 Wipo. 383. 418 Zalészi 1. Székesfehérvár Werner. lovag 363 Wolfgang. falu 399 Závodszk. település 44 Veszprémvölgy. Székesfehérvár Vezzelin. Vitéz Boleslaw fia 109 Veszprémvarsány (Varsány). 3 19. magyar előkelő 383. Valkóvár W aic 1. még Hegymagas Wlafridus Strabo. térítőpüspök 15 Zágráb. 119. 409 Vének. 304. monostor 107 . 98. 268. 246 Verona. római költő 155. település 161.Vajk 1. még Halászok Venezia 1. H. 422 Várad 1. Lodoméria Vlagyimir Szvjatoszlávics. 426 Vatikán. 198. Székesfehérvár Ybbs. 400. arrasi püspök 106 Velence (Venezia). 273. Magyarsarlós Zámoly. corvey-i szerzetes 107. István. 120. 297. 428 Viska 1. isztriai-krajnai gróf 364 Vidin 1. Wassenburg Wasserschleben. Nagyvárad. 394396. 240. 142. település 355. reichenaui apát 125 Wolfer. város 179. apácamonostor 11 5. 40. 212 464 Vergilius. település 21 Verdun. 22 1. 272-274. 346347 Voigt. település. 9 Weissenburg 1. Karl Ferdinand 167 -. 99. 380. aquitániai herceg 158 . település 19.

. . .. . .. . .. .. . .. . . . .. . Piti Ferenc) . . . bev.jegyz. burgund király 380-381 Zsitva. . .. 46 tiQuerfurti Brúnó: Szent A dalbert prágai püspök és vértanú második életrajza (ford.. . . Galántai Erzsébet. .. . . ... .. .. .. hegy.. ... . . . . .. .. Kőrizs lmreRihmer Zoltán.. ... . bev.. .. .. .. . . bev. . . . hegy 280 Zénón. Dér Terézia-Sz.. Kristó Gyula) . . .. 21 Pilgrim levele (ford. . . . .. ..Sz. . .. a bevezetést és a jegyzeteket írta Almási Tibo1) . Horka fia 359 Zombori István 266 Zengő 466 Zozimas..jegyz.. 11 Liudprand: Nagy Ottó császár viselt dolgai (fordította. . . .. . . . [másként] Benedek. .. . 9 Rövidítve idézett munkák ..... .. 1 13 Zlatarski. . . . jegyz... folyó 395 Zsitvatő. .. . .. . . . görö g filozófus 194195 Zimonyi István 91.... . . . . . . . . I.. .... . . . . . Toyzlau Zucha. . .. Szórárd Zoltán 1.. hely 31 zsidók 194 Zsigmond.. . 92 467 .. PitiFerenc) .. .. . ... bev. . .. . . .. . . . . . Almási Tibor) . 13 Liudprand: Beszámoló a konstantinápolyi követjárásról (ford„ bev. V. .. .. . Árpád fejedelem fia 373 Zombor.. . .. . patak 31 Zuisila. szerzetes 231 Ztoizla 1. . . . . . Thoroczkay Gábor) ... . falu 93 (Vashegy). ... . . . .. . . . .. . Erdélyi Zoltán -. .. .. . . O lajos Teréz) . . . .... . Ottó levele (ford.. .. . . .jegyz. . .. .. . .. . Kristó Gyula) .. János és társaik életírása avagy szenvedéstörténete (ford.. . .. .. . .. . . . Ottó levele (ford.... . ... .. . . .. .. . . Kristó Gyula) . . bizánci hercegnő 179 Zoerardus 1. . . . 17 I. . bev.. . .. Thoroczkay Gábor) 78 oQuerfurti Brúnó: Az öt remetetestvér életrajza. . 258-259. .. . . .jegyz.. . ... . .. 349 Zobor. .. bev..jegyz.. . . . Dér Terézia. Dér Terézia. ... . . .. 30 Feljegyzés a tizedeket érintő rendelkezésről (ford. . . 5 Bibliográfiai tájékoztató .. jegyz... . Galántai Erzsébet. jegyz. 35 A pannonhalmi monostor kiváltságlevele (ford.. . bev. .. . ... . . ... . .. .. 37 István tö~ye_(ford. Kristó Gyula) .. monostor 230 Zoé. ... ..... . bev... .... . jegyz. 85 ~uerfurti Brúnó levele (ford. . bev. . 23 II. . 33 León Diakonos: História (ford„ bev.... . Szent.. falu 395 Zsófia. .. bev. Thoroczkay Gábor) .jegyz. .. . . .. .. . ..Zemogny (ma Dunaföldvár). . . jegyz...jegyz. ... ... .. . ... Kristó Gyula) .... . . ... László király leánytestvére 341 Zsoldos Attila 96 TARTALOMJEGYZÉK Előszó . 89 A pécsi püspökség alapítólevele (ford.. . . .

. . Dér Terézia... . . 348 Szent Imre herceg legendája (ford.. .. .. Kisdi Klám. .. ..jegyz. . . 156 A Szentföldre vezető út leírása (ford. 357 ~ 14. . . .. . bev. . .. . . „ . Kőrizs Imre. . .. 107 A veszprémvölgyi monostor alapítólevele (ford. . . századi krónikakompozició (ford. ... .. . . bev„ jegyz. . . bev. j egyz.....jegyz. . . . H. .. . .. . . .. . . bev. .. . . . . . . . .. . .. Thoroczkay Gábo1) ... . bev... jegyz. . Kisdi Klára. . .. . bev„jegyz. 105 e Merscburgi Thietmar:_Kr_ónika (ford.... . .. . jegyz. . Kőrizs Imre... . . ..jegyz.. . . .. .. . .. .. . 11 5 ~ Adalbold: II. . jegyz. . . Thoroczkay Gábor) . . ... bev. 99 Fulbert levele (ford.. . . . 350 Pozsonyi Évkönyv (ford„ bev. bev.. . .. 344 Mikhaél betoldásai (ford. . . .. Moravcsik Gyula. . .. .. 229 ~Altaichi Évkönyv (ford„ bev. . . .. 145 ~Odilo levele (ford. . jegyz. . . .. . . . . .. .... .. ... . 95 Adalbert prágai püspök szenvedéstörténete (ford..... Kristó Gyula) . .. . Henrik császár életrajza (ford„ bev.. .... . Thoroczkay Gábm) 213 Reichenaui Hermann: Krónika a világ hat korszakáról (ford. . .... . .. . . . . . . . . bev.... . . . . . .. . bev.. .. .. ... 268 . jegyz. . .. 177 Q Rodulf Glaber öt történeti könyve (ford. . Kristó Gyula) . .. . bev„ jegyz. . . . .. Thoroczkay Gábor) . ..... Kristó Gyula) . . .jegyz. ..jegyz. . .jegyz. . .. 237 b Ióannés Sk. Thoroczkay Gáb01) . .. . . .. jegyz.... Thoroczkay Gábor) . bev. ... . .. . .. .. Kristó Gyula) . . .. . . . . .. jegyz. .. . . . . . bev. . . Thoroczkay Gábor) . ... . jegyz. . . jegyz. 220 A n amuri Szent Albán-egyház alapítása (ford„ bev„ jegyz. . . . .. . Tóth Imre) . Almási Tibm) . . Moravcsik Gyula. . . . .. bev. . . .. . ... . Szent István király kisebbik legendája (ford... Piti Ferenc. ... . Imre herceghez (fo rd. .. .. .. .. bev„ jegyz. . . . . . . Makk Ferenc) . . .. . .. . 226 Mór: Szórárd hitvalló és Benedek vértanú életirata (ford.. Piti Ferenc) . bev. . . . Moravcsik Gyula. . . Makk Ferenc) . . jegyz. .. 160 ~JID~s=i Adémar: Az angouleme-i főpapok és grófok történe_g: (ford... Kristó Gyula) . .. . ... . . . Ballók János) . . . .A veszprémi püspökség adománylevele (fo rd. . bev.. . . bev. . ..... . . . .. . .. . 299 Hartvik: Sz~nt István király legendája (ford. .... . . Kristó Gyula) 402 s Q "5 469 .. . 354 "' Anonymus: A magyarok története (ford. . . . Thoroczkay Gábor) . bev. ... Thoroczkay Gáb01) .. . 124 Remete Évkönyv (ford„ bev. . Olajos Teréz) . .... . . . .. . . . . . ... jegyz. .. . . . . .. . . . . . bev„jegyz. . . . . e ... Makk Ferenc) . . Thoroczkay Gábor) .. .. . .. 120 István IntelmciJiáho?-. .. . ... . .. . . Konrád császár tettei (ford„ bev. . .. .. . . . 163 Regensburgi Arnold (Amolf) könyvei Szent Emrnerárnról (ford. . Karácsonyi Béla-Szegfű László. . . .. . . . . . . .. . .. . . 183 „ 468 Gellé1t Elmélkedés a három fiú himnuszáról (ford. . .. . . .. .. . . . . bev. . .. . .. ..... . . Olajos Teréz) .. .. . . . . . . . . . .. . . 361 e Zágrábi és Váradi Krónika (ford.. jegyz. . Kristó Gyula) .. . .ylitzés: Történeti áttekintés (ford. . Rihmer ZoltánThoroczkay Gábor.. . bev„jegyz. . . . . ... 102 A bambergi Szent Péter-egyház felszentelése (ford„ bev. . . . . . jegyz.. jegyz. . . jegyz. .. .jegyz. .. . .. .. . . Kisdi Klára.. . .. . . . . . . ... .. . .. . . .. . .. Thoroczkay Gábor) .... . jegyz. . 257 Bonizo könyve barátjához (ford„ bev. ..jegyz.. . . . . . . ..jegyz.. .... Kőrizs Imre. . Olajos Teréz) . .. . . . . . Thoroczkay Gábor) .... .. . 188 4 Hildesheimi Évkönyv (fo rd„ bev. . . . . . . . .. ...... . ... . 141 ~Azecho levele (ford. . . . . . . . j egyz.. . .. . bev. .. . .. . Thoroczkay Gábor) .. ... 170 a Wipo: II. . Thoroczkay Gábor) . .... . . . Thoroczkay Gábor) . . .. . .. .. . Kristó Gyula) 143 é Bemo levelei (ford„ bev. . .. . . 315 Orosz Évkönyvek (ford... .. . Thoroczkay Gábor) . .. . . bev... . . 263 9 Szent István ~ly_n~obbik legendája (ford. . .. .. . . .. .jegyz. .. . .. Szegfű László) .. bev. ..

Szentbeszédek az Úr megtestesüléséről és a Boldogságos Szűzről (ford.öknagy. . . . . . . . . Almási Tibor) . . . .. . . . . jegyz. . . . . .. . .obbiklegendája (ford. . . . . SZ/'43-353. . .üs. . . .hu 470 . . j egyz. . . Szegfű László) 405 _. liieUu@tiswelh Nyomdai kivitelezés: AGAPÉ Ferences Nyomda. .Szent GelJért. 431 Felelös kiadó: DR. . 62/444-002 agape@tiszanet. bev. SEBÖK FERENC Szerkesztés. . . 408 Névmutató (összeállította Piti Ferenc) . . . bev. nyomdai előkészítés: LIBELLUS '99 KKT... .p. .p. .