You are on page 1of 10

Mosa Diána

ISKOLA A TÜKÖRBEN
Az Udvarhölgyek (Las Meninas) rejtett üzenetei
Ottlik Géza életművében rendkívüli szerepe van a vizuális narrációnak, mely
egyként nyilvánul meg leírásai intenzív képiségében és a beemelt képek intenzitásában. Értem ezt az intenzitást esztétikai és tartalmi síkon egyaránt. Bár Ottlik
ars poeticája, hogy a szavak csupán elmaszatolják a lényeget, mégis ezekkel a
szavakkal „festi” vizuális élménnyé növő leírásait, egyben ezekkel jeleníti meg a
műveiben előforduló festményeket, rajzokat, képeket (vö. ekphraszisz). Jelen
dolgozatban ez utóbbiak kapnak nagyobb jelentőséget, vagyis a képzőművészeti
alkotások szerepét kell először megvizsgálnunk. Az Ottlik-próza kétféle festményt, rajzot tartalmaz: a műben létrejövőt (a szereplő művét) és a beemelt kész
alkotást. Az előbbiek közé sorolandó a főallé rajza (melyet az elbeszélhetetlenség
hív életre), a Buda Ablaka (mely alkotója halálát várva, létösszegző műként rímel
a szemünk előtt íródó regény(?)-re) és a Hajnali háztetők (mely azonos című kisregénye idősíkján kívül született ugyan, ám története leköveti azt). A beemelt
műalkotásokon belül is érdemes két csoportot létrehoznunk: a tartalmi vonatkozásukban fontosakat (így Ferenc József portréját, Savoyai Jenőt, a gondosan
leírt, de egy híresebb művel sem beazonosítható Szent Ágnest,1 vagy a szintén
nem tisztázott eredetű sötét Emmausi vacsorát) és az önnön autotextusaikkal és
recepciótörténetükkel együtt megjelenőket (így a Tulp doktor anatómiáját, a Las
Meninast, a Mona Lisát és Van Gogh fáit). Ezek rendszerint befolyásolják a
mindenkori alkotás mondandóját magukban hordozott szimbolikájukkal.
Ahogy azt a cím is mutatja, most egy adott regény (Iskola a határon) egy adott
mise en abyme-ját (Las Meninas) emelem ki. Legfőbb hivatkozási alapom Korda
Eszter Ecset és toll című hosszabb és Ottlik és Velázquez, Velázquez és Ottlik című
rövidebb értekezése, ám befolyásolt Szegedy-Maszák Mihály Öntükrözés című
fejezete,2 Kelecsényi László gondolatai3 és Horkay Hörcher Ferenc Korda Eszter kötete kapcsán írt eszmefuttatása4 is. Tárgyalni fogom az általuk már boncolgatott kompozíciós (és) megfeleltetési problémákat is, ám a hangsúlyt a mise en
abyme struktúrára, vagyis a kompozíciós megfeleltetésekre és azok újabb aspektusaira fogom helyezni.
Korda Eszter Ribera egy festményével azonosítja, de ez nem bizonyított.
SZEGEDY MASZÁK Mihály, Ottlik Géza, Pozsony, Kalligram, 1994.
3 KELECSÉNYI László, M. kézirata = K. L., A szabadság enyhe mámora. Ottlik Géza életei, Bp., Holnap,
2000. 146–147.
4 HORKAY HÖRCHER Ferenc, Képek Ottlik-művekben. Korda Eszter: Ecset és toll. Az Ottlik-próza
vizuális narrációja, = H. H. F., Ottlik kadét történetei, Bp., Kortárs, 2010.
1
2

57

hogy megnézzük a Las Meninas jelentőségét az Iskolában. sokkal inkább azt: „Nézzék. de a reprezentáció végett. ami alatt Bébé sapkájának a helye volt.Mielőtt belefognék a képolvasásba. Már ketten ott álltak Formes Attila és Merényi mellett. hogy öntudatlan pillanataikban. »Las Meninas«. jelenvaló a Tulpanatómiával való hasonlóság. „De ismerősek voltak már a falak is.) Azon fölül.htm [2015.”5 (Sár és hó. nem egy nyomozást segítendő utólagos halálok-megállapításról van szó). Merényi pedig ügyesen és higgadtan. bármilyen egyformáknak látszottak is. Az volt az érdekes. (én) erre és erre jöttem rá az emberi testtel kapcsolatban!”. mint már említettem. »Tulp tanár leckéje«. kollegák. Befejezésül odavágta hozzá a saját pár bakancsát. Bp. két hasonlatban is megjelenik. lévén a doktor a hullát nem a hulláért boncolja (pl. Ezt leginkább a környékén a falon lógó másik két képpel oppozícióba állítva tudom szemléltetni. mely húsbavágóan jelenvaló Bébéék gyermeki tudatvilágában.. a szövegben zárójelben szerepel az adott fejezet címe. kapcsos cipőket. az emeleti illemhely olajos bűze. ugyanúgy a hatalmi reprezentációkban (erőfitogtatásokban) sem az azt elszenvedőn (a tárgyon) van a hangsúly. hogy gondolataikba beépülve saját valójuk vizuális síkjába profanizálódott a képzőművészeti remek. ebből is látszik. Nyilván nem volt hajlandó önként odaadni a cipőjét. mint eddig. a lépcsőn megint nézegettem a képeket. 04.oszk.]. „Nekem nem volt kedvem mosolyogni.) „Akaratlanul is mentem utána. Amikor levonultunk csuklógyakorlatra. »Szent Ágnes«. Ahogy Tulp sem azt mondhatta: „Íme. amelyet a kalpagos Németalföldi sebészek körülvesznek. Egészen más a helyzet Rembrandt híres csoportképével. 13. hogy rövid szóváltás után ketten lenyomják hanyatt az ágyára. a sok bekeretezett olajnyomat. és ismerős volt a kis kék katonasapkám. úgy látszik. sem nem önmaga gyarapodásáért végzi a visszataszító munkát. hanyatt fekve. Utalhat persze a vallásosság szerepére és formájára a kőszegi alreálban. egy kicsit emlékeztetett Orbán Elemérre.”( Non est volentis. Iskola a határon. Magvető. Nem tévesztettem volna össze senkiével. A Szent Ágnes-kép. 13. A puffadt hulla. (A regény szövegét annak elktronikus kiadásából idézem: http://mek.) Akár Merényiről.hu/02200/02285/02285. s a fordulóban egy pillantást vetettem »Tulp tanár anatómiájá«-ra.) 58 . de azon. illetve azon belül a hivatkozott rész sorszáma.”(Non est volentis. a lépcsőfokok is. ilyen az emberi test!”. 1959. 20. akár a hatalomról általában beszélünk. Petár harmadiknak érkezett. mint egy boncoló sebész. ahogy lenyomták az ágyra. ismerős volt a földszinti folyosó levesszaga. de ez kevéssé valószínű. hogy Formes ezúttal ellenszegült Merényinek. aki mindezt megteheti (az ala5 OTTLIK Géza. fontos. az újonc egy darabig úgy maradt mozdulatlanul. Ugyanígy Schulze (és a benne megnyilvánuló egész katonatársadalom) vagy Merényi (és a benne megnyilvánuló egész (gyermek)társadalmi hierarchia) „csupán” mintegy a rendet megtartandó boncolja olykor élve áldozatait. kollegák. mert azt láttam. a mű kulcspontjainál felfeltekintenek rá. nem hordoz magában vizuális autotextusokat. sokkal figyelmetlenebbül. csupán a vértanú-szűz zsenge kora (12 éves volt) emeli ki a dekoráció szerepéből. Amikor mindnyájan otthagyták. kifűzi és lehúzza a lábáról a szép. 10.

) Az Udvarhölgyek sokkal kevésbé van jelen a növendékekre tett hatásával (bár a nőktől elszigetelt világban akár szimbolikus és groteszk pótló szerepet is betölthetne). csavaros perspektívaváltásai ugyanis sok szempontból megfeleltethetők az Iskola a határon elbeszélői és szereplői síkjainak. A bájos infánsnő (Margartia Teresa) mindössze 6 esztendős volt a festmény elkészültekor. Medve és Bébé pedig saját és egymás viselkedését is rendszerint környezetük reakcióinak fényében vizsgálja. a többször bukott. a katona egyenruha. Ebben is volt valami érdekesség. mely nem a falon. gesztusok (például a Margarita felé hajló ezüstkancsós udvarhölgy természetellenes jól koordináltsága) idegennek hatnak a kisleányoknál. A Las Meninas az Alcazár palota (a spanyol királyi család otthona) egyik termében készült. M. A szertartásosság és a testek egységes burokba zárása a párhuzam egyik alapja. mélyrétegzettsége és kiszámíthatatlan. annál inkább jelen van azonban a regényíró (Medve. Kulcsmotívum az Iskolában is a társadalomtól való elszigeteltség. a »Las Meninas« címűt. Aztán a földszinti folyosó ételszagát is megjegyezte. az öltözködésben. hogy milyen távoli is az ábrázolt valóságuk a miénktől. Először a közeget. Bébé. Bébé és Ottlik) kifejezői tudatosságában. azok ritmikus egymásutánjának. ami a berendezésben. Medve és növendéktársaik pedig a tízes éveik elejét töltik Kőszegen. „A fokok alaposan ki voltak kopva. ennek megfelelően egész légkörét áthatja az udvari lét. beépítéses („besüllyesztéses”) rendszerének. hogy az egyes szereplőket mások hozzá és vele való viszonyán keresztül ábrázolja. 2. Ahogy az abroncsos szoknya és a protokolláris meghatározott testtartások. hanem az oszlop egyik oldalán lógott. különösen a földszint és az első emelet közt. a teret és annak hasonlóságait vizsgálom. ám így gyermekeken keresztül még erőteljesebb a hatás. értelmezi.nyon). a szigorú etikett. Felnőttek udvari portréja és képzett katonatisztek regénybe emelése is megdöbbenést kelthet. mint a »Tulp tanár anatómiájá«-ban. a testtartásokban. felmerülhet bennünk az érzés. de még az arckifejezéseken is intenzíven jelenvaló. ugyanúgy a kopaszra nyírt gyermekfejek. itt is megjegyzett magának egy képet a sok közül. melyek szintén nagyon szemDiego Velázquez: Las Meninas (1656) betűnőek és szimbolikus jelentéssel bírhatnak. A magatartások mögött pedig megbújik a mozgatóerő: a társadalmi szerep és a 59 . Jellemző az is. A Las Meninas szerkezete. Mielőtt azonban rátérnék a szintek elemzésére.” (Non est volentis. Margarita a csúcsfényen és a középpontba szerkesztésen kívül udvarhölgyei gesztusaitól és testtartásaitól lesz kiemelt. a tisztelgés és a bokaösszecsapás az alrealista kisfiúknál. évismétlő negyedévesek is legfeljebb ha 15-16 évesek. egyúttal a bezárt egység merev rendje. tekintsük át az Iskola és a Las Meninas tartalmi hasonlóságait.

még bűntudatot is érez a másfélesége miatt. tekintsük Bébéék az alreálban töltött 3 évét központi szálnak és minden térben vagy időben azon túlit mellékszálnak). hanem csak botladozik a félúton. korukat is jellemzik a mellékszereplők. hiszen a festő maga Velázquez (egyetlen hiteles önarckép is ez). 16. Borsa szülei. De ezt sem képes határozottan és teljes odaadással csinálni. Különleges kérdés az épp készülő kép „miléte” (kiléte).” (Sár és hó. vallásos lélek. A megjelenő festő helyzete és szerepe már korántsem ilyen egyértelműen megfeleltethető az Iskola a határon valamely szerepkörével. az infánsnő szülei. és olyan akar lenni. „A Las Meninas című 6 Lásd: „Ő pedig titokban mély szégyent érzett. Szögezzük le. a nevelőtisztekkel és a tanárokkal. bizonytalan.6 Ám nem csak a szereplőket. Mert nyomorult. hogy tárt mellel szembefordulna velük. Fontos egybecsengés a szülők (látszólagos) távolléte: a festmény esetében a hátsó falon lévő tükörben látszik a királyi pár. mintegy gyermekeik lelkének tükrében. éhes mivoltának. jeles tanuló. Az életkép így önarcképpel ars poeticává érik. úgy Medve lelki gyengeségeit elmélyítik nemesebb (vagy pusztán szilárdabb jellemű) osztálytársai. Ahelyett. középszerű.) 60 . mely nem epizód. A továbbiakban tehát ezek vizsgálatával fogok foglalkozni. miként Margarita szépségét felerősítik az udvartartás torz tagjai. langyos. Se nem hívő. mint Tóth Tibor. így a szerkezet irányába elindulva lezárom a tisztán tartalmi elemzést. ugyanígy az Iskola narrátorai is egyben szereplői annak. így egy külső képsík bevetülésében mégis ott vannak. züllöttséget. Apagyi apja). míg az katonaiskola számolatlan árvája az 1914–1918-as háború borzalmas demográfiai következményeinek egy szeletét mutatja be. se nem életrevaló istentelen. Se nem tudja megvédeni a zsíros kenyerét vagy elszedni a másét. se nem tud fölébe emelkedni a falánk. hát jóformán mindenki különb nála. erre majd a képsíkban megjelenő egyéb Udvarnok a kivezető lépcsőn a hátsó falon képeket elemezve szeretnék kitérni.jellem. Amellett mindenkinél különbnek tartja magát. mint a többiek. Se nem bátor vagány. Az Udvarhölgyek apácája. Az Iskola estében csak kevés alkalmat tudunk kiemelni. S ha egy kicsit körülnéz. mikor a szülők konkrét fizikai valójukban a Hunyadi Mátyás alreálban voltak (Formes apja. vonásaikban. ám hiányuk és emlékezetük mindvégig felmutatja őket. se nem jó magaviseletű. nevelője és a lépcsőn álló udvarnok párhuzamba állíthatók Monsignor Hanákkal. A szülőkhöz hasonlóan a többi ábrázolt felnőtt is a gyerekek világát árnyalja. a törpe Mari Bárbola a dinasztián belüli házasságok szörny-szülötteire utal. epizódok (a modern magyar regény egyik első művéről lévén szó. gerinctelen ember. Helyzetük megítélésében fontos szerepet játszanak még a kiegészítésként jelenlevő képsíkok (központi képsíknak tekintem az udvarhölgyeket magába foglalót). Medve anyja. egyúttal arcukéban. kétséges. Tétova. hogy már a Las Meninason való jelenléte sem mindennapi. hogy beszélhetünk-e egyáltalán olyan cselekményszálról. felbomlást.

a mindenség retinájába égett és az egyén tőkesúlyába épült három év. hogy Medve előtt zárt ajtók állnak. a nyitott ajtó a kecsegtető szabadulás szimbólumává lesz. Szombathely. 4. hogy milyen csekély a nyílások.képen mindig idegesítette őt az a gyerek vagy törpe. befejezhetetlenség. Ahogy a kép síkja kitágul. Különbség azonban. Az Iskolában ugyanez a zártság jelenik meg. el nem telt. de az elszigeteltségen túl (mely mind az 1920-as évek friss Trianon-traumájával. A fentieknek hála az ajtót és a tükröt is tekinthetjük egy-egy képnek (ezt az érzetet erősíti fel bekeretezettségük).” (Sem azé. aki fut vége felé visszatér a kiinduló szituációhoz és annak térben és időben továbbvitt jelenjéhez. a kivezető utak száma. a trieszti öböl.) 7 8 61 . szélesen. az elvben statikus festmény pedig a tökéletes befejezetlenség. vagy mi a lópikula. de arra. A keretesség az Iskola a határon szerkezeti felépítésében is vezérelv: a Sem azé. hiszen a nyitott ajtóhoz egy lépcsősor vezet fel és ki. de szerecsendiókkal és kórházi „gyengélkedésekkel” is szegélyezett hosszú útján. kivetítve a mindenség ernyőjére. mind az 50es évek vasfüggönyével szoros történeti összefüggésben áll) egy konkrét fizikai bezártság is jelen van. Nem arra szeretném helyezni azonban a hangsúlyt. (Miként a Las Meninas lépcsősora kivezet a képből. a képsíkon kívülről érkező): a hátsó ajtó és a jobb7 falon lévő két ablak (a maradék ablakok be vannak deszkázva: mesterséges bezártság!).) A már említett tükör pedig a szemlélő irányába nyitja meg a teret. Meg hátul a nyitott ajtó. 2. 1957–1959 vagy akár csak 1923–1926 nyarai mind az ajtón túl és a tükrön innen vannak. illetőleg az utána. úgy az Iskola lépcsősorai egyenesen a képhez vezetik a befogadót. hogy a természetéből adódóan dinamikus regény a statikus állóképszerűségre törekszik (vö. Az ábrázolásban tehát mindkét esetben benne rejlik az előtte és a mögötte. hanem van. a szerves mozgás felé törekszik (a barokk dinamizmus legintellektuálisabb módján). hogy léteznek. az 1923 előtti életük. Budapest. 1944. minden pillanata áll egy helyben. szökését alternatív utakon viszi véghez. a Balaton. a történetszövésben Az irányok mindig a befogadó szemszögéből értendők. pokrócozásokkal és elvett zsíros kenyerekkel.” (Sár és hó. A festmény hátterében megjelenő fényforrás kiemelt jelentőséget kap az ablakokhoz képest. az Iskola narratív síkja sem tekinthető egyetlen bezárt egységnek. Velázquez festményén mindössze három valós fényforrás található (a maradék fény művészi. egyúttal a fizikai kiszabadulással megindul lelki megmenekedésének göcsörtös. aki fut. Különös paradoxon. Nagyvárad. a három év elbeszélést (a főszálat) számtalan módon nyitja meg Ottlik (vagy Bébé) térben és időben. a városba való kijárás vagy az országúti menetgyakorlatok ritka ajándékok (a szabadság halvány fénysugarai).8 emlékkép szavunk!). Lásd: „A három év például egyáltalán nem telt el. Említettem már a bezártságot mint az elzártság szinonimáját. mint egy divergens sugárnyaláb metszőpontjai szferikus felületen.) Ez a mondat Medve szökése éjjelén „hangzik el”. a Hunyadi Mátyás alreál épületét és a kertet téglafal veszi körül.

illetőleg a már említett háttal álló. Ezeken túl további körülbelül 14 kép jelenik meg a spanyol festő művén. hogy a két hátsó festmény történeti alapjául Ovidius Átváltozások című műve szolgált. művészettörténeti feljegyzésekből és speciálisan megvilágítással végzett vizsgálatok alapján azonban beazonosítható a két rejtélyes mű. Külön csavart jelent az is. ezt a komplikált rendszert az Iskola regény a regényben alapproblémájával együtt szeretném tárgyalni.edu/farberas/arth/arth200/artist/las_meninas. hiszen Velázquez és Ottlik is a már kész művek segítségével mutat túl önnön alkotásán. hogy Marsyas és Arachné az isteni szféra felé törekvése megfeleltethető az akarásnak és a futásnak (vö. Pán és Marsyas története az ottliki próza zenei önebmlémái felé nyitnak. Már pusztán kép Jacob Jordaens: Marsyas és Pán voltuk is a párhuzamot erősíti. aki öregasszony képében (lásd Velázquez: Szövőnők (Las Hilanderas)) megjelenve versenyre szállt az önhitt földivel. „Non est volentis…”). éppen készülő lesz jelentős.pedig az egyes epizódok többszöri (olykor több szemszögű) elmesélésével éri el a mindenkori bekeretezettség érzetét.] 62 . október 8. ahol a szavak helyett a hangokat hívja az író segítségül. Térjük most mégis vissza a képek szférájába.oneonta. A kép hátterében Arachné versenyműve. a bal oldali pedig Athéné és Arachné mítoszát beszéli el. Az évszázadok során besötétedett és a kép fényviszonyaiból adódóan is árnyékban lévő festmények mára alig kivehetőek. Korda Eszter kifejtette. amivel a kép a képben Peter Paul Rubens: Athéné és Aracnhé gondolat tovább bonyolódik. Égi és földi szféra kapcsolatán túl is üzenetet hordoznak a képek. Strukturálisan Arachné történetének ábrázolása jut nagyobb szerephez. ebből a két. A szerkezet tovább bontása előtt ki9 http://employees. mind strukturális szerepük kiemelkedő.html [2012. bűnhődésük pedig Merényiék bukásának. a történet szerint Arachné szövőtudományától felfuvalkodva kihívta az istennőt egy versenyre. Vizsgáljuk meg először az alig kivehető hátsó festményeket! Mind tartalmi. egy Europé elrablását ábrázoló szőttes van felfüggesztve.9 A jobb oldalon lévő Pán és Marsyas történetét ábrázolja. szemben a fal felső harmadában lógó. felmerülhet bennünk a Minden megvan C-mollban szóló sarokköve vagy a Dalszínház című novella és számtalan egyéb alkalom.

majd Velázquez bemásolta Mazo műveit saját alkotásába. amit Bébé átvett. amelyből az egész kép létrejönni igyekezett. álomképei. hogy Rubens és Jordaens lemásolta (sőt: adaptálta) Ovidius írását. bár világos. a világ fokozatos elérvénytelenedése nyújtja. átváltozások.” mondat az Iskola mottójaként. Velázquez szintén az udvarban festő vejének alkotása.16). s ez a mélyrétegzettségből születő benyomás a regény egy adott pontján célból okká nő. majd Medve beemelte regényébe. Andor.) A trieszti öböl-kép létrejöttéhez kellettek Medve olvasmányélményei.11 Szerkezetileg tehát egy emléken belüli emlékre emlékezésről van szó. Savaria University Press. 11 Lásd: Non est volentis. nem csupán a tartalmi vetületeik. hogy a Las Meninas Medve kézirata (regénye) nyomán emelődik be a műegészbe. Szombathely. 7. 1998. majd Mazo lemásolta Rubens és Jordaens festményeit.) Ottlik tehát regénye fűszerét. a Dégenfeld táskájába gyömöszölt hógolyók okozta lelkifurdalás ágynak döntötte. a témát a nézetváltások. FŰZFA Balázs. Egyúttal a festmény térszerkesztési módszerét tette meg regénye időszerkesztési vagy gondolatkép-. 7. stb. a trieszti öbölként lajstromozott benyomáshalmaz megfogható adatait nyilván olvasmányaiból merítette. tehát a Biblia. hanem Rubens és Jordaens műveinek másolatai. a kettős narrációt.emelendő az Átváltozások tartalmi vonatkozása: ahogy a Las Meninason. A triszeti öbölre gondolva Medvének eszébe jut egy gyerekkori betegsége. A két festmény Mazo. ennek érzetéről pedig felötlik egy időben még korábbi kép. gyerekkori nyaralásának emlékei. Medve áradó gondolatfolyamainak egyik gyújtópontja. alapmotívumunk pedig a rejtélyes „trieszti öböl”. A korábban kifejtett egymásba-rétegzettséggel párhuzamban elmondhatjuk. A „Non est volentis neque currentis sed miserentis Dei. Az Iskola a határon kompozíciós elemzése = Mélylégzések. „A tengerparti piac . hogy a megnevezés nem helyénvaló. 10JUHÁSZ 63 . Most szemléltetendő vegyünk a sok közül egyetlen példát! Kiindulási keretünk a regény a regényben alaphelyzet. nem eredeti képek azonban. a hangulat azonban. szerk. az Iskolában is a cselekmény van az előtérben. illetve egy kettős emlékével volt közvetlen összefüggésben. 35–40. a műbe emelt kéziratot Velázquez képrendszerét beemelve tette még izgalmasabbá. a szomszéd németkisasszony ráripakodása. két saját emlékével. így tehát a falon megjelenő képek a másolat másolatainak a másolatai.10 Fontos. de a hátteret. A két mitológiai kép a Las Meninassal és Tulp tanár anatómiájával hasonlítható. ezt a Sgrafittós ház készítője kiírta a kőszegi ház homlokzatára.” (Non est volentis. Ezzel a szerkezettel feleltethető meg az Iskola a határon mottójának beépülési története: eredeti szöveghelye Pál a rómaiakhoz írt levele (9. Ezzel elérkeztünk elemzésem kulcspontjához: a másolat(ok) másolata(i)ról szeretnék ugyanis szólni.vagy pontosabban. amennyiben recepciótörténetük. egyben szerkezetének gerinceként csupán a másolat másolatának a másolata. konkrét kilétük is jelentős. Ezzel együtt tehát a regény a regényben és a kép a képben a következő komplexummá bővül: „regény a regényben”-ben a „kép a képben” a kép a regényben (az egyszerűség kedvéért a Methamorphosest regénynek tekintem. 1997. emlékkép-szerkesztési alapelvévé..

Nem elhanyagolható. és nem tudom. majd az az emberi kommunikáció durva torzító eszközeivel újra a valóság részévé avanzsálja azt. Ahogyan elmondtam.12 a Rákócziak Ottlik távoli ősei. Fejedelmi parainesis (1637) = Magyar gondolkodók.. Az idézet élettörténetébe még egy izgalmas felbukkanási hely is beletartozik: I. leheveredtem a fűbe. azonban a tükörben lévő kép elkészültéről nincs történeti adatunk. Ez utóbbi értelmezés egyértelműen az Udvarhölgyek életképsége mellett szól. Esterházy. század szerk.” (Sár és hó. „Felmentem a ródlidombig. de esztétikai fogás. Amennyiben a készülő mű önmaga. Másolni már nem ötletlopás. 2. 77–88. Ottlik és a Péterek nemzedéke. avagy Balassa. szerk. 2013. Rákóczi György Fejedelmi parainesis című művének a vége (1637). ifjú infáns lakrésze). 14 KORDA Eszter. az csupán az emlék emléke. A másolat másolata szerkesztésmóddal és ennek irodalmi változataival pedig kezdetét vette a posztmodern. ahogy a valóság lemásolódik az egyénbe. TARNÓC Márton. így történt-e. mely bement a szubjektum sűrű lyukú szűrőjén. 64 . egyúttal a festő jelentőségére! A kép méreteit tekintve (318 cm x 276 cm) akár maga a Las Meninas is lehet. Ottlik és Velázquez. tehát nem csupán a műve mellett látjuk. 133–137. nem beszélve az időtényezőről. Literatura. és (ma legalábbis) nem létezik ilyen portré. hogy igaz-e. hogy a festő kezében paletta és ecset van. Az Ottlik-poétika jegyei a kortárs regényekben = „Próza az. A Péterek nemzedéke13 emeli majd igazi irodalmi magasságokba (olykor az eredetiség elvét is föláldozva) az intertextualitást. Bp. Petőfi Irodalmi Múzeum. de épp munka közben van. úgy a tanításokra utalva egyúttal az író személyes történelmével való kapcsolatkeresés is. 13 Vö. és elfeledkeztem az egészről örökre. RÁKÓCZI György. 152–182. 1979. Nádas és Lengyel az Iskola határán. mely egy visszaemlékezéses regény kapcsán nem elhanyagolható. a szemlélő (akire kinéz!) belecsöppen a műterem légkörébe. Ma sem emlékszem rá.) Térjünk most át a Las Meninas legtitokzatosabb képére. Velázquez és Ottlik. 17. Bp. hiszen a képen a valóság másolatának a másolata jelenik meg.Az ovidiusi szöveg képpé adaptálását tekinthetjük a szöveg lefordításával párhuzamos mozzanatnak. Tanulmányok Ottlik Gézáról. ahogy tehát a homlokzatról való „leemelés-beemelés” helyszínindikátor. a királyi pár homályos és kicsinyített képe szemben a festő méreteivel és kidolgozott voltával szinte fenségsértésnek tűnhet. úgy mosódik el az igazság a szavak nyomán.. egyben tisztelgés a „koppintott” előd előtt. amit kinyomtatnak”. néztem az égen úszó szelíd gomolyfelhőket. már vajmi keveset fog tartalmazni abból a valóságból. Szépirodalmi. Fontos. Ugyanígy másolatok szféráját gazdagítja a tükör is. A befogadó tér. a szoba a festő nemrégiben megkapott műterme (korábban Baltazar. PALKÓ Gábor. megfeleltethetjük az Iskola metaregénységének. a háttal állóra. hogy a tükörben látott királyi pár portréja készül. 2001/1. az utólag odafestett Szent Jakab-lovagrend keresztje (melyet nem-nemes Velázquez előtt még nem kapott 12 I. hogy Velázquez önábrázolása tiszta öntudatosságról és reprezentációs szándékról árulkodik. a nézőpontot tekintve azonban azt kell feltételeznünk.14 Ahogy a valóság képe elhomályosodik a többszöri másolás nyomán. KORDA Eszter.

Ottlik nem esztétikai vonzalomból emelte be e remekművet élete regényébe. mind az öncélú reprezentáció jelei. akkor ki? Medve. aki Medve kéziratát körülírva szintén megírja önmagát is? A választ a Non est volentis elején megírt.” (Non est volentis. hogy a regényírók milyen bonyolult módon kotyvasztják össze hőseiket önmagukból és még egy csomó más. a szemünk előtt testet öltő regény mélyrétegzett valóságának leleplezéseként.« Festő!? Milyen festő? »Spanyol« – mondom. „[Hilbert Kornél kérdezte egyszer tőlem. Verne stb. Szebek Miklós. az író finoman megbújik az elbeszélő mögött (Szegedy-Maszák Mihály szerint a festőség is ezt az eltávolítást szolgálja). Buda. aki M-ként önportrét ír vagy Bébé. hogy én is tüzér leszek-e? »Dehogy. Medvéhez fordult: Hát te? – »Én? Mi leszek? Természetesen költő és hadvezér!« (Ha nem lehetek bodzafa. 10.) és vizuális asszociáció újabb és újabb tartalmakkal gazdagítja a regényegészt.) A Las Meninas képei és alakjai.) ars poeticában kell keresnünk! „Szebek Miklós magyarázta egyszer nekem. 05. Pascal. mégsem bír egyik sem olyan tisztán vallomásos jelleggel is.] 15 65 .« – Hát mi? – »Festő. Ottlik esetében azonban szó sincs ilyen jellegű magamutogatásról. (Új szeptember) = http://mek. mint Velázquez festménye. de leginkább egymáshoz való viszonyaik tehát jól megfeleltethetők az Iskola a határon tematikus és strukturális rendszerének.oszk. majd a Prózában kibontott (Könnyen futó színes kréták.htm [2015. Törless és Rilke. eleven vagy holt ismerősükből.hu/01300/01339/01339. OTTLIK Géza.)”15 De ha nem Ottlik Velázquez.meg). gondolta Medve. S bár minden intertextuális utalás (Biblia. de valóságos mise en abyme-ként. 2.