You are on page 1of 10

Határvidékek

Határok és határtalanságok az összehasonlító
folklorisztika és etnológia szempontjából

Fórum Kisebbségkutató Intézet
Komárom – Somorja
2016

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

LISZKA JÓZSEF

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

Lektorálta:
L. Juhász Ilona, PhD.
Prof. Dr. Viga Gyula
Prof. Dr. Voigt Vilmos

Realizované s finančnou podporou Úradu vlády Slovenskej republiky
– program Kultúra národnostných menšín 2016

A kötet megjelenését a Bethlen Gábor Alap támogatta

© Liszka József
© Fórum Kisebbségkutató Intézet
ISBN 978-80-89249-87-9

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

Azoknak az asszonyoknak,
akiknek oly sokat köszönhetek:
anyai nagyanyám emlékének,
Édesanyámnak
és
feleségemnek, Icunak

Elõszó ............................................................................................................................... 13
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság ......................................................................... 17

1. 1. Megszentelt kövek gyógyító pora? Adalékok az épületfalakon található
vájatok elterjedéséhez és azok magyarázatának kérdéseihez ......................... 19
1. 2. Jutalmazás és büntetés. Adalékok a népi vallásosság képszemléletéhez ...... 31
1. 3. Az adventi koszorú. Kialakulása, elterjedése és megjelenése a szlovákiai
magyarság körében ............................................................................................. 49
1. 4. A kakasütés szokása az érsekújvári csizmadiák körében ................................ 59
1. 5. Kimerevített hagyomány. Gondolatok a kisalföldi farsang némely
megnyilvánulási formáiról .................................................................................... 61
1. 6. Gyökeres György–Ozogány Ernő: Tejfalusi dőrejárás ......................................... 73
1. 7. Tavaszi kúttisztítás Leléden ................................................................................. 79
1. 8. „Verd a fejed a falba…” Egy Szent György napjához kötődő
hiedelem kultúrtörténeti hátteréhez ................................................................... 81
1. 9. Narancs a komáromi úrnapi körmenetben és párhuzamai .............................. 85
1. 10. Az emberi élethez fűződő szokások a volt Esztergom–Komárom
vármegye mai szlovákiai részén .......................................................................... 91
1. 11. Halál és temetés Kéménden ............................................................................. 109
1. 12. A halál és temetés Felsővályon ......................................................................... 117
1. 13. „Palóc” halottas hiedelmek és szokások közép-európai
összefüggésekben ............................................................................................. 129
1. 14. A magyar falusi és mezővárosi temetők kultúrája a Kisalföldön .................... 139
1. 15. Mariahilf-tisztelet a Kárpát-medence nyugati felében .................................... 157
1. 16. Kis szentképek a népi kultúrában .................................................................... 167
1. 17. „…egyik lábán cipő, a másikon semmi…” Adatok a monosandalos
képzetkörhöz ...................................................................................................... 173
1. 18. „S botját ott lelte kivirulva…” Egy motívum határtalanságairól ...................... 181
2. Szöveges folklór ..........................................................................................................209

2. 19. „Növekszik, mint a prágai Jézuska ruhája…” Kísérlet egy
proverbium művelődéstörténeti hátterének megvilágítására ......................... 211
2. 20. „Aki a nőt, a bort, a dalt nem szereti…” Adalékok a határtalan folklórhoz .... 215
2. 21. Miről beszélnek a harangok? ............................................................................ 221

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

TarTalom

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

8

Tartalom

2. 22. Katicabogár-röptetőink nemzetközi párhuzamai és értelmezési
kísérletük ............................................................................................................ 225
2. 23. Humor a népköltészetben. A falucsúfolótól a városi viccig, különös
tekintettel a „szlovákiai magyar viccre” ............................................................ 231
2. 24. Gondolatok a prózai népköltészet néhány (még mindig időszerű)
kérdéséről ........................................................................................................... 237
2. 25. Tündérrózsa. Csallóközi mondák és anekdoták .............................................. 241
2. 26. Magyar Mátyás-mondák Szlovákiából .............................................................. 251
2. 27. Mátyás király alakja a kisalföldi néphagyományban ....................................... 259
2. 28. Haldokló hagyomány? Rákóczi emlékezete a szlovákiai magyarok
folklórjában ........................................................................................................ 263
2. 29. Nép és emlékezet. Miként élnek a negyvennyolcas események és
Kossuth alakja a mai szlovákiai magyarok szájhagyományában? ................. 271
2. 30. Ipoly menti hiedelemtörténetek ........................................................................ 279
2. 31. Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és válaszkísérletek a Kőműves
Kelemenné balladájával kapcsolatban. ........................................................... 285
2. 32. A populáris irodalom és a népköltészet határán ............................................. 311
2. 33. A Grimm testvérek Békakirály (ATU 440) című meséjének interetnikus
összefüggéseihez ............................................................................................... 327
2. 34. A bátyjait kereső leány (ATU 451) meséjének közép-európai
összefüggéseihez ............................................................................................... 341
2. 35. Egy meseszöveg a fordítások útvesztőiben (ATU 665) .................................... 353
3. Elődök, intézmények ................................................................................................. 357

3. 36. Népköltészeti kutatásaink bölcsőjénél ............................................................ 359
3. 37. Néprajzi vonatkozások Majer István népnevelő munkáiban .......................... 361
3. 38. Adalék a magyar népművészet kutatástörténetéhez. Malonyay Dezső:
A magyar nép művészete című munkájának tervezett 6. kötetéről ............... 367
3. 39. Önismeretünk bölcsőjénél. Két világháború közötti néprajzi kutatásunk
a Magyar Írás publikációinak tükrében ............................................................ 371
3. 40. A Sarló és a népi kultúra .................................................................................... 377
3. 41. „Egy adat, nem adat...” Adalék a néprajzi kutatás módszertanához ............. 387
3. 42. Arany A. László néprajzi munkássága .............................................................. 389
3. 43. A 125 éves Magyar Néprajzi Társaság és a 25 éves Szlovákiai Magyar
Néprajzi Társaság .............................................................................................. 395
3. 44. A százesztendős Tekla néni ............................................................................... 397
3. 45. A budapesti néprajzi tanszék hetven éve „diákszemmel” .............................. 401
3. 46. Egy sok- és egy egytémás asszony ................................................................... 403
3. 47. A felsőfokú néprajzoktatás mai helyzete Szlovákiában .................................. 407
3. 48. Újabb szempontok és közelítések az 1920 utáni magyarság néprajzi
kutatásában ....................................................................................................... 413
3. 49. Szlovákiai magyar néprajz és/vagy európai etnológia? .................................. 419
3. 50. Bezárkózás a nemzeti hagyományba, avagy lesz-e szemléletváltás
a szlovákiai magyar néprajzban? ...................................................................... 425

Tartalom

9

4. 51. Etnikai és kulturális folyamatok a pannon térség északi határvidékén.
Problémafölvetés és előzetes megjegyzések ................................................... 431
4. 52. A folyók szerepe az árucsere-kapcsolatok lebonyolításában .......................... 437
4. 53. „Da waren wir alle gleich…” A Pozsony környékéről kitelepített
németek magyarságképe .................................................................................. 443
4. 54. „Német szón voltam Hidason…” A cseregyerekrendszer a Kisalföld
szlovákiai részén. ............................................................................................... 455
4. 55. A cseregyerekrendszerről – kissé másképpen. ............................................... 463
4. 56. A (cseh)szlovákiai magyarság önmeghatározásának
jelképrendszeréhez ........................................................................................... 469
4. 57. Tipikus német? Széljegyzetek Hermann Bausinger könyvéhez ...................... 475
4. 58. Két part között…A népi kultúra helye és szerepe Európa egyik ütközési
zónájában ........................................................................................................... 481
4. 59. Mesterséges identitásaink ................................................................................ 495
4. 60. Színpadtól a múzeumig. Egy szlovákiai magyar népi kultúra
megkonstruálására tett kísérletek .................................................................... 499
5. Összesített irodalomjegyzék ..................................................................................... 503
6. A közölt szövegek bibliográfiai adatai ..................................................................... 551

7. Mutatók ...................................................................................................................... 559

7. 1.
7.2.
7. 3.

Helynévmutató ................................................................................................... 559
Személynévmutató ............................................................................................ 563
Tárgymutató ....................................................................................................... 568

8. …mindenhol, mindenkor és szinte mindenkitől lehet tanulni.
Beszélgetés a 60 éves Liszka Józseffel (Csanda Gábor).
Függelék: Liszka József személyi bibliográfiája ..................................................... 571

9. Obsah ......................................................................................................................... 647
10. Inhalt ........................................................................................................................ 651

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

4. Kapcsolatok, identitásaink ....................................................................................... 429

A határok kérdése mindig is foglalkoztatott, talán azért is, mert olyan korban, olyan társadalomban szocializálódtam, ahol szinte áthághatatlan országhatárok állták útját a világra kíváncsi embernek, ideológiai határokkal próbálták gondolkozásunkat kordában
tartani és így tovább. Talán ezért alakult ki bennem, hogy engem a mindenféle határok
átlépése izgat, földrajziaké, a műfajiaké, a nyelvieké, az időbelieké, a szakmaiaké és így
tovább. Végső soron ez az igény végigvonul (végigvonultatható) egész eddigi munkásságomon. Jelen kötet ennek az évtizedeken (szűk négy évtizeden!) át megmaradt kíváncsiságnak a lenyomata, keresztmetszete kíván lenni. Olyan textusokat tartalmazó tehát,
amelyek valamilyen módon a határok, az átmenetiségek, az egymásba foly(ód)ások, illetve az egymással szemben állások, a lezártságok és nyitottságok problematikáját taglalják. Hatvan, részben egymásra építkező tanulmány, négy nagyobb tematikai egységbe
sorolva, a népi hit- és szokásvilággal, valamint népi vallásossággal kezdve, a szöveges
folklóron át a tudománytörténeti, valamint interetnikus kapcsolatok és az identitás kérdéseit tárgyaló tanulmányokkal lezárva. Az egyes tematikus blokkokon belül a szövegek
sorrendjét úgy igyekeztem összeállítani, hogy a lehető legkevesebb átfedés zavarja az
olvasást. Ezt természetesen teljesen nem lehet elkerülni. A megoldásról az alábbiakban
majd még szólok. Igyekeztem azon, valamilyen idegen nyelven (főleg szlovákul, németül)
megjelent tanulmányaim olyan magyar verzióit is besorolni, amelyek magyarul, abban
az adott változatban eleddig nem voltak olvashatóak.
Szakmai „életművem” három szelete hiányzik, illetve csak jelzésszerűen található
meg e válogatásban. Egy évtizeden keresztül régészként is dolgoztam, amikor régészeti
közleményeket, archeológiai tárgyú ismeretterjesztő és fél-ismeretterjesztő szövegeket
is publikáltam. Ezekből egyet sem válogattam be ebbe a néprajzi gyűjteménybe (bár jó
lenne tudni, mi a néprajz). Főleg pályafutásom első szakaszában foglalkoztam bizonyos,
a tárgyi néprajz körébe sorolható problémákkal is (gazdálkodás, népi építkezés, teherhordás és közlekedés). Ezekből sem került egyetlen egy sem a válogatásba, mivel periferikus jelentőségűnek érzem őket eddigi ténykedésem egésze szempontjából. A
szakrális kisemlékek kutatása viszont meghatározó volt eddigi pályám szempontjából
(legalábbis annak utóbbi két évtizedében), de mivel ennek a tevékenységnek készül egy
monografikus szintű, tényleg az összes eddig ismereteimet összegző bemutatása, ilyen
jellegű tanulmányokat ide nem soroltam. Amúgy meg, egész munkásságomról a kötet
végén található bibliográfia segítségével tájékozódhat az érdeklődő olvasó.
A tanulmányok közlési elvéhez: noha világéletemben meggyőződéssel vallottam, ha
egy régebben megjelent írásomat újra közreadom, akkor azt mindig az időközben reám
rakódott tapasztalatok, az újabb szakirodalom tükrében kell megtenni. Magyarán: át
lehet (sőt: kell!) azokat írni, kiegészíteni őket, ha arra van szükség, kihúzni belőlük stb.

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

Előszó

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

14

Előszó

Ez nem azt jelenti, hogy a korábbi változatot megtagadná a szerző! Ilyen esetekben mindig hivatkozni szoktam az előző változat(okra), tehát azokat is vállalom, miközben itt és
most (pontosabban: ott és akkor) a szakmai etika azt diktálja, hogy a mostani (az éppen
akkori) eszem, tudásom alapján átírt szöveggel azonosuljak. Nos, a jelen helyzet némileg
más. Mivel amolyan keresztmetszetet szeretnék nyújtani arról, hogy mit tettem lényegében az elmúlt negyven évben, alapvetően nem írhatom át a korábbi írásaimat. Azt
megtehetem velük, hogy nem adom őket ismét közre, de ha már a publikálás mellett
döntöttem, úgy tisztességes, hogy az akkori tudásomat, véleményemet tükrözzék. Közben micsoda tantaluszi kínokat szenvedek, hogy nem nyúlhatok hozzájuk, nem egészíthetem ki őket, téves megállapításaimat nem korrigálhatom… Nota bene: a figyelmes
olvasó persze észreveheti ezt az építkező életmódot. A most egymás mellé került dolgozatok egyikében még nem tudok valamiről, miközben a következőt meg már arra építem.
Egybe is fésülhetném őket, de így hagyom. Kisebb módosítások viszont történtek: az alkalmi írások személyes vonatkozásait általában töröltem, helyüket szögletes zárójelbe
tett három ponttal jelölöm […], a nyilvánvaló elírásokat, nagyon zavaró stiláris vagy egyéb
hibákat természetesen (ha megtaláltam őket) javítottam. Viszont nagyon indokolt esetben (hogy mi minősül indokoltnak, azt én döntöm el), olykor, nagyon ritkán jegyzetben
adok azért kiegészítéseket, korrekciókat. Ezek azonban mindig nyilvánvalóak, láthatóak.
Az egyes tanulmányokban átfedések előfordulnak. Ezeket igyekeztem elkerülni, de az
adott helyet, ahonnan töröltem passzusokat, szintén szögletes zárójelbe tett három ponttal jelölöm […], máskor viszont tudatosan benne hagytam (részbeni) ismétlődéseket.
Ezek egyrészt azt az építkezést is reprezentálják, amiről már szóltam, szóval, ahogy egyegy téma megítélése évek, évtizedek alatt alakult, fejlődött bennem, hiszen ezek a szövegek, gyakran a némi ismétlések ellenére is bizony nemritkán egymással is feleselnek.
Úgy gondolom, a tévedés jogát meg kell adni minden kutatónak, s ki mondja azt meg,
hogy egy korábbi vagy egy későbbi nézetem, véleményem tekinthető ma (vagy holnap)
„érvényesnek”?
Mivel a különböző szövegek különféle helyeken, más-más formai elvárások figyelembe vételével készültek, jelen esetben ezért az irodalmi hivatkozásokat igyekeztem
egységesíteni (ezek szinte annyifélék voltak, ahányféle helyen az itt sorjázó írások annak
idején megjelentek), hiszen ezek egy kötetben, egymás mellett nagyon zavaróak lennének. Úgy gondolom, az is olvasóbarát megoldás, hogy összevontam az irodalomjegyzéket: ez egyrészt a felesleges átfedéseseket, az újra és újrafelsorolásokat iktatja ki,
másrészt megkíméli az olvasót a felesleges lapozástól, a tanulmányok végén, pontosan
hatvan helyen szétszórt irodalomjegyzékek keresgélésétől (a két könyvjelző egyike arra
szolgál, hogy azt eleve az irodalomjegyzék kezdetéhez lehet beállítani). Az „ijesztő méretű
összesített bibliográfia” (egyik lektorom megfogalmazása), amelynek (megítélésem szerint) önmagában való áttekintése is tanulságos lehet, persze még így is kiegészíthető
(lenne)1.

1

Nem mindig hivatkoztam a magyar, szlovák, cseh vagy német kézikönyvek (szintézisek, lexikon,
egyetemi tankönyvek) megfelelő passzusaira. Egyrészt azért, mert ezek végső soron közismertek,
másrészt meg azért, mert az adott szöveg megírásának az idejében még nem léteztek. Itt sem sorolom fel őket, ha akarja, maga is kikeresheti őket az érdeklődő olvasó.

Előszó

15

Keszegfalva, 2016. április 6.

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

A kutatás újabb eredményeire, noha rendkívül nehéz volt megállnom, sehol (szinte
sehol) nem hivatkozom (itt is érvényes az, amit fentebb írtam: általam indokoltnak vélt
esetekben olykor kivételt teszek, de ezek az utólagos megjegyzések egyértelműek). Az
egyes szövegek végén, zárójelben található évszám általában az adott szöveg megjelenési (nem pedig megírási) évét jelzi (amennyiben viszont a szóban forgó szöveg itt jelenik
meg nyomtatásban először, az évszám, értelemszerűen, a szöveg keletkezésének időpontjára utal). Az egyes tanulmányok első megjelenésének bibliográfiai adatai az összesített irodalomjegyzék után találhatóak, ahol az adott szöveg könyvészeti adatai alatt,
kisebb betűkkel az olyan szövegek bibliográfiai adatai sorjáznak, amelyeket ennek az
adott textusnak az előzményei.
Az eredeti megjelenési helyeken a tájszavak hol kurzívan szedve, hol aposztrófok
(félidézőjelek) közé rakva jelentek meg. Ebben a kötetben a lokális, regionális kifejezéseket egységesen kurziváltan adom.
Az idegen nyelven megjelent tanulmányok irodalomjegyzékeibe igyekeztem annak
idején az adott nyelven vagy valamilyen világnyelven elérhető hivatkozásokat rakni. Nos,
jelen esetben, amennyiben ezeknek van magyar nyelvű változatuk, akkor természetesen
ezekre a magyar forrásokra utalok. Az idegen nyelvű szövegrészek magyar fordítása, ha
arra más utalás nincs, az én munkám. Általában az volt a gyakorlatom (legalábbis eddig
azt hittem), hogy az idegen nyelvű idézeteknek a magyar fordítását a fő szövegben
hozom, lábjegyzetben pedig az eredetit. Nos, most szembesültem vele, hogy bizony nem
minden esetben volt ez így. Sokszor csak a fordítást közlöm, az eredeti változatot nem.
A mostani egységesítés során viszont, sajnos, nem állt módomban minden esetben újra
megkeresni az eredetit, így ebből a szempontból (sem) következetes ez az összeállítás.
Nagyjából viszont ezt az elvet követi.
Még bonyolultabb volt a képek, illusztrációk kérdése. Mivel a régebbi tanulmányaim
képanyagait, korszerű minőségben nem minden esetben sikerült megtalálni, őket hasonló felvételekkel helyettesítettem (vagy egyszerűen kihagytam). Ezekben az esetekben
is mindig jelzem, hogy az eredeti megjelenés illusztrációjáról vagy egy afféle rekonstrukciós képről van-e szó.
Végezetül kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor megköszönöm lektoraimnak a segítőkész együttműködést, a kötet szerkesztőjének, Csanda Gábornak gondos
és figyelmes, a szerkesztői kompetenciát is meghaladó munkáját, Hana Hlôškovának a
szlovák, Walter Hartingernek pedig a német nyelvi korrektúrát, de legfőképpen feleségemnek, kollégámnak, barátomnak (a sorrend tetszés szerint változtatható), L. Juhász
Ilonának a mindenkori támogatását, a sokszor szinte késhegyre menő vitákat, szelíden
erőszakos tanácsait. Nélkülük (nélküle!) ez a könyv nem jelenhetett volna meg. Legalábbis ebben a formában nem.

Liszka József. Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2016, 656 p.

16

Előszó

PosT scriPTum

Már a kötet tördelése idején elhunyt a Fórum Kisebbségkutató Intézet alapítója igazgatója, csaknem két évtizeden át motorja, akit azt hiszem személyes jó barátomnak is
mondhattam, Tóth Károly. Az itt szereplő szövegek egy része megjelenéséhez (már a
Fórum létrejötte előtt!) neki is tevőleges, meghatározó köze volt. A könyvet ezért, utólagos főhajtásként, az Ő emlékének is ajánlom.