You are on page 1of 116

hunok

réptörténetének

okrnáynai.

A középső (C ) o km ány T u te n k a m é n k i r á l y i m é t ír ja : ..A M indentinló éui társa.
Bothon és Eathon ura. Nap képe. h áro m nép ura. — A többi kép a Nllus-völ^yl
ké t m a g y a r k irá lyság egyesítésének o km ány ai

3\. TABLA

T u d ó tö r té n e ti m ü v é t megörökftfl p á r a t la n o k m á n y : „ H o n ö r f k e t a T udó n e m ze tté ŰB&zekötötte szent b é k é b e n .A Nllus-völgyl nagy m a g y a r á lla m f é rfi." .

szűz. A továbbiakban ezzel foglalkozunk. úgyhogy a szükséges idő leteltével megszülheti gyermekét (114m. 2. hanem külön Írandó . 56). NY). hogy a szumerok sírjukban forog­ nának. hogy az eredeti példány és ez átíró másolata egymással megegyezik.potámiai tudósok megértettek és ábécés átírásukban így hangzosították: KIMA LABIRISU SATIRMA BARI. hogy a kőtáblák átírását ellenőrző írnok széljegy­ zete mai grafikával így hangzik: *Kemény lap írása és átírómé pár. lágy hanggal (B) oldotta fel. mert a . akárcsak a LÁB szót. amit a fonetikus írásban — tudjuk — nem kellett külön jelölni. a következő észrevételeket tehetjük. olyan lesz. A rendre lepergő hónapok nevei előtt ott az értelemmeghatározó ITU szó. 115 No.. 56). valójában azonban azok mindegyike egy-egy rövid mondat. sorban van a lényeg. NIN-SAR IN-TU-UD.éS* kötőszót. meg­ puhul. — Kramer pro­ fesszor szerint az első költeményben egy nőről van szó meg kilenc hónap­ ról. A magánhangzók beillesztése sem szerencsés. hanem kettő: LÁB IRISU.* Ez pedig kitűnő magyar mondat. A nő és 9 hónap könnyen olvasható jelei alapján sikeresen ki is derítette. ha rendesen olvassák és úgy írják át ábécére. hogy az átíró a harmadik szó elejébe beolvasztotta a nem odavaló. Világos. páratlanul álló jelenség. A szumír nyelv. Az első szó végén hiányzik a befejező orrhang (N. amely első pillanatra valamely idegen nyelv beszédjének tűnik fel. NIN-HUR-SAG-GA-KE A-SA-GA-BA-NI-IN-RI. Miután már dereng előttünk a mondat értelme. hogy a szumer nyelv semmi más nyelvhez nem hasonlít. mi a költemény tartalma: a nő fogamzik. jól érthető magyar nyelv! 3. de mai helyesírásunkkal végzett átírásban igen. Két magyar költemény mezopotámiai kőtáblákon. 14. Értelme: »Régi eredetijéről leírva és ellenőrizve* (119m. A második szóként adott részleg valójában nem egy szó. Az ábécés átírás szerint az első sorban csak két hosszú szó volna. ha hallanák nyelvük ilyen borzalmas kerékbetörését. szerető’ értelmezőjeként szerepel. A NINnek olvasott rész itt az »ara« (HÚR): . amint kell. azután magzatját ki­ lenc hónapig érleli. Most már látjuk. Ha ezeket az észrevételeket figyelembe vesszük.« A két első és az utolsó 14. 170 sk). Nem igaz tehát a szumerológusok világgá kürtőit elmélete. mint a »háj és vaj*. Kramer pro­ fesszor e három sort így írja át ábécére: 1. ami helyes hangzósítással (T/D) »idő. azt is észrevesszük. a száz meg száz esetben szereplő mezopotámiai mon­ dat így alakul: KIMANY LAP IRISU éS ATIRMA PARI. ez alatt az idő alatt a szűk anyai rész kitágul. A-SA-GA SU BA-NI-IN-TI A-EN-Kt-GA-KA. holott ezúttal annak kemény ikerhangjára (P) van szükség. Kramer professzor jegyzetei között megtaláljuk a költemény eredeti szövegének ábécés átírását (114m. Az utolsó BARI szót vi­ szont. Irástechnikailag megvizsgálva ezt a négy szóval kifejezett mondatot. hogy magyarul van. pontosan azt jelenti.. utód nélkül kihalt idióma. csak éppen hangrendbe kell ugrasztani a magánhang­ zókat és máris tudjuk. amit nem kell a szövegbe felvenni.

. (Ni-Ne) ARA SEG-GE Kő. 8 ..t csupán nyitja neki k. ben nagy nyél. Jobb a madár nyugalma az egér nyugalmánál. Lélekben soha le nem tagadom. A s . az egér nyugalma (egér: Égúr) az a u z lria i kirély kegyetlen u ra lm it jelenti.c Kramer professzor egy másik mezopotámiai költeményt is átír ábécésen..szükséges E helyett többször A szerepel az angolos írásmód szerint. mint a költemény mi*0dik toréból kiderül. Ha azonban tisztába hozzuk a munkát.. . A költemény. 4.. Urmag nyugalma az asszíri arab úr nyugalmánál. Kár. 5. amikor még Mezopotámiában nem volt kígyó. farkas meg vadkutya és az emberek egy nyelven dicsérték az istent hazájukban (114m. A Se-Gé(t) CSu-Pá-N NYi-TI-A Ne-Ki K a-K a. a régi boldog időket énekli. formája égetett agyagtábla és körülbelül Kr.. tehát éppen ötezer esztendővel e z e l ő t t 10) A madér é l egér irt népeket jelentenek. amelyet mi magunk olvastunk el az ered etib őlA kérdéses okmány Úr városából került elő. 3000-ből ered. A Se-Gé-Be Na(gy) NYé-L. Ezt a tartalm at azonban a költeményben sajnos nem látjuk. 3. e.. 9.. Mint a munka Hungarokkal. 7. (de 9 hónap elteltével m ár a) néni szülni tud. allegóriáját megértjük. . . hogy a befejező utolsó szó hiányzik a tábla végérőfl és emiatt a 1 0 . Hon-él réme. Nincs helyünk megismételni Kramer professzor átírását. Jobb a korsó bor kicsi mézzel. Egy eredetiben olvasott ékírásos mezopotámiai magyar nyelvemlék — Utoljára hagytuk azt a fontos összefüggő nagyobb délmezopotámiai magyar nyelvemléket. Csupán munkánk eredményét adjuk. sort nem tudjuk nagyobb való­ színűséggel megállapítani. . Körmét úgy sajnálja. s a? R/L ikerhangok között tett választás sem helyes. kő (kemény). 107). 2 .19 4. 6 . az ildomtalan részek kipontozásával: »Ara s . skorpió. magyarázgatni olvasási hibáit. Aki úri körmét ápolja(?). ezúttal valóban az. A se. De töredékében is az ókori magyar irodalom gyöngyszemei közé kell iktatnunk ezt a napországi költeményt. a Szemhon nagy. Nektek is kicsi nyugalom . A madér nyugalma a m agyar uralom boldog éve it. Ni-Ne S Z U » Tu-D. mi nem énnekem (való). Mai helyesírásunkkal. Ennek a körülbelül 3000 évvel ezelőtt írt költeménynek sorai meglepő könnyedséggel gördülnek. 10. 14. az asszírok igája alatt görnyedő magyarok bánatát átérezzük. . 2. mint ahogyan a megelőző példákban tettük. a sorok így alakulnak: l. utána közölni a mi átírásunkat. a költeménynek magyar helyesírás­ sal átírt olvasatát. Honnak nagyon nagy szolgasága. Ezért a költeményből az első olvasásra a gyakorlottabb szem is csak egy-két szót ért meg magyárul. íme: 1.

Élmá­ gus kerítéssel zárta be. Tudjuk például. Úr királya. Az írásjelek ábécés átírását magán a táblán adjuk a megfe­ lelő írásjelek mellett. Égúr (7. a szövegben pontosan ki van írva és a Szín vagyis a holdistennő női mivoltát értelmezi. Az írásjelek még a szabályos ékírás kialakulását megelőző kor grafikáját mutatják. mert minden jelet felölel. üzenetét így állapították meg: »Anniipadda. A hét oszlop szövege mai helyesírásunkkal ezt üzeni az utó­ kornak: *(1 . úgy jelezve. A táblát (jó fénymásolata 187m. Ninchurszag.hölgy. amikor az ősi képírásnak számos eleme még forgalomban volt Éppen ezért tudjuk mi is olvasni. elsősorban Woolley maga. ezt a szót iktattuk a szövegbe. 112). mint ilyenkor a külföldi tudósok gyakran teszik. hogy ezek a páros számú oszlopok is felülről lefelé legyenek olvashatók. aki Űr romjait kiásta. (3.A város’ Ura. A kiásott város régészeti térképén (187m. Mivel azonban az oszlopok ökörszántás módján vannak elhelyezve. mágus a mezopotámiai papok szokásos és jólismert neve. Meszannipadda Úr királyának fia. hogy azt nem szükséges a szöveghez hozzáolvasni. egy torony alakú jellel van írva.vár’ és . összefüggő logikus egész. miként jött létre Úr városában az isten — Ég Ura — tiszteletére létesített nagy templom. félmacskakörmökkel jplezve. kezdve a jobboldali oszloppal és folytatva bal felé. hogy Úr város pátrónája volt. átadta (5. 4. egyet sem hagy ki. hogy a palotát kerítéssel vették körül. grafikailag és tartalmilag egyaránt.) . A . Mi a tábla írásjeleit 25. 113) C. kiről tudjuk. hogy a város neve. Woolley találta meg. az élmágus a főpap. úrasszony* az értelme. és az eredmény értelmes. (4. a napkirály a keleti uralkodók leggyakrabban használt királycíme. hanem azért is. Ez utóbbi egykorú feloldását ezidő szerint még nem tudjuk. ahol a táblát találták.város* szó ideogrammal. az írásjelek szakkönyvekben található hangértékejt használva.város’ ura. A meg nem értett írás­ jelekből. a páros számú oszlopokhoz (2.) (dáma) Szín . de az olvasás nem fedi a szöveget. ég-úr-háza viszont Mezo­ potámiában a templomok szokásos neve. sz. Az olvasást nemcsak azért kell hitelesnek tekin­ teni. Akik a tábla szövegét vizsgálgatták. .* A templom papjai tehát elmondják az utódoknak.) háza abból készült. a táblát is megfelelő helyzetbe állítva. építette ezt a templomot istennőjének Ninchurszagnak* (187m. Meszannipadda. A dáma szó. A lényeg nagyjából igaz. Azt is mondja a szöveg.város’ szó más keleti írott szövegben is elő­ fordul.) falakat lakott. ezúttal is sze­ mélyneveket gyártottak: Anniipadda..) falakat. Szín viszont a holdistennő egyik neve. Az olvasás oszloponként és felülről lefelé halad. amelynek itt is . 09) a falból alkotott kerítés valóban fel van tüntetve. táblánkon a maguk sorrendjében közöljük. a táblát minden alkalommal 180 fokra el kell fordítani. L. mert e szövegben előforduló utalások más forrásokból is ismeretesek. 6 ) érkezve.) Úr napkirálya. (2 . valóban Úr volt. (dáma) Szín barátja. hogy az igazi szó ismeretlen. Olvasatunk tehát hiteles. de mivel a . A szót zárójelbe tettük.készült. A szöveghez nem sok magyarázat kívánkozik.

továbbá az időszámítás előtti II. kezdve a fejjel és végezve a lábbal. nagyon való­ színű. jóllehet könyökben behajlítva van* . Ha az egyiptomi meg a mezopotámiai írás. és III. mint a magyar őstörténet számára. francia és angol tudósok munkáiból idé. Földközi-tenger keleti partvidékéről. mint a test egyharmada és akkora karokat. a tiszta képírásban kizárólag világosan megrajzolt képeket alkalmaztak. Következésképpen az arcon gyakran nincs száj. Csodálatos dolog ez. amiket legrégebben álló emberalakká szoktak egybeszerkeszteni. 3000-tol kezdve és magyar nyelvű szövegek rögzítésére szolgált.íme tehát az amerikai. kából. zett mezopotámiai szövegátírások szerint. néhány szóval meg kell még emlékeznünk a mind­ ezek előtt használt legrégibb írásmódról. mert a világ legrégibb írott nyelvévé lépteti elő a mi nyelvünket. mintha képrejtvény volna. amelyek válltól lábig érnek. Kisázsiából és most a Tigris és Eufrátesz völgyéből bemutatott szövegek tanúskodása szerint a magyar nyelv Krisztus előtt 3000-ben már teljesen kiforrt álla* pótban volt: kifogástalan szórenddel. vagy ha a figura egyen­ súlyozása miatt mégis megrajzolták. hanem csak szem és orr. Kr. a tiszta képírásról. az emberiség írásbeli gondolatközlésének legelső eszközéről is.. hanem gondolatközlés. Mindenesetre ezzel a munkahipotézissel indulunk el vizsgálatunkban. orr) képeit. Ez a megállapítás olyan óriási szenzáció az ókori világ­ történet számára is. Amint neve is jelzi. vagy szobor alakban elkészíteni. A Délkelet-Afri. Más testrészek viszont minden arányt felborítva. Néha akkora kezeket látunk. hogy maga a közös ősforrás. orosz. e. TISZTA KÉPÍRÁSSAL IR T MAGYAR NYELVEM LÉKEK Az írásmód jellemzése. a legrégibb írásmód is magyar agyvelők találmánya és azzal is magyar szövegeket írtak. jelentéktelen kicsire méretezték. nincs fül. főleg az emberi testrészek (arc. Az így keletkezett írás olyan benyomást kelt. Hiányozhat bármely más testrész is. évezredében és az időszámítás előtti I. láb. Nílus völgyéből. kiforrt ragokkal és bő szókinccsel rendelkezett és fennmaradt emlékeit ma is nehézség nélkül megértjük. Az így keletkezett figura azonban nem hű mása az ember alak­ jának. Az emberalakká formált szö­ vegeket általában felülről lefelé haladva írták. hiszen nem a valóság ábrázolása a célja. feltűnő nagy méretben sze­ repeltek. évezredben divatozott mértani vagy rovásírást. valamint az imént tárgyalt és Úr városából származó világhírű magyar nyelvemlék tanúsága szerint. — Miután letárgyaltuk a jelen időszámítás I. évezredben használatos hieroglifikus és ékírást. kéz. az ékírás is a magyar nyelvű népek kezén alakult ki kb. ezért a szakirodalomban ezt a fajta grafikát rejtvényírásnak (rebus writing) is nevezik. meg talán a rovásírás is ebből a közös ősi képírásból eredtek és valamennyien a magyar nyelv ragozó szerkezetéhez voltak iga­ zítva és magyar nyelvű szövegek lejegyzésére szolgáltak.

Mindezek az elvek és módok a tiszta képírást folytató hieroglifikus írásmódban is szerepet játszottak. akkor az illető testrész nevét esetleg többesszámban. k raggal. semmi másról. hogy a testrészek nem eredeti fogalmukkal. Mivel azonban a figurává alakított rejtvény írás betűkészlete (az emberi testrészekkel jelezhető hangcsoportok száma) eléggé korlátozott. az összecsengés alapján esetleg ezt írta: »emléket. a napis­ ten neve bukkan elő: *Szemúr. A csiszolt kőkorban. Két női emlő: EMLÖ-2. bár azok leírása is nagy leleményességet kívánt. különösen az istenek ábrázolásai és évezredeken át így szerepeltek. bot. Az egykorúak szemében az ilyen torz dolgok. a többit pedig fi­ gyelmen kívül hagyja.nak ábrázolva. nem tűntek fel fábólvaskarikának. betűk szerepel­ nek. A következő teendő: megkeresni. fegyver. Sok ilyen kép. sőt egész jelene­ tekké alakított piktogramok is feltűntek. vagy egy köcsög emberi lábakon. az effajta írással jobbára csak sza­ vakat és néhány rövid mondatot lehetett írni. karnak. hogy itt a kibővített betűkészlet alkalmazásáról van szó. mellnek) nincs értelembeli közük a szöveg mondanivalójához.20 A tiszta képírás a következő. az emberalakú mezítelen piktogramok felöltöztetett alakokká változtak át s minden hozzáadott darab (kendő. pontosabban szöveg megmerevedett. ha az ábrázolásban hangsúlyozott részeket megnevezi. Ugyanilyen okból az emberalakú piktogramok mellett madáralakká. Az így készített szövegek olvasásában a képek felismerése és megne­ vezése az első lépés a megértéshez. hogy a nyert és jórészben egytagú szavak hangtestéből milyen két vagy több­ tagú szavak alkothatok az összecsengés alapján. Éppen ezért nem kétséges.* Ezek a példák. nem szótári jelentésükkel sze­ repelnek a szövegben. A kétszer szereplő emberi kar eszerint olvasható így: A KAR.« Ha bizonyos testrészek kétszer szerepelnek.ok. mert nagyon jól tudták. A szöveg írója ezen a módon adja tudtára a szemlélőnek. ami azonban az összecsengés alapján ezt írhatja: »akarok* (valamit). azok ott csupán mint írásjelek. hanem csak hangtestükkel. szakáll. hogy a közlemény értelmét úgy kapja meg. Ekkor . harmadik szakaszában elvesztette jelen­ tőségét és gondolatközlés céljára való rendszeres alkalmazását. de a hagyományos gyakorlat értelmében azokhoz is gyakran emberi testrészeket illesztettek. stb. mint például madár emberkarokkal * vagy emberarccal. négylábú állatokká. orrnak. Mindez nem ok nélkül van így. amidőn a szellemi élet rohamos fejlődésnek in­ dult és új fogalmak írásbeli kifejezése szükségessé vált. amelyek az írás és olva­ sás technikáját közelebbről érzékeltetik. hogy már e legrégibb képírás esetében is szoros értelemben vett írással állunk szemben. egybeolvasva. vagy pedig a jkét* számnév beiktatásával kell olvasni. Vagyis az ábrázolt tár­ gyaknak (szemnek.) újabb értel­ met fűzött a szöveghez. szoknya. A szem és orr szavak hangtestéből például. — ha ezt a szöveg így kívánja. amint ezt a görög és római világban is látjuk. egyúttal azt is világosan mutatják.

hanem inkább csak illusztráció. wa1l<> kot elem. mennyire nehéz a mai embernek ezeket a négy-. így alakult ki az egyiptomi hierogli­ fikus írás és a mezopotámiai ékírás. oszlopban vagy sorra rajzolva. A már túlságosan is bonyolulttá vált piktogram felbomlása a betűkészletnek nagyobb mozgékonyságot biztosított és lehetővé tette. . amely a jobb megértést segítette elő. egy-két rejtvényszöveg megfejtésével mégis megpróbálkozhatunk.ugyanis a rejtvény alkotóelemeire hullott szét. everything had a meaning or could tak. all had a deepar mesning 29). Vállalkozásunk végrehajtásában segítségünk­ re van. azután az orrot. — U gyanilyen értelem ben siói 75m- . hogy ugyanazokat a szavakat. ruhadarabok. vagy hatezer évvel ezelőtt készített bonyolult szövegeket megérteni. öt-. . Columns. esetleg a lábat előbb. amelyeket az első írásgyakorlat idején még csak képekben látunk. Az 147). mindössze egy-két vonallal. üzenni óhajtot­ be realized that Egyptian art is nearly sll symbolism. akárcsak manapság. — Most o f the great d v l- shapas w ith decoration inductive o f mythicsl of lizations o f the pást produced thelr flnest works fór reasons other than a pu rely aesthetlc one (37m. em. hanem különvalóságukban szerepeltették. járulé­ be made to have one. egyszerűsített képek (betűk) vették át a gondolat rögzítésének szerepét és ha még ezután is fűztek hozzá összerótt képet vagy jelenetet. . — In recent yeers it hat com* vétzl to célzattal készültek. A |ó é t tlk e re t szobor az. 5). az utána következő neolitikus és bronz­ korban már hieroglifákkal és ékjelekkel lejegyezve is olvashatjuk. a művészet bennük csak másodlagos. 218. fegy­ verekkel vagy egyéb írásbeli elemekkel. beralakba vagy madáralakba. egymás után és egyenkint. vagyis csak az emberi testrészekkel ír valami üze­ netet. 52). (155m . hogy a z*k a szobrok nem m&* l'a rt (108m . ínég akkor is. Az írás ez újabb fokán a sorba rakott. amint az olvasás logikai sorrendje megkívánta. vagyis az írásjeleket (kéz. fegyverek) nem szerkesztették egyetlen képbe. hogy az író az emberalakba technikailag be nem illeszthető elemeket. újabb — kutatások Jamais aucune e “tárán statue n'a été lattices. Mondanunk sem kell. ha a figura nincs agyonterhelve hozzáadott ruhákkal. nem gyönyörködtetni akartak. A képeket is egyszerűbben rajzolták. hogy ezek a szövegek magyarul akarnak valamit mondani és ismerjük az előzőleg tárgyalt három írásmód sajátságait és tudjuk a tiszta képírás sajátságait is. Capital*. drainage outlets. exceptiona prés. orr. hogy a képírás emlékeit — képeket tzam pontból ét vizsgálják ügyailennak é t szobrokat ét darabotnak — azokat falta en Egypt pour est un signe qul le plaislr exprim e des yeux. Eli* un concept rallgltux esztétikai oú l'art n'a rien k voir (55m . — A da rsrei esztelennek. amelyik |ól w in d o w olvasható. mert nem adott a szöveghez további szö­ vegrészeket. hanem valam it mondani. De ha m ár tudjuk. láb. minden serearvs and shrines all had significant trsditionjl kétséget eloszlatnak. például bútorok ké* peit is betűkészlete közé iktassa és így az írás alkalmazását az emberi gondolkodás minden mezejére kiterjessze. A hieroglifák között például három betű ezt a szót írja: SZe-K-ÉR: szekér 20) Egyes törlénettudósok hallyel-közzal még mindig abba a tévedésbe esnek. M l aléggé préoccupatlons prácises totalam ent étrangérat i m egmagyaráztuk. gatawtyii theological schemei. hanem csak a maga mezítelen­ ségében áll előttünk. . 29 és 37m . elle (sculpture) rápondait i d«i minősítik. az már a legtöbb esetben nem írás volt.

az Amanus hegységtől keletre elterülő Amk nevű síkságon került napvilágra (képe: 185m. mert a Régi Kele­ ten a napisten legfőbb két neve éppen Szemúr és Magúr volt. római 137 és 24m.* Habár a női piktogramok központi témája mindenütt az anyaság.* A két olvasás nincs egymással ellentéteiben.k. Ha tehát ez a háromszög a képírásban is szerepel. hogy az . Tafel 7). két karja (A KAR. 18 és 376). 1600 körüli régészeti földrétegben talált másik női szobor. a kéz KÉT és a köcsög alatt lévő kar A KAR.Vénusz óhaját így is olvashatjuk: »Magúrnák akarok emlé­ ket szülni. 25m. Egy másik példa: a női háromszögnek a nemzőszerv saját értel­ mén kívül az ékírásban . Egy harmadik Vénusz-szobor (képe: 187m. két duzzadt emlője van (EMLŐ-2). 55 No. többesszámban MA. bemutathatunk egy-két képírásos szöveget. e. évezred fordulóján készült: karjait széttáró mezítelen nőt ábrázol (képe: 92m. 1. a köcsög (régiesen KETSEK). 215) hangsúlyozott részei ezek: az arc AR/UR. Honúr és sok egyéb neve között. A tárgyalásra kerülő első Vénusz Iránból került elő s a Kr. adott esetben a . szintén szekérnek kell olvasnunk. — Ezek a legrégibb és leggya­ koribb képírásos szövegek s fennmaradt példányaik rendszerint kőszobrok. 115m. Napúr. e.ok) kéz nélkül szerepel. olv. 10).ok EMLŐ-2 SZE-NU. a zab kiejtésére olv. 10 b. hogy a szekeret. 305 No.nő’ hangtestét jelöl­ heti valamely szóban. KETSEKKET A-KAR: •Úremléket.* Mivel a szemet egyebek között magnak is képzelték és írásban annak megneve­ zésére is használták (MA. Ezek a szavak hangrendbe téve és mai helyes­ írással lejegyezve ezt írják: »Szemúrnak akarok emléket szülni. akik istenüket gyermekszüléssel szol­ gálták. hogy a Vénuszok a napisten papnői voltak.—IV. 170 sk). közelebbről éppen Szumír országával tartott íenn bensőséges kapcsolatokat. Szövege tehát ugyanaz. Nő alakban írt képírásos szövegek. amikor még csak rajzban szerepelt. V. Együtt: UR-EMLÖ-2. Ebből az is következik. nyaka (régiesen NAK) kiemelkedik. ezért a szóbanforgó. A kép és a gondolat a kőkori termékenységi vallás alaptételét. Miután így lépésről-lépésre megközelítettük fela­ datunkat. hanem behajlított karokkal írja. üzenetüket mégsem mindig olyan irodalmi stílusban küldik. Az Amk mező akkoriban egy független királyság része volt és Mezopotámiával. Ebből biztosan megállapíthatjuk. az anyaságot fejezi ki és a faj szaporítására buzdít. úgynevezett Vénuszok. amelyek a helyes olva­ sási sorrendben a mell felett szorulnak a testhez. kicsikéket akar. Ugyanezt a mondatot írja egy Kr. melléklet). és erősen ki van domborítva női háromszöge (NU). — az Égúr.(23m.nő’ értelmet is tulajdonítottak. Az amki beszélő Vénusz mondanivalója az iráni Vénusz írásmódjától csak annyiban különbözik. a két emlő EMLÓ-2 . szőrözetéből hasán egy zab szálat alakítottak (SZE.akarok’ szót nem széttárt. Rakjuk össze az olvasás céljából hangsúlyozott képek hangtesteit új szavakká: SZEM-UR-NAK A-KAR. amely Szíria északnyugati sarkában. mint bemu­ . Arcán csak szem (SZEM) és orr (OR) van.

Vein olyan Vénusz szobor is. A Szemúr és Magúr nevek emberekre alkalmazása a képírásban. Például felhívást intéznek akármelyik (A KAR MELL. 58 No. mint Mezopotámiában és Egyiptomban. 25m. elsősorban az égi istent. ESZTER. aminek feltűnő rojtjait SZEKHER alakban hangzósítják (25m. csak éppen a férfi mivolta miatt szükséges átalakításokat végezték el rajta. Idővel az ilyen ábrázolások is egyre több részletet tartalmaztak. — Az északnyugati Szíria Amk nevű mezéjén egy férfit ábrázoló szobrot is találtak. a piktogram üzenete ez: »Szemúmak/Magúrnak nemez katonákat az Égúr hab (nappap). ami felől semmi kétség nem forog fenn. Ha jól olvassuk az elemeket. sőt népet is jelöltek. Férfi alakban írt képírásos szövegek. olyan szoknyát visel. pl. fején NEMES kendőt visel. amely kezeivel hasát tartja: (H)AS-TART. nagyítva Tafel 21). Ez a maszk. végein jobbra és balra egy-egy kis vízszintes . úgyhogy egyik-másik már bonyolultabb gondolatot is ki tudott fejezni. Szemúrrá. 43. amelyeken az ábrázolt nő két kezével melleit tartja (92m. Tafel 19. mert újabb és újabb elemeket illesztettek az ősi alaphoz. olyan kézzel írott V betű formájára. két keze (KETE—KETE) között NU edényt tart (tehát: KETE-NU-KET). kicsikéket nemezzen és a köldök kidomborítása is ugyan. 77) s azután követ­ kezik lába AB. Ilyenek például azok a szobrok. hogy immár ő is istenné. 160m. legalábbis mai felfogásunk szerint.« 3. csak any. Duzzadt mellek helyett kis férfi melleket kapott és a szülni írásjegyeit a férfi taggal helyettesítették (képe: 185m. a földiek szemében megdicsőült. mint már sokszor láttuk. írásjelei szerint pontosan ASZTUR. mellék­ let.Hosszabb üzenetét nem tudjuk megnyugtatóan elolvasni. ASZTORAT névvel nevezték. 10 b. nyit tudunk. 90). — A Szemúr és Magúr névvel.t Egy mezo­ potámiai szoboröntő műhelyből több nagy szemű és nagy orrú figura került elő (képük: 91m.úgyhogy üzenete így szóljon: *Szemúmak/Magúmak akarok emléket nem ezni. Nagy szemet és nagy orrot ábrázoló maszkot tettek például az előkelő halottak arcára. végein lekanyarodó félkörrel. Egyiptomban a görög nevén idézni szokott Isis.ek) úrho^ hogy úremléket. Mondanivalójukban az anyaságot megelőző szexualitás felülkere* kedik s ennek megfelelően szavaik nyersebbek. a férfi taggal írható szavakra olv. ezt a kívánságot fejezi ki a szavak összecsengése alapján. A szemet és orrot pusztán vezérvonalainak meghúzásával is ábrázolták. hogy az ilyen szobrokat az egykorúak ASZTART. 2. Valamennyien az anyaisten külön­ böző szerepére utalnak. Ezek is valamennyien »beszélnek«. De már igen korán találunk adatokat arra.tattuk. de legtöbbször a nyers szexualitást sugalmazzák »Az turat* értelemben. köztük férfit ábrázoló alakok is. embercsoportokat. Magúrrá lett. 84 No. nagy orrú férfiú (Szemúr/Magúr) nyaka (NAK) megvan. mint női párjáé. Kivitelezése olyan. néha mint a háztartás vezetőjére. Az egyik ki­ választott nagy szemű. hangsúlyozott részeivel azt írja a halott személyéről. Tafel 13). a napistent szokták jelölni. hogy ugyanezekkel a nevekkel egyes embereket. vagy szögletes U alakban.

szembejön.ok s ez is azt írja: *Magyarok. A képet a figurákkal szembe­ haladva az összecsengés alapján így olvassuk: a szamarak a karral »Szemurak ura«. személyazonosságát írják: »Szamurak. mint népnév. két tömör kerékkel ellátott szekeret látunk. mint egy nyitott oldalára fektetett 3-as számjegy. 4. Egyelőre az egészből csak azt vegyük észre.« Ismerünk Iránból olyan Kr. Ezek a példák eléggé érzékeltetik.« Értelme: a szemurak és magyarok ura (istene) az Ég ura. Tafel 18). orra és karja »Magyarok ura«. Kréta szigetén is. MAG). Az író ezen a módon jelzi. hogy tulaj­ donképpen viselőjük kilétét. Tafel 3).ak. amit időszámításunk kezdete előtt kb. Ez is a szem-orr vonalait ismétli. amelyet időszámításunk előtt kb. A példákat sűrűsítbetjük: Uruk város romjainak közelében egy hatalmas rézmadarat találtak. emberi orra (OR) és nagy karma (A KAR) van.ok hozzákapcsolni és így megtudjuk. — Befejezésül elolvassuk Gudea la- . Mindig tudták róluk. hogy a madárnak két jól megrajzolt szeme (SZEM. nemcsak a Régi Keleten. III. évezredből származó arany díszt is (képe: 92m. nagy orrú és jobbkarját pozícióban tartja. tehát úgy olvasandó MAD. szárnyait széttárja és karmaival két szarvast tart össze. csak az eleje látható. két kanyarulatában fekete gömböcskékkel.* A Régi Kelet emlékanyagában gyakran találnak madár ábrázolást. Tafel 5). Iráni sí­ rokból többek között olyan madárember is előkerült. szerepel sírkamrákban. hanem pl. amely egy vadkecskének nézett állat visszakanya­ rodó szarvait ábrázolja. Ezután több ilyen szimbólumot egymással összekötöttek s így előállt a félkörökből alakított hullám­ vonal és a zegzúgosan haladó vonal. A képírásra vonatkozó ismereteink alapján már világosan látjuk. alatta két kis karika van UR. Tafel 40 és 147m.vonalkát húzva. hogy a király azon a helyen a »Szemurak ura* és »Magurak ura. A figura azt jelenti. 290). Mag­ urak. lakásokban íaldíszként és padlódíszként s szerepel ruhákon is. Ez a két vonal a keleti művészet leg­ jellemzőbb díszítőelemei közé tartozik. a madarak a magyar név egyre szélesbedő használatáról tesznek tanúságot. Négy szamár húzza s azok gyeplőjét egy kocsis tartja bal karjával. ősidők óta szerepel. a kocsis szeme. hogy a Magyar. Sokszor szerepel a szekér ábrázolása. hogy a madár szóból csak az első MA részleget kell az olva­ sásban felhasználni és ahhoz a karokat A KAR. 3200 évvel készítettek (160m. e.« Ezt a szimboiumot többször megtaláljuk. A madár szembenéz. amelyen a madár feje kiemelkedő helyzetben szerepel és jelentéktelenné zsugorított testé­ hez két óriási emberkar van illesztve (képe: 92m. AR. hogy valahogyan napszimbolumok. olyanformán. hogy a sírban »Magyarok« nyugszanak. Ez is Szemúr/Magúr volt. aki maga is nagy szemű. de csak most vesszük észre. Egy mezopotámiai példá­ nyon (163m. A figura közepében egy repülésben lévő madarat is látunk. 2600-ban készí­ tettek. Egy képírással írt királyi cím. a szekér pedig »Az Égúr.

mert azon minden szokatlanul szabályos és arányos. A szobor arca talán valóban az élő embert ábrázolja. A magyar őstörténet alapvető kérdése. láthatjuk. korának megfe. Ha ezeket a kiemelt hangcsoportokat szavakká alakítjuk és ábécével átírjuk. az őshaza földrajzi e lh e ly e z ­ kedése eszerint teljesen tisztázott dolognak tekinthető. őt is összekulcsolt kezekkel ábrázolták. Könyvünk megfelelő helyén e roppant fontos magyar okmányokat meg fogjuk szólal­ tatni. m ert ugyanilyen írott emlékekkel fogjuk nyomozni az ős­ hazából legkorábban elvándorolt magyar néprészeket útvonalukon. Afrika. Ázsia és Európa érintkezik egymással és ahol az emberiség első magas kultúrája megszületett. A szobor. Az alak fején kerek kalap van. hanem az egész fejet a szokásos UR/AR értelemben kell vennünk. a figura széken ül SZÉKÉN és szoknyája alól kilátszik a lába ABA. Ezután következik a fej UR/AR. Ezek a nyelvemlékek a mi tudományos tételünkhöz perdöntő bizonyí­ tékok. 73. a Dunamedencében. 199). 59. illetőleg UL/AL (R = L) hangcso­ portja. Annyi biztos tehát. e.gasi király (Kr. Egy szemet és orrot ábrázoló »Szemúr-Magúr« lemezt azonban már bemutattunk. 61. 133. különösen Vénuszokat és férfi párjukat utóbb egyfelől az Égéi szigetvilágban (Cikládokon. azaz többféle írásjelből tevődik össze (képe: 187m. De nem méret­ arányos a test többi része. továbbá Ausztriában és Dél* Európa egyes vidékein is találtak (magyarországi leletek: 170m. . 2225-től) szobrának üzenetét. az UR szimbó­ luma.ek. mert rájuk hivatkozva most már határozottan állíthatjuk.ik SZEKEN-ABA: »Uralkodik székhonában. Ilyen képírásos emlékeket ugyanis. már nem mezítelen. hogy az arc részleteit nem kell olvasnunk. a női és férfi figurákkal. hanem fel van öltöztetve. Ezek a leletek tehát a magyarul beszélő és író ember­ fajta őshazából való elvándorlásának útjelző bizonyítékai.« Hogy valóban székhonában olvasandó. hogy a rovás jelekkel. magyar üzenetet kapunk: UR-AL-KET. Visszapillantva az előadottakra. amely összecseng a széken szóval. hie­ roglifákkal. Hogy ezekkel a tiszta képírással írt keleti szövegekkel. 79. Az olvasás eredménye megfelel a tény­ nek: Gudea uralkodó volt és mint a mezopotámiai uralkodóikat általában. azt a terebélyes szoknya is sugalmazza. az a hun idők emlékanyagából ered. hogy a magyarul beszélő népek őshazája a Régi Kelet volt. majd összekulcsolt két nagy keze KET. ahol három világtáj. Kréta szigetén) és a Balkán­ félszigeten. az a földrész. másfelől a Kaukázus vidékén és Szcítiában. főleg azért tettük. meg a madarakkal ennyire részletesen foglalkoztunk. valamint e két útvonal folytatásában. ék jelekkel és tiszta képírással írt keleti magyar nyelvemlékek az időszámításunkat megelőző első négyezer esztendőt bőségesen szegélye­ zik. 371—383). lelően.

feleleteit a mindennapi élet tapasztalatai alapján adta meg. A legrégibb istenfogalom két legfőbb ismertetőjele tehát az emberfelettiség és az örökkévalóság volt. . 10). honnan ered a világ. mint leírjuk a puszta neveket és előadjuk a legfontosabb babiloni és asszír istenek ténykedéseit* (lOlm. hanem örök­ től fogva létezett és élete nem ismert véget. akiknek nyelvi nehézségekkel nem kell küzdeniök. aki azonban szerepének megfelelően a közönséges halandóktól két tekintetben mégis különbözött. hogy »az egyiptomi vallás tanulmányozása még gyermekcipőkben jár* (37m. amint erre a képírás bemutatása alkalmával már felfigyelhettünk. ugyanúgy miként anya szüli gyermekét. de azok pon­ tos értelmét kellő nyelvismeret hiányában a legtöbb esetben nem tudták megállapítani. — To e menrvbér of eny of the ancient socletles It w u axlomatic that all phenomena in Natúré. A kutatások jelen állapotában tehát különös várakozással tekinthetünk a ma­ gyar történészek jövendő munkássága elé.. De már ez a vallás is igyekezett a metafizika körébe tartozó alapvető kérdésekre feleletet adni és bizonyos életszabályokat. »ezért nem tehetünk egyebet. A mezo­ potámiai vallási élettel kapcsolatban például megjegyzik. mi a földi élet célja és mi történik a halál után. Következés­ képpen a világmindenség teremtőjét nőalakban képzelték el. fel­ nagyítva azokat világot átfogó méretekre .Az őshazai magyar népek vallásra vonatkozó kifejezései közül az ókori történet különféle nemzetiségű kutatói már sokat elolvastak. Ugyanezen ok miatt úgy vélekednek. hogy neki nem volt szülőanyja. 23). Arra a kérdésre. The»e reflexión* of the inner mán intő the outer world were naturally exalted and refined a* humanity Itaeif wa* exalted and refined (9lm .21 Magyarázata szerint a világot egy istenanya szülte. Másrészt abban is különbözött az ősanya a közönséges embertől. . however. Egyrészt testének méretei óriásiak voltak. 156). amelynek középponti problémája az anyaság és szexualitás. hogy az isten­ nevek értelmének megállapítására tett kísérleteik legtöbbször eredmény­ telenek maradtak. és 57m. így a lényeg sok esetben rejtély maradt előttük. hiszen enélkül — gondolták — nem lett volna képes olyan nagy dolgokat világra hozni. erkölcsöt írt elő és volt teológiája. 9). mint aminők az égitestek és emberfeletti erő nélkül nem tudná a világminden­ séget sem mozgatni. were governed by mighty bút hűmen like forcea (8 lm. 31) There i» no doubt. It w a i a kind of nűrror image of hia own tó u l. nem volt születése. 12 sk. that m tn 'i ratigioua outlook elwaya in large part reflected What ha found within himaelf. indeed all great mattért that aeemed to be beyond hűmen control. AZ ÜGYNEVEZETT TERMÉKENYSÉGI VALLÁS A rendelkezésünkre álló történeti emlékanyag szerint a Régi Kelet legrégibb vallása az úgynevezett termékenységi vallás volt (fertility cult).

hiszen a kérdéses Úr szót mi ma is használjuk és vele az istent is jelöljük. UR. hol ugyanazt az liten t. hogy az iitan ek kétnemúak vol­ Coprtc doea nőt help ua to recover it (24m . az Úr angyala. amelyek eredeti értelme ott is .Az élet célját ez a vallás a létért való küzdelemben és a faj fenntartásában jelölte meg s a másvilági életben a földi élet folytatását vélte. mai Isten szavunk régi alakja. hogy Ismét rémutasiunk 1 way tényre: nemcsak az istent jelölő tzavak magyarod aa EL (24nv 115). E szó értelmét a szaktudomány még nem tudta megállapítani. új lett.M Mi azonban látjuk és pontosan olvassuk.* 23 Az istenfogalom megjelölésére használatban volt az ESTAN. Úr-isten. because no ona k n o w i exactly w h a t Idea viszont látva. strong. amely e szavak*' . ONKAR. ASTAN is. hogy ő minden teremtményének ura. — »the meaning of the word and its origin are unknown*. ebbeli minőségét az US (IS. fo rtify . amidón az istenekről szólnsk. Egy harmadik istent jelentő őshazai kifejezés a NET-ER. AR. truth la that tha Egyptian hlstory. mondja Sir Wallis Budge (24m.god-like. 99). Mitok NETER. force. Ebből a kifejezésből származott az isten görög és latin neve: Theos illetve Deus. Az ős és Úr szavak összekapcsolásával azután további istenre utaló kifejezések keletkeztek. meg Ezért hol nőnek. p o w e r. Á r. the w o rd NETER Gdeiktatva h ie ro g lifíja ) a m agyar nyelvben U uaed In Egyptian litarature In much the same De ez Is jó alkalom . m lghty. ES): »ős« szóval juttatták kifejezésre. mindössze csak jobb körülmények között. elrendel. nevezték őt UN-URnak: »Honúr*. UNKAR. dlvin e . E nevet Egyiptomban már a két király*2) NET-ER: Thl* w o rd . ho ly. The az anyaistent |elenti. profért*. valamennyiüket TE-FU NET-EREK: »Tevő Nagyurak* kifejezéssel illették. ilyen szellem problém áink nincsenek. aminők például US-UR: »ősúr«. and even the úgy vélekednek. tak. örök boldogságban.tevő’ (maker). mer1 a főneveknek nincs nemük- is m agyar. — In fact. a szaktudomány ennek sem tudja pontos érteimét. ia uaed In the H eb re w acriptures N ekünk hanem a alkotta. amelyek értelme az összetevő elemektől eltérő. a g y ú * tha ancient Egyptiana attached to the w o rd . hat been translated sacred. másszor meg az atyalitant. Mivel az istenről azt is tartották. strength. kiejtés szerinti grafikával írva: Naty úr. AR-ES: »Erős«. aki valamit tesz. 164). bút it (> m art az 6 nyelvükben m inden esetben meg k«H q ulte mondani which Impossible wa m ay to be ma certm'n th a t represents tha any w o rd m aaning of férfinak a tzavak teszik n e m it. hogy itt *Nagyúr€ szavunk­ kal állunk szemben. A fogalom erede­ tileg olyan személyt jelentett. Ha végül az istenre világigazgatói és kormányzói tevékenységében gondoltak és őt valamint segítő személyeit ebbeli minőségben kívánták szerepeltetni. azért amikor ebbeli minőségében gondoltak rá. ONOGURnak: •Ho­ nok ura* és MAT-ARnak: •Magyar. hogy ugyanaz az Úr. 23) A magyarul nem tudó szakemberek za­ varban vannak. URU-AS: *Óriási. akárcsak ötezer évvel ezelőtt és így szólunk: Az Úr. NAT-UR volt. többek között az emberek lakóhelyének is. hanem mint az emberi nem teremtőjét. vagy parancsoL Ha őseink az istent nem általánosságban kívánták megnevezni. ER vagy RA alakban. Nekünk magyaroknak e tekintetben nincs problémánk. Az anyaisten megnevezésére az őshazai magyar népek elsősorban az UR: »Úrc szót használták.

az angol kézikönyvek Great Goddess isten­ nője. 20) A z anyaisten m et tulajdonítanak. 28) A z ősrégi és az . magyar Nagyasszony kifeje- így . 3200 táján kelt írásokban is megtaláljuk. napeste (EST) irányában elterülő hont (ON. másik (öt vonással) közismert akik m agukat a földön nevét. A zt is m egjegyezhetjük.fekete . Az anyaisten ábrázolási módjai e kife­ jezések magyar értelme felől minden kétséget kizárnak. e. RABRABINA (40m. 120 és 24m. ami az a Az isten szó írását a 26. ANA. aki a két Egyiptom egyesítésekor oly nagy sze­ repet játszott és utóbb az egyesített királyság ura lett. szó). egyike az elsőknek. régiesen ÉGI. magyar volt. ezt a NET TA-SZO-NU kifejezéssel tették (hieroglifái a 21.25 De hívták őt NU. hanem grafikai probléma. A kifejezést négy hieroglifikus jellel írták: egy sásfajta rajzával (eS). négy kifejezésben. csak a keresztény felvétele nevévé a sea). hitvese. NANA. Néne. az utána szót: Ég ötös írhatták a napisten téve szóból -lett az István ma(J}ar keresztnév.24 Ha az isten nő voltát kívánták 'kifejezésre juttatni.apáca' régi neveket .ősvízból' a az őshazai . A-PSU. nem etimológiai. A Nő. átm ent a Az egyes számjegyet. Hasonlóképpen számjegyei egy az szókincsbe az után Ugyanígy •gyei sorszámot |elentó szóból keletkezett volna. a szokványos T-vel. TELE-PINU. az alatt egy hullámvonallal (eN) s befejezték az UR jellel. de akkor még nem isten értelemben volt használatos. mert szövegeket az Isten Isten azért nevének . 146. az mai . 136 sk). az ESTAN UR és UR ESTAN kifejezés a magyar nyelvekben az Úristen megjelölésére használt névvé lett. Ezek: »Isten. — Nem oszthatjuk azt a nézetst.ósi óceánból' nővér' .örök v ízb ő l' (eternal Isten rokonsága. m int EST-AN UR: *Esthon ura. mert az 5 réUTU Úr és Ura. ami szó is.víz* értel- nyelvükbe is átment. táblán hatodik sorban a 6 . talán U gyanilyen módon négy nevet. Eszerint e világ keJetke- zését bán mutatjuk be. QADISHAT (Kedvesed) és VENUS.* Isten alatt mind a négy esetben Egyiptom kirá- •yáf Is érthet|ük. amely szerint az itte n szó a m ezopotám iai zés az nyelvünkben istenanya.pisnek' nevezték. NU-TOS.kedvet folytatják. a Tudó. meghatározó Úr számjeggyel. Anya. AS-TORET. ami az ókori világban nem volt gyalázó kifejezés. táblánk elsS sorá- nem APSA.« Mivel az egyiptomi királyt isten földi helytartójának.2® 3 i) 122m. giet alakja vonással és az úr kíséretében Írhatták a N agyúr nyelvet istennek képzelték. vízból' oceen). a kereszténység Szűz-Márie lett. sok királyunk kedvelt trónneve. ASTAN UR: »Esthon ura* címet használta (23m. — A kifejezéseink értelmezik: (prlm eval vízből' (dark waters). az úr kíséretében.m ély (prim eval waters). akárcsak az Őshazában. írnoka. pL HATE-PINU. hogy az 6si Estan név írására használták. Ilyen neveit mai gátlásaink miatt csak régies alakjukban közöljük: A-PSA. 188). Isten értelem - sz Úlúr nevet. ANU. A hetitáknál például ESTAN világosan isten jelentésű volt és az égben lakót jelentette . amiből lett a ^Nagyasszony*. Az Istennevek függése tehát nem számjegyekkel az istennév való eredetéro összeutal. 121 sk és 8 lm. a (abyss). AN) jelen­ tette és királyi címként szerepelt. ismeró 6 magyarázó világ ósi keletkezett a . APSU tudósok nyelvben a vizet még . aki az ASTANU UR. NINE: »Nő. A kifejezés eredetileg a napnyugatra. földi istennek tartották és később az égi istennel azonosították. Néni* névvel.ság egyesítése idején. s ezek a hieroglifák pontosan írták: eS-T-aN UR: »Esthon úr. sőt gyakran egyszerűen csak teremtő szervének nevét mondták ki.« Ménes király tanácsosa. utóbbi eredetileg szókezdő kemény ikerhanggaL Bővített kife­ jezések is forgalomban voltak. AS-TART. BASTIT. a Kr.

ős. amelyek helyett neki férfi mivoltára utaló neveket adtak. hogy akkoriban még nem fog­ ták fel az atya nemzésben betöltött szerepét. Szerepéről költeményeket írtak. Ezzel a változással egy­ idejűleg az anyaistent megjelölő összes nevek átszálltak a férfi istenre.Az anyaisten sokféle neve rávilágít arra az összetett szerepre. hogy a P-T-KH írásjeleket aP-áT-oK: 2?) The prie»t o f Ptah o f Memphis daim ed that rt w a i their god Ptah w ho w a i the creator ot the heavens and the earth. Ezt azzal magyarázzák a tudósok.27 A név . helye­ sebben . Isten. Ezek alapján kézenfekvőnek látszik. az isten képe a ménat jellel: 25m. vagy egyedüli isten. 185—188. tekintve hogy az istent a nemi érintke­ zés MEN-AT: *Mén-Atya« szimbólumával szokták ábrázolni (a ménatról: 24m. a Hétita Biro­ dalomban. valamint a nagyrészben e táják emberanyagából származott Kréta szigeti lakosság körében. 169 lk­ . minden létező dolognak és lénynek ős­ atyját. Utóbbi helyen őt a magyar világ össze­ omlásáig mindig legfőbb istenként tisztelték. 4). IV 323 sk). mint maga a vallásos ösztönt (91m. 25m. állattenyésztés és a munkaerő forrásának letéteményese. mint pl. az igaz isten. 340. az önfeláldozó nótestvér. Nagyúr. ami számukra mély vallásos értelemmel bírt és amit ma a szeretet. and that the other greai g ö d i w e re merely forms of him (24m. 116)Erről az istenről részletesen izó l 24m. sőt még azután is. az öröktől fogva létező istent értették. Észak-Egyiptomban az atyaisten hímneműségére utaló nevét három mássalhangzóval írták. alakja köré mítoszokat fontak.tevő’ csak különféle megjelenési formája . a gondos néni. 170. Szíriában. 232. 52 No. 46. a hétiták is tették Telepinus istennőről (81m. 143m. Kánaánban. Egyik szerzőnk szavaival élve: »Az anyaisten fogalmáról elmond­ hatjuk. Bár tiszteletét az őshazában mindenütt megtaláljuk. egyszóval a régi világ egyetlen nagy szórakozásának forrása. 28.atya’ értelmét az egyiptológusok már tisztázták. a szerelmes. utána téve az isteni meghatározó Úr-jelét: P-T-KH U R Hívői e név alatt a teremtőt. az örömnő. aki azután a legtöbb magyar kultúrtájon fokozatosan az anyaisten fölé emelkedett és lett a f3-. Hungar és Magyar. kivéve természetesen női mivoltára utaló neveit. 213). a termelés folyamatosságának szimbóluma. Tisztelete a legrégibb kortól kezdve megszakítás nélkül. 84 No. ő volt a kőkor legfőbb gondjának. 182—186). amit o a régiek gondolatvilágban betöltött. akinek a többi isten. a kedves. folyamatosan bi­ zonyítható egészen az őshazai nagy birodalmak összeomlásáig. a mezőgazdaság. ő volt az életadó édesanya. leghosszabb ideig és legnagyobb bensőséggel a haza északi felében élt: Mezopotámiában. Alakjában összepontosult mindaz. szerelem és termékenység szóval fejezünk ki. szerepe mégis legkorábban. 91m. az otthon fénye. De amikor a felismerést meg­ tették. mint az Úr. hogy az majdnem annyira egyetemes. A legrégibb vallási forma idején ősanya mellett ősatyáról eleinte nem esett szó. az anyaistenhez szükségszerűen hozzáadták férfi társát. 129m. mélyen be a keresztény korba (37m.

hogy a bálvány (BALUAN: Bál hóna. a furcsa kivitelezés Okát nem tudták felfedezni. Ezek az írás­ jelek közelebbről meghatározzák Ménatya Apátok kilétét. Szíriában és Kanaánban BELE. 37). táblánkon. MÁT talapzaton áll s alakja férfi AR (képe: 25m. Szerepelt AR-PAD Mezopotámiában (169m. Az idézték (22m. A föníciai Arad nevű városban Bél szobrát úgy ábrázolták. fair o f »csinos arcú bikának* face) nevezték és a thébai A m én királyok címe is az »erős bika* (strong buli) volt (22m. his popularity grew.Ptah« szakaszban és 26. Ez utóbbi város helyét ma Erfédnek nevezik. A m ént tot hieroglifáit t idézett UR vagy A M-oNY névé a helyen azokat így m egtaláljuk olvastuk: A pon­ M -éN UR. Am énról olvassuk: The refer lo the mysterious and unknown po w er that buli was sacred to him. 57m. olv. NEM-RUD: »Nem-rúd«. említi a nevet az ótestamentum a Tigris folyó felső vidékén AR-PACH-SHAD illetve AR-PHAXAD álakban és létezett az Eufrátesz nyugati nagy kanyarában egy ARPAD királyság azonos nevű fővárossal.28 Mezopotámiában ő volt a MEN-ROT: »Mén-rúd* és NIM­ RÓD. . 247).* Dél-Egyiptomban a férfi isten neve MÉN. 3). A szóbanforgó jeleket (24m. így. nevének hieroglifáit az angol tudósok így írják át: . A hermontisi szent bika neve of hit lym bolt it the belly o f a pregnant woman is BAKH: Bak volt s ezt a görögök Bacis néven (24m. hogy ő az WASH-MAT-AR: *Ősmagyar. JAMEN volt: »Mén. — s a Béla név szintén a leg­ gyakoribb magyarországi trónnevek közé tartozott. A Nílus völgyé­ ben is volt Árpád. 112. 114). táblánkon a második sor elején) így olvassuk: aP-áT-oKH. sz. Jó Mén* s ez a név is az isten atya mivoltára. Úgy is ábrázolták ezt az atya­ istent. dinaiztia idején lett. 52 No. miután ez a (bu li. minden ÉLET-Ne-K URA: . BEL. amint kezében az angolosan átírt WASH nevű szimbólumot tartja. ő volt az egyik legnépszerűbb isten (Bes was a popular god. a belek jelzésével érzékeltették a rátekintővel. Bál* nevet viselte. EAAL. megmondva. BÉLA. 169 a .Apátok. teremtő tevékeny­ ségére utalt. seems to thébai család Egyiptom a hyktosok kiűzése után egész trónjára került. . lakóhelye) hasára egy kör alakú ablakot szerkesztettek s azon át a belek alakját látni lehetett (129m. 25m. being in thls case called uuies conception BAKH (22m. A szellemes szobrot a magyarul nem értő tudósok természetesen hiába nézegették. az ARP AD: »Árpád*.. 194). minden életnek ura. 8 ).Apátok* alakban kell hangzósítanunk. Béla. 25. 30). a második sorban első helyen. Bál isten személyével áll szemben. Képével ágyak fejfáit. ono 101). Külön figyelmet érdemel az őshaza északi sávjában gyakran használt újabb kőkori istennév s egyben királynév. Amén Egyptom fő iite n - 18. A Mén. BAL: »Bél. in wom en and animals. ÁMEN. hogy nagy szentséggel. mely az európai magyar történetben is kimagasló jelentőségű. 122m. 55 No. IV. a szavak összecsengése alapján. női öltözőszobákat szokták díszíteni s nevét házasságkor sűrűn emlegették.* Ismerjük nevét más grafikával lejegyezve is és az megerősíti kilétét. BAS néven is nevezték (hieroglifáj át 2 1 . . — írják róla az angol szakértők. a Hétita Birodalomban TELE PHOS néven ismerték (40m 121). Ugyanezt a férfi istent Egyiptomban BES. 71).M) Az Amén név értelm ét az eddigi kuta­ tatok ii tisztázták: The nsme Ámen.

az atyát idézik. jelesül fordított sorrendben összerakott elemekkel. 176). előtt m egvoltak. négy-öt másikkal egyetem ben az Indo- Az egyiptológusok továbbá az Árpád nevet gyakran a SEB(úr): »Szabír« kíséretében ta­ (23m. egymással itt Kabar. A n n y i azonban bizonyos. 176). nem m eglepő. a Kabar úr. Feltűnő Egyiptomban lálják az Á rpád. Zab folyó M in dez' azonban népek sohasem indogerm án szavak. A név jelentését bibliai formájában sokat vitatták. a védelmező. AAATER nevének pontos magyar »Nyék. nyelvekben Ezek nem kölcsönszavak. Fathert . BOTUR. amely szerint -AR • UR: Ka-B-AR szókezdő mássalhangzója SZa szótag­ a . egy rájönni. a vezető. ősúr (OSIRIS) is származott. a Szabar pedig Zab-úr lenne.29 Az Árpád név különösen Egyiptomban volt elterjedve. és etim ológiájuk. amelyek idővel Egyiptom uralma alá kerültek 30 Az atyaisten szerepéről megfelelő behelyettesítésekkel ugyanazt mondhatjuk el. e két szó. hogy egy úr AR írja. 9 . a gondviselő. a felsőm ezopotámiai tanúszaval. hanem a m agyar népek ősi egy ségét bizonyítják. együtt szerepelnek. hogy Á rpád hogy azonos Nim róddal. 18). hogy a Kabar esetleg P-vel olvasandó. hogy vesnek látszik tehát az az elm élet. indogerm án M other) ként is olvasható (25m.ER-PET és ER-PAT (2 3 itl 18. Egy fontos neolitikus kori egyiptomi telepet például BAD-ARI. hanem szótárából való éltek. Egyébként ugyanez az észrevétel vonatta- eredő jelen­ spekuláció. hogy a magyar tojást tojt (I?) és ezért 6 t kotkodácsolónak (great cackler) is nevez­ őstörténetnek ték (2 4 m. Isteni vonatkozásban azonban POT-ER.páter' (Vater. hogy N yék. mint amit az anyaistenről mondottunk. ez esetben a kérdéses név így alakul: SZa-B-AR. szoros azonosságban. méghozzá olyan eredeti Az volnának Észak- együtt elő. A z állítólagos az kotkodácsolás hierogliféi ezek: etim ológiája van. PAT-ARI néven neveztek s a Nílus egész balpartja POT-UR-USI. valamint azokon az északabbra elterülő vidékeken. ami tehát KABAR. 649) egy más alkalommal pedig így: ERPÁ (24m. azaz királyhelyettes ér­ téssel. PAT-UR-USI király birtoka volt. a mai Pátert. átvételek. óó No. A nevet egy kacsa Ka. Té­ Egyiptomban székelt. ő volt az atya.m ater' (M utter. Ez adatok hiányában a Keb-úr. 435.« A z isten Észak- az atyaisten ARPAT. amely valószínűleg később felvett értelme lehe­ tett. mint ami a többi termékenységi isten nevében is észlelhető: mint teremtő és ősatya. 80) roglifákat. században is fordulnak ősi szavak Szabír összefüg­ hogy germánok eredetű és Father) SZa-B-IR. BOT-AR és egyéb változatai sokkal inkább a teremtőt. A név egyéb változatokban is szerepelt. Árpád volt az Úr-bot vagy Bot-úr (PAT-ER. amit az összes magyar á* telemben. Kép-úr. állatok és emberek szaporí2®) Sir W allis Budge szerint ez egyiptom i lőre érthetetlenül állunk a tények előtt és bővebb Á r p id azonos v o lt a KEB nevű úrral (istennel). ER-PET). 138. 52) és . Egyiptomi szereplésével kap­ csolatban megállapították. a gyümölcsfák. 6 7 . akitől többek között a deltabeli utolsó független király. mondja Budge. a mezőgazdasági termékenység irá­ nyítója. PÁTER nevéről. Ugyanezt állapítottuk meg moit NYé-K A Ka-B- 6 nem tudunk a kérdés nyitjirt M A TA R . 57m. gésben és néha tehát. a . Más vélemény szerint Árpád a föld ura. hogy így hívták az istenek atyját. egye­ magyar származású (finnugor) nyelvek ősibb fór* vidékéről csak évezredekkel zik a 100 sorszámot jelentő harmadik úgynevezett indogermán tanúszóra. egy láb B és itt egy újabb kulcsproblémája A z anyaisten tárgyalásakor láttuk. ahol ugyan­ germán tehát az nyelv egyesek azt sugalmazzák. Az Árpád névben mi is ugyanazt a gondolatot látjuk tükröződni. — B onyolítja a dolgot. FOD-ER. egységének volnának i> Ám e szavaknak az indogerm án nyelvekben nincs ezek a nevek Európában az A . Vatert. Megvizsgáltuk a szóbanforgó hle- lappang. a szavak lehetnek a miyyaf íg y nem is sí Indogerm ánok. az Indogermánok területen.D . a barázdák beoltója. A z sincs kizárva.

19. mint erre már alkalmunk volt utalni. Ism ét másutt ezt olvassuk: jaként. akár a nő. Az újabb tudományos munkákban azonban e tekintetben határozott tisztulás mutatkozik. Mán révén. M én. Urgeschichte. 75. de ezt most már termé­ szetes dolognak könyvelhetjük el. Ez a téves nézet nyilván onnan ered. de működése szerint három a személye. amivel az isten fogalmat a leg­ régibb időkben kifejezték. dan meg nem alapozott. ami a ném etben igen fontos szerepet 32) tölt be: Er geht. mert abban az időben ez volt a legfontosabb probléma.m an' alakban általános eredeti •lányként használatos: M án geht. 153m. B3 sk és 101 m.úr' (Ur. hogy az ókorban az istenek száma ezernél is több volt s a dolgot mintegy mosolyogva említik. megváltó vagy megszentelő tevékenységében gon­ dolunk rá és mindegyik személyének megvan a maga külön neve. mint pl. mindig a termékenység. A katolikus vallásban is csak egy az isten.Ur’ szójelét látják. Végeredményben azonban az isten száma — egy vagy több — csak nézőpont kérdése. Ugyanezt m ondhatjuk el . Mások sejtik. de mégis szilárdan hitt the Az bővítése és cultures these tw o fér- s3) Többszáz istenről tesz em lítést 113m. 57). amint teremtő. A közvélemény széles rétegében még ma is az a vélemény uralkodik. még átkeresztelt Indoeurópai form ájában neolitic idején felülm úlnak. Er spricht. szokásokat és a lépten-nyomon előbukkanó szexualitást. vagy egyetlen isten. Ha neki több nevet is adtak. mind magyar értelmű. Valahányszor ugyanis egy-egy név mellett az isten . M án trinkt. 81) A fé rfi isten a későbbi időkben is m eg­reality o n ly different names fó r the same con- maradt a termékenység birodalm ának korm ányzó­ ception. szavunkról. a létért való küzdelem.m én' szavunkra gyűjtés isteneként szerepelt (182m . A napistennek pl. az Idó. N ém et­ országon kívül másutt már nem Is igen hangoztiljík. 245 sk. kezdik megérteni az istennevek használati módját és tudják. az ókori vallás meg­ ítélésében a mozzanat alárendelt szerepet játszik . 2 39 U tóbbi szerző egy helyen határozottan mond|a: Most o f them are In sem.31 Az őskori vallási gondolatkörben tehát. aszerint. 164 és 153m. Er trinkt. mint a germán nyelvek. Er) (Mag: Makh). 34. hogy a sok név egy és ugyanarra az istenre vonatkozik. Úr és 100 Indogermán elmélet fe le tt eljárt prim ary és továbbfejlesztése mán e jegyzéket még más szavakkal is bővítjük. ami a német nyelvben .32 Azt is észre­ vehettük. Ur- bólum ok kunde. akár a férfi volt a fo-.tója. Egyiptomban és a Hétita Birodalomban pl. 350). hogy a régiek egyistenhívök voltak. mindannyiszor külön istent képzelnek eL A valóságban a régieknek egyszerre csak egy istenük volt. A ll the m ajor goddesses are realy forms o f the .33 mában őriznek. 129m. minden További előadátunk folya­ istennel és képek az más kapcsolatot szexuális szim­ újabb ábrázolást kőkor sokszorosan még In tility symbols (a női és fé rfi) are still absolutely szívunk is eléggé bizonyítja. nyilván és MAKH-AR értelm ének az aratás a m agbe­ U. Az szolgáltatott alapot a világmindenség magya­ rázatára és az indokolta az akkori politikai és társadalmi berendezéseket. de hol az egyik hol a másik tevékenységét vagy személyiségét hangsúlyozták. III. hogy a tudósok nem értik az istenneveket és azok használati módját. U ralt. De az eddig észlelt M ater. Osirisnak 100-nál is több nevét ismerjük (57m. hogy az említett közel 50 név. A z észre­ MAKH-UR vétel vonatkozik a fé rfit jelentó . hogy a soha szilár­ dominant (91 m. Páter. A r. 335). a fennmaradásért való harc tükröződött. azok mindig ugyanarra az istenre vonat­ koztak. amire az összecsengés Is ösztönözte őket ipricht.

196)' | . NEBO. látja a dolgot az az nem egyéb. Az új vallás előbb a királyi udvarokban s a művelt réteg körében honosodott meg. aki deux Egész aspectt du pontosan ize rin t a sok név d'une caractére résultats: des telle ou telié de ses qualités. a javak szétosztója és így tovább. III. A mezopotámiai Káldeában is csak őbenne bíztak: *Ember. 37m. Hogy a nap csak az isten (UR) képe (KHEPE) volt. hogy a Nap (NABU.A napközpontú világkép az őshazai magyar népek második nagy va]. 9. akárcsak a többi égitest. Lehetséges. az ő mozgásával változnak a nappalok és éjszakák s aszerint cserélődnek az évszakok is. lási szintézise volt. Sir Wallis Budge pedig így szól: »Az egyiptomi «*• értelm ét lónak és páratlannak a és és gondolatokat nézve. 71 és 69). hittites mint m ert aboutit divers l'analyse 4 266. bízzál NEBOban (Napban). d ivinité. Nem forradalmi úton. akit hol nőnek. Kr. kiderül a hozzá intézett himnuszokból is. Az emberek új életformájukban természetesnek vették. ugyanazok*1 fejezték m oham edánok. 154). hogy egész életük a nap járásának függvénye. a legfőbb bíró. A növényi világot az kelti életre. hogy végül hivatalosan a napkorong legyen az egyisten képe. abban csak az isten látható képét szemlélték. A naphit elterjedését nagyon megkönyítette a termékenységi vallás egyik tétele. Selon qu 'elle est adorée á tel ou tel endrolt. 3000 és 2500 között aztán fokozatosan áthárították a napra mindazokat a régibb és újabban megismert természeti tüneménye­ ket. azután fokozatosan szélesebb és szélesebb rétegekben terjedt el. nem a régivel való hirtelen sza­ kítással jött létre. amelyek magyarázatra vártak és az ősanya-ősapa elképzelésbe már nem fértek bele. Az isten elképzelése maradt a régi: emberóriás. hanem a megelőző vallás szerves folytatásaként. egészen istenüket egyedüM* ki. Ennek során lett a nap képében megnyilatkozó isten az egész metafizikai világ központi magyarázó tényezője. a bolygók és csillagok. óh Te tökéletes egy« és így címezték: »Egyetemes Úr« (23m. De már eredetileg is volt egy nagy különbség a nap javára: ő volt az istenanya elsőszülött gyermeke! Jelentősége rohamosan növeke­ dett. e. amely azt tanította. egyetlen egy. 37m . amelyek egyione G reat G o d d e tt. NIP. 12). on l'honore particuliérem ent pour 40m. és ne bízzál semmi más istenben* (129m. NAP) az istenanya NU: Nő gyermeke volt. méme vak 'p u s zta dieux hogy m ikor az egyiptom iak beaucoup de divinités ne sont que des aspects divers de la méme divinrré. a teremtő. az minden jónak a forrása. egyedülvalónak bizonyod jelentették ki. A nap vilá­ gítja meg a földet. hol férfinak véltek. amikor am elyeket a zsidók istenüket jelentették kl« egyetlenné (24m. a kor­ mányzó és a világfenntartó isten. sem pedig valamely idegen népnek a magyar őshazába való behatolása nyomán. az ég és föld ura. hogy e vallás elemei m ár a hun és a magyar ág szétvándorlása előtt megvoltaik és a közös ősi kultúrkáncs keretébe tartoztak. Hozzá ekkor Egyiptomban így sóhajtottak: *Óh Te. ki ezután születsz. bizonyára a magyar nyelvű népek tömeges letelepedésével és rend­ szeres mezőgazdálkodásra való áttérésével párhuzamosan. A nap­ korongot magát azonban nem tekintették istennek. író.

NABU.kében ezt olvassák az egyiptológusok: . u. 23m. Az átalakult vallási képzetekkel egyidejűleg új szakrális szókincs ke­ rült forgalomba. fogamzással és születéssel magyarázták. hanem szellemi folyamatnak kép­ zelték el. kerek alakja miatt KEREK UR: »Kerek Úr*. NEF-ER. A beszéd jelentősége az új hitvilág nyomán óriási lett és nevet adni valaminek egyenlő lett annak megteremtésével. akármilyen módon. tányér alakja miatt TANER: . 79. feliratból írás­ jeleit kitörölni. ami szájamból kiszállt. létezésével.. NIP. NAP. úgy mondták RA-KEL. ahol az állatok a reál megteremtésével (192m .* Egy más papírus szerint az Úr így szólt: »Én teremtettem mindeneket azzal. Az új teológiai rendszer főleg a teremtés magyarázatában különbözött a régitől. ott 75 sk és 128m. NEP-RA. O thou. azonossá vált az illető személy — isten vagy király — nemlétezővé tételével. nothing was supposed to have megérthető a Biblia ama szakasza. ebből lett a Rachel név és a mi reggel szavunk.A Szemúr* alakban. 4). NEí'ER TUM: »Napúr Szem* és ATUM RA: . III. amely mindent megvilágít. olv. ENGARA) és Magúrnak (MAKERU).Székúr*. ha óriási szemére gondoltak. who hast come az KHEPERA. ő volt a SEK-ER: .Sütő Úr*: SITTAR (81m. 136) és a .. 159). A beszéd és szó lett most mindennek a kezdete és valószínűleg . Ennek megismerése a magyar őstörténet további részének megszerkesztése szempontjából rend­ kívül fontos. átírásban NAB. aztán elkezdett kiabálni. Úgy gondolták.A Tányér*. Amikor felkelőben volt. Továbbra is nevezték az istent ősúrnak (USUR).34 Nevet elvenni viszont. Az isten régibb megjelölései közül továbbra is megmaradt az UH. Mint az ég urát EK-UR: . A világ keletkezését többé nem fizikai megtermékenyítéssel. az úr szóval összetéve . midőn beleült SEKER: . 122). pl. 16). hogy a teremtés szóbeszéddel történt: az isten akarta hogy legyen és amidőn kimondta az igét..Dicsőség néked. A föld néma megdöb­ benéssel hallgatott.oka* is (37m. ő volt a SZUM-ER: . RA. az úgynevezett szoláris terminológia. Mindennapi járásával kapcsolatban keletkezett nevei az égen elfoglalt helyzetére utaltak. Megteremtette a lényeket és azokba életet varázsolt.Tányér* vagy ATENRA: . ugyanígy 143m. NIPP-UR.Égúr* néven is idéz­ ték. ha úgy képzelték el. mint * * ) Ebben az összefüggésben egészen jól dea. 3. Ez utóbbi nevet írták szókezdő T-vel is. amikor még nem vala sem ég sem föld* (mindkettő: 128m. aki jöttél mint az Úr képe* (Hommage to thee.Vörös Szemű* (122m. Az Úr üvöltése mindenütt hallatszott és nem vala egy második isten véle..Szekér* nevű járművébe. 15 sk). Honúrnak (ANER. as in Egypt. 146 és 81m.Szemúr*. Új nevei közül legjobban elterjedtek a következők: •Nap*. — lett! Egyik egyip­ tomi papírus így adja elő a dolgot: »Az Úr megjelent székében. óh Te. A hétitáknál ő volt a WURUSEMU: . Csend vala és ő szólni kezdett. ami alatt ezentúl a napistent értették.Napúr*: NAP-RI. ANKARA. kapcsolatban névadásról szól a mese: a neveket A D O M (Ádám) adjal — In Chal- existence öntiI it had received its nam« .

továbbá Maspero köteteire (129m. Nyugaton: NYUG-UTInak: >Nyugati. midőn kelsz és TEMU midőn lenyugszol. a föld királya. amelyek egyik-másikára alkalom adtán kitérünk. hogy a szoláris fogalmak és kifejezések miként kapcso­ lódnak szerves egészbe. az Ágy-út (az éjjeli világ. alvilág) fejedelme. Te aki eredsz a vízből. mint SET-UT-RA: *Sötét Úr. hívták egyszerűen UTASnak is: »Utas. nevezték CALETI: »Keletinek*. hoztad létre a vizes mélységeket. az örökkéválóság ura és kormányzója. alkottad az embert. aki születtél NU istenanyától* (23m. aki vagyok ura annak. Te vagy az istenek koronás királya. Hajójában evezve az alvilágban: »Én hoztam BENNU (ebben) az Urat keletre és ösurat Tattu városába. a Kau­ kázus vidékén és a Földközi-tenger keleti öble körül is. Én va­ gyok az egyetlen.* Amikor viszont fenn utazott az égen. a vizes mélységeket és .valami óriást. aki lóra pattan. Te vagy az ég ura. hatalmas egy (égi). Óh úr. pályája ki­ indulópontján. 13). amikor kelek (helyesen: amikor fekszem). A nagyurak (értsd: a többi tevő) örvendeznek. aki önmagától fogant és önmagától jött a világra. amit teremtettem* (23m. *Nyargaló«: NERGEL néven is emlegették. Te ki vagy Úr. sütsz és ragyogsz. a föld ura. a végponton. Az egyik ilyen ima így szól: »Óh Te. hogy az említett neveket nemcsak Egyiptomban használták. Arra nézve. leesett a síknak képzelt föld alá. boltozaton végignyargalt. Arra nincs helyünk. LA-UR: »Lóúr* volt a neve. visszafor­ dítva azokat angolból magyarra. az örökkévalóság örököse. hanem a Régi Keleten min­ denütt. hogy a felsorolt nevekre utaló száz meg száz hivat­ kozást jegyzeteinkben közöljük. úgy képzelték. Én vagyok az Úr. Én Nuben születtem. aki magasztalt vagy szekeredben* (23m. ^Dicsőség néked. ez volt az UR-ESTE vagy ES-UT-RA: »Estura* s azután sötétben SET-UTon: »Setét* folytatta útját. Te. hogy lebukott. Te teremtetted a földet. Te kelsz. 5 volt az UTUR: *Útúr«. Te vagy a Magas Úr (Magúr) az isteni gyermek.« Napi pályá­ jának végére érve. ha az égi úton haladtában képzelték el. kinek millió a formája és megnyilvánulása. Te vagy a világmindenség ura. (Heliopolis fejedelme). amidőn Te kelsz s midőn kocsizol az égen. 303). Az érdeklődőket a Halottak Könyvére utaljuk (23m. Én sepertem tisztára a tányér útját és én huztam SEKERI URat (a szekeret) talpán* (23m. az alvilág kormányzója. mivel az ég. Te egy.. aki önmagadtól születtél. De nyomatékosan hangsúlyozzuk. emelkedsz. *Keleten*: KEL-UT megjelenve.« Volt még sok más neve is. tehát Mezopotámiában.). teremtetted a Habot (Nílust). aki a magasságokban lakozol és aki a mélységekben lakoíol. *Én vagyok TEM. 16).). ahol majdnem mindent megtalálnak. és 24m. aki kezdetben keletkeztem. a Hon Ura. római 97). Te vagy a teremtő. ki a kezdet k e z d e té n jöttél létre. A Halottak Könyvéből vesszük vonatkozó idézeteinket. az egykorúak imádságai jó felvilágosítással szol­ gálnak.. Te vagy az egyisten. *Te világítod meg türkiszkék sugarakkal a két országot (a két Egyiptomot). ahol magyar nyelvű népek laktak.

hogy a közeledőket megpillantsák. alkottad az eget és földet* (23m. 139) és elsősorban az égben képzelték el. (gy kellene Szem-Méta hold szerepe. mind valamennyi ismerősen cseng a magyar fül­ ben. IO K A : használatéval él HEL. mások a várfalak résein kifelé leskelődtek. itb. logikai kényszerűség volt. .Székét őrizte őr«. Honúr. a mezők állatait. Az egyiptomi papírusok többször ábrázolják ilyen formában az istent. Az isten lakóhelyét »Úr hónának*: AR-INA nevetzték. széken. valamennyi két egytagú magyar szó összekapcsolá­ sából keletkezett. aki testőre volt. 26). Magúr és a többi. lesők és futárok hármas szervezete általános volt. Útúr. a nappali nap: UTU. I am here In th e my piacé. 12 sk). ismét mások futárszolgálatot teljesí­ tettek és feladatuk a riasztás volt. emberi szükség­ letekkel. mint a hétiták (81m. illetőleg ilyent építsenek. Közü­ lük egyesek a kapukban álltak. and thou shallt be callad the SUBSTIRJTE OF RE (143m . hogy a földi emberek életének mintá­ jára számára is lakóhelyet tételezzenek fel. római 177 sk és 440. AS A SUBSTITUTE. SB) A nap neveit gyakran a holdra ruház­ ring his absence from th e sky. A Ufen éjjel látható iratokban is. ami abban van. Úgy hitték. A tehát Utu-Mása. Napúr. 120). azaz trónuson üldögélve*6 őrök vigyáztak a birtokán. m int a nap- m éta. csináltad az emberiséget. hogy ott az isten valami kastélyfélében bezárkózva élt. Az isteni őrök. Te gyúrtad a hegyeket. ha valaki a napistenhez intézett himnuszokat és imákat eredeti szövegükben megnézi és a hie­ roglifált szöveget magyarul pontosan elolvassa!85 hol l a k t a k a z is t e n e k ? Mivel a régiek az istent emberalakban képzelték el. . ott). A papírusok az isten személyzetét is megnevezik és a vonatkozó hierogli­ fákat a Halottak Könyvének kiadója ábécés átírásban közli. Székúr. Ez a szókincs fényes bizonyíték arra. Mindet értjük. egyszer (gy szólt a holdistenhez: Behold. Jövendő kutatóink az pontos Indus v ö l­ gyében. A napisten sok neve. Mezopotámiára: lOlm. m ajd onnan tovább a G a n g é i m edencé­ iében él szerűen India egyéb nyom ozhatják folyó vö lgyeiben az »elveszett okm ány­ m agyar tö r­ zsek* történetét és hatalmas kulturális misszióiét. hogy a napvallás is a magyar népek találmánya. kifejezésre jut a régi napisten pl. mindegyik etimológiája világos és elemeiben is érthető.. az őrök egyik-másikának nevét az angol tudós nyomán is fel­ ismerjük. As I am going to take the tha U n d e rw o rld . római 159 sk. (elölték Uk m eg. mint ezt a hindu m itológiai szótárban (53m. the zák rá. Samash). Micsoda óriási meglepetés lesz tehát. Aki az isten székének őrzésével volt megbízva. amelyek mind­ egyike egy-egy szorosan egymás mellé illesztett téglalap alakú cellában székel (23m. Égúr.adtál életet mindannak. illetve az ő legfőbb hét személyét. nehogy valaki nyugalmát megzavarja. SZEM the moon as his deputy (U. arról a szöveg azt mondja SKHET HRASHT ÁRU: . mélának. Ha ez az átírás jó.) szémos esetben látjuk a szavak értelm ének m egjelölésével. thou shallt be in sky in llght to my piacé. Szemúr. Kommentár: Du- sün leaves 80) A z Isten lakóhelyét az In diába vándorolt HELE: H ely LAK. Képúr. mert a holdat az egykorúak az ■éjjeli nspnsk* tekintették. szavak LAKA. Barát-törzsek minden Tulajdonképpen esetben nevezni: (Szemei.

Ház. De mégsem merik a fordí* fűzhetjük. »Az Égúr székének* nevezték. olasz vidékeken ma is ^iáza' alakban ej­ . közös m agyar-finnugor Haus. Daru. Kenyér. Kis. helye. A leggyakoribb név a ház volt. ahol a tiszteletére épített szentházakban (templomokban) tartóz. az isten ben­ nük is egy kis céliában tartózkodott. A kifejezéseket a tudósok Z-IGG-UR-AT. hiszen a letelepedés és építkezés a nap központú vallás győzelmének idejére esett. E házak a városok középpontjában emelkedtek. 23m. szobor formájában. HÉT vagy ASZ (25m. Jó-Pat-Er. nehogy az istent zavarhassák. tottját állítan i. Az istennek nemcsak az égben. a kerettel vagy belsejével. aki viszont a futár tisztét töltötte be. A keret írja a ház szót. Eszerint a »ház* leggyakoribb grafikai alakja HAT. Az isten itt sem elképzelt fizikai való­ ságában élt. az indogermánok tőlünk Kéz. 37) A szik e szavat továbbiak helyütt céljából szükségesnek egy-két is m egem líteni. Ilyenek nem • Hét.locus' alakban. Oda közönséges hívő nem léphetett be. loka. lát­ tenek ki. hasonló feladatot végző társa volt a RÉS HRA: »Rés őre«.casa' alakban. a többi a jelzőt vagy értelmezőt. Egy harmadik.az KHESEF HRASHT KHERA: -Késével őrizte király (t)«. *Az Égúr Ágyának*. Mivel a zöngés Z hang akkoriban még ritka volt a nyelvben és nem volt külön írásjele. helyette T állott.házunkat' írja. szebb épületek voltak és magas kerítés övezte őket.i. Szem. SABES: »Sebes* névre hallgatott.37 A szentházak hasonlítottak az isten égi lakóhelyeihez. h* vették át ezt a kultúrforgalm at is. az atyaisten 12 kubik magas színaranyból készített szobra állott. 607). amelyet valamilyen jelzővel vagy értelmezővel egészítettek ki. 11-től 29-ig. mező*. nagyúrház. a 12 lak. mint általában minden dolognak és minden személynek. a szó közös finnugor-m agyar szó és már az 0 * hazában is ismerték. a ház pedig . Egér. napház kifejezéseket olvas. is átment a latinba a ném etből való átvétel. 77 No. de legtöbbször mégis vele együtt. 77 No. a már ismert KETE: Kéz módjára. kodott. A g y . Ez Bál isten temploma lehetett. kinek nevét Jupiter néven adja: Jó-Bot-Ur. Hajó. aki a réseken át leskelődött. a papok közül is csak a főpap. ház-nap avagy szentház. s így egy újabb szóval n y ú jtó egyes meg a szépen növekvő listát. kezében látjuk a kést. a legbelső titkos teremben. ami érthető is. M in djárt lakás hozzá szó Kettő. vagy máris m egtaláltunk. hogy t. ház-szent. ház-nagyúr. A szót gyakran a kezdő H hang nélkül írták. Ég. A szentházaknak sokféle nevet adtak. M i ezt ny>*' . rendszerint a lég. Aszerint melyik tudós hol kezdi az olvasást. 14) és NEB HÉT: >Napház* (25m. ez világos is. Herodotos szerint az egyik babiloni templomban. amit godtan tesszük. HÉT NETER: »Nagyúrház* (25m. Kő. római 63). hanem a földön is volt rendszeres lakó. sk). Hal. ami az atyaisten egyik szokásos magyar neve. hanem jelképesen. 17). az angol am elyeket az Őshazában nyelvészek A német nyelv a mi House alakban szerint a m agyar ősi . 77 No. Fal. Kutya. volt a SEMETU: »Sz&. A finnu0Or és finnugor . A neveket egymásbarótt írásjelekkel találjuk: téglalap alakú keretben hieroglifákkal. Lak. Száz hogy (8m. A templomok nagyobb része azon­ ban a napisten tiszteletére szolgált.há* is m egtalálunk. Az ilyen templomokat Mezopotámiában »Az Égúr Házának*. Beszéltek ilyen házakról is: HÉT SHENTH: •Szentház* (23m.

E szöveghez hozzá kell azonban olvasni azt a részt is. 91 m. 79. — |n the N ile valley. ECH-UR-SAG alak­ ban írják át ábécével. ágyat vagy széket) és benyo­ másairól így számol be munkájában: »A legfelsőbb torony tetején egy tágas szoba van. neki is kell aludni és a szobát. 2 6) . 48). 701 . A napistent effektiv ténykedésében általában főpapja szokta megszemélyesíteni és helyettesíteni. észrevesszük. illetőleg EK-UR-SAG. ahol hogy úgy mondjuk állan­ dóan tartózkodott. az istennő tevékenységére ezt kapjuk: »Karokkal meríti habokat. abban egy szokatlanul nagy méretű ágy (!) és mellette arany asztalka. akit a kaldeusok. 85m . az anatóliai 3®) V.147. Az ilyen templom rendszerint négyszög alakú torony volt. I. I. nem is lakik ott senki. hogy minden újabb emelet ki­ sebb alapterületen emelkedett (képe: llm. alkalmi lakóhelyei is voltak. ágyat meg a széket hatalmas testéhez méretezték. hogy a Z-IGG-UR^AT: »Az Égúr ágya* és »háza. Herodotos meglátogatott egy ilyen égúrházat (házat.39 A hétiták országában. táblánkon és 129m.38 Ezek az alkalmi lakóhelyek azonban nem a napisten lakóhelyei voltak. így áll a dolog: a két párhuzamos vonal közé írt írásjelek: Me-Ri-Ti. aki mint tevő ezt a parcellát a napisten győzelme után is megtartotta magának és a természeti jelenségek magyarázatára szolgált.* Ezzel meg lett magyarázva a Nílus áradásának az oka. Az istennek égi és földi házain kívül. 714. hét szinttel. A régi elkép­ zelés szerint a napisten emberóriás. tehát együtt: Meríti habokat. amely nőt ábrázol merí­ tésre tartott karral. 52).Z-IKK-UR-AT. mert vizét egy titkos isteni személy. a két párhuzamos pedig a 2 számot írja. early mán recognized a pcrtonality behind every phenomenon (9 lm . olyanformán kiképezve. 714. 129m. hogy az egyiptológusok olvasása hiányos. Azt is mesélik a papok. ami képírással van írva: az istennő fején látható KHA szim­ bólumot. részletesen 37m . égúrszék pontos értelmét és célját az idegen tudósok nem tudják: ”The ziqqurat’s purpose is still unknown“ (143m. ez isten papjai választanak ki erre a célra az ország összes női közül. 69 és 91m. A kép írásjeleit rendre elolvasva. Ez a leírás tehát tökéletesen alátámasztja magyarázatunkat. hogy az isten személyesen idejön ebbe a szobába és a mondott ágyon aluszik (!). amelyekben az isten valamilyen személyét képzelték el. 92). at in M esopotam ia. amikoris egy nő tartózkodik ott. Közelebbről megvizsgálva a szó­ banforgó képet (26. amidőn éjszakára a Napúr ágyához Káldea legszebb lányát rendelték be szolgálatra. kimeregeti. 545). égúrágy. Ilyenek elsősorban a ter­ mészeti jelenségek. az emberi arcot RA. amely ott a mozgást okozza.ö. Z-IQQ-AR-AT. kivéve az éjszakát. Hl. — de én azt nem hiszem el* (94m. Egyik ilyen példa szerint a Nílus időszakonkint azért árad ki. Nincs a szobában szobor. majd a feltűnő helyzetben tartott kart KAR (H/L: KAL). Ezeket az elemeket az előbbi szöveg elé illesztve. névszerint MERÍT. Az égúrház. sz. hanem a régi termékenységi istené. alatta HAP.« Ugyancsak emberi elgondolás vezette Mezopotámia papjait.

amin a régiek szeme fenn. hogyan keletkezett a Tigris folyó.40 Mivel tehát az istenség gyakorlatilag mindenben benne lakhatott. vagy kellő tisztelet nélkül kezeltek bizonyos állatokat. RE-SHEP nevezték (v. növényt. A Biblia elbeszélése szerint. XXVlH . 129m. nyugtalankodtak. hogy nincs a világon még egy olyan nép.m. létra-álmot: Lát-Ra. az anyaisten és az atyaisten neveit legtöbbször még tiszta képírással írták. 1600 táján Szíriában az isten haragját vélték megnyilvánulni és >Úr sípjá­ nak*: RA SHUPU.i. megle­ pődve jegyezte fel. aki olyan világban élt. vizet. ejaculates. hegyben. 115m. felem elte a követ. 113) m egtaláltuk sz. am it fejpárnának használt és azt emlékoszlopnak tetejét. A mennydörgésben Kr. A pedig ezt a nevet adta: BET-HEL ta. amidőn Jákob az ő ura földjére (PA D D A M ARAM ) Igyekezett. szegről-végről mindig az istennel hozták kapcsolatba. e. névszerint a PAZUZU: »Fazúzó« (llm . 228. akadt és okát. Ha egy követ tovahengerítettek.ö. kőben. fában. Ott különösen az emberalakban írt képekkel foglalkoztunk. lesz az 16-tól 22-ig. mint az írásról szóló fejezetünkben bemutattuk. amely az ok és okozat között gyakran már tisztán látta az összefüggést. Erre a kérdésre például. völgyben. általában minden dolgot. 115 sk). hogy az az isten szerelmének terméke. am it én em lékm űként egyeneire vallották. Más megfigyelők ugyanezt az észrevé­ telt tették a mezopotámiaiakra és egyéb keleti magyar népekre. fűben. Ezek80) Egyik m unkib an (24m .. állatot egyaránt. 113m. AZ ISTENNEVEK ÍRÁSA A termékenységi vallás a magyar népek legrégibb vallása lévén. amely annyira vallásos lenne. A z és én azt nem tudtam . amely tövestül kicsavarta a fákat éa tönkretette a termést. éi filed the Tigris w ith sparkling w ater (I1 5 m . szerintük a szélben lakozó isteni személy okozza. akkor — véle­ kedtek a teológusok — az emberi származás módjára minden az ő életének folytatása. Ijedtség fogta el é> így H-A-Bo-2 MER-eM: >Habokat m erem . útközben egy helyen m egállt pihenni. IV.'11 Az istenfélelem tehát határtalan volt. — az egyszerű emberek valósággal lelki terror alatt éltek. »Álmából felébredve így szilt: olvassuk: Ebben a helyben (helyesen: kőben) az Úr lakozik ■ Nílus neveinek hieroglifikus írásmódjait. képei­ Jákob jó korán felkelve. Vénuszokkal és férfi párjukkal. like a ram pant bu li. hegyet. 179). azt a ma­ gyarázatot adták. vagy eredetére magyarázatot kívántak. Továbbmenőleg.platón a forró délnyugati szelet. vajon nem sértik-e meg a bennük lakozó istent és nem idézik-e fel annak bosszuló haragját. 184m. he lifts his penis. Ha ugyanis az isten teremtett mindent. 21). 75. RA SHEP. 81). Mindenben bennevan tehát az isteni szikra. isten lakása*. értelmét keresték. annak egy darabja (91m.* 40) Sámuel Kramer olvasása szerint a Tigris szólt: fo lyó így jött létre: He (az isten) stood up proudly lakása. vízben._ . a mezopotámiai bölcselők *mi«-je (ME. 703). * * ) A m agyar teológia isten lakóhelyeire vo­ De félelm es egy hely ez itt az égiek ezl Ez itt az Istsfl kapuja (helyesen: felállította (boti) és olajjal megkente natkozó tanítását a zsidók is m agukévá tették és helynek sokáig a kő. mint az egyiptomi. Ez felállítod G « r. Herodotos. alatt közölt név hierog lifáit így Egy kőre hajtotta le fe jé t és ott álmondta a hírei 1.

129m. 55 No.bak’ néven emlegettek. hogy ugyanerre a célra szolgált az istenek te­ remtő szerveinek egyszerű ábrázolása. képe 147m. 25m. a toll és a korbács is (107m. amelyik fehér volt. leírása: 87m.8 m magas. Jó Botúr (Jupiter) temploma előtt is mindig két magas oszlop állott. Nevét nagyszemű és nagyorrú figurákkal ábrázolták.125 kép. 24m. Hétországban a legfontosabb tevő az időjárás szabályozásával foglal­ kozott és az esőtlen. 51m. száraz fennsíkon tőle várták a nedvességet. (181m. 23. amelye­ ket állatok képeivel írtak. a lóhere. 25 ill..* Ábrázolása teljes emberalakkal tör­ tént. Az anya­ isten megnevezésére és jelképezésére szolgált azonkívül mindenféle üreges dolog: edény.79 m (képe: 55m. sőt a kúp alakú hegyek. Férfi isten szimbólum volt a fatörzs. Erre a célre olyan bikát választottak ki. 12. a mozsár törője. 104. testén több száz apró esőcseppet utánzó pontocska látható (képe: 21m. amit Egyiptom­ ban . Az ilyen szent bikát APISnak nevezték és feltételezték.M agyar. homlokán háromszög alakú fekete folttal. A napisten jelképei között legkorábban szintén emberalakok szere­ peltek. Benne észrevehetjük a . III. Az isten nevének írására szolgáló másik jellegzetes állat az oroszlán volt. 127. 34. Sohasem tudták például. 34). barlang és különösen a pince.ö. 332). II. orra egymagában 1. Neve TESHAB. bizonyára az illető tárgyak neveivel össze­ csengő szavak miatt s amiről bőven ír a kérdés specialistája (75m. miért volt a tehén az anyaisten leggyakoribb szimbóluma. 6 és V 47). mozsár. 152. Az atyaisten nevének írására leggyakrabban a tehén partnerét. 75). 71. hogy benne »Apád« isten (Úr) lelke lakott (57m. 81). a bikát szerepeltették. Az isten nevének madarakkal való írásáról meg­ előzőleg már szóltunk. TESHUB: »Tesz hab(ot). . (107m. 50. E sokezer éves emlék 19.képírták*.nő* szóval összecsengő NU részleget. meg a kígyó. a gomba. mert ezáltal egy újabb ókori történeti rejtély nyitjára fogunk rájönni. 55m. 186. Mi inkább azokkal az istennevekkel foglalkozunk behatóbban. a maga nyerseségében. ő t idézték a V alakú völgyek. a HARMACHIS. S talán nem tévedünk. mint­ hogy az anyaisten Jó Nő nevét ismerjük (v. Erre jellemző példa a híres egyiptomi Sphinx. valamint az erdővel szegélyezett hosszúkásán elnyúló folyami szigetek. a latin Juno: Jónő kifejezést). akár rajzolva akár elevenen. ha az istenanyával kapcsolatban az összecsengés alapján a szimbólumot »Te Jó Nő« értelemben olvassuk. a megtermékenyítés e dinamikus állatát. 125. 59m. 22m. különösen ha vízesés zúgott bennük. 75m. mint erre egy mezopotámiai szoboröntő műhelyből sok bizonyíték került elő (160m. a lópatkó. 123 és 129m. melynek neve Mezopotámiában és Egyiptomban egyformán UR-MAKH vagy MAKH-UR: . A tehén szót Egyiptomban TEHENU (TE-E-NU) alakban írták. 107. amely vörös gránitból faragott oroszlánt ábrázol emberfejjel. melyeket a nekünk ismerős ménhír néven tartja nyilván a tudomány. 204). A férfi isten nevét és szerepét leggyakrabban a merőlegesre felállított kövek és oszlo­ pok . szakadékok.).fcez most hozzáfűzhetjük.

26. a szarvas (USUR) és a bika (BAK) képének használa­ tát. tábla. Például a halottnak más­ világi útjára indulásakor a jókívánságot úgy fejezték ki. amihez AR fejét' hozzáolvasva. 19. Ez a rovar petéjét hulladékból alakított kis golyóba tojja bele és napi ügyködése közben a golyót két lábával maga előtt tolja. az állat lábait karoknak (AKARA) és úgy vélték. teológiából is le­ vizsgáztatták. mert szemre emlékeztető pettyes foltjaival a Szemúr nevet idézte.43 A napisten írásjele lett a nap korongját jelző kis karika (UR). tábla). megint az isten nevét találták: MATAH. hogy a holttestre ráköptek. széttárta szárnyait. MAUr. Minél tovább elemezték ezt az állatot. . Kepra szó — gondolták — úgy is hangzik. mint a napisten egyik legfontosabb ábrázolása. Sun-god Au (24m.mi*‘ . erről a keményhátú dupla szárnyú bogárról azonban külön is meg kell emléke­ zünk. Az lett a macska is. Az egyiptomi szent könyvekben is olvassuk: “I have come and spit upon the body” (23m. KHEP-RA vagyis *Ra képe. amiről megelőzőleg szóltunk s aminek megismétlésétől eltekintünk. nem ugyan neve miatt. 160m. aki az »Urak ura. köztük az oroszlán (MAGUK). A golyót a nap képének (Ur) fogták fel. Ezeknek a figuráknak kiemelkedő elemei a Szemúr és Magúr nevet írták. macska különösen Bír 104). De csakhamar új állatokat is szerepeltettek erre a célra. Az ismerete of the nam et istennevek nagyon fontos of írásának the és és komoly dolog volt.« Az összecsengés alapján való elmélkedés és névkeresés szinte mániává lett az Őshazában. annál több hasonlóságot találtak közte és a napisten nevei között. A m ikor a halott lelke külön ítéletre m egjelent isten trónusa előtt. mint ez a mondat: »Köp rá. ez a bogár figyelmeztet. 91m. A szkarabeusról. jelvényeinek is one 344). zonyos ünnepeken parádéztak kara' *zó. Ezért a bogarat úgy tekintették. a szárnyak a MÁT írásjelet idézték. Miután továbbá a köpésben 4'2) The áss is a w e ll known symbol o f the Surt-god.42 A napisten szimbólumává lett azután a pár­ duc is. mert sötét­ ben világítanak szemei és mert nyávogásával szüntelenül az isten nevét mondogatta: MAUr. 171 és 24m. Ebből lett a . 308 és római 155). az emberek mindenben keresték a szellemeskedést és bonyolították az egyszer már felkapott gondolatot a végtelenségig.« Ha ez a bogár. . hanem azért. mint az Úr különösen kedvelt szimbólumát és úgy hívták KHEP-ERA. a madár (MATAR). melyek az összecsengés alapján írták a napisten Szemúr illetve Égúr nevét. tudja-e ilyen vizsga alkalm ával hogy ki a szamár.« Következésképpen valamire formálisan ráköpni. A Kepera. a arra beteg így felelt: »A szamár a Szemúr" (Áss is the Sun G od Ra. Átvitték a napistenre a régi isten­ pár egyéb írásmódját és szimbólumát is. Egy a kérdésre. mert az egyiptomi szimbolikában szüntelenül szemünkbe ötlik. hogy arra kell gondolni. 43. 233). egyenlő lett a napisten Képúr nevének idézésével. amit ma galacsinhajtónak nevezünk. *3 ) A macska szimbólumot bastis városban alkalm azták (57m. ahol bi­ (MASKA) öltözetben az emberek (RA). a kerék (KEREK) és sok más. 23m . elsősorban a szamarat és az egeret. mindössze egy-két újabb elemet függesztve az állatok oldalára vagy hátára.

* 3) W h at the szokásos üdvözletei és bölcsebb itt a kisasszonyt been decided.*46 Azóta egy másik tudós észrevette. Ha e jeleket az említett alső mérőleges vonáska kiegészíti. has a v ie w movem ent regarded and po- . point o f as the source o f muscular w e r'. jelesül »a kire: MASAI nevű népnél legnagyobb jó- apjának. teste megszűnt mozogni s az ember tehetetlenül feküdt Mi történt vele? Úgy magyarázták a teoló­ gusok. a két kart alul hosszúra nyújtott téglalap alakú idommal kötve össze (kép: 37m. Sokat tűnődtek a szakemberek azon. hogy a szó ez és az ember második énjét (double) jelenti. 24m.44 MI TÖRTÉNIK A HALAL. amit két párhuzamosan felfelé tartott karral írtak. elszállt a LELKE: »Lelke. beleköpve a marokba s aztán: után szétáradt. 155. A jeleket ábécére így írták át: KA.* Ez az észrevétel is helytálló. hogy a felemelt karokkal képezett hieroglifa egyszer azt jelenti „karok” (arms). 23m. UTÁN? Amint a földi halandó szemeit a halál lezárta. 15) (H iroglyp ht. pálnék áldással való összefüggése a mai m agyarnak De m aradt m agyaroknál • Kezet rál« kalauzul Az kifejezés minálunk. Ez a szokás egyebek között szintén szolgálhat a teremtéssel is s z ó vagyis really szakasztott was Egyptologists agreem eiit G riffith in thinks orte their mása nőt yet have nőt yet views on the p. mint megcsókolni. 37m. . A halottról azt is mondták. tenni.it was from jezi ki. . Ami tehát az egyiptomi bölcselők szerint az embert halála pillanatában elhagyja. hogy a kérdéses hieroglifákat helyesen el tudjuk olvasni. 231 sk). ezen a módon kell megpecsételni* alkut (23m . vajon miként kell e titokzatos jeleket kiolvasni és főként milyen értelmet tulajdonítottak neki az egykorúak. magyar fajta katasztrófája a ka­ kásban van. hogy alku m egkötése alkalmával Kép­ napig urat hívják tanúul. am ikor az come to ember összetalálkozik valakivel és ugyanezt kell subject. ahova az óshazaf N álunk. hiszen sokszor m ondjuk vala­ afrikai Nagytavak körül éld népeknél. 231). Ezt a magyarázatot azonban nem mindenki fogadta el. máskor viszont ezt: „akarok” (will) (37m.« (24m . római denki tudja.az isteni akarat jutott kifejezésre. — A franciáknál is fennáll a szokás és min­ an M r.* íme tehát az egyiptológia egy újabb fontos kérdését oldottuk meg a magyar nyelv segítségével. 715. a téglalap alakú részleg a Ta. hanem valami szellemi képessége »az izomerő és izommozgás forrása. az kétségtelenül az illető »akarata. az egész teremtést az isten hatalmas köpésének fogták fel. A kritikusok szerint az embert a halál pillanatában nem második énje hagyja el. Ez idom közepe alá gyakran még egy kis merőleges vonalkát is húztak (pl. 74). a köpés a izándékot és a legszívélyesebb (K ik ö p ö tt a p ja *. KA is összefügg ez megmaradt. elállt a lélegzete. Köpni kell. and lekopni. 73). hogy elhagyta az a valamije. a jelek szinte kínos pontossággal írják a szót: AKARA-T-A. jókívánságot fe­ történetük nyomozására. Ezzel kezünkben is van a kulcs. mert a lélegzés megszűnte a halál másik jellemző szimptómája. ugyan­ római 155). 91m . Azt gondolták. 41. m it jelent a >jurer-cracher« kifejezés. Mindazokon a területeken. amikor Az that . Mind a két megfigyelés szerint valami kiment az emberből és el44) Olv. A két kar AKARA. Köpés helyettesíti az ünnepek alkalm ával tőle elbúcsúzik.

de gondolatát. Mi lett a sorsa e kettéválás után külön a léleknek és külön a testnek? A lélek további sorsáról sok és bonyolult képzetük volt a régieknek. 21-től 35-ig és 137-145). hogy földi életéről beszámoljon. úgy am int a jeleket olvaM* és ábécére átírja. A gyónás első kérdése az VOltr bántotta-e a halott földi éle­ tében az USHEK NEMMAT: »ősök nemrV* A harmadik így hangzott: elkövetett-e szemérmetlen dolgokat FENTI azaz szent helyekben? Az ötödik kérdés: tett-e NEHA-HAU: »Néhec csúnya dolgokat? Nyolcadik kérdés: vajon szolgáló népeit NEBÁntotta? Kilencedik: »szitkozá-e« SETQESU az isteneket? A harmincharmadik: a vizek szabad folyását a csatornákban nem »bántotta«: NEBABUI? Végül igen fontos a harmincnyolcadik kérdés: nem tagadta-e meg az istent az ő megnyilvánulásaiban és az »Útúr hitét* UTURE-KHIT híven vallotta-e?4T A gyónás után azonnal következett az ítélet. valamint a térdén lévő ÓNK az isteni AR alakkal (ONK-AR). mi lesz a halott lelkének további sorsa: örök jutalom. a bűnök elősorolása az isteni írnok. egy hieroglifákkal teleírt edény alakjában bmázsa« (MACHSA) nevű mérlegre helyezték. oldalon közölt hleátírása: AR-RA-5ERTES KAA/W -Mi-SAT. amiben az iratokat olvasó tudós közölte. aki a vallomást kezében tartott tollal azonnal írásba foglalta. Ez a beszámolás gyónás volt. aki nézi a mázsa billenését. jegyzi A 2 3 m. hogy »A rossz úr tesz komiszát. jelent a Mindenható ítélőszéke előtt. Az ítélkezés drámai pillanat volt: az elhunyt ember erkölcsi értékét jelképesen. Nevét a fején lévő madártoll hieroglif a MÁT és isteni alakja AR jelzi (MAT-AR). 23m. vagy örök kárhozat. A nagyba- oldalakon közölt tűkkel szavakat írt a kiadó eredeti egyiptomi hangalakjukban közli. m int ahogyan értelm ezól gondolják. Mezopotámiában Utúr minőségében hozta (115m. római 166—169 azövegbüf vesszük. 268 után. Több egyiptomi papírus megörökíti ezt a jelenetet (129m. m ert tudott dolog volt. Az egyikben az isten Magar és Hungár minőségében mint a jóság és becsületesség súly­ egysége foglal helyet. A jelenet kiegészül az isten írnokának. A mázsának két serpenyője van.*48 A Halottak Könyvében felsorolt gyakori vétkek közül néha* nyat megértünk abban a töredékes átírásban is. A sertés képe roglifák nem azó egyúttal szótagos hanem hangcsoport sugalmazza a értékben . római 159. Tudónak alakjával. A gyónás folyamán a halottnak mintegy félszáz kérdésre kellett feleletet adnia. 4T) A gyónás |egyzéket 23m. III. Toth-Tudó jelenlétében.szállt máshová.disznóaág‘ áll. Ezt Egyiptomban a nap­ isten Magúr minőségében. Most dőlt el. A szövegben nincs szó fe ke te malacról.135). am int ml m agyarul adjuk. A Magar-Hungar serpenyőjében az isten alakja helyett néha csak madártoll MÁT szerepel. Szerintük a halál után a lélek felszállt a napisten birodalmába és meg. A szavak azon a módon illánál1 a szövegbe. . Ezzel az isteni »MagarHungar* súlyegységgel kellett legalább egyenlőnek lenni a mérleg másik serpenyőjébe helyezett lélek földi életének értéke. ami azonban a serpenyő kerek AR alakjával világosan jelezte az ítélőbíró nevét. 132. A bűnök sokfélék.

m egismételtük. és hajózta az Urat (Napot) nyugat felé” (54m. MAAKHERUnak nyivánították (a szerző ide beiktatja a kérdéses szó hieroglifáit). azaz magyarrá nyilvánítása rop­ pant fontos mozzanat a magyar őstörténetben. vagyis a léU k halhatatlanságát m egfo- edény AB. A tisztességes embereknek istenné. ahol az istennel való azonosulás a halál után kezdetben szintén a királyokra korlátozódott.48 Milyen élet következett a magvarrá válás. nem tudja hogy az a napisten legfonto­ sabb egyik neve. a napistennel való azonosulást. 87. A szentkönyvek feljegyzései szerint az első Nílus-völgyi ember. mert a nap társaságában örök világosság íényeskedett felette.. mert a »beteg« már vitathatlanul megütötte a mértéket. A papírusokon ez a szó mindig annak neve után következik. magyarrá válásának jeléül fején az istenség Úr karikája tündökölt. 177). Színről-színre láthatta az istent és új élete örök élet lett. mesterével kocsikázhatott az égboltozat fényes útján nappal és vele haj ókázhatott a földalatti vize­ ken éjjel. Ez a kiváltság később az őshaza minden lakójára kiterjedt és halála után minden tisztességes ember istenné lett s felvehette a Magyar nevet (55m. egy szekeret. a második <0y il olvashatjuk: Magyar kéri. Magyarrá lett azután Pap-úr (az egyiptológusok Pepi királya) is. sz. egy ágyat meg egy csó­ nakot evezővel és ezentúl ezekben a kényelmes alkalmatosságokban el­ helyezkedve kísérhette Napurat utazásaiban. másiké a kéz galm azták és hirdették (94m. aki „kapott egy evezőt meg egy széket. A minősítést jelentő Ma­ gyar szóról az egyiptológusok sokat vitatkoztak (24m. helyet foglalt a hajóban.. Sir Wallis Budge a dolgot így írja le: „Miután az elhunyt nevét vagy lelkiismeretét a mázsán lemérték és benne nem találtak fogyatékosságot. 31). mindig kivilágításban. táblánkon a második •orban. ö is kapott az égi birodalomban egy széket (trónust).* A jelcsoporttal M i' 23m. I. a független Észak-Egyiptom utolsó királya. 48) A MAAKHERU jeleit Budge nyomán ele|e K. M-A-K-AR 145. vagyis nyomja lefelé a serpenyőt* hogy meglegyen a mérték. hiszen a lélek serpenyője alászállt az egyen­ lőség! vonál alá. aki kérőleg tartja kezét. llsk). a kifli alakú (23m.49 Földi rokonai is úgy beszéltek róla. vagyis az üdvözülés után? A halott lelke felvitetett »Mén-úi székébe* (ebből ered . aki számára a papírus ki lett állítva” (23m. hogy az »M ár egyiptom iak voltak az els5k.az eredmenyt és gyakran SZÉPÍTI A BETEGET. római €5). de az eljárást úgy értelmezi. akik a lélek örökké- kép: valóságát. 22m. aki istenné vagyis Magyarrá lett. Ősúr (OSIRIS) volt (23m. 94 sk). mint valami szentté avatási pert. MAGARnak nyilvánították (140m. római 65) a 26. jó úrrá. lapon KERU: közölt jel M ÁT t alatta az orr AR: »A beteg m agyar!* * 9) Herodotos nagyon jól látta. MÁT-AH NU: »Magyar N5«. egyik füle alakja T. római 206). . Néha ott áll a Tudó neje is. mint istenről és istenné. 341. A Magyar nevet a szerző természetesen nem érti. az isten országába való befogadást. 298). Ezután következett a döntő pillanat: a halott lelkét a napistennel egyenlőnek. Ugyanilyen volt a fejlődés Mezopotámiában.mennyország’ szavunk) és ott Magar isten kormányzótársává lett.

A z nem a szöveg olvasása. Úgylátszik. 325. 49 sk) s végül minden rendes ember. azaz magyarnak neveztek (115m. népnévvé. A boldogult magyar — BÓDOG a BETEG szónak második olvasása — istennel társulva. Az eljárásra számos példát ismerünk (140m. 62. 87). Idővel ez a folyamat is demokratizálódott és minden idősebb urat már életében Ma­ gyarnak neveztek (140m. 1. 45. gondoskodtak az állatok szaporodásáról. A fejlődés egy másik vonalán egyes királyok már életükben elnyerték az áhítozott Magyar nevet. vagyis újjászületett és új erőre kapott. Istenné lett azután az I. Miután ezen a módon „egyesült” az istennel. hogy az isten társaságába a királyok jutottak. e. melynek során a király egy istennővel hált. rituálisan megfiatalították. nyáron arattak. 65). sor) idejönnek. 329). ahol egy sereg királyt már életében istennek. 184m. vagyis azt. a napkorong a látóhatáron ismét emelkedni kezdett. megetetik urukat. aki „felszállt az égbe”. Az utóbbi helyre került magyarok tavasszal szántottak-vetettek. minden magyarok összefoglaló fajtabéli megnevezésévé. III. 43) és így volt ez Kréta szigetén is (184m. Talán úgy kell elképzelnünk. azután pedig korától függetlenül már mindenki életében Magyar lett. so r) »Árja Tábor I-ben turáni ősök szúnyókálnak és széküket tirannusok őrzik. de nem hiányoztak nekik a nők sem (birtokképek: 23m. Egy másik kép szerint (58m. A legrégibb időkben. A megfiatalítás az úgynevezett szentházasság (sacred marriage) keretében történt. ősszel vadásztak. amidőn a király már elöregedett. eredetileg a napisten neve. A hetita királyok szintén istenné lettek (81m.Az első szumer király. római 134). Kis városállam Etana nevű uralkodója volt. . 293). az egyszerűbb embereket pedig a mezőgazdaságban helyezték el. 160m. Árja tudósítók óránkint csónakkal (2. az árja táborokba a nagy urak meg a papok. Gilgames és mások is (115m. A mi olvasásunk a helyes. római 67 sk. A téli napfordulókor történt ez az eljárás. 87). 10) a magyar állatokkal foglalatoskodik. így lett ez a név. majd Lugalbanda. 402 . Jól eszik kegyelmetek (?). Óránként is meg éjszaka is más helyen evez ő. olyan Paradicsom-félében éltek.«co Ismét más elképzelés szerint a menny­ országi élet azonos volt a földi élettel és mezőgazdasági tevékenykedésből állott. 298 sk. hogy őket istenként tiszteljék. Egy másik elképzelés szerint ugyanis a „magyarok” odafenn ARJA TAPORokban: *Árja táborokban*. nem is kellett neki az istent minduntalan kísérgetni az égboltozaton és alvilágon tett napi utazása közben. A helyzet Mezopotámiában is azonos volt. ő már életében MAKERUvá lett. alatt. a Kr. kényelmes életet folytatott a másvilágon. 43). Úr-dinasztia megalapítója. évezred elején (115m. és 2. hogy Na-Ha-Ra-K Ke-R-TAI-T SO-PE-RI: •Nagyurak kertjeit söpri* (hieroglifák: 23m. A z egyiptológusok értelm ezése itt is messze esik a valóság- tói. Ügyködését négy * ° ) 24m. Az egyik boldogult magyar­ ról a hieroglifák azt mondják. Az első számú táborról a hieroglifák többek között ezt mondják: (1. amikor az Úr képe.

. A frá»* M é-N A T E-He-Ne-T KI-K-O-TI. ahol szekér. Ké-Ne ÁMEN 3. amelyik hátán gyanús kaparások vannak. A hátamra nézett (szól az 3 tehén. bikaszemű. amit a szlávok a mi őseink szótárából vettek kölcsön. Ezt a lyukat négy hieroglifával írták: bezárt négyszöggel P. T-O-S-TA. AHA-TA-M -RA . Egy másik papírus szerint az alvilág parancsnoka SZEKER-US. Elmehet* kifejezésekből következtetik (23m. Me-RU-K-TA. fejét is arra fordítva:) Ma a mén t . 202). Bika. ahol annak teljes etimológiája megállapítható. helyesebben szólva kínzókamrákon. így megtudjuk. hanem ősi magyar szó. a mai pokol.«51 De mi történt azzal. 4) azonnal széttépte.. római 161 sk közli a hieroglifákat). nem minősítették magyarrá és nem is került be a mének országába. Az alvilági büntetőhely kapujában személyesen Magar isten állott és szörnyeteg formájában ügyelt arra. mindegyikhez írás csatlakozik. 237 fig. négy tehén felett 10) ábécéi átírása elhelyezett így: 1. alatta ékkel K s tőle jobbra a BENNÜ madár elejével BE értelemben és befejezte a sort a lakóhely értelemmeghatározója. A fekhelyen vagy az örök vándorlás birodalmában válogatott férgek álltak a Büntető szolgálatában. Ostorát kéne elszednünk (válaszol a másik). hogy a lejárat a Po-Kó-Ba: •pokolba* vezetett (24m. ta.A mén a tehenet kiköti. aki tűzzel kínozta. mély hangzóval olvassuk. BI-KA. tehetetlen kezekkel kínlódik egy ovális keretbe zárt úr. Ez a szörnyeteg a hieroglifák leírása szerint *hasán mászik. Úgylátszik azonban. . kettőbe tépte. Mivel az első két jel egymás alatt van. A pokol tehát nem szláv eredetű. A papírusok ábrázolják ezt az emberfőben végződő szörnyeteget.. 2. kép: . 3. amelyik szemét sandán oldalra veti. amint hasán mászik és bikaszemű. »ami a körmöt 61) A jelek (58m. majd megette*. 236) e szörnyeteg az »ami majd akkor megeszi. MA eT-eK. lelke a sötét alvilágba került. E szövegből az egyiptológusok csak az első két elemet olvassák: PeQ. Erre válaszol az. ágy meg hajó helyett csak egyszerű . 4. Más hieroglifák szerint (24m. SZENA-AT Te-HAN-eT OS-T-O-R-AT Né-S-ET. Te-H-ONOK JO NATURA ASZ.* Miután a gonosz ember teste így megsemmisült. a kép is úgy ábrázolja. amelyen át a lelkek a2 alvilágba mentek. U rát megrúgta (mondja az egyik tehén). a Be nélkül. Az ő testét egy krokodilfejű szörnyeteg (képe: 24m. hogy a bezárt bűnösök a pokolból ki ne szökhessenek. Az egyik ilyen féreg az volt. csúszik. Tehenek jó nagyura az. A délegyiptomi Abydosnak mondott város közelében volt is egy hasadék. U-RA-T eSEN-UK.jelenetben látjuk. »szekírozta(?)« a vétkezőket. akinek sok mulasztása volt földi életében és a mázsán könnyűnek találtatott? Az ilyen ember nem volt méltó a Magyar névre. harapdosta. Az állat nevét az eléje rajzolt hieroglifákból tudjuk: Ma-K-AR (képe: 37m. mint ezt az idevonatkozó AMMEHET vagy AMEHET: »Az már mehet. amit így olvasunk: 1. atja 2. Szénát tehenek ettek. aztán b a . 4. a pokolban is volt valami rangsor és a kisebb gazemberek büntetlenül mehet­ tek át egyes tartományokon. 155). akinek a hasában lelógó.fekhely* jutott neki: PEKHEL. ASZ-T Pa-SZe-Te.

agyagból. Az alvilág őre ezekkel a szavakkal szokta érke­ zőjét fogadni: „Belépni. 176 és 129m. A hal rajzával írták egyéb­ ként a Holttest szót is. Ezt bizonyítani látzik a sírba helyezett sok madárfigura: kőből. lOlm. mint ma­ gyarról. 219). akit „rossz alakú. akik késeikkel szurkálták a bűnhődőket. Ez a *nőkutya« (NU-KUTHA: Nyaggató) hatalmas erejű állat volt (másik neve ERIS KIGAL. ő volt — durva kifejezéssel mondva — a női nemzószervek ura. hogy abba egyszerűen bekapta érkező vendégét. hölgyeim! Hadd örüljön a KUTHA” (129m. Ha jól olvassuk ideografikusan írt nevét. III 225). 150m. egy fajta betegségnek. hanem Iránban. miután akarata megszűnt. amelyen a halott halászik. 305. ezért a hal jelének második olvasása a BETU(g): •Beteg* lett (25m. csakhogy éppenséggel mozdulatlanul feküdt: aludt. edényre égetve. amely megmenekült a bikaszemű csúszó-mászó étvágyától? A papírusokon talált magyar nyelvű feljegyzésekből kiderül. azaz átmeneti állapotnak. festett ábrázo­ lásban. 719. pofája olyan hatalmas. szőrös női testtel.támadja*. aminek helyes átírása »Lába rút« (képe rút lábával 119m. nemcsak Egyiptomban. Elképzelték rút lábakkal is és bizonyára erre utal megjelö­ lése: LABARTU. fémből. HAL. egy másik »a hajamat ette« és így tovább (23m. római 138). mennyországba vagy a pokolba. Az álomra utal a sírban talált sok olyan festett jelenet. III. Ugyanezen összefüggés miatt ábrá­ zoltak a sírkamrákban halakat mert a Hal összecsengett a Hál szóval. hely (143m. mert a halászik H nélküli alakja összecseng az Aluszik hangzásával. rémítgették a nőket és velük szexuálisan visszaéltek (23m. I. Feje kutyafej volt. 1. 3). 129hl III. akit »állatnak«: ALLATU nevezték (lOm. mi történt a jó magyar testével. Ha a hal jelét nem ideografikusan. A mezopotámiai ősmagyarok képzeletében is pokollá vált a büntető. hogy a test. 32). fonetikusan »Hóttest.« Mivel a halált csak alvásnak vélték. Ez bizonyára azért van. Voltak ott olyan alsóbbrendű isteni tevők is. hanem hangértékben olvassuk: H-A-T-Te-ST. 219. továbbra is élt (91m. Mezopotámiában és . vigyorgó oroszlánpofával és ragadozómadár karmaival képzeltek el” (129m. római 59). Az elhunyt sírban fekvő testéről is úgy emlékeztek meg. Sírba helyezett madarakat. A nagybetűkkel közölt szót a szerző eredeti szumer nyelven írja. mert nem tudja angolra fordítani. ill a köv. hiszen a hal egyiptomi és és mezopotámiai neve egyformán KHAL. római 116). III. Ott azonban egy nő töltötte be a főszekírozó szerepet.). csontból kifaragva vagy akár rajzolt. 169 sk).beteg’ írására azonban általában a szok­ ványos hieroglifákat használták. A magyar nyelvvel való magyarázat kézenfekvő. A . azaz magyarokat már a régibb kőkor vége felé is találtak s azok attól kezdve szakadatlanul előfordulnak. mint például ebben a kifejezésben HAL-A-TU Te-STE: »Halott teste* (jelei 23m. 220 sk). Amíg a lélek elszállt megérdemelt örök lakóhelyére. 29). 69 No.

hogy a vörös szó régies írással és bizo­ nyára kiejtéssel is (UARUS) összecsengett az Úrős szóval. A Halottak Könyvében több ilyen létrát ábrázolnak a papok (23m. lába újra összeáll emberalakká. illetve istenné lett magyarokat értettek (v. amelynek tartalma a jelen fejezet ismeretében válik igazán érthetővé. nyaka. hogy időnként bejusson hozzá a napfény. eljön majd az idő. A létra az összecsengés alapján LET-RA: >Lát Ra«. Mivel a betegség csak átmeneti állapot. Ha a halál csak átmeneti állapot és utána valamikor bekövetkezik a feltámadás. hiszen idéztük a IV. amelynek hieroglifikus hangértéke a T’ETnek irt »gyógy* szó. A halott úgylátszik irtózott a földalatti sötétségtől.Szíriában is. leírása római 152). ténylegesen vagy jelképesen).ö. 296. vagy iegalábbis egy papírust. a szimbólum azonos a valósággal: tettek egy létrát a halott sírjába. italokkal). háta. római 73. munkaeszközeit. A felgyógyulást. akkor az életben lévő rokonok kötelessége gondoskodni arról. feltételezték. távol kelett tőle tartani az ártó földalatti férgeket (imádkozással. ahol az általunk elolvasott szavakkal tudjuk a helyzetet ecsetelni. hogy süt reá a nap. Ez a szokás is megfigyelhető már a régibb kőkorban és magyarázata talán az. Ezt a problémát szellemesen megoldották azon a gondolati vágányon. bútorait. hogy néha-néha láthassa a napfényt (erről alább) és főleg vigyázni arra. amire jó nagy létrát festettek. lehetővé kellett neki tenni. hús. Az ilyen levelek állandó témája az ennivaló sürgetése. azaz magyarrá válást jelképezték azzal. azaz feltámadást. ami alatt elsősorban isteneket. varázsigékkel. I39m. kőházba helyezéssel). Ugyancsak istenné. válla. Osiris bizonyos test­ részének rajzával jelezték. amidőn a beteg meggyógyul és a holttest szétporladt darabjai. Gondoskodni kellett továbbá rend­ szeres táplálásáról (sírra helyezett ételekkel. fegyvereit. Kenyér. A feltámadásban vetett hit jelképéül a sírba tett holttest mellére mindig gyógyoszlop figurát helyeztek (23m. Mindenek­ előtt óvni kellett testét az enyészettől (bebalzsamozás). zöldíozelék és sör a leginkább kívánt ételek. mert — így szól az üzenet — aB-aB-oT JU eTES-S-SAT-ek (23m. Részletes leírás helyett csak egy-két mozzanatot hangsúlyozunk. megnyugtatta a beteget. dinasztia papkirálynak idevágó levelét. hogy senki ne zavarja és békében nyugodhassék (őrségállítás). szolgáit. amely oxidálódva beszivárgott a csontokba s azok­ nak vörös színezetet adott. hogy a beteg a gyógyulásáig eltelő időt minél kényelmesebben tölthesse el. hogy a sírba helyezett holttestre olyan port hintettek. vele kellett adni kedvenc tárgyait (ékszereit. ezért gondoskodni kellett arról. állatait. római 126): »A bábot jól ettessé- . hogy sírjából a halott levelezgetni és üzengetni is képes volt. miként összeállt Osiris szét­ vagdalt teste is. hogy a szó egyenlő a tettel. római 185). szóval az őshaza egész területén. Azt már tudjuk. aszerint kinek mi volt foglalkozása. 97).

e. legalábbis ahogyan az élők elképzelték. írására leggyakrabban a mellén bóbitát viselő ismeretlen madár szolgált.tek!« Egy másik beteg külön meghagyja. T E M E T K E Z É S I H E L Y E K R Ő L Piramis volt az egyiptomi királyok ünnepélyes temetkezési helye. h o lt­ ele­ g ia i" temetési elSadását szartartást szerencsére más szerkeszt. római 146). akkori nyelven matatokra. Sokat foglal* kozták a szakértők azzal. római 115). mellette jobbról és balról S-et jelentő kis karika. amelynek hieroglifikus hangértéke BAK.62 A. A legelsőt a III. külön beszél a halott BA |egyzést. A JO Ko-Ma-JA-NaK IR (23m. a komisz bábszúra. 19): »Tetessen aztá’ kis sörhabot a mén!. 272). dinasztia Az Ósúr (ZOSER) királya emeltette a Delta alatt. Az elemek egybekapcsolva a BE-EG-ESSEK: *Békesség« szót írják (25m. „egyipto ló­ amely Ellenkezőleg. amely szétmarja a hullát. akarat. akinek bizonyultak. 19): »Adnak a homokon kívül tetüt. ami egy befejező magánhangzó jele. római 201): »Bánat gyötör. amelyek nyugalmát zavar­ ják. utána kis merőleges vonalat szoktak húzni. többesszámban ESSEK. vajon a piramis szó egyiptomi nyelv szava-e S2) A x ■ merész egyiptológia Sir W allis túlnyomórészben test. Ugyanezt a kívánságot egy bika ábrázolásával is ki lehetett fejezni. 91 No. Ez a kére­ lem száz meg száz esetben előfordul. nagy Budge. sem értette Bonyolult meg á< nem is tapasztaltuk. a sok kincsvadászra. Ezért a halott mindig azért imádkozik. az kétségtelenül a nyugalom és békesség volt. római 115). de lég. hogy Te-Te-Se-N ASZ-Tá Ki-g S-UR-AB-OT ÁMEN (58m. melynek serkéit »SEQUET« csak a napsugár dárdája képes megölni (23m. a Memfisszel szembenlévő Szakkarában Kr. testét rongálják.« Sok a panasza. tudósai. Amikor a beteg ideges. találtunk egy m«g* meikre szétvagdoisa Budge nevének említése nélkül ez a gondolatkör „távolról sem világos" (54m. stb. ES rajzolva és eleje lobogó ÉG lángot BE edényben s a kompozíció ezt irta: ^Békességben* (23m. leggyakrabban A vagy E. Nyilván gondoltak a sírokat fosztogató tolvajokra. BAK. inkább nyugtalanítja a bábba (múmia) behatoló *bábszú«: A Ba-aB-SZU. de nyilván 6reá célozva megmondja. hogy bárki Is átvette volna megállapításait. s e kettő együtt helyesen hangzósítva: *béke« (23m. gúnyolódik: A-N-N-aK AHA-Ma-K-O-N KI-O-U^ Te-Te-T. szavakat köztük meglátásai a fé lreé rti. A »béke« szót sokféle módon találjuk hieroglifákkal megörökítve. Ami után a halott mégis a legjobban vágyott. a tetvekre és egyéb borzalmas lehetőségekre. annak szakállat OS. gondoltak a sokféle gilisztára és féregre. hogy meg legyen a BA-KU-je (23m. táléi ki. Egy másik gyakori írásmódja a BA vagy BE jelentésű edénybe rajzolt lobogó láng ÉG. 2686 táján. hamisnak béke. hogy Indokolható úgyhogy olvasatokat valósággal egy és semmiképpen sem szavakat második. Te-Me-N-T TEME-KESE (58m. 39). de nyilván nem elég ennivalót. A jó komájának ír. 34)- . Ismét máskor így sóhajtozik: Pa-N-UT SAT-UR. tömjént tömegesen*. és KA dolgairól. meg egyéb ugyan.

e két legjellemzőbb sajátsága miatt arra gon­ doltunk. hogy a piramis szó voltaképpen . Egyébként is szinte a lehetetlenséggel határos. Ezekre a körülményekre való tekintettel mi a .piramis’ eredetét a . Ugyanígy 129m. e. Emeletei egymás fölött egyre kisebb és kisebb alapú négyszögön emelkedtek. pyramis mi azt nem hisszük e l. 231. regard had logical connexion w ith the Egyptian (54m. még a mezopotámiai naptemplomhoz hason­ lított. aszerint milyen vonat­ kozásban gondoltak rá. permi népnek nevezték. 20). Mintegy száz esztendővel utóbb. hogy egy-egy dolognak vagy személynek több nevet is adtak. De hogyan Is kölcsönöz­ ez hették volna ezt a szót a perm i m agyarok. a szemükben legjobban feltűnő sajátságainak megfelelően. az építmény alakja mGgváltozott. évezre­ dekben elvált magyar népágak külön-külön őrzik ma is szótárukban. Megfigyelhettük. így alkották meg az Égiek. 231). a dolgokat feltűnő sajátságaikról vagy rendeltetésükről keresz­ telték el. ma már kihalt magyar eredetű népet lakó­ helyéről peremi. bút változatának átvétele" (188m . Ió7). Nagyurak. méghozzá egy mértankönyvben.és ha igen. Fentiek. hogy a piramisnak is több nevet adtak. Hiába azonban in ez az Ijesztően pontosnak feltűnő meghatározás. aminek következtében minden szinten egy körbefutó perem keletkezett. Ez volt az elsó piramis. Ha már most ismerjük a régiek szóalkotási módját. hogy a Nílus völgy magyar népe. Mivel a rejtélyt nem tudták meg­ oldani. amely valósággal tobzódott nevek adásában. amit már annak idején is a világ hét csodája között emlegettek. II. a napisten Útúr. azzal a hozzáadott magyarázattal „az ami felfelé megy” (54m. Mivel a legrégibb piramisnak ilyen peremes kiképzése volt és az épü­ let meredeken emelkedett. hanem háromszög alakú hatalmas oldal­ lapok képzésével. azon­ felül a görögök a piramissal csak kétezer évvel felépítése után ismerked­ tek meg.peremes’ szóra vezetjük vissza. szóból való eredeztetés. akik szó osztrék-bajor az osztrákbajorok létrejötte el&tt már elpusztultak? . a szót átutalták a görög nyelv szótárába. Ezért: often it seems a satisfactory Egypbeen better M a purely Greek w o rd fo which sought. de többé nem peremesen. óriások nevét. mi tulajdonképpeni értelme. ahol a Baltitenger peremvidékén lakó. előre várhatjuk.34 Ezt a peremes piramist az egyiptomi magyarok két egymásnak 83) Piramis: fó r which fian derivation has vsin. ezután is négyszögletes alapon emelték ugyan. „az ami a szobákat beköti” (oszlop). mert ha ez a perem ázó no etym olanguage már az Őshazában m egvolt és a Kr. hogy amidőn Nílus völgyében élő őseink neveket alkottak. ne maga talált volna nevet olyan eredeti alkotásának megjelölésére. Amikor a piramis az egyip­ tomi színen először megjelent. Azt is tudjuk. Székúr nevét és így mondották „az ami a körmöt eszi” (féreg).peremes’. Ugyanez a perem szó a finnugor nyelvekben is megvan.63 E nagylelkűség nem indokolt. Az egyiptomi nyelvben az újabb kutatók a PEREMUS szót meg is találták. akkor nem állhat helyt az évezredekkel később kialakult „osztrák-bajor" (?) ®*) A finnugor nyelvészek persze a perem Uól is kölcsönszónak tekintik lenne „a középfelném et Braem a magyarban. hiszen a szó etimológiáját a görögben sem találták meg.

E szerint a csúcsos piramis teljes neve: >Meredek csoda. A három­ szög talapzat nélkül csak egy hegyesszög s ennek hieroglifikus jelentése az S (TS.háttal fordított lépcsővel és eléje írt M és R hieroglifikus jellel írták. Az építmény ugyanis távo­ labbról nézve azt a benyomást keltette. mintha valami hatalmas ülő alkalmatosság volna. amelyek emberalakok. de annyit már tudnak. A lépcső fokai valóban az egyiptomi T jelekből összerakott figurának tűnnek fel. Ha a szóban­ forgó két mássalhangzót szótagosan olvassuk: Me-Re. meredek. amihez azonban még egy negyedik jelet is illesz­ tettek: a csúcsos piramis egyik háromszögét talapzatával együtt. akkor a lépcső aligha jelenthet mást. hogy ezek tulajdonképpen felnagyított hie­ roglifikus jelek és a halott életére vonatkozó feljegyzéseket tartalmaznak (58m. Az arabok ma is ezt a fogalmat alkalmazzák rá és a maguk nyelvén padnak. Az a szokás. járművek és mértani figurák sokaságát ábrázolják. Az egyiptomi királyok temetkezőhelyét a „peremes” és „meredek” neveken kívül más megjelölésekkel is illették. 719). 120). többesben „Ték”. nagyúr széke. 41. A csúcsos piramis nevének írása az említett meredek szó három hie­ roglifikus jelével történt. Mi megkíséreltük. dinasztia idejéből eredő irat erre nézve tudatja velünk. így az írásjelek elemzéséből megkaptuk Me-Re-T. 5). Többek között találtak ott falakra rajzolt színes képeket. hogy az »Istentől eredt magyar népek kazamattáikban képbetűket vakargatnak. Az egyik I.*88 Szakemberek ilyen feliratokat még nem olvastak el. E három írásjelet a tudósok eddig még nem tudták hangzósítani s belőle ugyanezen épület második nevét kiolvasni. 91m. ezért csak így írták át ábécére „M(e)R”. az utána rajzolt lépcsőt pedig értelemmeghatározónak véve el­ hagyták. A piramisok belsejében a csodálatos dolgok hosszú sorát fedezték fel a régészek. nagyúr kertje és meredek csoda érthető magyarul. Ma már tudják. tehát több Té. Szokás a halott hónát beszentelni. 13. 37m. Ezért egész természetesen isten székének fogták fel s ennek megfelelően NETER SEKH: »Nagyúr székének* is nevezték (54m. a talapzaté pedig a TA (da) szótag. hogy a szóban­ forgó csoda — magyar csoda volt.* Ez meg is felel a más forrásból származó híreknek. 231—236). széknek mondják. Megítélésünk szerint a legszebb darabot . mint a szóból hiányzó TEK (dek) részleget. hogy a piramisok belső falait feliratokkal lássák el. mint a többi írásjel (58m. igen régi és az egy korúak maguk is említik. amelyek szerint a világ hét csodájának egyike éppen az egyiptomi piramis volt. hogy a falakon a halott alakja mindig nagyobb arányban szerepel. A kerítéssel körülvett egész piramiskomplexu­ mot a régiek a temető jelentésű NETER KHERT: *Nagyúr kert* kifeje­ zéssel illették (23m. ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük. 109 sk). Mivel a piramisnak mind az öt ismert neve: peremes. CS) hang. nem téve hozzá a MER részleghez (54m. hogy legalább egy ilyen feliratot elolvassunk. fegyverek.ek: »Meredek* szót.

« Be-SZET-ONi. IV. haladó Az sorrendben. Szövegünk a téblán a választóvonaltól balra zése: ESTAN-TU Ka.A/Ut.000 UR-Mé-NET 6. 86 fig . KURUL-HAZ UR-AT. jelről-jelre így: 1. A jobboldalon lévő három mezőt a középről kiindulva jobb felé haladva kell olvasni. amint az írásjelek fordulása mutatja. búsulást jelentő fát igenis tettek. hieroglifikus szellemben tehetetlenséget. Fönícia. A jelenség párhuzamba állítható azokkal a kő­ oszlopokkal. NEBek oazlop: Ho-NAT . ha előkelő s neves személy emlékét jelölte. mint a magyar kopjafában. Pe-Te-KERT JOSAG-AT (SOK) NATÚR NEPe Ke-SURKE. 3.T.A. Delta egyéb népét csodálta.S. 4. képet). 2. de a képeken úgy látjuk. annak tetemét barlangba vitték. KUR-Ja-M PEN-ET POTO-KAT. Ezt (a hitvest) temeti Honúr.AR KEP-BETwKET. 7. Az egyiptomi felfogás szerint a halott istenné lett és a lelógó. ültettek-e már akkor is szomorú fűzfát a sírhalom mellé. királyi ház urát. bizonyí­ tékául annak.ABA eső részleg. hogy a régi termékenységi hit szokásai a társadalom széles rétegeiben még sokáig megmaradtak. 27. vagy sziklába vájt üregben helyezték el. A régészek az oszlopot kippusz vagy cippus névvel említik. oszlopokat felülről lefelé jobbról kell balra olvasni. Itt a jelek két oszlopban szerepelnek. az elhúnyt férfi mivoltának jelképét kell látnunk. valami erősen lehajló ágú. a Nefertárinak olvasott királyné feliratát (ld. aki II.Arámi nyelven" a kippuszt. sz. amelyeket ménhíreknek neveznek és Szíria. 1.vettük vizsgálat alá.« Akinek nem futotta vagyonából. Nem tudjuk. kúriám fényét. Betekert (múmiába tett) jóságát sok nagyúr népe kesergi. A jelek hangzós átírása oszloponként. SZU-KESE halott 2. a középtől balra eső négy mezőt pedig bal felé haladva. Az írás hét mezőre tagolódik. Talán ebben is. Az ilyen oszlop merőlegesen állt.Sa. Fe*KERU-KET(nak). Etiópia területén nagy számban fordulnak elő. N E P H E S: >Neves€ szóval emlí­ tették (129m. A nagy dáma Nimród úrnő. mint Osiris oszlopa is. NEP-ET. A (NAGY) Ta-MA Ne-MR-ÚT URNE. népét. aránya és kidolgozása az elhúnyt rangja szerint változott. de életében valaki mégis volt. SU-TA-TA Na-ON T-UR-AN 1. EST-HON UT-U-RrAT. de nem egyiptomi születésű.000. Ramás király hitvese volt. hanem a Tigris vidékéről került a fáraók országába. ÉSZT Te-METi HONUR. Csodálta nagyon étkemet. Me-Kes-MER-Té Te-Te JOSAG-AT IST-EN HANA. atyaisten népét. 5. Megismertté tette jóságát Isten honnal. 20. oszlop betű- HERE-T TUT. 49. A bejáratot aztán elzárták és előtte oszlopot állítottak emlékére. . Mai helyesírásunkkal a szöveg a nagy dámáról ezt mondja: »Esthon úturát (értsd: napkirályát). táblánkat és 58m. szomorúan bólintó fák gallyaiból alakított hieroglifa éppen az ESTAN: M) A vonatkozó hieroglifák 59m. TE-TA EGYEB NEP-ET SAT-ATA. ATA EST-AN NEP-ET. hogy testét nagyúrkertben és kő­ szobában helyezzék örök nyugalomra. boltokat. Csodálta nagyon Túrán egymillió úrménét. SU-TA-TA Na-ON ET-KA-M-AT. 420 sk és jzt).

de javarészüket az egyesítést közvetlenül követő időkben foglalták írásba. 2 4 m. oRA PEL-IRa AT-A-T-A. hanem megőrizte az élettel való kapcsolatát. A szövegeken idővel a körülményeknek megfelelően mó­ dosítottak. mint már volt alkalmunk megmutatni. táblánkon megismételtük (ld. A vonatkozó hieroglifákat a 26. Roppant széles­ körű tudással rendelkezett. NYo-M-Ku-Ká-K. Hitvese is magyar volt. — A * a w hole. hiszen őt egy­ idejűleg MAKHERU UR: »Magyar úr« néven is emlegették. Nincs a világon még egy másik írásgyűjtemény vagy szent könyv.ö.5* Ez a név azonban magyar név. A NET-UR-AK Ti-T-A-RA Ki-Bá-NY-A-AHA-A-TA Fá-áM-E M i-S-oK A A & B e -T u -M A-SZTÁ . 72 No. 6 65 ás római 51. A gyűjtemény használatát Kr. Egyes szövegeit még a dinasztikus időket megelőző korban fo­ galmazták meg.Isten szó ideografikus írására szolgáló jel volt (v. mások aztán kőbe nyomkodják. amely ekkora időn keresztül mindig használatban lett volna. and Me-Ha-R-U thu f wa» believed to be o f divin origin. úgyhogy a könyv sohasem avult el. Kimagasló szellemi képességeit örökíti meg neve: Tu-Tu c's AT-uT-U. Kibányásztatja a követ. 71 No. BetCzéte (gy: ÍR. laté period (23m. tehát mintegy négyezer éven keresztül szakadatlanul. azt a piramisokban talált egyik szöveg kifejezetten is mondja. 125 az ES-Ta-N írását). the acribe o f the g o d t. A Tudó. NÉHÁNY SZÓ A H A L O T T A K KÖNYVÉRŐL Az egyiptomi ősmagyar világ tárgyalásakor lépten-nyomon hivatkoz­ tunk főforrásunkra. nevének írására a madártoll (MÁT) hieroglif áj át használták. A régiek emlékezete szerint a szövegeket először az istenek titkára foglalta írásba. e. amit a mai kézikönyvek THOT formában használnak. arra felírja fémmel a betűket egyéb adattal.*167 B7) Táblánk hieroglifái 24m . v le w eGY-eB was held do w n lo a római 50 sk. aki égi sugalmazásra végezte munkáját. pontosan megmondta kilétét: MAT-AR NU: »Magyar nő. imákat és varázsigéket találunk. 24.« Hogy ez a Tudó magyarul írt. the Book o f tha Dead w a i regarded a i the w o rk mán. sóhajo­ kat. amelyben istenekhez intézett himnuszokat. a Halottak Könyvére. amely az arccal (AR) kapcsolatban és az asszony (NU) alakjával kiegé­ szítve. T h ii -fe-T. 25m. . a gyűjteményt újabb darabokkal egészítették ki. jelentése Tudó. 2 nyO’ M ) 23 m. valamint rituális útmutatásokat és tömérdek történeti feljegyzést. Az illusztrációkkal is gazdagon ellátott könyv a Nílus völgyében élt ókori magyar nép hittanának és történetének foglalata. ő volt az egyiptomi tudományok és művészetek megalapítója. a 3—7 sorokat) s azok betűszerinti olvasata ez: »A nagy urak titkára magyarul ír. Magyarsága felől nincs kétségünk. római 12). sz. . Hieroglifikus írással készített szöveggyűjtemény ez. 25m. 3500-tól a keresztény időszámítás második századáig bezárólag igazolni tudják. o f the god THOT.

mennyire érthető a szövegek nyelvezete a mai magyar ember számára is. 217—220). bármennyire csodálkoznak rajta e szó szláv eredetét valló finnugor nyelvészek.« Ez az út hosszú út volt. A tudós Hun felesége az írásokban T-U-TU-Né: »Tudóné« néven szerepel. akik megfejtik a perirat tartalmát. Szokásban volt az is. Ilyen pél­ dául Ani első fejezetének a címe (24m. sokmindent megtudunk a régi magyarok temetkezési szokásairól. Nála olvassuk. milyen áhítattal emelték ki a sírból az ősmagyar királyt. veszedelmes tájakon haladt keresztül. hogy a testtől elválva. akik »csónakkal« szállították át őket a »patakon«. Periratok helyét elámi nagyúr kertésze titkolta s a tekercset sötét este úgy csavarta szét. sz. megmos­ datták. Ani másolatai­ nak VI. hogy a temetőkertet akkoriban *Nagyúr kertjének* nevez­ ték. >Irániak ékirata. melynek hieroglifáit a 26.nóta’ bevezető része. A lélekről úgy tudták. A korunkra maradt egyik legteljesebb másolatot Thébában készí­ tették a XVIII. hogy segítségével a másvilágon szeplőtelen földi életét igazolhassa és isten kormányzótársa. 1400 táján. fehér ruhába csavarták testét. NU-Ta-aT AZ-oK SIR-AST-EGI. aki mint Amén isten éne­ kese maga is egyházi szolgálatban állott (24m. nótát* dúdoltak és kezébe adták »periratát* is. 231). sor) így találjuk: ER-A-Ni-AK éK-I-RA-Ta. felesége hathatós közreműködésével. SIRrSO Be-T-UI . beleértve a patak szót is. ezért a »lelkeket Mahar* (magyar) kalauzok vezették. odavitték a »halott testét* és neki »temetésekor* búcsúztatóul »altató dalt. oda »rózsát ültettek* és a halottnak >ételeket* és •ru­ hákat* vittek. körülbelül Kr. (3. ezt a bejegyzést tartalmazza: 1. igen félve a szörnyetegektől.): EL-A-Mi IR-Ó-K KET-E PER-IR-AT-JA MA-H-AR SUR-AR-A: *Elámi írók két peri­ rata magyar sírjára..* E . a szemúr éneke így szól. 221. Nótát azok szerezték. Honi* királyi titkár és kincstartó készítette (24m. 331 chapter I. különösen a »csörgő kígyótól. stb. tüzetesebb elemzés nélkül is megállapít­ hatjuk azok magyar voltát és nem győzünk eléggé csodálkozni.) Hírre jönnek írástudók. E szöveg fontosságára a jövendő magyar őstörténészek figyelmét nyomatékosan felhívjuk. kettétörtek. hogy a sírhoz a halott •emlék­ napján* kimentek. Ani. 224 a 4. •magyar* lehessen. elindult a maga külön útján mint »utas« hogy eljusson isten »székéhez. Ezt a másolatot ANI: *Huni. »Elámi írók két perirata magyar írással.* Az idézőjelben közölt szavakat hiteles magyar alakjukban találtuk a szent szövegekben.* Ugyanezt a címet egy másik másolaton (24m. e. E második intellektuális magyar házaspár hátrahagyott munkáját bön­ gészve.. Utasítások és titkos (2. fejezete ezt a címet viseli: ER-A-Ni IR-A-T.« A szöveg további részei le­ írják. dinasztia idejében. 355 sk). Ani másolatait nézegetve. táblánkon alul négy sorban adjuk (eredetije: 24m.A magyarul író Tudó szövegeit utóbb újra meg újra lemásolták és minden jelentősebb vallási központban őrizték részbeni vagy teljes kó­ piáját.) szók.

Nagyurak! Mindek! Ének így szól: Magyar a neve. hanem lesz feltámadás. Ha az ember földi életében jó volt. hogy az embernek örök életű lelke van és hogy a test sem enyészik el végleg. 426 sk a C. Más szövegeket is kibetűztünk. melynek pattogó rövid mondatai tükrözik a haragot: *Iráni iratot ír Ani. 224 közepén). 367). (2) Mivel az emberek úgy érezték. ma Nagyúr kertészei temetik. az ókori tudományos fogalmaiknak megfelelően. a társadalom és állam tartóoszlopával megajándékozták. amelynek központi a la k j a k é n t azt a Jézust tiszteljük.« Miután az ősmagyarok hitvilágát kinyomoztuk. Tóth a tudós magyar ágyazik már estére* (hieroglifái 24m. akinek meg­ jelenési formái (személyei) sokfélék voltak. akik az emberi nemet ezzel a hallatlanul nagy lelki ténye­ zővel.2). a dicsőítő himnuszok. A szerző betűi aszottak. segítségét és támogatását kérjék. Erre szolgáltak az imádsá­ gok. (4) Az ősmagyar hitvilágban jelent meg elő­ ször az a tétel is. aki tanuló éveit éppen Egyiptomban. aki a világot teremtette. kacsát a tábor hetére. Altató búcsú elég lesz hát neked. A sorsa sírban Ra-kos mása. Tudassa Tudó sorsát a sír úrral. felszáll isten trónusához és ott földi életéről gyónás keretében beszámol. Kinyitni nem merem írásait. az isten tiszteletére épített szentházak és a szolgálatára felállított papi rend. éjszaka pecsenyéket sütök.l és C. A Szemúr írnoka utast hoz be. ha pedig rossz volt. (3) Vallották.Iráni irat. tehát ők azok. Magyar és Hun­ gár. melyek legfontosabbika a feje fölé illesztett kis karika.eSZU: . ki tossza a múmiát. alapelveit négy pontban összegezhetjük. éN S-EGI-ITT-eM: NETER. hogy az általuk megfogalmazott hittételeket az elsőtől az utolsóig átvette a kereszténység. Elment a macska. amikoris a halott poraiból emberi alakjában újra életre kel. Befejezzük egy gonosz számára készített szöveggel (24m. elnyerte méltó jutalmát: megkapta a magyar nevet és bebocsátást nyert a mennyek országába. az Úr jele volt. a Tudó bünteti. életbenmaradásuk érdekében szükségesnek tartották. ami vizsgálatunk során lépten-nyomon töme­ gesen elénk bukkant. Ellátták az istent ismertető jelvényekkel is. mindent tudott és mindenütt jelen volt. Az sem kerülheti el figyelmünket. hogy az ember testből és lélekből áll. aki mindent látott. íme azokból is néhány sor: •Altató nótát írok át neked. Búval kelek. Leggyakoribb neve Úr. csalhatatlan bizonyíték. (1) Ebben a hitvilágban jelenik meg először az emberiség istenfogalma és isten létének tana. már nem félnek az egerek. mert Estúr alszik.ASZ-SZAT-aK. a magyar né­ . hogy neki ud­ varoljanak. megkapta büntetését: ment a pokolba. hogy azonnali ítéletét megkapja.KERT. én segítem: Nagyúr kertésze* (hierogliféi: 24m. hogy a vallást az ősmagyar népek találták ki. Az a sok magyar szó. hogy a lélek a halál után elválik a testtől. íme altató nótát írok én a halálról. Alatta egy emberalakban elképzelt öröktől fogva létező lényt értettek. hogy sorsuk a mindenható istentől függ.

d raw in g and. surgery. hogy m ondották lelkűkben felébresszük a pharaoh the queen had |ust con- az egykorúak: Ra has ip o k en . medicina. Thoth gondolatot: mit kaptunk érte? A mi Tudónkat így has méltatják a nem-magyarok: tekinthetjük. A ez a legrégibb legmonumentálisabb ás Biblia m agyar nyelvnek em léke. m it adtunk mi ceived after unión w ith the Lord o f H eaveni. Endowed w ith com- plete knowiedge and wisdom . the ben e fit o f his — Thoth was the keeper and at H e carefully the same noted the fim # suc- cession o f the sovereigns. surveying. Úgy sz emberiségnek. minden lényegében a magyar szellem világraszóló alkotása.68 ®8) A magyar történettudományi tudósok feladata egyik az legfontosabb egyiptom i ttnulmányozása kell legyen. A Tudót tehát úgy Is . mint MATAR-IOSra: »Magyar jósra. Thoth invented all w ritte n w hom (57m. Külön emberiség vizsgálat elsó életét. tzáz egy-egy egyetem eink hogy a tudo­ his doctrines and of discoveries (57m . akire a szent utalást találunk. geom etry. az Tudónak meg Tudó m egérdem elne ne astronomy. above all. A izobrot szokásos ksmpuszán. w ith o u t which humanity w o uld have run the rlsk o f forgettln g tárgyává tudósának. 85). 82).* Az összefüggések szédítő látványt tárnak elénk: kiderül. music w ith w in d Instruments and strings. w r o t* the name o f the mány magyar nyelven indult el több m int 5000 future évvel ezelőtt? M ért ne hírdéssük. on the leaves o f the sacred tree at Heliopolis. magic. belőle az egész világ m erített. M iért a kell tennünk m agyar iratokban száz ábrázolásaiban hirdessük. w ritin g . m int a szellem tudom ányok • külö­ nösen a történettudom ány legfSbb védnökét.pék legszebb keleti országában töltötte és akire úgy emlékeztek. of the patron divlne of losing archives history. the árts and Sciences: arithm atic. hogy a kereszténység az ókori pogány magyar világ egye­ nes folytatása. soothsaying.

Az isteni vér tisztaságának megőrzése a királyi családban fontos fel­ adat volt. the queen (57 m. az istennők így szóltak: mitőlünk született1' (lm. hanem volt életének kezdete. szemben az égben lakó. nem látható „boldog istennel”. mint megbízójá­ nak. Valahányszor ugyanis egy fáraó fogantatott.60 A királyok és az egész dinasztia testében tehát isteni vér keringett s őket az isten fiainak. vérszerinti ivadékainak. édes gyermekeinek tekintették. De ez a kezdet mégsem volt azonos a közönséges emberek kezdetével. A királyok ennek tudatában voltak és hogy utódaik számára az isteni vérrel ■ •) W H at U the king o f U pper and Lower Egypt? He U a god by w h o te dea lin g t one ° ° ) Each tim e ih at • pharaoh w a i conct’’ vad. 1500 táján szerkesztett. úgy vélték. A z A mén fa lfo g á t (51 m. a földiek kormányzását pedig rábízta kiválasztottaira. minden birtok tulajdonosa. aki minden ember atyja és anyja. Kiderül ez a felfogás többek között abból a katekizmusból is. amelyet Rekmire vezér Kr. tha fa th e r and m other o f all m én. ha már a koronához való jognak és az uralkodásra való alkal­ masságnak az istenember fajtából való származás volt a feltétele. Ebben a munkában kérdés és felelet formájában össze vannak foglalva a legfontosabb teológiai tudni­ valók és köztük szerepel ez a kérdés: Kicsoda Egyiptom királya? A felelet így hangzott: „Ez a király isten. mert az égi isten beavatkozásával indult meg.Ra”. giában ugyanez 24m. w ith o u t an equal (59m . ami „az égből szállott alá”. az égiek örvendeztek. amelyen ő született. hogy ő az „élő isten”. de eléje gondolva és gyakran ki is írva. volt a 50). tehát lett az élet ura. hogy nem öröktől fogva létezett. szá­ zadban. miután befejezte a teremtés művét és eligazította a földi dolgokat. hogy isten. hogy „azon a napon. visszavonult égi birtokára. Istennek. lool^84 . 13. minden hatalom for­ rása. aki egyedülvaló. alona by etpouta hlm aalf. 165).”59 A földi isten (király) annyiban mégis különbözött az égi istentől. Az istenek így szóltak: mi nemzettük őt. Ramás királyról a Kr. az Ég Urával. e. e. akinek kegyeiből élünk. mint a földön isten örökébe lépett férfiút. őt is Úrnak. Ebben az érte­ lemben jegyezték fel a hosszú életű II. 144). A király így tulajdonképpen isten volt a földön. a királyokra. Ra wa» aaid to hava returnad to earth livaa. Nem is tartozott munkájáról másnak felelősséggel. páratlany lény. az „éló .A K I R Á L Y I I N T É Z M É N Y É S A K Ö Z IG A Z G A T A S Őshazájukban élő magyar elődeink úgy gondolták. 105). Magúrnak nevez­ ték. Az előzmények miatt a királyi intézményt isteni eredetűnek tartották. aki idelenn az isten ügykörét vette át. de neki is csak halála után. Honúrnak. hogy isten mindannyiszor visszatért a földre és a jövendő anyakirályné beámyékolását személyesen ő végezte el. Nagyúrnak. a királyt pedig úgy tekintették.

IV. hanem násza.SZEK. bikája volt egész nemzetének.®1 A királynő ezen is segített: hivatalos ténykedése alkalmával férfi ruhát öltött magára (129m. mert azok vérében közvetve isten vére folyt. Amén isten kivételesen az ő anyja ágyá­ hoz is lejött és a beárnyékolás művét személyesen végezte eL Tehát ő is isteni vérből eredt. amelyek csodálatos fogantatását és születését ábrá­ zolták. Ha az új király adott esetben mégsem egy királynétól származott. Amerre csak utazgatott kiterjedt birodalmában. hanem közönséges anyától. De más módot is megragadott égi származásának bizonyítá­ sára: trónnevéül az isten legrégibb nevét választotta. .való minél bensőségesebb kapcsolatot biztosítsák. . 65. Estországok ura. akit arra méltó­ nak talált. A-ME-N KNME MAT. hogy mozdulatával is bizonyítsa: ő az élő isten. Következésképpen az volt a hivatását jól betöltő. gyakran leánytestvérü­ ket vették feleségül. Udvari művészével olyan szobrot készíttetett magáról. Már Ménes királyt is AJONIOS: »A jó nász« néven emlegették és ugyancsak az volt UNAS király. hat. 343—346) és férfi képességeinek bizo­ nyítékául Karnakban 109 láb magas obelisrfcet állíttatott fel. aki elviszi a nőket férjeiktől. amidőn ő fogantatott. aki minél több gyermeket nemzett. ki nem t. ami egész Egyiptom leghatalmasabb ilynemű emléke (22m. amely őt ülő helyzetben ábrázolja.AR-AJCARA: To-La-T. akik felnőve büszkén írták nevük elé előkelő származásuk bűvös hieroglifáit: -Istentől eredt!* Hosszú életű dinasztiáknak egy-két nemzedék alatt valósággal népe keletkezett.eK URa. akinek nevét a hivatalos iratok nyilván­ tartották. joga van a koronához. hogy a szokástól eltérőleg. hogy a nyilvántartott királyfiakon és királykis­ asszonyokon kívül volt a királynak egy egész sereg más gyermeke ^is. •A m é n . Közfelfogás szerint a magas hivatali tisztségek betöltésére a királyi vérből származó egyének voltak a legalkalmasabbak. akinek 100 feleségétől 160 olyan gyermeke — 110 fiú és 50 leány — született.« írásjeleit közli 22m. Kr. Ramás. 1516—1481) esetében is. Másik ki­ sebbségi zavara az lehetett. Ilyen jó király volt például II. mert bárkit magához vehetett. Templomának falaira is olyan jeleneteket festetett. Ahol a király palotáját felépítette. mindent elkövetett. Ez történt Hatsepsitu asszonykirály (kb. így szolgáltatva döntő bizonyítékot Améntől való származására (24m. min­ denütt erősítgette trónját. hogy isteni származását bizonyítsa. ő ugyanis nemcsak házanépének volt atyja. e. amint almát ELMA tart karjával KAR. M agyarok ura. hogy „élvezi a szerelem örömeit és ő a nász. magát MAKERI királynőnek nevezve. személyében nem férfiú ült Egyiptom trónján és emiatt nem tudta a királyok atya szerepét betölteni. EL-MAKAR. 165). 119). Elhireszteltette magáról. Hozzá kell ehhez tennünk azt is. . előrelátó és bölcs uralkodó. hogy azon a sorsdöntő éjszakán. méné. az a hely néhány év múlva visszhangzott a gyermekek zsivajától. akiről feljegyezték. valahányszor 01) A királynő idejéből származó egyik fel'r»t ezt mondja: BT.UR.

nem­ vérségi mozzanat az öröklési jogban. akik csak tőlük voltak függő viszony­ ban és csak nékik voltak felelősek. mint a főpapok. Ezek az alkalmazottak voltak az élő isten vagyis a király másai. az isten munkása. Manistusuról és több más uralkodóról is feljegyezték. am ikor 6 fog an tato tt.83 A Nílus völgyében a vidéki közigazgatás szinte teljes egészében a helyi önkormányzati szervek kezében volt. A főemberek a maguk során tovább aprózták a királytól kapott hatalmat és annak egyes ügyköreit alkalmazottaikra bízták. Nimródról. királyi eredetű megbízásukat cí meikben gyakran kifejezésre juttatták. Akik az országban a királyon kívül magas tisztségeket viseltek.* M iu tán azonban királyi jo gkört uralkodásra zolására m egírták csak való gyakorolt. i> jog. **) Az európai m agyar társadalomban igen nagy szerepet játszott a vérségi csak a ho negyesíléi középkoron át. Az Álmos névben és Á rpád isteni származására vonatkozó hagyom ány­ előkelők és az egyizerG nép hol találna még egy királyt a szentkirályok váré­ tetést: az anya ágyékából királyok. hogy a közigazgatási kerületeket >nemnek« (NŐM) hívták s élükön »nemurak« (NOMARCH) álltak. melynek ők éppúgy nászai voltak. A nem »ágakra« (AG) oszlott s a házközösségek élén »házfő« (HASPU) állott. amit a királyi intézmény utólag jóváhagyólag tudomásul vett. rangos katonai parancsnokok. római 68). az életerős fiatal Gilgamesről megírták: „Nem hagy ő egyetlen szüzet sem az anyáknak. képei. Az őshazai magyar társadalom tehát vérségi jogra épült fel és hűbéri jellegű volt. anyja ágyához az égi közeledett halálakor idején. A dók ági vagyonnal m egmaradt. egyetlen lányt sem a katonáknak és egyetlen egy feleséget sem uruknak” (129m. mint a magyar őshaza egyéb országaiban is. E kifejezések egyik-másikát (NOMoi. az isten írnoka.02 A vérségi kötelék az ő család­ jukban is nagy szerepet játszott és ők is gyakran leánytestvérüket vették feleségül. Ez a közigazgatás az egyesített királyságot megelőző időkbe nyúlik vissza és vezetői sok esetben bizonyára még az ősi foglalás óta gyakorolták a hatalmat. *z kapcsolatban a legújabb időkig . mint a király az egész nemzeté. A z az egén rály isten lírv a és zokogva szaggatta m eg ruháit é i ker«te< azonnal hozzá m adár is alakjában. hogy a feladatra való alkalmasságot és a magas szolgálatot csa­ ládjukban örökletessé tehessék. NOMARCH) Herodotos is pád *2 ) A dunai m agyar törzseket egyesítő Á r­ ban az apja. hogy nagy „vadászok” voltak. főszobrász és hasonlók. születendők. »ÉJ6 M ása. A maguk kiskirályi trónját igyekeztek is minél jobban megerősíteni. isteni megbízatást emlegetve. az udvartartás és közigazgatás fejei. saját nemüket.csak úgy tetszik neki” (23m. sát úgylátszik m ert neve A lM U S : Á r p id m ár krónikák királyhelyettes volt. hogy a iga­ a sorsdöntő éjsza­ kell uralkodói jognak őshazai megfogalmazá­ látnunk. A mezopotámiai Uruk város királyáról. tevői. A teszik a m egfelelő krónikaírók következ­ ból. 125). ezért alkalmasságának róla. törzsüket szaporítva. összeíoglalólag az isten rokonsága (25m. III. mint ahogyan ezt a király is tette. a főímok. 58). A közigazgatás vérségi alapú felépítésére jellemző. dicső uralko­ lesznek az hanem utolsó Á rpád-dinaiztiabeli ki­ kán. A kormányzó réteg volt az *úri fajta* (RA PAITU) s az egész megszervezett társadalmat »nemzetnek* (NEMSET) hívták.

137). A trónnevek tehát értelemmel bírnak.« Viselője méda hercegnő volt. Szem­ úr. Szemúr nevével képzett trónnevek egyik leghíresebbike SEM-IRA-MIS: »Szemúrmás. azaz saját magára követelve meg (129m. amit a XII. nem­ zeti felelősségének tudatában minden tőle telhetőt megtett. mindegyikük egy-egy rövid mondat.Ramás*. amiket a magyarul nem értő tudósok átírásában is könnyű felismerni. Tudónak-a-méne. Az isten Ur. Az alábbiakban idézünk néhány trónnevet abban a formában. ez a formula: „Eiküizöm az élő .feljegyezte. Szerintünk azonban a középső írásjel csak MA rész­ legében veendő.KARTA: •Szemúrmás kertje* építtette. többek között a vezetőemberek hűséges­ küjét az „élő istenre”. Lehet a középső összerótt írásjelet MES hangcsoportnak tekinteni. hogy a hetita forrásokban a szóbanforgó király nevet következetesen »Ramás« alakban találjuk.64 A K IR Á L Y O K T R Ó N N E V E I É S U R A L K O D Ó I C Í M E I Az egyiptomi királyok trónneveiket akként választották meg. . Színe. A nevet író három hieroglifát így oldják fel a tudósok: RA-MES-ES. a többire más alkalommal térünk ki. miután a törzsből vagy nemből országos síkra emelkedett. Ezt a kertet C4) Újabb európai magyar párhuzam: a izéhelyek eiküizövegében egészen a legújabb idő- kig szerepelt istenre. Tudó-méne. Árnyéka. Magar. 101). A vidéki közigazgatási szervezet vezetői igyekeztek magukat a királyi ellenőrzés alól kivonni és maguknak minél szélesebb körű önkormányzatot biztosítani. Alátámasztja nézetünket az a tény is. mint Ra-mása. II. mint mi mondjuk. hogy a törzsek hatalmát korlátok közé szorítsa. Ra nevének a Mása elemmel való összekapcsolására az egyik legjellemzőbb példa a híres Ramses név. de a nevek jelentését természetesen nem ké­ pesek felfogni (51m. úgyhogy az írásjelek pontosabb olvasása Ra-Má-Sa vagy méginkább UR-MÁ-Sa. Ra-képe. amint a kézikönyvekben találjuk és szükség esetén a helyes olvasást mai helyes­ írásunkkal megismételjük. amihez hozzáfűzték a helyettességet kifejező szavak egyikét: Képe. de a helyes hangzósítás ebben az esetben is RA-MAS-SA volna. Ra-méne. hogy abban az isteni megbízatás kifejezésre jusson. Napúr. hogy a kert fáinak árnyékában enyhülést találjon a számára tűrhetetlen mezopotámiai hőség idején. mert ugyanez a trónnév ott is használatos volt és ábécésen így írják át: RI-MUS: . dinasztia számos királya viselt. Mén. Tudó-képe. A király viszont. A nevet Mezopotámiában is úgy olvasták. Ez utóbbi mozzanatot az egyiptológusok is tudják. SAM-IRA-MO. Magar-színe és hasonlók. Tudó-mása. RI-MS-IN: «Ramás hon« és NA-RA-MS-IN: »Nagyúrmás hon.€ A napisten Szem. így keletkeztek az ilyen összetett trónnevek. Mása. a napisten (NABU) buzgó híve. Tudó. aki a híres függőkertet. Ezért a trónnév rendszerint az isten valamelyik nevét foglalta magában: Úr.

MEN-ES: . DIDU-ME: . SEM-ER-KET: . a már idézett MYKER-IN-US: . US-UR-MARI: . illetve Napúr Méné.Szemes Élő Hóna* (Élő Szemes Hóna). US-EREK-ERI: .Szemhonok ura*.Tudónak a Méné*. A méhnek nézett rovar királlyal kapcsolatban nem lehet a dolgozó . 94m.méh’.ő sú r Kép*. ESTAN: . utána illesztve a T jellel írt szótagot. a hetitáknál HONT-IL-IS: . A sokat vitatott szöveg olvasása tehát: ESTAN-Tu HERE-T: . Ezt egy sás vagy szomorú fűzfa gallyának rajza írja. hogy volt egy sereg trónnév az isten Magúr nevével. Istentől eredt Ménes”.Istentől eredt. Ezt az írásjelet azonban a helyesen beiktatott magánhangzókkal. ami alatt szintén T hieroglif a áll.A Mén*. VI. SAMS-US-AT-ANA: •Szemes ő s Otthona*.ő sú r Már. MÉN-NEF-ER: .Mén Képúra*. MATKAR-ARA: . ami később EN-SI: . A Ramás királyok hosszabb mondatból álló trónneveik egyike arra szokott utalni. SAM-ABU: . 169 sk. azaz a napisten papja.Szín Magyar*. Mezopotámiában az első telepesek veze­ tői OANN-ES: . Mit jelent a sás? A szakemberek szerint jelenti a Su szótagot. hanem csakis a .Magyar Honős*.Szemhab*. SAMSU-IL-UNA: . ami felől az egyiptomi szak­ emberek csak találgatásban vannak (57m. aki valóban tudós volt. US-ER-KAF: . THUT-MES: . helyesen bizonyára így: Ma­ gyar Színe. 71 No.* A kifejezés logikusan illeszkedik a királyok származásáról vallott felfogásba s ilyen trónneveket eredményez: „Istentől eredt Ramás. A királyi isteni származására utaló trónnevét két királyi címe szokta követni. Mezopotá­ miában pedig SIN-MAGIR: .Magyar Úr*. MYKER-IN-US: .A Mén-Nem Hét. mint már láttuk.Hon Élő őse*. s folytatja egy méh­ családba tartozó rovar.here’. ami alatt T jelet látunk. amikoris istenként tisztelték őket.Az ősúr*. MEN-KHEP-ERE: . 87m.Ősurak Ura*. A-THOT-IS: »A Tudós*. 107).Mén Napúr*. Egyébként Egyiptomban minden király.Tudó Mása*. 93). A-MEN-NEM-HET: . mert egy orvostudományi (anatómiai) munkát hagyott hátra.Magyar Honos* és MAKERI: . A-MEN-OTHES: .Magyar* királyokon kívül: MAKH-R-URI: . A Tudó és Mén istennevekkel ilyen trónneveket alkottak: THUT-MOS-ES: . A-MEN: . I. A király trónnevének szerves része az azt gyakran megelőző és félig ideogrammal félig hieroglifákkal írt kifejezés. Isten­ től eredt Szemúrmás. TUTENKH-A-MEN: .Szemúr II* (vagyis második). a másik az uralma alatt álló né­ . 44.* Ős szavunkkal képzett trónnevek ilyenek: Z-OS-ER: . vagy a SuTaN szót (25m.* Külön említjük.Honős* alak­ ban átírva minden városállam királyának trónneve lett.Isten* alakban kell olvasni.Honős* nevet viseltek. 24). amit követ ismét egy T.is a világ hét csodája között emlegették és a királynő nevéhez sok legenda fűződik (120m. 129m. Mezőpotámiában: SAMAS-NATS-IR: »Szemes Nagyúr*.Ménős*.Magyar úr«.A Mén Utasa*. Szemúrral kapcsolatos egyéb trónnevek ilyenek: Egyiptomban SM-ENKH-ARA: .Tudó Mása*. Az egyik a király országát jelzi.Tudó Mása*. legkésőbb halála után megkapta a Magyar nevet. 456. hogy ók már életükben istenné lettek.

Mi elem ekre. az . Kara. Királ.napkirály’. vallási és technikai kifejezéseket tőlük kultúnzavunkat Is a szlévból vették kölcsön. Honogúr. névvel (rni. akik e fontos a politikai. NAPK-KHUR-ARIA. A formát a szakirodalomban kartus néven nevezik. Utóbbi igen kedvelt cím volt s egyidőben rendszeresen alkalmazták. Ta) az Úr kíséretében szokták megadni. Setét Hon Ura. NAP-KHURIA. Megara. Mén Hon Ura. 91 sk. Ebben a Q alakú URA keretben helyezték el a név és cím hieroglifáit. Matara.w 85) A király való jegyzetet KA RA ÉLŐ. megszólítása . hogy a legegyszerűbbekkel kezdjük. Az ország nevét a területet jelentő valamelyik ősi szóval (Hon. M indjárt hozzá is fűzik a kommentárt: fogalm ak íme a bizonyíték. A kapcsolatban szónak helyén­ összetévő elemei: a mai m agyar nyelvben Is hasz­ az etim ológia lágos. elképzelni: Tehát az első az Őshazából a évezredekben beérkeztek a jóval később. így keletkeztek az ilyen címek: Esthon Ura. 40m. NEP-ERIK-KA-RA.ura’ részleget rendszerint egy ovális keret írja. Nap Kő Ura (Nap Ki Ra). 38). Hungár. utánuk II. kötetünket) és betelepülő szláv népek • finnugor nyelvészek vélem ényét. „Az én Nap testvérem” megszólítást használta (87m. például ilyen ábécés átírásokban: NAP-KHUR-UR-IYA. Honok Ura. 102). Mat-Ura. NEB-KA-RA. Ta-Ura. E fontos címet a kézi­ könyvekben eléggé eltorzítva találjuk. Éppen e tény tehát egészen m iatt helytelenítenünk vi­ kell az ellenkezője dolgot igaz. A cím további elemek hozzá­ adásával bővülhetett és közelebbről is meghatározhatta az uralmi területet. hogy szótagoa i mindezeket a szlávoktól tanulták el. országot. A hetita királyok szokványos címe szintén a napkirály volt.élő’ szóval Karai. Égi Ta Ura. hogy az Árpád vezérrel bejövő tés magyarok nélkülözték művelődési az államvezetés fogalm ait király és napkirály •lefordulása az Őshaza kifejezések területén. Kerál. Mát. ami az úr jelentésű karika széthúzásából keletkezett (38m. A napvallás győzelme után szokásba jött az országot . A új tömeges évezredekkel kiejtésre elején. Tutenkamén ko­ ronázásakor felvett napkirály címét így találjuk a kézikönyvekben: NAB-HURIA. nálatot szavak. hiányoztak dolog és számukra volt. úgyhogy a szövegekben így is szerepelnek: Honúr. ilyen for­ mákban: Hon-Ura. amelynek rövidebb végére egy kis vonalat húztak. kevésbé ezért az alkalmas. 120m. NEFER-KHEP-R-URE (51m. NUB-KE-URI.élő* szó hozzátételével . Bot Hon Ura. azt bizonyítja.naphonnak’ vagy . E cím elemei a használat folyamán egymáshoz csiszolódtak. vagy többesszámot vettek fel. • néphullám ok Kr. bi­ zonyos hangváltozáson mentek keresztül.péket mondja meg. m egfordítva m agyar kell Kárpátmedencébe már i (olv. tanítottuk De mivel a az éllamveze* meg őket szlávok • szét­ tartása hangképzés közben olyan. illetőleg a hozzá­ adott . Mi a kartust keretesnek mondhatjuk. Matar. eredeti különösen m agyar a szavak szavakból ki­ • izláv nyelvek kialakulása előtt. m ert az ő nyelvükben a vonatkozó kölcsönzött szónak minősítik. Kő-Ura. hagyták a magánhangzók egy részét és az eltanult hogy a finnugor tudósok megállapításának éppen szavakat csonkított alakban iktatták nyelvükbe.Napom\ Amikor neki az egyiptomi király írt. NIB-KHRU-URI. . A hetita SAMAL város uralkodója egyszerűen KARAL: Király volt (40m. Kő.napkőnek’ nevezni s ekkor a cím így alakult: Nap Hon Ura. • . Kuru. NEB-KHEP-R-URE. NUB-KA-URA. Ős Hon Ura. 81). Magara. Király. Sas Hon Ura és így tovább. Az . Két Ta Ura. 340. 44 sk. 175).

ak URA: »Eráni ősurak ura. (a 30. Égita ura. Mindenki ura.Az egyiptomi uralkodók második címe.Magyar népek ura. NÉP edényen állt (25m. 91 No. 1298-tól Kr. ebből lett a mai ország): Setéthon és Bothon ura. Két Ta ura.ek (Ura). Kisebb jelentőségű szövegekben. IR). II. Ra mása. vét. 43). vele való kapcsolatát címében kifejezésre juttat­ hatta. aki gyakran a 7. hogy az őshazában. .ek. mint mondottuk. mint szövegükből világosan megállapítható. Tovább is m ehetünk. Sokak ura. 68 No. alul) úgyhogy többes­ számot jelentettek: NEP. magánfeljegyzésekben. Két úrszék (trón. a nem alakban írják Nádornak. Királyból „k ra l" lett. Ebben az USR és eSUR ugyanazt a szót írja. Kr.ak.* Irán. 1232-ig. A felsorolt kifejezéseket áttekintve láthatjuk. Nagyúrból m agyar Kerálból.« Ha az uralkodó valamelyik magyar nyelvű népcsoporthoz magát kö­ zelebb állónak érezte. A cím tehát ez volt: MUT-AR NEP. ezüstösen csillogó hajáról S-ESOST-R-IS és S-EZUST-UIRI: *Az Ezüst Űrős« becenévvel illeték. aki hatvanöt évig uralkodott. Istentől eredt Magúr. tehát többesszámmal olvassuk: USUR. annak földi helyettesei. mint a Halottak Könyvével kapcsolatban is észlelhettük. Ezt a négy jelet követte a szokásos Ura kife­ jezés. végül megmondták az uralmuk alá tartozó népek nevét. ami N írásjelen (áN) áll. a szavak ott egyszerűen csak vannak. A teljes tituláré egy-két fontos változatát más vonatkozásban. a király uralma alatt élő népeket jelölte meg. azután megnevezték az uralmuk alatt álló országokat. amelyek mindegyike egy-egy NEB. a K&-Os-Úr elem ekből. szárnak Caesar és a ném et Kaiser szintén magyar tzavak. időkben uralkodott. A cím tehát ER-áN USUR. azok ctaládtalanul szerepelnek szótá­ rukban. . a V I. táblán „A”. t ez is használatos volt az őshazában. Ramás királyt például. e. e. Érán neve sokszor előfordul az egyiptomi iratokban. 11) írta. nemből eredt. magát »A Mén-Nem 7 urának* írta. 30) és az AR hangértékű kobra kígyó (25m. nyelvekben Csá* nincs etimo­ lógiájuk. nem a királyi kancellária alkotásai voltak. 1. nem -magyar Királynak. 3. Először megmondták. király úrszéke (országa). m ert a latin Kae- át *ar. Magyar népek ura. QAU-IS-ARU 130). vagy legalábbis a Nílus völgyében. az uralkodókat hivatalosan háromféle minőségükben szokták megjelelölni. hogy ők istentől származnak. A teljes ősmagyar királyi tituláréra négy példát idézünk. azután a szarvasfejjel írt ősú r (USR) következik. A leggyakrabban használt ilyen címet egy MŰT értelmű keselyű (25m. Szíria egyik királyának ne­ a magyar tudósok is (129m . aki m agyar „ nadvr". alkalom adtán adjuk. A délegyiptomi király. A Mén-nem hét ura. majd eS és UR s végül a kartus URA részlege. vagy külön­ leges célra szolgáló iratokban e megszokott címektől eltérő királymegje* löléseket is találunk. Ra méné. úgylátszik az észak-egyiptomiak — a honik vagy hunok — jelentős részlege onnan szár­ mazhatott. 65 No. A Mindentudó kép>e. Észak-Egyiptom egyik királya például a következő kartust hasz­ nálta: egy Úr karika (ER. 4. Amikor aztán a király koporsóját a tudósok feltárták és múmiáNáluk a éppen úgy m int a m agyar N ádorból. De ezek. 2.

18. hogy a magyarságnak és a magyar nyelvnek eredetét nem Szibériában kell keresni. mind a két Ta-ban úr. különlegesen megalkotott kendő volt.« Egy másik kartuson ezt olvassuk: »Ram ás király. ha egy kicsit többet olvastak volna és használták volna képességeiket? Akkor nem kellett volna arra várnunk. a »nemes kendő* (172m. Úr. egy alkalommal így említik hieroglifái (22m. E három égitest a már ismert szókincsbőü vett sza­ vakkal régiesen megnevezve. vagyis a szent koronát” (The L ord. dinasztia egyik királya nagyon hangsúlyozta.ját megvizsgálták.* Csodálatos dolog. Mi tudjuk. 111): *Nyákas úr. Ez utóbbiak bizonyos tárgyak voltak. URALKO DÓ I J E L V É N Y E K Az őshazai magyar királyok trónneveken és uralkodói címeken kívül rangjukat mutató jelvényeket is használtak.« A XI. 245 sk). mert ír. amelyeket nyelvészeink a forgalomban lévő ókori tör­ téneti kézikönyvekben legálább ötven esztendő óta láthattak. 52). amelyek nevei a szavak összecsengése alapján a legrégibb írás­ technikával juttatták kifejezésre kilétüket.69 Részletesebb adataink vannak az egyiptomi uralkodók felségjelvényeiről. hogy „Az Úr. hogy »kendőt« kell olvasni.. Tekintélyes számuk közül ez­ . egy nyerseségéről hírhedt királyról így emlékeznek meg a hieroglifák (22m. 114m. the holy crown. hanem a Régi Keleten. nem ember. A leírt név és a tudományos megállapítás között az összefüggés világos. Ezzel kapcsolatban az egyik szakmunkában azt olvassuk. hogy egész Egyiptomot uralja. feltette fejére a KINDUt..* Egyiptom utolsó nemzeti királya. Hol lenne már a magyar őstörténet kutatása.* Ismét másutt. upon his head. Hieroglifái (22m. hiszen az egyiptomi királyok fejdísze is kendő volt. Mezopotámiában a legrégibb uralkodói jelvények közé tartozott a nap. nem ébresz­ tette fel bennük a gyanút. akinek emlékét rengeteg felirat hirdeti. 22). Egy másik mezopotá­ miai uralkodói felségjelvény a fejen viselt. a feliratokon (22m. 11. hold és csillag. 101) szerint: »Egész Égitában király. hogy egy historikus nyelvésszé képezze ki magát. ami a király Úr nevével őt a „Napotthon Urának” írja. nagy aka­ ratú úr. set the KINDU. különösen a Nílus völgyében. a NAP-UD-AN kifejezést eredményezi. MER I-R: »E pap író úr.. hogy e tengernyi magyar értelmű királynév és ki­ rálycím ellenére. 109) úgy szerepel mint N-UAT-aKH-aT éNEK•LO Fa-Ra: »Nótákat éneklő főúr (fáraó). de ezt csak magyar ember veheti észre. V koponyája körül megpil­ 250. 127): eP-aP I-Ró UR. dinasztia írástudó papkirályát. a közel 100 évet élt uralkodó lantották ezüstösen csillogó ősz haját (129m.. A szerző a KINDU szót eredeti alakjában 'közli és korona értelmet tulajdonít neki. aki Memfiszban mágiával foglalkozott s aki a perzsáktól Pelusiumnál döntő vereséget szenvedett s azután Nubiába emig­ rált. A VI.

aminek Árpád családjára? — A z erdélyi m agyar székelyek hovatartozásukat.Ki­ rály c. s ez a toll a hajba illesztve az arc kerekségével (UR) viselőjét megint a MAT-AR: . nem tudni miért. ami félrevezető következtetésekre adhat alkalmat. egymással szembenézve. maga * lett a sorsa e kendős napkirálynak és milyen kö­ vezér rülm ények jelentését most már tudjuk: így fejezték ki nép1 között szállt át az ország vezetése is. a két madár többesszámban MA. hogy ez a magas tisztség a királyi tisztség volt s Á rpádékkal egy „kendős" király érkezett.k. ONOK (honok. De ismerik e madár hie­ roglifikus átírását is s így olvassák: KHERU (57m.úttal csak a legáltalánosabban használtakra térünk ki. valahogyan másodkiríly a hatalom elmozdított! tisztségéből. kendőt király is „napkirály" volt. Ezt a szárnyas napkorongot egyszerűbb vonalakkal is szok­ ták írni és nemcsak Egyiptomban volt királyi szimbólum. Ezzel a szóval a mi nyelvünkben a karvaly. amint a király feje fölött. gyakran egyszerre két példányban ábrá­ zolva. m int Hétországban.67 A madarat nemcsak álló helyzetben látjuk. KeraT. ne­ de de ríte tték ki. amint a latin Dux címet fór* dítani szokás.Magyar. . régiesen kuruaj madár neve azonosítható.Magyar* nép tagjának írta. a mássalhangzó* forrásokban alakban utalni. amely vele kapcsolatban igen gyakran szerepelt: sírokban. Az idegenek is utánozni^ utódok is szívesen tv be. hogy a 9. hold és a csillag szerepel. Most m egtudhatjuk. M i mai cím erében is a nap. Megkockáztathatjuk azt a feltevést.68 Eredetileg az egyiptomi deltában letelepedett magyar népcsoportnak is madár volt a szimbóluma. amit oda régi hagyományok alapján illesztettek zünk m adártollat kalapunk pántlikájába s ezentúl már okát is ismerjük. azaz a Á rpád. címerek tetején és egyszerű ábrázolásokon egyformán. A magyar tör­ ° 8) A z ténetnek egyik sokat vitatott problém ája.€ Madár helyett gyakran annak csak egy tollát hasz­ nálták szimbólumként. régies alakban . de ők nem tudják miért. mert a toll hieroglifikus értéke is MÁT volt. szótagos jelentésben olvasva. madár MA. hanem a leg­ több magyar alapítású országban. M i­ vel e király előtt napkorongot vittek szimbólum­ ként. falfestményekben. A délegyiptonj király legfontosabb ismertetőjele egy madár volt. hunik. A megállapítás több szempontból is fontos. századi honegyesítés donképpenl királyt. hunok): egy T alakú írásjel tetejére szerelt 0 M ) Ezzel európai 9. K-N-D-H hangzósltanak. Az egyiptológusok ezt a madarat. a latinos Horus és a görögös Hores névvel említik. ha* nem kiterjesztett szárnyakkal is. egyúttal az is kiderül. Úrartúban. de ez a letelepedés után háttérbe szorult és helyet adott olyan szimbólumoknak. Ilyen szimbólum volt az ÓNK. A ólhazai vonatkozásiak. tehát ók is „N apotthonnak" nevezték egykor bennünket. az UR koronggal együtt: .Kuruj. m adártollat viseltek fejdíszként. Élő tényleges birtokában a idején. (ALMUS: mása) fia. Értelme. amelyek a lakóterület Hon (HUN) szavát sugalmazták az Úrral kapcsolatban. közrefogják az Űr korongot. beérkező viselőjét lejegyzett am it jelentését nem Kende iim é t érd em ei Hagyományaira m agyar arab csoportnál az országukat. tehát vitathatatlanul Á rpád ő is is CURUU király vcK nem pedig „v ezé r". hogy az európai Ezek ®7) Hivatali Kurul madárral a mozzanatok minőségét jelezte. hogy mi Árpáddal bejött magyarok. a tulaj* kendőst. kapcsolatban M agyarország század végén legfőbb tisztség írásjelekkel vezték. 66) s ennek az angolos fonetikával adott névnek magyar helyesírás szerinti átírása pontosan . Asszí­ riában és a Sasanidák perzsa birodalmában is.

jelezve. Az északi király koronája vörös színű volt és URERET meg TASAR.« Az egyiptológusok a cifrázás nélküli botnak >égi« (HEQ) jelentést tulajdonítanak. Amikor tttán a hun és magyar elem már kellően egybeforrt és a régi különállás *9) Újabb európai kapcsolat: A ttila az Itte n "Ottóra" volt é t egyúttal az Est ura cím et v lie lte . Az ostor viszont az összecsengés alapján ezt írja: »Est ura. Hunok Ura. Hungarok. hogy 5 a »Honok Ura«. 83 No. A két felségjelvény egybeolvadására. Ezt a jelvényt az uralkodó kinyújtott karjával AKARA szokta tartani és így írta. íz N viszont UN (Hun) alakban hangzósítva népi mivoltára utalt.* Amikor Egyiptom­ ban a magyar-hun testvériség kialakult és a két népnek közös királya lett. együtt: »A Mindentudónak Égi Társa. a rajta lévő . Ilyen kettős jelvényt a hieroglifikus jelek kö­ zött is találunk (25m. A bot. az URERET ezt megsmételte »eredeti úr* értelemben. Lépten-nyomon szereplő felségjelvény a bot és az ostor. Mezopotámiában a legrégibb királyo­ kat OANNESnek: »Honősnek* hívták és úgy ábrázolták őket. a bot és ostor: Po-T-AN.figurával (25m. A déli viselte a fehér színű hegyes koronát s alakjának megfelelően HETY. Hungár.* Cifrázva: »Esthon ura* vagyis a delta alatt elterülő Nílus-völgy ura. TASER koronának nevezték. 55). 201). a király a magyar és hun jelvényt egyidejűleg viselte: fején hordta a tollat. megmondta. mert a FAHARU.ok URA. A jobboldali kartus szövege: A MIN-eN T-U-T-ONK HEQ-Tá-S-RA. sz. a baloldali kartus: RA KHEPE 3 NÉP URA. a Tasar pedig »társúr« címét mondotta. mint a hun-magyar testvériség szimbólumára a szakirodalomban eddig kevés figyelmet fordítottak. a deltának nevét írta: *Bothon.ok éS ES-T-AN. alakját rajzban a hieroglifikus N hang illetve a vele írt szó jeléül használták. karjával az ÓNK jelvényt tartotta. Eredetileg az északi és a déli királynak külön koronája volt. Talán a fehér szín sem volt ok nélkül.* Az egyiptomi magyar királyok további fontos jelvénye a királyi ko­ rona. táblánkat). Eredetileg mindkettőt az északi király használta. de az egyesítés után a déli királynak is ez lett a jogara.hon’ jelentésű rajzokkal a Nílus torkolatvidékének. Ra Képe. . hogy ő egyszemélyben a Magyarok és Hunok ura. Bothonnak és Esthonnak Ura. Tutenkamén király sírjában is találtak egy ilyen jelvényt amely ót (H)ONK-KAROK URÁnak írja (ld. HEDJED: »Hegyes« néven lett ismertté. Há­ rom Nép Ura. amint egy téglalap alakú HON-táskát tartanak ugyancsak hosszúra nyújtott kar­ jukkal AKARA: »Honok Ura. A vörös szín régies alakban UARAS. hogy a Deltában ő az »Úrős«. hogy a déli király a rangosabb. 27. FAARU összecsengett a »főúr* (fáraó) címmel és jelezte. amiből lett a Hunik Ura és Hunok Ura cím. E mozzanatok mindegyike a hun királyra utal. továbbá a Hongár. m adara It ASTUR: Eatur volt ét m ono gram éban It ez a cím izerepelt. 43). 54 No.6®A jelvény használatára jó példa Tutenkamén tituláréja (147m.

37). A kettős korona neve SZEKHET: »Két szék* lett. mint e m b e r tá r sa ik a t. akárcsak a királyi tisztviselők. Les autres ne sont que ses délégués (55m. aligha lehet kitérnünk a logikai követketetés elől: az európai magyar nép az őshazai magyar nép egyenes foly­ tatásának látszik. Ez megannyi kétségtelen bizonyíték. a királyok főpapi szerepét tiszte­ letben tartották és bizonyos állami-vallási ünnepeket csakis ő vezethe­ tett le. A papi emberek magukat különbnek tartották. hogy az európai magyar királyi korona ii két korona e g y beforraiztésából keletkezett é t az il mindig az egétz ortzág területi ét nemzeti egységének minden magyarok ösizetartozéiénak volt jelképe- . hiszen a Teremtő a földön min­ den hatalmat a királyok kezébe tett le s ez az Ég Urával való érintkezést is magábanfoglalta. helyettesei és másai gyakorolhattak hatalmat: Le seul vrai prétre est le roi. s nem szorítkozott a szorosabb értelemben vett lelkiápolásra. hogy az őshaza magyar világa és az európai magyar világ között . most vi­ szont megtaláltuk az etnikai közös alapot. papokat és ők voltak a nép is. mert eddigelé az ókori történelmet népek mozaikjának képzelték el. De ezúttal most csak azt kívánjuk hangsúlyozni. A PAPI IN T É Z M É N Y Az ókori világ alapvető bölcselete szerint királyságtól független.e°bi» Az uralkodói felségjelvényeket vizsgálva. jelezve. főtisztviselőket. Előre került a déli magyarok hegyes koronája. akárcsak az európai közép­ korban. képei.milyen szerves egyezés mutat­ kozik. 25<m. ami szerves egységet biztosit neki. Gyakorlatilag azonban a helyzet hamarosan másként alakult. mint a király megbízottai. A király volt az egyedüli igazi pap. Ha ez újabban észlelt párhuzamokat hozzáadjuk a megelőző feje­ zetekben tapasztalt egyezésekhez. a többi pap pedig. hogy a királyi intézménnyel kapcsolatban is tömegével találjuk a magyar szavakat és kifejezéseket igen fontos kultúrfogalmakkal kapcsolatban. Jegyzeteinkben itt-ott rámutattunk arra is. ők szolgáltatták a királyokat. A papi tevékenység roppant széles körre terjedt ki. vagyis az őshazai államok évezredeken keresztül magyar nemzetálla­ mok voltak. Mun­ kájuk kezdettől fogva nagy személyzetet és messzeágazó szervezetet igé­ nyelt. Indexben. hogy a magyar népek régi keleti államaikban uralkodó minőségben voltak jelen. csakis átruházás folytán. hogy viselője két királyi trón ura (képek: 59m. 82. mögötte szerepelt második rangsorban az északiak vörös koronája. ön­ álló papi intézményről nem beszélhetünk.Ureret’). . 23m. az új helyzetnek megfelelően a két koronát egybe­ szerkesztették. szinte előttünk pergett le a magyar-hun testvériség kialakulásának menete.emléke elhomályosult. 105 sk. Furcia véletlen (véletlen?). Ez a megállapítás új dolog és súlyosan esik be a latba. Ezt a kérdést elvileg nem is igen bolygatták.

Hiszen az isten az ő szájukkal közvetíti intézkedéseit, és fordítva is ők
személyek, mert az emberek kívánságait csak ők tudják meghall­
gatásra érdemes formában — írásban — az isten elé terjeszteni. Nem is
szólva arról, hogy bizonyos kegyelmeket csak ők tudnak kieszközölni. így
az egyházi szervezet öntudatban a polgári közigazgatás fölé emelkedett
és kisiklott a királyi ellenőrzés alól. A főpapok azt kezdték hirdetni, hogy
az 5 ereikben is az isten vére folyik, ők is Ra édesgyermekei, minden
következményével együtt (24m. 164 sk). Betetőzte a dolgot, hogy egyes
főpapok óriási vagyonra tettek szert és saját kasztérdekeiket nem egyszer
az ország érdekei fölé helyezték, befolyásuk alá vetve a királyt, valóság­
gal államot alkotva az államban. Ebből a külön utakon való járkálásból sok
politikai zavar és súlyos belső megrázkódtatások keletkeztek, ami az
őshaza katasztrófájának nem kis mértékben lett okozója.
A papi szervezet az őshazában nagyjából két ágazatra oszlott. Az
egyikbe azok tartoztak, akik az istent a nap képében tisztelték. Nekik
három nagy központjuk volt: Észak-Egyiptomban (H)ON, a görög Heliopolis, ahol a főpapot ARMAGnak hívták; Dél-Mezopotámiában NAPUR
(Nippur) városa; és a Vörös-tenger nyugati partvidékén AXUM vagy
AKSUM: »Égszem.« A második nagy papi szervezetet azok alkották, akik
istent mint megtermékenyítő lényt, hímnemü állatok képében képzelték
el. Ez volt az Amén-vallás, és fellegvára a délegyiptomi Théba volt, jelen­
tősebb alközpontjai Etiópiában, Arábiában, és Fönicia-Kánaánban szé­
keltek akkoriban.
A jelen munka célkitűzésének megfelelően, a papi szervezettel kap­
csolatban is csak azoknál a mozzanatoknál állunk meg, amelyek kapcsán
az őshazában élt magyar nyelvű népekre közvetlen további bizonyítéko­
kat találunk. Ilyen mindjárt a papok megnevezésére használt szókincs.
Általános megjelölésükre két kifejezés volt forgalomban. Egyik a PAP:
»pap€, teljes hangcsoportjával PAPA, mely az atyával volt egyértelmű,
s a főpap PAPIPU: »papfő« vagy »főpap* volt. (N.B. a mai római főpap
sosem értett pápa neve a magyar ,papa’; vele párhuzamosán használják
a szent atya kifejezést.) Másik megnevezésük a vízzel (hab) való fogla­
latoskodásukból és általában az italok kezeléséből keletkezett, s ez volt
a »hab« (AB, HAB) vagy a »habos« (ABAS), amiből lett a keresztény
korban a latinnak tartott, de etimológiájában sosem értett Abbas, mai
magyarban apát. A papok megjelölése a hieroglifikus szövegekben leg­
többször emberalakkal történt, abban a mozdulatban, amint edényből
folyadékot önt ki. Rájuk vonatkozólag az Egyiptomi Bibliában egy ilyen
bejegyzést olvasunk: „Én AB-pap vagyok, aki az italokat önti (az istenek
tiszteletére)... Én olvasok fel ünnepeken a könyvből” (23m. 43). A ,hab’
szóhoz kapcsolódhatott valamilyen kiegészítő vagy értelmező, ami köze­
lebbről meghatározta szerepét. Az udvarban szolgáló és királynak segéd­
kező pap neve például KH-RI-HABI volt (129m. II. 54), máskor PAP REa fontos

MIS: »Ramás papja* (94m. I. 144 sk). A napistent Szemúr minőségében
szolgáló papot SZAMU AB: *Szem Hab« nevezték, a főpapot UR-ABnak,
és ha Magar istent szolgálta, nevét gyakran így írták: MUKAR AB,
MAKAR AB, MADK-AR-IB.
Egykorú forrásokból legjobban ismerjük azokat a papokat, akik a
királyi udvarban teljesítettek szolgálatot. Nagy szerepük volt koronázás­
kor és temetéskor, ők foglalkoztak a naptár igazgatásával s vele kapcso­
latban az ünnepnapok kijelölésével és a mezőgazdasági munkák elindí­
tásával. Idejük elég jelentős részét az égi szem (nap) mozgásának figye­
lésére fordították: jegyezték a nap keltét, nyugtát s a látóhatáron való
emelkedését és süllyedését. Nevük is a napisten Szem nevével kapcsolatos,
ők voltak a szempapok SEM illetve SZEM: »Szem* névvel. Sokan lehettek,
mert említés történik főnökükről SAM-ER-F: »Szemúrfő* és UR MAKAR:
•Magyar úr* néven. A szempap vagy udvari nappap működése közben
párducbőrt viselt vállán, ami beszédes szimbólum volt, mert az állat
pettyes foltjai a szem alakját ábrázolták és a szemlélőnek tud túl adták,
hogy az égi isten, Szemúr képviselőjével állnak szemben. Az állat bőrét
úgy készítették el, hogy fejét, lábait és farkát is meghagyták. Szemei
helyére csillogó drágaköveket illesztettek, amelyek az állat szintén gon­
dosan meghagyott orrával a képírás módszerével ismételte, hogy viselője
Szemúrpap. A pap fej diszként jobb halántéka táján néha egy bokrétát
viselt, aminek neve HERU PAKHRAT volt, de hogy mit kellett ez alatt
az »úrbokréta« alatt tulajdonképpen érteni, nem tudjuk. A szempapról
számos egykorú ábrázolás maradt ránk, amelyek közvetlenül érzékeltetik
tisztségét (129m. I. 68; 23m. 112, 113, 132, 136; 37m. 113). Működéséről az
Egyiptomi Bibliában többek között ezt a bejegyzést találjuk: „Én vagyok
a SEM pap... annak a munkának nagyfőnöke, amelyet azon a napon vé­
geznek, amikor SEKER (Székúr) isten HENNU (honi) hajóját guruló
talpakra helyezik" (23m. 43). Nyilván temetésre történik itt utalás, amidőn
a hajó alakra kidolgozott koporsót szekérre teszik és guruló kerekeken
örök nyugalomra vontatják.70 Ugyancsak párducbőrt terített vállára mű­
ködése közben a Vörös-tenger mellékén élt magyar habpap, MUKAR IB
is; szobrának jó fényképe szerepel egy magyar nyelvű munkában is
(105m. 88 után). A Kr. e. 8.—6. század közti időből származó szobrát
SABA királysága területén találták meg. Nagy szemű, nagy orrú alakot
ábrázol (Szem-Ur), aki karjait (AKARA) feltűnő helyzetben tartja, nyil­
ván a *Szemurak Ura* lehetett. Ezt a szobrot egykorú szemüvegen nézve
tökéletesnek kell mondanunk, mert minden vonatkozásban azokat az ele­
meket domborítja ki, amelyeket a képírás szabályai szerint a művésznek
70) A z
érkezett

európai

előkelőségek

párducbőrt

terítettek

Á rp id d a l
között
vállukra.

papok

vagy

egyesek

Magyarországba
szintén

közön

i$ szerepel

Sosem

tudtuk,

kiknek ősei egykor ilyen előkeld papi tisztség*1

miért. Most látjuk, ezek voltak a nappapok, szem-

szemmének (sim án). Személynevein*1
a

Szemes,

Szemere,

Szemúr>
viseltek.

hangsúlyoznia kellett. A szobor francia vizsgálója, aki az ókori művész
kánonját nem ismeri, sem a szobor értelmét nem fogja fel, esetlen és
Ügyetlen ábrázolásnak mondja (52 I. 54 sk). Éppen az ellenkezője igaz!
A nappapok csoportjába tartoztak a mezopotámiai Szemúr-országban
működő KALIJ nevű papok is, kiknek neve kétségtelenül a felkelő nap
tiszteletére rendezett szertartásokkal függött össze és helyes átírása
.Kelő.t összetételben mint ELU KALU: »Élő kelő« papkirály neveként
is szerepelt s belőle származott .előkelő’ kifejezésünk. Egy másik ismert
összetétel a KAL MAHU, melynek második eleme a ,magas’, szintén magas
főpapi rangot jelez. Talán itt kell megemlítenünk az éneklő és zenélő
papokat is, akiket SANGU, SANGU MAH névvel neveztek.11
Viselt neveikből következtetve, a papok foglalkozása a tudomány szá­
mos ágának művelésére is kiterjedt. Tudomásunk van egy papról, aki
nemcsak az írásjeleket tudta magyarázni, hanem azt is tudta, miként kell
nagy árnyékot adó fákat nevelni. Ezt a papot a források SHUKALLITUDA: *Sokat tudó« embernek nevezték. Ismét mások orvoslással és
kuruzslással foglalkoztak és füsttel, zörejekkel és sípolással igyekeztek
az emberekbe belebújt, betegséget okozó gonosz szellemeket kikergetni,
mint az egyiptomi ASHIPU pap is tette sípjával Papok művelték a jog­
tudományt, ők voltak jártasak a törvényekben és mint bírák is működtek;
utóbbiak voltak a BARU papok vagy BARAK: *bírák.« Sokat foglalkoztak
a naptár igazgatásával és az egyiptomi magyar papok érdemének kell
tulajdonítanunk az időszámításnak és keltezésnek a nap járásával kap­
csolatos megállapítását. Ezen a téren feltpnő pontosságot értek el, ered­
ményeiket Kr. e. 46-ban átvették a rómaiak (187m. 147; 42m. 42). Addig
a római naptár hibás volt. Büszkék is voltak sikerükre, mert egyik hie­
roglifikus szövegben ezt olvassuk: ALAT-iN-oK SZá-Mi-To-T-Tá-K
Na-BET. T-I-BET-eK HET-eT (értelemmeghatározó: nap). HA Ku-Ta-TYu-K, aSZ-áM sok eS-aT-iK Ti-SZ-Re (értelemmeghatározó:
tízre). Átírva: »A latinok számították napot. Tévedtek hetet (napot). Ha
kutatjuk, a szám sokasodik tízre (tízre).« A római naptár valóban késett,
amíg ki nem igazították (a vonatkozó hieroglifák: 25m. 123 No. 1. A szerző
átírása és olvasása használhatatlan). Elsőrendű papi feladat volt az írás­
tudomány művelése, mint erről más vonatkozásban már megemlékeztünk.
Egy heliopoliszi és egy thébai pap foglalta írásba a Halottak Könyvének
ránkmaradt részeit. Ugyancsak heliopoliszi pap volt az, aki Egyiptom első
Összefüggő történetét a Kr. e. 3. században megírta, akit csodálatos tudása
miatt így neveztek: MANE-THOT: »Mennyit tudU (59m. 23 sk; 128m. 13;
42m. 30; 87m. 13). A mezopotámiak történetét szintén papi ember készí­
tette el, névszerint BEROS: »Boros* (2m. 129; 87m. 13). Butoban székelt
71)

Felmerülhet a gondolat, va|on

a bukó-

vln«l magyarok csángó (SANGHU) neve nem azt

jelenti-e, hogy 6ket egykor

vezették

lakóhelyükre?

m ezopotám iai papok

1600 tájáról való adat szerint ilyen neveken is szerepeltek: KEDESHOT. W hat do as a w hole w ith pating in it. hogy jöjjön máskor (a vonatkozó hieroglifák: 25m. vagy éppenséggél barlangok voltak. ellenkezőleg nagy tiszteletben állottak (75m. Tevékenységüket csak rövidre fogjuk. Yet it continued in a d iffere n t form .tu d ó t' szavunkat a g örögök is átvették é t tudósaik nevét azzal alkották meg: HERO-DOTOS: Úri Tudós. Errenézve egyik szerző a következő m agyarázatot adja: In the course o f time. III. mert adatunk van arra. patakok és tavak közelében húzódtak meg. A kanpapokat »mén. 2). Nos 1.tudós'. 61) és ezekből az angolos átírásokból könnyű felismerni tulajdonkép­ peni magyar neveiket: »kedves. QADISHAT. . a szabályokat áthágták. a termékenység szolgálatában álló kanpapok és vénusz-papnők alkották.195 sk). Rendszerint négyes csoportban jártak. 59). akinek a neve SABITO: »Csábító« volt (129m. utóbb lóháton. IV. hanem inkább azért. 160m. 7 3 ) A m ének szerepét a közösség nevében végzett m egterm ékenyítésnek fog ják fel és korakőkori m aradványnak tekintik. kedvesed. kos. meg egy szépség. Ezek a nők testükkel szolgálták az istent és ki voltak oktatva a csábítás módszereire. QADISHTU (129m. hegyek között. 70-től 75-ig). 118 No.74 Főnökjiik Szumerben a LUK-UR papnő volt (115m. am ikor még nőközösségben élhettek előd eink. nász. Ezek a házak a lakóhelyektől távol. A baráthelyek időnkint nagy forgalmat bonyolít­ hattak le.j A papok második nagy csoportját. 129 III. e. 72). 70). mint említettük. certain individuals were i<* lected by the group to execute the act on behalf of the entire assemblage (75m . QEDESHOT. A termékenység szolgálatában álló papnőket magas nőknek. 193. mint a sajnos idézhetetlen •Jön a. mert a vonatkozó feljegyzéseket illendőség okából mellőznünk kell. 1.* Nevezték őket így is: KIZE* RÉTI: »Aki szeret. A szexuális tilalmakat sokszor nem tar­ tották be. akik nem helyhez kötött szolgálatot teljesítettek. aki szerető* és volt közöttük UKHATI: *Jókedvű is. jön a nász« kezdetű költemény is tükrözi (hieroglifái: 25m. 4). bika kan« és ennél erősebb szavakkal nevezték. this custom passed out o f exis- tence. aki előre látta a bekövetkező eseményeket s ebbeli képességéről nevezték LATONAnak: »Látó nő« (94m. hanem állandóan úton voltak. az úgynevezett BROTHELek: »Baráthelyek«. gyakran az éj leple alatt. előbb kocsin. 55.73 A szexuális igények kielégítésére szolgáltak bizo­ nyos állandó házak.143 sk. Egy Kr.egy világhírű jósnő. nem voltak megvetés tárgyai. Mindez a vallás keretében zajlott le és akik istenüket imigyen szolgálták. Megjelenésük nagy riadalmat szokott okozni. vagy apácáknak nevezték. 209. In ttead of the entire group joining in promii- cuous sexual unión. N o longer could the group take the piaca of god in the sacrament of sex. és meglepetésszerűen toppantak be a házakba. THUKY-DIDES szintén e gy sokat tudó . Voltak olyan mének is. somé all the group could nőt the individuals partid- individuals representing the group could still do fó r the god o f generálion. ahol az arra rendeltek vendegeiket fogadták. 230 sk. nem mintha nem volna rá bőséges adatunk. hogy a zsúfoltság miatt azt mondták a bebocsátást kérőnek bizonyos jelzők kíséretében. természetesen korabeli kiejtéssel elképzelve. főleg magánházakban zajló mulatozás 72) Őshazai .

szavakba 173. Jónás. 709. Az 103m. which is described with "litive (129m. 63). Panaszolja ezt égj szöveg. NTI sem jól KHIRSUTON csoportosítja: (129m . 63 sk. hogy kezüket és fejüket egy rejtett helyről mozgatni lehessen és ezen a módon az isten a megfelelő időben hozzáin­ tézett kérdésre „igent” vagy „nemet” intett (129m. 69. he i» coming 70-t5l 75-ig. toward thee. »how him thy form . hanem a hívek köteles vagy önkéntes adományai is. nevekké lettek: • . 29). előadottakhoz irodalmi lO lm . Erre szabályos szerződést kötöt­ tek. 8 6 sk és főleg 33. "*) Az rokat kapott egyik papnő ilyen főnöknőjétől: gyakorlati Undo thy taná­ garm ent. 55m. Kálmán (Coloman). János. perceivel bút thee. mindazt isten nevében kérték és teljesítése szent köteleség volt (lOlm. 47m.«76 A papok ellátását nemcsak kiterjedt birtokaik szolgálták. 91m. 73) NEK-EM a sincerity and precision truly AHA-AT-éN T-A-SAT. 54 sk. M enyhért. 56. hogy elhanyagolták az istenek gondozását. 277 sk. be He nőt ashamed. of hii sóul. Ha nem volt elég a behozott étel meg az ital. 115m. deprive he Ii him rushing utolsó sor). 151 sk. táncot és a testi örömöket is. hogy ők odaát éheznek és így intették a népet nagyobb buzgalomra.6 3 ) . 85m . utalások: 121. 6 1 . II. III. hogy az ember az istenek szolgálatára lett teremtve s feladatuk. és 115m. 113m. . Ezekben az isten lakozott és akként voltak megszerkesztve.and he w ill press thee to hit breait. 249 sk. 91 m. 35. 709). 40m . A természeti csapásokat is azzal magyarázták. de fenntartották a hiedelmet.. Bármit kívántak tehát a papok a néptől. 34m. 4 1 m elsősorban 75m . 77. Lövi. 114m. zenét. 140. 51 sk. nehogy nekik kelljen életük fenntartására fizikai munkával foglalkozniok. a zsidóknál Levi. arrange thy garm ent. to work on the gods' estates (143m. 63). A legtöbb teremtésről szóló babiloni mítosz alapgondolata az volt. 135). 97. 113m. 6 7 sk. gol szerző hozzáteszi: akiről I have softened a good desl the account o f the seduction. 7®) E mondat írásjeleit egy angol szerző is feloldja. amelyben az eset leírásával kapcsolatban a szenvedő alany meg­ adással mondta: »Hátán senki sem fut. 90.közben és akkor erőszakoskodásokhoz folyamodtak. Fu-TESE. A nagyuraknak külön enge­ déllyel megengedték a papok. A z an­ Gáspár (Caspar). hogy azokat az istenek vették magukhoz (lOlm.ak feljegyezték. Az ételeket és italokat átvették és az isten nevében el is fogyasztották. az elhunytak nevében panaszos leveleket olvastak fel. a finom italokat. de nem egészen helyesen hangzósítja és S-eN-Ki NATURAKKA Se (25m . hogy Izraelben minden első­ szülött jogosan az övé volt (75m. récéivé him w ith every art o f wom an. mindezzel őket a halandóknak kellett ellátniok (lOlm.76 A hívőkkel való érintkezés kere­ tébe tartoztak az élő és beszélő szobrok is. hogy az isteneket felmentsék a »dologtól*. Egy mezopotámiai mítosz elmondja: Mán was created to relieve the gods of toil. 140m. fhat he may be taken w ith thy beauty. amely előírta az engedély anyagi ellenszolgáltatásait és akkor is csak nagy kérés után hozták meg az illető szobrát Me-HOSTA NAT KHIRIS UTÓN: »Meghozta nagy kérés után. 90. Mivel az istenek szerették a jó ételeket. 107m. 65). 227. pri- III. . EM HOSITU . meg a kegyelmek elnyeréséért tett fizetések. te sem . 239. 5 9 sk. a másvilágról. Egyes papnevek idővel fé rfi személy­ tpon thee. hogy lelki üdvösségük elérése végett saját szobrukat a szentházakban felállíthassák. 30 sk).

R-A Ma Po-T-H-A-N ES hangzót átírása NAP-A-RA 2. 108. hogy a heti pihenőnappal az emberiséget a magyar géniusz ajándékozta meg.T8 77) A i rituális európai m agyar királyoknak Is v o lt futásuk koronázásuk alkalm ával. a TESHTESHt fel­ öltöztették és ez volt a szertartás főmozzanata (23m. A pihenőnap szombat volt. hogy országát bármely világtáj felől jövő ellenséggel szemben megvédi (37m. jól süssetek. fontosat. 282). és vele egyidőben a természet is új életre kelt. Teljes 78) A hieroglifák T-A-SUR-AN(k)l d ítz b tn 6 k Is fe llo v a g o lfa k a koronázó dom bra. 452). A legfontosabb ünnep december 25-e volt. nagy óriását. Hitkán ismétlődő ünnepség volt a király szentházassága. Nagy ünnep volt a tavasz ünnepe. mely alkalommal a király rituális futást végzett. melynek során a királyt megfiatalították. újra született. Munkaszünettel járt a helyi vagy országos nagy­ ságok temetése. így jelezve. aB-Fe. 109) ugyanis elemei szerint Sa-Ba-Tu-Tu. Úgy magyarázták. azt kell mondanunk. már ne dolgozzatok! (25m. Bothon együtt akar sátorozni. Teljes díszbe öltözve felhágott egy dombra. Néha az országot jelképező mező szélén kellett a ki­ rálynak koronázása alkalmával kétszer körbefutnia. egyszer mint DélEgyiptom ura. gált. ahogy mondták. Ezen a napon ugyanis az égitest elérkezett a téli napfordulóhoz és újra emelkedni kezdett a látó­ határon. akkor ünnepelték az isten (Nap) születését. -IR -U Z-N I. az munkája közben isten büntetése­ képpen megsebesül. életében istenné nyilvánították. Az ilyen napok közül hetente egy kizárólag pihenésre szol. aki e tilalmat megszegi. 108 sk). Tettem már hurkát. értettem márna. Urak! Ra napjára. 215 sk). világosan •Sebet ütő. Jó bepillan­ tást nyújt az ilyen ünnepek egyik szakaszába az alábbi szöveg. Különleges ünnep volt a király koronázása. Ez alkalommal Osiris testének vázát. a Nap. És két tábor botosa szót tett. A közhit szerint a szombati szünnap a szerencsétlen­ ség elkerülésére volt elrendelve és nevében ez a gondolat tükröződik. 42. Ez utóbbiak rendszerint nagy evés-ivással és szokás szerint az egyetlen nagy keleti szórakozással végződtek. HOT-T bem utatkoztak a m agyarok istenének s ott a vi- ON -T.« Mivel ez magyar kifejezés. az aratás ünnepe és az őszi betakarítás kezdete. Ma két tábor: Setéthon. ezen a napon tilos volt bárminémű munkát végezni. hogy lássa őt és elismerje isteni ura. 215 sk): »Dicsérjünk! Ra napjára kelj fel te holt habfő. SABATTU (47m.A mindennapi munkában a papok az isten nevében időnkint szünetet rendeltek el. 41. Ilyen­ kor a világ négy tája felé egy-egy nyilat röpített ki fegyveréből. Az álta­ lános ünnepek az évszakok kezdetéhez és a mezőgazdasági munkák for­ dulópontjaihoz kapcsolódtak. lág négy tája fe lé egy-egy kardvágást tettek. másodszor mint Észak-Egyiptom ura (59m. KÉT U-A-T KET(?) Ta-POR: A-K-AR Ta-POR így: KeFe ^ T* SE-Tr SAT- Po-To-S-U ^ . a többi szünnapon időszaki ünnepeket vagy különös eseményeket kellett megünnepelni. Istennek ma imát mondjatok. 140m.77 Minden ünnepen kitűnő ételeket és italokat fogyasztottak. amit hieroglifákból olvasunk (25m. 59m.

A magyar-hun testvériség kialakulása Egyiptomban a II. dinasztia
alatt ment végbe, melynek eredményeként a hun elem teljes jogegyenlő­
séget nyert és a Deltában visszavette politikai vezetőszerepét. Mivel ez
a II. dinasztia hun területen, Észak-Egyiptomban székelt, hamarosan a
nappapok befolyása alá került. Kiviláglik ez a trónnevek megválasztá­
sából is, melyekben a napistenre utaló elemek ezentúl rendszeresen meg­
jelentek és a napkirály cím állandóva lett. A benyomás az, mintha az egész
kettős királyság vezetése átcsúszott volna az északiak kezébe és dél ma­
gyarsága visszahúzódott volna törzsterületére, Théba környékére. Vallá­
silag ebből egyelőre semmi baj nem származott, mert mindegyik vallás
a maga területén békében élt, a napvallás északon, a termékenységi délen,
és bizonyos kölcsönhatások alatt ugyan, de mégis önállóan folytatták éle­
tüket (54m. 239).
A legjellemzőbb újdonság mind a két helyen az volt, hogy a politikai­
katonai egyesítés idejének hőseit, északon Ősurat (Osirist), délen Ménest,
istenekké nyilvánították s egyre nagyobb bensőséggel kezdték tisztelni.
A személyük köré fonódó történeti eseményeket átfogalmazták és azokat
is a vallás szerves részévé tették. így a vallás keretében kétféle történeti
tudat, kétféle hagyomány őrződött meg, amelyek mindegyike egyformán
egész Egyiptomra emelt igényt. Ősúr-Osiris vallási síkra emelése a hun
nép jogainak helyreállításával kezdődött és kiindulópontja az volt, hogy ő
az első ember, aki létrán felment az égbe és Magar napisten kormányzótársa lett (23m. római 152), hieroglifái szerint (24m. 188, Nebertcher alatt)
*Napúr társura*, — éppen úgy amint a földön a magyar győzelmek után
a Magyar főkirálynak társkirálya lett. Ráruházták azután mindazokat a
neveket, amelyekkel az égi istent nevezték, ő lett a kézikönyvekben talál­
ható ábécés átírás szerint MAKERU: »Magyar«, OSIRIS ANI MAKERU:
»ősúr hunmagyar*, RA OSIRIS: »Ur ősúr*, UNNU-F-RIU: »Hon főura*,
UNNO-PH-R-IS: »Hon Főúr Ős*, SEKER: »Székúr«, UN-NEF-ER: .Hon
Napúr*, USER: »ősúr«, ASAR: »Az Úr*, TEM: *Szem«, HAPI RA: »Habi
Úr* azaz a Nílus ura, TAHERSTANEF: »Társult a nappal*, stb. Nevezték
Osirist még sok más néven is, melyek felsorolása az Egyiptomi Bibliában
négy nyomtatott oldalra terjed, de azokat a megadott ábécés átírásban
nem tudjuk megérteni.70
Miután Osiris istenné lett, hívei gyakran fohászkodtak hozzá. E foSZIT TÉT, F-A-NTo-S-SAT. AR-A-KI
iA-RA, ER- 5. -Te-TEM Ma-Ma,
|0
Te-TEM

M-AR

HURU-KAT

NAT

6. ISTEN-Ne-K
Ma
iM-M-A-T
MAR Na Tu-K-aSAT-oK.
™) H ann áit kútfőink: 2 3 m.

R-A
NAPSü-SAT-eK.
UR-U-AS-AT.
MAT-SAT-oK,

19,

144, 146, 387 i% római 206; 129m. I.

67,

102,

183 sk;

54m . 2 7 , 30 sk; 37m 1 ' . . A tok név együtt:
23m . 4 3 5 —438. Egy helyütt, am időn a papírust
készítő írnok felsorolja Osiris n eveit, ezt a b e ­
jeg y zést olvassuk:
AAAS
SZe-T-TEM-M
U-SZI
SA-K EM-UK-eM, »Most szedtem ö ssze sok em ­
lékem.* H ierogliféit (23m . római 56) a kiadó
tévesen olvassa.

nászokra jellemző, hogy át meg át vannak szőve történeti emlékezésekkel
Jellemzésül két ilyen fohászból idézünk, amit angolból fordítunk vissz*
magyarra. Az egyik így hangzik: „Dicsérünk téged, óh, ősúr, a Hon nap.
ura (így is érthetjük: a Hím nép ura), Magyar nagyúr, SEBER (Szabir)
elsőszülött fia ... ki Napúr városának vagy ura és a másvilág ura” (23m.
387). A másik így: „Dicsérünk téged Ősúr, a Hon napura, ki vagy Nagyúr
Bothonban (ABTU, görögös: Abydos), aki millió éveket élsz. Anyád
(NUT) legidősebb fia vagy, akit Szabir Árpád (ERPET, ERPAT) nemzett,
Észak- és Dél-Egyiptom királya vagy, a fehér korona ura. Mint az urak
(északiak) és a mének (déliek) fejedelme, visszakaptad az ostort és a botot
és úri atyád méltóságát. Mén úrban dobogó szíved boldog, mivel királyi
fiad székre (trónra) k erü lt... ő evez Magúrral Székúr nevén” (23m. 18 Sk).
Osiris tragikus sorsú király volt, élete szimbólumává lett a hunok
szenvedésének és történetének. A királyt országa lerohanásakor elfogták,
megfosztották királyi méltóságától, férfiasságától is: „kimetszették”. Be­
tegségéből azonban felgyógyult, minden 4méltóságát visszaszerezte, sőt
még férfiasságát is visszanyerte. Csodálatos gyógyulását a Tudó orvos be­
avatkozásának köszönhette, annak a Tudónak, aki a magyar-hun kibékü­
lést a helyes úton elindította.80 A hun nép nacionalizmusa az Osiris-tiszteletben élte ki magát és azért az Osiris-misztérium eljátszása és meg­
ünneplése a hun nép legbensőségesebb ünnepéve lett, ami a téli napfor­
dulón játszódott le. Az ünnepet különös pompával ülték meg a deltabeli
Busir városban. Osiris jelképe, a férfiasságát stilizáló oszlop volt (képei:
129m. I. 183; 37m. 235; 128m. 21; 23m. római 69). Ezt az oszlopot díszbe
öltöztették, kezébe adták királyi méltóságának jelvényeit, az ostort meg
a botot. Az oszlop nevét DJED, T’ET’ (TYETY) és DIDU alakban írják át
és ez a szó csodálatos gyógyulására utal, benne tehát mi a • g yó g y sza­
vunkat látjuk, ami természetes is, ha megelőzőleg ,beteg’ volt. Az Osirisünnepség izgalommal várt csúcspontja az volt, amidőn Osiris meggyó­
gyulásának jeleként titokzatos oszlopát merőleges helyzetbe állították fel
és a rtépnek bemutatták. Elképzeljük a tömeg ujjonsáigát: Áll! Él újra!
Később minden északegyiptomi halott mellére ilyen gyógyoszlopot he­
lyeztek a feltámadásba vetett hit kifejezésére. Osiris vallási keretbe ágya*
zott misztériuma tiszta hun történet, ami a feltámadás gondalátával
együtt átkerült a keresztény vallásba Jézus, a magyar jós, Osiris őstör­
ténetét megismétlő históriája révén. A kereszténység legnagyobb ünnepe
is a feltámadás lett, amit áttettek húsvétra, s a feltámadás örömkiáltása
a mai napig az ősmagyarból eredő Alleluja maradt (Osiris történetére
olv. 70m. Részletekre 23m. római 69, 173, 185, 206; 37m. 132; 54m. 27)Dél-Egyiptom magyar népénél a nemzeti öntudat szintén az első ki®°) O iirli
nem

tragédiáját

az

a valóeágnak m eg felelő en

«gyiproiówu»ok
fogják fe l, te tte

izá tm ettzá téről b ú zá in a k . O ilriit nam ötták
minr erről e következőkben majd szólni fogunk-

rály, Ménes
icövetkezett

istenesítése köré fonódott. A kialakulás itt valamivel később
be, bizonyára északi hun hatásra, úgy Kr. e. 2050 táján, ami­
kor újra a déli elem került Egyiptom kormány rúd j ára. Addig Am'ént
inkább csak Thébában tisztelték istenként. Jelképe az ő ünnepnapján körmenetben vezetett fehér bika volt, amely AP szarvai között viselte az ÚR
korongot s ez jelképezte, hogy ő az Apa-isten. Ábrázolták ez istenné lett
hódító királyt északi mintára férfi tagjával, amelyet itt múmia módjára
öltöztették fel, MÁT jelentésű madártollat téve AR fejére és karjait A
KARA felemelt helyzetben mutatták, mert ő volt a MAT-AR-AKARA:
•Magyarok ura.« Amént utóbb a nappal is azonosították és így lett a neve
Amén-Ra (Amén történetére: 23m. római 40; 140m. 279—283; 59m. 125;
129m. V. 61; 107m. 185; 87m. 168; és a sok utalást 24m. és 70m.). Amén-Ra
dicsérete Kr. e. 1000 táján így hangzott: „Amén-Ra szent Úr, minden
urak ura (azaz királyok királya: főkirály), két úr-szék (ország; eredetileg
két trón) ura, APT ura, szent isten képe, nagyúr, élő napúr, főra (fáraó),
aki után következett a többi főúr, akitől kapta minden az életét, ő az
egyetlenegy, aki mindent teremtett, aki öröktől fogva jött létre, amidőn
a világot megalkották, ö az a lény, akinek származását mély titok
takarja, akinek mozgása sokféle és akinek növekedése meghaladja az ér­
telmet. .. ö az úr képe, akit nem érünk föl, aki rejtélyesebb, mint más
úr, akinek megjelenési alakja az isteni korong" (23m. 651 sk).
Nem kétséges, hogy Egyiptom két vezető népének vallásos élete az
Osiris és Amén-misztériumon keresztül elmélyedt, gazdagabbá lett. De
egyúttal az is bizonyos, hogy a papság, amidőn vallási keretbe ágyazta
az egyesítés korában történt dolgokat, északon és délen is -egy-egy idejét
múlt kis-nacionalizmus hullámait duzzasztotta, szóval nem a magyar-hun
testvériség elmélyítésén dolgozott és munkája nem a közös állam meg­
erősítését segítette elő. Azzal továbbá, hogy egy-egy új istent — Osirist
és Amént — emelt a lelki élet középpontjába, a régi egy isten tiszteletét
némileg homályba borította. Súlyosbította a bajt, hogy egyidejűleg bizo­
nyos lelki válság is kezdetét vette, mert az emberek kételkedni kezdtek
egyes hiedelmekben, intézményekben, sőt dogmatikus tételekben is. Ki­
ábrándulással fedezték fel, hogy az ételeket nem az istenek fogyasztják
el, hogy az élő és beszélő szobrok csalafintaságon épülnek fel, botrányos­
nak tartották a szent bordélyházak és utazó mének intézményét, kifogá­
solták a papok ^anyagias életét és, az ok és okozat viszonyában egyre
mélyebbre hatolva, elvetették a tételt, hogy az isten volna az oka min­
dennek. A válságot az robbantotta ki, hogy a hiksosok kiűzése után, a Kr.
e. 16. századtól kezdve, az egyiptomi birodalom újra thébai vezetés alá
került s vele együtt az Amén-papok befolyása roppant megerősödött. A
birodalom olyan területeket kebelezett be, mint Kánaán, Libanon, Szíria,
ahol szintén a termékenységi kultusz dívott. A meghódított területeket
a Mén-papok úgy tekintették, mint saját gyarmataikat. Mindaz a kincs,

Thébát. mert a közfelfogás szerint a név eltörlése azonos volt a nemlétezéssel.81 Miután ezt az egyházi szervezetet széttörte. hogy Akhnaton király az első történeti személy. ideértve a történeti multat is. Tüntetőleg letette Amén nevét. 26 4 . fegyverek. Egyiptom történetének legbonyolultab korszaka ez. 1370-1352) került sor. hanem inkább visszatérés a múlthoz s alatta a hun nép ön­ védelmi harca. nem volt merő újítás. ezért a naphitet követő deltabeliek támogatásával. tómba. Aménhotep fáraó idején (Kr. akik a meghódított területeken kiterjedt birto­ kokat is szereztek. E változás során a magyar-hun egyensúlyi helyzet megbomlott. Jó összefoglalást olvashatunk 87m. kitaszítani abból az elavult elemeket és visszatérni az ősi egyisten tiszteletére. Atónyér. A régi feliratokból kivakarták a hun királyok nap nevét és helyére Amén neveket illesztettek. amely a hun-magyar ellentét felhasználva. Útúr. Súlyos dolog volt ez. este nyugszik és az élet örök megújítója” (129 V. aki a nap tányér alakjában nyilatkozik meg. minden rájuk vonatkozó jelvényt össze­ töretett s az Amén nevet a műemlékekből kivakartatta. e. NEF-ER-KHEP-ERA) és MAKARnak. aki az egyisten hitet megfogalmazta. bár forradalmi módszerrel történt. A déli királyok papjaik befolyása alatt most egész Egyiptomot a maguk képére kívánták formálni. elérkezettnek látta az időt a cselekvésre. azzal kell vallási B1) A z A m én-papok hatalmáról és az e g é s z m ozgalom ról minden kézikönyv bó v en szól. ez: írta: »Tányér Ur. A törésre IV.ami ezekből a gyarmatokból mérhetetlen mennyiségben ömlött Egyip. mely a két világot meg­ világítja. papjai működését betil­ totta. állatok. aki keleten kel. vagyonukat elkobozta. 284 257. a napvallással bekeretezett hun elem fenyegetve érezte létét és újabb lázadásra készült. Matar. amint ezt később részletesen megtárgyaljuk. Csak napszimbolumot használt. mert benne az akkoriban rohamosan emelkedő Asszíria felforgató keze is látható. 120m. ahol még sok a tisztázandó kérdés. sőt talán hegemóniája húzódott meg. Élő Nap. Meg akarta tisztítani a vallást az új istenektől. A fonalat követve. aki egyedül a nap képében nyilvánult meg felfogása szerint.« Ez a tányér volt „A jó Makur isten. Egyiptomot a pusztákról bevándorolt nem-magyar népek vezetése alá kívánta helyezni. Téves tehát úgy feltüntetni a dolgot. új nevet vett fel és magát nyomatékosan napkirálynak címeztette (NAP-KHUR-URIA. az élő Harmaehis. IV. átruházta az elkobzott vagyont a nappapokra és kijelentette. amit a napkorongból kinyúló tenyerekkel ábrázolt. Tudómás (Tuthmoses) megelégelte királyi hatal­ mának süllyedését. százezer számra menő rabszolga. 302. Az Amén-templomokac bezáratta. az Amén-papok gyámkodását. az Aménpapok tulajdonába került. az Amén-papok fellegvárát és egy távolabb eső helyen állította fel udvarát. hogy bonyolult mozgalom volt. . hogy csak egy isten van. 64. 86 sk). A napkultusz hangoztatása. A király elhagyta székhelyét. mint ahogy egyes szakemberek elképzelik. De tény.

a 4. Ezek az új alapítások szerecsenek által lakott területre estek. a szabad járáskelésnek akadálya nem volt. mely ott a hiksosi idők óta záróállást foglalt el. aki csak tudott és amerre csak menekülni lehetett. Kifutásra csak a Sinai-félsziget sok kockázattal járó sivatagján át volt lehetőség. továbbá a Nílus völgyébe a 3. amikor arra a nemzetközi helyzet alakulása miatt a legnagyobb szüksége lett volna. és 4.és királyneveket az emléktáblákból. még lejebb MEROE néven léte­ sítettek királyságokat. Az őshaza magyarsága éppen akkor vesztette el lelki iránytűjét és politikai-katonai szilárdságát. mert amióta az ott állomásozó 240. össze lehetett törni az Amén-képeket. főleg — de nem kizárólag — zsidók. úgyhogy miután a menekültek kultúrmunkájukat elvé­ gezték. Akik még tovább mentek. . akiknek vezetőit Asszíria Ígéretekkel halmozta el. azokból lettek az ESHA-ELITAK. Erre ment egy második emigráns csoport. zuhatag alatti Nubiában álla­ podtak meg és ott Nap-Ta (NAPATA). tudásukat átadták a bennszülötteknek. s nem maradtak körűié csak felbiz­ tatói. egyip­ tomi hadsereg. akik a Vörös-tenger irányába húzódtak. Axum. e. a 3. igyekezett a harag és megtorlás elől külföldre menekülni. Aki a forradalomban felelősnek érezte magát.folytatnunk. Ezen az útvonalon rengeteg nép távozott Egyiptomból. éppúgy amint elhagyták a magyarok. 1352) a nagy reformoknak egyszerre vége lett. Akiket Asszír el­ hívott. A vallási összeütközések miatt Egyiptom magyar népe hatalmas rajokban kezdett szétszóródni és az ország politikai összetartó ereje meggyengült. A legjárhatóbb út a déli kapun át vezetett. hogy a reformátor király politikája túllőtt a célon. Ment is mindenki. a színesekkel összeháza­ sodva elvesztették eredeti népiségüket.000 egyiptomi katona dezer­ tált. Az idegen elemek befolyása alá került Akhnatont elhagyták a hunok. ki lehetet vakarni az ilyen isten. Dél-Arábia területére. Ezért a forradalmár király halálakor (kb. minden hatalmukat visszavették és sor került a felforgatok felelősségre vonására. zuhatag alá Utóbbi területen. Az Amén-papok visszatértek számkive­ tésükből. Kr. Etiópia. zuhctag között Makori-Ta néven építettek új országot. hogy kiván­ dorlásukat irányítja és elhelyezi őket Kánaán földjén. Észak felé nem volt lehetséges tömegesen kivándorolni. mert a Híres Ajtó előtt még ott állt a II. de nem lehetett a hunok leikéből kitö­ rölni Osirist és nem lehetett a magyarok leikéből sem eltávolítani Amént.

valóban azt látjuk. 2. hogy a magasabb fekvésű helyekről történt a szétágazás. Mezó szavunk a Mesopotamjaban. melynek . valamint a Jordán völgyében és a Taurus lábéinál észlelték és keletkezé­ sük idejét Kr. Jós szavunk az Arpachi-Yasban. A legkorábbi gyarmatok ránkmaradt nevei. ismerős az Ar-*Belában szereplő Béla. vagyis a jelenlegi tudományos eszközeink­ kel elérhető legrégibb korban az őshaza magyar népességét két. 6500). GA-URA és AR-BELA. 6800 és 6500 közé helyezték. a természeti katasztrófától megkímélt hegyek között: 1. a velük kapcsolatos képírásos szövegekkel együtt. a földrajzi adottságok által előírt útvonalon. E csiszolt kőkori telepeket térképün­ kön (21 L) pontokkal jelöltük. a Tigris felső vidékén és a Zab folyó mentén. A Tigris folyó ezidőbeli neve IDI-KLAT. AZ ŐSHAZA É SZA K I F E L É N E K B E N É P E S ÍT É S E A régészek az emberi települések legrégibb nyomait északon a Kau­ kázusban. Fekete-ügy).férfi’ jelentését a Bál szóval kap­ csolatban már tudjuk. akkor az őshaza közéjük eső részeit megelőzőleg ezekből az ősi központokból kellett benépesíteniük. a Kaukázus vidékén.utu’ részlegét több hasonló név összevetése alapján . Ezek még elszigetelt telepek voltak. helyről dél felé. e. a népesség fokozatos szétterülésére közelebbi felvilágításokat is nyújtanak. Burutu . A szétterülő nép ez első történelmi emlékeiben többször szerepel nyelvünk Úr (UR. látjuk ott Kelet szavunkat a Qalet-Jarmo. az Eufrátesz középső szakasza alatt elterülő mezőföldé pedig MESO-POT-AM-JA. a hon értelmű Mát. A Tigris mentén szervezték meg a KALDI vagy KALTI nevű országot. e. az Eufráteszé BUR-UTU. Délkelet-Afrikában. 4500) SAM-AR-RA. AR) szava.ügy’ szóval azonosíthatjuk (v. Ma összetevő elem a Matarah. Olyasformán. Időrend­ ben utánuk következett (Kr. Az Idi szót az Idi-Klatban más nyelvészek kutatásai alapján a régi magyar folyót jelentő . e. Szem sza~ vünk a Számárrá névben. A Tigris és a Zab találkozásának vidékén a legősibb két emberi település neve a szakemberek átírása szerint AR-PACH vagy AR-PACH-i-YAS és QALET-JARMO (Kr. a Kaukázusból nézve délkelet illetve délnyugat felé. MAT-AR-AH. egymástól távoleső csoportra oszolva találjuk. Idi-Klat és Kaldi (Kalti) nevekben. a Kaspi-tó alatt. Jarmo és Mesopotamja névben. a déli menhelyről pedig észak felé terjedt a lakosság. ö. hogy az északi mén. víz értelmű Bor szavunk a Burutában. A következő két és félezer esztendő alatt e telepek sűrűsbödtek és a Termékeny Félhold lefelé hajló száraiban is megjelentek. Ha utóbb e két csoport egymással egyesült és közös hun-magyar nemzeteket ala­ kított ki.A történeti idők hajnalán. az ősi menhelyről kimozduló nép első gyarmatai. Ha ezeket a pontokat vonalakkal összekötjük és figyelemmel vagyunk az időrendre.

Ezek szerint a Termékeny Félhold legfontosabb tíz neolitikus helyneve egytagú magyar szavak összetételéből keletkezett és egyik-másikának értelmét a megadott ábécés átírásból is kitalálhatjuk. melynek legjellemzőbb gyártmányai a kulacs alakú ivóedények voltak (122m. 169m. z. az első Árpádok hatalmas telepítési és országszervező poli­ tikát folytattak délkelet felé. eh) ki kell hagyni és a jeleket hogy ez a ázó a finnugor nyelvekben i» m egvan.szavunkkal azonosítjuk. Ar-Bela: Bál Úr. észt Hőne. keze KETE. A vidéken egy híres kerámiai üzem is dolgozott. Ezek az elemek tehát a képírás módsze­ rével szabályosan írják AR-POT-(H)ANA 2: »Árpád Hóna 2«. botja PÓT. hogy az Árpád-dinasztia szervezte meg a Tigris mentén lejjebb elterülő Káldi: Keleti országot. ló . a Zab vidékéről. ahol a két fo ly ó medr* egy- . lándzsá­ jának hegye ANA. mássalhangzót jelöl. lapp Huona. 217. azaz napszimbolumokat festettek (91m. 17m. úgy82) Hon (tavunk nagy r é g ilé g é t mutatja. Ez események emléke a későbbi időkben is megmaradt. rendszerint ház értelem ben: finn Huone. AR-PHAz-AD és AP-PAcK-AD. 81. Matarah az a hely. Az edényekre mértani díszíté­ seket. a jelen időszámítás 635. a termékenységi isten székhelye. Arra is emlékeztek. T = D) alapján Föld (főd) értelemben vesszük. mint ezt a kérdéscsoportot már fejtegettük. főleg köröket. ahol a Magyar ő s lakott. I64m. mert a mezopotámiaiak egyik hagyománya szerint országuk lakosságának legősibb része északról eredt. Az Árpád nevet (ró h íro m írásjelet a szak* tudósok nem tudták m egnyugtatóan é s egyértelműleg hangzósítani. AR-Pa-aD vagy AR-Pa-aT. esztendejéig folyamatosan élt. hogy őshonukból. A jelen esetb en tehát a névbe iktatott s z is z e g i hangokat (x. Az Encyclopaedia Biblica és a Dictionnaire de la Bibié szerint Árpád a nap­ isten (Szemúr) harmadik fia volt. vagyis az Idi-Klat és a Zab környékét. Ebből nyilvánvaló. melyről lakosait Árpádi népnek nevezték. Idi-Klat: Keleti ügy (folyó). mai betűzéssel Árpád. vagyis az ország urának székhelye. Szé­ dítünk a három írásjel m indegyike csak e g y így átírni. Számárrá: Szemúr vagyis a Napisten otthona. A király koronás fője AR. a Mesopotámjában is szereplő . az úgynevezett Árpádi Földet (Arpachi Ta) kormányozta. 83). Kaldi vagy Kalti: Keleti ország (Kel-Ta). Qalet-Jarmo mai helyesírásunkkal: Kelet Gyarmata. 117 sk. adta annak első dinasztiáját. Külön figyelmet érdemelnek az Árpád nevet megörökítő helynevek: Arpach és Arpachi-Yas és a velük kapcsolatba hozható feljegyzések. 240. Ezen a területen az eredeti lakosság igen hosszú ideig. Gaurában pedig kő szavunkat látjuk (G=K). Mesopotamja: Mezőföldből álló ország (Ma).pot’ részleget a törvényszerű lágyulás (P = F. attól a vonaltól délre. Gaura: Kő Ura. vagyis Árpád második országa. 371 sk). Olv. Azt is tudjuk. aki a Tigris felső vidékét. am elyek m indegyikéhez n a k •gy-egy m agánhangzót kell fűzni az olvasásban. A Káldi vagy Keleti ország területe nem azonosítható a későbbi Szum erország területével. A javasolt átírások ezek: AR-PHAx-AD. Burutu: Bor Útja.82 Ezeket a mozzanatokat figyelembevéve. hogy első királyaik fejükön koronát viseltek és hatalmi jelvényként botot és lánd­ zsát tartottak kezükben. Utóbbi a Tigris és Eufrátesz közén terült el.

Fiatalabb neolitikus kori telepek MUGHERA: Ma­ gyar. számát. e. VII. Kr. továbbá szarvakkal ékesített szobrokat és mértani jellegű írásjeleket. táblán a D. de kivitelezésük és tartalmuk nagy régiségre utal. AR). De a személy előtt egy három oszlopba írt hosszabb szöveg is szerepel. A neolitikus kultúrát ms már töb b helyen a Kr. kizárólag a Zab vidéki Árpádok alkotása lehetett. Figyelem m el ezekre a földrajz].T Ka-Pi. e. Ezek alapján a tudósok úgy vélik. 4000 körül keletkeztek.Pa. amely hozzásegít bennünket a lezajlott néprajzi események felvázolásához. A jövendő Szum erország Kr. e. E pecsétek egyik-másika olyan írásbeli üzenetet közvetít. A Termékeny Félhold nyugati felében szintén folyóvölgy akben találjuk a legkorábbi neolitikus telepeket. amikor m ég Szumer nem volt. 2). PAT hangcsoportot jelzi (25m. az íjas figura az AR-PAT: Árpád nevet írja. mert a jelenlegi magyar és nemzetközi Irodalom a régi nézet alapján sokszor több jelen­ tő sé g e t tulajdonít Szumernek. Timii 1961 február 24. évezredből ismer­ jük. . amely keletet is feltöltötte emberanyagával. ahol a mai Katal-Huyuk nevű község közelében egy szintén Kr. A Termékeny Félhold nyugati népességének a keletivel való azonos­ ságát a régészeti anyagon felül a képírással írt egykori pecsétek is meg­ erősítik. amely a figurával szembehaladó sorrendben olvasandó: 1.látszik. »Égmás m áihoz leg k ö zeleb b halad. m int manapság éa a két fo ly ó külön torkolattal ö n tötte v izét a tengerbe. Árpád kapitány. 203 No. A Jordán völgyében van Jerikó: Jó Úr Kője. EST-AN SZÉ-Ke.* Egy másik pecséten (81m. kronológiai é s történeti tényekre. Saj­ nos ez utóbbi emlékek keletkezési idejét eddig még nem tudták közelebb­ ről megállapítani. Az egyik ilyen írásos emléken (29. amikor már dél felől is érke­ zett Mezopotámiába lakosság. További telepek Kánaán földjén és annak szomszédságában Kr.83 Beljebb Anatoliában Kr. vagyis az ősi mező. mai ábécével »A nyu­ gatik nemura. potámiai kultúra. szám a. a Time 1961 február 24. am iből Itt-ott kezdtek kiem el­ kedni e g y e* hátságok. 5 0 0 0 táján m ég lakatlan mocsárvilág volt. aki íjat tart a vállán. AR. E nyugatra eső telepek a Taurus lábainál elterülő síkságon folytatódtak. 6800. hogy a Tigris-Eufrátesz völgyi első kultúra. amelyek a Tigris és Zab vidéki leletekkel feltűnő egyezést mutatnak. A területet aztán a két fo ly ó hordaléka feltö ltö tte. azaz a napisten országa. 83) A Katal-Huyuk környékén végzell ál*fásokról beszám olt a Montreal Star 1964 deceirr bér 19. mint amekkorával valóban bírt. 3) hasonlót olvasunk: AG-MA-S PET-SUTe. e. am ely szerint a neolitikus kultúra b ö l­ csője Szum erország lett volna és onnan terjedt A rch aeology jelentését (Anatolian Studies No. az ókori történettudom ány elv e te tte azt a régibb v é ­ volna szét a világba. 6800-ból eredő telepre bukkan­ tak. eg észen a Perzsa-öböl akkori partjáig. Olv. 85 No. hogy ez a nyugaton meg­ jelenő népesség is a kaukázusi táj gyarmata. körülbelül Kr. Mivel az íj a képírás jelrendszerében a PÉT. ANU-KHAT-IK 2. 3500-ig. a napisten földje. NU-MA-RA 3. e. és UG-AR-i-TA: Ég Úri Ta. melynek keletkezési ideje kb. e. 41) V. e. Ezt nekünk is tanácsos meg­ jegyezn i.ö. figura) egy embert látunk (UH.T-aN. ism ertetve a British Institute of lem ényt. 3000-től kezdve folyamatosan sok szikla­ rajzot találtak. A Perzsa-öböl az ókorban mint­ e g y 200 kilométerrel beljebb nyom ult a száraz­ fö ld b e.

Ezek: 2K 1 8 /3 4 . ahol a nagy folyó legközelebb kanyarodik a Föld­ közi-tengerhez. 2K 1 9 /1 3 . h o g y az ország királyi széke Árpádok telepítési politikájának nyugati ered­ döntő bizonyítékunk is: az Eufrátesz nyugati nagy kanyarának külső oldalán alapított ARP AD: Árpád királyság. A második na­ gyobb helyet görögül Busimak mondották. e. azonos nevű fővárosával (ld. századtól Kr.A z írásjeleket mi így olvassuk: P-A-AR EST-UR.« Innen a népesség továbbterjedt a Fayum nevű oázisba.Hon\ vagyis »Abba beköltözött. Árpád alakban írják át ábécére. A királyságról mind*n nagyobb terjedelmű történeti munkában tz ó esik . amelynek hieroglifáit így írják át: Pl UT JÓIT (87m. oldalon) az első népesség észak felől érkezett. Bibi. a Nílus deltájában és a folyó hosszú völgyében? A hajdan itt élők emlékezete szerint országukba (ld. Kezdetben Egyiptom alatt nem is értettek mást. e. II. Esthon széke. 202). oldalon). A jelek ezúttal is egy rövid mondatot eredményeznek: ABa Be-KET-U-SAT . Ezt a bejáró kaput a régiek találó kifejezéssel HIRUS AITU (129m.« Itt nyugatra esik.pecsétje. tehát igazi ősi neve: »Vár. A jóval lejjebb lévő BAD-AR-I: >Botúri« (Árpádi) telepet és a görögül Abydosnak mondott várost Kr. e. 41. 155) *Híres Ajtó« néven nevezték. 87m. 97). amit bizo­ nyára így kell helyesen hangzósítanunk: »Be itt jött«. 4000 táján alapították (120m. e. IS 1 0 /9 .* Eddig még meg nem állapított időből eredt a Delta alatt lévő Hon város. IS 3 6 /1 9 . térképünket a 21. az átírok szerint ON. a görö­ gök elnevezésével Heliopolisz azaz Napváros. A tudósok e híradást beigazolták és munkáikban kiemelik. 219—259). hogy a Nílus völgyébe a földrajzi adottságok miatt nagyobb tömegekkel észak felől csak egy keskeny átjárón keresztül lehet behatolni^ amely a Szuezi-öböl vége és a Földközi-tenger között elterülő mocsaras és vízárkokkal átszelt területen vezet át. 368 jz t). térképünket a 64. amely már a Delta alatt van s mintegy nyolcvan kilométerre nyú­ lik be a sivatagba. A i Encycl. IS 3 7 /1 3 ás JER 4 9 /2 3 . 234). 91m. A kaukázusi ményeiről van e g y további is arról van szó. A királyság Szíriában terült el. keletkezési idejét rádiókarbon mérésekkel Kr. UNNU. 461. 81m . mint e bejáró kapu környékén keletkezett és fokozatosan szaporodó településeket s ennek megfelelően Egyiptomot „Ajtós Országnak* hívták (94m. 117). 740-ig jelentős szerepet játszott a keleti események irányításában. Ez az Árpád Királyság a Kr. amit a Hon értelemmeghatározó követ. amit a szokásos Hon meghatározó követ (24m. A nevet ezúttal az idegen szerzők is helyesen. I. A Deltának első közigazgatási központja a görögül Butonak mondott város volt. 205) így írják át: PER ASAR (23m. 317. 10. Idők múltán egy darabig ez a 8<) Az Á rpid királyságra olv. azon a részen.84 Mi volt a helyzet a Termékeny Félhold lekanyarodó nyugati szárának végében. Abydos nevét öt hieroglifa írja. 4437—4145 közötti időre teszik (91m. Estúr Hona. hiszen az egyiptomi nevek általában egy-egy rövid mondatból szoktak állni. 50. Az oázis környékét T-ARK-HAN: »Tó Urak Hona« néven ismerték. AN. ANU. oszlopa felsorolja • királyság hal em lítését a Bibliában. hierogliféit (24m.

ANI). SEB alakban írnak át (23m.a Deltát pedig»Hajó«országnak (HAAU) mondották — az angol szakemberek átírása szerint (87m. 516 és olv.* A hozzáfűzött magyarázó hieroglifák szerint ez volt a P-A-AR-A NETER: *Nagyúr Vára. akit »ösúrnak« neveztek. 56 sk. 35. A benépesítési folyamat lezajlását a régészeti. Mind a két terület lakóit egyformán ANUnak nevezték. Uni népe. 18. a Zab folyó vidékére utaló Zab név. Huni (ONI.88 A Nílus deltájába és a folyó völgyébe északról betelepülő magyar nyelvű törzsek és nemek megannyi kisebb-nagyobb Honba szervezkedtek. akinek neve mellett gyakran szerepel az őshazájára. 118 jzt). ami azután általánossá lett és rajtuk is maradt: ők lettek a történelem Huni. mai nyelvünkön hunok (87m. II. E tudomány szakértői szerint a csiszolt kőkori kultúra elterj esztői kerek koponyájú emberek voltak. nyelvészeti és történeti adatokon kívül igazolják az embertani megfigyelések is. A lakosság földrajzi eredete és népisége szempontjából a legfontosabb mozzanat az. 435). miként erre a helynevek értelemmeghatározója is utal és magukat abból képzett szóval Honi. Az Iránból való szétáradásnak több írásbeli említése is van.város lett a Delta közigazgatási középpontja. 217). Vajon ebben Zab-Úr-Földi Ői-falukbóJ látnunk? a kifejezésben nem • kiindult em bereket k«H . Hieroglifái szerint (24m. ER-PET: »Árpád* nevű királyt tiszteltek. azaz .Hon’: »A Nagy Hon. hogy az északegyiptomi dinasztia megalapítójaként is egy ER-PAT.HAU NEBU). Az ő nevét az irodalomban a gö­ rögök által használt OSIRIS alakban találjuk. A delta-honiak ugyanis a Nílus ágaiban és a Földközi-tenger keleti partja mentén apró hajóikkal élénk kereskedelmet bonyolítottak le és hajós foglalkozásukról őket egy­ szerűen »Hajó népének* (HAUI NIBU. h ogy 6ket valamikor SAB-AR-TO-I AS-PHALO-I nevezték. 129m. a déli magyarok bejöveteléig. a görögül Hermopolist nak mondott hely.hazai. I. 3400—3200 táján uralkodott és magát ER-PAT SAB-UR ősétől származ­ tatta. 95 sk jzt). Ez a király Kr. Kivételt csak az utolsó király képez. 203) a város régi teljes neve tulajdonképpen AN-NET . 94 I. bennszülött’ népnek kezdték nevezni. de azok nevét a megadott alakban nem tudjuk értelmezni. melyek közül ®8) Ax európai M agyarországba irányult magyar népágról e g y bizánci forrás azt mondja. amit az egyiptológusok SAB. Ez az első egyiptomi Árpád-dinasztia több királyt adott a kialakulóban lévő országnak a nagy esemény idejéig. Volt azonban egy másik nevük is. 138.* Vele egyidős lehetett a Badari felett mintegy 120 kilométerre lévő második Hon város: IJNNU. 129. akik a Régi Kelet egész felső vidékét az iráni térségből kiindulva árasztották el (152m 375. valamint a Nílustól nyugatra eső Libia jelentékeny részét is. Ugyanez a nép szállta meg a Sinai-félszigetet és az onnan délre a Núbiáig terjedő sivatagosodó területet. e. UNNI.

eddig még nem szóltunk a Kaukázus két hegylánca között nyugat-keleti irányban húzódó Araxes-völgyről. IV. 29. A. amit akkor még MEGARA völgynek neveztek. Ugyanez a kerá­ mia a vidéken több példányban is előkerült és az egész Araxes-völgyre jellemző darabnak bizonyult. táblánkon B. majd a Kr. bizonyítja a világkultúra lényegbeli egységes voltát és egy központból való eredetét. az Orontes íolyó völgyében is előkerült.. e. . Waddell például így szól: „A világ három legnagyobb ősi kultúrájának egysége (a Tigris-Eufrátesz völgyi. Régészek e leletek földrajzi előfordulásait térképre vetítették és abból arra következtettek.. abban a völgyben. jelzet alatt mutatjuk be). Nemsokára az­ után. hozzáadva a Kréta szigeti kultúrát). 175). e. Idgír helységben. Ideje a Kr. USUK KETE HAS-AA-BA MENT: *A nyugatikat Árpád nemzette. amely az európai Magyarország Olt és Makó régies alakjával véletlenül (?) meg­ egyezik. . személynevek és történeti okmányok. Ez a szervező nép a Kaukázus vidéki Árpádok magyar népe volt. egy roppant fontos régészeti leletet találtak: egy patkó alakú. A Régi Kelet felső részében lezajló népmozgást vizsgálva. három emberfejjel éke­ sített és írásjelekkel is ellátott tárgyat (képét 29. és van ott egy Oltu és egy Maku helynév is. mint amely a Tigris és Eufrátesz völgyét is megszállta és azt társadalmilag és politikailag először megszervezte.az Egyiptomi Bibliában előforduló feljegyzéseket és egyes fáraók idevágó sírfeliratát megelőzőleg már ismertettük. . L.. o f the greatest o f the ancient civiliution i of th e w o r ld . Kör­ nyezetében Tcét másik hely nevében is szerepel a BOT hangcsoport: Batum és Bitilis.. ugyanez a minta nyugaton. a Nílus völgyi és az Indus völgyi. hogy ez M) Ideiktatjuk az eredeti szö v eg et: The unity . amely kísértetiesen idézi az Árpád nevet. Igaznak bizonyult eszerint az a régi feljegyzés. Pedig e folyó vízgyűjtő területén ma is van egy Arpacsay nevű helység. amely szerint a NU-KETE-KET URBOT NEMSETE. Az Araxes folyó felső szakaszánál. and th e relatively rapid diffuiion of th e civilization by the sam e Aryan r a c e . valamint a tudósok egybenhagzó megállapítása szerint kétségtelennek látszik tehát. . Szíriába és a Nílus völgyébe is ugyanaz a nép telepe­ dett be elsőnek és szervezett ott államokat. a csiszolt kőkor vége felé. ősük két hazába ment (ld. évezred. amit a régészek tűzhelyhez hasonlítanak. hogy Kis-Ázsiába. és ugyan­ ezen kultúrának aránylag gyors elterjesztése az árja faj által. . táblánkon az A okmányt). tignificantly atteits th e e iie n tia l unlty o f th e w orid civilization and iti d iffu iion from o n e original centre (180m . . Aztán felbukkant a figura Szíriában és Kánaánban.”84 A felsorolt helynevek. 19. A Termékeny Félhold azonos forrásból eredő benépesítése nyomán olyan egységes kultúra keletkezett a Tigris folyótól a Nílus völgyéig. Hattus fővárostól 250 kilométerre dél felé. . században a Hetita Birodalom területén lévő Kültepében is. amelynek közös jellemző tulajdonságai a kutatók figyelmét régóta magára vonta és a tényt minden szakkönyv gondosan nyilvántartja.

azután két szorzójel következik egymás alatt: eS. A középső figura írásjeleit felülről lefelé haladó sorrendben így oldjuk fel: az em­ beri arc UK.« Az emlék tehát való­ ban a szétvándorlás és új hazák alapításának okmánya és a nép eredet­ tudatának megőrzésére szolgált. további feltű nő m ozzanat.a figura egy és agyanazon nép fokozatos szétterülésének tárgyi bizonyí­ téka. együtt: »Országősök ezek. Hogy viszont ki lakott az öregsas völ­ gyében. P-vel kell olvas­ nunk. Áttekintve a Réi Kelet felső részét annyit kétségtelenül megállapít­ hatunk. vagyis Király. az Araxes és Zab folyók mentén székelő ősi Árpád-dinasztia népesítette be. 17). A kis tűzhelynek. a két szélén lévő fiatalabb sas pedig azokat a dinasztiaalapítókat. amelynek sok neve közül a letelepedésre utaló Honi lett a ®7) A mondat írásjeleit íg y olvastuk: a ko­ ronás szem ély UR. Az egész területet magyar nyelvű nép szállta meg. . A kép álló helyzetben koronát viselő személyt. 57 No. d e nem hosszú nyéllel. alatta újra S. amivel az ed d ig kibetűzött rész AR-P-AD. bennük három S karika: eS. ami s m e g elő ző KARA b efejező részét írja: ÁL. arra nézve egy további nyelvemlék ad felvilágosítást. a kis karika az ágas között SZ. Ennek eredménye a Tigris mentén húzódó *Kelethon« és a Nílus völ­ gyében kialakított *Esthon« lett.ek.ek. akinek a személyazonosságát így írja: >Árpád király Armeniben.ek EMLÉKE. nem ok nélkül adtak ilyen alakot. V égül a király jobb lába fejét abban a furcsa mozdulatban tartja/ aminek hieroglifikus hangértéke ERMEN (25m. 152). ahol a vízfolyás már nem patak. ha­ nem csak szókezdd hangjával. nyom ban utána következik a király |obb keze AD mozdulatban. együ tt KARA-ÁL. h ogy az írásjelet nem Ideografikusan botnak.*87 A szöveg többi részét bizonytalanul olvassuk. hanem csak úgy mint a rovás eg y ik P-je. Ehhez mi azt is hozzáfűzzük. »Országősök emléke.ek. hogy annak vidékeit a Kaukázus völgyeiből. amit ma Araxes grafikával írnak! Ha ez az ismétlődő kerámia egy nép gyarmatosító tevékenységének szimbóluma. a régi Erman földön (129m.« Ez pedig pontosan annak a folyónak a neve. de mégis egy öreg sas benyomását kelti. RA. az ág maga AG. az otthon szimbólumának. III. a legrégibb királyt jelenti. bizonyára az öregsas fiait. Középső figurája emberalakú ugyan. bal fülére e g y bot van rajzolva. viszont miiik lábával szabályosan a BE szótagot írja: Ermenbefl/ A rmeniben értelem ben. többesben tehát ES. hogy mivel az ábrázolás mindig ugyan­ az. a szorzójel eS.* A két oldalsó figurán az OR-SZ-ÁG jelei ismétlődnek. mindig három-személyt mutat. ezért mellőzzük. SZ. A középső öreg sas talán az ősurat. királyt mutat. Ezután a figura bal karja következik a szokásos KARA értelem ben. Ezt az em­ léket ott találták. a csiszolt kőkor idején. akik Keletet illetve Nyugatot benépesítették és országokká szervezték. ezekkel az urakkal kapcsolatban valami nagyon fontos történeti emléket kívántak megörökíteni. azután három kidomborodó emlő EMLŐK. 62 é s ugyanott 68 N o. m integy útmutatásul. h ogy a szem ély áll. akkor annak ősi otthona. a kivándorlás kiindulópontja az Araxes völgye lehetett. az összecsengés alapján ezt su­ galmazza: »öreg sas pataka. hanem bővizű folyó: Arméniában. Ezeket az elemeket hangrendbe téve: UR-SZ-AG eS. ami a patkó formával.

hiszen régen Afrika éghajlati viszonyai lényegesen kedvezőbbek voltak. amelyek lényeges pontokon módosították korábbi felfo­ gásunkat.legelterjedtebb s ezért leggyakrabban ezen a néven szerepelt a történelem színpadán. AZ ŐSHAZA D ÉL I F E L É N E K B E N É P E S ÍT É S E A történeti idők hajnalán a magyar nyelvű népek második gócpontját Délkelet-Afrikában találjuk. Arábián keresztül ér­ m avgoylta r k ezd e tb e n 6sl la k ó h e ly e . Ezek legfontosabbika talán éppen annak kiderítése. Úgy vélik. mint aminőnek korábban feltételezték. e. mint amelyből eredt a Termékeny Félhold lakossága. E táj múltjára nézve az utóbbi tíz év történeti és régészeti kutatásai több meglepő ered­ ményt értek el. hogy ez az afrikai népesség egyáltalában nem volt olyan elmaradott. 45). hűvösebb és csapadékban is gazdagabb. ugyanabból az iráni-kaukázusi for­ rásból. Ellenkezőleg. a nagy szárazság még nem per­ zselte végig a tájat. 8000—6000 kö­ zött jelentek meg. Délkelet-Afrika benépesítésére nézve ma egyre erősbödik az a felfogás.88 Noha e munka olvasói a megelőző fejezetek révén már felkészülhettek arra. mint ma­ napság. hanem a híres MAGURUK völgyében is (bis39m. Legkorábbi huzamos jelenlétüket eddig éppen a Nagytavaknál észlelték. Ez volna az egyedül helyes magyarázata annak. hogy Délkelet-Afrika is a magyar őstörténet keretébe tartozik. kezett. ugyanazzal a kultúrával és nyelvvel. Mindezen nem kell meglepődnünk. Dús növény­ zet borította tájait és tekintélyes állatál­ lománnyal rendelkezett. mégis . amely szerint itt a kaukázusi típusú fehér em­ ber első képviselői Kr. ez a fajta ide valami­ A d é lk e le ta f rik a i h e g y v id é k a n ép ek m a g y a r A gának kor nagyon régen. a vizs­ gálatok szerint a régi időkben Afrika kel­ lemes klímájú terület volt. a Vörös-tengertől dél felé. hanem szintén szabályszerű neolitikus kultúrával élt és az edénykészítés titkát is ismerte. Kultúrájának nyomait is egyre sűrűben találják meg. a Nagytavakig húzódó hegyes vidéken (ld. hogy a Régi Kelet északi és déli felében egyformán ugyanazt a népet találjuk. úgyhogy az em­ beri megélhetés lehetősége neolitikus kultúrájúak számára fennállt. 38 sk. az alább közölt térképet). nemcsak a Nagy tavak vidékén.

W. Víz. tb» nép etnikailag é t kultúra tekintetében azonos existen ce o f a third party w h o se cultural achiavolt a délegyiptom i (magyar) n ép p el. hogy e tájnak abban ilyen nagy szerepet utalunk ki hiszen ma az egész vidéken már sötét bőrű emberek élnek. Ez a térkép világosan mutatja. MS-AR-AH. Ez egyúttal érzékelteti velünk a lezaj­ lott néprajzi tragédiát. Arábiában sokszor látjuk Ur szavunkat. amint a követ­ kező helynevek igazolják: URUK. KUS-URI-YAS. Bút vaat tracts o f th e Midd le East and the jér és táléit eredm ényeket. Ezekre a mozzanatokra a szakemberek komo­ lyan még nem figyeltek fel. AAa|d íg y szól: M odern scholars have tended mon features and the fundamental differenca* to Ignore th e possibility o f conquest and immigration to both regions (északi és déli Egyiptom) o f the tw o civilizations (59m. SUM-MAN (Szem mén). arra sok bizonyítékunk van. HAB-URA. Mint majd látni fogjuk. továbbá a Fehér Nílus víz­ gyűjtő területére és a Nagy tavak vidékére. AS-IR. hogy a szóbanforgó kontinens közepén. MAH-RA (nagy terület). Az út elején. a klimatikus változás miatt az eredeti kaukázusi népesség jelentékeny része onnan elvándorolt. A mai tudómány pontosan az Emfcry éltal m egse|tett úton from som * hypothetical and as yet undisclosed •reá. Ta. AR-MAH. mint ahogy külföldön élő magyar embereknek valóban fel is tűnt. Ezek első sorozatát a ma is meglévő magyar hangzású és értelmű helynevek szolgáltatják. noha egyes vidékeken a magyar szavak oly mértékben sűrűsödnek. US-ARYAK.meglepődhetnek. a helybenmaradottakat pedig a Közép-Afrikából szétterült fekete népesség felszívta. ABU-AR-IS. Áll ez a megjegyzés különösen az Eritreától Szomáliig terjedő szakaszra. Indeed. hogy mi történt ott az ősi honépítő árja faj­ tával. . MUKA-YR-IS. Kő. a föld. AS-SAM (Ós Red Sea and East African coasts remain unexplo88) A kitűnő egyiptom i szakértfi. amelyen a fehér és fekete embertípus keveredéséből keletkezett fajta helyezkedik el: az európai arcvonású. ha azok közös forrásból származ­ and M esopotamia w ou ld best explain the com* tak. azt. Fűvel kapcsolatos FUWWAH.szem’ szavunk is a már ismert kombi­ nációkban: SAMM-AJR (Szem úr). MADAU-UAR-AH. az őserdők vidékén az egészen fekete (néger) faj uralkodik. h o g y az északegyiptom i (huni) bility must nol b e entirely ignored. ország. melynek neve HASA (Haza). Azokban gyakran megtalál­ juk Úr szavunkat. de általában a Vörös-tenger egész környékére. bán nem így volt s annak talán legkézenfekvőbb bizonyítéka Afrika mai faji térképe. so that such a posslry m egállapította. 31). Fű és Föld szavunkat. lakóhely megjelölésére szolgáló Hon. továbbá a Bor. de ezt a fekete területet északon. keleten és délen egy széles földsáv övezi. Régen azon. de sötétebb bőrű és sok árnyalatot mutató „kaukazoid-negroid” típus. Ez csak vem ents w ere passed on independently to Egyp* úgy leh etség es. Hogy Délkelet-Afrika egykor szintén magyar népek lakóhelye volt. ami a nyelvészetben nem jártas utazónak is fel­ tűnhet. Két arábiai terület neve egyformán ^íagy föld’ NA-FUD. nem is beszélve a Magyar név feltűnő gyakoriságáról. FAYA és van itt egy országnév. SOK-OT-RA. Emered by the archaeologists. Sokszor előfordul . MAT-AR. AR-A-KAS.B. URAY-IRAH.

országa) és YE-MEN (Jó Mén) területne­ veket. MOROG-ORO.ö. BETH-OR. ősöm szót a régi hanglejtést megőrző afrikai Us. Hetu Moger). ZO-BEL. MASAI neveket. RU-TANA. RXJK-UNGIRI. GOD-ER. BOR-ANA (Bor Hóna). Továbbiak: UG-RI. NAB-ERA. Ruandából: RU-AN-DA. Miért ne láthatnánk a mai Ungar. ER-MATCHIO. ANG-AR-EB. Ur szavunkat találjuk az itteni nagy tartomány ER-ET-RA nevében. A Vörös-tenger egész környéke HABAS HAN (Habos Hon). SOM-ALI (L/R: Szemúr). A Vörös-tenger régi neve is ER-UT-RA (36m. URU-WIRA. Hét szavun­ kat a Hetu helynévben (v. TIG-RE. királyt jelentő Kendős. Hengeri nevekben.-ERA. UOG-ERA. MUG-ER. SEMI-EN (Szemhon). KU-ARA. FOG­ ÉRA. NAK-URU. ULUG-URU. Mg. RU-HENGERI. Utóbbi két nevet a szkítákra is alkalmazták. KIS-MU. a mai Eritrea. RA-MU. AK-SUM (Égszem). MAHD-AR. Gömör). AR-KI-KO. BIHAR^AMULO. A-SM-AR (A Szemúr). TA-NA (Nagy Tó. MED-ER. KINY-ANGIRI. EN-ARI-YA. AN-KOB-ER. GUM-URU (v. DE-RA. MALAG-AR-ASI. BEL-ASA. US-HETU. RU-IRA. vagy ilyen összetételben. Hungar nevünk emlékeit az Ungri. KAP-UT-IR. KIS-ANGIRE. MO-RO-TO.szem). NAD-ER (Nagy­ úr). KAT-ERA. . Külön kiemeljük az OMÁN (A Mén). Bora nevekben. való­ ban az). KIS-ORO. AR-USI. KAP-SO-UAR. 69). GUD-RU. Ng. SEM-ADA (Szematya). Usum nevekben. Ezek a nevek a mai lakosság nyelvén érthetetlenek és éppen ezért számunkra gondolatokat ébresztők. nyugati folyó). MG-ERA. KISII. MOG-UR. KAG. ME-RU. Kende szavunkat a Kendu helynévben. BUR-URI. HAR-AR. MED-ER. AR-USA. az ős. Hét Jó Fia. Kenyából. BUT-ERE. SAS földrajzi név is. GOND-AR. azaz nyugati folyó). Kissi. KIS-ENYI. GHIM-IRRA. ABI. SAM-RE (Szemúr). KILI-MAN-JA-RO. Usa.. Burundiból: BUR-UN-DI. RU-UEN-Z-ORI. SAM-I-TAH (Szemi törzs). HURI. DAB-RA. TA-BORA. M-BAR-ARA. USUM-BURA. A Nagytavak körül elhelyezkedő országokból idézzük a következő magyaros hangzású földrajzi neveket: Ugandából: UR-UNGO. SEN-ON-ERA. KERI-KO. IGU-MI-RA. víz értelmű Bor szavunkat a Búr. Van BAL.ö. NG-ARA. AR-GOBA. UR-AMBO. Kisu helynevekben. ABBAI (a Nílus Habi neve). Nagy szavaunkat a Nak. AR-KAI. továbbá US-ER. HAD-RA-MUT (Hét Úr Matja. KENDU. MEN-AR. hangcsoportban. HURI. Tanganyikában eléggé összefüggő területen találjuk a Kónyából is ismert ME-RU nevet (az egyiptomi hagyományban megőrzött őshaza neve is Meru). ATYA-F-RA. MAND-ERA. ASTA-BOR-AS (Az Esti. MAT-AR. Kis szavunkat a Kis. Etiópiában: maga az Etiópia név is magyar. Mező szavunkat Masaiban és iniért ne számoljunk a mi Bihar nevünket ismétlő afrikai Biharral? A Fehér Nílus medencéjében tömegesen találjuk a folyók megjelö­ lésére használt Bor szavunkat BAHR alakban. Egyéb magya­ ros nevek: SETIT (Sötét. RA-KAI. MANY-ARA.

TAMB-URA. A nevet hat hieroglifa írja (24m. Nyomozzuk tovább. amit az egyiptológusok SUT. vagy egytagú magyar szavakból összerakott délkeletafrikai nevek nem a puszta véletlennek köszönhetik eredetüket. Adjuk hozzá SZAH-ARA nevét és azt. TÚRD A. tengerek és tavak mellé húzódjanak. SET. a következő oszlopban az N hullámos jele. ami talán *Büntette Sütő«. Erről az isteni büntetőhelyről ki kellett vándorolni és jobb helyre költözni. a sorvadás és élettelenség megszemélye­ sítője s a magyarázatok szerint mindez a napra utaló kifejezés (említései: 23m. BORÚ. amely emlé­ kezetét eltörölhetetlenül beleírta magába a földbe. hogy a folyók völgyébe tömörüljenek. 205. a nap heve üldözte el. nagyrészben pusztává és sivataggá változott. 171. csak ideiglenes megoldás volt. ABU-ZABAD. sohasem felejtették el. PI-BOR. Ennek a rémség és gonosz fogalmával azonosított Sütőnek nevét két hieroglifával. MONGORO-ORO. vagy újabb hazát keressenek. a Vörös-tenger. Ezek a magyaros hangzású.mint BUR-TOTU. Egy gonosz szellemnek tulajdonították balsorsukat. ABA-URUK. 108. JOKAU. BORO. rövidesen kiszáradt. 216. ma­ gyar értelmű. Mocsár mellett van MESHRA (Mocsár) és PACHALA (Pocsolya). 257. Az útvonalat a természet maga jelölte ki: mentek a folyók és vizek mentén észak felé. az S és T jelével írták. MENA-WASKEI. 367. a tűz és láng. Ez utóbbi folyók partján állnak az ilyen nevű városok: BOR. BUNDAS. Ahová először összetömörültek. 632. 337. SÍD alakban hangzósítanak. A szakkönyvek ezt a vidéket össze­ foglaló névvel PUNTnak nevezik. 426 sk. Eritrea és Szomáli részeire. SAATA. akit Sütő néven neveztek. MATAR-IR helynév és vannak ilyen magyaros hang. 324. alatta kétszer a félkör alakú T és legalul a három hullámmal megkoronázott SET hieroglifa: P-UN-Te-Te SET. zású nevek is mint MURA. Olyan helyen szálltak meg. de értelmét nem tudják. 205): egy négyszöggel jelzett P. BAHRI. 642). Ez indította őket arra. amely ha érkezésük idején még alkalmas volt csiszolt kőkori életformájukban való megélhetésre. alatta egy nyúl UN. 198. mint aki a víz és nedvesség elűzője. hogy azon a tájon egykoron olyan kultúmép élt. Az Egyiptomi Bibliában sokszor történik róla említés. hová men­ tek a délkeletafrikai magyarok? . 17. Ezek bizonyíté­ kok arra. Hogy őket valóban a természet. WUZ. Ezek a forró égövre sodródott magyarok azonban nem valami szeren­ csésen választották meg új hazájukat. LOKA. a Termékeny Félholdon lakó testvéreik területére. hogy Szudánban is van MAGRrUR folyó. s a szó Szudán nevében SUD-AN: Sütő Hon is megörökítést nyert. 1963). 207. 315. BIRI. 299. Mind­ ezeket a neveket az amerikai National Geographic Society kiadásában megjelent térképen olvassuk (Afrika. SÓD. Countries of the Nile.

ahol a sok szem összetételű helynevet már említettük. Ezek között a legnevezetesebbek voltak: S-URU-PPAK. 187m. ahol azok megérkezésükkor öt várost alapítottak. ahol a legrégibb mezopotámiai íróiskola működött. hajóikkal á Per­ zsa-öbölbe futottak be. azaz úri otthon. Larszam nevében ismét a nap­ isten Szem nevét látjuk. azon az akkor még mocsaras vidéken állapodva meg. a görög szövegekben viszont ’AIOS szerepel. >Lakó Ház. Tudjuk azt is. de mivel a hajó le is van rajzolva. 231. Lakás« értelemben. 48. az Eritreában lévő Tigré tartomány emlékeként. Árkai. 91m. HOA. Ezt a járművet a régi szövegek írásjelei alap­ ján az idegen tudÓ6ok ábécére HEA. e. e. EA alakban írták át. Ott a Tigris és Eufrátesz torkolatvidéken szálltak partra. hogy az első telepesek mezopotámiai új hazájukba hajókon érkeztek. hogy dél felől jöttek (69m. a német kutatók szóhasználatában Warka. az eritreai partvidékről indultak el és Arábiát megkerülve. Szemes napistent tisztelő országukból. Az első és legrégibb városuk ERI-DU. 132m. 161m. 287). LAGAS és LARSZAMot említik. hogy az „vízi . tekintve. Más történetírók ez utóbbi három város helyett URUK. 50. összekapcsolva Ház szavunk régies alakjával. IA. 28. ahová az árpádiak csak gyér lakosságot telepítettek.« Második alapításuk a közvetlen közelben lévő UR: *Úr* város volt. megállapítják a kérdéses szóról. 248. de hívták ARI-KInek: *Úri Kőnek* azaz árja országnak és KI ENGIRAnak. 113m. hogy azok nevében is Szemúrra illetve Magúrra történik utalás.Átvonulás Mezopotámiába. 50. 120m. hogy a vállalkozók hajókon mentek. SAM-ARRA és MADHAR-AYA alapítói is a napisten tisztelői voltak. Megérkezésük idejét a tudo­ mány Kr. azaz >Hungáriának< is. 273). Szem — duplikálták a megelőzők is. árja föld nyert megörökítést. A kivándorlókat nappapok vezették új hazájukba (147m. régi H nélküli formájában. Nevében kétségtelenül az »Úri Kő«. A beérkezettek röviddel utóbb további gyarma­ tokat létesítettek. — Akik legkorábban felkerekedtek. A gyarmatot összefoglaló néven a napisten SUM-ER: »Szemúr* országának nevezték. Az Árpádok ide­ jében elnevezett Idi-Klat folyó most vette fel Tigris nevét. Fennmaradt annak emléke is. az akkor még mélyen a szárazföldbe benyúló Perzsa-öböl partján állott. Az átírok nem sejtik. Lagas nevében a Kr. Uruk a Bibliában Erek. 28. A hátralévő három város: A-SM-AR. Nevében tó partján lévő földrajzi fekvése tükröződik: »Uri Tó. 3500 tájára teszi és megállapítja. hogy ötszáz éven keresztül az újonnan érkezők vallási és kulturális központja maradt. NIPPUR vagy NAPUR pedig egész Dél-Mezopotámiában a nap­ vallás központja lett. évezredekből dokumentálható Lak szavunkat látjuk. Annyit tudunk róla. amelynek romjait ma is Mughernek nevezik. miként a korábbi haza földrajzi neveit —Arki-Ko. hogy itt a magyar nyelv Hajó szavát találják. ez volt »Az író Papok* városa. a Vörös-tenger afrikai oldalán lévő Eritreából indulva el.

továbbá a madár és a kígyó. 16). KIS-UTH-R-OS: Kis Útúrős király nevét. III. Akárhogy® '1 forgatják a d o lg o t. Gilgames volt. A beérkezők. E fiú címét vagy rangját három írásjel rejtegeti. akik partraszállásuk után azonnal hozzáláttak a földek kiméréséhez. az utó­ dok számára a gyarmatosok minden tudását leírta egy könyvben. forró vidékről jött király. Szimbólumaik között sze­ repelt az afrikai oroszlán. ami egy kígyó rajza s többféle hangértéket jelöl. A2 Evezős úron kívül az első beérkező csoportban említik OANNES: Honos nevét. 44. a Punt.88 Ez a napisten. Eritrea volt s általában a Vörös-tenger környéke. ugyancsak Beros elbeszélése szerint. SZ. Ez m ár magában is nagy eredmény. Neveik közül megértjük AMMEN-ON: A Mén Hon ura. amit Magurnak hívtak. GIST-UB-AR vagy D-HUB-AR a helyes olvasás? Az írásjelek tanulmányozói a második és harmadik jel tekintetében egyetértenek. amint 129m. a délmezopotámiaiak saját történetírója munkájából azt is megtudjuk. Ha Gilgames pap volt (Habúr) 89) A nap isten n ev ét a szakem berek többfélek ép p en olv a tsék : SAAAAS NAP ISTIM: Szem ei N ap latén. hogy az őshazában papot jelentett. Honok óse. hogy azok ki vájt fatör. Több egy. zsekből készültek s mintegy a fa héja úsztak a vizen. PÍR NAP ISTIM: Pirois N ap Itten. E délről érkezett ma­ gyaroknak az árpádiakkal való egyesülésükig tíz királyuk volt. ahol az utasok hajóra szálltak. 166 sk. m ert Gilgames foglalkozását magyar szóval jelöli meg. A vízözön elől menekült (!). A Honős OANNES pedig. A király az égi úton utazó Szemes napistentől származott. feloldása és ábécére való átírása vita tárgya. Ebben a munkában minden bennefoglaltatott és Beros történetíró megjegyzése szerint „azóta sem alkotott az emberiség semmi újabb nagyszerű találmányt” (129m. CS. 2m. így talán a fának a héja (haja) lehetett Hajó szavunk kialakítója. amiről tudjuk. házakat és templomokat épí­ tettek. annak feloldása »Habúr«. III. Dél-Mezopotámia e hősi korszakának legkimagaslóbb alakja Uruk város legendás királya. . SÍT NAP ISTIM: SütS Nap Itten. EVEDO-R-ANCH-OS: Evező Úr. hogy a kiindulópont. korú kép m utatja e hajók alakját és abból kiderül.ház” (water house) jelentéssel bír (129m. szorgalmas emberek voltak. MELAG AR-OS: Meleg Úrős. valamikor nagyon régen ászaikról (!) költözött délre s az afrikai Eritrea partján szállt meg. az úgynevezett Gilgames-eposznak központi alakja. A bonyodalom az első írásjel körül van. kezdve a világ teremtésével. kenyérmagvakat szórtak el és nemsokára arattak. nehogy az őshazai ismeretek feledésbe menjenek. 184). m indig m agyar értelem ^ letkezik. Vajon ISD-UB-AR. így szól a mese. leg­ többször egy sziszegő hangot: S. Beros. később jött AN-NED-UTOS: A Nagy Utas. ő a világ első elbeszélő költemé­ nyének. valamennyien magas kultúrájú. oldalán írt jeg y zetéb en olvattuk. Az első délmezopotámiai király neve nagyon jellemzően EVECHOUS: »Evezős« s ez is a megér­ kezés körülményeire utal. tőle kapta hatalmát és megbízatását. III. de Gilgames maga már az új hazában született.

főpap. *0) M aipero írja: O ne w ou ld b e inclined to regard it as representing an individual o f a different race. együtt: »Ez már a kara (király). hogy a kép etiópiai típusú embert ábrázol. Eszerint Gil­ gamesről a szöveg azt mondja: MAGARU-KARA KAP-ES. A hajó rajza AIU. vissza kellett mennie eritreai hazájába. feltűnik hosszú keze KETE. amivel az oroszlán mancsát (ES?) szorítja. amely Mezopotámiában a szumírok és szemiták előtt uralkodott. III. Ez lehetett az 6 igazi neve. »Hajó útja kedvező*. III. hatalmas erejét. Ha e lágyított hanggal (G) írt nevet kemény hanggal (K) ejtjük ki. . 239). A támla nélküli szék. hiszen a hős szereplése kamasz korában kezdődik s az elbeszélésekben mindig kiemelik fiatalságát. vagyis a napisten mása. Úgy véljük. markát ökölbe szorítja (MA). itt az Eritreába szót kell valami­ képpen olvasni. Ez ennyit mond: AIU UTU KET-VESU.* Jobb kezében egy kígyót tart (eSZ). A következő feltűnő mozzanat az. táblánkat). következik karja (KARA). amit lába BA fejez be. de azt nem tudjuk kibogozni. feltűnik az arcán a két nagy szem (SZEM). teljes címe talán »öshabúr* lehetett. hogy Gilgames. ^Magyarok ura képe ez. 28. a hajóban ülő személy fején a hold látszik UD. annak értelméhez egy hetita forrás vezet bennünket. III. 129m . UR) és tömött szakálla (KAPES). a szobor nem művészi alkotás akar lenni. A hős legismertebb ábrázolása az a Ninivében talált szobor. Az utat hajón tette meg s utazása negyven napot vett igénybe. amik azonnal megmondják egyik minőségét: »Szemúr képe ez*. A képen hajóban látjuk őt (129m. így közeledve hozzá. Egy további kép (129m. férfi korában is vaskos izmokkal ábrázolják. amint az evezőt EVESU fogja.90 Bármint is álljon a dolog. amin ül. Ami pedig a Gilgames nevet illeti. csupa írásjegyből tevődik össze. Van még egy másik figura a hajóban. 57. akinek minden moz­ dulata írásjel.és a kérdéses írásjel szótagot ír. csuklóján pedig kör alakú (R. nyil­ ván vallási ügyben. amit Bottá francia régész rajza nyomán szoktak közölni (ld. Mások úgy vélik. A tudósok megállapították. a survival o f to m e very ancient nation w hich had held rule on the piaina o f the Euphratei before th e arrival o f th e Sumerians or Semitic tribei. hogy bal kezével oroszlánt (MAGARU) szorít pozícióban tartott karjával (KARA). L) karperecet visel. Közelebb jutunk Gilgames kilétének és szerepének kiderítéséhez. a sasorr (OR. UT. aki Eritreából származott. tehát olyan valakit. a’ »Kis kamasz* nevet kapjuk. hanem a régibb képírás szabályai szerint valamit közölni akar velünk. csuklóján itt is a kör alakú karperec van (UR.* Uruk fiatal papkirályának valami fontos tudás beszerzése végett. 73). ahol a kaukázusi fehér és az afrikai fekete faj keveredett. RA). amely az erőteljes fiatal főpapot GIS-GAMAS alakban szere­ pelteti (74m. a kis kamasz. ha ábrázolását és a vele kapcsolatban fennmaradt írásos emlékeket vesszük vizsgálat alá. éppen amint evez. talán annak az ősi fajtának maradványa. kezét KAP alakban tartja.

meg­ állapítható a lényeg: a Régi Kelet déli feléből Mezopotámiába magyar nyelvű bevándorlók mentek. Az idegenek a jövevényeket eredő helyükre utaló szóval PUNTI néven nevezték. csiszolt kőkori kultúrával rendelkeztek. amelyből karok (AKARA) nyúlnak ki: itt tehát a »Magyarok ura* lakik. e. mint a Mezopotámiába való be­ vándorlás és talán éppen azért maradt hátra olyan kevés írásbeli feljegy­ zés a folyamatról. Magukat ez isten fiainak mondották. Ez az utazás egészen kis csoportokban történhetett és távolról sem keltett akkora feltűnést. Nem egyszerre jöttek. melyek Kánaán illetőleg Fönícia néven lettek ismertté. a száraz­ föld felé pedig a GENESARET-tóig. . A gyarmatosítók a Földközi-tenger partvidékén két országot szervez­ tek. Ebben az országban a kapukat éjjel-nappal szárnyakkal (MÁT) ellátott skorpióemberek (SEREK) őrzik. s ez a Földközi-tenger keleti partvidékén szállt meg. s onnan tovább gyalogszerrel vagy szekeres járműveken. Kr. illetőleg ez isten országából eredőknek: CANA-AN-I és KINA-HNI: »Kan Honi« kifejezéssel. A gyarmatosítás ideje kb. 226). IV. hogy Gilgames Szemes napistenhez utazott vissza. Fejük felett lebeg egy szárnyas (MÁT) korong (AR). aki az óceán partján MASU nevű hegyben (UR) lakott.ak. 3500—3400. ameddig csak lehetett: a Vörös-tengeren felfelé az Akabai-öböl végállomásáig. Phoenik. Eiulathig. Ezt utóbb sokféle alakban írták: Punti. és III. évezred fordulóján. erőteljes fiatalemberekből álló csoportokat alkotva. A költözködők nappapok vezetése alatt Eritreában szálltak hajóra és Arábia megkerülésével. Puni. következik a T és több AR jel. Egyes tudósok e nevet Núbia Khent^Hen nevével hozzák kapcsolatba (87m. amint látjuk. tehát azok is »Matsarok«. ami többesben AR. Mindnyájan magyarul beszéltek.71) elmondja. Itt nyilván a MASU-UR. Kánaán az Akabai-öböl végén lévő kikötőtől az AIN-MAGHAR nevű város irányá­ ban a tenger partján lévő RA-FAig húzott vonal felett terült el. befelé. Gyarmataikat Uruk város királya egy közös politikai keretbe fogta össze. negyven napi uta­ zással a Tigris és Eufrátesz torkolatvidékére érkeztek. Magyar nevet kell olvasnunk. egészen a Libanon hegy lábáig. nem inváziószerűen. Területét BER-UTA (ma Beirut) magas­ ságában a MAGORA nevű folyó osztja ketté. Észak felé a Karmel hegy lábánál futó KIS-HONT folyóig ért. de ez a gyarmat kezdetben még bizonyos függésben maradt az őshazától. írástudók voltak és az égi vallás hívei. Az utasok itt is hajókon mentek. hanem egymásután következő hullámokban. a Kr. — A szűknek bizonyult Punt terűletérői közvetlenül észak felé is ment egy raj. Kanaán fölött következett Fönícia. e. együtt: »Kaput tárják. Páni. Mit csinálnak az őrök? A kettőjük közé helyezett hieroglifák elmondják: az ívben hajló jel KAPT. A gyarmatosítók mindkét országban a termékenységi vallás kővetői voltak és istenükként Bált tisz­ telték.* A rendelkezésünkre álló dokumentációs anyagból. Felvonulás a Földközi-tengerhez.

Akik a tenger mellékére kerültek. csak éppen m egfelelően kell azokat fogalm azni. a kétfajta írás­ gyakorlatban. Etiópiában is van több Bál és Béla helynév. eltérőleg a környezetükben alkalmazott kép­ írástól. hanem egym ást kiegészítik. MEGARA. közös ere­ detüknek tudatában voltak és egymással való kapcsolataikat számontartották. . MAGORA. Onnan azonban elvándorolt és Szíria tengerparti részén szállt meg. 298). akik a föniceiek lettek. főfoglalkozásuk volt. szemben a szárazföld beljebb eSő részén megállapodottak nevével. a föníciai SIDON és a kánaáni SODOMA idézi SUDAN (Szudán) és az etiópiai SIDAMO nevet. 153). Hogy Kánaán és Fönícia népességének legaktívabb része Délkelet-Afrikából származott. má­ tok viszont a délkeletafrikai bevándorlást hang* túlyozzák (147m . A vélem ények tehát nem állnak egymással ellentétb en . mint eredő helyükön. Feniki. a Vörös­ tenger környékén is volt. 91m. akárcsak a Szumerbe bevándoroltak. a kánaániak és föniceiek magukat mindig rokonnak érezték. megismételve feljegyzéseit. szokásban és kultúrában nem váltak el egymástól.”91 A feniceiek és kánaánbeliek ragyogó kultúrát teremtettek új hazá­ jukban. 409). Luxusos házakban laktak. h o g y a lakosság kettős eredetű: e lő b b érkeztek a kau­ kázusi központból ideirányított árpádi m agyarok. Noha a gyarmatosok két nemzetté lettek. II. a kettős királyságban Is m egfi­ g y elh ető. akik kánaániak maradtak. írásuk a rovás. szorgalmas kezeikkel valóságos Paradi­ csommá vátoztatták országukat és azt „tejjel-mézzel folyó” országnak nevezték. A kánaáni és egyiptomi magyarok az ótestámentumban is testvérnépként szerepelnek. iiután a Vörös-tenger m ellől felkerekedett déli m agyarok. Ami őket megkülönböztette. A név idővel csak a tengerpart mentében lakókra ^aradt használatban. 1 és 94m. nyelvben. Azzal. megőrizték hajós életformájukat és messzeágazó kereskedelemmel foglalkoztak. A SUEZ. a szárazföld felé lakók viszont bensőséges földművelést űztek. I. miként azt Herodotos fel is jegyezte munkájában. meg egy MUGER nevű tartomány. amint van a fönicei-kánaáni területen MAGHAR. A mester két ízben is kitér erre a mozzanatra (94m. IORA és HABUR folyók neve például sajátságosán idézi a Fehér Nílus SUE. smely ugyancsak a déli embertartalékból Dél-Egyiptomot népesítette be. és van ott is egy Názáret NAZARE. a közös MIZRAIM néven. A kettős eredet a m ű vészeib en . 183. azt a tudó­ sok elfogadott történeti ténynek tartják (87m. KÚRA. KURU. A kánaániak és föniceiek déli eredetét sok mozzanat bizonyítja. Országukban és annak szomszédságában több olyan földrajzi nevet találunk.fennii Fenik. De maga a bevándorolt nép is megőrizte hagyományában déli eredetét. ®l ) K ínáin é l Fönícia lakosságát e g y e s tu­ dótok a Kaukázusból és Iránból eredeztetik. A z igazság az.vagy geometrikus írás maradt. JUH és HABI mellékfolyóinak nevét. ahol ma is lakik. Máso­ dik említése részletesebb és így hangzik: „Ez a nép saját elbeszélése sze­ rint régebben az Eritrea-tenger partján lakott. amelyek korábbi lakóhelyeiken is előfordulnak. amint ez a folyam at az e g é s z Régi Keleten általában ugyanilyen m ódon zajlott lo. a magyar népággal.

. Ezeken a helyeken kisebb-nagyobb gyarmatokat is létesítettek s azoknak a személyzete az árúcsere lebonyolításával. be- szédü ltben é t írásukban egyaránt. hogy eredetileg »Az Úr« városa lehetett. Szíriát a szárazföld belseje felé nem határolja semmiféle termé­ szetes földrajzi vonal. lerakodóhelyeket létesítettek és raktárakat állítottak fel az árúcikkek összevásárlására illetőleg az érkezett anyagok tárolására. kifutot­ tak az Atlanti Óceánra is és kereskedtek északon felfelé egészen a Balti­ kumig. Övék volt SYD-ON. amire majd Kelet-Európa bené­ pesítését tárgyalva visszatérünk. Kánaán napjainkban megy át azon a tisztulási folyamaton. hogy a fen leeiek és kanaánbeliek m agyar nyelvű népek voltak. amelynek alapítását Kr. Hasonló a hely. beljebb Anatóliában országépítésre a legalkalmasabb terület a mai Kizil-Irmak folyó nagy hajlásában van. ahol a SALU-ARA (ma: Kara-Su) és a SAG-URA (ma: Sajur) vize alkotja a határt. Mindenütt amerre kereskedtek. Híres városuk volt a mai Beirut. Etiópiának is ez lévén a neve: ET-IO-PIA. A feni. amiben az afrikai napisten Sütő nevét látjuk a Hon szóval kapcsolatban. római 5). akkoriban még BERU-TA. hanem nyilt egészen a HAB-UR f oly óig. e. jódarabig tzem itáknak tartották. szőrmét. Szíria a Li­ banon lábától felfelé az AMAN-OS hegy kiugró sarkáig terjed. 99). A folyó a Fekete-tengerbe ömlik (ld. Legrégibbnek mondják TYRt. ahol sok híres város keletkezett. 95 é s 181m . gyantát. Magas kultúrájukat a* újabb régészeti kutatások minden vonatkozásban megerősítik és az ótes. A Szíriában megtelepedetteket összefoglaló névvel »Hét Fiainak* ne­ vezték. Az Ószövetség sűrűn emlegeti a HETH fiait és 82) A fö n ice ie k e t. Hét Jó Fia. ő k laktak ARAD városában és több. L). FENI nevét és a dunavölgyi PANNON (Pan-Hon) nevet a föniceiekkel kapcsolatba hozzuk. zet Föníciában. amiből feltehető. úgyhogy lakosai nem sok ösztönzést kaptak egységes állam kialakítására. Utóbbi h ely en idézett szerzA szerint i fen ic e ie k „árják. tehát . a raktárak őrzésével és a kikötők karbantartásával foglalkozott. a magyar fülnek ismerősen hangzó helységben. ha a balti finnek PHINIr FENNI. 21. Ezért nem lehet ötletszerű feltevésnek tekinteni.örvendtek jólétüknek és élvezték boldog életüket. Az ilyen telepek gyakran várral is rendelkeztek és magja lettek egy-egy nagyobb városnak.bor* azaz víz mellett levő terület. Ezt a v élem én yt az újabb történetírás e lejtette (120m . nevét eredetileg ZUHU alakban használták. ceiek hajói a Földközi-tenger minden kikötőjében megfordultak. jak." Mi egy le* p é tse l továb bm együnk é t azt bizonyítjuk. mint kezdetben m inden ókori nép et. ami földrajzi eredetükre utal.®2 A Földközi-tenger keleti partvidékére vándorolt déli magyar törzsek egy nagyobb csoportja Szíriában és Anatóliában szállt meg. amit akkoriban HALYS néven neveztek. amin Mezopotámia m ár ötven esztendeje túljutott (142m. fajukban. tamentumban róluk hátrahagyott elmarasztaló nemzetképet visszautasít. Szíria felett. érceket szállítva és fűszereket víve. mint például Karthágó. 2750-re helyezik.

10). PERIZ-i-TES. GIRGAS-i-TES. 4000—3600 között zajlott le (Egyiptom térképét ld. az első hatot úgy adja. ahova az emlékek a hét törzset helyezik. Ezekből a nevekből ítélve. 1). a többiek pedig feljebb. akik ennek megfelelően HETH AR: »Hét úr* országának nevezték hazájukat. Ez a honfoglalás hét úr vezetése alatt ment végbe. A nevek jelentését a megőrzött alakban nehéz felfogni. Az általuk lakott földet ők is a Hét földjének nevézték. A nép nagy tömege ment errefelé. a déli eredetű népelem lehetett töbségben. A-MO-R-i-TES. Azok a törzsek. városuk. egyesítőjük azonban nem a déliek sorából került ki.törzseik számát hétben állapítja meg. ahol királyuk székelt. akik neve ekkor már a huni volt. a hátralévő négyet így nevezi meg: KEN-i-TES. hanem az Anatóliába telepedett magyarokéból. Kormányuk szék­ helyét is »Amén Honnak* (AMUN ON) nevezték. Bevonulás a Nílus völgyébe. A bevonulok. lapon). Szíria területén. Hosszú ideig ők is csak tör­ zsekben éltek és azok száma ott is hét volt. s Kr. 81m. KEN-IZ-i-TES. KAD-MON-i-TES és RE-FA-i-M (Olv. KAN-AAN-i-TES. 19—21) az írás tíz törzsről tesz említést. akárcsak a Kánaánba és Föníciába igyekvők. zuhatag körül MAHARA-KA országban állapodott meg. e. északi tartománya MONI-TA: Méni Ta. neveiket is felsorolja (Joshua III. angolos átírás szerint HATTUS néven lett ismertté. Ezt a nevet viselte a Théba központtal megszervezett déli zóna és a Sinai-félsziget említett darabja is. hogy a hét törzs egy és ugyanazon népnek részei és mindannyian magyar nyelvűek voltak. valamennyien a termékenységi vallás hívei voltak és istenüket Mén. mint fennebb. — A punti néptartalékból a harmadik és egyúttal leghatalmasabb kivándorlás Dél-Egyiptomba irányult. Akik a Nílus völgyében szálltak meg. . Az említett hét törzs a következő: HIT-T-i-TES. Egy másik helyen (Genezis XV. zuhatag és Théba közé eső területet vették birtokba. Bak és azok rokonszavaival nevezték. valószínűleg a szíriai hét törzs gyarmatosai. ami nyilvánvalóan a Hét-Törzs összevonása. A Sinai terület is a termékeny­ ségi isten védnöksége alatt állt. HET-i-TA: »Héti Föld* névvel. TES alakban. egészen a Vörös-tenger partjáig. Ezt a szót megelőzi az i melléknévi képző. miután megelőzőleg már elöntötte Núbiát és Etió­ piát. az I. a torlódó R hang kihagyásával. De annyit biztosan meg tudunk állapítani. Ismét mások a tengerparton még feljebb vonultak és a Sinai-félsziget déli nyúlványában. a Szuezi-öböl és az Akabai-öböl közötti részen szálltak meg. fonetikusan írva. melynek másik neve a galambjairól (tubáiról) híres Théba lett. A törzsnevek nyelvtani felépítése ugyanis egyforma és a magyar nyelv szabályait követi. 64. Mindegyik név végén Törzs szavunkat látjuk. ami előtt helyezkedik el a tulajdonképpeni név. Ezek a Szíriában és Anatóliában hazát foglalt hetes törzsek utóbb közös király alatt egy birodalomban egyesültek. azok egyik csoportja az I. JÉBUS-i-TES és HIV-i-TES. amelyek felvonultak a kisázsiai Halys kanyarulatába.

megállapíthatjuk. A DA ()2 9 m . BEHAIT. m iként utaztak vakmerő vál­ lalkozók Puntba. amelyhez korábbi lakóhelyük legszebb emlékei fűződtek. A déli hazából eredt a királyi törzs neve is: Mén. A Termékeny Félhold két lenyúló sarkában egy­ mással farkasszemet néző királyságok keletkeztek és közöttük a viszony egyre kényesebbé vált. körülbelül 3500 táján már mindenütt elérkeztek az árpádi magyar gyarmatok és államok köz­ vetlen szomszédságába. II. hamar agyagba dug gabonát háborúra. Az egyiptomiak az ott megszokott fűszerekért. bearatta. Tó királyának. a pávián májmot t. 510).03 Ha már most térképre vetítjük a punti magyar néprajok északra vo­ nulását: Mezopotámiában. hogy Kr.* így írjuk át mai helyesírásunkkal azt a régi feljegyzést. Egy másik hasonló célú utazás bán: szárazföldön történt és az utasok az etiópiai N agy b e h a jt. tépték útjuk a Az nehéz habok: utasok volt: TÉPNÉK a Vörös-tengeren NEHES HEBET IT. a Földközi-tenger partján és a Nílus völgyében való letelepedésüket.O d a hajt. 92). A Dél-Egyiptomba telepedett magyarok magukkal hozták és meg­ őrizték megelőző hazájukban használt szimbólumaik közül a hosszú csSrQ hangyászt. kié joggal. ODA H A/T.i. azokat említve sohasem tették a nevüket író hie­ roglifák után az „idegen” értelemmeghatározót (87m. Különösen a TA-NA: »Nagy Tó« környékét emlegették. Jöhet a’ m á\ gyühet a’ má! Hamar kel a mag. mentek. II. od> . amely a magyar-hun testvériség kialakulásának egyik fontos °3) A X II. mert rövidesen sor került az azonos fajú és azonos nyelvű két nép egységének fegyveres erővel való kialakítására. 364 sk). dinasztia idejéből származó egyik |elen téi leírja. a keleti. e. Útvonaluk tett (a mai ét egy TO-NOT-IR.. A MAGYAR-HUN TESTVÉRISÉG KIALAKULÁSA MEZOPOTÁMIÁBAN •Ott. hol a tó (Perzsa-öböl) Hungarok Kaldeájába harap és agyagos. mint az etiópiaiak gyar­ mata (152m. amelyet a fenekén lévő két vörös folt jellemez. . drágakövekért. Kis magyar királya. Déli vonatkozású szimbolumot kapott a folyton íróasztala mellett ülő Tudó (Tóth). az oroszlánt és a nagy szárnyú sast.a déli pedig a BAKHU: Bak (hóna) volt. 362). Az egyiptomi és etiópiai nép kapcsolata nem is szakadt meg idők múltával sem. A két tartományt itt is egy MAGARA nevű vízfolyás választotta el egymástól. tömjénért és párducbőrért időnként vissza-visszatértek. hálából belátta. aratóé immár e hon. (87m. országába ROH AN U RAHA leírásukból a fo lyó valóban a TANA nem-magyar igyekeztek völgyében vez*' tudós táján eredi ilyen réti' leteket közöl az eredeti fonetikái követő átírási* I2 9 m . kockázatos utazásokat vállalva. hajójukat 154 sk. Ezek a bevándorlók sohasem felejtették el földrajzi eredetüket s ennek megfelelően az etiópiabelieket vérszerinti rokonaiknak tartották. A Régi Kelet egyetemes történetében idegmeg­ feszítő pillanat volt ez. hogy az nem más. Herodotos feljegyzései szerint a nép Etiópiá­ ban hátramaradt részlege is megtartotta emlékezetében a rokonságot és Egyiptomról úgy vélekedtek.

g yü het' szavak Hasonlóképpen lemmeghatározónak az 5. a alakra lévő három jel elem ez­ szeme vonás többesben UT. Mi uótagok nem A adja szöveget a a az átíráson. hátába lándzsa van szúrva és az állat vérét okádja. táblán. sugalmazza a szöveget. kibékülést. sebes. III.«95 Egy másik képen (129m.07 Jó volna tudni. hogy egyik fél sem tudja a másikat megsemmisíteni. Előttünk áll például az az üzenet (ld. Ez az értelme egy következő okmánynak (ld. hogy mi a 7-es sorszámot jelentő írásjelet nem gr«mnak a tekintjük. alul). Sze­ a szövegben. táblánkat. A másik kéz KETE. köztük maga zük: szókezdő egyszerűen (114m . Ezt mások olvasták el (129m. fent balra). ovális lejjebb URU. az állat előretolt testrésze KHAT. nem a vízözön meséjét találjuk.ebes. barátságot kötnek és közös erővel építik jövendőjüket. professzor kép esetet rajza S: Kettőnek orra a bekötött orral. eddig: M agyar útur urak. a hal ANA. ami sra szolgál. A kéz KÁT.jöhet' és . a láb AB. AR írásjelet. a kéz alatti ék EK. hogy a bejövő magyarok vesztettek csatát.9®A képírásos szöveget így olvassuk: EGY-ES-KETEK: ANUR Sa MA-S-AR ANUR-AKARA. 28. A két szélső figura egyforma. amiről tudjuk. A változó sikerrel folyó küzdelem során az a vélemény alakulhatott ki. nem sor ideo- tekintjük elején álló írá­ érte­ GIS és házak építésével profeiszor is. a láb m ögö tt fegyver A A . leizésének. hanem így M ÁT. alifásához m egjegyezni valónk A professzor csak annyi. amelyek tartalmuk szerint sorba rakva. A szöveget kezdi a vér VER. szokott kezdőd­ ni. merőleges m ellette kis hely­ kör S.filmkockáját örökíti meg az egykori Dél-Mezopotámiában. 33). amelyben Kramer özön meséjét olvassa. a hal he­ A torokban. szinte megrázó erővel elevenítik meg előttünk a lejátszódott eseményeket. am ely kemyérmagvak máskép a hanem v íz ­ professzor ábécés átírásban változtattunk sorrendjén.04 Más feljegy­ zések. sem a szokásos gyarm atalapítást. további mozzanatokat hoznak tudomásunkra. KAT-TA•ONK URO S-aB-A. 28. Megfogtad őket hálóddal. utasok. A jelenet kézfogást ábrázol.ak. »Magyar útúr urak. ezért okosabb dolog.S. ha egymással kibékülnek. A képen három embert látunk. ®3) A képírással írt a M rajzolt a hal nyakán OR. a középső. berek. Egy további szöveg a Babilonért folyt csatáról szól. az egész hangzósítva: *Veri magyar a hunokat. hanem HÉT hangcsoport a . hős NYERŐ!” Itt úgylátszik. Örökké tart a barátság. III. mi angolból fordítjuk vissza magyarra: „Bábel fiai madár­ hoz hasonlítottak és a madárfogó te voltál. sor elején álló UR. *Egyezkedtek: hojiúr és a magyar honurak ura. amelyik eltört lábbal szerepel. elhintésével Kramer a tagoltuk azokat szavakba és a szükséges helyen AR. UR. oroszlánt látunk. folytatja az oroszlán MAGARU. amely így szól: MAT-AR UT-ORR URAK KAT-ANA-K. eredeti fonetikával 98). a ke­ zében zetben lévő táska rajzolt ÓNK. szóval bevándorló em ­ gyesszöget alkotó farka a közölt eleje párhuzamos ovális rintünk ebben legalábbis okm ányt két (Kis) és a 7. Katonák. tehát már elég messze fent csatáztak a magyarok az árpádi hunokkal. Katonák. lábbal b a l­ . m int ezt több histórikus le írja . kitettük orra H hangot. Kettőnek orra . amelyek még az ékírást megelőző képírás módszerével készültek. A képét az állattal szembefordulva Dlvassuk. írásjelekből vánnak felépítve és nagyban tárgyalnak.* Ez a kép Nimrud városából való. barátságot jelent. URUK TART aB-AR-RA-T-Sa-G. eltört mutat. más. be­ zártad őket és megtisztelted. mit tartalmazott az egyezség és 9<) Idézetünk részlet abból a töredékes ok­ mányból. 55). a lándzsa hegye a nő jele ANA.

az árpádi honősök és az Eritreából bevándorolt honősök egymással mint egyenrangú szerződő felek meg­ egyeztek. elsőtorban tzájjal evést: a szélső figura történő eszik. a kiálló két vonás 2. hogy ®9) Jobbkarját . III. öve UR: Ez a Ra annak már ura. utána fekvő jel T. egymáshoz kötözése 51 a No. akik a legenda szerint a vízből úsztak a partra. A következő kép (129m. a kezekkel kezdjük az olvasást. a kézben tartott Ó N K szimbólum: Ez örökre miénk. Az emlék Nim.ö. ESER. ék villás tollak farka Sa. azután a két kéz KET. szeme M agyarok alakja AR. v. átírva: »Magyarok gyarmata. óriási alatta S és a gom b AR. A fej alatt lévő apró karikák az S jelét írják. Ez a Ra annak már ura hun urak hónában. »Ez örökre miénk. a szoknya szélén haladó ugyanolyan H O N jelek. támogatva az erősen sugalmazó képektől. a karjával alkotott lévő dísz CS. egész teste írásjelekből áll. itt a szöveg az EGY násai UT. eddig: M ajd hátának HANER és karjának AKARA értelm e következik: így olvassuk: amit a marki- val fog M A G .milyen politikai képletet írt elő az örök barátság. karperece AR. A jelen állapotban azonban. megalkották a magyar-hun testvériséget. orra ORR. a középső figura fejdísze AAA. balkezével az ÓNK táskát tartja. kéiszer az ovális jel AR-RA.*99 A bemutatott képírásos okmányok szövegét természetesen nem lehe­ tett mindig filológiai pontossággal elolvasni. 59. a toliakból ABO: Két úrhonős hangcsoportot m aijából. a marok AAa. szakálla SZAKÁLL: Magyarország az öv áll. ahol Gilgames és ellenfelének összeláncolásáról van szó barát- tágkötés céljából. Az álló alak jobbkezét mutatásra emeli. hogy Mezopotámiában a kaukázusi és iráni eredetű hunokkal a haboshoni eredetű magyarok a kez­ deti harcok lezajlása után ténylegesen életközösségre léptek. A halem ber sapkája M . szerint 1). az eltört rész TART. a gyarmatosítókat. rodból való és a szokásos halembert ábrázolja. Mindnyájukat átfogó közös politikai szervekezet- kit kör Sa. aki két kezében szimbolikus tárgyakat tart. 6) a Ninive körüli Korszabadból való és nagycsőrű állatfejjel rajzolt szárnyas emberalakot mutat. kán RA. balkezében Honurak ura. így olvas­ suk: MAG-AR-EK CS-AR-MATA. nyi- cselekvést egyen sza- vak valam elyikének első szótagját kell tehát választanunk. kopoltyújának vo- ° 7) A tott szája jelek feloldása: bármilyen (rhat. a alakított Az övből hal AN. M-UT-AR OR-SZAKÁLL 2 UH-AN-eS MAT-ABo. m ellette HONURAK. III. evett. 17) valamelyes feleletet ad a kérdésre. (De úgy is lehetne olvasni. kívánja. szárny M ÁT. A középső figu- csőre M Á T. eddig tehát: Egyezkedtek.') A hal az ábrázolt módon (H)ANER. rán a tört láb felett két ovális jel többesszámban Szoknyáján UR. III. fogadását hieroglifák tankönyve jelenti (25m . Idővel talán e téren jobb eredményekhez juthatunk és a nyitvahagyott kérdéseket is megoldhatjuk. A nyikarján karika szimbólum. ESER-RA ANK Ma-AR URA ONURAK ON-AB-BA. felső az Ó N K fején levő gyarmata. A figurával szembehaladva. két lába AB-BA: Honurak hónában lefelé haladó jelek többesszámban . UR. a karjával alkotott ék EK. Két személy m ezopotám iai képírásban l l „frie n d th ip " . EZ. marka Ma.veszekedtek. a karperec UR. felülről lefelé haladva: ES UR-EK-RA Ma-ONK. EK. a frakk fele cső rész talán a hátra- fogó két személy ábrázolása barátság (friendshlp) 0<t) A lévő G: Örökké tart a barátság. szeme AR. farka a láb eS.ek jön. a karperec AR. 129m. ®8) A z írásjelek feloldása: a jobbkéz mu­ lató m ozdulata ES. balkarján a karperec RA. annyit mégis kétségtelenül megállapíthatunk.uk. Egy további képírásos okmány (129m.*9a Úgylátszik tehát. tehát: Honúr s a M agyar. közös magyar országot alkottak. a láb AB. Magyar ország áll 2 úrhonős illat­ jából (hónából).

* Waddell szerint ez az uralkodó volt „az egyik legünnepeltebb árja császár” (181m.^etet hoztak létre és hovatovább közös erővel a Régi Kelet felső részét egészen a Földközi-tengerig egységes birodalommá szervezték. Utána KOSA. Következtetésünket igazolja e király egy másik megjelölése. században s mintegy ötszáz évig tartott szerepe. Fia és utóda LUGAL ZAGGESI folytatta apja politikáját és ő lett a negyedik egyesítő. aki az „Ij és Nyil Országban” uralkodott. e. Úr-dinasztiának jutott feladatul. Az örök­ ség a Kr. ami tökéletesen egyezik a mi megállapításaink­ kal. A szakemberek az egész mezopotámiai terület első összefogását Kr. akárcsak Sargoné felett.előkelő’ szót írják és tudjuk. Nevéhez sok legenda fűződik.” A LUGAL szó írásjegyei. Utána Úr város vette át a vezetést. KASSI néven a Kus vagy Kos szimbolumú nép­ ágból került uralkodó Babilon trónjára a Kr. következésképpen a király igazi neve. az első szó helyes hangzósítása nyilván aS-AR-HON-I: »Az Úrhoni*. hol a másik városállam valósította meg. 3000 táján Uruk város érdemének tudják. vagyis Iráni. 82). Kr. már mondottuk.* Az őshazai magyar állameszme ötödik megvalósí­ tója egy fattyú gyermek volt. 213 . e. e. miután a sivatagból be­ szivárgó idegen népelemek birtokbavették a magyar alapítású Asszír városállamot és a Kr. az egyesítő. illetve címe: •Előkelő. de eredeti írásjegyeit így írják át ábécére: SARGUNI SÁR ALI. amely Úr váro­ sában székelt. egy Hun Úrhabra. Ezt a királyt a szakkönyvekben Sargon néven tartják nyüván. 7. akinek nemzetisége felett szintén sok vita folyt. más néven UR ENG-UR: *Hungár Úr* lett. e. Ha ez az olvasás pontos. 18. A dinasztia megalapítója az Úr-nemből származó UR-NAMMU király. századtól a Kr. 2000 táján a keleti magyar biro­ dalom egyesítése a III. Az ősidők­ ben kötött örök barátság mindvégig a magyarul beszélő népek állameszméje maradt és hol az egyik. 47 No. HAM-UR-ABUra. az . kezdődött a keleti magyar népek vezetőszerepének meggyengülése. ahol a legendás Gilgames szé­ kelt. aki Istar termékenységi istennő egyik szép papnőjétől született. A következő egyesítő az okos UKUS patesi volt. e. e. században Babilonra szállt. amikor azt mondják róla AZ-UP IR-ANI: *Az apja iráni. 16. Ez a későbbi folyamat már a történeti kézikönyvekből is figyelemmel kí­ sérhető. 64). az egész Termékeny Félhol­ dat uralma alá hajtva „napkelettől napnyugatig. századig mérhetetlen szenvedést zúdítottak a magyar népekre és felidézték bukásukat és kiván­ dorlásukat. 13. Az íjjal és nyíllal felfegyverzett harcos hieroglifikus jel és értelme „magyar” (MASA-UR. hogy a király főműve az egyesítés volt. 25m. Ekkor. és nem korábban.

hogy a két területet röviddel utóbb közös névvel KAT-TU. amit angolos átírásban HAT-TUS-IL (L = R) alakban találunk a kézikönyvekben. körülbelül 1900-ban. 1680—1650) hét tartomány ura s azokba fiait és rokonait küldi helytar­ tókul. azonnal terjeszkedni kezdett délkelet felé. Ez az esemény nem várathatott magára sokáig. Szíriában és a Halys hajlásában. Ezek nemzetté való összefogása Kr. Amikor a források Kr. tekintve. Bizonyára újabb gyarmatosokra volt szükség. 83). hogy a hun és a magyar elem összefonódása itt is megtörtént (ld. A kézikönyvek ezt a nevet is eltorzítva és helytelenül Hittit grafiká­ val írják. Annyi mégis megállapítható. század folyamán két további hím eredetű törzsszövetség bekebelezésével bővült. KAT-TI: »Kettő* vagy talán helyesebben »Két Ta« (Két ország) néven emlegetik s az így létre­ jött birodalom jelvénye a kettős sas lett. hogy erőben megnövekedve. Egy katonakirály. már befejezett tényeket hallunk. Szó van arról is. Egy-két kivétellel talán itt nem is került sor komolyabb fegyveres összetűzésre.Kevés adat világítja meg. Ezt a folyamatot a hetiták esetében követni is tudjuk. A Katti névvel párhuzamosan azonban mindkét országban továbbra is használatban maradt a Hét-i-Ta név. a Halys kanyarjában kezdő­ dött. illetőleg az azokban lakó hét törzs összefogása fegyveres erővel történt meg s kormányzásukat a király és szűkebb köre parancsuralmi módon végezte. ahol az Árpádok gyarmatosító politikája révén megelőzőleg már va­ lami katonai-politikai mag kialakult. PITKHANA nevét és fia és utóda AN-I-TAS király (úr) nevét (81m. A Katti Birodalom a Kr. A hét tartomány. Az első szervezkedésre vonatkozó okmányokból a kutatók két nevet elemeztek ki: a király (UR). e. Föní­ ciában. Az egyik a Tigris és . 19. a 21. 1740 táján megint híreket szolgáltatnak. 216). a politikai egyesítés ügyét ismét napirendre tűzhessék. Az elsőben a helyes hangzósítás bizonyára »Árpád hona«. e. névszerint TABAR-NAS: Tábor Nagy (Kr. Ezután azonban a Halys kanyar­ ban lezajló eseményekről mintegy kétszáz esztendeig hír nélkül vagyunk. hiszen ezen a tájon a betelepedés idején még nem volt törzseken felülálló szervezett katonai és politikai hatalom. mi módon ment végbe a hun és a magyar népág egyesülése a Földközi-tenger keleti öble körül. Kánaánban. hogy a Szíriában lévő másik Hétországot is bekebe­ lezze. e. a korábban használni szokott és a valóságnak megfelelő Hetita alak helyett. hogy ezek az egyesítők a szintén szervezkedésben lévő déli eredetű Hét Törzs: HET-TUS (angolosan HATTUS) várát egy éjszaki rohammal be­ vették és a földig lerombolták (26m. a másodikban a *Huni törzs ura* nevet eredményezi s mind a kettő a Kaukázus vidékéről gyarmatosító északi magyar népág szokásos megjelölése. Amint a Halys hajlásában ez a Hétország megalakult. oldal térképét). 14. e. Az egyesítő Tábornagy fia a konszolidálódó helyzetnek megfelelően a Hét-Törzs-Ura trónnevet viselte.

Kr. Mindkettőjük nemzeti szimbóluma a hunok által másutt is használt hegedű volt (91m. népneveik és helyneveik értelme alapján. 192. 2000 táján kerekedtek fel és lassú mozgással a következő századok alatt elérték azokat a területeket. évezred közepén — vesztette el nagyhatalmi állását. II. Egyébként. közelebbről a Van-tó környékéről. a Tigris folyótól az Északi (Fekete) és a Nyugati (Földközi-) tengerig bezárólag. A bővüléssel a Katti Biroda­ lomban a hun részleg úgylátszik annyira megerősödött. . Ebből az a benyomásunk. mint tette volt korábban a mezopotámiai magyarhun ország. Űr nép volt. kelet felé pedig az Eufrátesz és Habúr folyóig. A Mitanni nevet megadott formájában ezidőszerint nem tudjuk értelmezni. Ez A pecsét képét közli 8 lm . A huri és mitanni törzsek történetéről nem sokat tudunk. hogy ezek is magyar nyelvű törzsek voltak. az alak tzárnyai M A . mintha a katti királyok az Árpád által gyarmatosított összes területeket egybe akarták volna foglalni. alsó te ttü k napkorong MAT-AR. Ez a Húr. ők a Kau­ kázus vidéki ősi otthonból. 60. amely éppen ebben az idő­ ben — Kr. De földrajzi eredetük s az Úr-törzsekkel való sorsközösségük aligha hagy kétséget affelől. Egymással szoros barátságban éltek és politikailag is közös államszövet­ séget alkottak. Csak így érthető. 2m. annak nagyobb környéke viszont az UR-HENA: Úr hóna volt. Az arc AR. a másik a tőlük nyugatabbra lakó M1TANNI. villámháborút vezetett a tőle messzeeső Babilonba. közelítőleg tem SEG. Országukat HOR-i-TA: Úri föld nevezték. hogy valaha is külön­ böztek volna tőlük. alatta KEZEK: M agyarok ezek. A szárnyat AKA R A. Bizonyára a nagy hegedű-nép részének. nőiessége N U . amely mint említettük az Égető kife­ jezés írására szolgált s a napisten egyik fajta megjelölése volt. Árpádok országából. században beletagolódtak a Katti Birodalomba. e. A iz o ­ gura arca AR. Földrajzi eredetük. hogy vezetőszerepe véglegesen biztosítást nyert. e. l&ba ABU: A rm éniából. valamint abból a körülményből. e. e. amely szóval Húr nevük összecsengett. amely szószerint mondja: ^Magyarok ezek Arméniából. hogy amidőn a Kr. 729). 14. mint az összes magyar népek* magukat ők is ARIYA fajtájúnak mondották (182m. ahol a történelem figyelme először rájuk terelődött. Kr. Az o ld a lin élló két f i­ pádok országából. rohamosan egybeolvadtak annak népével és semmi nyom sem maradt arról. 14). karja m é t jobbról balra haladva olvastuk. a húri = úri törzsekben kétségtelenül magyarul beszélő népágat kell látnunk. lábuk itm é t ABU: Ár* Az írét további részét mftg* tudjuk kivenni. *100 A halysi magtájról megszervezett Katti Birodalom legnagyobb kiter­ jedése idején a Fekete-tenger közelségéből lenyúlt a Sinai-félszigetig. királyuk lakóhelye UR-HOI: Úr helye. hogy ragozó nyelvet be­ széltek (40m. fülükhöz Illesztett bot PAT. 184).Eufrátesz felső folyása között lakó HURI vagy HOR: Úri. A Birodalom egy ízben. 1600-ban. Kilétükről a homályt eloszlatja egy tőlük eredő pecsét szövege. „húrjának” képzelték magukat. Hor név azonban csak az Úr helyi változata lehetett.

Szövege is azt írja. Egy további pecséten (29. A bemutatott első pecséten (29. a szélső kombinált jel OR-SZ. más összefüggésben elemezünk. ezek a szövegek további bepillantást engednek a hetita gyarmatok életébe. A katti királyok trónnevei között találunk kettőt. A korunkra maradt katti királyi pecsétek egyik-másikának hierogli­ fikus feliratát megközelítő pontossággal olvasni tudjuk. amely a hunokra utal és kettőt.. E) a katti királyt látjuk.AG: ben lévő hegyet kő Ki. ^Gyarmati király tíz országa. mint hetita hatználatban mindig: Ki­ rály. sasorr. a másiké hajlott. alatta a nagyobb karika AR. a Régi Kelet har­ madik nagyhatalma volt s Babilonnal és Egyiptommal mint egyenrangú fél tárgyalt.*102 Ezek a szövegek annyiban egészítik ki meglévő ismereteinket. Ezek a HONT-IL-IS: Hon Úrős. A fel­ sorolt mozzanatok arra engednek következtetni. A ránkmaradt rajzos ábrázolásokon kétféle embertípust látunk. illetve MA-UR-S-AR: Magyar ösúr nevek. tábla. mert így szól: »Árpád imádkozik most. 156). Egyidejűleg használták a hunok kaukázusi képírását és a magyarok haboshoni rovásírását. (L = R). e.*101 Két másik pecsétet (29. A jobbra é t balra tzimmetrikusan elhelyezett M Á T izá rn y MATi: G yarm ati. hogy a kezdeti hun parancsuralom után a hun és a magyar ág a teljes jogegyenlőség alapján egymással testvéresült és így alkotott közös hunmagyar nemzetet. a régi szumír uralom hagyatéka. vagyis megerősítik a hun elem irá1®1) A pecséten a szárnyas szimbólum felső k it karikája S. Tündöklő pályafutása időszámításunk előtt 1190 táján hirtelen végétért. 198). . kb. Bizonyára az utób­ biakhoz kell számítanunk még az AMMUN-AS: A Ménős nevet is. A kétféle Hétország hunmagyar birodalommá való összefogása lehe­ tővé tette a magyar elemek további észak felé való terjeszkedését. hun és magyar jellege lépten-nyomon kiütközött. a Mezopotámiából terjesztett ékírás. hol a másik törzs vezetése alatt. A középső tengely­ dísz THISZ (10). Az ország kettős. a két a láb L. 740-ig megőrizték. Szimbólumaik között szerepelt az északiak botja és szarvasa. A Szíriában élő másik hét törzs ezután visszavette hajdani függetlenségét és egy laza konfederáció keretében folytatta életét.a Katti Birodalom. táblán az F jelzetű kép) ez áll: S-AR-MATi Ki-RA-L TIS OR-SZEKe. hol az egyik. Ragyogó kultúrájukat és állami létüket mintegy félezer éven át. hogy a katti dinasztiát a kaukázusi Árpádok leszármazói közé sorozzák. amint éppen imádkozik (81m. amely a magyarokra utal. a rajta lévő gyűrű RA. mely utóbbiak közül néhány írásmintát korábbi fejezeteinkben bemutattunk. táblán a C és G képet) az ismétlések elkerülése végett csak hátrább. a magyar mesék Heted Hétországa. meg a déliek oroszlánja. Kr. Tíz ortzága. MUZRI: Magyar név Szíria felett is tekintélyes terü­ letek megjelölő neve lett (129m VI. Ennek kapcsán a MAZARI. az egyiknek egyenes az orra. Volt egy harmadik írásrendszerük is. amikor a hetita főváros eddig még világosan ki nem derített körülmények között egy éjszakán elpusztult és a lakosság a fennsíkról szétfutott.

akiket a hagyomány egyformán a Horus követőinek tartott. Az egyesítés idején Észak-Egyiptom királya az Árpádok családjából származó ősúr (Osiris) vagy Hun Úrős (Onuris) volt. A Mén vagy Mén ős. A hunok. délen a másik.”103 Ha a görögös Horus szó helyére az eredeti hieroglifák angolok által készí­ tett KHERU átírását illesztjük és annak kiejtését magyar grafikával írjuk le: »király«. azt is világosan látjuk. the demigods o f M anetho's his- 103) Az eredeti szöveg (gy hangzik: Be as tory (59m . house and aristocracy o f both rvled the same race and both known traditionally a i the . Az egyesítés Kr. így a déli magyarok lettek a két egyiptomi ősi királyság egyesítői. A ma elfogadott keltezés hitelesnek látszik és egyezik a déliek általános északra vonulási idejével. ellenben felidézte a déliek haragját. period Egypt was devided intő the tw o rival king- a könyöknél lévő vonalak UT. a it may.nyitó szerepét a két magyar nép szóbanlévő területén történt testvérü­ lésben. hogy a két nép nemcsak azonos fajtájú. a Thébáig terjedő alsó szakasz urai voltak s királyaik a •Hét úr« és »Nagy úr* címet viselték (ld. hanem azonos nyelvű is volt. Mind a két királyi ház.. w e fin d that at the daw n o f the historic izemély tehát Á rp id . egyformán céljának tekin­ tette az egész Nílus-völgy feletti uralom megszerzését. a 64. északon az egyik. A Delta neve Bothon volt. s az északi király címe ennek megfelelően »Bothon és Esthon ura. A m utatáira emelt kéz iM . 3400—3200 táján zajlott le. a royal North and the South. a hátrahajló bot ST: Most. Dél-Egyiptomé pedig Ménes. hogy „ott a történeti idők hajnalán egymással vetél­ kedő két királyság alakult ki. Régebben e dátumot ezer évvel korábbi időre helyezték. E cél megvalósí­ tására az újabb kutatások szerint előbb az északiak tettek kísérletet. de mind­ kettőben ugyanabból a fajtából eredő királyi család és előkelőség kor­ mányzott. hasonlóan 57m . de a feltételezést az újabban végzett rádiókarbon mérések nem igazolták. a világtörténeti jelentőségű mű megalkotói. doms o f the éluzerűen hajló by része EK: Im ádkozik. 42. a fülnél lévő bot PAT. 18). . m a g y a r -h u n testvérülés a Níl u s v ö lg y éb en A nem-magyar történetírók is abban összegezik az egyiptomi történet megnyitó szakaszát. de célszerű több alkalommal is hangoztatni.104 102) A fej AR. akik hatalmas bosszuló hadjáratot szerveztek és annak keretében északot lerohanták. az alatta Thébáig nyúló részé Esthon. a hun és a magyar. Háta m ö­ gött egy marok M A . Próbálkozásuk azonban nem járt a várt eredménnyel. nyilván Árpád hóna. akik északról hatoltak be a csőalakú hosszú folyó völgyébe. oldal térképét). e.Followers o f Horus'. a Fehér Nílus völgyében terjeszkedtek észak felé s amidőn fajtestvéreik szomszéd­ ságba érkeztek. annak a Deltától Théba környékéig terjedő szaka­ szát vonták ellenőrzésük alá.* A magyarok délről indulva. Ezt a körülményt egyébként az okmányok folytonos idézgetésével már korábban is megállapítottuk. a másik kéz KAZ.

a aki KHADE a csatahelyek NETER említését ütközetet is so know ledge lim ited that of the reliable invaluable texts is at present po w er and we can pick out odd át­ h ite le in e k tekinti és így fordítja angolra: The God's slaughtér és hozzáteszi. A vita a mi munkánk szempontjából nem lényeges. Egyiptom térképét. Útja mentén. 59m. amit két vagy három helyen kis merőlegesek kötnek össze. de két párhuzamos vonala mégis kivehető. m int az a beállítás. 93). A háború gyors. illetve szót írja (25m. amely a KHERU: Király szót írja. 47) két elemből tevődik össze és mindkettőn jobbra néző madár áll. A délen támadó seregek a hunokkal Théba térségében ütköztek meg. ahol Horus megölte Anut (87m . Az első elem alaltt lévő négyszög a hieroglifikus Pé (25m. 14). folytatja az első részén berácsozott négyszögletű keret. Ezt a jelet az idő eléggé megrongálta. megölte * hun királyt. 59). közvetlenül a Delta alá kanya­ rodott. Az emlék a király seregéről azt írja. ami SEREKH: Sereg néven volt ismeretes (59m. amelynek két vége megállapítható és közepét kis merőleges szeli át. hogy tulajdonképpen ki egyesítette a két Egyiptomot: Ménes.Ennek alsó vonalába egy második vonal van bekarcolva. vizsgálta. 38) . Esthont (ld. ahonnan a Magyarok (MAHARAH) útján haladva. a Kuseír és Koptos közti karavánút déli oldalán. A második seregcsoport a Vörös-tenger partján előbb északra vonult. a Vörös­ tenger partján s azután a sivatagot átszelve. . Narm er vagy Hor-Aha.105 A tudósok más emlékekből eddig annyit állapí­ tottak meg. amely szerint a hun királyt m egölték volna. Ez nyilván tévedés. a mai Wadi-el-Qash egyik sziklájába feliratot vésetett be.106 A király vezetése alatt a főhaderő a déli és északi szárny között. táblánk B képe. hieroglyphs translation o f the beyond our groups which give us only the va- 10* ) Hall. KHADE NETER: »Nagyúr csata* néven tartották nyilván. hogy az egyik legvéresebb ütközetet Théba felett. Jött hangcsoportot. A felirat (30. mintha mi egy vasútvonalat 104) Az irodalom ban még nincs tisztázva. a Hunős várára tört. Többen úgy vélik. A szerző a NETER: Nagyúr szót . hogy e nevek ugyanazt a királyt jelölik m eg. úgyhogy e becses kútfőket mi értékesítjük először. A sziklarajz első eleme tehát ezt üzeni az utókornak: »Király bégyütt. a Nílus völgyét A-HN-AS: A-Hun-ős váránál érte el. csupán más é t más minőségét hangsúlyozzák. A harmadik seregcsoport a Hét Úr Sinai fél­ szigeti birtokain gyülekezett. éppen úgy.A déli magyarok jól átgondolt terv szerint hét (egy más adat olvasása szerint hat) sereggel indultak történeti hivatásuk teljesítésére és azokkal három főirányból egyszerre rohanták meg a Delta alatt hosszan elnyúló hun gyarmatot. A vele kapcsolatos történetet több egykorú okmány világítja meg. a Mén-i-Ta és Bak-(H)on vidékén. középütt haladt. DENDEHAH: Tündérek völgyében vívták meg s a déli királyra utalva. amelyek titkát az egyip­ tológusok ezidőszerint még nem tárták fel. amit a négy­ szög felső regiszterében egyetlen hieroglifa mond. a 64 oldalon).isten' értelem ben fordítja. miként említettük. az a hely. azután derékszögben nyugatra fordult és a sivatagon átkelve. döntő és véres lefolyású volt.* A második elem ismét a Király szóval indul. vagyis a déli király 106) Unfortunately. Ez az egy merőlegessel átmetszett víz­ szintes vonal a T'ET: Gyütt.király' helyett . 94 No. our archaic words and guest interpretations (59m. 94 No. 106).

T-UR PEKER-iTette. a way. ősurat Hónában (.422. 25m.000 hadifoglyot. hogy a király a haderő zömével valóban a két szárny között haladt és magyarul írta hadinaplóját. a Delta alatti hun főváros. bizonyára a döntő. száj rajza AR. Ezek a képek hangoztatják. Az adatok szerint a magyarok elhajtottak 120. táblánk B oldalán a második rekeszben). amint ezt Ménes király buzogányára vésett képírásos szövegből (59m.000 kecskét.P.AAT. oszlop kerete értelem m eghatározó . az utolsó magyar most úr. az egyesítés főhőse.*107 A hun király elfogott testőreit és csatárait ott azon nyom­ ban felakasztották. kezébe vette az ostort. szarvval ékesített nagy fülű emberfejet látunk. amely az egész középső mezőt elfoglalja. ami világosan jelzi. hogy az anyagi javakat összeszedjék és elhur­ colják. A hun király katonai. 400. akkor még nagyon termékeny TEHENU: Tehén legelőn szedték össze (129m. Ezen a képen a felső rekeszben akasztó­ fákon függő döglött madarakat látunk és az akasztófák tetejére írt írás­ jelek elmondják. a benne lévő Jelek: Ma. Első oszlop: 5AT-URA MENT. ahol a magyarok a hunok seregeit bekerítették és Ősúr hun királyt fogságba ejtették. 47).« E sziklafelirat tehát megerősíti. A Narmer-tábla mindkét oldalán. amely új címét az összecsengés alapján írta és fejére tette Észak-Egyiptom koronáját.vár'. A politikai vál10T) A isiiéi szöveget kiindulva. hogy a bikafarkkal ábrázolt Ménes ezentúl már király: *A főmagyar most úr. a * kútágas: ESER. második oszlop: Ma-SAROK.* Úgy­ látszik. A oldal) Ménes óriási méretű emberalakja tűnik fel. 42m.000 tehenet és 1. bajusz alakú oszlopokként. akkor ez az írásjel az út fogalmát jelenti. 43) megtudjuk. amint ezt a Narmer-táblán látjuk (31. a két szem M A . Ugyané tábla másik oldalán (31. Az állatállomány zömét a Deltától nyugatra elterülő. 337. Ha ez valóban így van. a hun király elfogásával a tulajdonképpeni hadműveletek befeje­ ződtek s a Delta (Bothon) területének megszállására nem került sor. A Nagyúr bikafarkat visel. Fontosabbnak tartották. a o lv a u u k .akarnánk jelezni a sínek és a köztük lévő talpfák megrajzolásával. tábla. fején az esthoni koro­ nával. oszlopban 10B) A szarvak APA. 3.«108 Az eseményeket leíró két másik képen (59m. Egyik ok­ mányban (képe a 30 táblán E alatt és 59m. 75 No. Eszerint a második szöveg ennyit mond: »Király serege útja. Az egyesítés alkalmával lezajlott második nagy ütközet. akik az ilyen hieroglifát UAT: Út alakban hangzósítják és neki út értelmet tulajdonítanak (a road.várában1) Magyar bekerítette. két-két.ESERE. politikai és gazdasági erejének megsemmisítése után Ménes hadvezér és nagyúr felvette az »Esthon Ura* címet. Estúr csatára. a fül MESTER. 49). hogy ő a Mén-Ős. . lefelé középről. Hon terében történt meg. kik a kivégzettek: *Estúr testőre. ezután a középtói jobb fe lé . 51) erre nézve ezt olvassuk: •Csatára ment a magyarok vezére. •Ifibb balra haladva. hangzósftva: A f&* * kutyával kezdfidö oszlop: ANU-UBEN. amint ezt az egyiptomi szakértőktől tudjuk. II. Ménest trónuson ülve látjuk. 46 és 76). a felső rekeszben.k. amint éppen fogadást tart és ajándékokat oszt ki.

A és B). amit eredeti hang­ zásban ír át ábécére: LUGAL MINAS BARA MUSSIR MADAGET ABGE.* Ruházata is ír valamit. de azt nem tudjuk megnyugta­ tóan elolvasni.«m A Narmer (Ménes) emléklap mindkét oldalán egy-egy további jelenetben szerepel a foglyul ejtett hun király. Ménes háta mögött. amit tulajdonképpen Ménes-táblának kellene neveznünk. betört bordái körül bepólyázva. lezajlott a hun király személyes tragédiája. A szóbanforgó tábla mindkét oldalán a felső rekesz közepén látjuk Ősurat bedagadt szemmel. kerek a szemel nagy KAPES hieroglifa. eS. beszorított marka V.tozásra további igen éles fényt vet a Gab-el-Arakban talált késnyél rajza (30 táblánk D képe. Memfisz kö­ rül katonai támaszpontot létesítettek és Ménes nagyúr-vezér a maga királyi beiktatását elvégezte. De ezúttal talán mégsem tévedett a lényegben. hal aS. kutyák vannak ábrázolva.. a hun ősúr marokra szorítva MA. mintegy megannyi pillanatfelvételben megörökíti az elbukott Hunősúr sorsát. azaz a Nílus két országában. mind a két Habi Kő(ben)*. A király arcával szemben lévő madárral kombinált szöveg meg­ mondja: »A király Ménúr képe ez. A kutyák azon la egy kerek alakú tárgyra illeaztik jobblábukat. Talán így kell olvasni: URA-KUTAK azaz •ural­ kodik. apró­ alakú fekvő orr OR. 59m. A Waddell egyik szövegét is (180m.A király'. A m adár lába em beri kéz alakjára rajzolva. A sarú kiírt írásjelekkel (23m. pe ez. ami szerinte ennyi: „Ménes király Mussir (Egyiptom) két koronájú ország tárája. elferdült orral. A madár másik lába S. 10e) A •h o l képírásos szövegnek az a része. táblánk. orr ORR. ME tartja kezét s alsó karjához van illesztve levetett saruja TEBT (25m.ek.« A kapott ütésektől a király súlyos testi sérüléseket szenvedett. kezében ta rlo tt eszköz EN. rangjelzéseitől megfosztva. mert átírása helyesen hang­ zósítva magyarul érthető: ^Előkelő Ménes fára (főúr) most úr. ahol Ménes ütésre emeli buzogányát. királyi korona nélkül. alatta a lóláb-fél* együtt: Az északi Honúr ká- . az 1 1 0 Csúcsokba fésült hajctomója ra rajzolt teste AN. 39). Mialatt a győztes magyarok Esthonban berendezkedtek. csodálatos realizmussal. alatta 6 SERIT legyezS egy tágít' lap alakú T testbe ágyazva. mezítláb. A kép írásjelek ügyes összerakása és a szenvedő beteget így nevezik meg: »Az északi Honúr képe ez. m egismétlődik az európai hunok egyik korábban tárg yalt emlékén. Annak felső részében két oroszlán (MA­ GURU) között egy úr karjával KARA az állatok tokáját cirógatja: 6 a •Magyarok ura. A tábla A oldalán a főjelenetben Ménest látjuk. amint üstökön ragadja az előtte térdrehullott ősurat és buzogányával őt összeverni ké­ szül.*109 A két egyiptomi királyság egyesítésével kapcsolatban megem­ líthetjük L. 38). Az úgynevezett Narmer-tábla (31. Ugyanez a jelenet a tábla B oldalán közvetlenül Ménes alakja előtt meg­ ismétlődik.” Waddell olvasatait a szaktudomány mellőzni szokta. 189). 110) A m adár-kom plexum madara . szakálla KAPES. több jelenet­ ben. Azon az oldalon. most úr és hatszor ütött. A figura alatt egy ovális URA tárgyat látunk amelyre kutyák illesztik lábukat. fü le MESTER. 83 No.*110 Az áldozat kilétét a feje mögé helyezett két hieroglifa írja: ESZE (H)ANER: »Ez a Hun úr.

Ezen az évfor­ dulón a hunokat újra meg szokták verni. amelyeket eredeti hieroglifikus szövegben (23m. mint az uralkodásra való jogosultságuk egyik határozó: HUSból való. Értelemm eg­ trónján. — A Ménes tábla ama je­ organs' (25m. tehát többesszámban így olvassuk: BET.S. 93 No.romai 119 No. közvetlenül Ménes előtt.ERE. amely megemlékezik a szitkozódó hun király barbár büntetéséről.kiherezik’. 82. Összekapcsolva a Me szótaggal: íMegsebesült. amelyen Ménes a hun királyt összeveri. amelyek szokás szerint felülről lefelé olvasva ezt írják: THo-To: *Tudó. 94). vagyis) elnetszik a tőszó (értelemmeghatározó: . — írja egyik francia egyip­ a ihébai M én-királyok utóbb aranyból is elkészít­ (rja úgy Az herék. Minden papírus így.male jobbra HENT- Értelemmeghatározó: A T-USU. 23) THe-Be-SU-T: Sebesült. hogy az ütlegelésen kívül mi egyéb történt vele. A-Mén-Nem-Hét király is tette. KU. Nincs tehát félreértés­ lenetét.UK. testével azonos méretű tábla hirdeti AS keretben azzal a bizonyos nagy A betűvel a középen: *Ez a heréit úr. és hozzátesszl Budge (gy tették és nyakukba ábécével: nem de pouesslon brutale. az elsősorban a sokat emlegetett legnagyobb ókori magyar Tudónak érdeme. Többször halljuk róla. 98). homloka felett látjuk két bűvös hieroglifáj át. 10). Ott látjuk őt a Narmer-tábla B oldalán. 59 No. A kanna öntöző berende­ érvét. Ha volna még ezek után is valami kétség Osiris kegyetlen büntetése felől. római 120) így olvasunk: »Tesznek ágyékába Honősnek késeket (értelemmeg­ határozó: . éppen napot kalendáriumukba latunkban. déli magyar M én-királyok ültek mint Valahányszor Egyiptom kettős szó. hogy az 112) A hun király félholtra verése a ma­ 113) A here. III. K-A-AN-Ná-áT éS Ne-Ki AB-áB-áK Me-Kö-Ti-K.húsból1való) kannáját és neki a bábák megkötik. „amelyen a király a szidalmazóval harcolt. eloszlatják az Egyiptomi Biblia eme sorai. Az Egyiptomi Bibliában is van egy szakasz.. gyarok győielm ének hosszú századok a la tt szim­ nálatban bóluma maradt s a v éré t em lékünnepeként egy jelenti. Doktor Tudó jelen volt az egyiptomi magyar élet nagy fordulóján. 114) A KHERUI fontos szöveg haladva így: Te-SZ-Ne-K -eS-Ne-K KES-eK-eT. azt. ágyékkötéssel ábrázolja a hun királyt. a mi helyesírásunkkal: •Heréit.c Bal vállán zsinóron lógatva viseli az orvos minőségét jelző BE.T írásjelet. aki a királyt szennyes beszédével megsértette. ő tehát a »Betegek ura*. 13. K hangot író karja és arca ARA. amelynek a mi nagy A betűnkhöz hasonlítható alakja mondja el legmélyebb tragé­ diáját. az ősi feg y ve rté n y t tüntetőleg em leget­ ték. A hierogli­ fikus jel a HERIT ideogramja (25m. de ott egy nagy. az orvos. 12bm. két példányban. . s ehhez csatlakozik élesen behajlított.*114 Hogy Osiris a hun király nem halt bele sebeibe. zési Osiris kiheréléséi (castratio) em líti 57m . kétséget kizárólag a testiculust eM-eSZi átírása balról AGY-éK-A-A-Ba .*112 Nyakába egy furcsa jelvény van akasztva. az a nap. aki egyéb képes­ ségein felül anatómiai szakértő és orvos is volt.«113 Mindkét ábrázolásban a metszés helyén Osiris hatalmas kötést visel. olvassuk. Biztosan ő az. ről függesztve használták. iktattak.ek. amelyen a király tönkretette a szidó végtagjait” (23m. „Ez az a nap”. A Narmer-tábla B oldalán ősúr ugyanilyen ábrázolásban sze­ repel. kissé fáradtan lépdel a győzelmi menet­ ben. amint elgondolkodva. La féte ben e de frapper értékét les A N O U commémoralt cette prise minden fé rfi heréi egyiptom i hasz­ m int mai egyiptom i magyar szóhaszná­ hieroglifák tankönyvé­ szerv pontos rajzát látjuk a magyarul és hang­ tudó Sir W allis tológusunk.

352). Egyik szerint Osirist Thot doktor felesége. nem találta meg (23m. (23m. úgy a hunok sem feledték el szörnyű megaláztatásukat. — Osirist Thot gyógyította meg: 57m .118 Elvégezte mindazt a feladatot. „jó erősen tartó alapjához illesztve. helyre­ igazította elferdült orrát és egybeforrasztotta széttört bordáit (23m. a görögül Isisnek mondott asszony azonban minden darabot összeszedett és Osirist újra egyberakta. 37m. Királyuk szenvedését és titokzatos felgyógyulását beleszőtték hitvilágukba és őt minden beteg ember — élő és holt — reménységének. amelynek farka majd­ nem egészen le van vágva. . meggyógyulásának és feltámadá­ sának szimbólumává tették meg. and (37m . Egy papírus rajzán az egész véres. felgyógyulása után még nagy szere­ pet játszott. I have thy tied the cordage and I have set in good order thou livest. and thou art renew ed. más szavakkal i» források nem azr mondják. 620). 164. a Boát nem hajó. és hogy »ifr* (az bot. mintha az egyesülés idején megölték volna. derékszögben hanyatlik lefelé. 11B) A z így fo rd ítjá k Egyiptomi angolrai Biblia I am idevágó szövegét Thoth and I have szóval fordítják) is stabilized upon that which supported it. nap mint nap hűségesen megjelent a hun ősúr betegágyanál a KHER-AHában (kórházban?) és rendbetette betegét: megkente sebeit olajjal és bekötözte azokat. »Meghalt« 168). hogy azt. Temetéskor évezredek múltán is elját­ szották misztériumát és a halottakért úgy imádkoztak. római 54.oT: A Ezt a szót az bizonyos eufemizmussal m indig a . 26). hanem olaj. 103—105. és éppen csak egy kis bőr tartja (23m. . 57m. egyúttal szé- . 54m. késes. Gondos ápolása sikerrel járt: meggyógyította a beteg szemét (54m. Idők távlatában a történeti mag körül legendák keletkeztek. írásjel szerint AB. sebeiből 118) A z Egyiptom i Bibliában: It is the phallus o f Ra w h e re w h it he was united to himself is firm ly fix e d w ith való felgyógyulást 11T) Osiris halálával life kapcsolatban a régibb nem 82. olvassuk (23m.6 kezei tiszták. 623)- nőse the M AKHENT boát (23m . róm ai 68). 620 és római 136). ha- (2 3 m. ami játék a király Osir nevével.szív' tak« felette MEKHAT: megölték. (87m. hogy Osiris testét baltával szétvagdosták és darabjait szétszórták. 623). Azt is tudni vélték. viszont Thot maga Ósiris szemét hozta volna rendbe és egyenesítette ki orrát. 26. angolok hogy power. mert a szakirodalomban Osiris sorsa tekintetében nagy a tájé­ kozatlanság és többen úgy vélik.”118 Osiris tehát a hiteles források szerint kiheverte sérüléseit. Ezt hangsúlyozni kívánjuk. sőt férfitagját is visszavarta. A képen doktor Thot is jelen van. 58). Nővére ASTER (Eszter). az ő szimbolikus majma képében. — Idézet az Egyiptom i Bibliából: Thy heart tehát természetes halállal m últ ki. 99). come each day intő the city o f KHER-AH. 105. and thy breast it as it was formerly. A hun királyt nem ölték meg.117 Amint a magyarok nem feledték el a hunokon aratott nagy győzel­ müket és az államvezetéshez való joguk alapjaként emlegették. a MATAR asszony gyógyította meg férjétől kapott varázsigék segítségével. amit gyógyulása érdekében királyi ura neki megparancsolt (23m. hentes jelenetet újra látjuk. AAAKHENT: meg- A kente. 95). 624). férfitagját azonban hiába kereste. hogy a földi kilen­ géseiket számonkérő másvilágon elkeresülhessék a »metszőt* és testi épségükben kár ne essék (23m.

tudós. hiszen végeredményben ott ők sem bennszülöttek. 596). megmaradt a »két tábor*. KHERI AKAR-Hu-N. aki Hun-Honban (Heliopolis) székelt. egymásnak gonoszakat tettek. amely kifejezés többször szerepel ira­ taikban. megbékélés. 198). békesség. barátság. A saskeselyű szól: ^Kínodban mit akarnál? Mit karsz? Te sem vagy sas hónában honúr! Csak a Habon innen. kéri akár­ hol* Ki vitte ezt az üzenetet a déli királynak. hanem csak gyarmatosok. az ókori Deák Ferenc. aki újabb minőségében tökéletes állam férfiként . hogy nekik szikrányival sincs több joguk a Nílus völgyében uralkodni. ősúr (Osiris) ápolója és megmentője s akit a hun király mérhetetlen bizalommal tüntetett ki. a katonai eredmény egymagában nem oldotta meg az egyiptomi magyar problémát: a két testvérnép egy nemzetté való összeforrasztását. Van egy írásos emlékünk (59m. amely ismét remek filmkocka a tényleges helyzetről. az egyik Esthon koronáját viseli fején. egy saskeselyű. szabályok* keresése egyre sűrűbben fordulnak elő az iratokban. Előttünk áll egy kép (59m. Ha már nem volt két ország. kihívó mozdulatban áll.UR Be-Hu-Ni AKAR.118 A pap. valósággal édes­ gyermekének tekintett. mert fegy­ vertény ide vagy oda. A mozgalom szervezői a napvallás főpapja körül tömörültek. az tehát a magyar királyt jelképezi. mint éppen ő. orvos most a magyar őstörténet központi figurája lesz. nem tudjuk. Ki lehetett volna e feladat elvégzésére alkalmasabb. amelyek két egymásnak hátat fordító oroszlánt ábrázolnak. szemükbe vágták. ez a legyőzött hun királyt személyesíti meg.. Tény. a hunok egyre hangosabbak lettek Gúnyolódtak a magyarok tehetetlenségén. Tudó! Mi történt az Anya úri gyermekeivel? Azok egymással csatároztak. hosszasan viszálykodtak. Ezért amint a hódító katonai gépezetet leszerelték. mert az Egyiptomi Biblia egy ilyen bejegyzést tartalmaz: „Köszöntlek téged. Az aggodalmat úgylátszik széles körben osztották kortár­ sai. Néhány év leforgása alatt mindkét táborban kialakult a bűntudat és mindkettő keresni kezdte a kiengesztelődés útját. hogy a Tudó érezte. Ménes király hű szolgálója. minden tekintetben a hatalmasabb a gyengébb ellen munkálkodott” (23m. őszintén szólva. amelyen ezt a feljegy­ zést olvassuk: Hu-Nu-KAR oS. a vele szembenálló másik madár. korona nélkül. miszerint újabb nagy hivatás vár rá és hozzá is látott a kiegyzés művének megalkotásához.Bármekkora volt Ménes győzelme és bármilyen mélyre zuhantak is a hunok. a Hét Magyarok nemzetségéből származó okos ember. egymást mészárolták és zavarokat okoztak. a kiegyezés művének kiagya­ lója és végrehajtója. »Hungár ősúr békülni akar. Akárhol. Két madarat látunk rajta. ami mind a két magyar nép életére végzetes lehetett volna.* A magyar Tudó éles pillantását nem kerülte el a látóhatáron kibon­ takozó újabb veszedelem. 100). A >béke. Ottmaradtak a hunok tömegei Esthonban és a megszállatlan Delta a foko­ zódó ellenállás fellegvára lett. AKAR-Hu-N. ellensé­ geskedtek. A két nép közt fennálló feszült viszonyt legjobban jellemzik azok a képek.

a hosszú derékszögű tartó AAT. the io n o f ANER coming forth e g y bekerítő vonalat. Kitalálta és keresztülvitte. m int az alább Te. amit nehezen olvasunk. 405). Már nem fordítanak egymásnak hátat. Kitalálta. sem hozzá hasonlítható univerzális géniusza. így fogadja a hun menyasszonyt. . Ménes magyar királyt meg kell koronázni az északi hun koro­ nával. és ami bekeríti a teheneket TEHENÜK. büszkén mondta Tudó. hogy a két dühöngőt megfékezte. az ellenségeskedést és pártoskodást be kell szüntetni. amin hozzák. .mutatkozik be. the god Thot. Ha ez megtörtént. utódaik pedig magyarhunok vagy hunmagya­ rok legyenek. A Tudó abból a helyes megállapításból indult ki. A kisasszonyt bekeretező tábla UTU. két közigaz­ gatással. Théba alatt Ménes. Erről megint egy képpel ellátott okmány értesít bennünket (23m. vagyis a két királyság és a két nép összeolvasztását egy nemzetté befeje­ zett dolognak kell tekinteni. beleegyezett a tervezett királyi találkozás megtartásába. A Tudó az ellenfeleket felfogása helyessé­ géről a két király. fárasztó utazásai során meggyőzte. ősúr és Ménes székhelye közt tett sorozatos. az elszenvedett sérelmeket jóvá lehet tenni. A kép sokmindent ír. úgy gyerm ekéhez: . a köztük fekvő vitatott Esthont pedig megfelezzék. az ostort. 46). Ez így hangzik: »Megkérte hunnak utolsó testvérét. hogy mindegyik tovább ural­ kodjék ősi birtokán: Bothonban ősúr. amelynek képén Ménest teljes pompában királyi székén látjuk: fején viseli észak koronáját. Sz* kiderül. Osirist pedig a déli magyar koronával. kezé­ ben tartja Esthon szimbólumát. jobb­ partját Ménesnek adva. egy szer vagy idézendő szövegből eszköz SER. A Tudó azon­ hölgy ban m agát déli m agyarnak tartotta. és hangzósítva: M egkérte hunnak . Ezt a bűnt ki kell tehát irtani. hanem szembenéznek. hogy így mind a kettő egy személyben magyar és hun. mert egyúttal Esthon ura is. valamilyen dualizmus keretében. akit ernyővel ellátott szállítóeszközön hoznak eléje keleti szokás szerint.*119 Miután Ménes a hun király testvérét fele­ ségül vette. E házasságról ismét egy okmány értesít bennünket (59m. de a lényeges mozzanatot értjük. A találkozás előtt azonban lezajlott a Tudó által kieszelt fontos moz­ zanat: Ménes király feleségül vette Ösúr utolsó testvérét. A két madár egyforma 118) A im ádkoztak. a hun és a magyar küzdelme bűn volt. hogy a közös szár­ mazású két magyar nyelvű nép. vakba a királykisasszony m aga. amelyen gyógy oszlopok között látjuk a két királyt madarak alakjában. 102). alatta a téglalap sátra fe le tt látunk tagolva utolsó testvérét. m int asszony SA. m int a miután hun istenné király lett. az alkalmatosság. Rábírta őket arra is. Nincs is a magyar őstörténetnek nála rokonszenvesebb alakja. Ami­ kor kiegyezési tervezetét az ellenfelek elfogadták. szóval hogy kettős királyság legyen. hogy a két dinasztiát össze kell házasítani. * from ANERT (Honurl Ta) (23m . számotvetve azonban a fegyvertény megmásíthatatlan eredményével. a Nílus balpartját ősúmak. aminek hieroglifikus értéke éppen PEKHER. az egyenjogúság alapján. Tudóhoz. hogy ünnepélyes békekötés céljából egymással találkozzanak.

k. Az elhagyott jelek: két kényelmesen sétáló lúd (SA). a másik fején az Úr karika.. A hat jel közül azonban Budge csak az első hármat olvasta el. hiszen eddig m indenkinek az volt a meg­ csönszavak a ném etben" című jegyzékünkre egy győződése. amikor Európában irányban petés. hogy a .k-ARA: >sógora«. de végére jutott. az I hangot írja. tekintve. így a már-már hosszúra nyúlt „m agyar kttl- a m agyar szótárban m egle­ . amint hasonló örök barátság megkötése után kezdődött el a Mezopotámiában élő keleti magyarok nagy szerepe is. A képhez az Egyiptomi Bibliában ez a magya­ rázat járul: „Mit mutat ez a kép? Osirist. többes­ számban SA. amelyen a Tudó járt. a m agyarok nyilvánvalónak elei már látszik. Hat hieroglif áról van itt szó. mint az egyiptoló­ gusok. hosszú és fáradságos. Pedig a végén lévő . társuraknak.és Dél-Egyiptom magyarjai megbékültek. és egy ülő emberalak UR. amelyek közül az első egy rémüldöző kacsa TCHA. Következésképpen az atya­ fia után álló második szó: SA. ott az egyik úr megöleli a másikat és létrejön a társas uraság. hiszen a két király atyafiságot kötött egymással. Manapság az egész világon bámulat tárgyát képezik a mezopotámiai és egyiptomi ősnép művészi és tudományos teljesítményei és múzeumi bemutatásuk alkal12°) Sir W allis Budge (gy fordítja angolra * szöveget: What then is this? It is Osiris w hen és a Schwagernek lenne szolgai átvétele. hanem »atyafiá«-nak kell olvasni. Szövege így szól: »A honősöket a Tudó nemzetté összekötötte szent békében. egy balra dűlő kettős vonal. mi másképpen olvassuk. h* goeth intu T'at't'u and fin d e t there the Sóul hogy mégsem az. Most már világos. ar. hogy a király kisasszony valóban a hun király testvére volt. Az egyik madár fején a hegyes déli korona van.er.181 Amint látjuk. hogy az első három jellel írt szót nem „csatja”. vagy amint ő mondja „Twin-Gods”. táblánkat) hirdeti örök dicsőségét. az atyafiság közelebbi meghatározása. össze­ fogtak közös munkára és megkezdődött a Nílus-völgyiek ragyogó világ­ történeti szerepe. .sóhogy kialakulni. Ezeket összerakva. Sir Wallis Budge a TCHAFUI szót kapja és azt for­ dítja iker uraknak. római 143). magyarul minden erőlködés nélkül is tudjuk. M ivel a ném et nyelv a magyar után három vagy három és félezer évvel később ind divine souls spring intő being w ith in the dlvina Twin-Gods. a kölcsönzés ezúttal is fo rd íto tt Qor' szónál meg kell állnunk. A ázó ötezer évvel történt: a ném etek vették kölcsön a szót m it^ •zalőtti előfordulása lünk.só­ of Ra.”120 Ezt az utolsó mondatot. az alatta lévő harmadik jel. AR. thare the one god embraceth the other. aki Gyógyítóba megy és ott találkozik az úrral. g o r' ősmagyar szó. a második egy csúszómászó bóbitás állat FU. nagy volt az út. hogy a német nyelvből kölcsönöztük további fontos adatot írhatunk fel.nagyra van rajzolva és mind a kettő ugyanazon a színvonalon áll: teljes közöttük az egyenlőség. Mivel itt rokonságról van szó. a másik hármat egyeszerűen elhallgatta. 32. hogy e kritikus kifejezés hieroglifáit eredetiben is láthat­ juk (23m.*122 Észak. amelyben a társas uralkodás (TwinGods) létrejöttéről van szó. kezdett régen 121) Az oldalági rokonságot m agjelölő laktak. A késői uxódok hálásan emlékeztek reá és az Egyip­ tomi Bibliában egy gyönyörű okmány (ld. Ebből a kifejezésből is kiderül. úr' m iatt gyanúval élhetnénk.

aki becsületességet és megértést hirdet s akinek szavára két ország népe hallgat” (23m.. meg tudnánk írni sokkal részletesebben.inával százezres tömegek áhítatos tisztelettel vonulnak el előttük. a nagy csőrú madár a Tudó szimbóluma: A Tudó... „Én a Nagytó (TA-NA. aki az első szabályokat (alkotmányt) bo­ csátja k i.. 621). ame­ lyen a Tudó utazott. Eloszlattam a sötétséget. „Én vagyok a Tudó. A kivonatok az Egyiptomi Biblia an­ golra fordított szövegéből valók. „Utazott ő. ami több külön értekezés tárgya lehetne. amit a Nílus völgyi két magyar nép testvérüléséről elmondottunk... vagyis az északi és a déli király szék­ helye között (23m. amiket visszafordítottunk magyarra a régen használt kifejezések beiktatásával. 5. őket egy folyó választja el” (23m. „Nagy és hosszú ez a szent út”. „Én vagyok a Tudó. néhány eredeti forrásidézettel ecseteljük összefoglalólag. ugyanígy 23m. folyton utazott PE városába és TEPU városába” (23m. No. Teremtője vagyok nemzetek és népek életének. 246). az urak írnoka. A hosszadalmas részletezés helyett. 629. 623). csak éppen a lényeget nem: hogy mindez a magyar szellem és magyar fajta alkotása. hogy Ha (a déli király) úgy székeljen mint Osiris (az északi király) és Osiris úgy székeljen. akinek kezei tiszták.ok. 1. aki magyar és útálja a b ű nt. ki- Szent békében. bika farka BAK. mi is történt és hogyan. aki kiírtja a gonoszságot. No. kinek szava győzedelmeskedik az erőszak felett. No. Tudó Úr. 3. A felem elt |obbkéz A . ■ 122) A szöveget 23m . hogy a két harcoló király között békét szerezen. 4. Én vagyok a becsületes. De közéjük léptem én. 621). és ítélkezésem révén az. két ol- rajzolt dalán UAS. aki Székhonban székel és az aki Anuban lakik. m in t Ra” (23m.' a magyar úr. „Én vagyok a Tudó. egészen aprólékos filo­ lógiai pontossággal. AT: Honősöket. kél darabr* »xük. én békítettem meg a Magyart (déli királyt) és csendesítettem le a két úri csatár időszaki háborgását. a törvény őre. aki folyvást utaztam PE (Buto) és TEPU (Théba) városok között”. Olvasása: az é le t szimbólum Ó N K . No. Jöt­ tem és megmosdottam az Úrőst és megnyugtattam a Viharzót” (23m. Etiópia legnagyobb tava) népéből szár­ mazom és azok közé a Hét Urak közé tartozom. 6. adó helyzetben lévő Rövid nadrágja SZENT. többesben UAS.. Elértem. nyakéke USEKH. a magyar királyok ítélőbírája. lába áBA: vállszalagja Te-Te: N em zetté összekötőtie- kéz A D . 6 29 m unkájából vesz- rályi kendője NEMSET. 269). Mindent tudnak ezek a hódolók.. „Én vagyok a Tudós. „Én vagyok a Tudós. (érthetetlen rész). . 623). akik napnyu­ gatnak indultak és az Esti király ellen harcoltak.. No. elkergettem a forgószelet meg a vihart. Én vagyok Napúrtársúr írótolla (titkára). 2. Mindazt.. No..

akinek szava megszüntette a pártos­ kodást és a fegyveres harcot és aki végrehajtotta ura szent akaratát. Az ő címe •Est­ hon és Bothon Ura* lett. Csakis ő lehetett. hogy a kibékülés eredményeként Osiris vissza­ kapta királyi méltóságát és mindazt a földet. aki minden úrnál nagyobb úr. „Én vagyok a Tudó. Minden jel arra mutat. a két Egyiptom királya. aki győzelmet szerzett ellenfelei felett” (23m. hogy helye a főurak (fáraók) között legyen. 597 sk). 622). Thotot kell tehát a Nílus völgyi egyesített kettős királyság első közös uralkodó­ jának tekintenünk. Thot a »hunok nádora* (nagyura) címmel a megnyomo­ rított Osiris helyett északon kormányzott. széked örököse a Ta-Ta honban. Az események sorozatából kiderül tehát. aki boldog-befejezéshez juttatta.Elértem...* Pályája még tovább emelkedett. Orra a szokott nagy orrnál is nagyobb. ami régebben az övé volt. két külön köz­ .. a magyar. és magát a két ország. valóban elment” (23m. hogy tudós király volt.. Egyelőre tehát Egyip­ tomnak két királya maradt és két közigazgatási területe. Valóban ő lett a Te széked ura.. mert Ménes király halála után az ő örökségét is átvette. hogy Osiris győzelmeskedjék ellenfelein. Én vagyok a Tudó. aki egy orvostudományi (anató­ miai) munkát hagyott hátra (59m. amit elkezdett. Valóban fia került a Két-Ta királyi székébe. KÉT TA vagy TA-TA urának írhatta »Bothon és Esthon Ura« címmel. „ami régeben az övé volt. Ez azonban csak látszat. Ménes a maga részéről áttette székhelyét Thébába s az lett a következő' évezredekben a Mén-törzs fellegvára. hogy a magyar-hun egyezményben Ménes és ősúr élettar­ tamára átmeneti intézkedéseket hoztak létre s a két királyság perszonális uniója a vetélkedők halála után lépett életbe. halála után pedig annak királyi utóda lett. A királyság kettős jellege a perszonális unió megvalósulása után is sokáig fennmaradt: továbbra is két országról beszéltek. uralkodik trónján. mintha a háború eredmény nélkül viharzott volna végig. 621 sk). 629). 596). a déli király kedvence. amiért rosszat tett” (23m...” (23m. mint utód. a hatalmas úr. 255). hogy a gyen­ gébb győzelmet nyerjen és aki megbosszulja a gonoszát és az elnyomót. bizonyára szintén az egyez­ mény értelmében. A kép ezt írja: >Hunok Nagyura. „Én vagyok a Tudó. térdét felemeli és azon egy óriási méretű ÓNK szimbólumot tart (23m.. mert Mane­ thot megjegyzi. aki kivívta. Talán ebbeli minőségében mutatja őt az egyik papírus. E kettős örökségről a nílusiak Bibliája ezt írja: „A te királyi széked királyi fiadra szállt át és Szemúr (az Anuban székelő nap­ isten főpapja) úgy határozott. 29. Thot neve a Manethot történetíró által készített királyjegyzéken ATHOTIS: »A Tudós* alakban mint az egyesített király­ ság fáraója szerepel közvetlenül Ménes után. Az esti Bak (Mé­ nes). mert a jövő útját a jogi egyezmény szilárdan kikövezte: a két uralkodócsalád összeházasodott. ahol Thot egy talapzaton ül. bará­ tain és mindazon (a földön).

000 személyt befogadó katonai tábort létesítettek. mint a magyarokét. Ez a kocsi gyors mozdulataival és hatalmas fegyverzetével — a kocsiban a vezetőn kívül két katona foglalt helyett tömérdek nyílvesszővel körülvéve — szószerint letaposta gyalogos ellenfeleit. ami az első trón­ nevekben többször kifejezésre is jutott: SEKHEM KHET. e. mások szerint mezopotámiaiak . akként a két korona testét is egybe­ szerkesztették és ezzel a közös koronával aztán már csak egyszer koronáz­ tak és a királyt is csak egyszer temették el. A hunok és magyarok lényegében a nekik kijelölt nép talajon folytatták életüket. A hyksosok főhadi­ szállásukat a Delta keleti részén állították fel. Egyiptom politikai életében és népi állagában a Kr. amire nézve a tudósok. délen a II. az egész völgyet uralma alá helyezte. azután villámgyorsan lerohanta Esthont s a Théba vidéki területeket ki­ véve. lófogatú harciko­ csinak. mert amint vérben magyarhunná lettek az uralkodók. a Kr. egyszer északon mint a hunok királyát és egyszer délen.* Politikai ügyeiket hétszemélyes kormány vitte s annak székhelye HET-VARET: »Hét Városa* volt. A Hyksos nép győzelmét egy új fegyvernem bevetésének köszönhette: a kétkerekű. e. e. IL évezred közepétől kezdve. A folyóvölgy lakosságát ebben az időben hét millió (7. először a déli koronával mint Esthon urát. A hyksosok népiségét. 28).000) lélekre becsülik (179m. Amikor tetőponton állott. Kr. A király temetését is kétszer végezték el. 1550-ig tartott és úgy viselkedtek. Amelyik kopor­ sóba nem a király holtteste került. vagyis egy testben két lélek lakozott. Egyesek szerint a nép kánaáni vagy hetita lehetett. azt üresen tették a sírba. egészen az Eufrátesz folyóig. Ezt a hosszú csendet időszámításunk előtt 1700 körül hirtelen fegyverek zaja szakította meg. SEKHET URA.000. egy ízben egy csodálatos növésű fenyőgallyat (Fa és Ra: Fáraó) helyezve az üres koporsóba. az egyiptomi fáraó szava törvény volt nemcsak a Nílus 2. Egyiptomi uralmuk százötven évig. amely azon nyomban betört a Deltába. hanem messze északon is.000 km hosszú völgyében. az adatok értelmezése körüli nehézségek m iatt eddig csak elméleteket állítottak fel. Idők folyamán a kettős személyiségnek ez a kínos tiszteletbentartása megszűnt. 3400/3200 táján lezajlott események után jó másfél ezer esztendeig nem történt látványos változás. Ez a katonatábor volt A-VARIS: >A Város. A szükséges átmeneti idő elmúltával tehát a Thot doktor által lerakott szilárd alapon a két egyiptomi magyar nép mindjobban összefonódott és az új együttesben Egyiptom a Régi Kelet legnagyobb hatalmasságáva fejlődött.igazgatás működött. Két királyi széket tartották. A Híres'Ajtó előterében HYKSOS néven egy titokzatos nép tűnt fel. ahol egy 240. NETER KHET. azután az északi koro­ nával mint Bothon urát. mintha született egyiptomiak lettek volna. Ennek megfelelően a közös királyt kétszer koronázták meg. földrajzi eredetét és Egyiptomba vezető útju­ kat sok homály borítja. zuhatagig és kelet felé a Vöröstengerig.

IV. and the origin o f the Hykaoa i» a t — írja 129m. Elamitet. . de a görögben más szóval fordított Úr. hosszú külön út után 1. ahol ilyen kultúra kialakítására vagy fenntartására alkalmas füves térség állott rendelkezésükre. A hyksosok népi kiléte. ami arra engedne következtetni. hogy amikor ő s­ hazájukat elhagyva máshova mentek országokat alapítani. IV. 199/200 közti térképet). Támogatja e nézetet népnevük értelme. . myaterlous • • ever. Az összetalál­ kozott ágak egymással testvéresülve. valóban tanulhattak a velük hasonlóan lovas kultúrájú hétita. 129m.ö. 80—85). mint helyneveikből is láttuk.123 Lovas életformájuk alapján úgy vélekednek. IV.voltak vagy talán szkíták. földrajzi eredete és vándorlási út­ vonala eszerint tisztázottnak vehető és nem tartható fenn az a sugalmazott nézet. aki az Araxes völgyé­ ből intézte gyarmatosító politikáját. H ittite i. e. Eszerint a magyar nyelvű népek hun ágához tartoztak. a Nílus völgyében újra összetalálkozott. Ami­ kor a hyksos vezetőket Egyiptomból kiűzték. mint a rokon húri-mitanni ággal történt a Hétiták magyar birodalmában. hanem olyan meg­ előző földrajzi tájon kellett éljenek. magyarul beszéltek. 219. 87m. II. évezredben le­ zajlott népmozgalomnak. amiben Kánaán hasonló nevét szokták látni. Visszapillantva az őshaza néptörténetére.sas’ szavunkat azonnal felismerjük Ha pedig az összetevő elemeire bontott név elé kitesszük az odavaló. . hogy semmi esetre nem lehettek sivatagi eredetűek. 129m. De honnan jöttek Kánaánba? Bizonyára szerves része voltak annak a szintén Kr. hogy árja fajtánk vízözön idejében elkülönült két ága. hogy valaha is más nyelven beszéltek (v. húri és mitanni híres lóidomítók tudományából. Ez a „katti" politikai képlet annyira sikeresnek mutatkozott. A Hyksos alakban görögösített nevet ugyanis a tudósok HIKUSASU összevonásának tartják. amely a Kaukázusi Árpádok gyarmataiból a Húri és Mitanni népágakat vetette nyugat felé. min­ denütt kettős királyságot hozva létre és kettős hagyományt ápolva. Ha itt éltek. a rejtély feltárul. . ott is a bevált ősi szervezkedési formulát alkalmazták: a már korábban beérkezett nép1M) Modern lent a dozen tcholara heve pút fo rw a rd contradictory h ypo theie* malter. a nagy Hétita Birodalomban és 3. Ugyanaz történt velük. ők az AR-HIKU-SASU: »Öreg Sas« országából jöttek. 2. 76 ik . (Ma ne thot tze rln t föniceiek) . Scythiani. a hun és a magyar. Kánaáni tartózkodásukra utal leghíresebb királyuk I. on at the to have A ccadiani. . a helyben maradt tömegek minden nyom nélkül beolvadtak az egyiptomi magyarokba és egyetlen egy szó sem maradt fenn utánuk. virágzó nemzeteket alkottak. The H yk to i ha ve been a n e rte d been Canaanitei. megállapíthatjuk. amely szerint az ő betörésükkel a Nílus völgyi nép-faji összetéte­ lében változás történt volna. a Magyar (MEGARA) völgy és Bükk (BÜKK) lapálya. valamint az ezek folytatásában lévő Lótanya (LO-TANU) (ld. Ár szavunkat. amiben . a Tigris és Eufrátesz völgyében.the problem therefore atlll remalna un tolved. Apophis A-KN-UN-RA neve. Ilyen legkö­ zelebb eső földrajzi táj a Libanon két hegylánca között húzódó széles völgy.

ami azonban már a hetiták érdek­ körébe tartozott. w h o te detcen dantt a fte rw a rd t peopled Colchit. A hagyomány úgy tudta. 1550-től kb. Az ősök géniusza évezredekre világított. vas és drágakő Egyiptomba ömlött. talán éppen a hyksosok megbosszulására. 129m. A nagy elgondolás érdekében Amén-Nem-Hét (a nevet író hieroglifákat így is olvashatjuk: A-Mén-Marat). e. ezüst. B aktriénit é t v id é k it. A Tudós (Athotis) és II. hanem országuk biztonsága érdekében szüksé­ gesnek tartották. w h ere . V . AZ ŐSHAZAI M AG YAR N E M ZE TE K EGYETEM ES B ÉKÉJE FE LÉ Miután a Nílus-völgyi magyar népek a hyksos néven érkezett hun tömegeket magukba olvasztották. Ha returntd to Egypt after up on h it of nine yeart. Kr. Tudó-Mása (Thutmosis). Haburig terjedő vidéket ellenőrzésük alá kívánták vonni. Nem elégedtek meg többé a Nílus völgyével. akik azután benépesítették Colchist. Kadesnél Kr. meddig terjedjen egyikük és másikuk befolyási övezte a határzónában és mi legyen a viszony a három kolosszus között? Mellőzve a 'kézikönyvekből megtudható részleteket. Egyiptom és Hétország egyformán birodalommá alakult és egymással szomszédosak lettek. on the tho re o f tta tu e t and tfe la e everyw here in commemoratiof the M aeotic Sea. Állítólag Szcítiába is behatolt. e. de lényegében megtartotta. ahonnan megelőzőleg a sasok hozzájuk berepültek. gyon elgondolkoztató minden magyar áttörténél* It waa even alleged that he had ventured tzám áral Intő té t abtence a fter Europe. bút that the lack o f p ro v ltio n t and the havlng an turn [ourney throogh the d e te rtt o f Scythla rea- homeward |ourn«y o f h it victoriet. azután: on hit re- indem ency of the d im a te had prevented hím from a dvandng further than Thrace. amely évtizedekig tartott s annak során a leghí­ resebb csatát az Orontes folyó mentén. arany. egészen az Árpádok ősi feszkébe. Ramás (Ramses) királyok sűrűn vezettek hadjáratokat az új területekre. he le ft a num ber o f hit to ld ie rt. 246.II. 1296-ban vagy 124). Ez a történet n«- . III. Ramáaról M a tp e ro azt írja. 1100-ig változó területállománnyal. M é d ié t. el kellett dönteni. Szíriét. elérte a Don folyót és hadserege egy részét a Meótisi-tenger (!) partján hátrahagyta (!). and ched the Don (Thanait). Miután mind a három keleti magyar ország: Mezopotámia.részeikkel az újonnan érkezettek a teljes jogegyenlőség alapján örök barátságot — vérszerződést — kötöttek. Sikereiken aztán fel­ buzdulva. csak az egyiptomi és hetita párbajt említjük. amelyekből minden akkori kincs: temérdek ló és rabszolga.124 Az északi perem­ államok alávetésével Egyiptom is birodalmi méretekre tágult és nagyha­ talmi állását Kr. m eghó­ d ította a Vöröt-teng er P erztiát. In diát. benyomultak Szíriába és az egész Eufráteszig. e. hogy a Híres Ajtó külső előterét is birtokba vegyék. hogy II. egymással összeházasodtak és mint szilárdan megépített nemzet folytatták életüket. Ramás király a Habúr folyón is átkelt és messze északkeletre kalandozott el. eltanulták tőlük az új harci taktikát és ők maguk is hatalmas harcikocsiparkot szerveztek.

a mutatásra emelt ujj AS. 2. mert a küzdő felek belátták. A figurához . akik Ramás király egymástól elszakadt hadoszlopait bekerítették. 205 No. A kinyújtott kar alatt lévő jelek: a kör RA. a mutatásra em elt ujj AS. Ramás táborának letiprását egy egykorú kép (26m. a hajló bot nyelv alak­ SET: Sebee lován kit keresett. Sebes lován kit keresetté125 Egy másik idevágó pecséten. Hét-Törzs-Úrőse (HAT-TUS-IL-IS) akkori hetita király leányának Ramás egyiptomi királyhoz való feleségüladásával erősítettek meg. az egymást fo g ó két karját is az fogja. A kinyújtott kézzel tartott |elek felül* rom egymáshoz tokban hasonló jel: • ríl lefelé: a majdnem ovális ER. 127) jól érzékelteti. Ramás királyt eltiporta. 205 No. kezdve ismét a jobb kar lábon ezúttal saru van KET-KAR. a hátrafelé LO. Kövessük a jobban látható hasonló jel S. 4). alatta • w -hez izerint halad bal fe lé . először megszólaltatott becses szövegek azt bizonyítják. — A majdnem azonos kivitelű C pecsét segíti a szöveg jeleinek tieztáaéaét.205 No. eddig . a szárny M A . együtt: Honúr képen valóban karon fog ja *1 Ég Ura a Honurat. a következő m a|dnem ovális ER. a kettő* w -h ez beárnyékolt hasonló jel eS. m ert a háború végez­ tével mind a két fél megtartotta eredeti birtokállományát és „maradt” király a saját portáján. más néven Úri Tes-Hub királynak (Kr. 4. Tovább le jjeb b há­ G figurát. amely mintegy harminc évvel fiatalabb s azon ez a szöveg áll: »Marót tíz országá­ ban király maradt* (81m. az ékjei ráh elyezve P (?). Nem volt tehát más hátra. a tüske Ti. mint diplomáciai meg­ oldást találni a teljes egyenlőség alapján. táblánkon a C és G jelzetű pecsét.5). Ramás egyiptomi és Muvatilis hetita király személyes részvételével. . alatta egy fog jára szabott kötény-féle áN . együtt. 1280 és 1269 között kötött örök barátsági szerződésben. A csatáról Muvatilis pecsét alakú okmányt készíttetett (29. a látható har­ lamos dupla vonás IS. amelyet II. az ökörfej A K. Ismerünk egy további pecsétet is. Ezután vissza kell térni a el nem olvasott részre. 2). amelyet III. Honúr karját is az fogja. e. a másik nem ovális AR. attól balra egy majd­ replő jel Se. 1282-1275) tulajdonítanak. amelynek belső mezőjére helyezett hie­ roglifikus szöveg egy négysoros ütemes vers és így hangzik: >1. Mursilis. 81m.Ramás'. e. A hasonló jel APA. A győzelmet a hetiták ellenfelük taktikai hibájának és saját harckocsijaik fölényének köszönhették.Kerá/t'. folytatódik az ágak­ kör Ke. hogy az Egyiptomi Birodalom és a Hetita Birodalom erőpróbája nem hozott politikai döntést. Ramás királyt eltiporta. A rajza FOGA.1286-ban vívták. a középen elhelyezett képírásos részleget így olvassuk: »Marót Árpád örököse maradt* (81m. hogy a hetiták győztek. Erős apa az Ég Ura. Ez a meggyőződés öltött testet a két birodalom között Kr. A mérkőzés azonban ezúttal sem volt meddő. A vers anya jelét mutató eszköz AN. a m ajdnem vonalakkal ovális RA. egymás jogainak kölcsönös tiszteletbentartásával. a szarvhoz hegyes tüske áT: . annak folytatása a láb BE.Eltiporta'. a hozzáépül kisebb az em ber következő majdnem utolsó sora: a központi ovális alak OR. II. 3. A tudósok 125} A két azonos pecsét olvasása a jobb* izéién kezdődik és az írásjelek összekapcsolása szélen é t bal fe lé haladva.Ezek az egykorú. kal ékesített koronával A G U . a h e gye* tüske áT. EL. UR. hogy egymáshoz való viszonyukat fegyveres erővel nem tudják szabályozni. embe­ reit letiporták és maga Ramás is csak személyes vitézségével tudott kime­ nekülni a körülötte bezáruló gyűrűből. A Z . Az ütközet lefolyását egyiptomi és hetita források egykép­ pen leírják és ezek kritikai vizsgálatából kiderül. 1. madik AZ. a két párhu- saru helyén szereplő jel ismét eS. a tüske Ta: saru|a h elyett sze­ arca AR. majd az arccal RA: a Erős apa az Ég Ura.

A király viszont. Ha ilyen szerződés nagyhatalmak között jött létre. e. részletesebben de amiről szólunk. 13. vallási áhítattal őrizték. A magyar népek szomszédságába a környező sivatagokról nagyobb törne gekben más fajtájú népek érkeztek. Ha vi­ szont a szerződést a hűbéres megszegné. az ilyen esküszegőre a szerződés súlyos büntetést helyezett kilátásba. mint életbevágó és titkos okmányt nagyon gondosan. viszony. kötelezte magát arra. népének kiirtását és országa elkobzását jelentette. ha szolgálatait pontosan és ura megelégedésére teljesíti. a körülményeknek megfelelő dolgokat. m ert a Régi Keleten új világpolitikai helyzet volt kialakulóban. sodik A • d o lg o t azért Is részleteztük.véleménye szerint a két birodalom hasonló szerződést már megelőzőleg is kötött egymással — két szerződésről is történik említés — de úgylátszik. amelyek kiművelődve a magyar kul­ túrában. célja a béke megóvása volt és az egyik záradéka kikötötte a szökevények kölcsönös kiadatását és a emigránsok működésének betil­ tását. továbbá a faj meg a hit terjesztését és egyéb. ott is fontos országrészeket szakítottak ki. hogy a hűbérúr „kézen fogja vezetni” vazallusát. hogy szövege ránkmaradt. Az újabb szerződés tartósnak bizonyult. a szerződés a hűbéres szolgálatait pontosan megszabta: adó­ fizetési és katonaállítási kötelezettségét. a babiloni veze­ tésű Mezopotámiával való viszonyt. 8 lm . N ag y fig yelm et csak ennek keretében érthető meg a bibliai 6 u & kell fordítan unk arrp a gyakorlatra. A két birodalom között nem is volt többé háborús összeütközés. soh* mé* . 7 5 ik . hogy a trón az ő családjában fog öröklődni. hogy megvédi vazallusát minden külső támadás ellen és biztosítja. A sivatagi eredetű népekkel az élet' halálharc elkezdődött! Áttekintve a jelen első kötetünkben tárgyalt dolgokat. végső megálla­ pításainkat így összegezhetjük: a Régi Keleten a történelem hajnalától 126) o lv . nemes fémből készült táblára szokták felírni és azt. A frigy szövegét időtálló anyagra. századtól kezdve az őshazai magyar népek politikai alakulatai egymással jóviszonyban éltek és főtörekvésük a béke megóvása volt. m ert ho uzan tisztázott éa aokat asszír-zsidó kötetünkben szereplő. 116. azokat nem sikerült betartani. bizonyos stratégiai útvonalak őrzését. Hasonló barátsági szerző­ dések szabályozták a harmadik keleti nagyhatalommal. vagyis ellátja politikai tanácsokkal és igér neki földet („Ígéret földje”). Irásbafoglalt barátsági szerződés. Az is benne szokott lenni az ilyen szerződésben. vagy más jutalmat. azaz politikai frigy kötése akkoriban igen divatos volt a magyar népek között. m int hűbérúr. noha azok szövege eddig még nem került elő. Ennek a kiterjedt szövetségi hálózatnak köszönhető. A magyar népek egymásközti békéjének megteremtése ezidőben már sürgős dolog volt. önállóan kezdtek szervezkedni s a magyar területekből itt is. Ha viszont ilyen szerződést egy nagyhatalom valamelyik hűbére* sével kötött. hogy a Kr. ami rendszerint az esküszegő törzsé­ nek. am ely a h&- v e tié g b e n bérúr és hűbéres közti v iu o n y t szerződéssel sze- nem bályozza.12® A hetita-egyiptomi örök barátság frigye is roppant fontos okmány volt és olyan gondosan őrizték.

000. mivé lettek milliókat számoló őseink? Vége az első o kötetnek . mert ezentúl azt egységes nyelvi. Ez a felismerés az ókori egyetemes történet­ nek közös és szilárd alapot ad. Második fontos megállapításunk az őshazai magyar népesség létszámára vonatkozik. arra az eredményre jutunk. e. hogy őshazánkban a Kr. akik magukat sokféle névvel nevezték.000) magyar élhetett Amilyen örömmel vesszük tudomásul a kutatások idevágó eredményét. ugyanolyan rémü­ lettel vetjük fel a kérdést: hová lettek. 13. tarka népi és vallási egyveleget mu­ tatták be. kultu­ rális és népi folyamatnak tudjuk elképzelni és előadni. század közepéig magyar nyelvű népek vitték a fősze­ repet. mert eddigelé az ókor történetét csak mint széteső. árja népek családjába tartoztak. század derekán mintegy harminc millió (30. de valamennyien az úri.kezdve a Kr. e. A történetírás tör­ ténetében ez az eredmény kétségtelenül új fejezetet nyit. Ha ugyanis Egyiptom lakosságának hét millióban megállapított létszámát kulcsnak tekintjük és annak alapján a Katti és Babiloni Birodalom népességét is hét-hét millióban állapítjuk meg s körül­ belül ugyanannyiban a Kaukázus-Irán vidéki magyar országok létszámát. 13.

BERTHELOT et York. 1948. BRODRICK dlctionary tology o f the Church. Paris. 1929. COLÉ Sonia: The prehitto ry o f East Africa- 1841. 20m . 1951. Wallis: Egyptian language. BIRKET-SMITH Am erikai M a- generál ethnology. BRANSTON Brian: The ló it go d * o f England. m agyar állam adóügye 1 605-1648. CéSAR: La gu erre des Gaules. BÁRCZI Gáza: A m agyar szókincs eredete. 34m. 4m . T. BOBULA kérdése. Budapest. BEKE Ö dön: A cseremiszek (m árik) népköl­ trale 1955. universal John: history Early of the civilizations. botiam. 1957. London.. C IHAR C. 19m. lm . 1930. 1956. 1954. tis pertinentes quas ediderunr. W . W allls: The Book of the Dead. a 76. 3 lm . H. Bibllothéque M O R TO N Egyptian A. BOUILLET M . N e w N ationale. 1961. O x fo rd . E. Budapest. A rt (I/) du 22m. A . Chicago. 33m. . lOm. 32m . 1962. O x fo rd . London. F. 1951. BARÁTH Tibor: A M .- Die 2 Bde. 1956. Pár Maurice László: is a Összehasonlító szum írok. C am bridge..: La civilisation des Hittite* et des Hurrites du M itanni. Kolozsvár. 36m . gyár H ang. O liv ie r: Le sym bolique. 5m . A m agyar nyelv 1963. d ia livre k l'lm prim erle N ational* originea A no* io u ri. Rundle: M yth and symbol in ancient Egyipt. nyelvtu­ M a g y ar Szemle. la p já t Jelen ti. BUDGE E. W . 9 m . BÁRCZI Gáza: Budapest. ARBERRY A J . CHILDE Gordon: The prehiitory of Euro- pean society. The hieroglyphic transcrlpt o f the papynn o f A n i. of 23m . 27m. CERAM C. I. 15. Paria. 2 vol. Grundlagen des neunzehnten Jahrhundertt.: Dictionnaire dastiqu e de l'A ntiqu ité sacrée et profáné. 1966. Easy lessons In Egyptian hieroglyphics with sign list.: A hetiták regénye. leatine. 72 az ötödik uim a la tt m egnevezett m u n k a 72. N e w Y o rk . 3m . 1960. 37m . The w o rld . 1949. 1922. M ünchen.CHAMBERLAIN li* 1958. Kny. 35m. tészete és szokásai. 1965. 40m. BUDGE E. CHILDE Gordon: The Danube in prehiitory. 1953. Wallls: The Book o f the Daad. Praha. Frederico Hrozny didicata* Pars prim a. 1960. 1954. Lon­ don. 1964. London. The chris2m . 30m. vol. A plea fó r reconsideration. Paris. 1958.: Te legacy o f Pertia.: A randi* archaeology. Századok. 1951. W ashington. története. I29m . The tablets speak today. 13m . C H A D W IC K John: The decipherment of Gordon: W h at happened in his­ tory. 1956. CHIERA Edw ard: They w rote on day. kauká­ 1955. culture. Ú jabb bővített kiadása 39mbis. B O W M A N 39m . e le : Symbolae ad studia Orien- 17m. 8m . Paris. Madison of cen- Ptolémée. lile A Buenos sumér-magyar Aires. rokonság 1961. L'Asie sud-orientale A Paris. N . A Jegyzetek­ ben az utaláaok&t ezekkel a m u tatószám okkal adjuk.: Les Berbéres. BARÁTH Tibor: Kolozsvár-Klausenburg. H erz Siebenbürgena. A ndré: Houston Stewart. 1958. 6m . 18m. CERAM C. 1944. 2 vol. 7m . N e w 14m. CLARK R.: The secret o f the Hitlitet. életrajza. BUDGE E. A . the translatlon intő English and an Introduction. BOBULA Ida: Sumerian affiliations. P éld á u l: 5m. Hegyi M árton fordítása. Sao Paulo. BEIGBEDER Rat. CHILDE Ida: aiécle 1958. avant Jésus-Christ. 24m . Edinburgh. CHARLES-PICARD G ilb e rt et Colette: La yis 12m. 1957. A and M ilw au- 1965. N e w York. BENDEFY László: magyarság Kunmagyarla.A M e n ő k neve e lő tt 4110 szám az illető m u n k a rö v id íte tt m egnevezése. 1938. BOUSQUET G. BÁTHORY dom ány 2Bm. 1959. London. ALBRIGHT W . ló m . Babylonian ancienne d'aprés Kaj: The path quotidienne k Carthege au temps d'Hannlbal. 1930. és következő old alra. kee. CLEATOR P. Budapest. London.: Lost languages. BAYLEY Harold: The lost language o f aymI l m . London. 1957. N ew York. A . London. CONTENAU G. 1958.: The archaaology o f Pa- London. zusi Paris. 21 m. Budapest. da> York. Parii. 1912. 26m . near B. 25m. 3Bm. 29m. I. 2 vol. A D A M Kari: The C h riit o f fa ith . Paris. N e w York. 1955. 1954. 76 sk az idézett munka negyedik k ö te té re u ta l. IV.

1957. 1932. R. 1961. 1962. EPSTEIN isidore: Judaism. the eposzok.d. hlatory o f sex In religlon. 1956. Ékírásos Encyclopédie pár I'im age. Bungay. N e w York.: Rác* relations In and e n t Egypt 71 m. 1953. 62m. René: L'empire des steppes. 82m . díto tta 77m. L'Ethlopie antlque. Budapest. mes to the Islamlc conquest. N e w N ew paintinga from York. Budapest. London. G. FERENCZY Endre: A magyar fö ld népeinek története a honfoglalásig. 87m. archaeology. BOm. 54m. R. Képek a m agyar sámánW arren. 1963. London. 42m. FOKOS-FUCHS 4 —9 . DÖWSON John: A 55m. London. The buli o f Minős. P arii. Mm. COOK Stanley: A n Bibi*. 72m . 59m. Volksdlchtung Gesamm elt dér und heraus- of d v illza - gegeben von. GROUSSET ris. rész. CZEGLÉOY Károly: La X I—X X . HALL H. Budapest. 1957. Egytian 1965. Budapest. FRIEDM ANN Georgesi Fin du peuple Juif? 47m. 1955. Vol. FETTICH For­ 1935. A szllágysom lyói 195B. 2 vol. 57m. GAER Joseph: H ow the great rellglons be- 1951.: The sacred flre . art. 53m. 89m . 6 8 m. FRASER James George: Adonls. GYŐRFFY 1962. Nándor: Budapest. 2 dassical dictionary o f Hindu m ythology and religlon. 1951. 73m . DE VOS Mlchel: Histoire d e la Yougosla51m. London. Bungay. 1951. E. N ew Z. 83m .: The prehistory o f Je- 1955. 1954. 1962. Paris. 52m. London. történetéből. Budapest. New York. Graak. geography. London. N ew York. FILIP Jen: A kelta civilizáció és öröksége. Budapest. A historical presentation. 49m. 43m. 1956. Jean: L'empire du Pr&tre-Jean. 66m . 78m . Tamerlan. Egyptian Paris. N e w York. London. 85m . GYŐRFFY G yörgy.: N ear Eavt fro m The a n d e n t history o f the the earliest times to the battle o f Salamis. 1946. 88m . Egylptian. London. ÓOm. 1962. 64m. EMERY W attén Archaic Egypt. 74m. DAVIES S. I. pest. 1958. könyv. political and re lig io u i histo­ ország ry. pan. P a rii. 1965. L'Ethiopie m ó d iiv a l*. DESROCHES-NOBLECOURT tankamen. nyelvtudom ányi egyeztetések. Gengls-Khsn. GYŐRFFY York.: (Syr|anen). Egypt (L*).4 lm. DAUZAT A lbert: Josephus: D. Budapest.i A sanskrit reader. 1948. 1952. 1966. 1961. 1967.: Irán from th e earliest ti- ciánt W orld. FRANKFURT tion in Henry: the Near The b ln h East. geography and na­ túréi history o f the Bibié. J. Langue et iKtérature 1952. Paris. tómba and G yörgy: gyar őstörténet. 1955. 1899— 1903. 79m . Román.: The legacy o f th e An50m. London. Powell: Tan ris. Kny. 1957. 69m . HABERLANDT MichaeJ: A —CS. 1956. Archseologial Érte* (tó. Parit. N e w York. 44m. HAMBIS Loulst La Sibérte. vle. 1960. DORESSE gan. GURNEY O . Budapest. Egyptian w a ll tamplea. A hog y Le­ het. galmak a steppén. 1964. 1966. Francia: bretonnes. 1952. 76m . H eb rew . Edinburgh. COTTRELL Leonard: Nándor: La trouvallle d e töm b hunnique á Szeged-Nagyszéksós. OAVIES A. The J. 6 7 n t FLAVIUS Dezs& A székely-m agyar ro­ vásírás történetéhez.i The H ittite *. EDWAROS I. G O N D A G ulde to collectlona. A z Á rp ád -ko ri /Magyar- of the literary. 70m . Encyclopaedla Bibi Ica. A critlcal dictionary 84m . Attis. Budapest. 1960. 1959. 58m. COTTRELL Leonard: Introduction The anvil to the of dv illza - tlon. DE BURGH W . Paris. 0*1- 48m. II. Budapest. U fe and Christlane: death o f a Tu- pharaoh. N e w York. G R O O T G erard. akkád Rákos Sándor. 1953. 45m. 195Ó. GO UR VIL history and literature. S. R. Pa­ 75m. 1954. éi a Krónikáink és ■ ma­ Budapest. Paris. 8 lm . a ziza d l népm oz- toponym ie Komi A zsidók Fordította 1966.: The pyramlds o f Egypt. . története. kincs. Buda­ Ethnology. HAJDÚ Péter: Finnugor népek éa nyelvek. 1954. 1920. GILGAMES. N ew Y ork. 1930. Utrecht. G O SZTO NYI Kálmán: MGvelódéstörténeti és vol. CSALLÁNY 65nru FETTICH prlnciére H orváth Ferenc fordítása. O hio. 1897. G yörgyi A honfoglalásról m agyarok « l6 d e lr6 l kortársak és króniká­ sok híradásai. s. francaise. Budapest. 61 m. GOLDBERG B. HAMPEL József: A rég ibb középkor emlé­ kei M agyarhonban. Révay József. G H IR SH M A N R. York. 86m . Naw York. 4ém. London. FEHÉR M . m ythology. A ttila . Commandments. 4 vol. 5óm. Jenó: inkvizlciók történed földrajza.

KITTO Syria. Budapest. 1950. in Koebenhaven. Chi­ 1938. Buda­ ségeinek és városainak névjegyzéke. London. peop le (The). Trója. MÉSZÁROS G yula: A másfélezeresztenői m agyar nem zet. 1951. 1 15m. Flnlande. Collection d 'A rt UNESCO. 1944. M A TZ Friedrich: Kréta. Jewish 1944. Bu­ N ew York. I l i m . Die minoische und die homerische W elt. Trad. WOOLEY Leonard: Prehistory and t h * beglnning o f civlllzation. N e w York. HOMER: Fordította ténete. Budapest. N iel lakóhelyei. N ew York. 1956. The de Sellncourt. MASSON>OURSEL Paul. R odw ell. 1957. KRAMER Sámuel N oah. A ubrey 97m . KRAMER Sámuel Ostsledlung. N e w York. London. 1944. IC: Teach yourself H ebrew .d. 1944. Paris. I1 6 m . 2. HUBERT Aladár. N e w York. HARRISON R. Paris. H. A Magyar Les Celtes. 1950. Stutt­ V o l. 91m. Paris. 132m. llO m . Noah: T w en ty-flve firsts In man's recorded history. A study prehístoric 108m . utánnyomás N e w Y ork. 9 8 m. g e H ebert Palmer. Edinburgh. 2 vol. helységnévtára. g a rt. Saton: Foundation* in the dutt.: Babylonlan and Assyrian re- in a Szovjetföldön. Henry: legkorábbi 123m. lO lm . JAMES E. Translated b y Geor­ The Őstörténetünk 1956. O. 1956. LIGETI 1870. London. Vajda 95m . H. HOOKE S. HÚS A lain: Les Etrutques. 1963. Ed. Illád. M ÓLEM : L'lran ancien. Ivar: The Germán 121m. etc. 1956. te Lajos (szerk): G. M a g y ar fö ld * 1 és néprajz. 135m. Peuple secret. 1965. 129m. LIPIN Á llto n ligion. Borzsák 126m. 2 vol. 105m.i from Az ékirás Borzsák regény*. Korán (The). 6 vol. N e w York. KRAMER A . Budapest. Bristol. and Translated W illiam by L. 1966.I. Chase Gyula: 120m.: Prehlstoric religion. Lon­ don. H oly Blble (The). 133m. Berlin. character. 1956. 1949. 102m . H oly Blble (The).d. LISSNER U brary 4 0 5 . 1955. I. H. patt. From th e tablets 114m . Sculptures 1957. 1961. Budapest 1943.: London. N e w York..d. archaeology. JAMES T. London. 1961. M ykene. 1953. 1949. h iito rie t. 128m. 406. S. OSTEN Stuttgart. J A H N Hugó: Hand com poiition. P arit. KRALLERT W ilfrle d . HAWKES Jacquetta. és Anatolia. 1 12m.: Ancient India 131m. 122m.: nouvelle. 109m . dapest. 1956. s. füzet. haj- 99m . 1908. N e w York. Indián H illi. M . Chaldea. Klng James version. Sum erian mytho- SÁMUEL history. 1963. Egyptiennes.d. 130m . LUKÁCSY Kristóf: A magyarok őielei. N oahi culture Les langues dam l'Europa 134m. Szeged. 1960. lOóm. Pást and present. MELICH János: Dolgozatok II. o f Sumer. N yelvtudom ányi Társaság vitaüléie 1953 december 1.: A tlas zű r Geschlchdér deutschen 1 13m. J. Paris. Every Man'a lOOm. Budapest. MEILLET 1953.d. 1959. 1957. s. London. London. 1928.: The History o f Egyipt. 1964 . G. LLOYD living by J. 1946.E. . 127m.. 1956. magyarság fiitör­ BELOV A . István fordítása. Clevela n d -N e w York. s. M EA D M erg aret: Corning o f ege in Samos. etc. MARQUES-RIVIERE Jean: Histoire dei doctrines ésothériques. s. Elisabeth: A z írás rejtélye. Búd*. Tranilated M axw ell Brownjohn.D. A 1961. s. HERODOTOS: History. p e it. LLOYD Seton: dankori Early nevei 124m. Their 119m. 1962. logy. M a g y ar (A) őstörténet kérdései. Budapest. MELLOY Camille: Suomi ou le bonheur de 136m. Hurd Bán szakaszai. H E N N IN G Istentisztelete. Perry Jr. HERING DÉR Perser. 118m. 1943. 137m. 1955. Paris. HOMER: The Odyssey. Hans: Die Endre fordítása. 104m. and Indián civilizálton. István.90m . A finnugor őstörténet régészeti Oroszból fordította 94m . VON W e lt dar 93m. 1966. 107m. LUKMAN skiflinge. and cago. H IG O U N ET Charles: L'écriture. LÁSZLÓ emlékei N e w Y ork. ISPAY Ferenc: C leveland. 92m . 125m. K RO HN G yula: A finnugor The Sum eriani. Clausen: Hunnen- ostnordischer und Skjoldunge and Herulenkönige üb erlieferung . MASPERO G. MÉSZÁROS G yula: Kelet-Európe néptörté­ nete: chattiak és skythák. 1958. s. Greeks. JACOBI Bernhardi Templomok és paloték. 1955. HERODOTUS: 117m. 103m. 1957.: 1947. Babilonié and Assyria. 96m. Kolozsvár.d. népek pogány 138m. Paris. M agyarországtól (A) elcsatolt területek köz­ Budapest. Magyarország pest. Edinburgh.

Buda- veénekek. ÚJVÁRI 1964. Denkmaler Bd Eugéne: Infroduction London. 1929.C. 155m. 1926.d. Budapest. La pe m ée juive. 1950. Plarret au 162m. nyelvtudom ány m int az Ős* és néptörténef forrástudom ánya. Helnrlch: 1955.. A 156m. M . PADÁNYI G ebldeh.: M u n d a . Scots 1924. N e w York. 1954. NOUGAYROLL 149m. A siur und Jahrtauiande lm Be- Zwischen- itrom land. Everyman's U b /a ry . 1940. A. 14lm. Lón* 1956. MOÓR Elemér: A pait. RÓHEIM Géza: Hungárián and Vogul my­ •n d en t th e tracks o f Hungárián origins. 1949. 1925. V e rilo n te x te i 174m. WADDELL L A. Stuttgart. 1956. SEBESTYÉN Gyula: A 181 m. G erm any. 1961. SEVIN 164m. Trésora de Toutarv 173m. The history of language. racas ethnologique et 1950.): 147m. London. 143m. Tutankhamun tressures. Schloss Teiiln g . 2 tóm . 182m. Tájékoztató. Péter (izerk. neslan w a r. 1965. 1932. III. Aryans. 172m. kincs feliratai. VÁMBERY Ármin: A magyarság bölcsőjénél.): Scriptores rerum Hungarlcarum tem pore ducum regum stirpis Budapest. 157m.: Egyptian Sumerian origin and Sumerian of origin reál chronology and Egylptian hierogllphs. An a n a ly ili o f an European Indián 180m. it* ris. Pa­ civilization. 1961. 1963. don. London. s.M agyar - don. 168m.'*5WEET 1955. Barats. Budapest. m agyar-török rokonság k eid e t? és fe j­ lődése. P arii. I58m. Ungarn. hunok. 169m. Les dar Sarma- Budapest. 1961. Buenoi 1963/ 152m. compléte d'aprés pár Brain-le-Comte. •te . 1930. I54m. 1915. Buda­ pest. 1955. M ontreal. M éiopotam ie. link D el befw een M aori antlpodes. Budapest. lei of 177m. fecteur de Zsidó lexikon. 153m. Paris.d. Budspeit. SZŐLLŐSY Sándor: Szittyák. 176m. tha kings. 150m. 159m. London. w o rld . WADDELL L A. (szerk. An orlginaux M aredioui. 1956. Telbot: The Henry: vol. G o th i. 151m. I I 1/2: M e d ­ 145m. London. RAGOZIN Jénáidé A . Lon­ 1952. m agyar rovásírás hl te le i em lékei. s. NÉMETH Gyula: A 1952.: A e itl. 1957. MOSCATI Sabatino: The face o f th e An* dvilizationi 163m.C. -1 95 4 . 1938. Lon­ Louii: H iito lra de Parli-Lyon. München. cl ént O rient. M . RENOU Szum frok 171m. PITTARD The M ihály: Etruicans.: Tha Phoenidan origin o f Land Sumer. 1957. MUNKÁCSY Bernét. famous Vadic Sumeriens saals deciphered. 175m.: The Indo-Sumerlan Diicoverlng dus V slley a i Phoenicians. dón. 146m. WADDELL P arii. STEFFENSEN James L : A n d e n t Greece. L A. Des A n tlitz elner N atlon. L i A rchaeology in tha USSR. (szerk. of A irai. NEUBERT Ottó: Ede: m agyarok. . X IIle —X I le t i l d é i avant J. 144m. 140rru MONTÉT Egypt La v la quottdianna an ta m p i des Ramsés. 167m. London. lóim . 1955.): Léon: civllisation. 166m.139111 M O N G A IT A . 1914. Bu­ Mária: Hungárián fancy needlw ork end w eaving. 1953. MOSCATI S. KÁLMÁN Béla: Manysi (vogul) népköltési gyűjtem ény. SCHMÖCKEL Dral Hartm ut: Ur. 1937. 1930. II. 1896. Budapest. M ontreal. h l'h iito ire . és m agyarok. PALLOTTINO M ünchen. Pa­ rii. ROTH history khamon. Szum ir-M agyar Tudományos Társaság. Tagjai számára kiadja a Bue­ nos Aires. U N G N A D Arthur: G ram m atik des A kkadi- schen m it Obungsbuch. N ew 178m. Edith B. unlversal dapest. 165m. A rpadianaa gestarum. Salnte-Blble (La). Budapest. que New York. PÁRDlICZ icrite. 1963.): Archaologische Funde In Ungarn. l'histolre. of In­ 3 10 0 • 230 0 B. S O M O G Y I 1946.: tenzeit U ngarni. 1903. P a rii. lei m oin ai de dvillzation. 160m. Brltons. THUKYDIDES: The history o f the PeloponJean. TH O M A S Tha valley London. bylon. and Anglo-Saxons. A panorama o f N ear Eastern in p re -d a u ic a l tlmes. Jean: L'Egypt ancienne.: La Viktor: Dentumagyarla. U XB O N D F. 1940. SCHMÖCKEL Hartmut: Stuttgart. 142m. 1962. The 170m. VERCOUTTER thology. AYNA R D J. NÉMETH Gyula A ttila és hunjai. 455. N a w York. B udspeit. London. avarok. U N D I 179m. 1966. . SZENTPÉTERY Emaricus (ed. RICE Tamara Is l a n g u e San* Scythiam. nagyszentmiklósi D ie Budapest. 148m. 1960. SAKS Edgár V.: H lito lra e t la civilisation des pauplet Sém ltlquai.: Chaldea fro m the earliest tlm a i to the r iie ^ f Assyria.

1963. 1962. 186m . 1954. London. 187m .i A Sum ar-Aryan dlctionary. W OOLLEY U on ard : Ur of th a q.183m. forgo ttan Idngdom. Part I: A —F. 188m . 1953. F. C a o r b a L a |o » f o r d í t Í m . ZAM AKO VSK Y V o jta c h : K tz d « tb * „ vol m é r . B u d t p * . .: A Budapest. Z SIR A I M ik ló . 1927. 184m. WOOLLEY Laonard: A London. fin n u g o r ig U m aV ***•• . L ondon.: Cretan culta and fw tiv a li. WILLETTS R. 185m.. . WADDELL L A . London.

A hunok nyelvemlékei 27 MUyen nyelven beszéltek a hunok? 27 1. — Az ösbazai írásm ódok alapelvei. — Egyiptom i hlerogllfákkal Irt m agyar nyelvem lékek.és hely­ neveiben m egőrzött m agyar szókincs. — A H u n g ar és M agyar név értelm e. — A Székely. — Szem elvények a székely-m agyar rovásírás emlékeiből. 98 . 87 1. K us és T u rk i név értelm e. — A hunok rovással irt m ag y ar nyelvű okm ányai. Második könyv A HUNOK ÉS MAGYAROK ŐSHAZÁJUKBAN: A RÉGI KELETEN Első benyomásaink az őshazáról 65 Az őshazára utaló Ism ert adatok. 65 1. évezredekből eredő magyar nyelven írt okmány__ Az IráB eredete. 56 1. — A szum ír és egyiptom i nyelv egyformán m agyar nyelv. Magyar volt-e a Régi Kelet kultúrnyelve? 81 A kutatások jelen állapota. 61 1. 68 1. 104 1. — B eszélhetünk-e h u n magyar testvériségről? 25 1. 119 1. — K ik a m agyarok? 17 1. A kárpáti Hunország népeinek faji sajátságai és népnevei 46 E m bertani megfigyelések. 76 1. 91 1. 81 1. — T iszta képírással Irt m agyar nyelvem lékek. — Mit tu d u n k a h u n vagy székely irmain ódról? 29 1. 98 1. az olvasás és az ábécés átírás. Rengeteg a Kr. 127 1. — Az őshaza tö rté n e ti éghaj­ lata és első gyarm atosai. e. — É kjelekkel Irt m ezopotám iai m agyar nyelvem lékek. 46 1. 36 1.t a r t a l o m E munka bemutatása LaJ Első könyv HUN-MAGYAR TESTVÉRISÉG KÁRPÁTORSZÁGBAN Mit találunk a kézikönyvekben a hunokról és a magyarokról? 13 Kik a hunok? 13 1. 132 1. 109 1. — R ovásjelekkel Irt keleti m agyar nyelvem lékek. 34 1. — Az úgynevezett szum ír és egyiptom i nyelv eredetileg ugyanaz a nyelv. — Az őshaza személy.

146 1. 203 1.Az úgynevezett term ékenységi vallás. — A királyok trónnevel és uralkodói elm ei. — Testvérü lés a F öldközi-tenger keleti partvidékén. 214 l. — A m agyarok északra vonulása. Az őshaza néptörténete 192 Az ő sh a za északi felének benépesítése. 152 1. — A magyar^hun te stv é riség k ia lak u lása M ezopotám iában. — A v allás politizálódása. — A napközpontú világkép. — Az öshazal m ag y ar nem zetek egye­ tem es békéje felé. — . — M agyar-hun testvérQlés a N ílus völgyében. 199 1. — N éhány szó a H a lo tta k K önyvéről. 162 1. — Hol la k ta k az istenek? 149 1. 173 1. 177 1. — A papi intézm ény. 210 1. 166 1. 170 1. — Az istennevek Írása. 187 1. 192 1. 217 1. 139 1. 230 1. — Áz ő sh aza déli felének benépesítése. A magyar népek őshazai államszerkezete 17 q A k irályi intézm ény és a közigazgatás. 180 1. Az idézett munkák jegyzéke 234 Tartalom 239 ★ ★ ★ . •— Ml tö rté n ik a h alál u tá n ? 165 1. — U ralkodói jelvények.A tem etkezési helyekről.