You are on page 1of 40

fizikai szemle

2013/2

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat
havonta megjelenô folyóirata.
Támogatók: A Magyar Tudományos
Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya,
az Emberi Erôforrások Minisztériuma,
a Magyar Biofizikai Társaság,
a Magyar Nukleáris Társaság
és a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete
Fôszerkesztô:
Szatmáry Zoltán
Szerkesztôbizottság:
Bencze Gyula, Czitrovszky Aladár,
Faigel Gyula, Gyulai József,
Horváth Gábor, Horváth Dezsô,
Iglói Ferenc, Kiss Ádám, Lendvai János,
Németh Judit, Ormos Pál, Papp Katalin,
Simon Péter, Sükösd Csaba,
Szabados László, Szabó Gábor,
Trócsányi Zoltán, Turiné Frank Zsuzsa,
Ujvári Sándor
Szerkesztô:
Füstöss László
Mûszaki szerkesztô:
Kármán Tamás

TARTALOM
Nagy Péter, Tasnádi Péter: Parrondo-paradoxon
– avagy a kevert stratégiák csodája
Elekes Zoltán: Rezisztívlap-kamra, mint gyorsneutron-detektor
Nagy Elemér: CERN-i visszaemlékezések
Varga Péter: Esszé a mérésekrôl, amelyek a Planck-törvény
felfedezéséhez vezettek – 2. rész
Kôvári Zsolt: Az Európai Déli Obszervatórium fél évszázada
Horváth Zsuzsa, Érdi Bálint: Exobolygók a fizika érettségin – II. rész

51
56
60

A FIZIKA TANÍTÁSA
Leitner Lászlóné: II. Szalay Sándor Fizika Emlékverseny
Országos Szilárd Leó Fizikaverseny 2012/2013 – emlékeztetô
56. Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató – emlékeztetô

63
65
72

KÖNYVESPOLC

66

HÍREK – ESEMÉNYEK

69

37
42
47

P. Nagy, P. Tasnádi: Parrondo’s paradoxon – the miraculous result of mixing strategies
Z. Elekes: The resistive foil chamber used as a fast neutron detector
E. Nagy: CERN reminiscences
P. Varga: On the measurements which led to the discovery of Planck’s law – part 2
Z. Kôvári: Half century of European Southern Observatory
Zs. Horváth, B. Érdi: “Exoplanets” as a Physics topic of secondary school
final exams – part II
TEACHING PHYSICS
L. Leitner: The second A. Szalay Memorial Physics Contest
BOOKS, EVENTS

A folyóirat e-mail címe:
szerkesztok@fizikaiszemle.hu
A lapba szánt írásokat erre a címre kérjük.
A folyóirat honlapja:
http://www.fizikaiszemle.hu

P. Nagy, P. Tasnádi: Parrondos Paradoxon – das unerwartete Ergebnis
der Vermischung zweier Strategien
Z. Elekes: Die Vielplattenkammer als Detektor schneller Neutronen
E. Nagy: CERN – Erinnerungen
P. Varga: Über die Messungen, die zur Entdeckung des Planckschen
Gesetzes führten – Teil 2.
Z. Kôvári: Ein halbes Jahrhundert ESO
Zs. Horváth, B. Érdi: „Exoplaneten“ als Physikthema der Reifeprüfung – Teil II.
PHYSIKUNTERRICHT
L. Leitner: Der zweite A. Szalay-Gedenkwettbewerb in Physik
BÜCHER, EREIGNISSE

A címlapon:

M Á NY

•M

A K A DÉ MI A

megjelenését anyagilag támogatják:

KNIGI, PROIÁHODÍWIE ÁOBXTIÍ

S•

MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

O

OBUÖENIE FIZIKE
L. Lejtner: Vtoroj Pamütnxj Konkurá po fizike im. S. Áalaj

O

Fizikai Szemle

AGYAR • TUD

A Tejút sok millió csillagának
a déli égboltot átszelô sávja
az Európai Déli Obszervatórium
(ESO) VLT-távcsôrendszerének
sziluettje fölött
(Az Európai Déli Obszervatórium fél
évszázada címû cikkhez).
Forrás: ESO/Y. Beletsky

P. Nady, P. Tasnadi: Paradoká Parronda û neoóidannxj rezulytat ámesanaü dvuh
átrategij
Z. Õlekes: Mnogoliátovaü kamera dlü obnarióeniü bxátrxh nejtronov
Õ. Nady: Voápominaniü ávüzannxe á CERN-om
P. Varga: Izmereniü, áluóawie oánovami izobreteniü zakona Planka û öaáty vtoraü
Ó. Kévari: Polvek obáervatoriü ESO
Ó. Horvat, B. Õrdi: »Õkáoplanetx« kak predmet zaklúöitelynogo õkzamena árednih
skol po fizike û öaáty vtoraü

1825

Nemzeti Civil Alapprogram

A FIZIKA BARÁTAI

Fizikai Szemle
MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította
A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította
LXIII. évfolyam

2. szám

2013. február

PARRONDO-PARADOXON
– AVAGY A KEVERT STRATÉGIÁK CSODÁJA
Nagy Péter – Kecskeméti Fo˝iskola, GAMF Kar
Tasnádi Péter – Eötvös Loránd Tudományegyetem, TTK
Több dolgok vannak földön és égen,
Horatio, mintsem bölcselmetek
Álmodni képes.
W. Shakespeare: Hamlet
Hétköznapjaink során, folyóiratokban, televízióban és
rádióadásokban egyre gyakrabban találkozunk kockázatbecslésekkel, döntéshozatalt megkönnyítô játékelméleti következtetésekkel, valószínûségi becslésekkel. A természettudományos törvények egy része
is valószínûségi megfogalmazásban jelenik meg, és a
mindennapok döntéshozatalaiban valóban fontos
szerepet játszanak a valószínûségi megfontolások.
Emiatt a középiskolában és a felsôoktatás bevezetô
kollégiumaiban is meg kell mutatnunk tanítványainknak azokat a jellegzetes problémákat, amelyek megoldásakor érdemes valószínûségi megközelítéssel élni.
E gondolatmenetek egyik legkézzelfoghatóbb és legtisztább megjelenése a játékelméletben található,
ezért cikkünket játékelméleti bevezetéssel indítjuk.
Olyan gondolatokat mutatunk be, amelyek alkalmazása mind a hétköznapi életben, mind a természettudományos következtetésekben meglepô eredményre
vezet. A gondolatmenetek megértéséhez elôször tömören ismertetjük a játékelméleti stratégiákkal kapcsolatos fogalmakat.
A tömör leírást oldja a cikk színes, részletes matematikai számításokat tartalmazó elektronikus változata, amely megtalálható tematikus oldalunkon (http://
csodafizika.hu/parrondo), ahol az anyagot sok képpel, videóval, szimulációval és futtatható alkalmazásokkal illusztráljuk. A honlapon a témához kapcsolódó link-gyûjtemény is segíti a további tájékozódást.

Egy kis játékelmélet, tiszta és kevert stratégiák
A legtöbb játék több lépésbôl áll, és a játékosoknak
lépésenként kell újabb és újabb döntéseket hozniuk.
Ha a játékos döntéseit valamilyen egyértelmû szabály
alapján hozza meg, tehát ebbôl a szabályból adott
helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik, akkor
a játékelmélet szerint tiszta stratégiát játszik. A nem
tiszta stratégiák alkalmazásakor a döntéshozatal nem
egyértelmû. Nem tiszta stratégiát választ például az a
futballjátékos, aki ugyanabban a szituációban éppen
akkori hangulata, megérzése szerint passzolja tovább
a labdát. Kevert stratégiás játékmód esetében a játékos a játék folytatásának különbözô lehetôségei között elôre meghatározott valószínûséggel választ, azaz
az általa meghatározott valószínûségek szerint véletlenszerûen hozza meg döntését.
A játékelmélet szerint minden játékos számára mindig létezik optimális kevert stratégia, amelyet az úgynevezett Nash-egyensúly határoz meg.1
A véletlenszerû kevert stratégia alkalmazása is jól
illusztrálható egy labdarúgóval, aki csapata egyik tizenegyes-specialistája és minden edzésen sokat gya1
Az elvet John Nash matematikus fedezte fel 22 éves doktoranduszként. A felfedezés körülményeinek legendája megnézhetô a
Nash életét feldolgozó Egy csodálatos elme címû mozifilmbôl vett
részleten, amely megtalálható honlapunkon.

NAGY PÉTER, TASNÁDI PÉTER: PARRONDO-PARADOXON – AVAGY A KEVERT STRATÉGIÁK CSODÁJA

37

határozottabb irányultságú mozgással (területváltás). A
mikro-rendszereket leíró kvantumállapot a rendszer
makroszkopikusan (klasszikus fizikai szituációkban)
mérhetô tulajdonságaihoz rendelhetô állapotainak lineáris kombinációja, komplex amplitúdókkal súlyozott
kevert állapot (izgalmas és lényegi eltérés az, hogy a
kimeneteli valószínûségeket ezen amplitúdók négyzetei adják). Egyértelmûen kijelenthetô, hogy a kevert
stratégiák a tudományokban és a mindennapi életben
egyaránt kiemelt jelentôséggel bírnak.

A paradoxon

korolja a tizenegyesrúgást. Tapasztalata szerint a legbiztosabb, legerôsebb, az egyéni rúgótechnikájához
legjobban illeszkedô lövése a bal alsó sarokra csavartan meglôtt labda, de alig rosszabb hatásfokkal mûködik a középre a léc alá „csôrrel” tisztán megrúgott lövése is. Természetesen máshova is jól lövi a labdát
(például a jobb felsô sarokba), de azért mégsem olyan
pontossággal és megbízhatósággal, mint a bal alsó
sarkos lövést. Hova rúgja adott, éles szituációkban a
tizenegyest? Világos, ha mindig a legjobb lövését választja, akkor hamar kiismerik (manapság természetes,
hogy az ellenfeleket videón tanulmányozzák) és a
kapusok eleve a bal alsó sarokra vetôdnek majd. Ezért
érdemes néha máshova lônie, még ha azok a lövések
kissé rosszabbak is. Kiderül, hogy az optimális stratégia valami ilyesmi: a játékos a büntetô rúgás elôtt titokban feldob egy húszoldalú „kockát”, ha az 1–14 számok valamelyike jön ki (azaz 70% valószínûséggel),
akkor a bal alsó sarokra csavarja a labdát, ha a 15–19
számok valamelyikét kapja (tehát 25% valószínûséggel), akkor középre a léc alá „csôrrel” tisztán megrúgott lövését választja, ha pedig 20 adódik (5% valószínûséggel), akkor a jobb felsô sarkot célozza meg.
A fenti fiktív példa helyett a büntetôrúgások több
európai bajnokságból összegyûjtött statisztikájából
adódó eredményeket tárgyaljuk a cikk elektronikus
változatának függelékében az [1] tanulmány alapján.
A tudomány számtalan konkrét szituációban – a fizikától kezdve a biológiáig, a közgazdaságtól a szociológiáig – megmutatta, hogy adott helyzetben mindig valamilyen véletlenszerû kevert stratégia az optimális. Például az állatok táplálékkeresési mozgására irányuló
megfigyelések azt mutatják, hogy egyes állatfajok (például ragadozó halak, albatroszok, majmok) nem egyszerû (Brown-eloszlású) bolyongással, hanem az úgynevezett Lévy-eloszlást követve mozognak: ebben az
eloszlásban a rövidtávú véletlenszerû bolyongást ritkán
elôforduló hosszabb lépések bontják meg (1. ábra ).
Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a táplálékkeresôk
véletlenszerû kevert stratégiát alkalmaznak: a lokális,
rövid távon végzett bolyongást (kicsiny terület átfésülését) véletlenszerûen váltogatják a nagyobb léptékû,
38

A Parrondo-játék prototípusa
Tekintsünk két pénzfeldobásos szerencsejátékot,
amelyekben minden egyes pénzfeldobásnál legyen a
tét egységnyi. Mindkét játék során a nyereményt az
határozza meg, hogy mit dobunk egy pénzérmével:
fej esetén egységnyi a nyereségünk (+1), írás esetén
egységnyi a veszteségünk (−1).
Az A játék során csak egy pénzérmét használunk.
Ha a pénzérme szimmetrikus (azaz a fej és írás azonos eséllyel jön ki), akkor a játék dobásonkénti várható
nyeresége nyilvánvalóan 0, azaz sok játékot lejátszva a
nyeremény értéke közel nulla marad. A 2. ábra a játék
számítógépes szimulációját mutatja (a szimulációs ábrákon minden esetben több futtatás, azaz sok lejátszott
játék átlagos eredményét jelenítjük meg).
Ha a pénzérme nem szimmetrikus, mondjuk (pA − ε)
≠ 0,5 valószínûséggel fej, (1 − pA + ε) valószínûséggel
pedig írás jön ki, akkor az egy dobásra esô nyereség
2. ábra. Forrás: http://www.datagenetics.com/blog/august22012/
index.html
20

átlagnyereség (tízezrelék)

1. ábra

A kevert stratégiákra vonatkozóan Juan Parrondo, a
madridi egyetem fizikusa igen különös és döbbenetes
felfedezést tett, ami erôsen foglalkoztatja a legkülönbözôbb tudományterületek (például fizika, biológia,
közgazdaságtan és szociológia) képviselôit. Azt a ma
már Parrondo-paradoxon néven ismertté vált – e helyen játékelméleti megfogalmazásban interpretált –
állítást bizonyította, hogy léteznek olyan stabilan
veszteséges stratégiák, amelyeket keverten játszva –
akár véletlenszerû kevert stratégiával, akár valamilyen fix minta szerint keverve – az eredmény folyamatos, nagy nyereség lehet.

15
10
5
0
–5
–10

50

100 150 200 250 300 350 400 450 500
dobások száma

–15
–20

FIZIKAI SZEMLE

2013 / 2

datagenetics. M = 3. az egy játékra esô átlagos nyereség az egyenes meredekségébôl becsülhetô: például 50 játék után mintegy −0. Példaként tekintsük az M = 3.75 és ε = 0.00868 lesz. pB 2 = 0.com/blog/august22012/ index. mert vele dobva 0. e = 0. Itt két pénzérmét használunk. ábra ).2% mod3 = 1 15. amivel az egy dobásra jutó nyereség várható értékére (viszonylag könnyû számolással) +0.95 egység. így a meredekség. a B játék is hosszú távon mindenképpen veszteséges.5.html várható értéke nem nulla.01 (az ε-nal megadott aszimmetria bevezetése talán indokolatlannak tûnik.45) ( 0.005 –5 4.datagenetics.00875 becsléssel.html pes szimulációval játszva a játékot egészen mást tapasztalunk (4. ábra.dobások száma 100 150 200 250 300 350 400 450 500 0 0 –1 –1 –2 –3 –4 pA = 0. Elsô – kézenfekvônek tûnô – gondolatunk szerint a B 1 érmével történô dobás valószínûsége p (B 1) = 1/3. Világosan látható. hogy ha ezt a két játékot keverten játsszuk. Azonban számítógé5.005 –5 3. míg 450 játék után nagyjából −4.005 esetén a játék hosszú távon nyilvánvalóan veszteséges.4% mod3 = 0 38.4% 70 60 50 40 30 20 10 0 5 10 15 20 25 30 35 próbálkozások száma 40 45 50 dobások száma 100 150 200 250 300 350 400 450 500 –2 –3 –4 pB1 = 0. Forrás: http://www.75. ábra. például pA = 0. mert feldobva (pB 1 − ε) valószínûséggel (pB 1 ≤ 0.005 klasszikus Harmer–Abbott féle (továbbiakban H–A) esetet [2]. Nézzük elôször a véletlenszerû kevert stratégiát! Minden egyes dobás elôtt véletlenszerûen választunk. akár véletlenszerûen döntve el. pB2 = 0.1. M = 3.005 (H–A) esetet véve példaként. Van tehát egy egyszerû (A ) és egy bonyolultabb (B ) játékunk (stratégiánk). (1 − p ) valószínûséggel pedig B játék ot választjuk. Forrás: http://www. akár megfelelô fix séma szerint felváltva játszva a két stratégiát. vagy a másikkal. Forrás: http://www. ha nem osztható. így kissé megnô a vesztes dobás esélye. hogy a játék során az egyes (0.5.5 és ε = 0. p valószínûséggel az A játék ot. hogy éppen melyik stratégia szerint játszunk.95) = 450 50 0. pB 1 = 0. hogy az egy játékra esô átlagos nyereség értéke −0. a nyereség várható értéke 〈ny1〉(A ) = −0. nagyobb 1/3-nál.1. A játék során a B 1 érmével akkor dobunk. akkor hosszútávon stabilan nyereségre tehetünk szert! A várakozással ellentétben tehát a kevert játék nem marad veszteséges. e = 0. ha a játék kezdete óta felhalmozott nyereségünk az M (M tetszés szerint választott) egész számmal osztható. Látható.com/blog/august22012/ index. mindkettô stabilan (hosszú távon) veszteséges. hogy a játék veszteséges. a B 2-vel történôé pedig p (B 2) = 2/3.00875! Ennek oka az.datagenetics. ábra mutatja. Noha nem annyira nyilvánvaló. Parrondo fantasztikus felfedezése az. A játék szimulációját a 3. a B 2 érmével pedig akkor. azaz a játékonkénti várható nyereség körülbelül ( 4. hanem hosszú távon nem-egyenletes egyensúlyi eloszláshoz tartanak (a játékmenetek sztochasztikus Markov-folyamatok. de a szakirodalom egyfajta kontrollparaméterként használja). és (1 − pB2 + ε) valószínûségû az írás.1. amelyek egyensúlyi határeloszlásait a honlapunkon kipróbálható javascript alkalmazással numerikusan határozzuk meg).05668 adódik. A számítógépes szimulációval kapott eloszlások alakulását az 5. hanem alapvetô változás áll be: a két veszteséges stratégia (véletlenszerû vagy adott séma szerinti) váltogatásával nyereséges játék alakulhat ki! A következôkben egy véletlenszerû kevert stratégiát és egy fix minta szerinti kevert stratégiát tárgyalunk meg. hogy a 0 maradékosztályú össznyereményállapot – azaz a B 1 „rossz” érmével való dobás – valószínûsége. hogy az A vagy a B játék szerint játszunk. ábra. ami igen jó egyezést mutat a szimulációból kapott −0. ábra mutatja.45 egység. A B játék kicsit bonyolultabb. Az egyik (B 1) érmét „rossz” érmének nevezzük. pB2 = 0. 1 és 2) maradékot adó „össznyeremény-állapotok” nem azonos (1/3) valószínûségûek.5 ≤ (pB 2 − ε) valószínûségû a fej.com/blog/august22012/ index. továbbra is a pA = 0. pB 1 = 0.75 és ε = 0.html 100 90 eredmények eloszlása (%) 50 össznyereség össznyereség 50 80 mod3 = 2 46. mint az A játék esetén. a másikat (B 2) pedig „jó” érmének. NAGY PÉTER. ami végsô soron azt eredményezi. tehát a játék hosszútávon nyereséges lenne. TASNÁDI PÉTER: PARRONDO-PARADOXON – AVAGY A KEVERT STRATÉGIÁK CSODÁJA 39 .5 és 0 ≤ ε) jön ki fej és (1 − pB 1 + ε) valószínûséggel írás. és meghatározott szabály szerint dobunk vagy az egyikkel.

9 véletlenszerû kevert stratégia) eredményét mutatja.5 s-ig +0. amelyhez használati leírást is olvashatnak angol nyelven [5]. jobb-bal mozgás helyett le-fel mozgás.75. Egy másodperc alatt tehát mindkét szalag 0.4 m/s sebességgel (jobbra) mozog.15 m távolságra vannak. Játsszuk most az A és B játék ot felváltva. 0 < p < 0. amelyek egy egyenes mentén mozognak (legyen a jobbra irány a pozitív. ha a szalagokon két fog éppen szembekerül egymással. Ekkor a B szalag n -ik foga. a teher éppen ekkor lépett át az A szalag n -ik fogáról a B szalag n -ik fogára. amelyek hosszú távon nyereségesek. a közöttük átlépegetô (de a mozgásegyenes irányában passzív) teher balra halad! A fogas-szalagos mechanikai modell könnyen átfogalmazható például mozgólépcsôs változatra: fogasszalagok helyett mozgólépcsôk.5 s alatt az A szalag 0. FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . azaz jobbra mutató eredô mozgása van. míg a négyes csoportok között egyaránt találhatók nyereségesek (ABBA ) és veszteségesek (ABBB ).2 m/s sebességgel (balra) mozog. ahol a teher eddig volt éppen szembe kerül a B szalag (n − 1)-ik fogával. A fogas-szalagok egyikén teher helyezkedik el (a 7. így a teher átlép a B szalagra (az ábra alsó része). míg a B szalag 0. A számítások szerint az egy dobásra esô átlagos nyereség ekkor −0.7 ABBB AB A p = 0. és négy veszteséges stratégia (az eredeti A és B játékok.5.9 B 6. tehát a B szalag átlagsebessége is 0. például az öszszes nem homogén hármas csoport (például BAB ). ábra ). Az Excel táblázatkezelôt ismerô és használó olvasóink figyelmébe ajánljuk a [4] fájlt. Mindkét fogas-szalagon a fogak azonos L = 0. A http://www.5 s-ig −0. holott intuíciónk szerint a két játék ötvözetével a veszteségnek a két eredeti játék vesztesége között kellene lennie. A következô 0. A két szalag között „kicserélôdési kölcsönhatás” mûködik. A kép öt nyereséges (a BAB.5 s (n–2)-ik (n–1)-ik n-ik (n–2)-ik (n–1)-ik n-ik t=1s B A B 7. valamint a p = 0. ahol a teher eddig volt.5 esetén az egy dobásra esô átlagos nyeremény értéke +0. Egy szemléletes mechanikai modell A fentiek szemléltetésére egyszerû mechanikai modellt alkothatunk. éppen szembe kerül az A szalag (n − 1)-ik fogával. A fentebb tárgyalt játékok on-line számítógépes szimulációját kipróbálhatjuk a [3] helyen található java-applet segítségével.org/ctk/Parrondo. ábrá n az Abbott-féle esetre végzett futtatás eredménye látható. Ekkor például p = 0. Találhatók azonban olyan sémák.05 m (1 segédvonalnyi) távolságot tesz meg jobbra. fogak helyett lépcsôfokok és teher helyett utas2 helyettesítendô.1 m/s.00674. az ABBA és az ABBB minták. A B fogas-szalag viszont alternáló 40 (n–1)-ik (n–2)-ik (n–1)-ik n-ik (n–1)-ik n-ik (n+1)-ik A B A t = 0.2 m (4 segédvonalnyi) távolságot mozdul el szintén jobbra. a veszteség mindkét eredeti játékhoz képest csökken.05 m (1 segédvonalnyi) távolságot tesz meg jobbra.5 p = 0. így a teher átkerül az A szalagra (az ábra középsô része).8471 < p < 1 értékeknél veszteséges. ábra mozgást végez.shtml oldal szimulációját használva. hogy 0. akkor a teher az aktuális szalagról (amelyen eddig volt) áttevôdik a másik szalag szemben levô fogára. azaz az AB ismétlôdô séma szerint.41 értéknél maximális). ezzel szemben a teher 0. vagyis a két stabilan veszteséges játékot véletlenszerû kevert stratégiával játszva hosszú távon nyereségesek leszünk! A számítások azt mutatják.1 m (2 segédvonalnyi) távolságot tesz meg balra. adott t = 0 idôpillanatban a két szalagon a fogak pontosan egybeesnek.1. áb2 A mozgólépcsôs változat on-line számítógépes szimulációja kipróbálható a [3] helyen található java-applet segítségével.6 össznyereség 4 pA = 0. illetve az errôl készült film megtekinthetô egy rövid magyar alámondásos [6] videón.1 m/s sebességgel mozog jobbra. majd 0.5 és p = 0. dobásszám = 500 2 0 –2 BAB n-ik (n+1)-ik (n–1)-ik n-ik (n+1)-ik t=0s ABBA p = 0. pB1 = 0. A 6. hogy miközben mindkét fogas-szalag jobbra halad.5 s alatt az A szalag ismét 0.1 m (2 egységnyi) távolságot mozdul el jobbra.0157 lesz. M = 3. A lényeg a 8. Kövessük nyomon a fogas-szalagok és a teher mozgását egy másodpercig. ábrá n kis karika szemlélteti).0703 < p < 0. Ekkor az A szalag (n − 1)-ik foga. tehát bár a játék továbbra is veszteséges marad. A kezdô pillanat az ábra felsô részén látható. ábra. pB2 = 0.8471 értéktartományban a véletlenszerû kevert stratégia nyereséges (körülbelül p = 0.7 véletlenszerû kevert stratégia). a balra a negatív). az AB minta.0703 és 0.05 m (1 egység) hossznyira balra került! A szalagok és a teher mozgását hosszabb ideig figyelve azt látnánk tehát.005. e = 0.cut-the-knot. Az A fogas-szalag egyenletes 0. 0. valamint a p = 0. míg a B szalag 0. Vegyünk két párhuzamos (A és B ) fogasszalagot. 0. a fogakat a könynyebb áttekinthetôség érdekében sorszámozzuk meg (7.

elôször sima. méghozzá azonos értékû A sebességével. Az alábbiakban – bevallottan szubjektív – válogatást. majd ugyanannyi ideig kétszer akkora sebességgel lefelé mozog. azaz a lejtô felszíne hol az egyik. a B lépcsô pedig alternáló mozgással: rövid ideig felfelé. A mozgás élményszerûvé tehetô a honlapon található szimulációval. Az általánosság megszorítása nélkül – az egyszerûség kedvéért – tekintsünk itt két bináris (csak 0 és 1 számokat tartalmazó) sorozatot. illetve α2 valószínûséggel az 1. külön-külön például balra mutató eredô erôhatású potenciált kapcsolgatva a potenciáltérben mozgó mikrorészecskék statisztikus átlagban jobbra haladhatnak (a Parrondo féle lejtôs kapcsolgatással való szoros analógia igen nyilvánvaló). amikor egy gén hatása elnyomja egy másikét) modellezésében. A [14]-ben olvasható cikk a Parrondo-paradoxon genetikai alkalmazását adja az episztázis (az a jelenség. ez utóbbihoz tartozó lapon meggyôzôdhetünk arról. A témáról magyar nyelven a Fizikai Szemle 1996/6. ábra Bár Parrondo felfedezése – mint látni fogjuk – valóságos lavinát indított el. hogy a fogazott lejtô sûrû egymásutánban változtatja felszínét. ábra ). Képzeljünk el két véletlen számsorozatot. hogy a felszínét változtató lejtôre tett tárgy jobbra-felfelé halad. autókorrelálatlan sorozatból tehát teljesen véletlenszerûen állíjuk össze a harmadik sorozatot. Az A lépcsô egyenletesen lefelé. hogy a két eredeti sorozat elemeit véletlenszerûen keverve használjuk a következô (Markov típusú) szabály szerint: ha az új sorozat n -ik indexû helyén álló száma az 1. azt tapasztalhatjuk. a kérdéskörnek – sajnos – magyar nyelven hozzáférhetô irodalma szinte egyáltalán nincs. Képzeljük el azonban. akkor a következô szám legyen (1 − α2) valószínûséggel a 2. sorozatból származott. (tehát az alternáló lépcsô n -ik foka a másik lépcsô n -ik és (n − 1)-ik foka között „rezeg”). Az általa készített modellben az egyérmés A játék sima felszínû. és mozgásukat a fenti modell szerint szinkronizáljuk. A lejtôre helyezett tárgy természetesen most is balralefelé mozog. NAGY PÉTER. Két. illetve α1 valószínûséggel a 2. Létezik viszont angol nyelvû hivatalos oldal [9]. hogy a tudományterületek milyen széles skáláján folyik kutatás e témában. ábra rá n foglalható össze: mind a világos (A ). akkor a következô elem legyen (1 − α1) valószínûséggel az 1. majd újra kisimul. Nagyon izgalmas eredmény az úgynevezett Allison-keverék (Allison mixture) [15]. 9. számában megjelent Biológiai mozgások statisztikus fizikai modelljei címû cikket ajánljuk olvasásra. fûrészfogai azonban aszimmetrikusak. a lejtôn pedig mindig lefelé (balra) csúszik a tárgy. a fûrészfogak aszimmetriáját és a váltogatások idôzítését. hogy az utas felfelé halad a két egyenként lefelé haladó mozgólépcsôn (az ábra jobb oldala). Ott a két mozgólépcsôt külön-külön üzemeltetve tapasztalhatjuk. TASNÁDI PÉTER: PARRONDO-PARADOXON – AVAGY A KEVERT STRATÉGIÁK CSODÁJA 41 . amelynek átlagos lejtése ugyancsak balra mutat. így nyilvánvalóan azt várjuk. amelyen számos fontos és érdekes információt találhatunk.Kitekintés A B A B 8. Készítsünk egy harmadik sorozatot úgy. és a legkülönfélébb tudományterületek mûvelôinek intenzív munkája számos publikációt eredményezett. akkor azt láthatjuk. Ha azonban egyszerre mûködtetjük a két mozgólépcsôt. sorozatból származott. mind a sötét (B ) mozgólépcsô lefelé halad. A két független. amelyek autokorrelációs indexe nulla és függetlenek egymástól. így végül B átlagsebessége is lefelé mutat. Az úgynevezett molekuláris (Brownian ratchet) motorok modelljei (lásd például [10]-ben) értelmezhetôk a Parrondo-paradoxon interpretációjaként [11]. Az interneten (a Google és Yahoo keresôkkel) csak két oldalt találtunk: Jéki László 2000-ben a Magyar Tudományban megjelent [7] cikkét és Korpa Bálint 2005-ös [8] írását. majd átmegy fogazottba. sorozat következô. sorozat következô (n + 1 indexû) száma. hol a másik alakot veszi fel (9. áttekintést adunk a Parrondo-paradoxonhoz kapcsolható érdekes kutatási eredményekbôl. külön felhívjuk a figyelmet a Useful links és a Publications menüpontokra. Megfelelôen választva a hajlásszöget. hogy az új sorozat ρ autokorrelációs indexe is nulla lesz. a játékban fogadva hosszú távon csak veszíteni lehet. sorozat következô (n + 1 indexû) száma. sorozat következô (n + 1 indexû) száma. A kétérmes B játék olyan fûrészfogazott lejtônek feleltethetô meg. adott lejtésszögû lejtônek felel meg. (n + 1 indexû) száma. A Brown-motorok mûködését szimuláló [12] java-applet elérhetô saját weboldalunkról is [13]. ha pedig az aktuális (n indexû) helyen álló szám a 2. Parrondo tulajdonképpen ilyen jellegû fizikai problémákon dolgozva ismerte fel a ma már a nevét viselô paradoxont. hogy a fekete golyóval reprezentált utas bármelyik lépcsôn lefelé mozog.

A [18] tanulmány a Parrondo játék kódtömörítési alkalmazását tárgyalja.” (Freeman Dyson: Engineers Dreams.org/ftp/nlin/papers/0406/0406010.nlm. glóriát vonva köré [2]. nem-perturbatív metódust mutat be például a [19] helyen olvasható cikk.hu/Publicat/parrondo_paradox.palacios-huerta. az atommagtörzstôl messze keringenek.org/pdf/cond-mat/0402515v1.hu/parrondo/store/excel/parrondo. A. mágikus héjon túli neutronok. 15.nih. 19.5183v1. 18. Eds: János Kertész. 14.pdf http://arxiv.bnl. 8.cmth. ami tulajdonképpen a már mûködô Nehézion Kutatóintézet (GSI) gyorsítóparkjának a továbbfejlesztését és különbözô detektorokkal való ellátását jelenti. hiszen az atommagtérkép oly tartományai lettek elérhetôek.avi http://epa.Valójában azonban gyakran nem-nulla érték adódik: ρ = α2 1 μ 2 α α2 1 σ 1 μ2 2 1 α1 α2 .org/pdf/quant-ph/0502185.se/mthprize/2002/almberg2002. A gazdasági tudo- mányokba csak lassan hatol be ez az új eredmény. Továbbá tanúi lehettünk annak a felfedezésnek. Florence.oszk.org/pdf/cond-mat/9810326.htm http://www. mert már nagyon kicsiny zavaró hatás is a folyamat exponenciálisan növekvô perturbációját eredményezi.adelaide. ami közvetlenül jelentkezik a csillagfejlôdésben és az elemek gyakoriságának kialakításában [4].pdf http://digital.scribd. 20. 3. 13. azaz a zárt.adelaide.pdf http://arxiv.ncbi.csic..org/ctk/Parrondo. Mantegna 6601 660113 (2007) http://arxiv. 5. 1988).au/Groups/parrondo/articles/ Playing%20both%20sides.hu/parrondo/store/excel/parrondo_excel_ leiras. hogy a má42 gikus számok megváltoznak az egzotikus atommagok tartományában [3]. A németországi Darmstadtban már megkezdôdött az Antiproton és Ion Kutatóközpont (FAIR) [5] építése. Pearce.gov/pmc/articles/PMC1931524/ Allison.htm REZISZTÍVLAP-KAMRA.pdf http://csodafizika. Stefan Bornholdt. Ez a tény új távlatokat nyit sok tudományterületen.xls http://csodafizika. FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . Italy.cut-the-knot. illetve [22] címeken. MINT GYORSNEUTRON-DETEKTOR Elekes Zoltán MTA Atommagkutató Intézete.pdf http://www.hu/00700/00775/00022/1136-1137. Proc. és a kaotikus rendszerek szabályozása sokáig lehetetlen célnak minôsült: „Egy kaotikus folyamat általában nem jósolható meg és nem is szabályozható. de azt már kimutatták. megjósolható alternatívához vezetnek.hu/parrondo/store/parrondo_lepcso. Számos fantasztikus jelenséget tártak fel az elmúlt húsz évben. 4. 22.html http://www. http://www. Felhasznált és javasolt irodalom 1. amely a korábban említett Brownmotorok tervezésére lehet alkalmas. A atommagszerkezettel foglalkozó radioaktív ionnyalábos kutatásokra több együttmûködés is létrejött. C. amelyekben a valencianeutronok.eleceng.elmer.%20Erica%20Klarreich. Ma már számos módszer létezik a káosz „megregulázására”. izgalmas. mert a kicsiny zavarások csak más kaotikus állapothoz. 23. 16.eleceng.org/pdf/cond-mat/0003386. D. and Rosario N. Végezetül egy érdekes és népszerû szinten megírt (angol nyelvû) áttekintés olvasható a témáról a [24] weboldalon.hu/parrondo/store/bm/index. A szerencsejátékok vonatkozásában érdekes és részletes elemzés található a [20] helyen a pókerben való alkalmazásra.blogspot.org/pdf/1010. A káosz csak néhány évtizedes jelenségkör a fizikában. hogy két kaotikus viselkedésû rendszer között kapcsolgatva az eredô viselkedés szabályos lehet. A Parrondo játék (kvantum)optikai modelljét tárgyalja a [16] cikk.pdf http://www. SPIE Noise and Stochastics in Complex Systems and Finance. 11. Nyilván sokakban vetôdik fel a kérdés. például a szerencsejátékokban vagy mondjuk a tôzsdén. Derek Abbott a Parrondo’s Paradox Group vezetôje remek összefoglalót írt a területen folyó kutatási témákról [23].unibas.au/Groups/parrondo/index. 21.html http://www. ahol a neutronok és protonok aránya jelentôsen eltér a stabilitás völgyében tapasztalttól.pdf http://www. új.edu.uk/ http://www. hogy miként lehetne ezt az izgalmas felfedezést a hétköznapi életben kamatoztatni.gov/~maslov/optimal_investment_ijtaf. html http://arxiv.html http://csodafizika.com/doc/5626750/Developments-inParrondos-Paradox http://www.sais. 12. 9. A [17] helyen található cikk a Parrondo-paradoxon kvantumfizikai interpretációját tárgyalja és mutatja be annak kvantumhálózatokon való implementációját.tozsdestrategia. Németország Az atommagok szerkezetének tanulmányozása új lendületet kapott az instabil.ch/bm/index. 7.pdf http://arxiv.. 10.pdf http://arxiv. Nem jósolható meg. a genetika. hogy bizonyos esetekben két külön-külön hosszú távon veszteséges részvényportfólió közötti véletlenszerû tôkeátcsoportosítások révén az alaptôke növekedhet! Két kapcsolódó érdekes olvasnivaló található a [21].edu. σ2 pedig az új sorozat szórásnégyzete (varianciája).: Finding keywords amongst noise: Automatic text classification without parsing. 17.co. M.shtml http://csodafizika. Nem szabályozható.com/docs/professionals. E. amely megmutatja. mint például a neutronglóriás atommagok. 24. Debrecen Helmholtz-Zentrum Dresden-Rossendorf. radioaktív ionnyalábok [1] megjelenésével. ahol μ1 és μ2 a két eredeti sorozat várható értéke. 6. 2.pdf http://www.pdf http://parrondoparadox.es/bitstream/10261/7433/2/mem-mod1. Abbott. nem pedig valamilyen stabil. mint például az informatika. vagy az önszervezôdô rendszerek fizikája.

ami a töltés és az elektróda csatolását írja le. de hatékony megoldást lehet találni. A gázrétegek számát (4) és vas- ELEKES ZOLTÁN: REZISZTÍVLAP-KAMRA. A kísérletek során gyakran elôfordul. amelynek segítségével elektronikus jelet hoznak létre. amelyek a kamrában lévô gázt ionizálják. ha az extrém alacsony intenzitású (akár 1 részecske/másodperc) radioaktív ionnyaláboknál akarunk kísérletezni. Az elektronok útjuk során tovább ionizálják a gázt. sebességével és az úgynevezett súlypotenciállal. amit egy adatfeldolgozó rendszer már képes fogadni. Kezdeti lépések történtek már alacsonyenergiás neutrondetektorként való felhasználásukra is. Az általunk épített detektorokat – egyedi módon – úgy terveztük.vagy folyadékszcintillátorokat használnak. úgynevezett gyors neutronok is keletkeznek. ha a lavina elér egy bizonyos méretet. hogy a problémára milyen jóval olcsóbb (akár fele annyiba kerülô). hogy a rezisztívlap-kamra kiolvasó elektródáinak anyaga (rozsdamentes acél az anód. amelyet késôbb részletesen tárgyalunk. A kinematikailag teljes mérés azt jelenti. ezért hatásuk az elektronokéhoz képest elhanyagolható. Amikor egy töltött részecske áthalad a gázrétegeken – amelyek jellemzôen fél milliméter vastagságúak –. helyes lendületmeghatározásukhoz pedig már külön algoritmus felállítása szükséges. Ez a kisülési állapot akkor következik be. lendületvektor). CMS) is ilyennel észleli a müonokat. de alkalmazhatóságukat eddig még senki sem vizsgálta nagyenergiás neutronokra. hogy a neutronok nagy valószínûséggel keltsenek bennük töltött részecskéket. Töltött részecskék detektálására ilyen kamrákat sok helyen alkalmaznak. az elszigetelt. Az elektródán indukált teljes áram az egyes gázrétegekben haladó egyedi lavinák hatásának szuperpozíciójaként alakul ki. továbbá meghatározzuk jellemzôiket (energia. Rezisztívlap-kamra vázlatos rajza. A kamra külsô oldalaira kapcsolt nagy feszültség hatására. ábrá n látható. amikor a várt detektálandó részecskék idôegységre esô száma kicsi. Az elektródák végére kötött erôsítô és diszkriminátor szolgáltatja azt a jelet. ábra. töltés a közelébe helyezett elektródán az indulásától kezdve áramot indukál. A fényt a szcintillátor egy kiszemelt pontjára vezetik. amellyel elektronlavinákat keltenek. Ezen áram nagysága egyenesen arányos a töltés mértékével. és ez különösen akkor jelent jelentôs anyagi terhet. 80 mrad fedési szög 12 méterre a magreakciót kiváltó céltárgytól (2 × 2 m2 felület). A kiváló idôfelbontást adó fotoelektron-sokszorozók azonban rendkívül drágák. Az ionok sebessége nagyon kicsi. Ezek észlelése is már komoly gondot okoz. ide fotoelektron-sokszorozót helyeznek. Ezek közül talán az idôfeloldás a legnehezebben teljesíthetô követelmény. hogy kinematikailag teljes mérések során a neutron. azonban megoldásként pontosan emiatt jöhetnek szóba az úgynevezett rezisztívlapkamrák. MINT GYORSNEUTRON-DETEKTOR 43 . amikor a gerjesztett gázatomok által legerjesztôdésükkor kibocsátott fotonok is részt vesznek az ionizációban. hogy a vizsgált magreakcióban nagy energiával rendelkezô (200 MeV – 1 GeV). ahogy azt késôbb látni fogjuk). multineutron-események azonosítása és σE = 20 keVes energiafeloldás 100 keV-nél a gerjesztésienergiaspektrumban (amely szoros összefüggésben van az idôfeloldással. gázréteg rezisztív lap (üveg) gázréteg rezisztív lap (üveg) HV kiolvasó katód 1. Ilyenkor a magreakcióban keletkezô részecskéket és sugárzásokat detektáló berendezések maximális hatásfokára kell törekedni. és kizárólag az elrendezés geometriájától függ. Az R3B kollaboráció keretein belül ezért vizsgáltuk meg. elektron-ion párokat keltve ionizálja a gázt. Manapság gyorsneutron-detektorként leginkább plasztik. Ilyet alkalmaz például az R3B elôdje a LAND kollaboráció is. hogy a magreakcióban keletkezô összes részecskét és sugárzást detektáljuk.Rezisztívlap-kamra A vizsgálni kívánt magreakciók szigorú feltételeket szabnak a gyorsneutron-detektor számára: 90%-nál nagyobb hatásfok. vagy a MONA-LISA csoport az egyesült államokbeli Michigan Állami Egyetemen. elektromosan lebegô. A szcintillátoranyagban a neutronok által létrehozott reakciótermékek fényfelvillanást keltenek. réz a katód) és vastagsága olyan legyen (4 mm). rezisztív lapok (például üveg) rendkívül nagy.és protonelhullatási vonalakhoz közeli vagy azon túli atommagok szerkezetét tárja fel. σt = 100 ps idôfeloldás. áramot indukálva bennük. ahol a neutrondetektor fejlesztésében komoly szerepet vállaltak az ELTE kutatói is. így az elektronok és az ionok ellentétes irányban indulnak a kiolvasó elektródák felé. hanem kisülési (streamer) módban is lehet alkalmazni. Felépítésük vázlatos rajza az 1. ehhez sok (több száz) detektort szükséges. ALICE. Mûködésük a félvezetô detektorokéhoz hasonlóan a Shockley és Ramo által az 1930-as évek végén megmutatott összefüggésen alapul. mert közvetlenül nem megfigyelhetôk. ami szerint egy mozgó kiolvasó anódok rezisztív lap (üveg) szigetelõ amelyek közül az R3B (Reakciók Relativisztikus Radioaktív Ionnyalábokkal) [6] azt a célt tûzte ki. egyenletes elektromos teret (≈100 kV/cm) alakítanak ki a gázrétegekben. például Nagy Hadronütköztetô (LHC) három detektora (ATLAS. nagy helyzetérzékenység (≈3 cm). A rezisztívlap-kamrákat nemcsak ilyen lavina-.

Rezisztív lapokként egyszerû. míg az anódok közötti réseket 1. hogy a töltött részecskék detektálási valószínûsége közel legyen a 100 százalékhoz és a kamra idôfeloldása a 100 pshoz. ezzel saját sokszorozódását is. A távolságot két olyan elsôdleges elektron között.3) csomagok maximum egy elektront tartalmaztak.3 mm) úgy választottuk meg. amit a követelmények támasztanak. elôször kisebb.100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1. Ezt a gyakorlatban úgy oldottuk meg. Rezisztívlap-kamra hatásfoka az alkalmazott elektromos tér függvényében a szimuláció eredményével összevetve.2) 83 (0. Mivel 2 méter hosszú (és 50 cm széles) rezisztívlap-kamra megépítése. szigetelôként pedig poliészter Mylarfóliát (0. 1 mm vastag. Az ezekben alkalmazott paramétereket a szimuláció kimenete és a mérési eredmények összevetésével rögzítettük. vajon képesek vagyunk elérni a kívánt további (hatásfokon és idôfeloldáson túli) követelményeket.2) 94 (0. A gázon történô áthaladásuk során a töltött részecskék általában több elsôdleges elektront is keltenek. ahol a Helmholtz-Zentrum DresdenRossendorf kutatóintézetben rendelkezésre állt az ELBE elektrongyorsító.2)%nak adódott. koincidenciába kötött. amelynek 31 MeV energiájú elektronjaival bombáztuk detektorainkat. Az idôfeloldáshoz pedig a kamrából jövô idôjelet a gyorsító igen pontos. míg az idôfeloldás a 100 ps-os kívánt határ alatt marad. amely felett az adatgyûjtô rendszer regisztrálta az eseményt. Kitûnô egyezést sikerült elérni a szimulációban alkalmazott három paraméter finomhangolásával. és ha elég közel vannak egymáshoz. A hatásfok minden esetben meghaladja a 90%-ot. azaz a görbe telítési szakaszán. Ez remek egyezést mutatott a szimulációból kapott értékkel.3) 4 766 95 (0. Ha a lavina elér egy bizonyos nagyságot. közös lavinaként viselkednek. A kiolvasó anódok vastagságát 25 mm-nek. Ezt úgy vettük figyelembe. nem magától értetôdô (ezzel eddig még nem is próbálkoztak). akkor módosítja az alkalmazott elektromos teret. hogy megállapítsuk.2) 91 (0. táblázat ).3) 16 283 93 (0. ami 1. ezt az értéket vetettük össze a kamrában mért jelek számával. amelyek mind egy-egy elektronlavinát idézhetnek elô. majd ezen paraméterek felhasználásával a végsô elképzelt detektorrendszert is szimuláltuk azért. ami biztos alapot adott a teljes rendszer tulajdonságainak szimulációval történô jellemzésére. ahol kvázi monoenergiás (175 MeV átlagos energiájú) neutronok felhasználásával határoztuk meg a hatásfokot.0(0.5 mm-nek választottuk a megfelelô helyzetérzékenység és az anódok közötti kicsi elektronikus áthallás érdekében. A kapott hatásfokértékeket a 2.3) 4 283 92 (0. A kísérletekkel párhuzamosan a GEANT4 programcsomaggal szimulációkat is végeztünk. További teszteknek vetettük alá a detektort a svédországi Uppsalában található gyorsítócentrumnál. ha az elektronnyalábot különbözô kiolvasó elektródára irányítjuk. Ezután készítettük el a 2 méter hosszú detektort. tagságát (0.3) 4 960 95 (0. amit szintén teszteltünk elektronokkal. ábrá n láthatjuk az alkalmazott elektromos tér függvényében. illetve az elektróda más-más pontjait bombázzuk (1. 40 cm hosszú és 20 cm széles prototípusokat gyártottunk. FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . így a nyalábintenzitást könnyen változtathattuk. és meghatároztuk hatásfokukat és idôfeloldásukat. hogy két kamrát építettünk egybe: a középen lévô kiolvasó anódok mindkét oldalára két-két gázréteg került.1 mm) használtunk. ahol a hatásfok már nem növekszik tovább.2) 84 (0. ábra. rádiófrekvenciás jeléhez képest határoztuk meg. amelyek közül az elsô a jelfeldolgozó elektronikai egység küszöbértéke volt. amelyek közös lavinát alakítanak ki a második paraméter szabályozta. hogy a lavinaméret növekedését csak egy adott értékig (harmadik paraméter) engedtük. Mivel lavinamódban kívántuk a neutrondetektort üzemeltetni. és megvizsgáltuk. akkor egy. Kísérleti eredmények Az elektronnyalábos méréseket a németországi Drezdában végeztük.3) 4 566 95 (0. majd ezek hatásfokát és idôfeloldását mértük elektron és neutron bombázó részecskék esetén.2) 77 (0. Az alkalmazott elektromos teret ezután azon az értéken rögzítettük. úsztatott üveget. Az ELBE gyorsítót különleges módon üzemeltettük: a nyaláb44 A 2 m hosszú rezisztívlap-kamra 31 MeV energiájú elektronok felhasználásával meghatározott kísérleti hatásfoka és idôfeloldása kiolvasó elektróda nyalábhelyzet (mm) hatásfok (%) idôfeloldás (ps) 11 283 93 (0. nagyrészt nagy elektronegativitású (elektronmegkötési képesség) freont (85%) és SF6-ot (10%) – amelybe kisebb mennyiségben (10%) nagy fotonelnyelési képességû izobutánt kevertünk – töltöttünk a kamrába.2) 94 (0. plasztik szcintillátorral számoltuk. összevetve a szimuláció eredményével (folytonos vonal). A hatásfok meghatározásához a rezisztívlap-kamrára esô elektronok számát egy elé és mögé helyezett. hogyan változik a hatásfok és az idôfeloldás. táblázat hatásfok (%) 31 MeV bombázó elektronnyaláb kísérleti adatok szimuláció 85 90 95 100 105 110 115 120 elektromos tér (kV/cm) 2.

akkor hamis gerjesztésienergia-értéket kapunk. 2 z2 ahol v a neutron sebessége. akkor általában a legjobb megoldás. ami megváltoztatja repülési irányukat. (5) x (y. (4) . Ebbôl következik. például az elektronikai küszöbérték miatt. A bomlás utáni invariáns tömeget a kibocsátott részecskékre és sugárzásra kell összegezni. c a fénysebesség és Mn a neutron nyugalmi tömege. Amennyiben a magreakcióból csak egy neutront várunk. hogy rétegeket alakítottunk ki négy kamrából. γ a Lorentz-faktor.5 m2 felületû egységekbôl. Pyi. A gerjesztési energiát tehát a bomlás utáni invariáns tömeg és a bombázó atommag tömegének különbsége adja. meglehetôsen robusztus elrendezést jelent. (1) i ahol Ei. A 3. A bomlás elôtt és után – ahogy neve is mutatja – az in- Px (y. hogy a detektorrendszer idôfeloldása és helyzetérzékenysége meghatározza az energiafeloldást a gerjesztésienergia-spektrumban.2 méter mélységû. relativisztikus kinematikai képletek segítségével megadható a részecske lendületvektora és teljes energiája: 70 20 E ✽. ábra. ezért számukat egyre növeltük úgy. hogy a rétegek számával miként nô a detektorrendszer teljes hatásfoka. A neutronok általában többször szóródnak egy nagy detektorrendszerben. Anélkül. ami azt jelenti. ábrá n láthatjuk. Azonban a neutron repülési idejének és becsapódási helyének meghatározása az alábbi okok miatt rendkívül nehéz. A neutronok a detektorrendszerben megtett útjuk során több másodlagos részecskét keltenek. amelyeket találatként azonosíthatunk. ami gerjesztett állapotot hoz létre. MINT GYORSNEUTRON-DETEKTOR 45 . y2 t z2 1 . 3. akkor az alábbi egyszerû. azonban mielôtt ezekre rátérnénk tisztáznunk kell az úgynevezett invariánstömeg-spektroszkópia fogalmát. Az egyes neutronokhoz tartozó megfelelô találatok hozzárendelésére algoritmusokat kell felállítani. 2. így egy réteg felülete 2 × 2 m2 lett. gerjesztett állapotokat tárhatjuk fel. Összpontosítsunk most egy neutronra. ha az idôben elsô találat felhasználásával állítjuk helyre a lendületvektort. γ = E = γ M n. Ha az elsô szóródáskor keletkezô másodlagos részecskét nem sikerül találatként azonosítani. 30 E i2 Px2i i Py2i i Pz2i . A detektorrendszer hatásfoka neutronokra az egymás után helyezett rétegek számának függvényében. z ) 2 ⎛v⎞ ⎜ ⎟ ⎝c⎠ . akkor helytelen lesz a lendületmeghatározás. Ilyenkor a vizsgálni kívánt atommagot ütköztetjük egy megfelelôen megválasztott céltárggyal. A megkövetelt 90%-os értéket 400 MeV-es neutronokra 50 rétegnél érjük el. Ha nem a megfelelô találat felhasználásával rekonstruáljuk a lendületvektort. Az atommagok gerjesztett állapotainak energiája és azok közötti átmenetek vizsgálata alapvetô jelentôségû az atommagszerkezet tanulmányozása során. hogy az általunk kidolgozott ilyen kiválasztási eljárás a találatok ELEKES ZOLTÁN: REZISZTÍVLAP-KAMRA. Pxi. y. Az invariáns tömeget a részecskék egy rendszerére (természetes egységek használatával. 1. hogy a részletekbe bocsátkoznánk annyit érdemes elmondani. amelybôl az atommag részecskéket és sugárzást kibocsátva elbomlik. z ) a detektorban és a repülési idejét (t ). Az invariánstömeg-spektroszkópia segítségével a nem kötött. Mivel egy-egy réteg hatásfoka kicsi neutronokra. ami körülbelül 1. azaz bomlás elôtt a képlet egyszerûsödik: 90 Minv = M b 80 hatásfok (%) 60 50 40 30 200 MeV neutron 400 MeV neutron 1000 MeV neutron 10 v = 0 0 10 20 40 50 60 70 80 90 rétegek száma 3. amelyek mind több találatot adnak a detektorrendszerben.100 variáns tömeg ugyanannyi. mint kibocsátott részecskére! Ha mérjük a becsapódási helyét (x. hogy egymás mögé helyeztük ôket. hogy egy neutron becsapódására a detektorrendszer találati válasza általában sokszoros és ezek a találatok igen közel lehetnek egymáshoz. z ) = P x y2 (3) Mn2 . Pzi a rendszert alkotó részecskék teljes energiája és lendületvektorának komponensei. A rendszer további jellemzôit ekkora mérettel szimuláltuk. azaz fénysebesség = 1 feltétellel) a következôképpen adhatjuk meg: i x2 1 A teljes detektorrendszer szimulációja Minv = (2) ahol Mb a céltárgyba ütközô atommag tömege és E✽ a gerjesztési energia. azonban sok esetben több neutron kibocsátásával kell számolnunk. P = E 2 Egy nagy hatásfokú rendszert úgy építettünk fel a szimulációban az egyedi 2 × 0.

atomki.hu 6. így a detektorban a találatok nem olyan közel jelentkeznek. hogy egy 600 MeV/nukleon energiával rendelkezô 132Sn bombázó atommag egy nagy tömegû céltárgy-atommag (208Pb) Coulomb-terében történô felbomlását modelleztük. hogy ezeket osszák meg a Szemle hasábjain az olvasókkal! 46 FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . mert a kirepülô neutronok nagyobb szöget zárnak be egymással. Méréseink bizonyítják.: Mágikus számok. Ez azt jelenti.: Gloria in excelsis. amelyek helyzetét egy igazi kísérletben is ismerjük. Fizikai Szemle 58/3 (2008) 98. ahogyan azt a kísérletek analízise során is tesszük. Nagyobb bemenô gerjesztési energiák esetén a helyzet jobb. ábrá n 100 keV-es idealisztikus bemenô gerjesztési energia.2000 250 1800 1600 1200 150 1000 egy neutron 800 100 600 négyneutron-esemény egyneutron-esemény 200 1400 négy neutron 400 50 pedig a kiolvasó elektróda két végén mért detektálási idôk különbségébôl számoltuk ki a jelterjedés sebességét ismerve. Egy bemenô adatállományt készítettünk. egymás közötti kauzalitásvizsgálatát és a hozzájuk rendelt virtuális részecskék látszólagos sebességének a bejövô atommag sebességéhez történô összehasonlítását foglalja magába. amelynek idôfeloldása kitûnô.gsi. a tanítás eredményességének fokozása érdekében új módszerekkel.de/work/forschung/nustarenna/kernreaktionen/ activities/r3b. hogy az Sn atommagok lendületvektorát közvetlenül a bemenô adatállományból vettük. hogy hasznos következtetéseket tehessünk a vizsgált magreakciókat és atommagokat illetôen. 5. amelyben egy 132−nSn atommag és n darab neutron keletkezik. Az eredményül kapott gerjesztésienergiaspektrumokat láthatjuk a 4. hogy a rezisztívlap-kamrák versenytársai lehetnek a plasztik szcintillátoroknak. akik a fizika vonzóbbá tétele. Gyürky Gy.hu/fair. ábra. A négy neutronos eseményeknél nagyobb energiák felé látható kiterjedés a tökéletlen találat-hozzárendelés eredménye. 2. de még elfogadható választ ad a detektorrendszer ahhoz. amelyben a különbözô Sn atommagok és n darab neutron lendületvektora szerepelt a fenti magreakciót leíró relativisztikus kinematika szerint. A bemenô gerjesztési energiát idealisztikusnak. Irodalom 1. A harmadik komponenst Összefoglalás Sikeresen megépítettük a jelenlegi legnagyobb rezisztívlap-kamrát. azaz feloldás nélkülinek vettük. nemes atommagok. A detektorrendszer válaszát a szimulációban úgy teszteltük. amelyek manapság a leginkább használatos gyorsneutron-detektorok. amelyek egy neutron kibocsátásával járnak. Lovas R. Rekonstruált gerjesztésienergia-spektrumok 100 keV-es idealisztikus bemenô gerjesztési energia. illetve egy és négy kibocsátott neutron esetén. http://www. 0 0 200 térbeli csoportosítását. Dombrádi Zs. elképzelésekkel próbálkoznak. illetve egy (bal tengely) és négy (jobb tengely) kibocsátott neutron esetén. Fizikai Szemle 60/2 (2010) 37. 200 0 400 600 800 E* 4. 3. A becsapódási hely két komponensét a találatot szolgáltató detektor száma és kiolvasó elektróda száma adta.: A héjszerkezet átrendezôdése egzotikus atommagokban. Az egyedi elemekbôl nagy detektorrendszer építhetô. Fizikai Szemle 57/7 (2007) 221. hogy tökéletesen alkalmazható neutrondetektorként. A detektor által szolgáltatott gerjesztési energiát úgy rekonstruáltuk. míg a neutronokét a találatok becsapódási helyébôl és a repülési idôbôl állítottuk helyre. Amikor több neutron detektálásával kell a gerjesztési energiát rekonstruálni az energiafeloldás rosszabb. Szimulációink azt mutatják. Fizikai Szemle 54/9 (2004) 289. 100 ps alatti. http://www.htm A szerkesztôbizottság fizika tanításáért felelôs tagjai kérik mindazokat. amelynek a teljes gyorsneutron-detektálási hatásfoka igen magas is lehet (≥ 90%). hogy olyan magreakciókban. A csúcsok feloldása rendre σE = 19 keV és 77 keV egy és négy neutronra.: Az asztrofizikai p-folyamat. Elekes Z. 4. a gerjesztési energia remek energiafeloldással állítható helyre.

Az aktuális kérdés ebben az idôben a rugalmas proton-proton szórás hatáskeresztmetszetének energiafüggése volt. ahol a felgyorsított részecskenyaláb álló céltárgynak ütközik. Kísérleti szempontból a soron következô kérdés az volt.1 az Orsay-i Lineáris Gyorsító Laboratórium igazgatója kölcsönözte nekünk a felvételeket. Emellett természetesen pontosan meg kellett határozni a detektált fotonok össztömegét. vajon a KL részecske elbomlik-e két semleges pionra is. hogy minden fotont detektál a kamra. sem a távozó protonnyalábokat. majd a CERN-ben minden kétséget kizáróan kimutatták. mert ha bomlása elôtt anyaggal találkozik. viszont jó felbontást nyújtson az ütközésben keletkezô minden kis szögben szóródó részecske impulzusának mérésére. ha egy foton a vákuumcsô hátsó felérôl indult. vagy a semleges K mezonok bomlása közvetlenül is sérti a CP-szimmetriát. Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) kapcsolatos visszaemlékezéseimbôl néhányat leírjak. Erre a célra az egyik ütközési pont körül egy különleges spektrométert építettek. hogy a szimmetria megsérülése nem lehet kizárólagosan egy új. kisméretû buborékkamrával vették fel jóval korábban. ezért különbözôségük kimutatása kivételesen nagy pontosságot igényelt. hogy a proton-proton ütközések teljes hatáskeresztmetszete az energia függvényében monoton növekedést mutat. ami a semleges kaon tömegével kellett megegyezzen. NAGY ELEMÉR: CERN-I VISSZAEMLÉKEZÉSEK Nagy Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille André Lagarrigue. A mágneses teret úgy alakították ki. ami hat fotont eredményez. amit a fényképezô kamerákkal nem lehetett volna közvetlenül észlelni. mint vendégkutató újra a CERN-ben dolgoztam. hiszen tudományos tevékenységem túlnyomóan ehhez a nagyszerû intézethez kötôdött. hogy nemcsak a rövid életû (KS ). az akkortájt népszerû elmélettel ellentétben. Igen ám. hogy a CP-szimmetria a semleges kaonok bomlásában közvetlenül is megsérül. Minthogy a semleges pionok keletkezésük után igen gyorsan két fotonra bomlanak. hogy a CERN-nel (Centre Européen pour la Recherche Nucléaire. 47 . ahol két nagy energiájú protonnyaláb egymással szembe ütközött. úgy a CP-szimmetria nem sérül meg közvetlenül. E célból a kamrán áthaladó vákuumcsô alatt. Ezzel végérvényesen az is eldôlt. illetve semleges pionok esetében. A kutatási téma a CP-sértés részletes tanulmányozása volt. amelyben látni lehetett. 1973 és 1975 között. Ha a két arány azonos. A kombinált tér. Ami a KS → π0π0 bomlást illeti. a hagyományos módszerhez képest. vajon a KL → 2π átmenet annak a következménye-e.és töltéstükrözési (CP) szimmetria megsérülését 1964ben fedezték fel kimutatván. ezért ennek meghatározását Budapesten megismételtük. szupergyenge kölcsönhatás nyomát vélték megtalálni benne. szupergyenge kölcsönhatás következménye. Tehát nagyon fontos volt meggyôzôdni arról. Miután sikerült kimutatni a KL → π0π0 bomlást [1]. elôbb a Fermilabban. Ennek ellenére a fent említett kérdés megválaszolására több mint 30 évig kellett várni. Pusztán „csak” le kellett számolni azon eseményeket. az Intersecting Storage Ringset (ISR). Végül is e század elején két egymástól független kísérletben. A KL → π0π0 kimutatására a CERN-ben egy egészen különleges buborékkamra épült. ennek valószínûsége akkoriban nem volt eléggé pontosan ismert. egyesek egy új. Ehhez szükséges volt összehasonlítani a KL → 2π és KS → 2π bomlási amplitúdók arányát a töltött. ami új részecskék keletkezésére fordítódhatott. A válasz közelebb vitt volna a szimmetriasértés eredetéhez. átalakul KS -sé. hanem a hosszú élettartammal rendelkezô (KL ) részecske is elbomlik a pozitív CP-állapotú π+π− végállapotba. a KL → π0π0 bomlást a kamrában négy foton keletkezése jelezte.CERN-I VISSZAEMLÉKEZÉSEK Örömmel teszek eleget Horváth Dezsô felkérésének. mert – mint utóbb kiderült – a két arány rendkívül közel van egymáshoz. Ezt a protonnyalábok síkjára merôleges két 1 André Lagarrigue-nak késôbb meghatározó szerepe volt a semleges gyenge áram kimutatásában. hogy az ne zavarja sem a bejövô. hogy a szimmetria csak igen csekély mértékben sérült meg. és teljesen más célból. A felvételeket egy hagyományos. Az ISR A 70-es évek elején a CERN egy unikális gyorsítót épített. amely egy állandó. aszimptotikus értéket jósolt. Eredményünk akkoriban a legpontosabbak egyike volt [2]. hogy a KL két különbözô CP-paritású állapot keveréke. A CERN egyik elsô nagy felfedezése az volt. mert a kaonok a buborékkamrában keletkeztek és ezért ott a hosszú életû komponens megjelenésének valószínûsége elhanyagolható volt. a következô kérdés az volt. hogy Dubnából fél évre kiküldtek a CERN-be. és választásom az ISR-re esett. CP-sértés 1966-ban az a szerencse ért. ami természetesen CP-sértés nélkül is elbomlik két pionra. a kamra alján a dugattyúra egy tükröt helyeztek el. Ez a módszer az ütközések hasznos energiáját. ahol négy foton a kamra egy pontjából indult ki. Külön rejtély volt. Korai halála miatt ezt a nagy felfedezést nem tudták Nobel-díjjal jutalmazni. A KL nyalábot hoszszú vákuumcsôben vezették el a kamráig. hogy dubnai kiküldetésem letelt. sôt a kamrán belül is. egy igen jelentôs faktorral megnövelte. Ebben az esetben a detektor és az adatok kiértékelése is sokkal egyszerûbb volt. de a KL CP-sértés nélkül több ezerszer nagyobb valószínûséggel elbomlik három semleges pionra. akinek vendégszeretetét élveztem azután.

ami jó hatásfokkal detektált volna nagy merôleges impulzussal rendelkezô töltött részecskéket is. A legkisebb tömegû ritka mezon a töltött K mezon. amely charm-anticharm kvarkpár kötött állapota. amelynek egész pályafutásom során tanúja lehettem. a rendelkezésre álló kis fázistér miatt a bomlás igen lassú. Valószínûnek tartom azonban. Visszatekintve. A nagy transzverzális impulzussal rendelkezô leptonok. aki rendkívül óvatos ember. a CERN akkori fôigazgatója ezt olyan komolyan vette. amit maga Charpak és csoportja épített. rugalmasan szóródott protonok detektálására és ezek hatáskeresztmetszetét sikerült is nagy pontossággal. két lepton. Elsôsorban azért. mint az összetettebb atommagok rugalmas szórásában. ami a Standard Modell elsô változata lett. hogy ha szerencsénk lesz.1 GeV energia egészen kis környezetében hirtelen felugrik majd visszaesik. Ezután az ellenkezô töltésû müonpárok tömegeloszlását vizsgálFIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . mert ott a teremben senkinek sem volt fogalma arról. a következô Rochester-konferenciáig. Látszott rajta. gyakorlatilag minden háttér nélkül. a halkszavú fizikus Nicola Cabibbo volt. következésképpen a φ természetes szélessége nagyon kicsi és így kiemelkedik a háttérbôl. hogy bárki is mondott volna ott valami egészen újat a londoni konferencián már elôadott lehetôségekhez képest. az új részecskét Ting J-nek keresztelte el. és amit lényegében Iliopoulos a londoni konferencián megelôlegezett. sem ezután senki más nem mutatott ki egynél több minimumot és kettônél több maximumot a nukleonok szórásában. Innen származik a berendezés neve: SFM. A felfedezés azért volt forradalmi. hogy amit találtak. hogyan képzelik el a charm kvark kimutatását a CERN-ben. Úgy gondolták. e+ e− párra bomló rezonanciát észleltek. közel 11 nagyságrendet átfogó tartományban meghatároznunk [3]. és valami különös oknál fogva csak ritka mezon párra tud bomlani. Mondanom sem kell. ott találta ki. Az „új fizika” Jean Iliopoulos. Sem mi. az úgynevezett Glashow–Iliopoulos– Maiani (GIM) mechanizmus társfelfedezôje fogadásként egy egész láda nemes bort ajánlott fel 1974 júliusában a londoni Rochester-konferencián tartott elôadásában arra az esetre. mert a SPEAR tároló gyûrûn kimutatták. hogy a rezonanciacsúcs létezését különbözô és igen részletes ellenôrzésnek vesse alá. bár igen szép fóliákon igyekeztek ezeket újra bemutatni. Ekkor már ismert volt. Valószínûleg a kvarkok bezárásával van mindez összefüggésben. augusztus végén felfedezték: proton-proton ütközésben 3.egymástól független és ellentétes irányú mágneses tér kialakításával lehetett elérni. amely a háttérbôl úgy kiemelkedik. hogyha tudott volna Cabibbo elképzelésérôl. ez a hozzászólás az egyik legdrámaibb esemény volt. mint a φ mezon tömege. ahol mindkét mezon tartalmazza az s kvarkot.és kvarkcsaládra épült elméletét. Eközben Stanfordban is észlelték a rezonanciát. mert a charm kvark tette teljessé az elemi részecskék új. Emlékezetem szerint. hogy a jól ismert φ részecske egy strange (magyarra fordítva ritka) 48 és egy anti-strange ( s s ) kvarkpár kötött állapota. A detektor valóban nagyszerû felbontást nyújtott a viszonylag kis merôleges impulzussal rendelkezô. A bejelentésnek olyan hatása volt. nem találnának meg. amíg hozzászólásként egy halk szavú ember ki nem ment a táblához. meg akart bizonyosodni arról. még a nyár végén publikálja a felfedezést és nem foglalkozott volna azzal. hogy ilyen részecskék még a leptonok mélyen rugalmatlan szóródásában is csak nagy ritkán fordulnak elô. hogy ezt a részecskét már néhány hete. A felfedezést egyidôben jelentették be novemberben. amennyiben létezik olyan mezon. valamint Richter már 1976-ban Nobel-díjban részesült. úgy találnunk kell majd egy nagyon kis szélességû rezonanciát. hogy egyszerûen nem lehet eltéveszteni. Nem emlékszem. Eredményünket ma is idézik. hogy a charm kvarkot találták meg. hogy az eseményt „novemberi forradalomnak” nevezik még ma is és Ting. azaz Split Field Magnet (osztott terû mágneses tér). amibôl fontos információ nyerhetô a proton belsô szerkezetére. hogy a konferenciát követôen elrendelt egy ötletdélutánt (brain stormingot). bár igen ritkán keletkeznek. hogy amit mond. hogy a protonokat kvarkok alkotják. A spektrométer detektora a George Charpak által kifejlesztett. Mindaddig. Willibald Jentschke.1 GeV tömeggel egy rendkívül éles. Ting. hogy napokon belül mi is új kísérletet kezdtünk az ISR-en. Az ISR beindulásakor egyébként nem törekedtek olyan berendezést építeni. és mivel két K mezon össztömege csak alig valamivel kevesebb. hogy az e+ e− ütközés hatáskeresztmetszete pontosan a 3. nem egy triviális kísérleti hiba következménye. míg a stanfordi csoport vezetôje. amelynek szélessége jóval kisebb volt a berendezés amúgy kitûnô felbontásánál. Burton Richter. Ezért azt vártuk. amelyen a legjobb kísérleti fizikusoknak el kellett mondani. mert elsôként mutatott rá a hatáskeresztmetszetben mutatkozó diffrakciós minimum és második diffrakciós maximum energiafüggésére. és késôbb Nobel-díjjal jutalmazott sokszálas proporcionális kamrákból állt. tehát legkésôbb két éven belül. Samuel Ting és csoportja Brookhavenben sem tudták még akkor. hogyha egy negyedik kvarkot. elektronok és müonok. vagy esetleg még kisebb is mint a legkönnyebb és egyetlen charm kvarkot tartalmazó részecske tömegének kétszerese. Másrészt pedig azért. amelyet charm kvarknak neveztek. akkor a charm kvarkot nem lehet majd nem megtalálni. vagyis olyanra. több diffrakciós minimum és maximum követi majd egymást. mert akik ezt a mezont felfedezték. a Ψ nevet adta neki. Az SFM spektrométer egyik karjában ólomtéglákat helyeztünk el. Mindezt a charm kvarkra lefordítva. hogy az ütközésnél kilépô müonokat azonosítsuk. Nem ez történt. hogy itt is. Arra hivatkozott. ennek az „új fizikának” lettek a hírnökei. de a jelenséget a kvantum-színdinamika számszerûen ma még nem tudja leírni. és nem érdemes velük foglalkozni. és amelynek tömege összemérhetô. Körülbelül azt mondta. Ez a felfogás 1974-ben gyökeresen megváltozott az „új fizika” felfedezésével.

Minden elismerésem az LHC sikerében osztozó magyar kollégáimnak! A Tevatront idôközben. Azóta az energiatartományt sokszorosára növelték. hogy a kísérlet még az elôtt indult el. 2012. akkor egészen biztosan fognak találni olyan kísérleti bizonyítékokat. A fermioncsaládokra épülô Standard Modell így szilárd alapokat nyert. 3. Közvetett módon a LEPmérések arra utaltak. ezért munkánk a maihoz képest kevésbé kedvezô körülmények között folyt. Ezek között kiemelt fontosságot kapott az úgynevezett preshower detektor megtervezése. amelynek fôként anyagi okai voltak. de a LEP maximális energiája mellett is csak alsó tömeghatárt lehetett megállapítani. Ami a részecskecsaládok számát illeti. A Samuel Ting által vezetett L3 együttmûködésben már a kísérlet elôkészítésétôl kezdve részt vettünk önálló magyar kutató csoportként. és a határidôk állandó kitolódása. A két fizikus. hogy egy proton-proton ütköztetôt helyezzenek el a LEP alagútjába. Szerencsére – még mielôtt megvalósították volna – mások rájöttek. mert a háttér ilyen nagy merôleges impulzusnál igen csekély. mert bebizonyosodott. hogy Magyarország a CERN tagállamává vált volna. amely olyan nagy. erre a kérdésre alig néhány héten belül választ tudtunk adni: a LEP energiatartományában ez a szám három. hogy az „új fizikát” a CERN-ben. ha a berendezéseket nem a kis merôleges impulzusú részecskék detektálására optimalizálták volna. E célból a CERN-ben felépítették és 1988-ban sikeresen üzembe is helyezték a LEP (Large Electron Positron) elektron-pozitron tároló gyûrût. amely elsô lépésben a Z bozon részletes tanulmányozására szolgált. Nekünk. no meg annak a kérdésnek a megválaszolása. Fôként ez utóbbi eshetôség tûnt vonzónak. A fô gond az volt. illetve a szükséges rekonstrukciós programok optimalizációjában. hogy az LHC eredményét más szemszögbôl alátámasszuk. ahol csak párban keletkezhetnek. hogy a CERN kiváló mérnökei hamarosan egy tervet is benyújtottak abból a célból. hogy hány részecskecsalád létezik. de ez a szám nem változott.tuk.5 GeV adódott. És valóban. A tervezett 14 TeV ütközési energia elegendônek bizonyult a Higgs-részecske kimutatására vagy kizárására egészen 1 TeV tömegig. az az elégtételünk azonban megmaradt. az azonos töltésû párok segítségével pedig a hátteret határoztuk meg. 2011ig a Higgs-kutatásokat a Tevatron dominálta. hogy sokkal jobb módszer. Több éven keresztül magam is résztvettem az LHC-ra tervezett különbözô detektortípusok. a top kvark (t ). július 4-én az LHC-n mûködô két kísérlet. akik ott dolgoztunk. mert vagy megtalálják a Higgs-bozont vagy ha nem. amelyet nagy mértékben korlátozott az elektronok szinkrotronsugárzása. ugyanis az ólomban a müonok sokszoros elektromágneses szórást szenvednek. ahol ötszörös hibahatárral kizárható. azt javasolta. a Tevatronhoz pártoltak. mint amit Brookhavenben észleltek elôször. Kimutatásuk volt tehát a soron következô feladat. már egy éven belül megkapta a Nobel-díjat. az ISR-en már sokkal elôbb fel lehetett volna fedezni. Ezeket alkalmazzák ma is. A top kvarkot végül is 1995-ben a Fermilab proton-antiproton tároló gyûrûjén. hogy 125 GeV körüli tömeggel egy olyan rezonanciacsúcsot észleltek. de ami már 2002-ben 2 TeV energiára feljavítva újra elindult. nagyfokú bizonytalansági érzést táplált az egész programmal kapcsolatban. hogy lehetetlen kimutatNAGY ELEMÉR: CERN-I VISSZAEMLÉKEZÉSEK ni a LEP-en. hogy a rezonancia leptonpárra bomlik. amire 114. úgynevezett kaloriméterek kutató-fejlesztésében. a harmadik család felsô tagja. Megjegyzem. Carlo Rubbia és Simon van der Meer. A top kvark létezésére azonban a LEP csak közvetve tudott válaszolni: a top kvark tömege valószínûleg 160 és 190 GeV között lehet.1 GeV tömegnél mi is megtaláltuk a rezonanciacsúcsot [4]. valamint a Higgs-bozon. Emlékszem. Így sokan. A LEPen a Higgs-részecskét sem sikerült megtalálni. Ezzel egyidôben ugyanis mi is találtunk a várt háttér felett egy 125 GeV tömegû részecskével magyarázható eseménytöbble49 . bár nagyon közel jártunk hozzá. ha az ütközô nyalábokkal párhuzamos. bár nem olyan éleset. amely jelentôs szerepet játszik a Higgs-bozon két fotonra történô bomlásának detektálásánál. hogy eredetileg tíz évnél rövidebb idôre tervezték felépítését. ahol a Higgs-bozon megtalálásának ugyan kisebb. vagy azokat körbeölelô mágneses teret hoznak létre. vagyis az LHC-val nem lehet veszíteni. elsôsorban a magamfajta idôsebb kutatók. hogy az SFM spektrométert 90°-kal elfordítsák. Valóban. Energiáját néhány év múlva megduplázták a W bozonok fizikájának felderítésére. elméleti szempontból mégsem alkalmas az anyag szerkezetének egységes és végleges leírására. A CERN ahelyett. Ezután természetesen mindenki lázasan a nagy merôleges impulzusú részecskék kutatására tért rá. az ATLAS és a CMS bejelentette. a Tevatronon mutatták ki. majd az ATLAS együttmûködésben azok építésében. A Higgsbozon kimutatása végül is valószínûleg az LHC-nek sikerült. amely a részecskék tömegeinek generálásában játszik fontos szerepet. a csúcs sokkal markánsabban jelent volna meg. hogy tömege valószínûleg 150 GeV alatt van. A Higgs nyomában A CERN történetében az egyik legkiemelkedôbb esemény a gyenge kölcsönhatás W és Z közvetítô bozonjainak a kimutatása volt. hogy ez véletlen fluktuáció lenne. Ha nem alkalmaztunk volna ólomtéglákat. Csak két részecske kimutatása maradt hátra. hogy megpróbálta volna a LEP energiáját tovább növelni. anyagi nehézségekre hivatkozva leállították. bár számottevô valószínûsége volt. Az LHC-nak (Large Hadron Collider) nevezett tároló gyûrû igazolásaként az úgynevezett „no-loose theorem”-mel érveltek. Eredményünk biztosan csalódást okozott Jentschkének. akiknek ez elsôsorban köszönhetô. amely szerint a Standard Modell nem helyes. mert bár a Standard Modell eddig egyetlen kísérleti megfigyeléssel sem került ellentmondásba. azonban nem tudtuk volna bizonyítani. Az LHC felépítése és üzembe állítása azonban csaknem húsz évet vett igénybe.

Balogh Anikó felvétele. hogy annak plenáris ülésén fellépni legalább olyan kitüntetô szerep. Rev. részben pénzügyi (valutáris) nehézségeket. Az intézmény a mai napig élvezi a CERN támogatását. akárcsak a CERN esetében. 109 (2012) 071804. Christopher Llewellyn Smith. hogy errôl elôadást is tarthattam a Magyar Tudományos Akadémia emlékülésén. Phys.1. Carlo tréfásan megjegyezte. E. 5. a CERN egyik korábbi fôigazgatója volt. Telbisz. A továbbiakban csak néhány fontos és általános mozzanatot emelnék ki. Nagy és mtársai. Urbán László: Magyar részvétel az Európai Müon. Lett. amely lehetôvé tette. mint egy na50 gyobb konferencián tartott elôadás. Minderrôl a Fizikai Szemle hasábjain már részletesen beszámoltunk [6]. Nagy. Jelenleg Christopher Llewellyn Smith. és segíti elô az emberek közötti megértést és együttmûködést. Irányítója a CERN Councilhoz hasonlóan a SESAME Council. (CERN archívum. hogy szeretett volna fiatalokkal is találkozni. a CERN egy másik volt fôigazgatója tölti be ezt a tisztet (2. Budagov és mtársai. Nucl. T. Másrészt az együttmûködésben résztvevô nagy létszámú tudósgárda és közöttük több világhírû kutató jelenléte hatalmas lehetôséget nyújt elsôsorban fiatal pályakezdô kollégáknak. A CERN fennállásának kezdetétôl fogva vallotta és számos példával alátámasztotta. 2. E. I. hogy a fiatalok azért nincsenek itt. Herwig Schopper. Az ISR-en folytatott kísérletek révén szoros kapcsolatba kerültem a Marcel Vivargent által megalapított Annecy-i részecskefizikai laboratóriummal (LAPP). ma már a fenti nehézségek is eltûntek. a SESAME Council elsô és alapító elnöke (középen). hogy az LHC-n kimutatott részecske valóban a csaknem 50 éve megjósolt Higgs-bozon lehet [5]. hogy egyéni teljesítményük megfelelô nyilvánosságot kapjon. Carlo Rubbiával. B47 (1972) 94. ábra ). hogy egy magyar csoport részt vehessen a LAPP-hoz kapcsolódva a müonok mélyen rugalmatlan szórásának vizsgálatára létrehozott Európai Müon Együttmûködésben. a jelenlegi elnök (bal oldalt) és Rolf Heuer. B150 (1979) 221. amelynek tagállamai között egyaránt megtalálható Izrael és Irán. a CERN jelenlegi fôigazgatója. a tagállamok intézeteiben és azok szoros együttmûködésével fogják feldolgozni. ábra ). Nucl. A CERN remélhetôleg még sok éven át ad kimagasló tudományos felfedezéseket az emberiségnek. Fizikai Szemle 53/10 (2003) 352. ábra. 6. Ezek az elônyök nagy mértékben ellensúlyozták a rendszerváltás elôtt fennálló részben politikai. 3. G. Telbisz Ferenccel (háttal) és Király Péterrel (részben takarva) a CERN megalakulásának 50-ik évfordulójára rendezett megemlékezés megnyitása elôtt. Rev. D2 (1970) 815. A. Tóth József. Együttmûködés a CERN-nel A CERN-ben végzett kutatásaimat számos esetben igyekeztem egy hazai kutató csoport segítségével Budapesten.és az L3-együttmûködésben. viszont egy úgynevezett bottom és anti-bottom ( b b ) kvarkpárt tartalmazó végállapotban. Phys. 4. A KS analízist valamint az L3 együttmûködést fent már röviden említettem. E. bár csak háromszoros hibahatárral. amelynek elsô és alapító elnöke Herwig Schopper. amelyet a CERN fennállásának 50-ik évfordulójának alkalmából rendeztek (1.) FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . mert dolgozva ünnepelnek. Irodalom 1. Aaltonen és mtársai. amely valószínûsíti. tehát egy ilyen együttmûködésben való részvétel eleve biztosította a téma magas tudományos színvonalát. (N. Nagy és mtársai. Vesztergombi. Phys. A CERN ezzel nagyszerû példát mutatott arra. hogy a CERN bábáskodásával és annak mintájára alapították meg 2004-ben a „Synchrotron-light for Experimental Science and Applications in the Middle East” (SESAME) kutató központot Jordániában. A SESAME laboratórium szinkrotronja 2015-ben kezdi el mûködését. Phys. F.) tet. évi SESAME Council házigazdája volt a CERN-ben. aki a 2012. de megnyugtattuk. hogy a tudományban politikai hovátartozástól függetlenül is együtt lehet mûködni. mert a tudományban a nyelv közös. Ma például az LHC bármelyik kísérletének össztalálkozóján annyi kutató vesz részt. 2. Ehhez a CERN társlaboratóriumai révén mindig minden segítséget megadott. hogyan lehet békés együttmûködést kialakítani a világnak még ebben a súlyos politikai problémákkal terhelt részében is. Az a megtiszteltetés ért. ábra. A társországok kutatói és egyetemi hallgatói közösen fogják használni és a kapott adatokat. Erre az egyik legjobb példa. a KFKI-ban folytatni. Physics Letters 60B (1975) 96. A CERN minden kutatási témáját neves szakértôkbôl álló bizottságokkal engedélyezteti. Nagy Elemér. Minthogy 1992-tôl Magyarország a CERN teljes jogú tagállama.

absszcissza logλ. bár biztosan voltak a priori megfontolások. ábrá n. az abszcissza2 a hullámhossz logaritmusa (logλ). nyeket kétszeres logaritmikus skálán ábrázolja (4. A munka alaposságára jellemzô. mint fényforrással kezdte [5. amelyben mértek. ahol β = 0. A számok szûk határok között és csak kis fluktuációkkal.ESSZÉ A MÉRÉSEKRÔL. Az utóbbi választás ugyan rendkívül gyümölcsözônek bizonyult. keresi a törvényt.7 0. egybeesô görbék adódnak. hiszen itt a leghosszabb és legrövidebb hullámhossz aránya kisebb. Négy értékes jegy megadása persze túlzás.1 0. ezek között Kövesligethy Radó (1862– 1934) munkáját is. de júniusban utóiratot fûz hozzá. de nagyjából monoton növekedtek a hômérséklettel. Íme az eredmény az 5. AMELYEK A PLANCK-TÖRVÉNY FELFEDEZÉSÉHEZ VEZETTEK – 2. ha tudjuk. Nem így a hullámhossz.8 log l 4. hiszen az intenzitás magasabb hômérsékleteknél két nagyságrenddel is változott. májusi keltezéssel küldte be cikkét. Gondoskodott arról. A mért érékekhez (4) helyett a 0. hogy a görbék egybeesése mögött szabály áll. Tehát négyszeres hômérséklet-növekedésnél a szorzat csak 10 százalékkal változott.25 × – ° ×××× × °°°°°°°°°°° ° °°× × °° ° × °° × ° ° × 0. Megtalálja az eltolás hômérsékletfüggô mértékét is.5 0. amelyek az izzó testek spektrumával foglakoztak. aki sokoldalú tevékenysége mellett a Matematikai és Fizikai Társulat fôtitkára is volt. továbbá 4 különálló ábrán az eredmények kiértékelését. izzó fekete színû csíkkal. J (λ. RÉSZ 51 . Paschen ekkor még nem számított hibát. × × × ×× × × × log J × 0. ahol c ′ állandó és az α kitevô 5 helyett 5. most ismerjük meg felhasználójának eredményeit! Paschen nevét. VARGA PÉTER: ESSZÉ A MÉRÉSEKRO˝L. a Paschen–Back-effektus nagy mágneses térnél a Zeeman-felhasadásban jelenik meg.95±Δβ intervallumba a β = 1 is belefért volna. hogy a vasoxid-réteg elég vastag legyen. Már ez is (részben) sikert hozott.4 0.5. ábrá n látható eloszlás a log (10) összefüggést állapította meg. A hômérsékleti sugárzásra vonatkozó elsô méréseit1 egyszerû.3 0. Pashen továbbmegy. szinte laboratóriumi jegyzôkönyvszerû részletességgel ismerteti a mérések eredményét. Két. AMELYEK A PLANCK-TÖRVÉNY Varga Péter FELFEDEZÉSÉHEZ VEZETTEK – 2. különbözô hômérsékleten mért görbe [6].75 – Tanulmányunk elôzô részében megismertük a mérések célját és a rendelkezésre álló apparátust. A mérési eredmé- × × ⎛ J = α ⎜⎜1 Jm ⎝ λm λ log ⎞ λ ⎟ λ m ⎟⎠ (11) függvénnyel írható le. Kongruens – egymással fedésbe tolható – görbéket kap.6 0.25 × – 437 °C × – – – – – – – – – 1001 °C – –0.50 0 0. és az izotermák módszerével mért.9500 és c = 1866. Az elsô cél a mérések és a termodinamika (4) és (5) törvényeinek összevetése volt. Az (5) törvény helyett 48 különbözô hômérsékleten végzett mérés alapján a teljesítmény maximumára a Jm = c ′ T α 1 Paschen ismerteti azokat a méréseket. ábra. indoklást viszont nem adtak. ábra ). A pontozás a levegô víztartalmának abszorpciója miatt fellépô veszteséget mutatja.5667-nel egyenlô.00 – °°°° °°° ° × ° × ° × × × –0. Ordináta logJ.50 – λm T β = c (9) függvényt illesztette. Táblázatban közli a 437 °C-on mért és a számított értékeket (összesen 10 mérés). Eszerint az 5. ha ordinátául a log J m (T ) . Paschen 1896. amelyek összesen mintegy 7 oldalt tesznek ki. T ) abszcisszául a log λ λ m (T ) mennyiséget választja. mint alsó állapottal jellemzett része. amely csak 2536 μm K – 2800 μm K között változott. a hullámhossz μm egységekben. hogy a szerzô 37 oldalas cikkében 9 táblázatban. az ordináta az intenzitás logaritmusa (logJ ). több hômérsékleten a spektrumot is kiméri. Már csak formula kell. még akkor is. hogy a logaritmikus ábrázolás mindent kisimít. A széleken megjelenô eltérések ellenére világos. RÉSZ KFKI Az elsô kísérletek 0. A 340 K és 1392 K közötti tartományban 47 (!) hômérsékleten határozták meg a λm T szorzatot. mint egy nagyságrend. pedig talán a β = 0. 2 és 8 μm között változott.2 0. mint jelzôt a fizika többször is használja: a Paschen-sorozat a hidrogénspektrum n = 3 fôkvantumszámmal. tehát Wien és Lummer aggálya nem merült fel. amelyre fel lehet fûzni a mérési eredményeket. Elsô fényforrása platinaszalagra felvitt vasoxid (Fe2O3) volt. 6]. A spektrális tartomány. az 2 A mért intenzitás esetében triviális volt a logaritmikus skála választása.

5 de még mindig az α ≠ 5 maradt. tehát megerôsítette Wien sugárzási képletét. ezért 0. hogy itt már jelentkeztek a késôbiekben ismertetendô problémák?) 1. Lehet. A hullámhossz kitevôje (α) értéke minden anyagnál nagyobb volt 5-nél. Feltehetôen a monokromátor sávszélességének meghatározása okozta a fô problémát.2–7. de már nagyobb eltérésekkel). Paschen vasoxidon. a rövid hullámhosszaknál 2-3%-ra eltérnek.) Érdekes. Az izokromáták ebben az ábrázolásban kétségkívül egyenesek.4 0. Ha az anyag reflexióképessége az adott hullámhossz-intervallumon belül állandó. különbözô hômérsékleten végzett spektrumméréseinek összefoglalása [6]. Rézoxid és lámpakorom borítású szalagok.5417 loglm = 0.0 0.4272 loglm = 0. (Kivétel 7. T ) = log c1 λ (Az eredeti képlet sajtóhibás. a hullámhosszak 1. Hasonló spektrális eloszlásokat talált mint elôzôleg (még platinánál is.4 –0. az abszcissza log(λ/λm ). de még a szalag hômérsékleti sugárzásának törvénye sem. A 6. hogy tekintetbe vesszük a (9) és a (10) összefüggéseket is. Egy lépésnyire volt az elmélet és a kísérlet egyezése. járjuk be a visszafelé utat azáltal. ha a (12) levezetésénél használt (9) és (10) tapasztalati törvény helyett a (4) és (5) termodinamikai törvényt használta volna fel a (11) mellett. λT c2 6. hogy a gyanús eredményt ellenôrizték. Az ordináta a hômérséklet reciproka 10−5 K egységekben. továbbá a platina termikus emiszszióját mérte. (12) α β A mért mennyiség logaritmusa tehát lineáris függvénye a hômérséklet reciprokának. miért sugároz minden anyag szinte azonos spektrumot. A pontok abszcisszáinak kis különbsége arra utal. λ T⎠ 1 .0 – 0.log Jm /J 1. ekkor ⎛ T ⎞α J (λ. Az utóirat legvégén Paschen beszámol arról.0 – loglm = 0. Ugyanis a (13) összefüggés alapján – – 0.8133 loglm = 0.6531 loglm = 0. hiszen hiányzik belôle a hômérséklet.1 0.5 – 2.5 – = 0. hogy a soron következô cikkében újra elôveszi a problémát és igyekszik jobb megoldást adni. hogy Paschen nem vette észre. ahol J a mért intenzitás az adott hômérsékleten és hullámhosszon.7308 loglm = 0. T ) = c1 λ α log J 0.0 – 70 75 1/T – energiaspektrum vasoxid vonala – 0.1 0. Az ordináta log(J /Jm ). T ) = c1 ⎜ β ⎟ λ ⎝T ⎠ ⎛ ⎜ exp ⎜ ⎝ ⎞ c2 ⎟ ⎟. továbbra is az izotermák módszerével.5 °C 1001 °C 1.3826 loglm = 0.5 – – 117 °C 194 °C 295 °C 437 °C 484 °C 528 °C 693 °C 703 °C 840. pedig az egyszerû megoldás Kirchhoff törvényében (1) van. az utolsó.6 –0.0 – log J = f (1/T) 1. Mivel szerinte sugárzó vasoxid esetében elfogadható a β = 1 érték is.) De Paschen tovább meditál. mint jól reflektáló anyagot választotta. Ezt a görbék fedésbe hozásakor kitranszformáltuk. (A [2] munka az Annalen következô számában jelent meg. A spektrális eloszlás β = 1 érték mellett mind követte a (12) formulát. 58 0. mindkettôjük cikke májusi keltezésû.2 – – – – – – – – – log l/lm –0. ez abból is kitûnik. tehát használható a termodinamikával bizonyított (4) törvény.764 μm görbéje.3 – 0. az alacsony hômérsékleten kapott három pont nem fekszik az egyenesen.5035 loglm = 0.2 –0. (14) 66 = (13) l= ⎛ exp ⎜ ⎝ l l J (λ.4316 loglm = 0. értékek a nagyobb hullámhosszak tartományában 7 esetben 1%-on belül megegyeznek.3 –0.8 μm között változnak.5567 loglm = 0. hogy Wien tájékoztatta ôt a (6) spektrális képletérôl. A platinát szándékosan.5 – c2 ⎞ ⎟. Most már megvan az empirikus formula.0 – 80 85 FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . λ Tβ⎠ log J (λ.5 –0. szénszál. ábra. tehát az igazolandó formula most már a (13). A (11) formula nem a fekete sugárzás törvénye. ábrá n rézoxid emissziója látható a 350–1150 K hômérsékleti tartományban.5 – 0. Nem közölt magyarázatot. 78 93 6 01 52 0. akkor az emisszióképességeloszlása hasonlít a fekete testéhez. ahol λ a hullámhossz és λm a maximum helye. Izokromáták radiometriával mérve [7]. Paschen azonban talált egy másik kiértékelési módszert is.3281 5. Jm pedig ennek maximális értéke az adott hômérsékleten.5 – Paschen következô [5] munkájában már figyelembe veszi a (4) eltolási törvényt. ábra. akkor pontosan Wien fekete sugárzási törvényét kapta volna vissza.

ábra.1.6678 14 332 62 0. A közegek víz (100 °C). ábrá n.5 – 449. T ) = ≡ c1 λ5 1 ⎛ c2 ⎞ exp ⎜ ⎟ ⎝ λ T⎠ ⎛ exp ⎜ ⎝ c1 λ5 1 ≡ 1 c2 ⎞ ⎟ λ T⎠ . hanem a (10) képletben szereplô α értéket alkalmazta Paschen.7 0. difenilamin (304 °C) és 1. Izotermákat vettek fel a látható tartományban. Ilyen elôzmények után csak egy olyan 3. kétféle módon – spektrummaximum helyébôl. de a szerzôk megadják.1 lyezték a tükrözô félgömb belsejébe. A munká2. aki Planck volt. a 304. fotometriai úton. Az eredmények az 1. Ezzel veszítettek a deVARGA PÉTER: ESSZÉ A MÉRÉSEKRO˝L. az átírt formulában a tört 4.0 – mért értékek kén (450 °C) voltak. ábrá n látható. Paschen alacsony hômérsékletû izotermái [8].6 0. illetve a Pashen-formula c2 állandójának értéke. táblázat tartalmazza. A hômérséklet 1100–1430 K között változott. A (6a) formula használatánál nem a konstans 5 értéket.9 0.5 0.3 0. RÉSZ 53 . Még meggyôzôbb kísérletet végez Paschen és Wanner [7] immár az optikai feketetesttel.7 °C két edény közé forrásban levô folyadék – 190.5 °C üreget egy nagyobb edénybe helyezték. észrevehetetlen az eltérés Wien sugárzási törvényétôl. az izokromáták is több mérésbôl adódtak.7 °C gôzét bocsátották. értéke 1 − 3 10−7. valamint az α értéket a szerzô egy 20-30 tagból álló mérés átlagaként határozta meg. A λm T.4 0. mindent elnyelô – bolométer jár. Az eredmény – megint csak egyenesek – a 6. ami nem csoda. táblázat 2. most 0. mint hibaforrás most nem játszik szerepet. mert a kis intenzitás miatt szükség volt a szem érzékeny voltára. Ezt is elvégezte Paschen. mert az ott szereplô c2 állandót már kétféleképpen lehetett meghatározni: egyrészt a spektrum maximumának helyébôl a (4) és a (6a) képlet segítségével. ábrá n bemutatott feketetest-elrendezésben. Az utóbbit Wien írásmódjával is felírjuk: u (λ. ott a sugárforrást he0. – de nehezebb a sugárzó energiát mérni. Paschenék értékei jól megegyeznek ezzel.5 – kat a Berlini Porosz Akadémia közleményeiben publikálta. Paschen (és munkatársa) méréseinek korrektségét ezek után nincs jogunk vitatni.5 – 0.0 1. 100.6678 hullámhosszal számolva is a kitevô értéke még 7. Anakronizmus. Alacsony hômérsékletû üreget könnyebb elôállítani.0 0. AMELYEK A PLANCK-TÖRVÉNY FELFEDEZÉSÉHEZ VEZETTEK – 2. A fekete testet reprezentáló 1.0 – mérés hiányzik. másrészt az izokromáták meredeksége (14) segítségével. mert kevés. ahol a forrás valóban sugárzó üreg.1 0. Ezért megfordították az optikai feketetestet.5893 14 489 74 0. Itt is megjelenik a levegô abszorpciója. táblázat ban vannak.0 – sékleten végzett méréseket [8]. de vessük össze Wien törvényét Planckéval. ezt a 2. ⎛ c2 ⎞ exp ⎜ ⎟ ⎝ λ T⎠ (15) – – – – – – – – – – – – log J ahol most c2 = h c /k = 14 387 μm K. de a 2. A görbék meredekségébôl meghatározható a Wien-. valamint izokromáták meredekségébôl – meghatározva Anyag c2 (μm K) c2 (μm K) Rézoxid 14 275 14 000–14 485 Lámpakorom 14 500 13 460–14 480 Szénszál 13 670 12 260–14 040 Platina 15 000 13 140–16 020 A c2 állandó a hullámhossz függvényében Paschen és Wanner izotermáiból Újabb lehetôség nyílott a Wien-féle sugárzási törvény (6) ellenôrzésére. ala– csony [8] és magas [4] hômérsékletû fekete testtel újra az izotermákat mérve.2 1. Tekintsük elôször az alacsony hômér2. A sávszélesség. hogy az körülbelül századrésze volt a hullám- λ (μm) c2 (μm K) Δc2 (μm K) 0.5 °C anilin (190 °C). táblázat A c2 értéke különbözô anyagoknál. A közvetlen sugárforrás platina volt. Fekete testhez fekete.8 log l az érzékelô csíkot. a prezentáláshoz aka– démikusra volt szüksége. koordinátatengelyek mint a körülbelül 15. A legmagasabb T = 1430 K hômérséklettel és λ = 0.5016 14 473 62 hossznak.

hogy a (4). amelyek gát a berlini akadémia 1900 májusában 500 márka egymással és az alacsony hômérsékleten találtakkal jutalommal ismerte el.2. ami miatt a szalag feketetestet Wien és Lum. tehát ép. a másik az optikai feketetest (2. de megmagyarázták az 8. Kísérletileg bebizonyították az elmélet leltek az elôre ismert elméletnek – ami a hallgatói (4) és (5) állításait.ze. áb. de Paschen leírja.51 μm és tomány felel meg egy fix résszélességnek. Esetünkben a keresztezést a különbözô 1. de azt a sugárzást.5 is gondosan ellenôrizték. az elôbbi felelt meg.0 –0.1 0. Kifejezett célja a mérési tarto. csak sejtés. a maximum helye 4. de mindennél többet ja is kevésbé zavar. az a cél is közrejátszott.” ([4] 960.0 – beállítások okozták.4 0. amelyek azt tanúsíthatják. más volt a detektálás hatásfoka (lásd a (8) for373 K – mulát). (5) és (11) tani. 647 K és 1053 K között mértek 19 küdiszperziója nagyobb. hogy a kedik a (11) által leírt függvényhez. hogy a megfi.lönbözô hômérsékleten. sokkal kisebb hullámhossztar. Lehetne még kifogásolni.1 0.törvényrôl alkotott sejtését.ta a kísérletezôt.22 μm között változott. ábra. Tehát: létezett egy tapasztalati görbe.) Ne arra gondoljunk most. teljesülnek-e ezek a törvények. hogy a fekete test izotermái nem – keresztezhetik egymást. A kongruens görbék sorora ) volt. hogy a 2–8 μm hullámhosszmer elvetették. táblázatokkal se már önmagában is fontos. A görbék éppen – olyanok. amíg megfeis igazolták. Ezen kívül a (4) és az (5) mért értékek termodinamikai törvény teljesülését – 0. (11)-be. hogy elegendô mértékben egybecsengtek.eredmények is inspirálták. számokkal.2 0.ható tartományban végzett fotometriai mérések igagyelt eredményeknek a törvényektôl való eltérése zolták Wien sugárzási törvényét. Néhány 0. mert távolabb került a korommal befeketített – platinacsík. holott a sugárzó – intenzitás már az üreg száján is 1557 K kicsi volt. hogy nehéz amely a) eleget tesz Wien termodinamikával bebizovolt elérni az egyenletes falhômérsékletet.0 – kell. a detektálási veszteség 1. Az eredmény a 7. amelynek eredmémár bemutattuk. és b) bizonyítja Wien sugárzási pen azt. valamint a látsan egyre finomítottam és úgy találtam. Beírva az utóbbi két összefüggést laboratóriumaink frekventált eljárása – hanem arra.kombinációval ugyancsak ellenôrizték a termodinamikai törvények teljesülését. A levegô abszorpció.5 – pedig nagy. Maximumra normált izotermák a 373–1557 K tartományban.5 1. amit a korom visszaszórt. a gömbtükör 2.6 0. Amellett. inkább ellenôrizni akarta az eredményt magas nye. Paschen munkássácsökken. ezek nagyobb elté. ábrá n láthatjuk.7 0. a mérések kifejezett célja az lett. a Δλ sáv. Paschen még mindig nem szûrte le ezt a következ. csak a (4) és (5) termodinamikai törvény igazolását hogy rövidebb hullámhosszaknál a monokromátor támasztják alá.9 0. ezt több esetben mérési eredményeket addig preparálták. Hullámhossztartomány okát. mány kiterjesztése volt a rövidebb hullámhosszak hogy az üreggel végzett méréseknél többször is felfelé.54 FIZIKAI SZEMLE – – – – – – – – – – – – – log J 3.összefüggésekbôl következik Wien sugárzási törvétetést.0 – tektálás hatásfokából. Méltányolni 2. hogy a spektrális tartomány kiszélesíté.vették a teljes spektrumot.nyét a 8. Megállapíthatjuk. hogy 100 °C hômérsékleten is mértek sugárzást. Miért ragaszkodott mégis a kétféle módszerhez? „A mérés mindkét módszerét fokozato. Most már az is sejthetô. hogy valóban olyan eloszlást mértek. ábrá n látható. Két fekete testet használt: az üreget az 1. Amennyiben az Planck 1897 és 1900 közötti tevékenységét az elméleti alábbiakban közlendô eredmények itt-ott még kis fizikus belsô indíttatású érdeklôdése mellett a kísérleti eltérést mutatnak a törvényektôl.8 esetben ugyan találtak eltérést az α log l = 5 esettôl.meg. Az izzó szalag-félgömb szélesség pontosabban tartható.5 – újra visszaverte. old. végül olyan eredményeket kaptam. inkább nem szoktuk megemlíteni. ábra ) voltak. ellentmondásmentes eredmények indoberendezés egyes hibáit még nem eléggé szüntettük kolták Planck feltétlen bizalmát.5–10 μm között [4]. de kísérletileg már sikerült. 2013 / 2 . ábrá n mondanak a spektrális mérések. Az hogy az eltérés a berendezés tökéletesítésére inspirálutóbbit ugyan még nem sikerült elméletileg bizonyí. Manapság a rossz méréseket 0.0 0. Most már annak a tudatában. A mérések alapossága és a rések maradványai.tartományban végzett radiometriai. Bár megemlíti.nyított (3) tételének.3 0. A Wien–Lummer-követelményeknek ugyan zata azt mutatja. hogy a következetes. ami jól illesz. hogy ellenôrizhômérsékleten is [4].2 –0. mint „fekete” szalag esetében (4. megkaptuk Wien sugárzási (6) törvényét.

Ennek Fourierspektruma. Az entrópia spektrális eloszlásának kifejezésébôl levezette az energiasûrûséget. II. Annalen der Physik 58 (1896) 455. ami nem lett más. a rezonátor Hertz-féle dipólus. Meg kellett alkotni az üreg belsejében kavargó elektromágneses hullámok leírását és ebbôl a fekete sugárzás spektrumát. F. Planck modellje egy tükrözô falú üregbôl és az üregen belül egy vagy több rezonátorból áll. Boldog idôk! nátor entrópiájához. Sitzungsberichte der Königlich Preußischen Akademie der Wissenschaften zu Berlin I (1899) 5–11. és aminek értékét az elôzô munkámban minden további közbenjárás nélkül definícióként bevezettem. Tudjuk: mindegy. A lényeget már itt szeretném röviden közölni. illetve Lummer és Pringsheim méréseire (lásd a cikksorozat következô részében). ami megfelel például a Maxwell-eloszlásnak. (1897) 715. 24. majd egy hatodik [10] munkában. hogy eldöntsék. hogy megtaláljam azt az utat. amit az elméleti fizikusnak kell. hogy ezen függvények összege idôben nem csökkenhet.” Bizonyítást nyert Wien sugárzási törvénye? Irodalom 6. kinek van igaza. amely a fizikai spektrum is. erste Mitteilung. Paschen: Über Gesetzmäßigkeiten in den Spektren fester Körper. IV közlemény. (1897) 57. hogy ezt a függvényt egy általánosabb sugárzási folyamathoz hozzá akarnánk rendelni. mert itt a szerzô Boltzmann egy ellenvetésére reflektál. III. amelyek ezt alátámasztották. úgy a kísérletezôk közötti elintézetlen kérdés engem is arra ösztönzött. Plancknak fel kellett tennie. hanem sok olyan függvény létezik [kiemelés V. (1899) 440. kissé eltolódtak. mint amin Maxwell majd Boltzmann. ezáltal e kifejezés jelentôségérôl alkotott véleményemet még jobban megerôsíti. de az energiasûrûség várható értékének spektruma már állandó. esetleg növekszik. Miért? „Egy folyamat irreverzibilitásának legközvetlenebb bizonyítéka egy olyan függvény létezésének a kimutatásán nyugszik. Ôk készen kapták a mechanika törvényeit. Mivel ez a számítás újra egyenesen ugyanazt a fenti kifejezést adja. Paschen: Über die Verteilung der Energie in Spectrum des schwarzen Körpers bei niederen Temperaturen. Sitzungsberichte der Königlich Preußischen Akademie der Wissenschaften zu Berlin I. részben – A kezdetek (Kirchhoftól Wienig) – szereplô törvények és az elektromágneses hullámok törvényei. Planck ugyanazon úton járt. Planck elôször talál két függvényt. hogy azokat az elméleti feltevéseket – amelyek a sugárzás entrópiájának fent említett kifejezéséhez vezettek és amelyeket minden bizonnyal meg kell változtatni. újabb bizonyítékot talált az entrópia alakjára: „Jóllehet a megfigyelés és az elmélet közötti konfliktus akkor is fennáll. hogy a teljes folyamat során ugyanabban az értelemben változik. akkor is. Sitzungsberichte der Königlich Preußischen Akademie der Wissenschaften zu Berlin I (1899) 405–420. ekkor már egyszerûen termikus sugárzásnak nevezik. 10. amely rendelkezik a fenti tulajdonsággal. §). mindkettô függvénye a hullámok. Planck 1900 januárjában közölt [10] cikkének megjelenése elôtt és azzal egy idôben is kételyek merültek fel Pashen méréseit illetôen (lásd a cikksorozat következô részében). század második felében a koherencia elméletében. ahol már felsorolta Lummer és Pringsheim méréseit is. összefoglalja ezeket. tehát rendelkezik az entrópia tulajdonságával. amelyek alátámasztják elméletét. Végül egy hetedik cikkben [11].) Planck cikkeinek a Irreverzibilis sugárzási folyamatokról címet adta. Paschen. megfelelôen a folyamat különösen extrém jellegének. M. amikor két komponens frekvenciája tetszôlegesen közel van egymáshoz. (1898) 449. anélkül. F. illetve a rezonátor frekvenciájának. AMELYEK A PLANCK-TÖRVÉNY FELFEDEZÉSÉHEZ VEZETTEK – 2. amely függvényt a rendszer pillanatnyi állapota teljesen meghatároz. Erre Planck megírta [11] dolgozatát. Wanner: Eine photometrische methode zur bestimmung der Exponentialconstanten der Emissionsfunction. és amelynek az a tulajdonsága. Kimutatja. Planck hivatkozik Paschen. Annalen der Physik 1 (1900) 719. ugyancsak az év áprilisában újabb. Planck: Über irreversibile Strahlungsvorgänge. hogy milyen egy egyenletes hômérsékletû zárt üreg belsô struktúrája. 8. De Planck is megtette. Ennek a folyamán alakul ki az üreg belsejében a sugárzás eloszlása. a másik a térben jelenlévô sugárzásra vonatkozik. ezért a kiváltképp egyszerûhöz nyúlunk. folytonos. és megtalálták közöttük a kapcsolatot. Az irreverzibilitás bizonyításául nyilvánvalóan elegendô egyetlen ilyen függvény ismerete. (1897) 1122. amely a sugárzás entrópiájának egyenes meghatározásához vezet. M. IV. 9. és az egyes komponensek fázisai függetlenek. 7. amit ô természetes sugárzásnak nevezett el. Planck számára is készen álltak az 1. RÉSZ 55 . valamint a termodinamikának a gázokra vonatkozó fenomenológiai elméletét. nem egyetlen. hogy a sugárzó tér egy különleges állapota alakul ki. F. a gömbi üreg és a rezo3 A sorozat második darabja azért is érdekes. V. mint Wien sugárzási törvénye. 11.Planck Wien sugárzási törvénye mellett Planck ötrészes cikksorozatban3 [9] jut el Wien sugárzási formulája bizonyításáig. (Ez a sugárzás majd reneszánszát éli a 20. ha a különbözô megfigyelôk számadatai egymással elegendôen megegyeznek.” ([9]. Ez elnyeli a sugárzás energiáját és lassan – a rezonanciaperiódushoz képest hosszú idô alatt – kisugározza. Ebben a cikkben kijelenti: a kísérleti fizikusok dolga. amely a nevezetes 1900-as esztendô januárjában jelent meg. az elôzôektôl független bizonyítást közöl. tehát megszámlálhatatlanul sok komponenst tartalmaz. Az egyik függvény a rezonátorra. M. ha azok az alapok. Planck: Über irreversibile Strahlungsvorgänge. Planck: Entropie und Temperatur strahlender Wärme. P. H. analógiában a Clausius által bevezetett termodinamikai függvénnyel. Az itt tárgyalt sugárzási folyamat esetén. amely idôben ugyan állandóan változik. Most [9] negyedik és az ötödik közleményével kezdjük. Ez a tulajdonság akkor is fennáll. mindenképpen fekete sugárzás alakul ki benne. Annalen der Physik 1 (1900) 69. VARGA PÉTER: ESSZÉ A MÉRÉSEKRO˝L. hogy a Wien-féle energiaeloszlás nem általános érvényû – összefoglalóan áttekintsem és éles kritikának vessem alá.]. amennyiben bebizonyosodik. nevezetesen: ez alkalmat adott arra.

ábra. hogy valódi csillaggá váljon) körül kering nagyjából 55-szörös Nap– Föld távolságban. ugyanakkor tudományos értelemben páratlan lehetôséget jelentett az égbolt titkait fürkészôk számára. 2008) Gamma-kitörések lehetséges forrásai: szupernóvák és összeolvadó neutroncsillagok ESO távcsövek megfigyelései alapján a csillagászok bizonyítékot találtak arra. világháború utáni bizalmatlanság légköre az 1950-es években valamelyest enyhült. La Silla – a kezdet A chilei bázis kialakítása a Santiago de Chile-i adminisztrációs központ létrehozásával vette kezdetét 1963-ban. Az 5 jupitertömegû bolygó egy barna törpe (olyan csillagkezdemény. Forrás: ESO/A. 2004) A kozmikus hômérséklet mérése a korai Univerzumban A VLT segítségével sikerült egy 11 milliárd fényév távolságban levô galaxisban szénmonoxid-molekulák nyomát detektálni. azaz szupernóvákról gyûjtött megfigyeléseket.AZ EURÓPAI DÉLI OBSZERVATÓRIUM FÉL ÉVSZÁZADA Ko˝vári Zsolt MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet A déli égbolt varázsa – egy álom valóra válik A II. a kísérleti fizikai kutatások centruma a Genfi-tóhoz közel. A rákövetkezô évben Dél-Afrikában és Dél-Ameriká- 1. hogy az összefogással építendô obszervatóriumnak a déli féltekén kell helyszínt találni. Hasonló példaértékû tudományos összefogásra talán csak egyetlen további példa van. 1998) 56 Elsô kép Naprendszeren kívüli bolygóról A VLT segítségével elôször sikerült képet készíteni egy Naprendszeren kívüli bolygóról. amelynek tömege túl kicsi ahhoz. ábra ) valóra vált a leideni „alapító atyák” álma: egy közös európai obszervatórium a déli féltekén. míg a rövidebb idejû gamma-kitöréseket összeolvadó neutroncsillagok okozzák. (A vonatkozó ESO sajtóközlemény: eso0846. Jan Hendrik Oort (Hollandia) és Harold SpencerJones (Nagy Britannia). a svájci–francia határon. (eso0813. 1953-ban egy leideni találkozón csillagászok egy csoportja arról értekezett. (eso0428. A mérések alapján a csillagászok a korábbiaktól független eljárással pontosan meghatározták a korai Univerzum hômérsékletét. hogy a hosszabb gamma-kitörések forrásai felrobbanó nagy tömegû csillagok. a Kis és a Nagy Magellán-felhô páratlan látványt. Ennek fényében az ESO megálmodói 1954ben deklarálták. amely az évtizedek múltával. egymástól függetlenül dolgozó kutatócsoport a La Silla Obszervatórium távcsöveivel felrobbanó csillagokról. ábra ). Az adatok kiértékelése alapján arra a következtetésre jutottak. 2008) Gyorsulva táguló Univerzum Két. Az obszervatórium számára alkalmas hely kiválasztása után megkezdôdött a La Silla Obszervató- Az ESO-hoz köthetô tíz legfontosabb csillagászati felfedezés A Tejútrendszer közepén található fekete lyuk körül keringô csillagok Az ESO távcsöveivel 16 éven át tanulmányozták a galaxisunk középpontjában található szupernagy tömegû fekete lyuk körül keringô csillagok mozgását. egészen új kihívásokkal. A felfedezést 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták. hogy a magánvagyonokból épített óriásteleszkópokkal szemben csak nemzetközi összefogással lehet tudományosan versenybe szállni (1. Blaauw ban kezdtek lehetséges telephelyek után kutatni. A Tejútrendszer közvetlen szomszédainak számító két törpegalaxis. Franciaország. további kilenc tagállam csatlakozásával rendkívül hatékony és sikeres nemzetközi együttmûködéssé szélesedett. a tudósok immár szabadabban folytathattak eszmecseréket a nemzetközi konferenciákon. 2003) FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . (eso0318. a Német Szövetségi Köztársaság (a mai Németország nyugati fele). Közös európai obszervatórium lehetôségérôl értekezôk csoportja 1953 júniusában a Leideni Obszervatóriumban rendezett konferencián. (eso9861. hogy az Univerzum gyorsulva tágul. végül a chilei helyszín mellett döntöttek. A fontos felismerést tett követte: 1962-ben Belgium. A képen balról jobbra látható Vladimir Kourganoff (Franciaország). a CERN. az európai csillagászok jól felszerelt bázisa a hihetetlenül gazdag déli égbolt alatt. Svédország és Hollandia kormányközi szervezetként létrehozta az Európai Déli Obszervatóriumot. Az ESO Egyezmény 1962-es aláírásával (2. angol rövidítéssel ESO-t. A régóta ismert és tanulmányozott északi égbolthoz képest a déli égbolt az európai csillagászok számára egy új világot jelentett.

Az ESO a kezdetektôl nagy hangsúlyt fektetett a közönségkapcsolati tevékenységre. illetve 1983-ban az MPG/ ESO 2. A csillag 13. azimutális szerelés) és magas technikai színvonalra utal. A csillag fényének egy része így a bolygó légkörén áthaladva elnyelôdött. amelyet egy év múlva követett az ESO 1 méteres Schmidt-teleszkópja. a dolgozók igényeire szabott. amelyek átadását 2013 végére ígérik. 2004) A 80-as évek: szélesedô nemzetközi együttmûködés 1982-ben Svájc és Olaszország hivatalos csatlakozásával az ESO-ban részt vevô országok száma nyolcra nôtt. (eso 0425.2 milliárd évvel ezelôtt keletkezett. emellett a legújabb technológiai megoldásokat alkalmazták. Az eredetileg négy szintes épületet késôbb egy további szinttel bôvítették. a hollandok 0. A két legnagyobb mûszer itt az ESO 3. A HD 10180 jelû. ám napjainkra ez is szûkössé vált. Eközben a mûszerállomány is gyorsan gyarapodott.4 méteres teleszkópot is. amelynek helyszínéül a München melletti Garching tudományos-technológiai kampuszát jelölték ki. ábra ). elárulva a bolygó légkörének kémiai összetételét. az 1. Ekkor készült el a 15 méter átmérôjû svéd–ESO szubmilliméteres teleszkóp (SEST) és az évtized végén megkezdte mûködését a legendás 3.6 méter átmérôjû teleszkópja (1977) és a hasonló méretû New Technology Telescope (1989). 2008) KO˝VÁRI ZSOLT: AZ EURÓPAI DÉLI OBSZERVATÓRIUM FÉL ÉVSZÁZADA Exobolygó légkörének direkt megfigyelése az exobolygó spektrumában A VLT-vel egy. (eso0841. így a távvezérlést. funkcionalista építészeti kialakításra. és további kettô valószínûsíthetô. 2012 elején ezért újabb épületszárnyak építésébe fogtak. (eso1002.9 méteres távcsöve. fotométerek. mint azt képzeltük. így hadrendbe állt a dánok 1.A hetvenes évek közepén a tagországok új európai központ létrehozásáról határoztak. a tudományos célok és eredmények igényes. hogy a galaxisunk dinamikája a múltban sokkal kaotikusabb.58 méteres Ritchey– Chrétien rendszerû New Technology Telescope (NTT). szakszerû. (eso1035. A kutatók a Tejútrendszer csillagáramai alapján azt találták.5 méteres teleszkópja kezdte meg az égbolt megfigyelését 1970ben. Mindezeken helyet kaptak különbözô mûszerek. bár legelsôként az ESO 0. azt magas szinten kiszolgáló innovatív együttes. a robottechnikát.5 méteres távcsöve. A Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegû fekete lyuk heves kitörései A VLT és az APEX (az ESO infravörösben és rádióhullámon mûködô 12 méteres tányérantennája) közös megfigyelései alapján a galaxisunk középpontjában található szupernagy tömegû fekete lyuk körül keringô anyagfelhôbôl eredô nagy energiájú kitörésekre következtettek. örökké emlékezni fog a különleges.4 méteres Coudé-távcsô. amikor az éppen elhaladt saját csillaga elôtt. amikor az Univerzumban a csillagkeletkezés éppen csak elkezdôdött. ugyanakkor közérthetô tálalására a nemzetközi csillagász szakma és a tudomány iránt általában érdeklôdô szakemberek és laikusok számára egyaránt. Az épületet 1981-ban adták át – aki egyszer is megfordult benne. Forrás: ESO rium építése La Serena közelében. turbulensebb volt. Az ESO 1962-ben aláírt alapokmánya. amelynek már a dómja is eltér a hagyományos gomba formától (3. az egymásba fonódó folyosóívek és irodafüzérek elsôre áttekinthetetlennek tûnô rendszerére. a Naphoz hasonló csillag körül legalább öt bolygó kering. 2010). ábra. spektrográfok. A Tejútrendszer egyik legöregebb csillaga A VLT mérései alapján a csillagászok meghatározták a Tejútrendszerben eddig ismert legöregebb csillag életkorát. 2. amelynek elsô száma 1974 májusában jelent meg. a Földénél néhányszor nagyobb tömegû exobolygó (GJ 1214b) légkörét vizsgálták. akkortájt. ahol ma már kupolák „erdejével” találkozik a látogató. A jelenséget a fekete lyuk rendkívüli gravitációs kölcsönhatásával magyarázták.2 méteres eszköze. 2010) Csillagáramok és a Tejútrendszer múltja A La Silla Obszervatórium eszközeivel 15 évre visszanyúlóan (1000 éjszakát meghaladóan) végzett megfigyelések alapján a csillagászok a Nap szomszédságában 14 ezer csillag relatív mozgását tanulmányozták. (eso0411. a svájci T70-es teleszkóp. 2004) 57 . és amely elnevezésével a benne foglalt új mûszaki megoldásokra (aktív optika. amely valójában nagyon is átgondolt. Idôközben svájci közremûködéssel felállították a 0. A legnépesebb bolygórendszer a Naprendszeren kívül Az ESO HARPS mûszere segítségével a csillagászok felfedezték az eddigi legnépesebb exobolygórendszert. valamint a legmodernebb képalkotó és képjavító rendszereket. Ennek egyik ma is fontos eszköze az ESO Messenger (Hírvivô ) címû folyóirat. A bolygó színképét akkor rögzítették.

130 tonnás. Az ESO sorrendben harmadik chilei obszervatóriuma. E célra Chilében a Cerro Paranal 2600 méter magasan fekvô fennsíkját jelölték ki. A további három egység közül a Kueyen (UT2) azaz a „Hold” 1999-ben. Az elsô komponens.8 méter átmérôjûek –. az ALMA helyszínéül az Atcama-sivatag 5000 méter tengerszint feletti magasságban fekvô Chajnantor-fennsíkját választották. 2002-ben Nagy Britannia. Bár csapadék nincs. vagyis a „Dél Keresztje” és a Yepun (UT4). mint az egymástól függetlenül mûködtetett távcsôkomponensekkel. továbbá a VLT Survey Telescope (2. Az ESO 3. 1400 lóerôs szállítójármûvekkel végzik (5. Ha elkészül. 2010-ben Brazília jelezte csatlakozási szándékát az ESO-hoz. amelyek szükség szerint összekapcsolhatók. Japán). ábra ). az ALMA összesen 66 tányérantennája – amelyek 12. egyre grandiózusabb ötletek fogalmazódnak meg. végül 2009-ben Ausztria csatlakozásával a tagállamok száma 14-re nôtt. A Paranal Obszervatórium a VLT négy hatalmas dómjával a chilei Atacama-sivatagban 1999 novemberében. ábra.6 méteres New Technology Telescope elnevezésû távcsöve a jellegzetes nyolcszög alaprajzú fémházában. Forrás: ESO/C. A 90-es évek: a VLT évtizede Az ESO Tanácsa 1987 decemberében döntött a VLT megépítésérôl. 2007-ben Spanyolország és a Cseh Köztársaság. a fejlesztésbe idôközben Tajvan és Kanada is bekapcsolódott. A VLT négy. hogy új helyszínt kellett keresni. az egyes fénynyalábok kombinálhatók. azaz a „Vénusz” 2000-ben kezdte meg a mûködését.2 méter átmérôjû távcsôegységbôl (Unit Telescope. Madsen A tudományban és a technológiában azonban a még jobb eszköz kifejlesztése és a még nagyobb teljesítményre törekvés jegyében újabb és újabb. Az ESO vezetôi ennek szellemében tûzték ki a 90-es évek fô fejlesztési irányát: a VLT (Very Large Telescope. ahol 1991 szeptemberében megkezdôdtek az elôkészületek. a telepítés azóta is folyamatosan zajlik. ahol gyakorlatilag nincs csapadék. Az elsô tányérantennák 2009-ben érkeztek a helyszínre. így az elrendezésen igény szerint bármikor változtatni lehet majd. Legutóbb. illetve 2004-ben tették hivatalossá részvételüket az ALMA projektben. amelyek az interferometrikus üzemmódban (VLTI) használhatók.5 m) és a VISTA Telescope Survey (4 m) nagylátószögû égboltmegfigyelésekre. illetve 7 méter átmérôjûek – egy nagyjából 15 km átmérôjû területen lesznek telepítve mozgatható talapzatokra. 2004-ben Finnország. ezáltal – az interferometria alapelvének megfelelôen – jóval nagyobb optikai felbontás érhetô el. por azonban annál inkább. amelyben az ESO mellett közremûködô partnerként megjelent a National Radio Astronomy Observatory (NRAO. amit a közlekedési útvonalakon a közelben bányászott sóval igyekeznek megkötni. ábra ). 58 Az évtized közepén azonban egy másik nagyszabású fejlesztésrôl is határoztak: a chilei Atacama-sivatagban megvalósuló ALMA (Atacama Large Millimeter/ submillimeter Array. USA) és a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ. A fejlesztés azonban olyan nagy volumenû volt. Forrás: ESO 3. az UT1. A Paranal Obszervatóriumban helyet kapott még négy segédtávcsô (AT) – egyenként 1. Az Egyesült Államok és Japán nemzeti intézményeik révén 2001-ben. ábra. UT) áll (4. amelyet Antu névre kereszteltek (a helyi mapuche indiánok nyelvén Napot jelent) 1998-ban gyûjtött elôször csillagfényt. Az egyenként 100 tonnát meghaladó antennák mozgatását hatalmas. Az új évezred hajnalán Az új évezred az ESO egy jelentôsebb bôvítési hullámával kezdôdött: 2001-ben Portugália. vagyis az milliméteres/szubmilliméteres hullámhosszakon mûködô atacamai nagy hálózat) projektrôl. azaz nagyon nagy teleszkóp) megvalósítását.4. míg a Melipal (UT3). egyenként 8. Idén májusban elérték a telepítendô antennák számáFIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 .

vagyis az európai extrém nagy teleszkóp (6. a legelsô galaxisokat és bennük az elsô csillagokat. ábra. Az E-ELT látványtervén összehasonlításként a VLT és a berlini Brandenburgi kapu is látható. legôsibb objektumait. azaz 33-at. Az E-ELT lehetséges bázisaként néhány chilei helyszín mellett La Palma (Kanári-szigetek) is felmerült. Calçada (ESO) nak felét. amely kiküszöböli a légköri turbulenciák zavaró hatását (ezt a technológiát alkalmazták többek között a VLT-nél). A méret a lényeg Az ESO tervezôasztalainál jelenleg egy olyan forradalmian új fejlesztésen dolgoznak.eso. mint a Hubble-ûrtávcsô felbontási határa. NRAO)/L.org hu. a programot ötven évre tervezik. A program elnevezése is erre utal: European Extreme Large Telescope (E-ELT).5.4 méter széles – tükörszegmensbôl áll majd.wikipedia. Az ESO Tanácsa 2006-ban döntött egy új generációs óriástávcsô tanulmányterveinek elkészítésérôl. Az új eszköz a várakozások szerint az Univerzum megismerésének útján eddig nem tapasztalt forradalmi változások elindítója lesz. Az ALMA sokasodó tányérantennái az Atacama-sivatagban.org/wiki/ESO 6. A Paranal Obszervatórium közelsége így a mûszaki integráció lehetôségét nyújtja. Lehetôvé válik a direkt képalkotás távoli exobolygókról. ami a várható költségek szempontjából nem elhanyagolható. a tervek szerint az E-ELT nagyjából egy évtized múlva munkába áll. A csupán 5 cm vastagságú tükröket adaptív optikai rendForrás: ALMA (ESO/NAOJ/ szerbe integrálják. Forrás: ESO KO˝VÁRI ZSOLT: AZ EURÓPAI DÉLI OBSZERVATÓRIUM FÉL ÉVSZÁZADA 59 . ezáltal megismerhetjük az Univerzum keletkezésének körülményeit. Ha a program nem ütközik pénzügyi és egyéb akadályokba. ábra ). Az ALMA által elérhetô optikai felbontás ötször jobb lesz. Az E-ELT képalkotása a ma elérhetô eszközök teljesítményéhez képest nagyságrendekkel jobb lesz. végül 2010-ben a Cerro Paranal szomszédságában fekvô Cer- ro Armazonest választották. Források www. De megpillanthatjuk az Univerzum legtávolabbi. amely minden eddiginél nagyobb méretû csillagászati távcsô megépítését tûzte ki célul. A tervezési fázis azóta a részletek kidolgozásánál tart. Az elképzelések szerint a legnagyobb távcsô fénygyûjtô felületének átmérôje 39 méter lesz. sôt. lehetôség nyílik az exobolygók légkörében víz és szerves molekulák spektroszkopikus kimutatására. területe pedig 978 négyzetméter! A fôtükör 800 darab – egyenként 1. hogy az óriástávcsô valódi méreteit el tudjuk képzelni. A teljes üzem 2013-tól indulhat. amelynek tengerszint feletti magassága 3060 méter. ábra.

ábra ).com/watch?v=pin4Q6VDaRg FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . A kutatók szerint 10 millió év múlva magát a fogyó exobolygót is elnyeli a csillaga. Természetesen az ûrszondák fellövése.4 0. A WASP-12b exobolygó egy forró gázóriás.0002 relatív fluxus Csillagukhoz közel keringô gázóriások 1. az Auriga (Szekeres) csillagképben levô csillag. felszíni hômérséklete közel 6000 K). és üstököscsóvához hasonlóan spirálozik a csillagba. 1. Ez az exobolygó is olyan közel kering a csillagához.2 0. míg sugara 1.9800 0.5 nap (a). amelynek tömege 1.08 naponkénti átlagolással) (b). A gazdacsillag.0000 0.83-szorosa a Jupiterének. az egyik legforróbb exobolygó keringési ideje 1.39-szorosa. A CoRoT-1 csillag tôlünk 1500 fényévnyire.9900 0. 2 Animáció a kötött tengelyforgásról összehasonlítva egy nem így keringôvel: http://upload. Míg a Jupiter 5. alatta a függôleges tengely 200-szorosan kinagyított skáláján jól látszó fázisváltozások (körülbelül 0. pontos irányba fordításuk. A WASP-12b. Egy rendszer fényessége annak következtében is változik. Az exobolygók ennél gyorsabb tengelyforgását az árapályerôk lassítják le a keringési idô értékére.023 CsE-re található csillagától. és a földi távcsöveknél fellépô zavaró légköri hatások sem okoznak problémát. nemcsak a Föld Holdjára gondolhatunk. Csillagászati Tanszék Exobolygókat keresô ûrtávcsövek Miért szükségesek az ûrtávcsövek. tömege 1. Ez a nagy különbség könnyen magyarázható a csillaguktól való távolságukkal.9700 a) 0 0. RÉSZ Horváth Zsuzsa Kosztolányi Dezso˝ Gimnázium.2 0. tôlünk 900 fényévnyire.EXOBOLYGÓK A FIZIKA ÉRETTSÉGIN – II.gif 3 Egy kisfilm. hanem például a Jupiter négy nagyobb.0001 1.8 1 1. energiaellátásuk. ellipszoidhoz lesz hasonló. Ûreszközökkel viszont megfigyeléseket lehet végezni más hullámhosszakon is. Esetleges javítá1. milyen elônyei vannak az ûrbeli megfigyeléseknek? A földi légkör az elektromágneses sugárzásnak csak egy töredékét engedi át. 1. a WASP-12 forró. míg legalul a keringési fázisokat szemléltetô rajzok (c) [10].0000 0. 1 1 CsE a Föld és a Nap átlagos távolsága. mintegy 150 000 000 km. Ezt a kis effektust már sikerült megfigyelni 2008-ban.11 napsugár.95 naptömeg.html helyen exobolygók kutatásáról szóló kisfilm nézhetô meg. mint a WASP-12b. a WASP-12b exobolygó viszont 2500 K átlaghômérsékletû. míg sugara 1.0003 b) 1. hogy folyamatosan végezhetôk. a kapcsolattartás velük nem egyszerû mérnöki feladat. Az ûrtávcsöves mérések további elônye. tehát a bolygó mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillag felé. hogy éppen milyen fázisban látjuk az exobolygót. Budapest Érdi Bálint Eötvös Loránd Tudományegyetem.58-szorosa Napunkénak. de sugara másfélszerese a Jupiter sugarának. ha elég hosszú idô telt már el a rendszerben. A csillagászok szerint a WASP-12b is kötött keringésû. A hômérsékletükben sokkal nagyobb az eltérés.wikimedia. egyike a legkisebb sûrûségû exobolygóknak (sûrûsége negyede a Jupiter sûrûségének.2 ami azt jelenti. A gázbolygó anyaga az erôs csillagszél miatt folyamatosan távozik az exobolygóról. relatív fluxus Az érettségi feladatban szereplô WASP-12b exobolygót fotometriai módszerrel fedezték fel.29-szorosa. hogy tengelyforgási és keringési periódusuk megegyezik.9998 tranzit A http://www. A CoRoT-1b csillagának fénygörbéje.com/exoplanets.9999 60 fedés c) tranzit 0.6 keringési fázis 0.2 CsE távolságra1 van a Naptól. körülbelül 300 kg/m3). A CoRoT-1b exobolygó jupitertömegû. a keringési periódus körülbelül 1. hatalmas árapályerôk hatnak rá. a Monoceros (Egyszarvú) csillagképben lévô.5 naponta kerüli meg azt körülbelül 0. animáció látható a következô videón: http://www. a CoRoT-1b exobolygónál3 (1. A CoRoT-1b nevét egy ûrtávcsôrôl kapta. fémekben gazdag. míg az éjszakai oldal jóval hidegebb. youtube.09 nap [8].025 CsE távolságban [10]. és mivel igen közel kering a csillagához. Galilei-féle holdjára is [9]. amelyek következménye. hogy alakja is torzul.spacechronology.8 1 0 0. ábra. Ez a jelenség nem ritka a Naprendszerben sem. sugara 1. megfelelô pályára állítása.4 0. fôleg az optikai és rádiótartományokban.org/wikipedia/commons/6/ 6d/Tidal_lock. Napunkhoz hasonló csillag (tömege 0. Az igen közeli kötött keringésbôl adódóan a WASP-12b exobolygó csillag felôli oldala magas hômérsékletû. addig a WASP-12b csak 0.6 keringési fázis 0. a Jupiter átlaghômérséklete 150 K. A csillagukhoz közel keringô égitestek tengelyforgása általában kötött.

nagy csillagsûrûségû területre esett végül a választás. március 7-én felbocsátott Kepler-ûrszonda ontja az új felfedezéseket. Az adatok kiértékelésében.suk is nehezen megoldható. A Fizikai Szemle korábbi számaiban több cikk is foglalkozik a Kepler és a CoRoT ûrszondákkal és eredményeikkel [6. így hosszabb periódusú exobolygók felfedezése is várható. A Kepler-ûrszonda egyik célja Földünkhöz hasonló exobolygók keresése. köztük. A CoRoT-7b körülbelül 20 óránként kerüli meg csillagát. Mindkét exobolygó igen forró.87-szorosa. 372.017 CsE távolságban. konvekció. amelyben arról írt. Rosenblatt cikkében. és megállapították. RÉSZ 61 . A Kepler-115 a Naphoz hasonló csillag tôlünk 2000 fényévnyire található. L. Bakos Gáspár vezetésével tervezték a 11 cm átmérôjû automatizált távcsöveket. A fénygörbékbôl nemcsak exobolygótranzitokat figyelnek meg. A CoRoT (Co nvection Ro tation T ransits. A Kepler-ûrtávcsô Nap körüli pályán kering. A Magyar Automatikus Távcsôhálózat angol megfelelôjének kezdôbetûibôl adódik a rövidítés (Hungarian Automated Telescope Network). 13–15]. 4 A http://www. ahogy várták. mint szilárd kôzet.com/watch?feature= endscreen&NR=1&v=uo4xOz6iWlk 6 Ilyet láthatunk a Kepler-2b animációján: http://kepler. Még a felfedezés évében. kor. A csillag felôli oldalukon olvadt kôzetek. hogy a földfelszínrôl történô megfigyeléssel csak nagyobb. a 2009. ami a vas sûrûségénél is több. Föld méretû planéták észleléséhez az ûrbe kell telepíteni a távcsövet. Felfedezése igazi szenzáció volt a sok forró óriás gázbolygó megtalálása után. Mind a hat bolygó nagyobb a Földnél és közelebb keringenek csillagukhoz. amely tôlünk 480 fényévnyire található.026 jupitertömegû). A CoRoT-7b is egy Naphoz hasonló csillag körül kering. szintén a Monoceros (Egyszarvú) csillagkép irányában. A 850 km-es magasságban. felszíni hômérséklete 5300 K. hogy a csillag jellemzôit (tömeg. sugara a Napunkénak 0. A Kepler-programban elôször földi távcsövekkel már korábban felfedezett exobolygók fénygörbéjét vizsgálták. hogyan lehet az exobolygók méretét és keringési periódusát meghatározni a tranzitmódszer segítségével [16]. ÉRDI BÁLINT: EXOBOLYGÓK A FIZIKA ÉRETTSÉGIN – II. 12].spacechronology. Az ötlet már 1971-ben megjelent F.gov/ Mission/discoveries/kepler2b HORVÁTH ZSUZSA. A folyamatos megfigyeléshez fontos. és több mint kétezer bolygójelöltjük is van. Félpercenként készítenek felvételeket fél éven át az égbolt ugyanazon területérôl.93 naptömegnyi. Földhöz hasonló exobolygókét is. hogy a távcsô látómezeje távol legyen az ekliptikától. A megfigyelési program francia vezetéssel. fôleg az asztroszeizmológiai kutatásokban [11. hogy se a Hold. lávakitörések valószínûsíthetôk. mint a Vénusz a Naphoz.4szerese bolygónkénak. A hosszú elôkészítés meghozta gyümölcsét. és asztroszeizmológiai vizsgálatokat is végeznek. kémiai összetétel) meghatározhassák. Jupiter méretû égitestek fedezhetôk fel fotometriai módszerrel [17]. több exobolygórendszert is felfedeztek az ûrtávcsô segítségével. A missziót még legalább három évre meghosszabbították.6 Magyar vonatkozások A HAT kezdetû rövidítések egy magyar exobolygókutató csoportra. majd a következô fél évben ellenkezô irányba fordul az ûreszköz. de sûrûsége hasonló értékû. forgás és bolygóátvonulás) ûrtávcsövet 2006.com/exoplanets. Ez a megvizsgált terület az éjszakai égbolt négyszázad része.youtube. Az exobolygó mérete körülbelül 70%-kal nagyobb a Földénél (sugara 0. Azonkívül. köztük olyat is.html helyen a NASA kisfilmje látható errôl az exobolygóról. A Kepler-ûrtávcsô segítségével közel 80 exobolygót fedeztek fel három év alatt. míg az éjszakai félteke szilárd kôzetekbôl áll. de ez még mindig igen közeli. a napelemeknél. Mivel a Naphoz hasonló csillaga körül igen közel kering ez az exobolygó. 2009-ben találtak egy újabb kôzetbolygót a rendszerben. a keringési ideje mindössze 3. 2011 januárjában a Kepler-ûrszonda segítségével is fedeztek fel kôzetbolygót: a Kepler-10b4 mérete 1. Átlagos sûrûsége 8. A Naprendszerben ez még a Merkúr távolságánál is 23szor közelebbi pályát jelentene.8 g/cm3. hogy Földhöz hasonló exobolygókat is találtak. a kisebb. Hazai kutatók is részt vesznek a programban. Nagyrészt csillagukhoz közel keringô forró Jupitereket fedeztek fel ezzel az ûrtávcsôvel.6-szerese a Földének. J. A CoRoT-7c exobolygó kicsit nagyobb (0. több európai ország és Brazília együttmûködésével keresi az exobolygókat. A galaktikus síkhoz közeli Hattyú és Lant csillagképek határán lévô. 0. az ott lévô csillagokból 150 000-et figyel meg az 1.046 CsE).5 napos periódusidôvel. és kötött keringést végez.7 nap. és körülötte hat exobolygót fedeztek fel. elemzésében. tömege pedig 4. Papp István elektromérnök és Lázár József szoftvermérnök 5 A NASA animációja: http://www. december 27-én indították. így általában a mérések a mûszerek fizikai élettartamáig tartanak. így ezt is inkább „lávaóceán” borítja. A CoRoT-7 csillag 0. 1984-ben W. Az elkészítésben Sári Pál gépészmérnök. se a Nap ne takarja el a megfigyelt égterületet.nasa.4 m átmérôjû Kepler-ûrtávcsô. a megerôsítô észlelésekben magyar csillagászok is eredményesen vesznek részt [18]. Borucki és A. például a HAT-P7b-ét. amelynek 5-6 bolygója van. hanem a csillag forgására. igen közel. a felszíne nagyon forró. a HATNet-re utalnak. hogy a Nap mindig hátulról érje.15 jupitersugárnyi). A kisebb. belsô energiaterjedésére is következtetnek. kicsit távolabb kering a csillagjától (fél nagytengelye 0. de a CoRoT7b egy 5 földtömegû kôzetbolygó. poláris pályán a Föld körül keringô ûrtávcsô a csillagok által kibocsátott fény változását méri egy 27 cm átmérôjû távcsôvel. ezért gondolják kôzetbolygónak. Summers is foglalkozott ezzel a témával.

mint a Merkúr a Naphoz. https://www. de Mooij. létezik egy úgynevezett „kis Jupiter sivatag”. 11. a Nap forgásával egy irányban. 15. ami csak fizikai. Sok a Jupiternyi vagy annál nagyobb tömegû exobolygó. http://www. ott három „Nap” is ragyog az égen (2. Bakos Gáspárnak. W. az egyik legeredményesebb exobolygóvadásznak ítélték. Ez az exobolygó egyike annak a kilencnek (2012. amelyek jelentôsen eltérnek csillaguk egyenlítôi síkjától. asztrofizikai kutatásokkal lehetséges. a Newton Lacy Pierce díjat. Milyenek ezek az exobolygók? Sokfélék. Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. a bolygórendszerek fejlôdésérôl. hogy nem tudunk az exobolygók vagy rendszereik tulajdonságaira a mi Naprendszerünk alapján következtetni. Fizikai Szemle 61/7–8 (2011) 217–222. Az elmúlt húsz évben az exobolygó-kutatás rohamos fejlôdésnek indult. Amíg a Naprendszerben a bolygók közel egy síkban keringenek. és megemlíthetô ez a témakör a fénytannál is. de találtak számunkra szokatlanul messze haladót is.segített. addig vannak olyan exobolygópályák. L. G. 16. A. Gyula. Rosenblatt: A Two-Color Photometric Method for Detection of Extrasolar Planetary Systems. és tarthat a csillagfejlôdés bármelyik szakaszán. ábra ). S. Irodalom 8. vagy éppen átlagos a Naprendszerünk. és közelebb keringenek csillagukhoz. Természetesen földrajzórákon is létjogosultsága van a témának. 2006 augusztusában került sor a magyar HATNet csoport elsô exobolygó felfedezésére (HAT-P-1b). Az exobolygókkal kapcsolatos ismeretekkel érdekesebbé tehetjük a fizikaórákat mind a Kepler-törvények és világképek tanításánál. J. így pontosabb képet alkothatunk a bolygók keletkezésérôl.hu/HAG/index. ezért is fontos ezek keresése. 14. Jóllehet sok ismeretnek nem vagyunk még birtokában.): Csillagászat. The Astrophysical Journal. http://www. az elsô 17 évvel ezelôtti felfedezése óta. hogy a csillaghoz közel vagy nagy gázóriások vagy kisebb kôzetbolygók találhatók. Egy kis tartomány viszont üres az igen változatos exobolygóvilágban. 9. A csillagászati és geológiai folyamatok nem emberi léptékûek. Szabó M. Fantáziakép a Gliese 667Cc-rôl. mint a spektroszkópia egy alkalmazása. Balázs Lajos: Az ûrcsillagászat európai útiterve. Icarus 14 (1971) 71.html 19. Chile. Szalai Tamás: Újdonságok az exobolygók világából. hogy élet a csillagok körül az úgynevezett lakhatósági zónán belül keringô exobolygókon vagy holdjaikon lehetséges.konkoly.5 napos periódussal. mind a csillagászat tananyagrésznél. Az American Astronomical Society fiatal kutatóknak adható rangos elismerését. Paparó Margit: Asztroszeizmológia és exobolygó-kutatás. Ez azt jelenti. 1989.edu/~gbakos/HAT/ FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . Kíváncsiak vagyunk arra is. Pályájuk nagyon változatos. Marik Miklós (szerk. Summers: The photometric method of detecting other planetary systems. 2009-ben találtak egy retrográd. http://www. Egy hármas csillagrendszer egyik tagja körül keringô exobolygó. az Arizonában telepített robottávcsövekkel [19]. ismerünk exobolygókat ilyen rendszerekben is. A távoli bolygók. Snellen. J. Erre az érdekességre magyar csillagászok is keresik a magyarázatot [15]. és akadnak retrográd bolygók is. Hebb. 10.hu/KIK/index_hu. L. Diákjaink is sokszor találkoznak földönkívüli világokkal a filmekben és a számítógépes játékokban. Fizikai Szemle 58/2 (2008) 46–50. 2011-ben honfitársunknak.harvard. és mtársai: WASP-12b: The hottest transiting extrasolar planet yet discovered. Az exobolygók változatos világa Már közel 900. Mai ismereteink alapján úgy gondoljuk. Akadémiai Kiadó. 18. Simon Attila. ábra. lehet kis tömegû vagy óriás. hogy mennyire egyedi. E.html 12. W. amelyek akár lakhatók is lehetnek. 2001-ben készült el az elsô távcsô. a Gliese 667Cc felszínén meglepô látvány fogadna minket. decemberi állapot szerint). több közülük nagy excentricitású ellipszisen mozog. Icarus 58 (1984) 121–134. az elért eredményeket érdemes és fontos ismertetni érdeklôdô diákjainkkal. A kezdeti felfedezésekbôl már látszott. Az égbolton viszont különbözô korú rendszereket figyelhetünk meg. I.konkoly. F. bolygórendszerek ismerete segít saját planétánk és Naprendszerünk megisme62 2. A. Albrecht: The changing phases of extrasolar planet CoRoT-1b. vagyis csillagának forgásával ellenkezô irányban keringô bolygót (HAT-P-7b). ahol három „Nap” is ragyog az égen. 17. Hawaii. Fizikai Szemle 60/10 (2010) 325–331. Változatos képet mutatnak az exobolygók gazdacsillagai is. tanulmányozásuk ezért igen nehéz. Namíbia és Ausztrália) telepítettek belôlük. Mindenféle csillag körül találtak már bolygót. tulajdonságaik vizsgálata. de Neptunusz tömegû exobolygót még nem figyeltek meg csillagjához közel keringeni.cfa. Budapest. 693 (2009) 1920–1928.org/2009/issue13/corot/hungarian 13. A csillagok több mint fele kettôs vagy többes rendszer tagja. Nature 459 (2009) 7246. és azóta már több helyszínre (Arizona. Egy távoli kettôscsillag halványabb tagja körül igen közel kering a fél jupitertömegû HAT-P-1b elnevezésû exobolygó 4. résében is. Izrael. 543–545.scienceinschool. Borucki. jövôjérôl.

kísérlet bemutatása. energia. A kiadott utasítások elvégzését elektronikusan dokumentálták. A FIZIKA TANÍTÁSA 63 . és azt társaiknak bemutatták. évfolyamon munka. meghatáro- zott méretû vázlatot készíthettek. valamint jegyzôkönyv beküldése. A témák a következôk voltak: Fizikai Nobel-díjat ért az Univerzum gyorsuló tágulásának felfedezése Új Plútó-holdat fedeztek fel Aktivitás hiányában elmaradhat a 25. vagy ha ugyanazon évolyamról érkeznek. a 11–12. A csapat összetételét tekintve feltétel volt. az elôzô megmérettetéshez képest nem történt változás: a tanulók három korcsoportban. A számítógéppel segített kísérletek a következôk voltak: Pascal törvénye: http://demonstrations. prezentáció összeállítása. különnemûek legyenek. A zárt végû feladatsor mindhárom korcsoport számára hasonló volt: a 7–8. a 9–10. és az így elkészített elektronikus jegyzôkönyvet továbbították a megadott címre. úgymond. A versenyre való jelentkezés feltételei között szerepelt egy elôzetesen elkészített kísérleti összeállítás. amelyekre a helyes választ tudják. ábra. évfolyamon munka. hô. amelybôl kézzel írt. a korcsoportokban a versenyfeladatok részben eltérôek voltak. Az egyes események alapján cikkgyûjteményt kaptak a versenyzôk.com/ PascalsSyringe Felhajtóerô 1: http://demonstrations. amelybôl a versenyzôknek kellett kiválasztani azt a húsz kérdést. A verseny tartalmát tekintve a következô részekre osztható: zárt. A verseny formáját tekintve. évfolyamon munka. Fizikai kísérlet saját eszközzel: „szifonrakéta-autó”. amelyek mindegyikére négy lehetôség közül kellett kiválasztani az egy helyes választ. hô.wolfram. tömeg-energia. ábra. csapatban mérték össze tudásukat. eszköz és jegyzôkönyv készítése. A feladatlap 40 kérdést tartalmazott. A feladatsor 20 kérdést tartalmazott. vagy tudni vélik.com/ NatatoryBladderOfAFish Felhajtóerô 2: http://demonstrations. kötési energia. animációelemzés. Az ehhez kapcsolódó kísérleti eszközt a versenyzôk a verseny napján magukkal hozták. október 5-én és 6-án lezajlott a második alkalommal megrendezett emlékverseny. napciklus? A kvantumok világának kutatója Isteni részecske: hadd látom. húsz induló csapattal képviseltette magát. mennyit ér a tömegtartomány? Így lehetne a pincébe is napelemet szerelni Az elsô magyar mûhold igaz története Lezuhant a mûhold A csapatok mindegyike ugyanazt a kérdéssort kapta. Fizikai kísérlet saját eszközzel: játssz a tûzzel! 2. amit a feladatrész megírásakor segédeszközként használhattak. hogy a csapattagok különbözô évfolyamúak. energia. A 1. energia. de meghívást kaptak egyéb felekezetek által fenntartott oktatási intézmények is.A FIZIKA TANÍTÁSA II.wolfram. SZALAY SÁNDOR FIZIKA EMLÉKVERSENY Leitner Lászlóné Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Szalay Sándor professzor (1909–1987) egykori iskolájának falai között 2012. A verseny a 2011–12 tanév második félévében került meghirdetésre az ország evangélikus intézményei között.com/ FloatingBall A csapatok választhattak a három ajánlott link közül. kísérleti terv.wolfram. rövid választ igénylô feladatsor megírása. valamint nyílt végû. A második versenyen így az ország tíz intézménye. A rövid választ igénylô nyílt végû feladatsorok témáit az elôzô év aktuális természettudományos eseményei adták.

fata morgana 9–10. felkészítô tanáruk Szôkéné Mezôsi Tímea 2. az eredmények kihirdetése elôtt a versenyzôk kellemes kikapcsolódásban vehettek részt Tóth Pál és a Fizibusz közremûködésével. a verseny helyszínén. Gacsályi Anna (Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnázium. Gémes Antal (Bethlen Gábor Református Gimnázium. Hódmezôvásárhely. a Föld atomreaktorai 64 Az I. HAARP. Jenei Benjamin (Jókai Mór Református Általános Iskola. a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója.11–12. Az elkészítendô elôadások lehetséges témái. A versenyen a csapatoknak még egy kísérletet kellett elvégezniük. UFO az Ural felett. a Hold színei. évfolyam): 1. Ehhez a felkészülés során segítséget adtunk: a KöMaL interneten fellelhetô egyszerûbb kísérletei közül elôzetesen húszat elküldtünk minden nevezô csapathoz. Baranyi Marcell. és koszorút helyezett el Kovách Ádám. Általános Iskola és Gimnázium. kategóriában (9–10. kísérleti bemutató alapelve Szalay Sándor hagyatékát hivatott ápolni: a versenyzôk szinte minden eszközt maguk készítettek. mind a számítógéppel segített kísérleti elrendezés elemzése a helyszínen történô szakmai megbeszéléssel zárult: minden csapat beszámolt az általa végzett munka fizikai hátterérôl. Elhelyezte az emlékezés koszorúját a versenyzôk. évfolyam: világítás LED-del. aszteroidák a Föld közelében. Mezei Szabolcs (Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda. évfolyam: sötét anyag. ábra. Mind a véletlen választással kapott kísérlet elvégzése. Szalay Sándorról sem: emléktáblájánál rövid beszédet mondott. szivárvány. FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . Berecz János ) 3. vagy a mindennapokban használatos eszközök közül a kísérleti célnak megfelelô formálással alakítottak át (1. évfolyam: ingókövek egyensúlya. Az események végén. ábra ). Budapest. Kovách Ádám tart emlékbeszédet a koszorúzás elôtt. A verseny napján a kísérlet. esetenként mérés elvégzése mellett jegyzôkönyvet is készítettek a versenyzôk. Borai Ágnes ) A II. a Deák Téri Evangélikus Gimnázium. a felkészítô tanároknak elôadásokkal készültünk. kategóriában (7–8. az életkoruknak megfelelô feladatot. Bôsze Zsófia. ábra ). aki a verseny elsô lépésétôl kezdve a zárás utolsó mozzanatáig szakmai szempontból ügyelte és segítette a munkánkat. válaszolt a feltett kérdésekre. Gémes Imre. Wiandt Péter ) 4. A verseny második napján. helyezést ért el Csoma Rita. ûrszemét a Földön. támogatott a felmerült akadályok legyôzésében (3. Tófalusi Péter ) 2. és az intézmény nevében Tar Jánosné. Szász Norbert (Bonyhádi Petôfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. Csatlós Mária ) 3. Budapest diákjai. és a versenyre magával hoznia a következôk voltak: 7–8. amíg a csapatok a feladatukat végezték. A verseny résztvevôi. Horváth Szandra Vivien. ábra. terresztrikus bolygók Természetesen nem feledkeztünk meg a verseny létrehozásának „atyjáról”. és 2. a regisztráció alkalmával ezek közül véletlen választással kaptak a csapatok egy. Csapó Márton. amelyek közül minden korosztálynak egyet kellett elkészítenie. Csathó Botond. Nyíregyháza. A verseny értékelésekor mindhárom kategóriában három díjat osztott ki a zsûri: 3. évfolyam) 1. aki a versenyt házigazdaként második alkalommal is támogatta és segítette.

Az elemek periódusos rendszerének atomszerkezeti magyarázata. A második forduló (döntô) 2013. Gregus Andor (Aszódi Petôfi Sándor Evangélikus Gimnázium. Szilárd Leó. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny feladatai és megoldásai 1998–2004. évfolyam): 1. amelyeket a helyszínen a Versenybizottság értékel.) használata szigorúan tilos. A versenybizottság a 2. Hevesy György (radioaktív nyomjelzés). Atomenergia felhasználásának lehetôségei. iPad. díjat felajánlónak és nem utolsó sorban a szervezésben-lebonyolításban segítséget nyújtó. A 2. majd az elsô forduló eredményérôl legkésôbb 2012. Marx György: Atommagközelben. kategóriából maximum 20 tanulót. Csatlós Mária) Az MTA ATOMKI különdíját – egynapos intézetlátogatást útiköltséggel és ebéddel – kapta az Aszódi Petôfi Sándor Evangélikus Gimnázium csapata és tanáruk a kiemelkedô kísérletezésért. március 29-ig értesíti a döntôbe jutott tanulók iskoláit. az anyag kettôs természete. Környezetvédelmi alapismeretek: például CO2 és az üvegházhatás. 65 . Részecskegyorsítók mûködési elvei. között kerül megrendezésre az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumban. Rendszám és tömegszám. Horváth Niké Debóra. mérési és számítógépes feladatokat oldanak meg. szükségessége és kockázata. Compton-jelenség. elektronok interferenciája. béta. Tóth Eszter. hagyományokat tisztelô segítôknek köszönettel tartozunk az áldozatos. ózonlyuk. lelkiismeretes munkáért. Osgyáni Zoltán ) 3. neutron. kategóriából maximum 10 tanulót hív be. ismeretanyaga. Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés. Audio vagy internetes kommunikációra alkalmas eszközök (mobiltelefon. fényelektromos jelenség. atomreaktor. Maghasadás. Simon Péter – Szabó Attila: Modern fizika szakköri füzet. Marx György: Atomközelben. fotonok. Hômérsékleti sugárzás törvényei. A verseny a jelentkezô iskolában kerül lebonyolításra. radioaktív hulladék elhelyezése. Radioaktivitás: felezési idô. diákokat szeretô. Takács Gábor (Bonyhádi Petôfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. A versenyzôk minden szokásos segédeszközt (füzetek. február 25. – nem megengedett segédeszköz használata. Az atommag és szerkezete: proton. fordulóra az I. Pakson. könyvek és zsebszámológépek) használhatnak. A versenyen való részvétel kizáró okai A versenyfeltételek be nem tartása a versenybôl való kizárást eredményezheti. Minden résztvevônek (4. A hidrogénatom hullámmodellje. 14–17 óráig. felkészüléshez felhasználható irodalom A verseny a középiskolás tananyag modern fizikai – elsôsorban magfizikai-sugárvédelmi – fejezeteinek alkalmazás szintû tudását és környezetvédelmi alapismereteket kér számon. Például: – a versenykiírásban kiírt kategóriától eltérô kategóriában való indulás. Wigner Jenô (atomreaktor) munkássága. neutron-láncreakció. fordulóban a tanulók elméleti. Wiandt Péter) 2. Mikrorészecskék leírásának alapjai.és alfabomlás. atomerômû. és ’d’ állapotok. A feladatlapokat a javítókulccsal együtt a Versenybizottság küldi meg a benevezô iskoláknak a jelentkezések számának megfelelôen. Magerôk és kötési energia. ORSZÁGOS SZILÁRD LEÓ FIZIKAVERSENY 2012/2013 – EMLÉKEZTETÔ Fordulók Az elsô forduló idôpontja 2013. április 19–21. Budapest. A kvantumszámok szemléletes jelentése: ’s’.A III. De Broglie-összefüggés. Radnóti Katalin (szerk. A kijelölt témakörök a következôk: A FIZIKA TANÍTÁSA A felkészülésre javasolt segédanyagok Országos Szilárd Leó Fizikaverseny feladatai és megoldásai 2005–2010. A versenybizottság a beküldött dolgozatokat ellenôrzi. Holics László. A verseny témája. radonprobléma. netbook stb.): Modern Fizika CD. ’p’. kategóriában (11–12. a Nap energiatermelése. gamma-. Boda Bence. Magfúzió. ábra ). Marx György: Életrevaló atomok. Györfi Mónika. Radnóti Katalin (szerk. fizikát. míg a II.): Így oldunk meg atomfizikai feladatokat. Csurai Kornél Egon (Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda. Atombomba. Sugárvédelmi alapismeretek. Általános Iskola és Gimnázium.

hanem az ajánlásoknak ad helyet. lelkesedést. Fôszereplô híján marad a minden esetben feltehetô kérdés: Mi hajtja a tudományos felfedezôket? Hargittai István évtizedek óta faggatja korunk jelentôs tudósait életükrôl. Természetesen valóban elôfordul. A szervezôk elérhetôsége A versenybizottság vezetôje Sükösd Csaba egyetemi docens. KÖNYVESPOLC Hargittai István: AMBÍCIÓ ÉS KÍVÁNCSISÁG. ami buzgalmat. de találó példája „a technikailag tökéletes kasszafúró a tökéletes bûncselekmény alatt”.hu honlapon. 9.bme. amivel az egyes kutatókhoz és eredményeikhez FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . A magyar kiadás elôszavában Georg Klein még egy ismérvet hozzávesz a másik kettôhöz: „Egy harmadik 66 szó hiányzik. dühödt elszánást vagy bármi hasonlót jelenthet. e-mail: info@szilardverseny. Írt könyvet a tudományos eredmények mértékadó elismerésérôl. Kategóriánként az 1–3. AVAGY MI HAJTJA A TUDOMÁNYOS FELFEDEZÔKET? Akadémiai Kiadó Budapest. a Nobel-díjról. Attól függôen. Hargittai Istvánnak ezt a könyvét azért a hozzáértésért. A legeredményesebb felkészítô tanár – a verseny honlapján megtekinthetô pontverseny alapján – Szi- lárd Leó Tanári Delfin-díjban részesül. fax: (75)-414-282. A versenyrôl beszámoló cikk készül a Fizikai Szemle részére. e-mail: sukosd@reak. A Tom Jones vagy Anna Karenina típusú címadás itt nem ajánlható a túl sok név miatt. az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium igazgatóhelyettese. fax: (1)-463-1954. A kíváncsiság a tudásvágyból fakadó intellektuálispszichológiai jellemvonás – olvashatjuk a közkeletû meghatározást. Legújabb könyvében 15 esettanulmányban nagy felfedezések történetérôl számol be. tel.hu. Szerencsére Hargittai nem definíciót keres az eredményes természettudós fogalmára. annak történetérôl. Tehát ezzel a harmadik ismérvvel sem jutottunk messzebb egy tehetséges kasszafúrónál. gondjaikról. Mûegyetem rkp. Ha eredményesek akarunk lenni. 7030 Paks. hogy az olvasó maga bogarászsza ki azt. elôírásairól. amely mutatja az utat a tizenöt különbözô tudományterület és egyéniségek labirintusában. akkor mindkét esetben elengedhetetlen az ambíció. különbözô példákat hoz fel és végül nem lefordít. Elvileg itt lehet megtudni.szilardverseny. amelyik mindegyikben elôfordul. hanem érzékelteti a jelentést. …az excitement az Ariadné-fonal. A Marx György Vándordíj a versenyen legjobb eredményt elért iskoláé lesz. lehetünk mondjuk botrányok után szimatoló újságírók vagy természettudósok. Ez a szó talán nem mond annyit a laikusnak. tel. 1521 Budapest. helyezettet az ESZI Nevelési Oktatási Alapítvány egyszeri ösztöndíjban részesíti. mint a tudományos kollégának. Dózsa György út 95.hu. A Könyvespolc rovat a Fizikai Szemlé ben nem a kritikáknak. A döntô szervezésében a verseny felelôse Krizsán Árpád. BME Nukleáris Technika Tanszék. az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium tanára. 331 oldal A könyv és címe többnyire két különbözô dolog. tel.Az eredmények közzétételének módja A döntôben a nyertes versenyzôk a díjakat a versenyt közvetlenül követô ünnepélyes eredményhirdetésen vehetik át.: (20)-492-3179. sikereikrôl. különösségeirôl. de mindegyik esetben más a jelentése. hanem sikeres kutatókat mutat be kellô közelségbôl. bennfentességért és empátiáért. odaadást.: (1)-463-2523. törekvést.: (75)-519-352. 2012. amelyre a helyi média képviselôi is meghívást kapnak. Díjazás Az országos döntôbe bejutott valamennyi tanuló könyvjutalomban részesül. Az elsô forduló elôkészítésében a verseny felelôse Csajági Sándor. hogy tudásvágyunk mire irányul. Angolul a Drive and Curiosity címhez szeretném hozzátenni ezt a harmadik szót: Excitement. Az egyes fordulók eredményei megtekinthetôk a www. A sikerrel biztató izgatottságra meglepô. Hogyan lehet a tudományos kutató excitement jét magyarra lefordítani?” Klein alaposan körüljárja a feladatot. a jelentôsége. ami szerinte a siker záloga. A könyv címe alapján ambíció és kíváncsiság lehetne a közös elem. hogy melyik könyvet miért érdemes elolvasni.

a polimeráz láncreakció felfedezôjével. és határozottan van öniróniája. (119. nem csoda. A teljes kiközösítéshez az ezután megjelentetett. hogy minden oldalról ismeri. Tellerrôl két éve jelent meg a szerzôtôl egy ötszáz oldalas monográfia.” A szorgalmas kémikus ugyan sohasem kapott Nobel-díjat. hogy a kutató pálya egyáltalán felmerülhessen. tudja. Hargittai szerint „Furka és a kombinatorikus kémia története jó példa arra. hanem elmondja az egyes történeteket és az olvasóra bízza a felelet megfogalmazását. a hozzájuk kapcsolódó életutakat csak az mutathatta meg összetettségükben. Nobel-díj járt fontos gyógyító molekulák felfedezéséért. míg a Nagy Bumm modelljét javasló „Gamow vezérlôcsillaga a kíváncsiság volt”. bár példa arra is. hogy a perifériáról még a tudományban is nehéz elismerést szerezni”. Sanger nek. Minthogy tekintélyes tudósok véleményérôl van szó. A kvázikristályok felfedezéséért 2011-ben odaítélt kémiai Nobel-díj elsôsorban az állhatatosságot jutalmazta.közelít. a korszak személyes ismerete képes pótolni ezt a hiányt. hanem emberi-kutatói stílusának adekvát kifejezése.” Ez kétségen kívül sikerült a biopolimerek szekvenálásáért kémiai Nobel-díjjal kétszer is kitüntetett F. akinek elszánt küzdelme módszere elfogadásáért végül eredményre vezetett. a kombinatorikus kémiát kidolgozó Furka Árpád nak. azt válaszolta. aki ismerte (ismeri) a szereplôket. esettanulmányt. és egy újabb Nobel-díj hiányában kérdéses. ha azzal foglalkozunk. Szilárdot a világjobbító szándék ösztönözte. oldal) Befejezésül a szerzô levonja a minden emberi tevékenységre érvényes tanulságot: „…a legtöbb. Mint minden közösségben. hogy a tudomány perifériáján is születhetnek nagyszerû felfedezések. Ugyanígy jár el a jóval szûkebb körben ismert másik kitagadottal. de a kémikus végzettségû Levi fôhajtása Hargittai számára elegendô méltánylás a nemesgáz atomokkal alkotott vegyületek kémiájának felfedezéséért. hogy mi volt két Nobel-díjának fô hozadéka. Kedvesnek. amellyel „az ilyen kristály nincs” alapon álló tudományos közvéleménnyel kellett megküzdeni. oldal) Hargittai érvelésének ereje abban van. amikor nem. A CFC-vegyületek ózonpusztító hatásának felismerését 1995-ben jutalmazták kémiai Nobel-díjjal. hogy találna-e kiadót egy második könyvre. hogy a történetet minél teljesebben megismerjük. A legemlékezetesebb történetek a könyv végére maradt Nobel-díj nélküliekrôl szólnak. bátortalannak és sebezhetônek tûnt. a munkakörülmények.” Ez a barátságos hangvétel olyannyira nem tükrözi az elfogadott véleményt. A vele folytatott beszélgetés alapján nem tûnik olyan elvetemültnek. a kutatók között is vannak fekete bárányok – általában a legcsekélyebb mértékben sem birkaszerûek – akiket a többség kiközösít. Kary Mullis szal. sokszor barátság. a szerzôvel folytatott vitájuk élesen világít rá. mint ahogyan a média gyakran ábrázolja. A szereplôk elsôsorban vegyészek és fizikusok. ô mindent elkövet. mintha lenne egy mindenkire érvényes válasz. Hargittai képes értékelni a szokatlan elismeréseket. hogy alkotásainak jelentôs részét a rá nehezedô nyomás inspirálta. hogy képes bemutatni: Sanger válasza nem póz. (146. de azóta nem írt újabbat. amit tehetünk. azért. az árulás. és abban a néhány esetben. Hargittai még a kettôs spiráljáról híres James Watson ról és a fehérjeszerkezetet megfejtô Linus Pauling ról is rendelkezik új információkkal. meglehetôsen magára marad. oldal) A sikertörténetek között egészen nagy nevek és széles körben ismert életpályák is bemutatásra kerülnek. Hargittai körültekintôbb. hogy a biztos állás és a kiváló munkakörülmények”. kriminológiában és egyéb területeken. A Nobel-díj hozzásegítette. Esetében a kíváncsiság mellett a szokásos értelemben vett ambíció lehetôségéért kellett megküzdeni. politikai rendszerek menekültjeirôl: Szilárd Leó ról. Füstöss László 67 . (273. Ugyancsak elismeréssel adózik a peptidek elôállításában új és jelentôs módszert. A polimeráz láncreakció tette lehetôvé a DNS-fragmentumok korlátlan másolását és ennek hasznosítását az orvosi diagnosztikában. hogy a kutatói életmûvek megítélése nem nélkülözheti a szubjektív elemeket. amiben a legjobbak lehetünk. Teller Edérôl és George Gamow ról. hogy összekapcsolódjon a rendkívül mohó és életrevaló fluorral. Valamint arra is. Az esetek többségében létezik a személyes ismeretség. KÖNYVESPOLC Hasonlóképpen meg kellett küzdeni a vezetô polimerek felfedezésének elismertetéséért. aki „arra a kérdésre. nem szokványos címû (Meztelenül táncolva az agymezôn ) könyv egyes tudományos tételeket is kétségbevonó állításai vezettek. hogy megjelentesse elsô könyvét. Hargittai most sem csatlakozik a megbotránkozottakhoz: „Összeütközéseit a tudomány fôsodrába tartozó kutatókkal saját különlegességével magyarázza. szót ért velük. Sokszor elég egy név – mint Teller esetében Oppenheimer é – és mindenki elôtt felködlik az ôsbûn. hogy a könyv két elôszava is vitába száll a szerzôvel Mullis megítélését illetôen. Ám amikor hosszadalmas szabadalmi pereskedés után Mullis eljut 1993ban a Nobel-díjig. Vegyész és fizikus osztoztak azon a díjon. a környezet. A rendkívüli teljesítményt Nobeldíjjal jutalmazták. Idéz Primo Levi Periódusos rendszer címû könyvébôl: „1962-ben egy szorgalmas kémikusnak hosszan tartó és ötletes munka eredményeként sikerült arra kényszerítenie az Idegent (a xenont). amelyet napjaink egyik alapvetô diagnosztikai eljárása. és igen érzékeny radioaktív nyomkövetô eljárás kidolgozásáért. Írói ambícióit nem adta fel. akiknek célja az amerikai vegyipar szétverése. ám húsz évvel korábban az ellenérdekelt vegyipar még KGB-ügynöknek állította be a kutatókat. Amiért nem tesz úgy. nem feltétlenül a diploma. inkább a kutatási terület alapján. az MR-technika kidolgozásáért adtak. hogy ezt a 15 történetet. Nem minden jelentôs és eredményes kutatás végzôdik Nobel-díjjal.

aki történetesen pont a rivális cambridge-i egyetemen. Bevezette a „paradigmaváltás” fogalmát. hogy az utóbbiak vannak többségben. milyen kapcsolat áll fenn Penrose és az általa kitalált Priscilla néni között. Nem nehéz elhinni. hogy mi lesz a Nagy Reccs után vagy helyett. Hogyan lehetséges ez? Mi a megfejtés? A megfejtést nem ismerjük.) amerikai tudománytörténész és tudományfilozófus. fogalmakkal. kozmológiából. mind azon kívüli körökben. rögtön megemlítve a gondokat a második fôtétellel. fejlôdésen. hogy mi is volt a Nagy Bumm elôtt. június 17. Az is lehetséges tehát. 1996.a Természet bizonyos esetekben túllép az unitér 1 Az eón a földtörténeti idôskálán a legnagyobb tagolási idôegység. Biztos. FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . A szó a görög aionból származik. az a fizika.Roger Penrose: AZ IDÔ CIKLUSAI – Az Univerzum radikálisan új szemlélete Fordította: Gilicze Bálint. de a kozmológia oxfordi géniusza – nem tudjuk. hogy igazat mond. mint olyan. amikor a gravitáció komolyan (ha finom formában is) belép a képbe” – írja Penrose. Ez az írói módszer valóban izgalmassá teszi a könyvet azok számára. Stephen Hawking munkahelyén dolgozik. és így vezet át egyik entrópiadefinícióból a másikba. A tudományos területek e paradigmaváltásokon mennek keresztül. mint egy bûnügyi regény. miért és hogyan tudja meghajtani a magasról lezúduló víz a malomkereket. 68 Sir Roger Penrose elôadás közben. Hiszen ennek a törvénynek megfelelôen az entrópiának növekedni kellene. Budapest. miután célirányosan tervezett gyorstalpalót tart a speciális és általános relativitáselméletbôl. 2 Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati. akinek 1962-es könyve. hanem az azt leíró tudományra is vonatkozik. hogy ez a világ szingularitásokban gazdag. Massachusetts. ahol mennyiségeink. A Nagy Reccs ilyetén módon nem csak az Univerzumra. eónoknak. A modell másfelôl megnyugtató. A szcenárió elnevezés félrevezetô ugyan. amely az elmondottak egyenletes. amelynek törvényeit követve jutottunk erre a következtetésre. de kvantumos fizikai törvényeink is furcsán viselkednek. Ohio. az olvasó által elfogadhatónak ítélt szintû megértéséhez kell. Nemcsak azért. 1922. definiál fogalmakat. – Cambridge. Érdekes azoknak is. „…. és végül eljut a Nagy Bumm elmélethez. keletkezésére. A könyv elejétôl a végéig olyan. A tudományos forradalmak szerkezete. néhány oldalt szán a termodinamikára. meg arra. ahol egyébként Penrose eredetileg végzett – ezt követôen mintegy 250 oldalon bemutat egy lehetséges megoldást. amikor a Nagy Bumm-mal kapcsolatos elméleteket tárja elénk. erôs hatást gyakorolt mind akadémiai. de elhiszik a szerzônek. így a történet tulajdonképpen bizonyos pontokon nem történik. Érdemes elolvasni Az idô ciklusai t. július 18. Minden eón idôszerû végtelenje a következô Nagy Bummba torkollik. hogy nem értenek mindent. végtelenné és ciklikussá téve Univerzumunkat. elsôsorban geometriát. hogy valahol a szingularitásokban megszûnik létezni az általunk ismert fizika. mi a gond ezekkel az elméletekkel. Akadémiai Kiadó. akik birtokában vannak mindannak a matematikai és fizikai apparátusnak. 10-12 oldalas fejezeteiben bemutat egy-egy elméletet. Roger Penrose angolul 2010-ben megjelent könyvének kerettörténetében Priscilla néni unokaöccsének magyarázza. A szerzô mellesleg pedig felvázol egy szcenáriót a világ teremtésére. jó sokára. mert természetes módon foglalja magába a fermionok és bozonok aszimmetriáját éppúgy. hogy azután a fejezet vége felé rendre elbizonytalanítson. gondolatot. nem pedig lineáris és folyamatos úton haladnak elôre. De ugyanezt az eljárást követi. talán nagyobb is mint most.1 amelyek trükkösen vannak összefûzve egymással. mint az általános relativitáselmélet kívánatos Weyl-görbület hipotézisét. 2011 A cambridge-i egyetem asztrofizika professzora. Mintha kuhni2 válságok sora kelne életre a szemünk elôtt. más szóval: hajlandók megszokni. más szóval arra. A képzeletbeli asztrofizikus klasszikus mechanikával kezd. odacsempészve jó sok matematikát. Nos. mert meglehetôsen tisztességesen – így helyenként nehezen érthetôen – meséli el új spekulatív modelljét. és miért jutunk így felhasználható energiához. akik megelégszenek a Penrose által biztosított kvázi-megértéssel. Ez a lehetséges megoldás a válasz a néhány évtizedes tetszhalottság után újjászületni látszó kozmológiai konstans által okozott nagy paradoxonokra. ez a lehetséges megoldás pedig igen meglepô. Végtelen sora Nagy Bummoknak és azt követô ugyancsak végtelen fejlôdési szakaszoknak. és ez akkor következik be. Így tesz többször is a második fôtétellel. felvillantsa. gondolatokkal. klasszikus. az Ôsrobbanás idején viszont bizonyára nagy volt a rendezetlenség. hiszen a Penrose univerzumát idôrôl idôre benépesítô tömeg nélküli részecskék világában hiányzik az idô.

hiszen ezekbôl táplálkozik. ugyanakkor természeténél fogva kapcsolódik a fizika legkülönbözôbb területeihez. az MTA külsô tagja. elvették az ösztöndíját. s olykor visszahat rájuk. 1938–2012 2012. 1956ban. mert betekintést enged az elméleti fizika „mûhelyeinek” életébe. Balázs az 1952–53-as tanévben gimnáziumi osztálytársam volt a Madách Gimnáziumban. október 25-én. a másutt felfedezett törvényszerûségeket használja. Év vége felé egy tanárunk hangzatos kommunista propagandaszövegére gúnyos megjegyzéssel reagált. A forradalom után elhagyta az országot. kiváló úszóként sportösztöndíjjal. A továbbiakban újra közbeszólt a politika: Balázs részt vett egy tüntetésen a vietnami háború ellen. újra veszélyben érezhette tudományos karrierjét. PhD témának elôször azt ajánlották neki. jelentôs munkákkal vitte elôbbre a fémes ferromágnesek elméletét is. így könyve szükségszerûen szubjektív beszámoló is. mint a fizika. hogy ilyen képtelen ötletre fecsérelje az energiáját. ahol gázlézerek mûködésének nyomásfüggésébôl szerezte PhD fokozatát. Egyetemi oktatóként nagyszerû elôadásokat tartott. régi barátom. Vizsgáztatóként azonban kíméletlen volt. és bár közben amerikai állampolgár lett. amirôl a felsôbbség felháborodással értesült. hogy ha ezt szó nélkül hagyja. Így újabb országváltás mellett döntött: Angliába utazott posztdoktori állásra. és talán segíti a tudományfilozófusok és tudományszociológusok „hogyan mûködik” kérdésének megválaszolását is. A kozmológia távol van attól. hogy így „polgár” lehet. Korlátokat nem tûrô szellemére jellemzô módon azonban mindvégig megtartotta amerikai állampolgárságát. 69 . lelkesítô munkatársként emlékeznek rá. abból neki lehet baja. egy megemlékezô szavával szólva „nem ejtett hadifoglyokat”. mondván. Neuman Péter HÍREK – ESEMÉNYEK GYÔRFFY BALÁZS.és nem pusztán azért. Egyebek mellett hiánypótló módon elégíti ki a természettudományok kész elméletein túl a tudósok munkájára. személyes tanítványai és más együttmûködô partnerei fáradhatatlan. hanem azért is. hogy valaki zavaros tudással kerüljön ki a keze alól. és ennek késôbbi részletes alkalmazása az ARPES (szögfeloldott fotoemissziós spektroszkópia) mérések kiértékelésére. rövid betegség után meghalt Gyôrffy Balázs. Nevéhez fûzôdik még 1970-bôl egy kiemelkedôen sikeres módszer ötvözetek sávszerkezetének számítására. a fentiekben már érintett forradalmi következménnyel jár. mert a modell valóban radikálisan újszerû. ô kitartott a villamosmérnök-fizikus szak mellett. emlékezetes munkái közé tartozik a fémes szupravezetés átmeneti hômérsékletének talán elsô kvantitatívnak mondható meghatározása az elektron-fonon csatolás elsô elvekbôl való kiszámításán keresztül. a tanár megijedt. nem „alattvaló”. és az amerikai Yale egyetemre került. Angliában élô magyar fizikus. Bár kézzel-lábbal próbálták lebeszélni arról. Így a további három évet már nem velünk járta. hogy ezt az ösztöndíjat olyan nehéz szakmában tegye kockára. hogy vegyen részt egy olyan eszköz kidolgozásában. és ott is maradt. hogy aktív tagja és idônként lelkes kampányolója legyen az angol munkáspártnak. és néhány. Balázs élete fantasztikus keveréke volt a kutatásoktatás mindennapjainak és a világ többi dolgainak. és az akkor már Nobeldíjas Willis Lamb nál (a Lamb-shift felfedezôjénél) kötött ki. Sir Roger pedig e terület meghatározó szakértôje évtizedek óta. mindennapi gyakorlatukra is kíváncsi emberek érdeklôdését. a Bristoli Egyetem emeritus professzora. hogy oda kellene menni a készülékhez. Ez HÍREK – ESEMÉNYEK nem zavarta abban. Balázs felháborodottan elutasította. Gyôrffy Balázs kutatási területe az angliai kezdetektôl fogva az elméleti szilárdtestfizika volt. 1970-tôl élete végéig a Bristoli Egyetem oktató-kutató kollektívájának mindenki által szeretett és becsült tagjaként. amivel az ember a tévéjét a karosszékébôl vagy akár az ágyból kapcsolgathatja anélkül. hanem a Piarista gimnáziumban. ott is érettségizett velünk egy idôben. hogy bárki lezárt diszciplínának gondolja. és kicsapatta az iskolából. nekem kedves. nem viselte el.

a kutatók jobban megérthetik az Univerzum keletkezését és fejlôdését. A berendezés több kilométer hosszú. az infrastruktúra biztosításával. sôt talán a sötét energia mibenlétének feltárásához is. erôsebben görbül körülöttük a tér. az a tér hálójában hullámokat kelt.hu FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . Megnézhettem a Bristoli Egyetemen tartott megemlékezésrôl készült videót1. Mint elmondta. Frei Zsolt. a relativitáselméletet számos kísérlet és felismerés igazolta. hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó csoport – amelynek tagjai többek között Kovács András és Gondán László – eredményei nemzetközi összehasonlításban is értékesek legyenek. Én még gyászrendezvényen ennyi humoros anekdotát.Színésznô feleségén keresztül kiterjedt baráti körre tett szert a színházi világban is. A súlyosabb testek jobban belesüppednek a hálóba. ami hozzásegíthet a sötét anyag. 2009-ben korosztályos (70–74) Európa-csúcsot ért el 200 méteres gyorsúszásban. valamint a Pan-STARRS. hogy öt éven belül megtörténik a gravitációs hullámok tényleges kimutatása” – mondta a professzor. az Advanced LIGO várhatóan 2015-ben kezdi meg mûködését. „Einstein általános relativitáselmélete szerint – nagyon leegyszerûsítve – a testek (például a csillagok. Két végzett doktorandusz tanítványa. a bolygók. és gondolom. hiszen a csillagászok jelenleg csak az elektromágneses spektrum különbözô tartományait (a látható vagy az infravörös fényt. ezért sokan bíznak benne. ha pedig egy nagyon nagy tömegû test gyorsulva mozog benne. egymásra merôleges karjaiban futó lézerfény méri a karok hosszának változásait. a belôle áradó kifogyhatatlan derûnek. azok gyakoriságát. Frei Zsolt egyik célja. 70 Fontos és kritikus idôszak ez. a gravitációs hullámok rendszeres észlelésére alkalmas mûszerekkel figyelve például a fekete lyukak összeolvadását. „A Lendület program lehetôséget biztosít.hu-nak kutatási témáját az ELTE tanszékvezetô egyetemi tanára. széles nemzetközi összefogással megvalósuló projektben. illetve a rádióhullámokat) vizsgálhatják. Ez részben a miénktôl eltérô angol hagyományoknak is betudható. de a gimnáziumi osztálytársak találkozóinak is rendszeres résztvevôje volt. Kimutatásukra az utóbbi évtizedekben több lézeres interferométer is készült. Frei Zsolt csoportjával 2007 tavaszán csatlakozott az amerikai Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) munkájához. így lett szakmai tanácsadója Michael Frayn drámaíró itthon is többször elôadott Koppenhága címû. Nyugodjék békében. ösztöndíjat hozott létre végzôs magyar egyetemi hallgatók egyéves bristoli tartózkodására és állandó jelenlétével gondoskodott róla. mint elôdje. A befogadó intézmény a kutatók munkáját három doktorandusz felvételével. illetve az LSST programhoz való csatlakozás finanszírozásával támogatja. a hallgatóság részérôl ilyen felszabadult nevetést nem hallottam. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó kutatók emellett folytatják munkájukat a gravitációs hullámok felfedezését célzó. Ezek a fénysebességgel tovaterjedô hullámok a gravitációs hullámok” – vázolta az mta. amit ismeretterjesztô filmekben. Raffai Péter nemsokára. nem is fogok. hogy a következô öt évben is aktívan részt vegyünk a LIGO tevékenységében. Megfelelô érzékenységû. Kocsis Bence és Raffai Péter jelenleg rangos egyesült államokbeli egyetemeken dolgozik. hogy ezt az évet szépen és hasznosan töltsék el. Geszti Tamás 1 Megtekinthetô a Fizikai Szemle honlapján. Bohr és Heisenberg háború alatti találkozása körül forgó színdarabjának.mta. ám a gravitációs hullámok felfedezése még várat magára. Balázs haláláról két hónapos késéssel hallottam. Kocsis Bence várhatóan ôsszel csatlakozik a „lendületes” csoporthoz. www. HÍREK – ESEMÉNYEK AZ AKADÉMIAI ÉLET HÍREI Egyedülálló asztrofizikai programban a lendületes kutatócsoport Az Univerzum szerkezetét vizsgáló legnagyobb nemzetközi asztrofizikai programhoz csatlakozhat Frei Zsolt kutatócsoportja a Lendület programnak köszönhetôen. a galaxisok a tömegüktôl függôen görbítik a teret. hiszen a berendezés továbbfejlesztett változata. Érzékenyebb lesz. amely hamarosan újabb bizonyítékkal támaszthatja alá az általános relativitáselméletet. az e számról készült részben. írásokban általában gumihálóhoz hasonlítanak. de nagyobb részt Gyôrffy Balázs sodró életerejének. A felfedezés a relativitáselmélet igazolásán túl más területen is hasznosulhat: új utat nyithat az asztrofizikában az Univerzum tanulmányozására. Gyakran látogatott haza szakmai programokra.

77 milliárd évvel. Austin csillagásza. amely részben kompenzálja a pénzügyi válság alatti drasztikus elvonásokat. Az újonnan bejelentett költségvetés további szerény többletet tartalmaz az oktatásra fordítható megnövekedett összeg mellett. hogy zombinak öltözött egyetemi hallgatókat kellett kivezetni nyilvános összejövetelekrôl. a Pennsylvania State University. a University of Texas. amely összeget az állam által támogatott kutatásra kell fordítani. A pénzhiány az egyetemi kampuszok között heves vitákat váltott ki.7 milliárd dolláros összeg a közösségi kollégiumok. E növekedés kulcsa az adózók által megszavazott 6 milliárd dolláros adóemelés. az elemi és középiskolák számára. A költségvetés csökkentése és a tandíjak növekedése tiltakozási hullámot váltott ki az UC kormányzótanácsánál. A csapat azt a tényt használta ki.com/news Egy közeli csillag majdnem olyan öreg. amely felmelegítette a környezô gázokat és megszórta azokat nehéz elemekkel. A HD 140283 jelû csillag viszonylag közel. január 10-én. hogy az elsô és második generáció közötti lehûlési idô rendkívül rövid volt.” – mondta Howard Band. A University of California (UC) és a California State University (CSU) intézményrendszere a 2013– 2014. hogy az Univerzum történetének kezdeti szakaszában jött létre. 2009-ben az UC költségvetésének elvonása meghaladta a 800 millió dollárt.9 milliárd éves. A csillag életkora tehát legalább 13. Ebbôl a csapat kiszámolta. amint azt kémiai összetétele is mutatja – amely szerint nem zérus. amikor a magban levô hidrogént fogyasztja.2 milliárd éves. A csillagok legelsô generációja a gáz halmazállapotú ôsanyagból állt össze. A Sacramento Bee újság információi szerint a tervben szerepel egy további 2. a CSU költségvetése pedig a vártnál 600 millió dollárral kevesebb volt. amely legalább 13. mindössze 190 fényévnyire van a Naprendszertôl. felhasználva a 2003 és 2011 között a Hubble Ûrteleszkóppal (Hubble Space Telescope’s Fine Guidance Sensors) végzett 11 megfigyelés eredményeit. a 13. de senki nem tudta pontosan. http://blogs. Az UC vezetôi arra szólították fel a diákságot. A demokraták és a republikánusok egyhangúan támogatják a javasolt költségvetést. amelyet a júliusi életbe lépés elôtt az állam törvényhozásának még meg kell szavazni. de nagyon kis mennyiségû nehéz elemet tartalmaz –. mindössze néhány millió évvel késôbb szupernóvaként felrobbantak. mielôtt a csillagok generációinak lehetôsége lett volna nehéz elemeket létrehozni. A második csillaggeneráció létrejöttének feltételei „nagyon korán megteremtôdtek” – mondja Bromm. Kalifornia állam kormányzóját 2010-ben megválasztották. A csillag életkorának meghatározása több lépésben történt. az elsô csillaggeneráció után jöhetett létre. és ígéretet tettek. hogy a HD 140283 életciklusának olyan fázisában van. A felfedezés feltételeket szab meg a korai csillagképzôdésre – mondja Volker Bromm. hogy egy olyan koros csillag. hogy inkább az adók emelése mellett kampányoljanak. Elôfordult. 26 milliárd dolláros hiánnyal kellet megbirkóznia. talán csak néhány millió év. hogy néhány százmillió évvel az Ôsrobbanás után jöttek létre. de lehet. A kutatók hosszú ideje tudják. a kaliforniai Long Beach-ben.HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Kalifornia jelentôsen megemeli a felsôoktatás támogatását A napokban bejelentett kiegyensúlyozott kaliforniai költségvetés jó hír az állam felsôoktatási intézményeinek. amelynek az életkora jól meghatározott. Megmérik fényességét is. és több mint egy évszázada tanulmányozzák a csillagászok. a gáznak le kellett hûlnie. évi költségvetésben további 250 millió dollárt fog kapni. amibôl kiszámítható annak belsô luminozitása. hogy milyen életkorú. akkor a tandíjak emelését elhalasztják.nature. hogy az objektum majdnem egészében hidrogénbôl és héliumból áll – ami annak a jele. mint az Univerzum Csillagászok felfedezték a csillagok matuzsálemét – a Naprendszer környezetének egyik lakóját. az American Astronomical Society ülésén.2 milliárd év – amely egy másik ismert csillagmatuzsálem becsült életkora –. Mielôtt azonban a csillagok második generációja létrejöhetett volna. Elôször Bond és csapata újból és nagyobb pontossággal meghatározta a csillag távolságát a Naprendszertôl. és röviddel az Ôsrobbanás után született „Úgy hisszük. hogy a csillag 13. plusz-mínusz 700 millió év. ez a csillag a legöregebb az ismertek közül az Univerzumban. Ez azt jelenti. hogy ennél is öregebb. hogy ha ez sikerül. A kísérleti hibát is figyelembe véve ez az életkor nincs ellentmondásban az Univerzum életkorával. Amikor Jerry Brown t. mint a HD 140283. amely nem tartalmazott jelentôsebb mennyiséget a héliumnál nehezebb elemekbôl. A legelsô csillagokról rendszerint azt gondolják. A HD 140283 második generációs csillag életkora azt sejteti. http://blogs. amelyek meghatározzák a csillag helyzetét a referenciacsillagokhoz képest. University Park csillagásza 2013.nature.com/news 71 . Nagy tömegûek és rövid élettartamúak voltak. Ebben a fázisban a csillag lassan csökkenô fényessége érzékeny indikátora életHÍREK – ESEMÉNYEK korának.

sciencenews. egyes szám ára: 800. Mindkét elemet azonban a Florov/ Livermore együttmûködés keretében fedezték fel. Mindkét elemet Dubnában. A hô az anyag rezgése – pontosabban szólva az atomi rács rezgése – akárcsak a hang. „A hang fononok kilométereket képesek utazni – mondja Maldovan –.. Az International Union of Pure and Applied Chemistry az új neveket 2012 májusában jelentette be.Florovium és livermorium. amelyek a fényt szállító fénykvantumnak felelnek meg – áramlását. a Physical Review Letters ben publikált cikk szerzôje.com Kiadja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. Hogy a hang szabályozására kifejlesztett új technikát használni lehessen. Az új módszer hasonló a nemrég kifejlesztett fotonkristályokhoz.elft. mint fononok – egyfajta virtuális részecskék. az MIT Department of Materials Science and Engineering kutatója. „Elôször tehát csökkentettük a hôfrekvenciák számát és alacsonyabb rezgésszámúvá alakítottuk” – mondja Maldovan. Konkoly Thege Miklós út 29–33. A szerzõknek tiszteletpéldányt küldünk.org Nanorészecske-ötvözetek egy új módszerrel felhasználhatók a hô fókuszálására Az MIT (Massachussetts Institute of Technology) egy kutatója egy olyan új technikát fejlesztett ki. A 114-es rendszámú elemet még plutónium kalciummal történô bombázásával is létrehozták.. nyomdai munkálatok: OOK-PRESS Kft. hogy minden irányban mozogna. Szerkesztõség: 1121 Budapest. Ezzel a technikával a teljes hôáramlás több mint 40 százaléka a 100-300 gigahertz hiperszonikus tartományra koncentrálódik. 31. Maldovan „termokristályoknak” nevezi. A fononkristályok ugyanezt teszik a hanggal. HU ISSN 0015–3257 (nyomtatott) és HU ISSN 1588–0540 (online) 72 FIZIKAI SZEMLE 2013 / 2 . Maldovan szerint ez „a hô manipulálásának egy teljesen új módszere”. míg a 116-os rendszámú elem neve livermorium (Lv) a kaliforniai Livermore National Laboratory megörökítésére. A 114-es rendszámú elem neve mostantól florovium (Fl) az orosz Florov Magfizikai Laboratórium tiszteletére. és a fononok többsége egy vékony nyalábba rendezôdik ahelyett. Terjeszti az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. amelyek hosszú ideje partnerek szupernehéz mesterséges elemek létrehozásában. A frekvenciatartomány szûkítését az anyagból készült vékony rétegek sorozata éri el. míg a hô sokkal magasabb. Megjelenik havonta. terahertz frekvenciatartományba tartozó rezgésektôl ered. www.elft@gmail. ahogy a fényhullámokat is szabályozni lehet lencsékkel és tükrökkel.hu. A hô fononjai azonban csak nanométereket (a milliméter milliomod része) képesek utazni. amelyek szabályozni képesek a fény áthaladását. amíg a hang egyetlen frekvenciából áll. ezért az IUPAC elfogadta a javaslatot. amely majdnem azonnal elbomlott a 114-es rendszámú elemre. Mivel ezek a kristályok hôt szabályoznak. Ez a vékony frekvenciatartományra korlátozódó fononnyaláb azután már szabályozható a fononkristályokra kifejlesztett módszerekkel. felelõs vezetõ: Szathmáry Attila ügyvezetõ igazgató. Olyan szilíciumötvözetet készítve. e-postacíme: mail. A 113. hasonlóan a hangfononok manipulálásához. E termokristályoknak széleskörû alkalmazásuk lehet. A hô a hangtól csak rezgésszámában különbözik. Ezekben az anyagokban az apró rések elhelyezkedése úgy van hangolva.Ft + postaköltség. hogy kié a felfedezés érdeme. amely azután tovább bomlott. A szupernehéz elemek elnevezése körül gyakran nagy presztízscsata bontakozik ki azon. elõfizethetõ a Társulatnál vagy postautalványon a 10200830-32310274-00000000 számú egyszámlán. 315. A hanghullámok alacsonyabb frekvenciájúak (a néhány kilohertz tartományig). hogy illeszkedjen a hôfononok hullámhosszához. magyarázza Martin Maldovan. hogy mindkét laboratórium megérdemli a megtiszteltetést. Az ütközés során keletkezett a 116 rendszámú elem. Telefon/fax: (1) 201-8682 A Társulat Internet honlapja http://www. amelyben a fononok szóródása határok között történik. új szereplôk a periódusos rendszerben Két laboratóriumot. Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. felelõs: Szatmáry Zoltán fõszerkesztõ.. egy bizonyos mérettartományban megvalósult ez a frekvenciacsökkentés. amely lehetôséget ad a hô szabályozására. Nyomdai elõkészítés: Kármán Stúdió.emelet. ezért vagyunk képesek a zajokat nagyon messzirôl is meghallani. az anyag egy új kategóriájaként. tiszteltek meg új szupernehéz elemek elnevezésével. szoba. A módszer mesterséges anyagokon alapul. Ezek a frekvenciák a hô és hang frekvenciatartományainak határához közelebb kerültek. II. épület. közelebb hozva azt a hanghullámok frekvenciatartományához. Maldovan elsô lépésként a hôfononok frekvenciáját csökkentette. amelyben speciális méretû germánium nanorészecskék vannak. Ezzel a hôfononok nagy része egy vékony „frekvenciaablakban” koncentrálódik. 115. Ezt „hiperszonikus hônek” nevezi. Az ilyen rezgéseket úgy is elképzelhetjük. ezért nem lehet a hôt hallani még terahertz frekvenciára hangolt fülekkel sem. a Florov Laboratóriumban hozták létre kûriumot bombázva kalcium ionokkal. amelyek nanoszerkezetû félvezetô ötvözet kristályokat tartalmaznak. 117 és 118 rendszámú új szupernehéz elemek még várnak a hivatalos elnevezésre.” A hô ezen kívül egy széles frekvenciatartományt fed át.

A SzuperB a tervek szerint elektronokat és pozitronokat gyorsított volna egy lineáris gyorsítóban 6. A legtöbb hagyományos anyag megengedi. amelyek átmérôje több mint 1 km.html#jCp Olaszország ejti az egymilliárd eurós SzuperB gyorsító tervét A Physics World folyóirat megerôsítette a híreket. Az anyagok más változatai fókuszálhatják a hôt – igen hasonlóan a lencsék általi fényfókuszáláshoz – egy igen kis területre. amelyet a 2010 augusztusában elhunyt Nicola Cabbibo olasz részecskefizikusról neveztek el.org/news/2013-01-approach-nanoparticlealloys-focused-electromagnetic.physicsworld. amelyek „láthatatlan köpenyeket” hozhatnak létre. az INFN. hogy a tárgyakat elrejtsék fénnyel vagy mikrohullámokkal való detektálás elôl. megtarthatja a 250 millió eurót. A bizottság 2012. Az ilyen berendezések szabadon továbbítanak elektromosságot. a döntés az ügyben pedig 2013. vagy inkább másra költsék a pénzt. és abban ütközve különbözô részecskék bomlását tanulmányozhatták volna. A rendezvény témái: biológiai fizika (hallás. évi 56. hogy miért van az Univerzumban több részecske mint antirészecske. március 14-tõl 17-ig kerül megrendezésre Székesfehérváron. vagy hideg éghajlatokon. www. További izgalmas lehetôség a „hôálcázás”. amelyek megakadályozzák a hô detektálását. elején születik meg. mint például a B mezonok. miközben szigorúan szabályozzák a hô áramlását – olyan feladatokat látnak el. valamint aktuális oktatáspolitikai kérdések. Maldovan szerint vannak olyan anyagok. amelyeket a termokristályok rendkívül hatékonyan tudnak elvégezni. mozgás fizikája. látás. hogy a hô minden irányban szabadon áramoljon.). így teszik lehetôvé. A mûhelyfoglalkozások mellett a tavalyi sikeres 10 perces kísérletek címû programot is meg kívánjuk szervezni. visszafelé már nem. majd két tárológyûrûbe injektálta volna. azonban azt más projektek támogatására fogja fordítani.7 GeV energiára. a termokristályok ehelyett csak egyetlen irányba terjedô hullámzást produkálnak. A kristályok felhasználhatók termodiódák készítésére is.com A 2013. Az ankét 30 órás akkreditált továbbképzés. A SzuperB gyorsítót a Tor Vergata Egyetemen a Cabbibo Laboratóriumba telepítették volna. miszerint az olasz kormány 250 millió eurót visszavon a tervezett egymilliárd eurós SzuperB gyorsítótól. élõlények kollektív mozgása stb. Ahogy a közlemény kifejti. Ilyen hô-egyenirányító igen hasznos lehet energiahatékony épületeknél forró. A mûhelyfoglalkozásokat március 15-én és 16-án délutánra tervezzük. http://phys.beleértve a modern termoelektromos berendezéseket is. A projekt Japán új SzuperKEKB gyorsítójának lett volna versenytársa. amelyek csak egyetlen irányban engedik át a hôt. amelyek között szerepel a SzuperB helyett egy kisebb méretû „tau-charm gyár” (SzuperC gyorsító). A gyorsító segítségével tanulmányozhatták volna a részecskék és antirészecskék bomlása közti finom különbségeket és fényt deríthettek volna arra a rejtélyre. amely a létezô KEKB gyorsító korszerûsített változata és a tervek szerint 2014-ben fog üzembe állni és több mint 50 milliárd B mezonpárt produkálni. mint az újonnan kifejlesztett metaanyagok. hogy vizsgálja meg a lehetôségeket. a National Institute for Nuclear Physics (INFN) elnöke és Francesco Profumo olasz tudományügyi miniszter találkozása után született meg. A programot lényegében megszüntetô döntés Fernando Ferroni. december végéig készíti el jelentését. mint a bedobott kavics keltette hullámok a tóban. Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató 2013. amelyek hômérséklet-különbséget alakítanak át elektromossággá. ELFT Tanári Szakcsoportjainak vezetõségei . amelyet a tervek szerint a Róma külvárosában lévô Tor Vergata Egyetemen építettek volna meg. amely elhatározta a SzuperB gyorsító megépítését. Az INFN már felállított két bizottságot.