You are on page 1of 19

Egymás felé forduló régiók KeletKözép Európában  Approaching

regions in East-Central Europe

www.cecid.net

Kisebbségi
Sajtófókusz
Összeállította: Boér Krisztina
boerkriszta@gmail.com
boerk@cecid.net

január 2.
2017.
Napi tallózó a Kárpátmedence sajtójából

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ
Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. • +3630 904 6164,
www.cecid.net
admin@cecid.net

o l d a l |2
1

Magyarország
Áder János: érdemes tanulnunk a kiegyezés korából  A kiegyezés korára történő méltó

1

A szemlében szereplő cikkek nagy része a címre kattintva megjelenik – az MTI-hírekhez tartozó linkek egyes esetekben csak a www.mti.hu
oldalon elvégzett egyszerű és ingyenes regisztráció után fognak működni

2017. január 2.

emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. "Ma is
érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re"
- mondta Áder János az Újév első perceiben a közmédiában sugárzott beszédében. Az államfő
beszéde elején Isten áldását kérte a magyarságra. "Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét,
nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban" - mondta, egyúttal azt is
kívánva, hogy "mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a
teljesítményt". Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló
eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk
helyén, módján és tehetsége szerint "szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket" …
(http://www.mti.hu/)
Semjén: feladatunk, hogy aki meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson 
Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb helyzetbe kerüljenek, és aki
szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson - mondta Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes a  Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap
sugárzott interjújában. Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a
magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi önazonosságának megtartására. Szavai szerint a
Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar támogatással működik az oktatás,
példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő Sapientia egyetemet
említette. Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus
végére, kilencven százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban
állampolgárság-megállapítással. Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak
vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és
Horvátországban is indítottak hasonló programokat, amelyek lényege, hogy az ott élő
magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez tartozóknak is, mert az
infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak. Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli
magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén meg akar maradni magyarnak,
megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar állampolgár akar
lenni, "az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet"
(http://www.mti.hu/)
KÖVÉR LÁSZLÓ AZ EU-RÓL IS MEGFOGALMAZTA VÉLEMÉNYÉT  Egy felfelé ívelő,
gazdasági értelemben gyarapodó országban élünk – jelentette ki Kövér László, az
Országgyűlés elnöke az Echo Televízió Heti mérleg című műsorában (http://magyaridok.hu/)
POLITOLÓGUS: ÁRTANA A JOBBIKNAK, HA ÖSSZEFOGNA AZ MSZP-VEL  Galló
Béla szerint Vona Gábor nagy fordulatokat csinált az elmúlt évben, és ha most még az MSZPvel is összeállna, a maradék hitelét is elvesztené (http://magyaridok.hu/)

o l d a l |3

Románia
Romániában a júniusi önkormányzati és a decemberi parlamenti választások határozták meg a
2016-os év politikai eseménynaptárát. A választások következtében az erdélyi magyarságnak
sikerült megerősítenie önkormányzati és parlamenti képviseletét, a sikerhez azonban a román
állam intézményei is hozzájárultak a közösség által magyarellenesnek ítélt intézkedéseikkel. A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) decemberben magyar kihívó nélkül mérette
meg magát a parlamenti választásokon, a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttműködési
megállapodás eredményeként azonban az MPP két jelöltje is befutó helyre került az RMDSZ
jelöltlistáján. Besegített a kampányba Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Orbán
Viktor miniszterelnök is. A kiváló mozgósítással a szövetségnek sikerült megfordítania
támogatottsága évtizedes csökkenő tendenciáját, és a szenátusban a szavazatok 6,24
százalékával kilenc, a képviselőházban pedig a szavazatok 6,18 százalékával 21 mandátumot
szerzett. Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya megközelíti a magyarság 6,5 százalékos
romániai számarányát. A szövetség képviselete nagy mértékben megújult: a parlamenti
mandátumot szerzett harminc magyar politikus közül 17-en újoncok lesznek a bukaresti
törvényhozásban (http://www.mti.hu/)
Sorin Grindeanu kormányalakítási megbízatást kapott az államfőtől  Klaus Johannis
pénteken délelőtt aláírta azt az elnöki rendeletet, amellyel kormányalakítási megbízatást adott
Sorin Grindeanunak (http://www.maszol.ro/)
Johannis „elvben beleegyezik”, hogy az új kormány január 4-én tegye le az esküt  Klaus
Johannis államelnök elviekben jónak látja, hogy az új kormány szerdán tegye le az esküt,
közölte Mădălina Dobrovolschi elnöki szóvivő (http://www.maszol.ro/)
Dragnea: nagyfokú türelemről, megértésről és bölcsességről tettünk tanúbizonyságot  A
Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta
koalíció nagyfokú türelemről és megértésről tett tanúbizonyságot - nyilatkozta pénteken Liviu
Dragnea PSD-elnök, azt követően, hogy az államfő közleményben bejelentette, Sorin
Grindeanut bízza meg kormányalakítással (http://www.maszol.ro/)
Külön tárcát kaphatnak a külhoni románok  Az 1989-es forradalom után első ízben külön
minisztériumot hoznak létre a határon túl élő román állampolgárok számára - közölték
pénteken az Agerpres hírügynökséggel szociáldemokrata párti források. Az általuk szolgálatott
információk szerint az új kormány összetétele nagyvonalakban ugyanaz marad, mint a mostani,
de a tárcák száma legalább néggyel bővül: idegenforgalmi, víz- és erdőügyi, kis-és
középvállalkozásokért felelős és külhoni románokkal foglalkozó minisztérium is létrejön
(http://www.maszol.ro/)
Kelemen Hunor: az RMDSZ „elviekben” bizalmat szavaz a Grindeanu-kormánynak  Az
RMDSZ „elviekben” bizalmat szavaz a parlamentben Sorin Grindeanu kabinetjének, de előbb
ismerni szeretné a kormányprogramot és miniszterek listáját – jelentette ki pénteken az 
Agerpresnek Kelemen Hunor (http://www.maszol.ro/)
Elutasításra javasolta Székelyföld autonómiastatútumát a törvényhozási tanács 
Elutasításra javasolta a szakértőkből álló bukaresti törvényhozási tanács Székelyföld
autonómiastatútumát, amelyet állampolgársági kezdeményezésként terjesztett a testület elé
novemberben egy gyergyói bizottság - tudta meg a  Krónika a Gyergyószéki Székely Tanács
(GYSZT) elnökétől (http://www.maszol.ro/)
Kereken tíz éve lépett be Románia az Európai Unióba  Az Európai Bizottság 2006.
szeptember 26-án erősítette meg hivatalosan, hogy Románia – Bulgáriával együtt – beléphet az

2017. január 2.

Erősödött a magyar képviselet a romániai önkormányzatokban és törvényhozásban 

Európai Unióba. Kereken tíz éve, 2017. január elsején ez megtörtént. Azóta a reálbérnövekedés
Romániában mintegy 70 százalékos volt. Románia uniós csatlakozási folyamata 1993. február
elsején kezdődött meg, amikor aláírta a társulási szerződést az EU tagállamaival. Ennek
értelmében Bukarest pénzügyi és technikai támogatásban részesült a több mint egy évtizedes
csatlakozási folyamat során (http://www.maszol.ro/)
Cioloş: az Európai Unióhoz való tartozás megerősítette a demokráciát  Azalatt a tíz év
alatt, amióta Románia az Európai Unió része, megerősödött a demokrácia az országban jelentette ki Dacian Cioloş miniszterelnök, aki a 2007-2014-es időszakban az unió agrárügyi
biztosa volt. "Azalatt a tíz év alatt, amióta Románia az Európai Unió része, Románia fejlődött,
megerősödött a demokrácia az országban (...), és ezt naponta érzékelheti mindenki, kezdve a
diáktól, aki az Unió akármelyik országában tanulhat, a vidéki polgármesterig, aki uniós
pénzalapokból egy valamirevalóbb utat csinálhat" - mondta az uniós csatlakozás tízedik
évfordulóján Cioloş. Úgy értékeli, hogy számára az elmúlt tíz év "nagyon intenzív
tapasztalatokkal telített" … (http://www.maszol.ro/)
Klaus Johannis újévi üzenete: ne veszítsük el a Romániába vetett hitünket  Ne veszítsék
el a Romániába vetett hitüket - kéri az ország állampolgáraitól újévi Facebook-üzenetében az
államfő. Klaus Johannis emlékeztet, hogy Románia tíz éve csatlakozott az Európai Unióhoz,
és ez úgy vált lehetségessé, hogy a román nép magáévá tett olyan elveket és értékeket, mint a
szilárd alapokon álló demokrácia, a törvény tisztelete, a méltóságteljes, békében és jólétben leélt
élet. Ezért az európai Romániát felépítő generáció utódainak kötelességük megőrizni és
megerősíteni a következő nemzedékek számára ezen értékek örökségét - mondja
videoüzenetében az államelnök (http://www.maszol.ro/)
Újabb médiaűr?  Anyagi okokra hivatkozva, 2017. január elsejétől "határozatlan időre
szünetelteti" az Erdélyi Riport megjelentetését a portál kiadója, a Progress Alapítvány. A
szerkesztőséggel karácsony előtt közölték a hírt. A nagyváradi központtal működő
szerkesztőség tudatta: egyelőre még nem tudják, hogyan, de folyatnák a munkát, információink
szerint, akár ingyen is. A szerkesztőség szeretné megvásárolni a kiadótól a portál tulajdonjogát,
hogy a már bejáratott címen folytathassák a publikálást. A szerkesztőségi cikkben ugyanakkor
leszögezik: a lap archívuma továbbra is elérhető marad … szintén Bihar megye médiáját érintő
hír: január elsejétől megszűnik a Partium Rádió adása Margittáról. A rádió a tuljdonosváltás
után lemondott a városban a helyi műsorszolgáltatásról … (http://mure.ro/)
Megszűnik az Erdélyi Riport (?)  „Az Erdélyi Riport kiadója, a kolozsvári székhelyű
Progress Alapítvány karácsony előtt arról értesítette szerkesztőségünket, hogy 2017. január 1től anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti portálunk működtetését, a munkatársakkal
pedig szerződést bont. Álláspontunk egyértelmű: folytatni szeretnénk a munkát. Az értesítés
nyomán kértük a kiadó vezetőjét, hogy a jogok átadásával, jelképes eladásával adjon
lehetőséget nekünk a 14 évnyi munka folytatására, befektetők, támogatók bevonásával. Ugyan a
kiadó nem zárkózott el ettől, ez idáig csupán arról biztosítottak, hogy archívumunk, a megjelent
anyagok, elérhetőek lesznek a továbbiakban is. Az Erdélyi Riport 2002 őszén hetilap
formájában jött létre Nagyváradon a Scripta Rt. kiadó gondozásában, alapítói közül ma Simon
Judit és Szűcs László dolgozik a lapnál. 2009 tavaszán a Riport Kiadó kft. vette át a lapot,
később a Kós Károly Alapítvány, majd a nyomtatott változat megszűnése után a Progress
Alapítvány adminisztrálta …” (http://erdelyiriport.ro/)
Johannis kinevezte kormányfőnek Sorin Grindeanut  Klaus Johannis államfő
csütörtökön aláírta a Sorin Grindeanu miniszterelnökké történő kinevezéséről szóló rendeletet
– közölte a bukaresti államelnöki hivatal (http://www.kronika.ro/)

2017. január 2.

o l d a l |4

o l d a l |5

SMS-ben jelezte Johannis Grindeanunak, hogy kinevezi  Úgy szerzett tudomást arról,

hogy Klaus Iohannis államfő elfogadta jelölését, hogy kapott egy „Sok sikert. Klaus Johannis”
szövegű üzenetet a telefonjára – nyilatkozta pénteken Sorin Grindeanu kijelölt miniszterelnök
(http://www.kronika.ro/)
Johannis megbízta kormányalakítással Sorin Grindeanut (Frissítve
a miniszter-jelöltek névsorával)  Szerdán szavaz a parlament a

Grindeanu-kabinetről  Klaus Johannis államfő megbízta a
kormányalakítással Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert, a PSDALDE szociálliberális parlamenti többség miniszterelnök-jelöltjét közölte pénteken szűk szavú közleményében az elnöki hivatal. Mint
kiderült, Johannis, SMS-ben értesítette Grindeanut, annyit írt: "Sok
sikert!" A kormányfői tisztség várományosa először nem hitt a szemének, majd ellenőrizte,
valóban az elnök telefonszámáról van-e szó (http://szabadsag.ro/)
Román lap: Magyarország megtámadta a román hatóságokat  Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádiónak adott interjújában elhangzottakat véli a román
hatóságok elleni magyar támadásnak a Dcnews.ro román hírportál. Semjén szerint
"nyilvánvalóan koncepciós alapon" érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel
fognak lépni az ellen, amikor a magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat "nyilvánvalóan
megfélemlítési céllal" támadják - hangoztatta -, példaként a Mikó kollégium vagy a
marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve. Semjén kijelentése kiütötte a biztosítékot a
Dcnews.ro román hírportálnál, a "leghatározottabban fel fognak lépni" kifejezést pedig a román
hatóságok elleni támadásnak tartja (http://itthon.ma/)
Itt a miniszterek lehetséges névsora  Négy új minisztérium alakul. Külön tárca foglalkozik
majd a határon túl élő román állampolgárok ügyeivel. Az RMDSZ megőrizheti államtitkári
pozícióit (http://itthon.ma/)
Dacian Cioloş nem számol Erdéllyel  A leköszönő miniszterelnök, aki a 2007–2014-es
időszakban az unió agrárügyi biztosa volt, úgy látja, hogy Romániában erősödött a demokrácia,
amióta az ország az Európai Unió tagja. Ez a kijelentés enyhén szólva sem állja meg a helyét.
„Azalatt a tíz év alatt, amióta Románia az Európai Unió része, Románia fejlődött, megerősödött
a demokrácia az országban (...), és ezt naponta érzékelheti mindenki, kezdve a diáktól, aki az
unió akármelyik országában tanulhat, a vidéki polgármesterig, aki uniós pénzalapokból egy
valamirevalóbb utat csinálhat” – mondta az uniós csatlakozás tizedik évfordulóján Cioloş egy,
az Európai Unió bukaresti képviseletének Facebook oldalára feltöltött videóban. A leköszönő
miniszterelnök szavainak ellentmond mindaz, ami az elmúlt tíz évben Erdélyben végbement …
(http://itthon.ma/)
Grindeanu kijelölt miniszterelnök, hogy az új év 'nyugalmat, fejlődést és
jobb napokat' hoz majd az ország állampolgárai számára. A kijelölt
kormányfő azt írta Facebook-oldalán: komplikált évet zár az ország, de a
bizonytalanság időszaka kezd lejárni, és az új kormány sürgősen
meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek javítani fogják a lakosság életminőségét
(http://transindex.ro/)
Megszünteti a kiadó az Erdélyi Riportot, a szerkesztőség önerőből folytatja  Az Erdélyi
Riport kiadója, a kolozsvári székhelyű Progress Alapítvány karácsony előtt arról értesítette a
lap szerkesztőségét, hogy 2017. január 1-től anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti a
portál működtetését, a munkatársakkal pedig szerződést bont - olvasható az Erdélyi Riport

2017. január 2.

Grindeanu: reméljük, hogy az új év nyugalmat, fejlődést és jobb
napokat hoz számunkra  Reményét fejezte ki szombaton Sorin

o l d a l |6
közleményében.

Ugyanitt azt is közlik, hogy a szerkesztőség folytatni szeretné a munkát
(http://transindex.ro/)
Nem akar székely autonómiát a román törvényhozás  Elutasításra javasolta a
szakértőkből álló bukaresti törvényhozási tanács Székelyföld autonómiastatútumát, amelyet
állampolgársági kezdeményezésként terjesztett a testület elé novemberben egy gyergyói
bizottság – tudta meg a kolozsvári Krónika című lap a Gyergyószéki Székely Tanács
(GYSZT) elnökétől … Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács (EMNT) tavaly júniusi ülésén született határozat arról, hogy állampolgári
kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómiastatútumát. Az
erre alakult bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, ami
összeférhetetlen a bizottsági tagsággal, ezért döntött úgy a Gyergyószéki Székely Tanács, hogy
maga alakít újabb testületet. Árus Zsolt elnök a Krónikának azt mondta, készen állnak arra,
hogy folytassák az elkezdett munkát. Izsák Balázs, az SZNT elnöke ezzel szemben
egyszerűbb, racionálisabb megoldásnak tartja, hogy az erdélyi magyarság parlamenti
képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómiastatútumot. A választási kampányban volt
olyan jelölt, jelenleg már képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ígérte meg, hogy
beterjeszti a tervezetet – mondta … (http://www.origo.hu/)

Szerbia
önkormányzati választásokra, a második felében pedig már a 2017-es elnökválasztásra készült
Szerbia, és mindkét esetben felmerült, hogy a voksolással az előrehozott parlamenti választást is
össze lehetne kötni, de míg 2016 tavaszán végül valóban három szintű választásokat tartottak a
nyugat-balkáni országban, azt egyelőre nem tudni, hogy egy évvel később a köztársasági elnök
személye mellett ismét dönteni kell-e a parlament összetételéről is … (http://www.mti.hu/)
Pásztor megállítaná az elvándorlást  Rendületlen az érdeklődés a gazdaságfejlesztési
pályázatok iránt, ezek valós lehetőségeket nyújtanak, gyorsan születtek támogatási döntések és
ezek megvalósítása is lendületes – ezzel együtt sikeres év volt 2016, még akkor is, ha a
megszorítások időszakát éljük – mondta egyebek között évértékelő interjújában Pásztor István a 
Pannon Televízió Szubjektív című műsorában, amelyet a  Vajdaság Ma idézett. A Vajdasági
Magyar Szövetség elnöke kiemelte, az újabb pályázatok iránt szintén nagy az érdeklődés,
hiszen az előző sikeres jelentkezőket nem zárják ki a további körökből. A legfontosabb kérdés,
hogy meg tudjuk-e állítani, lelassítani, illetve visszafordítani az elvándorlási folyamatot, és
kinek milyen válaszai vannak a helyzetre – tette fel a kérdést Pásztor István. Leszögezte, a
Vajdasági Magyar Szövetségen kívül senki másnak semmiféle eszközrendszere, elképzelése,
próbálkozása nincs a megoldásra (http://nepszava.hu/)
Dačić: A külpolitikát Szerbia érdekei mentén kell alakítani  Szerbia célja az Egyesült
Államokkal való kapcsolatok „újraindítása”, de Oroszországgal és Kínával is ápolnia kell a jó
kapcsolatokat, és mindezzel együtt folytatni az Európai Unió felé megkezdett utat – mondta a 
Beta hírügynökségnek Ivica Dačić, Szerbia külügyminisztere (http://pannonrtv.com/)
Újra bevezethetik a sorkatonai szolgálatot?  Fontolgatják, hogy újra bevezetik a kötelező
sorkatonai szolgálatot Szerbiában. Ezt Jovan Krivokapić, a szerbiai katonaság szóvivője
mondta el a Szerbiai RTV műsorában. Felmérések szerint a megkérdezettek 70 százaléka
egyetért a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításával – ismertette a szóvivő
(http://pannonrtv.com/)

2017. január 2.

Folyamatos kampánnyal telt a múlt év Szerbiában  A múlt év első felében a tartományi és

o l d a l |7

képviselete lesz továbbra is a legfőbb feladat – hangzott el a Vajdasági Magyar Szövetség
Újvidéki Városi Szervezetének évértékelőjén csütörtök este. Az egyik legnagyobb sikernek
nevezte a polgároktól kapott bizalmat és támogatást a 2016-os köztársasági, tartományi és
önkormányzati választásokon Erdély Lenke, a VMSZ helyi elnöke (http://pannonrtv.com/)
Februárban derül ki, hogy ki lesz a kormánypártok elnökjelöltje  Február derekán derül
fény a kormánypártok közös elnökjelöltjének személyére – jelentette ki tegnap a szerb
kormányfő. Aleksandar Vučić elmondta, megállapodott Tomislav Nikolić államfővel arról,
hogy február derekán, Gyertyaszentelő ünnepe körül javasolnak közös jelöltet a jövő évi
elnökválasztásra (http://pannonrtv.com/)
Pásztor: A hatalmi koalíció elnökjelöltjét támogatjuk  A Vajdasági Magyar Szövetség
elnöke azt nyilatkozta, pártja kész a tavaszi szerbiai elnökválasztáson a hatalmi koalíció jelöltjét
támogatni. „A mi álláspontunk az, és ezzel kapcsolatban egy hónappal ezelőtt Aleksandar
Vučić kormányfővel is tárgyaltam, hogy jó lenne, ha a parlamenti többség megállapodna és
egyetlen elnökjelöltet támogatna. Mi pártként készen állunk az ilyen tárgyalásokra és nincsenek
semmiféle feltételeink ezzel kapcsolatban. Készen állunk arra, hogy az elmúlt két
elnökválasztástól eltérően, ne legyen saját jelöltünk, hanem hogy támogassuk a parlamenti
többség jelöltjét” – mondta Pásztor István a  Vajdasági RTV Politbiro című adásának
nyilatkozva (http://pannonrtv.com/)
Április 9-én választunk  Április 9-én lesz elnökválasztás Szerbiában, ugyanakkor ezen a
napon rendkívüli parlamenti választásokat is tarthatnak – erősítette meg a december elején
felröppent hírt Slavica Đukić Dejanović, a Szerbiai Szocialista Párt alelnöke tegnap este
Smederevóban. Elmondása szerint pártjuk legmegfelelőbb jelöltje az SZSZP elnöke, Ivica
Dačić lenne, de reálisabb az esély arra, hogy közös jelöltet támogassanak (http://pannonrtv.com/)
Kötelező a kamarai tagság Szerbiában  2017-ben kötelező a tagság a Szerbiai Gazdasági
Kamarában. Minden vállalkozónak, cégnek és vállalatnak be kell tagosodnia a gazdasági
kamarákról szóló törvény értelmében, amely január elsejétől lép hatályba
(http://www.magyarszo.rs/)
Menedékben  Történetek a szögesdróton innen és túl  Karácsonyra és a Magyar Szó
évfordulójára jött ki a nyomdából a Menedékben című 300 oldalas kötet a Magyar Szó Kft.
kiadásában. A könyv a magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg, és
válogatást tartalmaz azokból az írásokból, amelyeket a hat évtized alatt közölt lapunk. Naplót,
korábbi titkos dokumentumokat, riportokat, cikkeket és interjúkat tartalmaz a Történetek a
szögesdróton innen és túl alcímmel napvilágot látott könyv (http://www.magyarszo.rs/)
PÉLDÁNYSZÁM(TITKOLÁS) ÉS BIZALOM(VESZTÉS)  A Magyar Nemzeti Tanács
december 29-ikei ülésén Joó Horti Lívia (Magyar Összefogás) feltett néhány kérdést a Magyar
Szó jövő évi terveiről szóló vitában. Kérdései – és különösen az azokra kapott elnöki
(nem)válaszok – tökéletesen érzékeltetik, mennyire küszködik a napilap alapítója, hogy elrejtse
a szerkesztőséget uraló egészségtelen légkört és a vezetők felkészületlenségét, ami egyre
súlyosabb következményekkel jár az MNT-re, a lapot markában tartó pártra, de különösen az
egész vajdasági magyarságra nézve (http://szabadmagyarszo.com/)

2017. január 2.

Erdély Lenke – A célok megvalósítása és a magyar közösség érdekeinek képviselete a
legfőbb feladat (videó)  A kitűzött célok megvalósítása és a magyar közösség érdekeinek

o l d a l |8

Szlovákia

újrarendeződése voltak az idei év első felének vezető belpolitikai témái Szlovákiában, ahol az
év második fele már az ország uniós elnöksége jegyében telt … (http://www.mti.hu/)
A miniszterelnök a szélsőségeseket segíti  Egy szlovák elemző úgy véli, Robert Fico
romaellenes kijelentéseivel csak a szélsőségesek malmára hajtja a vizet – írja az  Új Szó. A
szlovák miniszterelnök a Smer decemberi közgyűlésén vette elő a romakártyát. A roma
telepeken egy újabb olyan generáció nő fel, mely „nem akar dolgozni” – mondta. A Polis
felmérése szerint az emberek döntő többsége egyetért a kijelentéssel. A romaügyi
kormánybiztos úgy véli, Ficónak inkább oldania kellene a feszültséget a társadalomban. A
Polis ügynökség felmérése 1275 válaszadó megkérdezésével készült a  SITA
hírügynökségnek. Az eredmény alapján a válaszadók 41,7 százaléka teljesen, 40,7 százaléka
pedig inkább egyetért Fico kijelentéseivel a dolgozni nem akaró generációról. 41,3 százalék
emellett úgy véli, a kormányfő nem diszkriminálja kijelentéseivel a romákat, és további 38
százalék hajlik erre a véleményre (http://nepszava.hu/)
2017 a koalíciós konfliktusok éve lehet  Politikai szempontból turbulens, konfliktusoktól
terhes év ígérkezik. Mire számíthatunk európai, szlovákiai és szlovákiai magyar szinten?
(http://ujszo.com/)
Kiska a gyűlölködés veszélyeire figyelmeztetett újévi beszédében  Gázkamrába küldeni
az embereket, még ha "csak" az interneten is, egyszerűen megengedhetetlen. Nem szabad
tolerálni az etnikai vagy vallási alapú uszítást - hangsúlyozta az elnök (http://ujszo.com/)
Az EU megszűnése valós lehetőség  Az Európai Unió felbomlása most már nem csak
elméleti, hanem reális lehetőség, amelyre Szlovákiának fel kell készülnie – fogalmazott a
TASR szlovák hírügynökségnek adott interjújában Andrej Danko, a parlament elnöke. Az
év utolsó napján adott interjújában a házelnök borús képet festett az EU jövőjéről. A brexit
kapcsán kifejtette: Nagy-Britannia EU-ból való kilépésének folyamatán múlik lényegében a
közösség jövője. Ha ugyanis a közösségből távozó szigetország fenntartja magának a jogot a
kontinensről érkező munkaerő diszkriminálására (ami a brexit egyik fő jelszava volt), de
ugyanakkor továbbra is megmarad számára az áruk és szolgáltatások európai piacán való
szabad fellépés joga, akkor ez olyan folyamatot indít el, amely az EU végéhez vezet. Danko
szerint amennyiben Nagy-Britannia a távozás mellett döntött, akkor távoznia is kell, annak
valamennyi következményével együtt … (http://felvidek.ma/)
Kiska: 2017 az igazság éve lesz Szlovákia számára  Szlovákia gazdasága 2017 elején
nagyon jó állapotban van. A kérdés az, hogy ezt a jó helyzetét és egyes eredményeit, különösen
a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget, képesek leszünk-e kihasználni és
átültetni a jobb állami szolgáltatásokba és fokozatosan a magasabb életszínvonalba –
hangsúlyozta szokásos újévi beszédében Andrej Kiska köztársasági elnök (http://felvidek.ma/)
Szimpátia sorrend: Danko, Bugár, Sulík  A Focus ügynökség a Sme megbízásából
készített egy felmérést, amelyben Szlovákia legszimpatikusabb politikusát keresték. Az élen
Andrej Danko végzett, őt követi Bugár Béla majd Richard Sulík (http://www.bumm.sk/)
Bugár: Turbulens év volt az idei  A Híd párt elnöke szerint egy roppant turbulens éven
vagyunk túl, ami a választásoknak, az azon született meglepetéseknek, a kormányalakításnak és
az SaS és az OĽaNO részéről jövő támadásoknak volt köszönhető (http://www.bumm.sk/)

2017. január 2.

A politikai erőviszonyok újrarendeződésének és az ország uniós elnökségének éve volt
2016 Szlovákiában  A parlamenti választás és a politikai erőviszonyok azt követő

o l d a l |9

A szélsőségesek miatt változhatnak a történelemórák  Peter Plavčan, oktatási miniszter

szerint változtatni kéne a történelem oktatáson, mivel a fiatalok körében egyre nagyobb teret
nyer a radikalizmus (http://www.bumm.sk/)
Politológus: szokatlan, de jó volt Kiska újévi beszéde  A hagyományos újévi beszédektől
eltérő volt Andrej Kiska köztársasági elnök idei köszöntője, de a szó pozitív értelmében –
vélekedik Ján Baránek politológus, rámutatva: az államfő beszéde kulcsfontosságú részét a
virtuális térben meglevő határtalan szabadsággal összefüggő kockázatoknak szentelte
(http://www.hirek.sk/)
A politikai erőviszonyok újrarendeződésének és az ország uniós elnökségének éve volt  A
parlamenti választás, a politikai erőviszonyok azt követő újrarendeződése, illetve a
kormányalakítás voltak az idei év első felének vezető belpolitikai témái Szlovákiában, ahol az
év második hat hónapja már elsődlegesen az ország uniós elnöksége és az azzal összefüggő
történéseknek jegyében telt (http://www.hirek.sk/)
Megjelent a Felvidéki Magyarok 2016/4. száma  Idén negyedszer, összesen már 22.
alkalommal jelentkezik az elektronikus folyóirat, a Felvidéki Magyarok (http://felvidek.ma/)

Ukrajna

felemelő és szomorú pillanatokat egyaránt. Az élet semmivel sem lett könnyebb, de
legalább jól esik érzékelni az anyaország féltő gondoskodását. Az is bizakodásra ad
okot, hogy magyarságszervezeteink 2015-ben elindult együttműködése nem torpant
meg, sőt, talán erősödött is. Szükség is van rá, mert közösségünknek akad éppen
elég rosszakarója Kijevben és helyben egyaránt. Közösen ezeket a megalapozatlan
támadásokat is könnyebb kivédeni. Évértékelő interjú dr. Zubánics Lászlóval, az
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével  „…Azt kell mondanom, a 2016-os
események igazolták azokat a várakozásokat, amelyek a kárpátaljai magyar–magyar
együttműködést övezték. A közelmúltban egy nagyobb merítésű szociológiai felmérést készítettek
Kárpátalján, amely során mind a magyar, mind pedig az ukrán lakosság véleményét kikérték az
aktuális viszonyokról. Az eredmény valószínűleg mindenkit meglepett, mármint pozitív
értelemben. Egyrészt a magyar összefogás révén, másrészt a magyar kormány intenzív
„odafigyelési” politikájának köszönhetően mi magunk is, valamint a velünk együtt élő többségi
nemzet képviselői is sokkal erősebbnek érzékeljük a súlyunkat, mint amekkora az valójában a
lélekszám, illetve a politikai befolyás alapján. Az anyaországi támogatásoknak és a hosszú idő
után létrejött magyar egységnek köszönhetően a nagyarányú elvándorlás ellenére mind
magunk, mind pedig az ukránság többre becsüli a vidék magyarságát valós számarányánál …”
(http://kiszo.hhrf.org/)
A BMG is legyen nemzeti jelentőségű intézmény  A Beregszászi Bethlen Gábor Magyar
Gimnázium nemzeti jelentőségű intézménnyé nyilvánítását kezdeményezte Semjén Zsolt
miniszterelnök-helyettesnél a Jobbik. A párt nevében Vona Gábor elnök és Szávay István, a
Nemzetpolitikai Kabinet elnöke fordult ez ügyben a kormányhoz (http://kiszo.hhrf.org/)
Banderára emlékeztek a nacionalisták  Kijevben idén is fáklyás felvonulással emlékeztek
meg január 1-jén Sztepan Bandera születésnapjáról. Az akcióban sajtóértesülések szerint több
mint kétezren, a rendőrség becslése szerint közel 800-an vettek részt (http://karpathir.com/)

2017. január 2.

„…a megvalósított eredmény, nem pedig a pozitív sajtóvisszhang vagy az
önfényezés számít”  Ismét eltelt egy esztendő. Közösségünk számára tartogatott

o l d a l | 10

Szavcsenko Kijevbe várja a felkelők vezéreit  Nagyija Szavcsenko a katonából lett ukrán

politikus a Suszter Live című élő politikai vitaműsorban bejelentette, hogy Kijevbe várja
Olekszandr Zaharcsenkót és Igor Plotnickijt, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és a
Luganszki Népköztársaság vezetőjét (http://karpathir.com/)
Moszkal 2017-es tervei  Hennagyij Moszkal kormányzó sajtószolgálata révén
megnevezte a számára legfontosabb 2017-es projekteket (http://karpathir.com/)
Kiábrándulhatnak az EU-ból az ukránok  Az ukrán lakosok kezdik elveszíteni az Európai
Unióba vetett bizalmukat. Ezt a kijevi törvényhozás első alelnöke mondta. Irina Herascsenko
szerint nem okosan cselekszik az EU, amikor folyamatosan halogatja az Ukrajnának megígért
vízummentességet (http://karpathir.com/)

A régió hírei  Világtükör
Nehéz évtől búcsúztak a világ politikusai  Merkel: Nem a terroristák határozzák meg,

„hogyan élünk és hogyan akarunk élni" (http://nepszava.hu/)
Kitiltott orosz diplomaták - Ellenlépéseket fontolgat a Kreml  Az idei év végére különösen

fagyossá vált az Egyesült Államok és Oroszország viszonya (http://nepszava.hu/)
Putyin már Trumpra vár  Lavrov külügyminiszter állításával ellentétben Moszkva nem
utasít ki amerikai diplomatákat (http://nepszava.hu/)
Putyin: senkit sem fogunk kiutasítani  "Obama távozó elnök kormányának lépései
provokatívak, céljuk az orosz-amerikai kapcsolatok további aláásása." (http://nepszava.hu/)
Magára maradhat Merkel ellenfele  Lényegében eldőlt, hogy Sigmar Gabriel lesz a
szociáldemokraták kancellárjelöltje (http://nepszava.hu/)
Számos konfliktus vár az új ENSZ-főtitkárra 2017-ben  Formális hatalma alig van az
ENSZ főtitkárának, tárgyalási képességeire és személyiségére kell tehát támaszkodnia a hivatalt
január 1-jén átvett António Guterresnek, hogy választ tudjon adni a kihívásokra, amelyekkel
2017-ben várnak világszervezetre - írja elemzésében a dpa német hírügynökség
(http://www.hirek.sk/)

Nemzetközi lapszemle
Európai Parlament (EP) távozó elnöke azért, hogy őt indítsa kancellárjelöltként a német
szociáldemokrata párt (SPD) a 2017-es németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-)
választáson - írta a  Der Spiegel című német hírmagazin a pénteken megjelent számában
(http://nepszava.hu/)
Orbán Viktort Darth Vaderhez hasonlították  Az európai közösség alapjait lerakó 1957-es
Római Szerződés 60. évfordulója döntő fontosságúnak ígérkezik egy olyan időszakban, amikor
két európai terv néz szembe egymással: a felvilágosodás geopolitikai modellje és az Orbán
Viktor magyar kormányfő által képviselt autoriter és idegengyűlölő ellenprojekt - olvasható a 
Le Monde című francia napilap pénteki számában. Sylvain Kahn földrajztudós és történész, a
párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének (Scienses Po) tanára szerint a magyar vezető - az
Európai Unió "Darth Vadereként", az európai "erő sötét oldalának vezetőjeként" - az
"ellenfelvilágosodás" 1945 óta háttérbe szorítottnak hitt európai hagyományához fordul, amit
ügyesen elméletbe is foglal, az "illiberális demokráciaként" ismert ellenmodellt kínálva. Mint
írja: az uniónak az illiberális modellben is van szerepe, de az egység ebben az esetben az

2017. január 2.

Schulz meggondolta, nem akar kancellár lenni  Nem küzd tovább Martin Schulz, az

o l d a l | 11

etnikailag homogén európai nemzetállamok közötti szolidaritást kell szolgálja, amelyre veszélyt
jelent "a multikulturalizmus, a migráció, a világkereskedelem, a szegények, a cigányok, a
muszlimok, a zsidók, az individualizmus, a szabadságjogok és a kritikus gondolkodás"
(http://nepszava.hu/)
Orbánt bírálta egy német miniszter a Süddeutsche-ben  Aggályosnak nevezte a magyar
Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogkörét érintő törvényi változtatást Barbara
Hendricks német szövetségi környezet- és természetvédelmi, építésügyi és nukleáris biztonsági
miniszter a  Süddeutsche Zeitung című liberális német lap pénteki számában. A miniszter
elmondta, hogy a "legnagyobb mértékben aggályos" az OAH jogkörének "megnyirbálása". A
szociáldemokrata párt (SPD) politikusa a Süddeutsche Zeitung címoldalán Orbán atomtervei
nyugtalanítják Berlint címmel közölt összeállításban hozzátette: a nukleáris biztonsághoz
elengedhetetlen, hogy az atomerőművek üzemeltetését ne politikai szempontok alapján ítéljék
meg, hanem egy "független, cselekvőképes felügyeleti hatóság felügyelje" (http://nepszava.hu/)
Pincsuk szerint el kell engedni a Krímet  Viktor Pincsuk ukrán oligarcha szerint
Ukrajnának fájó döntéseket kell hoznia ahhoz, hogy végre béke és rend legyen az országban.
Az ország egyik leggazdagabb üzletembere – aki nem mellesleg Leonyid Kucsma korábbi
elnök veje – a The Wall Street Journalban megjelent elemzésében nyilvánította ki ezt a
véleményét. Szerinte bele kell törődni a Krím elvesztésébe. Úgy gondolja, középtávon
esélytelen a félsziget visszaszerzése, ezért el kell engedni. Ugyanakkor azt is írta, hogy
amennyiben Ukrajna végre fejlődni tudna, akkor 25-30 év múlva maguk az ott lakók
kezdeményeznék, hogy kerüljenek vissza Ukrajnához (http://karpathir.com/)

Tudomány – határon innen, határon túl
Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) által 2016-ban létrehozott Fiatal kutatók a
szlovákiai magyar tudományosságért díjat a következő fiatal kutatók kapták meg. Száz Pálnak
a társadalomtudományok és bölcsészet kategóriában, konkrétan az irodalomtudomány területén
elért eddigi tevékenységéért ítélte meg a SZMAT Elnöksége a díjat. Az élettudományok
kategóriában az elnökség kivételesen két ifjú tehetséget is díjazott. Jankó Viktort a SZMAT
Elnöksége az élettudományok kategóriában, konkrétan az orvostudományok –
gyermeknefrológia terén elért eredményeiért, s Makovicky Pált szintén az élettudományok
kategóriában, konkrétan a biológia, és állattenyésztés területén elért eredményeiért. A műszakiés élettelen természettudományi kategóriában a díjat Sopčák Tibor ifjú kutató kapta a kémia és
anyagtudomány területén elért eredményeiért (http://szmat.sk/)
Vizi. E. Szilveszter: jövőnk biztosítéka a tudás – INTERJÚ  Vizi E.
Szilveszter idén szilveszterkor lesz 80 éves. A nemzetközi tudóstársadalom,
az anyaországi és a határon túli közösség, ugyanakkor az erdélyi magyarság
is nagyon sokat köszönhet a neves orvosnak, agykutatónak. Az alábbiakban
részleteket közlünk a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével idén
készült beszélgetésből, amelynek teljes változata megtalálható a tiszteletére
megjelentetett, Csodálatos tanúságtétel című kiadványban  „…mi egy
nemzet vagyunk. A felvidéki, az erdélyi, a délvidéki, a kárpátaljai, a burgenlandi magyarság egy
nemzettestnek a részei. Tudniillik a nemzetet a nyelv teszi azzá, ahogy Márai Sándor mondja:
„Az ország, a nép még nem haza. A tényekből – az országból, a népből – akkor lesz csak haza,
ha az anyanyelv nevet ad a tényeknek. Nincs más haza, csak az anyanyelv." Kiemelten kell

2017. január 2.

A Fiatal kutatók a szlovákiai magyar tudományosságért díj díjazottjai 2016-ban  A

o l d a l | 12

támogatnunk a határon túli pályakezdő fiatalokat. Ennek a szándéknak a jegyében született meg
a javaslat másfél évtizede, hogy az éppen létrejövő Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem mennyi pénzt kapjon. Összesen négyen voltunk jelen egy kávézóban, ahol
Lévai Anikó asszony, Orbán Viktor miniszterelnök felesége arra biztatott, hogy valamit tenni
kellene. Akkor azt javasoltam, legyen elkülönítve az egyetemre három milliárd forint. A
Sapientia működése azt szolgálja, hogy közös feladatunk elősegíteni a fiatalok szakmai
karrierjét. Egyébként Brassai Zoltán professzorral sok évvel ezelőtt elkezdtünk egy programot,
hogy a fiatal egyetemi oktatók eljöhessenek hozzánk pár hétre, hónapra. Kezdetben óriási
nehézségekbe ütköztünk, mert a marosvásárhelyi orvosi egyetem vezetősége nem támogatta
egyöntetűen az elképzelésünket. De ezt a nehézséget is legyőztük. Az együttműködés a
későbbiekben igen sikeresnek bizonyult: körülbelül száztíz fiatal magyar orvos járt nálunk. Sőt,
Somogyi Péter professzor közülük jó néhányat kivitt Oxfordba. Tehát megadtuk az indításhoz
azt, ami kellett. A lehetőséggel azonban élni kell, és össze kell fogni ott, ahol kisebbségi sorban
él a magyar nemzet. Ez egy alapvető kérdés …” (http://www.kronika.ro/)

Összefoglaló
szempontból. Európában két népszavazás borzolta a kedélyeket, s világította rá az Európai Unió
illetékeseit arra, hogy valamit másképp kellene csinálni. A britek uniós kilépéséről szóló
népszavazása után felmerül a kérdés: hogyan tovább? Törökország igazi diktatúrává vedlett át,
a július közepén végrehajtott puccskísérlet óta tízezrek kerültek rács mögé. Az Egyesült
Államokban pedig Donald Trumpot választották meg elnöknek, amellyel minden korábbinál
kiszámíthatatlanabbá vált az amerikai politika. Két fontos referendumot is rendeztek
Európában, de egyik sem úgy végződött, ahogy azt az EU-ban remélték. Igaz, a Brexittel
kapcsolatos népszavazást össze sem lehet hasonlítani az olasz alkotmányos reformokról szóló
referendummal, de Brüsszel számára nagyon rossz hír, hogy Olaszország ismét egy politikai
szempontból bizonytalan év elé néz … (http://nepszava.hu/)
Vlagyimir Putyin éve volt az idei  Oroszország nagyhatalom ugyan, de nem az a
szuperhatalom, ami a Szovjetunió volt. Vezetője semmiképpen sem a világ első számú
politikusa, 2016-ban az orosz elnök minden lépését mégis nagyobb figyelem övezte, mint az
amerikai elnökét. Vlagyimir Putyin a nyugati médiában félelmetes ellenségként jelenik meg,
az elszigetelt, nemzetközi szövetségesek nélkül maradt diktátorként, ám ez torzított valóság.
Putyin elvesztette ugyan nyugati partnereit, de ezt egy új szövetségesi rendszerrel pótolta,
amelyben ő a "number one". Az ünnepek előtt jelent meg a magyar könyvesboltokban Mihail
Zigar Putyin metamorfózisa című könyve. Az egyetlen független oroszországi tévécsatorna, a
Dozsgy főszerkesztője azt a kérdést járja körül, hogy hogyan és miért lett Vlagyimir
Putyinból, aki elnöksége első éveiben egészen Nyugat-barát vezetőnek látszott, és vélhetően az
is volt, alig másfél évtized leforgása alatt a Nyugat egyik legszenvedélyesebb ellenfele, sőt
ellensége? A válasz nem egyszerű, s mint általában történni szokott, ezúttal sem csak az egyik
félen múlott. Lehet boncolgatni a kérdést, ki, mikor és hol hibázott, mi jelentette a
fordulópontot, ha egyáltalán volt ilyen, de a Krím orosz annexiója után, 2014 márciusában
közzétett  Reuters brit hírügynökség elemzésnél jobbat talán úgysem lehetne összehozni …
(http://nepszava.hu/)
Ezt éltük meg erdélyi magyarként 2016-ban  Romániában a júniusi önkormányzati és a
decemberi parlamenti választások határozták meg a 2016-os év politikai eseménynaptárát. A

2017. január 2.

Drámai esztendő a világpolitikában  Nem volt eseménytelen év a 2016-os politikai

o l d a l | 13

választások következtében az erdélyi magyarságnak sikerült megerősítenie önkormányzati és
parlamenti képviseletét … (http://www.kronika.ro/)
Meglepő fordulatokat láthattunk Közép-Európában  A kormánybukások elmaradtak a
közép-európai térségben tavaly tartott parlamenti választásokon, de térségünk sok szempontból
átrendeződött a 2016-os évben. Felemás évet tudhat maga mögött a határon túli magyarság is,
mivel Szlovákiában ismét kimaradt a parlamentből a magyar közösség pártja, de Romániában
létrejött a magyar egység, és így az RMDSZ jelentősen javított a korábbi évek eredményein.
Közép-európai körkép 2016 … (http://www.origo.hu/)

Vélemény, publicisztika, interjú, blog2
Erdélyi Riport, a független magyar nyelvű sajtó egyik utolsó erdélyi bástyája – legalábbis ez
derül ki a lap szerkesztősége által kiadott közleményből. Ebben az áll, hogy az egykori
hetilapból portállá alakult Erdélyi Riportot kiadó Progress Alapítvány karácsony után
bejelentette, január elsejétől „anyagi okok miatt határozatlan időre szünetelteti” a kiadást. (...)
A bezárás mögött kemény pártpolitikai érdekek álltak. Szóval innen nézve kicsit már gyanakvók
lehetünk, amikor az Erdélyi Riport kiadójának indoklását olvassuk, és ha hozzátesszük, hogy az
lap egy olyan médiaműhely volt, ahol független, vállaltan liberális és baloldali újságírók
dolgoztak, akkor a gyanúnk tovább fokozódhat.(...) …” (http://kettosmerce.blog.hu/http://nepszava.hu/)
Elszökő éveink, emlékeink  „Érdemes volt a sajtóban az RMDSZ támogatása mellett
érvelni: hadd higgyük, hogy egy kicsit ezzel is hozzájárultunk ahhoz, hogy megújult
érdekképviseletünk előtt jó lehetőségek nyílnak meg …” Ágoston Hugó (http://www.maszol.ro/)
2017 – A dal ugyanaz marad  „A kardcsörtető habitusú magyar miniszterelnököt viszi
tovább a lendület. Orbán Viktor már nemcsak az ellenzék, hanem az EU és a nyugati világ
ellenzéke is. Meg kellene állnia egy pillanatra. Körül kellene néznie. Itthon és a nagyvilágban.
Ezt nem most írtam, hanem kereken öt évvel ezelőtt. A szöveg arról szólt, hogy mit hozhat a
következő esztendő. Vannak dolgok, amelyek nem változnak. Vagy ha mégis, csak lassan. A
témák cserélődnek ugyan, ám ez majdhogynem mellékes. Ami számít, az az, hogy hiába minden
különbség, a szereplők ugyanúgy játsszák el a történeteket, és a közönség sem tud másképpen
olvasni, mint ahogy megmásíthatatlan szokása lett …” Gazda Albert (http://mno.hu/)
Évértékelő, kicsit másképp  „Az évértékelések idejét éljük. Ki-ki a maga módján
elraktározza, polcokra rakja a leköszönő esztendő számára legfontosabb történéseit. Közben
már előretekint, reménykedik, hogy 2017 talán jobb és szerencsésebb lesz. Persze sokan úgy
vannak vele, csak rosszabb ne legyen. Az ukrán valóság az idén is hozta szokásos formáját.
Imitált reformok, látszatintézkedések, figyelemelterelő háborús retorika, soha véget nem érő
vízumügyi népbutítás. A felsorolás végeláthatatlanul hosszú, ezért most csak a legnagyobb
arculcsapásra térnék ki. Még jól emlékezhetünk, milyen sokkolóan hatott a politikusok új
eljárás szerinti vagyonbevallása. Ha valaki elfelejtette volna, parlamenti képviselőink 7,5
milliárd hrivnya készpénz birtokosai, ugyanennyi bankbetétjeiken lapul. Érzékeltetésül: a hét és
fél milliárd a jövő évi útalap fele, ez az összeg kétmilliárddal több, mint amennyit az ország
jövőre fordít a teljes agrárágazat támogatására, vagy éppen ennyit tesz ki a védelmi tárca idei
mínusza …” Dunda György (http://kiszo.hhrf.org/)
Az álmagyar álbaloldal és a Jobbik összefogásának ötletéről  „Medgyessy Péter
pragmatikus politikus. Ezt eddig is tudtuk. Soha nem exponálta magát emlékezetes,
2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját

2017. január 2.

A Fidesz Erdélyben is bezáratott egy független lapot?  „14 év működés után megszűnik az

o l d a l | 14

nemzetgyalázó kiszólásokkal (a „merjünk kicsik lenni” gondolat az maga a balliberális
nemzetszemlélet, nem tekintem olyan súlyú verbális merényletnek a nemzeti gondolkodás ellen,
mint Bauer Tamás többször kifejtett Trianon-pártiságát, Tamás Gáspár Miklós
autonómiaellenességét vagy a Szent Korona micisapkázását, tökfödőzését), nemzeti
szempontból a hozzá köthető legnegatívabb gesztus, a kempinskybeli koccintás a státustörvény
kasztrálásával párhuzamosan szintén a pragmatikum jegyében történt. Medgyessy most sem
finnyáskodik, ideologizál, a baloldal mumusával, a pártja által ezerszer mindennek lehordott
Jobbikkal való szövetségkötést szorgalmazza teljes nyíltsággal, rámutatva, hogy ez az egyetlen
lehetséges módja a Fidesz leváltásának. A gondolatnak a kormányoldal médiája is igyekszik
publicitást biztosítani, hiszen a Jobbik–Fidesz meccs egyik fontos taktikai eleme, hogy kinek
sikerül a másikat rávarrni a minden jó érzésű, nemzetben gondolkodó ember számára totálisan
szalonképtelen, önmagát lejáratott álbaloldalra …” Borbély Zsolt Attila (http://itthon.ma/)

Cikkek
 A politikai erőviszonyok újrarendeződésének és az ország uniós elnökségének éve volt
2016 Szlovákiában

Közel egy évvel ezelőtt még nemcsak Robert Ficóék győzelme látszott biztosnak a parlamenti választáson,
hanem az is valószínűnek tűnt, hogy megerősítik parlamenti pozíciójukat. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért
- a parlamenti választást megelőző kampány nem lett fásult vagy erőtlen. Közvetett módon annak egyik
hangsúlyos elemévé vált a januárban meghirdetett tanársztrájk is, amelyet bérköveteléseik nem teljesítésére
hivatkozva indított az egyik pedagógusszervezet. Erre egy időben került sor az ugyancsak béreik rendezését kérő,
s ezzel összefüggésben tömeges felmondást beadó kórházi nővérek nyomásgyakorló akciójával. Bár mindkét
próbálkozás kiemelt médiafigyelmet kapott, a kezdeményezések rövid idő alatt sokat vesztettek súlyukból s végül
kudarcba fulladtak.
A márciusi parlamenti választás nagyon sok meglepetést hozott, bár a voksolást megnyerték Robert Ficóék, de
győzelmük pirrusszi lett, ugyanis elveszítették parlamenti többségüket. A pozsonyi törvényhozásba minden
korábbinál több, összesen nyolc politikai csoportosulás jutott be, ezek harmada parlamenti újonc, negyede pedig
protestpárt.
A választás eredményei a felvidéki magyarság számára sem hoztak áttörést. A Magyar Közösség Pártja (MKP)
ismét a parlamenten kívül maradt. Erre reagálva Berényi József pártelnök azonnal lemondott, néhány héttel
később pedig a párt teljes felső vezetése követte.
Az új pozsonyi kormány egy négy párti koalícióból állt össze. Ebbe Robert Fico pártján kívül a parlamentbe
négy évnyi szünet után visszakerült Szlovák Nemzeti Párt, a Most-Híd vegyespárt, illetve bekerült egy parlamenti
"újonc", a Háló párt.. Nem sokkal a kormányprogram jóváhagyása után, szívproblémákkal váratlanul kórházba
került Robert Fico miniszterelnök. A régi-új kormányfő májusban kezdte újra a munkát, s ekkor adott első
nyilatkozatában egyértelművé tette: nem változtat a kötelező menekültkvótákkal kapcsolatos, azokat elutasító
álláspontján, illetve azt állította, hogy a márciusi parlamenti választás kampányában, külföldről finanszírozott civil
szervezetek tevékenységével kellett megküzdenie.
A márciusi parlamenti választás kihatásai a felvidéki magyar politikát sem kerülték el, ennek egyik első látható
jele az MKP júniusi tisztújító közgyűlése volt, amelyen Menyhárt József személyében új elnököt kapott a párt, és
felső vezetése szinte teljesen megújult. Az új pártelnök megválasztása után azt mondta: megőrzik a pártpolitika
folytonosságát, ugyanakkor nyitottabb kommunikációra készülnek és széleskörű egyeztetést terveznek. Ez utóbbi
ősszel valósult meg, amikor is oktatásügyi kérdésekben egy magyar-magyar párbeszéd nevű fórumon minden
országos szervezettségű felvidéki magyar szervezet képviselőit sikerült egy asztalhoz ültetni. Menyhárt József

2017. január 2.

Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti:
Pozsony, 2016. december 31, szombat (MTI) - A parlamenti választás és a politikai erőviszonyok azt követő
újrarendeződése voltak az idei év első felének vezető belpolitikai témái Szlovákiában, ahol az év második fele
már az ország uniós elnöksége jegyében telt.

o l d a l | 15

évértékelőjében az újratervezés és az építkezés évének nevezte a 2016-os esztendőt, s azt ígérte: a folyamat
folytatódni fog, ám jövőre már az építkezésen lesz a hangsúly.
A szlovák politikában júniusban egyértelművé vált, hogy az új kormányzati időszak sem lesz kevésbé viharos,
mint a korábbi amikor az ellenzék sorban próbálta leváltani a Fico kormány minisztereit. Az első ilyen új
kezdeményezés célpontja, a Robert Fico betegsége idején "koronahercegként" emlegetett Robert Kalinák
belügyminiszter lett, akinek menesztését arra hivatkozva kezdeményezte az ellenzék, hogy a miniszter funkcióját
kihasználva megpróbált szőnyeg alá söpörni egy állítólagos adócsalási ügyet. Nem sokkal a bizalmatlansági
indítvány iktatása után parlamenti évértékelő beszédében a korrupciót a legégetőbb témának nevezte Andrej
Kiska államfő, ezután nem sokkal pedig a belügyminiszter leváltását célzó beadványhoz az ellenzék egy újabbat
is csatolt, ebben Robert Fico menesztését kérték. Ezt az indítványt július elsején, Szlovákia soros uniós
elnökségének első napján adták be, s ahhoz kötődően jól szervezett, egész nyáron tartó, de elenyésző részvételű
tüntetések sorát indították el.
A szlovák uniós elnökség első napján Robert Fico, Jean-Claude Junckert, az Európa Bizottság elnökét fogadta.
Míg a találkozón Robert Fico azt hangoztatta, hogy az uniós intézmények és az egyes tagországok közötti
viszonyban egyensúlyt kell teremteni, a bizottság elnöke a migrációs kérdésekkel kapcsolatos tagállami
álláspontok közelítéséről beszélt. Hogy ez utóbbi mennyire csak a célkitűzés szintjén maradt, az már a
szeptemberi uniós csúcson érezhetővé vált, ugyanis az elnökség csúcsfórumát annak szinte minden résztvevője
másképpen, de leginkább szuperlatívuszoktól mentesen értékelte. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az
elnökségről az év végén azt mondta: az elnökség kezdetén az EU megerősítését helyezték a középpontba, s ezt az
ambíciót sikerült teljesíteni.
Ami Robert Fico kormányának gazdasági teljesítményét illeti, 2016-ban javuló tendenciákat mutattak a
számok. A munkanélküliség sokéves minimumán áll, már a negyedik egymást követő évben sikerült
deficitcsökkentő költségvetést jóváhagyni, csökken a GDP arányos államadósság, a gazdaság bővülésének üteme
gyorsul, és az előrejelzések szerint jövőre 3,5 százalékos lesz. Emellett decemberben több népjóléti intézkedést köztük a minimálbér gyorsabb ütemű növelését - jelentette be a kormányfő. vissza
 Áder János: érdemes tanulnunk a kiegyezés korából

Az államfő beszéde elején Isten áldását kérte a magyarságra. "Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét,
nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban" - mondta, egyúttal azt is kívánva, hogy "mindig
legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt". Áder János felhívta a figyelmet
arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is,
akik a maguk helyén, módján és tehetsége szerint "szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket".
A köztársasági elnök az elmúlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball
Európa-bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar
Oscar-díj megszületését.
Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobeldíjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. "Ők mindörökké velünk maradnak, mert
mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek" - jelentette ki Áder János.
Felidézte, hogy az ország az előző esztendőben emlékezett az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára; "56
nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is". "Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 90ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket" - tette hozzá.
A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem egy forradalom ünnepi éve
lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely "páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg
az utat".
Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak - mondta,
hozzátéve, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora ez, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ.
"Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött
meg népiskolai rendszerünk" - sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar
mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek.

2017. január 2.

Budapest, 2017. január 1., vasárnap (MTI) - A kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontosságára hívta fel
a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. "Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a
korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re" - mondta Áder János az Újév első perceiben a közmédiában
sugárzott beszédében.

o l d a l | 16

"Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és
polgártársainkra nézve" - idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza
bölcsének szavait.
A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők
számára. vissza
 Folyamatos kampánnyal telt a múlt év Szerbiában

Már a múlt év eleje is turbulensre sikerült Belgrádban, a szerb parlament - Aleksandar Vucic miniszterelnök
javaslatára - szexista megjegyzése miatt leváltotta a védelmi minisztert, ezzel pedig megnyílt az út a
kormányátalakítás előtt, amely végül az előrehozott parlamenti választásokhoz vezetett.
A kormányfő azzal indokolta a voksolás szükségességét, hogy a kormánynak egy új, teljes mandátumra van
szüksége ahhoz, hogy befejezze a megkezdett reformokat és elvezesse Szerbiát az Európai Unió kapujáig. A
kormány mandátumának ekkor még nem egész a fele járt le.
A voksolás nem hozott meglepetést, a legtöbb szavazatot a korábban is kormányzó, jobbközép Szerb Haladó
Párt (SNS) szerezte meg, a miniszterelnök pedig Aleksandar Vucic maradt. A szélsőjobboldalinak tekintett pártok
visszakerültek a parlamentbe, habár egyik sem tudott hatalmas támogatottságot szerezni. Miután a hágai
Nemzetközi Törvényszék először ideiglenesen hazaengedte, majd minden vádpontban ártatlannak találta az
ultranacionalista Vojislav Seseljt, támogatottsága hatalmasat ugrott, így a Szerb Radikális Párt ismét jelentősen
megerősödött.
Nemcsak a szélsőjobb színesíti azonban a politikai palettát, hanem az is, hogy a korábbi hét helyett tizenkettő
választási lista jutott be a törvényhozásba. Mivel a pártok több mint 85 százaléka európai elköteleződésű,
folytatódhat a nyugat-balkáni ország európai integrációja.
Négy csatlakozási fejezetet nyitottak meg ebben az évben Belgrád és Brüsszel között, így a 35 tárgyalási
fejezetből már hatról megkezdte, egy esetében pedig már be is fejezte a tárgyalásokat az ország.
Horvátország két esetben is lassította, illetve meggátolta egy fejezet megnyitását Szerbiával, mert azt követelte,
hogy Belgrád vonjon vissza egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik
nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús
bűnösöket ítélhetnek el, akik Bosznia-Hercegovinában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására
követtek el bűncselekményeket. További két követelés a szerbiai horvát kisebbség jogainak bővítésére, valamint a
hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködésre vonatkozik.
A szerb-horvát kapcsolatok tehát nem kezdtek javulni 2016-ban, a szerb-magyar kapcsolatok viszont folytatták
a fejlődést. A szerb és a magyar kormány novemberben Dél-Szerbiában tartott együttes ülést, ahol főként a
gazdasági együttműködési lehetőségek bővítéséről tárgyalt a két fél. Budapest megerősítette, hogy továbbra is
támogatja Belgrádot, illetve a vajdasági magyarságot.
A délvidéki magyarság támogatásának alátámasztásaként januárban kiírták annak a vajdasági
gazdaságfejlesztési programnak az első pályázatait is, amelyre a magyar kormány 50 milliárd forintos támogatást
szánt. Év közben több pályázat is megjelent, valamint a keretösszeget is növelték, így a hitelek és a vissza nem
térítendő támogatások összege már meghaladja a 65 milliárd forintot. A programban a legnagyobb hangsúlyt a
mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a
fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve visszafordítása.
A 2015-ös évhez hasonlóan a 2016-os esztendőre is rányomta a bélyegét a migránsválság. Míg 2015-ben több
mint hatszázezer Közel-Keletről érkező haladt át a Nyugat-Balkánon, 2016-ra csökkent ez a szám. Ennek legfőbb
oka, hogy az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat márciusban hivatalosan lezárták, és csak dokumentumokkal
rendelkező menekülteket engedtek át az országok, a migránsok ezért embercsempészekhez fordultak. Az illegális
határátlépések hatékonyabb megakadályozása érdekében a szerb katonaság és rendőrség a nyáron közös
járőrözésbe kezdett a szerb-macedón és a szerb-bolgár határon. A szerbeket magyar, cseh és szlovák rendőrök
segítik. A belügyminisztérium szóvivőjének beszámolója szerint július óta mintegy húszezer illegális határátlépést

2017. január 2.

Markovics Annamária, az MTI tudósítója írja:
Belgrád, 2017. január 1., vasárnap (MTI) - A múlt év első felében a tartományi és önkormányzati választásokra,
a második felében pedig már a 2017-es elnökválasztásra készült Szerbia, és mindkét esetben felmerült, hogy a
voksolással az előrehozott parlamenti választást is össze lehetne kötni, de míg 2016 tavaszán végül valóban három
szintű választásokat tartottak a nyugat-balkáni országban, azt egyelőre nem tudni, hogy egy évvel később a
köztársasági elnök személye mellett ismét dönteni kell-e a parlament összetételéről is.

o l d a l | 17

akadályoztak meg, és több mint száz embercsempész ellen tettek bűnvádi feljelentést. Ezen felül szigorították a
büntető törvénykönyv embercsempészetre vonatkozó részét is.
A külső hatások, illetve a belpolitikai változások ellenére Szerbia gazdasága bővülni tudott, és a szerb kormány
becslései szerint az év végére a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékkal nőtt, míg tavaly 1,8 százalékos volt a
GDP-növekedés. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti
hitelről szóló megállapodás egyik feltételeként az IMF azt várja Belgrádtól, hogy csökkentse a költségvetési
hiányt, valamint a GDP 72,1 százalékát kitevő államadósság mértékét.
Sem a jó gazdasági mutatók, sem a stabilnak tűnő parlamenti többség nem indokolja, ugyanakkor a szerb
közvélemény ismét egyre többször emlegeti, hogy egy évvel a legutóbbi előrehozott választások után, azaz 2017
tavaszán ismét az urnák elé kell majd járulniuk a szerbiai állampolgároknak, a legerősebb szerb párt, a Szerb
Haladó Párt ugyanis az elnökválasztással egy időben ismét megméretné erejét. vissza
 Semjén: feladatunk, hogy aki meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson

Semjén Zsolt hangsúlyozta: ennyi pénz még soha nem jutott a magyarság kulturális, identitásbeli, nyelvi
önazonosságának megtartására. Szavai szerint a Kárpát-medencében az óvodától az egyetemig magyar
támogatással működik az oktatás, példaként a Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen működő
Sapientia egyetemet említette.
Kijelentette: meglesz az egymilliomodik új magyar állampolgár a parlamenti ciklus végére, kilencven
százalékban kedvezményes állampolgársággal, tíz százalékban állampolgárság-megállapítással.
Elmondta, csak a Vajdaságban 50 milliárd forintot fordítottak vissza nem térítendő támogatásra és
kedvezményes hitelre, és Kárpátalján, Szlovéniában és Horvátországban is indítottak hasonló programokat,
amelyek lényege, hogy az ott élő magyarság szülőföldjén tudjon boldogulni. Ez jó a többségi nemzethez
tartozóknak is, mert az infrastrukturális fejlesztésekből ők is profitálnak.
Kifejtette: az a feladatuk, hogy a határon túli magyarság előnyösebb helyzetben legyen, és aki a szülőföldjén
meg akar maradni magyarnak, megmaradhasson. Trianon óta először fordul elő, hogy mindenki, aki magyar
állampolgár akar lenni, "az elszakított területeken is teljes jogú magyar, sőt, európai uniós állampolgár lehet".
Az ukrajnai oktatási törvénytervezettel kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: az ukrán állam több területen,
köztük az oktatásügyben "minősíthetetlen dolgokat művel", ezekkel szemben megteszik "a védelmi lépéseket".
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kárpátaljai ellátórendszer egy részét már a magyar állam tartja fenn, pluszpénzt
kapnak a többi között a betegeikkel magyarul beszélő orvosok vagy a magyarul tanító tanárok. Elméletileg az
ukránok nem ismerik el a kettős állampolgárságot, ugyanakkor - mint mondta - "megtettük azokat a lépéseket",
hogy "senkinek a haja szála" ne görbüljön, ha felveszi a magyar állampolgárságot.
Szlovákiával "szárnyalnak a politikai és gazdasági kapcsolatok" a visegrádi együttműködésen (V4) belül jelentette ki, hozzátéve, Magyarország jövője alapvetően a V4-en múlik; korábban senki se gondolta volna, hogy
lengyel, cseh és szlovák katonák fogják védeni a magyar határt.
Semjén Zsolt szerint, aki a Felvidéken fel akarja venni a magyar állampolgárságot, "kockázat nélkül fölveheti",
csak nem kell a szlovák hatóságok tudomására hoznia. Szavai szerint azokat az ügyeket "fagyasszuk be",
amelyekben a két fél nem tud előrelépni, és azokra a területekre kell fókuszálni, amelyeken lehet. Példaként a
kisiskolák megmentését említette.
Jelezte: a magyarság megosztott a Felvidéken; annyit tehetnek, hogy a magyar pártot, a Magyar Közösség
Pártját támogatják, és a felvidéki magyarság politikai beállítottságától függetlenül megkapja az identitás
megőrzéséhez szükséges támogatást.
Erdélyre áttérve a miniszterelnök-helyettes kiemelte: az a nemzeti érdek, hogy a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség (RMDSZ) ott legyen a bukaresti parlamentben. Az RMDSZ legutóbbi választáson elért eredményét
nagyon erősnek értékelte, hozzátéve: a választással nem oldódtak meg a problémák, de sikerült tárgyalási
pozícióba kerülnie.
Kitért arra is, hogy fontosnak tartja a korrupció elleni harcot, az viszont "abszurd", hogy "nyilvánvalóan
koncepciós alapon" érik támadások magyar vezetőket. A leghatározottabban fel fognak lépni az ellen, amikor a

2017. január 2.

Budapest, 2017. január 1., vasárnap (MTI) - Magyarország feladata, hogy a határon túli magyarok előnyösebb
helyzetbe kerüljenek, és aki szülőföldjén meg akar maradni magyarnak, meg is maradhasson - mondta Semjén
Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának adott, vasárnap sugárzott
interjújában.

o l d a l | 18

magyar vezetőket, magyar egyházi iskolákat "nyilvánvalóan megfélemlítési céllal" támadják - hangoztatta -,
példaként a Mikó kollégium vagy a marosvásárhelyi katolikus líceum ügyét említve.
Semjén Zsolt kiemelte: a kulturális autonómia "de facto megvalósult a Vajdaságban", a Magyar Nemzeti
Tanács tartja fenn az iskolákat, a médiát. "Ki gondolta volna ezt (...) a milosevici időben?" - tette fel a kérdést.
Ami probléma van, az sem jogi vagy politikai, hanem anyagi természetű, azzal függ össze, hogy a nehéz
helyzetben lévő szerb költségvetés nem tud ezekre az iskolákra, médiára elég pénzt fordítani.
A Vajdasági Magyar Szövetséget, Pásztor Istvánt komolyan veszik Belgrádban, képes a magyar érdekek
érvényesítésére a kulturális, a gazdasági ügyek és a honosítás szempontjából is, ezért természetes, hogy ezt a
szervezetet és vezetőjét támogatja a kormány - közölte. "Ha van sikertörténet, akkor a Délvidék az", és ez
példaértékű lehet a Kárpát-medencében - mondta a miniszterelnök-helyettes.
A diaszpórára kitérve azt mondta, az identitás megőrzéséhez különösen fontos az állampolgárság és az oktatás.
Hozzátette: a nyugati magyarok nagyon sikeresek, ezért fontos gazdasági szerepük is lehet az adott ország és
Magyarország kapcsolatainak építésében. vissza
 Erősödött a magyar képviselet a romániai önkormányzatokban és törvényhozásban

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) decemberben magyar kihívó nélkül mérette meg magát a
parlamenti választásokon, a Magyar Polgári Párttal (MPP) kötött együttműködési megállapodás eredményeként
azonban az MPP két jelöltje is befutó helyre került az RMDSZ jelöltlistáján. Besegített a kampányba Kövér
László, az Országgyűlés elnöke, valamint Orbán Viktor miniszterelnök is.
A kiváló mozgósítással a szövetségnek sikerült megfordítania támogatottsága évtizedes csökkenő tendenciáját,
és a szenátusban a szavazatok 6,24 százalékával kilenc, a képviselőházban pedig a szavazatok 6,18 százalékával
21 mandátumot szerzett. Az RMDSZ-re leadott szavazatok aránya megközelíti a magyarság 6,5 százalékos
romániai számarányát. A szövetség képviselete nagy mértékben megújult: a parlamenti mandátumot szerzett
harminc magyar politikus közül 17-en újoncok lesznek a bukaresti törvényhozásban.
A jó előjelek már a júniusi önkormányzati választásokon megmutatkoztak, melyeken a magyar pártok jelöltjei
összesen 210 polgármesteri tisztséget szereztek: 195-öt az RMDSZ, 13-at az MPP, és kettőt az MPP és az Erdélyi
Magyar Néppárt (EMNP) koalíciója. Az RMDSZ-nek sikerült visszaszereznie a négy éve elvesztett
Szatmárnémeti polgármesteri tisztségét, Marosvásárhelyen azonban a teljes magyar összefogás sem volt elég a
várost 2000 óta vezető Dorin Florea leváltására.
Az RMDSZ-nek a megyei önkormányzatokban is jó alkukat sikerült kötnie, amelyek révén a fölényesen uralt
székelyföldi Hargita és Kovászna megye mellett Maros, Szatmár és Bihar megyében is megszerezte a megyei
elnöki tisztséget.
A választási sikerekhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a romániai magyarság 2016-ban sem
érezhette a román állam intézményeinek a kisebbségbarát megnyilvánulásait. Folytatódtak a székely zászló
kitűzése miatt, valamint a polgármesteri hivatalok homlokzatára felírt községháza és városháza feliratok miatt
indított perek, amelyek többségét immár nem a prefektusok, hanem a székelyföldi románok érdekvédőjeként
fellépő Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) indította. E több tucat per szinte mindegyikében a
magyar szimbólumok és a magyar feliratok ellen ítélt a bíróság.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett március 10-i marosvásárhelyi felvonulás és autonómiapárti
tüntetés a hatóságok példátlan reakcióját váltotta ki. Noha a csendőrség szóvivője a rendezvény végén úgy
nyilatkozott, hogy a tiltakozás rendbontás nélkül zajlott le, ugyanaz a csendőrség közel száz szervezőt és
résztvevőt bírságolt meg összesen 70 800 lejre (4,95 millió forint) "be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott
tömegrendezvény" szervezése, illetve csendháborítás miatt. A Maros megyei törvényszék júliusban jogerősen is
kimondta, hogy a szervezők törvényesen jártak el, így sikerekkel indulhatott a bírságok érvénytelenítéséért indított
pereskedés.
A romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) az év során három olyan vizsgálatot is indított, amelyek magyar
közösségi vezetők ellen irányultak, és amelyeket a közösség a hatóság túlkapásaként érzékelt. Február közepén

2017. január 2.

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Kolozsvár, 2016. december 31., szombat (MTI) - Romániában a júniusi önkormányzati és a decemberi
parlamenti választások határozták meg a 2016-os év politikai eseménynaptárát. A választások következtében az
erdélyi magyarságnak sikerült megerősítenie önkormányzati és parlamenti képviseletét, a sikerhez azonban a
román állam intézményei is hozzájárultak a közösség által magyarellenesnek ítélt intézkedéseikkel.

o l d a l | 19

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármestert gyanúsította meg azzal, hogy az eredeti rendeltetéstől eltérő célra
használt fel egy a város által felvett hitelt. A polgármestert 60 napra eltiltották a hivatala gyakorlásától.
A DNA október közepén Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét gyanúsította meg befolyással való
üzérkedéssel, és tiltotta el hivatala gyakorlásától. Az ügyészek szerint Horváth Anna közbenjárt a kolozsvári
városházán dolgozó hivatalnokoknál annak érdekében, hogy egy beruházó gyorsabban kapja meg az
ingatlanprojektjéhez szükséges jóváhagyásokat. Ellenszolgáltatásként hatvan fesztiválbérletet kapott, amelyeket
később a választási kampányában segédkező az önkénteseknek adott át. Az ügyészségi eljárás során kiderült,
hogy Horváth Anna 2016 februárja óta nemzetbiztonsági okokból állt titkosszolgálati megfigyelés alatt. E
megfigyelés hozta felszínre a felfüggesztéséhez vezető ügyet.
November elejétől a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működése lehetetlenült el az intézmény
2014-es létrehozása körüli vélt törvénytelenségek ügyészségi kivizsgálása miatt. A DNA az ügy kapcsán házi
őrizetbe helyezte Maros megye román főtanfelügyelőjét, és kitiltotta az iskolából Tamási Zsoltot, a gimnázium
igazgatóját.
Barátságtalanul járt el a román kulturális tárca a magyar és a római katolikus közösséggel szemben
decemberben is, amikor államtitkára nem képviselte a román állam beadványát, és az ENSZ Nevelésügyi,
Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező testülete nem sorolta a védett szellemi
kulturális örökségek listájára a csíksomlyói búcsút.
Az erdélyi magyarok megannyi rendezvény, esemény alkalmával ismerkedhettek Márton Áron gyulafehérvári
római katolikus püspök életével, munkásságával. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága 2016-ot a
120 éve született püspök emlékévévé nyilvánította. Az 1980-ban elhunyt Márton Áron hamvait szeptember végén
kőszarkofágba helyezték a gyulafehérvári érseki székesegyházban, hogy a hívek könnyebben imádkozhassanak
sírjánál a boldoggá, majd szentté avatásáért. A püspök mindenféle elnyomással szembeni következetes kiállása a
21. század elején is példamutató lehet az erdélyi magyarság számára. vissza

Készítette: Boér Krisztina
CEC © – MINDEN JOG FENNTARTVA

Románia

Szlovákia
Szerbia
Horvátország
Szlovénia
Ukrajna
Ausztria

- Nsz =
- MN =
- MH =
- Nszv =
- KMS =
- MaNcs =
- ÉS =
- VH =
- Vg =
- Ng =
- MR =
- KMS=
- NYEST=

Népszabadság
Magyar Nemzet
Magyar Hírlap
Népszava
Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Magyar Narancs
Élet és Irodalom
Vasárnapi Hírek
Világgazdaság
Napi Gazdaság
Magyar Rádió
Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Nyelv és Tudomány

A Figyelőben szemlézett külhoni sajtó
Bihari Napló, Brassói Lapok, Erdon.ro, Erdély.ma, Hargita Népe,
Háromszék, Krónika, Maszol.ro, Nyugati Jelen, Szabadság,
Transindex, Manna.ro, Erdélyi Napló, Erdélyi Riport, Központ.ro,
Szatmári Friss Újság, Székelyhon.ro, Szatmári Magyar Hírlap,
Romániai Online Hírhatár, Reggeli Újság, Udvarhelyi Híradó
Új Szó, Felvidék.ma, Szabad Újság, Szabad Újság Online,
Bumm.sk, Paraméter.sk, Komáromi Lapok, Hírek.sk
Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Vajdaság.ma
Új Magyar Képes Újság, Magyar Egyesületek Szövetsége
Népújság (Lendva), Muravidéki Magyar Rádió
Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja, KárpátInfo, Beregi Hírlap, Ukrajnai
Magyar Demokrata Szövetség - Hírek, Kárpátalja.ma, Tiszanews
Bécsi Napló

2017. január 2.

a Figyelőben előforduló
rövidítések:
1