Richard Warburton: A filozófia rövid történetének kijelölt fejezetei

1. SZÓKRATÉSZ
Szókratész: filozófia előtérbe kerülése  dialógusok: beszélgetéssel tanít
Szókratész védőbeszéde: megvádolják
- ifjúság megrontója
- hamis daimónokba vetett hit
Eutüphron: Szókratésszel beszélget  téma: mit jelent a jámborság?  konklúzió: csak az
emelhet vádat valaki ellen, aki tudja mi a jámborság
PLATÓN
„Állam”:
hierarchia: - filozófusok
- katonák
- munkások
egyensúly: ész kordában tartja a vágyat és az érzelmet
hatás: - V. sz.: nincs szavazati jog (nők, rabszolgák)
szavazati jog (polgárok)

2. ARISZTOTELÉSZ
„Nikomakhoszi etika”
Arisztotelész: minden érdelekte (filozófia, természettudomány, csillagászat, történelem,
drámaírás, politika)
Valóság: konkrét dolgok által
Boldogság: nem rövid távú öröm
(pl. gyerekek nem lehetnek igazán boldogok)
életmód -> cél: elérni
Eudaimónia = boldogság, sikeresség, virágzás
- tartósság
- gondolkodásra képesség
- része: evilág + túlvilág
- elért dolgok összessége
Kiépítése: megfelelő személyiséggel: megfelelő érzelmekkel  függ: neveltetéstől [erény =
jó viselkedésminta]
5. SZTOICIZMUS
Definíció: gö. ’sztoa’ = athéni piactér előcsarnoka
Kérdései:
- valóság, logika, etika
- szellemi önkontroll: amin nem változtathatunk, azon nem kell aggódni (sztoikus
hozzáállás) cselekedet függvénye: döntés  érzelmek: elhomályosítanak
Cél: lelki nyugalom ~ szkepticizmus

Epiktétosz:
- az elme akkor is szabad, ha a test rab
- fájdalom és szenvedés elviselése
Cicero és Seneca:
- élet rövidsége
- öregedés elkerülhetetlensége
Ciceró: jogász, politikus, filozófus
„Az öregségről”:
- öregedés 4 fő problémája: -> egyre nehezebb dolgozni
 a test elgyengül
 a fizikai élvezetek eltompulnak
 a halál egyre közelebb kerül
- elkerülhetetlen, de a hozzáállás tőlünk függ
- örök élet természetes folyamat
Seneca: drámaíró, politikus, üzletember, filozófus
- rossz időbeosztás
- cél: legtöbbet kihozni az életből
- helyes élet: filozófálva, félrevonultan
19-20. IMMANUEL KANT
Világ megtapasztalása: emberi elme = megértés szűrője (térben, időben; ok-okozat)
Világ: - numenális = látszaton túli közvetett tapasztalat (mélyebb szinten)
- fenomenális = látszaton belüli közvetlen tapasztalat (információszerzés)
Állítás: - analitikus: definíciók (nincs ismeretbővítő hatás)
- szintetikus: definíciók + tapasztalat (van ismeretbővítő hatás)
A priori = tapasztalat előtti
vita: XVII – XVIII. sz.  lehetséges-e (racionalizmus: igen
empirizmus: nem)
szintetikus a priori tudás: nincs ellenőrzés
(pl. 7 + 5 = 12)
Moralitás: cselekvés + oka érzelmektől független döntés: a jó döntésen múlik. Oka:
kötelesség
Hazugság: soha, semmilyen körülmény között  igazmondás: abszolút kötelesség. 
DEONTOLÓGIA
Kategorikus imperativusz: parancsol ismereteti a kötelességet (mindig ugyanaz)
Hipotetikus imperativusz: ha x-et el akarjuk érni  y-nak megfelelő cselekvés kell
Cselekedet:
- ösztönös (érzékeink alapján)
- értelmes (eszünk alapján) [szándékosság]
eszköze: maxima = cselekedeteink alapjául szolgáló elv
- rámutat cselekedeteink okára

-

univerzálissá tehető cselekvések által

21. JEREMY BENTHAM
Utilitarizmus = legnagyobb boldogság elve
Cél: helyes életvezetés
Boldogság = ahogy érzed magad  élvezet jelenléte, fájdalom hiánya /minél több élvezet,
annál nagyobb boldogság/
Ember irányítója: természet által
- gyönyör -> keressük
- fájdalom -> óvakodunk tőle
Gyönyör: egyetlen jó, ami önmagában véve jó. Minden más azért jó, mert a gyönyörhöz
segít, elkerüljük vele a fájdalmat
Boldogságkalkulus: cselekedet boldogságértéke
1. mekkora gyönyörrel jár
2. mennyi ideig tarthat az öröm
3. mennyire lesz intenzív
4. milyen további gyönyörök
5. velejáró fájdalom levonása
Erkölcsi érték: körülményfüggő (pl. hazudni a nagyobb boldogságért)
24. JOHN STUART MILL
Utilitarizmus:
- alacsonyabb rendű élvezetek: állati örömök
- magasabb rendú élvezetek: intellektuális örömök
„A szabadságról”:
Ember = fa: nagy tér kell  kiteljesedés: a társadalomban mindenkinek meg kell adni a
szükséges teret
Paternalizmus: vamire kényszerítés, ami hosszabb távon a javunkra szolgál
- elfogadható: gyerekeknél megvédeni önmaguktól
- elfogadhatatlan: felnőtteknél  énkorlátozás: pszichés problémák és bántalmazások
esetén
Zseni:
- nagyobb szabadság kell neki
- ritkán felelnek meg a társadalmi elvárásnak (gyakran excentrikusak, nem tudnak
viselkedni)
- szükséges magatartásforma  előmenetel
Feminizmus: XIX. sz. a nők hátrányos helyzete (nincs magántulajdon, védelem)
„A nők alárendeltsége”:
- nemi egyenlőség (pl. házasság = egyenlők közti baráti viszony)
- nők kiteljesíthessék képességeiket

29. NIETZSCHE
Isten halott = Isten nem halhat meg
- oka: halhatatlan
- értelme: az Istenbe vetett hit ésszerűtlenné vált

Moralitás: megszűnik az erkölcs alapja
- nem értelmezhető a gonosz
- cél: „Túl jón és rosszon” (immoralista)
Új lehetőségek:
- nincs irányító szabály => széttörtek az erkölcsi cselekvés keretei
- értékrendezés művészete
- nincs: jó, rossz
Übermensch = képzelt jövőbeli ember
- túllépett az erkölcsi szokásokon
- új értékrendszert teremt
- következő fejlődési lépcső  Darwin
32. AYER
Verifikációs elv:
- megkülönböztetés (igazság – zagyvaságok)
- módja:
 Definíciója szerint igaz? ~ analitikus állítások
 Empirikusan igazolható? ~ szintetikus állítások
nincs értelme: ha egyik sem
nincs jelentése: ha csak definíció szerint igaz
értelmes: ha csak empirikusan igazolható
Logikai pozitivizmus:
- természettudomány: emberi gondolkodás csúcspontja
- megtalálni, ami érzékekkel és logikával megragadható (metafizika: egyikkel se 
szükségtelen)
Emotivizmus:
- Erkölcsi ítélet: értelmetlenoka: csak érzelmek kifejezése
- Erkölcsi kérdés: értelmesoka: tények tárgyalása
Igteizmus: „Isten létezik.” értelmetlen
33. EGZISZTENCIALIZMUS
Előzmény: háborús zaklatottság  élet nagy kérdései (élet értelme, Isten léte)
Egzisztencialista: létezés felismerése  problémák felismerése (az egzisztencia megelőzi az
esszenciánkat)
Sartre: - szabaság: ember nem eleve elrendelt
 szabad választás  minden választási lehetőség
 mi vagyunk a felelősek döntéseinkért, érzelmeinkért („szabadságra
kárhoztatva”)
- rosszhiszeműség: szabadság elől menekülés
- létezés abszurditása: értelmet adunk létezésünknek  halál eltörli („az ember egy
haszontalan szenvedély”)

Beauvoir: - nők: nem nőkké születnek, azokká válnak: férfiak nőképének engednek. Cél:
egyéni kiteljesedés
Camus: - létezés abszurditása: Sziszüphosz  élet értelmetlen, nincsenek válaszok
40. PETER SINGER
Segítségnyújtás: jótékonyági szervezetek: leginkább segíthetnek. Befolyásolás: képesség,
kötelesség. Középpontban: személy életminősége.
Eutanázia: helyes cselekedet  nincs értelme így élni (betegeknél) oka: nincs gyönyör,
életdöntés
Állatok szenvedése = emberek szenvedése
- módja: állattenyésztés, állatkísérlet
- speciesiszta: állati jogok elhanyagolása ~ rasszista: csak saját nézőpont
- vegetáriánusnak kellene lenni
Következetesség: hasonló eseteket hasonló módon kezelni