Laczkó Vivien

Középkori egyetemes szeminárium zh
Személyek:
 Procopios: Iustinianus császár fő történetírója. Feladata a császár dicsőítése, a római jog
leírásának koordinálása.
 Kappadókiai János: Iustinianus császár után őt tartották a koronázatlan királynak, az adót
szedte be.
 Tribonianos: a császár tanácsosa, törvényhozást irányította a császár mellett.
 Phókas: Kappadókiai János utóda, ő lesz a koronázatlan császár. Igazságot szolgáltat.
 Basileidés: Tribonianos helyére lép, ő lesz az új tanácsos. Igazságos, patrícius származású
volt.
 Hypatios és Pompéios: Anastasios volt császár unokaöccsei.
 Hypatios: a nép császárrá kiáltja ki Iustinianos helyébe. Fejére aranyláncot téve császárrá
kiáltották
 Origenés: a senatus tagja. Lassú megoldást javasol a kialakult polgárháborús helyzet
megoldására.
 Belisarios: kiemelkedő hadvezér. A méd háborúból tér vissza a polgárháború idején, és
legyőzi a felkelőket.
 Mundos: Illyricum parancsnoka. Hervul barbárokkal érkezik a városba és segít a felkelők
legyőzésében.
 Theodóra: Iustinianos császár felesége és társcsászára. Theodora beszéde sarkallja arra
Iustinianost, hogy ne meneküljön el a belháborús helyzetben a városból.
 Narszész: kiemelkedő hadvezér. Belisariossal együtt újraindítják a birodalom hódításait.
Narszész szinte egész Itáliát meghódítja.
 I. Hérakleios: az örmény dinasztia első tagja. Az ő idején vált a birodalom hivatalos nyelvévé
a görög nyelv a VII. századtól.
 III. Leó: szír dinasztia tagja. Szárazföldön és tengeren is sikerült legyőznie az arabokat 740ben.
 Basileios: a makedón dinasztia alapítója, alacsony rétegből származott.
 VI. Bölcs Leó: a makedón dinasztia tagja, 900 körül uralkodott. Taktika című művében leírta a
magyarok hadakozási módszereit.
 VII. (Bíborbanszületett) Konstantin: a makedón dinasztia tagja. Történetírással foglalkozott, A
birodalom kormányzásáról című munkájában megemlíti a magyarokat is.
 II. (Bolgárölő) Basileios: a makedón dinasztia tagja, 967-1025 között uralkodott. Aszkéta
életet élt. A hadakozás foglalkoztatta leginkább. A bevételek 70%-át a hadseregre fordította.
 I. Alexios: a komménosz dinasztia első tagja. Mivel a szeldzsuk törököktől hatalmas vereséget
szenvedett Bizánc 1071-ben manzikertnél, féltette a birodalmat.
 Manoel: a komménosz dinasztia tagja a XII. században. A Balkánon sikeres támadásokat
hajtott végre, Magyarországot is fenyegette, de csak Szerbiát sikerült bevennie.

 III. János: a laszkarisz dinasztia tagja. A Nikaiai Császárság élén állt. Mintagazdaságot hozott
létre a császári birtokokon. Hatalmas jövedelemre tett szert ezáltal. A szeldzsuk törökökkel is
kereskedett.
 VIII. Mihály: a palaiologosz dinasztia tagja. Likvidálta az utolsó Laszkariszt, gyermeket ölt.
Fel kellett újítani Konstantinápolyt, de nem volt hozzá pénze.
 Andronikosz: a papaiologosz dinasztia tagja az 1300-as években. Ebben az időben a birodalom
gyenge, kezd kiépülni a feudalizmus. Új adókat vet ki, amelyből 20 hajóból álló flottát tud
felállítani és 3000 zsoldos katonája van.
 Mehmed: török szultán. Megtámadja Konstantinápolyt 1453-ban és le is győzi.
 Khalíl: nagyvezír. Ellenzi Konstantinápoly megtámadását, mert túl költséges és nem lenne
dicsőség.
 Orbán: magyar ágyúöntő mester. Ágyúját használták Konstantinápoly bevételénél.
 Aragóniai Alfonso: gabonával támogatja Konstantinápoly védőit.
 Mohamed: próféta. (570-632) A kereskedelmi vállalkozása által megismerkedik a keresztény
vallással és a judaizmussal. Elmélkedni kezd, és 40 éves korától kezdi hirdetni az iszlám
vallást, amit kezdetben a szegényebb réteg követ.
 Khadidzsa: Mohamed felesége. 20 évesen veszi feleségül, egy kereskedő özvegye. Ezáltal
Mohamed fogja irányítani a kereskedelmi ügyeket.
 Gábriel: arkangyal. Mohamed látomásában jelenik meg, és Allah szavait adja neki.
 Abu Bakr: Mohamed utódja, kalifa. (632-634)
 Omar: kalifa, (634-644). Meghódította Szíriát és Egyiptomot, csaknem elérte Indiát. A
bizánci-perzsa háborúban, 644-ben egy perzsa rabszolga megöli.
 Oszman: kalifa (644-656). Gyengekezű, befolyásolható, a betételek nagy részét családjának
juttatta. Nőtt a muszlimok elkeseredettsége. 656-ban a lázadók megölik.
 Ali: kalifa (656-661). Mohamed veje és unokaöccse. A vallási érékek visszaállítását várták
tőle. Új központ lett ekkor, az iraki Kufa. Az Ali mellől kilépő katonák hozták létre az első
iszlám irányzatot, kháridzsita.
 Tarik: mór vezér, aki 711-ben átkel Észak-Afrikából Hispániába és elkezdi a hódítást.
 I. Abd al-Rahman: az omajjád-dinasztia utolsó tagja, a Córdovai Emirátus vezetője (755).
 III. Abd al-Rahman: Córdovai Kalifátus kikiáltója 929-ben, ezzel elszakadtak a bagdadi
központtól.
Évszámok:
 532: Bizáncban, 532 januárjában a kocsiversenyek rendezésére szolgáló Hippodromban kitört








felkelés, amely Iustinianus császár uralma ellen irányult.
527-565: I. Iustinianos császár uralkodása.
533-534: Észak-Afrika meghódítása Belisarios által.
535-553: Itália meghódítása, Belisarios és Narszész által
550-es évek: Hispánia déli részének a meghódítása.
568: longobárdok és avarok fenyegetik a birodalmat
578: szlávok telepednek meg a balkánon
622: hidzsra, Mohamed távozása Mekkából Medinába (Jathrib)
627: ninivei ütközet, melyben I. Hérakleiosz győz a perzsák felett
630: Mekka elfoglalása

 631: hitetlenek kitiltása Mekkából, „szent háború”
 636: jarmúki csata. Az arabok győzelmével megindul a bevándorlás Szíriába.
 661-ig: az arabok elfoglalták Egyiptomot, Líbiát, Arábiát, Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát






és Iránt.
661-750: Kaszpi-tenger vidékének, Afganisztánnak, Közép-Ázsiának az elfoglalása.
700: Észak- Afrika nyugati részének az elfoglalása.
711: mórok átkelnek Észak-Afrikából Hispániába. Tarik vezér kezdte meg a hódítást
730: képromboló mozgalom megindulása
740: III. Leó győz az arabok fölött tengeren és szárazföldön.
750: csata, amely során megszilárdítják az arabok hatalmukat Közép-Ázsiában.
755: Córdivai Emirátus megalakulása. I. Abd al-Rahman a terület vezetője, aki az Omajjád-

dinasztia utolsó tagja.
 929: Córdovai Kalifátus megalakulása. III. Abd al-Rahman kiáltotta ki, ezáltal elszakadtak a
bagdadi központtól.
 1014-1018: utolsó hadjárat a bolgárok ellen II. Bolgárölő Basileos által.
 1071: manzikerti csata a Bizánci Birodalom és szeldzsuk törökök között. Bizánc vereségével
zárult.
 11. század: A Córdovai Kalifátus összeomlása, amikor 30 kisebb államra bomlik szét és a







keresztények területeket hódítanak vissza.
1202: Zara elfoglalása
1204: a IV. keresztes hadjáratban elfoglalják Konstantinápolyt és kifosztják
1204-1261: Bizánc két részre szakad: Latin Császárság és Nikaiai Császárság
1212: Navos de Tolosa: döntő győzelem az arabok fölött a keresztények által.
1261: Konstantinápoly visszafoglalása a Latin Császárságtól
1370: Bizánc vazallusi pozícióba kerül, adót fizet az oszmánoknak.
1453: Konstantinápoly ostroma, amely a bizánciak vereségével zárult.
1492: Granadai Emírség vége, ekkor zárul a reconquista.

Fogalmak:

nika: a kocsiversenyekkor gyakran használt szó, melynek jelentése „győzz”.
dominatus: olyan uralkodási forma, melyben az uralkodó nyílt egyeduralmat tanúsít, személye

szent és sérthetetlen, és hatalma isteni eredetű.
társcsászár: Diocletiánus császár által alapított tetrarchia időszakától megjelenő uralkodási


forma, melyben az uralkodó császár maga mellé válasz egy társat, akivel megosztja hatalmát.
hyppodromos: olyan épület, amely lóversenypályaként szolgált Konstantinápolyban.
vandálok: A vandálok egy keleti germán nép tagjai voltak, akik az 5. század folyamán vették

birtokukba a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Corpus Juris Civilis: Polgári törvénykönyv, amely a római jogalkotás alapjait taglalja 4 részre
bontva  1. régi római császárok törvényei és a kelet-római császári rendeletek, 2. Iustinianus

és az utána következő császárok törvényei, 3. kézikönyv, 4. római jogtudósok tanulmányai.
Hagia Szophia: Konstantinápoly fő temploma, a kereszténység egyik legfőbb épülete, melyet

a Nika-felkelés után I. Iustinianos császár épített újjá.
sztratióta: olyan katonáskodási típus, melyben parasztokat telepítenek a határvidékre, hogy
támadás esetén lóval bevonulhassanak a seregbe.

görögtűz: A görögtűz a Bizánci Birodalom által használt égőfolyadék-fegyver volt, amelyet
többnyire tengeri csatákban alkalmaztak, nagy hatékonysággal, hiszen az anyag összetétele

folytán tüze vízzel nem oltható.
képromboló mozgalom: olyan mozgalom a szír dinasztia idején, melynek célja, hogy a
szerzetesek tiltakozzanak, és ezért büntetésként elvehessék földjeiket, majd a katonáknak

adhassák.
képtisztelők: olyan irányzat, amely a hitélettel kapcsolatos ábrázolásokat tiszteli, a bizánci

lakosság és a szerzetesség.
aszkéta: olyan életforma, amely az önmegtartóztatás köré épül. Önmegtartóztató, az élet

minden élvezetéről lemondó, a gyönyöröket valami magasabb cél érdekében kerülő ember.
bolgárok: A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő

nép.
bolgárölő: II. Basileos császár elnevezése, amely arra utal, hogy döntő győzelmet mért a
bolgárokra. 990-95: Sámuel cár elleni hadjárattal K-Makedóniát, 1001-05: D- és NyMakedóniát foglalta vissza. 1014: Kleidonnál döntő vereséget mért a bolgárokra, 14.000
hadifoglyot megvakítva küldött vissza Sámuel cárhoz, aki e látvány hatására szörnyethalt.
1019: az ellenállást végleg megtörve Bulgáriát bekebelezte, a bolgárokat a bizánci hadseregbe

sorozta.
Szkizma: olyan esemény, melynek során 1054-ben a keleti és a nyugati kereszténység

kettévált.
palotaharcok: az Anlgelosz-dinasztia idején folyó belviszály, melynek során a trónkövető

uralkodók folyamatos civakodásban álltak egymással.
szeldzsukok: egy török népcsoport, amely vereséget mért a Bizánci Birodalomra több

alkalommal.
feudalizmus: a középkorban kialakult társadalmi rend, amelyben a hatalom alapja




földtulajdon.
vazallusság: hűbéresi viszony, melyben a vazallus a hűbérúrtól függ.
iszlám: jelentése engedelmesség Allah akaratának.
hidzsra: Mekka elhagyása Mohamed által.
emírség: olyan politikai terület, amelynek vezetője az emír megnevezésű dinasztikus muszlim



uralkodó.
kalifátus: olyan terület, melynek vezetője a kalifa, aki vallási és politikai vezető.
reconquista: a mór területek visszafoglalása a keresztények által Hispániában a 11. századtól.
szunniták: a mohamedán vallás többségi ágához tartozók, akik a hagyományt részesítik

előnyben.
síiták: a mohamedán vallás kisebbségi ágához tartozók, akik a teokráciát képviselik.

Esszék:
I. Iustinianus császár uralkodása (527-565)

A hatalmat örökölte nagybátyjától, I. Justinustól. Iustinianust császárnak nevelte: tudományos,
művészeti és teológiai műveltséggel is rendelkezett. Véres tetteket nem hajtott végre. Felesége

Theodóra volt, aki társcsászárként is mellette állt. Történetírója Prokopiosz volt, akinek a
feladata a császár dicsőítése.
532-ben tört ki a Nika-felkelés. A nép elégedetlen volt a császár megbízottjaival, Kappadókiai
Jánossal, aki az adót szedte, illetve Tribonianossal, aki a törvényeket hozta. A császár bénult
állapotba került, nem tudta mit tegyen. Elbocsátotta a palotából Hypatiost és Pompéiost
Anastasios volt császár unokaöccseit. A nép Hypatiost megválasztva a hyppodromosba
vonult. Végül felesége bíztató szavaira a császár cselekedett. A legjobb hadvezére Belisarios
segítségével legyőzte a népet a hyppodromosban. Ekkor 30 ezer felkelőt öltek meg.
A felkelés után megindultak a hódítások, amellyel a birodalom feltámasztása volt a cél.
Belisarios és Narszész segítségével meghódították Észak-Afrikát (533-534), megsemmisítve a
vandál államot, majd Itáliát (535-553). 550-es években Hispánia déli részét is sikerül.
Iustinianus nevéhez köthető a római jog összegyűjtése és lejegyzése. Tribonianus kezében
volt a törvényalkotás és a vezetésével szedték össze: Corpus Juris Civilis (Polgári
törvénykönyv). 4 részből áll: 1. régi római császárok törvényei és a kelet-római császári
rendeletek, 2. Iustinianus és az utána következő császárok törvényei, 3. kézikönyv, 4. római
jogtudósok tanulmányai.
Építő szenvedélye volt, sok összeget költött erre. Erődöket csináltatott, ciszternát
Konstantinápoly alatt és újjáépítette a Hagia Szophiát.

Dinasztiák története Bizáncban
1. Örmény dinasztia (7-8.sz.)
Az első uralkodója I. Hérakleiosz: az ő idején lett a hivatalos nyelv a görög a 7. századtól.
A 7. század elejét leginkább az ellenséggel való küzdelem teszi ki. 627-ben, a ninivei
ütközetben győzedelmeskedik a perzsák felett. Ezután az arabokkal kellett szembenéznie:
636. jarmúki csata. Ekkor hatalmas vereséget szenved az araboktól és visszavonul.
Reformokat hajtottak végre:

sztratióta reform, melynek lényege, hogy a határvidékre költöztetett parasztok
hívásra lóval a hadseregbe vonultak. A parasztok, akik ide költöztek
adómentesek voltak és adományokat kaptak a nagyobb földterületen kívül.

görögtűz, melynek anyaga összetett volt, valószínűleg tartalmazott szenet,
ként, salétromot, szurkot és naftát. A lényegét az adta, hogy nem lehetett

eloltani vízzel.
2. Szír dinasztia (8-9. sz.)
III. Leó a legjelentősebb tagja: szárazföldön és tengeren is sikerült legyőznie az arabokat
740-ben. Ebben az időben alakult ki két irányzat harca: a képtisztelők és a képrombolók.
A képtisztelők közé tartozott a lakosság és a szerzetesség. A képrombolók közé pedig a
fontos emberek. A képromboló mozgalom célja az volt, hogy a szerzeteseket tiltakozásra
késztesse, ezáltal büntetésként a földjeiket el lehessen venni és a hadseregre fordítani.
Ikonokat, táblaképeket romboltak
3. Makedón dinasztia (867-1056)
I. Basileos alapította, aki alacsony származású volt. Legjelentősebb tagjai: VI. (Bölcs)
Leó, aki 900 körül uralkodott  Taktika című műve alapján tudjuk, hogy a magyarok
milyen módszerrel harcoltak. VII. Bíborbanszületett Konstantin: A birodalom
kormányzásáról című művében említést tesz a magyarokról. Történetírással
foglalkozott, mert társcsászára nem engedte uralkodni. III. (Bolgárölő) Baszileosz
(976-1025): Testvérét vette maga mellé társcsászárnak. Léha ifjú volt, majd
megváltozott  aszkéta életet kezdett élni. A hadakozás foglalkoztatta. A bevétel 70%át a hadseregre fordította. A hadsereggel tartott a csatába is. A bolgárok szenvedték
meg a hadsereg erősségét. 4 szakaszban mért rájuk döntő csapást. 990-95: Sámuel cár
elleni hadjárattal Kelet-Makedóniát, 1001-05: Dél- és Nyugat-Makedóniát foglalta
vissza. 1014: Kleidonnál döntő vereséget mért a bolgárokra, 15.000 hadifoglyot
megvakítva küldött vissza Sámuel cárhoz, aki e látvány hatására szörnyethalt. 1019: az
ellenállást végleg megtörve Bulgáriát bekebelezte, a bolgárokat a bizánci hadseregbe
sorozta. Bulgáriát teljesen visszafoglalta. Halálakor a birodalom szélesebb volt és a
szomszédjainál erősebb.
4. Dukasz-dinasztia (11. sz.)
A birodalom legnagyobb vereségét ekkor szenvedték el 1071-ben manzikertnél a
szeldzsuk törököktől.
5. Komménosz dinasztia (1080-as – 1180-as évek)
Első tagja I. Alexios, aki a katonai arisztokrácia tagja. Az 1071-es verség után félti a
birodalmat. A szeldzsuk törökök elfoglalták Kis-Ázsia egy részét, ezért nyugatról kér
segítséget, ezt az I. keresztes hadjárat által megkapja: visszafoglalták Kis-Ázsiát,
azonban a szeldzsukok ott maradtak.

A dinasztia tagja a 12. században I. Manoel: a balkánon ért el sikereket, és
Magyarországot is fenyegette, de nem sikerül bevennie, csak Szerbiát. Keleten végső
vereséget szenved a szeldzsukoktól.
6. Angelosz-dinasztia (1185-1024)
Tehetségtelen, civakodó uralkodók. Ekkor folyamatos palotaharcok zajlottak.
7. Laszkarisz dinasztia (1204-1261)
III. János a Nikaiai Császárság élén állt. Mintagazdaságokat hozott létre a császári
birtokokon. A keletkezett felesleggel, a szeldzsuk törökökkel is kereskedett. Az
élelmiszert nemesfémre cserélte. Kórházakat, jótékonysági intézményeket hoztak
létre. 1261-ben foglalták vissza Konstantinápolyt, mert a Latin Császárság
meggyengült. A védtelen várost foglalták el.
8. Palaiologosz dinasztia (1261-1453)
Első tagja VIII. Mihály, aki likvidálta

az

utolsó

Laszkariszt,

ezzel

gyermekgyilkosságot követve el. A széttagoltság megmarad a birodalomban. Fel
kellett újítani Konstantinápolyt, de nem volt rá pénz. Flottát kellett fenntartania és
hadsereget a gyenge birodalomban. Nagyhatalmiságból kisállamiság lett. 1300 körül
II. Androikosz a császár: a birodalom gyenge. A feudalizmus itt is kezd kiépülni:
hasonlított a nyugat-európaihoz. Magánszemélyek vették kezükbe az állam irányítását.
A kisbirtokosokat függésbe vonták a nagybirtokosok. A paraszti réteg megszűnt:
jobbágyok lettek, akik a földesúrnak tettek szolgálatot. A szomszédban megjelent az
oszmán török. Bizánc elveszti a flottát, pár 100 fős a hadsereg. Új adók kivetése: 20
hajóból álló flottát tud felállítani, 3000 zsoldos katonát. Emiatt meggyengül az állam
és megjelenik az oszmán török. 1370-től már vazallus állam lesz: adót fizet az
oszmánnak és katonákat kell adnia. 1453-ig sikerül feltartóztatni őket, ekkor
elfoglalják Konstantinápolyt és bekövetkezik a bukás.
Az iszlám kialakulása
Mohamed 570-ben született. Kezdetben nomád életet folytatott, pásztorkodással foglalkozott
nagybátyja gondviselése alatt. 20 évesen vette feleségül egy elhunyt kereskedő özvegyét
Khadidzsát. Így Mohamed vált a vállalkozás irányítójával. Utazásai során megismerkedett a
keresztény vallással és a judaizmussal. Ennek hatására csendessé és elmélkedővé vált.
Negyvenévesen kezdte el hirdetni új vallási-politikai nézeteit.
Mohamed szónoklatai eleinte inkább vallásos, moralizáló, mintsem politikai reform jellegűek
voltak, a társadalmi problémákat morális oldalról közelítette meg. Az önző mekkai
gazdagokat, akik nem biztosították a szegények jogait, s nem tekintették testvéreiknek a
nemzetségükön kívülieket, szörnyű végítélet eljövetelével fenyegette. Ezért a szegényebb

rétegek körében vált népszerűvé, míg a gazdagok egyenesen utálták. Erősen ostorozta a törzsi
erkölcs kegyetlen szokásait - a vérbosszút, a leánygyermek elpusztítását -, és elutasította a
bálványok imádását.
Híveitől az Isten iránti feltétlen engedelmességet, cselekedeteikben a jámborságot s a
tisztátalanságoktól való tartózkodást követelte. Kötelezővé tette számukra a zsidóknál és
keresztényeknél látott imádkozást és rituális tisztálkodást. A muszlim közösség kialakulásával
párhuzamosan Mohamed mind határozottabban hirdette az egyistenhitet, és sürgette a törzsi
kultusz elvetését. Tevékenységét a mekkai kereskedőtársadalom vezető köreinek ellenállása
kísérte, bár nem is annyira bálványaikat, mint inkább gazdasági előnyeiket féltették.
Kereskedelmi bojkottot hirdettek a próféta nemzetsége ellen, s megtiltották házasságukat más
nemzetségbeliekkel. A nemzetségi társadalom legrégebbi és leghatékonyabb szankcióit
alkalmazták ellenük: megszakítottak velük minden gazdasági és társadalmi kapcsolatot. Ezért
Mekkán kívül keresett segítséget és szövetségeseket.
Mohamed 622-ben hagyta el Mekkát, és Medinában találta meg a helyét. A város lakosságát
alkotó arab és zsidó földműves törzsek számára a letelepedés nem hozott állandóságot.
Népességük növekedésével nem állt arányban a megművelhető terület, ezért szakadatlan
háborúskodásban éltek egymással. A város lakói belső békéjük helyreállításához készek
voltak egy kívülről jövő békebíró elfogadására, aki új elvek alapján nyugalmat teremt, s
életüket konszolidálja. A medinai arab és zsidó törzsekkel kötött szerződés, a Medinai
alkotmány teremtette meg előbb a muszlim közösség, majd a kialakuló iszlám birodalom
alkotmányos kereteit. Kezdetben Mohamed - a politikai és ideológiai együttélés reményében jelentős engedményeket tett a zsidóknak, ezért a muszlim szertartásokba több zsidó elemet
beépített (ima iránya Jeruzsálem felé, szombat vallási ünnepnap, ásura böjt). Miután azonban
kísérletei a zsidók megnyerésére nem jártak sikerrel, eszmeileg és fegyveresen is ellenük
fordult.
Végeredményben a judaizmussal való eszmei küzdelem során alakította ki az iszlám vallás
sajátosan arab magvát, az ún. Ábrahám-vallást. A bibliai Ábrahám próféta személyét az
arabok ősatyjának tekintette, hangsúlyozva, hogy Ábrahám nem volt sem zsidó, sem a
pogányok közül való, hanem ő volt az első muszlim, minthogy a zsidó és keresztény
prófétáknál is régebben élt. Az ősatya személyét összekapcsolta Mekkával és a Kába
szentélyével, őt tekintvén a város és a kegyhely megalapítójának. Az istentisztelet iránya
Mekka, a heti vallási ünnepnap péntek lett, a zsidó ásura böjt helyett pedig a holdév szerint
váltakozó böjthónapot tartottak. Az iszlám tehát egyszerre ősi, hiszen Ábrahámig nyúlt vissza,

és új, mert az addigi tanításokat összefoglaló és felülmúló, igazi hit Mohamed tanításai
alapján.
Mohamed a medinai közösség megszervezésén, áttérítésén, szertartásainak kiépítésén túl a
mozgalom győzelemre juttatása érdekében fegyveres harcot indított először a mekkaiak, majd
a zsidók, s végül a félsziget még be nem hódolt törzsei ellen. Mohamednek az iszlám
győzelemre juttatásához, személyes hatalma megszilárdításához Arábiában szüksége volt a
beduinok tömegeire. Az a felismerése, hogy a nomádokat csak a portyázások, a
zsákmányszerzés nyújtotta anyagi érdekeltséggel lehet megszerezni és megtartani, elősegítette
azok gyors ütemű áttérését.
A muszlim rablóportyáktól veszélyeztetett törzseknek nem sok választásuk maradt az iszlám
és a "kard" között. Tömegesen küldték követeiket a prófétához és vették fel az iszlámot.
Hitének terjedését Mohamed radikális eszközökkel gyorsította. A hitetleneket 631-bem
kitiltotta Mekkából, s elrendelte ellenük a "szent" háborút, a dzsihádot. A félsziget törzseinek
csatlakozása nyomán létrejött az arab törzsek prófétával szövetséges föderációja. E
teokratikus jellegű "államiság" legfőbb vezetője: törvényhozója, hadvezére, uralkodója
haláláig Mohamed volt.
Mohamed utódai: Abu Bakr (632-634), Omar (634-644), Oszman (644-656), Ali (656-661).
Majd az Omajjád-dinasztia (661-750) és az Abbaszida-dinasztia (750-1258).
Az iszlám 5 pillére
1. Hitvallás: egy az isten Allah és Mohamed az ő prófétája.
2. Imádkozás: napi 5-ször, Mekka felé, szőnyeg, gyakorlatsor: egyenes állás, kéz a
fülnél, meghajlás, leborulás: homlok és tenyér a padlót érinti
3. Alamizsna: társadalmi különbségek csökkentése. Gazdagabbak 2,5%-ot adnak
4. Böjt: 9. hónap, nincs evés, ivás, házasélet napkeltétől napnyugtáig, csak 14 éves kor
fölött
5. Zarándoklat: ha teheti életében egyszer, Fekete Kő megcsókolása, szentély
körbefutása, stb.