Készítette: Laczkó Vivien

MAGYAR ŐSTÖRTÉNET-ÁRPÁD KOR
VIZSGA (MISKEI ANTAL)
URALKODÓK, SZEMÉLYEK, ESEMÉNYEK, FOGALMAK, SZENT ISTVÁN, II. ANDRÁS

SZEMÉLYEK

Levédi: a magyarok első névleges vezetője

Álmos: a magyarok első tényleges vezetője

Oleg: elfoglalta Kijevet  884-ben a magyarok legyőzték a dnyeperi kereskedelem
felügyelése miatt és egy védett terület megszerzéséért

I. Arnulf: keleti-frank király, 892-ben mellette harcoltak a magyarok I. Szvatopluk morva
fejedelem ellen

I. Szvatopluk: 894-ben a magyarok segítik I. Arnulf ellen, a harc közben meghal

Levente:

Árpád: Álmos fejedelem fia, Anonymus szerint Ung várában adta át neki apja a hatalmat

Kurszán: nyugati magyar sereg vezetője, akit 904-ben a Fisha folyónál tőrbe csalnak és
megölnek

I. Berengár: észak-itáliai király, aki ellen I. Arnulf bérelte fel a magyarokat zsákmány
fejében  legyőzik őt 899-ben a Brenta folyónál

IV. Gyermek Lajos: I. Arnulf fia, felbontotta szerződését a magyarokkal. 907-ben a
pozsonyi csatában veszít a magyarok ellen

Zolta: Árpád fejedelem legkisebb fia, Árpád halála után ő lett a fejedelem

I. Madarász Henrik: német király, aki 933-ban Merseburgnál vereséget mér a magyar
csapatokra

Bulcsú:

948-ban Tronás herceggel megy beszedni az

adót Bizáncba,

ekkor

meghosszabbítják a 943-as szerződést és megkeresztelik őket

Hierostheosz: bizánci térítő Erdélyben, az Alföldön, a Dunántúl déli részén és a Duna
mentén északra

I. Ottó: 955-ben az Augsburg melletti csatában legyőzi a magyarokat és elfogja Bulcsút,
Lélt és Súrt. 962-ben Rómában a pápa császárrá koronázta, így létrejött a Német-Római
Császárság

Taksony: magyar fejedelem 955-971 között. Megválasztották és a seniorátus elve
érvényesült.

Géza: magyar nagyfejedelem 971-997 között

II. Ottó: német-római császár, 972-ben elveszi Thefanuk bizánci hercegnőt  arabok
miatt szövetkeznek

Sanktgalleni Brúnó: 972 őszén Esztergomba, mint térítő püspök megkeresztelte Gézát
és Vajkot, valamint családtagjaikat.

Gizella: bajor hercegnő, I. István felesége 996-tól, ezzel szövetség jött létre a két állam
között.

III. Ottó: 996-ban a pápa császárrá koronázta

Koppány: István rokona, a Dunántúli területen élt, Géza halála után trónkövetelőként
lépett fel

Prokuj gyula: keleti keresztény, 1003-ban István bevonult Erdélybe és behódolt neki

Keán: Dél-Erdélyben élt, 1004-ban legyőzi István

Ajtony: Temesköz ura, 1028-ban a nagyőszi ütközetben legyőzi István

Sarolt: Géza felesége, az erdélyi gyula lánya, székhelye: Veszprém

Asztrik Anasztáz: szerzetes, akinek a pápa átadta az István számára szánt koronát

Vata: pogány előkelő, aki a Kőrösi területen élt. 1046/0147-ben lázadást indított a
hatalom ellen

II. Henrik: német-római császár, 1024-ben halt meg

II. Konrád: német-római császár, 1024-től Magyarországot is hűbéri függésbe akarta
hozni, 1030-ban be is tört az országba  Bécsnél legyőzik a felperzselt föld taktikájával

Imre: István fia, akit utódjának szánt, és ehhez méltó neveltetést kapott. 1031-ben egy
vadkan ölte meg.

Gellért: Imre nevelője, püspök

Orseolo Péter: István Imre halála után őt nevezte ki trónörökösének, hűbéri függésbe
vonta az országot a német király alá

Zvorimir: horvát király, aki a pápai hűbér felvételével alapította meg királyságát 1077ben

Ilona: László testvére, Zvorimir felesége. 1091-ben hívja be Szent Lászlót, hogy tegyen
rendet Horvátországban

Álmos: 1091-1095 között Horvátország irányítója

Peter Svacic: a horvát főurak őt akarták Álmos herceg helyett Horvátország vezetésére.
1097-ben Szent László távolította el.

Piroska: Szent László lánya, Alexios király fiának felesége

I. Komnénosz Mánuel: bizánci császár. 1163-ban békét kötött III. Istvánnal
Nándorfehérváron és Béla herceget, III. István testvérét Bizáncba vitte

Chatillon Ágnes: III. Béla felesége, Chatillon Rajnald lánya

I. Barbarossa Frigyes: 1189-es III. kereszteshadjárat vezetője

II. Fülöp Ágost: 1189-es III. kereszteshadjárat vezetője

Capet Margit: 1186-tól III. Béla felesége, II. Fülöp Ágost francia király húga

IV. Vilmos: toulouse-i gróf, aki 1093-ban felkérte Szent Lászlót egy keresztes hadjárat
vezetésére

Adorján: budai prépost, aki az 1185-től létező kancellária vezetője

Bánfi Lukács: esztergomi érsek, a mindenkori egyetemes egyház érdekeit képviselte

III. Lipót: osztrák herceg, András herceg hozzá menekül, miután 1199-ben Rádnál legyőzi
testvére Imre

II. Ince: pápa, aki kibékíti Imrét és Andrást

Merániai Gertrúd: András felesége

Vukan: Szerbia déli területeinek ura, aki Imre segítségével 1201-ben nagy zsupán lett
1202-ben pedig szerb király

Kulin: Boszniai bán

Kolojan: bolgár cár, Bizánctól megszerzett 2 területet  Boranus és Nis, ezt
visszaszerezte 1204-ben

Ampod fia Dénes: tárnokmester, aki pénzügyi reformokat hajtott végre

Bertold: kalocsai érsek II. András uralkodása alatt

Róbert: esztergomi érsek II. András uralkodása alatt, aki fenyítéket alkalmazott 1232ben ellene.

Pecorai Jakab: IX. Gergely pápa őt küldte Magyarországra, hogy tartassa be Andrással
az egyház ügyeit. Végül megkötik 1233-ban a beregi egyezményt.

Julianus barát: domonkos rendi szerzetes, IV. Béla őt küldte a keleti magyarok
felkutatására 1225/1236-ban.

Riccardus: Julianus főnöke, akinek beszámolt a tatár veszélyről

Kötöny: kun vezér, akinek vezetésével 1239-ben IV. Béla befogadta a kunokat

Tomaj nb. Dénes: nádor, 1240-ben őt küldte IV. Béla a határok megerősítésének
ellenőrzésére

Orda és Bajdar: tatár vezérek, akik északról jöttek

Batu kán, Sibán, Szübeetej: tatár vezérek, akik keletről jöttek

Kádán, Büdzsek, Borondaj: tatár vezérek, akik délről jöttek

Babenberg Frigyes: IV. Béla sógora, aki a tatárjárás idején elhagyta a magyarok táborát

Ögödej kán: Mongol Birodalom vezetője, aki 1242-ben hal meg

Szent Margit: IV. Béla lánya, szent életű apáca

Béla: IV. Béla fia, 1260-1269 között a szlavóniai dukátus hercege

Gutkeled Joachin: V. István ellen fellázad és István fiát fogságba ejti

Kőszegi Henrik: 1274-ben Joachinnal elfogják IV. (Kun) Lászlót

Aba nb. Finta: 1280-ban elfogja IV. (Kun) Lászlót

II. Ottokár: cseh király, 1278-ban háborúzik Habsburg Rudolffal

Habsburg Rudolf: 1278-ban IV. László őt támogatja II. Ottokár ellen

Fülöp fermói püspök: pápai követ, aki 1279-ben kiközösíti a királyt

Édua: IV. László szeretője

Ladomér: érsek 1287-ben kiközösítette IV. Lászlót Édua miatt

ESEMÉNYEK

A Magyar Fejedelemség létrejötte: 882-884 körül

Honfoglalás: 895-907 között

A magyarok átkeltek a Kárpátokon: 895 tavasza

A honfoglalás első szakasza: 895-898

Keleti-Frank Császárság létrejötte: 896

A honfoglalás második szakasza: 899-900

Brenta folyói csata: 899 (Berengár + magyarok)

A honfoglalás harmadik szakasza: 901-907

Bajor hadjáratok: 900, 901, 903

Kurszán megölése a Fisha folyónál: 904

Pozsonyi csata: 907

Nincs portyázó hadjárat: 943-947 között

Merseburgi csata: 933

Augsburgi csata: 955

Hadjárat Bizáncba: 958, 961/962

Német-Római Birodalom létrejötte: 962

Besenyő-magyar-bolgár-varég szövetség Bizánc ellen: 970

Thefanuk és II. Ottó esküvője: 972

Qvedlingburgi találkozó: 973

III. Ottó császárrá koronázása: 996

Nagyőszi ütközet: 1028

Pécsi püspökség létrehozása: 1009

Egri püspökség létrehozása: 1004

Esztergom érseki rangra emelése: 1001

István második törvénykönyve: 1031-1038 között

Veszprémi püspökség adománylevele: 1009

II. Henrik halála: 1024

II. Konrád betör Magyarországra:1030

A Fisha folyó és a Lajta folyó vidékét megszerzik a magyarok: 1031

Imre herceg halála: 1031

István halála: 1038

Salamon hűbéresküt tesz a németeknek: 1074

Ménfői csata: 1044

Vértesi csata: 1051

Pozsonyi csata: 1052

Vata-féle lázadás: 1046/1047

Salamon halála: 1087

Álmos halála: 1115

Szabolcsi zsinat: 1091

Szentté avatások: 1083

Zágrábi püspökség megalapítása: 1092/1094

Nyitrai püspökség megalapítása: 1105-1113

Zvorimir halála: 1089

Álmos herceg Horvátország élén: 1091-1095

Hadjárat Horvátországba: 1097

Tengerfehérvári koronázás: 1102

Szent László betör Dalmáciába: 1105

Normannok elfoglalják Antiochiát: 1089

Nándorfehérvári béke: 1163

Béla lesz Komnénonsz Mánuel örököse hivatalosan: 1165

Komnénosz Mánuel fiának születése: 1169

III. István halála: 1172

Szófiai egyezség: 1172

Hadjárat Halicsba és a Balkánra: 1188

Antiochiai Anna halála: 1184

Péter citeauxi apát Magyarországra látogat: 1183

Stefaniták lovagrendjének megerősítése: 1187

Szebeni káptalan megalapítása: 1188-1191

László szentté avatása: 1192

IV. Vilmos felkérése kereszteshadjáratra: 1093

Kancelláriaalapítás: 1180, de hivatalosan 1185-től létezik

Béla féle jövedelemjegyzék: 1185-1195 között valamikor

III. Béla fiának, Imrének a koronázása: 1182

Imre irányítja a tenger melléki hercegséget: 1194-1196

András és Imre első összecsapása: 1197

Imre hadjárata András ellen: 1198

András és Imre második összecsapása: 1199

Vukan szerb király: 1202

Baranus és Nis visszaszerzése: 1204

Zára elfoglalása: 1202

Nove institutiones: 1217

Ampod fia Dénes a tárnokmester: 1216-1222

Német Lovagrend befogadása: 1211

Gertrúd megölése: 1213

Béla herceg, II. András fiának koronázása: 1214

Béla dalmát-horvát-szlavón bán lesz: 1220

Birtokadományozás mérséklése (II. András): 1219

Birtokvisszavétel (II. András): 1220

1. Aranybulla: 1222

Andreanum kiadása: 1224

2. Aranybulla: 1231

Róbert érsek fenyítéket alkalmaz: 1232

Beregi egyezmény: 1233

Kehidai oklevél: 1232

IV. Béla birtokvisszavétele: 1235

Kunok befogadása: 1239

Tatárok elfoglalják Kijevet: 1240. dec. 6.

A tatárok fő ereje átkel a hágón: 1241. márc. 11.

Kötöny vezér megölése: 1241. ápr.

Muhi csata: 1241. ápr. 10-11.

IV. Béla Trauban hajóra száll: 1242

A tatárok kivonulnak: 1242

Kánválasztó gyűlés: 1246

Tatárok visszatérése: 1285

Johanniták betelepítése: 1247

Johanniták elmennek: 1259

Szlavóniai birtokvisszavétel: 1248

IV. Béla fia, István megkoronázása: 1246

István megkapja Erdélyt dukátusként: 1257/1258

Stájerország meghódítása: 1259/1260

István Erdély hercege: 1260/1270

Béla herceg a szlavóniai dukátus hercege: 1260-1269

Pozsonyi megegyezés (IV. Béla és fia Béla): 1262

Szabadi megegyezés: 1269

Belháború: 1264

Isaszegi csata: 1265

Margit-szigeti béke: 1266

3. Aranybulla: 1267

Gutkeled Joachim fogságba ejti V. István fiát: 1272

Gutkeled és Kőszegi Henrik fogságba ejti IV. Lászlót: 1274

Aba nb. Finta elfogja IV. Lászlót: 1280

Kőszegiek elfogják III. Andrást: 1291

Fülöp fermói püspök az országba jön: 1279

Kun törvények kiadása: 1279

Budai zsinat: 1279

Hód tavi csata: 1280/1282

Rákosi országgyűlés: 1277

Óbudai országgyűlés: 1290

Pesti országgyűlés: 1298

SZENT ISTVÁN EGYHÁZ ÉS VÁRMEGYE TEVÉKENYSÉGE
Egyházszervezés:

Egyháztartomány: olyan egyházigazgatási rendszer, melynek vezetője az érsek (1001
áprilisában Esztergom érseki rangot kapott a pápától).
Egyházmegye: olyan egyházigazgatási rendszer az egyháztartományon belül, melynek vezetője
a püspök. 10 ilyen van: Győr, Veszprém, Esztergom, Pécs (1009), Vác Kalocsa, Eger (1004),
Bihar, Csanád és Erdély.
Plébánia: olyan egyházkormányzati egységek, amelyek vezetője a plébános. Minden 10. falu
épít 1 templomot. Legkorábbiak: püspöki székhelyeken, ispánsági várak mellett, királyi
birtokokon és falvakban.
Egyházi vagyon:
föld: adománybirtok ”holt kéz”: nem lehet adni/venni és felosztani
tized: dézsma  minden szabad embernek fizetni kellett a püspöknek, aki visszaosztja
(1030 körül vezették be): termény és szaporulat után
Szerzetesség:
keleti: Veszprém-völgy, Dunapentele, Marosvár, Szávaszentdemeter
Nyugati:

bencések

Pannonhalma,

Zobor,

Bakonybél,

Zalavár,

Pécsvárad,

Somlóvásárhely

Vármegyerendszer:
Patrimoniális monarchia: olyan állam, amelyben a királyi hatalom alapja a földbirtok és a rajta
élő népesség. A vármegye élén a megyésispán áll.
Birtokviszony: 1/3 rész a világi és egyházi személyeké, 2/3 a királyi birtok.

Várispánságok: a központjuk a vár, katonai szerepet látnak el. Itt éltek a várnépek (termelés,
katonáskodás), várjobbágyok (várnépek vezetői), és a várispánok (a várjobbágyok felettesei).
Udvarnokispánságok: központjuk a királyi udvarház, gazdálkodási ellátó szerep. A király és
udvartartása itt szállt meg. Itt éltek az udvarnokok (földművelők), az udvarnokok szabadjai és
az udvarnokispánok.

Nádorispán: közvetlen a király alatt álló személy.
Kápolnaispán: a papok vezetője, felettese az esztergomi érsek.

FOGALMAK
Kettős fejedelemség: olyan uralkodási forma, amikor a törzsszövetség élén egy névleges
és egy tényleges uralkodó áll.
Vérszerződés: a 7 fejedelmi személy vérüket egy ivókürtbe csurgatták, esküt tettek és
kiitták. Nem rokoni kapcsolatban álló politikai felek kötöttek vérszerződést.
Honfoglalás: az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Fejedelemség jól
megszervezett diplomáciai, katonai és logisztikai előkészületek után, 895-907 között
birtokba vette a Kárpát-medencét és az attól nyugatra fekvő Bécsi-medencét.
Portyázó hadjáratok: azok a katonai akciók, amelyeket a Magyar Fejedelemség 899 és
970 között vezetett a keresztény európai tartományok és államok ellen
Nagyfejedelem: kagán az elnevezése valószínűleg
Gyula: katonai vezető, az Erdélyben megtelepedett magyarság kapta
Horka/karcfa: bírói vagy katonai segédcsapatok vezetője
Egyháztartomány: olyan egyházigazgatási rendszer, melynek vezetője az érsek (1001
áprilisában Esztergom érseki rangot kapott a pápától).
Egyházmegye: olyan egyházigazgatási rendszer az egyháztartományon belül, melynek
vezetője a püspök. 10 ilyen van: Győr, Veszprém, Esztergom, Pécs (1009), Vác Kalocsa,
Eger (1004), Bihar, Csanád és Erdély.
Plébánia: olyan egyházkormányzati egységek, amelyek vezetője a plébános. Minden 10.
falu épít 1 templomot. Legkorábbiak: püspöki székhelyeken, ispánsági várak mellett,
királyi birtokokon és falvakban.
Patrimoniális monarchia: olyan állam, amelyben a királyi hatalom alapja a földbirtok és
a rajta élő népesség. A vármegye élén a megyésispán áll.
Dekrétum: törvénykönyv
Zsinat: papi gyűlés
Káptalan: meghatározott egyházi szabályok szerint élő világi papi közösség. Tagjai:
kanonok. Vezetői: prépostok.
Szentszék: egyházi bíróság

Perszonálunió: 2 vagy több ország olyan állami kapcsolata, amelyet csak az uralkodó
személye kapcsol össze.
Kancellária: oklevélkibocsátó testület
Királyi levéltár: oklevélmásolatok tárolására szolgáló intézmény
Hiteles helyek: olyan egyházi intézmények, amelyek hiteles pecséttel ellátott iratokat
bocsátottak ki.
Kamara haszna: pénzbeváltásból származó bevétel
Várispánságok: a központjuk a vár, katonai funkciót látnak el. Itt éltek a várnépek
(termelés, katonáskodás), várjobbágyok (várnépek vezetői), és a várispánok (a
várjobbágyok felettesei).
Udvarnokispánságok: központjuk a királyi udvarház, gazdálkodási ellátó szerep. A király
és udvartartása itt szállt meg. Itt éltek az udvarnokok (földművelők), az udvarnokok
szabadjai és az udvarnokispánok.
Nádorispán: közvetlen a király alatt álló személy.
Kápolnaispán: a papok vezetője, felettese az esztergomi érsek.
Bárók: világi nagybirtokosok, akik országos tisztségeket is betöltenek.
Királyi szerviensek: azok a volt szolgák, akiket a király felszabadított és birtokokkal
látott el.
Kamara: a regáléjövedelmeket kezelő pénzügyi szerv.
Aranybulla: ünnepélyes formában kiadott oklevél, amely a nagyurak sérelmeit orvosolta,
és a két társadalmi réteg érdekeit rögzítette.
Szekularizáció: egyházi földek elvétele.
Interdektum: tilalom.
Excommunicatio: kiközösítés.
Szabad falu: hospes-kiváltságokkal létrejött település.
Civitas: város.
Jobbágyság: földesúri alattvalók, akik a hospeskiváltságok hatására jogokban részesültek.
Nemesség: földesurak, vagyis szabad földbirtokosok, akik saját földdel rendelkeznek, a
királyi szerviensekből alakultak ki.
Familiaaritás: a nagybirtokos és a nemesek közötti kapcsolatrendszer a 13-14. században.
Tartományúr: váruradalommal rendelkezik, birtokaikon földesúri és királyi jogokat is
birtokol, kiterjedt familiáris hálózattal rendelkezik.

II. ANDRÁS TEVÉKENYSÉGE

Első Aranybulla (1222):
1222-ben visszatért a birtokadományozáshoz. A palotaforradalom leszerelése érdekében adta
ki. A nagyurak, várjobbágyok és királyi szerviensek hatására adta ki.
nagyurak érdekeit védő:

nem ad várispánságokat, tisztségeket

nincs tisztségek halmozása

zsidók és iszlámhívők nem tölthettek pénzzel kapcsolatos tisztséget

évente egyszeri pénzrontás, értéke legalább annyi legyen, mint III. Béla dénárja

várjobbágyok: régi privilégiumok fenntartása
királyi szerviensek:
1. személyes szabadságuk mellett kimondták, hogy törvényes bírói rendelet
nélkül nem tartóztathatók le
2. állami adómentesség (csak tizedet fizettek)
3. birtokaikon a megyésispánok csak pénz és tized ügyében intézkedhettek,
egyéb esetben ők gyakorolták a földesúri jogokat (felettük csak a király
intézkedhetett)
4. csak és kizárólag az országot ért támadáskor kötelesek hadba vonulni, a
támadó hadjáratokat a király állja
5. fiú örökös nélkül birtokaikkal szabadon rendelkezhettek, de a lányoknak ki
kellett fizetni a leánynegyedet
Második Aranybulla (1231):
Egyházi sérelmek orvoslása  1233. beregi egyezmény: adómentesség, egyházi bíróság és
sókereskedelem folytatása. Nem tartotta be  1232-ben Róbert esztergomi érsek fenyítéket
alkalmazott. IX. Gergely elküldte Pecorai Jakabot, hogy tartassa be a királlyal az egyház ügyeit
 beregi egyezmény 1233.
Andreanum (1224):
Erdélyi szászok területeinek a körülírása a Német Lovagrend terjeszkedése miatt (1225-ben
kiűzi őket).
Birtokpolitika:
Hatalmas minőségi földek adományozása híveinek és Imre híveinek  bárók és szerviensek.

1216. bárók: világi nagybirtokosok, akik országos tisztségeket is betöltenek  politikai
támogatottság növelése
A másik csoport a királyi szerviensek: azok a volt szolgák, akiket a király felszabadított és
birtokokkal látott el (közrendűekkel azonos vagyon)  a királyi seregben hadakoztak, a
közrendűek megyei seregben. Felettük a király bíráskodott  katonai támogatottság növelése
a cél. Ezáltal a megyésispánok tekintélye csökken (őket Imre nevezte ki).

Negatív következmények:
kialakulnak a bárói magánseregek (14. század: bandériumok)  a király serege nem
csökken
a bevételei apadnak  várföldadományozás
Pénzügypolitika:
bevétel: nyolcvanad vám, rendkívüli hadiadó, kamara haszna, kamara haszna adója
tárnokmester: gazdasági és bírói feladatokat ellátó udvari főméltóság  Ampod fia
Dénes (1216-1222) reformjai: regálékra támaszkodás, ezek bérbeadása, kamara
rendszer (regálék, rendkívüli hadiadó, földből származó jövedelem)
Házasságpolitika:
Merániai Gertrúd: német származású
megerősödött a németorientáltság:

1211-ben a király befogadta a Német lovagrendet és letelepítette őket a
Barcaságba: védjék a határt és térítsenek

Gertrúd rokonai is az országba jöttek:

Bertold: kalocsai érsek

Eckbert és Henrik: jelentős adományokat kaptak

1213: Gertrúd megölése

Belső feszültségek:
1210-ben felvették az ellenzéki fűurak a kapcsolatot Géza herceggel (Bizáncba vitte
Barbarossa)  nem vállalta el a király leváltását
1214: a legidősebb fiát, Béla herceget koronázza meg
1220: Béla herceg címet kap  dalmát-horvát-szlavón bán lett
1219-ben mérsékelte a birtokadományait:

donációs (adományozó) politika

a keresztes hadjárat után az országban zűrzavar volt, melyet a fűurak maguk
felé fordítottak

a halicsi magyar hatalom megingott  tekintélye aláfagyott

1220-tól birtokvisszavételt folytatott: udvari földek, várföldek (1221)

1224-ben Béla herceg jogokat kap Szlavóniában dukátusként. 1226-ban Erdélyt kapta
meg, Szlavóniát Kálmán herceg kapta  az ország 3 pólusú lett.