Kovács Ági | RAQS.hu | fb.

com/hastaanc

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék

Kovács Ágnes

MIÉRT HASTÁNCOLNAK A MAGYAR NŐK?
:empirikus motivációfénykép:

PÉCS
2008
0

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető

2

1.1. Kutatói kérdés és hipotézis
1.2. Mi a hastánc?

2
4

2. Elméleti keret

6

2.1. Transzkulturalitás, glokalitás, orientalizmus
2.2. (...)
3. A kutatás bemutatása
4. Kutatási módszerek
4.1. Kérdőíves vizsgálat
4.2. Strukturált mélyinterjú
5. Kutatási eredmények és értelmezésük
5.1. A kérdőíves vizsgálat eredményei
5.2. A kérdőíves vizsgálat összefoglaló táblázata
5.3. A strukturált mélyinterjúk eredményei
5.4. A strukturált mélyinterjúk elemzésének összefoglaló táblázata
5.5. A kutatás eredményeinek értelmezése
6. Összegzés / Utószó
7. Bibliográfia

8. Mellékletek
8.1. Kérdőív
8.2. Interjúvázlat
8.3. Interjúrészletek
8.4. Fogalommagyarázat
8.5. Magyar hastánctörténet dióhéjban

1

7

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

1. BEVEZETŐ

(...)

1.1. Kutatói kérdés és hipotézis
Azt a jelenségkört kívántam megvizsgálni, miért választják magyar nők ezrei az
egyik legősibb kommunikációs forma (azaz a tánc) közel-keleti válfaját
hobbijuknak, sokan pedig hivatásuknak?
Reméltem, egyértelműen körülhatárolható, konkrét válaszokat kapok a
kérdésre: miért hastáncolnak a magyar nők? Miért népszerű az orientális tánc
(=hastánc) a magyar nők körében?
Az érdekelt, hogy mi okoz benne nekik személyesen örömet, mit reméltek tőle
a kezdettekor: miért fog örömet okozni, és mit gondolnak arról, hogy
másoknak miért okoz örömet? Azaz, milyen képzetek alapján választották, és
jelenleg miért foglalkoznak vele?
Ez nyilván mindenkinél más, máshová tolódik a hangsúly, de bizonyára vannak
benne közös csomópontok - én ezeket a közös csomópontokat szerettem
volna megtalálni, hogy miért szeret ennyire sok, ennyire különböző nő pont
ezzel foglalkozni? Remélem sikerült közelebb jutnom a megoldáshoz. Hogy
miért pont a hastánc, és miért nem mondjuk a krikett söpört végig így
hazánkon…

(...)
Úgy vélem, az orientális tánc főként azért értékelődött fel, mert posztmodern
korunk lánya-asszonya a női szerep válsága miatt a tradíciót, az eredetiséget
keresi: olyasvalamit,

melyben

megélheti

Hiszen

nőiségét.

a

hiányérzet

nélkül,

nőnek

korunkban

2

annak
néha

teljességében
túl

sokféle

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

szerepelvárásnak kell megfelelnie. Ugyanakkor egzotikumot kínál, mesés
utazást a mindennapokból. Az olyannyira érdekes keleti kultúra bűvöletét
kínálja: libbenő színes kelméket, szenvedéllyel teli dallamokat és ritmust,
bódító illatokat, ősi, játékos, egyben méltóságteljes és csábító mozdulatokat,
azaz: kellemesen módosult tudatállapotot. Ahol (spirituálisoknak:) testünk
Templom, és mi magunk benne a Papnő/Istennő, (konkrétaknak:) örömteli
mozgásban veszünk részt. A tánc közben csak egyetlen, örök, boldog pillanat
létezik. Hétköznapi transzcendens élmény.
Az orientális tánc olyan mozgásforma, mely értéket közvetít, kreativitást
fejleszt, a test és a tudat közt harmóniát teremt, felszabadít, energiát ad,
büszkévé tesz, közösséget épít. Nem csak művelőjét, annak nézőközönségét
is energiával tölti fel. Száz százalékosan emocionális. Abszolút női.
Véleményem szerint a fentiek miatt népszerű a nők körében. Ez volna tehát
szerintem a képzet is egyben, ami miatt ma egy magyar nő hastáncolni kezd.

Miért hastáncolnak a magyar nők? Összegezve, hipotézisem a következő:
- élménykeresés (utazás a mindennapokból, varázslat)
- nőiesség teljes megélése
- test elfogadása, önelfogadás
- női szerep válsága miatt tradíció keresése (bár nem a saját kultúráé)

1.2. Mi a hastánc?
A gyakori félreértések miatt már itt, a bevezetőben szükséges definiálni: mi is
a hastánc? Sokaknak „az az arab/török riszálás, amikor mozog a hasuk”,
másoknak „a Kelet balettje” (vö. Wollner, 2007). Megállapíthatjuk, hogy a
hastánc olyan, az egész testet átmozgató, minden életkorban egészséges

3

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

táncfajta, amely több évezredes, különböző kultúrákban azonosan fellelhető,
izolált mozgásokból álló mozdulatkészlettel rendelkezik. Eredetileg női,
improvizatív és többnyire szóló műfaj. Napjainkban ezek a jellemzők
sokhelyütt már nem érvényesek, vö. ATS, férfi hastáncművészek… (A dőlt
betűs szavak magyarázatát lásd a Fogalommagyarázatban!)
Véleményem szerint különbséget kell tennünk az eredeti, autentikus
környezetében Keleten (tovább)élő hastánc, és a nyugati kultúrákban
transzkulturálisan megjelenő, és ott tovaburjánzó hastánc között. Én ez
utóbbit vizsgáltam. Ezenfelül mindkét kultúrában különbséget kell tennünk a
kisebb közösségeken belül táncolt, bensőséges tánc, mint közösségi , illetve
rekreációs élmény, és a közönség előtt táncolt hastánc, mint előadóművészet
között. Az előadóművészeten belül megkülönböztethetjük a szórakoztatóipar
hastáncát,

mely

sok

esetben

egybemosódik

a

konzumálással

és

a

prostitúcióval, valamint a színpadi, művészi kifejezésmódot. Említik az előbbit
„arabic style”, az utóbbit „european style bellydance”-ként, amely kifejezések
arra világítanak rá, miért annyira megvetett ez a táncfajta a muzulmán arab
világban.
Az említett dichotómiák egyébként is jellemzőek erre a táncra, hiszen
egybemosódik benne szakrális és vulgáris (lásd Győrffy, 2007). Míg az északafrikai berber törzs nőtagjai egy új élet világrahozatalát segítették e
mozdulatokkal, és a szülősátorban férfi nem lehet jelen (még az apa sem),
(Németh, 2004); addig az arab vendéglátóiparban (ahol viszont ’tisztességes’
nők nem lehetnek jelen), a pénz előcsalogatásának eszköze. Ugyanakkor, ha a
táncosnő kiemelkedő, és valóban maradandót alkot, akkor a megvetésből a
hírességek exkluzív világába emelkedik. (További érdekességek a hastánc
történetéből a Mellékletekben!)
<< Említhetjük az egykori Ouled Nail (Algéria területén élő, berber) törzs

4

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

nőtagjainak európai szemmel rendkívül érdekes életvezetését, ahol a
hagyományok értelmében a lányok útnak indultak

városról városra,

(has)tánccal és prostitúcióval keresve meg vagyonukat, hozományukat. Majd
hazatérésük után vagyonuk nagyságától függően férjhez mentek, és
családanyaként élték tovább életüket. (Jahal, 1999)
Egy igen népszerű elmélet szerint a hastánc a matriarchális társadalmak
korából

ered,

ahol

szakrális

szerepet

töltött

be.

A

patriarchátus

megjelenésével az addig tisztelt női termékenységistennők helyét átvették a
harcos férfi(fő)istenek, és az addig megbecsült, magas társadalmi rangú, szent
templomi táncosnők kora lejárt: táncuk (és testük is) áruvá minősült át. A
szexualitás különvált a spiritualitástól, és a gazdasággal fonódott össze. A nők
árukká váltak, a szexualitás pedig megvehetővé. (Morgane, 2000, 8.)

Szóhasználat szempontjából a „hastánc” ma Magyarországon sokszor
pejoratív felhangú kifejezés, az alacsony színvonalú divattánc lehetséges
szinonimája. Ezt az ősi, több évezredes múltra visszatekintő táncformát magas
színvonalon művelő művészek éppen ezért sokszor elhatárolják magukat a
hastánc kifejezéstől, és művészetüket orientális táncnak nevezik, így
érzékeltetve a minőségbeli különbséget. Ugyanakkor a hastánc (mely magába
foglalja a raqs sharkit, a törzsi hastáncot, a közel-keleti folklórt, a modern
fúziókat, stb.), nem sajátíthatja ki az orientális tánc kifejezést a többi keleti
táncforma (pl. az indiai klasszikus táncok) elől; és a köznyelvben amúgyis
„hastánc” néven ismert. Így előfordulhat, hogy a szóismétlést elkerülendő
orientális táncként említem, viszont jelen dolgozatban kizárólag a hastáncot
értem alatta.

5

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

2. ELMÉLETI KERET

Magyarországon tudtommal még senki nem vizsgálta ezt a kérdéskört, így a
problématörténeti résztől kénytelen vagyok eltekinteni.
A hastáncolók nagy számából következően bizonyára sokan foglalkoztak már
a hastánccal, például szakdolgozatokban, ám publikált tudományos kutatás
még nem vizsgálta, miért hastáncolnak a magyar nők.

Hastánc témában magyar nyelven eddig két kiadvány jelent meg, két magyar
szerző tollából, és egy külföldi könyv fordítása. Utóbbi, a „Hastánc – A
legősibb tánc újrafelfedezése” címmel megjelent alapmű praktikus útmutató
(Richards, 2000). Balla Tünde Aziza könyve (Balla, 2003) az orientális tánc
történetével, spiritualitásával, egészségtanával, alapmozdulataival, tanulóinak
tapasztalataival, ruhakészítési ötletekkel, a török fürdővel, és az Illatos kert
nyomán intim fészkünk kialakításával foglalkozik. Tóth Angéla interjúkötete 18
beszélgetést

tartalmaz

a

magyar

hastáncélet

meghatározó

alakjaival

gondolataikról, érzéseikről „Varázslatos hastánc útjaink” címmel. (Tóth, 2006)
Nagyon értékesnek találom Forrai Éva átfogó, érdekes cikksorozatát, amely a
Táncművészet folyóirat 2002. évi első három számában jelent meg, „Szerep és
jelentés a mai magyar hastáncban” alcímmel. Edward W. Said alapművére is
utal, úgy véli, a magyar hastánc eklektikus konstrukció, ahol „A szerves
kulturális közegből önkényesen kiragadják a formát, hogy azt más tartalo mmal
töltsék meg.” (Forrai, 2002,34.)

2.1.

Transzkulturalitás, glokalitás, orientalizmus

Ide kapcsolódik a dolgozat szempontjából fontos elmélet: a transzkulturalitás.

6

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

Napjainkban a különböző kultúrák folyamatos kölcsönhatásban állnak
egymással, az akadálytalan információáramlás következtében hibridekké
válnak, olvashatjuk Wolfgang Welsch (1999, III.) munkáiban. Ez a hastánc
történetében is jól nyomonkövethető. Az Egyiptomból és Algériából az 1893-as
chicagoi világkiállításra érkező táncosnők hatottak a nyugati táncművészetre
(lásd Isadora Duncan, vagy Ruth St.Denis munkásságát, aki Martha Graham
tanára volt), az amerikai filmiparra, a fentiek viszont úgy hatottak vissza
Egyiptomra, hogy ott elindult a hastánc szórakoztatóiparosítása nyugati
ízlésre. Mint Badiaa Masabni legendás kaszinószínháza Kairóban, és a többi
nyugati típusú szórakozóhely. (Vö. Lüscher, 2002 és Balla, 2003. 26-27).
Megjelent az amerikai filmek alapján autentikusnak hitt kétrészes (melltartó szoknya),

Hollywood

ihlette

flitteres-csillogó

tánckosztüm,

holott

Egyiptomban a helyi szokások miatt a táncosnő hasa máig is fedett: testszínű
anyaggal, vagy legalább hálóval takarják.
Visszatérve Magyarországra, itt a transzkulturalitás jelensége a kívülről érkező
kulturális minták beágyazásában nyilvánul meg. De honnan érkezett ez a
kulturális gyakorlat?

(...)

3. A KUTATÁS BEMUTATÁSA

Elöljáróban le kell szögeznem, hogy a hastánc hazánkban már része a
tömegkultúrának, így nem vizsgálhattam szubkultúraként.

(Kétségek esetén

lapozzunk fel egy ingyenes (fő)városi programfüzetet, rögtön látni fogjuk, hogy az
apróhirdetések nagy része hastáncoktatást és –műsort ajánl, hastáncszínházi

7

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

produkciót találunk több színház műsorában is.)

Profi és alkalmi fellépőktől az oktatókon át a „hobbihastáncosokig” a teljes
magyar hastáncos társadalmat tekintettem vizsgálatom alapsokaságának.
(...)

8

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

4. KUTATÁSI MÓDSZEREK

Mint tudjuk, a legmegfelelőbb kutatási módszer az, ha egyszerre több kutatási
módszert alkalmazunk. Használtam volna a résztvevő megfigyelést is, ám
mivel 2003 ősze óta ismerkedem a szcénával, ezért, mint külön kutatási
módszer, szükségtelenné vált.
Clifford Geertz nyomán a torzításokat azzal szerettem volna kiküszöbölni,
hogy az adatközlők saját értelmezéseire építek: ők hogyan látják saját
mikrokultúrájukat.

(Kapitány-Kapitány,

2002.

127.)

Mivel

irányultságot,

véleményt kutattam, strukturált mélyinterjút, illetve vezérfonal interjút
alkalmaztam. Alanyai, azaz kulcsadatközlőim a vizsgált mikrokultúra, azaz a
hazai hastáncvilág alkotó résztvevői és szakértői voltak.
A mélyinterjúk során a személyes motivációkról, indíttatásokról nyert
kvalitatív információkat kérdőíves felmérés adatai egészítik ki. A beérkezett,
értékelhető kérdőívek száma tizenkétszerese az interjúk darabszámának, így a
kutatás eredménye nem redukálódott csupán a mélyinterjúk alkalmával
megkérdezett professzionális táncosok információira.

4.1. Kérdőíves vizsgálat

Mivel a vizsgált alapsokaságról (n=hastáncoló magyar nők) nem áll
rendelkezésre nyilvántartás, a mintavételi eljárás során nem tudtam élni a
valószínűségi mintavétellel. A nem valószínűségi kiválasztás során a könnyen
elérhető személyekre hagyatkozást kombináltam a hólabda módszerrel.
Részben

a

http://hastanc.lap.hu

weboldalon

felsorolt

hastáncosok,

hastáncoktatók e-mail címére küldtem felkérést, mellékelve a kérdőívet.
Részben

az

általam

létrehozott,

a

letölthető

kérdőívet

tartalmazó

http://hastanckutatas.blog.extra.hu weboldalra mutató linket tartalmazó
hozzászólásokat helyeztem el a magyar hastáncosok által látogatott

9

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

internetes fórumokon. A kérdőív kísérőlevele, azaz az e-mail szövege, és a
hastánckutatás weboldalán szereplő szöveg megegyezett, a visszaküldési
határidő megjelölésével a kutatásban való részvételre buzdítottam a
hastáncosokat. A hastáncoktatókat a küldött kísérőmailben arra is kértem,
küldjék tovább a kérdőívet tanítványaiknak. A kitöltött kérdőíveket e-mailen
vártam vissza.
Igyekeztem a lehető legcsekélyebb beavatkozással kutatni, bár a beavatkozás
kiiktathatatlan minimuma, hogy megjelenik a vizsgált környezetben a kutató
személy vagy egy rögzítő eszköz. (Kapitány - Kapitány, 1995. 10.) Magamról azon
kívül, hogy most írom a diplomamunkámat a Pécsi Tudományegyetemen, nem
árultam el többet. Hiszen egy kutatás esetében a kutató személye, nem csak,
hogy nem fontos, hanem egyenesen kívánatos is, hogy ne befolyásolja a kutatást.
Egy „berken belülinek” az adatközlő valószínűleg máshogy nyilatkozik, mint annak,
aki marslakóként tekint a témára. Egy arctalan kérdőíven keresztül el lehet érni ezt
a semlegességet, mert így pl. az adatközlő nem akar jó benyomást tenni a
kérdezőbiztosra, és ennek érdekében módosítani a véleményét. A kérdőív éppen
ezért névtelen volt, hogy őszintébb válaszokat kapjunk.

Önkitöltős kérdőívet állítottam össze, melyben 12 zárt, és 4 nyitott kérdés
szerepelt. (Lásd a Mellékletben.)
A kérdőívet próbakitöltésre elküldtem egy hastáncoló ismerősömnek. A
kitöltés után érdeklődtem, érthetőek illetve egyértelműek voltak-e a kérdések,
mennyi időt vett igénybe a kitöltés, stb. Ezután küldtem el tömegesen a
felkérő e-maileket, fórumhozzászólásokat.

A kérdőívet, mint említettem, az adatközlők az internetről tölthették le, a
http://www.hastanckutatas.blog.extra.hu,

illetve

a

http://hastanckutatas.blogspot.com weboldalakról, amelyeket a kutatás céljából
hoztam létre. Az előbbi weboldalon tudtam mérni a látogatottsági statisztikát,
mely szerint 2008. április 1-ig 576 oldal megtekintést, és 391 látogatást

10

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

regisztráltak. Két teljesen egyező tartalmú, de különböző szolgáltatónál tárolt
weboldalat hoztam létre, hogy egy esetleges szerverhiba, vagy egyéb üzemzavar
esetén is elérhető legyen az oldal, letölthető a kérdőív.

Papír alapú, „hagyományos” formátumot is készítettem a kérdőívből, hogy ne
zárjam ki a kutatásból azokat, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel.
Ezeket több példányban eljuttattam egy hastáncoktatóhoz, aki volt olyan kedves,
és vállalta, hogy eljuttatja a kérdőíveket az általa ismert offline adatközlőkhöz,
majd összegyűjtötte, és postai úton küldte vissza számomra a kitöltött
példányokat.
Személyesen is adtam át kitöltésre kérdőívet, ahol hastáncoló hölgyekkel
találkoztam, például egy tánc workshop alkalmával. A kérdőívek gyűjtésének ezt a
módját nem szorgalmaztam, mert amikor motivációkat kutatunk, és személyes
adatokra kérdezünk rá önkitöltős kérdőívvel, eredményesebb, ha a kutató a
kitöltésnél nincsen jelen.

160 kitöltött, értékelhető kérdőív érkezett vissza a megadott e-mail címre, és 7
hagyományos, papíron kitöltött kérdőívet juttattak vissza hozzám. (Bizonyára
növelte volna az eredményességet, ha felbélyegzett válaszborítékokkal ellátott
kérdőíveket is küldök szét az egész országban. Mivel a kutatást kizárólag én, azaz a
szerző finanszíroztam, ez sajnos nem állt módomban.)
A kitöltött kérdőíveket beérkezési sorrendjük alapján sorszámoztam és
archiváltam.
Ezután a zárt kérdések adatait összesítettem, a nyitott kérdésekre adott válaszokat
kódoltam, és ezután összesítettem. (...)

11

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

4.2. Kvalitatív interjúk
E-mailen kértem fel interjúra a magyar hastáncélet ismert alakjait. A nevek
kiválasztásánál eleinte a hazánkban megjelent máig egyetlen műre támaszkodtam,
amely bemutatja a hazai hastáncosokat (lásd Tóth, 2006). A későbbiekben pedig az
interjúk alkalmával tovább gördülő hólabda-mintára.
12 db strukturált mélyinterjút készítettem a magyar hastáncszcéna ismert,
emblematikus alakjaival. A beszélgetéseket az interjúalanyok beleegyezésével,
az

adatok

későbbi

pontos

idézhetőségének,

visszakereshetőségének

érdekében diktafon funkcióval rendelkező mp3 lejátszó készülék segítségével
rögzítettem, majd wav-formátumban archiváltam. A próbainterjúnak is tekinthető
legelső interjút a hastáncközéletben nem ismert, ám a hastánccal 8 éve foglalkozó
hölggyel készítettem. Az interjú eredményesen sikerült, ezért az országosan ismert
hastáncosok interjúival együtt elemeztem.
Egy esetben a beszélgetést az időpontegyeztetés nehézségei miatt interneten
folytattunk le, az msn program segítségével. Az interjút word formátumban
rögzítettem.
Egy esetben szintén időpontegyeztetési nehézségek és a földrajzi távolság miatt,
ám az interjúalanynak a hastánc-színtéren betöltött rendkívül jelentős szerepére
tekintettel, az interjúvázlat önkitöltős, nyitott kérdésekből álló kérdőívvé
avanzsált. E-mailen küldtem el az interjúalanynak, aki jelenleg a csemői erdei
tanyavilágban él. A rendhagyó interjúra azért volt szükség, mert Tia személye
mindenképpen egy rendkívül fontos mérföldkövet képvisel, és nem akartam
kihagyni a kutatásból annak az embernek a véleményét, akinek a személye az egyik
legnagyobb hatással volt a hastánc megjelenésére és elterjedésére hazánkban.

A

magyar

„hastáncelit”

ismert

alakjaival

struktúrált

mélyinterjúkat

készítettem, 18 nyitott kérdéssel. Feltételeztem, hogy valószínűleg életutat
(is) mondanak, így narratív színezetük lehet. Az interjúvázlatot lásd a

12

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

Mellékletben.

Tehát összesen 14 interjú anyaga – 12 hangdokumentum, 2 szöveges dokumentum
– állt rendelkezésemre az elemzéshez.

5.

KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS ÉRTELMEZÉSÜK

5.1.

A kérdőíves vizsgálat eredményei

A kérdőíves vizsgálat során 56 településről érkeztek vissza kérdőívek, 40, 48 %uk a fővárosból, 59,52 %-uk vidékről. (n=168, fővárosi=68, vidéki=100) Úgy
gondolom, ez a hastáncstúdiók elhelyezkedésének arányát is leképezi.
Az adatközlők közül a legfiatalabb 12, a legidősebbek 55 évesek voltak. Egy fő
nem nyilatkozott az életkoráról, egyikük pedig születési éveként a rejtélyes
„1900-as évek második felében”-t adta meg.
A kérdőívet visszaküldők 56,13 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
40,65 százalékuk szakközépiskolát, technikumot, gimnáziumot végzett.
Elenyésző arányban, 1,94 százalékban szakmunkásképzőt, szakiskolát, és 1,29
százalékban 8 általánost végeztek. (Itt nem vettem figyelembe a 18 év
alattiakat, 5 főt.) Sokan a 18 év feletti korosztályból

is tanulnak, bár

jelentősen a legnagyobb arányban a szellemi munkakörben alkalmazottak
vannak. Őket követik a tanulók, hallgatók, majd harmadik helyezettként a
saját vállalkozásban dolgozók. Körülbelül ugyanannyian tanulnak és dolgoznak
párhuzamosan, mint ahányan GYES-en, GYED-en vannak. Náluk kevesebben
vannak, akik családi vállalkozásban alkalmazottak, náluk is kevesebben,
azonos arányban szellemi szabadfoglalkozásúak illetve fizikai munkakörben

13

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

alkalmazottak. A legkevesebben, elenyésző arányban háztartásbeliek.
Túlnyomó többségük (65,48%) a középosztályba sorolja magát, negyedük az
alsó középosztályba, alig 5 %-uk a felső középosztályba, és 1,19 %-uk egyforma
arányban a létminimum környékén élőkhöz, illetve az egyéb kategóriába.

(...)

6. ÖSSZEGZÉS / UTÓSZÓ

(...)

Remélem,

a tanulmány

posztmodern

korunk

eredményei választ

nőit

ennek

az

ősi,

adtak arra, mi
idegen

készteti

kultúrákból

átvett

mozgásformának az elsajátítására, milyen értékeket tulajdonítanak neki.

Kutatásom

bevezető

tanulmányként

kezelhető,

mely

következő

hastánckutatások – remélhetőleg hasznos – előfutárának bizonyulhat.

14

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

BIBLIOGRÁFIA

Al-Rawi, Rosina-Fawzia. 1996. Der Ruf der Großmutter oder die Lehre des wilden
Bauches. Promedia, Wien.

Babbie, Earl. 2004. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp.

Balla, Tünde Aziza. 2003. Hastánc. Harmónia, életerő, testformálás, erotika.
Hastánc Bt., Bp.

Feischmidt, Margit. 2007. A megalapozott elmélet. in Közösségtanulmány.
Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum, Bp. 234-242.

Fleur, Estelle. 2006. The Psychological Impact of Belly Dancing on Women. Final
Year Student Project - 2005/2006. Department of Psychology: Royal Holloway,
University of London (kézirat)

Forrai, Éva. 2002. Salome lányai. Szerep és jelentés a mai magyar hastáncban.
Táncművészet. 2002/1. 30-32., 2002/2. 32., 2002/3. 34-36.

Ghazal, Eluan. 2005. Der heilige Tanz. Orientalischer Tanz und sakrale Erotik.
Simon & Leutner, Berlin

Győrffy, Katalin. 2007. Hallatlan és halhatatlan Raqs Sharki. A klasszikus hastánc
modern színháza. Rendezői előszó. (Táncszínházi darab, Thália Színház.)

Hastánc. A legősibb tánc újrafelfedezése. szerk.: Richards, Tazz, 2003, (The Belly

15

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

Dance Book. Rediscovering the Oldest Dance, 2000, ford.: Danyi Andrea)
Jószöveg, Bp.

A hastánc és a szülés: "A hastánc és a szülés" (Sexology, 1964, írta: Morocco) és
"A gyökerek" (Habibi 5. No.12., írta:Morocco) cikkek alapján fordította:
Németh Krisztina (2004) http://www.amirahastanc.hu/index.php?th2=38#60
(2008.03.04.)

Heltai, Erzébet – Tarjáni, József. 2005. A mélyinterjú készítése – és az
elkövethető hibák. in Településkutatás. Ráció, Bp. 502-543.

Kapitány, Ágnes – Kapitány, Gábor. 1995. Módszertani bevezetés. Technikák a
kultúra jeleinek értelmezéséhez. in Rejtjelek 2. Fejezetek a mindennapi élet
antropológiájából. Kossuth, Bp. 10.

Kapitány, Ágnes – Kapitány, Gábor. 2002. Részt vevő megfigyelés a saját
társadalomban – korszakok szimbolikája. in Jelbeszéd az életünk 2. Osiris, Bp. 124156.

Kovács, Éva. 2007. Interjús módszerek és technikák. in Közösségtanulmány.
Módszertani jegyzet. Néprajzi Múzeum, Bp. 269-277.

Jahal, Jasmin. 1999. The Ouled Nail Of Algeria.
http://www.jasminjahal.com/articles/99_06.html (2008.03.14.)

Lüscher, Barbara. 2002. Die Geschichte des orientalischen Tanzes in Ägypten.
Diwan, Zürich

16

Kovács Ági | RAQS.hu | fb.com/hastaanc

Morgane, Shakti. 2000. Orientalischer Tanz und Ekstase – der weibliche Weg
zum ’magischen Feuer’. Christiane Hausmann, Berlin.

Sába. 2007. http://www.shaba.hu/blog/ (2008.03.03.)

Said, Edward W. 2000. Orientalizmus. (Orientalism, ford.: Péri Benedek)
Európa, Bp.

Schmidt, Christiane. 2000. Analyse von Leitfadeninterviews. in Qualitative
Forschung. Ein Handbuch. szerk.: Flick, Kardoff, Steinke. Rowohlt, Reinbek bei
Hamburg, 447 - 456.

Tóth, Angéla. 2006. Varázslatos hastánc útjaink. Szerzői kiadás, Bp.

Welsch, Wolfgang. 1999. Transculturality – the Puzzling Form of Cultures Today. in
Spaces of Culture: City, Nation, World, Sage, London. 194-213.

17