You are on page 1of 11

Az EU tagállamai

Franciaország, Olaszország, Németország, Luxemburg, Belgium, Hollandia, Dánia, Írország és Nagy-Britannia,
Görögország, Spanyolország Portugália, Ausztria, Finnország és Svédország, Cseho., Ciprus, Észto., Letto.,
Litvánia, Málta, Lengyelo., Szlovákia, Szlovénia, Magyaro., Bulgária, Románia, Horvátország

Az Európai Unió jelképei
 Az európai zászló nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa tágabb értelemben vett egységét és
identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok alkotta kör az európai népek közötti szolidaritást és
harmóniát jelképezi. A csillagok száma nem a tagállamok számát szimbolizálja, azért szerepel 12 csillag a
zászlón, mert ez a szám hagyományosan a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe.
 Az európai himnusz részlet Ludwig von Beethoven 1823-ban komponált „IX. szimfóniájából”, az
„Örömóda”
 Az európai unió jelmondata: „EGYSÉG A SOKFÉLESÉGBEN”
 Európa-nap: május 9
 Egységes európai pénznem - euró

Az Európai Unió fő intézményei
 Európai Tanács
 Európai Unió Tanácsa / Miniszterek Tanácsa
 Európai Parlament
 Európai Bizottság

Az Európai Tanács
Az Európai Tanács ülései tulajdonképpen csúcstalálkozók, ahol az uniós vezetők az átfogó politikai
prioritásokkal és a fontosabb kezdeményezésekkel kapcsolatban hoznak döntéseket. Évente általában körülbelül
négy ülésre kerül sor, az állandó elnök elnöklete mellett.

Az Európai Tanács szerepe kettős – egyrészt az EU általános szakpolitikai irányvonalainak és prioritásainak
a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi
együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani. Annak ellenére, hogy az EU politikai napirendjének
meghatározásában erős szerepe van, az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására.

Az Európai Tanács keretében az egyes uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői, a Bizottság elnöke és az
Európai Tanács elnöke üléseznek, az utóbbi elnöklete mellett. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője
szintén részt vesz az üléseken.

Az Európai Tanács elnöke DONALD TUSK. A megbízatás időtartama: 2014. december – 2017. május A
megbízás módja: A tagállamok vezetői (az EU-országok állam- és kormányfői) nevezik ki az Európai Tanács
elnökét.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA / MINISZTEREK TANÁCSA
Szerep: az EU jogalkotó testülete, mely egyben a tagállamokat képviseli

Tagok: EU-tagállamonként egy miniszter

Elnökség: hathavonta rotációs rendzserben váltakozik

Ülések: Brüsszelben, kivéve áprilisban, júniusban és októberben, amikor az üléseket Luxemburgban tartják.

A Tanács 6 kulcsfontosságú felelősségi köre:

• 1. - európai jogszabályok elfogadás– számos politikai területen az Európai Parlamenttel együtt
• 2. - a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása
• 3. - nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek
között

Kutatás és Űrpolitika) • Közlekedés. Ezt bizalmatlansági indítványnak nevezik. Példaként említhető az újabb országok felvétele az Európai Unióba. Az új Bizottság kinevezésekor a 28 (tagállamonként egy-egy) biztos csak a Parlament hozzájárulása esetén léphet hivatalba. Ezek a következők:  1. . Elnöke Peter Kazimir. különösen a Bizottságot. a bevándorlás és az uniós alapok területén. az energiapolitika.és pénzügyek • Bel.és környezetvédelem területén – a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal együttműködve dönt az uniós jogszabályok tartalmáról. és így a Parlament nagyobb hatáskört kapott a jogszabályalkotás terén.és Biztonságpolitikájának kidolgozása. Ezen túlmenően más fontos döntéseknél is szükség van a Parlament hozzájárulására. A Tanács összesen 10 féle összetételben működhet: • A Tanács • Általános Ügyek • Külügyek • Gazdasági. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az európai jogszabályokat.és igazságügy (BI) • Foglalkoztatás. és azok hivatalos elfogadásáról. egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek • Versenyképesség (Belső Piac. • 4. Uniós jogszabályok elfogadása A Parlament számos területen – például a fogyasztó. A tagállamok szavazatainak száma népességüktől függ. A bizottsági ülésekre szintén Brüsszelben kerül sor. hírközlés és energia • Mezőgazdaság és halászat • Környezet • Oktatás. a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós költségvetést. Luxembourgban (Luxemburg) és Strasbourgban (Franciaország).  2. A Parlament három fő feladatot lát el. Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik: Brüsszelben (Belgium). a gyakorlatban azonban a szavazatszámot a kevesebb lakosú országok javára súlyozzák. EURÓPAI PARLAMENT „ A polgárok érdekképviselete” Az Európai Parlament tagjai – az uniós választópolgárok által 5 évente közvetlenül megválasztott képviselők – a polgárok érdekeit képviselik. az Európai Tanács által felállított irányvonalak alapján • 6. A folyamat neve: rendes jogalkotási eljárás (régebbi nevén együttdöntési eljárás). Ifjúság.az Unió Közös Kül. szociálpolitika. . Ha az Európai Parlament képviselői nem fogadják el valamelyik biztos jelöltet. A Parlament emellett lemondásra szólíthatja fel a Bizottságot annak hivatali ideje alatt. amelyekre a rendes jogalkotási eljárás vonatkozik. Ipar. A Parlament a Bizottság felett a bizottsági jelentések megvizsgálása és a biztosok . . A Parlament az Európai Unió Tanácsa (röviden: a Tanács) mellett az Unió egyik legfontosabb jogalkotó intézménye.a nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben. Kultúra és Sport Miniszterek Tanácsa – a szavazatok megoszlása Az EU Tanácsa rendszerint minősített többséggel hozza meg döntéseit. 1. a demokratikus működés biztosítása érdekében ellenőrzi a többi uniós intézményt. Luxembourg ad otthont az adminisztrációs irodáknak (más néven a „Főtitkárságnak”). • 5.az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása. többek között a mezőgazdaság. 2.  3. A Parlament egésze Strasbourgban és Brüsszelben ülésezik (plenáris ülések). a testületet egészének kinevezését elutasíthatják. A Lisszaboni Szerződés kibővítette azoknak a szakpolitikáknak a körét. Demokratikus felügyelet A Parlament többféleképpen is befolyást gyakorol a többi uniós intézményre.

törvények és rendeletek betartását az Európai Unió intézményeiben és tagállamaiban egyaránt. az európai uniós jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen). Elnöke: Martin Schulz EURÓPAI BIZOTTSÁG Szerep: az EU végrehajtó szerve és a jogalkotási javaslatok kezdeményezője Tagok: tagállamonként egy fő. A biztosok és az elnök kinevezését az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. hogy a Bizottság hogyan gazdálkodott az előző évi költségvetéssel. és vizsgálóbizottságokat hozhatnak létre. például tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között. a kinevezett elnökkel egyetértésben. Amikor a tagállami vezetők az Európai Tanács csúcstalálkozói keretében üléseznek. A "Bizottság" kifejezés egyaránt utalhat a 28 biztosra. jogászok. A képviselők megvizsgálják a polgárok petícióit. irányítása és végrehajtása. • A Parlament egyik bizottsága felügyeli a költségvetési kiadásokat. amely egyedül jogosult a Bizottság feloszlatására. Elnöke JEANCLAUDE JUNCHER. titkársági alkalmazottak stb. Összetétel:  Bíróság . az Unió politikáinak és költségvetésének kezelése. fordítók. az EU képviselete a nemzetközi színtéren. CORINA CREȚU – Regionális politika AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYRENDSZEREI EURÓPAI BÍRÓSÁG Szerep: jogi ítéletek meghozatala az elé terjesztett ügyekben. tolmácsok. és évente értékeli. akik főigazgatóságoknak nevezett szervezeti egységek keretén belül dolgoznak. A Bizottság napi működéséről a Bizottság személyzetének tagjai - adminisztrátorok. saját szakpolitikai területért felelős.7 bíró . Szintén a Tanács nevezi ki a többi biztost is. a Parlament véleményt nyilvánít a napirendi témákról. Hivatali idejük alatt elszámoltathatóak a Parlament felé. továbbá 9 főtanácsnok  Törvényszék . A parlamenti bizottságok ebben fontos szereppel bírnak.tagállamonként 1 bíró. Minden biztos az elnök által meghatározott. jogszabályok javaslása a Parlamentnek és a Tanácsnak.  3. Összetétel Az egyes uniós tagállamokból kinevezett 28 biztos ötéves hivatali ideje alatt a Bizottság politikai vezetését látja el. A költségvetés felügyelete • A Parlament az Európai Unió Tanácsával együtt fogadja el az Unió éves költségvetését. hogy ellenőrizze a közösségi szabályozások. illetve az intézmény egészére.meghallgatása útján gyakorol ellenőrzést.  2. .tagállamonként 1 bíró  Közszolgálati Törvényszék . összesen 28 fő (biztos) Hivatali idő: Öt év Az Európai Bizottságnak négy fő feladata van:  1. közgazdászok. az állandó személyzetre. A Bíróság fő feladata.gondoskodnak.  4. 3. Az elnököt az Európai Tanács nevezi ki.

Támogatja például: • a kis.vagy közszféra keretében induló projekteknek. hogy a pénzügyek kezelése megfelelően zajlott-e. akár saját kezdeményezésre. az eurónak a kezelésével és az uniós árstabilitásnak a megőrzésével foglalkozik.SZÁMVEVŐSZÉK Szerep: az EU pénzügyi alapjai megfelelő felhasználásának ellenőrzése A Számvevőszék legfőbb feladata. fejlesztést és innovációt • a közlekedést • az energia előállításával és felhasználásával kapcsolatos projekteket.  a civil társadalmak szerepének támogatása az Unión kívüli országokban és a tanácsadó struktúrák felállításának elősegítése. hogy hitelt nyújtson azoknak a magán. AZ EURÓPAI OMBUDSMAN Szerep: Hivatali visszaélések feltárása. havonta Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság három fő feladata:  a Tanács. valamint javaslat azok orvoslására . A Régiók Bizottsága pedig saját kezdeményezésére elfogadhatja a véleményeket. AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK A frankfurti (Németország) székhelyű Európai Központi Bank (EKB) az EU egységes valutájának.  a civil társadalom ösztönzése az uniós politikaalkotásban való aktívabb részvételre. hogy az Európai Unió összes tervezett bevétele befolyt-e a költségvetésbe. illetve. a Bizottság és az Európai Parlament tanácsadó testületeként tanácsokkal szolgál ezeknek az intézményeknek akár felkérésre. és hogy az Unió jogszerűen és előírásszerűén költi-e a rábízott pénzt. Bíróság: EU-tagállamonként egy fő GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG Szerep: a szervezett civil társadalmat képviseli Tagok: 350 Hivatali idő: 5 év Ülések: Brüsszelben. hogy az Unió jogalkotása során hangot adjon a helyi és regionális szempontoknak. hogy ellenőrizze. évente 5 ülés A Régiók Bizottságának feladata. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK Szerep: A gazdasági fejlődés finanszírozója Feladata. A helyi vagy regionális hatóságokat közvetlenül érintő kérdésekben a Bizottságnak és a Tanácsnak ki kell kérnie a Régiók Bizottságának véleményét. Ezt a Bizottság javaslatainak véleményezésével teszi. illetve a Bizottság. a Tanács és a Parlament elé terjesztheti azokat. amelyek közös európai érdekeket szolgálnak. de kívánságuk szerint máskor is konzultálhatnak a Régiók Bizottságával.és középvállalkozásokat • a környezetvédelmi programokat • a kutatást. Az EKB feladata továbbá az EU gazdasági és monetáris politikai kereteinek meghatározása és a szakpolitika végrehajtása. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA Szerep: a regionális és helyi hatóságok képviselete Ülések: Brüsszelben.

Feladata annak biztosítása. a Drezdai Vámszövetség és mások. vállalkozásoktól és szervezetektől. azaz ha egy uniós intézmény nem jogszerűen cselekszik. Jogában áll. amikor az övezet országai az egymás közötti forgalomban liberalizálják (szabaddá teszik) a külkereskedelmet .Az adatvédelmi biztos gondoskodik róla. a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) – ifjúsági csereprogram. Vámuniós kezdeményezés több is volt a világgazdaság történetében. A PREFERENCIÁLIS ÖVEZET olyan laza együttműködési forma. A „feldolgozás” olyan tevékenységeket jelent.és vámpolitikát folytat. AZ EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS Szerep: Az EU intézményei által feldolgozott személyes adatok védelme Az Európai Adatvédelmi Biztos tisztségét 2001-ben hozták létre. tájékozódásképpen való előhívása. Másként közelítve a kérdést. elküldése. aki valamelyik uniós tagállam területén tartózkodik vagy hivatalos székhellyel rendelkezik. szakképzés és ifjúságpolitika területén három közösségi program működik: a Socrates – oktatási program. SOCRATES program Az Európai Unió SOCRATES programja 1995-ben indult. (Példa: a brit preferenciális vámrendszer a Brit Nemzetközösség országai között . Ilyennek tekinthető a múlt században az Osztrák-Magyar Monarchia . vagy mások számára rendelkezésre bocsátása. törlése vagy megsemmisítése. és kifelé minden tagország egyéni nemzeti kereskedelem. tiszteletben kell tartaniuk az adott személy magánélethez való jogát. Megvizsgálja az EU intézményeinél és szerveinél előforduló hivatali visszásságokat. A „hivatali visszásság” alatt hiányos vagy hibás igazgatást értünk. program az oktatás minden szintjén – az óvodai neveléstől a közoktatáson át a felnőttoktatásig – támogatja. vagy nem tartja tiszteletben a megfelelő igazgatás elveit. Ezek lehetnek más országokhoz képest alacsonyabb vámok vagy egyéb kereskedelempolitikai kedvezmények. OKTATÁS POLITIKA Az oktatás. illetve bárkitől. létrehozásakor azonnal ezzel a szakasszal indult. Ezekre a tevékenységekre szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. és végrehajtja az uniós kül. Külső országokkal szemben közös külső vámtarifa-rendszert.az övezeten belül eltörlik a kontingenseket (a kötelező mennyiségi kvótákat) és a vámokat. a Leonardo da Vinci – szakképzési program. hogy a személyes adatok feldolgozása során az összes uniós intézmény és szerv betartsa a magánélet tiszteletben tartásának jogát. A SOCRATES program keretében a következő alprogramok működnek: . hogy ezt valóban megtegyék. a vámunió elvben az áruk és szolgáltatások szabad áramlását jelenti. EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT (EKSZ) Szerep: ápolja az EU nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatait.Zollverein. amikor az övezeten belüli országok egymásnak bizonyos (bármilyen) kedvezményeket nyújtanak. ámde kifelé is közösen.együttműködési forma. illetve az adatok zárolása. a „Hatok". hogy panaszokat fogadjon és vizsgáljon ki uniós polgároktól. Amikor az EU intézményei és szervei egy azonosítható személy személyes adatait dolgozzák fel. mint például adatok gyűjtése. egy országként lép fel a külkereskedelmet tekintve.és biztonságpolitikát FOGALMAK A VÁMUNIÓ olyan együttműködési forma. vámfalat épít ki és közös külkereskedelem-politikát folytat.Common wealth). A nyugat- európai integráció. tárolása. A SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET olyan .és vámok). vagy emberi jogokat sért.csupán a külkereskedelemre vonatkozó .Az ombudsman közvetítő szerepet tölt be az állampolgárok és az EU hatóságai között.kontingensek . A vámuniós blokk tehát vámszempontból egy országként viselkedik. Harmadik (kívülálló) országokkal szemben fennmaradnak a vámok. amely magában foglalja a szabadkereskedelmi övezetet (a tagok között nincsenek mennyiségi korlátozások . nyilvántartása.

és középfokú oktatás) . -képzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók  és magánszemélyek számára. a munkájuk miatt folyamatos utazni kényszerülők. d.  a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal. f.) LINGUA (nyelvoktatás és tanulás) – célja.  az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom. intézmények és gyakorlatok  minőségi javításának és az e téren megvalósuló innovációnak a támogatása a szakoktatás.  a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése.a felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseit és az ún. Operatív célkitűzései:  az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy  szervezetek. valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. b. hogy felkeltse az egyének nyelvtanulás iránti igényét és javítsa a nyelvoktatás színvonalát.) ARION (döntéshozatal európai módra) – külföldi tanulmányokat szervez oktatáspolitikai döntéshozók részére.és középiskolai oktatási intézmények: együttműködésének kialakítása és támogatása. a felnőttoktatási szektor fejlesztése. a vállalkozások. valamint az új kommunikációs és információs technológiák használatának bevezetését célozza az oktatás minden területén.az akció célja az óvodai. valamint e gyakorlatoknak . LEONARDO DA VINCI program Általános célkitűzései:  az ismeretek.) COMENIUS (alap.köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságának és elismerésének javítása. vándorló életmódúak.) GRUNDTVIG (felnőttoktatás) . e. hallgatói mobilitást (egyetemi és főiskolai hallgatók EU tagállamokban való tanulása) segíti elő.  a képesítések és a kompetenciák . a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása FIATALOK LENDÜLETBEN (YOUTH IN ACTION) program . Az intézmények oktatói és hallgatói mobilitás szervezésére.) ERASMUS (felsőoktatás) . az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérése.célja az európai dimenzió bevezetése az oktatásba. hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi 80 000-re növekedjen. valamint intenzív programok és közös egyetemi/főiskolai szakok. a szociális javítása és mennyiségének növelése. készségek és képesítések megszerzése és  felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés.  az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és -képzés terén.átadása.) MINERVA (új utakon az oktatásban) – a nyitott és távoktatási módszerek. illetve az általános. képzések kidolgozására nyújthatnak be pályázatot. c. az iskolák partnerkapcsolatainak kiépítése. és egyéni ösztöndíjakat nyújt a részvételhez.többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő . vendégmunkások és roma fiatalok oktatásának fejlesztése pedagógusok szakmai továbbképzése. a szolgáltatások. a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében a szakoktatási és -képzési rendszerek.a.

A stratégiailag elfogadhatatlan élelmiszerimport- .) A Fiatalok a világbancélja a partnerországokkal folytatott projektek. A programban résztvevők korhatárát a korábbi 25- ről 30 évre emelték. A KAP fejlődése 3. valamint más egyéb nemzetközi szervezetekkel megvalósuló együttműködéseket.) Az Ifjúságsegítők támogatása alprogram céljaaz ifjúságpolitika terén európai szinten tevékenykedő testületeket hivatott támogatni. valamint ifjúsági szervezetek közötti partnerségek és hálózatok kialakítása. c. kedvezményezettjei 4. A Közösséget alapító országok mindegyike támogatta agrárgazdaságát.Az Európai Bizottság korábbi Ifjúság 2000-2006 programját a 2007. b. különösen a fiatalok. A paraszti gazdaságok nem voltak képesek a hazai fogyasztást fedező mértékben élelmiszereket előállítani. A KAP végrehajtása A KAP kialakulása és alapvető célkitűzései Az ötvenes években Nyugat-Európában a mezőgazdasági termelés . melynek elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. A közösségi szabályozó eszközök 5. A paraszti jövedelmek messze elmaradtak az ipari átlagtól. és a fiatalokról szóló tudás összefogását és terjesztését. hálózatépítését.) Az Ifjúságpolitikai együttműködések alprogram támogatja az ifjúságpolitika-alkotók közötti tapasztalat- cserét. a fiatalok és az ifjúsági ügyekben érintett különböző döntéshozók közötti párbeszédet. azonban különböző módszerekkel és nem megfelelő hatékonysággal. e.nem indult fejlődésnek.) Az Európai Önkéntes Szolgálat célja a fiatalok önkéntes társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. A KAP kialakulása és alapvető célkitűzései 2. különösen az ifjúsági civil szervezetek működését.ellentétben a gazdaság más ágazataival .) A Fiatalok Európáért program ifjúsági cseréket. a termelők és fogyasztók védelme  Az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása  Fogyasztói igények méltányos árú kielégítése Új célok:  Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése  A vidéki népesség megtartása  Tájjelleg megőrzése  Vidékfejlesztés Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) 1. az ifjúsági területen létező.2013-as időszakra a Fiatalok Lendületben Program váltotta fel. A Fiatalok Lendületben öt alprogramból áll: a. Uniós horizontális szabályozások 6. fennállt a gazdaságok tömeges tönkremenetelének veszélye. kezdeményezéseket és demokráciaprojekteket támogat. az ifjúsági munkában részt vevők és az ifjúsági szervezetekben dolgozók cseréjének támogatása. A KAP hatálya. valamint a projektek fejlesztésében részt vevőknek nyújtott tanácsadást. d. KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA Eredeti céljai:  A mezőgazdasági termelékenység emelése  Megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságban dolgozók számára  Agrárpiacok stabilizálása.

 annak biztosítása. lehetőséget biztosítottak a termelés bővítésére. A nyolcvanas években került sor a KAP első jelentősebb korrekciójára. azok végrehajtásának segítésére közösségi támogatásokat biztosítottak. A korrekciós intézkedések azonban nem oldották meg a rendszer alapvető problémáit. A magasabb belső árak miatt a termékeket csak akkor lehetett harmadik piacon értékesíteni. A hetvenes évektől szükségessé vált az állat. A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a KAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül. Az egyenlő piaci esély érdekében a termelést és a piacot szabályozó. emellett erős importvédelmet alkalmaznak. a közösségi szinten megszabott normatívák szerinti támogatások kerülnek kifizetésre. állat- egészségügyi stb. hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. közvetlen kifizetésekkel kompenzálták. „közös piaci szervezeteket” (piaci rendtartásokat) alakítottak ki. a keresletet-kínálatot befolyásoló eszközöket. cikkelyében rögzíti. Az intézkedések árát azonban a tagországok fogyasztói fizették meg a magas élelmiszer árakban.függőség megszüntetése. az importot gyakorlatilag kizáró vámok és lefölözések alkalmazása tartósan biztosította azt. hatékonysága is. exportőrként súlya a világkereskedelemben egyre jelentősebbé vált.és jövedelempolitika szétválasztása volt. illetve a szarvasmarha szektor esetében jelentősen csökkentették az intézményes árakat. A KAP legjelentősebb átalakítását 1992-ben hajtották végre. az állatvédelmi. Egyre több közösségi forrást igényelt az intervenció (beavatkozás). Ezek keretében közösségi eszközökkel befolyásolták a termelést. előírásait egységesíteni kellett.egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik. A közös piaci rendtartások keretében nem lehetett megfelelően kezelni a kedvezőtlenebb adottságú területek és termelők problémáit. A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell. A szántóföldi növénytermesztés. hogy a termelés kielégítse a fogyasztói igényeket. az állatlétszámtól függő mértékben. higiéniai előírások egységesítése annak érdekében. Az intézményes árakat befagyasztották és korlátozták az előállítható termékek mennyiségét. az egységes piac kiterjesztése. hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez. az intézkedések nem ösztönöztek a termelési. Tovább nehezítette a helyzetet az újabb mezőgazdasági országok (Spanyolország és Portugália) felvétele. Jelentősen nőtt a termelés műszaki színvonala. A külterjes gazdálkodás . Az intézményes árak képezték a piaci zavarok esetében alkalmazott közösségi intervenciós felvásárlások. amelyek alapja a belső piacon fellelhető legmagasabb ár volt. A KAP létrehozásáról folytatott tárgyalásokon fogalmazták meg a közös agrárpolitika három alapelvét: A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. a parasztgazdaságok helyzetének javítása érdekében az Európai Gazdasági Közösség alapítói speciális intézkedések meghozatalát határozták el.  az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása. A nyolcvanas évek elején jelentkeztek a KAP első problémái. a támogatásokat. A termelők részére egységes. hogy a belső piaci árak jóval meghaladják a világpiaci szintet. A KAP finanszírozása az EGK költségvetés legnagyobb tételévé duzzadt. Kötelezővé tették a területek egy részének ugaroltatását. A világpiaci szintet meghaladó árak növelték a termelői jövedelmeket.  a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása. A hetvenes évek elejéig a Közösség teljesen önellátóvá vált agrártermékekből. A KAP fejlődése A KAP megvalósítása érdekében a hatvanas évek elején a fő mezőgazdasági termékekre egységes piaci szabályozást. ha ahhoz exporttámogatást nyújtottak. A termelőket emiatt elméletileg ért veszteségeket a területtől. A Római Szerződés a Közös Agrárpolitika alapelveit a 39. a munkaerő optimális hasznosításával. illetve az értékesítést. A termelés bővítésére ösztönző szabályozás termékfeleslegek megjelenéséhez vezetett.és növényegészségügyi. az export támogatása. illetve az importvédelmi intézkedések alapját. A cél az ár. üzemi szerkezet átalakítására. A területük egy részének pihentetését vállaló termelőket közvetlen támogatásban részesítették. Az EGK döntéshozói ezért megfogalmazták a mezőgazdaság strukturális fejlesztési irányelveit. Az intézményes árak meghirdetése. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják. a következők szerint:  A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel. élelmiszer-minőségi. az európai farmstruktúra fenntartására.A termékekre „intézményes” árakat határoztak meg.  a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása. a termékek minőségi.

megfogalmazódott a kibővítésre való felkészülés szempontja is. a piaci viszonyok befolyásolása érdekében alkalmazott fontosabb szabályozó eszközök a következők: Külső védelem: Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. a világpiaci és a belső árak közti különbség alapján meghatározott importlefölözések lehetőséget biztosítottak arra. Útjára indították az agrár-környezetvédelmi programot.többlettámogatásban részesült. A közösségi szabályozó eszközök A közös piaci szervezetek (közös piaci rendtartások) keretében a termelés. szaktanácsadás. Az 1992-es reform a kitűzött célokat csak részben teljesítette. amely mezőgazdasági (kertészeti) termék előállítással foglalkozik és önálló könyvelést végez. a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. vagy pályázatos rendszerben történik. és csak . vagy csak elsődlegesen feldolgozott mezőgazdasági termék. Támogatták a mezőgazdasági területeken végzett erdőtelepítést és a gazdák korai nyugdíjazását. Új támogatásokat vezettek be az extenzív termelés ösztönzésére. Az olajos növények támogatását a gabonafélék szintjére csökkentették. az oktatás. amelyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan. a családi alapokon nyugvó európai mezőgazdasági modell fenntartása. Fenntartották a kötelező ugaroltatás rendszerét. más része a piaci zavarok kezelésére. A széles körben alkalmazott. A tagországoknak a korábbinál nagyobb lehetőséget biztosítottak arra. társas vállalkozásról. A KAP keretében nyújtott támogatások döntő részét a mezőgazdasági termelők kapják. A támogatások egy része normatív. a WTO követelményeknek való megfelelés biztosítása. sz. A tagországok nagyobb beleszólást kaptak a támogatások elosztásába. A vidékfejlesztési intézkedések kedvezményezettjei a hátrányos helyzetű mezőgazdasági termelők. ezek alapján kalkulálják a termelési és export támogatásokat. Alapvetően az 1992-ben hozott intézkedéseket fejlesztették tovább. amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. illetve vidéki közösségek. melléklete tartalmazza A feldolgozott termékekre (élelmiszerekre) mezőgazdasági alapanyag- hányaduk erejéig vonatkozik a szabályozás. A marhahús szektorban tovább csökkentették az intézményes árakat. Kiemelt szerepet kapott a vidékfejlesztés. a piacvédelem csak vámokkal lehetséges. a versenyképesség növekedéséhez. függetlenül attól. élelmiszer- feldolgozók. kedvezményezettjei A KAP-szabályozás hatálya alá tartozik valamennyi az EUtagországokban előállított. a termelői jövedelmek. Mezőgazdasági termelőnek minősül az a gazdaság. Intervenció: Célja a piaci zavarok kezelése. hogy egyéni termelőről. illetve oda behozott feldolgozatlan. amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak. a termelés intenzitásának csökkentése. Intézményes árak: Az EU számos termékre állapít meg intézményes árakat. hogy a világpiacit jóval meghaladó belső árak alakuljanak ki. az adózás. az intervenció szerepét a magántárolás támogatása váltotta fel. A gabona intézményes árakat tovább csökkentették. hogy az agrárkiadások nem növekedhettek. a termelői jövedelem bővüléséhez. A KAP működési költségei tovább emelkedtek. A KAP hatálya. Az EU intervenciós árakat hirdet meg. Meghatározó szempont volt. magas vámok. illetve ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról. hogy a támogatásokat a helyi szempontok figyelembe vételével osszák el. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termelőnek. A 2000- től bevezetett Agenda 2000 reform célja az európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása. aki termékét a megadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel. vagy jogi személyiségű társaságról van szó. A vidékfejlesztést a közös piaci rendtartások mellett a KAP második pillérévé tették. termékhez vagy relációhoz kötött. Nem vezetett a várt termeléscsökkenéshez. viszont a termelőket csak részben kompenzálták. a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Az alapár és a referencia ár az EU átlagos termelési költségeit tükrözi. Az 1994-es WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent. Exporttámogatás (export-visszatérítés): A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A KAP hatálya nem terjed ki viszont olyan területekre mint a földtulajdon. Ezek felsorolását az Amszterdami Szerződés I. A WTO megállapodás korlátozta az EU exporttámogatási lehetőségét. valamint a kibővítésre való felkészülés volt.

Az ellenőrzés alapvetően a termelés. Uniós horizontális szabályozások A KAP szabályozók között a hetvenes évektől jelentek meg a horizontális hatályú intézkedések. a magasabb termelési költségeket kompenzáló támogatás is. dohány) kötődnek. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik. működési költségeikhez folyósított támogatás. szerepüket az Agenda 2000 tovább növelte. A kvótát túllépők büntetést kötelesek fizetni. forgalmát. a termelő korlátlanul felajánlhatja gabonáját intervencióra. illetve az állati termékek közösségen belüli mozgásának figyelemmel kísérésére is. A feldolgozóüzem jut közösségi forrásokhoz. az olajos növények. a fehérjenövények. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott. amelyek határt szabnak a különböző támogatási címeken egységnyi területre vagy állatlétszámra felvehető támogatásoknak. vagy termelési kvótához (pl. hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék. az olívaolaj. A termelők nagy száma. A fogyasztó érdekeinek megfelelően érvényesítik a „farmtól az asztalig” tartó hatósági felügyelet gyakorlatát. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg. illetve az előállított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetséges a más esetekben bevált központi szabályozás működtetése. a termékek kereskedelmét. Az önszabályozás ösztönzése. élelmiszerbiztonság: A kilencvenes évek második felétől meghatározóvá vált a közösségi állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályozás.és szarvasmarhaszektorban. Ezek közül a legfontosabbak a következők: Állategészségügy. Gyakorlatilag az importvédelemre. illetve az állatállomány nagyságától függ. a túlzott üzemi koncentrációt korlátozzák azok a szabályok. Ugyancsak egységesek a haszonállatok tartásának állatvédelmi előírásai is. dioxin szennyeződés. illetve a káros anyag tartalomra vonatkozó követelményeket. A feldolgozás támogatása: Elsősorban a kertészeti termékeknél. Ez esetben a termelőnek elvileg lehetősége van a kvótán felüli termék előállításra. Folyamatosan ellenőrzik az állattartó telepeket. Közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak (pl. feladás helyén. a cukor. a tej. A legfontosabb kvótás termékek a tej. A legfontosabb piacrendtartások a gabonafélék. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések: A legfontosabb eszköz az 1992-ben bevezetett kötelező ugaroltatás. Az EU egységes szabályokat alkotott az állati járványok kitörésének. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen. a bor. meghatározta az élelmiszerek. durumbúza) függenek. A 0 kifizetések a területnagyságtól (pl. Közvetlen termelői kifizetések: Az 1992-es reform keretében vezették be a gabona. dohány). A zöldség-gyümölcs rendtartás fő eleme az önszabályozás ösztönzése. száj. az állatbetegségek terjedésének megakadályozására. A támogatások célja annak elérése. hogy ezek az ágazatok a Közösségben kielégítő módon szabályozott gabonát használják fel. illetve az exporttámogatásra korlátozódik a piacrendtartás az abrakfogyasztó állatfajoknál (sertés. a húsmarha. higiéniai.részben fedezik a termelés költségeit. Termelési támogatások: Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak. az élelmiszereket előállító üzemeket.és körömfájás) a közvélemény és a közösségi döntéshozók figyelmét az állategészségügy területére irányították. baromfi) abból a feltételezésből kiindulva. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához. a dohány. A rendelkezések betartását a tagországok hatóságai végzik. amennyiben vállalja az érintett termék felvásárlását egy minimális szintet meghaladó áron. Egységes szabályok vonatkoznak az állatok. A hosszú távra meghirdetett intervenciós árak jelentősen hatnak a belső piaci árakra. A kifizetett összeg a művelt földterület. import esetében az EU külső határain történik. illetve az azokat előállító üzemek esetében érvényesítendő állategészségügyi. . Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések: A kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák. illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. a cukor. azonban a közgazdasági viszonyok miatt nem teszi azt. valamint a juh és a kecske szektorban működnek. A termelést. normatív módon történő kiegészítése. Az utóbbi évek botrányai (kergemarha-kór. A szabályozás igyekszik a fokozott elvárásoknak megfelelni.

és a termékfeleslegek csökkentése. termelők jutnak közösségi segítséghez. A szabályokat be nem tartókat az illetékes nemzeti hatóságok szankcionálják. termelési adatairól stb . A vidékfejlesztés esetében cél a térségek átfogó fejlesztése. Cél a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő.komoly EU-szintű. szaporító anyagok minőségi követelményeire. bürokratikus rendszeréből adódóan . illetve az EU külső határain történik. felügyeletében tagországonként több ezer fős állami apparátus működik közre. földterületéről. a szabályok betartásának ellenőrzésére. A KAP végrehajtása A KAP működtetése . Részletes szabályok foglalkoznak a védett termőhelyről származó speciális termékek. az elnevezések használatára. felhasználására. A munkába . Minőségpolitika: A közösségi szabályozás a speciális minőségű. állatállományáról. A piacrendtartási és horizontális szabályozások végrehajtásában. a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók segítése. a vetőmagvak. vállalva a követelmények betartását.több tagország köztestületeket is bevon (pl. Agrár-környezetvédelem: Az 1992-es reform keretében került bevezetésre. Vidékfejlesztés: A vidékfejlesztés keretében a kedvezőtlen adottságú területek. illetve a tradicionális módszerekkel előállított termékek elismerésére. a fogyasztói igények kielégítését. a párhuzamosságok elkerülése érdekében . A tagországok több évre szóló programok keretében határozzák meg. A hektáronként 600 eurót is kitevő közösségi támogatások fedezik a többletmunka költségét és a jövedelem kiesést.Növényegészségügy: Az EU egységes szabályokat alkotott a növényekre veszélyes károsítók terjedésének és behurcolásának megakadályozására. A közösségi forrásokat minden esetben nemzeti támogatásokkal is ki kell egészíteni. milyen intézkedések szükségesek. A szabályok betartását a tagországok hatóságai ellenőrzik. térségeikben milyen intézkedések alkalmazása szükséges és lehetséges. A szabályszegők legtöbbször büntetést fizetnek. a növényvédő szerek. agrárkamarák. A támogatásokhoz jutás alapfeltétele. hogy a termelő rendszeresen részletes információt szolgáltasson gazdaságáról. feladás helyén. A tagországok nemzeti programok keretében határozzák meg. azonban lehetséges az előállított termék forgalmazásának megtiltása. hogy betartsa a piacrendtartási. termésnövelő anyagok engedélyezésére. a termékekben megengedett határértékeire. kapcsolódva az EU strukturális fejlesztési programjainak más elemeihez. A programok EU szintű elfogadását követően a termelők pályázhatnak a támogatásokra. extenzív termelés ösztönzése. a védett földrajzi elnevezések.takarékossági célból. terméktanácsok). Az ellenőrzés alapvetően a termelés. magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek termelését támogatva segíti a termelői jövedelmek növelését. A termelők a tagországok hatóságaival legalább 5 évre szóló szerződést kötnek. illetve tagországi intézményi háttér meglétét feltételezi. illetve a horizontális szabályozási előírásokat. hogy egyes területeiken. az ellenőrzés rendszerére.szerteágazó. A termelő legfontosabb kötelezettsége. vagy súlyosabb esetben a termelés ideiglenes szüneteltetésének elrendelése is. hogy mely területeiken.