You are on page 1of 2

1.

tétel: Az idegszövet

Elemi egysége a neuron (idegsejt). 4 részből áll:
- sejttest: soma, neurocyta, perikaryon
- plazmanyúlványok (rövidnyúlványok), dendritek
- idegnyúlványok (hosszú nyúlvány), idegrost, axon, neurit
- végfácska: telodendrion (az elágazódás)
Az ectoderma neuroblastjaiból fejlődik ki. Együtt fejlődik a gliasejtekkel.

Perikarion (soma) (sejttest):
Változó alak és nagyság: 10-30 m, de van 100 m-nél nagyobb is. Nagy világos hólyag alakú mag, benne nucleolus.
Protoplazmájában találhatók:
- tigroid rögök (Nissl-szemcsék)(fehérjeszintézis, axon eredési területén (eredési kúp, axondomb) nincsenek).
- neurofibrillumok (filamentumok, tubulusok). Sejttesben, nyúlványokban. Alakját a nyúlványok száma hat. meg.
Nyúlvány alapján a neuron lehet:
- unipoláris (nincs dendrit, csak axon)
- bipoláris (általában 2 axon: centrális és perifériás)
- pseudounipoláris (elsődleges érző neuron) (perif-s nyúlvány, centrális nyúlvány) receptorból indul - KIR felé
- multipoláris (nyúlványok száma szerint: 2-nél több nyúlványa van)

Sejttest alakja és a nyúlványok része szerint:
- piramissejt (Betz f.): Nagyagyk. V. rétegében. Akaratl. mozg-t szab. Rostja piramispályát (tr. corticospin.) alkotja.
- Golgi I. (hosszú axon, hosszú lefutás után idegvégződés)
- Golgi II. (rövid axon, rövid lefutás után idegvégződés)
- Purkinje-sejt (marharépa alak, dendritje tujafaszerűen oszlik el. Kisagykéreg középső rétegében van).
- kosársejt (nyúlványa a Purkinje-sejt perikarionját fogja körbe. Kosár alakú synapsis, kisagykéreg legkülső rétegében)
- szemcsesejt (apró sejt több helyen, pl. kisagykéreg belső rétege. Kisagykéreg 3 réteg: külső, középső, belső).

Dendritek (rövidnyúlványok, plazmanyúlványok):
Párszáz m- néhány mm (Purkinje-sejt, pyramissejt stb.). Tűszerű nyúlványai lehetnek (synapsist alkotnak).

Neurit (axon):
Néhány mm-1 m, vált. vastagságú (0,1 m – 15 m-ig). Eredési kúppal indul (nincs Nissl-szemcse). Kezdeti szakasz (alacsony
ingerküszöbű rész), initialis segmentum (nincs hüvely), sejthártya itt vastagabb. Lefutásuk közben collaterálisokat
adhatnak. Elosztásuk a somatól különböző távolságra történthet (Golgi I-II).
Többs-t hüvely veszi körül, a KIR-ben (központi idegrendszerben) lévő legvékonyabb rostoknak nincs hüvelye
(csupaszrostok). A neutritek lehetnek:
- Schwann-hüvelyűek (Schwann-sejtes): sympathicus idegrendszer postganglionális rostjai és a vékony érzőrostok
- Schwann- és myelin- (velős) hüvelyűek: Schwann-sejt felcsavarodik az axonra (hiányzik: Ranvier-féle befűződések.
- Myelinhüvelyű idegrostok: KIR pályáit alkotják. A velőshüvelyt itt az oligodendroglia-sejtek alkotják.

Telodendrion (idegfácska):
Két rész: végződés előtti eloszlás:
idegvégződésből. Két csoport: 1. terminális (szabad idegvégződés)
2.intercalaris (1 idegelem végz- más id.elemen– interneuronalis synapsis).
1.Terminális végződésnél egy neuron más szövettel áll kapcsolatban. Két formája van:
- receptor: érzőidegvégződés
- effektor: végrehajtó-mozgató végződés.
Receptorok: exteroceptorok: érzéksejtek: primer
szekunder
idegvégződéses receptorok izomreceptorok (izomorsó, ínorsó)
bőrreceptorok: szabad idegelág-k, Merkel-féle tapintótest
Meissner-féle tapintó végtest,
Krause-féle végtest: hidegre, feszülésre érzékeny,
Ruffini-féle végtest: feszülést érzékel.
mély mechanoreceptorok: Vater-paccini test.
- interoceptorok: presszoreceptorok
termoreceptorok
kemoreceptorok
ozmoreceptorok.

serkentő (excitatoricus) . Sejtekből és azok nyúlványaiból áll. felszínén mikrobolyhokkal . Fajtái: .gátló (inhibitoricus) synapsisok. A gliasejtek szoros kapcsolatban állnak az agyvelői kapillárisokkal. 2. praesynapticus vesiculák a transzmitter anyagokkal (pl. synapticus rés. így szerepük van bizonyos anyagok felvételében (agy-vér gát: barrier). .ependyma: agykamrákat bélelő hengerhámszerű sejtek.végtalpas synapsis (részei: praesynaptikus és postsynaptikus membrán.microglia: o oligodendroglia (idegrostok myelinhüvelyét alkotja a központi idegrendszerben) o Hortega-féle mesoglia (MPS-nek az idegrendszeri képviselője) .glomerularis vagy fogaskerék synapsis (axon és dendritek között) .izomvéglemez: harántcsíkolt izomban. szívizomban és mirigyekben .parallel kontaktus (kőszórostok) .kereszteződési synapsis (axon és dendrittövisek között) .axo-axonicus synapsis (gátló synapsis) Működésük szerint lehetnek: . acetylcholin) .vegetatív alapfonat: simaizomban. kisebb részben szekretoros idegvégződések.Effektorok: Főleg mozgató.Intercalaris végződés – interneuronalis synapsis formái: .szatellita. Gliaszövet: Az idegrendszer támasztószövete.Schwann-sejtek: perifériás idegek hüvelye .kehely. A pusztuló idegelemeket a gliasejtek fagocitálják.vagy csatlóssejtek: spinalis – érző – ganglionok pseudounipolaris idegsejtjeit veszik körül.macroglia v. astrocyta: o plazmás glia (szürkeállományban) o rostos glia (fehérállományban) . helyüket gliaszövet foglalja el. Formái: .vagy ecsetszerű synapsis .