Pszichológia

2015/2016. ősz

Oktató: Kis-Tamás Loránd
Kis-tamas.lorand@cova.hu
Fogadó óra: hétfő 17.50-
18.50

Féléves Tematika
1. Kalandos utazás az ember megismerésének tudománya
területén, avagy miként tekintett és tekint az ember az emberre

2. Az „elsőtől a hatodik érzékig”, avagy az általános pszichológia
főbb területei: emberi érzékelés, észlelés, megismerés

3. Az embert dinamizáló tényezők: általános és humán-specifikus
szükségletek, érzelmek, motivációk , örömpszichológia

4. „Miből lesz a cserebogár”: fejlődéspszichológia és szocializáció

5. „Tükör által homályosan”, avagy a személyiségpszichológia

6. Ember – csoport – szervezet: A szervezetek működésének
szociálpszichológiai vonatkozásai

7. Az „akarsz róla beszélni?” jelenség, avagy a pszichológia
alkalmazási területei

Számonkérés
Félév végén kollokvium, feltételei:
Félév végén kollokvium és házi dolgozat megírása és
eljuttatása az oktatóhoz
A házi dolgozat szempontjai:
házi dolgozat (öndiagnosztika) megírása és eljuttatása a
szorgalmi időszak utolsó napjáig, dec. 12, 23.59-ig.
Választható témák:
1. Személyes boldogságkutatás elvégzése és összegzése
(lásd a csatolt leírást a Coospace felületen)
2. Önvizsgálat, öndiagnózis: mérőeszközök (pl.
személyiség teszt) eredményei és összefüggései a saját
tapasztalatokkal

Öndiagnózis ajánlott tartalma

1. Szervezet rövid bemutatása (max. 1 oldal)
2. Diagnosztikai eljárás bemutatása (kb. fél oldal)
3. Eredmények bemutatása (kb. fél-1 oldal)
4. Eredmények értelmezése (kb. fél-1 oldal)
5. A közös!egyéni munka folyamatának bemutatása: mi
volt nehéz, mi volt könnyű, milyen volt, stb. (kb. fél
oldal)

Kötelező irodalom:
• R.C. Atkinson & E. Hilgard:
Pszichológia (Osiris, 2005.)
Kötelező fejezetei: 2-7, 10-11, 13-14, 17-18.
fejezet
(vagyis nem kötelező: 1, 8, 9, 12, 15, 16)

• Még hasznos:
Dr. Nagy Erika: Az emberi viselkedés és
magatartás pszichológiája (BGF KVIFK, Bp., 2004.)

Ajánlott irodalom:

• Sonja Lyubomirsky - Hogyan legyünk
boldogok? Életünk átalakításának útjai
tudományos megközelítésben
• Daniel H. Pink: Motiváció 3.0 - Ösztönzés
másképp, HVG Kiadói Rt., 2010
• Gyömbér Noémi , Hevesi Krisztina, Imre
Tóvári Zsuzsanna , Kovács Krisztina, Dr.
Lénárt Ágota, Menczel Zsuzsanna - Fejben
dől el - Sportpszichológia mindenkinek
• Eric Berne: Sorskönyv. Háttér Kiadó,
Budapest, 1997

avagy miként tekintett és tekint az ember az emberre . A pszichológia története Kalandos utazás az ember megismerésének tudománya területén. I.

Filozófia és 2. természettudományok Utóbbiból leginkább: fiziólógia és evolúcióbiológia . századi felvilágosodás • Racionalizmus és empirizmus • Szekularizáció • Tudományosabb igényű gondolkodás: 1. Kialakulása • 16-17.

ami önmagunk megfigyeléséből származik • Innátizmus: velünk született tudás . egymásra hatása • Introspekció: személyes tudatosság. de hittől független biztos alapot keres • Interakcionista dualizmus: test-lélek kettőssége.René Descartes (1596-1650) • „Cogito ergo sum” – racionalizmus egyik alaptétele: „gondolkodom. tehát létezem” • Vallásos.

pszichés folyamatok )  Oksági törvények.empirizmus  Tapasztalat => ideák és asszociációk  Egyszerű alapelemekből felépülő komplex rendszerek (pl. vagyis vizsgálhatóság és bejósolhatóság felelősség? .John Locke (1632-1704)  „Tabula Rasa” .

Stuart Mill (1806-1873) • Egyedi tapasztalatink tesznek egyedivé. ami érték a társadalom számára • Nála a pszichológia már önálló tudomány (természettudományos módszerekkel) .

Babinszki. stb.Jackson (1835-1922) Az idegrendszer rétegei az evolúciós rétegeket tükrözik => ahogy egy-egy kezdetleges rendszert felülír.) . legátol. vagy Moro reflex. prefrontális kéreg sérülés. szabályoz egy következő => egy magasabb szintű rendszer sérülése folytán elemibb rendszerek (így viselkedések) jelennek meg (jelenségek pl.

1981-ben Nobel-díj . Hasított agy kísérletek Robert Sperry.

Darwin tana és hatása (1809-1882) Kezdetben szemben a zsidó-keresztény kultúrkör felfogásával és hitrendszerével: adaptáció tana Szaporodás során: variáció Rátermettebbek: szelekció Ezt megőrizni: öröklés .

Evolúció
• Az etológia hozzáadhat az ember megértéséhez
• Evolúció a pszichológiában (egyes mechanizmusok
valaha adaptívak lehettek, pl. férfi női különbségek,
párkapcsolati „hitek” és fantáziák, táplálkozás, stb.)
• Evolúció sebessége (pl. ma mi jelent szelekciós
előnyt: hiperaktivitás vs. egyhelyben ülés, esetleg
újra a szelektálni tudás?)
• A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója
ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció
más és más
(lásd Mérő László – Élő Pénz/Pénz evolúciója)

Születésnap, alapítók, „atyák”

• Wundt lipcsei laboratóriumára 1879-
ben tették ki a táblát: Pszichológiai
laboratórium

• Ausztria és Európa: Freud színre lép

• USA: William James
Alkalmazott pszichológia
Gyakorlatorientált kutatás

Freud fogalmi újításai

A Freud-i fogalmak hosszú időre meghatározták,
provokálták, vagy befolyásolták a:

pszichológiát, filozófiát,

művészeteket, közgondolkodást

Főbb elméleti újításai:
• A tudat(osság) szintjei
(tudat, tudatelőttes, tudattalan)

• Az ember „lelki készüléke”
(id-ego-szuperego)

• Pszichoszexuális fejlődés
(orális, anális, fallikus, látencia, genitális)

• Patológia: lelki zavarok keletkezése

• Terápiás eljárás: pszichoanalízis

A természettudományos
megközelítéseken túl

A hermeneutikus pszichológia
• 19. század végén kialakuló irányzat
(szellemtudományos megközelítés)
• Wilhelm Dilthey (1833-1911): „az ember
nem egy lelki gép”,
• szükséges egy olyan megközelítés, ami az
embert a kövtkező fogalmakkal vizsgálja:
- Jelentés
- Történetiség
- szabadság

Tudatosság . szubjektív . század végén kialakuló irányzat • Brentano és Husserl • Alapfogalmak: . Tapasztalat . A fenomenológiai pszichológia • Szintén 19. Itt és most => minél kevesebb prekoncepció Előfutára és megalapozója volt a humanisztikus pszichológiának . Élmény .

A 20. század nagy iskolái • Pszichoanalízis • Alaklélektan (gestalt) • A behaviourizmus • Kognitív irányzat • Humanisztikus pszichológia • Hermeneutikus és fenomenológiai. integratív irányzat .

) • Kriminál-. terápia (egyéni. stb.. képzések. gyerek. stb. család. szervezetfejlesztés. egészség.) • Munkapszichológia és ergonómia (kiválasztás. gyógyítás. pár. pályaorientáció. ill.) • Konzultáció (tanácsadás): életvezetési. A Pszichológia főbb alkalmazási területei • Klinikai pszichológia.) • Szervezet. ember- környezet. drogprev. stb. pár. alkalmasság vizsgálat.és vezetéspszichológia (vezetési tanácsadás. . csoport.és marketingpszichológia • Sportpszichológia • Pedagógiai és pasztorál pszichológia • Kutatás • Stb. egyéb szakértői területek(bűnügyi szakértői) • Reklám. és börtönpszichológia. stb.

II. Az érzékelés és észlelés pszichológiája Az „elsőtől a hatodik érzékig”. avagy az általános pszichológia főbb területei: emberi érzékelés. megismerés . észlelés.

. szervezi és értelmezi. amely során az idegi információ az érzékszervektől az agyhoz kerül Észlelés (percepció) • Kognitív folyamat. amely során a kódolt információt az agy feldolgozza.Érzékelés (szenzáció) • Folyamat.

amely megbízhatóan megkülönböztethető az inger hiányától (a kísérletek 50%-ának érzékelésével vizsgáljuk). Abszolut küszöb: Annak a legkisebb erősségű ingernek a meghatározása. tapintás) veszik fel. amelyeknek egyik fő jellemzője az ÉRZÉKENYSÉG. szaglás. . hallás. ízlelés. Érzékelés • Az információkat az érzékleti modalitásaink (látás.

tiszta éjszaka • Hallás: karóra ketyegése 6 m-ről csendes körülmények között • Ízlelés: 1 teáskanál cukor 9 liter vízben • Szaglás: 1 csepp parfüm 6 szobányi térfogató levegőben • Tapintás: 1 légy szárnya 1 cm magasságból az arcra ejtve Abszolút küszöbök. • Látás: gyertyaláng 50 km-ről sötét.Galanter. Különböző érzékleti modalitások abszolút küszöbeink megközelítő értékei (50%-ban még érzékelik) . 1962 .

. Weber-állandó). k pedig a kettő hányadosából származó állandó (ún. (Weber törvény) ahol ΔI ott az inger megváltozottnak észleléséhez szükséges valódi ingerváltozás. I az inger eredeti intenzitása. más néven: éppen észrevehető küszöb (ÉÉK): Minél erősebb a kezdő inger.különbségi küszöb. hogy a személy észrevegye => a különbségi küszöb és az ingerintenzitás konstans törtet képez. annál nagyobb változás kell ahhoz.

Az állandó ismeretében az egyenlet újrarendezésével bejósolhatóvá válik az éppen érzékelhető különbség (ÉÉK) minden ingerintenzitás mellett. .

Tehát.Fechner (1960) fejlesztette tovább: az inger intenzitásának növekedésével együtt az észlelés először gyorsan nő. így 1. akkor nem érjük el a várt kétszeres észlelést. . aztán egyre lassabban. megduplázzuk. ha az ingereket megnöveljük. 3-szorosára növekszik. hiszen az csupán logaritmikusan növekszik.

képlete: É = k log I Ezt az egyenlőséget nevezzük Fechner törvénynek A világítás példával: egy 100 Wattos égőt nem érzékelünk kétszer erősebbnek.Az érzékelés erőssége szintén mérhető. vagyis a fényintenzitás megkétszerezése nem duplázta meg az észlelt fényerősséget. mint egy 50 Wattosat. .

látássérülésnél) • Tapasztalat és rutin útján is kialakul érzékenység (pl. stb. illúzió keltés . parfüm és whisky tesztelők. szem hozzászokik a sötéthez (pálcikák kb. kohászok piros észlelése.) • Túl sok inger hatására érzékenység csökkenés („kifáradnak” a receptorok) => utókép jelenség. eszkimók fehér észlelése. Adaptációs szint változása • Pl. 30 perc) • Érzékszerv kieséskor egy másik érzékenyedik (pl.

Túl kevés inger hatására „létrehozunk” ingert (lásd Sztálin-kamrák és kórházak?) Hebb. mintázatlan fényt átengedő szemüveg + fekvés + respirátor készülék. stb.) => „kísérleti pszichózis” 96 óra után hallucinációk. Heron és Lilly: szenzoros deprivációs kísérletek (fokozatok: hangszigetelt szoba. idői-téri dezorientáció 2-3 nap után mindenki kilépett a helyzetből .

A szaglás • Az evolúciós „rétegződés” egyik ékes bizonyítéka a szaglás => legprimitívebb • Közvetlen kapcsolat az agyhoz (szinapszisok nélkül) • A receptorok is közvetlenül érintkeznek az ingerrel • Átlag ember 10-40 ezer szagot tud megkülönböztetni .

romlott étel) • Étvágy • Feromon? Russel (1976) szerint a ksti személyek nagy része felismeri saját fehérneműjét és a másik nemét is szag alapján. . nekünk csak 1/20-ad (kutyák az egységnyi szag 100-ad részét is észlelik Létfenntartó funkciói: • Veszély jelzése (gáz.Míg kutyáknál az agykéreg 1/3-ada szagló központ.

Látás • A szem a második legösszetettebb szervünk (agy után) • Pálcák (szürkületi) és csapok (nappali) rendszere • A színérzékelés az idegrendszer reakció a fény különböző hullámhosszaira • Alapszínek: vörös. kék. sárga . zöld.

Nyelv hegye: sós és édes . Hallás • molekulák nyomásváltozásának érzekelése (levegőben.Lágy szájpadlás: keserű .) • Telereceptorok (külső és középfül védi) Ízlelés  Sokszor a szaglás hatását is idehisszük  különböző vegyületek ingerét különböző helyen vesszük fel: . stb.Nyelv közepe érzékelten => orvosság helye . vízben.

Tapintás • A simogatás adaptív => pl. patkányok nyalogatása serkenti a növekedési hormonokat • Szeretet és biztonság érzés kapcsolódik hozzá • Lásd Harlow: „szőranyák” és „drótanyák” .

akupunktúra) . Fájdalom • Szövetkárosító inger => adaptív figyelmeztető rendszer • a központi idegrendszer fiziológiai kapu- mechanizmusként szerepel: befolyásolja. Amikor a középagy ezen területének sejtjei aktívak. amelyek a fájdalom-receptorokból származó jeleket továbbító idegsejteket gátolnak. hogy milyen fokú fájdalmat érzünk. • a középagy egyik területe (az ún. a kapu zárva van (pl. PAG - periaqueductal gray) => sejtjei olyan további idegsejtekkel állnak összeköttetésben.

masszír (PAG aktivizálás) • Faciális feedback? . félelem. relaxáció) • Kultúra (lásd. vagy horoghinta) • Hit (lásd hipnózis kísérletek v. tűzön járás) • Rutin (gyakorlás. tréning) • Akupunktúra. vs. Fájdalom Az agyi kognitív és érzelmi tartalmak a gerincvelőn keresztül befolyásolják a fájdalomtovábbítás intenzitását: erősítik vagy gátolják azt: • Mentális beállítódás (pl. krízis. Fakírok.

1998) Nem objektív!!! (pl.Percepció Sternberg: azon pszichológiai folyamatok összessége amely útján  felismerjük  Szervezzük és  Értelmezzük a környezeti ingerületeket. ázsiaiaknak a fehér arcok) . (Sternberg. Észlelés .

vagyis a szenzoros információt interpretáljuk és rendezzük => sémáink hatnak a feldolgozásra • Másfelől közvetlen is infomráció kivonása a mezőből (bottom-up). az ingerek módosíthatják is a sémáinkat . Neisser elmélete • Az észlelés egyfelől konstruktív (top-down).

mint a szaggatott háromszög. . Például egy teljes háromszög több jelentéssel bír. jelentéstelibbek. mert így az elemek több jelentést hordoznak. vagyis elérhető a jobb Gestalt.Prägnanz-törvény: az alapelvek azért működnek.

amelynek lényege a közönség interaktív bevonása . A jelenség névadója Bliuma Vul’Fovna Zeigarnik (1900-1988). mely szerint képesek vagyunk tovább emlékezni egy befejezetlen.Zeigarnik-hatás: a Zeigarnik-hatás szintén a Prägnanz-törvény egyik példája. orosz pszichológus. mint egy befejezett feladatra. Lásd: retorikai (csonka) szillogizmus => ethüméma.

nagyság. stb. figurák jellemzői (világosság. mert érzékelésünk a környezetmegváltozáshoz viszonyít (Pléh. . 2000. távolodás. megvilágítás változásai. Perceptuális konstanciák Állandóság az életben = Konstanciák Az észlelés állandósági jellemzői: konstanciák (David Katz. a magyar Brunswick Egon és Kardos Lajos) Az észlelt tárgyak. szín stb.).) ellenére sem változik.) a megváltozott körülmények (pl.

Mozgás észlelés • Evolúciós hozadék: a mozgás önmagában rengeteg hasznos információt hordoz • Johanssen 1975-ös kísérlete • Phi-jelenség: mozgó pontok és mozgó kép => mozi .

III. Tanulás 2. Az embert dinamizáló tényezők: 1. Érzelmek 3. motivációk . Motiváció Az embert dinamizáló tényezők: általános és humán- specifikus szükségletek. érzelmek.

A TANULÁS avagy a büntetés és jutalmazás… meg ami ezeken túl van . Az embert dinamizáló tényezők: III. / 1.

Tanulás elemi formája

Az imprinting (korai bevésődés):
öröklött magatartási forma (leginkább a szárnyasoknál),
az először megpillantott mozgó tárgyat vagy személyt
fogják követni, vele fognak nagyon erős, egész életre
szóló kötődést kialakítani.
Van egy szenzitív időszak amikor ez a magatartásforma
kiépíthető. Szárnyasok esetén a kikelés utáni első 48
óra.

Megerősítési formák
• A pozitív megerősítés = a cselekvéshez pozitív
következményeket kapcsolhatunk (hétköznapi
nyelvben: jutalom)
• Negatív megerősítés = az adott válasz
eredményeképpen az élőlény egy kellemetlen
ingert el tud kerülni (pl. büntetés elkerülése)
• A büntetést nem egyenlő a neg. megerőssel. A
büntetés olyan esemény jelent, ami a büntetett
válasz megjelenési valószínűségét csökkenteni
fogja.

Összefoglalva

Büntetés
• leggyakoribb viselkedésmódosító módszer,
pedig nem eredményezi konzisztensen a nem
kívánt viselkedés megszűnését
Előnye: gyors, egyszerű, azonnali (jó esetben)
Hátránya (sok esetben alacsony hatásfok):
• A büntetett viselkedés önmagában jutalom
értékű
• Sokszor a viselkedés felindult állapotban
történik
• a kioltott viselkedés nem tűnik el teljesen

Kondicionálás és tanulás szintjei
• Habituáció = legegyszerűbb tanulás: ismerős ingerek
figyelmen kívül hagyása

• Asszociáció = események együtt járásának megtanulása

• Klasszikus kondicionálás = egy eseményt egy másik
esemény, vagy eredmény (pl. érzés) követ

• Operáns kondicionálás = a cselekedetem valamilyen
hatással/következménnyel jár (egy viselkedés
valamilyen eredményre vezet) => jutalmazás és
büntetés

• Komplex tanulás = belátásos tanulás, probléma
megoldási stratégia alapján a cél és az eszköz
összekapcsolásával jött létre.

Pavlov

Klasszikus kondicionálás

Pavlov kísérletében a kutya táplálékra adott nyálelválasztása). Pavlov kísérletében a fényjelzés megjelenésére adott nyálelválasztás). Feltételes reflexek: akaratunktól függően működnek és tanulás révén alakulnak ki (Pl.Feltétlen reflexek: velünk születettek. . azaz adott inger hatására automatikusan kiváltódnak (pl. akaratunktól függetlenül működnek és ingerspecifikusak.

fény Feltételes válasz: nyáladzás étel nélkül. csak fényre .A klasszikus kondicionálás fogalmai: Feltétlen inger: étel (húspor) Feltétlen válasz: nyáladzás Hagyományos folyamat: étel => nyáladzás Feltételes inger: pl.

nincs egyértelmű kapcsolat (egyszer erre. ezért nem alakul ki tanulás) (Atkinson. Kognitív megközelítés (Rescorla): a kondicionálás eredményessége attól függ. hogy a feltételes (pl. akkor nem bejósolható az inger. 2003) => bejósolhtatlan félelem esetén nő a stressz . Ha pl.Pavlov kísérlete során a kutya társította. másszor arra. nyál) megjelenését. ha a két inger adása között eltelt idő kevesebb. fény) inger milyen mértékben jósolja be a feltétlen inger (pl.5 perc. asszociálta a fényjelzést (feltétes inger) a táplálékkal (feltétlen inger) => tanulás következett be a tanulás feltétele. a két inger időbeli érintkezése (kontiguitása) => A kondicionálás akkor a legerősebb. mint 0.

gyertyafényes vacsora. indiai étterem. injekciós tű/vatta látványa. Másodlagos kondicionálás • Másodlagos kondicionálásnak nevezzük azt a folyamatot. amikor a feltételes ingerrel együtt megjelenő inger. stb. elnyeri annak jelző értékét és ennek következtében egyedül is képes lesz a feltételes válasz kiváltására (pl.) .

Operáns kondicionálás .

mint azok amelyeket negatív megerősítés követ. később sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg. Thorndike effektus-törvénye Azok a viselkedések. amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ. dicséretek és tiltások) DE! Negatív megerősítés  Büntetés . (Lásd nevelés.

Maier és Seligman kísérletei a tanult tehetetlenségről => társadalmi vetület (pl. elnyomó rendszerek) . hogy a megerősítés az ő válaszától függ Lásd.Befolyásolhatóság! válasz akkor kondicionálódik. ha az élőlény úgy értelmezi.

a szociális kompetencia képessége a tanult tehetetlenség ellentéte (Kopp.• ha tartósan fennmarad a kontrollálhatatlan „büntetés” => károsodás alakul ki => elsősorban a hippocampus CA 3. tanult leleményesség. 2005) . • Embernél a tanult sikeresség.4 piramis sejtek károsodását figyelték meg.

a kontextus amiben felnőttünk. • Virginia Satir => pl. háttér) megváltoztatása. • OD-ban. adja az értelmezési keretet. konzultációban: a szokásos reakció helyett új reakció (analitikusoknál: korrektív élmény) • De Bono: ha ugyanazokkal próbálkozol ugyanazokra az eredményekre számíthatsz . A kontextus megváltoztatása • Sokszor terápiával felérő megoldás a kontextus (lásd.

Komplex tanulás .

vagy absztrakt fogalmak (pl. Mentális próba-szerencse. . ok) is leképeződhetnek. mint az asszociatív folyamatok. • Néha a mentális reprezentációkon elvégzett műveletek bonyolultabbak. Komplex tanulás jellemzői • műveletek végrehajtása mentális reprezentációkon => pl. IQ egy része • Kondicionálás: események és ingerek közti asszociáció képeződik le. • Kognitív térképek.

. Köhler tanulás vizsgálata • Minden tanulás lényege az értelmes szerveződés megtalálása. amely szerint az észlelés. hanem struktúrák felfedezéséből áll. 1974). az értelmes tanulás és a gondolkodás között folyamatos átmenetek vannak (Kardos. vagyis a tanulás nem elszigetelt kapcsolatok kialakításából. • Ez a belátásos tanulás elmélete.

• Lényeg: a cél (a banán) és az eszközök (ládák) közötti viszony belátása. Ez a tanulás hirtelen jön létre (a mező „átrendeződésével”). 2000). . hogy hogyan jön rá a csimpánz arra. nem fokozatos próba-szerencse próbálkozásokkal. vagy hogy a ketrec előtt fekvő banánt két bot összeszerelésével el tudja érni. mint ahogy behavioristák gondolták (Pléh. Köhler tanulás vizsgálata • Köhler klasszikus kísérletében azt vizsgálta. hogy a ketrec tetejéről lógó banán eléréséhez ládákat kell egymásra raknia.

com/watch?v=iCC0bxz8FFU .Köhler kísérlete Szultánnal: Szultán a banánt/mogyorót egy másik.youtube. másik bot). hosszabb bot begyűjtésével érte el A mező átstrukturálása. az eredeti cél elérése egy új. mindez a figyelem és a gondos szelektálás alapján problémamegoldás. frusztráció-agresszió helyett => produktív feszültség (Zeigarnik) http://www. köztes cél beiktatásával (pl.

Mi kell ahhoz. Telenor. stb. épített környezettel (Lásd PL. hogy a feszültség konstruktív legyen: Ketrecrázás helyett problémamegoldás? • Kreatív környezet (lehet ötletelni) • Próba szerencse üzemmód lehetséges (lehet hibázni => Lewin) • „Eustressz”: játék. kihívás legyen (átkeretezés. Google. tudatosság a kihívások terén => kiégés?) Ezt támogathatja a szervezeti kultúra is pl.) .

Azonosulás (identifikáció) . További tanulási formák • látens és a perceptuális tanulás • szociális tanulás . Utánzás . Belsővé tétel (interiorizáció) . Modellkövetés .

. ázsiaiak ismerete. vagy lappangó tanulás: a tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása. vagy észlelési tanulás: az ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be. Pl. az csak a későbbiek során jelenik meg Lásd. egypetéjű ikerpárok észlelése. Pl. Tolman labirintus kísérlete patkányokkal • perceptuális. ultrahangfelvétel. látens és a perceptuális tanulás • A látens. stb.

amely alkalmassá teszi őket arra. . képességekre és állapotokra tesznek szert. Szocializáció = személyiség fejlődésének társadalmi vetületét. amely által az egyének olyan tudásra. hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. Szociális tanulás Brim: a folyamat.

youtube. az anyanyelv.com/watch?v=XfNONXFg8sw . Szociális tanulás formái Utánzás: legelemibb formája pl. Az utánzás ez empátia egyik megalapozója http://www. önkéntelen és késleltetett utánzást. Megkülönböztetünk szándékos.

• Megfigyelés. • Gyerek képes legyen a megjelenített viselkedést utánozni. vagy hasonló helyzetben legyen. • Modellé válhat valakinek a teljes személyisége vagy számos egyén különböző vonása . megőrzés. Utánzás feltételei • Megfigyelő és megfigyelt azonos. • A viselkedés pozitív megerősítésekkel kapcsolódjon össze (megerősítés és motiváció).

szerepirigység .szimpátia alapján .Modellkövetés: itt már az utánzott cselekvés mellett fontos az utánzandó figura személye is. A modellválasztás legfőbb okai lehetnek: .szociális hatalom jelentette presztízs .

Belsővé tétel (interiorizáció) . Azonosulás (identifikáció) 2. Szociális tanulás formái 1.

Szociális tanulás formái 1. hanem a választott modellel való kapcsolat fenntartásán. Azonosulás (identifikáció): a pszichoanalízis egyik központi fogalma => az azonosulás során a szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. . Az azonosulás során a hangsúly nem az átvett viselkedésen van.

Belsővé tétel (interiorizáció): A viselkedésformák vagy értékek átvétele. .2. azért történik. mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékű.

akinek a viselkedését megerősítés követi. • Néha a behelyettesítő jutalom hatékonyabb tanuláshoz vezet. hogy mi is hasonlóan cselekszünk (filmekből tanulás).youtube. mint a közvetlen megerősítés. hogy mi is ugyanazt a megerősítést kapnánk (pl. Behelyettesítő megerősítés • Ha megfigyelünk valakit. béna morális tanulságok a sorozatokban) • Implicit elvárás kialakítása a cselekvések és megerősítők közti kapcsolatról.com/watch?v=xRf1MlBVyrc . • Médiában sugallt tanulságok… néha igen erőltett http://www. • Hatás: következtetünk. valószínűbb.

AZ ÉRZELMEK . / 2.Az embert dinamizáló tényezők: III.

félelem.alapérzelmek Ekman. boldogság. meglepetés. Levenson. Adaptív szelekció . undor. Friesen. szomorúság (USA és nyugat-szumátriai törzsben) . (1983. 1990) Színészek idézték elő a 6 alapérzelmet: düh.

• kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés. elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói. • érzelmi reakciók.Az érzelmek több tényező együttes kölcsönhatását jelentik: • belső testi válaszok. hogy egy negatív vagy pozitív esemény megy végbe. • Arckifejezések. amelynek tartalma. .

hal lefejezése) és a kisérleti személyeknek meg kellett ítélnie. pornó kép nézegetése. béka kifogása vödörből. milyen érzelmet látnak a személyen => nem voltak túl sikeresek az érzelem felismerésében . DE! Az életben ritka az alapérzelem Kísérlet: különböző helyzetekben fényképeztek le arcokat (pl.

Hovatovább! Taft foglalkozási csoportokat hasonlított össze: az orvosok és pszichológusok rosszabbul szerepeltek a személyészlelésben => túldimenzionálták az egyéni különbségeket => túl nagy figyelem az egyéni különbségeken. hogy az észlelésünket mennyire vesszük készpénznek (adat vagy értelmezés) . Ezért fontos.

mintafelismeréshez is kell „prekoncepció”. háttértudás . vagy keresni/szelektálni tudás A kereséshez. Jelenkori Evolúciós előny: Szelekció a szelekció! • Eredményes szűrő az inger dömpingben • Megfelelően kifinomult inger és mintázatfelismerő rendszer • Problematika a pedagógiában: Tudás.

Érzelmi reakciók 6. Az Érzelem 6 összetevője Az érzelmek több tényező együttes kölcsönhatását jelentik 1. Az érzelem szubjektív élménye 2. amelynek tartalma. Arckifejezések 5. Cselekvéses tendenciák . elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói 3. Kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés. Belső testi válaszok. hogy egy negatív vagy pozitív esemény megy végbe 4.

Ahol érzelem van. de egymásra hatva létrehozzák (összjáték) => konstellációk • Ami a különböző érzelmekben a közös: Az energia => feszültség. ott energia van • A 6 elem közül egyik sem érzelem. aktivitás = arousal .

• Az érzelmeket kísérő izgalmi állapot. a szervezet tartalékait mozgósítva. . amely nagyon fontos szerepet játszik az érzelmek intenzitásában. az AROUSAL. Az Arousal • Az érzelmeket kísérő élettani változások többsége elsősorban a vegetatív idegrendszer. • A vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának működése készíti fel a szervezetet a veszély forrásának elkerülésére. szimpatikus ágának aktivációjából fakad.

Stressz. kiégés és megküzdés .

80’ óta 350%-kal több információ • Kb. Adottság: STRESSZ VAN! • Pl. mint Shakespeare egész életében” (Pico Iyer) • Folyamatos változások . napi 34 GB • „Egy átlagos ember átlagos napján több információval találkozik.

csak vegetálnánk. hisz e nélkül nem élnénk.” .Selye János “A stressz az élet sava-borsa” „Szükségünk van a stressz hatására.

illetve jó és hasznos hatású eustresszt. Distressz és Eustressz Selye megkülönböztet ártalmas és romboló hatású testi vagy szellemi kár(oka)t okozó distresszt. .

.

Külső zóna. adottságok Befolyásolási zóna Kontrollkör .

“Üss vagy Fuss” reakció „Fight or flight” .

mely károsodások egy ideig visszafordíthatóak voltak. azonban egy idő után az egyén halálához vezettek. Patkány kísérletek: kiderült. 1-2 klasszikus kísérlet és azok tanulságai A stressz fogalma a 30-as években Selye János kutatói munkássága nyomán vált ismerté. . melyek az érzelmi. nagyon komolyan és károsan befolyásolják szerveinket. Selye azt vetette fel. vegetatív életünkre hatnak. hogy szinte minden szerv komoly károsodást szenvedett. életünket. hogy bizonyos hatások.

lágy mozart zene. szűk helyen zsúfoltság Komfort: tágas ketrec. veszély (macska). kellő pihenés és rendszeres táplálkozás . kellemes kihívások (játék). hőmérséklet. Diszkomfortos ketrec és komfortos ketrec Diszkomfort: Folyamatos változások (fények. rendszertelen táplálkozás és alvás).

70%-os valószínűséggel jelent meg daganat • Hogyan változott a valószínűség • Streesz-ketrecben: 96% • Kellemes ketres: 7% . Genetikailag mutált törzs • Genetikailag mutált törzs.

Tanult tehetetlenség => áldozattá válás .

Különbség: a PEDÁL! .

hanem a stressz és megküzdés aránya! Ettől lesz valaki áldozat helyett irányító! . Pedál: A MEGKÜZDÉS stressz mértéke megküzdés mértéke Nem a stressz mértéke számít.

ha képesek vagyunk azok adaptív megoldására => post traumatikus növekedés (kontroll) . A krízisek. konfliktusok a személyiségfejlődés legfontosabb mozgatórugói lehetnek. kreatív válaszra ösztönzi Érzelmi: tevékenység elvégzésével vezeti le a feszültséget Támogatást kereső: mástól kérnek segítséget. Adaptív megbírkózási stratégiák Problémamegoldó: a kialakult helyzet valamilyen elemzésre.

Humor! . Belső menedék 10. Legfőbb megküzdési technikák 1.) 5. Agresszió kifuttatása 4. Masszázs (pl. Szünetek. kéz. Relaxációs technikák (autogén tréning. pihentető alvás stb. Teák és cigi-kávé??? 8. meditáció. Masszív szabadság 3. fülcimpa. nyaknyújtás) 6. mozgás 7. Külső menedék 9. Tudatosság: stressz-jelek felismerése és időnyerés 2.

meditáció. autogén tréning • Hobbik • Mindennapi kis töltődések • Én-komplexitás • Heti rendszerességű kikapcs • Mindfulness (tudatos jelenlét) alapú működés .Legfőbb megküzdési technikák Aktív megküzdés Visszavonuló megküzdés • Sport • Szabadság • Tevékenységek • Relaxáció.

Hatékonyságnövelés személyes leanesítés • Farkasfogelv és multi-tasking tudatosítása • Fontos-sürgős => stratégiai tervezés minden nap • Csak stratégiai maximalizmus! • „csendes órák” • 20 perces fókuszált szakaszok és másfélórás blokkok • Csúcsteljesítmény időzítése • Rendezettség => körülmények. élet . kapcsolatok.

Határok tartása • Felelősség önmagunkért! Együttérzés önmagunkkal! • Nyúl vagy farkas? => házörző kutya .

cinizmus és csökkent szakmai teljesítmény • hosszú időn át fennálló munkahelyi stressz. Burnout szindróma • Komplex tünetegyüttes • egyéni „stressz-élményt” szervezeti szintű összefüggésben értelmezve: munkával való kapcsolat keretében • kimerülés. • és/vagy a megfelelő megküzdési mechanizmusok (coping) hiánya .

)) „A típusú” személyiség . 2000. Veszélyeztető személyiség jellemzők • perfekcionista • versengő • nárcisztikus • borderline • neuroticizmus • alexitímia (Grosch. Osen.

Definíció (Maslach C. 1981) Tartós érzelmi stresszre adott rendellenes válasz. Jackson.amelynek főbb jellemzői: • érzelmi fáradtság • deperszonalizáció • önmegvalósítás alacsony foka .

Martínez. Aytés. energiahiány és érzelmi elsivárosodás jellemzi • Deperszonalizáció: másokkal szemben tanúsított negatív hozzáállás és cinizmus (személytelenség) => izoláció. csökkent önbecsülés => ördögi kör . Escoda (2008): • Érzelmi kimerülés: a folyamatos személyközi interakciók eredménye. amely a kimerüléstől véd • Önmegvalósítás hiánya: az érdemi teljesítmény hiányának érzése => negatív énkép.

Sahu. • alvászavarok. Tünetek (Beer&Beer. • fejfájás. • nem specifikus fájdalmak Emocionális: • apátia. 1992. • esetleg harag . 1993) Fizikai: • fáradékonyság. Misra.

• „pufogás” • ingerlékenység/ingerültség • destruktív viselkedés .Tünetek Kognitív és motivációs: • pesszimizmus. • csökkent figyelem. • munka iránti érdeklődés hiánya Viselkedéses: • ellenállás.

. Szocio-ökonómiai tényezők • alacsony kontroll • társas támogatás hiánya • értékkülönbség (szervezeti) • Ahola és mtsai nőknél az alacsony iskolázottságot. míg a férfiaknál az egyedülállók. és szocio-ökonomiai státuszt találták meghatározónak. 2008). elváltak és özvegyek körében gyakoribb (Szelényi.

(Plath. 1984. Monotonitás. Richter. Megcsömörlöttség. szellemi fáradtság: pihenéssel kezelhető 2. kezelhető relaxációval. pihenéssel.) . Stressz-érzet: túl. ingerhiány: a munkafeladatok változtatásával kezelhető 3. ismétlődés: a munkafeladatok változtatásával kezelhető 4.és/vagy alulterheltségből adódik. Kiváltó okok Plath és Richter: munkahelyi igénybevétel rövid távon: 1.

• amellyel az egyén azokat a külső. hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. • amelyeket úgy értékel. . Megküzdés. mechanizmus): Megküzdés minden olyan • kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés. coping Lazarus (1966): megküzdés fogalma (coping stratégia. vagy belső hatásokat próbálja kezelni.

Lazarus és Launier (1978) kétféle
megküzdési formát különböztet meg:

1. Probléma fókuszú

2. Érzelem fókuszú

1. Probléma fókuszú: a vészhelyzetet kiváltó
tényező megszüntetésére, specifikusan a
problémára irányul.

• Cél a megváltoztatás (önmagát, vagy a problémát)

• pl. tárgyalás/egyeztetés, szisztematikus megoldás
keresés, internethasználat, stb.

2. Érzelem fókuszú: az érzelmi feszültség
csökkentése a cél. A probléma ugyanaz
marad, de az egyén próbálja tompítani
• Cél: „fájdalom csillapítás”
• Pl. barátokkal való összeülés, alkohol, alvás,
stb.

Lazarus főbb megállapításai
• Az emberek a legtöbb alapvető stratégiát
minden stresszkeltő helyzetben alkalmazzák.
• Ha értékelésük szerint a helyzeten tudnak
változtatni, problémafókuszú, ha nem,
emóciófókuszú megküzdést használnak.
• A nők és férfiak ugyanazokban a helyzetekben
hasonló megküzdési mintázatot mutatnak.
• A megküzdési stratégiák a stresszhelyzet
különböző állomásain változnak.
• A megküzdési mintázat hasznossága függ a
stresszhelyzettől és a következmény
modalitásától.

A megküzdés sikeressége

1. Széleskörű megküzdési stratégia
repertoár.
2. A megküzdés folyamata során a
rugalmas váltás képessége.
3. A személyhez és helyzethez egyaránt
illő stratégia hatékony kiválasztása.

„A cselekvés nemes művészete sose
feledtesse veled a nem cselekvés nemes
művészetét” (Klein idézi: Kínai közmondás)

Időgazdálkodás szükségessége
Sürgősség és fontosság
Időrablók
Következetesség (pl. szabadidővel)

és be is tartja tervét. Terv híján viszont merő véletlen kérdése.” (Victor Hugo) . mely átsegíti az elfoglaltságok útvesztőjén. olyan vezérfonalhoz jut. mire mennyi időt szentelünk. s hamarosan minden zűrzavarba fullad. Érdemes tervezni az időnk eltöltését „Aki minden reggel megtervezi aznapi teendőit.

Az idő és a stressz összefüggése .

Egy nagyon hatékony megküzdési technika: Mindfulness (Tudatos Jelenlét) A tudatos jelenlét pszichológiája elmélet és módszer .

Mindfulness Mindfulness meditáció = tudatos jelenlét alapú meditációs technika Spiritualitástól független meditcis módszertan Cél: minél többször tudatosan jelen lenni az élet különböző területein .

5. 3. JWT Worldwide (a világ egyik legnagyobb marketing kommunikációs brand-je): „2014 will be characterized by a movement toward mindful living. Science has proven it's worth the hype. . Major corporations are getting on board.and mindful living was named one of 10 trends that will shape the world in 2014 and beyond. the cultivation of a focused awareness on the present moment -. Leaders are identifying themselves with it. 4. People are Googling it like crazy.1. ("100 Things to Watch for in 2014„) 2.

Huffington Post Media Group . Ford Motor Company Rupert Murdoch. CTO. The Energy Project Larry Brilliant. Cisco Systems Tony Schwartz . Executive Chairman. News Corp Padmasree Warrior. CEO. President & Editor-in-Chief. Founder & CEO. Chairman and CEO. Bill Ford.Kik élnek vele? Pl. Skoll Global Threats Fund Arianna Huffington.

Például kik élnek még vele? Twitter társalapítók Evan Williams és Biz Stone A Facebook. A Goldman Sachs és a Credit Suisseruns rendszeres mindfulness alkalmakat biztosít a dolgozóinak .

és csendben ülhetünk egy kicsit. elején „…nem is olyan régen az információhoz való hozzáférés és az utazás számított a legnagyobb luxusnak… …ma pedig gyakran azt érezzük a legfőbb jutalomnak. ha kizárhatunk minden információt. Mi a luxusban a 21.” (Pico Iyer) . sz.

1994) . megítélés. Mi a Mindfulness? Szándékos figyelem a jelen pillanatra. értékelés nélkül (Kabat-Zinn.

gyertyaláng. a fájót/nehezet is) (Szondy. Itt és most: a jelen pillanatra irányított tudatos. A tudatos jelenlét (mindfulness) 5 összetevője (hozzávalók): I. ítélkezés-mentesség (nincs értékelés) III. elfogadás (elfogadom mindazt ami itt és most van. reaktivitás-mentesség (csak tudatos válaszok. levegővétel.) II. látkép. nem csak a jót. 2012) (Kabat Zinn-t további 5-tel egészítette ki Shapiro and Schwartz. 2000) . stb. fókuszált figyelem (pl. étel zamata. kíváncsiság (turista attitűd) V. nincs tudattalan automatikus válasz) IV.

belelátás (projekció). hergelődés. Gondolkozási mechanizmusunk természete „Uraim. nem mérget venni rá . a szivar néha csak egy szivar” (Freud) Inger => gondolat + továbbgondolás. sztori gyártás Pedig a gondolat az néha csak egy gondolat! Érdemes nem mindig készpénznek venni.

hárítás Majd boldog leszek ha… (mintha soha nem halnánk meg) Itt és most el lehet kezdeni Ami van. Haláltagadás Civilizált világ félelme a haláltól => tagadás. az van (az a realitás része) .

. • Csak úgy tudja alatta tartani. Egy érdekes kísérlet futóknak!  • Pulzusmérővel futás.) • a pulzus felmegy 140 fölé. ha a jelenben maradva fut. bejönnek a napi gondok. stb. elveszti a mindfulness összpontosítást (pl. rágódó/szorongó gondolatok. • amint a futó nincs jelen.

2012) Flow („jelen lenni az aktivitásban”) Mindfulness Savoring („élvezkedni”.Határterületi fogalmak (Szondy. („jelen lenni a Jelen lenni a jó jelenben”) élményben) .

Mindfulness = meditáció Mindfulness = meditáció .

hangok. . bármikor végezhető) • Napi rutintevékenységeink tudatos végzése (pl. gondolatok. tér tudat NEM-FORMÁLIS GYAKORLÁS (úton-útfélen.) • Tudatossági szintek (lélegzet vagy a testi érzetek megfigyelése) LÉTEZŐ ÜZEMMÓD (generalizálódik) • Mind a formális es a nem-formális gyakorlás elősegíti a pillanatról-pillanatra való tudatosság fokozódását a mindennapokban. fogmosás. testi érzetek. pl.MBSR gyakorlatok (Kabat Zinn módszere. Perczel-Forintos bemutatásában. hatha yoga – meditáció mozgás közben • Ülő meditáció különböző meditációs objektumokkal • Lélegzet. étel készítés. stb. 2014) FORMALIS GYAKORLÁS (dedikált időt szentelünk neki) • Étkezésmeditáció • Body scan / Pásztázás – testi érzetek tudatosítása • Mozgás és testtartás.

DE! A külső és mentális hatások képesek a génexpresszió befolyásolására (azaz a gének „ki/bekapcsolására”). Rendszeresen meditálóknál nagyobb idegsejt-sűrűség a testi és én- tudatosságért felelős területekért (Szondy.Rossz hír ? Genetikai determinitás vs. Pl. Saját ráhatásunk a genetikai meghatározottság erős (45-50%) a boldogság megélési képességben. 2012) .

Amiből tehát kiindulunk: minden. az „nyomot is hagy” rajta . ami átmegy az agyon.

mágneses töltés formájában) • Pl. annak van programkódja a merevlemezen.Minden. . ami többször is átmegy. Császár-Nagy Noémiék hipnózis kísérletei. boldogabb emberek baloldali. londoni taxisoknak nagyobb a hippocampusa (9. az pályát „vés ki magának” (ami a PC monitorán megjelenik. stb. old) • Pl. sport pszi: 100% fizikai edzés / 50% fizikai-50% mentális / 25% fizikia- 75% mentális (kinesztetikus emlékezet) • Pl. homloki régiója aktívabb • Pl.

2014) Önmegfigyelés. érzelmi stabilitás. hatékonyabb kommunikáció területei . Neurális plaszticitás A gyakorlott meditálóknak nagyobb szinaptikus sűrűség alakul ki a • dorsolaterális prefrontális kéregben • A mediális prefrontális kortexben • Jobb insulában (Szondy. moralitás. empátia.

Wheeler.. Davidson. alkalmazottai. 2004) + erősebb immunválasz reakció (influenza vakcinára) + az önbeszámolókban alacsonyabb volt a szorongás megjelenése (Davidson et al. Urry et al. . 1992. 8 hetes mindfulness képzés: a balagyféltekei elülső régió aktivitásának szignifikáns növekedése.Biomedikális cég.. & Kinney. (a pozitív érzésekkel és a well-beinggel összefüggésbe hozható területeken) (Tomarken. 2003).

valamint számos hiszton deacetiláz (HDAC) gén) (Rapid changes in histone deacetylases and inflammatory gene expression in expert meditators. akik rutinos meditálók és éberség meditációs gyakorlatokat végeztek. William James) • azokban a génekben figyeltek meg változást. amelyek a gyulladáscsökkentésért és fájdalomcsillapításért felelnek (COX2 és RIPK2 pro-inflammatorikus/gyulladás-megelőző gének. Bizonyítékok Szervezetben Intenzív. Alvarez-López. Kaliman. éber. Davidson. a génexpressziós folyamatok gyors változásait mutatták (Richard J. in: Journal Psychoneuroendocrinology) . létrejövő tudatosság specifikus meditáció molekuláris változások • kst-i személyek. Davidson. Lutz. Rosenkranz. Cosín- Tomás.

• összehasonlítva egy olyan személyekből álló képzetlen kontroll csoporttal. nem meditatív tevékenységet folytattak. • nem volt különbség a két csoport génjei között a kutatás indításakor . akik csendes.• egy csoport tapasztalt meditálónál vizsgálta egy napos intenzív éberség meditáció gyakorlat hatását.

• A nyolc órás éberség meditáció után a gyakorlók egy sor genetikai és molekuláris szintű eltérést mutattak. a szerzett tulajdonságok öröklődését okozhatja a genomban . ami pedig a stresszes helyzetekből való gyorsabb fizikai felépüléssel korrelál. TEHÁT: az éberség meditáció epigenetikus változásokat. többek között: • a géneket szabályozó mechanizmus alkotórészeinek megváltozott szintjét • és proinflammatorikus gének csökkent szintjét.

• Steve Cole és munkatársai (Kalifornia Egyetem Pszichoneuroimmunológiai Központjának professzora és csapata). gyulladást előidéző gének aktivitását vizsgálták • „Munkánk az első bizonyíték arra. hogy egy pszichológiai intervenció. Behavior and Immunity című szakmai folyóiratban) . csökkenti a gyulladáskeltő génexpressziót is” (Cole) (eredmények a Brain. amely csökkenti a magányérzetet. • 8 hetes mindfulness program • a időskori magányossághoz kapcsolható.

2007) . Roesch SC. Shapiro SL. Mills PJ. Relaxálás vagy mindfulness? RELAXÁCIÓ TUDATOS JELENLÉT MEDITÁCIÓ (somatic relaxation) (mindfulness meditation) Distressz csökkentés Pozitív hangulat Zavaró és szorongást keltő gondolatok Ruminálás (rágódás) state Szorongás (trait) (Jain S1. Schwartz GE.. Bell I. Swanick S.

Mindfulness-szel a kiégés ellen Tanárok tudatos jelenlét kurzus után: • évvégére csökkent a stressz-szint. • fejlődtek a tantermi szervezői munkában • jobban elfogadták magukat olyannak. akik nem vettek részt a tréningen: • emelkedett stressz-szint • a tanév végére kiégés tünetei (Lisa Flook . Tanárok. 2013) .Mind. Brain and Education folyóirat. amilyenek.

Amire eddig bizonyítottan jó a Mindfulness meditáció • Szorongás és depresszió csökkentése • Empátia. tolerancia és érzelmi szabályozás növelése • Emlékezeti kapacitás és problémamegoldás javul • Erősebb immunrendszer • Fájdalom csökken .

az otthon tornázok 40%-a. akik hatástalan tablettát kaptak. egy részük edzõtermi csoportban. A csoportban edzõk 45%-a. Sport és contra anti-depresszáns Mindfulness gyógyszerek James Blumenthal és munkatársai az aerobikot és a Zoloftot (sertralin) hasonlították össze egy 4 hónapos kezelési programban. 2010) . a gyógyszert szedõk 47%-a és a placebót szedõk 31%-a gyógyult meg (idézi Szendi. míg egy részük Zoloftot kapott. Volt egy placebocsoport is. A betegek egy része otthon végezte az edzést.

(Szendi. 2010) .

ha nagyon elfoglalt az ember. (Szalézi Szent Ferenc) . Olyankor egy óra szükséges. Kivéve.Napi félóra meditáció elengedhetetlen.

/ 3. A Motiváció .Az embert dinamizáló tényezők III.

Szükséglet (drive) II. A pszichológiában: motívumokból épül fel. mozgatni.A latin eredetű movere igéből ered jelentése mozogni. Homeosztázis . és minden cselekvésre. viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A MOTIVÁCIÓ Fő fogalmai: I.

folyadékhiány . • Nincs iránya. • feladata a szervezet általános energetizálása. I. csak hajtóereje • Pl: cukorhiány. a viselkedés hajtóereje. belső késztetés. Szükséglet / drive • A szükséglet pszichológiai megfelelője a drive = hajtóerő. • A drive a szükséglet nyomán kialakuló. oxigénhiány.

pl: • Hőszabályozás • Éhség • Szomjúság • Szexuális • Alvási • Salakanyagok ürítése • Védekezésre irányuló • Általános aktivitási szükséglet (unalom. kutatósdi) ha egynél több is jelen van az erősebb lesz az uralkodó . vagy fizikai tétlenség esetén) • Kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság. Elsődleges. vagy primer drive-ok Az elsődleges/primer drive-ok velünk születettek és az ön- és fajfenntartással kapcsolatos hajtóerők tartoznak ide.

Pl? . helyzetek. amelyek az elsődleges motívum kielégítésében szerepet játszanak. másodlagos Drive-ok Mindazok a tárgyak.

Homeosztázis (morfosztázis) a rendszerek fontos jellemzője. ezért a rendszer alapvetően ellenáll a változásnak. értékek érvényesítése jellemzi. ennek kereteit a dinamikus egyensúly állapota jelöli ki. II. hogy állandóságra. normák. . A rendszert ennek megfelelően bizonyos visszatérő minták. stabilitásra törekszenek.

piaci túltermelés v. termosztát. testhőmérséklet. A homeosztázis elv Pl. áruhiány A heterosztázis viszont a fejlődés kulcsa: változásra való törekvés (külső-belső ingerre) és minőségi újraszerveződés .

és a szervezet működésbe lép az egyensúly helyreállítása érdekében (pl. addig nincs viselkedéses késztetés • Amikor a szervezet belső tartalékai már nem elegendőek akkor drive (viselkedésre késztető belső hajtóerő) keletkezik. máj => vércukor szint). evés).A drive/szükséglet a homeosztázis alapján lép működésbe • Pl. . amíg a szervezet maga képes visszaállítani az egyensúlyt (pl. étel szerzés.

. motiváció és arousal A fiziológiai szükséglet által előidézett késztetés befolyásolja a szervezet aktivációs szintjét Arousal szint növekszik! A késztetés fellépése növeli a szervezetben fellépő aktivációs szintet. amely a szükséglet kielégítésével csökken.

amely lecsökkenti a megemelkedett arousalszintet. . szomjúság) az optimális szint fölé emelik az arousalszintet. arousalszint elmélet Minden ember az optimális arousalszint elérésére törekszik (egyénenként változó). így olyan viselkedést eredményeznek. Az alapvető fiziológiai szükségletből fakadó motívumok (pl.

az újdonságot és a komplexitást. ami a szervezetet az arousalszint növelésére fogja motiválni. azonban csak az optimális szintig izgató. vagyis ingerekeresésre (pl.• Ha azonban kevés az inger. az arousalszint az optimum alá csökken. izgalmak). .

explorációs viselkedés. létfenntartás) II. Kíváncsiságmotívum (Ingerkeresés. manipuláció) . Biológiai motívumok (ön-.Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási) III. kutató-kereső. A motívumok típusai I.

Külső/belső motiváció • Extrinsic (eszköz jellegű) motiváció: a viselkedés motivációjában valamilyen cél elérése vagy külső tényező játszik szerepet (sajnos legtöbbször pl. Lásd Csíkszentmihályi Mihály: FLOW . munka) • Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.

.

Maslow szükségletpiramisa önmegval ósítás esztétikai kognitív megbecsülés Szeretet szükséglete Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek .

és a posztmodern társadalmak értékrendje mások az erre épülő intézményesült rendszerek.pl. • A posztmodern (és így posztmateriális) társadalmak kultúrájában az élet minősége. a szabad választás kerülnek előtérbe” • Ld. a növekedésnek.php .Human Relations .harvard.hu/content/Irodalom/magyar_irodalom/45. a modernizáció fejlődési szakaszában lévő. • A modernizáció társadalmi-gazdasági fejlődési szakaszában lévő társadalmak kultúrájában hangsúlyos szerepe van a materiális értékeknek. a felhalmozásnak. a teljesítmény motivációjának. struktúrák. a takarékosságnak. az egészség. a társadalmi szintű jólét és a felhalmozott javak másfajta elosztási rendje. viszonyok  eltérő rendszerparadigmák.napjaink Forrás: http://www. Taylor . Ez szervezeti szinten: Ronald Inglehardt elmélete: • „más a tradicionális. a bizalom.

olyan tényezői. amelyek rendkívül nagyfokú megelégedettséghez vezettek 1844. munka közbeni esemény. amelyek nagyfokú elégedetlenséghez vezettek. munka közbeni esemény olyan tényezői. Százalékos gyakoriság 169 . 1753.

hogy a viasz ne csöpögjön le” . Pink) • Motiváció a 21 században • A gyufásdoboz kísérlet (Dunecker.0 (Daniel H. 1945) • „rögzítsük a gyertyát a falhoz úgy. Motiváció 3.

• A leggyorsabb 20 dollárt kap Kik voltak a gyorsabbak? A B csoport átlagosan 3.• A csoport = időmérés csak a normák miatt • B csoport = az első 25%-ba kerülő 5 dollárt kap.5 perccel volt lassabb .

Glucksberg verziója: • a rajzszögeg mellé voltak rakva (könnyű kitalálni a megoldást => bal agyféltekés rutin feladat) • és pénz járt érte => gyorsabbak is lettek .

akkor az alanyok elveszítik belső érdeklődésüket (Deci) . dícséret.• Amikor egy tevékenységhez pénzt használnak külső jutalmazó eszközként (vagy ehhez hasonló külső eszközt. pl. ajándék).

.

Melyik enciklopédia lesz sikeresebb? 1995-ben járunk • Az egyik egy Microsoft termék • Hivatalos és képzett szerkesztőket fizet • Professzionális projekt során készül (szervezet i háttér) • CD és online • A másikat kedvtelésből írja több tízezer önkéntes • Nem kapnak pénzt érte • Ingyenes • Csak online .

stb. Egyéb példák az önmotivált fejlesztésre • Ma már 4-ből egy 1 nagyvállalatnál Linux-szal dolgoznak • Vállalalti webszerverek => 52%-ban Apache • Applikáció hegyek A munka és a feladat maga legyen jutalomértékű => kihívás. kreativitás. . megoldandó probléma.

Boldogság és örömpszichológia .

) . személyiségem) (Szondy. 2010. Célok rendszere? Rangsorold az alábbi célokat fontosságuk szerint:  Jó anyagi helyzet  Testi egészség  Tartalmas emberi kapcsolatok  Vonzó külső  Hírnév  Közösségeim és csoportjaim céljainak támogatása  Önmagam fejlesztése (pl.

Az anyagias szemléletű ember (első két helyen szerepel) • Kevésbé boldog • Máshoz (felfelé hasonlítja) magát • Önbizalma alacsonyabb • Megfelelési vágy a vélt. vagy valós környezeti elvárásoknak • Szorongóbbak .

költekezésre. fogyasztásra • Az alacsony önbecsülés anyagiasabb szemlélethez vezet .• Visszafelé is működik => a boldogtalan ember jobban vágyik az anyagiakra.

K. L.D.. 17. Current Directions in.. M. 208–212 . R. Merely activating the concept of money changes personal and interpersonal behavior. Psychological Science. (2008). N. 2008) • Pénzre való emlékeztetés és szociális viselkedés Vohs. & Goode. Vohs vizsgálat (Vohs és mtsai. Mead.

. Current Directions in. Merely activating the concept of money changes personal and interpersonal behavior. 208–212 . Mead. K. 17. (2008). N. M.Vohs. & Goode.D. R. Psychological Science.. L.

1154 (2006).The Psychological Consequences of Money. Mead. Goode . Miranda R. . Vohs. Science 314. vagyis egyedül dolgozni és másokat is magukra hagyni (szociális távolságtarás) Pénz = függetlenség élménye Kathleen D. Nicole L.A pénzre való emlékeztetés következtében hajlamosabbak vagyunk: • önállóbban. • kevesebb segítséget kérni és • kevesebb segítséget adni. saját célok által vezérelten („öncél”) működni.

két év alatt elköltötték a teljes nyereményt. akik nagy összegű szerencsejáték nyereményhez jutottak. Lottery winners and accident victims: Is happiness relative . (1978). P. lotto egy-két milliárd Ft • egy középosztálybeli család egész életében kb. D. mint előtte • MO: pl. R. 100 millió forintot keres (20-szorosa egyszerre) • Miért lehet ez? • Brickman. • Többen még mélyebbre süllyedtek az adósságokban. & Janoff-Bulman.. Coates. Lottó • USA => azok 90%-a..

jobb állásokhoz jutnak. később sikeresebbek lesznek.• Kutatások igazolják. . hogy akik az egyetem első évében több boldogságélményt élnek át. több fizetést kapnak.

ha valaki boldog. hogy genetikailag minél rátermettebb partnert válasszunk.• De még a párkeresésben is előnyt jelent. • Ennek során ugyanis – ha evolúciós szempontból gondolkodunk –az a célunk. . És a genetikai rátermettség egyik jelzése lehet a boldogság.

Minek mekkora szerepe van a boldogságban? .

Hatékonyság. A boldogság 4 pillére 1. Flow . alkotás 3. Öröm élmények 2. Kapcsolatok 4.

amije van. Hála kifejezése: Vegye számba. vagy naplóban). akiknek soha nem mondott igazán köszönetet. és fejezze ki a háláját ezekért (akár egy fontos másik személynek. Mit lehet tenni a 40%-ban 1. vagy több ember felé. akár egyedül. . töprengés során. vagy fejezze ki a háláját és elismerését egy.

Az optimizmus kialakítása: naplóírás. . vagy gyakorolja.2. „átkeretezi” a negatívat pozitívvá. hogy minden egyes helyzetnek a naposabb oldalát lássa. amelyben elképzeli és leírja az önmaga számára elképzelt legjobb jövőt.

hogy a problémáin rágódik. illetve másokhoz méregeti magát.3. más aktivitás) segítségével csökkentse annak gyakoriságát. A kényszeres gondolatok (rágódás) és a társas összehasonlítgatás elkerülése: stratégiák (pl. figyelemelterelés. .

vagy név nélkül.4. vagy előre tervezett módon (segítségnyújtás. Jó cselekedeteket hajt végre: jót tesz másokkal. akár a barátaival. stb. önkénteskedés. nyíltan. akár idegenekkel.) . szolgálat. spontán. karitatív tevékenységek.

Kapcsolatok ápolása: kiválaszt egy megerősítésre szoruló kapcsolatot. . majd időt és energiát fektet a kapcsolat gyógyításába. fejlesztésbe.5. erősítésébe és élvezésébe.

hogy kibírja és leküzdje az újabb feszültségeket.6. . vagy traumákat. Stratégiák kidolgozása a megküzdéshez: olyan stratégiák gyakorlása. nehézségeket. amelyek segítik.

amelynek során azon dolgozik. hogy elengedje a haragját és neheztelését.7. akik megbántották. vagy megsértették. . vagy levélírás. A megbocsátás megtanulása: naplóvezetés. amelyet egy vagy több ember iránt érez.

amelyek kihívást jelentenek. Több olyan tevékenység végzése. amelyekbe „bele tud feledkezni”. flow élményt nyújtanak). és teljesen lekötik figyelmét (vagyis áramlat. amelyek igazán lekötik Önt: az otthoni és munkaköri tevékenységei közül azok számának növelése.8. . un.

9. lerajzolja. leírja. . vagy másokkal megosztja őket. Az élet apró örömeinek élvezete: odafigyelni az élet apró örömeire és csodáira. élvezni és ismételgetni azokat oly módon. hogy rájuk gondol.

10.) . és szájon ezekre időt és energiát (gondolja át és tervezze meg őket. vagy három fontos célt. tegye meg a megfelelő. konkrét lépéseket az elérésük érdekében. amely sokat jelent az Ön számára. két. ütemezze. Elköteleződés a céljai mellett: válasszon ki egy. stb.

Vallásgyakorlás és spirituális élet: foglalkozzon többet és érdemibben a vallási közösségével (egyházával. mecsetjével.11. olvasson spirituális témájú könyveket. végezzen lelkigyakorlatot. . stb.). elmélkedjen. zsinagógájával.

többet mosolyogjon és nevessen. meditáljon. Testedzés: törődjön többet a testével. sportos hobbikat. végezzen testgyakorlatokat.12. .

2008 . Ursus Libris.A boldogság tudománya . Sonja Lyubomirsky.Fejezetek a pozitív pszichológiából Szondy Máté . Jaffa Kiadó. 2010 Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben.

Fejlődéspszichológia „Miből lesz a cserebogár”: fejlődéspszichológia és szocializáció .IV.

olyan mértékben hasonlóak. • Valamennyi emlős közül az ember a legéretlenebb. vagyis kb. 99%. mint a tigris és az oroszlán. gondozásra szorulóbb a születés pillanatában .• Az ember és a többi emberszabású genetikai állománya kb.

század = kicsinyített felnőtt • XVII. Században Locke: a gyermek lelke tabula rasa. • Mai álláspont: öröklött és környezeti tényezők együttesen. Környezet vita • XVII. egymást serkentően alakítják az egyedet . amelyet növekedése folyamán tapasztalatai írnak tele. vagyis olyan tiszta lap. Öröklés vs.

hasonló mozgást végez a lábával is. olyan mozdulatot tesz. veleszületett reflexek • Moro reflex: fontos veleszületett adottság az átkarolási reflex => ha az 1-3 hónapos. hónapig váltható ki. Pl. 6-7. . hátán fekvő csecsemő „talajingadozást érez”. mintha átkarolna valakit.

amíg a látás és a kézmozgás összerendeződése el nem éri azt a szintet. krízishelyzetekben pl. Bár ez a reflex a csecsemőkor elején kialszik. A csecsemő a kezébe adott tárgyat olyan erősen ragadja meg. Ez a reflexműködés addig tart. vissza-visszatér (lásd. mikor a gyerek valóban fogni tud. fogorvosi szék) .• A méhen belüli korban is már van jele. hogy a kezénél fogva felemelhető a teste. azaz a születéstől a 3-4. hónapig váltható ki.

vagy újjat végighúzunk. hüvelykujját a többi négy ujjal ellentétes irányban.• Babinszky-reflex: ha a csecsemő talpának külső szélén valamilyen tárgyat. A járás elsajátítása után ez a reflex eltűnik (regresszióban és alvásban előkerül). • A búvárreflex a babák 9-10 hónapos koráig tart . a talptól távolítva hátrafeszíti.

Egyéb „csecsemő képességek”
• 8-10 hetesen kezd csak eltűnni, addig komplex
arckifejezéseket és kézmozgásokat tudnak
utánozni (Meltzoff és Moore, 1977)
• Arcpreferencia: az emberi arcot a csecsemő
tovább nézni, „vizsgálja” más, hasonló
kontrasztú ábrákhoz képest

Szakaszosság - A minőségi váltás jellemzői:
Kritikus és szenzitív periódusok

• Kritikus periódus (idői kapu): Olyan sajátos biológiai
feltételrendszer, amelynél bizonyos pszichikus, biológiai
funkciók, tevékenységek optimálisan, normálisan
fejlődhetnek, ha ez nem következik be, akkor a fejlődés
károsodik! (lehetetlen a tanulás a kritikus időszak után) pl:
nyelv 7 év

• Szenzitív periódus: Oly módon hatnak a fejlődésre, hogy
később ez már nehezen változtatható meg, vagyis ekkor
lehet a legkönnyebben elsajátítani az adott tevékenységet
(pl.: szülés-születést követő első 24-36 óra az anya-gyerek
kapcsolat szempontjából).

A kognitív fejlődés
A kognitív folyamatok azok a pszichológiai folyamatok,
amelyek segítségével az emberek elsajátítják, tárolják
és használják a világról való ismereteiket.
1. Asszimiláció: a környezetet, a környezetről szerzett
tapasztalatokat alakítja saját sémáihoz.
2. Akkomodáció: a cselekvési sémák megváltoztatása a
környezet hatására
3. Ezek kombinációja hozza létre a kognitív fejlődés
magasabb szintjeit

Piaget – a kognitív fejlődés szakaszai

1. szenzomotoros szakasz (születéstől-2.éves korig): „a
világ és én, nem egy”
A csecsemők fejlődése elsősorban érzékleteik és egyszerű
mozgásos viselkedéseik koordinációjából áll.
Ezen időszak hat alszakaszán keresztülhaladva a
csecsemők elkezdik a rajtuk kívül lévő világ létezését
felismerni, és azzal szándékos interakciókat folytatni.

Tárgyállandóság kifejlődése!

2. műveletek előtti szakasz (2-6 év között):
A kisgyerekek a világot a maguk számára, szimbólumokkal,
szavakkal, képekkel gesztusokkal képzik le.
A tárgyaknak, eseményeknek már nem kell jelen lenniük,
hogy gondolni tudjanak rá. Saját nézőpontjukat azonban
nem képesek megkülönböztetni másokétól.
Összekeverik az oksági viszonyokat

Még nincs konzerváció (megmaradás), megfordíthatóság

3. konkrét műveleti szakasz (6-12 év között):
Képessé válnak mentális műveletek végzésére.
Ez lehetővé teszi, hogy tárgyakat és cselekvéseket
fejben összerakjanak, szétválasszanak, sorba
rendezzenek és átalakítsanak, de csak
konkrétan, vagyis ha érzékszervileg
hozzáférhetőek.

Lelkesedés az elvont eszmék és a gondolkodás folyamatai iránt.4. minden logikai kapcsolatot módszeresen végiggondoljanak. hogy egy problémán belül. . formális műveleti szakasz (12-19 év között): serdülőkorban elsajátítják azt a képességet.

Korai kötődés Mary Ainsworth „idegen helyzet” kísérlete: 1. Bizonytalan kötődők: Szorongó-elkerülő 4. Bizonytalan kötődők: Szorongó-ellenálló 3. Biztonságosan kötődők 2. Dezorganizált kötődés .

Fejlődési szakaszok a pszichoanalízis szemszögéből • A fejlődési szakaszokba való besorolás alapja a „libidó helye”.5 év) a személyiség megalapozója. • A korai anya-gyermek kapcsolat (főleg az első 1. . vagyis a pszichoszexuális fejlődés.

nemek közti különbségek felfedezése) 4. Fejlődési szakaszok: 1. anális (1-3 év – szobatisztaság és székelés) 3. korai genitális vagy fallikus (libidó a nemi szervek körül. sikerélmény) 5. látencia (iskolai teljesítés. orális (0-1 év – libidó a száj körül) 2. pubertás (serdülőkor a gyerek felnőtté válik => kialakult szexualitás) .

és megfélemlítik a tanáraikat” Szókrátész.„Hogy jutott idáig a világ!?” „A mai fiatalok mindenekelőtt a luxust kedvelik. 1987. falják a nyalánkságokat. és gyakorlatok helyett fecsegni szeretnek. 2001) . in: Oláh és Bugán. Ezek a gyerekek már nem szolgálják a családot. több mint 2500 évvel ezelőtt (Idézi Rice. hanem uralkodnak felette… …Ellenkeznek a szüleikkel. társaságban fecserésznek. nem tisztelik a szüleiket. keresztberakják a lábukat.

kiközösítés elkerülése Egy hatodikost már köt a betyár becsület! Mérei: „átpártolás” => fontos része az egyéni identitás kialakításának . nem verekszik. ami mögött az igény az intimitás. már inkább pszichológiai jellemzőket mondanak (kedves.No de miért ilyenek? 6-12 évesek szocializációja: Társak szerepe változik. lojalitás. meghallgat). bizalom.

) Versengés helyett/mellett a sok kooperációs. nyertes- vesztes. kommunikáció . versengés. igazság-hamisság. erős-gyenge. befolyásolás. jó kommunikáció. stb. Együttműködés fejlődésének helyzetei: ismerkedés. együttműködéses helyzet fejleszti a társas készségeket => beilleszkedés.Versengő kultúra? Gyökere az arisztotelészi gondolkodásban (mindig van tézis-antitézis. közös problémamegoldás. szimpátia. stb.

de csak ha jogosnak éli meg! Szülői következetesség! . én miért nem?” Az autonóm erkölcs kialakulásának szakasza (szándék figyelembe vétele) Tekintély és önkontrollra való fogékonyság.Moralitás megjelenése „Ha ő igen.

feltankolt szeretet és keretek) • Értékrend hatásoktól • Szocializációs hatásoktól • és kultúrától! Pl. motivációhoz. bizalom. Mead Szamoa szigeteki vizsgálatában nem talált serdülőkort Nálunk: szerepviszonyok bonyolult szövevénye Pl: viszonyulás a nemhez. identitáshoz! .Serdülőkor (12-18 év) Függ: • Korai szülő-gyerek kapcsolattól (kötődés. teljesítményhez.

) • a figyelj rám – hagyj békén paradoxon! . stb.Küzdelem Fiatal részéről: • Saját identitás megtalálása miatt mindent elvetni => forradalom és ellenállás (az energia jelei) • A változások miatti feszültség (testkép. társadalmi szerep. szőrzet. hang. szag.

kudarcaim. hibáim • Nem lesz azzá aki én akartam lenni • A kontroll elvesztése • Példakép és nimbuszváltás: az identifikáció új alakjai már nem a szülők .Szülő részéről: • Féltékenység: az elmúló fiatalság • Emlékeztet arra mait el akarok felejteni: gyengeségeim.

a túlzott változékonyság pedig abnormalitásokat . előrelépés (hibrid vigor) • Optimum: a konzervatív elemek túl súlya élő kövületeket eredményez.A lázadásról Konrad Lorenz: • optimális lázadás és változtatás => ezért fejlődik a társadalom.

Erik Erickson: a pszichoszociális fejlődés és a normatív krízisek .

megtanul bízni saját testi működésében. a szájjal kapcsolatos funkciók és élmények nyomán alakul ki: a gyermek a “száján keresztül él és szeret” • A kisgyermek az anyjától várja. hogy ránézzen. A várt arc újból és újból való megjelenése adja a biztonság élményét. hogy a pillantást viszonozza. 1. a gyermek „egyszeri és megismételhetetlen”. végső soron önmagában. • A naponta rutinszerűen ismétlődő helyzetek nyomán kialakuló rend és bejósolhatóság biztosítja a legkorábbi alapot a pszichoszociális identitás első szintjének kialakulásához: a csecsemő megtanul bízni a felnőttekben. hogy. Ősbizalom a bizalmatlansággal szemben: a remény • Az alapvető bizalom. .

• Az önkontroll az “én már tudom” büszkeségének forrása. míg hiánya => kételkedés. Autonómia a szégyennel és kétellyel szemben: az akarat • A testi fejlődés eredményeként a gyerekek megtanulják ellenőrizni saját testi funkcióikat. düh. • az elengedés-visszatartás gyakorlásakor a saját akaraterő gyakorlása és a szülő kontrolljának elfogadása történik.2. szégyen .

• labdával berúgni a szomszéd ablakát (mint szimbolikus defloráció!). például játékok. Kislányoknál: • megszerzés hizelgéssel. • az orális behatolás (hangoskodni. Kezdeményezés a bűntudattal szemben: a szándék A világ fölötti uralom megszerzése Fiúknál: • az agresszív (vagy szimbolikus) behatolás.3. kiabálni). tárgyak szétszedése (“vajon mi lehet benne?”).. • verekedéskor “behúzni” egyet a másiknak stb. • “szeretnivaló” gyermeki ravaszkodás .

akkor bűntudatot fog érezni. állandó kérdezősködéseit a felnőtt zaklatásnak veszi stb. mert hajlamos lehet arra. A szakasz legfőbb veszélye.Ha azonban az önérvényesítés túlzott méreteket ölt (pl.) és ezért megbüntetik. fájdalmat okoz a másiknak. hogy agresszív. manipulatív módon próbálja meg elérni a céljait. ha a gyermek alapvetően bűnösnek érzi magát. .

• megismeri a kitartás és a szorgalom elnyerésének módjait és jutalmát. a munkához való hozzáállás képességét. . hogy a jövőben elérje a munkához értés. anélkül. a tanárok vagy a szülők által ráosztott feladatokon. így fejlődik ki: • teljesítőképessége (szorgalom). A játék iránti korábban egyeduralkodó érdeklődést fokozatosan felváltja a produktív helyzetek iránti kíváncsiság. igény az eszközök és „szerszámok” használatára. hogy kisebbrendűnek érezné magát. a munka során.4. Teljesítőképesség a kisebbrendűséggel szemben: a hatékonyság A gyermeknek hozzá kell szoknia az iskolai léthez. hogy a gyermekben kifejlődhet a kisebbrendűség érzése. Az alkalmasság tudása és élménye készítik fel a gyermeket arra. azokban a helyzetekben amikor például a kisiskolás nem képes felülkerekedni az elvállalt. E kor veszélye.

amelyek életreszóló horgonypontokat jelentenek életünkben. aki voltam”. de már az sem vagyok. Identitás a szerepdiffúzióval szemben: a hűség  A szülőkről való leválás kezdeti ambivalenciáját fokozatosan váltja fel a saját személyi azonosság kimunkálása:  A szülőkről való leválás a gyermeki léttel való szakítás. ideológiai értékek mentén történő elkötelezettségek – beilleszkedjenek a társadalomba. a gyermekkor mindenhatóságának (vagyis a múlt) “elgyászolása” és olyan. akinek lennem kellene. választások meghozatala. nem az vagyok. vallási. pályaválasztás. jövőre vonatkozó döntések. .  E hosszú fejlődési szakaszban (körülbelül olyan hosszú.5.  „Nem az vagyok. akivé válok. mint a megelőző összes szakasz együttvéve!) a serdülők felkészülnek arra. hogy számukra értelmes és ezért fontos szerepben – mint a nemi azonosság.

: “Szüleim mérnökök. azt szeretnék. sem elköteleződés nincs: nincsenek követendő értékek. tehát az leszek”). nincs elköteleződés. • míg identitásdiffúzió esetén sem krízis. meg nem küzdött azonossága a korai zárás (Pl. hogy mérnök legyek.• Moratórium: kinyújtott krízis • a “rövidre zárt” krízis. . ez a serdülőkor életformává válása.

hogy egyre inkább egyenrangú félként tekintsenek a fél-felnőtt gyerekre. • Most arra kell a szülőknek törekedni. • De most már nem ugyanúgy kell ehhez a szülőnek viszonyulnia. amit az addigi fejődési szakaszokban már megválaszolt. amikor még a szabálytanulás is lehet kívánatos kimenetel. mint a dackorszakban. .• Erikson szerint: ismét felülvizsgálat tárgyává lesz minden kérdés.

hogy milyen árat fizetnek ezért. de aztán mégis kiderül. elfogadás. amit a családban hiányol: Pl. • Az már más kérdés. hogy a gyerek egy másik. megértést. homlokegyenest eltérő közegben megtalál(ni vél) valamit.• Sokszor a kamasz menekül a családból egy másik közegbe. összetartást. gyakran. Ez a szülők számára érthetetlen. stb. .

Fiatal felnőtt kor: intimitás. 6. felnőttkor. időskor. én integritás. A fogantatástól a halálig foglalkozik a fejlődéslélektan az emberrel.izoláció 20-40 év.kétségbeesés 60 év felett . 7. alkotóképesség-stagnálás 40-60 év. 8.Az ember bio-pszicho-szociáis lény mai felfogásunk szerint.

V. Személyiségpszichológia „Tükör által homályosan” .

Eredetileg színpadi álarcot.• Carl Rogers: Minden probléma mögött aqz igazi kérdés: „Ki vagyok én valójában?” • felirat a delphi jósda bejárata fölött: Gnothi szeauthon ( ) Vagyis „Ismerd meg önmagad!” • A "személyiség" szó a latin persona szóból ered. szerepet jelentett. később magára a szerepet játszó színészre is vonatkozott. .

a személyen belüli - pszichofizikai rendszerek olyan dinamikus szerveződése. gondolat. amely az egyén jellegzetes viselkedés-. 1961.és érzésmintáit hozza létre.” Gordon Allport. . 1 definíció a sok közül Amikor Allport 1937-ben megvizsgálta. közel ötvenet talált. „A személyiség . hányféle személyiség-meghatározást használnak a szakirodalomban.

zárt személyiség elméletek . Korábbi tanok.

sárga epe. Flegmatikus (jelentése = közönyös) . fekete epe. föld. Szangvinikus (jelentése = bizakodó) 2. Melankolikus (jelentése = szomorú) 4. nyálka => A viselkedés különbözőségeit e testnedvek valamelyikének túlsúlya okozza A négy temperamentumtípus: 1. Kolerikus (jelentése = lobbanékony) 3. Hippokratész-Galénosz-féle tipológia testnedvek alapján vérmérsékleti (temperamentum-) típusok: a négy őselemnek (levegő. víz és tűz) megfelelően a négyféle testnedv: vér.

.

Gall típustana: Frenológia – koponya dudorok alapján .• 1800-as évek.

A Kretschmer-féle alkati típusok (20. piknikus ciklotim ciklikus (mániás- depresszív) pszichózis 2.sz) Három jellegzetes testalkatot különböztetett meg. aszténiás skizotim skizofrénia 3. atletikus viszkózus epilepszia . s ezekhez három elmegyógyászati kórképet társított: Testalkat Személyiségtípus Megbetegedésre hajlam 1.

Josef Breuerrel(1842-1925) dolgozott • Anna O. A pszichoanalitikus személyiségmodell. este => katartikus módszer . vagy pszihodinamikus szemlelet Sigmund Freud (1856-1939) osztrák orvos. a hires neurologustol hipnozist tanult • Majd Bécsben. pszichiáter • Parizsban 1885-ben jean Charcottol. a hipnózissal es a hisztériás betegekkel kutatásokat végző orvossal.

tehát azt vallja. hogy nincsenek véletlenül létrejövő tünetek vagy viselkedésformák. hanem minden pszihés működésben. . ugyanis viselkedésünket múltbéli tapasztalataink. elsősorban gyermekkori élményeink fogják meghatározni. • A pszihodinamikus szemlélet determinisztikus. Freud alapvetései • a tudattalan konfliktusok nemcsak a terápiás megbetegedések hátterében találhatóak meg.

A Freud-féle személyiségmodell .

• elsődleges feladata. közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv). ezenkívül a testi és a pszichikus működésekben felhasználható valamennyi energia gyűjtőhelye. • Az ösztön-Én késztetéseinek legfőbb hajtóereje a "libidó". ez az elsősorban szexuális természetű energiaforrás. hogy az embert energizálja. . az ösztön-Én pedig a feszültség csökkentésére. Az ösztön erők/energiák feszültséget keltenek. Id = Ösztön-Én • velünk született. szorosan kapcsolódik a biológiai működésekhez. nincs tekintettel a társadalmi korlátozásokra. tartalmazza az ösztönöket. hajtsa.

kompromisszum keresése a belső hajtóerők és a külvilág által felállított korlátok között (realitáselv). pl. Ha a feszültség szintje nagyon megnövekszik. regresszió. Az Én = Ego • Feladata. intellektualizáció) . projekció. szorongás áll elő. védekező mechanizmust. • Ha az Én nem képes megfelelően szabályozni az ösztönkésztetéseket. az Én működésbe hoz egy sor elhárító. meg nem történtté tevés. (énvédő mechanizmusok.az ösztön-Én késztetéseinek megzabolázása. társadalmilag elfogadható formákba terelése. reakcióképzés. izolációs elhárítás.

Tökéletességre törekedni (maximalizmus) . különösen a szexuális es az agresszív impulzusokat 2. 3. szabályok. Felettes-Én = Szuperegó • Feladata a normák. moralitás). rábírni az Egót. erkölcsi értékek képviselete. Meggátolni az Id impulzusait. • fő funkciói: 1. amelyeket az egyén a társadalomtól és a szülőktől tanul és épít be (lelkiismereti funkciók. hogy reális céljait eszmei céloknak rendelje alá.

• A Felettes-Én nehezen megvalósítható követelményeket támaszt az EGO-val szemben. • Az Én tehát nemcsak az ösztön-Énnel. . de a felettes-Énnel is konfliktusban van : a jól integrált személyiségben az ego szigorú. az pedig megpróbálja a követelményeket a valóságnak megfelelő szintre szállítani. egyensúlyoz az id és a superegó között. de hajlékony.

A tudatosság jéghegymodellje .

3. 5. a krízist (Ödipusz. Látencia: nyugalmas időszak. Fallikus: a genitáliák kerülnek a libidó fókuszába. 4. Orális: a szexualitás (libidó) a száj körül koncentrálódik. Anális: a szexualitás az ánuszra összpontosul. a válsághelyzet pedig a szobatisztaságra szoktatás. különösebb konfliktusok nélkül. a válság az anyáról való leválásban jelentkezik (bizalom). pszichoszexuális szakaszok 1.és Elektra-konfliktus) az ellenkező nemű szülő iránt érzett vágy és az azonos nemű szülőtől való félelem jelenti. 2. Genitális: a genitális szexualitás az önző nárcizmus felől a kölcsönös örömszerzés felé tolódik el (érett szexualitás) .

Budapest. tárgykapcsolati. Hermann Imre • A p. Bálint Mihály. London • A kor ismertebb magyarok analitikusai: Ferenczi Sándor. Berlin. énanalitikusok. . csoportanalitikus).analízist az utódok átdolgozva vitték tovább (neoanalitikus. A pszichoanalízis • Akkoriban 4 nagy központja: Bécs.

G. és a Bázeli Egyetemen lett orvos. kollégája és barátja volt • Szabadasszociációs módszer • Számos utazása során antropológiai tanulmányozásokat is végezett (pl. Afrika. Amerika. Jung (1875-1964) • protestáns lelkész családból származott. India) . • A Burghölzli Elmekkorházban E. Bleuler-rel dolgozott együtt • Majd 1907-1913-ig Freud tanítványa. C.

Főbb változtatásai • A libidó. mint az emberi cselekvés energiája. minőség-semleges (fizikai analógia => az energiát sem lehet csak a hőre vissza vezetni) • Személyes és kollektív tudattalan • Az egymást kiegészítő ellentétek a személyiség erős hajtóerői • Tudati beállítódások => típusok .

A tudat funkciói Gondolkodás Érzékelés Én Intuíció (Ego) Érzés .

alulfejlett funkció a tudattalanban van. előhozható. fejleszthető .• Az ellentétes.

tudat kapcsolatba lépése a saját belső centrummal.leggyakrabban a személyiség sérülésével és az ezt kísérő szenvedéssel kezdődik." (Marie-Louise von Franz) . egység megteremetse és az archetipikus önvalónk (selbst) felfedezése • "Az individuáció tényleges folyamata . Individualizáció folyamata • Az „Önmagunkká válás” folyamata • Az ellentétek feldolgozása. Ez a kezdeti megrázkódtatás egyfajta felszólításnak tekinthető. az "ősvalónkkal" . a pszichikus maggal.

• Az individuáció folyamata során integráljuk az árnyékainkat. az életkoroknak megfelelő archetipusokat és az ellentétes nemet is (anima. integrálás. animus). • Fel kell ismerni az életfeladatokat => életközépi válság => befelé figyelés. bölcsesség .

Carl Rogers (1902-1987) • Lelkészi pályáról váltott pszichológusnak • 12 éven át nevelési tanácsadóban • Kidolgozta a kliens-. ill. személy- központú terápiát .

• Az emberi személyiségben természetes fejlődési lehetőség van („krumpli a pincében” analógia) .). o. • Rogers szerint az ember alapvetően jónak születik.• “minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkezik. csupán a környezet hatására visz véghez destruktív dolgokat. konstruktívan megváltoztathatja létezési módját és viselkedését és ezek az erők legjobban bizonyos kvalitásokkal rendelkező kapcsolatokban szabadulnak fel” (Szenes 11. melyek révén megértheti önmagát.

önelfogadás • Ehhez kell a feltétel nélküli elfogadás tapasztalata (pl. hogy az egyén fenomenológiai mezője közelítsen az objektív valósághoz => pl. torzítani fogja a valóságot az én védelmében => újra kell alkotni . terapeutától) • Az ember alapvető hajtóereje az önmegvalóstás • Ha sokat éli át a nem elfogadást. realitása van. amelynek ő a középpontja • Az egészséges működés lényege. Főbb tételei • Minden embernek egyéni világa.

2. Empátia. 3.” Oscar Wilde • Legfőbb eszközök (készségek): 1.• Nondirektív technika – „Az egyetlen dolog. Intuíció • Énkép és én-ideál távolsága . kongruencia. amit egy jó tanáccsal tehetünk. hogy továbbadjuk.

• elhárítás nélküli érzékelés. • feltétel nélküli önbecsülés és a lehető legnagyobb harmónia másokkal. • a személyes és a másoktól nyert értékelések egybeesése. gazdagodik. amely ezáltal folyamatosan változik. . • az értékelések és a kontroll helye az énben van. • az érzések pontos megnevezése és értelmezése. • a sajátmagáról nyert tudás az énképbe illeszthető. melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés. az egészséges ember jellemzői: • Nyitottság a tapasztalatok iránt.

hogy ezt a beszélgetést jól irányítsa. sőt ha sokat mondogatja magában. s ezért fontos.„Az ember úgy van megalkotva. Mert az ember egyedül szokott magával beszélgetni.” Pascal . ő maga is el tudja hitetni önmagával. hogy ostoba. hogy ha sokat ismétlik előtte. végül elhiszi.

akkor neurotikus szorongás következik be. Kognitív személyiségelméletek Higgins: énösszetevők közötti diszkrepanciát vizsgálta (távolság/eltérés): • ha az én és az énideál közötti különbség nagy. . az depresszióhoz vezet • ha pedig az én és az elvárt én közötti különbség túl nagy.

Taylor . ezért arra a belső érzésre hagyatkozunk.énképekkel kapcsolatos torzítások Pozitív illúziók: 1. hogy képesek leszünk uralni az eseményeket. akkor elvesztenénk spontán reagáló képességünket. Az emberek jellemezhetők egy kontrollhely dimenzió mentén: . illuzórikusan pozitív énkép: hajlamosak vagyunk magunkat másoknál jobbnak megélni. Ha mindig minden összetevőt figyelembe vennénk. 2. kontroll illúziója: hatékonyságunk megélése.

azonban fontos megkülönböztetni a kontrollálható és nem kontrollálható helyzeteket (lásd balesetveszély). illuzórikusan optimista jövőkép: hajlamosak vagyunk saját jövőnket pozitívabbnak látni. Taylor szerint az emberek akkor maradnak működőképesek. mint másokét. életünket egyfajta felfelé ívelő folyamatként érzékelni (haladás illúziója) .Phares .belső kontrollhit és külső konrtollhit. hogy az ő kezükben van az irányítás saját életük és környezetük felett. ha abban az illúzióban hisznek. 3.

tulajdonságok attribúciója . Énsémák Neisser (1988): 1. mások által nem hozzáférhető tartalmak • konceptuális én: kultúrafüggő. gyakran válik tudatossá. közvetlenül észlelhető. • személyközi én: személyközi interakcióban jelenik meg => összehangolódás másokkal • kiterjesztett én: emlékezet a múltunkról és az elvárt jövőnk • személyes én: az öntudat. szerepelméletek. belső modellek. ökológiai én: környezetben megjelenő én.

stb. az ejtőernyős félős-e a hétköznapokban. tanulása különböző helyzetekben . Énkomplexitás – önmagunkról szóló sémáink • Az énkomplexitás az énséma tagoltságát és differenciáltságát jelenti. • Szerepek differenciáltsága (pl. • Az énkomplexitás növekedésével nő a stressztűrés és a megküzdő képesség.) • Önmagam megtapasztalása. a katonatiszt a hétköznapokban katonatiszt-e.

illetve a teljes elfogadás (egyéni realitás) alapjai Az észlelésben a jó formákat alkotó tényezőket vizsgálják: a közelség. a hasonlóság. Gestalt megközelítés Paradigmaváltás: a „jó” egészből való kiindulás => holisztikus. .és pozitívpszichológia szemléletek. a zártság és a jó folytatás az ‘elemeket’ egységbe szervező tényezők. rendszer.

” Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése. hogy ne inogjon.. 1973 . hogy lázadna. hogy valami lehetséges” „A Gestalt-terápia a papírszerű embereket igazi emberekké akarja változtatni.Fritz Perls „A tanulás annak felfedezése. [.] szeretnénk korunk egész emberét életre kelteni és megtanítani neki. hogy vezető legyen anélkül.. középpontja legyen. hogyan használhatja a veleszületett lehetőségeit.

hanem az egyensúly megtalálásához megtett. . de célt tévesztett kísérleteiből. Egészlegesség és Rendszerszemlélet Perls: egyén – társadalom egyensúlyi játszmája  határvonalak kérdése Az ember nehézségei nem az egyensúly elutasításából adódnak.

„öntörvényű” Egy dolgot még nem tettem meg. hogy tök meztelenre vetkőzhessek a pályán!" (Dennis Rodman) . de vissza kell jönnöm.” (Bognár Barnabás vers kollázsa) Túl lő  „deviáns”. jól tudva már.Alá lő  „neurotikus”. hogy minden odavan. „agymosott” „Hajtsd le szépen a fejedet. kinek emberhez méltó gondja van. Éltem – és ebbe más is belehalt már. hogy megcsinálok…akár egyetlen meccsre is. amit a rajongóimnak megígértem.

Ha mégsem. akkor nincs mit tennünk. és te sem azért vagy ezen a világon. Gestalt „ima” (Perls) „Én én vagyok. Ha így egymásra találunk. Te te vagy. az csodálatos. hogy az elvárásaid szerint éljek. Nem azért vagyok ezen a világon. hogy az elvárásaim szerint élj.” . Te te vagy és én én vagyok.

A szervezetek működésének szociálpszichológiai vonatkozásai . VI.

Csoportműködés és csoportos tanulás 2. Konformizmus 3. Főbb szociálpszichológiai témák a szervezetek működésének vizsgálatában 1. Machiavellizmus . Tekintélykövetés 4.

Csoportműködés és csoportos tanulás .1.

A csoportmunka ára  A konformitás nyomása erősödik (Sherif. csoportos ignorancia és társas lazsálás  Dezindividuáció (LeBon. Asch)  Érdekkonfliktusok és kompetencia-harcok léphetnek fel  A felelősség megállapítása nehezebbé válik => felelősség megoszlás (Latané&Darley: Kitty Genovese esete). Zimbardo)  Idő.Janis (kockázat eltolódás) .és ráfordítás-igényes  Nő a teljesítménykényszer  A klikk képződés veszélye megnő  Csoportgondolkodás .

A csoportalakulás folyamata Formálódás – viharzás – normalizálódás (norma képződés) – teljesítés… ... majd szétesés .

gyárban. mint csapatépítő tényező • Szervezetileg elvárt és szabályozott versengés (pl.com/watch?v=aAFQ5kUHPkY .youtube. a jó sales és jó marketing egyik kulcstényezője a versengő attitűd… akkor milyen egy sales/marketing team? • Versengő csapat a közutált vezető megjelenésével => a közös ellenség. műszakok között) => erős céges + erős csoport identitás Majom kísérletek: http://www. Amikor a norma a versengés • Pl.

. Kialakulása csökkenti az agressziót. Csípési sorrend • Schjederup-Ebbe tanulmányozta a húszas években (1922) • a társas kapcsolatokban megfigyelhető alá- és fölérendeltségi viszony.

taréj) Forrás: http://www. minden nála magasabb rangú társa rendreutasítja csípésével => kultúra • Még az együtt felnevelt csibék közt is meg lehet figyelni a második hét után a csípésrend kialakulását Befolyásolók: • magabiztos fellépés • harckészség • kitartás • külső (pl.• Ha valamelyik egyed fellázad a csoportban fennálló rangsor ellen.behav.org/student_essay/behav/aggr/angeli_rangsor.pdf .

munkaetika) • Erőforrások elosztásának normái (miért jár jutalom) • Homlokzatra. része az identitásnak. referencia pontok Pl: • Teljesítménynormák (pl. bejósolhatóvá teszik a viselkedést. névnapok) . külsőre vonatkozó normák (pl. hogy nézzen ki a „nagyon dolgozunk”) • Informális közösségi normák (pl. Csoportnormák • Biztosítják a fennmaradását.

Edina. Johnson (1989): Cooperation and Competition: Theory and Research. MN: International Book Company . Kooperatív tanulás és csoportfolyamatok csoportfolyamatok feldolgozása nélkül feldolgozása Egyéni tanulás 286 .T.a szerzők engedélyével) 100 87 87 90 78 80 73 70 65 58 Százalék 60 50 40 30 20 10 0 Egyéni tanulás Kooperatív tanulás.W. Johnson & R. Hatékony csoportos tanulás (Forrás: D.

Konformizmus .

a szervezetben • Sherif. mint a normateremetés eszköze • Asch. Egyén és a norma. a többségi vélemény ismerete (katona tiszteknél) • Lift kísérletek http://www.youtube.com/watch?feature=endscree n&NR=1&v=TS7P-eo-COo . 1955: csoportnyomás • Crutchfield. 1969: a mozgó fénypont.

Telenor Office openning lightpainting installation 2009 • Location: Budaörs • Agency: BO Event • Production: Lightmare Ltd. Krisztina Rigó • Head of creative: Jácint Goneth . • Creatives: Bálint Füleki.

Komformitás – Asch  Az eredeti amerikai kísérletet 47 év múlva Magyarországon megismételve (1998) magasabb konformitás-mértéket talált Csepeli György.  Asch a maga kísérleti személyeinek 41 % találta függetlennek. míg a mi kísérletünkben a konformitás aránya 42 % volt.  Asch 1951-ben a lehetséges konform válaszok összességét 100 százaléknak tekintve 33% konformitást talált. míg a mi esetünkben a függetlenség előfordulása csak 24 % volt.hu/~jelkep/JK993/csepeli/csepeli. http://www. Forrás: Csepeli 1997: 428.htm .c3.

Konformitás a világ egyes országaiban (a konform ítéletek százalékában) USA-beli diákok (eredeti) 33 Zimbabwei bantu diákok 51 USA-beli diákok (ismétlések) 25 Zaire-i diákok 36 Brit diákok 17 Japán diákok 25 Holland diákok 24 Fidzsi tanárok 36 Brit szabadult bűnözők 22 Indiai tanárok Fidzsin 58 Brit munkanélküliek (feketék) 39 Brazil felnőttek 35 Belga diákok(1982) 24 Kuvait-i diákok 29 Belga diákok(1983) 14 Japán sportolók 51 Brazil diákok 34 Japán diákok 27 Hongkongi diákok 32 Magyarországi diákok 42 Libanoni diákok 31 Forrás: Csepeli 1997: 428. http://www.c3.htm .hu/~jelkep/JK993/csepeli/csepeli.

Az összehasonlításból kiderül. hanem az egykori harmadik világban tapasztalt arányokhoz állnak közel. hogy a magyarországi adatok nem a fejlett nyugati országokban tapasztalt konformitási arányokhoz. .

Miért igazodunk? Deutsch & Gerald (1955): • normatív („fogadjatok el”) hatás (lásd. Asch) • és informatív („talán ők jobban tudják”) társas hatás (lásd. Milgram ablaknézős kst) . Sherif – autokinetikus effektus.

A szervezeti kultúra szerepe és hatása a normákra • Értékek átadása • Viselkedési modellek (gyakorlat) • Megerősítés (jutalmazás – büntetés) • Generalizáció Bevonódás. Kommunikáció azonosulás (Robin Cook 2000. nyomán) .

Konformizmus és Tekintélykövetés .

láthatóság. Konformizmus Engedelmesség és tekintély (Lásd. 65% adott 450 voltos halálos áramütést. professzor jelenléte. 1963. stb. Egyéb tényezők: távolság. 12 dühös ember) .) Kisebbségi hatás: Moscovici => következetes logikus érvelés tartós attitűd változáshoz vezet (lásd. Milgram. társ jelenléte és viselkedése.

információ. jutalom. ARP©) profilt A kérdőív méri az autoritás és felelősség szintjeit. Tekintély és felelősség kapcsolata Richard Bents és Reiner Blank 1994-ben kidolgoztak egy kérdőívet: Az Autoritás-Felelősség-Hatalom (Authority- Responsibility-Power. kapcsolatok vagy személyes vonzerő . büntetés. kényszer. mint például: szakértelem. hogy a hatalmat milyen alapon fogadja el a vezető. valamint meghatározza.

A felelősség (Responsibility) elkötelezettség. Születéskor mindenkinek az alapfelszereléséhez tartozik autoritás. hogy az élet kiteljesedjék. 2007). amely abból Erő ered. vagy gondoskodást arról. Társadalmi. A felelősség az. szándék. kik is vagyunk valójában. két vagy több ember viszonyában jelenik meg (Erős Ilona. Nem létezik hatóerő elszigeteltségben.Autoritás (Authority) – Felelősség (Responsibility) – Erő (Power) A + R => P Az autoritás (Authority) a magabiztosság. hogy készek és képesek Autoritás vagyunk úgy cselekedni. gyakorlata – mely alapját adja annak. . tanultsága. hogy valaki ismeri magát. Felelősség elszántság. A felelősség a kötelességek megfelelő ellátását jelenti. A hatóerő vagy hatalom (Power) dinamikus jelenség. ami fölött rendelkezünk. vannak tapasztalatai. kapcsolati valami.

AZ ARP profil területei Kreatív alakító (Transforming) Utasító (Commanding) Alkalmazkodó (Conforming) Lázadó individualista (Protesting) .

Szakmai szint. 1998) 1. Én-erő 3. vagy pozíció 6. Tudás 5. Képességek . Ön-tudatosság 2. Hozzáértés 4. Az Autoritás elmei (Bents és Blank.

Értékek. Szociális jártasság 7. 1998) 1. Kitartás 5. Lelkesedés . végig vitel 3. Indulat-kontroll 4. Belső motiváltság 6. Empátia 2. Végrehajtás. A Felelősség elemei (Bents és Blank. etikai elvek szerinti működés 9. Hajlandóság az elköteleződésre 8.

intellektuális mérlegelése. Machiavellihez nyúlt vissza. (Machiavellizmus) => „homlokzatépítés”  A machiavellizmus lényege a helyzet racionális. mikor egy olyan skálát épített. a lehető legkevesebb érzelmi hatás nélkül. amely képes megkülönböztetni a jó és rossz benyomáskeltőket. Machiavellizmus  Christie és Geis (1972) egy reneszánsz tudóshoz.  „Cél szentesíti az eszközt” .

szemben a befolyásolható.Kutatás: a társadalmi nyomással szemben ellenálló.). logikus személyek magas machiavelliánus értéket mutatnak. irracionális. racionális. . csapongó gondolkodású személyekkel (Forrás: Csepeli 1997: 428. • A machiavellizmus már kisgyermekkorban kimutatható – az ilyen jegyeket hordó embereken.

VII. avagy a pszichológiatudomány a fejlesztés és gyógyítás szolgálatában . A pszichológia alkalmazása Az „akarsz róla beszélni?” jelenség.

Mi abnormalis? Kulturális és társadalmi kontextushoz függvénye • Eltérés a statisztikai átlagtól • Eltérés a társadalmi normáktól • Nem megfelelő alkalmazkodás • Rossz közérzet .

Pszichés rendellenesség • Deviáns • Szenvedést okoz • Diszfunkcionális • Veszélyeztető .

él. gondolkodik. az egész életvezetését meghatározó életszemlélet szerint tevékenykedik. hogy saját szükségleteit kielégítően dolgozik. akire jellemző. Normális? • Allport szerint „egészséges embernek csak az érett személyiségű embert lehet nevezni. örül” • Freud szerint az egészséges ember „képes dolgozni és szeretni” .

Integráltság (különböző késztetések összehangolása) 10. Pozitív énkép . Érzelmi és motivációs kontroll (szorongás. Örömképesség 3.Normalitás „TOP10”: 1. intim kapcsolatok) 7. Megfelelő intellektuális képességek 5. Produktivitás (alkotni tudás) 8. Kompetens interperszonális viselkedés 4. Autonómia („mer egyedül is lenni”) 9.és frusztrációtűrés. erkölcsi érzék. Szociabilitás (empátia. énerő) 6. Alkalmazkodási képesség 2.

Humanisztikus . Kognitív 5. orvosi. Szociokulturális 6. Biológiai. Behaviorista 4. pszichodinamikus 3. medicinális 2. Ismertebb pszichopatológiai modellek 1. Pszichoanalitikus.

pszichodinamikus terápia • Pszichoanalitikus rövid terápia Viselkedés. Beavatkozások fajtái (PL.): Analitikus terápiák: • Standard pszichoanalízis • Pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia.és kognitív terápiák • Viselkedésterápia • Kognitív terápia • Integratív pszichoterápia .

és párpszichoterápia .Humanisztikus terápiák és Személyközpontú pszichoterápia Jungi analitikus terápia Szimbólumterápia Dinamikus rövid terápia Katathym Imaginaty Pszichoterápia (KIP) Hipnoterápia NLP (Neurolingvisztikus Programozás) Gestalt-terápia  Gyermekterápiák  Csoportpszichoterápiák  Család.

A gyógyító/fejlesztő folyamat Megismerés. gyógyító lépések megvalósítása Visszaellenőrzés VÁLTOZÁS! . gyógyításai lépések megtervezése Fejlesztési. diagnózis Diagnózis visszajelzése és közös értelmezése Fejlesztési.

Smith.A Virginia Satir féle változás folyamatmodell (M. 2008) 313 .

. A gazdasági vállalkozások eredete és az evolúció logikája. 2003. bővített kiadás) • Szelényi Zs... 2004 • Oláh A. L.) • Klein B. Bugán A. 2008 • Maslach. és mtsai. 2008 • Szondy M: A boldogság tudománya . 1981.: Pszichológia (Osiris.. Ursus Libris.(második. Palo Alto: Consulting Psychologist Press. Jackson. 2001.: A Burnout szindróma. C. 2010 . (szerk. Felhasznált és ajánlott irodalom • Atkinson. 2008 • Lyubomirsky. • Mérő L.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. Klein S: A szervezet lelke. Az élő pénz.: Maslach Burnout Inventory. Jaffa Kiadó.Fejezetek a pozitív pszichológiából. S. Bp. Edge 2000 Kft. R. Eötvös Kiadó.: Hogyan legyünk boldogok?. S E. Tericum Kiadó Kft..