You are on page 1of 98

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Ószövetségi Tanszék

A Zsoltárok könyve
válogatott fejezeteinek magyarázata
(Zsolt 2, 8, 22, 30, 79)

Egyetemi jegyzet gyanánt

Belső használatra,

az Ószövetségi írásmagyarázat 1–3 tantárgyakhoz
2015/2016. tanév, II. félév

Készítette:

Dr. Kustár Zoltán

© Kustár Zoltán – minden jog fenntartva

Debrecen, 2016

2

Tartalom

A Zsoltárok könyve. Bevezetés .................................................................................................. 5
A Zsoltárok neve, számozása .................................................................................................. 5
A könyv célja .......................................................................................................................... 5
A zsoltárok eredete ................................................................................................................. 6
A Zsoltárok könyvének előállása ............................................................................................ 8
A Zsoltárok könyvének felépítése ........................................................................................... 9
A zsoltárok műfajai............................................................................................................... 10

A Zsolt 2 magyarázata.............................................................................................................. 15
Szerkezet ............................................................................................................................... 15
Metrum ................................................................................................................................. 15
Besorolás: király-zsoltár ...................................................................................................... 16
A zsoltár Sitz im Lebenje ...................................................................................................... 17
Datálás ................................................................................................................................. 17
Versenkénti magyarázat ....................................................................................................... 17
A zsoltár és az Újszövetség................................................................................................... 22
A zsoltár mint a Zsoltárok könyvének prológusa ................................................................. 23

A Zsolt 8 magyarázata.............................................................................................................. 25
Szövegkritika ........................................................................................................................ 25
Metrum, szerkezet ................................................................................................................. 26
A zsoltár műfaja: himnusz .................................................................................................... 27
A zsoltár Sitz im Leben-je ..................................................................................................... 28
Datálás ................................................................................................................................. 29
Versenkénti magyarázat ....................................................................................................... 29
A zsoltár és az Újszövetség................................................................................................... 33

A Zsolt 22 magyarázata............................................................................................................ 34
Szövegkritika ........................................................................................................................ 34
Forma, szerkezet ................................................................................................................... 35
A zsoltár egységességének kérdése ...................................................................................... 36
Datálás ................................................................................................................................. 37
A zsoltár Sitz im Lebenje ...................................................................................................... 37

A Zsolt 22,2–22 magyarázata................................................................................................... 37

3

....................... metrum ................................................................................ 55 A zsoltár műfaja: egyéni hálaének ............................................................................................................................................... 69 Mellékletek .................................................................................................. 78 A Zsolt 30 nyelvi elemzése . 60 A Zsolt 79 magyarázata.........................................................................................23–32 magyarázata................................ A Zsolt 22...................................... 37 Versenkénti magyarázat .......................... 56 Versenkénti magyarázat ......................................................... 56 A zsoltár az Újszövetségben és az óegyházi hagyományban............................................................................................................... 45 A szakasz műfaja: egyéni hálaének ............................................................................................................................................................................................................................................................................................. 51 A Zsolt 30 magyarázata..................................... 61 Szövegkritika ........................................ 45 A 22..................................................................... Zsoltár és az Újszövetség ............................................................................................................................................... 92 Bibliográfia.................................................... 53 Szövegkritika ............................................................................................................ 65 A bosszú-zsoltárok teológiája................................ 55 Datálás ............................................................................................................................................. Sitz im Leben ..................... 97 4 ..................................................................... 62 Datálás....... 63 Versenkénti magyarázat ................................................................................ 53 Szerkezet.............................. előállás ............. 71 A Zsolt 2 nyelvi elemzése ........... 62 Forma......................... 39 A Zsolt 22....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................... 75 A Zsolt 22 nyelvi elemzése ............................................... 88 A Zsolt 79 nyelvi elemzése .................... 61 A zsoltár szerkezete ............................................................................................. további ajánlott irodalom ...................................................................................................................................... 71 A Zsolt 8 nyelvi elemzése ...............................................................................................................2–22 műfaja: egyéni panaszének ............................................... 61 A zsoltár műfaja: kollektív panaszének ...............................................

Istent magasztaló himnuszok. számozatlanul. Megint más zsoltárok a kultikus próféták istentiszteleti prédikációjának a stíluselemeit hordozzák magukon (50.21 stb. Bevezetés A Zsoltárok neve. míg a régebbi katolikus fordítások a Vulgatához hasonlóan a könyvnek a görög tagolását vették át. számozása A Zsoltárok könyve a héber vallásos költészet 150 darabját tartalmazza. Nem csoda. ahol zenei kísérettel előadott vallásos tartalmú énekeket jelent. hangot adjon az Isten utáni epekedésének. vagy kifejezésre juttassa az azokért való háláját és magasztalását. Feltehetőleg ezzel a szóval az énekben egy rövid szünet tartására figyelmeztették az éneklőket. zárójelben tünteti fel. A liturgikus szövegeiben a katolikus egyház még ma is ehhez a hagyományhoz tartja magát. 134. 4. 46. A 2. 121. vagy éppen a már megtapasztalt segítségért érzett hálájukat. A könyv címfeliratában ugyanez a szó a legkülönbözőbb műfajú zsoltárok közös megnevezésévé vált. közvetítő láncszemet alkotva közte és a szó magyarosodott formája között. zsoltárokat egy- egy zsoltárnak tekinti. a 118. még egy további zsoltárt is tartalmaz. 9. A latin Vulgata a maga "psalmus" szavával szintén a görög terminológiát követi. kéréseiket. A Zsoltárok könyve.17.). tanítói szándékkal megírt költemények gazdag tárháza ez a gyűj- temény.). 53. feltehetőleg ismeretlen volt Izraelben. amikor valamilyen hangszeres közjátéknak. 81 stb. míg a 116. 67. például a zsoltárok legvégén található "Halleluja = Dicsérjétek az URat!" felkiáltással felelhetett rá az elhangzott énekekre. A protestáns felekezetek bibliafordításai a héber felosztást követik. A könyv célja A zsoltárok többsége eredetileg istentiszteleti ének volt. Több csoport felváltva énekelhette a 100.5.9. A zsoltárokban gyakran visszatérő "Szela" utasítás értelmét nem ismerjük biztosan. a bűnbocsánat és a szabadítás utáni vágyakozásának. zsoltár azt a liturgiát 5 . Az egész gyülekezet közös éneklése. Sokszínűségüknek köszönhetően ezekben a költeményekben szinte minden élethelyzetre találhat magának az istenfélő ember segítséget arra. hitbeli kétségeit. 7. sok bibliafordítás ezért nem is fordítja le azt (lásd pl. ha a Zsoltárok könyve az ókortól napjainkig.3. A görög "pszalmosz" szó a Septuagintában 57 zsoltár feliratában szerepel. zsidók és keresztyének számára egyaránt az Ószövetség legkedveltebb. és a 114–115. A Szent István Társulatnak az 1973-ban megjelent fordítása azonban már szintén a héber tagolást alkalmazza. A Zsoltárok könyvének a számozása a héber nyelvű kéziratokban és a Septuagintában nem egyezik meg egymással. 135 zsoltárokban pedig az istentiszteleti kórus éneke és a gyülekezet válasza is elkülöníthető.6. A Septuaginta ugyanis a 9–10. vagy a gyülekezet áldásmondásának kellett sorra kerülnie. hogy megfogalmazhassa gyötrelmeit. hogy nem is érzékeljük az idegen eredetét. Zsolt 3. igaz. ahogyan azt a keresztyén liturgiából ismerjük. fájdalmait. A többes számban íródott énekeket a léviták kórusa énekelhette. 52. zsoltárokat.1–4. zsoltár a királybeiktatás szertartása során hangozhatott el. Imádságok. A "zsoltár" szó annyira meghonosodott már a magyar nyelvben. amit a felirata szerint Dávid költött a Góliát feletti győzelme után. Ezen kívül a Septua- ginta. 115. A hívők közössége legfeljebb röviden.5. Isten elé tárva bennük panaszukat. 99. és a 147. leggyakrabban lapozgatott könyvei közé tartozik. Az egyes számban megfogalmazott énekeket az egyes hívők adták elő.3. zsoltárokat két részre bontja. és a 110. A 15. 80. és 24. a Vulgata beosztását pedig csak tájékoztatásként. A zsoltárok mögött sok esetben még felismerhetőek az istentisztelet liturgiájának bizonyos elemei is.

és a 118. tizenhárom esetben pedig azt is feltünteti. hanem attól távol. 42– 43). alázatosnak és szegénynek tekintették. a zarándokénekeket (Zsolt 120–134) pedig az ünnepekre érkezők feltehetőleg ezt követően. A Dávidnak tulajdonított 5. 37. Ilyenek például azok a himnuszok.15k. 23). 54 stb.14kk. hitépítő olvasásra szánt rendeltetése. a templomtérre való felvonulásuk alatt énekelhették. amelyekben az énekes már nem a gyülekezetet szólítja fel Isten magasztalására. hogy már áll a jeruzsálemi templom. aminek a szakadatlan tanulmányozása megóv a vétkesek útjától. aki az 1Kir 5. Ebben a kettőségben sajátosan összekapcsolódik egymással a zsoltárok eredeti.5. Zsolt 22. 104). Ám 6. Sámuel könyvei több éneket is tulajdonítanak neki (vö. A Biblia beszámolója szerint Dávid kiváló hárfajátékos volt (1Sám 16. holott azt majd csak fia. hogy Dávid személyesen is részt vett zenével és tánccal összekapcsolódó kultikus cselekményekben (2Sám 6. 18. 103. 27. hogy a királyért mondott imádságokat (Zsolt 20. két zsoltár feliratában szerepel (72.33– 34. 34. Az 51. 22. és a 69. Az első zsoltár egyfajta előszóként ennek a könyvnek az olvasgatását ajánlja minden kegyes. A 66. 56).). Az alaposabb vizsgálatok azonban azt mutatják. A felirat nélküli zsoltárokat a zsidó-keresztyén hagyomány szintén Dávidnak tulajdonítja. de beszámolnak arról is. a 107. és megadja a feltételezett szerző nevét.1–3). otthoni imádságként hangozhatott el (pl. zsoltár például feltételezi. A Zsoltárok könyve ezeknek a kései tendenciáknak megfelelően már nem gyülekezeti énekeskönyvnek készült. akik magukat a zsoltárok szellemében igaznak. Ezt a meggyőződést tükrözi például a Septuaginta is: a Zsoltárok görög fordításában ugyanis jóval több felirat nevezi meg Dávidot szerzőnek. A zsoltárköltészetnek egy későbbi fázisában azonban már olyan énekek is keletkeztek. és 28.. Ez az a könyv ugyanis. 21. A panaszénekek egy része szintén nem a templomban. Salamon építtette meg.). még a kapukon kívül tarthatták meg. azokon keresztül pedig Isten ígéreteinek az elnyeréséhez segít (Zsolt 1. Ugyancsak valószínűtlen. hanem kegyes építőirodalomnak. és az Istennek tetsző cselekedetekhez. 51. zsoltár első verse pedig Mózest nevezi meg a költemény szerzőjének. Számos keresztyén felekezetnél a Zsoltárok egyidejűleg részét képezi az olvasott Bibliának és az istentiszteleti Énekeskönyvek is. istenfélő ember számára.5). vö. erőszakos és igazságtalan világban az eljövendő ítéletig kívántak belőle vigasztalást. 2Sám 1. A feliratoknak a Dávid életének 6 . hogy a zsoltárt a király életének melyik szakaszában írhatta (pl. ami a zarándokoknak a templomba való bevonulása előtt. A gyűjtemény főleg azoknak lehetett "lelki kalauzuk".. aminek a feliratában szintén Dávid neve szerepel. A felirat esetenként utalhat a zsoltár keletkezésének a konkrét körülményeire. illetve imádságos könyvnek volt szánva. illetve utasításokat is tartalmazhat a karvezetőnek az ének előadásmódjával kapcsolatban (pl. hogy a nevezett bibliai személyek nem írhatták a fenti zsoltárokat. A zsoltárok kb. 78 stb.tükrözi. szintén erre használja a gyűjteményt. 49. a babiloni fogság szituációját feltételezi. 61) maga Dávid adta volna a gyülekezet szájába. és a gonosz. hanem az egyéni áhítat kifejezésére szolgáltak. az igazak és a bűnösök sorsán elmélkedő bölcsesség-zsoltárok pedig már eleve otthoni olvasásra szánt építő-irodalomként születhettek meg (34. hanem önmagát bátorítja erre (pl. A zsoltárok eredete A zsoltárok jelentős részének az elején egy felirat található. 3. mint a héber Ószövetség. kultikus funkciója és a Zsoltárok könyve egészének meditatív. 127). kitartást és reménységet meríteni.). zsoltár egy hálaadó istentisztelet menetét követi. Amikor Jézus a boldogmondásokban a hallgatóságának a zsoltárokat idézi. zsoltár. a 90. otthoni meditációs. amelyeket nem kultikus használatra szántak. ami meghatározza az adott zsoltár műfaját. Salamon. 7. felének a felirata Dávidot nevezi meg szerzőként.12 szerint a bölcs mondásai mellett énekeket is szerzett. 3.

amikor a szövetség ládáját Jeruzsálembe vitette.és hálaénekek jó része bizonyára tőlük származik. isteni eredetét és tekintélyét nem a szerző személye garantálja. amelyek mögött egyértelműen felismerhető a babiloni fogság szituációja. Amikor aztán Isten szabadítását megtapasztalta. hogy a zsoltár bárki által elmondható legyen – csak általánosan.17–34 és a 2Krón 20. Általánosságban elmondható.17–22). 87–88. lelki bizonyságtétele alapján a Krisztus-esemény fényében Isten üzenetének elismer. Az egyes zsoltárok datálása meglehetősen nehéz feladat.). mivel magyarázható az a jelenség. kiegészítették. zsoltárt a felirat az ezráhi Hémánnak. s egyben a kultikus éneklés feladatát is ellátták.44. A 88. Ezsdrás és Nehémiás könyvéből tudjuk. akik ezeket az énekeket írásba is lejegyezték.10. hanem az az üzenet. őrizték és csoportosították. amelyek nyilván még a királyság fennállását. a fogság után íródott. 1Krón 15. akik a templomban az éneklés feladatával voltak megbízva. és mint a megtapasztalt szabadulásról szóló bizonyságtételét a templomnak adományozta. illetve némileg átdolgozva azokat a verseléshez nem értő hívek rendelkezésére bocsátották. 93. a 137. A keletkezésük szituációjára ugyanis a legtöbb esetben – éppen azért. Ritka kivétel pl. A zsoltárok egy másik csoportja azonban a templomot felkereső hívők saját szerzeménye lehetett. azaz a babiloni fogság előtti kort feltételezik.17kk. Az egyéni panasz. hogy Ászáf leszármazottainak egy csoportja döntő szerepet játszott a második templom zenei életének a megszervezésében (Ezsd 2. Neh 7. 7 . 84–85. és csak utólag. Korábban azonban magában a szerző személyében látták a hitelesség garanciáját. 110).19 szerint Ászáf egyike volt azoknak a vezető lévitáknak. illetve a királyról szóló zsoltárok csoportja. vagy a már említett 51. A himnuszok. hogy a zsidó és keresztyén hagyomány sokáig Dávidot tartotta – e feliratok alapján – az egész gyűjtemény szerzőjének? Mai meggyőződésünk szerint egy biblia szöveg ihletettségét. Ezért gyűjtött össze a zsidóság minden törvényt és rendelkezést Mózes neve alatt. hogy a Septuagintában jóval több zsoltár rendelkezik ilyen historicizáló felirattal. akiket Dávid akkor jelölt ki zenei szolgálatra. vagy a második templom idejében. illetve kisebb gyűjteményekbe rendezték el őket. A zsoltárok szerzőinek az egyik csoportját valóban azok között a léviták között kell keresnünk. Ezt a tényt bizonyítja az is. A neki tulajdonított zsoltárok jó része azonban szintén a fogság – a fogság utáni időben keletkezett. míg a többségük vagy a fogság alatt. és ugyanezért igyekezett a zsoltárokat is egy kiemelkedő.egyes eseményeire utaló megjegyzései szintén nem bizonyítják a dávidi szerzőséget: ezek az utalások ugyanis már feltételezik a deuteronomista történeti mű ismeretét. és 69. ezt a zsoltárt kiegészítette a maga hálaénekével. Az 1Krón 15. megkérdőjelezhetetlen tekintélyű bibliai alakra visszavezetni..és hálaénekek jó része talán így keletkezett.41.17. Mégis. A hívő a saját pa- naszát és könyörgését verses formában tárta az Isten elé. 73–83 szerzője a kezdőversek szerint Ászáf volt. 29. hogy a zsoltároknak viszonylag kis része keletkezhetett a fogság előtt (2. 24. 11.11. jóval a zsoltárok megszületése után kerültek azoknak az élére. zsoltárokat. Ezeket az énekeket aztán ismét csak a léviták gyűjtötték. a királyzsoltárok. A feliratok Kórah fiainak tulajdonítják a 42–49. a 89. hogy az ősatyjukat is már mint neves zsoltárírót képzelje el. Ugyancsak ők lehettek azok is. Talán az irántuk való tisztelet késztette az utókort arra. szükség esetén átdolgozták. 1Kir 5. képekben gazdag formanyelv használatával utalnak. zsoltár. Ők az 1Krón 9. A Zsolt 50. Konkrét történelmi szituációra alig történik utalás. a kollektív panasz. vagy a királynak. A zsoltárfeliratok az énekek egy jelentős csoportját a fogság utáni templom énekeseinek tulajdonítja. ezért vezette vissza a bölcsességirodalom valamennyi termékét Salamonra. 45–48. megőrizték. amit az egyház közössége a Szentlélek belső. pedig az ezráhi Étánnak tulajdonítja (az utóbbi lévitához vö. 3.19 szerint a templom kiszolgáló személyzetéhez tartoztak.

A fogság utáni kor olvasatá- ban mindkét ének Isten felkentjéről. a Dávidnak tulajdonított két újabb gyűjteményt (108–110. zsoltár. 89. Zsoltár kivételével ezek a zsoltárok mindegyike Dávidot nevezi meg szerzőnek. az "Isten" megnevezés viszont csak elvétve (15x) fordul elő bennük.A Zsoltárok könyvének előállása A könyvben szereplő százötven zsoltárt a felirataiban megnevezett személyek. 45. s a duplumok e kisebb gyűjtemények egyesítésével álltak elő. hogy a könyv a fenntartások nélküli istendicsérethez akarja elsegíteni az olvasót.). Feltehetőleg itt egy tudatos szövegkorrekcióval van dolgunk egy olyan korból. 132). Emellett szól például az. hanem nagyjából egyenletesen lettek szétosztva a többi zsoltár között (Zsolt 18. A Zsoltárok könyve a Kr. = Zsolt 70. az "Uralkodik az ÚR!" zsoltárokat (93. hanem azt egy átfogó. 101. Az. az Elohista zsoltárok gyűjtemény maga is különböző kisebb gyűjtemények egyesítésével állhatott elő. aki az Istentől ráruházott hatalmánál fogva uralma alá hajtja majd az istentelen pogányokat. Zsolt 57. hogy ezt a változtatást csak ezeken a zsoltárokon vitték végig következetesen. II. A könyv szerkesztője azonban nem csak egyszerűen egymás mögé illesztette a készen talált forrásanyagot. A 33. 21. 110. amikor a negyedik parancsolat szigorú megtartása érdekében már kerülték Isten nevének a kimondását. A 150. és elhozza az igazak szá- mára Isten földi királyságát. "Elóhista zsoltárok". önálló zsoltárcsokrokat. Egy másik önálló gyűjteményt alkothattak valamikor a Zsolt 42–82-ben az ún.8–12 + 60. ez a Kr. A Septuaginta lényegében már a mi szentírásunkban is szereplő szöveget hozza. A Makkabeusok könyve. Zsolt 40. 138–145) vagy a zarándokénekek egy csoportját (120–134) az Istent magasztaló "Halleluja" zsoltárok választják el egymástól. e. A Zsoltárok könyve ezeknek. holott a könyvben a továbbiakban még jó néhány Dávidnak tulajdonított zsoltár olvasható.16k. További közös jellegzetességük.7–14 = Zsolt 108). 72) az "Itt végződnek Dávidnak. azaz Istennek szólítják (174x szemben a 30 egyéb esettel). 20. a zsoltárok egy-egy jellegzetes eleme vagy közös tartalmuk alapján egymástól jól elkülöníthető csoportokba lehet beosztani. és néhány kisebb gyűjteménynek az egyesítésével állt elő. 100 körül keletkezett apokrif irat a Zsoltárok könyvét már mint szent. Szemben az előző gyűjteménnyel ezek az énekek Istent az esetek többségében "Elóhím"-nak. amelyeket utólag egyesítettek egymással. Ahogy azt a következő pontban a könyv szerkezetén is megfigyelhetjük. kanonikus tekintélyű iratot idézi (1 Makk 7. A Zsoltárok könyvében néhány ének jelenleg kétszer is megtalálható (Zsolt 14 = Zsolt 53. a gyűjtemény eredeti önállóságát bizonyítja. Ilyen önálló gyűjtemény lehetett korábban Dávid Zsoltárainak a gyűjteménye a Zsolt 3– 41-ben. az elközelgő Messiásról szól. Ezek a csoportok eredetileg önálló. hogy a király-zsoltárok nem egyetlen tömbben szerepelnek. zsoltárok alkotják. Ezek az énekek eredetileg nyilván több gyűjteményben is szerepeltek. bár az egyes zsoltárok sorrendje és körülhatárolása esetenként még eltér a kanonikussá vált héber beosztástól. A két zsoltár tehát az egész gyűjteményt egyfajta eszkatológikus perspektívába állítja. Isai fiának az imádságai" mondat zárja le. és a 149. Zsoltár a gyűjtemény epilógusaként azt juttatja kifejezésre.14kk. A harmadik nagyobb részgyűjteményt a 90–149. e. Ezen a gyűjteményen belül a kisebb. századra már lényegében elnyerte a mai formáját. azaz URamnak szólítják (272x). kisebb gyűjtemények lehettek. Tartalmára nézve ez a gyűjtemény főleg egyéni imádságokból és panaszénekekből áll. Ugyanezt a célt szolgálja az is. 8 . jól átgondolt szerkesztői munkának vetette alá. mint pl. 96– 99). E két zsoltár mellett egyfajta belső keretként veszi közre a gyűjteményt a 2. hogy Istent általában JHWH-nak. Az első zsoltár egyfajta prológusként bevezeti és rendszeres olvasgatásra ajánlja a könyvet. hogy a Dávidnak tulajdonított énekek egyik gyűjteményét (Zsolt 51–71. 72.

A zsidóság egy későbbi korban a gyűjteményt a Tóra mintájára öt könyvre osztotta be. könyv: Zsolt 90–106 90: Mózes imádsága 93. az "Áldott az ÚR mindörökké. A Zsoltárok könyvének felépítése I.: Isten felkentjének jövőbeli diadala ------------------------------------------------------------------ 3–41 Dávid zsoltárai I. 87–88: Kórah fiainak zsoltárai 86: Dávid zsoltára 88: Az ezráhi Hémán tanítókölteménye 89: Az ezráhi Étán tanítókölteménye IV. könyv: Zsolt 1–41 1 A könyv prológusa: Boldog az. avagy a "Grádicsok énekei" 138–145: Dávid zsoltárai IV. 72: Salamon zsoltára III. könyv: Zsolt 73–89 73–83: Ászáf zsoltárai 84–89: Függelék az Elohista zsoltárokhoz 84–85. avagy "Halleluja" zsoltárok V. könyv: Zsolt 107–150 108–110: Dávid zsoltárai III. 111–117: "Dicsérjétek az Urat!" zsoltárok 120–134: Zarándok zsoltárok. 96–99 (és 47): "Uralkodik az ÚR!" zsoltárok 104–106 (és 135): "Dicsérjétek az Urat!". könyv: Zsolt 42–72 42–83: Elohista zsoltárok 42–49: Kórah fiainak tanítókölteményei 51–71: Dávid zsoltárai II. 146–150: "Dicsérjétek az Urat!" zsoltárok ---------------------------------------------------------------------- 149: Eszkatológikus keret II 150: Záró doxológia 9 . II. aki az Úr "törvényéről elmélkedik éjjel-nappal" 2 Eszkatológikus keret I. Ámen!" felkiáltás hosszabb vagy rövidebb formájával jelölte. Az egyes "könyvek" végét az utolsó zsoltár mögé beillesztett rövid doxológiával.

135. aki megalkotta az eget és a földet (8. 20k. 47. 136). kisebbik csoportja Isten szabadító tetteit magasztalja (78.13 stb.10). 78. 145–150). és üdvözítő jóságából országot ajándékozott neki. az eredeti kultikus élethelyzettől függetlenné vált csoportját alkotják azok a zsoltárok. A himnusz a zsoltárokban a kollektív panaszénekek bizalom-motívumaként is megjelenhet. 74. hanem történelmének az irányí- tójaként is tiszteli. esetleg egy rövidebb imával vagy doxológiával záródik (pl. 29. hogy Istent a jelenlegi helyzetében hasonló nagy tettek végrehajtására kérje. Tartalmi szempontból a himnuszok többsége Isten teremtő és gondviselő hatalmát dicséri (8. 19. és megszabta azt a rendet. 146). A bibliai himnusz legegyszerűbb és legfontosabb formáját Mirjám énekén lehet a legjobban szemléltetni.1. 111. vagy Isten magasztalására szólítja fel. a Sínai törvényadás. amelyekben a zsoltáros nem a gyülekezetet. 48. 19. 8. 19. Ézs 6. teljes himnuszok. a költemény vége pedig gyakran a dicséretre való felszólítás megismétlésével. 118). A bibliai zsoltárok sajátossága néhány ponton formai szempontból is megragadható. 96. Isten volt az. illetve himnikus részletek pedig az Ószövetség egyéb irataiban is gyakran előfordulnak (pl. Az imádkozó gyülekezet ekkor a múlt nagy tetteire azért emlékezik vissza. 100. A himnuszoknak egy későbbi.1–10. Ezt követi a "mert" (héberül: kí) kötőszóval bevezetett indoklás. 96. 29.21) A többes számban megszólított gyülekezetet a zsoltáríró az Istennek való éneklésre. 145– 150). 114.3. ami a himnusz központi részét képezi. lovat lovasával a tengerbe vetett!" (Ex 15. 104. mert igen felséges.4. 49. 80 másrészt). az egyes elemei azonban jóval részletesebben. hogy az esetek többségében a teremtő és szabadító Isten 10 . Ex 15. 65.2k. 136. 104. 104). 136).1–7. 113. A Zsoltárok a múlt eseményeiből Isten szabadító kegyelmét és gondviselő szeretetét emelik ki: Isten Izrael zúgolódásai és hitetlensége ellenére is hű maradt a népéhez.1–7. A himnuszok egy másik. Az Ószövetség vallásos költészetének az egyik jellegzetessége azonban – szemben például a babiloni himnuszokkal – éppen abban van. 67. 114. Mózes öt könyvének az eseményei elevenednek meg ezekben a zsoltárokban magasztalás és tanítói intés formájában: az ősatyák kiválasztása. 1Sám 2. 105.1–7. 33. 68. 105– 106. 89 egyrészt és 44. A hosszabb himnuszok ugyanezt a szerkezetet követik. 103–106. akinek a szabadító nagy tetteit a múltban már annyiszor megtapasztalhatta. ami alapján a teremtett világ azóta is szépen. Ezeknek a műfajoknak az ókori Keleten általában megvannak a paralleljei. 80. a nekik adott feltétlen ígéret. Himnikus részletek egyéb zsoltárokban is felfedezhetőek. 103. Ézs 45.A zsoltárok műfajai Formai felépítésük és a tartalmuk alapján az egyes zsoltárokat különböző műfajokba lehet besorolni. Izrael Istent ugyanis nemcsak mint teremtőt. hanem önmagát szólítja fel Isten magasztalására (8. Himnusz A himnusz az Isten magasztalására szolgál. 103. 107. teremtője bölcsességéről és hatalmáról zengve működik (8. az egyiptomi szabadulás.8. 33. 114. Néhány zsoltárban a szabadító és a teremtő Isten magasztalása össze is kapcsolódhat egymással (33. 135). "az egy Isten gondviselő uralmára való ráhagyatkozásban" rejlik. egyediségük azonban inkább a tartalmukban. a pusztai vándorlás során megtapasztalt gondviselés és a honfoglalás (44. 117. A könyvben harminchat zsoltár sorolható ebbe a műfajba (pl. 19. 136).).1–18. illetve önmagát reményteli várakozásra buzdítsa (vö. 106. Ez a rövid himnusz Istennek az egyiptomi seregek feletti győzelmét énekli meg: "Énekeljetek az Úrnak. 103. 93. adott esetben sajátosan módosult arányokban jelenhetnek meg (vö.

A kollektív panaszéneket eredetileg nyilvános istentiszteleteken adták elő. Izrael a múlt nagy eseményeit képes volt önzetlenül. A himnuszok egy sajátos csoportját alkotják az Isten királyságáról szóló zsoltárok (47. a Siont. Dán 9). 85 stb.5) és hasonló neveken emlegetik. hasonlóan 98. cserében mit sem várva valóban a hálaadás jeleként is megénekelni. Minden ellenségnek. 93. Jón 3.1).22.11k. amelyeket talán egy körmenet során énekelhettek (vö.). ahol JHWH-t a babiloni Mardukhoz hasonlóan mint a káoszszörnyek legyőzőjét. az erkölcsi felelősséget gyengítő aspektusuk miatt azonban magukra vonták a fogság előtti próféták kritikáját is (vö. Meggyőződésük. és ezért soha nem engedi meg.9kk. valamint JerSir 5. Ézs 63. 74.10–16. természeti katasztrófa vagy egyéb okokból már a fogság előtt is gyakran összehívtak (lásd pl. hogy ezek a zsoltárok a Babilóniából átvett újévi istentisztelet liturgiájához tartoztak (vö.6).15kk.). 87. Ezek a zsoltárok a teremtő Isten hatalmát. 84.9. Mik 3. 62.2.33kk. majd – a káoszharc jelképes megismétlése után – az évenkénti trónra lépését ünnepelték.8–9.3kk.). JHWH királyságának az ünnepére ugyanis nincs bizonyíték az Ószövetségben.). Ebbe a műfajba tartozik a könyv anyagának mintegy egy negyede (Zsolt 3–7. 76. a 96. a "Szent hegy" (48.10. A kollektív panaszénekek többsége az utóbbi szokásoknak megfelelően a fogság – fogság utáni korban keletkezett (Zsolt 12. 99. Isten lakóhelyét.5. hogy Isten örök lakóhelyül választotta ki a Sion hegyét. majd vereséget szenvedő népek eszkatológikus elképzelésének egyik legfontosabb forrásává váltak (vö. Jóel 1. "A nagy király városa" (48. "A Felséges szent hajlékai" (46.13k. Számos kutató azonban elutasítja ezt a vallástörténeti értelmezést.17k.magasztalása nem kapcsolódik össze semmiféle kéréssel. 97. miszerint Istennek riválisai legyőzősével kellett volna megszereznie a világ feletti hatalmat. Egy hasonló kiáltás a földi király beiktatásának az egyik állandó eleme volt (vö. hogy a rajta épült város és szentély elpusztuljon (46. Ézs 60. de egy teremtés- mítosz kultikus recitálása is ellentmond annak. Jer 36.9). 2Sám 15. Panaszének A zsoltárok következő nagy csoportját a panaszénekek alkotják. meg kell szégyenülnie a város falai alatt. 25.13). 31. Ilyen böjttel egybekötött istentiszteleteket ellenséges katonai támadás. 44.9 liturgikus elemeket). 83. 7. 17.1.17 stb.19–20.1.1. 96. 58. 122. Az a gondolat.1. 132. 13. A király zsoltárok mellett ez a zsoltár-csoport járult tehát a legnagyobb mértékben hozzá ahhoz. a világ teremtőjét. és Isten szabadító közbeavatkozásáért könyörög. illetve ezen keresztül a rajta lakozó Istent dicsőítik. 74. 66. A babiloni fogság előtt ezek az elképzelések a hivatalos jeruzsálemi teológia szerves részeit képezhették.8.10. 48. 60. 96–99). A Sion-zsoltárok Jeruzsálemet "Isten városa" (46. 87. 99. amit az Ószövetség hitében végbement mitológiátlanításról tudunk. idegen a bibliai teremtés-történettől. A babiloni fogság alatt rendszeressé válhattak azok az istentiszteletek.5). amelyeken a Templom elpusztulását siratták. 26 stb. Ezeknek a zsoltároknak az egyik közös jellegzetessége az "Uralkodik az ÚR!" felkiáltás (vö. de a fogság után is rendszeren megemlékeztek erről a tragédiáról (Zak 7.8.12). 1Kir 8. 80. örök királyságát és – nem utolsó sorban – népéhez való szakadatlan hűségét magasztalják. 48. 22.. A keresztyén liturgiában is meghonosodott "Hozsánna! = Szabadíts meg!" felkiáltás a panaszénekek könyörgésének egyik jellegzetes formulája volt (lásd 3. Ez 38–39). Ézs 1. a jeruzsálemi templomhegyet magasztalják. 93. 2Kir 9. "A Seregek urának városa" (48. Emiatt sokan úgy gondolják. A himnuszoknak egy másik csoportját a Sion-zsoltárok képezik (46.6. vö. 11 . Jer 7).5k. aki ellene támad.). 79.3). hogy a későbbi korok a Zsoltárok könyvét eszkatológikus jövendölések tárházaként is olvashassák (vö.5.5. Jóel 1. 132) Ezek a zsoltárok.2). 22. A babiloni fogság után a Sion-zsoltárok a Jeruzsálem ellen támadó. Ezekben az énekekben az egyén vagy a gyülekezet közössége panasz formájában Isten elé tárja a szenvedéseit. 6. 9. 21.

) Ezekben a szerző Isten kegyelmére. Ugyanakkor a panaszénekek között vannak olyanok is. 28. Mint láttuk.1). ehhez még a JerSir 3. 125) bizalom-zsoltárról beszélhetünk. hogy a zsoltár végén a megtapasztalt szabadításért mindjárt egy rövid hálaadás is olvasható (6. 22.4. Az 1Sám 1-ben Anna története bemutatja azt. 5. Az 1Sám 1. sematikus leírásából azonban az esetek többségében nehéz a zsoltáros egyéni. hogy az imádság elhangzása után a szentély egyik papja vagy prófétája az imádkozót Isten nevében az imádság meghallgatásával bíztatta (vö.23kk. szintén az énekek kultikus eredetére utalnak.29k. a bizalom-motívum olyannyira túlsúlyba került. és csak a kért szabadulás bekövetkezte után tért vissza oda. 71. ez a bizonyságtétel a panaszénekek függelékeként is megjelenhetett. hogy a panaszénekek hálaadó záradéka közvetlenül ezután a bíztatás után. 77 stb. Ezek a legtöbb esetben betegség (Zsolt 38.2. 4.14kk. a róla való nyilvános bizonyságtételt ígéri arra az esetre. esetleg éppen betegágyon hangzottak el (Zsolt 38). 27) vagy kollektív (46. Későbbi szerzők.17kk. mint például a gyülekezet megszólítása. 27) vagy az Istentől való elszigeteltség érzése által okozott szenvedések lehetnek. bűntudat (Zsolt 51). az ún. A panaszénekek élén Isten megszólítása áll. Ézs 50. Elképzelhető ezért az.6kk. gyakran viszont – esetleg e szemrehányó kérdések nélkül is – mindjárt az Isten korábbi szabadításaira való visszaemlékezéssel folytatódik (74.2. Korábbi könyörgését ekkor egészíthette ki a hálaadó záradékkal.10kk.57.2–4.9kk. A Zsoltárok könyvében szereplő panaszénekek bizonyos részletei.6. Ez a megszólítás gyakran szemrehányó kérdés formájában történik (pl.5. igazságosságára. a templomba visszatérve hálaáldozatot mutatott be. hogy már nem is panaszénekről.6. A panasz képies. mondanivalójuk kifejezéséhez szintén a panaszénekek műfaji kellékeit választották – természetesen anélkül. konkrét helyzetére. 85. hanem egyéni (23.9kk. 74. 116. de nem kötelező eleme a panaszénekeknek az. 51.2–4). már a meghallgatás bizonyosságában hangzott el. 79. Jón 2. 41.25. akik az emberi sors általános gyötrelmeinek vagy az emberi múlandóság feletti kesergésüknek akartak hangot adni. és szentelhette az így kiegészített tekercset egyfajta írott bizonyságtételként az Isten templomának.6.8).10kk.). Gyakori. 22. 85.13. Salamon templomszentelési imája a kollektív könyörgések meghallgatása mellett azt is kéri Istentől. 21. feladatvállalásaira emlékeztetik. 13. Ebben Isten magasztalását. hálaénekek 12 . hogy a bajbajutott ember a templomban hogyan tárta a panaszát imádságban az Isten elé. 104. 17. Az egyéni panaszénekek többsége eredetileg szintén istentiszteleti használatra készült. Amennyiben a panaszos megtapasztalta Isten szabadítását.14).18.19k és 119.8kk. Zsolt 12.). hogy azok kultikus rendeltetését is átvették volna (90.81 verseket). A panaszt alkalmanként az ártatlanság hangsúlyozása (17. Ezt követi a zsoltárban maga a panasz.2). 107. ha Isten meghallgatja és teljesíti kérését (7. Formailag jellemzőek erre a részre a "Miért" és a "Meddig még" típusú kérdések (13. a szövetséges Istent pedig a hívei iránti elkötelezettségére. 60. Valószínűbbnek tűnik azonban az. 103.10 és 2Kir 20.3) és az Isten szabadításában való töretlen bizalom kifejezése követheti (13. és egy fogadalmi felajánlással egybekötve hogyan könyörgött bajának orvoslásáért. rosszakarók támadásai és alaptalan vádak (Zsolt 3.10. korábbi szabadításaira hivatkozik: olyan dolgokra tehát. 69.17 alapján tudjuk. 22. amelyben a zsoltáros Isten elé tárja szenvedéseit.8–10 stb. amelyek neki reményt jelentenek. 28.6 stb. 79.1. 115. vö. A zsoltáros a könyörgését esetenként egy fogadalomtétellel zárja le. 56.37k).).19–21. 118. A harmadik főrész első elemeként következik maga a könyörgés. 60.7.13. vagy a gyülekezet történelmi szituációjára következtetni. és a korábbi fogadalmát teljesítve a gyülekezet közössége előtt tett bizonyságot Isten jóságáról és szabadító kegyelméről (vö. hogy a zsoltáros a panasz elmondása után elhagyta a templomot. amelyek nyilvánvalóan a templomtól távol (Zsolt 42–43). 26. továbbá 44. hogy a Templomban az egyének panaszának és könyörgésének is tegyen kegyelmesen eleget (1Kir 8. Néhány zsoltárban a panaszénekek egyik lehetséges eleme. Zsolt 66. Az esetek többségében azonban önálló költemények.

Míg a bűnösök a megszerzett kincseikkel együtt az állatokhoz hasonlóan elenyésznek. A 73. hogy az igazak a földi életben elnyerjék jutalmukat. 18. 138). a betegség (30. A bölcsesség-zsoltárok többségének a tanítása megmarad a hagyományos megfizetés-tan keretei között. 66. lehet előtte keseregni. aki a bajban megszólítható. Márpedig.14. panaszkodni. 30. és kifejezésre juttatja azt a szándékát. Tartalmi szempontból a hála. szerető. 5. Megtörténhet azonban az. Ezeknek a szenvedéseknek részben az igazak botlásai lehetnek az okai. 32. 32. Ilyenkor a panaszénekek állhatatos könyörgése és a hálaénekek bi- zonyságtétele egyaránt azt hangsúlyozza. 73. 34. a bűnösök pedig a megérdemelt büntetést. 127). megjutalmazása gyakran elmarad. Szerkezetük. Ezek a zsoltárok a hagyományos bölcsességirodalom fogalmait.4. A hívő ember ugyan- is nap mint nap találkozik olyan tapasztalatokkal. Nem annyira műfajuk. 133). vallja a zsoltáros. 128. amelyeknek ez a gondolat áll a középpontjában (Zsolt 6. Ezeknek a zsoltároknak az egyik csoportja az igazak és a bűnösök sorsán elgondolkozva a theodícea kérdéskörét feszegeti (37. hogy az igazak szenvedése csak átmeneti lehet: Isten előbb-utóbb megszabadítja a benne hívőket és megbünteti azokat. A 49. 4. 116. a család vagy az anyagi javak jelentik. akire a bajbajutott ember mindenkor számíthat.21–26). 32. hanem az Istennel való belső. 30. és bizonyságot tesz a megtapasztalt szabadításról. 51. A hálaénekek többségét az egyes hívő mondta el (18. lelki közösség.10. zsoltár még ezen is tovább megy. fel kell ismernie az elkövetett vétkeit. 51 stb. Az éneket Isten hűségé- nek a himnikus magasztalása zárja. 118. 112. például az alfabetikus achrostichon alkalmazása (37. zsoltár szerzője azonban már arra számít. ennek a közösségnek még a halál sem vethet véget (73. 116.3k. A hálaének felépítése hasonló a himnuszéhoz. hogy Istent magasztalja (30. 119) szintén a bölcsességirodalom hagyományait követi. akik a vesztére törnek. zsoltár szerint például a gonoszok jóléte csak átmeneti.2). 38. Betegágyán azonban rádöbben arra.3 stb. 102. semmissége feletti gyötrődés sem kerülheti el teljesen őket (39. Megértő. Isten azonban hamarosan igazságot szolgáltat. gondolatait tükrözik. sőt Ő még a kétségbeesett számonkérést. mindenkit megvizsgál. a türelmetlen sürgetést sem ítéli el. A 37. 34. mint inkább tartalmuk alapján különíthetőek el a többi zsoltártól a fogság utáni kor bölcsesség. két zsoltárt pedig a gyülekezet nevében adhattak elő a templomi énekesek (124. a kitartó igazakat pedig jutalomban részesíti.és a panaszénekek közös meggyőződése az. önállóan is elhangozhatott. és úgy irányítja az emberek sorsát. A fogság korától kezdve a hálaének már a hálaáldozat bemutatása nélkül.).szolgáltak erre a célra. Az imádkozónak ezért meg kell vizsgálnia az életét. hogy a zsoltáros az önvizsgálat ellenére sem talál megbánni való bűnt az életében. megsemmisíti a bűnösöket.vagy didaktikus zsoltárai. 130. Az igazak várt szabadítása. hogy Isten személyes isten.5k. 26) őket is gyötörhetik. 40. 112. Az óegyház bűnbánati zsoltárok néven különítette el azokat az énekeket. annak a helyettesítőjeként. 49. és az ember múlandósága. és Istentől kell kérnie a szabadulást jelentő bűnbocsánatot. hogy Isten legnagyobb ajándékát nem a hosszú élet. Ugyanakkor ezek a zsoltárok Isten igazságosságát is hangsúlyozzák. 17. míg a bűnösök zavartalan biztonságban élvezhetik összeharácsolt javaikat. 143). A rágalmazók és a rosszakarók (3. 41. hogy a halála előtt nem fogja megtapasztalni Isten igazságszolgáltatását. A zsoltár elején az imádkozó megszólítja Istent vagy a gyülekezetet. őket is a halál birodalmának a mélységei felé terelheti (9.). és a halál után az igazak és a bűnösök sorsának kettősségét tanítja.1. amelyeket az igazságos Istenről alkotott elképzeléseivel nem tud összeegyeztetni. Ezután a gyülekezet közössége előtt elbeszéli korábbi szorongatott helyzetét. megismétli kérését. 62. 90. Ő hozzá lehet kéréssel járulni. 78. 47. Természetesen az igazakat is érhetik szenvedések. Ő mindenkin számon kéri a tetteit. Mindent lát.). bűnbocsánatra kész Isten ő.5k. 127. 38. addig az igazakat Isten kiváltja a holtak 13 .

és 72 zsoltár. 144). 21. A király-zsoltárokban nem a király tetteinek és jellemének a magasztalása áll a középpontban. amivel Isten ruházza fel őt.48k. 110). szintén visszhangot kap ezekben az énekekben (18. 144. a Dávid házából származó messiásban várta azok beteljesülését. 72.8kk. Az Ószövetség népe nem istenkirályoknak tekintette az uralkodóit. ezáltal pedig Isten áldásait elérhetővé tegye az alattvalói számára (72. 45. a 18. 119). király-zsoltárok különböző csoportba tartoznak. 89. hogy féket vessen az istentelen gonoszak és a pogány nemzetek hatalmának (2. 132. A király-zsoltárokat ezért a fogság utáni gyülekezet a jövőre vonatkozó próféciáknak tekintette. Isten ugyanis fiává fogadja őt. 18. teljesítendő követelmények rendszerének tekintsük csupán. ami Isten jóságát és kifogyhatatlan áldásait kívánja a számunkra közvetíteni. az ún.). akik maguk is a nép közbenjáró imádságára voltak ráutalva (20. hogy mindannyian a földi király- hoz vagy a földi királyról szólnak (Zsolt 2. és az utolsó idők eljövendő uralkodójában. Az utóbbi kivételével valószínűleg mindegyik király-zsoltár Júdában keletkezett: a Sionra való gyakori utalások mellett (2. 101.hazájából és magához ragadja majd. zsoltár pedig a király személyes imádsága. A halál utáni élet gondolata annyira új. A bölcsesség-zsoltárok másik csoportja. 89.) ezt bizonyítja az is. előzmények nélküli ezekben a zsoltárokban. Műfajuk és az eredeti élethelyzetük szempontjából az ún. A babiloni fogság után a jeruzsálemi királyság az ószövetségi korban már sohasem állt helyre.4. követelményt juttat kifejezésre. A királyt mégis egyedi. Ezek a zsoltárok bennünket is arra tanítanak. és a 110. a Zsolt 45 pedig a király esküvője alkalmából el- hangzott menyegzői dal. miszerint a dinasztia uralmának soha nem vet véget.15). a királyért elmondott imádság a 20. hogy Dávid házának a kiválasztottsága. Ugyancsak a király feladata az. hogy Isten nem szegi meg a Dávidnak adott ígéretét: a királyság hiánya csak átmeneti lehet.3k. 20.12kk. Reménységük csak a későbbi korokban. hanem olyan adománynak. Sokkal inkább egy olyan igényt.10kk. hogy csak határozott kontúrok nélkül történhet rájuk még utalás. Tartalmilag azonban összeköti őket az.4k. aminek a maradéktalan betöltése egyetlen földi uralkodótól sem várható. 20. a 101. hanem az a méltóság és az a felelősség. 132. 132. jobbjára emeli és az egész világ feletti uralommal ruházza fel. 144). 72. Az Újszövetség bizonyságtétele szerint ezek a váradalmak Jézus Krisztusban teljesedtek be. A hívők esetleges hitbeli kétkedésére ezek a költemények nem térnek ki.51. hogy az Istenhez tartozást ne tehernek. 110. 89. 19. A hazatértek ennek ellenére is hitték.20–38). keresztyének számára – az Újszövetségnek a mennyek országáról szóló tanításában nyeri el konkrét formáját. s Isten a jövendőben újra helyre fogja majd állítani azt. 14 . hanem hús-vér embereknek (89.6. Tóra-zsoltárok Isten törvényét magasztalja kimeríthetetlen gazdagságáért és a neki való engedelmesség kínálta testi és lelki adományokért (1. hanem a hálaadás és a feltétlen bizalom példáit állítják eléjük.. 132. A Zsolt 132 egy királyi zarándokének.. A földi királynak ez a portréja természetesen nem a történelmi tapasztalatokon alapul. zsoltár. és a 144. hogy gondoskodjon az országban a törvényességről. vö. A király beiktatásának szertartásához kötődik a 2.. senki máséhoz sem hasonlítható viszony fűzi az Istenhez. illetve Isten ígérete. 21. Dániel könyvében és – számunkra.

11. hogy a király-zsoltárt az egyéni hitépítés szempontjaihoz igazítsa: boldog az az ember. „boldog-mondása”: tartalmilag jól illik a zsoltár végére: aki behódol. Ez alól kivételt képez a 2b.9.7b. Isten felkentje. két hangsúlyos szótaggal túl hosszú. mint a 7a: a költemény. Seybold szerint viszont betoldás) 12b. v. versek tartalmi egységének a végét hivatott jelezni.2a. Seybold viszont a két szót betoldásnak ítéli) 7. egy új. Seybold): csonka sor. első sora: metrumon kívüli bevezető formula. vers szuffixumait megmagyarázza: kikre gondol ott a zsoltáros. 15 .10..a költemény tengelye --- IIIB) 7b–9: JHWH szavai (3 sor) – A felkent igazolása IV) 10–12a: Behódolásra való felhívás IVA) 10–11: Az elvárt helyes magatartás (2 sor) – teljes aktivitás IVB) 12a: Záró fenyegetés (1 sor) – 12b: betoldás JHWH szavainak az idézetét kivéve a zsoltárban végig egyetlen személy beszél: ez pedig maga a király. hogy a 3. sorok Kivételek: a 2b – de ezt láttuk. aki e messiási király megjelenésében bízik. Seybold szerint viszont későbbi betoldás. az Isten haragja helyett áldásában részesül. A Zsolt 2 magyarázata Szerkezet A zsoltár szövege egy világos szerkezetet követ: I) 1–3: A népek Isten és felkentje ellen lázadnak IA) 1–2: Tetteik (2 sor): a rossz magatartás – teljes aktivitás – 2b: betoldás? IB) 3: Szavaik (1 sor) – A felkent elvetése II) 4–6: JHWH reakciója IIA) 4–5: Tettei (2 sor) – teljes passzivitás IIB) 6: Szavai (1 sor) – A felkent igazolása III) 7–9: A felkent reakciója IIIA) 7a: Ünnepélyes bevezető formula (1 sor) --. nincsen parallel félsora – feladata. Formailag ugyanúgy 3 metrummal olvasandó. fontos tartalmi egység kezdetét hivatott jelezni – eredeti lehet (így Kraus.3. Gyakran javasolják az első két szó törlését: ezek tartalmilag valóban nélkülözhetőek – de a törlést ez mégsem indokolja (Kraus.4. Metrum A zsoltár metrum-képlete csaknem teljesen szabályos 3+3: így olvasandó az 1. Valószínűleg azonban ez a félsor egy magyarázó betoldás (Kraus. ami a felkentről is E/3 személyben beszél. hogy későbbi betoldás lehet 8a. aminek a célja az. illetve a 7–12. és már most is e bizalom jegyében éli az életét.

amelyik maradéktalan betöltése egyetlen földi uralkodótól sem remélhető. Itt nyilván tudatos szerkesztői döntés lehet. A királynak ebben a zsoltárokban megrajzolt portréja nem a történelmi tapasztalatokon alapul. gondoskodjon az országban a törvényességről és mint ilyen egyben Isten áldásainak a közvetítője és garantálója is legyen a népe számára (72. zsoltár pedig a király esküvője alkalmából elhangzott menyegzői dal.12kk. A királyzsoltárok a babiloni zsoltárkönyvekben egyetlen tömbben szerepelnek. 18. 132. a Dávid házából származó messiási királyban várták azok beteljesülését. amennyiben ezeket a zsoltárokat messiási zsoltárokként értelmezték. Ezek a zsoltárok műfajukban és eredeti élethelyzetükben ugyanis eltérnek egymástól. hiszen biztosak voltak benne: Isten nem szegi meg a Dávidnak adott ígéretét: a királyság hiánya csak átmeneti lehet.a végső szöveg szintjén részben eszkhatologizálják a könyvet. A 45.6. és az utolsó idők eljövendő uralkodójában. 132. A király beiktatásának szertartásához kötődik a 2..48k. 144. 20. vagy a földi királyról szólnak. a földi királyság igenlésétől annak bukásán át JHWH királyi uralmának megrajzolásáig: 2.részben a királyság intézményével kapcsolatban egy történeti ívet rajzolnak meg. a 101. a királyért elmondott imádság a 20.az ideális király portréja 89: a királyság intézményének bukása. 18. zsoltár: a földi király és a benne rejlő lehetőségek. a hazatértek ezeket a zsoltárokat tovább hagyományozták. a 45. zsoltár. A király zsoltárokban leírtakat ezért a jövőre vonatkozó próféciáknak tekintették. hanem egy olyan király-ideált rajzolnak meg. 110). akik a nép közbenjáró imádságára is rá vannak utalva (20. és a 144. hogy az ószövetség nem istenkirályoknak tekintette uralkodóit. de mindannyiukban közös. amivel Isten ruházza fel őt.51. hogy féket vessen az istentelen gonoszak és a pogány nemzetek hatalmának (2. 110: a messiás-király 16 . 72. hanem az a méltóság és az a felelősség.).4k.10kk. és a jeruzsálemi dávidita uralkodóhoz kapcsolódik: a Sionra való utalás (2.az 5. 2. Annak ellenére. 89. hogy a földi királyhoz. az e feletti kesergés 93. 72: a küldetését betöltő király és annak (lehetséges) áldásai . 89. vö.96–99: Az ÚR Uralkodik! zsoltárok 101. 45. Mégis úgy látják ezek a zsoltárok. valamint a Dávid dinasztiájának kiválasztottsága. jobbjára emelve az egész világ feletti uralommal ruházza fel. 110. illetve Isten ígérete. 144). zsoltár kivételével valószínűleg mindegyik Júdában keletkezett. a gyűjtemények legvégén. 20. Ezek a zsoltárok is jelzik. . a király személyes imádsága a 18.3k. 132. és senki máséhoz nem hasonlítható. szintén visszhangot kap ezekben az énekekben (18. hogy nagyjából egyenletesen elszórva szerepelnek a könyvben: . 144). szépíteni sem lehet rajta Besorolás: király-zsoltár A király-zsoltárok nem a műfajuk. 45.. vers 4+2: nincs rá magyarázat. s Isten a jövendőben újra helyre fogja állítani azt.). Az Újszövetség ezt az eszkhatológikus király-képet Jézus Krisztusban látja beteljesedni. zsoltár egy királyi zarándok ének. 72. miszerint uralmuknak soha nem vet véget. 21. 21. hanem tulajdonképpen csak a tartalmuk alapján alkotnak önálló csoportot a zsoltárok között. 21. lásd prófétai irodalomban az ítélethirdetések megszakítása az üdvpróféciák beillesztésével.4. hogy a királynak az Istenhez való viszonya egyedi. 101.15). 20.20–38). a 132. 132. 89. és 72. és a 110. (2. hogy a zsidó királyság a fogság után az ószövetségi korban sohasem állt helyre. zsoltár. Isten fiává fogadja őt. Ezekben az énekekben nem a király tetteinek és jellemének a magasztalása áll a középpontban. hanem hús- vér embereknek (89.

Mégis észre kell vennünk azt. illetve jellemző rá a régies -mó T/3. a Zsolt 110 is mutatja. Datálás Mint királyzsoltár csakis a fogság előtti kor jöhet számításba a keletkezés idejeként. Ezért eleve hiábavaló minden tombolásuk és tervezgetésük. H Schmidt ezért arra gondol. Hiszen. hogy a király beiktatása kapcsán miért lenne szó lázongó népekről. 89. vagy valamilyen hasonló „királyi Sion-ünnepen” kerülhetett sor a 2. Amenhotep például három. A Zsolt 18.26 is arról beszél. versben). Ezeken az ünnepségeken a fáraó szimbolikus halála és újjászületése mellett Amon-Ré ismét fiává fogadta a királyt. személyű személyrag használata: De ebben az esetben ez sem segít tovább minket a datálásban – hiszen pl. ahogy azt a folytatásban el is mondja. ha az új uralkodónak az erejét a trónutódlás körüli harcok lekötötték. 72. hogy mindkettő a jeruzsálemi udvari stílus kelléke lehet. maga Isten vetette őket a jeruzsálemi király hatalma alá – ellene lázadni tehát egyet jelent azzal. Ramszes összesen tizennégy ilyen jubileumi ünnepet rendeztetett magának. Schmidt szerint Jeruzsálemben talán minden évben megünnepelték a király trónra lépését. hogy Egyiptomban az ún. és azok ismételt alávettetéséről. Egyesek szerint ezeket a kijelentéseket nem is szabad 17 . hogy a hetedik vers a király beiktatásáról nem jelen időben beszél. Hogyan viszonyul ez a teológiai meggyőződés a történelmi valósághoz? Hiszen még Dávid idejében sem lehet azt mondani. hogy a mennyekben lakozó isten ellen lázadnak! Márpedig ekkor a lázadásnak eleve semmi esélye sincsen. Versenkénti magyarázat 1–3. s ezzel jelképesen újjászülve a további uralkodáshoz szükséges erővel ruházta fel őt. amik eddig a jeruzsálemi király alattvalói voltak. Ezzel a kérdéssel ugyanis kifejezését adja afeletti döbbenetének és értetlenségének. hogy a zsidó királyság világbirodalom lenne.8–11. versek: A zsoltár szerzője nagy költői érzékről tesz bizonyságot. hogy azok a népek. hogy egy ilyen.44–48. s ezzel felruházta őt a további uralkodáshoz szükséges erővel. most fel mertek lázadni ellene. Kraus szintén úgy gondolja. Mowinckel egyenesen arra gondol. hanem úgy utal vissza rá. III. hogy az uralkodóváltás mindig a leigázott népek lázongásaival járt együtt: különösen akkor. amikor egy lámmá kérdőszóval bevezetett kérdéssel kezdi a mondandóját. hogy a jeruzsálemi királyt Isten az egész világ feletti hatalommal ruházta fel. 132: a Dávidnak adott ígéret beteljesedéséért elmondott könyörgés 144: Dávid imádsága szabadításért A zsoltár Sitz im Lebenje A magyarázók egy része szerint ez a zsoltár a király beiktatásának a szertartása során hangozhatott el Jeruzsálemben (lásd Sion a 6. Két arameizmus található benne: rágas és a ráa ige. De ezen belül nem tudunk pontosítani: A népek lázadása minden konkrét kontúrokat mellőz. hanem a beiktatás megerősítésének egyfajta szertartásáról. mint valamire. zsoltár előadására. Általános jelenség volt az ókori keleten. szed-ünnepség során a fáraó beiktatását harminc év után megismételték: Amon-Ré ilyenkor ismét fiává fogadta a királyt. hogy e liturgia részeként ezt a zsoltárt szerepekre leosztva több szereplő adta elő a király színe előtt. ami már a múltban megtörtént. míg II. Ez a tapasztalat megindokolná tehát. Tudjuk azt. E képzelt dramaturgiától eltekintve néhány nyomós érv szól emellett az elmélet mellett. hogy itt nem a király beiktatásáról van szó.

Mint a tenger habjai hömpölyögnek (rágas).9-ben.. egy későbbi kiegészítésnek is bizonyult. hiszen ezekben a zsoltárokban Egyiptomból.3. akár a Mik 3. Isten itt meglehetősen antropomorf formában jelenik meg. mind Egyiptomban. Ő lehet dühös. 89. aki az egész világ feletti uralmat valóban gyakorolhatja is majd. akiből az emberek szervezkedése gúnyos nevetést vált ki: itt egyrészt a művészi kontraszt eszközéről van szó. őt meg lehet bántani. illetve a be nem teljesíthetőségének köszönhető azonban az. 20. A másíach kifejezés felkentet jelent. a világ urának dicsérteti magát (Gressmann). ha már a szomszédos városállamot is alávetette. hanem egy személyes isten.23. mind pedig a Folyamközben úgy tekintettek a királyra. mint akit a főisten.3. Hab 1. terveket szőnek (hágáh).12.8.13. aki a földön történő dolgokba érzelmileg is belekapcsolódik. 59. Függetlenül attól. Hiszen mint mennyei király minden felett hatalommal rendelkezik: ő az ura és kormányzója (adónáj) az egész földkerekségnek (vö. Éppen a be nem teljesülésének.39. 89. de adott esetben hámra. 132. illetve az igavonó állatok köteleire is: az előző esetben a szabadság hiánya.4 és Zof 3. Természetesen a jeruzsálemi királyoknak ez az igénye a történelem realitásai között csak teológiai igény lehetett. egymást támogatva összeverődnek (hitjaccéb) és szervezkednek (nószad) a felkent ellen. amennyiben egy jövőbeli királyt rajzol elénk. Vallástörténetileg ez az igény kétségtelenül Dávid birodalmának a megteremtéséből táplálkozott. akit a héber biblia mindig a királyok paralleljeként emleget (pl. Zsolt 8. s ezzel megkérdőjelezhetetlen tekintélyű és legitimitású uralkodóját jelöli (vö. Zsolt 18. Ugyanez a gondolat megjelenik még: Zsolt 37. illetve más istenek népeit is képes legyőzni.51. meg lehet enyhíteni – és ahogy az itteni példa mutatja. ki ellen is készül ez a lázadás. 12. speciális értelemben pedig Isten felkent. Ő ugyanis tudja. Zsolt 24. a zsoltár eredeti értelmének megfelelően pontosítja. rózén: fejedelem. Ám Isten nem marad meg e nevetésnél. ríq az 1. Ézs 6. Az itt használt fogalmak: elszakítani köteleit. Hamarosan megszólal. amint a népek királyai és fejedelmei lázadásra gyülekeznek. másrészt teológiailag is fontos üzenet: Isten nem egy személytelen rendezőelve ennek a világnak. gúnyos nevetésre lehet indítani (lásd hasonló iróniát a Gen 11 ábrázolásában). Mások szerint ezért itt az ókori király-ideológiából kell kiindulni. és nem nézi el sokáig tétlenül a népek készülődését. hogy ő más népek országaiban is képes cselekedni. Ha tehát JHWH a világ urának tekinti magát – márpedig számos bibliai igehely szerint ez a helyzet (vö.52. hogy ez a király zsoltár is nyitottá vált az eszkhatológiai interpretációra.) E rendreutasítás izzó harag kíséretében fog megtörténni. Az ő aktivitásukkal éles kontrasztban áll a mennyekben trónoló Isten passzivitása. ledobni köteleit – az alávetettség terhes voltát emelik ki: itt lehet bilincsekre is gondolni. 18 . hogy a királyt magát az istenség inkarnációjának tekintették-e vagy sem.10. versben). onnan figyeli és kineveti őket. tartalmilag teljesen helyesen. Maga isten és az őt reprezentáló jeruzsálemi királytól akarnak elszakadni. nyugtalankodnak. Ha a 2b. Ézs 40.9.7.3) – akkor az ő földi helytartójának is az egész világ urának kell lennie.10). S ennek valóban vannak paralleljei: néhány keleti kis király. Bír 5.35. 47.17). versek: A lázadó népek heves előkészületeket tesznek. 4–6. Izrael addig a maga istenét csupán a saját nemzeti védőistenének tekintette.10. illetve a Folyamköz nagy királyi udvaraiból átvett sematikus fordulatokkal a királyi udvaroncok hízelegnek a jeruzsálemi uralkodónak. (Az áz a jövő időre utal itt. hogy minden igyekezetük eleve hiábavaló (vö.1–3. Sőt egyfajta imperialista Istenként a maga uralmi területét kiterjesztette e szomszédos népek fölé is.3. míg az utóbbi esetben a kényszerű szolgálatok kapnának hangsúlyt.5 stb.komolyan venni. a világ ura iktatott be a hivatalába – az egész teremtett világ kormányzására. vers szerint isten felkentje látja. A környező népek meghódításával azonban nyíltan megmutatta. A 2–3. Ő csak ül a mennyei trónján. ő szerethet. és a szavával rendreutasítja őket.9. 1Sám 2. 28.2).

italáldozatot bemutatni”. A vers külön kiemeli azt. ami e zsoltár következő verseiben is központi szerephez jut. 19 . birtokos névmással látja el. s az oklevelet ő maga állította ki ennek igazolására (vö. A 6. 7–9. 2Sám 7. s hogy az oklevelet ő maga állította ki ennek igazolására.5. Ebben Isten megerősíti. reprezentánsa lehet. Ezek szövege arról szól. hogy Isten az ő vasvesszeje alá rendelte őket. versek: A 7–9. 1483–1468): „Szeretett leányom … én vagyok a te szerető Atyád. illetve ilyen áldozat kíséretében valamit Istennek „szentelni”. Így a mondat így hangzana: aní niszaktí malkó al cijjón har kodsó: „engem kentek fel az ő királyává a Sionon. versben a Lxx az ani nászakti malki al cijjón har kodsí „én iktattam be a királyomat” mondat igéjét passzívumban fordítja. von Rad. hogy voltak ilyen oklevelek. azaz az adott rendelkezés megmásíthatatlanságát hangsúlyozza (vö. ami az adott uralkodó uralmának legitimitását hivatott az utókor számára igazolni. az magával Istennel száll szembe.33) kötődik – így nem lehetetlen. és emlékezetükbe idézi. amíg Isten megszólal. versben a jeruzsálemi király a saját beiktatására emlékezteti a népeket. hanem történelmet és emberi sorsokat formáló hatalom is egyben. Ez az oklevél az új uralkodónak adott „nagy nevet” (vö. A masszoréta szöveg azonban kifogástalan – a strófaszerkezet is ezt követei: azaz a vers a közelgő vers Isten rendreutasítását idézi. ThLZ 1947. illetve a népek feletti uralmának a hangsúlyozása – két olyan téma. helyesebben tennék. hogy ő maga iktatta hivatalába a jeruzsálemi uralkodót – aki tehát ellene lázad. ha még azelőtt önként behódolnának a királynak (vö. itt a hagyományos Sion-tradíció gondolata jelenik meg: isten a Siont választotta lakóhelyül. A chóq fogalom a kőbe vésett törvényt jelenti. hogy a fáraó beiktatásának állandó eleme volt bizonyos tisztulási fürdő. valamint az uralommal való megbízatását tartalmazta. teológiailag érdekes összekapcsolása szerepel itt Isten ítéletének és igehirdetésének: az isteni szó kimondása maga idézi elő az ítéletet: Isten igéje tehát nem csak közöl valamit. Én írom neked ezt az okleveledet. hogy Amon-Ré maga választotta és iktatta be a királyt. Egyiptomi parallelek bizonyítják. Méltóságodat a két ország uraként én erősítem meg. majd átnyújtották a királynak. és onnan uralkodik a világ felett: már ez a tény is azt igazolja. Kraus szerint speciális értelemben a szó a király beiktatását dokumentáló oklevelet jelölné. cháqaq ige). Egyiptomi ábrázolások mutatják. Ezeknek az okleveleknek állandó eleme az uralkodó istenfiúságának.7) vagy egy forráshoz (1Kir 1. hogy Amon-Ré maga választotta és iktatta be hivatalába az új uralkodót. 1Kir 1. A beiktatás során ezt az oklevelet nyilvánosan felolvasták. masc. hogy a jeruzsálemi király csakis az ő választotta. azaz az öt elemből álló uralkodói nevét (Königstitulatur)1.47). 12b. A bevezető sor szerint ő Isten törvényét. a melek és a qodsí szót pedig E/3. Indirekt módon itt egyfajta intés rejlik a népek felé: jobb nem megvárni. és a jeruzsálemi király beiktatása is gyakran egy patakhoz (Zsolt 110. Az oklevélben az is olvasható. ő maga a jeruzsálemi templomban trónol.ami halálos rettegést vált majd ki a népek között. hogy a rituális megtisztulás itt is a beiktatás részevolt. Így például a karnaki feliratok szerint Amon-Ré így szólt Hatsepszut királynőhöz (Kr. 211–216). Ugyancsak bizonyítják egyiptomi parallelek. Isten szent hegyén történt. lásd 2Sám 23. A beiktatásra használt nászak ige azt jelenti: „kiönteni. hogy a király felszentelése a Sionon. hogy a királyság megújításának az ünnepségén ezt az oklevelet nyilvánosan felolvasták – megerősítve ezzel a király legitimitását. A Dávidi dinasztia és a Sion kiválasztásának két tradíciója itt tehát szorosan összekapcsolódik egymással.).9.1 és a jelenlegi formájában sérült Ézs 9. e. megmásíthatatlan végzését ismerteti.” 1 Ennek ismét megvannak Júdában a paralleljei. az ő szent hegyén”.

hogy az idősödő uralkodót mágikus úton ismét felruházzák az uralkodáshoz szükséges erővel. 51. … mondta. 1Krón 28. Gen 30.1–6: a megszületett gyermek = a trónra lépő király! – mondja Seybold). hogy Isten nemzette a királyt.14-ben adott isteni ígéretre vonatkozik.28. és felkenték őt. Isten a király hivatalba lépésekor fiává fogadja az új uralkodót (vö. Ebben a zsoltár szerint Isten a következőket adta írásba az új uralkodónak. 1Kir 1. Welt der altorientalischen Bildsymbolik. Széthi (Kr. verse a jálad igével egyenesen arról beszél. hanem a beiktatása napján került csak sor! Ez azt bizonyítja. midőn az oklevelet a jubileumok során való ismétlésre megírta…” I. 4 További parallelek az 1Sám 10.25 (rp. hogyan választotta ki őt Amon. porig aláztad koronáját”. valamint Ézs 9. A földi királyt máshol is hangsúlyozottan Isten fiáénak nevezik: pl. hogy a király Isten fia. 3 Lásd KEEL. Egyiptomban az ún. Az. szerint a qxo szó a 2Sám 7. Tradíciótörténetileg talán a Deut 17. s ezzel minden más földi halandónál magasabb méltóságot ad neki.3. 20 .12 bizonyítja: „Akkor Jójádá kivezette a királyfit. így az fizikailag is az ő fiának számít. és fejére tette a koronát.6. beiktatott régensének. kezébe adta az uralkodás okmányát (tWd[eh'). aki megragadja az országokat.27. e. Amenhotep három. másrészt azt. alapján. a 2Kir 11. míg II. Egyiptomban a király-ideológia szerves része volt. hanem csak az elhívott szolgájának. Júdában azonban a királyt nem tekintették istenségnek.3 Azt.).13. és a 349–350. hogy ezeknek az okleveleknek a környező népek feletti uralom ígérete is szerves része.). az Isten által kiállított beiktatási oklevélre utal. ábra. és így királlyá választották. a mennyei isten 2 A három forrás idézve VON RAD. hogy Thot isten ezt mondta neki: „Én a saját ujjaimmal jegyeztem föl a te okleveledet […] évek százezreit írom fel neked…” S végül III.): „Fiam vagy te. és ő maga írta meg nekem az oklevelet. 50. Zsolt 89.se „könyv”). 1304–1290) karnaki halotti templomában egy feliraton arról tudósít. Az itteni elképzelések szerint Amon-Ré maga nemzette a királyt. ma nemzettelek téged!” Ez a beiktatáson nyilván egy pap vagy egy próféta szájából hangzott el (vö.14. Csakhogy a szöveg szerint erre a „nemzésre” nem a király fogantatása előtt. … Egyiptom környékének jótevő királyára. hogy a királyság megújításának ünnepségén ezt a beiktatási oklevelet nyilvánosan ismét felolvasták: „Így tehát az Mindenség Ura megírta az oklevelet. e. A fentebb idézett Hatsepszut-felirat folytatása egyrészt bizonyítja azt. …”4 A második zsoltár 7. 213k. illetve hirdette ki szóban a beiktatáson egy papon vagy egy prófétán keresztül (vö. Mezopotámiában – néhány rövid. Thotmesz (Kr. majd rövidebb időközönként egymás után többször is megismételték. szed-ünnepség során a fáraó beiktatását először harminc év után. hogy például III. Ráadásul a 2. hogy ilyen oklevelet megkoronázásuk során a júdai királyok is kaptak. KIDNER. Az ószövetség megfogalmazása tehát az egyiptomi mintához áll közelebb. és hogyan tette őt királlyá Egyiptom felett: „Ő tette fel rám a koronát. versében a qxo szó tehát egy ilyen. de talán a Zsolt 89. Ramszes összesen tizennégy ilyen ünnepséget rendeztetett magának. hogy itt nem valódi nemzésről.”2 Az egyiptomi ikonográfia e koronázási oklevél kiállítását és átadását szintén gyakran megörökíti.23. 1Kir 1. és megszabja szükségüket. ahol ezt olvassuk: „Felbontottad a szolgáddal kötött szövetséget (tyrIB. Ahogy azt már a Sitz im Leben tisztázásánál láttuk.18 rendelkezése is a beiktatási ceremónia ezen elemére vezethető vissza. 237. s említettük azt is.. zsoltár 7. Das judäische Königsritual. Psalms 1–72. 2Sám 7.41kk.41kk. átmeneti időszaktól eltekintve – a királyt azonban nem tekintették az Istenség leszármazottjának vagy fiának. 1490–1436) egy hosszabb tudósításban így számol be arról. hanem a király örökbefogadásáról van szó.40 is.

Szívleljék meg. Ezt bizonyítja.12). versnek ez a szakasza későbbi betoldás. versek: Miután a király mindezeket a lázongó népek emlékezetébe idézte. de ez a kegy nagyon gyorsan pusztító dühbe csaphat át. Zsolt 110). elégedjenek meg a szóbeli helyreigazítással. 10–12. Seybold szerint viszont azonban a 12. 21. amit a király az emlékezetükbe idézett. A nachalá „örökség” ezen túl a király és Isten között az atya – fiú viszonyt hangsúlyozza: Isten fia megkapja. Szó szerint itt most ez áll: „ujjongjatok remegéssel. A király tehát vasvesszővel széttörheti őket. Isten megsemmisítő haragjával kellene számolniuk. Ez tökéletes parallelizmust képez a 11a-hoz. s az sem világos. A Lxx és a szír verziók azonban ezt a rááh (lamed hé) = „legeltetni” ige alakjának nézték. Mk 12. azaz olyan tulajdonává. ami már nem a lázadó népeket szólítja meg. hogy miért szerepelne a szövegben itt az arám bar = fiú szó.25kk.5. A 11b–12a szakasz jelenlegi szöveg biztosan megsérült. Num 254. Asszír domborművek gyakran ábrázolják ezt a jelenetet: ezeken a lábcsók esetenként szintén az asszír hatalom által beiktatot vazallus-királynak.5kk. mint a BHS másik javaslata). 1Kir 3. amit attól kezdve soha senki nem vehette el tőle és leszármazottaitól. és a költői sor 3+3 metrumát is helyreállítja (ez meggyőzőbb. csókoljátok a fiút”. hanem egyedül Isten számára követeli ezt meg – a gyakorlatban azonban nyilván a saját hatalmának az elismerését és további hűséges alattvalókhoz illő magatartást követel tőlük. Zsolt 20. kikapja atyjától a neki járó örökséget (vö. versekben egy ultimátumot intéz hozzájuk. Így a megfelelő tagolással a következő szöveget kapjuk: nassökú böragláw birádá: csókoljátok a lábait remegéssel. A láb csókolása a feltétel nélküli hódolat gesztusa.5. Jób 34. Ez a szöveg aligha lehet az eredeti itt. és vessék magukat ismét önként Istennek alá. A parallelismus membrorum egyértelműen a masszoréta szöveget támogatja. amit akar (vö. Ezt nem csak hasonlatnak kell tekintenünk – a kijelentésnek meg van a király- ideológiában a maga konkrét Sitz im Lebenje. Mik 5. hogy szabadon azt kérheti Istentől.23. vers első két szavát és a 11.24).5. Nehéz ugyanis elképzelni. hanem a kegyes Izraeli olvasókat. A „Boldogmondás” 21 . A vers elején szereplő tirém ige a rácac összetörni ige arámos alakja. Majd lélektanilag és diplomáciailag nagyon is érthető módon a fenyegetés után ismét a behódolás esetére tartogatott áldásokat hangsúlyozza: boldogok azok. hogy neki hódoljanak be és őt szolgálják. a ráa II. Ézs 49. hogy a rekonstruált szöveg szerint Isten lábainak a csókolására szólítja fel őket: ez alatt pedig csakis az Istent reprezentáló király lábait lehet értenünk. nem pedig az őt beiuktató asszír hivatalnoknak jár. Az elfogadott szöveg-konjektúra a múlt század eleje óta a következő: a 12. mint valami cserépedényt. versben: ha nem ezt tennék.38. A két szó Seybold szerint betoldás. s ezeket a figurákat a fáraó a beiktatása során jelképesen összetörte – ezzel mágikus módon ellenségei erejét is megsemmisítve (vö. hogy hogyan lehet remegéssel ujjongani. Gal 4.3. 2Sám 24. Jer 15. a 10–12. versben a héber bén fordult elő. és a legtöbbet ígéri. A 9. vö. akik Istennél keresik a menedéküket – és nem Istentől azaz Jeruzsálemtől elszakadva önállóan akarják boldogulásukat bebiztosítani. A király itt nem azt kéri. amit egy uralkodó kívánhat magának. Isten azonban megelőzi a király kérését.6kk). A beiktatott király egyik kiváltsága az. ige (vö.leszármazottjának – de a hivatalba lépése után Isten szuverén – és nyilván vissza is vonható döntése alapján ruháztatott fel mennyei hatalommal. Mt 21. és annak megfelelően fordították. amikor a 7.7. A kimmat szó hangsúlyozza: Isten nem ad túl sok időt már a gondolkodásra: most ugyan még kegyesen elfogadja a behódolást. Minden népet az örökségévé tesz. vers a felkentnek az öröksége feletti teljhatalmát hangsúlyozza.12. Az ultimátum műfajának megfelelően a pozitív alternatíva után egy fenyegetés következik a 12. vers utolsó két szavát meg kell cserélni. Egyiptomban az ország ellenségeinek a nevét kis agyagfigurákra írták fel.

6 Az Újszövetség szerzői a 2.9-et mindenesetre a Septuaginta fordításában idézi. fia (Mt 26. KIDNER. Psalmen. A földi uralkodók által be nem teljesíthető elvárásaival és a fel nem ismert király motívumával azonban a Krisztus-esemény megértésének egyik ószövetségi eszközévé válhatott. 51k. hogy a zsoltár már a keresztyénség előtt.49.). a 4. és ítéletével sújtja mindazokat. és szorongatott helyzetében Isten korábbi ígéreteire hagyatkozva meg szembenézni az őt fenyegető veszedelemmel (Seybold.15). 6 Ehhez lásd KRAUS. Róm 1. Mt 28. és el kell ismernie a Fiú uralmát maga felett. – ő volt Isten fia (Mt 3.. 74. 12. krisztológiai kitekintéseit. az eljövendő Messiás összefüggésében értelmezték (4Q174.28.27 és 19. zsoltár tehát nem messiási prófécia abban az értelemben. azaz Isten Felkentje (Jn 1. rövid összefoglalását.5 Minden embernek meg kell tehát ragadni a kegyelmi időt. esetenként más igehelyekkel is kombinálva. a Krisztus-esemény különböző mozzanataira vonatkoztatták. hogy a király-zsoltárt az egyéni hitépítés szempontjaihoz igazítsa: boldog az az ember. 219k. akik e messiási király megjelenésében bíznak.8 A 2. Az újszövetségi iratok szerzői ugyanis az ebből vett idézetekkel juttatták kifejezésre. – akinek küldetését nem ismerte fel. A qumráni iratok egyike.18). Zsid 1.38). Ugyanakkor a boldogmondás azokra is vonatkozhat. magyarázatát.33 o. ApCsel 4. Erwägungen zu den Königspsalmen. Die Psalmen. barlangból előkerült florilegium-töredék bizonyítja. illetve erőltetett krisztológiai interpretációhoz lásd KRAUS. – reá ruházta az egész világ feletti hatalmát (Jel 2.5) és Izrael királya (Jn 1. illetve attól függetlenül is eszkhatológikus próféciaként. hogy eleve az eljövendő Messiásról szól.7 Ennek köszönhetően a zsoltár az Újszövetségben a legtöbbet idézett ószövetségi szakaszokhoz tartozik.5. vö. Psalms 1–72. jogos kritikai észrevételeit.33. zsoltár még rejtett. s mint ilyen kaphat ma is kulcsszerepet a keresztyén egyház számára a megváltás művének hirdetésében és értelmezésében.27).. Néhány téves. isteni dicsőségű királyában Jézus Krisztus alakját ismerték fel. és már most is e bizalom jegyében élik az életük.25–28).49).38. vagy legalábbis nem hajlandó elfogadni – Isten azonban hamarosan bizonyságot tesz majd a fia mellett. Lk 3.15 a Zsolt 2. 8 A Jel 2. Mt 21. 22 . – hogy majd országának eljövetelekor e hatalmával éljen (Jel 19.3. tehát a népek „összetörése” helyett vasvesszővel való „pásztorolás”-áról beszél. illetve CALVIN. Mt 4. Ezékiás szerepe az Ézs 36–39-ben).63) és örököse (vö. s ennek az interpretációnak a rabbinikus írásmagyarázatban is megvannak máig a hagyományai. ezzel nyerve el önmaga számára az üdvösséget. 5. hogy szerintük Jézus – volt a Krisztus. Jn 1. Psalmen. illetve el a világ. 21k. hanem a zsidók és a pogányok összefogtak ellene (Mt 21.4). 31. és megdicsőült Krisztusként húsvét napján fiává fogadta (ApCsel 13.5. – és a pogányok feletti uralmába bevonja a próbák idején mellette hűségesen kitartókat is (Jel 2. A fiúra ruházott királyi hatalmat és méltóságot a világ egyelőre még nem látja. – Feltámasztásával azonban Isten igazolta őt. 17.22. A zsoltár és az Újszövetség Ez a zsoltár Isten fiáról szól. Dávid zsoltárai. I/18–19). aki az ilyen kegyes király példáját követi (vö. és a zsoltár szavait.41). akik nem hódolnak be neki. vö. 7 Ehhez lásd DELITZSCH.célja az.17 par. 5 Lásd von Rad. 15kk. akinek az Atyja minden népet a lábai alá vetett.5.

123k. Wegweisung für die Völker.10-et. zsoltárral kezdődő Dávid-gyűjteménynek is egyfajta előszava. zsoltárban a népek zúgolódása a két zsoltár jelenlegi elrendezésében egyenesen az 1. Wegweisung für die Völker. és a 149. hogy a 148. az Újfordítás is ezek olvasatát követi. királyaikat és előkelőiket (Zsolt 149. jól megfontolt szerkesztői okokból került a gyűjtemény élére. ami miatt a felirattal rendelkező harmadik és következő zsoltárok előtt az egész gyűjteményen kívül álló felütésnek.6– 9 szerint Sion lakói. szerkezet formai és tartalmi szempontból is összeköti a két zsoltárt. hanem csak az 1. Die Psalmen.1). hogy a 2. sem azt.6.8 – Zsolt 2. hogy a könyv szerkesztői e zsoltárt tudatosan az első zsoltár folytatásaként igyekeztek beállítani. hiszen mindkét helyen az istentelenek közelgő vesztét juttatja vele szerzőjük az adott zsoltár végén kifejezésre (Zsolt 1. zsoltár Sion lakóit szólítja fel a királyuknak való örvendezésre (2.). tagadhatatlan az is. Összeköti a két zsoltárt a hgh ige is: ez antitetikus parallel gyanánt az első zsoltárban az istenfélő kegyes ember „Ige- mormolását”. boldogmondásával. A két zsoltár összekapcsolását szolgálja a 2.7 – Zsolt 2. v. szerint az ApCsel azért számozza első zsoltárnak a másodikat. LIMBURG.7 – Zsolt 2.7 – Zsolt 2.1 boldog-mondására „rímel rá”. hogy a D kódex az ApCsel 13. kapcsolták össze a talán ezen. hiszen ezek Dávid Isten iránti bizodalmát állítják követendő példaként a könyv olvasói elé).). az utóbbi két kulcsfogalomhoz lásd a Zsolt 2.D.A zsoltár mint a Zsoltárok könyvének prológusa Bár nyilvánvaló. mert az elsőt a gyűjtemény élén álló előszónak tekintette – ez azt jelentené. vagy egy másik gyűjtemény prológusának készült 1. hogy a második zsoltár utólag. Ezt követően a 149. 31. zsoltárral. Nem.11 jelenlegi masszoréta szövegét. ZENGER. zsoltár prooemium jellegét bizonyítaná.10) ismét megkötözve (Zsolt 149. sem a második zsoltár nem rendelkezik önálló felirattal.1) felett „a megírt” ítéletet. hogy a 10–12. valamint néhány masszoréta kézirat zsoltár-számozása mellett az is. Hasonlóan a Zsolt 1–2-höz SEYBOLD. zsoltárban szintén egy szerkesztőileg összekapcsolt zsoltár-párral van dolgunk. zsoltár végére illesztett „boldog-mondás” is: ez az 1. a lyG „örvendezni” igéhez pedig a Zsolt 2.2 – 2. 5k.1. 23 .9 A két zsoltárt a korai zsidó hagyomány egyetlen zsoltárnak tekintette. a szerkesztők itt egy fogság előtti zsoltárt emeltek ki a gyűjteményből annak legelejére. megfenyítik.11 A 148. s hogy a Zsoltárok könyve össz- kompozíciójának szintjén a két zsoltár-pár együtt olvasandó: a Zsolt 1–2 az egész könyv előszavát. a 2. zsoltárban említett istentelen magatartás kifejtésének. amiért azok az intésből nem okultak kellő időben (Zsolt 149. Zenger hívta fel a figyelmet arra. míg a Zsolt 148–149 (+ 150) annak epilógusát alkotja. 51. Psalms. míg a második zsoltárban a JHWH és felkentje ellen lázadó népek zúgolódását jelöli (Zsolt 1.10kk.33-ban a zsoltárt mint az első zsoltárt idézi.) – a „Sion” és a „király” kulcsfogalmakhoz lásd Zsolt 2. Stilistische Verfahren und Aufbau. a vezéreket. zsoltár ugyanis a teremtett világ részeként minden nemzetet. 51.12). s egészítették ki e munkájuk során a második zsoltárt a 12b. a „föld királyait” és a „föld bíráit” is felszólítja JHWH magasztalására (11. előszónak tűnnek. hogy az Újszövetség nem a két zsoltár szoros összetartozását. hogy számos formai és tartalmi mozzanat egy egységgé kapcsolja össze őket. Sőt. ezt bizonyítja a Talmud. vagy legalábbis paradigmájának tekinthető. v.3).33 (aki szerint az első két zsoltár a 3. Psalmen.10 Nyilvánvaló tehát.2. 12. 11 ZENGER. Az dba + %r. Azt azonban láttuk: nincs okunk feltételezni. és már a „második zsoltárról” beszélnek. zsoltárt eleve a könyv előszavának szánták. Izrael kegyesei majd végre fogják hajtani a JHWH-hoz nem csatlakozott „népek és nemzetek” (Zsolt 149. Így sem az első. S végül a Zsolt 149. s az is.2. hogy a második zsoltár az első zsoltártól független irodalmi alkotás. 9 RIDDERBOS. versek e prológus összeállítása során keletkeztek volna.6 – 2. 10 A későbbi görög kéziratok ezt korrigálják. és keretként zárja le a két költeményből egybeszerkesztett új irodalmi egységet. Mindenesetre KRAUS.

Ebben az összefüggésben a 150. és 150 zsoltár közé való beágyazása is érzékelteti. Azt. hogy itt a népeknek az ítélettől való megmentéséről lenne szó.12 Ez a keret az egész Zsoltárok könyvét messianisztikus perspektívába állítja: A mű az egyéni panasz. Zsolt 117). hogy a könyv szerkesztői a fenyegetés mellett a buzdítás hangját legalább olyan hallhatóvá igyekeztek tenni. hogy a 149. 24 . és ezzel Isten országának beköszöntét is meghirdeti. zsoltárt a 149. ha a 2. zsoltárba Zenger hogyan olvassa bele azt. Láttuk. 51.6– 9 fenyegető aspektusa nagyon is jól illeszkedik az ószövetségi eszkhatológia általános váradalmaihoz. zsoltár alaprétegéhez soroljuk. Wegweisung für die Völker. illetve a 149. a Zsolt 2. zsoltár az ítélettel megtisztított világban a zsidóság és a megtért pogányok közös istendicséretét vetíti előre (vö. hogy a Jelenések könyve a 2. s a népek számára felkínált megtérés a könyv keretéből akkor is kiolvasható. 12 ZENGER. hanem a messianisztikusan értelmezett király-zsoltárok révén a Messiás-király közeli eljövetelét.10–12 és a 149.10–12 verseket a 2. A Zsolt 2. a pogányoknak pedig a JHWHnak való feltétlen behódolást ajánlja (Zsolt 2). ellenkező esetre mindkét csoport számára kilátásba helyezve az ítélet lehetőségét.és hálaénekeken.12b betoldása. majd a himnuszokon keresztül nem csak az egyes hívő embert akarja a csüggedésből a feltétlen isten-dicsérethez elsegíteni. a meg nem térő népek felett a visszatérő Krisztus ítéletének összefüggésében idézi. Az mindenesetre rejtély a számomra. E keret az utolsó időkre való felkészülésként Izrael kegyeseinek a Tóra szakadatlan tanulmányozását (Zsolt 1). zsoltárnak a 148. zsoltár szellemében.

vers b megjegyzésében is. személyű birtokos személyragot. 3. azaz a babiloni masszoréták is a Pl. Cstr. akkor a jelenlegi mássalhangzós szöveg egyetlen betűtévesztés révén állt volna elő. ami az epairó = felemelni ige passiv aoristos E/3 alakja: hogy felmagasztaltassék".9. Symmachus). sok. 95. dicsőségedet pedig az egekre helyezted! Az ascher vonatkozói névmás így a himnikus leírás folytatását jelzi. Ez az előző versek kontextusába jobban beleillik. olvasatot fogadták el). ha nem is ilyen élesen. versben a zsoltáros – E/1. A Zsolt 8 magyarázata Szövegkritika 2. Ezzel azonban nyilvánvalóan utólag simítja a szöveget: a lectio difficilior lectio probabilitor elv alapján a MT-é az elsőbbség. Ez azonban nem a helyes szövegtagolás: a 4. A sámeká szó esetében ugyanebben a versben a Lxx nem fordítja le a sámajim szó mögött álló E/2.40). vers: Az első sora végén a Szír fordítás az óz = erő szó helyett a dicsőség szót hozza.4. hiszen így az Istendicséretre való felszólítás kerülne a himnusz legelejére. 84. Duhm és Seybold azonban az ascher vonatkozói névmást tekinti egy eredeti igealakromlott formájának. vagy nátöná (így Weiser): Qal Perf E/3 fem. A parallelizmus membrorum ez utóbbi olvasatot támogatja (Masora parva: a keleti. a tattá alak is (2Sám 22. Nekik lehet igazuk. St. Ez az olvasat eredetinek tökéletesen elfogadható. vers: A Szír fordítás az ere szó helyén az igét T/3. 25 . Ennek alapján az exegéták a töná alakot gyakran egy táná = énekelni. megénekelni ige alakjának veszik (vö. 115.8 stb. Ezzel a verset nyilvánvalóan az előző vershez kapcsolja és annak az indoklásának tekinti. Ez a himnusz műfaji kellékeinek jobban megfelel. A BHS kritikai apparátus még két egyék korrekciós javaslatot is megad: ezzel grafikailag közelebb állnak a masszoréta szöveghez: nittán (így Lindblom): Nifal part. Szó szerinti jelentése: "amely adj hát" – ez nyelvtanilag lehetetlen és a kontextusba sem illeszthető bele. alakja lenne. a kairói genízából előkerült kódexxel.11. 11. a végén jód mater lectionissal Pl. de előjön a 7. Targum. Maaszé: Ez az alak. azaz a nátan ige Perf E/2. hogy az összes többi verzió itt a masszoréta szöveget támogatja. A folytatás azonban már ellenségekről beszél. s így az „erő” kifejezés használata nagyon is indokolt – nem is szólva arról.41): ha itt ez állt eredetileg. és egyetlen betű megváltoztatásával az asírá-ná „hadd énekeljek” igét olvassa a két szó helyett. személyben egy új egységet indít. Ennek az igealaknak létezik egy rövidebb formája. Bír 5. Ezeket azonban szövegemlékek nem támasztják alá – így a valószínűségük is nagyon kicsi. vö. A Lxx itt hoti epérthé olvasatot hozza. – azaz a „kezeid alkotásai” alatt már a következőkben felsorolt Holdat és a csillagokat kell érteni. masc. 4. A töná alak azonban ettől semmivel sem válik elfogadhatóbbá. a szó tehát magára az előtte álló égboltozatra vonatkozna. Ha viszont egy. akkor az a maasze főnév egyes számának a St. azaz több mint 20 héber kézirattal és a Szír változattal hé mater lectionist olvasunk a szó végén.4. a szónak ehhez a funkciójához Zsolt 95. alakját fordította le (Ugyanígy Szír. A vers jelentése így: Mily felséges a te neved az egész földön. vers: Az ascher töná kifejezés biztosan nem az eredeti szöveg. Cstr. személyben fordítja. A probléma. Hieronímusz a Vulgatában a nátattá igealakot.

és a 7a elején hozza azt (az előbbihez ugyanígy Hieronímusz). ezt a félverset a 6a tartalmi magyarázatának (parallelismus membrorum) kell tekintenünk.6–7. annak akkor is csak a helyesírásra nézve van jelentősége. a folytatásban majd még látni fogjuk: Szöveg Metrum Szerkezet .yfd&f tOmAhB a {agw // {fLKu {yipl f )A wá hnoc 8. ami négy hangsúlyos szótagot tartalmaz. vers: A Lxx és a Szír verzió a 6b elejéről elhagyja a wáw kötőszót. versek vetnek fel. v. Az 5–8. Ez a látszólag jelentéktelen eltérés a szöveg magyarázata szempontjából nem elhanyagolható: attól függően. 4+3 .Uh"r+ : (a T: rfdh f w dObfkw // {yihol)E m " +a(M : Uh"rS: x a T : wá 6.{yiMyá tOx:r) f r"bo( // {cYah y"gd : U {éyma $f rOPic 9.UNedq: p: t i yiK {fd)f -}ebU // UNerK: zit-yiK $OnE)-hfm 5. 3+3 . A 2. E funkciója indokolja. Komolyabb problémát a 2b és a 3. nem lehet eldönteni.) 4 . Mivel azonban a cóne alak csak itt fordul egyébként elő. a két sor egy keretet alkot a költemény körül.hfTnnOK re$)A {yibkf Okw x a r " y dicsőségének bemutatása 3+3 .{"Qná t: m i U byO) tyiB$ : ha :l // !yerr : Oc }a(m a l : 3b mindenki elismeri 4+4 // !yeto(B : c : ) e y"&(A m a !yem$ f he)r : ) e -yiK 4. dicsőségét 2+3 . hogy a wáw a 6b elején ki van-e téve. 2+2+2 .déwd f l : rOmszim tyiTGi h a -la( x a C " ná m : l a 1. vers első fele a 10. szerkezet A zsoltár metrum-képlete nem teljesen szabályos. A 2b. Metrum. 4-9.jer) f h f -lfkB : // !:m$i ryiD)a -hfm // Unynod) A hwhy 10. 3+3 . Keret (Pl. Keret (Pl. a 4. Felirat 2+2+2 jer) f h f -lfkB : // !:m$ i ryiD) a -hfm // Unynod) A hwhy 2a. versben refrénszerűen visszatér. a 3. versek 3+3-as. v. vers c megjegyzés: a rebía mugrás akcentus írásakor elkövetett hiba (rebía jel elmaradt).wyflg: r a -taxt a hfT$a loK // !yedy y"&(A m a B : Uh"lyi$m : Ta 7.) 26 . vers 4+4-es.: Isten 2+3 zo( T f d: Sa yé {yiqnoyw // {yill : O( yiPm i 3a. a 9. 3+3 . ugyanis önmagában egy félsor csupán. 8.: Isten . mégpedig 2+2+2. hogy ezeknek a metrum-képlete teljesen más.{éym f < f ha -la( !:dOh hcn:T re$) A 2b 2-3. Hogy e szabálytalanság többlépcsős előállásra utal-e. vagy attól függetlenül Isten egy másik megtisztelő tettét kell benne látni. vers: A cóne szót néhány héber kézirat (11–20 db) a cón főnév megszokottabb helyesírást követve áleffel írja. vers pedig 4+3-as hangsúlyozással olvasandó. vers két sora pedig 2+3 hangsúlyozású. 7. hogy valóban szükséges-e egy ilyen javítás: de ha el is fogadjuk.

20k. teljes himnuszok. hanem önmagát szólítja fel Isten magasztalására (8.1–10.1–7. esetleg egy rövidebb imával vagy doxológiával záródik (pl. 145– 150). az egyiptomi szabadulás.1. 103. hanem történelmének az irányítójaként is tiszteli.3. illetve himnikus részletek pedig az Ószövetség egyéb irataiban is gyakran előfordulnak (pl. 78. 113. A hosszabb himnuszok ugyanezt a szerkezetet követik. 103. 33.1–7. teremtője bölcsességéről és hatalmáról zengve működik (8. 19. 136). és üdvözítő jóságából országot 27 . Indoklás.1–18. A himnusz az Isten magasztalására szolgáló vallásos ének. akinek a szabadító nagy tetteit a múltban már annyiszor megtapasztalhatta. 68. Himnikus részletek egyéb zsoltárokban is felfedezhetőek. Ex 15.21) A többes számban megszólított gyülekezetet a zsoltáríró az Istennek való éneklésre. hogy a himnuszokat eredetileg az istentiszteleteken énekelték. 93. 117. 96. 1Sám 2. 105– 106. 47. az eredeti kultikus élethelyzettől függetlenné vált csoportját alkotják azok a zsoltárok. 19. 136. adott esetben sajátosan módosult arányokban jelenhetnek meg (vö. 33.4.). A himnuszok számos utalást tartalmaznak a szentélyre. ami a himnusz központi részét képezi. 103. 19. 135. Ez a rövid himnusz Istennek az egyiptomi seregek feletti győzelmét énekli meg: "Énekeljetek az Úrnak. 65. Isten volt az. 100. 145–150). Felszólítás Isten magasztalására II. 111. A himnuszok egy másik. 29. versek alapján hagyományosan a himnusz műfajába szokták besorolni. 105.A zsoltár műfaja: himnusz A Zsolt 8-t a 4–. a Sínai törvényadás. az egyes elemei azonban jóval részletesebben. A Zsoltárok a múlt eseményeiből Isten szabadító kegyelmét és gondviselő szeretetét emelik ki: Isten Izrael zúgolódásai és hitetlensége ellenére is hű maradt a népéhez. 103– 106. amelyekben a zsoltáros nem a gyülekezetet. Izrael Istent ugyanis nemcsak mint teremtőt. a pusztai vándorlás során megtapasztalt gondviselés és a honfoglalás (44. ami alapján a teremtett világ azóta is szépen. A himnusz szerkezete I. a nekik adott feltétlen ígéret. 48. 107. 104).8. 118). 136). 96. Ezek az utalások azt bizonyítják. és megszabta azt a rendet. 67. 135). zarándoklatokra és egyéb liturgikus cselekményekre. költemény vége pedig gyakran a dicséretre való felszólítás megismétlésével. 80. A himnuszoknak egy későbbi. 29. 49. 146). Mózes öt könyvének az eseményei elevenednek meg ezekben a zsoltárokban magasztalás és tanítói intés formájában: az ősatyák kiválasztása. aki megalkotta az eget és a földet (8. A bibliai himnusz legegyszerűbb és legfontosabb formáját Mirjám énekén lehet a legjobban szemléltetni. Ézs 6. A Zsoltárok könyvében mintegy harminchat zsoltár sorolható ebbe a műfajba (pl. Sitz im Leben-jük tehát a kultuszhoz kötődik. áldozatra. 8. 114. 19. yKi „mert” kötőszóval bevezetve (a dicséretre való felhívás megismétlése) III. vagy Isten magasztalására szólítja fel. Doxológikus záradék Tartalmi szempontból a himnuszok többsége Isten teremtő és gondviselő hatalmát dicséri (8. kisebbik csoportja Isten szabadító tetteit magasztalja (78. 114.10). lovat lovasával a tengerbe vetett!" (Ex 15. 114. Ezt követi a "mert" (héberül: kí) kötőszóval bevezetett indoklás. 104.1–7. 106.13 stb. 104. Ézs 45. mert igen felséges.2k.

hanem egyéni imádságként. Zsoltár mögött az eredeti kultikus Sitz im Leben sokak szerint még ma is jól rekonstruálható. Ezzel a Sitz im Leben besorolással mindenesetre óvatosan kell bánni: ahogy a Himnusz műfajának ismertetésénél említettük. a 2–3. vers teremtő és gondviselő Istent magasztalja. 118. 74. Valószínűleg ennek az az oka. Zsoltárra is igaz. Zsolt 66. amelyekben a zsoltáros önmagát szólítja fel Isten magasztalására. ami szabadon kezeli a műfaj kérdését – eredetileg minden bizonnyal nem is istentiszteleten hangzott el. Ha ez a 8. vers (és Seybold szerint a 3a is) ellenségről.18. 136-ban is. cserében mit sem várva valóban a hálaadás jeleként is megénekelni. A zsoltárt körülvevő keret többes számban van megfogalmazva. illetve meditációs szövegnek szánták őket. illetve ilyenre utal az Ézs 30. Mivel a 3b. zsoltár? A 4–9. Himnusz tehát a 8. A zsoltár Sitz im Leben-je A 8. Néhány zsoltárban a szabadító és a teremtő Isten magasztalása össze is kapcsolódhat egymással (33. míg a himnusz corpusa az E/1. késői eredetűek. 89 egyrészt és 44. bosszúállókról beszél. 136). Az Ószövetség vallásos költészetének az egyik jellegzetessége azonban – szemben például a babiloni himnuszokkal – éppen abban van. A himnusz a zsoltárokban a panaszénekek bizalom-motívumaként is megjelenhet. és a hálaének elemei is kimutathatóak benne. hogy az esetek többségében a teremtő és szabadító Isten magasztalása nem kapcsolódik össze semmiféle kéréssel. hogy Istent a jelenlegi helyzetében hasonló nagy tettek végrehajtására kérje. A negyedik vers alapján feltehetőleg egy éjszakai istentiszteletről van szó. akkor itt ez a liturgikus felelgetés csupán az eredeti Sitz im Leben művészi utánzását szolgálja. Az imádkozó gyülekezet ekkor a múlt nagy tetteire azért emlékezik vissza. . tartalmában inkább hálaénekre emlékeztet: ellenségről. illetve önmagát reményteli várakozásra buzdítsa (vö.21–26. az Ézs 40. .20kk. Ezt támasztja alá a zsoltár jelenleg kevert műfaja is. hanem egyéni imádságnak. illetve 28 . de: . személyt használja. és valószínűleg már nem istentiszteleti célra. Tehát valóban dominálnak a himnusz jellegzetességei. hogy a zsoltárt valamilyen istentiszteleti alkalmon egy kórus és egy szólista között felosztva adták elő. bizonyos himnikus elemek hiányoznak. Hasonló váltakozó éneklést figyelhetünk meg az Ex 15. Seybold szerint azonban a változó metrum egyben a zsoltár többlépcsős előállásának az emlékét is őrzi. azok a himnuszok. Izrael a múlt nagy eseményeit képes volt önzetlenül. a teremtésről és gondviselésről beszél.ajándékozott neki.33 is. . Ilyen éjszakai istentiszteleten hangzott el a Zsolt 134. A 2–3. de keverednek benne a leíró és az elbeszélő himnusz jellegzetességei. de imperfectumokban (azaz a leíró és az elbeszélő himnusz elemei keverednek benne). vers JHWH-t mint királyt mutatja be (adón). amikor az énekes a csillagos egekre mutatva dicsérheti a teremtő hatalmát. szabálytalan metrumú versei ugyanis az egyéni hálaének műfajában egy megtapasztalt szabadulás fölötti háláját fogalmazzák meg. 80 másrészt). Így egy nagyon kései zsoltár lehet.29 és az 1Krón 9. nincs felhívás az elején Isten magasztalására – azaz a zsoltár csak fenntartásokkal sorolható ide. rosszakarókról.

hogy az tartalmában nyilvánvaló egyezést mutat a papi teremtés történettel (Gen 1. Az újfordítású biblia részben ennek megfelelően „a szőlőtaposók kezdetű ének dallamára” fordítással adja a kifejezést vissza. ami a műfaj kései darabjainál figyelhető meg. hogy a két szöveg nem közvetlenül egymást idézi. Ennek megfelelőn fordítja Károli a kifejezést így: „a gitthitre”. hogy az így egyesített két éneket (Seybold szerint utólag) még szorosabb egységgé fűzze egybe. Ugyanezt a kifejezést találjuk a 81. Kraus elképzelhetőnek tartja. sem szőlőtaposót. ezzel rokon magyarázat szerint a szó „Gát” filiszteus város nevéből származik. Feltehetőleg ez a harmadik elmélet áll a legközelebb a valósághoz. zsoltárt a fogság előtti. s a Papi irat szerzője ebből.). 2–3. Ezzel szemben pl. a Zsolt 144. Egy harmadik. Wellhausen és Duhm abból indulnak ki. Datálás A zsoltár datálására nézve lényegében az egyetlen támpontunk az. abból indul ki. Egy másik magyarázat ezért a gittít szót valamilyen hangszernek. zsoltárok feliratában is. Gunkel pl.rosszakarókról beszél. Végső soron a kérdést nem lehet eldönteni – de egy fogság előtti keletkezés szerintem nem túl valószínű. versben található szabályos metrumú himnuszt. hogy a gittít szó a héberben nem jelent szőlőprést.4a).10k. hogy a 8. szőlőprés szóból vezeti le.1–2. hogy a fogság előtti királyzsoltár. hanem egy közös forrásból. s ennek megfelelően a zsoltárt a fogság utáni időre datálják. a fogság előtti kultikus szövegekből merítették a közös elképzeléseiket (ugyanígy Seybold: himnikus tradíció a háttérben). hogy a két szöveg egymáshoz való viszonyát tradíciótörténetileg hogyan határozzuk meg. 2Sám 6. és a 84. talán egy ártatlanul megvádolt ember bizonyságtételéről van itt szó (vö. illetve a hangszeres kíséret módjára vonatkozó utasításnak tekinti. Zsolt 7. s a héberben jól ismert -ít képzővel ellátva azt jelenti gáti. Eszerint a szó vagy egy speciális. versek: 29 . vagy egy sajátos gáti zenei előadásmódra utalna. a fogságra és a fogság utáni időre is datálni. Ez az elképzelés egy fogság előtti és utáni előállást is lehetővé tenne. hogy a zsoltár még a fogság előtti korban keletkezett. Versenkénti magyarázat 1. Attól függően azonban. A zsoltáros azonban a saját sorsának a jobbrafordulásából Isten egyetemes gondviselését és a halandó embernek kivételezett szerepét felismerve egy eredetileg önálló zsoltárból átveszi a 4–9. gáti eredetű hangszert jelölne (Seybold).3 már ezt a zsoltárt idézi. illetve ehhez hasonló himnuszokból vette át a maga elképzeléseit. A 2+2+2-es metrumú keret feladata az. Gátból való (vö. és azt egyfajta himnikus záradékként a hálaéneke végére illeszti. lehet a 8. és „szőlőtaposó éneknek” fordítja. A kifejezés értelme bizonytalan: A Lxx a szót a gat = szőlőtaposó kád. Emellett szól a formatörténeti megfigyelés is: a zsoltárban a szerző önmagát szólítja fel az istendicséretre. vers: A zsoltár feliratában a lammönaccéach és a mizmór lödávíd kifejezés között az al-haggittít kifejezés szerepel. A probléma azonban az. Szerinte ezt bizonyítaná az is. Zsoltár szerzője a papi teremtéstörténet ismeretében fogalmazta meg a maga mondanivalóját. 11).

A 114. Mt 21. és a jóním alakot jónökímre javította.5. igéből. Zsolt 44. A vers második felében ugyanis egyértelműen nem gyermekekről. zsoltár záradéka. 147. a Zsolt 84. elején nem 2. Nyelvtanilag a vers úgy is értelmezhető. személyű.5).1-6 a teremtés rendjébe nem illő istentelenek megsemmisítését várja. amit hatalmával és szabadító csodáival vívott ki magának Izrael és a többi nép előtt. hogy a vádak alól felmentve továbbra is láthatja a csillagos eget. Zsolt 97. de hamarosan eljön az idő. Itt is erről van szó: Isten fensége az egész teremtett világra kiterjed. illetve úgy is. Az ólél participium ennek megfelelően „gonosztevőnek” jelentene. illetve a Zsolt 97. hanem a mennyben.47). akik Isten hatalma előtt megalázkodva tesznek erről bizonyságot és hirdetik az ő hatalmát . azaz szavai ellen Isten kellően felvértezte a zsoltárost (vö. vers szövege sok fejtörést okoz a magyarázóknak. A kórus a 2. Ebben mindenek előtt azt vallja meg.11. hogy az egek fölé épített mennyei palotára gondol a szerző. vers két sorában ezzel az ég és a föld fogalmak egymás mellé kerülnek.). vagy egy álal I. amikor megtérve gyalázkodásaikkal és istenellenes beszédeikkel örökre felhagynak. Itt. s mint ilyen az istent magasztaló himnuszok gyakori eleme (Zsolt 135. illetve Istennek mint a mennyei királynak a bevett megszólítása (vö. A zsoltár tehát a teremtő Istent egyben mint a teremtett világ királyát szólítja meg (vö.a sábat ige ebben az esetben elnémulni. illetve az egész teremtett világ az ő fenségét hirdeti. Isten gyermekek és csecsemők szájából kijövő dicséretekre építi a maga hatalmát. azaz az „elnyomók. Ugyanezt az értelmezést tükrözi a Vulgata fordítása. a vádaskodást abbahagyni értelemben szerepel a 3b. ami azt jelenti: gonoszat tenni.A zsoltárt körülvevő keret költői kérdéssel indít (ugyanígy pl. illetve az azon lévő égitestekre gondol (vö. hanem E/1. E kérdésben a kórus Istent adónénú-nak szólítja meg. személyű szuffixummal látja el. 1Kir 1. melyek szépségükkel Isten dicsőségét hirdetik. A negyedik vers eszerint a zsoltárosnak azt az örömét juttatná kifejezésre. A sámajim és az erec szópár a Gen 1. illetve az égboltozaton is megmutatkozik.ben. versben mindenek előtt ennek a menyei királynak a nevét magasztalja.1-ben. Az al hassámajim kifejezést értelmezhetjük úgy. hogy a vádaskodók szájai. hanem kizárólag a hálaéneket éneklő zsoltáros ellenségeiről. A 2. hogy tényleg az égboltozatra. Istennek ez az egész földet betöltő dicsősége a zsoltárost egy himnusz éneklésére készteti.43. illetve a kezeivel megalkotott égitestek is az ő fenségét hirdetik. erőszakoskodók” participium állhatott. (szoptatni) igéből kell levezetni. A jónökím alak helyett Seybold szerint eredetileg a jóním (jánáh ige).17). Így vagy úgy: Isten mennyei palotája. A zsoltár szerint ez a hírnév a maga teljes fenségében láthatóvá vált az egész föld előtt. Láttuk. ami a córörím szót a 3b. Seybold ezt a gondolatot egy korai félreértésen alapuló szövegkorrekció eredményének tekinti. Ők jelenleg ugyan még zavarják az egyébként tökéletes és harmonikus világ szépségét. a papi teremtéstörténet elején is együtt szerepel.azt a nevet. versben eredetileg szó sincs kisgyermekekről. a zsoltár jelenlegi szövege szerint Isten az ártatlan gyermekek és csecsemők szájából felhangzó dicséretből építi fel a maga dicsőségét – az erőszakoskodó gonosztevőknek pedig az ő dicséretüket hallva szégyenteljesen el kell némulniuk (vö. 30 . akár nem. Ez a kifejezés az Ószövetségben a földi király (vö. hanem ellenségről a zsoltáros bántalmazóiról van szó.4). illetve az ember dicséretén keresztül azt az istent akarja magasztalni. hanem vagy az úl. Egy korai másoló azonban az ólél szót tévesen kisgyermeknek értelmezte. azaz hogy életben maradt. Zsolt 19. zsoltárban azonban a lömaan córöreká kifejezés mutatja. Eszerint a 3. és a teremtett világ. hogy Isten fensége nem csak a földön. A 3. a 8. és helyette egy rágalmazóitól megmenekült egyén hálaénekét rekonstruálja a versben13. Itt talán arról lehet szó.2).2. melyben Isten felfoghatatlan és kibeszélhetetlen fensége feletti hódolatát juttatja kifejezésre. hogy a vádlóival szemben Isten az ártatlanul megvádolt zsoltárosnak adott igazat. aki mindenható Úrként ott uralkodik a maga csodás teremtményei felett. hogy a zsoltárokban az Isten neve elsősorban Isten jó hírnevét jelenti . Tartalmilag ugyanis még csak megközelítő paralleljei sincsenek. Ennek megfelelően azonban az ólél szót nem az álal II. Zsolt 2.5). hogy ellenségei megszégyenüljenek és legyőzettessenek .itt tehát egy hasonló eset bekövetkeztéről lenne szó. A Zsolt 86. s ott a világ két szélső pontjának a megnevezésével a világmindenség körülírására szolgál.16-17-ben a zsoltáros Isten hatalmáért (óz) könyörög. hogy itt nem erről van 13 Seybold szerint ez a jelenlegi szöveg egy félreértésen alapuló szövegjavítás eredményeként állt elő.1k. Akár igaza van ebben. 104.16).

De – ahogy Gunkel írja – ilyen a mi Istenünk: legnagyobb tetteit látszólag arra teljesen alkalmatlan eszközökkel hajtja végre. 115. Istennek. Konkrétan nem tudjuk. akik a tengeren való átkelés során énekelték az énekeiket? Nem tudjuk. és a biblián kívüli hagyományoknak azokra a gyermekeire gondolt. Az égitestek az énekes szerint szintén az ő alkotásai: isten megalkotta őket.26. lámpásoknak nevezi őket. erőtlenségben szenvedni (vö. amelyet Isten teremtő hatalma révén égitestek sokaságával népesített be.12. mert ő maga alkotta meg azt (vö. Zsolt 33. Ézs 13. 102. azaz az „ég” szó itt E/2. Formájára nézve itt ismét egy költői kérdés szerepel. A Zsolt 8 megfogalmazása az utóbbihoz áll közelebb – ismét egy pont. és élettelen használati tárgyaknak. 1 Kor 1. A 4. Ezt a következtetést az 5.16.5. de még inkább az azokat megalkotó istenhez képest? Semmi. Ugyanez a költői kérdés csaknem szó szerint megtalálható a Zsolt 144. A teremtett világ csodálatos voltát szemlélve a zsoltáros először is rádöbben a saját porszemnyi voltára: Micsoda az ember e pompás teremtményekhez. hogy a gyermekek himnuszok éneklésével ténylegesen bekapcsolódtak Isten magasztalásába? Vagy a bibliának. verset bevezető kí kötőszó is jelzi. hogyan kell ezt elképzelni. Itt ugyanis a gyermekek magasztalása a bűnösök kedvéért. Mindenesetre a kicsiny gyermekek erre a feladatra is alkalmatlannak tűnhetnek nekünk.15.3-ban is.7. vers: A zsoltáros azonban nem áll meg az égboltozat bámulásánál. 33. 5.3.21. amik rendelkeznek ugyan önálló cselekvési képességgel. és mint egy oszlopot a talapzatára vagy egy póznát a neki készített gödörbe beleerősítette őket (kún ebben az értelemben). hogy aztán a hatalma és a dicsősége annál fényesebben felragyoghasson.6. 90.). Jób 10. 4–5.4–5 stb. E döbbenetének az enós szó megválasztásával is nyomatékot ad. ami azt jelenti: betegnek.18. vagy azokra a gyermekekre.5). Ez a menny tehát az Istené: abban semmiféle más Istennek nem része vagy albérlete (az ég főnév szuffigált alakjához lásd Zsolt 20. (vö. Mindkét igehely erős polemikus éllel e teremtmények isteni hatalmát vitatja el. Siralmak 3. A szó ugyanis az ánas igéből származik. Deut 32.27kk.21– 26 is. birtokos személyraggal van ellátva. illetve a többi sémi nyelvben). 31 . versek: A 4. ami a két szöveg közötti szellemi kapcsolatot bizonyítja. s a fogalom a porból gyúrt. versben találjuk. 103. Az Ézs 40 katonáknak nevezi őket. gyengeségét. elesettségét hangsúlyozza (vö. Azért lehet ez Isten tulajdona. masc. Dávidra.8.17.15. minthogy fenntartások nélkül engedelmeskedjenek a tábornokuknak. Zsolt 9. akárcsak a második és a tízedik versben.3-ban és a Jób 7. jobb belátásra bírni. 144. 24. de nem tehetnek mást.5. A papi teremtéstörténet ennél továbbmegy.26. akik fiatal koruk és fizikai erőtlenségük ellenére is Isten kijelentéseinek és szabadításainak az eszközei lettek? Sámuelre. A zsoltáros az éjszakai istentiszteleten ámulattal bámul fel az égboltra. de talán nem is lényeges (lásd hasonló görög és keresztyén legendákat is).szó. amely Istennek a teremtett világban megmutatkozó fenségét dicséri. nem pedig kiirtani akarja őket. 2Sám 12.). versben kezdődik tulajdonképpen a himnusz corpusa. nem pedig azok vesztére harsan fel: Isten tehát itt megtéríteni.6. semmiség. hogy a látottakból valamilyen teológiai felismerést akar majd levonni önmaga és még inkább a hallgatósága számára. 14. 96. Az égitestek teremtmény voltát hangsúlyozza a papi teremtéstörténet és az Ézs 40. illetve speciálisan a nőkre vonatkoztatva: a menstruáció miatti gyengeségben.66). halandó ember megnevezésére szolgál. 136. Ugyanezt húzza alá a ben-ádám parallel kifejezés is: Az ádám szóban ugyanis az adámá termőföld szó van benne. gyengének lenni. Arra gondolt-e itt a zsoltáros vajon. Az enós szó ennek megfelelően az ember halandóságát. A sámajim. Sőt az itteni megfogalmazás szerint ujjaival alkotta meg: az minden részletében keze munkájának a nyomait – szinte ujjlenyomatát – viseli.

2. A 7. 6. versekben a zsoltáros körbetekint az ember lábai alá vetett világban. és némi büszkeséggel számba veszi mindazt. hanem az Isten tulajdona felett uralkodik. 6–7. 19. amit megalkotott. Az elóhím szó őket jelöli a Zsolt 29. nem részletezi a zsoltáros. Eszerint tehát az embert Isten uralkodói méltósággal és feladatokkal ruházta fel a földön (vö. Vagy a halandóságot. hiszen a zsoltáros az embereknek uralmi területének az állatvilágot tekinti. Gen 21.5.31.3. A 6.29. és csak valami kicsinység különbözteti meg azoktól.13-ban is. a mennyei király (Zsolt 96. A vers megfogalmazásában a király beiktatásának ceremóniája. Jer 31.6. 8–9.1. Zsolt 65. Hogy mi ez a möat. Ruth 1. akik a Isten mennyei udvartartását képezik (vö. porszemnyi emberről.4). A magyarázók egy másik csoportja szerint ezért a szó itt azokat a mennyei lényeket jelöli. Gen 1. ami felett úrrá tette őt az Isten. Bír 16.1-ben.16. lásd a szövegkritikát!): Isten pompával és dicsőséggel koronázta meg az embert. Az embert tehát Isten a mennyei angyalok mintájára teremtette meg: Ugyanúgy Isten udvartartásához tartozik ő is – ugyanúgy Isten magasztalása és szolgálata a célja. hanem olyan kiváltságokkal és feladatokkal ruházta fel azt. valamint Gen 1. és a földi világba helyezett el. E mellett az értelmezés mellett szólna a Zsoltárnak a Gen 1-gyel való szoros érintkezése – kézenfekvőnek tűnik ugyanis.1. 136. hogy az elóhím szó itt magát Istent jelöli: az ember tehát nála lenne egy kevéssel kisebb – minden másban azonban az ő képére és hasonlatosságára lenne megteremtve.19. illetve gondoskodik róla. ez a kicsiny különbség. 90.7).8. A kijelentés magyarázatánál az exegéták véleménye megoszlik.26kk.21.20).1. illetve egy szőlőtőjéről szokta (vö. hiszen ő most az egybeesést igyekszik kiemelni. hanem a többi megszólított. a királynak a jelzői lehetnek (Zsolt 21. 138. versek: A 8–9.12). és csak egy kicsit tette őt kevesebbé annál. versek: A 6–7. és talán a Bír 9.4). hogy a világról hangsúlyozottan mint Isten alkotásáról beszél. 86. A Lxx fordítói a szót nyilvánvalóan ugyanígy értelmezték. s ezért a teremtett világgal Isten.).1. illetve az ott használt terminológia cseng keresztül (vö. hanem kegyelmesen megtartja az életét. mint tulajdonos akarata szerint kell bánnia. azaz sáfárkodik csupán. 4. A kábód és a hádár Isten (Ézs 32.7. vers második félsora ezt a hasonlóságot a következőképpen definiálja (wáw kötőszó fölösleges.5).11.27). 50. 145.10.16. versek szerint azonban Isten az embert nem egyszerűen csak megtartja. Ézs 23. vagy a földi lakóhelyet kell azonban értenünk alatta. Az ember állatokat tenyészthet és 32 .4). hogy ez a csodálatos és hatalmas kozmoszt megformáló Isten nem feledkezik meg erről a halandó.13-ban és az 1Sám 28. 97. mint bármely más teremtményét.24k. 104. attól függően. Az énekes Istent azonban végig E/2. Itt ismét a papi teremtéstörténettel közös gondolat jelenik meg (Gen 1.6.19.26.28kk. Zsolt 2). Gen 8. Ézs 6. azt az ember lábai alá vetette.28. 1Sám 1. személyben szólítja meg – az elóhím szó tehát nem vonatkozhat magára Istenre. ahogy egy kertész a kertjéről. 13.1.15. vers szerint Isten mindent. Ugyanakkor azzal.6. (De vigyázat: imago dei: királyi többesben: nem is a maga. mint egyetlen másik földi teremtényét sem. 1Sám 2.1. és a kellő időben minden baját orvosolja (zákar ebben az értelemben pl. 82. illetve földi helytartójának. 80. mint az angyaloké.9. 45. hogy ezen a pontosan is a papi teremtéstörténet fényében magyarázzuk a zsoltárt. 30. valamint a páqad igét gondoskodni értelemben pl. hogy ki mit ért az elóhím szó alatt. Seybold például a Gen 1. a zsoltáríró egyben az ember felelősségét is hangsúlyozza: az ember nem a saját dolgai. 1Kir 22. azaz az angyalok képére?). De ennél talán még megdöbbentőbb a zsoltáros számára az.5.22. 95.2. és azt „angelloi” azaz angyaloknak fordították (ugyanígy Zsid 2. Jób 1–2. Zsolt 29. 145. Megalkotásában az Elóhím mintájára formázta meg őt is. értelmében úgy gondolja. Ex 3.

Jóel 1. és van az ember. csak létükkel. vers: S végül a zsoltár szerzője visszakanyarodik a kezdő vershez. Minden. vadászhat a mezei vadakra. és tekinti azt Krisztus „földre-szállásában” beteljesedni. Lehet-e ennél többet kívánnia az embernek? A zsoltáros szerint nyilvánvalóan nem lehet. hogy csatlakozzunk a bizonyságtevőknek ehhez a boldog. gyapjukat és tejüket hasznosíthatja. mitikus szörnyei követnek (ez utóbbihoz. részben pedig a világ feletti (eljövendő) uralmát látja e zsoltárban megjövendölve.5k.vághat le. s részben pre-egzisztens jellegét.20.6kk: az inkarnációban „rövid időre” az „angyaloknál” kisebbé tette magát (vö. vö.7 – 1 Kor 15.16: a gyermekek hozsannázására Jézus ezt idézi Zsolt 8. halászhat. bizonyságot téve. nem önmaga. Gen 9. hálás szívű nagy seregéhez.26k. Mondanivalójának a végeztével ezért ismét a többes számban éneklő kórus veszi át a zsoltárostól a szót. és azzal is ér véget: a teremtett világ és az ember bemutatása után a zsoltáros visszatér Istenhez. s ezzel az élet egyedüli urától ráruházott jogosítványokat gyakorol (vö. A zsoltár és az Újszövetség Az Újszövetség gyakran idézi a zsoltárt és Krisztusra vonatkoztatja. versben elmondottakat. A zsoltár arra bíztat. lenyűgözött. 2. majd az égi madarak.: a megdicsőült Krisztus világ feletti uralma Zsolt 8.26). vö.3). beleértve magát az embert. Mert mindenért őt illeti a dicséret. szintén a teremtett világ leírásának részeként. Láttuk. Zsolt 19). A zsoltárt konkrétan az Újszövetség az alábbi helyeken idézi: Zsolt 8. és azt szó szerint megismétli.3 – Mt 21. keretbe zárva ezzel az egész költeményt. hogy a Zsidókhoz írt levél a Septuaginta fordításában idézi a zsoltárt. LXX) 33 . és szó szerint megismétli az ének első sorában. mindezek szerzőjéhez és bölcs fenntartójához.22). hanem alkotója nagyságát és nevét hirdeti – vannak. néma énekléssel (vö. s végül az ősóceán ismeretlen. a méltóság és a hála. amely hangos szóval. – Zsidók 2. Zsolt 104. szarvasmarha mint pars pro toto) a mezei és erdei vadak (7b. a folyók és a tenger halai. amik tudatlanul. Az állatvilág számbavétele során a perspektíva az ember mindennapi életterületéről fokozatosan tágul a végtelen felé: a háziállatokat (juhból és kecske. Az Istenre való rácsodálkozással indult a zsoltár. a 2a. 10. zsoltárt énekelve.

21. Nem illik a parallelismus membrórumba. amelyek kárú igét olvasnak. Targ. kiváj.6.. „Rábízta magát…” 16. ugyanígy Lxx. Az Lxx.43 is. v. személyben van szó. Ézs 57. de két helyen is javítandó: az atnách áthelyezendő a jóséb szó mögé: Qádós jóséb-hez lásd pl. A parallelismum membrórum miatt a mísúátí "segítségem" szó helyett feltehetőleg missaváti "segélykiáltásom) olvasandó 3.14. A káarí szó helyett Lxx. Ez lehet a kúr/káráh ige: összeköt. Jer 17. s itt caakat-ot. Egyesek mégis inkább korrekciót javasolnak. – olvass itt is azt. vershez tartozott (96). elóhaj: kilóg a költemény (csaknem) szabályos 3+3-as metrumából. Gunkel szerint valószínűbb a laanót = válaszolni olvasat: ekkor csak egy lö kiesésével kell számolnunk.-t olvas. emiatt kérdéses. ami e vers parafrázisát adja Jézus gúnyolóinak szájába. el JHWH: a 3+3-as metrumot szétfeszíti: talán magyarázó glossza a jásúbú igéhez. 9. 28. Targ. kóchí = erőm.2ba: "távol van tőlem segítségem. versekben is E/3. azaz segélykiáltást olvasnak (lsd BHS). kilukaszt. ugyanígy számos héber kézirat és bibliakiadás. 4. v. Így a vers jelentése: "Te.: töhillót: néhány héber késirat Sg. A Zsolt 22 magyarázata Szövegkritika 2. hogy jó-e. chék = íny. Vulg. löpáneká: egy héber kézirat. kijelentő mód E/3m. gól: a Gúl ige Qal Imperat E/2m. formához Deut 10. 17b. Symmachos és Aquilla egy igét hoznak. Syr. "mint az oroszlán kezemet és lábamat": így hiányos mondat. A kontextusba jól illenék ez is. felteker (így Symmachos). Zsolt 71. v. lásd a Sg. v. MT: 22. te vagy Izrael dicsérete". talán Glossa (Kraus). mivel Istenről a 27. kiáltásom hangja".15. Jelenthet nyomorúságot. aki szentségben trónolsz. valamint az Arab verzió itt E/3m.-ot olvasnak: löpánáv: ez lehet a jó. v. enút szó csak itt fordul elő. Olvass: Qal perf E/3m: gal. ugyanezt feltételezi Mt 27. lásd az újfordítású biblia. Izrael dicséretei felett trónolsz" Nem lehetetlen. 34 . v. v. a Vulgata héber alapján készült zsoltár-fordítása. vagy az áná III. a Pesitta. 109.-ja („Bízsd magad …!”).1. Betűcsere lehet a hikkí szó helyett. 25. és 29. "Pedig te szent vagy. v.-ot olvas. Ez tökéletesen illik ide. Syr. Seybold: eredetileg talán a 4. gyökből származtatva akár "éneket" is – ez utóbbi esetben a szerző a korábbi panasz- énekére utalna vissza vele (így Anderson).

26. 29. 4+4-es metrum négyben (2. 27b. minden bizonnyal a hajjá = "élő" melléknevet feltételezik. 3+3-as metrum szerepel a 38 költői soron belül 20 sorban. ez azonban nem indokolt. amely az előző sor tartalmát magyarázza. A szakasz bizonyára magyarázó glossza. disné: dásén: hájas. Ehhez lásd magyarázatot. ákölú helyett ezért ak ló olvasandó: „Csak előtte borul le. hatalmas. 4+3-a a harmadik sor. Ez lehet a helyes. 24b. Csakhogy az Ószövetségben ez az ige piélben soha nem fordul elő. vers). 30b. akik a földben alszanak. erősen romlott szöveg 30. v. Az Lxx és a Vulgata a szó mögött álló tagadószó helyett a lö prepozíciót olvassa: "Lelke neki élni fog" – azaz a feltámadás igéretét „olvassa bele” a szövegbe. A LXX a jábóú igét még a 31. lásd parallelismus membrorumot. abból a mosló alakot feltételezi az Lxx és a Pesitta.v. kövér. Lásd majd a magyarázatnál. a parallelismus membrorum is mást követel. 3+2-es a 4. st. vershez kapcsolja: "az eljövendő nemzedéknek"." (Seybold. zera: egy héber kézirat zari-t "az én utódom"-at olvas. szerkezet A zsoltár metruma sok problémát vet fel. akik nem maradtak életben = a halottak") kilóg a metrumból. ákölú vöjistachavú helyett: a szövegbe ez nem illik bele. lédús. Pl. hiszen a parallelismus membrorum is ezt támogatja. 17b. A parallelismusban a poárhuzamos „porba szállók”-hoz ez nem illik: olvasandó jöséné Qal act. 32. Ez a valószínűbb az igék egyes száma miatt: eszerint itt az imádkozó utódairól van szó.. 30kk. parallelismus membrorum nélküli félsorok találhatóak a költeményben a 16b.28. 31. sor (22. A BHS szövegkritikai apparátusa a metrum kedvéért még egy mutató névmást is beillesztene a szövegbe.30a). v. part. A vers második fele ("azok. 25. v.. A verziók itt egy jelzőt.29. Forma. Gunkel). Karus.: "az alvói a földnek.11. cstr. Hijjá: jelentése: „életre kelt. 35 . s ezek többsége szövegkritikai beavatkozásokkal sem orvosolható. umósél helyett: a Mósel participiumot. 30b versekben.” – lásd újfordítású biblia. megelevenít”. 3+4-es a 8. v. ugyanezt feltételezi az Lxx és Pesitta fordítás.

Isten megszólítása: 1. v. IIIB. Mások szerint azonban itt két. v. Himnikus záradék: 28–32. IIC. versek a megtapasztalt szabadítás feletti háláról szólnak. míg a 23–32. v. 148. Könyörgés: 20–22. A zsoltár műfaja igazolja ezt a két részre való bontást: A 2–22. III. Bizalom-motívum: 10–11. „Kí” kötőszó – az indoklás bevezetése: 25. versek egy egyéni panaszéneket alkotnak. Panasz: 7–9. v. – a gyülekezetet buzdítja istendicséretre: 23. század közepén felismerték. 36 .Zsolt 22. II. Weiser. v. v. Kraus. v. hogy a zsoltár két darabból áll: a 1–22. A bajban tett fogadalom beváltása: 26. v. versek egy egyéni hálaéneket műfaji kellékeinek felelnek meg. IIIA. versek az Isten által elhagyott imádkozó panaszáról szólnak. Panasz: 15–19. Cheyne. Isten vagy a gyülekezet megszólítása: – önmaga buzdítása istendicséretre: 22. v. (+ szemrehányó kérdés) IIA. Közvetítő álláspontot képvisel Seybold. HSchmidt). Néhány exegéta a zsoltár egysége mellett foglal állást (pl. Könyörgés: 12. v. v. v. míg a 23–32. Az istendicséretre való felhívás megismétlése: 27. v. v. aki szerint itt egy folyamatosan előálló.2–22: Panaszének-rész I. eredetileg önálló zsoltár lett összekapcsolva (Duhm. v. A zsoltár egységességének kérdése Már a 18.23–32: Hálaének-rész I.22: „De te meghallgattál engem!” ---------------------------------------------------------------------- Zsolt 22. Panasz: 2–3. ---------------------------------------------------------------------- Átvezetés: Zsolt 22. 176). IIB. Bizalom-motívum: 4–6. Indoklás: a szabadításra való visszatekintés: 25.

). a szenvedés különböző formái itt mind együtt szerepelnek: Istentől való elhagyatottság. és a 26. Alap-ok talán halálos betegség lehet (15–16): lemondtak róla az emberek. Templom kora (vö. hogy ezek a feliratok utólag kerültek a zsoltárok elejére. betegség (15k. hogy ezzel a zsoltárt mint meghallgatott imádságot jelezze meg. A király egy különös szertartás során talán a meghaló és feltámadó Istenséget reprezentálta volna az izraeli kultuszban: a panaszének és a hálaének kettőssége. amit meghallgatásról való hitvallásnak (Erhörungsbekenntnis) értelmezhetünk. versekben olvasható. Datálás A zsoltár felirata Dávidnak tulajdonítja ezt az éneket. Tudjuk azonban azt. Egyáltalán nem datálja a zsoltárt pl.2–22 műfaja: egyéni panaszének A zsoltárok egyik jelentős csoportját a panaszénekek alkotják. Seybold szerint viszont itt egy megvádolt ember panaszáról van szó. illetve a leírt szenvedések sokszínűsége ezzel megmagyarázható lenne. A Zsolt 22. A keresztyén liturgiában is meghonosodott 37 . talán az is bizonyítja.. hanem a királyról. és utólag igyekeztek azok tekintélyét a Dávidi szerzőség posztulálásával biztosítani. 22. A 28–32. 25. Ebbe a műfajba tartozik a zsoltároknak mintegy egy negyede (pl. Nyilván erre itt azért nem volt szükség. már halálára készülnek (19. 3–7. Weiser. versek szerint a hálaének rész szerzője a gyülekezet előtt fejezi ki háláját: nyilván a templom udvarában egy kultikus ünnep alkalmával tett nyilvános bizonyságtételt a megtapasztalt szabadításról. De ez bizonyíthatatlan feltételezés. akit nyilvánosan kigúnyolnak és a halálba küldenek. Kivétel: kollektív és egyéni zsoltárműfajok keveredése: 2. 148).és hálaéneket eschatologikus távlatokba állítják: isten szabadító hatalmát látva isten királyi uralmának minden nép aláveti majd magát. vers utolsó szava állt. Ezt az imádság meghallgatása után jegyezte az ének végére a zsoltáros. Itt nyilvánvalóan egy későbbi kéz. Mindenesetre a zsoltárban semmiféle olyan konkrét utalás. Ezekben az énekekben az egyén vagy a gyülekezet közössége panasz formájában Isten elé tárja a szenvedéseit. A zsoltár Sitz im Lebenje A 23. Kraus (177k. 26 stb. Kraus).2–22 magyarázata A Zsolt 22. ami egy pontos datálást lehetővé tenne. v.). hitében megtámadottság (7–8. nyelvi vagy tartalmi információ nincs. a hálaének előtt ezt mindenki olvashatta. Ennek a végén eredetileg a 22. illetve hallhatta (vö. 18a). hogy ez a rész sohasem alkotott egy önálló hálaéneket. ellenség üldöztetés. Más exegéták szerint itt nem egy gyülekezeti tagról van szó. mert az 2–22. halálfélelem. hogy a nyomorúságra való visszatekintés és a panasz megismétlése nem szerepel benne – pedig ez a hálaének állandó elemeihez tartozik. Ehhez még szintén maga a zsoltáros kapcsolhatta hozzá az egyéni hálaéneket. 17. és Isten szabadító közbeavatkozásáért könyörög. ami a 23– 27.de egységes művel van dolgunk (97). talán a zsoltárok könyvének egyik szerkesztőjének a keze nyomát látjuk. 4–6. v. versekben. 13. Azt.).). verseknél). – ez tehát egy betegség-zsoltár (Gunkel. Bajának leírása elég általános. Az egész alapját a 2–22 egyéni panasz-éneke alkotja. versek ezt az egyéni panasz.

vö.1. – rosszakarók támadásai. 56. 102) talán a betegeknek a gyülekezetbe való újrafelvételének az alkalmához kötődnek. A kollektív panaszéneket nyilvános panasz- istentiszteleteken adták elő. 27). A panasz-énekek szerkezete: I.10kk. Rövid hálaadás (6. A babiloni panaszénekek szerkezete az izraelivel lényegiben megegyezik. a gyülekezet megszólítása is ezt bizonyítja.9kk. JerSir 5. 32. 60. amelyek nyilvánvalóan a templomtól távol (42–43). 21. 41. Az egyéni és a kollektív panaszénekek szerkezete nem tér le egymástól. JHWH szabadító közbeavatkozásáért könyörgött (vö. 85 stb. 22.). 74. majd a könyörgés követi. 44. A pl. 79.3kk. A panaszének eredetileg a kultusz része volt. 1Kir 8."Hozsánna! = Szabadíts meg!" felkiáltás a panaszénekek könyörgésének egyik jellegzetes formulája volt (lásd 3.8–10 stb. 88. 1Kir 8. – alaptalan vádak (4. 7.).. – Istentől való elszigeteltség érzése Bűnvallás (17. 28.14kk.6. Panasz – betegség (32. Jóel 1.9kk.14). 74. 22. mint az 1Sám 1 és az 1Kir 8.) → bizalom-zsoltárok (23.15kk.29k. Num 5.) – így a kollektív panaszénekek többsége a fogság – fogság utáni korban keletkezett (Zsolt 12. vö. 130.6kk. Könyörgés Fogadalomtétel (7. Ezeknek az énekeknek a szerkezete három állandó elemre. 5.5). a betegek panaszai (38.1kk. 5. 38.33kk.23kk. vagy eredetileg a templomba. 11. Olyan bibliai példák.3) Bizalom-motívum (13. 28. Jer 36.5.22.19–20. 102. szövegei. esetleg éppen betegágyon hangzottak el (38). 79. 26. 71.13.2–4.7. 143). amelyeknek a száma és a sorrendje azonban szabadon variálódhat.8. 104.1) – Isten korábbi szabadításaira való visszaemlékezés (74.). A műfaj eredeti szituációjától elszakadva a panaszénekek témája gyakran az emberi sors általános gyötrelmei vagy maga az emberi múlandóság is lehet (90. Sajátos csoportját alkotják a panaszénekeknek a bűnbánati zsoltárok (6. 103. 17. helyette a bűnbánati rész és a bűnbánatért való könyörgés veszi át a központi szerepet.17 stb.31–32.2–4). – bűntudat. itt nyilván annak a mintáját alkalmazták (de az politeista). 13. 77 stb. Ezeken az elemeken túl azonban a legtöbb panaszének még egyéb elemeket is tartalmaz.1. 125) III.18. Jóel 1. Az egyéni panaszénekek többsége szintén a kultusz keretében hangozhatott el eredetileg.6 stb. 27) talán a kultikus istenítélet szertartásának a része lehetett. Kétségtelenül vannak azonban olyanok is. de egyes panaszénekekben a közösség. 7.39. Dán 9). 69. A Templom pusztulása után rendszeresekké válhattak ezek a jellegű istentiszteletek (Zak 7. mint vázra épül fel. Isten megszólítását a panasz előtárása. s azokon Izrael közössége az adott veszedelem elmúltáért. 80. 85. a fogság előtt ellenséges katonai támadás. 46. amelyek böjttel párosultak. Ézs 63.2. 21. Jón 3. 38 . 38.). 31. 83.9. természeti katasztrófa vagy egyéb okokból hívták össze. 22. Isten megszólítása – szemrehányó kérdés formájában (pl. II.5k.37k. Ezeket az istentiszteleteket. 22. 60.10kk. 27. 6. 51. 26. Ezekben a panaszrész teljesen háttérbe szorul. 44. Az ártatlanul megvádoltak panaszai (4. 51. mint menedékhelyre való felvétel kérelmeként szolgát (vö.6.). 58.

9kk.10kk. Erről az énekről semmit sem tudunk. de nem kötelező eleme a panaszénekeknek. Ugyancsak gyakori. 59.).17 alapján valószínű. 75.2). korábbi szabadításaira hivatkozik. 51. Ezt követi a zsoltárban maga a panasz.18. 60.) Ezekben Isten kegyelmére. Ézs 50. 69.1 élén egy ének címe szerepel. alakhoz jobban illik (elvont főnevek vagy fem. igehelyként ugyanennek az analógiájára egy másik ének címe szerepel: "A hajnali szarvastehén" kezdetű ének dallamára. 9. gyakran viszont – esetleg e szemrehányó kérdések nélkül is mindjárt az Isten korábbi szabadításaira való visszaemlékezéssel folytatódik (74.2–4).14). XXVII. 1Krón 23. hogy a zsoltár végén mindjárt egy rövid hálaadás is olvasható a megtapasztalt szabadításért (6. vezetni. 60. ehhez még a JerSir 3.6. hiszen a legtöbb zsoltár ismétlődő képies kifejezéseket használ a panasz leírásához. konkréthelyzetét. 46. 81. 56.3) és az Isten szabadításában való töretlen bizalom kifejezésre juttatása követheti (13. Zsolt 12. A panaszt alkalmanként a bűnvallás (17. ami a kért szabadítás alapja lehet. 74. 107.4.10. csak a 39 . Eszerint itt egy zenei utasításról lenne szó. 22. Esetenként erre a könyörgésre a zsoltáros fogadalomtétele következik. Pl. Elképzelhető azonban az is.6. Az 1Sám1.19 elején is szerepel. utólag került a zsoltár végére. hogy az imádság elhangzása után a szentély egyik papja vagy prófétája Isten nevében az imádság meghallgatásával bíztatta az imádkozót (vö. és 119. ha Isten meghallgatja és teljesíti kérését (7. 26. 79.57. 69. alak. Formailag jellemző erre a részre a "Miért" és a "Meddig még" típusú kérdések (13. vagy a konkrét történelmi szituációt felismerni. 5. A panaszének végén ez a hangulatváltás mögött tehát egy ilyen bíztatás állhat.A panaszénekek élén Isten megszólítása áll. Ebben Isten magasztalását.6kk. 22. 21. 48.). 4. 22.9kk. Ez az értelmezés a Piél Part.21-ben azt jelenti: zenélni.7. vagy abstr. Versenkénti magyarázat 1.25.1. A 22. 27) vagy az istentől való elszigeteltség érzése által kiváltott szenvedések. 28.2. Ennek alapján a mönaccéach piél part-ot gyakran "karmester"-nek fordítják. 41.). A szó 55 zsoltárfeliratban és a Hab 3. rosszakarók támadásai és alaptalan vádak (EH3.81 verseket). 80.19k. 38. Ennek alapján sokan a Mönaccéach alakot elvont főnévnek tekintik és "zenei előadás" értelemben fordítják. 77 stb.8–10 stb. 71. Mindenesetre az ábrázolt szenvedés mögött nehéz a zsoltáros egyéni. 79. ami általános megfogalmazásban a zenészeknek szólna: "A zenei aláfestésnek" értelemben. 32. A nácach ige azonban az Ezsd 3. 58.4 és 2Krón 2.6. amelyben a zsoltáros Isten elé tárja szenvedéseit. A harmadik főrész első elemeként következik maga a könyörgés. hogy ez a záradék csak a megtapasztalt szabadítás után.23kk. 115.6 stb. 45. Ezek a legtöbb esetben betegség (EH30. vö. 84. Az itt használt nácach az 1Krón 15. Zsoltár feliratában 16. A zsoltárok könyvében további 14 feliratban található hasonló típusú adat (8. továbbá 44.1-ben azt jelenti: kiemelkedőnek lenni. Ez a megszólítás gyakran szemrehányó kérdés formájában történik (pl. vezényelni.10kk. Eszerint a következő utasítás neki szólna: a megadott című ének dallamára kellene énekeltetni az adott zsoltárt. a róla való nyilvános bizonyságtételt ígéri arra az esetre.8. igazságosságára.13. vers: A felirat első szava lammönaccéach. Lxx nem segít tovább: eis to telos-nak fordítja (Kraus. o.). melynek dallamára a zsoltár énekelendő: "A messzi fák galambja" kezdetű ének dallamára". 85. 1–22 szerkezete: mennyiben felel meg ennek? A panasz – bizalom – könyörgés több menetben ismétlődik: művészien fejezi ki az imádkozó lelki vívódását kétségbeesés és remény között.8kk. 17. 13.1). A Zsolt 22. bűntudat.2.) A Zsolt 56. 28. 60. 85.2–4. 57.

de mindezidáig hiába. a zenei kíséret nélkül előadott ének ellentétje. Ugyanakkor próbaként sem tud rá tekinteni: az a két válasz. tőle kérve szabadulást (Kálvin. mizmór: A zámar ige azt jelenti: a húrokat pengetni.3.49. nem tudta még elérni. Hogyan lehetséges ez? Teljes ember volt. hogy maradjál!" A kérdés feltételezi. Ám 3.17. Izraelben valóban hangosan imádkoztak – mint ahogy az ókori keleten általában (vö. ha explicite ártatlanságát nem hangsúlyozza. 2. Ez akkor is igaz.34). amit népe. ami a legjobban gyötri a zsoltárost: ez pedig az Istentől való elhagyatottság érzése. érdekes fenoménra lenne példa: hogyan Jahweizálja a zsidóság a pogány kultikus elemeket. versekben a zsoltáros megszakítja panaszát. Az első szemrehányó kérdés arra a bajra kérdez rá. amelyben már nincs szükség az istenhez való kiáltásra. hogy a zsoltáros nem tekinti magát bűnösnek: semmi olyan vétekről nem tud az életében. A megszólítás megismétlése a panaszon kétségbeesését fejezi ki. 3. vers A 3. visszhang nem érkezik tőle a kiáltásra. a kitartó imádság végül elnyerte jutalmát.46. A sáag ige az oroszlán üvöltését jelenti (pl. aki közelségét ígérte népének (). A kultikus énekek hangszeres kíséretéhez lásd Zsolt 33. mit Lit.29. hogy itt egy pogány kultikus ének dallamáról lenne szó.2. Az Lxx a szót psalmos-nak. Az. 210). a belőle képzett főnév pedig húros hangszer kíséretében előadott éneket jelent. hogy az egyéni bajára a kollektív emlékezés területén keres analógiát: ez a zsoltár kései 40 . nem áll feleletként a rendelkezésére. hanem éppen ellenkezőleg: a mindennek ellenére Isten mellett kitartó ember éneke (Kálvin). JSir 3. Formájában ez a szabadításos/imperfektumos himnuszok stílusában van megfogalmazva.címét. Nyilvánvaló tehát. Jer 14. élí. Ézs 5. 15. amivel a theodícea kérdését a hagyományos zsidó gondolkozás feloldotta. 1Sám1–2).8) – itt a tehetetlen fájdalom kifejezője. Ugyanakkor a megszólítás a reménységének is hangot ad: a bajban is Istenének nevezi az Urat. versek A 4–6. A lámmá azabtáni kérdés ezért lesz annyira égető (Gunkel). vers A panaszének 2–22 egy kettős megszólítással kezdődik: élí. ezzel koránt sincs bizonyítva – de ha így lenne. Az az isten. ami megindokolhatná. A passiótörténet szerint Jézus a kereszten ezt a zsoltárt idézte: az Istentől való eltaszítottság eme mélységeibe jutott el szenvedéseiben (Mt 27. A csendet. Ugariti panteonban Sachar egy istenség neve. 147. összesen 57 zsoltár feliratában szerepel a műfaj megjelöléseként. Mk.) Hány és hány imádság hangzott már el eddig.). Isten nem válaszol neki. Gunkel: "Te elhagytál. így könyörgésének még éjszaka sem vethet véget. hogy a szó világi éneket nem. vers szerint a zsoltáros már régóta könyörög fáradhatatlanul Istenhez segítségért. most távol van tőle. a bizalom-motívumot alkotja.5. szinte állati üvöltését nem hallja meg. Szokatlan csak az. és visszaemlékezik istennek ama kegyelmére.7. a szarvas pedig Kis-Ázsiában a Napisten szimbóluma (Kraus XXVIIk. látszólag teljesen hiába! Ennek a tudatában ez a zsoltár nem a megrendült hit zsoltára. A mizmór csak zsoltárfeliratokban. de én mégsem engedlek el: Istenem kell. akitől a szenvedő bajának egyedüli orvoslását remélheti. (dámá gyökhöz ebben az értelemben lásd pl.22. 98. Ez a panaszénekek jellegzetes elemét. csak kultikus éneket jelölhet. Az éli megszólítás és a lámmá azabtáni kérdés megdöbbentő erővel fejezi ki a zsidó monoteizmus által létrehozott hitbeli feszültséget: a szenvedés okozója szükségszerűen ugyanaz az isten. azaz zsoltárnak fordítja. 4–6. 149. a szó így a Sír. 71. És ahogy a hálaének-rész mutatja. miért fordult el tőle látszólag az Isten. Izrael a történelemben már annyiszor megtapasztalhatott. segélykiáltását.

109. az állandó. Az istentől való elhagyatottságnak azonban most már a konkrét. Jób 25. tőle várták a segítséget.14.14. Ézs 57. de a hozzá köthető kultusz isten jelenlétének a garanciája.6 és Ézs 41. ahogy ezt az 5–6. Ézsaiás is látta (Ézs 6.3- ban a szenvedő szolgáról olvassuk ugyanezt. de lelkileg is az embert. Érdekes itt a masszoréta szövegre és tagolására is kitérni – akkor is. versek A 7–9. A szent szó itt az állandóságot. Zsolt 71. aki Izrael dicséretét képezi. A kifejezés "a kerubokon trónoló" Epithetonra emlékeztet (Zsolt 99. Hiszen. Ő tehát nem csak tárgya Izrael dicsérő énekeinek. Ugyanakkor ez a bizalom abban nyilvánult meg. hogy a szenvedés teljesen eltorzítja fizikailag. dicsérettel. amikor a hivatalos vallás és az egyéni kegyesség a fogság utáni kultuszban összekapcsolódtak egymással (Alberts. azon keresztül pedig ősi jeruzsálemi tradíciókhoz köthető. szerzője is. (vö. E szabadulás egyetlen előfeltételét az az ige írja le.15) – mindkét tradíció a jeruzsálemi szentélyhez. aki az istenben bízott. aki Izrael dicséretei felett trónolsz" -. A wöánóki szó a 7. forma mellett. 7–9. ami háromszor is szerepel e két versben: ez a bátach ige. Kálvin azt mondja: ahogy a jó fát a gyümölcseiről lehet megismerni. 53. soha nem szégyenült még meg. hogy a bajban Istenhez kiáltottak. cselekedj hát velem is kegyelmesen. Eszerint "te vagy a szent. Jer 17. s így a bizalom-motívum frappáns kezdetét képezi: Te szent vagy.: Azaz Isten az istentiszteleten van jelen. trónusát. Néhány fontos verzió és kézirat alapján azonban itt Sg. aki nem változik. Ez a szentségben trónoló Isten az. Az. vers legelején élesen állítja szembe a zsoltáros jelenlegi helyzetét az üdvtörténet pozitív tapasztalataival.15k.2). vö. illetve a Sionon trónoló "Szent"-re. A „szentség” szó itt aligha istennek a másságát. akit Izrael csak hálaadással. a teremtményei esendőségében és múlandóságában osztozni nem tudó és nem is akaró jellegét hangsúlyozza (Gunkel ellen).1.1. hogy az ember teremtettségének a végességére. Bár a szentség fogalmát így is lehet értelmezni – ezzel száll vitába az Ézs 57. alapján). 557). Ézs 57. úgy az igazi istenbe vetett hitet az imádkozásról. ha ez nem az eredeti. Az Isten. vö.21. hanem okozója.14 szintén a bajban lévő. soha meg nem szűnő istendicséret alkotja. Sőt: isten lényegét ez a kifejezés úgy határozza meg: ő "A dicsérendő". Azt. máshol is szerepel: az Ézs 52. Zsolt 99. Ám 4.) 41 . És amikor a zsoltáros hangsúlyozza. 80. hogy mindig elég okot szolgáltat a hálaénekhez (Kálvin) – kegyelme révén a dicséretből épülő trón ugyanolyan szilárd. odalesz a trón. mintha vasból lenne.15.2). e szent Isten szabadító közbeavatkozását Izrael ősei minden szituációban megtapasztalhatták.. ahogy őseinkkel! Az Újfordítású biblia megmarad a töhillá szó esetében a masszoréta szöveggel a Pl. ahogy Isten pl. Élete már nem is nevezhető emberi életnek.: Deut 10. Emellett szólnak a bibliai parallelek is: vö. Ha megszűnik a dicséret. Ez a gondolat a Sion-tradíció fogság utáni korrekciójának tűnik: ha nem is a templom épülete. vers is mondja. kiszolgáltatott embert hasonlítja a féreghez: ez az önmegalázás nyilván azt a célt szolgálja.6. s Isten jelenlétével sem lehet többé számítani (Így Seybold. A zsoltáros Istent először is "szentségben trónolónak nevezi". olvasandó. versekben a szerző felveszi ismét a panasz fonalát. amiért meg is tapasztalhatta Isten kegyelmét. mint ahogy minden emberi méltóságát elveszítve egy féreghez hasonlítja magát. a mindenható istennel szembeni kiszolgáltatottságára utalva istent csapásai befejezésére bírja. Másrészt a gondolat azt is kifejezésre juttatja: Izraelnek mindig volt miért dicsérnie Istent: ő annyira kegyelmes. Rel.eredetére utal. Erre az imádkozással megvallott rendíthetetlen bizalomra van tehát most is szükség. hogy éjjel-nappal. szüntelenül istenhez kiált. a változhatatlanságot juttatja kifejezésre (Kálvin. akkor éppen ennek az eltökélt reménységét igyekszik felmutatni. 97k. Valóban hozzá fordulunk-e a bajban. Gesch. életében is megmutatkozó következményeit sorolja fel. melyen népe között megjelenhet.3. tőle várjuk-e a segítséget? Izrael a zsoltáros szerint ezt tette. magasztalással emlegethet.

vers elején a gálal ige áll az Istenre hagyatkozás kifejezésére: ehhez lásd Zsolt 37. Péld 16. Gúnyolódó tanácsukat a zsoltáros szó szerint idézi: ha tényleg kedvelte volna az isten. A mindenkori vallásos hit máig is e két pilléren alapszik: a kollektív történelmi hittapasztalat. v. A gondolat később egyfajta "demokratizálódás" eredményeképpen kerülhetett át az egyéni panaszénekek gondolatvilágába is (vö.15. zsoltár szerint is hasonló helyzetbe jutott az imádkozó. o. aki még mit sem tud Istenről. nagyon közel van hozzá. és a 12. – a verset idézi a Mt 27. mint akit Isten jogos ítélete ért utol. csak Isten. Ám 4.).1. addigi hittestvérei magára hagyták.25 szerint a gúny gesztusa. 12. mégpedig a leggyakrabban két összefüggésben: a betegséggel kapcsolatban és a jogi hátravettetésben.14. 10–11. versben elhangzik maga a kérés. Az "ellenség" témája számos egyéni panaszénekben megjelenik. a Básánban élő vadmarha bikái veszik őt támadólag körül. Eredetileg minden bizonnyal csak a királyról tudták elképzelni. illetve a „cüccögés”.5k. versekkel ismét egy bizalom-motívum szakítja meg. versek Istennek Izrael iránti elkötelezettségében kerestek reménységet. hogyan is állíthatja magáról. Zsolt 2. Isten már az anyaméhben gondviselő ura volt az imádkozónak: megszületését neki köszönheti. Az igaz. hogy az úr kedveltje lenne? A 6. A betegség-zsoltárok esetében nyilvánvalóan a "vulgáris ok-okozati kegyesség" (Kraus.10 szerint a "száj feltátása".) azt kéri. A vers 2. E képek értelme vitatott az exegéták között. Amíg a 4–6. A 22.3. 1) Gunkel szerint az állathasonlatokkal a zsoltáros az előkelő kortársainak erejét és társadalmi tekintélyét akarja – minden gúnytól mentesen kifejezésre juttatni.9. addig ez a két vers istennek az egyes teremtményei iránti gondviselő kegyelmére apellál (ugyanígy Zsolt 71. igazságát megkérdőjelezték.) hatásával van dolgunk: A beteg embert az ókori Izraelben bűnösnek tekintették.5. hiszen a nyomorúság. pisszegés is. versben a "közeli nyomorúság" ábrázolása kezdődik. Ehhez a zsoltáros képeket és szimbólumokat használ. az ajakbiggyesztés. az atyák hite. melyben nyomatékkal bajának orvoslását kéri. ezért a beteget kirekesztették a kultikus közösségből. akkor megmentené – mivel azonban nem teszi. 42. A távol lévő Istentől (2. hidalja át ezt a távolságot.7). versek A panaszkodást a 10–11. Szenvedéseiben ezért egyenesen az isteni igazságszolgáltatás megvalósulását látták. megelőlegezte a kegyelmes gondoskodást. és az egyéni hittapasztalat. fele hangsúlyozza: ebben a helyzetben senki más nem segíthet.). Istennek a gyermek iránti gondoskodása feltehetőleg a király-ideológia területéről származik. Básán: básáni tehenekhez vö. vers E bizalom-motívummal a zsoltár panaszt tartalmazó része véget ér. Deut 32. Ugyanakkor a hoslakti igealak talán az adoptálás jogi szakkifejezése is lehet: márpedig a királyt is Isten adoptált gyermekének tekintették. ugyanezt fejezi ki a Zsolt 35. ami itt szinte megszemélyesített hatalomként jelenik meg. A fej csóválása a Zsolt 44.21 és Jób 16. az anyai gondoskodást végső fokon szintén tőle kapta. akik ismerik és Atyjuknak vallják meg őt. Bikák. kegyes ember számára ez szinte elviselhetetlen lelki terhet jelentett: hitét. Zsolt 139. 64. akkor mennyivel inkább megteheti ezt a felnőtté növekedett híveivel. A szenvedő kiszolgáltatott helyzetében azonban a környezete azonnal ellene fordul. hogy ilyen kitüntetett figyelemben részesítse isten (vö. mint Isten ellenségétől megtagadták vele a közösséget.43 is. 109. versek A 13. Márpedig ha egy tehetetlen magzatnak.13kk. 13–19. Ezek szerint a bikák alatt a 42 . és sorsán gúnyolódva vesztének beköszöntét várták.

ugyanígy Gunkel). A „szív megolvadása” a kétségbeesést. A megdöbbentő ebben az: halálában annyira biztosak. A 18–19. A hosszú terjedelem. Nyilván vadászebekre gondol a szerző. a száj kiszáradása pedig a magas láz következményeit írja le (vö. hogy az állathasonlat valóban ezt fejezi ki a Zsolt 7. Babiloni démonűző szövegekből tudjuk. Zsolt 69. Zsolt 17.21k.12 alapján nem lehetetlen. azaz a betegség erejével mozgásképtelenné teszik (Kraus). Jób 7.8). hogy elgyötört teste közszemle tárgya legyen. Kálvin. Az őket követő vadászok aztán hálóval fogságba ejtik. Józs 7. Hasonlóan gondolták ezt Izraelben: a halottak a porban laknak. Ugyanakkor lehet a verset átvitt értelemben is értelmezni: a zsoltáros tehetetlenül ki van szolgáltatva ellenségei gúnyának.6.).10-ben is szerepel. Az ókori babiloni felfogás szerint az alvilág porral van tele – az ide jutott lelkek port és ürüléket esznek (Istár pokolra szállása. vö. hanem a 8-9. mint a víz” kifejezés a vizelet feletti kontroll elvesztését jelenti (lásd Kraus utalását.16. 20–22. Most kutyákhoz hasonlítja őket.10.21. hogy itt nem démonokra. hogy a „szétfolytam.11. rágalmazásainak (Gunkel). versek szerint a zsoltárost – nyilván a börtönben – meztelenre vetkőztették.19.3. amelyekben esetleg több állat jellemzői is egyesülnek – ez fejezi ki a veszélyességüket. – Újszövetségben ezt Jézus szenvedéseire vonatkoztatják (Mt 27. Jób 19. ruháitól is megfosztották.4. 21. versekhez hasonlóan az őt gúnyoló embertársaira gondol a szerző. mert az Újszövetség a passió-történetben sehol nem idézi a verset. hogy az állat-hasonlattal a zsoltáros démonokra gondol (180). Lemeztelenített testén látható. akik felhajtják és körbefogják a vadat. 2) Kraus szerint azonban elképzelhető az is. 21.20. Azonban még ezek a sorok is érthetőek átvitt értelemben: levetkőztetni: mindenétől megfosztani (így pl. Zsolt 102. 3. A tagok kificamodása az általános erőtlenséget. Gunkel. Zsolt 30. JSir 4. az olvadt viasz hasonlata a Deut 20. hogy a szenvedések miatt mennyire lefogyott (vö. az ismételt felszólítások hűen fejezik ki a zsoltáros kétségbeesettségét és Istenbe való 43 .8). Az újfordítású biblia a "megkötözni" igét "átfúrni. s utolsó tulajdonától.10k. 33. vers vége szerint a zsoltáros a halál küszöbéig jutott.9k.zsoltárost gúnyoló. Ezt azonban egyetlen verzió sem támogatja. hiszen ez egyértelmű prófécia lenne Krisztus kereszthaláláról. Emellett szól az. aki a türelmetlen örökösökre utal itt).-ben (ugyanígy Kálvin). hanem egy betegség-zsoltárról lenne szó. esetleg üldöző ellenségeit kell érteni. versek A panasz újabb szakaszát a 20–22. Az Ez 7.17. 27. 10.21) – ruhájától megfosztva tehetetlenül kell elszenvednie. A 15–16.24).26. hogy a zsoltáros a démonokról beszél. mint ordító oroszlán rontottak a zsoltárosra. Ugyancsak valószínűtlen ez a fordítás azért. hogy már el is osztották egymás között a javait. Ekkor a megkötözést lehet szó szerint érteni: a bűnösnek tekintett embert megkötözték és a Törvény megszegése miatt börtönbe vetették (vö. 3) A folytatás miatt azonban valószínűbb az. A 17. 2Sám 17. Ézs 26. 29. 17. akik csapatostul rontanak rá.4).25. 20. Márpedig ha ez a fordítás helyes lenne. 35. Ez a két vers a haldokló agóniáját írja le szemléletes képek segítségével. 19.5).4. Eszerint itt nem ellenség üldözéséről. versekben a könyörgés zárja le. vers is értelmezhető úgy. biztosan megtenné. hogy a Folyamközben a betegséget okozó démonokat állat-alakúnak képzelték el: olyan lényeknek. Az értékes felsőruhát sorsolással ítélték oda egyiküknek.2.8. majd gúzsba kötik kezeit és lábait (lásd Ez 19. Jn 19. átlukasztani" értelemben fordítja (így Kálvin is). versek mondanivalója ezt az értelmezést támogatják. A 14. a félelmet fejezi ki (vö. 181. s döntötték súlyos betegségbe.35. vers szerint ezek a démonok kitátott szájjal. A 16.

majd a templomba ismét visszatérve írta tovább a megváltozott helyzetben a zsoltárát (vö. Nem tudjuk pontosan. a 13–14. idő előtti elmúlást jelenti (vö.21k. versek panaszára utal vissza. Lényeg: a kontextus alapján nyilván egy erős. egyfajta keretet alkotva a panasz-rész körül: az az Isten. 44 . Ennek a magyarázatáról már volt szó: a papi üdvösségjövendölés révén a panaszos Isten ígéretét kapta a gyógyulásra. versek parallelje alapján pedig egy nagytestű. ahol ezek az állatok a betegség-démonokat jelölhették. Ugyanakkor az ánáh igével a szerző a 3. hogy a beteget nem csak bebörtönözték. amellyel a panaszos egyszer csak a már megtapasztalt szabadulás feletti hálaadásba megy át. a szabadulást megtapasztalva. versben minden esetre a rémím szó szerepel. az oroszlán és a bivaly szavakkal pedig 13– 14. Egyesek egy antilop-fajtára gondolnak. megint mások az ókori kelt ikonográfiájából jól ismert mitikus lényre. Ez a szó azonban már nem tartozik szervesen a zsoltár panasz-ének részéhez. versre.12)? Emellett szól az. Arra kell itt gondolnunk. azaz "az én nyomorult (lelkemet)" olvas: ezt követi az újfordítású biblia is. vers panaszához is visszakapcsolódik. versre. versben a fegyvertől való menekvést kéri. félelmetes állatot jelent a szó. A szó semmiféle korrekcióra nem szorul: jelentése: "De te meghallgattál engem!" Ez a mondat képezi az átvezetést a panasz-rész és a hálaének rész között. Wellhausen itt aníjjátí-t. mások a vadtehénre. a ráchaq igével azonban a szerző a 2. Ez az átmenet a legtöbb esetben nagyon zökkenő – itt ez a rövid felkiáltás simábbá teszi azt. aki korábban nem hallgatta meg őt. vers kérései általánosan vannak megfogalmazva. az egyszarvúra (így Kálvin). hogy a keleb = kutya szóval a szerző a 17. szarvakkal rendelkező patás növényevőre kell gondolnunk. A 22. a panasz első soraira kapcsolódik vissza. Zsolt 37. A 21. a hirtelen. Más panaszénekek esetében is megfigyelhető az a feltűnő hangulatváltás. A 22. A 20.kapaszkodását. hanem kivégzésére készültek? Vagy a chereb szó itt átvitt értelemben a halál birodalmának erőit. esetleg hazatérve.). mégiscsak odafordult hozzá. vers utolsó szavát a Verziók gyakran egy főnévnek fordítják = "az én nyomorúságomban" értelemben. a szó milyen állatot jelöl. Zsolt 107.

Ez tíz esetben nem hosszabb egy-két versnél. zsoltár záradéka a maga 10 versnyi hálaadásával messze a leghosszabb ezek között (Zsolt 22. 54. hogy az imádság elhangzása után a szentély egyik papja vagy prófétája az imádkozót Isten nevében az imádság meghallgatásával bíztatta (vö. A 22. 34. A hálaének felépítése hasonló a himnuszéhoz.23–32). hálaének eléneklésével juttatta kifejezésre.12b. zsoltár esetében öt verset tesz ki (Zsolt 31.19k.13 megemlíti a hála poharát – azt a kelyhet. 13.8–12).13k. A Zsolt 116. 66. az ún.6. A hálaénekek többségét. 26. 34. a 31.30k. Ez az áldozat közösségi áldozat: azaz a meghívott vendégek és a hozzájuk csatlakozó templomlátogatók közös kultikus lakomája (Zsolt 22. 109. már a meghallgatás bizonyosságában hangzott el. hogy Istent magasztalja (30. de nem kötelező eleme a panaszénekeknek az.20–25. családjával és barátaival együtt – talán hangos énekszó kíséretében – visszatér a templomba (Templom: Zsolt 43.31–37).2–12.25. két zsoltárt pedig a gyülekezet nevében adhattak elő a templomi énekesek (124. és szentelhette az így kiegészített tekercset egyfajta írott bizonyságtételként az Isten templomának. és csak a kért szabadulás bekövetkezte után tért vissza oda. A zsoltár elején az imádkozó megszólítja Istent vagy a gyülekezetet.1. és kifejezésre juttatja azt a szándékát.17 alapján tudjuk. Itt bemutatja a hálaáldozatot – azt az áldozatot. 107. megismétli kérését. 116. hogy a zsoltár végén a megtapasztalt szabadításért mindjárt egy rövid hálaadás is olvasható. 41. Az éneket Isten hűségé- nek a himnikus magasztalása zárja. (7. ehhez még a JerSir 3.9kk. 138. hogy a zsoltáros a panasz elmondása után elhagyta a templomot. Korábbi könyörgését ekkor egészíthette ki a hálaadó záradékkal.81 verseket). 30. 32.6. Az 1Sám 1.8–9. hogy a panaszénekek hálaadó záradéka közvetlenül ezután a bíztatás után. 127).6kk.27). összesen húsz darabot az egyes hívő mondta el (9. 35. A szabadulást megtapasztalt panaszos meghívott vendégeivel.4). Zsoltár esetében azonban ez három versnyi terjedelmű (71. A 71. Jón 2. Ugyancsak korábbi fogadalmát teljesíti be azzal.57.4. 59. hogy a gyülekezet közössége előtt bizonyságot tesz Isten jóságáról és szabadító kegyelméről (vö.17kk. amit a hálaáldozatot kísérő italáldozat bemutatása során emeltek a magasba. zsoltár esetében pedig 7 versre rúg (69. Elképzelhető ezért az. és az 57. 92. aminek teljesítését a panaszénekében megfogadta. 118. Zsolt 66.2. 138). és bizonyságot tesz a megtapasztalt szabadításról. Ezután a gyülekezet közössége előtt elbeszéli korábbi szorongatott helyzetét. 45 .17.22–24). önállóan is elhangozhatott. Az esetek többségében azonban a megtapasztalt szabadulás feletti háláját a hívő ember egy önálló költemény. 40.23–32 magyarázata A szakasz műfaja: egyéni hálaének Gyakori.8k.5. 85.8). 56. 57.19–21. a 69. Valószínűbbnek tűnik azonban az. Ézs 50.). stb. A hálaénekek Sitz im Leben-je világosan kirajzolódik az énekek mögött. A Zsolt 22.10 és 2Kir 20. 28. énekszóra való bevonulás: Zsolt 100.8kk. A fogság korától kezdve a hálaének részben elszakad a hálaáldozat bemutatásától: a maga az ének és az ezzel együttjáró nyilvános bizonyságtétel az áldozat helyettesítőjeként.4. 18. Zsolt 12.18. és 119. 116.2). 118.27k.13.2. 60.

A hála-énekek szerkezete

I. Isten (JHWH) vagy a gyülekezet megszólítása,
Isten magasztalására való felhívás

Zsolt 30,1: "Hadd magasztaljalak Uram, mert megmentettél!"
Zsolt 34,4: "Hirdessétek velem az ÚR nagyságát,
magasztaljuk együtt az ő nevét!"
------------------------
Corpus:

II. a. A korábbi szorongatott helyzet leírása
esetleg bűnvallás – hálaadás Isten bűnbocsánatáért
felismerése az isteni pedagógiának

II. b. A könyörgés megismétlése

II. c. Bizonyságtétel a szabadulásról
-------------------------------
III. Himnikus záradék: Isten magasztalása

A 22. zsoltár tehát azokhoz a panaszénekekhez tartozik, amelyek egy hálaadó záradékkal
végződnek (Zsolt 22,23–32). Ez a záradék a Zsoltárok könyvében messze a leghosszabb a
maga műfajában. Felépítése, szerkezete alapján egy önálló hálaénekre emlékeztet: A 23. vers
E/2. személyben megszólítja Istent, akit a műfaj követelményeinek megfelelően Jahwénak
nevez. Ezután a zsoltáros önmagát (23. v.), majd az egész gyülekezetet felszólítja Isten
magasztalására (23–24. vv.).
A corpus-rész azonban a panaszos korábbi szenvedéseit nem ismétli meg. Ugyancsak
hiányzik a könyörgés megismétlése, és a zsoltáros konkrét szabadulása helyett is csak
általában olvasunk Isten szabadító kegyelméről. (25. v.). Ezek a formai eltérések azt
bizonyítják, hogy a hálaadó-rész soha nem lehetett egy önálló zsoltár, hanem eleve a Zsolt
22,2–22 függelékének szánták: a szerző ugyanis a panaszének helyzetleírására
hagyatkozhatott. A 26–27. vers hűen tükrözi a hálaének Sitz im Leben-jét, amennyiben a
bajban tett fogadalom beváltásáról, a gyülekezet közösségéről és a kultikus lakomáról beszél.
A 27. vers az Istendicséretre való felhívás megismétlésével zárul.
A 28–32. vers egyfajta himnikus záradékot alkot a hálaének mögött. Ez megfelel a műfaj
kötelmeinek. Terjedelme azonban aránytalanul nagy (a hálaének fele), s tartalmilag
nyilvánvalóan máshol van a hangsúlya, mint a 23–27. verseknek. Említettük már, hogy
Seybold szerint ez utólag került a költemény végére.

23–25. versek
A 23. vers nem a bajban lévő ember fogadalmát tartalmazza (Kálvin ellen), hanem a
panaszének mögé illesztett hálaének kezdetét jelöli. Az aszappörá simká löecháj mondat
tartalmilag a hálaénekek egyik jellegzetes kezdete közé tartozik: a zsoltáros kinyilvánítja,
hogy a testvérei előtt Isten dicső tettéről kíván beszámolni. A fórum, ahol ezt meg kívánja
tenni, a templomban összegyült gyülekezet: ezt jelenti ugyanis az itt használt qáhál szó (lásd
ehhez Zsolt 35,18; Ex 16,3; Lev 4,13kk.21; Num 10,7; 15,15 stb.). Nyilvános bizonyságtétel
isten szabadító tetteiről – ennek a mai keresztyén liturgiában szinte egyáltalán nincs helye. A

46

"bizonyságtétel" műfaja az ifjúsági, gyakran "piéskedőnek" bélyegzett körökbe lett
visszaszorítva, holott jogos és szükséges lenne – hitelesen és a gyülekezetet építő módon
gyakorolni azt. A missziói parancs sem más lényegében, mint Jézus felhívása arra, hogy
tegyünk bizonyságot arról, amit Fia által mindannyiunkkal megcselekedett az Isten.
Dicséretének tárgyát egyetlen szóval foglalja össze: sém Jahwe, "az Úr neve". Az Ex
9,16; 2Sám 7,23; Ézs 63,12.14; Jer 32,20, Neh 9,10 szerint Isten az egyiptomi szabadítással
"szerzett nevet magának". A sém Jahwe így elsősorban Isten jó hírnevét jelenti – azt a
hírnevet, amiről az idegenek is Izraelbe vándoroltak (Józs 9,9; 1Kir 8,41). Mivel Isten ezt a jó
hírnevét kényesen őrzi (Ez 20,9.14.22.44), ezért a panaszénekekben az imádkozók gyakran rá
hivatkozva könyörögnek szabadításért (lásd "lömaan sömeká/lömaan sömí" formulát in:
Zsolt 25,11; 79,9; 109,21; 143,11; a ba'abúr sömó formulát in:1Sám 12,22, továbbá Józs 7,9;
2Sám 7,26). (THAT II., 960–963. o.).
A deuteronómiumi/deuteronomisztikus szövegekben Isten neve sajátos teológiai tartalmat
vesz föl. A korábbi antropomorf istenképzetek elkerülése érdekében különbséget tesznek Isten
és az őt reprezentáló neve között. Eszerint a név-teológia szerint maga Isten a mennyekben
trónol, s a földi templomában csupán az ő neve van jelen. Mégsem mágikus névről van itt szó,
amit kiejtve Istent "levarázsolhatnák" az égből. Ez a név sokkal inkább Istennek a földön
megtapasztalható szabadító kegyelmét reprezentálva, megszólíthatóságát garantálja (vö. Deut.
12, hozzá kontrasztként Ex 20,22–26).
A Deuteronómium tehát Isten nevét, és a név-teológiát szorosan összekapcsolta a
jeruzsálemi szentéllyel. Így érthető az is, hogy a gondolat a Zsoltárokban nagyon fontos
szerepet játszik (a kérdéshez lásd Kraus, 164k; 182). Isten neve a zsoltárok szerint oltalmat
jelent a hívő embernek (20,2); a szabadítás garanciáját jelenti számára (20,6; 44,6; 118,10–
12), ami a harci kocsiknál és a harci lovaknál is biztosabb oltalmat jelent (20,8; 124,8). A Péld
18,10 Isten nevét egyenesen magas toronynak, bástyának nevezi, ahol minden igaz ember
menedéket talál. Így a szabadítást megtapasztaló ember is mindenek előtt ezt a nevet, Isten
nevét kell hogy magasztalja (Zsolt 54,8; 66,13kk.). Ugyanebben az értelemben mondja a 22.
zsoltár 23. verse, hogy a megtapasztalt szabadításért a zsoltáros Isten nevéről tesz bizonyságot
a gyülekezet előtt.
Csakhogy a gyülekezet nem csak passzív hallgatója marad a bizonyságtételnek. A 24.
versben a zsoltáros őket is felszólítja arra, hogy csatlakozzanak Isten magasztalásához. A
gyülekezetet jiré JHWH, azaz "istenfélőknek" szólítja meg. Az Ószövetség is tud arról, hogy
Istennek a vonzó jellege mellett félelmet keltő, taszító jellege is van. A tremendum élménye
miatt Izrael gyakran nevezi Isten félelmetes Istennek, olyannak, akinek szentsége rettegést és
remegést vált ki halandó és bűnös teremtményeiből (pl. Gen 28,16k.). Mégis a legtöbb
esetben a félelemre okot adó esemény Izrael számára üdvösséget hozó esemény volt – a zsidó
nép tehát nem önmagán tapasztalta meg, hanem ellenségein láthatta Isten félelmetes voltát.
Ezért az "istenfélelem" az Ószövetségben nem elsősorban az Istentől való rettegést jelenti,
hanem a népéért működő Isten iránti tiszteletet és a neki való hálás engedelmességet. Az
istenfélelem ennek megfelelően nem taszítja az Istentől az embert, hanem éppen ellenkezőleg,
Istenhez, az ő szentélyébe vezeti őt (vö. Zsolt 5,8). Az "istenfélő" kifejezés tehát egyenlő a
"hívő, kegyes" fogalmakkal.
Az "istenfélők" kifejezés paralleljeként a vers második hemistichosában a "Jákób /Izrael
magva" kifejezések szerepelnek. Ezek a gyülekezet tagjait elsősorban mint az Ősatya
leszármazottait jelölik, tehát a közös származást és a közös istenhitet hangsúlyozzák. Weiser
szerint ebbe a megszólításba a zsoltáros a korábbi ellenfeleit is beleérti (152. o.). Ha ez igaz,
akkor érdemes megfigyelni a halvány különbséget a parallelismus egyes tagjai között: Az
"istenfélők" dicsérettel adózhatnak Istennek, Izrael fiai, azaz a zsoltáros ellenségeit is magába
záró csoport azonban tiszteletadással és félelemmel (gúr) köteles adózni neki (vö. Zsolt 33,8).
E különbségtétel jogosságát talán az is alátámasztja, hogy a lakomára csak "az Istent

47

keresők", illetve a "szegények", de nem "Izrael utódai" lesznek hivatalosak. Másképp
gondolja ezt Kraus és Anderson: szerintük az "Izrael/Jákób magva" kifejezés az istenfélők
paralleljeként nem egész Izraelt, hanem az "igazi, lelki Izraelt", azaz a népen belül a hívők
egy szűkebb csoportját jelenti.
A 25. vers Isten megbízhatóságát és hűségét magasztalja. Isten ismét jelét adta ugyanis
annak, hogy a szegények nyomorúságát nem veti meg, sőt utálkozás helyett szabadító
kegyelmével fordul oda hozzájuk. A zsoltáros az ání szóval a "szegények" csoportjába sorolja
be magát. A Zsoltárok könyvében a "szegény" vagy a "nyomorult" önmegjelöléssel nagyon
gyakran találkozunk. Erre az eredeti héberben különböző szinonimákat használnak: az itt is
szereplő ání mellett az ugyanabból a gyökből származó ánáv szót, vagy az ebjón, és dál.
A szegény kifejezés a zsoltárok könyvében azokat az üldözötteket, illetve kiszolgáltatott
embereket jelöli, akik bajukban Istenhez folyamodnak, mert támadóikkal szemben egyedül
tőle remélhetnek jogorvoslatot (a témához a továbbiakban lásd Kraus, 82k.). Ezek a támadók
azonosak a zsoltáros ellenségeivel: ők azok, akik a beteget istentelenséggel vádolják és
magára hagyják, vagy akik anyagi érdekből üldözik, tulajdonától vagy jogaitól megfosztják,
vagy átkokkal az illető vesztére törekszenek.
Mint ilyen tehát a szó korántsem egy társadalmi réteget, mondjuk, a gazdagokkal
szemben a szegényeket jelenti, bár nyilvánvalóan az esetek többségében közülük kerülhettek
azok, akik másokkal szemben nem tudták érvényesíteni a jogaikat. Az ání szó és a szinonimái
minden szociális aspektusuk mellett alapvetően vallási értelmet hordoznak magukban. A
"szegény" ugyanis azt jelenti: "az Isten oltalmára szoruló, az Istenhez menekülő ember" (vö.
Zsolt 9,19; 10,2.8kk; 18,28; 35,10; 74,19). Mivel ők azok, akik istenhez fordulnak bajukban
segítségért, ezért természetesen ők azok is, akik ténylegesen meg is tapasztalhatják Isten
szabadítását (Zsolt 10,17; 18,28; 22,27; 25,9; 37,11; 69,33 stb.). A panaszénekekben az egyén
ezért szinte jogi formában is a "szegények"-hez tartozónak deklarálja magát – ezzel igyekezve
biztosítani magának Isten szabadítását (Zsolt 40,18; 70,6; 86,1; 109,22).
A 27. versben az anávím szó paralleljeként a dórés participiumi forma szerepel. A gyök
elsődleges jelentése: keresni, kutatni, kérdezni, kérdezősködni". Vallási értelemben azt jelenti:
"Istent az ő szentélyében útmutatásért, segítségért felkeresni" vagy "az Istennel való
közösségre törekedni" (lásd Deut 4,29; Ézs 9,12; 31,1; 55,6; Jer 10,21; Zsolt 14,2; 34,5; 77,3
stb.). Ebben az értelmében a szó tehát alátámasztja a "szegény" fogalmának fent vázolt
értelmezését.
Némileg másképp definiálja azonban a "szegény" fogalmát Duhm és Gunkel. Ők a
fogalom alatt egy pártot, illetve egy társadalmi réteget értenek. Szerintük a szegények annak a
kisparaszti rétegnek a megnevezése, akik a fogság utáni korban a perzsa adóterhek miatt
fokozódó gazdasági versenyben nem tudták tartani a lépést a nagyobb gazdaságokkal, és a
súlyos hitelfeltételek, illetve az adósrabszolgaság intézménye miatt munkaerejük egy részét,
családtagjaikat, földjüket, vagy egyenesen mindenüket elvesztették (témához lásd Alberts,
Rel.Gesch. II). Mowinckel szerint viszont a szegények alatt elsősorban azokat kell érteni, akik
tehetetlenül ki vannak szolgáltatva ellenségeik átokmondásainak, s azokkal szemben egyedül
Istentől remélhetik az oltalmat. Mint láttuk, mindkét aspektusnak helye van a fogalom helyes
magyarázatában, de a Kraus-féle komplexebb definíciót egyik sem helyettesítheti.
A 22. Zsoltár szerzője tehát ezek közé a "szegények" közé sorolja be magát, s a hálaének-
részben beszámolhat arról, hogy az ő esetében sem tagadta meg Isten az oltalmat. A 25a. vers
általános megfogalmazása révén a személyes bizonyságtétel a prédikáció, vagy a lelkigondo-
zói vigasztalás műfajába megy át: hiszen az, ami itt a zsoltárossal történt, a szegények
számára egy újabb olyan hittapasztalat, ami saját nehéz sorsukkal kapcsolatban a reménység
talán rég áhított példája lehet.
A 25b. szerint Isten nem rejtette el az arcát a zsoltáros elől. A kifejezés természetesen
átvitt értelemben is értendő: kegyelmesen felé fordult, rátekintett, válaszolt neki. Nem kizárt

48

A verset azonban átvitt értelemben is lehet magyaráznunk.18. mert a szerző a 4. Abd 21 és az ún. szentsége és dicsősége az egész földkerekségre kiterjed (vö. Ezen a lakomán a "szegények" (anávím) vesznek részt – azok tehát. ezért két betű felcserélésével eredeti olvasatként az amittöká alakot fogadja el: "A te hűségedet dicsérem a nagy gyülekezetben". Zsolt 24. akik közé maga a zsoltáros is sorolta magát (25. személyben közvetlenül is megszólítva őket mintegy jó étvágyat kívánjon nekik (vö. A sálam neder kifejezéshez vö. E jókívánság korántsem túloz. s megtérhet hozzá. mint akitől ered. Zsolt 50.14. vers a hálaének Sitz im Leben-jével kapcsolatban hoz fontos adalékokat. A hálaének elhangzása egy kultikus lakomával kapcsolódott egybe. A 27. ami a hitet és a reménységet táplálja bennünk). Krauss (és Seybold) ezeket a verseket imperfectumi igealakjait jussivusznak fordítja. Zsolt 35. A Lev 7. versek a zsoltáros által megtapasztalt szabadítást eszchatológikus és univerzalista dimenziókba állítják. abból az egész földkerekség felismerheti. 28–32. o. 40. Ezen a lakoma egy hálaadó közösségi békeáldozat volt. 116. hogy aztán a vers második felében Pl. amikor az étkezést a szív felüdítésének nevezi: a közösségi áldozat lakomája valóban az élet ritka ünnepi fénypontját jelenthette a legtöbb szerényebb jövedelmű izraeli számára. v. Kálvin. dicsérjék az Urat! Üdítsétek fel a szíveteket örökre!" Ezt a bíztatást egyrészt szó szerint kell értenünk.33. A jeruzsálemi kultikus tradíció ugyanis Istent mint az egész teremtett világ királyát imádta: akinek a hatalma. málak-JHWH zsoltárokat: 49 . hogy Isten a földKirálya.11–21 előírásai szerint ez a lakoma akár két napig is elhúzódhatott. 66. A méittöká összetett prepozícióval a vers Istent úgy mutatja be.).. kiindul a hálaének. 145. Isten tehát tettei által egy hálaéneket fakasztó Isten (Kraus 183) – tetteire egyedül hálaadással válaszolhat. versek Énekének műfaját a szerző 26. 2. így a fogadalmi felajánlásaikat a legtöbbször ezeknek az ünnepeknek az idején teljesítették. Ézs 6. A közös étkezés ugyanis a szabadulás feletti együtt örvendezés alkalma is egyben.27). és az elcsüggedt hit megerősödését hivatott szolgálni. versek A 28–32.9. 26–27. azaz imádsága meghallgatása esetén az imádkozó előtt látható formában is megjelenítették a papok Isten alakját (így Mowinckel és Weiser.9k. akik az Istent keresik.azonban az. a megfáradt életerő. Itt azonban nyilván azért szerepel a töhillá szó. lásd Kraus. (Így pl. "Esznek a szegények és megelégíttetnek" vagy lehetséges az igéket jussivusi értelemben is fordítanunk: "Egyenek a szegények és lakjanak jól azok. aki mindenesetre nagyon tartózkodóan nyilatkozik a kérdésben). Ennek megfelelően a szakaszt mint felszólítást értelmezi: az igazak közössége a népeket az Isten hódolatában való részvételre invitálja. ami a test táplálásán túl elsősorban a meglankadt szívek.103.). hogy a papi üdvösséghirdetés valamilyen formában Isten teofániájával is egybekapcsolódott. 61. hogy vegyen részt az áldozati lakomán. aki itt az úrvacsorához húz párhuzamot: az éltető lakoma. illetve mindig hálaadással válaszolhat az ember. A zsoltáros a jelenlévő gyülekezetet szólítja fel. A qáhál rab kifejezés Kraus szerint a három zarándokünnep során összesereglett gyülekezet megnevezése (vö. valamint Gen 45.18. Mindenesetre ez a megfogalmazás Gunkel számára túlságosan körülményesnek és patetikusnak tűnik. ahol a feláldozott állat húsának és a kötelező kovászos ételáldozatnak a többségét a meghívott vendégek közösen fogyasztották el. versben a töhillá szóval adja vissza. Zsolt 69. A hálaéneket egyébként a tódá szó szokta jelölni. Mivel e zarándoklatok során a zsidó férfiaknak mindenképpen Jeruzsálembe kellett menniük. Ami a zsoltárossal történt.14. versben szereplő töhillat Jiszrael kifejezéshez akar visszakapcsolódni vele.

3. Az Lxx és a Vulgata azonban a melléknév előtti szót nem tagadószónak olvassa. 102. Vajon mire gondolhatott itt a szerző? Első ránézésre úgy tűnhet. Eszerint Isten magasztalása a halottak országában. megtérni Istenhez és leborulni őelőtte.10kk. a régi idők kegyeseinek is be kell kapcsolódnia. A hagyományos elképzelés szerint ugyanis a halottak világa kívül esik Isten fennhatóságán: akik már meghaltak. és ezzel a korrektúrával összekapcsoljuk. így valószínűleg eleve glosszának kell tekintenünk (így Wellhausen. és azzal számol. Az am nólád kifejezés ugyan páratlan a Zsoltárok könyvében. a megvetett és utált koldusokról lenne szó. Zsolt 28. Zsolt 6. azaz "Isten majd feltámasztja őt. 30." Akár így. így a tartalmát teljes bizonyossággal nem is rekonstruálhatjuk. A 29. akik az Urat szolgálják majd. A következő vers a jövendő nemzedékekre is kibővítve még tovább tágítja Isten hódolóinak a körét. akkor hasonló értelmet kapunk: "Lelkét pedig neki megeleveníti" ti. nem magasztalják Istent (vö. eleven" melléknevet kell tehát olvasnunk. Ézs 26. Ha ezzel a korrektúrával megelégszünk. azaz aki halott. hogy az élők mellett a "porba hanyatlottak" azaz a halottak is térdet hajtanak Isten előtt és imádják majd őt (a jódödé áfár kifejezéshez vö. a Seólban következik be: feltámadásról eredetileg nem volt szó a szövegben.12. Kálvin például ezért nem is meri szó szerint venni. alak helyett a verziókkal együtt itt feltehetőleg a hajjá = "élő. 88.10. versnél). egyvalami mindenképpen ugyanaz: Isten magasztalásába nem csak a jelenlegi kortársaknak. a halottakról volt szó. Ézs 38. v. Jón 2. 50 . 27. hanem a lö prepozíció ragozott alakjának tekinti (csak a mater lectionis az eltérés). vers szerint éppen ezt kell a népeknek emlékezetükbe idézniük. A hijjá piél perf. akiknek "lelke nem élő". Eszerint a szerző a halottak feltámadását várja. A 30aβ a résztvevők körét még szélesebbre húzza. 96–99.6. 93. hogy a zsoltáros által rendezett hálaáldozati lakomába (vö. Ha meg is fejtjük tehát a mondanivalóját.12. 145). vers elején a zsoltáros a saját utódait külön is kiemeli: ők is ott lesznek azok között. ahol zsidók és a népek királyai együtt részesednek asztalközösségben az Istennel (vö. A gondolat azonban így is egyedülálló az Ószövetségben. Isten. hanem csak átvitt értelemben: a gazdagok mellett itt a nyomorultakról. mint az alvilág megjelöléséhez lásd a 16. hanem a korábban élt embereknek.2) – így az eredeti szövegben valószínűleg a földi királyok helyett csak róluk. Ézs 14. Az erec szóhoz "alvilág" értelemben lásd Ex 15. Először is a 30b kilóg a költemény metrumából. Ézs 25.1 (a "por"-hoz. Dán 12. hogy a masszoréta szöveggel szemben az előző mondatban a "föld kövérjei" helyett "a fölben alvók" olvasandó (vö. a később születendő nemzedékeknek is elmondják az ő személyes megszabadítását. Szolgálatuk abban áll.14. E sorok szerzőjének reménysége szerint azonban megszűnik az élők és a halottak között ez a határ.) a föld legtekintélyesebb vezetői is bekapcsolódnak – azaz a jelenlegi kultikus aktus egy olyan eszchatológikus lakomává szélesedik majd. hogy ez a 28–32 szerzőjének gondolataival egybeesik.).47. amin keresztül igazságot szolgáltatott az ártatlanul szenvedett szolgájának (vö. A 31. a fogalomnak ezt a használatát Deutero-Ézsaiás könyvében). Ha a hijjá igét helyesnek elfogadjuk. A szövegkritikánál tisztáztuk.6–9). akár úgy értelmezzük a verset. Csakhogy itt két problémával is szembesülnünk kell. Így viszont a mondat már azt jelenti: "lelke pedig (mármint a halottaké) élni fog". Zsolt 71. Másodszor a 31b szövegkritikailag nagyon sok problémát vet fel. korántsem biztos. bár a 31a törlésében nem követem). hogy az utánuk következő nemzedékeknek tovább adják Isten szabadításának jó hírét.7.19. hanem arra a szabadító tettre utal. de tartalmilag hasonló gondolattal találkozunk a Zsolt 48. hogy a vers második fele megadja erre a kérdésre a feleletet.19-ben (mindkét helyen: dór acharón).20. akkor a szöveg azt jelenti: azok dicsérik az Urat majd. A masszoréta szöveg szerint a 30aα versben arról van szó.11–13. A cödáká szó itt nem Isten igazságosságát vagy igaz voltát jelenti. 143.

hanem felmennek a jeruzsálemi Templomba. és ott. az Ézs 38.9 Mt 27. Sorsának jobbra fordulása minden ember számára a hit biztos alapját jelentheti. A 22. hogy a passziótörténetek ezt a Zsoltárt nagyon gyakran idézi: 22. Ennek alapján az egyházi atyák a zsoltárt a messiási jövendölések közé sorolták (így még Delitzsch is a maga kommentárjában). ruháját pedig kínzói szétosztották maguk között. 109.28(?) 22.2 Mt 27. Sőt ha eljön a halottak feltámadása.23) vagy a panaszénekek rövid hálaadó részében az ige máshol is előfordul: Zsolt 52. de vö.39. a zsidó áldozati istentisztelet keretében fogják majd továbbadni a szabadításról szóló beszámolót.21. ami vele történt: Utódai. De nem csak a korábbi és a jelen nemzedék hirdeti majd azt. megkötözték.19 Mt 27.29 22.5. De ez így nem helyes. a hasonló kifejezést a Zsolt 13.18-nak az Lxx olvasata is. Mk 15. nyilvánosan kivégzésére készültek.34 22.21. azaz az imádkozó kegyes óhaja helyett eszkatológikus próféciának is tekinthetjük (így az Újfordítású biblia). Ezek szerint az Istenfélő embert üldözték. hogy a Jeruzsálemben élő zsoltáros utódainak nem kellene Jeruzsálembe mennie. A zsoltárban ugyanis nem egy eszchatológiai alakról van szó. halottaknak és még meg sem születetteknek dicsérni az Urat: "mert ő megcselekedte!" Az ászáh ige ebben az értelemben. a magány pokláig leszállva szenvedte el egyedül a kínjait. aki szintén arra építi hitét.11.46.7 stb-ben. s a mű formájára nézve sem egy távoli jövőben remélt esemény megjövendölése. akik alatt a héber gondolkozásnak megfelelően a tanítványait is érthetjük. A zsoltáros tehetetlenül kellett hogy mindezt elszenvedje – s hiába imádkozott Istenhez. ami vele történt. A 32. Ján 19.7-ben is.15.35. (Lehetséges.16 Ján 19. úgyhogy Isten királyi uralma az egész világra kiterjed. Mindezek alapján nem csodálkozhatunk azon. Ezzel az eredeti tagolással szemben a masszoréta szöveg azt hangsúlyozza. Zsoltár és az Újszövetség Miről szól ez a Zsoltár? Az ének egy ártatlanul üldözött ember énekeként is értelmezhető. és megtérnek Istenhez. A pogányok értesülnek arról. ha Istent akarná szolgálni. minden tárgyi kiegészítés nélkül szerepel pl. ami vele történt. 51 . ő sem szabadította meg sokáig: Istentől elhagyatottan. hogy ez az olvasat a keresztyének elleni apológiát szolgálja?) A hálaének végén egyetlen mondat foglalja össze. miért is kell a népeknek. Mk 15.6.43 22. Zsolt 37. vers elején szereplő jábóú igét a Lxx az előző vershez kapcsolja és a "nemzedék" szó jelzőjének tekinti és "az eljövendő nemzedék"-nek fordítja (vonatkozói névmás nélküli jelzői mellékmondat). ahol a zsoltáros most énekel. Siralmak 1. hirdetik majd az ő szabadítását. Kraussal szemben azonban a 28–32. míg meg nem születik egy új nép.23k. Váratlanul és meglepő módon mégiscsak megszabadította őt.8 Mt 27. 116. az új életre kelt is érte magasztalják majd az Istent. hogy a következő nemzedékek nem akárhol dicsérik Istent. Ugyancsak ezt a tagolást támogatja a metrum is: így ugyanis a 31b és a 32v. Jer 14. két megközelítőleg egyenlő hosszúságú hemistihoszt adna ki (Gunkel). Emellett szólhatna az. Isten azonban mégsem hagyta őt magára. verseket kijelentő módban is fordíthatjuk. Himnuszban (Ézs 44. S végül ezt a tagolást támogatja a Zsolt 71.

A 22. az általános. Egy olyan perspektívában. aminek a megértéséhez sem az addigi ismeretei. zsoltár viszont mint toposz kínálta magát arra. Az ősgyülekezet Krisztus halálában és feltámadásában valami olyat tapasztalhatott meg. hogy a kereszten ennek a zsoltárnak a kezdőszavait idézte. zsoltárt. de még a klasszikus messiási próféciák sem kínáltak kellő segítséget. 52 . hogy Jézus halálának és feltámadásának az eszkatológikus perspektíváit felismerjék. A 22. így toposz-értékűvé vált a későbbi korok számára. mint a Krisztus-esemény megértésének a kulcsát maga Jézus adta a kezükbe azzal. ami Krisztus szabadítására. halálára és feltámadására építi a maga hitét. amit ebben az összefüggésben mondhatunk? Azt. s hogy a misszió segítségével segítsenek megszületni annak az új népnek. Mi az mégis. hogy a 28–32. versek a zsoltáros egyéni szenvedéseit eszkhatológikus perspektívába állítják. Szenvedései és annak üdvtörténeti hatása tehát a személytelenség. amibe egy egyszerű gyülekezeti tag szenvedései kétségtelenül nem illenek bele.

szabálytalanul külön írva az Ószövetségben). valamint az Lxx. A masszoréta szöveg nehezen érthető: "hegyemre erőt állítottál" (?). a Targum és Hieronímusz fordításai. Így a mondat – pl. ami a nominális mondatok értelmét hivatott legalább ennél az egy mondatnál pontosítani (így BHS. raggal = "a leszállásomtól a sírba" azaz "hogy ne szálljak le a sírba". szempillantás. Symmachus. s egyikben sincs ige.. Ezt az olvasatot támogatja sok (több mint 20) héber kézirat. o.-át olvassa: "a szilárdság hegyeire". mint fordítva. feltehetőleg későbbi glosszáról van szó. és kitörölték a wáw mater lectionist. 16-szor vagy így. masc. Cstr. ahol hasonló kontextusban ugyanez a kifejezés szerepel (ugyanígy Kraus. Ennek héberül a rógez = düh. azaz "szilárd hegyekre" szöveget hozza. Pl. A Targum itt a löharöré óz kifejezést fordítja. A jálín ige ez alól kivétel: mivel a szó a 4+4-es metrumot is felborítja. Theodotion. Cstr. A mijjordí szónak a ketíb alakjában egy wáw mater lectionis szerepel: Ennek a Mijjórödé bór olvasat felelne meg: a járad ige Qal act. az LXX alapján – azt jelentené "mert düh.) haragjában . 240.". St. part. számban 53 . 8. azaz egy wáw kötőszót feltételez). ami miatt azt vagy el kell látni egy E/1.). vers: löharörí óz. A masora parva mindenesetre itt figyelmeztet a különlegességre. Bár itt a masszoréta szöveg a rövidebb.1.). Néhány (3–10) héber kézirat. Ugyanezt az olvasatot hozza Origenész Hexaplájának a héber szövege.. illetve ezt támogatja a Zsolt 28. vers: "Csak egy pillanatig (dühöng stb. A MT-ben rega = pillanat. rendreutasítás. valamint Origenész Hexaplájának héber szövege (1. számú igei tárgyraggal. 240. Jálín ige: A 6. de ennek az előállása egy szó kiesésével az Lxx olvasatából könnyebben megmagyarázható. A szónak az Lxx -ben az orgé = "harag" szó felel meg. a Szír fordítás "intés.2). Nyelvtanilag mindkettő helyes. St. 6. Mindkét esetben tökéletes marad az antitetikus parallelizmus – a masszoréta szöveget támogatja a többi verzió. ítélet" szót fordít itt. hasáb) helyesen missöólt hoz. illetve a Szír fordítás. és a MT szövegkritikai megbízhatósága. vagy E/1. Szem. és azt a szent hagyomány megmásíthatatlan részének minősíti (a min prep. ami a lammönaccéach = a "karmesternek" fordítása nála. hogy négy rövid nominális mondatból áll. = "a sírba leszállók közül". Kraus. Így viszont a heemadtá igének nincsen tárgya. de élet a kegyelméből" (az Lxx a dzóé = "élet" szó előtt kai-t is hoz. Eszerint a következő zsoltár nem templomszentelési zsoltár. Cstr. harag" szó felelne meg (vö. Aquilla. vers: Az Lxx a mizmór szó előtt azt mondja: eis to telos. Így viszont a szó a járad ige Qal Infin. a min prepozíciót tehát egybe kellene írni a szóval. egy pillanatig" szó szerepel. vers: A Min-seól = "a Seolból" kifejezés nyelvtanilag helytelen: a Seól szó itt nem rendelkezik névelővel. vers megfogalmazásának az a jellegzetessége. hanem csak egy olyan zsoltár dallamára énekelendő ének. A Zsolt 30 magyarázata Szövegkritika 1. 4. o. ítélet származik haragjából. alakja ellátva egy E/1 Birt. tartalmilag nem kifogásolható: fogadjuk el a rövidebb és a megbízhatóbb szövegemlékekkel támogatott qeré olvasatot. azaz a har szó Pl. Hab 3. A qerében a masszoréták azonban javították a szöveget.

személyű birtokos névmással ellátva hozza.2.2b-hez. A qábód szó helyett tehát köbódi olvasandó. ráadásul a héberben a rés és a dálet könnyen összekeverhető. Tartalmilag azonban ez az olvasat nehezebben illeszthető a kontextusba (másképp Seybold.. Ha a kábód = "dicsőség" szó mellett meg akarunk maradni. Gen 49. és nem marad néma". A 11. sok (20-nál több) héber kézirat azonban itt a JHWH szót hozza. BHS kritikai apparátusát a Zsolt 2.22.. Ez a héber lahadári szónak felelne meg: hádár = pompa ék. masc. Elképzelhető. Ugyanebben a mondtaban a masszoréta szövegben az adónáj = "Uram" szó szerepel. hogy a kábód = hírnév szó a biblia költői szövegeiben gyakran a lélek. hanem a szabadítás leírásának értelmezte. Az el prepozíciót a Szír fordítás és a Targum E/2. Mindenesetre a szónak ez a jelentése feltehetőleg a masszoréták félreértéseként keletkezett. az Lxx a jiddóm alakot szintén E/1 személyben fordítja. a chánan és a hájá igét egyaránt aorisztosznak fordította. illetve az európai "szív" fogalmának a megfelelője.4. kegyelmedből az én szépségemben erőt adtál nekem". Ez a testrész az ókori Keleten az érzelmek lakóhelye. ha tudjuk azt. 13. majd a 9–11. 108. Lev 3. Zsolt 7. Ezeken a helyeken eredetileg ugyanos nem a kábód.15 stb. Az Lxx egyik eltérő olvasata segít rekonstruálni az eredeti szöveget: a görög fordítás ugyanis a kábód szót tartalmilag tévesen doxa-nak fordítja. te a segítségemre voltál". azaz már nem a könyörgés. vers: A vers első fele a masszoréta szöveg szerint alig értelmezhető: "Ezért zengedezik neked a dicsőség. Ex 29. dicsőség". A Mt szövege a jó: mert az élvez elsőbbséget – de majd ezt mutatja a formakritika is. hogy a zámar ige végén szereplő E/2 masc. 16. dísz. Ez az alak tartalmilag már tökéletesen elfogadható. és nem hallgatok". versben ezért a masszoréta szövegben szereplő imperatívuszok teljesen helyénvalóak. "és hozzád könyörögtem. személyrag eredetileg a kábód főnévhez tartozott. 9. akkor elképzelhető. Uram!".hofalnak kellene punktálni. 11. A mondat jelentése így az lenne: "Mert szilárd hegyekre állítottál engem. az érzelmek székhelyének az értelmében áll. aki ezt az olvasatot támogatja) – ezért célszerűbb a Targum alapján elvégzett korrekciót elfogadnunk. (Másik lehetőség: A Szír fordítás a jözammerká és a jiddóm igealakot E/1 alakban hozza = "zengedezek neked . A BHS kritikai apparátusa ennek megfelelően javasolja itt a köbédí alakot.9. "Isten pedig meghallgatott és megkönyörült rajtam. vö. Az Lxx itt a löharörí szó helyén tó kallei moi = "az én szépségemnek" kifejezést fordítja: Uram. az Lxx és a Targum pedig az elóhaj szót fordítják. vers: wöel-adónáj etchannán. eredeti szövege így hangzik: "Ezért zengedezik neked az én lelkem/szívem és nem marad néma". versben a hálaadó zsoltáros visszaemlékszik a nyomorúságára. illetve "Mert szilárd hegyekre állíttattam". a záró kaf egyszerű másolási hibaként kieshetett. Így a parallelismus membrorum tökéletesebb a sorban – el lehet fogadni. versekben szó szerint idézi az akkor elhangzott könyörgését. 54 . A 7–8. személyraggal ellátva hozza. Ezek szerint a 13a.13. hogy itt a kettő közül valamelyik tényleg az eredeti olvasat – a masszoréta szövegben a JHWH szót a későbbi szokás szerint Adónáj-ra cserélték (tudatos dogmatikai korrekció). Az eltérés a két szó között egyetlen betű.6. vö.9. Az Lxx azonban ezen a helyen a sáma. A kairói kódex. 57.6.). hanem a kábéd = "máj" szó állhatott (vö.10. így a lélek. Uram. de alakilag helyesen a szót E/1. vers: A Jahwe szó hangsúlyozásában hiba történt: a költői rebía mugrás akcentus rebía tagja másolási hiba miatt lemaradt.

v. Isten megszólítása. Isten magasztalására való felhívás 6. 3+3-as ––– 5. v. és 3. A zsoltár műfaja: egyéni hálaének Szerkezete is mutatja. A bajban tett könyörgés megismétlése II. 7–12. 9–11. v. 7–8. o. mondanivalójú. völó jiddóm: Az Lxx itt a katanüsszó = "átdöfve lenni.. versekben. Hitvallás II. A gőg bűne miatti szenvedések. vers. v. Szerkezet. metrum Duhm a maga kommentárjában a 30.: 55 . 3+2-es ––– 7. A 4+4-es mertum-képlet dominál: ez található a 6. 240. v.8.10.. a. v. hogy a zsoltár az egyéni hálaénekek műfajába tartozik. b. Hálaadás a megtapasztalt szabadításért 5–6. képeiben és váltakozó metrumában pedig az egyik legszebb stílusú zsoltárnak nevezte (lásd Krausnál. Felirat I. és magasztalja Istent a megtapasztalt gyógyulásért (vö. 11. vers. 2+2-es ––– 3. A bajban tett fogadalom beváltása: Isten magasztalása A zsoltár metrum-képlete nagyon változó. Isten magasztalására való felhívás 3–4. c. v. 3. zsoltárt az egyik legvilágosabb szerkezetű. kínzó fájdalomtól gyötörni" igét hozza: "és többé már nem szenvedek".12. A hemistichos antitetikus parallelizmusa miatt itt a masszoréta olvasatot illeti meg az elsőbbség – az Lxx olvasata azonban az esetleges krisztológiai vonatkozásai miatt lehet érdekes. A szerkezete valóban teljesen világos: 1.v. bűnvallás II. A szabadításról való bizonyságtétel II. A zsoltáros visszatekint korábbi betegségére. A 30. 9. vers.Ebben az esetben a mondat eredetileg így hangozhatott: lömaan azammér köbódöká völó eddóm = "Ezért zengedezek zsoltárt a te dicsőségedről és nem hallgatok"). 12. A szabadítás elbeszélése III. v. Ennek jellemzőit és az általános Sitz im Leben-jét a Zsolt 22 hálaadó részénél már ismertettük.). v. zsoltár konkrét hátterét egy halálos betegségből való gyógyulás alkotja. v. 13. Ettől eltérő hangsúlyozású sorok: 4+3-as ––– 2. 2. Ennek héberül a dáqar ige felelne meg.13. vers.

1. vkinek a másik fölé magasodó pozícióját elismerni. 34. Ám a szó tágabb értelemben sokszor előjön az Ószövetségben. Seybold) ez a néhány szó eredetileg a 29.16.1). Ugyanígy Zsolt 18. A mizmór szó a zámar igéből származik. Egyesek szerint (pl. Ex 15. hogyan szűnt meg korábbi boldogsága.9-et.22). vers A zsoltár élén az első versben egy felirat áll. e. vagy ahogy itt a teljes nevén szerepel. Személetesen ábrázolja. 31) – ami szintén azt bizonyíthatja.5kk. Nyilvánvaló tehát. Qalban Ex 2. E szó a feliratok többségében közvetlenül a mizmór szó után áll (vö. Versenkénti magyarázat 1. A hanukka. versben az aróminká JHWH felkiáltással kezdődik.). isten iránti hűséges embert jelöli.52kk. felmagasztalni. ahol a templomról van szó.5.15. emend. illetve nem is kollektív hálaének. a Jn 10. 145. A folyamat nem ismeretlen: zsoltárokat utólag konkrét történelmi szituációhoz kapcsolni: lásd Dávid életébe való besorolás. Zsolt 69.7. Ahogy tehát az ember a kút mélyéről kihúzza a merítő edényt. összesen 57 zsoltár feliratában szerepel a műfaj megjelöléseként. 167-ben az erőszakos hellenizációra törekvő IV. a belőle képzett főnév pedig húros hangszer kíséretében előadott éneket jelent.). Ézs 25. Utána kí = "mert" kötőszóval bevezetve rögtön meg is indokolja. Ezékiás imádsága stb. pl. a szó így a sír. 99.2.22.2. magasztalva a szabadító Istenét. A rúm ige piélje azt jelenti: magasba emelni. 98. 164-ben visszafoglalták Jeruzsálemet és megtisztították a szentélyt (vö. A műfaj megjelölésére a mizmór szó szolgál. mert az 5. 1 Makk 4. Kr.4. v. ahogy ezt egy ilyen esemény feletti hálaadó énektől elvárnánk. úgy húzta fel Isten a zsoltárost a Seól. A Makkabeus felkelés során a zsidók Kr. és tévesen onnan került ide. vers a haszídokat emlegeti: ez a szó a Makkabeusok korában a Szeleukidák ellen harcoló zsidó vallási csoportot jelölte. ami azt jelenti: a húrokat pengetni. hogy a sír hanukkat habbajit kifejezés a feliratban csak utólag kerülhetett e két szó közé. a zenei kíséret nélkül előadott ének ellentétje. a halottak birodalmának mélységéből. Jónás imája. A kultikus énekek hangszeres kíséretéhez lásd Zsolt 33. zsoltár feliratában szerepelt. és általában kegyest. 149. 29. 2. Péld 20. 130. A mizmór csak zsoltárfeliratokban. 147. e.ráfá ige). 71. csak kultikus éneket jelölhet. Az itt használt dálá ige tulajdonképpen azt jelenti: vizet merítve a vödröt felhúzni a kútból. a szomszédos Zsolt 29. Az Lxx a szót Psalmos-nak. vö. és kellett az Isten elfordulását megélnie (7–8. miért akarja Istent magasztalni: azért. A felirat utolsó szava szerint a lödávíd szó Dávidot jelöli meg a mű szerzőjeként. A zsoltárban azonban semmi sem utal erre a történelmi eseményre. illetve másokkal elismertetni (vö. és háláját fejezi ki érte. vers Maga a hálaének a 2.1. 2 Makk 10. Felidézve korábbi panaszát és kérését végül beszámol a szabadításról. hogy megmentse az 56 . Datálás A világos szerkezet miatt a műfaj egyik nagyon régi darabja lehet (Kraus) – bár Seybold szerint a fogság utáni korból származhat. A folytatás szerint e zsoltár a templomszentelés alkalmával éneklendő ének lenne.2 (text. hogy az éneket csak utólag hozták ezzel az ünneppel összefüggésbe – talán azért. vö.5. hogy a szó világi éneket nem.). Antiochos Epifánész meggyalázta a jeruzsálemi templomot.3. mert Isten megmentette őt. Nyilvánvaló tehát.5. azaz zsoltárnak fordítja. hanukkat habbajit a templom eme újraszentelésének az évenkénti emlékünnepe (említi pl.

zsoltárnál részletesebben is. Ők a zsoltáros betegségét Isten jogos büntetésének tekintették.17.19. 116. Isten meghallgatta a segélykiáltását – ezt a segélykiáltást a zsoltáros a 10–11. alapvetően Chr. A témához lásd már a 22. A vers második fele ezt úgy fejezi ki: "Élőnek nyilvánítottál. hogy ne kelljen leszállnom a sírba".23. ).15. a jólét és a boldogság fogalmát is.3. 107. versekben szó szerint is idézi majd. versek tömören összefoglalják a megtapasztalt szabadítást történetét. 22. mivel a szó a torok.8).20. 89. Ószövetségi antropológia). hanem Istennek arról a hatalmáról. zsoltárban sem erről van azonban szó. Ezt az élményt a zsoltáros a 4a-ban így fogalmazza meg: "Lelkemet felhoztad a Seólból". A mijjordi alak nehézségeiről a szövegkritikai résznél már beszéltünk. versek Tulajdonképpen a hálaadásra való felhívás közepette a 3–4. 3–4.4-hez már Kálvin is! 57 .7. Így is fordíthatjuk a 4a verset: "Kiemelted a Seólból az életemet" vagy "visszahoztad a Seólból az életerőm". 1947. Barth. Az itt használt sáwá + el igéhez lásd Zsolt 18. A zsoltáros ellenségeinek a témáját a 2b-ben csak futólag említi a zsoltáros. 40.6. hogy nem tudja örömét magában tartani.3. 14 vö.26). 16.14. 144. A nefes szó gyakran szerepel a héberben a teljes személyiség körülírásaként (lásd Wolff. Zsolt 6. és gúnyolódva.16. 33.und Dankliedern des Alten Testaments. a halottak által benépesített alvilágba. Isten meggyógyította a betegségéből (vö. gége értelemben az ember vitalitását. 103. Az itt használt ráfá ige érdekessége az. A Seolból való megszabadulás – csupán (?) a halálos betegségből való csodás felépülést jelenti. hogy abban az esetben.életét.25. Emiatt a definíció miatt a halált nem a klinikai halállal azonosítják. Az ószövetségi felfogás szerint az élet fogalma magába zárja az egészség. így igazolta szolgáját ellensége előtt.3. 71. A zsoltárosból feltörő végtelen hálát és örömöt fejezi ki azonban az.1) vagy elnyelni akaró vízhez vagy iszaphoz.14. 86. Itt a használata annál is indokoltabb.49. A beteg ember ennek megfelelően lényegében már a halál szférájába került bele. és véget vetett az idő előtti örömüknek. E sajátos gondolkozás miatt számos egyéni panasz. az Ószövetségben egyedül maga Isten lehet az ige alanya. A gyógyítás során Isten innen. Die Errettung vom Tode in den individuellen Klage. E zsoltárokban azonban – s így a 30.14-hez vagy éppen a 30. az ÚR vagyok a te gyógyítód" (Ex 15. 31. A zsoltáros a negyedik vers szerint halálos betegségben szenvedett. Nyilvánvalóan voltak azonban ilyenek. nincs munka és nincsen istendicséret (vö. 41. hanem a műfaj kereteiből némileg kiesve már rögtön éneke legelején továbbadja örömét. 69. a szöveg akkor sem a feltámadásról szólna. A Zsoltárok egyébként gyakran hasonlítják a Seólt mély gödörhöz (Zsolt 130. lényegében már félig leszállt a Seólba.11–13).illetve hálaénekben a keresztyén hagyomány a feltámadást vélte kiolvasni (pl. A műfaj követelményei szerint ennek a résznek csak a 5– 6.6–7. ahol az ember nem élheti meg a maga biológiai és kultikus szabadságát: ahol nincs egészség. az Isten igazságszolgáltatásának való kegyes örvendezéssel várták a romlását. illetve a halál köteleitől szabadítja meg a beteget. 49. összességében pedig az élőlény voltát hangsúlyozza. 28. Zsolt 6.5. versek után kellene következnie – mint ahogy ott is következik.13. 56. a zsoltárost ezért bűnösnek nyilvánították. a jólét és öröm. ha sikeres gyógyításról van szó. Ezzel szemben a halál az állapot.7. hanem már a földi életbe is behatoló. életerejét.14). Természetesen itt sem a feltámasztásról van szó. de hasonlóan a Zsolt 9. a halál mélységéből emeli ki. amivel döntve az emberi sorsokról a beteget "élő"-nek nyilvánítva visszahozta őt a halál felé vezető útról. az emberi életet korlátozó hatalomnak tekintik14. Zsolt 9. Csakhogy Isten meggyógyította a betegségbe esett zsoltárost. Ember csak akkor lehet. Ezért mondhatja az Ószövetség ki a tételt: "Én.20). Zsolt 18. Ha a Mijjórödé bór olvasatot fognánk el eredetinek. vö. 88.2. ha a gyógyítás elmaradásáról vagy eredménytelenségéről van szó (vö. 88.

zsoltár szerzőjével tehát ő nem tanácstalanul. Az intertestamentális korban a fogalom egy politika csoport. hogy a bajban lévő embernek a szenvedés végtelenül hosszúnak tűnhet. versek: Az 5–6. Zsolt 6. A zsoltáros hálaadásra hívja őket.11kk. általános hitigazságokat von le a gyülekezet számára. amikor Isten a halál szférájába taszítja az embert. hogy a szabadítás emlékét elelevenítsék. versek A 7–12. Ugyanígy olvassuk ezt a Zsolt 46.13). mint máshol ezer".8-ban is. a Péld 1. akik Isten hűségére és szeretetére hűséggel és Isten iránti engedelmességgel válaszolnak. ugyanakkor ő maga is csatlakozik a hálaadáshoz: ami egyvalakivel történt.23kk. egy egész életre kiterjed (vö. Ott kezdi. vers témájához és a jelenlévő gyülekezetet is Isten magasztalására invitálja. 97.6 szerint ez a gőgös elbizakodottság az istentelen emberek jellemzője. Megszólítva a haszídok vannak. örömre ébred. A zsoltáros itt. 7–12. hanem önvizsgálatot tartva saját bűnében felfedezi ezeket az okokat. Az itt használt jádá hifíl igéből származik a Tódá = hálaének. akik jó dolgukban elfelejtették. 35. 5–6.10. mert azt gondolta: soha többé nem inoghat meg. versekben a zsoltáros visszakanyarodik a 2. hogy a zsoltárt a Makkabeus felkelés egy fontos eseményével hozzák összefüggésbe. Zsolt 22.6. A 6. A folytatás szerint szent emlékezetét kell dicsérni. Szemben a 22.18. 40. hogy a konkrét.14). hogy mindent Istentől kaptak. az az egész közösség számára áldásos és méltó a hálaadásra. hogy jólétben és biztonságban élve elbízta magát. Elképzelhető. 116. amikor ismét öröm és boldogság az ember osztályrésze. Ez ellen a gondolkodásmód ellen inti a híveket a Deut 8. illetve kultikus Sitz im Lebenje is volt: az ártatlanul megvádolt ember a szentélyben töltötte az éjszakát.7–8). Este még a sírva hajtja az ember álomra a fejét. Isten magasztalása azt a célt szolgálja. vö. s hogy sorsuk továbbra is egyedül Isten kezében nyugszik. A 22. egyéni szabadulásból a zsoltáros örök érvényű. a 7. azaz azok. Mindenesetre a reggeli szabadítás témája miatt ez a zsoltár az óegyházban a húsvét előtti éjjelen tartott istentisztelet kedvelt éneke volt. ami tevékeny szerepet játszott a Makkabeus felkelés kirobbantásában és sikerre vivésében. szemrehányóan Istent kérdezi szenvedései okai felől. 102. újra és újra emlékezzenek meg a már eddig megtapasztalt szabadításairól.hiszen participiumi alakot a "sírba leszálltak" helyett "a sírba leszállók. A zéker "emlékezés" szó gyakran egyszerűen a „név” szó szinonimája: amivel valakire emlékezve emlegetni szokunk valakit (vö. hogy ennek jogi. Itt azonban többről van szó. illetve a beteg emberek esetében a papi üdvösséghirdetésre is a reggeli imádság idején került sor. versekben a zsoltáros elmondja szabadításának a történetét.32 szerint pedig a bolondoké: azok gondolkodnak így.12.6. Ézs 54. versben bűnbánattal megvallja. A Zsolt 10. amikor is a sírás csak homályos álomképnek tűnik már neki. jobb egy nap a te udvaraidban. 90. Az ószövetségi gondolkozásban az idő amúgy is relatív fogalom: az Isten közelében megáll az idő. Zsolt 84. és ügyében kora reggel hirdettek ítéletet. hogy ebből erőt és reménységet merítsenek a jelen gondjaira. E vers szerint azonban a szabadítás után a múltba visszatekintve egyetlen rövid pillanatnak tűnik a harag ideje. Talán éppen ez a szó indította a későbbi korokat arra. A felszólítás így úgy is fordítható: Énekeljetek hálaéneket! A gyülekezet tehát egyrészt tanúja a megszabadult ember hálaénekének (vö. A vers második felében a sorsforduló időpontjaként a kora reggel szerepel. a sír felé haladók"-nak kellene fordítanunk. e zsoltár műfajának pontosan megfelelő főnév is. de reggelre kinyitva a szemét ujjongásra. míg a tőle való távolság végtelen hosszúságúnak tűnik. hogy ő nem tudott ellenállni e kísértésnek. 143. zsoltár mutatja. és az 1Kir 10. 58 . míg a kegyelme. Az egyéni hálaénekek gyakori eleme az.12. vers egy ilyet tartalmaz.11: „Bizony.14. illetve vallási párt megnevezésévé vált – azé a párté.

18k. aki dicsérheti őt és magasztalhatja hűségét a gyülekezet előtt (ugyanígy Zsolt 6. és hozzá könyörgött (a beteg gyász-rítusaihoz vö. Gen 4. nibhal alakhoz Zsolt 6. A 11. 13. amit a gyász jeleként öltöttek magukra az Ókorban.). Zsolt 6. 88. hanem a harag pillanatait is Istennek köszönheti tehát. Ugyanakkor ez az érvelés a zsoltáros őszinte alázatát is kifejezésre juttatja: ő maga semmit sem tud felmutatni. Ebben első olvasásra meglehetősen furcsa érvekkel igyekszik meggyőzni Istent. Ézs 38. 115.5). akkor az egyet jelent minden áldás megszűntével. vers tudósít – Istenhez kiáltott: ahhoz. 27. Ekkor a zsoltáros a gyász jeleit öltötte magára: zsákruhát öltött (12. Nem csak a korábbi jóléte. Sőt általánosabban. Ézs 1. S ha Isten teszi ezt.6). illetve a pusztító áradatok magukkal ne sodorhassák (vö. a vízből való kihúzás képzetéhez a 2. 27. amire a 59 . vers első fele szerint hálátlansággal párosult. vö. 69. aki szenvedései okozójaként egyedül orvosolhatja azokat. vers aztán az egyéni panaszénekek jellegzetes segélykiáltásait halmozva fejezi ki a zsoltáros egykori kétségbeesését. a biblia antropológia számára is levonhatjuk a következtetést: az emberi élet végső értelme és rendeltetése nem más. Jer 31. 3. v. Sokkal inkább hitvallás és fogadalom ez arra nézve. Az arc elfordítása ezzel szemben a kontaktus megszakításának a jele: az ember nem hajlandó meglátni és meghallani a másik embert (vö.30-hoz elmondottakat).22. A máchól a körben járt örömtáncot jelenti. Zsolt 13. vers A 13. A vers igéinek az alanya végig maga Isten: ő az.3.40. aki ezt az örömteli változást véghezvitte a zsoltáros életében.29).34.7.13. hogy meg ne inogjon. Ha azonban életben hagyja őt. mint Isten hűségének és szeretetének a hirdetése. v. Bűnbánat helyett azt kérdezi: Mi haszna Istennek abból. 13. amivel Istent kegyelemre indíthatná: Isten kegyelmének egyetlen elfogadható oka magában Isten természetében. v. az isten nélküli Seólba való taszítással.5 stb. 104. 102. versben) – hasonlóan Zsolt 18.) vallott a meg bűneit Istennek (7. A szaq a zsákruha. Ez a gőgős elbizakodottság a 8. Bír 21. A 10– 11..9.). 180 fokos sorsfordulót fejezi ki.18. 18.6). ahogy a zsoltáros megvallja. Isten a gyászát örömtáncra fordította. A kifejezés a panaszénekek állandó elemei közé tartozik.17. majd – ahogy erről a 9. illetve minden ember közös rendeltetésében rejlik (vö. Hiszen.21 (silói leányok szüretkor). vers e visszatekintés után Isten szabadításának a bekövetkeztét beszéli el. hogy a gyógyulása esetén a zsoltáros egész életével – és persze szavaival is Isten hűségének.4. az isten feltétlen magasztalásához. Jób 1). illetve a Zsolt 22. versben a zsoltáros visszatér az első 6 vers témájához. 88.6. A visszakapott életet teljesen Isten szolgálatába állítja majd. A háfak ige a radikális.29 stb.3.15. megnyer egy emberéletet. Jer 49. A 12. hogy vessen véget haragjának.11. a jólétét és a biztonságát is Istennek köszönhette: ő volt az. és az örvendezés ünnepi öltözetére cserélte le azt. vö.19. 104.). ismét Zsolt 6. v. Itt történik tulajdonképpen annak a fogadalomnak a beváltása. ha véget vet az életének? Hiszen a halottak nem képesek magasztalni Istent és szolgálni az őt dicsőségét – a halottak világának éppen ez az egyik legfontosabb jellegzetessége (vö. Deut 29. aki a lábait szilárd hegyekre állította. Az arcnak a másik felé fordítása a kontaktusra való készség és hajlandóság kifejezése.15.11k. bűnbocsátó szeretetének a hirdetője lesz.11) – itt most ennek ellenkezőjéről az ítéletnek az üdvösségbe való átfordításáról tesz bizonyságot a zsoltáros. Ebben az értelmében a leggyakrabban Sodoma és Gomora elpusztításának a kontextusában az ítélet radikalitását és totalitását fejezi ki (vö. és sírva (6. Isten ezt – jelképesen szólva – leoldotta a zsoltárosról. Ezt nem szabad rafinált üzletiességnek tekinteni. Ez az állapot a zsoltárost – nyilván a konkrét következményei miatt – halálos félelemmel töltötte el (vö. 50. 22. Ekkor azonban a 8b szerint Isten elrejtette az orcáját a megtévelyedett zsoltárostól. versekben szó szerint idézi az akkor elmondott imádságának néhány mondatát. illetve érzékelteti imádságának állhatatosságát. Siralmak 5.25. Betegként Izrael egyetlen orvosához fordult (vö. Ám 4.2.

zsoltáros a bajban tett ígéretet: a gyülekezet nyilvánossága előtt magasztalja szabadító Istenét.18kk. 102.10k. és azt a feltámadás örömhíre feletti öröm énekének tekintették – ezért húsvét reggel énekelték. A lömaan „ezért” kötőszó ennek megfelelően a megtapasztalt szabadítást nevezi meg az istenmagasztalás okaként.). 60 . Az óegyház a feltámadás ígéretét olvasta ki ebből a zsoltárból. hogy – a 10. S végül ígéretet tesz. A zsoltár az Újszövetségben és az óegyházi hagyományban Az Újszövetség ezt a zsoltárt nem idézi. versben elhangzottaknak megfelelően – ezentúl mindig istent magasztalja majd (vö. Zsolt 40.

azaz a nátar ige hifíl alakját olvassák: Hattér. zsoltár kapcsán már beszéltünk. ami vagy elhalláson alapul. ha nem egyszerű másolási hiba. vers: baggójím: íráshiba: wáw mint a hólem mater lectionisa helyett jód szerepel. és az ismételt megszólítással a 9a vers parallelismus membróruma is teljesebb lesz. Gyakori hiba ez.n az ítélet végső szerzőjére. mindkét esetben a költői sor végén. Ezt a javítást támogatja a versben a parallelismus membrórum is: a népek paralleljeként álló mamlákót szó előtt szintén az al prepozíció áll. a köbód sömeká kifejezés mögött a Lxx a kürie = Uram szót is hozza. aki az első sor végén köbódeká-t olvas) Ha helyette a Lxx plusz szavát elfogadjuk. Targ-mal többes szám olvasandó.25 az álölú igéhez még hozzáteszi: wajökallúhú: „és elpusztították": ez a szó a metrum miatt nem szükséges a hemistichosba. 9. Néhány (azaz 10–20) héber kézirat. a Syr és a Targum itt valóban al-t hoz. A Szír fordítás és a Targum itt „megmenteni” igét hoz. zsoltár a kollektív panaszénekek műfajába tartozik. minden bizonnyal a képies beszédet utólag magyarázza. qumráni iratokban). vagy a későbbi arám befolyás (vö. Zsolt 105. Babilonra akar utalni. leold. akkor a metrum sem sérül. -re prepozíciót várnánk. versben kétszer is szerepel. A zsoltár műfaja: kollektív panaszének A 79. az igét ebben az értelemben pl. Mivel azonban a sömeká törlését egy kézirat sem igazolja.7.25-ben is: az is al prepozíciót hoz. A Zsolt 79 magyarázata Szövegkritika 6. s a Sitz im Leben-jéről a 22. vagy magára Jahwéra.21. hogy a sömeká szó a masszoréta szövegben a 9. most csak röviden a lényeget ismételjük meg: 61 . 7. vö. hiszen a 6. 11. a Lxx-val. illetve ezt fordítja. s ennek megfelelően az igék végig többes számban állnak. kiszabadít. megmaradhatunk a maszoréta szöveg mellett. akkor a szomszédos kis népkekel szemben a nagy ellenségre. A 6–7. Syr. A Masszoréta szövegben itt a játar ige hifílje szerepel. tartalmilag 102. Erről. illetve a „királyságok” szavak. a Vulgatával. Ezért az első sor végéről gyakran törlik a szót: (lásd pl. vers: Az ákal ige kilóg a kontextusból. A Jer 10. A masszoréta szöveg azonban nyelvtanilag helyes. A jelenlegi forma. 146. A qerét kell követni. A Jer 10. Jelentése: kioldoz. tartalmilag kifogástalan: őt illeti meg az elsőbbség. a Lxx. Gunkel. vers csaknem szó szerint szerepel a Jer 10. Emellett feltűnő. Sok (azaz több. vers: „öntsd ki haragodat!” szerkezetben a sáfak ige mellett vonzatként nem az el. vers: Az első sor végén. vers: Hótér böné tömútá = „Tartsd meg a halálra ítélteket!".25-ben ezen a helyen az ákal ige szintén többes számban szerepel. verstől az igék alanya a „népek”.20. 10. hanem az al = -ra. mint 20) héber kézirattal.

80.10 – Bűnvallás (?): Zsolt 79. korábbi szabadításaira hivatkozik. 83. vö. a róla való nyilvános bizonyságtételt ígéri arra az esetre. 22. A panaszénekek élén Isten megszólítása áll. A harmadik főrész első elemeként következik maga a könyörgés.2). A panaszt alkalmanként a bűnvallás (17.6.1. Ezeknek az énekeknek a szerkezete három állandó elemre.15kk. Sitz im Leben A régebbi hagyományos értelmezés szerint ez a panaszének a babiloni fogság helyzetében Jeruzsálem 587-es bevételére reflektál (így Kessler. természeti katasztrófa vagy egyéb okokból hívták össze. 62 . a lakosság lemészárlása (2–3).) Ezekben Isten kegyelmére. Könyörgés: Zsolt 79. 44. Fogadalomtétel: Zsolt 79.2. 85 stb. Ezeken az elemeken túl azonban a legtöbb panaszének még egyéb elemeket is tartalmaz. a 11. Jóel 1. JHWH szabadító közbeavatkozásáért könyörgött (vö. Ezeket az istentiszteleteket. majd 3. 85.10kk. a panasz előtárása. 22.5–12 – elején „Meddig még?” kérdés: Zsolt 79. Ézs 63. Esetenként erre a könyörgésre – negyedik elemként – a zsoltáros fogadalomtétele következik.1–4 Perfectumi igealakokkal kifejezve 3.5k. 58. amelyben a zsoltáros Isten elé tárja szenvedéseit. 1.1). mint vázra épül fel.10.14). 60. 1Kir 8. továbbá 44.5).2. ami a kért szabadítás alapja lehet.9kk. amelyek böjttel párosultak. 79. a környező népek sztereotip gúnya (10) valóban erre a szituációra is ráillik. Ez a megszólítás gyakran szemrehányó kérdés formájában történik (pl. A zsoltár szerkezete A 79.. a könyörgés követi. Formailag jellemző erre a részre a „Miért” és a „Meddig még” típusú kérdések (13.5 – „Miért?” kérdés: Zsolt 79.19–20. A kollektív panaszénekek szerkezete megegyezik az egyéni panaszénekek szerkezetével.33kk. A kollektív panaszéneket nyilvános panasz- istentiszteleteken adták elő.7.2–4). a deportációra való utalásként is értelmezhető.2–4. Isten megszólítása: Zsolt 79. 115. Ebben Isten magasztalását. igazságosságára.13 – Bizalom-motívum: Zsolt 79. vö. 13.13. A halottak temetetlensége. Jeruzsálem (1) és a többi lakott település (7) lerombolása.13a Datálás. JerSir 5. 21. amiről a 2. Dán 9). Jón 3. 79. 79. Ezt követi a zsoltárban maga a panasz. vers pedig explicite is „foglyokról” beszél. 71. Jóel 1. Zsoltár szerkezete lényegében megfelel a műfaj előírásainak: 1. Isten megszólítását 2. 21. 74. A panaszének eredetileg a kultusz része volt.3) és az Isten szabadításában való töretlen bizalom kifejezésre juttatása követheti (13. A Templom pusztulása után rendszeresekké válhattak ezek a jellegű istentiszteletek (Zak 7.9. Panasz: Zsolt 79.6 stb.8a 4. ha Isten meghallgatja és teljesíti kérését (7.18. 28. gyakran viszont – esetleg e szemrehányó kérdések nélkül is mindjárt az Isten korábbi szabadításaira való visszaemlékezéssel folytatódik (74.3kk. 74. vers beszél. amelyeknek a száma és a sorrendje azonban szabadon variálódhat. Jer 36.1 2.6. Briggs). s azokon Izrael közössége az adott veszedelem elmúltáért.) – így a kollektív panaszénekek többsége a fogság – fogság utáni korban keletkezett (Zsolt 12. a fogság előtt ellenséges katonai támadás.

A múlt század elején azonban Gunkel kétségbe vonta ezeknek az érveknek a bizonyító erejét. s hátteréül valamilyen. hogy a 79. számunkra ismeretlen történelmi eseményt tekint (ugyanígy Schmidt.17. hogy az 587-es eseményekre való utalások meglehetősen általánosak. 1 Makk 7. sem a királyról. Duhm ellen). o. A zsidóság egyértelműen az 587-es eseményekre vonatkoztatta: a 137. akkor valóban elmondható.). Ő maga azonban nem próbál meg egy alapréteget rekonstruálni. ami a fogság idején keletkezhetett. Újabban Seybold próbálkozik mégis egy ilyen rekonstrukcióval: 4 strófa. előállás Ha a zsoltárt pl. Ezért Gunkel a zsoltárt a fogság utáni időkre. Időben még továbbmegy Duhm. o. versből ugyanis az derül ki.). illetve Weiser. Ezsdrás és Nagy Sándor közötti időre datálja.). Ha azonban azzal számolunk. 314). zsoltár állhat hozzá. hogy Isten ítélete már régóta tart a népen. versben ugyan Jeruzsálem lerombolásáról és a templom meggyalázásáról olvasunk. Sitz im Leben- nek pedig a fogság alatti panasz-istentiszteletek kínálják magukat. és egyenesen a Makkabeusok korára datálja a zsoltárt (vö. zsoltárral együtt Jeruzsálemnek a babiloniak és a rómaiak általi elpusztításának közös emléknapján recitálták.{yéY(i l : {il a $f Ur:y-te) Umf&) {éyM a Ka {fmd f Uk:p$ f // {éymf < f h a vO(:l lfk) a // !yedb A m f (A talb : né -te) Un:tnf 2aα. század közé helyezi a zsoltárt). hogy a fogság idején keletkezett kollektív panaszénekeket némileg aktualizálták és a fogság utáni korban is tovább recitálták az istentiszteleteken. sem Jeruzsálem ostromáról. Forma. zsoltár későbbi átdolgozások során vesztette el a konkrétabb történelmi utalásait – hogy a zsoltárt bármilyen más helyzetben is használni lehessen. v. és a zsoltárt a fogság idejére helyezi (Ugyanígy Seybold. hogy a Jer 10. de a fogság utáni korban emelte be egy szerkesztő Ézsaiás könyvének a végére. sem a templom elpusztításáról. ami ezt a zsoltárt idézi csaknem szó szerint). Gunkel korábbi kísérletekkel kapcsolatban óv ettől a próbálkozástól (pl. Azt is elképzelhetőnek tartja. Erre szép példa az Ézs 63–64 panaszéneke. a Jeremiás Siralmainak eleven és konkrét helyzetleírásával egybevetjük. Kraus ezért elképzelhetőnek tartja (551. és a 2. Az 5. hogy néhány évtized már eltelt Jeruzsálem lerombolása óta. az 1 Makk 7. aki az 5. de Gunkel ezt „szenvedély diktálta túlzásnak” tartja csak (348. sem a deportációról nincs explicite szó (Gunkel. strófánként 3 sor metrumképlet: 3 + 3 vfs) f l : rOm:zm i I. Szerinte ugyanis a zsoltárban sem egy háborúról. 349k.25 már idézi ezt a zsoltárt. Az 1. Kraus ismét visszatér a régi datáláshoz. Ugyanígy értékelendő az a tény is. Ugyanakkor az is valószínűnek tűnik.17 szerint pedig ezt a zsoltárt a Makkabeus-felkelés idejében ismét csaknem szó szerint idézik. hogy a Zsoltár szabálytalan metruma éppen ezeknek az aktualizáló átdolgozásoknak a következtében állt elő. parallelekként Jer Siralmai és a 74. Az apák bűnére hivatkoztak a deportáltak Ezékiel és Jeremiás szerint is (8. !e$d : qf laky"h-te) U):M+ i // !etl f x A ná B : {éyOg U)fB {yihol) E 1a (.).3a 63 .

11–12a).UMa$h " Uhwn-te)w // boq(A yá -te) lak) f yiK 7 III.10b. a népek feletti bosszút pedig kizárólag a zsidó népen esett bántalmazásokkal indokolja.egy-két szó.!etL f h i T : r"Ps a n rodw rodl : // {flO(:l !:L hedOn(w) 13aβb Seybold az alábbi okok miatt ítéli az alábbi szakaszokat betoldásnak: . E részletek tehát egyben eszhatologizálják is a konkrét történelmi szituációba jobban beleillő alapréteget. valami nincs rendben velük: 11–13. Ez az átdolgozás tette tönkre az eredetileg szabályos versformát. !yemx A r a UnUm:Dqa y r"hm a // {yéno$)ir tonow(A Unfl-rfKziT-la) 8a !em$: -dOb:K rabD : -la( // Un"($ : yé y"hol) E Un"rzf( 9a . .a metrumból kilógó részek (1b.12a .U)frqf )ol !:m$ i B: re$)A tOkflm : m a la(w: //!U(fdy: -)ol re$)A // {éyOGah-le) !:tm f x A \op$ : 6aα. illetve azokat fokozták. az Isten feletti gúnyolódásukkal indokolják.10a. mások viszont az Isten elleni gyalázkodásukkal (6aβ. ami túlfeszíti a szabályos 3 + 3 képletet (11a-ban) . (.17 idézi a szakaszt: ebben a 2b. . Ezt utólag átdolgozták: ekkor a Jeruzsálem elleni vétkeket konkretizálták.do)m : UnOLad yiK // . és eredetileg teljesen szabályos költői formában ír az ország pusztulásáról.Az 1 Makk 7. Ebben Seybold a Sion tradíció hatását látja: aki a Sion ellen támad. az ideig-óráig ugyan érhet el sikereket.jer) f -Ot:yx a l : !yedyisx A ra&B : ) .7.!em$ : }a(m : // Uny"t)o+x a l a -la( r"Pka w Un"lyiCh a w 9bα.ynodA) !Up:rx " re$) A {ftPf r : x e .3 nem szerepel .bβ. 10a.13aα) . de végül nem maradhat büntetlenül.!et)f niq $")-Om:K ra(b: T i // xacne lf ván) E T e hfwh:y hfm-da( 5 .feltűnő egy tartalmi feszültség benne: egyes sorok Isten bosszúját a pogányoknak a Jeruzsálem elleni vétkeivel indokolják (1–4.2b.hftUm:t yn:B r"tOh !A(Orz ledogK: !etyi(r : m a })ocsw !:M(a Un:xná ) A wá .Uny"tObyibs : l i selqe w: ga(l a // Uny"nk" $ : l i hfPr : x e Unyéyh f 4 II.!Upf<h a !yedb f (A -{aD // tamq: né Unyny"(l : {éyOGaB (adUéy 10b {fqy"x-le) {éyta (f :b$ i Unyn"k$ : l i b"$h f w // ryis) f taqne) !ynfpl : )ObfT 11a. versek . Ez a babiloni fogság korai szakaszából származik. 64 .túl hosszú sorok.nincs jó helyen a metrumból kilógó 8b .. Másrészt a pogányok megbüntetését Isten nevének a meggyalázásával. 12b) Ez alapján Seybold szerint: egy panaszének az alapja a szoltárnak.8b {ehy"hol) E hYa) {éyOGah Ur:m)oy hfMl f IV.r"bOq }y"):w {il f $ f Ur:y tObyibs : ) (.bα .

Neh 7. s utólag lettek a Elóhista zsoltárok nagyobb gyűjteményébe (Elóhista zsoltárok: 42–83) beleillesztve. Talán az irántuk való tisztelet késztette az utókort arra. hogy az ősatyjukat is már mint neves zsoltárírót képzelje el. A pogány népek azonban a Deut 23. Jer 26. a THAT címszavait. ami „nemzet”-et jelent. 1b–4. hogy beteszi a lábát oda. hogy ezek a zsoltárok eredetileg egy önálló gyűjteményt alkottak (Ászáf zsoltárai). amikor a szövetség ládáját Jeruzsálembe vitette. míg más népek megnevezésére inkább a gój szót használja (vö.21kk. s ezzel a nép tagjainak belső. A Zsolt 74. A rövid felirat e műfaji megnevezés mellett a löászáf szót tartalmazza. Ezsdrás és Nehémiás könyvéből tudjuk. Mivel azonban a szoltár az Elóhista zsoltárok gyűjteményének a tagja lett. a szentek szentjének felfedését. Hová üthetnék még reátok.17. A zsoltárfeliratok az énekek egy jelentős csoportját a fogság utáni templom énekeseinek tulajdonítja. míg a könyörgésben az imperfectum és a különböző felszólító módok dominálnak.10 szerint éppen ez történt 587-ben: a babiloni katonák benyomultak a szentélybe. vers: a szoltár felirata A mizmór szó fogalmát a 22.10. Az utóbbi esetében valószínű az. és meggyalázták a templomot (vö.12. akiket Dávid akkor jelölt ki zenei szolgálatra.18: bevett szófordulat a prófétai irodalomból). a közös őstől való származást. 73-ig egyedül az 587-es 65 . vers végéig. E hangsúlybeli különbségből érthető.2–9 szerint néhány kivételtől eltekintve kultikus értelemben mind tisztátalannak számítanak. JerSir 1. hogy Jeruzsálemet az ostromlók romhalmazzá tették: a Templom meggyalázásába tehát a fent említetteken túl annak lerombolását. hogy a megszólításban eredetileg a Jahwe szó szerepelt. stílusuk és tartalmuk miatt azonban nyilvánvaló. holott oda nem lenne szabad bemenniük.41. zsoltárral kapcsolatban már tisztáztuk. és a pogány hadijelvényeket is kitűzték oda (a témához vö. A szerző ugyanis rögtön panaszának ecsetelésére tér át.1–4). A Siralmak 1.19 szerint Ászáf egyike volt azoknak a vezető lévitáknak. még 1 Makk 1.1b azonban arról beszél. versek: Maga a zsoltár a műfaj szerkezetének megfelelően Isten megszólításával kezdődik. A jelenlegi kontextusban a gój szónak már megvan az a sajátos jelentése. A Zsolt 79. hogy az Ászáfnak tulajdonított zsoltárok jó része csak a fogság – a fogság utáni időben keletkezhetett.Versenkénti magyarázat 1a. és hozzáteszi: a pogányok a szentélyben ordítoztak. Ez a megszólítás rendkívül rövid. amit a későbbi zsidóságban jelent: pogány. Elképzelhető. cikkét). köveinek profanizálását is nyilván beleérti (az itt használt megfogalmazáshoz vö. egyetlen szóból. Ezzel szemben az Am szó. u.). az elóhím szóból áll. 3. A panasz mindenek előtt a jeruzsálemi templom meggyalázását említi.45kk. Az 1Krón 15. A gój szó a héberben „népet” jelent. vérségi kötelékeken alapuló összetartozását hangsúlyozza. Egy pogány katona tehát már azzal is meggyalázza a Templomot. hogy Izrael a saját megnevezésére általában az am. Nyelvezetük. és ezek alapján Kustár. Ez a panasz rész formailag is elkülönül az azt követő könyörgéstől: igealakjai következetesen perfectumban állnak. ezért ott jelenleg csakis az Elóhím szó állhat. Mik 3.4 ezen tovább megy. Zsolt 74.4k. hiszen azzal meggyalázná a szentélyt. Pogány népek törtek a panasz szerint Isten örökségébe.10. hogy Ászáf leszármazottainak egy csoportja döntő szerepet játszott a második templom zenei életének a megszervezésében (Ezsd 2. 2 Makk 6. s folytatja azt egészen a 4.17–22). Zsoltár mellett a Zsolt 73– 83 mindegyikének feliratában az ő neve szerepel.44. Kórach fiai mellett a leggyakrabban megnevezett személy az itt is szereplő Ászáf: az 50. Ez az állítás pedig Kr. méghozzá mindig egy adott ország politikailag és geográfiailag összekapcsolt lakosait jelenti. 11. Az ószövetségi szigorú tisztasági előírások szerint tisztátalan ember nem léphet be a templomba.

palotát jelent. Így vagy úgy: Isten nem óvta meg az övéit. A bibliai szöveg itt a hékal szót használja. azt nem csak a hadviselés örök forgatókönyvei alapján gondolhatjuk: a Siralmak panaszai.1 esetében is erről van szó. Deut 9. vagy tágabb értelemben a pogány katonákkal szemben a leölt zsidó lakosság egészét. A túlélők gyászát és gyalázatát csak fokozta az. Ezt pl.14. hogy itt a két hely között tudatos kapcsolatról lenne szó.). A szó mint jogi szakkifejezés a földtulajdont. amikor a népek közül kiválasztotta magának. Mik 7. Éppen az elidegeníthetetlenség mozzanata miatt hivatkozik Izrael erre a státuszára előszeretettel a panaszénekek helyzetleírásában (Zsolt 94.51–53. Itt a „szolgáid” szó alatt vagy a templom meggyalázása ellen fellépő papokat kell értenünk. Mivel a kifejezés babiloni panaszénekekben is szerepel.10–14: Saul fiai. Isten ellen – ennek hangsúlyozásával nyilván közbeavatkozásra. úgyhogy a madarak és a mezei vadak lakmározhatnak belőlük. A deuteronomista teológia szerint (Deut 4. továbbá 1Kir 8. A Deut 16. A megfogalmazásban a szerző azonban itt is azt hangsúlyozza.20. Itt tehát azt hangsúlyozza a szerző. ősi tulajdonát jelöli. Ha igen.26-ban a temetetlen halottakból lakmározó vadállatok a szövetség megszegőit fenyegető legrettenetesebb átkok között szerepelnek. 2Sám 21. úgy Izraelben is rendkívüli bajnak és istentelenségnek számított temetetlenül hagyni a halottakat (pl. De hogy vérengzések voltak. a prófétai könyvek reflexiói mellett konkrét ókori leírások is vannak az elfoglalt városok lakosságának a városkapukban történő megtizedeléséről (Kraus.26. A Deut 28. hogy ezzel a tettükkel az idegenek maga Isten ellen követtek el gyalázatot. A 2Kir 25-ben nagyobb vérengzésekről nem olvasunk: egyedül Cidkijjá fiainak a kivégzéséről és a király megvakításáról. ahogy az egy tulajdonostól elvárható. nem biztos. akikkel így bántak. versek a panasz folytatásaként további rettenetes bűnöket ró fel az ostromlóknak. Hiszen az ő szolgái azok. továbbá Jer 7. a nemzetség elidegeníthetetlen. mint a víz. 32. ahogy ez egy ókori patriarchának szolgáival szemben is kötelessége lenne: cselekednie 66 . s gondoskodjon övéiről. amikor azért könyörög: Isten vegye vissza az elnyomóktól azt.23 ugyanezt a kifejezést használja a levágott állatok vérével kapcsolatban. ami az ő tulajdona. 551 mit Lit. Ekkor a halott ugyanis nem szállhat le a halottak birodalmába: ártó démonként kell kóborolnia a földön. akkor a 79. Az ókori Keleten. az ő igazai azok.29). A panasz kontextusában a szó egyszerre fejez ki rejtett szemrehányást: Hogyan engedhette meg Isten. bosszúra akarja Istent indítani. akiket lemészároltak.9.33. eladósodás esetén csak ideiglenesen lehet idegenek kezébe adni: a góélnak kötelessége az elszegényedett rokon földjét visszavásárolni a nemzetség számára. örökre és jóvátehetetlenül megfosztva attól a boldogságtól. hanem a templomban székelő mennyei király. zsoltár szerint itt arról van szó: úgy vágták őket halomra. hogy a leöldösött emberek temetetlenül maradtak.23–34).11–13: Saulról. A Zsolt 79. A zsoltáros az ország megnevezésére a nahalá szót használja. hogy meghalt rokonaival ismét egyesülhessen.események kapcsán mondható el.4). 1Sám 31.5) és a segélykérésekben (Zsolt 28. A város bevétele után hatalmas vérengzést vittek végbe Jeruzsálem várfalain kívül a lakosság között: a 3a szerint úgy folyt a vér. A Zsoltár szerzője talán ezen átkokat látta Jeruzsálemen beteljesülni – ezért könyörög majd később a bűnbocsánatért. Ha erre nincs mód. ami elsősorban rezidenciát. Isten köteles örökségét az idegenektől visszaváltani! A 2–3. mint mészárszéken a tulkokat.9) Isten ilyen elidegeníthetetlen tulajdonává tette Izraelt. Ez 39. hogy a templom meggyalázásával nem elsősorban Izrael ellen vétettek az idegenek. Lev 25. hogy a saját öröksége idegenek kezébe kerüljön? Ugyanakkor talán a bizalom halvány megnyilvánulásának is tekinthetjük: a jelenlegi nyomorult helyzet csak átmeneti lehet. akkor az elengedés éve (minden ötvenedik év) alkalmából megváltás nélkül is vissza kell hogy kerüljön a nemzetség tulajdonába (vö.

mint ősatyára. Az első három versben a panasz a régmúlt idők sérelmeit emlegeti fel: ezek kedvezőtlen hatását ugyan a foglyok ma is érzik.19. míg Júda elsősorban Ábrahámra hivatkozott. Ézs 13–23. ami jelzi: a zsoltáros az ország katasztrófáját nem Isten gyengesége. ha a jó hírét helyre akarja állítani.4–6: a második parancsolat: „Ne imádd és ne tiszteld azokat. A katasztrófát ő maga okozta – ezért elhárítani is egyedül ő tudja. A harag szinonimájaként itt a qináh = féltékenység szó szerepel. valójában hatalmas teológiai felismerés. mamlákót) a birodalmat alkotó tartományokra.17).1–7. akik téged nem ismernek! Korrigáld Uram a tévedésedet! Gunkel szavaival: „Haragudj. A „meddig még” kérdés itt is jelzi. hogy az őt tisztelő Izraelt azok a népek legyőzzék és meggyalázzák. A zsoltáros a 8–9. Zsolt 6. Jóel 2.51k. hanem Isten haragját látja munkálni benne. akik még csak nem is hallottak róla? Sőt a kontextusban mintha egyenesen úgy is lehetne érteni: Hát nem minket kellett volna megbüntetned. Ez az egyetlen szó árulkodhat itt erről: ezek szerint a háttérben a bálványimádás bűne áll (vö.8. aki . hanem ezeket a pogányokat.7. hogy egyfajta óriás szörnyként felfalta a kicsiny Jákóbot (vö. Ez 25. egy „meddig még?” típusú kérdéssel kezdődik (vö. vers Jákóbnak nevezi a választott népet. Ez 36. 2. versek: Az ötödik verssel a panaszének könyörgéséhez érkezünk el. 115. ha már haragudnod kell. A két verset együtt idézi csaknem szó szerint a Jer 10.24kk. mint olyan sok más esetben is. nemzetekre utal.11. hogy népe mellette más isteneket is tiszteljen (vö. vö. 123. A 4.42.). hogy konkrétan milyen bűn büntetésének is tekinti a jelen nyomorúságát.13.14. de azt sehol sem adja meg. 13. Zsolt 44. Itt és a 7.").47.25 is. 36. az Úr . Meddig haragszol még. versben ugyan bűnbocsánatért könyörög. 80. S bár ez első olvasatra a hitetlenség jelének tűnik. E mögött egyrészt még az értetlenség hangja rejlik: hogyan engedhette meg Isten azt. 74.kell tehát. DtrG.. A fogság traumájának ugyanis sokáig kellett elhúzódnia. 25.). de végső soron mindezt nem nekik kellett elszenvedniük.18. Siralmak 1. vers a kegyelemért való esdeklést összeköti a pogányok feletti bosszú kérésével.4. Hasonló érvelés más panaszénekekben: 83. A 6. továbbá Jer 31. hogy nem ismerik az urat. hogy az 587-es események óta már hosszabb időszaknak kellett idáig eltelnie. amíg Izrael rádöbbent arra a teológiai felismerésre. féltőn szerető Isten vagyok.. Num 13. Ex 5. E népek legfontosabb jellemzője e két vers szerint az. főleg Jósiás restaurációs törekvéseinek az idején a Jákób és az Izrael megnevezés ismét a zsidó nép egészét kezdte el jelölni – így állhat itt most Júda megnevezéseként.8–11. továbbá Zsolt 44. 5–7. 67 . illetve kultikusan nem tisztelik őt (Zsolt 87.2. kárörvendő gúnyának a céltáblájává vált. versben elsősorban nem a szomszédos kisebb népekről lehet szó.) A 7.15kk. Izrael megszűnése után. Ugyanakkor ezzel a kérdéssel a panasz Isten elleni szemrehányásba. 80. különösen 25. hanem Babilonról. Deut-Ézs). hogy szenvedéseinek közvetlen okozója maga az Isten. hiszen a pusztítást elsősorban ő hajtotta végre. hogy nem tűri meg.3k. de miért éppen a saját népedre?” (349.33). Ez. Az alany többes száma (gójim.14.2. Az ország kettészakadása után Izrael tekintette magát Jákób utódának. esetleg közömbössége eredményének tekinti. o. 80. vádba is átcsap. 89.9. Ez a fogság első szakaszában keletkezett panaszénekek állandó témája (vö. 89. Ez a szó Istennel kapcsolatban azt jelenti. s az is leginkább róla mondható el.4. Ez.4k.2). Ex 20.20. verssel azonban elérkezünk az itt imádkozók saját panaszához: a legyőzött kicsiny nép szomszédai gyalázkodásának. de e korszak idegen népek elleni próféciáiban is gyakran megjelenik a téma a népek feletti ítélet indoklásaként (vö. mert én. Uram? A zsoltárban ez az első mondat.

amit Isten a Lev 26. A 11. s Izrael. hogy a zsoltáros ugyan bűnbocsánatért könyörög. vers beszélt. szándék. hogy ez nem így van.23-hoz elmondottakat). egyedül a jelen nemzedék bűne lehet az oka. De azt. akkor cselekednie kell. hanem az őseiét. legalább a saját dicsőségéért. Jer 32. egyfajta elégtételként. Talán meglepő.11.28).4. Az ő szemükben az 587- es katasztrófáért valóban csak a szüleik. Mik 7.10). hogy a 9. hanem a bűnös elődeikkel egy sorba sorolják be magukat. Annak érdekében. A 11.21. Hiszen annak. Ha tehát a népe iránti szánalomból nem is mentené meg Izraelt. amikor Isten „erős kézzel és kinyújtott karral” szabadította ki népét a fogságból. hogy a fogság még mindig nem ért véget.24 szerint a szövetségét megszegő Izraellel szemben helyezett kilátásba. versek A 8. A vers egy későbbi betoldása szerint Isten a szabadítást erős karjával tegye meg. amiről a 3.18. ha arra gondolunk. hogy a zsoltárt minden bizonnyal már a fogság második nemzedékéhez tartozó írhatta és hallgathatta. gyengesége miatt nem menti meg a népét. Gunkel). ugyanúgy a pogányok isten elleni gyalázkodására utal majd a 11b is (vö. A hét a teljesség száma a héberben: hétszeresen megbosszulni: teljesen. hogy Isten tehetetlensége. de elsőként nem a saját bűneit említi meg. Zsolt 42. jelzi. 2Kir 4. hogy isten segítségére apellálhassanak – ezt itt most egy egész közösség teszi meg. Jer 31. versben a sém jahwe kifejezés kétszer is szerepel (ehhez lásd a Zsolt 22. Ezt a gondolatot a jelenlegi szövegben az is aláhúzza.24). Jóel 2. közbe kell lépnie ezúttal is népe érdekében. Minden esetre ők most Isten irgalmára apellálnak. hogy a Zsoltár szerzője nem osztja Jeremiás és Ezékiel kortársainak a nézetét: Az apák ették a szedret. a fiak fogfa vásott bele (Ez 18.6. átvitt értelemben pedig az együttérzést. A másik indok a bűnbocsánatra szintén nem Izrael érdemeiben rejlik – hanem egyedül isten nevében.21kk. jó csengésében. a 10a a gúnyolódó pogányok kérdését idézi. hogy Istent közbelépésre bírja. hogy a szerző tisztában van vele: nem tévedésből sújtotta éppen Júdát az Isten. illetve nagyszüleik lehettek felelősek. halálraítéltekről beszél – ez talán a fogság szituációjára utal. Az itt szereplő chéq ölet jelent: mivel a fizetés során innen vették elő a pénzt vagy a csereárút (pl. 68 . jó hírnevéért tegye ezt meg! A 9b. Luk 6.15. hogy az ítélet után mégis miért hajlandó ismét kegyelemben részesítenie a népét (Ez 36. Egyes magyarázók itt az őszinte bűnvallás hiányára gondolnak (pl. Ő ugyanis a 9. Ha Isten nem akarja. Indoklás a bűnbocsánatra egyetlen lehet: mert nyomorultak vagyunk: azaz mert a szorult helyzetben egyedül istentől remélhet a nép segítséget. Az itt szereplő rechem szó elsődlegesen anyaméhet jelent. A 10b nem ilyen magasztos teológiai indokot hoz. vers foglyokról. Ők a fogság nem ártatlan elszenvedőinek tekintik magukat. nem maradhat megbosszulatlanul. 12 versben érdemes észrevenni a művészi érzékről árulkodó alliterációkat a sin és a chét hangzókkal. vers azonban mutatja. maradéktalanul. 39. Ezek a tulajdonságok tehát nőies tulajdonságok: Isten nőies arca jelenik meg itt – a feminista exegézis jogosan hangsúlyozza ezt. vers szerint Izrael szabadításának Istene – márpedig ha ezt a hírnevét nem akarja elveszteni. maga is szemtanúja akar lenni ennek a bosszúnak. Ézs 65. 115. Itt ismét Isten jó hírneve a tét.18. düh” szinonimájává válhatott.23–38. hanem egyszerűen a jogosnak tartott bosszúért kiált. Főleg Ezékielnél nagyon jelentős ez a gondolat: ott maga Isten indokolja ezzel azt. hogy a pogányok a fogságból azt a téves következtetést vonják le. A kifejezés az exodus tradíciót idézi az emlékezetünkbe. illetve nevének dicsőségében.38). Az ebjón/ánáv/dal fogalmánál tisztáztuk: a panaszének éneklői szinte jogi deklarációként sorolják magukat e csoportba. Isten szolgáinak kiontott vére.). Az itteni megfogalmazás nagyon is érthető.8–12.39.17.2. vers szerint hétszeres bosszút követel Izrael (Gen 4. azt a hétszeres bosszút. így az öl átvitt értelemben az „indulat. a szánalmat és az irgalmat.2. a 9b fogja majd mutatni.

A gyülekezet a szabadulás megtapasztalása esetére megfogadja. akkor egyúttal elfogadja a világ és az élet rendjének Isten általi meghatározottságát. bennünk is létező érzéseket fogalmaznak meg. melynek végrehajtója maga az Isten.10). Zsolt 74. hiszen úgy érzi. amikkel jó.17k. de amelyek éppen emiatt a keresztyén embernek először nagyon idegenek. hogy JHWH. hogy ők vétlenül szenvednek. a sors és a cselekedetek összefüggésének törvényszerűségét. Adalékok a bosszú fogalmának biblika-teológiai megítéléséhez. 134. Olyan bosszúért. A Zsoltárok könyvében az ilyen megindító és sorsfordító helyzetek összefüggésében olyan hangvételű megfogalmazásokkal találkozhatunk. Az ellenségre mindezekért iszonyú szavakat szór. 100. Isten itt mint Izrael pásztora jelenik meg. ahol alázatunk és megbocsátásunk még nem tökéletes. továbbá Jer 23. melyet mindent tudása és mindenhatósága révén Isten garantál. 18 Beauchamp: A Zsoltárok világa. és tanítványait is hasonló magatartásra buzdította (Mt 5. A Nóde löká szavakkal a zsoltárt bezáró fogadalom következik (így Gunkel. Érthetetlen a számára. s velük. örökre megemlékezve a megtapasztalt szabadítást és továbbadva azt.7. hogy azon a szinten is ima fakadhasson bennünk.3. Ez 34. vers A 13aα-ban váratlanul tör elő a bizalom-motívum. hogy ilyen borzalmak a saját népével megtörténjenek. ahogy azt újabban Zenger hangsúlyozza: a bosszúért való kiáltás hátterében pozitív hittartalmak is rejlenek.15 A zsoltáros ugyanis nem csak szembeállítja a dicső múltat a jelen szenvedésével. vagy akár még felháborítóak is lehetnek. Isten miért engedi. ami a kért szabadulás beteljesedése feletti bizodalmat juttatja kifejezésre. aki pásztora gondviselésére és oltalmára mindig számíthat (vö. Ezért amikor Izrael úgy érzi. imádságban.34). 17 Zenger: Psalmen-Auslegungen 4. amelyek ugyan nagyon is emberi érzéseket fejeznek ki. Amikor ugyanis az Ószövetség Isten bosszújáról beszél. és mindenestül idejétmúlt. ezt hosszútávon egyszerűen nem tűrheti el. 16 Beauchamp: A Zsoltárok világa. A bosszú-zsoltárok teológiája Egy nép életében többször vannak ugyanis olyan időszakok. 1-2. Seybold). hanem gyakran vakmerő hangon vonja kérdőre Istent a történtek miatt. a világ erkölcsi rendjének őreként. Túl elhamarkodott lenne azonban ezeket a zsoltárokat az Újszövetséggel szembeállítani.1. Másrészt.”18 Azaz ezek az imádságok ma is.16 Túlfűtötten panaszkodik a fellépő erőszak miatt. sőt szenvedélyes megtorlásért és bosszúért esedezik. ahogy Beauchamp megállapítja: „szükségünk van arra is. Harmadrészt. 30. teológiailag „felülírt” szövegeket látni csak bennük. miközben maga is az erőszakért kiált. oldalak. Kraus (552k.). Ilyen értelemben a zsoltárok különféle bosszú- 15 Ehhez a fejezethez lásd Vágási Katalin doktorandusz hallgató publikálatlan tanulmányát: A 79. zsoltár magyarázata. ezért várja tőle a szabadítást.1.31). Isten színe előtt birkózunk meg. míg az ellenség diadalt ül. a düh és a fájdalom lesz úrrá tagjain valamilyen történelmi megpróbáltatás következtében. amikor a keserűség. hogy hálaéneket énekel majd neki. ha Isten elé járulunk. mint ahogy a bosszú utáni vágy az Újszövetség néhány részletétől sem teljesen idegen (vö. 69 . a nép pedig mint az ő nyája – egy nyáj.17 Ezzel szemben Jézus Krisztus még a kereszten is az ellenségeiért imádkozott (Lk 23. Jel 6.13. Ugyanakkor ez a motívum tartalmilag a panasz-részt idézi: mivel Izrael Isten tulajdona. akkor teljes természetességgel feltételezi.) szerint itt a panaszénekeket lezáró rövid hálaadásról van már szó. 95. Mert egyrészt a bosszúvágyon való felülemelkedés parancsát az Ószövetség is ismeri (lásd 3Móz 19.43–48). 27. hogy vele szemben igazságtalanság történt.

s az elkövetőt nem csak meggátolja újabb bűntetteiben. s mindenek előtt Zenger: Rache (Lexikon für Theologie und Kirche)..17).14. Ám talán ezeknek a zsoltároknak is része lesz majd abban.41. Adorjáni: bosszú.24 19 Zenger: Rache (Religion in Geschichte und Gegenwart).43. az áldozatot ismét hozzásegíti a jogszerű élethez (vö.35.25. de sohasem a róla szóló kijelentés lényegi része. 3Móz 19.2). Ez azt mutatja. Jer 11.20). 47. 70 . Haag: bosszú. 21 Lásd Zenger: Rache (Religion in Geschichte und Gegenwart). 11k.23 S végül az Isten bosszúállásáról szóló kijelentések esetenként egybekapcsolódnak az Ő kegyelmével és megbocsátásával is (Zsolt 99. A bosszú ebben az értelemben a joggyakorlás részeként az uralkodó egyik fontos kötelessége.2kk). 11k.41. Ugyanakkor az egész világ Uraként vétkeiért saját népén is bosszút áll (Jer 5.8. a bűn feletti ítéletének végrehajtásáért. hogy a bosszú az Ószövetség szerint is Isten tevékenységének csupán az egyik eleme. hanem jogosan meg is bünteti. uő: Rache (Lexikon für Theologie und Kirche).21 melynek során saját népe körében érvényre juttatja a jogot és az igazságosságot (3Móz 26. 209–211. hogy Izrael már az Ószövetség lapjain is meg tudja vallani: sérelmeinkért a bosszúállás joga nem az emberé. Jer 50kk. Náh 1. 28–30.. Karasszon: bosszú. így állítva helyre a megtört jogrendet.29. A bosszúért való imádkozás ugyanakkor azt is illusztrálja: Izrael nem saját maga veszi kézbe annak megvalósítását. Mi 5. 134. Isten saját jogos bosszújának gátat szab.: 1Sám 24. Ézs 1. 184. de ha kell. Ézs 34.24. 94. 9. amely véget vet az igazságtalanságnak. 22 Zenger: Rache (Religion in Geschichte und Gegenwart). 63. és Beauchamp: A Zsoltárok világa. 11k.22 Isten bosszúállásának a sürgetése tehát nem más.17k.1kk. bosszúállása során megszabadítja azt az őt bántalmazó népek hatalmából (5Móz 32. Igaz.kívánásai. Róm 12.20 Népének királyaként tehát JHWH bosszúállása az Ő nyilvános királyi uralmához tartozik. kegyelme és irgalma erősebb a bosszú jogos kivitelezésénél. 791. 20 Lásd Westermann: Rache.8). hanem kizárólag az Istené (5Móz 32. 64k. 791k.3. uő: Rache (Lexikon für Theologie und Kirche). üdvtervére és a teremtett lények törékenységére való tekintettel nem hajtja végre jogos ítéletét – azaz szeretete. vö.35. uő: Rache (Lexikon für Theologie und Kirche).19 Ugyanakkor a bosszú az Ószövetségben törvényes és leszabályozott jogi fogalom: egy autoritás beavatkozása a jogrend megóvása érdekében.19). 59. Ez 24. 791k. Náh 1. 24 Zenger: Rache (Religion in Geschichte und Gegenwart). 23 Zenger: Psalmen-Auslegungen 4.43. hogy maga Izrael nem rendelkezik kellő hatalommal a bosszú kivitelezéséhez. 1546. 45. mint könyörgés Isten igazságosságáért.9. hogy ez elsődlegesen annak a beismerése. 791k. Ez 25.13. vagy a próféták bosszúra vonatkozó kijelentései az Isten mindenhatóságába és igazságosságába vetett hit megnyilvánulásai. Hasonlóan Bonhoeffer: A Szentírás imádságoskönyve.8.8. 11k.11kk. Zsolt 58.4.

w> w> Kötőszó és l[. abs. perf. abs. constr. ellen hwhy Főnév. imperf. perf.. T. vers bveäAy bvy Ige. abs. h. Qal.sz. fejedelem dx. + szuffix. lakni 71 . Nifal. abs. constr. király #r. vers hq'T.. constr..sz. hr'seAm T/3. T/1. Hifil.yïI bcy Ige.An* dsy Ige.n. föld ~ynIïz>Arw> w> Kötőszó és !zr Ige. dühösködni ~yI+Ag yAG Főnév. E. Prepozíció -nak.sz. E. -ön. l[. T/3. T/1.n. ülni. Piél. el/ledobni -ról. T/3.. T/3. nép. + szuffix.. h. vers Wb’C.-ykelm. h.n. Főnév. -en. zajongani veszekedés. -tól.mä i !mi Prepozíció + szuffix...sz. - WNM. h. h..a. constr..y+"-Wds.sz. qyrI Főnév. Amyte(bo[] tbo[] h... abs. ellen x. -en. %l. Főnév. személynév Úr Ax*yvim. perlekedés. h.n. T/1. bilincs. E.. n. Főnév. tae Prepozíció -t ta. E/3. T..n:w> w> Kötőszó és $lv Ige. Qal. -től. harc 2. béklyó 4. megállni.yvim' Melléknév.n.n.. h. alapítani dx. .n.. T/3. qyrI)-WGh. h.. Hitpaél.n:nâ> ) qtn Ige. T..-l[. kötél.. cohort... T. akt. civakodás. Főnév.y< hgh Ige.. ből Főnév. E.n.sz. + szuffix... -ön. nemzet morogni..sz.. zajongani. leszakítani Amyte_Ars. Qal. cohort.m. n. T/3. -ről.sz. h. Qal.. Mellékletek A Zsolt 2 nyelvi elemzése szótári vers alakmeghatározás jelentés forma 1.. -nek hm' Kérdő névmás mi? Wvåg>r" vgr Ige.n. nép ~yMiªaul. bilincs hk'yliÞv. T.y: Határozószó együtt hw"hy>÷-l[..sz. T.n. -ból.y:t.n.n.Am).n. Prepozíció -on. fölkent 3. vers hM'lâ' l. béklyó. akt partic. partic. Prepozíció -on. összeállni #r<aª.n. abs.. töprengeni. h..W÷ w> Kötőszó és ~aol. h.. imperf.sz.

Qal..n. kiönt. h. Qal.n. T/3.. én ~AYðh. + szuffix. fiú hT'a_. T/3.b..n" $sn Ige. düh Amle(h]b. + + szuffix. imperf. úr. -hoz. -hez. szentség. ráönt.sz.v' Főnév.n. cohort. perf.n.. hT'a. törvény (itt: oklevél) hw"©hy>) hwhy Főnév.yI qxf Ige. ég qx'_f. perf. Piél.sz. -ben !Arx' Főnév. abs.. Prepozíció -ban. T/3. E/1. hegység vd. h. -nak..n. h. orr.sz.y> lhb Ige. -nak. kigúnyolni Aml' Prepozíció (régies) + szuffix. ráijeszteni 6. hegy. E. -nek. l[.sä. E/1 T. Határozott névelő a. megrémíteni. Prepozíció + szuffix.qo Főnév.(ñ la. mikor rBEåd:y> rbd Ige.-hoz. beszélni. constr.. vers ynIa]wâ: w> Kötőszó és ynIa] Személyes névmás. E. mondani -nak. Qal. T.n. abs..n. abs. h.sz. Főnév. Qal. E/1. h.n. E/3. constr. ~AYðh Határozószó ma (ezen a napon) 72 . E. mondani Amyleäae la. Prepozíció -on.. E/1.n. Piél. h. elbeszél -nak. E/1. imperf. harag AnðArx]b. Főnév.. E/3. h. h. . E/3. B.. E/1. E. h.sz. Prepozíció (régies) + szuffix. + szuffix. %l. király !AY©c÷i-l[. E/3. vagy helynév Sion yvi(d>q'-rh.l. tréfálni yn"©doa÷] yn"doa] Főnév.n.. te ynI©a÷] ynIa] Személyes névmás. -nek. E/3. ~yImå:V'B. yl. én yTik. h.n. constr..n.. Prepozíció -ban. E. vers hr"ªP. -en. -nek.. -hoz..n.n. !Be Főnév.. -hez. személynév Úr rm. imperf... -ben h. imperf..«a' rma Ige. constr.sz.sz.. h. + szuffix. h... szentély 7..a] rps Ige. -hoz. rh.W* w> Kötőszó és B. izzás. constr. h.îae la. gazda Aml'(-g[. nevetni.. -höz AP+a. la. Személyes névmás. h. E/3... Prepozíció -höz qxoï qxo Főnév. + szuffix. -nek. Prepozíció -ban. E/1. E/2..n. felken yKi_lm. -ben @a.s. -höz 5. E. -hez. + szuffix.. vers za'Û za' Határozószó akkor. + szuffix. -ön !AYci Főnév.n.sz. h..... -höz ynIïB..m. Főnév. h.. constr. h. E.n. B. h. E/1. -hez. Piél.yI g[l Ige.n.. h.n. az ~yIm. E/3. személynév.sz. h.n. E/1.

sz.. h.. partic. ujjongani.n.. Qal.n:T.n.n. h... alakja) jb. birtok. Nifal.n.sz.. n.. perf. nemzeni 8.. constr. abs.. T..n. + szuffix. Qal. alkotni (itt: rcEåAy rcy Ige.. Hifíl. "xua]w÷: w> Kötőszó és hZ"xua] Főnév. -ről.a. imperf. + szuffix. föld 11. E/1...Ki K. darabokra tör. amilyen edény. E. Piél... jelenleg ~ykiälm' . imperat. imperf.n.väeB.. E. Prepozíció -ban. T. T/2.sz. kívánni. h. h. n. kérni. Qal. h. abs. h.ve Főnév. h. constr.. akt.sz. constr. vas yliÞk. + összetörni (a #cr arámos 9. T/3. király szerencsésnek/okosnak WlyKi_f.n.. fazekas) ~ce(P. abs.n.sz. ből hn"åT. -ból. vers ~[eroTâ. E/1. Prepozíció -ban.n.n. követelni -ról. n. E. Qal.. már. n.sz. Prepozíció mint. T. E. imperat..w> w> Kötőszó és !tn Ige.n.. imperat. h... -ben ha'r>yI Főnév. E..a. vers Wdåb. h. partic.sz. -tól. cohort.. T.a.n..sz. ítélni (itt: bíra) #r<a(' #r. h. T. + szuffix.n. vers hT'[... tae Prepozíció -t hwhy Főnév. rendre utasítani yjep.n. -ben 73 . E/1. Főnév. E.n. vessző.sz. Főnév.. + szuffix. bot.Ûv. szolgálni hw"åhy>-ta. akt. T. constr.n. örökség ^ªtZ. (#cr) [[r szuffix. inteni. h.n.m.sz. abs. h.n.. Főnév.... adni ~yIAgâ yAG Főnév.sz. h. abs.. föld Ige.. -től. eszköz.våo jpv Ige. h.n. földbirtok vége.. E.n. E/2.n. constr. Qal. Qal. lyg Ige.sz. abs. imperat.W"h÷i rsy Ige. örvendezni hd"(['r>Bi B.. n. h. T. E/2. elmúlása #r<a('-ysep. lz<r>B.. E/2.n. E. constr. lav Ige. -ben jb. E.[i db[ Ige.. vminek #r. Határozószó most.h. h. %l. T/3. B. #pn Ige. személynév Úr ha'_r>yIB.wâ> w> Kötőszó és hT'[. - yNIMªm. h. E... darabokra zúz 10.sz. Főnév. fegyver formálni... E/2.n. széle.a.sz. nép ^t<+l'x]n: hl'x]n: Főnév. B. Főnév. sp..sz. Főnév. h. h. szülni. E/2.n. yliK.sz. lenni Wrªs. félelem WlygI©w÷> w> Kötőszó és vigadni. h.n. ^yTi(d>liy> dly Ige... jogar lz<+r>B. dolog. imperat.sz. i !mi Prepozíció + szuffix. vers la. Qal. lkf Ige. abs. Prepozíció -ban. Qal.a..

a.. Prepozíció amilyen együtt: hamar j[. Piél. h. partic.n.n. abs. h..sz.n...sz...n. Főnév. r[b Ige. Qal. E. h. constr. E.. mind Ige. Kötőszó ne. akt..n.mä .a÷.... Melléknév. oltalmat találni/keresni. E. imperf.n.m.. h..sz. fiú (arám) @n:Üa/y<-!P.yI-yKi( yKi Kötőszó mert (el)égni. h. út r[:åb.Ki K. abs. E. Qal.n.. vers rb. E/3. n. -ban. Indulatszó boldog. E/3. megharagudni Wdb. haragudni. aggódás 12.. @a.n: qvn Ige. h.sz. E/3.n.. E. T/2..atoìw> w> Kötőszó és dba Ige. h. abs...sz.‡-WqV. Prepozíció + szuffix. abs. j[. nehogy @na Ige.sz. (el)égetni. T/2. hsx constr... kevés Főnév.n.. imperf. Qal. fellángolni mint.D. yrev. !P. Qal. imperf. remegés. h. AP+a. harag yrEªv. egész. reszketés.sz. h. T. h. -ben 74 . vkihez menekülni Ab* B.n. E. hd'['r> Főnév. áldott yseAxï-lK' lKo Főnév. + szuffix. h...n. E/3.n. constr. megcsókolni rB. Főnév. imperat. orr. elveszni %r<dª< %r.

sz. l[. l.sz.n. h.n.n. határozott névelő a.n. h. ég -ról.( l[. qal. !tn adni + h adhortativus főnév. h. E. E. ^ªd>Ah÷ dAh szuffix.sz. föld rv<ïa] rv.n.l.sz. prepozíció -nak.l.sz. T'ñd>Sçy. abs. T. h. szopni abs.n. ![. I dsy ige.Cîen:m. -ből hP. -ről.. E. E. az tyTiGI főnév. -ra. prepozíció -nak.n.sz. partic. E.a. n. T. -en. hatalom valami végett. E/2. h. -tól. hatalmas főnév. hn"ïT. qal. E. t/1. constr.sz. száj ~yli’l. az ~yIm. úr. h. E.n.. dísz. -től. abs.n. vers hw"Ühy> hwhy főnév. E/2. abs.n fényesség ~yIm)"V'h. prepozíció -on. ami ige.n. határozott névelő a.vâi ~ve név szuffix. qal. erősség. h.. h. partic. h. prepozíció -on.n.m. n. constr.sz. h..n.v' főnév. csecsemő. ^yr<_r>Ac rrc ige. vers yPimÛ i !mi prepozíció -ból. -ön.sz. összeszorítani. B. h.mî. gyermek ~yqin>yOw>) w> kötőszó és qny ige. + szuffix. -ön h. h.sz. pompa. T. főnév. -ben lKo főnév. abs. -nek dwID' főnév. T. perf. piél. az xcn ige.n szorongatni 75 . személynév Úr WnynE©doa] !Ada' főnév. vers x. gáti (dallam/hamgszer?) rAmðzm> i rAmz>mi főnév.sz. határozott névelő a. zsoltár dwI)d"l..n #r<a_'h'-lk'B. -en. akt. piél.-hm'( hm' kérdőnévmás mi? ryDIa.A[) lleA[ főnév. abs. abs. prepozíció -ban. mind h. h. h.n. abs. l. imperatívusz. abs. T.sz. vezetni tyTiªGIh. h. gazda ryDIäa. főnév. constr. h. constr.sz. melléknév. 3.n. ![.sz. E.. prepozíció miatt szűknek lenni.sz. h. + ^m. E/2.. E/2. E.n.A Zsolt 8 nyelvi elemzése szótári vers alakmeghatározás jelentés forma 1. nagy.n.n alapítani z[oï z[o főnév. constr. + fény.. -nek h. - re h.-l[. személynév Dávid 2.sz. E. egész. h. az #r. partic.-l[.a] vonatkozó névmás aki. E. határozott névelő a.l. ének. constr. + .

partic. -ből ~yhil{a/ főnév. imperf. ~qn ige. h. fiú ~d'a' főnév.sz. imperf.sz. ~yhi_l{am/ e !mi prepozíció -ból.sz. h. h. ellenkezni.v' főnév.sz. hold ~ybiªk'Akw>÷ w> kötőszó és bk'AK főnév. abs. ember yKiä yKi kötőszó mert meglátogatni. E. abs. dísz(ruha). hogy ige. ékesség 76 .. qal.n. E/2. főnév. ember WNr<_K. vers ha._[oB. rkz szuffix. + ég szuffix.n. pólél. csillag rv<åa] rv. constr.n yfeä[m] . piél. h. prepozíció -nak. T. E/3. h. -ről. + ujj szuffix. E. infinit constr. vers WhrEäS. partic. qal. E.a.. [B. j[.n. abs.a] vonatkozó névmás aki. abs.-yKi yKi kötőszó mert har ige. E. munka. h. h. E/2. WNd<(q.n x. E.sz.h..w: w> kötőszó és rsx ige. E/1. h.sz.W w> kötőszó és !Be főnév. h. tyBiîv. h.sz. E/3. vers vAnða/-hm'( hm' kérdő névmás mi? vAna/ főnév.n. méltóság rd"åh'w> w> kötőszó és rd'h' főnév. h. dAbK' főnév.sz.n. abs.a. qal. l. abs.rey" főnév.sz.sz.x. akt.n.sz. h. büntetni. T. abs. h.n + emlékezni.n + nun gondolni rá energicum ~d"ªa÷'-!b.m.. h. E.är>a.c.rîEy" x. + számon kérni. tett.l. hf. h.n. pihenni byE©Aa÷ bya ige.n.T. E/2.ti dqp szuffix. E. -től. E/2.sz. qal. h. T.c. tekintély. látni ^ym. bosszút állni.z>ti-yKi( yKi kötőszó mert.n szilárdnak lenni 5. abs.. h. T. hifíl.. E/2. melléknév. isten dAbßk'w> w> kötőszó és súly. E/3.n. iW w> kötőszó és megbosszulni. -tól.n + nélkülözni szuffix. h.p. h.n.vâ' ~yIm. főnév.n.n. E. h. -nek abbahagyni. tbv ige. h. constr. ige. megbüntetni 4. E/2. h. imperf.Mâ. energicum törődni 6.n. n. E. kevés -ról.[m] . ami hT'n>n)"AK !wk ige.sz. T. constr. felingerelni ~QE)n:tm.n. abs. imperf.n j[. constr. alkotás ^yt. abs.n + nun gondoskodni. perf.n. hitpaél.sz.

út.T. h.sz.n ige.n lKo÷ lKo főnév. föld 77 .. főnév. -ben lKo főnév. E/3. B.n. h. abs. E/2.n. abs. átlépni.ao főnév.sz. hatalmas főnév.sz. alkotás ^yd<_y" dy" főnév.sz. constr. rakni. E. T.n 8.n yfeä[m] .sz. h. E/2. prepozíció -ban. az #r. az ~y" főnév.n. + ^ªm. egész.sz. E.B.sz.n. mind hT'vä. tyv ige.[. T. tenger rbeª[÷o rb[ ige. constr. h.n. qal. constr. h. E/2. T. + WnynE+doa] !Ada' úr. hm'heB. h.n.sz. egész.sz. h. juh(nyáj) ~ypiäl'a]w: w> kötőszó és @l.. abs.-hm'( hm' kérdő névmás mi? ryDIa. E/2. constr. vers hn<åco hn<co főnév. h.. + láb szuffix.n abs.sz. munka. perf. duálisz. constr. h. határozott névelő a. főnév. tx. hifil.sz. mind szuffix. h.n + megkoszorúzni szuffix. n. E. constr. E/3.sz.. helyezni wyl'(g>r:-tx. nagy. duálisz. E.. E. T/3. átvonulni tAxïr>a' xr.n.a. főnév. constr. t/1..vâ' ~yIm. vers rAPæci rAPci főnév. h. imperf. szántóföld 9. h.n + 7. h. h.n. constr.v' főnév. hal ~Y"+h. határozott névelő a. rj[ ige. vers hw"ïhy> hwhy főnév. E..n tenni. ösvény. T.sz. h. tenger 10. + egész. E.n. E/2. E.n #r<a('h'-lk'B. B. h.T.sz. T. + kéz szuffix. pálya ~yMi(y: ~y" főnév.. h. abs.t(.sz.v÷i ~ve név szuffix. föld.n abs. vers Whleyvim. gazda szuffix. h.a. constr. piél.n. WhrE(J. prepozíció -ban. E.sz. -ben hf.n ~g:©w÷> w> kötőszó és ~G: kötőszó szint úgy. E. T. ég ygEåd>W w> kötőszó és gD' főnév. prepozíció alatt lg<r. mind h. abs. T. constr.. imperf.f' főnév. főnév. T. h.n. abs. madár ~yIm. h. partic.n.n.n abs. qal. constr. melléknév. h. E. lvm uralkodni szuffix.Tâ.sz. n. főnév. jószág yd"(f' yd.[m] . is tAmïh]B. ryDIîa. tett. n. h.sz. h. h. személynév. vagy helynév Úr főnév.sz.n. h.. szarvasmarha ~L'_Ku lKo főnév.n. n. (házi)állat.n. E/3. abs.

w ksz éjszaka hY"mï iWd)-al{w)> al{ Tagadószó.2 yliäae lae Tulajdonnév. pl m constr szó.Yï<a. hg"a'v.Cenm: . oltalom yreîb. sg 2 m. piél part sg m felügyelni. Főnév. Főnév. zsoltár dwI)d'l.a. Főnév.DI rb'D' Főnév.l. h['Wvy> Főnév. hn[ Ige. sg m abs dal. messze ytiª['Wvymi !mi prepozíció -ból. ének. l[. beszéd yti(g"a]v. qal imperf sg 2 m válaszolni hl'y>lªw. qal perf sg m 2. sg m constr. az rx. h névelő a. pl m constr.A Zsolt 22 nyelvi elemzése A szövegben Szótári alak Meghatározás Jelentés szereplő alak 22. abs Dávid 22. w ksz te vAd+q' vAdq' Melléknév szent 78 . w ksz nem hn<+[]t. suffix Isten sg 1 ar'äq. vezényelni tl. suffix sg 1 ordítás.v. -en.1 x. sg m abs. .z:[] bz[ Ige. -tól. -nek xcn Ige. suffix sg 1 segítség. hallgatás yli( l Prepozíció. sg f constr szarvastehén rx. suffix sg 1 elhagyni qAxïr' qAxr' Határozószó.-l[. jajgatás 22. sg m abs távol. l prepozíció -nak. -ön hl'Y"a. sg f constr. -nek 22. suffix Isten sg 1 hm'äl' hM'l' Kérdő névmás miért ynIT+"b. suffix sg 1 -nak.w> hT'a. sg f abs csend. Főnév. sg f constr.ªl{a/ ~yhil{a/ Tulajdonnév. segély. w ksz nem hY"miWD Főnév. Személy névm. arq Ige. -ből.Vªh. prepozíció -on. -től. > hl'y>l.3 yh. sg m abs hajnal rAmðzm> i rAmz>mi Főnév. l prepozíció -nak. qal imperf sg 1 hívni ~m'Ay ~m'Ay Határozószó nappal al{åw> al{ Tagadószó.4 hT'îa. -nek dwID' Tulajdonnév.

p. látni suffix sg 1 Wg[iäl. sg f abs féreg vyai_-al{w> al{ Tagadószó.râo -lK' lKo Határozószó mind. Főnév. -nek Wryjiîp.lä. bveªAy bvy Ige.yI laer'f. sg m abs ember. -ben. lakni tALïhiT. -vel 79 . qal perf pl 3 bízni WvAb)-al{w> al{ Tagadószó.5 ^B. -ban. nifal perf pl 3. hP'r>x.AT Főnév. B Prepozíció -ba.B' xjB Ige.yI Tulajdonnév Izráel 22. pl m constr. -be. sg m abs ember yWzðb. -höz Wqå[]z" q[z Ige. hifíl imperf pl 3 m elbocsátani. sg 1. férfi tP.îr>x. hifíl imperf pl 3 m kigúnyolni yli_ l Prepozíció. suffix sg 2 m -hoz.äae la.b' xjB Ige. w ksz én t[.6 ^yl. rágalom. -ban. -ban. B Prepozíció. w c nem vwB Ige.y: g[l Ige. qal perf pl 3 kiáltani Wjl'm_ .W hzB Ige. suffix sg 2 m -ba. qal perf pl 3 bízni Amje(L. -ben Wxåj.8 ya. qal perf pl 3 szégyenkezni. piél imperf sg 2 m. gyalázás ~d'ªa÷' ~d'a' Főnév. qal act part pl m constr. magasztalás lae(r'f.T.nIw> jlm Ige. qal act part sg m ülni.y: rjP Ige. suffix pl 1 atya. suffix sg 1 -nak. megszégyenülni 22. egész har Ige. w ksz 22.w): jlP Ige. megvetni w ksz ~[' ~[. sg f constr gúnyolás.l. Főnév. Főnév. szabadon ereszteni. sg m abs nép 22.B' xjB Ige. suffix pl megmenteni 3 m. hL'hiT. összes. -be. ős Wxªj. -hez. qal perf pl 3 bízni Wnyte_boa] ba' Főnév. suffix sg 2 m -ba.At t[. -be. qal passz part sg m constr.7 (ykiänOa'w> ykinOa' Személyes névmás. - val. w c megmenekülni ^ßB. Prepozíció. pl f constr dicséret. elfintorítani hp'ªf'b÷. B Prepozíció. -ben Wxåj. w ksz nem vyai Főnév.

sg f abs ajak. xjB Ige. suffix sg 1 anya yliaäe lae Főnév. sg f abs has. Személyes névmás. Prepozíció. Főnév.v. -en. Tiltószó ne 80 .[â' l[. ÷. suffix kitépni.Bm_' i !mi prepozíció -ból. -ben 22. hifíl imperf pl 3 m rázni. -be. sg f abs has. méh yxiªyjibm. mell yMi(ai ~ae Főnév. suffix sg 3 m -ba. -hez. -en.y> jlP Ige. sg f constr. rábízni hw"åhy>-la. biztonságba helyezni ydeîv. sg m constr.lä. -höz hwhy Tulajdonnév Úr Whje_L. hofal perf sg 1 eldobni ~x. -ön dv. mert hT'a. hp'f' Főnév. megmenteni sg 3 m yKi« yKi Kötőszó hogy. -tól. qal act part sg m constr. la.11 (^yl. -től ~x. -ből. Főnév. qal imperat sg m bízni. Főnév.p. hifíl part sg m constr. -ön yTik. Prepozíció -hoz. piél imperf sg 3 m. csóválni varo) varo Főnév. test. -ban. sg 2 m te 22. méh yMiªa÷i ~ae Főnév. Személyes névmás. sg f constr.9 lGOæ llG Ige. Főnév emlő. sg m abs fej 22. kitörni. beszéd W[ynIïy" [wn Ige. mert #pe(xî' #px Ige. nyugodni. i !mi prepozíció -ból.B.är>Ti-la. -ből.-l[.rm_' e !mi prepozíció -ból.Bmî. la. test.-yKi( yKi Kötőszó hogy. sg 2 m te yxiägO hxG Ige. -tól. kijönni suffix sg 1 !j. qal perf sg 3 m jótetszéssel lenni valaki iránt AB* B Prepozíció.h' %lv Ige. suffix sg 2 m -on.r. -tól. l[. -től !j. -től !j. suffix sg 1 anya 22.B.10 hT'äa. Prepozíció -on. -ből. sg m abs anyaméh !j. bizalmat suffix sg 1 gerjeszteni. suffix megmenteni sg 3 m WhleªyCiy÷: lcn Ige. hifíl imperf sg 3 m. suffix sg 1 isten hT'a' hT'a.12 qx.

Főnév. Főnév. bbs Ige. összes. qal perf pl 3 kinyitni. baj hb'_Arq. suffix pl 3 száj m hyE©r>a÷. olyan. szétszakadni yt'îAmñc. -ből.15 ~yIMï:K.v. mint gn:AD Főnév.Ki rtK Ige. bArq' Melléknév. kitátani yl. suffix sg 1 -on. suffix sg 1 csont hy"åh' hyh Ige.nI %pv Ige. nincs rzE)A[ rz[ Ige. Melléknév.ä[' l[. qal act part sg m abs segíteni 22.-lK'( lKo Határozószó mind. ordítani ksz 22. pl m abs víz éyTik. -ön ~h. qal act part sg m abs. hatalmas. br. pl f constr. Prepozíció. ömleni Wdªr>P)"t. pl m constr erős. -tól.[. w bömbölni. qal jussz sg 2 m eltávolodni. olyan.P. suffix sg 1 szív gn"+ADK. hyEr>a. sg m constr. mert hr'c' Főnév. K prepozíció -ként. 81 . mert !yIa. ryBia. qxr Ige. âi !mi Prepozíció.13 ynIWbb'sâ.hiw> drP Ige. sg f abs közeli !yaeî-yKi yKi Kötőszó hogy. suffix sg 1 körülvenni ~yrIåP' rP. qal perf pl 3. hitpaél perf pl 3. sg m abs oroszlán @rEïjo @rj Ige. sg f abs nyomorúság. -től hr'äc'-yKi yKi Kötőszó hogy. messze lenni yNIMm. hatalmas. Főnév. pl m abs nagy. egész ~c. qal act part sg m abs elszakítani. folyni. sg m abs. suffix sg 1 bekeríteni. nifal perf sg 3 m meglágyulni. K prepozíció -ként. marcangolni gae(vow> gav Ige._yPi hP.[. suffix sg 1 -ból. piél perf pl 3. sg m constr. sok yreÞyBia. nifal perf sg 1 folyni. w ksz kifeszíteni. Főnév. Főnév. mint ~yIm. bika !v"åb' !v'B' Tulajdonnév Básán ynIWr)T. pl m abs bika ~yBi_r. qal perf sg 3 m lenni yBilâi ble Főnév. Főnév. névelő viasz smeªn÷" ssm Ige.14 WcåP' hcP Ige. körülfogni 22. -en. Tagadószó semmi. erős.

kitartás ynIAvl. névelő cserép yxiªKo x.w> lg<r. hifíl perf pl 3. bámulni ybi(-War>yI har Ige. ~yIx.x’K. suffix sg 1 körülfogni yrIªa]K÷' K prepozíció -ként. összes. hofal part sg m abs ragadni. sg f constr közösség. hifíl imperf pl 3 m nézni. dual f constr. K prepozíció -ként. Főnév.x. olyan. gyülekezet ~y[irme â. suffix sg 1 erő. sg 1 helyezni 22.[]l.m. mint yrIa] Főnév. qal imperf pl 3 m látni. piél imperf sg 1 számolni. suffix sg 1 csont hM'hîe ~he Személyes névmás. suffix sg láb 1. Főnév.Ti tpv Ige. cseppfolyóssá válni %AtåB. suffix sg 1 körülvenni ~ybiîlñ'K. nézni 82 .17 yKiî yKi Kötőszó hogy. B Prepozíció -ba. qal imperf sg 2 m. Főnév. Főnév. w ksz 22.[. -be. suffix sg 1. hifíl part pl m abs gonosznak lenni ynIWp+yQihi @qn Ige. közepe vminek y['m( e h[.v.[. suffix sg íny 1 tw<mï"-rp. rakni. w ksz -nak. sg m abs halál ynIt)EP. suffix sg 1 benső 22. egész ~c. bbs Ige. dual f constr. olyan.16 vbeÛy¬" vby Ige.îy" dy" Főnév. suffix sg kéz 1 yl'(g>r.ä[] hd'[e Főnév. dual m constr. sg m abs. pl 3 m ők WjyBiªy÷: jbn Ige.me Főnév.-lK' lKo Határozószó mind. pl m constr. -nek rp'[' Főnév. pl f constr. (piél) elbeszélni yt'_Amc.Aql. bl. tapadni yx'_Aql. sg m constr por tw<m' Főnév. mint fr.Ko Főnév.Wà !Avl' Főnév. sg m abs oroszlán yd. -ban. sg m constr.K. sg constr. . qal perf sg 3 m kiszáradni fr. pl m abs kutya td. mert ynIWbªb's.m. suffix feltenni. sg m constr közép. -ben %w<T' Főnév. w nyelv ksz qB'ädm> u qbD Ige.a] rps Ige. Főnév.18 rPEïs. [[r Ige.w)> l Prepozíció. qal perf pl 3.

w ksz -ból. h par megszabadítani.n< Főnév. Prepozíció.20 hT'äa. suffix pl 3 m -nak. sg f constr kéz bl. -ban. ruhadarab. -nek hr'z>[. -től dy" Főnév.w> l[. Személyes névmás. pl m constr. segítség ytirî'z>[._l' l Prepozíció. qal imperat sg m. -ben 22. sg f abs kard. -ből. -ből.q. sg f constr. suffix megszabadítani sg 1 yPimä i !mi Prepozíció -ból. megosztozni yd. suffix sg 1 ruha. sg m abs oroszlán ynEßr>Qm. dual f constr szarv. qal jussz sg 2 m távol lenni/maradni ytiªWly"a÷/ tWly"a/ Főnév. sg f constr.19 WqåL. Főnév. agancs 83 . !r. sg f constr. hifíl imperf pl 3 m esni. h par sietni.w> hT'a. dg<B. hyEr>a. suffix sg 1 segítség hv'Wx) vwx Ige. köntös WlyPiîy: lpn Ige. -ön vWbl. -be. hifíl imperat sg m. -en. iW !mi Prepozíció.x. sg f constr. -től.K÷©. suffix sg 1 lélek.K. -től br.-dY:mi !mi Prepozíció -ból. sg m abs sorshúzás. l Prepozíció -nak. lélek 22. sg m abs kutya yti(d'yxiy> dyxiy" Főnév. w ksz -on.n: vp. -nek yviªWbl. suffix sg 1 ruházat. -tól. tülök. suffix sg 1 erősség. Főnév. -tól.÷-l[.l. hullani.22 ynI[eyviAhâ [vy Ige. igyekezni 22. la. sg m constr száj hyE+r>a. piél imperf pl 3 m osztozni. suffix sg 1 -ba. Főnév. B Prepozíció. Főnév. -ből. menteni br. hP.xe Főnév. Főnév. -tól.y> qlx Ige. ruházat ~h. sorsolás 22. w te ksz hw"hy>â hwhy Tulajdonnév Úr qx'_r>Ti-la. hifíl imperat sg m. saját maga bl. sg m constr. Főnév. fegyver yvi_p. suffix sg 1 egyetlen (gyermek). Főnév.21 hl'yCiäh. e !mi Prepozíció -ból.xmä. -ből. vetni lr'(Ag lr'AG Főnév. sg 2 m. Tiltószó ne qxr Ige.äg"b. -től. lcn Ige. -tól.

25 yKiÛ yKi Kötőszó hogy. -nek xa' Főnév.yI Tulajdonnév Izráel 22.vi ~ve Főnév. hirdetni ^åm.h. tartózkodni. w ksz időzni. sg m abs mag. mert hz"“b'-al{) al{ Tagadószó nem hzB Ige. felelni 22. egész [r. suffix sg 1 testvér %AtßB. piél imperf sg 1. -ből. qal act part pl m constr félni.s. 3m tisztelni.h(. -be. félni WNM. dicsérni 3m [r. pl m constr. suffix sg nehéznek lenni. gyűlölni. qal perf sg 3 m lebecsülni. B Prepozíció -ba. suffix sg ujjongani. suffix sg ujjongani. pl m abs ökör. tisztelni hw"“hy> hwhy Tulajdonnév Úr WhWlªl.z< Főnév. dbK Ige. -ben %w<T' Főnév.K. piél perf sg 3 m utálni. cohort sg 1 elbeszélni. dicsérni 2 m. sg m abs mag. piél imperat pl m. sg m abs nyomorult ryTiäs. undorodni tWní[/ tWn[/ Főnév. suffix sg 1 meghallgatni. qal perf sg 2 m.a] rps Ige. -tól. -től [r. qal imperat pl m.zï<-lK' lKo Határozószó mind.a] llh Ige. bivaly ynIt)"ynI[] hn[ Ige. sg m constr. megvetni al{áw> al{ Tagadószó. ~ymiäre ~aer> Főnév. sg m constr közép. suffix sg 2 név m yx'_a.z< Főnév.hi-al{w> al{ Tagadószó. válaszolni. suffix sg 3 m -ból. sg m abs gyülekezet &'l)<l. csapás. w ksz nem #Q. utód bqOå[]y: bqo[]y: Tulajdonnév Jákób WhWd+B.24 yaeÛr>yI arey" Ige.yI laer'f. n paragogocum 22. összes. középső lh'äq' lh'q' Főnév. sg f constr baj.zå<-lK' lKo Határozószó mind.‡vi #qv Ige. llh Ige.ªm÷i !mi Prepozíció. piél. w ksz nem 84 .l. hódolni WrWgðw> rwG Ige. összes.23 hr'äP. -ban. l Prepozíció -nak. piél imperat pl m. nyomorúság ynI©[' ynI[' Főnév/Melléknév. egész [r. utód lae(r'f.

qal act part pl m constr. la.ami îe !mi Prepozíció -ból. folyamatosság 22. sg m abs örökkévalóság.z>yI rkz Ige. Főnév. zsoltár. -tól.(l' l Prepozíció -nak.m_ i !mi Prepozíció. sg m abs nagy. w ksz wyl'äae la. pl m constr. Prepozíció -hoz.26 ^ªT. -ben [wv Ige.W* B Prepozíció -ba.y> llh Ige. qal imperf pl 3 m. befejezni. sg m constr. Prepozíció. -be. sg f constr. suffix sg 1 fogadalom. -höz [. teljesíteni dg<nå< dg<n< Prepozíció előtt wya'(rey> arey" Ige. B Prepozíció -ba. piél inf constr. qal imperf pl 3 m emlékezni Wbvuäy"w> bwv Ige. -nek d[. Melléknév. hálaének lh'îq'B. sok. qal imperf pl 3 m enni ~ywI“n"[] wn"[' Főnév/Melléknév. w ksz visszatérni. jóllakni Wlål. qal jussz sg 3 m élni ~k.ayO lka Ige. -hez.äb. sg m abs gyülekezet br'_ br.m(ev' [mv Ige.h(. suffix sg 2 m -val. piél imperf sg 1 egésznek lenni.l. hL'hiT. felajánlás ~Leªv. bb'le Főnév. -ből. keresni suffix sg 3 m yxiÞy> hyx Ige. Főnév. suffix pl 2 m szív d[. -ban. megtérni hw"hy>â-la. -ből.îd'n> rd. qal imperf pl 3 m. -től tae Prepozíció.a÷] ~lv Ige. qal perf sg 3 m hallani.yIw> [bf Ige. -be. -tól. suffix sg 3 m arc WNM. Félni. tisztelni suffix sg 3 m 22. w ksz megelégedni. suffix sg 1 dicséret.n< Főnév.27 Wlìk.28 WrÜK.b. pl m abs alázatos W[B'ªf.b. suffix sg 3 segítségért kiáltani m. rts Ige. -től A[ßW>v. qal act part pl m constr. -ban. hifíl perf sg 3 m elrejteni wyn"åP' hn<P' Főnév. -vel ytiîLñ'hit(. pl constr. -hez. -ben lh'q' Főnév. suffix sg 3 m -ból. piél imperf pl 3 m dicsérni hw"hy>â hwhy Tulajdonnév Úr wyv'_r>Dæo vrD Ige. -höz hwhy Tulajdonnév Úr 85 . előkelő yr. meghallgatni 22. suffix sg 3 m -hoz.

sg f abs föld wyn"åp'l.aª.31 [r. w ksz al{å al{ Tagadószó nem hY")xi hyx Ige. utód WNd. sg m abs mag.29 yKiä yKi Kötőszó hogy. vég #r. térdre borulni ydeär>Ay-lK' lKo Határozószó mind. sg f abs hatalom.h.-lK' lKo Határozószó mind. ynEp. por Avªp.#r.-ynEv. egész hx'P'vm. összes. pl m constr határ. Főnév.v. pl f constr nemzetség ~yI)AG yAG Főnév. qal act part sg m abs. imádni ^yn<©p'l÷. királyság lveªmoW÷ lvm Ige. w ksz leborulni. összes. piél perf sg 3 m élni. ynEp.n< Főnév. egész !veD' Melléknév. -nek hwhy Tulajdonnév Úr hk'_WlM. az hk'Wlm. Főnév.30 Wlìk. lemenni. pl m abs nép 22. egész dry Ige. n paragogicum 86 . Főnév. -ban._b. hatalmas. leszállni rp"+[' rp'[' Főnév.v. hájas #r.a_'-ysep.y): db[ Ige.a. pl m constr vastag. suffix sg 2 m előtt tAxïP.DI-lK'( lKo Határozószó mind.zï< [r. suffix sg 3 m előtt W[r>k.n:w÷> vp. w ksz uralkodni ~yI)AGB. suffix sg 3 lélek.â l Prepozíció -nak. Főnév.a. i Főnév. összes. suffix szolgálni sg 3 m. h névelő a. histafel imperf pl 3 m.y)Iw> hwx Ige. saját maga m. egész sp. mert hw"hyl.a.z< Főnév. sg f constr. -ben yAG Főnév. pl m abs.li Prepozíció. -be. névelő nép 22. qal perf pl 3 enni WW“x]T.a' lka Ige.mi-lK'( lKo Határozószó mind.yâI [rK Ige. sg f abs föld Wwðx]T. B Prepozíció -ba. imádni #r.li Prepozíció. histafel imperf pl 3 m. élővé tenni 22. w ksz leborulni. sg m abs száraz föld. összes. qal imperf sg 3 m. kövér. qal imperf pl 3 m letérdelni.v.a.[. qal act part pl m constr leereszkedni.Y)Iw: hwx Ige.

-nek ~[. m becsületesség ~[. Főnév. qal imperf pl 3 m jönni WdyGIåy:w> dgn Ige. rP:ßsuy> rps Ige. Főnév. sg m abs. suffix sg 3 igazság.32 Waboyâ" awB Ige. nifal part sg m abs szülni. -nek yn"doa] Tulajdonnév Úr rAD*l. pual imperf sg 3 m elbeszélni. mert hf'([' hf[ Ige. névelő nemzedék. korszak 22. elmondani yn"ådoal. hifíl imperf pl 3 m.îl.( l Prepozíció -nak. -nek rAD Főnév. cselekedni 87 . w ksz jelenteni. l Prepozíció -nak. sg m abs nép dl'ªAn÷ dly Ige. nemzeni yKiä yKi Kötőszó hogy. elmondani At+q'd>ci hq'd'c. sg f constr. qal perf sg 3 m tenni. l Prepozíció -nak.

.. E/1. Főnév. n. életben tartani szuffix. E/2. h..n. vizet meríteni. perf.n. alvilág.sz. h.. imperf.A Zsolt 30 nyelvi elemzése szótári vers alakmeghatározás jelentés forma 1. h. dal hK'nUx] Főnév. felhozni -ról.n. h. Qal.. Piél. E/2. holtak hazája yvi_p. h. lejönni (a 88 .sz. E/1. Határozott névelő a. constr. ház. -nek Főnév. apr meggyógyítani + szuffix.n. constr. Piél. templom. Piél. Qal. E/2. -nak. -hoz.. vers hw"©hy>) hwhy Főnév. xmf Ige. perf. + magasnak lenni. constr. -től. - rAb*Î-ydIr. h. + yb. felmenni. személynév Úr t'yliä[/h(. szuffix.. + isten szuffix. perf.sz.n.. T.n. Pólél. E/1. absol. h.äy>ao bya ellenség szuffix. E/2.... E..sz. E/1..sz. constr. vers ^åmm. szuffix. absol. n. -ről. ynItªy. Piél. E/2.n.fi-al{w> w> Kötőszó és al{ Tagadószó nem nevetni.. + lélek. - lAaåv. E. E/1. vagy dwID' Dávid helynév 2. az tyIB. h. akt. absol.n.Ym)" iп-ydEr>AYmiÀ !mi Prepozíció ból.. E/2.. E/1. -nek 3. h.. hl[ Ige.n: vp.sz. iAra] ~wr Ige... T.. -tól. h. kárörvendeni Főnév. -ből lAav. yTi[.. + élni.. megmenteni T'x. Főnév.-!mi !mi Prepozíció ból..n. perf. élet. magasztalni hw"hy>â hwhy Főnév. l. vers hw"ïhy> hwhy Főnév.ÞnUx]-ryvi ryvi Főnév..MÞ. lemenni... fölszentelés tyIBå:h.n. E. Prepozíció + szuffix. -ből dry Ige.. yli( l..n< Főnév. -höz ynIa)EP'r>Tiw: w> Kötőszó és Ige. -tól. YIx÷i hyx Ige. személynév Úr yh'_l{a/ ~yhil{a/ Főnév. Hifíl. Prepozíció + szuffix.n. -től.sz.ªa÷e la. E. E/1. -ról. örülni. constr. -nak. segítségért kiáltani.n. személynév Úr yKiä yKi Kötőszó mert ynIt+"yLidI hld Ige. zsoltár tK. + kihúzni.sz. T.Wï:vi [wv Ige. -ről. E/2. -nek. Prepozíció -nak.n. imperf. h. E/1..n. vers rAm‡zm> i rAmz>mi Főnév. ének.sz. személynév. életerő szuffix. partic. perf. esedezni ^yl. E/1. E. 4. -hez. E. h. h. palota dwI)d"l..

magasztalni rk. Hifíl. h. az rq.. vers ynIa]wâ: w> Kötőszó és/de ynIa] Személyes névmás. Prepozíció -ban... h. hálát adni. E. virrasztani ykiBª. absol. szentély szuffix..n. B. infinit. constr. Főnév.n.sz. absol.. h. -nek hwhy Főnév. élet AnðAcñr>Bi B. + @a. E/1. tántorog 89 .. -nek h. kiáltás. Prepozíció -nak. !Acr' szuffix.. tépni.. Főnév. T. + nyugalom.sz. h. -ben Főnév. gondolni yTirm> å:a' rma Ige.sz..n. constr.. absol. constr.. szuffix. Főnév. + (hogy szuffix.[.n. lejönni dry Ige. Prepozíció -ban. este !yliîy" !yl Ige.. orr.n.sz. szerencse. az br. imperf. constr.. imperat. E.n. h. Qal.. h. -ben h. kegyes szuffix..Bïol. + tetszés. -ben Főnév. reggel hN")rI hN"rI Főnév. absol. sírgödör 5.sz.sz. imperf. h. absol. ~yYIáx.. absol. h.n. E/1.. boldogság jAMïa. constr. n. pengetni. n.b. E. B. örömujjongás 7. E.Bâ' B.sz. h. kút..n. Nifal. h. E/3. vers WråM.n. E. ykiB.n. -ben hw"l.sz. perf. absol.w> w> Kötőszó és l. + szentség.. E/3. h.-lB. Piél. harag szuffix. T.. E.n. E/1.sz. nem jwm Ige.. (magában) ywI+l.. T. -nek emlék. Határozószó/Tagadószó semmi. kegyelmesség br<[..v.n. inog.. rk. én mondani. h. Prepozíció -nak.. Prepozíció -ban.zE Főnév.zåEl. yx. l. Határozott névelő a.. kegy. h.. E.. + kedves. sírás rq. E.n. constr.n. (qeré) lemenjek/leszálljak) rAB Főnév. constr. constr. h. h. l. Főnév. E/3.sz.. h.sz. WdªAhw>÷ w> Kötőszó és hdy Ige...n.n.n.z: rmz Ige. h.. imperat. pillanat éAPa. h. Qal. Prepozíció -ban. E/3. E/1.qo Főnév. vers yKiÛ yKi Kötőszó mert Ÿ[g:r’< [g:r... 6.n. T/2. (ketíb) lemenők/leszállók) lemenni. Főnév. E. Határozott névelő a. Qal.sz. zengedezni hw"åhyl.v. éjszakázni..n.n..n...B.sz. személynév Úr wyd"_ysix] dysix' Melléknév..Bo Főnév. E. emlékeztető. E. E/3.sz. E/1. név Av*d>q' vd. h. Prepozíció -nak. lB.

z[oï z[o Főnév. E/1.. Prepozíció -nak... lenni Ige.n. E. Prepozíció -höz yn"doa] Főnév..ñ la.w> w> Kötőszó és -nak. Prepozíció -höz tx.n. hegység szuffix.sz. h. -ben dry Ige.a/ Főnév.sz. E. l. E/1.. E/2. + úr. arq Ige. h. elrejteni Főnév. szuffix. Hifíl. -hoz. h. Prepozíció -ban.. yTiçd>rIB. -hez.n. h. Qal.n..n. constr.n.n. vers hw"©hy>) hwhy Főnév. perf.n. Prepozíció -ban. E/1.. h. személynév Úr ^n>Acr>Bi B.. constr.sz. állni. ytiyyIïh' hyh Ige.a. -nak.. !Acr' szuffix. Hitpaél: imperf...n. E/2.n.sz. lejönni szuffix. l. ~l'(A[l. -nek Főnév.. Hifíl. Hifíl. örökkévalóság 8. !N")x. absol. imperf. rp"+[' rp'[' Főnév. Qal. E/1. E. hm' Kérdő névmás mi? [c. -nak. E.sz.. partic. -hez. Nifal. Hitpaél. + vér szuffix.. absol.. Prepozíció + szuffix. E/3. E.sz. -nek ~l'A[ Főnév. kiáltani yn"©doa÷]-la. h. n. E/2. + rh. h. /h. -hoz. -ben Főnév. B.. elmond. gazda szuffix. constr.sz. kegyelmesség hT'dm> ç[.n. + tetszés. hívni.l(... verem ^ïd>Ayh] h] Kérdő partikula -e? hdy Ige. -nek. por dyGIïy:h] h] Kérdő partikula -e? dgn Ige.. erős.. eltakarni. E... h..sz. h. Qal. hegy. könyörögni. h.... absol. h. absol.a. + ^yn<©p' hn<P' arc szuffix. hirdet ^T<m) ia] tm.. megbízhatóság 90 . h.t. + szilárdság.n.. nyereség éymid"B.v.sz. + lemenni. Főnév. Prepozíció -nak. kegy.n..sz.. imperf. + dicsérni szuffix.nI lhb megrémíteni h. imperf. -hez.vî'-la. E/2. E/2. !nx Ige. -nek.n.n.n. elbeszél... E. kegyelmesen bánni. Hifíl.. h. -höz hw"åhy> hwhy Főnév. E/1.hi rts Ige. h. tx. n. hatalom T'r>Tï:s. E/2. haszon. constr. perf.-hm. lh'(b.. -ben ~D' Főnév. E/3. esedezni 10.. gödör.. dm[ Ige. E. T. -hoz. E. T. vers ^yl. E/1. hűség.n. absol. vers [c.. 9. E/1. infinit. Prepozíció -ban. absol. constr.Bî. B. perf.sz.n.n. T. constr. h. személynév Úr ar"_q.B. la. Főnév. E/2. h. -nek.sz. constr.äae la. Hifíl: állítani yrIñr>h.

szuffix.. Prepozíció -nak. meghallgatni hwhy Főnév. E. örökkévalóság &'d)<Aa hdy Ige. + gyászruha szuffix. E/3. -nek lAxm' Főnév. h. E/1. E/1.sm. akt. h. támogatni h. h..sz. Qal. constr. + tépni.sz. 13.n.. Qal. E. Kötőszó ezért ^år>M.h' $ph Ige.sz. vers hw"ïhy>-[m. E/2. h. E.. gyász szuffix. + kegyelmesen bánni..sz.sz. E/1.ªl{a÷/ ~yhil{a/ Főnév. qf. E/1 -nak.. Qal. h. tekintély. szuffix. Hifíl..n.... imperat.sz. E. h. E. felövezni + szuffix. pengetni. átfordítani. hallani. öröm valami végett. E/2.. E. h. -nek ~l'A[ Főnév. h. constr. Főnév. segíteni.z:y> rmz Ige..n. Prepozíció + szuffix.sz. n..n. h. h. h. méltóság al{åw> w> Kötőszó és al{ Tagadószó nem hallgatni.. lenni rz[ Ige. partic... E/2. absol.Pi xtp Ige. imperat. i dPesm. imperf. miatt. imperf.n.pä.. csendesnek ~Do+yI ~md Ige.n.n. E/2.fi hx'm. E/1.. körtánc. személynév Úr ynIN+Ex'w> w> Kötőszó és !nx Ige. (ruhát) T'x. -nak. imperat..n. h. -nek 12.T.fi Főnév. absol. örömtánc yliî l.. imperf.l. Prepozíció + szuffix.. E.w): w> Kötőszó és rza Ige.Tî.... E/3. Qal.mÛ.v. E/2. E/1.. Qal.n. E.sz.n. + panasz(kodás). yli( l.. lAxám'l.m.. dAbk'â dAbK' Főnév.11. -nek kinyitni..sz. constr. E/2.n.n. irgalmazni hw"hy>÷ hwhy Főnév.. személynév Úr rzEï[o-hyEh/ hyh Ige. perf. absol. i Főnév.n. [mv Ige. E/1. Prepozíció -nak. + dicsérni szuffix. h. Piél.l. h. h. E. személynév Úr yh. E/1. l... l. leoldani yQI+f. Piél. ![.sz.. absol.n.meghallani.n. T. Qal. perf. cohort. hx'm( . + isten szuffix. ynIrZïE >a. vers T'k.n. zengedezni súly. h...... vers ![. ~l'îA[l.n.n. 91 . Piél. lenni hw"ïhy> hwhy Főnév. absol. átformálni éydIP..

constr.n. n. l Prepozíció -nak. T.ªl'x]n:B)> B Prepozíció -ban. constr..sz. holttest.n. -nek Főnév.sz. E. E..v' Főnév. omladék 2.sz. test Melléknév..äyhe-ta.n. ^yd.n.n. -ben Főnév. E. helyez ~÷Ilä. E.n. hl'x]n: E/2. lk'am] . h..sz. + szuffix.. rom. l Prepozíció -nak. Qal.. h Határozott névelő a.A Zsolt 79 nyelvi elemzése Zsolt 79 – nyelvi elemzés vers szótári alakmeghatározás jelentés forma 1..... T. E. T. h. perf. nép ^t. T. tetem Főnév. E. állat. templom Főnév.. tae Prepozíció -t ~÷Il. ég rf:ïB. T/3. + ^yd. Főnév... h. h.. palota. T. tesz. E/2.sz.. ^v<+d>q' vd. az ~yIm. -nek @s'a' Tulajdonnév Ászáf WaB'Û awB Ige. h.sz.. h. szolga lk'am] â.. hY"x.a('-Aty>x. perf.. -nek y[i Főnév. perf.jâi amj Ige.. Qal.[. tae Prepozíció -t lk'yhe Főnév. vadállat. szentség. zsoltár.n. E. h. absol. + szuffix... h. E/3.sz. constr. -nek @A[ Főnév. constr.n..sz. constr. absol. n. h..ªysix÷] dysix' szuffix.sz.n.sz. h.. h.sz.ìb. T/3. T/3.nI-ta. adni tl. E. constr. ének ~yhi‡l{a/ ~yhil{a/ Főnév. vers rAmªzm> i rAmz>mi Főnév.sz.a. Qal.sz.n. n. tae Prepozíció -t hl'ben> Főnév. h.sz... kedves.v'Wry>-ta. kőhalom.n.n... constr. kegyes #r. rf'B' Főnév. absol.n. E. absol. madár ~yIm+"V'h.n..n. absol.. absol. n. E/2.qo E/2. + szuffix.v'Wry> Tulajdonnév Jeruzsálem ~yYI)[il. T. E. absol. T/3. Főnév.. h.n.n..n. étel @A[ål.n. isten @s"ïañ'l. szentély Wmf'Þ ~yf Ige. tisztátalanná lenni lk. l Prepozíció -nak.n. tulajdon örökség WaM.l.sz. constr. + szuffix.. hús.. l Prepozíció -nak. absol.. mezei vad #r. h. Piél..ªb'[] db. h. vers Wn³t. jönni ~yI“Ag yAG Főnév. h.n)" !tn Ige. perf. h..n. föld 92 .sz.

li l Prepozíció -nak. T.n.sz. T/3.. tűz Főnév. h. kiönteni Főnév. gúny sl.. hP'r>xâ.. Qal. 'x] hm'xe E/2. E.. csúfság. fölgerjedés 6. %pv Ige.n. h. rbE)Aq rbq absol.n. absol. Főnév.n.3. + szuffix. imperat. imperf. n.sz. ÷" w Kötőszó és megvetés. Főnév.. K Prepozíció mint. ~m'’d' ~D' T/3. E. perf.. d[.a] Vonatkozó névmás aki.. imperf. constr. absol. Qal. E/2. T. (el)égni. harag.. h. + szuffix. harag é~yIAGh. -nek xc. absol. vers WnyyIåh' hyh Ige.Ti r[B Ige..nE Főnév.n... . vers Wkìp.. az yAG Főnév. particip.sz. absol.. -höz h Határozott névelő a. h.l. g[.n. n. -nek Főnév. Qal.. lakó. Prepozíció -nak. h. + szuffix.lî. eltemetni lenni...v'Wry> Tulajdonnév.. ^t<)a'n>qi ha'n>qi E/2. sl. amilyen vae Főnév. kerület. E.n. constr. -hoz. perf.n. szégyen...v' %pv Ige. az ~yIm.. absol.. E. tartósság. környék 5.sz. amilyen h.sz. constr.sz. E. gyalázás WnynE+kev. Prepozíció -ig hm' Kérdő névmás mi? hw"hy>â hwhy Tulajdonnév Úr @n:åa/T. -nek. E.n. Főnév.n.sz. absol. ami ^W[ïdñ'y>-al{ al{ Tagadószó nem 93 . vmivé/vmilyenné gúnyolás.li l Prepozíció -nak. Határozott névelő a.. akt. heves. @na Ige.. vers hm'ä-d[.( la. -hez. !kev' T/1. szomszéd g[.sz. h.n. -nek bybis' Határozószó + szuffix..n. h. csúf. bybis' Határozószó kerület. Főnév. Qal. absol.. h.q.sz. haragudni xc.. örökké(valóság) r[:ïb.n. környék ~÷Ilªv' 'Wry>) ~÷Il.sz. izzás. T/1. válni 4. h.-la. + szuffix. T/1. E.qªw...n.sz. h. n. kiönteni.n.sz. T. Qal. E. absol. K Prepozíció mint. E/2. n.n. gyalázkodás Wnyte(Abybis. E/3. h. vers %poÝv. nép rv<áa] rv.n. kiontani Főnév. forróság. E. ^’tm.. vér ~yIMªK. Qal.. constr. Határozószó semmi Ige. Jeruzsálem !yaeäw> w Kötőszó és !yIa. (el)égetni vae÷©-AmK. h. gyalázat.n+<l' l Prepozíció -nak. h. hP'r>x. víz tAbÜybi«s(.

Ige, Qal, perf., T/3. + szuffix. E/2.
[dy h.n.
tudni, ismerni

l[;îw> w Kötőszó és
l[; Prepozíció -on, -en, -ön; -ra, -re
tAk+lm' m. ; hk'lm' m. ; Főnév, n.n., T.sz., absol. királyság
rv<ïa] rv,a] Vonatkozó névmás aki, ami
^ªm.viB÷. B Prepozíció -ban, -ben
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
~ve E/2. h.n.
név

al{å al{ Tagadószó nem
War'(q' arq Ige, Qal, perf., T/3. hívni, kiáltani
7. vers yKiâ yKi Kötőszó mert
lk;äa' lka Ige, Qal, perf., E/3., h.n. enni
bqO+[]y:-ta,( tae Prepozíció -t
bqo[]y: Tulajdonnév Jákob
WhwEïn"-ta,w)> w Kötőszó és
tae Prepozíció -t
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
hw<n" E/3., h.n.
lakóhely, tanya
megdöbbenni; pusztának, elhagyottnak
WMv;(he ~mv Ige, Hifil, perf., T/3.
lenni
8. vers éWnl'-rK'z>Ti-la; la; Tiltószó ne
rkz Ige, Qal, jusszív., E/2. h.n. emlékezni; törődni
l Prepozíció + szuffix., T/1. -nak, -nek
tnOöwO[] !wO[' Főnév, T.sz., h.n., absol. bűn
~ynIïvñoarI !AvarI Melléknév, T.sz., h.n., absol. az első
rhemâ; rhm Ige, Piél, imperat., E/2. h.n. sietni; vmit gyorsan tenni
Ige, Piél, jusszív., T/3., h.n. +
WnWmåD>q;y> ~dq szuffix. T/1.
elől menni; elébe sietni
Főnév, T.sz., h.n., constr. + szuffix. szeretet, könyörület,
^ym,_x]r; ~ymix]r; E/2. h.n. szánakozás
yKiÞ yKi Kötőszó mert
csekélynek, jelentéktelennek,
WnALåd; llD Ige, Qal, perf., T/1.
nyomorultnak lenni
daom) . daom. Határozószó nagyon
Ige, Qal, imperat., E/2. h.n. +
9. vers WnreÛz>[' rz[ szuffix. T/1.
segíteni, támogatni

yheÛl«a{ / ~yhil{a/ Főnév, T.sz., h.n., constr. isten
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
Wn[eªv.yI [v;yE T/1.
segítség, megmentés

rb:ïD>-l[; l[; Prepozíció -on, -en, -ön; miatt
rb'D' Főnév, E.sz., h.n., constr. ige, dolog
^m<+v.-dAb)K. dAbK' Főnév, E.sz., h.n., constr. súly, tekintély, méltóság
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
~ve E/2. h.n.
név

WnleîyCih;w> w Kötőszó és

94

Ige, Hifil, imperat., E.sz., h.n. +
lcn szuffix. T/1.
kitépni, megmenteni

rPEïk;w> w Kötőszó és
elfedni, letakarni;
rpK Ige, Piél, imperat., E.sz., h.n.,
megbocsátani
WnyteªaJox÷;-l[; l[; Prepozíció -on, -en, -ön
Főnév, n.n., T.sz., constr. + szuffix.
taJ'x; T/1.
vétek

![;mä;l. ![;m;l. Prepozíció végett, miatt
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
^m<)v. ~ve E/2. h.n.
név

10. vers hM'lÛ' hM'lÛ' Kérdőszó miért?
Wråm.ayO rma Ige, Qal, imperf., T/3., h.n. mondani
é~yIAGh; h Határozott névelő a, az
yAG Főnév, T.sz., h.n., absol. nép
hYEáa; hYEa; Kérdőszó hol?
Főnév, T.sz., h.n., constr. + szuffix.
~h,îyheñl{a/ ~yhil{a/ T/3., h.n.,
isten

[d;äW"yI [dy Ige, Nifal, jusszív., E/3., h.n. tudni, ismerni
~yIåAGB; B Prepozíció -ban, -ben; között
yAG Főnév, T.sz., h.n., absol. (qeré) nép
WnynE+y[el. l Prepozíció -nak, -nek
Főnév, n.n., Dual. constr. + szuffix.
!yI[; T/1.
szem

tm;ªq.n÷I hm'q'n> Főnév, E.sz., n.n., constr. bosszú, bosszúállás
^yd,îb'[]-~D;( ~D' Főnév, E.sz., h.n., constr. vér
Főnév, T.sz., h.n., constr. + szuffix.
db,[, E/2. h.n.
szolga

%Wp)V'h; h Határozott névelő a, az
Ige, Qal, passz. particip., E.sz., h.n.,
%pv absol.,
kiönteni, kiontani

11. vers aAbåTÛ' awB Ige, Qal, jusszív., E/3., n.n. jönni
é^yn<p'l. l Prepozíció -nak, -nek
Főnév, T.sz., constr. + szuffix. E/2.
hn<P' h.n.
arc

tq:án>a, hq'n"a] Főnév, E.sz., n.n., constr. sóhaj, hörgés
rysiîañ' rysia' Főnév, E.sz., h.n., absol. fogoly
ld,gðOK. K Prepozíció mint, amilyen
ld,GO Főnév, E.sz., h.n., absol. nagyság, hatalom
Főnév, E.sz., n.n., constr. + szuffix.
^+[]Arz> [;Arz> E/2. h.n.
kar

rteªAh÷ rty Ige, Hifil, imperat., E.sz., h.n. megmaradni, meghagyni
ynEåB. !Be Főnév, T.sz., h.n., constr., fiú
ht'(Wmt. ht'WmT. Főnév, E.sz., n.n., absol. halál
12. vers bveÛh«w' > w Kötőszó és
bwv Ige, Hifil, imperat., E/2. h.n. visszatérni; visszaadni;

95

visszafizetni
WnynEåkev.li l Prepozíció -nak, -nek
Főnév, T.sz., h.n., constr. + szuffix.
!kev' T/1.
lakó, szomszéd

~yIt;['b.vâi [b;v, Sorszámnév, Duálisz, absol. hétszeres, hétszeresen
~q"+yxe-la, la, Prepozíció -nak, -nek; -hoz, -hez, -höz
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
qyxe T/3., h.n.
melle, öle valakinek
Főnév, E.sz., n.n., constr. + szuffix. gúnyolás, rágalom,
~t'ÛP«r' >x, hP'r>x, T/3., h.n. gyalázás
rv<ßa] rv,a] Vonatkozó névmás aki, ami
Ige, Piél, perf., T/3. + szuffix., E/2.
^Wpår>xe @rx h.n.
megszégyeníteni
Főnév, Pl. h.n., constr + szuffix.,
yn"¥doa] yn"doa] E/1.
úr, gazda

13. vers Wnx.nÜ:a]w: w Kötőszó és
Wnx.n:a] Személyes névmás, T/1. mi
Főnév, E.sz., h.n., constr. + szuffix.
^’M.[; ~[; E/2. h.n.
nép

!acoïw> w Kötőszó és
!aco Főnév, E.sz., absol. juh, nyáj
Főnév, E.sz., n.n., constr. + szuffix.
é^t,y[irm> ; ty[irm> ; E/2. h.n.
legelés, legelő(hely)

hd,îAnÝ hdy Ige, Hifíl, imperf., T/1. dicsérni
^ªL. l Prepozíció + szuffix., E/2. h.n. -nak, -nek
~l'îA[ñl. l Prepozíció -nak, -nek
~l'A[ Főnév, E.sz., h.n., absol. hajdani kor, örökkévalóság
rdoðl. l Prepozíció -nak, -nek
rAD Főnév, E.sz., h.n., absol. nemzetség, nemzedék
rdo=w" w Kötőszó és
rAD Főnév, E.sz., h.n., absol. nemzetség, nemzedék
rPeªs;n÷> rps Ige, Piél, imperf., T/1. elbeszélni
Főnév, E.sz., n.n., constr. + szuffix.
^t<)L'hiT. hL'hiT. E/2. h.n.
dicséret, dicsérő ének

96

541–640. Aufl. II.. 2. Die Psalmen. KÁLLAI K. Budapest.. BRTA. Freiburg – Basel – Wien. 1947. 1992. A 22. SEYBOLD. Teilband (BKAT XV/1). Bevezetés az Ószövetségbe. Die Psalmen. A Zsoltárok könyve.. E. születésnapja alkalmából. és 24. 2000. 35–39. Neukirchen-Vluyn. Bibliográfia. 1963.. P. (szerk. monográfiák: ALBERTZ. Az Ószövetség keletkezése. Band: Die Psalmen II. Westminster John Knox Press. 211–226. BODROG M. Aufl.. Louisville. überarb. DELITZSCH.. kötet.. A. BÖRZSÖNYI J. 6.-L. Teilband. in: Sárospataki füzetek 1998/I. Bencés kiadó.. Budapest... Zsoltár trilógiája. GÁL L. 86–88. Theologiai Szemle. KIDNER. Würzburg. további ajánlott irodalom Bevezetéstanok: KUSTÁR Z. Inter-Varsity Press. A Zsoltárok könyve. Teilband: Psalm 61–150. 1999. 21961.: Die Psalmen (ATD). Echter Verlag. 1930.: Psalm 1–50.: Psalms (WBC). Karasszon István (szerk. Kálvin János Kiadó. 1964.: Psalms 73–150. Teilband: Psalm 1–60.. „Mert örökké tart szeretete” Tanulmányok Dr. 2. Theologiai Szemle. 4... Leipzig. A zsoltárok könyve. 1992. Göttingen.. Göttingen. Aufl.: Die Errettung vom Tode in den individuellen Klage. Kentucky. I. The Book of Psalms (NCBC).. 1941. 1993. KRAUS. – ZENGER. GUNKEL..-L. Vandenhoeck & Ruprecht. E. (BKAT XV/2). 4. 1995. J. in: Dr. WEISER. verb.. HOSSFELD. LIMBURG. kötet. – ZENGER. Band I.. R. CALVIN. átdolgozott kiadás. 1883.: Psalms 1–72. H. Volume I.és hagyománytörténetébe I–II.. Dörffling und Franke. Grand Rapids/London. 1979. A.: Psalms 1–72. in: Jubileumi kommentár. Herders. Budapest. 1995. BARTH.und Dankliedern des Alten Testamentes.: Religionsgeschichte Israels in alttestamentlicher Zeit: Von den Anfängen bis zum Ende der Königszeit. 5–34. Zollikon. Bp. F. 1994. Karasszon Dezső tiszteletére 70. 2. BEAUCHAMP.. 5. Budapest. Tanulmányok.. RÓZSA H. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom. Az Ószövetség költői részeinek fordításáról. 2003. 1.).. H. Biblischer Commentar über die Psalmen. 23.. KARASSZON D. Pannonhalma. 9–19. A. 5. in: Pecsuk. Psalmen. Vandenhoeck & Ruprecht. F. Die Psalmen. An Introduction and Commentary on Books I and II of the Psalms.. 1960. Ch. Volume II. KÁLLAI K. Die Psalmen (HAT I/15). 1963. Válogatott zsoltárok magyarázata. Neukirchen. 1959. 51968. BRUEGGEMANN.. A zsoltárok világa.: Psalmen 51–100. O. A bosszú a zsoltárokban. HOSSFELD. Leicester. D.-J.. II. A. Auslegung der Heiligen Schrift in deutscher Übersetzung. 1996. 97 .. Debrecen. K.. SOGGIN. A zsoltárok könyvének magyarázata. Aufl. 2004. 1962. Kommentárok: ANDERSON. 1996. Budapest. J.): Bibliaismereti kézikönyv. Evangelischer Verl. Band II. 2008. Band: Die Psalmen I. Engedelmesség és istendicséret: Zsoltár és kánon. W. Göttingen. F. Tübingen.

. − 98 . Kolozsvár. új sorozat I. 2004.KUSTÁR Z.. Az ótestamentumi zsoltárköltészet assyr-babiloni megvilágításban. teológiai tanulmányok. (szerk. O. 197–203. „Fiam vagy te. Theologiai Szemle 2008/2.. Református Szemle 1975. 211–226. 6–9. 1911. Budapest: Kálvin János Kiadó. in: Pecsuk. NAGY J. Bibliaismereti kézikönyv.. KUSTÁR Z.. 64–77. A Messiás arca a Zsoltárok könyvében. A Zsoltárok könyve..).. Kolozsvár. KUSTÁR Z. ma nemzettelek téged!” A Zsolt 2 magyarázata. in: Határidő. MOLNÁR J. Dolgozatok a református teológiai tudomány tárgyköréből. 51–105. VARGA Zs. Református Egyház 2009/1. A Király-zsoltárok teológiai és izagógikai kérdései. Betegség és gyógyulás az ószövetségi zsoltárok fényében. 1995.