You are on page 1of 118

Civitas Europica Centralis Alapítvány

Schengen esélyei
Európai területi társulások Magyarország
keleti és déli határai mentén
Készítette: dr. Törzsök Erika és Majoros András

Kutatási jelentés

A kutatást és kiadvány megjelentetését Sólyom László Titkársága támogatta
Civitas Europica Centralis Alapítvány

Schengen esélyei
Európai területi társulások Magyarország
keleti és déli határai mentén

Készítette: dr. Törzsök Erika és Majoros András

Budapest, 2016
Tartalom
Előszó ............................................................................................................... 5

Bevezetés .......................................................................................................... 7

1. Módszertan ....................................................................................................10

2. ETT-esettanulmányok...................................................................................... 20
2.1 Banat – Triplex Confinium .................................................................... 20
2.2 Pannon ............................................................................................ 36
2.3 Európa Kapu .....................................................................................47
2.4. Európai Közös Jövő Építő .................................................................. 58
2.5. Európai Határvárosok .........................................................................67
2.6. MASH............................................................................................. 75
2.7. Mura Régió ...................................................................................... 82
2.8. Tisza .............................................................................................. 92

3. Szakpolitikai következtetések és javaslatok ........................................................103

Mellékletek ...................................................................................................... 112

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 3
Előszó
A bizalom fontosabb a pénzügyi erőforrásoknál

A táj szüli a gyermekét, s erőforrásainak rendelkezésre bocsátásával gondoskodik
annak felnevelődéséről, és későbbi megélhetéséről is. A tájban élő embernek éppen
ezért a lehető legmélyebb szintű ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy az őt ma-
gába ölelő táj milyen természeti, emberi és gazdasági erőforrásokkal rendelkezik. A
táj erőforrásairól meglévő rendszerezett ismeret nyitja meg az utat a helyi természeti,
társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok
szövedékének kialakításához.

Mindehhez megkerülhetetlen az egyéni és közösségi szintű önismeret és az arra
épülő egészséges önbizalom, de ott kell mellette lennie a hitnek, és a hitre alapu-
ló bizalomnak is, hogy a közösségem is kiáll mellettem. Az egymásba vetett bizalom
fontosabb minden pénzügyi erőforrásnál. Az országhatárok által osztott természetes
tájak tekintetében különösen is fontos ez az alapvetés. A határok kétoldalán élő kö-
zösségek részben eltérő jogrend alapján szervezik saját megmaradásuk és fejlődésük
szervezeti kereteit. Eltérő nyelven érintkezhetnek, más-más vallási rítushoz tartozhat-
nak, saját muzsikára táncolhatnak, de a közös táj természeti adottságainak, évszáza-
dok alatt kialakult közlekedési- és települési hálózatának köszönhetően mégis egy
sors- és kockázatközösségbe tartoznak. Egy közösséget alkotnak, mert nemcsak az
ember alakítja a tájat, hanem ez utóbbi saját képére formálja a tájban élő embert.

A tájegységi tudat ismételt megerősödését segíthetik elő az Európai Unió által
szorgalmazott és támogatott „európai területi társulások” (ETT-k). A határokon átnyú-
ló területfejlesztési kezdeményezések hozzájárulhatnak a politikai szinten meglévő
bizalmatlanság oldásához, melynek fejlődést hátráltató jelenlétét támasztották alá a
hatóságok által elnyújtott, ETT-k megalakulását biztosító engedélyezési folyamatok is.

A területfejlesztési társulások néhány esztendős működési tapasztalatai azt mu-
tatják, hogy ha a helyi közösségek visszaszerzik az önrendelkezés szellemi és anyagi
eszközeit, akkor a létfeltételek megóvása, továbbá a helyi gazdaság fejlődése szem-
pontjából jobb döntéseket fognak hozni, mint a tőlük távolabb lévő nagypolitika által
vezérelt döntéshozók. Azok az ETT-k értek el eddig értékelhető eredményeket, ame-
lyekre nem telepedett rá a központi, illetve a helyi politika, továbbá képzett, gyakor-
lati térségfejlesztési tapasztalatokkal, innovatív, ugyanakkor reálisan megvalósítható,
a térségi adottságokhoz jól illeszkedő fejlesztési ötletekkel, továbbá az érintett orszá-

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 5
gok vonatkozásában hely- és magabiztos nyelvismerettel rendelkező munkatársakat
alkalmaztak.

Teljesítmény csak olyan közegben születik, ahol a bizalom légköre felülírja a fé-
lelem bénító hatását. A bizalom viszont tiszteletet és partnerséget feltételez. Ennek
megléte, vagy épp hiánya fogja meghatározni a szárnyaikat bontogató ETT-k műkö-
désének sikerességét.

Budapest, 2016. december
Bencsik János
országgyűlési képviselő

6 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Bevezetés
Az európai határmenti régiók gazdasági-társadalmi felzárkóztatásának egy újabb „tör-
ténelmi” esélyeként, az „európai területi társulások” létrehozásának lehetőségéről
szóló közösségi joganyag, „az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete
az európai területi együttműködési csoportosulásról” éppen 10 éve, 2006-ban jelent
meg. Akkor még kevesen gondolták, hogy 10 évvel később, ahogyan azt a 2015-ben
globálissá váló migrációs válságra adott „nemzeti” válaszok is megmutatták, az uniós
integráció a közép-kelet-európai „(fél)periférián” zsákutcába fordult.

A határ menti települések „összenövése” (konurbanizációja), a pezsgő munkaerő-
ingázás és ingatlanpiac, a komparatív előnyökön alapuló racionális munkamegosztás,
a többnyelvűvé váló mindennapok helyett „ideiglenes műszaki határzár”, a kvalifikált
munkaerő Nyugat-Európa történő tömeges és visszafordíthatatlannak tűnő elvándor-
lása, a súlyosan depresszív térségek, települések jövőkép-hiánya tematizálja a Magyar-
ország keleti és déli határtérségeiről szóló híradásokat.

Több mint 25 évvel a „létező szocializmus” rendszerének összeomlása után, az
egymást követő kormányzatok egyike sem tudott érdemben mit kezdeni azokkal a
térségekkel, ahol az 1990-es évek elején összeomlott a gazdaság. A térségi egyenlőt-
lenségek jelentette kihívásokkal, következményekkel és a problémák kezelésének új
lehetőségeivel a döntési kompetenciákkal rendelkezők érdemben nem foglalkoznak.
Az innovatív kezdeményezések a „politikai játszmák” és a kontraproduktív szabályo-
zás által gyorsan és tartósan lefojtásra kerülnek.

Pedig Magyarország keleti és déli határtérségeinek stagnálása, sőt több esetben
megfigyelhető leszakadása „szembeötlő”, a kemény statisztikai adatok által is alátá-
masztott tény. Ha például a kelet-magyarországi határmenti megyék egy lakosra jutó
(vásárlóerőparitáson számított) GDP-jét a nyugat-romániai megyék hasonló mutató-
jával hasonlítjuk össze (lásd 1. táblázat), túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma már inkább
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád és (rövid időn belül) Hajdú-Bihar megyé-
nek érdeke a „hagyományosan” lenézett Románia felé történő „nyitás”. A határok át-
járhatóságának – a Schengeni Övezet kibővítésével, a közlekedési infrastruktúra fej-
lesztésével – történő növelése, a Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyék dinamikus
gazdasági fejlődése jelentette, határokon „túlcsorduló” lehetőségek kiaknázása. De
ugyanez mondható el további példaként a dél-dunántúli és az észak-horvátországi
határtérségek relációjában is.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 7
Annak ellenére, hogy az európai integráció a Kárpát-medence számos régiójának
és társadalmi közösségének hátrányos helyzetén eddig érdemben nem volt képes ja-
vítani, Közép-Kelet-Európa egyik lehetséges kitörési pontját továbbra is azok a hatá-
ron átnyúló intézményi együttműködési formáknak a megerősítése jelenti, melyek az
uniós közösségi jog vívmányait, a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat, valamint a
határok szabad átjárhatósága jelentette lehetőségeket racionálisan, a periférikus térsé-
gek valós kihívásaira válaszul képesek kiaknázni.

1. táblázat:
Egy lakosra jutó GDP (PPS) a magyar-román határ menti megyék (NUTS III) esetében,
az EU-28 átlag %-ában (EU28=100), 2005 és 2013
Megye / Judeţ 2005 2013
Szabolcs-Szatmár-Bereg 34 35
Hajdú-Bihar 47 49
Békés 38 39
Csongrád 48 50
Magyarország 62 66
Szatmár / Satu Mare 27 39
Bihar / Bihor 34 41
Arad / Arad 37 54
Temes / Timis 47 73
Románia 34 54

Forrás: Eurostat

A térségünkben az 1990-es években és a 2000-es évek első felében létrejövő, majd
fokozatosan kiüresedő „eurorégiókhoz” képest az „európai területi társulások” (ETT;
European grouping of territorial cooperation: EGTC) legfőbb potenciális hozzáadott
értéke az, hogy önálló jogi személyiséggel bírnak. Ezáltal a különböző uniós (vala-
mint akár a tagjelölt és társult) tagországok hatóságai határokon átnyúló (területi)
együttműködése érdekében saját költségvetéssel és személyzettel rendelkezhetnek,
sőt akár még vállalkozói tevékenységet is folytathatnak.

A közösségi rendeletet Magyarország az elsők között ültette át a nemzeti jogrend-
jébe, az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. tör-
vény hatályba lépésével. Jelenleg az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV.
törvény szabályozza az ETT-k alapítását és működését.

8 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A gyors jogharmonizáció mellett a magyarországi kormányzat által biztosított tá-
mogatások, valamint az elsősorban a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-eu-
rópai Segítő Szolgálata (Central European Service for Cross-border Initiatives, CESCI)
biztosította szakmai háttér is jelentős szerepet játszott abban, hogy a bejegyzett ETT-k
számát tekintve Magyarország az EU-éllovasa. A 2016. június végéig – 1082/2006/EK
rendelet 5. cikkének megfelelően – regisztrált 63 db ETT-ből 24-nek van magyarorszá-
gi tagja, és ebből 19-nek a székhelye Magyarországon található (lásd 2. számú mellék-
let). Vagyis nagyjából minden harmadik európai területi társulás a magyar államhatá-
rokon átnyúló intézményi együttműködés érdekében került létrehozásra.

A témával – 2006 és 2010 között még a „szellemi jogelődnek” tekinthető Európai
Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKiK) szervezeti keretein be-
lül – a Civitas Europica Centralis (CEC) Alapítvány munkatársai már a kezdetektől, a
közösségi joganyag (annak tervezetének) megjelenése óta foglalkoznak. 2015-ben ke-
rült elindításra az a kutatási program, amely a Magyarország határai mentén létrejött
ETT-k összehasonlító vizsgálatát tűzte ki célul.

Célunk, hogy a mennyiségi mutatók mellett vizsgáljuk annak minőségét is, hogy a
bejegyzett ETT-k eddig érdemben hozzá tudtak-e járulni a határmenti térségek felzár-
kóztatásához, az európai integráció határtérségi „laboratóriumainak” kialakításához
és fenntartásához.

Jelen dokumentum a – még 2015-ben, a magyar-szlovák határ mentén létrejött EG-
TC-k vizsgálata érdekében kialakított módszertan alapján1 – 2016-ban, Magyarország
keleti (magyar-ukrán, magyar-román) és déli (magyar-román-szerb, magyar-horvát,
magyar-szlovén) határai mentén létrejött ETT-ket (8 db EGTC-t) vizsgáló komparatív
kutatásról készített szakmai beszámoló (kutatási jelentés).

Az 1. fejezet részletesen ismerteti a kutatás hipotéziseit és alkalmazott „módszer-
tanát”. A 2. fejezet „esettanulmányok” formájában mutatja be az összehasonlított ETT-
ket, azok – kutatási módszertan alapján meghatározott – főbb jellemzőit. A 3. fejezet
a kutatás legfontosabb tanulságait, a szakpolitikai döntéshozók számára is megfonto-
lásra ajánlott „következtéseket és javaslatokat” összegzi. Végül, a tanulmányt az alkal-
mazott rövidítések jegyzékét, valamint a 2016 közepéig EU-szerte bejegyzett EGTC-k
listáját tartalmazó mellékletek zárják.

1 „A magyar-szlovák határ mentén létrejött EGTC-k összehasonlító elemzése” című kutatási jelentés (ma-
gyar és angol nyelven) a CEC Alapítvány honlapján (http://cecid.net/) elérhető el.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 9
1. Módszertan
A CEC Alapítvány EGTC kutatási módszertana az alábbi főbb hipotézisekre épül.

Azok az ETT-k sikeresebbek, „érettebbek”, melyek rendelkeznek „történelmi
előzményekkel”: a tag-önkormányzatok határon átívelő intézményesített együtt-
működése fokozatos, szerves fejlődés eredményeként jutott el az ad-hoc (jellem-
zően testvértelepülési) találkozóktól az ETT mint önálló jogi forma létrehozásáig.

Az ETT-alapítást elsődlegesen az INTERREG-programok keretében elérhető
pénzügyi források közös lehívásának, a külön-külön kisebb súllyal (ha úgy tet-
szik: „lobbierővel”) és pénzügyi (a pályázatokhoz szükséges saját- és előfinan-
szírozási) forrásokkal rendelkező önkormányzatok „CBC-projektképességének”
növelése motiválja.

Az állami (központi kormányzati) szabályozás nem segíti, több esetben már az
ETT-alapítást (nyilvántartásba vételt) is fékezi, és – kontraproduktív módon – gá-
tolja a határok átjárhatósága jelentette új típusú (pl. egészségügyi, tömegközleke-
dés-szervezési stb.) lehetőségek kiaknázását.

Ha az ETT-tagönkormányzatok eltérő – Magyarország esetében 2010 után látvá-
nyosan csökkenő – kompetenciákkal (ha úgy tetszik: a település- és területfej-
lesztési döntési-pénzügyi „autonómia” különböző szabadságfokával) rendelkez-
nek, akkor adott ETT csak a „többszintű kormányzás” (multi-level governance)
elvének gyakorlati érvényesítésével tud érdemi határtérség-fejlesztő funkciókat
ellátni.

A közép-kelet-európai térségben továbbra is meghatározó a határok szabad fi-
zikai átjárhatósága, érdemi együttműködés csak a „Schengeni Övezeten” belül,
utakkal, hidakkal stb. összekapcsolt határtérségeken belül tud kialakulni.

Az ETT azokban a határrégiókban képes „hálózatépítő”, „abszorpciós képesség
növelő”, „humántőke-kapacitás felszabadító” szerepeket is betölteni, ahol meg-
van az „együttműködés kultúrája”. Ahol a versenyképességi előnyök (a régió-
központok számára a képzett munkaerő megtartásának, a tőkevonzó képesség
további növelésének lehetősége; a periféria számára a centrum húzóhatásainak
kiaknázása) kölcsönös felismerésének lehetősége az üzleti, tudományos és civil

10 Civitas Europica Centralis Alapítvány
szférát is megszólítani, a lehetőségeket felismerni, szervezni képes „CBC-mene-
dzserek” elkötelezettségével és szakmai felkészültéségével párosul.

Hosszú távon azok az ETT-k „életképesebbek”, melyek a lokális és interregioná-
lis adottságokra és lehetőségekre, az „alulról jövő” kezdeményezéseken és már
közösen megélt tapasztalatokon alapuló, reális célokat kitűző fejlesztési stratégi-
ával, világos (a külvilág számára is „eladható sztorikra” alapozó) fejlesztési prio-
ritásokkal rendelkeznek.

Ennek megfelelően, kutatásunk főbb fókuszpontjai az alábbiak szerint határoz-
hatók meg:

- előzmények, motivációk: milyen intézményi előzmények és motivációs ténye-
zők, közös célok azonosíthatók az ETT-alapítás hátterében?

- keretfeltételek: milyen külső (elsősorban állami szabályozási) körülmények és
(pl. infrastrukturális) adottságok határozták/határozzák meg az új szervezet lét-
rehozását, és jelenlegi működését?

- elért eredmények: az ETT milyen határon átnyúló fejlesztési programokat, pro-
jekteket valósított már meg, ehhez milyen pénzügyi és humán erőforrás kapaci-
tások álltak rendelkezésére?

- jövőbeli kilátások: melyek a jövőbeli ETT-együttműködés főbb lehetőségei és
akadályai, milyen lehetséges jövőbeli szerepet tölthet be az önálló jogi forma az
adott határtérség revitalizációjában, gazdasági-társadalmi felzárkóztatásában?

E kérdések megválaszolása érdekében, jelen kutatás során alapvetően kétféle
módszert alkalmaztunk:

szekunder forrásokként, „objektív külső megfigyelői” nézőpontból, feldolgoz-
tuk az ETT-kről, elsősorban azok honlapjain, éves pénzügyi beszámolóiban elér-
hető nyilvános információkat;

primer forrásként, a „menedzseri” aspektusok feltérképezése céljából, a 2016
május és augusztus közötti időszakban, ún. strukturált mélyinterjúkat készí-
tettünk az adott ETT létrehozásában, illetve jelenlegi működtetésében meg-
határozó szerepet betöltő volt/jelenlegi igazgatókkal, irodavezetőkkel, szak-
értőkkel.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 11
A „tulajdonosi” (tagi) szempontok objektív megismerésére alkalmas kérdőíves fel-
mérésre – ellentétben a magyar-szlovák EGTC-kutatással, források hiányában – jelen
kutatás keretében nem került sor.

A vizsgált ETT-ket, a tagok által képviselt „területi szint(ek)” és a csoportosulás
„földrajzi kiterjedése” alapján 3 alapvető – a tagok számának változásának függvény-
ében, adott EGTC esetében idővel akár változó csoportba sorolhatjuk:

„településközi” (inter-municipal): a határon átnyúló együttműködés mindössze
néhány (akár kettő) település(csoport) között valósul meg, ugyanakkor ezek a
közigazgatási egységek nem feltétlenül határosak egymással, és együttes terüle-
tük sem „történelmi”, sem fejlesztéspolitikai értelemben nem alkot összefüggő
földrajzi-fejlesztési egységet;

„mikroregionális” (micro-regional): az együttműködés olyan különböző orszá-
gokhoz tartozó települések (azok közigazgatási értelemben egységként keze-
lendő csoportjai) között alakul ki, melyek földrajzi értelemben összefüggő, határ
menti földrajzi-fejlesztési egységként, övezetként definiálhatók;

„makroregionális” (macro-regional): olyan európai területi együttműködési cso-
portosulás, melynek regionális (NUTS-2, NUTS-3 szintet képviselő) hatóságok
(is) a tagjai, és melynek alapvető célja egy nagyobb földrajzi kiterjedésű, több
országhoz tartozó, ugyanakkor az egyes országok fejlesztéspolitikájában önálló
egységet nem feltétlenül képező határ menti térség közös fejlesztése.

E kategorizálást, valamint a vizsgált ETT-k közigazgatási értelemben vett összeha-
sonlítását némiképp nehezíti az egyes területi szintek értelmezése. Míg Magyarország
esetében az ETT-tagok jellemzően települési önkormányzatok, addig a szomszédos
EU-tagországokban (Romániában, Horvátországban, Szlovéniában) több település
közös csoportja alkot egy-egy „városi” vagy „községi” – a hazai közigazgatási jog alap-
ján értelmezhető – „önkormányzatot”. A különböző területi szintek az Eurostat „Sta-
tisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája” (Nomenclature of Territorial Units
for Statistics, Nomenclature d’Unités Territoriales Statistiques) alapján hozhatók „kö-
zös nevezőre” (lásd 2. táblázat).

12 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2. táblázat:
NUTS 3, LAU 1, LAU 2 területi szintek Magyarországon, Romániában,
Horvátországban és Szlovéniában
Ország NUTS 3 LAU 1 LAU 2
Magyarország Megyék + Budapest Statisztikai kistérségek Települések
Románia Comuni („községek”)
Judet + Bucuresti - + Municipiu („megyei jogú
városok”) + Orase („városok”)
Horvátország Gradovi i opcine („városok és
Zupanija -
községek”)
Szlovénia Statisticne regije Upravne enote
Obcine („községek”)
(„statisztikai régiók”) („közigazgatási egységek”)

Forrás: Eurostat

Az „EU-tagjelölti” státusszal rendelkező Szerbiában – hasonlóan a horvát és a szlo-
vén közigazgatási rendszerhez – a több településből, önálló funkciókkal és saját pénz-
ügyi forrásokkal nem rendelkező helyi közösségből (mesna zajednica) álló „község”
(opstina) jelenti a közigazgatás legalacsonyabb szintű területi egységét. A főváros és
a nagyobb városok pedig ún. városi községekre (gradska opstina) vannak felosztva,
ami nagyjából a hazai „kerületi önkormányzat” kategóriának feleltethető meg. A LAU
1 szinthez hasonló, a hazai analógia alapján a járási, kistérségi szintnek megfeleltet-
hető tartalommal a „körzet” (okrug) rendelkezik. Míg az „autonóm tartomány” (pl.
Vojvodina/Vajdaság – földrajzi értelemben – valahol „félúton” van a megye és a régió
(NUTS 2 területi szint) között.

Az EU „társult tagjának” számító Ukrajna közigazgatási rendszere még bonyolul-
tabb. „Ukrajna egy autonóm köztársaságra (Krími Autonóm Köztársaság), 24 területre
(oblaszty), és két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városra (Kijev és
Szevasztopol, hivatalos elnevezéssel köztársasági jelentőségű városok) oszlik. E 27 terü-
leti egységet összefoglalóan régióknak nevezik.2 A Krími Autonóm Köztársaság népkép-
viseleti testületét Legfelsőbb Tanácsnak hívják, a többi régióban területi, illetve városi
tanács működik. A területi beosztás második szintjén a Krími Autonóm Köztársaság és a
24 terület összesen 490 járásra (rajon) és 178 járási jogú városra (hivatalos elnevezéssel
autonóm köztársasági, illetve területi jelentőségű városok) oszlik, Kijevben és Szevasz-
topolban pedig 10, illetve 4 kerület van. A járásokban kettő kivételével, és a járási jogú
városokban egy kivételével járási, illetve városi tanács működik. A két járásban, melyek-

2 E közigazgatási kategóriába tartozik Kárpátalja, azaz Ukrajna „Kárpátontúli területe” (Zakarpatszka
oblaszty) is.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 13
nek nincs tanácsuk, a járásszékhely város tanácsa látja el a közigazgatási feladatokat. Az
egyetlen területi jelentőségű város, amelyben nem működik városi tanács, a csernobili
atomkatasztrófa miatt közel negyedszázada lakatlan Pripjaty. A két nagyváros 14 kerü-
letében kerületi tanácsok működnek. A járási jogú városok közül 24 van összesen 104
kerületre felosztva, ezek közül azonban csak 66-ban működik kerületi tanács. A területi
beosztás harmadik szintjén a 279 járási jelentőségű városi tanács, 783 városi jellegű te-
lepülési tanács és 10 278 községi tanács áll. A települések száma jóval nagyobb a helyi
tanácsokénál. A városok mindegyikében, kettő kivételével (a már említett Pripjaty és az
ugyanazon okból lakatlan Csernobil) működik helyi tanács, a városi jellegű települések
némelyike és a falvak nagy többsége azonban közös tanácsokhoz tartozik vagy városi
tanácsokhoz van beosztva. A 459 városon kívül Ukrajnában 885 városi jellegű település
van, ez a településkategória leginkább az egykori magyarországi mezővárosoknak felel
meg. A falusias lakott helyek száma 28 460, ezen belül különbséget tesznek az 1279 falu-
sias telep és 27 181 falu között. A települések összes száma 29 804.”3

A vizsgált ETT-k kategorizálásának egy másik, szubjektív elemeket is ötvöző lehe-
tőségét a CEC által 2015-ben kidolgozott „ETT Szerep Mátrix” (EGTC Role Matrix) – a
„pénzügyi autonómia” és a „fejlesztéspolitikai bevonás” dimenziók által meghatároz-
ható – definíciói adják:

„támogatás-vadász” (grant hunter): az alacsony szintű pénzügyi függetlenség
(külső forrásoktól való függés) és a fejlesztéspolitikai bevonás szinte teljes hiá-
nya mellett, a társulás működésének szinte kizárólagos célja a határmenti együtt-
működési (jelenleg: INTERREG V-A) uniós források, valamint a szervezet műkö-
dését biztosító (egyéb forrás hiánya esetén: „életben tartó”) állami támogatások
lehívása;

„támogatás-közvetítő” (grant intermediary): az érintett országok kormányaitól
felhatalmazást (az adott időszakra „technikai segítségnyújtási” forrást) kap, hogy
„közreműködő szervezetként” (még nagyobb mértékű fejlesztéspolitikai bevo-
nás esetén „irányító hatóságként”) „menedzselje”, „előbírálóként” (nagyobb be-
vonás esetén „végső döntéshozóként”) segítse bizonyos határ menti együttmű-
ködések fejlesztési (a „kisprojekt alap”, nagyobb bevonás esetén a teljes operatív
program) forrásainak allokációját;

„vállalkozó” (entrepreneurs): a pályázati források közvetlen felhasználása mel-
lett, azt pótlólagos finanszírozási forrásokkal kiegészítendő, üzleti (elsősorban

3 https://hu.wikipedia.org/wiki/Ukrajna#K.C3.B6zigazgat.C3.A1si_feloszt.C3.A1s

14 Civitas Europica Centralis Alapítvány
pályázatírói, projektmenedzsment és egyéb szakértői) szolgáltatásokat nyújt,
elsősorban a tagok, de adott esetben a szervezeten kívüli szereplők (pl. a határ-
térség vállalkozásai) számára;

„közszolgáltató” (public service provider): a tagi hozzájárulásoknak, a tervez-
hető üzleti bevételeknek és az egyéb forrásoknak egyaránt (összességében: a
„diverzifikált bevételi struktúrának”) köszönhetően magas fokú pénzügyi füg-
getlenséggel, valamint a kormányzati felhatalmazás és támogató jogi-intézmé-
nyi környezet révén magas fejlesztéspolitikai bevonási mértékkel rendelkezik,
ezáltal képes bizonyos határon átnyúló (pl. tömegközlekedési, egészségügyi,
katasztrófavédelmi stb.) közszolgáltatás(ok) megszervezésére és folyamatos biz-
tosítására.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a definiált szerepek nem egy fejlődési (evolúci-
ós) „irányvonalat” írnak le. A „közszolgáltató” szerep például nem egy minden EGTC
által elérendő (elérhető), kívánt, optimális állapot, hanem egy olyan lehetséges sze-
rep, amihez magas fokú (a politikai függőséget konzerváló központi állami dotációk-
tól és a bizonytalan pályázati forrásoktól való) pénzügyi függetlenségre, valamint egy
olyan jogi-intézményi környezetre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos
területeken az EGTC menedzseljen a „köz” (értsd: a társulás területén élők) életminő-
ségét javító szolgáltatásokat, amibe akár egy „határon átnyúló információs központ”
működtetése is beleérthető. A „támogatás vadász” szerep sem pejoratív, csupán arra
hívja fel a figyelmet, hogy a társulás „túlélési képessége” azon múlik, hogy – a tagok
érdemi pénzügyi hozzájárulása, valamint saját bevételek nélkül – képes-e megszerez-
ni a működésének finanszírozásához szükséges pályázati forrásokat, illetve állami tá-
mogatásokat.

Ezek az idővel adott esetben változó (megváltoztatható) szerepek jól számszerű-
síthetők a szintén a CEC által bevezetett „ETT Érettségi Index” (EGTC Maturity Index)
indikátorral, amely egy olyan, objektív szempontrendszer alapján képzett, komplex
mutatószám, melynek segítségével az európai területi társulások fejlődése, a kitűzött
politikai, stratégiai célok megvalósítására való képessége mérhető, értékelhető. A
szempontrendszer 4 dimenzióra épül, és összesen 40 számszerűsíthető mutatót tar-
talmaz (lásd 3. táblázat).

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 15
3. táblázat:
ETT Érettségi Index szerinti szempont- és értékelési rendszer
Al-index Szempont Definíció
Honlap A társulás rendelkezik-e saját weboldallal?
Határozatok, Elérhetők-e a társulás honlapján a főbb döntéseket rögzítő dokumentumok, valamint a dön-
jegyzőkönyvek téshozó szervek üléseiről készült jegyzőkönyvek másolatai?
Elérhetőségek A postai (levelezési), telefon, e-mail elérhetőségek megtalálhatók-e a társulás honlapján?
Aktualitások Megtalálható-e a társulás honlapján legalább egy aktuális, az adatfelvétel időpontjához képest
6 hónapnál nem régebbi hír a társulás honlapján?
Információk angol A tagságra, célokra, elérhetőségekre vonatkozó információk angol nyelven is megjelennek-e
nyelven a társulás honlapján?
Nyilvánosság

Üzleti beszámoló A társulás gazdálkodására vonatkozó információkat tartalmazó pénzügyi-számviteli beszámo-
ló elkészült-e és publikálásra került-e a jogszabályok által meghatározott határidőre?
Üzleti beszámoló a A társulás gazdálkodására vonatkozó információkat tartalmazó pénzügyi-számviteli beszámo-
honlapon ló publikálásra került-e a társulás honlapján?
Bevételi források A társulás gazdálkodására vonatkozó információkat tartalmazó pénzügyi-számviteli beszámo-
ló tartalmazza-e bevételi források összetételét (tagdíj, támogatás, értékesítési árbevétel stb.)?
Támogatások A támogatási bevételek forrására vonatkozó alapinformációk (támogató szervezet neve,
támogatás célja, támogatás összege) elérhetők-e a társulás honlapján és/vagy a társulás
gazdálkodására vonatkozó információkat tartalmazó pénzügyi-számviteli beszámolóban?
Brüsszeli jelenlét Rendelkezik-e a társulás közvetlen brüsszeli képviseletet biztosító irodával?
Üzleti múlt Rendelkezik-e a társulás már legalább 3 lezárt, teljes üzleti évvel?
Növekvő árbevétel Nőtt-e a szervezet árbevétele az előző évhez képest (az utolsó lezárt üzleti évben)?
Saját bevételek Volt-e a társulásnak „saját”, vagyis nem tagdíjakból, nem támogatásokból származó (értéke-
sítési) árbevétele (az utolsó lezárt üzleti évben)?
Támogatás függet- A társulás összes árbevételén belül a támogatások aránya nem haladja meg az 50%-ot (az
lenség utolsó lezárt üzleti évben)?
Támogatás diverzi- Részesült-e a társulás nem állami és nem CBC támogatásban (az utolsó lezárt üzleti évben)?
fikáció
Erőforrások

Főállású igazgató A társulás Igazgatója főállású (teljes munkaidős) alkalmazott-e?
További főállású Az Igazgatón kívül van-e még legalább 1 fő főállású (teljes munkaidős) alkalmazottja a tár-
alkalmazott sulásnak?
Bérköltségek A személyi jellegű ráfordításokat fedezte-e a tagdíjak és a „saját bevételek” összege (az
fedezettsége utolsó lezárt üzleti évben)?
Angol nyelvtudás A társulás munkaszervezetének legalább 1 tagja (az iroda legalább 1 alkalmazottja) rendelke-
zik-e tárgyalóképes angol nyelvtudással?
Projektmenedzs- A társulás munkaszervezetének legalább 1 tagja (az iroda legalább 1 alkalmazottja) rendelke-
ment tapasztalat zik-e projektmenedzsment tapasztalattal?

16 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Al-index Szempont Definíció
Min. 100 ezer fő A társulás által lefedett földrajzi területen élő lakosság száma eléri a 100 ezer főt (a legutolsó
lakosság népszámlálások adatai szerint)?
Kistérségi együtt- A társulásnak van-e legalább egy kistérség/járás (LAU 1) központ tagja, vagy a társulás eleve
működés egy kistérségi/járási szintű határ menti együttműködést valósít meg?
Megyei együttmű- A társulásnak van-e legalább egy megye (NUTS 3) központ tagja, vagy a társulás eleve egy
ködés megyei szintű határ menti együttműködést valósít meg?
Régiós együttmű- A társulásnak van-e legalább egy régió (NUTS 2) központ tagja, vagy a társulás eleve egy
ködés regionális szintű határ menti együttműködést valósít meg?
Régiófejlesztés

Fejlesztési stratégia Rendelkezik-e a társulás közép- vagy hosszú távú fejlesztési stratégiával?
CBC projekt A társulás („vezető partnerként”) megvalósított-e már egy legalább fejlesztési projektet az
tapasztalat aktuális (az előző lezárt), releváns határon átnyúló együttműködési (CBC) operatív program
keretében?
CBC projekt A társulás kidolgozott-e már legalább egy fejlesztési projektet az aktuális (következő), rele-
koncepció váns határon átnyúló együttműködési (CBC) operatív program vonatkozásában?
CBC tervezés Bevonásra került-e az adott társulás az aktuális (következő), releváns határon átnyúló együtt-
működési (CBC) operatív program tervezésébe?
ITB koncepció A társulás kidolgozott-e már legalább egy ún. integrált területi beruházási koncepciót?
ITB megvalósítás A társulás megvalósított-e már legalább egy ún. integrált területi beruházást?

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 17
Al-index Szempont Definíció
Civil szervezetek Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Civil szervezetek közötti együtt-
közötti együttműkö- működés erősítése” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
dés erősítése
Vállalkozások Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Vállalkozások (kivéve: turiszti-
(kivéve: turisztikai) kai) együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása” dimenziójú tagi elégedettség átlagos
együttműködésben faktorértéke.
rejlő lehetőségek
kiaknázása
Turisztikai együtt- Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Turisztikai együttműködésben
működésben rejlő lehetőségek kiaknázása” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
rejlő lehetőségek
kiaknázása
Környezet- és Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Környezet- és természetvédelmi
természetvédelmi együttműködés erősítése” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
együttműködés
erősítése
Egészségügyi Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén az „Egészségügyi együttműködés-
Tagi elégedettség

együttműködésben ben rejlő lehetőségek kiaknázása” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
rejlő lehetőségek
kiaknázása
Oktatási együtt- Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén az „Oktatási együttműködésben
működésben rejlő lehetőségek kiaknázása” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
rejlő lehetőségek
kiaknázása
Közlekedési infrast- Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Közlekedési infrastrukturális
rukturális közös közös fejlesztési lehetőségek kiaknázása” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
fejlesztési lehetősé-
gek kiaknázása
Magyar-xxx nemze- Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Magyar-xxx nemzetiségi kapcso-
tiségi kapcsolatok latok erősítése” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
erősítése
Magyar-magyar Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Magyar-magyar nemzetiségi
nemzetiségi kap- kapcsolatok erősítése” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
csolatok erősítése
Xxx-xxx nemzeti- Az ETT tagok körében végzett kérdőíves felmérés esetén a „Xxx-xxx nemzetiségi kapcsolatok
ségi kapcsolatok erősítése” dimenziójú tagi elégedettség átlagos faktorértéke.
erősítése

18 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Tekintettel arra, hogy jelen kutatás során kérdőíves felmérésre nem került sor, a
„tagi elégedettség” alindexet most nem tudtuk meghatározni. Az aggregált mutató és
az egyes al-indexek is egy-egy 0-tól 5-ig terjedő skálán értelmezhetők, oly módon,
hogy a nagyobb érték magasabb szervezeti érettségi szintet jelent. A vizsgált társulá-
sok végső összehasonlítása során, a 2016. évre vonatkoztatva, az „ETT Érettségi Index”
mint aggregált mutató a vizsgált 3 al-index alábbiak szerinti súlyozásával került meg-
határozásra: „nyilvánosság”: 35%, „erőforrások”: 40% „régiófejlesztés”: 25%.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 19
2. ETT-esettanulmányok
Az alábbiakban, az alkalmazott módszertan (lásd 1. fejezet) alapján, „esettanulmá-
nyok” formájában, a nyilvántartásba vételük szerinti időrendi sorrendben kerülnek a
vizsgált ETT-k bemutatásra.

2.1 Banat – Triplex Confinium

A vizsgált társulások közül, valamint romániai tagokkal elsőként, 2011 januárjá-
ban a Banat – Triplex Confinium EGTC bejegyzésére (nyilvántartásba vételére) ke-
rült sor. A „mikroregionális” ETT a magyar-román-szerb hármashatár térségében jött
létre, székhelyét a magyarországi Mórahalom városa adja. Jelenleg 40 magyarországi
(Csongrád és Bács-Kiskun megyei) települési, valamint 37 romániai (Timis/Temes
megyei) városi (oras) és községi (comuna) önkormányzat alkotja, a szerbiai (Vojvo-
dina/Vajdaság tartományi) 8 községi hatóság (opstina) azonban egyelőre még csak
„megfigyelői” státusszal rendelkezik. A társulás (a szerbiai megfigyelő tagokkal nem
számolt) földrajzi területén, a 2011. évi népszámlálások adatai szerint, közel 300 ezer
(279 330) fő élt, amely szinte pontosan fele-fele arányban oszlik meg a magyarországi
és a romániai lakosság között (lásd 1. ábra és 4. táblázat).

1. ábra:
Banat – Triplex Confinium ETT földrajzi területe

Forrás: http://www.btc-egtc.eu/hu/bemutatkozas/a-btc-egtc-bemutatasa

20 Civitas Europica Centralis Alapítvány
4. táblázat:
Banat – Triplex Confinium ETT tagjainak közigazgatási területi besorolása és lakosságszáma
Lakoság, 2011
Település (HU), város, község (RO) Ország Megye Járás (HU)
(fő)
Ambrózfalva Magyarország Csongrád Makói 496
Apátfalva Magyarország Csongrád Makói 3 040
Ásotthalom Magyarország Csongrád Mórahalmi 4 122
Bácsborsód Magyarország Bács-Kiskun Bácsalmási 1 183
Bordány Magyarország Csongrád Mórahalmi 3 230
Csanádalberti Magyarország Csongrád Makói 447
Csanádpalota Magyarország Csongrád Makói 2 923
Csengele Magyarország Csongrád Kisteleki 1 947
Csikéria Magyarország Bács-Kiskun Bácsalmási 866
Domaszék Magyarország Csongrád Szegedi 4 862
Ferencszállás Magyarország Csongrád Szegedi 623
Forráskút Magyarország Csongrád Mórahalmi 2 287
Földeák Magyarország Csongrád Makói 3 099
Gara Magyarország Bács-Kiskun Bajai 2 334
Kelebia Magyarország Bács-Kiskun Kiskunhalasi 2 583
Királyhegyes Magyarország Csongrád Makói 665
Kiskunhalas Magyarország Bács-Kiskun Kiskunhalasi 28 285
Kistelek Magyarország Csongrád Kisteleki 7 103
Kiszombor Magyarország Csongrád Makói 3 985
Klárafalva Magyarország Csongrád Szegedi 473
Kövegy Magyarország Csongrád Makói 377
Kunbaja Magyarország Bács-Kiskun Bácsalmási 1 552
Madaras Magyarország Bács-Kiskun Bácsalmási 2 936
Magyarcsanád Magyarország Csongrád Makói 1 488
Makó Magyarország Csongrád Makói 23 683
Maroslele Magyarország Csongrád Makói 2 117
MÓRAHALOM Magyarország Csongrád Mórahalmi 5 804
Nagyér Magyarország Csongrád Makói 515
Nagylak Magyarország Csongrád Makói 488
Óföldeák Magyarország Csongrád Makói 456
Öttömös Magyarország Csongrád Mórahalmi 699
Pitvaros Magyarország Csongrád Makói 1 409
Pusztamérges Magyarország Csongrád Mórahalmi 1 212
Röszke Magyarország Csongrád Szegedi 3 086
Ruzsa Magyarország Csongrád Mórahalmi 2 480

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 21
Lakoság, 2011
Település (HU), város, község (RO) Ország Megye Járás (HU)
(fő)
Tompa Magyarország Bács-Kiskun Kiskunhalasi 4 267
Újszentiván Magyarország Csongrád Szegedi 1 670
Üllés Magyarország Csongrád Mórahalmi 3 046
Zákányszék Magyarország Csongrád Mórahalmi 2 744
Zsombó Magyarország Csongrád Mórahalmi 3 362
Banloc (Bánlak) Románia Timiş - 2 631
Beba Veche (Óbéb) Románia Timiş - 1 539
Birda (Birda) Románia Timiş - 1 846
Cărpiniş (Gyertyámos) Románia Timiş - 4 477
Cenad (Nagycsanád) Románia Timiş - 4 207
Cenei (Csene) Románia Timiş - 2 670
Checea (Kőcse) Románia Timiş - 1 838
Ciacova (Csákváros) Románia Timiş - 5 348
Comloşu Mare (Nagykomlós) Románia Timiş - 4 737
Denta (Denta) Románia Timiş - 2 982
Deta (Detta) Románia Timiş - 6 260
Dudeştii Vechi (Óbesenyő) Románia Timiş - 4 203
Gătaia (Gátalja) Románia Timiş - 5 861
Ghilad (Gilád) Románia Timiş - 2 078
Giera (Gyér) Románia Timiş - 1 239
Gottlob (Kisősz) Románia Timiş - 2 041
Iecea Mare (Nagyjécsa) Románia Timiş - 2 231
Jamu Mare (Nagyzsám) Románia Timiş - 2 971
Jebel (Széphely) Románia Timiş - 3 584
Jimbolia (Zsombolya) Románia Timiş - 10 808
Lenauheim (Csatád) Románia Timiş - 5 109
Liebling (Liebling) Románia Timiş - 3 723
Livezile (Tolvád) Románia Timiş - 1 566
Lovrin (Lovrin) Románia Timiş - 3 223
Moraviţa (Temesmóra) Románia Timiş - 2 289
Nţchidorf (Niczkyfalva) Románia Timiş - 1 523
Otelec (Ótelek) Románia Timiş - 1 499
Periam (Perjámos) Románia Timiş - 4 505
Pesac (Pészak) Románia Timiş - 1 990
Săcălaz (Szakálháza) Románia Timiş - 7 204
Sânnicolau Mare (Nagyszentmiklós) Románia Timiş - 12 312
Sânmihaiu Român (Bégaszentmihály) Románia Timiş - 6 121
Sânpetru Mare (Nagyszentpéter) Románia Timiş - 3 145

22 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Lakoság, 2011
Település (HU), város, község (RO) Ország Megye Járás (HU)
(fő)
Tomnatic (Nagyősz) Románia Timiş - 3 144
Uivar (Újvár) Románia Timiş - 2 453
Variaş (Varjas) Románia Timiş - 5 682
Voiteg (Vejte) Románia Timiş - 2 437
Forrás: BTC, KSH, INS

Az EGTC névválasztása egyrészről a „Bánát” (Bánság) földrajzi-történelmi régióra
utal, melynek természetes földrajzi határait északon a Maros, nyugaton a Tisza, délen a
Duna folyók, keleten pedig a Ruszka-havas (Muntii Poiana Rusca) jelentik. A Bácska és
Erdély közötti „földrajzi-kulturális egység” keleti része (a „Kelet-Bánság”) a mai Romá-
nia három (Arad, Caras-Severin/Krassó-Szörény, Timis/Temes) megyéjére, míg nyugati
fele (a „Nyugat-Bánság”) a szerbiai Vojvodina/Vajdaság tartomány három „körzetére”
(Severnobanatski okrug/Észak-bánsági körzet, Srednjobanatski okrug/Közép-bánsági
körzet, Juznobanatski okrug/Dél-bánsági körzet), a szerbiai főváros, Beograd/Belgrád
egy kis részére, valamint a magyarországi Csongrád megye csekély (a Maros és Tisza
folyók, valamint az államhatárok által határolt) területére terjed ki.4 Az ETT földrajzi
területe ennél szűkebb: Romániában csak Timis/Temes megyei városokat, községeket,
míg Szerbiában csak az Észak-, illetve Közép-bánsági körzethez tartozó községi önkor-
mányzatok foglalja magában. Ugyanakkor, Magyarország esetében az EGTC-székhelyet
adó Mórahalom és annak vonzáskörzetéhez (a mórahalmi járáshoz) tartozó, hanem a
Bács-Kiskun megyei (a bajai, a bácsalmási, illetve a kiskunhalasi járásokhoz tartozó) te-
lepülések is kívül esnek a „Bánát” földrajzi területén, és szorosabb gazdasági-társadalmi
szálak kötik őket inkább a szerbiai Észak-bácskai körzethez (Severnobacki okrug). A
társulás tagjai közötti „kohéziót” azonban nagyban erősíti az elnevezés második felét
adó „triplex confinium”-hoz (a „hármas határ”-hoz) tartozás, melynek történelmi jelen-
tőségét a három ország találkozási pontját jelentő, Magyarországon (a 2007. évi VII.
törvény által5) törvénybe iktatott „egyedi határjel” is szimbolizálja.6

A társulás földrajzi területe nem csak földrajzi-történelmi, hanem etnikai-kulturális
értelemben is rendkívül változatos. A magyarországi települések összességében túl-
nyomó többségükben, 94%-ban magyar nemzetiségűek (122 573 fő) által lakottak, a
román és a szerb nemzetiségűek együttes aránya alig éri el az 1%-ot (románok: 0,8%
és 1 070 fő, szerbek: 0,3% és 453 fő). Ugyanakkor relatíve jelentős a magukat (to-

4 https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1ns%C3%A1g
5 http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700007.TV
6 http://www.nyugatijelen.com/jelenido/iden_is_megnyitjak_a_magyar_roman_szerb_harmashatart.php

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 23
vábbra is) német kisebbséghez tartozóknak vallók száma (1 462 fő) és aránya (1,1%).
Összességében tehát a hármashatár-térség magyarországi területe etnikailag eléggé
homogén, ugyanakkor egyes települések vonatkozásában jelentős hazai kisebbségek
azonosíthatók. A Csongrád megyei Magyarcsanád határtelepülés esetében 2011-ben
a lakosság 12%-a (238 fő) tartotta magát román nemzetiségűnek. A Bács-Kiskun me-
gyei Kunbaja (16%, 263 fő), Gara (9%, 210 fő) és Csikéria (9%, 91 fő) esetében pedig
a németség aránya kiugróan magas. Utóbbi két település esetében (Gara: 9%, 216 fő,
Csikéria: 11%, 106 fő) pedig a horvát nemzetiségűek relatíve magas száma is még
feltétlenül említést érdemel.

A romániai Timis/Temes megyéhez tartozó ETT-tag városok és községek e tekin-
tetben jóval nagyobb változatosságot mutatnak. 2011-ben az itt élők 75,0%-a (104 306
fő) románnak, 6,4%-a (8 862 fő) magyarnak, míg 2,2%-a (3 128 fő) szerbnek vallotta
magát. Ezen kívül jelentős a roma (5%, 7 276 fő), szintén a német (2%, 2 175 fő), sőt
még a bolgár (3%, 3 501 fő) és az ukrán (1%, 757 fő) nemzetiségű lakosság is. A ma-
gyarság egyetlen helyen sincs többségben, 10% feletti lakosság-aránnyal jellemzően
a magyar határhoz közelebbi, Otelec/Ótelek (38%, 567 fő), Beba Veche/Óbéb (32%,
498 fő), Giera/Gyér (17%, 211 fő), Uivar/Újvár (16%, 394 fő), Deta/Detta (14%, 869
fő), Cenad/Nagycsanád (12%, 520 fő), Jimbolia/Zsombolya (11%, 1 169 fő) és Gataia/
Gátalja (11%, 654 fő) községekben, városokban rendelkezik. A szerb nemzetiségű-
ek részaránya Cenei/Csene (16%, 430 fő), Sanpetru Mare/Nagyszentpéter (13%, 400
fő) és Varias/Varjas (10%, 546 fő) esetében éri el a 10%-ot. A második világháborút
megelőzően a térség gazdasági fejlődésében meghatározó szerepet betöltő németek
aránya ma már egyik településen sem éri el az 5%-ot. Igazi különlegességnek számít
Dudeştii Vechi/Óbesenyő, ahol a többség (58%, 2 439 fő) még ma is bolgár nemzeti-
ségűnek vallja magát, e község Denta községgel (16%, 479 fő) együtt adja a vizsgált ha-
tártérségben élő bolgárok több mint 80%-át (jelentősnek mondható bolgárság él még
Sannicolau Mare/Nagyszentmiklós városában is: 3%, 367 fő). Banloc/Bánlak esetében
pedig az ukrán nemzetiségűek száma magas relatíve (9%, 243 fő).

Az együttesen mintegy 175 ezer (2011-ben: 174 883) főnyi lakossággal bíró, „meg-
figyelői” ETT-státusszal rendelkező szerbiai községek etnikai összetétele még változa-
tosabb: a szerbek aránya 46, a magyaroké 42, románoké 1, míg a romáké 4%-ra tehető.
A többi nemzetiség részaránya nem éri el az 1%-ot, ugyanakkor relatíve magas (2011-
ben összességében közel 5%-ra volt tehető) az „ismeretlen”, a továbbra is „jugoszláv”,
valamint a „regionális” etnikai identitással rendelkezők részesedése. Azt, hogy hol
vannak a szerbek, illetve magyarok többségben, elsősorban az adott község földrajzi
elhelyezkedése határozza meg. A Bácska és a Bánát földrajzi-történelmi régiót elhatá-
roló Tiszától nyugatra található Kanjiza/Magyarkanizsa (85%, 21 576 fő), Senta/Zenta

24 Civitas Europica Centralis Alapítvány
(79%, 18 441 fő) és Ada (75%, 12 750 fő) községek egyértelműen magyar többségűek.
A Tiszától keletre, a vajdasági Bánátban, jellemzően északról (a magyar-szerb határtól)
dél (Novi Sad/Újvidék felé) haladva viszont csökken, ugyanakkor jelentős (a szerb
után a második legjelentősebb) a magyar nemzetiségű lakosság relatív részesedése:
Novi Knezevac/Törökkanizsa (29%, 3 217 fő), Coka/Csóka (50%, 5 661 fő), Kikinda/
Nagykikinda (12%, 7 270 fő), Nova Crnja/Magyarcsernye (18%, 1 819 fő), Zitiste/Bega-
szentgyörgy (20%, 3 371 fő). A román nemzetiségűek aránya egyedül Zitiste/Begasz-
entgyörgy (8%, 1 412 fő) esetében éri el az 5%-ot, illetve az ezer főt.

A hármashatár-térség munkaerőpiaci-gazdasági jellemzői szintén jelentős elté-
réseket mutatnak a három ország vonatkozásában. A dél-alföldi régióban számos
olyan kistérséget, települést találunk, ahol magas a tartósan állástalanok (legfeljebb
„közmunkásként” foglalkoztatottak) aránya, de az elmúlt időszakban (elsősorban a
2008-ban eszkalálódó világgazdasági válság hatására) a szerbiai (vajdasági) tag-kö-
zségek esetében is nőtt a munkanélküliség. Ugyanakkor a közös határ Timis/Temes
megyei oldalán a munkanélküliség még romániai viszonylatban is rendkívül alacsony
és „strukturális” jellegű, számos ágazatban munkaerőhiány jellemző. Elsősorban San-
nicolau Mare/Nagyszentmiklós és Zsombolya/Jimbolia gazdasága profitált sokat a
multinacionális hátterű autóipari és elektronikai, mindkét városban több ezer embert
foglalkoztató beszállítók betelepüléséből.

Bár az iparosítás, az urbanizáció és a rendszerváltásokat követő gazdasági szerke-
zetváltozás következtében jelentősen csökkent a mezőgazdasági és az arra épülő élel-
miszeripari tevékenységekből élők aránya, a más európai régiókhoz jóval nagyobb
jelentőséggel bíró agrárium továbbra is az egyik fő (számos kistérség, település ese-
tén az egyetlen) foglalkoztató a hármashatár-térségben. Az évszázadok óta Közép-Ke-
let-Európa egyik fő „éléstárának” számító bánáti (és bácskai) régió kiváló termőföldi
adottságokkal rendelkezik, a hagyományos szántóföldi gazdálkodás klímaváltozással
egyre inkább kimerülő lehetőségei azonban ezt a térséget is új kihívásokkal szembe-
síti. A szárazságtűrő növényfajták nemesítése megkezdésének, valamint új öntözési
módszerek elterjedésének „kényszere” az „agrárinnováció” új fejlesztési programjai-
nak kidolgozását és megvalósítását teszi szükségessé.7

Más (pl. a magyar-szlovák) határszakaszokhoz képest, a számottevő gazdasági
különbségek ellenére, a munkaerő-migráció, valamint a kis- és középvállalkozások
szintjén kialakuló együttműködés intenzitása alacsony. A határoknak ma még jelen-
tős „lélektani” szerepe van, a „mentális határok” mellett azonban alapvető problémá-

7 Tartalmi idézet „A BTC EGTC: az innováció régiója” című kiadványból.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 25
kat okoz a közlekedési infrastruktúra relatív fejletlensége is. Az M5 (E75) autópálya
észak-déli folytatását, a Szegedet – a vajdasági Bánáton keresztül – Belgráddal, illetve
Temesvárral összekötő, valamint a (vajdasági) Nyugat- és (romániai) Kelet-Bánátot is
összekapcsoló gyorsforgalmi „bánáti út” megépítése már évtizedek óta a hármashatár-
térségben élő közösségek közös, egyelőre azonban még csak „papíron” létező terve.8
A magyar-szerb és a magyar-román BTC ETT határszakaszok viszonylag könnyen átjár-
hatók, nagyjából minden 20-30 km-re jut egy-egy határátkelőhely (Bácsalmás-Bajmok,
Tompa-Kelebija(Kelebia), Röszke-Horgos, Tiszasziget-Dala/Gyála, illetve Kiszombor-
Cenad(Nagycsanád), Csanádpalota-Nadlac(Nagylak)), bár ezek közül a 7,5 tonna felet-
ti áruforgalom jelenleg csak a röszkei és a nagylaki határátkelők esetében lehetséges.
Ugyanakkor a több mint 100 km hosszú (a hármashatár-ponttól nagyjából Denta tele-
pülésig tartó) „bánáti” (szerb-román) határszakaszon mindössze 3 határátkelési lehe-
tőség van: Srpska Crnja(Szerbcsernye)-Jimbolia(Zsombolya), Busenje(Káptalanfalva)-
Foeni(Fény), és a csak 2014-ben megnyitott Nakovo(Nákófalva)-Lunga(Kunszőllős).
A munkaerő-mobilitás tekintetében elsősorban a szerbiai vajdasági, magas munka-
nélküliséggel sújtott területekről a munkaerőhiánnyal küzdő romániai Temes megyei
gazdasági központokba történő áramlásban van jelentősnek mondható potenciál. Ezt
jelenleg a határok fizikai átjárhatóságának alacsony szintje mellett a Románia és Szer-
bia között meglévő (azonban a magyar, ezáltal „uniós” állampolgársággal is rendelke-
zőkre nem vonatkozó) „kvótarendszer” is akadályozza.

Nem tekinthető a BTC EGTC intézményi előzményének, azonban feltétlenül em-
lítést érdemel, hogy a hármashatár-térségben már 1997 óta működik a határokon
átnyúló önkormányzati és egyéb szervezeti együttműködéseket intézményesítő Du-
na-Körös-Maros-Tisza (DKMT) Eurorégió. A DKMT céljai, tevékenységei, projektjei
azonban immáron 20 éve a hármashatár-térség NUTS 3 szintű (Magyarország és Ro-
mánia esetében a megyék, illetve Szerbia esetében a Vajdaság tartomány közötti) ön-
kormányzati, valamint nagyobb földrajzi hatókörű (pl. katasztrófavédelmi, turisztikai,
egészségbiztosítási stb.) együttműködések előmozdítására irányulnak.9 Az eurorégió
sosem tekintette fő feladatának a települések szintjén megvalósuló kooperációk elő-
mozdítását, vagyis a BTC EGTC létrehozása felfogható a települési (községi) önkor-
mányzatok határon átnyúló együttműködésének jogi-szervezeti kereteire korábban
jellemző „hiátus” megszüntetésére irányuló kezdeményezésként is.
A BTC EGTC alakuló ülésére kb. 1 éves – a CEC Alapítvány „szellemi jogelődjé-

8 http://www.ericinfo.eu/index.php?page=3&read=36
9 A DKMT Eurorégió kialakulása és az első 10-12 éves fejlődéstörténetének áttekintése kapcsán lásd
Majoros András: „A többszintű területi együttműködés lehetőségei és akadályai. A Duna– Körös–Ma-
ros–Tisza Eurorégió esete.” című műhelytanulmányát: https://www.scribd.com/doc/46660175/A-
tobbszint%C5%B1-teruleti-egyuttm%C5%B1kodes-lehet%C5%91segei-es-akadalyai

26 Civitas Europica Centralis Alapítvány
nek” számító Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKiK)
szakmai háttértámogatásával megvalósuló – előkészítő munkálatok után, 2009 de-
cemberében került sor. Ezt egy több mint 1 éves engedélyezési procedúra követte,
melynek során a fő kihívás az volt, hogy a jóváhagyásra jogosult romániai (régió-
fejlesztési) minisztériummal a társulás választott vezetői megértessék az – immáron
szintén (2007 óta) EU-tag Romániában akkor még „újdonságnak” számító – EGTC-
jogintézmény lényegét, és konkrétan a Banat – Triplex Confinium ETT létrehozá-
sának céljait, tervezett tevékenységeit. Végül Bukarest is „áldását adta”, így a BTC
2011 januárjában hivatalosan is megkezdhette működését. Ugyanakkor, elsősorban a
szerbiai jogi szabályozás hiányában, a szerbiai (vajdasági) partner-önkormányzatok
nem lehettek teljes jogú, csupán „megfigyelői” státusszal rendelkező tagok, így nem
sikerült az első olyan EGTC-t létrehozni, melynek EU-n kívüli tagországhoz tartozó
közjogi entitások is tagjai.

A társulást 37-37 magyarországi és romániai önkormányzat alapította, további 3 ma-
gyarországi önkormányzat (Csengele, Kistelek és Zákányszék) 2015 áprilisában csatla-
kozott. A vajdasági partnerek teljes jogú tagsága jelen esettanulmány lezárásáig nem
rendeződött. Annak ellenére, hogy a működés időszaka alatt mindhárom országban
jelentős politikai átrendeződések következtek be, országos, regionális és helyi szinten
egyaránt, az EGTC politikai vezetésének összetétele érdemben nem változott, és egyet-
len tag-önkormányzat esetében sem merült fel (komolyan) a kilépés szándéka.

Az alapítók, a társulás létrehozó egyezmény aláírásával – a „gazdasági és társa-
dalmi kohézió megerősítése céljából”, illetve a csoportosulás „közös, összehangolt
fejlesztési programjának kidolgozása és megvalósítása érdekében – a „fenntartható
területfejlesztés” meglehetősen széles határokon átnyúló együttműködési területeit
határozták meg:10
vállalkozói szellem erősítése:
o kkv-k együttműködése,
o termelői szervezetek támogatása,
o mezőgazdasági felvásárlói hálózatok kialakítása,
o piacra-jutás elősegítése,
o élelmiszeripari, szállítási és raktározási infrastruktúra fejlesztése,
o határokon átnyúló kereskedelem és vállalkozói hálózatok fejlesztése,
o közös beruházás-ösztönzés és tőkebefektetés;

10 http://www.btc-egtc.eu/images/BTC_EGTC/egyezmny.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 27
természeti és kulturális erőforrások közös védelme, ezekkel való gazdálkodás,
megújuló energiaforrások kiaknázása, természeti és technológiai kockázatok
megelőzése és kezelése;
városi és vidéki térségek közötti kapcsolatok fejlesztése;
elszigeteltség mérséklése, az alábbi területeken megvalósuló fejlesztések révén:
o közlekedési, regionális szállítási infrastruktúra,
o információ- és hírközlő hálózatok és szolgáltatások,
o vízellátás és vízgazdálkodás,
o hulladékgazdálkodás,
o energiaellátási rendszerek és létesítmények,
kapacitások és az együttes hasznosítás fejlesztése, elsősorban az alábbi ágaza-
tokban:
o egészségügy,
o kultúra,
o idegenforgalom,
o személyszállítás/tömegközlekedés,
o oktatás.

Látható tehát, hogy a BTC EGTC (is) számos olyan területen (oktatás, egészségügy,
tömegközlekedés, hulladékgazdálkodás) határozta el a helyhatóságok közötti hatá-
rokon átnyúló együttműködés – közös fejlesztések megvalósulásával történő – meg-
valósítását, melyek esetében valóban „átütő” eredményt lehetne elérni a hármasha-
tár-térség gazdasági-társadalmi felzárkóztatása érdekében. Ugyanakkor éppen ezek
azok az ágazatok, melyek esetében a 2010-ben elkezdődött „területi államigazgatási
átszervezések” következtében mára gyakorlatilag Magyarországon megszűntek a he-
lyi önkormányzatok feladatai, kompetenciái.

A vállalkozásfejlesztés, valamint a kulturális együttműködés területén viszont a
BTC több olyan projektet is megvalósított már, melyek hosszú távon megalapozhatják
a periférikus hármashatár-térség gazdasági-társadalmi fejlődését. Az ETT azon szeren-
csés kivételek közé tartozik, melynek még volt lehetősége a 2007 és 2013 közötti határ
menti fejlesztési programok kedvezményezettjeként uniós forrásokhoz hozzájutni, és
2 pályázatot is sikeresen valósított meg.

A „Coop-Banat”(HURO/1001/083/2.1.2) a „Magyarország- Románia Határon Át-
nyúló Együttműködési Program 2007-2013” egyik sikeres pályázataként, mint-
egy 76 ezer eurós büdzsével, a 2012 március és 2013 február között időszakban
valósult meg. A projektnek két fontos outputja volt. Az egyik, hogy – immáron a
CESCI szakértői támogatásával – elkészült a BTC EGTC „integrált területi straté-

28 Civitas Europica Centralis Alapítvány
giája és akcióterve”. A másik pedig, hogy a romániai Jimbolia/Zsombolya váro-
sában létrehozásra és teljeskörű technikai felszerelésre került az ETT romániai
„alirodája”, valamint lehetőség nyílt az iroda működtetésébe külső munkatársa-
kat is bevonni. Továbbá, megvalósult a társulás honlapjának román nyelvű tarta-
lommal való feltöltése, valamint a BTC-t népszerűsítő kommunikációs anyagok
elkészítése.

Az „ExpoTrain SME” projekt (HUSRB/1203/211/116) a „Magyarország-Szerbia
IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” keretében, 88 ezer
eurós költségvetéssel, 2013 március és 2014 február között valósult meg. A „Ma-
gyarkanizsai Vállalkozók Egyesülete” partnerrel megvalósított fejlesztés célja az
volt, hogy a BTC EGTC és a vajdasági Észak-Bácska területén aktív kkv-k verseny-
képessége javuljon. Mórahalmon egy olyan szakmai kiállításra („expo”-ra) került
sor, ahol a vállalkozásoknak lehetőségük nyílt a bemutatkozásra és kapcsolat-
építésre. A vajdasági Kanjiza/Magyarkanizsa városában informatikai és nyelvi
képzésre, valamint szakmai workshop-okra került sor. Intézménylátogatások,
tanulmányutak valósultak meg, továbbá, sor került a társulás már meglévő hon-
lapjának „partnerkereső” modullal történő kibővítésére, valamint az üzleti adat-
bázis bővítésére.

Ezen kívül 3 olyan projekt is megvalósult, melyek esetében nem a BTC EGTC, ha-
nem annak tag-önkormányzati voltak a pályázók és a projektek megvalósítói, az ETT
pedig – „vállalkozói” szerepet betöltve – pályázatírói és/vagy projektmenedzsment
szolgáltatás nyújtása révén közvetetten tudott uniós forrásokból részesülni.

A Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete és Ma-
gyarkanizsa Község Önkormányzata (Opstina Kanjiza) valósította meg, még
2010 augusztus és 2011 július között „A helyi községek fejlesztési stratégiájának
korszerűsítése és a határon átívelő együttes ágazati operatív programok készíté-
se és projektek fejlesztése” című projektet, melynek eredményeként egyrészről
elkészült a szerbiai partner „EU-konform”, községi szintű stratégiai fejlesztési do-
kumentuma, másrészről kialakításra kerültek a projekt megvalósításának idősza-
kában (2011 januárjában) nyilvántartásba vett ETT működtetéséhez szükséges
alapvető infrastrukturális feltételek. Irodaberendezések kerültek beszerzésre,
elkészült a társulás saját weboldala, és az új intézményt népszerűsítő híradások
is megjelentek. Továbbá, „környezeti fenntarthatóság”, „regionális innováció”,
„mezőgazdaságfejlesztés” és „turizmus” témákban olyan „ágazati operatív prog-
ramok” kerültek összeállításra, melyek megalapozták a 2013-ban elkészült integ-
rált fejlesztési stratégiát.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 29
Szintén a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesülete
és Magyarkanizsa Község Önkormányzata (Opstina Kanjiza) valósította meg,
ugyancsak 2010 augusztus és 2011 július között „A kis- és középvállalkozásokhoz
(KKV) fűződő szolgáltatások tartalmi fejlesztése és egy egységesüzletfejleszté-
si hálózat megalapítása és üzemeltetése” című projektet. Ennek során szintén
sor került a BTC irodájához szükséges berendezések beszerzésére. Képzések,
workshop-ok is megvalósultak, továbbá, elkészült a hármashatár-térség „kkv-fej-
lesztési hálózatának” (üzleti, export és pénzügyi terveket tartalmazó) megvaló-
síthatósági tanulmánya, valamint egy „kkv-adatbázis” is összeállításra került.

A Makó, Sannicolau Mare/Nagyszentmiklós és Zsombolya/Jimbolia városok
partnerségében, a „Magyarország- Románia Határon Átnyúló Együttműködé-
si Program 2007-2013” keretében, „Tánc és zene határok nélkül” címmel, 2011
március és 2012 február között megvalósított projekt legfőbb célja az volt, hogy
művészeti programokon keresztül mutassa be az EGTC területének történelmi
és zenei kulturális értékeit, valamint néphagyományait. A térséghez szorosan kö-
tődő, nagyszentmiklósi származású világhírű zeneszerző, Bartók Béla emlékére
mindhárom településen hangversenyekre és kamarakoncertekre került sor. Ezen
kívül megrendezésre került egy nemzetközi néptáncfesztivál is. A programok
előkészítésében és lebonyolításában helyi kulturális szervezetek is részt vettek.

A fentiekben hivatkozott „integrált stratégia és akcióterv”, illeszkedve a térség gaz-
daság-földrajzi, illetve kulturális-társadalmi adottságaihoz, valamint az ETT alapító ok-
iratokban rögzített célokhoz, az alábbi – nem ágazati alapú, hanem „integrált területi
megközelítést” alkalmazó – „stratégiai célkitűzéseket” határozza meg:
kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése,
információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatá-
nak és minőségének javítása,
kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra ágazatok
versenyképességének javítása,
alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása
minden ágazatban,
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés ügyé-
nek támogatása,
környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság propagálása,
fenntartható szállítás támogatása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb há-
lózati infrastruktúrákban,
foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása,
társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem,

30 Civitas Europica Centralis Alapítvány
beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén,
intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

E célkitűzésekhez kapcsolódóan az ETT négy olyan akciótervet, „integrált területi
beruházási” (ITB) koncepciót is kidolgozott, melyek megvalósítására, a már megvaló-
sult projektek továbbvitelére a 2014 és 2020 közötti magyar-román INTERREG, illetve
magyar-szerb IPA programok keretében kerülhet sor.11

„Agglomeráció”: a térség közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. E tekintet-
ben az ETT-tagok kisebb volumenű beruházásokat valósíthatnak meg, valamint
közösen „lobbizhatnak” a kompetenciákkal rendelkező központi (Romániában
és Szerbiában továbbá a regionális/tartományi) kormányzati döntéshozóknál.

„Agroklíma”: a vízgazdálkodás tudatos koordinációját, valamint a határtérség
megújuló energiaforrásokra alapozott fejlődését előmozdító energetikai beru-
házások. Már ennek jegyében valósította meg Mórahalom Város Önkormányzata
(Domaszék önkormányzatával és a Homokháti Kistérség Többcélú Társulásával
partnerségben) 2014 szeptember és 2015 december között az „Alkalmazkodás
az éghajlatváltozáshoz a Homokháti Kistérségben” (EEA-C3-6) című projektet,
a Norvég Alap által finanszírozott, Magyarországon a szentendrei székhelyű
Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Envi-
ronmental Center for Central and Eastern Europe, REC) által koordinált „Alkal-
mazkodás az Éghajlatváltozáshoz” program keretében. A Homokhát területén
évek óta tartó „komplex vízgazdálkodási rendszer-fejlesztések” újabb állomását
jelentő projekt eredményeként kiépült egy új, a Tisza folyóból vizet hozó (a már
meglévő Maty-Subasa főcsatorna folytatását jelentő) 1.8 km hosszú főcsatorna,
továbbá sor került a szivattyúállomás korszerűsítésére. E projekt eredményének
tekinthető az is, hogy Mórahalom (2016 áprilisában) együttműködési megálla-
podást kötött az innovatív energetikai megoldások helyi alkalmazásában élen
járó (vízerőművekkel, gáttal, szennyvíztisztító teleppel, biomassza feldolgozó-
val rendelkező) norvégiai Evje og Hornnes önkormányzattal.12 Ennek része az
a koncepció is, hogy a BTC EGTC területén „energetikai tanácsadó irodák” jöj-
jenek létre.

„Balkáni Kapu”: vállalkozásfejlesztés, az EGTC kapuszerepének erősítése, a ko-
rábban megvalósult kkv-fókuszú programok eredményeire építve.

11 http://egtc.kormany.hu/download/2/f2/71000/BTC_ETT_mukodes.pdf
12 http://eea.rec.org/tamogatott-projektek/c3-6-homokhat.html

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 31
„Bartók”: Bartók Béla szülővárosában, Sannicolau Mare/Nagyszentmiklós tele-
pülésen és a vele szinte szomszédos Makó városában egy-egy olyan – az EGTC
által üzemeltetendő – „Bartók-központ” létrehozása, amely nem csak a határtér-
ség turisztikai vonzerejét növeli, de nagyban hozzájárul a „bánsági” szórvány-
magyarság kulturális identitásának megőrzéséhez. E pillérhez illeszkedik a
szerbiai (észak-bácskai) Palic/Palics tóparti településen egy „magyar kulturális
központ” létrehozása is. A hármashatár-térség kulturális potenciálja kapcsán fel-
tétlenül említést érdemel még, hogy a romániai, a 19-20. század fordulóján még
többségében német nemzetiségűek által lakott Nitchidorf/Niczkyfalva szülötte
Herta Müller német (sváb) származású, 2009-ben irodalmi Nobel-díjban része-
sült írónő.

Az elért eredmények kapcsán számos további, „innovatívan előremutató” ETT-kez-
deményezés emelhető még ki. Az egyik a „BTC EGTC Fürdőprogram”, melyhez eddig
a Mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő és a Makói Hagymatikum Gyógyfürdő csat-
lakozott. Az EGTC népszerűsítését, „társadalmasítását” célzó kezdeményezés lénye-
ge, hogy a társulás területén élő lakosság – mindkét fürdő látogatása esetén, adott év
meghatározott időszakában – 50%-os kedvezményben részesül a belépőjegy árából.13
A másik pedig, hogy – nem csak önkormányzatok, hanem civil szervezetek, sőt még
üzleti vállalkozások bevonásával is – az integrált stratégia „szakmai műhelyek kon-
cepciójában” foglaltaknak megfelelően, 2015 júniusában, 5 témában (vízgazdálkodás,
mezőgazdasági innováció, turizmus, energetika, kulturális intézményi együttműkö-
dés), 10 workshop keretében, több mint 200 fő részvételével olyan „projektfejlesztő
műhelyek” valósultak meg, melyek kimeneteként 63 db, a 2014 és 2020 közötti határ
menti együttműködési programok keretében megvalósítható „projektötlet” került
megfogalmazásra.14

Az elért eredmények ellenére az ETT eddig mégsem tudott érdemi hármashatár-
térségfejlesztő hatást kifejteni. Ennek legfontosabb oka a forráshiány. Magyarorszá-
gon fokozatosan csökkennek a helyi önkormányzatok feladatai és – ezzel összefüg-
gésben – pénzügyi forrásai. A magyar-szerb IPA program 2016 március végén elindult,
azonban az „INTERREG V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program” pályázati fel-
hívásai jelen esettanulmány lezárásáig sem jelentek meg. Az EGTC nem is került bevo-
násra a CBC programok tervezésébe. A forrásszerzés tekintetében a kitörést a közvet-
len brüsszeli pályázatok jelenthetik, e téren viszont a tapasztalat az, hogy jelentősebb
projekteket német, francia vagy skandináv partnerek nélkül szinte lehetetlen előké-

13 http://www.btc-egtc.eu/hu/programok/620-fuerdo2016
14 http://www.btc-egtc.eu/hu/programok/521-workshop

32 Civitas Europica Centralis Alapítvány
szíteni és megvalósítani. Ráadásul nem csak a három országban, de még Brüsszel-
ben sem tekintik „nemzetközi intézménynek” az EGTC-t. Mindenhol egyértelműen
„forrásszerző” (kutatási módszertanunk terminológiája szerint: „támogatás-vadász”)
eszközként tekintenek rá, amely a pályázati források felhasználásának hatékonyságát
képes növelni. Ugyanakkor a magyarországi önkormányzatok – ma már kompetencia
hiányában – nem is tudnak indulni olyan nemzetközi (pl. hulladékgazdálkodási) pá-
lyázatokon, melyek decentralizált eszközökre épülnek. Források hiányában, az elem-
zett időszakban nem is valósult meg olyan projekt, ami minden tag-önkormányzat-
nak „adott volna valamit”. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy az érdemi aktivitás
jelenleg csak a nagyobb, a „mag” településeket (Magyarországon: Mórahalom, Makó,
Romániában: Jimbolia/Zsombolya, Sannicolau Mare/Nagyszentmiklós, Deta/Detta,
Periam/Perjámos, Szerbiában: Kanjiza/Magyarkanizsa, Ada, Senta/Zenta) képviselő
8-10 önkormányzatra jellemző, ők adták az említett 63 projektötlet túlnyomó részét
is. A többiek nem csak az operatív munkában, hanem a döntéshozatalban is elég-
gé passzívak, jellemzően a közgyűléseken sem (legfeljebb „meghatalmazott” útján)
képviseltetik magukat. A székhely-település Mórahalom, és a környező „homokháti”
önkormányzatok „kreatív energiáit” pedig, elsősorban 2015 második félévétől (jelen
esettanulmány lezárásáig) jelentős mértékben lekötötték a „migráns-válságra” adott
helyi válaszok is.

A jelen tanulmányban összehasonlított ETT-k közül a BTC rendelkezik a legna-
gyobb pénzügyi forrásokkal. Ezt 2011-ben még teljes egészében a magyar kormány-
zati támogatás biztosította (5 millió Ft értékben), ezt követően azonban a fentiekben
említett saját pályázati forrásokból származó támogatásokból, majd éves szinten 5-6
millió Ft-ban mások által megvalósított bilaterális CBC pályázatokhoz nyújtott üzleti
(pályázatírási, projektmenedzsment) szolgáltatásokból származó bevételekkel sike-
rült a bevételeket „diverzifikálni”. A BTC továbbra is igénybe veszi a magyarországi
központi, éves szinten 5-10 millió Ft összegű támogatást, 2016-ban a Külgazdasági
és Külügyminisztérium 9,5 millió Ft-nyi támogatást ítélt meg a „BTC EGTC 2016. évi
működési és fejlesztési támogatására”. A tagdíj a költségvetés kicsiny hányadát, kb.
10%-át adja. A társulás munkaszervezetének 3 fő (munkaszervezet-vezető, projekt-
menedzser, projektasszisztens) főállású munkavállalója is van, az ő bérüket és egyéb
juttatásaikat azonban – a vizsgált ETT-k körében egyedülálló módon – a saját (értéke-
sítési) bevételek és a tagdíjak összességében képesek fedezni (lásd 5. táblázat).

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 33
5. táblázat:
Banat – Triplex Confinium ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011–2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft 5 000 17 240 33 837 22 035 17 499
ebből: - értékesítés nettó árbevétele 0 n/a 4 834 4 924 6 500
- tagdíjak 0 2 097 2 598 2 007 1 714
- támogatások 5 000 n/a 26 400 15 095 9 188
- pénzügyi műveletek bevételei 0 n/a 5 9 27
Ráfordítások, ezer Ft 2 837 18 756 27 109 17 951 14 917
ebből: - személyi jellegű ráfordítások 495 4 022 5 232 5 322 7 443
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft 2 163 - 1 516 6 728 3 480 2 300
Munkavállalók átlagos statisztikai
n/a 2 2 2 3
állományi létszáma, fő
Forrás: BTC éves beszámolók

6. táblázat:
Banat – Triplex Confinium ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.5
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.5
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.5
Támogatások 0.5
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 4.5
Üzleti múlt 0.5
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.5
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.5
Bérköltségek fedezettsége 0.5

34 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Szempont Pontszám
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 3.0
Min. 100 ezer fő lakosság 0.5
Kistérségi együttműködés 0.5
Megyei együttműködés 0.0
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.5
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.5
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 3.0
ETT Érettségi Index 3.53

A vizsgált társulások közül jelenleg a BTC rendelkezik messze a legnagyobb „ETT
Érettségi Index” mutatóval. A társulás működésének transzparenciája kiemelkedő, a
társulás honlapján (http://www.btc-egtc.eu/) gyakorlatilag minden olyan információ
nyilvános (beleértve a közgyűlések, elnökségi ülések jegyzőkönyveit is), melyek se-
gítségével pontosan végig-követhető a társulás eddigi fejlődéstörténete. A „partner-
kereső” és a főbb aktualitásokat, EGTC-történéseket tartalmazó „hírlevél” szintén je-
lentősnek mondható „értéknövelt” szolgáltatásokat nyújt, mind a tagok, mind a külső
érdeklődők számára (lásd 6. táblázat).

Az előzőekben említett problémák miatt mégis félő, hogy idővel a BTC EGTC is az
„eurorégiók” és a „kistérségi társulások” sorsára jut, és nem lesz képes a hármashatár-
térség lokális szintű együttműködéseken alapuló fejlesztését előmozdítani. A konkrét,
innovatív tervek megvalósításához egyrészről a szerbiai partnerek teljes jogú tagként
történő bevonása (valamint Szerbia uniós csatlakozási folyamatának előrehaladása), a
határ menti együttműködési programok elindulásával megnyíló új pályázati források
bevonása, továbbá a külső „szűk keresztmetszetek” oldása (elsősorban a határ menti
közlekedési infrastruktúra fejlesztése) adhat új lendületet.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 35
2.2 Pannon

A Pannon EGTC nyilvántartásba vételére 2012 áprilisában került sor. A földrajzi
típusát tekintve „makroregionális”, pécsi székhelyű társulás relatíve nagy földrajzi te-
rületet ölel át. Tagjai köre rendkívül változatos, közöttük 3 magyarországi (Baranya,
Somogy, Zala) és 1 horvátországi (Virovitičko-podravska / Verőce-Drávamente) me-
gyei (zupanija) önkormányzat mellett 52 magyarországi települési, 3 szlovéniai közsé-
gi (obcina) és 1 horvátországi községi (opcina) hatóság, továbbá 1-1 magyarországi
egyetem (Pécsi Tudományegyetem) és nemzeti park (Duna-Dráva Nemzeti Park) is
megtalálható. 2011-ben a társulás földrajzi területén több mint 1,2 millió fő élt, ennek
90%-át azonban a magyarországi tag-önkormányzatok (80%-át a három megye) által
képviselt lakosság adja (lásd 2. ábra és 7. táblázat).

2. ábra:
Pannon ETT földrajzi területe

Forrás: Pannon

A Pannon ETT nemzetiségek szerinti összetétele – más EGTC-khez képest – ke-
vésbé heterogén. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Baranya, Somogy és Zala

36 Civitas Europica Centralis Alapítvány
megyék kb. 1 millió (945 734) főnyi össz-lakosságának 1,3%-a (12 502 fő) vallotta ma-
gán horvát nemzetiségűnek. E mintegy 12 ezer főnyi horvátság kb. 30%-át négy olyan
település adja, amely tagja a Pannon ETT-nek is: a székhely-település, Pécs (1922 fő),
a társulás egyetlen horvát-többségű magyarországi településének számító Felsőszent-
márton (714 fő), valamint két járási központ, Mohács (700 fő) és Nagykanizsa (482 fő).

7. táblázat:
Pannon ETT tagjainak közigazgatási területi besorolása és lakosságszáma
Megye (HU, HR), település (HU), Megye (HU, HR), Lakoság,
Ország Járás (HU)
község (HR, SI), egyéb szervezet (HU) régió (SI) 2011 (fő)
Alsószentmárton Magyarország Baranya Siklósi 1 156
Baja Magyarország Bács-Kiskun Bajai 36 267
Baktüttös Magyarország Zala Zalaegerszegi 329
Balatonőszöd Magyarország Somogy Siófoki 487
Balatonszárszó Magyarország Somogy Siófoki 1 900
Baranya megye Magyarország -- -- 386 441
Beremend Magyarország Baranya Siklósi 2 511
Bezedek Magyarország Baranya Mohácsi 232
Bezeréd Magyarország Zala Zalaegerszegi 147
Bogád Magyarország Baranya Pécsi 1 071
Csurgó Magyarország Somogy Csurgói 5 214
Dombóvár* Magyarország Tolna Dombóvári 19 010
Drávasztára Magyarország Baranya Sellyei 403
Duna-Dráva Nemzeti Park Magyarország -- -- --
Egervár Magyarország Zala Zalaegerszegi 1 030
Felsőszentmárton Magyarország Baranya Sellyei 951
Fonyód Magyarország Somogy Fonyódi 4 793
Gadács Magyarország Somogy Kaposvári 79
Harkány Magyarország Baranya Siklósi 4 010
Hosszúhetény Magyarország Baranya Pécsi 3 499
Kaposvár Magyarország Somogy Kaposvári 66 245
Keszthely Magyarország Zala Keszthelyi 20 619
Kisasszonyfa Magyarország Baranya Sellyei 172
Kisbudmér Magyarország Baranya Bólyi 116
Kiskutas Magyarország Zala Zalaegerszegi 191
Magyarmecske Magyarország Baranya Sellyei 313
Magyarszék Magyarország Baranya Komlói 1 080
Majs Magyarország Baranya Mohácsi 962
Misefa Magyarország Zala Zalaegerszegi 287

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 37
Megye (HU, HR), település (HU), Megye (HU, HR), Lakoság,
Ország Járás (HU)
község (HR, SI), egyéb szervezet (HU) régió (SI) 2011 (fő)
Mohács Magyarország Baranya Mohácsi 17 808
Nagykanizsa Magyarország Zala Nagykanizsai 49 026
Olasz Magyarország Baranya Bólyi 628
Orbányosfa Magyarország Zala Zalaegerszegi 122
PÉCS Magyarország Baranya Pécsi 156 049
Pécsi Tudományegyetem Magyarország -- -- --
Pécsvárad Magyarország Baranya Pécsváradi 4 047
Sárszentlőrinc Magyarország Tolna Paksi 1 082
Siklós Magyarország Baranya Siklósi 9 574
Siófok Magyarország Somogy Siófoki 25 045
Somogy megye Magyarország -- -- 316 137
Somogyvár Magyarország Somogy Fonyódi 1 796
Szajk Magyarország Baranya Bólyi 847
Szekszárd Magyarország Tolna Szekszárdi 34 296
Szentlőrinc Magyarország Baranya Szentlőrinci 6 662
Szigetvár Magyarország Baranya Szigetvári 10 614
Szilvásszentmárton Magyarország Somogy Kaposvári 203
Tamási Magyarország Tolna Tamási 8 349
Táska Magyarország Somogy Marcali 402
Tevel Magyarország Tolna Bonyhádi 1 449
Tófej Magyarország Zala Zalaegerszegi 700
Váralja Magyarország Tolna Bonyhádi 857
Villány Magyarország Baranya Siklósi 2 509
Zala megye Magyarország -- -- 282 179
Zalaegerszeg Magyarország Zala Zalaegerszegi 59 499
Zalakomár Magyarország Zala Nagykanizsai 2 965
Zalaszentgrót Magyarország Zala Zalaszentgróti 6 626
Zamárdi Magyarország Somogy Siófoki 2 386
Antunovac (Antalfalva) Horvátország Osječko-baranjska -- 3 703
Virovitičko-podravska (Verőce-Drávam.)
Horvátország -- -- 84 836
megye
Lendava (Lendva) Szlovénia Pomurska -- 11 026
Moravske Toplice (Alsómarác) Szlovénia Pomurska -- 735
Ptuj (Potony) Szlovénia Podravska -- 18 164
Forrás: Pannon, KSH, SURS, DZS

38 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A társuláshoz nem tartozók közül, Baranya megye esetében Szalánta (336 fő), So-
mogy megyében Barcs (274 fő), míg Zala megyében a Mura Régió EGTC-ben tag Tót-
szerdahely (766 fő), Murakeresztúr (488 fő), Tótszentmárton (488 fő), Molnári (396 fő)
és Semjénháza (340 fő) településeken élnek jelentős létszámban horvát kisebbséghez
tartozók. A Bács-Kiskun megyei Baja városa közigazgatási értelemben „kilóg” a társu-
lásból, ugyanakkor a magyar-horvát kapcsolatok intézményesítése tekintetében indo-
kolt a részvétele az EGTC-ben, ugyanis a Duna-parti járási központ esetében szintén
jelentősnek mondható a horvátság abszolút és relatív lélekszáma is (764 fő, az össz-la-
kosság 2,3%-a). A Tolna megyei települések esetében azonban csak kis számban élnek
horvátok. A Pannon EGTC magyarországi területének egészére igaz, hogy a (2011-ben
összesen mindössze 170 főnyi) szlovén nemzetiségűek jelenléte marginális. Ugyanak-
kor jelentősnek mondható a roma lakosság aránya, 2011-ben a társulás magyarországi
össz-lakosságának 4,2%-a vallotta magát cigány (romani, beás) nemzetiségűnek.

A 2011. évi horvátországi népszámlálás során az ország lakosságának 0,3%-a, alig
14 ezer (14 048) fő vallotta magát magyarnak. E létszám közel 60%-át (8 249 fő, 2,7%)
azonban az az Osjecko-baranjska (Eszék-Baranya) megye adja, amely megyei önkor-
mányzat szintjén nem, mindössze a magyarok által alig lakott Antunovac (Antalfava)
község (36 fő, 1,0%) által van képviselve a Pannon EGTC-ben. Az ETT-tag Virovitic-
ko-podravska (Verőce-Drávamente) megye esetében 2011-ben mindössze 200 fő (az
össz-lakosság 0,2%-a) vallotta magát magyarnak. Az ETT horvátországi területén sem a
szlovén, sem a roma etnikum nem jelentős. Szlovéniában a lakosság szintén mindösz-
sze 0,3%-a, mintegy 6 ezer (6 243) deklarálta magát magyarnak, a legutolsó, az etnikai
megoszlást is vizsgáló, 2002. évi népszámlás alkalmával. E maroknyi magyarság több
mint 60%-át (3 917 főt) a Pannon ETT-tag Lendava (Lendva) adja, ahol a magyarság
aránya mintegy 38%-ra volt tehető. De jelentősnek mondható volt 2002-ben a magyar
nemzetiségűek jelenléte (351 fő, 6%) Moravske Toplice (Alsómarác) esetében is. Ptuj
(Potony) viszont szinte teljes egészében (2002-ben 97%-ban) szlovénok lakta telepü-
lés. Szlovéniában a horvát és a roma nemzetiségű népesség egyike sem számottevő.

A névválasztás „Pannonia” mint a Római Birodalom egyik provinciájának elneve-
zésére vezethető vissza, amely a mai Kelet-Ausztriát és Észak-Szlovéniát, valamint a
Kárpát-medence délnyugati részét, azaz a magyarországi Dunántúlt, Észak-Horvátor-
szágot, Észak-Szerbia egy részét, valamint Bosznia-Hercegovina északi területeit fog-
lalta magába. A római provincia négy részre osztása után „Pannonia Valeria” fővárosa
„Sopianae”, mai nevén Pécs lett, amelyhez a mai Magyarország és Horvátország egyes
részei tartoztak, és amelynek a rómaiak idején 8-10 ezer fős lakossága volt.15

15 https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonia_Valeria

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 39
A Pannon ETT-hez hasonlóan „grandiózus”, többszintű (multi-level) határon-átnyúló
együttműködések nem számítanak újdonságnak a magyar-szlovén-horvát határtérségben.
A 90-es évek végén (1998-ban) Pécsett alakult meg a „Duna-Dráva-Száva Eurorégió”, Pécs Me-
gyei Jogú Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzat, Pécs-Baranyai Kereske-
delmi és Iparkamara, a horvátországi Osijek (Eszék) Város Önkormányzata, Eszék Megyei
Kamara, az Osjecko-baranjska (Eszék-Baranyai) zsupánság, a Horvát Gazdasági Kamara, va-
lamint Bosznia-Hercegovinából Tuzla-Podrina Kanton, Tuzla városa és a Tuzlai Régió Gaz-
dasági Kamarája tagságával. Az „alulról jövő” kezdeményezés deklarált céljai az „europaizá-
ció”, az uniós csatlakozásra való közös felkészülés, a délszláv háborúk utáni helyreállítás, a
Budapest-Eszék-Szarajevó páneurópai közlekedési folyosó (az V/C korridor) fejlesztésének
előmozdítása, valamint egyes előcsatlakozási alapok közös lehívásának lehetőségei voltak.
Míg Somogy és Zala megyék, valamint a horvátországi Medimurska (Muraköz) zsupánság
2005-ben a Mura-Dráva Eurorégiót már egyértelműen azzal a szándékkal hozták létre, hogy
a 2004 és 2006 közötti háromoldalú, „Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági
Program” keretében a tagok közösen tudjanak uniós fejlesztési forrásokhoz hozzájutni. Ezek
az eurorégiós együttműködések azonban többnyire kimerültek az évente egyszeri politikai
szintű találkozókban, a közös problémák és célok deklarálásában, és a legfeljebb magas szin-
tű stratégiai projektjavaslatok kidolgozásában. Az eurorégiók kétségtelen érdeme viszont,
hogy megteremtették a határon átnyúló kapcsolatok „állandó fórumát”. A közös forrásszer-
zés lehetősége azonban ígéret maradt, a CBC-programoknak sem a tervezésébe, sem a meg-
valósításába nem kerültek érdemben bevonásra, így az eurorégiók idővel „kiüresedtek”.

A Pannon ETT esetében ezek az eurorégiók nem tekinthetők szerves intézményi előz-
ményeknek, legfeljebb „hivatkozási alapokká” váltak az EGTC-alakulás időszakában. Az
EGTC létrehozása már rögtön a közösségi joganyag megjelenése után napirendre került.
Alapvető különbség, hogy már kevésbé számított „alulról jövő”, az europaizációt előmoz-
dító kezdeményezésnek, és még erőteljesebb volt az önálló jogi személyiséggel rendelke-
ző szervezet létrehozása mögött az (immáron a 2007 és 2013 közötti) uniós források kö-
zös lehívásának motivációja. Ez kiegészült azzal, hogy 2010 végén gyakorlatilag megszűnt
a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és annak munkaszervezete, a Dél-Dunán-
túli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ), ugyanakkor továbbra is „igény” mutatko-
zott a regionális (NUTS 2) szintű fejlesztéspolitikai koordináció iránt. Ennek határon át-
nyúló „lábának” kialakításához az EGTC megfelelő jogi-intézményi eszköznek ígérkezett.
A kezdeményező (hasonlóan a Duna-Dráva-Száva Eurorégióhoz) most is Pécs városa volt.
Az alapítók szándékai szerint Pannon ETT-nek már az alapításkor lettek volna horvátor-
szági tagjai, az ő csatlakozási eljárásuk időben jelentősen elhúzódott, így a társulás végül
szlovéniai taggal és a Szlovéniával határos Zala megyével kiegészülve jött létre. A cél az
volt, hogy mire Horvátország az Európai Unió tagja lesz, a horvátországi ETT-partnerek
már egy „kész, működő” szervezethez tudjanak csatlakozni. A szlovéniai tagok társulásá-

40 Civitas Europica Centralis Alapítvány
nak központi jóváhagyása végül szintén elhúzódott, így hiába volt meg az alakuló ülés
már 2010 augusztusában, a bejegyzésre (nyilvántartásba vételre) csak 2012 áprilisában
került sor. A horvátországi megyei (zsupánsági), valamint községi önkormányzat tagok
csak 2013 végén, Horvátország uniós csatlakozását követően csatlakoztak a társuláshoz,
ennek magyarországi nyilvántartásba vételére 2015 júliusában került sor.

Az alapítók – a „területi koordináció” elve alapján – azon feladatokat tűzték ki célul a
Pannon ETT számára, melyeket a tagok nem (nem mindegyikük) tud közvetlenül ellát-
ni, ugyanakkor „közös térségi érdek” azok végrehajtásával történő hatékonyság-növelés.
A társulás deklarált (a magyarországi, dél-dunántúli túlsúlyt nagyban magyarázó) célja,
hogy a Dél-Dunántúl régió gazdasági felzárkóztatását mozdítsa elő, azáltal, hogy a hatá-
ron túli (horvátországi, szlovéniai) területeket is „bevonja a fejlesztési koordinációba”.

A gazdaságfejlesztési fókusz teljes mértékben indokolt, ha abból indulunk ki, hogy a Dél-
Dunántúl, az ezredforduló óta végrehajtott jelentős infrastrukturális fejlesztések ellenére, az
Európai Unió egyik „stagnáló” magyarországi régiója: az Eurostat adatai szerint az egy lakos-
ra jutó (vásárlóerő-paritáson mért) GDP az uniós (EU-28) átlag 2003-ban 44, míg 2014-ben
45%-át tette ki. A felzárkózás trendje megyénként vizsgálva alapvető különbségeket mutat:
Baranya esetében kis mértékű visszaesés (2003-ban: 46%, 2014-ben: 43%), Somogy esetében
gyakorlatilag stagnálás (43%, 42%), míg Tolna esetében jelentős mértékű felzárkózás (43%,
52%) figyelhető meg. A Nyugat-Dunántúl régióhoz, de a Pannon ETT-hez szintén tartozó Zala
megye kapcsán viszont egyértelműnek tűnik az uniós átlagtól való leszakadás (2003-ban:
58%, 2014-ben: 51%). A horvátországi megye (Viroviticko-podravska / Verőce-Drávamente
zsupánság) szintén az EU egyik periférikus, ráadásul leszakadó NUTS-3 régiója, a fajlagos
regionális gazdasági mutatója 2003-ban még az uniós átlag 40%-át, 2013-ban viszont már
csak 35%-át tette ki. Azok a megyék, melyekhez a szlovéniai tag-önkormányzatok (Lendava/
Lendva, Moravske Toplice/Alsómarác), Ptuj/Potony) tartoznak, szlovéniai viszonylatban el-
maradottabbaknak, ugyanakkor a közös makroregionális fejlesztési terület magyarországi
és horvátországi térségéhez képest fejlettebbeknek számítanak: Pomurska (Muravidék) egy
lakosra jutó GDP-je 57%-ról 56%-ra csökkent 2003 és 2014 között, míg Podravska (Drávavi-
dék) hasonló mutatója ugyanebben az időszakban 71%-ról 68%-ra esett vissza.

A társulást létrehozó Egyezmény (a „Társulás további feladatai”) alapján, saját, továb-
bá állami és területi költségvetési pályázati források, valamint EU-s pénzügyi hozzájáru-
lás igénybe vételével megvalósuló egyedi fellépések, valamint program- és projektszintű
együttműködések az alábbi területeken kerülnek tervezetten megvalósításra:16
vállalkozási tevékenység folytatása;

16 http://egtc.kormany.hu/download/f/35/81000/Pannon_20150630_Egyezm%C3%A9ny.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 41
versenyelőnyök realizálása;
vállalkozói szellem ösztönzése, különösen a kkv-k együttműködésének, vala-
mint a határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok fejlesztése;
közös beruházás-ösztönzéssel és tőkebefektetések elősegítése;
know-how, adatok, információk szabad áramlása, eredmények széles körű meg-
ismertetése;
természeti és kulturális erőforrások közös védelme, megújuló energia-gazdálko-
dás, természeti és technológiai kockázatok megelőzése;
térségfejlesztési koncepciók és tervezés összehangolása (párhuzamosságok ki-
küszöbölése);
közös érdekérvényesítés nemzeti és uniós szinten;
brüsszeli képviselet létrehozása és működtetése.

A társulás fennállásának első 4 évében, 2012 és 2015 között érdemi eredményt, főleg
a közös gazdaságfejlesztés terén, nem sikerült elérni. Ebben az időszakban elsősorban a
különböző magyarországi (elsősorban a CESCI által szervezett), valamint uniós (brüssze-
li) szakmai rendezvényeken való tapasztalatszerzésre került sor. Továbbá, (még a DDRFÜ
szakmai közreműködésével) elkészült, és 2014-ben elfogadásra, majd a horvátországi ta-
gok csatlakozását követően, 2016-ban aktualizálásra és kibővítésre került az ETT stratégiá-
jának számító „Együttes Fejlesztési Program, 2014-2020” dokumentum. Ebben, a hosszú-
és középtávú stratégiai célok végrehajtása érdekében, a „gazdaság- és turizmusfejlesztés”,
a „környezetfejlesztés és természetvédelem”, valamint a „közlekedés és logisztika” prioritá-
sokhoz kapcsolódóan 8 „projektjavaslat-vázlat” került kidolgozásra:17
1. „Pannon komplex gazdaságfejlesztési program”
2. „Turisztikai kerékpárút-hálózat fejlesztése és a helyi gasztro- és borturisztikai
szolgáltatások, valamint az épített örökségi helyszínek (várak) összekapcsolása
a Pannon ETT térségben”
3. „ETT-térség hulladékgazdálkodási programjainak összehangolt rendszer-opti-
malizációja a fenntartható, erőforrás-hatékony működés elérése érdekében”
4. „Vizes élőhelyek megőrzése és ökoharmonikus hasznosítása”
5. „Alternatív energiaforrások felhasználásában rejlő lehetőségek kiaknázása a
Pannon ETT térségében”
6. „Pannon Logisztikai Szolgáltató Központok multicentrális rendszere, északnyu-
gati térség”
7. „A Pécs-Mohács-Eszék térség, mint multimodális logisztikai hub és vállalkozás-
fejlesztési övezet létrehozása a Pécsi Tudományegyetem részvételével”

17 http://docplayer.hu/2175759-Pannon-ett-europai-teruleti-tarsulas-egyuttes-fejlesztesi-
program-2014-2020.html

42 Civitas Europica Centralis Alapítvány
8. „Baja, mint dunai folyami kikötőinfrastruktúrájának, illetve közlekedési kapcso-
latainak fejlesztése”

A társulás vállalkozási tevékenységet még egyáltalán nem végzett, sőt 2015 júliusá-
ban, „Pannon Európai Társulás Projektközpont Fejlesztési és Szolgáltató” néven, saját
kft.-t alapított. Az EGTC eddigi – makroregionális értelemben vett – „súlytalanságát”,
ráadásul csökkenő szerepét mutatja az is, hogy 2013-ban és 2014-ben 10-12 millió Ft-
ból, míg 2015-ben már csak alig 3 millió Ft-ból gazdálkodhatott. A Pannon ETT-re is
igaz, hogy a vizsgált időszakban, pénzügyi értelemben gyakorlatilag csak a magyaror-
szági központi kormányzati támogatás „tartotta életben”. A tagok lakosonként 1 Ft-tal,
összesen mindössze kb. 1,5 millió Ft-tal járulnak hozzá tagdíjak formájában a társulás
működéséhez (lásd 8. táblázat). A társulás számára humán erőforrásokat (1 fő alkal-
mazottat, 2016-tól saját munkavállalót), valamint a fizikai infrastruktúrát (irodát) Pécs
Város Önkormányzata, pontosabban az önkormányzati tulajdonban lévő – a megye-
székhely „európai uniós illetve más forrásból megvalósuló fejlesztéseinek menedzs-
mentjét és lebonyolítását” 2010 októbere óta végző – Pécsi Városfejlesztési Nonprofit
Zrt. biztosítja. 2016-ban magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium már csak
1,5 millió Ft-ot ítélt meg a Pannon ETT működési költségeinek támogatására. A támo-
gató indoklásában is szerepel, hogy a társulás „fejlődési görbéje a megalakulásától
kezdve stagnál”. A kapott támogatást a munkaszervezetnek „elsősorban az ETT látha-
tóságának növelésére, workshopok szervezésére” kell fordítania.

8. táblázat:
Pannon ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011 – 2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft .. n/a 9 911 12 318 3 100
ebből: - értékesítés nettó árbevétele .. n/a .. 0 0
- tagdíjak .. n/a .. 1 383 1 482
- támogatások .. n/a .. 10 334 1 617
- pénzügyi műveletek bevételei .. n/a .. 601 0
Ráfordítások, ezer Ft .. n/a 8 842 10 844 3 251
ebből: - személyi jellegű ráfordítások .. n/a 466 133 1 435
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft .. n/a 1 073 874 -152
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma, fő .. n/a .. 0 0
Forrás: Pannon éves beszámolók

Saját pályázatot még nem valósított meg a társulás, ugyanakkor kidolgozásra ke-
rült 3 olyan „transznacionális” koncepció, melyek „nem kicsiben”, hanem nagyobb
léptékben próbálnának meg fejlesztéseket megvalósítani. A „Connecting Pannonia”

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 43
projekt célja a régió közlekedési rendszerének felmérése, a közlekedési kapcsolatok
javításának előkészítése. A „Strength Bi-Lab” projekt a fiatal munkanélküliek támogatá-
sát, közös programok kidolgozását, az innováció előmozdítását, valamint pályakezdési
támogatás forrásainak megteremtését célozza. Míg a „Development of transportation
network system in Maribor-Pecs-Osijek-Subotica economic axle” a Pannon ETT terüle-
tének és az érintett szerbiai területek közös közlekedési fejlesztési koncepciójának ki-
alakítására irányul. Ezek a projektek transznacionális együttműködési (START, Central
Europe, Danube) programokra kerültek benyújtásra, azonban eddig egyik sem része-
sült támogatásban. Továbbá, elsősorban az EGTC „társadalmasítása”, a minden tag szá-
mára kölcsönösen előnyös hasznok realizálása érdekében, a társulás készül az EGTC
földrajzi területét átfogó „kerékpárutas gerinchálózat” több szakaszban történő meg-
valósítására, első körben annak megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetésére.

Az első 3 év „alvó” állapotát követően, 2015 második felétől jelentősen megélénkült a
Pannon ETT tevékenysége. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy a Baranya Megyei
Önkormányzat ragadta magához a társulás vezetését és aktívan kezdeményezte annak
működésének érdemi beindítását. 2015 júniusától az ETT elnöki tisztségét a Baranya Me-
gyei Közgyűlés elnöke, míg 2016 júniusától az igazgató pozíciót Baranya megye főjegy-
zője töltik be. Horvátországi igazgatóhelyettesnek pedig a VIDRA Regionális Fejlesztési
Ügynökség igazgatója került megválasztásra. A pozitív irányú változásokra, a társulás „lét-
jogosultságának” erősödésére utal az, hogy a horvátországi Muraköz (Medimurska) és
Kapronca-Körös (Koprivnicko-krizevacka) zsupánságok, valamint Eszék (Osijek) városa
vélhetően hamarosan (tervezetten 2017 tavaszán) csatlakozni fognak a csoportosuláshoz.

Ennél is jelentősebb előrelépés, hogy a Pannon ETT 2017. január 1-jétől partnerként
fog részt venni egy közvetlen brüsszeli forrású, jelentős, mint 1,4 millió euró költség-
vetéssel megvalósítandó pályázat megvalósításában. A projekt magyarországi partnere
eredetileg a DDRFÜ volt, amely azonban – összhangban azzal, hogy a 2014-2020 prog-
ramozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasz-
nálásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet értelmében a „Terület- és
Településfejlesztési Operatív Program” közreműködő szervezete, a korábbi regionális
fejlesztési ügynökségek helyett, a Magyar Államkincstár lett – 2016 végén, a három tu-
lajdonos (Baranya, Somogy és Tolna megyei önkormányzatok) döntése alapján meg-
szűnt. Ugyanakkor a megyei önkormányzatok minden esetben célként határozták meg
a már futó, illetve beadott pályázatok megtartását, és deklarálták az elnyert pályázatok
megvalósításának szándékát. Így született meg az a döntés, hogy a „Sustainable appro-
ach to cultural Heritage for the urban Areas Requalification in Europe” (SHARE) nem-
zetközi pályázat magyar partner által vállalt feladatainak megvalósítása a Pannon ETT
szervezeti keretein belül történjen meg. A 7 országhoz (Olaszország, Spanyolország,

44 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Egyesült Királyság, Svédország, Románia, Horvátország és Magyarország) kötődő part-
nerek által 2017 és 2020 között megvalósítandó projekt támogatói döntéssel rendelke-
zik, azonban támogatási szerződés megkötésére még nem került sor, így – a DDRFÜ
helyett – már a Pannon ETT lehet a magyarországi szerződő fél, amit a transznacionális
program franciaországi irányító hatóság már jóvá is hagyott. A magyarországi partner
költségvetése mintegy 122 ezer euró, a szükséges önerőt, kb. 18 ezer euró értékben a
magyar kormány biztosítja. A Pannon EGTC döntéshozói reményei szerint ez a transz-
nacionális projekt túlmutat majd a kulturális együttműködésen, és az ETT tagjait köze-
lebb hozza egymáshoz, ami alapot adhat további közös projektek megvalósításához,
például „plusz pontokat” jelenthet majd későbbi, közvetlen brüsszeli pályázatok során.
E pályázat megvalósításával, a korábbi évek sikertelenségei után, a Pannon ETT „meg-
mutathatja”, hogy képes forrásokat teremteni a térség számára, illetve képes lehet a
korábban a DDRFÜ által ellátott szerepek betöltésére.

Összességében, a Pannon egyelőre „támogatás-vadász” ETT-szerepet tölt be. Érettsé-
gi szintje, elsősorban a relatíve nagyfokú transzparenciának, valamint jelentős régiófej-
lesztési kapacitásának (potenciáljának) köszönhetően, ugyanakkor a rendkívül alacsony
erőforrás-ellátottsága miatt, összességében alacsony, ugyanakkor a vizsgált ETT-k átlagá-
nak felel meg (lásd 8. táblázat). Ugyanakkor, a várhatóan 2017-ben csatlakozó Eszék (Osi-
jek) jelezte abbéli igényét, hogy az ETT „közszolgáltató” szerepet is betöltsön, például
menedzselhetné az Eszék és Pécs közötti buszos tömegközlekedést.

Már a térségi politikai döntéshozók fejében is megfogalmazódott az a gondolat,
hogy a Pannon ETT „szétválik” kettő, egy-egy magyar-horvát és magyar-szlovén ETT-vé.
Azonban vélhetően ez sem oldja meg azt a kihívást, ami egy ekkora számú, ráadásul kü-
lönböző kompetenciákkal rendelkező tagok érdekeinek összehangolásával, „közös ne-
vezőre” hozásával jár. A társulás példája azt igazolja, hogy Közép-Kelet-Európában egye-
lőre nincsenek meg a határon átnyúló együttműködések „többszintű kormányzásának”
(multi-level governance) alapvető, az „együttműködés kultúrájára” épülő, kompetencia-
alapú, racionális térségi intézményi kooperációra, és nem a „centralizált redisztribú-
cióra” alapozó feltételei. A tagok egyelőre még az önálló jogi személyiség hozadékát
sem tudják kiaknázni, számukra egyszerűbb egy-egy megfelelő partnert találni a pro-
jekt-szintű együttműködéshez a határ túloldalán, mint „bevinni” egy projekt-javaslatot
egy ekkora méretű, túlságosan bürokratikus döntéshozatalra épülő EGTC-szervezetbe.
A gazdaság- és turizmusfejlesztési, kulturális (people-to-people), valamint a védett ter-
mészetvédelmi területek (pl. vizes élőhelyek) fejlesztését célzó együttműködésekhez a
kisebb léptékű, ugyanakkor rugalmasabb, ezáltal több kézzelfogható eredménnyel járó
(pl. Pécs – Mohács – Pélmonostor (Beli Manastir) – Osijek (Eszék) szintű) ETT-formáci-
ók minden bizonnyal hatékonyabb szervezeti keretet biztosítanának.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 45
9. táblázat:
Pannon ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.5
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 3.0
Üzleti múlt 0.5
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.5
Bérköltségek fedezettsége 0.5
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 2.5
Min. 100 ezer fő lakosság 0.5
Kistérségi együttműködés 0.5
Megyei együttműködés 0.5
Régiós együttműködés 0.5
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 3.0
ETT Érettségi Index 2.80

46 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2.3 Európa Kapu

Az Európa Kapu (Gate to Europe) EGTC nyilvántartásba vételére 2012 májusában
került sor. A „mikroregionális” társulás a magyar-román határtérségben, a magyaror-
szági „Hajdúság”, „Nyírség”, valamint a Berettyó folyó jobb oldali mellékvizét jelentő
Ér (románul: Ier) patakról elnevezett – a Partiumhoz tartozó – romániai „Érmellék”
földrajzi kisrégió területén jött létre. 8 önkormányzat (4-4 magyarországi települési,
illetve romániai városi/községi hatóság) alapította, azonban ma már 36 (20 magyar-
országi és 16 romániai) tagja van. Székhelyét a magyarországi (Hajdú-Bihar megyei)
járásközpont, Nyíradony adja, területén (a legutolsó, 2011-es népszámlálások adatai
alapján) összesen közel 200 ezer (188 727) fő él. A tagok számában meglévő némi ma-
gyarországi túlsúlyt kompenzálja, ezáltal az ETT-t „szimmetrikussá teszi”, hogy az ösz-
szlakosság kicsivel több mint felét (51%-át) Románia adja (lásd 3. ábra és 10. táblázat).

3. ábra:
Európa Kapu ETT földrajzi területe

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 47
10. táblázat:
Európa Kapu ETT tagjainak közigazgatási területi besorolása és lakosságszáma
Település (HU), megyei jogú város, Lakoság, 2011
Ország Megye Járás (HU)
város, község (RO) (fő)
Álmosd Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 1 645
Bocskaikert Magyarország Hajdú-Bihar Hajdúhadházi 3 163
Derecske Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 8 922
Fülöp Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 1 769
Hajdúhadház Magyarország Hajdú-Bihar Hajdúhadházi 12 588
Kokad Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 669
Konyár Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 2 143
Létavértes Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 6 966
Mikepércs Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 4 494
Nyíracsád Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 3 861
Nyírábrány Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 3 722
NYÍRADONY Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 7 585
Nyírbéltek Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátori 2 947
Nyírmártonfalva Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 2 075
Penészlek Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyírbátori 874
Pocsaj Magyarország Hajdú-Bihar Derecskei 2 591
Téglás Magyarország Hajdú-Bihar Hajdúhadházi 6 432
Újfehértó Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyházi 12 931
Újléta Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 1 054
Vámospércs Magyarország Hajdú-Bihar Nyíradonyi 5 347
Abrămuţ (Vedresábrány) Románia Bihor - 2 808
Beltiug (Krasznabéltek) Románia Satu Mare - 3 228
Carei (Nagykároly) Románia Satu Mare - 21 112
Căuas (Érkávás) Románia Satu Mare - 2 388
Cherechiu (Kiskereki) Románia Bihor - 2 416
Curtuişeni (Érkörtvélyes) Románia Bihor - 3 780
Diosig (Bihardiószeg) Románia Bihor - 6 816
Marghita (Margitta) Románia Bihor - 15 770
Moftinu Mic (Kismajtény) Románia Satu Mare - 4 293
Săcueni (Székelyhíd) Románia Bihor - 11 526
Sălacea (Szalacs) Románia Bihor - 3 036
Sâniob (Szentjobb) Románia Bihor - 2 285
Santău (Tasnádszántó) Románia Satu Mare - 2 377
Şimian (Érsemjén) Románia Bihor - 3 876
Valea lui Mihai (Érmihályfalva) Románia Bihor - 9 902
Viişoara (Érszőllős) Románia Bihor - 1 336
Forrás: Európa Kapu, KSH, INS

48 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Az etnikai megoszlás tekintetében a társulás viszonylag „homogén”, még a románi-
ai tagtelepülések vonatkozásában is többségében magyarok lakta határtérségről van szó.
A Bihor (Bihar) és Satu Mare (Szatmár) megyékhez tartozó települések lakosainak összes-
ségében közel 60%-a (57%, 54 ezer fő) vallotta magát magyar nemzetiségűnek 2011-ben,
és mindössze 6 olyan romániai tagönkormányzat van (Beltiug/Krasznabéltek, Cauas/Ér-
kávás, Diosig/Bihardiószeg, Marghita/Margitta, Moftinu Mic/Kismajtény, Santau/Tasnád-
szántó) ahol nem a magyarság van abszolút többségben. Ezzel szemben a magyarországi,
a Hajdú-Bihar megyéhez (a derecskei, hajdúhadházi és nyíradonyi járáshoz), valamint a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez (a nyírbátori és nyíregyházi járáshoz) tartozó tagtele-
püléseken csak „szórvány-románság” él: 2011-ben összesen mindössze 355-en (az ETT
magyarországi lakosságának 0,4%-a) deklarálta román nemzetiségét. Ugyanakkor mind-
két oldalon jelentős arányban élnek cigányok: a magyarországi településeken a lakosság
7%-a, míg a romániai városokban/községekben élők 9%-a vallotta magát (romani, beás)
cigánynak, illetve roma nemzetiségűnek.

Annak ellenére, hogy a romániai tagok esetében is többségében magyarok lakta ha-
tártérségről van szó, az EGTC politikai és operatív vezetése mindig is „kínosan ügyelt”
arra, hogy elkerülje a magyar-magyar együttműködésnek még a látszatát is. A közgyűlések
szinkrontolmácsolással zajlanak, a dokumentumok (egyezmény, alapszabály, közgyűlési
határozatok, fejlesztési stratégia, koncepciók) román nyelven is elkészülnek, a menedzs-
ment vonatkozásában pedig elvárt a magyar és a román nyelvtudás is. Mára már a romá-
niai regionális (Szatmár megyei prefektúrai) és az országos (bukaresti) „nagypolitika” is
megértette, hogy az EGTC nem „Érmelléknek” szeretne „autonómiát”, hanem azért jött
létre, hogy közös gazdaságfejlesztési programokat, munkahelyteremtő projekteket való-
sítson meg a magyar-román határ mentén.

Az ETT-t alkotó hajdúsági, nyírségi és érmelléki települések hasonló gondokkal,
problémákkal és kitörési lehetőségekkel rendelkeznek. Továbbra is meghatározó ter-
melési ágak a mezőgazdaság és az arra épülő élelmiszeripar, és megmaradtak a „ház-
táji” gazdálkodás hagyományai is. Még a környező térségekhez képest is nagyobb
mértékű a fiatalok és a képzett munkaerő elvándorlása, és országos viszonylatokban
a határ mindkét oldalán jelentős a roma lakosság aránya. Szintén közös vonása a társu-
lást alkotó községeknek, kisvárosoknak, hogy a környező, gazdasági, oktatási, kulturális
stb. „centrumoknak” tekinthető nagyvárosok (Debrecen, Nyíregyháza, illetve Oradea/
Nagyvárad, Satu Mare/Szatmárnémeti) „árnyékában” keresik a gazdasági-társadalmi fej-
lődési kiutakat. Az „Érmellék” kapcsán feltétlenül említést érdemel, hogy a magyar iro-
dalom számos nagy alakja (Ady Endre, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Zelk Zoltán)
is e határ menti kisrégió szülötte.18

18 https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rmell%C3%A9k

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 49
A már régóta közös problémák, fejlesztési lehetőségek ellenére e határtérségben az
ETT nem egy szerves önkormányzati együttműködés folyamat eredményeként, hanem
gyakorlatilag intézményi előzmények nélkül jött létre. Előzményének egy olyan sikeres
határon átnyúló együttműködési (CBC) pályázat tekinthető, amely Újfehértó Város Ön-
kormányzata (mint „vezető partner”) és Nyíradony Város Önkormányzata (mint „part-
ner”) kezdeményezése alapján valósult meg. Az „Érték-határ: innovatív határon átnyúló
közösségi szolgáltatási rendszer kialakítása” (HURO/0901/110/2.5.1) című pályázat a
„Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013” kere-
tében, közel 220 ezer eurós költséggel, a 2011 április és 2012 március közötti időszakban
valósult meg. Az ETT „Alapító Négyek”, Nyíradony, Újfehértó, Sacueni (Székhelyhíd) és
Cherechiu (Kiskereki) a projekt keretében arra keresték a válaszokat, hogy a 2008-ban
kibontakozó világgazdaság válság eredményezte új helyzetben, az önkormányzatok
csökkenő politikai és gazdasági mozgástere mellett, az önkormányzatok hogyan tud-
nak felkészülni „működésük átprogramozására, hogy bevételeik csökkenését, kiadásaik
növekedését tevékenységeik költséghatékony szemléletű optimalizációjával, illetve szi-
nergikus együttműködések kialakításával elért eredményekkel tudják kompenzálni”.19

A projekt eredményeként felmérések készültek a partner-önkormányzatok és in-
tézményeik által ellátott feladatokról, a „közös hálózatépítő munka” keretfeltételeiről,
elkészült a határtérség civil szervezeteinek „katasztere”, valamint kialakításra kerültek
az „értékgazdálkodás alapú helyi településmenedzsment stratégiák”. Az együttműkö-
dő projekt partnerek arra is keresték a választ, hogy miként tudnak együttműködni
a Debrecen, Nyíregyháza, Satu Mare (Szatmárnémeti) és Oradea (Nagyvárad) „négy-
szögön” belül, a „nagyvárosok árnyékában” úgy, hogy – kiindulva korábbi CBC prog-
ramok tapasztalataiból – a határ menti pályázati források megszerzése terén, a nagy
egyetemi városok mellett, ők is „labdába tudjanak rúgni”. A projektben külső szakér-
tőként a CESCI is részt vett, és ők tettek arra javaslatot, hogy az ETT lehet a leghatéko-
nyabb jogi forma a közös, jövőbeli pályázatok előkészítésére és lebonyolítására. Így
e projekt egyik legfontosabb szakmai outputja az Európa Kapu ETT létrehozása lett,
melynek operatív vezetésére, az igazgatói feladatok ellátására egy képzett, más térsé-
gekben is EGTC-tapasztalatokkal, a magyar-román határ mindkét oldalán helyisme-
rettel, valamint magyar és román nyelvismerettel egyaránt rendelkező, egyébként a
CESCI szakértőjeként az „Érték-határ” projektben dolgozó térségfejlesztő szakember
került felkérésre, aki el is vállalta a megbízást.

Miután megszerezték mind a magyarországi, mind a romániai minisztériumi
jóváhagyásokat, az „Alapító Négyek” kiegészülve további 2-2 járási/kistérségi köz-

19 http://old.nyiradony.hu/gazdasag/palyazatok/2012/09/20/171019/huro-0901-110-251-ertek-hatar/

50 Civitas Europica Centralis Alapítvány
pontnak számító magyarországi (Derecske, Hajdúhadház), illetve romániai (Carei/
Nagykároly, Valea lui Mihai/Érmihályfalva) önkormányzattal, 2012 áprilisában meg-
alapították az EGTC-t. A nyilvántartásba vételre nem sokkal utána, 2012 májusában
került sor. Az alapításnak elég nagy sajtóvisszhangja lett, feltehetően elsősorban
azért, mert deklaráltan a munkahely-teremtéssel járó, a nagyvárosok mellett kitörési
pontokat kereső kisvárosok által megvalósítandó határ menti fejlesztések megvaló-
sítását „tűzték a zászlóra”. Ezt látva, az alapítókat is meglepő módon, nem a létre-
jött ETT vezetőségének kellett kilincselnie másoknál, hogy csatlakozzanak, hanem
ők keresték meg az EGTC-t, hogy szeretnének belépni. Később elsősorban kisebb,
ugyanakkor az alapító kisvárosokkal hasonló problémákkal küszködő települések
(községek) csatlakoztak. Egy időben az egyik nagyváros belépése is napirenden volt,
a tagok viszont nem támogatták az addigi kiegyensúlyozott „érdek- és erőviszonyok”
felborítását. A „nagyokkal” való bővülés a közeljövőben sem várható, de az ETT nem
is versenytársa a nagyobb települések, illetve a megyei entitások által létrehozott tér-
ségbeli többi (Európai Határvárosok, Tisza) EGTC-nek. Az eddigi bővítések során az
viszont nem volt szempont, hogy a csatlakozóknak feltétlenül szomszédosnak kell
lenni a már meglévő tagokkal. Ezért vannak „lyukak” a társulás térképén, és példá-
ul a szőlészetről-borászatról és hagyományos borversenyéről híres szatmári Beltiug
(Krasznabéltek)20 a térképen eléggé „kilógva”, mintegy 30-40 km-re helyezkedik el a
legközelebbi másik tagtelepüléstől.

A működés eddigi mintegy 4 éve alatt azonban az ETT még nem tudta azt a „CBC
pályázati forrás szerző” szerepet betölteni, ami az alapítók elsődleges szándéka, mo-
tivációja volt. Ugyanis, mire megalakultak, már nem volt több pályázati lehetőség a
2007 és 2013 közötti magyar-román határon átnyúló együttműködési program kere-
tében. Francia és német partnerekkel kidolgozásra és beadásra került egy pályázat a
közvetlen brüsszeli forrásokból finanszírozott ESPON program keretében, de végül
kiderült, hogy azon EGTC-k mégsem indulhattak. Ezért eddig inkább nem maga az
ETT pályázott, hanem annak „menedzsmentje”, kezdetleges „vállalkozói” ETT-szere-
pet betöltve, a tagönkormányzatoknak próbált meg segíteni az uniós források meg-
szerzésében. Például segítették (a korábbi magyarországi nyertes, de később vissza-
lépő önkormányzat helyébe lépő) nyíradonyi, valamint majtényi önkormányzatot az
„Energia hulladékból – a mezőgazdasági és erdészeti zöld hulladékok feldolgozása a
regionális hulladékmenedzsmenthez való alkalmazkodás céljából” című magyar-ro-
mán CBC pályázat sikeres megvalósításában. A több mint 1 millió eurós költségve-
tésű projekt célja az volt, hogy „kiegészítse a regionális hulladékfeldolgozást egy új,
innovatív eljárással, mégpedig úgy, hogy a mezőgazdasági és erdészeti hulladékból

20 http://www.szatmar.ro/Vorosborban_es_rozeban_is_a_Nachbil_volt_a_legjobb/hirek/77656

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 51
két gépsor segítségével pellet és brikett készül, a magyar partner az erdészeti, míg a
román partner a mezőgazdasági hulladékot dolgozza fel.” Elkészült egy új épület is
(Nyíradony-Aradványpusztában) ahol az erdészeti hulladékból, közintézmények fűté-
sére alkalmas pellet és brikett kerül előállításra.21

A „közszolgáltató” ETT-szerep jegyében egy olyan „gazdaklub” is elindításra került
az ETT által, amihez egyáltalán nem volt uniós forrás, mégis le tudták ültetni a ha-
tártérség zöldségtermelőit, hogy beszélgessenek egymással, hátha sikerül üzleti kap-
csolatokat kialakítaniuk. Ezen kívül sokat segítenek a térség „civil klaszterét” alkotó
szervezeteknek, elsősorban a pályázatok megírásában. Ezek olyan forráshiányos kis
alapítványok, egyesületek, melyek egy része az Európa Kapu nyújtotta segítség révén
szerzett tapasztalatok birtokában egy idő után már maga tudja (akár az angol nyelvű)
pályázatokat megírni, majd a projektet megvalósítani. Az ETT-nek ebben csak annyi
„üzlet” van, hogy a projektmenedzsment soron elszámolható költségeket finanszíro-
zó támogatásból közvetetten a szervezet is tud részesülni. Több „közösségépítő” (pe-
ople-to-people) projekt esetében töltött be az ETT „mentori” szerepet, de közremű-
ködött olyan kerékpártúrák megszervezésében, melyek az ETT-tagtelepüléseket (is)
érintették. Ezek a pénzek az Európa Kapu költségvetésében nem feltétlenül jelennek
meg, de a szakmai segítség jól szolgálta a határ-térségbeli civilek felkészülését a 2014
és 2020 közötti időszak határ menti és egyéb fejlesztési forrásainak lehívásához és
hatékony felhasználásához. Az a civil szervezet, amely már sikeresen pályázott példá-
ul egy „Erasmus” vagy „Europe for Citizens” programban, az minden bizonnyal már
egymaga képes lesz akár egy nagyobb volumenű projekt megvalósítására is, például
a 2014 és 2020 közötti magyar-román INTERREG V-A programban.

2013 és 2015 a társulás menedzsmentje évente 15-20 millió Ft-ból gazdálkodhatott.
Ennek 60-85%-át különböző pályázati források, valamint állami támogatások adták.
A támogatásokon belül a magyarországi minisztériumi támogatás évente 8-10 millió
Ft-ot tett ki. 2016-ban az Európa Kapu 7 millió Ft, a Külgazdasági és Külügyminiszté-
rium által megítélt magyar kormányzati támogatásban részesült. A működési költsé-
gek 15-40%-át fedezték eddig „üzleti” (értékesítési), elsősorban a fentiekben említett
projektmenedzsment szolgáltatásokból származó bevételek. A tagönkormányzatok
kezdetben 40 Ft/állandó lakos, majd később 20 Ft/állandó lakos tagdíj fizetésében ál-
lapodtak meg, a tagdíj-bevételek azonban nem kerülnek feltüntetésre a társulás hon-
lapján elérhető pénzügyi beszámolókban (lásd 11. táblázat).

21 http://www.europakapu.eu/projektek/2015/09/23/130512/energia-a-hulladekbol/

52 Civitas Europica Centralis Alapítvány
11. táblázat:
Európa Kapu ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011 – 2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft .. n/a 15 224 23 373 15 154
ebből: - értékesítés nettó árbevétele .. n/a 6 109 3 464 3 742
- tagdíjak .. n/a 0 0 0
- támogatások .. n/a 9 113 19 907 11 412
- pénzügyi műveletek bevételei .. n/a 2 2 0
Ráfordítások, ezer Ft .. n/a 17 352 24 236 14 112
ebből: - személyi jellegű ráfordítások .. n/a 7 791 6 718 5 825
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft .. n/a - 2 128 - 863 1 042
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi
.. n/a n/a n/a n/a
létszáma, fő
Forrás: Európa Kapu éves beszámolók

Az ETT működése tehát jelentős mértékben függ a pályázati és állami támogatá-
soktól, és rövid- és középtávon sem várható, hogy „önfenntartóvá” válik. A vállalkozási
tevékenységekből származó bevételekből történő finanszírozás egyelőre nem cél, és
a tagok pénzügyi teherviselő képességének növekedésére sem lehet reálisan számí-
tani. A tagok korábban abban is megállapodtak, hogy amint meglesz az első olyan
sikeres pályázat, amely „szervezet-fenntartást” is finanszíroz, akkor tovább, 10 Ft-ra
csökken majd a lakosság-arányos tagdíj.

Szintén az eddigi működés egyik jelentős, ugyanakkor még nem realizált, hanem
egyelőre jövőbemutató, potenciális haszonnal kecsegtető eredménye, hogy két komoly
határ menti gazdaságfejlesztési koncepció is kidolgozásra került. Az egyik a húsfeldol-
gozáshoz kapcsolódik, annak érdekében, hogy a térségben élő gazdálkodóknak újból
megérje állattartással foglalkozniuk. A több mint 12 millió eurós költségvetésű projekt
alapkoncepciója, hogy az ETT területén, Magyarországon 1 vágóhíd és feldolgozóüzem,
míg Romániában 4 vágópont kerülne kialakításra. Összesen mintegy 70 új munkahely
teremtésével lehet kalkulálni, ami (a térségbeli „hagyományos családmodellt” alapul
véve) 70 családnak tudna tisztességes megélhetést biztosítani. A feldolgozás mellett egy
„saját márkás” élelmiszerlánc is kialakításra kerülne. A koncepció „stratégiai projekt”
javaslatként került benyújtásra az INTERREG V-A Románia-Magyarország 2014-2020
Együttműködési Programra. Végül azonban Hajdú-Bihar megye egy másik stratégiai
projekt koncepciót „jelölt”, és fogadtatott el a Program közös Monitoring Bizottságával.

A másik gazdaságfejlesztési koncepció pedig egy közös zöldség- és gyümölcsfel-
dolgozó létrehozását tűzte ki célul. Ez nagy támogatást élvez a romániai hatóságok

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 53
részéről is, mivel az üzem odaát, Valea lui Mihai (Érmihályfalva) városában jönne
létre, ahol régebben egy híres (az „Arovit” nevű) konzervgyár működött, és ahol a
„háztájiban” megtermelt és leadott terményeket is fel lehetne dolgozni.22 Nyíradony-
ban is van egy viszonylag jól működő mezőgazdasági termelő és értékesítő szövetke-
zet (a „Zöld Kert-TÉSZ”), amely az 1990-es években egy olyan „bérnevelési” modellt
működtetett az Érmelléken, melynek lényege az volt, hogy a családok megkapták
azt, amit el kell ültetniük, és hozzá a megfelelő növényvédő szereket, és aztán a „kész
terményt” adták le a szövetkezetnek. Ez a 2000-es években valamelyest abba maradt,
de most újra keresik a romániai partnereket, ezzel az üzleti céllal jöttek be az EGTC-
együttműködés „ernyője” alá. Egy mártonfalvai málnatermesztő vállalkozás pedig
most már évről-évre az Európa Kaput keresi meg azzal a céllal, hogy toborozzon
neki málnaszedő „idénymunkásokat”. Ezek a cégek már egyértelműen profitáltak az
ETT által alapított „gazda-fórumból”, de borászoktól, almatermelőktől is jöttek már
pozitív visszajelzések sikeres üzletkötésekről. A zöldség- és gyümölcstermelés újbóli
felvirágoztatása a nagy számú képzetlen roma lakosság foglalkoztatási esélyeit is je-
lentősen növelné.

Az EGTC húsfeldolgozásra, zöldség- és gyümölcstermesztésre, valamint a térségbe-
li mezőgazdasági vállalkozók együttműködését „intézményesítő” gazdafórumra épülő
gazdaságfejlesztési koncepciója tökéletesen illeszkedik a versenyképesség növelését
és új munkahelyek teremtését célzó „Európa 2020” stratégiához. Ennek tükrében nem
meglepő, hogy a brüsszeli Régiók Bizottsága által alapított „EGTC-díjat”, a francia-spa-
nyol Pyrénées-Méditerranée EGTC után, második helyen (különdíjasként) az Európa
Kapu ETT kapta meg 2014-ben.23 A társulás vezetőit azóta is rendszeresen hívják brüsz-
szeli előadások megtartására, regionális fejlesztéspolitikai szakértői konzultációkra.

A gazdaságfejlesztési koncepciók realizálását jelenleg – a forráshiány mellett – az
is gátolja, hogy gazdasági értelemben a térség jelenleg szinte teljesen el van szigetelve.
A Nyírábrány – Valea lui Mihai (Érmihályfalva), illetve Létavértes – Sacueni (Székely-
híd) határátkelők ugyanis most csak a személyforgalom számára nyitottak. A Magyar-
ország és Románia közötti legközelebbi áruforgalmi összeköttetést északi irányban a
Csengersima – Petea (Pete), míg déli irányban az Ártánd – Bors relációk biztosítják.
Ez az jelenti, hogy az EGTC térségéhez tartozó több mint 100 km-es határszakaszon
egyetlen olyan átkelő sincs, melyet a két ország közötti áruforgalom lebonyolítására
lehetne használni. Akkorát kell „kerülni”, ami mellett jelenleg nem éri meg az érintett
határtérségen belül a két ország relációjában érdemi (pl. élelmiszer) kereskedelmi,

22 http://www.ermihalyfalva.ro/hirek/Ujra-meghonositani-a-hagyomanyos-zoeldsegtermesztest
23 http://www.frissujsag.ro/az-egtc-k-munkajat-dijazta-a-regiok-bizottsaga/

54 Civitas Europica Centralis Alapítvány
szállítási tevékenységet végezni. Elsősorban az érmihályfalvai átkelő áruforgalmi át-
kelővé minősítése tudna a határtérség gazdasági fejlődésén nagyot lendíteni, a szék-
helyhídi átkelő esetében már az is elegendő lenne, ha non-stop, a nap 24 órájában
nyitva lenne a személyforgalom számára. Ehhez persze az is szükséges, hogy mindkét
ország kormánya vállalja a határmetszési pontokhoz vezető utak felújítását.

A magyar kormány „a 2014–2020. évek közötti határ menti közúti infrastruktúra-
fejlesztésekről” szóló 1007/2016. (I. 18.) Korm. határozata, az INTERREG V-A program
forrásai terhére, elő is irányozza a Nyírábrány – Valea lui Mihai (Érmihályfalva) határ-
átkelő „teherforgalmi nagyhatárrá” fejlesztésének előkészítését, az Álmosd és Diosig
(Bihardiószeg) közötti mellékút-fejlesztést, valamint a Vámospércs – Valea lui Mihai
(Érmihályfalva) közötti kerékpárút-fejlesztést. Ezek azonban, ha el is készülnek, belát-
ható időn belül nem lesznek hasznosítva, egész egyszerűen magas betontömbökkel le
lesznek zárva, egészen addig, amíg Románia is a Schengeni Övezet tagja lesz. Románi-
ai döntéshozók álláspontja jelenleg ugyanis egyértelműen az, hogy amíg az országuk
nem része a Schengeni Övezetnek, addig nem építik meg ezeknek a határátvezető
utaknak a romániai folytatásait, mert jelenleg egyszerűen nincs arra kapacitásuk, hogy
mindenhol megfelelő mennyiségű és minőségű határőrizetet tudjanak biztosítani.

Az EGTC ezeknek az infrastrukturális beruházásoknak (beleértve a kerékpárút-
fejlesztést is) a megvalósítását természetesen nem tudja felvállalni, hiszen nem lenne
képes a hatalmas „előfinanszírozási” források előteremtésére. Ugyanakkor ezekben
a beruházásokban is tudna „projektmenedzsment” szerepet vállalni, ami ezeknél a
nagyberuházásoknál akár 60-70 ezer eurós összegű forrást is jelenthet, amiből aztán
akár egy saját ETT-irodát is fent lehetne tartani. Jelenleg az EGTC székhelyét a nyíra-
donyi polgármesteri hivatal biztosítja.

Egy romániai iroda létrehozása is régi terv, melynek szükségességét a magyar-
országi döntéshozókkal is sikerült elfogadtatni. A romániai partnerek tagdíjfizetése
mindig is problémát okozott, mivel ők csak a bukaresti „államkincstáron” keresztül,
és csak román lejt tudnak utalni. Ha ETT-tagdíjat szeretnének fizetni, akkor kereske-
delmi bankszámlát kell nyitniuk, annak vezetése, valamint az átutalások díja azonban
rendkívül magas. Jelenleg a romániai partnereknek 3-4 millió Ft körüli tagdíj-elmara-
dásuk van. Ezt úgy lehetne rendezni, hogy az ETT Székhelyhídon is nyitna egy irodát
(telephelyet), és a romániai tagok az elmaradt tagdíj-összeget egy ottani, magyarul és
románul is tudó munkatárs bérének finanszírozására fordítanák.

Visszatérve az infrastrukturális beruházások szükségességére és megvalósításuk
realitására, az ETT „lobbi-erejét” vélhetően nagyban növelte az, hogy az Európa Kapu

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 55
EGTC elkötelezett politikai „élharcosának” számító politikus, Nyíradony ETT alapí-
táskori polgármestere, az ETT elnöki pozícióját jelenleg is betöltő politikus 2014-től
„főállásban” a magyar kormány közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.

Ugyanakkor továbbra is fontosak a „szociális” (people-to-people) projektek is.
Például annak érdekében, hogy a fiatalok tömeges elvándorlását meg lehessen fé-
kezni. Az EGTC a kulturális kínálat fejlesztésében, de akár komplex „városrehabilitá-
ciós” projektek előkészítésében is a tag-önkormányzatok partnere tud lenni. A helyi
tapasztalat ugyanis az, hogy a településeken a szabadidőeltöltési lehetőségek gyakran
kimerülnek a néptáncoktatásban, ami – a jobb munkaerőpiaci lehetőségek mellett
– szintén szerepet játszik abban, hogy egyre többen inkább a környező, vagy akár a
még távolabbi nagyvárosokat választják új lakóhelyül.

12. táblázat:
Európa Kapu ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.5
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.5
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 3.5
Üzleti múlt 0.5
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.5
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.5
Főállású igazgató 0.5
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.0
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5

56 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Szempont Pontszám
„Erőforrások” 3.0
Min. 100 ezer fő lakosság 0.5
Kistérségi együttműködés 0.5
Megyei együttműködés 0.0
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.5
ITB koncepció 0.5
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 3.0
ETT Érettségi Index 3.18

Összességében, az elmúlt 4 évben az Európa Kapu ETT sem tudott még átütő
eredményt elérni a határmenti térség fejlesztésében, az eltelt időszak nagyjából az új
(jelen esettanulmány lezárásakor még mindig csak „várt”) magyar-román INTERREG
programra történő felkészülés jegyében telt el. Szerencsére azonban a politikai dön-
téshozók részéről sem elvárás, hogy az EGTC-nek pályázói szerepet kell mindenáron
betöltenie. Hanem az elsődleges feladata az, hogy „hálózatépítő”, „inkubátor” jelleg-
gel segítse, „generálja” egyrészről a tag-önkormányzatok, másrészről a térségbeli civil
szervezetek és (elsősorban mezőgazdasági) vállalkozások együttműködését. A társu-
lás azonban egyelőre „támogatás-vadász” szerepet tölt be, de minden esélye meg van
arra, hogy idővel a már most is meglévő „vállalkozó”, illetve „közszolgáltató” szerepe
erősödjön. „ETT Érettségi Index”-e már most az egyik legmagasabb a vizsgált társulá-
sok körében, abszolút értelemben „erős-közepesnek” mondható (lásd 12. táblázat).

Ma még azonban kérdéses, hogy az ETT ténylegesen milyen szerepe(ke)t tölthet
be az új INTERREG program megvalósulásának időszakában. Továbbá nehéz elő-
jelezni azt is, hogy a „menedzser-faktor” tekintetében mennyire lesz „életképes” a
társulás. Eddigi igazgatója ugyanis 2016 közepén – családi okok miatt – lemondott
pozíciójáról, és kérdéses, hogy utódja is képes lesz annak az innovatív, kezdeménye-
ző, ugyanakkor diplomatikus szerepnek a betöltésére, amely elengedhetetlenül szük-
séges egy a határ menti gazdaságfejlesztés lehetőségét valóban komolyan gondoló
EGTC operatív vezetéséhez.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 57
2.4. Európai Közös Jövő Építő

Az Európai Közös Jövő Építő ETT a magyar-román határtérségben, a depresszív
dél-békési térséghez és a dinamikusan fejlődő Arad megyéhez tartozó önkormány-
zatok társulásaként, 2012 októberében jött létre. A „településközi” EGTC-nek jelenleg
3 magyarországi és 1 romániai nyilvántartott (a még nem bejegyzett csatlakozókkal
együtt 5 magyarországi és 3 romániai) tagja van, székhelye a magyarországi Puszta-
ottlakán található. A 4 önkormányzathoz tartozó települések összlakossága 2011-ben
mintegy 13 ezer fő volt (lásd 13. táblázat és 4. ábra).

13. táblázat:
Európai Közös Jövő Építő ETT tagjainak földrajzi elhelyezkedése
(közigazgatási területi besorolása) és lakosságszáma
Település (HU), község (RO) Ország Megye Járás (HU) Lakoság, 2011 (fő)
Medgyesbodzás Magyarország Békés Mezőkovácsházai 1 107
Medgyesegyháza Magyarország Békés Mezőkovácsházai 3 698
PUSZTAOTTLAKA Magyarország Békés Mezőkovácsházai 351
Curtici (Kürtös) Románia Arad - 7 453
Forrás: Európai Közös Jövő Építő, KSH, INS

4. ábra:
Európa Közös Jövő Építő ETT települései

Medgyesbodzás

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

58 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Az EGTC gyakorlatilag intézményi előzmények nélkül, a „minden lehetőséget
meg kell ragadni” szellemiség jegyében került megalakításra. A szomszédos Románia
2007-ben megvalósult uniós csatlakozásával, valamint a Schengeni Övezet Románi-
ával történő mihamarabbi bővülésének ígéretével a gazdasági felzárkózás újabb (a
történelem során sokadik) reménye csillant meg a Magyarország egyik legelmaradot-
tabbnak számító kisrégiója, az orosházi és mezőkovácsházai járások alkotta Dél-Bé-
kés politikai-kulturális, földrajzi térség számára. Elsősorban ez késztette a magyaror-
szági helyi/térségi politikai döntéshozókat és térségfejlesztési szakértőket arra, hogy
kihasználják az EGTC jogintézménye nyújtotta új lehetőségeket. A magyarországi te-
lepüléseknek jellemzően távolabbi, székelyföldi községekkel voltak/vannak testvér-
települési kapcsolatai, e határtérség esetében így legfeljebb csak a történelmileg ha-
gyományosan szoros kapcsolatokra épülő Battonya – Pécska/Pecica testvértelepülési
együttműködés emelhető ki, mint „intézményi előzmény”.24

A határon átnyúló együttműködés „nemzetiségi kapcsolati” dimenziója ebben az
esetben kevésbé releváns. A legutolsó, 2011. évi népszámlálások adatai alapján Arad
megyében a magyarság aránya nem érte el a 10%-ot (8,5%, 36 568 fő volt). Magyar
többségűnek csak Kisiratos/Dorobanti (87%, 1429 fő) és Nagyzerind (87%, 1152 fő)
községek számítanak. Ezen kívül magukat magyar nemzetiségűnek vallók által lakott
jelentős (legalább 25% és 1 000 fő magyarsággal bíró) települések a már említett Pécs-
ka/Pecica (26%, 3 316 fő) városán kívül Nagyiratos/Iratosu (45%, 1 070 fő), Tőzmiske/
Misca (35%, 1 300 fő), Szinte/Sintea Mare (33%, 1 226 fő) és Zimánújfalu/Zimandu
Nou (33%, 1 539 fő) községek esetében azonosíthatók. Békés megyében pedig 2011-
ben a népesség mindössze 2%-a (6 240 fő) vallotta magát román nemzetiségűnek. A
megyei román kisebbség mintegy 60%-a három településhez köthető: Méhkerék (46%,
1 637 fő), Kétegyháza (23%, 1 050 fő), Gyula (3%, 974 fő). A Dél-Békést alkotó mező-
kovácsházai és orosházi járás esetében a románság összearánya alig 1% (1 198 fő). Az
ETT-székhely Pusztaottlaka (21%, 91 fő), valamint a később társult Battonya (9%, 505
fő) esetében viszont jelentősnek mondható a román nemzetiségűek relatív aránya.

Az EGTC létrehozását Pusztaottlaka akkori polgármestere (aki egyben 2010-től a
dél-békési térség országgyűlési képviselője) kezdeményezte. Szándékához megfelelő
szakmai háttértámogatást kapott egyrészről a CESCI-től, másrészről a társulás igaz-
gatói pozícióját betöltő, képzett, nem „tősgyökeres”, ugyanakkor térségi (dél-alföldi)
és nemzetközi (ausztriai, burgenlandi) fejlesztési tapasztalatokkal rendelkező térség-
fejlesztési szakértőtől. Körülbelül 2-3 éves előkészítést és hosszas bukaresti minisz-
tériumi engedélyeztetési procedúrát követően az ETT-t 2012. október 17-én 4 taggal

24 http://www.nyugatijelen.com/jelenido/pecska_es_battonya_egyutt_kivan_fejlodni.php

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 59
(Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Pusztaottlaka, Kürtös/Curtici) sikerült nyilvántar-
tásba vetetni. Azóta 2-2 magyarországi és romániai önkormányzattal, Battonyával és
Tótkomlóssal, illetve Mácsa/Macea és Kisiratos/Dorobanti községekkel (comuni), és
az alapításkori lakosságszám kb. 2,5-szeresére, közel 20 ezer fővel bővült a csoporto-
sulás. Az új tagok azonban még nem jelentek meg a magyarországi Külgazdasági és
Külügyminisztérium által vezetett ETT-nyilvántartásban. További bővülés a közeljövő-
ben nem várható, elsősorban amiatt, mert már a 8 tag koordinálása, rendszeres talál-
kozóinak megszervezése is gyakorta nehézségekbe ütközik. A határtérség nagyobb
(Arad, Békéscsaba, Gyula, Orosháza) településeivel való kibővülés sem várható, mert
az jelentősen „borítaná a jelenlegi erőviszonyokat”, és a nagyobb települések eltérő
érdekeit még nehezebb lenne a már meglévő tagokéval összehangolni. Az „Európai
Közös Jövő Építő” név választásával az együttműködő partnerek az „Európához” tar-
tozást kívánják kifejezni, valamint azt, hogy a rendszerváltás óta eltelt „szomorú múlt”
és depressziós jelen helyett a „jövőt” kívánják „közösen”, határon átnyúló együttmű-
ködés keretében „építeni”.

A magyarországi tagtelepülések egyik deklarált célja, hogy a határok átjárhatósá-
gának növelésével erősödjön a „történelmileg” is Arad vonzáskörzetéhez tartozó ma-
gyarországi településekről történő munkaerő-mobilitás. Bár a Dél-Békés gazdasági
központjának számító Orosháza is relatíve jól fejlődik (pl. az ország egyik gyógytu-
risztikai központjának számító Gyopárosfürdő évente 60-70 ezer vendégéjszakával
büszkélkedhet), és már ott is munkaerőhiány kezd kialakulni, Orosháza mégsem
képes a tőle délre, keletre elhelyezkedő településeket „magával húzni”, azok számá-
ra egyértelműen Arad a gazdasági vonzás-központ. Az Arad megyei iparterületeken
működő cégeknél ma már kedvezőbbek is a fizetési lehetőségek, és a magyarországi
Győr-Mosonmagyaróvár térségéhez hasonló mértékűvé vált a munkaerő (és már nem
csak a képzett munkaerő) hiánya. A schengeni határnyitás azonban egyelőre elma-
radt, az egyelőre feleslegesen megépített új határ-metszéspontokat jelentő közutakat
nem lehet használni, a 60-70 km-es „kerülő” mellett viszont sem a romániai munkálta-
tóknak, sem a magyarországi munkavállalóknak nem kifizetődő a napi szintű ingázás.

A dél-békési határtérség lakossága évről-évre mintegy 4 ezer fővel csökken. A
depresszív jelenségek, illetve a határ két oldalára jellemző eltérő gazdasági fejlődési
dinamika az ingatlanpiac állapotán is tetten érhetők. Például a határ menti Battonyán
nagyjából minden negyedik-ötödik ingatlan eladó, már 1-2 millió Ft-ért lehet az 1970-
es években épült „kockaházakat” vásárolni. A romániai ingatlanvásárlók is csak 2007-
2010 között jöttek nagyobb számban, a schengeni határnyitás eddigi elmaradása ma
már őket is távol tartja. De már Aradon is magasabbak az átlagos ingatlanárak, mint a
magyarországi dél-alföldi régióközpont, Szeged esetében.

60 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A közös, kedvező természeti adottságok, a jó minőségű termőföldek megléte (az
„Alföld nem ér véget az országhatárnál”) kedvez a mezőgazdaság terén megvalósuló
együttműködéseknek. Magyarországi gazdák már Románia uniós csatlakozása előtt
is rendelkeztek romániai földterületekkel, és erőgépeikkel – a schengeni határnyitás
elmaradása ellenére, az ETT keretein belül megvalósuló önkormányzati együttműkö-
déstől függetlenül – ma is napi rendszerességgel átjárnak a határ túloldalára a földje-
iket művelni.

Kürtös/Curtici a megyeközpont (Arad városa) után a második legnagyobb ipar-
űzési és egyéb helyi adóbevétellel rendelkezik Arad megyében. Fontos logisztikai
központ, vasúti átrakóhelye (Cargo Center) mintegy 9 millió eurós beruházás ered-
ményeként valósult meg.25 Számukra nem a pénz-, hanem a munkaerőhiány okoz el-
sősorban fejtörést, ezért partnerei minden olyan határon átnyúló kezdeményezésnek,
amely a határok átjárhatóságának növelésével képes számukra addicionális fejlődési
forrásokat biztosítani. S általában elmondható, hogy – már csak a földrajzi közelség
nyomán is – Arad (és Temes) megye számára is vonzóbb minden olyan fejlesztési
együttműködés, amely őket Budapesthez (és nem Bukaresthez) „húzza közelebb”.
Ebből következően a határtérségi fejlesztéspolitikában a helyi és térségbeli román és
magyar politikusok és szakértők abszolút partnerei egymásnak.

Ezen adottságokhoz, lehetőségekhez illeszkedve, az Európai Közös Jövő Építő
ETT az együttműködés alábbi „különös céljait” határozta meg, a határ menti „gazdasá-
gi és társadalmi kohézió megerősítése” céljából:26
közös régiófejlesztési tervek, projektek kidolgozása és megvalósítása;
együttműködést, projektek fenntartását segítő közös intézmények létrehozása
és működtetése;
együttműködés a turizmus fejlesztése érdekében: közös termékfejlesztés, turisz-
tikai infrastruktúra fejlesztése, közös marketing;
közös turisztikai menedzsment.

A közös határtérségfejlesztési elképzeléseket, terveket strukturált keretekbe fog-
laló fejlesztési stratégiai dokumentum 2013-ban készült el. A társulás honlapján köz-
zétett „stratégiai célok” alapvetése – reflektálva az előzőekben röviden bemutatott
aszimmetrikus gazdasági fejlődési adottságokra –, hogy az „ETT az ország egyik leg-
hátrányosabb helyzetű, döntően mezőgazdasági termelésből élő térségében került
kialakításra, amelynek közvetlen szomszédságában egy nagy potenciállal rendelkező

25 http://iho.hu/hir/atrakokozpont-fejlesztes-kurtoson-150717
26 http://europaitarsulas.eu/wp-content/uploads/2012/12/Eur%C3%B3pai-K%C3%B6z%C3%B6s-
J%C3%B6v%C5%91-alapszab%C3%A1ly.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 61
román pólusváros (Arad) helyezkedik el.” Ebből következően a közös fejlesztéseknek
elsősorban az alábbi stratégiai célok elérését kellene támogatniuk:27

térség foglalkoztatási helyzetének javítása, ennek érdekében:
o befektetésösztönzés,
o kkv-k versenyképességének javítása,
o határon át történő vállalkozásalapítás feltételeinek javítása,
o határon át történő ingázás feltételeinek megteremtése;
mezőgazdasági együttműködés erősítése, ennek érdekében:
o határon átnyúló helyitermék-értékesítés rendszerének megteremtése,
o tapasztalatátadás a határmenti térségek gazdálkodói között,
o határon átnyúló értékesítési szövetkezetek létrehozása,
o mezőgazdasági hulladékok közös energetikai célú hasznosítása;
jövedelemszerzés alternatív módjainak támogatása, ennek érdekében a határon
átnyúló turisztikai együttműködés kialakítása, a turizmus alábbi területein:28
o agroturizmus,
o lovasturizmus,
o vallás- és kegyhelyturizmus,
o kulturális turizmus,
o kerékpáros turizmus.

Az EGTC-nek, az eddigi mintegy 4 éves működése során, azonban csak a tag-ön-
kormányzatok közötti kulturális együttműködés, a „people-to-people” kapcsolatok,
valamint a „kommunikációs új csatornáinak kialakítása” terén sikerült számottevőnek
mondható eredményeket elérnie.

Az ETT megalakulása óta többen járnak át a szomszédos határtelepülések lakói
falunapokra, sportrendezvényekre, táncos-zenés (például a Békés megyei ro-
mánság hagyományait is bemutató) rendezvényekre.
Az ETT munkaszervezete, a gazdaszervezetekkel való együttműködés keretében,
több találkozót is szervezett már magyarországi és Arad megyei mezőgazdasági
vállalkozók részére. Ennek hasznosulását azonban – direkt visszajelzések, az üz-
leti forgalomra vonatkozó statisztikai adatok hiányában – nehéz egzakt módon
visszamérni.
Elkészült egy kiadvány, amely bemutatja a határtérség főbb turisztikai értékeit.

27 http://europaitarsulas.eu/strategia/
28 A „mindenből lehet pénzt csinálni” jegyében, például az ausztriai (burgenlandi) falusi turisztikai termék-
és szolgáltatás-kínálat mintájára.

62 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Több olyan szakmai rendezvényre is sor került, melyek lehetőséget biztosítottak
az EGTC keretében megvalósítható együttműködések, fejlesztési projektek egy
„magasabb szintű prezentálására”, közös ötletbörzék megvalósítására.29
A társulás vezetőinek lehetőségük nyílt a határtérség, valamint az ETT fejlesztési
terveinek Brüsszelben történő bemutatására.
Az ETT szakértői bevonásra kerültek az „INTERREG V-A Románia-Magyarország
2014-2020 határon átnyúló együttműködési program” tervezésébe, véleménye-
zésébe.

Ugyanakkor, elsősorban a schengeni határnyitás elmaradása, valamint a rendelke-
zés álló fejlesztési források szűkössége miatt (az INTERREG V-A program pályázatai
még 2016 végén sem voltak elérhetők30) az Európai Közös Jövő Építő ETT egyelőre
nem tudott kézzelfogható, a határtérség elmaradottságát, depresszióját érdemben
oldó, „átütő” eredményt elérni.

A tagdíj-fizetés nem arányos a települések lakosságával, illetve „teherviselő ké-
pességével”, mindegyik tag-önkormányzat évente 100 ezer Ft-tal (azzal egyenértékű
román lej összeggel) járul hozzá a társulás költségvetéséhez. Az ETT működését gya-
korlatilag a magyarországi kormányzati támogatás (a Külgazdasági és Külügyminisz-
térium (KKM) által biztosított „pályázati” forrás) tartja fenn. A szervezetnek saját alkal-
mazottja nincs, vállalkozói (saját értékesítési árbevételt generáló) tevékenységet még
nem végzett (lásd 14. táblázat). A minisztériumi támogatás kezdetben az alapítással
összefüggő (jogi, tanácsadási), valamint kommunikációs (stratégiai dokumentum ké-
szítési, honlapfejlesztési) költségek, majd irodaszer-beszerzések, valamint különbö-
ző rendezvények és tanulmányutak finanszírozása érdekében került felhasználásra.31
2016-ban a KKM 5,3 millió Ft támogatást ítélt meg a társulás 2016-2017. évi működési
költségeinek finanszírozására.

14. táblázat:
Európai Közös Jövő ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011 – 2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft .. n/a 4 019 9 613 7 560
ebből: - értékesítés nettó árbevétele .. n/a 0 0 0
- tagdíjak .. n/a 400 400 400

29 http://europaitarsulas.eu/rendezvenyek/
30 Ebben vélhetően az is szerepet játszott, hogy a határon átnyúló együttműködések erősítésében „kevés-
bé érdekelt” Bukarest kapta meg az INTERREG V-A program „irányító hatósági” szerepét.
31 http://europaitarsulas.eu/projektek/

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 63
2011 2012 2013 2014 2015
- támogatások .. n/a 3 618 9 212 7 150
- pénzügyi műveletek bevételei .. n/a 1 1 0
Ráfordítások, ezer Ft .. n/a 2 713 9 876 7 556
ebből: - személyi jellegű ráfordítások .. n/a 0 0 237
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft .. n/a 1 306 - 263 4
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi
.. n/a 0 0 0
létszáma, fő
Forrás: Európai Közös Jövő Építő éves beszámolók

Az Európai Közös Jövő Építő „ETT Érettségi Index”-e – a vizsgált többi társuláséval
összehasonlítva – közepesnek mondható. A transzparencia („nyilvánosság” dimen-
zió) viszonylag magas fokú, a döntéshozatalra vonatkozó információk, valamint az
„aktuális hírek” elérhetősége terén azonban van még „fejlesztési mozgástér”. Annak
ellenére, hogy a társulás már 4 éves múlttal rendelkezik, sem az erőforrásokkal való el-
látottság, sem a régiófejlesztési kapacitás/hatás dimenziók tekintetében nem sikerült
érdemi fejlődést elérni (lásd 15. táblázat).

Az „INTERREG V-A Románia-Magyarország 2014-2020 határon átnyúló együttmű-
ködési programra” való felkészülés jegyében több olyan projekt-koncepció is kidolgo-
zásra került, melyek megvalósítása nagyban hozzájárulhat a stratégiai célok megvalósí-
tásához. Az egyik cél egy olyan állandó, magyar-román vállalkozói, munkáltatói fórum
létrehozása, amely megalapozza a térségbeli üzleti együttműködéseket, valamint egzakt
és naprakész információkat szolgáltat a határon átívelő munkaerő-áramlás előmozdítása
érdekében szükséges gyakorlati intézkedésekhez. A közös turizmusfejlesztés továbbra is
kiemelt prioritást élvez. A határon átnyúló turista-útvonalak kijelölése már megtörtént.
Rövid- és középtávon az alapinfrastruktúra (táblarendszer, pihenőhelyek stb.) kialakí-
tása a cél. A magyarországi gyógyturizmus további fejlesztését pedig az alapozza meg,
hogy hiába él Arad és Temes megyékben összesen mintegy 1 millió ember, odaát nin-
csenek gyógyfürdők, a romániai vendégek előszeretettel jönnek át a fürdőhellyel ren-
delkező Tótkomlósra, Battonyára is. Ezen kívül – elsősorban a már meglévő hírportálok
tovább-fejlesztésével, települési rendezvények keretében stb. – folytatni szükséges a ha-
táron átnyúló kommunikáció fejlesztését, az EGTC „társadalmasítását” is.

A társulás azonban jelenleg egyértelműen „támogatás-vadász” ETT szereppel bír.
Ahhoz, hogy idővel „vállalkozó” és/vagy „közszolgáltató” szerepet tölthessen be, a ha-
tárok – elsősorban a Schengeni Övezet Romániával való kibővülésével megvalósuló
– szabadabb fizikai átjárhatóságára, valamint az együttműködési földrajzi területének
kibővítésére lenne szükség.

64 Civitas Europica Centralis Alapítvány
15. táblázat:
Európai Közös Jövő ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.5
Támogatások 0.5
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 3.5
Üzleti múlt 0.5
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.5
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 2.0
Min. 100 ezer fő lakosság 0.0
Kistérségi együttműködés 0.0
Megyei együttműködés 0.0
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.5
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 1.5
ETT Érettségi Index 2.40

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 65
A jövőben az Európai Közös Jövő Építő ETT lehet a „határon átnyúló lába” annak
az ún. „Calendula tervnek”, melyet 2016-ban indított útjára a térségbeli önkormány-
zatok, vállalkozások, felsőoktatási intézmények és civil szervezetek által 2016 máju-
sában alapított Dél-Békés Jövőjéért Szövetség.32 A Szövetség „küldetésnyilatkozata”
egyértelműen összecseng az EGTC céljaival: „közös gondolkodással olyan térségfej-
lesztési koncepciót alkotunk, amely figyelembe veszi a települések adottságait és a
lakosság igényeit, a gazdasági szereplőket hosszú távú befektetésre és munkahelyte-
remtésre ösztönzi, valamint magas hozzáadott értéket képvisel, amely megalapozza
a helyi egészséges társadalom és az élhető Dél-Békés kialakítását.”33 A két szervezet
szoros összefonódását az adja, hogy mindkettő élén elnökként ugyanaz a személy,
az ETT megalapítását is kezdeményező országgyűlési képviselő (korábban Puszta-
ottlaka polgármestere) áll. Ma még nehéz megítélni, hogy a két szervezet működése
idővel kioltja-e egymást, vagy a két „közpolitikai vállalkozás” (policy entrepreneurs)
külön-külön vagy együtt képes lesz Dél-Békés gazdasági-társadalmi felemelkedését
előmozdítani.

32 http://calendulaterv.hu/a-szovetseg-tagjai/
33 http://calendulaterv.hu/a-del-bekes-jovojeert-szovetseg-kuldetesnyilatkozata/

66 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2.5. Európai Határvárosok

A magyarországi, a társulás székhelyét adó Nyíregyháza, valamint a romániai Satu
Mare (Szatmárnémeti) önkormányzatok részvételével megalakult Európai Határvá-
rosok nyilvántartásba vételére 2014 novemberében került sor. A magyar-román ha-
tártérségben létrejött „településközi” ETT összlakossága 2011-ben mintegy 220 ezer
(222 157) fő volt, ami nagyjából fele-fele (54%-46%) arányban oszlott meg a magyar-
országi, valamint a romániai megyeszékhely (megyei jogú város) között (lásd 16. táb-
lázat és 5. ábra).

16. táblázat:
Európai Határvárosok ETT tagjainak földrajzi elhelyezkedése
(közigazgatási területi besorolása) és lakosságszáma
Település (HU), megyei jogú város (RO) Ország Megye Járás (HU) Lakoság, 2011 (fő)
NYÍREGYHÁZA Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyházi 119 746
Satu Mare (Szatmárnémeti) Románia Satu Mare -- 102 411
Forrás: Európai Határvárosok, KSH, INS

5. ábra:
Európai Határvárosok ETT települései

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 67
E társulás megalakulásában szintén nem a „kisebbségi (nemzetpolitikai) dimen-
zió” játszotta a főszerepet, de röviden mégis érdemes vázolni a lakosság nemzetisé-
gek szerinti megoszlását. A legutolsó, 2011. évi népszámlálás alkalmával Nyíregyháza
népességének 95%-a magyar, 2%-a cigány (romani, beás), 0,6%-a német, 0,4%-a uk-
rán és mindössze 0,3%-a (305 fő) román nemzetiségűnek vallotta magát. A románság
megyei szinten sem jelentős, Szabolcs-Szatmár-Bereg egészét tekintve is alig éri el az
ezer főt (1 219 fő, ami a megyei népesség 0,2%-ának felel meg). A még az 1960-as
években is többségében magyarok lakta Satu Mare (Szatmárnémeti) városában mára
a magyarság kisebbségbe szorult. 2011-ben a lakosság 54%-a román, 35%-a (35 441 fő)
magyar, 1-1%-a pedig roma, illetve német nemzetiségűnek vallotta magát (ugyanak-
kor meglehetősen magas, 9%-os volt az „ismeretlen” deklarációk száma). A magyarság
részaránya Satu Mare (Szatmár) megye szintjén is hasonló (33%, 112 580 fő), ugyan-
akkor jóval meghaladja a többi nyugat-romániai („partiumi” és „bánsági”) megyére
jellemző arányokat (Bihor/Bihar: 24%, 138 213 fő; Arad: 8%, 36 568 fő; Timis/Temes:
5%, 35 295 fő).

Az ETT történeti előzményének az tekinthető, hogy a két megyeszékhely már
2000-ben „testvérvárosi” megállapodást kötött. Ezen kívül Nyíregyháza határokon át-
ívelő együttműködéseit a „Kárpátok Eurorégióban”, valamint számos szintén „transz-
nacionális”, például a 7 európai város együttműködési hálózatát jelentő, francia
kezdeményezésű CINTE (Cités Intermédiaires Européennes) szerveződésben való
tagságok jelentik.34 E formációk azonban legfeljebb csak „protokolláris” eseményekre
adtak lehetőséget, a határtérségi közös fejlesztések megalapozásához eddig nem biz-
tosítottak megfelelő kereteket.

Az EGTC-kről szóló közösségi rendelet megjelenése azonban szinte rögtön fel-
keltette a két megyeszékhely politikai vezetőinek figyelmét is. Már 2008-2009-ben fel-
merült az akkori nyíregyházi városvezetés részéről, hogy Satu Mare (Szatmárnémeti),
valamint az ukrajnai/kárpátaljai Berehove (Beregszász) részvételével létrehozzanak
egy háromoldalú, az első EU-n kívüli (ukrajnai) tagot is magában foglaló együttműkö-
dési csoportosulást. A folyamatot nagyban előmozdította az is, hogy akkor a romániai
és kárpátaljai város élén is magyar polgármester állt. S szintén megfelelő keretfelté-
telt biztosított, hogy 2008 januárjától Beregszász vízellátását már a nyíregyházi ön-
kormányzat tulajdonában lévő Nyírségvíz Zrt. által alapított kárpátaljai leányvállalat
(Vodokanal-Kárpátvíz) biztosította.35 Ez a kezdeményezés azonban, részben a Romá-
niában elhúzódó engedélyezési folyamat, részben a 2010-es magyarországi választá-

34 http://www.nyiregyhaza.hu/testvervarosok/
35 http://docplayer.hu/3893363-A-nyirsegviz-zrt-szerepvallalasa-a-beregszaszi-ukrajna-karpatviz-viz-es-
csatornamu-kft.html

68 Civitas Europica Centralis Alapítvány
sokat követően átmenetileg háttérbe szorult. Időközben pedig „lejárt” annak az ukrán
kormány által (1 évre) kiadott dokumentumnak a hatálya, amely lehetőséget adott
volna Beregszásznak a magyarországi székhelyű EGTC-hez történő csatlakozásra.

A 2010-es magyarországi politikai választásokat követően az új nyíregyházi vezetés
is az „ügy” mellé állt, és „sürgette” az ETT megalapítását, elsősorban a Magyarországon
megnyíló központi kormányzati források lehívhatósága érdekében, valamint annak
reményében, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakban az EGTC-
knek „sajátos szerepe” lehet, akár „dedikált” pénzügyi forrásokkal is rendelkezhet-
nek. 2012 elején Nyíregyháza és Beregszász (újra) megkapta a központi jóváhagyást
a társulás megalakításához. A 2012 őszén tartott romániai helyhatósági választásokat
követően pedig Szatmárnémeti új polgármestere is elindította (újraindította) a buka-
resti engedélyezési folyamatot. Azonban hiába volt már romániai önkormányzatok
részvételével megalakult EGTC (a Banat – Triplex Confinium), a bukaresti Régiófej-
lesztési Minisztérium végül nem járult hozzá ahhoz, hogy Szatmárnémeti egy olyan
ETT-hez csatlakozzon, melynek ukrajnai tagja is van. A hivatalos indoklás az volt, hogy
Románia és Ukrajna között nem volt (és a mai napig sincs) államközi megállapodás
a határokon átnyúló önkormányzati együttműködésekre vonatkozóan, de minden bi-
zonnyal jelentős szerepe volt ebben a 2014-ben eszkalálódó ukrajnai háborús konflik-
tusnak is. A kárpátaljai partner ETT-tagságának problémája a mai napig sem oldódott
meg, így végül csak 2014 szeptemberében, és Beregszász nélkül került sor az ETT ala-
kuló ülésére. A társulást a magyarországi Fővárosi Törvényszék 2014 novemberében
vette nyilvántartásba.

A társulást létrehozó egyezmény az alábbi területekhez kapcsolódó, projekt-alapú
fejlesztések generálását és megvalósítását határozza meg a csoportosulás fő feladatául:
turisztikai infrastruktúra-fejlesztés, közös marketing;
településfejlesztés;
önálló gazdálkodás (vállalkozási tevékenységek);
kkv-együttműködés, határokon átnyúló kereskedelmi és vállalkozói hálózatok
fejlesztése;
információ-áramlás.

A két város korábban már számos olyan közös CBC-projektet megvalósított, me-
lyek megalapozták az ETT-együttműködést:

„Nyíregyháza és Szatmárnémeti üzleti együttműködésének fejlesztése” a
HURO/1001/228/2.1.2 kódszámú pályázat keretében.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 69
„From Integration to inclusion” (Integrációtól az inklúzióig – fogyatékkal élők
bevonása a hétköznapokba) projekt megvalósítása az EU „Európa a polgárokért”
című programja keretében.

A nyíregyházi, önkormányzati tulajdonban lévő Város-Kép Kft. Szatmárnémeti
önkormányzatával közös média-együttműködési projektje. A közel 167 ezer eu-
rós projektben román és magyar nyelvű rádióműsorok, sajtókiadványok és tele-
víziós magazinműsorok készültek, valamint fiatal riporterek és újságírók szak-
mai továbbképzése is megvalósult.

A PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány, Nyír-
egyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésben, Szatmárné-
meti Város Önkormányzatával közösen valósította meg 2013. január 1. és 2014.
december 31. között azt a közel 2 millió euró költségvetésű projektet, melynek
legfőbb eredménye, hogy (Nyíregyháza, Luther u. 16. sz. alatti, 4905 helyrajzi
számú ingatlanon) egy olyan szolgáltató központ jött létre, melynek feladata a
magyar-román kkv-k üzleti együttműködéseinek erősítése, üzleti versenyképes-
ségének növelése, piaci pozíciójának javítása, vállalkozói kultúrájának fejleszté-
se. A „HURO-INVEST – Ingatlan beruházás kétoldalú, magyar-román KKV fejlesz-
tési együttműködés céljából” című program keretében megvalósult új irodaház
ünnepélyes átadására Nyíregyházán, 2014 decemberében került sor.

A gazdasági potenciál ETT általi növeléséhez egyrészről az együttműködés földraj-
zi hatókörének bővítésére, másrészről a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lenne
szükség. Hiába épültek korábban több millió euróból utak a két ország között, azokat
egyelőre – Románia Schengeni Övezethez való csatlakozásának eddigi elmaradása miatt
– nem lehet összekötni. Így egyelőre várat magára a magyarországi M3-as sztrádát a ro-
mániai gyorsforgalmi úthálózattal összekötő Nyíregyháza – Baia Mare/Nagybánya autó-
pálya-kapcsolat kialakítása is. Ez is jelentős részben magyarázza azt, hogy Szatmárnémeti
nem tudott olyan ütemű gazdasági fejlődést felmutatni, mint a Magyarország és Románia
közötti áruforgalmat bonyolító Arad, valamint Oradea/Nagyvárad. Ugyanakkor az érdemi
határ menti gazdaságfejlesztéshez arra is szükség lenne, hogy a határtérség relatíve dina-
mikusan fejlődő települései, gazdasági „al-központjai” között is erősödjenek a határokon
átívelő gazdasági kapcsolatok. Például a magyarországi, határátkelővel rendelkező, járás-
központként is funkcionáló Csenger városában működik egy jelentős gyümölcsfeldolgo-
zó, amely jelentős részben alapozna a romániai termelési kapacitásokra is.36 A túloldalon,
a Szatmárnémetitől alig 10 km-re található Vetis (Vetés) község pedig jelentős ipari park-

36 http://www.szon.hu/az-almamagot-is-feldolgozzak/2914630

70 Civitas Europica Centralis Alapítvány
kal rendelkezik, ahol működik egy olyan élelmiszerfeldolgozó, amely egymaga 3 ezer főt
foglalkoztat, és már alig talál szabad munkaerőt a környéken.

Illeszkedve a Kelet-Magyarország – Nyugat-Románia relációjára jellemző „trend-
hez”, Magyarországról már egyre többen ingáznak a Szatmárnémeti és térségéhez
tartozó iparvállalatokhoz dolgozni, a szatmári térségből pedig (újra) relatíve sokan
jönnek Magyarországra „piacozni”. A romániai cégalapítási hullám viszont jelentősen
alábbhagyott, korábban jóval több, elsősorban a mátészalkai kistérségben székhellyel
rendelkező magyarországi vállalat alapított leányvállalatot a határ túloldalán. Ugyanak-
kor e határtérségben egyáltalán nem beszélhetünk a Dél-Békés – Arad vonzáskörzete
esetében említett gazdasági „aszimmetriáról”, a romániai oldal gazdaságilag nagyobb
fejlettségi szintjéről. A Nyíregyházi Ipari Park területén ugyanis több olyan jelentős
tőkeberuházás is megvalósult az elmúlt években, nagy multinacionális cégek (pl. az
Electrolux, a Lego, gumiipari vállalatok) által, melyeknek a munkaerő-igénye is jelen-
tős, így Nyíregyháza és környékén is egyre inkább munkaerőhiány kezd kialakulni.

A Tisza bal oldali mellékfolyója, a Szamos (románul: Somes) folyó közös fejlesztése
szintén nagy potenciállal kecsegtet, elsősorban a határon átnyúló turizmus- és környezet-
védelem területén. Hosszú évek óta téma a Szamos „hajózhatóvá tétele”, ami vízi kapcsola-
tot teremthetne a határ két oldala között, akár Vásárosnaménytól egészen Szatmárnémeti
városáig. E törekvést viszont visszafoghatja, ugyanakkor a természet- és környezetvédelmi
együttműködések egy új dimenzióját nyithatja meg, hogy 2016 elején a Szamos teljes Szat-
már megyei szakasza védetté, a „Natura 2000” ökológiai hálózat részévé lett nyilvánítva.37

A két város fejlesztéspolitikai kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében, ko-
rábban felmerült a jelenleginél racionálisabb határtérségi munkamegosztásra, közös
kapacitások kialakítására irányuló fejlesztések megvalósítása, elsősorban a tömeg-
közlekedés, a hulladékgazdálkodás, de még az egészségügy területén is. Ugyanakkor
mire ezeket a régóta meglévő elképzeléseket konkrét projekt-koncepciókká lehetett
volna formálni, addig ezeken a fejlesztési területeken gyakorlatilag megszűnt a ma-
gyarországi helyi önkormányzatok kompetenciája, döntési és pénzügyi „autonómiá-
ja”. Jelzésértékű, hogy a 2014 szeptemberében megjelent „Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS)” című dokumentum említést sem
tesz az ETT-ről, és semmi konkrétumot nem tartalmaz a tekintetben, hogy a város a
2014 és 2020 közötti időszakban miként próbálja „széleskörű nemzetközi kapcsolat-
rendszerét” továbbfejleszteni, a „nemzetközi beágyazottságát” erősíteni.38

37 http://www.frissujsag.ro/vedett-lett-a-szamos-mente/
38 http://varoshaza.nyiregyhaza.hu/lib/rend_terv/140930_2014_2020_its_vegleges.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 71
17. táblázat:
Európai Határvárosok ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011–2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft .. .. .. 0 1 867
ebből: - értékesítés nettó árbevétele .. .. .. 0 0
- tagdíjak .. .. .. 0 585
- támogatások .. .. .. 0 1 282
- pénzügyi műveletek bevételei .. .. .. 0 0
Ráfordítások, ezer Ft .. .. .. 0 1 319
ebből: - személyi jellegű ráfordítások .. .. .. 0 1 034
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft .. .. .. 0 548
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi
.. .. .. 0 n/a
létszáma, fő
Forrás: Európai Határvárosok éves beszámolók

A működés első teljes évében a két város összesen mindössze 585 ezer Ft (Nyír-
egyháza: 1 000 euró, Szatmárnémeti lakosságarányosan kevesebb, 922 euró) tagdíjjal
járult hozzá a társulás költségvetéséhez. Így az induláshoz feltétlenül szükség volt a
magyarországi központi dotációra is, amely az Európai Határvárosok esetében 2014-
ben 1,5 millió (2015-ben felhasznált), míg 2015-ben 4 millió Ft támogatást jelentett.
Utóbbi „pályázathoz” a két tag-önkormányzat 444 ezer Ft „önrészt” biztosított. Az ed-
digi bevételekből a társulás három (magyar, román és angol) nyelvű honlapját, vala-
mint a szervezet adminisztrációjában résztvevő „részmunkaidős” munkatársak díjazá-
sát lehetett finanszírozni (lásd 17. táblázat).

2016-ban a társulás – kulturális, a magyarság hagyományaink megőrzését célzó
projekt-javaslattal – pályázott a magyarországi Bethlen Gábor Alapkezelőhöz, a pá-
lyázat azonban nem részesült támogatásban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium
2016-ban már 5,3 millió Ft támogatást ítélt meg a szervezet működési költségeinek fi-
nanszírozására. A társulásnak saját alkalmazottja egyelőre nincs, az igazgató egyelőre
díjazás nélkül, megbízással látja el feladatát. Az ETT székhelyét, munkaszervezetének
irodáját, annak felszerelését, valamint adminisztratív személyzetét egyelőre Nyíregy-
háza Megyei Jogú Város Önkormányzata, annak Városfejlesztési és Városüzemeltetési
Osztály, valamint Pályázatok és Projektmenedzsment Referatúra szervezeti egységei
biztosítják. A kapott működési támogatásokból elsődlegesen a Csoportosulásnál
megbízási szerződés keretében foglalkoztatott szakértők (könyvelő, ügyvéd, tolmács,
magyar, illetve román projektmenedzser) díjai kerültek finanszírozásra. Kialakításra
került a csoportosulás három (magyar, román, angol) nyelvű honlapja. A kidolgozott
PR- és marketingstratégia részeként (magyar és román nyelven) pedig elkészült az

72 Civitas Europica Centralis Alapítvány
ETT bemutatkozásáról szóló kiadvány, továbbá a megyei lapban újságcikk jelent meg,
az ETT láthatóságának, ismertségének növelése érdekében.

Az Európai Határvárosok „ETT Érettségi Index” mutatója egyelőre meglehetősen
alacsony. A „nyilvánosság” dimenzió tekintetében már most viszonylag jól teljesít, en-
nek kapcsán pozitívumként emelendő ki, hogy nem csak a pénzügyi beszámolók,
hanem az eddigi közgyűlések jegyzőkönyvei, határozatai is elérhetők a társulás hon-
lapján. Az erőforrásokkal való ellátottság viszont egyelőre rendkívül gyenge, főleg, ha
a két tag-önkormányzat más magyar-román határmenti helyhatóságokhoz képest lé-
nyegesen nagyobb teherviselőképességét vesszük alapul. A régiófejlesztési kapacitást
erősíti, hogy az ETT két jelentős gazdasági potenciált képviselő megyeközpont kap-
csolatára épül, amely „tengelyhez” további városok, járási központok is rá tudnának
csatlakozni. E dimenziót a jövőben tovább erősítheti, hogy már kidolgozásra kerültek
olyan közös, egyelőre előzetes fejlesztési koncepciók, akciótervek, projekt-javaslatok,
melyeket a partnerek, elsősorban a határmenti turizmusfejlesztés területén, valamint
„soft” témákban a 2020-ig tartó fejlesztési időszakban közösen tudnának realizálni
(lásd 18. táblázat).
18. táblázat:
Európai Határvárosok ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.5
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.5
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 3.5
Üzleti múlt 0.0
Növekvő árbevétel 0.5
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.0

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 73
Szempont Pontszám
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 1.5
Min. 100 ezer fő lakosság 0.5
Kistérségi együttműködés 0.5
Megyei együttműködés 0.5
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.0
CBC projekt tapasztalat 0.5
CBC projekt koncepció 0.0
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 2.0
ETT Érettségi Index 2.33

74 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2.6. MASH

A MASH ETT 3 magyarországi települési és 1 szlovéniai községi (obcina) tag-ön-
kormányzattal történő nyilvántartásba vételére 2015 júniusában került sor. A magyar-
országi települések 2 különböző (Vas és Zala), valamint 3 különböző (körmendi,
szentgotthárdi és zalaegerszegi) járáshoz tartoznak. A szlovéniai tag-önkormányzat
3 muravidéki (Muravidék/Pomurska „statisztikai régióhoz” tartozó) települést foglal
magában. A „településközi” európai területi társulás székhelye a magyarországi Nagy-
mizdón található, 2011-ben a 4 önkormányzat által képviselt településeken összesen
alig 3 ezer fő élt (lásd 6. ábra és 19. táblázat).

6. ábra:
MASH ETT települései

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 75
19. táblázat:
MASH ETT tagjainak földrajzi elhelyezkedése (közigazgatási területi besorolása)
és lakosságszáma
Település (HU), község (SI) Ország Megye Járás (HU) Lakoság, 2011 (fő)
Bak Magyarország Zala Zalaegerszegi 1 633
NAGYMIZDÓ Magyarország Vas Körmendi 115
Orfalu Magyarország Vas Szentgotthárdi 61
Dobrovnik (Dobronak) Szlovénia Pomurska -- 1 335
Forrás: MASH, KSH, SURS

A települések etnikai jellemzői változatosak. A magyarországi Bak és Nagymizdó eseté-
ben a legutolsó (2011. évi) népszámlálás nem azonosított jelentősnek mondható számban
nem magyar nemzetiségűeket. Orfalu viszont egy, a magyarországi szlovének („vendek”)
fő lakhelyének számító Vendvidék magyar-szlovén-osztrák hármashatárhoz közeli részén
található olyan „törpefalu”, melynek lakosságának kb. egyharmada (32%-a, 29 fő) 2011-ben
szlovén nemzetiségűnek vallotta magát. Szlovéniában a 2011. évi népszámlálás során a né-
pesség etnikai összetételét nem vizsgálták. A 2002. évi cenzus alkalmával egész Szlovéniá-
ban már csak alig 6 ezer fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az ETT-tag Dobrovnik/
Dobronak a szlovéniai (muravidéki) magyar közösség – Lendava/Lendva után – második
legnagyobb településének számított, ott a magyarság aránya még meghaladta az 50%-ot.

A MASH ETT intézményi előzmények nélküli, „véletleneknek” köszönhetően
jött létre. Kezdeményezője, jelenlegi igazgatója többek között Nyugat-Európában és
Kanadában szerzett építési vállalkozói tapasztalatokat. Egyszer felkérést kapott egy
Vas megyei (magyarszecsődi) hamvasztóház (krematórium) megtervezésére. A ter-
vezői munka során aztán „beleszeretett” a térségbe, és – gyermekkori álmát valóra
váltva – vásárolt egy birtokot a közeli (Magyarszecsődtől 13, míg a járási központ-
tól, Körmendtől 9 km-re lévő), Nagymizdón, ahol ma is elsősorban egy különleges
olasz („bardigiano”) lófajta tenyésztésével foglalkozik.39 Később a „helyi önkormány-
zatiság” világához is közel került, azáltal, hogy felesége 2010 óta tölti be Nagymizdó
község polgármesteri tisztségét. 2012 körül pedig valaki teljesen véletlenül ott felejtett
nála egy EGTC-rendeletből, az új jogi forma nyújtotta lehetőségekről szóló leírások-
ból és egyéb anyagokból álló dokumentum „csomagot”, amit aztán a későbbi ETT-
igazgató elkezdett feldolgozni, és a témában önálló kutatómunkát végezni.

Az eredeti terv egy Magyarországra (M), Ausztriára (A), Szlovéniára (S) és még
Horvátországra (H) is kiterjedő EGTC létrehozása volt. Elsősorban ez áll a névválasz-

39 http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/hitttig_gusztav_nagymizdo_bardigiano_lo

76 Civitas Europica Centralis Alapítvány
tás hátterében, bár a „mash” (krumplipüré) egyfajta „homogenizálódásra”, a hasonló
„élethelyzetű” lakosság életminősége javításának szándékára is utal. A négy országra
való kiterjesztés azonban (legalábbis egyelőre) nem sikerült. Az osztrákok eleve „le-
kezelőek” voltak, és végül a horvátokkal sem sikerült dűlőre jutni, pedig viszonylag
jelentős költségeket fordítottak a horvát nyelvű fordításokra, tolmácsolásra. Végül az
a szlovén önkormányzat is „csődbe” ment, amivel elsőként elkezdődött az ETT közös
megalapításának folyamata. Ezzel nagyjából 2,5 évet „veszítettek”. Aztán a bejegyzési
procedúra is eléggé elhúzódott, mind a magyarországi, mind a szlovéniai hatóságok
„aktívan beleszóltak” például abba, hogy mi kerüljön a társulás alapszabályába.

Az EGTC-vel nem valamilyen új „hatalmi központot” kívántak létrehozni, ezért lett
a tagja 4 olyan „kicsiny” önkormányzat, akik – nem valamelyik nagyobb település
„parancsára” cselekedve – könnyen meg tudják szavazni mindazt, ami a közös fej-
lesztésekhez szükséges. Addig nem is várható tagbővítés, amíg nem lesz meg az első
sikeres projekt (pályázat), illetve amíg a térségben élők nem látják a „kézzelfogható”
eredményeket. Alapvető probléma ugyanis, mind magyarországi, mind szlovéniai ol-
dalon, hogy az ETT-tag helyi önkormányzatoknak még a „napi feladatok” ellátásához
(pl. csatornázás, fa elszállítása stb.) sincsenek meg a szükséges eszközeik és forrásaik.

Az alapító dokumentumok (egyezmény, alapszabály) alapján a MASH ETT ese-
tében az alábbi, a magyar-szlovén határ két oldalának „gazdasági, társadalmi és terü-
leti kohézióját”, valamint a „határ menti térségek és területi egységek hasonló élet-
helyzetű lakosságának életminőségének javítását” előmozdító stratégiai célkitűzések
azonosíthatók:40

fenntartható munkahelyek teremtésével az alacsony képzettségű állampolgárok
kényszervándorlását kiváltó okok mérséklése;
ökológiai rehabilitáció, erdőtelepítés, valamint hozzájárulás – szintén a foglal-
koztathatóságra közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorló – természeti örökség
megőrzéséhez, környezetvédelmi intézkedések megvalósításához;
önszerveződő vállalkozások kialakulásának ösztönzése és támogatása (inkubáció);
K+F programok, tudásbázisok, iskolák és intézmények kialakítása, koordinálása,
vezetése;
határon átnyúló gyártási, kereskedelmi, logisztikai és képviseleti formák megva-
lósítása;
tag-, társ- vagy szerződéses együttműködésben a tag-önkormányzatok által dele-
gált, illetve igényelt feladatok ellátása, „hiánypótlási” céllal, például a közösség-

40 http://egtc.kormany.hu/download/3/66/01000/MASH%20ETT%20EGYEZM%C3%89NY.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 77
fejlesztés, gazdaságfejlesztés, minőségirányítás (TQM), oktatás, hatósági (igazga-
tási) feladatok ellátása, bűnmegelőzés stb. területén.

Ezen ambiciózus célok azonban csak hosszú távon, lépésről-lépésre, első lépé-
sekben mindenképpen a tagságot adó kistelepülések jelenlegi adottságaira építve
érhetők el. A székhelyet adó Nagymizdón még a csatornázottság, gázközmű-ellátott-
ság sincs megoldva, ezért ott ma sincs jelentősebb munkáltató, és rövid- és közép-
távon sem adottak a keretfeltételek a jelentősebb léptékű helyi gazdaságfejlesztés-
hez. Ugyanakkor lehetne arra építeni, hogy a település esetében a méztermelés már
„ősidők” óta meghatározó, erre utal a „Mizdó” név is, amely „mézadó helyet” jelent,
utalva IV. (Kun) László 1277-ben meghozott rendelkezésére.41 Erre is alapozva, Nagy-
mizdó alkalmas lehet egy olyan kisebb „mézudvar” kialakítására, ahol aztán a többi
ETT tagtelepülés „portékáit” is meg lehetne ismertetni a településre látogatókkal. A
Zala megyei Bak esetében mezőgazdasági „mikrovállalkozások” adják a helyi gazda-
sági termelést. Ugyanakkor e település esetében a születésszám növekvő, így a helyi-
ek új iskola létrehozását is tervezik. További terv egy „népi hangszerek iskolájának”
létrehozása, amelyhez, ha sikerül egy bentlakásos kollégiumot is kialakítani, akkor
az új intézmény a környékbeli településekről, sőt akár Szlovéniából is tudna népze-
nei tehetségeket toborozni. Továbbá, Bak község Makovecz Imre tervezte faluháza42
alkalmas lehet egy közös nemzetközi, több földrajzi-történelmi régióra (Muravidék,
Vendvidék, Őrség) kiterjedő „értéktár” bemutatására is.

A külvilágtól szinte teljesen elzárt vendvidéki „szerfaluként” (dombra épült, egy-
mástól elkülönült házcsoportokból álló településként) számon tartott Orfalu lélekszá-
ma jelenleg a 100 főt sem éri el. Jelentősebb munkáltatója nincs, a házak „szétszórtsá-
ga” miatt a csatornázás sem kivitelezhető. Ugyanakkor az elmúlt években jó néhány
fiatal költözött oda, és élénknek mondható a kulturális (pl. népzenei) élete. Híres a
gyógynövények gyűjthetőségéről és a gyógytea-készítésről is, a helyi „Fűszertár Fü-
veskert és Teaház” a falu turisztikai legfontosabb nevezetessége.43 A falu elzártságát
vélhetően jelentős mértékben oldani fogja, és a MASH ETT számára is megteremti a
gazdasági jellegű együttműködések alapvető infrastrukturális keretfeltételét, ha meg-
épül az Orfalu és a szlovéniai Budinci (Bűdfalva) közötti aszfaltozott mellékút, mely-
nek az INTERREG V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program keretében
történő megvalósításáról a 2014-2020. évek közötti határ menti közúti infrastruktúra-
fejlesztésekről szóló 1007/2016. (I. 18.) Korm. határozat rendelkezik.

41 http://www.nagymizdo.hu/index.php?ugras=statikus&statoldal=2919
42 https://www.youtube.com/watch?v=oAJKq20UVzs
43 http://www.programturizmus.hu/partner-fuveskert-es-teahaz.html

78 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A szlovéniai tag-önkormányzat központja, Dobrovnik (Dobronak) gazdasági potenciálja
messze meghaladja a magyarországi partnerekét. 2005 óta működik ott a helyi (szlovén)
tulajdonban lévő Ocean Orchids nevű vállalat, amely Közép-Európa legnagyobb orchide-
atermesztő kertészetét működteti, és amely évente mintegy 2 millió „lepkeorchidea” palán-
tát nevel, és exportál a környező országokba.44 A cég telephely-választásában – a térségre
jellemző magas napsütéses óraszám mellett – az is szerepet játszott, hogy a településen már
működött egy biogáz-erőmű, amely a meleg víz előállításán kívül az orchidea-farmvízszük-
ségleteit is képes kielégíteni.45 Az egykor szebb napokat látott biogáz erőmű a celjei közpon-
tú EKO GEA tulajdonában van. Ezen kívül, a község híres a szőlészetéről és borászatáról is.

Ezen adottságokra, valamint a határ menti közlekedési infrastruktúra ígért fejlesztésé-
re alapozva a MASH ETT több projektjavaslatot is kidolgozott. Az egyik a határtérségbeli
lovasturizmus fejlesztését célozza. Az Orfalu és Dobrovnik (Dobronak) közötti mintegy 40
km-es szakaszt lehetne bejárni lóháton, igénybe véve a kapcsolódó, a gazdag kulturális (el-
sősorban népzenei) kínálatra, valamint természeti adottságokra (orchidea-farm, szőlészet-
borászat) épülő turisztikai szolgáltatásokat. E projektkoncepció, kihasználva az önálló jogi
személyiség nyújtotta előnyöket, benyújtásra is került az EGTC által a 2015 végén megnyílt
INTERREG V-A program keretében, azonban a támogatásról jelen esettanulmány lezárásá-
ig még nem született meg a döntés. Ezen kívül, valamennyi tagtelepülés esetében tervben
van egy-egy olyan „bemutatóhely” kialakítása, ahol a különböző „helyi értékeket” (méz,
gyógynövény, orchidea) lehetne a nagyközönség számára megismerhetővé tenni.

A mintegy másfél éves eddigi működés során a MASH ETT elsősorban ezeket a pro-
jekt-javaslatokat dolgozta ki, valamint – angol nyelven – elkészítette a 2015 és 2020 kö-
zötti időszakra vonatkozó „stratégiai célrendszerét” (strategic target system).46 Ebben
az – előzőekben vázolt lovas- és ökoturisztikai projekteket magában foglaló – „ökobarát
modern falvak” (eco friendly modern villages) program és az Osztrák-Magyar Monar-
chia értékeit bemutató nemzetközi konferencia terve mellett szerepelnek – az EGTC
által alapítandó vállalkozások által megvalósítandó – K+F stratégiai projektek is. Az „eu-
rópai kvantumszámítógép laboratórium” (European quantum computer laboratory), a
magyar és európai űrkutatási eredményeket bemutató „MASH űrcentrum” (MASH spa-
ce center) szórakoztatóközpont, valamint a határtérségbeli magyar és szlovén „start-up”
cégeket inkubátorház formájában összefogó kezdeményezés (incubator house – star-
tup business – crowdfunding) azonban egyelőre – a jelenlegi helyi adottságok és reális
lehetőségek figyelembe vételével, 2020-ig – reálisan kevésbé tűnik kivitelezhetőnek.

44 http://www.oceanorchids.si/about-us/
45 http://maesholnap.hu/20130130-142527
46 http://mash-egtc.weebly.com/uploads/5/6/7/3/5673912/mash_egtc_strategictarget_
system_2015-2020.pdf

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 79
20. táblázat:
MASH ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.0
Üzleti beszámoló 0.0
Üzleti beszámoló a honlapon 0.0
Bevételi források 0.0
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 1.0
Üzleti múlt 0.0
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.5
Angol nyelvtudás 0.5
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 1.5
Min. 100 ezer fő lakosság 0.0
Kistérségi együttműködés 0.0
Megyei együttműködés 0.0
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 1.0
ETT Érettségi Index 1.20

80 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Annál több realitása van a középtávú stratégiai harmadik fő „lábaként” meghatá-
rozott „rekreációs és terápiás” (recreational and therapeutic) projekteknek. Tervben
van egy olyan magyarországi „Liszt Ferenc európai zene és táncterápiás centrum” lét-
rehozása, amely egyrészről kiaknázná azt, hogy a határtérségben relatíve sok képzett
zenetanár él, hogy az alig 100 km-re lévő ausztriai graz-i egyetemen folyik zeneterápiás
képzés, és hogy a szomszédos Szlovénia esetében (a magyarországihoz képest) „fizető-
képesebb kereslet”, valamint a potenciális terapeuták kínálata is beazonosítható. A töb-
bek között a lovasterápiai (hippoterápiai) szolgáltatásokat nyújtó „mozgásszervi rend-
ellenességek kezelése és geriátriai lakópark” (Treatment of Musculoskeletal Disorders
& Geriatric Residential Park) fejlesztését pedig egy komplex ingatlan- és egészségügyi
beruházásként valósítaná meg az EGTC, amely később – „közszolgáltatási” szerepet
betöltve – a határokon átívelő beteg-, valamint terapeuta-forgalmat is maga szervezné.

Jelenleg azonban még a pályázati önrész előteremtése is alapvető problémát okoz
a súlyos forráshiánnyal rendelkező tag-önkormányzatoknak. A Társulás 2015. évre vo-
natkozó pénzügyi-számviteli beszámolója nem érhető el, így az eddigi gazdálkodás-
ra vonatkozó információk elemzésére a MASH ETT esetében nem volt lehetőség. Az
esettanulmányt megalapozó interjú során az derült ki, hogy a társulásnak 2015-ben
és 2016 első felében még nem volt saját alkalmazottja, az igazgató – a jogszabályi
kötelezettségnek eleget téve – „részmunkaidőben”, „jelképes” fizetésért látta el a tár-
sulás vezetését és képviseletét. 2015-ben sem pályázati, sem egyéb támogatásban nem
részesült a társulás. 2016-ban azonban a magyarországi Külgazdasági és Külügymi-
nisztérium már 2 millió Ft működési költség támogatás odaítéléséről döntött, melyet
a társulás „az ETT szakmai tevékenységének beindítására, és az ETT népszerűsítésére,
illetve promóciós anyagok elkészítésére” használhat fel.

Összegezve, a MASH ETT jelenleg „támogatás vadász” szerepet tölt be. Keresi azo-
kat a támogatási, elsősorban pályázati lehetőségeket, melyek forrásaiból „tőkét lehet
kovácsolni”, a kétségkívül innovatív kezdeményezések megvalósításához. „ETT Érett-
ségi Index”-e egyelőre relatíve alacsony, amely a transzparencia rendkívül alacsony
szintje mellett, elsősorban az alig 1 éves múltra vezethető vissza (lásd 20. táblázat).

A társulás hosszú távú „életképessége” nagyban függ attól, hogy az innovatív ötletek-
kel és nemzetközi üzleti tapasztalatokkal rendelkező igazgatónak sikerül-e a határtérség-
ben együttműködő partnereket találnia, valamint – kezdetben nyilvánvalóan INTERREG
pályázati forrásokból – olyan fejlesztési projekteket végig vinnie, melyek „társadalmasít-
ják” a MASH ETT-t, és megalapozhatják annak földrajzi, akár – az eredeti terveknek meg-
felelően – további országokra (Ausztriára és/vagy Horvátországra) történő kiterjesztését.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 81
2.7. Mura Régió

A Mura Régió ETT 2015 májusában, a magyar-horvát határtérségben, a „Mura-
köz” (Medimurje) történelmi-politikai-néprajzi régió területén jött létre. Jelenleg
– a magyarországi ETT-nyilvántartás adatai szerint – 11 magyarországi települési és
5 horvátországi községi (općina) önkormányzat alkotja. Székhelyét a magyarorszá-
gi, ugyanakkor többségében magukat horvátnak nemzetiségűnek vallók által lakott
Tótszerdahely adja. A „mikroregionális” társulás területén a 2011. évi népszámlálások
adatai szerint mintegy 23 ezer (22 835) fő él (lásd 21. táblázat és 7. ábra).

21. táblázat:
Mura Régió ETT tagjainak földrajzi elhelyezkedése
(közigazgatási területi besorolása) és lakosságszáma
Település (HU), község (HR) Ország Megye Járás (HU) Lakoság, 2011 (fő)
Eszteregnye Magyarország Zala Nagykanizsai 714
Fityeház Magyarország Zala Nagykanizsai 667
Molnári Magyarország Zala Letenyei 721
Murakeresztúr Magyarország Zala Nagykanizsai 1 748
Petrivente Magyarország Zala Letenyei 364
Rigyác Magyarország Zala Nagykanizsai 394
Semjénháza Magyarország Zala Letenyei 599
Szepetnek Magyarország Zala Nagykanizsai 1 611
Tótszentmárton Magyarország Zala Letenyei 836
TÓTSZERDAHELY Magyarország Zala Letenyei 1 100
Valkonya Magyarország Zala Letenyei 56
Donja Dubrava (Alsódomboru) Horvátország Međimurska - 1 920
Donji Kraljevec (Murakirály) Horvátország Međimurska - 4 659
Donji Vidovec (Muravid) Horvátország Međimurska - 1 399
Gorican (Muracsány) Horvátország Međimurska - 2 823
Kotoriba (Kotor) Horvátország Međimurska - 3 224
Forrás: Mura Régió, KSH, DZS

82 Civitas Europica Centralis Alapítvány
7. ábra:
Mura Régió ETT földrajzi területe

Rigyác

Semjénháza

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

A határtérség igazi „nemzetiségi kuriózumnak” számít. A 11 magyarországi ETT-
tagtelepülésen élők kb. egyharmada (32%-a, 2 837 fő) horvátnak vallotta magát a leg-
utolsó (2011. évi) népszámlálás alkalmával. Itt él a Zala megyei horvátság (3 770 fő)
75%-a, míg a magyarországi össz-horvátságon (26 774 fő) belüli arányuk kb. 10%-ra
tehető. A másik oldalon viszont csak „szórvány-magyarság” él: 2011-ben teljes Mura-
köz/Međimurska megyében mindössze 66 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek,
magyar nyelven (is) gyakorlatilag már csak az idősebbek beszélnek.

Az EGTC előzményei, a határ menti intézményi együttműködés szerves fejlődés-
története mintegy 20 éves múltra tekint vissza. 1995-ben került első alkalommal meg-
rendezésre a „szepetneki mezőgazdasági vásár”, ezt megelőzően legfeljebb a kultúra
és a sport terén voltak ad-hoc önkormányzati kapcsolatok. A határon átnyúló együtt-

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 83
működéseket a Jugoszlávia felbomlását követő, 1991 és 1995 közötti időszakra tehető
„horvátországi háború” is nagy mértékben gátolta. Az 1990-es évek közepén aztán
sorra megkötésre kerültek a térségen belüli települések közötti, az együttműködés
intézményesülését megalapozó „testvértelepülési” megállapodások.

Magyarországon 1993-ban alakult meg és működik a mai napig a Muramenti Nemze-
tiségi Területfejlesztési Társulás (MNTT), melynek gyakorlatilag ugyanazok a magyaror-
szági települések a tagjai, mint a Mura Régió ETT-nek.47 A kistérségi összefogást egyrész-
ről a magyar-horvát békés együttélés hagyományainak ápolása, illetve az itteni horvátság
anyaországgal történő kapcsolattartásának segítése, másrészről az 1990-es évek elején
bekövetkezett piacgazdasági átmenet okozta hátrányos helyzetre visszavezethető „együtt-
működési kényszer” indukálta. A dél-zalai térség (a nagykanizsai és letenyei járásokhoz
tartozó határ menti települések) esetében is átalakult a mezőgazdaság, a térség hagyomá-
nyos iparága, a szénhidrogénipar pedig teljesen összeomlott. A korábban iparban dolgo-
zók jelentős része (egy idő után „reményvesztett”) munkanélkülivé vált. Ugyanakkor a
térségben jelentős hagyományai vannak a korábban kisegítő jellegű („háztáji”) mezőgaz-
dasági tevékenységeknek, elsősorban a „bogyós növények” termesztésének.

Az MNTT a horvátországi testvértelepülésekkel közösen szervezte éveken keresz-
tül a szepetneki, majd később a donja dubrava-i (alsódomborúi) agrárvásárokat. E
„hagyománynak” paradox módon a szepetneki mezőgazdasági vállalkozók kihátrá-
lása vetett véget, akik távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a terményeiket már
külső (önkormányzati) segítség nélkül is el tudják adni. Így a mezőgazdasági koo-
peráció helyett fokozatosan a kulturális együttműködés, majd az „előcsatlakozási”
(Instrument for Pre-accession Assistance, IPA) uniós források közös felhasználásának
lehetősége vált a muramenti határ menti együttműködések motorjává.

Ezek viszonylag hamar kézzelfogható eredményeket is hoztak. A horvátországi
települések kulturális fesztiváljai a magyarországi rendezvények hatására, mintájá-
ra indultak el. A horvátországi Muracsány/Gorican, Alsódomború/Donja Dubrava
és Muravid/Donji Vidovec esetében pedig most zajlanak azok a szennyvízberuhá-
zások, melyek engedélyezett műszaki tervdokumentációi a magyarországi partne-
rekkel közösen megvalósított IPA-pályázatok eredményeként készültek el. A horvát-
országi központi „vízművek” ugyanis értelemszerűen azokat a településeket vette
előre, melyek már rendelkeztek „vízjogi létesítési engedéllyel”. Tótszerdahely e te-
kintetben is „határon átnyúló tudástranszferáló” szerepet tud betölteni, ugyanis az
ETT-székhelyét adó település 2012-ben, szintén IPA-forrásból valósította meg, a nem

47 http://www.muramenti.eu/

84 Civitas Europica Centralis Alapítvány
ETT-tag Bottornya/Podturen községközponttal közös szennyvíz- (kezelő berendezés
rekonstrukciós) beruházását.48

Az EGTC létrehozására kb. 3 éves előkészítő munka eredményeként került sor, mely-
ben szintén egy sikeres IPA-pályázat töltött be kulcsszerepet. A „Mura Region EGTC”
(HUHR/1101/2.1.4/0004) projekt 127 ezer eurós költségvetéssel, 2013 október és 2014
augusztus között valósult meg. A pályázó („vezető partner”) az MNTT volt, partnerként
pedig három horvátországi ETT-tagönkormányzat (Donja Dubrava, Donji Vidovec,
Gorican) és a magyarországi Pannon Egyetem (annak keszthelyi Georgikon Karának
Vidékfejlesztési Tanszéke) vett részt.49 Az EGTC létrehozásához tehát a szakmai háttér-
támogatást egy környékbeli egyetem biztosította. A pályázati forrást az MNTT vezette
konzorcium „tartaléklistásként” nyerte el, a lecsökkentett támogatásból az alapítási jogi
költségekre már nem maradt pénz, annak finanszírozási terheit az MNTT viselte.

Maga az alapítási folyamat időben jelentősen elhúzódott. Horvátországban 9 (!)
minisztérium és végül a kormány jóváhagyására is szükség volt. Odaát ez volt az első
horvátországi taggal létrehozott EGTC (a Pannon ETT is csak 2015 augusztusában bő-
vült horvátországi taggal). Végül a nagypolitika is a kezdeményezés mellé állt, amiben
jelentős szerepet játszott az is, hogy az EGTC előkészítése Horvátország (2013. július
1-jével megvalósult) uniós csatlakozásának finise időszakára esett.

Sokáig a szlovéniai Lendvával (Lendava) is folytak tárgyalások, de – elsősorban
(nemzet)politikai okok miatt – az EGTC Szlovénia irányába történő földrajzi kiterjeszté-
sére mégsem került sor. A „lendvai kapcsolat” azonban továbbra is megmaradt, például
az MNTT egy közös turisztikai pályázatot Lendvával közösen valósított meg. Volt olyan
magyarországi önkormányzat, amely – a 2014-es helyhatósági választásokat követően –
végül visszalépett. Így az ETT 11 magyarországi és 5 horvátországi taggal, 2015. május
26-án került bejegyzésre, hatósági nyilvántartásba vételre. Azóta sor került tag-bővítésre
(Magyarországon Letenye és Bázakerettye, míg Horvátországban Légrád/Legrad, Drá-
vadiós/Orehovica és Muraszentmária/Sveta Marija csatlakozott), de a központi engedé-
lyezési folyamatok jelen esettanulmány véglegesítéséig még nem zárultak le. A bővítés-
sel az ETT a magyarországi „Muramente” teljes – szlovén határig tartó – szakaszát, míg
horvát oldalon – a központ, Perlak/Prelog kivételével – a teljes prelog-i „járást” lefedi.

A tagok „meggyőződve arról, hogy a Mura folyó mentén, a Felek által folytatott ha-
táron átnyúló együttműködést a további fejlesztések érdekében magasabb intézmé-

48 www.totszerdahely.hu/sites/default/files/images/IPA_program.doc
49 http://www.hu-hr-ipa.com/en/funded-project/293

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 85
nyi szintre kell emelni”, és „felismerve, hogy az eddigi együttműködés fejlesztéséhez
az európai területi együttműködési csoportosulás jogintézménye kínálja a leghatéko-
nyabb megoldást”, az alábbi közös fejlesztési területeket határozták meg:50
megújuló energiahasznosítás;
kis- és középvállalkozások partnersége;
turizmus fejlesztése;
interregionális közlekedési kapcsolatfejlesztés;
vidékfejlesztés;
kulturális kapcsolatfejlesztés, NGO-k partnersége, hagyományőrzés;
oktatási-képzési együttműködés;
nemzeti kisebbségek közti együttműködés.

A „határokon átnyúló vállalkozói hálózatok fejlesztése” az együttműködés hangsú-
lyos eleme. E tekintetben, az „aszimmetrikus” gazdasági fejlettség és szerkezet miatt,
a közös határ gazdaságilag elmaradottabb magyarországi oldala tudna többet profi-
tálni. Hiába a (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket magába foglaló) Nyugat-
Dunántúl Magyarország egyik dinamikusan fejlődő régiója, a „dél-zalai” térség jóval
elmaradottabb, a jövedelmi- és foglalkoztatási szint nagyjából a Baranya megyei mu-
tatók átlagának feleltethető meg. A képzett munkaerőt – ma még jellemzően a határ
menti ingázás és időszakos foglalkoztatás formájában – egyelőre inkább nem a köz-
vetlenül szomszédos Szlovénia és Horvátország, hanem – főleg az egészségügy és a
szociális gondozás területén – Ausztria „szívja el”.

Ezzel szemben a horvátországi „prelogi” járás, elsősorban Perlak/Prelog és Kotor/
Kotoriba kisvárosok, főleg német, brit, amerikai és szingapúri ipari tőkebefektetéseknek
köszönhetően, jelentős gazdasági központoknak számítanak. A „német” tőkebefektetők
között jelentős számban vannak olyanok (leszármazottjai), akik „már Tito idején” Német-
országban dolgoztak, majd a hazatelepülésüket követően, a megmaradt kinti kapcsola-
taikra alapozva, Németországba (és más nyugat-európai országokba) beszállító cégeket,
egész „beszállítói hálózatokat” alakítottak ki. A Muramente horvátországi térségében a
magyarországihoz (dél-zalaihoz) képest kb. másfél-kétszer akkorák a fizetések, és ma már
munkaerőhiány jellemző. A magyarországi helyi döntéshozók tehát elsősorban abban
érdekeltek, hogy a hazai munkaerő inkább a határ túloldalára, Horvátországba, és ne
Nyugat-Európába menjen dolgozni. A gazdasági együttműködés erősítése pedig ahhoz is
hozzájárulhat, hogy a túloldalon prosperáló cégek (üzemek, telephelyek létrehozásával,
munkaerő alkalmazásával) a határ magyarországi oldalán bővítsék kapacitásaikat.

50 http://egtc.kormany.hu/download/1/69/f0000/Mura%20R%C3%A9gi%C3%B3%20ETT%20
egyezm%C3%A9ny.pdf

86 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A Mura Régió ETT eddig mintegy 1 éves működési időszakában az alábbi eredmé-
nyek valósultak meg.

A CESCI szakértői támogatásával elkészült a társulás hosszú távú stratégiáját je-
lentő, „A Mura Régió ETT Kohézióvizsgálata és Integrált Fejlesztési Stratégiája”
című dokumentum. A stratégia – illeszkedve az ETT Egyezményében foglaltak-
hoz – az alábbi „fejlesztési beavatkozási-csomagokat” definiálja: térségi KKV-k
versenyképességének növelése, szolgáltató falvak, táji adottságokon alapuló
komplex vidékfejlesztés. Ezek realizálása érdekében INTERREG V-A, transznaci-
onális, közvetlen brüsszeli és EU-n kívüli forrásokra épülő „forrástérkép” került
összeállításra.

Kidolgozásra került 2 turisztikai pályázati koncepció, melyek célja a Mura folyó-
ra épülő vízi, illetve a térségbeli kerékpáros turizmus fejlesztése.

Elkezdődtek a szakmai egyeztetések egy olyan – szintén pályázati forrásból meg-
valósítandó – gazdaságfejlesztési projektről, amely a mezőgazdaság, azon belül
az almatermesztés területén valósítana meg határon átnyúló együttműködést. A
koncepció lényege, hogy az elmúlt néhány évben a határtérség horvátországi
oldalán sok almás telepítésére került sor. Ugyanakkor a – élelmiszerkereskedel-
mi láncok, hipermarketek által „elvárt” – folyamatos tárolás és szállítás jelenleg
még nem megoldott. Pályázati forrásokból egy olyan horvátországi hűtőház ter-
vezése tudna megvalósulni, amihez egy magyarországi (nagykanizsai) székhe-
lyű, gyümölcstermesztéssel és kereskedelemmel foglalkozó (az „Európai Körte
Tanács” elnöke által vezetett) cég biztosítana szakmai hátteret. A koncepcioná-
láshoz további segítséget jelenthet a mórahalmi székhelyű Bánát-Triplex Confi-
nium ETT-vel évek óta meglévő szakmai kapcsolat is.

Az ETT bevonásra került a határtérség közlekedési kapcsolatainak fejlesztését
előmozdító infrastrukturális beruházások előkészítésébe. Egy új Mura-híd meg-
építése már régi „álma” a térségnek. A murakeresztúri önkormányzat már 2002-
ben elindította a folyamatot, és később meg is valósított egy olyan pályázatot,
melynek eredményeként elkészültek az engedélyezési tervek. A kivitelezésre, a
két ország kormányának megegyezése és pénzügyi források hiányában azonban
a mai napig nem került sor. A 2016 elején megnyílt „INTERREG V-A Magyaror-
szág-Horvátország Együttműködési Program” azonban megteremtette a poten-
ciális forrást. Magyarország esetében a 2014-2020. évek közötti határ menti köz-
úti infrastruktúra-fejlesztésekről szóló 1007/2016. (I. 18.) Korm. határozat rögzíti
„Mura-híd, illetve mellékút fejlesztés előkészítése” beruházást. S úgy tűnik, hogy

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 87
horvát oldalon is meg van a politikai akarat is, amiben vélhetően szerepet ját-
szott az is, hogy az egyik kormánytag térségbeli (donja dubrava-i) származású.
A jelenlegi tervek szerint 2019-ig megvalósításra kerülő új híd Murakeresztúr és
Kotor/Kotoriba településeket fogja összekötni. Jelenleg a két település egymást,
csak a letenyei határátkelőhelyen keresztül, mintegy 50 km-es „kerülővel” éri el.
A beruházás eredménye nem csak a 2 települést köti majd össze, hanem például
két nagyobb gazdasági központ, Nagykanizsa és Kapronca/Koprivnica közötti
közúti távolság is nagyjából a felére (a jelenlegi 70-ről 35 km-re) fog csökkenni.
A kölcsönösen előnyös potenciális gazdasági hatások mellett további jelentős
társadalmi haszon az is, hogy a Zala megyei horvátságot és a horvátországi Per-
lak/Prelog járás településein élők közötti fizikai távolságot gyakorlatilag 5 km-re
sikerül csökkenteni.

2015-ben a társulás mintegy 2,4 millió Ft-ból gazdálkodhatott, a költségvetést tel-
jes egészében a lakosságarányos tagdíjak (100 Ft/lakos) biztosították. Ez az összeg a
fent említett fejlesztési stratégia elkészíttetésére lett felhasználva. Az ETT-nek egyelőre
saját munkaszervezete, és saját alkalmazottja sincs (lásd 22. táblázat). Az adminisztrá-
tori, kapcsolattartói feladatokat egyelőre egy, az MNTT alkalmazásában álló személy
látja el. Az ő bérét 2016-ban már fele részben az EGTC, fele részben az MNTT fizette.
A térségbeli „adottságokhoz” illeszkedve, az ETT-rendezvények elsődleges munka-
nyelvének a horvát nyelv számít.

22. táblázat:
Mura Régió ETT főbb pénzügyi-számviteli adatok, 2011–2015
2011 2012 2013 2014 2015
Bevételek, ezer Ft .. .. .. .. 2 429
ebből: - értékesítés nettó árbevétele .. .. .. .. 0
- tagdíjak .. .. .. .. 2 429
- támogatások .. .. .. .. n/a
- pénzügyi műveletek bevételei .. .. .. .. 0
Ráfordítások, ezer Ft .. .. .. .. 1 520
ebből: - személyi jellegű ráfordítások .. .. .. .. 0
Mérleg szerinti eredmény, ezer Ft .. .. .. .. 909
Munkavállalók átlagos statisztikai állományi
.. .. .. .. 0
létszáma, fő
Forrás: Mura Régió éves beszámolók

88 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2015-ben még lemaradtak a központi „pályázatról” (a nyilvántartásba vételre a pá-
lyázati határidőt követően került sor), 2016-ban viszont már 5,3 millió Ft támogatást
ítélt meg a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium az ETT 2016-2017. évi
működési költségeinek finanszírozásához.

A Mura Régió „ETT Érettségi Index”-e egyelőre relatíve alacsony. Az erőforrások-
kal való ellátottság és a régiófejlesztési hatás és kapacitás alacsony szintje alapve-
tően az alig 1 éves múltra vezethető vissza. E dimenziók tekintetében már minden
bizonnyal rövid távon érdemes előrelépés lesz kimutatható, de van még tennivaló
a „nyilvánosság” szempontok erősítése, a transzparencia növelése terén is (lásd 23.
táblázat).

A társulás egyelőre „támogatás-vadász” ETT szereppel bír. Ha viszont az intézmé-
nyesülés szerves fejlődéstörténetét, még az MNTT szervezésében elért eredménye-
ket, illetve a kedvező külső feltételek (a Mura-híd megépítésének potenciális hatásait)
vesszük alapul, akkor ezen EGTC esetében megvan a komoly esély a „vállalkozó”, illet-
ve akár a „közszolgáltató” szerep(ek) betöltésére is.

Az előzőekben említett, koncepcionális szinten már ki is dolgozott turizmus- és
gazdaságfejlesztési fejlesztések mellett további lehetőségek kiaknázásának lehet a
Mura Régió ETT a katalizátora. A Mura folyó nem csak közös turisztikai lehetőségeket
jelent, de „kikényszeríti” az együttműködést az árvízvédelem területén is. Mivel ez
mindkét országban már állami feladat, a vízügyi hatóságok valósítják már most is meg
a határon átnyúló együttműködést, az EGTC a „közös gondolkodás” platformját bizto-
síthatja a két ország vízügyi szakemberei számára. A nemzetiségi iskolák is együttmű-
ködnek EGTC nélkül is, de a tótszerdahelyi általános iskola és a zadar-i tanítóképző
főiskola közötti együttműködés még az intézményi elődnek számító MNTT közre-
működésével jött létre. Az immáron 15 éves múltra visszatekintő oktatási kapcsolat
keretében a főiskola végzősei minden évben 1 hetet töltenek a számukra szinte már
„gyakorló iskolának” számító Tótszerdahelyi Zrínyi Katarina Horvát Általános Iskolá-
ban, ahonnan pedig a gyermekek minden évben 10 napot tölthetnek el a tanítóképző
vendégeként a tengerparti Zára/Zadar városában.51

51 http://www.iskolatszh.bugs3.com/f2014-2015/zadariak2014/album/index.html#

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 89
23. táblázat:
Mura Régió ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.5
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.5
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.5
Üzleti beszámoló 0.5
Üzleti beszámoló a honlapon 0.5
Bevételi források 0.0
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 2.5
Üzleti múlt 0.0
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.5
Angol nyelvtudás 0.0
Projektmenedzsment tapasztalat 0.5
„Erőforrások” 1.0
Min. 100 ezer fő lakosság 0.0
Kistérségi együttműködés 0.0
Megyei együttműködés 0.0
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.5
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.5
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 1.0
ETT Érettségi Index 1.53

90 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A turizmusban a távlati cél a Mura-mente teljes magyarországi szakasza turisztikai
kínálatának fejlesztése, a „Mura brand” felépítése. Kihasználva, hogy a térség félúton
van Budapest és a tengerparti Fiume/Rijeka között, így ideális hely az útközben akár
csak rövidebb időre, de akár néhány éjszakára is megállóknak. A közeli népszerű für-
dőhelyen, Zalakaroson üdülő turistáknak szintén eladhatók 1-1 napos túrákhoz kap-
csolódó, „Mura-menti” szolgáltatás-csomagok.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 91
2.8. Tisza

Az alig egy éves múltra visszatekintő Tisza ETT nyilvántartásba vételére 2015 októ-
ber végén került sor. A társulást a magyar-ukrán határ mentén Kisvárda Város Önkor-
mányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, valamint Zakarpatszka
Oblaszty (Kárpátalja Régió Tanácsa) hozták létre. Az ETT területén több mint 1,8 mil-
lió (2011. évi adatok alapján: 1 823 851) fő él, amely lakosság több mint kétharmadát
(2011-ben 68%-át) az ukrajnai Kárpátalja „megye” adja. A többszintű, „makroregioná-
lis” társulás székhelye Kisvárdán található (lásd 8. ábra és 23. táblázat)

8. ábra:
Tisza ETT földrajzi területe

Forrás: Google Maps alapján CEC-szerkesztés

92 Civitas Europica Centralis Alapítvány
23. táblázat:
Tisza ETT tagjainak földrajzi elhelyezkedése (közigazgatási területi besorolása)
és lakosságszáma
Település (HU), megye (HU), régió (UA) Ország Megye (HU) Járás (HU) Lakoság, 2011 (fő)
KISVÁRDA Magyarország Szabolcs-Szatmár-Bereg Kisvárdai 16 986
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország -- -- 559 272
Zakarpatszka oblaszty (Kárpátalja régió) Ukrajna -- -- 1 247 593
Forrás: Tisza, KSH, UKRSTAT

A 2011. évi magyarországi népszámlálás alkalmával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
népességének 90%-a magyar, 8%-a cigány (románi, beás) és 1%-a német nemzetisé-
gűnek vallotta magát. Az ukrán nemzetiségűek aránya 0,3% (1 461 fő) volt. A megyei
ukránság egyharmada (32%-a, 465 fő) a megyeszékhelyen, Nyíregyházán él, a többi
településen a lélekszámuk nem éri el a száz főt. Az önállóan is tag, az ETT székhelyét
adó Kisvárda esetében viszont a magyar (95%) és a cigány (3%) után az ukrán nemzeti-
ségűek száma (1%, 88 fő) a legmagasabb. Ukrajnában utoljára 2001-ben került sor olyan
népszavazásra, melynek eredményeiből az ország lakosságának regionális és nemze-
tiségek szerinti megoszlására is lehet következtetni. Ez alapján Zakarpatszka oblaszty
(Kárpátalja régió) lakosságának 81%-a ukrán, 12%-a (151,5 ezer fő) magyar, 3%-a román,
3%-a orosz, 1%-a cigány, 0,5%-a szlovák, míg 0,3%-a német nemzetiségűnek tekinthető.52

A Tisza ETT „előzményének” számos olyan határon átnyúló együttműködési szer-
vezet tekinthető, amely a társulás által érintett határtérségnél jóval nagyobb földrajzi
területet fed(ett) le. A legismertebb a továbbra is önálló szerveződésként létező (de
jogi személyiséggel nem rendelkező), 1993-ban 4 ország (Magyarország, Szlovákia,
Lengyelország és Ukrajna) NUTS és NUTS 3 szintű közigazgatási egységei (önkor-
mányzatai) által alapított, majd 1997-ben romániai megyékkel is kibővült „Kárpátok
Eurorégió”. Az első „posztszocialista” eurorégió területe több mint 160 ezer négyzet-
kilométer, ahol közel 16 millió főnyi lakosság él. A transznacionális „szövetség” lét-
rehozása „felülről jövő” politikai akarat volt, az alapító okiratot is még az érintett or-
szágok külügyminiszterei írták alá, de később önkormányzatok csatlakoztak hozzá.
Fő döntéshozó szerve a Régiótanács, amelybe minden ország 10-10 főt delegálhat. A
döntések végrehajtását, valamint az adminisztratív feladatok elvégzését operatív szin-
ten a Nemzetközi Titkárság látja el. A közös fejlesztések előkészítését pedig különbö-
ző (regionális fejlesztési, turisztikai és ökológiai, kereskedelmi, katasztrófaelhárítási
és szociális infrastruktúra), országokhoz rendelt „munkabizottságok” tagjai végzik.
Az alapítók eredeti, átfogó célja az eurorégiót alkotó országok európai integrációs

52 http://2001.ukrcensus.gov.ua/eng/results/general/nationality/

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 93
folyamatának a két- és háromoldalú, a lakosság aktív bevonására épülő fejlesztési
együttműködések megvalósítása volt. E cél a 2000-es évek közepére-végére nagyrészt
megvalósult, jelenleg már csak Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak.

Az „interregionális szövetség” 2004-ben publikált – az egyik „régió tanácstag” által
készített – „stratégiai fejlesztési programja” 7 fejlesztési célt vázolt a 2004 (Magyaror-
szág, Lengyelország és Szlovákia uniós csatlakozása) utáni időszakra vonatkozóan:
-közlekedési kapcsolatok fejlesztése, az elzárt közlekedésföldrajzi helyzet oldása
(EU-korridorok, TINA-utak, autópályák, autóutak, regionális repülőterek);
-versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása;
-humán erőforrások összehangolt fejlesztése;
-egészségügyi, szociális, kulturális környezet fejlesztése;
-idegenforgalom komplex fejlesztése;
-környezet- és természetvédelmi fejlesztések;
-külső kapcsolatok további erősítése, az EU-s támogatások fogadására való felké-
szülés.

A fejlesztési koncepció is rámutatott arra a problémára, hogy az eurorégiónak
sem önálló (jogi személyiséggel rendelkező) szervezete, és saját – a megfogalmazott
közös fejlesztések finanszírozásához elegendő forrást biztosító – költségvetése sincs.
Ezt az együttműködés motorját adó lengyelországi, valamint magyarországi partne-
rek úgy oldották meg, hogy a saját országaikban létrehoztak olyan egyesületeket, ala-
pítványokat, melyek már alkalmasak voltak arra, hogy pályázati (elsősorban uniós)
forrásokhoz jussanak.

Még jóval a Kárpátok Eurorégió megalakulása előtt, már 1990-ben megalakult a
„Kárpátok-Tisza Alapítvány”, melynek megfogalmazott célja az volt, hogy – az „Al-
pok-Adria Munkaközösség” mintájára – „...szervezze Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
valamint a megyével határos hazai és más országbeli területek sokoldalú együtt-
működésének kibontakoztatását, a szomszédos régiók közös érdekek alapján lét-
rejövő kapcsolatainak fejlesztését, azaz segítse a Kárpátok-Tisza Munkaközösség
megszületését”.53 Ez az „alulról jövő”, regionális szintű határon átnyúló kezdemé-
nyezés – elsősorban a centralizált politikai érdekek, valamint a szlovákiai, romániai
és ukrajnai döntéshozók „gyanakvásai” miatt – az önkormányzatok szintjén akkor
alábbhagyott, ugyanakkor a még ma is létező, nyíregyházi székhelyű alapítványnak
több esetben sikerült olyan forrásokhoz jutnia, melyeket pályázatok, adományok for-
májában térségbeli szervezetek határokon átnyúló együttműködési programjainak

53 http://debszem.unideb.hu/pdf/dsz2007-1/dsz2007-1-04Suli-Zakar.pdf

94 Civitas Europica Centralis Alapítvány
finanszírozására fordított. Ehhez hasonló „támogatás-közvetítő” szerepet töltött be,
nagyjából 2003 és 2014 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés, valamint
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által létrehozott EuroClip-EuroKapocs
Közalapítvány, amely a magyarországi külügyi tárcától kapott forrásokból egy olyan
„kisprojekt-alapot” működtetett, melyekre szintén határtérségbeli önkormányzatok,
civil szervezetek pályázhattak.54

A Kárpátok Eurorégió „magyar nemzeti fél” partnere (a Magyar Tagozat) első-
sorban azzal a céllal hozta létre, nyíregyházi székhellyel, a „Kárpátok Eurorégióért
Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesületet”, hogy az eurorégió is közvetlen forrá-
sokhoz jusson, elsősorban a 2004-től megjelent különböző két- és többoldalú CBC-
programok keretében. Ez a szervezet koordinálta azt, a „Magyarország-Szlovákia-Ro-
mánia-Ukrajna Határokon Átnyúló Együttműködési Program, 2007-2013” program
keretében megvalósult pályázatot is, melynek eredményeként elkészült a „Kárpátok
Eurorégió Stratégiája 2020” dokumentum. Ennek bevezetője is rámutat arra, hogy az
euroregionális együttműködés a V4-ek uniós csatlakozása után, „2004-et követően el-
vesztette valós lendületét”. 2014 után viszont alapvetően megváltozott az eurorégió
fejlődését, lehetséges szerepét meghatározó geopolitikai helyzet.
-Az EU és Ukrajna közötti, 2014-ben megszületett, társulási megállapodás értel-
mében, 2016. január 1-jével előzetesen érvénybe lépett az EU és Ukrajna közötti
kereskedelmi kapcsolatokat új alapokra helyező, a piacok fokozatos megnyitá-
sát eredményező, az EU-szabványokhoz való igazítás lehetőségét megteremtő,
„Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Egyezmény” (Deep and Comprehensive
Free Trade Agreement, DCFTA).55
-Az ukrajnai (donbassi és donyecki) háborús konfliktus következményei számos
területen igényel sürgető segítséget az EU részéről, a humanitárius segélyezéstől
egészen az együttműködés biztonsági dimenziójának megerősítéséig.
-A kibontakozó migrációs válság rámutatott a humanitárius kríziskezelés, vala-
mint a schengeni határok védelme érdekében szükséges nemzeti, regionális és
helyi szintű együttműködések fontosságára.

E kihívások kezelésében a Kárpátok Eurorégió (KE) „közvetítő szerepet” tölthet
be az EU és Ukrajna között, azáltal, hogy kezdeményezője és kedvezményezettje lehet
az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek, valamint számos fejlesztési terüle-
ten átadhatja az uniós csatlakozás tapasztalatait, valamint az Ukrajnával kapcsolatos
helyismeretét, know-how-ját.

54 http://www.euroclip.hu/hu/?subpage=euroclip_hu
55 http://ec.europa.eu/trade/policy/countries-and-regions/countries/ukraine/

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 95
E keretfeltételekből kiindulva kerülnek megfogalmazásra a Kárpátok Eurorégió
2020-ig szóló fejlesztési prioritásai és tervezett intézkedései:
Kárpátok Eurorégió: nyüzsgő, aktív, versenyképes gazdaság és vonzó befektetési
hely:
okkv- és üzleti fejlesztés, beleértve a munkaerőpiac fejlesztését,
okereskedelem- és befektetés-ösztönzés, valamint határokon átnyúló közleke-
dési és logisztikai fejlesztés,
okiválasztott gazdasági ágazatokban rejlő potenciál támogatása: vidékfejlesz-
tés, kreatív ágazatok és idegenforgalom (beleértve a jólétet),
oIKT szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése a CBC együttműködés jobb
irányítása és átláthatósága érdekében;
tiszta és környezetbarát Kárpátok Eurorégió:
okörnyezetvédelem, a természet és forrásainak fenntartható kezelése, és bio-
diverzitás megőrzése,
ovíz-, szennyvíz- és hulladékkezelés,
oéghajlatváltozás hatásainak enyhítése és vészhelyzetekben való együttműkö-
dés,
oenergiaügyi együttműködés fokozása (hatékonyság, biztonság és megújuló
energiaforrások);
jól kapcsolódó Kárpátok Eurorégió:
ohatékony és biztonságos határ rendszer, határellenőrzés, vámmal és vízum-
mal kapcsolatos eljárások,
omobilitás és közlekedés-biztonság, beleértve a határátlépési infrastruktúrát
és felszereltséget;
innovatív, tanult és magasan képzett Kárpátok Eurorégió:
okutatás, innováció és új technológiák,
ooktatás javítása;
természeti örökség, helyi kultúra és történelem:
otermészeti örökség, helyi kultúra és történelem népszerűsítése és megőrzé-
se,
oKE természeti és kulturális öröksége ismeretének javítása a KE lakosai kör-
ében;
CBC közösségfejlesztés, egészségügyi, foglalkoztatási és társadalmi fejlesztés a
KE területén:
oközigazgatás hatékonyságának és a CBC intézményi kapacitásának javítása,
valamint CBC közösségfejlesztés,
oegészségvédelem fejlesztésének támogatása a KE lakossága körében,
ofoglalkoztatási és szociális szolgáltatások a KE-n belül,
oegy modern CBC identitás, közös információs és média felület kialakítása;

96 Civitas Europica Centralis Alapítvány
tematikus/ágazatokat átfogó prioritások:
oKE ukrán partnerének segítése az EU szabványok átvételében és a társulási
folyamatban a CBC tevékenységeket keresztül, és a reformokkal kapcsolatos
tapasztalatok megosztása;
oCBC kapacitásának és eszköztárának bővítése (új együttműködési formákkal);
oemberek közötti.

E stratégia is tehát az együttműködés meglehetősen széles spektrumát fogja át,
ugyanakkor – ellentétben a 2004-es stratégiában vázoltakkal – a „megvalósítási me-
netrendet”, valamint az „akciótervek” megvalósításának lehetséges, elsősorban két- és
többoldalú programok keretében rendelkezésre álló, finanszírozási (pályázati) forrá-
sait is bemutatja.

Ma még nem teljesen világos az, hogy a Kárpátok Eurorégió az elkövetkező évek-
ben, évtizedekben ténylegesen milyen szerepe(ke)t tölthet be az érintett országok
határ menti térségeinek gazdaság-társadalmi fejlesztésében. A lengyel nemzeti fél
alapvetően a közlekedési infrastrukturális beruházások előkészítésére helyezné a
hangsúlyt, és ennek érdekében egy olyan „operatív program” közös kidolgozását és
megvalósítását szorgalmazza, amely a határokon átívelő gazdasági kapcsolatokat is
élénkítő köz- és vasúti fejlesztéseket valósít meg. A KE útjaként számon tartott, az or-
szágok közötti észak-déli irányú összeköttetéseket megvalósító „Via Carpathia” autó-
pálya legkésőbb 2050-ig (de a legújabb tervek szerint akár már 2026-ig56) megépülne.
A magyar nemzeti fél pedig „makrorégiós” státusz megszerzését javasolja a KE számá-
ra, amely így akár alkalmas lehet egy – az EU „Duna Stratégiához” hasonló – „transz-
nacionális” együttműködési program menedzsment-szintű lebonyolítására, uniós for-
rások felhasználását segítő „támogatás-közvetítő” szerep betöltésére.57

Az EGTC-vé alakulás a Kárpátok Eurorégió esetében is felmerült, de ezt a sok or-
szág sok, különböző területi szintű közigazgatási entitásainak jelentős mértékben
különböző érdekei miatt (legalábbis eddig) nem sikerült megvalósítani. A több mint
20 évre visszanyúló euroregionális együttműködés egyik meghatározó tapasztalata,
hogy nehéz ennyiféle érdeket koordinálni, valamennyi fél számára „érdekes” fejlesz-
tési programokat, projekteket megvalósítani.

A Tisza ETT létrehozását magyarországi oldalon kezdeményező Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyei Önkormányzat már korábban is „szükségét érezte” egy a KE-nál kisebb

56 http://www.hirado.hu/2016/03/04/megepulhet-a-a-via-carpatia-kozlekedesi-folyoso-2026-ig/
57 http://www.nyiregyhaza.hu/uj-utakon-a-karpatok-euroregio

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 97
határon átnyúló együttműködési szerveződés létrehozásának. Ennek érdekében, már
2000-ben – mint KE-n belüli „programrégió” – Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai
Satu Mare (Szatmár), valamint az ukrajnai Zakarpatszka (Kárpátalja) megyével/régi-
óval közösen létrehozta az „Interregio” trilaterális együttműködést.58 E formációról
kevés információ áll rendelkezésre, érdemi eredményeket a határokon átnyúló gazda-
sági-társadalmi fejlesztések terén vélhetően nem ért el.

A megyei döntéshozókat már a közösségi rendelet megjelenése óta foglalkoztatta
az ETT-alapítás gondolata, a konkrét tettekre azonban az KE „kiüresedése”, valamint a
geopolitikai környezet említett, 2014-ben bekövetkezett változása hatására került sor.
A kezdeményező a kárpátaljai megyei tanács volt, amely felismerte, hogy egy ilyen típu-
sú csoportosuláshoz való csatlakozással ők is, megyei (regionális) szinten „közelebb ke-
rülhetnek az EU-hoz”, lehetőségük nyílik megmutatni Kárpátalja (és közvetetten egész
Ukrajna) lakossága számára az európai integráció „értelmét”. Kezdetben szó volt arról
is, hogy az ETT megalakításába szlovákiai és más magyarországi megyék is bevonásra
kerülnek, de a potenciális szlovákiai partnerek a már létező, kassa-i székhellyel, a ma-
gyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, valamint Kosiczky samosp-
ravny kraj (Kassa kerületi önkormányzat) tagságával 2013-ban megalakult „Via Carpa-
tia” ETT-hez való csatlakozásukat javasolták. Romániai megyék csatlakozása – vélhetően
a román-ukrán államközi egyezmény (az Európai Határvárosok EGTC elhúzódó enge-
délyezési eljárása során már megtapasztalt) hiánya miatt – ez esetben fel sem merült.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével már hagyományos, évtizedek óta meglévő „jó-
szomszédsági” viszonyra, valamint a (politikai vezetői, valamint térségfejlesztő szakértői
szinteken egyaránt meglévő) személyes kapcsolatokra viszont lehetett alapozni. A két
megye kiegészült a társulást székhelyét biztosító Kisvárda Város Önkormányzatával. Az
ETT-t tehát 2 ország 3 önkormányzata hozta létre, a megalakulásra és nyilvántartásba
vételre 2015 októberében került sor. Ezzel a Tisza első olyan EGTC-ként került bejegy-
zésre, melynek (hivatalosan, a Régiók Bizottsága által is bejegyzett módon) nem uniós
tagországhoz, az EU-hoz 2014 óta határozottan közeledő Ukrajnához tartozó tagja is van.

A társulás Egyezménye a határon átnyúló együttműködés megvalósítása érdeké-
ben az alábbi (a KE stratégiával „összecsengő”) „fejlesztési területeket” definiálja:59
közlekedési és hírközlési infrastruktúra,
energetika,
idegenforgalom,

58 http://www.hajduszoboszlo.hu.com/digitalcity/homepage.jsp?dom=AAAAJPND&fmn=AAAAODQU&p
rt=AAAAODPZ&bem=AAAAKSPL&men=AAAAODQF
59 http://egtc.kormany.hu/download/0/fb/21000/Tisza_Egyezm%C3%A9ny_v%C3%A9gleges.pdf

98 Civitas Europica Centralis Alapítvány
oktatás, szakképzés,
tudományos kutatás és fejlesztés,
kultúra,
egészségügy,
sport,
Tisza és mellékfolyóinak védelme és fejlesztése,
logisztika,
kis- és középvállalkozások támogatása,
környezet- és természetvédelem,
mezőgazdaság,
határ menti lakosság problémáinak kezelése.

Szabolcs-Szatmár-Bereg ETT-alapítási motivációját nagyban erősítette, és a társulás
által lefedett határtérségben (s még talán azon túl is) a munkaerőpiacok integráci-
óját elősegítheti, hogy miközben Kárpátalján nagy és 2014 óta növekvő (az UKRS-
TAT – ILO módszertan szerint mért, 2016 I. negyedévi statisztikája szerint – 11%-os)
a munkanélküliség, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a prognózisok szerint
(hasonlóan Magyarország nyugati megyéihez) hamarosan munkaerőhiány lesz jel-
lemző. Ennek egyelőre némiképp ellentmond, hogy 2016. III. negyedévében, a KSH
– ILO módszertan szerint munkaerőfelmérésén alapuló – adatai szerint Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében szintén 11% volt a munkanélküliségi ráta. Ez jelenleg még
meghaladja mind a regionális (9%), mind az országos (5%) átlagot, ha azonban abból
indulunk ki, hogy 2009-ben a megyei munkanélküliség szintje még 19%-os volt, akkor
valóban lehet alapja annak, hogy e megyében is hamarosan munkaerőhiány alakul
ki. Ezen kívül, a Tisza ETT határozott gazdaságfejlesztési célja, hogy (pl. magyaror-
szági vállalkozások kárpátaljai cégalapításainak ösztönzésével) erősítse a határtérség
mezőgazdasági integrációját, olyan közös fejlesztések előmozdításával, melyek a kár-
pátaljai területek jelentős mezőgazdasági potenciálját kapcsolnák be a magyarországi
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei) élelmiszeripari termelésbe.

A gazdasági típusú érdemi együttműködések elengedhetetlen előfeltétele a ha-
tár menti közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Jelenleg 5 határátkelési lehetőség is
van a magyar-ukrán határon, ezek közül azonban csak a Nyíregyházát és Kisvárdát az
ukrajnai Uzshorod (Ungvár) városával is összekötő Záhony – Cop (Csap) határátke-
lőn keresztül lehetséges súlykorlátozás nélküli közúti áruforgalom lebonyolítása. A
két megyeszékhely közötti (az ETT székhelyét is magában foglaló) „tengelytől” délre
fekvő, a Tisza ETT jóval nagyobb területét (gyakorlatilag a teljes közös magyar-ukrán
határszakaszt) lefedő „kistérségek” esetében viszont nincs lehetőség a két ország kö-
zötti nagyobb volumenű árukereskedelmi kapcsolatok kialakítására. A határhoz leg-

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 99
közelebbi kárpátaljai „al-központnak” tartott Berehove (Beregszász) városa és környé-
kéről, a jelenleg gyakran akár órákig is tartó „várakoztatástól” eltekintve, viszonylag
könnyen (30-50 km-en belül) Csenger, Fehérgyarmat, Kisvárda és Vásárosnamény já-
rási központok érhetők el a nap 24 órájában nyitva tartó Beregsurány-Asztej(Asztély)
és Tiszabecs-Villok(Tiszaújlak), valamint a csak 7 és 19 óra között nyitva tartó Barabás-
Koson(Mezőkaszony) határátkelőkön keresztül. Nyíregyháza, valamint a többi jelen-
tősebb gazdasági potenciállal bíró járási központ (Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor)
viszont kívül esik a határ menti munkaerő-ingázás szempontjából ideálisnak tartott
50 km-es „körön”. E határtérség esetében, a jelenlegi uniós programozási időszak-
ban – a 2014–2020. évek közötti határ menti közúti infrastruktúra-fejlesztésekről szóló
1007/2016. (I. 18.) Korm. határozat alapján – egyedül a magyar-ukrán-román hármas-
határnál található Nagyhódos, valamint – a jelenleg csak mintegy 50 km „kerülővel”
megközelíthető – kárpátaljai Velika Palad (Nagypalád) településeket összekötő Túr-
híd, valamint az arra rávezető mellékút uniós forrásokból történő megépítésére lehet
számítani.

Magyarország Kormánya 2014 óta kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a két ország,
valamint az EGTC-t alkotó két megye kapcsolatai gazdasági területeken is erősöd-
jenek. A 2015 végén született, „1935/2015. (XII. 12.) Korm. határozat Szabolcs-Szat-
már-Bereg megye és Kárpátalja (…) együttműködésének és összehangolt fejlesztési
feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és
feladatairól” rögzíti Magyarország elkötelezettségét Ukrajna uniós integrációja mel-
lett. Deklarálja, hogy hazánk támogatja a 2016. január 1-jével hatályba lépő DCFTA-
t, valamint megfogalmazza a két megye együttműködését és a fejlesztési feladatok
összehangolását szolgáló központi kormányzati koordináció szükségességét. Utóbbi
érdekében „kormánybiztos” került kinevezésre, aki többek között felel a Tisza ETT
„munkájának kormányzati célokkal és prioritásokkal való összehangolásáért”, a tár-
sulás „Duna Régió Stratégia releváns célkitűzéseihez való térségi szintű hozzájárulá-
sáért”, valamint azért, hogy a „Tisza ETT-ben társult szervezetek céljai és prioritásai
érvényre jussanak a fejlesztési programokban”.

Az EGTC megalakulása és jelen esettanulmány lezárása óta mindössze alig 1 év
telt el, így a Tisza „ETT Érettségi Indexe” értelemszerűen egyelőre rendkívül alacsony.
A többi ETT-vel való összehasonlítást az is nehezíti, hogy a társulásnak egyelőre nincs
honlapja és a 2015. évi pénzügyi beszámolója sem érhető el. Az ETT – a CESCI által
készített – fejlesztési stratégiája még nem került elfogadásra. Az eltelt nagyjából 1 éve
arra volt elegendő, hogy a társulás „bemutassa” magát a két országban és Brüsszelben
is, valamint kinevezésre került az EGTC operatív vezetését és adminisztratív feladatait
irányító igazgató (lásd 24. táblázat).

100 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A nagyszabású tervek megvalósításához szükséges pénzügyi források még nem
állnak rendelkezésre, a 2016-ban a magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztéri-
um által megítélt 6,5 millió támogatás is csak legfeljebb a munkaszervezet működési
költségeinek finanszírozására lehet elegendő. Ugyanakkor, ha az EU és Ukrajna kö-
zötti politikai és gazdasági kapcsolatok erősödését, a magyar kormány ambiciózus,
számos határ menti gazdaságfejlesztési elemet is tartalmazó törekvését, valamint az
„eurorégiós” évtizedek alatt felhalmozott térségbeli szakértői tapasztalatokat vesszük
alapul, akkor a Tisza ETT-ben rejlik akkora fejlődési potenciál, hogy ne csak egy újabb
„intézményi kísérlet”, egy politikai cél, hanem egy hosszú távon életképes eszköz le-
gyen a „jobb sorsra érdemes” magyar-ukrán határtérség gazdasági-társadalmi felzár-
kóztatásához.

24. táblázat:
Tisza ETT Érettségi Index
Szempont Pontszám
Honlap 0.0
Határozatok, jegyzőkönyvek 0.0
Elérhetőségek 0.0
Aktualitások 0.0
Információk angol nyelven 0.0
Üzleti beszámoló 0.0
Üzleti beszámoló a honlapon 0.0
Bevételi források 0.0
Támogatások 0.0
Brüsszeli jelenlét 0.0
„Nyilvánosság” 0.0
Üzleti múlt 0.0
Növekvő árbevétel 0.0
Saját bevételek 0.0
Támogatás függetlenség 0.0
Támogatás diverzifikáció 0.0
Főállású igazgató 0.0
További főállású alkalmazott 0.0
Bérköltségek fedezettsége 0.0
Angol nyelvtudás 0.0
Projektmenedzsment tapasztalat 0.0
„Erőforrások” 0.0
Min. 100 ezer fő lakosság 0.5
Kistérségi együttműködés 0.5

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 101
Szempont Pontszám
Megyei együttműködés 0.5
Régiós együttműködés 0.0
Fejlesztési stratégia 0.0
CBC projekt tapasztalat 0.0
CBC projekt koncepció 0.0
CBC tervezés 0.0
ITB koncepció 0.0
ITB megvalósítás 0.0
„Régiófejlesztés” 1.5
ETT Érettségi Index 0.38
3. Szakpolitikai
következtetések és
javaslatok
„Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete az európai területi együtt-
működési csoportosulásról” éppen 10 éve, 2006-ban jelent meg. E közösségi joganyag
megteremtette annak lehetőségét, hogy Közép-Kelet-Európa hosszú évtizedekig el-
zárt, ezáltal a „(fél)periféria perifériájára” szorult határtérségeiben is megteremtőd-
jenek a racionális, térségi munkamegosztáson, a „szerepek” megfelelő definiálásán,
az „együttműködés kultúráján” alapuló, gazdaságfejlesztési fókuszú felzárkózás jogi-
intézményi keretfeltételei. Az eddig eltelt 10 év azonban nem váltotta be az „európai
területi társulásokhoz” fűzött reményeket.

Az ETT-kre a helyi, regionális és országos szintű politikai döntéshozók, tisztelet a
ritka kivételeknek, szinte kizárólag mint a „forrásszerzés”, ezáltal a helyi-térségi klien-
túrák kiépítését és fenntartását célzó „újraelosztás” (redisztribúció) egyik újabb esz-
közére tekintenek. Kétségtelen, hogy – önálló jogi személyiséggel, ezáltal saját költ-
ségvetéssel és apparátussal rendelkezve – az ETT-k hatékonyabban lehetnek képesek
a különböző határ menti együttműködési (CBC) programokban rendelkezésre álló
forrásokat felhasználni. Viszont, ha arra gondolunk, hogy ezek a programok időben
nem folyamatosak, 2012 és 2016 között gyakorlatilag egyáltalán nem biztosítottak
forrásokat, továbbá egyáltalán nem garantált a CBC projektek által elért eredmények
hosszú távú fenntarthatósága, akkor erősen megkérdőjelezhető az EGTC forrásszer-
ző, „támogatás-vadász” szerepének „értelme, létjogosultsága”.

Az elvégzett kutatás egyik fő következtetése (keserű tapasztalata), hogy bár az
EGTC-k de iure „önálló jogi személyiséggel” bírnak, de facto az „önállóság” helyett a
centralizáló központi, illetve helyi politikai erők (nem-)döntéseitől való túlzott mér-
tékű függőség, ha úgy tetszik kiszolgáltatottságuk figyelhető meg. Ugyanakkor a „sze-
reptévesztések” (pl. egy ETT-esettanulmány megjelenéséhez „feltételekkel történő
hozzájárulás”) a belső érintettek esetében is több esetben megfigyelhető. E függőség,
helyi szereptévesztés szintén nagyban magyarázza azt, hogy az EGTC-k sem tudtak
önálló, érdemi gazdaság- és társadalomfejlesztő hatással bíró érdemi „forrásteremtő”,
a „kreatív, innovatív fejlesztési energiákat felszabadító” szerepet betölteni. Ha nem a
demokrácia a társadalom szervező elve, annak természetes következménye, hogy az

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 103
együttműködések „személyekre lebontott szinten”, és nem az országhatárokon túl élő
magyar és nem-magyar közösségek autonóm politikai közösségeivel valósulnak meg.

A 2006 és 2015 közötti időszakban jelentős változások következtek be a magyar
gazdaság fejlődési lehetőségeit illetően. A 2008-ban globálissá vált gazdasági válság
bebizonyította, hogy csak azok az országok, illetve országokon belüli területi egységek
„válság-állóak”, melyek az innováció, a modern technológiák adaptálása, a rugalmas,
a helyi szellemi tőkék „felszabadítása” terén élenjáróak. Ebben az időszakban Magyar-
ország mellett „elment a világ”, így a versenyképesség terén ma már Szlovákia számít
követendőnek, és ma már inkább a kelet-magyarországi megyéknek áll érdekében az
immáron gazdaságilag fejlettebb nyugat-romániai megyék felé történő „nyitás”, a határ
menti együttműködéseket gátló fizikai és mentális akadályok lebontása. Továbbá, ma
még beláthatatlanok a következményei annak a politikának, amely nem az EU-n belüli
együttműködésen alapuló, hanem „nemzeti különutas”, az „ideiglenes műszaki határ-
zár” megépítésével szimbolikussá is vált, a „nemzetbiztonsági érdekeknek” álcázott, de
gyakorlatilag az országot mind fizikai, mind mentális értelemben elszigetelő válaszo-
kat adott a 2015-ben globálissá terebélyesedő migrációs jelenségekre.

Ha e kedvezőtlen keretfeltételeket vesszük alapul, akkor már az is eredménynek
mondható, hogy az elmúlt 10 évben Magyarország keleti (magyar-ukrán, magyar-ro-
mán) és déli (magyar-román-szerb, magyar-horvát, magyar-szlovén) határai mentén 8
darab EGTC is létre tudott jönni, és az intézményi fejlődés (az „ETT-érettség”) külön-
böző szintjeire eljutni. Ezen EGTC-k esetében meghatározható néhány olyan (egyik-
másik társulásra többé-kevésbé jellemző) karakterisztika, amely megkülönbözeti őket
a magyar-szlovák határszakasz mentén létrejött ETT-khez képest.

- A sikeresség, az eddigi eredmények tekintetében az „intézményi előzmények”
kevésbé meghatározók. Sőt, mintha a több évtizedes, jellemzően „eurorégiós”
múltra visszavezethető formációk (pl. Pannon, Tisza) helyett – legalábbis eddig –
eredményesebbek lennének azok (pl. Banat-Triplex Confinium, Európa Kapu),
melyek a „semmiből”, ugyanakkor a megváltozott geopolitikai helyzetre jól rea-
gálva, a gazdaságfejlesztésre fókuszálva jöttek létre.

- A „magyar-magyar” kapcsolatok ETT keretében történő fenntartása egyáltalán
nem meghatározó törekvés. A vizsgált határtérségek esetében a szomszédos or-
szágokban legfeljebb „szórvány-magyarság” él, akiknek az ETT-k politikai irányí-
tásában és menedzsmentjében való szerepvállalása is kevésbé jelentős. Mégis,
paradox módon, ezen ETT-k esetében az engedélyező román, horvát, szlovén
központi hatóságokat nagyobb „gyanakvást” tanúsítottak, aminek következté-

104 Civitas Europica Centralis Alapítvány
ben időben jelentősen elhúzódott az ETT-k megalakulásának, nyilvántartásba
vételének folyamata.

- Hangsúlyosabb határ menti gazdaságfejlesztési fókusszal, következésképpen
hosszabb távon életképesebbnek tűnő együttműködési struktúrával azok a cso-
portosulások bírnak, melyek a nagyvárosok „árnyékában” kitörési lehetőségeket
kereső kis- és középvárosokra építenek. A Banat – Triplex Confinium Szeged,
Timisoara/Temesvár és Novi Sad/Újvidék, míg az Európa Kapu a Debrecen, Nyír-
egyháza, Satu Mare/Szatmárnémeti és Oradea/Nagyvárad között keresi a ver-
senyképesség-növelés, a „szellemi tőke” megtartásának lehetőségeit. A Pannon
esete azt példázza, hogy a délkelet-európai határtérségekben egyelőre kevésbé
életképesek a nagy földrajzi kiterjedésű, valamint a többszintű kormányzás (mul-
ti-level governance) elvére épülő határ menti együttműködési struktúrák. A Tisza
és az Európai Határvárosok EGTC is fontos szerepet tölthet be Ukrajna európai
integrációjában, valamint a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztésében,
amennyiben a szerepeiket sikerül megfelelően, egymással nem versengve, ha-
nem egymást megfelelően kiegészítve meghatározni. A Mura Régió ETT egyrész-
ről a jövőben is fontos szerepet tölthet be a magyarországi horvát nemzetiségűek
identitásának megőrzésében, valamint abban, hogy a magyarországi dél-zalai la-
kosság is részesüljön a horvátországi oldal dinamikusabb gazdasági fejlődésé-
ből. Az Európai Közös Jövő Építő és a MASH csoportosulások viszont csak a
földrajzi hatókörük érdemi bővítésével érhetnek el érdemi gazdaságfejlesztési
eredményeket. Ha megmaradnak néhány, ráadásul meglehetősen szegény kö-
zség „településközi” társulásaként, akkor legfeljebb a kulturális, „people-to-pe-
ople” kapcsolatok erősítése terén tölthetnek be (egyébként ugyanúgy fontos)
határtérség (határ menti közösség) fejlesztő szerepet.

- A vizsgált határtérségekben a megye/régióközpontok kevésbé mutatnak aktivi-
tást a határokon átnyúló kapcsolataik ETT-alapítással történő intézményesítése
terén. Debrecen, Szeged egyetlen EGTC-nek sem tagja, de Nyíregyháza és Pécs
is a lehetőségeihez képest jóval kevesebbet invesztál ezen új, innovatív együtt-
működési formába. Úgy tűnik tehát, hogy e nagyvárosaink a szomszédos orszá-
gokhoz tartozó gazdasági központokra (Oradea/Nagyvárad, Timisoara/Temes-
vár, Arad, Satu Mare/Szatmárnémeti, Osijek/Eszék) inkább mint versenytársakra,
mint együttműködő partnerekre tekintenek. Kétségtelen, hogy a térségfejlődést
alapvetően meghatározó képzett munkaerőért, illetve tőkebefektetésekért a ko-
rábbi időszakokhoz képest is nagyobb a verseny, de ideje lenne már felismerni
azt a térségi érdeket, hogy még mindig jobb, ha a munkaerő és a tőke a „szomszé-
dot” választja, és nem Nyugat-Európába vagy éppen Ázsiába vándorol.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 105
- A legfontosabb tanulság mégis az, hogy a Schengeni Övezethez tartozás alap-
vetően meghatározza az ETT-k sikerét is. A magyar-horvát és a magyar-szlovén
határtérségben a települések „összenövése” (konurbanizációja), a határ menti
munkaerő- és ingatlanpiac fellendülése ma már reális lehetőség. A magyar-ro-
mán határszakaszok esetében viszont, hiába tagja Magyarország már 2004, Ro-
mánia pedig 2007 óta az Európai Uniónak, Románia Schengeni Övezethez való
csatlakozásának sem a politikai, sem a technikai feltételei nem teremtődtek még
meg. Így hiába épültek meg eurómilliókból magyarországi oldalon határokon
átvezető utak, azokat eddig egész egyszerűen sem a helyi lakosság, sem a he-
lyi vállalkozások nem tudták igénybe venni. Szerbia EU-csatlakozása ugyancsak
bizonytalanná vált, és kérdéses az is, hogy az EU és Ukrajna között létrejött sza-
badkereskedelmi megállapodásból a jelenleg határokkal mereven elválasztott
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Kárpátalja megyék miként tudnak majd érdemben
profitálni. Összegezve, a vizsgált határtérségekben, egyfajta „előfeltételként” a
Schengeni Övezethez való közös tartozás hozhatja meg a gazdasági-társadalmi
felzárkózás reális esélyét.

A vizsgált ETT-k közül egyértelműen kiemelkedik a mórahalmi székhelyű Banat
– Triplex Confnium, valamint a nyíradonyi székhelyű Európa Kapu. A kutatás során
figyelembe vett szempontok alapján e két társulás (elsősorban 2015. évi adatokon
alapuló) „ETT Érettségi Index” mutatója a legmagasabb, ugyanakkor elmarad a ma-
gyar-szlovák határtérség éllovas EGTC-einek (Arrabona, Ister-Granum, Pons Danubii)
hasonló, az európai területi társulások fejlődését, a kitűzött politikai, stratégiai célok
megvalósítására való képességét összehasonlíthatóan mérhetővé, értékelhetővé tevő
indikátorától (lásd 9. ábra).

106 Civitas Europica Centralis Alapítvány
9. ábra
Vizsgált társulások „ETT Érettségi Index, 2016” szerinti sorrendje

A „pénzügyi autonómia” és a „fejlesztéspolitikai bevonás” dimenziók által megha-
tározható „ETT Szerep Mátrix” (EGTC Role Matrix) esetében szintén a BTC, valamint
az Európa Kapu lóg ki a sorból. Utóbbi összességében továbbra is „támogatás-vadász”
szerepet tölt be, azonban több olyan „akciója” is volt már (pl. térségbeli civil szerve-
zetek felkészítése a 2014 és 2020 közötti uniós pályázati időszakra) amely alapján a
társulás már „közszolgáltató”, illetve (pl. mások által megvalósított uniós projektek
projektmenedzsment feladatainak ellátásával) „vállalkozó” szerepet is betöltött. A
BTC működésében ugyanúgy jelen vannak az állami (magyarországi minisztériumi)
támogatások, valamint a pályázati források, ugyanakkor – a vizsgált ETT-k sorában
egyedül álló módon – a személyi jellegű ráfordításokat már fedezik a saját (üzleti) be-
vételek, valamint (kisebb mértékben) a tagdíjak. Összességében a BTC jelenleg „vál-
lalkozó” szerepet tölt be, de (pl. a „projektfejlesztő műhelyek” folytatásával) reális az
esélye annak is, hogy akár „közszolgáltató” szerepet (is) felvállaljon a magyar-román-
szerb hármashatártérségben. Ehhez azonban egyrészről az együttműködés tényleges
hatókörének érdemi bővítésére (a mórahalmi központtól távolabb eső romániai és
vajdasági partnerek aktívabb bevonására), valamint a tag-önkormányzatok tehervise-
lő képességének növelésére lenne szükség.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 107
10. ábra
Vizsgált ETT-k kategorizálása az „ETT Szerep Mátrix” definíciói szerint, 2016

A vizsgált ETT-k esetében – összehasonlítva a magyar-szlovák társaikhoz – még
erőteljesebb a „humán tényező” jelentősége. Szinte mindegyik társulás „mögött”, jel-
lemzően az ETT elnökeként egy-egy olyan politikai szereplő áll, aki meghatározó sze-
repet tölt(ött) be a térségi és/vagy az országos „nagypolitikában” is. E megállapítás
elsősorban a magyarországi politikusokra vonatkozik, de több ETT esetében is láthat-
tuk, hogy egy-egy, az adott térségből származó, illetve az adott térséget az országos
parlamentben valóban képviselő horvátországi vagy éppen romániai politikus szintén
meghatározó „lobbista” tud lenni, a határtérségeket érintő, elsősorban infrastrukturá-
lis fejlesztések „megindításában”. A politikai erő azonban önmagában nem elegendő.
Ahhoz, hogy egy ETT mint szervezet hosszú távon életképes legyen, szükség van kép-
zett, gyakorlati térségfejlesztési tapasztalatokkal („térlátással”), innovatív, ugyanakkor
reálisan megvalósítható, a térségi adottságokhoz jól illeszkedő fejlesztési (program-, és
projekt-) ötletekkel, továbbá az érintett országok vonatkozásában hely- és (nem utolsó
sorban) magabiztos nyelvismerettel rendelkező „CBC menedzser(ek)re” is. E tapasz-
talat tükrében különösen aggasztó, így ilyen típusú képzések jelenleg egyik nagy ma-
gyarországi egyetemi központban (Debrecen, Szeged, Pécs) sem folynak.

108 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A magyarországi kormányzat kiemelt figyelmet fordít az országhatárok mentén
létrejött ETT-k fejlődésének előmozdítására. 2012 és 2016 között, vagyis abban az idő-
szakban, amikor a vizsgált társulások többsége létrejött, a kezdetben a Közigazgatási
és Igazságügyi Minisztérium, majd 2014-től a Külgazdasági és Külügyminisztérium
által megítélt támogatások kétségtelenül segítettek abban, hogy a megalakult ETT-
k kezdeti tevékenysége beinduljon. Több esetben azonban ez azonban „kontrapro-
duktívvá” vált, mivel az EGTC-k is alapvetően a központi kormányzati döntésektől
függő, a centrális politikai érdekeknek kiszolgáltatott entitásokká váltak. A hivatalo-
san „pályázati”, de gyakorlatban a „fűnyíró elvnek” megfelelően megítélt „normatív
támogatások” felhasználásáról, tényleges hasznosulásáról korlátosan állnak rendel-
kezésre információk. Javasoljuk, hogy a jövőben a minisztériumi ETT-támogatások
megítélésekor az egyes ETT-ket alkotó tag-önkormányzatok teherviselő (tagdíj-fizető)
képessége, valamint az előző évi támogatás felhasználásának valamely objektív (pl. a
CEC által bevezetett „ETT Érettségi Indexnek” megfelelő) szempontrendszer szerinti
kvantitatív értékelése is legyen figyelembe véve.

A kormányzati (miniszterelnökségi) szakmai háttérintézményként működő CESCI
jelenleg magas színvonalú szakértői háttértámogatást biztosít az EGTC-k megalakulá-
sához, működéséhez. A CESCI által negyedévente megrendezésre kerülő „ETT-műhe-
lyek” gyakorlati jelentőségét szinte mindegyik vizsgált ETT kiemelte. Fontos azonban
a jelenleg meglehetősen kicsiny „ETT-közösség” más szakmai szervezetekkel, a határ
menti térségeket érintő fejlesztéspolitikai döntések során „think tank” szerepet be-
töltő intézményekkel történő kibővítése, az „EGTC-gondolatiság” felsőoktatási, aka-
démiai kutatási programokba történő integrálása. Az EGTC-célok elérése mind helyi,
mind országos, mind közép-kelet-európai szinten csak széles körű „társadalmasítás-
sal” lehetséges.

Fontos felhívni a politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy a valós kihívások-
kal szembe kerülő, centralizált politikai érdekek, a gazdasági racionalitás negligálása
gyakorlatilag ellehetetleníti a súlyos gazdasági-társadalmi krízisben lévő, ugyanakkor
gazdag kulturális hagyományokkal, valamint nem csak a turizmus által kiaknázható
természeti adottságokkal rendelkező, periférikus határtérségek felzárkóztatását. Az ön-
kormányzati kompetenciák megvonása ugyan racionalizálhatja a területi államigazga-
tást, ugyanakkor lefojtja az innovatív kezdeményezéseket, hosszú távon ható következ-
ményei pedig a versenyképesség és a megélhetést biztosító munkaerőpiac állapotán
is – ma már „kemény” statisztikai adatokkal is alátámasztott módon – kimutathatók.

A vizsgált határtérségekben 2010 körül nagy várakozások, alapos felkészülés előz-
te meg az ETT-k megalakítását. A bejegyzési procedúrák azonban a szomszédos, az

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 109
EGTC-alapítási „boom”-ot „gyanakvással” figyelő országokban időben jelentősen el-
húzódtak. Aztán egyelőre elmaradt Románia Schengeni Övezethez való csatlakozása,
és csak lassan jelentek meg (a magyar-román relációban még 2016 végéig sem nyíltak
meg) azok a CBC-pályázati források, melyeknek már 2014-ben rendelkezésre kellett
volna állniuk. A forráshiány miatt az EGTC-kezdeményezések gyakorlatilag leálltak.
Az innovatívabb szereplők ezt a „holtidőszakot” elsősorban érdemi határ menti gaz-
daságfejlesztési programok, projekt-koncepciók kidolgozására használták fel, a töb-
biek viszont csak „vegetáltak”. A kezdeményezők viszont idővel szembesültek azzal,
hogy olyan területeken dolgoztak ki előremutató határ menti fejlesztési javaslatokat,
amely területeken 2016 végére gyakorlatilag megszűnt a magyarországi önkormány-
zatok „autonómiája”.

A határtérségek fejlesztéspolitikai autonómiáját megteremtő (visszaállító) szakpo-
litikai programok gyakorlati megvalósíthatósága, az EGTC-k újbóli lendületbe hozása
érdekében, a Civitas Europica Centralis Alapítvány az alábbi területeken ajánlja fel
együttműködését, határtérségi tapasztalatait, szakértői kapacitásait.

 „Határtérségi források koordinált felhasználása szervezeti kereteinek és mecha-
nizmusainak kialakítása”: intézményi keret („szakértői platform”) kialakítása
adott határtérségek fejlesztési stratégiáinak, megvalósítási terveinek, konkrét
projekt-koncepcióinak összehangolása, a döntési kompetenciákkal rendelkező
szereplők közötti információáramlás előmozdítása érdekében.

 „Új típusú munkaerő-áramlás jelentette kihívások és lehetőségek a határmenti
régiókban”: a határ menti infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a Schengeni
Övezet bővítésével új lehetőségek jelennek meg a határmenti munkaerőáram-
lásban érdekeltek számára, azonban egyelőre még sem kínálati (munkavállalói),
sem keresleti (munkáltatói) oldalon nem ismertek pontosan a szükségletek, va-
lamint a hatósági szintű beavatkozást igénylő fejlesztési igények.

 „Határon átnyúló közszolgáltatások fejlesztése”: azon fejlesztési együttműködési
területek azonosítása, ahol nem projekt-alapon, hanem az intézményeket mű-
ködtető entitások hosszú távú „befektetésével” az adott határtérségben élők élet-
minőségét érdemben javító, például EGTC-k által menedzselt határon átnyúló
közszolgáltatások kialakítása és hosszú távú fenntartása valósítható meg.

 „Többnyelvűség a határ menti közigazgatásban”: az államhatárok fizikai átjárha-
tóságának növekedésével megnő az adott határtérségében belüli munkaerő- és
tőkemobilitás, melynek hatására nő a többnyelven (az „áttelepülők” anyanyelvén

110 Civitas Europica Centralis Alapítvány
is) nyújtott ügyintézési, valamint egyéb (oktatási, szociális ellátási, tömegközle-
kedési stb.) közszolgáltatások iránti kereslet, amely szükségessé teszi a hazai
közigazgatási intézményi kapacitások fejlesztését is.

 „Üzleti vállalkozások bevonása az ETT gazdaságfejlesztési együttműködésekbe”:
szinte minden vizsgált határtérség esetében azonosítható legalább egy olyan üz-
leti vállalkozás, amely már most profitál az ETT keretében megvalósuló együtt-
működésekből. Jelenleg azonban nem mutathatók ki az ETT-tevékenységek
üzleti hasznosulásai, és nem került kialakításra olyan kommunikációs platform,
illetve ösztönzőrendszer sem, amely biztosítaná, hogy a határ menti együttmű-
ködések erősödéséből közvetlen üzleti hasznot realizáló cégek – a forráshiányos
önkormányzatok mellett, helyett – anyagilag is hozzájáruljanak az ő versenyké-
pességüket is javító társulások működéséhez.

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 111
Mellékletek
1. számú melléklet
Rövidítések jegyzéke
BTC: Banat – Triplex Confinium
CBC: határon átnyúló (határ menti) együttműködés(i) (cross-border cooperation)
CEC: Civitas Europica Centralis Alapítvány
CESCI: Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (Central European Service for
Cross-border Initiatives)
DCFTA: Az Európai Unió és Ukrajna közötti „Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Egyezmény” (Deep and
Comprehensive Free Trade Agreement)
DDRFÜ: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
DKMT: Duna-Körös-Maros-Tisza
DZS: Horvátország statisztikai hivatala (Drzavni Zavod za Statistiku)
EGTC: európai területi együttműködési csoportosulás (European grouping of territorial cooperation)
EK: Európai Közösség
EÖKiK: Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány
ETT: európai területi társulás
GDP: bruttó hazai termék (gross domestic product)
ILO: Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization)
INS: Románia statisztikai hivatala (Institutul National de Statistica)
ITB: integrált területi beruházás
IPA: Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (Instrument for Pre-accession Assistance)
KE: Kárpátok Eurorégió
KKM: Külgazdasági és Külügyminisztérium
KKV: kis- és középvállalkozás
KSH: Központi Statisztikai Hivatal
LAU: helyi közigazgatási egység (local administrative unit)
MNTT: Muramenti Nemzetiségi Területfejlesztési Társulás
NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (Nomenclature of Territorial Units for Statistics,
Nomenclature d’Unités Territoriales Statistiques)
PPS: vásárlóerő-standard (purchasing power standard)
REC: Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Environmental Center for
Central and Eastern Europe)
SURS: Szlovénia statisztikai hivatala (Statisticni urad Republike Slovenije)
UKRSTAT: Ukrajna központi statisztikai portálja

112 Civitas Europica Centralis Alapítvány
2. számú melléklet
EGTC-k, melyek létrehozásáról – az Európai Parlament és a Tanács
1082/2006/EK rendelete 5. cikkének megfelelően – 2016. július 1-éig tájékoztatták
az Európai Unió Régiók Bizottságát.
Megalakulás
# Elnevezés Székhely Tagállamok
időpontja
1. Eurométropole Lille-Kortrijk-Tournai Lille, FR FR/BE 2008.01.22.
Eurometropool Lille-Kortrijk-Tournai (közzététel)
2. Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Esztergom, HU HU/SK 2008.11.12.
Együttműködési Csoportosulás (bejegyzés)
3. Agrupación Europea de Cooperación Territorial Galicia – Vigo, ES ES/PT 2008.10.23.
Norte de Portugal (bejegyzés)
4. EGTC Amphictyony of Twinned Cities and Areas of the Athén, EL EL/IT/FR/ 2008.12.01.
Mediterranean CY (bejegyzés)
5. Ung-Tisza-Túr-Sajó (Hernád-Bódva-Szinva) Limited Miskolc, HU HU/SK 2009.01.15.
Liability EGTC (közzététel)
6. Karszt-Bódva Korlátolt Felelősségű Európai Területi Turňa nad SK/HU 2009.02.11.
Együttműködési Csoportosulás Bodvou, SK (bejegyzés)
7. Agrupación Europea de Cooperación Territorial Duero- Trabanca, ES ES/PT 2009.03.21.
Douro (bejegyzés)
8. Groupement Européen de Coopération Territoriale West Dunkerque, FR FR/BE 2009.03.25.
Vlaanderen/Flandre-Dunkerque-Côte d’Opale (bejegyzés)
9. GECT ArchiMed Taormina, IT IT/CY/ 2011.11.06.
ES/EL (bejegyzés)
10. GECT Pyrénées-Méditerranée Toulouse, FR FR/ES 2009.08.25.
(bejegyzés)
11. GECT Eurodistrict Strasbourg-Ortenau Strasbourg, FR FR/DE 2010.01.25.
EVTZ Eurodistrikt Strasbourg-Ortenau (bejegyzés)
12. Agrupamento Europeu de Cooperaçao Territorial ZAS- Bragança, PT PT/ES 2010.03.19.
NET, AECT (közzététel)
13. Agrupació Europea de Cooperació Territorial Hospital de Puigcerdá, ES ES/FR 2010.04.26.
la Cerdanya (bejegyzés)
14. GECT INTERREG „Programme Grande Région” Metz, FR FR/DE/ 2010.03.29.
EVTZ INTERREG „Programm Großregion” LU/BE (bejegyzés)
15. Eurodistrikt Saarmoselle Sarreguemines, FR/DE 2010.05.06.
Eurodistrict Saarmoselle FR (bejegyzés)
16. ABAÚJ - ABAÚJBAN Korlátolt Felelősségű Európai Miskolc, HU HU/SK 2010.06.11.
Területi Együttműködési Közhasznú Csoportosulás (bejegyzés)
17. Pons Danubii EGTC Komarno, SK SK/HU 2010.12.16.
(bejegyzés)
18. Bánát - Triplex Confinium Limited Liability EGTC Mórahalom, HU HU/RO 2011.01.05.
(bejegyzés)

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 113
Megalakulás
# Elnevezés Székhely Tagállamok
időpontja
19. Arrabona Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együtt- Győr, HU HU/SK 2011.06.07.
működési Közhasznú Csoportosulás (bejegyzés)
20. „Linieland van Waas en Hulst” Europese Groepering Sint-Gillis-Wa- BE/NL 2011.06.15.
voor Territoriale Samenwerking as, BE (bejegyzés)
21. GECT Euregio Tirolo - Alto Adige - Trentino Bolzano/Bo- IT/AT 2011.09.13.
zen, IT (bejegyzés)
22. Territorio dei comuni: Comune di Gorizia (I), Mestna Gorizia, IT IT/SI 2011. 09.15.
Občina Nova Gorica (Slo) e Občina Šempeter-Vrtojba (bejegyzés)
(Slo)
23. GECT Pirineus – Cerdanya Saillagouse, FR FR/ES 2011.09.22.
AECT Pirineus – Cerdanya (bejegyzés)
24. Agrupación Europea de Cooperación Territorial „Espacio Sabi ánigo, ES ES/FR 2011.06.03.
Portalet” (bejegyzés)
25. Rába-Duna-Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi- Tatabánya, HU HU/SK 2011.12.10.
Együttműködési Csoportosulás (bejegyzés)
26. GECT Eurorégion Aquitaine-Euskadi Hendaye, FR/ES 2011.12.12.
FR (bejegyzés)
27. Európa-kapu Korlátolt Felelősségű Nyíradony, HU HU/RO 2012.05.07.
Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (bejegyzés)
28. BODROGKÖZI Korlátolt Felelősségű Európai Területi Miskolc, HU HU/SK 2012.04.11.
Együttműködési Csoportosulás (bejegyzés)
29. Novohrad-Nógrád Korlátolt Felelősségű Európai Területi Salgótarján, HU HU/SK 2011.12.21.
Együttműködési Csoportosulás (Novohrad-Nógrád ETT) (bejegyzés)
30. Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás Pécs, HU HU/SI 2012.03.28.
(bejegyzés)
31. EGTC EFXINI POLI - Network of European Cities for Acharnes, EL/CY/BG 2012.08.02.
Sustainable Development Attika, EL (bejegyzés)
32. European Urban Knowledge Network (EUKN) EGTC Hága, NL NL/BE/ CY/ 2012.12.03.
Limited (EUKN EGTC) CZ/ FR/DE/HU (közzététel)
/LU/RO
33. GECT „Euregio Senza Confini r.l. – Euregio Ohne Gren- Trieszt, IT IT/AT 2012.12.21.
zen mbH” (bejegyzés)
34. Europejskie Ugrupowanie Współpracy Terytorialnej Cieszyn, PL PL/CZ/SK 2013.02.25.
TRITIA z ograniczoną odpowiedzialnością (bejegyzés)
(EUWT TRITIA z o.o.)
35. Sajó-Rima Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együtt- Putnok, HU HU/SK 2013.04.03.
működési Csoportosulás (bejegyzés)
36. Via Carpatia Korlátolt Felelősségű Európai Területi Kassa, SK SK/HU 2013.05.31.
EgyüttműködésiCsoportosulás (bejegyzés)
37. Parc européen/Parco europeo Alpi Marittime - Mercan- Tende, FR FR/IT 2013.05.29.
tour (bejegyzés)

114 Civitas Europica Centralis Alapítvány
Megalakulás
# Elnevezés Székhely Tagállamok
időpontja
38. Gruppo Europeo di Cooperazione Territoriale (G.E.C.T) La Maddale- IT/FR 2013.03.11.
Parco Marino Internazionale delle Bocche di Bonifacio na, IT (bejegyzés)
(P.M.I.B.B)
39. GECT „Secrétariat du Sommet de la Grande Région” Luxembourg, LU/DE/BE/FR 2013.03.28.
LU (közzététel)
40. EUWT TATRY z ograniczoną odpowiedzialnością Nowy Targ, PL PL/SK 2013.09.20.
(bejegyzés)
41. Európske zoskupenie územnej spolupráce Spoločný Szenice, SK/CZ 2013.05.22.
región s ručením obmedzeným SK (bejegyzés)
42. Torysa Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttmű- Sárazsadány, HU/SK 2013.10.09.
ködési Csoportosulás HU (bejegyzés)
43. Svinka Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttmű- Tolcsva, HU/SK 2013.10.09.
ködési Csoportosulás HU (bejegyzés)
44. GECT Alzette Belval Audun-le-tiche, FR/LU 2012.02.13.
FR (közzététel)
45. Agrupación Europea de Cooperación Territorial Ciu- Totana, ES/FR/IT/RO 2014.01.07.
dades de la Cerámica, AECT limitada ES (bejegyzés)
46. Agrupación Europea de Cooperación Territorial Euroci- Verín, ES/PT 2013.07.17.
dade Chaves-Verín ES (bejegyzés)
47. Európai Közös Jövő Építő Korlátolt Felelősségű Európai Pusztaottlaka, HU/RO 2012.10.17.
Területi Együttműködési Csoportosulás HU (bejegyzés)
48. Central European Transport Corridor Limited Liability Szczecin, PL/HU/SE 2014.03.24.
European Grouping of Territorial Co-operation PL (bejegyzés)
49. Huesca Pirineos – Hautes Pyrénées Huesca, ES/FR 2014.11.11.
(HP-HP) ES (bejegyzés)
50. Agrupación Europea de Cooperación Territorial Faja Tharsis, ES/PT 2014.10.14.
Pirítica Ibérica ES (bejegyzés)
51. Európai Határvárosok Korlátolt Felelősségű Európai Nyíregyháza, HU/RO 2014.11.20.
Területi Együttműködési Csoportosulás HU (bejegyzés)
52. ESPON EGTC – European Node for Territorial Evidence Luxembourg, LU/BE 2015.01.19.
LU (közzététel)
53. GECT Pays d’Art et d’Histoire Transfrontalier Les Vallé- Prats-de-Mollo- FR/ES 2015.01.28.
es Catalanes du Tech et du Ter la-Preste,FR (bejegyzés)
54. Rajna-alpesi folyosó régióközi szövetsége EGTC Mannheim, DE DE/NL 2015.05.27.
(közzététel)
55. MASH Korlátolt Felelősségű Európai Terület Nagymizdó, HU/SI 2015.06.16.
Társulás HU (bejegyzés)
56. Mura Régió Korlátolt Felelősségű Európai Területi Tótszerdahely HU/HR 2015.05.28.
Együttműködési Csoportosulás HU (bejegyzés)
57. Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás Kisvárda HU/UA 2015.10.26.
(Tisza ETT) HU (bejegyzés)

Schengen esélyei – Európai területi társulások Magyarország keleti és déli határai mentén 115
Megalakulás
# Elnevezés Székhely Tagállamok
időpontja
58. GECT-Autorité de gestion programme INTERREG V A Luxembourg, LU/FR 2015.10.19.
Grande Région LU (bejegyzés)
59. Europejskie Ugrupowanie Współpracy Terytorialnej Jelenia Góra, PL/CZ 2015.12.16.
Novum z Ograniczoną Odpowiedzialnością PL (bejegyzés)
60. Agrupación Europea de Cooperación Territorial León- León, ES/PT 2015.12.29.
Bragança ES (közzététel)
61. PONTIBUS Korlátolt Felelősségű Európai Területi Tár- Budapest HU/SK 2016.01.08.
sulás HU (bejegyzés)
62. EUCOR The European Campus Freiburg im DE/FR/CH 2016.01.27.
Breisgau DE (bejegyzés)
63. European Grouping of Territorial Cooperation „European Soria, ES ES/FR 2016.05.10.
Mycologial Institute” (bejegyzés)
Forrás: EU Régiók Bizottsága

116 Civitas Europica Centralis Alapítvány
A Civitas Europica Centralis (CEC) Alapítvány 1996-ban alakult közhasznú szervezet. A közép-ke-
let-európai térségben élő kisebbségek helyzetét vizsgálja, különös tekintettel az európai integráció
adta lehetőségekre. A CEC projekteket szervez, és részt vesz olyan kutatásokban, melyek célja annak
vizsgálata, hogy miként lehet meghaladni a 20. század azon traumáit, melyek a közép-kelet-európai
térség modernizációját megszakították, illetve, hogy miként lehet integrált, modern társadalmak kialaku-
lását elősegíteni. Mindezek érdekében:

– nemzetközi összehasonlító kutatást folytat a történelmi egyházak szerepének vizsgálatára, elsősorban
a két világháború közötti antiszemitizmusban, valamint a Holocaustban, különös tekintettel az erősödő
etnicizmusra, nacionalizmusokra, a Holocaust tagadás feléledő jelenségére;
– közre kíván működni a határmenti régiók együttműködésében, revitalizálásában (European Grouping of
Territorial Cooperation), roma felzárkóztatási programokban;
– vizsgálja az iszlám hatását a magyarországi politikára Magyarországon;
– napi rendszerességgel sajtófigyelő szolgálatot lát el kisebbségi kérdéskörben.

A CEC az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány szellemi örökösének, tevékenysé-
ge, kutatási projektjei folytatójának tekinti magát.

The Civitas Europica Centralis (CEC) Foundation is a public benefit organization founded in 1996. It exam-
ines the situation of minorities living in the Central and Eastern European region, having regard to the pos-
sibilities mainly offered by the EU integration. The CEC organizes and participates in research projects
aiming at the examination of the possibilities for coping with the traumas of the 20th century which had
interrupted the Central and Eastern European region’s modernization, and the possibilities for creating
integrated and modern societies. For these:

– it carries out an international comparative research examining the role of the historical churches in the
anti-Semitism, mainly between the two world wars and in the Holocaust, paying special attention to
growing ethicise and nationalisms, and intensifying phenomena of Holocaust denial;
– it wishes to contribute to cooperation and revitalization of border regions (European Grouping of Territo-
rial Cooperation), and to development programs of the Roma population;
– it examines the effects of the Islam on the politics in Hungary;
– it observes daily press in the topic of minorities.

The CEC defines itself as the intellectual successor of the Public Foundation for European Comparative
Minority Research, and continues its activities and research projects.

© Civitas Europica Centralis Alapítvány

Felelős kiadó: dr. Törzsök Erika, elnök
Cím: 1115 Budapest, Szentpéteri u. 10.
Telefon: +36 30 904 6164
E-mail: torzsokerika@gmail.com
Honlap: http://www.cecid.net

Nyomdai előkészítés és nyomás: Y2000 Bt., +36 70 385 7856