You are on page 1of 379

62o

JonNs;xioun

EIFELEDETT
MESTERSEGEK
t',\t4.49;5
FSZEKlV/1 kdnyvlar

"ilJlluIJllilLl[|lll[til

ffi
Budapest,2005
Dorling KindersleyBook
London, New York,Delhi, Toronto,Mii[chen, Melbourne

A kdnyv el6szb.k6t kdtetbenjelent mega Dorling KindersleyLimited-n61ForgoltenArts (Elfeledetr


mesters6gek, 1984),illetve ForgotlenHouseholdCrafts (Rdgiid6k hrztartrsi munkii, 1987)cimmel.
A The ForgottenArts & Crafts cimd dsszevontkiad.isNagy-Britanni6ban2001-benjelent meg a Dorling
Kindersley-nl(80 Strand,LondonTVC2RORI),amely a PenguinGroup r6sze.A kiad6sbankdzrmfkdddrt
a Nationat Tiust CNemzetiKulturrlis Ordks6gHivatala).
A fordit5s a The ForgottenAfis & Crafts cim( cjsszevont
kiad,s alapiin k6sznlt.

Szerz6:John Seymour

Forditotta:Bafih R6bert,CsupornAngyal Zsuzsa,Erdei Gabriella,GyengeL6szld,GyengeVir6g,


Horvdth Csaba,Molnir Erzsdbet,Olrh Judit, OngrddiMelinda, VAg6lldik6

Magyarorszigonc. fejezetet(374.old.) irta: SelmecziKovics Atliia


Az Elfeledettmestersdgek

Lektorrlta: GyengeL6szl6

O Hungariantranslation:Barth R6bert,CsupornAngyal Zsuzsa,Erdei Gabriella,


GyengeLdszl6,GyengeVir6g, Horvii$ Csaba,Moln6r Erzs6bet,O16hJudilj OngrddiMelinda,
Vdg6Ildik6 6s a CSERKiad6, Budapest,2005
O 1984,19876s 2001Dorling KindersleyLtd, Londor
O Szijveg:1984,1987s 2001John Seymour

Minden iog fenntartva.


Jelenkdnlaet, ill. annakr6szeittilos reprodukiilni,adatrtjgzit6rendszerbent6rolni, brirmilyen formiibanvagy
eszkdzzel elektronikus,mechanikus,fnyk6pszeti riton vagymis m6don- k<izcilnia kiad6 engeddlyendlkiil.

ISBN9637418024

Kiadja a CSERKiad6
Felel6skiad6:a kiad6 \'ezr6je
1114Budapest, K6roli Gdsp6rt6r 3.
Telefon:386-9019,209-2982;Telefon/Fax:385-6684
E-mail: cser@chello.hui Honlap: wwwcserkiado.hu
Titrdelds,nyomdaiel6kdszils:Pet6Erzsebet
Nyomdsskdt6s:Neografia,Szloviikia
TARTALOM
FAE,{Zlri IESE49
ELdSZOII F^LAZAS52
M6sz6cErfs53
N,bFEDEL,zsi?lEDfl 54
ElsSr6sz PALA{AsiTis 59

*Eii,'i,?JJl,,
w
coNDoLATOKl4
BEVEZETo
A SZABADEG ALATT 60
A FA MESTEREI24

SoviN$K 61
SARJAZrAlis 25 R Korr r L62
SzriRczoN
KAx-\\lli,PilEs26 ATLEP6K66
GEREBLIEKiSZiTES 30
Krir,{sAs 68
VTLLAT<iszi'IEs 32
KsziTfsE33 T6zEcv,{cAs70
VEsszdsEPRI:i
SzlRsz,{-MNliL(iszir6s 34
F,MBRoNcs KiszirisE 35
LErRAKisziTEs 36
38
rEzltfvnsssczz
SziNAEIETo KlszirlsE
K$csoq cOvEKrK39
F^ cFatlAr.PK-6sziT!s!40
SzEKrABKisziTbs4l
l-^szENEclTEs44
FoNofi KoSARAK 40

ttt'zfpuv +s
Szi(KisziTls 73
FrlMoN"rls76
Kov csMEsrERsiG 77
KTREKGYARTAS 86
KAD,4RMESnRSEG 94
Eszf ERGAtYosMEsTERSf c 104
SZEKERIK EsKocsR 106
M6sodikr6sz
REGIIDOK
HAZTARTASI
Sz,{\,xisziTEsE112
H,T6i?jrEs 114
MUNKAI 193
A coRAcr-D cs6\AK 121
VlToRr.AI<]iszfiis122 BEVEZETES194
KoTELvERls124
Hir,oKoTis 126
BdRKrKiszi'lis128
SziJGYriRrj MESTERsic 130 A KONYHA VILACR ZOS
NYERrcKEsziltis 132
KuMETGszlTis136
Csz,M,\-Esclr6(isziTEs 138
FAcrrd(Eszilts 140
KisKEszht's142
.\dcLoMKowKtJMv,(cAsA 144
SfiAr,,{LciK, KdMp6$oroK 147
KARAMKcTUK 148 EldKfszir6s 206
FAZIKASMISTERSIG 150 SZABAD TrlzdN2I2
TEcLAKszlTls 156 Az ll-so dNrDTf'/ s rdzEELyEK 2I8
Tril6csERirK:szittrs159 KENyERsurEs 222
PAPiNGszlrfs160 T^RrosiTAs,TiRoLAs 224
KosARFoN,{s 163 Sdz,{s,sA\' \'yiTAs 226
GYjIKiNY-is szAl,u,croNis 172 AszAl-ris, szARir s, FUsToLis227
PALAcKozAs, (oNzlRvr<iszif s 228
GttMolcsoK fs DEsszlRTEK 230
HfrEs, FAcy^szr,4s 232
HAZI SZOVES
I74 TlszriTAs, TAK\RirAs234
MosocAT,{s238
Ifuzr vlzELL,tT,4s240
tAr<iszir6s 24I
K{vEF6zis 243

Szows 175
LENvAszoNKisziTis 181
GYAPJiszd\,Es184
SlLYEMiszirEs 188
PAr(uT(isziris l9I
SoN.6z!s245 AGYAKH^r6szo3,k 298
Sz6L6!oR,ATMABoR 248 HAzr cYdcYM6DoK 301
GY6GYNoVINYIK EsFUszlRE(250 FaRDdszoB,{K 302
ALLxl'lr RrAs,-lENtaszrEs252 E'fKlizfs lis szdF,\Koz,{s306
MIHlszLr 255 G\TR1Y- is oL lvrl-,iciT,4s 310
Gi- f s vrLL liwL,iciT,{s 316
TruoRiT,{s318
KtMiNYsrPRis326
TEJFELDOLGOZAS
257 HULLADIK^ H,iz KoRtL 328
K-ARI!v6K fs DL6sKdDi)K330

TEXTILMUNKAK 33I

TDt !s lBllElDor-cozAs258
TlJsziN(iszi1]6s261
VAJK6sziTls263
SArrKEsziTEs 268
FAGYLALXiSZiTES 272
FoNAs332
Sz(ir\'r'EcE(338
MOSAS,VASALAS273 CSTPKEVERES 340
HoRcoLAs3,l4
FRrvolrrls is MAKMMi345
KorEs 346
RuH^Kisziris is JAviTAs348
STEPPETI is FoTjITAKARO 356
R{Nfi r-As (srvloKKor-it358
HivzEs 359

A'iiz BtiszEtui,sh274
Ltc- is szAB,ANKisziris276
A v,{szoNNrMlriosAsA278 DISZITOMUVESZE'T
361
RliH^sz,iRil^s284
VASALAS 286
RLH,\r,ljs-ris290

A HAZTARTAS291
Fls-lrs is PiT,{Z,{s362
Slri\crlLzis 364
Br-lroRoK 365
LAK,{sDisarK 368
LrNNriPrDiszriK370

ELFELEDETTMESTERSEGEK
A TUZLL6BDGYr-illlis!292
Ffrus 294 MAGYARORSZAGON374
KoSZoNETNYTLVANjTAS
383
E L OS Z O

dr sok 6ve,hogy meglelente kcinlv els6 kiaddsa(198,1),ds


sajnosaz Sltalamismefi ds id6zett mesteremberek j6 r6sze
mdr nincs kdzdttiink. Ennek ellenrehd16sI'agyokDorling
Kindersleykiad6nak,hogytgy ddntdtt,ilbdl kiadja a miivet.Mert el
kell jiinni annakaz id6nek,hogy azemberis6gfelismerje,az eg6szsdg
6sa j6ldt alapja,ha a n6k 6sf6rfiak isrn6telkezdeneka sajdtkeziikkel
dolgozni,val6sfgostdrgyakatel6dllitani. Hiszen a k{rhozatt az az
let, amelynekfolyamdn az emberekcsak a szimit6gdp billenty(it
nyomkodj6k,vagy a gydrakbane$'hangt 6s egydltaldnnem kreativ
tevdkenys69et vigeznek.
Miutdn az 6ri6si multinaciondliscdgekrdtelepedteka vildgra,egy-
re kevesebben 6skevesebbcn vagyunkabbana heiyzetben,hogy bir-
mit is a sajit hasznrilatunkra, a sajdtgydnyiirfisegiinkre
de legaldrbbis
alkossunk.Szintemdr valamennyiencsup6nkicsinyfogaskerekek ma-
radtunk abbana hatalmasp6nzcsindl6gipezetben,rmelynek az ird-
nyit6i oly trivolvannakt6ltink,6s taldn csaka Mindenhat6tudia, hol.
Eltekintveatt6l a nyugtalanitdt6nyt61,hogyaz eg6szszdrnyiis6ges
glob6lismasin6riaegydltaldnnem valarnistabil alkot6s,6sel6bb-
utdbb rjgyisdsszeroppan, mindennapjainksiv6rsriga6sunalmaskiir-
forg6saembertdrsainktcjbbsegnek mdr most is alig kibirhat6, s kd-
zeleg a liLzadlspillanata. Meg kell ism6t szereznijnka jogot arra,
hogy magunk kszithessiikel haszndlatitdrgyaink 6s disztdrgyaink
Iegaldbbegy r6szdt,amennyirc futja k6pess6geinkb6l 6s kdziigyes-
s6giinkb6l.Ne szdgyelliilkfjb6l k6zbevenni a legalapvet6bb, egysze-
r( 6s mdgisoly kedvesszerszdmokat.
Ha v6get6r a nagyrabldskora, ahogyanjelenlegivildgunkatielle-
mezhetjrik,megldti6k,tij hajnal virrad r6nk, az eg6szs6ges ds teljes
6let jdn el; megsebzett, kifosztottplantenkatmeggy6gyithatjuk,on-
honunkban 6s egeszkdrnyezetiinkbenval6s tirgyakra cser6lhetjik
a miianyag kacatokat6s l6lektelen ttimeggy-rirtm6nyokat. Ebben a
kcjntvbenkisdrletetteszek16,hogy megmutassam, mindeznagJonis
lehetsdges.
V6giil kdszdnetetmondok Angela Ashe-nek,hogy segits6gemre
volt mcgannyiszakmaiismeretmegszerz6seben.
John Segmour
Killowen,1999

Bafta,Az 1950esnekbenAlbett Lt hnak kosdtfon6 mfihelylben


mesLcr
ELSORESZ

EIpELEDETT
MESTERSEGEK

W#4ryg*/"

nffiw
He l
il[l(3f
g6w

ABRoNcsKERT'LA KocsrKERfKRE
Mi tdn afdbdlbisz b kacsiherdhreillesztettibaz izzdacdLabroncsot,
dzzelg)a1"sanle kelletthiteni (1 86-93 o-)
BBvBzBr6coNDoLAToK
z iiltaliinosan elteriedt nzet szerint a t6megtermel6s
!eL!elehet6v6,hogy a vil6g npessg6nek jelcnt6s r6sze
annyi eszkdzi6s haszn6latitrirgyathalmozharottfel. Eb-
b6l k6t k6rd6s ad6dik. Az e1s6:vajon val6ban sziiks6giinkvan
annyi kacatra,mint ahogyazt hissziik?Az iizletek polcai kdzrjtl
s6tdlvagyakranhiterlenkedvendzemaz iruk6szletet,hiszen sze-
momra elkdpzelheteden, hog_)_
az 6ruk kilenc tizedevajon milyen
m6don jdrulhat hozzi az emberekjobb kcjz6rzet6hez, boldogs6-
gdhoz.Vajon kinek szereznedrdmet, ha megszerezhetn6 ezcker,
kinek az 6lerev6lna szebbdaz ilven termdkekt6l?A kilenc tizcdiik
val6szin(leg hamar szemdldombrakeriilne, s ezzelbebizonyo-
sodna,hogy mir az elddllitisuk is hiba volt. A m6sodikk6rdesaz,
hogy mi6rt kellene az embereknek ilr_en fdlcjslegcstdmeg-
cikkekkel be6rnitik, mikor napjainkbanaz rin. vil{9" nd-
pessg6nek "fejlett
egyrencivekv6rdszemunkan6lkiili. A siliny t6meg-
cikkek gydrtris6raaz egyetlenellbgadhat6magyardzataz lehet-
ne, ha nem akadnael6g ember j6 min6sigri lerm6kek el6i11it6-
s6hoz.Ez azonbannem leher kifbgis, hiszen elegend6ember dll

l4
rf
rcndelkcz6sre.Illetve elegend6ember lenne a ktildnldle sz:lktu-
cl6stig6nyl6munkikra, ha a fiatalokal6rt6kes,hasznos6sdrdekes
munkik \'6gz6s6retanitan6kmeg.
Szerencs6re a r6gi mestersigekmig nem veszLekcg6szene te-
1ed6shomiilyiba. S6t,azt laldttam, hogl val6j6bannincs is olyan
r6gi mestcrsdg,amelyerne hasznilninak valahol a mai napig fd1-
dnnkdn. A fejiett vilrg ipp most kezdi ijra fcll'edezniaz 6rr6kes,
mesteremberekiltal L6sziletl tirgyak sz6ps6gdt6s szliksgess6
rijra az ipa
961,6saz emberekmind jclent6scbbhdnyadaig6nyli
ros munka j6 min6s6gii lerm6keit.

Chatti vagYdebbie?
Az im6nt r.al6banazt rnondtamvolna,hogy a tdmegcikkekugyan-
igl megrilljik helylikct? Ha igy tettem' azzal ellentmondlam a
'lbgorcnak'
misztikus bengrili kotr6nek, Rabindranath llki k1
hasznilati lrirgyat, a debbie-ris a chaltil hasonlitolla dssze vala-
mikor A ddrri; k6dlbeliil hiszliteres benzintartdl)! a cldtti pcdig

agyagkors6\:olt, amclyel vizhorddsra haszndl!ak,s kiz6r6lag


mistirenberek kszitcttekilr-et.Thgorea d,?bbie-r hitv6nynak ta-
litta egy crdttival osszehasonli8'a,is azl irla 16la:dellie-ben is
lehetel! vize! hordani, de az ed6ny magavisszal.szit6lelvdnl', a
chatti azollbar nem egyszerrlen megtelel a cdlnak, hanem m6g
szip is. Az ut6bbi drdmet szerzetta haszn6l6jdnak6s a szem-
1l,nekis. -Nlit6bb, ehhezlal6n azt is hozzitchettevolna a k6h6,
hogy az a n6, aki a fej6re16ve,d,?rrrr-benhordta a vizet, akkor is
rlitnak trinl, ha 6 magagydn,v6riivolt, mig a c,dtti szinte elva16_
zsolia egyszer( szips6g6vela haszn6l6j:itis Ahol .ldttit hasz
ndhak vizhorddshoz,olt a kciz6ss6g dsszetart6bbvolt, mig ahol
debriet, otr csupin a korn-vezetiikelszennyeztik6s cs[fitottik a
lalu lak6i.

l5
?l
A term6szetesanyagoksai6toss6gai
Term6szetes a[yagokb61ksziilt lergyak haszn6latdvala legtiibb
ember szivesebben v6gzi munkrijdt, mert az ilyen trrgyak hasz-
j6
niilata rz6sseltdlti el az embereket.A t6rgy formiia, feliilete,
anyaga,sz6rmaz6sa mind hozzrij6rulehhez.Tudat alatt taldn l-
k6pzeljiika fAt,amelyb6legytdrgyatkifaraguk vagya mez6t,ahol
azok a bfzaszdlak n6tte\ amelyek szalm6j6b6lkosarat fontak
hozzAefi6kezek vagy szikldkat, k6darabokat,marhab6rt, ame-
lyekb6l haszn6lalilirgyak lettek a msteremberekkezenyom6n.
A fa, a vas,az ac6l(nem is sz6lvaa kivdl6 min6sg( rozsdamentes
ac61r6l),egy6bf6mek, legyenekakir nemes-,ak6r egyszer( f6-
mek, gydnyijni kkijvek 6s term6skdvk,az irha, a termszetes
rostszilasanyagok,amilyenp6lddul a gyapjri,kender,len,pamut,
selyem,iuta,6s v6giil a v6lyog,azok a termdszelesanyagok,ame-
lyeknek iinmagukban is elegend6nekkell lenniiik bdrmilyen
hasznilad r6rgy elkszit6s6hez. V6lem6nyemszerint kiz6r6lag

ezek azok az anyagok,amelyeketelfogadhatunkhaszndlatitdr-


gyak k6szits6hez. Ha egytdrgyatnem lehet el66llirani ezekb6laz
alapanyagokb6l, az a t6rgy sz6momrasosemleszvonz6.
A termdszetesa[yagok sajdtoss6gaimiatt kiildnleges szak-
luddst 6s gondosmunkdt ig6nyelvalamennyifolyamat,amelyben
term6szetes anyagokatdolgozfel vagy alakil a mestetember.A fa
erezete,bels6 szerkezetemiatt a fa nem hasadb6rmilyen ir6ny-
ban. Az asztalosok,ecsok, bognrrok, kdd6rok, esztergdlyosok,
hai66csok ezt pontosa[ ludjdk, 6m szaklud6sukkal k6pesek
ennekellen6reis rnin6sgimunkadarabokatksziteni.A fa tulai-
donsdgaitmindannyian saj6t hasznukra forditjek,6s az anyag
hibdit kikiiszijbdlve,k6pesekrlgy alakitani a f6t, hogy az alkalmas
legyen kiildnbdz6 ldrgyak el66llitds6ra. Az dltaluk k6szitett
munkadarabok nem csup6n id6t6ll6ak, hanem tetszet6sekis.
A frival dolgoz6 szakembereknekmeg kell ismerniiik az alap-
anyag lulaidons6gait,6s ezzel olyan tud6s birtok6ba keriilnek,
amelyreegy frdccsdnl6gy6rbandolgoz6szakembernekmg csak

l6
gondolnia sem kell, hiszen a miianyag egys6gcs,erezet ndlkuli
r n l r g . N c m r g e n ] ( l\ T a k l u d a 'at l b r m r z a \ a
A k6nck mint 6pit6ary_agnak is megvannaka maga korldLai,
6m az epil6mestereksz6zadokon6r m6gis lenydgijz6rirkidokal,
boltiveket, oszlopokat,pillreket emelrek bel6liik. Vasberonb6l
szinte birmilyen formdjri eiem kdpezher6,mdgis igen ritka az a

beton6pitmny,amclyet fennrartisok n6lkiil sz6pneknevezhet-


n6nk. Lehet, hogyclisme16enb6lintunk egyhatalmasfelh6karco-
16lrudn,de hit hol van a sz6psige mondjuka dorsetiSherbornc
Abbey lcg}-ez6bohozatos mennyezet6hez kdpest,amelyneknagy-
m6relli kdpe oda van trizve iratszckr6nyemre,hog] valahinyszor
csakriipillantok, mindig dmulhassaktdk6letess6gdn.

Ar, kdlts6g,6rt6k
A kdzmr:ivestcrmkek gyakran val6ban tdbbe kerillnel! minl a
tdmeggyhrtm6nyok,de tinyleg drrigdbbak-e,ha m6rlegeliink
minden koriilmnyt? Gondoljuk csakmcg, v6gs6soronnem gaz-
das6gosabb-e a baritnal! szomsz6dnak vagr-a helyi k6zmiivesnek
fizetni egy kicsit tobbet egy sz6pds i6 darabefl, mint valamivel
olcs6bbanmegvcnni egy hamarosanszemitre kerii16 tomcgter
m6ket, amelyet Isten tudja, hol gyarlott valakil A kzmdvcster
m6k haszndlatinak6h'ezetedrdmmel tdlti el kdszil6j6t is, ezzel
k6lcs6ndsenszcbb6teszjk egymdslet6t.A gyiri munkris lcgfel
de maga a
jebb annak ijrtil, hogt fizetsiget kap.l fdradozrisd6rt,
mLlnkanem jelent szimdra dlvezetet.

1.4 ^as.-
?l
Manaps6ghamar rasiitik a belyegetarra, aki ig6nyli s keresi
a k6zm(vestermdkeket,mondv6n,hogy a tiirsadalmi elitbe sze-
retne tarlozni. No ign, az elitbe, csakhogyezt a gtnyosnak sz6nt
bsoroldstbiiszk6nlehet v6llalni. Me h6r ez esetbencsak annyit
jelent, hogy szeretiaz egyedi,kedves6s szdpdolgokat.Egy csdpp
igdnyessggel teh6t brrki az elitbe tarlozhat - van ott hely el6g.
Senkit sem k6lyszeritenek a tdmeggyrrtmAnyokszemdrdomb-
jdra. Gondoliuk csak meg, k6tsz6z6ve egyriltal6nnem l6teztek
nagyipari term6kek,az emberekm6gisugyanrigyltek-haltak,6s
nem voltak boldogtalanabbak, mint manapsrig.Hallom nyomban

az ellenvet6st:sokannem engedhetikmeg maguknak,hogy felka-


paszkodjanakaz elitbe. Term6szetesen ez oem igy van, csak fel
kellene ismerniiik, hogy mennyi fdldsleges,ndlkiildzhet6holmit
v6s6rolnak,amir6l rlgy gondoljrk, kell a mindennapi 6lethez.Az
elithez tartozni teh6t nem sz6gyellnival6 dolog, m6g ha sokan
igy is gondolj6k.Ennek 6ppenaz ellenkez6jeaz igaz.
Sairt otthonomat lassankdnt,fokozatosanigyekszemmegsza-
badirani a hitveny tijmeggydrtmdnyokt6l.Megtanulom, hogyan
lehet nilkiildzni 6ket anlkiil, hogy hidnyukat 6rezndm,illetve
helyettiik olyan nemes anyagb6l k6sziilt tdrgyakat haszn6lok,
amelyeketszorgalmas,tehets6ges, a szakmiiuk irant elkdtelezett
mesterek k6szitettek.Eletm6dom, 6letfelfog6somhozott kitzel
szdmoskizmiiveshezirorszdgban,ahol 6lek, Valesben, ahol ko-
ribban 6ltem, Angli6ban, ahol sztilettem 6s Franciaorszdgban,
Nmetorsz6gban, Ausztdrban, Olaszorszigban,Gitriigorszdgban,
s6t Kitz6p-Azsi6ban 6sAfrikdban, ahol tdbbszdris megfordultam.
Van kdztiik szeg6nyember, aki kiizd a mindennapimegelhetsfi,
de akdr szegnya k6zmiives)ak6r nem, kdzdsvonds valameny-
nyiiikben, hogy szeretik a munk6jukat. Biiszkk arral amit csi-
ndlnak, 6s ha ziK hogy valaki 6szint6n 6dekl6dik 6lettik 6s
munkaiuk irint, tjr6mmel megmutati6k szakm6iuk apr6bb-na-
gyobbmesterfog6sait.

l8
flf
Munkadij
Erdckesmegfigyelni,hogy a k6zm(vesszakmrkidds miivel6i ho-
gyan vdlekedneka munkadij16l.tsizon-vos irtelemben cbbenis a
mrlltat k6pviselik,amely szcrinrill6 dijaz6scsaka j6 munka utin
jir. A maguk idej6ben ez teltesen termszetesvolt, manapsdg
azonbansajnosez is m6sk6ppenvan. A mai vdllalkozr5tigy gon
dolkodik,hopyannyit kell lelszfmolni a j61-rosszulelv6gzettmun-
ka utd[, amcnn-\.ita piac (6rtsd: a p6nztdrca)m6g ppen elbir
A mai napig 6l6nkenl az emldkezetemben az eset,amikor nagy
nehezensikeriilt rdvennem a hires suflolki haj66pit6 mestert,

19
?l (kb 4,3 m)
Mr. Harry Kinget, hogy k6szitsennekem egy 14 l6b
hosszrics6nako-t, fdb6l Az esetnem sokkala II vi-
term6szetesen
leehdboni ut6n tdrt6nt, amikor mdg nehezenlehelett hozz66fi6
emberttaldlni az ilyen munkdra.Szabadkozotta mester,nem na-
svon akartavillalni, v6gnl mdgiscsakr6dlh
l" 6s mdgis, mennyit sz6mol majd a munk6j66rt?- k6rdeztem'
Kds6bbazut6n megtanultam,hogy a hasonl6mesterembert6laz
ilyesmit nem illik megkrdezni,legal6bbisSuffolkbannem'
Hirom font ldbankdnl- vetetteoda'
De h6t Mr. King, m6sokngy fontot szoktakkdrni l'bankent;
nem le\ esTletteel a?arat?
Az 6n dram hirom font ldbanknl Ha nem tetszrk, men)en
mishoz, Ilem kell nekemfelt6tleniilmegdpitenema magadingij6t

Az isazi kezm(ves mestel sosemakafi tdbbet, mint amennyi


e16svoit neki. Manaps6gbezzegmindenki a ,,mgtitbb6rf' hajt'
N"-^ ir.i* tessziikfel a k6rd6st,hogy mennyit 6r a murtkink'
vagy hogj mennyire van sziiksdgiink'hanem azt pr6b6ljuk meg
f.ii".ite-ni, mennyit vagyurk k6pesek kiprdselni m6sokb6l'
lomasam'ziimosfiatalembertismerek.aki alerl adtafel a mun-
i"iar,rnett abbolcsaka megelheldsre lellell o pedigaz elegen-
d6ndi tdbbre vdgvott.Ha fdldgoly6nk valamennyi lakosa titbbet
szeretneaz ,,el6gn1", h6r akkor bolyg6nk neh6zid6szake16n6z
ledis uqveondolom,hogya lobb minl eldgegyik ker \em tenne
mtaigJU;, meg akkor qem.ha a felhalmozottsok tirgy vdgy
egy6brt6k mindegyike i6 min6s6gii lgazdn boldoggi csak az
teszi az embert,ha a munkdjet szeretettelv6gzi,elismer6stszercz
vele,6s ezrtmeg is fizetik.

Tanul6id5
Birmelvik szakmit is n6zziik,nem kcjnnyii egyikneksem a mes-
t.reug uani. Sok fiatal pr6b6lkozik vele, sajnosnem kevesensi-
kerteleniil.Az egykori tanoncrendszervolt minden iddk legiobb'
leeeredmente:ebb kepze.irendslere_amelyneka veg'n me'lerre
uuit iprro'. A fialal lanoncokraigen szigori slab'rlyokvonaF
", ialan trilsigosanis szigor(ak, de az eredm6nymin6siti a
koztak,

, a -

to
rf
m6dszerr;milrpedjg a szakmadlkain tdl ezeka fiatalemberekel-
sajdtitottdkazl a kdpessdgetis, hogy ligyelmesen,kem6nyendol
gozzana\ 6s tudjdk 6lvezni a sikeresenvdgzett munkiijukat. A
szakma kiv6l6s6gait elismer6sdvezte,cz6fi 6lveztk az 6lctet,
szerencs6snek, boldognakrezheLldkmagukat.Tudtak ijrlilni egy
pohir jri bornak,egy tdnydrizletes61elnek,nem szorongLakatt6l,
mit hoz a jdr'6,sohasemunalkoztaK6s mindig nyugodtanhaitot-
r6k dlomra fcjiikel. Ha visszatekintettekittisrigukra, sohasem
k6rhoztattdk a kemny tanonc6veket,mert ez alapozla meg
k6sdbbiszakmaisikereiket.Ugy v61t6k,sokkal jobb liatal korban
megtanulni ds elviselni a kem6ny fegyelmeL,6s a tanul6dvekben
dtmenetilegkevesetkeresni,hogy azutdn az 6let eg6szhdtralv6
r6sz6benelismert 6s magabiztosiparosok lehessenekTeljesen
mis 6let ez, mint szemlyLelentilegy nagy gydrban dolgozni,
akirmilyen nagyfizet6s6rt.A mes1e.s6get, a szakmrt dn rigy 6rtel
mezemjhogyebbevalamnnyifoglalkozisbelef6r.Szimomra a j6
doktor vagy fogorvosis mesterember,nem tobb 6s nem is keve_
sebb.A szakmamesterdneklenni, sziimomraez jelenli a legtdb-
be! ezena vil6gon.

A k6zmiivesekkapcsolata
Ami6ta a kdzm(vesek vil,grdval foglalkozom,mindig meglep,
hogy kcjztiliik egyesekmennyire magukbazdrk6zva61nek.Sokat
ismerek.akik m6r a nyolcvanasdveikettapossdk,6s vdltozatlan
lelkesedssel dolgoznak,de ndr csak egyediil.Szavaikb6lpedig

kirrinik, hogy korrbban nem vol! ez mindig igy.A rgi vilrgban a


kezmrivesekszoros kapcsolatot Lartottak egymissal 6s a fdld-
miivesckkel,s6t kifejezettenegym6srais voltak utalva; a tdbbiek
n61kill nem vgezhett6kvolna a sajit munkijukat. A haldszp6l-
diul a lentermeszt6parasztra6s a lenb6l h616tk6szi16mesterre
volt utalva,de egybena kosdrlbn6rais, aki a haltafi6 kosarats a
\.arsdt fonta, meg a hajddcsra,aki a haldszbdrkdtk6szitette A
haj66pir6 pedig ftiggdtt a kovics munk6jrit6l, mert a hai6hoz
sziiks6gvok szrimosf6m alkatriszre:ldncra,lincors6ra,horgony-

21
?l
ra, r6kesilyrartcjbbf6lelemezre6s egyebekre;az erdei munkdsok
vigtdk ki a hai6hoz val6 flil, mdsok hasirott6K fiir6szelt6k,mig
alkalmasdeszkalett be161e; az olaitit6 lenolajar6lli[ott el6, ami-
vel tafi6sitotta a faanyagot;a lenfon6 6s szdv6munkdia nyom6n

lett vitorlav6szon,amib6l a vitorlak6szitdszabott6svart vitorldr;


a kdt6lver6161 velte a kiiteleket,6s a kapcsolarokszintev6g nlkiil
sorolhat6k.A kapcsolatban6116kzmrivesekszemlyesenis is-
mert6k egym6st.Maguk mentek a sziiks6gesanyagokdrt,eszkd-
z6kdrt,is megbesz6lt6k, kinek mire leszsziiks6gea kdzeljdv6ben.
Valamennyientudtrk, hogy az ,ltaluk el66llito[ termdk mib6l
ered 6s mivd lesz,tudt6k, ha p6ld6ul halat esznek,6k mennyiben
jerulrak hozz, a hal6szsikereshalfogris6hoz. Ma azonbana k6z-
m(vesek elszigetelten 6lnek. Tovribbra is 6lvezik munkriiukat,de
csakmagukbano|iilnek neki.
Mit tehetnekazok a fiatalemberek,akik manapsrdg v6laszrjdk
a k6zm(vess6gnemes hivatisdt? Nos, 6k knytelenek egyediil

megkiizdeni a sikerdrt. Ha egy mester tanoflcot venne fel] azt


szdzf6leel6iris, biirokratikus iigyint6z6sneheziti.Akinek mgis
sikeriil kitanulni valamilyen kzm(vesszakm6t,az bizonyosan
sikeresember lehet,mert ritka kincs birtok6ba jut. Ahogy telnek
az vek"term6keikegyrekeresettebbek lesznek.
J6magam a walesi Dyfedben gazdrilkodtam,ahol egy fiatal
patkol6koviicsdolgozott.Kis furgonj6val j6rta a vid6ket; teljes

22
tf
m(helyfelszerel6slaz aut6jdbanhordozta.Csak dmultam, mi-
lyen j6l jiivedelmezetta v6llalkoz6sa.

A iijv6 ritia
A rnagasszintf ipari-miiszaki civilizicidr6l sz6tt dlom egyre
inkdbb lid6rcnyomrissdvrilik. A tud6sok rigy k6pzelt6kel a t6r-
sadalmi haladdst,hogy egyrem6lyebbeklesznekaz ismeretein\
egyredsszetettebb lesza gondolkodrsunk,n6nek az igdnyeink,de
hdt az 6rddgviye el azt a vil6got, amelybenmi, szeg6nyp6rdk a
nagy tudisunkkal 6s igdnyeinkkel arra vagyunk k6rhoztatva,
hogy sivrr iroddkban kperny6ket b6muliunk 6s billentydket
nyomkodjunk,s a fejlelts6geredm6nyek6nt honfit6rsainki6 r6sze
munkan6lkiiliv, azazfdl6slegess6 vilikl Emberek, akik f<tlcjsle-
gesek?
A tdmeglermelskezdett6lfogvahajlamosarra, hogy a benne
rdszt vev6 dolgoz6kat a g6pek tartoz6kainak tekintse. Ott az
embercsakannyiran16k, mint a gdp.Pedigaz embernem eszkdz,
hanem magaa v6gc6l,amelyetezena fdlddn minden term6knek
szolg6lniakell.
Az emberekmdr torkig van[ak azzalihogy naphosszatunal-
mas tevkenys6get v6gezzenek,hitviiny 6s csirf tdrgyakat ,llit-
sanakel6, s a k6nyszei tdmegtermelisselv6gzetesen kimerits6k
bolyg6nk er6for(isait. Ha az emberisdgmindezekellenrefenn-
marad,6s val6banel6ri a civilizdci6 magasfok6l, a kzmrivess6g
ott gy6zedelmesen foglaliael a magahelyt.
Bolt'g6nkonaz lehet csak a teljes 6s boldog 6let, amelybena
munka, ez a megbecsiilts nemestevkenys6ga legnagyobb6r_
t6k. Szriks6gvan a pihendsreis, de ezt csakakkor 6lvezhetjiikiga-
zdn, ha a munka f6radalmaitpihenjiik ki. A folyamatossemmit-
ter'6s,a munkanlkiili k6nyszer(t6tlensgenem pihen6s,hanem
az emberi lelket rombol6 6llapot.Egy nagyszer(k6zmiivesmes
rer,Eric Gill valaholezt ifia: pihensfijldhiizragadl,a munka
"A
szentdolog.A pihends c6lja a munka, a munka c6lja az iidvdss6g.
Az iidvijss6gpedig s teliess6gmaga."
E teljess6gkeressdnek jegydbenir6dott a kdnlnr'.

23
A FA MESTEREI

em is olyan r6gena fa volt a legfontosabbnyersanyagr


dsfel is haszndltdkszinteminden r6szdt.Akkoriban
az erd6k magr6lis fel tudtak rijulni,6s a kem6nylombosfajok
szdz6vetvagyanndl is tdbbet6 ek meg.Nem taroltdk le
az 6regfikat sz6lank6ntvdgtdkki, hogy a marad6knakjusson
el6gf6ny 6shely,igy azokterebdlyes6ridsokkdvdltak.
A kivdgott f6k t6rzs6tfelfiir6szelt6k,hagyt6k,hogy j61
kiszdradjon,6scsakazutdnhaszndltdkfel. A gy6dtdsb6l
kikerii16faanyagotis hasznositottik,s6t,ismert volt a 10-156ves
vdgdsfordul6jrifatermesztds is, mert ebbSla v6konyanyagb6l
kdszitettekszdmoshaszn'lati tilwat. Az egyeserd6parcelldkat
igy kezelt6k,hogyvdgdsfordul6ikegymdstkdvessdk.
A kdrnydklakossdg6nak sziiksdglet6n tril mindig jutott faanyag
eladdsrais. Az ipari fdt ffresziizemekbeszfllitottdk, a tobbit
magukdolgoztdkfel, illetve fritajttekvele.A vrigdst6rihulladdkot
nagy halmokbahordtrk dseldgett6k.
A F A M E S T E R E I

l6gy s kcm6ny lombos fafajokm


esvardnl jellemz5, hogy a Iusko-
b6i sznmossarj tor e16,is hama-
rosan tucatnyi f,cska indul fei16-
d e . n e ka k i \ a g o r lf a h e l l e n A l a k i r . e r m e l r '
lermc\7elc\enug) gcTda'agu\'ha minel rlr
\drla7
L\onvabblu'kol haglnak. de abul r
tatr. a th cet,figyelcmbcl'ell venni eeJeblb
rulmcnyekeli. \ 'ariakarr7 erdo kozcleben
lesehetelt hdzi6llatok 6skiilonb026 nagl'!'nd-
fa-iok is szeretik, ezdrt ahol rigdsuLt6l Lell
taitani. a sarjak meg6v6sa6rdekiben olyan
maga\rnvdgral l.i r lrl. hog! r megmarur^
ror/\re\zen l(eplodotariakat ne ertet<et 'z
6ilaIok.
A sariaztatrsDu16pa-szerteeltcrjedt erd6-
fehiit6;i mid voit, mert a kiit6nboz6 m6rerri
sarjakb6l sz6moshaszndiati tdrgy LEsztih A
Ieggyakrabbana mogyol6t, a k6ris1, a szelrd-
secTlen\ct,a lolgyel.a,/eg(rl a hegy' luhtrl
iariazrrircl..Mindesiker mc'l'<nt lcllett ne-
velni. e. Liilbnbuzoleppenlehelerrfelha'r-
n . r l n i . . A l u z ' i r i r l . r r .! e \ \ l o l ( l e \ e n t ev i g -
r . k l e . b e l o l u l .k u l 6 n b o T ol o n o r t r f u :l ' o ' i r '
ds csak utdna vagtak HAsiTAs
palanl. ct egyeb ha\TnJlili es7kd7ke'zull' akrr 20 d\,ig is neveltdk, A giiftbfa hdit^a netu
Rotdci6iuk ideje ftiggajtt a fafajt6l 6s a is oltan h.ihntii tunnka
M a s t ) k ' r r i a i l j o \ ' a l t o r a b b < g ) e ' l r ) o k e { le.
kivrnt sadvaslagsdgt6l.A s6ubot pdldiul ijt- Az es)etutesh6ittisho2
h d r e v e.sd r i b o lk e . / u l r .a r u J n r l p o / n d n J k
g! dkarIatra aan s.ii l\ig,
ralo mogloro.arinlolie\e'en \oll meglelelo
i ! e \ ' z e l i d - knbnbenilen soklesza
m e r e t u ,h o m l o r a m a ' z n Jdl l 5 et, a htLlndlk-lnikot
sesztenvetcirzs6lJkarimfinak az ugyancsak h^saibdh, @az a rcsLok
i5 6vesk6ris tijrzs6t haszn6lt6k.A nagy tus- ftentm h$itjtk dfd|, .sak
k6k akil sz6z 6ven 6t is sarjaztalhat6ki de a
tudetit'jl, teljeshoszn'
k6ris6 pildiul rdvidebb 6let( A tusL6 elkor- N aseg).nbtevh aisg"
6reg f6t kell bak
hadisa. ousztuldsa ul6n njabb hLvd. Sokktl t! dko'ibb,
kivngni, hocy tusk6j6n sariakat neveljenek' has ah6adh ouabd
A sarj c6hj erd6gazddlkodis egykor rgen hit;Jr,a lNhasitattddab
oas\ erd6teriileteket rinlett Ezekel az er
Az csrenleEs ha\it.isha2
d6i<e1kev6sb6svri1elt6k,magr6l siirt illo- d hist bdlneatinoz,luld'
m6nyt neveltek. F6leg a tdlgy, a szeltd
takhal,nindill d neeteleld
!c'/lcnye e\ a vd16\lenrosaridztsl:isd\dll
il\en modunelleriedl Allal,hdn lil'zer 3ny
n;i ideis nevelt6k a sarjaztatAsraszdnt:iI-
lomanvt. mint amennyi a sarirotdci6 ideie
vott. dhdr a 12 dvesrotdci6 alapj6ul szolgdld
f6kal 120 6veskorukban vligtdk ki A szef6-
kat frir6sziizemekbcn dolSoztdk fel, 6s ez-
ut6n kezd6dijtt tdnkjik m6sodlagoshaszno-
sitiisa, a sarjazlatis. Hai6bord6knak az eleve
iveheD, gijrben n5tt faanyag volt a legmeg-
felelobbA Iegbizrosabban rdlgf'ariaztaris\dl
iurortdl,kclloenrvell l;hoz. eTertr haioeprto
iinaszrak tuazadokonar nevclteka 'ariaz-
tathat6 lijlSyillom:inyt

25
A F A M E S T E R E I

^r 7. af I R A M E P I T E S
69 ifjfkoromban lort6nr, hogy egy dolgozi\ 6sel is menrema m{hely6berhogy
iIen 61 Anglia nyugati rdsz6n, ellessemmesters6ge titkait. A mestert6len
Cotswoldsban, egy farmon dol- szerezte be a szijksdgesanyagot.SartaztatottJ
goztam, ahol k6rsz^z, kardmban 12 6vesk6rist vds6rolt.A faanyagotakkora
ta.tolt juhra kellett feliigyelnem. A mozgar- darabokafureslelte,amekkoraka kardm-
hat6, ithelyezhet6 kar6m elemei fdb6l Ke- keritds elemeihezkelleftek. A gdmbf6kar
sziiltek. P6nttal nem voltak egym6shozrog- bakra helyezte,ds hasit6kdsselhossz6L,ar
zitve, csupdn dsszekdtdzt6k6ket. Ezen a te- tiibb rdszrehasitorra.Szerszdmai kdziil arra
riileten kar6r6pAt s tarl6r6prl termesztet- a darabravolt a legbiiszkebb, amelyethang-
lek, azt ett6k a juhok,6s amikor elfogyort zatosanlyukaszt6gdpnek titu16ft.Ez l6nye-
al6luk a takarmeny, oddbbrelepirert6ka ka- gebenegy vdsdszer(pengevoh, amely egy
karosszerkezethez volt er6sitve,6s amelyet
nagyer6ve1lehetetra munkadarabba nyom-
KA RAMELEMEKHAsIToTT KdRt5FABOL ni. Az er6ssze6z6mmalval6bansz6penki
A folyamatosan ilhelyezetl karamelemek lehelettalakitani a keskeny,ovdliscsaplyu-
hasitott k6risfdb6l kesziilrek. Vigydzni kel- kakat a karemelemekk6r fiigg6tegesoldal-
l e r r r i u k . m e r rd r i g d l e r tv o l n am i n d i g u j a - rartoian.a megieldlthelyeken. Az otdalrar-
kat venni, nem is sz6lvaa beszerz6s,sz6llirds t6k egy6bkdntaz egyik vEgiikdnki voltak
vesz6ds6g6r6l.Ezrt tavaszonk6nt a szom- hegyezve, hogy majd a fdldbe lehesseriitnr
.zed l:lubol mindig eliiirraz oreg l.aramepr 6ket. Ezurrn kdvetkezleka keresztrudak,
ru mesLer. megyiz(galra a keoreselemeker. er amelyeketkorisfab<il hasrtotta mestrr,e\
megiavitotta, amelyiket kellerr. En mindig nagyj6b6legyenletes vasrags6grira faragott.
o1t t6bl6boltam mellette, figyehem, hogyan Ezekneka keresztrudaknaka hosszahat6-

LECr.AR{M 6PiT6sE
Aki ntir kisz{tenbiimi-
bt.h csapokJ6zerh' z.tet,
Mel)ben a 6apok nm
herye$ek, d tadja, tur
llen nehiz Mhha 11 csat
ltthat dsa belexdll csa-
paharkiforasni, us)Mt
ippek ennli hall es ha
sotutiaa\, M,6fab6l he
srrlit karifteLtun$edl
litadhoz. Asahn au
tefi naPitd nesler n ikdeh-
hezhen hatanA vnni
ben sdbloht, nhdeszkazr,
ctuflin a szeftnAl&trc
ha{tathoik, is neslEdcn
g,o'\an kaszitel es) es)

'l A
fiB1olese\tutbnak ., A bak oi dja hnzt
L tall dat abral d n^t, I
fosja
L a ldcet,beJehlia csapbu-
eldszbri. lzhdhtjaa keryet kak helrat, tt es fwdai..sdl
d cdrbefensaj{ bdrddol,
Mjd heseve ldacja az

26
KARAIlEPiT6S

rozta meg a kar:imclcm szless6g6t.A ke-


re.zrrudrk mrndksrrcger! luggoleges rdrron
, eretenek lakia
k i a l a l , r r o ct ts a p l t u k a lm e \ a
nak megfelel6en kellclt lefaragni, amil egy
von6kdsseli'6gzeLt,az i.il6bakonltltAmrszNa
(1.3J. o.) a munkadarabot. A rudak v6gdn a
keskcny csap 6ppen olyan alakri 6s m6rerii
letl, hogy pontosan beleillett a megfelel6
lyukba. A beilleszlelr rudak v6g6t egy-egy
szcggelerdsiletle a mester az oldaltart6khoz.
A k6rist j6l leheteu szegezni, nem hasadlJ
mefi meg viszonylag nyers volt a laanyag.
Ezurankd\erkezertd luggolege\mererrtulee
lelszegezdse a rudak kiizepenI,amely 6ppen
akkora volt, hogy nem nyrjlt llil a rudakon. A
ferdc merevit6k eg'-ik vdge a fiigg6leges
merevitdhozkeriilt, a mdsikv6ge pedig kdzel
az oldrltarrnlhoT.lgl ar ege / sTerlcz(lkcl
l6cn szilird letl. Alakja hasonlitolt a karim
kapukhoz (ezekdpilds&6lmajd a 118.aua
ld,r esik sz6), de lermdszetesennem volt
an\-ira vastag 6s massziv,mert a kaput az
6csok vaslag, gyalult faanyagb6l k6szilik. A
kardmelemek nyers, gyalulatlan oldaharr6ja
scm annyira er6s, hog_r-kapuvasalalol le
herne rier6siteni, amellyel a Lapuoszlophoz
kapcsol6dna.

< Aa allalland iLibeiit'x


) Ecr dthdlol a k06ztntl
csdpj4k,is snhnddn tusztti

A ! oplJukakrt,t
2 .|v.tl
J lago er^zannttbol
ja hi, naslj.tlil Xt:LdLdp
dlahnn.A. .LldLdnikett
fejjet telettiaonu, bitl.nii
nozdtlandL is elfotdilbd B

,r A A.rAztrtJuhhuDoio
*;ajlj tnJ.tbbratajotno
jn@ Indllon aise s!rcsar
illtszhetlik dz oLldhdrln Lsup
?
A PA } ' 1I S T I ] R ] ] I

M,(sFAJTA LYUKASZT6K hogy a iuhok 6tl6rlak rajla, 6s mindig a ke-


A karimk6szil5k kdzi.il csak kcvcscn hasz rrte5entili fri\5 zoldrckrvankoztal.A nchtz
nalnak lyukaszt6g6pel Akinck nincs ilyen tesni Cotswold juhokal ennck el1en6renem
. z e r . / a m . r\ a
. g] nim alar vclc dolgozni voh gond a kardmon bcliil tartani, de az ere-
fll.Jrc.rl.jumds.rm . a,/ cgl\zcricn eloftirii detileg hegyi fajta Border Lciccsler-Chevrot
a i,vukal egy k6zifiii6\'al (amedkdnerre-,, juhok ol.vanelegdnsandr rudlak ugrani rait:,
majd v6s6velalakilja ki a hosszrikdsnyilSst. mint az agarak.Perszc,ha a iuh nem 16t dr a
A vs6n6l clszeriibb szcrszdm a T alakii karimkerit6sen, nem is kivdnkozik ki bel61e,
lyukk6s 6s a lynkv6g6. Bdr ndmileg hasonli- de a hegyi juhok kil6ttak, ds sztis sziledtek.
tanak egymrshoz, az a kijldnbs6g kdzdttijk,
hogy a lyukk6snekk6t fogantyriiavanj a l)'uk- FoNorr PALANKoK
vigrinak csak egy.Hegl'espengdjijk egyik ol- Anglia dli 6s ddlnyugati rdsz6n olyan ka-
dala egyenes,r mrisik ivelt. A liigg6leges rdmkeritdst pilenek, anelyen ncm ldt dr az
helyzer( oldahart6 csaplyukait mind a keF 6llat. Ez lnyeg6benegy vessz6siivdny,ame-
t5ve1sz6penki lehet alakitani. lyet dltal6ban mogyor6vcsszdb6l fonnak,
FoNorr'IALANK rszbengdmbolyii anyagb6l,rszbcnhasilolt
,1 hdrine b nli nLha\. nnL A IGRAMK6sziTEs ARANYSzABALYAT vessz6b6l-J6magam dilnyugaton, Dorset
lorau falanlakdl nosa A sai6t kdrrn igen g-yorsanmegtanulja az tartomiinybanliltam, hog-yankszillnek a pa
ni, q I za)btt
I htszitet ah.
A [ii!:s6k e4 t drt nrul ak' embcr, ho5-an kell osszedllitania kariimele- ldnLoL, 6s bel5liik az eg6szvesszdsciv6nl'.
iah, d baiitihnak o6la- mckcr. Apr6sdg,de igen fbntos,hog-y- amikor A pa]jnkokal, a kardmelemeket nydron
sdbbN$ sztihet anlntztot a vizszintes rudak csapidt beleillesztjiiL a Lsziteltdk. Ekkor vigtdL le a mogyor6vesz
tdh,an.bt.k ldzt biko Ingg6lcges1afi6 lyukaiba, mindig fel-le ira- sz6Lei,6sIastagsdgszerintkijlon rakatokat
nlabb le s.iihet Jbfl| ak.
Ahd szibdtd,ri,:td tolt nyi nozdulatokkal n).omjuk bele,6s soha ne LpezteLbel6liiL. A vastagabbakb6lletrek a
a Ls.6sebb,ezsnnhfabdl fcszilsijk oldalirinyba, mert az oldalelem tirggulege.lJrtol.. a hordak.-melyek loze.
hlsziih, d hii.bll!6 ba ltih kdnnyen elrepedhet,v69ighasadhat. kctr6 lbntik a v6konyabb vesszdket.A pa'
nak uegtl.ll d s).nsibb A h a r r t o t tl " r r . r g e n e r o . e s t r r r o ' f a - linkk6szilii mesler nem haszndlt sokltle
hatitru lddtujds i.- Usrdn anyag, de bizony nehdz.J6magamegyszerre szerszimot, de elmaradhalatlan eszLdzevolt
igt, d gijtubdL)n.6s.bh
6dh d foidt 'zildE, i ebt
csak hat l<arimelemet tudtam elcipelni a a hosszrl,gdrbe pengjf hasit6k6s.K6t levert
a buh nas$sdgdbubfil- h r c m o n u g ! . h o g l e g r r u d a td L s r a md t r a i - l a r o b " l e . l . r k e r e s z r r u d bdo.l , / e r o l l m e g
tek.n'^utt hasiranbeszti tuk,6s annak segitsg6ve1 emeltem magamra egy 16maszlramelynek a mogyor6i.essz6ket
b61kasaiuu lanat. ,'I bu o l e . K u l o n o . e nl , i m e n t "m u n k r r o l t , a m i - r i i m d . z r u r ah. o g ) \ 7 e m e l o I | l e g ) e n e k e
..
kon Altugott flidra ttjbb kor a sdros, ragad6s ldldon Lellett hordoz- mindig a legmegfelel6bbet valaszthassaki
nom az elemeket,olykor it is emelve ilket a k6znliik. Fontos seg6deszkijz volt m6g a
,i tu n e, ig] ct!.lhettilt mg i116kar6mkerit6sen.Ennek a szcrkczcl- .abl,-rnfcnt,zolgal".neh.z ldlpta,felhehr.r-
nek volt m6g egy hiilrenya, ncvczctcscnazr Iorr riinkJ amclybe hosszriba, egyenletes

RoNKSABLoN
Ez d sesideszki)res)filbehailon hchiz
tunk, a .izszituesfeliul lb|eb Jbtdil
aa, un.lrbe b ukdhdtfiittdk. Ezeh
be d L.ttttatba d itotLdkbele
d hi he}).z.t I bail d1adakd1.
Kisi hdjlo tnnhbl hdtt
a,;hah, hos a nra ki

28
K,\ R i,U E P i T I] S

rd\,olsigba,liz iluLat lLift. Ezckbe a ],vuka(-


ba illirotta bclc a r'egiikdn kihegyezeit bor
dikar, 6s az igy elL6sziilt vrzba lbnta bele .l
Icssz6kel. \bft m6g egy marijldce is, amc'l
nck segits6gdvclegyenlij hosszr.isrigrira tudta
!ii.ni a bofd:ikat.

HOGY ERoSEBBLEGYDN
Tobb sziz avcn it ug]'!nig-v k6sziteltak a
fonotr s.j!6n!t. legfeljebbnihint' rszletabcn
\,rkozott, amclyeL mind azl szolgiltik, hogy
crdsebb lcgycn a szerkczcl annal< ellcnarci
hogl k6szitiijc a lehe16lcgkelesebb mog!.
r61'essz6rakarta felhasznrilni hozz!,. Ila
kozelebbriil megr.izsglljuk a neh6z sablor
ronk6t, lrlhaIjuL, hogy az egy kiss6hajloil,
pedig ! mcslertalilhaloil voln:reg)encsdr
r J \ ' r r . . l \ . l t m i \ ' ' l t . .rnl a / \ " 1 d 7( r r c l m e .
' n s \ . r r i , : rl e z u l , p r l r n k r ' ,
" ki. il
hajott leg)'cn- Ielhasznillisukic ug!anis a
pallnkokat domborulerukkal lelfeli ral<a'
r o . l _ rr . n J c / 1 . . e \ a / u f . , J l u r u l n c l l o g -
'rL!t.n('edlel
\:r . ' 1 . 1 1 ' JIIn . ' o r u J r ( k e
. r.-
. e n l ' c,.. \ c l r r . . \ c . , . , u 1 m , ega fonot c-
v6n)1 alkot6 egycsp:lldnLelemekszerkezetet
r.. Bizon,r|r t,lrLrnil,n . "!' d ponl-ol\u
vessz6liel a palink legnagyobber6hatisnak
kilctl als6 6s lilsii rdsz6refonla a kszita'r.,
mig koz6ttuk hasilott, azaz g)cngbb vesz_
szajkbdtk6szilh a lbnat. Uiabban a palink
felsij harmadrn.rk k6zepnIan cgy kis nyilis
is, hogy l<6nyclmesebben6s cgt'szerre tctbb
darabotis lehcssenhordozri. A l)'uk magas
srgdbrn is gon]hol,lti vcssz6kLel erajsilil<a
[onatot.

FoNorr so\!^*v
llbnon si.ai\t alk.ti
rs!. ralid..1,,&ll. j,:,i
,n,r rrtld, i'fdr:,t/ lrf..r
h an.il'dr Ji IhdsaEdI n i
.7 sijtb. h6nilt6vl a tu
r aD!k i s.i t11| r! drllz.u,
h.ry a hn,iiltil!. nih.lill
attil.lih, r6t rdstd.l d
.-Nil' rd|ri t nlA &..t,

kdactkcx.11b.. A htl t.Jl:ii


kifrt hntuLi, h.!t . li)
ndlilt rllo !, di tnri.lig
si)jhbi)L ii us.dbtil kas.rl
'ik, d"Li tdrLiT ddolt u
fdltj nltnah.Ehhtz rllt ttll
..J Lb. 15 t"L Jond
lik, "tt!.s us.
utLl d hdsilau
ttdl hdr.tkcztclr (l d kl
lo l, a tnelJ.h.l n.ii i nJ"
kA.iti d s.tkiib. u lin
.Mru,1, i: u Li)thlitli bal

29
A F A M E S T E R E I

/ / ,

G E R E BL Y E K E SZ I T E S
vid6ki 6letm6dhoztartoz6annyi Ha csak egy kicsit is szikkadt a talaj felszine,
m:is szersz6mhoz,eszkdzhdzha- mar parldnvi lornek i\ el iz erre a munkiira
sonl6ana fagereblyeis viszonylag alkalmatlan fogak.
egyszefliszerkezet,amelynekel-
kEszirsdhezcsup6n ndhdny szemzimra, no TARTdS GEREBLYEFOGAKK6SZiT6SE
meg faismeretre,szakismeretrevolt sziiks6g. Gereblyefognak alapvet6en kem6nyfa val6.
Neh:inyanmeg ma is foglalkoznakldgereb- Leggyakrabban k6risb6l k6szitik, n6hol
alonban ok nem \e)zodnek
lye k6.zrte.evel. fftf{b6l faragidk. Nyersanyagnak a nagy-
hanemgyariLg.p,-
rarro(togakfaraga\avdl. j6b6l 15 cm itmr6tf, sziritott k6risrdnk fe-
hafabdlkeszulr..sdpndk.tiplinek valo.kello lel meg a legiobban.Ezt a ronkdt olyan hosz-
armerojufarudakbcilvignak meSfelelo ho'1- szir darabolqa vdgjuk, amilyen hossai gereb-
\zusdgddarabokat.e5 legfeljebbLihegle/ik lyefogakat akarunk k6sziteni, maid ezeket a
dker. tzek d gerebbek clal addig trinnek darabokat szdlirnnybanhasogatjuk fel, meg-
ha\z0ilharonak.amrgki nem probaljal.oker. felel6 vastagsdgnkis hasibokra. A hasitds
termelEkeny m6dfa, ha a rrinkdarabra egy
er6s madzagotkijtiink, maid hasit6k6ss fa-
kalapacs*grtsegevel meglelelova5tagsdgu
szeletekrehasitjuk az1-Az dsszefogottszele-
rekero01kal ellordrNa.ugtanollan rdvolsi-
got tarNa, iira behasogatjuk.
Ho$zn wln cruro!tsruDlY! A kapol ki( hasabokatk6sselhengeresre,
6s olyanvaslagrafaragjuk, amilyen gereblye-
fogakra van sziiksgiink. A farag6sniil egy-
szeflibb, gyorsabb, 6s kevesebb er6feszitest
TAJIELLEcl:i igdnyel, ha a hasibokat egy kis c6lszerszim-
vALTozAToK ba, a fogform6z6baiitjiik bele. Ez ut6bbi egy
A tisi tipan faserebbiket er6s acdlcs6,amelynek a fels6 vdg6t lsre
d gabo@fil dk betaknt 6 n-
nAl A szinastiijt'tve haz- kijsz6riilt6k, az a1s6v6ge pedig egy sz6les
ndhtik. A teriiletje .git6l talpba illeszkedik. A cs6 bels6 6tmdr6ie a
6sa szoh oh lfusetek gereblyefogKvdnt vastagsdg6nakmegfelel6.
hotszabbaas) rijoi.lebb A kis fahasdbokat ebbe a cs6be iitjuk bele
ry)t el, szdl$ebbvast h.! egy erds fakalapacc\al.ezzel gereblyefognyi
h.nJebbfejkl kl sztt. t It h.
A szilesJej stabilne&d- hengereket ,llitunk eI6. A misodik darab
ft6zt6d.ra b hiildnbbz' maga el6tt tolia az el6z6t, amely kiesik a cs6
megou tbohat dLkdlnE tah als6 nyildsin. A gereblyekdszit6mester ezt a
mfiveletet a triloldali 6brdn ldthat6 von6pa-
Hoszt NELri s-$!PsHN
Ttrus! sztN.qtzo c.RnDnr
don iilve v6gezte,a fogformdz6 szerszdmota
padba frirt lyrrk f6l 6llitva. A lyuk al6 egy
vddrijt tett, ebbe hullottak bele a kiv6gott fa-
hengerek.amelyeketaz egyjk vegiikijnmeg
ki kelletl hegyezni.

FEJ-Es NYELKEsziris
A gereblye
feibeilleszkednek
a fogak,6s6l-
1a16batr
rdjuk mer6legesencsapoli6k
a fejbe
a gereblye nyelCr.A fei 6sa nlel kialakitasd-
nak szamosm6djaismerr.M6retiik,formri-
juk, szerkezetiika haszn6latm6di6t6lfiigg,
6spe$zea hagyom6nyokt6l is.
lcalesbenpld6u1a kdves,szitrdrsdomb-
oldalakonszdnagy(it6srehaszn6ltgerblye
feje csup6n45 cm sziles,6sa nyel6tigy csa-
polt6k bele,hogyaz a fogakkal451osszdget
zdr be. A fej-ny61csatlakozisthajlitoft fijz-

30
G E R E B L Y E K E S Z I T E S

vessz6vel,rigynevezetl ives feszit6vel cr6si


tertek meg. Enn6l sokkal g)-akrabbanl6tn. "
szIesfeiii fagereblydt,amelynek a ryelc 90'
nal ('al. valamivelki'ebb /6gel zar be a lo
gakkal. Ez a szersz6msimibb talajra is hosz-
szabbszdlf sz6naijsszegyfjt6s6reval6. Aleg
szdlesebbekkela gabonaszalmit hlizz:ik 6sz-
sze.Ezet akar 30 logudki' Iehetnek.Angl,d
alfiildi t6iain haszndlt sz6lesfei( gerebly6ket
Hampshire-gereblle nven is szoktiik emle-
getni. F6 jellegzetessgtiL,hogy nyeliikel a
fej fel6li oldalon hossziban felhasitottik
(vagy fiir6szeit6k), ds a kt felet szifiaitva
csapoltik bele a felbe.
A fej anyagdul megfelel a k6risfa, de ndla
jobb, juhir. e' leekevesbe hasada.zil. A ge
reblyekszit6k a fej befogdsehoz,m,3gmun-
kaldsahoT, kifuri.ahoz megha.znaliakrz osi

lormejt 61i6bakol,amelynekleszorit6pofd- A FEIr4sA NYEL


j6t lenccallehet mrikijdtetni.Nehez6kkent OSSZEILLESZTESE
jellemz6m6donmindig valami6cskavasda- A Eereblretartittdga aull
hi b)enszildr ddn
rabot akasztanakrd. A gereblyekdszit6 be- figg|u,
$apohdk .jsze a fejet is
aTra tja a kdri: vagyfuzGbolle'ziiltfogakal, a nJelet,A g)akoiott ee
miel6lt beuln66ket a fejbe fiirt feszknkbe, reblreki sz{t6h a csof It uhat
merr a megduzzadtrostokigy szil6rdabban ls a ntll tdgln a csdpor
larrjdk majd a helyiikijna fbgakat. tuiadek tuAdeszknz hl I hiiI,
sak a *miikrc has)9t
Ny6lnek a k6risla felel meg a legiobban, hono fotuabdk hi. Isv is
kiilbnosen,nha mrr ehzdrddrkorisagattalS- tduletesn 'is szo,tsanil-
lunk. Az sem baj, ha egy kicsit gdrbe, mert
gdzolesulan ki lehet eg5ene:iteni a munka- A ntdl ^ dfosah a deftk-
padon. Aki gereblyezel(mrr huzamo\abb szdghdulaniuel hkebb
idcig, az tudia, mennyire fontos, hogy sima,
egyenleteslegyen a nyele. Szdzadoktapasz-
ralarai alapjan fejle\zlerlekI'i a kelke.es.
forgo nlelgydlut (1. a tulaldoliabran).A ki.
szersz6mot kdrbeforgawa kell v6giglolni a
ny6lnek val6 k6risrndon, 6s az eredmdny:
teljesensima, egyenletesvastagsrgi ny61.

KETFoNTos
sircfDEszKoz
A fasfomd"it a oond!&l
nt ^,1ra helrealeh6z".I N
h. Az ,ill6 feJtuestuMkdl1
bah eubetu dg6 s.rs|tsza-

31
A F A M E S T E R E I

VILLAKE SZITES
z ist6ll6banaz alomelteritesdre,a A FAVILLAKESZiTESE
sz6narakarminy horddseratdk6le- E16sz6r is kivigott egyolyank6risfit, amely,
Iesermegfelela fdb6lLesziiltvilla, nek a tdrzsdtmr6je kb.25 cm,6s a tairzs
nem is sz6lvaarr6l, hogybizton- legalrbb2 m hosszonegynes, egyenletes. A
srgosabbvele dolgozni az illatok kdzeleben. 2 m hosszt rtjnkdt hossz6ban felbe,negye-
FnMsz r tuc!, cdzi:Jxr vLL\
Franciaorsz6gCdvennesrartominyiban a d6be,esetlegnyolcad6ba hasitorta,nagyjrb6l
favilldkat nem kdszitik, hanem termesztiL egyformam6ret( darabokra.A nyersrudakat
A facsemetiket mdr igy metszil! hogy villa ligy alakitotta,hogya fejr6sze(a k6s6bbivil-
alakban ndvesszenekh6rom vagy n6gy igat, Ia) szIesebb maradjon,mint a ny6l.A nyelet
ei dmikor elerik a megfelelomereret.kivag- von6k6ssel, hdntol6kessel 6shdnrol6gyaluval
jdk 6s elviszik a St. I{ippolyte du Gard vdros \ikonyirorrale. alakitotramgfelelo forma-
mellerti 'lervamuzembe.Otr. ha kell. meg iiv6. Ekkor lyukat ffrt a nydlbeotr, ahol az
g6ziilsseltudj6k alakitani a tdrzset, azaz a kezdettkisz6lesedni, ahonnanmaid a hasitds
nyelet es az dgakat, azaz a villa fogait, majd utdn kiindulnak a villafogak-A lyukor 6tdu-
helyben 6rtkesitik a fdldmrjveseknek,6llat- gottegykb. 10cm hosszriszegecset, amelynek
tenydszt6knek.En magam szerencsds voltam feie al6 egy sz6lesalrt6tet is tetr. A kinyil6
abbolJ \/empontbol.hogy nem lellerr vr\a- vgb6llev6gottannyit,hogycsak6mm rlljon
rolnom ilyen faeszkdzdket,mert unokadcsdm lr a nyelbdl. lde i\ elhelyezertegyalarerer, es
kszitett nekem gereblydtds vill6r is. szegecsfeiver6vel rtigzitettea szegecset,
Isme{em olyanvillakszit6tis, aki hasir6-
ksseliigyesensz6t rudra hasitani a fejer a
VTLLATiPUsoK megfe1e16 szimrl villafogg5.Miut6n megvol-
A EAd^dsbatua Njtunlebb
nu"kahrz h6zn.ilt.lh d
Iak a hasitkok,kifiifla a lyukakara k6s6bbi
f4bm klsznh szdn@iU'it.
tiivrarl6k szamdrais. Ezut:itrkdvetkezett
g6zdl6s,ami alakithat6v6terrea f6r.A g6zdl6 "
Etbeaetul. dolsazni,6
heft t oltdn balesetoeszi- egy ferd6n felt6masztottvashengervoltr az
b6, ftint a aNi d.A ler alianleeresTronyrlassal. AIa a \olr a rdzLer
n$zten f@iLla dztitekli,
hos] a fa5etuetdtnetszis
A vizzel feltdhdtt hengerbebeledllitottaa
tel hell6 sz.tn:/tebs@ds flk6szvil16t,lefedteegy ruhdval,s kezdre
hepza're h zl ik,najd fonalni a vizet.Minlegy k6t 6rdn 6r rarrotta
anikar elei a sziih:le$ a foII6 vizben,maid kivelte,6sazonforr6n a
nhetet, kivdsjdk,esxilh hasitdkokba,azaza fogak kijz6 nyomta az
ali f.mdljdk. A tiltinok
attdl leszhlzbeill6, kecses
elokesritettki. fa6lekel.egizena szegecsiS.
alabja, has) elitzijt g6zn- Mivel a fa ebben az 6llapot6bar n6mileg
lik, nojd nih'int ]"rrc haj hajlithat6,az 6kekszttudtdk feszitenia vil-
lafogakatanelkiil,hogy azokletdflek volna.
Att6l fiigg6en,hogy mekkorafejii, ds hoey
kt-, hrrom- vagy n6gyfogf villdr k6szirelr,
az 6kekis lt6r6m6retrieks alakfak vohak.
T:ivtart6nak6s merevit6vrznakkemdny-
tabolkir rudakatlarago . drdugtda kifrirl
lyukakon,6s apr6 szegekkelrcigzitette6ket.
A villdt ezutin ism6t a g6ziil6hengerbe 6lti-
torra.nyele\ellefele.A .zdltelpesTtert foSi
fej mar oemferrbeleegerleo.Nehrnyordn
lit tartotta a fbrr6 vizben, majd az ism6t
alakithat6vd tett szersz6mora miihelye
mdsik fontos eszkdzdbe, a hajlir66llv6nyba
szoritotta.A villa, ldbb heten lir ilr Iarwa,
kaptamegvdgs6,tijbbszdrdsen iveh, elegins
formijrit. Majd hintol6gyaluvalmunkrlta le
a feliileti egyenedens6geket, alakirotraki a
karcsi fogakat.V6gnlfinom csiszol6papirral
csiszoltasimdraaz eg6szszerszamot.

32
22

V E S S Z O S E P RK
UE S Z I T E S E
vessz6seprrjkdszitds igen rEgi
mesters6g. A fmdr6t gYrrlrsrA-
nak elterjeddseveljelent6senegy-
szertbbi vdlt a munka. Az olcs6
f6mdr6ttal ugyanis sokkal termel6kenyebb
lett a sepriik6szit6s.
Anglia deli rdrzen fiSyelremegy scprt-
keszit6t: a szabadbaniih egy hosszli szorit6-
bakon,mellerteegy nd8y halom nyirves\zd.
amit meg i rdl folyamcn rdgott. A bak ve'
g6n6l 6llt egy c6ldp, 6s az abba bevefi szegen
l6go1tegx nagy tekercs l6gFas dr61.A mes_
ter dsszenyaldboltvagy k6tmaroknyi vessz6t,
sa kdtegegyikv6ghezkdzel h:iromszorszo-
rcsan kdriilcsavarta a dr6tor, majd leiiebb,
ism6t h6romszor.Az elvigott drdt vdgeit be-
bfjtatta a vessz6kkoz6.

A NY6L BEILLESZT6SE
Emberem szdmos, sariazlaloal k6dsb6l k-
sziilt nyelet halmozott fel a mdhelydben. Egye-
nesdarabokvoltak, szpsimdra elmunk6lva,
v6gtik k6sselhegyesrefaragva.Ezeket kellen
beleszfrni az egyenesrevdgott vdgii sepr(be.
A szoros kdtes miatt ez persze nem ment
kiinnyen; a ny6l vg6t let6masztvakellett rr-
hizi a seprffejet legal6bb olyan m61yen,
hogy a ny6l i6csk6n 6thatoljon mind a k6t
kijIds alatt. Ett6l m6g szorosabblett a vessz6-
nyal6b, es ke116tarl6st adott a szersziimnak.

REcrKorEsMoD
Miel6tt megjelent volna a kereskedelemben
az olcs6 dr6t, a vesszdseprdtfiiz- (1. 164. o.)
vagymogyor6vessz6vel kdtozt6k.A vessz6kd-
A NY6L BEtLLEszrEsE
tegetegy ives pofdif, er6sszorit6valtartottik Ha htszitdjedfl'xal jd szo-
egybe addig, amig a kdt6s el nem kdsziilt. nsan kdtijtE neg o sept ,
Ahhoz, hogy a kijtijzdvessz5v6g6t vissza le- o, esszdn!aldb knzepabe
hessenb(itatni a menetek a16,egy hajlitott lztttx hXtiflJal tuis *oro
vg( tevtart6t haszndltak, amit a vdg6n ki- sabbdtette@t, teh,it kasz
hfztak a kdtds al6l.

Korozis vEssz6tEL
A hdstandntosseqi;htita
z6 anrag, a fiiz- rdtt fta KoTozEs DR6TTAL
gtarioess26hetutafiatt Ahos neElistehetu,a set
oltak szatusm,tuint a fln- t&Mszitii es szaitdbakafl
.116t.Ezirr eslesserdk - iih, dsa ldgv6 dr'itot
sztilk lruhat jtrtak a n!!L a s,ottt6pofdaLdnkizra
be,is a tuia dl.txsott h dI, dnelJet a llibdadl szai
fartddal t'xltt.xik we tox nee, has)jd efien
a sepiit tg biztosabban tudja r.ttekmi a .lnitot
a ry,ttuest zth! aldbbI garc
A F A M E S T E R E I

S Z E R S Z A M N Y EK
L E S Z I T ES
anapsdga szerszimny6lj6r6sztki
sebb-nagyobbiizemekben k6sziil,
6s nem k6zmfvesmiihelyekben.A
kitermelt k6risrdnkiil ffr6sz-
iizembe sz6llitidk, felfiir6szelik, 6s a ny6lnek
val6 nyers l6ccr faeszterg6nalakiliik tovdbb-
Vd6ken az6rt kis mrihelyeikben dolgoznak
megolyan kezmure.elc a(ik .7(p (gyedi \zer-
sz6mnyeleket kiszitenek, pedig tdbbsdgiik-
nek nincs is esztergag6pe.
A kapihoz, gerebly6hezval6 egyenesnydl
kes,,rre,erel ni0cs 50k gond. Megfelclome-
reru,eg)ene. korir,artallell csak!ila.ztani.
amugl n)er\cn lekergeuni. ha kell. vonoles-
sel elegyengetni.Esetleges gdrbes6ge is kor-
rigalharo a megfelelohaihlo-fcsTrlocllva-
nyon, amelyen akfi egy-k6t 6ven 6t is hagy-
iik sz6radni, 6rlel6dni a friss nycleket. Az A NYEL
alal,rl.r.,cflelesutan kdvelke,,ika ke\ele\.li- HAJLiTASA
nommegmunkdlis. tsnnek soriin elt6volitjik
a kiscbb egyenetlens6gekel, ahol kell, fhrag-
j6k, megadjdk a nydl v6gs6 alaki6t. Ha a
SZERSZAMNYELEK ke,ekkendlakhandht
A sdjEd ti.\21i1/'kl!hosz nyilkszitdnek van sajdt vagy kijlcsdnk6rt sze'szitnnteleld. A Id
sz:t,eg)enesn!.L kt;tuetu nydlgyaluia (1. .lr. o.), sokkal egyszeriibb a 6afak ts hensztaddh kn
nnl antc'i tri saibtjl M' Jolga.de c kirldnlege\alakd nlelekhezmeg- zi feszhennJ,ebketiben
sziilha. A lejszeb,elihez iscsakkell a von6k6s6s a ddrzspapir. flndm hdjlitox,ik, i efue
tu onldsibat tuehnsLn A robb'rdrii5enhajlrrotl ka.zanyelelke-
lqarydeot k I laaa
hunk, d h6za nreal ri szilise nem kdnny( felada.. Tijbb fezisban
stunt siiziL utjh hajUtjrk gozolik, rlahrtjal . Erdemes megieeteTni. kaszdk nyele erdsebbnhailitott, mig az Al
hogy az Angli6ban 6s Valesben hasznrlatos pok orszdgaibanmaidnem egye[es nyeld ka
sz6t haszn6lnak.
MnNKABAN
A FAISZTERGA
A legjobhbaltanvellegdlabb25 cm irme
A hrbnniiz' Jd|emikek, r6iii L6.isrijnkb6l k6szii1.Mivel a baltanyl-
alk@tftszeh ki szit 6 i neh nek azon a helyen, ahol fogjuk, enyhin ivelt-
eg)iL H6sik6 6ahijz. E nek kell lennie, 6rdemesolyan nyersanyagot
.szteEapd.l(1.tuie 4L 'is keresni.amclybena rosrokugyanilyenmer-
101.o.). A 'tei kldkbenezt
Ltbtt6! at (ped.il dl) hajtot-
t6kben gdrbi.ilnek. Ugy tartjdk, hogy a leg-
ti.k oudk tuAlon, hog .g raflo\abb balrdnyela hikoridio lijrb;l ke-
o,lokt hbtil lall d Llbft6 szul,de czt az eszakamerilai lalai( Europa-
n hi,rbe,an.Uet katszer ban rilk6n iiltetik, ez6rt itt marad a j6l bevelt
hbbetehti.h dz otsiba be- k6ris. A nydlkdszit6nek nem kell felt6tleniil
fosox, fo\:a mnAj nutha- a balrdnyelalakjanak megtervezererel bai-
doanok, Mjd a naik at
sa a ttusadr elhebezeu,
16dnia.EI6g, ha egy i6l haszndlhatdksz bal-
iwdlnt fariil r,|s,irc hij ta nyeldt veszi mintinak, s azt kdrberaizolja
tijxdh. E!9 egenesszer a nycr\ lecen.Ezutan.atubafograa licet. es
szhnntll teniszete$n ke"selnrgl iaboll.ifaragraa n)elel.Az igazan
6dt halldeaszile! eszrdsa j6 mester perszenem egyszerrienmdsol, ha-
pallbafogllad be.A lilb{ti
lenJon^aul lehetett neg- nem mindig az egyni ig6nyeknek megfe
forsdtni d Mnka,l$ano\ Ieloen kes,.rriel a szerszamnyelet. M;ulan
as& nehnzanbn Msel, kialakrtollr a nlel formajat. meg tobb ho
x^ihel alakitoitih. A pe napig ta{6 sziritAs, 6rlel6s kdvetkezik.
A ebryetl,tsdel a tueal'
M Jan|,t a$zdtdrseue
V6giil hdntol6gyaluval, hintol6kdssel, majd
a nunkdddtubat @ ndeti csiszol6papirral vgzi el a sziiks6ges ut6-
munk6latokat.
A F T \ M E S T E R E I

F A A B R O N C SK E S Z I T E S E
gy id6benigen szilcs kdrben hasz- Hogy kijnnyebb lcgyen hailitani, a hasitott
ndltak sz6razvagy darabosdru 1i- feliiletel von6kisscl egyengett6kel 6s veko-
rolrsira fahord6kat (1. 142. o.), nyitortdk ie a bakon, de a krget sdfletlenul
amelyek dong:iit cl6g voh faab- hagytik a mrisik fc16n.Flizvesszdb6lis lehe-
ronccsal 6sszefbgni.A nagy kereslet miatt tett abroncsolkdsziteni,aminek a m6djdtJoe
(gyesbo8ndrnl.litui(/cren frobronc.le.zF Shanahan bardtom mutatta meg nekem.
t6srcszakosodtak. Ugyes kis hasit6szerszdmalegink6bb egy to-
A legiobb faabloncsok a legfeljebb nyolc- ) a . r a h a \ o n l i r o r ld. m e l ) n e kn ) r l a ' a b a nh r -
6ves mog]-or6sa.jakb6lkisziiltek, de alkal- rom hasil6fog voh. Csak it kellett nyomnr
masvoll eIIe a geszlenyc-,a k6ris- 6s a lolgy- r,rjlaa fuzfa\c\\zor.e, al h;rom.zdlra ha\i-
\arj i'. A lavd. rfll levdgurl.rriakcl e].i\7nf totta. A darabokal von6kdssel elegyengette,
vizbenriztatldL,amigkell6eDmegnem puhul- maid 6thrizt: a hajlit6szerszdmon,amely egy
tak,majd hasit6Lssel (1.25.{,.)1...4m hosz- homorl'ira kimunk6lt fadarab volt, a lijlotle
saj darabokat hasilotlak bel6lijk, att61 frig- r u g z r r e rnr .c h e zg d r g o \ e l \. e g i j l a k a r i l . i \ a
g o e n .m e l , l n f d h o r J o h o zh a . l n a l l a ko l . e l . formrlt rtd kdt \'6get osszeszegezte.
Az ABRoNcscY,4RT6

tlz abtuncss] tit t6 fet de


bakja, es szerfr nunkaf atl
j@anr yowL host o
bese6hbA hds,ott ho$tl,
hajl4kontantacores)en
1zt6ennesnunkdlja. Az
ortagot M dui keqztldc
hczlzottoua eg) ctuklJs
szerkezet,dtulJ@h M
es)ik raEdtest ellew:ib
hizta tzfeld,a n'tikat
a bogn'tra tdr.lloel, co b-

ABRoNCSHAJLIT6
ALLVANY
A h$ltou Mga,i!6sadt
egt ttlb tint on hdjlit ou dh
haihdbd, dneljre ld.ehbdl
hasziEtt,hat .as) tubb
knll6jii szerkezetet ak6 z
tottaL A ktl1we friit |tu-
kakba la6 a9.hdI i ttes,k t-
tehd hesfalel6heltektu,
6zeint, host tuilJen,it

satiktag,asknzijnh h.ljli
huiik d hdto uszdkrt
A F A M E S T E R E I
! - ! | . ! ! | ! ' : :

lsrnarnszirns
LETRAFAJTAK mikor a mdsodikvil6ghdborirurrn maradtak mg l6trak6szit6k, akik meg6nz-
A gnftbhwdd ldtdk
afuI szdk e n rdpeszteuett visszat6rlemAnglieba,otthonom tdk e mestersegfortdlyait.
felfeL hzskeht ed6h, hos kdzeldbenarra lettem figyelmes,
!tubitandtljMah,6 esr hogycig6nybardtomegr-6reglo- A TOLGY LELKE
dlhalmasilE tz tdnNzt vas kord6 kerekeib6la kiill6ket feszegetikife- Az egyerlenla- am;bol megbrzhaldaneros
hatik bsenek. A ctii' 16.Kiilijndsnek 1al6ftam,hogy csak a kiill6k l6trafokokat lehet k6sziteni (legal6bbis az
mdlcsed'1Ab'istlitra
erdeklik,e' meg is I erdeztemaz okat. L6rra- 6szak-eur6paifafajok kdznl), az a tdl8y, an-
nak kellenek mondta, 6s mutalolt is egy ,l- nak is, ahogy mondj6\ a lelke, azaz a,geszt-
rala o lelrdt, amelynek fokai je. Perszenem lnn6k meglepve, ha Eszak-
"zee.zkcbrlt
ItucrosAws rtrM, 57(p lijlgJfa kullokbol l.e'ziilrek Vilami Amerikiban erre a cdlra a hikoridi6t hasz-
olyasmit vdlaszoltam neki, hogy inkdbb 16t- n6ln6k. A mdsik fontos dolog, hogy a l6tra-
rdkat szednesze! 6s a fokaib6l kocsikereke- foknak val6 f6t nem szabadffr6szelni, csakis
ket gydrtana, de 6 csak annyit mormogott' hasitani, mefi fiir6szelissel a hosszanti ros-
ho$- ami t6rtnt, megtdflent. toLnak egy reszdt biztosan elvdgn6n\ Syen-
A mai szdlhfzhat6, varidlhal6 aluminium gilve ezzel ^ fa szerkezet6t.Ezenkiviil ott a
l6tracsoddk ismeretdben, alighanem sokan nedvess6gis kdnnyebben behatol a fa szdve-
elnezoenmo'oi)ognanak regimodi felioga' tebe, ami id6 e16ttikorhad6stokoz. A hasil6s
.omon, hogy birony az eg'r'korifalerrik it pedig mindig kijveli a rzaliranvr.A falelra-
.zep e. hasznosdarabok!ollak Szerenc\dre k6szit6k a l6trafokok hosszin6l valamivel
nagyobb darabokra fijreszelik fel a l6lgy-
rijnkijt, majd a darabokat hosszdbanflbe,
negtedebehaslliak.A negyedeket olyan m<i-
OSZLOPL'R don hasitjek lov:ibb, ahogy a tervezett ltra-
fokok merete megkivanja. A megmunkil6sra
alkalmasnak il6lt darabokat szorit6bakon
(1.JJ. o.) fogiek b,6s el6szdrvon6k6sselna-
gyolj6k le, majd hdntol6gyaluval vegzik a
finomabb munk6t. A fokoknak ov6lis ke-
reszhetszet(el'nek kell lenniiik, akkor tar-
tanak a legjobban. A v6gi.iketlevekonyitjrik,
igy csapoli:ikbele a l6tra szdriba.

':i: . -

36
L E T R A K E S Z i T E S

A FoKoK BEILLESZTESE
A ltra szdra hagyomrnyosan k6risb6l k6-
sziil, de rijabban tuirib6l 6s m6g gyakrabban
lucfeny6b6l kszitik, mert f6leg ez ut6bbi
sokkal kdnnyebb. A 16lra kdt sz6rin sorban
kifnriik a fokok becs:poldsaraszolgdl6lyu-
kakat. A fiirdsra rgen cr6s k6zi csigafrir6t
ha.znalrak,mrld res./elovel rlakrlolrak ov;-
lisra s kisse ktiposra, hog-Ypontosan illesz-
kedjen a fokok v6ge.A fokok v6g6nek,illetve
a tyukak mdret6nek ellendzesere frb6l k6-
sziilt m6r6sablonokat haszndllak, amclyek-
kel munka kdzben ttibbszdr is ellen6rizldk a
mreteket.A fokoknak pontosan 6s szorosan
kelleti illeszkednink a f6szkiikbe. Amikor a
helyiikre illesztett6k, mindig a szir hosszan-
ti irinyiiba, azazsz6lir6nyba,fdl-le mozgana
nyomrak be ol.el. Kercrzlbe .ohd.em fe',/a
tett6k, nehogy elhasadjoDa l6tra sz&a. Ez
egyEbkint a laiparosok dltal i6l ismert,
,ltaldnos szabdl$ amikor kt fadarabot egy-
mdsbaillesztenek.
Az m6g tey-ahogy kiinnyen me$,, amikor
a lefektctett egyik szdrba sorban beleilleszF
j u k a l o k o l d r .d e a m d ' i k s u a rr a h e l l e z e ' e
mar nchelebb munka, lobh ijg)e..egelige-
nyel. A munLrnkat megkdnnyitji.ik azzal,ha
a f6ldre lefektelett, vagy hogy k6nyelme-
sebbendolgozhassunk,ket bakon iitfektetett
6soldalr6l megtimasztottszirba csakviszony_
lag lazin siillyeszriuk bele a fokokar.Igy egy-
szer(bb rdilleszteni a mdsik sziirat, mert a
fokok mdg kiss6 mozgathat6k.Ezutdn a ltra
k6I v6get zsineggel ideiglenescn dtk6tjnk,
hogy ne tudion szdtcsriszni,maid az egyik
v6g6r6l kezdve,pontosan6s er6scna helyiik- Az bsszErlLEszrEs
re nyomjuk a fokokat, illetve I k6t szdrat f;- A litafohohnok @tzbah-
kalapiccsaldntjuk a fokokra, amig azok pon- ba illzsztlsenen hnkn!{
Iosan a feszkiikbe keriilnek. feladat. El4eah M esttk
lzdtbd d [tjtjh beb a foka
Az ilyen csapolt szerkezet( ldrrriboz nem hat, nint a he|en hthaai,
h , . z n r l n a l ., e m m i l l e n f r g d \ z r o l l.i p l r l .\ 7 o - tuajtl eft ilesztik r.i d ftti-
get. Ehelyert, a biztonsig kedv6er1,h6rom
v6kon)! menetes vdgii, kovricsoltvasrliddal
fogatjik ijssze a k61 v6g6n, illetve kdzpen
Hogy a vasrudak ne legyenck feltiin6l! a Io- A LfTRAFoKoK vEcE
kok atatt, hozzdjuL eg6szenkozel trirnak lyu- A loloh ebthoitod6 asaadli
kat a kt szrrba, dtdugiik raituk a vasrudai, heres ne^zetii dge szorasdn
dskivnl 161al6tdttel 6s anyacsavarralrdgzitik. IesrhetJika csa1,l!&b a
igy mir kisz a szil6rd l6ltaszerkezet,amely
ben i lokok \zoro.dn dlnek. Jomagammar
ldttam olyan fal6lrit is, amelynel hiromvagy
negy fok vegeoldill kinlult a .zarbol.e. d
bel6jrik fiirt fijgg5legeslyukba ket iitijnek,
az akadrllyoztameg a litra szdtcsrisz6sdt.
Ldteznek egyszeriibb szerkezetii l6tr6k, A h^andsa ke,lsbi haila
amelyeknekcsak egy fiigg6legeselemiik, osz Mt ditlis ts btiposcsalltuh
Iopuk!an. es a7 o\Tlopbaturt ll ulakba pre fosadja bea litrafoh !;eit
selrkbelea hengere.rcevtergrll fokokal

37
A F A M E S T E R E I

S Z E N A E T E T OK E S Z I T E S E
zomorri ldtni, hogy sok helyen eret6t. Tirlan annyiban m6g ttik6letesithet6
a juhokna\ marhaknakegysze a szerkezet, hogy a talpra t6bb keresztld-
r(en csaka s6rosfdldresz6rj6kle cet szegeznek,m.t azokon fennmaradhatna
a sz6ndt,amelyneki6 ftszet az a sz6natdrmel6k.
dllatok nem is tudjik elfogyasztani, mert
beletaposs:ika sdrba.Sainosvolt id6, amikor TAJJELLEGI VALTOZATOK
6n magam is ezt tettem. Anglia deli reszen.okfeleszdnaetelot ke"zi
Szrmomra rejtIy, hogy mirt folytatjdk a Lenel(amellel,Idbb\egeeros.\zemreis \zep
gazdik ezt a pazarl6 gyakorlatot, amikor a e, idJ kezelheto.hi\znos szerkezel.Ugy ri-
kdlonbdTo.zenaeielok olyrn kiinnyenelke- nik, hogy 6pit6ik egyarrnt rtenek a kardm-
szithel6k. Vess26kbdl, rudakb6l, lcekb6l k6szits (1.26. o.) 6s a kosirfon6s (1.163. o.)
ajsszer6ttsz6naetet6l6nyegi r6szea keresztbe mesters6gehez.
fektetelt 6s kijz6pen ajsszeer6sitettk6t rrid. Ezek az etet6k i6r6szt ives, bord6s szer-
Az X forma sztuai k6z,e merevit6ldceket kezetiiek.A hajlitott bord6kat ftissen v6gott,
szegeznek,majd k6t ilyen X alakot I6vtafl6 konnyd mogloro- vagy fuzvesszokbdlkeszi-
l6cekkel er6sitenekiissze, igy az egylk lesz ^z tik, mert ezek m6g rugalmasak,nem t6rnek-
etet6 talpa, a m6sik a teteje- Az egeszet Az etet6 talpa k6t hosszd fl.id, amelyeket a
cijvekekkel a lijldhajz rdgzitik, mefi az dlla- ktvegrikre szegezetldeszkardgzit. Arudak-
tok kdnnyen felbofitanik a magasstlyponti ba 20...25 cm-k6nt lyukat frirnak, ezekbe
nyomjik bele a meghajlitott vessz6k vegt.
Az ivekre hosszdbankdnnyri hasitott lceket
is szegeznek.A szerkezetn6hdny meter hosz-
szf,6s kb. f6l m6ter magas.Agazda felfordit-
ja az etet6r, megtdlti szen6val,maid vissza-
forditja. F6leg juhok szdm6ra keszitik,
szarvasmarhdk takarmdnyozdsahozerdsebb
szerkezet( elet6kre van sziikseg.

KEREK ETET6
Es risi ho6ik ftkre i|i
tuxek ezt a kasb fomdji.
sziaaetetdt.Kifte, a Wk-
tututth.rth p.rmdbebu
hahatjirtdh" Mjd Mah
bd h6{tott mogjror6aesz
sz1hatA\tattok ls e bor-
dac6sz6hknzl Jonl.ih a

JUHETET6
F*ser sott fia- xdg)
naglddt$szbkb4l fuitet
Lth a ketet ldrott etet6t.
A ssi! ivt,bordtu szake-
* hA4t::)enass)a$a el-
hdszifietd,resiJub' b
nl*er$ dnragokarhaz
adhdh hdz,i ts tuaraddh
taldnul elkofiall e ottha-
s)au,Jelzslesesipdh et td

l8
A F A M E S T E R E I

K A P C S O K ,C O V E K E K
hagyom6nyos faipari szakmdk
alapelve, hogy a legrt6kesebb
nyersanyagb6l,a fdb6l a legtaka
r6kosabbm6don, a lehet6legjobb
termekeket illitsdk e16.Ennck ellen6re min-
den szakmeban:a kar6m-, szeklab-, fatalp-,
l6tra , fakosirkeszit6kn6l s a t6bbin6l cgy-
ar:int kdpz6dik hullad6k. Szerencsdrekiala-
kultak olyan mcste$gek is, amelyek mtive-
loi eppene/r a fahullrdelol ludiJl hasznosi
tani.
Mr. Firmin Anglra N"riolk Larromanya-
ban, egy Honing nevii kis faluban 1,6scgesz
6letbenm6st sem csin:il, mint n6dlet6khoz
val6 tart6rudakat, leszorit6kat, kapcsokal
k6szit-A mogyor6-vagy fiizvessz6b6lk6sziil6
tarl6rudak a hdztet6n az egyesnddrilegeket
rarrjdka helvukon.A l.s,/orirolecelis ugyan-
ilycn vessz6kb6lkEsziilnek,de szebbenmeg-
munkdiva 6s vkonyabbrahasitva,mcfi ezek LEszoRi'l6KAtocs
a ldcek a cstcs kijzel6bcn, kiviilr6l szoritjnk A kdpacwh lali h6itatt, bihestF
lc a legfels6 nrdrteger. A hajlilotI, hegyes tun uszbhe La hllzi'i' kijtesekben
kapcsok a tart6rudakat 6s l6cekel rajgzitik a saillit oua d h'i:d&in6 te'nek.
O MIta Diztul teli haddbd itutuna
helyiikon.
e eg'iszhiituset,is aAlig izldIrd,
Orrim volr n6zni, ahogy Mr. Firmin a fid- dtutsd r6*iih nAr hdqacs latuijrra
val eyiitl dolgozotl. A kapocsnak val6, Lh tuhah hdjlithatt;1?,ls eltjzbennen
70 cm hossaj, v6kony rudakat hasitott mo-
gyor6vessz6b6lkdszilettek. A gesztenye6s a nen csdktughajlitatta.
g
.zil i' alkalmasr"lr kapoc'nak.de c koris hancn tu a c@drta,
n e m ,m e r l h a m d rk o r h d d rA. 7 a p ae 53 f i u i '
egy f6lbchasilott rijnkb6l k6sziilt kis padon MFn.saiqRr is o$rtH^Jrjrm \Esz6(
iih. A mogyor6vessz6b6l vdgott darab v6g6be
kis.e belcnyomraka ha'rrole.t. matd fuggo' id6k em16kci,manaps6gmindenki rug6s ru-
Iegesen tarNc.egl fadardbhoT dlogeltel.. ami- hacsipeszthaszndl,hogy a kiteregetett ruh6t
tol a re..zo folozatosanrorabbha'adt Ekoz el ne frijia a sz6l-A mos6n6kgenerdci6kon6t
ben a kist egy kiss6 mindig lerd6n tartott:il<, ilyen csiptet6ket szoritoltak a mosott ruha-
vagy oldalt feszirettdk, hogy a hasitdk egyc darabokra,6s nem is ludom, midrt vdltoztat-
ne'en fu'ron lilcle. Glor.dn dolgozrdk. e. tdl. meg crt a sTokd.ukal. Talan.merr a c\i
egy-egyvessz6b6ltucatnyi kis pdlcit is Iud pe.zek iobbdn megmaradnakJ muanyagszi'
tak hasitani. rit6ktir6len.
Magam is megpr6biltam utdnozni a lcch- Bar6tom fogott egykell6envastagf(zvesz-
nik6iukat, de vendeglit6im az eredm6nyen sz6t, 61eskisbah6valfeldaraboltaa ruhacsip-
csak cln6z6en mosolyogtak. Akirhogy ls tet6nek megfelel6, 15 cm hosszridarabokra
igyekcztem,a kds fdlrecsliszotl,6s csak rijvid qo ilyen rzep nagl c\rpletdkel\zereteltkeszi- RuHAcsirrET6
forg6csokat tudtam hasiiani, sohasem sike- teni), majd k6ssel egyenesrefaragta az egyik Geheiici1hrn tu a cig,tnt
r i r l r v e S i g v e / c t n ai l c s t a r e . . z < j t e l i e . v6gdr, amely k6sdbb a csiptet6 feie lett. Le- kdzns dgek tugil hcttsi fat
hosszen. mezvdg6 oll6val kis bddogcsikokat vdgott eey r^a ooh d tuhacsiptetdk
r6gi b6dogkanndb6l, 6s a vssz6darabokra 6 snbr. iioehek hAztt6se.
A iJetsastaeot, a frz-
APROSAcoK tekerte, a lejhez k6zel. Ahol a bddogcsik k6t le$zdt sen halleu tq-
Vales-ben gyakran iiltiink a tfz mellett egy v6ge egJm6sra6rt, beleiitdtt egy kis szeget nevteni, n6u u ftdg.itdl
helyi .igan\emberrelhazi sort i.zogarva. i' a kisbalta fokival, hogy az belemenjen a fri- a ne.I!6 rtQken, tiroh
ba is. Ezutan k6s6vel telhasilotta alulr6l a panoLon, 6dk b kellatt
kdzben 6 megianilott engem ruhacsiptet6t,
sirorc6veket,no meg kosarat kesziteni. Ezek vessz6darabot, eg6szena brdogabroncsig,6s
a cigdny ruhacsiptet6k sainos mrr a 16g mtlt az als6 sz6l6t sz6p szdrnyasrafaragta.

39
r \ F A M E S T E R E I
! . - | ' : ! . . . ! .

a
FA CIPOTALPKESZITESE
facip6kdszit6k betelepailt meste- TALP FoRMAL6DIK
rek voltak (1.14r. o.), akik hozlik A talpk6szit6k dreg gerfrikat ddntortek ki,
magukkal egdsz miihelyfelszere- amelyek tijrzsitmrdje elErtea 60 cm-t. Nem
l6siiket. A fatalpk6szitdk ezzel szhritoltdk a r6nkd1, hanem amfgy nyersen
rzemben\anJormunki.l ent d"lgoztak min- haszn6ltdkfel, mert igy kijnnyebb voh farag
dig ott t6boroztak le, ahol az erddben meg- ni. El6szajris leldarabolt6k a rdnkijt ngyf6le
felet6 faanyagot,ezdltal meg6lhet6sttal61tak. h""zu.agu darabokrr:ferfi. n<ii.gvermek e.
V^Idg, tuaa ddnb, ane- Volt rigy,hogy egyesfacip6k6szit6knekfarag- serdiil6 mretiire. Ezut6n kdvelkezett "
l!.n Mnbaa jnL Me,Uili;tu- hosszanti hasitis, el6szdr 6kke16s sulyokkal
bn erhetiid Iab isasd
taL nyers fatalpakat, de a keziik al6l kiLeriilt
term6kek nagy rdszt a knlijnbijz6 facip6ket (nagy m6retri, neh6z fakalapiccsal), majd
nhr,sz. ALi ned!6, hides
tulajor doleEik lataneb gydrt6 iizemek vdsdrollik meg. hasit6fejsz6vel,v6giil karos hasit6k6sse1.A
niihebibenoas) d fahi Nyersanyaguk az 6ger,a f(2, a nyir, a ju- sorozatoshasitis utin t6glatest form6it da
gdztl6tieba4,dnnaha a@e har s: bukkvolt. Leggyakrabbana rabokat kaptaK amelyekb6l mir ki lehelett
yo6an
rdsJatalf{i .ip6 tsenItuh
ndv6 6gerel dolgoztak, mert laza rostri, lrgy faragni a talpakat.
fej6t kajnnyii faragni. Mivel kifejezelten viz- A minleg) 7< cm ho..zu.karo\ ha.iLoke.a
a l l o , . o k a i gl e h e r e rht a \ z n a l nai z r l l e n l a l p d szakma iellegzetes vasszerszdma.Az egyik
TALPFoRn4,4z6KESEK cip6t a nedves padl6zatri i.izemekbenvagy v6gdn egy horog l6that6, ezt akaszti6k bele a
A tiEla fotuijtrc hd\hax,
spt.ia$ akir kint, a sdrban. munkapadra er6sitett vasszembe.A horog-
hte^ falah/jtum
hvkldl famd*.ih nes hoz kdzel kezd6dik a szi[te fdlelmetesener6s,
@ .ftbei hbhoz illeszkedt kiss6 hajlitott penger6szj amelynek hossza
I dIab ahaL VaIaM nnt i h,s eldi a 30 cm-1, sz6lessdgea 10 cm-L A kar
etuseghdri ewl6n hidlo vgere egy f6b61 k6szitett keresztfogantytt
hiton, hulbnbtjz1lrofiM
penge,dneltehhelnas ero5rrerrek.Az e\zkoz iSen eros egykaru
efit Lehethifejteni,ene ett emel6k6nt mrikijdik, azaz nagy er6vel lehet
sretennrg lehetoeliikla vele hasitani. A lalpk6szit6 munk6s jobb ke-
tuEnia nMhadatabokal zdvel tartja a szersz6mfogentyrij6t, a ballal
pedig a nyers fat6mb6t, s a ks szakaszos
lenyomdsdvalnagyolia ki a fatalp formiidt,
s6t a talpnak a sarok el6tti bevigrset is. A
talpk6szitdk egy rszeugyancsakhosszi nye-
1{i, de gijrbe pengdjii iiregel6k6st haszn:il a
ralp felsoreszena domborulalol.es homori
r6szek kivdlgyelsere. A harmadik ilyen,
emel6szenjen mfkdd6 szerszim a horony-
k6s, amellyel a talp sz616nv6gigfut6 hornyot
lehet kivdjni. A cip6sz maidan ebbe a ho-
ronyba illeszti 6s tiizi bele a b6r fels6r6szt.

ERLELES,szAriTAs
A nre$ aee,f'tb'ilhifarozott
taltrahathikac hdwpon til
szdfi j 11t1.
A fdt dtpakbt t
nds6, ktlpo' folndjt, szet-
l6stuhatohaI,pimtlhal
h;pemeh,atuebehbelseji
benszabadon j,ir a l?oeed

40
A F A M E S T E R E I

SZEKLABKESZITES
em is olyan sok 6wel ezel6lt a vollak,6s persze hib:irlan rijrzs(ek. Azzal,
biikkerd6kben Anglia-szerte kint hogy vrlogaltak, csak itr-ott ddnttjttek ki
6ltek a sz6kl6bk6szit6k, vagy ahogy egy-egy frt, mai kifejez6ssel lve, szdlai6 A RUDESZTERGA
ijnmagukat szerett6k nevezni, a v6gdsr v6geztek, el6segitett6k hogy vegyes Az 'ibr,in l,ithati kezdele
szkbognirok. korf erd6 alakuljon ki, mert a kivigolt f6k ea rtul5zterydegik les-
Hdt ez a sz6kbogndrs6gcgyike volt azon helyen ideiglene"enndp\utorte l,i\ ti.ztd! Jontatubb,tszeboh d 3 n
hoszi, tugdltua h,6rit-
h6rom szakmdnak, amelynek k6pvisel6i d keletkezett, ahol ndveked6snekindulhattak
vidken haszn:ilatossz6keket kdszitett6k. A a maSonco\ vagy meg tudtak erdsddni a anelrwh a1:6oaEAa fild
szekbognirok amolyan v6ndorl6 erdei mun- m6g ttl fiatalnak itelr, ezrt meghagyottpdl- hnai;gzttettlk, a fekd lase
kdsok voltak, akik a hires Vindsor-sz6kek- ddnlok. fzek a termeczeliemberekoszto- pe.tisd. eszrc'aapad fili
n e kc . a k a l a b ai r . k e r e \ z r r d r r obi re. t e r r i d j a i t ndsen is vigyiztak kdrnyezetiikre, ami br- hlnlL A ttd fekd xlstt ds
zony manapsig kev6sb6jellemz6, 6s f6leg a a l,jut'jt es) hndl btijne
faragt6k. M6g az 1950 es ivek vdgn is mil- ij$ze,aneb ketszerfli Mh
kddijtr n6h6ny szikldbk6szitd, de azdta ki- v{roslak6kr6l nem mondhat6 el. uh.'ae o nuahadonbra.
hali a szakma, pedig eldtte dtsziz 6ven dt A sze(bognarok keve.e. eg)szerd\zerszd- Aftihar d flestur tefeti
sz6mosgenerdci6juk szorgalmasandolgozott mot hasznAltak;volt fejsz6jii\ balteju\ vo- ryaftIdahbiftt,abitil
az erd6kben. n6k6siik, fiir6sznk 6s nih6ny fajta v6s6jiik. nedoryatta a nunkddara
Amikor m6g virdgzott az ipar, a sz6kleb- Ez tjsszefiiggvindor16, magdnyos 6letm6d- bot, is eetuer lefeldhajli
bua aNdat. Ebben@
k6szit6k kibireltek egy erd6r6szt, tisztist jukkal. Nem kellelt sok mindent masukkal
nozgdsfAztbanleheku
vigrakbenne, amelyen felilliloitek 6s beren- cipelnitk, de amiiiik volt, azzal ki tudtak alavtMi d Mhkdtldnbol
dezt6k ideiglenes lakhelyiiket. Bejdrt6k az ddnteni 6sfel tudldk dolgozli a fdr. Nem volt a ki startdr n egt.im6 ztort
erd6r, 6s kiieldlrdk azokal a btkkl6kar, ame- \zdk.egukarra.hogya nehezrdnkdkervala- a szdkl,ibnqk,e hi zoritot t
Msel tag t66t.l. An;
lyek alkalmasnak lilszottak a feldolgozdsra. mi t6voli fafeldolgoz6 mdhelybe szdllitsdk.
hn a Lnbitjlfeleksedte,
Nem tril koros p6ld6nyokat vilasztottak. Mivel a szekneka gdmb6lyri,pontosabbana a oi$zahajl1 nid e e,he,6
Azokarrartottal(,rlegrgcretrsebbcknek. ame kor kere.ztmer'retiri'zeit ke\zitetteK a ke- ir,inlba kryatta a nunha
lyek l6that6an gyorsan n51teK magas suda riler.ramolon ki\ul volt meg egy,reruge- danboL Ibtehkot nen Ie-
rtak, vagy ahogy 6k mondt:i\ hosszi l6briak prjk is, a ldbbal hajthat6 faeszterga. heIe dldvtMi ML Az
Miutin kidajntitttk a kivdlasztott f6t, le- ^ztersatddbd bebheI ett
gallyazldk, 6s ha tudt6k, elhtztdk vagy le- fapi hiilnnbdz6 hosdk dsn
mdakat, nert a befoed
gu tottdk a t6borhel).iikig.Ha nem, o11hely- bdbahM ligJtbatu tuozeat-
hen ielfureszeltela .zeklabmeretenelmeg-

MUNKABANA szEKERcE
Mixtda hiLltinatlth d fiit, j,l
datubohdha tunvjt, d.l a
bohatihkel is tulJ,oklul,
n ail fei z@eI feIhasoeau,ih,
a ryersh^dbohbil @ egik
oLlabdlCbzenlzrk tuiael
lbtdsrdh ki a sriHdb el1Jor
felel6, vagy annrl egy ldcsit nayobb dara-
bokra. A rdnkdarabokat dkekkel hasitottik
\zer. IgyckeTleka lehelo l(globbel kihozni
egy rtjnkb6l. M6rct6t61fiigg6eD,egy-egydr-
rabhol v,Jll ugy. hog) c.a[ neg] de ugl i'
hog) lizenhrt ha rbol .ikcrijlr ha\ilani.
Ezekb6l a szegletes,nyers has6bokb6lfarag-
taL azut6n lb.m:is szkl6bakat.
A 'egedelo'zorcrak nagvirbollaragldki a
darabokat csak az egyik oldaldn elezctt sze-
kerc6j6vel. A finomabb munL6t L1I6naa
von6kissel v6gezte a t6rsa. Minl minden
von6kdsnek,ennek is kt nyele volt, amelyek
derkszdget zrrtak be a pengvel Olyan
iiglesen vgeztea munkiij:it, hoeJ a szikldb
vagy a keresztrtd lbrmija m6r j61 felismer-
het6v6vdlt.
A v6gs6 munkafdzist az eszterg:i16s jelen-
te1te.Perszne Sondoljunk a mai precizi6s
e\TrefgrSefekrc. A7 o e./lcr8cpadiukformi-
ja 6s szerkezelctaldn a vaskorszakbanala-
kulr ki. Az akkori emberekisvalami ilyesl6le
szerkezetendolgozhattak. Ez a kczdetleges
ruJc\lrefgd relie. ege\zebeni7 crdoben is
elkdszitheld durva, nagy darabokb6l lillt Az
A TABORI'ELY o$6ba befogott munkadarabot egy rajta ket_
Anglilb an egt la t hdtaln a:
bnhkerdiih Ieryeszkale k, szer kdrbetekert kijtIlel forgarr6k meg A
dtulrek nibin alrkot Ji.i korel fll\u vegea labrrdrct.lt kolve i\ dmig
szecsatl. gtis,I i sdsi,i Ib a mester 1cfel6 nyomta a lebit6t, fo.gotl a
rdrk mesd 6eade1.S.ik munLadarab. Ekdzben a kb. 3 m hosszli,ru-
bagniituhdolgozldkax, galmask6risdrd, amclyheza k6I6l fels6vdgdt
aLih h2rdseszkbzzel, nig
h.aesebbszefti lJ,i holnia dl kdt6tt6k, lcfeld hajlott 6s megfesziih. A k6
odndarohah,tdbbnlitt k t srrid talpit rdgzitett6k, hosszdnak le1s6
kt, olthar esednl. Tdbar kdtharmaddnil pcdig egy magas fakerettel
heutih es4'ia es)'isakbdt volt aliildmasztva, ds amikor a mester fel-
islr'tt szdrfltihb1ld t emelte a l6bit a ldbit6r6l, visszahriztaa kij-
dz alau dolsoztakdshtil
tah egdszta|xsaal is ,1i.i telet, visszapdrgettea munkadarabot. A
ron. kletute,fltl laht.n ha,zno. munkafaziscsrk aJJig tarrolr. dmiS
dnl'latuh, rjl otheb ii hdt a mesrcr lefe16nyomta a ldbit6t, addig lehe-
hMansan halnoktr@nllh tett alakitani a forg6 munkadanbot.
d t oo,thbi feIdoleoza\ad A lerrr.bol ldtharo,hogy d biil'klar meg
firn h^ftax la, atuettet
szoit'j bdhonfdr dstdh i t
nyersen hasitottdh thragtdk 6s esztergdltak.
tsztnrya|atlaalo, n iiatah igy azonban a ksz darabokat m6g nem le-
snhl:ibbd.Az es)szeii ^r heleat be6piteni a sz6kekbe.Szell6s raLato-
Ersafdtl tuasais hds{tan, kat kdpeztek ez6rt bel6liik a lQnyhd mellett,
f [iri s.eli fa h6 dbakb6t ke ds iijbb h6len dt sziriiondk, 6rle1tk.A sz6-
szrlL Kb4rii aoh bszedl'
lilMi is se,lzeftlri, ho rllar idorarramaero'en luggott az idoiara-
od.ebbbatteI t uwlntu tt. 16l. Amikor kell6en kisziradtak a darabok,
,4 tizltu is a kunlhat i clszdllitourk dket valamely nagy sz6kk6sziIS
hdndtusan elhoitatma nzembe, p6ld6ul a Buckinghamshire tar-
faJorsd.6,n^uIt a lith.sz tomdnyban lev6 High \Fycombevdrcsiba llt
datubohhasrdrdd1tus.
temik rdhatoi tmtastl dolgoztak a fejezet elejen emlilett mdsik ket
tuk. Ez a a.indomesre&s szakma kipvisel6i. Kdziiliik az egyik a fti-
sho! ntu a nnh,t, itt*e r6szelt darabokat k6szitette,azaz a sz6k iil6-
dehheI ezeli u dbbahastta lapjit 6s a h6ttim16idt, a masik a gatzdl6ssel
dtuMbtI azutuki s.th- hailitott rszeket,6s ez ut6bbi illitotta ctssze
bastoirit- Ma @ etddbea
esasentu^fdjta han'loh a szekekci az egyes alkalr6szekb6l, illetve
vEgezlecl az utols6 similfsokat.

42
A F A M E S T E R E I

F A SZ E NE G E TE S
nnek a mestersgneka neve bi- Iom, 6sgondoiom,egyid6 utdn kaludr. Egy
zony flreveze16,mert a fasz6n- h6t elteltevelkellert kidsnunk.Leemel-
6get6k, \'agy ahogy m6g rijvideb- ruk .r idldrol meg\zabadrroI|\aslemezl,es
ben mondjdk, a szn6get6Knem alattaienylegott voh a fasz6n,igazhamuval
a faszenet 6getik, hanem a fdt, m6gpedig 6sfdlddelvegyesen.
rdszlegesen(6s ez a l6nyeg),hogy az ill6kony
anyagol,kiegjenekbelole,e, c al. a 5zenrar SzENEcETis vASHBNGERBEN
talma maradjon meg. Ezt rigy rik el, hogy Evekkel k6s6bb,Suffolk fel6 utaztombax,
6gdskozben majdnem teljesenkizirjdk a le egyBury St Edmundshozkiizeli erd6benkii-
veg6I, 6s ebben az oxignhianyos kdzegben Iiinds,de szakszeflifasz6n6getsi m6dot fi-
a szdDj6 r6szenem oxiddl6dik. g\elremme8.Ar Angliadeli rewebdlszar-
A m u l t b d ni o m d g a mI d b b h e l y e ne , m d s maz6 szen'get6az erd6 szl6ntelepedertle
mds cdlb6l seg6dkeztema fasz6ngetsn6l. egy kis lak6kocsiban.Egy \.'velkor6bban
Volt m6dom v6gigasszisztrlni AfriLdban, azona r6szenazerd6ti6 darabonkiv6gtdk.A
hogy ott mikent kdszul a fasz6n.Kiistak egy fdk m6relesrdnkieit elszdllitottik, csak a
nagyi6b6l 6 m hosszi, 2 m m6ly 6s 1,5 m csricsir6sz6saz iigakmaradraka vdgdst6ren.
szdlesg6drdt. A kidson fiildet a gijddr sz616n Ezt a faanyagotfiir6szehefel a szeneget6egy
halmoztdk fel. Ezur:in egy dkros szek6rnyi dreghaktor ihal meghajrorrszalagfiirisszel,
szdraz f6t hoztak, felapritottik 6s a gdddrbe majd fejsz6velhasogarraapr6ra.Ktrgy(ii-
sz6rtdk.A gdd6r egt'ik v6gdnhagytak egy kis szerlienegym6sra illeszthet6vashengerekb6l
helyer, hogy odafdrien egy gyerek, aki alul dllirorr dsszeegy kemenc6t,6s ezt tijhdrre
meggyriitotta a halmot, 6s amilyen gl'orsan meg a felapritott f6val. Egy-egyvashenger
csak iudott, iszkolt kifel6. kb. 60 cm magas6s 1,5 m 6tmr6iii volr.
A tiiz gyorsan elharap6zolt, a fiistt6l 6s a H{rom ilyen hengervagygy({i keriilr egy-
forrosagtolmcr dlig Ieherer megmaradnia m6stetej6re,v6giil a feltolt6rthengertbefd-
gdddr sz16n,de egy rozsddshull6mlemezzel te egyvaslappalJ amelyenvoh egyelzdrhar6
a keziinkben mi h6siesen \'6rrunk, mikor nfl6s, akdrcsakaz als6gyrirrioldaldn.Ezen
hangzik el a parancs:dobd 16! A betemetett az als6 nyildson kereszriilgy(irotta meg a
gtiddrben csendesenpardzslott tovdbb a ha- ldt, 6s amikor mdr hevesen6getr,mindk6t

EcYszER0(uNYHd
A ft91 idbk szinisetdi ee'llz
nttitun dr d naguh dfitette
etdeikwrh'ban ldhlah.
Az Agakbila$zer6ft,!ptt-
httntr ndd.lalis rdEatt
stettsLtual fe.L,k. Beren
.lezie ftitulitsze ftlh'inr,
|ddrc JekEtex,ric6bdl
tiur

44
F A S Z E N E G E T E S

nyildst lezerra. Tdbb napon it tartott az el- A BoKsAELKESZiTESE


szenesed6sj 6s meg kellettvdmi, mig az egdsz A sz6ndselssjkerenek zdlosaa boksa j0$ l6lre ftszen,ha a leves6tteljesen
k e m e n c ek i h u l A r z e n e g e t d , . a l .e / u l , r n megfelel6ijsszeillirisavoh. Ha a fa- kirekeszlettk.A ienli dbrrkon esy
antaglevegdvel6rinlkezett,azdgdsso- dregsussexisz6n6get6 boksak6szftsi
szedhelte sz6l a szerkezetet.A darabos ra- rdn teljesenhamuvdvdlr; csakakkor
szenetegy nag_]_ rosrdra lapatolta, hogx meg-
tisztitsa a porr6l, hamut6l. A ksz anyagot
v6gril zsdkokba lapdtolta. Megmutatta, ho-
gyan 6l1apitja megi sikedjlFe j6l kiEgetnr a
far.A jo mino.egt frszenugydni. iellegTele-
sen peng6 hangot ad, ha vaiamilyen kemdny
trrgyhoz koppintja.

A HAGYOMANYOSM6DszBR
\ehany nappal dzelott. hogt a rasl.emen-
cejilket begyrljtottdk volna, a szneget6krak-
tak trjbb hagyom6nyosboksd. (fahasibokb6l
dll6 szn6ger6halmot) is, amelyekel eldszdr
1 fbhaabokbolroha .
szalmeval maid hamuval, l'egiil fdlddel ta- L harow.odtn Fina 1 lillitax fahadbolnal
kartak be. hipeztud bolxdftdgjlit ls Z. hezdtik kdbenkni
A sz6niget6k addig elak viragkorukat,
amig a vasolvaszt6k6t nem terleL a Loksz
h a s h r l d r aar .t , / p e d i ga 1 8 . z , z a d e l e i e n r o r -
tnt. Kordbban rengelegfaszn kelletl a vas,
az iiveg, a l6por gyirtdsdhoz. A sz6n6get5k
\eregc egesznlaron Jr dnlgo/olr. Td\ol a7 ' ) A k a r a l o tu , s a e l ah a -
orrhLrnukrdl. kezdelleges. mondhatniprimi- ) Lo. t,ii;," qE ,i',j.
tiv k6riilmdnyek k6zdlt, Agakb6l 6sszer6lt hanl kenth a h^iibahat,
(unyhokban ldltal.. Kijldnd. formaiu 'zer- de d hiftinln,1iL^t szaba
s T a m o k dhl a/ n a l l a l , : t a l i c s l a j u kg, e r e b l y c -
jiik, laprljuk is mdskdppen nEzett ki, mint
amilyeneket a falusi udvarokban ldthatunk.
A szindgetdshezmeglehet6sgyakorlar kel-
1efl.fckletert llahasabol.bol elo.zdf eg) ha-
romszogleLu p r i z m a tr a ( t a l : .z volt d mai.
dani halom, a boksa kdzepe 6s egyben
k6m6nye. Ehhez a prizmihoz l:imasztoltik
minden oldalr6l a tovibbi has:ibokat.(A ha
silbok hossza 60 cm 6s 1,2 m k6z6It vdlto-
zott.) Amikor a halom mir el6g nagy volt,
s u g a r l r d n l b a an t e t e j e r ei . l e l r c l t e kh a . a
bokat, de kdz6pen meghagyldk a kem6ny-
nyrhot. Vegirl pafran\ levelekkel. 'ldlmd-
val vagy egy6b n6v6nyi r6szekkel, maid
hamuval 6s fdlddel takarl6k be a halmot,
a boksit. A beeJijl:ishoz izz6 faszenparazsat
haszndltak.Beontttft6k a k6m6nynyil6sondt,
e\ a tetejeresTarazgallyakdl.aprdf;t vdr
rak. Miutdn a tilz belekapott a hasibokba,
6s a sznget6megit6l6seszerint kell6 er6vel
dgeIt, a k6m6rynyildst is lez6rtdk 1dlddel.
S26penlassan,nagyj6b6l egyheten dt pa162s-
lott, szene.edett belllrol a bok..r.hac'ak ri-
haros sz6l nem t6madt, ami oiykor fellob-
bantotta a lrngokat, 6s az eg6szhalom porig
egeu. A .zenigeldk \ok\zor hirbJ nrobal- FAsz6NicETEsPoRTucALr,{BAN
tAL m6g tdbb f6ld risz6rdsdval elfojtani a fel- A n.ditenia igtbbaa a ntli ndpig folrih a hdgotulitutas
tdr6 tiizel. fa*lnlg.tls. A hlpetu eg) pdttgtjl lzttuiget' telep ldthatd
FONOTT KOSARAK
nglidt6l a Skandin:iv orszigokon HANcSKosARKEsziTEsE
Leresztril Amerikdig igen kiil6n- Susscxikosir kszit6s6hez a kosdrfon6nak
b6z6 mdretf 6s formijt kosarakat sztiks6ge van kt egyenes k6ris-vagygeszre-
ksz,itenel< tolgfahtincsb6l llyen nyevessz6re.Ezeket f6l6ehasirja, g62dli,
p6ld:iul a kdnnyn s k6zre val6 sussexilapos majd lekerekitettsarkt r6glalapalakd sab-
kcni kosrrka, amelyet formdja miarr Ang[e- lonba szo rja. Formdz6skoraz egyik f6l
ban cs6nakoskosirnak neveznck;\drdgokkal kdrgekifel6, a mdsik6befel6n!z. Ezzel ki-
CSdNAK ALAKIT Kos,{R lclcrakva j61 mutat.
Cs'tnak olah, h,in6 kosdr
alakitia a kosir fbganrytjdt 6s kererdr.A
hlszittlihez $nktds ! an Ez a kosirka jellegzetesp6lddnya a f6b6l vesszdkk6l v6g6tapr6szcgekkelriigziri,6s a
. onbht ye, sr dtapdb a,fa j-
ha\rlLrtr. \ 6l,on) . :rkokbcilke.zrtrt r kosarfa k6t darabotLeresztben szegeziegymashoz. A
si )b1?is hih'tr! sdhlon' tdlnak. LalrJm egykorbrjo\ dtrikdi halJ.,,o kos:ir tjbl6t igen vikonyra hasiro rdlgyfa-
,!. A hon turenihezts ndket, akik a sek6ly iibdlben egymrs mogdtt h6ncsb6lalakitiaki. Ezeka hAncslapok a v6-
fosa6,nj ahozcal'i h6ft o allta- hanLsl.osarul<at a uzbc meflrelrel,J er giik6n keskenyebbek, kdz6penszelesebbek,
leszttl b.leh.l!.&k a
sabtakbd(I), hait a ka'z igy fogtak ki apr6 halakat. Az a kosdr, ame- hogyteljesenkitdltsdka kos6rsz6pivd db16t.
hlrether hozzdeftsilika lyet az alrikai n6k haszn6ltak, l6nyeg6ben El6szora sz6lesebb kajzdps6 lapor hailiria a
hnziPsdtdlskwzl (2). ugyanigy k6sziilt) mint a sussexi kos6rka, hellere.e. mindl(elvegenel d kocarpercme-
A tdbbilafat i a hebbe hisz a szorosanegymdshozillesztcrr fihincs hel \zcgc/i. A rorabbicsrkokegyrzeruen
i esaih,oagulfedic dl,i csikok fogs6gib6l a kifogott kis halak sza- ehhezilleszkednek,kajverve a cs6nakfor;6r.
mrra nincs menekv6s. Valcmennyi l.rportelul.d ket\egnelrogz ia

CSdNAKKoSAR
Kiiliiai en klszetilseMeh
a kastunaha fam.ije B,it
nibdh^ szb1ihijtlnlt
nas)szeriien etht ezhcdnk
benv, feLldul ldsan bi'i
sat,[ul dbabot, rcbafi dhi r

FoNorr HANcsKosAR
Enneh d hnltitaah a tart6hercE htiy aas Msotd-
le$znbdl Mstulr, ijble fedie fanizot ls h^itau tijlsbol.
Hoszanti i'intbaft b6toaolb antdeat halztArak, nis
d ttkontdbbahat d h.tusz{onat kaszitilihez. Az illen
n6.1.h hasz at kos,irbdnJinon stncsis, sdr potlzer|
ahjallat is tdrolhaturh, dkdr tulg lisztet is

46
F O N O T T K O S A R A K

kosdr peremihez. A iapoL egl'tiltesen telJe- konyabbakat, hail6konyabbakat, ahogyAng-


,en lirrilrik a kos.rroblet,e. ralobanegy ki. lidbannevezik,a szalagokat, a kereszlirdny-
cs6nakot formdznak. firlajdonkppen rend- ban halad6 fonat kszildsdhez haszndlidk.
kr\ irl euy\zcruc ko.rr ..zerlezete. Fonror.hogyd munkalblyamdL
Az ideig- alatrezekc
lenes szegez6stiermeszetesenm6g meg kell s,/alagol,\egig puhak maradianak.ezerl
erosIIeni.mcrt c rogzrteshelvenrrlamennyi idorol idore torro vizbemcrtidk.hogy jol
hajlithat6kmaradianak, 6sne tdrienekel.
l i p l e \ z u l t \ e ag l d l ta l l .r m i e g t e b l e n at k o . a r
jellegzer(rformajJradi.r.LlIol d fe\zull\eg- A kosdrbordditkerck (nemhasitott)mo-
t61 az elkszitett darab szerkezetekifejezet gyoro\ei\zobol ke"zrtik.hd azl tizi[a, sze|l.
ten rugalmassi 6s teherbir6 v:ilik. koksz hord6sira szinjrk. A kisebb teher AMERIMI KosAMK
42 h"tarck 6bb-
.ipele"ere.zolgalokosarak hosvantjborddi gAantikaiu Appaldch|hegtsig
HAsiTorrLEc KoSARAK i5 keszijlhelnek
ha5rlortanyaghol..zalagbdl.
A hasirott, g6zdlt 16cekb61kdszi.ilt kosarak, Ha szerencsesek vagyunk, Svdorsz6g A lznt ldthat'j, Tennesee
szdvetszerkezefiiket illet6en, val6jiban fonott eglesre\reintaldlkozharunk jgenyesen meg- benkdsziihkostirhozJehir
kosarak (eltdr6en a fahencsb6lk6sziilt kosa muokdlt ddrabokall,eszr to merterekkel, tdlstet h^ntthah, .]e a
hdncsolnn dnri olaf:i Jev
rakl6l). Paldstjukat meghajlitott kdris vagy akik erre a c6lraf6leg tijlgyf6t haszn6lnak.
mogyor6vesszdb6l ksziih v:izelemcktarti6k. Akcdnakerrefelr koorrikmerevfakererrelesAz dneihai foldtiszen
h\zdv Anglranana IonoII rccKoiarugy Ke- a liil$fabolhasirolr fonalril.Amenlabani. hota ltlatos hosarah' etuI
sziil, hogy a kb. 12...15 cm 6tm6r6jii rudakat nagy hagyomdnya van a hasitott anyagb6l Mt m hmiihbt zti alakia h,
<gy ideig lbrro \r7ben tarridk. maid meg ke.Tdlrko\araknil,. Az indianokregenis es dni riszbehM ddott tu
riihkhen il6k eltardhLi
meleg dllapotban v6kony csikokra hasitidk. mJnipsagrs szamtalan, kiilbnfelerendel- s1!el,Azben
tetli! a sah
A vastagabb, er5sebb csikokat, a bordikat tet6siikosaratk6szitettek6sk6szitenekilyen rit{ felh^znAai naldal
hoi\zantiiranlban iro.rlik a vdlrc. mig a ve- m6don.

SviD KosAR VrRcM RUEis , rrEnE szENNEsrRrd rcsIR


A hag)Mtintas fntizat fl;d l@vrdh al
.ldldtu d^zesMtiounokdl lastetteh,nint
piLldul @ 1866-batuNsziih, G$triklatul'
bjl aal,l hosind. Kerteret adst esah
ilelu^zei, djiihdihat .itteh bennebajl

SvlD rcsIR (;asmcDBol

47
Ha,z EPUL

gykor,ha v6gign6ztiinka falu hizain, tudtuk, az orsz6g


mely szeglet6ben vagyunk,mefi az 6pit6anyagok,
a szalma-vagy nddtet6k,a v6lyog-vagyk6fa1ak,ds az dpitkezs
rn6dia,stilusaigen iellemz6volt az egyesteriiletekre.
A kdzelbental6lhat66pit6anyagokat haszn6ltdk;hiszenaz akkori
embereka term6szetes nyersanyagokra voltak utalva.
Gondolni semmertekarra,hogy t6volr6l 6sdrdgapdnzen
hozassanak 6pit6anyagot.A sai6tmutrkaerejiikre6slegfeljebb
a helyi iparosokszakertelm6re hagyatkoztakHa a kdzelbenvolt
i6 6pit6k6,ott valamennyihdz abb6l 6piilt, nagy erd6k mellett
pedig fdb6l 6csoltdka h6zakat.A lehet6sgekhez m6rten'
mindenki igyekezettmin6l komfortosabbd6scsinosabb6tenni
a hrzit. Manapsdguniformizdl6dottaz 6pitkez6s.
Ugyanazta n6h6ny,t6megesen gy'rtott 6pitdanyagothaszn6lja
mindenki, 6sels6sorbana beton uralia a telepiildsekk6pdt.
A helybenfellelhet6pit6anyagokhasznilatama mir feled6sbe
medilt, vagykiildncijk kbltsdgeskedvtel6s6v6 v6lt.
FAHAZ EPITESE
6magam sokszor seg6dkeztemaz eg\urle\ efci\el r coldplirlrerejercillc\zrer-
6si tipusn alrikai lakunyh6k 6pi- tiik,6s r{kdtdzliik. Az airikai n6pek egyilyen
t6s6n61.HosszL'ih6napokat 161tdl- kunyh6t egy nap alatt elkdszitcnek. Tdbb
tem bennuk,6s mondhalom, a kii- 6ven ,t haszniilhat6,s amikor mdr korha-
nilmEnyekhez k6pest, k6nyelmcsnek lalrl- d6snak indul, egyszeden lebontidk, ism6t
r d mu k e r A . / i l y e o( t s y . 7 c r lua ( p r r m c n y c k v i egy nap alatt Epitenek misikat, a rdgi kor-
fug.zerte mcg ma i. igen .ok cmbcrncknyuj- hadt anyagit pedig liizifdnak apitjdk fel. A
tanak hajl6kot. h6z padldja maga a fijld, amel)'et legfeliebb
A kunyhd pir6s6razzalkezdriik, hogy egy ledijngdlnek, \'agy ahol Lomfortosabb6akar-
sik teriileten szabrlyos k6rr krrcoftunk a j6k tenni, lesz6rj6k szdraz marha.r6gydval.
foldbe,kijeftllve a hlz alapidt. Szab:i1yos kort Alraliban a kunyh6 L6zepen raknak riizet,
rajzolni igen egyszeni:ehhez csup6n 1e kell emiatt 6lh'a nem is lehet megmaradnia ftist-
\erni eg) (b\clst. r" kcll kotni a krtant me- t o l . A z e m b e rl . e n ) l e l e n
l e l l n i , m e r to l t v i -
relu k.jf \ugdrandk mcgfclclo ho."zu\dgu szon!'lagliszta a leveg6,a fiist felfelCsz6ll.A
madzagotj annak a mdsik v6g6re kdrni egy tfz k6rUl kellemesenmelegvan,6s nem csip-
botol, 6s m:ir ksz is a kdrz6, amellyel csak nck a legyek, szrinyogok,mert a fiist ehizl
kijrbe kell forogni. Ezul6n a kdr vonal6t kd iiket.
v e r v c l. c . k e n y e . m e l y i r k o r a ' r u n k k i
hagwa az ajr6 helyr , amelybe szorosan RoNKHAZAK
egymds mell6 facdlopdket, azaz vastagabb Egy alkalommal ndhriny 6jszak,t egy olyan
iigakar 6llitortunk, m6r amil-vet tal6ltunk a ronkhdzban liilIdnem, rmelyet a tulajdonu-
kdrny6ken. A cijl6pdk tetejt 6sszekot6tliik \ d i r v i l d gl e g n d g l o b b ; l v ( ine l l e g ue p l m e -
fah6nccsal,lirnoLkal vagr" indiiLkal. Az n)'nek tartottak. Am nem a kanadai vadon-
arokba vi\\zdtdpo.lul. ddngdlliil a lbldel. ban 6piih, ahogy ezt logikusan felt6ielezhet-
ezzelelk6sziilt a biz fala, amelyet hig sirral nnk, hanem Sk6cia ddli r6sz6n,a Galloway
tapaszroltunkbe. A teto zerkezeLet a hcz partviddken. Ebben a szokatlanul nagy Ia-
mellett dllitottuk dsszevekonyabb dgakb6l, hdzban sz6moscsal6d lakolt, 6s nyilvenval6
egy k6r sugaraiknt egymis mell6 fektetve, hdtr6nyai ellen6re, dk j6l 6rezt6k magukat
hogy vegiil js a h{zn6l valamivel nagyobb
dtmr6iii k6rt form,ljanai<. Ezeket is dssze- Amir1 ezt a kijldnajs tdrsashdzdpit6sr
kdtdzliiL, 6s frib5l, papiruszb6l kezdetleges modorr ala.ztottak.cz al eprrodnyag olcso.i-
zsfpfeddst er6silettrink ri (1.54. o.). A tetcu g a \ o l r . u g . \ a n ia. l l c l m i d r o nj u l o l t a kh o 7 l a
RdNr.H,4zEPir6sE
FTNNoRszAcBAN
A fnaeh is Shatulind|n
hipeilzdtadok6ta'trfte
neh ii nkh.izdkat, aw It eh
aLaf)anJrasd a jtj tuifldsit"tl,
satte fenrdijnk. A tiibb
heUi\ i shfl dni, honfa t os
h.lzdklah .snplin a hi-
zasakbdntaftha.lan na-
httual szisctelih.1l niinkii
ket uc.anr.soltu tontasan
illeszlihe!!)n^hoz, hoei'
setutuiLJen h6 szisrleUse
rincs sziihsae, d h'iiak is)
i ddcotnah az mdiir^
HAZ EPiJL

a mretes dugl6szfeny6 rdnk6khdz. Sajnos ta\ akiket egyszei szerszamaikmiatt rigy


igen pazarl6anbantak ezzel a faanyaggal.A jellemeztek,hogy eg6szfiir6sziizemiikta
rijnkdk k6z61t 6hatadanul r6sek maradtak, hdtukonhordj6k.ThI6nha voll kdt fetsz6iii\
amelyeket habarccsaltdmtek be. A habarcs egy kerevLvdgdfdreoziikes egy pergoldrd-
prszehamarosan megrepedezett,kihullott, juk. Vittek m6g magukkal egy vaslemzt,
rigyhogy 6lland6an javitgatni kellelt. Ha ezt amelyb6l egyszert k6lyh6t keszitettek, vala-
a Dagymeonyi.egrr[en5ortinktitgerendakkd. mint egyzacsk6szdgt,hogy felszegezhess6k
pall6kt6 friftszeltek volna fl,6s csapot,hor- a maguk kdszitettekunyh6 tetej6rea f6b6l
nyot is vdgtakvolna bele, egy eg6szfalu 6piil- hasitottzsindelylapokat.
Ezzela kezdetleges
herelI volndbelole,mighozTdolyan illesztds- felszereld.sel
a legzordabbidojarassalis
sel,hogy azon nem ffjt volna 6t a sz6l. dacol6fah6zakattudtak 6piteni.
FAKorfsEK
A finh- A geretulahdzak
A'sxrrar
'acvoMA.r,o" -"ffi;lt"'iJ:;?,|i1fi1-t:",T4,:r"i:
bftAttuk leetehezebb,
erd6s- ds Finno$z6gban.Nem veletlen h6t, hogy
A v6grelennektrin6 dszak-amerikai
Iegrdbbstaho atot igl4)lt gekbenegykorerd6irl6 telepesekv6ndorol- a 17. sz. kdzep6n6ppensv6d6s finn bevin-
ftsze a gercnda?lgehpoi

Az oldbbidLfllkin a w-
hth i esztifualj,inak kn-
Iiiabiiz6 oatu zatair ldfi at
juk. UalMnqi isekpah
tos,Mndhatri hesrei
Mnhit hfoitn.Llarol^;
B homloshn6, farasott
otsekJal;C ldf66s hr 6!
hbtis; D Je6k4farhnNi6s

SvfD GERENDAHIZ
A tujzon es, s$d ttpusi serendahdtut
Intuah.A2 dtuedhaitelepesek jd tisze
ehhezh$onLj fahttuakatapitett,wal K6,\LAP
a kiilbnbsicsel,hosr Ane,-ihdbanbbb- Az 'illandd lah^ftah sa,tftt
ntiE ideislancshdjuhtuah*dntdk, ezdt JahdznakfelLdtletiil tzbaz
a kioitelez^ebizan! hastox nitui kiaii- dldpoi L2 d hia, Mdz a
niraLh nasa ur1n.A tuideh e*el szen- tdlaj kedoesdsenm 6heti
bd isensondosaf,farasftkki a serct el a fMthezetet, tunt d
ddktt, tant sai ileszteuik dsjil szigetul- lenkqa 6eid @ hM@
tik 6het,ezl'x geae,dei'hon a kidtatt. et\ohonnG A Mrd r@-
Az ittbenatato hdz egtih hebieee kott k dbazdtondll a hdz,
a lahttzoba,a ht6ih a tdtali Mi l61eses)ere cn Eft-
HEGYI raJNYH6
1r kipen ldthati aftenhdi
hes)ikuryhi a 19. sz.ca-
ednkiszrh. A knl\i1kl-
nin! i\ la\,.ttizetii, .te
btliil' 61dt!)dssalMk ta
P6ztba. 1I sift deLJLaqokdt
feh,jr djls)ba htitot tdk,
is ieenfontasanilleszlle,

TET6SzERKEZET
A hafenlnhali ft61 h6i
tox is farag.n sziLl5.kdk
MoH$r'Grmlls fetlik, a djeh M csth
ollabil dlhtnlndk a ee
nhd, t.,71ax uh qt rf akiit g
is Mohaa szis.I.l,;i1cs

ZSTNDELYHAsiTAs
At *ti dbak e1detl ant ib dI
asdtbsfentbh htitjdh
a zsituJeltlatuhat.Aneiik@
keletifeldt fehh tijtsfiA
ts ditns .'!.l,asbttl,d rtt
gdti I t szeki fl tuahttJeflt 6

A zinllelJ heszitiihhas o'


tuinJosazhnzea ha{e
hatiiLis. A lapahszah.i

dort6k dpitett6k Amerik:iban az cls6 fahi- m6doksl lal6ltak ki. Ahogy a fhlaL eglre ma-
z d l , d r ,a m i i D c l a \ \ J r e d l l a m l c r u l e L e n . gasodlak, e k6vetkez6 rdnLdLet, gerendikal
K c . o b ha . " u t , i r e n e m e t b . v a n d o r l o l . rdmp6kon ds kdtelekkel toltek-hizt:ik
f o l ) r d r l J ki l d h a z e p r l e \ 'e. \ l ( r i c \ l l e t l e l f'e1fe16, 6s illcsztettek a helyuLre. Aminl a
e l k o n r i n e n . r T.(. A p r o n | | u l f a h r z " r n l . l,iil\u l"lal, cllrdk, e' a tetoacsolatis clkt
mfu annyiban m6dositottik, hogy az orom- sziilt, csak ezutdn viigtiL ki az ait6k 6s ab
fal feldl kiils6 kdmenyl 6piletlck hozze,szin- lakok nyil6sait.
tdn fib61, dc annak a belscjdt agyaggal ta- Brir sokan ma is ngy tudirk, hogy az
p J . / L o | , d. lr , r p \ l o h o l . l e . o b b t e g l a h oel p r - amcrikai telepesekilyen lakunyh6kban lak-
Lak, az igazsdg az, hogy egyszcr( 6pir-
A kivegoll ronkoLet az ipul6 hizhoz von- minyeikei csak6tmeneti szrllrsnak iekintel-
szohdk, megfclel6 m6retiire vdgtdl<, 6s a t6k. Ahol 6rdemesneklartottik, ij rclcprilst
v6giiLetigy fsragtdL meg, hogy a keresztben hoztak ltre, ahol mir komfortos ligla- vagy
eglm6sr: illeszked6gerendavigek szilerdan fahrizakat pitelleL maguk 6s csalddjuk
r a r l . r l e g ] m dt . l l h h e Tk u t u n b o l o . \ , r p o l d . i szanlara.

51
HAZ EPUL

FALAZAS
vilrg sz6mos pontj6n dpitenek K{vIcsFAL
mdg ma is hdzakat a helyben fel- A kavicsfalkifeiez6s ma mdr szinteisme-
lelhel6 egyszerd 6pit6anyagok- retlen, pedig a betonnak is ez a l6nyege: a
b61:agyagb6l,kavicsbdl. Es nem megszilardult cement tartia ijssze a kavics-
csak ig6nytelen visk6kat, hanem elegdns, lemeket. C'akhogy amikor mdg nem is-
emeleleshdzakat is. mertek a cementet, mds kijt6anyagra volt
'lirk'eg. Ez a koroan)agpedigaz olrort mr.2
VALYoGFAL \oll. Ugy lrrlotUk. akkor jo a me-z. ha mar
Anglia nyugati tartomdnyaiban egykor igen egy h6napot pihent, s vajszerri az ,llaga.
sok hiz 6puh v6lyogb6l, azaz l6nyeg6ben Bel6le 6s homokb6l k6sziilt a kavicsda-
6getetlen agyagb6l. Ott k6tf6le m6dszenel rabokato'iretarld malrer,Nem eg)szeruen
k6szi.iha vdlyoghdz.Az egyik eli6ris szednt, s6dert haszniltak, hanem ma tgy monda-
a nedvesj duzzadt agyagot szalmdval kever- nink, osztdlyozott kavicsot, azaz csak a na-
t6k, 6s ebb6l formdztdk a fal egy rtegt, gJobb darabokb6l epiilt a fal. Ezeket a nagy
majd hagytckki\zJradni.ETurrn ibhererlri kavicsokat, gdrgetegkdveketflin1k6nek ne-
a kovcrkezoreteg.A vert falu hdz.rl,ug} ke- vezt6k.
sz0lIek, hogy deszkazsaluzatLoze ddngdltk Az alapoz6sazrt tdgldb6l k6sziilt, ahogy a
az agyagot.Vigydzni kellett, hogf az agyag L l s a r k a ie. l e i .v a l a m i n dt z a j r o e sa b l a k n y r -
viztartalma megfeleld legyen, mert ha tril ld\ol( l(erereii.. A nintko i8ar.ag\zerinr in-
nedves volt, mindkdt oldaha kihasasodott, kdbb csak ldlt6anyagnak volt j6, de r6gla-
ha pedig til szdraz, akkor nem kdtdtt kel- er5sil6sse1igen tartds 6piileteker Iehererr
loen. Ero ebb lett a fal, ha az agyagbameg emelni bel6le.Anglia keleti fel6n szinte vala-
valamilyen szil6rd, szemcsesanyagot is ke- mennyi templomot flintk6b6l 6pirett6k, ds a
vertek. F6leg homokot, kavicsot haszndltak mai napig .zilardanallnak.egyik-masil,m:ir
erre a clra- Nagfban javitotta a fal szilerd- 700 ve. Egy ideje m6r nemigen pitenek
sdg6t,ha 5 %o-nyicementettudtak belekver- flintL6 hazakat, kivve a norfolki partvidd-
ni az 6pit6anyagba.J6t lett a mszis, de a ce- ket, ahol a mai napig megd zldk ds tdmo-
mentn6l nem volt hat6sosabb.A v{lyogfali gati6k ezt az pit6si kultfrdt, annak ellendre,
vert falli hezak v6giil is igen olcs6n 6piihek, hogy nem 6ppen olcs6, s volna ko$ze jbb
szinle \emmir nem kellett hozza megva'a- technol6giais.
rolni. A flintk6 hizak egy r6sz6t nem a viz 6ltal
gctmbdlyire csiszolt kavicsokb6l 6pitett6\
hanem szdgletesrevrgott, pattinlott kdvek-
bol. amelleket legalabbegy olddlrol elha\i
tottak. A szdgletes,nagyobb k<;vekmdg jobb
6pit6anyagnak bizonyultak, 6s dekorativ
mint6zatol is ki lehetett alakitani bel6liik

ViLYocHAz
A btib)ashd.
fola szalnd'
adL,tutszelt! honokhal
kdet1, ieetetlekdg d&.il
e! iih. Rateeenki k t I dht'ih:
tgt-eg fttes Ms)j,ibtjl
FLINTK6 HAz 60 m ftagdt ,isugancsak
A Jlintkbb1l,az@ nasl 60 eft adstagaoh. Hag-
haoicsdul1thohbtjI tp nILhA. tdk, hos) h.Lldekhtzdtud-
jan, is a kaiaetkez6 ies
la .dit, hdt.i{ehileteh tue
ItjNdLeisift ik nes, n.tl
a riton!,las h nireti is
es)sed fomdjt flia,
"en
hn.zekena hel!.h.n nen

52
H A Z E P U L

MESZEGETE
S
fal[si cmberek szdm:ira a m6sz
ndlkiil6zhctctlcn aDyagnak sz6-
mitolt. Ahol savanydvolt a talaj,
meszezdsselletldk tcrmdkenyeb-
b6.H:izukat kiviilr6l, bcliilr6l meszelt6knem-
csak azdrI, mefl igJ- szdp feh6r lett, hanem
merr a mdsz fertddenirelr is tart6sirolr is. A
meszeshabarcspedig sokdig n6ltilozhcte en
e<porolhdraldn kordan'agvolr. A,/okond re-
lepiil6seken,ahol vagy m6szkdvct,vagy sze-
ner b:inyrsztak, bizonyosan foglalkozlak
m6sz6get6ssel is. Az 6getetl 6s ohotl meszer
. o k a i gd v i d e k k i . u z e m c ir c r m c l r e ka. m r g
megnem jelentek a nagymdszmlivek.A falu-
si miszdget6k az6fl itt-ott m6g napiainkban
is m{kddnek.

A MESZ FA]TAI
A loznylvbend me.l h!romfalcanydgorje-
lent. Az egyik a m6szk6, amely egdszheg:]_-
sdgekanyaga.Ennek 6rlem6ny6vel,a m6sz
kdporal lehet semlegesiteni a talaj ttlzott
savassdgdt, ds javitjik i'ele az agyagostalai
egyeslajt6it is. A meszk6, a kalciumkarbo-
ndl hevitsdvelLelelkezik az egetett mesz,
ardz d l.dlcium-o\id: er r md\zegerokrer
meke.Al egeletl me\/ i8en dSre\/i\. maro
anyag.Haidan h6tborzongat6t6rtenetek ke
ngtek arr6l, hogyan tiintettek el vele egyes
brirrcseiekmEnyekildozatail. Ha az Egetett
meszethosszabbideig hagyjdk dllni a szabad
leveg6n,kmiai reakci6ba l6p a leveg6 ned-
vessgtartalmivalJ 6s kalciumhidroxidd6,
koz6nsges neven,oltott mdsszdalakul. Ez a het a munkiival. Ameszel6snekcsupdnannyi SRI LANXAI
folyamat sokkal gyorsabban lei6tsz6dik, ha a hitrdnya, hogy megldtszika ruh6n, ha vaic- MEszfcET6
magunk dntiink vizet az egetett m6szre. Az ki hozz66ra falhoz. A ketef l,itharj tu:jt1o
italakul6s h6felszabadulrssaljiir, ez6rt 6\'a- lg.rih na ^ a neszetSn
Ldnhln. A r6pun wgt
tosankell v6gezni a m6szolt6sdt.Maga az ol- M6szicETd KEMENcE $dkdl at telii bddidz eg-
tott mdszis er6senligos anyag,de m6r nem A r6gi iddkben a mdsz6ger6kemencea sza-
olyanveszedelmes,minl az 6geletl m6sz. badban felhrizott, egyszerd t6glaCpitmeny
Eur6pa-szerleohott m6sszelis javilott6k a volt, nagy nyil6ssal a teleidn is kisebbel az
savanyi lalajokat legaliibb k6rezer 6ven it. aljin. R6zsetteritettek alulra, arra pedigvAl-
Egy risz ohott m6szb6l, h6rom risz homok- Iako/vr .renere, felapflrorrmeszkii\el.Ami-
b6l 6s ke1l6 mennyisdgd vizb6l dll az 6si 6s kor megtoltdttk a kemenc6r)az als6 nyil6-
igen i61bevdlt 6pit6habarcsramely taldn nem son 6t meggyiiilottik a r6zs6r)at16l par6zs-
olyaner6s,mint a cementhabarcs,de gondol- lani kezdelt a szn,6s a h6t6l a m6szk6 6ge-
iunk csak a vele epitett kdzipkori vdrakra, rett m6ssz6 alakult. Lasst folyamar voli,
I,a.Lelyokrd. amellek kblirl jo nehany mar amig az eg6sznagy halom ttizzort, ez6rr e16-
ererdve\is elmult. ds meg mi0dig milyen jd fordt t, hogy djszakdra hail6ktalan csavar-
lilhpotban van. g6k Ielepedteka meleg kemenc6re,6s a fiist-
A h6zak meszeldsdreis oltott meszethasz- t o l . g a z o k r o
n le m e l y i km e gi . f u l l a d tM
. iuraD A KEMENCEK
UELY!
nrilnaK vizzel egdszenfoly6sra higitva. Egy kidgert a m6sz, ldhunlI a par6zs, az als6 iphettlt Iounk nelld, ften
videl,i haz kulro-belo me,rele,ereeleSen. nyrlason5t kil.otortal,al egelertme\zel. er eizi tton kdnklcbl loh
d6 50 kg mdsz, s rdvid idd alatt vegezni Ie- vizzel beoltortdk.

53
H A Z L P U L

NADFEDEL, ZSUPFEDEL
em szimitva a barlangok szikla- A Sri Lanka-i embereknek is nagyszerii
mennyezer6rJaz els6 tet6lipus' tet6fed6 technik6iuk alakult ki, amelyet 6k
amelyalatt az embermeghtzta ma- neveznek.J6magamigy vdlem,
"cadjan"-nak
g6t, a nidtel6 \'olt. hogy a Sri Lanka-iak h6ztet6i is hasonliia-
Az afrikai totsek m6g ma is dpitenek nak a sz:irnostr6pusi orszdgban megfigyel-
nddfedelukunyhokal.;gaz.erre d (elrr nem- het6 nijv6nyi anyagri tet6kh6zj ugyanis p6l-
csak nidat, hanem egy6b,a kijmyezetiikben malevelekb6l fonjdk, illesztik a fedest. A j6
megtaldlhat6 fiifl6ket is haszndlnak. Ott a ,,cadjan"tet6 mdg a legharagosabbmonszunt
r e r ok u p J l a l . us T e r k e z e l ue gl y r h k i l i a k l . i . is kirekeszti,6s nem dzik be, ak6rhogyzuhog
hogy a k6vkbe, nyal6bokba fogott fii- vagy az es6.
nddszdlak bugtjukkal a f61d fel6 mutatva
helyezkedneL el, feliil dsszefogatva, alul EURdPAI TET6FEDES
pedig nagy fak6regdaraboklal r6gzilve. A Eur6pdban mi nidb6l, hangrib6l, kukorica-
legutol.o [uc.omol \zoro\an cj\'rekbri]. e\ szarbol\'agy akar fubol i, keszitiink(keszr-
ebbdl ksziil a tet6rc a csricsdisz.Soha nem rerriink) ret6t.
hallottam mg, hogy az ilyen tipusf kuny- A Hebriddkon Sko.ia n''ugrti partiJ
h6k bedztakvolna. e16rthriz6d6 szigeteken mdg ma is ldthat6

flFl
nu
) (
A TmOFEDESEszKozEr
A retdJedbk sohlile eszknzlis sze$zdnath^ntilkdk,

f,$
ab?! a hiilaala.onpt- tetohhd.d^ . aN tc hitla!
dlhdhnMoA..A ndd 6 d gabohandd elieEit^tihoz kell,
hos lesen po[a26,tiszthdftahndf^i[ dses ilesfa*ato
M es)eneste aiisbhaz. A kiihnbdzdantdeohhazehlrlj
tiiszitdket he bszdezni, nioel ahb szdlw-, dhtir
nAdfedt$ijloan sz6,a tetdfeddanrag fngzh.ni kcLL
a szdtufdhoz,dnih.z ha$al hzt, zsinesettas) szal-
N A D F I D E L . Z S L I P F E D E L

kis ,,fekele hrzak" tetej6t egykor a lrpvid6k


ndvnydvel,hangdvalfedt6k be csrkig$ mint
a ltjbbi 6szaki szigeten.Hagyomdnylisztclet
b6l olykor mdg napjainkban is 6piil hangdval
t e d e rhr a z I r o r i r d gn l u g r r i r e \ 7 ( i nd , / a be .
az Arpa szalmdjdt haszniltek egyszcr(bb
6pitm6nyck befedeshez. Ez ta16nk61'h:irom
6vig maradl 6p, de nem volt a legulols6 szem
pont, hogy gazd6iamaga is felijifiatra, \'agy
akir a dologhoz jobban 6rt6 szomsz6d,aki
csup6n egy iiveg whisky6rt is elvillalta. Az
6szak-ndme1, a din s az angol tct6fed6sab-
b:n kul6nb6zik az alrikaitdl, hogy a tet6fed6
anyag (f6leg nid) sz6ra lefe166s ncm felfele
mut:1. Mivel az als6 szin'6g vastagabbmint
a fe1s6,a szdlakal igen er6sen6sszckell fog-
ni. A7 e.rdk eurof'rr rerokeTcrl.okl,dl lomo-
rcbbek,es hel"liil, .olkal ki.(bb hajlc\'rogu
tetokelIeherLeszrteni.I-(r.zc ar dnlcgot i\
A TET6GERTNC
jobbanmeg kell v6lasztani,illcNc tajbbmun- Al"ttuiben tu'doh Jb&,jh 6 a tetilt, a senncen hitulis
kdt ds szaktuddstis ig6nyel. laldftiben &sdln6, hdjlikanJ anJasat l\|!tt htmttl
ni, ptLf iul s,jlt ods] ho$zt szalndt

ZstlrET6
Aki inen a ttdftdit dludsokat, atzi, nilren
kelkues,l/i!!] hdt'iei a zeiffedis. Kiszilise azzdl
ke.ddtlik,host E ekd *al%akalkel o6.n a.ld Hisi r o r] MocyoRiv!$z'JBbl cszulr
kN. ijr2ileni E ereszhea legkijztl.bbe5ntub
ttcehhez,najd falllalni a hunLtu lelJeli. esisze"
a tetdeetircis.A Let6l.dda ilesek2t ,ast 'itfe'
de$elhebezi.t, is h^itu nostotn ^szobm
hiszuUkeazltt.at&LL szotitja k, a hnszl-
licthet pedis hots6 dcihzes.llh.l tigziti

\lwis drNirYls ziNoNr

Az ERrsz KEsziTr6sE
A A:ipletdk E e6zen ttlntnlb r^zt nosord
t$szbbdl kisznh keqztlicel 6 uslan]ak Msla
,jre$zd antae,i gijth. ltxel igzilik, ahircah
H A Z I P U L

6sr rEcnNrK,q
At t LtXhariteb a s)epbsldbdl
Msziiheaihalxeles)
.etarr'Jatt itia4al .^. luah te ., E- nea o ao
de'n trt1fedik szaklud^a nidtl ;rdek$, h@teu ifidbb
dzt prbbtiljd bizohlitdfli, hog) a ftui E.htuihd mannlnr

a szalmdl, addig az 6n feladarom az volt,


hogy 6ntscm lc a kupacol egy-k6t v6ddr viz-
zcl, hogy ezdltal a szdlakmcgpuhulianak, ke-
v6sb6legyenekrijrdkenyek.Amikor mir c16g
kihrizott szalma g]-rilt dssze,Bill kivctt egy
dlnyit az aljib6l, 6s lefektette a fdldre. A vl-
zes szalma konnyebben csiszott ki a halom
b6I. Amikor meg.roh hat olnyi, belehelyezte
okel eB! Y alakuigd,ba.amel)nekc,apraroa
neve. A csaptatdegyik dgdnak fels6 vdg6hez
egy darab zsineg volt odakowe, a vdgen egy
horoggal, amely ahhoz kelleti, hogy a szal-
m6t bele lehessenfogatni, ds ne cslisszonki
be161e. Ezt a szersz6motvitte fel a belehelye-
zett szalmival a boglya tetej6re, amelyet le
RjEGIESHANGULAT ZsiPFEDES akart fedni.
A eabotuahddbnl hisznh Essex 6s Suffolk tartomrn)'ban i'alamikor A sz6na- vagy szalmakazal csurg6jdnnl
ted illdz'in tztp A ji nt minden para../r ludotL laTallerorleszrteni kezdte.A nedvesszalmdr r6helyeztea kazal-
ndsiefr,auit 6dk ft tud
'isartu irt'ih!|tui, ahi dldttd sz6ndb6lvagy szalmiib6l.A tet6fed6srealkal- r a .n a g y j d b oI l0 ( m v a . r a gr e r e t s b e n . ea Tk ro -
lakik. Tiihiletes@h6 ts ma\ anydgokatgyujtonevenhosszu.zalmd- Tcpeneleey kere\zrleLcelle\zonrurla.imir
nak hivrik. Ide soroltak valamennyi gabona- fakalapd.(.albeverrhegye.kapcsokkal.md.
Lftbbi tulajdotunisdisa' fdle sz6rit, els6sorbana brlza szalm6idt, de ndven gdrbe tijkkel rijgzitelt. Ez a vizszintes
zih fo" tos ndlj dinkb@n, alkalmas volt a zab 6s a rozs szalm6ia rs, ldc tdbbnyire hasitatlan mogyor6vessz6voh.
a m e l y r t m e n l a c s e p l d g e p eAn . . e p l o S e p A kapcsok szinten mogfor6vessz6b6Ik6sziil-
dobia kiiili a gabonamagot6s valamennylre 1ek. A 0-..50 cm hosszrira felvigott dara-
ijsszetoi, illetve osszekeveria szalmasztlakat. bokat mindket vegukdn kihegyerrek.koze-
Az dreg Bill Keeble- aki annak a farmnak p e n m e g ca v a n a k e 5 m e S h a i l r t o t t i km. i n r
rolt r munl,afeliigSelojc. ahol dolgorlJm valami 6ridsi hajtiit. A hegyesvdget kdnnyf
m u r J I | am e g n e i c m . h o g l a nk e s z ' r i ke l o a volt fakalapdccsal beleiihi a szena- vag)-
szalm6ta kazalfed6shez,mert azon avidken szalmakazalba.
a sok es6miau a kazlakat is meg kellettvde- A szalmar6tegeksz6p sorjiban keriiltek
ni az At{zAst6l.O ezI a munkdt kihfz6snak egymes fdl6. A rEtegek annyira fedtek it
nevezte. Arr6l van sz6 mind6sszej hogy a eg5mash l ( e r e ' z t l e t e l , ee ts
t .o g l e l t a k a r i a a
g6pb6lkikeriil6, kusza szdlakattgy Lell ren- a kapcsokatis. Amikor az utols6 rteg elerte
dezni, hogy tdbbi-kevsbd eB]-irinyba mu- a ietdgerincet, a kiilld szalmavgetlehajli-
tassanak.Az elsz6r6dottszilakat is a tobbrre totta) vizszinresen fektetelt r, gy njabb
kellell pakolni a villdval. Amig Bill rendezte r6teg szalm6t, ezt tdbb l6ccel is leszoritotta,

56
\ A D f T D I -L . Z ( U I F E D I L

6s kapcsokkal r6gzitelte. Hasonl6 m6don h6- megragadottegy k6v6reval6 nddat a bal ke-
zakat is lehet zsitptel6\'elfedni. Anglidban ez z!\el, az ^li6n1l elv6gta dket egy 6les, hor-
a legolcs6bbfaidia a Ieriifed6snek kdlts8e gas,sarl6szer( nidv6g6 sze$zimmal, a gyd-
csak a tdreddLe birmilyen mds eli6risnak, ldzkdval, amel)t a mdsik kezdben tarlotl,
igaz lettartama is rdvid. maid eg.)-per er6teljes mozdulattal lehiaa
a gyaldzkdval a lev6lmaradvrnyokat 6s az
ZSOPTETo VAGY NADTETd? egybtdrmeldkel a k6ve alj6r6l, 6s lefektette
AzoLban az id6kben, amikor m6g olcs6volt a a kev6t.
m u n k a e r ov.a g )a m i k o ra 7 e m b < r e k n em l ag Amikor m6r volt egy ijlnyi ndd, 6ppen
volt idejuk arra, hogy maguknak k6szits6kel annyiJ hogy egy ember kdrbe tudja ijlelni a
a hizter6t, a zsirplct6 rte meg a legjobban kelevel,vigyil a kormeretelIekinlve6ldb-
N6mi karbantarldssal, javitgatdssal 20...25 nyi (Lb. 1,8 m), kdrbetekerteaz alj'n'l egy
6vig iilta az id6jdr6s viszontagsigail, majd darab zsineggel.Amikor m6g a zsineg nem
h d m a r n e m l e h c r e r tl " v o b b l o l d o T g a t n i , volt olcs6 mulatslig,a nidvig6k frizfavesszdt
r6hriztak egy fj r6teget, illelve leszedt6k a haszniltak a nddkvk kijtdz6s6re. Hogy
regit, is kdsziretlek egy teljesen ij tet6t. A mindig k6zn6l legyen a fiizvessz6,a nddasba
parasztembernek a szalma ingyen vol! ha ift is, ot is fftfat iihettek, 6s vessz6itrcnd-
pedig maga nem termesztelt gabondtJakkor rzeresenlemetrzettek.Meg napjainkbanio
is fillrekrt meg tudta szerezniaz anyagol. gyakran lehet litni a r6gi nddasokbanegy-
Manapsdg nagyon neh6z hosszri szalmdt eg}-elhagyatottan6116,hatalmasfrizfdt.
ralalni, mefl a l.ombirn bizon) lelaprrlia. Miuran os\zeldrbrle, az dlnyi n;dat drvon-
dsszetijri, teljessdggelallGlmatlannA leszl a szolla a sek6ly, fdlig befagyott vizen a vizel-
tet6fed6sre.Annak ellen6re, hogy a n:idlerij \ezero L.dlorna melle. ahol a laposlenekli
kiszites6t dr:ig6n vdllalj:ik, mostan6banegy- btrk6ja dllt, 6s abba feklette bele a nidat.
re n6 a n6psze js6gtik. Nincs is k6ts6gafel6l, Amikor meg volt rakva, magasabban 6llt
hogy a nid az egyik legjobb 1et6fed6anyag benne a n6d, mint maga Mr Sewell. Ezek
d v i l a g o n .a m e l ) 7 0 v a S ya k a r 1 0 0 e v i g i . utdn feltolrr a c.onakota 'zenralodohoz
6p marad. igy hivtak a Broadland-en egy kis drcl6he-
Annak ellenre, hog- mifelnk norfolki- lyisdget -,6s bepakolta oda a nadat,majd in-
nak hivj6k a legjobb fajta nddai, ierm6te- nen sz6llitottdk el a iet6fed6khdz;abban az
rillete nem korlitoz6dik Nodolk viddkere. id6ben megeselt, hogy komppal.
Amennyire 6n tudom, bdrhol megterem, Russel volt az, aki elmagyarrzta nekem,
ahol van el6gviz sz6m6ra.S6t, azl hiszem, ez hogy ha a nedal nem \'{gjdk le, aktor a
a ndv6ny ugyanaz, mint amil a TiSris 6s az rdkdvetkez6 6vben az avas n6d (igy hividk a
Bufrilesz delt6i:inak mocsaraibanlermelnek r6bb 6ves nrdat) mdr nem lesz olyan j6 teto-
ki az ott 616emberek. Arrafel6 az arabok te- fedd anyag. A nddaz6k, ha tehetik, nem vesz-
kintdlyes hdzak tet6it, tutajokat 6s sz6mos nek ilyen anyagot, csak k6nyszerhelyzetben,
haszn6lati t6rgyat kszitenek n6db6l. Ang- amikor elfogy a friss ndd.
li6ban is nagy mennyisgben haszn6ljdk
az tgynevezelt norfolki nddat tet6fedshez, TET6FEDES NADDAL
bdr term6helye eg,vrezsugorodik, ahogy a Bir a nofolki nAd laldn a vilSg legjobb
mocsarakat kiszdritjAk. Manapsig inkdbb rerofedoalapan)aga- meg.emlehe(belolejo
Lengyelorszdgb6l illetvc a nagy holland rerugcrincet keszrteni. A gerincel ho((7ti
polderek vidkdr6l import6lidk a n6dat. szalmabol, sa,bol vagy harmatkasabol kesz'.
TET6DiSZEK
NADARATAS A ktdled6k ftiitlic |iil-
ldztenek a Et6rc o@la-
Anglia Norfolk Broadland vid6k6n meg mos-
tutlt en est edi di! 2iri sI,
ran6ban is sok n6dat aratnak. Amikor Sul- atuelltetItnjekih tuun
folkban 6ltem, tdbb mint 25 6ven it ismer- kdjthaL A szalntib'ilfont
tem Mr. Russell Sewellt. Most mrlr nem fog- fekti orand^zek haelo-
lalkozik nddarat6ssal,de hatvanas eveinek tu'tntosrts11ih, a jti dtu
tds negidizdi. l haj6
derekiig ezt tette. katudn! Oalra, a kitefl)
Eml6kszem rd, hogy egyszeregy jghideg
t6li napon kimenlem vele egy Rockland mel-
letti n6dasba.A i6g minden 16psiinkn6lro-
pogott a libunk alatt. A kardcsony mrr
etmrilt, a levelek t6bbsg6l mdr letdrdehe a
viharos, fagyos szdl a n6dsz6rakrdl. Russel

57
H A Z E P o L

A Kr\ZAL LEFEDESE
IIdjdanAbd, d katat nt
sdbanAtueJ a sundl
boebnkhd rdLtuh,ndjt
E elhiil rt.ld zsnptcdt
lpitett.h r.i. Dz E rleis
lencstub csahdlJdieszal
edlt, dniE hi nen cslfeltik
d gabatuil,Dag,umig a
:.hA n !! n.ft eftnth d:
.ilatohkdL ,'l jb szakenfte
rak dzanbat miE ezt d k
tdt i szifen .efomillnh

tik. Az ui6bbit kerekftinck (,,rondgrass")rs felvev6 fival (vagy npiesen pofoz6) ntijge-
mondjrk Norfolk-ban,mert szepenri lehet tik, hogy egyenleteslegyen. A pofoz6 i6nye-
NiiGYoszLoPos hajlitani a gerincre. g6ben egy nyeles deszkalap,amelybe patko-
HOLLANDCSIJR A mesterekokl6ber\'6genabbahaeytdka szegetvertek. A nidtet6 amrigy sokkal me-
A kfea Na eto\zagb@n l e l n l e d e . re, \ j a l | d k a / e r d o k e l .m o 8 ) o r o - rerehh.(emenlebh.a z.uptetoIaglahh,haj-
asHalanlinbun eLerjtdt r e , . z " l . e rr r g t a k . d m c l l e k b o rl e l d l e c e / e4\. l6konyabb.
Iakam titj t.irol.j szerh.zc
u UthdId, d eLttuhszaL g6rbe tri k6sziilt. Kar6csony ut6n indultaL Mr Mindham a nidk6v6ken ac6lkarr
nnaalbotitoukEje a sa' nidat aratni, amikor mdr a fagy 6s az eros p6kat szirt ,t 6s kalaprlt a szarufiba, hogy
I okosztof okanljt-te na * sz61meglosztonalevelei!5I a nddszarakat. megtarlsa a vizszintesen kereszrbelekletetr
!:alhab, 5atcsiszehla is ,\ nidtel6kszit6s techniLija miis, mint a mogyor6l6cekel,amelyek az egyes nridrdle-
.nelhe6, isr hbnnJiifel gel szoritoltrk le. Csak a let6ge ncen fog:G
zsfpte166. Mir abban is kiilonbozik, hogy
A rignt alakt Le6 labh a szalmak6\'dkbena szilaLal szalmaf6siivel Ia oda a lcekerhcgycskapcsokkal.A kapocs-
egyengelikclr a nddk6v6kaliit viszont a nrd- nrk valu. kihegyc,/(r r mogtofdre..zokcrrr,/-
bcn illcne ! i z e . / . d k o k a l a r r a r r o r l aa- m i g
haszndlatba keriiltek, ugyanis igy sokkal
k o n n l e b b\ o l t m e 8 c , c \ r r n i e ,m e g h a j l i r a n i .

TET6FEDES GABoNANADDAL
E(7CK-LuroprDrn rereTrr.J reroreoesneK egy
harmadii< tipusa is. A nyugat-angljai let6te-
d6k gabonanidnaL, l6siilt gabonanddnak
vag,y devoni nednaL hivjiik ezt a tet6led6
anyagotJamely egyiltaltn nem nid, hanem
egyszedienbLizaszalma,de olyan, amely nem
ment il a kombejnon vagy a cs6pl6gpen.Ez
,rzrjelenri.hos) a szalakninc.cnekmegrbr-
ve, elhaiolv:, 6s mindegyik sz6pen, esy
irinlba n[. Anglia nyugati r6sz6n a brizit
sznmosparcellin kiteiezelten let6fed6 c6l1al
termeszlik. A Ietijfed6stechnikija ebben az
esetben lcginkibb a nrdaz6shoz hasonlil,
.rzr..rl
a kulonb.cgtsel. hogy a meg oly jo mi-
niisigri szalmatelijis legfeljebb.l5 6vel bir ki.

53
I I A Z E P U L

P A L A H A SI T A S
pala italakulr iiledkes kijzct. A
vizek alj6n kepz6d6 6s a k6reg
mo296sok,gylirddsek6hal 6tala
kitolr iileddk- 6s iszaprcrcg igen
lassan.6r'milli<ikleforgiisaalalt vitlik palak6-
zett6. Ilt nem zajlanaL olyan hevcs folyama-
rok, mint a vulkrnkitorsek heb,szinn,ezert
a palak6zet r6tcgesszerLezelii,kiv6nsdersze-
r:nt \ el.on\.rbbvrg) \ fl't,gabb.'ima fel zinu
I"pokrr hrsllhdro.E,t 3r erc\ a/ idoicrJ' \i-
. l o n l J gr g d i n a ! c l l e n J l l " l . o / . t n a g \ . l e r u
Iet6fed5 anyag. Egykor,a viligon kirermelt
pala legnagr"bbreszeLrzrf-\0alcrbol zrr-
mazolt. Mira az itleni pa1:b6ny6k i6rszt
kimertilrek, csak egl-kl kisebb binya
mrikddik.
A pala a hegyekbentdbbnyirc vastag leL-
rekben fordul eld. rtegei kisebb-nagyobb
\,,dgerzarnakbe a heg5olJallal. A palrkihu-
vdsnrl kezdve,aLndt m6lyitcttek a palar6teg-
be, kdvetvc a r6teg d616s6nck irin,vet. A parat
minden irinyban eg6szcn az an-vaL6zelig ter-
me1t6kki. A m61yb61 fugg6leges aknikal NEMES HoLGYEK
es Atuiht a ?dldhtiti liE
vizszintes 6r6kat is kihajtoltaL, hogy kijny-A palahasit6k megbecsiiftdk munkadanb .ut d ftunk'iiioal, a fald-
n)ebb legyen a kibrinydszott anyagot a lel iaikat. Olyannyira tisztelelben Iartottdk a fom,iz'i n6l9r h.zibe ke-
szinrc hozni- A kilejlcrt iiratokban l5 m-en- szdmukra Ledves anyagoti hogy a palalapo-
dtlagsngd tudr
k6nr meghagytak egy cgy vastag palaoszlo- kar m6re1iikt6lfiigg6en nemesh6lgyekfil anelJ,eh bolt, .lc d szile
neeli.leLi
por, amely larlotta a sziklatet6t, hogy be ne neveztl<el. Volt kdzdttiik keskenyladl! her hoszd mis flefl. Miutdt
cegn6 6s Lirilyn6 is. neslaLeldnirctirc adga
Mivel a pala kit, egymesra mer6lcges A h J . r r o r lra p o k dvr c g u la r c d l ; kd p " l d l b r - a dd$hohal, nlg E dcn
irdnyban konnycn hasad, a pal:b6ny6szok miz6 mestereknek,akik a ter6fed6 lapokat is le ke elt iifli. A.ldn
nag$ tgla formrjt tdmbdLet tudlak kihasl megfelelomrrerurc lafdgral..q merelre\a- hohn, tuttzIrc otis,ht tibb'
tulbe hiznzdsztinohhal
reni, tobbnyire robban6anyag segiIs6g6vel. gist tdbbnyire k6zzel v6geaek, de mdr sok ftseztih. |6 nunha zki)zc
A mintegy k6tlonnds tombdket azulin ki 6\,-velezel6ttis haszrdltak vizzel haitott pala- az iilld ^ est tztles Petulltjii
\rcnszoliik a biiny6b6l,6s 10.-.20 cm vaslag vii96 g6peket.
darabokra hasitotlrk. A m6g mindig halal-
mas k6lapokrt kereszlirinyban (ahogt' nem
hasad)felfiiriszeltL speciilis k6zeifiirdsszel
a let5feddshczsziiks6gesmdrclndl valamivel
nagyobb darabokra.
E z u l a nk e / d o d " r ra p a l a h , ' r t om u n l ; i a .
A b6rkctl6nytvisel6 munkiis lcult a sz6Lre,
tdrdre helyczte a palatdmbiit, s az egyik
elenel lu./cpererllrr!J d hatlrobJrdifll.ri-
iitdtt a kalapdcsival. A bdrd ugyan csak kisse
m6lyedl bele a lombbc, dc ezutin el6g voll
egy csavar6mozdulat a szerszimmalr6s e kii
laposan kett6hasadt.A felezdstugyanigy Io
vibb folytatva, ke116cnv6kony lapol&i sike-
riift szdthasogatniaaz eg6sztijmbot. A let6
fedisre alkalmas pelalapok csupin 4...5 mm
\a\rcgol..\ Innro. ha\ilr\ho/ g!,ilorlarfd i\
iigyessdgrcvolt sziiksdg.Egr-6vadan mozdu
lal t6nLreteheneaz eg6sztdmbdl.

59
A S Z A B A DE G
ALATT

trij mindig is magdnviselteaz emberkezenyomdt.


Nem csakarrcil i'an sz6,hogy eleink is szorgalmasan
miiveltdk a filldieiket, hanemcdlszerii6s a maguk m6dj6rnsz6p
miitergyakatis 6pitettek.A parcellahatdrokat szdrazonrakott
alacsonyk6fallal, s<jv6nnyel jeldlt6k,a viz jdrdsdnakmegfelel6en
csatorndt6pitettek,dsmelletteutat is. Valamennyidpitm6nyt
rendszeresen szemrevteleztek, 6sha kellett, kiiavitottdk a hibdit.
A fdldtulajdonosokolykor fel is fogadtaka kar6m k6fal6nak
dpites6hez vagya sdv6nykdszit6shez jobban6rt6 embereket.
Figyelmetforditottak a r6szletekreis, arnirdl a vdltozatos
megolddsrikardmdtl6p6ktanrjskodnak.Manapsig,amikor a fdldel
nagy teljesitmdnyf g6pekkelmiivelik, s a munkaer66ra az egekbe
szdkdtt,nincs id6 6sp6nz az ilyen apr6srigokra. A viltoz,sok
vesztesea fdldjdt annyiraszeret6paraszt6sminden 6pitm6ny,
amelyszdzadokon6r hozzi:3r:fzott a ndyenytermeszt6shez
6s dllattenydszt6shez. A korszeriineknevezettiparszerii
mezdgazdas6g a szdmosegy6btrilkaplsa mellett, felszdmolta
a t6jat addig meghatircz6fasorokat,sdvdnyeket.
Csakrem6nykedhetiinkbenne,hogy a f<jldmiivel6shez
kapcsol6d6,egl'kor ap6r6lfirira szdll6mestersgek fennmaradnak,
s nem t(nnek el minddraikre.
A S Z A t s A DT C A I C T T

SOVENYEK
hhoz, hogy egy cseri6kkel ben6tt 16l vdgni j6val kiinnyebb, egy ember egy nap
fiatal fasor siirii elv6laszt6 sdl'ny- alafl 50 m-nyi sovennleli< elboldogul.m,g
ny6 vdli6L, t6len el kellett vdgezni aki alulr6l hasit, sol&al kevesebbelvdgez.
az igynevezefl s6vdnyfektetst.
Ezutdn az djrasariad6 nctvdnyzclolyan srini OszLoP Es FONAT
Iett, kiildndsen az aljen, hogy azon sem em- M6g jobban tartott a sdv6ny,ha a gydrit6s
ber, sem a legeltetett ellai nem tudott 6tha- .oran kirermell fiiril faLar legallydzlak.er
tolni, s ez az illapot m6g 6vcken dt fenn- r6rzsiiket amolyan keritisoszlopokk6nt a
maradt. fctldbevert6k a sdv6nybelseiben,egymist6l
A fELtet6sel6tt a fasorb6l el kellett tdvoli- nagyj:ib6l I m tdvolsngban.A lediintdtt f6ka1
tani a szdrad6kot,a magasgyomn6vdnyeketJ 6s cset6ket hozzijuk s kdziiik tdmogaltdk.
6s mindazt, ami zavarta a fekteldst. Ha a fa- A sijvdny belsejeben 6116ftgg6leges oszlo
sor domboldalon hriz6dott felfe16,a munkit pokhoz nem ferrck hozz+ a marh6ki nem
feliilr6l kezdldk, 6s elv6gezldk a sziiksdges tudlak hozz6iuk ddrgiil6zni, amivel el6bb-
gyeflre.lis. A lck e' c.ertekeg| retzetil']e. ut6bb kiddntdttk volna 6kel
volt, ez6fi a sijv6nyfektet6kvastag b6rkesz- Enndl is tartdsabb lett a s6v6nJ',ha az osz-
tyit s b6rnadrdgot hordtak. A fck.etesmaga lopok kijzd mogyor6 vagy m:is cserjevessz6it
rigy tijrt6nt, hogy a fiatal fik t6rzsit lehaili- fonrik ollrn modon.ihogvan a fonolt kos;r
tottrk, majdnem vr'zszinteshelyzetbe,ds egy k6sziil.
ferd6n felihdl lefelE ir6nyu16, erdteltes
csapessalaz 6les sdvn).vrg6 bdrddal a t6
fijlijtl f6lig elhasitotlik. A frkat lehet6legd6-
li irenyba d6ntajttk,mert a sariakat igy tdbb
napsiit6s 6rte, 6s a jellemz6en dszaLiassz61
kevesebbkrrt tett benniik. A s6vdnyfektet6k
egy rdsze igy tartotta, hogy el6nydsebbnem
feliilr6l lefel6,hanem ferd6n alulr6l fellel6 f6-
lig elv6gni a t6rzseket,mert igy a vdgdsfeln-
letet nem ri annyira az esii. Csakhogyfeliil-

A SoVENYFEKTETfS
SZERSZAMAI
Elnszdres] haswi ateli
tiszti t'i h4s eI eu.1tolil audk
M atjndatntze|l a f6ar
bnt.A fektetis legfantosabb
szersaimd@ erdsdsa6tae
, encajii, kh qtl stir lnr atgd
bbd Lah,atubheh e es)Lh
lle horg6 hesrbenDaszd
dijn. ueleestetlen5afljl
salutst'tk ,it fllis a lzfek'
tetni hlldnt fdk as6eitk
ta;'zsdt, iueh e haj16ail.
A tun'ioszLpokfildbe le
ftsire szaletiha fabunkn

6l
A S Z A B A D E G A L A T T

S Z A R A Z O NR A K O T T F A L
mikor olyan sok dwel ezel6tI, kiildnbdznekegymest6l.K6t nagycsoportba
hog]"mdr nem is i6 16 gondolni, az6rl m6gis besorolhatjukaz 6pit6kdveket:
Cotswoldba kiildtek tanulni a megmunk6lt6s alaktalan,nyersfeirelt k6. A
gazdflkoddst,cgyid6s mesrerem- vagottva8ylaragottk6vekegyenletes feliile-
ber melld osztottak be, aki a k6falak javitasa- lei, eeymdssalder6ksz6gel bezrr6lapiai rer-
val foglalaloskodon. R6la leginkdbb az ma- me\reresen meg(dnnyr(ila falepite.el. A re-
radt meg az eml6kezetembenJhogy nagyrfe, teges szerkezetiikdvek a r6tegek menrin
h6r bajuszl \,iselt, 6s drdkk6 zsdmbeskedett. egyenletesen hasadnak,igy az als6 6s fe1s6
A l a r m i h e n k o \ e r i \ j l l e 5 a e l r c md f a l b d ,o lapjuk sima is nagyjdb6legym:issalp6rhu
elhajitotta,6s mdsikat tctr a helydbe.Az zamoslesz,oldalaik,Ieikazonbantovdbbra
egyeden dolog, amit clfogadolt 16lem, ha a j\ eglenerlenel..
Arglia Dor'et lafloman)i-
kezEbeadogatlama kdvekerJilletve kdt6rme- nak partjai el6tt, Portland sziget6nolyan
l6kLei Lirdlthetlem a nagyobb kdvek kdzdr. csodSlatosjira m6szkdvetfeitenek,amely-
Ha 6vekig szoigdltamvolna nila, akkor sem b61 a legjobb 6pir6k6 faraghar6.A bel6te
teheltem volna a falakra egy+61 k6ndl rdb- pilett falak, mondharni,6rdkk6 raflanak_
bet. Pedig a szrrazon, azazkdtdanyagn6lkiil Azonbancsakkeveseknek adarottmegjhogy
raLott k6fal elkiszit6se egyihaldn ncm bo- ilyen j6 min6s6grikdvel haszndlianak,6s a
szork6nys6g,b6rki megtanulhatia.A gyakor- idvdbensem sokan jurnak hozzd.A Cols-
lotl kdfalepit6nek csak a liirelme ds a ki- wold-hegyekben fejtett, r6tegesszerkezetri,
tartAsalenyrig6z6. oolitikusjtra-m6szk6b6lis alkalmas6pil6k6
Ha a Penninekbcnvagy Anglia mris 6szaki faraghat6,de alkalmaz6sihozmdr nagyobb
hegyein-dombjainjdrunk, elimulun\ mcny- gyakorlatravan sziksdgj6s a bel6le pirelr
nyi k6fal szeli 6t meg lit a kopasz dombol- fal,rridcikozonkenr iaviranikelt. { granires
dalakat, fel a meredek lejt6k6n, le a m6ly mis magmds,vulk6ni k6zerekalaktalanda-
\dlg)el be. e az egeszvaldmiegelen kulon- rabiaibolncm eppen konnyu falar ral.ni.
leges raizolatot alkot. Pr6biljuk meg csak Nyugat-Vlales6s Iro.sz6g egy r6sznbinry
felm6rni, mennyi k6zi munkir fekre ek az ilyen termdskdveket leherIaldlni, amelyeket
eprte,iikhe.Ehhez kepesrrz e$ipromi pi- a legutdbbij6gkorszakgleccserei sz6llirorrak
KaLdNBoz6 KovEK ramisok 6pitesecsak j6tdknak tiiniL mostanihelyiikre (a lal6pir6kszerencserlen-
Abi jtitt hb abaa o,ji
A szerazonrakott falhoz lehrr nem hasz segere).
h.n, ahol a tdj neshati'
rczn elene& hosaaahi- nilnak sem cement-jsem m6szhabarcsot-Ha
sizn Mfdt, ttilhaljd, n1t \arral. dg)aggdlrdpd/tjak. vigofuan veve S6VENYFAL
Uek sahfqckdbbldpitettih mif dz sem.zdr,rzonrako fal. Enneki/ ept- Mivel ez ut6bbi k6vekb6lgyakorlatilagnem
Ahad, dwbih ctupdnes) t6mcslers6gnekaz eglctlen tirka, hogy meg- lehet szarazonrakorr falat ksziteni,ezirr
niird halnozox hataln$
felel6 k6vel a megfelel6 helyre kell rakni. \Fales6s Irorsz{g ezenr6szein,oft is, ahol
cr.init titnbnkb6l,iu, u.i-
st Ltdktttr tit a anldtuso j6magamlakom,s6v6nyneknevezetrk6falat
hAzhihehct iUesrEuek A KOVEK FAJTAI 6pitenek, ami l6nyeg6benkdr egymisnak
Ahan)telekd (.dl lelezik.mindegyilbulmd- lcmd\zkodo.durvan formazoLr. de elegge
kent kell falar rakni, tehit a kdfalak is igcr meredekk61'al,amelyneka r6seit6s a bels6

62
S Z A R A Z O N R A K O T T F A L

uregt fajlddel tdltik ki. L6vin a telies t6me- ds a millstoni homokk6. Azonban valameny-
gebeniSen.ok fijld- a fu e..ramo' mc5 no- nyi r6tegesszerkezetii,j61hasithat6, 6s ez6rt
vny hamar bendvi az ijonnan 6pitett falat. kardmnak szolgdl6 falnak tdkEletesenmeg-
A lerejere meg rii-ke. bokrokat i' \lol{' felel. Ha karbantartj6\ az ilyen szrrazon ra-
iilterni, hogy valamennyire \dsszatartsaaz kott k6fallal lehet a legjobbankdrulhatnrolni
elk6borolni vigy6 j6szdgor.Ennek ellendre, a i6szdgmozgdster6t.
alighanem a hegyi juhoknak egy percbe sem A i(o tuJr.rJarolfilgg,hogl millen .zele' e.
ke|iilt, hogJ dtjussanakrajta, ha tgy tartotta magaslalat lehet 6s c6lszerrirakni bel61e.n
kedviil. Sok helyena \o!enlfal telejenlngo. L61eit6kb6lszirmaz6 6s j61 hasithat6 ki;vek-
szakadozott,rozsd6sdr6t is arr6l 6rulLodik, b6l (Cotswold-vagy Pennine-ko felfel6 kes-
hogy nem igazrn alkalmas ez a szerkezetaz k e n y e d oi a l a ts z o l a .r a l n i . A C o t s u o l d - k u -
6Ilatok moz96siinakmegakaddlyozrisira. b6l emelt fal alapia p61d!u1 mesleher6sen
IBen kiildnbdzo ko,/er r .olruoldi iUrJ- szlesJs a hagyom6ny szerint, ahrinyszor
m6szk6,az 6szak-angliaikarbon kori m6szk6 egy l6b magas, annyiszor egl hiivelyknyivel
EGYEMBERES
MUNK{

kla$ahus tut tszenet,d fdt


aldhjtu, nag stigth,i;sze
I dndsdt ft . shafi rcz6 .lesz-
h6 ablan6 sintezdzsituir
h$zndlatdMl esethn en
berrcka a hdfalat,wtteL
te a btephistuebd hitld-

Esz^FH!!3ERr.amr
lasz(o

63
L A T T

fdrrdsagosmunkaval kellett odaszillildni'


A K6FAL SZERTGZETE
Ahol jd nitu6sls{ ifildhd Tijbbnvire lovas kocsival vitt6k, de a mere-
,ill E delhazlee, au hia' dek I;ilokdD lovonlatla szanon hLlzldk a
d.k a legjabbhaslondnrah hel\szrnre.Az ember el .em kdplelne. mi-
sztint lpiilhd- A ^asl lyen sok k6 kell akrdregy rovid falszakasz
aldfkbaeht'elszinehn* be
fel6pit6sehez.Letszdlag egy egesz hegynyrt
leli lejt, a kjt hufllokfet
bt ddUsszijEe is tuefebb. odahordtak rn;ir,6s hipp-hopp, elnyelte a fal'
A belsdteret li$ebbLlddTa' De az is csoddlatos,milyen nagy halom kdvet
bot tiltik hi. Az eqftnint lehet ktermelni egy kis giidtjrb6l is. A lal-
hijreitl editi a h.reszt' 6Dit6 mesterek nemigen szeretik felfel6 von-
hiitts 6 a t'al teljesszttes
siolni a k6veket, ink6bb pr6b6lnak egy kis
k6fej16t nyilni az dpites helye fdldtt.
Az fionnan pitend6 fal nyomvonal6t
cdvekekkel6s zsineggelki szok6stiizni a tel-
ie. hos\zrban.A maga'abbanfekvo rerule-
ieken,ahol niDcsva\taglermoralai.elegend6
a k6fal nyomvonal6n leszedni a laza, t6zeges
feltalait, hogy elrj6k a szil6rd altalait vagy
eqvenesenaz alapk6zetet-Laza anyag nem
maratlhat a fal alatt, mefl ahogy az lassan
olsTepreselodik a nagl lerhel6\tdl meg)Lllv-
lredni a rajta allo tal rs Az alactonvanfeLvcj
ri"r.ken .z dlapgodrdl melyebbrekell asni'
6s egy kicsit sz6lesebbre is, mint amilyen
sz6les lesz a fal alaPja.
Az e1s6 sorba nagy 6s sz6les homlok_
feliiletf kdvek keriilnek. Mi sem termszete-
oebb,minr hogvaz alapoza.<al.kell kezdent
eondolharn6nk -, csakhogy Irorszdgban, a
iak6helvemhez kdzel 6ll egy kis kast6ly,
amelvb;n uldltak egy r6gi feljegyzdst,6s ab-
ban azt irja a kr6nik6s, hogy a kasldly fels6
reizeta rizendriidikszazadban epirettek.mi8
ttasiroF (6
az alapjaid IlTenhilodikszaladbolvdlok '
kell keskenvebbrevenni mindkt oldah6l Nos, vissza az alapokhoz: a nagy, lapos
FALAz6KovBK jolbe kell aglazni.mert ha meg-
Ahi nen csdkszenlali'hd Az 5 16b(kb. 152,5cm) magasfal alapja iel- alaDkdvekel
retuiriti isa bdJdlat'tti' pe- silliyednek, elmozdulnak, 6s az egszfal le-
lemzden 2 l6b (kb. 61 cm) szles,a tetele
hiiliinbbme k
jntu, nefuiie
dis 14 hiivelyknyi (kb.36 cm) Egv ilven fal omlik.
q)natul az,ttiftntirek .zamil. es meSlehetoten eros A fal mindk6t oldaldl, azaz a k6t homlok-
A Ieshijnnrebbi f iIke4t m:r magasnal(
egy utemben kell 6pitenj A
d tlsld Jod.tjtfd Jata nek i.. i legelokijnhtizodofalak allalsban falat egyszerre,
kovek alulra kerirlnek.kdzeikel
hdln tuio.hb61. UsYdndak alac.onlabbal- igaz nem is ilyen id kdhol lesnacvobb
alhdlnas e,r. d cdba d e.'a ket homloLlal l(iizblli Lerelki\ebb kii-
raktdk 6ket.
sifta feliile lte L hLtiI hat i' vekkel, k6tttrmelkkel kell kit6lteni. Ahogy a
fttepes srethzzetii kit, it tslafalat is kdtEsben 6pitik, a kijvek kdz6tti
aliihasmitlhatd M alah
A FAL 6PiT6sE .em eg.vmas
fugak kerijlhelnek
tilnn, nehezentuegmtn Miel6tt nekiletlakvolna a k6fal 6pit6sdnek,a luggolege' fijle kelro'
Aliprerc;szabaly, hogy egy kd
mesrerekmindig k6szitelleka fal keresztmet- foie. kijvek
k6 idli egy keriiljdn. Az als6
szetdt meghatdroz6deszkasablontJamely az k6t
6pitmdny stabilitrsa rdekdben
6pitds folyamdn vgig k6znl volt,6s ezzelel- feliilete az
kiss6 befel6 lejthet, de a tovabbi sorok
l;n6rizt6k a fal m6reteit.A sablonfels6kereszF egy
kdveinek feliilete mir vizszintes lgyen vagy
l6c6nek a kdzepreegy fiigg66nt er6siteltek,
a helyzetet ink6bb egy kicsit kifel6Iej1sen, kiilttndsenha
hoqv pontosanbeallithassak hogy a
tudla hogymilyen aor6 zrizal6kb6l 6ll a bels6 feltijlt6s,
A''evakorl,rtl.ofaleprto
ktivek ne vezess6k be az es6vizet a fal blse-
k6bdi 6s milven clra, milyen mdretii falat a kdvel,
jibe. Mefi a viz id5vel elpusztitja
l e h e te ' k e l l e p r l c n i A k i n e m \ o l l e n n ) i r e
jiratos a m6retaz6sben,az a k6zelbenhfz6d6 m6g a Mount Everestetis.
fa1mEretei alapjen rakla a magael. A k6f"16pit6. mestere mindig ludja, me-
A falakat gyakran raktdk a kozelbenszerle l\ik a kdvelkezoko. es milyen helyzetben
hever6kdvekb6l, de ha nem volt e169,bizony logja azt elhelyeznia [alon A legiobb rer-

64
S Z A R A Z O N R A K U T ' I F A

termeszcresmozgiisit, emiatt egydhalin nem


slabiiizdlia, ellenkez6leg,gyorsirja a pusz-
IulAsAt-

A FAL MEGKORoN,4ZASA
A nagy fcd6kcivekreszokrrikelhelyezni a crr-
\ z i l o s o r l . . rc \ u c \ l c i v e k eAt . \ z e p [ u r m e j u .
cgyenletesfelszinii s nagyidb6l egylorma
mdretii kisebb kitvek amolyan rar6ir k6pez
nek d lal rcreien.Hd.ziit \ege\.ekekkclrng
zitik 6Ler.
A sza..rzrcchnikaralrako t;lak igen rar
t6s 6pitmnyek szizadokon dt is megma-
radnak, legfeijebbkisebb nagyobb r6sek. rE
AHoL KEvEsAz ipiT6Kd ped6seLk6pz6dnekrajtuk. Ha a r6sekerido-
Ahot h.bb.n k.,is a k4 te!{ctjebb6t\i'1i\ ttizi.szkozak-
kel nesnhkiilhalo|Ian srntldk laLilhdfik, hinl V7ales
iil id6re ber6mkddik,kijavirjik, nem romtik
r . 4 .o n i t a t4 r " l 1 . 1r \ . L , t . a r 1 . .o t o a . . . , t t o e a tovribb a fal iillaga. Nem sznks6gesa kdfa-
aLa.sanlakis hetisbi.i,l nesipitxurlt, aw sraktun lrl Jt s(m drottrl. sem temhalo\almegero\r-
teni. Lcher. hugl ez rurid tdvon \zilard ja
5Let, de kds6bbcsakbajr okoz. A roml6. ortr-
meszetesen, ha a kdvek sima, eg]'enicres lelii ladoz6 falak javirrsdra pedig senkinek iines
tcte keriil kivuhe. Az egyenes vonalal krle ideie 6s ereje. Rem6lcm,ahogy egyre drigul
1016 zsin6rt riregr5l 16regre leljcbb keU a ken{e\ erre\c. nJgyobbbecsben togiakrar.
emclni, az eglik v6gt a fal mir megipitett lani a m:ir meel6v6k6fllakar.
egyik v6g6hez, a misika. az 6piit6 fal ltts6
'i'gni1 elhelyezetr
sablonhoz rctgzitve.

KERESzrKor6s Es FED6K6
A fal felc magassigrin6la kdvek feliilere lehe-
t6leg cgyenletes s vizszintes legyen, merr
ide cdlszcrii be6piteni egy-egy kereszrkijrd
nag)! lapos kdvet, amcly kereszrbe6ra fal rel-
Jesvastagsrgin, s6t egy kiss6 ki is rili mind-
k e l o l d c l o n A l e r e . l t k o t ( .r e n d l r r u l im c r -
t6kben megcr6siti a lal szerkezet6r.
Eg\e, videkel,enr frre.u rl.ovektoc,kan
l i r l l n a k ! l a , a k b o lJ. m i i g e n , z c m b e o l l o.r
Pennine-hcgys6getkercsztiil-kasulszabdal6,
nemes vonalt lalakon. Ahol rkad elegendii
hosszri LC orr r thl reljes hossziban rakj6b
d h o lc \ J l I e v e .\ d n b e l o l co. n J g l j a b um t e
tcrenk6nt 6pitenck be egyccegyea.
A keresztkdrdsrdl,azaza fal k6zepir6l fdt-
Iele mar egrreki.ebb.<oretoolrrkicl, a s,,e
less6g6benis szrikiil6 falar. A kisebb daru-
bokb6l konnl'ebbis tartani a szintel. Fonlos
ug'dni\. hng] a,/ utol.o \or, a tedoko \r,,
szintcs alaprakeniljijn. A lapos fed6kdvek 1s
nagy darabols amclyek dtirik a falar. Ma-
napsdg, a hagyomdnyokkal nem tcjrddve,
egyeseka fed6kovekclmrr cementhabarcsba
igyazz6k. J6l1ehet,ez az anyag idegeo a sza-
razon rakott fat16l, de legaldbb megakadi-
lyoz,/d.hug\ r,/ e,oriz betu\\ond tal bels!.ji-
be, 6s czzel idnyegesenmeghosszabbitjaaz
6pitmeny dlettartamiil. Misok szerinl a cc-
menthabarcsnem csak stilustdr6, hanem drr
is a k6falnak,mert mcgakadrilyozzaannak a

65
A S Z A B A D E G A L A T T

ATLEPOK
6llehet,az 611atoknagy resz6hez megtornisztattaaz emberl, a hosszriszok-
k6pest,az ember lassri,esetlen, ny6thord6hrilgyekpedigkinosmutaw6nyra
iigyedenl6ny,azonbanm6giscsak knyszeriiltek,ha haszndlniakartdkaz 6tl6-
6t tud masznia kardmkeritesefd- p6l. A c'okoskapunakelnevezerr illepdhoz
ldrt vagy alatt, amil a m6goly fiirge j6sz6g is bizonyrirasikaml6s tijrtenetek friz6dtels
nem k6pes megtenni. Azokon a viddkeken, pedig ez csup6n egy V alaki r6s a kardm-
ahol volt elg fa, de k6 nemigen,a heli 6csok krit6sen, amelybe egy kis letrg6ajt6 volt fel-
igenotleres.fabdl kesTull szerkereteket: dtle- szrlve.Ha a helyi 6csj6l mdretezte azegyes
p6ket, kapukat, egyebekereszeltekki, ame- rszeit,az ember kdnDyen dtl6pett rajta, de
lyek megk6nnyitett6k az ember mozg6sdt a mgdllitotta mdg az amtgy igen mozg6kony
karAmkeritdseken61,de benn tartottdk a ju- walesiiuhokatis.
hokal 6s a marhdkat. A legegyszerribbszer-
kezel minddsszek6t lipcs6fok volt, amely- A FOLDBIRToKoSKEDVERE
ker a kardm keresztrddjaihoz er6sitettek. A lecsap6d6 kardmkapucsod6latosan mrikd-
Ge'ztenyefabolvigv a lolgy gesztiebolke- dd1t, 6s valahdnyszorkipr6b6l16\ mindig
szi.ilt,hogy sokdig tartson.A megolddsegyet- nagysikert aratott.A rosszbans6ntik6l6kat
len hirr;nlakent a7 r6batd fel. hogy ki.se viszontt6voltartotta,mefi lebillen6se6s fel-

FoRc,6l<EREszr
A ainehha?lhezesrkn honA-
taiaztak a kqinkopukba sze-
SzfK Ps KoNzoLLErcs6K rek,igetlegtzet{ tzerhzzet{
A htftnturttts hlt olzlopahnzdtthasatt Anelia dszakitudszl?dszikl^
liddvi a !i)l'
sath V aldhti 6en dtjjtx M enbd lAba,de Aekbenibeh ne*ein nhott falak knzi;tt
d sztlestestiia|nldi juhoh nm tu&dh , ajrd

FALRiS K6GAT
Ahog d kettAoszwak hnzbu,119)d htIdldktn Ha tuesfebl'ttttolsdsaheuezt,besnL'tdt
is bhekx At has)fti, dneben 6dh M enber a hbhAtjhohat,M ,illntok fles sen,flibdhdk
dtl,khzdni tujtuk, mdt oieiil is 6h nen sdtlttdk

66
A T L E P O K

csap6ddsa mcsszirehallatsz6zajjal jirt. A zdrdseramar nem.Fogantyiit,kiiincsetnem


gondostervezist s ponlos kivitele26srig6nr- kellett reszerelni,mtkdd6tl az andlkiil is.
16 szerkezeletihahban a nagybirlok vala_
m e l ) l 6 / p u n r i e ' i o l m ( g t u , / r l r l h e rro( \ / < n ArL6P6 A K6FALON
a l l r r o l l J kl ( . . h o 8 ! r / u r " . a g e \ \ e n d t s ( i -\,lcrJlon r,rI ot I kofaldl.dtke,lilo merterel.
k o n n \ e ne l r r h c r \ e le . t i p r o b - l h a ' . a 1 K i, ,zrmo atlepofajta
. .u - e tr z e l t e k i . , m e l ) e l ' e l
l o n l e g e . . e\ o . z i n t e nc \ a l j z . m b c r \ ' o l l k e p e ,h a r z n a l n i .
g l r a z . r f o k a l i a r ae p i r e r lr. e r i -
r c . l J p u .J m ( l ) o l r a n r o l b e l c t i m u l ta L o r - az nem.D. a nyuldkrdgondolral.. merl
"ll"tol,
nyezet6be,hogy mdr n6hiny mdter tevolsrg- sz6mukra kis ritjir6kat hagytak a falak aljAn.
b6l is alig lchetett 6szrevenni. N e k i k e / l . e r . c g t c l e n hu al s z n o d: o l o gr o l t .
mert a lalak igy ncm korl6tozl6l<6ket a moz-
A HANYAGSAGELLEN ga.hrn.de mrgfonnlrtettea/ on\ Jdi\zol bd-
Az 6d6p6ket kszit6 mestcremberek nem nds 1ev6Lenys6g6I is. Elegend6vott odatennt
csakaz 6llatok viselked6s6Iismert6k, hanem a n) ultbgoharuikat' l. 120.o.r a l) uUk egvik
embertirsaik6t is, ezrt szerkcsztett6kmeg a oldaldhoz,s e16bb-ut6bbbelet6vedtvalame-
m a g J r o( l\ u . o d ol e n g o l a p u tC. ' r k r l e r r t e r - lyikbe egy-egynyfl. De azt se ttelezziikfeli
elem fels6 r6szevoh nyithet6, ez6rt a16egy hogy a frildbirtokos csupdn dnzetlen nyil-
lepc'oloturcro'rlellel. A lengol'apuf"rgo \ z e r F l e r b ohla g y l dm e ge z e e l t azatburolar.
zsandrjaitrigy szereltEkfcl, hogl a neh6zscgt \ l J l k r \ r d a \ 7 d t o"lz o l g a l t aa ( e n t e ' a l a t t i
erd mindig becsukjaa kaputi mert sokaknak n! rlc\ r\. \poros dologvolt ugvani'a ial alatl
a nyitisra mig volt gondjuk, de a l<apubc- . r l l u l nn l u l n ! u m i b a n a t u g r a t nar f a l i t i l o t

LETRAN A FALoN AT
I ualen hesti juhok taLin
d lesw:sikanr abbhdzi,il
latoh. Ok biaon! negantl-
j.ih hasndki d ltt66het.
A hahentlbht l':td dzofl
bdn szdft*tu is 'ith,jsha

Krrl6Pcsds ArLf?iJ
Az c ndshoz lnben szdsbet elheltezelI latl
lDe!6t csahat cnber tudjd h6mAlni, M dlldtok
tob|61,g.n.n ?rdhil wg IelrstdLni tuid

ToLdRUDAs KAlu
A sziih6 6up,it est eltolhaLinid-
ddl z,irndbkdfu 6a* azoLakd ka ,
r dnakan alkalwh dItj, Me b,ek
LENG6AJT6 bennae/ testiindlhdkdl tdtMah. LECSAP6D6KAMMKAPU
7z d6 6 e hauj6 es)ux6 ntkh.ij.bd Nah A tol tud i 6ak azitx kell, hogt a Ez a precizmunkdoaldtit.n, le5dpddbkatuitukatuzdrt
s,k:ig, hosrlitejiijjiit a lensdattdsdtl46. nd&d hepftbdba nes dtfftselni dLlaporbnszink neg vtu kiiliiftbdztethetdd haftnken^
A, ojld ndg.itil z6.ridiL,tun k ll t,i hilinLs
67
A S Z A B A D E G A L A T T

KUTASAS
em is olyan r6genszinle valameny- beljiik, 6s a lyuk kor6 egy rongyot teritet-
nyi 1e1epii16snek megvolt a maga tem, hogy a viz ne frdcskijliijn a szemembe-
kritis6ja, aki rudta, hol kell keres- Minden iit6s utin cgy kiss elfordilottam a
Di a vizet, hol c6lszeni 5sni, kutat v6s61,igy nem szorult bele a lyukba. Tiz
mlyiteni. A kritrs6shoz nem kellert valamr lyuLat v6s1emki ilyen m6don, 6s a nagyjdb6l
kulonlcgc' l,cpc'.cg. annal inkabb ero r. 60 cm mly lyukakba belecngedrem a nid
kilafi6s a kcminl! hosszadalmasmunkihoz, alakri, gelignit nevri robban6anyagot,a deto-
amir mcgcr6siten valamcnnyi r6gi, gyakor- nitort 6s a gyijtdzsin6rr. Meggyijrotram a
lolr kr:irrs6,ekir csrk k6rdezrem. gyrijt6zsin6r veget, 6s fclki6ftoftam rirsam-
nakJ hogt' htzzon fel. Bizony megfbrdult
K6TAsAs VESZELYESFELADA'r' a fejemben, hogy odafenl az a ficL6 most
Ahol rcn tu .x szikLtibd Egyszer Zambiriban, a l6vrirost<il,Lusak6- milyen Lonn).en eldgttch vehetne, ha vala-
nl\iuni d hutat, ott sbd t o l n c m m < . s z e a. z o r . z a g' z n e b e n f e l v o mi6fi megs6rtettemvolna.
tut .Istak,srelesfeqnn Chisamba vdros:iban kaptam megbizrsl A robbanau r ldn megrafrunl eg] ideig,
!6s)d,iit hel! e.tek b.]a
is a teteur. t'lgtd[dta1 kdl6srsia cgykori bdnyrszirrsamm:l egyiiLt. amig elszill a liist ds leiilepszik a por A kul
ipiteuek.A elnln aLdlki No pcrszc ncm ds:isr6lvoli sz6, mert a kulal leveg5jEneLtisztulds6r azzal is el6segireltiik,
holoflitL d jtil.le, ett6l akem6rt" miszk6be m6lyilellrik, aminek az hogy kijl6len leengedtiink egy pokr6cor,
szethezercs)ft lejjebbsnb voll rz egyeden e16nye,hogy a falakat nem mert valamilyen ok folyldn a pokr6c egyik
bedr, d tisLdfalatFdis lrllclr m(<jlamd\Tranu . rTl e h a lf u r l u n l e \ oldrlan lel.,,Jlloa . m a s i k o n l e . z a l l ol e g -
robbantoltunk. Tdlsammal egym6sl v:iltot- d r f l m l d irn d u l l m e g .r m i n c k c r ( J m e n l e l e p -
KERTKESKiT r u k d m u n l , d b a nL.a \ \ d n c r c \ z r e r r dlk( e g l - pen sikeriilt kiszell6ztetni a kulal. Ezu16n
A dz Jelkirtdt b,t cilLjtr mdst, a k6tdlrc akasztott nagyobb v6diirbenJ egyikiink leereszkedetra krit alj6ra, a vodor-
re diisitex hense&enl| remdlve,hogy ekdzbennem ugrik 1ca k6r6l a be lap6tolta a k6trjrmeldket, amir a misik
seeitette,anelrre a ki)hlel krit fol6 szerelt csigdr6l. Lervc a gdd6r felhtuott. Amint ismt tiszta lcrr a fen6k,
teh.rtih. A sza-bzNtetle
UibA es, kn tu16utiE, aljdra, guggol6 helyzetbenlyukakal v6sIcm a k ( T d u d d rell d l f o rl r n e l y r t em, u v c l ( l ( .A h a n \
kdbc erijs, hosszriszdrt v6s6vclis kalaprcs- l a b n S i r r i u t o t t u n k .r n n ) i \ , / o r r z s h i l l i n g
p.Lligbt.]tuaz enberek?t csal,kenijanyagnakegy kcvds vizct dnliitlcm iil6tle a markunkat. Kem6nyen megdolgoz-
tunk minden penn].rt.

Az 6sI M6DSZER
B6rmilyen piszkos 6s olykor vesz6lyesfel-
adal volt a mi6nk, a robban6anyagmigiscsak
m e n l c . r l c r al l u l a . d \ e s l e j r e n e h e zl , t ' z i

TAPos6KEREK
A aizszitutes ten!:.lr hir'ul
lbtsti, belnLiifts ititilhanger-
benenbercas) szatuir Lip
h.deu el6re,a hereerfal'i
tu, .zet ha,ta lary^b@a
sz*kezdeI, dtueb t! Id-
Ibidzte d henee.le hk.lel

68
K U T A S A S

munkii6t6l. Csakhogv gelignit koribban


nem ldtezctr,6spuskaportscnl haszniftaL
crre a c61rA-Nem volt mris. mint a pusaa
cmberi er6. J:gy alkalomnal irtam a S'ba
k . r r . rr o t r n e ru I u l , i z e b o la. m c \ l u t " t m e g
i s e nr ( s . n m e l \r l e l l c kr ' , ' n " n d l i 3hi r l a r k o -
z'.leocr.l(en', Wdrir '(ru rt l(ndl. 'e I u/e-
lben. A mintcgy..60 m mlv kutat kemcny
szikliba \,ii1!k. ofelsginek vagv valamely
h e r f , c r r , j r n , km r n d e nb i , ' o n n \ , d1 / o l u r i r n -
mai m6dszerrcl L6szithellk a kutat, amll,Iek
az volt a lcglontosabbmozzaneta,hogJ tirzet
raklak a goddr lencLn 1ev6sziLl'n' s mr-
rJ
u r J nr / J u ,l e l l o r o u d n 'r . \ i / ( t z u d r l o r lkJ
A hirielen h6mrsaklet-vdltozrs mcgrepcsz-
tettc a kdver, as ig) mir kj lehctetl termelnr'
A mdvelclet bizon!' szln1lalanszor meg kel-
lett ismdtelni, mig cl6rlak a kcil6 m6ivs'ger-

AsNIrs Lnngt
A lcetobbkrlal nem szikliba \'ijtik, hanem
l ^ , J b e .a $ r t b J d m r l n ( m l ( e l L e lrl o o o r n -
. n i . \ , ' n e m p ; 1 . n q 1 ee r 1s n i \ I ' g n r ; r o h l '
Droblmit ez eselben a falak beomltisaiclen-
iette.lobb eserbena vizzel telt god6rbcsza-
l a J t b r l c - l : 1 , r u ' / . o h e ( h e n r I u r d ' o r'

India Puniab lertomdn,viban jdn'a lrittam'


hoe\, o1r mih:en clnls n6don oldjdk meg a
p , J l t . " r r r . A . . l j . i , ' h r( r a . ' i l u p okl ( l r / -
- n d . / r t a l ' 1 l ( 8 - l d 7 ' r d lma 'i d m u t " n e l e r -
t6k a kel16 m6lvsgel,tdglalalat pilenek
korbe, r colijPdk hel,vare
\ n 3 1 , . l ' a nm a r e \ / r / d L l o l u r r r r r ) J n i . i )
tiela\'rl falazzak a kulakat, de nem aiulr6l
tcitele. hancm lilt1lr6l lelild Ez esr'iltalen
ncn olvan lehetctlen dolog, ahogy elsii ha1
. a r : ^ o n d , l r a n l L ' " z o r n l e e n J oI u r ' t m ' 1.5 m volr- Az 6pit6s technikija uglan.tz ma-
r6inik mcgfe1el6.kiir aiskii, sck6lv g'jdriir r;d1: a belons"-trii a16lldkotortik a fcildet,es
a r , , k .e , b r l e : l l r r " r r ael g \ \' ' . ' b o l c n r o lr. \ 7 i a lesiillyed5 gt lirrirc rijabbat helyetek.
' - , o . r e r n , I u r n r r , u r ' \ r r n _ l (c l e l \ o l ' r (
TAVAK
m e r .k o r b cr e g l r ' a L r r l l a t ( J c ' / r n ' P ' ' l ' r MESTERSEGES
e t e i t i e .m n r d k e / J r ( l I i l : o r u r n i I l o l d r l ' N e m . a l . a k u r a l b o ,l ( h e r e r li z e tn r e r n i
r ' r ' c r L ' r ua l o l S . i r l ' u r \ d nr l l u g . \ dJ g \ u r u hanem a mi1)'ebbr6szekenLialakul6 kisebb
r g r m . - o i g e r ' c b l ' . r e. ' l ( J e r l c t r i l c e g \ u r l nagyobb tavakb6l is, amikor 6ppen voll ben
i'..t,r,' ir, dmel\re ull\rLle ur(mrncl nilL viz. Az dllatok itatdsiira mrndcneselrc
m . e i . l . l , . n , I u ! . b o r r l . ' a l lJ r . g l i l r l A m i all<almasrh voltak. Ahhoz, hogx- a sziraz
koicl6rt6k a klviint m6lysget,6s a fal is k6- i J o \ T a k h i ni \ m a r r d l , n l ' e n n u kn c m i \ i 7 '
szendlll, a kLit foli egl iilh'6n-v1kiszitellck, k i l . o l o r r r l . l,i m . l \ r l e r l ( 1 .i l o m ( . l r e r 'c '
r r . g 1 , . i o r , ' " g \ h . n g . rk e f . k c ri l a n 'n a ke asvasot hordtak rd, mintegy 15 cm vaslag-
E ' c ' l . gn e ! l F d i r ! r ^ l r \ e m ( l r e l
. ] e b r n .n r r g r . . / p n f l r n r r n ke r r r l a /
, r "s'
" d b r n t t s
a ktit 1dl6
. kiv:it a [-vi1is kir6 A l(utak . r g i , g m . u k e m . n" r e d . r re.' m e g i n k r h b t r z -
szerkezeLcs 6pil6si n6dja szizadokon it zir6\'i vili. A Lclejdrc m6g szalm.r es vag'v
semvAhozotl,eltekintve att6l, hogy a cement 30 cm vasrag ritegbcn ltjld kerillt; ezzel
leltcdezdseutin a \'rs krit$t 6s :1 tcgla- \.dr6L az agyagrdtegera7' eftz16r6l' zz elt^-
b1ishel-vertvasbclon krjlgy((iikcl kezdtek rok tapos:isrit6l.A kim6lvitclt t6meder ba-
\ " . 7 n - t n i .J n r c l \ ( k . r r m . r ^ i .n l e s L Fe / . r ' i marosan mag6t61js megtelt, merl az es6\'iz
l u . . r n c r o i < t e l n, r r g a ' r g a p . i i : l e g f 'l i e h b nem tudoti belaileelszi!irogni

69
\ \ Z A B . \ I J f A A L A T I

I OZEGVAGAS
Bril-szigelek tivoli vidikcin m6g sz6ntartalma megmaradj a tdbbi alkor6rdsz
sz{mos helyen folyik a k6zi t6zeg j6 rszegdzokki vagy vizzel kimos6d6 anya
banyiszal, a t6zegv:igds,6s ezeken gokki alakul. Az egyre szenesed6maraddk a
a teriileteken vrltozallanul fontos r6zeg. A lblyamal lassiisdgamiatt a boml6
l r , o J n l a g n J f\ z a m r t f o l c g s k o . i r e i r o r - anyagok retegeegyre vastagodik,6s sajdt t6'
szig egyesr6szein ldtni, amint sze$z6maik- mege alatl az als6 rsz mind jobban 6ssze-
kal sernykednekaz emberck a felszini td- tijmorddiL. A t6zegretegsok helyen eleri az
z e g b r n l a k b a nh.o p \ b c g t u i l r e kd r e l .h o n J - 5.-.10m vastagsigotis-Alul mindig sdtetebb
pokra val6 tiize16t. es kisebb s(rrisegf az anyag.

MI Is AZ A T6ZEG? LAPI ES HEGYVIDEKI T6ZEG


CsapadELos,nedves mocsans lcfliletek eI- A R r ; t - \ . , ; g e l eikg e n . . a p c d e k o ,e . z J k i e ,
NYARI MUNK{
1l tdzesetahkorleh.t tjl h - l r n o \ e n t z e r c b ok lc l c t l c z i ka l o z e gA. n o - nyugati leriiletein kiterjedt sih'idki lipok
tderi, ha a ryii halellbek \'6nyi marad\.5nyoka mocsdrban oxigdnsze- jdttek llre, amelyeken vastag tdzegr6ieg
lesal,tlbnlszb.kk6zdra.1. g6ny (anaerob)kijrulm6nyek kdzi keriilnel<, keletkezetl a legut6bbi j6gko.szaL6ta. Kiilo-
Ibtenhar\zdUitanii knnJ amely viszonyok kdzdlt ncm 6lnek meg az ndsen Irorszig kdzps6 rdszn laldlhatok
n!.bb. A 6a1'1Jesheti, elpusztult ndvEnyeket mrsu( lebont6 bak- h a L a l m r ' r o / e g m e / o |A. . t o z e g .m i n t h a ' z i -
isaz hetuinJtuunhbal hi
tld tewelri annri l6zeget, tdriumok. A bomlrs fol)-amataebben a sava-
vacs volna) nagy mennyis6gf vizet kepes ti-
awnali el.gtndt dlLit nyi, nedvesmassz6banis beindul, de sokkal rolni, amelynek egy r6szea rovid sziraz id6-
lassabbanzailik, 6s m6skdppenmeex v6gbe. szakokbanelpirolog, de a t6zegmocsdrsoha-
Az oxig6n hidnya miatt a szervesanyagok . e m . z a r a dk r .A h o l r t r l a l r i . z o n y olle h e t o r e

70
T ( } Z T G V A G A S

T6ZEGKITERT'!EL6 A T6zEc SZALL1TASA


SZERSZAMOK .7 dreset la.ios,nacsar$
A hL\itnad d tdzetrdsb ktukkn lem.lik hi,ahal
nxntrt f.lh6njd est s.i elflillledn. bituilren k .si
uh d Jehzini naj.in!a.1t1, aagr szekir.A rdzNgtasLihat
dtun a fizeelafdtlal en l eziit szdhon(k szftisA
l. a tt2 I t 3. oldalon)aas
nas) is szileskqehii kizi-
kotdir sziilltljnh. T@dL
folrak, knletpdtoh tuetu
tin l.dpasstjnahah.n i

teszik, az erikaf16kke1boriron domboldala- A t6zegr6tegvaslagsrigat6les min6s6g6t6l


kon is kialaLulnak kiscbb nagyobbl6zegme- fngg6en, cgy t6zegvdg6munk6s egy h6t alatt
zok Terme\/ere.enL.al ott, ahol ege.r e\- n6hiny sz6zn6gyzetmdterenk6peskitermel-
ben sok es6esik. A sikvid6ki l6pi t6zegetsal- ni a t6zcgct,perszecsakha az id6idrdsengedi.
nos ma m6r sok helyen hatalmas gpekkel
Iermelik ki, 6s a rabl6gazd6lkoddst6lcsak a A T6ZEG szARiTAsA 6s TAROLASA
hegt,i roregrelepelI uJnak megmenekulni A t6ze916glrkbdleI6sz6rviszonylagalacson)',
a h o \ ad B e f e l ,n r m i g c ni u l n d l .e l . { l e t l , e z r de hosszrj sorokat kpeznek, amelyek rigy
munk6sok, a t6zegv6g6klassank6nlide szo- n6znek ki, mint a h6zagosanrakon t6glafa-
ruinak vissza, hogy nydrot a sz{razabb fel- lak. Ha mdr n6mileg kiszikkadtak, magasabb
szinktzeli r6teget feitsdk. Nedvesen a t6zeg rakatokba halmozzdL fel 6ket. Ezek a raka-
sokkal nehezebbanyag,6s rakodni is bajos. tok egyesvidekeken 6riisi m6hkasra,misutt
sznaboglydrahasonlitanaL, de az mrn-
A TOZEGVAGASA deniitt kdzos benniik, hogy a t6zegt6g16kal
A t6zeg\.rg6 munkisok csaknem mindig o hezago.anpakoliil. eg)masra. mert a Ierego-
m r r m e g r c v o . en .e r r i t l ,an r z ' z a J o ko t am u nek szabadonkell j6rnia kdztjttrik. Csak ak- A T6ZEGsz,{Rir,{s^
Son ej\.t Iatt aft .int bah
vel6s alatt ri116bdnyagodtjr szl6n lcvdkeny- kor szdllilj{k el a t6zegel a rendeltel6si hc-
kednek; nmelyiL egyedul, mrsok t6rssal lyre, ha m6r teljesenkisziradl, amil kifaku alak:thalnokbaa sdlitj dk
vagy a csaldddal. Valamennyiiiknek meg- ldsa jelez. Csapad6kosnyarakon a szdradds d rii.eekgldhul, awlrek I
van a maguk kijeldlt szakasza,ahol fdlfeitik bizony elhfz6dhaI. hi2alj.san tuhadk.qJtud\-
a felszini ndvenytakar6t, 6s egyszerre egy A t5zeget hol sz:inDal, hol nagy kerekd td, has) d le.esds2abadak
20...25 cm sz6lessivban vigjrk fcl a t6zeg- Lzitargonc6val,vagy vizek k6zcl6ben lapos
. (llcreuicbb a-
r e r e g r r . I I d z T d\le g e z r e !m cs6nakokkal is sz:illiljdk. A tijzel6nek sz6nt
vot vdgnak fel. Egy 16legletcrmel6seutdn - t6zeget fedetl, szdrazhelyen vagy legalrbbls
mir mdlyebben - kezdik a munkil eldlr6l. letakarvakell l6rolni, mert ha megdzik 6s dt-
-^.kiv6gott t6zegei kisebb tglikra darabol- nedvesedik,nem lehet meggyrijtani-
jdk, amelyek igy jellcmz6en 25 cm hosszliak, A t6zeg vdg6salassii 6s nehz munLa, de
10 cm szlesek6s ugyancsak10 cm vastagok. aki t6zcggel frit, eskiiszik ri, hogy a t6zeg
Anglia Somersetlartom6nydbana t62egt6gla ;llara e' melegel.elleme.ebtbarmel) mas
ollranhosszi, minl a t6zegvig6 szerszampen- riizcl6anyagdndl.A l6zegbdnyriszat sajnosha-
g6ie,sz6lessge pedig a harmada, mivel a ki- ralmd. 'ebeket ejt .r trj"n. Anglia keleri re-
vrigoll kockakal harmadoljil<.A t6zegl6gl6kal sz6n ds Hollandiiban szimos sek6ly vizii t6
a csalddragokhordjik el 6s rakirik halomb". c ze g t k o n l n l e g b i n ) a l h e l ) e nk e l e r kezcrl.

7l
f 7 ,
A, ^bZ M J V E S S^bG

TZ os:irkdto mesterszoms,6dunkn6I iildog6lvenem azvolt


A- a legfontosabb, hogy n egranuljam mesters696nek minden
csinjdt-binj6t,hanernhrrgymagaln is r6szelegyekhelyi
ki\ kiizd\\egiink mrndennap,rrnak. /\.nig nila milattam az id6t,
gyakrannyilt az aito-lzomszedol , bardtok,6rdekl6ddk,
megrendel6k jrittek-mentek f6r'fiak 6sn6k egyardnt.
A rdgi vid6ki kozoss6gekben a helyi iparosok,mesterek
mfhelyei egybentaldlkoz6helyekis voltals ahol meg lehetett
berzelni,kinekmire vaniziikse!;e,6sahol (mellesleg)
az iparostdrgyalhatotta nregrendelSivel.
EkbzbenelkeszLilt eg1kon5has. r6k, egycsdnakvagy
egynyereg,6saz ott 16v6kmir degyikeigy 6rezte,
ez egykicsit.legalabbis lelel<b, :n,az 6 m(alkot6sa.
H a r a a d r s u l af a l u s ki e z m u r e s.z. emberszomszdja,
a vasarl.i\vagymegrendeles egYt,ena bardtkozdsegyik
[ormaja.Aki helybenszerzibe rr sziiksdges dolgokat,
egybentdmogatjais a helyi kciztisr6get,segitfenntartani
az osi kdzmuressza kmdkat.
K E Z M U V E S S E G

(1 .'

JLEKKESZITES
12

dzeli bar6tomnak mondharom gyomenyoswalesi karossz6kheznyolc darab


John Brownt, aLi a vildgon taldn a 30 hiivelyk (kb. 76 cm) hosszii rrid kelletr
legszebbsz6keket kesziti. Ahogy a hdttimldhoz, amelyek mindegyike fdl hu-
mes61re,ihletet, indittatdst a gyii- velyk itmr6if voll a v6g6n, 6s 12 htvelyk-
nydrd korai l?indsor-sz6kek 6s az 6szak- nyire (kb. 30,5cm) az til6lapr6l, 5/8 hiivelyk-
amerikai koloni:ilis darabok formdj6b6l IIyi (kb. 1,6 cm). Es mindez pontosan,kizzel
meritett. kifaragva, akdrcsaka 12 kartart6 nid.
John csak olyan l:ival dolgozotl, amelyel
maga v6golaki az erd6n, maga fiirdszelt fcl, KAR EGY DAMBBoL
ds maga hasilott megfelel6 mret( darabok- A t6mla- 6s kadatart6 rudakat szint6n fura-
ra. A sz6kek iil6lapjil 1,5 collos (kb. 4 cm), Iokbd ille5ztettebele. majd nelalatol elke-
i6I kiszirilotl szilfadeszkdb6l ffrszelte ki. (zireni ,r karibr.Aprolekosmunkaval.egyet-
Fels6 rdsz6nekolyan formit adott, hogy il- len k5risfa darabb6l alakirofta ki. A fdr e16-
leszkedien az itlagos m6retri emberi fen6k szdr g5zdlteJhogy meg tudia hajlitani rlies
hez. Eldszdr b6rddal 6s von6k6sselnagyolta f6lkilrivbe. John g6zdl6jeegy hajlirott, egyik
le, majd simit6k6sseladta meg a vegs6alak
idt. A lap als6 6leiI is legctmbdlyitette,amit6l
a darab kdnnyedebbnektrint. A Ffsf KfsziTEsE
lohn Bltuh fifi\eh ntue
A sz6kl6bakattajlgyf6b6lk6szitelte.Egyet zett, {oessziknlnldt firi
len vondke,.elis.zep kereLrerudrJ lard8ni. eeL NlhAry 6tu eltelttxel
A szdkl6bk6szit6kt6l(1.41.d.) elt6r6en,soha- dfadanbhil selrwsen
sem haszndh esztergapadot,jobban szerette, siw lelilerfr,Abttue
ha minden reszletet k6ziszerszdmmalalaki- lelt eg Mehet goaliir-
tott ki- A szekldbakkoz6 ditaliban nem tett
merevit6rudakatj mert dgy gondolta, az 6lta-
la keszrteu\zekldbakeleeefo\ek,inelkirli\.
Az iil6lapba pontosan annyira l(rta ferd6n
a l6bak beillesztds6re szolg:il6 lyukal(at,
hogyaz elsoIab.rkcsakki*e nyuljanakelore
6s oldalra, a h6ts6k terpesztdseviszont na-
m ffi
mn Fln
gyobb legyen.
Miutin a ldbakat a helyiikre illesztette, wffi
kdvetkeztek a karfa- 6s tdmlatart6 rudak.
Ezeket is dltal6ban tdlgyfdb6l faragta. A ha- H W
A &
@ H
A B0ToMszaALos szERszA,\L{r
A szikeh.tMszitit b:itotxztdlos sza\ziihai F .1 fl
n n hiilnnbdzreknA 6ztabsokit6l- Flir^rd
te!! sz{b
es.bbena haaal6f rr 6| h6 n,ilj,ih.
Gjdhldk bdft hlzbekd, tgik leghoszabb
4 W
s)alufard, a tuuds eftsztiig)alL a donboru
pedig
is hoturt feliiletehes)enset'js,ttu
a fAko$talu is a lijlstel1 s)dlu sralstil

K{\rr.^srrRo !s rcz*ldfaRd(

| f l ,i f i
LIl}AH
vegenzjrL v. (\o volr. rmel)be \irer liillolr.
e \ k i l a n g o nm e l e g i r e r tBe e. l e r e r rJel a d a r J -
bo1, fels6 nyilds{l ronggyal fedle be, 6s leg-
a l a b bl e r n r a n a r f o r r a l r aA. h a j l r t . . h o z. i -
m6ra m!nkAh fasablont hasznelt, amely Lo-
16 Lellett haililani a karfdnak val6 rudat.
T6bb, kiil6nbdz6 mEretii sablonja volt, eze-
ket az i'eL sor,n mind maga Lszitette.Te-
hdt, amikor ngy gondolta, hogy e16gg6meg-
puhult r L. l.rhuztaa csobol.esa srblon ttire
hajlitotta. ELdzben persze kesztyrit viselt,
hogy a forr6 fa meg ne 6gessea kez6t. Se-
g6dje szoritotta be a meghajliton rfd rnell6
az keket, hogy ne viltozzon az alakja. A
sablonon hagytdk legal6bb eel napig, majd
leemelt6k,de v6geit zsineggelszorosandtko-
tdlt6k, merl tartani lehetett 161e,hogy id6ve1
kissd sz6tnyilik.
A kdvetkez6 l6p6sben kifnrta a karf:in a
lart6rudak beilleszt6sereszo1g6l6lyukakat, '!
h6ntol6gyaluval 6s simit6k6ssel kialakitotta
a v6glegesformdjnt,6s eltivolitotta r61aa 96-
zdl6s okozta foltokat. Az 6sszeilleszt6sserr
volt egyszer( m(velet: addig forgatta a tart6- 1i
rudakal, amig mindegyik bele nem fesziilt a
f6szk6be.Ekkor leheten 6rezDi igazdn, hogy
a sziket a1kol6 valamennyi fa alkalrszben
kisebb-nagyobb fcsziiltsdg munk6l, 6s ett6l
lesz olyan szil6rd az eg6szszerkzet. I

A FEsf ':
MiuldnJohna karfavig6tszdpen
eldolgozta,
l c k c r c k r r c r rj eo .h e r e rar t ! m l a m d g d . i t oa .m i l ' l: :r
mifeidnk fdsrinek neveznek,mert alakja ha'
sonlit azokra a gdrbe fsrjkre, amellckkel az
asszonyokfeltrjzik a hajukat. A lsri fels6 ke-
rete ugr-ancsakeg)-g6zdlsselhajlilott farid,
A BUTOMSZTALOS amelynek a v6ge meghatdrozottszog alatt a
MOHEI,YEBEN kdrt.dho/c\ lal(o7ik,esrz rr et .zintena k.rr-
J 6l khzaribtt fu tulntliibi L fdba csapoltrudak lartidk. A Lerctet a mesler
nu ntit dlis htsri bnra,',
! hd eE).s) kiiLinhs6 da olykor nem hajlitotta, hanem egy nagyobb
tubot tu st eluszitenek deszkdb6l mdr eleve ilyen gdrbe darabot fii-
belble,h.tt NI bi..n! ntn r6szelt ki. A ltsrli a karossz6kmeghatiroz6
hnnntn negl:izeIfli.A bt darabja volt, ez6rt hosszasantervezteJrajzol-
brgtit t6h tibbsieelani gatta, hogy mind a sajit, mind a megrendel6
h'ili bnturldpatMs) rik
Eehlenezth6n,il, asa
izl6s6nekmegfeleljen.
fal6 i a atdlosn iih eU eh ! I Az esymasba illeszked6 feliiieteket v6giil
6 dhnt n nin daln | | lc k 2ti beenyvezte,dsszetrdtle.A 16s( tovribbszilar-
mUrik. I!!u.in bftftELi ditona a sz6k szerkezel6t.
dow, hd nie siklriil xdLa
Rgebbena Windsor-szikekel szokdsvolt
hol fuibukhanni az ouan
k iif ai szlldtt sziI 6, Li' pirosn, zdldre vagy fckcldre fcsrcni. Manap
hel!tu, aniutt a hip01 is s:ig csak csiszoljdk s kiildnbajz6 fafajtrk
li.tunk hilt nie, ha att szin6re p:icoliiik. Esctlcg lenolaijal is 6thtz-
htmdljtih d f ici fom,ij:i zdk, amitiil 6rdckcs fdnyc lesz.
h/i^ z* sz,inoha, knzt ii k
E el1ti'henlilhdri sall-
hal, anelt.k lAznuDdn
dtmnbb,Jlnahdbbts si

74
'l

-,il
r t :
K E Z M U V E S S E ( i

FEMONTES
reoilin nevf ti haj6mhozsziiks6- amelynek kdt vasttskie az als6 keret k6t
gem volt nagyidb6legy tonninyi f uratiba illeszkedett;ezzellehetett bedllitanr
tdkesrilyra.Olyan formdjii vas- a pontos helyzetdt. Most djabb adag homo-
dntvdflyekelszerettemvolna, ame- kot tdltdttek bele, hogy meglegyen a sablon
lyek illeszkednek a gerincre, 6s amelyek le- masil(oldalrnaki\ a lenyomala.EzurdDdva-
heI6v6teszik, hogy a haj6 szelbenis megtart- tosan leemelt6k a fels6 formdt rigy, hogy a
\a d hel!zerir.Sleren.5emre. ar dklori lakd- homol a helyenmdradton.A telscihomokre-
helyemhezkdzeli kisvdrosbanmrikdddtt egy tegbe nyildstvdgtak, amelyen kereszttil maid
kis 6nt6mihel)'. A csalidi vdllalkozisban az be6ntik a folydkony vasat. Rendkiviil 6va-
ONToTTVASKfsziTfs apar bizonyos Sonny Power volt a mester, tosan kiemeltk a fasablont,6s a fels6 form6t
A tiiri;sek izzl abd.lt Jitu akil ismer6sei csak emle- visszaillesztett6ka hely6re.
"Korb6csoskent"
Jofr ,1badhti se u szil! es genekJ 6s a keze ald dolgozott a hirom fra. Powersdk 30 dnt6formdt kdszitenek igy
felatldt, tuelr nast e6t as Haj66pit6m, Reiner fdb6l kszitett ket sab- el6 egt,hdt leforgdsaalatt _k6ztiliiknyolcat az
tgesieet iginlel Etue efi Iont.dmelyekformjic dlapjanl i lehetettbn- 6n dntvnyeim szrimdra.Es felvirradt a l1agy
a sto'sl'as isfofttus,nixet
a a^ rcktlhibiil s)asan bi teni az 6sszesennyolc t6kesrilyt. A sablono- nap, amikor a megolvasztottvas belekeriilt a
hiil6 neslewd. A fin kat magammal vittem az dnt6miihelybe, lbrm6kba. A, olvaszt6kemenceegy kb. 1,3 m
,ig)at 6ak htl:lisut.in le- ahol egy vaskeretesont6fbrmdba tett6k. Ko- itmer6iii s 3 m magas,henger formdjt 6pit-
hetetta hoMkbdl hibar rommai elegyitett ijnt6homoLkal tdltdtt6k m6ny volt, kddjlijtte mindenf6le vashulla-
tani. Ezutrin az iint^Lbt fel a formdt a sablon egyik oldala fel6l (a ko- del(.1,o1(\/ e5 me5zko.Az utdbbi salakkdpzo
helethezd ki szntateh.ita
lhjdh, t,tsul pedisd kisz romra azdt volt sziiksga kever6kben,hogy anyagnak kellett, hogy tiszt6bb legyen a vas.
ddtdbot hnvdthii! oa Ie- a homok jobban megtartsaaz alakj6t), majd A kemence aljin az egyik segdapr6f6b6l
esnzolj'ih ds2 oI ir oudk a vaskeretreegy m{sik dnr6formet helyeztek, tiizet gyrijtott, majd mindenf6le regi deszka-
darabot 6s rftifet lett 16. Amikor mdr i6l
6gett a tiiz, .rdntdtte a koksz nagy r6sz6t,
arra meg a vasat.Beinditotta a villamos mo-
torral haitolt centrifugdlis fiijtat6t, amely-
nek a r6gi, rozsdis csdv6t odailleszrette
"
kemencenvilasiho,,.Az egeszszerkezera jci
iireg Heafi Robinson egykori taldlm6nyera
emldkeztetelt,
Meglep6 m6don, igen rdvid id6 alatt fel-
forr6sodott a kemence, 6s megolvadt a vas.
Ar lehererrrorni a csapolonlilis agydgrdmi-
ra-er.cs az igy tamadrlyukon ar vdriisenirzo
patakocska induh tlj:ira: az olvadt vas.
Hosszi vasny6llel ell:itolt dnt6ed6nyt tartot-
tak al6, amely bellilr6l agyaggalvolt kib6lel-
ve. Az el,o adag meg nem volr eleg forro,
ezefl visszadnt6tt6k a kemenc6be.A tovrb-
biak h6m66dkletdt m6r megfelel6nek itt-
tk, ds az olvadt vassal maga Power mesler
tdlt6tte fel az ijnt6formdkat. Gyakorlort, de
6vatos mozdulalokkal iintdtte a vasat a ho-
mokban kileprelr uregekbe.Az dnronyrlar
hoz ki5 kup.r(olbdn agyagvolr odakeszrrve,
hogygyorsanellehessenvele t6mni a nyil{st,
ha megtelt az dnt6eddny.
47 dnte\ \egeTtevelal egyik fiu \zelesr\'-
ben, hogy minl ldtvdnyosabblegyen a dolog,
vddorbdl vizet locsolt a kemencdre,aminek
nyomdn, nagy sistergds kdzepette, g6zfe1h6
rdl(ijrremega muhelyr.Al onNenyekerma\-
nap lehetett kibontani, amikor mdr kell6en
lehiiltek, meeszildrdultak.

76
K i Z , U T J V E S S n G

K O V A CS M ES T E R SE G
nglia keleti partjaindl, egy l<is fa- kort gyerek kezellc a hosszri fanyelii fijta-
luban nelelkedtcm, an1elynekne- I6t. Mennyire i gyeltem mindannyiukatl
vezctes helye voft a kovicsm(- A kalapics koppanrsa, cseng6seaz,iill6n nc-
hcll'. Emlkszem, mennyrre sze- kenr gydn)'or( muzsikdnak rrint. Ds milyen
rertem oda irrni) s milyen clbrivolten nez- izgalmas jelenet voh, amiLor a kovrcs a 16
tem az oreg,szaLillas lovasokatiakiL mindtg patijira illeszlcne a v6rdsen izz6 palk6l
kordb6rson5'nadrigot visehck, t6rdiik alalt Eles sisterg6sis az 6g6 szaru szagakis6rlc a
zsin6rral dsszetbgla.Ho1 a nag1,,nemes al mijveletet. Az id6sebb lovaL, rigy tiinr, dl
kalf lovukal lartotlak, hol csak fgy illdogri] ! e , , r e l J. d u l J u l .r h o g l a n a g r z d a i u i i . . c .
tak a m(helyben, arcukxl pirosra lestelte az eg6szmrihelybcn ked6lyeshangulat ural
a kovicstiiz linye. Egy velem nagljnb6l egy- kodott.

A KovAcs SZERSZAMAI
A kovics szerszemainak j6 r6szeeeaszcnspecir' ioz va16szerszrm,a forrd fm pcdig mesvrhoz-
lis, ceyedidarab.Ncki isnernie kell a f6nek !u- mthatja a hidesen alakit6 szcrszimokedzens6-
lajdonsdslir,kem6nysegdr, sziv6ssis:ir,3lakift a- g6t.Ez6r1ahideg-ds melegvig,ikkiilijn kdszlelet
t6siigrt. Errenic ketl az acdLedzis6hez,Iudnla alkotnak.Eel'esmfveletekhezk6t ember is kell.
kell, ho-syanviltozlslh ata meg a kem6nys6gr. A Az egyik pdlddullartja a nelegvrg6! a misik iiti
ltm munkadanbokal vdsja, alaklj!, lyukasztja, a ver6kalapdccsal. VaD kdl rasz-b6lUl6 szef
lkkor is, ha hides, ds akkor is, hr forr6. Mindch- sziin is: az eeyik r6sztbeleiUesziikaz ull6 lyu-
hez mcslelel6 szerszdnoksziiksdsesek, anellek kiba, rdteszika nLrnlGdarabor, sa szcEzim m!-
kemdnysge,edzetts6geislzodik a nunkadlra- sik, n-lclcs rdszlel lelijlr6l alakitiik (similjnk,
b6hoz. Nen cserehcd dsszeijket, mell bizony csapoljrk).II! a ko\'rcs lovakat is patkol, ehhez
a hideg ltmen nyonbar kicsorbulnaaz irz6 ac6l [jabb sze$zinokra van sznksige.

:ft:3 ffiry
t-;i--! E
Bffi
A MUNKAVARAZSA
Ks6bb,amikormez6gazdasiigi szakskoldba
idrlam, sz6mostantdrgyatkellert tanulnom,
de kijziiluk csak egy bizonyult k6s6bbls
hasznosir haronak: a kov;csme.rer\dg alapii-
meretei.Ttl sok mifdenI nem lanitonak
meg nektink err6l a szakm6r6l,de azt p61-
d6u1igen,hogyankell egykovdcsoltvas rtcl-
b6l ldncotk6sziteni,azazkit vasdarabot egy-
mdssaldsszehegeszteni, ami a mestersdgegyik
alapmfvelete.A darab vasrudattehrt meg
kellett hajlitani ldncszemformrjtra, a k6t
v6g6t feh6r izzdsig heviteni, hogy szikrik
' kezdienekpattognir6la,6sgyorsan,er6telie-
senorszekalapilni. Ha nemvolt elegforrd.
nemegyesiiltjnem hgedtdsszea k6t v6g,ha
Az iiLL6 meg tfl forr6 lett, el is 6gett.Term6szetesen
J6ftdgatu abMii iik ta megvanannak a tudom6nyosmagyar6zataj
nrhM a h@dMesknee
al!,tjait, anebd a szatu mi6rt lehet igy dsszehegeszteni a kov6csolF
ebfilA ed is",oh.Enn.k vasat,6smi6rt viselkedikmdskdntaz 6ntd1F
az antasa keh obdn he- vas,mi6rt leszkemdnyaz acel,ha izzesi.g he-
nlry)re e.lzetrudl, tuint vitik 6s hirtelen lehdtik, de l6gy marad,ha
a Mg) sinit'6Jehi12ti,ezert
ren $ofiitja ki a hidze-
la.sanhulik le. Ilyen mel)'egigazonban dn
lAs,i 'illt. Ltuk$ztdea @ nem meriiltembeleaz anyagtudominyokba.
diiL'6, bisebbL)tk szotedt, Maradjon ez csak a kov6csmestersdg titka.
ft[g a hdLt6,napobb |tuk Tudasommorzsaitrgy is tudtdmhaszno{-
tani.ha vassal. acellallellelt dolgoznom. es
eppennem volt a kozelbenkovacs.Meger-
tettemmindenesetreJ mi6fi szimitott vardzs-
l6nak az emberis6ghainal6n,aki 6rtett a f6-
mek alakitdsihoz,6smi6rt 6rizteoly felteke-
nyena titkdt.

A HORGONY JAViTASA
A KovicsMiiHELY George\fhelan kov6csbaretomm6r nyusdi
Soh'x:entudtM elhenni jas, de nem tudok dgy elmenni a m(helye
a htbd.Miihelt el6t 6s),
hap lzeaLtbbbeN rill@t- el6tt,hogyne hal1an6m a kalap6cs6s aznll6
sah"Enbh$en, eliil oda cseng6st. Hosszl, egyszeilpl16s(h6z6nak
lob the a ftUrc eg tzet v6g6bennvilik a kov6csm(helyaz elmarad-
szdftonhia, benhehjldh hatarlan ii116vel.A g6zkalap6cselromlott,
bijzdazel1h esMseE nel
lexe es) hdrcnldi, meb,- ez6rt mindig taldlniakell valakit, aki tudja
rea h nehdz pauijh ld- kezelnia r6ver6kalap6csotr ahogyazt r6gen
na*tottl&, A sze^zdtus- is csindlt6k.Egy nagy ftir6g6p meredezik
l.ida nijgirt es szihalJ mi& 6s a sokf6le eszkdz,anyag a kiviil6ll6
heaert,rujta es)fantunb, szdmdra6ttekinthetelen6sszevisszas6gban
Mbbe ktb"bdzd alakn
ItthrA aoltrk bel@,is,a- hever mindenfeld.Hihetetlennektfnik, de
az6regmesterebbena l6tsz6lagos rendetlen-
a fetizzttol'ftn famitztl sgbenpillanatok alatt megtaldlb6rmilyen
sdhoz.Fnhte est nidoft \zer\zamol)vasddrdbot, ldncdafabot, ami
Josih sta\tztak; Msart dppenkell a munkrjdhoz.Mes6lte,hogyegy.
qi lajb hlt itdrii, eeodi
kor a helyi pap is szeretettideidrni 6s seta-
naefi 6salahii tjlatu botjdval piszkdlva,keresg6lnia vashalmok
dalabokttt^,ra. TaAn kijzdtt, s pr6b6lta kitaldlni, melyik darab
@ iiUdaaha bssalrab- mire va16.
baa hasn t evkijt, ane- Annak idejdn George-otis megkerestem,
Iten a k@d^ a sokhnrm
xdlMe\ik haldp,j$rbal mint ahogy tobb mds mestert is, amikor
nfi e,|dltutaaM iw6 Dreoilin nevrihaj6mhoz(1.J.14.o.) knldnbd-
26 alkatrdszeket akartamrendelni. Sziiks6-

78
K 6 Z M T V E S S E G

REGI EszKozoK
A|ijldntibd es)hnra heLji
hoatis tlhal kiszftett esz
hnziihkeI dtleozox, ahi,
ha ke ex, nes t jdbiroltd
6ket,asnetuboh gonda
ftJtalhdrrtlszelen. A sM
d^dgahbdnoltknr nis na
n rdbuhhanhaturha kdz-
htio esiaar eg] kti Ie,fl i -
keire,awllek tuih.lig d
ct|szeri Is bdjtu ot\elth
,agrhok, lt sokkaltart6
sabbdhDohak,ftint a nai
ijtuw,tuA4rok. Tijbb- gem volt egy horgonyra is, amolyan hagyo- ideien meg eler\z;m paLkoldk a lovakar,
sisiih eraek e eklft ou m6nyos vasmacskdra, merl azt akartam, n6gy seg6ddelis alig gy6zt6k a munkdt. M(-
rc^diltodih ldlntultik hogy a hajo minden porcikaia d hagyomi- hely,iikbenabroncsozt6ka szekrekkerekeit
nyokdtkove55e. Wale\iciganybararomldl5i- (1.92.o.), EsszLzflem6svaseszkdztkdsziteF
kcrulr vennem egy regi halaszhaiorolsTar- tek a fijldmiivel6 gazddk sz6mdra.Abban az
maz6 horgonyt, amelynek azonbanhidnyzott id6ben m6g nem ltezett elektromos ivhe-
a sz6rdr6la keresztrlid.Elvittem h6t George-ge\zro:ler fCmrirgydlko\dcsol;\.al egyesr-
hoz, 6s belekezdtema magyarizatba, milyen tettek. A hiboni utin azt6n jdttek a rrak-
kere.utrudat szeretnel , de o hamarf6lbesza-
lorok, e1 menlek r loval, mind tobbenv;\a.
kitott, mondv6n, hogy 6 annak ideidn szdmos rolrak hegevr6kesziileker - rossznapok ko-
horgonyt k6szitett. szdnt6ttek a kov6csokra.Rajuk mindink6bb
Fogta a vasmacskdt,tal:ilt hozz6egy alkal-
csak a kovdcsolNas diszitsek elk6szit6s6t
mas vasrudat, megfelel6 mdret(re v6gta, biztrk, esetleg nhdny ktldnleges eszkijzet.
"
Amikor utolj6ra Georgem(hely6ben jdrtam,
tiiz.benfelizzitotta a v6g6r,6s legdmbijlyitet-
te. A keresztrrid a horgony szira ment6n he-130 szijrnyris6ges acElhorgot alakitgatott.
lyezkedik el, ha a horgony nincs hasznrilat-Sz6ruk csaknem egym6teresvolt, szakdllas
ban,es rgy lefekrethero a hajd fenekere.
Amihegyiik pedig 6ppen olyan, mint a horgdszok
kor azonbankivetik, egy lincon ftigg6 kkel kijzdnsdgeshorgaid. Georgefog6val kivette a
lehet a sz:irra mer6legesenr6gziteni. rizbol az izzo vasal. az tjllcire helyezre,es
mindiS a megfelelohelyzerbenrartorra,mi-
A KovAcsMEsrBRsEc vALTozAsA kozben fia utdtte ar alakitdlzerszdmot a rd-
Georgerorrdnere jellemzodz egd\zwakmara. ver6kalapdccsal A hatalmas horgok rendel-
Osei generdci6kon dt kov6csok voltak, de 6 tele\et egyebkentmagamldl $hasem ralal-
bizonyosaD az utolri ebbena \orban.vele\e- tdm volna ki. Irorsz;g egye. tavaibasztrnral
ger er a hagyomdny. A mdrodik \ ildghaboru 6ket: szdrukkal a fen6kbe szirtik bele, hogy

80
K O V A C S M E S T E R S E G

DiszMf(ovAcs
A ktotsoh nunhnjdflahMs reszit ftMaps.is diszitd
detk: h'pvk. toh,{ch. kollo,aA.bkbel,a,l..e" ,lt.
tdry)ak k^zlttse I6!i ki, ani riset csakkiegasaid
mtkenteierch szdnitou
KovAcsoLTVAs
CSIGiK

ffiWffiP
A esigdigen Ir,akn11tuati
btft a ditzes kao,i6oho6
tdtsdhon. ltt h1rcnJiL
csisa ki al ahi t.tsdnah tuoz

adl.dtuih I d h^ zi tasiikh bz
l.gg)abdbban h6m'jlt
szea z'jh ahat : haj li t'i! ill,i- Wffiffi
ftK(@ffi
W r u VVEA

'&w W
%*,-AW
tw%
'".i:frw
rnegvdik a lazacokal a hal:iszoktdl. EI lehetnekolyansz6pek,mint a rdgi kov6csolt-
tudom kepzelni, mi t0rr6nt a hal6szhdl6kkal, vas diszek.Georgeis f6legac6lthaszndl,de
ha beleakadtak a horgokba. egyes igdnyesebbtermekekhez,pdld6ul a
George riiabban boronakszitdsre kapott haj6k alkatrdszeihez m6gbe tudja szerezna
megrendelst, mert a kisipari borondk iob- hagyomdnyos anyagot. A r6gi ir udvarhdzak
baknak bizonyulnak a gdpi lomeggycrtma- ma mdr lecserlt
keril6sanyagrt vrsdroliafel,
nyokn6l. Az 6 specialit6sa a sk6t, vagy ahogy pedig mennyi.e hozz+artozolt a kovdcsolF
errefele nevezik. az S boronc. JellegTelesse- vaskerits ldtvenyaaz ir tij k6p6hez...
giik az S form6it vasaksora, a riiuk er6sitett
rir.k6kkel-amelyeklozul a hir.d d leghosz- EDZETTPENG6K
szabb.KialaUld\ukn;l fo8\a. r Iii.kek min- A hozz64rt6kszerifi a szerszim,mondjuk a
dig a fitldhijz szodtiik a boronat. rcsri 6let ugy kell rzakszer(en megedzeni,
hogy viiritsre izzilj:ik, vizben hirtelen MESTERMTTNKA
A KovAcsoLTVAS VEGNAPJAT leh(rik, maid forr6 acdltiimbrehlyezve, Mikdic i Mstu busmkn
A kovdcsoltvasa kovdcsoLterm6szetesanya- megeresztik,azaz n'filleg visszamelgitik. a ntu'isEi atziHel 6 na-
ga. Ebb6l alakitottdk ki a szebbn6lszebbka- Ennek sor6naz ac6lszinefolyamatosan vdl- s6 foht vakwi ttd'jsdL
negfom.tlt ktod.in{
pukat, keriteseket 6s egy6b mfilirgyakal. tozik cl6sziir szalmas6rga, majd siit6lsdrga rctuekzkclAz itt L1&aLi
N a g l s z e r L l el en h e r e l ht d i l r l a n ia- l a k r t a ndi r lesz,azutdnk6kbefordul, megbarnul,v6giil,
kovdcsoldssalhegeszteni. A kov:icsolwasat ahogymifeldnk mondj6\ mdhszrirnyszinil Aneliiban Msziiltelt es)
azonbanhovatovibb kiszorilotla a Idgy ac6l, (kdkes-eziist6sen csillog6)lesz.Ekkor olajba suJlolkikro'x tuiih eI!lvr
amely er6sebb ugyan, de hamarabb rozsdd- mcrNahLllikIe.Avideki ko\icsmesLer aziln
sodik, ez6fi nem is olyan hosszt dlet(. Nem tds utin csakaz eszkdz6l6t hitijtte le, maid
lehet a darabokatkovrcsol:issalegyesileni,eh- kivdvea vizb6l,vdrta,hogyaz 6lenmegielen-
hez bizony mdr elektromos hegeszt6t hasz- jenekaz imentemlitettszinek,6samint mh-
ndlnak. Az igy hegeszlettszerkezeteknem rs szirny szinrilett, lehiitdtteaz egszdarabot.

81
KhZMiiVESSEG

A PENGE( EDZESE
A Jafu i I'Nd6ok szdftdrd
a Lgnagrobbszaht telnet
a fis)elwt istalb nunha
Loh a hfrltubiiz' eszhiiziih
ikineh edz^e.Mindewi-
biik ethtulnha saj ndd
tkdft. Tdbbnllie dz eil
tzlnt bol Alapl toItdk M s,
Mwrie ke heitdi,6
htgan hall biteni e esz-
hn* olha4hos) kendry)

Regen,amikor m6g nehezenIehetetthoz-


ziiutni j6 min6sgiiac6lhoz,George\Vhelan
KovicsolT KoLoMroK a gazdasdgokban hasznalatos pengdketregi
aholsokszarasmarhet
Azonavid6ken, tarror- aut6kb6l6s hint6kb6l kiszereltrug6kac6lj6-
Iak, r kovrcs igen sok kolompra kapoti meg- b61k6szilette.J6magamnak is volt egygurka
rendel6$ A kolompok formrja helyenk6nt kukrim (indiai grirbekardom),amelyetru-
v6hozo1t,6sa kovicsokis ieJekezleksajdtmo- g6aclb6l kszitetrek.Kem6ry 6s 6ltart6
tivumokat kialikitani.
anyagvolt. A min6s6gipengEketGeorgesze-
nt tgy edzett6b hogy egy kev6svizzel sdrga
6s fehar agyagorgy[rtak dssze)6s a felfor-
r6sitott peng6tebbemlyesztett6kbele.Az
agyagban a pengeteljeshossz6ban egyenlete-
senedz6d6tt.
A v6kony anyagf penge ( s6, t6zegvtg6-
1. 74 o.) edzdsekora hritdsrehaszn6ltvizet
er6senkeverni kellett, nehogya g6zk6pz6dds
miatLeg)eneLlen sebessdgri hir6s hardsara
elhaiolion,megvetemedjetr az ac6llap.

A PATKoL6KovAcs
Amikor m6glovakhrizt6kaz ek6t6sa szeke-
ret, patkol6suka kov6csmindennapifelada-
rdi kdzeranorort.Amint a gdpekterieddse-
vel kevesebblett a 16,Angli6bana patkol6-
kovdcsdn6ll6 szakmalett. Ha sziiksegvolt
16, a patkol6kov6csment a kis furgoni6val

82
K O V A C S M T J S T E R S E G

B AoocostrlESTERSEc
\loc 'Lrr' 'r' remczell fcnekn kanDrk aLiin mag tijbb a!! hrsz'
A L,ooeu | 1,1f, I i.u. /rJ o In
f f ' r u ' . p . n , . ' m a ' - r i , m J r ' r n\ r n d o r a o rilal uiiin seinsztvaroga ltz
sok. akik soLfdlcednyLkdsznenek,irulnaL<'s
ja!! Az ihaLuk alkalmazotimnsik faila kalsa szese
f6leg biidogl.mez! hasznilnak, r . S a n r L Uukl ( k e l e r or ' ; a r
. . . 1 ( .l i z , . l r ' l - b ' n
i.n!k. Iermaszclesen
ljgy alkelomm.ll ligign6ztem, ho$an
dc recbbenfazzelis 6nn.l is dolgozlak,'retrck ! haszniljik.
rizedinrek cinezschez szesecscl a bddosos.Dgy ragi ed6nlb6l kivngorl cs!
I g - ( c t h ( . ) e n n r e c' l r d ? ' l ' J " l r p r 1 l r i Jk . n r . o m / o / l e r . , o r J o g d i t u b u r 'l . R L n t l L o p r
L(.rr.mesjalilolldk ! kil)ukxdt edinvckel, s csak rekertcijsszc,he$lcl beleillcszleneaz dsszeszcge-
ndhin\, ! elreLtirel raflek vissza Akkofri mar cselcnd6dafabokonril ijrijit lyukba' cg) krs lasszer_
rijnkrement I kofnbbi cdan)eL(eer fisze, \'oh nii sz,immrl mcelrmasztolla anelren a szegecsfcjnek
n e s f e l e l inj a r e I i m 6 l y e d s v okhi m u n k i h a , m r j d
A !6kon\ t?mlemezckb6lkalftlektppen k'sziret a misik oldalr6l a hegyeilaposrakalaprlE
A brdogosokszerszinkd$zletahez urtozotl meg
rek ednlekel Az eglik m6dszera peremcz6s,pc-
egv- ect ldgy acdlb6l kasznlt nll6, kitftle szaN,sLill6,
rcmhajlosrlds,a el)nek az a ldnvcge'hogv dz
p e r n r ( , r r o b l -/ o r i csy-kt krl.pics, egl lemez!6g6 0116 is e$ tbr-
mr,ho, le /l .C. \nr4l r J d" l \ i _
' nr\-l m i n d . n l e l m
e u r l r r ' l
/ o n ' n e 8 ) T r " n r i. q J i r ' L ' r o \ r n r n F \ r ' r ' r r " / o \ r ,
lagzik, hog) a Frcmezis ldkelcresen!izz!ro' ! pe_

SvAJcrBADocos
l:. a r.ikdor i[drcs a flal
ciAl?ok kbqiilts.iL k Pi
blre is jatitattd dz .da
,.

SzAR\AsiLL6K
feltzaNL t
,l bddoeas
nehLaknd lesfant^abb
hA dat ahjd Dah d s2drol\
ulLi i: a \ts.dgl szdrlasiillti.
A hatcaih8 .zhiizbk laDictnt
t6bA hAtull.k. Sind, k!reh, stuE'
L es,hba, n*asfiulletti:2.ihkel
lehtlena tNfte*ketnestuteLder

83
K E Z M U V E S S E G

a lovakhoz.A furgonbanmag6valvitle va- vonni, ilyenkor a 16is beleugrika bdrkiba,


lamennyisze$zdm61, hordozhat6kis kovdcs- legalibb pihenhetegykicsir.
rdzhelydt, elektromos fiijtal6idt,ull6j6t,nyels A kovacsmdhelyi a szelesOuzefolyova-
patk6kat,6shelybenkeszitettel mindent. lasztottael a ttloldali gazdas6gokt6l,de az
Termdtzeteten mdradlakEurdpdbanrigi ott 616 emberek lovait is Jacknek kellett
vdg6st patkol6kovdcsok is, akik v6ltozatla- patkolnia,mefl mdskovdcsnemvolt a kdzel-
nul a sajritkis falusi mrihelyiikbendolgoz- ben.Jack6scsalddiaez6rtgyakranevezett6t
nak. A kdrnydkbeli gazdiknak, ldtulaido- a folydn.es mdgaval vilre a sztjksige\k6zi-
nosoknaknem kell messziremenniiik, ha szerszdmait, no mega patk6kat.Csakhogya
patkoltatn a ik a r r a lko v a i k aJt .a c kT u r n e ir: tfloldali lovakat igy hidegenkellett meg-
A PATK6 PiszEI ilyen patkoldkov6cs, akinek a keze,csukldja patkolnia,ami csak rigy sikedilhetett,ha a
magin viseli az 6vek soren6hatatlanulbe- patk6k ldkdletesen illeszkedtek a lovak
B SzOcARoK k<jvetkez4 kisebb-nagyobb seriilesek, 6gesek paliira. Ehher termivele.envalamennyir
C PATA nyomdt.Az egyik nagy ldbujjit pedig telje- ismerniekellett.Az izz6 patk6tugyanismg
D SzocLrarK
E Shr{ sARoK sen szetlapitottaegy neh6ztestii 16.Hi6ba, lehetalakitani,de a hidegetnem.
nehdzkeny6rez: a lovak srilya,a folyama- Egy gyakorlott kovdcs is legfeliebb tiz
t o s .k i m e r r t om u n k am e g v i s e lei .l k o p t a t j alovat kpes megpatkolni egy nap alatt.
az emberl. Tcibbetfizikailagsemlehet bimi, mert gon-
Jack k6t testv6rvel 6s 6desapjivaldolgo- doljuk csak meg, amikor a kovdcsfelemeli
zott egtiiLla kovac:mnhellhen. Ahogrvisz- a 16 libit, az ttjmegeneki6 rdsz6velr6lle-
szaemll$zik,alapvet6enkEtfleemberi6rt hzkedik.M6r pedigazig6slovakkdzijttnem
hozzdjuk.Eldsz<jris a helyi gazdri\ akik kev6sneka srilya el6 az egy tonnrt. J6-
nagyjdb6lhdromhavontahoztrk a lovaikat mrgam is gyakranemelgettema lovak16bdt,
patkoltatni,dsszesen mintegyh6tszdzlovat. szamospatk6t vettem le, s faragtam a
A m6sik krlr a hai6sok6.Nos, ez ut6bbi fur- patdjukat, d nem vdllalkoztam 16, hogy
csaegy n6ps6g.Anglia keleti partviddk6nek megpatkoliam 6ket, mert tartottam t6lej
kcizep6nmocsaras{6zeges siks6gterpeszke- hogvrossziranybarerem bea szdgeket. ami-
dik, kisebb-nagyobb tavak,lasst vizfolydsok, vel egy dletre nyomor6kkatehettemvolna
csatorn:ikkuszalabirintus6val.Itt nincsenek 6ker.Ttl nagyvolt a fll6ssg- Azt azonban
A L6PATK6 FAJTAI nagykikdt6k,a haj6krdla tengerenrakjdk 6t reztem,milyen h6fejdit6lehet ez a munka.
Ha hdzelebbftT tuegntkiih az 6rut kisJ lapos fenek( bdrk6kra,illetve Nem is sz61vaarr6l, hogy egyik-mdsik16
b'twltih 16palknjdt, bt forditva,6s ezekkela bdrkikkal sz:illitiik a nem sziveli a palkoldst, megbokrosodik,
K rAra szehbertuik,has rakomrnyt a rendeltetdsihelyiikre.A kes- dgaskodik.
alakja tueMtne hiilhbi;-
Jackmes61tegy16161, amelycsak
zik @ ifl. lathiJorhhl'L
keny csaiorn6kona bdrkdkat16vontatia a h6tr6lt, 6gaskodott,vdgiil legurult a foly6
A kaoti5 uglan^ nituliE partr6l,6shogybiztonsdgosabb legyena do- tdlt6s6r6l,belea vizbe,6s csak (gy sikeriilt
hazatis@itja a patur atn Iog. allaldbanket barkaLkdtnek egymds megmenleni,hogykijteletvetettek16,annal
p atdjdhoz, n dr, edie ahoel u.dn.Ha j6 sz6ltdmad,vitorldt is fel tudnak fogvahdztdkki.
oz enbetekldba,ltst a lo-
ut pat'tja en eetktud
J6 tatktjoal hotigilni L EGY6B PATK6K
het a jtutuhib.|t, az $etle New 6ak lovakdt szok6
gest*nLtst, asnae szdk6- fatkolri. A Nanibaira
slgesebb esetben e]6eiQaL-
Msjitbdl fdhou dbkn
tdtkdt dbbhnn.Az d*
oarckis szanaraktatvj'i
Mh famAja h$anlit les
ithibb a ndghetpath1ha

ffiw
W
W
W

GYdCYPA b s^Romitusz^L

84
K O V T i C S M I j S . T . E R S i G

SZEMBESZALLTAZ ORDOGGEL
Angliiban a nagy gazdas6givdlsdg idejdn a
kovecsnem ludoIt mcgilni abb6l, ha napon
ta csak tiz loval petkolt meg. Fel kellett kel
nie, akir hajnali hliromkor, hogy m6g egy
tucatnyi kerekel is mcgvasalion.Jack'ftrner
6desapjamdr akkor sem ismcrt lehetedent,
ha munkir6l volt sz6.Azokban a neh6zid6k
ben, akar.'ak a robbi ko!a..mei,er. o i
kem6nyendolgozort,mcrt ahogy mondta,,az
drdijg mosr a lustdknak is taldl munkdt".
Csakhogyaz 6 fia, mcg a tdbbi segedjene az
rjrdijgnek dolgozzonl IIa ippcn nem kelle(
lovat patkolni vagy kerckct vasalni, borondt,
krumpliszed6t, cs6pl6gapelvagy cgyib szcr
kezetet javilani, bcfogra az cg6sz csalidot
boron6t gyirrani claddsra.A mthelyben
semmi sem veszctt kdrba. Felvdsrrolta
"
hasznah l6szerszdmol,ds feltjitotta rajra a
vasr6szekel,r'igyadta cl. A m6r haszndlhatat
lan ker6kabroncsokatfcldarebolta, ds l6pat
k6t k6szilelt bcl6liik. K-aszapeng6k-et vctt
Sheffieldben,nyclckcl Norfolkban. O maga
b . , z . . z ( r ( l t (a . / ( r . / r m o k c r c m d g xI e \ z r
tette kctl6elcmckkel, 6s haszonnal eladta.
K e p e .\ u l r ( l k c \ z i r c n a i k a r m ; l l e nI e r i r r e r
szimol, is megjavitani b6rmil]'en mez6gaz-
dasigi g6pct. Jack gyakran nlondtaj hogy
test\'6r6velis apjival mindig nagyon sokra
jutolt. A vas bdmulatosan cngedeimeskedett
a keziiknek, is sohasemvitettik el az iitdst.
Hit ilyen kcminy munkdval telt egykor a
kovics 61ctc, s nem csak a lovak patko-
1:isrhozirlctt, hanem a szakma minden
igihoz.

FoRRotATKoLis
,,1?atkbtahfanrosdnkell ill.szhelnie d 16patilitu
A JelieilotL latkdt e2it1d knncs eLiisrdftA bailja
a k fatijd4 az isisn!.tu alakjdhil n.gmlupirjd, kel e
ntk abkitania rcjLa,ls .sak d stur,sae.:ilitdit.is ttdt

SzEGLYUK.tK
M d hnloabbzii tuOrtchbeh
htEcn i\ n4 p.Lt.1rclhardk
d ?atk6l, ctuh u ricsd ied
.ittt tdLLeltttyni. Riset
1tuIodr a Raad.s nagu
hajliL.ua a fdthdt is lrt
hasztottaki a szeeeh he
btiI, dhosr a Lnti klfet
KEREKGYARTAS
dlnyugaFAfrikdban (maNamibia)
tdfinl, hogy beleszerettema fa-
ker6kbe. Ebben a haralmas,kiet
len sivatagban 6sl6lsivatagbanaz
dkrds szekdrvolt a leggyakoribbj6rmi. Ako-
rai angol s holland OLir) telepesekhasznel-
r6k a Fokfdldr6l 6szakra,m6lyen Afrika bel-
sejibe vezef6 ftjaikon. Mivel magam is ott
61tem,csatlakoztam az egyik expedici6hoz,
h o g y m e g l u d i a mm . i t r s r e j t a n a m r b i a 'i i
\ a t a ga l d l . o r t e r L i l e r l n
o \l u g a lf i l e . E g y b u r
relepcrkocrij;n ur.r7ram. amclyet tiz okor
hr.izott.Teljesterhel6ssel taldn hisz 6kdr ere-
ire is sziiksg lett volna, mi azonban csak
kdt rartdly vizet 6s 6lelmet viftijnk ma-
gunkkal.
Ez a szeker 5,5 m, 6s 8 tonna teher szrlli-
t6sdraalkalmas.D6l-Afrikiban sokfelhasz-
ndltak ilyen! a sivatag 6rids haj6i6nak titu-
l6hdk. Semmi nem illt ellent a hatalmas,va-
salt kereLeknek;a kisebb fdkat dsszetdte, re-
csegaek-ropogtak alarta a kijvek, kisebb szik-
laddrabok,e. lelszanrorra a kiszaradtfollri-
medrek igy6t.
Az els6 kerekek is masszivak, silyosak
rollck, iollehermeretirkelmarddta hdtrdke-
t6l, igy a fordit6korong, amelyhez r6gzileF
tdk, a szekdrale tudta forditani. A szekrnek
hatalmas hits6 kerekei voltak, mivel a na-
gyobbatkdnnyebb hajtani. A kerekagy,a kiil-
lok, a kerekralpak. azal a Iakerel.elemeitro-
pusi kemenytabolkerzdltek.pl. del-afrikai
A KERiKGYART6 ostorfib6l 6s fokfdldi mahag6nib6l.
MIjHELYE A sflyos, 10 cm szeleses 2 cm vastag,va-
Abi ttztiiban ,an L.le, salt kerekek gyengejecsupin az volt, hogy a
a fakqth, 6ribe nemjut,
fbrr6 6s szdraz dghajlaton a lar6szek dssze-
sz{radlak. Az sem szdmitott, hogy el6lte ala-
Szdtumrc a h.t-lkglrtrni posan kidrleltdk a tengerparton. A sivatag-
bds) ntis nlaen botn.it ban, r lr6pusi nap alatt a faker6k teljes ki-
niihelte a csodiikiirh'izd szeradrsasz6res6ssel fenyegetett.Csak a meg
nak ttat. L.bil'in6el6 Nh
htri, atuihrd nestet eg-
e16z6sscgitett; valamennyire nedvesenkel
szet{, des)dnJdfr,ffi6l le rarrani a fdt. Valahenyszore16fiiink cgy
kAzii]t sze$z6wit dl daI- vizt6cs:it vagy egy fbrrisra piilt malmol egy
sazott.R.tsad4\tr ztdtu trvoli farmon, nha egy foly6r, amelyben
a helrbetuk6ziilt sablotuk m6g leltiink nmi vizet, miut6n szomjunkat
n 6dlnis), nifi o knll6-
l$s, k Ire, d hillinttiit, ohofiuk, ds az dllatokat megitatruk, az elsd
mel! a kqlkdg el'tusri dolgunk voh, hogy a kerekeket vizbe 6ztas-
ti sihea szi1hsi ees.E nl eh16 suk. Minden alkalommal, ha lchet6sdgad6-
ddwl htzesettena htrik dott rd, fehimasztotluk a kocsil, a kerekeket
osfbnl d l'alak fosan- lc'rereluk e" \r,,be rerrirk..\ kaldzJccote
ryttj'iral, @ esdti eszler minden nedvesmarad6kot szint6n a kerdkre
sac4fet, a tuepht fttuiIds d
lAft hertktabahhalna 6nrdrtiik. Ha kdnnyitetri.ink magunkon, a
kiill6kre iiritetiii(.
K i Z M T 1 V E S S E i ;

A KEREK GEOMETRIAJA s6 er6hatdsokkalszemben,kiil6n6sen az iga-


Ahogy a fakereket vizsg6ltam, els5 lit6sra von6 illat oldalirinyf oda-visszamozgris6val
egyszerriszerkezetnekI(nt, pediS val6j6ban szemben.A lapos,ftigg6legcscn6116kerekek,
finom 6s dsszetett eszkdz. Mdrndki rudo- mint amilyeneket az :izsiai dkrds szekerekre
meny fiiban 6s vasban, szegel6ss ragaszl:is szerelneL,nem til er6sek.
n61kii1.Kdt tonna nyomrst bir el, 6s egyben A faker6k m6sik ktil6nlegess6ge,hoey a
marad az aliikai sivalagban. Ez szdmomra femrcf Lerelabronc'. helyzerenem mero-
magavolt a csoda.Megfigyeltem, hogy a vas- legesa Liill6kre. Ha igy lenne, akkor a kerek
tengelyekv6gei, amelyck a kereket tartoltrik, csak a kiils6 szeg6lydn futna. Az abroncs
nem voltak trilzottan er6sek, 6s kiil6nds (talp) szdgelhajl:isritrigy hat6rozzdk meg,
mddon, kisse lefel6 hailottak. Ennek kdvet hogy a talp teljes sz6lessig6benrintkezzek a
kezidben a Lerekek fcliil kifele d6ltek, alul sima talajjal. A fakerik valamennyi szognek
peJig belele.A lerek$drlok e7r a l'erek in pontosnak kell lennie, 6s dsszhangbankell
klinrici6irinak, ker6kd6ldsnekneveziL- allnic d r"hbi l,erekevel. TTabarmelyik rrog
A mdsik lbntos 6szrcv6tel,hogy a faker6k . k e r e ks e mS u r u l n i .
r o , . z u lr a n t i a l a l c r r a a
kiviilr6l n6zl'e homorri, amolyan cs6szealj ,em rllnr nem tuJ .zabalyosana lelleno
tLrrmdju.l:,,r J homofllcrt 'emlege\iria ke torzit6er6k miatL.
rdk vdjata, igy a kiilldk, amelyek a szek6rtaj A gondosan fclpitett szekerLerekek
mcget lJrrtJk. lJbbe keve\he.de n(m lelie- mrsszivak,litszik railuk, hogy nagy e16hatr-
scn filggdlegesen:illnak. A kiill5k csak akkor sokat is kipesek elviselni birmilyen kdro-
vrlnak teljesen fiigg6legess6,ha a kocsi egy sodds n6lkiil. Amikor visszatrtem Britan-
. z c r p e n l i n e nl u r - d m i l o r r l . e r e I a I c g n a - ni6ba,6rdekl6dissel vettem szemiigyreaz ott
$ o b b o l d i l l e \ 7 L i l t \ e gle<te n v t e l ecnl v i t e l n i . haszndlatosk6nnyr] kocsikerekeket.N6hiny
A tugg6lesesir:iny is az als6 helyzetf kiill6 lovas kocsim magamnak is volt. Ekkor rs-
ll HolroRirAs all;sa ilrdl bLzarrvoget ne\e7luk mere!i- mertem fel, mennyire lbntosak a ker6k hely-
C MEREriTs tdsnek. A homodtis s a d616segyiittes ha- zett meghatdroz6 kiildnbdz6 d6l6sszdgek.
D ELHAJLIS rdsaellen:ill6vd teszi a kocsikereketaz oldal- A rossz utakon zdtykdl6d6 kocsi kerekei

A KULL6K
ESA KEREKTAL?AK
6sszEcsAPoL,{sA
A h2rikknll6hcsdl,rdeei
lalauittl ii"^olabbAhdL
estndetjl, nirt d hefth
tdbdardboktsuqtt*ai,
ez*t dszei eszrShora
h.rihqliir j Eljess lrdaal
whil.sziil a knll6f.'it6
rl!1ndh,as) lhnzdhdh,
hoe, ki$i hijz.lebbhajlitsd

88
K F , R 6 K G Y A R T A S

A renex nNRr6mIAJn
nehez szekdrkefckekszilc a kerikasyi jol ki ponlosmi$i lesJencka sablonoknak,amelyekmin
sz:iritoLl szilfiib6l vegjik Li hengcrfomdra, d e r l e r . l L I r r . n r h c l \ L b (1 . | ' o r a l . 7 n r < A ' I
amit katlas ag:karika szorirdssze.Akefakagvatke lrsdhoz szekercetis ives g)alut haszn!]nak ,\ kc
rkszdkbcreszik, kijelolik . cs.tpl)uk.k|r' ftrjiiK rdktalpakll er6stdl$,fa csrpszegckkelillesztik osz_
majd kivisjnk. Es! mdr meslivii knll6r kell hasz- sze.A kerakelvakonr-i{oreresztikei(illesztsei) csdk
ntlni a lyukak hclyinek me-':jejdlisdre. kijrbcn !z ! / / e Ll . h u r u rr.. v h r o n / r r -
';lon A, el\.run\ . ' r l i ' . . t r c g fl' c l r tisa kd\,etkczlaben illnak bssze.
"pol-r
mdLyiLell sz68betr engedik d ku1l61vuLlkba A kijl' A ker6kagr,!1aAfilr6ral (1. a hduthezdaLlaL1n)
l6k nindie tdlgyfib6l kirznlnek. ho8! kibirjdL a kiturjrk, bclehe\ehel< is erijsenbeleszoriLNDd( e$
snltos lerhclast is a folyrmarosrizk6d6st A kr;illi dtrIdfilas tokol (olykor csy csapdglatjs) N lengel)
szdglelescsapiaI kiiLl6liba, amcl] ! kerakasvba't \'agldszdrc.A bogndrnakel kell tivolilaniN ! kerk
leszkedik,a misik!giD a kefck csrp e !r-che, ame - ; ] , / e " n c l ( J \ | i ' d , r a b" , . \ o g \ , h J l ( r e - / l
Lvir a kerakultbe iihck hessea rcngel,lszdgcl, amel-!a kcrckeL! lengelyhcz
Mindcn ulpba kil knll6 illerzkdik A lalpak rijgziri, ts ameLlctel kell Inlolihnj lhboz, hogy a
kijrisfdb6lLdszilneL Errc 1chel61e8 gijrbdn n611fit kercketLi 1ehes.trldzirani a lenseh mesketrdsdhez
hlsznilnaK szal.slijrdszcl kitnraszeLiL ns)'. hogv ascgldb jalitisol!\oz.

89
K E Z M i V E S S E G

bizony csakakkor lehetnekhosszi Iet{ek, EGY KIs ToRT6NELEM


ha az idok 5orJnkierlelodoLt kon,truk(id5 A faker6k a mezdgazdasdglegr6gebbi tijrrd-
szempontokat maraddktalanul 6fl'6nyesitik. netdhez kapcsol6dik. A kiill6s kerekek elorr
Azt gondolndnL,hogy azok az emberels tijmijr kerekeket - korongkereket- hasznil-
akik ilyen remekmiveketkdszitettek,igen- tak, amelyeketfardnkb6l fijr6sze1tkorongok-
csakrtetteka geomeffidhoz. Birmilyfurcsa, b61faragtak, vagy ndhriny darabb6l illesztet-
ez nemigy volt. A kerdkgydrtds nemtartozik tik 6ssze6ket. R6g6szetileletek bizonyitjek,
a z u i k o r j t u d o m a n y ; g akko z e .A r r a l e s i hogy a korongkereket i. e. 3500 kciriil bizo-
Anglesey-ben1947-benvgzett 6satdsok nyosanhaszniltik, es a mai napig fellelherdk
.orrnegyi. e. I .,,i7rdbol,larmdldhomori- tdvoli, eldugott helyeken, kiildndsen a neh6z
lott kerekettaliltaL. rerhek.z:illrrasara keszulrlekereken, koc\i-
kon. Ilyen korongkerekliko(iira magam i\
eml6kszem:f61ega Gower-felszigereq!0a1es
d6li partjairdl hasznaltdk. Kezdedeges kis
jirm(vek voltak, amelyek alakja hasonlitoir
egy egyszerf szrnhoz. Kicsi, tdmdr kereke-

ffi
ket szereltek r6juk, leherhord6 feliilettk
minddsszeh6rom deszkdb6l6llt, sz6less6giik
nem volt tdbb 75 cm-n61.Az irek is hasznAl-
rak hasonlokucsir.Nem Iepodremmeg.ami-
kor Azsidban tiimiir kerkkel kbzlekedd
okorfogalorla|lam.Sor.az ol) gyakoriindiai
ijkijrfogat ktill6zcttt kerekr6l is csak az
mondhat6 el, hogy valahol feliton van a ko-

nn
ron8lerek ei a kullo< kerek kdlotr. Ha ko-
/elebbrdlmegviz\galiuk.kcinnyuelzrevenni.
mennyire kezdetlegesa szerkezete,s milyen
t6vol 6ll att6l a kifinomult miiszaki alko-

[il
t6st6l, amelyet mi eur6pai stilusf kerdknek
neveziink, s amely mdly tiszteletet ebreszt
bennem az 6ket kdszitd mesterekir6nt.

ffi

A KEREKGYART6 szERszAMAr
Jnnaeannie nental.tlkoztankethstjrttjtal, ahiszer
tztitudikah rtibbsdgtthe iitijhnh. tulna. 7hflina6er
o.ahaok wabb. ,pa ,oh 1 ol a"ol ^ rol'ah.rrn! h,
"
J a L i t a t l , E n o e o o a . t e r h e ' - r e t ,e t - U p s ' a h a e J o
'#%q

& , "&
tuialos ddnbah ngddjdh nee @ enber fillant6,it, dne
b.L 4ridh ebs es)szet'L1t, iu rcn.lkilnl btisztult for
natroL 10' .,k, host..Jh o, rr ", tgrLrJI. an ;,, trr..-
texih 67et. A nibeszknzib fttkt d hdsashijrzt (d talp

ryd
kntitdneh n,re 'c h6zndk,ih), d hi)lldn ecxast a
adn "a1,a\J/, l"\rb.and)teb h\raaktoho: ".iA
"
sic aolt a ft^tet sretutut'.llhlrc 6 tatr^ztalat.lrd is.
Az itstes kezekbend h^aaLjhlpen e!!1!2.rn .u.16- ls
! dgi sz er!2tinok nia d en sz ii hsi s s tu:iiaeIet e tuegILIel1ek

90
K E R E K G Y A R T A S

A KERKGYART6
Napjainkrabizony kc\'6sakriv kerkg.r"ir16
marJdr,(. meg Let(\(bh J/on m(\lcrel 57j-
m d Jr l . r k a b l e f e l g l d r l J r n , r k l c l i e \ l o r u
ismeretEvelrendelkezncka taan]'agki\'6lasz-
ra\a,olJ kuc\i j ./.kcr e' talrgdkcrekell.a-
szitesig,s6t annak be6pites6ig.Valaha a ke-
r6kgydrt6 gyakran a falu Locsikdszit6ie 1s
v u l t l . / r L . o . l .e n e r l\ z . , m n .m c T u g c T d r " i g i
eszkozgydrtdsihoz is javitisihoz, legyen az
cgy kis leliga vagy cgy robusztus paraszt-
szek6r A fogatoh kdzlekedEsvirdgkoriban a
. z J l l r r o e \ 7 l o l dal .7 < r tr e n d . / e r i n la m e ' l e -
rek eg6sz sorinak munkaijit igan]'elt6k: a
bognir a kocsiszekr6nytkesziletlc, a koi'lcs
a /Ll.\(!c\ \a\,ila\ul'rl. de i kcrelg"'dfld.
mindig a munLafolyamat koz6ppontja voll,
ds amikor az iizlel nem menl olyan j6l' a
k e r e l . g l a r l olJa b o lk e \ , , d lilo r m u r e ke g e . z e
nek gt'6rlilsdra is v:illalkozott. Tulajdonkp-
pen a j6 mester szemosdologhoz drtett. Ak-
koiban rigy tartolt6k "ha e16gj6 a szemed'
6s mdr eltoltolt6l liz 6\'et a kerikg-Yirtissal,
akkor mds famunka sem foghat ki rajtad.''
Az c1s6vileghrborf elitlt maid'mindcn
faluban sziiksdg volt Ler6kgydrt6ra. Ulrna
azonban a motoros iirmiivck elteried6s6\'e1
$-orssn csa'Lkentaz ig6ny a fakerekek irdnt,
a kerdkgyrirt6k feleslegess6\'rhak s kiszo-
rultak a piacr6l. Az a kev6smester,aki mcg
A CSA?AGYTOK BEALLITASA
maradi, most djra a kereslet novekeddsdr A kLiih des6 hiqgle6nltazfua,unil6l N endn, eslon.titu rijfllul, tudsibanloglaljd
tapasztalja.A helyzet fbniksega, hogy a foga a Lan1a l,ltr'tk h (llEiJeszildileh) belehalaf,tLtnldz ds,.bd,harJa fin csdpiilyIok
tolt jirmi{vek irdnt a gazdagemberek 6rdek- h.ltzetit kizt)anlasi^dk.A ncner kitrbefarydLjd d tueket a nunkdfadbu t1'd\tcltfd
16dnck. tcnset!.n,ezzelellen6*i d h.rik k izl,onu^I],l,jjdt is aniho eNlilcldnehtdldlja, le
rdud ,- .i lial,r ,.'.i,
A FA ISMERETE
A kcrikgyirl6kat valami rejllyes vonzalom
kdli a fdhoz. A kerdk szil6rdsdgaa kiil6nfle
fafairdk tulajdonsdgail6l fugg a szilfa a ke-
r6kagyhoz va16, mert ncm hasad, noha 12
kiilldcsapol vdgDakbelc, a knll6khijz tdlgyl6t
hasznilnak, mivel kell6cn sziliird, k6dsfiib6l
pcdig a ker6ktalpakar k6szitik, mefl hai16-
konysig 6s sziv6ss:igjellemzi. Ezenltliil a
b o g n r f n d km i n d i gi ' i ' m e r n i el e l l e t t . t L o r -

A FAKEREKFAJTAI
Az aikriisszek, hralt. s
bot dlhatjelen.ircl sink
ntni.\ hata iL a ltA Wzi
kosi le,ekift, r1is6 knzi^
b.nniik, ho!!) nin dk. u ii
kellden.t6, is cihzrtnsa
eabensep s, elesd^ i.
Valiitibdn nig a L tdliea'
hdth elhiszitir is dla,as

91
K E Z M U V E S S E G

nyezcl6bennov6 fdkat, ds megvdsdrolniam6g A MEREs


FoNTossAcA
16bon, hogy anyagukat kesdbb felhaszndl- A Lerkgldrt6s egyetlen folyamateban sem
ha\'a. .\'1egI.ell lclJlni- a meglelelnhegri hibizhat a mester. Amikor a kcr6kagyat az
. z i l l d r ., m e l ) t d l a n m e g l e ! e \ b e h " . a d . e . esztergapadonalakitj6l<,a mestcr folyamato-
azl az i16 sdvdnyb6lszdrmaz6k6rist, amely san ellen6rzi a m6ret6r s formrj:ir egy nagy
val6szinrilegjobb es szi\'6sabb,mint a ldb- i\.es k6rzdvel-A legcsek6lyebbhiba, 6s a ke-
bi. Ilalloitam, hog-yeel'kivil6 nester uta- rLagyrdnk odavan. A kiill6lyukak kimErese
ziisasordn6szrevetlegy Ldrisfe! megligyelte s ki\''igisa kiildndsen kritikus ponr. A ke-
Az ABRoNcstzziTAsA
A htpensatk sarnkau annak rermdszeteshajlatait. Megvisirolla, rELasyatbelbsjdk egy kerdkszdkbe,bejelctlik
tiizhebet ldttnk, a lcllttibb majd kivdgta, 6s az tt szl6n hagyta 2 6vrg a lyukai<hely6t, s lurdanccsal trvolilj6k el a
letu ks) tir tri nii helt beh miel6tt felhasznilta volna. A hosszf, de feleslegesan,vagnagy rdsz6t. A ker6k v6gso
atunban nlno , knt dlakn sziks6gesrlelsi (szdrad6si)id6 a j6 hke- homoritisait valamennyi kijll6 csaplyukszijge
t{zheltd hasmdhdh. Fa rikhez elengedhetellen.A ker6kagyhoz a l " l r t i r . l h h e z J k e r e t g ! d r r oc g y ( ! ) . z e r u
forgd.\al tiizeke k, eneu leg- flblonrhJ /nal kirllo\ahlonrrag] I.ullum(r-
hd6c4' nds) hilniilah- val6 fdnak 5 vig, a kiili6 nyersan,vagnak
letenie; E abvn.tut d t.iiz alrbb 4 vig kell 6llnj sziraz he]yen halomba c6t), amelyneL alapidn ponrosan rud dolgoz-
rakva- ni. A sablon es)-falc, e5"mds alalti lyukak-
kal, amelyekbe fa- \'aF" csontcsapokallehel
illeszteni.A fel.o csrpot" l(erekagtndk pon-
losan a kdzepbe helyezik, ezzel a l6c rigy
helyezkedik el, mint az 6r6n a murar6. A
mesik csap helyzete hatdrozza meg a kii1l6
hoss26t(pontosabbana ldcre vetiren hosszdr,
hiszen a kiill6 bizonyos szdgbendll a lichcz
k6pest) a ker6k kdzpontjit6l sz6mitva, is a
16cet ktlrbelorgatr.a, be lehet {llitani vala
mennyi csaplyuk 6s knl16 hellzett.

A KEREK OSSzESZEREL6SE
A ves as az ac6l felhevitve viszonyJager6sen
kirdgul, hidegen pedig dsszehrizddik.Ezt a
tulajdonsagat has,,nJljal.l,i ,i Lerel o,\7elo
g6srra. Az ac61kerekabroncsotrigy kovricsol
jdk, hogy kcrulcle valamivel kisebb leeyen,
mint a ker6k kdrmirele.
A KEREK Ha az abroncsol (r6fol) IelhevitiL egyenle-
tesenizz6 \:drdsrcjitm6riije m6terenL6nt kb.
1 Akdeketo.abrcn.r

a seeidek d Di)iseh izzd


dbrancsat hossri Joeia dl
kienelik d t:ilzbdl, is a ke' ',,tninr az dbtuh.sa tu-
rlb. ilL.szIik Glorsan
he dalsozniuk, nti a Z' hihrck iil, er'anhalu
faftn Ms deelid hc hel fdlds kntethe.ik: E iz.d
lituct a htuite,tih ak
rek tetjcshtmtetun,najd
bdsissanlajaLba tu rizet,

92
K E R E K G Y A R T A S

I cm-rel nai meg a hideg illapothoz k6pest. SOKAIG TART


Hagyominyosan az abroncsotkctr alaki l,iz A j6l elkszilett lr6k szinte korl{tlan ideig
trben izzitirk, gyo.san a ker6khez viszik, mlikod6kepes,javithat6 6s f jraabroncsozha-
amelyegy abroncsplat6ravan szoritva.A for- t6, ha sziiks6ges.\Walesifarmomon van egy
fi rdfot a ker6kre illeszliL, kalapiccsal a he gambdm (az er.e a vid6kre jellemz6 hagyo-
I l e r e d r k . m d i d v r , , 7 egl \ o r . a n l ( h u r i k .m i mdnyos k6tkerekf kord6), amely legalibb
el6tt a fa 6gni kezdene a 1b.r6 vasr61.A f6m 100ves.Nemcsaka kerekei k6sziiltek f6b6l,
dsszehLiz6d6sakdvetkezt6ben, a faelemek hanem a tengelyeis. Val6j6bana tengely ha-
ropogva dsszenyom6dnak-A fa sistergessel t^rozza meg a jrrmd kor6t. Fiijdalom, nem-
kis6rt dsszehtz6desa6s a viz g6z6lgsea vo- regszeren..rrlcnsegerre:dz egyikrengelyvig
rdsre izzito[ femen, a kerdkgyirt6s drdmar elrdro|l.amifor megpalolva.d hegyrdl rar-
mozzanalrv6teszi a rifhLiz6sl totlam 1efel6egy bizonytalan jdrdst I6vaL A
A pontos mrs 6s a szakmai tapasztalal 16 megbokrosodotl,feldgaskodott,6s a kocsl
e mrivelel sikereben is meghardroz6szere- egy r6sze6sszet6rt.A kerekek mg valahogy LEMEzsoRos KER6K
pet j6tszik. A ker6kgy6rld a pontosan el- haszn:ilhat6k6s lalrn a iengelyeis javithat6. OUh/roanetre,etur
Ae-
k6szitetl kcrekdt a i<ovacst:pasztaiat6ra biz- Ha akkor taldltam volna egy j6 ker6k- tue^ott) illeszteneha he-
za.Ha az abroncstril nag),rnem szoritja 6ssze g) aflor. olyan jol meSjcriLolla volnd a gam- rikrc, ahelt ustan:t)s]hnt
befuta talfhoszomn,nint
l e l l . r e na k e r e k e te, . a z h , m a r o ' a nk i e i l a z b6t, mint amilyen iii koriban volt. De nem az abnncs.A nestera le-
abroncsb6l. Ha tfl kicsi, eltotzitja vagy laldltam. A falusi kerLgyirt6k munkija nez. ketlo fr dn tiill eszI i
dsszeroppantja. r . r b b n y ; rre j a r r t a "v o l t .l u l o n o 5 e n5 7 i n l i ' . d talptu, 6 szijsletes Jbjfr
A va.abron...r nrgyobbszekerel'en Jllild- veI6sj aratds idejn, amikor a faiusiak az szdsehhel fisRiti. Ahas)
ban l0 cm szles6s I cm vastag.A nagy kere- el6z6 6vbenkeletkezetthib6kat javittattik. d halad,is] hiil hi a lenez.
Miel1x a !6aldst neg-
kekhez kb.4,5 m hossz( vasszalagsziiks6ges, Idl nyugalmasabbid6szak6bana mesterelta- h.tuli, La,t ktulpszoit dadl
tdmcge hozzivet6leg 51 kg. Mintegy 100 61'e labJn uj l(erekel,er keszler. es egledi (ere- Q.90. o.) iiszeJastdd kc
a kovicsok abroncshajlit6 gpel haszn:ilnak, seknek telt eleget- mai rapig keresik a fd-
A
amelynek legfonlosabbeleme a hengersor.,'1 bol l(e57ulrralrcslakar.merr az ilyen e\zkoz
kdzdltiik \'gigfuI6 fo16 1mszalagszabdlyos egy 6leten it szolgdljaa gazddidt.
kor\ben jon elo. Nemelyil idos kovac.meg A kis kEzikocsi ndgykiill6s kerekt egy6l
emlkszika k6zi abroncshajlit6ra,b6r ri96la r a l J nn e m l b n n l u e l k d \ z c n i . m e r l c n e g y
nem haszndljdk. Ok annak idej6n csetcsz ker6kalp mindegtik6be csupdn egy kiiil5 iI-
0 ! e p : r o \ r ah e v r t c r t ef ke l a \ J \ i l . i . \ i l l a \ r e leszLedik.BeszEltemegy nyolcvanasveiben
g{ f61'al 6vatosan kdrbehajlitottak. A fake jaro Lerelglartoval-dki megromlotl lclcrd
rken az abroncson kiviil mg k61 vaskan- e l l e n e f el.e r i l l e n r e g i r t r l u r u k e z i k o .i r i r
ka talilhatd, amelyekkel a ker6kagyat szo- 6pitett mosraniiban.O tgytartja, nem sz6mil
ritjik dssze,nehogy a haszn:ilal sordn szF a kor, mert sok 6v tapasztalatap6tolja a fo-
hasadjon. gl'atkoz6 er6l 6s a roml6 ldtrsl.

., Atun dz abtan ! h
) i! ii$zeh1iri.1ik, d he'
ftk faebtuei k dszenJa
n'idaah. Ha ibteahor Me
laziljdk a hefth le:zanb-
bilincs'i t, hds)j.ih, hos)
M ds felenelhedjen, M
dbnacs szonbeteje kaes

d l!'"heL A plall hna.li-


bek tuitulis oIt tan tgl
ndst liestaft.ib, ebbehe
,itik a turchet, hos telje
K E Z M U V E S S ! G
! ! !

KADARMESTENSgC
ajnos napiainkra a kddirok mcs szerint dn tg,r' gondolom, hogy a hord6k6-
te$dge is a kihalds sz6l6rekerulti szitEsa cs6nakgyirt6sb6l fejl6dott ki: hiszen
fgy ttnik, megmenteni mdr a hr eg] \zcrkelet all.dlmd\ a lol) rdel. Lrre-
csoda sem tudis. Ez azrt is na- I e s z r e . e r cr k. k o r n l r h a n b a . z n r l h r t , u la' n -
gyon szomori, mert a kidrrmesters6g elsala' nal Larolasar'r i, A horJo rokelele'\i,/7ari-
Iit,rsa rengeleg jd5be is fdradsigbr kerrll. s r n a k r i r l . r a n n a kk u l o n l c g e '\z e r l . e z e rl ii -
) , J d l u nel .s ) p i l o L J4 0 o r a t a n u l r \ u l a n r e p u - alaldrrs6banrejlik.
16siengedalyt kaphat, rhhoz azonban, hogy
fal.l,i eg\ jo nrin.'egu hordorel luJion l<e-
sziteni, ndgydvi inaskod;is sziiks6gcltetik
(nem is olyan rdgen ez az idd m6g 01vvoltl).
J e l e n l e ga.m e n n l i r ec n t u d o m .e g \ c r l c nk j -
dirinas sincs a BriGszigeleLen.
\ r j " n h o g r i n u r l r d ! d l i m e l \i k o t u n k 3 r -
r., ho$ ho\\/u lalc.ekh^l o\\7(allrrorrede-
nyekben folyadkol lehet tarolni? Szemly

A EoRD6 RESZEI
Az i b\, tj. adok fo l! atu.in
a hordd es]6 riszci hiili\
neut kaftah; ezeha sfe
ei'ilis kifej.zi sch E utdn
beatnlul d bnJti]n.s,dti:s
sajab! szihi"esihe.A hor
drj dki is felsn sze dle
n.heh alho!'eLeneineh
neaeis dz dbtun5ohelne
u4sri jabbn litthdxih

HoRD6( soKFiLEsEcE
A fdhordijL sztitutalanmi-
Etbenis dLdkbanhis2nln.h'
e egtsnn airncle hofllaz
hdtdharLktal a tucxezee
hei deIbeI si ai rlshar.ldte

91
K I D A R M E S T E R S 6 G
. . | ! ! | t ' ! !' !

A Ki.DiRMdHELY
Az ng)6 heziiH1!l.im6kt
lesftbbeftae @ efi 6
sto6^de. Ha k)bbh.i.|dr
is dalsoziheglszelre,a tufr'
h.lt s2inIee.J)ftJiizsgd

dtucltbetfoltauatosdn

fejab'nncsol a hellre

A hord6l szabv6nym6retrivasabrcncsok pedig el6g a hosszanti tengelye menl6n ide-


Iafljik dssze, amelyeket az ed6ny keske- oda hintdzlatni, amig fiigg6leges helyzetbe
nyebb v6gei fel6l hriznak feli az abroncsok nem keriil.
szoritjak ijsszea l6ceket, vag]-is a dongilQl Ha liizetesebbenszemugyre vesziink egy
Ha a hord6 alakja a speci6lis,elkeskenyedii dongrl, mindjin megerthetjiik, hogy mi6rt
forma helyett szab6lyoshenger lenne, ezt a olyan neh6z elk6sziteni a hord6t. A donga
szorit6er6t igen neh6z volna l6rrehozni. n ugyanis a bels6oldal6n hosszdbanskereszt-
hord6k kiilijnleges alakjdnak m6sik el6nye, ben is homor(, emellett a k6t v6g6l elkes-
hogyha az ember ismeri a m6di6r, ak6r egy kenyed6en, a hosszanti 6leit pedig ferdire
eg6szennehz hord6t is meglep6enkdnnyen gyalulva alakilt6k ki. Ismewe a hordd ielleg-
lehet mozgalni. Egy m6zs6s ndgyszdgletes 7ere.alakJal.reljesennyilvanvalo-hogymin-
l6dit 6ltal6ban mdr meg sem tudunk mozdi- den egyes dongdt a lhet6 legpontosabban
tani, ugyanakkor egy hasonl6 tiimeg( hord6t kell elkeszileni, hogy az abroncsokfelhtzdsa
m6g egy gyerek is kdnnyedEn odebbgurit. ,1 utdn szorosan illeszkedjenek. Ha akdrcsak
hord6t g6rgelhelik I pereme ment6n, vagy eg)etlendoDgamererea legc.ekelyebb mer-
vizszintesena fdldre fektetve,a felillitdsihoz t6kben elt6r a tdbbil6l, a hord6 eresztenilbg

95
K E Z i I L i V E S S E G

A rAoAn szBnszAmRI
.e\ r. szabadonmarad a hord6 megtim.rszlrisiihoz. A hor
A k.r /e-u l,-Jr.ruhel elb.n " mun\"
l - \ . / . e e p . | | < L J ) " / n e m i l . cf i . l r " e b b .A / a b d6 belsejdbenusyanis nincs el6g hely ahhoz, hosy
rcncsokxt pildiul abroncshr'iz6 gdppl efdsitik fel. hosszrinyelii szcrszinokarhrsznil,anak.
A liszoDllag ijkelet( Sipck sem bel)etlesithetrk A kalapdcsis a ft16 mindig ! kndir kezenglibcn
azonbatra hrg,\omiD)_os keziszersz,imokal, amelye- vxn. r\ lcstobb kndirmesrer sajtr kez(lcs kasziri el
e r r L . p ( l ( . \ e \ . r r n l . 7 . m L , g \ ' eK. J l o n ' ( n J u _ az abroncshNj16r. amell'benhornyoit, ak aiakn !us-
g6cszkozijkspecializil,jdlllkrives pensaiLrLis e8"ae darab lalilh.]r6: ebbe illeszkcdik bele ponrosana
di n!6lkillakiusuk isNzodik a hord6k gdrbe feh vasabroDcsok lereme. Az abroncsoklr kalrprccsal
u r u r ( r . \ . h e r l u l? . T J l J lol / h - r u n k- 7 . h r " n ch "
Szinrin iellcgzeless.]jrrossiisa neh6zlejn szel 1,jhoron) nelknli vdliozalaivNlis, ezeka lnaruzslle
szimok, pldiuLa kddrrbtrd vag) i laras6bdrd ro m r f o u e ' / l o / o f d / o n b J nm e su b b J rJ / i J ; b d l / a l
vid nlelej ez azIl rhkuh ki igy, hogy e$ kzzclis mlznak, amikor a hord6kal vasrbroncshelyert k6
ponlosanlchesrenveluk dolgozni,mig a mdsik kez risealLyakrarrottik dssze.

HoRrr(ir^uj $c\ noloRm

il
il
ffi

96
K A D A R M E S T E R S E G

Nem tudom, hogl egy malematikus kiszdmi- m6dositotlik a rendeletet, igy bizonyos
totta-e valaha a hord6donga idedlis alakidt, hnL,rbondk ke\,,re.ehez <;1 hor,.lotl etszcri'
de birmclyik szakmabeli,aki cgy kddirmes- haszndlhattak. Az fiabb inl6zkeds miall
ternl rijhijrte az inasveil,nihrn-v perc alatl, ekkort6l lbgva hatalmas mcnnyis6gben vdl
a puszta szemm6r16k6rehagyatkozva, 100 tak feleslegess6 az amerikai whiskyshord6k,
esetbatl99 sze. t6k6letesenclkdszi.i a dongd- s val6siggal eliraszlotldk a piacot.
l.Jt. Amik,rr czulin r \i.abrun(rokdl lelhu./- Nyilven sokakbanfelmeriil a k6rd6s, hogy
z6k a hord6ra, a dong:ik szorosanegr-mishoz vajon mi6rt volt sznks6gaz amcrikai whisky
sirnulnak. k6szit6s6hezminden eselben tj vagy lcgfcl
jebb kitszcr haszndh hord6kra, mik6zben
A FAUoRDO VTRAGKoR\ au rg5.hkcnt \ol,l.dl jobb m;nd\cgd Ir e\
ES TNNYATI-ASA sk6t whis\' kiszir6seheznagyszer(en meg-
A h o r . l o lm , a r . B i b l r a b ain. m c g , e l e n n .e. l' felehek a hdromszor vagl' negl,szerhasznalt
m i n d c n b i z o n n l a lh a ' z n a l r a o f k e t r z o l ' " r i hord6k is. Nos, erre a vilasz az voltj hogy a
Gordgorszdgbanis, bdr a szrmlalan el6keriill bourbonnck 6t kell vennie bizonyos aroma-
d m l u r aa , , rb i / n n l r l J r .h u A n e r n\ o l r r u l \ J - agldgokal tolfg d \.rginiii Inlg\l-ol .7-r-
gosan cllcriedl. R6miban is ismert6k a hor- m d T uL . c r . i v a t J h h o / , h o g )l . e l l o e n meger-
d6r. Anglidban a kora kozepkorban a kidl jcn, mig az ir ds sk6t whiskyk eset6bener-
rok cihekbe ldmdriiftck. 1502-ben megala- rc nincs szijkseg.
i u l r a l o n d o n iL i \ ( r ) L o m p d n ) z r l m d i Rigebben a haszndlt amerikai hord6k
testiilco, 1662-benpedig a Cooper's Guild dongdikra szdtszedve,ktitegeh'e 6rkezrek a
(krid6rc6h),amely napjainkban js mfkddik - konlinensre, manapsig azonbanmir inkibb
vagyis miikcidne,ha lenninek mg kddirok. itsIhcn impoflflltJk rzof:t. Slociaban mcg
Dublinban m6g ennal is messzebbrenyilnak gyakran hdzilag k6szitett hord{ikban irlclik
!issza a kidirmeslcrs69 hagyominyai: a a sherryt, de lassanknt mrr itl is cgyrc
Dublini Kiiderc6hct 1501-benalapitollrk. inkdbb dtternel<a 108 gallonos (kb. 408,9 L)
1983-banazonbanfcloszlattiL - igy 6rI szo ameril<aihord6kra.
morri veget egy hosszrir6rtnet.
A bit 6s ir kddlrmlivessg hanyarl6sii
t6bb rdnyez6is okozta; ezek n6melyikc tjabb
kcleri, mig n6hdn-vmdsik mir r6g6la fenn-
,11r.Ezek kijziil a lcgfontosabb,hogy az an-
g o l l o l S yl , e v ( . b c , l l .lJm r ' , h " r d o f e . z t t er e
mint az imporliilr tdlgyfaiok, mivel az ut6b-
b . d l , b J nl , e \ ( ' c b b . c o m u . A k e l e t - e u r o p o i
Iolgy az angolndl soLLal alkalmasabbhord6-
k6szir6sre.Emiatt eleinte a dongikal Orosz-
orszigb6l 6s m6s, a Hanza-szajvctseggel kap-
c , o l r ' r h d .nr l l or e r u l F r f o\ l/ a l l r . o l l J l J' t s r i r '
szigeteLre. Kis6bb, a i7. szrzadbanaztin meg-
kezd6ddtl az amerikai lehar tolgy imporq"
fjabb csepdstm6rt az angol iparra, hogy a
nemess6g korebena I8. szdzadban elterjedta
kiilfijldi italok, kiilctnosena port6i 6s a shcr
ry fogyasztrisdnak divatta. Ezek az ilalok lcr
mdszerescn hord6val cg-vrjtt 6rLeztek; a
kirinih hord6L azulin az orszdgbanmarad
tak, nem volt drdemesvisszaszdllitaniaikcl a
szdrm:z6si helyukrc. LassanL6nl aztiin a
Brit-szigetek szeszcsiralkereskedelmcleljes
eg6sz6bena kontincnsr6l sz6rmaz6,tijrafel-
haszDrlt hord6kkal bon-\''ol6dott.

EGY 6RDEKESSEGA BOURBONRoL


A lu!ctke/n ..apa. egr "merilai torvenr
k6p6bcn rLezelr. Ez eredelileg srr6l sz6lt,
hogy a bourbon whisls' rlel6s6hczkiz6r6lag
Lij lolgyla horddkar lehet haszndlni. K6s6bb

97
r . ! . 1

A SOR6SHoRDOKSORSA s6ses,ijrijmmel k6szirenekdj hord6t is. Mr


Erdetileg a s6rt szint6n lahord6kban t6rol- JoeFoleymegis mutattanekem,hogyandol-
tdk, a sdfitshord6-kCszitdksokiig ki is lartot- gozlak.
rak,de azriDoket ir utolertea regzet:megie- Joe,aki 32 ive a kiddrszakm6bandolgo-
lentek a fdmhord6k zils 14 6veskorrban lett inas, ak6rcsaka
A f6mhord6kat gydrt6 gepekel egy egy- kadarmthely osszes rdbbidolgozdja,beleerF
bTeruberanrort munkas is kepes kezelni- ve a m(hely vezet6i6tis. Ahogyan6 mondja,
mig a fahorddk kszitdsdhezkepzett mestr- az utols6 mohik6lloknak";miut6n
"egyike azo geDeracioja
emberekrevan sziikseg.A jellegtelen bubo- ugyanis nyugdilba vonul.ir-
r6kosfolyad6kot ta almaz6 fdmhord6k meg- orszdgban kihal a kid6rmesters6g.
jelen6senem csak egy nagy sodv6 nemzel Joe vid6m, b6k6sterm6szett,iigyeskezd
izl6s6t rombolia, hanem egy nagy hagyo- embervolt; bdrmit is csinilt, olyaf hihetec
mdnyokkal rendelkez6szakmdnakis mgad- ln sebess6ggel dolgozotr, hogy szemmel
ta a kegyelemddfdst.Halvrny remdnysugarat szintelehetetlenvolt kdvetni.Ez semakad6-
jelent a BriFszigeteken teted6 ,Val6di Bar- lyoztamegazonbana folyamatos,jellegzte-
nasdr-mozgalmak'Ielkestagjainak igyekeze- snir tr6fdlkozdsban.
te. Az sem ttl szerencs6s,hogy mdg inindig
el6g sok r6gi hord6 van forgalomban. NEHANY sz6 A DONGAKR6L
A FENEKBK A dongake.zile! muvelelit Spanyolor\zdg-
A hddl !'bb is lekd r'tztr
afrnehzhet deszhlhb6l MI6RT VALASSZUKA FAHORD6T? ban volt alkalmammegfigyelni.Ehhez eI6-
6a!o16$alaszetillrox A feh6r kdpenyesiiriemberek rengelegener- sz6r is kvdgnak egy nagy, egyenestdrzsii
fdldpb6luicjdL hi.A LQ gidt fektettek abba, hogy kidolgozzanak egy tdlgyf6t,6s k6zifdrsszel
a maidani dong6k-
fl gara PonI0sdnhegegre- olyan 6rlel6si m6dszert, amelyhez nincs ndl kiss6 hosszabbrdnkdkre frir6szelik.
zik a ferch.k befosa,l^ba szuksdg tdlgyfa hord6ra. Mg azz l is 'l)eg- A rbnkdket kettdhasiti6k,negyedelik,ha
h.ialakibtt horcnt - d csb
hctiilef nek eg)hdto.ld pr6b6lkoztals hogy a rozsdamentesac6ltar- kell. meg kiiebb lzeleteke ha\itjak.amrg
!al. A Jewh.t h4ntt{t6fti- trlyokba tijlgyfa l6ceket vagy forgdcsot he-
dMel !,isjtA bi, Mjd si- lyeztek. Mind ez ideig, Bacchusnakhrla, t6- A DONGAK
tu'tu E&Jtlj'ik; lts oltt- A fatunzsben a eesafAtil
rekveseiknem jartak eredmennvel.A wbis. a ha,egiglttgigfurt tugo-
tnj,tk hi, hap a 6inbd ky.. brandy- vagy ginkesTrt6ka mai napig rch" a btl'aeatuh nldlha-
A tzonsha,^olathoz ja nem lalaltakjobb erlelo-e\ laroldedenyt a td t6lrAhtuLlrohawjiir
tds'jhi$el Jqdln Msla min6s6gf tdlgyfa hord6ndl. A tdlgyfa ugyan- hinhoi, sahki'&leez6
raej'ik a feilh Permit, is l6legzils igy az alkoholositalt nem z6ria el 'it'in hect@ub& hosl
{s alahtl h.id htfas A teliesen a kiDti lveg6t6l. Emiatt a beltar- netEs dongihar akanah
talom egy kis hdnyadaelpdrolog.de a veg- klettdi, ezeklaflsd
eredmeny kirp6tol eztrt a vesztesdgert. tuhat nen szab@l,1twt
Nagy-Britanni6ban 6s Irorszdgban tdfl6ny *eni. Minden est$ dmsit
iria el6, hogy a whislqTth6rom 6vig hord6ban negfebb (iu jabbra ldt-
hatd)fmdjtra alakita-
kell drlelni. Altaubar azorban az 6rlel6slcg- tuh hi. A kiik6 oual don
aldbb 12 6vig vagy mdg tov6bb tarl.
A si;rdshord6ka whiskyshord6kn6l kiseb- Az ihhet elnszi, eLhashe
bek, viszont masszivabbak,mivel ellen kell nreddoldhiru fomAjdh,
allniuk a stir erjedesekorben kelelkezdgi-
zok n5omdsanakEgl kadarmesler. aki sTin-
te eg6szlet6benegy sijrfdzd6bendolgozott,
elmondta nekem, hogy r6gen a sdr sokkal
er6sebbvolt, ez6fl sokkal jobban e16l1ta fa-
hord6ban, mint a mai gyeng6bbviltozatok.
Tny, hogy az er6s s6r az dreg port6ihoz
hasonl6an bevonatot kepez a fafeliileten,
mig a gyengeszinte ,,leeszi"ezt a bevonaloa,
,A gyenge s6r az er6s sijrb6l trplrlkozik',
szoktdk mondani a sdrf6zd6kben.

EGY KADAR M'HELYEBEN


A Cork megyei ir lep6rl6kban a mai napig
k6szitenekwhiskyshord6kat. A munka nagy
r6sz6taz ame kai hord6k iib6li itssze6llit6-
sa jelenli, de a kddirok, amenlyiben sztik-

98
K A D I R M E S T N R S E G

nagyj6b6l2,5 cm vastag l6ceket kapnak. Mi 1616lezett kialakilotta a donga elkeskenye- A DoNcAK


vel a fit sugirirdnyban darabolj6k, minden d6 alakjdt. Ez a m(velet nekem minden bi- ELKESZiTESE
A danlldkelhtszftesdnek
egye\donga lafl,rlmal bel\ugardl Ha furc zonnyal legaldbbegy 6rit vett volna igdnybe, tuirel ehi;zben
labMata
szel6sselk6sziten6k a dongdt, csak a b61su_ Joe azonbann6hrny perc alatt megb:irdoltaa ' ehnild tz eliizetes n t ri sI
96r egy szakaszakeriilne bele, aminek kdvct dong:ikat. Rim ez tette a legnaeyobb be- netulasemehbAft atas
keztdbena hord6 mig Lszit6skdzben, vagy nyomdst az eg6szbemutat6 alatl: 6kes bizo- iis)esAgethlain. A kti. ir
nem sokkal azut6n elrepednc n l r r d k d\ o l r a m r s r e rh a l i l m a ( . z a k t u d d s a - hi,d4dlja d he1fehldle--
u h. r tutakohat), nikn z
A dong6kat egyszerri,a vigleges hossznel nak 6s tapasztalatdnak.Joe nem haszn6lt beft G tu
fipelenbe
kissenagyobbl6cekb6l- a csutaLokb6l ala- semmif6le mer6eszkijztvagy sablont: pusz- 6 etks 6 si Iessi"eszi gkiiIii nb
kitjdk ki. Ha megn6zzrikaz itt balra 16that6 trn a szemm6rt6kdrehagyatkozvadolgozott.
dong6t,fogalmat alkothatunk ftla, hogy mr- A dongAk saidtos, L6z6pen sz6lesebb,a ket a t ctunhtk&e has)at-
lyen bonyolult alakzalot kell elkeszitcni. A \ c g c l e l e e l k e ' k e n l e d oa l a k i a n a kl . d \ 7 o n - hana, hidlakitja a jeUes-
dongdkata szorit6bakba (1.33. o.) fogjdk be hct6en alakul ki a hord6 jellegzetes,hasas A bal ol,lati
Weh d ha
Ez az eszkdz a hord6k6szit6 mthelydben Iorm6ja. noni t.nlltji etirbeooni
ac1b61 ksziilt, de m(kddise teljesen azonos A dongat czut6n egy hatalmas, nagyjdb6l htn Ldrhatjuhh^tuilol
a 33.old.alonbel]i]utalottlabakkal, b6r Joe eb- 1,7 m hosszrl, felfel6 fordirott gyaluba he- hijzben,nie a fenti kdf
ben azcsetbendllva dolgozottmellelle.Ames- lyezt6l! amelynek az egyik vdge a padl6n td- a donsafetdedldnekhi
alakit^dr dbllizalja az
ter elmondla,hogl r roro.hordokke.zite e- md\,,l.odortEl \oll d7 crevtoprd /ma\ ne- 0.sI6s)atM (er6ztd
hez is hasonl6,bdr kisebb bakot haszndlnak, ven ereszl6gyalu))amelyben nem a pen86t
amelyen iilve dolgoznak Mdsok viszont a toltdk a fdn, hanem a f6r hiztdL i'6gig a pen-
dongdtegyszer(enegy kamp6val a \'6git6ra - g6n. A dongdk gyaluval ferd6n lemelszettilei
eg) Lrtokere- rogTrlik.md\ik \igcl pedrga tettL leher6v6 a hord6 hengeresalakidnak
h r s u k k a tl d m a . / t i r l 'm c g A m e ' l c r a h e l ' o folytonossrigrit.TekinNe, hogy az egyesdon-
fehilet iv6t a gorbe (konvex) peng6jii vono- gdk sz6lcss6geesetenkdntelt6rt, felmertil 5
k e s ' c la l a h r o l t aL r , m a j d m e g f u r d l l o r l ie. \ krd6s, hogyan volt k6peseltalrlni a lesarki
ldvetkezelrd dombLrrutiil.o felulel elkc t6s megfelel6 szdg6I;pe6ze mondanom sem
c / r r e . e , 3 d o m b o r r r a .a L o n l a v p e n g e i u keli, hogJ ez mindig latkeletesen sikerillt neki.
von6k6ssel.
Ezutdnd don8clegyallago.falokeheT ero- A HoRDO6sszEALLiTAsA
sitettc, majd egy meglehet6sen robuszlus A 100-101. liithat66brrk r6szletesen
aldalon
ktillemf b6rddal, az igynevezetl k6ddrb6rd- bemutdridk)hog)an ke5ziliel a kdddrme\rer
dal amelynek peng6jecsak az egyik oldal r' hdrdot.Am afan'al eg) kezdo inasnak,

99
K E Z M U \ ' E S S E G

nekiink is szdmos r6szletel kell megismer- A HoRDoKEsziTEs FoLYAMATA


niink ahhoz, hogy megdrtsiik ezt a fblyama- A hord6kdszir6s folyamatlt tijbb szakaszra
tot. Egywer lattam. amint egv barl'acshai- oszthaljuk. Az els6 a donsik lL6szit6se,najd
lammal megaldott.dDjeltill kadJr megpro- 1 A l{aneon dansdhoL
ezutin kijverkezikaz i)sszeillitis Hogy ezt meg- ), a ltodat eptaitel t
brilt hord6t kdsziteni. Az eredm6ny megle- rtsnK el6szdr is ludnunk kell, hosy a hord6 tuhddbturcsba(soiaz6ba)
het6senmulabdgos volt: a dongdk szanaszt alakjlnak kialakldsnhozhaszn6ltabroncsoknem
hullottak, amikor megpr6bifta egymAshoz azonosaka !gleges ritgziiEshezhasznAltakkal.
illeszteni 6kt. Ha egy szakavatottk6d6rmes- Az el6bbiek,anel)ek a kidrr szerszdnk6szlet6-
tert figyliink a hord6 osszerakdsakdzben, neL r6szetk6pezik,fix nErelf vasabroncsokVan
amint a rak6abronccsalvagy a sotdz6val (egy nak a k6szlelbenknldnfele szablinyos mretii,
adort szintl donsa bfogadisdraalLalnas rakd
fix 6tmdr6j( vasabronccsal)ijssze6llilja a
lbroncsok Gorjdz6k),valamint a dongaszorir6ab-
dong6kat,olyan drz6siinktdmad,mintha csak r o n c s ,J m e l l ) e l , d . o e a l e l r l l o v e g e j l h u / z d l
buve\zmulilvan''1lig]clnenk Hd a/ ulol'o- i r ' / e . A d o n S a lh, a i l r r d ' a h oh/ a . z D , l , " k , i e ' 7 r r u -
nak berakolt dongit enyhn megnyomj6k, , b r o n . . o r jr v a J a gv a v b r . n , ' o r u g v , r , k r r o r r i k
ezzel ideiglenesenrjsszelehet tartani az el_ k i . h o $ k e p e .l e s r e ne h r ' e l n i J z e . o ' u r e . e l b o
kesziih hord6t. r d o d oi e e n y b e \ e l ( lR l . e S e b b cdDl e ' r o a b r o n . s o -
Joe egyszerrlena kezvelrifeszitette a vas- l , , r k u n t r b o l k ( t r l e r r e l , m a m a r a / o n b r nd h a
abrolcsot a felallitotl dongdkra, ezzel rijg_ ldban vasb6lvannak.A fcszil6abroncsokhoz ha
zrt\e azokJl.A felrllrla'Jvdg]i. a 'oriazd\lo- sonl6an,er6snekkell leDniilk az jdeislenesleiab
lyamata vegiil eg)-m:isodil., most mir kala- roncsoknakis,amelyeketa hord6 vdseiDekijssze
paccsalds abroncshajl6valfelhtzott abroncs larltsdhoz hasznrlnak,anig azok v6glegesalak
jrI ki nen alaki!tk.
feler6sitdsvel6It v6ge1.
Felrllliis uldn a hord6t kildnsoljik, vagyish6
vel vagy g6zbenmeglrgtirjdk a dongekat,amis
A HoRD6K KILANGOLASA (TUZELES) azok alakilhar6vi nen vilnak. Az ivesrehajlitolr
A hord6k mdrete, iirtartalma igen kiil6nbo-
26. A k6d'r munkaj6nak l6nycge tulajdoD-
leppen nem i. r/. hogl ldkdlcleen vizlird
edenyekerkd.zrt'en b"r mar ez r. ket'dg-
kiviil csod6latra m61t6 teljesitmny -, ha-
nem, hogy ezck az edenyek meghat6rozott
mennyis6g( folyad6kot legyenek k6pcsek
befogadni. Az angolszdsz orszdgokban a
hord6k iirm6{t6k6t gallonokban adjik meg,
e' minden urmerlekhezerJcke"enhangzti'
r6gieselnevezestartozik (1.94 o.).
M6g egy dolgot fontos tudnunk a hord6k-
16l: Idteznek vkony 6s vastag falf v6ltoza-
taik. A vkony fahi hord6k dongii vkonyab-
bak, mint kb. 2,5 cm, mig a vastag fahiak6
ennelvr.ragabb.A dongakcltero \ aslag\rga
6s hosszamiatl tdbbfle m6dszert alkalmaz-
nak azok megfelel6 alakira hajlitiisdhoz A
hordol.e'z e,nek czt a s7dl,J\ldlL;langoltr*
n a k n e \ e z i kA. l a l u t ik a d a f m e ' r e r eukg y a n i '
gondosanbenedvesitett6ka dongikat, maid
lLizkosarban g)uilol( for!dc.tu/ fulc lcrlol-
tdk azokal,igy a fi a h6 haldsdramegldgyrlr
< I ko'1df.ecutuE+dl
6s hajlithat6v6 vilt. A vastagabbdongikb6l J Llk^.ltt drcqt.ge\ aD
k6sziilt hord6kat viszoni giizol5be helyezik rohsakat. A lzaldEot a hor-
v d g y f o r r d ' b a nl e \ o \ r z b c J / l i l i a k B r r m i - nitu ileszti, Mil a hn-
cebktjjdtdt kiitiiti a,t a
lyen m6dszerr6l is legycn sz6 azonbanJ a
fonlo|, dfto.a a szrgecset
kihngolds mindig dr6m:i kdriilmdnyek k6zt - o l?
g6z- L A l.ntk us ke' 1. hrg) k.!4) us) ot L
zajlik; hangos kiab616ssal, kalap:i15ssal, V -raaapohot tJ".,,,,kkl o...(t^ti. ao;.t u ts
zel 6s fiisttei j6r A lehet6 leggyorsabban ktllIhizett lafbbl odt:idht d knrfomtit. FiittszeLisuttn
igyekeznekelvdgezni a munkdt, mivel min6l u hndrira fanlttbdrdAal is a aon'haseLkialakttja 4
j o b b a nl . i h u la I d . J n n a ln e h e / e b h bailrrdni
A hord6 kiijblijsdd6 hasira, a dongdk el61l6
v6gei fel6l, kalapnlissal vastagfeszit6abron

r00
K A D A R M E S T E R S E G

.t A hordti eglih aieineh


L lamdiit a f5zitddbtun
.tah vstsistul alakitja bi,
ndid benetJoesiti, is a tiz
has.irJelettfelheoili a d1n- /1 A 6ino,^ etol a dan
-f poh!e!a)tbrtu.osalu
sdkar.A hdjuhoflhtti b.ih bdt kiesJ).n.'tL etinilj a,
la Lisabbj eszi t6abrcncsoh ndj.l t t g1iI hary6']! atuaal
\e!!itslslu Lfamdzza; atl
aas hotuaitjoal tuese
.1isaLdkitjaa dons.lAot,
nftja Aononra) d betsil
mis a hordbtfel lehetfor-
ditdri, is lehe^iges:ln n felnlext. Ezut'tn eLkisziti
oitlih a s.aliilu tlokgaalgeh (6in[dsi) a ftnekekethe-
ii$zehnz^d dz cllenkezit
i'int btjI feIe6sit et t fs i td 1 Anhot o hotdo klhuh.e a dotpak ,op,ulteh.a ka
Josadnhantol (6inI).
Ekkot alahitja ki a hahl6
) a", n . .u o oo'aon,,..a.i.+"'t,-.*' -,- leerest1 nlil^dt is ha
j,tunt) kicseili ee,,ideiste@f.jdbtuncia, ndjd d haddl
lznls,ige!,e\initja o hordi
a Lx',n 1'.ti4r.,jJ. tiatdlt ja o I ii.4
lotosdbatt.lal

Q lnlkot a uesles$fej
O abroi-ah a hel)uhte
he'tltek, d kAb chibnliL
ja d n1tltfeht uad Jbsz{ti1
db'nn6okdt, dsa hod6
hiikil felitletit sindra s)a
lulja: el6'bba aae,,oLsla-
luDal, najd a szindiitld
,1 A fewLeLbctdhisdel6tt d k4 r leszatliaz tJeislews
/ t' jabnk$okat, natd a n st'Euh dnneakknzl behr
U*i a lbnekeket:el6'aiir a hord'i behei fel61@ dL'11,
najd tuisodjdv a f.kitt. Az utdbbibetuhi'dhazes,
dlenihhezhozlXsbatuzott fin^zhna hasztutl qI ps,lhoLor.o.'.,ubton:hdtLo,rsr \ese.el,olo
t ncnn'tttelege\datuh(oro n.aer?un

l0l
K E Z M U \ T E S S E G
I
KoNNYf szERKEZETo
HORDd(

al-rm hod1tul i, dneb,b


ha nen fo\tuliht,i'al^, a
haszntil tah. E zekj ti! tt
knnnrebb,tuharabb ld
aala!,iJal.hesznltuk,ls nes'
hajlftot, sze|l?svt ras-
zien lizfa- tug naslo-
r 6aesz b.Ltd Iox dk iiLet

Enlikszetu, ftgen a ran


hndn drut (?tl.l'iul s)u'

g)aban iltek hotddkbui

d leo6n'il ndvdL.L, itl


aztdn Mikot illtn e.li

d kdd'it soh,dekdisbi
fleeedtelit hMhthoz

csol hiznak, majd ezl egy kisebb abroncsfel- mrivelelek saiiitos clnevezeseinekeredete az
h u z a . df o \ ' e r i a; 7u r o b b i Jr J J i gh u r r c k .r m r g id6k hom:i1y6bavisz.
az els6 meg nem lazul. Ezutrn meglbrditidk Joe megmulatta, hogyan kesziil a hord6
a hord6r, a dongik mSsik vigcivel telfel6, leir6sz6nil a dongdk als6 s fels6 lnek ku-
majd a l,rd!. dr abronc.eg)if oldrlal gtor- pos kialakt6sa, amihez egy kismreti kezr
.dn cll.erdi l<dlapJlnia hurLl,rha.d lele. mig farag6b6rdot haszndinak, 6s hog"an egye-
a dongikat annyira 6sszencm htzza, hogy nesitik ki a dongak vegeit a biitiizdgyaluval.
fci lehet helyezni ezekre a szdttafi6 v6gekre Ezut6n az ives horgasg)"aluvalvagy homo-
is egy kisebb feszit6abroncsot. nlogydluval meglormJllJ r hel\n telijlerel.
m a j d r h r " o n l ok i n e / e r uc \ r n \ r g o \ r l k r \ a i l i
A FENEKEKBEILLESZTESE a fenckek befogadisdraval6 hornyol, a csinl-
6s A BEFEJEZ6MIJVELETEK A kdd6r, miel6tt kialakitja a mnsodik hor-
A lcgtdbb specihlis eszkija a fenekeLnek a nyol (csint)j egy eg)-szeriivaskoz5vel ellen-
dongdk bels6 felnlet6n kialakitoll hornyrba 6rzi a hord6 rirtartalmit, amelyet a horony
a csinbe val6 beillcsztishez 6s a hord6 e l h c l t e z e \ e \ e lI i s m e r t e l b e n m o d o ' r t a n i
befejez6s6hezhaszndlja a kdd6r. A knlijnfdle lchet.

1,02
K A D A R M E S T E R S E G

A fenekeket t6lgyla fen6kdongdkb6l k6- ldthat6 a r6gi formrijf, ver6fis kdpnl6. A ben-
szitik eI igen gondos munkdval. A dongrk ne lev6, fel-le mozgatottver6fa, kcipiil6fa aI_
kdzt "meggy6k6nyezik", vagyis gy6kenyt jdra eg) lapkavolr erosrwe.A legjobbkopu-
helyeznekLoz6ii.ik.Hagyom6nyosana fen6k Iofajrr azonbana lorgo kdpiild:ez a szep\e-
dong6katkdderb6rddalvagy fiirsszelvegjik ge e./kdz a kadarmertersig c5ucsdlieleDti.
ki, majd farag6k6sselmunkdll6k el. A farekn6r sdrk6sziteshez haszMlt6k. ,'
is
Vegiil a hord6 kiils6 feliilett el6bb a na- lelfbrralt sdrl6I a tekn6'be engedtk, ahol
gyol6gyaluval,majd a szinel6gyaluval(mind gyorsanleh(1t; csakezutdnkeriilheten bele a
lerrd homoru pengeiugtalu) elsimiliak. es sdrleszl6.Az elkesziilt sdrt azt:in gyakran
legutoljrira felhelyezik a v6glegesvasabron- \/inrcn a kadarme5Ler kezealol kikeriilt ld-
csokat.Ezzel k6sz is a hord6. kupdkb6l kortyolgattdk.

EGY6B FAED6NYEK
A kdd:ir nem csak hord6kat, hanem egy6b,
tabol kdrzLilrhazlartd'iedeDycket i5 g)arr'
Thny6kona falon mindig ott l6gott egy csii
bdr, amelyet - termszetesena faizEskiv6le-
le\el tdbblelecelrai. hasznaltak. A kcnder-
kijr6l fiilf fav6dr6k m6g ma is gyakran 16F
hat6k a falusi kutakban.
Amikor rx/alesbekdltdzlemj azt tapasztal-
ram,hogy kisebblanyakonmeg sTrnrekive
tel n6lkiil megtalilhat6k a tejterm6kek
keszrte)hezha\znrll e\zkozdk. Ezek kole
tartozika nagyj6b6l90...150 cm merett, alul
lyukas palatekn6- Ezt gy hasznrlt:ik, hogy
egy fadug6val bedugaszoltik a leereszt6-
lyukat, bele6nt6tt6k a tejet,6s megv6fi6k,
amig a ldle elvrilik. Ezut6n kihfztak a du86t,
igy a sov6ny tei a palatekn6 al6 helyezett
fatekn6be- egy sz6les,lapos ed6nybe folyt,
a tcjrzrn pedig o5sTegyullc pah feluleten.
igy m6r csak le kellelt r6la kaparni.
A tejszint kdpiil6s el6tt kiss6 haytak
megsavanyodni.Az als6 kep iobb sarkiban

SK{\DINAV RAN.$OROS'DNI

103
K 6 Z M U V E S S E G

E S Z T E R c A I vsoM E s r n n s n c
anapsig a faesztergilyosokmesz- s6rahaszn6ltmos6lapickdkat "a dolgoz6n6
szenem olyan megbecsiiltek,mint zongorej6nak"nevzte.K6szitettmeg ezen-
ami megilletne 6ket. Emellett az kiviil m6ngorl6hergereket dstejhord6ig6ka1
esztergdl6sn alkalmas fa dr6ga, i". Urribbiralmindenolyan18.szdzadilest-
ds neh6z is hozz6jutni. Az eszterg6lissalkC- men)enralalkozharunk. amelya csordullig
sziilt tergyak szdpsegenagyr6sztazon mtlik, telt tiesvijdr6kalatt.rlskadoz6fej6l6nyokat
a megmunkdl6ssor6n hogyan emeli ki a fa- 6brazol.Ellis mester C,lmondta, hogy nem
rag6 az erezet gy6nyijrii mi'JtAzatll Az esz- igazdnszeretilyen ig6kat.k6sziteni,mert az
tergalesralegalkalmasabbfafaiok a szil, a tF va16j6ban nem a faesztergdlyog dolga,mivel
TAr.{K KEsziTEsE 'zafa,az alma.a kdrte.a (5eresTnye es a did. is j6csk6nsziiksagvanhozzd.
a fa farag:isdra
A tdldt, dhagan a kelen A f6l azonbanszinte mindig nyersenvesziaz Emellettrengelegpazarl6ssal is i6fl az el66l-
is Afiar,, eg nds)narctii ember,s sajdt magdnak kell kiszdritania. litesuk, mivel vastaganyagb6lkellett 6ket
fdnin*bA fdtusia hi a nB R6gen a faesztergdlyosok mindennapos kilaragni.Az igdkarEIlir meslercsinoslei6-
te4 ez az egfi oka a bi l6nyokhelyetta hal6szoknak keszitette,akik
ha\,,ndlaritdr$akrt ke\zrreltek az eszleLi-
stu rylagMe6 dmah' Itt
@Ja.steryAltosegr'iirce- kus megielen6segyszr(en nem volt k6rds ehet6szivkagyl6kkals dtikaeyl6kkalmeg-
megw&tl6 csztdsavsl akkoriban, hiszen az minden tisztesseges rakott vijdreikkelap6lykora tengerpartiho-
h^ndl, ezzel,tualitja .t h6ztartdsi eszkiizn6l, hrszndlati tdrgyndl mokban6s sdrbanegyensrilyoztak.
d il belejtbdl a fekn.s alapko\etclmeDy volt. Erekkel ezeloltldiaF
ho$r rdtzat.Bal kaitit esl A FAANYAGERLELESE
koztam gy, a lincolnshire-i Bostonban dol-
dUithardMee$dgtt td
ne ra'1ja a tuegiehln goTolaevtcrgdlyo'sal.Mr. Elli.szel.Terme- A vejem,PhiI Le]'ton,aki faesztergrlyosk6nr
keil, a mooodezsiba rakoll szennye'l.avare- dolgozik. amikorcsaklehet.sajdrmagavagja
ki az esztergdl6sraszentf6t. A rdnkdketsza-
lag[ure5,zelho:szaban.a rostok mentdn
2,5cm, 5 cm vagymgvastagabb deszkdkra,
pall6kra hasogatja.A deszk6katkunyh6ban
vagy ha nincsm6sv6lasztdsa - a szabadban
titbb 6vig szdritia.A deszkdkkijz6 l6ceket,
t6vtartdkathelyez,igy a farakdstszabadon
atiarjaa leregcj.
Amikorrilar szeretne kdszi-
Leni.d pallorndgyzer alakudarabokra vagia.
majd egykis kcirfft6sszelnagyj6b6lkerekre
alakitia 6ket.Ezutrn a leend6tdl aljdra egy
kis hulladkfa-darabotragaszt,majd a tovab-
bi szeritdshoza kdlyhakdzel6behelyezi.

Az EszrERG,{LYos
szERszAMAl
4 r.hlpk,*hb. alaktataeEhatatou\hos a tolb.l'd
bqry h l:d tclulateadolEoaal-c rp|.. A t dg64.h kial?
hitd.Jasziitn ieen,d oz,1tos.A h^sri iti el (a hosz
a pengdoelegfin dhiir 60 .ft t lehet)Ms)abb htowtik
tbe,l a szetszdtuon,6hherdxdteszi,hap $rtersAlds
kijzbena tuster stabilanMstatxh^sa a fl@h szoritotr

tiscMncMrN.-ald Es{Mvic6 Mpds ssnxRc^rnstf,

@ffi:'*
@rylrrT:-
@
,ffi HoMoRiEszn{o$s

104
L \ l I L R u . \ L Y O \ l ( f t R S t r - ,

Phil egy 6srdgi pedilos csztergin dolgo- hez) csavarozta.R6gebbena laesztergilyosok


zik, amelyer ldbbal kell hajlanj. Ez a fl'id-igy oldottak mcg a befbgest,hogy a lr1 ma
gassigdnil vastagabbpall6darabot \.6gtakki'
cszterga(1.,12.o.) tovibblejlcsztett \'6ltozau;
az ut6bbin ugyanis a pedrl lenyomesrval az majd egy csapot laragtak ki a leend6 lril
aljain, s enn6l fogva rogzitettk a mencsz
csztergiibabcfogott tiryy a vds6 tel6 forduft,
a pedrlr l(l(nged\e a,/onbin d./ ellen!(zo 1dbe. A csapor azutin k6s6bb levdeIdk.
irdnvba, igy az esztergAlyoscsak szaLaszosan Manaps69azonban amikor a la ilyen drdga
Iudott dolgozni. A pedilos csztergafbrgisa a ez a m6dszer mdr til nagy pazarldssal
pedfll fe,-lc mo/ga,a\dlozben eg\ifantll cr j a r n a .M i u t a n r o g r r r e r rael d l d r .d 7 c \ 7 l c r g !
fbtyamatos, ami egy csukl6s Larnak, az 6t lyos elinditolra a g6pet,6s a megfelel6
t6leleknek 6s egy neh6z fa lendit6keriknek m6retri vis6kkel, Lsekkeldolgozni kezdett.
koszonhet6. A Lelliien kirdmasztottv6s6i a fdhoz nyomta,
Csak egyszerfigyelherlcm meg, amint Phil igy rdvolitvrin el a feleslegesanyagot. A til
r pedilo' c\zlergalha.znalia.amil.orcgr !e kiilsij ives oldala ily m6don gyo$an el
rekgy6rtdmcgkerte,hogy k6szitsenneki szil k e . z i i l r f. z u r d n e g y m a ' i k .e l t e r oa l a k ut e
fdb6l nehdny ker6kagyat. A nasy 61 s5ve1a 16l bclsejb6l is kiv6jla a felesleges
m6rd mialr hdrman is tapostuk a pcdilt faanyagol Maga az eszlergiilis nem vett
egyszerrc,miL6zben Phil a vs6veldolgozott i g e n l b cr u l . o l r r d o l .A z ( . z l c r g i l l o .e / u l r n
- szerencs6reigy is mrikdddtt a dolog, 6s a csiszol6papiral simitotta cl a forg6 lil fe-
ker6kagyakid6re elkiszriheL. liileI6t.
Amikor a tdl elk6sziill, a fdr knlonfEle
ESZTERGALTTAL ELKESZiTiSE anyagokkal, p6ldiul mihviasszal Lezelte,
Visszaliive a talunkhoz, Phil vagy a seg6dea hogy kitdhse a fa p6rusail. A feleslegesanya-
t61 aljdra ragasztott hulladdkfa-darabot az gol a fory6 tdlhoz dijrzsolt tiszta lalbrgiccsal
eszlcrga meneszldj6hez (a forg6 alkatr6sz- l6volitotta el.

FARAc,orr FAK{NALAK KANALFAMcAS


Valesben n6g mindig nagy a kereslela hagyo_ Es eslszeri,,l{sztelen
ndnyos hnsleve,(a Itlalisihoz haszniih
"cawl")
fa ner6kanalakra 6s rilakra. V6lem6ny.m sze-
kiziir6lag 4,o.!dh hifatueni Mak
rint cnnek! levesnekaz elLdszit6s6hcz bqk, hos)M emberfles
a walcs;niik dnenek.Bizlos vagyokbnne,ho8y i\ tudjon ilni a nunkd-
neni lenne az igazl az ize. ha az eredelj latdl jdndL nos,eznb tuehe-
heltet porcelinl6lbanadndkaz aszlalraA fdb6l a.bbfet'tidt. A hdtuldt
k6sziihtilnak rz is nagycl6nye,ho8-!sokkalto-
vrbb fo!r6 narad bennc az 6rel.A hisleltst ter- a fdrasi d saiit testioel
mdszetcsen fakanalakkalkell eLibr'asztanil fieziti. A knnircti fa-
A l c \ e ' ( . l , a n a l a l , "er . r " l d l ' r r e 8 ) r t a n rr d L o
d.n6tt jirharfdb6lrdemeskifarasni.A kb 25 cn
hosszf klnalak k6szlras6hez a fdt 30 cm-esha-
sibokra fiirszelik, najd fejsz6vel elitbb ketr,
ulrna pedig iolrbbi, ! kanil m6retdnekmeete
le16darabokk, hasosarirk.Ezudn esy kismtre'
iij, rendkivill dlesbaltival nasyidb6lkialakili6k
, l a n a l a k j r n a 1l ,, I, ' o r \ c r .A l ' a n a l h i . dr h *
syomanyos walesi gijrbe farag6k6ssel(,,twca
cam") k6szilik eli az dlulam ismerrfaras6ksaiir
l , . z i l e s d l l r r j a ke l o ! l " r a S o l e . e i i c e l s" kbrdn_
, e g e .f , n v a a k e ' p e D s e r e n eml e g h , ' l r r r i v a l
A ha$'ominyos walesi
"szcrelenkanalakac',
vonzalrnukbizonyiltsira, ercdedlega tiatal 1c SZERSZAMAI
g e n l e kl . " z ' t e r t e , , k . d v e u k n e l ' .l z P ka ' z i p -
s6geskanalak igen vdltozalos,fantiziadns s
ap1616kosan kidoleozollnodvumokkal diszileli!
emelletl azonbanteiiesenlunkci6tlan tiirgysk.
Esyes krnalak feie ficsos, ni8 misokon l6nc-, hesel,tu@jdfarcE,ik v
szi!- 6s ect6b notivunok vannak.

105
Ki,ZMiiVESSEG

SZEKEREKES KOCSIK
ki csak hallott koves riton vasab- lyen mesrerienk6sziten6ka kereket.Em16k-
rcncsos kocsit, szke.et zdtyk6- szem,kor:ibbanAnglidbana szekra mrn-
l6dni, taldn o il is, hogy elt(rtek dennapielet r6szevolr. A mlsodikvilrgha-
litjainkr6l ezek a csattog6, lass( bortig tdretlenhagyom:inya volt a f6k6ntf6-
jdrmfvek,6s egyiltalin nem szeretn6i ha b6l k6sziilt l6vontatrsriiirmdvek k6szits6-
fjra megjelenn6nek. De aki ldlta is 6ket, nek, ami egdszena ker6k feltal6ldsdiglly|ilt
hozzarzolott jd\e:mene\iilhoz- nctan haj- vissza.Ez a mesters6g Anglidbanigetrmagas
t o l t i \ l b g a r ovr a l a h o vl i t l e l e n a szinretdrt eL
. z l u d j a .m i -
llen c.odalato.alkotasa.zeker. A nagyme- Angliavalamennyimegydj6nek sajdtstilu-
relri, szelesfeliilet( vrsrdfos kerekek lisztele- sri kocsiiavolt, amelylassanalakult ki a ko-
rer pardnc5old.zerkezetek:annal ideien csigy6rt6kkdz6tt,6s 6vszizadokon 6t a mes-
akdr ket lib mly nyomot koptattak az ulak- rerek 6s seg6deikkeze munkej6t dics6rte.
ba. Mesltem mar az 6ridsi dkcirfogarr6l0. A kocsigydfl6rendszerintegybetra ker6k-
B o .o . . .a m e l 5 e n gy6rt6is volt a faluban.A ker6kelk6szit6se
A f r i l a ' r k . a g a i nu t a z t a md. s a
crrol. hogy az elmarddottviJekekenii mi munkafolyamatlegnehezebb r6sze,s a ke-
r6kgydrt6bogndrvoltaz,akin az eg6szi6rmii
werkezetdnek oikeremiloLt.Ha a rztik.eg
ugl kivdnta.az ege\zkocsiregymaga keszr-
tetteeI, egyebkdnt6 voll a kovdcsds a t6bbi
mesterir6nyit6ja, mrivezet6je,akik f6leg a
A B,{RKASZEK6R
A hacsisdnfu haszn ftn kocsiszekrdny es az alvdzkszit6s6re szako-
6netedsin jelenik wg a sodtak.A bognir a maga ura vol! megbe-
b'itkazehtL A k'ipekatha csiilt helyt foglalt el a lirsadalmi ranglF
ti d@abOxIcr^hirc bdL rdn. A kocsigyirtis h6napokatvett ig6nybe,
sa.i,fldzih,ts d sz'izadJor e\ a,.lal0-.r5evekeleienegyke!z.lefesreu e\
dtL:jtudpieltdk. Fdbdl ds
r^b't bdsriih,jdaal es$ze- telies
pomp6j6ban6116 szek6rrtak6r 30 fon-
rfibbsR,hezetit,nirt .1111- tot is krhetett,ami akkor igen szpp6nznek
d^zekir dsaz ioesszekS szamil0tt.

Az ANGoLivEs
(G6RBE)SZEKER
Az aryol koe!s].t&t cst
6a a hdjlitott u!9 ias
saakd,meltel .Lftbar
'l)l!l6 tet.pe fejleszkueh
hi. Iaestacsndk n@ezt,|h"
tueft oudldit a hits6 kcrih
liilnn t'elhzrehi|e'tk, eztil
tal d htcsiszehriktL6tit
hith. Ez a sz[hitdsaz els6
brrekekhiisiitt szilh.bbitii
S Z E K E R E K E S K O C S I K

A z r s s or 6 n U l x 6 s z U r r S U F F o L KS
I zEKER
SzERKEZETE

SzfKiTETT
KocstszEKRENY
Az dnsolEekh iritiv qen A fdlfarduld! szeherkocst
sah kt n'i fttJ'it iei n!.h. szebdnllneh szefiezeti
A kerctdkhezsaitfdt,kinl hnIijhIege$ i Ee,host alsd
dsfir!)et h^nlihdk, nint hosztartdil est he62t-
dzt a keftkgtiill^ntil ntu YrtErzrra flAdal tagohdk,6 d k2
r6ztnid. el6tti rlszt le
d tensel!.hhezbilkhfnq szfrkitculk olJm haian,
E dbnzhaz is ahn5dah tu\'1o ha&,a ujzk ret ekd t-
teryhLzRor610l.Lgt e! szdeh szik6 rLdjaft be-
szd2dddlag nis rigebb.h
uktuewli fitu alkattusz
hoo,lctuht6b,il kdsznh,is
lesaldbbszdzlaen ar tul A2 dlo,tufd elenea k.'p-
tou. A s)'irtjk tudsuhk ' sol6nid, anelt az els6
,ertuha festak.t,dneltwh
d JAaLhotdelmeM 6tan- F,..ft".!l, 6e. Ercr h&Anfat re
feh* oo , ehherodtih tte.4owR et mtM@I
hB zA a szi@z6an!d!!akdt, te seb felen, tudbbd
@trotusrhiktt cag a re M ekd turcsztfd 6 d eek
rinw'iz bijzo d zdwfa

( t r l r e r e p r e'.1 r o o o us r b o n r ' / r l h r } i r a L e ^ e /
\ ) r ( k d K e l e rA n s l i d b r nk e d l e l rs u f i o l k i ' r e l e r e r '
Orirtsi h6ts6 kerekei (kb. r,8 n iher6j'i) 6s nasy
tdmegeellen6rekdnnyenlehetertvoniatni.A szdgle-
tes,masasoldalt jdrm{ szerkezere al6daszek6rszp
pelddja.A kdpen l6rhat6 kocsi deszkaoldaln, vdgel
is deszkrzoltak.A nasas oldalak massziv kiils6r
kijlcsdndzneka szek6rnek,6s ha megvizssaljuk,lir
h a r j u l , h o $ \ r . r m e n n t i r e ' l e i B e n. L l v o \ ' A l ' o c " i
szekrenyfd teherhord6szerkezetieleme,a kereszt_
rnd pdlddul 25 cm vasras.A kisebb 6s kitnnyebb
szekereknek,knliindsena nyug:d megy6klddasze-
kercinek (1.a rilbunlnn E Bfa shbe'i szeheret)szer
kezerekbmyebb, ds tbbb rEszbiildllnak. Kelel-Ang-
linban a suffolki szekdrah'rzrl 6s a kerekeil hasyo-
rndnyosanpirosra,a kocsiszekrdnyt kekre fesle$k

,t
. t
t07
K E Z M U V E S S E G

oxlokDsFRni h_.s szrmR ivEs 6s sz6NAHoRD6szEK6R,


TR,{GYAHoRD6KoRDE
4. a4ol ttc..41,t ht,,bb t kr,,bthqr.nin, atado-
szehtLolllalai hajhtatt kikipzariie| A \dltaaLlalfirzehe-
rehdltaldrcsakEurdfa nez6entl6'iei oaihein, ftie
a bilknatos .kot kode u utolro,!ar^.t, Ia.ontat^,
jamr@h 4ntliobo a. ancttet 4nd 4tae4 ha rultok

A SZEKERFELEPiTESE moly,merevvon6sli,mint a suffolki szek6r,


Az angol falusi szek6rolyan teherszdllit6 jdr- mdsokivelte\ olyano\ mint a rubensihdl-
m( voll, amely tdbb mint 4 tonna gabona gyek. Ilyenek a devoni 6s somersetiszeke-
\zallrras:irais alkdlmaslehetett.Mar,ziv.haj- rek.Az egyszeriieket lidakocsinakvagyldda-
szdlpo[Iosan faragott tengelyekkel kellett szekrneknevezi\ az iveltetivesvagygdrbe
felszerelni, hogy azok tdkdletesenilleszked- szekrnek.El6re 6s h6tulra egy ltra vagy
jenek a kerekekhez. A tengellr'geket igen kapu kerdlr.amel15el a szelerbefogaddke-
nagy kdriiltekint6ssel keszitettk;162siltosan pess6g6t niiveltdk.Az oldalgerend6k, mint a
kiss el6re6lltak, mivel igy a kerekek kilny- vend6goldal,a polcok vagy a fels6 rudazat
nyebber tudtak egyiittfutni. Ez a kialakitds (igetr .ok helyi kifejeze<ismerr a kofti
akadalyozta meg.ho$ a homorrtotres ki'.i reszeinek megDevezerrei Ialantdbbi\, minl
dajntdtt ker6k lev6ljon a tengelyr6l. ah6nyfajraszeker gdrdulazurjainkon).zin-
Az els6 tengely telies szerkezeteegyiitt r6n a rakfeliiletndvel6sdre szolgdhak.
fordul a kiizponticsapkortjl.ez a derek.zog A k6szszekrena kdII6 6lekel,sarkokat
vagy fordit6szijg. L6teznek negyedfordul6s eldolgozz6k,nem puszt6n eszadtikaiokok
szekerek,amelyekbenaz els6 kerekek csak a miatt (bir az sembai, ha a md sz6pkidolgo-
locsi ohlala menren.egyene.entudnak [or- zds[), hanema szerkezet kdnnyebb6ttekint-
dulni. A f6lfordul6s szek6renmindkdt olda- het6sege,kezelhet6sge vegeft. A festds a
lon egy-egy r6st nyitottak, amelybe az els6 korr6zi6, a korhad6smegeldzestszolgdlta,
kerekek befordulnak. A h6romnegyedfordu- elerra larmereknek megerte lzipen Iefesleni
16sszekerekenaz els6 kerekek egeszena ko- e' karbantartani. Az alvaztola kocsi)zekre
csiszekrdnyal6 tudnak fordulni az osszekap- nyig a vid6khagyomdnyos szineivelfestelt6k
csol6 rtdig (az els6 es h6tsd tengely dssze- be a j6rmii minden r6sz6t.Feliil dltaldban
kapcsol6 tagjdig). V6giil a teljes fordulatri kek.pirosa kerekesazalraz.A festes a min-
szekercken az els6 kerekek egEszenkicsik, tikj a kocsiszehnyhossz6banhrizott, fi-
hogyegyeneren a l,ocsiienek
ald fordulianal.. nom, sz6p iv( voralak vdltozatossagival
A dombos, hegyesvid6keken, ahol a kocsik ColmBreenker6kgydrlo e\ kocsi$ano bard-
kanyarg6s,lejtds, egyenetlenutakon halad- rom kifinomult mesters6gbeli tud6srt juttat-
nak,a koc\ik verkezeletdltaldbanrelje. for- 1aeszembe. aki nem c(ak a bogndrszersTa-
du16srakeszilik. mok, hanemaz ecsea mestereis volt.
A szekerek felepitm6ny6nek szdmosval- Emlitettem, hogy mrra sainos csaknem
tozata alakult ki. N6mel1.ik szdgleles,ko- teliesen feled6sbemeriilt a ker6kgy6rr6s

108
S Z E K E R E KT S K O C S I K

A cA,\1l]6,A szENA[oRD6]is A xrr.\(AFRoDrrA


L.\. 4... .lho.1r'o"a.,c ed4o ls tJ
s.e&ezebgh koszanh.Lden,kiintlen hala.lt a heg'chbet
, : 4 . t 1 . ' . . t h" J t . t | i . . J , a l , r . . , . . r , . d . . 9 r ,
]l]]'ll,4intth'||''l|'F,'I''''lb]'J,
ntn ddtubn i. lj.ehel d jtirlnnrckel .e\t p.i, li kip.t
.-ob elhn.ni d leereherebb khdlll nes1bta t. Kelal
Anelitiban antdshat ol\an sok*.kq!t hatztujltdk, hos,
idtil.s$.n a htLkorkn tu,libnl ^ :zeLatl k zitttL.k.
E.l E iilaldllibn sr.thezelcl nete2lih hdmali oditunul.
U!!J hist U, haer a kar.li eLeiiit e!!) elDt elklsiteu
Iehllebt is ho$ztandt llatzt.tt.k, ls d katsszak in\tt it

mesrersigcJdm colm msrerel ludjr kisziti


a leglrjkilcresebb rug6s jlrm vcl mindazok
n l . , J k i k m . ri d r i i l n r\ / e r ( n ! n L kr I o ' - l b
galoknak (as az il_veneLszima cgyrc nd)-
( r l m B r ( . n . , n - u gm ) o / g r l u n \ ( m b c r .k i
csi, de szivdsalkatri, szinte mindig mosol-vog
\ i g l n ( \ ( . l l ( \ l e r . . e g ette l i n t r r n c h c zb j r
m l t ( n r n t u r m , c i nk r z e d n ib . l u l e .S z a k n t c
ia litkain6l szil'esebben mesal mulatsigos
ldrlincrcker, anlelyeLbijl kilogyhalAtlan.

ALADDIN BARLANGJA
r . . l m B r . ( n h . t r l m . m r h - l t . b .n n c z e l ^ d r i
olyan 6rzis, minrhr Aladdin kailanas bal
langj:iban bolyongank.A taligiik, szckcrek,
l o r J ( . J I I ^ l \ . l r n / " r "' d l a l h a . o n d l . ' c. m i l
leherellcn lcirni, felsorolni. trlosl ippen egr"
. / ( p k ur t . , \ / , l l r r cI o . . i n J o l g u z i kH. . i . L n . -
ban cgt alkalmasmrelii lrdit epitetiekaZ
ii16sal5, amelyben a vaddszkurylikal szdlli-
r o | | a kO l d " l c nz : l u l . i l l r r r . 7 c l l o l o n l i l f l -
, o l \ " l t d k L o l T m n i . r ' | l a / u l e . o l d cJ i l .
Ignz,kul)rkar ma mif nem Larlanakalatta.
A z r r r . d c ' z l' l , a m e l 5 - k J . o k k i ' k o ice
nagy j:lrmii sziimos elem61 .rlkortdk, g6zolt

109
KEZ]\'IUVESSEG

k6dsbdl kdsziiltek. A g6z616sktldnleges el-


EszKoz
KozLEKEDr4sr jirds, es egJkor eg6szgydrakar alapitottak,
A tbsaiolt jdrmfvek nen is amelyek semmi egy6bbelnem foglalkoztak,
olyanresena kdzlekedsnin- csak a la g6z6l6sdvel,illetve hajlil:is6va1,ala-
dennapi eszkdzeivoltak. Kon). litrisi\ al. Az rvesIeme,/ekere\ egyeballarre-
nyii sziwel dlleprnnk r:jluL) szeket azutdn nehriny dvig 6r1e1nikellett.
pedig nem volt kijnny{ az ilrd-
Elel( i gozolc;irremek mereres forma szerinl
rs a epi hijlnsn jiirm'ivekre.
MEg eml6kszem,ho8yan jdr
osztdlyozl6k 6s tdrolt6k a nyersanyagot.A
Iak-keliek a vdrosokutcdin az kiildnleges kocsikat gy6rt6k maguk k6szitet-
e1eg6ns, rug6skocsik.K6t p6l- t6k el6 a faanyagot. Colm m6g rendelkezik
da ldthat6itt az EeyesnltAlla- n6mi keszlettel az ilyen alkalr6szekb6l, de
rnokb6l,amely kocsik rug6zi- amikor m6r recsegnek-ropognakaz egyesda-
sa k6nyelmess6tctte az uu- rabok, tehdl tilzottan kiszdradtak, magdnak
zist. Az egyszer(, eliiptikus kell ijra elkdszitenie6ket.
iug6t keresztbcD helyeztdk Alokat d rudakar e. egleb loc,ialLarre-
el a tcDgelykmen16n. .rel et. amelyekhera loszerszamegyesre-
szeit kdtdttels gyakran ldndzsaf6b6lk6szitet-
ikai iellegzeless6s rek. A ldndrcalaKeler-Ar.iabanhono( faj.
amelyb6l egykor egyszerii kdzifegyvereker
faragtak/pl. a bengrli Idndz"at/.de ma mir
nemigen lehet hozzti)tni., ez6rt k6risf6r
haszndlnak helyette. A k6ds g6zijl6sselfor-
mezhat6, de gyakran l6bbf6le fdb6l illesztik
6s ragasztjik dsszeaz elemeket.A ldndzsafa
sz6p 6s rugalmas amig [j, de Colm mularorr

A coNEsrocAl szEKER
A .ahestosai hoci a 6, te
hes z,ill lt,i j dmli, atu b et
@ Etutsiilr Allatuoh keleti
tengqpanjd Mntin ha*
ndltah. A Con'taga-biilEi
ftl hapta a neDil, atueLt
PennvbAnidbdn, LaN6
Er negftbea taldlhatn.
Mas^ oudb u Msotb-
etullkezktde
da:zehzne
ez d jdnii u angol :zNhr
rch41 j6lal ndglobb aoh;
tdbb ijhb,t b tdgt tisrair

A KIVITEL
A .analagdi szeur hotal-
na ndretei elbhAr d n.v
terehnas)Jis)elMI szen
tehek a ft szletekneh,d ho
A szER(EzET csi knkil neEjelenisineh.
A canestosdi
szekirisen A jd'fli hdtsar^zirc etetd
nas6 if An aoL, e{r'- uibnl 6 tuft.htuibiisaer-
szdwshllikdt szeftbeh

110
S Z E K E R E K E S K O C S I K

KocsrGYiRTAs
Az 'ibrin l,ithatd hocik
f aI&ij.tn lehet lesiabbaa
benutahi eg 1rtuenr
tutthebtt. A linotu 4.s

a fanliizij klitfit asa fi-


ntes,c las'ifehlekh jel-
l.nzk @ ir hocn& 6h
hezenuttu1j'1L A |6drbk
es) r^ze ler^ze6en v^z
saati r t, ho6 ij a karbatt at
tdsdt, j abiI11s.4, njftfint e-
z,tsatklne. A kepenldt-
ban is j6rtasnak kell lennie: esztergilyos,ke- hati bttushan hitt'j ooh
ndhriny tijrdtt l:indzsafa rudal: tfhegyesre,
@ esik less)aknibbjtir
szildnkosra tdrt. Veszedelmesenn6zett ki, rikgydrt6, kov6cs,dcs, kdrpitos ds fest6 egy nii aodrosokn@.Sohan
szerencstlenesetbenegyenesena 16 oldali- \zemalvben,E\ ennek a mestersdgnek csi- 'zndeheknlilou xagovt-
ba is dllhatotl volna. csajaz ecsetmriv6szete,a festes,ami magiban rer,Mebt jla ktpsze td
Az als6 rfd (a kocsi alvdzrnaL hosszf, f6 foglalja valamennyi diszit6elem elkszits6t, fasathai8bdn. J1tuasah
tanoresze)a kerevtfa fallo\ lag) er a7 alviz koztuka finom,de mrrl(an',ielleg,,eles \ond- truszt,ifl ke.I!teli sbiil,a
n ag'n ini;4 6 e szerer\ dh
tdbbi r6sze egyenes rostri tdlgylagesztb6l sokata kocsi kuliinbdz6 r6szeins a kiill6kor b.sz.r.fli .s i\eh kocil
kesziil. Amire csak sziiksgevan, Colm min Egy alkalommal nEheny n6met jdtt 6t a
den faanyagotmeglrlal nehanj merfoldon konlinen.rol.hogy az altala (eszrtettkoc'i-
beliil irorszigban, Enniscorthy k6zeliben. kar elszalftsik. Kedlyesen elbesz6lgeltek
Colm olykor badogosokkalis kapcsolalba egymissal. A j6rm(veket misnap reggel
keriil. (1.83.o.). Alkalmankent fesli azok ha- 6 6rdra kellett teheraur6rarakni. F6I h6rorl
gvomanlos-magai fedeluszelereit.Me.elte. kor hainalban, miul:in elfogyasztottak egy
hogv Irorszdgban akadnak m6g olyan embe- iivegwhiskeyt, Colm azt mondta nekik, hogy
rek, akik bdrmennyit hajland6k fizetni egy m o . l o r t h a g y joaf i l . m c r l v d n m e gk e l o r i n l i
szepen festett kocsiErt. T6rtnt, hogy egy munkajaa koesikon.Lemenr d mLihe\be.e.
badogo<Iror.zagval.rmel]ildugott videken befejezte a vonalazdst.A fest6k, amit hasz-
egymasik lerfinakadtael a (zekerel.Miutan n6h, gyonan sziradr, s amikor a teheraut6
kifizerre, minr modra, Dublinba hajtott. megerkezetr. m:i.fdl orival d nagyponto5s;-
Dublinban tovdbbadtaegy harmadik felnek, got 6s miv6szi 6rz6ket ig6nyl6 munka befe-
aki tdbbet fizetett 6rte. Ez az ut6bbi ember jezseutdn, felpakoltak a aeheraut6ra,majd
Coimhoz hozta, aki kivdns:igaszerint kifes- elindultak a kontinens fel6. Ugyvlem, ez az
tette. A szek6rtulajdonosaazutdn visszavitte igazi profizmus!
a dublini embernek-aki ismel nagyobbd.z- El6szijr azdrt mentem el Colm Breenhez,
l7egeradott erle.er mdga iuldlekola/ el\eg- mefr komollan art hittem.hogy i lo\a\ ldz-
zelt munkd6rt. Az a f6rfi, aki Colmmal fes- leked6sriira6led. Egy kdnnyii, k6tkerek( ko-
tette ki a kocsit, igencsak j6l idfi. Bizony, az csin utaztam DdfAngli6n keresztiil,6s6lvez-
i.izlethezis drteni kell... tem a fogatolt kdzlekedesdrdm6t. Azt akar-
A kocsigyirl6k soha nem unatkozhattak, ram. hogy Colm kes.,ilsennelem egy szep
mert a foglalkoz6suk rendkiviil viltozatos. giget, bdr 6 meg nem ludott r6la. H6r igy
Colm szerin a kocsigydfl6nak tobb szakm:i- kezddddtt a bardtsegunk...

lll
K E Z M T i V E S S i ( i

S Z A N K E SZ I T E S E
kerekcs jdrmrivek megielenese szatartania reherkocsitdmegit, ha nem lehet
eliitt bizonyira a szdn,a sz6nk6 fdkernia Burulo kerekeketa meredeLlejron.
voll az 6ltal6noskaizlekeddsi s
szdllit6eszkdz,amely alkalmas EGYSZERi:ISZANoK
szerkezctnehdzterhek mozgatdsirais. Ma- A farmomon, Walesbena gamb6l hasznilom
napsdgis akadnakolyan teriiletek, ahol a mindenhovi er egy \zep. helyi kialakrraru
kerckesjdrmrjvek nem haszndlhat6k,6sa kocsi fek n6lkiil , de a legmeredekebbrerii-
sziina lcgmegfelel6bb eszkdzakiir a havon, leten inkdbb a szdntveszemel6r amit magam
ak:irvizcny6s,mocsarasteri.lleteken, s6toly- riikoltdmos\zea [armonvagorrrolgycr kori\
kor sz:irazonis. f6jdb6l. Meglehet6senegyszefli szerkezet;ez
A hegyekben plddula sz6na legjobbkajz- a fajta szdnnem csriszik le a hegyr6l an6lkii1,
lekedisi cszkoz.Ennek az az oka,hogy a 16 hogl hurnak nem iie5rri mcg lovakar,e\
vagym6svon6dllata hegyrdllefelehaladva, vissza tudjdk tafiani, ha sziiks6gcs.Rtddal
ncm tliri sokdigaz dltala hfzott teher nyo- m6g nem haszndltam,egyszeflienaz istrdng-
mdsdt,is csakegynagfonerds16L6pesvisz- gal kdtijtlem a I6hoz.
A SZANTALPAK rAJliI A l oldali kpek kdzdtt ldthat6 egy olyaD
A sz.ihJuNiji, s'i$ar, hd szin, amelynek alapja egy igvilla, amelyel
toh is jasenes)atuintjdl meglisztilottaL az oldalhajrdsokt6l.Az el6re-
htzndlhati. SzefezeLl- nyulo res,/enellbgvd lehel huzni. e5 a,/ ag-
villera 6pitetl deszkaplat6 hordia a terher.
az etejinJtthaitituII tdL?.
A tat?fdjdt sdziil^el haj Eszak-Eur6pAban6s Af-rika egyes viddkeln
prcfil a ho
litjdk.l sziles 6lulenosan haszn6lt eszkdz.

a haoona legeliinri ebb, AZ ARAT6SZAN SZERKEZETE


ts\7af-e\ Ko./ep-Wile\nenmlndenUtlhd l
u he&.ntebb,x6dh li.
n r l j . r l a l u l o l d d l o nf,e l d ll r l h J l o\ z d n r ,d m e
l l e r l e r m e n y h o r d i \ re a p i r e r l e kO . l d d l an e
han] meler hos,,u lemenyla rudckbol ke
sznh, amelyeketnyolc vagy tdbbJcsapoldssal
rijgziletl keresztl6c tart 6ssze.El6l 6s hdtul
fefden lclfcledllo farokletral tartjak a kere-
IeI. Mindegyik l6lra I yard (kb. 91 cm) ma-
KozLE(EDEsrszA?os,
SAROSTERULETEN

ha$!i, isza?ospanjdin
es kiilanos szeraetrehL

e dtufLll' tu t'!.it.it, tt d
nulx.s hanakan es Jit6a
szel*ezeIn sztint hdszttih.
hre tdnaszhodott, falis
,ifekndt is a hbA.^et haj-
toltu, d Ld$rb
"tihij,b.ndz isza?bdl
hal szederelte

|,2
s Z A N K E S Z i T 6 S E

gas,vizszintes ricsoza(al. A szin hosszrban A szANTiPUsAr


fut6 oldalgerenda is a farckletrikhoz van VilagzdteisehkihnbijRdfotutjlt sri- tuiihelribet blsziik, aktu a g@da naga
nokdl ipiteneh,nett hNznAbtuk is hii- hdsz[texe.Hollan] nestopk elecd6,
szegelve.Eliil a sz:intalpak felfeld hajlanak, IijntuRih es)tu tittdl. Ennekn egfeLl4eh, bnaryensikU,feshn jtsszittuMhatdpitet
amit6l a szdnel6rebillen a lej16n,a stlyponF rdd.kiorl eharai.ho nenel\tebelihdso lek a l7-, l8- sz'jzaiban,dMltek epben
ja nthelyezddik, emiatt nem csriszik lefel mdryok ^. A szAnohtgt rlsz't lehdsz,jl a h@dcne st ersis biiszkaseee i
an6lkii1, hogy hrizndk, Iegal6bbis enyhe litdya hatantiljtih dkdr a kaesisrdftb
hail6sn leitdkdn nem. Meredek hegyoldal-
ban termdszetesen nem konny( visszatartanr
ezt a sz6ntsem.Ez6rt k6t lovat fognak be, az
egyik eldlr6l hfzza, a mesik pedig hdtul
mintegy visszafogja,fdkezi, ha kell.

KEREK Es SZANTALP
A walesi farmerek egyarint haszndlt6k a ke-
reket ds a csrisz6lalpat,s ha igy ad6dott, ta-
ldlekonlankombinalr;1.a kertot:olydn i;r-
m(vet keszitettek, amelynek hitul kerekei
voltak, elol szdntalpai-Ez a megold6sfellelE
kapa"zkodas kbzbenmegktinnyrtia haladd:t.
sik terepen is haszn6lhat6,lejtmenetben pe-
dig a vanralpak vi.rzalbgtata iarmivel. a5
kimdlik a lovakat.
A szdn kiildn6sen c6lszerii eszkdz, ha a
terhet lefel6 kell hozni, 6m kev6sb6, ha
felfele kell hfzni. Az Alpokban megszokotl
l6tvdny, hogy a paraszt s felesdSekis k6zF
szdnnal, amelyet Sv6jc francia nyelvteriile-
tdn luge-nek neveznek,1-2 kanna tejjel lefel6
tartanak a hegyr6l. Felfel6 mdr iiresen viszik
a kannikal, igy nem t(l nehdz hfzni. Havas
idoben eppdgy ha.znalharoJ .zan. minl
ny6ron a zdld fiivdn.

KriLoNOssARcrPo
Apalykora tengerpartonspeci6lisralpat
a cip6re.Amikor kisfif voltam,a
csatoltak
visszahrizdd6viz nyom6ban kacs:ikatl6ttem
Anglia keleti partjdn, a foly6k torkolatvid6-
ken. Az irrap annyird ldgy \oll. hogy ve"7e-
lyes volt rajta menni mdg a szok6sostdrdig
616csizmdbanis Sz?lesdeszkatalpatcsalol-
tunk hdt a csizm6nkra, es eheveztiik capla-
16nak.Tdbben is rgi hord6dorgdb6l k6sza
tett6k. Regi, ma mdr jdszer6vel elfeledett
eszkdz,pedig most is hasznelvehetnenkaz
iszapban i6rva.

.7 dve alrah 6{szdtalf,


awltet d k .si h'ltsi ri-
sehez ldncohah,is tejme
netbeka htitei kerik alatr
.t1btutt. A hdts'i kerckeket
ilt en tuid.onideielen4 er
sztintaltri.i r.i ltozt axdk,
mioel Mtuabdka l@o,]&I

113
HAJOEPITES
z els6cs6nak,amit Angli6banren-
deltem,egy1416b(kb.4,3m) hosz-
sai vitorldsdingi volt, s keresz-
Iiil-kasul beirrtam vele a Temze
torkolalviddk6t egszenLowestofiig, 6s m6g
Hollandidig is elhaj6ztam volna, ha id6m
engedl.
A r.onalr Alille, eprle\u \ull. ami azl je
lenti, hogy a hai6testetburkol6 deszk6k(vagJ
polonhoh.ahog\a haioaL so( nerezik) csercp
szeriien fedik egymistr minl a vikingek ha-
i6in. Az 6piassordn el6szdra pal6nksorokal
fekletik fel, es rzszegecsekkel rcigzitik egy-
mdshoz, csak ezutrn 6pitik be ^ bihontohat
(borddzat). A hai6test v6gs6 formdjdt a pa-
16nkok alakja hat',rozza meg. A deszk6kat
addig puhiri6k a gSzkamr6ban,amig olyan
alakrjra nem lehet hajlitani 6ket, amit Harry
King dsztonosenelkpzeh. A v6kony hegyi
szilfa b6konyoLatszint6nmegg6zdlik,mieldtt
a hai6testbe hajlitva a paldnkokhoz szege-
cselndk.

KARVEL 6P1TEs0 csdNAKoK


A fahaj6k pit6s6nek ldtezik egy misik ha-
gyomdnyo. Iechnikdia.dmely azonbdnep-
pen ellenl6te a klinkerpitdsi m6dszemek.A
Adr?elpalenkoz6sf hai6knak el6szdr a v6zit
6pitik meg, majd ehhez er6sitik a palinkso-
rokat. A deszkdk nem fekszenek egymisra,
A HAlobrlT6 mint a klinkerpaldnkok, hanem leikkel szo-
iIUIIELYE
Mandtsds itko lltutht rcsan egymishoz illeszkednek.
aban hajtiifft4 iizNture Ha \rlakir erdckelneka hajol . e,zre fogia
akatlri, ohal tuasftin lie venni, hogy minden vizteriileten s partvid-
ipitenNhfdhaj6hat.A lee- ken kialakultak az ott legcdlszerdbbhaj6ti-
tijbbnai haii niig]@trib61 pusok, legyen sz6 akdr haldsz-,akir teherha-
tsfmb kissit. Azakbdn j6161.A legtdbb nagyobbhaj6 karvelpal:inko-
nis nin lig Ldl.ilhatunk
obat nthebr tast es) zist kap.
flag obbhajtis) 1ir hivali Irorszrgban ismert egy igencsak hasznos
tugd.bdntutikn.1,6 telefeI, kis helyi, kar,'elpal:inkozdsf cs6nak, a pro??g
ahal has anrint asldh dj.j (1. -1i7. o.). Tijkdletes fElkijriv( a bordamet'
ha eprenek- ezehbdl'j
szinthg kicsihA hlinket
szete, 6s mind az orra, mind a fara felfeld
(6ik detlpat1:nhal
^ t ) A, gijrbiil. A vastagleny6paldnkokategyszeriien
eg)mdr melle ille,zrves,,egezrek fel a gorben
A hepel1teftbenal'i ts6- n6tt fdkb6l 6csolt, risszecsapolt,er6s, f6lkdr
tuh k ilte", j6t ldthaftk alakri b6konyokn. A fo1y6, amely melleit
a ldrijrtz szesrsekhel iisz-
n efagatt, eE]tuiv a laPoh
lakrdm,rendlr\ irl aripal)o.. e\ apaly idejen
paL1fthsorck. A hdjbdd lejt6s iszapzatonyoktarkitjdk. Amikor a da-
esszene netotu d l.inak, gdly mullavdl a prongomegy ilyen i\zdpra-
Mit feldolsoza rttuft tony teteidn maradtJcsupdn el kellett enged-
{abentueghajlit,s eetrttal' ni a kikdtdkdtel6t, 6s a cs6nak sebesenle-
tengei etkbeti, dfti tudjd' \zanvazott az iszapon,majd nagy lo\\.andi-
hosan h.ll j'i tuifl4stsi,
Ense"i. n ls tutr1shajbt sal err a vizbe.Apalr ideien pedige8y csor-
l6vel fel lehetett hfzni az iszapon.Egy lapos

t14
KizM6VESS6G

A DREoTLINEPiTESE
Az dlt Ireoilir \lrdhan
fdlfed,iLreEs, 25 Mb (b.
7,6 n) ho$zt, a szdlesise
a e{tnotu\n d llenagrobb,
4safar hrc nercdehch
di.l hdie Az itt avalha
aou hamelittt i si ntj^ zet
sonti el1ftbr d haidtest

d bonl)ttulol Uszitik el,

@ egnhhoz ill.snex

fenek( vagy t6kesrilyoshai6valezt nem lehet- - Mifle haj6f


ne megctinalni:mindkel haio fennaladn! - Egy gleoiteogot.
Miutdn ez a kis cs6nak j61 haszn6lhat6 - De nekemnincsp6nzem,egyehal6nnincs
volt, a haj6k ir6nt erzell vonzalmam a - mentegetoztem,
Galwal hooker f6le hai6k fel6 forduh. A Gal- - En megisepitekdnnekegy hajot eros-
way hooker eg6szennagy,karvel pirds( ha- kiidiirt-
jd, akdr 40 l6b (kb. 12,2 m) hosszd is lehet. Es megpirette.Amikor el6szdrmegldt-
F6lfed6lzetes(a hai6 elej6n zdrt feddlzetvan, tam a munkdjit, r6jdttem,hogyez a c6huda-
de h:ilul nyitolt) 6s Lutter vitorldzatf (egyet- Ios idegena hagyomenyos haj66pit6skivrl6
len drboca hosszvitorl6zatothord). Ezeket a ismer6ie- egyikeazonm6g616keveseknek,
haj6kat haszndhak- 6s haszndlnakn6hdnyat akik a fahaj6kdpitesenek mriv6szetnnevel-
m6g ma is - az ir szdrazf?jlds a nyugati part kedtek.
menti szigeteki nevezetesena h6rom Aran- Reiner Schlimmerh6rom 6s f6l 6vre sze-
A IIAJOTEST szigetkijzdtti drusze[idsra. Egyirtlal halisz- godotrel ranoncnak egye.zak-nemrlorlzrgj
haj6kdnt is szolg6lt*. A hookernek van k6l hai6gy6rba, 6skitanulta,hogyanepitik a ha-
A Irea in eph1jed haj6- gyomenyosfa haliszhaj6kal.Miutan kitdl-
tc$ paLinhoz^aktr a han- kisebb v6l1ozatais. A kisebbik neve?acian,
.id tu1&zcn tujbetE,@E egy 16...18lib (kb.4,9...5,5m) hossziil6lek- tdtte az ideit, a norvdghal6szhaj6khoz ha-
ebzar 6.& nin len nan veszro,amelyazonbanme8 kepesaz atlinli- sonldjachtot6pitett magdnak,6s Irorszrgba
dikfatiinhot eftsib J,t 6ce6ni hulldmzdsban haj6zni A 23...28 l6t) vitorlrzott vele.
a botddzdna,ndj.l ezt a puchan61a
kitueiienhitiihaue d ftse- 1kb.7...8.5mr ho'szri3/eorrerg
hzr.A pal,ituhd^zhlhal hooker kdzdtti lipus. A HAJ6TESTSZERKESZTESE
es)enbinlh21l4xa tu rllie Az ij, de hagyomdnyos formiif haj6 meg-
lel6fomdra fiirdszetki, . A GLEoITEoG 6pit6secsup6nm6sol6skerd6se.A tipus leg-
hasr d stuwzidos Paldn Mint ahogy a mAsik ket cs6'Jak, a glaoiteog jobbjainak form6jdt kel utAnozni.Reiner-
hol&E fantasar ilbszk d- Az orrfedelzetalatli kabin- nek le kellett rajzolnia a haj6 vonalraizit,
i" Ielfedelzetes.
ban ket fekhellen alhat a haicjlegenysege majd megformrlni minden egyesb6kony
A gleoiteog hagyom6nyosan nyitolt hdts6 sablonjdt.lsmefie ew l6tez6,a gyorsas6gdr6l
rdsz6be kdnnyen berakhat6 a szigetekre 6stenger6ll6s6g:ir6lhircsgleoiteog
tewrajz't,
lJnr rozeg.\i\.zafele pediga Idbasi6\zdB. s err6l minteaa az 6n haj6mal.
Egy napon, mid6n ezekena dolgokon me- Reiner a rajzai alapj6nkemdny farostle-
rengreme\ azl krvantam.barcsaklennepin- mezb6lk6szitelteel a sablonokat.A 25 16b
zem egygleoiteogmegvds:irl6s6ra,egy fiatal- (kb.7,6 m) hosszrihaj6testnek13 bordiia
embert ldttam az otthonom fel6 kdzeledni, volt, amelyekmindegyiketeljes meflkben
hrtdn nagy batyuval. Bevezetesk6ppen,hi- kiildnbdziina tdbbit61.
szik vagy sem, a kdvetkez6ketmondta:
- Olvastam a kdnl'v6t az 6szak-n6metpar- A FAANYAGKIVALASZTASA
tokndl tett haj6ritidrdl, s most elj6ttemi hogy A fahai6pitdsesor6ntal6n a legfbntosabb
6pilsek dnnek egy haj6t. dologa faanyagki\dlavLita. ami mdr on

116
H A J 6 E P i T E S

E c v s z s n r ic s d N A K o K
kilisr es)-szernsibdk. Az 6pit6k naevon drrettcka
hrs!omhnyos apirs cs6nakokirind irdeklij-
d6semelvildgszeneki6lhettcm Afrikai umm so_ cs6naktcsL oldalinik faragdsihoz,6s soh.rnem tor-
iin isen hrmar kneretstgbe kcriiltem I iardzsbijl dull el6, hogykill,ukasztoltik volna az oldaldt.
ki!:1j;kenut(kal.A,,fekcretiildrdszen'mldh lesszebb A Zambezinvoh eey misik vizi jrirm'i is, aD1jra
.lrnbokaL l] Zambazifcls6folvristnelili'balozr em helyick ,n1]i1t,a,{hivrak. Ezek a cs6nakokLeLjesen
berek kaszirelrak L nuhorbnaltnelczerl cs6nakok 1lposlenek'ieL,gerinc n6lknl, s az oldalait, a ftne
neyszogkcresamclszerfek, k6t cgy eeyszernldzszerkezetrcszegezvc, i szokasos
karcstat( ds L<ccsesek,
. r r d lr ' a r ' . 1 \ . u n r / o rd t r ' laldnkokb6l raktdk nssze ,\ hai6 fara kis szogbcn
cn\\.r(trP|.(J
brn ilh,! esy igen hosszi cve,(ivclhajrottnk elorc emelkedett,ezenilh !z elez6s
Nekcm is volt egyilycn kenum,s rigv hlszcm.e$ike Amikor pedie lndidban lnrlam' e8,acsodaszcp
\ d : \ o l a / o 1l ( e . u r ^ r a i r r - l r i l e " . n F l r r i - balttno, Q..a hiqer) uraztam.Ilz a cs6nak a Ma-
ri;dk azt ! tinom hinblil6dz6 mozedsL,ani 'z LabrFparl!idak,,igislova"A Zambezinhasznilatos
elezasseljir Amikor rinulLan. crijsendszliikltaza b6rkdkhoznleyotr is basonlaiosm6don ipnlr, ivell
rLrdal,hogy d 1'els6_Zambazi rclc vok krolodill'l' ndrr,ru (r, a s.rokdl,ahol a cs6nakfenekeazolda-
A makorokaszilsckor arr! aLkalnasf:iLtij
egI l.rllal uldlkozik), valaminl pomp:isof' s farijk6
sza\,elki\'rjmk ts l<ikonn,lilcrtek.hogv a mcgDrtrr

A runqih licchb1l ifitLn RITri,a


.izd tdszonhdl htztLih b., BORDAMETSZITEK
i\ hlih tiry,, JAsstti, .-aLd A, n fvfllj Aobbn) botdd'
nnt Id fenrinsunld hert thctszeL.tbhileLc!.n l|lk l'
iktt.l ngds;t.) Lxih d$zt ioil,nie d Zanlbizin hQsz
ndl osi bbhd (len, sziis
lrtts.,4 csanakdljtL is az
alddhn Ujht ii hfdh JDtl.i k
KlREGKDNU
,L. irzuh dnltikdi i,Ldii
noka pd?nnlitid oagl
nd: dlhalnds fa hh 3nm
uL\tne htI r i btiI if t ctti k
d henuikut-1l ht\eI d .ii
ndh '^n adl fesitnah hi,
i s g 0 ft .-al I ut!6ztou tih

1t7
K E Z T { U \ i E S S E G

N VAZSZERKEZET
EPITESE
Miurin a Dtuailifl saineit
bjbkvtibantkhddhajn
ba Idtulntuah Jb|ititisieel
h2ztliidik .1. Minlen eeJ6

A kizipsd elen, d ltkik


nerc.td knnellennl d se
irc fels(i itir feh:xk fe|,
is eet nilt horonnlal .:dt
lako.iL hotzti. Hot, d bar magdbar egy 169 clfeledett meslersg.Rei-
d,th nlad naldnjandtt
@tutga pdldnhozns d helti
ner szednt tdlgyf6b6l kell 6piteni, azon beliil
ft h.,nl, a eIinnL fdthu- is egy meghatarozottfaitib6l. A haj6n az al-
zmosan Lg dufra, nLeg- kot6elemeL j6 rdszc hailitotl febdl k6sznl. A
nu nhdl1 aii f ddeqt 6 f duLit rotgyfa a g6ztjl6st kdvet6en idl hajlithat6,
a szdntire,endal - hn a,/onbani \d.ko'abb darabolat igy lehetet-
Lij1.hfel a nnheb szdry
lcn meggorbileni, mig.a vkonyabbakat a
s erenAii a. Dtn d fe n! i1-
licehh.l !r1dbd, haz@- rriifeszit6s legvengili. Eppen ez6rt a haj6-
it,ol, mindig i\ nag)r,r br..ullek c go,A4r
,dtt fit - a t6lgyek kdzdtt pedig nem ritka a
gorbe peldanr tz az eg5il oka az cngnl e\
irolszigi parkok fdsitdsanaka r6gmtlt id6k-
ben. A tolgy ugyanis a zirt allomdnyi erdSk-
ben egyenesenfelfel6 n6, 6s hijdn van a krn-
cselefo gurbuletelrnel'. A n] rll. larfl Jllomd-
n-vritigetekbcn,parkokban ndvekedd tolgyfa ner addig kuratort, amig egyetlendamb, egye-
viszont minden iriinyban vaslag aigakatnd- nes rostir6nyli faanyagot nem talilt, amely
veszt, amclyek igen gy:kran 8ajrb6L,olykor 3 hiivelyk (kb. 7,6 cm) sz6les, 10 hiivelyk
tdbbszdrdsenis- ,\4anaps:igigen kev6solyan (25,.1cm)masas6s 20I6b (6,1 m) hossztivolt.
haj66pit6 ismert, aki kpes kiv6lasztanl A gerendrban cgy egdszenkis hajlat volt, de
olyan gdrbe fadarabokat, amelyeLb5l rost Reiner mindkit oidalon felszerelt csiga
iren)ban ki is tudja frireszelni a 1d\,6nrala- sorokkal is tdmfikkal Lorrigalta ezt, hogy a
kot a faanyaggdrbiilcle mentn. gerincel olyan helyzetben tartsa meg, ahogy
A palinkozishoz haszndlt vdrdsfcny6nek lefekterl6k.
e g l r n c . r z a l u n a l .u g ! a n a k k o er l r g h o r \ z u -
nak 6s legalibb 1,5 hrivelyk (38 mm) vastag- A BoRDAZATtLLFrz rEsh A UERINTRf
nak kcllelt lennie. Rdadasul megfelcld fdt Rainer a gerinccel pirhuzamosan egy gyalu-
l.ell(rI talcln i J/ ot rlokeheliJ helsuorrtol'e- lallan v6rdsfeny6 rudat er6sitett a haj6pitd
hez,.rmelyjellemz6a hooke.lipusi haj6kra, l e . 7 e rr c i e j e n e k ' z r r u g e r e n d a i haomz i. t , . : a
a 161telik-vagy tdmed6kiikhoz, 6s a siil)'os nargo alonal neveTerr. Amint az egle' bd-
Iarldkehez is (1.az drtit). A legt6bb hasonl6 konjrck elkdsziilteL, amelyeket 6I gorb6n n6t1
miretf haj6n a fart6k6t ferdin fogazott ldJdrcbbol ille\7letr o..7e. kel nyer. lenlo-
lapoldssal tdbb darabb6l illesztcttek dssze. 16ccela szam6rgerendrhoz er6sitette 6ke1.
Reiner ragaszkodott ahhoz, hogy a lart6ke A fen6kgerendikat igen szelesre keszitelte
< $ e r l e nd r r , r b b orll l i o n .a m e l l n c ka r o ' t i r a - (a fenkmerevit6 az dt darabb6l ipijlt borda
nya v6gig hosszdbanfusson. A gcdnc anya- legals6eleme),hogy egy m61yhornyot, eresz-
ginak kiv6laszlrsa sem i.olt kdnnyii. Ebben tiket vdghassonbe16iiik,amivel a gerinchez
az esetbenis az az 6ltal6nos gyakorlal, hogy illesztheti 6ket. Ez a mddszer semmi eselre
ker \ ag) Iobb ddraborlrpolnako' re. de Rei- sem 6ltalinos gyakorlat: sok haj6ecsegysze-

118
H A J 6 6 P i T 6 S

A HAJOORR A PALANKSoRoKRocziTisE
A tul.tnkd eszh,ihat sulb 6 zrettJarii,
Mitd.n es)eshihrtuit (fenl) hithniis salcMEnh o6 szegehleI ij szi tik
so"dosaEsal vdlosdlott sdbe \.olmltr blstlabal tr A furdrokdt Mg6zl6ba ft.iftott a6-
tula4bozadJ'obDal,. tialo.al o t taaba'-e 4 haibatt r^Jentd aaaglt tlusjhhal ton ik
heshentehb,V dldkn bo&ii hdraw ddrabbdl klsziilnek

rien csak a gednc fels6 6l6re dllitja a len6k- ben ferdere v:igjdk, hoey a meghailitol.
gerenddkat,6s csapol6ssalrdgziti- pal6nkok pontosanilleszkedienekrdjuk

A HAJd FED6LZETiVELESENEK PALANKOZAS


BEALLiTASA Reiner, nmel l6tre, a francja m6dszer sze-
A Dteoilin f al,inkozdsa
A gerincet szend6kosanegy enyhe leit6re rinl vegezlea palJnlozast.L mdd.zer\zerinl nrtu 6ah a d^zkdk bekd
fektetik, farral lefel6, mig 5 b6konyokat liig- el6szor csak minden mdsodik pal6nkot sze- alit ilrlzEna k es)ndshaz,
g6legesen6llva er6sitik a gerincre. Emiatt a relik fel, majd a hi6nyz6 s6vokatul6lag tdltik u hdjnlestkliko oltlalAn
bajo merulerenaglobh h:ilul. mrnt cldl ET- ki. A n6met eljires szerint, amit term6szete-
sen a franciik is kdvetnek, a pal6nkok fel- hdspa a paL4kksotuh ki)
utdn egy vekony feny6l6cel vdgnak, amely ziift. Ezeketa ftseketszir
r a u n e g y k i ( s r \ e lh o $ / a b b i \ . m i n l a h a l o rakisat a haj6fen6ken, a gerinc mellett kez-
fosztatonhndbA hessh
Ezt a lcet a borddk fe1s6veg6re kiviih6l dik, s irgy haladnak felfel6, hogy nem hagy- hehdethdccal dugTozni
ero\rlik fel. A hdideprlom.ter a haio m6g( nak h6zagokata paldnksorok kdziitt. h.ll. A csq|nttugatu2db6
:illva \'6gigtekint a l6c menten, es szemre A palankozi\ nem ('al. egysleruenLigy sal is fahal@pti..tdtkeft!
megy, hogy az egyenesdeszkikat felszegelik ntea belderih d homJak
addil lg zirjz azt, mig a haj6perem ivelese ba.Atuihu a hajnt cise
megfelel6nem lesz - ezl az ivet fogia kdveG az el6kdszitetlbord6kra.Minden palinkdesz bo\dtj dh, a laldnhtte!,hdk
ni a haj6 oldalpatinkozasa-Ez az egyik olyan kinak egyedi alakia van - ivesre kell 6ket fteslasadaaL,ezzela dt
munkafdzis, amelyhez a hai66pit6nek nem fiir6szelni, 6s az ivnek tdk6letesenpontosnak sarca^ nlg szorasabbai
csak j6 mesterembernek,hanem mfv6sznek kell lennie. Minden pal6nk alakja valameny- illeszke.lik.Az dn alafos as
nyire kiildnbcizik a szomsz6djddt6lMiel6tt Ielhiin erctes haitX san-
is kell lennie. A megfclel6en bedllitotl l6c hdk hizzel kelku eblge2-
. e n D y ;l r' e l ll e v i g
m e n t e na m e . l e rb e i e l o l im felerilsiten6k6ket, beteszika gdzd16be. A pa-
nb ezt a nankaigtftlesfel
nia az egyes borddk vdg6b6l, hogy a borddk lenkokat el6szitr csak ideiglenesenszegelik ad@bt, tuCgpe.lisst aktut
magass6ga kiadja ezt a gydny6rii ivel. Ez- fel. A i'eglegesrdgzit6st galvanizdh ac6lsze- a bghellmtlenebb test-
u ran d bokonyok kiil.o elel a \zul'ege\ rzoS- gekkel v6gzik, amelyeket besiillyeszteneka

119
deszkdkba melyitelt furatokba, hogy a lyeket a mdr feler6silettpal6nkokkdz6sze-
haj6Iestkiils6 feliiletCt simdra gyalulhassrk. gezett.Ezutdna hai6orrt6lh6trafel6haladva,
Reiner ezernyi kicsi dug6t vdgotl a hul- minden egyeseketkimunkrlt, der6kszdgben
lad6k vdrdsfeny6deszkdkb6l,ezeket ragasz- kis fadarabokater6sitvehozzriiuk,hogyt6k6-
A CoBLE letesenkitdltseka rest.Ezekszolg6hakmrn-
A cable@ iszdkh2lerane r6ba m6rtotta, s a lyukakba nyomta, hogy az
Iidi tr@tohkilujnlecesha- ac6lszegeket megv6djea rozsd6soddst6l. tasablonkent a kdzts paldnkokkvig6s6hoz.
I6 zhaj,tja, dne b et,tsr Egyes cronakok e' baiok rezszegekkel ke-
tne&eh, hoer'a l49as szailnek.A rezet rigysz6lv6nsohasempusztit- Az EPiTESuroLSO MozzANATAI
panrtl leheset ,i?e ba ja el a korr6zi6, viszont igen drdga anyag, s Miut6n a palrnkozAs felrakdsdt befeiezte,Rei-
6drmi 6 o.Ll ai$zah1izni.
A haj,i aft6t n@ewE' egy6ltalin nem olyan erds, mint az ac61.A ner \ekil{tott a ilagarozdsmunkaigdnyesmri-
hog elmgetihne i,nh, hai66pit6k soha nem hasznalnakegyilft rdz- veletenek.A pal6nkdeszk6k kdziitti U alakri
hdtulrijl tuine ?edig ltpos 6s acdlszegeket, mert a k61fm elektrolilikus r6seketkenderk6ccaltdltbtte ki. Ezt kdve-
fehek{. A haji elejCkethe reakci6ba l6p egymdssal)6s id6ve1 tdrkre- roenujrbb ldrad'ago" mdvelerkoverkezett. a
bezex tudlt, ilet geinc mennek. A munkav6gzdsrehaszndlt haj6k fiireszelttdlgyfa bord6k kijz6 g6zbetrhajli-
a haj6f&dn Wo!, hisne
tiildst hajnfehahlrt ! dho- legtobbin ac6lszegeketalkalmaznak, 6s ha tott merevit6bord6katszerelt,hogy a hai6-
zik-A hdjih a fartiitujne ezcket a szegketgalvanizdldssalv6dik, leg- lest szilerds6g6t megndvelie.
szerch hoswi komdqid al6bb egy Evszezadotkibimak. A cs6nakmindk6r oldaldn, a hdts6 ne-
I t1ttal iflinr i i Ak,dneb et Miutdn Reiner v6gzett minden mdsodik gyedben,a haj6kdz6ps a tat kdz6ttegy-egy
tuNt hnzbd d heltirc palank felero\rre.evel. megcsaka munka ki- igen er6svizszinleskdnydkfdt,gydmot6pi-
ah^ztanah, ds6ah knz-
oetlentl Melftt wlikhi sebb resz6n volt ItL Most tok6letesenponto- tett be, hogy ezzelis tov6bber6sitsea test
a xtzb61,flihn a htljdldrd san illeszlve kit6lt6tte a r6seket.Mdg v6ko- hdts6rsz6t.
nb 'ppdfenetut [ne nyabb 6s hail6konyabb faekeket vagolt, amc- Befejezsk6ppen a hai6 belsjdtnh6ny
d Pafton.A haLlsz$6@h r6tegbenbefesteftea fen6kdeszkdk felett, az
sojd$Agos lMl|a oltan alatt pedig egy vastagkdtrinyretegetkent
torloilutu alhnlw' @tuU fel. A haj6testkiils6 feliilet6tis alaposanbe-
tztlhiiIhjidih terni szet6
hibnbMd. A ldli kitet kihinyozta, kiveve a ddrzslceket, amelye-
a Yorhhitt-i Witbtben ker viszontfehelle festett-
hthat'i M cabb.A jabbol- Amikor el6szdrldtogattammeg a f6szert,
dati d IhB 17 hb (5,2 tu) ahol Reiner munk6hozldlott, az dkdrszem
hossztitilotlh tut ozdtd 6ppen akkor rakott feszket a szarufdkon.
Az&t lett az Cn gleoiteogomne're Dreoilin,
mert ezt a madaratigy hivj6k ir nyelvn.

A coBLE
A Dreoilinr;'emaz els6megval6sultdlmom.
Ndh6ny wel eze16tt,amikor Anglia keleti
paflvidekekijzel6benltem, elldtogattama
Yorkshire-iFileybe.Itt egy eg6szflolta nyi.
Lottcronakotlalram,aminl er6\ szelbeni'
hullemz6sbanfulortak a szdIIeLMivel arra-
fel6nincskik6t6, a haj6kkdzvetleniila lapos
part l6tt szembefordultaka hdmpdlyg6
buk6hul16mokkal,6s faral el6re futottak
partralIzgalmasl6tv6nyvolt.
Mivel csaknagyonkeveskikdt6 van a part
mentn,a ro&letipusri cs6nakokatfgy terve-
zik, hogy kijzvetleniila part mententudja-
nak haldszni.El6sz6ra hai6 olrit tolidk be a
vizbe a magasds6lesofiuk kettszelia hul-
16mokat, mig a hai6h61s6hpos fenekek6ny-
l1yencsriszika homokon.A lapospartra far-
ral el6re hrizzdkfel 6ke1(legal6bbisakkor,
ha er6s a hulldmvers),igy a m6ly orrr6ke
belevagjamag6ta homokba,6s a hulldmok-
kal szembentartja a haj6orrit. Hdrul a lapos
fen6k viszont sim6n felcstiszika homokos
partra. Ezek a halrszcs6fakokvitathatatla-
n u la v i l d gl e g i o bpba f lm e n r i v , ziia r m f v e i .

120
K T Z M U V E S S E G

A C O R A C L EC S O N A K
mikor m6r Walesben6lIem, hal- A coracl6t egy kicsiny evez6velhajlott6k-
lortam a c ra.hrbl, ahogy Wales- A csdnakorra el6tt az evezdtcsavar6mozdu-
ben a coracldlhivjdk.Ezt a cs6na- ialtal hdztek meg,6s a cs6nakigy haladr el"-
kol a Teifi foly6n mind a mai na- rc. Az e\ez6t egy k6zzel hajtotldk, hogy a
pig haszniljdk. m6sik k6z a h616kezeleshezszabadmarad-
A teifi coraclehasitottk6risfav6zszerke- jon. A coracle-halrsz dltaldban folydsirdny-
zet6tkilenc, 6 l6b 8 hnvclyk (kb. 2,03 rn), ban halaszolr-mald a partra evezetrd\ L.o- CoMcLETiPUSoK
6s ezekremer6legesenfut6 m6sik kilcnc, nakjavalegyur| \ i\. / a\er.rll. 5emhogy5odra\- A robutztb Ircabdlse
ug! S@en ear@kndre
5 ldb 3 huvelyk(kb. 1,6m) hosszril6c alkot sal szembenevezettvolna. ftt asJoffidjdt a buhold-
ia. Mindegyik l6c kSrulbeliil I hiivelyk 1977-bensegitettema Teifi folyami coracle- tin htzfldhtua d-,agr
(25,4 mm) sz61es6s egynegyedhi.ivelyk haliszoknak megszervezni egy expedici6tl ldb6r nas)tjsa hdtdtuzta
(6,4mm) vastag.Miulin a l6cck nagyj6b6l hogy a Westminsterbena parlamenri k6pv1- a.s. A ualei coraclik,
egyeg6szhdtendt dzraka foly6viz6ben,hogy se16kn61 lobbizzanak egy torvenyiavaslatbe- tuinl a Ltansolenis a liif
caraclesahkalkezde ege-
ke116cn hajldkonyaklegyenek,dsszedlliljdk nytil6sa ellen, amely torvnyen kiviil he- sebbszerheze Iteh aouak,
bel6luk a cs6nakvdzdt.Ezt a mfveletet ket lyeztc a coracle-hal6szalot.NEgy coracl6b6l a fad dszeh:tztaa hA aL
m6dszerrelis vegezhetikjvagybelesztrjdka 6116kicsiny flotta evezett fel a Temzdnj s a daldt, hos hebet ddjat
ldceketa fdldbe,s amint a vdzszerkezet elk6- sdros\Yy'ellington
csizm{inkban annak rendle E eaeziiwk.A fii@e$zd
sziilt, nagyobbsrilyokkalmeghajlitjdlshogy ds m6dja szerint meg6lltunk a Lordok H6za \dhatt a fonou horithoz
h^anlalolan htziilt, s es)
a j6rmt alia elnyede lapos formdjat,vagy kapuj:iban, ahol felettebbdijlllftjs elb6ndsban kiizefin elhebezenpad
el6szdra fen6kreszt6llitj6k ossze,maid a volt r6sziin1<. Sajnossemmit sem 6fl el az ex- nereaitettehi a
l6cekv6geitfethailitjik a cs6nakoldalaihoz. pedici6nk. ".i^zer
Akdrhogyan ke\zuli5 a \a/. a ko.irak lbnJ-
s6rahasznill fiiz- vagf mogyor6vessz6 lbnaF
tal er6sitik meg,s ebbenv6gz6dneka lcek.
Kdt l6c egy keresztmerevil6 la furataibafut
bele.Ez a deszkafeszitiki a cs6naLol,s egy-
ben evezdpadk6nt is szolgel.A cs6nakv6zdt
hagyjdkneh6nynapig sziradni, miel6tt be-
vonndk kalik6val vagy vitorlar'6szonna1,
amit aztin lekitrinyoznak.R6genvriszonhe-
lyett marha-vagy l6b6rt haszndhak.V6gii1
egyb6rfbgantyrit, kdt6l-vagyvriszonhevedert
er6siteneka coracl6ra,hogy a tulajdonosaa
hdtdravehesse.

121
K E Z T \ T U V E S S E G

VITORLAKESZITES
itorl6s haj6m,a Dreoilin e$-sze- kireritette a kovetkez6 csikot, 6s igy tovdbb,
r( gdlvitorlrzatot hord,amelyaz egiszen addig, amig el nem julotI a vitorla
6rboc e16felhrizotr kisebb 6s a Icnri el'o 'arkdho7.MinJen egyc' c\il, ne-
mdgekil'esziteltnagyobbvitorl:i- h d n y h u v e l y l . n l i r er u l n v u l t a . , / e l e k e ne. '
b6i 611;cz ut6bbi egy ferddn dU6vitorlar(- egymist is 6tlapoltdk.
don, a gaffridon fiigg. A vitorlaraktir sza- Maid kdvetkezetl az el6rajzolis rnii\elerc.
bilyszert fehailt6sdhezegy rend alapvitor- A ieleket kr6tnval rajzolta az anyagra,ahogy
lezatol kellett beszereznem)ami a zag,,uitor- a szab6jeldli a kesztil6 ruha r6szeit.A kr6la-
l,ib6l (ez a nagyobb vitorla), egy on'aitarlabdl j e l e l ., r o l g i l r d ku r m u r a r o u lkaa l s z o r g o ' v d r
$gr- tarcflitarLdbbl(ez a kisebb), egy nagyobb r6n6nek, akik a vitorlapadl:is vdg6bena var-
orr,titorldbdL 6s egy xihanitorldbil (ezek az rogepeiknelillrek. Mo\r igcn furg<nes kizi-
orrvirorldk kijltnbd26 mirct( v6ltozatai) 111. r6lag szemm6rt6k6rehagyatkozvaia vitorla-
Az irorsz6gi takhelyem kbzelben keres- varr6m a kr6tdval bejeliifte a vitorla Arrdsdso
rj
r e m e g ) \ i t o r l a k e . z r r o t .r.g r b u l . l . a n t a m ddsait, iller.Je az Ek alak( bevarrisokat az al-
Mr. Gcrard Downerre Dunlaoire-ben. 'o e a fel.o elelen. jo 2 lib (0.6 m) ho"zu-
Pr6bdham meggy6zni, hogy a vitorl:i1m sdgban. A bevarr:isok c6lja, hogy a vitorla
lenvdszonb6lleg)-enek.Ezt az alapanyagola enyh6n dblds legyen,ugyanis a teljesenlapos
mdi rcngererek nag5oni' lebe.'iilil . meg vitorla kevsb6hLiz.
akkor is, ha dseik,kdztij k Nel son,6vszrzado A vitorlaviszon csikokat ezutangippel 6sz-
kon kereszliil igen j6l elboldogultak velc. A szevarrt{k.A varr6n6 I 2 hnvelyk (2,5...5cm)
lenvrszon azonban tij kor6ban Liss nyrllik, szlessdgben illapolta a v6szoncsikokal,majd
6s ha nem lokdletescn szdraz dllapotban 16- az 6t1ed6smindkdl dldt vgigvarrla, 6s kij-
rolj6k, elrothad. z6pen egy harmadik sort rs felvalrt. A vr-
Mindenesetre, nah6ny megbes2616sI kdve- toriat ism6t kiteritettek a padl6n, majd
r o c n Jc t i r / r r l e n l l u l k e m e n ya n r a g n a lm i - Mr Downer clkezdte a vitorla sz6leinek
n6siretluk, igy kompromisszumol kellett
kijlniink, s olyan lenvdsznal velaszlottunk,
amclybe n6mi szinletikus szdlat is keverte\
de a \/nve\e cppen olyrn. ug5 i' nez ki. e
olyan a tapint:isa, mint a val6di len vitorla-

Mr. Downer j6indulatfan engedteihogy a


nagyvitorla elk6szit6s6nek legkririkusabb
mrivelelit v6gignezzem.Jobbra, a Dreoilin
vitori{zatrl bcmutal6 dbrdn fcltiintettem a
r i t o r l ae g 1 e .r e \ z e i n e h
l .d g ) o m a n ) on\ e \ e i l .
A nagl.virorla/e/rd dle 11 16b(3,35m), a r.tsd
dle 2I lit: (6,40 m), a sz61fcl6li 6le 10 16b
(3,05 m) 4s az alsoile t4 ldb (4,27m) hosszu
letl, igy a relies vilorlaleliilel 168 ngyzetla-
bat (15,61m') tett ki. El6szor is, Mr. Downer
d r d g ]o g o a n l . i f e n r e . r t e t vt i l o r l d p r d l d s a n
l<r6t{val mcgrajzolta a vitorla alakjet. Ez a
munka ncm csak nagy szak6rtelmet6s gya-
korlatol kivdnt, hanem tekintdlyes matema-
likai Iuddst is, hiszen alapkdvelelmnl; hogy
a nagt dtorldnak megfclel6aerodinamikaifor
m:ija legr-en,amikor kifesziil a sz61ben.
Ezurdn a \.69 viszDakat kiteritelte, hogy a
po,.llonlevo I rerardizorfediek.A \irorla fug
g6lcgescsikoLb6l ill; a v6szoDsivjai a hdls6
6llel pdrhuzamosanfutnak. Enndl a szeg6ly
n6l kezdve Ligurilolta a \'69 vitorlavrsznat,
cgy 6leslssel gyo$an le\'6gtaa hossz6l,maid

t22
V I T O R I - A K E S Z I ' I E S

VIToRLAZATTiPUSoK
A \,irorldzarszimtalan lipusrl isneriiik. A
ladn virorhs haj6n, , holland bojeren s a
gaffos kurtefen a f6\|a t1 sdlf Ltituldnid
hordja, mie a Chesrpe*e szkipenkdz\.ctlc-
niil a, drbocrahnzzrk a nag!'rilorldr.

b616 huvclyk (kb. 15 cm) riihagydsrengedve


a felcslcgcs anyagoakdrds+oriil levegta. A
vitorla vigleges alakja mosl \'ih lithat6vi.
Kdvcd<czctr a.lrg.6lotr bb az.aza rcJfpontok
hclyinck bejeiijlse 6s felszerel6se.A rtga-
r / l J r a g r A / i r l r d . n 7 o l . n i Lr. l . i l ' n e m i *
mcrik e kifejez6st a vitorlafeliilet er6sszl-
b c n \ r C ) \ i h . r h a nr a l o ' . b e n t e ' e rt e l c n t i .
A fogdskoleleL a vitorla mindk6t oldalan A MESTERSEG
SZERSZAMAI
1c16g6rovid kd1ldarabo\ amelyeketa vitor-
Vdlanikor ttlj.: ! giszib.n
1rn drhrizva,egy vonalbanvarrnak fe1,s arra Ltiztul lantttk is b,rttz-
haszn;ili6k dket, hogy a visznat biztons:igo- tk atno dhal.,1xitu,
san az als6 \'itorlarfdhoz Ldtctzz6k.Egyes lahisritd n6tet urfttnl
vitorldLon aker h6rom sor reflpont is lehcl 6 o b2in bdr leDioiddt
hd:naL. A bnr ltnlbrtLl'
Ha az er6s sz61mian mir a legfels6 sofi 1s
kbz.llir s.drlt,.sip ki zttl
hasznnlni kell, legjobb, ha ki scm vitorl6zlk
finsiisztuel tudn nl
az ember a tengerre, ryaud a ttt d dut'raNi
\ 4 o r , r . m e r ( \ a l . z ( m r c .d ! i l o r l r k e . r i tai@asznon. MaMf sds
r6m kijeldlle a vilorla sarkart azdsi eshdttd na] ninLLnLlipftl .^a*
sarhot,a ttitarltLrytahal es a xiLarlalejct (.1.az ndk,s ki:rel ntir s:ihu
6ak d hbtah.enekrt,azdz
.i&rtt), amelyeke ttjbb vrszonrdtegerfeh,arrt, 6ats:ed&., tls.tit .1.
s airl,vuLaszlotta ajkel A nigy lyukba rir?gliArt, A .-6.an iluuggdLisnn
16mfiiz6karik6kat, mds ndvendir?&etsajtolt, Att, hdi tltihd d |tuk
6s ezeker biirloftokkal mg jobban megero- k i.loLeozasdho. i les?aflr
siletle, ug):nis czcken a fonlos ponlokon .-dr tic6 U st has.i,ilw k.
A ttotak.eu (titsli) fejil
hihetellen n.rgy er6k dbrednek. Utoljera ki- d tinstiLtsttiv htbtezik
jeldlte a liiz6szemckhelyet a vilorla als6,fel- d tn. u clr)ih aldalan,
s6 6s sz6l leliili 61emenln a friz6szemeLen
drhrizorl vikony korellel er5sitik fel a visz- d 2.1fis tuiit ld hdldq.tcs
nat a rud:zalra , majd a vitorla kdriil fut6 csal,a r insliaitushesesit
srqibhdklahrc forditotla a figyelmt. ,A.sze-
el6rrjzol6sit.Ahits6 611c1
kczdre,6ssorjdban g6lykdtclct a f,itorla als6 6s sz61lel6li ilcrc
mind a ndgy oldallt vigigm6fie, miktjzben varrla, ami naglobb teherbirrst ado[ r va
f e \ z ({ n l r r l o l r , r , /J r } d g o l . j m : h e / i l l - szonnak, 6s vidre a kidorzsijl6d6s ellen. A
nylbc dgyazotl ac6lliiskil haszndll. l\ fe1s6as a hdts6 ]et dupla szeg6lyeziivdszon-
sarkokal az draLLal lerijgzirvc kileszitene a csikkal criisitette meg.
vitorl6l a padl6n. Ezt kijvct6en, e8)'\.61<ony N u . .r g t l . e r u l t r h a r o mn r g rr i t u r l a i a) .l a r
z r n r g e .h u z o t ri i d n . r ' r ( c l r u J e l ( o f u l .e rrn6zisrc is 6letre sz6l6antarl6snak kasziift,
a z . i n ( gm e n t e nf r r t . r r ' u n a lraJti T o l l . \ i g \ i d - olyannak,amelyj6l birja ,r 16li\iharokal is.

123
I

K E Z M U Y E S S ] j G

KOTELVERES
indentlc kaitdl elk6szitdsea ros erejEr az adja meg, hogt h6ny Ldtlrgai so
Iok, szarlskmegcsavarrsdn,dsszc dornak 6ssze.Vegiil a kisz kotelet leddrzso
fonisin rlapul. ljr6scbb L6t6l ka liL 16sz6rkef6\'el.
szilshcz azonban cr6sebb ros
lokra van sziil<sg.A viliig lcgjobb k6lelcl EGYEB KoTELALAPANYAGOK
kenderb6l L6sziilnck; ebb6l voh p6Idiul \ p / m u r u g y J nl - \ . - b ( l e h e r h i r u . l. " r l o ' .
mint a kender, viszolt soLkil kdnn]cbt'
a .k a r t t r l ': h l u r i
N e o n h r j o i ' 1 J lL o r c l z e r e
b J n r \ i l d g\ . , r n r ro . / e h d i u i a e \ l . e n J ( l m e g m u n k r l n ie. / ( r l d 7 , J nJ d i n P i l .( . n l c '
k6tl rendkiviil er6sJtart6s, as lassankopik l<isebbhaj6k vitorlakivond k6telei gyekran
cl. Sajnosazonban,ma miir a kender lcr ebb6l kisziilnek. KszitcneL m6g kdlelct sz1
nesztse a legt6bb orsziigban tilos, mert zitb6l is; a miianyagok mcgjelenseelajtl cb
ftjstje b6dit6, 6s krbii6szernek mindsul b5l illitott6L et6 a zsincgeLets spirgrkat.
SZALMAB6LroNl'
A jura a kender-sycrgdbb rostokb6l ill6
KO-IEI-
I kdtebh tulajtlaahtfI'ri A RosroK FoNASA rnkona Beng:liaoul../rrmJ/il'.Jo mino\egu
nsu$da,| tustahbil,.10ni A kendcik6tl a rosrok fbnrsdvalLszLilA lc- ldr(. lc'/ulhermcs mrnilrhol. a fu-
"mrly
szmakbiL 1l k
kisziiltuL. . rr.l '2,
a r i , o r r k c r d e r r. l o . z o r r u r a t j c l l m ldp-szigeteken 6shonos. Sajnos mrnapsrig a lel-
ltlkis:iti. oldl,cbit toki - r n \ u r d nr : l n l j l .l v d P i) e l r a r o l r t i r l ' r l a r r e . o r u l r a n l r g o k a ri J r c , z r l e l \ , , l t o r r . irk n ' u -
Ln6en tuekligrcIhetjnk a
srdLnaki1.leh sak6n ni!. szeLer. Ezutin kavetl<ezik a gerebencz6s. an)agok.A m[anyrg szdlb6lsodort koleleL
A h1ol Uthdnj hiitiU.tt.i vaCyis fisils, a szdlak rendczese,a rdvld azonban term6szetesc[soLLal ke\,6sb6iarta'-
lai ki22d 6d.-diid u szdl rostok clrivolilrsa. Kot6lkaszit6sl<ora tono a . d k ,m i n r. I e r m ( - / . 1 ( - l - p - n r . r g ut " r ' a i '
nnt tuikrzbI J.bdlndta derekdhozer6sit cgy j6kora koteg kendc os-
r ^ r .d l o r g ol o n o k c r e h l o r g a b cr l . a . . t i a' t ' - A FONALTOL A KOTELIG
d; ;2 .tctb.n .et bi.iltli
kt hbiil,nsbn.inL jDnb g6rc kot6tt csom6t, majd fonds kijzbcn hit- Ragcbbena legtobb angol tengcri kiLor6ben
rilva, engedi, idagolja a rostokal-A kotel mcgtaldlha16voli a kdl6lszin, cgy na$! nyl-
K O T D L V E R E S

rott partr6sz, udvar, ahol a hosszt rostokb6l kctzbcna k6telkszit6 sokszorkilom6lcrckct


kd16l L6szrih. Egy ilyen udvar hossza leg- gyarogort.
al6bb 80 yard (kb. 73,2 m) volI, de lehetett Amikor a lbnalak a helyiikre kerultck, a
240 yard (kb. 219,5m) is. 20 yrrdonkent (kb kdl6h'er6 segddjeelkezdteforgahi a fon6kc
18,3 m) egy-egyT alaLf illvrnyr helyezteL r6k horgait, mikdzben a fonalakat r h:its6 k.-
cl, amelyen egy sor t-elfel66116csap vezettea rckhcz kozel elhel)ezelt dgrezerovcl(m.i.
rostokal, megrkad6lyozva,hogy azok dssze- n i r c n c r e l l o l c v J g )b a f a 0 . T e l v a l a \ 7 llraar
gubancol6djanak. rutrdk.A kotel be5odroda.a kozbena t.u -zko
A Lijtdlszin egyik v6gn rilh a fondkerdk- tolyamaro\rnko,,eledelr az elso kcrek dll!a
kel felszereft illvdny (els6 kcrk) (1. len0, nya fel.
ameJyenlegal6bb hirom forg6 kamp61 he- Amikor a kdt61 mir annyira feszesrecsa
lyeaek el. Valamennyi kamp6 egymist6l varodott, hogy szinte meggorbrilt, a kdteh'e-
fijggerleniil foott, de egyctlcn Larral le- 16 riigzitette a csuszkdr,majd jott az igazr
hetett 6ket forgrsba hozni. Az udvar misik rriikk: az 6gvezet6t elkezdle az els6 ker6k
v6gdre keriilt a kerekes vagy csisz6talpra irdnydba tolni, igy a fonalak a benniik l6v6
a l l . t o r ta l l \ d n } l J , . u \ / l u . a m c l l r e . / i n l e n fc.zulr,egnell,.i\ztjnhcrocn. d fonal\odr,'a-
felszereltek cgy lbrg6 horgol (h:its6 Lerk). val ellenl6tes irin)ban kijtdlle csavarodtaL
A fonalat oda-vissza vezeltdk a kdt6lsan Ennel.Lo\ronheru.hog) a korel nem bomlrl
egJik v6gat6l a misikig a h6ts6 Lerken ia- .lel migrrol. Eg) Iapa\zlalllolel\ero pon-
l6lhat6 horog ds felv6ftva a fbn6ker6k Iosan tudtal hogy a miivclct kdzben mekkora
hdrom horga kdzdtt; a szdlak rdgzitse fcszit6er6tkell alkalmazni.

KodLuRn ,M, ..c^s..R.f, ammEl

A KorbLvEREsEszKozEr
A hijtalurd leEfontosabbc:2kiized lzedl.ibb
htuab eslnbtbl li1getl.niil, deMonase
bessgelJorli hanu. A horsohates bakv
erdsitik.A Ddstasabbkdtebh h6zil6ihe. a
fent Llthafihoz hasa nan khefiifi szdlt -
zahez erdsitett,foe6hevldklel hditolt, lo
h6heftbe szereLhrtt:ok lziibtiseseh.viko
nrabbkijtulckhez.azont elesend1est est-
sz.rtbb bdhB (1.baba)

125
KEZI'IUVESSD(;

HALOKOTES
il6r igen sokfile c6lra hasznalnak' a k6zepe t:ijin pcdig egy peceL (a nyelv)
ezrt az idijk folyamin szrmlalan taldlhat6. r\ 1ib is a pccek kdz reLeril<fel a
hdla,fajtaalakult ki. Elk6szil6suk I i n . r , )r g \ r , , u ' a n .r,r ,k o n n \ e n , r rn- e g , r ' -
alapelvei azonban gyakorlalileg bujtathat6 a hurl<okon.
azonosak.IIaga a hdldkdlds rendkn,nl io"
ig6nyesmunka, ugyanakkor nagyon cg!sze H,4LdcsAPDAK, vADFocO HiLdK
rri mr:i\,eleteksorozalib6l dll. Mindosszc egt' Vidken legg5,akrabbanaz oblds hil6csapdr-
szcg6tykdtlrevan szijksig a hil6kdtas clkez Yal tal6lkozhaIunk, amelyer\.adiszgdrnnyel
dasihez, amelynek hossza megegyezik az tblytatotl iireginyil vadaiszathoz hasznilnak.
elkaszitend6hil6 szalcssdgivel.Sziiks6gvan A nyulak kotor6kainakbejirata el helyerik a
n r g n a g \ T e n n \i . r g u z i n e g r e. u e n l . rur l i ' hril6t, majd leengcdik a vadrszg6r6nyri ftjld
m ( rn ; k e l ll e l . e l r L . o m o r ' o r , . o m " ( . z u r . aln. A menekulain-vil egy mnsik kijiraton
r o n \ o l c d , e \ r z r \ L l l k e l r o' c m , k ( . / r l e ' e pr6bil t:ivozri, otl azonban a h6l6 virja. A
nck m6djit. Lar6Lra fiiggcsztcn hosszrihll6kal a kolorak
FURGEUJ]AK 6s a lalplrlkoz6hely kozdtt moze6 tiregi n)u
G! anitoh, haErudnursis Jak, illetve a hil6 fele hajtott mezei nyulak
a hmihdrni enfileba A HALorii
nlolth sipehenftisiti h; I I d d r e l J e h
. r l o h u ,(,l c g e n d . .
h J I - l m r ' P o n ' elroga..rra ha .zn"ljrk:; l-Jl l \ :\ ',,rhriro r(-
eanbu ji art ladalni, b u . \ " g/ . i n o r f a lk ( l l c n rd o l g " / n i a a h d l o l i e szeaz lillstrs hullj is az belegabalyodiL.
hag) fte nir! d dtahrdl \ : . o r c m u n l . dh d m a r od n " r - l e l b i I ( f g c l n e .
hdldszh.ilihati nlg lthe l z e t . . ^ t n f e l r a l a l r cck h d l . k u r or u . , r m i HALASZHAL6K
kn Linhihizi 6omazi$dL.
A hih rtnan, llallrlo nem mis) minl cgy kisebb fa- vagy csontda- A lest6bb hil6 halaszatrak6sziil.'IhLin mon
ujjdt fedig nindentnit^l r " b . . ,n e l l n e l r $ i l ( , F s e n / p , / . |, , b ) b e ! J s a \ . danom sem kell. hoel' a halaszhrildknak16
aaeJJino"nbbalabilnsi
nneeletnil utulahetetbn

I,,
tI
'i....:,': 1.,,l

i-.;
t)6
H A L O K O T E S

H,{L6KorEs
A zsin'irt.l6s.at d szestb
hnft lhez efi | i I ih sot 6 otuih-
kal (szorit,JtujoLc^),nihih-
ber eg) t'itId,ltj|al segitih
megtattantM egenkut
llrkftdtetet. A knahlzd

K
/.{
satuhxotuizhdhoz az ebi
sat tuI hatzndhhoz hit est
hetsze| $ n t rcI fi niatat t<iI
{WN
hdn,llnah, 6 ioelt hetds

szer6velvdgaelensz6mli vdhozata alakuh ki KER1TdHAL6K


az id6k folyamdn. A kerit6h{16 (m6s n6ven hnz6h6l6) igen
Agyalomhdl6t a haliszhajd vonlatja, de az eredmnyeshalfog6 eszkctz,ha megfe1e16 ko-
is el6fordul, hogy szabadonlebeg a tenger riilmenyek kdzdtl a1ka1mazz6k. A h6l6 egyik
ben. Ezt a hdl6fajtat mar tal6n dvczredek6ta v6g6t tijbbnyire a parthoz, a m6sikat a ha-
ha'znaljjk a lel,zrnhezkdzelmozgdn) rlNrri Ja.zhayohoz ero'rtr(. A hdlutkiirbcnvonrarni
halak.peldaul mal,rela.hering ragt tengeri kezdik, mig cisszenem z6rul a k6t v6ge,k6z-
pisztrdng kifogrsira. A halrajok beleisznak refogva a halakat. Manapsig a hal6szbdrkrik
a h6l6ba, ahol csapdiba esnek. a nyilt tengerenis igen gyakran alkalmazzak
A lazachaldszok,akik gyakran a hdzam e z rr h a l o i a l r a A
r . l e n r d h a l oe g t i k v e g e rk i -
el6[i foly6ban haldsznak - hozzd kell ten- vetik, 6s b6j6va1vagy egy cs6nakkal- benne
nem. hogy telJe'enillegali'an rel.erzloha- egl hala\7rnd,sal - megielcilil.maid a haid
i6kat vagy c6gehdl6kathaszndlnak.A rekesz- sz6lessugarri k6rt ir le. Amikor visszat6r a
t6hdl6 nem m6s, minl a foly6parton egy cd- kiindul:isi helyre, 6s a k6r bezdrul, a h6l6t az
vek leverCsevellehorgonyzott,kdzepn zsik- alidra er6sitert gytrlikben v6gigfut6 kijt6llel
kal eiliitott hild, amelyet a sodrdsra mer6- dsszehtzzdk,majd lassan az eg6szeta fedel-
lege'enfe.Trlenelki. A konn)ri. ",inte telie- zerrevontaljdk.
r e n l J t h a L al irn \ z i n r e r i k u ' ' z a l a l ' m e g j e -
len6seforradalmasitotta a haldszatnakezt a EMEL6HAL6K
m6djdt, mivel a halak nappal sem 16tj6k a A haldszhdl6k egyik szellemesvaltozata a
hdl6t, igy azttn 6iiel6s nappal egyarantlehet hosszt nyel( dghegyhdl6 vagy emel6h6l6.
vele hal6szni. Ez nem m6s, mint egy ndgyzet alakf hdl6,
A rekeszt6h6l6 egyik vditozata a fen6krc amelynek a n6gy sarkdt zsinegektartjik ke-
leengedett silyok segitsegevelrdgziletl fe re\ztrudal \Jrkaho/ erosrrve.A hdlol i \i7-
n6khdl6, amellyel a nagyobb m6lys6gekben fen6kre engedik, ahol egy ideig fekve hagy-
dl6 halakat lehet kifogni. Egy-egykisebb ha- jdk. mrid felemelik.Tgr mindent elfog.ami
l6szhaj6 olykor aktu l0 m6rfold (16,09 km) dppen lelette irszkal.
hosszisdgri h:il6r is leereszl; 6m, hogy ezek
mekkora pusztitist v6geznek a lengefe-
neken, azt nem nehez e1k6pze1ni.

FENEKVON6 HALdK
{ halok maril. nd8} (sopolirr a fenekvono
hel6k alkoti6k, amelyek zsrikszeni alkalma-
toss6gok,6s amelyeket a haj6k a tengerben
vontatnak. A h6l6 nyil6srt egy kiildn szerke-
zet tartla nylwa.
A fen6kvon6 h6l6 egyik 6si \t,ltozata az
apr6 szemrifarkash6l6,amelyetdaSdlykoregy
cs6nakhozer6sitenek,6s a halakat a dag6ly
vezeri a hdl6ba. Kisebb vdltozarait patakok-
ban, keskenyebb foly6kban alkalmazz6k; a
halota ker parLhozero.rtik.hogyd-,/eg) ujr-
sdn mindent, amit csak a foly6torkolatba
be6zdnl6dagdly kin6l.

127
K E Z M U V E S S 6 G
! t | . I

BORKIKESZITES
z dllatr6l lefeiletr 6s megsziritott rudat a hurokb6l; ennek hatisera a szii el-
b6r nyersen, kezeletleniil hagyva kezdett kitekeredni, mikdzben a szikladarab
hamarosan annyira merev lesz, forogva a fdld fele zuhant. Amikor a szii ki-
hogJ m6g meghajlitani is bajosan tekercdett,a ferfi iijrakezdle a csavardst,csak
lehet, ami lehetetlenn6 leszi bdrmif6le fel- most az ellenkez6 idnyba.
haszndldsit.A nedvesb6rviszont egyszenien A b6r feszitse,csavar5sanagyjrib6l egy
eirothad. Ezeknek a nemki\'6natos jelens- hdtig tartotl; kdzben a b6rt naponta beken-
gcknel(a megeloze.ere ketfelemod.zerlete- t6k struccfaggyiival. A v6geredm6ny egy
zik. Az eyik, hogy a b6rt olyan vegyi anyag- hosszri,rugalmas b6rkd16l lett, amely ellen-
gal kell kezelni, amelynek hat6s6raa nyers- 6llt az id6idrds hatisainak.
b6rben tal6lhat6 feh6rj6k Iovdbb nem boml6
anyagokk6 aiakulnak, ds megel6zik ezzel a AsvAlwr 6s NovENyrcsERZ6ANyAGoK
megkemdnyedstokoz6kristrilyosoddsifolya- Manapsdg a nyersb6rt szinte mindig kr6m-
matokat is. A mrsik m6dszer,amely az esz- tims6ban (k6mk6lium-szulfit 62tatvacser-
kim6k, az szak-amerikaiindi6nok, 6s a Ka- zik, amit savas oldatban v6gzett kezel6s
A NYERSB6R
(ISZABASA lahdri-sivatagban 16 busmanok krjz6tt van $ikkelere.) elor meg.Ezl a folyamalot6(va-
A nagmttrlii nJe$bdtt szok6sban,a b6r megtdr6se,"megdolgoz:isa". nyi cserzsnek nevezik; j6magam is ezr a
a felhatm,i Itu ci lj.tnak Az eszkim6asszonyok6llit6lag regissalpuhit- m6dszert alkalmazom, amikor b6r:inyb6rl
nesleleldd davl atjdhJeL. k6szitek ki, amely aztan a padldra kertil. A
j j k a f e r j i l k . ' i z m a i a h ovzd l oa l a p , r D y a g o r .
BizonJossekkben eg) n6v6nyi cserz6stma m6r csak akkor alkal
szedenfilb@ttsjdhd bdl1, NYERSB6RK6T6LKIKESZiTESE mazz6l! ha nagyon finom min6s6gt pel-
deaz n ebfa ul, hoe]
kailaztjAk a lastagabb A K\LAHARI-SIVATAGBAN ddul seb6szetic6lokra alkalmazott b6rre
nlahbdrt,awlrbtl dzt.ia A busmanok el6sziir is kiteritett6k a fiildre a van sziiks6g.
borr - 'zarva.marhr ragy eg5 nagyobbanti- Ndvenyi csez6shez leggyakrabban tiilgy-
lop, p61d:iulkudu vagy passzdnb6r6t , majd fakrget haszn:ilnak; a tdlgyfa krgdt rCgeb-
spirilvonalban hasitva egy sziiat vigtak ki ben nagy mennyisigben gyrijtdtt6k elre a
bel6le; a szij szdlessdgenagyj6b6l megegye- celra.Egl kedve.bregbdrdromnak.a de\oni
zett a vastagsdgdval,vagyis kb. 2,5 cm vol1..1 Moruelhambanelo Mr. Penpraisenek meg
rdbb mererho*ru \/rJal ezutdnegy fa agira ma is meg.,,ana rolgyfakdreg-hantd kese.
KEzISzERSZA-NTOK teket6k, majd 6tvezett6k egy szikladarabra amely egy iikdr ldbszdrcsontjdb6l k6szult.
A bt$eft1h is kihrs.i6ft tekert, vastag huzalb6l k6szuft hurkon. A Ennek az eszkdzneka segitsegvelgyiiitdtt
tszhiizei knzi t@Ioztudh
dz ;16 Msek,,alaniflt hurokba ezut6n egy rudat toltak, 6s az egyik be tavasszala kdrget: a fa k6rgb6l el6szor
a tomta, 4 b6f rizrittulitu, busman a rriddal forgatni kezdte a sziklada- egy henger alakri darabotvSgott ki olyan ma-
sindbbAdlebrc h6zn.ilt rabor, amit6l a b6rszij elkezdelt dsszecsava- gasanjamilyen magasracsak fel tudott ny[i-
fengdk;dz utubbiak kdzi rodni. Amikor m6r nem leh..tett tovdbb csa- t6zkodni, majd a fa kiddntese utin leh6ntot-
taflozih d szhlfakls (tit- varni a b6rt, az ember hirtelen kirdntotta a 1a a lijbbi krget is.
httu6). A nuntaI tuds!
rszt hitntelil, it6 kisek TiM.4RBAKoK,
kellaezik, de d fituMbb TALPASESZKOZOK
nunhithazes)kttdli, ibes ,'l titu ittdkc, n6 tutaen
p.ngh h6tu1lnak, ahelt hisolbtoBsnhn tu nA,
nekhajl66 dllitdni lehet .:=:rc ni ee| b.s b,isi bdl?,
vag ndgtabbbitrdb hiki
eh lsi hez est fi lbeh6i tat t,

M
h&estelznitettis lecsi.\zoll
fdftnk,Ab6'xatdhbe
kritk, najd J.tiitr'l l4feld
hdtddta nurhiliik Me.
A haz6zih kurhold)Jil-
hntuespeneijln d bnrl
()

w
M
128
B O R K I K E S Z I T E S

CsERzr6s
A biir$enis fdtetd as
aen 'tppehrszId nMka.
A hdldln6, riz6, ^eften
dlIdtbiitii h tuzs otdsa en
epszefl felatlat, a h:^ol6
a k ,la'lboh eh,ieoliui-
saa bdr hlsoLldllirll a h -
sollhtsel pediedshitf
hetud hahtess)mfltak

Ma mer pontosan tudjuk, hogy a cserzs timdrt6kdn vgzett hfsolis. A hrisol6ssor6n


sordn a tanninj mis n6ven a csersavlassan a b6r bels6 feliileterd a hrisol6k6sselleka-
kiold6dik a Iijlgyfakdregb6limajd besziv6rog partdk a raita maradt h6iat 6s a hisdara-
a bdr p6rusaiba, 6s kiszoitja onnan a vizetJ bokat.
mik6zben a rostokat bevonja a konzervdl6- Ezut6n kiivetkezett a cserzs. Ehhez a
anyag. cserz6anyagotigy kdszitett6k,hogy finomra
6rijlt ttjlgyfak6rgetn6h6r]ynapra \izbe azr{-
A B6R csERZ6sE 6s KIKESZiTESE tak. A folyaddkot azuiin friss k6regre szl-
Valrhaaz EgleoulrKiraly\dgbanvigoru lor- varryuztakdt. majd i llni hagyl6kazoni.. Ezl
vnyek szab6lyozdk a timdrmestem6get- A a mriveletet addig ismteltl! mig rendelke-
cserz6stvdgz6mesterembet (tanner) keze z16l zesre nem rllt a megfelel6kon(enlra(idjti
merev, fak6 b6r keriilt ki; ennek a kikEszi cserz6anyag.Ezut6n a b6r6ke1a folyaddkkal
t6st aadn egy m6sik iparos (crt?idr) fblytat- rli SodrokbehelleTlek.e' azni hagyLal.Az
ta, amig a tovibbi pdcolis, hdntolds, hasit6s dzlatcs eho harom honapiabanrobbszori\
vagy darabol6sutin a b6r rugalmas, f6nyes friss oldatba helyeztk 6t a be6ztatott b6ro-
feldlet( nem lett. Igy keriilt aztdn a nyerges- ket. mert ahog) moDdt:ik.ilyenkora bor meg
mesterek6s egy6bbiirmegmunkil6 iparosok (nyeli a csersavat).
"6hes"
keze al6. Nemr6g aarn a ktfele szakma egye- Ezuten a b6rt hat h6napig dllni hagyt6k A NYERSB6R
(TFESZiT6SE
stih. Egyszer j6rtam egy timdrmfhelyben a er6s cserz6oldalban. V6giil felakasztottrk,
Egtzer eg duszttlil nun-
walesi Llangollenben, ahol szint6n egy he- hogykic.epegien. maid hengerekkozoltisaj- kdsdolgazond IahJdMn;
lyen v6gezt6kmindk6t mriveletet.Nem sokl<al rolir,al elLarolrrotrdk beldlea nedve\siger. s) atj6 birhabdtijketMsBi
l6togatdsomutan aztdna mfhely sainos bezrirt. A b6rt a kik6szit6s sor6n kisebb darabokra tett ki, Az dztatd: astAzta
A miihely tulajdonosa elmagyar6zta n- vdgjik, 6s mil6n a sz6m6rcefa feldarabolt gat6 utdr o b6,1galj6
kem, hogy a nyersb6rt el6szor k6t h6tig me hajtdsaib6l 6s lveleib6l ksziilt otdatba ,z- feuoct Wt ee faherclre
A b6t peretutbe
srR\((\$e\{aq\{k(\\r-(rlNeguai\ts{ti\. t r'.sik- rl datre.-e\ ((e\kezra..sa\ segka.- J6z{tette.
\siw\$s\ \q\$\\,$\r-
rnajd esy h6tig kutyaiiriil6kben p6colj6k. Az pariak.tzutrn. amiLorabordk telig meg.zd' llek kina tuEzft1kntelehet
ut6bbi c6lra azonban mds helyeken csirke- radna\ kdvetkezik a hrisoldalon a ktil( hurkalt asf^zikx hi. Ez
vag)drsznorragyar io clkalmazrdk. A llangol- timdrkdssel vegzett faragrs, majd a b6rt egy zel a tuidvenzl elk nihe,
kutyate- asztalra tedtik, ac6lpeng6vel simitj6k, be- hog) M tnlket b6,xhi k ll-
leni timArm(hely az alapanyagot jen Ituh6ztdki. Is\t azltin
ny6szr6kt6lszrezrebe. kenik a hrisoldalon t6kehalmdiolaijal 6s n,, atunibtalatul
JeL
Mindezek utdn a b6rt ilmostak (remI- faggldval, megsz6riljrk, letdrlik a zsirad6- hotulhattaa felnlene a
her6leg el6g alaposan), majd kdvgtkezett a kot, ds ezutdn mehet tov6bbi feldolgozdsra. p6zta d ag11krdntiwtjt

129
K E Z M i V E S S 6 G

S Z I J G Y A R T OM E S T E R S E G
hozzdnem 6fi6 fgy k6pzelhett az r6sz6nek - tdmeg6thordozza,s sziiks6gvan
ember el6szbr a fark6llrl fogva a has16ra,amely a 16 hasa alatt kiirbe6we
pr6b6ltamegbefognia lovat,arra rdgziti a lovon a k6p6t, megakaddlyozva a
kdtdateaz ek6t,ds igy szrntottaa rudak felemelkeddset(farnehzkocsi ese-
fdldjdt.De nincsolyan16,amelyikiit mdsod- t6r). Kell tov6bb6a farh6m,amelymeggdrol-
percndltovdbbeltrimeegyhasonl6procedf- ia, hogyf6kez6skor vagyleit6n a kocsir6sza-
rdt. Nyilvdnval6nakttnik, hogy az els6em- ladion a l6ra.A farh6ma 16farak6riil kdroe-
ber,aki befogottegylovat, a mai sziigyhrmhoz futd sz61es, er6sb66zijb6l,valamintaz e szi-
hasonl6szerszdmot alkalmazott.A 16,ha ne- iatrdgzit6tovebbisziiakb6l:a csip6-6s6gy6k-
kifesztil egy sz6les,b6lelt b6rsziinalskiiny- sziiakb6l611.Az eg6szfarhdmotvkonyszi-
nyenelhrizzaa terheta sztigy6vel, felt6telez- jakvagyldncokrdgzitika kocsinidhoz.A ko-
ve.hogya hdm hdzdiatmegleleloen helyez- velkez6fontosrdsza farmatring,amelymeg-
tekfel.LehdL semtul ma8a\an. (emril alacso- Akad6lyozza,hogy f6kez6skor az egEszszi-
nyan. Neh6z teher hizdsakor,vagy kemdny jazatel6recstsszon a 16hdt6n.A farmarring
talaj szdntdsakor azonbana hiz6 akadilyoz- a szlirdszbdl6s a perecb6le[. A farmatring-
za az illat legzeset.EmiatLa ham fe,l6dese perec egy kdlesslkitdmdtt kem6ny b6r-
sordna kumet(vagynyakiga)(1.136.o.)hasz- gy(r(, amelyeta 16farkdnaktdv6rehdznak
n6latakezdettegyreink6bbelteriedni. fel. Foltos, hogya l6sze$z6mmindig helye-
Ahhoz,hogy a 16biztonsiggalhrizhasson \en illeszkedi6k a ldra.ktlijnbennyomharja,
magamdgdttb6rmilyenkocsit,ehhezegyme- s6t fel is tiirheti a 16testt.A szenved66llar
rev kocsirLidpar 5/ijksege5. dmelya kocsit pedignem kpesmegfelel6en hrizni.
illand6 tivolsdgbantartja a l6t6l.
A MESTERSEG ALAPFoGASAI
A L6SZERSZAM R6SZEINEKSZEREPE A szijgyafl dmesrer dltalel6dllitortgydnybru'
A 16a kumettel,a rudakkdzvetitsvel hizza I6szersz{mokgyakranigazi miialkotdsok.A
Kocsz6szERszAM a kocsit.A ldsze6z6msziiainakfeladatape- k6szit6smenetea kdverkez6:A b6rt megfe-
A hiten Athatd szeaz,in dig, hogya kumet 6sa rudakmegfeleldhely- lel6 sz6lessgli szijakrav6gi6k a tol6k6ssel
nehiz,to"k tt szeherckhn
,d:An alka.lna.!.A kllefl
zetbenlegyeneka 16testn.Kell tehdt egy Ez egymdrcdvelell6tottp6rhuzamv6g6 szer-
d hacsi,i ebe a htcsifl- szles,blelt kdpa,amely a rudak - 6s egy- szdm. A tril vastagszljakat a b6rgyaluval
ddk niaseflek fehiint etxe tengelyes,orrneh6zkocsi eset6na kocsi egy v6konyiti6kIe. A b6rgyaluegy vizszintesen
az a\ztahdszerelrdlespenge.Az etszedo a
b6lszijak6l6t vdgjagitmbdly(re,tompdra.A
sz6lez6vasat felmelegiwehizz|k v(gig a b6r
szln.A tilsdgosanforr6 sz6lez6vas meg-
getia b6fl, a megfelel6h6m6rs6kletre mel-
gitett vasviszontsz6pdiszcsikotielijl a szij
szlvelp6rhuzamosan.
A szijgyefi6 mesters6glegizgalmasabb
mozzanataa va ds. Lenc6rndthaszn6lnak,
mert ez igen er6s,tart6s,rugalmas,6s nem
v6g belea b6rbe.A vaff6shozsziiksges len-
c6rnapp nyolcszorosa a megvarrand6b6r
hosszanak. A crndt egy darab m6hviaszon
vgighrlzkodva, mindig beviaszolj6k. A var-
rrs $rdn el6szijr azdltesek helydttelolikki a
kerekes varrdsielijlovel.maid mindendlres-
n6l a varr66rsegitsg6vel egyesevel 6tszlirjdk
a borr.B6rsziiakroldisdnalaz jtledo.ziive-
geket f6lholdkssel6k alaktra vdkonltjiik
le. Igy az dsszeeresztett szijaktaldlkozisinAl
nincsen hirtelen megvastagod6szakasz;az
6tmefletfolyamatos. Ez6rta told6soka j6l el-
kdszitettl6szerszdmon alig 6szrevehet6k.
: z t l ( , ) A R t u \ ' tl -\ ' t L R 5 t - G

SzilcvAnro s z g R s z A m onr s n a s z N A r - R t u r
A no. '.,", /. n.l, dnn\r' es.ed Lrrdiu.l. A ftibbi bemulalon szerszimoLhasznilarrk sze
'fL h"$ , h"//. Fn e.rol ro r ten fe r n er F rint k6t csoporrraoszt,uk:\'ng6- (lyukaszL6kas k
Iik. Az irl benliatotl eszkdzdka l6szersznm,a ku sek) 6s jeldl6szersz,imokra (\'rrrdsjelot6kis sziLe
nei 6s a nyeregkszit6s sorin haszrilarosak.r\ ka z6k, illet\e mersz6k).A szlez6vasa1 iftaliban fcl
snl l:ibival a tu1dretimasztla haszniljuk! larras hevirik hasznillatel6ti. A nlgt vrllszilez6r lasLag
kjzbcn . mcstcr a lirdci szorilisrivala pof6k kdze b6rdk szildiszitisarchasznelj,ikn8y, hogt I nyelare
rogzili a b6rL.Isy mindkal kezeszabadonmarad az villal er6senrinehczcdve n)onjdk ! b6rre. A te-
irrrl askar Liilel vegzetlrir shoz.A hasyominlos n r d \ " \ r l l c l ( e \ r \ z r . a m c l ) l c l r o ! a r t o l r, e l . z r n e n
kizi \.ands l N c6na nindkr r6sar bef(zik egy- r lri nem csGzik mes a munka sordn.A rijhoririjfrit
csy L be.Az iral lyukdr szdmaku b6rbe,a kar riil ! az dkijlbeszoritvahaszniljikj scgitsglela nyereg-
biir kil olddlrr6l, esyn1iss.rl
szembeni(zik iI a lyu- p d . n r t o m - n ) - g d \ i I r ' l o . 7 c l r v a n " , n .m e r -
"
kon, 6s kdzbeniisyeshurokkai cson6l is kipealek. lakig.A nyergeslbs6yal az ill6sb6rthnzziik fela nye-
igt a k6,i\'!rtlis nen feslikfel lkkorsen1,b! a cdrna reglrzr.r.A nye.gestbg6lilldl a viizon lctdmaszNa
elLopik ug-! ehzakad. hnzzdLa kildnl feszessC(re I biifl.

ru{
" A H
\
@
E t @
IEiH
fl t | 't
n

H Hffi
\\fl
il&
u\\[
w t' tJ
N
A l)

%
t.1
IA
t't1
t.a
w
Hl B H
ETJ

E &ffi
Yffi,,..,,,"

131
K 6 Z M 6 V E S S E G

NYEREGKESZITES
gazdnkdzeli kapcsolatbaakkor ke- \ alsallban.Kozep Nyugat-Angliabangyar-
(iltem el6sz6ra nyereggel,amikor toltdk. Magas els6 6s hdts6 k6p6ii, m6ly iil6-
az 1930-as dvekben Ddl-Afrika s( nyereg volt, kifeiezett t6rdtamaszokkal.
Karoo tarlom6nydban, egy tuhn- Rajta a legkiilijnbbz6bb helyeken D alakt
szatban dolgoztam. Vasdrnap kivetel6vel r6zkarika fityegett. Ezekre k6tijztiik tdbbek
napi 10...12616rrijltdtrem a nyeregben,mig- kozbrra vize\palackote. a bekJSot. A bellyo
nem ndhdny ht milva azon a bizoryos test- a bilincshez hasonlithal6 eszkoz,amely a 16
r6szemenjdkora ke16skeletkezett.E bizonyos cstidjeire csatolvamegakad6lyozza,hogy l-
dtzzanar - noha elhelyezkedesebdlfaka- ge16skdzben az 6llat elcsatangoljon.Lovag-
doan.rzemugyrenem vehertem 'truccloiit l6felszereldstnk 6lland6 tartoz6k6t kepeztea
nagysrigtnak tiint. Fdjdalmas eml6k, de sok- b6rb6l k6szult nyeregt6ska.Ebbe k6tszersiilt
kal rosszabbul is jdrhattam volna, ha egy 6s sz6ritott hris kerlilt, s a tdbbnapos trirdkra
rossz nyeregbenkell ennyi id6t l6hdton tdl- mindig vittiink magunkkal egy szorosan
renem.\agl ne 3di Islen. nyeregnelktil.Ra- d\rze(\avartpokrdcoti\. amelyelaz elsoki-
addsul a rossz nyereg a l6nak is tdjdalmat pa el6 sziiaztunk. Ez lovaglis k6zben a t6rd-
A NYEREG ldmaszokkal egyiitt segitett a biztosabb ti-
SZERKEZETE A j6 nyeregnyilv:inval6an elengedhetetlen maszkoddsban.
A Apen jdl ldthat6 a M
tua q\eeodz (e dbfin feltdrele a megfe1e16ld-lovas kapcsolatnak. Akkoriban mindny6jan egy ausztral nye-
h^tunti aeat^dlattal). Lliszem, hogy a 16 a j6\'6ben is fonlos sze- regre vdgytunk leginkabb. Ez egy igen magas
A ldva ,p[Iih fel a nretus repet fog idlszani az ember ele16ben.A meg- hdtsd k6prijli, m6ly iilsri nyereg volt, 6s na-
dldltu ,edig d tule felel6 nyereg elk6szitds6hezpedig nlkiildz- gyon i6l n6zett ki.
"lastt, kernl A fttdes
rcgPitma heteden a j6 nyergesmester
rdz ldbait a l,lgsii ii$zedl-
lft,ishn a pit'ad zsebeibe Annak idej6n Aftikdban egJ rin. f6lmili- A NYEREGTORTENETE
tary nyeregben lovagoltam. Ezt a nyerget A kdt meghat6roz6talilmdny, amely a nye-
reg kifejleszts6ben f6szerepet iilszott, a
nyeregviz 6s a kengyel.Az el6bbit a r6maiak
feltehei6en Mong6lia nom6d npeit6l vett6k
6t, akik r6jdttek, hogf a 16 sokkal ktinnyeb-
ben es rzabadabbanmozog,ha a hdran livd
t6meg nem kdzvetlennl a gerinc6t nyomia.
Ez6fl a gerinc k6t oldal:ira illeszked6nyereg-
talpakra helyeztk |it a tdmeget. A mdsik ta
ldlm6ny, a kengyel, a harcok sordn bizonyult
rendkiviil hasznosnak,hiszen a kengyelben
felill6 lovas eyensflydt biztosan meg6rizve
haszDilhatja ldndzs:ij6t vagy kardjdt. Nem
rudjuk, li talrlra fel ezl az eSyverd. megL
korszakalkot6 eszkijzt, de annyi bizonyos,
hogy Azsirban a Krisztus utdni 6. sz6zadban
mir haszn6lt6k,6s a kdvetkezd ndhdny sziz
6v folyamin gyorsan elterjedtj 6s eljutott
Eu16pdbais.
A Weslminster ap6tsdg kolostordban egy
kis muzeumbanorzik a vildg legregebbii5-
mert teljes nyeregfelszereles6t,amely 1422-
b6l szdrmazik, 6s V Henrik angol kirdly
voh. E nyeregkifejezetten hasonlit azokra az
egyszer( alkalmatossdgokra,amelyketEti6-
pidban ijszvdreken hasznrlnak. V Henrik
nyerge javar6szt f6b6l kesziilt, magas, csak-
nem fiigg6legesels6 6s hdts6 kipival. Ul6se
viszonylag lapos, 6m feltehel6en biztos iil6st
nyijlott, igy a viadal sor6n a lovast neh6z
volt egyensilydb6l kibillenreni.

r32
N Y E R E G K E S Z I T E S

A ?,{xNA ELKasziTEsE
I futtd dnabdn tonPiti
hnzcea I'i ,isa rtqe9dz
htiznu.Elhasz, I sI nek hd'
rcn Iij:26a:szdb ,tbnis

(d pt1:tnd f.bd116d 4 ntc


fte leki szte).A kit
p dt aflt ka htircntii nri
" hLll "I
riflek na adni a ld

t,
: -
-__i
,_

nr

A NYEREGK6sziTasE
Egy modern nyeregszcrkezelcels6 rdn6z6sre
ohan bonyolulhak tiinjk, hogf az embcr
k6telkedik, r.aion kdpeslennc 6 is megtanul-
ni elk6szit6s6nekminden csinjiit-biniit. Va-
l o b a n .a n y e r g t . m e . t c rn a p S' z a k t u d r se '
t a p a . z t a l rbt i r t o k a b a !na n A m a g d ml u d r l
PAINAFAiTAK
lcnsaertorvo.oland",tltoltottem nehanr hc A pdndh hnlbnbbzO atd-
tet aianglia Kentben fckv6 Stapiehurslben, tuiah is tutetiieh khe eh,
egl fiatal nyerges,bizonyos Michael Farmcr de iedzatlatuhkell a ntells
mr:ihclv6ben. szerinlem egy i6 aszralosis cl tudn, k6szr_ tifwlhd, ilkLu d 16hd-
t], i.rrmtr m.'ter e!5edi.adorrlorr igazr reniJ a nyergesck ragaszkodnak az emLitetl tdnahJomajdhaz.A ktl,ek
miihelyek porl6k6iehoz.Manapsig a nyereg liirhdki st.ppehfanu a
tott nyerget kszitett, a mretczshezmindig ls t,16 nunka sziq
razar icregelt bul.l.fabol ke\zilik. e\ l.ova Pantos
vilt magival valamit, amit se a r6maiaL, sc a
mongolok nem haszn6hak.Ez a valami nem csoltvassaler6sitik. Av6z els6 kipnja ket lib
volt m6s. minl egy 61ommalbevont elektro ban v6gz6dik, ezekrecgy-egyb6rliil van sze
mos vezet6k.E krbelt a 16h6lrira hajlitva (az sccselvc. E ftleL a n]'eregpdma zsebeibc
6lom kdnnyen hajliL, dc az alakiat megtafi i.u'znak bele.A prrna o n5cregIo fele e'o'
ja),levette a hit formdjAt, majd a kapotl kon' aisd 16sze.
rurLo\',ro.anJrrajzoltaegl Jar,rbpaprfr"
A HEVEDEREZES65 A FENEKPARNA
A NYEREGVAZ A kdvetkez6 lip6s a hevederez6s.A hcve_
vdszonszalagok K6t
Visszatervea mrihelybe, a mester ki.rilasz- derek er6s, srrapabir6
lefe.zthe\(Llerl ii'zi'
lolr (g1 nlcreg\a/rl rgy U alJl.u lobbnl'rre ho.'/dnli e. nehrny
megadva ezzel az
l a h o lk e , / i r l l l . e r e l e l rd, m e l yp o n l o \ r ni l l e t t tenek fel a n)_eregvdzrar
iil6s alakjdt. A hosszanti hevedereket az els6
az adott 16hdtdra.
Az angol nyergesek a v6zat tdbbnyirc a is hils6 kepa kdz6, a kercszthevederekela
h(zzik fcl. Az els6
Stafordshire-i mijhelvekben dolgoz6 vezke- nyeregvdz k6t oldal6ra
igen lontos szerepevan:
szil6 mesterekt6l szerzik be Noha a v'za1 kereszthevedernek
133
K E Z M U V E S S E G

effe varridkfel a felrdnt6sziiakat.(Ezekhez giink egyik jele, hogy manapsdgdiszn6b6r


c\atoljdka heveden. amellyeld nyergelrdg- helyettmarhab6rthaszndlnabami gy6rilag
zitik a lovon.)A hevederezs el6tt a viz dsz- diszn6b6rmint6zatira van prselve.A ny'u-
szesvasalat6tbeboritiik b6rrel. (A nyerges- gati emberoly rosszulb6nik a sertssel, hogy
nek tudnia kell, milyen min6segf b6rt b6rdt amely az egyik legjobbalapanyag
v6lasszon az egyesreszekbebodt6sdhozL a csak ropog6srasiirve (hogy fogunkat tdrie)
128. oddbn a B6rhihiszlt's c. feiezetet.) A vagy .zalonnah6jkdnr lehet felhasznilni,
kereszthevederek szdleitdsszevartdk,majd amit v6giil el is dob,utrk.A kinaiak bezzeg
a hdts6kdpdraegyer6senkifeszitettviaszos- nem ilyen ostobdk.Ok 6vatosannyizzak a
v6sznatszegelnek. Ezut6n a fen6kp6m6kat sertdst,igy azt6na diszn6b6rtava reszeKi-
varriik fel a hdts6 k6pa eI6, a viz k6t oI- ndb6lkeriil hozz6nk.
daldra.Ezek voltak6pphosszrikdsbugyrok. A diszl6b6rt bevizezik, maid.felhirzz6k az
Rdgentegyapitval t6mtdk ki, hogyaz iil6s a iil6sre.Szegekkl rdgzitik,de nemtdl er6sen,
lovastilepealatt puha legyen. merra szegeket a Lorabbiakban ki kell meg
hfzni.
AZ ULES
Ezut6nkdvetkezikaz i.i16s alapozisa.Az iil6s Krssz,4RNY,FELRiNT6szij,
alapjamanap'agleg;nkabb gum;.semm;nt NAGYSZARNY
A KOSU gyapidval tdmijtt vrszon, mint az rdgente Most ktjvetkezik a kisszdrnyakfelvarrdsa.
A hag)atuintasegtkibn volt szok6s.A gumi, a gyapjdvalellent6tben, Ezek kemny,vastagb6rb6l k6sziilnek.Fer
kiisiit (1.I3l. o.) a rydget
nestet *ikdn nbe szaftat alaktart6.Az iil6sgumit a hevederres a adatuk,hogy a kengyelsziicsati6ttakarirk.
ta a tlde hbzt.A kiqen fen6kpirn6kraragaszriik.Ezutrn az egdszet A kisszdrnyakfelvarr5sakoraz iil6sb6rt le-
er6sszcivettelboriti6k be iigy, hogy a szijvet \e5/ik i \azrol.A ki\.zarnyes az irlesbor
6sszelM6pitue a szahkel. sz616tfeszesen meghirzva,rdszegelika v6z kdz6egyvekonykab6rcsikotvarrnakbe;ez a
A kiisii pd,ii a iedAl b- alj6ra.Ezt csakelmondani ilyen egyszer(;j61 varrrsv6d6vagykdder.A felvarrdsigen pon-
nton^ahor zdmah bsze
megcsindlnirendkivnl nehzfeladat.A szo- tos munkit 6sgyakorlatotigdnyel,mert csak
vetnek nagyon feszesnek6s r6nctalannak igy keriil a k6t kisszdrnyszimmetrikusana
kell lennie. megfelel6helyre. Ezutdn az iil6sb6rt ijra-
A kijvetkez6l6p6saz nl6sb6rfelhrizSsa. Ez nedvesitik,6s felhrjzzdkfeszesena v6zra,
helleren disznoborbolkesziil.Suegenyse-mostmdr vdglegesen megszegelve,
A felr6nl6sziiak felvarrds6ndlldnyegcs
dolog,hogy a c6rnaer6sentartson,mert ha
felfeslik,a nyereg 6svele a lovasis - leesik
a 1616l.Igener6sc6rndtszok6shaszn6lni,azt
is ketszeresenfiizve.
A nagysz6rnyaka nyereg legnagyobb,
vastagb6rb6l k6sziilt r6szei.Ezek a nyereg
k61oldaldn helyezkednekel, rijuk simul a
Iovasl6ba.A nagysz6myak els6r6szdtbened-
vesitver6szdgelikegydeszk6ra, amelyenegyr
a nyeregtdrdtemaszdt ut6[26 forma van. (A
t6rdtdmaszegy enyh6nhajliton kifliforma,
amely a Iovasterdeinekmegfelel6t6masz-
kodds6tsegiti.) Ezutdn a sz6rnyalhagyjak
megszaradni. Vegiil ezeneliils6r6sztvkony
b6rrel beszegik,ds az eg6szsz6rnyatfelsze-
gelikd vdzra.mindkeroldalraegyer-egyeL.

A PARNAELKESZiTESE
Mostan6ig tehdt elkdsziilt a nyereg fels6
HAGYoMriNYosNTERGEK
rdsze.Lissuk, hogyank6sziila nyeregp6rna,
JnnagM nindie ilter Mztd nrewet amely azt szolgdlia,hogy a lovon j6l feknd-
sr.rctten boltu. Az nlts tullr dsh,et. jon a nyerg.A p6rna a nyereglegdsszetet-
A trd dsconbtdm^zoh d lardt bEtosabb tebbr6sze;11b6r,illetvev6szonalkatr6szb6l
tjMzh4d6dt szolgdJjdh. A hnta@ikJeres|e ;ll. LeegyszerusiNe.a parnanemmas,mint
ie\enz6, h.s d xdz ac'jl 6 fdriszeijdraszt kdt b6ndte&kijztiik gyapjttiim6ssel.
ldthdrlh.Az iil'isbdrd nas6 ek6ashd^b
hjpd hnzi rM fiieeesztre,ani a lov6t j,ict A nyeregfels6r6szea lovas6s a nyereg-
v6z kdzott teremt k6nyelmeskapcsolatot.

134
N Y E R E G K E S Z I T E S

Ugyanezt a celt szolgdlja a pirna a v6z 6s be) a western nyeregig (amelyet az egeszna- EGZoTIKUSNYERGEK
pos lovaglrsra tal6ltak ki) terjed. A q eryesn ester! g szigart,
a 16 kdzdlt. A nyeregvdzldbil (a riszegecselt ege.li szabdltokswint
b6rfiillel egyiitt) belebtijtatjik a pdrnera A nyeregbentdltdtt hosszri 6rdk emlitese aldhitoltd bi a naea reaa
varr( borT.ebelbe.majd a parnal az el'd e\ ism6t eszembe id6zi a hajdani strucctoj6s heil a vildg knltjnbiizi -
a hdts6 krp6n6l is felvarridk a nyereg fels6 nagysdgrikel6st az iilepemen, amirdl korrib- szeh. Eszak-AIihdbahis
16szere. ban m6r panaszkodtam.A r6gi tdrtenet foly- Del-Eur6pdbdka nte,Ee
tatdsa az volt, hogy fijdalmaimon enyhiten- het fta is nehizfaodda
A modern nyeregbonlolull vondlailrdiz- dpttiL A riE a keszntereg
asztalonlehetetlen volna megtervezni;ez az d6, a kengyelben feldllva kiemelkedtem a d$zitdseiellenarci szen-
evezrede\ ha\znaldl .oran iejlodott. mig nyeregbol.aminek az lell a vege.hogy ami- betiin6.A Nhiz @6tem
v6giil elnyerte mai formdjrt. Nyih'6n a kor a lovam megbotlott, leestem, 6pp a f6i6 nleryet gtak'nn.Uszitik
kulonbdzo hdrlnalal videkenkent mr) es kel6sre. E16bb csillagokat ldttam, majd las- fhiseh tuikti\ ntoMtak.
san rae.zmdltem,hogt minden 57ornv(seg A hlercg tbwsit taotibb
mds tipusri nyergket eredm6nyezett,igy a htuelik a tujta ldoofindi-
\or a \zamar malhanyergetol,amely I fei- ellenre az iigy vrratlslul szerencsesfordu- szek.A westea nrerce
l6dd orsz:igokbanma is fontos szerepettrjlt Iatot vett; a duzzanatkifakadt. alaxalorakdszdbenleL
feko6 n! etus tal| ahnahhi)
sz ijt het6.n, tuae1sft esle
Nek hthJeltuesen, szaba-

135
K 6 Z M d V E S S E G

KUMETKESZITES
gyre ritkdbban, de m6g lathaIunk ndlt6k is ezt az fji16st, a kumel mdghosszri
hidegv6ni lovakat az eke e161t, 6vszdzadokignem ielent meg Eurdpaban
vagy a teli horddkkal megrakott Kor6bbana lovakraa mai szi.igyh6mhoz ha-
szekerethirz6 sdrdslovakat.Bdmu_ \onld szerszamor lellek (i. /Jr. o.).\agy ia-
latos, milyen kiinnyel birnak el e nagy ter- rombafogl;kokel-mint ma azokrdkelA id-
hekLel. Kd/elebbrol megviT\gilva larhato' rom azonbannyomtaa 16l6gcsajvet sakad6-
hogy a 16 va16j6bana kumettel hiz, amely lyoztaa l6gz6selA puha sziigyh6mfele szer_
eg].enletesenlerheli a 16 sziigy6t, de szaba-sz6mpedig hiziskor raszorultaz dllal nya-
don hagyjaa nlakal es a legcsbvelAkumet. kira. A vgs6soronalkalmatlanszerszamok-
ez az egyszer(nek tiin6 eszkdzi viszonylag kal a 16lesti erejdlnem tudtdk kihaszndlni,
djkelet( talilm6ny. igy az dkdr maradta f6 iSavon66llat a mez6-
gazdasegban. A r6maiak a 16 vdelmben I
TEV6K, oKRoK, LovAK t6rv6nyt is alkottak, miszerintegyp6r 16leg- j
Krisztlls u16n 500 k6rtil tdrt6nhetett, hogy feljebb 500 kg-nyi terhet htizhatott. Ekkora j

egy tevehajcs:ir meftdsillatrra merevr ku- rdmeget egy mai sdr6s16 egymaga is kdnnyen
metf6le szerszdmot szerkeszlett. Noha a elhiz.
mongolok hamar dtvelt6k, 6s lovaikon hasz- Mihelyst az igdi felvdltottaa kumel, ka
bontakozhattaka 16 igazi k6pessgei, s ez
nagybdnhozzdjirulra kdTepkorimezdSaz-
da.agfelviraBrasihoz. A videkenfeleslegesse
v616emberier6 azutrina vdrosokbairamol-
A KUMETRiszEI ta, a !8-lq. rzaladbanaz eglre feilodoipari
A kutueIhd.r.ft rd'2b6fill: v6llalatokndltal6lt munk6t.
A btb eLaftszbdl asa tustb1l
(tind.kettd ro szaln ti! al
!as) hulad,jhstdljna at A KUMETELdRESZENBK KEsziTEsE
tdfue), tdLanitu aJink ' A kumeleta szijgydrt6kkszitik.A kumeraz
Etbdl, dneb az el1ziikit el6r6szb616s a kumettestb6l611, ezeketkiildn
alkatit tsz toJt1lhazAttih.il k6szilik el, majd egym6shozr6gzi1ik.Az
h ziAi baftztldba ilesl
h.dik. A ndstobbkMeth
el6reszegy hossz(b6rcsik,amelyetcs6 for-
kej*e 4!) biiftntdt he' mdravarrnakossze.Ezt a csdvetazut6nrozs-
ltezneh,awlt a$sehall szalm6valj6l kit6mik. Haszndlatostdm6-
ld nrsakadAuozza,hos) anyagmdg a hullad6kgyapjdds a l6sz6r.Td-
M estbiza td narjdrd m6anyagt6lfiiggetleniil,az e16rszt egyvas-
pdlca segitsegvel t6mik kem6nyre.Ezul6n
felhfzzik a kumetf6ra,amelya 16marj6nak
alakj6tmint6zza,dssulyokkalformdraverik
Az el6r6szk6t vdg6t rendszedntdsszevarr-
jdk.Vannakrin. nyitott kumetekis. Ezeketaz
itlagosndl j6val nagyobbfejd lovakra vagy
szamarakra keszitik,mivel a zdrt kumet fel-
er6szakol6sa egynagyfej( dllatraa legtdbb-
szdrellenszegiil6stv6lt ki. A nyitott kumetet
egyszerrjen sz6tnyitj6k,6s a felhelyez6s ut6n
A z6rt kumetet fejjel
feliil ijsszecsatoljdk.
lefe16forditva hrizz6k6t az 6llat fein,maid
a nyakonvisszaforditjrk,6sigy csiiszratj6ka
megfelel6helyre.

A TESTELKESZITESE
El6szijregysz6lesb6rcsikol,azin. uszdlyt6s
egyer6sgyapjricsikotvarrnakossze.Ezut6n
a kumet torokr6sz6t6lkezdve,rozsszalmaval
tdmik ki a lestet. A kilbmdtt szakaszokat
folyamatosandsszevarrj6k6s form6zz6ka

136
K U M E T K 6 S Z i T 6 S

EsA TEsr
Az EL6REsz
rorokt6l a nyakig. A vdgs6 formizrs utdn az Az .ldriszt az dsszflatr,l
egsztestetv6kony b6rrel beboriti:ik, nehogy is finis utin a kunefdn
a kumel kidij sdlje I 16nyakdt u,1k famittd. Ezt kote
tden .^dnj.tk nsze a2 e16
$zLat snel.E tuMh,it
A FEMKERET -
itbh iit d szenn i td h ata!
Leeveeiil a f6mkeret keriil a hely6re, az jii,t, hihdnt [6 htret dlaf-
el6;6s;6s a test kdzdft \tgightz6d6 barizdr-
ba. A fdmkerethez csatoljrk az istrangol,
amivel a 16hlizza a kocsjt, illetve a f6mLeret
re vannakfel\zerel\c a \/ir vclero karil.ik i'
E karikdkon fut keresziil a gvepl6 vagy
haito5zar.Lg)kor a Letel fubol ke',/irll
Anlaga ma r.el. rezzclfullrlva Legfoliill<et
karika tal6lhat6; ezekbe fizik a kumel
6sszecsatol6szijrl.
A munka ja\'a reszeneh6zkes6s apr6l6kos,
m i v e lr k u m e l n e kp o n l o \ a nk e l l i l l c \ z k e d n i c
a lora, czerl egledilegkell elke'/rrcni A io
kumet alul e16gtdg, hogl ne foitsa a loi'at, de
nem lehcr nagyonbo \cm. kiilonbenleltofi d
. darabol ne-
. i n d e z e kd d c r r a a
l o n r a k a rM
h:iny f6 hosszisdgadatl6leltekintve jobbli- A KUMET KITOMESE
A kunetet a Liririlag e tuMkaloudndt
ra szemm6fi6k utain k6szilik rd szdhasotlon nesttr.h tun?k A ho$zil
szdl* nzszilndt tdtundk a lesobbto'
GYEKENYHAM nbanlasnnk. A tzdltuit i5 d b6rt a bnA
A kumet e kiildnleges, gv6k6nnyel tdmdlt megkiinnJitase ui get t beft .]Nesitexi k.
faitiidt maoapsrg mdr csak ritk6n keszitik E!! nesterq) MnhtaaP alatt htituft
T6masamis littam nihiny il]n darabot, de
iesziiajavet nem lalilkoztam. Anvaga beliil
s\elenVlonil, dmellnet l(l vegil egl\7e'
iuen o"zelorik A fonal tdzcpel egy lemfe'
s(vel m6g tdbb hetyen sztfeszilik' 6s tov6b-
bi gy6k6nyszdlakal fiiznek bele, hogv az
anyrga kemenlen lomolr lcglen A/ egev
alkalmatossdgotzsikvdszonnal vagy valaml_
lyen hasonl6 strapabir6 anyaggal tekerik
liorbe e' osrzerarrjak Ezzelke.z i' a l'dny
nyrj, de kell6en er6skumet, amely kiilonbsen
,lkalmai a'iatal cs;kolrlelszer5Tamoz.i\ara
A csik6k ugyanis nehezen l(rnek meg ma
gukon nehdz 16szerszimot.

1,37
K E Z M O V E S S E G

C S I Z M A -E S C I P O K E S Z I T E S
mikor az 1930-asdvekbenAfrik6- nak bele.Magam is hordtam mokaszint,6s
ban 6ltem, sajdl magamnak kel- bizton illithatom, hogycsoddlatosan
knyel-
lett elkdszitenem a cip6imet, kii- mes,ugyanakkorvizhatlanviseler.
lijnben mezitldb kellelt volna irr-
nom. Ezeket a cip6keaafrikaans nyelven KRETATcsrzMAK
r.),!ld"choenennek. -mezei cipdnek' nevezik.e' Hogy lal6lkozzamegy igazi csizmadidval,
r6zgdlicoldatba 6ztatottnyersb6rb6lk6sziil- eglenesen Kretarautaztam.A kreraiaks7r-
nek, igen egyszeflim6don:Az ember vesz mera a csizmaszinteszentdolog,hasonl6an
egykell6enkemdnyb6rdarabot,riihelyezia a f6rfiak ilnnepi alkalommalviselt t6rhez.
l6bda,s kdrberajzolja.Ezur:in a form6t az Ezek a majdnemtdrdig dr6 csizmrk fekete
el\o tonaltolI cm-rem69egy\zerkorberaj- bcirbdl.marerrekeszulnek. Akar 20 evig is
zolja.e kdlsovonalmeErdnkivagjd.6smar szolg6ljekvisel6iket,annak ellenEre,hogy
megi. vand cipordlp. A Lipofel.ore.z a ralp- mindennaphordirik6ket.
ndl kisspuhdbbb6rb6lk6sziil,dsvarrdssal Magasana krdtai hegyekkijzdtt hfz6dik
e16sitik,atalphoz. meg Angia falur:ka,ahol kir clizmadiai'
A z t s z a k - A m e r i k ai n
i di a n o k c i p d ; k e r dolgozik.Ezekegyike,MihaliszRoditisz,aki
mokaszinnaknevezik;egy darab nyersb6rt mir 40 6ve gyakorolia a mesterseget,el-
egyszenjen a l6b form6idraigazilanak,ehhez mondta nekem, hogy manapsdg bizony
vdrrj:ika ralpfe.,/r. majdegybererer i\ varr- rosszulmegy a sora;meglep6m6don ennek
nem a konkurencia,hanem az egyre jobb
min6sgiifthrl6zat az oka!Mdghozzeaz6rt,
mert a heglviddklak6i emiaft m6r nem gya-
log. hanemiuloval l,dzlekednek) rgl azlan
sokkallassabban kopnaka csizm6k!

,""-"..'.
w Mihalisznakegy pdr csizmaelkszit6se
amennyibensemmim6ssalnem foglalkozik
-

gffi
qtr
- k6t napjAbakertl. Amikor egymegrendel6
FrkeTik.a mesteregl bordarabonkiirberaj-
zolia a 16br1.Ezut6nmegm6ria csizmama-
gassrgit,tijbb ponton a boka ds a lib keru-
lett - dsszesenhat helyen vesz m6rtet.

ffi
1*ta
Ezuten papir szab6smint6tk6szir,6s ezek
alapidnszabjaki b6rb6l a csizmadarabjait.
tw
t&t
A CPESZMESTER SZERSZAMAI
Est ci?6tueelehed!.hbonlohlt szeth.zeri holfti, ezin
elki szi ti si hez sohfi Ie eszhi)z sziilt:I g.s. Szeeekhel es edi)l
a sa&at tuEzltih,a tbbbirasztdfral Msziku ltukakan dt
A v..e.en,ab. A -ip'i boat o hjt E tk' " gabl lug:eoen
El lJ....o htt atetpk ,ekkel. zabtahhi. ^ pttob p ?hn?ahb?tJi
.El n\pstih , " :ir t ,ob. A ronk bdtet 'o/ahft:.pbrpt otok"-

::":,1i':,:,;;::'"'*'rkatlee'ik'P'at':M"tudt
W
wr@
w wr i , , " " . t r #
@ TAIIUfuLU
M

ffi@
f f i : '

138
S I Z M A 6 s C I P 6 K E S Z i T E S

A csizma fels6 r6szc 6t darabb6l k6sziil: a


?szill.i(orr), ahalami (csizmafej),a kdt/trrt (a
csizmaszir kit oldala) 6s atena (sarok).
A lelsoresTr os\,,e\arrjdk - haromszorgep-
pel e\ egy.ler kezi iilreseklel- maid elkesTi
rik a vdszonb6ldst.Mihalisznak tdbb tucat
k a D t a f a ivdo l l , . r m e l l e k o z d lm i n d i gg o n d o
ran kiualr'rrotra cz Lieyfelelabardl ma\oll
mintehoz legink6bb illeszked6l. A b6rb6l
kszabott talpbIdst a lelfel forditolt kapta-
fdra helyezte, majd a kaptafira hrizta az
dssze6llitottcsizmafels6r6szt.A lefel6 fbrdi
Iott csizma talpa most a varga munkafelii
lete. A csizma b6rdt 6s a vdszonb6ldstegy-
aranl a tehelolegszoro.abbra kell fctzrteni_
,olyan kemenyre, mint az iiveg" ahogy
Mihalisz szokta mondani. Amikor fgy rez-
te, hogy sikeriilt megfelel6en elj,gazita az
anyagot,a csizmadia ac6iszegekkel amelye_
ket kds6'bbelt6volilott- az egeszeta kaptafd-
hoz rdgzitelte.
A csizmafels6risz6s a talp dsszevar-
rdsakor az okozza a legnagi-obbneh6zsdget,
hoqv a7 ember !arra' k<jzbcnnem dughatia
beie a kezt a csizma belseidbe.A beliilre
keriil6 ijlt6sek pediS visel6s kcizbenk6nyel-
metlenek lenn6nek.A megold6s,ahogyanazt
Mihalisz megmutatta nekem, hogy miuten
egy Sijrbe tdvel r6szben cisszevarrlaa fels6-
'8dr6-
re'zr a talppal egv bor'zriar.a rdmdr
Ei,iL oardoulo) r6gzitelt a talpb6l6shez; a
rogziftshez Mihalisz laszegeket hasznAlt,
amclyek bnnmaradtak a csizmiban, e76rr
beveresut6n lecsiszoltaa kidu6 rsziiket A
r6ma bevarrisa e16tt a mesler egy hornyot
kszitett a lalpba, bbe keriiltek az 6lt6sek,
igy jdrds kitzben nem drintkeztek a talajjal,
nm koptak el. A fonal lovebbi v6delmehez,
varr6s utin a horonyb6l ehdvolitotl bdrda-
rabor is visszahelyeztea varrdsra Az egyet- amikor nem viselte az ember A simf-a m6re- A FALUST suszrER
keriiltek, a te es alakja pontosan megegyezik a kaptaf6- Valahdaz dlacsanr6tino-
len olyan rdsz, ahova acElszegek lron iildneilii wztet We
tdbb b6rr6tegb6lk6szitett sarok volt val; feladata, hogy telisen rancmentesen n gszahnttl,ihdat bah
tartsa a csizma b6r6t. Ez azfl fontos, mert aJabahban.Kisfui koron'
MERTEK SZERINTI cIPo az elhanyagolt cip6k gy(r6d6seiben gyit- bM nlg ool.IdkKeletAfls-
A WEST ENDEN lik osszea nedvess6g6s a k6ros sava\ ame- Iiiban etimadiak, ahik
a Meard Iyek hatds6raboml6snak indul a b6r Aiogy eg ldr $iztuit eg] tan!6n
A londoni Soh6ban van egy utca,
dolgozj Mnh^ naeljtibdl
Street; nem kifeiezetten az a hely, ahovd az Bill Bird taldl6an fogalmazotl, ,'a csrzmak a k'i* eti bi ft N k n egfeleLd
ember szivesenelengednea ldnyet egyediil kaptaf6n sziiletnek, es a sdmf6n sziiletnek xsreeirt kdszt. ehel.Ak
Irr, d H. leen kiplafa- e..dml:ke\zilo ceg njj6". hotibaaegt nunH heten-
alkalmazrsiiban dolgozott Mr. Bill Bird, aki A kaprafa-e5 .amfakes,,rl,rkmellella mt- tu 3a shi ihget kereett,
mererrekesziteltc;pokel. Akkoribrn egy pir helyben dolgozottm6g fels6r6sz-szab6sz, aki
m6retre k6szilett cip6rt 600 lontol kellett a b6rb6lkszabja 6ssztoszlia a darabokat,a
fizelni. Az 6rba beletartozotl a fAb6l k6sziilt felsore.z aki
keszito, os\/evarria aTokal.d\ a
kaprafai.. imelyel ellelLek. es amilor a c\i7- cipdk6szit6, aki a
dsszedllitia felsdreszla ral-
ma igy 30 6v mrilva t6nkrement, ennek alap- pat 6s a sarkat.A cip6sz-6s csizmadia-mes-
iin k6sziteltdk el az ti darabot A megren- tersegigen nagy gyakorlatot6s iigyessdget
delo emellelt krpotr meg eg5 par 'amfat i'' kiv6n,tal6nez az oka,hogyma m6r kevesen
a m c l y eml ;ndi8 i c ' i z m a b a k e l l e r h
r e l y e z n i ' mrivelikezt az 6si szakmdt.

139
K E Z M U V E S S E G

I-.'ACIPO
K E SZ I T E S
udtommal a Brit-szigetekensoha- hasitdb:irddal6s von6k6ssel,maid egy jel-
T form6if eszkdzzel(1.^ szemka;zti
sem terjedtek el a Hollandidban, Iegzetes,
Belgiumban 6s Eszak-Franciaor- oldalon)kr\ 6)jik; ^z wols6.simirAsokat
pedig
llZ3itr sz6gbanm6gmr is viseh,egyetlen specidlisv6s6kkelvgzik.Evekendr hordram
fadarabb6lk6sziiltfacip6k.Ha az emberegy egypar facipoli kerti munkdkhoT, es lanu-
holland marhavis6riban i6r, biztosan tal61- sithatom,hogyamikor az emberl6ba hozz6-
kozik a facip66russal,akin6l halomban sora- szokik, fagyon kdnyelmesviseler; egyedtl
PRAKTIKUSLIBBELIK koznaka hollandul&/ozppnnek nevezettfaci- futni nem lehtbenniik legal6bbisnekem
Valahaa lesuibbfah^i Ja pok rinnena nalunk hrsznalato\klumpd nev nem sikeriilt.
cif bber dolsozox. A fah6 i
is); az drus mijgdtt pedig kupacban 6llnak Nagy-Britarnidban f6legEszak-Angli6-
Jaeip6ht'4t6 dhaLiban
tuesdliztea klie6einek a haszndlt, elhordott darabok. A gazddk ban 6s \Walesben a teljesenfiib6l ksziilt
ltibdr6l Msziihfatit szd- ugyanis,amikor megveszikaz ti cip6t, lead- cip6khelyetta fatalpri,vasahbakancsok ter-
b'iwintdt. 7,t ltlh.i taltis ial r regir;igy Jz aru5nal(J leli tirreldrebiz iedtekel. Nekemis van egypir ilyen bakan,
dskdarelnes^eleEh ul h<'n nin.cPn onndirl csom,amelyetlegalabbl0 6vig viseltem,de
tah. A fdtdlp el kd tere
A holland ficip6k ,ltaliban fiizfdb6l kc- ha kicsit rndbehozatn6m, m6g i6 darabig
ig) dztttk srinteko,l.ttlaa \ziilnel..A farn)j8ot elo5zormegfelelome- birn6. A fatalpi bakancsrendkiviil kenyel-
ideic htm,jlhatd na'ttL retii hasdbokra daraboli6k keresztfiir6sszel, mes visele1,ha az embet sokat ill, mefi a
megfelel6en formdlt fatalp remekiiltdmaszr-
ja a l6bat.Emellett az olyan helyeken p61-
diul tejfeldolgoz6kban,malmokban vagy
vdg6hidakon- ahol a padl6 hideg k6burko-
lat4 emellettsokszorm6gnedvesis, a lehet6
legiobb 6s legegeszs6gesebb viselet, hiszen
melegenIinia a labat.Annakidejena car-
martheni Mr Luther Edwardsl6lszereztem
be a cip6met, amikor azonbanijabb pdrr
A FELs6BEsz
6sA TALPosszEDolcozAsA
Miultih d fekdrisz d@abjai kizabtdb t' 't\zeoafttih,
d eip6zc@fo!:6tal a kaftafira luiw (I). Aniho abnt
fomtljtld i'lazitotri.h a talttu heltezih (2),
a tuedielel,ii
Mjd szesehtula tabbak hidJahitouhorcnthazstugelih.
A horontra etutjn esJb'rsztjdl (tdna) wsemeh (3),
tuail xisul a helterehentl a s'iNsaftzhapli (4)

140
F \ C I P I J K L S Z i T . h S

szcrctlcn volna rendclni,sajnilattaltapasz- szitelt horn)'ot pedig specidlis hon-voldks


laftt]m, hogy boltia mcgsziint. ezze] tovibb se1alakilotlrk ki, amel-vneka peng6jevds6re
csdkkcnt a walesi hcip6k6szir6L amng) rs eml6kczlct. Az clkdsziilt talpakat ezutin ra-
mcgfoglaikozolt lribora. karos halomba rakldk, hogy sziradjon a fa-
Mr. Ed$ards annak idcjin C-vn\,ylElledt6l an)ag. A talpkdszit6k nem azonosak a la
ranuft, aki Carmarthen \'jlrosdtdl 6szakra1. cip6kiszirijkkcl (1.4r. o.). RgebbentrIr Ed-
Amikor megismerlenl,Mr Elltd mdr igen wards a szomszidjai fdldjin kid6ntdt.e .
i . l J . r o l r , a / n n h . , nm , g m i n d . gl e i r u n oJ l . r i - t;ka r. (. mcg d hcl) '/ine.1felf,rrer/elteoker.
viussal dolgozolt,6s f6lcg falusi gazdilko- majd a hasrbokat a miihelydbe szdllitotta,
d6kb6l di16,sz6lesklicnlirrija volt. ippcn tg], ahogyan annaL idejn a \'endor
lalpk6szirSk-Ezutdn kovetLezerta fatalp 6s a
REGEN Es MA b6r felsdr6sz6sszeillesztse.
Nh. Edwards annak idcjin ndgy \'ig inas- A hck.'nr fcjtr r.ol JLgg.en,a lel\.re\,,
l u J u l r ( C ! i g F l l . u n . , ( r f " r ! , e l t o g : r uc . i , - eg), kdr vag)' hdrom b6rdarabbdl Ldsziilt. A
nadidndl, majd lovribbi mrsfdl 6vet est la- n6k is gyerekek libbelij6nek ltls6 rszt
cipijkiszit6n6l, 6s csak czutdn rezte fg]', E)akfrn cg)e len. gonlhhJ ^\','elng.rr hnF
h u I ' r ( g r e n p r J i l h d r n a l . o . , rd o l g ^ / n i S . r- darab alkotta. A facip6k fels6r6szelltaliban
jrt kcztleg vigta ki a cipdkhdz val6 la- kat b6rdarabbdl piilt fel: az egyik a bakancs
anyagot iltalrban iuharftir haszndlt, bar a orra 6s nyelveJ a misik az oldala 6s hartso
fxcip6kdszit6k nagy riszc inkibb az olcs6bb risze, amelyel LapoccsallogtaL dssze.
6gcftr rdszesitelte cldn!ben, rzzal eg,vnlt, A fels6rsz l<6szi1shez el6szdr a biiror-
h o g ya z u t " l ' h i a \ - r a . g ' e d J l , , n l ( \ u \ J r a rabra telrajzoljiL a kiszaband6elemeksza-
irhat6. ALLoriban .r \':irdor latalpk6szil6k bismintdjit. Eglkor a falusi bakancsk6szit6
(clrggc,r) bej irr:ik N-vugal-\X'aIes n] irkos bsszeet'(jtotte valamennyi kliens6nck a li
6gererd6it; a kidontort fir kereszlliirisszcl b-fol l,e./iil .zrba'mint,k"tA . bull ,zal-
feldaraholtik, a ronk6Lel birddal felhasitol k6ssel szablik ki (1. 118. ,.). a nagyobb kd
rdL. majd hordozhat6munkapadjaikonott nlelem drdekben a boka kdiuli risz bels6
helyben elliezdtak kialal<itani a cip6 du 'a peremdt varris el6ll clvikoryilottdk. Az
formijit. ,\ munkapadhoz egy kamp6val osszeillilott felsij16szlfrb6l kdszulr kaptafd
r o g / r r e fr er i . . a r . o / o l lA. L e h o . . u uk a t i a r" r l,h t"nto. m.r.ara hrTlak...rpologo
rdvdn a talpkdszitd nagy er6kifeil6src volr val pontosaneligazgaltdk,majd a kaplaf:ihoz
k6pes,s vastagfadarabokat is el tudotl vclc szegeztdL. A b6r formitzrisjit sokszor fel
vigni. ,\ sarok kialakitisihoz a fadarabot hevitett sritijvassalis scgitclrdk. Az elkdsztlll
kdzifiirssze1bcmerszettk,majd von6k6ssel lels6r6sz1lehnzl6k a kaptaf:ir6l, majd a
eltivolirotlrik a leleslegeslianyagot. A ralp talphoz illesztelrik. \rigiil a mesler a ralphoz
bem6lyedsit is kdssel \.ij16k ki, a talpon szegeztea fe1s6r6szl,a hornyot pedig a liimn-
kdrbefut6, a fels6r6sz rdgzit6sc vigett ke- val takarla e].

141
KE Z MiJ V E SSE G

K E SK E S Z I T E S
isfit korombanmindig azt mon- korlatilag egy poros kis szobavolt, amelyben
dogalt6k nekem az id6sebbek, egy k6szddi,egyoszloposffrdgp 6segymun-
hogy sohane induljak el sehova kapad 611tn6h6ny egyszedi szersz6mmalfel-
egyshilling,egybicska6segyda- szerelve.A falusi kov6ccsalkdzdsenkdsziteF
rab madzag ndlkiil. Az6ta nagyot fbrdult a tek a k6seket.A kovics vgezIeaz el6munkii-
vi16g.Amikor kskdszit6 kisiparost pr6bel- latokat: kinagyolta 6s edzene neki a pengdt.
tam felkutatni, egdszent6voli viddkekre kel- Megfigyelhettem, hogy a kovics miknt
left eluraznom, tdbbek kdzdtt Krdt6ra. Itl ta- k6szit k6spng6t egy kiszolgrilt teheraut6-
l61hat6, magasan az Ida-hegyen, a kis Zo- laprug6b6l. Vijrdsizzdsig felhevitette a vas-
niana falucska.A falu nev6nekjelentse:,,az darabot,nagyj6bdl a megfelel6formdravdgta
istenek oithon:ifak ura". Zeusz ugyanis a le- az iill6-beillesztett vdg6bet6ten(1.78.o.), tira
genda szerint a k6zeli barlangban sziiletett. felhevr(erle. maid a7 nllcjn kalapdccsalfor-
Amikor tiz 6wel ezel6tt tal6lkoztam az mizta. A pengeedzes6vela munkdnak ebben
utols6 zonianai k6sessel,AnasztazioszPara- a szakasz6bannem nagyon foglalkozott, ezt
szirisszel,mdr j6cskdnelmrill 80 eves.Bizony akkorra hagyta, amikor Anasztazioszkiala-
erezreeveinek\dlydl. es mondtaii. hogy mar kitotta a penge vglegesalaki6t.
nem fog sok6ig k6seket ksziteni, melt Anasztaziosza pengtnagyrsztaz elektro-
hamarosan meghal A kdzelg6 v6g azoDban mos ktjszdr(g6pen alakitotta. Ktjszdril6s
egyiltal6n nem tdltijtte el aggodalommal. kdzbn rendszeresenvizbe mirtogatta, hogl
Ezzel egyulr ke.ritett nelem eg1 ke.t. es en ne heviilidn fel trilsdgosana vas.A helyi izl6s
A FRANCTA M6DszER megnyugodva ldttam, hogJ tudAsa nem tog szerint formilt pengn egy ny6lcsapotis ki-
A franci@$zAciThieE vele egyiitt a sirba szillni, mivel 12 ves alakilott. Amikor elk6sziilt a penge,a mester
beftd Mshiszirthd Dizzet
hditou 6 hedresitetthb-
unokajdmar tdnulgartatole a mesterseget. h:irom lyukat frirt az oszloposfrir6val a csap-
jb
szdrnkooek L fi ezit eLL ba. Megk6rdeztem r61e,hogyan boldogult az
tahnkntun, fekoe dolsaz KESESEK Es KovAcsoK elekrromossdgmegielen6seel6tt; erre muta-
no*- Ebbena testheb)zet Amellett,hogyk6sekk6szit6svel foglalko- rorr nekem egy kdTzelhajtorr koszdrdr,e\
bennasobb er6t htlesek zolt, Anasztazioszegybenjuhteny6szt6is volt; elmes6lte,hogy annak idej6n - miel6n a fa-
hihjeni, a zaldnhnkpedis
lrlogatiisomkor is sz6p iuhny6jat tartott. luri iskola tanitoja lerl - a fia hajrorlaa ge-
fetfasjdA.a fory'j kereheba
frdesbdt btzcse|teketts u Azefl kezdett el ke.keszflessel foglalkozni. pet. Mutarott m6g emellert egy olyan per-
af"j anlasiar&k ikat hogy kiegdszitsea tijvedelm6t.Mrihelye gya- g6ftr6t is, amelyet a mellkasnak kellett
tiimasztani, 6s egy ijszerri szerkezethriri6val
hajtottdk fgy, hogy a hrjrt rijbbszdrdsen a
ffr6 tengelyekdr6 csavart6k.

A PBNGEEDZESE
Az elkdsziilt petrgevisszakeriilt a kov6cshoz,
ahol kdvetkezelt az edz6s. A kovdcs egy
agyagtdmbdt a penge alakidval megegyez6
iviire form6lt, felhevitette a vasat, maid az
6l6t a nedves agyagba nyomta. Ily m6don
csak a t6r 6l6t edzett6k kemenyre, sziv6sra,
mig a gerince ldgyabb marad! ennek az voll
az el6nye, hogy a penge 6le kell6en tart6s
lett, ugyanakkor a k6s m6g nagyobb terhel6s
hatisdra sem tdrt el.
Ezutan a penget rijra Anasztazioszmester
vette k6zbe, aki korundporral bevont szo-
vetkoronggal 6s kstisztit6 porral tiikijrf6-
nyesre polirozta a feliiletet, maid a nydlbe
illesztette.A2 utdbbi, legalrbbis az 6n kesem
eset6ben,k6t gondosan6s eleg6nsanform6lt
olarfa darabbol keszijlt.melyekel a pengen
hagyott ny6lcsaponkeresztiil h6rom szegecs-
csel rijgzitttek. V6giil a mester m6g egyszer

t42
K E S K E S Z i T E S

meglezte a pengdt, polirozta, 6s ezzel el is A ZONIANAT(ES


A rajRat@ a Wsdsa toh
kdsziilt a kds. ja l,ithat,t,anebet hifek-
zetEr szAnonrak^ziku
A KESTOK a bildi zotuianafdttuan
A keslok a 1ehet6legegyszenibbm6don, k6I til.dW*n6ter A reftdki
fiizfa darabb6l k6sziilt, amelyek dsszeillesa- bnl d1$penseknzel18 cn
hos,:r'.A ?erseesapiihoz
ve, eppen befogadtdk a peng61.A k6sesa lok
ddsikx, hdtdqabbnl dlltj
kt felt ragasztdssalrcgzitette egfm:ishoz, a kanciaor.raSiThier'-ben.A pengerszalag nt AI g)ij tt dtii sddtbdma
majd a nyil6s kijrd vkony ac6lszalagotte- a.elbol l(orJ(5oljdL.amihez eldirdr vrzlel otdjflibtt, nis a tukfi2fd-
kert, amelynekvdgeit dsszeforrasztofi a. Vdgiii haitoLll(erekkelmilddleLelt emeloskalapa-
egy kis lyukaszt6vai hdrom helyen rriitdtt az csot haszndlnals majd kezzel fotmAzzAkto-
acelszalagra,aminek hatds6ra az ac6l betii \ cbb. A pengerhevrrl..e, forroolajbamart-
remkedett a feba, ezzel megakad6lyozta, va edzik.
hogy a szalag lecsrisszona tok peremer6l. A peng6rvizzel hajtott homokk6 kdszd i-
Leexgnl a tok hegynl hornyot vrgolt a kbveken 6lezik. A kdszddis egy palinkra
fdba, 6s ebben egy vdrosrz huzalt tekert he\ezetl pdrnrn ha:on lel'.zika kb'zcjrdfe-
kdrbe. A nekem kdszitett k6s messzea leg lett. Megfigyeltem a r6gi fnykpeken,hogy
iobb min6s6eri volt, amit valaha is iaszndl gyal.rana kutlaia i' or ha\alr.r kij5zbru.ha-
tam,trmikorpedigeg)'zer elvrttemlor.zag t6n. AmiLor azut6nFranciaorszagban jlrtam,
ban egy kov:icsmesterbaritomhoz, 5 a penge l6ss csoddt: ott fekiidt hason a koszdrjjs, a
alaposvizsg6lataut6n meger6siletle,hogy az hdtin pedig a kutya - idilli jelenet!
egdszenkivdl6 min6sdgri.
Anasztazi,oszmester megmutatla nekem
antik k6sekb6l dlld gyfitem6ny6l is; ezek a
k6sekakkor kdsziiltek,amikor a t6r6k6k ural-
muk alart tartottik a szigetel. Sok kdsnek
gazdagondiszitelt, eleldnlcsontb6l,csontb6l
vagy kosszarvbdl kesziilt [yele volti ezek a
k6sekKr6ta tdrt6nelm6nek r6szd\'villak

A FRANCIA MODSZER
A krerainal'zervezerlebbformaban.de me8
mindig ksipari l6pt6k( k6sesipar mfLodik

EcY vADAszr6R NYELENEKRoczlTEsE


A Ktitdn @g) mtr-ben kisziih hiseketaz 1ls9 Nnd-
k{otl edsi, hog a njalcsq, is a fenge eg}e ea actad
,ablottJ.'i!'.,4ntht' a leaLd nLta awP aPcPdtt
Ldh,6 d hixdnt fotuird kdszbdltllt" a hases hialakitja
oi!l,ap l uEleEeJo,mJto,.o \ap b ? o 4)e14aEro.
4 b" ^ck.ska, r+mddt pqcafre. al 2 fraob )t ,
esatot,najd a lt,',.ahon 'itrezetett szeee\ekkelriigzltet
tih a ryil bwkatdrdl (3)

143
K E Z M U V E S S E G

MALOMKOVEK UJRAVAGASA
malomkdltliilete a haszn6latso- ezt a m(veletet 3 hetenteelv6gezni.A brit
rdn kopik, ez6fl id6r6l id6re tira malomkiivekrltalabanmonolitikusal!vagy-
kell vdgni,hogymegfelelden 6rijl- is egyetlendarabb6ldllnals mig franciaor-
jenek.A kt (egypdr) malomkd- sz6gi vdltozataikat legtdbbszijr megfelel6
vet, amely telies munkaid6ben, vagyis napi alakdra faragott darabokb6l,vasabroncsok
|l/ orrn ar orli a gabonjl. Liz napontauira segits6g6veldllitottrk es fogtdk dssze.A
kellen vdgni, amennyiben derbyshire-i ke- lo. \zazadvege fele kezdtekellerjednii
m6ny, nagy szemcs6jiihomokk6b6l k6sziilt. m{k6b6l - cement6s k6zrizal6kkever6kb6l
Ha viszont valamilyen kvarck6 az anyaga, form6zott malomkdvek,amelyek a ter-
m i n r j e l l e m z o ean f r a n c i Jm a l m o k b a ne. l e 8 m6szetes k6ndlmgkemdnyebbek. Egy mol-
ndrnak, akinek a meg6lhet6se a malomkd-
veit6l fuggttttJnyilvdnval6anaz volt az rde-
ke.hogymin6lrirkabbankellienujravagni d
kdveket,hiszena megmunk6l6salart Ie kel-
lett 6llni a termel6ssel.
Egy nagyobbmalom-
ban,aholn6gyp6r malomk66rijlt, hdromnrl
tdbb ritkdn mlikdddttegyszerre.

A K6 ISMERETE
A megboldogultMr Sid Ashdowneg6sz6le-
ldben molndrkdntdolgozottgy szdlmalom,
ban, a Sussexi-dombsdgon fekv6 Cross-rn-
Handben.M6g visszavonuldsa u15nis gyak-
ran hivtdk a megmaradtn6hdnymiikdd6ma-
lomba,hogytiravdgia a malomkdveket. Sze-
reicsere a BriFszigeteken(ira mind tdbb
hagyomrnyos, malomk6velm(kijd6 6rl6ma-
lom kezd iizemelni,mert egyretobben un-
nak ri arra a keny6rnekcsrifolt,eldrecsoma-
A M-{LoMK6 vic,{sA golt, szeletellvalamireramit a modern ma-
A tualatukdbdde^dindk,
la4'is a knlbnbdzdirdnj
lom- 6s siit6iparerdltetrdnk, 6sszeretnenek
hat roknah M elkiszitise helyettval6di kenyeretenni.Orszdgurkban
igek6i tt.bnAn! Az idilk a hagyom6nyos,igazi keny6r drdek6ben
Jbltdnlitupetze u d6z- kamp6nyol6kkardltve menetelneka val6di
tdh (d bmibeAjseh) 6 d, barnastirtktjvetel6tdmegekkel.
d*zfilnz us) hdJok(d
nesu @odt hieM lkedi sek)
A mdlomld\ekujrcvdSisa iSennehezmu-
ebend.z;sea jobb nind veleI. Hiszen nemcsakafi6l van sz6Jhogy
e stl 6ili shez fob)an alosaa egyszerdentov6bbkell mlyiteni a hornyo-
ldhatutL Ustaaakkar kat, ^zazaz ercsztdket A2 elsd probl6ma ab-
cso&ilat os beIeEondolni, b6l ad6dik,hogy a malomkdnem egyenlere-
hogt a Mnafs,ie h6 ti
latot knaekcAgha stifie
sen kopik a kop6sm6rt6kea kiils6 I, a k6
retjesen nesesezih @rd- talpa mentdnnagyobb,mint a k6zepefel6.
noiah nalahhdbeiwk rar Az egyenetlenkoprs m6fl6ket mdr6l6c,egy
zolati"aL A bdiltLdfeliile- hagyom6nyos, derkszdgiimrce6svdrdsok-
tl, .t astisa M nelltr fii kerfest6ksegits6g6vel allapitjrikmeg.A f6b61
6 h.luhtresztik szab
kdsziilt m6r6eszk6zt,a drekldt az als6 k6
(mds ndven fekv6k6) kilzep6n lv6 lyukba
helyezik.majd korbevezerik a ko felijleren.
Ilyen m6don k6nnyenmegdllapithatd,hogy
mennyitkell leszednia kdz6pr6szfel6es6te-
riiletrdl ahhoz,hogya k6 feliiletemindenhol
egy sikbanlegyen.A k6farag6kkiirebenbe-
vdlt m6dszer,hogy az elksznltfeliiletreegy
penzrmdthelyeznek,maid djra kdrbeveze-

t44
I I A L O M K O V E K U J R A V A G A S A

fFAviGAsAoz
HASZNALTESZKOZOK
I ptublr; 2 ek afelfor,Jitou
fo rs'iM ki t.tn 6 zth hoz;
3 6erllhet6 fejfi Muied
csAkdrtt 4 hepes 6dh.ihJ
fej; s hilibi 5dvintfej;
6 kizikalqr,i6; 7 ilezii

t 2

rik .ajta a mdl6eszkdzl. Akkor j6 a munka, (K6FoKoK)


Az EREszrdKozOK
ba az eszkdz mindeniilt maga el6tt lolia a iJRAVAGASA
p e n z e r m esl .c h o ln e m t u d ; l . i k l r n i t e l e l l e V6gi.i1jijhet az eresr6k kijz6iti kiemelked6
A sik felnlet kialakitrsdnak masik seg6d- resz, az ercszt6koz (k6fok) tjravdg6sa. Ke-
c'lkd/e egy eglenesmerolec.rmeltel !oro5 mdnyebb k6fajtak esel6benezt a leliileret a
okkerfesl6kkel kennek be, maid v6gightzzAk leheroleg urubbenelhellereLlapro bevag;
a k6 felnleten. A kiemclkedd rszekctv6rds- sokkal, az fgynevezett sridvdgnssallliljdk el.
re szinezi a fest( igy k6nn)'en megdllapil- A puhdbb m6szko\'6nviszonl az eg6szfelii
hat6, hogy honnan kell eltivolitani a feles- letet apr6 m6lyed6sekboritjik; ez esetbena
leget. Ez a mrjvelet a k6 szemrev6lelez6se m i n r j z a l o rh r m l e l e \ n e kn e \ e / i k . A m e n n )i
A m6r6s ut6n kdvetkezik a felesleg lefa- ben a malomk6 feliiletn nem k6sziil el a
rag6sa, lemunkildsa. Ehhez a mtivelethez stutvigds vaey himlelds, az 6r16ssor6n kelet-
malomk6vrig6 csek6nyt hasznilnaK amely- kez6 korpa - a mag legkiils6, rostokban
nek cser6lhet6feje k6lhegyii csikinyra vagy leggazdagabbrisze nem te\.ozik el kell6
kt61iifejsz6reeml6keztet.Amernyiben cssk mertekben.n liszrbol kirosralt korpr bar
egy keveset kell eltrvolitani a malomk6r5l, m a n d p . s gn e h i T h o z l i i u l n i - n a g y \ l e r t
kem6ny anyagf kdszijriik6r'el csiszolj6k le a r d k a r m a n !a. m e l y e rt l o t o l a t e n g e r i m a l a L i g
felesteget. 86r a k6farag6 szerszdmai els6 sok hizi6llat szivesenfogyaszt.
rdndzsreesetlennek,s6t orm6tlan darabok- Szerencs6remanapsdg - a ldlfinomitott,
nak tiinhetnek, egy tapasztalt!iigyes mester rcljesen rosrmentesetelek t6bb 6vlizedesfo-
egyenletes, sz6pen negmunkilt darabokat gyasztdsautdn az emberi t6pl6lkozdsban
kpesvellk L6sziini. kezdik rijra felfedezni a korpdt, ds sokan ki
A fdlijsleg lemunk6ldsautin kijvetkezik - serleteznka rostokbangazdagdtrend vissza-
amernyiben sziiks6ges- az ereszt6k Lim- 6llitdsdval.A korpa kinyerEsdhezhaszn6ltn6l
lyit6se. Kemdny m6szk6 malomkdveken ezt kissfinomabb lyukri szitdvalgyiijtik dsszea
val6szintileg minden egyes alkalommal el finomkorp6t. Ha a rost6ldsutdni liszt tijme-
kell v6gezni, ahAnyszor csak tiiravdgj6k a ge az eredeti mennyis6g 80 o/o_4,standflr.:l
kovet. Az ereszt6k megfelel6 m6lys6geaz6rr lisztnek nevezik, ha viszonl csak 75 7o-a,fe-
fontos, mert ezekenkeresztiil folyik ki a liszt her lisztnek hividk.
a Lovek k6ziil.

145
K E Z M U V E S S E G

A MALoMKd ELETTARTAMA
Eg1' kem6ny mdszk6b6l kdszi.ilt malomkd
dleranima nJgyiabol 20...25 ev. Egy uj
forg6k6 (a fels6, forg6 malomk@ eredeti vas-
tassrsa nagyjrb6l 30 cm, az :i116k66 (als6 k6,
fekv6k6)kc;riilbeliil40 cm. El6szdr a fekv6k6
kopik el, ekkor a helydre teszik a forg6kdvet,
igy a molnirnak egyszerremindig csak egy
nj kdvel kell beszereznie.Hatvan 6ve egy
megmunkdlatlan k6 6ra kdriilbeliil 8 font
volt. Ugyanez a k6 megvasalva- vasabroncs-
csal e1l61va s megmunk6lva, a kifaragotl
f6ereszt6kkelnagyjdb6l 20 fontba keriilt. A
l,ofejLcjbolaltalabana megmunkalarldn, kor
alaLt nyers malomkiivek az erre szakosodotr
iparosokhoz kerliltek. Ilyen malomk6gy6rt6 A FEKv6Kd MEGMUNKAL,{SA
volt pelddul a Silex M(vek a londoni IsIe of A tudlon Nh)ek nesnuk kdIdsa tuegIehet6sn Mnt elherbn
Dogson, ahol elv6gezt6ka nye.s k6 tov6bbi felallat Atuhbdr ptha sihn tbdebe &szih nihnztd
* es)ihM*el d xdhdatt irdnr{tjdh. A hl hnglq tahl
megmunkdl6sdt. hati nt lldnrt Mtulzl1heh n@ezih(. a lzhti dbtd,
A malomk6 kdzep6n tali1ha16nyillison, .
kolvul'ontdlrik be a gabonar.A forSdkdnyi.
16s6ban elhelyezett meneszt6re raigzitik a
vasb6l kdsziilt forgat6karl, az ors6vasat.Egy
uj lorgokd tome8e dkrr az egy tonnar i. ban,ahol ndgypir k6 miikddtitt,a k6farag6s
el6rheti, elkdpzelheljtik he! hogy ald16- gyakoris neh6zmunket jelentear.A hagyo-
masztdsihoz rendkiviil massziv szerkezetre menyosmalmokf6fykorribanigy azt6nnagy
van sziiLsdg.Fontos, hogy a kctvekszdrazon, volt az ig6ny a k6pzetrk6farag6kra.A mo-
vagyis gabona nIkiil ne forogjana( mivel dern, kemdnyebbmdkdvekerrirk6bbankell
igy a k6feliilet vigzetesenmegsriilhet.A ga- ijravigni. ezzelegylirtmanapsdg. amikord
bona ugyanis a kdvek kiizdtti sikosit6anyag- hagyominyosmalomipar renesz:insz6t6li,
k6nl is szolgril. (ira ndvekszikaz ig6ny a kdpzerrszakem-
Egy ptu malomk6 ijravdgisa kdt telles berekre;sokuknakazonbanszinrea null6ror
napr munkabatelt. rgy egy nagvobbmalom kell lkezdenia mestersgelsai6riris6r.

A MALOM EAJTASA
A h.lri o tfottlsohxd Ete-
pftett ftdton, MeU d sztt
bas) a xiz erejit h6mdl
ja ki, a tunkddishezszrk-
si ses eneryiasae oatj.t-
bdl tdhdleksen "A
iineudfi le-
het- Fen hittotu hnhtubii-
26 szAnalnot ldlharunlt
jobbratedie a dzinalMk
6ot ilatosanestszefi nii
hirllsi nidj,it nutatjuk be.
Bar a 'Mlohltijbeh tijr@e.
ftibbtoMa, emhM eg$z
nabnnak nisis 6ak el
enJt^zdenhk 6zei. Eg)
nalonban tobbPdt fla-
btu kd n {lNtdik, t dkm.ht -
nlir hds)rsefi honlah

t46
K 6 Z M U V E S S E G
-
: !

s B r a p A L C A KK
, AMPosBoroK
mikor fiatalember voltam, kofl6r- A NY6L FoRM,AZASA
Az ed6hben,sd.dtt ekben
saimmal egyiitt stapilc6t hord-
feltelhet6 alatant dsb6t
tunk. A botol nagy hetykdn a ke- egnkfi 6seleg,itt tltd?dl
ziinkben tarlo(uk, vagY ha kam- 1iA M;ziilhetieh.Efre a
p6s volt a vge,a karunkon pdrgetltik. cabatijbbfdfdj tdnul
tiilg, j1!hdr,h6rit, tugto1t
Sohasemkedveltem a boltban kaphat6 s6- - dso"leszdje isJeka'z-
tapdlc6kat. Inkibb a sdv6nyekbenkutattam nAlhari.Ak'tenant,t-
a megfelel6k6ris6g ut6n: az ideilis darab t0- hajL{b^ieen ee$?ifi n6d
k6letesenegyenes,pontosan a megfelel6vas- jtlt kthatjuh: a fh felh|
iagsdgirvolt (a k6rget soha nem h6nlotlam
Mban iigelni hgl, hosl
1e),a vg6n tebzel6s biitydkkel, amelyet j6
a ld,ts rc ,ie hn$edeniil
6rzdsvolt megmarkolni. Mindig tgJ gondol- afdt,ndt tuesreftselqd@
tam, hogy a botol sziiks6gesetdnakrr fegy-
verkenris ha\,,nalhatom. E7lel e8!iill azon-
ban, b6r sohasem vonzoltak, mindig is 6rde_
kelt, hogyan keszi.ilnek a boltban kaphat6,
g6rbe v6gt s6tapdlcdk.
EIIe azutdn egyszerSussexbn,egJ furcsa
fiatal erd6ben jdrva, magam is rdjdttem. Ez
,z uj releprleruerdo c'upr fidlrl l.ori\c\e
metdb6l 6llI, amelyek valamennyien sEtapil
ca formiidra voltak gdrbilve. Sok csemel6t
vasb6l kisziilt srblonhoz er6sitettek, hogy
tdzsiik egyenesenn6jdn, 6s 6ppen a megfe-
lel6 helyre kertilitjn a gijrbiilet
KAMrosBoroK 6s sf TAPALCAK
PAszroRaoroK A fal4i eftbereha sirapdlc,ik't inkAbbdtsmeh,ni se
A kamp6sv6gri pdsztorbottalakkor keriiltem eid.rszhnzneh h6z'tdtjdk. Az tu b.nttatox nls) fejfoffi
nitui izelitdt rtnjt a szAAlAbzthbtjl A hd,tp6sbatok
kitzelebbi ismeretsegbe,amikor a Romney- t i ion, a bnkJpae,aIoh rpl! iih.hekllen nu ahAthtr. i
ldpviddken eey birkapdsztorn6l dolgoztam A Jabb'atatho,ahA '., t: tuup^.to'lo, hoapa;akov
A gazddmnakdfs feh6r szak611a, egy kedves szatubil klsriih; a hatupdszdlesdge lehetdDiteszi'hoSt
6s hrjsgeskutydia 6s egy kamp6s vdgd pasz- a battdl elhapilh abirha sziisltt A jabb szdhdfinkan
juh Lib.bd niteLeztlh
torbotja volt. A kovdcsoltvas kamp6 egy fbt biszanta
hosszridrdv6g6n foglalt helyet,6s eleg sz6les
volt ahhoz, hogy belef6rjen egy birka nyaka
A paszrorelmdgyrraTlanelem. hogl d lapvi-
ddken minden kamp6s botot igy alakitanak
ki, mivel a iuhokat itl nem a h6ts6 l6bukn:il,
hanem a nyakukn6l fogva szoktdk elkapni;
a l6bon okozott kisebb sebek ug)"anisa mo-
csarastalaion elfert6z6dndnek.
A walesi prisztorbotokonviszont kisebbek
a kamp6L, mivel ezekkel a iuhok h6ts6 libat
kapj6k el. A j6 min6s6gt p6sztorbotokegvec
ten darab k6ris- vagy galagonyacsemet6b6l
k6szrilnek.Ezek mellet azonban gyakran ta-
ldlkozhalunk diszbotokkal, amelyek nvel6t a EGYETLENDAMBB6L KESZULT
fur6kutya-motivum vagy a vizb6l kiugr6 la- L{MP6sBoToK
zac figur6ia disziti. A pdsztorok a iuhok be- A leser'ebbhanfdsbatohesett h tldnbbil,
,igbdlbitu1ttga|lb'il kesziilnh
logAslta az egyetlen darabb6l k6sziilt boto_ eer b6tasabbsaiftal
Q). Elnszand tdrhuzdftasanftftsz.tik
kat hasznilj6k, a ritelt kamp6j( botok vr- le d feitdnb aualdit (2), tud a banQ,Jbekd
szont disztdrgynak,vagy a turist6knak sz:int oual,itdl iaduloa t,jaotftjtlk el afelesteses
ajind6kt6rgynak keszi.ilnek. faarldsoI (3), llsnt ftsreLtuelatahiljdk hi

t4'7
K E Z M T ' V E S S E G

KARAMKAPUK
alaha a falusi dcsokr6l a helybeli v6lem6nyem szednt csak a napiainkra jel-
gazddkgyakran rendeltek az egyes 1emz66Ilal6noshanyatl6stiabb bizonyit6ka.
legel6teriilelekel egym:ist6l elre-
keszr6 kar6mkapukar. A rapasz- HOGYAN K6SZUL A KAPU?
tal1 6s nagy szak6rlelemmel rendelkez6 Egy j6 min6s6gii kapu tijlgy vagy esy6b ha-
mesleremberekaz orsz6gegyesvid6kein mas sonl6an kem6ny fafaj p6ldrul gesztenye-
6s mris form:iji kapukat kdszilertek. A le- gesztfalaboll(erzul. Egy ilyen lapu s,,e-
gel6kar6m 6s gazdas6gi udvar kapujdnak lessEgeakir a 3, magass6gaaz 1,2 m-t is el-
k6szit6sekor a tarr6ss6g volt az els6dleges 6rheti. A kapuszdrny legfonrosabb eleme a
..7emponl,hiszen brrnia kellett a glakori k6t oldals6 fiigg6legesl6c, amelyekre a ke-
HEREFoRDSHTRE-I
hasznilattal j616 ig6nybev6teltcsakf gy, mint resztlecekets az azokar merevit6 oszt6lce-
a sz616s az id6j6ris egy6bviszontagsdgait. kel er6silik. A kt oldalelem kdzil ^z az
Manaps6g mir kev6s kaput k6szitenek a er6sebb kivitel(, amelyre a zsandr keriil. A
a katut h@ta dilstbil, vid6ki aszlalosok.Ennek oka - amellett,hogy misik, a nyil6 oldalon I6v6 lehet v6konyabb
eza hifen Lathdtdhete- vegzete.cn lecsuklenta hozzaerro me.terem- is. A lere\,,rlecel rzcma a helyi hagyoma-
fuAth ti nestereub.t berek szama- a mezogaTda\ag szelesldru nyokt6l fiigg6en, ngy-hdl kdz6rt viltozik, a
azorbdk,ahi it)fer eg)
fi!!:61es6 oszt6II cet erdsiI iparositisa. A gy6ny6r( r6gi kapukat sok legelterjedtebb a hat kereszll6ceskar6mka-
d hdpBz'int feLt6hercszt helyiitt 1ecser61tksz6lesebb,olcs6bbf6mka- pu. Az als6 keresztl6ceketgyakran siirfbben
li.thez, kdzljiih ldttaxk. pukra, amelyeken a traktorok is knyelme- helyezik el, hogy ne tudianak kibr'ijri kdzoF
A haf utzlint Jiiss1leges sen beferne(.Tgaz,geppelmeg manaps6gi' tiik a juhok. A hosszt kereszrliceket csapo-
6 zloPai M onbanf k i sz.1I
deszltlb6lbtsajlnth hos)
gy5rtanak kapukat puhaf:ib6l, amelyek f6jdt lessal er5sitik a kapuszdrny ftigg6legesele-
d fttesz 6 a 2anloh?on nagy nyomdson vegyszerekkeltelitib hogy mhez; a kapcsolat azonban nem lehet tul
ne korhadjanak el olyan gyorsanjez azo[ban szoros, kiilijnben a hely6re igazit:is kdzben
eltdrhet a lc. A csapolt l6cvgekerkis fa-
csapokkal keresztben is rijgzilik. Az iigyes
mesteremberekaz ehhez sziiks6geslyukakat
ngy frirj6k a fiigg6legestart6l6ceken6s a be-
l6jriL illeszked6 csapsz6rnyakon,hogy azok
ne essenekegszenpontosan egybe,mert igy
a beiitdtt facsapokmegfesziilne\ 6s m6g job-

KrL DEreLEnAxcLlaDor-

148
Iz irl6s Lercsztmercvit6k feladara' hog)'
meqakaddh'ozzrk a kapuszirnv lchaillisIir,
!et;nedsit. A erevil6kszima 6s clhelvcz
kedcseszint6n 3 hel)i hag)olndnvokt6l lr.igg
i\tindie elhclr,eznekazonbancl' olyan l6cctJ
. l n . t r , , ' r n i t l c l o l rl - g g . ' ( ! ! n \ 7 l o po l i J
hoz !s a lcls6 kereszll6c tiloldali vdg6hcz
van rdgziL\,cimcgakadil,tozv.tI szarn-vsajdl
r6mceeb61ered6 deforniici6t. A kcresztmc
f e \ r , J l r u - , / r r e . (e l ( \ / e i n ' J f l J ' ' l l L g u o
lesesenelirel-\ezcnmclcvir6k is segifietiL'
I kapuzat igcn fbntos eleme a ftlgg6legc
sen felillilort kapuoszlop,amelyrea kapu
szirnyar fnggeszrik. I(epuoszlop kiszitese
hez a lesalkalm3sabbanyag a tjszafai mivel
ennck a 1:ijaa legkemdryebb.Az oszlop telc
j6t ,ltaliban lekcreLitik, igl lccsorogroLa3z
esijviz. s nem korhad cl i Ia. A kapuoszlop
fdlcl f;letti rszil barddal nigl'zetcsre farag
jiik, a lbldbe kerul6 r'!sz azorbirn mcgmun
kllatlan marad. lg-vaz oszlop crdsebbentart'

HAsiTorr K6RISBdL KESZULT K\PUK


l o m - g J m ; g \ a l ' r i n l P \ . ' r r c l r e ' nl . J n L lr l
. . r o o l - ' n e l li r l , f u . / l d n i / e \ / ( J c l h r \ r
torik6rislicekb6l. Isaz, a lbnlosabb csatlako
zisoknAl csavarozissal is mcgef6siteltem a
szcrLezelcr.A szegeknek6s a csavaroLnak
el6rc lvukakrt fdrram, krilonben a f3 elrepcdt
volna- Az igy elk6sziitt kapuk kelliicn er6s(ik
\,otlaL, uel'anakkor a Bril-szigetck nedvcs
eshajlairr csakkornlbeliil20 dvig Iartoltak
.{ rdsi. lLirdszelrtolgypall6b6l l<6szulrkapuk-
hoz l6pcsr azonban czek a szerkczereLclr
prin]itiv tikoln1dnynak szimiranak.

- .r. ,,1., r:Ldau,.,!!.


r\r Ltr, rr
Kt z M ii v Es s 6 c

F A Z E K AS M ES T E R S E G
em sokkrl a IL vilreh6borrlut6n hossai t6gla6pijletemajgijt.igijdijrb6l, hagyo-
egyholland halrszfalubanvolt az minyos m6don korongolia ednyeit,6smaga
otftonom. Mikiizben a yorkshire-iis 6geti 6ket kt nagyj dreg ed6nyboltozatos
parNid6k menl6n kalandoztam, ( e m e n c e b e n .a m e l y e k e ro r j : i rI i m k o r i s
LillleIhorpe nev( falu kdzel6benegy r:ib16ra sz6nnelfftiitt.
letlem figyelmes, amelyen M r . C u r t r . m e g p r o b a l l ae l m a g y a r a T n i
"fazekasm(hely"
felirat volt 16that6.A ielzdst kdvetve,egy ha- nekem, hogyan kell korongolni, egy darab
ts]omdo]osangl;difazekd.muhel)hezerlez- ag)agor Iobbe-ke\e,beedennyevalroTrarni,
lem, amelyr6l rigy v6lrem, az uto1s6 lehet amig az a korongon forog. VeIt egy nagy ma-
Anglirlban. Mr. Curtis - igy hivt6k a mestert roLnyi agyagot, s er6teljesen odacsaptaaz
- a mai napig maga brinyAsszaaz agyagj6ta acel koronglap kell6s kijzep6re. Vizet frdcs-
kdlt az agyagra,a kt kezil rrhelyezte,6snagy
eroveladdig ,lorlolra a renyereikoTbtrJ amrg
az abbahagytaaz ide-oda tdncol:ist a koron-
gon, azaz kdz6pre keriilt. Ez az agyag kd-
zpre hfziisa, ami a korongol:is legnehezebb
logisa. Ha ezt nem tudjuk megcsinrlni, soha
nem lbgunk korongolni.IIa 'ikerul. no.. ak-
kor ninc, problema.En barhogr i' probal-
koztam vele, nem ment.
Ha mdr megy a kozpre htz6s, szimos
dolgot k6szithetiink az agyagb6l. Felhtz-
hatunk egy hengert, ds visszais nyomhaljuk,
kim6lyithetjik az ujiainkkal, 6s val6ban
oly,rn lorgi5te\tetl.drz,thelunkbelole.ami-
lyet csaLszeretnenk.Miutdn a korongonval6
formdzastbefeieztijk, a hengeresformit szt

A MINDENNAPOKEDENYEI
A Jazek&ttj.qoudft tut h^tdrie uh, anebet
a csedped,ntehninneh"a?i h^tuildtd tanan
,:ktbd. SztituastumAk,nint Fddul a hdndnr-
fetl6 6 a oi,ns6qepek, 6ak eetszo toh tseh.
(n,izatlan igel.tt cterd . Edbtlgdttu dh
bket,eotuosfl'ltetben dsf.tutjbdh- A kds),
ftszbenntit6 hh66k usa\ts) d fMeh6
es)sze, ii, tetl'tlas hororEjin kiszikek, nifi
Mlmeunli edin! 'js t,il

150
Z L K A S , \ ' IE S T E R S E G

is hnzhatjuk, it is alakilhatjuk tetsz6siink HAGYoMANYoK6RZ6I


talilni,
szerint. Egy jd fazekasr val6srgos 6h'ezet Ha manaps69olyan fazekastakarunk Az EDENYBEFEJEZESE
rcgi mod.Terekkel dolgozik. e'
n6zni; a korongot6sbizonl,dra a meg ieienleg aki l.iTdrolag
csini6FbinjAt, bizony sok
is fellelhel6. ember 6hal vdgzett legszebbte- ismeri a mesters6g tdtk:)t est dtntul kod!:jdh
vekenlsegekegf il.t m e r l d l d c t L e l l d l J z n u n k l 8 y t a l a l t a mr a a karcng-d\,is a salraszt
a helyre
N d D i d i n k b a rnl i g \ - n o l \ a n l d l u E ' z a k - Janisz Atszonioszra,aki munkiijival Ljjal hihiLmaalakitj'ih hi
jellemz6, hagyomdnyos fazekassdgot
Eur6p6ban, amelyben ne miiLddne legal6bb nagyon l,tald t'osnakc!!) darcbka
kiilv6rosdban.
eer hi.cbb fazeta.muhel\'E mr\lerek a ha- ilteli Marusziban, Alhdn dg)deot,hih:izAh a negii.
a Knkl6dok egyik sziget6r6l
,uttuo urgv egy mdsik kisebb 6piilelben Janisz tdesapja
j6t1 el 1924-ben (ahol mdg az 6 apja is fa-
dolsoznak, 6s dltaldban eiektromos L(orongot nint filel, M edlD)hiain
' 7 c r : n lI l r ' C u r l i ' i ' zekas volt), 6s Maruszin telepedelt le, mert tNeI s.mbeti old.ahira
h a z n , l n a l .r c m l e t c c i m
volt, 6s AIh6n j6 piacnak igr- Ms6tuih @ nn.fa6al
elektromos korongon dolgozott)' s az dge- irt az egyagi6 (asae 'isliz iszdqdllas,i
tdgas udvarAn halmok-
re.r (dmi J/ edenv\'eglegc'kemen)'agdlad- kezett. Mrihelyinek t@erike). A,u fl oban
nagy,mizatlan fazekak,mivel a
ia; Lie'i elektrom.r"\rgl ga/rirzele\uke- ban illnak a i'
menc6kbenv6gzik. A kemnc6l! amelyekben lcgrdbb goriig fazel.a..kozLul Arszoniosz has antuh n'^ih otell
md/JL A c\erepek glonloru. Ilicsi,ettejjebb,@ rdtftt
a fazekasok 6ge1nek,dltaldban olyan kicsiL rirl.Jn ha.rnil
kstihez llh$sen rbeziteni
Lmeslo/elrlLrleg l<l eg) kobmel(r helmere- hrlvdn) leglavoro. \Trnben pump;lnal
tuekr,hogt t'al. ki'mereru edenyekercr ke- sokl6le ed6n), sokf6le haszn6lalra
vds darabot ludnak bennuk gehi- Az ede-
n \ e k e r l e k edl m e r c l u km < l l e l le / c n l u ld m i - AZ AGYAGFELDOLGOZASA
n;\es i. meahrlrrollJ. Az cram e" r gaz i' Az udvar kdzepen ill egy agyagfeldolgoz6
e l e e _ d , a eia. ,. r \ i r r g . e r c p e kc g e l e ' e ' M r ' malom, amely ebben az esetbene$- kdrbe
m11,, 150 cm ,r
Cuiri' majdhoctn.m c'dk \ irarc\erepekbol forg6 szerkezet:kb. 180 cm
benne eg]- ac6llapdttal, amelvet egy
Iartolta fenn mag6t) ilyen kemenc6kben mr6jfi,
benzinmolor forgat. A lap6tot a hajda-
meslehel6sengazdasiglalan.Ezek a fazeka- kis
i' tudlak for
sok, ha meg6lnek egy6ltaldn, azt ed6nyeik ni haglomrnvo\ mod.zerel.lil
eqvedidiszit6senekkdszijnhetik Szintemind- g , r n i a m e J i t e r r a nl e r i j l e l . k r eo l \ a n n l i r r
jellemzd szam6rral vagy mds igavon6 6llat-
eevikiik ua",irolt agyagolhasznrl; nagykeres-
kidelmi kdzpontokb6l szerzik be, mint pl
Angli6ban : Stoke-on-'Iienl-

Az EDENY FELHUZASA
Pl. r4t -.tt aera]d t bat
AM "ta olepJ hn:anr @
.ML|rtk,-.;flc,-ku d a , b 1 la E l b t l k d l l o n t a |
o po,incou oc'ae,n \e..tPRa 1'4wnjto'4r,'
al,rto , haA a a4 E -, a! I@4' gtbcr 1'alak ra t
e". ny atiLnoA.aLae ae', t l'lDJlo est;t 4?' d Jn 't
'
..kioti: o,,tk, .t' tehet hL.ai ' d 'JJJlo' t/\
dokto, t ^,.'n. J to-ct ' t, n:'t ha\.nat:J a \24t ' \ ut
a, eisJaat uuto.o'e , \ J r o ao l k " o k : r h t o '

151
K E Z M U V E S S E G

Ial. Az agyagot,amelyet valahonnan h6tulr6l


egy gijdijrb6l 6suk ki, bedobj6k a malomba,
sok vizet ijntenek hozz6, 6s meg6llds ndlkiil,
megk6zelt6leg24 6r6n 6t kevedk a lap6ttal
A helyi agyagvdrds szinii. Atszonioszmesret
ebb6l az agyagb6ldt talicsk6nyit 6nt a mal-
maba. e. hozzdadmeg ot ralicsk;nyi feher
agyagot (ezt vennie kell), hogy el6rie a meg-
felel6 6llagot 6s szint.
A kever6sut6n ,tszivattyrizza a folyaddkor
(addigra inkdbb vizhez, mint agyaghoz ha-
sonlit) egy szdr6n, amely felfogja a kavicso-
kat, 6s a folyad6kot nagJ,nyitott iilepit6gijd-
AcYAcFELDoLGoz6 rolbeonri - nemelyiko m oldalhos\zu\dgt.
Ezek az [1epit6k sek6ly,fdlbe mdlyirelr me-
'A Jiuehdah nen 6dk ki
dencek.szegelyulteglaral van kirakva.A viz
^s'ih 6 neslorcnsalj'ih fokozatosanelszivrrog bel6liiK 6s ott marad
@ aslasot, hanen el6zij-
leslizzrl el h.ll haeni a kb. 25 cm-nvi \asrag.lerdtddorLagyagre-
6 d higpipet Mg kel teg. EzI v:igidk kock6kra egy hossai nydlre
szttai. Az dglagndlaft- szerelt lap6tta1.Atszonioszmester azt mond-
bak lap'irheth.k faras ja, ez olyan, mintha pitet vigna az ember.
ndh,awlteh iiszehne
tik E astasatdsa lizet
@ erc *ob 'i ei;dtnba. AZ AGYAGATGYTRASA
A tdpttahdl hdjrhdtjtih A kockdkar, amikor sziiksg van r6iuk, egy
.iUati erdrel, rds lehel hosszri,t6gl6b616pitett pait6ba viszi\ amely
nek tuotatushajturiah k helyi.egaz agyagarg)urasaraes koronSolas-
ra szolg6l.Itt Alszonoisz mester 6s a segdje
meggyriria az agyagot.Ez a folyamat minden
fazekas sz6m:1raismert (ak6r hagyom6nyos
m6don dolgoznak, akir misf6lekeppen). A
cl: elldvolitani a legpar6nyibb levegdbubo,
rikokat is, amlyk az agyagbaszorulhattak.
A legkisebb bubor6k is robbandst okozhat a
kemenc6ben az dget6salatt. A fazekas egy-
s/errle0veiz egydarab dglagor.dssteiirogeri
a kezdben,lecsapjaegy km6ny,sima feliilet-
re,6s aztdn ismdtehen kettevigia egy dr6ttal,
sz6tvdlasztiaa k6t r6szt, maid djb6l dssze-
csapia 6ket egy darabba.
ULEPiT6coDRoK
AtuiLat M agrag e'!|ehle
tusenfel'izou, a hig ptpct
sziirbknn engedih,it, is
nbritfuijdtrhbe tutk (ne-
les tshajtdlon d szabad ig
oJau), hag d ait el\zibt1-
roljah beme. Aetdn d tn
iiletedett ag)t got dq)rt
r^tu alhalnt dddsoktd

ATI'ENI FAZEKA(
Az iltdldm MgLAtagatoll
alhti[ f$eh6 Mg, n7-
adllnn edi nr.hel hAzlten.
K0 coI iisos te. h k ihd! a I
diszikfte 6ket tuis a sz.t

152
Z T E R S E G

ToRESRE iTELT EDENYEK


L6ttam, amini Atszonioszmester segd,ekb'
60 cm magasedCnyeketkorongolt egy elekt-
romos korongon. Gyakorloft kezzel 6s gyor-
)an dolgoTotl.\ddig huzla.formalir' mig aZ
eden) egl oria5rloja\ra IreTdett emlakellelnl
a sdmb6lvded oldala miatt. Viszont meglepe-
t6iemre ieljesen bezirla a tetej6t; se ki-, se
bejdratot nem hagyva rajta. - Mire j6 ez az
eddnv? k6rdeztem Vdlaszk6ppenlogott egy
k6st. 6s egv apr6 resl vdgoti az ed6ny fels6
r6szen,6ppen akkordi, hogy egy drme bele-
firjen. Hdt persze,perselyt keszitett'
- G\'erekeknekveszik 6ket - magyaraaa'
- A rokonok o6nzt dobnak bele Amikor a
cverek lelno, ki'zedheli belolea penzl ler-
-m6szetesen
rigl', hogy a perselyt 6sszetdd'
Az ijonnan k6sziih ednyeketbent az epil-
lelben szdritjdk nydron kdt, t6len tiz napon
trr. aTulanpedig kirevil( a oaprr' Nehiny
nap szaradas utdn berakiaka kemencebe

CsoNTHfJAS TUzELo
A kemence egy tglrb61 kdsziill, alagrit tor
m i i u s z e r k e l e3r :o 0 . m h . r " z u J 6 0 e m ' z e l e '
e, i60 cm mrga'. Hetenlc kel'ler futik fcl'

de $ha nem enBedikkihulni. Amikor oll iar- LABBAL HAJTotr


(ORONGOK
ram.eooenr kiegettedenyekel'ledlek Lj '1 Nihant hagtan 6n! 16zkl 6
kemcrrce megaklor is hihelelleDijllorro \ oll fdtusifBehd nis dsiwdd
A kemence egyik vgdn van a be_ 6s kl- s?lael, I'j:bbalhdjtdsha'
zedesreszolgalon)rlis e' alul a ma'ik ve- tunggdl kdsafti s] nnt dril
sen egy ru/ro.tely A kemencemlDdkelvege csrtpedenteit.A kcqen
ldthati jidncia Idzek6 es]
nyrlik. e' a racso' vegenlevo
ieclaiiregel.re iltd katunsndliil, atueLt'
Luiterermrndulahejial tolrik meg A heial' neha fc1i6ka'ansttia|ua
nis\ homer(eklerenes li'zlan egnek_'s dlatt Nn egt hdg, lenditd
ahoq\ mondiak, "ragliogasrvi'/nek i7 ede- keolz. Ezt d kereka l.ib'
nvelte". Amikor egernek.eTrela l]nom [u- bal nie.a hdjtja Mihiizben
a2 e.linr befejezdsin nxk
rlssel kezdik. Fokozatosan melegitik 6t az hAkodiq a hotunsatnes
ed6nyeket,de uldna 12 6rin dt er6sen fftik
a kemenct,hosv el6rje az 1000'C-ot

VISSZA A M'LTBA
A kr6lai fazekasok miig tudjdk, hogyatr
kesrijllek d mjnovi korbnna io falekal e'
ncm ldtjak.zijk.egel.hogy lul sokil vJlloT'
rar:anak dz alkori mdd'Terelene\ forma-
kon. Az agyag eldkdszit6selegaldbt - olyan
fontos, mint maga az agyag min6sdge A
m6dszer abban dll, hogy ijsszekevernekegy
adas helvi vdr6s sgyagot egy adag sziirke
o o r i a l ,a m e l y . T i n t e no l t b r n J a s / h a t ao h e -
glen. A7 elegyrle.heli leglapadloneloszor
ijsszetdrik a sz:iraz vdr6s agyagot egy nagy
ladoronqeal,majd at.zilaliik hogy eltavo-
LLha'sakbelolea kovekel E/zel a7 eliaras5dl

153
K E Z M U V E S S E G

HAGYoMINYoS DisziT6TEcH{rKA
A hrdldilNeh^s'ishah htsezer tore
lisszatebinb tunltja laL Nihdnr ilJm
hastontiryos cserefed'ntLithatd itt a
Wpen.A neleeneditendn leoeg1t!lg-
zen vAdth 1ntu egszetii szitesnintd-
kdt festdeh M ed'rytekreeg')bottdl,
dnebre es dardbsdpjt bak cs@ama.
A festihfo5b'l (astas is aiz) kisiiil,
aneltet a kijzehentahlhatj, biihnbdzd
sziat Atu.tntokkal szineaneh

KR6TATFAzE(As du a, mozsaldkos port nyernekJ amit az- csak egy tdretlen hagyomdnytkdvet, amely
Anibr Kt4aszieet e utdn egy 6ridsi, kb. 45 L-es ednybesz6rnak, legal6bb4000vretekint vissza.
utaztan, taldltan egtj1- 6s vizet ijntenek rd. Krtai ismer6sijm, Pan- Panteliszpolcokonsziritja az eddnyeita
zek6t, aki tlleh eg)!re1ll, pajtiban, a hagymakdtegek
Ltt'balhaian h.tunsah
telisz mesternagyidb6l dsszekeveria massz6t 6s a fdldmiivel6
dolgozan.E$) iil1vn Joe egy kever6vel, s itdnti a kever6ket egy sTersTrmai ldz6tr- mint ahoglmindenigazi
talr he\et d horcry wl- ma.ik nagy faze(ba.mikdzbena peperdl ir k6tai k6zm(vesmester,6 is fcildmiivesegyben.
lzrt; M es)ik hb.bal a 5ruri. \egiil kic;nti a padlora.Eklor kereri Otthagyjatehit a pajtrban az fazekakat
nehi z, fa lendittkotohsoI bele a \zLirle port. majd kupacokarlormaz. egyvagykt napra,azlnnkirakja 6keta feiiik
ntsta, nig a tudnh kibbal
hit indszlatta ftas.l:r.I.lil
amelyekb6l sziiks6gszerint veszi az agyagot tetej6re6llitva sz6lespall6kona napra iigy,
1tl id6rebelenr:tltafocsat a gyiirdshoz6s korongolishoz. hogyne 6rjenekegym6shoz.
titlbdes kk lizart, hog) A kemenceegy kerek, tiiz6ll6 t6gl6b6l
aJory1agagot ne.lbesek EGYSZEROTECHNIKAK 6pult, kr.itszer(szerkezet,a tetelen6s alul,
A krtai fazekas l:ibbal hajrhat6 korongon oldalt egy nyil6ssa1. Az ed6nyektgondosan
dolgozik, amelyen j6l l6tszik, hogy hezl rakja be, hogy a 1,5 m magas 6s 1,2 m
k6szitsf szerkezet vagy ahogy ma drmerojukemencebe a Iehetcilegr<ibbc.erep
"n6pi",
mondani szok6s.A kicsi, f6b6l kdsziilt fe1s6 fCrienbele. maid regebb;.rdrort cserep-
korong akkor fordr.rlmeg, ha a mestermeglij- ed6ny-darabokar tesz a tetej6re,s v6giil egy
ki ; Iabaral a nehezJ\TinreD fabol kifara- ralegsarralkorberapaszrja a nyrla\okir.Bdr-
gott lendit6kerekel. A form6t egy kis darab, milyen rendelkez6sre6116t(zifa megfelel6 a
mindk6l v6g6n hajlitott f6mml alakitja ki, kemence friLesere.
legfdkeppen a olajfargai.
amelynek gijr6giil szisst/i a neve. Ezen Kviil Kezdetbenaz 6get6slassri,aztdn Pantelsz
m6g hasznil egy V alakf k6st is; magyarul mesterfelgyorsitjaa folyamatot,ds hozz6ve-
ezr egyszerten fak6snek hivjuk. A kdsz tdlegesenl2 6r6n 6t a megfelel6h6mdrs6k-
ednyt v6giil egy dr6ttal vdgja le. A forma a letentarltaa kemencdl. PooLosan ludja.mi-
min6szi kor 6ta nem v6ltozott, 6s ldthatiuk, kor 6fle eI a kivdnt h6mrskletet - amikora
hogy a diszit6sek is olyanok, mint az irak- torott cserepekel6szdrcsakmegfeketednek,
lioni muzeumban,PdnLelirzmerLernem mi- majd kifeheredneka h6 hat6sdra.
solja a min6szi ed6nyeket(nem vesz6doltaz- Az ilyen falusi fazekasmsterek Idtiik el
zal. hogy egyel ir megndzzen).egyszerden 6getettednnyela k6mydkbelieket.Egertt

154
F A Z E KA S M E S T E R S tsG
| | . ! | !

termdkeiket szaksz6val6lve terrakotl:i hogy ezck Mr. Curtisszel egyijtt a sirba fog
nrk ne\.ezziikj ami lzt ielenti, hogy egyszcr naL sz6llni.
vannak csak kidgetve. Kdz6iiik sorolhat6k a Panteliszmester id6nkdnt kszit olyan k
k ( v c r o t a l d ka, k a n u c o r o . l r \ a o l a ia g e l i \ a r e c\i laz(kdtrl i\, imil)el cz -igaTsdgpohardi
va16 l6mp6sok, a kiildnbdz5 folyad6kok ti- nak" nevcz. Olyan j6l kitaldlt darabok, hogy
rol:isdra alkalmas kors6k (gtakmn irgy is ki ha csak a kdzep6igdntiink belebort, akkor ki
szilik, hogy a szam6r nyakrba lehessen tudjuk inni, s neknnk kedvez a szere[csc.
ald.zlcni./,babol rrrolo edenrtk. ol.ribogro' Viszont, ha moh6k vagyunk, mint amilycn
s olivaolajos kancs6k, dagaszl6t6lak 6s az n is voltam, 6s tfl sokat tdldnk bele, a bor
utolsd sii16sb6lmcgmaradL kenyrt6szIa ldfolyik a padl6n vag)' az oliinkbe, ahogy
tirolisdra szolgiil6 tdlacskik. A tisztiban pp j6nak litja. Ilycn kiilajnds ed6nyeket
l6vii ileszt6 hriron h6napig marad 1elhasz \,/rnrcnrrlJllal a rcgi vdro'ol romiai kozotl.
n d l h d l oh, d i l l e n l n l b a nt a r o l i a k e. g \ k i . ' i lehir cz sem rij tal:ilmin),.
olajjal ledntve.

ED6NY0RrAsoK
Hd Kno's.,o../bc. \ rg\ bdrmel]i( m".il'. mal
feftilrt r6gi min6szi palotiba l:ilogatunk cl 6nr-qs
Kritdn, igen sok 6ri6si kerimiacddnyt lilha HUR(AEDENYEK
tunk, amelyet elefthentinak hivnak - olya Az elefthemnndhneaezan,
nok, mint az arnlbr:ik. Olyan halalmasak, 1riitsiktuai e.lifltekNt
ka
hogy k6t lestcs ember is bel6jtik f6me Csak nneonn.tu Lehetett elki
sziLeni.Es\)cdiila fevkiL
merr eg)-vagy k6t daiabban csontokat tal:il 6 dz ahd ftszt hovnt:oh.ih
rak, a kutat6k arra kajvetkeztellck,hogy ezck tuce,a tijbbilfahatdtasdt
a nag,yed6nyeL temetkezdsi urndL lehetlek ititeuih 1.1 asrashltkdh
J6magam azonban biztos vagyok benne,
hogy a tobbsgiiket ugyanarra haszn6ltdk,
m i n t m i i u r o d r i k a l :b o r e ' " l a j t a r o l a . a r r '
Manapsagis Lszilcnekilyeneket,6s meg_
raldlhat6k az eg6szszigeten- alig van olyan
paraszlcsaliidiahol ne lenne lcgalibb kett6
bel6liik.
Pantelisz mester is L6szili iiket, de csakis
nyiiron, mert csak a szabadbanlehet az ilyes-
mir felpiteni. tszcketis korongon k6sziti, de
h ur l , J I e ( h n i l Jd\ l :M e S l . o r u n g o ,l ir aza l i dr . e \
kb. /r cm mrgd\an r,/ oldaldri\: hdg\ia \zr-
radni, majd erre 6piti fol az agyaghurkdkat.
Miutdn 60 cm magasra lel6pitette, megtor-
g d r i r a f a l e k J l .e \ l e 7 l e l e l . i m r l r aa z e d e n \
kiilsej6I belsejeL Hagyja sziradni, majd
rd6pit cgt'ijabb szakaszr.Ig-y-tesz mind-
addig, amig el nem k6sziil az ed6n!' A meleg
l e \ e g o n\ e g , , e l l' / a r r r d \ u l a n n a g l o n o \ d -
tosan, n6gy frli elviszi a kemenc6hez,s ki-
6getik.
Ber a haulmas m6rel miatt a hurkatech-
nika az egyetlcn m6dszer az elefLhetnake'
,/rri.cre) J7 ckkofr meret l'orongoldsai'
lehets6ges,ami m6g a lcgt6bb fazckasmesterl
rs mcglepnr. Lmlel ./cm. hog) Mr' Curli'.
akit a cjkk eicj6n bemutattamJli2 m-es vagy
m6g annel is magasabb km6nyfed6ket
Lorongolt. Inkibb a korong fcil6 magaso
dort, mint mcllette iilt; 6s ez a hadmiivelct
csoddlatosbemutat6ia volt a fizikai er6vcl
pairosult szak6flelemnek. Lelkesedett azrt,
hogy tovabbadia ismereteit, dc att6l f6lek'

155
K E Z M I i V E S S E G

T E G L AK E S Z I T ES
ertass6gomat a t6glak6szit6sben A ldgladger6sre alkalmas fijldet el6szor
sok 6we1 ezel6tl, Afrikiban ala- vrzzeljol dr kelleltgyirni. Va$ fel IUcrlrfri-
pozram megJ ahol az 6pit6anyag kai emberemmezitlib, tdncl6pskkel tapos-
beszerz6s6nekegyetlen m6dia az ta az agyaggdd6rben a t6gldnakval6 nedves
volt, ha magunk kdsziterriik el. A r6gldval6p anyagotj6s kijzben szivhezsz6l6an6nekeltek.
pens6ggelnemvolt sokgondunk. Csak a meg Amikor igy it6ltuk, hogym:ir kell6enhomo-
felei6 l6glafdldet kellett meglal6lnunk, abb6I g6n 6smegfelel6halmaz6llapotliaz anyag,a
r /ur rn megg)ufl uk- megformaTruka szuk\e kiv6nt m6retdt6gl6ndlkissi nagyobbfakere-
ges alal(i 6s m6rel( t6gldkat, majd sorban tekbe,sablonokba nyomkodlukbele(sz6miF
kiraktuk szdradni a napra. A kisziradt t6gl6- va 14 hogy sz:irir:iskdzben majd n6mileg
l<atv6giil fa- vagy fasz6ntizzel kigeniik. zsugorodik),6s a fdldre helyezeltdeszkdkra
A legnehezebbfeladator a megfe1el6ml- sorbankiraktuk. A nyerstgl6ta naponegy-
n5s6gii t6glafijld meglal:i16saJkivdlasztiisa k6t hdr alatr kisz6radrak.Epirertiink egy
ielentette.T6g16nakugyanis nem alkalmas a egerokemencdr. e. ebbeniol ki rudrukegetni
IsTra aglag. Kell. hogy leglcn benne nemi a tdgldkal.Eszak-Eur6p6ban a sok csapad6k
homol, e. eglcb :i-viny; alkotore.zek i. miatt fedetthelyensziirilj:ik a t6glakat.
sziiks6gesek.A t6glaftjld min6sdg6ta legegy
.uerubbenugy rudtuk ellenorizn;.hogy pro AZ EGETESKET M6DJA
badarabokatgydrlunk bel6le, ds ki6gettiik a Afrikdban kEtfdlek6ppen is 6geltiink t6glit.
kezdelleges kemencdnkben. A tiszta agyag Az egyikmddszerrzerinra rdglakarlazan,
6get6sk6zben sz6trepedezett,ha tril sok ho- nagy h6zagokkalraktuk egym6sra,s az
mokot tartalmazott a fdld, j6szer6vel ossze egeszhalmot kdrbetapasztottuk s6rra1- ez
sem 611t,elporlott a szdrad6 t6gla. Nekiink volt az dget6kemence.A kemncesz6lfel6li
leh:il a gyakorlati tapasztalatsegitett a meg- oldal6nkialakitottunkegynagyobbt(zteret,
fele16min6s6gri nyersanyagkivdlaszt6sdban. amelybenszarazfa6gakb6lraktunk ttizet.
DiszrEcLiK
A hi.lij egatnolibunoL-
hal d zile t'tsldhtudt dz
6hati apittuinteket k fel
tiiffieh. Riei itiileteh res
taurdldsdhazust igdnt6
kilitelii nj hazakhoza nai
napigMszitetueh eg.di,
d 2esfeliiletii tsLtikdt.
A tishndl oalMioel nd
st obb nir et{ 6z,ini tani
kell a tlsla ztugorodNdrd
sadttLtl:hnrb.n),fiibll hl
sznl.I sdblohba kt ah hadjdk
beleMastasotasablan
feEHewze a hi!,int nin

156
T . ( i L A K n S Z i T E S

A rtztdr nyilisa es6szen! lo1d kozclaben


\,olt, a fiisrehezer6 n]ilis pedig a kcmcncc .1 tall b1uk t d!lj d!! Dt:i I
rtloldalrn. a csncsr l<ozel6ben. \ag)jib6l htant!:lt t, it1:i!+tlt Jlj
'lt, tdliljll t:i\itiul d
( g ) h F( J r l o l . r n .r , . r . r ; r i ( I r l l ( . r . , r : , ,
rjsire\,,n rtbd. dr ,!t .A.
nck, cz6rt har:rlmasmenn,vis6gri szlraz l:il .lliralrr. rigl.tjJ.llo r,ig
kcllcrl osszehordanunl<. ":,u
Du!. ,r.gnlir.i .tr
Bur jo min egu egli tuJ unl .1rtni /+,?i,. r{\dg./ ^,,r,ir\
fdyal is, l<6sdbbmgis ittlrtilnk a laszenes ,r,,tu, r:, d. i!! lililr.:/
/'r/rr d.ir,tu d L!,rJ;
mddszerre-A sziraz nyerslglikatebbenaz Id atbb dnld rrt, atL |! Lt6l
cscrbcnis nagl'hzagokat hrgyvaraktuk ha' t lt b hul. I h r.\ ti tiili s t
lomba,de r LozeiLetap16faszndarabokkal "
rdllorluiiki. A mintegy2 m magas6s ugyanF
bcn szilcshalmot, a tentirbleirlak szerinl.
. d | | . .r l" p - , / r r. I l , l . h . . e \ ' \ J l l i . r J l e r e l
pilcllunk hozzria szel feldli oldalon,szel-
lajz6nyii:issrleg6szenaz aljdn. A liisteh.ezet5
l ( m ( n ) l ' u k J I l l . i .l ^ n . / e n m r n t r e r e -
c h . z k o u c lr ' ' i l t . l l . u t , . i 1e f l l r l - . ! u i r . , n i
a kcmcncit, a laszen tdbb napon artparizs-
lolr bcnnc. Elrelt egy hr is, mire elEgeltr
r r l j , r . a z . n m e n n ) . . g .e l e , . ph e r , h n m r r -
saklcl(rclchiilt r kemence-

HAGYoMANYOSANcoL TEGLA
. \ n ; l i u L', , - r F p ,l l e / r r F . n e e r ; c e L ! - -
. / . r d l o . u , i r . ' r . . iIdr gn 1 .i i l r s . z . . nI
m L rn r : r g ' i- . I I L m . . S . n | n r r . / / . I . ' . -
logariik a r6gj mesterek a hagyomarn],os, \'e-
kont, simn feliilerii 16g1ii.at.

A Tr6cLA KEzr FoRMAZASA


A meggyirt agyagmasszit szdrazhomokla
hcmpcfectik (bah.), as belenlomjdk a
tagla fornijLi, homohkal mcghjltctt sab
lonba.A lblijslegesncnnyisigcl ivcskcrct
rc lcsrnetr drdLtalvigjik lc. najd a mce
lbnih nleNrisliL hboritjdkszirrdni.

Ticr,AsABI-oNoK
cgpr, 24! ,.\:^.rs+

tlh, itjahh1n d nLiidn\ds

11sdblannaLa tiltla ta'


ltten n,ttni! jtuinllg
adldtniNtl rdsabbnak
h.]l ltntie, nen szdn
di\ kn.hat d tiEld 6u

t51
K E Z M U \ T E S S E G

Munkijuk megkdnnyitsre, a tdglakszi a megformdzott t6gl6t a keretb6l az aszraira


t6k form6zdasztalt dcsolnak. EIre szegezik fel boritjrk. Ha mir tele az asztal,a mesrervagy
a leglr eldhpjcnakminrijcl meghararo/d.a seg6dieelviszi a nyerstdgldkara szirir6ba.
szint6nf6b6lfaragottsablonaliakat, amelyek A folyamatot fiit6ssel glorsitani leher.
dombo mint6iaa tdgl6konbem6lyeddskdnl A mdsik m6dszert,a nedvesform6zfst ma
ldtszikmaid. Ezutin az asztalt6s a sablonl mrir ritk6n alkalmazzdk.Ebben az esetbena
m c g h i n r i[ki n o mh o m o k k a al . k b . t e g l a n y i sablont nem homokkal sz6rj6k be, hanem
mcnnyisdgriagyagotmeghempcrgctika hu- vizbe iztatidk, 6s nem is haszn6lnak fen6k-
mokosfeliileten,maid az alira hclyezettsab- lapot, hanem kdzvetleniil az asztalra helye-
lonbanyomkodi6ktgy, hogyaz agyaga sab- zett keretbe nyomkodjdk bele az agyagot.Az
lon serkail is ktdltsc. A f6l6slegesagyagor ig) lormaroll tegl;nakndgvobbi nedves\eg-
egyivcskcrctc fcszitettdr6llallev:igjr&maid tartalma, ezdrt tov6bb kell sziritani-
Ecer6rrneNce
A tael@igadkeneneiael
szenb en IdM ztott Iegfah
totabb hij.eteln i n!, ha!!)
Ahtul' hdna$ahLLl le
he$enbena.fthntalxmi.
Tikel1aalagndhJa, ia
szenet,ob)hotMnaatot
h6z thdLi1lEa hal1ft-
ba tu|att, bisztitltounlds
ligldkdl I d tuzel1dhlasat
sdftdLhij,vltafa' jLi|t Ja
Iiib 6:lkaribbdh ki,tsaett

A szltf.mi olddl aljdn s..-


lel1ntlltistrdenak a tn?
n.k, a rmoldalklejtk pe

/ stnek.A ketuence besitir


,isd !tun a tiiz ndPokis ds,
I es) hA ehehixelkellilet
hihll q2 es,jszhalon, hi
lehellzedni a klsz tagliL\aI

TicLAsrALIcsK{
A hdpaftdnjos argal ttg-
IktdLixlxinak nin ! a\.ldLa,
has kdnryebbehLh6vn
tu hntlni. D. s, ha?tdtti,ira

amenflti 6dhtueg tudtak


enel . A tisldkat bBon!

E L6$br a fo'fl Azddszt ah 6t


d szdft1ba, flajd annan
@ deeIiken d.! hez, Ni gnI
ak a tigldl d tdrohheltre

158
K E Z M L ' V E S S E G

T E T O C SE R E P K ES Z I T E S
hagyomiinyos,rel5fed6shezhasz TBT6FBDES
nelt cserepek
ugyanabb6lazanyag A tetdcser6prakdsfak6s a cserepekrdgzir6-
b61k6sziilnek,mirl a k6zzelkd sneksz6mosegyedi m6dszereisme . A jel-
szitetlagyag16916k,
6sazel6dllit6 legzetes olasz hailitott cserepek egymrisba
suk modsTereis dzono\.Azonbanterdc\ere forditva sorakoznaka tet6n, felviltva dom
per lgensokfelemererbene. formabd0ki.zi bord illetve homori oldalukkal fellel6 fordit
tenek a vil6g kiildnbttz6 liijain. va. A Iet6 fels6 r6sz6redombori oldalukkal
Napjainkban az agyagol sablonba nyom felfel6 forditolt cserepekkeriilnek, amelyek,
i6k, formdra vdgjnk, majd hagyj6k kisz6rad- 16l gyorsan6skdnnyen peregle a viz a homo-
ni. A folyamat veg6npedig - csakrigy,mint a ri oldalukkal felfelE forditott, 6s egyben
reglake\zite'e'eteben- kregeti( a megfor- ereszknt szolg616cserepeksot6ra. Ezzel a
mazottrgl agor.Telofedeshez g5al.ran<oma- megolddssalaz es6vizetgyorsans marad6k-
zas cserepeketis haszn6lnak.Az ilyen tel6- ralanul el lehet vezetni az egymdstdtfed6 te-
cserepekkeszit6s6heza felforr6silotl 6gel6- r6cserepekv:ily(sordban.
kemencbes6t sz6rna\ 6s a keletkez6 gdzok Eszak-Eu16p:ibanliibbnyire lapos,sz6gle-
haLa,ara a benLlevoagyagfeluletemcgkeme- tes cserepekethaszn6lnak. Ezek kajztil is a
nyedik, 6s f6nyes,sima bevonatol kap. Te16- leg6ltal6nosabb,hagyomenyosnakmondhat6
cserepetma mdr szinte kiz6r6lag automata meret a 26.5 lo.< cm nagy.aguteroc.erep.
g6peken dllitanak e16, ez6rt sainos a 169r amelyen kt, el6re kialakitott szegel6lyuk
mesterek szaLtudiisaegyre inkibb feled6sbe tal:ilhald a cser6p rijgzitEsEhez.A cserepek
mertl a tdmeggyirtasra sokkal alkalmasabb riividebbik oldalinak fels6 r6szen k6t kls
g6pi technol6gia mellelt. kiemelkede'ti. l.ikepeznek. amelyel.\riDlen
a biztons6gos rdgzit6st szolgiljek- A lapos
szak-eur6pai tet6cserepek dltaliban j6val LA?os CSERTPEK
meredekebb sziigben dllnak a tet6n, mint a A Lapos.serEehznfamtt-
mediterren hdzak tet6cserepei. i6 kbt as d&lbgah&t alaki-
tanah ki, ilLeneszegemtl-
kahatittnehrd|tuk, ig) d
csetepek ahlt a Mredeh
tetdhiinis biztot\rigosan

A csER6PKisziTf s FoLYA,\r,{TA
7aIt csercpek fam'jz 6'ih az ninllij$ ze ki t,
\tLltjpdhnal es)tu^hoz fiezltett o6ke
rct ssiihsises.Az ahi h.,ct ddja a d\e-
ntpfomtjj'tt, a fuictukldi fetsltpedis }q6s.
kit kidlli csapszeg;t.l- Liltuh^zl
ja dz ds)asot.A cserePek r d bu
L'xltbdurt s*gehA.Lrdszftih
Msilbbd tetithbz.Az aslasot kn
liinlesesLotojsz.bql alahitj.ih a ki-
L,lnt Jottuira. A lan'isz.t deszha-
aiseoeles)engetik,sinftjAh u agrd-
cot (1), a jibnese' dnldstuekhtttset
tudig a tu^ih oldaLirdf*zitex btjxdL
otigjtihle (2). A fteltotui8ott cserefet
etut,in tudr 6ah ki he isetni (3)

159
K E Z M I j V E S S E G

PAPIRKESZITES
z els6 papirk6szi16mestereka da- ijml6 kis Dore patak fest6i viilgy6ben.A pa-
razsak voltak. Korhad6 faanyagot p|| malomndl,ne\ezerlm6helybena 17.sza-
dsszerigtak, dsszekevefldka ny6- zadb6l val6 technol6gi:ival tal6lkoztam.
lukkal, 6s ebb6l a pdpb6l, amely Aiogl megtudtam.a ceh mar a 14.szdzaddta
16nyegbena papir anyaga,6pitettek a f6sz- foglalkozott papirk6szit6ssel.A papirmalom
kiikel. Ismerek egy Herefordshire-i hdlgyet, r6szben annak kdszdnherte fennmaraddsdt,
.rki legkirlLrnfelebb nd\en)ek roilicbol ke- hogy mindig is nyitolt volt; az 6rdekldd6k
" n6mi belepti dij ellen6ben,szabadonldtogal-
\ 7 r rp a p r r ra. i r d l a n t o a
l L i r o r e p d i gM. u l a r o -
b a k i i l d o | In e l e m e g t l i . ( o l l e k c i o,t p a p i r - hairak.e. hoe) i kiildnlegelkiadvanyokszc-
;aib6l. Volt benne lenb6l, p6fr6nyb6l, s6sb6l, mara igen finom paprrtgJartotl.A mai napig
g)dpol.rarbol.kamillabol.komlobol.crti.so- megmaradt ez a profilja, i6llehet term6kiikre
kib6l, kdposa:ib6l s csal6nb6l kisziilt rs. mdr nm olyan nagy a kereslet.
Egyik-m6sik niiv6nyr6l nem is hiltem volna, Vr/i erovel hajtyal,a malmot. meghozzj
hogy alkalmas lehet papirk6szit6sre. egy tajbb mint 300 ve m(kdd6, feliilcsapott
Hallottam hirt, hogt' a Csatornin tril le- viziker6kkel, amelyet csak a karbantatds
hcletfinom papirt is keszitenek kezi m6d- idejire illitanak le olykor-olykor. A ker6k
szellel. El is mentemr hogy megn6zzemezt egy hatalmas, vizszintes tengelyt forgat.,1
a muhel)l Fran.iaor /3g kdTep\.j re5ren. tengelybe almalib6l ksziilr fogak vannak
AuvErgne tartom6nyban, az Allier foly6ba beleiiltetve, valahogy olyan m6don, mint a
zen6l6doboz tengely6be.Csakhogyitt ezek a
fogak, bntyk6k nem hangot ad6 fdmlapocs-
kakal emelgernek.miktizbena lengelykor-
beforog,hanem nagy emel6karokat,amelyek
egy'egy 6riisi fakalapicsot mozgatnak. A
fogak n6h6ny hiivelyknyire mindig felemelik
a kalap6csokat, majd amikor Iov6bbforog-
nak. a krlapac\ok ri.szaesneka mor\ana-
lydba, 6s dsszezirzzekaz ott l6v6 anyagot.
Aiogy a henger forog. a [akalapic.ok eg] ma.

1 A\2ilan a utr AtcsuroR,


) a Fn,na,onn ontosi
nle IaFh, atuit est lilc
1 I IestPol.tmul"nbrn lafra b@ildhdkhi d sznt
L ot1iaittlno.srtatt bil, tudjd tjabb rtlcriteE, is
ift& papit anie a kio.tnt
36 6a dl.dII?tfri E zzdk flitessz'itu rckat el ntn
d pdpit s! ti11.1s
alaf arytd-

., Afipet ktbe Jlaidbd


L (ntih is L{zH1hne*,
hogt e!!t.klet6 $ kell6st
ris,isii n6szd tuletkezzik.
A oizesfifb1l d.utdn he-
r et4 fi^ zit ti tu teit enell
eg n gnartatun tuent

I60
P A P i R K E S Z i T E S

utdn felemelkednek6s lecsapnak.Saj6tos t- iSazdnpapirnak lehet nevezni,a szell6spad-


musd diibijrg6siiket a fogak ldosztrsa ha- ldson, felakasztvasziritj6k. A helyiseget t6-
t|rczza meg. A papir nyersanyag6t vizzel len fiiteni is lehet.
egliilt ddrgolial' " moTsdrakhaA virel is
a h b o la p a r a k b o nl l e r i l . a m e l y i kl k c r e l e r A H A \ \ H E L YA. N\Yl PAPIR
hajtja,6s r6gi favdlynkban vezetik a kalap6- Sok 61'vel ezel6tt Kctz6p-Indidban is meg-
csok al6. Amikor ott j6rram, hasznrlt, meg- neztem egy papirmalmol. Ott egy dkdr j6rt
tisztito( 6s feldarabolt pamutrongyb6l k6- kiirbe 6s forgatta a neh6zmalomkdvet, amely
sziilt a papir, mert ez adja a legiobb min6- al6l v6giil kikeriilt a papirpdp. Merit6ssel k6-
s6geL De felhaszndlhal6 gyakorlatilag bdr- sziilt bel6le a nyers papirlap, amelyet prsel-
milyen cellul6ztartalmii n6v6nyi anyag,pel- fek, majd egyszedin a faha akasztott6k
d6u1 fiirszpor vagJ faforgdcs is. Az alap- sz6radni. Az ottani nagy melegben egyket-
anyagor azut:in 36 6rrn 6t kimEletlenril iitik 16rcmegszdradt
a fakalapdcsok,igy v6giil finom pp keletke- Enn6l j6val kdzelebb, az angliai Somer-
zik bel6le. set megy6beni Wookey HoIe vdrosiban volt
A pepet nagy k6dba iiritik, vizzel megfe- SZITA Es FEDEL
te16sri jsg(re dllitj6k bc. A ldd lartalmit A hizi pa|{rhtszitdshasta
n ttulas^z&)rc a keretes
faszdntiizdnforalj6k, ds folyamalosankeve- szira.Az 6zknz k tt6ske-
rik. Kelld f6zis ut6n az egyik munk6s, a me- rcttel h,stnL Az als6LdeI
rit6, egy kerelcs femszit6t sijllyeszt a pepbe, re lan ftf$zine a linoft
kiemeli, es hagyja lecsurogni a vizct, majd f'jwit@, is efre i eszkedik
l g \ f i l ( l a p o te \
d r a d j da l d r c a n a ka.k i l e r c r l e fetiib6x afetl6heter A kr
turendpdp{Detb4as'i-
a szitdr6l rdboritja a ppb6l keletkezett nyers
tdn dt kcsorcga od,.le
papirlapot- EIIe egy iiabb filclap keriil, a nte6 fapi r.Lttugsligd
majd a kijvetkez6 papirlap. Ezt addig folv- Nn tenneesehbtes (hn
tatja, amig a rakat el nem 6ri a sziiks6ges ,tpen o6taeabb),ha nett
vastagsigot. bolnatujta o feukrtL Is)
Ditunt teljesenegeile les
A ral.irot elulin egl nag) fakerelrspre\- lat k;sznhetut,a d fediik.
be helyezi,amelyhasonlit a sz6l6preshez vagy rct leetuLsetiin a laf
az almabor kevrresdhez ha.znalt almapres-
hez.A csigd.pre'sel a paprrlapokbolkisai-
roljjl a ne.lves.eg legnagyobbreszel A pr6.
alol kil,erult lapokar. dmelvekelmosr m;r

I A tokdlotJabolh^.ult. ht',L\ pt6be


+ hetjeah,e\ kn4olnk a t4ohbol a nt,t' < Air?! tqlhot. .
ussts leEnasobbriszit. A Prts Ndj.it D6
hs h&illel tt \isiaal mts nde)abbeilbeL a tuhatbdl,6tfelah@t-

l6l
K E Z M U V E S S 6 G

\zrrencldm meSi\mernia Mr. John Sweec Ezutrn jut szerephez a kdzi papirkeszit6s
man 6ltal vezetettpapirgy:irat.A gy6r n6v ta- hagyomdnyos eszkijze, a keretesszita.Az esz-
lan nem i\ illik ri. mefl i| akarki meggyo- kdz kett6s kerettel kesziil. Az a1s6keretrc
Tddhetrola.hogy a rermeld\regi. hdg)oma- van rdfeszitvea finom femszila,6s erre il-
nyos m6dszerekkelfolyik. A rongyot el6szdr leszkedikfeliilr6l a fed6keret.A keretena
nyomds alatt mar6sz6ddvalf6zik. Kor6bban papirp6pb6la szitin 6t lecsoroga viz, de a
k6zi edvel, nagy mozsarakbanp6pesitettdk nyerspapir vastagsrga nem lenneegyenletes
a rongyot, de manaps6g m6r nagy, rigyne- (kdz6penvastagabb),ha nem volna rajra a
vezett hollandi kidban v6gzik ezt a miivele- fed6keret.Igy viszontteliesenegyenletes (6s
1e1,amelyben egy kses henger forog, 6s a nemilegvasragabb) lap keszrrbero. A szira
kid alj6ra is k6sek vannak er6sitve.A vizzel bemerit6seut6n a merit6munkrsler6zzaa
l,everranlagot (cellulolr)a kisrend.zerap- keretr6la fdl6s1eget, 6s a rdzdsr6lelsimul az
r6ra darabolja. A nyersanyagmin6s6geigen anydBfelszrne is. Leemelia feddkereret, e,
vdltoz6, ezdrt a gpmesternekmeg kell itel- dtadiaa szitdt a t6ls6nak,aki egy..leteriterr
nie, mennyi ideig ds hogyan v6gezzea mii- filclapra boitia a flk6szpapirt. Ok ketten
veletet. Tirdnia kell, milyen anyaghoz,meny- egy perc alart nagyi6b6lriz lapot tudnak
nyi vizet kell adnia, s a henger forg6senak elkesziteni.Ha elertea kiv6lr vasragsrgot, a
sebessege i. belbbdrolja a majdani paprr papir-filc-papirr6tegszerkezet{ rakatorhid-
min6s6g6t. raulikuspr6sbehelyezik,6s kisaitolj6kbe16-
A pepesite,vegefele kdroanyagkeDt nemi le d vizet.A paprrlapokat ezutankiilonvd-
A FEsrdzs,{K a l u m r n i u m - , z u l l a Leo. t o l y k o r \ z a p p a n ri 5 lasztidka filclapokt6l,ha kell, m6g tovibb
N!.les kdett eftsilex, adagol a keverdkhez. A p6pet ezurdn egy sajtoljdk,maid v6szonborit6sri tdlcdkonszd-
bd.4e szncelb'l hls.nL nigy ke\eroludba toltik dr. vrzzelrovrbbhr- rit,6k egy nagy,szelldshelyis6gben. A lapok
a'ikot hatuiLtdh a hds)a- gitjrk, hogy sz6ztdmegreszvizre jusson egy ut6kezel6se rigy tdrt6nik,hogyzselarin-vagy
ndntas eljdrh sordn d pd ttjmegr6szszirazanyag.A kdd aljdba kever6- kemnyit6oldatbadztatjib 6s ismdr saitol-
Pi'pip fes16irc. A a,ikb6l lap6t 6s fiit6szerkezetvan bedpitve,hogy az j6k, szdritjdk.Ha fitrom, fnyesfeliiler( pa-
ktzzet ldjtohdk hi a suh-
sis Mnnti'gn, stu{ fes- dnyag eglenlereseloszlalues kello homer- pirt akarnakelodllrtani. a lapokkozdpolrro-
s6klet( legyen. zott feliilet{ ac6llapokalhelyeznek,6s hen-
gerelikcjlet.A iobbmino.egLi papir rerme-
szetesendrdgdbb,ami arinyos az el66llir6-
sihoz sziiks6ges tijbbletmunkdval,ds figye-
lembekell venni,hogyaz ilyen papirr csaka
hagyom6nyoseljdrdsokarismer6, nagy ra-
pasztalatlimestertudja elk6sziteni.

ELLENTMoNDAsosszABALYOK
A 18.szizadbana papirgydfi6sraldnlegked-
veltebbalapanyagaa kender volt, emiatr a
kenderrhatalmasteriiletentermesztett6kj de
a rei, kenderb6lfont hai6kdtelekb6lis pa-
p,rr keszrterrek. Ismerve a brir flo a nagysd.
g6t,ez a m6sodlagos nyersanyag is b6s6gesen
rendelkez6sre dllt. Mivel azonbana kendcr-
bol bizoEyos kabrro.zer is eloalhrharo, .ta-
moi orszagban. (dzrukNagyBriranniiban i5
megtiltottdk e nagyszeriiipari niivEnyter-
mesztsdt.Ezulrn mir csaknemkizir6lag
fdb6l dllitotriik el6 a cellul6zt,6s eg6szrd6-
ket vdgtak ki, hatalmasteriiletek tikoszisz-
temdjit vdltoztatvameg, hogy elegend6pa-
pirt tudjanakgyirtani.
Tdbbear.em riamrlorr.milyenmiDo.egd
a papir, mert a f6 papirfal6, a m6rhereden
mennyisgijfjsdg igyis csakrtjvid ideigvoh
6rdekes(anapilapokcsakegynapig).Pediga
\ilig atldl lennejobb. ha l,evesebb, de mi-
n6sgitermketdllitan6nkeld.

162
} . L T N U V t S S T G
t!|

fra
r . . OSA R F O N A S
anaps{gsz6p6sszeget fizethetiink fonni. Megmutatta, hogyan kell b6nni a hasi-
egy-egx sz6pen fonottdarab6n,fel- torr mogyor6vessz6vel, a li.isk6it6l megliszti-
r6ve,ha tal:ilunkolyan mesterem- rorr loldi szederindaivil, a vadrozra,a ku-
bert, aki ismeri a kosidondsfor- sTolonce\ eg)eb\adon termo novenyekhai-
telyait. F(zvessz6b61 keszitett alkalmatossaS tesaival, 6s hogyan tudunk bI6liik kosarat
vdte az iivegpalackokat, igy azok nem tofieL fonni. (A t6lgyhencs kosaftkr6l a 47. oualon,
el szlllitds kdzben, a fonott kalaplarl6ban az a gy6kdnykosarakr6la 172. ,r olvashatunk).
utazis sor6n kalapunk nem nyom6dott De minden alkalommal felhivta 16 a figyel-
dssze,de piknikez6skor a kos6r a legyektdl ls memcr. hogl l,osarfonasra a hailekon].re-
meg6vta a magunkkal vitt elem6zsidt. Fon- kony frizvessz6k a legalkalmasabbak.
ro\,iga ncm korlaroTuclott c'upan a 'zallrti - Amikor fonotl kosarakr6l 6s egyb fonolt
ra 6s tdroldsra, hanem mindennapiainkban eszkijz6kr6l besz6lnnk,Iulaidonk6ppen friz-
is gyakran keziink iig]-ibe aLadtak a fiizbdl vessz6b6l, fonessal k6szitett tdrgyakra gon-
h
f o n o r rk u l o n l e l e a . T n a l c r
t a
i r g l a k M
. i g l i * dolunk. A fiizfa ruganyoss6gr hail6konys:iga
gyermekkint verebel fogtunk fonott ver6b- az, ami lehelo\e re.zi d leBl'ijldnd.ebbIar'
csapddval, ds a feln6Itek a tenger mormo- gyak k6szitsetis. A f(ztermeszt6s 6s vesz-
l6sdt fedett retej( fonott nyugsz6kben pr- sz6inek betakaritdsaviszonylagegyszer( do-
henve 61vezt6k. log,6s nem is trilsrgosanmunkaig6nyes.
Tgenytelensegenel kd\zonhetden.ezl a no-
A F{iz HATALMA vcnyr iSen 'ok hel!en meg Iehethono\rlani.
Amikor \Falesben laktam, voh egy John Hogy a zsengevesszdt hogyan lehet fel-
Jonesnevri baratom, aki megtanitott kosarat hasznalni kosdrfo[6sra, att6l fiigg, honnan

FdzvEssz6B6l KESZUL
Nen i: sond.oltoiah,hoet a Inmeszd litl
hNztui.lha niuen lab tin lehet.ELis
rilill.drIahthh a h.pehenlttthat,, szA
lil^td, IdtoLturdh6ztuih kosoaba.
Ftln $sz616lbistitlt kns@akbontaodbb
m thatunk rcnl andb t lclns zen, pUdAtl
tajte,miket, nerl a jlneszd -lalesxh".
M,lih nds et6ry1e, h4s)fa atjuh szatu'
sdnug ,,szeU6sebben". H@fedie istd-
gobb hizasohathag,,uhh,Mtz a halitltd

163
ZT'IIJVIj
K o s A R F O N A S

,\R llszrJr. rlcY .\r.rszoollo SzERSzAMoK


sz:irmaziL a f(zvessz5. Mds minds6gii az
A kasti'foni s.e's.ant ilz
A n g l i an l u g " r i r e ' z e r o .l z a r m r z ' r n r a g . i ' hL. ,n glehrt'lek h..ts da
mds az irorszrgi, ahol i6magam a legtdbb

Y@t
tubbtjldU.Us)6 ks szer
lapasztalatotgyrjjtottem. sztnnhtutdfl sziikegea
tss:dl ftdildsdio: tr ri,3-
titasithoz,htv., net ziiol-

I A W(
A LEGJOBBKosARFoNo
h& a natdbaln\dhaz, ls
S"k i,mero'dm ,zennr r l.gjohh l'o'arfono L1ttibbi6zkb2bk t hdsti
lrorszdgban 6l; 6 nem csuprn a brit szigcte haz d Jandshoz.Es] ta
ken, hanem lel6n az eg6szviligon a legjobb.
In il az eg)'ik szomszidos falubrn, talan
,{0 merfdldn}'ire. Term6szctesenritra kcltem, | ,A{ \ ?6ztdlt tu$kt a hqiLiral
hdrcn hnbnbtizti Jalt dft d
tot !lgr., tuig a krr spe

It_dA G
ciil g)aluodlar6sz6k
6s mi! ad Isicn? Az elsaicmberr6l, akivel a b^Idssdsdt 5nkhentias
mondott faluba rLezv6n tal6ll<oztam,kide- I eszies)enlete$4.HailoLL,
r u l r .h o g l 2 { )c r e d o l g o z i fa S h J n i h a nn c ! u s)dluh a$szilh.t h6nm
f(zmfhelyben ds nem mls, mint magr Joe
Shanahan, a "nagl ember", al<i kosaraival
/ d katishez.A Iatugtk a
!e$.6 dlsrit4lihek knel
szi:lhez ls hihcs)ezitihet,
telre ismerlt6 nevl szerlc a vjligon. En ab- tuie a nexz6oll6 asa eL-
ban a pillanatban a vildg legszerencssebb szdkisa befeJ.z'ls ryelist
cmber6nek ireztem magam' hogy ily k6ny- he. srrhtiges.Az .irt zsi
nyen ritaliltam. rozaLiirtbcn Iattatt zstnal
N6hiny nappal kesiibb lehei6s6gemn-vilt LeszihsikdtuI'i$ti- E*el
khd sz|o'il6ztani a csz-
rd, hogt' airl6phessemm(helydnek kiiszdbet sldket, illetoe .*el lehel
Z , u l o l \ r \ o l r a l e g lu l " n i t l e b h[ o n u r r ( r m e - helret szoitani dz nj tesz
kekkel 6s a feldolgozrsra \'616 1(zvcssz6vel sznb.[0tui:.1hoz.A rerdrr
A helyis6gegyiLv6g6bcncsinosle:iny iilr egy .fite,es csdfk .ld'.ttal le
alacsony sz6ken, 6s icndkivul tigycsen lont het tiituntebbdknni a fo-
toht, illet e a a.fib6 felsd
egy fedelcs sz6gleicskosarat, a mdsik old.- tisitdl Lb6 Lttk6 Jajrisz
Ion egy fiatalember dolgozott egy hasonl6 sz.ta ltk6 perchftl h:tz'j
darabon. dnfoha lehetjuhefisebbi

KosARFoN6 ALLVANY
Mindk6t kosrirfontj mcllett, a 1a1n:i1, egy rgr
a j r o n a kl a t ' 2 " r r r g l , l l r : 3 l . o . d r f o n ao l l \ j n \ .
Erre ferddn felt:imaszn'a,egy kb. 1,5 x I m
nagysrgrjj asztallapnak trin6, deszkiikb(il
dsszer6n,fels6 percmenel rdgzileit lap voh
Az als6 peremEtegy bal<hozer6sitett6L,hoglr
ne csisszon el. A kosirfon6 tdmla n6lkuli
ril6k6jdn a falnak idmaszkodva, rigy lbglall
helyet, hogy szembenlegyen a munka{llvrny
lrmaszkod6 r6sz6vel.Ha magasabbraakafia
illilani, akkor cgy-k61tusk6t ten al6, ha ala veszik, alaposanbe kell :izlalni. Szinte vala-
csonyabbra,akkor Livetle a tusk6kat. mennyi kosrirlbn6 eliiz6 cste mtu be6ztatja a
vessz6t a k6vetkez6 napra. Amikor on jar-
A FIiZVESSZ6K AZTATASA lam, a kdtegeL egy-kit 6riia dzhattak :
Szabaddtjiras nyih a m[ihely me]letti udvar vilyiban. A vessz6 faiidl6l fiigg6en, hosz-
ra, ahol a fiizkotegeLet ezlattdk. lnnen cgy szabb-rovidebbideig, akdr egdsz6jszak6n it
misik el6t6rbc vezetetl az tl. Ott i]ll a szo_ h r g l r a kp u h u l n r .h o g yt r z c l i u r t o na r e . ' z o
ril6baL (1.-t3. o.). Hasonl6an a tdbbi kcrthez, be16hcz,6s i$- alkalmassrivdljon fbnisra.
ezt is r6gi k6fal dveztc igazen kcllemes
helynek t(nL Meg is k6rdeztem Joe t, nem A FfzvBsszOKFAJTAI
irez-e olykor maga is kisert6st, hogr- eh'o- Megkuldnhau rerLinkzold. rrgr'-barna' tzt-
nuljon a kert egymeghilt zugdba,6sott lbnla nu e, leher vesszur.Zdld re.szoncl nclez
kosarait.AzI \'6laszolu, hog)-nem lchet, mert ziik, amel).eka h6ja m6g nyersen raita van.
a flizvessz6Iil gyorsan kisziradna a napon Ilyct haszndlnaknagt',durva lbnati kosaral<
A kos6rfon6s titka a trizvessz6 rugal- kiszilesre. Sdrg6sbarnavessz6k a h6jastul
massdgabanrejlik. A vessz5t ugr_ansziraz lcgaldbb hiirom 6rdn keresztiil, de rendsze-
6llapotban 16rolj:ik, de miel6lt munkAba rint inkibb dt 6rdn it f6zijtl vessz6K ame-

165
K E Z M U V E S S E G

lyeket f6z6sutdn hdntanak le. A f6z6skijvet- a nemes f(zvessz6 nagyiizemi termel6s6n


kezt6bena csersavs egy6b, a hjban taldl- alapul.
hat6 n6v6nyi fest6kanyagokhatisira vrlto_
zik a vesszdszine eIIe a kellemes sergrisbar- ERJESZT6KOSAR
na szinre. A fehdr vessz6ket f6z6s n61ki1l Az eteszt6kosarak lehetnek szdgletesek6s
hintjdk. Ahhoz, hogJ a hdjat kdnnyebb Ie- kerekek. E kett6 a fonds kezddsdn6ltr el
gyen leh6niani, ezeketa vessz6ket16len,kdz- alapvet6enegym6st6l.Joe, ennek az 6si mes-
vedeni.il a betakarit6s u1dn, hig s6rral teli ters6gneka megszdllottia,volt olyan kedves,
medenc6bedllila t6roljik. Tavasszal,amt- 6s megmutatta nekem mindk6l forma sajrtos
kor hajtani kezden6nelsfelszedik 6s elsz6l- munkafogdsait.A szdgletes,fon6sldppen er-
litjik a feldolsoz6helyre. jeszt6kosdronmutatta be. Allit6lag ez a ko-
Kordbban a Shanahan c6g maga vegezte s:irfajta jelent6s hagyomrnnyal rendelkezik,
ezeketaz el6k6szit6munkilatokat, de sainos 6s sokat el6ru1 a kosirfon6 mestersegcsin-
manapsdgaz alapanyagtflnyomd rszektil- jarol binlarol e( magul.rol a [onotl termd-
KENTr KosARFoN6 fiildr6l sz6rmazik.Ma mar nem indulnak az kekriil.
A kllek l,ithat,i h.kIi ho emberek cs6nakokon a foly6ra 1(zvessz6t R6gena tdm6ny szeszesitaloklepdrldsaso-
y;tfotu ijlebi'zt efan kt rin sok lonnenyi, erjed6 mell6ktermek kelet-
vigni a hideg tli napokon, hisz mis m6don
sanl Sdtgdsbamais fihir kizelr, amir a pdk'egelbekiildtek.A kis z'a-
usszd hrnbitoi.injnbtt hi is bizlositani tudi6k tiszless6gesmegdlhetd-
eii.l a nia6 darcbPdene ,nker Akadnak alerl mcg lelrn fuzve.'ld kokba t6ltdtt, erjed6 mell6ktermdkel kosa-
A hadrktujk kdmededt vaga.avalfoglalkozolaTachala5zol'. de 'z;- rakbdn '/alhrottak innen az ertetztoko';r
a ho$t'fatut,ilbiiflt szilia muk igen c.ekcly. A leldolgozollhaTai ful- elnevere\-, de ezrket a kosarakaL a pelsi-
oag ala5ory nlnhenelhr r6sze a sommelseti fiiztele_ gekb6l rendsze nt nem knldr6k vissza. E16-
vessz6Ir.ilnyom6
bezhedae fonjlik a kasdt fordult, hogy a Shanahannaknem kevesebb,
szhb a heIt e,.I I pekr6l drkezik. Ezen a teriileten a mez6gaz-
fak 6 d.e
da\agimunl,a.oke\ d ki.gazdckmegelhetise mint 1200 ilyen kosarat kellefi kesziteme

g
*
I u
il,

166
K O S A R F O N A S

hetente. Illcnkor minden munkds kora reg- KosARFoN6 TECENTKAK


gelt6l kes6 estig naponta 40 kosarat is meg- A kosdrdruk6szit6snekalapmtvele- tsekor csak dlmenedleg kapcsoljd
font. rei szinteazonosaka szitv6s6vel. A ko ijsszea kar6ka! samikor a sorvegdre
Es mi tort6nt a kosarakkal a peLsgben? serfon6naksznks6ge van nyers,pdrhu 6rkezik, esyszeiien kilekeri a kar6t,
- kerdezlem.- Be.lobrak a kemen.ebe zamosan clhclyczkcd6 lessz6ke, 6s 6s folytatja a fondst.Kerek kosirnru
riiuk ncr6lcscsenkeresztiilbiitategy fon6sakorpiratlan szinn kar6ra van
hangzott a magat6l 6rletdd6 vdlasz.
mdsik vesz61. Hasznllhal ee$zeue sztikssannak irdek6ben,hosy a p6l-
Ez j6l peldizza, hogy milyen olcs6 cikk- csak egyet,de ardekesminrdzstota! cdk befonisakor el6re s hitulra az
nek tekintettk a fonottdrur, hisz a munka- kol\': riibberis rrbLijrafta! ha iSyjob- azonoskar6k kerriljenek,llnikor a kdr
er6 is olcs6 volt, igy aadn konnyen lehetett blrn letszik. Szijglets kosar:iruk6szi
ilyen haszn6laios"kosarakat k6szi-
"egyszer
teni. Pedig ezek a kosarak er6s, tet6vel ell6-
tott poltek{k voltak, m6g ha negyed6ra alatt KEREK ALJ
Aniho neenlz.iik @haeh
kdsziiltek is el. Meg vagyok g).6z6dver61a,
ha*b J.n hdI, h.j,tlen IF
hogy szdmtalan oda-visszautazrst Libirtak d6fahdst Lhhdrunh" dha" -
volna a pilinkaf6z6 mthely 6s a pLsgko- Mh afok6 iflduh. dtuh
zattt,miel6tt veglegelhaszn6l6dnak.1957-ben rij.id szdbafektetex tu^ih
katondobozok forradalmasitottik a csoma- hd,dt,ezaiisz.tl|al egJ-
g016anyag-ipart,6s megfojtottik a fonottaru- n6an kzrcsztubehek,ts
sziI htzzdh.sillas dldhbdn.
k6szit6s ezen:igdt. Pedig egy kartondoboz Ezt Mstehetjiih ij$zeso
alig kerrilt kevesebbe, mint egy erieszt6- dort hit sz'tllal ^, de ha a
kosdr. Term6szelesenel6re nem sz{molhat- ci dgcsiitcsok saina trd'lt
taksem a nhiny szdzkos6rfon6elbocsit6sdt ldn,dvar eg szd al ke
kdvetd nyomords6ggal, sem pedig azzal,
hogy a papirgy6rt6s fellendiilsvelkezdelEt
vette az erd6irtds, szemben az dnfennlarl6, HARMAS cYiiRiiFoN,{s
megf jul6 fiizlelepekkel. Essetli funajdia ane
].!eth'ituft u$z6oelhez
SZoRiT6 KERESZTALJ diihh,hexdt elijl, estet hd
A szoit6 keresralj k6szit6sebdrmil)n ko-
sdrfonis els6 l6p6se.Ez kil szijgletes,keskeny
MENETESFoNAs VAGY
farud. amelyelerc.avarfdl fognck d\'/e. e\ EGYSZALAS BEMKAS
amely szerkezet egy egysze j csiptet6t al- EstszerliJan6, a r$sdt
kot. Ebbe Joe 13 szdl, pattan6s iiizvesszctt az e8Jikharnn kr, a ad-
szoritott bele (g]', hogy azok liigg6legesen
dlljanak, 5 maga pedig a kosdrfbn6 deszka
RT6TEGES FoNAs
melle lillt. A kis kerit6ssze t alakzaib6l k6t A Eteeesfon6 olran, niat
vessz6tvill6mgyorsan dsszefonta kosirfenek a nenet6,6akhAnn
m e n t e ne; / r h r \ j u k d l m e n o n e kE. z u t a nh o z - cagt ti;bbsztl dlrtgeeiik.
zdfbgolt a csavar6shoz.Ez tulajdonkppen J ' j t t h e M \ e h d L a J ai si ,
dt-hat sz6l egyszerrjdsszefbnisa,egymdssal
pdrhuzamosan.Szememl6ttira, szinte pilla
nalok alatt l6liijtte ki az igaskod6 sz6lak ko
r(iri urr. Az elolte lnrnlo.ulo idlac"kdepi
te\erker ma'ik egybelontve.szutel.a lezarcj
val fejezle be.
OTP[RosszEc6s
GYORS KosARFoN,As SztitutaldkfttIafts lzeg&
Ezutrn a leitds munkadeszk6nmaga el6 tette tuintit kfteri)nk. Etunil
az igy elk6sznlt darabot. Nagy kdvet rakon az oddkarit h,irun b.,
bele nehezLnek,hogy a darab Lifesziiliijn. A
kar6k, amelyekelJoe a kosir lenek6hezhasz
ndlt, bizonyoshelyekenkidudorodtak a fen6k SZELL6SEBB
riszndl. Ezeket tisztit6k6sselmegfelel6 szog- FONOTTARUK
benme8bokre. odebbloltr.E/ eg\ o\ an mdve g dldtl dI i edIbtjI bizontas
lel, amelynek sor6n egy kicsit eicsavarja a Ias'itfdjriAon sze 6sebb
f(zvessz6szalat.Igy a vessz6ldr6se!61kul ele tuinttualotlankdlz.A ha-
gend6rds keletkezik ahhoz,hogy a vessz6tet- tuikalez*etbn foi^sdt
\zetoslormaju r! menlenJ helterckerulion.

t67
K E Z M U V E S S E G
r:

BURGoNYAsKosAR
Ez d h.s,, btrgoktxre-
dtshezhNndlatus, ie)
dfenihtasdeh rcnllkbnt
*iisnek hell lewi2. A W'.x
CounLry-i htsdtfuhdh hii
lnn d.'sregllystoktak
Jonni, is ez,h a hosa,lh
jm bhjdk az eds iEan!-

KTJLONLECESKERE(
KOSAIAK
Atuihor @ ehbi ndi tueg
tuuha a kDsAfotujs aldP
aeLdtechfihijnt, alkDt a
befondnLjaesn6tteih

.sbhken taslb. I hiilbnboz6


Jomdh't s ki tutl alaki
tari- Az tu lttthql' d a
bohan"ak ilejtft tuih.tzn
hap6 haaa.ildttu hleiil- Minden egyeskar61 legyii jzott. Amikor va- A l6c, vagyis a kosdr fenekrsz6nekkezde-
tek,asszohb.lkJas Jor.tv lamennyi kar6 a hely6re ke ilt, gyo$ moz_ te azzal indul. hogy hat rijvid karot ke.zr-
dulartal megcsavartaa kosdr k6t v6g6t 6s 01' dnL, majd ezeket egymison fgy fektetjiik
da16r.Egyik oldalon iobban megtekte,mint a el, hog] harom vrzvintesenfekvoszalon.ra
mr.ikon. e5 eg) sTallaller.ifla. Ahogy sze merdlegesetr,hdrom tovdbbi sz6l fekszik.
lesedelt, a kar6k kdz6 a fon6sba p6tkar6kat JoeJones(minI emlitettem, 6 az 6n cigany
szrirt. A teflezetl mdretnek megfelel6eneI- baritom) ugyan megtanilott, hogyan lehet
k6szitve legyiiriizte, ds hrrom piros fonattal eglbefognieodtbujtatnia re'en a masik har
beszegte.A fonott ktpokat megcsavarlvesz- m a r ,d e a z r m o n d t d h. o g ) o i o b b a ns z e r e t i a
szdkkel a led6lhez er6silette, hogy felhajlit- hagyomdnyos kezd6st, amikor csak r6fek-
hal6 legyen, a m:isik oldalon pedig kis fiilet rertiik az egyikera masiLra.Ezulan le.imi
k6szitett. A szabadon maradt v6geket met_ totta az alul elhelyezked6vessz6ket,a tete-
sz60ll6vallevagta. i6re illesztette a tdbbit, s ldbbal beigazitot-
Joe vill6mgyorsan dolgozott, alig lehetett ra. A keresztfdle hajoll,es osszekoldzte haj-
szemmel kdveIni mozdulatait. szalvekon!.vilagos 'zrnu \zallal. amel)el
Birki meglanulhat kosarat fonni, de aki meg meg ii csavrrr.hogya kerevtfonal meg
ebb6l akar meg6lni, tudnia kell gyorsan dol- rugalmasabb legyen. A v6gdnl kihfzvdn a
goznl - hangoztatla. 13, egym6shoz csillagalakban rdgzitett (a
kijt6szil v6ge is cstcsa lesz a csillagnak)
T6zEGKoSAR vessz6n6t elkezdtea t6bbi vessz6lki-be dug-
Az erjeszt6kosrlrmellettiink hevert, amikor dosni.A tizenharmadikvolt a leglnyegesebb,
ls loe azz l dllt el6, hogy k6szithetndk egy mert ez adta a kos6r gatrbtiletet (tulajdon-
hasonl6 kosarat. Az a kosrr, amelyet ugyan keppena fonat formaiatt.A karrjknakmin-
Joe k6szilett, bdr egy kicsit l6magam is be- dig pdratlan szdmtnak kellett lenniik, mert,
segrrcrrem. rozegl.o\arvolt. Ez a kosarlaita ha nem az, egy k6rbefonis u16n a mintrAzat
szintdn kerek fbnott term6k. megism6tl6dik, valamennyi vessz6 azonos
A Joedlral ha.Tnaltir meSne\e/esnek ter pontokra keriil, 6s a kosdr sz6lesettvolna.
me\zercseni\merr az angol megleleldiei.. Ahogy t6volodunk a kdz6p kereszlaljt6l, a
Ilyen kosdrbantirolj6k 6s szdritjik a ttizel6- vessz6kegyre messzebbkeriilnek gymdst6l,
anyagot.Nekem m6g mindig van ilyen kosa- igy tovebbi szdlakat sziiks6ges befonni a
ram, tulaidonk6pptrb6rmit lehetdrolni ben- keletkezett dr kitijltdsehez.Az (i6lag befont
ne. En pillanatnyilag burgonyit tartokbenne. resrzoketke.rel 'zabjuk simdra. Amikor a

168
K O S A R F O N A S

koser fen6krdszEnekrijbb mint a fele ily m6- Fontak kenyereskosarakat,s6t m6g lovas-
don elke.zull,elkezdtul.c,avdrni-hog] meg p6l6pdlya-sz6ltis (ha a lovak vletleniil neki.
gyorsabban teljen, miel6tt a kerek alaplap szaladtaka p6lya sz61dnek, igy kev6sbs6 il-
sz616hezdrkeztiink is hozzifogtunk volna a rek meg), borjri szdjkosarat (azrt, hoy a
lezfuasilroz a piros fonatok sodr:is6val Mi- borjak ne szopjanak6lland6an),illetve bicik-
ulrn megnellem a kerek Insaram fenekre- liskosarat es kacsakellet6kosarat.
\,,erJla am. hogv humoru.e. rg) i\ak dl eri\
peremr6szndlrt le a fdldre. A mostani t6zeg- FoNorr ESZKozoK HALASzoK HAr,{szKosAR
RESZERE A hdg)ondntashal'i\zha
h a j l o t ld f e n e l e .
k o , a r a m n a ik. h a . o n l o a n s., afta szals'il,hasrd
Szerettem volna valami kiil6nleges fbnott biJosanzsdkq,inll benne
OLDALs6 Es FELS6 PEREMFONAS hasznilati tdrgyat Dreoilin nevri, fhb6l k6- tatttuk. A leglikonabbJa
Kerek kosarak oldalvessz6it belefoniuk az szult haj6mra (1.ll4. o.). Az otthonom kdze- nou kosdldkniftta?al.ld
a l j u a t b a .K i r al a . z tu n k h u ' / o n k i l c n . e r o . l6ben lv6 lbly6torkolatban szdndekoztam nto. Va ptikIol lehethoz
zderilsheni,ezattoLlaldt
vessz6t,amelyeket simdra metsziink az als6 hal6szni, mer itt szinte nyiizsdgnek az an- tlg} alakitjdk ki, host kA
vgiikn6l. A lemetszetl vegeLetszotosanbe- golnak.Leher.hogt ezckkullemenem valami
nt eln 4 en sinulj an csip6-
illesztjnk a kdrktjrijs alaplonalba. Ezutdn tetszetds,de azt hiszem, annil finomabb a Ms^s.tsbar e enbdhez,
megsodorjuk, 6s er6teljesen meghajlitjuk. hilsuk. A liistolt angolnahts 6rtdke tdbbszo-
L/r arfordita\nal ncvezil. Lfo. fonct tanja rdse a fiistdlt lazacinak. Tehil kelet-angllal
dsszea kosir fen6kr6sze1.Utina nd8_r" vesszo tipusi angolnacsapddravolt sziiksEgem.,1
egyidejd megcsavar6sival helyet nyeninL legjobbakat, a lehet6 legalkalmasabbakat,
Ezr ktjver6er Joe ijabb triikkdt mutatott: egy m d g u ka 7o r a n i h a l a . z o kt u d i a he l ( e s z r t e n i .
b i z o n l o . t a j t a l o n a r o l a. m i t - f r a n c i aI b n a - Az igazi angolnacsapdahosszamegvanvagy
nak" neveznek.llyenkor tovibbi sim6ra met- 1,5 m,6s k6t rekeszbdl ill, amelyeket egy
,/erl \e\\zokervezctunl r ionatba,e" a ko.at Iijlcsr kdt 6ssze.A csapdafen6kr6szelapos,
fonalmintdzatavalcllentetesencsavatuk meg. igy amikor a hal6szok leeresztik a foly6 fe
Amint a fels6 rsz fel6 haladtunk, Joe egy nekere,rz angolnakbeleu.znal.tgrik vege
meglehet6senbonyoluh peremcl k6szitett, dt szlesennyitott, a m6sik vege fel6 pedig le'
vessz6egyidejii csavards6val.A vessz6Lfels6 ,zuliil e. telje.enzjrt. Le\en dz angolnard
v6g6l a perembe fonta, 6s ezekct derl$zdg- gadoz6, a csapddba egy kis darab halhist,
ben meg is hajlitotta. A fbnatot a perem als6 vagy esetleg eleven g6te! b6k6t, apr6 halat
rdszdbenehz, vasb6l L6sziill kziszerszim- tesznek csalik6nt a lez6rt trf6lre. A szag
mal, vessz6hajlil6val vezette be. Mindk6t oda,tonT,zaaz angolndt) 6s mivel azon az
oldalon az er6s fiilekel rigy kiszitette, hogy oldalon nincs kijdrat, bennreked.Az angolok GARNELAfu{K-Kos,{R
egyszerii vessz6hurkol hrizott it a fonaton h r r e . . eal r r o l .h o g y . r rnu d n a ka z d n g o l n a h U . -
Anlllid t szdkfttusdti p a't
Ehhez 6fl haszndlt,vele tdgitofta Li a r6st az bol Locronyir ke'zrrenr.az"nban tdbbnyire arlihin dl6rdkhaL^z!.
ath(zlshoz. A gyenge szilakat kivdlogatla, filstdlve vagy cgyszeriiensiitve, illetve p6rol- Halakat 6ak tiletlennl
er6scn megsodorta,hogy rugalmasak legye_ va fogyasztj6k.R6k- 6s ktrrcsiga csapddt rs facott, a kosb aljtin e
nel. majd elkezdted hurok korul lekergelni. szerettem volna szerezni. Term6szetesenJ apni rd\hakttituegehett
amig teljesen be nem fedle a kosir perem
reszet.

TAPAsZTALATOK KINCSESTARA
Miutdn meglekintettem ezt a rdgtdnzdtl ko
sdrfonds-bemutat6t,az voll az rz6sem,hogy
Joe Shanahan b6rmilyen formejf kosarat
k6pes megfonni. Tirdtam, hogJ h6l6gballon
kosarat is font m6r. Amikor a mesle$eget
kezdte, n6h6ny sziz kos6rfon6 tev6kenyke-
dett azon a vidken. Kizzel lbnott lirgyak
vegelarharatlan \oral allrlottak el" Egy re-
sztik nrdsz6k, ruhiskosdr 6s er6s igdnybe-
vtelre szrnt vasfti rakod6kosfr volt (annak
i d e t e ni l \ e n k o ' a r d k a Il e h e t e llla t n i a v a g a -
nyok mellett). K6szitettek burgonydskosara-
kal, fasko.arakdl, be\asarlokosdrakal es igen
nagy mennyis6gbenkillijnfele, iparban hasz-
ndlatos kosarakai is, els6sorbanhogy szdlli-
tdskor meg6vidk s palackozott term6keLet.

169
K E Z M U V E S S E G

tisztAban voltam a f6mhuzalb6l kesztu! fonolt varsii t, 6s maid magam is el tudom sa-
(\.1pdrkelonye\el.de mivel nem vJg)ol, hi- iaritani e lijldnlege\ ko.arak fonj,anak for-
valrsos haldszj iiAr- gondoham, nagyobb 61- tdly:il. Aztin sziiks6g eseren maid magam-
vezetetielenlJha hagyomdnyosm6don hala- nak is Ludok kdsziteni ilyet. Joe magabizro-
szom,ez6rt fonott hal6szcsapd:ikatakartam. san l:itott neki bdrmilyen kiildnleges fonott
Rem6hem, m6dom lesz r:i, hogy megfi- rdrgy(lke\7ite,inek.e\ raszanregy naporir-
gyeliek egy mesteremberl, hogyan k6sziti a ra, hogy kiirtcsigacsapdrtk6szitseflr6szemre.

KLiRTcSIGAcSAPDA
A keleri p.rrnidek csiga-e\ kagylohalaszri
vashuzalb6l ds kdtrdnyozort zsinegb6l font
ed6nyeket haszndlnak. A 40 eddnyt rartal-
maz6, kdt6len 1696sorokar20...30 m6rftildre
a p a r t t o l. s o n a k j u k b orlr z b ee r e s z r i kM
. rn-
den egyes ed6nybe halb6l k6sziterr csalir
HALCSA?D,{K
A f11tuesz6b6l tesznek. A csig6k beisznak az eddnyekLe,
fohl hdl-
6ap&ihat ls) aldkttjnhhi, dm, azok formdja miarr, kitiszni mdr nem
hast beJelieneetljika fe tudnak. AmiLor megtelnek, itemelik az edi-
ftkcn nozsd uet a aA nyeket a sekly homokdtne feleft, 6s kagy16-
hnzbe iis.i halakal,q.1-
f6z6 f6szerekbeviszik iiker, ahol leforrdzzrk
leg a ftihol&I I, d. d hdlull
hifelafl't tu taldtj'ik h.s a csigdkat-
M Ltat-A hagotuanJas Joe a walesi csigafog6ed6ny pontos m:isdt
eszhnzdh hnail lesineft ebb kdriilbeliil 1l 6ra alaft kszitefte el. A kor
a tblcsarcs l@aefog'icosd. d l a L ur d rr o m e n l e nh a l a d v al 7 k L \l y u k a rt u r r
A d;t-uate'i S@.rnfobi
a kerelbe. Eldszdr n6h6ny hiivelykes egy-
I a&i ldt,ibdn sz.1iddah 6td
heltemekel iben ld6,lkdI szefli szeg6lyfonattalrijlcs6rr kszitett. Urd-
ee/nis nelld 6|ila, sinte na meghaiirrorrJ J krrokal. es meglonlama-
nszefussdcsa&afdlataI gdt az eddnyt.A laposfendkrisz kiiidn kdsziilt,
Lotba,hag dpilrkar a csak ezI kdvetden fbnaaegybe a kt elemer
t.hgetfeLj sodtd.l,jhalnll
A rikcsapddt hasonl6 m6don keszirik,
Jahndkddjahak- A ui\ tikdl
Emastetesentld rdl tldtc annyi csak a kiildnbs6g, hogy a fala sz6le-
kien elih, kijar itj'ih, ahasl sebb, merl el kell fdrnie benne egy nagyobb
mdrett dllaInakis.

170
I(OSARI'ONAS

S o m r n s n r lF o N o r r s z E K
' rni ,me" rel ma\iligdMrtik i1 ! somerselikosnrfon6k,ennk
T ! r o . d r r o r ' u do ' \ ' | / + e r | /
I r e ,e e ^ b . . . u z , c - b | , l l \ f o n | / e l ' r o aLaljin k6szilik r fonoll szdkekiilijla!jiit ts hdtlim-
i I . r r ' . r e r , n . d "r . n r r I F g \ . m b . r o i , . . l . h j r l ' ' r n / e r l . / c . c r d . , o n b " nm n s l o r o \ . s 7 b o ' i
resztill.Scmmj seirescm.rnnyijdcis. minr a TJ dl \'!slag!bb f(zvessz6b6l6pilik. OsszchasonLiwa a
ddld emiirell Vindsorszak. A magis larl6s btitor_ Windsor szkkel,az 6 alkotnsukkifejezerlenrusz
darxbnakmondha16foroft szkclk6sziris6hczlnbb_ tikus, uglNnakkorkijrnln as erds. Elkasrilasehcz
re lan szilksg,minl linom minijsign veszijre es semmilyenkijlnnlegesszcrszinrd nincs sznksdg.A
ijgtes mestefte.1\ sz6kl6l eh,ifjuk. hogl viszonvla-s somerselisz6kazdn is cgyedilhll6,men az egyetlen
konn,yii,kdnn)cn nozgarhal6 Ie$n, dc ugvan,k o \ r n o a ' , / ' ' r . . - m c l \ h e zn ( n f r h r l n , l I . m i n '
kor clbirjon egy terDleresembetrs a r . f t d 8 . . " c l e / d . r l c s (( b b n ' " ' / , / e l , l r b a i r;
-\ ,,me .ei . (l' "e cbcn . I e-ulr or' 7ni hirldn1lijdris fdb6Lkssznik, csupdnaz nl6lapotfon-
kdnnlii szerkezclcl.! sziliird ftL6pil6sl is a mrves j.'l ndlh.l \ 'e\ l,in( b"l .\ '.n.r e i lo.irf"no
fonist. A pafaszlsz6kekcgykor szilfdb6l k;sznliek meslerek dics6sdsrevdlik, hoey figy.lnen kivril
J6l hlszndLha16 as tarr6sdanbok vohak, de ma mal h . e ) \ , | / c l l ( z . F a | . e r o / " b , 1 \ , i rd / e ! ' / ;
rilklsigsziimbd mennck, as meemaudl da.abjrik ,adok lolyimin sikeruh oLyatrszaLel alkorniuk,
sza! $rmmiirl cserelncksdzd:iiE parutz$zkeklaF ameLyigen er6s,nem ldriknsze az embera1arr.

FoNorr szi( KisziTEsE


Miutin d nos)arj$s.iiL tds)
d DunagJ n1e$zil tubeIl e
.-&iih, is iszentbti'ih brltile a
sttk .\izdl, u hosdfannM iilii-
L! is a hnLdmldfontit dl u.]
ta nes d:.ih tuldjdonhiff.ni
s2.ilnt^dt:tiI,tdttti$ngh ftdL al
dali hit). 1r nLildf ls d htit
ltihb felrletih.. el'izijrk{lkl
lo\ nLdil knlihl.ses techni i-
.dl hdjtilja a |n{e$,ih.l e
olddlil.hnil is a. nm4, .nbti
titzlhiL, host r^z'ntLds Puha,
btu rekiteuf.labtut kipezzena
hefliry sul.Ltuil. ,l lesiubnlli
Ex t SzekeLs2eselifenLi LiP),
iet ksz Ldttdsaz eea* safie2et

17t
K E Z M U V E S S E G

GYEKENY- ES SZALMAFONAS
a egykdposanszrjkiil6cs6 hagyo- ge igy ndz ki, mint az orvosi injekci6s tii.
manyosanegy6kdrszarv, amelynek Eppen tgy is kell haszn:ilni: beleszrirjdk a
1e\'6gt6k
a csics6t szdlesebbik
v szalmakdtdlbe,6s a kdrdz6sz6lata csont iire-
g6bebeleszorilunkegy cseveszal- gesbelseinkeresztiilhrizz:ik.Teh6t amolyan
met vagy gy6kinyl, 6s a szdkebb vegdn kl- varr6technikdval hfzzdk :iI a szdlakat, maid
hlizzuk, az dsszeprdsel6d66s egymis mell6 csom6zziikdssze.
rendez6d6szrlakb6l durva, laza szerkezetii, Gyakran kdszitenek ezzel a technik6val
sodris n6lknli kijtelet kapunk, amelyet sza- kutya 6s macskakosarakalJ hagyomrnyos
kaszonk6nt szalm6valvagy egydb rostos nii mdhkaptdrakat, 6s szdmos m6s fonott ter-
vnyi sz6rra1,esellegzsineggelkdtiink dssze, m6ket, amelyek nincsenek kit6ve lrilzott
FELHAsZNALT hogy egybenmaradjon. Ha ezt a szalmak6te- iginybevdtelnek.
ler elkezdjll L\igavonalban korberekerni. e5
A kostirki szitashez. Iegeh kello.uru'egben(gyma.ho,/kbrjuk a mene TEKERcSELT FoNATB6L KEszuL
dii * olctl bLz zaltuibiL tekel, kosarakatvagy egydbtdrol6eszkajzdket Mielott elrerjedrel,a muanyagbole\ ilumr-
nre , ldzd lodtuisi hnbl,
aneblel d*:trtdk es] nkor k6szitheliink. niumlemezbdl keszult haszn6lati t6rgyak,
szdtatdhsaren, is szska- A \ z d l m a k o r e l
e g l e s m e n e r e i rn e m i a hiztart6sban 6s a gazdas6gbana bd1cs6t6l
szatw nt dtkdt ii rLe
h sz.dd- olyan kijnny( egymdshoz kdtni, mert maga a a szdkig szimtalan alkalmaloss:igot 6llitot-
inldoal, hog] .gr'bentud kdt6l kis szakaszonk6ntm6r szorosandt van tak el6 az el6z6ekbenleirt m6don tekercselt
radjon.Mihlt6 hrszitisi l,iirv(.No.. a hagyomdnyor5lalmako.arke- szalma-vagy gy6k6nykdt6lb6l.A gy6k6nyfo-
hezd b* sralndjdt h6z
htiljiik tuert ho$zabbas szil6s6n6l a kos6rkdszit6ksegdeszkdzkdnt a nds igen elteriedt ds kdzkedvell volt Eur6pa-
liba l6bszdrcsonti6thaszndljik olyan m6don, szerte, f6leg Skandin6vidban, merr az alap-
hu!,ya c"onrorferdenlemet lil. rmivel a \i- anyag mindenijtt rendelkez6sre6lh, 6s a fo-
nolr lJrg)al(elodll|la5;hoznem volr .ztikGg
g6pekre, minddssze n6h6ny egyszerii szer-
szimra. Angli6ban, az Orkney-szigetekt6l
Cornwallig szinte mindeniitt fellelher6 ez a
technika, ldleg Walesben ndpszer(, azon
beliil is Dyfedben.
Szalmdb6l font tdrgyak keszit6s6hezcsu-
p6n brizaszalm6ras szederinddravan sztik-
.eg. A7 o,zi buzjnak a legerosebba rostja-
ez6rt ezzel szeretnek a legjobban dolgoz .
Miut6n a bfzaszalma teljesen kiszdradt, -
kaliszr6szt levdgj6k, 6s a szdrat kazalba rak-
ial. A.zederindaa legiobbkororoanyag. be.
161enyerik a legjobb kc;ldz6rostot.Arra azon-
ban ugvelni(ell. hogya,,inda kergees belse
je ne tartalmazzon sok nedvessget.Ezefl t6
7en a sz6raz, hideg id6 a legalkalmasabb a
betakair:isra, amikor nincs a ndvdnyekben
nedvkeringe<. Felhasznalaselott a :zederin-
d:ir 6les kissel hossz6bann6gyfeld hasitj6\
6s a bel6l elt:ivolilirk.
Szalmako':iraI alaban haromlelelenek-
rdsszel kdsziilhet. Lehet a kdz6ppontjdb6l
indulva, csigaform:ir kialakit:ini. Igen ked-
SZALMAKoSARKisziTfsE velt az is, amikor a sodronyok kereszt ala-
Saino! han faid \itezik, ktak, 6s a harmadik vdltozatban sugarasan
dtueb iddtlen iddh6ta tek L rozetta form6jriak.
csehszalndb'jl hisztl. A jobbrc
ldthatuI hasb .'ns ig;ntb.-
MEHKAS
leklneh Mn knCbe,.zt,I az
duarh dtJos6aastde,lohott Mhkast dhaldban rozsszalmdb6l k6szite-
Jii\eketerdsite
ttek hazzti, nek. merr az ho.s/abb-zalu es.zr\o\abb,bdr
fule Diszontsaj,lt
a tiizeekosdr olykor btzaszalm6t is haszndlnak. Azonban

172
( , Y E K ! \ Y t S \ l q l \ ' l A f o N A \

SisvAoAs
ne lji k a IesheEfeIeI6bb
idiiszaka stlsbetdha,itd
s,ra. Atbldb@ a trar kn-
zefit, illeb. nlgdl lutljliL
a legdegfe|kftbk k. A le
h. ft leghos2dbb le! eLe
heI
is)ekefuk betahatitani
anilbiil, host wglinaik
6ket.A sdtalrlt.jhhasszti
fanlitu erdsftexteneit
h^mdLhdk, has d riz
sdklje dldx tudj,ih elodLni
d adtanJit. A lecdgousl^I
nesno$dh dsneg:zni,
j,jh; ez a fottatudt E itt[
jnr.istdl Jiiggdehtiz ka?ie,

az egytedi kasok ma mer ncm nagyon hasz SZALMASoDRAS


n6lalosak, mert t6bb h6tr6nyuk is van. E16- Angli6ban a szalmasodrdsm6g az 1920-as
szijr is az6rtJmert a helyileg illetEkes ,llat evekben is jeient6s k6zmrivesfoglalkozesnak
eg6szsdgrigfilisztvisel5 nem tudia megvizs szdmitou. Kordbbi ltlieglzdsekb6l Lideriil,
gdlni, eg6szs6ges-e a m6hcsal6d,vagy fcfi6- hogy a 16.szdzadbanfejl6dott ki ez a mester-
z6tt valamilyen k6rokoz6val, l6skijd6vel, s6g.Nipszeflis6gea szalmakalapLozkedvelt-
ugyanis nem lit bele a kasba. t6 \'6lds6\'alcsak fokoz6dott. Ebben az id6-
Mr.od.zor, d mehe.zt'ak uet iul hu././da ben az el6rillitotl alapanyagttlnyom6 r6sz6t
rii.ezhez,ha a kas lak6inak egy r6szil el- szalmakalap k6szit6shcz hasznilt{k fel. .1
pusztitja. R6gcbbenezt igy vgezt6k,hogy a lo. \zdzad ko/efe kijrul el c leveken]\ig
kas belsej6benelgettekcgy kis k6ndarabot. Dunstable 6s Luton kijmy6k6n osszponlo-
A harmadik ok, amely a szalmfb6l suh, ahol mindennap (szombat 6s vasarnap
ke,lIerr, kcrerel'nelkuli kcptrrok ncp.zeru- kivitel6ve]) kiildn piac is mrikoddlt, amelyen
s6gtcsdkkentette,az voh, hogy a mdz kinye- csak a szalmAb6lfont eszkdzoket6ruh:ik.
resdhez nem lehetelt haszndlni centdfugdlJ Tobb egyszer( 6s lelemenyes szerszimot
perget6t. alakitottak ki bizaszalma hasitisra 6s osz-
Szerencsdreezek az akadilyok apr6 szak- trlyozisra. Fdb6l kdszitetl keretbe illesz-
mci foga.okkal.d la-.zerkezetenekmcjdor- rert szitak6szlelekct kdszitettek a szalma'
. e I l e f \ e i l i c i b e nl e \ o
r r r . r r a l r k u z d h e r " fd sz6lak vaslagsAgszedtti v6logal6sdhoz..1
l6n'ik sajnos nem 6vhat6L meg.Ilyen m6do- kijtegeket beledllitoltdk a szit6kba tigli hogy
sitds volt peld{ul azJhogy nem teszneL so- mindig a legfinomabb lyukri szilival kezd-
dort ltn6krszt a kasba (r6gebbenis nagyon rek. Az itcs(szott szdlakal ijsszefogtdks kd-
kev6s m6hdsz ten). Amikor hozzi akarnak regelt6k. Finomabb darabokat nem lehetett
jutni a mzhez, dvatosanfelforditjdk a kap- kesziteni egdsz szdlakb6l sodort anyagb6l.
tirl, 6s egy mozdulattal egy m6g iires, fen6k Ererr keTderbeneles Les'el ha.,lotlJ! \e-
n e l k u l im c \ r k r t h c l y e T n erla' A m e h e l 'm . i- kony szrlakra a szalma! de az 1820-as6vek
vel mindig lelfel6 tartanak, berepiilnek az kajriil kilal6ltak egy 13 peng6t taflalmaz6
iires kasba-Enlj.6n az ti kast a mdhekkel a hasit6eszkdzt.A szalmasz:ilaka penSk ko-
hely6re rillitjak, a mezzel teli kast pedig zdtt haladlak 61, 6s finom, vdkony szdlakk6
elviszik 6s kiiirilik. hasadtaksz6t.

r73
Hnzt sz}vBs

textilk6szitdsseldsszefii996mesters6geket egykorszinte
valamennvicsal6dmiivelte.6letiik termeszetes r6szevolt.
EII6I drulkodik ket angolsz6tdrtdneteis. A ,,spinster"egyszerre
ielent k6zifon6t,illetve hajadont6sv6nldnyt,a,,distaff" pedig
guzsalyt,de asszonynepet, n6i munkdt is. A sztjv6ket
Magyarorszdgon tak6csoknaknevezt6k.A tak6cssz66smagaa
mesters6gis nilunk szldveredetii.Krdta sziget6na gondos,i6 anya
valahasajdrtkdszit6s{szdvettellitta el lednyait.A kelmdt nem
csupdnel6dllitotta,de gyakortafinom mint6kat is szSttaz anyagba,
vagy a mdr k6sztextilt diszitettek6zi himzdssel.Kr6tai utamon
a helyb6liekcsodasz6p sz6ttesekkelteli lddfkat mutattak nekem,
amelyeketa ldnygyermekek menyegz6jdre tartogattak.Ugyanis
amikor ott egylednyfdrjhezmegy,szciv6szeket kap ajrlnddkba.Ez
az 6 jussa. Ha a csal6dnaknincsenolyan sz<ivSszdke, amelyaddig
egyik lednyr6la mdsikraszdllt,feltdtleriiil csin6ltatnakegyeta
szigetszciv6szikkdszit6i egyik6vel.Margeriteszfaluban 61az a
mester,akivel magunkis talilkoztunk. Munkdi oly sz6ps6gesek
voltak, hogy nem tudtunk ellendllni nekik, felt6tleni.ilvdsdrolnunk
kellett egyet.Manapsdgterm6szetesen botorsdglenne arra buzdi-
tani,hogl'ki-ki maga sz6jemeg ruhAit - eztmagamsmteszem.
Pazarl6snak tartom viszont,hogy vdgesenergiak6szletiinket adott
esetbentextilszAllitrsravesztegetjiik,6s a kelm6t a vil69 mdsik
vdg6r61szerezziikbe, ahelyett,hogy az rt6keshelyi textilkdszit6
hagyomdnytdsztdndzndnk6s tdmogatndnk.
H A Z I S Z O V E S

SZ O V E S
zgalmas dolog azon t6prengeni,
hogyvajon miknI alakulhatotl ki
egy olyan bonyolult eli6r6s, mint
a szovs.Hogyan jijttek 16,hogYa
nyers, termeszetessz6lakb61fonds 6s szijvds
ritjan textil k6szilhet6? Azt bizonyosan ha-
mar felfedezteaz ember,hogy milyen m6don
k6sziil a nemez. Ha nedves gyapift valaml-
lyen neh6z szersZ:irnmal'sflyokkal hosszabb
id6n 6t csapkodunk, az elemi szdlakal fed6
apft pil:kelyek dsszetapadnak,6s sftii szer
kezetii anyag,nemezkeletkezik. A mongolok
ebb6l az anyagb6l keszitik jurtiikal, azaz
sdtraikat. Ismerve az 6ghailatot, amelyen 61-
nek,ha volnaennel iobb \edelmelnruilo t.i-
KEZDETLEGES
toranyag,kets6gkivijl az 41, bijndnak. szov6EszKozoK
Aa es)szefi sztu4sztkk
A szdvEs EREDETE tdbbsisecsupdheg| kcret,
De r ajon ho$ an alrkulr ki a 'zo!e\?Valo\z,- anel! hifes,tue mttja a
nu, hogy a .zdve'l megelu./lea kosarfoni5 kihcszdldkat,atu{sa sK-
o6fdtd&dsos nufiAtut
El6deink felfedeztek, hogy dsszelbnt nad- ,ezeti aigig kdzdttukd re
vag5fuszjlakbcilrzallrll.ra alkJlmd\ko'crJ- tiil ahsMla L I at sz6het ex
kat lehet fabrikdlni.Innen mir csak egyetlen tahadt az d tuoahti in'
l6p6skellett ahhoz, hogy valamelyik egysze- didtub, dhi a bal oldali
rri 6sasszonyrdiijjiiin: ha birkagyapjrlt sodor
Alenti, ddik,a tzijuha
cisszeujjaival, durva fonal keletkezik, amely- tj sznodszAh szihfk toq
b61ndh6nyat pdrhuzamosana fdldre helyez- Az els6 szijv6szekminden bizonnyal egy
fafi .g)szet{ szefieza,
ve,6s azokon,a kosirfon:is mintej6ra, tovib- szefli, nEgyszdgletes keret volt, amelyel n6gy bdr albti, is alakitatt@h
bi szdlakat merdlegesen kereszti.ilbtiitatva, lc 6sszekdrdzdsevel alakitottak ki. A ldnc- hi nra ez aldnekhdton
olyan anyaghoz jut, amelyb6l ruh6t k6szit- fonallalrag) regiesenmeiieklonallaltuggd- heresztu\bjtatan fteta
legesen kdrbetekert6k a kerelet, a vetiilk- heret-A sziitdsziheth6z
het. Thldn ez az asszonyvolt az e1s6sz6v6n6, tul'jn d fdlrd akqztotto,
6 tal6ha fet a ldncfonalat 6s a vetiildkfona- fonatat vagy b6lfonalal rendszerint sodort d szijdt d dereklta kap-
lal (vagy felvet6szelal) is, tudniillik az e16- gyapirisz6lat pedig az uiiukkal vagy egy 6oha, es)ihkezdbeld atns
sz6r lerakolt pdrhuzamos sz61ak alkottak kezdetlegesvetel6vel vizszintesen b(,tattik tbt, a tuitikhdl Pedisd xe
a lincot, a r:ijuk mer6legesenhelyezettekpe- a t r a l t a k o z r a h o l a z e g y i k .h o l a m a s i l -
dig azt, amit ma Ligyismeriinh hogyvetiilek- lincfonal alatt, majd f6ldtt, eg6szena keret
fonaL misik szdleig,azutiln vissza

Az EL56szov6szEKEK6s VETEL6K
Az emberi elme szakadatlan fejlddEs6nek
kdszdnhel6en,az emberis6ghosszf utat tett
me8 i lcgel50\7uvoe'rl.rjlof megilkoli\d
6ta. A Lolszeii szctv6szikekdrd6gien bonyo
lult szerkezeteloek t(nne\Iim valamennyl
alkal16sziik hosszri szezadok fejl6d6sinek
gytm6lcse, 6s aki egyszerkiismeri, hogy me-
Iyil. elemnekmi a dol83e. a,,lhogvin vaeri.
annak a szdv6sm6r 8yerekj6t6k.
CSdNAKVETEL6K
s bis @t nnuh,has)nilteh ki)nnlen
A szip,egtenletes
bniihdt dlet;lii d ldtcfondldh hdznttA.ltjnahaefb
dl;tldrdl ktpn a nea. A t.iiltkszdl\t d bennercjtai..6
ars6fil enlledi\e- Nin.ltih Ii,uit leQb a8iJa eglhen
a rchtrit t, is ebg .g)szerfe|tr\.jtui, is @t tenki d L"
til6be, dnbel nemk tts ,liit lrhet tu.stahatitdki
175
IIAZI SZ.JVF,S

Szov6szfrnr
A leaes\'lzerubhsz!\oszckekmrnd.sszclx1'c
tI reier< t o r t a l , a m e 5 e t ' r c, l a n ! i o n a l ' tr e r z r -
reuk, a sziiv6 pedig liradsdsosmunktfal bnj-
rarld rir mes 6{ a vetdl6fonalata rdgzitctrszdlak
kiizijft. A kstibbi, fjlcllebb, iLl6 sz.ifi'szikek
ak,ir tlz nynsltelis fel lollak szerelve, hogva szo-
vdsminl syorsabb ds konnvcbblesren A sziiv6
sz6kennCl dolgozl.]k,hogva laincfonalar elijsz{r CsAr,ADr
IIAGYoMANY
r6csrvartik a linchengere, s gv sillval rijgzi
A "Iennssee
,illanbeLi
reit6k.Ezu{dna fonalatellizliikegy mdsikhen
s c r i Ea, n e l v n lJ n e \e " 7 o ! c L h e n em i\ 'l r I''sz
er. a Dowhe ! 6d1tid,
i-'tt r"rra..r.r.".* t c k e r e d c Lt eLl A l J n c aneLlnehlogai Mita
fon:l valamennY;szilil a trviist fosai kdzdui 16 Ioandk dssztneE anbn
s e n ,i l l e t v ea f l r r u k l . ! a l ) u l " n \ E r e t t ' | k c r e s ' csahaz elsiitekfeseh
r u l .A n \ u s I l t e t c L2 5 , n o r o k k r \l a r l a k u z r l t i l a d Bltlc Rnlse hegtta
peddlothoz.Amikof a sz0v6 megnvomlaa pe- nulatdndthelbe,neEat
d,tlt. a nvLislfellillla fclemclle,illewe lent lar'
rotta ! szilakat.ist alakitva ki kdzdltijk a rst' T.rtiLieiL hiadln nindsi
amclyer kereszlilla velalij a veriildkszdllalrka_ sit a meneti hidalgozds
,s a kiilihles$ diszhis
ddlvtalanLrl haladhatotlvgis.A !ct6l6 a sz6\'er
eelik szdldl6la nisikig lille a veliil6ksz'lat,
;;id 'rr a f6s(vel nyomtik ri szoroslnaz el5z6,
nir behfzolt szdlra
AJr-osz'ldszt(

176
S Z O V E S

Az els6 vet6l6k sima botocskik voltak,


mrndker vegiikoneg!-eg) ha\rrel'l'al cmc-
l \ e k b ea o o t r al e k e r l o n d l d itl l c ' / l e l l c k E g y
iiven vetil6 haszn6latameglehet6senf6rad-
s6sosvo1t, hiszen a fonalar el6szor le kellelt
tekerni az ors6r6l, majd azut:in fehekernl
a botra. Ez6rt alakult ki a cs6nakvet16,
amelynek belsej6ben otl reit6z6tt az el1irc
fe1cs6v61t ors6 vagy b61cs6\'e
Az egyszerrisz6v6szkekcsupAn egyetlcn S$NDNiv uconNrts
verdl6vel vannak felszereh'e' ami azonban
azzal j6r, hogy a llncfonalon :itblijtatolt vc-
ttileksz:il is csak egvszinri lehet lla tarka
anvaaot szeretn6nksz6ni, j6 n6hdny vet616
' . i l i t l d o t g " z n u o km. i n d e g l i k e nm a - m a ' A tdn.knal tz'iLait ebn-
szinii fonallal. l6ztb estszern,mdg csa
A NYTIST d'ilatos sze|l,.avtd ntrut
De mig az cmtitelr fjil:isok kital6lasehoz Alaetipusaltukdk is riseh
FESZESsic 6s LANCFoNALHossztsAG adhatuzisotuzaribilall.
Szov6skdzben igcn fontos, hogy a vetiiiek- clegend6volt a j6zan paraszti 6sz, annak az Az dk6 ,ibtutuLithati, ha
sz6lat szorosanr6toljuk az e1626sorra, mcrt c m h e r n e k r, k i a n \ u . l o l m e g a l k o t t am. d r sM enetk tlrekfot d br
csak akkor kapunk er5s ketmir. Ebben segit isazi felfedez6 zseninek kellett lennie. Ha hnhon,it halad,i szlitdk,
a f6sii vagyborda, amely kezdctbenegy p'lca aira k6rn6nek, soroljam fcl az emberis6ghat mihnzhefl a ftselbenlutak

volt a szov6 kezdben, amelyet id6nk6Dt a lesielcnt6sebbtaldlm6nydt, a nyiist bizlosan


ldncfonal sz6lai k6z6 tolt, ds lenyomkodta kdzddik szercpelne.Mint a legtdbb felfe-
vele a vetiildkfbnalat A modern szdv6szken dez6s,ez is megdijbbent6en eglBzerii elven
ez az alkalr6sz cgy fngg6legeshasit6kokkal alapul.
tap.oltkefel, rkar."ak eg1 uria'i le\u mel\- Amikor az 6sszeslincfonal cgy sikban van
ne'k foaai kdziiu fut a ldncfonal. N6ha-neha kifeszitve, a vetiilkfonalat dlbtiilatni kdztjt-
hadro;ottan tehtzz6k a felvet6bordit, hogJ- \ unka De ha min-
t i r l I a ' . u e s l s r a d \ J g om
a sz6vetmindv6gig feszesleg]-en. den misodikat kss6 kihrizzuk, hogy a vet6-
A l6ncfonal feszesentartrsa ugyancsakle- l6 akad6lvtalanul haladhasson k626ttiik,
nreac. d,log. Hog\ ezLelcriel. eleinle
'i- ahelyett, hogy keriilgetn6 6ket, mindilirr
lioliat lirge,e.zrelrek a lancronal 'zabadon l.dnn\ebb les/ a dolgunk tbb"l az ellep
logovegeire.Tgenam. de rgy 3z clNe'zull'zo zeldsb5lsziiletett mee tehet a nyiist, amely a
GYoRsszovEs
\et nem lcherellho\\zJbb.mlnl mrga a \/u' borddhoz hasonl6, fdst formdif keret, ame- Oriin szabihbt tett @
v6sz6L, hiszen a l6nclbnal m6sik v6ge 169- lvcn minden m6sodik lincfonalat a fogakba beidgneh az a fellal.1L6,
zitettvolt. A megoldrs annak a ma mar lsme_ frirt lyukon \.ezetik kereszliil Ha a nyiistdt dhi niJnll, hog!menntael
felemeliuk, egJittsl a lyukakon itbfjtalott knnarebba *iDts, ha a
retlen embernek az 6rdeme, aki r6jdtl, hogy lduh&l ninden n^odih
a ldncfonal mindkir vegdt egy egl' feszit6 szilak is felemelkednek, a tijbbi sz6l pedig,
saiildtlelenebe, ecr tuseh
hengerrc (fonalasdorongra)csavarja-A ldnc_ melyeker a fogak fognak kdzre, a hely6n ma- Lhetdto.zdnia oelilbk
fonal isv 6l1and6anltszesen tafihato) es fct- rad. Az igl' keletkezelt rdst, amel]"enat a ve- srilnt. A oetil1ntLtszdbad
.zolege-.ho..zu.ogu .zb\el !c',/rlhclo fgy- t6l6 most mdr akadilytalanul haladhat, ne- utu nlnd 61 sltlMh
szerii ijtle! de milyen briliinsl vezik szddnak.
H A Z I S Z O V E S

BI-6r6szit6sn 6s psLvBrssp
A r-ANcpoNaI-
A . , , o " . r e lc . " l . l l l e / , r F n r er l r l c t u n J 7 ' l - l , l iuk, esaszcnaddig,Nmis.rmesfeleliiszdnnszdlrem
.cl. resr.JisudJ,h.;!"z n.gabrl ' il1 rcndclkczisrinkre.A szdlsi'hrrkokal maid csak
"Ji-n-l:
sze,is kdnD)i ]e$,enleltnzni 6kct a szdvdszakre.llz akkorllgjuk il,.]nikor a lincfonalat elrendczliika
a tolyanat a fehclasels6rszc,.z ijsszeslincionalar szov6szaken. A szdlak nem gubancol6dnakdszc.
rarialmaz6"szrlag" elkaszitisc.A legli)bbnesrer a nirel N hiron-h,irom pecek kdfi nyolcrs alakban
- d n ! r c l , c r (! ( \ ' F n m . , r r . . h r r i k r r . \ " l t ^ / / 1 . l l a csavrtuk 6ker, azui:i! pcdis a szilakat rdasonkenl
rom hifom peckethclycznnk el egynnst6l tivo-, - osszekorozziik,majd lcvc$zLik ! peckekr6l.A k0-
h o ./ . b r n . r l u r n , 3 t i r b d . P \ n i - lerLez6 16ps,hog,vr lonalaL6vrlosdn ,,kalicaba"
l . l l . l h - f \ u n n L s r ' r r ' . h nl a h o $ J l J t - szedjnk, ie) hctyczre bizlonsisbd, .lnis ftajd a
vainenerel nondjik. NeDi vrigunk mindcn szlllt sz,i1lkater nem vczctjiik N felvelljbordrn6s ! n)us
narelre, hancm r linclbnalar a peckckkdra csavar- rdn. Lz ut6bbi miivelet !/dbrrlr.

SKYE
FErJ,/ITES FEr-vETdKERrrEK
szrcETiN EsFoRc6
v[Tdr,AK

roI L.i\.r o\r',s^, rr

178
S Z O V E S

A szdv6szLeken a nyiisldt vagy nyiistdket A v6rosokban6s a falvakban helyben dolgo-


ldbpeddllal mozgattdk, igy a sz6t'6szabadon 26 szdv6mesterek,tak6csok 6ltek, akikhez a
haszndlhartaa kez6t, bogy 6Nesse,majd el hiziasszonyok elvitt6k az 6v sordn megfbnt
kapja a vetel61.A kelme sz6less686t az hatd- lbnalat, hogy szdttestk6szinessenekbel6le
roita meg, hogy az illet6 milyen messzire L6leztek u1az6takicsok is Ha hihetiink a
tudla dld;bni a vetliit, amelyct azut6n a m6- tizenkiiencedik szizad eleji regenyir6knak,
sik oldalon el is kellett kapnia. A "repiil6 ve- koztiik George Eliotnak, tajbb nagy tanya-
1616"felfedezds6igkdvetkez6skippen csakis hdzban 6s hiriiban ta oftak szdv6szdkeket,
keskeny szdvetek kisziiltek; 60...70 cm-n6l amelyekenutaz6 meslerekdolgoztak Addig
sosemvoltak sz6lesebbek- maradtak egy-egl h:izndl, amig meg nem
Rdvidesen fj abb et5rel6pis kdvelkezett: sz6ltdk az asszonyfldpdltal kdszitett tbnalat.
megsztiletetta repiil6 vet616,amely suloma- Az elsii mechanikr.lsfon6g6pek,a mozg6ko-
tikusan meg61l,miel6tt nagy sebess6ggel visz csis fon6gp s a szakaszosm(kddesii fon6-
szat6rne a l6ncfonal szelai k6zdtti r6sben g6p sz6les k6lii elterjeddse eldtti id6kben
(szddban).Egy ilyen szdv6sz6kkelb6rki ort- tudniillik a fondsvoh az a tev6kenys9, amely
hon is szip, egyenletesmunkrt vgezhet. egy asszony ideienek j6 r6sz6tignybe velte
A szciv6szikm(kiidtet6se kordntsemkdnv A szdv6sehhez k6pesl gyors 6s termel6keny
nyri feladat. Sok figyelmet, g)-akorlatotJta- foglalatossdgvolt; egy szov6mesterhamar
oasztalatotktjvetel a vet616,a n]'iist 6s a fe1' felhaszndltaa teljes fonalmennyisegel)ame-
vet6borda dsszehangoltkezeldse,Liild[6sen lyet a h6znep egy egisz 6v alatt illitotr el6 A
a minrds ketm6k alk6szi16s6nel,mert ott k6zi szdvdsennek kdszdnhet6ensotr<tal ered-
tobbfEle szinii lancfonalra 6s vetiil6klonalra m6nyesebbent'ette fel a versenyt a nagl iize-
van szi.iksdg,igy j6 n6hiny nyustdl 6s veld161 mekben foly6 gvert:issal,mint a fon's A hli-
kell mozgatni. zisz6ttes'keszitEsm6g napiainkban is talpon
tud maradni egyes viddkeken, p6ld6ul az
A szOv6s MINT szAKMA irorszligi Donegal megy6ben vacJ a Sk6cia
Angli6ban csaktigt', mint az Egyesiilt Alla- nyugati partvonala mentn elhelyezked5
mokban, a szovdst r6gen frfiak v6gezt6k szigeteken, j6l1ehet a k6zi sz6v6k kenyte-
Az asszonyokfontaL, a f6diak pedig szdttek lenck gyirakban el66llitott fonalal hasznil-

Szov6sorrHoN
A h.?enltithatd Ltutjzi-
eeti (HebnddL)szbbdn$
ter a. 196A6 &ekbenott-
hon daleazik.Gepeahtar
neglehetdsen ha .erii eet-
h.zemehssinibn, Met)
Itel naet nennlisigii r4'
h hhae Asziteni,dn
een nm ld^rik @ eflnet
hezentow, aniA pedig
tuin.letueg)a hli2iekns
egedi datubftdhsdn{t

179
H A Z I S Z O V E S

ni, hiszen ha hrzi kdszitsri alapanyaggal eszkdz6kre van sziiks8, amelyeL legldbb-
dolgozninak, m:ir semmikppen nem verse- jiikn6l til naBr-hellct fbglalninak el. A mes-
nyezhetn6nekaz iizemekkel. Ierek kdziil sokan gazdelkod6L, akik csak
idejtjk egy rszdbensz6nek,egy6bkntpedig
TAKACSoK SZOVETKEZETE birelt kisbirtokaikat miivelik, 6s hal6sznak
Az ir s a sk6t k6zi szdv6keta repiil6 vet616s i ' H a o ' l e h r . o n l i t i u ka I a n ) a h a / 4 1
m. e l l e t -
.ro\ oi/el, felfeJ(7c,emenletlemeg.Hd.zn.i- ti sziiv6miihelyek csondes,b6L6shangulatir
latdval, eg6szencsekelyanyagi rdfbrditissal' d \zovoglarrk tulriileLrto zal,atola.dvale.
hatalmasm6rl6kben voltak k6peseknijvelni poros leveg6j6\'el,csak b6nk6dni tudunk az
rermel6kenys6griket.A repiil6 vetlijt a bor- ipad szdvdgpekt6rh6ditesan.
daliida kapta el, amikor kjbuLkant a sz:idb61, A Sepi .zove. per57eege.zenmi\ vilag.
majd visszalenditettea kdvetkez6szddba.Az ahol az egykori dr6mteli tevdkenysEgb6l
egyszerribbg6peken a taLics a karjdval len- megterhel6, zajos munka lesz, mert a vet6l6
ditette a szerkezetct. 6rdnkdnt 100 km-es sebess6ggelrepiil ide-
A sL6t s ir k6zi szdvdk manapsig szdveG oda,6s minden egr-esirin]ryilt6skor fiilsi-
kezetekbendolgoznak. Lakisaikban vagy a kctird zait csap.Elegyedjiink csak sz6baegy
h6zaik mellett felhtzott kis miihelyekben szdv6munkdssalvalamelyik 6szaki textilipa-
vegzik a munkiit. A ldncfbnalat rendszerint a ri vdros kocsm6jiban. Kiabalnunk kell, hogy
szdvetkezetfcht6miiheiyEben kszidk el6 hallion minket, hiszen a gy6r ldrmijit6l
szimukra, mivel ehhez olyan kiildnlegcs rosszul hall.

KARPrrsz0vEs
A kdtpnat tn*zqint .ill'i
Ikaei s2btiiszi leh.n ki-
szitih, nert a kibohtdhaz.j
nirta igt jobbdn Lhszilr

Afixsanbdn ilsz&a.lot
hdrlrantinta lan a hd'Ptl-
sziiuineh; a kltr.n lilhdli
mesteI mintdkdrtanl h6z
n.il, anel! a ltihdbrdL szd

{i

180
H , 4 . z sr z d v i s

LENVASZONKESZITES
veszon alapanyagaa len. Az em- volt vriszonb6l,s a legszeg6nyebbparaszt rs
ber val6sziniileg cbb6l a faib6l b6velkedettabban,amire ma kiz6r6lag a gaz-
nyert el6szcirndvdnyi roslot, ame- dagoknak telik. Hol van itt akkor a ,,hala-
lyet azutdn feldolgozott.Az egyip- drs", amir6l annyit besz6lnek?A legfino-
tomiak mir nEgyezer6wcl czeldlt termesz- mabb lelme szele'loru ha'znalatatola 'i-
tcltek lent, s sz6ttek be161c\'6sznat.Ismere- l a n 5 .s z i n t e t i k u.sz b v c rl e f h L r J r t a \ ajiugr o r -
r(\. hog) fw. e. l2<0 taian a lonici.rial< mino- r u n l e l , d m i r i n k a b bv i \ z a t u j l o J e \ n elle. h e l
s6gi vriszonnal kereskedtek a Fijldkdzi-ren-
geren.A r6maiaL a termesztdstEur6pa nag)-
r ( \ z c n m e g h o n n \ r r o r l a( .l . ( / a r ( \ e l e n y ' e 8 LENTERMESZT6S
az 616dik szdzadraIrorszigban 6s Walesben A hdzi vagy kultrirlen a legtdbb talajban
is jelenr6s mrelekel oll6tL lrorszdgban, meg6l, 6m jobban szereri a tApanyasokban
akircsak az dkori Egyiptomban, a vezdreL gazdagtermofulJet.ahhuzpedis. hos) mi-
6s kir6lyok holttestet viszonba csavafidk, s n6s6gi v6sznat kdszilhcssiink bel6le, ink6bb
az ir lefl'dsznat mind a mai napig a legf-ino- hiiviis, csapad6kosnyirra van sziiksdg.Ara-
mabbnak laniik a vilrgon. Ez a legkitfn6bb t6shoz viszonl szcrcncsdscbb,ha nem esik, A CSODALATOSLEN
A len (Linun $,ldti$i
kelme, Ial6n jobb barmel],, c pillanatban l- no de minden feh6lel ncm teljesiilhet egy- nun) isefl sokoddhian
1ez6j cmber 6ltal k6sziretl tcxrilanyagnail.
C o n J . r l j u n k . ' r l a l e h r l r it i n " m a ' z t . r l t e r t - Apr6, ltnyes lekele magvait, me1yekb6l Eg izben kercsked1 b.i1'
r u k r c I. e p e d orle . / a l \ r r d k r a i.n g e lr e e \ m r ' egyebl.nt r < m c k o l a j a rl e h c rp r c ' c l n i . h.ik ttdzlan, dtutunrh
"ly I'ith dlndk fi h'ilel6 dllapo t
ruhadaraboLra, amelyekcl mind-mind len- mircius v6gn vagy dprilis elein vessiik A
ban liod lefld.'zot JLloitot
bol allrtanal.e1o..\lrnnorcnrbol 1/;rr,, r./r/- lehetil legalaposabban el6k6szitert fdldb,, bja $ @eJes.rk a szal
talissimum) k'szil| szbvcrnek egyediilillar hektironk6nt dey 40 kg ot. Haszndlhatunk nctt, tjj.t-nappat, tbn
j6 tulaidonsdgai vannak. A lenmagb6l lesz \erogcpir.Jc cgy gldkorlol galdd kerrel i\ ls nttitok, 6 nih.ldssz. bl
d ncm erke/e\rol/jok letskivdlobbil,J. J l,i.ai- vether, azutrn boron6lni s hengerelni kell. ibenhent hezehi k hataldj
A l e n 1 0 0 . . . 1 2c0m m d g a . r dn 6 . e i \ z e p jat, knnasolajjat ^ k6u
rolt magok marad6k6b6l pcdig takarminy-
Nal (d btmai bdtelf'tbbl
pogricsa. halvinyk6k vi gokat hoz. Eg-r-virdgz6 len
hi:2nll anrag). Usanah
\ a p j d i n k r i r l a p o \ a nm ( B . . r p p a n lr l e n - tibla szemelgy6nydrkddtet6l6tvdny,amikor
rermesztdk sz1ma. Kerszi'z 6r'vel ezelott pedig a vir6gok elhcwadnak, kezdenekkifei- zebkndbh aLdpdfl'agd
csaknem valamennyi eur6pai falu dnell6t6 l6dni a magok. Ha a termst csupdn lenmag-

i\i.ir idt,L,,,

i;
..,

181
H A Z T S Z O V E S

A szAmOL A Rosrlc
A kdf bd oaalik ldthatd
nt aldbok,hit i h IeaMtou
lenszirdhbtild nah.K ebh
bhtemesztdee,latigok
bdn ezeh.ta kloik t kd
ddkbanlizbe dzIdIjdh,
hos] bonl,Xnah intu lj anak
a htjl1aryasok,ts a leo.tlt
biiL\6tttes dlnl el6'bukkan-
jon d lenrast.lobbotdatl
d s,ebenelis ttin ndfurlt
t iszt a lenrcsth!dltibakat
l,ith atj utt atuin feI dk6 z
tou Ah a ndgrdLanitdshoz

a lenrostokat dsszetart6kajt6anyagol,illetve
hogy a szrir hasznavehetetlen bels6 risze
etrolhadjon. Hiivds, nedves klimiji teriile-
teken 6zraiis helyert a k6veket egyszeriiena
foldre fektetik, ahol a harmat 6s a nap k6t-
n6gy hdtig megdolgozza 6ket, mik6zben
id6rkint megforgatjrk a nyalibokat. Misutt
GERIBENELES a lenl egy-k6t h6tig vizesdrokba,az dztat6ba
FIANCIAoRSZAGIAN meritik. ALkor lehet befejezni r m(veleteI,
A a?enldlhatdJvncd amikor a szirak felhasadnak s kezdenek
lehtem^ztda ki.izldtun
A niialt\r
,kt eercbeneli. sz6tnyilni. Min6l melegebb az id6, anndl
srlrakdt d szngekhiiztix gyorsabb a folyamal, 6m rendkiviil fontos,
dth:lztod.d lAb ja el hogy a kellel6n6i se rijvidebb, se hosszabb
a $tahat a fa tiszehtiil, rdeigne rzlon a len. hitzen d belole.zoltv3-
szon min6seg6t ez er6sen befolydsolja. Ugy
s-ikhtbl is messzabadt I-
Az ltihbibdllesza szbsz, tarljdk, itt csak a lapasztalatsegithet.
amil iituitefe 6 tiihife A megpuhuh sz6rakal ezut6n vizben ki
kell mosni, majd sz6ritani. Ennck mddja
akir az, hogy a k6vdLet sz6tbonti6k, 6s a
olaj el6dllitasera kiviniuk hasznilni, a ma- szirakal, ha sz6p az id6, egy lekasz6lt ftten
gokat hagyni kell teljesen megrni, ellenben szdtteritik, akdr az, hogy kis gtil6kba dllitjnk
ha a hdncsrostok kinyer6sc ielenti az els6d- a kdveket.Angli6ban, ahol az id6j6r6s megle-
leges cdlt, az aratdshozhozz6 kell fognunk, het6sen veltozdkony, helyenk6nl szdrit6dll-
amint jrilius v6gdn az e1s6magok 6rni kez- v a n y t a c s o l n a k'. c r r a f e k t e t i k . z a r r t a nai
denck. \ lent kezlel araljdk. A lev;golt no- lent. Alatta kis Iijzet gytitanak, ho8r-Syorsit-
vnyI azutAnk6vekbek6rik (valamivel kiseb- s6k a szirad:isl. Kockizatos m6dszer,hiszen
bekbe, mint a gabonit), a keveket pediS ke- eleg egyellenkd.ra./ikra. \ az egesTlerme\
resztberakirk, hogy sz6radjanak.

MAGTALANiTAS ES AZTATAS TrLoLAs 6s GEREBENEZES


Az aratist k6\'ctd mfvelet a maglalanitds(bu- A tilolis sor6n a tiszta lenroslokat kriltjnitik
g:izds), amelynek sordn a lent markonk6nl eI a ndv6ny szdrinak fds rsz6t6l. A lilo16,
6lhtzLodiit egy tnskdivel lelfeli fordu16, melyet kisebb gazdas:igokban haszn5lnak,
r6gzitett f6mgerebly6ni a bugagerebenen roppanl egyszefii szersz6m:k6t vagy hrrom,
f z z e l J m a g o re l t a v o l r l i a ka .b b " l o h i a t . a i - parhuzamosan rdgzitelt fal6c, a kdzijttiik
Iolnak, vagy szarvasmarh6kkalfeletetik A fut6 r6sbe pedig egy le-fijl mozgathat6 kar
m a g l o k o k r oml e 8 ' z a b d d l l olt.le ! c k c e l zulin illeszkedik. Egy mark lent keresztiilhiznak
bc kell aTlatni.Iel erik el, hogy a bal.teri- a rdgzitetr ldcek fdldtt, kijzben a mozgathat6
umok megtelepedjenekrajtuk, is lebontsdk nyeh'vel iitijgetik. A rostok kdzdtti f6s r6sze-

182
L E N V A S Z O N K E S Z I T E S

A r'$zrA LEN ELdKEsziTEsE A FoN,(sR{


A niiNelet cdlja, hoet a I.n6I tuellhtinhtiM.
Esy nJtaldble a deftklnk eL ki)tiinh (l ),
najd o'tUalbzd idkJlbdn doleona,
csifettnktnl les)ezd alahn ftteeehbe
tund.,tuh az iilunkbe" (2 1)

FELCSAVARAS A cuzsALYM
Miuttu leete.1beEnle.tnk a szdldkat,
fel\@arjuh
a suzsaltn(.gt nDdlhahtuba, 5), najJ eg szalageal
nMiIjlih,;s bzn6dheldlands

Most etvrigja a kijtegel 6sszetart6madza-


got 6s a legyez6 egyik sz6le mell6 egy gu-
zsalyt lekret, rigy, hogy annak fels6 v6ge a
tdrzs6hez kozelebb essen. A guzsaly nem
egy6b,minl egy kis rfd, mclynekk6Iv6ge ro-
\ a r k o l rn. l r g y e z oar b o r k o r eh a j l o g d r j m a .i -
ket ezzeldsszetdrik,6saz igy keietkezettpoz- kuTbeDd fel\o vegcr(amil eddig mddzagfo-
dorja kipereg a filldre. gurr o\\zc) jo \zorosrarekeri.az also.kisze
Kijvetkez6 16p6sa gerebenel6s,ami abb61 lesed6 v6g6t pedig lazdbbra hagyja. A gu-
;ll, hog] a lent athu./kodjakegiolora ie.un. zsalyt ekkor belesztria a rokkdn I6v6lyukba,
a gerebenenraff6le sz6gesrigyon, midltal a \c\z egy \zalagol.amelyeld guzsalyrereje0
fon6shoztrils:igosankufla rostoLt6l megsza- megk61,majd a kdt szdr6valellentdtesi6ny
badulnal. A fogdk kozorl marJdr rovid s/i- ban lefel6 haladva, kdrbekdtijzi a lent, v6giil
lak neve cseprivagy szosz,amit tdmit6sekre, alul masnit k6t bel6liik.
derkalj rijlris6re, madzagLEszitsre6s sok Egy keves, mfu megfbnt fonalat felcsavar
m6s c6lralehet haszndlni. az ors6ra, a szabadon maradt fonalvegel
dsszesodoriaa guzsaly alirb6l kihiizott len-
KERESZTBERENDEZESES FONAS \zdlldl, e5 fonni kezd. Kii/ben be-bemartia
Fon6s el6tt a tiszta lent keresztberendezik. uijai. egy rdlka vizbe, hoy az igy megned-
Ez szemetgy6nydrkodtel6tev6kenys6glchct, vesitett len rugalmasabbleyen. Bal kez6vel
ha egy hosszri kijtenyl visel6, takaros me szabdlyozzaa forg6s sebessgt, jobb kezevel
nyec.kevcgzi.Annli \/Jldr \er? rgl marka p e d i gk l h u r l . o d i ar g u / . r l l h o l a s T r l a l a l e
. ..
ba, amennyil bir, a nyalib egyik v6g6t eldolgor/Ja7esetlege\ csomolat.Oll kor f"r-
madzaggal osszekrjtdzi,a kdtegel ol6be fek dit egyet a guzsalyon,6s amikor kell, kioldja
r e r i .. a m d d l r g k e r \ e g e rh a l u l d J c r c k r r a a masnit, maid kicsivel fdljebb megkoti fjra.
r .omozza.Mosl J/ egesznl alabotbal ter.lire lgy tonla meg az egeszmotnngot.
teszi (fcltdve, hogy jobbkezes), ds annyi A megfont lenfbnalat most mdr fijl lehet
szilal, amennyit uijaival k6nyelmcsendssze vetni a 5/d\o.rel re. eppenugy.rhogvin bar-
rud fogni.alhelyeTi robbrerJerc.Uiabb c.i mely miis alapanyasf fonalat. A r6gi id6kben
pel lenr vdlaszt le a kctregl6l,ts azt ^z el6z6 faluhelyen, tany6n, ahol lehetett, termesztel-
mell6 helyezi, t6le balra. Addig folytatja ezt t e l .l e n t ,a c . a l a d b a vn a l a m e n n lhi a j a J o ne .
a mtveletel, amig ki ncm rak egf legyez6t. venlisas'zon1- dc sok dolgo. telescgi.
Ezutdn megint egy lcgyezd alakf r61eg font, az a..zon5nepp(dig ide,c tctcmcsre
kdvctkezik, amelyet m6r balr6l iobbra halad- sz6ben a fonal el6k6szil6s6n f6radozotL
va :illir dssze.Igy folytltjr, v6ltogatva az 6sz- Evenreeg\s7erurazu\zovome\lcrkcrc\lc [cl
szecsippentett adagok lerakrsdnak irdnydl, a tan5at.magaralhozta.z<jvo.zekdt. es a fo-
amrg ar e8e\/ nvalab lent leg.\erolbrmjiu nalb6l visznat sz6tl. Igy 6llek el6deink val6-
reregekbe at nem szcJcgettca jobb terder. di b6s6gben,boldogs6gban.

183
H A Z I S Z O V E S

G Y A P J US Z O V ES
6magam boldog tulajdonosa va- na. 86rcsalidom az dvek sor6n sok-sokgyap,
gyok szdmos ruhadarabnak, me idl font 6s sz6tt meg (Anne leinyom h6rom
lyek a saj,t legel6m liivdn hizort ivig tanulta egy iskol6ban a mesters6get)ja
juhaim gyapjnb6i kesziiltek.Most iellemzomegisaz volr. hogy juhaim gtapta
se ftjldem, se iuhom, 6m a ruhdk megmarad b6I egy nagy iizemben k6sziilt a fonal, majd
tak - murat6s sziirke sziniikhdz nem volt a kelme.
sziiks6g fest6k.e, mivel a i6sz6gaim kijziil
tdbb is fekete sz6r( voh. A GYAPJTKIVALASZTASA
Barcsrt arrol is be.zamolhatnel.hogl en A k6zi fon6nak nagy kijruhekinrEsselkell ki,
magam vagy rirsaim a lany6n k6rtoltuk, v:ilasztania a megfelel6 gyapifl Sz6mtalan
fontuk 6s sz6tliiL a gyapjft, de nem igy i u h f a i t al e t e z i ke. 5 v a l a m e n n y i n emk r s m a s
tcjrt6nt.Voh rokkdnL 6s szdvdszekijnkis, dm grapia ran. q perr.aiuhna[a . melyege\z
amint azta 332. oUabn irom majd, ha valaki Afrika 6s Azsia szIt6bcn rartorr h6zi6llar,
sajritkezfleg fon 6s sz6, l2-szertdbb id6t kell egy:i1ta16n nincs gyapja, olyan egyenesa sz6
funassal. mint .zij\es\elrijlrenre.Mi la8add.. rc. mint egv lulyindl,. aza,/fona\raJd5zere-
az ors6szdrnysuhogisa s a rokka halk ziim vel alkalmatlan. A vil6g legkvil6bb gyapirir
SUFFoLK-'firAL!sI
. m i n t i o m e l e gt u z m e l l e h J l l g d t j a
m " g e . ca c l l e n b e na m e r r n < ji iu h l a i t aa d i a .a m e l y, a j
JUIIOK
A hepetbakis.nlesetisaii, az ember, csodisan megnyugtal6. Sok-sok nos nem elg ellen6ll6 ahhoz, hogy Nagy-
sulolki asuateli lajklbrjt 6r:in :it zsongitott el engem is ez a hang, de Br itanniabani, lehessen tenye\zreni, e' \zin
ltdeszt.zenjuhak leeeLtsz be kell vallanom,a fonolereketvrlal i ma. t6n az igazsighoz tafiozik, hogy gyapjriszdlai
tuh. A hntin leketeis fe p6rgelte. Rohan6 vil6gunkban, ha magunk el6g rijvidels igy a Ldzi fon6k bajosantudjdk
hit starjiit bszeheooae,
r/eretnenkmegfonniannSi tonalat. r mennyi mcgfonEi.n7 eg)e, Byapjd.zalakhos:,,usaga
@ e'r.ttutn!, aft.Uet keft sairl sz6tleseinkhezkell, a fonAsrasznnt id6 amugy lenyegesismerr a gyapju fonasraes
legiijbbiinknek megengedhetetlenluxus vol- sz6vsrevald alkalmassdg6nakmeghatdro-
z'sin61.
A Nagy-Britannidban lenydszterr iuhokar
h i r o m l o r p u . b a l e h e t5 o r o l n i a : do$n-ju-
hok, a hegyi tuhok es a Leicesrerjuhok hosz-
sz'j gyapjas leszirmazottai. A down-juhok
gyapja igen rdvid szili, finom 6s matr. ^
hegyi faitdknak kdz6phossai, kdzepesen
fenyes a gyapja. A Leicester ereder( fairak
gyapja rendkivnl hosszri sz6hi (maga a
Leicester akdr 25 cm hossaj gyapjar is no-
veszthet)j igen f6nyes, selymes 6s roppant
er6s. Egyikiik, a Lincoln laita, k6pr6zaros
eyapjrjt ad: szrlai mintegy 45 cm hossziak,
6s egy rillatr6l 6 kg, s6t n6ha mCg rajbbgyap-
jft is le lehet nyirni.

A JUHoK GYAPJAIIs
KULoNB0zdEK
Hd kdziloni rottah, is
hes/aidikchl4kneM oII
hanon, a Ch@btjuhldJta
slatjt oAa\ztaidtu Ha
,itzonl sikbidthenE@dA'

(hidbdaban fixidek stdp


jdMh saitai), @ oxJotd
Doun ls d Ronaet Mssh
faia e{lrihetuefuu ddak-
ntk, j'jllehet a Shrop\hin

184
G Y A P ] U S Z O V E S

K6t fajtdt, a Kerry HiIl t ds a Ryeland-etn


dombsdgi s a hegyi juhok kijzctlti 6henec
nek tekintenek. A IGrry Hill gyapja puha,
tdmott es feher, a Ryelandei' igen io mi-
n6s6gri,finom sz6lai 9...11 cm hosszriak.
Meg egl fdildrol .zereloekemlile\l tenni.
megpediga waleoifelelerol.lrnnek a Syapii
ldg vastag sz6ld, de a szine ragyog6 bar-
nrsfekete, igy dnmag6banis letszeI6sszdvet
k6szilhet6 bel6le, de feh6rel keverve sem
utols6 - feltdve persze,hogy fesl6shelyett a
gyapjri term6szetesszin6t szeretn6nk meg-
1artani.

HULLAMoSSAG
Ha gyapjfval dolgozunls kuldnf6le saidtos-
sdgaivalszembesiiliink.A hullimoss6g is l-
nyegestulajdonsdg, mert az kdlcsijndz meg-
felel6 rugalmassigot a gyapirinak. Az egyes
kis gyapjrisz6lak hull6mossaginak mrt6ke
faitdr6l fattdra igen kiilijnb6z6 lehet Erede-
tileg min6l hulldmosabb a eyapjt, annel
k6nnyebb kijrni a be161ek6sznlt fonallal.
A Southdown,dmelyeg1kedre. kis iuhfaita
(a legl,i.ebba hril lairak kijTdlr. fellunoen
gdnd6r, finom sz6ld gyapjat n6veszt, amely
kt{n6 alapanyagaa k6nny( tweedszovelek_
nek 6s a kdtdtteruknak. Vastagabblweedek-
hez idetrli.alapanvagdr O\ford Down iajra
gyapja, amlynek szilai j6val hosszabbak,
egyszersminddurv6bbaln a Cheviot gyapirt teslii, igen szelid j6szrg naponta 16bb mint BiR(ANYh.,{s
2 L tejel ad, s hosszf, finom szilf gyapia rs CUM!PJABAN
pedig a vildg legkitrin6bb tweedalapanya-
A hlzioll'aal *szetr bit
gakenl ismeril,. A Wel\h Mountain faild kit(n6. Ismertem egy suffolki holgyel, aki kavJlrdsMte*iee nba
gyapi6b6l is k6sziil tweedsz6vet,de f6k6nt ang6rakecskLettartott, 6s eskiid6rt r6juk fet.dtsbeMiih. Iset f.i-
flanellhez haszn6latos.A hosszli gyapjrl tal- (n6ha pedig szapulta 6ket). A sz6riikb6l font r6zt6 ftunla, de a jd tza-
rdk sz6nyegekds er6s igenybev6telnekkttett, kllemesen l6gy fonalb6l igen keresett, pe- hrnlmh tbezetel isie
helykdnnyii, puha textill lehelett kdtni vagy lent.A jd ryJ$dsNtfet
tart6s kelmek alapanyagit adjdk. A Romney
Marsh hosszri gyapia kCzi fon6shoz iderlis. sz6ni. Ha nen zits @ ekhttmos
Nemlyik kezi fon6 Shetland lajtil tart; nttr6sit, '!sa biknnttd
ennek gyapia k6t knls6 6s belsd - r6tegb6l A GYAPJ'EL6KEszirEsE h6'inra je enzd dtekz
6ll. A kuls6b6l tweed,a be1s6b6lpedig k6tattt- Az angliaigazdrkmosottanvagymosatlanul da$ i sihniil kik,ARbbijlni,
aru ke.zul. L jabb jelen\ega keri lonok haza a
kin6lidkeladdsra gyapjrit. itt csu- a ntuebI olran bikes12-
A mos6s
her,hinr itt a cunbiai
tdj6n a friz teiel6 iuh megjelen6se.Ez a nagy p6n annyib6l6ll, hogynyiris el6tt nehdDy

185
H A Z I S Z O V T S

nappal a iuhokat egy t6ba vagy egy patakba Az alaposan kif6siilt 6sfelbolyhozottgyap-
h a j r j a kl i r r d d n i .A n g l i a b a nt o b b f a l u n e v d iit ezut'n az l6fond g6pbe rakjiik, amely
ben szerepela (1vlashbraah) v^w ho.\zu. egybefuggo\zalagokbagyujri e(
"mos6par^k"
a (SheeplVash)sz6, ami erre a gya egyesitiazt.A szalagokvastags:lga kiss6vrl-
"jahmos6"
korlatm utal. A mosott gyapjir6rt tdbbet ad- toz6 lehet, de az |i agosvastags:iga nagy-
nak; ez kisebb, az irtdbblet pedig nem ellen- jdbdlceruzdnyi.
srilyozza a tomegvesztes6get 6s a kiilon A szalagokinnen egyenesen a fon6gpbe
munkir. igy a7 eladasridolgoTogazdakko. v6ndorolnak,az egykori rokka modernv6l-
ziil manapsig gyakorlatilag senki nem ve- lozatiba. dmelynek mdrnemegy.hanemsza-
sz6dik a birkafiirdet6ssel. Ennek olykor a mos ors6javan. Ez a szerkezetptjdri v6giil
k6zi lbndk isszrk meg a lev6t: a mosott szdv6sre kszfonalldaz el6keszitettgyapjit.
g y a p i u \ a l u d n i i l l i l L o n n v e b be . k e l l e m e Ha mindez tilsdgosan bonyolultnak fiinr
.ebb dolgorni. Miutan lehar a gyapjd akir volna.jo. ha tud,uk.hogya teljengep.ormeg
kzi, akdr elekrromos birkanyir6 oll6val le- egl kis irrembeni. 20...J0m hosszu.es
kcriilt a j6szrgr6l, kdvetkezheta fonds. ennekminden centimdterea gyapiri feldol-
goras;torolgalja. Az. aki dgy.minl an.ranu-
FoNALKESziTES ja volt, hogya felesegefogia a birk6r6l fns-
FoN,4sr46DoK Bgy fonalgyerba l6pve, eldmulhatunk a sen lenyirt gyapjiit, maga mell6 teiterte a
A pafirfanal eleuis,tltdi gyapjir fonalli alakit6s:ihoz hasznrilt gpek loldre.egy.zaldtkicsippentert d kupacbol.eo
M tfile ntjdanlo11 6.1harndh bonyolullsdgan. A nyer( gyapiut egy orii.i arLa roklUrdfL]zveLdkelete. lonalatfonl egye
dsze.Ha at ln^zdes g6pben el6szijr tisztdra moss:ik, zsirlalaniF nesena gyapifb6l,biztosanfurcs6naktalilia
hull,in ostdsoI kih6 tuila a, jdk, megsz6riti6k, maid darabokra t6pkedik az el6z6 leifisr. Csakhogya feles6gemm6d
hagitk a sz.lldhatdsze
6 @atudni, en! h't\ bol! h. ! egy olyan szerkezettel, amelyet egy gdrdg szerenem kevesgyakorlatotigenyel,dsmeg-
fondlat hafuntt Hd fon6 gy6rban lilos:nal! azaz farkasnak hallottam lehet6senlassiris.
el6tt ee&n.laeftsiiuii| a nevezni (val6ban farkashoz iI16 marcangol6
szdloldl, siM hsza fo@l, mozdulatokst v6gez) az eljdiis magyar neve K6zr K,4RToL,4s
lsJituhabb kelni t kiszit- A l ezi fonokeloszdr altalaban kilesillil,kar-
is farkasol6s (a ford.), ezutdn pedig a kirlo-
ld96pbeteszik. toljnk a gyapjnt. A k6zi kiflol6 kis nyeles
KARToLAS Ez ut6bbi t6bb dri6si dobb6l (kdr1ol6,gyap- szerszem,amelynekegyik oldaldt kiilijnos
A kAflort: sa'ik, d fands jiifesi! ell amelyek kdpeny6t vekony szilii boritis fedi: egyapr6 dr6thorgokkalteletiiz-
el6 hiildnxdltztjdk is dr6t boritia, is mds mds sebessdggelfbrog- delt, rugalmasr6teg.A takdcsmecsonya, la-
hifesiiltka r@il sz.tlahaL
awbekbil f.Wsiis fonat
na\ igy a v6kony dr6tsz6lak szedesiilik a lin nevanDipsacr(!rali",tll,egv szurdsIeiu
kdztiik elhaladd gyapji elemi szilait. bogincs,amelyEur6p6ban,Eszak-Afrik6ban
6s Eszak-Amerik6ban szintemindeniitt e16-
fordul. A mdcsonyafeie volt az els6k6rtol6,
6s a k6ziiparbanmg ma is hasznrlj6karra,
hogy ezzel iitddrzsdlve,bolyhossd,b6lso-
nyoss6tegy6ka ke1m6t.Ehheza ndvnytma
egy keretrehelyezik,annak idej6n pedig a
k6zi fon6k egy nyeles szercz'mhoz rdgziret-
t6k, hasonl6ana modernkdrtol6hoz.
A karrola. kenyesmunka. tgy rsomo
nyers gyapjtt kiss6 szdthtzogatnak,maid
kerkezikarrolokozehelyerik.A ker\zersza-
mot ellent6tesir6nybanmozgatvaf6siilik a
gyapjtt, amiga kis dr6thorgoksz6lakranem
bontjdk.A k6fiol6kat ezutdntgy forditi6k,
hogya horgokegyazonirdnybagdrbriljenek,
igy a gyapjrit a kett6r6l csak az egyikre
gyiiitik. Most ismet irdnlvrltis kitvetkezik,
ds az dsszeakaszkod6 ho.gok segitsegdvel,
er6leliesmozdulatokkalmegint dtfesiilik a
gyapjit. Vagytjtszdrvgzikel ezt a miivele-
tet. ege\zenaddig.amig \aldmenn)iaprd
gyapjiszil kiildn nem velik a tijbbit6l.
A fesiildsvdgeztvelkdzzellefeitik a gyap-
jit a k6rtol6r6l,s6vatosanel6fonalldsodor-
G Y A t J t iS Z o v E s

HAraRrs
szrcETr
T!qEED
A luet.l hiilakLeges, enrhda
ir.L s Idpin^ tt st atj nszi -
uI, dnebet a ndi nalit!
h:zi sziio1szdkeken h$zhe
neha Sueid ktueati ?d,x
ja neattk feb"6 szieetek,,
bij.iilli b B f6h':nt a H anit
lziseteh,ahal a hasond-
ntasszdoetnidaL, tuiht
d bal oldali ktPen Litha
ti Gbn UrqLhal1,!ag)
a babn h,ces hochat
rueedszbaet, ftgevNryn
kialakxhak.A hlpeh l,ir
har6szituethez bt xeEliit

jdk, ami a na$ iizemek v6gelathatallanul


hosszriszalagjenakhdzi megfcleldje
A pihekdnnyri gyapjrib6l dll6 el6fonal
azonban aiig hosszabb,mint egy mrelcsebb
virsli. Most mir semmi akrd6lya a lbn:isnak,
majd pcdig annak, hogy az elkesziilt fonalb6l
kiiti. lagy \/ove\ urian pdrarlanmino'egu
textilia sziilessen.

N6GY EVSZAK KELM6JE


Befeiez6sk6ppenszeretn6kneheny sz6r sz6L-
ni a gyapjf tulajdonsngair6l,ugyanis a gyap-
jiib6l kEszift textiliel ncm lehet el6gg6 di- fondsi m6dszer is. Ha megr,,izsg6lunkegy
cs6rni. Ez a csodilatosan meleg, rcndkiviil finom gyapiiszdvetet, lathaljuk, hogy az azt
r a r r o sv, r z l e p c r g e t o . ' r z d l l .de. l l e m cltc p i n - :lkot6 sz61ak egeszen m6sok, mint egy
r a 5 u k e l m e i d e r l r ' r i . c l e t J h t \ . o ' e b b\ i - p u l o \ e r . 7 a l a it .r t h r \ i a Li e . u s g y d p i u n a l . e \
dEkeken 16k szdm6ra,hiszen remekiil h0- tg]- ksznl,hogy a gyapjit fiirtonknt ith z-
szigetel. Sokoldaltis:ig tekintet6bcn a tdbbi kodjdk egy ac6lfesiin, igy vdlasztva el a
rextiifajta a nyomrba se 6r ennck a nagy- hosszli szdlakat (fs(s szalag) a rdvidekt6l
szefli termaszetesanyagnak. (f6sft k6c).
H c f l l ; n r e b hl e r r tm o d o nL ( . / l ' j u k e l " e ' A hosszri szilakat pirhuzamosan tafiva,
fonjuk a gyapiriszrlakat! rugalmas fbnalhoz kiss6 dsszesodorjek,6s keszenvan a fondsra
jutunk, amelyben a szdlak csigavonalban alkalmas ?WnaL A bel6le el6illitou sima, SZiNEsMINTAK
tekercdnek ossze.Ennek a k6nnyi, de vas- t i n o m t o n r l l i \ a l o a n h J \ T n a l h a l oe r o \ , Szinesnitt,ikat :ist lehel
lirehotfli, hoet wg a
kos, enn6lfogr,'amelcg fonalnak a neve f61f6- egyenletcsfeliiletii ke1m6kszdv6s6hez,ame- Linclonalak1iibbszinlek,
srjs fbnal, 6s k6zi k6l6shez a lcgiobb anyag. llelbol azutdnLLildnfeleruhadarab,rkal l.e- ods &bb ls hdsn6 szifl{
L e t e / i ka z o n b r nm a t g y a p i u - c l o k e . z r tce.' i szithetiink. cefittkfonalat h$nAtuk

187
I I A Z I S Z O V E S

SE L Y E MK E SZ I T E S
GUB6T sz6 A HERNY6
20. sz6zadfordul6j6n Franciaor- lidb6l, a 17. sz6zadv6g6n pedig a selyemher-
A selJ,enhemti@IiiqLiu- szdgd6li r6sz6na selyemel6elli- nlo-tenyesTle\vir.rgl.orjt elle. XIV Lajo!
h.iul szoka1 epe detehtdt tdsa,illeNe feldolgoz6sa egymil- kormdny6nak b6kezii tdmogat6sa mellett.
t'taolabb,eok fihx sziiri li6 embernekadolt munkit. Az 1853-ban egy iiwfny kis hijdn eltijrijlte a
neg selteneuhjjd.t.Az ete 1960-as evekreazonbancz a szdmnull6val f d l d . l l n e r o l a z e g e s zi p a r i S a t .d e L o u i 5
td lc'ikba heltezett*al- lett eg).enld.
nMdlak, haryddgaktag
Eltekintveatt6l a n6h6nylelRes Pasteur felfedezte a megfelel6 ellenszerr a
egtib niirlnteh tigai tuhe embert6l,aki tal6n sz6rakoz6sb6l vagynosz- hernldk bajara.minek utana a termelesir-
hm tueljii.lehekefte d.iL talgiib6l meghagyottndhdnyeperf:ir6s her- m6t robbandsszer(enmegn6tt, ds a ddl-fran-
ra-A hemJldk Jelh'jsrndh ny6t, elmondhat6,hogy az ipardgkihalt. d cra videkekcnelo loldmuvesekjelenrosre-
M dsdkra,is htnan nqrie hatalmaslyoni selyemgyirakm6gma is iize- sz6nek f6 meg6lhet6si foffdsdv, vrlr. Igcn
tuestj.llt nilhrl szdwh,@-
@ ,iirit, ragad'islestned'el
melnek, ak6rcsaka Mil:in6ban, egy m6sik dm, de a Szuezi-csatoma megnyitisival a
o.tl^atanak ht, dhebel ielenl6ssel]'emfeldolgoz6 vdrosbantalilhat6 dolgok rosszabbrafordultak, mivel a csator-
naSahhijft tehelaek,tur tirsaik, de ma mdr a T6vol-Keletr61, f6leg ndn val6 szdllit:is lehet6v tette az olcs6bb
ttdnMdlaee4nMsszi Kinib6l importih nyersselymct hasznrlnak. selyem behozatalrt Keletr6l. Napjainkban
ldrduba, fonall,i bx. Mirc a francia selyemtermel6s szinte m6r csak
a vnois oaglreI'r eg-.gl
hemri bAnublostuetuhli-
A FRANCTA rizEMEK ToRT6NETE emlek.
sigii, itahken 2,5 kn hasz A sellcmherny6kata 15. szdzadban
hoztrk B.irhol iarunk is a l-ranciaor.z:igdeli re-
lzt ebehfoialat .tlk eln be Franciaorszdgba
Spanyolorszrgb61
6sItd- szdn emelked6 C6vennekben,megfigyelher-
jijl a tanydhazdkho..zul,a . apro ablal.ue:
sok kmenyd mellik6piileteit. Bendzve,ler-
hatiuk, hogy az ipi.iletek tdbbnyire uresek
vagy raktdrnak haszn6litk 6ket, falaik hal-
dani tiizektdl feker6k. Itr-ot ral6n mdg a
nAdb6l font t6lcdk maradvrnyair is felfedez-
h e l j i i l . d m e l y e k b e .ne l l e m h e r n y d km i l l i o i
eltek. es trjbb tonnanvi eperlevelerfogyasz-
lorr.rkel. Lleknek az epiilerekneka franci.r
ne\re magnaneie, mely elnevezs a seiyem-
herny6t jelc;16korabeli gall sz6b6l, a ma4-
ndr?J-b61 ered. Benniik ripliltik a hemy6kar,
a m6g ezekn6l is nagyobb,gyakran hatalmas
csricsives ablakokkal diszitert 6pirmnyek-
ben pedig a selyemgub6t gombolyiroft6k le.
Egy falura dltaldban egy ilyen l6tesirm6ny
julotr. Ide hordtik a termel6k a selyemgu-
b6ikat, 6s eladtdk a tulajdonosnak. Rd vagy
fialal n6i alkalmazottjdra vdrr az a k6nycs
feladat, hogl' lefeitse a gub6r6l a selyem-
sz6lar. A selymet ezutdn utaz6 felvis6rl6k
s z a l l i r o r r aLky o n b i , r h o l a z o l l a n i t o n o -e s
szdv6gy6raknak6116kesitett6k.

A SELYEMIPARRENESZANSZA
J6llehet a francia selyemtermIds,akircsak
annyi mds mestrsg", szdza-
"elfeledett
dunkban igysz6lv6n kihalt, teliesenm6gsem
medjlt feled6sbe,6s napjainkban har6rozolr
renes26nszdt6li.
A ftanciaorszigi Monoblet kiizs6gbenegy
IialJI irkolaigazgaro baba..kodika me{erseg
liii6sznlet6s6n6l.\{/olgram Mollison ir oly-
annyira felkeltelte a helyi kdzdssdg6rdek-
lode"el.hogy .ikerull indulotc;kelszereznie

188
S E L Y E M K E S Z i T E S

egy kicsiny gydr le16pit6s6hez,ahoi a nyers napon a Cevennekselyemiparaismt miikd


sellem\7dl eloallrtasarola megfc.lerl, kesT desbelendul. i [rradoza.ainakhala. rgere-
ruhadarab mesvarrrsiiig mindennel foglal- les jd\'6 el n6z.
koznak. Preciz g6pei a lelem6nyesjapdn ter-
vez6ket dics6rik - selyemszdl-legombolyit6 LEVELEK 6s HERNYdK
.zerkezetek.fonogcpck.automata\zu\u\7e- Ahhoz, hogy sz6mottev6 mennyis6gf sely-
kek 6s varr6g6pek segitik a munker. Amikor met illitsunk el6, temdrdek eperlevelre van
1083-ban meglatoga ttam.a gl ar rcszbenmeg sziiks6g.A kinai fehr eperfa, larin nev6n a
keleti selymet haszn:ilt, de rem6nyei szennt Mot"u: aka sziv6s s a c6lnak rtik6lerescn
idurel nem leszimport 'zuk.eg, megfelel, a fekete eperl6nak (Matus nigra)
"lapanyagra
ugyanis Mollison ir j6 p:ir f6ldtulajdonos gyiimdlcs6l azonban az ember iobban ked-
hozz{jirnl{sit megszerezle ahhoz, hogy veli a feh6r eperf66nil, 6s tgy t{nik, ez ut6b-
haszndlatonkivnli ijldjeikre eperfikatiiltet- b i n a k a l e r e l ea \ e l ) e m h e r n y dskz a m a r ai \
hessen. Mivel hatalmas teriiletek hevertek ppoly elfogadhat6. Egy Marie nev( fiatal
kihaszn6latlanul, mdr most tiibb ezer fa cse- ldny, akivel a Cvennekben,egy farmon ta-
peredik a kdrny6ken. Egyre tdbb 6s tctbbgaz- lalkoztam, St. Hippolyte du Forl-hoz k6zel,
delkod6t, f5k6nt n6ket sikeri.il ribesz6lme, 10 000 herny6l tartolt. Az illatok 25 eperfa
hogy kezdjdk el fira a selyemlermelst, leveleit fogyasztjdk el havonta, ami kdriil-
ugyanakkor nem rilkoija, hogy ez a foglala- beliil napi 110 L-t (3 vka) jelent. Marie-nak
toss6ge pillanatban ink6bb hobbi, semminr nap mint nap frissenl,ell5zed0ie a leveleket.
j<ivedelmezo munka. Az impurscllcm meg Munk6jil azzal kdnnyiti megj hogy a leve-
mindig ttlsrgosan olcsd ahhoz, hogy verse- leket kijzvetleniil az igakn htzolt zsdkokba
nlezni lehe'cenvelr. am M"lli'on ur arra i. tepledr.Egy nap kihagyasis vegzere.leher..
figyelmeztet, hogy a d61-koreaibirek egyre ugvanisa hern5ok an5agcsereie lelborul.ami
maga.abbak. Marpediga/ importrelyemzo puszIul6sukatokozhatia.
me D6l-Koredb6l 6rkezik, igy vdrhat6an el- A selyemherny6k egy saroknyi helyer
jdn majd az az id6, amikor az ottani el66l- foglalnakel Marie aprdnal,ftgi nagtanetie
litds 6s a fdl vildgon val6 dtszdllit6snem Iesz jdben. Att6l kezdve, hogy a petdkb6l kikel-
tijbb6 gazdasdgos.Biztos benne, hogy egy tek, a fonds elkezd6s6ig adagosan 27 nap

A SELYEMHERNY66LETE ES HALALA Ezalafi rengeles eperfalevcletfogyaszi el, ds


A selyenlepke(Bon6,xnori) Itr.lnja,vasyisd ndsyszervedlik. A besub6zish6ron napis rari,
selyemherny6 ndasosan 10napis61,anel)'bijlaz az ,llar ezudn 16 napra bebrboz6dik,majd a
els6kijriilbeliil 27 napottrjlti herny6alakban. btbb6l m,ir selyemlepkebnjjk el5.

189
I I A Z I S Z O V E S

A SELYEMSZAL
LEGOMBOLYNASA
A sLte z.ilat sztbs el6tt
.si|ikte keUfelEkemi.
Ezt a ttuikentsiget eg)hor
klzzel *eeztd k, nanaf sds

pirzacsk6bag).fijti, maid 20 percre 100"C-os


,ulobe helleTi oker. de ug\ana7r hdraser-
hetd el azzal,ha egy napon 6t a tiiz6 napra te-
szi a gub6kat.

A SELYEMSZALFONALL,4 ALAKUL
A herny6k elpusztiiisa ut6n a selyemszilat
min6l el6bb le kell tekerni a gub6r6l, mert ha
nem tessziik, a herny6teremek oszlani kez-
denek, tdnkret6ve ezzel a selymet. Marre
megmutatta, hogyan zajlik a folyamar. B:ir
g u b o i n a kz o m e ta z u i g l a rb a v i . z i .o m a g ai .
keszit fonalat, mgpedig a lehet6 legegysze-
riibb m6don. Saj6t kezfleg k6szile( ols6t
haszndl, amely k6t, mer6legesenegym6sba
illesztett kartonpapirb6l 6ll, s egy 6gacski-
b6l kialakitofl fafoganly( tartozik hozzri.
Vesz nyolc gub6t, 6s cgy t6l forr6, de nem
lobog6 vizbe dobja 6ket. (A 16l belseiefekete
szinii, hogy a selyemszalak jobban l6lssza
HAZTLAG(EszuLT rclik el, 6s ahogyaz :illalok ndvekszeneL,aI1- nak.) A sz:ilak hamarosan elkezdeneklelek
oRs6 nyosan n6 a trpl:i16kig6nynk is. Marie el- ere.lnia gubokrol.e. a vrzbenlebegnek.Egy
Maie sajiit k.zile'! ktszi mondisa szerint, iigyelni kell a bdsgesmeny- c.ipesszclosszcfogja a nyol szil szabadte
Mlr bA, etttenvnt 25 cn nyis6gii iirul6k valamint a meghagfott leve- 96r, ijsszecsavarja 6ker, ds az igy keletkezett
aldalho!szns.iet, nefi !!. l. lek eltevolitds:ira. fonal vgdt a vdgott rovdtkdba
"fon6kerikbe"
stn iisszeil Iesztetl hdtI., Kikel6siik utdn a leveleket fel kell aprita- erosli. Ovato.anforgdtnilezdi dr or.dl, a5
lapUtlis es]falolldntJltbdl ni a herny6knak, p6r nap eltelt6vel azonban legombolyitja a selyemsz6lat.
,i11.Ene az ots.ila Ekeri Miut6n a szdl teljesen letekeredett a gu-
.mir nincs erre sziiks6g.Allvdnyokra szereh'
fel a sub6| leJajtettv' borol. beldle egl b$retoporodolt ki' ljr-
t u z f a r e , . z o b o lf o n t t c l c i k c l h i s z n a l , i \
amint a herny6k nagyobbra n6nek, hanga- va pottyan a vizbe nem is emlkeztet a
igakkal 6s esy6bnd\'6nyekkelb6leli ki a 1n1- 8 Lm es kdver hernlora. amely egyl,or57oni
cikat. kezdte a gub6t.
Amint elirkezik a gub6zis ideie, a her Made elmondta nekem, hogl' szeret sely-
ny6k felmdsznak a nov6nyek 6gaira, 6s ott met kdsziteni, im meggazdagodni sosem
kezdenekhozzd a szdvshez- fog bel6le. I kg nyersselyem el5Sllitdsihoz
H i r o m n a p ik i l a r t om u n l . au t a n .a . z o v d . 500 hemyd.a, illewe 80 kg gub6ra van szuk-
befejezl6vel a herny6knak el kell pusztul s6g. l0 000 herny6b6l 6s 25 eperfib6l teh:it
niuk, merl ha 6letben hagyjik 6ket, ltgos M a r i e e \ e n r e 2 0 L g s e l y m e tt u d k i h o z n i .
nedvet \'6lasztanak ki, amely iilhalol a gu Nem valami fEnyeshozam, a befektetett ren-
b6n, 6s tdnkreteszi a selymet.Marie egy pa- geteg munkehoz kpest.

190
I I A Z I S Z O V E S

PAMUTKESZITES
z ember 6sid6k 6ta fon, sz6 6s fest asszonyokfcladata volt. Manaps6ggp v6gzi
pamutol; Indiar Kina 6s EgYiPtom ezt a munk6t: a gJapotmagtalanit6g6p ku-
hajdani n6pci kivdl6 min6sgii, ldnv6lasaia a sz6lakata tokt6l s a magvak-
kiildnleges is csodasz6pmint6k- t6l, maid 6sszegy(jti a nyersgyapotot.
kal diszirett pamutkclmL Lszil6i voltak- A gyapot rijyid sz6lhossztisrigri, dm k6ny
A 95apot telhr.znala"anrkgvdkorla(aIndia- nyen fonalld alakithat6. Amikor a learatott
bol las\a0rtlerjedr az europJi fdlJra\zre.e\ gyapol kiszirad, a sz61akkisimulnak s ma
a 9. szdzadbana m6rok mdr termcsztettek gukt6l dsszecsavarodnak. Akibontdst 6s tisz
gyapotot Spanyolorszdgternlet6n. A leg,e- litdst, \'agyis foszladst rigy v6gzik, hogy fiiz
l e n r o s e bgbl a p o r t e r m c l er rz o n b a na z U j v i - favessz6kkelcsapkodjik a fehir, pih6s tijme
A g)apoIJbh, .as kfttu
l r g b a n l o l y l : r i a m c r r o u n li ' n l o n i au l r e l v e - get. Ezulan k6vetkezik a kirtol:is, hasonl6 szikii ?ihdh hijzi ''s)eax
nye volt az elsd, 1607'ben.Az iiltelv6nyeken, m6don, mint a gyapjf6, im a rdvid szdlak- tuaeiait a toknaha@ezeu
amelyek a d6li illamokat egyetlcn 6riast nak k6szdnhel6en, kev6sb6 fiiradsdgosan, nash.tz rejti. A pihlh szi-
gyaporftildd valtozIatldk, rabszolgdk hatal- majd a f6snl6s,amelynekv6g6rca sz6lakegy- Iaib/'l lelz d pdftrtsztiael
md\.al pcrhu/amosin helvczkednekel. er ture$dtuJasa, d Msohb1l
ma\ lomegeidoltsozlak:lrrad.ago. munl.- iitdx alajat ledis jizishez,
val, kdzzel szedt6ka gyapotot.A nyc$gyapo- k6szendllnak a fbnesra. illetre ee'6 hoznetihai
tot azutdn haj6val Angliiba szillitottdk, ahol A m i k o r I n d i a b i n j a r l d m .f u r L \ dm u n k a - temdkeheLl.tllhaAhoz
a lancashire-i gy6rakban munkrsok ezrer sokar ldrtam, akiket gyapotpcnget6knekne-
roboroltak, a tulajdonosok pedig vagyonokat vezrem el. EzeL a fdiak t6riikiil6sbeniilnek
har6csoltak6ssze. a f6ldijn, 6s ijra eml6kcztet6 szerkezeleket
GYAPoTPENoET6K
A gyapot termetes cserje, amcly csak me- m u k o d t e r n e l .E g l i k k e r u k b e nl s r l i i k a 7 In didbah nI g taki Ildz hd-
leg 6ghajlaton honos,a m6lyvaf6lkcsal6dj6- iiaI, a mdsiLban pedig egy 6les peremii la.u- Iuhk a Mpeh I'ilhatd fdtfi
ba larto/ik. A maShetbolaldkulo rordk. a7 dat. Ezzel pengelik az ii hirri6t. A vibril6 ul. Munh,tjuh cdljaa sta
elcmi gyJpol'zalakrzorosano mcgiol.rari- hirt a fdldre kileritett, gubancos piheto- fot londea btinii el6k1'
szit i se sajd6tiq. s Lino I6-
mulnak, de a tok felnyilasakor hatalmas pa- megbe me tik, igy bontva szt a szdlakal,
sal,obdn tutidofl,hosr
macskdnt fellazulnak. A feldolgoz6smegkez- hogy dlulrn elofonal fo0a'r" ke"/. ho'.2u. a, {jszeriistethezetpenee
.leseeloLIa magokatel"szorki kell tzedeget- enyh6ncsavartgyapothurka ksziilhessen tistuel, rezsiseoelszitbont
ni a vattacsom6kb6l,ami egykor a fiirge uijn bel6liik.

l9l
MASODIK RESZ

RncrIo6r
HAZTARTASI
MUNKAI

A REGIMoDIKoNYHI-
marafi
Tehintdltes honihaasztalasa legEiildnfdbbbhonlhai
edinlek jellemzih ae isazi, hagomdnyos,rdginndi hnnthdt
eszhdzt;h,
(. A kontha oiwa, 205. o.)
BBvszsrBs
,,6n csak hdziasszonyvagyok." - halljuk sokszor,n6mileg sz6gyen-
kez6 n6kt61,ezt a kijelentEst..Csak hdziasszony."Hogy is mondhat
ilyet egyn6, aki,,csak" az egyik legnemesebbmunkdt v6gzi nap nap
utdn, kimeithetetlen energiival 6ssokretf szaktuddsival!A t6rsada-
lombanmind<jssze egyehhezfoghat6munka van mdg,az pedig a gaz-
daember6.Csak egygdpir6n6 mondhatn6nkugyanigy , csakatom-
fizikus, csak iig1v6d, csak miniszterelndk... Egy n6nek a legbiisz-
kdbbnekarra kellene lennie, ha hdrziasszony lehet.
B E V E Z E T E S

Az utdbbi 6vtizedekbensajnoskezdi elvesziteni


jelent6s6gdta hdziasszonyokszakrud6sa,mi-
vel az emberek kdsz vagy f6lk6sz 6teleker
esznek,amelyek nern igdnyelnek sernmi-
lyen elSkeszit6stvagy f6zfst, egysz6val
nem kell ,,baj16dni"veliik.
A hdzak 6pitsekor sem a csalddias
hangulat megteremt6se,a harm6nia, a
szepseg eleresea cel. hanema gyorsasdg
es az egy\zerukivi telezhetoseg
az egyeL-
len szempont.Ezek a lakdsok, 6piletek
(soha nem nevezn6maz ilyen helyekt
$ otthonoknak)ldlektelenek,sivdrak,lehan-
P goldak, de a televizi6 vill6dz6 k6perny6ie
el6 iilve, a fdradtan haza6rkez6lak6k ezt mrir
nem veszik 6szre.Azonban, mindezek ellen6re,
m6g leteznek igazi otthonok igazi hdziasszonyokkal,akiknek a tu-
dAsit ez a fejezet igyekszik min6l rdszletesebben bemutatni az eg6-
szenr6gi technik6kt6l kezdve.
Sok e1j6r6sma mir csak kev6shelyen dl, vagy rellesenehiinr, de
sokat meg ma is alkalmaznak,vagy rijra felfedezteka gpesit6s6s
modernizdci6 korszaka ut6n. Vannak, akik egy fl 6leten dt olyan
Iakdsban61tek,ahol a televizi6volt a legfonrosabbberendez6sitdrgy
az dsszesszobdban,de vdgiil rd kelletr jbnniiik, hogy az otthon me-
lege, a csalSditfzhely kijriili beszdlgetdsek meghittsdgemindennel
fontosabb.
Ez a kdnl'v a r6gi 6letformdt,a r6gi technikdkatmutatja be, s ezzel
hasznossegitsegetszeretnenyrijtani a ma 6sa jiiv6 hdziasszonyainak.
Jdmagam ugyanis meg vagyok gy6z6dve arr61,
hogy a idv6 konyhdja sosemlesz a halrudacs-
kdk6 6s a kiil<inbcjz6haszontalanrdgcsdl-
nival6kd.
Hogy mi6rt egyf6rfi ir kdn).r'etaz ilyen
n6ies tdmdkrdl?Nos, val6 igaz, hogy ha
egy n6 irta volna ezt a kdnlvet, akkor
az 6letiinknek ezt a szegletdtnem egy
kivnldll6 szem6velldtndnk most. igy vr-
szont lehet6s6gemvan kiemelni 6s meg-
mutatni a hdziasszonyokmunkdjdnak
valamennyiapr6 rszlet6t,tal6n m6g job-
ban, mint ahogy azt egy gyakorl6 h6rzi-
a s s z o ntye n n e A
. r i \ z t e l emr indenkeppen
megilleti 6ket, mert egyrutinos hiziasszony
j6val tobb mindenhezdrt, mint bdrki mds,aki

196
B E V I Z I T E S

v a l a m i l ) e n\ z a k m J b a n szdkkdpzclrse-
get szerezJ6s a szakmdjdbandolgozik.
R a a d a . ual h d z i a s \ z o nt )u d a s a..z a k -
drtelmesokkalnehezebben megszerez-
het6tudds.
Michelangelo, Shakespcare, Beetho-
ven ( 5 E i n \ l e i n m i n d v a l o b a nf i g 1 e -
Iemre melt6t alkottak, de vajon mire
mentek volna civilizdlt otrhon ndlkiil,
6s vajon mit ielentenenek szdmunkra
J Zo ( r l r f e s z r t e i e i k .
m u v c i k h. a v a l a m c n y -
nyien vaddllatokk6nt 6lndnk? Mindaz, amit
az emberaz otthonin kiviil vdgez- a sajdtfdldjen,
az erd6ben,a gydrban,a kdnlvel6iroddban,a bdnyiban vagy a ten-
geren azt a sajit alapvet6ig6nyeinekkiel6gitdse6rdekdben,a tisztes
megdlhetds6rtteszr'.az4rt,hogy fenn tudja tartani 6s szebb6tehesse
sajit otthondt. Bdrmit is tesziink, mindig az lebeg a szemiink el6tt,
hog"an tudnr:inkjavitani saietkcjdilmdnyeinken.Ha mdr azotthon se
szimit, akkor elveszitjiik a c6lt, ami6rt drdemesdolgozni.
A kor, amelyben6liink, sajnosnagyonis sok hitvdny utfnzatot ter-
melt ki: szcndvicseketrsrilt csirket, hrisk6szitm6nyeket,amelyekben
hris talin mdr nincs is, gyors6ttermeket,ahol a m(anyag sz6keLds
asztaloka frjldhliz vannak er6sitve,6s ahol a cdl az, hogy a vendeg
mindl gyorsabbandtadja a hely6t a kovetkez6nek.Milyen kuhira ez,
dsvajon mi6rt maradhatez t'enn?
N6hdny r,r'elezel6tt besz6lgettemegy id6s ndnivel arr61,hogy
milyen volt az 6 gyerekkordbanaz 61et,6s elmes6lte,hog-1.amikor
kislfny volt, a h6t mindcn napjdrajutott valami kemdny6s fdradal-
mas hdzimunka.H6tf6n p6lddul nagymosdsvolt, kedden piacra kel-
Iett menni,drulni a tojfst sa vajat,szerdaa keny6rsiitds napjavolt,
6sig1'tovdbb.
Nem volt ez egy kicsit sok munka? kerdeztem,ahogya vdg6re
6rt a teend6knek.
Az volt, de nekiink sosemondta senki, hogy
dolgozniro..z dolog. \'JlJ\7ollaa ncni mo\o-
lyog.ra.
M6gis mire forditjdk ide-
"felszabadult"
jiket az emberek azutdn, hogy rem fbg-
Ialkoznakmdr igazdna hriztart6ssal? Nos,
tdbbs6gtk sajnos nem az elmdje csrszo-
lisdra vagy kcirnyezeliiksz6pites6re, mivel
hrinyzlk hozz,ita harmonikus otthon h6t-
tere. Ezek az emberekk6t k6zze1kapnak
a legolcs6bb,legalacsonyabbszinvonalf

t97
ilr:r li I ! S

-ll l:.r:i!l,,l,S'r

.l ..,,.,, ..r',,r.r.,"
, i l r r rl a r " t , rr,r,. :!.: i : ir
.i'l
' l :
il
, - , rr , i n ' , . , r ! ' . . . 1 lr
.lll
. i : r ,i : , r , i r . ' , i r r , , , i , ,li;
, , ,i r . , . ' l
rr'r,,ririr.,,
.. i,r'.,
l::,. iii
rri ,ir iiriir.r. i1,r
...iii
t il i
,rii",,i.r,.r,r".I,.
I.|,r..r, , ,i /r ir :.r
.i
,1,,.' ll

r.r'r,,rr:r.: rf ,r' :,1


i, r ' r,.irl
, ! i , r ' r , r i r r' , , , / . , , , r , , r :
l : : I
!
i , , r . , r ,i r i i r , r I I ; ':-
l : ] ] | ; i ] ] i l l | ] . 1 ]
.i 1...
t :

*{$?iii,:'i
"-*$.$*

t 9li
] ] L V B Z E E S
BEVEZE:I'tsS

sz6rakozdsilehet6s6gutdn is; televizi6zdssal


tompitjdk agyukat, esetlegelrepiilnek Costa
Bravira, ahol ugyanazta fajta gyors6{termet
keresik fel, amelyikbeotthon is jdrnak.
Mindezek miatt tal6n 6rdemeslenne bepil-
lantani rdgi id6k kriz6ss6gi dletebe, hdtha
akad valarni, amit elleshetiink 6s javunkra
v6lhat.
A technikai fejl6dsegyik-mrisikvivm6nya
termdszetesennagyon is hasznos,6s id6t ta-
karit meg a hdzimunk6ban. Igy p6ld6ul a
porsziv6 megjelendse6ta val6sziniileg keve-
sebbbolha kinozza az embereket.IJ6la az 4g-
nekl Az elektromoshlzrafilsi eszkdziiknagy segits6getjelenteneka
hdziasszonynak, de sosedltassukmagunkat:ezek a g6pek bnmaguk-
ban nem teremtik meg az otthon megn)'ugtat6l6gkdretaz emberi k6z
munkfja n6lkiil. A csalddih6ztartSsvezet6seazonbanm6g a modern
g6pekkelis nagy teher egyetlenembernek-
El6ggd elszomorit6,hogy napjainkban Ahal|bat az 6desany6kra
hdrul minden hiztartfsi rnunka, mik<izbena fiatal l6nyok sokszor
haszontalandolgokraforditj6k szabadidejiiket.Ha senki nem tanitia
meg 6ket a hiztafirsi munk6kra, vajon olthonr6l elkerilve, milyen
anydkkd6s hdziasszonyokkd v6lnak majd?
Catharine Esther Beecher6s Harriet BeecherStoweaz 7867-bet
kiadott,4s amerihaih'iziasszony cimii kiinlv szerz5pdrosaa k6n1ru
bevezet6j6ben igy fogalmaz: ha tdbb tiszteletet6s fizet-
"Szeretnnk,
sdgetkapna az,aki m agfuavAllaljaah{zimunkdk neh6z6sszentkote-
less6geta csaldd6rdek6ben,ds egybenszeretr6nka n6k val6di hiva-
tisdt legal6bbannyira vonzdvi 6s megbecsiilttdtenni, mint a legran-
gosabbmunkdt, amit egyf6rfi csakvdgezhet".
V6lem6nyemszerint az embetekhomo sapienskenl(drtelmesem-
berknt) va166ltaldnosdefini6ldsanevets6ges 6s iintelt. Helyesebb,
pontosabb6s taldl6bb lenne n6, az otthonteremt6" ds,,a f6rfi, a
"a
gazdaember"cim.
A nyugati vildgban a n6k arra td-
rekszenek,hogy megpr6bilidk elfo-
gadtatni a n6k 6s a f6rfiak egyenld-
s6g6t,holott a n6k sokkaljobban dr-
tenek a hdzimunkd.khoz, mint a f6r-
fia\ 6s sokkal nagyobb sztiks6gis
lenne r6juk ott, mint mdshol.Egy-
szervend6gs6gben voltam egyrtivid
ideig egy parasztcsalidndl,ahol a
n6k a f<ildekendolgoztak,a h6z .ura
*a_l-_@O

200
B E V E Z E T E S

pedig odahaza.A n6k szakdrtelemhijdn, nem nagyontudt6k kezelni


a traktort, de a fdrfi az iigl'etlenkedds6vel is csak rendetlens6get6s
koszt hagJott,ahol megfordult. Esmeralda,aki a csalddkis kedvenc
malacavoltJ bejdrt a hdzba,ds eb6did6alafi az aszralalatt rdtbgijrt,
egy id6 ut6n aztdn nem idtt be tdbber. Meggy6-
z6d6sem,hogy azdrtr mert csakligl,!mint 6n
egy id6 utdn m6r undorodottbeldpnia koszos
konyhdba.A jdl szenezett 6s hozzddrt6kezek-
ben l6v6 hdztartds n6lkiiLl az egEszgazdasig
tdnkrement,6s a csaldd61ete6sszeomlott.
Csak a n6k k6peseka hriziasszonyiteend6-
ket megfelel6en6s hat6konyanelldtni,6s ez
kiilijndsen igaz akkor, amikor neh6zkdriilm6-
nyek kdzdtt 6l a csal'd. Pdldiul amikor vizert
vagy tiizel6anyag6rt tdbb kilom6teres tavol-
s6grakell elmenni, \'agy amikor a hdz ura lus-
ta, munkanelkiili vagy rdszeg,esetlegegy hat-
h6t tagf csal6dr6lkell gondoskodniminden-
felesegrtseg vagy rdmogJr.rs nelkLil.Egy ferli,
aki ugyaDer6s6s rtelmes,eIIe soselenne k6-
pes,mert a f6rfiakban nincs meg az a mag6t61
drtetddddnfeleldozds,amire a nd mindig k6sz
a csalddiri6rt.
De mdr hallom is a n6i olvas6kdiihris szavait:,Ez a hirnsoviniszra
azt hiszi, hogy mi csak a mosogatdshoz irtiink!" Term6szetesen nem
gondoloksemmi ilyet, s6t,ink6bb az a v6lem6nyem,hogy a csalddban
mindenkinek r6szt kell vdllalnia p6lddul a mosogatdsbanis. Leg-
aldbbisazoknak,akik mdr feldrik a mosogat6t...Tehdt a 16rfiaksem
tehetik meg, hogy munkdb6l hazadruefelfaljdk a vacsoriit,bdfdgnek
egyet,6selteriilnek a televizi6el6tt nehiny ilveg sdrrel.Az ilyen em-
ber nem drdernli meg,hogy a felesdgefelil-
dozza onmagdtaz otthonii6rt,6sval6szinf-
leg nem is fogja ezt tenni.
A viktoridnus korszak idej6n mindk6t
nem kpvisel6irigy gondoltdk,hogy 6k fel-
s6bbrendiiek,mint a mdsik nem.A kiildrb-
s6gt6telrendbenis van, de az agresszivbir-
tokldsi vdgy helyett sokkal helyesebblett
volna, ha a ket nem a k<jzti"cel elere.ere
tdrekszik,ha felismerik, hoeJ a fdldi para-
dicsom megteremtds6hez a n6 odaaddsa6s
a fdrfi erejeugyanrigykell, 6scsaka csalrid,
az otthon megteremt6senkeresztiil 6rhet-
nek el bfrmit is a fcildiin.
l
B E V E Z E T E S
I ] L V E Z E T E S

Ezzel a kcinlwel a hiziasszonyoknakszeretn6mkifejezni tisz-


teletemet,6s az egyesfejezetekenkeresztiil bemutatni mindenkinek,
hogy mennfi kitartds, szorgalom,cinfel6ldozds6s milyen sokr6t(
tudis kell a hizimunkdk szakszerii
elvdgz6s6hez.
Ezt a kdn)-vettdbb n6 ds f6di illitotta dssze,de 6n a saj6t kis
rdszemetkiildn szeretn6majdnlani minden asszonynak6s anydnak,
akik a csalddjukatszolgdljdkminden erejnkkel.

204
A KoNYHA
VILAGA

7r eorgeOrwellmar blrcn evrelezelottazttettee,zre-hog)


\ J t i r i k u i l u c v i , . z . r f e i l n d naezl e
< m b e r e l < I. o
, ,l1r a n n a km a r. r z o k
az igazi tafbaszakadtfdrfiak, akiknek akkoramellkasukvolt,
mint egyhord6, olyan ddlcegbajszuk,mint a sassz6rnyai,dsakiknek
dong6ldpteir dmulva,6skicsit taldn f6lvelestemgyerekkoromban?"
T6nyleg,hol vannak?En mdg eml6kszemrdjuk, de engemnem lep meg,
h o g ym . rm a r n i n t' e n e ki l l e n t e r f i a kO . k n e mh r l r u J r c s h n .
k6szdteleken 6szacsk6slevesenndttek fel. Nekik mesterienelk6szitett
marhahris,pulyka,birka volt az eb6djnkfriss, otthoni zcilds6gekkel,
gyiim<ilccsel, hdzi cip6valdssdrrel.Mindent, ami az asztalrakeriilt,
a gazdasszony gondosaneldkiszitettsmeglelel6ent6lalt.
K6tsdgkiviilsokkalttjbb a munka az olyan6telekkel,amelyeketfriss
alapanyagokb6l kszitenek.A bors6fejt6sp6ldduligencsak
id6ignyes dolog,riaddsulkdzbensemmimdstnemlehercsinilni.
De azdrtazoka szerencs6sek, akiknek otthon m6g hagyomdnyos
m6don f6znek,val6szinflegnem gondolj6krigy,
hogy a sebtdbenelfogyasztotteb6ddel
"moderri' 91'orstkezdben
megsp6roltidd val6banmeg6ri.
Hiszen micsodakiilonbs6gvan egy6ppencsaklbrrd vizben
feloldott instant levessa sokt'6lefriss alapanyagb6lk6szitett,
tiD16l6.aranvl6otthoni hrisleveskoziittl
E L OK E S Z I T E S
hagyomrinyos,r6gi konyhik m6-
rctes, mozdithalallan, 6s gondo-
san liszldra srirolt konyhaasztala
a slabililIs szimbdluma voh. Eze-
kel :z asztalokjtl iltaliban v:sLag bLikkfa
A 19. szAzADr deszkrkb6l kiszircn6k, is a l6bai meglehetii-
scn vaskosakvollak, hogy birjik a terhel6st.
A hou,hdnindis isa fezv Mag cmlakszcm azokra az idijkre, amikor
eil esdl,itliilet hlziffonl- any:im az ilycn aszlalon sz6p darab marha-
j.inak sz.init u. Knliihn
vn, ha a csdlid nag lx 5,.(l.trlLt k('llt(tt tl" az <bcJhtz. Allori-
tzamn DdL ndt ahh.r az ban m6g nem csontoztik ki a hfsokat a bolt-
ebLl thAzilisl her nirdoj ban, ezi.t otlhon kcllctl ezl meglenni. Mar-
tloLsoskiz elkeha k lon- h a h u .m r l l c r r. o k , z u ri t t u n k b i r k a ti s ,J r c r -
bdzdkanrhai eliiktszilil dckcs m6don bdriinyhtsl alig.

S6s FELFTjJTAK
Anglia kclcti riszan a vidiki hdzekban,I61eg
t..exbcn c. Sutfolkbana fo logar.a sult hu.
ci6lt lipikusan kiil6nbajz6 s6s fell(jtakat
r " l a l r i l. b o i e g e ' c nI c o n t | cv a l a m i l y r nm a r -
r; rl. t,/ onmrg;ban i l ulon foga"nak'za
mitort, ds igy nem kelletr att6l tafiani, hogy
esetlega hirs nem lesz elg a csalddnak,mert
mire a his l<dvelkezett,nldr szinte mindenki
jdllakotl. Az ilyen s6s felfrijtakhoz az alap
anyagokaaegy nagy mdzas kdeddnybcn kc
!erlek o\./e e5\urorlelrmeg.mcjd azonfri.
\ i h e n r a l ! l t a l. A l e l o k e , / i r e .m
i unkrl ragen
hosszadalmasstrol6s kdvetkezett,mert eb6d
id6re mir a riszta aszlalon kellelt 16lalni.
\ 4 a r r l i e l l e g z e t el o n l h a i e l o l e \ r r t e , i
munkr \ol n lngg!.udcrclJ5. A nrcrhc[cggyu
jinak azt a Lem6ny zsiradekr6tegelhivjdk,
amely a hasiiregetveszi Lajrbe.Ezt a faggyrit
CLiKoRVAcd
or-Lo g l a k f , n h a . un r l t . l h r J a . t e . z t r ll e r z , t e , e -
A 19.lzaadhan a tuktut hez. Egy kis p6st6tommal ldltdlt hijasleszta
niu ntn:ztu st Jomd pedig mindig akadt a kamr6ban, ha valaki
bann1\ltdk, hanein sr
ncoezet I cukn\ucesekben, meghezett.M6g h6jaslelfLijtis volt, amely a
bi! alak:ttnnbh.tt, ht kcivetkeziik6ppenk6szi.i1t:a darelt l'aggyril
nPn!,egl sdg6 en! at hanL (hrijat)liszttelelmorzsolt6k,6s egy kis vizet
A Uzi, Ddg a tdldtuiuL adtak hozzi. A t6szlil ezurin feh6r porcelin
ndlt)obb,I dtdlptu.rdsit etl siiliUormiiba egyengert6k,majdnem az edny
fin eukafr,1:sialLnhkdl peremeig, h:gyma s darelt hfs keverEket
ezekb61a cuhothrQakbal
a l@]bntnq)ha!:r! ltDig kanalaztaka kdzepire, 6s az eg6szetbefedt6k
ltik, tuajtl a ddtdbakdt.L a m:radik lisztival. V6gezeldl pedig tiszta
ho$ i?es zeI foet,i:Ln eE konyharuh6t borilo ak rd, majd lorrrsban
Itv6 \'izbc rettik tdlaslul, azaz l6nyeg6ben
mcgf6zl6k. Az ilycn lipus fclfrijt voh a ke-
miny fizikai munkil vigz6 firfiak, haj6sok,
hald.zok.farmcrckfo (ncrgiaforra.a. Szirk\e-
gul. i\ \'ulr rd. mcfl nekik az i.lojara.rulfdg-
getlenul (meg r6lcn is!), a szabadig alalt kel-
lelt napho\.rardolgo,/niuk. c\ az cocrgidrpo-
tolniuk kellelt legalrbb egyszer,ebidid6bcn.

206
A K O N Y I I A V I L A G A

M6RTEcEK Gyermekkorombannagy sz6 volt, ha 6n ls


Eb!,titudohan.it a l4cel- kaphattam egy-egyszeleteta hrjasfelftjtb6l,
l.ljedtebbtifNi fta,lee u valamilyen kem6ny lizikai munka ulin
es)enldharit tutle s ! olt,
melret a h.ijziJebb.ft ho
fa aagt hahntmhleekifi
DESSZERTEK
^nemnh.A ntrLghT kn' A 18.szdzadv6giiga m6z sokkal elterjedtebb
zeplkflfi lruhaaesrra- 6desit6szervoft, minl a cukor. Ezutan kez-
lbnt tu Lalezettehdt, en d6dittt a cukor iparszer( el6dllitisa, amit6l
tutlloetu Idrtuxnk a ntr megnoll a klnrldlr' i\ az crd
ugrd.szeruen
leeet ts a tuhlegler hit
!49,tu eg! eg et2entot rendkrvdl lecsokkenl.Am ez a cukor meg
fiigg^zteuek.Az esiht mindig sdt61 szinii volt a melaszt6l, 6s a
rahtihednt,dm^lhrd gazdasszonynak kellett r'6gigcsinilnia a
a eiljokd| 1',tu,il1rudat hosszadalmastisztitdsi folyamatot, miel6tt
hNznAuh M estenliIlen
apr6 darabokra td e, v6gre felhaszn6lhatta
harn izedesnhlegtn, xdsr
tudsw tuizstit. E efltuir stit6sheza tiszta cukrot-
rdgrtis endekkeI nehezebh A ri'lurd.hoz felverl loja\feherievele'
dnlsohtt i: le tudtak wr vrTzclkellerr forrrlni a cukrot, es forralat
fli,iadA gabondsllha ldzben fol)imatordn lefdloznia \Tennlelo-
lvt. A Leandrdo,ld vikei
d6st. Amikor mdr elg tiszt6naL litszott, az
dhal feltuI'jL, figges ex
tugit tu\leeekensrdnla
fok hhetett l'obdsni a ti-
tuegeLEnn.h dz ^ztalon
.tlln ld.bozatd6ah d 24.
srizalldn odh ki).isnenf

SiLYoK
is MiR6EDENYE(
A t6bdl Msznli snltoktuwv
gi.rtt szorel.tuh, Mellrtl d
ltltt kte6l.es hel!rc leh.tett
jnszratni a tujz,iUt11i.tan.
@.
A hnfan&|gehhez csd fuLti
dllnn&l egehhez bronai.lr ohnt,
illetve egtn^tu Mkhatt tllta
hat hastuihak. A hnk;flfth
ffi
famqi 6 nas'iisd Mrdede
,! ekkeI nen. ! dkfoIt atl1h4t
d'ttEh- Maguotft,tgon a
ffi
tu6t6lildtul eetkot inett
iima dh uh. Ez kdstj'jbdl
1j&\
*l{
62,5L-nekf.tehnes.Atihd
entuh tu. f.te, 3 t I'
Mindlat tmi|t;hkel "olL sz.tu s
cb RICI ^NGOI, iS IR MEROIDIN''T

kmi"Jr nrtrh, PiLLt bnzdt


208
E I- d KE S Z i T 6 N U N KA I-Tyf O K

egdszet1csziirt6k,6s m6g egyszer felfor-


raltdL. Nigt r6sz melaszoscuLorbdl k6rii1- REcr
behil egy rdsz felhasznrlhat6, tiszta cukor KONYH,{I!SZK6ZOK
Aa^ a acilei,irds Iej-
maradt. It;.16ea 18.sznztul.lere
Anglidban ezzel a cukorral 6s pr6z1i,liszt, kdt nagitdl hozrad ki
apr6ra vegotr gyiimolcsok, mazsols, piros- vh 6 ep'ib aAsbszkbzak
k ' m e l e gt e i
p a p r i l , i .r J i c ' . , a J $ u d r r ' r b k a e tijldl etesiti si t, tj fairuik,
hozziadrs6val k6szitett6k a Cambridge 1t1- lj ^zhijzijk kifejl^ztish.
Azonba, eaekd pefleih
f u j l r r .L A d n r J b\ r J r r ' , l l a k r l . o n l h d r L l ^ a - nds ninag a.ihdl ki
b a I e l f o s o t lt. l l , t i l ! l J t k o z e p e h e( . J / e g i - sziilkh, ts to tl^o*ish
szet vizben 16zt6kk6szr. niatt igens)ahrunkeUen
A leglobb desszert alapja a tejszin voit, fdni dstiztitani {Ret.
amit rendszerinl lojdssal s(riteltek. Kedvelt A rczelanente! a.lL esak
Niszonlldsk'!s6h,1920
voh a tejszinb6l, cukorb6l is r6zsatizb6l L- banjelenl tueg.Tojdssze'
. z r t e t re J e s r e gd,m i h e / h n m e gg ' i m b e r r i \ 1et eI6h6t, to.id:k4 akob -
adraL, abb6l len a triiffel, de et'akran keszF Ul sz'inas biildtbrj.d fat
IcneL sod6t is a dcsszerthezA habcs6kfian- nt1jli Litezett,de taun
cia eredcti dess6gvolt, de a 18. szdzadban nid hntul a hlter ldtha
td, olljhoz hatonlitti uil'
gyorsan elrerjedr eg6szEur6piban. Kezdet-
tozdt d legszellenesebb.
bcn hideg, r'izes kanillai form6zt:ik a h,b- e Cirotuftsa,ikat f.ibnL

t#
cs6Lot,mig a 19.szdzadban meg nem lelenl Dasb6l6 aluninittubtll is
az oly egl'szer[i] nr6gis mesteri taldlminy, Msnteftek,A legegrsze
a habzsik. fibbehfeje eet ba,d,izott
I
SZELETEL6S,APRiTIS, PEPESiTES
A 18. szdzadkdzepr61cgyre Lijabbds njabh
konr-hai eszkdzokettal6ltak fel Ujtajra k
et, oardol,.ollok e' eg\cb pepe.rto.t:rgo-.'
d z*r dRorPRrs

*ll
{

ii
aprit6szerLezerek konn-vitetlk a konybar B { l
munkil Krildn kst haszn6hak a viszon)13g
kemEnyebbdzsemek (peldiul birsalmasxjl)
ffis
szelerelisehez.Tojisszelctelshez6s a tdmb
-rl;.kcpp cukor'tr\eg d"rflb.ld'r
ES rru,
.
"l.or
hoz pcdig specidlisoll6kat kszitettek.
W \l\W
Sz:imoskiilonl1e,jcllemziten feh6rb:idog- V V
Idlgiftb ult, ezttrrisehlk
b6l kiszull rcszel6 is elterjedt. L6tezclt
eg6szcnLismiretii, Iedeles reszcld, amellyel
Etr beled felezettcitratuba.
A z'1rt.itronfacsafth je
az esti lbrr6 italukba \'agl siilcmenyekbe
l.:d! a I lenkxih eonbal az isd
lehetcti szerccsendi6t reszelni, de zsemle-
lEBn,ll zi 'tjit6t, nen anellett,
morzsa Lszitshezp6ldiiul mir nagl ives hog)ezzh.Ihi'nq,ebben
la-a-a?l leh.rcnbtel"i, d.iltuft
fbrm6jf reszcl6thaszndltaL.
Didanyriink m6g maguk 6rdltk, tortek l*uQrtl Lae netuf deshrhsztt be-

\ dgymof/.ullck linomra" ','dritolI g) igl - e' ti-*-"-"x mnk- A leshor'lbbircse-


liik heuet rde, lalhenser
f u ' z c r n ^rrn t c k e t i . . F h h e z , l t . l , b a n f e m - atdk*dhtoltak, d!j.lt.n
mozsarathasznihak, mivel minden h6ziasz- z6ena$hiual .ttisitet
6h a s.dliike\ alni bi*
szonytudtai hogy a famozsrrba beleiv6dnaa
fr:iszcrekillaia, 6s elveszilen6kegy6ni iziiket, h6m.i1dIrhat. Az ilt.n
r l l a - u l i . . \ c u l . r u l c l J b J . l r o n ' -\ a A m j r - ft t zeI6kijn znl,lsI g.I, sdr
\ o n lm o / ' d r b J nl u l l e l ' .p o l l l o t , J l ' am o / 5 j f - tot is hinleftI atehek.
tctr6vel, egy er5s, gdmbol,vii v6gii rfddal, Sz{riih b,jdteb6l,olntul-
niunbttl6 asek a{pas
amilyenncl egy6bkdnta f6rt burgonydt is le- bbt (eeftIbA) t faftnz
hcrett tdrni. rdlt is pqtze litezkk tal-
R e g e nn c m ' . d l ' c P \ i r m o l .n f l ( ! e t f f e - pa', illetb. milknli !dl-
seh6L l<i, hanem a zdldsgckdtis, maid fel- tozalahi, aneb utibbi-
haszniiltrk a f6zdshez.Citromfacsar6b6l akat eg) taltsiiriitu le-
haen bEtuttigotuntut
lijbbf6le is ltezerl A legrigebbi lipusn ke-
m6nyfnb6l kszult 1il vo1t,an]elvnek a kdze-
p6b6t kiemelkedctl egy lekereLiieft ktp lor- L-
209
K O N Y H A V I L A G A

ma, amelyena felezelt citromot forgatva, a 16


Iecsorgott a 161alj6ra. Ennel kicsit kifino-
KEzrHAlrAsu ben.Az l8a0 a tuehdse mul(abbmegoldasvoll al a [a citrom[ac\ard-
ESZKOZ6( leh jelafltuknes u ekd amely kdt dsszeill6 ds 6sszeis zdrhat6 f61-
Kizi rtthiidtetit{ datrbo' dntdt tuasholo. tiA, n ajd gombbolatll. 47 eglikben beliil egy kio kup
16' ls heod1cilekct ndr 1900baeszabadalwl,I'
tiih az ekdglti ti*tadd dllt ki, a m6sik rsz pedig ki volr lyuggatva,
Usa-bes is h$mAhak
E*keft a kd efo'EdIdsti rgy csakosrzekellerl zirni a kel fell. e\ mdr
adl ha upsperye ttpex aUdn hebe6fejeh' t L hetet t folyt is ki a citroml. Ez egyben sokkal
tu[Ardtsbe, n et!eh Jel".iL' larsdtai, dwltek ndr elig tisztabb megold6s volt, mert sehova nem
u cqtok le, hajd eftat eftvkuhak ds a.lage*- spriccelt szet a citromle.
h'dIehJel ljn est tassdn A szit6kat, sztu6ket 6s tijlcsreket sokkal
rgibb id6k 6ta ismertdk es haszn6lt6k,mint
a krumplih6moz6t vagy a magoz6eszkijzo-
ket. Ezekugl ani: c.ak d la. lzazadvegenter-
jedtek el.

HABvERES
A 77. sz|zad vdg6ig fiizfa- vagy nyirfavesz-
sz6ket kiitdztek dssze kis csom6kba, 6s ezl
haszn:ilt6khabver6k6nt.A h6ziasszonyokf6-
leg rezedenyben szerettektoiaohabolverni.
ugyrnis lapasTlallak.hoSyhalang fololl Iarl-
jAk, azaz kiss6 melegitik a r6zed6nyt,sokkal
kem6nyebb lesz a hab, mintha ker6mta-
ed6nyt hasznilndnak. A jobb h6vezet6 k6-
pess6grir6zed6nyekira termdszetesenjdval
borsosabbis volt, 6m ennek ellenere hamar
elterjedtek.
J6magam m6r nem emldkszem azokra
az id6kre, amikor mg nem volt teker6s
habver6, mivel az amerikai raldlminy 1873-
baD erkezerr Europdba. Apai nagyanyim
soha nem hasznilt volna teker6s habver6t.
Szerinte habverdshez az egyetlen elfogad-
haroesTkdz(5aki! i ltrkaEallehelell,aDy;m
szul6hely6n pedig mindig is villir hasz-
n6ltak.

TEszrAK
CsABiT6KEVERT
Kisgyermekk6ntsokszor 6vakodtam be a
konyhdbaanydmatvagya szak6csn6t k6rlel-
ni, hogybelek6stolhassak az6ppen kesziil6
siitm6nynye.stsztdi6ba. Avilaszt sosem
tudhattam el6re,ndha megengedt6\ n6ha
nem, mordv6ni hogy a nyers tesztaemeszt-
heteden,zelt csakrosszullennkt6le. Cr'a-
l6i6ban azt hiszem, sosem okozott ilyen
probl6m6t.)Ha a szak6csn6 ppenrosszked-
vf voh 6s elutasitott, akkor m6r csak az
iigyess6gemre 6s gyorsasigomla sziimithat-
tamr mert a kdsz si.itemEnysoha nem esett
KoNYtrAEszK0zoK bdl hzsziih hab.erbk azon t!fuhlI faE@ fahi,faha-
ban h dI than! abbndh bizo' tapdcsseril hnskbtfal'h dl olyan j6l, mint a titokban elcsent nyers ke-
A KAMP6KON
Az A6 hab^it'i.szhjiz nte- ntutldh, s a o.l.nh febeft hiaeilk, d! sak ewtin Pd vert t6szta.
h sfoe6 heri khez ha onli- tdj^Jehhje hdbja sohkat rahdk t'dg) siifitllk nes.
tott. G|dbdfl hNfl.thdh Niwtebbi bne d ferujtd- A fdtl bvsont,it, ziildsae T6szTAFAJTAK
hatrat hak@tki ! zitl st hez, kat, torldhdt is siitemtnte Jitihn lahensehe|,fala Az els6 lep6nyek nyers liszt-olaj tszt6jdt
dtuihezEj.I, Iaj6I asha htt. A hdlal, h:tsaeleteket, pdnal Dae)n!,11rcszerch,
ha puhitdni ahot'h elii- hibwsato , hiit alah:l agyaged6nyben,k6' vagy fatdlban gyfrlrK
htuitoft lellex as*eh@er-
ni. A khilbbi hajlfton .t {t lzijt pticohAk, tuajd a sae- maid egy henger alakri kancs6val bem6lye

210
E I -6 K 6 S Z i T T ' M U N K A I , A T O K

SoDR6rrAK
ddseketnyomtak a megformezotl lcp6ny ol- A 19.srdzalihA.tuflntuh
d J l d b aa, m i r e l. z e l h u l l a m u / e g c l y irl d k r - bdk a sodril1t dltallibdn
t o r r a kl . r I a j L 3L. , \ ' L l m o l c \ l e p e n k\ eeR/ r l i \ e - F,iEar.x.szulr, ! soDR6l^
r FtsLL'.rraI
juha,fdndJnrceftk,ani
bez sokaig olajat haszniltak, de ezt k6s6bt) nen ez
azit v.lt eldryijs,
fokozaiosanfeh'rltotla a vai 6s a zsir' A tlsz- a fa ndh atJoud Iisztdnak
vnftiben tueLlikiztadgt
t6n vajjal kdszult lep6nyr, mdskdpp oml6s s,iflL Alkttul d sobdJdh
res:atat, mdr dnmagrb,rnis ligl asztotlil' SoDRd , nLoN tsoRcdv r,,j haL,aneuekbeboftldkat
l c \ e l e ' t e ) / r d lm i r r l - - / c / r d h c n i ' k e - i ltigLdh,Etuekiil bhetetl
. J , ,cl ltl e L .f i n o m l i z lr (I k e \( r r e l .u t " ' e r v a i r l dinttus] tit tdfli Atut
eldn ebilih, nJdjli[dk
es a rojlst, maid a kapotl l6sztrl k6t raszre jbal bdsiibbdhooudk.
oszlottik 6s bevaiaztik. Ezutdn mindket I'al,in ntn sakanlu.ljdh,
r6szt sod16liivaloiszdr-hatszorkinytjloltdls hoe)a ?otceldhnttijtdfdk'
mrjd k6zzel hajtogaltiL badzet i lehetentahenl,
A 18. szizadban szdmoskiildnbaiz6 mre- etuitdl nehe.bb lett, ls
hideenatu1lt a n!:iltitjfa
ti ds minteji siit5formet ds tepsit k6szitet-
oly- Ezzelf cdie keze]hettibbi
1eklep6nyteszlrikhoz.A siilem6ny s26161 adb u tszta. Az aielidi
kor fa- vagy f6mp6nttal kereter6L, igy nem hil'ntir dr6bil' N dil:cd bdl
folvt sz6t a tdszta a siit6ben. Am ha v6lel- r:,itw@i dtn s n,cs rod
leniil mdgsem sikcriilt ldkletcsre a leszta r af dk hnLbnIeetssI enek tui'
sz6le. a hullimos mintdr ad6 derelyemet6- n onah.Az 'itttdkeldkn-
gcftreh gahnr atltdk
ldvel (r6d1ival) egyszeriicn levdgtdk az od'- il'et szin.siires sodtlttlt
6gett, Iclesleges,szabdlylalanvag)' tul vastag ToDBszi\n,.sires (Tr soDRorA he.]lesiihnehserclni zalo
siitem6nyszlt.Ilycn siitcmn)n-igo cszkozt suL.Nli[iflkon it eze]rbe
akkoriban jellemz6en brdogb6l L6szitettek t blniftek asd tiizhebl
ncUt dhatztaudk, ieJ a sb
a legvaltozalosabb m6rcteLben 6s v6g66l nintlie tzdrE natadt
vastagsrggalimig ma mrir lLczik miianyag
rddli is.
211
A K O N Y H A V I L A G A

S Z A B A DT U Z O N
kdzp-sddl-afrikaiszavannAkon biztosan az egyenerlefltalaion. (Ponrosan
tiiltdtt 6veim alatt dhal:ibansza- ugyanilyenindok miart haszndlrakh6ron-
badtiiziin kszirett6telekerettem. I6bded6nyaldtdtet a szabadtfzhelyekena 18.
A hrist (javar6sztantilophist nyer- 6s 79. szdzadban Angli6ban.)Az ristbenaz
sen a lobog6 t(zre dobt6ln egyszer-k6rszer A frjkaban sokfeldeLteriedrkukoricakara
bottal megforgatt6k, majd kihtzrdk a r(z (ugali)f6tt, b6r tal6na k6saf6lrevezer6
elne
sz'l(.re, az izz6 paftzsra. Ha sziiks6gesvolt, vez6s,mivel k6szenaz dllaga6s a fogyasztd-
egyszer m6g megtbrdilottd\ hogy reljesen sinak m6diais inkdbb a keny6rhezhasonli
6Isiilidn a vastag szelet,es mdr kdsz is volt a tott. Sz6szba m6rtogatt6k,6sk6zzelen6ksiilr
mennyeierel.A7 illen modonelkd5zrrerl hus, hfs mell6.
e g ] f i r . o \ a l . s o l l a l r r l e t e s e bvbo l l , m i n t
b6rme1y,a vi16g legnevesebbszakdcsai6ltal AZ ELs6 SZABADTOZHELYEK
gondosan el6k6szitetl, pdcolt hds6te1. Az Aftik6ban sz6razid6 eset6nmindig a sza-
ddesburgonydt,kukoricdt ugyanigy k6sziter- badbansiitdttek-f6ztek,de a ragy es6kide-
tdk el, de a fdldb5l 6les bottal vagy oryx- j6n k6nytelenekvoltak behtz6dni az embe,
5/arwal kid$rt gumdl<ati. c.ak egy.zeruen rek a kunyh6ikba,6silyenkora riizeta s6rbdl
a forr6 hamuba dobtdk siilni. sfiib6l rapasztottkunyh6dtjngtiltlalaj6n,a
MAGAS TEGLA Az egyetlen f6z6eddnyiik egy hdromldbri belsdt6r kijzep6ngytitott6k. Sajnosazonban
TUZlIELYEK vasiisr volt. Fontos, hogy hdromldbi, merr k6m6nytnem 6pitettek,igy a csip6sfiist a
Ma$itot tnzheljehajel n6gy l:ibbal semmilyen ed6ny sem 6lh volna bel6p6emberszemetazonnalmarni kezdte.
kw(en a 17.saizadtdl
Izt dtek,:piteni, anio e1 AZ IisT IIASZNALATA
csiikk2ftIeltlkE iglsi sinl- Az esasz6aLtl ebaljit el
Asehhtehlzartlr, flit.l d lehetex kdszitdi eg etlet
tuih eznLilt,ii nig hizdt6- naretesi tben,hd d hdzi-
lae hossi, terebib^ szoh astzon!ugesenszetueztea
ryAt hohlak, meb hnn,j fdzAt, s6t,niutdn elhlszilL
nlen qegg lIdt afildnr M iistbenM itel, a foft6
tuhon ttqtijl. A n@g$itott a8et ftlg tuastjshozaas
ttizheIt dljdbdnLtzonl nasoea^hoz 6 fel lehetetr
hxfldlni Az dbrtlh ldtha-
tl' nddontiudll lesafuba
eE, hibtuk* tatt fad eszha

6aa0t k!^ t24lo4na,


a deszHjr d agtageddnteh
benbarcnfihtist uneh, nis
d babat,izst kit adhah-
bak l6gaudEa fdzitoizbe

SK6T vrDfKr
SZABADTUZIIELY
6abba)
Skleidl@na f^zinnil j6

MJas uh a ritzeg,auil

a Was !i!l4hen.A kepek


tu dgdl6zeghalonldntr AMERI(AI TdZHELY

I M ilsi;l a t6zhel! ol
d allal,in eds | @ I, tijbb
ndqrbd is .i fthali, Mz
gathatd hoazol Idtja a fiz
fi;lijx, nis d te^hdnndt a
htnlntbA bu"il6, bi eh-
I6a6sd n Jekzerelt tdut a
(1.217.o.) dhtzto ah

212
Ltdvariassigb6l,is sajit rdekabcn.minden-
ki jobban tettc, ha belps uldn gl'orsan a
t6bbiek Loz6 ii1t, ug!anis a fiist folfel6 szillt,
a fold kdzelEbcncl lehetetl visclni. A hatal-
mas ftistnek egyedcn haszna volt, mdgpedig
az, hogy tdk6lelcscn kirizte a kunyh6b6l r
legycket6s szinyogokat.
.\,lcgle;o.Jr mrg a o. szau.rJtcgen i eti-
letlck i.6m6ny nalknlj h6zakat Nag]'Britan-
ni6ban. Sainl Frgan's-ben(Walcs)miieml6k-
k ( n ] : ' \ a n r ' " r t a k r. ' , u , r l r ' i n . p r a i z im u -
zeumbasziilliloltak egJ ilyen hezal.A liizhely
i|| ir / o b d l u . / ( p e n\ ' . . r . J r f o l o t t em a r
"
viiglak egt lds lyukat a zslipfediscn. A fiist
nagl, reszeaz6rt mds utat talelt a szebadba.

A KEMENY
A k e m e n \ e p f l cd. 1 4 . n t . d b a n . c r i e d e l .e \
ezzel a hiziasszonyok sz6 sze nt fell6legez-
heltels mert v6grc nem Lelletl mindennap
foitogat6 frislbcn fulladozniuk f6zdsl<or.
A liizhely a h:iz kozepponti:ibd1lassanL6nt
a fa1 mell6 kerull, de a t(z mag mindig 6le1-
vcszdlyesenalacsonyanlobogolt. A 1tz l<dny-

)1,3
nyen belekapott r n6k hosszri szoknyiidba,
men tatbbnyirea ftjlddn vagy egy kisebb k6-
halmon raktak dzet f6b6l \aw szi$az 16-
zegb61.
irorszdgbana t6zegsokkal elterjedtebb1t1-
zel6atryagvolr a f6n6l. A m6dosabb h6zak-
ban a rozeglangri lobbanlarahozmeg lui-
tat6ra is futotta. A Magyarorsz6gonismert,
fogantytval vagy peddllal harmonikaszriiel
dsszeszorithat6frijtat6t6l elter6en, IrorszAg-
ban teker6s firjtat6t haszndllak. Egy fogan-