Élőhelyek, ökológiai folyosók

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

2001

Élőhelyek, ökológiai folyosók

Élőhelyek, ökológiai folyosók
Harmadik, átdolgozott kiadás - 2001

A kiadvány egyes részeit írták és fordították:

Galli Andrea
Sándor Judit
Barati Sándor
Gyulai Iván
Nagy Dezső

Szerkesztette:
Barati Sándor

Kiadó:
Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány

Kiadványaink újbóli megjelenését a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat támogatásának
köszönhető!

Sokszorosítás:
Holocén Természetvédelmi Egyesület - Miskolc

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
2

Élőhelyek, ökológiai folyosók

Tartalomjegyzék

Bevezetés..............................................................................................................................................4
Az ökológiai hálózat és védelmének felbukkanása a nemzetközi természetvédelmi törekvésekben.4
1. Az EECONET koncepciójának bemutatása és a fogalmak tisztázása..........................................6
1.1. Az Európai Ökológiai Hálózat EECONET (European ECOlogical NETwork)........................6
1.2. Az EECONET egyes elemei......................................................................................................6
Puffer zónák..................................................................................................................................7
Rehabilitációs területek................................................................................................................7
Ökológiai folyosók.......................................................................................................................7
1.3. NATURA 2000, az Európai Unió Ökológiai Hálózata..............................................................8
1.4. A Natura 2000 hálózat elemei és jellemzőjük...........................................................................9
2. A Holland Ökológiai Hálózat........................................................................................................10
2.1. Hollandia természeti adottságai...............................................................................................10
2.2. Az ökológiai hálózat................................................................................................................11
2.3. Az ökológiai hálózat országhatáron túli kapcsolatai...............................................................13
3. A Szlovák Ökológiai Hálózat.........................................................................................................13
3.1. Természeti viszonyok..............................................................................................................13
3.2. Természetvédelmi törekvések.................................................................................................14
3.3. A Szlovák Nemzeti Ökológiai Hálózat....................................................................................14
3.4. A Szlovák Nemzeti Ökológiai Hálózat (SNEN) alapelvei......................................................15
3.4.1. Az SNEN funkcionális struktúrája...................................................................................15
3.4.2. Az SNEN elemei...............................................................................................................16
3.4.3. Az ökológiai hálózat hierarchiája.....................................................................................17
4. Magyarország Nemzeti Ökológiai Hálózata és feltárásának jelen helyzete................................18
4.1. Térstruktúra és mozaikosság a Kárpát-medencében...............................................................18
4.2. Az ökológiai hálózat fogalma, szerkezete, leírása...................................................................19
4.2.1. Az ökológiai hálózat fogalma...........................................................................................19
4.2.2. Az élőhelytípusok leírása .................................................................................................20
4.2.4. Az ökológiai hálózat térszerkezete...................................................................................24
4.2.5. Az ökológiai hálózat funkcionális szerkezete (funkcionális ökológiai hálózat)...............25
4.2.6. A funkcionális ökológiai hálózat elemei...........................................................................26
4.2.7. Alacsony transzportértékű területek.................................................................................28
4.2.8. Ökológiai folyosók...........................................................................................................28
4.2.9. Puffer zónák és szegélyelemek ........................................................................................31
4.2.10. Rehabilitációs területek..................................................................................................32
4.2.11. Zöld folyosók .................................................................................................................33

Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc, Kossuth u. 13.
3

amely világosan igazolta.a közönségesnek számító taxonok állományainak csökkenése és az idegen vagy invazív fajok térhódítása. Ez alatt a húsz év alatt rohamosan fejlődött az a fajta észlelőhálózat és értékelő apparátus. Az EECONET. amely az ökológiai hálózatok létének és védelmének felis- meréséhez vezetett. A konferencia kezdemé- nyezésére az Európa Tanács az ECNC (Európai Természetvédelmi Központ) támogatásával és vala- mennyi érdekelt ország segítségével kidolgozott egy Pán-Európai Biológiai és Tájkép Diverzitás Stratégiát. a genetikai sokfé- leség megőrzését. hogy a hagyományos re- zervátumokban. és az emberi hatásoktól mentes természeti környezet ma már 15-16%-ra zsugorodott. Ez a felismerés vezetett az élőhelyköz- pontú természetvédelem és az ökológiai hálózat védelmének megfogalmazásához.mint programot . mivel a történelmi idők és napjaink egyre inkább felgyorsu- ló tájátalakítása éppen a fajok élőhelyeit tette/teszi tönkre. A jelenlevő országok itt hívták fel a figyelmet először a környezetvédelem fontosságára. Szófiában . Kossuth u. itt a legszembetűnőbb pl. Jelen kiadvá- nyunk azt az utat igyekszik bemutatni.5-szerese a világátlagnak. kiadvány- ban.a Tanács Miniszteri Bizottsága jóváha- Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Ennek ellenére. 13. Európa termé- szeti környezete emiatt jelentősen átalakult. melynek sikerességéről máig megoszlanak a vélemények. Másrészről az is nyilvánvalóvá vált. (Gondoljunk az ózonpajzs vagy a globális éghaj- lat működéséről szóló ismeretekre). és Magyarország is jelentős természeti értékek birtokosa.és Kelet-Ázsiában hasonló (egy kicsit magasabb) a népsűrűség. de először 1991-ben fogalmazódott meg a "Towards an European Ecological Networks” c. amely a létfontosságú ökológiai folyamatok megóvását. Ennek megfelelően település.természeti földrajzi adottságait tekintve . melyet 1995-ben. sőt bizonyos mértékben még optimisták is voltak. Ezt a gondolatot az 1993-as Maastricth-i konferencia megerősítette. csak Dél. de tagadhatat- lan. Húsz évvel később. Az ökológiai hálózat és védelmének felbukkanása a nemzetközi termé- szetvédelmi törekvésekben Az 1972-es stockholmi környezetvédelmi konferencia mérföldkőnek számított a környezet – és természetvédelemben.az egyik legváltozatosabb földrész. Ugyanakkor Európában történtek az első élővilágvédelmi intézkedések és itt alakult ki a vé- dett területek legsűrűbb hálózata is. és a terjedelem adta lehetőségek mellett bemutatja az ökológiai hálózat elemeit és szerepüket. fajmentő akciókban gondolkodó természetvédelem nem tud megfelelni annak a hármas követelménynek. hogy a korai vészjelzések egy várható bioszféra-válságról nem túlzóak. hogy itt került először a biodiverzitás rohamos csökkenésének kérdése olyan fórum elé. Élőhelyek. öt éves előkészítő munka után Rio-ban aláírták a biodiverzi- tásról szóló egyezményt.a kis szigetországokon kívül . amely addig. 1992-ben. De megőrizhetőek-e ezek az értékek a hagyomá- nyos természetvédelmi gondolkodás és gyakorlat módszereivel? A fajközpontú természetvédelem nem volt elégséges a fajok megóvására. ökológiai folyosók Bevezetés Európa . . csak mint másodlagos kérdés szerepelt az ipari termelés mellett. vagyis egy európai ökológiai hálózat gondolata már 1970-ben felbukkant. Egyelőre. Nép- sűrűsége 2. 4 . az egyes veszélyeztetett fajok védelmében elért sikerek mellett.és közlekedési hálózata is rendkívül sűrű. és a fajok és ökoszisztémák fenntartható használatát tűzi ki célul. A csatlakozásra váró országok még gazdagnak mondhatók természeti értékekben. amely jelentőségének megfelelő. és itt került szóba először a fenntartható fejlődés gondolata is.

a különböző élőhelyek koherens rendszerén keresztül. felújítása. hogy megalapozza a Natura 2000 hálózat létrehozását. A hálózatnak a direktíva mellékleteiben felsorolt habitat-típusokat és fajok habitatjainak otthont adó térségeket kell összefognia. Az Európai Unión belül a biológiai sokféleség megőrzését közvetlenül a Madárvédelmi és az Élőhelyvédelmi Direktíva szabályozza. A direktíva létrehozza a közösség érdekeltségi körébe tartozó természetes habitatok és fajok védelmi rendszerét. A direktíva mellékletei felsorolják azon fajok élőhelyeit. európai ökológiai hálózatából áll. A Madárvédelmi Direktíva (1979) az Unió országaiban természetesen előforduló madárfajok védelméről rendelkezik. ökológiai folyosók gyott. Élőhelyek. az élőhelyek fenntartására. a táj és a biológiai források fenntartó hasznosításának. valamint az ott élő állat-és növényvilág megőrzéséről rendelkezik. A tagállamoknak ennek során el kell készíteniük a védelemre javasolt területek listáját. tojásaikra. a közvélemény érthető és hatékony tájékoztatá- sának. párhuzamos folyamatok haladnak egymás mellett az ökológiai hálózat kialakí- tása kapcsán. fészkeikre. habitatok. gazdasági ösztönzőknek. az elkészült listák felülvizsgálata és a kiala- kult habitat-tipológiák közelítése stb. A stratégia 1996-tól 2016-ig gondolkozik. és a riói egyez- mény pán-európai szintű megvalósítását kívánja elősegíteni. 13. fészkelőhe- lyeikre. és egyes társadalmi szervezetek is bekapcsolódtak az élőhelytérképezési munkákba. elkerülhetetlen lesz a melléklet listáinak kiegészítése. kialakítani. de egy biztos. hogy következetesen végrehajtott akcióprogramjaival javítsa a földrész biodiverzitását. lehetővé téve a természetes élőhelyek és az ott élő fajok megőrzé- sét. amely speciális védett területek összefüggő. A revízió szükségessége uniós szinten még nem merült fel. Tehát az elfogadott stratégia célkitűzései között szerepel a Pán-Európai Ökológiai Hálózat létrehozása és hatékony irányításán keresztül az ökoszisztémák. A Habitat Direktíva (1992) az Unió területén lévő természetes élőhelyek. 5 . a felsorolt kritériumoknak megfelelően. melye- ket a mellékleteiben közöl. A direktíva meghatározza az Unió tagországai által lefedett hat biogeográfiai régióban előforduló jelentős élőhelytípusokat és a fajok körét. új élőhelyek létrehozására. melyet az egyes országok nemzeti ökológiai hálózatának feltérképezése előz meg. Mivel ezen országok újabb biogeográfiai régiókkal fogják gazdagítani a közösséget. Hangsúlyozza a táj szerepét Európa biológiai sokféleségében és célja. ami tulajdonképpen az Európai Unió ökológiai hálózata (bővebben lásd később). és ebben a rendszerben 2005-re kell a Pán-Európai Ökológiai háló- zatot létrehozni. kezelésére. Ebben fontos szerepet szán az EECONET-nek. hogy szaporodásuk. fajok és tájképi jellegze- tességek megőrzése. a káro- sított élőhelyek helyreállítására. Ennek nyomán elindult az egyes nemzeti parkok működési területén az élőhelyek felmérése. Mint látható. A stratégia tulajdonképpen a Biodiverzitás Egyezményre adott európai válasz. A direktíva értelmében a tagországoknak intézkedéseket kell hozniuk ma- dárvédelmi szempontból védett területek kijelölésére. melyeket speciális védelmi intézkedésekkel kell megóvni. A védelem vonatkozik a fajok egyedeire. de lehetővé vált EU-források felhasználása a csatlakozni kívánó országok élőhelyeinek felmérésére. Konkrét célja. sza- bad mozgásuk és elterjedésük biztosított legyen. ha szükséges azok helyreállítását természetes területükön. és élőhelyeikre. Kossuth u. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. hogy a csatlakozni kívánó országoknak is követniük kell ezeket a sza- bályozásokat.

migrációjának biztosításához. ökológiai folyosók 1.1. valamint egyéb gazdasági intézkedésekkel fenntartott "folyosók" . Belgium- ban kidolgozás alatt van a "Zöld hálózat terve" (Green Structure). Az Európai Ökológiai Hálózat EECONET (European ECOlogical NET- work) Az Európai Ökológiai Hálózat kialakításának alapvető indoka az volt. vagy ennek érdekében a legfontosabb természetes ökoszisztémák védelem alá helyezése.kötnek össze. valamint a magterületeket összekötő. Az alábbiakban az ökológiai hálózat egyes elemeit tárgyalva azok általános 1 Nechay G. ez azonban nem biztosít- ja túlélésüket élőhelyük védelme nélkül. és az egyes élőhelyeket veszélyeztető kiterjedt környezeti problémákat. Kossuth u. Más megfogalmazásban: az EECONET egy Európát "átszövő" ökológiai folyosórendszer. és a Szlovák Köztársaságban is vannak. a magterületek közötti kommunikációt biztosí- tó folyosórendszerek.1 Egy európai szintű ökológiai hálózat kialakítását a következő főbb tényezők indokolták: • korábban a környezetvédelmi erőfeszítések az egyes fajokat védték. • egyes országok elszigetelt intézkedései. a Cseh Köztársaság környezetvé- delmi politikájának része az Ökológiailag Stabil Területek Rendszerének kialakítása (Territorial System of Ecological Stability). Litvániában. puffer zónák. mint légszennyezés.vagy élőhely- mozaikok láncolatai . Élőhelyek. • az egyes élőhelyek elszigetelt védelme önmagában nem elegendő az egyes populációk szét- terjedésének. Hollandia már kidolgozta nemzeti ökológiai hálózatának (National Ecological Network) programját. Az EECONET koncepciójának bemutatása és a fogalmak tisztázása 1. hogy az európai or- szágok többnyire elszigetelt. klí- maváltozás. "gyújtópontjaiban" a védett ökoszisztémák. de ezekhez hasonló nemzeti természetvédelmi törekvések többek között Lengyelországban. az ezeket körülvevő ún. Dániában. 13. védett vagy természeti értékekben még gazdag területeit egységes szempontrendszer alapján kialakított ökológiai hálózattá kösse össze. Az EECONET egyes elemei Az Európai Ökológiai Hálózat elemei a magterületek (core area). 1997 Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. folyószabályozások országhatárokon átterjedő hatásai. csak nemzetközi együtt- működéssel lehet ellenőrizni. 1. Magyar- ország ökológiai hálózatának kialakítási terve szerepel a Nemzeti Környezetvédelmi Programban és a Természetvédelmi Alaptervben is. mivel a legtöbb európai ország élőhelyei az ország határain is túlterjednek. biztosítva a területek közötti biológiai kapcsolatokat. Több európai ország természetvédelmi politikájának része az ökológiai hálózat kialakítása. hiszen a sikeres elterjedés és migráció feltétele az egymással kapcsolatban lévő élőhelyek hálózata. a környező országok együttműködése nélkül ered- ménytelenek. 6 . amelyeket megfelelő területfejlesztési iránymutatással és földhasználati.2.

interkontinentális jelentőségűek. melyek a magterületté minősítést lehetővé tennék. melyek legfon- tosabb funkciói az alábbiakban foglalhatók össze: • -kapcsolatot létesítenek a magterületek. jelentős mértékű biológiai sok- féleséget őrző. itt a gazdasági hasznosítás sem megengedett csak a szükséges állapotstabilizáló beavatkozások. Ökológiai folyosók Az ökológiai folyosók olyan . Léptékük szerint az ökológiai folyosók lehetnek: • -kontinentális. kutatási és monitoring tevékenységek. ma még nem teljesülnek. Ezek a terü- letek lényegében érintetlenül őrizendők meg. Élőhelyek. kevéssé degradált természetszerű élőhelyek is biztosít- hatják a magterületek megfelelő védelmét. 7 . • -lokális jelentőségű ökológiai folyosók. A puffer zónáknak lehetőleg szintén természetközeli vagy féltermészetes állapotúaknak kell lenniük. Azonban megfelelő kezeléssel magterület értékű élőhelyekké ala- kíthatók. hogy egy faj különböző élőhelyeken tenyésző populációi között géncse- re jöhessen létre. A magterü- leteken elsődleges cél a biodiverzitás komplex védelme. féltermészetes és természet- szerű élőhelyek között • -lehetővé teszik a természetes élővilág migrációs folyamatait és a fajok természetes el- terjedését • -lehetővé teszik. el- nevezése az egyes országok esetén változhat. vagy megszakított-élőhelysorozatok. amelyek még nem tekinthetők magterületeknek. mivel a természetességi és degradáltsági kritériumok. azonban megfelelő kezelés esetén a rekonstruált vagy rekonstruálható. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Puffer zónák A puffer zónák a magterületek stabilitását biztosító élőhelyek. Kossuth u. mint a madarak vándorlási útvonalai • -regionális jelentőségűek. melyek a korábban nagyobb kiterjedésű élőhelytípu- sok természetközeli állapotban megmaradt darabjait kötik össze. illetve ilyen szintű oltalom alá helyezendők.összefüggő. ökológiai folyosók ismérveit határozzuk meg. 13. a természetközeli. természetközeli vagy féltermészetes élőhelyek. melyek a különböző jellegű tájak között biztosítanak kapcsolatot. szerepe. természetes. mivel a hálózat egyes elemeinek meghatározási módszerei. Rehabilitációs területek A rehabilitációs területek olyan élőhelyek. Magterületek A magterületek általában a bizonyos mérettartományt elérő. hogy a kedvezőtlen hatások elől a fajok kitérjenek • -lehetővé teszik. Ezek a területek általá- ban már védett természetvédelmi területek. Kijelölésüknél alapvető szempont az adott terület természetközelisége és diverzitása mellett a hosszú távú stabilitás és védhetőség.

me- lyek természeti értékei uniós vonatkozásban jelentősek.és 483 növényfaj védelmét segíti elő. További feladat – a meg- határozott védelmi célok elérése érdekében . Indokolt esetben a csatlakozó államok kérhetik az irányelvek függelékeiben szereplő listák bővítését.és állatfajok. Ehhez viszont szükséges a kiemelt természetvédelmi érté- kű területek (SACs) meghatározása és megfelelő módon történő kezelése. A direktíva azt is megkívánja a tagországoktól. ökológiai folyosók 1. Az EU-hoz csatlakozni kívánó kelet. E területosztályozás célja. A direktívának megfelelően a tagországokban meg kell határozni azokat a területeket.3. de különösen azokra a területekre legyenek tekin- tettel. E területek kiterjedése meghaladja a 164 ezer km2-t. az Európai Unió Ökológiai Hálózata A közösségi politika középpontjában egy olyan elképzelés áll. NATURA 2000. Kossuth u. maguk határozzák meg. Ezek a tárgyalások most is folynak. A NATURA 2000 létrehozásának jogi kereteit az EU két direktívája . 230 állat. melyek a vadon élő fajok elterjedését és migrációját biztosítják. hogy területükön mely növény. A Madárvédelmi Direktíva az összes európai vadonélő madárfajra kiterjed. illetve élőhelytípusok fordulnak elő. függelékében feltüntetett. A NATURA 2000 hálózat kijelöléséről a nemzeti felterjesztések alapján az Unió döntéshoza- tali rendje szerint döntenek. madárvédelmi szempontból különleges jelentőségű terü- letet jelöltek ki az irányelv I. 13.a kiválasztott területek összekapcsolása.a madarak védelmére vonatkozó (Birth Directive). 8 . Tehát a direktíva egyenlő mértékben kívánja az egyes fajokat védeni és élőhelyeik védelmét biztosítani. Elfogadása óta a tagországok saját hatáskörben közel 2500. hogy NATURA 2000 néven létre kell hozni az EU védett területeinek összefüggő hálózatát. az érintett országok javaslatot tesznek a NATURA 2000 hálózat nemzeti területei- re. hogy meghatá- rozza a NATURA 2000 programnak megfelelő területek összefüggő hálózatát. és az élőhelyeket érintő Habitat Direktíva (Habitat Directive) elfoga- dott irányelvei határozzák meg. valamint a területek fenntart- ható használatát hosszú távon biztosítsák. A területek jóváhagyását követően a tagállamok feladata. társadalmi. tájhasználatukat úgy tervezzék. A megalapozó vizsgálatok eredményeinek nemzeti és közösségi szempontokat figyelembe vevő ér- tékelése alapján. teljes elterjedési területükön.és közép-európai országok révén további három jelleg- zetes életföldrajzi régió (köztük a Pannon régió) természeti értékeivel gazdagodik a NATURA 2000 hálózat. hogy területkezelésüket. A NATURA 2000 hálózat kijelölése A hálózat kiépítése a következő főbb lépésekben történik: Az irányelvek függelékeiben szereplő faj. hogy megfe- lelő intézkedések révén az ott található élőhelyek és fajok megőrzését. gazdasági és kulturális adottságainak megfelelően saját jogszabályaik alapján. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc.és élőhelylisták alapján az egyes tagállamok áttekintik. Az irányelvek közös célokat és feladatokat fogalmaznak meg a tagországok számára. kiemelt élőhelyi oltalmat igénylő madárfa- jok védelme érdekében. Élőhelyek. A Habitat Direktíva a mellékleteiben felsorolt 198-féle élőhely. hogy ez a tervezett hálózat koherenciáját biztosítani tudja. de a megvalósítás módját a közösség országai eltérő környezeti.

hogy ezen területek megfelelő természeti ál- lapotát. függelékében szereplő fajok közül mintegy 80 fordul elő hazánkban. ökológiai folyosók Magyarország és a NATURA 2000 Magyarország csatlakozásával az Európai Unió természeti értékekben is gazdagabbá válik. melyek kiterjedhetnek: • a hazai NATURA 2000 területek jogi helyzetének és szabályozásának kialakítására • kezelési tervek készítésére • a természetvédelmi előírások más fejlesztési tervekbe. A puffer zónák típusait az egyes terüle- tek védelmi igényeinek alapján kell megtervezni. a Habitat Direktívában meghatározott időrendnek megfelelően. 9 . a Habitat Direktívában meghatározott élőhely természetvédelmi célú kezelé- se összhangban lesz a tervezett NATURA 2000 ökológiai hálózat célkitűzéseivel. ill. cikkelye is utal. A NATURA 2000 körébe javasolható hazai területek kiválasztásához az országos jelentősé- gű védett természeti területek jó alapot biztosítanak. A puffer területek kijelölésére és meghatározására a Habitat Direktíva 6. az itt lévő élőhelyek és fajok fennmaradását intézkedések révén is biztosítja. jogszabályi előírásokba való beépíté- sére • tájékoztató.4. az Érzékeny Természeti Területek rendszere.és növényfajok. Ezt követően Magyarország kötelezettséget vállal arra. az állat. a Pán-Európai Ökológiai Hálózat részét képező Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését elősegítő országos programok is hozzájáulnak a ja- vaslat összeállításához. valamint a természeti területek. a 230 állatfajból 124 (pl. melyek a terület speciális szükségleteire. élőhelyeik védelméről szóló direktíva területeinek kijelölési folyamatá- val ellentétben – a csatlakozáskor minden külön eljárás nélkül a NATURA 2000 részeivé válnak. a különleges megőrzésű területek védelme érdekében. 13. Az utóbbi években folyó természeti állapotfel- mérések. ökológiai hálózatra vonatkozó elkép- zelését is módosítani kell. A Natura 2000 hálózat elemei és jellemzőjük Puffer zónák Minden egyes. barlangok). vidra). Ez azonban nem a kész hálózat megvalósulásának dátuma. élőhelyeik védelméről szóló irányelv függelékeiben már eddig is szereplő 198-féle élőhely közül 36. a 483 növényfajból 48 honos Magyarországon. szikes tavak. ugyanis bizonyos esetekre más-más puffer zónák alkalmasak. és meg kell határozni a szempontokat a megfelelő intézkedések kidolgo- zásához. ugyanis még további kutatások szükségesek. hiszen számos itteni élőhely-típus és faj a jelenlegi tagállamok területén nem fordul elő. A NATURA 2000 program megvalósulásának tervezett határideje 2004. Kossuth u. Élőhelyek. és a terület állapotát fenyegető veszélyforrásokra irányulnak. Ennek során rög- zíteni kell az alapállapotot. Tárgyalások folynak az európai jelentő- ségű élőhelyek és fajok listáinak bővítéséről is. az ex lege védett természeti területek (lápok. megfigyelő rendszer működtetésére (monitorozás) • az intézkedések megvalósítását célzó támogatások rendszerének bevezetésére. fenntartható hasznosítását. a megfelelő élőhelyek és az ott élő fajok megfelelő vé- delmének kidolgozásához. 1. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás részeként Magyarország is megkezdte az európai jelentőségű területek kijelölését megalapozó felméréseket.és növényfajok. Az állat. A Madárvédelmi Direktíva I. ill. valamint az Európai Unió eredeti. A madárvédelmi szempontból különleges jelentőségű területek – az előzőekben részletezett. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc.

hogy az egyes élőhelyeken élő fajok megfelelő védelmét támogassák: • biztosítsa a szaporodást.. Hollandia természeti adottságai "Isten megteremtette a Földet. szennyezés és zavarás. A természeti környezet átalakításának négy fő következményét lehet Hollandiában megfigyelni: • a növény. A holland természeti környezetre nehezedő egyik legna- gyobb teher a mezőgazdaságból kikerülő hatalmas nitrát-. 13. A döntően ember által átalakított Hollandia egy- ben Európa legsűrűbben lakott országa is. • a fajszámcsökkenés a természetes élőhelyekhez kötődő csoportokat érintette leginkább. 2. Kossuth u. mely megfelelő életteret biztosít az élőlények elterjedéséhez. A legjellemzőbb holland gazdasági tevékenység a világ legintenzívebbnek tartott mezőgazdasága. megszakított élőhelyek sorozatát. melyek a vadon élő fajok számára különleges jelentőségűek. "folyosó" létezik. Mind- ezek következtében a természetes és természetközeli élőhelyek. mint az élőhely-fragmentáló- dás.és egyedszámcsökkenés. A Habitat Direktíva megkülönbözteti az ökológiai folyosókat és a "stepping stones"-jellegű. és a természeti környezet kizsákmányolása (vadászat. mint a hüllőket. kétéltűeket. elengedhetetlenek az elterjedés.és növényvédőszertömeg. A leghíresebb példája ennek a polderesítés. melyek még élőhely- ként számba jöhetnek • legyen alkalmas a migráció és a szezonális vándorlás céljára 2.1. A NATURA 2000 szemszögéből tekintve csak ún. E változások több tényező együtthatása eredményeként zajlottak le. 10 . melyek még a XX. előbb már említett jellegű folyosót magába foglalja. milyen nagymértékű volt az ember tájátalakító tevékenysége Hollandiában. az életképes populációk fennmaradása érdekében • segítse a populációk elterjedését azok természetes élőhelyein • segítse a populációk fennmaradását elterjedési területük azon részein. és délnyugat-Hollandia termőföldjeinek védelme a vihardagályokkal szemben (Delta-terv). • az ezzel párhuzamos fajszám. lepkéket. melyek sajátos módon járulnak hozzá a védett fajok megfelelő megőrzéséhez. konferencián a legtöbb európai állam elfogadta. de annyit mindenesetre kifejez. Nyilván e szállóige túloz egy ki- csit. és olyan élőhelyet jelent. század elején Hollandia nagy részén léteztek.". mely mindkét. foszfor.. talajvízkiterme- lés). a migráció és a géncsere szem- pontjából. és az 1993 novemberében megtartott "Európa természeti örökségének megőrzése egy európai ökológiai hálózat révén" c. A folyosóknak a következő funkiókat kell ellátniuk. A Holland Ökológiai Hálózat Az EECONET koncepcióját a gyakorlatban először Hollandia példáján próbálták ki. A NATURA 2000 program megközelítésében a folyosók azok a területek. Élőhelyek. a hollandok Hollandiát. mára eltűntek. ökológiai folyosók A folyosók A Habitat Direktíva második fejezete utal azokra a területekre. melyek szintén ökológiai folyosóként funkcionálhatnak.és állattársulások számának csökkenése. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc.

Ezek közül a legjelentősebbek: •Dél-Limburg gyepei. melyek ludak. 2. Ezen elgondolás alapján az ökológiai hálózat fő szerkezete magterületekből.1-1. A legfontosabb feladat az élőhe- lyek degradációjának és feldarabolódásának megállítása volt.és tölgyerdőkkel. mocsárvidékek. Az ökológiai hálózat A Holland Ökológiai Hálózat megvalósításának hosszú távú programját a holland kormány által 1990-ben elfogadott Környezetvédelmi Program tartalmazta. haty- tyúk. 11 . kevésbé képesek a külső zavaró hatásokat tolerál- ni. mint a marsterületek. Jelentőségüket többek között az is hangsúlyozza. marsterületek és a nedves gyepek változatos élőhelyei. a szennyezést vagy a lecsapolást. 1436 497 71 rendű növé- nyek lepkék 70 38 7 kétéltűek 14 9 0 hüllők 7 7 0 madarak 180 60 2 Emlősök 65 16 3 Hollandia jellegzetes élőhelyei A drasztikus emberi tájátalkítás ellenére is maradtak természetes és természetközeli élőhelyek Hollandiában. homokos fenyérek. melyeket főként ludak. bükkös. ökológiai folyosók 2. récék fontos táplálkozóhelyei •Hollandia keleti és déli részének magasabb területei. ahol homokdűnék. a kékes rétihéják kb. mocsarak. az északi-tengeri élővilág egy részének élőhelyei. rehabili- tációs területekből és ökológiai folyosókból áll.2. hogy ki kell terjeszteni a meglévő természetszerű élőhelyeket. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. atlanti fenyérek. a közlekedési infrastruktúra káros hatásai a természetes élőhelyek leromlásához vezettek. és a sós gyepek. pl. 77 %-a.és Nyugat Európa kékbegy-állományának több mint 55%-a. Kihalt tetettség gombák 3200 944 ? zuzmók 565 ? 100 Magasabb. •a tengermellék iszapos-homokos területei. marsterületek. gyepek és erdők találhatók •A Rajna és a Maas változatos növényvilágával és természetközeli gyepmaradványaival. a homokos fe- nyérek. tölgyes és gyertyános erdei •a vízhatású pleisztocén mélyföldek bükk. és meg kell védeni őket a külső destabilizá- ló hatásoktól. ahol homokpadok. Élőhelyek. Ez azt jelenti. a vándormadarak fontos táplál- kozóhelyei. 13. melyek rendkívül fontos áttelelőhelyek •a Waddenzee és a hozzá hasonló területek. és gázlómadarak ke- resnek föl. Ezért szükséges az önszabályozásra képes fenntartható öko- szisztémák kialakítása. mocsarak. A feldarabolódott élőhelyekből létrejött élőhely-fragmentumokat gyakran az élőlények számára le- küzdhetetlen akadályok szigetelték el. biztosítani kell kapcsolatukat más hasonló élőhelyekkel. E területek közül jó néhány nemzetközi jelentőségű élőhely. folyó- völgyek természetközeli gyepekkel •tőzeges mocsarak. hogy a holland marsterületeken fészkel Közép. Kossuth u. ennek eredménye a helyi populációk és fajok kis egyedszá- ma. és az édesvízi területek. lá- pok. táblázat: Veszélyeztetett holland élőlénycsoportok (forrás: Towards a European Ecological Network 1991) fajok fajszám Fajszámcsökkenés/veszélyez. homokdűnék. sós mocsarak. a populációk szubpopulációkra való feldarabolódása lett. Az így létrejött kis élőhely-fragmentu- mok messze sérülékenyebbek mint a nagyobbak. Az intenzív mezőgazdasági földhasz- nálat. hattyúk.

többek között a vízhatású gyepek. egy mezőgazdasági területen belül elhelyezkedő élőhely- töredékek. megszakított élő- helysorozatok (stepping stones). és ki kell zárni a terület rehabilitációs képességét károsan befo- lyásoló emberi beavatkozásokat. mely manapság nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. vagy az értékes mezőgazdasági tájegységek. Élőhelyek. geomorfológiai sajátosságait. melyek a rehabilitációra alkalmassá teszik. A magterületek természetvédelmi kezelése során figyelembe vették a már létező funkcióit is. Példá- ul egy kiválasztott magterület nem csak ökológiai szempontból lehet értékes. vagy re- habilitációs területek kölcsönös ökológiai kapcsolata. mint az összefüggő erdők és vízfelületek. autópályák. A teljes hálózat működése megkívánja e természetszerű vagy féltermészetes élőhelyek rehabilitálá- sát is. Hollandiában a Rajna és a Maas kiterjedt ártere a nemzeti ökológiai hálózat különösen fontos része. horgászat révén a szabadidő eltöltésében is szere- pet játszhat. Az ilyen fejleszthető területeket mindenféleképpen meg kell óvni attól. de emellett fontos me- zőgazdasági vagy erdészeti terület. Ennek alapján meg kell őrizni a terület geo- lógiai. Jó példa az ilyen jellegű beavatkozásokra az Ijssel-tóból elhódított Oostvaardersplassen polder. melyek a természeti folyamatokat kedvezően befolyásolják. A fent említett élőhelyek esetenként fajspecifikus. vagy pl. marsterületek. az élőhelyek és az élőhelynek alkalmas területek közötti izoláló tényezők megszüntetését. autóutak szükségessé teszik. ökológiai folyosók Magterületek A magterületek azok a természetközeli élőhelyek. Nemcsak azokat a területeket foglalják magukba. hanem más féltermészetes területek is beletartozhatnak. A területen csak olyan kezelési módok engedhetők meg. A gyakorlatban egy lehetséges ökológiai folyosó meghatározása az illető fajok igényeinek és az eloszlásukra vonatkozó adatok ismeretén nyugszik. a marsterületeken lévő erdők és a nyugati part homokos talajú. vagy akár pl. 12 . 13. Ökológiai folyosókként funkcionálhatnak egyes összefüggő tájegységek. melyek ökológiai értékei országos és nemzetközi viszonylatban is jelentősek. hogy minden emberi tevékeny- ség ki van tiltva a magterületről. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Ökológiai folyosók Az ökológiai hálózat ökológiai folyosóinak kialakítása feltételezi a fajok szubpopulációi. Sok esetben éppen a megfelelő irányú erdőgazdálkodásnak vagy mezőgazdasági tevékenységnek lehet fontos szerepe a magterület természeti állapotának fenntartá- sában. vagy vala- milyen módon történő áthidalását. Rehabilitációs területek Az ökológiai hálózat működésének feltétele a természetközeli és a természetszerű. mint pl. ha ezt olyan barrierek. Kossuth u. A magterületek természeti állapotát károsan befolyásoló hatásokat kirekesztik. épített átjárók segítségével is kapcso- lódhatnak egymáshoz ökológiai folyosóvá. és megfelelő fejlesztés esetén új élőhe- lyekké válhatnak. Hollandiában számos terület ilyen célú rehabilitására van jó esély. ahol a ter- mészetközeli élőhelyek dominálnak. ha még valamilyen ökológiai jelentőséggel bírnak. magasabban fekvő területei. Ugyanis bizonyos esetekben a terület többrétű funkciói egymást kölcsönösen erősítve növelik az adott terület ökológiai értékét. hogy elveszítsék azon ké- pességeiket. Ebből tehát nem következik.

ami viszont a vizes élőhelyeket befolyásolja károsan. Természeti viszonyok Szlovákia. Hegygerincek és völgyek uralta változatos tájait csak az ország déli részén ellenpontozzák alföldek. E problémák miatt van pl. A nemzetközi kör- nyezet. mivel ezek a talajvízszint csökkentése miatt a leginkább sérülékenyek. mégis számos.3. nemzetközileg is jelentős élő- hely van közöttük. A Waddensee holland. és emiatt a természetesen magas talajvízszintű mélyföldek korlátozzák az intenzív farmgaz- dálkodás lehetőségeit.és természetvédelmi egyezmények sora jelzi e határon kívüli kapcsolatok fontosságát. nemzetközi jelentőségű vizes élő- hellyel rendelkezik. és többek között ezért. Éppen ezért a holland ökológiai hálózat megvalósításában a határon kívüli kapcsolatok külö- nös hangsúlyt kaptak. Ezért e területeken a talajvízszint süllyesztése. ökológiai folyosók Puffer zónák A magterületek ökológiai állapotát fenyegető legjelentősebb külső labilizáló tényezők Hol- landiában a lecsapolás. A legtöbb folyó Belgium és Németország területéről érkezik. melyeket természetesen Hollandia is aláírt. Az együttműködés azokkal az országokkal a legszorosabb. ahonnan a legje- lentősebb folyami kapcsolatok elérik Hollandiát. a Meuse-folyó miatt Belgium és Franciaország állnak összeköttetésben Hollan- diával. a magterület létét veszélyeztető káros hatás érje. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc.1. a különféle szennyezések. Berni.5 millió. 13 . és a Kárpát-medence keleti -és nyugati részeire is. és ráadásul számos. kevés olyan élőhely található Hollandiában. az Ems pedig Németországgal. Az ökológiai hálózat országhatáron túli kapcsolatai Bár Hollandia a kis országok közé tartozik. töb- bek között a Ramsari.035 km2. Az ország négy nagy területre osztható: a legjelentősebb területi kiterjedésében is a nyugat-kárpáti régió.és a foszfor- származékok bejutása a felszíni vizekbe közvetlen következménye az intenzív holland mezőgazda- ságnak. és Bonni Egyezmény. A nedves élőhelyek a holland táj jellegzetességei. A talajvízszint csökkentéséhez hoz- zájárul még az állandóan növekvő ivóvízigény is. A magterületek körüli puffer zónák kialakítása éppen a külső. 2. 3. hogy a magterületet környezetéből. Számos élőhelye nagyobb. a talaj kiszárítása általános gyakorlat. országhatárokon túlterjedő élőhely része. élőhelyzavaró hatások redukálása érdekében jött létre. Így a Rajna révén Németország. a Sheld Belgiummal létesít kapcsolatot. területe 49. és az élőhelyek zavarása. melynek kétharmadát a felszín alatti vizekből elé- gítik ki. lakosainak száma 5. Kossuth u. Fran- ciaország és Svájc. A Szlovák Ökológiai Hálózat 3. Az intenzív mezőgazdaság viszont csak szabályozott talajvizű területeken mű- ködhet. Élőhelyek. Luxemburg. ahol a tápanyagfeldúsu- lás ne indult volna már meg. 13. német és dán vizekből táplálkozik. A szennyezések sok élőhelyen eutrofizáció formájában jelentkeznek. az Északi-tenger partvonala mentén lévő dűneso- rok Franciaországtól Dániáig terjednek. A puffer zónák megakadályozzák. szükség a vizes élőhelyek körüli hidrológiai védőövezetek kiala- kítására. A nitrát. a nyugati palearktikus régióból a Nyugat-Afrika felé vonuló madarak vándorútja érinti Hollandiát stb. de emellett az ország te- rülete kiterjed az Északi-Kárpátok.

A kiválasztott magterületek legtöbbjét működő ökológiai folyosó kapcsolja össze. féltermészetes és természetszerű öko- szisztémák komplex térbeli rendszerét. biokorridorok. A növények közül 939 faj vöröskönyves a 2. Ezek meghatározásánál a biodiverzitás szempontjából jelentős növényi és állati elterjedési és vándorlási útvonalakat vették figyelembe.000 gerinctelen és gerinces faj él a Szlovák Köztársaság területén. geomorfológiai. Az SNEN je- lentősége abban rejlik. klimatikus és ökológiai kapcsolatok következménye a jórészt erdőkkel fedett ország viszonylag magas biodiverzi- tása. és 50. (bár a magterület /core area/ rendszerint nagyobb kiterjedésű területet takar). Csak az így megalkotott ökológiai hálózat szem- lélteti az egymással összeköttetésben lévő természetközeli. 3. Kossuth u. Ezt követően merült fel az igény a hálózat regionális és helyi léptékű feldolgozására. Az alföldek és a folyóvölgyek degradációja a legerőteljesebb. jelentős részük a világörökség része.3.500 fajt tartalmazó szlovák flórából. A szlovák TSES-koncepció nagymértékben megegyezik az EECONET már előzőekben vázolt ele- meivel: a biocentrum fogalma nagyjából a magterület fogalmával azonosítható. környezeti állapot) alkotóelemeit. A Szlovák Nemzeti Ökológiai Hálózat A szlovák ökológiai hálózat ( IUCN . hogy egy működőképes hálózat jöjjön létre. nemzeti. Mindemellett a másodlagosan ki- alakult élőhelyek is fontosak. és ezek egymással való kölcsönhatása képezi. hogy nemcsak Szlovákiában. majd 1955-ben megszületett az első természetvédelmi törvény. A túlnyomórészt erdei ökoszisztémák mellett e területek nagyobb kiterjedésű. Természetvédelmi törekvések A modern koncepcionális természetvédelem kezdete 1948-ra tehető. nem erdei ökosziszté- mákat is magukba foglalnak. Hozzávetőlegesen 3. 3. és a biokorridor meghatározás általános- ságban az ökológiai folyosóval egyenértékű. melyeket az évszázados emberi tevékenység hozott létre. és azok védelemre szoruló (biodiverzitás. Az első nemzeti ökológiai hálózat (TSES-Territorial System of Ecological Stability) koncep- ciójának térképi megjelenítése 1:200 000-es méretarányú volt. Az így felépülő ökológiai hálózat gerincét a biocentrumok. legalacso- nyabb pedig 94 m. Legtöbbjük veszélyez- tetett. Az ökológiai hálózat 70 kiválasztott magterülete. ökológiai folyosók Legmagasabb pontja a Magas Tátrában emelkedő Gerlachfalvi-csúcs (2655m).000 magasabbrendű növény- faj. Az egyes országrészek közötti sokrétű geológiai. mely további védett területek megalakítását is célozta. fajok. rehabilitációs területei és ökológiai folyo- sói Szlovákia fő ökoszisztéma-típusait reprezentálják. Az erőteljes légszennyezés ellenére még mindig nagy területet borítanak a természetközeli ál- lapotban megmaradt erdők. de a szomszédos országokkal együtt is képes funkcionálni.koordinációval és részben holland támogatással) ki- dolgozásának az volt az elsődleges célja. Az Ökológiai Stabilitás Területi Rendszerének (Territorial System of Ecological Stability) kidolgozása és a Természet és Tájvédelmi törvény elfogadása (1994) a természetvédelem minőségi megújulásához vezetett. amikor is megalakult a Tátrai Nemzeti Park. beleértve a különböző biogeográfiai régiókon belüli területi variációikat is.2. 13. 14 . Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. és európai szinten egyaránt. Élőhelyek.

Az SNEN komplex funkcionális szerkezetét egyszerűsített formában szemlélteti az alábbi ábra. 15 . A biodiverzitás definíciója szlovák értelmezésben a klasszikus megfogalmazáshoz képest bővebb. Az SNEN mindemellett egy nyílt rendszer. Az ábrán jelölt BC1-FT1. melyet azért alkottak meg. az ökológiai stabilitást szolgálja. hogy fenntartsa a bio- diverzitást.1. BC2-FT2. az SNEN tervezésénél ezt az alapelvet nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A magterületek között hori- zontális kapcsolatok léteznek. labilissá vált ökoszisztémák. ill.4. és BC3-FT3 a magterületeket jelöli. Vagyis az adott ökoszisztémák képesek legyenek fennmaradni és megújulni. hogy megtartsa a biodiverzitás lehetséges legmagasabb szintjét. és ezek az ökológiai folyosókon keresztül realizálódnak. a degradáló- dott. Míg az EECONET-en belül ezek tágabb európai vonatkozásban értelmezhetőek. A hálózat elemeit funkciójuk különbözteti meg. a rájuk jellemző ismérvek eltéréséből adódik. 13.4. nemcsak egy adott területen előforduló gének fajok és ökoszisztémák számbeli összességét jelenti.1. Mivel e térbeli eloszlás nagymértékben befolyásolja a terület ökológiai stabilitását.4. Az SNEN funkcionális struktúrája A SNEN alapvető funkciója. A Szlovák Nemzeti Ökológiai Hálózat (SNEN) alapelvei 3. hogy magterületként vagy ökológiai folyosóként működnek. 3. és erősítse az ökoszisztémákban és az ökoszisztémák között zajló természetes folyama- tokat. ábra : az SNEN egyszerűsített funkcionális szerkezete BC1 BC2 BC3 ch ch ch GSz FT1 FT2 FT3 ch ch C ch Hasonlóan más hálózatokhoz. az SNEN főként longitudinális elemekből építkezik. addig a TSES-ben a hálózat működéséhez szükséges és lehetséges minimális területet ölelik föl. életközösségek térbeli eloszlásának diverzi- tását is. egy működő ökológiai hálózat pozitív hatásai révén stabilitásukat Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. hanem az ehhez járuló és megnyilvánuló fajok. és fenntartsa a táj produktivitását. 3. ökológiai folyosók A legnagyobb különbség az ökológiai hálózat elemeinek esetében. Kossuth u.-1. Élőhelyek.

sziget helyzetű magterületek sok esetben az egyértelműen meghatározható ökoszisztéma- típusok reliktumai ( mint pl. melyek ökológiai folyosóik révén három vagy több kapcsolódás- sal is bírnak: -közbeiktatott magterületek.tipikus magterület csomópontok. A vízi. de az is célja. melyek gyakran endemikusak vagy ép- pen reliktum fajok. Élőhelyek. egy bizonyos terület védett ökoszisztémáit reprezentálja. E stabil. sziget helyzetű magterületekhez tartoznak a természetes eredetű tavak. 13. Az SNEN elemei Míg a géncentrumoknak és magterületeknek főként megőrző funkciójuk van. vagy épített víztáro- zók a vándorló madarak átmeneti pihenőhelyei vagy táplálkozóhelyei. Hogy e szerepüket milyen hatékonyan képesek megvalósítani. A magterületek érzékeny bioindikátor fajokkal rendelkeznek. A magterületek feloszthatók természetvédelmi értékük alapján is. biokorridorok) perifériális részei. Bár az ökológiai hálózatnak természetvédelmi funkciója van el- sősorban. 3. ahol a változatos tájelemek találkoznak vagy a külön- böző táplálékforrások együtt léteznek. Így lehetnek: • tipikus magterület: egy bizonyos biogeográfiai régióra jellemző ökoszisztémát reprezentál • egyedi magterület: általában ritka. Kossuth u. -véghelyzetű magterület. A szakirodalom ezeket a csomóponto- kat kereszteződéseknek (cross roads) nevezi. alpin. vagy rendkívüli biodiverzitással bír. Magterületek A magterületek az ökológiai hálózat szegletkövei. természetközeli ökoszisztémák rendszerint az ökológiai hálózat csomópontjaiban találhatók. hogy az emberi élet számára megfelelő egészséges feltételeket biztosítson. melyek az SNEN fő alkotóelemeinek (magterületek. A szá- razföldi. A magterületek funkciói: • megőrizni a meglévő ritka és nagyon szórványosan előforduló társulásokat.2. Az SNEN speciális elemeinek csoportját képezik a rehabilitációs területek (nature develop- ment areas). szubalpin. -sziget helyzetű magterület. 16 . melyek két kapcsolódási ponttal rendelkeznek. Az uralkodó élőhelytípusok szerint megkülönböztethetünk szárazföldi és vízi magterületeket. mely nincs közvetlen kapcsolatban egyetlen más SNEN elemmel sem. de összeségükben hozzájárulnak az ökológiai hálózat működésének biztosításához. egy létező kapcsolattal. ökoszisztémák vagy tőzegmoha ökoszisztémák). Rendszerelméleti szempontból ez az SNEN elemeinek azon képességét is jelenti.4. A magterületeket az SNEN -en belül elfoglalt helyzetük szerint a következőképpen lehet csoportosí- tani: . ökológiai folyosók visszanyerjék. addig az öko- lógiai folyosók feladata az elterjedés és a migráció feltételeinek a biztosítása. és megóvni a még fennmaradt "élőhelyszigeteket" • megőrizni a lehető legtöbb ritka társulást az SNEN-en belül • a megmaradt társulások populációinak fenntartása az EECONET-en belül Az SNEN akadálymentes működésének feltétele az antropogén hatások lehető legteljesebb mértékű kizárása a magterületekről. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. hogy a rendszerben megvalósulhat a negatív visszacsatolás és annak kontrolja. az az ökoszisztéma állapotától függ.

A rehabilitációs területek kijelölésének javasolt szempontjai: • -területe olyan ökoszisztémát foglaljon magába.4. Elsődlegesen védelmi funkció: ebben az esetben a természetszerű vagy másodlagos ökosziszté- mák izolált maradványai. de még nem éri el a magterület minőségét • -területe ne rendelkezzen magterülettel • -az ökológiai folyosók sérült részei • -azon magterületek puffer zónái. 13. és összességükben hozzájárulnak az ESNS hatékony működéséhez. 17 . Élőhely-rehabilitációs vagy élőhelyteremtő funkció: olyan környezetben. ugyanis érintik őket a légi úton terjedő fajok. vízi és légi migrációs utak meghatározása jelenlétükön alapul. A rendszer elemei a különböző szintek egyikétől függenek. Az élőlények ciklikus vándorlása mellett (migráció) az egyirányú elterjedés csatornái is egyben (diffúziv vándorlás). Az ökológiai folyosók meghatározásakor számbavehető döntő szempontok az alábbiak: • optimális lehetőségeket nyújtsanak ahhoz. ahol tájspecifikus társu- lásokban a terület szegény. melyek a biodiverzitás megőrzésének szempontjából jelentősek (az ilyen területek lehetnek potenciális magterületek vagy ökológiai folyosók működését segíthetik). mivel csak az év bizonyos időszakaiban zajlik rajtuk közvetlen élőlénymozgás. ökológiai folyosók és ennek értelmében a földhasználat bizonyos módjai. Tulaj- donképpen még a sivatagi oázisok vagy a szigetek sem tekinthetők tökéletesen izoláltnak.3. Ökológiai folyosók Az SNEN rendszerében is a magterületeket az ökológiai folyosók kapcsolják össze. A vándorlási útvonalak az ökológiai folyosók speciális típusai. Az ökológiai folyosó elnevezés multifunkcionális fogalmat takar. ökológiai folyosókat vagy magterületeket határolnak). melyeken egy sűrűbben lakott terület élőlényei egy ritkábban lakott területre áramlanak. bár a már ismert szárazföldi. amely természetvédelmi szempontból értékes. Az SNEN főként nemzeti szinten értelmez- Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Kossuth u. Az ökológiai folyosók csupán egy sajátos növény. 3. 2. melyeket rehabilitálni szükséges 3. A rehabilitációs területek funkciója lehet: 1. hogy a természeti környezet stabilitását növe- lik.vagy állatfaj léte alapján nem határozhatók meg. az alá-fölérendeltségi elveknek megfelelően. Az ökológiai hálózat hierarchiája Az ökológiai hálózat hierarchikus rendszer. hogy az élőlények bizonyos időszakokat túléljenek • a migráció és az elterjedés lehetőségét biztosítsák • beépíthetőek legyenek az EECONET rendszerébe Rehabilitációs területek A rehabilitációs területek szerepe abban rejlik. Pufferzóna-funkció: védik az SNEN elemeit az antropogén hatásoktól (pl. vízrende- zés. mint fenntartható erdőgazdálkodás. mezőgazdaság vagy az ökoturizmus. A növények számára az ökológiai folyosók a nagyobb távolságra való eljutás biztosítékai. Élőhelyek. a magterületeken is megengedett.

Kossuth u. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. s a kiegyensúlyozott továbbha- ladás csak a középhegység déli előterén törik meg.000 méretarányban lett ki- dolgozva. florisztikai és fau- nisztikai hatásainak. amelyek mindeddig még nem készültek el az ország teljes területére. többek között ezért is késlekedik a hazai ökológiai hálózat térképezés.000. hogy Magyarország a Kárpát-medence központjában található. 18 . másrészt mint összefüggően művelt terület képez elterjedési zsákutcát. ezért egyes részeredményei és maga a hálózat is 1:500. és a hazai környezetpolitikai törekvések indokolják. 1:1. Térstruktúra és mozaikosság a Kárpát-medencében Magyarország területi nagyságához képest gazdagnak mondható a biológiai és a tájképi vál- tozatosságot illetően. A kedvező biodiverzitás kialakításában a következő tényezők játszanak szerepet: . A Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása kormányzati feladat. amelynek fontos jellemzője. ökológiai folyosók hető. hogy kis területen elté- rő élőhelytípusok halmozódnak egymásra. 4. a Pán-Európai Biodiverzitás és Tájképdiverzitási Stratégia. hogy ugyanezek a területek a menedékhe- lyei a megsemmisült alföldi élőhelyekből származó fajok képviselőinek is. az Alpokalján stb. A Nemzeti Környezetvédelmi program (TEV-6) és ennek részeként a Nem- zeti Természetvédelmi Alapterv is kiemelt feladatként kezeli az ökológiai hálózatok kialakítását. 13. A relatíven nagy fajgazdagság természetesen a nagy élőhelyi sokféleségnek tudható be.Hazánk biogeográfiai változatossága. Különös jelen- tősége van viszont éppen ezért a déli peremterületeknek. a Dél-Dunán- túl nagy részén. s annak a ténynek. az EU Habitat Direktí- vája és az erre épülő Natura 2000 Program. amely a medence feltöltődésének folyamatos utánpótlását biztosítja. Ezek a fő vivőerek azután az ország belseje felé szétágaznak. Élőhelyek. természetesen nem felejtve. de mégis jól kommunikálnak a délszlovák területekkel. működőképes megléte jellemzi. a Körösök völgyében. az EECONET-koncepció).1.000. illetve helyi szintek mennyire fontosak.Határterületeinket még ma is az ökológiai folyosók nagyszámú. Ennek részletes lebontásához. Ilyen behatolási. hogy a regionális. hiszen továbbhaladási lehetőség hiányában halmozódási zónák jönnek létre.Hazánk földrajzi elhelyezkedése. . szál- lítási tengely. . Az Északi-középhegység északi előterének medencéi és völgyei nyugat felé ugyan csökkenő mértékben. zsákut- cában végződő területeket találunk a Szatmár-Beregi-síkságon. ugyanis centrum-helyzeténél fogva ütközőzónája a tá- gabb medencei környezetünk minden irányából érkező klimatológiai.000 léptékű változata 1998-ban készült el. Jól ismert az a tény is. Magyarország Nemzeti Ökológiai Hálózata és feltárásának jelen hely- zete A hazai ökológiai hálózat létrehozását nemzetközi elvárások (a biológiai sokféleségről ho- zott egyezmény. és sajnos nagyrészük akadályba tor- kollik. a regionális hálózatok megjelenítéséhez részletes élőhelytérképekre van szükség. 4. A Nemzeti Ökológiai Hálózat M=1:500. Ez egyrészt mint kelet-nyugati közlekedési.

ökológiai folyosók 4. Az ökológiai hálózat fogalma. szétszab- daló megőrzéssel szemben rendszerszemléletben közelíti meg a természetvédelem feladatát. Az ökológiai hálózat fogalma Az ökológiai hálózat a földfelszín térszerkezetének természetes része. Nyil- vánvalóvá vált ugyanis. Az ökológiai hálózat védelme nem más. természetközeli és mesterséges élőhelyek koherens rendszere. rehabilitált ökológiai hálózat). Ennek a rendszernek természetes tulajdonsága a mozaikosság. nem természetes élőhelyek térbeni rendszere. felismerjük azokat az akadályokat. Kossuth u. 13. rehabilitált ökoló- giai hálózat magába foglalja a rehabilitációs területeket és a tudatosan lehatárolt puffer zónákat. hanem természetközeli vagy mesterséges élőhelyek sokasága akadályozza a hálózat koherenciáját. Általános ismérvek Az ökológiai hálózat eleve. hogy termé- szetes körülmények között is a különböző élőhelytípusok a térben egymást váltogatják. Alapvető érdek. amelyek gátolják működését és megtervezzük azt. Tehát a tér- struktúra különböző típusú és méretű élőhelyekből álló mozaikok halmaza. 19 .2. Feladatunk. a természetközeli és az ember által átalakított.1. biológiailag értékes élőhelyeket. Ezért jelen körülmények között az ökológiai hálózatot a következőképpen definiálhatjuk: Az ökológiai hálózat az egymást izoláló természetes. A teljes felszíni tér- szerkezet a természetes. amely nemcsak országhatárokon belül szerveződik és működik. azaz. Az ökológiai hálózat térben kapcsolódó rend- szerbe foglalja az egyedileg védett és nem védett. s az analitikus jegyeket mutató. Ezért már nemcsak természetes élőhelyek. Az ökológiai hálózat természetes körülmények között (ember nélkül) egymás által izolált élő- helyek koherens rendszere. hogy a létező ökológiai hálózatot a szomszédos országok ökológiai hálózatának ismeretében és azzal összefüggésben tárjuk fel. va- lamint a zöld folyosókat. szerkezete. amely szakít a korábbi természetvédelmi szemlélettel.2. A létező ökológiai hálózat magterületekből és folyosókból áll. A tervezett. embertől függetlenül létező rendszer. és így megjelenítése során feltüntethetők az országhatáron túli kapcsolatok is. Élőhelyek. mint a természetes térstruktúra koherenciájának védel- me. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. hogy felismer- jük és leírjuk megmaradt rendszerét (létező ökológiai hálózat). Az emberi hatások és a természetes élőhelyek átalakítása következtében a természetes tér beszűkült és a hasonló élőhelyeket izoláló tér kiterjedt. hogy az unikalitásokon és a szigetelven nyugvó természetvédelem nem ké- pes biztosítani a természetes elemek fennmaradását. amelyekben az egyes tí- pusok ismétlődhetnek. hogyan tudjuk minél zavartalanabb működését biztosítani (tervezett. leírása 4. Az ökológiai hálózat védelme az eddigi legmagasabb szintű természetvédelmi gondolkodást tükrö- zi. A nemzeti ökológiai hálózat a globális rendszer része.

Az élőhelyek állapota. alapos fajismeretet és társulástani szakismereteket igényel.. ökológiai folyosók Az ökológiai hálózat építőkövei az egyes élőhelyek. Molnár Zs. Legtöbb esetben nem egyedi élőhelye- ket veszünk figyelembe az ökológiai hálózat lehatárolásánál. Készítésük sok terepmunkát. amely 4 hierarchiaszinten rendezve 560 kategóriát különít el.az élőhelyek típusa . Élőhelyek. amely 5 hierarchiaszinten 647 típust tartalmaz.2. mint egy szántóföld.az élőhelyek természetes transzportfolyamatokban betöltött szerepe (az ökológiai hálózat funkcionális szerkezete Az ökológiai hálózat szerkezete térbeli és funkcionális jegyek alapján egyaránt leírható. 13. 1997). mivel –áthidalva izoláló hatásukat – rajtuk keresztül is jelentős természetes transzportfo- lyamatok mennek végbe. Az élőhelyeket az ökológiai hálózatban elsősorban természetességük. 20 .000 – 1:1. A nemzetközi gyakorlat és nomenklatúra általában a funkcionális jegyeket használja operatív kategó- riaként az ökológiai hálózat tervezésében. Társulástani alapú vegetációtérképek Cönotaxonómiai rendszerek.az élőhelyek természetessége. hogy az milyen feltételeket nyújt az élővilág számára.2. Kossuth u. Tapasztalatainak és információinak különös jelentősége van a rehabilitációs és a puffer területek kijelölésénél és a kezelési tervek elkészítésénél. állapotuk alapján kell figyelembe venni. amely meghatározza. 2 (Fekete G. Két növénycönológiai kategóriarendszer használatát ajánlja a Nemzeti Biodiverzitás-moni- torozó Rendszer2. Egyik a C-NÉR. 4.. Horváth F. Több rendszert használhatunk ennek során. állapota . képet kapjunk azok állapotáról. természetessége olyan tényező. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Az ökológiai hálózat leírása során az alábbi jelentősebb tényezőket kell figyelembe venni: . Alkalmazásukkal nagy felbontású vegetációtérképek készíthetők.az élőhelyek térbeli eloszlása (az ökológiai hálózat térszerkezete) . Egy természetes vagy természetközeli élőhely nyil- vánvalóan kedvezőbb feltételeket biztosít a természetes élővilág transzportfolyamatainak végbeme- neteléhez. a térképezés léptéke: M= 1:10. Ebben a rendszerben tehát a humán ha- tások által erősen érintett (mesterséges) élőhelyek sem elhanyagolhatóak az ökológiai hálózat szem- pontjából. a degradált élőhelyek általánosabban szere- pelnek. Itt a kategóriák felismerését az élőhelyek jellemzésének hiánya nehezíti. Elsősorban helyi és regionális ökológiai hálózat térképezésében használhatók fel. Az élőhelytípusok leírása Az ökológiai hálózat feltárásához és tervezéséhez elengedhetetlenül szükséges. hanem különböző állapotú és jellegű élőhelyekből álló komplexeket. amelyek alkalmazása a növénytársulások azonosítása alapján történik. Ebben a természetes élőhelyek részletesebb bontásban. hogy a vizs- gált területen előforduló élőhelyeket feltérképezzük. Ugyanakkor a szántóföld ökológiai hálózatban betöltött szerepe is felértékelődik egy erősebben degradált ipari környezetben. Másik a Természetvédelmi Információs Szolgálat élőhely-tipológiai törzsadattárának élő- helylistája (T-NÉR).000. mintázatáról.

4 Az adatbázist a Földmérési és Távérzékelési Intézetben állították össze. kategóriarendszere en- nek megfelelően általános. amelyek több szempont szerint is csoportosíthatók. Élőhelyek. 3 U. ökológiai folyosók Általános élőhelytérképek Az általános élőhelyosztályozás (Á-NÉR) viszonylag kevés és tág kategóriával dolgozik. 21 . nagy felbontású élőhelytérkép. E hiányt pótlandó. Alapszintű botanikai tapasztalatokkal. degradáltságának mértékéről. Magyarországra 1990-92.csak a 25 ha-nál nagyobb területek és a 100 m-nél szélesebb vonalas objektumok je- lennek meg. amelyek közül 28 alkalmazható Magyarországon. 13. Alkalmazását segíti. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. lehetőség szerint minél részletesebb térképek. A távérzékelési felvételek alkalmazásának előnye. amelyek űrfelvételek alapján állítanak elő különböző felbontású és tematikájú felszínborítási térképeket. Az ökológiai hálózat térképezésében helyi. CORINE Land Cover 1:100. Ökológiai hálózat térképezésére európai szinten alkalmas. ill. Hátránya a korlátozott felbontás és tartalmi részletesség. Távérzékelési módszerek segítségével (légifelvétel. amelyből összevonásokkal a ki- sebb méretarányú alkalmazásokat elő lehetne állítani.000) élőhelytérképek készíthetők. nemzeti szinten már nem tartjuk megfelelőnek. hogy az élőhelyleírások kézikönyv formájában is rendel- kezésre állnak3.ott. amelynek célja Európa felszín- borításának feltérképezése. mind a degradált élőhelyeket. Mindezidáig nem készült országunk területére egységes nómenklatúrájú. Kategóriarendszere 3 hierarchikus szinten 44 típust különböztet meg. illetve más külső nemzet- közi kezdeményezések részeként több program is indult. egymással egyenrangú kategóriákat tartalmaz. hogy csak minimális infor- máció nyerhető az élőhelyek állapotáról. A Magyarországon alkal- mazott jelentősebb kategóriarendszereket az alábbiakban ismertetjük. általános kategóriarendszere és alacsony felbontása miatt. speciális cönológiai ismeretek nélkül is viszonylag egyszerű- en használható.000-es léptékű felszínborítási térkép A Land Cover a CORINE-program legnagyobb adatbázisa. valamint az ökológiai hálózat térképezése szempontjából jelentős hiány. regionális és nemzeti szinten egyaránt felhasználható. hogy viszonylag rövid idő alatt nagy kiterjedésű területről ké- szüljenek egyenletes információ-tartalmú. Segítségével közepes léptékű (1:10. A 116 kategória jól reprezentálja mind a természetes. évi Landsat TM űrfelvételek alapján 1996-ra készült el az egész országot lefedő adatbázis (FÖMI) 4. amelyek képesek bemutatni a földfelszín jellemző borítását.000 – 1:25. élőhelyeit. átmenetet képez egy részletes földhasználati és egy sematikus élőhely- térkép között. A kategóriarendszer nem hierarchikus. A Corine Land Cover Európa-nagyságrendű léptékben gondolkodik. hogy rövid idő alatt nagy területről egysé- ges rendszerű információk állíthatók elő. melyen – az EC által kiadott kézikönyvnek megfelelően . űrfelvétel) alapján készített térképek Egyre nagyobb az igény arra. Kossuth u.

a degradációt jelző fajok dominanciája alapján természetességi kategóriákba sorolhatók. 4-5-6 szintű osz- tályozás is. Az ilyen térképezés ajánlott méretaránya 1:25. degradáltságuk mértékével is. 13. Az ökológiai hálózat szempontjából minimum három kategóriát el kell különíteni. Részletessége és felszínborí- tási információi alapján regionális és nemzeti szinten ajánlható az alkalmazása. Adatbázisa kompatibilis a standard CORINE (100e) adatbázissal.000. de jellemezhetők az élőhelyek az előző megkö- zelítéshez viszonyítva éppen ellentétes irányból. 4-5 hierarchiaszinten 82 elkülönített kategóriát alkalmaz a felszínborítás tipizálásához. teljesen ter- mészetes állapottól való eltérést veszik figyelembe. Nagyobb területekről tisztán légifelvételek és/vagy űrfelvételek alap- ján is készíthető élőhelytérkép. azonban a kategóriatípusok több mint fele mesterséges objektumok és intenzív agrárterületek elkülönítésére szolgál. Az élőhelyek természetessége. Légifelvételek és űrfelvételek alapján készített egyéb élőhelytérképek A légifelvételeket leggyakrabban kiegészítő információforrásként szokták alkalmazni az élő- helytérképezési munkákban. Az alkalmazott légifelvételek és az interpretációs alaptérképek lényegesen nagyobb geometriai pontosságú lehatárolást is lehetővé tennének. Helyi szinten részletes élőhelytérképek készíthetők. az elkülöníthető foltok azonosíthatósága határt szab az értékelésnek. ha színes légifelvé- telek is rendelkezésre állnak. elégséges tudnunk. nemzeti szinten azonban még nem állnak rendelkezésre ilyen térképek. nagyobb felbontású (SPOT-4) űrfelvételek alapján jelenleg is folyik a térképezés.000-es országos felszínborítási program A CORINE fentebb bemutatott programjának folytatásaként Magyarországon megteremtet- ték a lehetőségét az űrfelvételek alapján történő részletesebb adatállományok előállításának. Nyilvánvalóan ennek megítéléséhez valamilyen mértékű tipizálás elengedhetetlen. ökológiai folyosók CORINE Land Cover 1:50. mind tematikájában részletesebb. Kossuth u.3. Regionális szinten kisebb térségekre készültek felmérések. A FÖMI irányí- tásával újabb. azonban a tematikus pontosság. az alábbiakban két általánosan használt felosztást mutatunk be: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Több ilyen kategóriarendszert is alkalmaznak. 4. ami a rendszer árnyalását segíti. Részle- tesebbé tették a fogalomjegyzéket. állapota Az ökológiai hálózat feltérképezéséhez nem feltétlenül szükséges pontosan meghatározni. és támpontokat ad a rehabilitációs feladatok megfogal- mazásához. Az élőhelyek természetességének. Az alkalmazott rendszer gyakorlatilag minden fő élőhelytípust átfog. Legjobb eredményt ezek együttes alkalmazása adja. hogy egy adott területen milyen társulás vagy élőhely található. különösen. hogy jelenleg nincs kidolgozott és általánosan elfogadott élőhely-kategóriarendszer erre a léptéktar- tományra. de használható több.000. hogy az milyen állapotú. Kategóriarendszere részletes. 22 .2. ami nagy interpretációs gyakorlatot és a vizsgált térség alapos isme- retét feltételezi. mennyire természetes. de annál mind geometriá- jában. 1:50. Ez esetben sem hagyható ki az esetenkénti terepi pontosítás. Eddigi tapasztalataink alapján az Á-NÉR fő kategóriáinak alkalmazását javasoljuk ki- sebb-nagyobb pontosításokkal. továbbfejlesztették az interpretációs eljárásokat. az eredeti vegetáció megléte és hiánya. kategóriái azonban legtöbb esetben nem feleltethetők meg automatikusan az országban alkalmazott élőhely-tipizálásoknak. Élőhelyek. Problémát jelent viszont. jellegének megállapításánál a zavarásmentes. amelynek során az egyes élőhelyek faj- összetételük.

intenzív erdészeti és gyümölcs- kultúrák. A természetes állapot közepesen romlott le. kevesebb a degradációjelző faj. 23 .). A természetes állapottal nem egyező. az eredeti társulás csak nyomokban van meg. Mérsékelten degradált. hegylábi gyümölcsösök stb. ökológiai folyosók Élőhely-természetességi kategóriák Seregélyes Tibor osztályozása szerint Seregélyes Tibor 5 kategóriát alkalmaz5 a. 13. A természetes állapot teljesen leromlott. de kevés a gyom jellegű elem. vizek betonparttal stb. hasznosítatlan sziklagyepek. de színező elemek alig fordulnak elő. az antropogén hatás jellemző.). ha a színező elemek aránya kiemelkedő. Kossuth u. jelentős a gyomok és jellegtelen fajok ará- nya (túlhasznált legelők. régebben felhagyott. Horváth F. meddőhányók.). színező elemekkel f. stb. zömmel antropogén. de 6 kategóriára kiterjedő felosztást alkalmaz Varga Zoltán6 Nem természetes élőhelyek a. Az állapot természetes. e.). c. de sok a jellegtelen komponens d. Az állapot természetes. A természetes állapot erősen leromlott. gyakorlati- lag csak gyomok és jellegtelen fajok fordulnak elő (szántók. Élőhely-természetességi kategóriák Varga Zoltán osztályozása szerint Az előbbihez hasonló.. az eredeti vegetáció elemei megfelelő arányban vannak jelen. a fajszám a társulásra jellemző maximum közelében van. antropogén. természetes parti övezettel rendelkező vizek. a gyomok és jellegtelen fajok aránya nem jelentős (erdészeti kezelés alatt álló öreg erdők. az eredeti vegetációnak az antropogén hatást tűrő fajai viszont jelentős szá- múak Természetes élőhelyek e. az emberi beavatkozás nem jelentős. b. fenyérfüves. az emberi beavatkozás nyilvánvaló. szántó vagy gyep helyére telepített erdők. d. őslá- pok. illetve a természetes állapot felismerhetetlen b. 6 (in Fekete G. Az állapot természetközeli. Teljesen mesterséges.. bányák.). nem jellemző arányban fordulnak elő. vizek mesterséges. természetes komponensek a meghatározók. Erősen degradált. szabályozott mederrel stb. tőzegmohalápok gazdag lápi flórával. Élőhelyek. 1997) Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. károsodott erdők stb. domi- náns elemei szórványosan. de mérsékelt. Molnár Zs. fajgazdag hegyi kaszálóré- tek. az emberi beavatkozás mértéke elhanyagolható 5 In Németh 1995:25. köztük reliktum-jellegű ritkaságok is vannak. illetve annak tekinthető. Az állapot természetközeli. Gyomnak minősülő fajok alig fordulnak elő (őserdők. illetve gyom jellegű növényzettel Féltermészetes élőhelyek c. a színező elemek aránya jelentős. csillagpázsitos leromlott legelők. az eredeti vegetáció nem ismerhető fel. tömegesek a gyomjellegű növények (intenzív gyepkultúrák.

b. A számos bizonytalansági tényező miatt csak regionális szintű (1:50. 4. Kossuth u. Élőhelyek.000 vagy az alatti méretarányú) térképezésnél ajánljuk alkalmazását. Ennek leírása az élőhe- lyek eloszlása és az izoláló tér kiterjedése alapján történhet. a természetes folyamatok érvényesülését. Az egykor összefüggő természetes tér- ben az emberi tevékenység eredményeként az élővilág számára kedvezőtlen tulajdonságú. amely meghatározó jelentőségű a hálózat működése.4.vagy vegetációtérkép ké- szült a területről. A természetes térsé- gekben zárványként jelennek meg az agrár. környezete. Ez nagy terepi tapasztalatot és jelentős távérzékelési interpretációs gyakorlatot igénylő feladat. izoláló hatású területek jelentek meg.2. de csak akkor. Az ökológiai hálózat térszerkezete Az élőhelyek alkotta térbeli szerkezet az ökológiai hálózat „morfológiai” jellemzője. a természetes folyamatok veszélyeztettek. Abban az esetben. Ennek alapján a következő fő tí- pusok különíthetők el: a. ahol a természetes és a természetközeli állapotú élőhelyek már nem alkotnak össze- függő térstruktúrát. hanem távér- zékelési anyagok felhasználásával készült. hatásterület stb. és a térségben szerzett általános tapasztalatok adnak támpontot az élőhelyfoltok állapot-kategóriájának meghatározásához. archív légifelvételeken követhető nyomon. Összefüggő természetes élőhelykomplexek Különböző természetes és természetközeli élőhelyek sokaságának koherens rendszere. ha az élőhelytérkép nem részletes terepi vizsgálatok alapján. természetszerű élőhelyek Az összefüggő intenzív agrár.vagy beépített felszínek. hasonló élőhelyekkel nem biztosított. Szétszabdalt természetes élőhelykomplexek Különböző természetes. kiterjedése. mivel csak helyszíni szemrevételezéssel ismerhető fel a legtöbb degradációra utaló jelenség. természetközeli és mesterséges élőhelyek sokaságának koherens rendszere. A koherencia más. a távérzékelési anyagon felismerhető mintázat. degradációra utaló jelek vagy ezek hiánya. Az élőhelyek feldarabolódásának és az izoláló tér kiterjedé- sének folyamata a tájalakulás vizsgálatával a történeti térképeken.000 – 25. 13. koherenciája szempontjából.000 felvételi léptékben készülnek. feldarabolták a természetes élőhelyeket. Ekkor az élőhelyek jellege. térképi adatok. ha részletes élőhely.) ábrázolnak. ha ilyen felbontású élőhelytérkép a teljes területről rendelkezésre áll. A tágabb környezetből származó humán hatások nem veszélyeztetik az alapvető ökológiai jellemzőket. Az eleinte zárványként megjelenő mesterséges felszínek kiterjedtek. kisebb területe- ket (települések határa. Az ökológiai hálózat térstruktúrájának leírásánál két fő komponenst kell figyelembe venni: a termé- szetes élőhelyek és az izoláló jellegű tér kiterjedését és eloszlását. Egyedülálló. ahol a természetes és természetközeli állapotú élőhelyek dominanciája jellemző. ter- mészetközeli vagy féltermészetes élőhelyek. Ezek a térképek általában 1: 5. a természetes folyamatok veszélyeztetettek. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. a fenti „in situ” tapasztalást igénylő felosztásokat nem lehet alkalmazni.és beépített felszíneken belül jól lehatárolható természetes. A kategóriák segítségével nagy térségek is jel- lemezhetők. c. 24 . ökológiai folyosók A bemutatott kategóriák akkor használhatók.

. amely nem áll állandó. természetközeli és féltermészetes állapotú élőhelyek. de a transzportfolyamatok működését segítő élőhelyek. jellegük. . Magterületeknek tekintjük azokat az élőhelykomplexeket. további két nagy csoportra oszthatók. mivel az élőhelyeket és élőhelykomplexeket a természetes migrációs és transz- portfolyamatokban betöltött szerepük alapján rendezik csoportokba. ökológiai folyosók d. ahol a mesterséges élőhelyek dominanciája jellemző. kapcsolataiktól és állapotuktól függő mértékben. legfeljebb izolált természetes és természetközeli élőhelytöredékek találhatók. Ezek helyze- tüktől. Funkci- onális a felosztás. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Nem mindegy. Ezek a területek a természetes transzport- folyamatokban korlátozott mértékben képesek részt venni. regionális szinten értelmezve már csak egy szétszab- dalt struktúra mozaikeleme. 13. Az az élő- hely. tervezik. rehabilitált ökológiai hálózat tervezéséhez alkalma- zunk:  Puffer zónák  Rehabilitációs területek 7 lépegető kövek” – az izolált. Azok az élőhelyek. Beékelődött mesterséges élőhelykomplexek Természetes és természetközeli élőhelykomplexekben zárványként megjelenő mezőgazdasági és településterületek. nem összekötő. Élőhelyek. Operatív kategóriák azok. amelyek jelenlegi ismereteink szerint területi kiterjedésük. Kossuth u. valamilyen mér- tékben képes volt megőrizni a természetes jelleget. városias települési és intenzív mezőgazdasági térségek koherens rendszere. szerepük izoláló jellegű. amelyek a léte- ző ökológiai hálózat leírása során elkülöníthetők. Alapkategóriáknak tekintjük a funkcionális felosztásban azokat az elemeket. amely helyi szinten összefüggő rendszer. Összefüggő mesterséges élőhelykomplexek Ember által kialakított és fenntartott. 25 . Ideso- rolhatók a természetes. Ezek az alábbiak:  Magterületek  Ökológiai folyosók folyamatos és stepping stones7 elemei  Alacsony transzportértékű (képességű) területek. Az ökológiai hálózat funkcionális szerkezete (funkcionális ökológiai hálózat) Az ökológiai hálózatot általában funkcionális szerkezete alapján jellemzik. tehát befolyásolja a vizsgált terület kiterjedése. közvetlen humán behatás alatt. amelyeket tervezett.A másik csoportba tartozó élőhelyek állandó humán hatás alatt állnak. hogy az élőhelykomplexet helyi. amelyek összefüggő térszínei között. a természetes élővi- lág számára szélsőséges feltételeket nyújtanak.5. 4. aktívan képesek részt venni a ter- mészetes transzportfolyamatokban.2. vagy kör- nyezetük miatt nem funkcionálnak magterületként. ahol a természetes életközösségek zavartalan működése biztosított. még ha degradált állapotban is. e.Egyik csoport az. A térbeli eloszlás megítélése léptéktől függ. regionális vagy nemzeti szinten vizsgáljuk.

amelyek nem felelnek meg a természetesség kritériumainak. hogy egyben magterület is. természetközeli területeket. Egy völgy is eltérő lehetőségeket kínál a völgy alján és különböző kitettségű oldalain. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. ha azonban álla- potuk nem természetes.2. Dinamikusan szemlélve a kérdést. Helyi szinten a helyváltoztatást. ak- kor meg kell állapítanunk. amelyek az ökológiai folyosók stepping stone-elemeit adják. Nem szabad elfelejteni azt sem. A magterületek értelmezése Kiindulva abból az alapelvből. hogy azok szóba jöhetnek-e magterületként. mert hiszen azok fajfüggők. hanem változatos élőhelyi adottságokkal rendelke- ző komplexek. 26 . hogy a környezetéből reá irányuló hatásokra ne változzon meg. mint pl. a magterületek is stepping stone-ok. 4.6. A funkcionális ökológiai hálózat elemei Magterületek Az ökológiai hálózat azon tetszőleges kiterjedésű területei. hiszen részt vesz az őket jellemző fajok populációinak géncseréjében. A folyóvizek természetes alakulatai magterület-besorolást kapnak. De nem mindegyikről mondható el. szaporodást szolgáló mozgások folyosóit nagyon nehéz ér- telmezni. hegygerincek stb. Élőhelyek. de élővíz-jelleget mutatnak. Kivételként említhetők az élővíz-folyosók és más folytonos folyosók. 13. míg azok a ré- szek. A fenti feltételnek szigorú értelemben csak a természetes élőhelyek felelnének meg. Ha felismerjük és feltérképezzük a különböző természetes. azonban magterület-besorolást kaphatnak az ember által fenntartott vagy befolyásolt. Ennek megállapítására szolgál a magterületek értékelése. az Északi-középhegység montán bükköseit nézzük. s ezáltal biztosított a természetes életközös- ségek zavartalansága. ökológiai folyosók A funkcionális ökológiai hálózat elemeinek részletes jellemzése a következő fejezetekben történik. az ökológiai folyosók stepping stone-elemeit fogják képviselni. Ez a két kategória minden ilyen elemet lefedhet. magas diverzitással rendelkező természetközeli rendszerek is. hogy fizikailag felismerhető elemeit meghatározzuk és feltérképezzük. völgyek. Magterületnek csak az tekinthető. A valós ökológiai háló- zat fizikailag felismerhető elemei a magterületek és azok az élőhelytöredékek. A természetes állapotú folytonos folyosók is besorolhatók magterületként. Ha pl. akkor azok mindegyike stepping stone. hogy az ökológiai hálózat egy létező rendszer. amely ele- gendően stabil ahhoz. eltérő vízterekből áll. amelyek esetében a rend- szerben a természetes folyamatok érvényesülnek. az összes faj vonatkozásában a tér akár minden részletére ki- terjedhetnek a „folyosók”. step- ping stone-ként vehetők számításba. Kossuth u. akkor élőhely-töredékekként kategorizálhatók. Értelmezési problémát jelenthet a magterületek és az ökológiai folyosók stepping stone-ösz- szetevőinek elkülönítése. mint ahogy egy folyó is szaka- szokból. hogy közelről vizsgálva a folytonos elemek sem homogének. mivel legtöbb esetben nem homogén élőhelyek. vagy mint élőhely-töredé- kek. az a felada- tunk.

de direkt hatások is fenyegethetnek egy-egy élőhelyet.a magterület területi kapcsolatai. 27 . Ugyanis egy-egy terület kiterjedésének nagysága az ökológiai feltételek révén is adott. önmagá- ban is magterületként alkalmas élőhely vesz körül. nyilván az adott faj szerint változik. Ha teljesen tudományos igényességgel járnánk el. a gyomok transzportja egy út létesítése által. amelyet magterületként szeretnénk kije- lölni. a területhasználat módját kívánják megváltoztatni. akkor szükséges lenne meghatározni azokat a transzportfolyamatokat. amelyek egyaránt terjedhetnek a víz és a levegő által. Kossuth u. bár alapjában véve helyes elven nyugszik. hogy mennyire természetes. . de átadódhatnak bizonyos toxikus anyagok a táplálékláncon keresztül is. Természetesen Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Lehet. hogy minden olyan területet. b. megváltozással fenyegetik a magterü- letként szóba jövő rendszert. A potenciális területnagyságra való tekintettel a jelenlegi kiterjedés nagysága: A magterületek besorolásánál sokan területnagyságokat adnak meg. hogy egy-egy területet aszerint rajzolunk körbe. koherencia lehetősége: Ha egy magterületként szóba jövő területet csupa természetes vagy féltermészetes. ha csak ott vannak meg azok az ökológiai feltételek. vagy az élőhely élőhely-töredékké zsugorodik össze. Ilyen transzportok származhatnak élő és élettelen elemektől egyaránt. A külső környezetből érkező hatások milyensége a stabilitás szempontjából: A magterületként való besorolás szempontjából a leglényegesebb. amelyek a rendszert érik. több szempontból tévútra vezethet. akkor az a terület stabilnak tekinthető. egy nedves területet. és a fenti szempontok alapján alkalmas-e magterületként való kijelölésre. Élőhelyek. a körülötte lévő terület meliorációja kiszáradással fenyeget. Ez a gondol- kodás. hogy ennek hatására a terület jellege teljesen megváltozik. ökológiai folyosók A magterületek értékelése A magterület értékelésnek három alapvető szempontja van: . azon az elven. Természetesen azok kijelölésének eltérőek lehettek a szempontjai. ahol a természetes küzdőtér adva van. 13. hogy vannak-e távol és közel hasonló élőhelyek. hogy vannak-e olyan külső hatások. hogy az ott meghatározó körülmények megváltozzanak. Ezt a feltételt úgy is kielégíthetjük. hogy azt milyen társulások vagy élőhely típusok alkotják. megváltoztat- hatja a természetes rendszer niche-mintázatát. hogy csak megfelelő méretű terület elégítheti ki az egyes fajok populációinak stabilitását. c. hogy egy adott terület milyen társulást vagy élőhelyet reprezentál. hogy egy kicsiny kiterjedésű élőhely stabilabb. lehet. mivel a környezetéből semmi nem fenyegeti azzal. mint egy nagyobb kiterjedésű. függetlenül attól. .a potenciális területnagyságra való tekintettel a jelenlegi kiterjedés nagysága. A magterület területi kapcsolatai. hi- szen olyan puffer zóna veszi körül. amelyek az élőhely méretét is tekintetbe véve. Harmadrészt. Pl. hogy az élő- hely mérete mennyire fontos a populáció stabilitásában. hogy az megfe- lel-e a magterületre vonatkozó kritériumoknak. a. pl. nem lehet nagyobb egy sziklagyep. elégséges tudnunk. amelyek meg- határozzák egy sziklagyep létét. A magterületek operatív kijelölése: Az ökológiai hálózat feltérképezéséhez nem szükséges pontosan meghatározni. Másrészt. Másrészről arról is meg kell győződnünk. A leggyakoribb transzportfolyamatok különbö- ző szennyező anyagokhoz köthetők. amely már védelem alatt áll. Pl. magterületként kell kijelölnünk. A magterületek általában már valamely védettségi kategóriába tartoznak. Pl. koherencia lehetősége. Természetesen nemcsak külső hatások. azaz még elérhető távolságban adott-e a génkicserélődés lehetősége.a külső környezetből érkező hatások milyensége a stabilitás szempontjából. de nyilván alapvető fontosságú.

8. a táj nem természetes állapotú.7. a róluk kiinduló hatások degradációs folyama- tokat indítanak el az érintkező természetes rendszerekben. hogy felismerjük a természetes rendszerek ko- herenciájának jelentőségét. Ökológiai folyosók Ahhoz. Bizonyos invazív fajok számára az e területek által nyújtott szélsőséges körülmények és a természetes kompetítorok hiánya kedvező adottság. hogy a magterületeken élő fajok populációi kommunikálni tudjanak egymással. A legtöbb. Élőhelyek. 4. kutatási és monitoring tevékenységek. mivel egy-egy faj többféle élőhelyi feltételt is el tud viselni.2. el kell jutniuk egymáshoz.2. folyosókat hasonló típusú hab- itatok "elérhető" közelségű rendszere építheti fel. amelynek kiterje- dése és negatív hatásai miatt rákényszerültünk arra. hogy egy- egy élőhely folyosó vagy éppen barrier a vizsgált élőlény számára. Ez az a tér. funkcionálisan és fizikailag is. ökológiai hálózatra vo- natkozó felosztás nem foglalkozik ezzel a kategóriával. Az ökológiai háló- zatok tervezése során a mesterséges felszíneket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. mivel döntőrészt ennek a térnek a viselkedése határozza majd meg a hálózat működőképességét. Az alacsony transzportérték kifejezés arra vonatkozik. hogy ezeken a területeken a természe- tes és természetközeli élőhelyekkel összehasonlítva. a gazdasági hasznosítás csak abban az esetben megengedett. Ugyanakkor nem abszolút „üres” terüle- tek. Ezek a területek lényegében érintetlenül őrizendők meg. A legtöbb élőlény terjeszkedési stratégiája számá- ra barrierként működnek. ha az szükséges az adott állapot fenntartásához (ember által fenntartott féltermészetes élőhelyek magas biodiverzitással). Az elsődleges cél e területeken a biodiverzitás komplex védelme. Megengedett tevékenységek a szükséges állapotstabilizáló beavatko- zások. azoknál sokkal korlátozottabb mértékben adot- tak a természetes migrációs folyamatok feltételei. ökológiai folyosók az is előfordul majd. az ipari és az urbán hatások alatt álló felszíneket. De milyen értelemben beszélhetünk ökológiai folyosókról? Látnunk kell. 4. Alacsony transzportértékű területek Ez a kategória az intenzív agrár. Ilyen esetben törekedni kell a védettség alá helyezésére. kiterjedésük határozza meg. 28 . Természetesesen a folyosó mindig relatív fogalom és a faj tulajdonságaitól függ. izoláló hatásukat jellegük. amely szétszabdalta a természeti tájat. hogy nem áll semmilyen jogi oltalom alatt. bár a felszín legnagyobb területét elfoglalja és kiterjedése folyamatosan nő. Kossuth u. kiterjedésük izoláló hatású. erősen degradált területeit foglalja magába. 13. vizsgáljuk és rehabilitáljuk az ökológiai hálózatokat. és újabb területeket meghódítani. Az ökológiai folyosók értelmezése tehát csak rendkívül dinamikus szemléletben képzelhető el. ugyanakkor felrajzolásuknak különleges jelentősége van a barrierek meghatározásában és esetleges elhárításában. Univerzális folyosó tehát nincs. Ez az ökológiai folyosók rendszerén keresztül történik. ennek következtében expressz gyorsasággal ké- pesek szétterjedni. azokkal – legalább rövid időre - konform módon képes viselkedni. hogy elvileg tisz- tán természetes körülmények között is léteznek ökológiai folyosók. Másrészt térszerkezetileg az ún. ahol a lépésről lépésre haladás lehetősége biztosí- tott. kisebb-nagyobb mértékű transzport ezeken keresztül is lejátszódik. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Egyrészt a migrációra kényszerült fajok az izoláló hatású élőhelyeken keresztül is képesek áthatol- ni.

pl. Ebben a vonat- kozásban a Kárpát-medence vízfolyásainak különös jelentősége van. hogy folyóink hullámtéri galériaerdei a természetközeli erdőkkel folytatott korábbi rablógazdálkodás ellenére is. Ebből a szempontból a folyosókat léptékük szerint a következőképpen osztályozhatjuk: Interkontinentális folyosók Kontinentális folyosók Regionális folyosók Lokális folyosók Interkontinentális és kontinentális léptékű folyosók Ebbe a típusba tartoznak. Maros) európai viszonylatban is igen jelentős élővízi és nedves élőhely-folyo- sók. hogy a folyosó azonos típusú élőhelyeket kössön össze. jó- val kanyargósabb Tisza a medence vízrendszerének olyan É-D irányú tengelyét hozza létre. Amíg egyes fajok. kontinensek között vándorolnak.és pihenőhelyeit nemzetközi méretekben is védeni kell. egyes lepkék stb. a madarak migrációs útvonalai.és szaporodási feltételeit kielégíteni képes. a Balaton és Velencei-tó. Ennek fontos tényezője. 8 RÁDAI. a nedves területek kialakítását és fenntartást a folyóvizek biztosítják. Az egyik azoknak a fajoknak az egyedeit tartja szem előtt. ökológiai folyosók E dinamikus fogalom megfelelő értelmezéséhez két alapvető szempontot kell figyelembe vennünk. táplálkozó. amelyen keresztül az összeköttetés meg- valósulhat. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. addig mások csak helyi mozgásokat végeznek. 13. még mindig Európa legnagyobb kiterjedésű. hogy a medence alföldi területei- nek vízellátását. vándormadarak. E két nagy folyó. továbbá az Alföld vizes területei nemzetközi vonatkozásban is ki- emelkedő jelentőségűek. Itt tehát nem szükséges. Az egyes fajok szempontjából a folyosókat célszerű a helyváltoztatás mértékével jellemezni. felismerve. amelyek életritmusuk szerint meghatározott helyváltoztató mozgást végeznek. amelyben az Alpok jelentős részének és a Kárpátoknak a vízgyűjtő területei összpontosulnak. azo- nos vagy különböző élőhelyeket összekötő tér azon része. Az IUCN által kezdemé- nyezett „Élővízfolyosók Magyarországon” ("River Corridor”8) program egyben a Kárpát-me- dence ökológiai hálózatának is a vázát alkotja. a rövidebb távú klíma- fluktuációkkal összefüggő elterjedési ingadozások lehetőségeinek biztosítása. s ezer kilométereket képesek rövid idő alatt megtenni. s a vele az alföldi szakaszán szinte párhuzamos. a Fertő-Hanság vidéke. halak. táplálékszerzés vagy sza- porodás céljából. Folyóvíz- hálózatunk alapvető sajátsága. Kossuth u. s a hozzájuk csatlakozó nagy mellékfolyó-rendszerek (Dráva-Mura. Több magyarországi terület. hiszen a migráció oka sok esetben éppen a különböző típusú élőhelyek felkeresése. A vándorló fajok migrációs útvo- nalait. hiszen ezek képesek kiegyenlíteni a csapadékhiányos időszakok kedvezőtlen szélsőségeit. pl. Élőhelyek. hogy egy fő gyűjtő folyója van: az ország teljes területe a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartozik. 29 . A Duna. 1995. pl. Körö- sök-Berettyó. Erről rendelkezik többek között a Bonni Egyezmény is. a másik az egyes fajok elterjedésével kapcsolatos. összefüggő hullámtéri erdőrendszerét alkotják. Ökológia folyosók definiálása az egyes fajok szempontjából Az ökológia folyosó a faj egyedeinek élet. Regionális léptékű folyosók Funkciója a különböző jellegű tájak élővilága közötti összeköttetés.

amely végighúzódik a hegy gerincén szintén ilyen. ökológiai folyosók Aktív. Stepping stones-jellegű folyosók létrejöhetnek eredetileg összefüggő területek fel- darabolódásával. amelyekben különösen aktív transzportfolyamatok játszódnak le. A lineáris folyosók egy különleges típusát jelentik a szegélytársulások. és mint limitált jelentőségű élőhelyek. mint táplálkozási területek. Az ökológiai folyosók definiálása az azonos típusú élőhelyek kapcsolata szempontjából A folyosó két hasonló. egymással hasonlóságot mutató magterület közötti génkicserélődési kapcsolatot biztosítják. hogy a magterületek sorozata része a folyosónak. magterületként számba vehető. 13. működőképes regionális léptékű folyosók ott vannak. különböző természetes élőhelyek sorozata) 1 Természetes. az arra képes fajok populációi között génkicserélődés jö- het létre. az Alpokalján. 4. többsé- gükben fennmaradtak a természetközeli és hagyományos gazdálkodással fenntartott területek. Ebben az esetben elsődleges stepping stone- nak nevezzük a hasonló élőhelyeket. 30 . fasorok. a magterülettel megegyező típusú élőhelyek rendszerét. megmaradt kisebb ligeterdők sorozata egy folyó mentén. pl.Másodlagos (pseudo) stepping stones (megszakított. amelyek közvetítésével a génkicserélődés megtörténhet. az Északi-középhegység egyes peremterületein. Rendkívül jelentősek a nagy kiterjedésű ag- rárterületek kisebb zárvány-élőhelyei: egy-egy feltöltődött holtág-részlet. illetve másodlagos stepping stone-nak a más típusú élőhelyeket és másodlagos folyosóknak az ezek közötti tereket.) . Ezek közös tulajdonsága. kisebb-na- gyobb kiterjedésű természetes. egy mezőgazdasági területté alakított. mezsgyék vagy sövények). ilyen a sziklagyepek sorozata a szik- laszirteken. jelentősen kiterjednek. A természetes élővilág jelentős része számára átjárható. amelyen keresztül a két magterület között. amelyek két magterületként szóba jövő ligetet kötnek össze. azonos típusú élőhely közötti tér azon része. folyamatos folyosóknak nevezzük azokat a természetes élőhelyekből álló tér- ségeket. folyamatos folyosók (folyamatos. vagy a völgy egésze is lehet ilyen. Ilyen folyosó lehet. ame- lyek a két. amelyek hosszan elnyúlva. vagy pl. természetes élőhelysorozat. Elsődleges stepping stones-jellegű folyosóknak nevezzük azokat a térben elszórt. Az azonos típusú. a folyók homogénnek mondható szakaszai. pl. Pl. és elsődleges folyosóknak az ezek közötti kapcsolatot biztosító teret. ahol még tájméretekben. korábban összefüggő ősgyep né- hány foltja megmaradhat a szántóföldek között. Lokális jelentőségű ökológiai folyosók A korábban nagy kiterjedésű élőhelytípusok természetközeli állapotban megmaradt jelentő- sebb darabjait kötik össze.Elsődleges stepping stones (megszakított. Kossuth u.Természetes. Ezek leggyakrabban élőhelyek megmaradt töredékei. vagy félter- mészetes területek. Élőhelyek. a Bereg-Szatmári síkon stb. pl. Egy alpin zóna. maga a víztest. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. magterületként szolgáló élőhelyeket összekötő folyosókat a következőképpen osztályozhatjuk: . de hasonló élőhelyek sorozata) . s fő jellemzőikben mindvégig megegyeznek. valamint a zöldfo- lyosók (erdősávok.

Puffer zónákat az ökológiai hálózat rehabilitációjának tervezése során különítünk el. pl. ugyanakkor kü- lönböző tulajdonságaik miatt izoláló tényezők is két hasonló élőhely között. azonos szántóföldi kultúrák sorozata. megszakított folyosónak nevezzük azt a teret. élőhellyel való érintkezés esetén. 4. a köztük lévő folyosókat másodlagos folyosóknak nevezzük. hogy nincs értelme kije- lölni puffer területet más természetes társulással. ahol az valamilyen ember által befolyásolt területtel érintkezik. Ilyenek pl. Kossuth u. Ilyen stepping stone-rendszer pl. hiszen ha megváltozik. Azért használjuk az "ál" jel- zőt. Élőhelyek. Nem természetes. egy csatorna. medencék stb. a montán élőhelyek sorozata a hegyvidékek magasabb részein. néhány faj elterjedési folyosója is. kisebb-nagyobb kiterjedésű természetes élőhely-rendszereket. Puffer zónák és szegélyelemek A puffer zónák a magterületek és a folyosók stepping stone-elemei felé irányuló. Vegyes. Meg kell jegyezni. A puf- fer terület tehát olyan terület. jelentősen kiterjednek. A puffer zónákon belül két funkcionális egység különíthető el. hogy a természetes rendszer. amelyek a térben hosszan elnyúlva. s fő jellemzőikben mindvégig megegyeznek. ott kell ki- jelölni. Ez azonban a természetes rend- szerek dinamizmusát biztosító folyamat. amely két magterületet különböző. amelyek megszakított. s rajtuk keresztül génkicserélődés törté- nik. de rajtuk keresztül a magterületek legalább bizonyos fajok vonatkozásában génki- cserélődési kapcsolatot folytatnak. 31 . akkor az ál- tala védett rendszert is érinti a változás következménye. amelyek más típusúak.2. külön- böző. folyamatos folyosóknak nevezzük azokat a nem természetes élőhelyekből álló tereket. választanak el egymástól. Az ún. de ilyen egy út is. (mag- terület) tér. megszakított folyosók azok a térrészletek. Nem természetes. belső puffer terület jellegét nem szabad átalakítani. mert a szigetek ugyan természetes voltuk miatt segíthetik az elterjedést. nem természetes mozaikok sorozatából állnak. 13.és időbeni dinamizmusa biztosított legyen. amelyeket völgyek. amely több értelemben is folyosó. s hogy elhárítsa és megszűrje a negatív köz- vetlen transzportokat. vagy kiszűrése érdekében létesített védő- zónák. mint a magterület. Ha különbséget akarunk tenni természetes és nem természetes élőhelyek között. ökológiai stabilitást kedvezőtlenül befolyásoló hatások csökkentése. belső puffer területet a magterület jellemzőit hordozza. természetes és nem természetes élőhelyek sorozatán keresztül köt össze. akkor a fenti osztá- lyozásunkat tovább bővíthetjük. Ezeket a stepping stones-okat másodlagos stepping stone- nak. A magterület szélén. holott in- nen is indulnak ki a területet megváltoztatni igyekvő hatások. amelyet abból a célból jelölnek ki. ahonnan valószínűsít- hető valamilyen kedvezőtlen transzportfolyamat.9. puffer A (belső puffer területek) puffer B (külső puffer területek) Belső puffer zóna (puffer A) Az ún. ökológiai folyosók Másodlagos (pseudo) stepping stones-jellegű folyosóknak nevezzük azokat a térben elszórt. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc.

az egyik tár- sulás a másik rovására terjeszkedni fog. amelyek esetében lehetőség van a természetes. illetve degradációt okozó tevé- kenység. és objektíve a két puffer terület közé is beékelődnek. A szegélyek védelmében könnyebb a mozgás (pl. nincs meg a szukcesszió lehetősége. amennyiben azt szántóföld veszi körül. hanem egy különböző szélességű sáv. Rehabilitációs területek A rehabilitációs területek a magterületek vagy ökológiai folyosók sérült. valamint a folyosók határán is lé- teznek szegélytársulások. s nem csak a szegélyeken keresztül. Rehabilitációra szánt területeket azért jelölünk ki. és azt rendszeresen művelik. rovarevők stb. pedig annak nagyon fontos alkotórészei. természetes állapotnak. Az ilyen szegélyek – még ha nem is alkotnak önálló társulást . ahonnan nem indul ki a magterületet bizonyára megváltoztató külső ha- tás. 4. ökológiai folyosók Külső puffer zóna (puffer B) Az ún. utak. A szegélyelemek (interacting elements) olyan lineáris elemek. Élőhelyek. Ezeket általában nem szokták az ökológiai hálózat elemeként megemlíteni. nagyobb az esély a táplálékszerzésre a szegélydefektus miatt stb. a zavarásmentes szukcesz- szió lehetősége adva van. A külső puffer területen tehát nem folyik környezetterhelő. Rehabilitációs területet ott célszerű kijelölni. vagy degradált ré- szei. hogy le- gyen egy olyan zóna. ahol az „r” stratégista rezgőnyár je- lentős haladási sebességgel biztosítja az utána következő kocsánytalan tölgyes térhódítását. erdő esetében szélárnyék). A termesztett nö- vények számára létfontosságú megporzó szervezetek. Ennek számos oka lehet. megfosztják térbeni kiterjedésének esélyétől. Amennyiben az erdőt egy fenntartás nélkül hagyott gyep veszi körül. mert a természetes állapotba való visszaté- rés a legmegfelelőbb „használat” a terület esetében. Pl. akkor megindul az erdősülés. vagy. mint ütköző zónák fontos területek a természetes folyama- tok dinamizmusának biztosításához. nagy gyakorisággal folyik helyváltoztatás. ragadozók. 13. mint sávos elemek.10. A szegélytársulások. a szomszédos. 32 . és esetenként éles határvonalakat ad- nak (pl. Ezek. vagy természetközeli állapotok helyreállítására. valamint más olyan roncsolt felszínek. szántók esetében).számos. A szegélytársulások egyben küzdőterei is a különböző élőhelyeknek. ahol a reha- bilitációs célállapot megfelel a potenciális. ill. és az ökológiai feltételek is lehetővé teszik. amely lé- nyeges feltétele a szegélytársulásokkal érintkező területek fajmegtartásának. Annak érdekében kell kijelölni. a helyi táplálékláncban.2. Ezek a szegélyzónák a mesterségek felszínekkel való találkozáskor összeszűkülnek. rezgőnyáras szegélyeken. A magterületek és a pufferzónák. ökológiailag kevésbé stabil közösségek valamelyikébe tartozó faj számára biztosíta- nak niche-t. hogy a szegélyek mentén. reszukcesszióját elősegítő folyamatokat. Átmeneti jellegükből fakad magas biodiverzitásuk. Kossuth u. illetve a szomszédos területek természetes álla- Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. így gyorsítják a táj spontán rehabilitációját. külső puffer terület a belső puffer és a mesterséges felszínek közötti zóna. amely már nem a magterülettel megegyező jellemzőket mutat. bár kevés szakirodalmi utalás található erre vonatkozólag. egy erdőben. Amennyiben az ökoló- giai feltételek lehetővé teszik és rendszeres emberi tevékenység nem akadályozza meg. élőhelyei az ilyen szegélyek. A táj táplálékhálózatának gazdagodását és változatosabbá válását teszik lehetővé. A gyakorlott természetbúvárok azonban tudják. az erdőt elvágják természetes kör- nyezetétől. Szegélyzónák A természetes és természetközeli élőhelyek a valóságban fokozatos átmenettel csatlakoznak egymáshoz és határuk nem egy vonal. amelyek küzdőteret képez- nek a különböző élőhelyek között. megítélésünk szerint egyben ökológiai folyosók is. Ilyen jelenséget gyakran láthatunk pl.

migrációjának elősegítéséhez. Tipikusan ilyen csoport pl. zsákmányszerzéshez szükséges sűrűségben kell rendelkezésre állniuk. Barrier lehet pl. Kossuth u. míg a vonalas létesítményeknél átjárók építése (pl. felszámolták a nagyüzemi táblásítás során. Fontos megemlítenünk. pollen stb.vagy bokorsor.és bokorsorok jelentettek. aluljárók a vasúti töl- tés oldalában) jelentheti a megoldást. amelyek köz- vetlenül nem kapcsolódnak magterületekhez. ha- nem annak egy típusát alkotják. Ugyancsak megfogyatkoztak a mezővédő erdősávok. Felhasznált irodalmak: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. hogy a természetes szuk- cesszió a magterület segítségével menjen végbe. növelik a vándorló vízimadarak vándorlási útvonalába eső nedves élőhelyek számát. a megmaradt. addig a zöld folyosókat az ember alakítja ki. a birtokhatárok elkülönítésére használt árkok. nem komplex és nem önfenntartó rendszerek. autópálya. s megvizsgálandó.11. ter- més. 13. fa. Ez a kérdés azért fontos. az emberi tevékenység által létrejött barrierek miatt. Zöld folyosók Szükséges megjegyezni. Az agrárterületek esetében a megfelelő sűrű- ségű erdő. mesterséges vízfelületek. A valamikor kedvező "zöldfolyosó-rendszert". hogy szükséges lenne olyan területeket is rehabilitálni. Amíg az ökológiai folyosók elsődleges alkotói és fő elemei a termé- szetes rendszer maradványai. 4. Ugyanakkor szerepük jótékony hatású a biológiai változatosság fokozásában. amelyet a kisparaszti bir- tokok határmezsgyéje. illetve más élőlények útján terjedő növényi propagallumok (magvak.2. egy utat kísérő árok. il- letve az utakat kísérő fa-. hogy bizonyos életciklusaikat más típusú élőhelyeken töltsék. de még inkább egy vasúti pálya. két természetközeli élőhelyet elválasztó szántóföld. hogy az „elérhető környezetben” van-e olyan élőhely. Mesterségesen létrehozott. A magterületek között.) terjedésének esélyét is. mert a teljesen humán be- folyás alatt álló területeken fel kellene dúsítani az ökológiai folyosó stepping stone-elemeit. természetszerű élőhe- lyek növelhetik a széllel. a korábban. működő ökológiai folyosók nem elegendőek a biodiverzitás fenntartásához. és e habita- tokat összekötő zöld folyosók nélkül populációik reménytelenül elszigeteltté válnak. A kívánt célállapot az ökológiai feltételek ismeretében határozható meg. fa. azaz nincs lehetőség arra. autó- út. Az ember által létreho- zott zöl folyosók hozzájárulhatnak bizonyos fajok elterjedésének. és bokorsorok. vagy még inkább: az őket elválasztó barrierek megszüntetésére. más megfontolásokból létesített zöld folyosóknak megfelelő struktú- rák fenntartása is kérdéses. ökológiai folyosók potban való megőrzése ezt megkívánja (pl. a helyváltoztató mozgások lebonyolításában. ahonnan várható a terület lassú és részleges feltöltődése. Ezek általá- ban nem természetes. hogy Magyarországon jelenleg nincs tudatos zöldfolyosó-tervezés és -létesítés. Zöld folyosó pl. Sőt. E fajok a szá- mukra megfelelő élőhelyeket elválasztó akadályok (barrierek) leküzdésére képtelenek. hogy az ökológiai folyosókkal tévesen szinonimaként értelmezett zöldfolyosók szintén az ökológiai hálózat részei. esetleg vizes árok közbeiktatásával érhető el a természetes élőhelyek el- szigeteltségének feloldása. Létük fenntartása érdekében szükség van az élőhelyek és élőhely- komplexek összekötésére. a bányatavak. Élőhelyek. Felvetődik a gondolat.vagy mezősáv. a magterület vagy az élőhelytöredék megfelelő méreté- nek és koherenciájának biztosítása). 33 . Pl. vagy megszakítatlan település-láncolat. egy településen folyamatosan meglévő kertrendszer stb. melyeknek a vándorlási útvonalon a pihenéshez. Egyes fajok génkicserélődési folyamatainak végbemenete- léhez szükség van arra. a kétéltűek. Termé- szetesen ez esetben is lehet területeket kijelölni rekonstrukcióra. de nem fedik le az ökológiai folyosó fogalmát.

Tankönyvkiadó Bp. 1981 .Graham B. Országtanulmány tervezet .: Ökológiai folyosók.Attenborough D.1996 IUCN Red List of Threatened Animals .Haraszty L. füzet 1995. Ökológiai Intézet Alapítvány. 1969 .IUCN 1996 .Hortobágyi T. szerk. 2000 (kézirat) .-Gyulai I.WWF 8.Petzsch H.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. 13. 34 . 41-43 .: Az Ökológiai hálózat feltárása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.Gergely E.Statistical Compendinum for the Dobris Assessment . Ökológia .Concil of Erope.Benneth G. Különszám 1996.Természet Világa II.: Európa regionális földrajza . 1993 ..Poland IUCN Warsaw 1995 .1997 Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejődésért Alapítvány – 3525 Miskolc. Derek M.: Nemzeti ökológiai hálózat IUCN. Sandra R.:.Simon T.Akadémiai Kiadó Bp.Benneth G. pp.Environment in the European Union 1995 . .. Budapest. Rob W.Gyulai I. 1994 . határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer.Office for Official Publications of the European Communities. .Nature Policy Plan of the Netherlands 1990 ..Probáld F. ECNC 1996 .Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.: URANIA Állatvilág. (szerk.Perspectives on Ecological Network ECNC 1996 .Nagy D.: Conserving Europe's Natural Heritage 1993 . 1995 .European Biological and Landscape Diversity Strategy .: Az első édenkert . Élőhelyek. UNEP. Molnár Zs és Horváth F.Gyulai I.. Magyar Természettudományi Múzeum.National Ecological Network .: A Nemzeti Ökológiai Hálózat.. 1995 .Gyulai I.Szász R..: Towards a European Ecological Network 1991 . – Nagy D. szerk. Társulástan. .Gyulai I.Park Kiadó Bp. Budapest .Fekete G.Németh F. Kossuth u.: A magyarországi ökológiai hálózat elemei 1995 (kézirat) .The Pan . szerk..: Növényföldrajz.: A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei Magyarországon . Miskolc.Europes Environment 1995 .: Kalauz a Biodiverzitás Egyezményhez .CEEWEB 1996 . Ökológiai Intézet Alapítvány. A magyaror- szági élőhelyek leírása.Környezetvédelmi Lexikon . (2000) (kézirat) . ökológiai folyosók . 408-409 Gondolat Bp.A biológiai sokféleség védelmének helyzete és programja Magyarországon.Peter N. zöld folyosók: Tisztázatlan fogalmak a biológiai változatosság megőrzésének straté- giájában .European Environment Agency . 1989 . Emlősök pp.