A nemzeti és nemzetközi biztonság alapvető problémái és

intézményei, a biztonság fenntartásának mechanizmusai.

Nagyhatalmiság, centrum-periféria rendszer, államok nemzetközi szinten betöltött szerepe.
Minden állam centrum-periféria rendszerben van. A rangpozíció meghatározói: terület,
népesség, gazdasági potenciál, katonai képességek. Biztonság vonatkozásában is fontos
mutató, mert egy adott ország minél közelebb helyezkedik el a centrumhoz viszonyítva, annál
nagyobb a biztonsága. Minél nagyobb egy ország, annál inkább képes belsőleg kiépíteni a
nemzeti biztonságot.
Nemzetbiztonság értelmezése: nemzetközi rendszerből származó fenyegetések száma a
nagyobb. Mik ezek? A biztpol számára a nemzetközi fenyegetések fontosak.
Konfliktus fogalma, a konfliktuselméletek lényege: szakítani kell a biztonság zéró összegű
felfogással.
Konfliktus: Olyan szituáció, melyben a szemben álló felek tudatosítják potenciális pozícióik
összeegyeztethetetlenségét és egymás kölcsönös kizárására – esetleg megsemmisítésére
(Kulcsár Kálmán) – törekednek. /Boulding: konfliktuselméletek megteremtése/  két
egymásnak feszülő ellentétes érték- vagy érdekrendszer szükséges hozzá.
Gondolati struktúrája: Az egyik oldal biztonsága a másik oldal biztonságát gyengíti. Thomas
Schelling A biztonság stratégiája c. művében vezette le ezt először, közgazdasági Nobel-díjat
kapott. megvan egy közös pont. (Schellingről pár mondat) Az alku, a kommunikáció és a
korlátozott háború c. művében (?) megvizsgált sajátos élethelyzeteket, amiket az egyénnek
saját magával kell lejátszania. Akkor lesz kooperáció, sikeres együttműködés, ha
kommunikáció híján mindkét félben megvan egy közös pont. Schelling egyetemistákkal
vitatta meg az általa kitalált szituációkat, alkuhelyzeteket.
Fogolydilemma: lényege a kooperáció. Van két fogoly, az egyiknek azt mondják, az egyiknek
azt mondják, hogy ha a másik ellen vall, akkor 1 évet kap, a másik pedig 10-et. Ugyanez van
fordítva is és ezt mindketten tudják. Ezért a kooperációt választják, aminek a lényege, hogy
mind a ketten 5 évet kapnak. A konfliktuskeresés helyett a kooperáció mellett döntenek. Ez
kivetítve az USA-ra és Szu-ra az atomháború veszélye mellett: mindketten a kooperációra
törekednek, ahelyett, hogy kirobbantanák az atomháborút. A közös pont a kooperációhoz:
atomkísérletek, atomfegyverek bevetése a közös pont. Második szint: amikor van
kommunikáció. A korlátozott atomháború logikailag programozott (elvárt) valószínű
esemény.
Rapoport: küzdelem, háború, játék, vita konfliktusmegoldó szerepét vizsgálja. Cél- és
eszközrendszerét tekintve melyik eredményesebb? A küzdelem, a háború nem alkalmas
célként, mert újabb konfliktushoz vezet. Eszközként sem jó, mert nagy a veszteség. A játék
célja a másik fél legyőzése. Ez sem alkalmas, mert újabb konfliktus forrása lesz. Mint eszköz
tudatosítja a felek képességeit, így eszköz funkciója pozitív. A vita, a tárgyalás, a beszélgetés
mind célrendszerét, mind eszközrendszerét tekintve alkalmas. A fogolydilemma logikáját
felhasználva minden konfliktus megoldható. A küzdelmet a játék segítségével vitává lehet
tenni.