You are on page 1of 1

Lineris algebra elemei

1. Lineris egyenletrendszerek
Lineris egyenletrendszernek nevezzk a legfeljebb elsfok egyenletekbl ll
egyenletrendszert. Egy m egyenletbl ll n ismeretlenes lineris egyenletrendszer ltalnos
alakja:
a11 x1 a12 x 2 a1n x n b1
a x a x a x b
21 1 22 2 2n n 2
.

a m1 x1 a m 2 x 2 a mn x n bm

Az egyenletrendszer megoldsa az ismeretlenek olyan vals rtknek megadst jelenti,


amelyek behelyettestsvel mindegyik egyenletben fennll az egyenlsg.
Brmely lineris egyenletrendszer esetben a kvetkez hrom eset egyike llhat fenn:
a) a rendszernek nincs megoldsa;
b) a rendszernek egyetlen megoldsa van;
c) a rendszernek vgtelen sok megoldsa van.
Elemi mveletek sorokkal, amelyek sorn az eredeti egyenletrendszerrel ekvivalens (a
megoldsok nem vltoznak) egyenletrendszert kapunk:
a) egyik egyenletet beszorozzuk egy nulltl klnbz szmmal;
b) az egyik egyenlet c-szerest c R, c 0 hozzadjuk egy msik egyenlethez;
c) felcserljk az egyenletrendszer kt sort.
A Gauss-Jordan mdszer lpsei:
1. lps Az egyenletrendszert rjuk t tblzatos alakba gy, hogy a vltozkat egy
vzszintes sor fl helyezzk, alattuk pedig az egytthatkat, majd egy
fggleges vonal jobboldalra a konstansokat rjuk.
2. lps Elemi sormveletek segtsgvel alaktsunk ki a baloldali tblzat oszlopaibl
annyi klnbz egysgvektort (egyik eleme 1-es, oszloponknt ms s ms
sorban, s az sszes tbbi 0), amennyit csak lehet.
3. lps Az talaktsok vgn kapott tblzatot rjuk vissza egyenletrendszerr. Ebbl
az j egyenletrendszerbl (kanonikus alak egyenletrendszer) mr egybl
leolvashatak a megoldsok.
Megjegyzsek
a) nincs megolds, ha egy sorban a fggleges vonal bal oldaln csak nulla elemek vannak s
a jobb oldalon pedig egy nem nulla szm ll;
b) vgtelen sok megolds van, ha lesz olyan vltoz, amelynek oszlopbl nem sikerlt
egysgvektort ellltani.
Kttt ismeretlennek nevezzk azt a vltozt, amelynek oszlopt talaktottuk
egysgvektorr. A tbbi vltozt szabad ismeretlennek nevezzk.
A szabad ismeretlenek szma megadja az egyenletrendszer szabadsgfokt.
Ha egy egyenletrendszernek vgtelen sok megoldsa van, akkor a kttt ismeretleneket
kifejezhetjk a szabad ismeretlenek segtsgvel. A szabad ismeretlenek tetszleges vals
szmrtket felvehetnek, egymstl fggetlenl. Ezltal megkapjuk az egyenletrendszer
ltalnos megoldst. Ha a szabad ismeretlen(ek)nek konkrt rtket adunk, akkor n.
partikulris megoldst kapunk.