You are on page 1of 144

Prof. Báthori Éva, Prof. Betuker Enikő, Prof.

Gyulai Andrea,
Prof. István Zoltán, Prof. Nagy Olga, Prof. Pálhegyi-Farkas László

ÉRETTSÉGI SEGÉDANYAG
MATEMATIKA M3
TECHNOLÓGIAI SZAKOSZTÁLYOK RÉSZÉRE

2015
ORADEA
ISBN 978-973-0-18541-6

Autori:

Prof. Báthori Éva Liceul Teoretic "Ady Endre" Oradea
Prof. Betuker Enikő Liceul Teoretic " Horváth János" Marghita
Prof. Nagy Olga Liceul Teoretic "Arany János" Salonta
Prof. Gyulai Andrea Colegiul Național "Mihai Eminescu" Oradea
Prof. István Zoltán Liceul Teoretic "Ady Endre" Oradea
Prof. Pálhegyi-Farkas László Colegiul Național "Mihai Eminescu" Oradea

Coordonatori:

Prof. Kéry Hajnal, Inspector Școlar General Adjunct IȘJ Bihor,
Prof. Zsigó Tamás, Inspector de Specialitate, IȘJ Bihor,
Prof. István Zoltán Liceul Teoretic "Ady Endre" Oradea

Îndrumător metodic pentru disciplina matematică – nivel liceal în limba maghiară,
avându-se în vedere competenţele specifice şi conţinuturile obligatorii necesare pentru
atingerea unei note de trecere la evaluare

Valós számok

9. osztály
1. Fejezet: Valós számok

Műveletek tizedes törtekkel
Közönséges törtet osztással alakítjuk át tizedes törtté.
Példa:
7
25
= 7: 25 = 0,28

A véges tizedes törtet ahogy (helyesen) kiolvassuk, úgy írjuk le törtvonallal, majd egyszerűsítünk, ha
lehet.
Példa:
75 3
0,75 = 100 = 4

24 3 1 ∙ 125 + 3 128
1,024 = 1 =1 = =
1000 125 125 125
Tiszta szakaszos tizedes törtet a következőképpen alakítjuk át:
- a tört számlálójába írjuk a szakaszt,
- a nevezőbe annyi 9-est írunk, ahány számjegyből áll a szakasz,
- ha lehet, egyszerűsítünk.
Példa:
6 2
0, (6) = =
9 3
23
0, (23) =
99
213 71 1 ∙ 333 + 71 404
1, (213) = 1 =1 = =
999 333 333 333
Vegyes szakaszos tizedes törtet a következőképpen alakítjuk át:
A számlálóba leírjuk a szakasz előtti számjegyekből és a szakaszból alkotott számot, ebből kivonjuk a
nem ismétlődő számjegyekből alkotott számot.
A nevezőbe annyi 9-est írunk, ahány számjegyből áll a szakasz; utána annyi 0-t, ahány számjegyből áll
a nem ismétlődő rész.
Ha lehet, egyszerűsítünk.
Példa:
318 − 3 315 7
0,3(18) = = =
990 990 22
916 − 91 825 11 2 ∙ 12 + 11 35
2,91(6) = 2 =2 =2 = =
900 900 12 12 12
Megjegyzés. Ha egy műveletsorban közönséges tört és tizedes tört is szerepel, a tizedes törteket
átalakítva végezzük el a műveleteket.

Begyakorló példák megoldással
1. Számítsd ki: 0,2(8) + 0,1(7) + 1, (6).

3

hányados 335.4) : 0. Megoldás: 4 3 5 4 25 3 6∙9+5 4 1 3 [6. és még 4 számjegy.4) : 0. A maradék mondja meg. (5) − 15 + 0. Határozd meg 0. maradékul 6-ot kapunk. Számítsd ki: [6.(312546) szám 2014-edik tizedes számjegyét.25] : 8. 2015-öt elosztva 7-tel (mert 7 ismétlődő számjegy van). azaz a 0 lesz. azt a számot osztjuk az ismétlődő számjegyek számával. Határozd meg a 0. 118 48 45 3 115 8 23 8 23 2 46 =( − + ): = ∙ = ∙ = ∙ = 180 180 180 8 180 3 36 3 9 3 27 4. a nevező marad változatlanul). 2 14 ∙ 5 + 2 4 3 62 2 3 62 2 ∙ 5 + 2 3 (14 − 2. Megoldás: Bevisszük az egészet a törtbe (a számlálóba: a nevezőt szorozzuk az egész résszel.2(8) + 0. Tört osztása törttel: az osztandót (az első törtet) megszorozzuk az osztó (második tört) inverzével (fordítottjával).(7692301) szám 2015-ödik tizedes számjegyét. hogy ugyanaz a 6 számjegy ismétlődik. majd hozzáadjuk a számlálót. (6) = + +1 = + +1 = 90 90 9 90 90 9 26 16 1 ∙ 9 + 6 36 15 36 150 186 62 31 = + + = + = + = = = 90 90 9 90 9 90 90 90 30 15 2 2.1(7) + 1. A maradékos osztás tétele alapján 2014 = 335 ∙ 6 + 4. a másodikat 12-vel.3. maradék 4. (5) − + 0. ami azt jelenti.25] : = (6 − + ): = ( − + ): = 15 8 9 15 100 8 9 15 4 8 59 4 1 3 =( − + ): = 9 15 4 8 A zárójelben levő törtek közös nevezője a nevezők legkisebb közös többszöröse lesz. Észre kell venni. hogy az első 2014 tizedes számjegyben az ismétlődő 6 számjegy 335-ször jelenik meg. Megoldás: Az ilyen típusú feladatoknál a következőképpen járunk el: ahányadik számjegyet kell kiszámolni. 2014-et elosztjuk 6-tal. hogy az ismétlődő számjegek közül hányadik lesz a keresett számjegy. Számítsd ki: (14 5 − 2. 5.3 = ( − 2 ): = ( − 2 ): =( − ): = 5 5 10 10 5 5 10 5 5 10 62 12 10 50 10 10 100 =( − )∙ = ∙ = 10 ∙ = 5 5 3 5 3 3 3 4 3 3. 4 . a harmadikat 45-tel. Megoldás: Ugyanúgy járunk el. Az első törtet bővítjük 20-szal. 2015 = 287 ∙ 7 + 6 Vagyis a 2015-ödik tizedes számjegy az ismétlődő számjegyek közül a hatodik. mint az előző feladatnál. ami ebben az esetben 180. Vagyis a 2014-edik számjegy ebben az esetben az 5. átalakítjuk a tizedes törteket. Valós számok Megoldás: Minden tizedes törtet átalakítunk közönséges törté: 28 − 2 17 − 1 6 26 16 6 0.

Eredmény: 4. Számítsd ki: (1 4 − 0. (Egy valós szám negatív hatványa egyenlő a szám reciprokával – felcseréljük a számlálót a nevezővel. ? ∈ ℕ∗ . Számítsd ki: (1 8 + 0. 8. Határozd meg 0.(876543) szám 2015-ödik tizedes számjegyét. akkor ?−? = ??. 41 Eredmény: . Számítsd ki: (12 − 4. 117 Eredmény: . Eredmény: 4.(1234567) szám 2015-ödik tizedes számjegyét. Számítsd ki: 3.0(4). Valós számok Javasolt feladatok eredménnyel 3 1. ? ∈ ℕ.625 + 0.2) : 0. Határozd meg a 2. Számítsd ki: (0.75] : 9. 4 1 2 3 7. ? ≥ ?. 1 2.(763241) szám 2015-ödik tizedes számjegyét . 1 4.(9786543) szám 2015-ödik tizedes számjegyét.5. 9. 16 1 6. Eredmény: 6. 1 5. Határozd meg az 1. 108 4 3.175) : 0.) 5 . Eredmény: 5.4. 2 59 Eredmény: . akkor ?? = ⏟ ?∙?∙?∙ ⋯ ∙? ?−???? ? Ha ? ∈ ℝ∗ . 12. 10. 5 43 Eredmény: 2 .8.725) : 0.(20957) szám 2014-edik tizedes számjegyét. Valós számok egész kitevőjű hatványai Ha ? ∈ ℝ. Eredmény: 2. Számítsd ki: [2 3 + 0.25 + 2 4. Eredmény: 4. 41 Eredmény: 40. Határozd meg 0. (3) + 0. Eredmény: 1. Számítsd ki: (1 − 2) + 4. 11. Határozd meg 0.45 + 2 ) : 0.

Megoldás: A negatív hatványok értelmezését felhasználva 1 1 1 1 12 6 4 3 25 1−1 + 2−1 + 3−1 + 4−1 = + + + = + + + = 1 2 3 4 12 12 12 12 12 3.3125 Megoldás: 1 1 4 1 5 4−1 + 4−2 = + = + = = 5: 16 = 0. Számítsd ki: 1−1 + 2−1 + 3−1 + 4−1 . Valós számok Példák: 1 1 1 6−1 = ( ) = 6 6 1 2 1 2−2 = ( ) = 2 2 2 1 −2 3 2 ( ) = ( ) = 32 3 1 2 −3 5 3 ( ) =( ) 5 2 Ha ?. Számítsd ki: 1 + + + 2 22 23 Megoldás: Először a hatványozásokat végezzük el majd közös nevezőre hozással összeadjuk a törteket. Igazold.3125 4 16 16 16 16 1 −2 4. ? = 3-ra igazold. hogy 4−1 + 4−2 = 0. ?. és elvégezve a számításokat megkapjuk a kért eredményt. ? ? −1 3 3 −1 3 2 9 4 5 −( ) = −( ) = − = − = 2 2 2 2 2 3 6 6 6 6 . hogy 2 − ( 2 ) = 6. Közös nevezőre hozva a törteket. majd használjuk a negatív hatvány értelmezését. 1 1 1 1 1 1 1 8 4 2 1 15 1+ + 2 + 3 = + + + = + + + = 2 2 2 1 2 4 8 8 8 8 8 8 2. ? ∈ ℤ. Megoldás: 1 −2 1 1 1 1 1 9 1 81 82 3−2 + ( ) = 2 + = + = + = + = 3 3 1 2 9 1 9 1 9 9 9 ( ) 9 3 ? ? −1 5 5. Megoldás: Első lépésben az a helyére behelyettesítjük a 3-at. akkor ?? ∙ ?? = ??+? ?? : ?? = ??−? (?? )? = ??∙? (? ∙ ?)? = ?? ∙ ?? ? ? ?? ( ) = ? ? ? Begyakorló példák megoldással 1 1 1 1. ? ∈ ℝ. Számítsd ki: 3−2 + (3) .

5 5 −1 16 7. mert 33 = 27. 3 32 33 20 Eredmény: 27. √(−5)2 = √25 = √52 = 5 √? ? √100 100 Osztás: = √? . 1 −1 10.25. Számítsd ki: ( ) + 24 . 4. hogy 1−1 + 5−1 = 1. ? = 3-ra igazold. 1 2 8. ? √? = ? ⇔ ?? = ?. Számítsd ki: 1 + 32 + 34 . 91 Eredmény: 81. mert (−2)3 = −8 7 . Műveletek gyökmennyiségekkel. melynek négyzete egyenlő a-val. ? = 2-re.2. hogy ? + ?−1 = 5. ? = 5-re igazold. 3. hogy 5 + 5−1 = 5. ? ≥ ?) Ha ? ≥ 0. Igazold. ? ≥ 0. Számítsd ki: 1 − + − . ? ∈ ℝ 3 3 Például: √27 = 3. Köbgyök. ? ≥ 0. akkor √?? ∙ ? = ? ∙ √? Például: √27 = √9 ∙ 3 = √32 ∙ 3 = 3√3 Tényező bevitele a gyökjel alá: Ha ? ≥ 0.2. akkor ? ∙ √? = √?? ∙ ? Például: 3√5 = √32 ∙ 5 = √45 Egy a valós szám köbgyöke (harmadrendű gyöke) az az x valós szám. legfeljebb 0 szám négyzetgyöke az az x nemnegatív valós szám. például √32 = 3. érvényesek a következő tulajdonságok: Szorzás: √? ∙ √? = √? ∙ ?. 1 1 2. hogy 2−1 − 2−2 = 0. számítsd ki: ?−1 + ?2 + ( ) ? 13 Eredmény: . 1 1 1 6. Egy a pozitív. például √2 ∙ √3 = √6 √?? = ?. Igazold. Számítsd ki: 1 + 22 + 24 . ?. hogy ? − (?) = 15 . 21 Eredmény: 16. ? ≠ ? . 5. 4 Eredmény: 20. √? = ? ⇔ ?? = ? (? ≥ ?. például =√ 4 = √25 = 5 √? √4 Tényező kiemelése a gyökjel alól: Ha ? ≥ 0. Valós számok Javasolt feladatok eredménnyel 1 1 1. 1 −1 9. melynek köbe (harmadik hatványa) megegyezik a-val. Igazold. ? ≥ 0. 2 Valós szám négyzetgyöke. √−8 = −2.

2(1 − √2) + √8 = 2 − 2√2 + √4 ∙ 2 = 2 − 2√2 + √22 ∙ 2 = 2 − 2√2 + 2√2 = 2 ∈ ℕ. Igazoljuk. 3. majd összevonjuk az egynevű tagokat: 3 4√2 + √8 − √32 = 4√2 + 2 − √16 ∙ 2 = 4√2 + 2 − √42 ∙ 2 = 4√2 + 2 − √42 ∙ √2 = = 4√2 + 2 − 4√2 = 2 3 5. ? ∈ ℝ. Megoldás: 8 . például √2 ∙ √5 = √2 ∙ 5 = √10 ? 3 3 √?? = ?. például 3 =√ = √8 = √23 = 2 √? ? √125 125 ? ? Tényező kiemelése a gyökjel alól: Ha ?. Megoldás: A négyzetgyök alól tényezőt emelünk ki. melynek gyökéből tényezőt emelhetünk ki a gyökjel elé. hogy 4√2 + √8 − √32 = 2. érvényesek a következő tulajdonságok: ? ? ? 3 3 3 3 Szorzás: √? ∙ √? = √? ∙ ?. azt nekünk kell kiszámolni. 4(3 + 2√3) − 8√3 = 12 + 8√3 − 8√3 = 12 2. Begyakorló példák megoldással 1. ? ≠ ? . mint az előző. hogy √27 − √48 + 4√3 egész szám. 3√64 = √43 = 4 ? 3 √? ? ? √1000 3 1000 3 3 Osztás: ? = √ . hogy 6(√5 + 2) + 2(1 − 3√5) = 14. akkor √?? ∙ ? = ? ∙ √? 3 3 3 3 Például: √81 = √27 ∙ 3 = √33 ∙ 3 = 3 √3 ? ? Tényező bevitele a gyökjel alá: Ha ?. Észrevesszük még. Megoldás: A feladat. például 3√−27 = √(−3)3 = −3. Valós számok Ha ?. hogy a 8 egy olyan összetett szám. ? ∈ ℝ. vagyis a kapott eredmény természetes szám.) Összevonás előtt tényező kiemelésével próbálunk egynevű gyökmennyiségeket kialakítani. bár másképp hangzik. akkor ? ∙ √? = √?? ∙ ? 3 3 3 3 Például: 3 √2 = √33 ∙ 2 = √27 ∙ 2 = √54 Összeadni és kivonni (összevonni) csak egynevű gyökmennyiségeket lehet. köbgyökök szorzása és osztása a fentebb említett tulajdonságok alapján történik. ? ∈ ℝ. Igazold. majd összevonjuk az egynevű tagokat: 6(√5 + 2) + 2(1 − 3√5) = 6√5 + 6 ∙ 2 + 2 ∙ 1 − 2 ∙ 3√5 = 6√5 + 12 + 2 − 6√5 = 14 3 4. majd összevonjuk az egynevű tagokat. Megoldás: A zárójelekben levő minden tagot megszorzunk a zárójel előtti számmal. Különbség annyi. hogy 2(1 − √2) + √8 természetes szám. elvégezzük a lehetséges gyökvonásokat. hogy ebben az esetben nincs megadva az eredmény. Igazoljuk. hogy 4(3 + 2√3) − 8√3 = 12 Megoldás: A zárójel előtti 4-el beszorozzuk a zárójelben lévő mindkét tagot. (Egynevűek azok a gyökmennyiségek. mégis ugyanabba a típusba tartozik. Igazoljuk. Igazold. melyekben a gyök alatti mennyiségek azonosak. A négyzetgyökök.

Eredmény: 5. hogy 3√3 − √27 + 5 természetes szám. 9 . 3 8 3 −1 9. 81 3 2 11. Igazold. hogy √16 − (2) − 5 egész szám. Eredmény: 0. 5. majd összevonjuk az egynevű tagokat. Igazold. Igazold. a négyzetgyöknél kiemelünk tényezőt a gyökjel elé. Eredmény: 6. 5 −1 3 64 3 3 4 √64 4 √43 4 4 ( ) −√ = −3 = −3 = − =0 4 125 5 √125 5 √53 5 5 3 27 9 7. Igazold. Számítsd ki: (5) − √ 4 + 10. Igazold. 3 8. hogy √9 + √27 + 2√3 − √12 természetes szám. hogy √ 8 − √4 természetes szám. hogy 2(√3 + 3) − 2√3 természetes szám. 1. hogy √8 + 2 − 2√2 természetes szám. Eredmény: 10. Igazold. Eredmény: 2. Eredmény: 5 3 6. Számítsd ki: 5(3 − 2√2) + √200. Eredmény: 10 2. 7. 4. Megoldás: A gyökökre vonatkozó tulajdonságok alapján indulunk el: 3 3 327 9 √27 √9 √33 √32 3 3 √ −√ = 3 − =3 − = − =0∈ℕ 8 4 √8 √4 √23 √22 2 2 Javasolt példák eredménnyel. Eredmény: 6. Számítsd ki: 2(√100 − √7) + 2√7 − 10. Igazold. Számítsd ki: (4) − √125. Valós számok A 27-ből köbgyököt vonunk. köbgyököt vonunk. Számítsd ki: 5√2 + 5(2 − √2). Eredmény: 10. 3. hogy √27 − (2) természetes szám. Megoldás: Használjuk a valós számok negatív hatványára vonatkozó értelmezést. Igazold. majd összevonjuk az egynevű tagokat: 3 3 √27 − √48 + 4√3 = √33 − √16 ∙ 3 + 4√3 = 3 − √16 ∙ √3 + 4√3 = 3 − √42 ∙ √3 + 4√3 = = 3 − 4√3 + 4√3 = 3 ∈ ℤ 5 −1 3 64 6. Eredmény: 15. 2 −1 25 10. hogy √125 − √24 + 2√6 természetes szám.

Megoldás: 10 . b. Igazold. ami majd megváltoztatja a zárójelben levő tagok előjelét. Rövidített számítási képletek Bármilyen a. Megoldás: A második rövidített számítási képletet alkalmazzuk. Igazold. hogy (3 + √2) − (3 − √2) = 12√2. ? = √3). (? + ?)? = ?? + ??? + ?? 2 2 Például: (1 + √2) = 12 + 2 ∙ 1 ∙ √2 + (√2) = 1 + 2√2 + 2 = 3 + 2√2 2. Megoldás: Alkalmazzuk az első és második rövidített számítási képletet (mindkettőben ? = 3. c valós számok esetén fennállnak a következő egyenlőségek: 1. hogy (√7 − 2) + 4√7 = 11. (? + ?) ∙ (? − ?) = ?? − ?? 2 Például: (2 + √3) ∙ (2 − √3) = 22 − (√3) = 4 − 3 = 1 Begyakorló példák megoldással 2 2 1. Az egynevű tagok összevonása után megkapjuk a kért eredményt. hogy a második zárójel előtt kivonás van. Mivel a két zárójel között összeadás szerepel. (? − ?)? = ?? − ??? + ?? 2 2 Például: (√5 − 2) = (√5) − 2 ∙ √5 ∙ 2 + 22 = 5 − 4√5 + 4 = 9 − 4√5 3. Valós számok Eredmény: −5. majd összevonjuk az egynevű tagokat. emiatt a zárójeleket elhagyhatjuk: 2 2 2 2 (1 − √3) + (1 + √3) = 12 − 2 ∙ 1 ∙ √3 + (√3) + 12 + 2 ∙ 1 ∙ √3 + (√3) = = 1 − 2√3 + 3 + 1 + 2√3 + 3 = 8 ∈ ℕ 2 2 2. Figyelnünk kell arra. ? = √2). hogy (4 + √5) ∙ (4 − √5) − 6 természetes szám. Megoldás: Alkalmazzuk az első és második rövidített számítási képletet (mindkettőben ? = 1. a helyére √7-et. Igazold. míg b helyére 2-t helyettesítünk. hogy (1 − √3) + (1 + √3) természetes szám. A zárójel felbontása után összevonjuk az egynevű tagokat: 2 2 2 2 (3 + √2) − (3 − √2) = 32 + 2 ∙ 3 ∙ √2 + (√2) − (32 − 2 ∙ 3 ∙ √2 + (√2) ) = = 9 + 6√2 + 2 − (9 − 6√2 + 2) = 11 + 6√2 − (11 − 6√2) = 11 + 6√2 − 11 + 6√2 = 12√2 2 3. Igazold. 2 2 (√7 − 2) + 4√7 = (√7) − 2 ∙ √7 ∙ 2 + 22 + 4√7 = 7 − 4√7 + 4 + 4√7 = 11 4.

2 2 2. Igazold. Eredmény: 6. hogy a √24-ből tényezőt lehet kiemelni a gyökjel elé: 2 2 2 (√3 + √2) − √24 = (√3) + 2 ∙ √3 ∙ √2 + (√2) − √4 ∙ 6 = 3 + 2√3 ∙ 2 + 2 − √4 ∙ √6 = = 3 + 2√6 + 2 − 2√6 = 5 Javasolt példák eredménnyel. Igazold. 2 2 1. Eredmény: 20. Eredmény: 0. Megoldás: Az első rövidített számítási képletben a helyére √3-t. Eredmény: 56 2 3. 2 2 9. hogy (√10 − √5) + (√10 + √5) természetes szám. hogy (√7 − √6) ∙ (√7 + √6) − 1 természetes szám. 2 2 10. melyben most a helyére 4-et. hogy (5 − √3) + (5 + √3) természetes szám. Számítsd ki: (√5 − 1) + √20. Két valós szám közül az a nagyobb. Igazold. 2 2 5. Valós számok A harmadik rövidített számítási képletet alkalmazzuk. 11 . Igazold. hogy 8√2 + (4 − √2) természetes szám. Számítsd ki: (√7 + √3) + (√7 − √3) . amelyik a számegyenesen a másikhoz képest jobb felől helyezkedik el. Igazold. Eredmény: 8. Eredmény: 30. Eredmény: 30. Igazold. Eredmény: 18 2 4. Igazold. azt is észre kell venni. hogy (√11 + 2) + (√11 − 2) természetes szám. 2 8. 6. Valós számok rendezése Bármely két valós számot össze lehet hasonlítani. hogy (√3 + √2) − √24 természetes szám. hogy (3 − √2) + (3 + √2) = 22. b helyére √2-t helyettesítünk. hogy (√13 − 3) ∙ (√13 + 3) + 6 = 10. 7. Számítsd ki: (√6 + √2) − 4√3. b helyére √5-öt helyettesítünk: 2 (4 + √5) ∙ (4 − √5) − 6 = 42 − (√5) − 6 = 16 − 5 − 6 = 5 ∈ ℕ 2 5. Igazold.

16 és √8. √25 = 5 3 3 < 5 < 9 ⇒ √27 < √25 < (−3)2 1 −2 3 2. √−125 és (5) . Megoldás: Elvégezzük a hatványozásokat. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: √−27. Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: √25. a gyökvonásokat: (−3)2 = 9. (3) és √36. Rendezd csökkenő sorrendbe a √64. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: (−3)2 . ( ) és √100 számokat. Megoldás: 3 3 √−27 = √(−3)3 = −3 1 −2 3 2 ( ) = ( ) = 32 = 9 3 1 √36 = 6 31 −2 −3 < 6 < 9 ⇒ √−27 < √36 < ( ) 3 3 1 −2 4. 3√27 = 3. Valós számok Begyakorló példák megoldással 3 1. Megoldás: Elvégezzük a hatványozást és a gyökvonást: 1 −2 2 2 ( ) = ( ) = 22 = 4 2 1 3 3 √8 = √23 = 2 3 1 −2 2 < 4 < 16 ⇒ √8 < ( ) < 16 2 3 1 −2 3. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: (2) . √27 és √25. 2 Megoldás: 3 3 √64 = √43 = 4 1 −3 2 3 ( ) = ( ) = 23 = 8 2 1 12 . Megoldás: √25 = 5 3 3 √−125 = √(−5)3 = −5 1 −2 5 2 ( ) = ( ) = 52 = 25 5 1 1 −2 3 25 > 5 > −5 ⇒ ( ) > √25 > √−125 5 3 1 −3 5.

Zárt intervallum: [?. Valós számok √100 = 10 1 −3 3 10 > 8 > 4 ⇒ √100 > ( ) > √64 2 Javasolt példák eredménnyel. 7 3 1 −1 Eredmény: √64 < √25 < (7) 1 −1 3 4. √27 és 8. √−8 és (−2)2 . √49 és (−1)4 . Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: (4) . 5 1 −1 Eredmény: √100 > (−4)2 > (5) 3 1 −1 10. 17 és √125. Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: √125. √8 és √16. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: 23 . ?] = {? ∈ ℝ|? ≤ ? ≤ ?} a b Nyílt intervallum: (?. 1 −1 Eredmény: (4) < (−3)2 < √100 1 −2 3 6. 6 1 −2 3 Eredmény: (6) > 8 > √27 1 −1 7. Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: ( ) . (64) és √64. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: √100. √81 és 7. 1 −1 Eredmény: √81 > 7 > ( ) 4 3 8. 3 Eredmény: √8 < √16 < 23 1 −1 3 2. 3 1. Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: ( ) . ( ) és √64. 3 1 −1 3 Eredmény: (3) < √125 < 17 1 −1 5. 3 Eredmény: √49 > √125 > (−1)4 1 −1 9. Műveletek intervallumokkal. 1 −1 3 Eredmény: (64) > √64 > √64 Intervallumok. ?) = {? ∈ ℝ|? < ? < ?} a b 13 . 3 1 −1 Eredmény: √−8 < ( ) < (−2)2 2 1 −1 3 3. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: ( ) . Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: (2) . Rendezd csökkenő sorrendbe a következő számokat: √64. (−3)2 és (4) . Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: √25. (−4)2 és √100.

4] intervallumok. Ábrázoljuk mindkét intervallumot ugyanazon a számegyenesen két különböző színnel (piros és zöld). ezért az egyesített halmaz az az intervallum lesz. jobbról nyílt intervallum: (−∞. 3) és a ? = (5. jobbról zárt intervallum: (?. jobbról nyílt intervallum: [?. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. A halmazok metszete olyan elemeket tartalmaz. ahol vagy a piros vagy a zöld szín megjelenik. ?] = {? ∈ ℝ|? < ? ≤ ?} a b Balról zárt. jobbról zárt intervallum: (−∞. ahol mindkét szín megjelenik. Valós számok Balról zárt. amelyek vagy az egyik. jobbról nem korlátos intervallum: (?. Adottak az ? = [−3. Mivel a két halmaz egyesítése olyan elemeket jelent. ?] = {? ∈ ℝ|? ≤ ?} a Balról nem korlátos. jobbról nem korlátos intervallum: [?. 8] intervallumok. ezért a metszet az a rész lesz a számegyenesen. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. +∞) = {? ∈ ℝ|? ≤ ?} a Balról nyílt. Megoldás: Az előző feladat megoldásához hasonlóan itt is az ábrázolás módszerét választjuk: -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 14 . +∞) = {? ∈ ℝ|? < ?} a Balról nem korlátos. ?) = {? ∈ ℝ|? ≤ ? < ?} a b Balról nyílt. 2) ? ∪ ? = [−3. 4] 2. -3 -2 -1 0 1 2 3 4 ? ∩ ? = (1. Egyesítés: ? ∪ ? = {?|? ∈ ? ???? ? ∈ ?} Metszet: ? ∩ ? = {?|? ∈ ? é? ? ∈ ?} Begyakorló példák megoldással 1. ? ) = {? ∈ ℝ|? < ?} a Műveletek intervallumokkal: Legyen A és B két halmaz. vagy a másik halmazban benne vannak. Adottak az ? = [−1. Megoldás: Az ilyen típusú feladatoknál mindig nagy segítséget nyújt. ha az intervallumokat ábrázoljuk. amelyek mindkét halmazban benne vannak (közösek). 2) és a ? = (1.

? ∪ ? = (−∞. Eredmény: ? ∩ ? = [−2. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. Eredmény: ? ∩ ? = [−5. de 0 ∈ ? ezért ? ∪ ? = (−2. 3. Eredmény: ? ∩ ? = (0. 7]. Adottak az ? = (−2. 1) és a ? = (0. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. Eredmény: ? ∩ ? = ∅. Adottak az ? = (−6. 2). Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. ? ∪ ? = [−3. Adottak az ? = (−∞. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. 2) és a ? = (0. Megoldás: Alkalmazzuk itt is az ábrázolás módszerét: -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Mivel −1 ∉ ?. Adottak az ? = [−4. 4. 0). 1. −4). 5) intervallumok. 0] és a ? = (1. +∞) és a ? = (2. Megoldás: Az ábrázolás módszerét alkalmazva észrevesszük. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. ? ∪ ? = (−∞. 7). Adottak a ? = [−3. -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 5. ezért ? ∩ ? = (−1. Adottak az ? = (−2. 0) és a ? = [−2. ? ∪ ? = (−3. ezért nem lesz eleme akét halmaz metszetének sem. Adottak az ? = (−∞. 5). Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. Mivel 0 ∉ ?. Megoldás: Alkalmazva itt is az ábrázolást módszerét. 2). 0] ∪ (1. ezért ? ∩ ? = (0. +∞). 6) intervallumok. 7. ezért ? ∩ ? = ∅ és ? ∪ ? = [−1. 1). 7] intervallumok. 7) intervallumok. 5) intervallumok. 8] (az egyesítésüket sem lehet egyetlen halmazként felírni). Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. 15 . -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7 Mivel 2 ∉ ?. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. Eredmény: ? ∩ ? = ∅. +∞) intervallumok. ? ∪ ? = (−∞. 5). 2) és a ? = (0. Eredmény: ? ∩ ? = (2. hogy a két szín teljesen lefedi a valós számegyenest.3]. Adottak az ? = (−3. 5] 4. 2) és a ? = (0. 5] intervallumok. 2) intervallumok. +∞) intervallumok. ? ∪ ? = (−6. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. hogy mivel 0 ∉ ? . Adottak az ? = (−∞. ezért ? ∪ ? = ℝ. ? ∪ ? = [−4. 2) 5. könnyen észrevehető. −1) ∪ [0. Adottak a ? = (−5. vagyis ? ∩ ? = [−3. −1) és a ? = [0. 2). 3) ∪ (5. Valós számok Mivel a két intervallumnak nincs közös része (az ábrán nem fedi egymást a két szín). −4) és a ? = [−5. 3. ? ∪ ? = (−5. Javasolt példák eredménnyel. 3] és a ? = (−1. Eredmény: ? ∩ ? = (0. 3] intervallumok. 6). Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. 2. 3]. 6. +∞).

3]. mint 1. 1. 0. Eredmény: ? ∩ ? = [0. vagy egyenlő. + ∞) = {? ∈ ℝ||?| ≥ ?} = {? ∈ ℝ|? ≤ −? é? ? ≥ ?} -a 0 a (−∞. ℎ? ? ≥ 0 |? | = { −?. 1) és a ? = [−1. −?] ∪ [?. Eredmény: ? ∩ ? = [−1. |−2. +∞) 9. hogy a modulusban levő kifejezést sorra egyenlővé kell tegyük ezzel a három számmal (vagyis a feladat visszavezetődik három elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldására). 2) és a ? = [0. +∞) intervallumok. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. +∞) intervallumok. 1). Ez azt jelenti. +∞) = {? ∈ ℝ||?| > ?} = {? ∈ ℝ|? < −? é? ? > ?} -a 0 a Begyakorló példák megoldással 1. Adottak az ? = [−5. ? ∪ ? = ℝ. Adottak az ? = (−∞. ? − 1 = −1 ⇒ ? = −1 + 1 ⇒ ? = 0 ?−1= 0⇒ ? = 0+1⇒ ? = 1 ?−1= 1⇒ ? = 1+1⇒ ? = 2 16 . a −1. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. Eredmény: ? ∩ ? = [−5. 3] intervallumok. Azok az egész számok. melyeknek abszolút értéke kisebb. ? ∪ ? = (−7.13| = 2.13 Tulajdonság: |?| = 0 ⇔ ? = 0 Az ? > 0 valós szám és az abszolút érték segítségével értelmezhetjük a következő intervallumokat: [−?. Valós számok 8. Határozd meg az ? ∩ ? és ? ∪ ? halmazokat. 10. 2). ?] = {? ∈ ℝ||?| ≤ ?} = {? ∈ ℝ|−? ≤ ? ≤ ?} -a a (−?. ?) = {? ∈ ℝ||?| < ?} = {? ∈ ℝ|−? < ? < ?} -a 0 a (−∞. Határozd meg az ? = {? ∈ ℕ||? − 1| ≤ 1} halmaz elemeit. emiatt ? − 1 egész szám lesz. ℎ? ? < 0 Például: |3| = 3. −?) ∪ (?. +∞) és a ? = (−7. Adottak az ? = (−∞. Megoldás: Mivel ? természetes szám. ? ∪ ? = ℝ Valós szám abszolút értéke (modulusa) Az a valós szám abszolút értékén a következő valós számot értjük: ?.

Megoldás: ? ∈ [4. Azok az egész számok. Az előbbi feladat megoldásához hasonlóan. Megoldás: Mivel ? ∈ ℤ ⇒ 2? − 1 ∈ ℤ. hogy ? ∈ ℕ. Határozd meg a ? = {? ∈ ℤ||2? − 1| < 2} halmaz elemeit. Az előző két feladatnál használt megoldási módszer is alkalmazható. Megoldás: Használjuk itt is az értelmezést: |? + 2| ≤ 1 ⇔ −1 ≤ ? + 2 ≤ 1 Megoldjuk az egyenlőtlenségeket: −1 ≤ ? + 2 −1 − 2 ≤ ? −3 ≤ ? ? ≥ −3 { ⇒{ ⇒{ ⇒{ ⇒ −3 ≤ ? ≤ −1 ?+2≤1 ? ≤ 1−2 ? ≤ −1 ? ≤ −1 Tudjuk azt is. Valós számok ? = {0. 4. Határozd meg az ? = {? ∈ ℝ||2? − 3| ≥ 5} halmaz elemeit. Vagyis ? = {0}. ez azt jelenti. 1. Határozd meg az ? = {? ∈ ℝ||? − 3| ≤ 3} halmaz elemeit. hogy ? ∈ ℤ. 2} 3. 2} 2. Ezen ? értékek lesznek a B halmaz elemei. 1. −1] ∪ [4. Megoldás: Használjuk most az értelmezést: |3? + 1| < 3 ⇔ −3 < 3? + 1 < 3 Két egyenlőtlenséget oldunk meg egyszerre: 4 −3 < 3? + 1 −4 < 3? 3? > −4 ?>− 4 2 3 { ⇒{ ⇒{ ⇒{ 2 ⇒ − 3 < ? < 3. melyeknek abszolút értéke szigorúan kisebb. 3 3 Megjegyzés. +∞) 17 . +∞) |2? − 3| ≥ 5 ⇔ { 2? − 3 ≥ 5 ⇔ { 2? ≥ 8 ⇔ { ? ≥ 4 ⇔ { 2? − 3 ≤ −5 2? ≤ −2 ? ≤ −1 ? ∈ (−∞. amelyek egész számok. megoldanunk a kapott egyenleteket. Határozd meg a ? = {? ∈ ℕ||3? + 1| < 3} halmaz elemeit. 2? − 1 = −1 ⇒ 2? = −1 + 1 ⇒ 2? = 0 ⇒ ? = 0 ∈ ℤ 1 2? − 1 = 0 ⇒ 2? = 0 + 1 ⇒ 2? = 1 ⇒ ? = ∉ℤ 2 2? − 1 = 1 ⇒ 2? = 1 + 1 ⇒ 2? = 2 ⇒ ? = 1 ∈ ℤ ? = {0. Megoldás: |? − 3| ≤ 3 ⇔ −3 ≤ ? − 3 ≤ 3 −3 ≤ ? − 3 −3 + 3 ≤ ? 0≤? { ⇒{ ⇒{ ⇒ 0 ≤ ? ≤ 6 ⇒ ? ∈ [0. A − és közötti természetes szám a 0. 0. −1} 5. mint 2. majd azok megoldásai közül kiválasztani azokat. Határozd meg a ? = {? ∈ ℤ||? + 2| ≤ 1} halmaz elemeit. 6] ?−3 ≤ 3 ? ≤ 3+3 ?≤6 6. Mindenki a maga számára könnyebb módszert válassza. a −1. hogy a 2? − 1-et sorra egyenlővé kell tennünk e három számmal. Ezért ? = {−3. −2. −1] ? = (−∞. 3? + 1 < 3 3? < 2 3? < 2 ?< 3 4 2 De tudjuk azt is.

−4). Valós számok Javasolt példák eredménnyel. 7. 8. Határozd meg az ? = {? ∈ ℕ||? + 1| ≤ 1} halmaz elemeit. −3. Eredmény: ? = {−4. Határozd meg a ? = {? ∈ ℤ||2? − 2| = 0} halmaz elemeit. 9. Eredmény: ? = {1} 5. Határozd meg az ? = {? ∈ ℤ∗ ||? + 2| ≤ 2} halmaz elemeit. −1. Határozd meg az ? = {? ∈ ℤ||2? + 1| < 3} halmaz elemeit. Eredmény: ? ∈ (−6. Eredmény: ? = {−2. −2. Eredmény: ? = (−∞. 1}. 5]. Határozd meg a ? = {? ∈ ℝ||? + 5| < 1} halmaz elemeit. 4. 0} 6. 3. Eredmény: ? = {0}. 18 . Határozd meg a ? = {? ∈ ℤ∗ ||2? + 1| ≤ 3} halmaz elemeit. 0) ∪ (4. Határozd meg a ? = {? ∈ ℕ||2? + 1| < 3} halmaz elemeit. Határozd meg az ? = {? ∈ ℝ||? − 2| > 2} halmaz elemeit. 2. Eredmény: ? = {0}. −1}. Határozd meg a ? = {? ∈ ℕ||3? − 2| < 2} halmaz elemeit. 1. 10. Eredmény: ? = {1}. Eredmény: ? = {−1. Eredmény: ? = [1. Határozd meg a ? = {? ∈ ℝ||? − 3| ≤ 2} halmaz elemeit. +∞).

az elsőfokú függvény behelyettesítési értéke Az f : .  f  5  0. Fejezet: Az elsőfokú függvény Az elsőfokú függvény értelmezése. ezért a szorzat értéke is nulla. f x ax b függvényt. akkor a behelyettesítési érték: f ( 1) 3 ( 1) 2 3 2 5 lesz. de ilyen párosból pontosan n van. hogy minden oszlopban a tagok n n 1 2 1 összege ugyanaz.. de észrevesszük... Írjuk le egymás alá az összeadandó tagokat egyszer növekvő. vagyis n 1 .. Most oldjuk meg a feladatot: 2 Ha felírjuk sorra a behelyettesített értékeket formálisan. Adott az f :  . 7. Adott az f :  . Adott az f :  . ahol a.  f  5 .  f  5 . Megoldás: Észrevesszük. kapjuk.  f 10  .  f  5 .. Megoldás: Először tanuljuk meg kiszámolni az első n természetes szám összegét. Számítsátok ki f  10  f  9   f  8  . hogy f (3) 0 . Számítsátok ki f 1  f  2   3  . hogy az egyik tag értéke nulla.. Ezt a képletet meg is lehet tanulni: 2 n n 1 1 2 3 n . Adott az f :  . Tehát f 1  f  2  f  3  . Begyakorló példák megoldással 6. Tehát f  10  f  9  f  8  .. 8. Számítsátok ki f 1  f  2  f  3  .  f  5  0. f ( x)  x  3 függvény. f ( x)  x  3 függvény. hogy az x helyébe az értékét helyettesítjük be. azaz anélkül. majd csökkenő sorrendben: 1 2 n 1 n Észrevesszük. f ( x)  x  2 függvény.. a mi estünkben az f (2) 0 . tehát a két sor összege n n 1 . Az elsőfokú függvény 2. A függvény val való behelyettesítési értékét úgy kapjuk meg... elsőfokú függvénynek nevezzük. ha f ( x) 3x 2 és 1 .. Megoldás: Ez a faladat olyan típusú.. b és a 0 . hogy elvégeznénk a számolásokat. Számítsátok ki f 1  f  2  f  3  .. ez az Ox tengellyel való metszéspont szokott lenni. hogy f (3) 2 3 6 6 6 0 .. n n 1 Mivel kétszer számoltunk a keresett összeg . Megoldás: Összesen 21 függvényérték szorzatáról van szó. Például. f ( x)  2 x  6 függvény. hogy: 19 . Tehát f 1  f  2  f  3  .  f 10  0 9. Csak ki kell találni a megfelelő tagot.

2 Eredmény: a 2. Adott az f :  . Adott az f :  . Adott az f :  .. Számítsátok ki f (1)  f (1). illetve a 2 értéket: f (a)  f (a  2) 5a  1  5(a  2)  1 5a  1  5a  10  1 10a  12     5a  6.. Számítsátok ki f (2015)  f (2015). f (5) 5 3 . f  x   5x  1 függvény. 2x  4 14. 17. Adott az f :  . Eredmény: 6. Adott az f :  . f ( x)  függvény. Adott az f :  . 2 Megoldás: Egyenként behelyettesítjük a függvénybe x helyett az a . f ( x)  3x  3 függvény. 22..  f  2015 . Eredmény: 10. f ( x)  3  x függvény. f ( x)  x  3 függvény. Eredmény: 0. Az elsőfokú függvény f (1) 1 3. 15.  f  2000. Eredmény: 21.  f 10 . Számítsátok ki f 1  f  2  . Adott az f :  .. Eredmény: 120. f ( x)  2 x  1 függvény. 20 . Adott az f :  . f ( x)  x  3 függvény. . Adott az f :  . Eredmény: 0.. 16. hogy külön csoportosítjuk a szorzatokat. Adott az f :  . 19.. Eredmény: 2015. Adott az f :  .. 6 Eredmény: 0. Számítsátok ki f 1  f  2  .  f  5 .. 21. Számítsátok ki 1000  f  20  f  10  . Számítsátok ki f  2  f  1  . Számítsátok ki f  6  f  5  f  4   .. összeadjuk őket úgy.  f  2015  2015 .. Számítsátok ki . f ( x)  x  1 függvény. 20. f ( x)  2 x  5 függvény.  f 10 ..  f  6  . Számítsátok ki . f (2) 2 3.. f ( x)  x  10 függvény. 2 2 2 2 Javasolt feladatok eredménnyel 13. Számítsátok ki f  10  f  9  . 5 ször 2 f (a)  f (a  2) 10. Számítsátok ki f 1  f  2  f  3  .. f (a)  f (a  2) 18. amelyeknek 5 a közös tényezője és külön az egyeseket: f 1  f  2    f  5  1  2   5 3  3  3 1 2   5  15  1  5  5  15  15  15  0.. f ( x)  x  3 függvény.

kapjuk. 0 és az Oy tengelyt a 0. b 1 . Begyakorló példák megoldással 6. Az elsőfokú függvény Eredmény: 1000.1 pontban metszi. 21 . 0  pontban metszi az Ox tengelyt. hogy a függvény grafikus képe az Ox tengelyt az A  5. a 1 Ebben az esetben a két metszéspont egybeesik az origóval. A keresett függvény tehát f ( x) x 5 . illetve a B  0. b 0 . innen pedig kifejezve az ismeretlent a 1. 2 pontban metszi. ezért az Ox tengelyt a . tehát 5a b 0.b pontban metszi. f  x   4 x  2 függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. f ( x) x függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. hogy 5a 5 0 . Határozzátok meg az f :  elsőfokú függvényt úgy. 0 pontban metszi. f ( x) 2015 x 1 függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. Határozzátok meg az f :  . Az elsőfokú függvény koordinátatengelyekkel való metszéspontjai b Az elsőfokú függvény az Ox tengelyt a . Megoldás: b 0 Az a 1. 5 pontban metssze. 9. f ( x) 3x 2 függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. tehát b 5 . ezért . Megoldás: b 2 2 1 1 A fentiek alapján a 4. 0 pontban metszi. ezért 0 az Ox tengelyt is és az Oy tengelyt is a 0. Határozzátok meg az f :  . 0 és az Oy tengelyt a 0. Határozzátok meg az f :  . Az előbbi összefüggésbe visszahelyettesítve. Határozzátok meg az f :  . 7. 2 8. A függvény az Ox tengelyt a .0 a 4 4 2 2 és az Oy tengelyt a 0. Megoldás: 3 Az a 3. Megoldás: A függvény f ( x) ax b alakú. Megoldás: 1 Az a 2015. b 2 . 2015 10. a Az elsőfokú függvény az Oy tengelyt a 0. 0  pontban és az Oy tengelyt a B  0. b 2 . az A  5. 5 pontban metszi az Oy tengelyt. ezért az Ox tengelyt a . 2 pontban metszi.

az Oy tengelyt a 0. 0 pontban. 4  pontban metssze. f :  . Határozzátok meg az f :  elsőfokú függvényt úgy. f ( x)  2  x függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. ahol a 0. hogy a függvény grafikus képe az Ox tengelyt az A 1. f :  . Határozzátok meg az. Eredmény: az Ox tengelyt a 2. f :  . az Oy tengelyt a 0. 0  pontban és az Oy tengelyt a B  0. 1 pontban metssze. f :  . Határozzátok meg az f :  elsőfokú függvényt úgy. 18. 7 pontban metszi. 0 pontban. 0 pontban. hogy a függvény grafikus képe az Ox tengelyt az A  2. 20. Az elsőfokú függvény Javasolt feladatok eredménnyel 11. f ( x)  x  7 függvény grafikus képének a tengelyekkel való 2 metszéspontjait. f ( x)  3x függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. Eredmény: az Ox tengelyt a 14. Határozzátok meg az f :  elsőfokú függvényt úgy. Eredmény: f ( x) ax. az Oy tengelyt a 0. 2015 Eredmény: az Ox tengelyt a . 0  pontban és az Oy tengelyt a B  0. 12. 2 pontban metszi. az Oy tengelyt a 0. Eredmény: az Ox tengelyt a 7. Határozzátok meg az. pontban metszi. 0  pontban metssze. 16. Határozzátok meg az. 22 . 3 1 14. 0  pontban és az Oy tengelyt a B  0. Eredmény: az Ox tengelyt a 0. 1 Eredmény: az Ox tengelyt a 1. Határozzátok meg az. 2  pontban metssze. 15. f ( x)  x  7 függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. 19. 0 pontban. Határozzátok meg az. Eredmény: f ( x) x 1. x 1 13. 2014 17. Határozzátok meg az f :  elsőfokú függvényt úgy. az Oy tengelyt a 0. Határozzátok meg az. f ( x)  2015  2014 x függvény grafikus képének a tengelyekkel való metszéspontjait. f :  . az Oy tengelyt a 0. f :  . 7 pontban metszi. 0 pontban metszi. 2015 pontban metszi. hogy a függvény grafikus képe az Ox tengelyt is és az Oy tengelyt is az A  0. Eredmény: f ( x) 2x 4. 0 pontban. 0 pontban. hogy a függvény grafikus képe az Ox tengelyt az A  2. Eredmény: f ( x) x 2. f ( x)  függvény grafikus képének a tengelyekkel való 3 metszéspontjait.

f  x   mx  2 függvény grafikus képe áthaladjon az A  4.1 . mert f (2) 3 2 2 6 2 4. 2  Megoldás: 3  3 Az A  . Megoldás: Egy olyan pontot keresünk. Határozzátok meg az m értékét tudva. tehát 3 m 2 m . Vagyis f (2) 2 a b 0 és f (0) 0 a b b 4. ha f ( ) . Az elsőfokú függvény Pont hozzátartozása az elsőfokú függvény grafikonjához Egy A . 2 3 2 2 10. hogy az f :  . Begyakorló példák megoldással 2. pont akkor van rajta az elsőfokú függvény grafikus képén. m és a pont hozzátartozik a grafikus képéhez. Adott az f :  . f m 1 m . A keresett pont A 1.0  és a B  0. azaz f (m) m . innen 1 m m 1 m m 1 2m m . Megoldás: 23 . hogy a függvény grafikus képe áthalad az A  2. 4 pont rajta van a függvény grafikus képén. 6  ponton. tehát az f (2) 0 és f (0) 4 összefüggések kell teljesüljenek. tehát az f ( 4) 6 összefüggés kell teljesüljön. f ( x)  ax  b függvényt. b . Határozzátok meg az f :  . A b értékét ezzel meg is határoztuk. f  x   3x  2 függvény. 11. Egy elsőfokú függvény akkor van 2 meghatározva.4  pontok rajta kell legyenek a függvény grafikus képén. innen 4m 2 6 4m 6 2 4m 4 . f ( 4) m ( 4) 2 4m 2 . ahol A m. tehát az f m összefüggés kell 2  2 3 2 3 1 teljesüljön. 8. Adott az f :  . innen 3 m m 2 2 m 2 m 1 .0  és B  0. Megoldás: Az A  2. m  pont rajta kell legyen a függvény grafikus képén. Határozzátok meg az m értékét úgy. m  pontot. f ( x)  2 x  4m  2 függvény. tudva. Megoldás: Az A  4. Határozzatok meg a függvény grafikus képén egy olyan pontot.4  pontokon. Visszahelyettesítve az első összefüggésbe 4 2 a b 2 a 4 0 2 a 4 a 2 . hogy az f :  . 2 9. tehát m 1. f ( x)  x  m függvény grafikus 3 3  képe tartalmazza az A  . Határozzátok meg az m értékét úgy. amelynél az abszcissza egyenlő az ordinátával. ahol a.4m) pont hozzátartozzon az f függvény grafikus képéhez. azaz ha a pont első koordinátáját (abszcisszának nevezzük) behelyettesítve a függvénybe a pont második koordinátáját (ordinátának nevezzük) kapjuk. akkor az A 2. ha f ( x) 3x 2 . hogy az A(2m  1. 6  pont rajta kell legyen a függvény grafikus képén. ha ismerjük az együtthatóit: f ( x) 2 x 4. Például.

Adott az f :  . b . 5 ponton. hogy az A(2m  5. Határozzatok meg a függvény grafikus képén egy olyan pontot. Adott az f :  . hogy az f :  . Az elsőfokú függvény Az A(2m  1. Határozzátok meg az f :  . 1 Eredmény: a . 10. Határozzátok meg az m értékét úgy. Adott az f :  . f  x   2 x  1 függvény. hogy az f :  . 9. hogy az f :  . Határozzátok meg az f :  . 2 5. hogy a függvény grafikus képe áthalad az A  4. 8. kapjuk. f (2m 1) 2 2m 1 4m 2 4m 2 4 m 2 8m 4 Visszahelyettesítve az összefüggésbe.2  pontokon. Eredmény: m 2. 6. hogy 8m 4 4m 8m 4m 4 4m 4 m 1. tudva. f  x   5x  8 függvény. 4  ponton. f  x   mx  1 függvény grafikus képe áthaladjon az A 1. 7.0  és B  0. f  x   x  m függvény grafikus képe áthaladjon az A  0. f  x   3x  2 függvény. 2. Határozzátok meg az m értékét úgy. b . Határozzatok meg a függvény grafikus képén egy olyan pontot. Eredmény: m 4. 10. m  2) pont hozzátartozzon az f függvény grafikus képéhez. Adott az f :  . Eredmény: m 1. amelynél az abszcissza egyenlő az ordinátával. Eredmény: m 4. ahol a. hogy az f :  . m  ponton.0  és B  0. Eredmény: m 3. tehát az f 2m 1 4m összefüggés kell teljesüljön. f ( x)  ax  b függvényt.2  pontokon. ahol a. f ( x)  ax  b függvényt. Határozzatok meg a függvény grafikus képén egy olyan pontot. Eredmény: m 1. Határozzátok meg az m értékét úgy. hogy a függvény grafikus képe áthalad az A 1. Határozzátok meg az m értékét úgy. amelynél az abszcissza egyenlő az ordináta háromszorosával. Eredmény: f ( x) 2 x 2.4m) pont rajta kell legyen a függvény grafikus képén. 1 Eredmény: f ( x) x 2. 2 12. Eredmény: m 1. tudva. f  x   x  m függvény grafikus képe áthaladjon az A  2. 11. f ( x)  2 x  m függvény. 24 . amelynél az abszcissza egyenlő az ordinátával. Javasolt példák eredménnyel. Határozzátok meg az a  értékét úgy. 2  ponton. f  x   ax  2 függvény grafikus képe áthaladjon az A  2.

intervallumon. Az elsőfokú függvény Az elsőfokú függvény monotonitása. a baloldali kifejezést elneveztük f ( x) -nek. az elsőfokú függvény előjelszabálya Az elsőfokú függvény szigorúan monoton függvény. mert a 1 pozitív) a 2. f x ax b és a 0 akkor szigorúan csökkenő: Az előbbiekből következik az elsőfokú függvény előjelszabálya. vagyis f ( x)  2 x  11  0. 2 intervallumon és f ( x) 0 (azaz pozitív. hogy 2 . amely segítségével oldható meg az elsőfokú egyenlőtlenség: Az elsőfokú függvény előjelszabály táblázata x b a f ( x) a-val ellentétes előjel 0 a-val megegyező előjel b 2 Például. 25 . f x ax b és a 0 akkor szigorúan növekvő: Ha f : . Begyakorló példák megoldással 5. akkor a 1 és b 2 . ha f : . innen következik. tehát az a 1 előjelszabály alapján f ( x) 0 (azaz negatív. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 2 x  3  5 egyenlőtlenséget. Megoldás: Vigyünk mindent át a baloldalra (nullához hasonlítunk). kapunk egy elsőfokú kifejezést 2 x  3  8  0. mert a 1 pozitív) a . ha f ( x) x 2 .

Megjegyzés: a váltási pontnál szigorú egyenlőtlenségnél kerek. Megoldás: b 5 a 2 és b 5. a táblázat a következő: a 2 x 2 f ( x) 0 A megoldás tehát: x . a táblázat a következő: a 2 x 5 2 f ( x) 0 5 A megoldás tehát: x . intervallumon veszi fel. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 2 x  4  0 egyenlőtlenséget. Oldjátok meg a természetes számok halmazában a 2 x  3  5 egyenlőtlenséget. elkészítjük az előjeltáblázatot: a 2 2 x 11 2 f ( x) 0 11 Mivel a függvény a negatív értékeket a . 7. innen b 4 2 . ez lesz az egyenlőtlenség 2 megoldása. 2 a táblázat a következő: a 2 x 2 f ( x) 0 A megoldás tehát: x 2. Megoldás: b 4 a 2 és b 4. . Az elsőfokú függvény b 11 11 Mivel a 2 és b 11. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 2 x  1  3 egyenlőtlenséget. innen és a 2 pozitív.2 . Megoldás: Vigyünk itt is át a baloldalra a tagokat 2 x  1  3  0. Megoldás: 26 . Oldjátok meg a valós számok halmazában a 2 x  5  0 egyenlőtlenséget.  f ( x)  2 x  4 a 2 és b 4 . másképp szögletes zárójelet használunk. 2 8. 6. 6. .

Az elsőfokú függvény grafikus ábrázolása 27 . Javasolt példák eredménnyel. 16. Oldjátok meg a valós számok halmazában a x  2  7 egyenlőtlenséget. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 3x  1  0 egyenlőtlenséget.5. 4. . . 15. Eredmény: x . Eredmény: x 0.6 . hogy az egyenlőtlenség osztható 2-vel. tehát x 4 0 b 4 a 1 és b 4.3. 14. . Oldjátok meg a valós számok halmazában a x  1  2 x  3 egyenlőtlenséget. Oldjátok meg a természetes számok halmazában a 2 x  1  7 egyenlőtlenséget. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 2 x  1  5 egyenlőtlenséget. 3 12.3. Ez a feladat megoldása. 2 . Eredmény: x 1.1. Oldjátok meg a valós számok halmazában a 3  x  4 egyenlőtlenséget. 11. De ebben a megoldáshalmazban csak a következő természetes számok vannak: 0. 17.1. 1 Eredmény: x . Eredmény: x 0. 19. Az elsőfokú függvény 2 x  3  5  2 x  8  0 . 20. 4 . 4 lenne a valós számok halmazán. 2. Oldjátok meg a valós számok halmazában a x  3  1 egyenlőtlenséget. Eredmény: x 0.4 . Oldjátok meg a természetes számok halmazában a x  1  5 egyenlőtlenséget. 4 a táblázat a következő: a 1 x 4 f ( x) 0 A megoldás tehát: x . .3 . Eredmény: x .4 . Oldjátok meg a valós számok halmazában a 3x  1  4 egyenlőtlenséget.5 . 2.1. Oldjátok meg a természetes számok halmazában a 3x  1  14 egyenlőtlenséget. Eredmény: x . 2. 18. Eredmény: x 2.1. 13. észrevesszük. Eredmény: x 1.

a következő grafikus képet kapjuk: 8. 0 és 0. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . a három ábrázolt pont nagy valószínűséggel nem lesz egy egyenesen. ezeket ábrázolva a derékszögű koordinátarendszerben és vonalzóval összekötve. 0 és 0. 2 pontokban metszi. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . elég két pontját egy derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni és azt egy vonalzóval összekötni. f ( x)  2 x  6 függvényt. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . a következő grafikus képet kapjuk: 28 . Begyakorló példák megoldással 6. Megoldás: A függvény a tengelyeket a 3. Megoldás: A függvény a tengelyeket a 2. például legyen 1.1 pontot ábrázolva a derékszögű koordinátarendszerben és vonalzóval összekötve. Ilyenkor ellenőrizni kell a számolásokat. f ( x)  x  2 függvényt. A biztonság kedvéért lehet három pontot is ábrázolni. Ezt a és a 0. 6 pontokban metszi. f ( x)  2 x  1 függvényt. 1 . ha elszámolunk. Ez a két pont lehet a tengelyekkel való metszéspont is. a könnyebb ábrázolhatóság érdekében. Az elsőfokú függvény Mivel az elsőfokú függvény grafikus képe egy egyenes és egy egyenest két különböző pontja meghatározza. 0 és 0. Az első pont helyett a tört miatt lehet 2 másik pontot választani. a következő grafikus képet kapjuk: 7. ugyanis.1 pontokban metszi. Megoldás: 1 A függvény a tengelyeket a . ezeket ábrázolva a derékszögű koordinátarendszerben és vonalzóval összekötve.

Megoldás: A függvény a tengelyeket a 2. Az elsőfokú függvény 9. 0 és 0. 6 pontokban metszi. f ( x)  3x  6 függvényt. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . ezeket ábrázolva a derékszögű koordinátarendszerben és vonalzóval összekötve. f ( x)  2 x  2 függvényt. a következő grafikus képet kapjuk: 29 . 0 és 0. a következő grafikus képet kapjuk: 10. Megoldás: A függvény a tengelyeket a 1. ezeket ábrázolva a derékszögű koordinátarendszerben és vonalzóval összekötve. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . 2 pontokban metszi.

11. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Eredmény: 13. f ( x)   x  1 függvényt. Eredmény: 30 . Ábrázoljátok grafikusan az f :  . f ( x)  x függvényt. f ( x)  x  1 függvényt. Eredmény: 12. Eredmény: 15. f ( x)  4 x  4 függvényt. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Eredmény: 16. f ( x)  x  1 függvényt. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Eredmény: 14. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Az elsőfokú függvény Javasolt példák eredménnyel. f ( x)  3x függvényt.

f ( x)  3x  3 függvényt. f ( x)  3x  3 függvényt. a továbbiakban egyet cx dy e fogunk bemutatni. Ezt az értéket visszahelyettesítve az egyik eredeti egyenletbe. 31 . a kiejtés módszerét. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Ábrázoljátok grafikusan az f :  . ahol a. Eredmény: 18. Ez abban áll. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . Eredmény: Az elsőfokú egyenletrendszerek Az elsőfokú egyenletrendszerek alakja a következő: ax by d . a célunk az. c. d . Megoldása több módszerrel is lehetséges. Akkor a maradt változó meghatározható a kapott egyenletből. hogy az egyenleteket megfelelő számmal szorozva és ezután összeadva. b. kiszámítjuk a másik változó értékét. f ( x)  3x  3 függvényt. f ( x)  4 x  4 függvényt. Az elsőfokú függvény 17. Ábrázoljátok grafikusan az f :  . e . Eredmény: 20. Eredmény: 19. hogy vagy az x vagy az y változó kiessen.

y  egyenletrendszert. Az első egyenletet szorozzuk -2-vel. a másodikat nem bővítjük: 4 x  8 y  20 Az egyenletrendszer a következőképpen alakul:  . x. Oldjátok meg az  . Oldjátok meg az  x.  2 x  3 y  2 Megoldás: Kiválasztjuk például az x változót.  x  2 y  5 7. x. 3x  2 y  1 Megoldás: Kiválasztjuk például az y változót. Oldjátok meg az  . az első egyenletet szorozzuk 4-el. y  egyenletrendszert. Helyettesítsük vissza az eredeti egyenletrendszer első egyenletébe: 2 3y 8 3y 8 2 3y 6 y 2 . 4 x  y  1 Megoldás: Kiválasztjuk az x változót. a másodikat 3-mal: 8 x  12 y  32 Az egyenletrendszer a következőképpen alakul:  . vagyis x 1 . y  egyenletrendszert. vagyis y 3 . y 1. Az első egyenletet szorozzuk 2-vel. vagyis x 1 . Tehát az egyenletrendszer megoldása: x 1. Helyettesítsük vissza az eredeti egyenletrendszer első egyenletébe: 2 3 y 5 3y 5 2 3y 3 y 1 . összeadjuk és kapjuk a következő 9 x  6 y  3 egyenletet: 13x 13 . Oldjátok meg az  6 . Tehát az egyenletrendszer megoldása: x 1. a másodikat 3-mal: 4 x  6 y  10 Az egyenletrendszer a következőképpen alakul:  . y 2 . összeadjuk és kapjuk a következő 15 x  12 y  39 egyenletet: 7 x 7 . Az első egyenletet szorozzuk -4-el.  7 x  2 y  9. a másodikat nem bővítjük: 32 . y 3. Tehát az egyenletrendszer megoldása: x 1. y  egyenletrendszert. Az elsőfokú függvény Begyakorló példák megoldással 2 x  3 y  5 6. x. Helyettesítsük vissza az eredeti egyenletrendszer első egyenletébe: x 6 5 x 5 6 x 1 x 1. 2 x  3 y  8 8. összeadjuk és kapjuk a következő 4 x  y  1 egyenletet: 7 y 21 . 5 x  4 y  13 Megoldás: Kiválasztjuk például az y változót.

Tehát az 2 2 2 7 5 egyenletrendszer megoldása: x . 2 x  y  0 Eredmény: x 4.  x  y  12 16. Oldjátok meg az  . x  y  1 Megoldás: 5 Kiválasztjuk például az y változót. 2 3 2 y  5 10. 2 5 5 7 Ezt behelyettesítjük a második egyenletbe: x 1 x 1 x . Oldjátok meg az  . x  y  0 11. 2 2 Javasolt példák eredménnyel. 2 x  2 y  2 15. Tehát 3 2 1 1 az egyenletrendszer megoldása: x . Oldjátok meg az  . Az elsőfokú függvény  14 2 x  4 y   Az egyenletrendszer a következőképpen alakul:  6 .  x  3 y  27 33 . Oldjátok meg az  . x  y  0 Eredmény: x 2. 5 x  20 y  5 Eredmény: x 1. y  egyenletrendszert. Oldjátok meg az  . összeadjuk és kapjuk a következő  2 x  3 y  2 14 2 1 egyenletet: y 2 . y 8 . y 1 .y . x. x. y  egyenletrendszert. y 2 . 3x  y  25 17. y . y  egyenletrendszert. y  egyenletrendszert. y  egyenletrendszert. Helyettesítsük vissza az eredeti 6 6 3 1 1 egyenletrendszer masodik egyenletébe: 2 x 3 2 2x 2 1 2x 1 x . 2 x  3 y  6 14. y 1 . mert azt azonnal megkaphatjuk az első egyenletből: y . x. y 2. x.y . x. Oldjátok meg az  . 3x  4 y  8 Eredmény: x 0. y  egyenletrendszert. Oldjátok meg az  . vagyis y . Oldjátok meg az  . x. x. x.  x  y  4 13. y 0 . 2 x  y  3 Eredmény: x 1. 3x  y  8 12. y  egyenletrendszert. x  2 y  1 Eredmény: x 3. y  egyenletrendszert.

y . x. Oldjátok meg az  egyenletrendszert. Oldjátok meg az  .  x  3 y   19   12 2 3 Eredmény: x . x. y 1 . Az elsőfokú függvény Eredmény: x 6. x. 17 x  25 y  8 18. 5 x  8 y  13 Eredmény: x 1. y  egyenletrendszert.  2 x  y  2 1 1 Eredmény: x . y  egyenletrendszert. y 7. 2 2 34 .y . 3 4 x  y  0  20. Oldjátok meg az  3 . y  19.  7  2x  y   12 .

a2 = 3+4 = 7 . -2. b2 = 10+(-2) = 8 . b3 = 10+2 (-2) = 6. an = . . vagyis minden tag. Az első n tag összege: Sn= a1 + a2 + a3 + … + an =  a1  an   n 2 Megoldott feladatok: 1. a2. . hogy az előzőhöz ugyanazt a számot hozzáadjuk. Ha b1 = 10 és r = -2. b3 = 7+(-2) = 6. 11. 2. a sorozat tagjai: 3. a3 = 7+4 = 11. Példák: 1. Fejezet: Sorozatok Számtani sorozat (haladvány) Értelmezés: Azt a számsorozatot. . vagy b2 =10+(-2) = 8 . b5 = 4+(-2) = 2. a3 = 3+2 4 = 11. .…. bármely n  1 esetén.… Tulajdonságok: Bármely számtani haladványban: an 1  an 1 1. 7. 15. a6 = 3+5 4 = 23. Megoldás: 35 . 27. 19. 2. b5 = 10+4 (-2) = 2. b4 =6+(-2) = 4. bármely n > 1 esetén. …. n>1. vagy a2 = 3+4 = 7.…. . … számsorozat számtani haladványt alkot. Más szóval az a1. számtani haladványnak nevezzük. úgy kapjuk. a5 = 3+4 4 = 19. . . a5 = 15+4 = 19. akkor. a3 = a2 + r. . Ha a1 = 3 és r = 4. Jelölése: ÷ (an) Az ÷ (an) számtani haladvány általános tagja felírható az első tag és az állandó különbség segítségével: an = a1 + (n – 1) r. a sorozat állandó különbségének (rációjának) nevezzük. … 2. 6. amelyben a1  1 és a5  13 . an. an+1. b6 =2+(-2) = 0. Adott az (an )n1 számtani haladvány. amelynek minden tagját. -4. an+1 = an + r . 31. a6 =19+4 = 23. a másodiktól kezdve a szomszédos tagok számtani 2 középarányosa. a4 =11+4 = 15. . ha: a2 = a1 + r. . 4. a másodiktól kezdve. ha ismerjük az első tagját a1 és az r különbségét. Számítsd ki a2015 . akkor. Ahol az r számot. Az (an) számtani haladvány teljesen értelmezett. b4 =10+3 (-2) = 4. b6 =10+5 (-2) = 0. a4 = 3+3 4 = 15. Sorozatok 3. -6. 0. a sorozat tagjai: 8. 23. a4 = a3 + r. …. a3 .

25 = 1 + (n-1) 4.  7 – x = x – 1  8 = 2x  x = 4. vagyis 3r = 6. hogy bármely tagnak és az őt megelőző tagnak a különbsége állandő. S7   a1  a7   7  1  25  7  26  7  13  7  91 2 2 2 Másik lehetőség az összeg kiszámítására. hogy kiszámoljuk a tagokat és összeadjuk. a12 = a1 + 11r. Számítsd ki a1 . a különbség közöttük 3r és a6 – a3 = 6. 4. a9 . Felhasználjuk azt a tulajdonságot. Sorozatok Előbb kiszámítjuk az r állandó különbséget. S12   a1  a12  12  1  a12  12 2 2 . Tudjuk. Adott az (an )n1 számtani haladvány.. 6 r = 3 =2. kivonva mindkét oldalból 1-et. amelyben a3  5 és a6  11. Az első tag a1 = 1. a6 = a1+5 r . S12 . Vagyis: 4 – (x-3) = x+3 – 4  4 – x +3 = x – 1. x  3 egy számtani haladvány három egymás utáni tagja.  25 összeget! Megoldás: Észrevesszük. Alkalmazzuk az általános tag képletét: a2015  a1  2014r  a2015  1  2014  3  a2015  1  6042  a2015  6043 2. S12  1  23 12  24 12  12 12  144 2 2 .. a következőt kapjuk: 24 = (n-1) 4. Számítsd ki az 1  5  9  13  . a9 = 1 +16 = 17. Megoldás: Mivel a3 = a1+2 r. a n = a1 + (n-1)r. Az a3 = a1+2 r egyenletbe behelyettesítve. a9 = a1 +8r. 36 . 3. r . Kiszámoljuk az első 7 tag összegét. ha felírjuk az összes tagot: 1 +5 + 9 + 13 + 17 + 21 + 25 = 91 4. ahonnan n = 7. r = 4. ahonnan a1 = 1. hogy az összeg tagjai számtani haladványban vannak. a12 = 1+ 22 = 23. ha x  3. a11 = a1 + 10r. Határozd meg x valós értékét. hogy a5  a1  4r  13  1  4r  4r  12  r  3 . alkalmazva a képletet. Az első 12 tag összegét kiszámíthatjuk úgy is. kapjuk: 5 = a1 + 4. S = 1 + 3 + 5 + 7 + 9 + 11 + 13 +15 +17 + 19 + 21 + 23 = 144. a11 = 1 + 20 = 21. a11. hogy a 25 hanyadik tagja a sorozatnak. kiszámoljuk az a12-t. Megnézzük. hogy n-1 = 6. amit ha elosztunk 4-el megkapjuk.

6. hogy a10  a2  16 .. és az első két tag összege 20. 8. amelyben a1  7 és a2  6 . ha tudjuk. Számítsd ki a 2  12  22   92 összeget. hogy x  1. 10. ha tudjuk. Felbontjuk a zárójelet a1  9r  a1  r  16  8r  16  r  2 . 5. 2x – 1 és 2x +1 számok egy számtani haladvány egymás utáni tagjai. Adott az  an n1 számtani haladvány. 2 x. Számítsuk ki a  b értékét. b . 11. ha tudjuk. a10  a1  9  r és a2  a1  r majd behelyettesítjük: a1  9r   a1  r   16 .. Adott az (an )n1 számtani haladvány. 17. 13. Számítsd ki a számtani haladvány ötödik tagját. 9. Határozd meg az x valós számot tudva. Számítsd ki a8 . Adott az (an )n1 számtani haladvány. amelyben a2  7 és r  3 . 37 . x  3 és 2 x  1 egy számtani haladvány egymás utáni tagjai. amelyben a1  2 és a2  4 . 2 a1  a3 x 3 x 3 2x vagyis a2  4 4  x  4. 12. Határozzuk meg az a valós számot. Számítsd ki a haladvány első tíz tagjának összegét. 2 2 2 5.14. hogy az 1. ha az x + 1. Adott az  an n1 számtani haladvány. Számítsd ki az 1  11  21  31  . 15. Határozd meg az  an n1 számtani haladvány r különbségét. Határozd meg az  an n1 számtani haladvány első 6 tagjának összegét. ha az állandó különbség 8. Az a. 16. 2 egy számtani haladvány egymásután következő tagjai. 3. Sorozatok an 1  an 1 Egy másik lehetőség a feladat megoldására. hogy an  . hogy az 5. amelyben a1  5 és a3  11 . Számítsd ki a 2  5  8   26 összeget. -6. ha a1  2 és a2  5 . Határozd meg egy számtani haladvány első tagját. Javasolt feladatok: 1. 2 x  4 és x  3 egy számtani haladvány egymás utáni tagjai. Számítsd ki a számtani haladvány első tíz tagjának az összegét! 2. Adott az  an n1 számtani haladvány. 7. sorozat egy számtani haladvány! 9. Határozd meg az x valós számot. 4. hogy x  1. ha a haladvány első tagja 7 és a második tagja 9. 14. Határozd meg x  értékét tudva. Számítsd ki a7 . ha felhasználjuk azt a tulajdonságot. Megoldás: Mindkét tagot felírjuk az általános tag képlete segítségével. amelyben a1  7 és a7  37 . (3+a) és 11 számtani haladványban vannak. Számítsd ki a haladvány első 10 tagjának összegét. Határozd meg az x valós számot.  111 összeget.

Jelölése:  bn n1 A (bn) mértani haladvány általános tagja felírható az első tag és az állandó hányados segítségével: bn = b1 q(n-1). 20. amelyben a5  22 és a27  132 .Számítsuk ki a haladvány első 20 tagjának összegét. bármely n > 1 esetén. a sorozat tagjai: 3. ha: b2 = b1 ∙ q. 160. . b3 = b2 ∙ q. …. amelyben a5  17 és a10  37 . b4 = b3 ∙ q. b3 = (-20) ∙(-2) = 40. 21. . . Határozzuk meg az  an n1 sorozat első 12 tagjának az összegét. mértani haladványnak nevezzük. Az  an n1 sorozat egy számtani haladvány. 19. hogy az előző tagot szorozzuk ugyanazzal a nullától különböző számmal. … 2. -320. vagy b2 = 3∙4 = 12. b2 = 3∙4 = 12 . b1≠0. 192. b4 =48 ∙4= 192. amelynek minden tagját. …. Az  an n1 sorozat egy számtani haladvány. amelyben a10  10 és a15  15 . . b6 =160∙ (-2) = -320. Ha b1 = 3 és q = 4.20.…. b4 =10 (-2)3 = -80. Ha az (an )n1 sorozat számtani haladvány. akkor. 23. 38 . Más szóval a b1. b5 = -80∙(-2) = 160. Egy  an n1 számtani haladvány állandó különbsége 3 és a1  3 . a sorozat állandó hányadosának nevezzük. ha a4  a6  46 és a7  a3  20 . Ahol a q számot. bn+1 = bn ∙ q .  b2 b3 b4 bn1   q     . vagy b2 =10∙ (-2) = -20 .. b5 = 10 (-2)4 = 160. bn+1 . számítsuk ki a16 -ot. b3 = 12∙4 = 48. b4 = 3∙43 = 192. b4 =40∙ (-2) = -80. a másodiktól kezdve. b3. hogy az  an n1 egy számtani haladvány. . Tudva. a3 = 3∙42 = 48. Ha b1=10 és q= -2. amelyben a6  17 és a9  26 . b3 = 10 (-2)2 = 40. . …. Sorozatok 18.    b1 b2 b3 bn  A (bn) métani haladvány teljesen értelmezett. 640. b2 = 10∙(-2)= -20. akkor. . -80... úgy kapjuk. 12. Határozzuk meg az első tagját és az állandó különbségét az  an n1 számtani haladványnak. a sorozat tagjai:10. Példák: 1. Mértani sorozat (haladvány) Értelmezés: Azt a számsorozatot. bármely n  1 esetén. bn. Határozzuk meg az  an n1 haladvány első 15 tagjának összegét.… számsorozat mértani haladványt alkot. b2. ha ismerjük az első tagját b1 és a q hányadost. 22. határozzuk meg a1 - et és az r állandó különbséget. 40. 48. -1280. . .

Az általános tag képletét felhasználva: b5 b1  q 4 b5 24 b3  b1  q 2 .  q2  4  q  2 vagy q  2. Sorozatok b6 =10 (-2)5 = -320. Számítsuk ki a   haladvány első négy tagjának az összegét. Megoldás: Mivel ismerjük a harmadik és negyedik tagot.108.eset: 3 3 b1  . 36. b3  b2  q        . b5  24 . y 108 y 36 y 12 y3  36.eset: 39 . 4 2 1.. Megoldás: Felírjuk minden tagját. b3 b1  q 2 b3 6 6 3 b3  b1  q 2  6  b1  4  b1   . másrészt  4. Adott a  bn n1 mértani haladvány..… Tulajdonságok: Bármely pozitív tagú mértani haladványban: 1. b10 . b9 . y4  108  q  4   3  y2  3   12  y1  2   4 y3 36 q 3 q 3 3. n  2 . amelyben b3  6. 324. Adott a  bn n1 mértani haladvány. bn  bn1  bn1 . Bármely mértani haladvány esetén az első n tag összege: n  1. Határozzátok meg az  yn n1 mértani haladvány első két tagját: y1. Határozzuk meg a b7 . b10  b9  q  768  2  1536 2. vagyis minden tag. b5  b1  q 4    q2 . q 1 q 1 Megoldott feladatok:  1 1. majd összeadjuk.  1 1 1  1 1 1  1 1 b2  b1  q  1      . Ismerve a b1  et és q  t . kiszámoljuk a tagokat. n  2 2. a másodiktól kezdve mértani közepe a vele szomszédos két tagnak. amelyben b1  1 és az állandó hányados   4  . Megoldás: Előbb kiszámítjuk az állandó hányadost a két megadott tagból.. n  . Vagy más formában: bn2  bn1  bn1. qn  1 Sn  b1 . b4  b3  q         4 4 4  4 16 16  4  64 1  1  1 64  16  4  1 51 Sn  b1  b2  b3  b4  1        4  16  64 64 64 2. y2. 2 2 b9  b1  q8  b7  q 2  192  22  192  4  768. q  2  b7  b1  q 6   27  3  26  3  64  192. meghatározhatjuk az állandó hányadost.

Megoldás:Az összeg tagjai mértani haladványt alkotnak. felhasználjuk az első tulajdonságot: bn2  bn1  bn1 . 23 . S4 . hogy a sorozat mértani haladvány-e. q  2 és van 11 tagunk.. x  1 és 2 x  5 számok egy mértani haladvány egymás utáni tagjai. hogy kiszámoljuk minden tagját és összeadjuk. Az első tagja b1  1. Számítsátok ki az alábbi összeget: 1  2  22  23  . 22 . Vagyis egy mértani haladvány. S1  41  1  3  b1  3 . S11  b1   1   2047 . következtethetünk az állandó hányadosra. q 1 4 1 3 6. Sorozatok 3 3 b1  . 7 6 2 2 b9  b1  q8  b7  q 2  192   2   192  4  768. Ellenőrizzük az első n tag b1 3 b2 12 qn  1 4n  1 4n  1 n képletét: Sn  b1   3  3  4  1 . S3 . q  2  b7  b1  q 6    2   3   2   3  64  192. b1  1. S2  4  1  16  1  15  b1  b2  15  3  b2  15  b2  15  3  12 .. . hogy bármely n . Határozd meg x értékét tudva. 1  2  22  23  . 2. 2 S3  43  1  64  1  63  b1  b2  b3  63  15  b3  63  b3  63  15  48 Mivel megvan három tagja.. Egy sorozatnak az a tulajdonsága. Mindkét esetben ugyanazt kaptuk. Megoldás: Kiszámoljuk az S1  et.. n  1 esetén az első n tag összege Sn  4n  1 . Megoldás: Mivel mértani haladványt alkotnak. b11  210 q11  1 211  1 2048  1 Felhasználjuk az első n tag összegének képletét.  210 . b1  x  1. b2  x  1. q 1 2 1 1 Kiszámíthatjuk úgy is. b 12 b 48 q  2   4. b3  2 x  5  b22  b1  b3   x  1   x  1   2 x  5 2 Elvégezzük a műveleteket és rendezzük az egyenletet. 2 b10  b9  q  768   2   1536 4. .  210  1  2  4  8  16  32  64  128  256  512  1024  2047 5.. illetve q  3   4 . hogy az x  1.. x 2  2 x  1  2 x 2  5 x  2 x  5  x 2  2 x  1  2 x 2  3x  5  x 2  2 x 2  2 x  3x  1  5  0 40 . Döntsük el. Majd rendre felírjuk S2 .

Számítsuk ki a  4 haladvány első négy tagjának az összegét. 8. Határozd meg a (bn )n1 mértani haladvány első három tagjának szorzatát. 11. 2a 2 2 1. x1  2. amelynek állandó hányadosa és 3 első tagja 243. S6  57 . 9. 15. amelyben a1  2 és az állandó hányados   1  .2    . 16. S12  672 . 7. amelyben b1  1 és b2  3 . 3. 1 3. Számítsd ki egy mértani haladvány első négy tagjának szorzatát. 14.  1 . 10. ha az első tagja 1 és az állandó hányadosa q  2 . Határozzuk meg x-et ha tudjuk. Ha az  x  3 . Számítsd ki b4 . S10  295 . 1 2. 9. a7  1 . x. a  1. 1 1 1 1 8. a1  6 . 7. ha az első tag 16 és a hányados . eset: Ha x  3 . c  6. 1 6. S9  126 . Eredmények Számtani haladvány: 1. 13. S10  185 . 41 . Adott az  an n1 mértani haladvány. Határozd meg annak a mértani haladványnak a kilencedik tagját. eset: Ha x  2 . 10. akkor a három tag: 4. a8  25 . x2  3 .  2. Az állandó hányados q  . x2  x  6  0 . Sorozatok  x2  x  6  0 Beszorozzuk  1 -el és megoldjuk a másodfokú egyenletet. Számítsd ki 1   2  3  4 . S10  110 . ha első tagja  és állandó 125 hányadosa 25 . 2. x=2. 1 4.   . 5. 3. a5  15 . Határozd meg egy mértani haladvány negyedik tagját. 6. 2 5. Az állandó hányados q  3 . 2 Javasolt feladatok: 1.   b2  4ac. 2. 12. akkor a három tag: 1. határozzuk meg az x valós szám értékét. és x  5 számok mértani haladványban vannak és x  1. Adott a  bn n1 mértani haladvány.   12  4 1  6   1  24  25 b  b2  4ac 1  25 1  5 x1. 3 3 3 3 9. 4. b  1. 4 és  x  3 számok mértani haladványban vannak. x=8. x=5. S10  470 . hogy az x  1. x=4. a=5. Számítsd ki 1  2  22   26 összeget.

S7  127 . 19. r  4. a1  2. 32 125 5 1 145 5 6. 3. r  3. S4   . a1  2. q  3. a16  77 . b9  .     5  125  1 . 8 . r  5. 20. 18. a1  3. S20  630 . S12  276 . a4  2 . 8. a1  1. b4  27 . b9  . Sorozatok 17. a  b  12 . 21. 10. 5. r  1 . a1  1. x  5 vagy x  5 . r  5 . 23. 2. 9. x 27 81 4 42 . 4. 22. S15  345 51 1 1 Mértani haladvány: 1. 7.

f  x   x 2  16 függvény.. c=-16. Mivel ? (−4) = (−4)2 − 16 = 16 − 16 = 0. Megoldás: Megkeressük a függvény gyökeit. ?. Legyen ?(?) = ? 2 + ? − 8 Számítsd ki az ?(?(1)) − ? (2) kifejezés értékét! Megoldás: ? (1) = 12 + 1 − 8 = 2 − 8 = −6. Most a= 1. ?(?(1)) = ?(−6) = (−6)2 + (−6) − 8 = 36 − 6 − 8 = 22.. ? (?) = ?? 2 + ?? + ? ?ℎ?? ?. ha a ? ≥ 0 mert csak akkor lehet elvégezni a gyökvonást.  f  0   . akkor a másodfokú kifejezés felbontható szorzattá a következő módon: ?? 2 + ?? + ? = ?(? − ?1 )(? − ?2 ) Gyakorlatok: 1. Megoldás: (? − 4)(? − 2) = ? 2 − 6? + 8 43 .. b=0. Ha a ? > 0.2 = = ± = ±4 2⋅1 2 A képlet szerint a függvény gyökei -4 és 4. ? ∈ ℝ.2 = ?1 = = = −3. Másodfokú függvény 4. ha a ? = 0. akkor két különböző valós gyököt kapunk. 3. Határozd meg az f 2  x   f  x   2  0 egyenlet valós megoldásait. ? (2) = 22 + 2 − 8 = 4 + 2 − 8 = −2 Tehát a végeredmény: ?(?(1)) − ? (2) = 22 − (−2) = 22 + 2 = 24 2. Számítsd ki f  10  f  9  . f  x   x  2 függvény.. Megoldás: ? 2 (?) = ?(?) ⋅ ? (?) = (? + 2)2 = ? 2 + 4? + 4 tehát: ? 2 (?) + ? (?) − 2 = ? 2 + 4? + 4 + (? + 2) − 2 = ? 2 + 5? + 6 vagyis az eredeti egyenlet egyenértékű az ? 2 + 5? + 6 = 0 vagyis : −5±√1 −5−1 −6 −5+1 Gyökök: ? = 52 − 4 ⋅ (1) ⋅ (6) = 1 ?1.Adott az f :  . Fejezet: Másodfokú függvény Alapok Értelmezés: ?: ℝ → ℝ. egybeeső gyököket (?1 = ?2 ). ? ≠ 0 Valós gyököknek nevezzük azokat a valós értékeket. a szorzat 0. Csak akkor léteznek valós gyökök. Gyökök: ? = 02 − 4 ⋅ (1) ⋅ (−16) = 0±√64 8 64 ?1.2 = 2? ?ℎ?? ? = ?2 − 4?? . vagyis az ?? 2 + ?? + ? = 0 másodfokú egyenlet megoldásai −?±√? A másodfokú függvény gyökeinek kiszámítása: ?1. amelynek gyökei az x1  4 és x2  2 .Adott az f:  . Ha léteznek valós gyökök. nem is szükséges további tényezőket kiszámolni.Határozz meg egy olyan másodfokú egyenletet. amiket behelyettesítve a függvénybe 0-t kapunk. ?2 = = 2⋅1 2⋅1 2 2⋅1 −4 = −2 2 4.  f 9   f 10 .

g ( x)  2 x  11 függvények. Megoldás: Vagy elvégezzük a kijelölt műveleteket mint binom négyzetre emelése. f ( x)  x 2  4 x  3 függvény. f  x   4x 2  5x  2 függvény. Oldd meg az f ( x)  g ( x)  5 egyenletet.2 = 2 44 . Számítsd ki az f :  . hogy 0 nem gyöke az egyenletnek. Határozd meg az E  x   x2  6 x  7 kifejezés értékét x  3  2 -re. f  x   3x2  5x  22 függvény. hogy x1   10 x1 Megoldás: Észrevesszük. Adott az f :  f  x   2 x  1 függvény. vagy észrevesszük.2 = = = ?1 = 1. akkor igazold. hogy az egyik gyök pont 3  2 .g :  .. tehát ?1 nem zéró. E: 0 3. Old meg az ? 2 (?) − 3? (?) = 2 egyenletet 1±√17 E: ?1. Ami igaz. Kapjuk. akkor igazold. Tehát ha behelyettesítjük a kifejezésbe. azt kapjuk. Számítsd ki az f (2)  f (1)  f (0)  f (1)  f (2) szorzatot. −(−6)±√62 −4⋅(−1)⋅5 6±√16 6±4 ?1. b=-6. Ha x1 az x2  10 x  1  0 egyenlet egyik megoldása. f  x   x2  2 x  3 függvény. 2⋅(−1) −2 −2 A köztük levő távolság |?2 − ?1 | = |5 − 1| = 4 6.Adott az f :  . f ( x)  5x2  3x  6. Határozd meg az f ( x)   g ( x) egyenlet valós megoldásait. hogy x1  5 x1 10.Adott az f :  .Adottak az f . Másodfokú függvény 5. azaz ?12 − 1 = 10?1 ami egyenértékü az 1 ?12 − 10?1 − 1 = 0 egyenlettel. hogy ha kiszámoljuk az x2  6 x  7  0 egyenlet gyökeit. f  x    x2  6 x  5 függvény grafikus képének az Ox tengellyel való metszéspontjai közötti távolságot! Megoldás: Most a=-1. Számítsd ki f  0  f 1   f  2015 E: 0 5. 0-át kapunk. tehát az teljesül. f  x   x2  6 x  5 függvény. g :  .Határozd meg az E  x   x2  4 x  1 kifejezés értékét x  2  3 -re. f  x   2 x2  5x  1 és g  x   x2  x  1 függvények.. Ha x1 az x2  5x  1  0 egyenlet egyik megoldása. Számítsd ki f  f  0    f  4  E: 46 4. Számítsd ki f  0   f 1  . mert ?1 gyöke az egyenletnek. E: 0 7. Számítsd ki az f függvény grafikus képének az Ox tengellyel való metszéspontjai közötti távolságot! E: 4 1 9. Adott az f :  . Javasolt feladatok: 1.Adott az f :  . E: 0 6. az adott kifejezést 1 beszorozhatjuk ?1 -el. E: ?1 = 0 ?2 = 6 2. c=5 Az Ox tengellyel való metszéspontok valójában a gyökök.Adottak az f . 1 7.Adott az f :  . hogy ?1 (?1 − ? ) = 10?1 . ?2 = 5.  f  6 . E: ?? = 0 ?2 = 5 8.

A monotonitás tehát: a csúcspontig csökkenő. ?? = − . akár negatív a ?. A csúcspont ?(?? . minimumát ugyanúgy számoljuk ki: ? min(f(x)) = − 4?. ?? ) ahol ?? = − . maximuma a csúcspont y koordinátája vagyis ? max(f(x)= − a csúcspontig növekvő. ? (0)) pontban. 0) pontokban metszi ha ? ≥ 0. Másodfokú függvény Grafikus kép: Ha ? > 0 és ? > 0akkor a függvény grafikus k?? = 0?2 = 5épe: Ha ? < 0 és ? > 0akkor a függvény grafikus képe: Ha ? > 0 és ? < 0akkor a függvény grafikus képe: Ha ? < 0 és ? < 0akkor a függvény grafikus képe: Ha egy ?(?? . az Oy tengelyt az ? ? (0. 45 . az azt jelenti. 0) illetve (?2 . hogy teljesül az ? (?? ) = ?? egyenlőség. ?? ) pont rajta van a függvény grafikus képén. 4? Ha ? > 0 akkor minimumpontja van a függvénynek.akár pozitív. utána csökkenő. 2? 4? Ha az ? < 0 akkor maximumpontról beszélünk. utána növekvő. A parabola az Ox tengelyt az (?1 .

? (−1) = (−1)2 = 1 .1 és C  2. (Vagyis csúcspont koordinátái eleget tesznek az egyenletnek) (−8) ? Megoldás: A képletek alapján ? = (−8)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ 17 = 64 − 68 = −4. f ( x)  x 2  10 x  25 függvényhez tartozó parabola érinti az Ox tengelyt. ? (2) = 22 = 4 Tehát a függvény értékei a [0. A képlet szerint ?? = − =− =− = 0 Tehát 4? 4⋅1 4 valóban rajta van az Ox tengelyen.9  pontokat Megoldás: Legyen a függvény ?(?) = ?? 2 + ?? + ? Az. ? = 1 − ? .Igazold. Megoldás: Az hogy a parabola érinti az Ox tengelyt. Határozd meg az f függvényértékeinek halmazát! Megoldás:Mivel ? = 1 tehát pozitív. ?? = − 4⋅1 = − 4 = −4 2. f  x   x 2  8x  17 függvényhez tartozó parabola csúcsa a 2 x  y  7  0 egyenletű egyenesen található.Igazold. 46 . 4] intervallumban helyezkednek el. hogy ? (?? ) = ?? azaz ? (1) = 2 vagyis ? ⋅ 12 + ? ⋅ 1 + ? = 2 ⟨=⟩? + ? + ? = 2 ?+?+? = 2 Hasonló gondolatmenettel jutunk a következő egyenletrendszerhez: { ?=1 4? + 2? + ? = 9 ?+?+1= 2 ?+?=1 { { . ?? = − 4⋅1 = (−4) − = 1 . hogy az A pont hozzátartozik a függvény grafikus képéhez azt jelenti. tehát 4 − 4? + 2? = 8. 3. hogy az f :  . az az jelenti. azaz {? = −2 vagyis a keresett függvény: ?=1 ? (?) = 3? 2 − 2? + 1 4. behelyettesítjük a 4? + 2? + 1 = 9 4? + 2? = 8 ?=3 másodikba. hogy a csúcspont rajta van az Ox ? (−10)2−4⋅1⋅25 100−100 tengelyen.. Ha ezeket behelyettesítjük a megadott egyenes egyenletébe.Adott az f:  . B  0. f  x   x 2 függvény. amelynek grafikus képe tartalmazza az A 1. ebbe beleesik a minimumpont. tehát ?? 0 kéne legyen. ?? = − 2⋅1 = 4. Másodfokú függvény Gyakorlatok: 1.2  . Javasolt feladatok: 1. az első egyenletből kifejezzük az a-t. a legkisebb érték amit a függvény ? 02−4⋅(−1)⋅0 0 felvehet. ezt megoldva −2? = 4. ?? = − 4? = − 4⋅(−1) = − −4 = 0.Határozd meg azt a másodfokú függvényt. hogy a függvényhez tartozó parabola csúcsának koordinátái egyenlők. Nekünk a [−1. f  x   x 2  6x  12 függvény. Igazold. így minimumpontunk van. hogy az intervallum melyik végpontjában lesz nagyobb a kapott függvényérték.2] intervallumon kell tekintenünk. akkor 2 ⋅ 4 − 1 − 7 = 0 igaz 4 egyenlőséghez jutunk.2  . 5. f ( x)  x 2  2 x  3 függvényhez tartozó parabola csúcsának koordinátáit! (−2) ? 16 Megoldás: ? = (−2)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ (−3) = 4 + 12 = 16 Tehát ?? = − 2⋅1 = 1. hogy az f :  . meg kell még vizsgálni. az a csúcspont y koordinátája.Adott az f :  1.Határozd meg az f :  .

E: ?? = 1. vagyis ? < 0 akkor mindenhol az a előjelével megegyező a függvény előjele. Határozd meg az  x  1  3x  7  0 egyenlőtlenség megoldásait az egész számok halmazán! 2 Megoldás: (? + 1)2 − 3? − 7 < 0 ⟺ ? 2 + 2? + 1 − 3? − 7 < 0 ⟺ ? 2 − ? − 6 < 0 −(−1)±√25 1±5 ? = (−1)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ (−6) = 25 ?1. 0). hogy f  x   1 bármely x valós számra. 2. ?? = 5 4. Határozd meg az f :  . 0) Előjel: Ha vannak valós gyökök. f  x   x2  2 x  1függvényhez tartozó parabola csúcsa a 2 x  3 y  8  0 egyenletű egyenesen található. Adott az f :  .Határozd meg az f:  . Megoldás: ?(?) ≤ 10 ⇔ ? 2 + 1 ≤ 10 ⇔ ? 2 − 9 ≤ 0 −?±√? 0±√02−4⋅1⋅(−9) ±6 ? −∞ −3 3 +∞ Gyökök: ?1. hogy az f :  .2} x4 4.Igazold. f  x   x 2  2 x  3 függvény grafikus képének a koordinátatengelyekkel való metszéspontjait. Oldd meg az f ( x)  10 egyenlőtlenséget. f  x   3x 2  6 x  8 függvényhez tartozó parabola csúcsának koordinátáit. szigorúan kisebb mint 0. E: OY (0. 3. A megoldáshalmaz a az intervallumban benne levő egész számok. ?2 = 3 Előjeltáblázat: ? −∞ −2 3 +∞ ?2 − ? − 6 +++++++++0-------- 0++++++ A függvény tehát a gyökök között.2 = 2⋅1 = 2 .0. Megoldás: ? (?) ≥ 1 ⟺ ? 2 − 4? + 5 ≥ 1 ⟺ ? 2 − 4? + 4 ≥ 0 ami igaz minden x-re. Gyakorlatok: 1. (3. (Vagyis csúcspont koordinátái eleget tesznek az egyenletnek) 3. mert −(−4) ? = (−4)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ 4 = 16 − 16 = 0. Igazold. Másodfokú függvény 2. a gyökök között az ? előjelével ellentétes) Ha nincsenek valós gyökök. Adott az f :  . Határozd meg az  1 egyenlőtlenség valós megoldásait! x  x 1 2 47 . 2⋅1 ? 2 − 4? + 4 = (? − 2)(? − 2) = (? − 2)2 tehát teljes négyzet. f  x   x 2  1 függvény. vagyis ? > 0 akkor Ha ? > 0 Ha ? < 0 x −∞ ?1 ?2 +∞ x −∞ ?1 ?2 +∞ ?(?) ++++++++0----------0+++++++ ?(?) -------------0++++++0----------- (a gyökökön kívül az ? előjelével megegyező a függvény előjele. a (−2. -3) OX (-1. gyökei ?1 = ?2 = =2. ? = {−1.1. tehát ?1 = −2.3] intervallum.2 = 2? = 2⋅1 = 2 = ±3 2 ? −9 +++++++++0----- 0++++++++ Tehát az előjeltáblázat alapján a megoldás a [−3.3) intervallumon negatív. f ( x)  x2  4 x  5 függvény.

−2±√16 −2±4 A számláló esetében ? = 22 − 4 ⋅ (−1) ⋅ 3 = 16 gyökök ?1. ( ha ?(?0 .3] 9. 10. Határozd meg az x2  16  0 egyenlőtlenség valós megoldásait! E: [−4. ?0 ) pont az ? (?). E: [−2. amelyek rajta vannak mindkét függvény grafikus képén. bármely x . amelyekre x  x  1  x  9 .1] ∪ (2. Javasolt feladatok: 1. Másodfokú függvény ?+4 ?+4 ?+4−? 2 +?−1 −? 2+2?+3 Megoldás: ≥1⟺ −1 ≥ 0⟺ ≥0⟺ ≥0 ? 2−?+1 ? 2 −?+1 ? 2−?+1 ? 2−?+1 Az ? 2 − ? + 1 = 0 egyenletnek nincsenek valós gyökei . ha a számláló és a nevező előjelei megegyeznek. −6] ∪ [1. +∞) 7. hogy ? (?0 ) = ?(?0 ) = ?0 ) 48 . vagyis ugyanazokra a behelyettesítési értékekre egyenlő függvényértékeket adnak. Igazold hogy minden valós ?-re teljesül. hogy f  x   f 1 . E: -7 2. ?(?) függvények metszéspontja. +∞) Két függvény metszéspontjai: Azok a pontok.Oldd meg a  x  12  4 egyenlőtlenséget! E: [−5. Igazold. hogy  x  2 3x  1  2  x  3 . Számítsd ki az x2  2 x  7  1 egyenlőtlenség egész megoldásainak összegét. Határozd meg az  x2  5x  6  0 egyenlőtlenség valós megoldásait. f  x   2 x 2  4 x  5 függvény.2 = = ?1 = −1. Oldd meg a valós számok halmazán az  3x  1 4 x  2   10 x 2  2 x  28 egyenlőtlenséget.mert ? = (−1)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ 1 = −3 < 0 Mivel a másodfokú tag együtthatója pozitív. Adott az f :  . Igazold.4] 5. Oldd meg az ( x2  4)( x  1)  0 egyenlőtlenséget. E: (−∞. és ez megoldása az eredeti egyenlőtlenségnek. bármely x  . hogy a tört a [−1. 6. Határozd meg az x szám valós értékeit. hogy  x  4 x  1  x  9 . E:(−∞. −3) ∪ (3. így a nevező végig pozitív lesz.3] intervallumon lesz pozitív. E: [−5. ?2 = 3 2⋅(−1) −2 A tört akkor pozitív. Előjeltáblázat: ? −∞ −1 3 +∞ −? 2 + 2? + 3 -----------------0+++++0----------------- ?2 − ? + 1 ++++++++++++++++++++++++++++ −? 2 + 2? + 3 ?2 − ? + 1 -----------------0+++++0----------------- A táblázatból kiolvasható. akkor ez azt jelenti.3] 4. +∞) 8. 3.

Adottak az f . Mivel csak egy megoldás van.g:  . g :  . E: ?1 (−2. f  x    x2  2 x  1 és g  x   3x  7 függvények. Adott az f :  . −9) 4. Számítsd ki az f és g függvények grafikus képei metszéspontjainak koordinátáit! . −1) 49 . hogy a vízszintes egyenes pont a csúcsponton megy át. E: ?1 (−3. Javasolt feladatok: 1. Adottak az f .27) 5.0) ?2 (3.g:  . Határozd meg az f függvény grafikus képe és az egyenes metszéspontjának koordinátáit! Megoldás: Az ? = 1 egyenletű egyenes voltaképpen egy vízszintes egyenes. ?1 (−1. és az y  1 egyenletű egyenes. ?2 = 5 Tehát két 2⋅1 2 metszéspont lesz. Megoldás: ?(?0 ) = ?(?0 ) ⟺ ?02 − 2?0 + 1 = 2?0 + 6 ⟺ ?02 − 4?0 − 5 = 0 Ennek gyökei: ?= −(−4)±√36 4±6 (−4)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ (−5) = 16 + 20 = 36 ?1. f  x   x 2  2 és g  x   27 függvények. g :  .Határozd meg az f . E: ?1 (0. ez azt jelzi 2⋅1 számunkra. Számítsd ki az f és g függvények grafikus képei metszéspontjainak koordinátáit! .1) ?2 (3. f  x    x 2 és g  x   3  x függvények. ? (5)) Vagyis ?1 (−1.7) 2. E: ?1 (1. Számítsd ki az f és g függvények grafikus képei metszéspontjainak koordinátáit! . ? (−1)) ?2 (5. f  x   2 x2  3x  2 és g  x   3x  6 függvények. Adottak az f .27) ?2 (5. Tehát a metszéspont: ?(2.0) ?2 (2.9) 2. f  x   x2  2 x  1 és g  x   2 x  6 függvények grafikus képeinek metszéspontjait.12) 3. Számítsd ki az f és g függvények grafikus képei metszéspontjainak koordinátáit! .3) és ?2 (5.g:  . Adottak az f . Adottak az f . Tehát ? (?0 ) = ?0 ⟺ ? (?0 ) = 1 ⟺ ?02 − 4?0 + 5 = 1 ⟺ ?02 − 4?0 + 4 = 0 ? = (−4)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ 4 = 16 − 16 = 0 −(−4) 4 ?0 = = 2 = 2. f  x   x 2  x  1 és g  x   3x  2 függvények.2 = = ?1 = −1. g :  . −16) ?2 (2.1). Másodfokú függvény Gyakorlatok: 1. Számítsd ki az f és g függvények grafikus képei metszéspontjainak koordinátáit! . E: ?1 (−5. f  x   x2  4 x  5 függvény.

?1 + ?2 = ? illetve ?1 ⋅ ?2 = ? akkor az ? 2 − ?? + ? = 0 egy olyan másodfokú egyenletet. ha x1 és x2 az x2  3x  1  0 egyenlet megoldásai. ha x1 és x2 az x2  6 x  2  0 egyenlet megoldásai. amelynek megoldásai x1 és x2 . ?2 valós számok. ha ismerjük két szám összegét és szorzatát. Akkor ezek kiszámíthatóak a következő módon: ? ? ? = ?1 + ?2 = − és ? = ?1 ⋅ ?2 = . Határozz meg egy olyan másodfokú egyenletet.Igazold. Számítsd ki x12  x22 . Gyakorlatok: 1. hogy az x2  4 x  1  0 egyenlet x1 és x2 megoldásai teljesítik az x12  x22  x1  x2  14 összefüggést. mintha meg kéne oldanunk az egyenletet és megkeresnénk a gyököket. E: ? 2 − 5? − 3 = 0 3. x1 x2 1 1 ?1 +?2 Megoldás: közös nevezőre hozzuk az összeget + = ?1 ?2 ?1 ⋅?2 ? (−2015) ? 1 ? = ?1 + ?2 = − = − = 2015 ? = ?1 ⋅ ?2 = = =1 ? 1 ? 1 1 1 2015 Tehát ? + ? = 1 = 2015 1 2 Javasolt feladatok: 1 1 1. melynek x1 és x2 gyökei egyidejűleg kielégítik az x1  x2  5 és x1x2  3 összefüggéseket. hogy ?12 + ?22 = ? 2 − 2? illetve ?13 + ?23 = ? 3 − 3? ? ? Fordítva. ha x1 és x2 az x2  2015x  1  0 egyenlet megoldásai.Adott az x2  2 x  6  0 egyenlet.Számítsd ki x1  x2  x1x2 . Számítsd ki  . Határozz meg egy olyan másodfokú egyenletet. amelynek x1 és x2 gyökei egyidejűleg teljesítik az x1  x2  3 és x1x2  3 összefüggéseket! Megoldás: ? = ?1 + ?2 = 3 és ? = ?1 ⋅ ?2 = −3 Tehát a keresett egyenlet: ? 2 − ?? + ? = 0 vagyis: ? 2 − 3? − 3 = 0 1 1 4. ? (−3) ? 1 Megoldás: ? = ?1 + ?2 = − ? = − 1 = 3 ? = ?1 ⋅ ?2 = ? = 1 = 1 Tehát ?1 + ?2 + ?1 ⋅ ?2 = 3 + 1 = 4 Könnyebben és gyorsabban meg tudjuk így oldani a feladatot. jelöljük az összegüket: ? = ?1 + ?2 és a szorzatukat: ? = ?1 ⋅ ?2 . 2. Igazolható. Másodfokú függvény Gyökök és együtthatók közötti összefüggések (Viete féle formulák) Ha az ?? 2 + ?? + ? = 0 másodfokú egyenlet gyökei ?1 . amelyiknek a gyökei ezek a számok. Számítsd ki  értékét. Megoldás: Az ?12 + ?22 kifejezés az (?1 + ?2 )2 négyzetből fejezhető ki: (?1 + ?2 )2 = ?12 + 2?1 ?2 + ?22 ⟹ ?12 + ?22 = (?1 + ?2 )2 − 2?1 ?2 Általánosítv a: ?12 + ?22 = ? 2 − 2? ? 2 ? −6 Mivel ? = ?1 + ?2 = − = − = −2 és ? = ?1 ⋅ ?2 = = = −6 . E: -3 x1 x2 2. így a kért kifejezés értéke: ? 1 ? 1 ?12 + ?22 = (−2)2 − 2 ⋅ (−6) = 4 + 12 = 16 3. 50 .

Old meg az { egyenletrendszert. 2 2 2 I. Végigosztunk 2-vel: ? 2 − 5? + 6 = 0 ennek megoldásai: ?1 = 3 ?2 = 2.2) illetve (5.2). A kapott gyökök az egyenletrendszer megoldásai. E: 31 ? ? 5. 3? − ? = 1 ⟺ 3? = 1 + ? ⟺ ? = 3? − 1 . −(−6)±√16 6±4 ? 2 − 3? + 4 = 3? − 1 ⟺ ? 2 − 6? + 5 = 0. ?2 = = 5. kétféleképpen lehet megoldani. Eset ?2 = 5 ⇒ ?2 = 3 ⋅ 5 − 1 = 14 Tehát az egyenletrendszernek két megoldása van: (1. kiszámítjuk a két ismeretlen összegét és szorzatát. Vagyis ? = {(3. Ha x1 és x2 megoldásai az x2  2 x  2  0 egyenletnek. felírjuk a rezolvens másodfokú egyenletet. E: 4 2 1 Egyenletrendszerek (egy első és egy másodfokúból álló két ismeretlenes egyenletrendszer). ? = ?2 ? = ?1 lesznek a megoldások. ezért kapjuk. (2. tehát így is megkaptuk a két számpárt. Mivel ? + ? = 5. Oldd meg az  2 egyenletrendszert! E: ? = {(1. hogy ?? = 2 = 2 = 6 Felírjuk a rezolvens egyenletet : ? 2 − 5? + 6 = 0 Megoldásai 2 és 3. számítsd ki az ?1 + ?2 kifejezés értékét. Az első módszer.3)} Második módszer: ? 2 + ? 2 = (? + ?)2 − 2??. egyenletrendszert  xy  3 Megoldás: Az a rezolvens másodfokú egyenlet.Ha tudjuk.2 = = ?1 = = = −1 ?2 = =2=3 2⋅1 2 2 2 2 Mivel az egyenletrendszer szimmetrikus. Javasolt feladatok:  x  y  3  0 1. számítsd ki a 2  b2 . x  y  2 2. Eset ?1 = 1 ⇒ ?1 = 3 ⋅ 1 − 1 = 2 II. Gyakorlatok:  3x  y  1 1. két megoldás van: x = 1. ? = (−6)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ (5) = 16. majd megoldjuk azt. majd behelyettesítjük a másodikba. Oldd meg a  .hogy ? 2 + ? 2 = (5)2 − 25−13 12 2?? = 13 Amiből következik.14) számpárok. ? = 5 − ? = 3? 2 + (5 − ?)2 = 13 ⇔ ? 2 + 25 − 10? + ? 2 = 13 ⇔ 2? 2 − 10? + 12 = 0. amelyekben egy elsőfokú és egy másodfokú egyenlet szerepel.2). (4. Az olyan egyenletrendszereket.  x  3x  4  y Megoldás: Kifejezzük az első egyenletből az ? –t mert azt az egyszerűbb. hogy az a és b számok összege 5 és szorzata -3. −1)}  x  2 x  3 y  5 51 . Oldd meg a  2 egyenletrendszert. ?1. Ilyenkor ? = ?1 ? = ?2 illetve fordítva. ? = 3 illetve ? = 3 ? = 1 ? 2 + ? 2 = 13 3. Másodfokú függvény 4. hogy kifejezzük az egyik változót az elsőfokúból és behelyettesítjük a másodfokúba. ?+?=5 Megoldás: Az első módszerrel: Kifejezzük a második egyenletből az ?-t és behelyettesítjük az elsőbe. amelyiknek gyökei eleget tesznek az egyenletrendszernek: ? 2 − ?? + ? = 0 ⟺ ? 2 − 2? − 3 = 0 Gyökök: ? = (−2)2 − 4 ⋅ 1 ⋅ (−3) = 4 + −(−2)±√16 2±4 2−4 −2 2+4 6 12 = 16 ?1. hogy ha lehetséges. A második módszer abból áll. majd azt megoldjuk.2 = 2⋅1 = 2 6−4 2 6+4 Tehát ?1 = = = 1.

(−6.. E: ? = {(1. E: ? = {(−5. Oldd meg az  egyenletrendszert. −1)}  xy  5  x  2y  5 7. ( .1).Oldd meg a következő egyenletrendszert  2 .1)}  x  y  17 2  Paraméteres feladatok 1.2)... Oldd meg az  egyenletrendszert. −6).Oldd meg a  egyenletrendszert. amelyekre az A(m. (7.5).1) pont az f függvény grafikonján található Megoldás: Az hogy az A pont a függvény grafikonján van rajta. Határozd meg az m valós szám értékeit. melynek gyökei: ?1 = 0 ?2 = 5 52 .6).Oldd meg az  egyenletrendszert. E: ? = {(−3. (4. akkor ? ∙ 22 + (2? − 5) ∙ 2 − ? 2 + 3 = 0 ⟺ 4? + 4? − 10 − ? 2 + 3 = 0 ⟺ −? 2 + 8? − 7 = 0 Ennek megoldásai ?1 = 1 ?2 = 7.4). E: ? = {(−1. −2)}  xy  12 x  y  9 5. (4..3)}  xy  18 3x  3 y  12 6. −1)} x  x  2 y   x  y  8 4. azt jelenti. Másodfokú függvény  y  2 x  2 2. Oldd meg a  egyenletrendszert. (2. f  x   x2  5x  1 függvény. 2. (3. )} 3 3   x  y 2  2 xy  1  x  3y  0 8. (5. Oldd meg a  2 egyenletrendszert.. E: ? = {(3. amelyekre az x  2 megoldása az mx2  (2m  5) x  m2  3  0 egyenletnek. (6. hogy ? (?? ) = ?? vagyis ? 2 − 5? + 1 = 1 ⟺ ? 2 − 5? = 0. Megoldás: Ha 2 gyöke az egyenletnek. E: ? = {(0. E: ? = {(−1. Adott az f:  .1).4).12)}  y  x  5 x  2 2  x  2y  3  3. E: ? = {(1. E: ? = {(−2. −2). −1)}  x  y  3xy  1 2   x  y  1 9. Oldd meg a  2 egyenletrendszert. −3)}  xy  x  y  11  x y 5 10. Oldd meg a  2 7 4 egyenletrendszert. Határozd meg azokat az m valós számokat.

Vektorok 5. yB ) a sík két pontja. ha pedig A=D. Háromszög szabály: Legyen A. akkor AB ⃗⃗⃗⃗⃗ = AC ⃗⃗⃗⃗⃗ 2. C. akkor AB⃗⃗⃗⃗⃗ + BC ⃗⃗⃗⃗⃗ + CA ⃗⃗⃗⃗⃗ = 0 ⃗ Két pont közötti távolság Legyen A(xA. Fejezet: Vektorok Vektor ellentétes vektora: ⃗⃗⃗⃗⃗ vektor ellentétese a BA Az AB ⃗⃗⃗⃗⃗ vektor. D pontja esetén felírhatjuk. ha pedig A=C akkor. AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + BA ⃗⃗⃗⃗⃗ = 0 ⃗ 2) ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD ⃗⃗⃗⃗⃗ = AD⃗⃗⃗⃗⃗ . hogy: 1) ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC AB ⃗⃗⃗⃗⃗ = AC ⃗⃗⃗⃗⃗ . B és C a sík három pontja. akkor az A és B pont közötti távolság: AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 53 . akkor ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ AD = ⃗⃗⃗⃗⃗ AC és ⃗⃗⃗⃗⃗ AB − ⃗⃗⃗⃗⃗ AD = ⃗⃗⃗⃗⃗ DB A sík négy tetszőleges A. yA ) és B(xB. tehát BA ⃗⃗⃗⃗⃗ = −AB ⃗⃗⃗⃗⃗ és AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + BA ⃗⃗⃗⃗⃗ = 0 ⃗ Vektorok összeadása: ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC 1. Paralelogramma szabály: Legyen A. B és C a sík három pontja. B. Megszerkesztjük az ABCD paralelogrammát.

5) és B(-1.-5) Megoldás: a) AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(3 − 2)2 + (5 − 5)2 = √12 + 02 = 1 b) AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(−3 − 2)2 + (4 − 2)2 = √(−5)2 + 22 = √25 + 4 = √29 2 c) AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(4 − (−1)) + (5 − 3)2 = √52 + 22 = √25 + 4 = √29 d) AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(−3 − 2)2 + (−5 − 5)2 = √(−5)2 + (−10)2 = √25 + 100 = √125 = 5√5 2 2 e) AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(3 − (−2)) + (5 − (−5)) = √52 + 102 = √125 = 5√5 54 . Igazold. hogy ABCD négyszögben ⃗⃗⃗⃗⃗ AD + ⃗⃗⃗⃗⃗ DB + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CA = ⃗0 ⟹ ⃗⃗⃗⃗⃗ AD + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC − ⃗⃗⃗⃗⃗ AC − ⃗⃗⃗⃗⃗ BD = ⃗0 ⟹ ⃗⃗⃗⃗⃗ AD + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC = ⃗⃗⃗⃗⃗ AC + ⃗⃗⃗⃗⃗ BD. Megoldás Tudva. hogy az ABCD konvex négyszögben igaz az ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CD = ⃗⃗⃗⃗⃗ AD összefüggés. hogy az ABCD négyszögben AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD⃗⃗⃗⃗⃗ = CB⃗⃗⃗⃗⃗ + AD ⃗⃗⃗⃗⃗ . C. C pontok egy háromszög csúcsai. hogy az ABCD konvex négyszögben igaz az ⃗⃗⃗⃗⃗ AD + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC = ⃗⃗⃗⃗⃗ AC + ⃗⃗⃗⃗⃗ BD összefüggés. Megoldás Tudva. Megoldás Mivel ABCD négyszögben AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD⃗⃗⃗⃗⃗ + DA⃗⃗⃗⃗⃗ = 0 ⃗ ⟹ AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD ⃗⃗⃗⃗⃗ − CB ⃗⃗⃗⃗⃗ − AD ⃗⃗⃗⃗⃗ = 0 ⃗ ⟹ AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + ⃗⃗⃗⃗⃗ = CB CD ⃗⃗⃗⃗⃗ + AD ⃗⃗⃗⃗⃗ 5.5) b) A(-3.-5) és B(2. Számítsd ki AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + CA ⃗⃗⃗⃗⃗ összeget. D a sík különböző pontjai.5) és B(-2. Számítsd ki az AB szakasz hosszát az xOy derékszögű koordinátarendszerben. Bizonyítsd be.3) d) A(-3. Megoldás ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CA = ⃗⃗⃗⃗⃗ AC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CA = ⃗0 2. hogy A. hogy ABCD négyszögben ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CD + ⃗⃗⃗⃗⃗ DA = ⃗0 ⟹ ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗ CD − ⃗⃗⃗⃗⃗ AD = ⃗0 ⟹ ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + BC + CD = AD ⃗⃗⃗⃗⃗ 4.2) c) A(4. B.5) e) A(3. B. ha: a) A(3. Számítsd ki a ⃗⃗⃗⃗⃗ DE + ⃗⃗⃗⃗⃗ BC + ⃗⃗⃗⃗⃗CD + ⃗⃗⃗⃗⃗ AB összeget ha A. tudva. Bizonyítsd be. Megoldás ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC DE ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD ⃗⃗⃗⃗⃗ + AB ⃗⃗⃗⃗⃗ = AB ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC ⃗⃗⃗⃗⃗ + CD ⃗⃗⃗⃗⃗ + DE ⃗⃗⃗⃗⃗ = AE ⃗⃗⃗⃗⃗ 3. 6.5) és B(2. Vektorok Háromszög kerülete Az ABC háromszögben K ABC∆ = AB + AC + BC Megoldott feladatok: ⃗⃗⃗⃗⃗ + BC 1. 4) és B(2.

Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az ABC háromszög kerületét. B(-2. Megoldás 2 AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(1 − (−1)) + (2 − 1)2 = √22 + 12 = √5 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(1 − 3)2 + (2 − 3)2 = √(−2)2 + (−1)2 = √5 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(−1 − 3)2 + (1 − 3)2 = √(−4)2 + (−2)2 = √20 = 2√5 K ABC∆ = AB + AC + BC = √5 + √5 + 2√5 = 4√5 8. Számítsd ki az ABC háromszög kerületét. Megoldás AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(1 − 5)2 + (−2 − 0)2 = √(−4)2 + (−2)2 = √20 = 2√5 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(1 − 1)2 + (−2 − 2)2 = √02 + (−4)2 = √16 = 4 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(5 − 1)2 + (0 − 2)2 = √42 + (−2)2 = √20 = 2√5 K ABC∆ = AB + AC + BC = 2√5 + 4 + 2√5 = 4 + 4√5 11. ha csúcsainak koordinátái az xOy derékszögű koordinátarendszerben ha A(1.2).2).3).1).2) Megoldás AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(1 − 3)2 + (2 − 1)2 = √(−2)2 + 12 = √5 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(1 − 5)2 + (2 − 2)2 = √(−4)2 = 4 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(3 − 5)2 + (1 − 2)2 = √(−2)2 + (−1)2 = √5 K ABC∆ = AB + AC + BC = √5 + 4 + √5 = 4 + 2√5 10.2). B  2. 0). Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az ABC háromszög kerületét. C(2. P(5. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az ABC háromszög kerületét.3 . Megoldás MN = √(xM − xN )2 + (yM − yN )2 = √(1 − 3)2 + (1 − 4)2 = √(−2)2 + (−3)2 = √13 NP = √(xN − xP )2 + (yN − yP )2 = √(3 − 5)2 + (4 − 1)2 = √(−2)2 + (3)2 = √13 MP = √(xM − xP )2 + (yM − yP )2 = √(1 − 5)2 + (1 − 1)2 = √(−4)2 + 02 = √16 = 4 K MNP∆ = MN + NP + MP = 2√13 + 4 12. C(3. ha csúcsainak koordinátái az xOy derékszögű koordinátarendszerben A  1. ha A(1. 4). C(1. B(3.2).3 Megoldás 2 AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(−1 − (−2)) + (3 − 0)2 = √12 + 32 = √10 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(−1 − 0)2 + (3 − 3)2 = √12 + 02 = 1 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(−2 − 0)2 + (0 − 3)2 = √(−2)2 + (−3)2 = √4 + 9 = √13 K ABC∆ = AB + AC + BC = √10 + 1 + √13 9. B(-1.2).1) és C(5.1). ha A(1.. N(3. Vektorok 7. 1). ha A(- 6.1). Számítsd ki az ABC háromszög kerületét.0  és C  0. ha M(1.-2). B(5. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az MNP háromszög kerületét. 55 .

B(4. hogy az ABC háromszög derékszögű. Vektorok Megoldás 2 2 AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(−6 − (−2)) + (2 − (−1)) = √(−4)2 + 32 = √25 =5 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(−6 − 2)2 + (2 − 2)2 = √(−4)2 + 02 = 4 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(−2 − 2)2 + (−1 − 2)2 = √(−4)2 + (−3)2 = √25 = 5 K ABC∆ = AB + AC + BC = 5 + 5 + 4 = 14 13. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(2. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(5. amelyekre az A  1.1). Igazold.1).5) és C(6. hogy az ABC háromszög egyenlő szárú. Megoldás 56 . Igazold. 15. N(3.1) és C(4. hogy az ABC háromszög derékszögű.5) pontok. 17. 16. Határozd meg az a azon értékeit.4) pontok. P(5. 4). Megoldás AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(2 − 2)2 + (2 − 5)2 = √02 + (−3)2 = √9 = 3 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(2 − 6)2 + (2 − 5)2 = √(−4)2 + (−3)2 = √16 + 9 = √25 = 5 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(2 − 6)2 + (5 − 5)2 = √(−4)2 + 02 = √16 = 4 Mivel 52 = 32 + 42 vagyis AC2 = AB2 + BC2 Pitagorasz fordított tételéből következik. B(4. Megoldás MN = √(xM − xN )2 + (yM − yN )2 = √(1 − 3)2 + (1 − 4)2 = √(−2)2 + (−3)2 = √13 NP = √(xN − xP )2 + (yN − yP )2 = √(3 − 5)2 + (4 − 1)2 = √(−2)2 + (3)2 = √13 MP = √(xM − xP )2 + (yM − yP )2 = √(1 − 5)2 + (1 − 1)2 = √(−4)2 + 02 = √16 = 4 MN = NP = √13 ⟹ MNP háromszög egyenlő szárú.1) pontok. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(1.1) pontok. Megoldás AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(1 − 4)2 + (1 − 1)2 = √(−3)2 + 02 = √9 = 3 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(4 − 4)2 + (1 − 4)2 = √02 + (−3)2 = √9 = 3 tehát AB=BC=3 14. B(2. 2  és B  4  a. Igazold. hogy AB=BC.2). hogy az MNP háromszög egyenlő szárú.2). Megoldás AB = √(xA − xB )2 + (yA − yB )2 = √(5 − 4)2 + (2 − 5)2 = √12 + (−3)2 = √10 AC = √(xA − xC )2 + (yA − yC )2 = √(5 − 2)2 + (2 − 1)2 = √32 + 12 = √10 BC = √(xB − xC )2 + (yB − yC )2 = √(4 − 2)2 + (5 − 1)2 = √22 + 42 = √4 + 16 = √20 = 2√5 Mivel AC=BC=√10 ⟹ ABC háromszög egyenlő szárú.5) és C(2.4  a  pontok által meghatározott szakasz hossza 5. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(1. Igazold.

pozitív a számot. ⃗⃗⃗⃗⃗ E: AE 3. E a sík különböző pontjai. ⃗⃗⃗⃗⃗ E: QN 4. E: ⃗0 ⃗⃗⃗⃗ + NP 5. ahol m egy valós szám. ?? = √(2 + ? )2 + (? + 2)2 = √32 ⟹ 2(? + 2)2 = 32 ⟹ (? + 2)2 = 16 ⟹ ? ∈ {−6. Vektorok ?? = √(5 − ?)2 + (−2 − ?)2 = 5 ⟹ 25 − 10? + ?2 + 4 + 4? + ?2 = 25 ⟹ 2? 2 − 6? + 4 = 25 ⟹ ?2 − 3? + 2 = 0 ⟹ ? ∈ {1. a  pontok távolsága 13. Határozd meg azt a valós. D.3} ∩ ?+ = {3} 19. tudva. N. hogy M.1} 21. 1 és B  1. amelyekre OM  5 . Q a sík különböző pontjai. Határozd meg az m valós értékeit. N. m  és B  m. amelyre az A  2.2} 18. 2  pontok közötti távolság 4 2 . hogy M. Q pontok a sík különböző pontjai. Számítsd ki a ⃗⃗⃗⃗⃗ QN − ⃗⃗⃗⃗⃗ QP + ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MP − ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MN művelet eredményét. ha az A  2. Q. Megoldás ?? = √(2 + 1)2 + (−1 − ?)2 = 5 ⟹ ?2 + 2? + 10 = 25 ⟹ ?2 + 2? − 15 = 0 ⟹ ? ∈ {−5.1 és B  7. ⃗⃗⃗⃗⃗ E: MS 57 . N. hogy M. P. B. ⃗ E: 0 ⃗⃗⃗⃗⃗ + DE 2. tudva. N. tudva. Megoldás ?? = √(2 − 7)2 + (? − 1)2 = √169 ⟹ (? − 1)2 = 144 ⟹ ? ∈ {−11. Számítsd ki az BD ⃗⃗⃗⃗⃗ + AB ⃗⃗⃗⃗⃗ összeget ha A. Számítsd ki az ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MN − MQ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ különbséget ha M. S pontok a sík különböző pontjai. a  pontok közötti távolság 5. Határozd meg m értékét. Számítsd ki a QS ⃗⃗⃗⃗⃗ + PQ ⃗⃗⃗⃗⃗ + MN ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ művelet eredményét.13} 20. Határozd meg az a valós szám értékeit. P. P pontok egy háromszög csúcsai.2} Javasolt feladatok: ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ + NP 1. Számítsd ki MN ⃗⃗⃗⃗⃗ + PM ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ összeget. amelyre az A  2. Megoldás ?? = √(0 − 2)2 + (0 − ? )2 = √5 ⟹ ? 2 + 4 = 5 ⟹ ? 2 = 1 ⟹ ? ∈ {−1. m) pont. Adott az xOy derékszögű koordinátarendszerben az M (2.

Igazold. N(-2. P(2. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(1. tudva.4) E: 3√5 d) A(3. Bizonyítsd be.-2) E: √5 j) A(-7. 9. -1).-1). hogy A(-1. N(3. Igazold.1) E: √10 b) A(-5. ha: a) A(2. P(3. C(3. Számítsd ki az ABC egyenlő oldalú háromszög kerületét.1) és B(-3. E: MN=NP=2 14. N(2.-2) és B(2. E: K ABC∆ = 4 + 2√13 58 . E: MN=NP=√5 15. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(1.-5) E: 5√2 e) A(-2. hogy az MNP háromszög egyenlő szárú. P(3. B(5.-3) és B(-5.2) pontok. PQ = MQ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ + ⃗⃗⃗⃗⃗ 10. Bizonyítsd be.2).3) és B(2. N(3.5) pontok.2) E: 13 12.0) és B(-2.0) E: 5 h) A(9 . 4). Igazold.1) E: 5 f) A(-2. 3). Igazold. hogy az MNPQ konvex négyszögben MN ⃗⃗⃗⃗⃗ = PN ⃗⃗⃗⃗⃗ + MQ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ . hogy az MNPQ konvex négyszögben igaz az MQ NP = ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MP + ⃗⃗⃗⃗⃗ NQ összefüggés. hogy az MNP háromszög egyenlő szárú. hogy az MNP háromszög egyenlő szárú.-3) és B(5. 11.-4) E: 13 i) A(-7. Igazold.2). Igazold. Vektorok 6.1). P(1. ha A(1. Számítsd ki az AB szakasz hosszát az xOy derékszögű koordinátarendszerben.4) és B(3.5) E: √53 c) A(1. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(-6.-4) és B(-3. E: MN=NP=√2 16. hogy az ABCD konvex négyszögben ⃗⃗⃗⃗⃗ AB + ⃗⃗⃗⃗⃗ DC = ⃗⃗⃗⃗⃗ DB + ⃗⃗⃗⃗⃗ AC.2). hogy az MNP háromszög egyenlő szárú. hogy az MNPQ konvex négyszögben igaz az ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MN + ⃗⃗⃗⃗⃗ NP + ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ összefüggés. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az ABC háromszög kerületét. Igazold. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(1. ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ + PQ 8.2) pontok. 1).-1) E: √10 g) A(2.-4) és B(5. 2).3) pontok.-2) E: K ABC∆ = 3AB = 15 13. hogy az MNPQ konvex négyszögben ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ MP + ⃗⃗⃗⃗⃗ ⃗⃗⃗⃗⃗⃗ + ⃗⃗⃗⃗⃗ NQ = MQ NP. E: MN=NP=5 17.-2) és B(-2.3).1) és B(3. 7.

1) és B(a. Határozd meg m értékét. N(6.-2) pontok.4)pontok távolsága 3√5. E: MN=√32. Adott az xOy derékszögű koordinátarendszerben az M(5. E: ? ∈ {2} 26. BC=√10 20. pozitív a számot.6). Adott az xOy derékszögű koordinátarendszerben az M(4.a) pontok által meghatározott szakasz hossza 5. E: ? ∈ {−2.-5)pontok távolsága 5√2. Igazold. amelyekre az A(a+5. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben számítsd ki az ABC háromszög kerületét. hogy az MNP háromszög derékszögű.a) és B(-2.5} 23.-1).1) és C(0.m+3) és B(3. amelyekre az A(2. Határozd meg az a azon értékeit. hogy az ABC háromszög derékszögű. C(0. ha az A(1. Határozd meg az a azon értékeit. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az M(2. amelyekre OM = 2√5. Határozd meg az a valós szám értékeit. E: K ABC∆ = 1 + √10 + √13 19.-0) pontok közötti távolság 5. pozitív a számot.a-3) és B(-3.0). Határozd meg az m valós értékeit.0} 28. 0). Határozd meg az a valós szám értékeit. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(-1. E : ? ∈ {1.4} 24.-3) és B(5. E: ? ∈ {−2.2} 29.m) pont. E: ? ∈ {−10.-4) pontok. Igazold. ahol m egy valós szám. E: AB=3.-3) és B(5. Határozd meg azt a valós.2) pontok.-2) és B(a.6) és C(5. Vektorok 18.4} 27. E: ? ∈ {−1.1} 59 . amelyre az A(m+1. E: ? ∈ {−13.4) és P(6.9} 25. B(2.m)pont. Igazold. Határozd meg az m valós értékeit. amelyekre OM = √29.1) pontok közötti távolság √10. amelyre az A(-7. A(-1.-4) pontok által meghatározott szakasz hossza 13. E: ? ∈ {−2.a) pontok közötti távolság 13. AC=√2. MP=√32.3). amelyre az A(a. B(1. ahol m egy valós szám. B(- 2.2} 30. Határozd meg azt a valós. AC=4. BC=5 22.3). hogy az ABC háromszög derékszögű. E: ? ∈ {−2. NP=8 21. E: AB=2√2. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(5. ha az A(3.

-1) pontok közötti távolság √10.m) és B(-3. E: ? ∈ {−4. Vektorok 31. Határozd meg m értékét.2} 60 . amelyre az A(-2.

AC = 12. BC = a.(Ha ismert a két befogó kiszámítható az átfogó. ha A = 90° ( az átfogó BC. Pitagorasz tétele : Bármely derékszögű háromszögben az átfogó négyzete egyenlő a két befogó négyzetének összegével. Számitsd ki az MP oldal hosszát. Számítsd ki a BC oldal hosszát. NP = 6.) Következmény: AB2 = BC2 – AC2 illetve AC2 = BC2 – AB2 (Ha ismert az átfogó és az egyik befogó kiszámítható az ismeretlen befogó. AB = 12. Tehát bármely ABC háromszögben. b) Az MNP háromszögben m(P̂ ) = 90°. Fejezet: A trigonometria mértani alkalmazásai A háromszög elemei: AB = c. c) Az ABC háromszög oldalai AC = 5. Megoldás: Az ABC háromszög A-ban derékszögű és ismert a két befogó hossza. Igazold. m(Ĉ) = C. Megoldás: Alkalmazzuk Pitagorasz tételének fordított tételét : 61 . A trigonometria mértani alkalmazásai 6. hogy a háromszög derékszögű. Megoldás: Az MNP háromszög P-ben derékszögű és ismert az egyik befogó és az átfogó. akkor a háromszög derékszögű. m(B̂ ) = B. BC = 13. m(Â) = A. a befogók AB és AC ) akkor BC2 = AB2 + AC2. MN = 3√6. Alkalmazzuk Pitagorasz tételét : BC2 = AB2 + AC2 BC2 = 52 + 122 = 25 + 144 = 169 Tehát BC =√169 = 13. Alkalmazzuk Pitagorasz tételének következményét: MP2 = MN2 – NP2 MP2 = (3√6)2 – 62 = 54 – 36 = 18 Tehát MP = √18 = 3√2. AC = b. AB = 5. AB2 + AC2 = BC2 ⇒ az ABC háromszög derékszögű m(Â) = 90° Megoldott feladatok: a) Az ABC háromszögben m(Â) = 90°.) Érvényes Pitagorasz tételének fordított tétele : Ha egy háromszögben két oldal hosszának négyzete egyenlő a harmadik oldal hosszának négyzetével.

ctgC = ?? = ? . tgx = ctg(90° . cosC = ?? = ? ??ö???? ?????ö??? ?????ó ?? ? ?? ? tgB = ??ö? ???????? ?????ó = ?? = ? . sinC= = . bizonyítsátok be. hogy cos2B + cos2C = 1 ??2 Megoldás: cos2B = ?? 2 ?? 2 cos2C = ?? 2 ??2 ?? 2 ??2 +?? 2 cos2B + cos2C = ?? 2 + ?? 2 = ?? 2 .x ) ???? ???? ??? = . cosx = sin( 90° .x ).x ). de AB2 + AC2 = BC2 ( Pitagorasz tételének értelmében) tehát 62 . hogy 132 = 122 + 52 169 = 144 + 25 169 = 169 igaz az egyenlőség ⇒ az ABC háromszög derékszögű. tgC = ?? = ? ??ö? ???????? ?????ó ?? ? ?? ? ctgB = ??ö???? ?????ö??? ?????ó = ?? = ?. ctgx = tg( 90° . BC az átfogó (a leghosszabb oldal) tehát m(Â) = 90°. Szögfüggvények a derékszögű háromszögben: Legyen az ABC háromszögben m(Â)= 90°. ??ö???? ?????ö??? ?????ó ?? ? ?? ? sinB = = = . ???? = ???? ???? Szögfüggvény értékek táblázata: x 30° 45° 60° 1 √2 sinx √3 2 2 2 √3 1 cosx √2 2 2 2 √3 tgx 3 1 √3 √3 ctgx √3 1 3 Megoldott feladatok: a) Az ABC derékszögű háromszögben ( m(Â) = 90° ). Néhány összefüggés a szögfüggvények között: sin2x + cos2x = 1 sinx = cos(90° . á????ó ?? ? ?? ? ??ö? ???????? ?????ó ?? ? ?? ? cosB = á????ó = ?? = ? .x) . A trigonometria mértani alkalmazásai Ellenőrizzük.

Mivel egy oldalt és szöget ismerünk szögfüggvények segítségével számítjuk ki az oldalakat. ahol ? = 2 63 . c)Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. tehát AB = 18√3. Számítsátok ki az AB oldal hosszát. Megoldás: Először ki kell számítanunk az átfogó hosszát. ?? sinC = ?? ?? 1 sin 30° = 20 ⇒ AB = 20 ∙sin30° =20∙ 2 = 10 m(B̂ )=90° . AB = 9.30̂° = 60° ?? ?? √3 ?? sin B = ⇒ sin60° = ⇒ = ⇒ AC = 10√3 ?? 20 2 20 KABC = 10 + 10√3 + 20 = 30 + 10√3 Megjegyzés: Az AC oldalt kiszámíthattuk volna Pitagorasz tételével is: AC2 = BC2 – AB2 = 400 – 100 = 300 ⇒ AC = 10√3. Megoldás: KABC = AB + AC + BC. tgC = ?? ⇒ tg60° = 18 ⇒ √3 = 18 . Ki kell számítanunk a két befogó hosszát. A trigonometria mértani alkalmazásai ?? 2 cos2B + cos2C = =1 ?? 2 b)Számítsátok ki sin B + sin C értékét az ABC háromszögben. Számítsd ki a háromszög kerületét. ahol m(A)= 90°. BC = 18. m(Ĉ) = 30° és BC = 20. d)Az ABCD téglalapban adott m(DÂC) =60°. Terület képletek: A háromszög területe: TABC = ???? ∙ ??????á? ? = ??∙?? ? ?????? ?????? ?????? TABC = 2 = 2 = 2 ?+?+? TABC = √?(? − ? )(? − ?)(? − ?). AC szelő⇒ m(AĈB) = 60̂°. Az ABC háromszögben m(B̂ ) = 90 ?? ?? ?? m(AĈB) = 60̂°. BC = 18. sin C = = = tehát ?? 15 5 ?? 15 5 4 3 7 sin B + sin C = 5 + 5 = 5. Pitagorasz tétele alapján BC2 = AB2 + AC2 BC2 = 92 + 122 = 81 + 144 = 225 BC = 15 ?? 12 4 ?? 9 3 Az értelmezés szerint sin B = = = . AC = 12. Megoldás: ABCD téglalapban AB párhuzamos CD.

Megoldás: Az ABC háromszögben m(Ĉ) = 90°. AC = 4. b) Az ABC háromszögben m(Â) = 90°.m(AB̂ C) = 90° . Tudva azt. hogy m(AĈB) = 90°. A DAC háromszögben m(AD̂ C) = 90° tehát alkalmazhatók a szögfüggvények: ?? ?? sinA = vagyis sin30° = ⇒ DC = 6 ∙ sin30° = 3 ?? 6 ?? ?? √3 cosA = ⇒ cos30° = ahonnan AD = 6∙ cos30° = 6 ∙ = 3√3. Számítsátok ki az ABC háromszög területét.m(BÂC) =90° . 64 . ?? 6 2 (??+??)?? (12+3 )∙3√3 45√3 A trapéz területe TABCD = 2 = 2 = 2 .30° = 60° m(DÂC) = 90° . ?? 6 6 sinB = ⇒ sin30° = ahonnan AB = = 6∙2 = 12 ?? ?? ???30° m(BÂC) = 90° . A trigonometria mértani alkalmazásai A téglalap területe: TABCD = hosszúság ∙ ??é????é? = AB ∙ ?? A paralelogramma területe: TABCD = alap∙magasság = BC ∙ AE ( ??? ????+???? ???? )∙??????á? A trapéz területe : TABCD = ? (??+??)∙?? TABCD = ? Megoldott feladatok: a) Az ABCD derékszögű trapézban az alapok AB és CD és a magasság AD. m(AB̂ C) = 30° és AC = 6.60° = 30°. számítsátok ki az ABCD trapéz területét. m(B̂ ) = 30°. Megoldás: ??∙?? TABC = 2 ?? Ki kell számítanunk az AB szakasz hosszát: ctgB = ?? ?? ctg30° = 4 ⇒ AB = 4 ∙ ctg30° = 4√3 4∙4√3 TABC = 2 = 8√3 . tehát alkalmazhatók a szögfüggvények.

Az ABC derékszögű háromszögben m(Â) = 90°. A trigonometria mértani alkalmazásai Összefüggések az általános háromszögekben ? ? ? Szinusz tétel: Bármely ABC háromszögben = = = 2R. ( AC = 5√2 ) 65 . Számítsátok ki az ABC háromszög területét. Számítsátok ki a BC oldal hosszát. AC = 3 és BC = 6. m(BÂC) = 30°. ( KABC = 9 + 3√3 ) 4. m(Ĉ) = 30°. AB = 7. m(B̂ ) = 45°. ( TABC = 9√3 ) 7. AC = b ) ?? ?? = ???? ???? √2 ?? √2???45° = ⇒ AC = =2 ???30° ???45° ???30° b)Az ABC háromszögben BC = 3. ( T ABC = 18√3 ) 6. Számítsátok ki az AC átló hosszát. Számitsátok ki az AC oldal hosszát. m(B̂ ) = 45° és BC = √2. Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. BC = a) ? 2+? 2 −? 2 9+49−25 33 11 cosB = 2?? = 2∙3∙7 = 14∙3 = 14. AC = b. AB = 4 és m(Â) = 60°. Javasolt feladatok: 1. Adott az ABC ( AB = AC ) egyenlő szárú háromszög. Számitsátok ki az ABC háromszög területét. m(B̂ ) = 45°. Az ABC háromszögben BC = 3. Az ABC háromszögben adottak BC = 5. AC = 5 és m(AĈB) = 120°. 100√3 Számítsátok ki az ABC háromszög területét. ( AB = 7) 3. AB = 6. Számítsátok ki cos B értékét. Számítsátok ki az ABC 25√3 háromszög területét. Számítsátok ki az AC oldal hosszát. Megoldás: Alkalmazzuk a szinusz tételt ( BC=a. ahol R a háromszög köré irt kör ???? ???? ???? sugara. ( TABC = ) 3 5. Az ABC általános háromszögben AC = 2.ha m(Â) = 90°. ( BC = 2√3 ) 8. Az ABCD téglalapban adott AB = 12. amelyben BC = 20 és m(Â) = 120°. ( T ABC = ) 2 2. Számítsátok ki az AB oldal hosszát. ( AC = 8√3 ) 10. ( T ABC =64 ) 9. Koszinusz tétel: Bármely ABC háromszögben a2 = b2 + c2 – 2bc cosA (b2 = a2 +c2 -2ac∙cosB c = a2 +b2 – 2abcosC ) 2 ? 2+? 2 −? 2 Következmény: cosA = 2?? ? 2+? 2−? 2 cosB = 2?? ? 2+? 2−? 2 cosC= 2?? Megoldott feladatok: a)Az ABC háromszögben m(Â) = 30°. BC = 16. BC = 3√6. AC = 5. m(Â) = 30°. Számítsátok ki az ABC derékszögű háromszög területét. Az ABC derékszögű háromszög átfogója BC = 10 és befogója AC = 5. BC = 12. Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. Számítsátok ki az ABC háromszög kerületét. Megoldás: Alkalmazzuk a koszinusz tétel következményét ( AB= c.

Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. Számítsd ki a derékszög csúcsából húzott magasság hosszát. Az ABC derékszögű háromszögben m(Â) = 90°. ( BC = √19 ) 14. m(Ĉ) = 30° és BC = 10. Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. AB = 5. m(Â) = 60°. ( AC = 5√3 ) 17. AC = 8. Egy egyenlő szárú trapéz egyik szöge 45° és a trapéz magassága √2. 15. Számítsátok ki az AC oldal hosszát. Számítsátok ki a BC oldal hosszát. BC = 10 és cosC = 0. Számítsátok ki a derékszög 5√3 csúcsából húzott magasság hosszát. ahol m(Â) = 90°. az átfogóhoz tartozó oldalfelező hossza 5 cm és az AB befogó szintén 5 cm.6. Az ABC háromszögben m(Â) = 90°. m(Ĉ) = 30°. ( KABC = 24 ) 13. Bizonyítsátok be. A trigonometria mértani alkalmazásai 11. teljesül a sin2B + sin2C = 1 egyenlőség. (m=4) 16. Számítsátok ki az ABC háromszög kerületét. (m= 2 ) 12. Határozzátok meg a trapéz nem párhuzamos oldalai hosszának összegét. (4) 66 . Az ABC háromszögben AC = 3. hogy bármely ABC derékszögű háromszögben.

? ≥ 0 ⇔ bn = a ) ? Ha a < 0 és n ∈ ? . n ≥ 2 akkor: 67 . Racionális kitevőjű hatványok összehasonlítása: 1. gyökmennyiségek Alapok: Értelmezés: Ha a ∈ ?. akkor √? az a negatív valós szám amelynek az n-edik hatványa a-val egyenlő. ? ? Ha a ≥ 0 és m ∈ ? ∗ . amelynek az n – edik hatványa a –val egyenlő. Hatványok. b > 0. (am)n = amn 4. akkor a r < a s ⇔ r < s. Elnevezések: a – hatvány alap. Ha a > 1. n -hatványkitevő. m ∈ Q esetén fennállnak a következő egyenlőségek: 1. akkor a0 = 1. 1 Ha a ∈ ? ∗. 2. (ab)n = anbn 2. n ∈ ? ∗ akkor ? −? = ?? . Műveletek racionális kitevőjű hatványokkal: Ha a > 0 és b > 0. 2. am : an = am-n. bármely a. ar = br ⇔ a = b. an : bn = (a : b )n 3. Megjegyzések: 1. Páros rendű gyök csak pozitív valós szám esetén. Ha a ∈ ? ∗ és n = 0. s ∈ Q 3. ? ≥ 2 ( n – gyökkitevő ) akkor ?√? az a pozitív valós szám. ?? . n ∈ ? ∗ . ∙ a ( n tényező ). páratlan hatványa negatív. n ∈ N. n ≥ 2 akkor √?? = ? ? . r. r. ? > 2 páratlan természetes szám. Pozitív valós szám bármilyen hatványa pozitív. gyökmennyiségek 10. Fejezet Hatványok. n ≥ 2 akkor ?√? > √? ⇔ ? > ? Műveletek gyökmennyiségekkel: Ha a > 0 és b > 0. n ∈ ? ∗ akkor an = a ∙ a ∙ a ∙ …. Ha a ∈ ( 0.hatvány Értelmezés: Ha a ≥ 0 és n ∈ ? . ( ?√? = b . osztály 1. am ∙ an = am+n . páratlan rendű gyök bármilyen előjelű valós szám esetén értelmezett. 1 ) . tetszőleges n. b valós szám és r racionális szám esetén. akkor a r < a s ⇔ r > s. n ∈ N. s ∈ Q. a0 = 1 ? Gyökmennyiségek összehasonlítása: Ha a. negatív valós szám páros hatványa pozitív.

hogy kiküszöböljük a gyököket. tehát 23 . √5. √? = ? √? ? 3. √ √? = √? ? ?? ? ? 4. Ebben az esetben az ismeretlent tartalmazó gyököt az egyenlet egyik oldalán hagyjuk. rendezzük az egyenletet. 3 Például: √? − 1 = 2 . Szükség esetén a 2. Tehát a feltétel: 2? − 3 ≥ 0 . √?? = ?√? ∙ √? ? ? ? √? 2. √2 = √26 = 12 4 4∙3 12 √64. tehát a feladat megoldása √2. Tehát az egyenlőtlenség és egyben a feladat megoldása is 2 3 ? ∈ [ 2 . 4. Ha szükséges. Megoldjuk az egyenlőtlenséget: 3 2? ≥ 3 ⇔ ? ≥ . az összes többi tagot az egyenlet másik oldalára visszük.42 1 1 Megoldás: 23 = 2 ∙ 2 ∙ 2 = 8. Megoldás: E(x) = ( 2 + √5 )2 – 4 ( 2 + √5 ) – 1 = 4 + 4√5 + 5 – 8 . Megoldott feladatok: 1. ∞) 1 2. gyökmennyiségek ? ? 1. k ∈ N* Ha a ∈ R. √? + 3 + √2? − 1 = 3 . Meghatározzuk az egyenlet megoldhatósági halmazát (azt a halmazt. √? + 2 = 3 stb. √5 = √53 = √125 12 12 12 3 4 √64 < √81 < √125. 3. √5. és 3. Akkor szükséges rendezni az egyenletet. √?2 = ⃒ a ⃒. Az irracionális egyenletek megoldási algoritmusa: 1. ezért először közös gyökkitevőre hozunk √3 = √34 = √81. Határozd meg az E  x   x2  4 x  1 kifejezés értékét x  2  5 -re. Az egyenlet mindkét oldalát ugyanarra a hatványra emeljük.42 = 8 – 2 = 6 3 4 3.4√5 = 1 Irracionális egyenletek Egy egyenletet irracionálisnak nevezünk. √3. 68 . amelyen az ismeretlent tartalmazó gyökök értelmezettek ). Lépést megismételjük. Határozd meg azokat az ? értékeket. 2. 4. ha a gyökkitevők 3 3∙4 12 2∙6 megegyeznek. ?√? = √?? ?? 5. √? + 3 = 2? + 1. Rendezd növekvő sorrenbe a következő számokat: √3. Megoldás: Gyököket akkor tudunk könnyen összehasonlitani. ha az ismeretlen gyök alatt is megjelenik. Megoldás: Mivel a gyök kitevője 2 ( nincs kiirva ) tehát páros. Számitsd ki: 23 . a gyök alatti kifejezés pozitív kell legyen. 42 = √4 = 2. Hatványok. amelyekre az E = √2? − 3 jól meghatározott. ha az ismeretlen egyetlen gyök alatt jelenik meg. √2 . ?√? = √?? .

3? + 4 ≥ 0 3.96 = 25. A lehetséges gyököket behelyettesítjük az eredeti egyenletbe. +∞ ) tehát lehetséges gyöke az eredeti egyenletnek. √? − 1 = 2 -meghatározzuk a megoldhatósági halmazt x . x 1  5  x x + 1 ≥ 0 ⇔ x ≥ -1 tehát a megoldhatósági halmaz x ∈ [ -1. már nem irracionális. Hatványok. Megoldjuk a kapott. mert benne van a megoldhatósági halmazban. √3 + 1 = 5 − 3 ahonnan a 2 = 2 igaz egyenlőséghez jutunk.Az 5 lehetséges megoldás. 7. amelyekre az ellenőrzéskor igaz kijelentést kapunk. Tehát az adott egyenlet megoldása x =4. megoldhatósági feltételek { . . Megoldjuk a kapott egyenletet ∆ = 121. 2. amelyek benne vannak az irracionális egyenlet megoldhatósági halmazában ). +∞) = [ 0. +∞ ) ∩ [ 0. Tehát az egyenlet megoldása ? = 5. Megoldott feladatok: Oldd meg a következő egyenleteket: 1. ?2 = 3. Azok az értékek lesznek az egyenlet megoldásai. ? 2 − 11? + 24 = 0. Tehát az adott egyenlet megoldása x = 3. ? + 1 = 25 − 10? + ? 2 . gyökmennyiségek 5. 69 . Ellenőrizzük √8 + 1 = 5 − 8 ahonnan a 3 = -3 hamis egyenlőséghez jutunk. ahonnan x ∈ [ 1. Tehát a megoldhatósági halmaz 4 ? ∈ [− 3 .1 ≥ 0 ⇒ x ≥ 1.ellenőrizzük a lehetséges gyököt: √5 − 1 = 2 ⇔ √4 = 2 vagyis a 2 = 2 igaz kijelentéshez jutottunk. egyenletet. Megoldjuk az egyenlőtlenség ?≥0 4 rendszert: 3? + 4 ≥ 0 ahonnan ? ≥ − 3. tehát a 8 nem megoldása az egyenletnek. 6. Az előző pontban kapott gyökök közül kiválasztjuk az eredeti egyenlet lehetséges gyökeit ( azokat. 3x  4  2 x . ?1 = 8. +∞) . +∞ ) (√? + 1 )2 = (5 − ?)2 . Mindkét érték lehet megoldás. Ellenőrizzük: √3 ∙ 4 + 4 = 2√4 ⇔ 4 = 4 igaz kijelentés. +∞) (√3? + 4)2 = (2√?)2 3x + 4 = 4x -x = -4 ⇔ x = 4 A 4 ∈ [0.az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük ( √? − 1 )2= 22 ?−1=4 -megoldjuk a kapott egyenletet ? = 5 .

3 (√? 3 + ? + 1 )3= ?3 ?3 + ? + 1 = ?3 ?+1 =0 ? = −1 benne van a megoldhatósági halmazban. 1 (4)−2 . Számítsd ki    3 2 27 M: 0 4. gyökmennyiségek 3 4. 3} 5. tehát az adott egyenlet megoldása ? = −1 Javasolt feladatok: 2 1. Határozd meg a 7  x  1 egyenlet valós megoldásait! M:x=6 8. 2. hogy kielégiti- e az eredeti egyenletet: 3√(−1 )3 + (−1) + 1 = −1 ⇔ -1 = -1 igaz kijelentés. Oldd meg a x 2  3  1 egyenletet az R halmazon!. M . Igazold. 64 és 3 8 számokat. x2 = -2 9. Hatványok. M: x1 = 2. 3∈ N 1 3 8 3. Oldd meg a x  4  x  2  0 egyenletet! 2 M:x=2 70 . 1. Oldd meg a 2 x  3  x egyenletet! M: x = 3 10. Oldd meg R-en a x  5  2 egyenletet! M: x = 9 6. tehát ? ∈ ? . x2 = -2 7. √? 3 + ? + 1 = ? Mivel a gyökkitevő páratlan ( 3 ) a gyök alatt bármilyen valós szám lehet. Helyezd növekvő sorrendbe az   1 . Határozd meg a x  x  2  2 egyenlet valós megoldásait! 2 M: x1= 3. Oldd meg a x2  x  2  x  2 egyenletet! M: x = 2 12. Oldd meg a x  1  x  1 egyenletet! M: x = 3 11. amelyekre az E  n   10  3n kifejezés jól meghatározott. Határozd meg azokat a természetes n értékeket. 64 2. hogy 3 27  12  2 3 természetes szám. tehát ellenőrizzük. 4 3 M: √8. M:n∈ { 0.

Oldd meg a valós számok halmazán a 3 1  x  2 egyenletet. 15. Oldd meg a valós számok halmazán a x  1  2  0 egyenletet. Oldd meg a 5  x  2 egyenletet! 2 M: x1 = -1. amelyekre igaz a következő egyenlőség x2  1  2 . Határozd meg azon x valós számokat. M : x=9 71 . Oldd meg a x  2  3 egyenletet. Hatványok. Határozd meg a 2 x  3  x  2 egyenlet valós gyökeit. x2= 1 14. M: x = 7 16. x2 = √3. M: x = 5 18. gyökmennyiségek 13. M: x1 = -√3. M: x = -1 17.

???? ? = ? és ???? ? = ?. ? > 0. hogy ???3 9 + ( ) − √64 = 2 4 Megoldás: ???3 9 = 2. mert 42 = 16 1 −2 ( ) + ???4 16 = 9 + 2 = 11 3 1 −1 3 4. mert 33 = 27 1 3 ???2 + √27 = −2 + 3 = 1 4 1 −2 3. mert 32 = 9 1 −1 4 1 ( ) =( ) =4 4 1 72 . Igazold. Ezek alapján: 1 3 ???3 − √8 = −3 − 2 = −5 27 1 3 2. mert 2−2 = 22 = 4 3 √27 = 3. hogy megkapjuk a logaritmus argumentumát. Jelölések: ???10 ? = ???. mert 23 = 8 1 1 −1 ???3 3 = −1. Megoldás: 1 −2 3 2 ( ) = ( ) = 32 = 9 3 1 ???4 16 = 2. Fejezet: Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény Pozitív szám logaritmusának értelmezése Egy pozitív valós szám a alapú logaritmusa azzal a hatványkitevővel egyenlő. ? ∈ ℝ A ???? ? jelölésben a a logaritmus alapja. 1 1 ???3 27 = −3. Exponenciális és logaritmusfüggvény 2. ahol ? > 0. mert 3−3 = 27. mert (3) =3 A fenti értelmezés alapján ????? ? = ? . Számítsd ki: ???3 27 − √8. hogy milyen hatványra kell emelni a logaritmus alapját. Példa: ???2 8 = 3. Megoldás: Pozitív valós szám logaritmusának kiszámításánál mindig arra kell gondolnunk. ???? ? = ??? Begyakorló példák megoldással 1 3 1. Számítsd ki: (3) + ???4 16. ? ≠ ?. hogy ???2 + √27 = 1 4 Megoldás: 1 1 1 ???2 4 = −2. ?? = ? ⇔ ? = ???? ?. Igazold. amelyre az a számot emelve megkapjuk az adott számot. A a logaritmus argumentuma.

hogy ???5 1 − √4 = −1. Igazold. 1 3 2. mert 43 = 64 1 −1 3 ???3 9 + ( ) − √64 = 2 + 4 − 4 = 2 4 5. Eredmény: 0. Megoldás: Alkalmazzuk a valós hatványkitevőkre vonatkozó tulajdonságot: 3 3 ??? 27 3 3 ( √3) = √3???3 27 = √27 = 3 ∈ ℕ 9. 1 3 3. mert (−1)3 = −1 ???8 1 = 0. Megoldás: Egyszerűbb alakra hozzuk a logaritmus alatt levő számot: 1 3 ???3 (3−1 ∙ √9) = ???3 ( ∙ 3) = ???3 = ???3 1 = 0 ∈ ℕ 3 3 Javasolt feladatok eredménnyel 1. mert 2−3 = ( ) = 8 2 8 3 √−1 = −1. mert ( ) = ( ) = 32 = 9 3 3 1 −2 2 1 2 ( ) = ( ) = 22 = 4 2 1 3 √27 = 3. Számítsd ki: ???3 9 − √8. Rendezd csökkenő sorrendbe a ???1 9. Exponenciális és logaritmusfüggvény 3 √64 = 4. 3 Megoldás: Az előző feladat mintájára. hogy ( √3) természetes szám. Számítsd ki: ???4 16 − √−8. Igazold. hogy ???3 (3−1 ∙ √9) természetes szám. Eredmény: 3. (2) . Igazold. √27 számokat. Eredmény: 0. mert 33 = 27 1 −2 3 4 > 3 > −2 ⇒ ( ) > √27 > ???1 9 2 3 3 ???327 8. mert 50 = 1 ???5 1 + √4 = 0 − 2 = −1 1 3 6. Számítsd ki: ???5 25 + ???2 4 − ???2 8. ???8 1 8 Megoldás: Kiszámítjuk mindegyik kifejezés értékét (egyszerűbb alakra hozzuk őket). 1 1 4. √−1. Megoldás: ???5 1 = 0. 73 . kiszámoljuk az adott értékeket. majd a kapott eredményeket hasonlítjuk össze: 1 −2 3 2 ???1 9 = −2. Eredmény: −4. majd összehasonlítjuk a kapott értékeket: 1 1 3 1 ???2 = −3. mert 80 = 1 1 3 −3 < −1 < 0 ⇒ ???2 < √−1 < ???8 1 8 1 −2 3 7. Számítsd ki: ???4 16 − ???6 36. Rendezd növekvő sorrendbe a következő számokat: ???2 .

gyök logaritmusa egyenlő a szám logaritmusának és a gyökkitevőnek a hányadosával 5. ???? (? ∙ ?) = ???? ? + ???? ? . Igazold. A logaritmus tulajdonságai Ha A és B két pozitív valós szám . Igazold. 100 10 1 11. Számítsd ki: ???7 28 − ???7 4 Megoldás: 28 A második tulajdonság alapján: ???7 28 − ???7 4 = ???7 = ???7 7 = 1 4 2. Rendezd csökkenő sorrendbe a (3) . ? ≥ 2 természetes szám. Számítsd ki: ??100 + ???2 8 − ???2 . 16 Eredmény: 1. A pedig egy tetszőleges pozitív szám akkor: ???? ? = ???? ? ∙ ???? ? Begyakorló példák megoldással 1. 6 1 −1 1 12. Számítsd ki: ???8 32 + ???8 2. Rendezd növekvő sorrendbe a ???5 1. 74 . 1 1 −1 3 9. Eredmény: 0. akkor érvényesek a következő tulajdonságok (? > 0. ???3 3 és ??1 számokat. Számítsd ki: ???3 9 − √27 + ???6 1. ???? ? = ???? ? − ???? ? . Számítsd ki: ???7 1 + ???7 49 + ???5 25. Igazold. Igazold. 3 ???28 13. 3 1 8. hogy ???5 (√25 ∙ 5−1 ) természetes szám. ? ≠ ?): 1.hányados logaritmusa egyenlő a számláló és a nevező logaritmusainak különbségével 3. hogy ??1 + ?? +( ) = 8. 15. ???749 14. ???? √? = ? . 1 −1 1 Eredmény: (3) > ??1 > ???3 3. Igazold. hogy ???2 2 + (8) + √−1 = 6. 1 7.szorzat logaritmusa egyenlő a tényezők logaritmusok összegével ? 2. 1 1 −1 10. Exponenciális és logaritmusfüggvény 3 5. hogy √27 − ???3 27 = 6 . A logaritmus alapjának kicserélése: Ha a és b két 1-től különböző pozitív valós szám. 1 6. 6 1 Eredmény: ???6 < ???5 1 < ???8 8. Igazold. hogy ( √2) természetes szám. ???? ?? = ????? ? . ???6 és ???8 8 számokat. m egy tetszőleges valós szám. Eredmény: −1. hogy (√7) természetes szám.hatvány logaritmusa egyenlő a hatványkitevő és az alap logaritmusának szorzatával ? ???? ? 4.

Megoldás: A harmadik tulajdonság alapján a logaritmus előtti szorzótényezőt bevisszük a hatványkitevőbe. 3 Megoldás: Először elvégezzük a számlálóban levő kivonást a második tulajdonság alapján. majd alkalmazzuk a második tulajdonságot: 27 3 ∙ ???2 3 − ???2 9 = ???2 33 − ???2 9 = ???2 27 − ???2 9 = ???2 = ???2 3 9 5 3 5. ezek összeszorozva egyszerűsödnek). hogy: ???3 2 = 3. 3. hogy ???3 5 + ???3 18 − ???3 10 = 2 Megoldás: Az első és a második tulajdonság együttes felhasználásával: 5 ∙ 18 90 ???3 5 + ???3 18 − ???3 10 = ???3 = ???3 = ???3 9 = 2 10 10 4. majd egyszerűsítünk: 36 ???3 36 − ???3 9 ???3 9 ???3 4 ???3 22 2 ∙ ???3 2 = = = = =2 ???3 2 ???3 2 ???3 2 ???3 2 ???3 2 7. Igazold. a harmadikra alkalmazzuk a negyedik tulajdonságot. Számítsd ki: ???5 10 + ???5 2 − ???5 4. Megoldás: Az első tulajdonság alapján összevonjuk a kifejezés első két tagját. hogy 3 ∙ ???2 3 + ???2 8 = 0. hogy ???6 7 = 2. Igazold. Számítsd ki: ???3 63 − ???3 7 + ???3 1 Eredmény: 2. Nem marad meg csak a legelső tört nevezője és az utolsó számlálója: 2 3 4 10 2 3 4 10 10 ?? + ?? + ?? + ⋯ + ?? = ?? ( ∙ ∙ ∙ ⋯ ∙ ) = ?? = ??10 = 1 1 2 3 9 1 2 3 9 1 9. majd elvégezzük a műveleteket: 5 3 5 ???5 25 2 2 3 2 5 ???5 7 + ???5 + ???5 √25 = ???5 (7 ∙ ) + = ???5 5 + = 1 + = + = 7 7 3 3 3 3 3 3 ??? 36−??? 9 6. Exponenciális és logaritmusfüggvény Megoldás: Az első tulajdonság felhasználásával: ???8 32 + ???8 2 = ???8 (32 ∙ 2) = ???8 64 = 2 3. Eredmény: 1. Számítsd ki: ??6 + ??5 − ??30 6∙5 30 Megoldás: ??6 + ??5 − ??30 = ?? 30 = ?? 30 = ??1 = 0 2 3 4 10 8. 75 . hogy 3??? 2 3 = 2. 2. ???3 4 7. alkalmazzuk a harmadik tulajdonságot. Igazold. Igazold. Igazold. hogy a szorzótényezőkben megjelenő számlálók és nevezők páronként egyszerűsödnek (az egyik tört számlálója a másik tört nevezője. Számítsd ki: ???3 2 − 2 . Számítsd ki: 3 ∙ ???2 3 − ???2 9 . hogy ?? 1 + ?? 2 + ?? 3 + ⋯ + ?? 9 = 1 Megoldás: Az első tulajdonság felhasználásával észre kell venni. hogy 2 ∙ ???8 4 − ???8 2 = 1. ???6 98−???6 2 5. Igazold. hogy ???3 4 ∙ ???4 9 = 2 Megoldás: Az ötödik képlet alapján ???3 4 ∙ ???4 9 = ???3 9 = 2 Javasolt feladatok eredménnyel 1. Igazold. Igazold. ???3 32−???3 4 6. 2 27 4. Számítsd ki: ???5 7 + ???5 7 + ???5 √25.

Az ?: (?. hogy ?(−1) + ?(0) + 3? (1) = 5 Megoldás: Behelyettesítünk. 1 2 8 10. ∞). Egy függvény behelyettesítési értékét c-ben úgy kapjuk meg. ? (?) = ( ) függvény. Adott az ?: ℝ → ℝ. (a alapú) exponenciális függvénynek nevezzük. hogy x helyébe c értékét írjuk. Az ?: ℝ → (?. 2 3 8 9. ? ≠ 1 függvényt logaritmusfüggvénynek nevezzük. Adott az ?: (0. elvégezzük a műveleteket: ?(1) + ? (2) = 31 + ???2 1 + 32 + ???2 2 = 3 + 0 + 9 + 1 = 13 1 2 3 3. 8. hogy ???9 2 + ???9 3 + ⋯ + ???9 9 = −1 11. Számítsd ki ? (1) + ?(9) − ?(3). ?(?) = ?? függvényt. Adott az ?: ℝ → ℝ. ∞) → ℝ. ∞) → ℝ. ∞) → ℝ. Eredmény: 3. ? (?) = ???3 ? függvény. Begyakorló példák megoldással 1. Számítsd ki ? (0) + ? (1) + ?(2) 3 Megoldás: Behelyettesítjük a megadott értékeket. 1 ? 1. ∞) → ℝ. majd elvégezzük a műveleteket: 1 0 1 1 1 2 1 1 9 3 1 13 ?(0) + ? (1) + ? (2) = ( ) + ( ) + ( ) = 1 + + = + + = 3 3 3 3 9 9 9 9 9 5. Számítsd ki ? (2) + ? (3) + ? (4). ahol ? > 0. Eredmény: 4 76 . Igazold. Megoldás: x helyébe behelyettesítjük a megadott számokat. majd használjuk a logaritmusokra vonatkozó tulajdonságokat: 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 ? ( ) + ? ( ) + ? ( ) = ???2 + ???2 + ???2 = ???2 ( ∙ ∙ ) = ???2 = −2 2 3 4 2 3 4 2 3 4 4 1 ? 4. közös nevezőre hozzuk a kapott törteket. ? (?) = 3−? függvény. Igazold. Számítsd ki: ???2 25 ∙ ???5 2 Eredmény: 2 12. Számítsd ki: ???2 1 + ???2 2 + ⋯ + ???2 7. Exponenciális és logaritmusfüggvény Eredmény: 0. Adott az ?: (0. Megoldás: Felírjuk mindkét pontban a függvény behelyettesítési értékét. Igazold. ? > 0. majd ezekkel elvégezni a megadott műveleteket: ? (1) + ?(9) − ? (3) = ???3 1 + ???3 9 − ???3 3 = 0 + 2 − 1 = 1 2. Megoldás: Mindhárom pontban ki kell számolni a függvény behelyettesítési értékét. Számítsd ki: ???5 49 ∙ ???7 5 Eredmény: 2 Az exponenciális függvény és a logaritmus függvény. hogy ??5 + ??6 − ??3 = 1. ?(?) = ???? ?. ? (?) = (3) függvény. ? (?) = 3? + ???2 ? függvény. ? ≠ ?. ? (?) = ???2 ? függvény. Számítsd ki ?(1) + ? (2). Adott az ?: ℝ → ℝ. elvégezzük a műveleteket: 1 ?(−1) + ? (0) + 3? (1) = 3−(−1) + 30 + 3 ∙ 3−1 = 31 + 30 + 3 ∙ = 3 + 1 + 1 = 5 3 Javasolt példák eredménnyel. Számítsd ki: ?(−1) + ?(0). Adott az ?: (0.

mivel 3 = 3−1 . Begyakorló példák megoldással Oldjuk meg a következő exponenciális egyenleteket: 1. ? ≠ 1) Mivel ebben az egyenletben az alapok egyenlők. ? (?) = ???4 ? függvény. 3?−2 = 32?+5 Megoldás: Egyenlővé kell tennünk a hatványkitevőket: ? − 2 = 2? + 5. Adott az ?: ℝ → ℝ. exponenciális egyenleteknek nevezzük. 7. Adott az ?: ℝ → ℝ. Számítsd ki: ? (1) + ?(4) + ?(16). Adott az ?: ℝ → ℝ. ? (?) = (2) függvény. ? (?) = ???3 ? + ???9 ? függvény. Számítsd ki: ? (1) + ?(9) Eredmény: 3. Adott az ?: ℝ → ℝ. de észre kell vennünk. hogy ? (−1) + ? (0) + ?(1) = 2 . Ez alapján a megadott egyenlet a következő alakba írható: 1 ? 3 ( ) = 3?−3 ⇔ (3−1 )? = 3?−3 ⇔ 3−? = 3?−3 ⇔ −? = ? − 3 ⇔ −2? = −3 ⇔ ? = 3 2 4. 1 9. 8. 1 hogy ilyen alakra hozható. 23?−1 = 22 Megoldás: A hatványkitevők egyenlővé tételével: 3? − 1 = 2 ⇔ 3? = 1 + 2 ⇔ 3? = 3 ⇔ ? = 1 1 ? 3. ? (?) = 2? + ???4 ? függvény. ? (?) = 3? + ???3 ? függvény. Exponenciális egyenletek Azokat az egyenleteket. Exponenciális és logaritmusfüggvény 1 ? 7 2. Számítsd ki ? ( ) + ? (1) + ?(16) 16 Eredmény: 0. 9?+2 = 3?+5 77 . Adott az ?: ℝ → ℝ. ? (?) = 4−? függvény. Adott az ?: ℝ → ℝ. Igazold. 5. Megoldjuk az így kapott elsőfokú egyenletet: ? − 2? = 2 + 5 ⇔ −? = 7 ⇔ ? = −7 2. Adott az ?: ℝ → ℝ. Az ??(?) = ??(?) alakú egyenlet (? > 0. (3) = 3?−3 Megoldás: Első ránézésre ez az egyenlet nem tartozik ebbe az egyenlettípusba. ? (?) = 2−? függvény. Számítsd ki ? (25) + ? (1) + ?(25) Eredmény: 0. Számítsd ki ?(1) + ? (3) Eredmény: 31. Számítsd ki ?(1) + ? (4) Eredmény: 19. amelyekben az ismeretlent tartalmazó kifejezés a hatványkitevőben szerepel. 3. Adott az ?: ℝ → ℝ. Adott az ?: ℝ → ℝ. 4. Számítsd ki ?(−1) + ?(0) + 2 ∙ ? (1) Eredmény: 4 6. ? (?) = ???4 ? függvény. Eredmény: 3. vagyis ? (?) = ?(?). az egyenlőség akkor áll fenn. Számítsd ki ?(−1) + ?(0) + 8 ∙ ? (1) Eredmény: 7. ha a hatványkitevők is egyenlők egymással. 1 10. ? (?) = ???5 ? függvény.

Így 9?+2 = 3?+5 ⇔ (32 )?+2 = 3?+5 ⇔ 32?+4 = 3?+5 ⇔ 2? + 4 = ? + 5 ⇔ ? = 1 1 5. mint az előző feladatnál (a 36-ot felírjuk a 6 hatványaként): 4 63?−2 = 36 ⇔ 63?−2 = 62 ⇔ 3? − 2 = 2 ⇔ 3? = 4 ⇔ ? = 3 1 3. 5?−1 = 25 1 Megoldás: Először az 25-öt kell felírjuk 5 valamilyen hatványaként: 1 = 25−1 = (52 )−1 = 5−2 25 Az egyenlet emiatt a következőképpen írható: 78 . = 49 Eredmény: ? = −2 7? 1 10. 3 = 3−5 Eredmény: ? = −2 2?−3 4. ? ≠ 1. Exponenciális és logaritmusfüggvény Megoldás: Ennél az egyenletnél is észre kell venni. (7) = 7? Eredmény: ? = 0 7. 4?−2 = 16 Megoldás: Észrevesszük. vagyis a hatványkitevőket kell egyenlővé tennünk egymással. Ezek után. 25?+2 = 5?−3 Eredmény: ? = −7 1 9. = 81 Eredmény: ? = −2 9? Az ??(?) = ? alakú egyenlet (? > 0. hogy 16 a 4 második hatványa. 2 = 27 Eredmény: ? = 5 1 ? 5. hogy a 9 felírható a 3 hatványának segítségével. ? > 0) A gyakorlati alkalmazások során ezekben az egyenletekben a b felírható az a hatványaként. Begyakorló példák megoldással Oldjuk meg a következő exponenciális egyenleteket: 1. melyben a hatványok alapjai egyenlők. (4) = 4?+2 Eredmény: ? = −1 1 2? 6. 5? = 25 Megoldás: Az egyenlet mindkét oldalát úgy kell alakítanunk. és megoldanunk az így kapott egyenletet: 4?−2 = 16 ⇔ 4?−2 = 42 ⇔ ? − 2 = 2 ⇔ ? = 4 2. 42?+2 = 4?−1 Eredmény: ? = −3 ?+3 2?+1 2. 63?−2 = 36 Megoldás: Ugyanúgy járunk el. hogy az 5 hatványai jelenjenek meg: 1 = 25 ⇔ (5? )−1 = 52 ⇔ 5−? = 52 ⇔ −? = 2 ⇔ ? = −2 5? Javasolt példák eredménnyel: Oldd meg a következő egyenleteket: 1. (√3) = (√3) Eredmény: ? = 2 6?+7 3. 2?+2 = 4? Eredmény: ? = 2 8. egy olyan egyenletet kapunk.

2 = = = ⇒ ?1 = −2. 2 =2 Eredmény: ?1 = 3. majd ezt az egyenlőtlenséget megoldva meghatároznunk x lehetséges értékeit. Begyakorló példák megoldással 1. 3 = 27 Eredmény: ?1 = −3. 52?+1 = 25 Eredmény: ? = 2. felírhatjuk. 7?−3 = 49 Eredmény: ? = 5 4. Exponenciális és logaritmusfüggvény 1 5?−1 = ⇔ 5?−1 = 5−2 ⇔ ? − 1 = −2 ⇔ ? = −1 25 1 4. Oldjuk meg a következő egyenleteket: 1 1. A ???? ?(?) = ? alakú egyenlet (? > 0. ?2 = 2 ? 2−6 10. ?(?) > 0) A logaritmikus egyenletek megoldásának sikere abban is rejlik. 2. 32? = 81 Eredmény: ? = 2 1 5. hogy a logaritmus argumentuma csak pozitív szám lehet. 32?+2 = 9 Eredmény: ? = −2 ? 2−5?+7 9. Megoldva az egyenletet. Nem szabad elfelejtenünk. Oldjuk meg a ???3 (5? + 1) = 1 egyenletet. 2?−3 = Eredmény: ? = 1. Ezek után használva a logaritmus értelmezését. 2?+3 = 8 1 Megoldás: 8 = 8−1 = (23 )−1 = 2−3 1 2?+3 = ⇔ 2?+3 = 2−3 ⇔ ? + 3 = −3 ⇔ ? = −6 8 2 −?−2 5. 3? = 81 Megoldás: A 81-et 3 hatványává alakítva egyenlővé tesszük a hatványkitevőket. majd megoldjuk a kapott másodfokú egyenletet: 2 −?−2 2 −?−2 3? = 81 ⇔ 3? = 34 ⇔ ? 2 − ? − 2 = 4 ⇔ ? 2 − ? − 6 = 0 −? ± √?2 − 4?? 1 ± √25 1 ± 5 ?1. ? ≠ 1. amelyekben az ismeretlent tartalmazó kifejezés a logaritmus argumentumában vagy alapjában szerepel. hogy helyesen fel tudjuk írni a létezési feltételeket. ?2 = 3 2? 2 2 Javasolt példák eredménnyel. hogy a kapott érték eleget tesz-e az előzőleg megszabott feltételnek. ?2 = 3 11. 4?−2 = 16 Eredmény: ? = 0 1 1 6. 3?−3 = 27 Eredmény: ? = 6 3. Megoldás: 79 . hogy ? (?) = ?? . vagyis első lépésben mindig ki kell kötnünk az ?(?) > 0 feltételt. 63?+1 = 36 Eredmény: ? = − 3 1 7. meg kell állapítanunk. Logaritmikus egyenletek Azokat az egyenleteket. 4 1 8. logaritmikus egyenleteknek nevezzük.

???4 (? − 4) = 1 Eredmény: ? =8 4. Javasolt példák eredménnyel. ??(? + 1) = 0 Eredmény: ? =0 80 . Megoldás: Létezési feltétel: 4 − 2? > 0 ⇔ −2? > −4 ⇔ 2? < 4 ⇔ ? < 2. ???6 (2? + 1) = 1 Eredmény: ? = 2 6. ??(4 − 2?) = 2 ⇔ 4 − 2? = 102 ⇔ 4 − 2? = 100 ⇔ −2? = 96 ⇔ ? = −48 < 2. vagyis a kapott érték eleget tesz a létezési feltételnek. Oldd meg a következő egyenleteket: 1. Oldd meg a ???2 (? + 3) = 3 egyenletet. Megoldás: Létezési feltétel: ? + 3 > 0 ⇔ ? > −3 Használva a logaritmus értelmezését: ???2 (? + 3) = 3 ⇔ ? + 3 = 23 ⇔ ? + 3 = 8 ⇔ ? = 5 > −3. ???3 (2? − 5) = 3 Eredmény: ? = 16 10. vagyis az ? = −48 az egyenlet megoldása. ???8 (2? − 1) = 0 Eredmény: ? =1 8. Oldd meg a ??(4 − 2? ) = 2 egyenletet. Megoldás: Létezési feltétel: ? − 10 > 0 ⇔ ? > 10 ???5 (? − 10) = 2 ⇔ ? − 10 = 52 ⇔ ? − 10 = 25 ⇔ ? = 35 > 10. 4. ??(2 − ?) = 1 Eredmény: ? = −8 9. ???5 (2? − 3) = 2 Eredmény: ? = 14 5 5. 3. Exponenciális és logaritmusfüggvény 1 A létezési feltétel: 5? + 1 > 0 ⇔ 5? > −1 ⇔ ? > − 5 2 A logaritmus értelmezését használva: ???3 (5? + 1) = 1 ⇔ 5? + 1 = 31 ⇔ 5? = 2 ⇔ ? = 5 2 1 2 A kapott x érték eleget tesz a létezési feltételnek: 5 > − 5. Az egyenlet megoldása tehát ? = 5 2. ???2 (3? + 1) = 4 Eredmény: ? =5 2 2. Megoldás: A létezési feltétel: ? − 5 > 0 ⇔ ? > 5 Ezek után a logaritmus értelmezését felhasználva: ???4 (? − 5) = 0 ⇔ ? − 5 = 40 ⇔ ? − 5 = 1 ⇔ ? = 6 > 5. vagyis eleget tesz a létezési feltételnek is. ???3 (3? − 1) = 0 Eredmény: ? =3 3. Oldd meg a ???5 (? − 10) = 2 egyenletet. ???7 (? + 8) = 2 Eredmény: ? = 41 7. ezért az egyenlet megoldása. Oldd meg a ???4 (? − 5) = 0 egyenletet. 5. Mivel az ? = 35 eleget tesz a létezési feltételnek.

tehát i 2015 i 3 i. Két z1 a1 ib1 . jelölése: Re z . i 4 1. z2 a2 ib2 komplex szám különbsége z1 z2 a1 a2 i b1 b2 . Fejezet: Komplex számok Komplex számok algebrai alakja. majd a valós részt a valós résszel. 10 2 10 10 10 Tehát 1 i 1 i 2i 2 i10 1024 i 2 1024 . Begyakorló példák megoldással 1. ha ki akarjuk számítani i 2015 értékét. jelölése: Im z . Egy komplex szám hatványozása többszörös szorzással történik. 2. Megoldás: Először a szorzásokat végezzük el. ahol a. műveletek komplex számokkal Egy komplex szám algebrai alakja a következő: z a ib. a komplex szám konjugáltja. Az i hatványai: i 2 1. i3 i. z2 a2 ib2 komplex szám akkor és csak akkor egyenlő. 81 . Megoldás: 2 Először a komplex szám négyzetét számítjuk ki: 1 i 1 i 1 i 1 i i 1 2i . ennek a maradéka 3. Például. látható. i5 i. Számítsd ki 1 i 1 2i 3 2 i . ha a1 a2 és b1 b2 . Két z1 a1 ib1 . b és i 1. Az a valós számot a z komplex szám valós részének nevezzük. i 6 1. a képzetest a képzetes résszel adjuk össze: 1 i 1 2i 32 i 1 2i i 2 6 6i 3 7i . Komplex számok 3. Egy z a ib komplex szám konjugáltja a következő: z a ib . Egy komplex szám konjugálttal való szorzása z z a2 b2 . z2 a2 ib2 komplex szám szorzata z1 z2 a1a2 b1b2 i a1b2 a2b1 . z2 a2 ib2 komplex szám összege z1 z2 a1 a2 i b1 b2 . Két z1 a1 ib1 . hogy ismétlődnek. a hatvány 4-el való osztási maradékától függ. Két z1 a1 ib1 . Számítsd ki 1 i . először elosztjuk a 2015 számot 4-el. Számítsd ki 1 i 1 i 2 2 i Megoldás: A fenti szabályokat figyelembe véve: 1 i 1 i 2 2 i 1 i i 1 4 2i 6 2i 10 3. A b valós számot a z komplex szám képzetes (imaginárius) részének nevezzük.

Határozd meg a z komplex szám valós részét 3i 5 Megoldás: Az ilyen típusú komplex számoknál. 1 i 3 7i 43 8. Komplex számok 4. Im( z ) . Határozd meg a z komplex szám valós részét. Számítsd ki 1 i 1 2i 3 2 i . képzetes része 2 . Eredmény: Im( z ) 1. először bővítünk a nevezőben szereplő komplex szám konjugáltjával: 2 i 2 i 3i 5 6i 10 3 5i 13 i 13 1 z i . 4 5. Eredmény: Re( z ) . Másképp leírva: Re( z) 5. 34 34 Javasolt példák eredménnyel. 2 i 5. 1. Számítsd ki 2 2i . Eredmény: 21007 ( i) . Határozd meg a z 3 2 1 i komplex szám valós részét. 1 i 7. tehát a komplex szám valós része 5 . Határozd meg a z komplex szám képzetes részét. Eredmény: 7 14i . Eredmény: 42i . Eredmény: 9 6i . 2. Megoldás: Elvégezve a műveleteket z 3 21 i 3 2 2i 5 2i . Számítsd ki 1 i 1 2i . Eredmény: Re( z ) 0. Határozd meg a z komplex szám képzetes részét. Határozd meg a z komplex szám valós részét. amikor i van a nevezőben. 9 45i 26 82 . Eredmény: Re( z ) 5. 2 4 3. Számítsd ki 1 i . Határozd meg a z 7 2 1 i komplex szám valós részét. 1 2i 27 18i 7 10. Im( z) 2. Tehát 3i 5 3i 5 3i 5 9 25 34 34 34 13 1 Re z . Eredmény: 32 . 2014 4. 6. Eredmény: Im( z ) . 4 5i 41 2 i 9. Számítsd ki 7 2 3i 7 2 3i .

12 8i 3 innen x1. Megoldás: 2 Először a diszkriminánst számoljuk ki: 16 20 4 4 1 22 i 2 2i 2i . Oldd meg az 4 x2 4x 5 0 egyenletet. Begyakorló példák megoldással 1. a megoldása a diszkrimináns b kiszámításával kezdődik b2 4ac . Oldd meg az x2 4x 5 0 egyenletet.2 i.2 2 i. 2 83 . 4 8i 1 innen x1. Megoldás: 2 Először a diszkriminánst számoljuk ki: 16 80 64 64 1 82 i 2 8i 8i . innen 16 14i x1. 8 4 3. majd alkalmazzuk a megoldó képletet: x1.2 i. Oldd meg az x2 2 x 5 0 egyenletet. 2a Ha a diszkrimináns negatív. 8 2 5. Oldd meg az x2 16 x 113 0 egyenletet. Megoldás: Először a diszkriminánst számoljuk ki: 2 256 452 196 196 1 142 i 2 14i 14i . Oldd meg az 4 x 2 12 x 13 0 egyenletet. Megoldás: 2 Először a diszkriminánst számoljuk ki: 4 20 16 16 1 42 i 2 4i 4i . ahol a. Komplex számok Másodfokú egyenletek megoldása a komplex számok halmazában Legyen ax2 bx c 0. c egy másodfokú egyenlet. Megoldás: 2 Először a diszkriminánst számoljuk ki: 144 208 64 64 1 82 i 2 8i 8i . 4 2i innen x1. 2 4i innen x1. 2 2. 2 4. b.2 1 2i .2 8 7i .2 . akkor komplex gyökei vannak az egyenletnek.

Eredmény: x1 i . x2 i 2 2 2 2 84 . Oldd meg az x 8x 17 0 egyenletet. Eredmény: x1 1 3i. Oldd meg az x 1 0 egyenletet. Oldd meg az x2 x 1 0 egyenletet. 2 4. 2 3. Oldd meg az 2 x2 2x 1 0 egyenletet. Oldd meg az 144 x2 96 x 27 0 egyenletet. 3 4 3 4 1 1 1 1 9. Eredmény: x1 i . x2 1 2i . 1 3 1 3 6. Oldd meg az x 2 x 10 0 egyenletet. Eredmény: x1 3 i. 2 5. Eredmény: x1 i . Oldd meg az x2 6 x 10 0 egyenletet. x2 i . x2 4 i. 2 2 2 2 1 1 1 1 7. x2 1 3i . x2 i 2 2 2 2 1 3 1 3 10. Oldd meg az 144 x2 72 x 27 0 egyenletet. Eredmény: x1 1 2i. 1. Komplex számok Javasolt példák eredménnyel. Eredmény: x1 4 i. 4 3 4 3 1 1 1 1 8. Eredmény: x1 i . Eredmény: x1 i . Oldd meg az 2 x2 2x 5 0 egyenletet. x2 i . 2 2. Eredmény: x1 i. Oldd meg az x 2x 5 0 egyenletet. x2 i . x2 3 i. x2 i.

1. Kombinatorika 4. hely 2. tehát erre a helyre n lehetőségünk van. mert az első rekeszbe már egy tárgyat elhelyeztünk. illetve 0!=1. hely . ha 1-től n-ig összeszorozzuk az egész számokat.. 3!=1 2 3=6. Így tehát a 2. Tehát 10 különböző tárgynak ilyen sok elrendezése lehetséges.3 2 1.. jelölése n! Pn= n!=1 2 3 . Hányféleképpen rakható sorba. 10!=1 2 3 4 5 6 7 8 9 10=3 628 800... Vagyis 4 különböző tárgyat 24 féleképpen lehet sorba rakni. Az utolsó rekeszbe már csak 1 lehetőségünk marad.. Tétel: n különböző elem összes permutációjának a száma: Pn=n(n-1)(n-2).. Fejezet: Kombinatorika Permutáció Értelmezés: Adott számú elem valamely sorrendjét (elrendezését) az adott elemek egy permutációjának nevezzük. (n-1).. azaz mennyi a permutációinak a száma? Próbáljuk meg egy modellel szemléltetni! Képzeljünk el egy n rekeszes dobozt. És így tovább.. hely n lehetőség (n-1) lehetőség (n-2) lehetőség . (n-2) (n-1) n Példák: 2!=1 2=2. 2 lehetőség 1 lehetőség Az első helyre az n elem bármelyike választható. helyre (n-1) lehetőségünk van. Pn értékét tehát megkapjuk.. Az első n pozitív egész szám szorzatát n faktoriálisnak nevezzük. hely 3..) A feladatot általánosan megfogalmazva: Adott n db különböző tárgy. Az értelmezésből következik. (Permutáció: elrendezés. így ebbe a rekeszbe 2 lehetőség közül választhatunk. Az utolsó előtti rekesznél már csak két tárgyunk van. A második helyre már csak (n-1) elem közül választhatunk. 85 .. Vagyis 3 különböző tárgyat 6 féleképpen lehet sorba rakni. 4!=1 2 3 4 =24. 9! =1 2 3 4 5 6 7 8 9=8! 9 = 7! 8 9 Megállapodás szerint 1!=1. hogy n!=(n-1)!n. hely n.

3! 4! 4! 6! 7! 9! 4! 5  6  7 6! 7  8  9 5 6  7 7 89 Megoldás:       5  7  7  3  35  21  14  3! 4! 4! 6! 1  2  3  4! 1  2  3  4  6! 1  2  3 1  2  3  4 5. következik. Kiszámolhatjuk külön-külön a permutációkat. hogy n természetes szám és n  5 . vagyis 6!  4!  4!  5  6  4!  4! 5  6  1  4!  30  1  1 2  3  4  29  696 5!  6! 5!  5!  6 5!1  6  5!  7 7     7!  5! 5!  6  7  5! 5!   6  7  1 5!  41 41 7! 9! 4. 246 5!6! 3.   25. 6!=1·2·3·4·5·6=720 . ha  n  3!  6. majd kivonjuk egymásból. 264. vagyis n = 6 Az (n-4)(n-3) = 6 egyenlet megoldható úgy is. hogy elvégezzük a szorzást és megoldjuk. 462. Hányféle sorrendben ülhet le egymás mellé 5 ember? Megoldás: 5 ember elrendezését. 6!  4!  720  24  696 5!6!  120  720 840 84 21 7 7!5!     5040  120 4920 492 123 41 2. 4!=1·2·3·4=24.   49  24.  n  5!   n  4    n  3   6  n  4  n  3  6     n  5 ! Mivel (n-4)(n-3) két egymásután következő természetes szám és 6 felírható mint 2∙3.4. Igazoljátok. azaz permutációját számoljuk ki: P5 = 5!=1·2·3·4·5=120. b   7  5   b2  4ac. Számítsátok ki a következő kifejezések értékét: 6!  4!. hogy n- 4 = 2 és n-3 = 3. 264.  n  5 ! Megoldás: Értelmezés szerint felírjuk a faktoriálisakat: kikötjük. 1. mint egy  n  4   n  3  6  n2  3n  4n  12  6  n2  7n  12  6  n2  7n  6  0 másodfokú egyenletet. Határozd meg az n természetes számot.2  2  2a 2 n1  6 és n 2 1 Csak az n = 6 teljesíti a feltételt. hogy  természetes szám. 7!5! Megoldás: Két féle képpen oldhatjuk meg. Kombinatorika Megoldott feladatok: 1. n1. 86 .6 számjegyekkel? Megoldás: P3 = 3! = 1·2·3 = 6. A nagyobb számot felírjuk a másik segítségével: 6! = 4! ∙5∙6. 2. vagy felírjuk a számokat: 246. Hány különböző számjegyekből álló háromjegyű szám képezhető a 2. 426.    7   4 1  6.

sorrend: milyen sorrendben értek célba. Kiválasztás: kik állnak a dobogón. hogy ki melyiket kapja. nem fontos kiszámítani. Hányféleképpen történhet a könyvek szétosztása. 87 . Egy 35-ös létszámú osztályban 7 különböző könyvet sorsolnak ki. 35  35  7 ! 28! 28! Ez a szám elég nagy. és milyen sorrendben állnak a dobogón. 8 lehetőség. variációval számolhatjuk ki: 35! 35! 28! 29  30  31  32  33  34  35 V7     29  30  31  32  33  34  35 . k . Kombinatorika Variáció Értelmezés: Ha egy n elemes halmaz elemeiből úgy képezünk k elemes halmazokat n). II. A variációnál tehát kiválasztás és sorrend is szerepel. Az összes lehetőségek számát. hogy kik. helyezett. ha tudjuk. akkor ez variáció 8-ból 3-val. hogy azok sorrendje is fontos. mert különböző könyvek vannak. 8  7  6  336 Vagyis Ha már látjuk. helyezett. Vnk-val jelöljük ( n elem k-ad rendű variációja). 7 lehetőség. Készítünk most is egy modellt! I. kapják az érmeket. akkor ezt az eljárást variálásnak mondjuk. 8! 8! 5! 6  7  8 V3     6  7  8  336 8 8  3! 5! 5! 2. n! Tétel: n különböző elem k-ad rendű variációinak száma: Vnk = . 6 lehetőség.  n  k ! Megoldott feladatok: 1. Hányféleképpen lehet az érmeket kiosztani. n ). III. ha egy tanuló csak egy könyvet kaphat? Megoldás: Mivel csak hét tanuló kap könyvet és nem mindegy. Az így kapott halmazokat (egy adott kiválasztás adott elrendezését) variációnak nevezzük. A 100 m-es gyorsúszás döntőjében 8-an indulnak. hogy ez kiválasztást és rendezést is jelent. helyezett. hogy az első három helyezett kap érmet? Az ilyen típusú feladatoknál természetesen nem mindegy. és minden elemet csak egyszer választunk ki.

3. az elrendezés nem.5 .4. 2.5 10 részhalmaz van. 1.4. Számítsd ki C83  C85 . 1.5 .3 .4 .3. használjuk a kombináció képletét: 5! 5! 3! 4  5 20 C3      10 5  5  3! 3! 2! 3! 1  2  3! 2 Megoldhatjuk úgy is. 8! 8! 5! 6  7  8 C3     7  8  56 8  8  3!  3! 5!  3! 5! 1  2  3 2. ( k . Az n elem k-ad rendű kombinációinak a számát Cnk-val jelöljük. Megoldás: Mivel három elemes részhalmazokat írunk fel.4 . n  n  k !  k ! Az n elem k-ad rendű kombinációinak a száma megadja egy n elemes halmaz k elemes részhalmazainak a számát. n ) n! Az n különböző elem k-ad rendű kombinációinak a száma: C k  .3.3. 1. 88 . hogy felírjuk a három elemes részhalmazokat és megszámoljuk: 1. 3. 2. 1. Megoldott feladatok: 1. Hányféleképpen lehet 8 tanuló közül 3-at kiválasztani olyan esetekben.2.3.2. 1.5 halmaz.5 .2.5 . amikor a sorrend közömbös? Megoldás: Itt csak a kiválasztás a feladat.3.2. Kombinatorika Kombináció Értelmezés: Az n elemes halmaz k elemet tartalmazó részhalmazait az n elem k-ad osztályú (rendű) kombinációinak nevezzük.4 . Határozd meg hány három elemes halmaz képezhető az A halmaz elemeiből. Adott az A  1.4. Ezért kombinációt használunk.5 . Megoldás: Felírjuk mindkét kombinációt az értelmezés szerint: 8! 8! 8! 8! C83  C85     0 8  3!  3! 8  5!  5! 5!  3! 5!  3! 3. 1.

n  egyenletet.5. 2 13. amelynek számjegyei különbözőek.3. Határozd meg hány olyan háromjegyű szám képezhető a 1. hogy hányféleképpen képezhetünk szavakat egy hétbetűs ábécé három. 10. Határozd meg. Adott az A  1. Ellenőrizd az Cnn1  Cn11  0 egyenlőséget. bármely n . ha a számjegyek nem ismétlődnek! 3.4} halmaz elemeiből.3. Számítsd ki C2008  C2008 2006 . Határozd meg. Oldd meg a Cn2  Cn1  2. 5.2. Számítsd ki C75  C65  C64 . különböző betűjéből. Számítsd ki V52  P3 . Oldd meg az V42  12 egyenletet! 12.2. hogy hány olyan négyjegyű szám képezhető az {1. Határozd meg hány darab kétjegyű számot írhatunk fel az 1.4. n  egyenletet. Határozd meg hány olyan 4 jegyű szám képezhető az A halmaz elemeiből.4 halmaz elemeivel.2. 14.3. 7. 16. Számítsd ki C52  V42  6 . 15. 19.3. Kombinatorika Javasolt feladatok: 1. 18.4 halmaz elemeiből. Határozd meg. Oldd meg a Cnn21  2. amelynek számjegyei különbözőek.2. hányféleképpen választható ki két személy egy 6 fős csapatból. 4. Adott az A  1. 8. Igazold. amelynek számjegyei különbözőek. 6.3.5 halmaz. 11.2. Számítsd ki C40  C41  C42  C43  C44 . hogy C51  C53  C55  24 . 89 . Oldd meg az  n  2 !  56. n  egyenletet.6 halmaz. n! 17. amelyeknek számjegyei különbözőek. 9. Határozd meg hány olyan háromjegyű szám képezhető az A halmaz elemeiből. 2.4. Számítsd ki egy 6 elemű halmaz kételemű részhalmazainak a számát.

V43  24 2.6 halmaznak ?   22.5. 35 . 10-12+6=4 2 6. 21. C62  15 22. C .4.9. C . vagyis 4 23. 5+10+1=16=24 4. vagyis 2 90 . 23. Kombinatorika 20. C71 . C62  15 19. 1. C  halmazban. (n+1)-(n+1)=0 15. 1-4+6-4+1=0 5. Hány darab két elemű részhalmaza van az A  1. n=0 20. n=4 16. n= 6 17. 7. V6  120 9. 1. 4!=24 8. V5  120 10. V73  210 18. Határozzátok meg hány páratlan szám van a C .3.126. C .84. 0 14. n=4 12. 0 9 1 9 2 9 3 9 4 9 Eredmények: 1.36. C73 halmazban. 20-6=14 7. V4  12 3. C6  15 11. hány páratlan természetes szám van a C70 . Oldd meg a Cx2  21. Határozzátok meg. C72 . 21-6-15=0 3 4 2 13.2. x  egyenletet! 21. x=7 21.

Határozd meg annak a valószínűségét. Megoldás: A kételemes részhalmazok számát kombinációval kaphatjuk meg vagy konkrétan felírjuk a 6! 6! 4! 5  6 30 halmazokat. 19. 10 5 2. Kedvező esetek száma: 2 Lehetséges esetek száma : 90. mert harmadik hatvány három jegyű. Számítsd ki annak a valószínűségét.4. vagyis azokat a számokat. amelyekben az elemek összege kisebb vagy egyenlő mint 4. az prímszám legyen. A 2 nem jó . 1. mert ennyi kétjegyű szám van.6 halmazból kiválasztott valamely kételemű részhalmaz elemeinek az összege kisebb vagy egyenlő legyen 4-nél.3.2 . és az 5 sem jó. kedvező esetek száma P= lehetséges esetek száma Megoldott feladatok: 1. Valószínűségszámítás 5. az teljes köb legyen. Kedvező esetek száma: 4 Lehetséges esetek száma : 10 4 2 P  . .5. Fejezet: Valószínűségszámítás Egy esemény valószínűsége az eseménynek kedvező és a lehetséges esetek számának aránya. 53  125 . vagyis van 4 és van a halmazban összesen 10 szám. 33  27. Vagyis csak két ilyen szám van a 3 és a 4.12. mert harmadik hatvány egyjegyű. Határozd meg annak a valószínőségét. 2. 2 1 P  90 45 3. hogy az A  1. C62      15  6  2 ! 2! 4! 2! 4! 2! 1  2 Felírjuk a kételemes részhalmazokat. 13.20 halmaz egy elemét kiválasztva.2. 17. amelyeknek harmadik hatványa kétjegyű: 23  8.2 Kedvező esetek száma: 3 91 . 1. 43  64. hogy a 11.3 . hogy egy kétjegyű természetes számot kiválasztva. Megoldás: Felírjuk a teljes köböket. Megoldás: Prímszámok: 11.

(igaz). Számítsd ki annak a valószínűségét. 22  22 (igaz). Valószínűségszámítás Lehetséges esetek száma : 15 3 1 P  15 5 4. n=5. Kedvező esetek száma: 2 Lehetséges esetek száma : 4 2 1 P  4 2 5. 25  52 . Számítsd ki annak a valószínűségét.3. n=2. 4.4. kiszámolva: 16=16. hogy a C42 . 2. Kedvező esetek száma: 1 Lehetséges esetek száma : 3 1 P 3 92 . n=3. (hamis). kiszámolva: 32=25. 24  42 . n=4. Megoldás: Behelyettesítjük a halmaz elemeit: 1. kiszámolva: 8=9. (hamis). C52 és C43 számok valamelyike osztható legyen 3-mal.5 halmazból. hogy egy elemet kiválasztva a 2. 23  32 . C52       10  4  2  ! 2! 2! 2! 2!  2! 1  2 2  5  2 ! 2! 3! 2! 3! 2! 1  2 2 4! 4! 3! 4 4 C43     4  4  3! 3! 1! 3! 1  3! 1 Csak egy szám osztható 3-al. 3. 4! 4! 2! 3  4 3  4 12 5! 5! 3! 4  5 4  5 20 C42       6. az teljesítse a 2n  n2 egyenlőséget. Megoldás: Rendre kiszámoljuk a kombinációkat.

4. 4.4. Határozzátok meg annak a valószínűségét.6 halmazból kiválasztott valamely elemre teljesüljön a n  n  1  20 egyenlőtlenség . 9.1.5 halmaz valamely eleme teljesítse az n!  50 egyenlőtlenséget. A  1. Valószínűségszámítás Javasolt feladatok: 1.   7. 2.5} halmazból kiválasztott valamely n elem teljesítse az n2  2n egyenlőtlenséget. ez prímszám legyen. Számítsd ki annak a valószínűségét. 4.5} halmazból kiválasztott n elem valamelyike teljesítse az n2  n  n! egyenlőtlenséget. Egy dobozban 49 golyó van. 1. 2. 8. . 49 vagyis  . 3 6 3 5 49 7 93 . Számítsd ki annak a valószínűségét. 16. 10. 3. C41 .3. 4. hogy kiválasztva egy elemet az A  x   * | 3x  4  14 halmazból . Számítsd ki annak a valószínűségét. 5 halmazból. 5 4 2 4 2 4 2 6 5 2 2 1 3 7 1 7.3. 25. 3. 4. hogy az A  1.  5.3.  3. 4.3. 2.  9. C42 halmazból. 6.5 . 1. ez teljes négyzet legyen. Számítsd ki annak a valószínűségét. 36. ez megoldása legyen az x2  4 x  3  0 egyenletnek. hogy a 0. Számítsátok ki annak a valószínűségét. 2. 1.2.4.  4.2.6 . 10. hogy kiválasztva egy elemet a 0. hogy az {2. hogy kiválasztva egy elemet az A  x   * 3x  2  13 halmazból.3. hogy a 3. 2.3. 4. hogy kiválasztva egy elemet a C40 . 9.5.4. Számítsd ki annak a valószínűségét. hogy egy véletlenszerűen kihúzott golyó sorszáma teljes négyzet legyen! Eredmények: 4 2 1 2 1 2 1 5 2 1. Számítsátok ki annak a valószínűségét. 8.5 . A golyók sorszámozva vannak 1-től 49-ig. 6. A  1. ez teljes négyzet legyen. hogy az {1. Számítsd ki annak a valószínűségét. Számítsátok ki annak a valószínűségét. 5.2.4 halmazból kiválasztott valamely n elem teljesítse az n!  5 egyenlőtlenséget.

jelöljük ezt x –el. akkor (?1 −?)2 +(?2 −?)2 +(?3 −?)2 +⋯+(?? −?)2 ?= √ ? Megoldott feladatok: 1. akkor az azt jelenti. akkor ezt így tehetjük: 100∙? ?= ? Az egyszerű kamat ( D –dobândă) az az összeg.az évek száma). A kamatos kamatot úgy számoljuk. a kamat rátájának vagy kamat százaléknak nevezzük. hogy a 102 Ron az eredeti ár 100-15=85 %- 102⋅100 a.Ha egy termék árát először 10%-al majd újabb 20%-al növeljük. A képlet így módosul: ?é??ő ö????? = ?0 ∙ ??? . A végső összeg ami rendelkezésünkre fog állni. milyen ára lesz. akkor az új ár= 100 (100−?) ∙? 100 Ha ismert az ? -nak p százaléka. hogy a periódus végén mindig hozzáadjuk a kamatot is és úgy ??? ? (1−100 ) számoljuk a további kamatozást. x3. amit 100 pénzegység után kapunk egy év után. hogy x az ? -nak hány százaléka. Jelöljük ezt p-vel ?0 ∙?∙? (procentul dobânzii). akkor az új ár= ∙? . Ha az átlagukat M-el jelöljük (Media). Akkor az eredeti ? kiszámítható a következő ?∙100 képlettel: ? = ? Ha ki akarjuk számolni. Egy árucikknek az ára 15% -os árleszállítás után 102 Ron. t 100 a periódus (termen. Fejezet: Gazdasági Matematika Százalékok és kamatok Egy adott szám p% -nak ( p. akkor ?1+?2+?3+⋯+?? ?= ? Ha D-vel jelöljük a számsor szórását (dispersia). Gazdasági Matematika 6. Például ha p%-al 100 (100+?) növeljük egy termék árát. úgy alakul ki. xn. ha csökkentjük az árat. Tehát az eredeti ár= 85 = 120 2. ha az eredeti ár 1500 RON volt? 94 . Azt az összeget. … .procent) kiszámítása a következő képlet alapján számolható ki: ? a-nak p százaléka x= ∙? Ezt a képletet több féleképpen is használhatjuk. hogy az eredeti S0 összeghez hozzáadjuk a kapott kamatot. x2. amit egy fix összeg lekötése után nyerünk. (1−100) Statisztika Adott egy számsor: x1. A megfelelő képlet a következő: ? = ahol S0 a kezdeti betett összeg. ha azt egy előre meghatározott periódusra kötjük le. mennyi volt az eredeti ár? Megoldás: Ha 15%-al csökken az ár.

A második áremelés hasonlóan módosítja az árat. ?5 = 7. ami a bevétel 5%-a. mennyi lesz a napi átlag? 750+600+250+820+930 3350 Megoldás: A képlet szerint az átlag =az összérték/napok száma = 5 = 5 = 670.Egy árucikket 8%-os árengedménnyel 460 Ron-ért árulnak. 5 Javasolt feladatok: 1. kiindulva az előbb kapott értékből: végső ár= 1650⋅(100+20) 1650∙120 100 = ?? = 165 ∙ 12 = 1980. pénteken 930. hogy az így kapott ár = 600-150=450. Ahhoz. Hány százalékos drágulás után kapjuk vissza az eredeti árát? 600 Megoldás: A 600 egynegyede = 4 = 150. szerdán 250 csütörtökön 820.Egy bankba 250 RON-t teszünk be egyszerű p% -os kamatra. Adott a következő elemekből álló számsor: ?1 = 1.nal kell emelni. hogy ez a 20 hány százaléka a 250-nek? 20⋅100 2⋅100 A képlet alapján: p . Mennyi a p ha egy év után 270 RON lesz a bankban? Megoldás: Ha az eredeti összeg 250 volt és egy év után 270. A kérdés 150⋅100 100 az. ?4 = 5.Egy termék ára ÁFA –val (TVA) együtt 290 RON. Mennyi volt az eredeti ára? E: 500 RON 4. hogy visszakapjuk az eredeti árat. Egy negyedével leviszik az árát. Mennyi lesz a számsor szórása? 1+3+4+5+7 Megoldás : Először ki kell számolnunk az átlagot (médiát) A képlet szerint az átlag = 5 = 20 (1−4)2 +(3−4)2 +(4−4)2 +(5−4)2+(7−4)2 32+12+02 +12 +32 = 4 A szórás a képlet szerint = √ = √ = 5 5 5 9+1+0+1+9 20 √ = √ 5 = √4 = 2. Mennyi az ÁFA (TVA) amit rátesznek. 3. 7.kamatszázalék = 250 = 25 = 2⋅4 = 8% 5.Ha egy üzlet heti bevétele a következő képen alakul: hétfőn 750 RON. hogy a kamat amit nyertünk = 270-250 =20 Ron. hogy a 150 hány százaléka a 450-nek? A képlet szerint x = 450 = 3 = 33.33% 6. ha az ÁFA a termék árának 26% -a? 550⋅26 55⋅26 Megoldás: Egyszerű százalékszámító képlettel kapjuk meg: ÁFA = 100 = 10 = 11 ⋅ 13 = 143 4. 150 Ron . Ha egy termék ára 360 RON. az azt jelenti.Ha egy termék ára 540 RON mennyi lesz ez egy 20%-os árleszállítás nyomán? E: 432 RON 3. akkor azt jelenti. ?3 = 4. kedden 600. Mennyi volt a bevétel? E: 400000 RON 95 . ?2 = 3.Egy cég profitja az idei évben 20000 RON. Azt kell kiszámolnunk. mennyi lesz ez egy 10%-os áremelés után? E: 396 RON 2.Egy termék ára 550 RON. Mennyi az eredeti ár ha az ÁFA 16% ? E: 250 RON 5. Gazdasági Matematika 1500⋅(100+10) 1500⋅110 Megoldás? Az első emelés után a termék ára= 100 = 100 = 15 ⋅ 110 = 1650 RON.Egy árucikk 600 RON-ba kerül. Ha negyedével csökken az ár.

?3 = 11.Egy autó ára ÁFA (TVA) nélkül 450000 RON. ?4 = 11. 5. Mennyi lesz az eladási ár. hogy az ÁFA 24% az eredeti árnak? E: 72 RON 7.Mennyi ÁFA-t (TVA) tettek egy termékre amelyiknek eladási ára 372 RON. ha tudjuk. 7. Gazdasági Matematika 6. 8. Mennyi lesz a számsor szórása? E: 3 96 . 9. ha az ÁFA 24% ? E: 558000 RON 8. 4 mennyi lesz átlaga? E: 7 9. ?2 = 13. 10. Adott a következő elemekből álló számsor: ?1 = 5. Ha egy diák jegyei a következők: 7. 6.

n1  n2 . Fejezet: Vektorok Vektorok: Ha u  x1i  y1 j és v  x2 i  y2 j akkor u  v   x1  x2  i   y1  y2  j . Két d1 : y  m1x  n2 és d2 : y  m2 x  n2 egyenes metsző ha m1  m2 . Vektorok 7. y2  pontokon áthaladó egyenes iránytényezője: y2  y1 mAB  . y1  és B  x2 . y2  akkor AB   x2  x1  i   y2  y1  j . y1  és B  x2 . y2  és M az AB szakasz felezőpontja akkor M  A . Vektor koordinátái a síkban: Ha A  x1 . x2  x1 Adott ponton áthaladó és adott iránytényezőjű egyenes egyenlete: Az A  x1 .   2 2  Egyenes egyenlete: Egyenes iránytényezője: Az A  x1 . Két d1 : y  m1x  n2 és d2 : y  m2 x  n2 egyenes egybeeső ha m1  m2 . a Az egyenes általános egyenlete: ax  by  c  0 és m   . b Két d1 : y  m1x  n2 és d2 : y  m2 x  n2 egyenes párhuzamos ha m1  m2 . Ha u  xi  y j akkor  u   xi   y j . Szakasz felezőpontja:  x  xB y A  y B  Ha A  x1 . Két d1 : y  m1x  n2 és d2 : y  m2 x  n2 egyenes merőleges ha m1  m2  1 . y1  és B  x2 . 97 . Ha u  x1i  y1 j és v  x2 i  y2 j akkor u  v  x1  x2  y1  y2 . Az egyenes explicit egyenlete: y  mx  n . n1  n2 . y1  ponton áthaladó és m iránytényezőjű egyenes egyenlete: y  y1  m  x  x1  .

j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  2i  4 j és v  2i  5 j vektorok. y2  tehát AB   1  2 i   3   1  j  3i  4 j ebből következik. 5 . Határozd meg azon  és  valós számokat.      Megoldás: 5u  3v  5 2i  4 j  3 2i  5 j  10i  20 j  6i  15 j  4i  5 j tehát 5u  3v  vektor koordinátái:  4.       Megoldás: 3OA  5OB  3 2i  3 j  5 i  2 j  6i  9 j  5i  10 j  i  j      1 tehát 3OA  5OB vektor koordinátái 1. 18 . 3 és OB  1. Határozd meg az OA  OB vektor koordinátáit! 98 . 8 és B  6. Számítsd ki a 3u  2v vektor koordinátáit. Az O. Az O. y1  és B  x2 .3 pontok. 4. Adottak az A  2. Számítsd ki az 5u  3v vektor koordinátáit. i. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az OA   2. 1 és B  1. j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  3i  4 j és v  5i  3 j vektorok. hogy a  3 és b  4 . hogy AB  a i  b j . Az O. Vektorok Gyakorló feladatok   1.      Megoldás: 3u  2v  3 3i  2 j  2 5i  j  9i  6 j  10i  2 j  i  4 j tehát 3u  2v vektor  koordinátái: 1.1 . Számítsd ki a 6u  2v vektor koordinátáit. Megoldás: Tudva. i.     Megoldás: 6u  2v  6 3i  4 j  2 5i  3 j  18i  24 j  10i  6 j  8i  18 j tehát 6u  2v  vektor koordinátái:  8.   2. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  2. 5. i. 4  .3 pontok. 6. 2  vektorok. Számítsd ki az a és b valós számokat úgy.   3. amelyekre a 3OA  5OB vektor koordinátái  . 7. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  4. hogy AB   x2  x1  i   y2  y1  j ahol A  x1 . Határozd meg az OA  OB vektor koordinátáit!     Megoldás: Mivel OA  OB  4i  8 j  6i  3 j  10i  5 j tehát OA  OB vektor koordinátái 10.5 . j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  3i  2 j és v  5i  j vektorok. 3 pontok.5 és B  4.

Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az OA   4.  2 2  2 2 15.2  . ha A  5.  . ha A  3. 6  és B  3. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. 9.    .    . ha A  3.  2 2  2 2  2  12.6  .    . Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. Határozd meg azon  és  valós számokat.  x  xB y A  y B  Megoldás: Szakasz felezőpontjának koordinátái: M  A .  2 2   2 2   2  13. 8 és B  7.    7. 2  .  2 2   2 2 14.       Megoldás: OA  4OB  4i  2 j  4 3i  j  4i  2 j  12i  4 j  8i  2 j    8.    .    2. 8 . 6  . 2  . Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit.  2  7 8  4   5 4   5  Megoldás: Szakasz felezőpontja: M  . 2  és B 1. 10. Határozd meg az A  2. 2  pontok.1 . Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. 2  pontra nézve! 99 . 1 vektorok. 7  .    .  5  9 4  2   14 6  Megoldás: Szakasz felezőpontja: M  .  2 2  2 2 11. 2  .1 .     . amelyekre a OA  4OB vektor koordinátái  . Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A 1. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit.3 .4  . ha A  5. ha A  2. 4  pont szimmetrikusának koordinátáit a B 1.   1. 5 és B  2. Határozd meg az OA  OB vektor koordinátáit!     Megoldás: Mivel OA  OB  i  6 j  3i  2 j  2i  8 j tehát OA  OB vektor koordinátái  2.  3  2 5  7   5 12   5  Megoldás: Szakasz felezőpontja: M  .  3  1 2  4   4 2  Megoldás: Szakasz felezőpontja: M  . 2  és OB   3.  tehát  2 2   5  3 4  6   2 2  M . 8. 4  . Vektorok     Megoldás: Mivel OA  OB  2i  5 j  4i  3 j  2i  2 j tehát OA  OB vektor koordinátái  2.   2 tehát OA  4OB vektor koordinátái  8. 4  és B  3.4  és B  9.

Határozd meg az A pontnak a B pont szerinti szimmetrikusának koordinátáit. C(-5. y  .    2 .1). Felírhatjuk.0) . Tehát  2 2   2  2  xC 4  yC  1 és  2  xC  0. 1 .4). A  2 . Határozd meg x és y értékét úgy. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(2. akkor a B pont az AC szakasz  x  x y  yC   2  xC 4  yC  felezőpontja. A    2 . hogy B  A C . 20. 1 ) pontok. y  1 . 21. akkor a B pont az AC szakasz  x  x y  yC   5  xC 1  yC  felezőpontja.0  . B(3.5) . 2    4.0) pontok. Az  2 2    AM oldalfelező hossza: AM   xA  xM 2   y A  yM 2   2  22   4  02  4 . B(1. Határozd meg x és y értékét úgy. 1 ) és B(3. 1  2 2    x  4. yC  0  C  0. A  2 .1 . y  . 2 2 16.0  . y  1 . 2) pontok. C (4.  2 2    Az AM oldalfelező hossza: AM   xA  xM 2   y A  yM 2   2  12   4  12  10 .1) pontok. B  x. B  x. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(3.-4).    2 . Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(5.-3) pontok. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(-2. C(-4.  x  x y  yC   2  4 5  3  Megoldás: Az AC szakasz felezőpontja: B  A C . 2    3. Felírhatjuk. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát!  x  xC yB  yC   1  3 1 1  Megoldás: Legyen M a BC oldal felezőpontja M  B . 2  . A    2 . hogy B az AC szakasz felezőpontja legyen. 3) pontok. hogy B az AC szakasz felezőpontja legyen. hogy B  A C . B(2.-7). C(3. 19. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát! 100 .3 2 2 17. 18.-4). Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(3.  x  x y  yC   35 0 2 Megoldás: Az AC szakasz felezőpontja: B  A C .1). Tehát  2 2   2  5  xC 1  yC  3 és  1  xC  1. C (5.   1. Megoldás: Legyen C az A pont B pont szerinti szimmetrikusa .1  2 2    x  3. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(2.   3. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát!  x  xC yB  yC   3  5 1  3  Megoldás: Legyen M a BC oldal felezőpontja M  B . Vektorok Megoldás: Legyen C az A pont szimmetrikusa a B pontra nézve. 2    2. 2    1. yC  3  C 1.

y1  és B  x2 . Határozd meg az A  2. Határozd meg az m valós számot. Megoldás: Az A  x1 . Határozd meg az A  0. m  8 m 1 27. y1  és B  x2 . Mivel az egyenesek m 8 m 1 m  2 2 párhuzamosak m1  m2    m2  5m  14  0  m1  2. Határozd meg az m valós számot. Határozd meg az m valós számot. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 :3x  2my  5  0 és d2 : 3mx   3m  2  y  1  0 egyenletű egyenesek.  2 2    Az AM oldalfelező hossza: AM   xA  xM 2   y A  yM 2   3  12   7  22  97 . Megoldás: Az A  x1 . Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 : 2 x  my  3  0 és d2 : mx  y  5  0 egyenletű egyenesek. amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. tehát az AB egyenes egyenlete: AB : y  3  1   x  0   x2  x1 3  0 3 AB : x  y  3  0 . 24. m2  . Határozd meg az A  2. 22. 2 m Megoldás: A egyenesek iránytényezői m1   . y2  pontokon áthaladó egyenes iránytényezője: y2  y1 0  3 3 mAB     1 .3 és B  3. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 :  m  2 x   m  8 y  1  0 és d2 : 2 x   m  1 y  3  0 egyenletű egyenesek. m2  . 23. 2    1. y2  pontokon áthaladó egyenes iránytényezője: y2  y1 2  3 5 mAB     1 tehát az AB egyenes egyenlete: AB : y  3  1   x  2  vagyis x2  x1 3  2 5 AB : x  y  1  0 . m2 2 Megoldás: A egyenesek iránytényezői m1   . 25.    2 .1 és B 1. amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. Mivel az egyenesek párhuzamosak m 1 2 m m1  m2    m2  2  m   2 .3 és B  3. Vektorok  x  xC yB  yC   2  4 4  0  Megoldás: Legyen M a BC oldal felezőpontja M  B . y1  és B  x2 . m 2  7 . 2  pontokon átmenő egyenes egyenletét. 2  . amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. 2  pontokon átmenő egyenes egyenletét. 101 . m 1 26. y2  pontokon áthaladó egyenes iránytényezője: y2  y1 2  1 3 mAB     3 tehát az AB egyenes egyenlete: AB : y  1  3   x  2   x2  x1 1  2 1 AB : 3x  y  5  0 . Megoldás: Az A  x1 .0  pontokon átmenő egyenes egyenletét.

30. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét amely átmegy az A 1. tehát az A  2. Adott az A(-4. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét. Megoldás: Mivel A pont rajta van a d egyenesen ezért az egyenes egyenletébe behelyettesítjük az x=2 és y=3 értékeket: A  d : 2  2  3  m  0  m  1 . Adott az A(2. amelyre az A pont rajta van a d : 3x  y  2m  0 egyenesen. Vektorok 3 3m Megoldás: A egyenesek iránytényezői m1  .5 ponton és párhuzamos az x  y  2  0 egyenletű egyenessel. Megoldás: Az x  y  2  0 egyenletű egyenes iránytényezője m=-1. m2  . Határozd meg az m valós számot. Megoldás: Mivel A pont rajta van a d egyenesen ezért az egyenes egyenletébe behelyettesítjük az x=-4 és y=-2 értékeket: A  d : 3   4   2  2m  0  m  5 . amelyre az A pont rajta van a d : 2 x  y  m  0 egyenesen. amely átmegy az A  2.3) pont.-2) pont. amely átmegy az A 1. 32. 1 ponton. 2m 3m  2 2 28. Mivel az egyenesek 2m 3m  2 3 3m 1 párhuzamosak m1  m2    6m2  9m  6  0  m1  2. és párhuzamos az y  x egyenlettel! Megoldás: Az y  x egyenlet iránytényezője m=1 tehát az A 1. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét. 29. Megoldás: Az A ponton áthaladó és m=2 iránytényezőjű egyenes egyenlete: y  y1  m  x  x1   y  2  2  x  1  2 x  y  4  0 . 31.5 ponton áthaladó és m=-1 iránytényezőjű egyenes egyenlete: y  y1  m  x  x1   y  5  1 x  2   x  y  7  0 . Határozd meg az m valós számot. 2  ponton és iránytényezője 2. 1 pontonáthaladó m=1 iránytényezőjű egyenes egyenlete: y  y1  m  x  x1   y  1  1 x  1  x  y  2  0 . m2  . 102 .

j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  3i  2 j és v  5i  j vektorok.7  . 8. hogy AB  a i  b j . 103 . j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  i  2 j és v  5i  2 j vektorok.   4. hogy AB  a i  b j . j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  2i  3 j és v  5i  2 j vektorok. Számítsd ki az a és b valós számokat úgy. E:  21. Az O. E:  0. i. 4  és B  3.   2. Adottak az A  5. E: a  1 és b  6 . 4  és B  3. Adottak az A 1. E: 11. Az O. i.   3.16  . Számítsd ki az 5u  3v vektor koordinátáit. Számítsd ki az u  v vektor koordinátáit. 7. Számítsd ki az a és b valós számokat úgy. 9. E:  2. i. E: a  4 és b  4 . Számítsd ki az 4u  2v vektor koordinátáit.7  pontok. Számítsd ki az 2u  5v vektor koordinátáit. hogy AB  a i  b j . i. Az O. 1 . 3 .3 és B  5. Az O. Számítsd ki az a és b valós számokat úgy. E: a  8 és b  2 . E: a  2 és b  1. j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  i  j és v  4i  2 j vektorok. 6. E:  5.2  . j derékszögű koordinátarendszerben adottak az u  3i  2 j és v  3i  j vektorok. Az O. Adottak az A  3. 2  pontok. Számítsd ki az 4u  3v vektor koordinátáit. hogy AB  a i  b j .2  pontok. Adottak az A  2. Vektorok Javasolt feladatok   1.   5. 4  pontok. 5 és B  1. i. Számítsd ki az a és b valós számokat úgy.

16. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  4. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. 14. E: a  6 és b  1. hogy AB  a i  b j . 5 .2  . 3 és B  7. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  3.2  pontok. Határozd meg az 2OA  3OB vektor koordinátáit! E: 2OA  3OB vektor koordinátái 16.  2  17.6  .  1  E:   . Határozd meg az OA  OB vektor koordinátáit! E: OA  OB vektor koordinátái  2. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  3. 4  . Számítsd ki az a és b valós számokat úgy. 3 és B  0. ha A  3. 3 és B  7. 1 és B  6. Határozd meg az 2OA  3OB vektor koordinátáit! E: 2OA  3OB vektor koordinátái  6.0  és B  1. 15. 12. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. Vektorok 10. 2  pontok.  7  E:   .1 . 5 és B  9. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  2. ha A  2. 13. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A  4. Határozd meg az 3OA  2OB vektor koordinátáit! E: 3OA  2OB vektor koordinátái  3. 2  és B  0. Adottak az A  6. 1 . ha A  4. 1 pontok.5 .  2  19. 3 pontok. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit.8 . 2  . 2  . ha A 1. 104 . 5 és B  4. 1 és B  2. 4  . 2  és B  4. 8 . E:  0. 20. ha A  3. 3 pontok.  11 1  E:   . 11. 4  és B  3. Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit.  2 2 18.0  . Határozd meg az AB szakasz felezőpontjának koordinátáit. Határozd meg az 3OA  OB vektor koordinátáit! E: 3OA  OB vektor koordinátái  5.   . 3 pontok.

4).2  . C(4. 26.-1).0  . 22. Számítsd ki az AM szakasz hosszát. 31.4) pontok. Határozd meg az A  3. 2  .2  pont szimmetrikusának koordinátáit a B  1.-1) pontok.0).3). E: 3.8 .0  és C  3.7  pontra nézve! E:  5. C(2. B(-2.1 pontra nézve! E:  2. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(-1.1) pontok.2). 3 pontra nézve! E:  2. Határozd meg az A  2. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A 1.-3). 1 pontra nézve! E: 10. 105 . 27. B(1. B(2.0). 28. Vektorok E:  0. C(8. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát! E: 5. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát! E: 5. 4  pontok.-2). Határozd meg az A  3. B  1. B(-3. Számítsd ki az ABC háromszögben a C-ből húzott oldalfelező hosszát! E: 5 . 5 pont szimmetrikusának koordinátáit a B  1. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát! E: 5.2).6  pont szimmetrikusának koordinátáit a B  1. Határozd meg az A  6. Határozd meg az A  4.0) pontok. 21.7  .2).4) pontok. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(-1. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(0. 30. C(4. 23. Számítsd ki az ABC háromszögben az A-ból húzott oldalfelező hosszát! E: 6 2 . 29. ha M a  BC  felezőpontja. 24.1 pontra nézve! E: 1. 1 pont szimmetrikusának koordinátáit a B  2. C(-5. B(2.1 . Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(-1. 25. 4  pont szimmetrikusának koordinátáit a B  4. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(2. 5 .

1) pont. 3 és B  1. Határozd meg az A  5. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 : mx  3 y  1  0 és d2 :  3m  1 x  12 y  2  0 egyenletű egyenesek. E: m=-3. E: m=-4.3) pont. amelyre az A pont rajta van a d : 3x  2 y  m  0 egyenesen. Határozd meg az A  2. 1 pontokon átmenő egyenes egyenletét. Vektorok 32. Határozd meg az m valós számot. Határozd meg az m valós számot. Határozd meg az m valós számot. amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. E: 4x-3y-1=0. Határozd meg az A  3. amelyre az A pont rajta van a d : 3x  4 y  2m  0 egyenesen. Határozd meg az A 1. E: x+y-2=0.3 és B  3. 42. Határozd meg az A  1. 33. E: x+8y+3=0. Adott az A(1. Határozd meg az m valós számot. E: x+y+5=0. 4  pontokon átmenő egyenes egyenletét. E: x+y-4=0. 40.1 és B  2. 35. 39.-1) pont. 1 és B  3. Határozd meg az m valós számot. amelyre az A pont rajta van a d : 2 x  y  m  0 egyenesen. 3 pontokon átmenő egyenes egyenletét. 38. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 : 2 x  my  7  0 és d2 : 4 x  2  2m  3 y  5  0 egyenletű egyenesek. 36. 34. E: m=-5. amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. amelyre a d1 és d 2 egyenesek párhuzamosak. 41.2  pontokon átmenő egyenes egyenletét. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak a d1 : 5x  my  2  0 és d2 : 5mx  y  7  0 egyenletű egyenesek. E: m  1 .0  pontokon átmenő egyenes egyenletét. 106 . 37. E: m=7. Adott az A(-2. Határozd meg az m valós számot.1 és B  2. Adott az A(-4. E: m=1.

Vektorok

43. Adott az A(0,-2) pont. Határozd meg az m valós számot, amelyre az A pont rajta van a
d : 2 x  y  m  0 egyenesen.
E: m=-2.

44. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét amely átmegy az A  2, 3 ponton és
iránytényezője 3.
E: 3x-y-9=0.

45. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét amely átmegy az A  4, 1 ponton és
1
iránytényezője .
2
E: x-2y+2=0.

46. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét amely átmegy az A  3,5 ponton és
2
iránytényezője  .
3
E: 2x+3y-21=0.

47. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A 1;2  ponton és
párhuzamos az 4 x  2 y  3  0 egyenletű egyenessel.
E: 2x+y-4=0.

48. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A  2;3 ponton és
párhuzamos az x  y  5  0 egyenletű egyenessel.
E: x+y-1=0.

49. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A  4; 1 ponton és
párhuzamos az 3x  y  2  0 egyenletű egyenessel.
E: 3x-y-13=0.

50. Határozd meg annak az egyenesnek az egyenletét, amely átmegy az A  3; 2  ponton és
párhuzamos az x  2 y  3  0 egyenletű egyenessel.
E: x-2y-1=0.

107

Mátrixok

11. osztály
1. Fejezet: Mátrixok

Egységmátrix: Az a négyzetes mátrix melynek főátlóján levő összes elem 1, a többi 0.
1 0 0
1 0
?2 = ( ), ?3 = (0 1 0)
0 1
0 0 1
Zérusmátrix: Az összes eleme 0.
0 0 0
0 0
?2 = ( ) , ?3 = (0 0 0)
0 0
0 0 0
Mátrixok egyenlősége: Két mátrix egyenlő egymással, ha megfelelő elemeik egyenlők.

Műveletek mátrixokkal

Mátrixok összeadása és kivonása:
- csak azonos típusú mátrixokat tudunk összeadni vagy kivonni egymásból (ahány sora illetve
oszlopa van az egyik mátrixnak, ugyanannyi sora illetve oszlopa legyen a másik mátrixnak is)
- két mátrixot úgy adunk össze, vagy vonunk ki egymásból, hogy a mátrixok megfelelő elemeit
összeadjuk, illetve kivonjuk egymásból

Begyakorló példák megoldással
3 4 1 2 −4 −6
1. Adottak az ? = ( ),? = ( ) és ? = ( ) mátrixok.
2 3 −1 0 −1 −3
a) Számítsd ki az ? − ? mátrixot!
b) Igazold, hogy ? + ? + ? = ?2 !

Megoldás:
3 4 1 2 3−1 4−2 2 2
a) ? − ? = ( )−( )=( )=( )
2 3 −1 0 2 − (−1) 3 − 0 3 3
3 4 1 2 −4 −6 3+1−4 4+2−6 0 0
b) ? + ? + ? = ( )+( )+( )=( )=( ) = ?2
2 3 −1 0 −1 −3 2−1−1 3+0−3 0 0
2? 1
2. Bármilyen a valós szám esetén adott az ? (?) = ( ) mátrix.
0 −2?
0 2
a) Igazold, hogy ? (−1) + ?(1) = ( )
0 0
b) Számítsd ki az ?(−2) + ?(2) mátrixot!

Megoldás:

a) Egy mátrix behelyettesítési értéke a-ban azt jelenti, hogy a mátrixba a helyébe beírjuk az adott
értéket. Ezek alapján:
2 ∙ (−1) 1 2∙1 1 −2 1 2 1 0 2
?(−1) + ? (1) = ( )+( )=( )+( )=( )
0 −2 ∙ (−1) 0 −2 ∙ 1 0 2 0 −2 0 0
b) Az előző ponthoz hasonlóan felírjuk a behelyettesítési értékeket, majd összeadjuk a mátrixokat:
2 ∙ (−2) 1 2∙2 1 −4 1 4 1 0 2
?(−2) + ? (2) = ( )+( )=( )+( )=( )
0 −2 ∙ (−2) 0 −2 ∙ 2 0 4 0 −4 0 0

108

Mátrixok

1 −2 3 0 2 −3
(
3. Adottak az ? = 2 3 −1 és a ? = −2 −2 1 ) mátrixok. Igazold, hogy ? + ? =
) (
−3 1 2 3 −1 −1
?3 .

Megoldás:
1 −2 3 0 2 −3 1 + 0 −2 + 2 3 − 3 1 0 0
?+? =( 2 3 −1) + (−2 −2 1 ) = ( 2−2 3 − 2 −1 + 1) = (0 1 0) = ?3
−3 1 2 3 −1 −1 −3 + 3 1 − 1 2−1 0 0 1
−1 0 2 2 −2 1 −3 2 1
4. Legyenek az ? = ( 0 −2 1) , ? = (−1 0 0) és ? = ( 1 −2 1) mátrixok.
1 2 3 3 2 1 −2 0 2
Igazold, hogy ? − ? = ?.
Megoldás: A mátrixok megfelelő elemeit kivonva egymásból:
−1 0 2 2 −2 1 −1 − 2 0 + 2 2 − 1 −3 2 1
? − ? = ( 0 −2 1) − (−1 0 0) = ( 0 + 1 −2 − 0 1 − 0) = ( 1 −2 1) = ?
1 2 3 3 2 1 1−3 2−2 3−1 −2 0 2
1 −2 0 1 3 1 ? 1 1
5. Adottak az ? = (−2 0 4) , ? = ( 3 2 −3) és ? = ( 1 2 ?) mátrixok.
−2 5 3 −1 −4 −2 −3 1 1
Határozd meg x és y értékét úgy, hogy ? + ? = ? legyen.

Megoldás: Elvégezzük az A és B mátrixok összeadását, majd felhasználjuk, hogy két mátrix akkor
egyenlő egymással, ha megfelelő elemei egyenlők:
1 −2 0 1 3 1 1 + 1 −2 + 3 0 + 1 2 1 1
? + ? = (−2 0 4) + ( 3 2 −3) = (−2 + 3 0 + 2 4 − 3) = ( 1 2 1)
−2 5 3 −1 −4 −2 −2 − 1 5 − 4 3 − 2 −3 1 1
2 1 1 ? 1 1
A kapott mátrixot egyenlővé tesszük a C-vel: ( 1 2 1) = ( 1 2 ?), ahonnan a mátrixok
−3 1 1 −3 1 1
egyenlőségéből következik, hogy ? = 2 és ? = 1.

Javasolt feladatok eredménnyel
2 5) −1 2 3 −1
1. Adottak az ? = ( ,? = ( ),? = ( ) mátrixok. Számítsd ki az ? + ? + ?
−2 −3 −1 3 0 0
mátrixot.
4 6
Eredmény: ( )
−3 0
−3 2 −4 2
2. Adottak az ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. Igazold, hogy ? − ? = ?2 .
−2 0 −2 −1
2+? 0
3. Bármilyen a valós szám esetén adott az ? (?) = ( ) mátrix. Határozd meg az
−1 ?−2
?(0) + ?(2) mátrixot.
6 0
Eredmény: ( )
−2 −2
0 −1 2?
4. Bármilyen a valós szám esetén adott az ? (?) = ( 2 3 − ? 1 ) mátrix. Határozd meg az
3? 3 −4
?(−1) + ? (0) + ?(1) mátrixot.
0 −3 0
Eredmény: (6 9 3 ).
0 9 −12
2 −2 2 −3 2 3 −1 0 −5
5. Adottak az ? = (3 4 −1) , ? = (−1 −3 2 ) , ? = (−2 −1 −1) mátrixok.
5 1 0 −6 −2 −2 −1 −1 −2
Igazold, hogy ? + ? − ? = ?3 .
109

Megoldás: −1 2 1 0 2 −4 −1 − 0 2 − 4 1 + 8 −1 −2 9 ? − 2? = (−3 3 0) − 2 ∙ (1 3 5 ) = (−3 − 2 3 − 6 0 − 10) = (−5 −3 −10) = ? 1 2 3 2 0 −4 1−4 2−0 3+8 −3 2 11 1 1 0 1 4. 4 −3 1 1 Megoldás: Használjuk az értelmezést. ? = 0 1 −2 0 1 −1 1 ? 1 1 10. Határozd meg x értékét −3 4 −7 2 −4 −2 úgy. ? = (−5 0 −3). miszerint egy mátrixot úgy szorzunk egy skalárral. Határozd −1 0 0 1 5 0 0 5 0 meg x és y értékét úgy. Adottak az ? = (−2 0 4) . majd elvégezzük az összeadást: −3 4 2 −2 −6 8 6 −6 0 2 2? + 3? = 2 ∙ ( )+3∙( )=( )+( )=( ) 4 −3 1 1 8 −6 3 3 11 −3 1 3 1 2 2. hogy ? + ? = ? legyen. Adottak az ? = (−3 0 −1) . ahol ? = ( ) és ? = ( ) −3 −5 −2 −3 Megoldás: 1 3 1 2 −2 −6 3 6 1 0 −2? + 3? = −2 ∙ ( )+3∙( )=( )+( )=( ) = ?2 −3 −5 −2 −3 6 10 −6 −9 0 1 −1 2 1 0 2 −4 −1 −2 9 3. hogy 4 −1 0 6 −2 −2 10 −3 −2 ? + ? = ?. Mátrixok −2 −1 2 3 −2 3 1 −3 5 6. Határozd meg az m valós szám értékét úgy. 2 −1 1 2 ? 1 7. ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. hogy ? + ? = ? legyen. Eredmény: ? = −1 −1 2 3 1 3 1 0 ? 4 9. 110 . Eredmény: ? = 0. ? = −7 Mátrixok szorzása skalárral: . Adottak az ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. 2 −1 1 0 ? 1 8. 1 2 3 2 0 −4 −3 2 11 hogy ? − 2? = ?. hogy ? + ? = ? legyen. ? = (−1 2 −3) és ? = ( 1 2 ?) mátrixok. ? = (1 3 5 ) és ? = ( −5 −3 −10) mátrixok. hogy annak minden elemét megszorozzuk vele. Adottak az ? = ( ). hogy ? + ? = ? legyen. Eredmény: ? = 5. Igazold. ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. Határozd meg x értékét −3 4 −1 −2 −4 2 úgy. −2 5 3 −5 6 4 −3 1 1 Határozd meg x és y értékét úgy. Adottak az ? = (−3 3 0). Igazold. Igazold. Számítsd ki 2? + 3? értékét. Adottak az ? = ( ) és ? = ( ). Adottak az ? = ( ). Adottak az ? = ( 2 2 −4) . hogy ? + 1 2 1 1 ??2 = ? legyen. Eredmény: ? = 3. hogy −2? + 3? = ?2 . hogy annak minden elemét megszorozzuk ezzel az állandóval Javasolt feladatok eredménnyel −3 4 2 −2 1. ? = (−2 −2 1) és ? = (? 0 −3) mátrixok. ? = (−2 0 −2) . egy mátrixot úgy szorzunk meg egy állandóval.

4 −2 8 −5 0 1 2 2 3 4 3. d. Mennyi lesz az m valós szám értéke. Adottak a ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. hogy 1 + ? = 0 vagy 2 + ? = 1. 1 2 3 6. ha tudod. f. vagyis a megfelelő elemeiket: ? + 3 = 1 ⇒ ? = −2 ?=2 ?=3 ?=2 −2 2 3 ?+3=3⇒?=0 ⇒? =( 2 0 4 ) ?=4 3 4 −2 ?=3 ℎ=4 ? + 3 = 1 ⇒ ? = −2 } Javasolt feladatok eredménnyel 2 −3 0 1 1. Adott az ? = (2 3 4) mátrix. ? ℎ ? ? ? ? 1 0 0 ?+3 ? ? 1 2 3 ? + 3?3 = (? ? ?) + 3 (0 1 0) = ( ? ?+3 ? ) = (2 3 4). c. vagyis 1 − ? = 0. hogy 2? − ? = ?2 . hogy ? + 3?3 = ?. Eredmény: ( 6 5 2 −1 3 −2 2. −4 −3 −2 Eredmény: −11 −10 −15) ( 0 1 8 111 . h és i valós számok értékeit kell majd meghatározni. ahonnan ? = −1. Egyenlővé ? ℎ ? 0 0 1 ? ℎ ?+3 3 4 1 téve egymással a két mátrixot. b. Adottak az ? = (−1 −2 −3) és ? = (4 2 3) mátrixok. Mátrixok Megoldás: 1 1 1 0 1 1 ? 0 1+? 1 0 1 ? + ? ∙ ?2 = ( ) + ?( )=( )+( )=( )=( ) 1 2 0 1 1 2 0 ? 1 2+? 1 1 A mátrixok egyenlőségének értelmezéséből következik. e. ha megfelelő elemei egyenlők. g. Határozd meg a 3? − 2? 2 3 4 3 4 2 mátrixot. Adottak az ? = (1 2 3) és ? = (1 1 3) mátrixok. Határozd meg az X mátrixot. ahonnan ? = 1. 1 1 1 0 1 1 5. Számítsd ki a – ? + 2? mátrixot! −2 1 2 3 −2 5). 3 4 1 Megoldás: Mivel az X mátrix egyetlen eleme sem ismert. ahol az a. Adottak az ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. a következő formában írhatjuk fel: ? = ? ? ? (? ? ?). hogy ? − ??3 = ?? Megoldás: 1 1 1 1 0 0 1−? 1 1 0 1 1 ? − ??3 = (1 2 3) − ? ∙ (0 1 0) = ( 1 2−? 3 ) = (1 1 3) 1 4 9 0 0 0 1 4 9−? 1 4 8 Két mátrix egyenlő. 1 4 9 1 4 8 ha tudjuk. Igazold.

) ( 1 2 3 2 0 −4 0 4 10 hogy 2? − ? = ?. ha a mátrixot önmagával szorozzuk. a szorzat mátrixot a következőképpen kapjuk: az első mátrix első sorának elemeit rendre szorozzuk a második mátrix első oszlopának elemeivel. Igazold. 2 −1 2 −1 2 ∙ 2 + (−1) ∙ 2 2 ∙ (−1) + (−1) ∙ 3 2 −5) ?2 = ? ∙ ? = ( )∙( )=( )=( 2 3 2 3 2∙2+3∙2 2 ∙ (−1) + 3 ∙ 3 10 7 1 2 3 1 2 3 ?2 = ? ∙ ? = (−1 −1 1) ∙ (−1 −1 1) = 1 2 0 1 2 0 112 . Határozd meg az X mátrixot. hogy ? − ?? = ?2 . ha az első mátrix oszlopainak száma megegyezik a második mátrix sorainak számával . Mátrixok −1 2 1 0 2 −4 −2 2 6 ( ). Ezt az eljárást addig folytatjuk. míg az első mátrix minden sorának elemeit meg nem szoroztuk a második mátrix minden oszlopának elemeivel. Ezután az első mátrix első sorának elemeit rendre szorozzuk a második mátrix második oszlopának elemeivel. hogy ? + 2?3 = −2 4 −1 ?. −1 2 −3 7. 2 −3 6. −2 4 −3 0 −2 3 8. ahány oszlopa volt a második mátrixnak Begyakorló példák megoldással 1 2 3 2 −1 1. 4 −6 Eredmény: ? = 1. −3 2 −3 Eredmény: ? = ( 2 −5 4 ). két mátrixot akkor tudunk összeszorozni. 3 6 −6 2 4 −4 5. hogy 2? − 3? = 9 −9 −3 6 −6 −2 ?3 . Határozd meg az X mátrixot. . a szorzat mátrixnak annyi sora lesz. ez lesz a szorzat mátrix első sorának első eleme. Adott az ? = ( 2 −3 4 ) mátrix. Adottak az ? = (−12 −3 0 ) és ? = (−8 −2 0 ) mátrixok. Határozd meg az m valós szám értékét tudva. ha tudod. Adott az ? = (−2 1 −4) mátrix. ahány sora volt az első mátrixnak és annyi oszlopa. Ez lesz a szorzat mátrix első sorának második eleme. hogy ? − 2?3 = 0 −4 −1 ?. 0 −4 1 Mátrixok szorzása: . 4. 2 −2 3 Eredmény: ? = (−2 3 −4). és ezeket a szorzatokat is összeadjuk. és ezeket a szorzatokat összeadjuk. Adottak az ? = −3 3 0 ? = 1( 3 5 és ? = −7 3 −5) mátrixok. ha tudod. ahol ? = ( ) és ? = 4 −5 1 −3 ( ). Igazold. Számítsd ki az ? = ( ) és a ? = (−1 −1 1) mátrixok négyzetét! 2 3 1 2 0 Megoldás: Bármely mátrix négyzetét megkapjuk.

113 . Adottak az ? = ( ) és a ? = ( ) mátrixok. Adottak az ? = 2 0 −2) és a ? = ? − ?3 mátrixok.majd ezen szorzatokat kivonjuk egymásból: 3 −1 0 1 −1 3 ?∙? = ( )∙( )=( ) −2 2 1 0 2 −2 0 1 3 −1 −2 2 ?∙?=( )∙( )=( ) 1 0 −2 2 3 −1 −1 3 −2 2 1 1 ?∙?−?∙? =( )−( )=( ) 2 −2 3 −1 −1 −1 1 2 3 1 2 3 5. Adottak az ? = ( ) és ? = (0 1 2) mátrixok. −1 −1 Megoldás: Kiszámoljuk a mátrixok szorzatát. Számítsd ki ?2 − ?2 -et! −1 3 1 Megoldás: Meghatározzuk a B mátrixot: 1 2 −1 1 0 0 0 2 −1 ? = ? − ?3 = ( 2 0 −2) − (0 1 0) = ( 2 −1 −2) −1 3 1 0 0 1 −1 3 0 Ezek után már kiszámíthatjuk az A és B mátrixok négyzetét: 1 2 −1 1 2 −1 6 −1 −6 ?2 = ? ∙ ? = ( 2 0 −2) ∙ ( 2 0 −2) = ( 4 −2 −4) −1 3 1 −1 3 1 −6 1 −4 0 2 −1 0 2 −1 5 −5 −4 ?2 = ? ∙ ? = ( 2 −1 −2) ∙ ( 2 −1 −2) = (0 −1 0 ) −1 3 0 −1 3 0 6 −5 −5 6 −1 −6 5 −5 −4 1 4 −2 ?2 − ?2 = ( 4 −2 −4) − (0 −1 0 ) = ( 4 −1 −4) −6 1 −4 6 −5 −5 −12 6 1 4 −4 −2 3 3. hogy ? ∙ ? − ? ∙ ? = −2 2 1 0 1 1 ( ). ami megegyezik a B mátrix sorainak számával. Adottak az ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. Az eredmény egy 2x3-as mátrix lesz. Számítsd ki az ? ∙ ? + 2?2 mátrixot! 3 5 3 −4 Megoldás: 4 −4 −2 3 1 0 −20 28 2 0 −18 28 ? ∙ ? + 2?2 = ( )∙( ) +2( )=( )+( )=( ) 3 5 3 −4 0 1 9 −11 0 2 9 −9 3 −1 0 1 4. Mátrixok 1 ∙ 1 + 2 ∙ (−1) + 3 ∙ 1 1 ∙ 2 + 2 ∙ (−1) + 3 ∙ 2 1∙3+2∙1+3∙0 = (−1 ∙ 1 + (−1) ∙ (−1) + 1 ∙ 1 −1 ∙ 2 + (−1) ∙ (−1) + 1 ∙ 2 −1 ∙ 3 + (−1) ∙ 1 + 1 ∙ 0) = 1 ∙ 1 + 2 ∙ (−1) + 0 ∙ 1 1 ∙ 2 + 2 ∙ (−1) + 0 ∙ 2 1∙3+2∙1+0∙0 2 6 5 = 1 1 −4) ( −1 0 5 1 2 −1 ( 2. Igazold. ezért a szorzás elvégezhető. 1 0 4 2 3 4 Megoldás: Mivel az A mátrix oszlopainak száma 3. Számítsd ki az ? ∙ ? mátrixot.

Igazold. hogy ?2 = 6?. Számítsd ki ?2 + ? ∙ ?-t! 1 2 3 2 4 6 7 −2 17 Eredmény: ( 1 24 −3) 15 13 35 2 3 2 −1 2 3. Számítsd ki ?2 + ?2 -t! −1 0 4 1 7 3 Eredmény: ( ) 9 −5 0 2 1 2 1 −1 2. hogy ?2 + ? = ?2 −2 −3 3 1 2 1 9. hogy ? + ? = ? ∙ ? − ? Eredmény: ? = 2 2 3 8. Legyen ? = ( ). Legyen ? = ( ). Igazold. 1 −1 1 −3 7 2 Eredmény: (−4 −8 −2) 4 4 1 3 −1 5. Számítsd ki 2? ∙ ? − ? ∙ ?-t! −5 −2 −5 −3 1 0 Eredmény: ( ) 0 1 2+? 2? 10. Adottak az ? = ( ). Számítsd ki az ? − 3 3? − 1 ?(1) ∙ ?(0) mátrixot! 0 −2 Eredmény: ( ) −10 −2 114 . Legyenek ? = ( ) és ? = ( ). Adottak az ? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. ahol x egy tetszőleges valós szám. Adottak az ? = (−1 −2) és a ? = ( ) mátrixok. Igazold. 4 4 1 1 ? 0 1 0 7. 9 −3 2 2 6. Határozd meg az ? ∙ ? − 3?3 3 −2 0 2 0 mátrixot! 10 −8 4 Eredmény: (−8 2 −2) 4 −2 1 3 4 1 4. hogy ?2 = ?2 .? = ( ) és ? = ( ) mátrixok. Adott az ?(?) = ( ) mátrix. Határozd meg az x valós szám 2 0 ? 1 0 −1 értékét tudva. Mátrixok 1 2 3 1 2 3 1+0+6 2+2+9 3 + 4 + 12 7 13 19 ?∙? =( ) ∙ (0 1 2) = ( )=( ) 1 0 4 1 + 0 + 8 2 + 0 + 12 3 + 0 + 16 9 14 19 2 3 4 Javasolt feladatok eredménnyel 3 2 2 −1 1. Számítsd ki: ?2 − 2? + ?3 . Legyen ? = ( ). Adott az ? = (−2 1 0) mátrix. Adottak az ? = (2 −3 1) és ? = (0 −1 3 ) mátrixok.

y1  és B  x2 . ha x1 y1 1 x2 y2 1  0 . x3 y3 1 1 3. y2  és C  x3 . akkor az A mátrix determinánsa: a a33   31 a32 a11 a12 a13 det A  a21 a22 a23  a11  a22  a33  a21  a32  a13  a31  a12  a23  a13  a22  a31 a31 a32 a33 a12  a21  a33  a11  a23  a32 Harmadrendű determináns mértani alkalmazásai: 1. B  x2 . y2  és C  x3 . Az A  x1. y1  . Három A  x1. Két A  x1 . x2 y2 1 2. x3 y3 1 115 . y1  . y3  pontok által alkotott háromszög területe T   2 x1 y1 1 ahol   x2 y2 1 . Fejezet: Determinánsok Mátrixok determinánsa:  a11 a12  Ha A    mátrix. Determinánsok 2. akkor az A mátrix determinánsa:  a21 a22  a a det A  11 12  a11  a22  a12  a21 . B  x2 . y3  pont akkor és csak akkor kollineáris. a21 a22  a11 a12 a13    Ha A   a21 a22 a23  mátrix. y2  különböző pont által meghatározott egyenes egyenlete: x y 1 AB : x1 y1 1  0 .

Határozd meg az A  0.1 és B 1.3 pontok által meghatározott háromszög területét. 2  pontokon átmenő egyenes egyenletét.3 és B  3. B 1. B 1. Számítsd ki az A  2.4  és C 1. Határozd meg az A  2. B  0.3  és C  3.6  pontok által meghatározott háromszög területét. x y 1 Megoldás: Az AB egyenes egyenlete: AB : 2 1 1  0  1 2 1 AB : x  y  4  1  2 x  2 y  0  AB : 3x  y  5  0 . 2 6. Számítsd ki az A  2. 2.2  pontok által meghatározott háromszög területét.3 és B  3. 2  pontokon átmenő egyenes egyenletét.1 . x y 1 Megoldás: Az AB egyenes egyenlete: AB : 2 3 1  0  3 2 1 AB : 3x  3 y  4  9  2 x  2 y  0  AB : 5x  5 y  5  0  AB : x  y  1  0 . Határozd meg az A  2.0  . 1 Megoldás: A  2.6  pontok által alkotott háromszög területe T   2 2 0 1 1 ahol   0 4 1  8  4  12  8  T  8  4 . 2 1 1 1 Megoldás: A háromszög területe T   ahol   1 3 1  6  2  3  9  4  1  9 2 3 2 1 9 T  . Számítsd ki az A  5. B  0. x y 1 Megoldás: Az AB egyenes egyenlete: AB : 0 3 1  0  AB : 3x  3 y  9  0  3 0 1 AB : x  y  3  0 . 3.4  és C 1.0  . 116 . Determinánsok Gyakorló feladatok 1.0  pontokon átmenő egyenes egyenletét. 2 1 6 1 5. 4. 4  .0  és C  1.

9.3). Határozd meg az m valós értékeit úgy. 8.3) és C (3. 2 4 1 Megoldás: Az A. Megoldás: a) az A1 (1. 1 1 1 Megoldás: Az A. C pontok kollineárisak ha 2 5 1  0  5  2m  9  15  m  6  0  3 m 1 m7  0m  7. 2 2 2 2 5 1 117 .3 és C  m. b) Számítsd ki az OA1 A2 háromszög területét. B. Határozd meg m értékét amelyre az A  2. a) Írd fel az A1 A2 egyenes egyenletét. B  3. n pontok kollineárisak.5 pontok kollineárisak.3) illetve A2 (2. C pontok kollineárisak ha 2 3 1  0  3  2m  3  9  m  2  0  3 m 1 m 5  0  m  5.2n  1) pontok. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(1. B. B(2.5) és C (3. 2 7. 1 3 1 Megoldás: Az A. 10. B és C pontok kollineárisak. amelyre az A. hogy az An (n. hogy az A(1.0) és An (n.5) pontok által meghatározott egyenes egyenlete: A1 A2 : 2 x  y  1  0 . c) Bizonyítsd be. Határozd meg az m valós értékét. ahol n . B(2. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az O(0.2n  1).1) . C pontok kollineárisak ha 3 3 1  0  m 5 1 6  4m  15  3m  10  12  0  m  1  0  m  1 .4  . 0 0 1 1 1 1 b) Az OA1 A2 háromszög területe T   ahol   1 3 1  5  6  1  T  1  . B. Determinánsok 5 4 1 1 Megoldás: A háromszög területe T   ahol   1 0 1  3  4  15  4  4 2 1 3 1 1 T  4  2 . m) pontok kollineárisak legyenek. m) pontok.

10 20   10 5   0 25  118 . 1 3  2 6  3  2 6  b) A2   . B   és I 2    mátrixok az 2( ) halmazból. bármely n  n A . A     A  A  O2 .. b) Ha a  2 írd fel a B és C pontokon áthaladó egyenes egyenletét. Megoldás: a) AB  BA  O2 . Am . A . ahol a  . 2 3  1 3   1 3  1 2  4 2  1 0 13.  5 10  2  20 10  2  25 0  b) A2    és B    A  B2    . Adottak az A   . hogy A2  A3  O2 . Am (m. Megoldás: 7 4 1 1 26 a) Az ABC háromszög területe T   ahol   0 0 1  12  14  26  T   13 .2n  1) . ahol A2  A  A és B2  B  B .  2 4  2 1  0 1 a) Igazold.. 2) pontok. Ap pontok kollineárisak. B(a. a) Ha a  0 számítsd ki az ABC háromszög területét. mátrix determinánsát. 2 2 3 2 1 x y 1 b) A BC egyenes egyenlete: BC : 2 2 1  0  BC : y  2  0 . hogy AB  BA . Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A(7.4). 11.  1 3  n  szer a) Számítsd ki az A. b) Számítsd ki A2  B 2 . Determinánsok n 2n  1 1 c) Legyen An (n. b) Igazold. 3 2 1  2 6   12.2m  1) és Ap ( p. Megoldás: 2 6 a) det A   6  6  0 . a) és C (3. Adott az A     2 ( ) mátrix és legyen A   A  .2 p  1) három pont m 2m  1 1  0  p 2 p 1 1 2nm  n  2mp  m  2np  p  2mp  p  2np  n  2nm  m  0  An .

B  2. 7. 4.3n  2) pontok. B  3. b) T=4. amelyre az A.2  és C  1. 2  pontok által meghatározott háromszög területét. Számítsd ki az A  2. 3.1) és C (3. amelyre az A. 10. c) Bizonyítsd be. E: m=-2.  3 2. 2) pontok.1 és B  4. amelyre az A. 3 és B  0. Számítsd ki az A  2. E: AB : x  2 y  5  0 . 1) .  pontokon átmenő egyenes egyenletét.3) és C (m. a) Írd fel az A1 és A2 pontok által meghatározott egyenes egyenletét. 119 . Határozd meg az A  3. 9. ahol n . Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az O(0. E: T  6 . Határozd meg az m valós értékét. n  3 esetén. 2) és C (3. E: AB : 2 x  3 y  1  0 . E: T  22 .1) . b) Számítsd ki az OA0 A1 háromszög területét. E: m=-3. Determinánsok Javasolt feladatok 1. 6. Számítsd ki az A  2. B és C pontok kollineárisak. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(3.6) . 8. 1 .5  és C  3. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(1.0) és az An (n  2.3 pontok által meghatározott háromszög területét. Határozd meg az m valós értékét. 5.2  pontokon átmenő egyenes egyenletét. E: a) -3x+y+8=0. Határozd meg az m valós értékét. B(1.  2 E: AB : x  2 y  3  0 . m) pontok.7) pontok.4  és C  2. B  1. B(5. 4  pontok által meghatározott háromszög területét. B és C pontok kollineárisak. Határozd meg az A  9.1 és B 1. 3 . E: T  12 . E: m=3. B és C pontok kollineárisak. hogy az A1 . A2 és An pontok kollineárisak bármely n . B(1.0  .3 pontokon átmenő egyenes egyenletét. Határozd meg az A 1. Az xOy derékszögű koordinátarendszerben adottak az A(1.

Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az A(2. n  1 n  1 1 2 1 1 1 3 c) Az ABC3 háromszög területe T   ahol   1 2 1  3  T  . hogy az OAn An1 háromszög területe nem függ az n természetes számtól. bármely n  . Adottak az A   .  1 1 1 1 0 0 a) Számítsd ki: A2 . b) Számítsd ki az A0 A1 A2 háromszög területét. b) Igazold. Cn . hogy n n  2 1  2  az OAn An1 háromszög területe nem függ az n-től. Determinánsok 3 1 1 c) Igazold. n  2 3n  2 1 11. a) Határozd meg az A0 A1 egyenes egyenletét.1). Adottak az An  n. ahol A2  A  A . B   és O2    mátrixok.2) és Cn  n. 2 4 1 0 2 1 c) Igazold. 2 2 3 3 1  1 1 1 1 0 0 14. a) Írd fel az A 0 A1 egyenes egyenletét. E: a) x-y+2=0 0 2 1 b) Igazold. hogy 4 4 1  0. c) Számítsd ki az ABC3 háromszög területét. n  pontok. b) Igazold. n2  pontok. n 1 n  3 1 13. Cn1 pontok kollineárisak. hogy az O. a) Írd fel a C4C2 egyenes egyenletét. c) Bizonyítsd be. hogy AB  2B  O2 . ahol n . 120 . A 2 pontok kollineárisak. E: a) y=x b) T=1 12.0  és An  n. n  pontok. B(1. hogy n n 1  0 . A 1. hogy 1 3 1  0 . hogy az A0 . n  2  . E: a) x+y=0 0 0 1 b) Igazold.  b) Igazold. Az xOy derékszögű koordináta rendszerben adottak az O  0. ahol n .

hogy det  A  xI 2   0 . ahol A2  A  A . x2  1 2 2  2 x  3  121 ..  A .  2 0 E: a) A2     2I2  0 2 1  x 1  b) A  xI 2     det  A  xI 2   x  2  0  x  2  x   2 .  x 0 b) Határozd meg az X  2  . Az 2   négyzetes mátrixok halmazában adott az A  mátrix. X    mátrixokat úgy. Determinánsok  2 2 E: a) A2     2 2  2 2   2 2  b) AB    .2B     AB  2 B  O2 .  x  4 6  b) X  A     det  X  A  x  x  2  x  x  2  0  x1  2. 0 x E: a) A2  A  A  A2  A  A  2 A .  2 3   Jelöljük An  A  A  . 2 2  1 1  x   4 6  16.  2 2   2 2  1 1  1 0 15. hogy A  A2  2 A . n  n  szer a) Igazold. Adott az A    és az I 2    mátrix.. 1 1 0 1 a) Igazold. b) Határozd meg x  értékét úgy. hogy det  X  A  2 . hogy A2  2 I 2 .

Legyen f : D  . x a  a  x a 1 1 8. D  . Az f függvény deriválható a D halmazon.  ln x   / x  x 1 / 3. 122 .  sin x   cos x / 2 x   1 10. Fejezet: Függvények deriválása Értelmezés: 1.  log a x   / ln a x   / 2. függvény és x  D a D halmaz egy belső pontja.  9.    1 / 5. e x . ha a lim  0  határérték létezik és véges. Elemi függvények deriváltja: 1. hogy 0 f  x   f  x  az f függvény az x pontban deriválható.   xx  0 x  x0 0 2. Értelmezhetjük a derivált függvényt.  ctgx    / 6. Azt mondjuk.  tgx     /  a x  ln a. sin 2 x Megjegyzés: Mindenhol figyelni kell az értelmezési tartományra. a   0. x 3 3 x2 1 11. jelöljük. Derivált 3. a x cos 2 x   1 /  ex 12. ha deriválható annak minden pontjában.  c   0. xx x  x0 0 0 Ezt a határértéket az f függvény x pontban vett deriváltjának nevezzük és f   x  szimbólummal 0  0 f  x   f  x  lim  0  = f  x  . c  állandó /  . a   0.  cos x    sin x /  3 / 4.    1 1 1 7.

Számítsátok ki a deriváltfüggvényt illetve a másodrendű deriváltat az alábbi esetekben: a) f :  . külön-külön deriváljuk mindegyiket.f " x  f '  x    ' . A másodrendű derivált kiszámításánál. Hányados deriváltja:    g g2 5.( x deriváltja egyenlő 1) b) f :  0. Szorzat deriváltja: / f  f /  g  f  g/ 4. ezért külön-külön deriváljuk mindegyiket.       f   x   12 x 2   2 x   12  x 2  2  x   12  2 x  2 1  24 x  2 . Állandóval való szorzás:  c  f   c  f / .    . mint x . Összetett függvény deriváltja:  g f  x    g  f  x    g /  f  x    f /  x  / /   ' 6.harmadrendű derivált . f  x   4 x3  x 2  5 Mivel egy összeget deriválunk. c  állandó /  f  g  f /  g  f  g/ / 3. Összeg és különbség deriváltja: 2. deriváljuk az elsőrendű deriváltat. 2  1   96 x     x2  1 1 Az -et átírtuk. x 123 . f  x   8 x 4  ln x  7 Megint egy összeget deriválunk.          f   x   4 x3  x 2   5  4  x3  2 x  0  4  3x 2  2 x  12 x 2  2 x .   1   x   f   x   8 x 4   ln x    7   8  x 4   0  8  4 x3   32 x3  1 x 1 x     x    32  3x 3  1      f  x   32 x     32 x3   x 1 2   1 x 11  96 x 2  x 2  .f "'  x   f '' x  Megoldott feladatok: 1. Derivált Műveletek deriválható függvényekkel:  f  g  f /  g/ / 1. Magasabb rendű derivált: .másodrendű derivált .

Derivált 2. b) Számítsd ki f (0)  f (0) . f (0)  0  2008  2008 124 . f  x   . x2 Törtként deriváljuk:  f  x   3x x    x  2    3x x    x  2   6 x 2  2      x  2    3x 2  x  1 1   x  2 2  x  2  2 6 x 2  12 x  x  2  3x 2  x 3x 2  12 x  2   .  x  2 2  x  2 2 3. Megoldás: a) Deriváljuk a függvényt:    f   x   x 2008   2008  x  1   1  2008 x 2007  2008   x  1  2008 x 2007  2008 Mivel  x  1  1 b) Behelyettesítjük a 0-át: f (0)  0  2008   0  1  1  2008  1  2007 . x  .    . Tekintsük az f :  .          f   x   4 x3  e x  2  4 x3 e x  2  4  x3  e x  2  4 x3  e x     12 x 2  e x  2   4 x3  e x 3x 2  x c) f :  2  . x0 x d) Számítsd ki az f ( x). alkalmazzuk a szorzatra vonatkozó deriválást. f ( x)  f (0) c) Számítsd ki a lim határértéket. f  x   x 4  2ln x  4 x       f   x   x 4   2ln x   4 x  4  x3  2   ln x   4   x   4  x3  2  1 x 4 1 2 x b) f :  . f  x   x 2008  2008( x  1)  1 függvényt. f  x   4 x3  e x  2   Mivel két függvény szorzata jelenik meg. Számítsátok ki a deriváltfüggvényt az alábbi esetekben: a) f :  0. a) Számítsd ki az f függvény deriváltját.

Tekintsük az f :  .1  . x 1 a) Számítsd ki az f ( x). x0 x f ( x)   x  1   x  1 függvényt.    .   . x   0. bármely x  esetén. Tekintsük az f : \ 1  . 2 2 3. f ( x)  f (0) b) Számítsd ki a lim határértéket. f ( x)  f (0) b) Számítsd ki a lim határértéket. f ( x)  f (1) b) Számítsd ki a lim határértéket. f ( x)  x 2  2 x  1 e x függvényt.   . Tekintsük az f:    . x  0. a) Ellenőrizd.   . Tekintsük az f :  0. a) Számítsd ki az f ( x ).    . Derivált f (0)  f (0)  2007  2008  1 f ( x)  f (0) c) xlim  f   0   2008 0 x d) f ( x )   f ( x )      2008 x 2007  2008   2007  2008x 2006 Javasolt feladatok: 1. x  0. x  . f ( x)   ln x függvényt. 4 5.1 . x0 x x4 6. f ( x)  függvényt. x1 x 1 125 . hogy f (0)  f (0)  . a) Számítsd ki az f ( x). 3 b) Igazold. f ( x)  x  2ln x függvényt. f ( x)  f (0) b) Számítsd ki a lim határértéket. 4 a) Számítsd ki az f ( x). f ( x)  függvényt. Tekintsük az f : 0. hogy f ( x)  4 x . Tekintsük az f :  0. x2 a) Számítsd ki az f ( x ). x0 x ex 4. x1 x 1 ex 2. x   0. f ( x)  f (1) b) Számítsd ki a lim határértéket.

Derivált

7. Tekintsük az f :  , f  x   e x  x függvényt.

a) Számítsd ki az f ( x ), x  .

b) Számítsd ki az f ( x), x  .

8. Tekintsük az f :  , f  x   e x  x  1 függvényt.

a) Számítsd ki az f függvény deriváltját.

b) Számítsd ki az f ( x), x  .

9. Tekintsük az f :  0,    , f  x   x  ln x függvényt.

a) Számítsd ki az f ( x), x  .

b) Mutasd ki, hogy f 1  f  1  1 .

10. Tekintsük az f :  , f  x   x 2  e x függvényt.

f  x   f  0
a) Számítsd ki a lim határértéket.
x0 x

b) Számítsd ki az f ( x), x  .

c) Oldd meg -en az f   x   f   x   f  x   e x  3 egyenletet.

11. Tekintsük az f :  0,     , f  x   ln x  x  1 függvényt.

a) Számítsd ki: f   x  , x   0,   .

f ( x)  f (1)
b) Számítsd ki a lim határértéket.
x1 x 1

Eredmények:

f ( x)  f (1) 2
 f  1  1   1  2  1
2
1. a) f ( x)  1  b) lim
x x1 x 1 1

ex  x f ( x)  f (0)
2. a) f ( x)  b) lim  f  0   0
 x  1 2 x0 x

f ( x)  f (0)
3. a) f ( x)  x2  2 x  1  x2  2 x  1  2 x 2  2 f ( x)  4 x b) lim  f   0  0
x0 x

e x  x  1 1 1 3
4. a) f ( x)  b) f (0)  f (0)   
 x  2 2 2 4 4


5. a) f ( x)  e x x 2  1  b) lim
x0
f ( x)  f (0)
x
 f   0   e0  0  1  1

126

Derivált

1 f ( x)  f (1) 1
6. a) f ( x)  x3  b) lim  f  1  1   0
x x1 x 1 1

7. a) f ( x)  e x  1 b) f ( x)   f   x    e x .

8. a) f ( x)  e x  1 b) f ( x)   f   x    e x

1
9. a) f ( x)  1  b) f 1  f  1  1  ln1  1  1  1 0  0  1.
x

f  x   f  0
10. a) f ( x)  2 x  e x b) lim  f   0   0  e0  1
x0 x

 
c) f   x   2  e , 2 x  e x  2  e x  x 2  e x  e x  3 , 2 x  e x  2  e x  x 2  e x  e x  3 ,
x

x2  2 x  1  0,  x  1  0  x  1
2

1 f ( x)  f (1) 1
11. a) f   x   1 b) lim  f  1  1  0
x x1 x 1 1

127

Műveletek

12. osztály
1. Fejezet: Algebrai Műveletek

Értelmezés: Legyen M egy nem üres halmaz. Egy olyan függvényt amelynek értelmezési
tartománya az M x M halmaz a képhalmaza pedig az M halmaz M halmazon értelmezett
műveletnek nevezünk.
A műveleteket különböző jelekkel jelöljük. Például: ∗, +, ∙ , ⊕, ⊙, T , °, stb., a művelet
„eredményét” pedig x ∗ ?, x+y, x ∙ y, x ⊕ y, x ⊙ y stb. jelöli. Fontos, hogy a művelet
„eredménye” az M halmazból legyen.
Értelmezés: Legyen „ * ” az M nem üres halmazon értelmezett művelet. Az A ⊂ M halmazt az M
stabil részhalmazának nevezzük a „ * „ műveletre nézve, ha bármely x, y ∈ A esetén
x*y∈?

A műveletek tulajdonságai:

Legyen „∗” az M halmazon értelmezett művelet. Azt mondjuk, hogy a művelet
1. Kommutatív, ha bármely x, y ∈ M esetén x ∗ y = y ∗ x
2. Asszociatív, ha bármely x, y, z ∈ M esetén ( x ∗ y ) ∗ z = x ∗ ( y ∗ z )
3. Van semleges elem az M halmazban a „ ∗ „ műveletre nézve, ha létezik olyan e ∈ M,
hogy bármely x ∈ M esetén x∗ e = e ∗ x = e.
4. Az ? ∈ M elem szimmetrizálhatóa „ ∗ „műveletre nézve, ha a „ ∗ „ művelet asszociatív és
van semleges elem ( e ) a halmazban a műveletre nézve és létezik ? , ∈ M úgy, hogy ? ∗
? , = ? , ∗ ? = e. Ekkor ? , az ? elem szimmetrikusa. Sajátosan, additív írásmód esetén ( +
), a szimmetrikust ellentettnek, multiplikatív írásmód esetén ( ∙ ) inverznek is mondjuk.
5. Ha „ ∗ „ és „° „ az M halmazon értelmezett műveletek, azt mondjuk, hogy a „° „
disztributív a „ ∗ „ műveletre nézve, ha bármely x, y, z ∈ M estén
x ° ( y ∗ z ) = ( x ° y ) ∗ ( x ° z) ( baloldali disztributivitás)
( x ∗ y ) ° z = ( x ° z ) ∗ ( y ° z ) ( jobboldali disztributivitás )
Megoldott feladatok:

1. A valós számok R halmazán értelmezzük az x ° y = xy + 4x + 4y +12 műveletet.
a) Számítsd ki 2 ° ( −3) -at
b) Igazold, hogy a művelet kommutatív.
c) Igazold,hogy x ° y = ( x + 4) ( y + 4) - 4.
d) Igazold, hogy a művelet asszociatív.
e) Számítsd ki x ° ( -4 ) –et.
f) Számítsd ki (- 10) ° ( -9 ) ° ( -8 )…. 8 ° 9 ° 10 értékét.

128

c) ( x + 4)( y + 4 ) – 4 = xy + 4x +4y + 16 – 4 =xy + 4x + 4y +12 = x ° y d) Az asszociativitáshoz igazolni kell. y helyére -3 –at írunk és elvégezzük a műveleteket). hogy x ° ( -4 ) = -4 és mivel a művelet kommutatív a b) alpont alapján ( -4 ) ° x = -4.9 ) ° ( -8 ) ° …° ( -5 ) ° [ (-4) ° ( -2 ) ] ° ( -1 ) ° ……° 8 ° 9 ° 10 = ……= =( -10 ) ° ( -9) ° ( -8 ) ° …. A valós számok halmazán adott az x * y = ( x – 3 )(y – 3) + 3 művelet. hogy ∀ x. A d) alapján a művelet asszociatív tehát ( -10 ) ° ( -9 ) ° ( -8 ) °…. y ∈ R esetén x ° y = y ° x x ° y = xy + 4x + 4y + 12 y ° x = yx + 4y + 4x +12 = xy + 4x +4y +12 ( a valós számok szorzása és összeadása kommutatív) Mivel ugyanazt az eredményt kaptuk ⇒ a „° „ művelet kommutatív. Megoldjuk a kapott egyenletet: Első megoldás: ( ? − 3 )2 = 12 – 3 (? − 3 )2 = 9 ⇔ ⃒ ( x – 3 ) ⃒ = 3 129 .° ( -5 ) ° [( -4 ) ° ( -3 )] ° ( -2 ) ° …….4 alakot ( x ° y ) ° z = [ ( x + 4 ) ( y + 4 ) -4 ] ° z = [ ( x + 4)(y + 4 ) – 4 + 4] ( z + 4 ) . hogy ∀ x.°( -6 ) ° [ ( -5) ° ( -4 ) ] = ….. Műveletek Megoldás: a) Alkalmazzuk az adott műveletet ( x helyére 2-t. y. z ∈ R esetén ( x ° y ) ° z = x ° ( y ° z ) Kiszámítjuk mindkét oldalt: ( x ° y ) ° z = ( xy + 4x + 4y + 12) ° z = ( xy + 4x +4y +12 )z + 4( xy +4x +4y +12 ) + 4z + 12 = = xyz + 4xz +4yz + 12z + 4xy +16x + 16y + 48 + 4z + 12 = xyz + 4xz + 4yz + 4xy +16x +16y +16z+ 60 x ° ( y ° z ) = x ° (yz + 4y +4z + 12) = x( yz + 4y + 4z +12) + 4x + 4(yz + 4y + 4z + 12) + 12 = =xyz + 4xy +4xz + 12x + 4x +4yz + 16y + 16z + 48 + 12 = xyz+4xz +4yz +4xy +16x +16y +16z + 60 Másképp: Alkalmazzuk az x ° y = ( x + 4 )(y + 4) . Megoldás: Alkalmazzuk az adott műveletet. Oldd meg az x * x = 11 egyenletet.4 + 4] -4 = =( x + 4 ) ( y + 4 )( z + 4) – 4 Mivel ugyanazt az eredményt kaptuk mindkét oldalon ⇒ a „ ° „ művelet asszociatív. Az egyenlet így alakul: ( x – 3 )( x – 3 ) + 3 = 12. f) Az e) alpont alapján tudjuk.4 = =( x + 4 ) ( y + 4 )( z + 4) – 4 x ° ( y ° z ) = x ° [( y + 4)( z + 4 ) – 4] = ( x + 4 ) [( y + 4 )( z + 4 ) .° 8 ° 9 ° 10 = ( -10 ) ° ( . 2 ° ( -3 ) = 2 ∙ ( -3 ) + 4 ∙ 2 + 4 ∙ ( -3 ) + 12 = -6 + 8 – 12 + 12 = 2 b) A kommutativitáshoz igazolnunk kell.= ( -10 ) ° ( -9 ) ° ( -8 ) ° …° (-5 ) ° ( -4) = = …= -4 2. e) x ° ( -4 ) = x ∙ ( -4) + 4x + 4 ∙ ( -4) + 12= -4x + 4x – 16 +12 = -4.

Megoldjuk az egyenletet: ∆ = 36. ? 0 ? ? 0 ? 2?? 0 2?? 1 1 b) Igazolni kell. Tehát az A( 2 ) semleges elem az M halmazban a mátrixok szorzására nézve. ? 0 ? ? 0 ? A(a) = (0 0 0 ) . Meg kell határoznunk az x-et. Adott az M ={?(?) = (0 0 0 ) ? ∈ ?} halmaz. hogy A(a)A(b) = A(2ab) minden a és b valós szám esetén. A(b) = (0 0 0) ? 0 ? ? 0 ? ? 0 ? ? 0 ? 2?? 0 2?? A(a) A(b) = (0 0 0 ) (0 0 0) = ( 0 0 0 ) = A(ab) bármely a. ha 1 1 2x = 2 ahonnan x = 4 ∈ R. a művelet az M halmazon asszociatív és a halmazban van semleges elem a szorzásra nézve . Tehát A(a) = A(b) ⇔ a = b. ? 0 ? a) Igazold. majd rendezzük az egyenletet. ( 1 ) ? 0 ? ? 0 ? 1 Az A(1) mátrix szimmetrikusa az A(x) mátrix. tehát a művelet kommutatív. ¼ 0 ¼ 130 . c) Mivel az asszociativitás a mátrixok szorzásának általános tulajdonsága.( b) alpont ) beszélhetünk az elemek szimmetrizálhatóságáról. Második megoldás: ( x – 3 )( x – 3 ) + 3 = 12. hogy minden A(a) ∈ M matrix esetén A(a) A( 2 ) = A( 2 ) A(a) = A(a) 1 1 Felhasználjuk az a) pontban kapott eredményt: A(a) A( ) = A( 2a∙ ) = A( a ) 2 2 1 1 1 A( 2 ) A(a) = A( 2∙ 2 a ) = A(a). Legyen A(a) . Ezért elegendő egy egyenletből kiszámítani az x értékét. 1 b) Igazold. hogy az A( ) az M halmaz semleges eleme a mátrixok szorzására nézve. Vizsgáljuk először a művelet kommutativitását: A(a)A(b) = A( 2ab ) = A( 2ba) = A(b)A(a). 1 1 A(1)A(x) = A( 2 ) ⇒ A( 2x ) = A ( 2 ). Az ( 1 ) alapján ez az egyenlőség cask akkor igaz. A(b) ∈ M két tetszőleges matrix. x2 = 6. 2 c) Határozd meg az A(1) mátrix szimmetrikusát az M halmazban a mátrixok szorzására nézve. x1 = 0. A(b) = (0 0 0) ? 0 ? ? 0 ? ? 0 ? ? 0 ? ( 0 0 0 ) = (0 0 0) ⇔ a = b. Tehát az A(1) mátrix szimmetrikusa az M halmazban az ¼ 0 ¼ 1 A( 4 ) = ( 0 0 0 ) ∈ M. Elvégezzük a számításokat. Megoldás: a) Kiszámítjuk a két mátrix szorzatát ? 0 ? ? 0 ? A(a) = (0 0 0 ) . A következő másodfokú egyenlethez jutunk: x2 – 6x = 0 . b valós szám esetán. ha A(1)A(x) = A(x)A(1) = A( 2 ). Műveletek Tehát x – 3 = -3 ⇒ x1 = 0 vagy x – 3 = 3 ⇒ x2 = 6. ? 0 ? 3.

+∞ ). y ∈ (1. Ekkor (x – 1)(y – 1) > 0. Igazold hogy az (1. M: x1 = 1. +∞ ). majd megoldjuk a kapott egyenletrendszert. (? − 3) + ? − 3 = 2 { ( ? − ?) ∙ 4 − 3( ? − ? + 4 ) + 12 = 10 ?+?−6 = 2 { . vagyis x > 1 és y > 1. 4? − 4? − 3? + 3? − 12 + 12 = 10 ?+?=8 { . az xy – x – y +1 > 0 egyenlőtlenséghez jutunk. a) Oldjuk meg az egész számok Z halmazán az x ° x = 12 egyenletet. Mindkét oldalához hozzáadunk 1-et: xy – x – y + 2 > 1 . b) Elvégezzük a számításokat: 1 ° ( 2 + 3 – 3 ) = [ 1 ∙ 2 – 3( 1 + 2 ) + 12 ] ∗ [ 1 ∙ 3 – 3( 1 + 3 ) + 12 ] 1 ° 2 = [ 2 – 9 + 12 ] ∗ [3 – 12 + 12] 1 ∙ 2 – 3( 1 + 2) + 12 = 5 ∗ 3 2 – 9 + 12 = 5 + 3 – 3 5 = 5 igaz egyenlőséghez jutottunk. 131 . Javasolt feladatok: 1. y ∈ (1. Műveletek 4. hogy x ∗ y = ( x – 2 )( y – 2 ) + 2. vagyis x ∗ y ∈ (1. Elvégezzük a szorzást. x ∙ x – 3(x + x) + 12 = 12 x2 – 6x = 0 ahonnan az egyenlet megoldása után x1 = 0 és x2 = 6 egész gyököket kapjuk. x2 = 5 2. +∞ ) intervallum stabil részhalmaza R – nek az adott műveletre nézve. hogy x. Tehát az egyenletrendszer megoldása { . hogy 1 ° ( 2 ∗ 3 ) = ( 1 ° 2 ) ∗ ( 1 ° 3 ) (?−3)∗? =2 c) Oldjuk meg a Z × Z halmazon az { egyenletrendszert. b) Mutassuk ki. hogy az adott egyenlőség is igaz. +∞ ).A bal oldalon x ∗ y jelent meg. ahonnan x – 1 > 0 és y – 1 > 0. Tudjuk. amit igazolni kellett. +∞ ) esetén x ∗ y ∈ (1. tehát mindkét érték megoldása az adott egyenletnek. A valós számok halmazán értelmezzük az x ∗ y = xy – x – y + 2 műveletet. a) Ellenőrizd. y valós szám esetén. Összeadjuk a két egyenletet és a 2x = 18 egyenlethez jutunk. y = -1 egész ?=9 szám. tehát az egyenlőtlenség x ∗ y > 1 alakban írható. A kapott x értéket behelyettesítjük az első egyenletbe 9 + y = 8. hogy x ° y = 2( x – 3 )( y – 3 ) + 3 bármely x. ami azt jelenti. A valós számok halmazán értelmezzük az x ° y = 2xy – 6x – 6y + 21 műveletet. ( ? − ? ) ° 4 = 10 Megoldás: a) Alkalmazzuk a “ ° “ műveletet. b) Oldd meg a valós számok halmazán az x ° x = 11 egyenletet. a) Igazold. ? = −1 5. tehát kiszámítjuk y-t. Megoldás: Igazolnunk kell. Az egész számok Z halmazán értelmezzük az x ∗ y = x + y – 3 és x ° y = xy – 3( x + y ) + 12 műveleteket. c) Alkalmazzuk a megfelelő műveleteket. hogy ∀ x . A valós számok halmazán értelmezzük az x ∗ y = xy – 2( x + y ) + 6 műveletet. ahonnan x = 9 egész ? − ? = 10 szám. majd megoldjuk a kapott egyenletet. Rendezzük az egyenleteket.

∀ x. a) Igazold. Az R halmazon értelmezzük az x ∗ y = xy – 5(x + y) + 30 műveletet. b) Az R halmazon old meg az [ x ° ( x + 1) ] + [ x ∗ ( x + 1 )] = 11 egyenletet. a) Bizonyítsd be. ∀ x. 5. ∀ x. c) Számítsd ki G invertálható elemeit a „° „ műveletre nézve. y ∈ R műveletet. b ∈ Z. M:x1 = 5. hogy x ∙ y ∈ g. ∀ x. ∀ x. hogy a “∗ „ művelet asszociatív oldd meg az x ∗ x ∗ x = x egyenletet. ha e1 a „  ” művelet semleges eleme. hogy (x ° y) ° z = x ° (y ° z). A valós számok halmazán értelmezzük az x ∗ y = xy -2x -2y +6 és x ° y = xy – 3(x + y ) + 12 műveleteket. Az egész számok Z halmazán értelmezzük az x ∗ y = x + y – 3 és x ° y = (x – 3) (y – 3) + 3 műveleteket. y ∈ R.y ∈ G. hogy x ° y = (x – 2)(y – 2) + 2. Az R halmazon értelmezzük az x y  x  y  3 és x  y  xy  3 x  y   12 műveleteket. b) Számítsd ki e1  e2  e1 e2 . a) Igazold. A valós számok halmazán értelmezzük az x ° y = xy + 4x + 4y + 12 műveletet. x3 = 4 6. a) Igazold. M: x1 = 2. a – 2b = 1 } halmaz. 2 2 a) Ellenőrizd. x2 = 3 b) Határozd meg az a egész számot úgy. hogy x ° y ∈ G. x2 = -1 ? ° (? − 1) = 0 c) Oldd meg a valós számok halmazán: { egyenletrendszert. hogy az x ° a = 3 egyenlőség minden egész számra legyen igaz. y ∈ G. y ∈ R 9. x2= 6. hogy x ∗ y = (x – 3)(y – 3) + 3. hogy 3 + 2√2 ∈ G. ∀ x. y ∈ R. ∀ x. c) Tudva azt. hogy x ∗ y = (x – 5)(y – 5) + 5. M: a = 3 ? ∗ (? + 1) = 4 ?=4 c) Oldd meg az egész számok halmazán : { egyenletrendszert. b) Határozd meg az R halmaz semleges elemét a “ ∗ „ műveletre nézve. 7. hogy a “∗ " művelet asszociatív számítsd ki ( -2015) ∗ (-2014) ∗ (-2013) ∗ …∗ 2013 ∗ 2014 ∗ 2015 értékét. Műveletek b) Bizonyítsd be. M:{ (? − ?) ° 1 = 5 ?=2 4. +∞ ) halmazt és az x ° y = xy – 2x – 2y + 6 . M: x1 = 5. Adott a G = {a + b√2 ⃒ a. Tekintsük a G = (2. b) Igazold. valamint e2 a „ ” művelet semleges eleme. hogy x ° (-4) ° y = -4. ∀ x. b) Bizonyítsd be. a) Oldd meg az egész számok halmazán: x ∗ x = x ° x egyenletet. ∀ x ∈ R. y ∈ R. y ∈ R. ∀ x ∈ R. hogy (x ∗ y) – (3 ° x ) = -1. M: 1 8. a) Ellenőrizd. hogy x ∗ 2 = 2. (? + 1) ∗ ? = ? ∗ (? + 1) ? = −1 M: { ? = −1 132 . M: e= 6 c) Tudva azt. b) Bizonyítsd be. M: 2 3.

Tehát f ( 1) 0. A polinomnak -val való helyettesítési értékét megkapjuk. 3. A polinom algebrai alakjának nevezzük a következő kifejezést f (X ) an X n an 1 X n 1 a1 X a0 . ahol az an . Megoldás: Behelyettesítjük az m helyére a 2 értéket. Adott az f  X 3  3 X 2  3 X  1 polinom. Például. Javasolt példák eredménnyel. Adott az f  X 3  2 X 2  2 X  m polinom. Adott az f  X 3  X 2  mX  m polinom. Számítsd ki az f 1 értéket. 1. ahol m . Számítsd ki az f 1 értéket. hogy f 1 0. Eredmény: f ( 1) 0. 4. kapjuk az f  X 3  2 X 2  2 X  2 polinomot. Adott az f  X 3  2 X 2  1 polinom. Megoldás: Behelyettesítjük az X helyére az 1 értéket: f (1) 13 2 12 1 1 2 1 0. a0 együtthatók egy test elemei és an 0 . legyen f ( X ) X3 2X 3 egy harmadfokú polinom és legyen 2 . 5. Begyakorló példák megoldással 1. hogy f 1 2 2m . an 1 . 2. Igazold. Fejezet: Polinomok Polinom helyettesítési értéke. Megoldás: Behelyettesítjük az X helyére az 1 értéket: f (1) 13 12 m1 m 1 1 m m 2 2m . Megoldás: Behelyettesítjük az X helyére a 1 értéket: 3 2 f ( 1) ( 1) 3 ( 1) 3 ( 1) 1 1 3 3 1 0 . ahol m . Számítsd ki az f 0 értéket. Polinomok 2. Adott az f  X 3  6 X 2  mX  6 polinom. ha az X helyére mindenhova az értékét helyettesítjük be és elvégezzük a számolásokat. A polinom foka n . Adott az f  2 X 3  X 2  3 polinom. akkor 3 f (2) 2 2 2 3 8 4 3 7. Ha m 2 számítsd ki az f 1 értéket. ahol m . Megoldás: Behelyettesítjük az X helyére a 0 értéket: f (0) 03 6 02 m 0 6 6 . majd az X helyére az 1 értéket: f (1) 13 2 12 21 2 1 2 2 2 1. Tehát f (0) 6. 133 . . Igazold.

Eredmény: f 1 m 3. 5. hogy az előző kiszámolt tagot megszorozzuk α-val majd 134 . 7. Számítsd ki az f 2 értéket. Adott az f   X 3  X 2  X  2 polinom. Eredmény: f ( 2) 5. Számítsd ki az f 2 értéket. ahol m . Adott az f  X 3  X 2  X  1 polinom. Eredmény: f 1 7. Számítsd ki az f 1 értéket. Adott az f  X 3  mX 2  X  1 polinom. Adott az f  mX 3  X  4 polinom. Igazold. A harmadik sorban már számolások találhatóak: sor utáni első eleme a főegyüttható an lesz. majd a következő tagokat úgy képezzük. Polinomok Xa-val való osztása. 6. Adott az f  X 3  3 X 2  3 X  m polinom. hogy f 1 m 3. 4. Adott az f  X 3  6 X 2  X  8 polinom. 3. hogy f 1 7 értéket. Eredmény: f (2) 27. Ha m 2 igazold. Adott az f  X 3  3 X 2  3 X  1 polinom. Eredmény: f 1 0. Horner séma A polinomnak az Xa-val való osztását több módszerrel is elvégezhetjük. 10. ahol m . Igazold. ahol m . a második sorba pedig az együtthatói. Eredmény: f ( 1) 1. 9. Ha m 1 számítsd ki az f 1 értéket. Igazold. hogy f 1 0. Adott az f  2 X 3  mX  7 polinom. Eredmény: f 1 2 2m . Eredmény: f (0) 1. ahol m . hogy f 1 2 2m . Adott az f  2 X 3  X 2  3 polinom. 8. Számítsd ki az f 0 értéket. Ennek érdekében elkészítjük a következő háromsoros táblázatot: Horner séma Xn Xn 1 Xn 2 X0 an an 1 an 2 a0 an an 1 an bn an 2 bn bn 1 f( ) Magyarázat: az első sorba a X hatványai kerülnek csökkenő sorrendbe. Polinomok 2. ahol m . Eredmény: f (1) 4. itt a Horner sémát mutatjuk be.

Polinomok

hozzáadjuk a soron következő együtthatót. A kiszámolt tagokat itt sorra bn , bn 1 , -vel jelöltük. Az
utolsó oszlopban pont a behelyettesítési értéket kapjuk meg, ami megegyezik az osztási maradékkal. A
hányados polinom pedig h( x) an X n 1
bn X n 2
b1 , azaz leolvasható a Horner séma alsó
sorából: egyel csökkentjük az X hatványait és megszorozzuk a kiszámolt értékekkel.

Begyakorló példák megoldással
1. Adott az f  X 3  4 X 2  X  2 polinom. Határozd meg az f polinom X 1 polinommal
való osztásának hányadosát és maradékát.
Megoldás:

Alkalmazzuk a Horner sémát:

X3 X2 X1 X0
1 4 1 2
1 1 4 11 3 1 1 3 2 2 1 2 0
Innen leolvassuk a hányados polinomot: h( X ) X2 3X 2 , illetve a maradékot: 0 .

2. Adott az f  X 3  2 X 2  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 2 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
Megoldás:

Alkalmazzuk a Horner sémát:

X3 X2 X1 X0
1 2 0 1
2 1 2 21 0 0 2 0 0 1 2 0 1
2
Innen leolvassuk a hányados polinomot: h( X ) X , illetve a maradékot: 1 .

3. Adott az f  2 X 3  X 2  X  2 polinom. Határozd meg az f polinom X 1
polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Megoldás:

Az osztó polinom X 1, azaz X ( 1) , tehát értéke 1.

Alkalmazzuk a Horner sémát:

X3 X2 X1 X0
2 1 1 2
1 2 1 ( 1) ( 2) 1 1 ( 1) 1 0 2 ( 1) 0 2
Innen leolvassuk a hányados polinomot: h( X ) 2X 2 X , illetve a maradékot: 2.

135

Polinomok

4. Adott az f  X 3  X 2  X  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 3 polinommal
való osztásának hányadosát és maradékát.
Megoldás:

Alkalmazzuk a Horner sémát:

X3 X2 X1 X0
1 1 1 1
3 1 1 31 4 1 3 4 13 1 3 13 40
Innen leolvassuk a hányados polinomot: h( X ) X 2 4 X 13 , illetve a maradékot: 40 .

5. Adott az f  X 3  mX 2  mX  1 polinom, ahol m . Ha m 0 határozd meg az f
polinom X 1 polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Megoldás:

Ha m 0 akkor a polinom f  X 3  1 lesz. Alkalmazzuk a Horner sémát:

X3 X2 X1 X0
1 0 0 1
1 1 0 11 1 0 11 1 1 11 2
Innen leolvassuk a hányados polinomot: h( X ) X 2 X 1 , illetve a maradékot: 2 .

Javasolt példák eredménnyel.
1. Adott az f  X 3  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 1 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X 2 X 1 , maradék 2 .

2. Adott az f  2 X 3  X 2  X  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 1
polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) 2 X 2 X 2 , maradék 3 .

3. Adott az f   X 3  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 1 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X 2 X 1 , maradék 2 .

4. Adott az f   X 3  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 1 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X 2 X 1 , maradék 0 .

5. Adott az f  X 3  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 1 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
2
Eredmény: h( X ) X X 1, maradék 0 .

6. Adott az f  2 X 3  X  1 polinom. Határozd meg az f polinom X 3 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
2
Eredmény: h( X ) 2 X 6 X 19 , maradék 58 .

136

Polinomok

7. Adott az f  X 3  27 polinom. Határozd meg az f polinom X 3 polinommal való
osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X 2 3 X 9 , maradék 0 .

8. Adott az f  mX 3  mX  3 polinom, ahol m . Ha m 1 határozd meg az f polinom
X 2 polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X2 X 2 , maradék 1.

9. Adott az f  X 3  mX 2  mX  1 polinom, ahol m . Ha m 3 határozd meg az f
polinom X 1 polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X2 2X 1, maradék 0 .

10. Adott az f  X 3  8 polinom. ahol m . Határozd meg az f polinom X 2
polinommal való osztásának hányadosát és maradékát.
Eredmény: h( X ) X 2 2 X 4 , maradék 0 .

Polinomok oszthatósága, Bézout tétele

Egy polinom akkor osztható egy másik polinommal, ha az osztási maradék 0 .

Bézout tétele: egy polinom akkor és csak akkor osztható az Xa polinommal, ha f (a) 0.

Begyakorló példák megoldással
1. Adott az f  X 3  4 X 2  X  2 polinom. Igazold, hogy az f polinom osztható az X 1
polinommal.
Megoldás:

Alkalmazzuk Bézout tételét: mivel a 1 f (1) 13 4 12 1 2 1 4 1 2 0 , tehát az f
polinom osztható az X 1 polinommal.

2. Adott az f  X 3  8 polinom. Igazold, hogy az f polinom osztható az X 2 polinommal.
Megoldás:

Alkalmazzuk Bézout tételét: mivel a 2 f ( 2) ( 2)3 8 8 8 0 , tehát az f polinom
osztható az X 2 polinommal.

3. Adott az f  X 3  X  m polinom, ahol m . Ha m 2 igazold, hogy az f polinom
osztható az X 1 polinommal.
Megoldás:

Ha m 2 akkor a polinom a következő: f  X 3  X  2 .

Alkalmazzuk Bézout tételét: mivel a 1 f (1) 13 1 12 2 1 1 2 0 , tehát az f polinom
osztható az X 1 polinommal.

4. Adott az f  X 3  mX 2  X  2 polinom, ahol m . Határozd meg az m értékét úgy,
hogy az f polinom osztható legyen az X 1 polinommal.
Megoldás:

137

Eredmény: f (3) 0. Igazold. Adott az f  X 3  X  2 polinom. hogy az f polinom osztható az X 1 polinommal. hogy az f polinom osztható az X 2 polinommal. Adott az f  X 3  mX 2  mX  1 polinom. Adott az f   X 3  mX 2  2mX  8 polinom. hogy az f polinom osztható az X 3 polinommal. Igazold. az m valós szám bármilyen értékére. 1 6. ahol m . 5. 1. azaz m 4 0 m 4. hogy az f polinom osztható legyen az X 2 polinommal. Adott az f  8 X 3  4 X 2  2 X  3 polinom. Igazold. 3. 1 Eredmény: f 0. hogy az f polinom osztható az X 1 polinommal. Adott az f  2 X 3  X 2  16 X  4 polinom. Határozd meg az m értékét úgy. ahol m . ahol m . ha f (1) 0 . hogy az f polinom osztható az X 1 polinommal. Adott az az f  X 3  mX  27 polinom. hogy az f polinom osztható az X 2 polinommal. az m valós szám bármilyen értékére. Eredmény: f (2) 0. Adott az f  X 3  27 polinom. tehát az f polinom osztható az X 1 polinommal. 4. Igazold. 2. Határozd meg az m értékét úgy. 5. Eredmény: f ( 1) 0. Adott az f   X 3  mX 2  X  2 polinom. Igazold. 2 7. Eredmény: f (1) 0. hogy az f polinom osztható az X 2 polinommal. Igazold. 138 . az m valós szám bármilyen értékére. hogy az f polinom osztható legyen az X 3 polinommal. Eredmény: f (2) 0. Megoldás: Alkalmazzuk Bézout tételét: mivel a 1 3 2 f ( 1) 1 m 1 m 1 1 1 m m 1 0 . Eredmény: m 18 9. Javasolt példák eredménnyel. az f polinom akkor lesz osztható az X 1 polinommal. Eredmény: f (1) 0. hogy az f polinom osztható az X 1 polinommal. Igazold. Igazold. ahol m . Polinomok Alkalmazzuk Bézout tételét: mivel a 1 f (1) 13 m 12 1 2 1 m 1 2 m 4 . Eredmény: m 1 8. Adott az f  X 3  4 X 2  2 X  3 polinom. Adott az f   X 3  2 X 2  3 polinom.

látható. Érdemes megjegyezni a következő összefüggést is. Megoldás: Felírjuk a Viète összefüggéseket: x1 x2 x3 3 mivel a 1. x2 . Ha bármelyiket visszahelyettesítjük az egyenletbe 0 értéket kapunk. hogy 2 2 2 x1 x2 x 3 3. x3 . a a Begyakorló példák megoldással 1. b 2. c és d értékeit az a értékével. c 0. ahol m . Adott az f  mX 3  mX 2  mX  3 polinom. kettesével és hármasával (ebből a d x1 x2 x3 a értelemszerűen csak egy van) és összeadtuk. Megoldás: Felírjuk a Viète összefüggéseket: x1 x2 x3 2 mivel a 1. ami a Viète összefüggésekből következik: 2 2 2 2 b c x1 x 2 x 3 2 . az m valós szám bármilyen értékére. x3  . Igazold. Polinomok gyökei. d 1 x1 x2 x1 x3 x2 x3 3 x1 x2 x3 1 2 Ezekből: x12 x22 x32 3 2 3 9 6 3 következik. amelynek gyökei x1. hogy sorra elosztjuk a b. Ezek eredményét megkapjuk úgy. Eredmény: f (1) 0. közben változtatva az előjelet is. x2 . x2 . 2. hogy vettük a gyököket egyesével. Polinomok 10. ahol a 0 egy harmadfokú egyenlet. Viète összefüggések Legyen aX 3 bX 2 cX d 0. x3  . Adott az f  X 3  2 X 2  1 polinom. b 3. Igazold. Számítsd ki az x12 x22 x32 kifejezés értékét. amelynek gyökei x1. d 1 x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 x1 x2 x3 1 139 . Igazak a Viète összefüggések: b x1 x2 x3 a c x1 x2 x1 x3 x2 x3 . Adott az f  X 3  3 X 2  3 X  1 polinom. melynek gyökeit jelöljük a következőképpen x1 . hogy az f polinom osztható az X 1 polinommal. c 3.

Megjegyzés: látható. 1 1 1 1 5. b 4. x1 x2 x2 x3 x3 x1 Megfelelő értékekkel bővítve a törteket kapjuk. c 0. Adott az f  X 3  4 X 2  X  2 polinom. c 1. c m. Észrevesszük. b 6. x3  . b 2. d 1 x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 x1 x2 x3 1 Számítsuk ki először a 2 x1 2 x2 2 x3 kifejezést: 2 x1 2 x2 2 x3 4 2 x1 2 x2 x1 x2 2 x3 8 4 x1 4 x2 2 x1 x2 4 x3 2 x1 x3 2 x2 x3 x1x2 x3 4 x1 x2 x3 2 x1 x2 x1 x3 x2 x3 x1 x2 x3 8 4 2 2 0 ( 1) 8 8 1 8 1 Tehát 2 x1 2 x2 2 x3 1. hogy . hogy 1 1 1 1. Polinomok 2 Ezekből: x12 x22 x32 2 2 0 4 következik. Megoldás: Felírjuk a Viète összefüggéseket: x1 x2 x3 2 mivel a 1. d 2 x1 x2 x1 x3 x2 x3 1 x1 x2 x3 2 1 1 1 Alakítsuk át először a kifejezést: x1 x2 x3 140 . x1 x2 x2 x3 x3 x1 Megoldás: Felírjuk a Viète összefüggéseket: x1 x2 x3 6 mivel a 1. x2 . 3. amelynek gyökei x1. d 6 x1 x2 x1 x3 x2 x3 m x1 x2 x3 6 1 1 1 Alakítsuk át először a kifejezést. Igazold. hogy a közös nevező x1 x2 x3 . hogy a x1 x2 x2 x3 x3 x1 x1 x2 x3 x1 x2 x3 x1 x2 x3 x1 x2 x3 6 második Viète összefüggést nem kellett használnunk. 4. x1 x2 x3 2 Megoldás: Felírjuk a Viète összefüggéseket: x1 x2 x3 4 mivel a 1. Adott az f  X 3  2 X 2  1 polinom. Adott az f  X 3  6 X 2  mX  6 polinom. Számítsd ki az 2 x1 2 x2 2 x3 kifejezés értékét. ahol m Igazold. hogy: 1 1 1 x3 x1 x2 x1 x2 x3 6 1 .

hogy x12 x22 x32 0. x1 x2 x3 1 3. Számítsd ki az 2 x1 2 x2 2 x3 kifejezés értékét. x1 x2 x3 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 1 . Igazold. x1 x2 x3 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 1 . x1 x2 x3 m 4. innen 2 x1 2 x2 2 x3 9. x2 . hogy 2 2 2 x1 x 2 x3 1. Adott az f  X 3  1 polinom. x3  . amelynek gyökei x1. Igazold. x1 x2 x2 x3 x3 x1 x1 x2 x3 0 1 1 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 . Adott az f  X 3  1 polinom. x3  . hogy 2 2 2 x1 x 2 x3 1. innen 2 x1 2 x2 2 x3 . x3  . x2 . x1 x2 x3 x1 x2 x3 x1 x2 x3 x1 x2 x3 x1 x2 x3 2 2 Javasolt példák eredménnyel. amelynek gyökei x1. x3  . x1 x2 x3 0 1 17 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 . innen 0. x1 x2 x3 1 2. Adott az f  X 3  X 2  X  m polinom. x1 x2 x3 0 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 . 1. x2 . amelynek gyökei x1. Igazold. x3  . x1 x2 x3 0 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 . innen x12 x22 x32 1. amelynek gyökei x1. innen x12 x22 x32 0. x3  . x1 x2 x3 1 5. amelynek gyökei x1. x2 . Polinomok 1 1 1 x2 x3 x1 x3 x1 x2 x1 x2 x1 x3 x2 x3 1 1 . amelynek gyökei x1. x2 . 2 2 1 x1 x2 x3 2 6. hogy 1 1 1 0. innen x12 x22 x32 1. x1 x2 x2 x3 x3 x1 x1 x2 x3 1 141 . Igazold. Számítsd ki az 2 x1 2 x2 2 x3 kifejezés értékét. Adott az f  2 X 3  X  1 polinom. Adott az f  X 3  X 2  X  1 polinom. x2 . Adott az f  X 3  1 polinom.

innen 2. Adott az f  X 3  1 polinom. Igazold. hogy 1 1 1 0. hogy 1 1 1 2. 3 x1 x2 x3 7 7 x1 x2 x3 3 10. x1 x2 x2 x3 x3 x1 x1 x2 x3 2 1 1 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 1 . amelynek gyökei x1. x3  . amelynek gyökei x1. Adott az f  X 3  2 X 2  X  1 polinom. Igazold. Igazold. Adott az f  3 X 3  3 X 2  X  7 polinom. x1 x2 x3 x1 x2 x3 1 9. hogy 1 1 1 1 . Polinomok 7. x3  . x1 x2 x3 7 x1 x2 x3 1 1 1 1 1 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 . x1 x2 x2 x3 x3 x1 x1 x2 x3 1 8. innen 0. x2 . amelynek gyökei x1. x2 . x3  . amelynek gyökei x1. x1 x2 x3 x1 x2 x3 1 142 . hogy 1 1 1 2. innen 2. Igazold. x3  . Adott az f   X 3  2 X  1 polinom. x1 x2 x3 x1 x2 x3 0 1 1 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 2 . innen . x2 . x1 x2 x3 x1 x2 x3 0 1 1 1 Eredmény: x1 x2 x1 x3 x2 x3 0 . x2 .

Tulajdonságok ? ? ? a) ∀?. { ⅆ? = − ctg ? + ? sin2 ? Integrálási szabályok: a) ∫ ?(?) ⅆ? = ∫ ? (?) ⅆ? + ? Ha egy konstanst hozzáadunk. ∫ sin ? ⅆ? = − cos ? + ? 5. Integrálok 3. Fejezet: Elemi primitívek.hogy ∫? ? (?) ⅆ? = ?(?) ⋅ (? − ?) 143 . ∫ ? ? ⅆ? = + ?. A leggyakoribb elemi határozatlan integrálok képletei: ? ?+1 ?3 1. Ha adott egy ?: ? → ℝ folytonos függvény és ?: ? → ℝ egy primitív függvénye. Ilyenkor végtelen sok primitív létezik. nem változik a primitív függvénycsalád. határozott integrálok. ∫ ? ⅆ? = ln|?| + ? ?? 2? ⅇ? 3. ? > 0. akkor a ?: ? → ℝ -et az ? egy primitív függvényének nevezzük. és az ? határozatlan integráljának nevezzük. Egy primitiválható függvény összes primitív függvényének halmazát ∫ ? (?) ⅆ?-el jelöljük. A ? minden behelyettesítési értékére kapunk egy primitív függvényt. akkor a következőképpen kapjuk meg az összest: ∫ ?(?) ⅆ? = ? + ? ahol ? ∈ ℝ egy tetszőleges konstans szám. Ha egy ? függvénynek létezik egy npimitív függvény. Elemi primitívek Értelmezés: Ha adott egy ?: ? → ℝ függvény. Képletek. ∫ 1 ⅆ? = ? + ? 1 2. ? ∈ ℝ ∫ (??(?) + ??(?)) ⅆ? = ? ∫? ? (?) ⅆ? + ? ⋅ ∫? ?(?) ⅆ? Linearitás ? ? ? ? b) ∀? ∈ ?. ∫ ? ? ⅆ? = ?+1 + ?. ∫? ?(?) ⅆ?= ∫? ?(?) ⅆ? + ∫? ? (?) ⅆ? Aditivitás ? c) ∃? ∈ (?. b) ∫ ? ⋅ ? (?) ⅆ? = ? ⋅ ∫ ?(?) ⅆ? egy konstans szorzótényezőt kiemelhetünk az integrál elé c) ∫ (?(?) + ?(?)) ⅆ? = ∫ ?(?) ⅆ? + ∫ ?(?) ⅆ? Az összeg integrálja egyenlő az integrálok összegével. akkor azt mondjuk. ?) úgy. ? ≠ 1 pl: ∫ 2? ⅆ? = + ? . ∫ cos2 ? ⅆ? = tg ? + ? 1 7. Határozott integrálok. hogy primitiválható. ∫ cos ? ⅆ? = sin ? + ? 1 6. ?-tól ?-ig. ? ∈ ℕ pl: ∫ ? 2 ⅆ? = 3 + ?. amelyek csak egy konstans tagban különböznek. ha ? deriválható és ? ′ (?) = ?(?) ∀? ∈ ?. ∫ ⅇ ? ⅆ? = + ? = ⅇ? + ? ln ? ln 2 ln ⅇ 4. Ha ismerjük legalább az egyik primitív függvényét. akkor: ? ? ∫? ?(?) ⅆ? = ?(?) |? = ?(?) − ?(?) az ? határozott integráljának nevezzük.

2] intervallumon az ? (?) = 3? 2 függvény grafikonja alatti területet. Adott az ?: [0. ?] ? intervallumon a grafikonjaik által közrezárt síkidom területét az ∫ (?(?) − ?(?)) ⅆ? határozott ? integrál adja meg. ?]-n . akkor ∫? ?(?) ⅆ? ≤ ∫? ?(?) ⅆ? Monotónia Alkalmazások: Legyenek ? é? ?: [?. Úgy. ?] intervallumon az ? (?) = sin ? függvény grafikonja alatti rész területét. akkor ∫? ?(?) ⅆ? ≥ 0 Pozitivitás ? ? e) Ha ? ≤ ? az [?. Integrálok ? d) Ha ? ≥ 0 az [?. Adott két függvény: ?. ?(?) = ?(?) = ln(? + 4). +∞) → ℝ. Számítsd ki: ∫1 (? 2 + 2? − 3) ⅆ? -et 2 2 2 2 Megoldás: ∫1 (? 2 + 2? − 3) ⅆ? = ∫1 ? 2 ⅆ? + ∫1 2? ⅆ? − ∫1 3 ⅆ? = 2 2 2 2 2 ?3 ?2 23 13 22 12 =∫1 ? 2 ⅆ? + 2 ⋅ ∫1 ? ⅆ? − 3 ⋅ ∫1 ⅆ? = | +2 ⋅ ( )| − 3 ⋅ ?|12 = ( − ) + 2 ⋅ ( − ) − 3(2 − 1) 3 1 2 1 3 3 2 2 8−1 4−1 7 7 = 3 +2⋅ 2 −3⋅1= 3+3−3= 3 4. 1 Megoldás: ?′ (?) = (ln(? + 4))′ = ?+4 ?+4 1 1 Tehát ∫ ? (?) ⋅ ?′ (?) ⅆ? = ∫ ? ⋅ ?+4 ⅆ? = ∫ ? ⅆ? = ln(?) + ? 2 3. ?] → ℝ két függvény. Számítsd ki az [1. ?: (0.2] → ℝ ? (?) = ?+2 Számítsd ki az ∫ ?(?) ⋅ (? + 2) ⅆ? határozatlan integrált. Számítsd ki a [0. Ha csak egyszerűen az ? (?) pozitív függvény grafikonja alatti terület kell az [?. ?] –n. ?2 ?3 Megoldás: x ∫ ? (?)(? + 2) ⅆ? = ∫ (?+2) ⋅ (? + 2) ⅆ? = ∫ ? 2 ⅆ? = 3 +? ?+4 2. ? Megoldás: A terület= ∫0 sin(?) ⅆ? = − cos(?)|?0 = −(cos(?) − cos(0)) = −(−1 − 1) = −(−2) = 2 144 . 2 2 2 2 ?3 8 1 7 Megoldás: A terület = ∫1 ? (?) ⅆ? = ∫1 3? 2 ⅆ? = 3 ⋅ ∫1 ? 2 ⅆ? = 3 ( 3 | ) = 3 (3 − 3) = 3 ⋅ 3 = 7 1 5. ?]. ? Számítsd ki az ∫ ? (?) ⋅ ?′ (?) ⅆ? integrált. ? akkor ez a terület: ∫? ?(?) ⅆ? Megoldott feladatok: ?2 1. akkor ezen az [?. hogy ?(?) ≤ ? (?)∀? ∈ [?. ?] intervallumon.