You are on page 1of 10

„Illegálisan Titkosított”

dr. Steven Greer dokumentumfilmje

Az amerikai katonai-védelmi-hírszerzési komplexum évtizedek óta futó projektjei
között léteznek legálisan titkosított és illegálisan titkosított programok, utóbbiaknak
egy még inkább szűkített körét alkotják a különleges hozzáférésű el nem ismert
(illegálisan titkosított) projektek (USAPs – Unacknowledged Special Access
Programs).

Ezek csak azért fontosak, mert olyan, közpénzen kifizetett tudományos-technikai
fejlesztéseket tartanak elzárva nemcsak az Amerikai Egyesült Államok lakossága,
hanem bolygónk teljes lakossága elől, melyekkel a (profitábilis) háborúk, az éhezés, a
túlnépesedés miatti erőforrás-szűkösség problémája, az egyre növekvő
energiaigények problémája mind megoldhatóak lennének. Egy rendkívül szűk
globális magánoligarchia érdekében úgy tartják vissza illegális eszközökkel ezeket a
fejlesztési eredményeket, hogy közben azokat a társadalom által finanszírozott
költségvetésből elszámoltathatóság nélkül és korlátlanul finanszírozzák.
De miről is szól a film részletesen?

Az ufológia leghíresebb alakja dr. Steven M. Greer, aki az egész UFO-leleplezési
mozgalmat elindította 2001-ben a Washington D.C. Sajtóházban (National Press
Club) rendezett Disclosure Project (Felfedés Projekt) nevű rendezvényével, melyen
számos, magas beosztású hadseregbeli és titkosszolgálati vezető tett a törvény előtt is
helytálló módon tanúvallomást a földönkívüli jelenségekről és egy kiterjedt,
illegálisan működő titoktartási rendszerről szerzett tapasztalataikról.

Dr. Greer 2013-ban készült Sirius című első dokumentum filmjét 2017. május 9-én
követte második leleplező filmje, az Illegálisan Titkosított (Unacknowledged), napra
pontosan a 16 évvel azelőtti, Washington D.C. Esemény után.

Steven Greer mellett ezúttal közreműködik régi harcostársa, a Disclosure Project és a
közzétételre vonatkozó civil kezdeményezések egyik élharcosa Daniel P. Sheehan
ügyvéd –aki azzal vált Amerika-szerte ismertté, hogy a hírhedt Watergate-botrányban
ő volt az egyetlen ügyvéd, aki először és végig kiállt a károsult állampolgárok
mellett–, valamint Richard C. Doty, a USA légierő különleges ügynöke és hírszerző
tisztje, aki különleges hozzáférésű programok tagjaként részt vett az amerikai
kormány földönkívüli kapcsolatok kivizsgálásával foglalkozó programjában.
Megszólal többek közt a hadsereg repüléstörténetével foglalkozó történész, Michael
Schratt, illetve Mark McCandlish, a titkos projektekben zajló repülőgéptervezési
munkálatok egyik illusztrátora is. Emellett archív felvételekről számos megszólalót
láthatunk a Greer által korábban összegyűjtött több száz órányi tanúvallomásokból.

A film rövid visszaemlékezéssel kezdődik. Képkockák peregnek a 2001-es
washingtoni sajtókonferenciáról, az akkori internet legnézettebb online eseményéről,
amelyen 20 katonai, kormányzati és vállalati szemtanú állt először nyilvánosság elé,
hogy dokumentumokkal és személyes tanúvallomásokkal élő bizonyítékul
szolgáljanak arra, hogy hivatalosan el nem ismert fedett katonai projektekben vettek
részt. A nyilvános sajtókonferencia elsődleges célja az volt, hogy a szemtanúk
feltárjanak egy évtizedek óta létező összeesküvést és felfedjék a földönkívüli
látogatásokat a Földön. Elmondásuk szerint létezik egy titkos csoport, amely
földönkívüli technológiákat tanulmányoz és az emberiség életét örökre
megváltoztató technológiai eszközök birtokában van. Olyan találmányokkal
rendelkezik, amelyek egyetlen generáció alatt megszabadítanák a Földet a fosszilis
üzemanyagoktól, a környezeti pusztítástól és a szegénységtől.
Greer gyerekkorában maga is szemtanúja volt egy korong alakú repülő objektum
észlelésének és egész életében szigorúan titkos projektekben szolgáló emberek
körében mozgott, lévén hogy nagybátyja egyik tervezője volt annak az eredeti
holdmodulnak, amely az első embert szállította a Holdra. Greer 8 évet szentelt az
életéből arra, hogy kongresszusi embereknél kijárja, hozzák hivatalosan is az
emberek tudomására az ufo-jelenségek létezését és fedjék fel az ezzel kapcsolatos
történéseket. Kezdeményezése azonban nem járt sikerrel.

Ez vezetett végül ahhoz, hogy a 2001-ben megalapított Disclosure Project keretén
belül első kézből származó tanúvallomásokat kezdjen gyűjteni radarkezelőktől,
katonai helyszínelőktől, a légierő pilótáitól és hadiipari vállalatok alkalmazottaitól,
akik az észlelések utáni reakciókról és a feljebbvalóiktól kapott eligazításokról
számoltak be neki. Sokan közülük úgy csöppentek bele a felfedés folyamatába, hogy
feljebbvalóiktól azt a parancsot kapták, hogy e tapasztalataikról senkinek se
beszéljenek. Greer nagyon csalódott amiatt, hogy ha a magas rangú hivatalnokok -
akikkel az évek során személyesen beszélt - akárcsak 1 %-ának is lett volna elég
bátorsága nyilvánosan beszélni a tudomására jutott információkról, már rég vége
lenne a titoktartásnak.

E témával kapcsolatban az embereket elsősorban a bizonyítékok érdeklik, mindenki
valódi bizonyítékokat akar látni és természetesen nagyon erős a szkepticizmus is,
ami Greer szerint üdvözlendő dolog, egészen addig a pontig, amíg az nem fordul
át vak tagadásba. Úgyhogy a kérdés Greer szerint inkább az, hogy az emberek mit
tekintenek a bizonyíték mértékegységének.
Több bizonyítékunk van az ufok létezéséről, mint a fekete lyukakról, az
asztrofizika elméleteiről vagy a gyógyszerek tényleges hatásairól.

Dr. Allan J. Hynek, a Légierő azonosítatlan repülő tárgyakra vonatkozó vizsgálati
jelentésének, a Project Blue Book-nak egyik atyja szerint „kínosan sok bizonyítékkal
rendelkezünk”. 3500 olyan esetről tudunk, amelyek során földönkívüli járművek
landoltak és fizikai nyomokat hagytak hátra maguk után. 4000 olyan esetet
jegyeztek fel, amikor azonosítatlan járművek jelentek meg radarkijelzőkön
illetve repülőgéppilóták közvetlen észlelései során. Rengeteg fénykép,
videofelvétel és fizikai bizonyíték létezik, köztük egy valódinak tartott földönkívüli
test, ami korábban a „Sirius” című filmben már bemutatásra került. Mindezek
ellenére a mainstream média és a tudományos világ részéről egyfajta gát
tapasztalható a témát illetően.

Az egész dolog Roswell-el kezdődött. 1947. július 7-én egy kb. 15 méter átmérőjű,
nem teljesen csészealj alakú lezuhant űrhajót találtak, benne 3 db, kb. 90 cm magas
földönkívüli lénnyel. A hajó megtalálásáról szóló dokumentumok el lettek juttatva az
FBI akkori igazgatójához, J. Edgar Hoover-hez is. A hajóban nem volt semmilyen
emberek által ismert repülésirányító rendszer. A roncsot Los Alamosba szállították, és
később a működésére vonatkozó műszaki részleteket megfejtették. Az űrhajó
reptetéséhez a gépet irányító lényeknek egy irányítópanelre kellett tenniük a kezüket,
és a panelhez egy headset is tartozott, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a
gépet egyfajta tudati irányítással működtették. A filmben megszólaló szemtanúk a
gépen talált testekről, a földönkívüli lények fiziológiájáról is szót ejtenek. Kiderül,
hogy az egyik lény túlélte a hajó lezuhanását és csak évekkel később, 1952-ben
halt meg. A halott tetemeket mélyfagyasztásban az Ohio államban található Wright
Patterson légibázisra küldték.

A jelek szerint azonban nem a roswell-i volt az első ilyen eset. Több mint 100
lezuhanást jegyeztek fel és Roswell után jelentős földönkívüli aktivitás vette kezdetét.
Greer szerint ez a történelmi eset sokkal inkább egy fordulópontnak tekinthető. A két
atombomba felrobbantását megelőző hetekben ugyanis tesztrobbantásokra került sor
Új-Mexikóban, és a feltételezések szerint valakik már akkor megfigyelték a
történéseket.

Abból, hogy az első ufo-felbukkanások nukleáris létesítmények közelében
történtek, azt feltételezik, hogy a robbanásoknak multidimenzionális hatásai is
lehettek és a felbukkanások azért történtek meg, mert a látogatók nagyon aggódnak
amiatt, hogy amióta megtanultunk atommagot hasítani, a földi emberek
egzisztenciális fenyegetést jelentenek nem csak saját magukra, hanem a galaxisban
élő más lényekre is. Steven Greer szerint nincs bizonyíték rá, hogy az ideérkező
látogatók rosszindulatúak lennének velünk szemben. Ellenben nagyon aggódnak a mi
részünkről tanúsított rosszindulatú tevékenységek miatt.
A filmben elhangzott állítások alapján a földönkívüliek nem engedik meg, hogy
bombákat robbantsunk az űrben. Ez egyáltalán nem elfogadható a számukra és ezt
újra és újra demonstrálták előttünk. Rakétákat lődöztek le, rálőttek a repülőgépeinkre,
amelyekről aztán egyszerűen leesett a gép által szállított bomba robbanófeje. Ilyenkor
furcsa fénypontok körözgettek a katonai gépek körül, amikkel kapcsolatban több
vizsgálatot is lefolytattak, de a történésekre nem találtak semmilyen magyarázatot.

E jelenségeket az 1940-es évektől kezdve hihetetlen titoktartás övezi. Az ufo-esetek
felbukkanása után a nemzetbiztonsági szervezetekben is óriási változtatásokat kellett
eszközölni. HETEKKEL a Roswell-ben történt esemény után hozták létre a CIA-
t, majd ezt követően vált le a hadseregről és lett önálló alakulattá a US AirForce
(Amerikai Légierő), illetve ezt követően kezdődtek el az ún. hivatalosan el nem
ismert, különleges hozzáférésű projektek is. A filmben bemutatásra kerül egy Greer
tulajdonában lévő kanadai kormányzati dokumentum, miszerint:
1. az ufo-k a legnagyobb tömegpusztító potenciállal bíró fegyvernél, a
hidrogénbombánál is nagyobb titoknak minősültek,
2. repülő csészealjak léteznek, működési módjuk ismeretlen, de egy kis csoport Dr.
Vannevar Bush vezetésével koncentrált erőfeszítéseket tesz ennek kiderítésére
3. az egész ufo-témakört az USA hatóságai hatalmas jelentőségűnek tartják

1961-re azonban Eisenhower elnök – aki nagyon is járatos volt a témát illetően –
rájött, hogy az irányítás teljesen kicsúszott az USA kormányának kezéből.
Leköszönésekor, a televízióban levetített búcsúbeszédében egy figyelmeztetést
fogalmazott meg, ami elsősorban nem a hivatalos tábornokok és katonai-védelmi
cégek túlzott hatalmára vonatkozott, hanem ennek illegális összetevőire hívta fel a
figyelmet. Olyan elemekre, amelyek a hagyományos hadseregen kívül léteznek.

Eisenhower elnök arra a katonai-védelmi-hírszerzési komplexumra utalt, amely
bürokratikus eszközökkel és maffiamódszerekkel egyaránt magához ragadta az
irányítást az USA felett. Ez az a csoport, amely háborút visel az olajmezőkért és
a teljes spektrumú dominancia megvalósításért. E hatalomátvétel hatására
váltak ki a hagyományos katonai-nemzetbiztonsági működésből az ún.
hivatalosan el nem ismert „deep black'” programok.

Hogyan tud a kormány ekkora titkot megtartani? A filmben elhangozott állítások
alapján a hírszerző közösség arzenáljában a legnagyobb fegyver az emberiség
általános hite abban, hogy a kormány úgysem tud ekkora titkot megtartani és nem tud
elhallgatni egy ekkora volumenű programot az amerikai közvélemény elől. A
titkosítás méreteire azonban rögtön felhozhatjuk pl. az NRO, a Nemzeti Felderítő
Hivatal esetét, amelynek létezéséről alapítása után 30 évig senkinek sem volt
tudomása.

De említhető az NSA szervezete is, amelyet viccesen No Such Agency-nek („Nem
létezik ilyen ügynökség”) is neveznek. Továbbá azt se felejtsük, hogy az
atombombán dolgozóknak is titoktartási kötelezettségük volt – 10 év börtön vagy
100.000 dollár bírság járt annak, akiknek eljárt a szája. Ennek a szemléletmódnak
köszönhető az is, hogy a hidrogénbombák létezését az amerikai kormány hivatalosan
csak a hirosima-i és nagaszaki-i robbantások után ismerte el.

Az ufo-kérdés képezi tehát az egyik legnagyobb titkot, amelyet fel kell fedni, mert
ennek hiányában még a lehetősége is elvész annak, hogy kimehessünk a csillagokhoz
és barátságos kapcsolatfelvételt létesítsünk űrbéli szomszédainkkal, más
civilizációkkal és információt, tudást, erőforrásokat, valamint spirituális értékeket
osszunk meg egymással. A kormányzat inkább elnyomja a létezésükről szóló
információkat mondván, hogy az veszélyezteti a nemzetbiztonságot és a jelenleg
fennálló valóságot.

A szupertitkos, hivatalosan el nem ismert projektek fekete költségvetése - konzervatív
becslések szerint - 100-200 milliárd dollárra rúg évente. A katonaság már George W.
Bush elnöksége idején sem tudott elszámolni a kiadásainak 25%-ával, és a helyzet
azóta csak romlott. Kongresszusi felügyelet és nyilvános kontroll hiányában naponta
100 millió dollár megy el olyan titkosított programokra, amelyekről semmilyen
technikai információt nem adnak ki. Léteznek legálisan titkosított és illegálisan
titkosított programok. Ez utóbbiak közé tartoznak a különleges hozzáférésű
projektek. A kongresszusnak és az USA elnökének nincs beleszólása ezekbe, mert
ahogy a nemrég elhunyt Daniel Inoyue hawaii szenátort idézi a film:

„Létezik egy árnyékkormány saját légierővel, saját haditengerészettel, saját
finanszírozó mechanizmussal, és a képességgel, hogy megtudjon győzni arról,
hogy a saját elgondolásai nemzeti érdeknek minősülnek, szabadok mindenféle
csekkektől és kimutatásoktól, és mentesülnek magának a jognak a hatálya alól
is!” – Daniel Inoyue amerikai, hawaii állambeli szenátor, 1987. júl. 8.

Néhányan az elnökök közül megpróbáltak érdeklődni a téma iránt különböző
kormányszervezeteknél. Néhányan sejtették, néhányan –mint pl Jimmy Carter elnök–
láttak is ilyen jelenségeket, de nem rendelkeztek hozzáférési jogosultsággal, hogy
benézhessenek a függöny mögé. Az árnyékkormányzat „ideiglenes
munkavállalóként” tekint az USA elnökeire és megtagadja tőlük a betekintést a
Lockheed Skunk Works, a Boeing, a Northrop Grumman és ezekhez hasonló
vállalatok tevékenységeibe.

A film készítőinek állítása szerint a nyilvánosságra hozatalt meggátló egyik
legfontosabb tényező a főáramlatú médiába történő katonai és hírszerzési ügynökök
beszivárgása. Ha el akarnak rejteni egy történést, a hírszerző közösség befolyást
gyakorol a médiára: pszichológiai hadviselést és lejárató propagandát vetetnek
be, hogy hiteltelenítsék a szemtanúk állításait. Felmérések szerint az USA
lakosságának 5%-a látott már ufo-t, több, mint 40% hiszi, hogy léteznek ufók, de a
médiában olyan környezetet hoznak létre, amelyben igyekeznek olyannyira nevetség
tárgyává tenni a témát, hogy egyetlen köztiszteletben álló tudós sem akarná, hogy a
neve említésre kerüljön ennek kapcsán. A módszer szerint az őszinte és hiteles
szemtanúk állításait minden eszközzel le kell rombolni és hiteltelenné kell tenni a
közvélemény előtt.

CIA-dokumentumok léteznek arról, hogy a főáramlatú médiában olyan embereket
helyeztek el, akiknek az a jól megfizetett feladata, hogy eltorzítsák és
megváltoztassák a szemtanúk által elmondottakat. Minden nagyobb hírügynökségnél,
tv-csatornánál vannak embereik, akiket – hírszerző tisztek szerint készpénzben,
adómentesen – busásan megfizetnek ezért. Producerek és rendezők is be vannak
vonva e műveletekbe és ehhez hasonló módon járnak el az akadémikusok körében is.

Teljes munkaidőben dolgozó hírszerzési ügynökök vannak a
médiaközpontokban ún. „nemzetbiztonsági tudósító” státuszban. A Time Life
igazgatótanácsának egyik tagja úgy fogalmazta meg ezt Greer-nek: „Lényegében
írnokok vagyunk, akiknek a király jobbkeze diktál.” A titoktartást a CIA által
létrehozott, akadémikusokból és tudósokból álló bizottságok – mint amilyen a
Robertson Panel illetve a Condon-bizottság –, valamint fizetett beszivárgók segítenek
fenntartani, akik valóságos pszichológiai hadviselést folytatnak a témát illetően. A
főáramlatú médiában csak manipulált információk találhatók, az interneten pedig a
valós információk közé rengeteg dezinformáció van bekeverve, így senki sem tudja,
hogy kinek higgyen valójában és végül teljessé válik a zavarkeltés a témában. A
nevetségessé tételnek és hiteltelenítésnek számtalan módja létezik – pl. valódi
információkat jelentetnek meg szennylapokban, így azok már a megjelenés ténye
által is eleve hiteltelenítve vannak – és e technikákat 50 éve alkalmazzák, méghozzá
nagyon sikeresen.

Greer szerint a titoktartás miatt az emberiség legalább egy évszázadnyi evolúciót
veszített el. Az 1920-as évek technológiai áttörései és Nikola Tesla zseniális
találmányai végtelen szabadenergiával láthatták volna el a Földet.
A mai állapotokhoz képest 100 évvel előrébb kellene tartanunk – jelenlegi
technológiáink nevetségesek, miközben szigorúan titkos fejlett ipari technológiák
vannak szándékosan elrejtve előlünk a makroökonómiai tényezők, a petrodollár,
az olajmonopólium és egy kis létszámú ipari elit érdekei miatt.

Egy évszázadnyi mesterségesen fenntartott szűkösség egy destabilizált, dehumanizált,
háború sújtotta világot hozott létre, amely a gazdagságot a sokaságtól a kevesek felé
áramoltatja. Jelenleg is több, mint 5000 szabadalom áll titkosítás alatt. Greer szerint
az „UFO” kifejezés egy szándékosan fabrikált megnevezés, része a pszichológiai
hadviselésnek.

Valójában alternatív energia- és meghajtórendszernek kellene nevezzük, hiszen az
ilyen típusú járművek által használt szabadenergia segítségével a szállítási és gyártási
költségek szinte nullára csökkennének, segítségükkel mindenki számára végtelen
bőséget lehetne teremteni a Földön. Ráadásul ezeket a találmányokat már nem kell
felfedezni, hiszen már most is léteznek – kifejlesztésükhöz adófizetők pénzéből több
milliárdnyi dollár lett felhasználva a szupertitkos fekete költségvetés révén. E
technológiák hasztalanná tennék a fosszilis üzemanyagokat és a napelemek
használatát, elavulttá a szén és nukleáris energia alkalmazását. A szállítás és építkezés
módjai is forradalmasításra kerülnének.

A szabadenergia azonban csak az egyik tényezője a földönkívüli technológiáknak. Az
Amerikai Egyesült Államok a Németországban talált náci ufo-k technológiái alapján
ún. ARV-ket (alien reproduction vehicle), vagyis földönkívüli járművek alapján
készült reprodukciókat készített, amelyekből olyan nagyvállalatok profitáltak, mint a
Lockheed Martin, EG&G, Raytheon, E-Systems és a MITRE... Sok olyan
személy volt az idők során – mint pl az USA első védelmi minisztere, korábbi
haditengerészeti miniszter James Forrestal - akik megpróbálták elérhetővé tenni e
technológiákat a lakosság számára is, a háborúskodásból profitálók azonban
egyáltalán nem akarták ezt.

A hidegháború idején, 1988. szeptember 26-ikán az ENSZ ülésén Ronald Reagan
amerikai elnök feltette a költői kérdést, hogy vajon milyen gyorsan
szertefoszlanának a világ különböző országai közötti különbségek, ha egy világűrből
érkező fenyegetéssel néznénk szembe. (A filmben nem szereplő Corey Goode
informátortól tudjuk, hogy a filmben említésre nem kerülő titkos űrprogramok
számos típusa, csoportja közül egy kozmikus ENSZ-szerű titkos űrprogram is létezik,
mely titkos nemzetközi összefogás elindításához volt szükség erre a félelemkeltésre.
A témában összefoglaló felvezetőként lásd az Exopolitika Magyarország blog „Titkos
Űrprogramok–Corey Goode magyar videója” című írását, valamint a
GoodETHungary blog fordításait).

Greer szerint jó esély van egy ufo-k részvételével lezajló hamis zászlós hadművelet
(false flag) bekövetkezésére is, amelynek során a kormányzat ufo-khoz tökéletesen,
megkülönböztethetetlenül hasonlító, ember által gyártott járműveit (ezeket az ember
által készítetteket hívjuk ExtraTerrestrial Vehicle-nek, ETV-nek) bevetik majd a
lakosság ellen, ily módon létrehozva a fenyegetés hamis illúzióját, hogy ezzel az
emberiséget a földönkívüliek ellen hangolják. Állítása szerint a földönkívüliek
technológiája 1000-szer fejlettebb a miénkhez képest, így ha meg akartak volna
támadni bennünket, akkor azt egyetlen másodperc alatt megtehették volna, így aztán
a földönkívüli invázióval való riogatás csakis a hamis propaganda és a közvélemény
körében zajló félelemkeltés (pszichológiai hadviselés) eszköze lehet.

A titkos projekteknek megvan a technológiája ahhoz, hogy levezényeljenek egy
hamis földönkívüli inváziót. Több ezer civil szemtanú látott már bumeráng,
háromszög, szivar és piramis alakú űrhajókat, amelyek Greer szerint mind a földi
titkos projektek technológiai arzenáljához tartoznak. A világűrből érkező fenyegetés
propagandájának részeként több évig szarvasmarha-csonkításokat hajtottak végre,
amelyeket Greer szerint fedett katonai programok személyzete követett el abból a
célból, hogy ezek az események földönkívüli eredetűnek tűnjenek és halálra ijesszék
vele a népet.

Emellett léteznek földönkívülieknek tűnő programozott életformák is (Programmed
Life Forms, PLFs), amik Greer szerint tulajdonképpen organikus vagy annak tűnő
külsővel borított robotok. Greer a földönkívüliek által elkövetett elrablásokat ezeknek
tulajdonítja. (Mások szerint, akik nem szerepelnek a filmben, ezeknek az
életformáknak egy része olyan tenyésztett biológiai létező, melyeket beléjük plántált
szellemi entitással keltenek életre, de továbbra is robotikus megbízhatósággal
irányíthatók). A filmben elhangzó állítások szerint a katonaság rendez meg
földönkívüli eredetűnek tűnő eseményeket azért, hogy azokkal a saját fedett
műveleteit leplezze.

Greer fenntartja azon álláspontját, hogy sokkal inkább a földönkívüliek látnak
bennünk fenyegetést, és mára a hadseregeink, különlegesen azok titkos
programjai, elértek egy olyan pontra, ahol mi mint emberiség nemcsak saját
magunkra és saját bolygónkra, hanem a bolygónktól távol élő földönkívüliekre
is fenyegetést jelentünk. A legnagyobb fenyegetést ma nem az Iszlám Állam, nem
Oroszország vagy Kína jelenti, hanem egy rejtőzködő magánbirodalom, egy el nem
számoltatható csoport, amely kifejlesztette azokat a technológiákat, amelyekkel
képes lenne akár földönkívüliekre is támadni, a közvélemény pedig nem tud erről,
mert ezek az eszközök hivatalosan el nem ismert programokban kerültek legyártásra.

Greer gyerekkorában maga is szemtanúja volt egy ufo-jelenésnek és kezdettől fogva
azt az álláspontot képviseli, hogy katonai fegyverkezés helyett a diplomáciai
kapcsolatteremtésre kell törekedni. Ezért indította útjára a Sirius című filmben már
látott CE-5, azaz ötödik típusú, emberek által kezdeményezett kapcsolatfelvételi
protokollokat, amelyek segítségével a távolból sikeresen létesített
kapcsolatfelvételeket földönkívüli intelligenciákkal (a CE-5-öt pedig egykori
tanítványa, Kosta Makreas tette ingyenessé és globálissá, az ETletsTalk.org oldalon
keresztül).
dr. Steven Greer CE-5 kezdeményezése már 1992-ben felkeltette a katonai
hírszerzés és az NSA figyelmét, akik aztán megkeresték őt. Ő kezdetben nem akart
belekeveredni a hivatalosságok dolgába, elmondása szerint mindig is a civilizáció
érdekében történő békés diplomáciai törekvés vezette és az az eltökéltség, hogy
jelenlegi civilizációnk egy interplanetáris civilizációvá válhasson. Vonakodása
ellenére mégis ő volt az, aki találkozott a Bill Clinton elnöksége idején hivatalban
lévő CIA főnökkel és tájékoztatta őt a kezdeményezése révén elért eredményekről.

A filmben szó esik egy eddig titokban tartott találkozóról is, aminek során 2007.
január 16-án – a francia Sarkozy elnöksége idején – Greer megkeresést kapott a
francia védelmi minisztérium egyik admirálisától, aki a Greer által kidolgozott
kapcsolatfelvételi protokollokról érdeklődött. Az érdeklődést tett követte, így
elmehetett Franciaországba és katonai vezetők előtt mutathatta be – sikeresen - a
földönkívüliekkel történő kapcsolatfelvétel megvalósításának lehetőségét.

A film végén elhangzik, hogy az emberiség jelenleg egy útkereszteződéshez érkezett,
ahol választhat a háború, a szegénység, a környezeti pusztítás valamint a csillagok
felfedezése, az egymással és más bolygókon élőkkel való békés együttélés között.
Hogy ezt megvalósíthassuk, olyan technológiákat kell használnunk, amelyek
megváltoztatják a makroökonómiai rendszert.

Nullponti, kvantumvákuum energia-rendszerek, kis költséggel működő helyi
gazdaságok, helyi szintű önellátás, high-tech lokális és űrtechnológia. Ez lesz a
legnagyobb változás az emberi faj történelmében, és hogy ez megvalósulhasson,
véget kell vetni a titoktartásnak és nyilvánosságra kell hozni a hivatalosan el nem
ismert különleges hozzáférésű programok technológiáit.

Unacknowledged film angolul:
http://indavideo.hu/video/el_nem_ismert

Sirius film magyarul
https://www.youtube.com/watch?v=h0udvFh-Ld4

A cikket a GoodETHungary blog készítette, az Exopolitika Magyarországgal
együttműködve.

Webes változata itt tekinthető meg:
http://goodethungary.blog.hu/2017/06/04/ismerteto_dr_steven_greer_illegalisan_titko
sitott_cimu_dokumentumfilmjerol

GoodETHungary.blog.hu