 Főoldal

 Ortopéd betegségek

o Csípőizületi porckopás, csípőprotézis

o Gerinc és derékfájdalom

o Kézzsibbadás

o Csontritkulás, Csonttörés megelőzése

o A térd gyakoribb betegségei

o Térdizületi porckopás, térdprotézis

o Sajátvér, PRP kezelés

o Amit a bütyökről tudni kell…

o Teniszkönyök

o Velünk élő vállfájdalmak

o Combfej elhalás

o Pattanóujj

o Váll- kar- kéz fájdalom

o Baleseti sérülések

o Számítógép és a mozgásszervi betegségek

 Szűrővizsgálatok

o Gyermekortopédia

o Csontritkulás szűrés

 Bemutatkozás

 Magánrendelés

 Újdonságok

Váll- kar- kéz fájdalom
| Vállfájdalom | Hozzászólások kikapcsolva

A váll-kar fájdalom okai

A váll-, nyak-, és kar-fájdalom hátterében számos elváltozás vagy betegség szerepelhet. A
váll- és karfájdalom hátterében kezdetben csak funkcionális zavarok állhatnak.

Már az alvással kezdődhetnek a gondok. E tekintetben legalábbis – az ember „hibás
konstrukció”. Hason fekve nem kapunk levegőt, háton fekve horkolunk, oldalfekvésben
pedig, a nyak bebicsaklik. Mivel alvás közben izmaink ellazulnak, a csigolyákat szinte alig
tartja valami, és a helytelen tartás következtében rossz helyzetben rögzülnek órákra. A
következmény: fájdalmas nyakmerevség, a fájdalom lesugározhat a karokba is, és csak
lassanként, a nap folyamán enyhül.

A nyak-váll-felkar betegségeinek hátteréről

A válltájékról lesugárzó fájdalmak és a panaszok hátterében számos tünet szerepelhet.
Legfontosabb, hogy elkülönítsük a szív erdetű, szívszorítási, u.n. angina pectoris tünettől,
mely a szív vérellátási zavarából ered, általában a bal mellkasfél szorító, a”abroncs érzéssel”
társul, nyugalomban sem, vagy csak kismértékben enyhül. Ezekkel a panaszokkal
belgyógyászati, kardiológiai szakrendelésre kell jelentkezni.

A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Itt lépnek ki a
gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is
beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a
válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos
koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.

A fő panasz, a felső végtagi fájdalom, esetleg zsibbadás érzés, vagy a felkar
mozgathatóságának fájdalmas korlátozottsága. de sokszor a panaszok is meglehetősen
bizonytalanok.

Számos okot kell ezért gondosan mérlegelnünk: A helytelen testtartás hatására izmaink
megfeszülnek. A munka során kényszertartásba merevedett fejtartás hasonló panaszokat
válthat ki Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák
vagy az állandó autóvezetés. (L.d. „Számitógép betegségek”).

A vállízületünk kopása lehet, hogy nem mindig fájdalmas

Ha a felkari problémákban a nyaktól lejjebb haladunk, a vállízülethez jutunk, amely rendkívül
mozgékony, és legalább olyan sérülékeny, mint a térdizület.
A váll-fájás hátterében elsősorban izom-, ín-szakadást, a rotator-köpeny sérülést kell keresni,
illetve a váll-övet alkotó csontok meszes felrakódásait kimutatni.. Az ortopédia szakvizsgálat
célja a panaszok és tünetek alapján elkülöníteni a betegségeket, de a rtg. felvétel mellett
gyakran van szükség lehet MRI és CT vizsgálatra is.

A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek
lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez
általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt
vagy leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulhatnak.
Könyök-izületi panaszok.

A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a teniszkönyök és a golfkönyök és a.
E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében
más-más helyen fájdul meg a könyökízület.

A könyökünk valóságos mérnöki csoda. Hajlítható, és ezzel egy időben forgatható, és mindezt
terhelés mellett tehetjük. A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében
kisebb nyáktömlők találhatók. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és
fájdalmassá válnak. Ehhez jöhet még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi
szaknyelven epicondyilitis-nek.

A betegség nem csak a golf- és teniszjátékosokat érinti, bizonyos foglalkozások is
hajlamosítanak rá. Ha a könyökhajlítás vagy az alkar forgatása a kéz összeszorításával
párosul, heves fájdalom jelentkezik, ami teljesen meg is akadályozhatja a mozdulat
kivitelezését. A kőműves, aki a vakolókanalat kiönti, a fűtésszerelő, aki állandóan használja a
csavarkulcsot, a pincérnő, aki nagy, súlyos kannából tölti ki a kávét… ők mind ismerhetik
ezeket a kínokat. Ilyenkor nagyon fontos a kar pihentetése. Ma már ritkán gipszeljük be az
érintett végtagot, de a terhelő mozgást egy ideig kerülni kell. Ez tarthat néhány hétig vagy
akár egy egész évig is. A kezelésben szaámos uj lehetőségünk van, a helyi gyulladáscsökkentő
inj. kezelsétől a saját vérből előállított növekedési faktor kezelésig (L.d. Teniszkönyök
kezelés)

Az ínhüvely gyulladás, az idegek leszorítása

A könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül.
Ezek gyulladása korábban a gépírónők tipikus betegsége, munkahelyi ártalma volt.
Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak
futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát carpalis tunelnek
vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek
nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják
alagút-szindrómának vagy carpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a
nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
(L.d. bővebben „Kéz-zsibbadás”)

Egy tanács az öndiagnózishoz: a nervus ulnaris, amely a kisujjat és a gyűrűsujjunknak a kisujj
felé néző részét idegzi be, nem érinti az alagút-szindróma, mert nem ott fut. Ha tehát a kisujj
és a gyűrűsujj kisujj felé néző része határozottan nem zsibbad, a többi ujjunk igen, akkor
alagút-szindrómával van dolgunk. Ha azonban csak ezek az ujjak zsibbadnak, távolabb kell
keresnünk a bajt.

Idült folyamatok esetén a fájdalom közvetlen közelében mesterségesen kiprovokálható egy
helyi gyulladás, méhméreg, fagyöngykivonat, hangyaméreg bőrbe történő
befecskendezésével. Kerülni kell a terhelést, lazító gyakorlatokat kell végezni. És végül, de
nem utolsósorban, a kiegyensúlyozott lelkivilág is fontos.

További kérdése van? Regisztrált olvasóim kérdéseire emailben válaszolok.

Velünk élő vállfájdalmak
| Vállfájdalom | Hozzászólások kikapcsolva

A vállfájdalmak gyakoriságának az oka, hogy az ízület nagyon sérülékeny. A felkarcsont fejét
szinte csak az izületi tok és az azt körülvevő izomköpeny tartja meg a helyén. Mivel a váll
tartósan és erősen igénybe vett ízületünk, amely kisebb baleseteknél, rossz mozdulatoknál is
könnyen megsérülhet, érthető, hogy a vállpanaszok sok ember életét keserítik meg. A
krónikus vállfájdalmak többségét azonban nem az ízület kopásos gyulladása, az arthrosis
okozza, hanem az ízületet körülvevő szövetek elváltozásai.

Balesetek következtében eltörhetnek a vállízületet alkotó
csontok, a felkarcsont, a lapocka, a kulcscsont is. Nagyon fájdalmas az ízület ficama, amikor a
felkarcsont feje valamilyen irányban kicsúszik az ízületi vápából. A vállficam azonban
nemcsak nagyobb erőhatás után alakulhat ki, előfordulhat, hogy csak kisebb traumára, esetleg
csak bizonyos mozdulatokra kerül ki a felkarcsont feje a helyéről. Ezt a fájdalmas állapotot
szokványos vállficamnak nevezzük, és gyakran a baleset okozta, nem megfelelően kezelt
ficam után alakul ki.

A törések és ficamok ellátása baleseti sebészeti feladat, az
elsődleges maradványok korrigálása ortopédiai kezelést igényel. A műtéti vagy konzervatív
ellátást követően érdemes kihasználni a vállízület mozgásképességének gyors és
fájdalommentes visszanyerését biztosító ízületmozgató gyógytorna kezelést, amellyel
megelőzhető a hosszas rögzítés következménye, a váll időleges “befagyása” .
A nem sérülés okozta vállfájdalmak kísérő tünete a mozgáskorlátozottság és a helyi
érzékenység. A kórképek heveny vagy krónikus formában is kialakulhatnak. Az ízület körüli
kötőszövetes elemek a legveszélyeztetettebbek. A kétfejű karizom, a “bicepsz”
ínhüvelygyulladása az egyik leggyakoribb oka a vállfájdalomnak. A fájdalom az izom mentén
jelentkezik, a kart nehezen lehet oldalra emelni és forgatni. Az ízület körüli ínak és tömlők
meszesedő gyulladása főleg a váll csúcsa körül okoz érzékenységet. A panaszokat okozó
mészlerakódások a röntgenfelvételen jól láthatóak. Az ízületi tokot is érintheti a gyulladás,
ilyenkor ez zsugorodhat és letapadhat a környezetéhez. Az egész váll területén fájdalom és
nyomásérzékenység jelentkezik, a vállmozgások gyakran beszűkülnek egész minimálisra. Ezt
a súlyos állapotot nevezik “fagyott váll”-nak.

A „befagyott váll” kezelésében a gyulladáscsökkentő
gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók a nyugalomba helyezés mellett, ha a kórkép
akut formája jelentkezik. Ha a heveny szak elmúlik, akkor a fizikoterápia és gyógytorna
segíthet a mozgásképesség helyreállításában.

A vállövben felléphetnek beidegzési és vérkeringési zavarok együtteseként jelentkező
tünetcsoportok is. A fájdalom a karban, vállban vagy a kézben, zsibbadás, érzészavar az
ujjakban, a kéz és ujjak duzzanata, gyengesége, elszíneződése (pl. elkékülés) utalhat erre a
problémára. A kórkép oka számfeletti borda, a nyak-váll közti izomzat rossz tapadása vagy a
kulcscsont rendellenes állása húzódhat meg, mely beszűkíti az itt futó erek és idegek helyét.
Kezelése konzervatív vagy műtéti megoldás lehet.

VÁLLFÁJDALMAK
| Hírek, Vállfájdalom | Hozzászólások kikapcsolva

Testünk ízületei közül a vállízület rendelkezik a legnagyobb mozgásterjedelemmel. Ez az igen
széles mozgástartomány a váll gömbízület-jellegének, valamint annak köszönhető, hogy ez az
ízület egy mozgó csontos alaphoz, a lapockához kapcsolódik. A vállfájdalmak gyakoriságának
az az oka, hogy az izület nagyon sérülékeny. A váll tartósan és erősen igénybe vett izületünk,
kisebb baleseteknél, vagy rossz mozdulatoknál könnyen megsérülhet. A váll sokkal kisebb
terhelésnek van kitéve, mint a térd- és a csípőizület. Éppen ezért itt viszonylag ritka a kopás,
az artrózis.

A vállfájásnak rengeteg oka lehet: a fájdalom származási helye lehet az ízületi tok, az inak
vagy maguk a csontok is. Nyaki arthritis is állhat a háttérben, ha a fájdalom, akkor
tapasztalható, ha elforgatjuk vagy megdöntjük a nyakunkat. Azonban ha akkor érzünk
fájdalmat, amikor úgy forgatjuk a vállunkat, hogy a kezünket a fejre tesszük, leengedjük az
oldalunk mellett és vissza fel a lapockák irányába, akkor sokkal valószínűbb, hogy a probléma
a vállízületben van.

Bursitis: a vállkörnyéki lágy részek elváltozása. Ezt a gyulladásos folyamatot
gyulladáscsökkentőkkel, egyszerű gyakorlatokkal, valamin erősebb fájdalom esetén jegeléssel
kezelhetjük.
A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek
lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Ez általában
trauma, esés következményeként szokott előfordulni. Ha az izom teljesen elszakadt vagy
leszakadt a csontról, operálni kell, az enyhébb sérülések maguktól gyógyulnak egy idő után. A
váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem
funkcionális zavarai állnak, azaz: izomfeszülés a nyak hátsó részén. A váll- és karfájdalom
már a nyaknál elkezdődhet. Itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de
részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök.

A vállízület sérülései, megbetegedései két fő csoportra oszthatók:

A vállízületen belüli elváltozások:

A felkarfej és ízvápa porcfelszínének sérülése, vagy kopásos károsodása, esetleges
porcelválással, szabad ízületi testtel.
Az instabilitást okozó rostos-porcos perem és a szalagrendszer sérülései.

A vállízületen kívüli elváltozások:

A vállcsúcsi nyúlvány és a beforgató izomcsoport által alkotott “ízület” karemelési
nehézséget, fájdalmat, vagy teljes felemelési képtelenséget okozó megbetegedései.
A felkarfejet és így a vállízületet felülről borító beforgató izmok inas lemezének fájdalmát,
kattanást, vagy recsegést okozó részleges, vagy teljes karemelési nehézséggel járó szakadását.
A vállcsúcsi nyúlvány alsó felszínének térszűkítő csontkinövése.
A résben elhelyezkedő nyálkatömlő megbetegedése, krónikus vagy heveny gyulladása, sérülés
miatti bevérzése.

Shoulder pain (video)
| Hírek, Vállfájdalom | Hozzászólások kikapcsolva

http://www.youtube.com/watch?v=CuZPBxaw5yc&feature=player_embedded

Amennyiben a videó nem töltődik be, nézze meg itt!

Laza vállak – vállfájások kezelése
| Hírek, Vállfájdalom | Hozzászólások kikapcsolva

A kora tavaszi kerti munkák kezdetén, vagy a teniszezés, az aktívabb sportolás idején,
sokan hirtelen túlterhelik ízületeiket, s hetekig alig alszanak a fájdalom miatt.

A vállízület fájdalma igen gyakori, oka legtöbbször gyulladás vagy megerőltetés. A gyulladás
során az ízület fájdalmas, vörös és meleg. Ez a fájdalom éjszaka fokozódhat. A nyugalomra
általában javul, de teljesen nem szűnik meg; mozgatásra viszont rosszabbodik. Az akut
szakaszban általában pihentetést, hűtést, ill. gyulladáscsökkentő gyógyszereket javasolnak –
ilyenkor a mozgásterápia nem alkalmazható.

Gyengéd gyógytorna
Az akut szak elmúlásával kezdjük meg az ízületek kíméletes mozgatását!

• Az izmok lazítására nagyon jó a Terrier-féle mobilizációs masszázstechnika. A masszázs –
egyensúlyra törekedve – a teljes elérhető mozgáspályán végez mozgatást a mozgáspálya két
szélső pontja között, miközben a lapocka és a váll környékén lazítja a feszülő izmokat.

• Az ízületen belül létrejövő csúszó mozgások kezelésére a felkarcsont fejére és az ízületi
árokra alkalmazott merőleges irányú nyomás alkalmas, a hanyatt, ill. hason fekvő érintett
karjára gyakorolt óvatos húzás mellett.

Jó tudni! Ha az ízületi fej csúszása a tokon belül már lehetővé válik, akkor megkezdhetjük az
ízület aktív tornáztatását .

A tornát hanyatt fekve kezdjük, mert a vállízület ebben a helyzetben van leginkább
tehermentesítve!

• Feküdjünk hanyatt, két lábunkat tegyük talpra! Mindkét kezünket nyújtsuk ki a combunk
mellett úgy, hogy tenyerünk a plafon felé mutasson! Lassan csúsztassuk a földön felfelé
vállmagasságig a kezeinket, majd vissza a combunk mellé! Ismételjük meg 10-szer! Ezután a
felfelé csúsztatásnál ne álljunk meg vállmagasságnál, hanem csúsztassuk addig, amíg képesek
vagyunk! Ezt is ismételjük meg 10-szer!

Hason fekve a lapocka összezárását-nyitását, a kar fej mellé emelését, valamint az oldalon
keresztül a fülek mellé felcsúsztatását tudjuk legjobban erősíteni. Ha ebben a helyzetben
elemeljük karunkat a felülettől, amelyen fekszünk, akkor a gravitáció ellen dolgoztatjuk a
lapocka zárását végző izmainkat. A gyakorlatot érdemes először hajlított könyökkel végezni,
és csak utána kinyújtani a könyökünket oldalra.

Amennyiben a hanyatt és hason fekvés közben végzett gyakorlatok már jól mennek, érdemes
ülve vagy állva tornázni.

• Álljunk szembe egy tükörrel, hogy figyelhessünk arra, hogy a két vállunkat egyforma
magasságban tartsuk, és a gyakorlat alatt ne húzzuk fel a fájósat!

• Képzeljük el, hogy egy üvegfal előtt állunk, amire fel akarunk mászni! Két kezünket
váltakozva egyre feljebb tegyük.

• Oldalra nyújtsuk ki a kezeinket vállmagasságban, és lassan kis köröket rajzoljunk!

• Ugyanebben a helyzetben vízszintes nyolcasokat (végtelen jeleket) rajzoljunk a levegőbe!

Csak óvatosan terheljük!

• Ha a kar súlyát már elbírjuk, rátérhetünk a súlyzóval (1 kg) végzett gyakorlatokra. A tok
meszesedésének veszélye miatt nagyobb súllyal végzett gyakorlatokat (pl. vödörcipelés) nem
javasolunk.

• Kiváló tornaeszköz a gumiszalag , melyet a gyógyászati üzletekben lehet beszerezni. A piros
és zöld színű szalag ellenállása a legalkalmasabb a célra. Csak igen erős izomzat esetén
alkalmazzuk a kék, ill. a barna színűt!
Akármilyen kellemetlen a váll mozgatása a letapadt, meggyengült izomzat miatt, a siker, hogy
újra fájdalommentesen tudjuk karjainkat mozgatni, hamar elfeledteti az elszenvedett
kellemetlenségeket.

Egyéb alternatívák

Az ízületi fájdalom csillapítására a következő természetes módszereket is kipróbálhatjuk:

• Macskakarom -kapszula – remek gyulladáscsökkentő

• Ördögkarom -kapszula – szintén hatékony gyulladáscsillapító

• Bio-glukózamin – elősegíti az ízfelszínek síkosítását, és csökkenti a súrlódást, segít a porcot
regenerálni

• Zöldkagylóhéj-kivonat – ez is a porcépítésben vesz részt, és csökkenti az ízületi kopást

• Cink, szelén és egyéb ásványok – a gyulladáscsökkentést támogatják, a magnézium és a
kalcium pedig az izmok ellazulását segíti

• Heveny gyulladásnál inkább a jegelés, krónikusnál viszont inkább a meleg pakolások és
borogatások javasoltak – itt elsősorban a héjában főtt tört krumplival vagy a fűzfakéregteába
áztatott kendővel történő borogatást javasoljuk

• Használhat lazító és vérkeringés-aktiváló aromákat tartalmazó masszázsolajat is, pl.
kipróbálhatja a „ Könnyed mozdulat ” fürdő- és masszázsolajat

• Az akupunktúra, a lézerkezelés és a kiropraktika is igen hatékony módszernek bizonyul
akut és krónikus esetben is.

Molnár Ágnes

http://vaczidr.hu/category/vallfajdalom/