VI.

FEJEZET

A VILÁGHÁBORÚ UTÁNI ROMÁNIA. SZTÁLINIZMUS, NEMZETI
KOMMUNIZMUS ÉS A KOMMUNISTA ELLENÁLLÁS

1. A kommunista hatalomátvétel 1944-1947

1944. augusztus 23-án Mihály király vezetésével államcsínyre került sor, amely során
letartóztatták Ion Antonescu marsallt. A katonai diktatúra véget ért, Románia átállt a
Szövetségesek oldalára és kötelezte magát, hogy szovjet parancsnokság alatt a román
hadsereg bekapcsolódik a náci Németország elleni háborúba. A kommunista hatalomátvétel
több szakaszban, fokozatosan, lépésről-lépésre zajlott. A Vörös Hadsereg megszállta az
országot, majd a szovjetek nyomására a Román Kommunista Pártot törvényesnek ismerték el,
melynek képviselőit bevették a megalakuló ideiglenes kormányokba. Ezzel kezdetét vette a
„látszatkoalíciós” vagy „álkoalíciós” időszak. 1944 októberében zajlott Churchill és Sztálin
moszkvai találkozója, ahol az ún. százalékos egyezményben felosztották Európát szovjet és
nyugati érdekszférákra. Románia 90%-ban szovjet érdekszféra lett.
1945. március 6-án a szovjet külügyminiszter nyomására Mihály király kommunistákat
támogató kormányt nevezett ki dr. Petru Groza miniszterelnök vezetésével. 1946 elejéig
azonban a király nem volt hajlandó jóváhagyni a Groza-kormány intézkedéseit. Ezt nevezték
„királysztrájknak”. A kormány azonban királyi szentesítés nélkül is végrehajtotta
intézkedéseit, így a királysztrájk eredménytelennek bizonyult. A nyugati hatalmak (Egyesült
Államok, Nagy-Britannia) nyomására és a törvényesség látszatának fenntartása végett, a
kormányba bevették a demokratikus pártok (NLP, NPP) néhány képviselőjét is. A
kulcsfontosságú miniszteri pozíciók (igazságügy, belügy) a kommunisták kezébe kerülnek.
Megkezdődnek a politikai tisztogatások, melyek során a kommunisták fokozatosan likvidálják
ellenfeleiket. Először az Antonescu-diktatúra résztvevőit és kollaboránsait, az egykori
vasgárdistákat ítélik el.
1946 novemberében megrendezték a parlamenti választásokat, amelyet a kommunisták a
szovjetek támogatásával meghamisítottak, így kommunista többségű parlament jött létre.
(1989 után derült ki, hogy a választásokat valójában a Nemzeti Parasztpárt nyerte meg). Petru
Groza lett ismét a miniszterelnök, a demokratikus pártok pedig minden politikai erejüket
elveszítették, és csupán a demokrácia látszatának megőrzése végett, „mutatóba” kerültek be a
parlamentbe. Sorra perbe fogták és elítélték a pártok vezéregyéniségeit: a nemzeti liberális
Gheorghe Brătianut, parasztpárti Iuliu Maniut, Ion Mihalachét, stb. A kommunista
hatalomátvétel utolsó akadálya a monarchia volt. A keleti tömb országai közül Romániában
maradt fenn legtovább a királyság, amely túlnyomó többségű társadalmi támogatottságot
élvezett. Királypárti, kommunista-ellenes megmozdulásokra, tüntetésekre is sor került, ezért a
kommunisták 1947 végére elszánták magukat, hogy véget vetnek a monarchiának.
1947. december 30-án dr. Petru Groza és Gheorghe Gheorghiu-Dej zsarolására I. Mihály
király lemondott, majd családjával és vagyonával elhagyta az országot. A valóságot
meghamisítva, a kommunisták a király lemondását önkéntes, az ország érdekében meghozott
döntésnek tüntették fel. Még a lemondás napján összehívták a parlamentet, kihirdették a

és akik a Moszkvával szembeni önállóság. majd utána. szabadabbá vált az oktatás. Párton belüli hatalmi harc kezdődött. A névváltoztatást az indokolta. melyek a szovjet alkotmányok alapján készültek el. társadalmi és értelmiségi elitet . valamint szabadon engedték a politikai . amely során 1952-ig Dejnek sikerül kiiktatni és félreállítani ellenfeleit. Az emberi jogok és szabadságok nagymértékben korlátozva és mellőzve voltak.a nemzeti történelem meghamisítása a szovjet érdekek szerint (Mihai Roller történelem tankönyve) II. a kultúra. az állam irányította a társadalom minden egyes részét. a népi demokráciára való áttérést és a Román Népköztársaság létrejöttét. hogy 1948-ban megtörtént a Kommunista Párt és a Román Szociáldemokrata Párt egyesülése (természetesen kényszerből).II. szakasz: 1947/1948.az enyhülés időszaka I.1960.monarchia eltörlését.proletkultizmus) . gazdasági és kulturális kapcsolatokat.a sztálinista rendszer időszaka . valamint az ún. szakasz 1960-1965 A Szovjetuniótól való relatív távolodás jellemzi a korszakot. A kommunista rendszerekben a valóságos hatalom a párttitkárok és pártfőtitkárok kezében volt. Dej. teljesen a szovjet politikai érdekeknek vetették alá Romániát . Ana Pauker). a sajátos román kommunizmus megteremtésének hívei voltak (Gh. a miniszterelnökök csupán névleges hatalommal bírtak. politikai és kulturális szinten a kommunista ideológia monopóliuma (egyeduralma) volt jellemző: . 2. illegalitásban tevékenykedő párttagokból állt. teljesen alá voltak rendelve a főtitkárnak. hagyományok elvetése. Gheorghe Gheorghiu-Dej rendszere 1948-1965 A rendszer két fő szakaszra osztható: . Gh. majd kivégezteti). helyébe az osztályharc és a munkásosztály „értékei” léptek (proletár kultúra.szétzúzták a régi politikai. Belpolitikai téren enyhülés kezdődött.I. „nemzeti” vonal. szakasz 1947/1948-1960 A Román Munkáspárton belül két hatalmi csoportosulás létezett: az ún. egészen 1965-ig Román Munkáspártnak nevezik. A rendszer alapja a két kommunista alkotmány volt. Társadalmi. szakasz: 1960-1965.a kultúrát és az oktatást a szovjet minta alapján szervezték újjá . Lucrețiu Pătrășcanu). akik a Szovjetunióból tértek haza.jellemző volt a hagyományos népi és nemzeti értékek.a nyugati országokkal megszakították a politikai. Gh.a vallási felekezeteket az állam ellenőrzése és felügyelete alá vonták. „moszkovita” vonal. amely az 1944 előtt is idehaza. Dej a Párt főtitkáraként gyakorolta a tényleges hatalmat. az állampártot 1948-ig Román Kommunista Pártnak. betiltották a görög-katolikus egyházat és az ortodox egyházzal való egyesülésre kényszerítették (1948) . és a Moszkvával szembeni teljes alárendelődés hívei voltak (Vasile Luca. Minden hatalom a RMP kezében volt. Gh. 1948-tól Romániában sztálinista típusú totalitárius rendszer uralkodik. Az állam legfőbb vezető intézménye a Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége volt. így a párt egyedüli urává válik. illetve saját közeli embereivel is leszámol (Pătrășcanut bezáratja.

valamint elítéli bármilyen külső hatalom (lett-légyen az kommunista ország. az országot pedig Román Népköztársaság helyett Románia Szocialista Köztársaságnak nevezik el. (Nyilatkozat a RMP álláspontjáról a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ügyében). szorosabbra fűzte a gazdasági és politikai kapcsolatokat a nyugati demokratikus világgal. saját családja tagjait helyezi. 1974-ben C. valamint az ún. 1971-es kínai látogatása után áttér a neosztálinista hatalomgyakorlásra. 1968-ban a csehszlovák forradalom („prágai tavasz”) időszakában C. 1968-ban újjászervezik az ország közigazgatását: a tartományok és rajonok helyett visszatérnek a hagyományos román közigazgatási beosztáshoz.foglyok többségét. a megyéhez (megyésítés). amelynek központjában saját személyi kultusza áll. dél-amerikai. szakasz: 1971/1972. neosztálinista rendszer időszaka I. amelyben változik a Párt és az ország államformájának megnevezése. gyakorlatilag a Szovjetunió) beavatkozását a kommunista országok belügyeibe.1989. Fokozódik az erőltetett iparosítás. ugyanis felveszik a kapcsolatot a nyugati országokkal. 3. Megszűntetik a Maros-Magyar Autonóm Tartományt és belőle szervezik meg Hargita. nemzeti hősök mitizálása. népi hagyományok hangsúlyozása stb. szakasz: 1965-1971/1972 Folytatódott a Dej alatt elkezdett enyhülés és a Szovjetuniótól való távolodás (a társadalom és a kulturális élet „desztalinizációja”). nyilatkozatban ítélte el a szovjet beavatkozást. nemzeti. „el nem kötelezettek” táborával (harmadik világ: arab országok. a román csapatok nem vettek részt a prágai forradalom eltiprásában. Külpolitikai téren is változás kezdődik. A kultúrában „nemzeti” vonalat követett: a román nemzet múltjának dicsőítése. Ez az újabb szakasz a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom”. A kollektív hatalomgyakorlás elve érvényesült a párton belül. Nem minden kulcsfontosságú tisztséget és pozíciót egy személyben Ceaușescu töltött be. Nicolae Ceaușescu rendszere 1965-1989 Két szakaszra osztható a rendszer: I. ázsiai országok). amely során a legfontosabb állami és kulturális pozíciókba C. nemzeti kommunizmus. szakasz: 1971/1972. kiépíti a személyi kultuszt és a totális személyi diktatúrát. nyugati nyitás és párton belüli hatalommegosztás időszaka II. valamint szocializmus győzelmét és erejét hirdető hatalmas építkezések kezdődnek: Duna-Fekete-tenger csatorna (a politikai elítéltek . Kovászna és Maros megyét. afrikai. sőt. Visszatérnek a Román Kommunista Párt megnevezésre.1989 C. (1962-1965 között több mint 2000 fogoly szabadon bocsátása). amelyet szintén ő maga fog betölteni. India. 1964-ben Dej kiadja híres nyilatkozatát. felvette a kapcsolatot a csehszlovák vezetéssel. amelyben Románia kinyilvánítja a kommunista országok nemzeti szuverenitásának és szabadságának elvét. szakasz: 1965-1971/1972. Szintén kínai mintát követve meghirdeti a „kulturális forradalmat”. C.az enyhülés. II. Irán. létrehozza az államelnöki tisztséget.a személyi diktatúra. Elkezdődik a „dinasztikus kommunizmus” időszaka is. illetve a szocializmus egy újabb szakaszát vetíti előre. 1965-ben új Alkotmányt adnak ki.

C. tömbház negyedek építése. elkezdte a kölcsönök törlesztését. A keresztény egyházak valóban erőteljesen szemben álltak a rendszerrel. Az egyházakat felszámolni nem tudták (kivéve a görög katolikust). munkaszolgálatra küldték. az elektromos energiát. világnézeti alapja a marxizmus- leninizmus. és feltehetőleg beavatkozását váltotta volna ki. legyengültek. 1980-tól C. ahol sokan betegségekben. az üzemanyagot. a fűtést. egy nyugati államhoz. ebben az esetben a vallásszabadság látszatát. a nyugati országoktól. fenn kellett tartani mindenben a törvényesség látszatát. mivel az a nyugati világ heves tiltakozását. szembefordult az 1985-től hatalomra kerülő szovjet vezető. Az egyházak helyzete a kommunizmus időszakában A kommunista rendszer ideológiai. a gázt (télen is). Gorbacsov nyitási és enyhülési politikájával. megfélemlítették. Ez a politika hatalmas munkaerőhiányhoz vezetett a mezőgazdaságban. a papokat pedig „reakciósoknak” a munkásosztály és a proletárdiktatúra ellenségének tartották. Mindezt a szenvedést fokozta a társadalom elnyomása. hogy sok egyházi vezetőt. bebörtönözték. 4. amelynek végső célja a teljes falusi lakosság városra telepítése a gyári munkaerő biztosítására. A vallást a „nép ópiumának” tartották. Megvonták és korlátozták a meleg vizet. hamis vádak alapján elítélték. új városrészek emelése betonból és vasból.munkatábora). amit kötelező közmunkaprogramokkal próbáltak ellensúlyozni (tanulók és katonák rendszeres közmunkáztatása). papot és lelkészt sikerült beszervezni a besúgó hálózatba. illetve a kommunista politika szerint. A kommunista állam felszámolta a szerzetesrendeket. annak ellenére. betiltotta a vallásoktatást. kiszolgáltatottá váltak a betegségeknek az alultápláltság miatt. A kegyetlen elnyomás . az erőltetett iparosításhoz azonban jelentős külföldi kölcsönökre volt szükség. az ellenállókat vagy a veszélyesnek tartott személyeket megkínozták. az élelmiszerhez fejadagok és jegyrendszer alapján lehetett hozzájutni. Az emberek éheztek és fáztak. A papokat és lelkészeket lehallgatták. a diktatórikus terror és a félelem. terek. az ország bezárkózott és teljesen elszigetelődött külpolitikailag. Ennek szellemében a rendszer és ideológia legnagyobb ellensége az istenhit és az egyházak. Sajnos akadtak olyanok is. ami a szocialista táboron belüli elszigeteltségét is előidézte. mivel ezek közvetlenül a Vatikánhoz. filozófiai. C. a kegyetlen életkörülmények vagy a kínzások miatt haltak meg. Megkezdődik a falurombolási program. valamint az „elmaradott” vidéki kultúra és társadalom felszámolása. amely a „szocreál” (szocialista realizmus) stílus egyik jellemvonása volt. hatalmas sugárutak. államosította az egyházak földbirtokait és ingatlanait. a bukaresti Parlamenti Palota felépítése. A rendszer számára a római és görög katolikus egyház volt a legveszélyesebb. régi történelmi központok és épületek elpusztítása. amelyet csak a lakosság energia. A rendszer szemében a vallás a régi kizsákmányoló rendszer alapja és legfőbb támasza volt. a materializmus és az ateizmus. illetve a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól vett fel. A hatalmas építkezésekhez. akik személyes érdeküket követve váltak az elnyomó rendszer kiszolgálóivá. a Nyugat szemében teljesen elvesztette a ’60-as években kivívott tiszteletet és szimpátiát. amelyeket C. Ezek a beszervezéseket többnyire zsarolással vagy kínzásokkal voltak képesek elérni. ezáltal a nyugati demokráciákhoz kötődtek.és élelmiszerellátásának megvonásával lehetett megvalósítani.

az Arnăuțoiu testvérek csoportja. akiket nem sikerült beszervezni. hamis vádak alapján bebörtönözték.bebörtönözték. zsarolták. 1948-ban megalakult a politikai titkosrendőrség. Maria Jumbleanu. A kommunista hatalommal szembeni ellenállás nagyon hamar jelentkezett. az állambiztonsági hatóság. A Securitate volt az állami terror és megfélemlítés eszköze. korlátozták munkásságát. majd szabadulása után is megfigyelték. a Securitate.ellenére minden felekezet esetében voltak. lutheránus (evangélikus) egyház: Richard Wurmbrand püspök. a királyi hadsereg tisztjei és közlegényei. elszakították családjától. kényszermunkára hurcolták a Duna-csatornába . nem sikerült beszervezni. illetve nem álltak be a kollektív gazdaságokba. Az antikommunista ellenállás Rögtön a hatalomátvétel után a Munkáspárt lecsapott a demokratikus ellenzék maradványaira. kutató. Elisabeta Rizea. a polgári osztály tagjait. vállalkozókat. a ’89-es forradalmi mozgalmak elindítója volt . katolikus egyház: Márton Áron püspök. református egyház: Tőkés László püspök. koncepciós. igyekeztek munkáját ellehetetleníteni . Ezekkel a csoportokkal szemben keményen felléptek az állam fegyveres hatóságai.munkássztrájkok és megmozdulások . aki a kommunista rendszer ellen tiltakozott „fasisztának”. kirakat perek során elítélték. A parasztság ellenállása abban nyilvánult meg. meghátrálásra kényszeríteni.lelkészi szolgálatának nagy részét Homoródszentmártonban végezte. munkatáborba hurcolták a Duna-csatornába.bebörtönözték. értelmiségieket.az államhatóság (Securitatea) próbálta beszervezni. A két világháború közötti politikai élet szereplőit. bebörtönözték és sok esetben kivégezték. A legjelentősebbek: . a szovjet politikai rendőrség mintájára. sikertelenül megmérgezni . Dimitrie Rusu és Gavril Vatamaniuc csoportja. baptista egyház: id. A fegyveres csoportok rendkívül vegyes összetételűek voltak: egykori vasgárdista legionáriusok. A legjelentősebb csoportok: Arsenescu ezredes csoportja. megfélemlíteni. mindenkit. értelmiségiek. kereskedőket. unitárius egyház: Gellért Imre lelkipásztor. tönkretették házasságát. egyháztudós. hogy nem voltak hajlandóak eleget tenni a kötelező beszolgáltatásoknak.fegyveres ellenállás a hegyekben .a ’80-as években állt ki az egyház és a hívek védelmében. akik megalkuvás nélkül szembeszegültek a rendszerrel. „fasiszta kollaboránsnak”. Mindezekkel szemben erőszakkal lépett fel a rendszer. sem megfélemlíteni. már az első évektől kezdve. az elnyomás és a diktatúra végrehajtó szerve.a parasztság ellenállása . 5. a NLP és a NPP tagjait. bankárokat. egykori demokratikus pártok tagjai stb. Veress Ernő lelkipásztor. Az ellenállás különböző formákat öltött: . Nők is jelen voltak az ellenállásban: Maria Plop. „reakciósnak”.az emigráns értelmiségiek tevékenysége 1944-1958 között zajlott a fegyveres hegyi ellenállás. „osztályellenségnek”. a „nép ellenségének” nyilvánítottak. parasztok. . a Kommunista Párt belső ellenzékét. Előfordultak spontán tömegmozgalmak és a kommunista hatóságok elleni támadások is.

megalázással. mint a Nagy-Románia Párt. Az értelmiségi ellenállás legjelentősebb képviselője: Paul Goma. Az elégedetlen bányászok három esetben is megszállták Bukarestet. A Nemzeti Megmentési Front kihirdette a köztársaságot. Pitești. kegyetlen életkörülmények biztosításával folyt az „átnevelés”. 1990. Ana Blandiana. a Demokrata Párt. Máramarossziget. Szamosújvár. Eközben Bukarestben és más nagyvárosokban tömegmozgalmak kezdődtek. Csíkszereda. Gheorghe Brătianu. A hadsereg a nép oldalára állt. Kényszermunkatáborok voltak a Duna-deltában. Ezeken a helyeken kínzással. stb. Máig tisztázatlan körülmények között a néphangulat a diktátor ellen fordult. ahol a hívek. Újraalakultak a régi történelmi pártok. a többpártrendszer. Az 1989-es decemberi forradalom és visszatérés a demokráciához A román kommunista rendszer 1989 decemberében erőszakkal bukott meg. Dorin Tudoran. Ilyen börtönökben vesztette életét a régi politikai elit egy része. 1948-1964 között a hatalom kiépítette a politikai börtönök és „átnevelő intézetek” hálózatát és rendszerét. A gazdasági és politikai helyzet azonban instabil volt. A népgyűlés azonban váratlan fordulatot hozott. és szerette volna. és Securitate a tömegbe lőtt. így az államelnök Ion Iliescu lett. az épülő Duna-Fekete-tenger csatornánál. rögtönítélő katonai törvényszék előtt halálra ítélte és kivégeztette Karácsony napján Ceaușescut és feleségét. majd december 21-re népgyűlést hívott össze Bukarestbe. Az 1991-es demokratikus Alkotmány bevezetése után újabb választásokat rendeztek 1992-ben. December 16- án egy spontán megmozdulás kezdődött Temesváron. sajtószabadságot. valamint a kapitalista gazdasághoz és a jogállamisághoz való visszatérést. Elenát. stb. „átnevelő intézetekbe”. pl. Ion Mihalache. így az utcai harcoknak számos ártatlan civil áldozata lett. A pilóta azonban megtagadta a parancsot és átadta a diktátor házaspárt a hadseregnek. A külföldi útról hazatérő C. 1990-1991 között „bányászjárásokra” került sor. 1987-ben pedig munkássztrájk és tiltakozás volt Brassóban. amelyet az Iliescu által vezetett Szociáldemokrata Párt nyert meg. Ion Iliescu vezetésével. és próbálták mentálisan és lelkileg megtörni a „nép ellenségeit”. A legjelentősebb politikai börtönök: Nagyenyed. az emberi méltóság sárba tiprásával. ezzel a harcok véget értek. átvette a hatalmat. 6. amelyet elsöprő fölénnyel a Nemzeti Megmentési Front nyert meg. de máig tisztázatlan az ún. május 20-án rendezték az első szabad választást. „huligánok zavargásának” nevezte a temesvári eseményeket. A tűzparancs kiadását a „terroristák” elleni harccal indokolták. Mircea Dinescu. a parasztpárti Iuliu Maniu. illetve újabbak is létrejöttek. A zavargások december 20-ig elhúzódtak. stb. ami forradalmi bizottságként működött. vagy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. A hatóságok letartóztatták és munkatáborokba. . aki magánhelikopterén elmenekült. ahol nyilvánosan akarta elítélni a zavarkeltőket. a parlamentáris demokráciát. 1977-ben bányászlázadásra került sor a Zsíl-völgyében. ha a társadalom kinyilvánítja a rendszer iránti teljes hűségét. majd a hozzájuk csatlakozó tömeg megakadályozta Tőkés László református lelkipásztor elköltöztetését. terroristák kiléte. A Securitate egységeire valóban visszalőttek. Az eseményekkel egy időben a Kommunista Párton belüli ellenzék létrehozta a Nemzeti Megmentési Frontot. börtönökbe hurcolták a megmozdulások vezetőit.

Liberális Párt győzött. 2004-ben a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata. majd a 2012- es választásokat a Szociálliberális Unió (USL. aki államelnök lett. 1996-ban a jobboldali Romániai Demokratikus Egyezmény győzött.Liberális Párt koalíciója nyerte meg a választásokat. így 2014-ig az elnök utolsó mandátumát tölti ki. majd 2007-ben az Európai Unióhoz. Iliescu vezetésével. 2000-ben újra a baloldali Romániai Szociáldemokrata Párt került hatalomra. A 2009-es államelnöki választásokat ismét Traian Băsescu nyerte. szövetséges nélkül. de már egyedül. Emil Constantinescu vezetésével. 2004 márciusában Románia csatlakozott a NATO-hoz. . az államelnök pedig Traian Băsescu lett. 2008-ban ismét a Demokrata.Nemzeti Liberális Párt+ Szociáldemokrata Párt) nyerte meg. A 2008-2012 közötti időszakot politikai és kormányválságok tarkították.

Related Interests