SZKMKIA'KNVKK

A(;nl!Ö(i LANTOS KÖI.TKSZK'I'

KEMEKEIBÖf.

BKVEZETESIÍKKEL KS .lEÜYZKTEKKEL ELLÁTTA

iy= 13 OKOS GABOK.

xMASODIK. bvített KIADÁS.

BUL)APE8T.

F1ÍA.NKLIN-TÁKSULAT
IIAGYAI! IIÍOD. INTÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.

1901.

fBANKlIN URSULAT fIVOMUAJA.

T.\ \l'\\\ LOM,

lai-

A) . I: i'legia—
......
5
,^
1.

li»

Ili

Ki
„. i>8

.„ „ ÓZ
... 45
50
60
(il

(i4

r>) .iz (])i(]r<( III iiKí ')(i

('.) . l~ inhiis
i(i . 7S
I. Arkbilokh..s _„ 7!t

II. Aiuoriíosi Siujoiiitles . .... 84
III. Soi..n , , '.n

í>) , I IKI krCOII . . I IKI k'l'CDII i ihllok' !»."")

.

sor: «A nk számára* után teendé szó : «már». 7. 97. 1. sor. 2. 21. 19. 105. 7. jegyz. 10. 1. 1. 105. -4. jegyz. 1. 23. 8. 1. 87. 1. 2. 1. jegyz. jegyz. 87. « 12. 30. 4. 1. sor Tzunair} helyett Tzopxair^. hanem Ab- dera környékérl valók voltak. sor a Toscradyrío)^ nem -pé/M-hól. 11.5 helyett./£Vö-a/iiv. « « ^eX'jov « ^sívov. . Mimn. sor xaXaXrj^Toj egybeírandó. 1.aroq helyett. sor auzáq helyett aúrág. 1. 55. 89. 3. 13. 37. 1. 86. 2. yaipotzs. 1. sor: Í2'va^ így irandó . 4.\. sor yofi'^aolw helyett yuuuacríoj. jegyz. « « TtXárzzo'jaa « xXézzo'jaa. 1. 14. 3. A xéu simuló szócska nem magánhang- zók. sor j^euwnévrfj sajtóhiba . 111. sor : yaipoza \\e[\Q\. 1. sor szövegében dxÁu kijavítandó: «//«. 101.<2>ac s aztán ennek megfelelen így változtatandó meg a 104. 102. 74. Has/jiála( elít javitandók. jegyz. hanem ez hiányos ige. is: Q'^a^ krasis ebbl : Q áva^. 1. 13. 1. xáXXioroq sajtóhiba xáXh. 1. 1. 1. 5. 2. sor a szövegben xe(popné\>a kijavítandó Tzs<pup- néva. sor xopor^sg helyett xopcú'^rjq (a varjúnál). 4. 69. 99. hanem mássalhangzók eltt lesz xé.1. 1. melynek csak aoristusa s passiv perfectuma van. 111. hanem r^oiío-ból származik. « 6. 2. Anakr. 49. 17. 1. 1. 21. p. 1. 7. a 7:ópe aoristus nem szárma- zik a Ttopi^co-\)ó\. sor a szövegben iX^ó^^S' helyett iX^óv/y. A saisiak nem AhdeTúhól. 1. 1. 7. sor jegyz.

.

a sokoldalú foglalkozás kifejti az em- bert. hanem a közetlen közelbl. nem a múlt eseményei. A költ már nem csupán a letnt események dics alakjain mereng. a szkebb köríí társadalmi s ma- gán életbl vett viszonyok. eszméinek és gondola- tainak egész nagy világával. Az epos nem lehetett már kielégít. A múlt nagy- szer és tanulságos képei nem birták tovább is kizárólag lekötni az emberek figyelmét . melyet a költ megénekel. gylöletét fejezi ki. ezeket viszonyba hozza saját beléletének nyilvánu- lataival. A) AZ ELÉGIA. szerelmét. bánatát. forron- gást hoznak létre. a küls harcok az egyén beusö életében is nagy változásokat. A külvilág hat reá s e hatást a leKébl származott érzelmekkel igyekszik összeegyeztetni. A görög elégia nem görög földön született a kis-ázsiai . A költ most alanyiságának törekedik érvényt szerezni. A tárgy. nyilatkozni kezdenek . káriaiak és lydiaiak hasonnev fuvolakiséretes dalaiból átvéve honosult meg ott. akaratának. Nyüzsg társa- dalmi élet keletkezik a nem fékezhet egyéni vélemények . midn a saját lelkének érzelmeit. létet. : E költészet-nemben a költnek nem kell már tárgya mögé rejtznie s a tárgyilagos eladásra szorítkoznia hanem a kép . úgyszólván ellentétes szerepet kezd játszani az állammal és társadalommal szemben. Ámde a görög elégia koránsem maradt a . — egyszóval megszületik a lantos költészet s így annak minket ezúttal els sorban érdekl része az eleíjia. az önálló tevékenj'ség öltjébe lép. mködés-tért biztosítva az egyénnek. Az egyén figyel az t körülvev világ tüne- ményeire. az egyén nem késik többé kifejezni saját bens világának tüneményeit. a szabad gon- dolkozás. örömét. elterébe lép érzelmeinek. A görög államélet hskorának letnte után új kor követ- kezett be a görög mveltség minden ágában.

A szó magyarázatára röviden csak annyit jegyzek meg. s e törzs számára volt fenntartva megteremteni az elégiát i''. ingerlékeny : természet. épen az elégia. melyet az egyes dalok 'á' l l Xs'y : végén énekeltek. és pedig mint látni fogjuk. mely v. úgy hogy amabban emelkedik a gondolat. a legels strófa. méltóságos. fájdalmát. iXi-^vi tisztán alakilag a hexa- meter és pentameter összefüzéséból elállt dütikhont. a distikhon. s . iX'cyJ." AZ KLEGIA. A tartalomnak megfelel volt a versmérték. A köztársasági államszerkezet igénybe vette minden egyes polgár tehetségeit. melyet e végre használ. változatossága. Az ion törzs teremte meg az epost. hogy a sokféle etymologia közül ma az a legelfogadottabb. lett egyik-másik faj irodalmi értékvé. H a költészet-nem. ebben. Az ion törzs jellem- vonásai a folytonos mozgás. hogy zXv[Oí általában panaszdalt. mely annyi kitn mvész- nek s költnek adott volna életet. pedig minden e versmértékben irott költeményt jelent. . s nyilvánítá örömét. leszáll.j. azt rendesen három korszakra szokták osztani. a pentameter. A hexameter magasztossá- gát. A hexameter . u. más és más érzelmek tolmácsolására szolgálván. mint az ion. ki legelször merészelte hangoztatni az egyénnek liatalmas szózatát. nyugodt menetét mintegy feltartja a második sor. Az ion volt az. az küzdött: az ion törs-s csakhamar szellemi s anyagi virágzásnak indult és niücsen a görög népnek egyetlen törzse sem. a gyors felfogó er. hogy az ebbl a refrainból z Xe^s származott. A mi most iiiiír az elégia történetet illeti. mely az eposból átvéve s a pentameterrel kapcsolatban állandó mértéke lett az elegiának. ki legelször vetett számot a körimények- kel. érzelmesség s földjének szeren- csés fekvése következtében a többi hellén néptörzseket jóval túlszárnyalta szellemi elhaladottságban általán s a költészet- ben különösen. sokféle alakban fejlett. A szó származására nézve pedig csiij^íán arra utalok.i- lamint általán az elégia eposi eredetre vall. melyben még nincs meg a nagyobb lyrai strófák mozgékonysága. A két verssor egyesített alakja. kis-ázsiai népek keservének. újítás. magának. ki legelször adott kifejezést saját érzel- meinek. a kinek ereje volt. m. az. változtatás. látni fogjuk alább az egyes íróknál. Az elégia tartalma már a különböz társadalmi s magán viszonyok szerint nagyon különböz mint s mivé fejldött. mint zárlatban. bánatának kifejezésére használt kizárólagos jellemvonásoknál hanem nagyobb kört nyitott .

Hanem e mellett az elegiá- nak más fajai is feltntek. mint pl. ki a gyász-elegiában volt kitnség. . infinitivus végzetet vagy a -o: suífixumot de . . Arkhi- lakkos. melyben a költ harcra illetleg különböz állami buzih't. hogy mindenik igyekezett e tekintetben is ragaszkodni korához. viszonyok köri forog. khiosi Jon. A második korszak végén mííkdött Antimakhos. Eitkán alkal- maznak ugyan némely elavult epikus nyelvjárási alakokat. A költi mvek nem mindenki. Az Alexandrinokkal aztán le is járt az elégia élettartama. mindazáltal álta- lában az e/)iki(s. E korban költ mindenki. akár van tehetsége hozzá. a humo- ros jiarodikus fajban meg Asius és Krates említendk. bárha a költk külön- félenyelvjárási alakokat is vegyítettek össze.. Ide kell számítni még keosi Sinionidest. c) Az AJexandrinok elégiája. haoem csupán egyesek és pedig a képzettek. E nemben mködtek Kallinos.. az elegiának társadalmi irányt adtak.. mveltek számára írvák. de már a tudósság leplét borítja érzelmeire. mivel mindnyáján a nagy szorgalmú. mindenha alélek. Ide tartoznak keosi Philctas. soha sem lehettek a nép közös kincsévé. -vifia. Dionij- sius az . gyakran átvágnak egymás körébe. Az elégia az els korszakban (a. AZ ELÉGIA. b) Sulontól Antimakhosifi. Innen az ily elégiák megismerése a tanuló ifjúságra nem nélkülözhetetlen s épen azért mellzzük is. de mindig hivek ma- radtak feladatukhoz. TíhuUus s mások által kelt iij életre ismét. akár nincs de épen.) határozottan szerelmi és pedig érzelgsen szerelmi jellegett vett föl az elégia. hová még Xenofiliancs.. ki ugyan saját énjének érzelmeit adja. A mi az elegikusok dialektosát illeti. TijHaios és Soloti. kolophoni llermesiana.r és Kalliniak/tós.é)r" melléknev. E szakba szokták számítani a társadalom minden- nemíí viszonyait tárgyazó elegiákat.) harcias-politikai volt. Végre a harmadik korszakban fr.) az elégia a politi- kai térrl a tanító irányba csapott át. a kimeríthetetlen buz- galmu tanulmány látszik. hogy e fajok soha sem voltak szigorú kritiká- val külön választva s hiábavaló volna mais külön osztályokba sorozni. csak késbb a rómaiaknál Propertins.'. így Mimnermos. a mint azt Homcrosnál látjuk. másfell természetes. a kedély világát tárják föl. Természetes. ' a) Az elégia legels termékeitl Solonig. Theoijnis és Plioki/iidrs tartoznak. Ez utóbbi által (b. soha sem szólhattak igazán a szívhez. Az AUwandrinok tudományos mííködésüket átvitték a költészetre is. .

t6 -ptoTOv [j. TToXXáxi ú-q'iozfiza cpoYODV xal ooöTtov áxóvTojv 15 £py£Tai.. SV £'tp*/jV(j fjZ OOXEÍTE fjaöat. ciyiy. Kis-Ázsiába törtek. Az elegiát részint lakomák alkalmával. tií? íi>5? I'tío 10 ij/oc. xal ott' aaTUÍSo? áXxL[j.ov i^top IXaac. egy észak-európai néptörzs.ivov s^tív ávop'. s eshetleg a is zenét alkalmaztak. midn látta a fenyeget ellen- séget s elre megjóslá a város pusztulását.oo..bv ávpl aáy£aí>a'. Kallinos Ephesosban született s kora 750 köri abba az idbe esik. Kallinos életviszonyairól mit sem tudunk. E veszély közeledtekor költött Kallinos.apjj. átap 7róX£|j. vagy az egyes vers- szakok szüneteinek kitöltésére szolgált. mikor Ardys lyd király idejében a Kimmerek.év oox EjXTia? Sfj[j.(|) cpíXo? oos xoÖ'Eívó?. £v S' oixci) [loípa xíy£V í>aváTou' áXX' ó [j. hogy a zene vagy megelzte a szavalandó mvet. 5 xát ttí aTro^vT^axtov atat' áxovT'. Kallüios. xal jxáYa?. ez utóbbi esetet illetleg. od3' atO£íat'>' á[j.a'/ó\xzvoc. részint a polgárok- nak tömegesebb összejöveteleikor is szokták eladni. Ti[xfj£v T£ yáp iatt xal a:{Xa.oc: yj-lay axaaav £/£í. (J)0£ Xí'/jV [J. aT£vá-/£'.aáico. oy Yáp xwg i>ávaTÓv 7£ 'poyEÍv £Í|j. aXká. O'jo' £1 TrpO'cóvwv -fj ysvoc: á»')-aváT{ov. majd deklamálva.yvo[j. oá tót' £aa£Ta'. Az el- adást. végén m I. Yf^? Tíi[ji xal 7raío(ov xoopiot'/j? t' aXóyon ooajX£V£aiv fJ-ávaroc.'.xitova(.rpL7rsp'. majd zene nélkül vagy fuvola-kisérettel. Sardest elfoglal- ták s lerombolták és innen Ephesos ellen nyomultak. óxxÓT£ X£v tj Morpat £7rtxXwacoo'. úgy kell képzelnünk. r]v ti 7rál>if/ .£VO'j -oXsjj. tov ' oXiioc. st költi mkö- désének megitélésében is csupán néhány sorra kell szorít- koznunk. Fennmaradt leghosszabb töredéke ez : o) véoi .£l>láVTSí:. KALLINOS.

Homeros még csak egyet Molpai : ismer.v ópwatv sp5s'. az emberi sors intézi. II. de már Hesiodos s az utána következett irodalom fel- számítja mind e hármat Klotho. mellett.xTÍovx. az attikai tzó-e h.á5r. a. hézag van. a dórban : •j. és y.'í5-hez jegyz. l'i. melyek tán a fenye- get veszélyrl szólottak. 4. Nevök a rómaiaknál Parcae.. itáp.o'ÍT'. s'jYtüv.(ij. akkor úgy szólván összevegyül a sors fogalmával. mikor tisz- . v. II. tán emberies fogalomként van ábrázolva. gyöngült aC-ip-ból. köv. 'I.i^rio:. 2." 14. L. Zeus nem tudta megmenteni szeretett fiát Sarpe- doiit. ion alak az attikai o--ó-i h. Tyrt. 2. /.6-i 9. 1.oXko: spoojaiv.T!ova. KALLINOS. lebegett a paii. .. áa-f'. os. hogy félistenként tiszteljék. h. . plur.'. 5. hogy Patroklos meg ne ölje. sing. elmegy. épen.xtv acc. mit Camerarius következleg akart kipótolni sü vJv T'. h. óxkóte. 7:a!j'. ion alak az attikai -(o. a költ szeme eltt iti-TÍ. l-hez j. Jegyzetek. rendesen a mondat elején áll.flíoi. e részben az istenek is alattvik állanak Zeus azonban csak akkor. 20. 8. régibb alak a késbbi 'aa^'. :. (ev költknél használt adverb.j. 482. a ki azt fonja és Atropos. -oXX'TJv á. — 13.. 433.:=p'. Ezek felvigyázói az emberiség örök törvényeinek.aaífxt. 21. 7roX£[JLi'^(ov. .a-cizsijSs- y. /. 2.na. tej ion alak az attikai xívo? helyett.-X.-l./. XVI. ki az élet fonalát ereszti Lakhe- : : sis. a ki elmetszi.&aXu.i>aÁixoía'. Így pl. s ellentétet vagy szembe állítást fejez ki. h. t.aTáy. mint látjuk. 20 íóoTTsp 7áf/ |X'. : 12. Yáf> TioXXwv á^ta [j.: = eltávozik. E verssor eltt. kiket görög hódítók leigáztak s aztán valószínleg ezek niívelték a földet ezek voltak a kézniívesek s baronitenyésztök. Otl. az attikai í h. declin. — ao'jvcK ion alak az attikai uóvo.a'. iy/i-3.v — homerosi dat. 15.) 19. L. kik a i^olitikai élet- tl teljesen elzárvák s háborúban a könny fegyverzetek közé sorozvák.xót" — = xóte ion tájszó. 688.[j. 'i r. a csatából. Hom. méltó.ía tóutojv. Ezek alatt az Ephesos körül fekv vidékek lakói értendk. 'j7. st néha annál is fbb. sér- tetlenül.y. mikor azonban mint — valóih isten jelenik meg. azonban valószínleg több sor hiányzik innen.oíjvo? etóv. . Még az istenek sem tudják megmenteni a halál- tól a halandókkal nemzett gyermekeiket.v rú(>70v iv ó'|. i. ÍQTzlox 5c'a^t)j vi ávT'. Ilom. L.a brakhylogia e h. ájtoc v. L. 4. 255. ha a Moü'ák ixgy hatá- rozák. Honi. Homerosnál ví-r^c. ojo' £i y. fi28. 8. köv. hatalmuk legfbb.EíCT^at = tétlenül Ülni ép így /.

a költemény második részében ugyanazzal a tárgyilagos alappal találkozunk. és gyermekek iránti szeretet. Arkhilokhos 700 köri született Páros szigetén. trnie kellett. Az expeditio azonban. elkel. — hanem viszonyba van hozva az egyénnel. hogy a halálra ne nézzenek. egy rabn. melyet az eposból ismerünk. hogy szállja- nak szembe a közeledú' ellenséggel. hogy a háború itt. melynek elhárítására a lélek nagyszer tulajdonai : a hon. De azok elpuhultsága fáj- dalommal tölti el 8 e szomorúságának kérdésekben ad szemre- hányó kifejezést. nem mint az eposban. st arra vágyó lélek tnik ki. st ifjúkoráról sem tudunk semmit. hogy a költ valamely gondolat kifejezésénél nem szorítkozik egyetlen distikhonra. Gyermek- éveirl. Lényeges eltérést látunk az epostól abban a tekintetben. kik a hazájukban való nyo- mor miatt Thasos szigetére költöztek. Az egész köl- temény minden sorából hadi erény. mit ama körülmény miatt . Ott a földek míveletlenl hevertek. . hogy az elegia-költészet számára határozott s megillet helyet jelölt ki és biztosított a költészet nagy országában. a harci dicsség utáui vágy s a lealázó gyávaságtól való félelem. hanem a gondolat az egjdk párversbl átnyúlik a másikba. Kallinosé az érdem. E gyarlóság azonban a késbbi elegikusoknál mind ritkább lett. Aztán szembe állítja a dics hst a gyávával s még egyszer küzdelemre int. Már az maga is eposi eredetre utal. neveltetésérl. kitartásuk. együtt találjuk t azokkal. a munkálkodáshoz pedig a kiköltözötteknek nem volt elég erejök. Mikor — tudomásunk szerint — elször lép fel a nyilvánosság terén.10 ARKHILOKHOS. Itt kitört a harc a szomszédos thrákokkül s e harcban költnk is részt vett. Demeter istenn papja volt. nemes családból. küzdelemtl nem retten. atyja meg egy Telesik- les nev nemes ember. mely emitt aranybányákról álmodozott.\zsiii partjaira vonultak. Harcra hívja fel az ifjakat s azt kívánja. mert a honért meghalni becsületi köte- lesség s a halál különben is kikerülhetetlen. A szülknek emez ellentétes társadalmi állása meglátszott a költ inger- lékeny természetén a sok gúny. II. mint egy esetleg fenyeget baj. E költeményben Kallinos inti honfitársait. Anyja Knijio. jlrkhilokhos. csaknem örökcH boszúságban tárták. Kallinos e mve még tisztán mutatja az eposi eredetet. a nagy hsök tetteinek kifejezésére szolgál. hitves. bátor szív. nagyon roszúl ütött ki. Ekkor aztán jobb hazát remélve Ki«-.

': hr/ú^t^ íiTájjiEvo?. a történelemé.-/.aV e — — kettnek összekapcsolása nem épen gyakoii. m. Iv. [líj TcT/. Kleio. E költeménytöredék tartalma az. 1. 'Iv/jaXíoio a !2. mvészet minden ágát. sége önmagának életviszonyaival az elkeseredettségnek. a komoly és vallásos költé- szeté. Polyhipnnia. 47. 'út ópcÜv oóvov aíjiató- ívTa /.%:: •/. de már az utána követ- kez kor megállapította számukat.roc Jegyzetek. egész való- jára. 1.-a. Thaleia.j. a táncé.fov 'jfiyj'. söt a költészet ép oly fontos reá a nézve úgv azzal. s ott élte legvégs napjait. a csillagászaté.o áva/. de elfordul egyebütt is. . Ellentéte aoTo..— M.hv x. u. XIX. melyek a Naxos ellen folytatott egyik háborúban értek véget. plur. Eaferpe. epikus költészet múzsája.T. L.v'xi-n.iá/C/VTo. a lantos költé- szeté és a zenéé.jia'. legtöbbször Pindaros- nál. gyilkoló. 12. Uránia.ó?. 3.ío'. perf. az attikaiban -'tiv.sv 'Kv'ja/. 11 Arkhilokhosnak. Jegyzetek. mint :öldökl. ARKHILOKHOS.%'. Enyalios — Aresnek (római ^larsi a had istenének mellékneve. bi\zakenyéi\ •íZ'j. mint a mvészetek istemiit tisztelték. . -ívoj 0' 3v oopl x=xX'. o' 37(0 f)-3oá~(ov jj. belédagaszt. ille- tleg az azokban való jártasságot. O'Tjpov jelenti a költészet. Horn./. Erato. nem volt nyugta többé sehol bizalmatlansága az emberek iránt. II. A múzsákat.xstij-o' (xkv faav •/. mióta elhagyta Tbasost. . :207 /. ^. a \-idám daloké s különleg a vígjátéké. az elbeszél.{xávoc. visszatért szülhelyére Párosba.'7. Annyit jelent.air. Mojie'wv bomerosi össze nem vont gen. nem tudni mikor.j. elégedetlen- . Terpsilihore.'. melyet különösen háború idején szoktak enni. — jLáaao. a szerelmi költészeté s minnkáé. I.-tól : begyr. ']'3. Ismaros thrák város a hasonnev hegy közelében. ejtegetés gen.'. mint ezzel szívesen foglalkozik. iiiint Homeros- nál leggyakrabban. 11: v.óí. békéljen pedig a rabszolgák táplál- koztak ilyennel. Homeros még nem. aíiTa valami árpakenyér-féle. Kalliopé. megtai-totta a régi 10 végzetet.jj. pl.p'.apTÍcjTOí? . Kilencen voltak. 'loaap'. Melpomene^ a szomoruj átoké. meg- hasonlásnak állandó bélyegét nyomta mködésére. Utóbb.Tyrt. or. ]. II. part. hogy a költ nem csu- pán harcban lel örömet.

'^£(OV 03 ÍIoXÓ'jTOVOV l^'JSta'.3. Arkh. kik a sziget legsibb lakói Apoltak s harci bátorságuk.ov3? sial [J. IX.á'/"/]c 5 otoTíózy. az attikai ecstki helyett. míg a harcosok a küzdelembe derekasan belé melegesznek. kivált a közel harcban. Oo Toi TTÓXX' ÉttI zóicf. j. — ekkor a kardharc kezddik. rohamos. ooos i>a[j. . . mint a kik derék lándsa-husök voltak. mely legtöbb szenvedést. — -oA'Jcttovov sok sohaju. Szabó István forJ. oooptxXoxoí. 1. 1. el sem Birja szakasztani ajkaitól egykönnyen az ember. s ki öt rendszerint legyzi. melyben a különböz harcnemek 8 tán az ezekben kitnk lehettek felsorolva. 208. ízes piros boráról liires. sok fájdalmat hozó. tavóaasTa'. : 12 AEKHILOKHOS. Éles ellentétben áll Pallas Athénével (Minerva). azaz.. s a zajos. Elször az íjak és gerelyek mködnek. délkeletre Thessaliától. erös. Enboia urai -yoI az Abantoki-a céloz Arkhilokhos. Zza-yj-oLi IvjlJoír.' Euboia az aigei tenger egyik nagy szigete. köv. közhirü volt. — avagy egyszer dicsít ének részlete Euboia hs slakóira az Abantokra. A töredék tartalma: <iA gerely mindenem ». Ares (Mars) az ös görögök- nél föld alatti isten volt. E hely neve ma Isinahan. itala abban van a költnek s mindkettt a gerelyre támasz- kodva költi el. Végi az Abantokra utal. 5. (jiwXov "Xpr^i = Ajfes munkája. de csak addig. szabályos harc istennje. Egy poharat töltvén hozzá húsz annyi vizet tesz. E sorokból Ítélve Arkhilokhos nem volt utolsó a piarcban. "I-he?. ki csak vészt. Eh^oí-qc.ctaí otpsvóvai. '(ap xstvo'. Iá. SpYOV zaóx'f^c. Boiotia közelében.'. E töredékben a költu mintegy a had menetét adja pár vázlatos vonásban. Jt^c'fov 1. sok : fájdalmu. Mai neve Negi-ojJoiite vagj' Egrihos. — étele. 3. oaí|j. E fajta bor említve vau már Homerosnál Od. A ki ezen bornak méznedvét inni akarja. sGt' áv or^ jjxöXov ^ApTj? aováYif] SV TÍZCÍO)' Í'. És gyönyörséges jó illat jmrolog. rombolást. Késbb a 12 föisten közé (kik ezek?) szániíták. — j'ajíTai ion alak kettzött a-al. Jegyzetek. O'ú tol = bizony nem. rendezetlen háború isteneként tisztelték. pusztulást hoz mindenfelé. fájdalmat okoz. E töredék vagy valamely harcias elegiából maradt meg. ki a rendezett.

v/j'^s'-v sv 'íoXax'íí ffjs íovrjaó|j. nem éjjen tiszta szk szája volt. egy cseppet se hagyva a korsó fenekén. a mennyiben. A költü íme még a háború folyama alatt is élvezetre gondol. 1. ritkán eg^^esben. így mondja Horatius is III. 3VT0C áaOJU. helvett.a':a vYjÓ. . Xaffov A saisiak egy néptörzs voltak Abderából. rendszerint többesben használják : vma. bogy ne lehessen észrevenni. a'!)V xióikov. s^aöT'.ajT. Megkülünböztetendök az Egyiptomban élt hasonnev néptörzstl. melyet tarisznyában tartottak átlátliatatlau anyagból . ífofj? oia 'jáA[j. hogy egy ízben részt vett a akkor kénytelen volt eldobni pajzsát.' /loYAon-nak edényt. E tettéért keservesen lakolt Ar- khilokhos. melyet beleöntöttek." seprstl. azaz. mely s alakja a'. JtYP'.c ion alak az attikai s^aj^i.'/-tö\. midón a harci zaj közepette is az juthat valakinek eszébe.: 15. e sorokból ugyancsak kitnik.. — e'vto:. élvezzen. ojz £^sA(ijv = in^itns. l. a spártaiak. ríoíra xot: xof/. neveztek egy srégi ivó- 3jv zojStov.a-' á'iSAxs xáoojv. ARKHILOKHOS Vj 4.sí>7. 'AXa' 7.* ci.YjrOV xáAA'.-OV O'JX Íí)-SAOJV aoTÖc 0' i^á'iOYOv í>aváTO'j láXo:. zrjrAzoi. a hadi élet a költ idejében nem csupán a szárazra bogy szorítkozott.pí'.származik x^av. bog_y mulasson. ha a víz. 1. Az ion szellem. E töredékben eladja a költ. 4. midn azt mondja. banem számtalanszor bajózással volt összekötve.c xr/^aou-a'. 3.'^zi^ 3X3Ívr. saisiak elleni csatában s csakhogy életét megmentse.73. a tréfáért nagyon komolyan fizetett. E kifejezéssel a költ mintegy ment- séget keres. o'j xaxíco. hogA' kényszerít körülmények miatt vesztette el pajzsát. mikor Spártába ment. Jegyzetek. :í. 16: Seprstl borodat csak nem iszod ki mind '? E költeraényke megértésére nézve meg kell emlékeznünk arról. bell alátüremlö . Jegyzetek. hogy a tisztátlan részek ne menjenek a szájba.. széllel.v-nek.cov -wiJ. nem pedig bátortalanságában dobta el. melynek egyik jellemvonása a bizonyos mérvíí könnyelmség. készült a célra. a görögök legvitézebbjei. i-o — lou-j-ó.

türelmes.XutJcV.zz[Aiv TX7j[J.. . yap ilyeneket. meggyászoljuk. II. az attikai rendes Uzpi/Xíic. sxXoasVj r/iocfXéofyc.ij. 6.[jci. 2.stJ/f ó[j. a kikért gyászt kell ölteni. 7. . türö. d-aXí-^Q Tsp']jSTai oo§£ ttóXí. a lantos költvel is. helyett.t* áXXá láyj.£a. — 7:oXu'pXoia[jo'.[j xatá %ö[j. zaTsV. kik megérdemlik. Pallas házán.áXi. i. 5. XXIV.'^xa t:. S én bélyegül még paizsom is elvetem. Iielyett. 5. 7. Toíou. kiáll valamit.í[xaTÓ£v 5' iXxo? ávaarévofisv. jó rokonokat.st'|í£To. mint TXr)[i..XuTcV t. Arkh. mint a min ez a mostani. K-/j5sa {J.svo(. 7. 4-hez j. 7. l-hez. áaicöv [j. jó barátokat.' áXXá v>£oí '/-áp ávrjxáoTotai xaxotoiv. 3. megsiratva. Össze nem tévesztend a késbbi Perikiessel. Krjosa arovócv-a = sok jajn fájdalmat.a. yap y. ion alak az attikai r. Ilyen eset történt Alknlossal. A római költk közül Horatiussal történt meg ez.£voi.üa'Jvr)v általában iXtJukov.. kik a gyávaságot a leglealázóbbnak tekintek. Jegyzetek.sv 5 7rvsú[j. á7t(>)íjájj. sing.i. 1. 1. kiutasították t a városból. 10.cp!j[j. Toíou.a TroXocpXocapoio d-aXáni-qc. 4.£v&t eg.£tj. honnan együtt futáuk.oaúv'í]v z^zna. 49. hogy megsirassuk. eb cptX'. siratva. — T.' zrjíouQ '(rj.ütciv homerosi dat. 10: Érzk riiilippit. o á[j/^' ooúvijC syo]j. jelentsd nyiltan a szülvárosnak..v tpápjxaxov áXXoTS S' akXoc. i. E^aÜTt? 1. nEpí/. II. ov pl.a/.rl v. az ejtegetésnél. kinek mködési ide- jét. s'/si xóSs' vöv [isv se rjjjiac srpáTüSi)''. -ovo? (xXáoj) := a ki szenved.X££? ít sokszor elforduló össze nem vont hangzóju voc. de fegyverkészletét közönséges kezek elrabol- ták. rj.SV aiovósvta. Görög- ország állaniférfiaiuak egyik legjelesebbjével. — E Perikies barátja vagy épen rokona volt a költnek. s^aÖTi? o' STSpO'JC s7ra[j. t. ki így — éneklé meg: (diirnök. » 14 ARKHILOKHOS. tijoz ilyen szenvedést.o 1. a 30 évet (461 — 431) Perikies korának nevezte a hálás utókor. odts zic. kikért kesergnünk kell. Horn. : r. hogy Alkaios él még. Arkh. plur. ij. E/.ovoci. ki így adja elö. tXfjTE. 9. ott függ most mindannyi Sigeionon. IIspíxXssc. 5. s. az egész polgárzat— ellentótben a -t? aoTfov-nal. 10 iXr^TS 'covaíxsíov ttsvO-o? á7rwaá. a tr hasonlókéi) tX/jtó.ozy.[j.£vo.

melyhez tartozik. satirájának megörökítési pél- dájául azt beszéli. Legfbb érdeme azonban nem az elegiákban van. mindennapi hangját alkal- mazza. hanem a gyászhangok elhang- zása után helyre áll az összhang a fájdalomtól lesújtott kebel és a lesújtó végzet között. keseregve a hajótört jiolgártársak s rokonok felett de . nemcsak sirat. Arkhilokhosnak további mködésérl az elégia terén nincs tudomásunk. hanem szakítva az epikus. ARKHILOKHOS. de aztán gondolatainak eredetisége. melyekben a gondolat sebes röpte s magas felszállása és ma- gasztossága a jellemz. hogy egy bizonyos Lykambest.költészetben lel alkalmazást. hanem a letipró gúnyban. hogy a fennmaradt cse- kély számú töredékek nem adnak róla kimerít ismertetést. minden selejtest az élet mindenféle viszonyai között. szellemes megjegyzései és mindenek felett élceinck találó fegyvere. utóbb még sem akarta hozzáadni: Arkhilokhos gúnyos verseivel halálra kínozott s apát és leányát a végs kétségbeesésig. nül a költnek. Nem törekszik különösen választékos- ságra. Arkhilokhos nyelve mesterkéletlen egyszeríí. Arkhilok- hos e hajótörés alkalmával más polgái társai mellett sógorát veszté el. A hagyo- mány Arkhilokhos gúnyjának. Egyébiránt Arkhilokhost az egész ó-kor Homeros mellé helyezé. az öngyilkosságig vitte. Maradt fenn még tle néhány trokhaih-os mértékben írott töredék is. mily hatás- sal lehetett s volt a találó satira az ion pezsg életre. mit tudott tenni a költ. de azért mindig a közönséges próza felett áll. E költemény mintha csak modern elégia volna. íeríias lélekkel kell kiállani a szenvedéseket. hiuial. a közéletnek szenvedélyektl ment. Neobulét. szenvedélyes irálylyal. midn ez. . hogy a költ nemcsak jajgat. a megsemmisít gúny és paródia s a míívészi alak. az irály tel- jességgel nem keresett. 15 Arkliiloklios hát vigasztaló dalt ír barátjához. Perikies- hez. Csak sajnálnunk lehet. különböz versuemek kitn használata elkel helyet biztosítottak számára a költészetben. meg kell nyiigodnnnk — mondja — az isteni gondviselésben s ers. mely a iamhos. mi eléggé mutatja. bár odaígérte volt lányát. Költnk- nek minden szava arra a törzsre vall. Mutatja e körülmény azt is. A gondolatok ereje és erélye. Arkhi- lokhos az általa míívészileg kezelt iambos-költészettel meg- támadott minden roszat. melynek költi becset kiválóan az kölcsönöz. az alak töké- lyes bevégzettsége és az eladás kelleme által tnt ki.

Arkh.. Természetes.[X£voc. sem más tekintetben nem tudunk egyebet. tehát inegbélj'egzett. kezeire szoktak sütui. vagy épen megszöktek az elfogott ellenséget is lueg- .. III. Asios itt egy úgynevezett (iSchmarotzer»-t parodizál ki s a költemény. síar/jxsi [íop^Jópoo s^avaoóg. A közölt töredék azért érdekes. Sajnos. 2. vagy legalábh is feltehet. sors MéXYji. igen élces lehetett. Asios.viajotoj>'. a költ ismerse volt. vagy artyaa- . 1. de elégiák írásával is foglalkozott s e mködése azért nevezetes. hogy másnak tulajdonítsuk. mely az neve alatt maradt fenn és semmi adat sem készt. Jegyzetek. hogy Arkhilokhossal egy . Tyrtaios. áxXrjToc. G-r([xoi-ír^i' aríyaa = jel. Az elegiának eddig említett költi az ionok törzséhez tar- toztak s az anyaországtól távol míiködtek. IV.aiv ^l[jOic. Co{JLOö xe/pr. kóborol. Asios a társadalmi életbl s magán viszonyokból vette elé- giái tárgyát s élcel. kit a sült . szaga vonz leginkább hasonló értelemben használták -/. bélyegezték izzó vassal a rabszolgaság jeléül anYULaTÍTj. bélyeg. melybl a töredék fennmaradt. [3op[3ópo'j s. hogy Asiosról sem ez. vagj' /.:sárba men'ílt. tréfás.. iv 5s [jLéao'. humoros modorban kezelte azt.s'. : Kora az adatok hiánya miatt csak hozzávetleg határoz- ható meg olyképen.jo/tjXa. xv'. áÁrjT/j =: csavarjíóhoz hasonló. .TT. 3. 5-hez j.16 ASIOS. ismérv.viaaozóXa^ = sültiiyaló oly éldi. TÍa. mert az elegiának új nemét a humoros-parodikiift nemet teremtette meg. jMelest különben közelebbrl nem ismerjük. Ev jXEaotatv 1. melyet a rabszolgák homlokára. ha valami csínyt követtek el. íXío\Lon= szerte jáv. Egyetlen töredékünk vau tle. kinek nászára hivatalos volt a költ s az itt leírt élsdivel ott találkozott.douen élt. S7á[j. sáros. Ez következ — : YjXi^ev xviaoxóXa^. — ^MiXr. Asios tulajdonképen epos-költö volt. bolyong. hogy miután az ionok folytonos ériiít- . mert a /tiiinoros-jianxiikiis elégia példája.. Élete körülményeirl semmit sem tudunk. 6.avao'j.-t. — hoi. 4.

Nagy tekintélyben állott Tyrtaiosnak e az egész ó-kor mve eltt. Tyrtaios Arkhimbrotosnak volt íia. 2 . . Az irodahui hagyomány alapján azonban csak Arkhi- lokhos kora után találkozunk oly költvel. kiknek részint Messenaiban. részint ennek határán volt bir- tokuk. mikor a messenaiiak a hosszas hábo- rúk miatt évekig nem nu'velve földjeiket.zy. Monda ugyan ez. ím egy töredék ez elegiából <í>oí[Jo'j áxoóaavis:. Tyrtaios költeményeit a régiek három csoportra osztot- ták. szz'. IToö-covóO'Sv oi'xaS' svstxav [j-avTcíac T£ d-Bob */. kívánt hatást. ki az elegiánakGörög- hon földjén meghonosításában érdemeket szerzett s ez Tyrtaios. úgy ennek is van tör- téneti háttere.al tsXásvr' szsa* 5 -jOscj^'j-i'svsic rs '{irjo^x'y.'^orjy. s ennek buzdító. lelkesít dalai aztán meg is tették volna a kell.Az egyikbe sorozták az Ivxj^j'Aol (törvényszerséget tárgya- zók) címt. mi abban áll.ig lantosok. melyek aztán Spártából hihetleg nagyon hamai* eljutottak Athenaiba.z.c y. hogy Athenaitól kérjenek vezért.'luyaországgal. megteremte nagybecs mveit. 17 kezésbeu líUottiik fi/. E szerint a második meíséiiai-i háború idejében (GS5 668 között). csakhamar eljutott ifle is az elégia. nekünk ez összhangzó Ítélettel meg kell elégednünk a nélkül. innen meg Görögország különböz részeibe min- denfelé. s ez esetben okvetb ntíl gyzedel- meskedni fognak a habomban.c. Gör. — midn a delpbii jósda azt a tanácsot adá a spártaiaknak. de. hogy az ion törzs Tyrtaios a dór spártaiakhoz ment s egyesítve a ion szelídséget s mozgékony- ságot a dór ervel és erélylyel. TYKTAIOr!. hanem monda. E mvét akkor szerzé. melybl csak néhány töredékünk van meg. oá or^\xózy. fájdalom. de mint általán a mondának. E miatt természetesen sok s nagy zavar ütött ki a polgárok között s Tyrtaios a régi törvények megtartását javallá 8 amaz új kívánság elfojtására célozva írta említett elegiáját. hogy közetlen és kielégít tapasztalatot szerezhetnénk róla. Életkörülményei egyetlen adat kivételével isme- retlenek. s ez f'y se történeti tény. az athenniiak egy sánta iskola- mestert küldtek volna Spártába. Hihetleg ion törzs- bl származott 8 Aphidnai-ban született és innen került Spártába. a nem veszteség kárpótlásául új földfelosztást csekélj' követeltek. a spártai birtokosok.

ezek után a nép vénei s leghátul maga a nép ámde a két . SL S' otüx. hanem = ell lenni..áyotat Tisaóvta ávop' o^ioAVoy Tuspl •(] Traipíot [j. hogy a gylésen legelöl ülnek az égtól megáldott királyok. 3. Tsd-vájJ-svat yáp xaXöv sttI 7rpO[j.íOL = teljesülend szavakat. v.(a. Jegyzetek. 10 Tiaaa S' áTi|j. 2.3vov. ávSpó? xot áXco[JLSVOU odS£{jlí' aipTj YÍ^vsTat. Ilyen s e féle tárgyú volt hát az Kuvo[j..£Vov aov [j.IS [j.ía xal xaxÓTTjC STisTat. . 5 7rXaCó[j. aíayávst ts ysvoc. Harci dalok ezek. 1. -/jjj. bátorságra int a költ. ts ta xaXá /aí spSsiv Tiávta oíxaia. intelmek) címííek. oot' sXsoc.c á'cpoóc TTTW/sásiv Ttávuov Ígt' ávíTjpóiaiov. így kell ennek történni..ízcíi ávopa? a nép emberei s innen maga a nép egészen. Plioibos Ai)ollon-ról 1. melyekben hadi vitézségre.. /pYja[j.j-'. ö. o^'j. ipy^zív itt nem az uralkodás fogalmával bír. mert így jelenté ki Apollón a városnak. k'/d'fjbc. E költemény tartalma x'öviden ez: Apollón saját szavai. E sort körülbelül így lehet kiegészíteni semmi roszat sem : tanácsolni a városnak. [XTjSé Tt pooXsústv fjjSs TTÓXst .rárprjvst TróXsi.oö'Stai^a'.xpoíí xooptoíiQ t' áXóyto. out' alSwc odt' öttk. 5. mc xsv TxYjia'.. 8. elsnek vitájára. jósigét. Solon 6. Kallinos 17. 53-hoz j. határozatára. ell ülni. xaxa ' áifXaov sioo? sXsYys'. melynek mindig a város üdvét. de soha sem kárát célzónak kell lenni. melyekbl három teljesen ép maradt fenn. V. ellentétben a királyijai.o'j TS 7rXfjf>si víx^íjv xai xdpzoc sTtsaö-ar 10 4>oípoc Yap jTspl T(í)v coo' á. [xsv Y-ap xoi^t [xezéaiBzai.apvá(j.i'zí x£ aov . TYjV o' aJnob TrpoXiTtóvia ttóXiv xal iiíovc/. a nép adja meg a dönt véleményt. 1.oa6v|j t' sl'xcov xal axoYSp"^ 7r£ví-(j. xíXés^n" 'ir. Egy másik osztályát tevék Tyrtaios költeményeinek a '^TTCüS^xat (buzdítások. *[>'jI[ígu a-íI.YjTpt cpíXifj xal naz[A Yspovtt Tia.

van Tj-rt. e kifeje- zésre a költ ug^'ane költemény 21. 7. nyelvben? Az yap minden elzmény attikai nélkül. sv yspolv syovxa — aíay/>á rá 7' orp O-aXtioíc. Ezek voltak az ellenséghez legközelebb. 5' sv 7rpO{JLáyotot xsawv. -izi xxi. tod? '(BfjaioÚQ- (uo'/jjbv YJ. v.-ban meg ev-t használ. syjj" av^páat [isv {)-Aj-í]ró? lííív. rt. 1.. [j-TjOs J7f|? ala/jj'y. — sVi . ttoXíóv ts yévsiov. köv. a'j'oj t.cj'. Horn. Jegyzetek. 3. rövid kard és végre lándsa. 30 Lioöv swv. ~£vtr) mint Hom. iauTo.ÍV eposi simuló szócska.áysai>3 ~^[/ áXXi^ko'. vr^. i'igy hogy nagy mértékben ezeknek vitézségétl füg- gött a végs eredmény a harcban. 1 y fl'Oixtj) '(7i^ ^Epí ríjoO-s [j-aycóiJLsO-a Y. Nem lesz itt alkalom- szerütlen megemlékezni arról. 11. n. v. xai vs'isarjTa íSsív — xal ypóa 'pjxvojö-svTa* vsw os ts závr' s^áo'. nagy paizs.óv. sparó? os Yovaíi^tv.. érc-páncél.a'.r] xaxaXstTiovTs. hogj' a görög hadsereg els sorait a hopliták. i. 119. Hasonló eset van Tyrt. mint 13.aXóv — ellentéte ávt/ifÍTaTov a 4. köv. ran -aevat a ragja. Aen. az ell küzdök közt. o. 'i.. 2. v. t. 1. [xEv-nek megfelel tí a 9. vj^T]? á-cXaiv ávví'O:. v.áycita'.síaíh xal áÁxc[j.iüv .ip\ dativussal itt ért. 2. rpsÚYSts. 1 nyelvben gyak- Ts^váaHvai* az infin-nak az eposi — . E soiTa nézve meg kell jegj'eznünk. a 30.a. áXXá [j. -eo\ -r^ioz. 25 aí[j. nehéz fegyverzetek tették.towv t)'VYjaxa)(j.TjOs cptXo'líoystr' ávof>áai [j.YjXSTt 'fstoójj. |j. 15 o) vsoí.£Ta .Tpixá/o. ott. 7. 20 [j. melynek a csatába vonuláskor csaknem felét a rabszolgák vitték. 157. . fjOY] Xs'jxov r/ovta xápr. Az egész fegyverzet körülbelül 36 kgr.[j o-q zúbzo jj.-nyi volt.c. o'^p' sparr^c. TTaTpíf r. de nem egj^szersmind dobásra is hasz- náltak. wv ooxstí Yoúvar' iXacc^iá. — -/. -ipi r.-ében (xEiá-t. II. mintha gondolatban elre volna bocsátva Föl harcra : mert szép stb.sv '|>oys(ov |i.[j/zxz [rrjos cpójioo. a hol a legbátrabbak harcolnak. melyet azonban csupán sziirásra.sva. 328. [j. t^ojtóv á7touv3Íovi' áXxijiov sv xovqj. 3.xsv. líh/ y. XIV. TTsaóvta X3Ía\>a'. A hopliták tették a nehéz fegyverzet gyalogságot s nagy részben született spártaiak voltak s csak kis részben perioikok. magánhangzók eltt /. i.aTÓ£vx' aíSota 'f'ikaic.. 65.3vovr3:. slV. Od.. 9. x. . xaXó<.-ben.rpO[j.o-cspooí.ov sv rppsal i>'j[j. 'f áXXá [xsYav -O'.a(ivá[X£vor touí. Fegyverzetük következ volt sisak. szint ily színezet: Verg. hogy a görög felfogás 2- . Tipooíl'S váwv ávopa xaXatóispov. 8.yl Ttspl 7:7. különben ez érte. = lemben rendszerint genitivussal áll.-ben. TYRTAIOS. OS vraAa'.

28. Ezek I. t. de nem folytatták mindig kell vitézséggel. az ifjúsághoz felhívás a haza védelmére. áTt[Jía y. S. illetve elnézhet az ifjnnak. v. 3u|xw xtI apodosis a 11. ebhez csatlakozik a 13.u-/e(ijv homerosi össze nem vont gen. 20. V. — y.a: /axÓTr. earí. mert t más szennnel tekintik. — [xr/J-üi = többé nem. mikor a harcokat elkezdték volt már. 19. 74. Anakreon 44. ToL? Y$pa!0'j. 'iu/Tj-töl. (pu^ií. t. az általános tétel dulce et decorum est pro patria móri. hogy csak a kétségbeesés vitte a vitézségre. hogy bár a jjlateiai csatában helyre akarva hozni hibáját. hogy e költe- ményt Tyrtaios akkor szerzé. neoi töredék. av. ha a harctéren ruhátlanul fekszik. yrjjoí származik /po'j:-tól. összefoglalt tartalmát. V. v. melyek részint ama k(")zéppont eltt. áp/£TE = fntni kezdjetek. v. A gö- rög törvénykezés a-iaía (becstelenség) vádjával sújtva azokat. : — Ennek mintegy ellentéte a II. Herod. n. i. ']. 3 lü. epexeget. v. A 1 1.5o. az ilye- neket minden polgárjógukt(51 megfosztotta. Ebbl látszik. ^7!*. 420. részint utána állanak. v. . i. Hivatkozhatom itt Aristodemosra. szerint a rrsvía kizárt minden szépséget. L. V. plnr. s valamint könnyelmségét megbocsátják. v. a legvitézebbül harcolt a esett el. zelíT^ai infin.£voj származik acXáo|j. 15. . Honi.megelz 29. v. 1 1 áXtu[j.Jrjrjtós -/.. — 2(1 TYIíTAIOS.ojió. to v£ot-al. II. azért ismétli a költ a párvers elején és végén toú. 71. ^^I. =: becstelenség és szerencsétlenség. 29. mely itt := [Jíoc. to!j. 13. 21. hanem teljesen kidolfíozott ép egész. különös nyomaték van e kifejezésen. . £Xa<ppá t. azért van itt a v para- gogicmn. bátorsággal és elszántsággal. valamint a következ' kett. Hom. oly megvetésnek volt kitéve. mert még a halálban is széi^. XX. a spártaiak még sem bocsáthatták meg ama tettét. — Y^paioü? és alább ismét TcaXaióispov. mintán a thermopylaii csatából kivonta magát.tI t. — vers végén. II. hol szü- ^[D^ion'iir net következik.3. v. Pind. 1. találól)b a hosszú hangzó. ö. iXXóí r= st. kik a harc közepette meghátráltak vagy épen megszaladtak. ci Ss-hez. — . Ennek a felhívásnak bvebb ma- gyarázatául négy mozzanatot emel ki a költ. öröm reá nézni. ö. mint az anj'agi világból. o. azt mondva.ata — eXe'y/si tmesis. IX. 8. 27. aztán az els felhívás a 15.. irs-i. XXII. mint az éltest.:áv-a: minden. 10.o7£po'j. úgy a szellemi. ^jtj egészítsd ki a sorból tú. 7:aXa.2. 516. 01. i. . XXIV. megenged- het. ö. 22. a hontalannak sorsa : iszonyatos. i.. ki. úgy azon sem ütdik meg senki. ismétli a II. 14. xo'. körülírás cpsysTE h. Az egésznek középpontja a 15 — 18. A rómaiaknál az ilyent rabszolgáknak tekintek s eladták.ai-tól melyik alak V . Toüxo-hoz. 16. E költemény.

sv ixaara. vcöTOV oTT'. v. által s tart a 27.j. 3XrjX7.évai. O'i ttco Zso? aSy/é'/a Xot.) 3V 7roX3|J.W/[A rAiVr^^. a -2\.^ 07rtai)'3 [j. áv TUOTS laöra XáYwv ávóas'.V aTTjpiyO'El? £711 x^i'^y ysikoQ öooöoi oaxcóv. Az I. vagy dicsn múlik ki s emléke ez úton is fennmarad ez tartalmilag .W/rjhc 0' iatl váx'jc x7. ájj/iOTspojv 5' ei.G'.jv a költeményt kerek egészszé téve. w^r/rjz. 7(77317.Xo'j*á[j.rppsvov satl oaíCstv ávOpOC '^3670VrOC OY|t(. t.3vo. általános érvény. annak be- vezet soraihoz csatlakozik.37.3Vá"(0 TTOOiv 7.7.1 orápva xal wjxoo.c TS xátco X7. elvont thema van.3voí.sv Yap TOAjj-ójai ~a..bv lyst* [J. .yar. sv xoví"ooív.C |J.-el bevezetve a megelz párvers kezddik. ha az ifjak megszaladva a — : küzdtérrl.al}' cí'. l? t' a')T0T/£5tTfjV xal 7rpo[j.ÍVSTS.Tj5s 'ío[á£íaO-3. •.o' á^Xr^Xoiii [asvovisí. 30 0'. |J.(}ic. — megfelel általán az els párversnek s e szavakkal: xaVo. xópov 'í^kó. zoAooaxp'joo s'py' a'-'^Tr^Vva. -nak felel meg.TjO' ávOpÖJV 7rX-íjv)-6v 03'. meg a III. aJy{'y. a II. y:f^[jaz 6\). v.3T:7. Az utolsó. ávopa xaxá. ig gyalázatos.óvzcov rs YáYSoaO-s (í) V30t. sopsírj? 77. áarríoo. míg ellen- ben a II. mozzanat a végs két versben összpontosul. YjV a. rövi- den szólva.Yq[j zyézo)..'. i.lz -r^zXíoio '^íkac. az öregeket a csatamezn hagyják.[J.oTzío' a. aao'jai 03 Xaov otcÍ'J'jío* ávopwv Tra^' á. a I V-nek.7. 7.v>5? o' bIq rpo[xáyoo? y. Tt. IV.. a derék vitéz vagy életben marad s magasztalva lesz. i>apasír'.XA7. o' sv -poaá/o'. speciális érzéki nézleteket tartalmaz. tps-jaávTOJv o' 00031.'jcixb. TYítTAlOS. hogy az I.poóc 13 xvifj[X7. í'513 Yafy "ApTjo. ~a'jf>ÓT£poi tfvTjOXOO'j'.áyooc '. és III.(i)' y. xal Ttapa 'ís^yóvtojv ts ouov.tóA(0Á' áp3Tfj.[i3vog..-Tpl X7.' .xx3Íjj. oai'. úgy. áf(7aXs6v 77. 21 A 111.cn 7C£<T(.jJ/f OT3pO'. A középponthoz tehát négy moz- zanat fzdik egyaráiiyosan rendezve el. és IV-ben. rji [j.Y.

^^sXtoto v. áXX' 'IlpazX. Idxí yap ztX. szerzett ismereteibl kipótolhatja az ide tartozókat. 37. xolac TiavÓTiXoiai tiXtjoíov iiz'y. /. Tisz- teletére Olymjiiában versenyeket tartottak négy évenként (olyni- pias 776). Spártá- nak is oltalmazója. Mimnerm. vendégeknek stb. kiket nem kegyelnek töl)bé. köv. /..[J. — yavo.áaö-co 7roX£[j. hogy Zeus Heraklesnek s e réven Herakles utódainak. Jegyzetek. rend által l)iztosított emberiség sze- . 1. 2. — 'Hpa/. v.3vo? ávopl [xaysat>(o. 6. Szószerint: «Zens még nem tai'tja oldalt nyakát".aívcT£ ós cpo^jíta^e rokontársak. XLvsÍTio 5s Xó'pov ozivhv üTTsp xs'faXfjc. ö.* i'pos'. Ne feledjük azt se. ki Homerost már olvasta. ennélfogva kegyel- mét sem. 3. Tj ísífstov xcíjTT'íjv y) 86[j') [j. mintegy parenthetice mondvák. Zens Tróját II. aaroóí.'') — 10. Zens s általán az 'istenek elfordítják arcukat azoktól.V.r]o' áxröc [jsXátov soTátoj áaítío' s'ytov. v. 7. n. lyBipóí'j ellentéte 6. 35 Ó[j.v o' jx[jp'. míg ellenben hozzá fordítják ahhoz.a5toi<.xaív£-c.1 TTÓoa 7táf> Tzool i>stc xal Í7r' áoTTÍ^oc áaTTÍS' ipsí'ja?" iv OS Xci'pov TS Xó'f (0 xal xovárjV xov£*{j xal Gxéfi'/ov otápvo) 7:£.Xrjo. védje. — Zeus a 12 fisten feje. és Arkhil.tL egyenesen ad rein vezet. köz.' Herakles a görög luontlák egyik fhse. • . ö. . ^oópaol i£ IsoToíTiv áxovtíCovisc §(.^sX(oio. születésétl kezdve örökös küzdésre volt teremtve.. a második: fél. az sarja.2^J T\'RTAIOö. — — Az . : . I. i'igy. Sap^ctts' '^HpazX. kik típártát alaj^ították. Herakles atyja.).BVoi. Mimnerm. — J. ki |X7j Ei.\). mindkett pi-aedicatum khias- mosljan. — így Apollón védi Aineiast. II.xi. 41'. IX. ég és föld teljhatalmú ura. 5-hez j.axpóv iXwv.[j. Herakles nemzetsége. 8-hoz j. ily ellentétek: 'j/oy/iV — ^avárou' p. 30 Tj ^trpsi oöTáCíov Tjíov ávSp' éXéroi" 7. 77. barátságnak.cXaíva.auyaí.Tipa. üti' áa. valamint az ezek által alapított gyarmatnak.7.£Íí. 0' (i) YOjivTjTS?. V. Co-r-Koniáromij Görög : regék I.üXyj[j. cpíXa:. v. liatalonn-a nézve legfbb. A törvények. "llpay. azaz: Zens nem fordította el még tekintetét tletek.XY-<. yap -/. a kit kegyelnek. 1. A l!2 munkáról s általán részletesebben Heraklesröl 1. 1. A tanuló..ríooc áXXoí^sv áXXo? TTiwaaovTS? [isYáXoií. páXXsts y_£p[j. 433. : megretten. mélyesítílje védje a magán-. védnek. E sort gondolatban a következ elzi meg ves. az elbbi megremeg. a = heraklidák.-hez j. jog. 1. 0c'. Apollón Tenedost és Killát II.íC(»>v. hogy ki kell egészíteni elébe íWa. [j. .a sp'ca otoaay.s család-életnek.

nyo- matékkal hátul téve. 5-hez j. E költeménynek célja megint a bátor küzdelemre intés. -i^t'. A nehézfegyverzetüekrl (ó-Xl-ai) 1. áXXííXotTt 1. v. 2-hez jegyz. — A könny fegyverzetek (YJ[J. teljessé teszi.j. egyszersmind.5. — üuob. és b) 21.T£píí ztX. 38.&vír)'j'.T^'.oj.•j/sVj össze nem vont alak. a felszámlálaudók sorát kimeríti. 2. l-hez jegyz. Arkh.ópov 7]Xií(jx-z. i'endesen ? 31. TpsaaávTfDv spártai kifejezés az elillanókra {-oi'/u>).'jpov Ttvo. -avó-Xo'. plur. 24. 17.'j/r.zQ-x..e kifejezés megkülönböztetöleg a hopli- ták hosszú lándzsájától a könny fegyverzeteknek dobásra hasz- nált gerelyét jelenti. a jobb kéz teendirl szól.v függ ipYaXí'iv-tól. Y^'J'ípí =öblével. köv. 1 34. hanem: tai)asz- talásból ismeritek. ennek részei: a) 1 20. akár csak egy gladiátor. 14. öpY^i"' noAc'aoj harc-düh.'. 32. £Y/^' össze nem vont alak (diairesis).óvta helyett a dat. a teljes fegyverzetek.Arkh. £v adver- bialiter = ezenfelül. Ezzel kezddik a m s a költemény folyamában is többször elfordul. y. — E sor a balkéz teendit adja el.5. pl. lo. a mennyiben a futónak csak hátát. mely . hozzá még. — 34. vagy •j-xq-:g-(x'. = 8. alább a 37. érc- hegye. 6. e kifejezés a gyávasági'a céloz. !2().vf. ávJ(T£i£V ávJw =célhoz vezet. 10. z-jveVjV /. £?. mint amazokénak. -áp epikus és költi rövidített alak 7:api h. itt így fordít- hatni : elészámlál. Spártai kifejezés. eg. szilárdan megállva. néha -/. ion és epikus alak az attikai /. teljessé tesz. v. 37. 35. a nevök. v.ovír. 3.. epikus alak az attikai oópu helyett. 1.Ív) végzete homerosi. Fegyver- : hordozóik voltak a panoplitáknak vagyis a teljes fegyverzeteknek s háborúban rendszerint csak a második soroan harcoltak. Y^Y'""^'^' órtehiie itt nemcsak: izelítettétek. — áíorjXa epikus és költi szó detestabilis.'jf a panopliták. 'ApT|0. oo'Jpa^í T£ ísaTotai. ö. kü. 1. 21. '2'ó TYUTAIOS. Ez az utoljára tett ers mozzanat. /. metaphora. mely egészen a : — spártai hoplitáklioz van intézve. . Tyi-t. £. 21. Hetek meg az életet. 2!t. 19. 29. megvetve a lábakat. £Öár. 9. — y'xp a 4. lat. 7:oXe[i. v'oTJV -'.a|íi. h/ •/. a szégyen. . arcát nem.Xoí) nagyrészt helotákból s perioikokból állottak. — öafl^c'. st. 11. Y'-'iJ'-''V^? =könny fegyverzetek.-el. sXaJvE'. i'.v = valamiben ti'ü- ságig menni és valamit túlsúgig vinni. azért . hiszen tudjátok stb. — . melynek nem volt. — lönböz felhívások a harcra. a harc élénk festése.- te:. mellek mindannyian fként az értelemhez szólanak. Fegyver- zetüket tevék a parittya s a vetésre szolgáló lándzsa. Az egészet ekép oszthatni fel I. = experti estis.-re utal vissza.v /. .T — jól megismerétek. külön- ben Y^'rjr[(j:(j'. zZ o'. nyakát látja az ellen. V.

^Xcöaaav o' 'Aoprjo-coD [xsíXt/o-crjpov e/oi. t'.vápsoj [j.á t>(í)pYjXoc TTpóaílsv iX7]Xa[j.á/0'. ^jaoiXs'jtspo? slV]. z[j'ff/eíaQ. A II.ooúvYjC. oüoá TCOTs xXáo<.) <raaa X£X"/]0£ ttóXic* X7.'.07ííoio. V'.öjia jJ-áyr]?* aoTÖí.öv TXr. ooS' zl KoxXwmov [xév l/oi [íá-^z^óc.-ben a teljes-. slVj. ápYaXáío t£ 7rói)(..ai [JÍv-(j víoXe[j. TÓ' ásíí'Xov sv ávi>pcí)ZO'. 10 — OD Y^p áv/jjO ly. iv 7roXá[j.ova .áyo'.cpaXo£aayjC xat 5'. 15 «iov6v o' sgö-Xgv toöxo TTóXrji T£ Travtí xs S'/jjX(j)j oc.ai Tisacóv '^íXov cóXsas i>o[j. á^ávatoc.c. .sv Ó|uöí. — hát az éi^elemhez szól.2V0<. 3.v tiXtjv í>ci6f>i5o<.'('(y. aía/pág oá f oyy^C sttc TiáY/o XáD-íjtai. 5 ooo' £1 T'. a könny fegyverzetüekhez van intézve.1 TtaiOZC SV ávi^pCÓTrO'. ooTS TTOtov apETfjí.1 TOIJ-ÍÍOC X7.[J. megrendelve mintegy.óv áoTO TS xal X7.svoc. Rövidbe foglalva: az I.i7.rpO[j.atóv T£ cfápstv Yqvsiat ávSpl vs(i). — 2t TYRTAIOS. pedig 35 e rész 38. hogy ezek mit s mint tegyenek.0D? xat Tratép' suxXsíaac.w ai'|. í-íltal a költ a férfiak s ifjak harc-vágyának felgerjesztésere kíván hatni.a 0£ ooojj-sváojv ávopcöv itpS'j/S '^áky.t' s7y6í>ev [aiá[j. . ts fAr^'j ts. oors TcaXat^jj.ben a könny fegyverzetüeket inti küz- delemre a költ. TtXoDtoríj öá Míosto xaí K'. o' £v TTpojj.gávTjp iapác.'jaiybc ^{'i^vzzn.áXiov.g ápÍTrj(J. a II. 25 íioXXá ia GTápvoto xal áaTríooc ó{j.atv ápiarov xáXX'. sv ..y-covoto cpoTjV '/a.iazzrjoq.O'. rjo' ápsTYj. váoi r^os YSpovicC. o-ODO'Q x' saysfl'S y.X(í)r] ok i>SCOV WpTjtxiOV liopSTjV..(o — sí [J//] TSTXaí'/] [J. OD' si TavtaXíosoj íláXoTiOí.pi)'3[j.' aotoO. I>apa6v^j S' sttsoiv töv jrXTjotov ávpa TrapsaTw?' • 20 oótoc: jivfjp a'(Cf. áX^y^c.svoc' tov 0' oXorpópovtat [j. V. áXX' DTTo Y'^i? ^^p ^w''^ '(í'íVBvy. oo' sí Traaav s/oi Sóii^. sarKXöv aTróXX'jiai oo' ?3V0[j.£V ópcov cpóvov aíjj^aTÓsvia %al StjÍcov opáYO'.d-bQ Y^T^stai iv TroXájj.so xat Tcaíoíov Tiaíosc xal ysvoc: kt. '|ioyY^v xal í>'j[J.sojc.'.ij'.

Theokritos KJy. Dionysostól (1. szerelemre gyiilva iránta. oooá nr aoróv 40 ^Xá-TS'. mely Thi-akia fell ment Görögországnak gyor. [j-sraKpsTTS'. ::ávT3. 5. A Kyklopsok Homeros szerint egy durva. IX. singul. hogy min- den aranynyá változzék. causalis.xfÓTj v'.Xiürcjv. 6-hüz j. (j.. raÓTYj? vöv T'. köv. sasága felülmúlhatatlan. megemlítésre érdemesít. Hom.jf|V vonatk. istennje.wc váo'. Hom. V. egj'szem óriások ezeket ügy tekintették. — Kinijras. oT rs xai' aoióv SIXOUO' £X '/ói[j'ffi oT T£ TZyXcL'. de elfeledte egyszersmind örök iíjuságot kérni élt ugyan .-ok az attikaiban Midas. — K'.). 503. hanem : figyelemre méltat.. nagy erej.v o'k' aíooOc oöoá oí'/a^c íO'SAS'. 7rai)-wv ip/siai sic 'AtoYjV YYjfvCtoxojv áoTOÍO'.oo. xal -aíotov í>C/Opoc 'A^oYj.. óriás törzs. ávYjp ápstr^c £'. TavTaX'juj mindannyian ion genet. tehát erélyeért. en-öl Jon. ö. v. '? királya Gyei-mekkorában hangyák szálltak búzaszemekkel volt. II. l-hez j. 1. II.íIc -oXs'j. oASTrj* 35 iv 5á 'f ÓYT. kik Zeus számára a villámokat kovácsolják.l/iif^c á-cXaov sö/o. ö. rend. Hanem aztán az ételek is aranynyá lettek s éhen veszett volna.ri cím idyll- jét). Boreas. Különben a gazdagság képviselje- ként szerepel.ot.idj-nak melyik alakja ? öpTi'z'. Ovidius Metam.) -rtífEva'. rikácsoló hangú vén ember lett belle. Kypros sziget királya. ezek Bron.vJpídj és alább a 7.. XX. Mosoj. TCS'. "2. 0' sv O'or/. — Utóbb rendszerint hármat különböztettek meg (Hesiod.? áxpov íxáaö-a'. 5. kik ürauos és Gaia szülöttei. 139.ov Boper. ku/. ÍA-(.) a telhetetlen király azt kérte. [J. [xY| [j. kiaszott.. 5. Steropes.-sa. köv.) segédeit.v ó[j.v ó[j. genet. mint Hephaistos (1.v. s mveltség nélkül élve. Jegyzetek.á.o'.v' képviselje Folyphemos (1.iv tí[j. Gorgios íia. jeléül annak. ö. 6. ev Xóvw T'-5cíar|V ev Xóyt.páa^oj «>'ja(|). TToXXa oá Tcf>7cv7.At.3V "/. ha az isten viszsza nem vonja kegyelmét.ova[j. errl Mimnerm. -í'J óv T'. : tes. jj. tavYjXsYáoc ílavátoto. TYRTAIOS. . — c. iU31. závTSi.. V. köv. V. lyJilops-falak.a»^ váoi y^os -aXa'.o'. Ajibrodite papja . mely államszerkezet. Phiygia . v'. .v' aiO'. 237.XYj^ac 0' y. baromtenyósztéssel foglalkozik s barlangokban lakik.ózzprji. Eos szerelmese számára halhatatlanságot kért Zeus- tól. 90— 145-bl ismeretes a tör- ténetke Midas szamárfüleirl. köv. a hideg északi szél./.ávovrá rs |i.£»>'. nem = l-aivstv. Theog. halavány. Tithonos. 299. aocTí. Homer.öjT. = 3. a hajnal elragadott. ajkaira. Od. accus. Tt^ovolo. a mihez csak ér. Tithonos Laomedon trójai király gyönyöm ter- met fia.07.'/j.-jrsóovTa [j. E durva mveletlen törzsnek — minteg. de tagjai a koiTal elveszték rugékonyságukat. ] . 4.svóv ts 77^? izi[j'. L. v'. Arges. hogy egykor gazdag leszen. XXIII. kit Eos. IX. 106.

mely Homeros óta a költknél szokásos.? h. V. ^pwa/. Mint bst tisztelték Ülymjjiában s kedvességeért. v. oiapá. Pindaros (ol.to) epikus és költi szó = bellicosus. t£-Xaír) óptov megállja helyét. TO'. íolise. t. 100. A rohanó seregek.aXXov-nak. köv. mennyiben a paizs szélétl kezdve k(")/. hogy a két rövid : szótagu praei). ból Ilos trójai király zte Peloponnesosba.Evo?* eXaúvto — igétl a partic. L.) szerint Lat fiúnak volt atyja.iuí — t. ápETTj' a mondat ígj' szerkesztend rfi' áp. i. szépen.-beu y. ferox. 2. yíy. ö.oSxo. az attikai? Adrestos Argos királya. a — két reges tbebaii liáboru vezetje. Típíia^ev = elölrl. hogy az elesettek hátra- maradottjai kitüntetésekben. 12. 17. x:apa-:í5r. Tyrt. ott egy köldökben. azaz nem mint a gyáva. v. sággal. jTu ávr(p értend. Tiap^eaevo. . L.Xa[j. Róla nevezték el a félszigetet Peloi)S szigetének (IleXo-ówrjao. kit.[. kinek ((ajkairól méznél édesebben folyt a szó".aí. külön jogokban részesültek. öv. 1. a monda megnyer.jxt melyik alakja? 1!). mert fut. — apÍTrjaoi fnévi érvényre jutott adiec- tivum. l-hez j. la^Xóv-ra vonatkozik toCíto vagy oüto. i6. (ma Morea). ^uvbv a szerkezet 1. 16. alatt a következ . 1. mint a föltornyosuló hullámok törnek egymásra. kik peloponnesosi uralkodók voltak. 7. Horn. 21-hez j. i. 10. . EXr. i. megnyerén tud beszélni. szép beszédeiért is dicsítette. (néha még t^6\ií is). avop. 8. 14. tp^pstv az int'. — [i. 2.j. 8 Ai)ollon kegyence ez utóbbi áldotta meg öt rendkívüli gazdag- . cpíXov a kedves drága lélek. 89. rjítuv. i^orJ. yri? 7:cp\ anastrophe 7i£p\ yT. ^ápuv/] 5' erre kell használni tehetségét annak. látszólag a pass. 18. (^opílv. mint a trójai báboru bsét Nestort.epe felé fokonként emel- kedve. királyi tartásaért és magasztos gondolkodásaért az istenek ked- veltje volt.26 TYETAIOS. 5o'Jpto&. L. s'^y. j)erfecti attikai kettzéssel. ájTzíoo. 'J. r/í(ov a mondatszerkezet ez: xat opey. 'AöprJ-jTO'j ion alak. II.£v-ek megfelel a 12. 20. 25. : v. '. helyett.o. — -óXtjÍ homerosi dat. az attikai -óXst helyett. ini tartozik Xá^rj'xa'. Eaií. Tyrt. act. Tantalosfi Pclnps. :}().-hoz mi ez? . 11. ha látja.aa. OEpetv TÓö' áp.áXtov ritkább s si alakja |i.íjt. — (j. ki eTwEd'. impetuosus. 1. 22. Qi' o. Miféle képlet ? 23.v.-k ilyen kapcsolatban az els szótagra vetik vissza .).5. gombban végzdött. = köldiikös paizsán kei'esztül a . 34. gyakori összekapcsolása az adverb.. 8. ií5o.-nak valamely substan- tivummal.' 5oüpi. : toto oúto. sing.. Arkh. 2!'. Fi sorral arra céloz a költ. II. toüto (eVtí) ^'jv'ov It^Xov. y.'f aXoe'aa/j. gyakori eset.3. 1. o'j láp t. régi gyermeteg kifejezés. csak hátban érhet a fegyver. Pelops fia volt a vétkeiért az alvilágba taszított s ott iszonyú kiuokat szenvedett Tantalosnak Kis-Azsiá. — helyett. T'jii.

csakhogy tökéletesebb.-: airóv a kortársak itt v. Kallinosra emlékeztetnek — ámde Tyrtaiosban az érzelem sokkal közetlenebb. 43.p. a két költnél csaknem és egyez fordulatok a kifejezésekben. a ki a bátran viselt harcból életben tér vissza. sz révész. TYKTAIOS. azt. ha a liarci . í/. melybl a ki ivott. a mondatszerkezet ez: vjv x. a görög — alvilág. nagy hasznára van az államnak III. a lelkesültség tüze sokkal fénylbb. VII. a háromfej kutyaszörny. — o. ts v. . vTs:.fx-í a = .yta. Od. Emlékezzünk csak Tanfalosra. a színezet eszmékben érzelmekben. IX. mintha Kallinost látnók föléledni. 5jul."/a^. úgy tet- szik. A gondolatmenet. Lethevel. a feledés folyamával.?. elfelejté minden bánatát./ költi mellékalakja "A'. Arkhil. rjafo ví/. erösebbek. hogy a honért meghalni szép. s annak nemzetségét.? /. kifejezései inkább szívhez szólók. Verg. Jobbra volt a boldogok hona. 35 —44.pov = az erény tetpontjáig. a gonoszok hazája. 'í/. az érzések kitetszbbek. 27 a hangjelt 1)1. a ki a harcban dicsn esik el végre IV. i. hasonlóság. o" Ti t. tisztultabb alakban.tI. — . 1. az Elíjseion.orj^-nek. -^pt stb. harci dicsség. Mins-. (Plutom az alvilág ura. Hom. ö. jelen. nejével Persephoneval s a három alvilági biróval Aialos-. m. Ha már Tyrtaios e három költeményét nézzük. 2-hez j. 1 5 22 a harcban a derék férfi . — .. hogy min kitüntetés éri azt.sa^at £?. SisypJtosra. . különböz helyeken. -£'. Különben Tyi-taios mindenik költeményének alapeszméje az. I. ha az illetket tisztességesen temették volt el s lefizették az átvitel-bért. Hades. — ''Ap/j. = 38. u. -a-J-r. V. dóbb. hova a lelkek jutottak a halál után. 36. vr. ha Kharon a mo- gorva. Cox-Komáromij : Görög-regék. 41. 'Aíor. £j/o. e'v. bátorság hiányzik benne II. A tróncsarnokban ült tör- vényt Hades.o. a. min szerencse. áp. meg. lelkesültség. csúcsáig.V ízkpx. Aen. tisztesség s becsülés éri azt. hevesebben lángoló és a nyelv gondosabb. — Innen kezdve két részre oszlott az alvilág. A temetetlenül maradtak egy hosszú évszázig bolyong- tak a folyam partjain. 23 34 itt azt mutatja . Ez pedig csak úgy történt meg. A Hadesbe viv nagy kapunál rködött Kerberos. alakjaiban tisztább. a tartalom. Balra — volt a hármas ércfallal köritett Tarfaros. Ixiunra. 3.. a derék birkózó s szaladó nem sokat ér. ez az igazi dicsség s ezzel : szemben az élet örömei megvetendök ott a megvetett gyáva . áv. 1 Az egész — 14 m tartalomra nézve négy részre osztható.o. — ápíx^í ^U a/. hol szenvedték a különböz kínos büntetéseket. megraga- . hatékonyabbak a . a való sokkal kézzelfoghatóbb. yoíav zzi. orjíiov 'j-o. átvitte a Stijx vizén. egj'enlség kifejezésére szolgál. Danaidákra stb. TaÜTT. és a legigazságosabb : Rhadamanthos-sal.

Az ionok függésükben. rugé- konyságából. STcápta. Jegyzetek. hogy a költészetnek is.^8 JllMNERJiOS. Az embe- rek szkebb kör mködésre utalvák. mint eszme tekintetében.[íaTr. MinvTiermos. = . Körülbelül 650-ig Kr. S az elégia ez irányának legkitnbb képviselje Mii/mcr- . [xsv I'tov 7í[jO^AXBad-s. melyeket csatába vonuláskor szoktak énekelni. örömöket kerestek. mint a magán-életben lénye- ges változás állott be. hogy a vidám társadalmi s magán-élet kifejezjévé váljék. leigázott helyzetükben nem tördtek az államélettel hanem inkább az életnek élvezetessé . képe ijeszt példákéul. a harcok nem birtak lelkesíteni.? helyett koXit^tx^ : 7:oXt-wv . tételére törekedtek. mondhatnók. színezete. ezekkel közelebbi érintkezésbe jöttek s ennek következtében úgy a társadalmi. A társadalmon 8 az egyes életén e korban bizonyos elpuhultságra. S Tyrtaios mvei nagy hatással is voltak a spártai ifjú- ságra az iskolákban kézi könyvül használták. bátorságából. el kellé dobni a dárdát. ou '(iy. Xaiq. Az ionok elvesztették szabadságukat. s így a nyilvános állam-élettöl teljesen elzárvák. . e. az egyén üokat erélyébl. 5 oóf>o S' eiivóX\uúc. a lélek sokat vesztett erejébl. a pajzsot. mint a harcias. E költeuiénykébeu néhány dór alakkal találko- zunk. . alig volt az elegiának más iránya. költeményeinek gyjteménye «mi atyánk" -ja volt a spártai fiatalságnak lakomák után is nagy kedvelettel adták el. ehhez az élethez kellett alkalmazkodnia. Természetes.[j Tcáipiov zq. önmagában is. Rohamosabbak úgy érzelem. dözsölésre vágyó hajlam észlelhet. De mindhárom költeméuyuek becse meg- van külön. Ekkor azonban az ionok a lydek által leigázva.pta (indu- lók) tevék. TzáXXovzez. mert mindenikben új meg új kon- krét esetet hoz fel a költ. így ilTiáp-a? az attikai i^Trápír. íme itt van egy : "^'Ayst'. w 'EiTídfiiac söávSpoo xoDpot Tuatépcov TíoXirfc/y. Tyrtaios mveinek utolsó osztályát az M':p. mely akkor az elegiá- ban középpontosult. V. gyönyöröket hajhásztak.

YI. Lydia királya által elvesztette politikai önállóságát.£í>a ~[jbz í^hítbv síoórs. 10 a-jiíxa xsií'vava'. a nagy államférfiuval megismerkedett. de. .£Xot-uak megfelel o'íá t£ -yJXkx. L Horn. hogy ion eredet volt s virágzási kora a hét görög bölcs idejével esik össze. haláláról nincsen adatunk. Yj [r/jv UyonGa zfkoc '(r^fjaoz á.y. szabadságát és ennyi veszteségért kárpótlásra vala szükség. ü volt els. kit Mimnermos olyan forrón szeretett. •'•5. 2í) mos.ry^ s-t y^oóvov ávösT. Férfi kora delén túl lehe- tett. [j.Xa ocot. arról a fuvolásnról nevezve el. szerelme viszonzása nélkül.i)óv* Kfj<>sc 5= -af/sar/ixai'. nagyban eltér egymástól goudolkozásraódra nézve. v.[j'(aXérM. Gyakori hasonlítás.zXoi zif/o'. e. ennek kellemei.[j-óz. Különösen azt a költeményfüzérét magasztal- ták a régiek. wv t3 . mint alább látni fogjuk. 0'JT3 xaxóv 5 O'j'u' a77. Jegyzetek.ío xaxá Y'-Yvsrar aXXoTs otxoc zfj'y/obzai.0'5Í>óp0V• OOS t'. ráért figyelmezni az életre. tV. mint érinteni fogjuk. [xéXaiva'. 146. Í62.[jLSÍpcov xara yyjC s^ysTat sic 'Awy^v Íj áXXoC VO'J^OV S/Sl ^)•'J|J. ki vagy Smyriiában vagy Kolophouban született. áXXo: ' aó Tratocov STCisósTat. h. Elukel családból szíinnnzhatott s ruint ilyen.áXiara '. mert a poHtikai csendélet nem foglalta el. Természetes ez.Y| xaxa -o/. 1. Toíc Xy.j. 1. oaov t' ÍttI yy^v xíívatai Y^áXioc* otorap i:rY|V s roOro láXoc 7rapa[j. Bizo- nyos csak az. G25 körül. mikor hazája Uali/aítes. Tot. E kárpótlást 6 korával együtt az örömökben. a társadalmi életben léoyeges szerepet vitt.c). Életérl. kivált a szerelem. 2.v rípTj.3ta'. XXI. Ifjú kora épen az idbe esik.C S'JTIV aví>p(ó-íov.'!ou költi s ion alak az attikai f^Xio. ki a társadahni elcj/iának tért nyitott s annak legbámulatraméltóbb képviselje lett.. oi[jr^c. mikor Sohnnal.rsvÍY|C 5' IY^y' 'r/j'iVf^rA TréXs'. teViát Kr. A két költ. [ííXt-. MIMNKRMOS. kedvteli életben igyekezett feltalálni. (j) Zs'j.ov [ííoroc- y) TToXXa yáp sv xÍ'Oij... Tsp-ó[j. melynek czíme Xanno volt. . II. Mimnermos elegiáinak tárgya az ifjúság. T.3Í'].

2. — psEt. oiix. 535. oTí to ávi^. sTtTjV . hiim. 11. zai ájjLop'fov. uj-ozí (x£v nélkül. Iwv ion alak az attikai wv h. ha már egj'szer. élvezi a mát.ov.ouc xal vóov ájj/^'z/oO-áv. áXX' öX.rafja[X£Í']. Tó Uf/lv swv xáXX'. Jegyzetek. csendes halál. köv. utalva áv5. y. — 2.a/'. 3. Tc'Xos yrjpao. — Ttapausíic-xr coniunct.:X. müveinek közös tulajdona. ote — ojoE == sem — és sem. stusi TCXéov w'psXsv eívaf 5 fjp-/] T'. Ez a gondolat kínozza. 12. 6.c. de vap-hoz hasonult. Jamb. mégis áXXoxE e van. 5. . 4. yájaoto = fáac. oXty&'/p. TspTTVóv ó[J. ó[A.y-sl av5pa. 15. T. s'/jO-pov ó[X(íi)!. az erszakos halálnemek fekete istenni. A tartalom ez: az ifjúság igen rövid. t. áv| = miután. hol egyszersmind a költ sikertelen szerelme is figyelembe veend. Az ifjúság gondtalan. nyomatékos kienaelós végett.£<. 1. 4. — = -Xe'ov tovább. Homeros II. Jegyzetek. XX. DTTsp xsrpaXrjC aait/' órsfjXfJSjJ. óarjX. A gyönyörökhez szokott lélekre nézve nincs élet azok nélkül. 1. rövid hangzóval. Arkh. a mondat ígj^ rende- zend: TZTot. h. -. búsítja folyton a költt.. 9.oto?. Hom.. 1. Itt e különbség nincs megtéve. av. o :' á'/'voj'jiov "U'. Od. köv. ámbár a 13. 12. XVÍIl. hosszasabban kellene tartania.-re . a nyugodt. wpT^ ouTE TratTjp Tia'. etjtJv 1. összevonva? 3. 5. 3. 5avÍT0'j TkXo? = i^ávaxov.. xal áTt[j. nyomatékkal a mondat végén.£ta'. 6.Of>'f ov '('flfjy. £. 1. ö. ellentétük Thanatos. yp. E szomorú hangulat M.. TEp7:'/ov — zaXóv-nak megfelel az 5.. A tartalom tehát az élet rövid. xtI. köunyen tür.ie( = holott. v. üi'^yfi = íópr. xai xaXóv. EJíEtor. t. xp'jyü'jTai megront. sív. Od. V. e-íJv ^ s-áv ion nyelvjái'ásban E.-el ellentét a 7.-ben analolufhia vau. az ifjúság eltnte után : ott van az öregség s a halál.aTai.(jrj-re vonatkozik. ..30 MIMNERMOS. után indult itt a költ. periphr. K^p:. 5. 3. Tia. 1-j.ai aTtp-ov. pXáTtTsi 5' ó'fi>aX{j.:Eav (ir. ey^pbv -/. 74. fjprj tiui. v. ttjxio? ooos 'f íXot.o'. mint 9. CJrp. Yíjpa. 248. I. v. ápy. több ideig. ja. voüaov ion alak az attikai vóaov h. e'ti...jr/jsaaa* to ' ápYaXáov xal á{j. mint Hom.á)(.

.rjixap költi szó í.ífavároo. niintlig a. hogy egykor lejár- nak a mulatságos. Az öregségti való félelem. helyett.'a:av 3C A'. 3. hooní. III. küzdeni biró ereje nincsen. áí rosiiál e li. tehát miutegv hirnöke a nap- nak. srápcov oyiw^ 'Yizz^Ao^/oc oíóc* Jegyzetek. O'josaía Tcbv [J.y.fi sAa/sv -óvov yjaa-ra -ávra. 15-hez j. a hiatus elkeriilése végett. v. Cox-Komáromy e.-al.£pa h.=avóv Okeanos. suv/j xo'. — 'Mtú. 'IIía-. Tyrt. xötia cc3|i£'. — voüatov 1. ö. L.3V '(y.ö-iÓTZWv. 1.o: költi szó fjXto.j.'Xr/ Keleti felfogás. L. 'Q/. íme a gyönge.ra'j'j'. a nagy világfolyani. rendesen opt. 1. Hehos a nap szeiuélyesítje. — 'll^aíciTOj' Hephaistos a ko- vács-mesterség istene. 3. borzadálylyal tölti el s azt óhajtja vajha a halál hatvanadik évében érné el s szabadítná : meg ta végzet a gondoktól. mini általában a fém-munka .. nem becsült. diairesissel az attikai xoíXtj h.Y. 5-hez j. /f/'jaoO r'. TToX'j'/jpaTO:. nehéz munka. 6. vidám napok. a hajnal istennje. Horne- 1.rj'y.a xal í--0'. ye. 3'Joovi>" ájO-aAsojc yWjOO'j áf ' E'j's^oíowv *. sÍYjXOVTaátYj ij. s'vo' É-éfír. ha ifjúsága eltnik. oró'tspo.. Hyperion és Theia fia. kit késbb. 10 k'jzy. férfi atlan lélek legvilágosabb nyilatkozata.A7. o'joá TTOt" áfj. a ki mindig megelzi a Nap szekerét. Jegyzetek. 1. mely az egész föl- det körül folyj a s melyen ti'ü sötét éj van.O'. Arkli. 6. mint Verg. nem kedves senki eltt. iva oTj i)-o6v ary|j. 4. . Szép ellentét ezzel szemben Solon 9. -óvov — = fáradságos. 70.a napnak öblös jár- mve van. Hl A ki szép is volt egykor.3V -(y.--oirs:-/ 1.jr/jSVTo.c '("/p/STa'. az a gondolat. 'IHa'. melyben éjen át pihen. yap költi fölsóhajtás.l'j'zo'j '/so'lv 3). köv. betegségtói férfias elszántsága.oov 3'i 'jocüp. 5-hoz j. 742 solis laboi'es. xí/O'. 2-liez.oc [J. Aen. I. MIMNERMOS. cjvr| y.rj o'. in. W'sy. áx.o'. "..aávr.n' w'íp 'Jldoc r^p'-Yávsia aÓAT.fATj.. : — ^^aara.o:?Ar. 5. — /. o.

anyag geuitivusa. /pjaoí). Itt a költu arru a kér- désre is megfelel. Hes.sadalmi elegiát s e nem- ben jiáratlan müveket hagyott hátra. Nem szabad elfelednünk még azt az érdemét sem. tehát szár- nyai szolgáltak vitorlákként. tm. —ú-ó-Tspo. V.a a Hajnal Homerosból ismeretes jelzje. nappali szekere. k. történik. Yotav él Ai5. a mulandóság feletti töprengés. 8. 1. szívhez szólók annyira. Dialektosa az epikus. 275. : 32 MIMNERMOS.) Aithiopok földén. a bánat. mi részint a hazája leigáztatása miatt természetszerleg kifejlett komoly.. panaszos. mesterét tiszteltek. /mx. a mi Homerosnál még ismeretlen miként . hogy az ó-kor a V'-yjaatior. saját szivének hangjait tette közzé. 10.ó-'ov. mint Homeros mondja (Od. (kedves dalnok) nevet ruházta rá. kellemes. a földnek két végpontján laktak. 9. számj'as. Épen ez által igazán lyrikus. hogy Helios minden nap keleten kel föl. kikkel együtt készíti atyja. t. arra nézve jegyezzük meg. 11. hogy abban közös emberi hang volt Idfejezve. nyomott kedélyálla- potból. Zeus számára a villámokat. melybe néha az ion nyelvjárásból is vegyít. Tyrt.. A gyön^'éd lelk költ hát Heliost is megsajnálja. hogy annyi fáradságos munkát kell végeznie. mint /.). végsket az emheri uemhen. yojp&j a-i' 'l]a-. részint síiját életének viszontagságaiból. Segédei a Kj'klopsok (1. a föld bevilágító sa végett. 3-lioz j. kiket a nap kelte 3 lenyngta Ketté osztályoz. Az aithiopok két részre osztva. . TjpiYe've'. kifejezései gyöngédek. holott uyu- goton pihent le ? Mimnermos megteremtette a tdr. Szabó István forcl. de úgy. és pedig minden nap egyformán. Költeményeinek hangja általában mindenütt keserg. Nyelve mindenütt tiszta. hogy ö bár saját érzelmeit. helyett. ö. A mi költi jellemét illeti. e. 3.ote -o-. ott várja már egy másik fogat. a föld véghatárán laktak. mindkett közös vonása a panasz. hogy a fuvolajátékban is kitn volt. viszonzatlan szerelmébl magyarázható. A Hes^ieridák az Okeanos szélén innen. 7. kik Héra aranv-almáa kertjét rizték. Elégiái csaknem összevágok a modern elégiával. £-épojv fjyiuyi Helios minden reggelre megérkezik keletre.i h. Theog. i. 23.

T'. hogy az állam- nak új törvényeket szerezzen. minden valószínség szerint. Beszéd lielyett költeményt hozék. annyit azonban itt is megemlíthetni. mint a kit Salamisból küldöttek. Jegyzetek. — Síacvo. Mai neve Kolnvi. Solon a költészettel. A történelem feladata Ítéletet mondani Solon e nem mködésérl.. eleje közé esik. Költileg s politikailag egyiránt jelents szerepet.'i Homeros után (H. XIX. hogy e törvényadás Atbenaiban gyökeresen átalakította úgy az állami. Görög lanto<. Távoztakor megeskette az athenaiiakat. becsüléssel vétetve körül.ok. juk ugyan. 407.. — r. . állandó tisztelettel. tehát — 630 559 közé. Solon e törvényhozása után ismét utazni ment.Salamis az Attikához tartozott szigetek legjeleutékeu3-ebbje a saroni öbölben feküdt szemben Eleiisissal. hogy Athenait a kényuralomtól megmentse. laXa- oivo. de ismeretes. kik törvényeinek megtartására ügyel- jenek. bogy anyai ágon a Peisistratidákkal állt rokonságban.jEva-. Solon Athenaiból a Kodridák királyi csálíádjából szárma- zott. Solonnak minden törekvése meghiúsult. A'jToc 'lf:'f^yik T(A»)'Ov á'^' ías^orr^c -aXaurvoc. hogy törvé- nyein nem változtatnak addig. Atyja Exekestides volt anyja nevét nem tud. mint a társadalmi s magán viszo- nyokat. s onnan tért vissza Athenaiba. hol bölcs tanácsai. míg ö vissza nem tér. Peisistratos azonban érvényben tartotta Solon törvényeit. erélye. a mlamisi ügyben kez- dett játszani. Solon 80 éves korában halt meg. emelkedett lelke s tevékeny szelleme által utóbb az arkhoni méltóságra. Solon. Mikor visszatért. s a VI. már ifjú korában foglalkozott. tehát szavakból szépen összeállított köl- : teményt. gondos- kodva választottakról. úgy szerepel.v-bez (wor.ójaov irAwi appositio o)ör. tudomásunk szerint. — /. Elegiáiból ím itt egynehány.v = iotov>|. Már ifjú korában utazni ment.v. 2. s Fok év után tapasztalatokkal gazdagon tért vissza Athenaiba. zj{p'j?* Solon e költeményében. Élete a VIL évszáz vége. s arra méltatták. s Homeros meg Hesiodos kedvenc olvasmányai közé tartoztak.). 1. a vagyonos családok hosszú küzdelmek után az egyeduralmat megalapítva Peisistratost tették Athenai urává. .

(íaeípw) = amabilis. V.£vo?' altjja Yocp av ^áziQ ^Ss [xst' av^pcoTioíCJ'. [j. hogy az athenaiiak s megai'aiak sok évig viszálkodtak egymással sikertelenül Salamis sziget elfoglalása felett. De Solon. melybl e pár töre- dék maradt fenn.jxt által. tót' = akkor. sokkal tetszetsb. TiaTpí' á[j. elevenebb. ávTÍ y' 'AO'Yjvaíoo. 3. s ekkor szeretnék ama szigetek lakójának lenni. menni hagy. "Io[j. t.akkor az athenaiiakat méltán gúnyolnák Salamis- hagyóknak. <I>o)v£Yávptüi. Jegyzetek. mely = küldeni. felhagynánk a harccal. :i£p\ 2.Hí- E töredéknek. — oaTi. r.* Phlegandros vagy Pholegandros egy sporad-sziget az aigei tengeren. rült- nek tétette magát.va^ETwv. megnyerbb lett. hirnöknek öltözött. El'vjv §7] tót' syw <t>oX£7ávopio.. yaXsTróv t' ala'/OQ a:r(oaó[j. 4. hogy törvényt hoztak. Jegyzetek. 1. ootoi. Kréta mellett.sv BiQ i^aXa{jiva. E töredék értelme: ha lemondanánk Salamis visszafogla- lásáról. ö.stc]>á[j. 1. bocsátni. tasoTíjr t[A£pTÓ. Sikinos szintén egy jelentéktelen kis sziget. Krétától északra. csak ne átheni. mely halálbüntetés terhe alatt tiltá meg a további harcokra ösztönzést arra nézve. 2. 2-hez jegyzet. s e közölt pár sor körülbell a mü kezd része lehetett. ávTjp twv 2aXa[Xívarp£Ta)v. i^aXaa'. hogy Solon minthirnök szerepelt nyil- ván. t] Síxivt^ttjí. E költeményben a sziget visszafoglalására buzdított. ez összetétel származik á'^ír.rj li.svot. Tyrt. az esetben. az aigei tengeren. YévoíTO* 'AttixÖi. i. "loaív íigyelemreniéltó a coniiiuctivns rövidített 1. nehogy rám is illjék a gúny. E miatt az athenaiiaknál az elkeseredés oly fokra há- gott. múdjelzövel. A költe- mény eladása az által. s az agorán elszavalta a 100 versbl állt «Salamis» czímü elegiát. különös — véletlen ! — a késbbi törvényadó kijátszta e törvényt. hogy a megaraiaktól visszafoglalják a szigetet. r= véget vetve a nyomasztó szégyennek.a-/7]aó[isvoi uspl VYjaou [[xspTfjc. ha lemondanánk Salamis visszafoglalásáról. szabadabb. — vrja&u. valamint a két következnek megértésére nézve felemlítem. i^txtvrjTrj. — y^aXETcóv htI. költi s ion alak az attikai cpr|ij. .

roc sv TjOo/íy. eseményeit ecsetelte.' O'JO-' ÍSf/OJV XTSávWV OOTc T'.sYáXrjV -óX'. -oXof^paTOv aato tpó/srai sv ^ovóoo'.os ta Y'.-:.j. [íía. hogy ez nagy.Yvó|J.i alaav xai |j.xoOai 'ióXa-. as[j.^5 Sajnálnunk hogy a nagyszer elegiából csupán e pár kell. 'Aí>r. fj .£vo'.ÓVWV áO'. §£ zóX'.owv ö-swv 'ifyáva. závtwc..3vy^. és aztán ehhez fzte a homlokegyenest ellenkez szégyenteli jelent. f| O'/^w^a cjóvo'. to'jt' r)o-/j "á'iTj ~óXs'.XÖV sp/STa'. xoa. A költemény hatásáról azonban biztosan tudjuk.o9-3v r/si* 5 aoTol OS 'iO-sír^s'.'.5ó|j. osO'Svts!. xXsTrTouaiv s'p' ápTraYfj aXXoO-sv aXXo? 0'j5c 'íoXá'j'30VTa'.rjo. OYjtJLOO li-' fj7S[J.í>óasvo'.. páratlan vala. 8 annak nagyszer tetteit.v áarol ^oúXovTai /rjf^ii. st xott t'. 'íz3. az egésznek tartalmáról. OrjiJ-OlííOV rp3'. ó'I/TjXóv o' ú. töi'edék s így csak hozzávetleg lehet fogalmunk maradt ránk.3ív oa-. aroYva f ápo'j:.oóv(|) závTíoc Y^Xíl' á7:or'.o? sx [As^áX-Ajc. . xaxYjv laysw? r]Xoí)-£ oooXooúvrjV.i 'i\y/jc. sóps O.c 'ísüYtov sv tJLoytj) fl-otXáaoo. ol'xao' sxáaTo). fj atáo'. aXysa uoXXa jraö-slv 10 s'j'ff/oaóva:.XOC VÓOC.'JO|j. G? TraXXiöv £r>arrjv cóXsasv r^XixÍTjV 20 sx yáp oo^asvsojv Taysw. aoXs'.a'j: -s'. ' U^iBtérjO.vá ö-áasO-Xa Acxr^c. 23 xal xaxá oooXo'JÓvr^c.£va -pó r' sóvta.v u. 4.'j'.vaírj fy. a'^oxtov sí? 5.ov X7.v á'ípaoír.v oox iií-éXooai ö"j.oi ' s't' l'ys'.axá.o? r/j zoz" oXzlzy. ir/fzzn.?' laöta fJLSV sv or^ixo) atpácpsTai xaxá* xwv s Trsvtypwv íxvoüvTat zoXXol Yatav ic áXXo5a7n^v TTpaO-svrsc osajiolcjí t' ástxsXíoi:j'. Hihetleg a múlt dics képeit állította fel a költ. 15 TO) 03 7.v s[j.oa'.. Magát Solont ugyanis megbízták egy hadmenet vezetésével s ez aztán a szigetet vissza is foglalta. áö-aváuov" riaXAa:. ootw oTjjJLÓO'.c xata (xsv A'. oloiV STOljJLOV pfi'.'5dXov ttóXsu.c roíc áo'.óv 9-' so^ov-' s-SYSípst.r£(> spxo? ú-spid'Of/Sv .

lat. az eke. hajó stb. EutppoaJva. Zeus és Themis . Kallinos 9-hez.[j^(CfXéric. o-/^\io\) 5'fjY£|j. !(7. acppaSírja'-v 1. — vóo. 1. 1. jognak s tön^énynek személj^esítje. 9. s a nép- hogy ily vezérek ravaszságukban belátták. 13. 7. kik Kirrha 11. líppiv á[j. /.5.aT£/£tv = csillapítní. t. és Miinner. 2.tI. za. Athenaibau s idk óta meg volt a 10. Jegyzetek. kik a népet hazug ígéretekkel csábították. 19-hez j.tj? = Dikenek szent alapjait. soti S' Ót:' auf^<. 6. feltalálója.'jvs'. liogy nem mint fö parancsoló hata- lom. V. Tuaóei 5' a. 3. szelidítni. 10-hez jegyzet. ö.c. 12.o. itávta xar' ávt^pcíjTiooc. pártfogója.:o. ö.. 1. ápna xal Trivotá. k dégségeket. azok a népvezérek értendk itt.0. 33 aoaívst §' ar/]í. I'allas Athene. 1. avö-sa cpoójxsva. zfja/éa XstatVci. s azután az ilyeneket számtalanszor fel is használták önz céljaikra.. IIa).-al ellentótben (7. hogy a nemesek nyomásától megszabaduljanak. vagy arra. aTaa — = végzet. lm itt céljelentö. a ofjjj.axá á^avá-i(ov A végzet.3fi £DVO[xía o' sríxoajia xal áfitia TCávx' aTiocpaívsi. hogy a népet könnyíí szerrel magukhoz édesgetik. yóXov. minién mvészetnek.) pedig a polgárság uralkodó.jv x. zsiványságig.aTaav végzet szerint. = re. lók megbüntetésérl maga Solon gondoskodott. . hanem mint Zeus akaratának végi-ehajtója jelenik meg. ki fegyA'eresen született aty- jának. yocp 1. Ter- mészetes is ez. toír. s^nooc.Vaírj homerosilag az attikai 'ASyjva h.óv(. Traúsi ' Ipva oiyoozaoí-qQ. szekér. tudománynak pártfogója. Azokra a hamis ámítókra céloz itt a költ. Tyrt. oaiTÓ.Áá? 'A^/jVaír. . Dike az igazságnak. El. D^rsp/Tjcpavá i' e[y{a . supei'are. felhasználva t vagy saját cél- jaikra. szokás. 3. ácjTo! ellentótben az istenekkel magukat a város lakóit. 718. asava SeiAs^Xa Aí/. az er és okosság szemólyesítoje. hogy Aisa elvont.oífT] = rablásig. v. Soph. lakóit rávették. a sors. Aíaa pedig a szenaélyesített végzet. 4. mely utóbb Zeussal annyira összeolvadt.. az összes istenek közös akaratát fejezi ki. Arkh. 2. kantár. Zens pedig személyesített felfogása az érzékfelettinek.rp7.0X1^. lakomákat rendezzenek közköltségen. i. a nemességet jelenti.'y. retinere. 6. — 'ASr. x. Zeusnek fejébl. különösen Athenainak véd re. az államoknak. az eszély és bölcseség jelkéjie. városoknak. 5. Mimner. V. Traóct xópov.5-liez jegyz. G. ha lueggondoljnk. Ai'kliil.ao(>ot. '2. OR. kormánj'zó osztályát. £9' cc^r. a rendezett hare istennje. — o'iJtv 1. hogy Apollón delphii temiilomát kirabolják e rab. Eodóvst OS oív. ha azon kívül maguk is adnak ily ven. — £-íctzo.. 0^.

30—30 a méltányossá- gon. az államviszonyok megrongált állapotát. A nép alsó osztálya fülig adós volt a gazdagoknak. Ez elégia költésének korát. c) 26 29 végre az — elrebocsátottakat foglalja össze. közbaj.y. szép s óhajtandó következményeit tárja föl. 11.o.:ou. Solon politikai szereplésének korábbi idejére tehetjük. oj(jacv:'(i)V oj7. 22. m.-ben említett lakomákat. illetve ezek kifolyását adja el. !)02). = oj/. I. Az egész három részre osztható. s a demagógok veszélyes törekvéseit adja el. jogon s igazságon alapuló törvényes közrend jó ered- nién. eshetöleg gyermekeiket is. £t' — o-jy. V. 39. Festi a helyzetet. E szomorú állajiotnak aztán Solon vetett véget. mint a jelzett viszonyokból látható. ki a gonoszokat kéiiellietetlenül uiegbünteti. melybe egyfell a nemesség péuzkórsága. önhittsége. 37. 37 gyermeke (Hesioil. 21. mely a — nemesség pénzvágyát. az embereknek. — -'vu-á = okos. — ápTta tökélyes. A pénzt megfizetni nem birván. StiIjlÓíj'. Panaszát fejezi ki a költ a nép-párt túlbizakodottsága s a köznép nyomora felett. a hajlékba. bölcs. vagj' számzték ket.ojt'. -jAa:. = az emberekre nézve. = a vész magvát csirában. III. rablása. Tzpajvíi tisztán ion szó. —A metaphorának melyik faja ez ? 3.5. [i3v — o£ míg — addig. xai' áv5pá). 23. kapzsisága. av^ía cpjóijieva jtTT. és pedig a) 16 — 21 a demagógok romlást hozó eljárását. fosztogatása döntötte az államot. Végül a jó rendet tanácsolja.^'eit. vagy meg- vásárolták az adósokat. b) 22 — 25 a nemesség keméuyszívüségét.. fv djvóooií politikai körökben. — rot.ÍT'.azov = a közös nyomoraság. másfell a nép- vezérek gonoszsága. ö. b. kik a 10. fej. alatt itt azok a demagógok értenilök.ov -/. ío'. . — iv. s a sok kölcsön miatt nyomorba jntott.ao' tulaj donkép = a házba. 24.él.. u.. E költemény intelem az athenaiiakhoz. vagyon- kórságát.X. a mi az illetket magukat is végromlásba viszi. iiO. dölyfe. Phitarkhos Solon 13.x£v£'Í. 27. össze nem vonvaaz attikai a'/. Ili— :29. SOLON. hogy államukat ne döntsék a végs pusztulásba. Tlieog. összejöveteleket önhasznukra gonoszul kizsáknicányolják.: melyek a gonoszoknak kedvesek. 1 15. — ot/./. v.. vagy szolgaságra vetették. 2').

ehhez tartozik ^jKít. — ÍKixpy. i. boldogtalan . testrség. a6[JL7raatv 5' ójj-ív xoörpoc avsaii voc. Jegyzetek.Ta := fejetlenség. hárítsátok. kezeibe azt a hatalmat épen esztelenségtek által. £1? yap yXwacíav mert a i'éríinak. csak : nyelvére. szerencsét- len." Sí? Yap YXwoaav ópats xal st? stco? aíóXov ávopóí. értelme az. xa Xjypx ^ nyomor. sértse. 1. tekintetbe sem veszitek.v xai /j>-/j[iaaiv r^ootv a. hogy szolgaságra vessenek.. 8. a mire méltányos szüksége vau. se kevesebbet. de ennél se többet.'fí'p£T£ = tulajdonítsátok. = kielégít segélyt nyújt. t'yveat [iaív£'. E töredékben Solon saját törvényadásáról ad jellemzést különösen a tekintetben. Jegyzetek. megadta neki azt.. 0J03V.'i'. =^ a róka nyomait követi. vixáv o' o'jx siao' ooosTspooc áoíxwc. de aztán együttesen nincsen elég bátor- ságtok s konaolyságotok. 1 Ar/xfo értsd itt kizárólag a köznépet.vo. £jra[j.xtxf^a. [jLütpav = — [AÉpoí. xat oíá xo. 2. — y. Teisistratosnak. adva. .Xjypó? = szomorú. i. £-op8. ravasz mint az.^^ SüLON. spYCiv o' ou5sv YtYvójxsvov (jXsttsts. 3. ToÚTüu. 7.. püixaia..paXojv -/. s behízelg szavaira ügyeltek.[jCf. á[j.").sc s/ícv 5 sar/jv §' ájj.zl.[j TOÚTOD? TjOsY^aaxs pójiara oóvtsí. 6. melyet a nép Peisistratosnak adott védelniül. áX(ó-£y. t. . Ti adtátok a kénj'urak t. rókához. E mellett azonban ügyelt arra is. ájj/poiápoia'. 6. 5. sajnálatos. !2. ha kell. ellene a legcsekélyebbet is határozni merjétek.'(rizoí. o'í 5' sl/ov 56va|j. hogy a köznép érdekeit kiváló figye- lemre méltatta. a kényurakat.v.ó-r. a mennyi bát a népnek elég. hogy a nemzet jogait se csonkítsa.'. 5. [jLYj TI -ö-soti. hogy titeket egyenként az ö megnyer sza- vai mindenre rávesznek.Zzfjb'^ aixoc. xaxr^v iaysTs oo'AoaúvTjV 5 ó{xá(ov ' slt.oi. hasonló a .a/. xal tcitc i'fpaaájj-TjV jxr^osv ásr/.o^ metaphora = ers védelmet.siáprjv xa. 5i' ó[j. roÓTojv [jLOípav sTrajv^épieTs" a'jTol ^[b.áiA. XjYpá.paispov aá/. El s rsTTÓvií-aTs k'i'ipa.mn. £Í(. = valami fölösleget nyújtva.í\í = nem is figyeltek.oi[íaXwv ellát. l'yvsoí paívst. = ezeket. eszeveszettség. hogy. jisv ixaaroc áXcÓTisxoc. — /.

{>sa)v |j.f. -jatspov Y^Xíí-s oíxTj.o'.o? spYa . MvTjiJ. . TOíai JJ.v órp' jjpitoc.-7Í0cC.£Íryío [j. hogy ne induljon csak a küls- ség után.. yX'yzi |j.oc vs'iéXac ai'La o'.sv(. xaXa spY^-^ i)-s(í)v si^o? atTcuv txávsi oupavóv.axá. zs'. 7.tsí 0' TjcXío'.. áXXa Is'jc Trávrcov s'iopá tsXoc. tÍ"'.6v £'/£i. á).o 20 ~'jí)-jxsva xívfj'jac./. •/Cy/jjJLata 0' íu.sv sys'. 00 xara xóo|j. '^•r^y.-v/r^c oé óÍ'jt' áv£|j. ö? kÓvioo 7:oXox'jaovoc aTp'jYSTO'. Ítélte az államra nézve. otcic áX^rpóv 9"j[j. OS yXox'jv wos rpíXoi?..7rto'j aYAaá zi'/..3V alíolov.c spYtj.o "jJvoc xara zíova y^-^^-v xaXóv.ow-cov aísl oó^av s/stv á'caií-YjV 5 siva*.cö'j'. árap vs'rétov o'josv sr' s-jTiv losív 25 xoiaÓTYj ZyjVoí -sXsra'. áoí/(oc os Trs-aaO-ai o'jx síJ'sXoj* -ávTtoí..O'j'jVYj:.'j. -Xo'jTOv 5' öv |X£v otöai O-soí. s'/v^poío'.oo'|ó. 0' £? réXoc s^s'f^-VTj. y-T-'-'^'^-- oíó/oXoc' aisl ' 00 £ XsXyjiJ'S 5ia[x-spc<. Peisistratosnak ne csak szavait nézze.'^óc. visszavonult a közélettl. "ávTío. Solon.a'j'. alO-pÍYjv 0' aGíí-ic sO-r^xív íosív Xá{i.vy.SV TO TTpwTov. s épen ezért intette is a népet.aYÍvv3Ta'.ocov oóts xal 7:^16? áTrávTWv ávi)-. mikor visszatért volt már tíz évi utazásából. hogy ne engedje Peisistratost uralomra jntni. Mciöaai ll'. hírszoraját veszélyesnek .' áoíxo'. de nem sznt meg inteni a népet.soxsoaaev 'f^^j'. . >'-^-'^. ávopí 10 SjA-SOOC SX VSátO'J TT'JÖ'^tSVO? sí? XOp'J'fr^V öv 0' a'^o[je(: t'. :J9 Solon e müvét akkor írhatta. -pöc. hanem figyelje meg tetteit is. s látta hatalomra emelkedni Peisistratost.'^i 15 '^XaúpT^ [J.Í ZyjVÖc 'OXo{j. Peisistratos a teljes hatalmat kezeibe vette. os -':a.ö-óasvoc o'jx 3i>sA0JV STTSiai* ra/áojc 0' ávajj-iaYSTai áir/ 0' Ss0X1700 YÍYvsTai oíars :ropóc. kinek politikáját nem tartotta összeegyeztethetnek az állam érdekeivel e féríiu nagyravágyását.oov yV-' fjtóaaí.7.ov sp/stai.:áXs'. A nép el- vakíttaték.r7. 3'j/ojj. hiy. oí) 7áp 5f^v 0-VTjTOí? u^p'.0'. oía-sp í>vYjt6c áv/jp.s. ~'->. loíot 5s 5siv6v tSeív. áviT^pY) OS TsXsoia. csalatkozva szé]! reményeiben. Hasztalan.)" oXpov [J.v. O'jo' s'p' ixácjto).[jW.

cp£'.ÍaV D'£jJ-£VO?" áXXoí. oo TcpovoYiaa!.xa.a'.0(oXY]V 'j^'J/J^? O'JOSJJ.40 áXX' ó [j-sv c/Siií'K ETiasv. . yoiaxLC {X£V voóoototv 'S. í[j-£pTY|c.ópot[j-a TrávKoc ooTS Ttc ouovóc póosrai o')t'>' tspá.svov.. GStXöc iwv áYa»>6c ooxst £[X[j. '^opsójisvoc ápYaXáoiGiv. pí^iia'.v 30 a'jtoí. 4 1 xal xaXó. -ai^>3Ív TÓTs 5' a'jTÍx' öoópstat* á/f>t os toótoo •/áoxovTs.d-óc. áXX' ó [xsv SD iposiv .r£a£v. il-soí* Ta OS jj. '^yrsfjos'.svo!. [J. oá [j/.^ísoiÍ'YJj 0)? 'JY'-Yj? £':!Tai.v l'pY'^.rsiptó[j. ay/^astv ypYj[xaioc. .c áypfjjxíov. áXXoi llaicovoc TroX'jrpapjxáxoo spYOV syovTSc r^tpoí' xal roí? odosv STTsatt ráXot. acfL-í]:: [j-átpov sTctaTájj. Moípa oá TOi (l-VYjToíai xaxov 'pápsc YjOs xal £al^Xóv• owpa ' arpoxta i^swv Y^Y^s'^ai áí>aváT(ov.svoc* áXXov áv74 sxáspYO? 'AróXXwv.j Í/i>oÓ£vt'. Toíaiv xajXTiáX' o. [láXsf áXXoc 'Aö-Y^vaí'/jc ts xal 'llfpaíaroo 7toXoTá/v£(o 50 £pY^. 'OX'jjj. ooSá ttg oíosv. is xaxó^ ts' ostvTjV SÍ? arjTOO Só^av sxaarot. ápyojJisvoD. TtoXXá oxst.'cy.v(ov 7roXooáv5p£ov si? áviaotóv XaTp£Ó£t. l/st. o' s^ óXÍYVji. íXttí^'.TscppáaaT0' áXXoí.rávt(o? '/[j'q\Lct. óSúvyj? (''-T^ y-T^^^*^.rj03 »>£wv jJ-oí. o' áXXoö-sv áXXo?" ó |X£V xatá ttóvtov áXatai £v VYjDtJiv ypfjLwv ol'xaos xápooi.v 4.ávTív £í>YjX£v s'yvw S' ávSpl xaxöv tyjXói>sv spyó[j. ó o' oatcpov r^v ok rpÓYw^'. st? [j. 6". TO'JTO X7. ly.£vat áv/jp.2aslc ysipoív ^'jXXáYstai [ííotov áXXoc.TTiáocyv Aloooáwv Tiápa owpa ososxtat.£YáXYjv ár/]v xal yaXEJiYjV £.c' ápY<5'-^^£Ti^. xox(ó[X£vov ápYaXáatc ts á'{>á[J. 55 (j) aovo[xapTYjawT.svoc ys'.?" ávaíiiot l'pYa xívodoív (^/Tjtol ' cüos vosO'xsv ó[JMC.'j'. 'i7jV Tá[j. [J. xoó'iaoi. sí oá t'. 33 ~pív T'..poív at'jía xíi>Yp' OYt'/j.T' vJTita rpápjiaxa oo'ic.op'fr^v oo yapísa'jav s/cov. ríXo9-s TiávTw? aöi)".[jr)X[j'y. ávájxo'. tusvíyj. íTaai oá TOi xívoovo? stt' £pY[J'^<3^v. áY£'. •(] [xáXXs'.o' sTitoO^a xí/jj. xspTüóixsö-a.^•^^Y'^í> 6i) xo')x áv Ttc Xóaa'. [j. xrYjaaaö-a'. TÖv o£ xaxai? vo6ao'.* -oXXáx'.

tíc: •/céposá tot D-vYjTOíc có~aaav áíHvaTOi" 7'. Mindenkiben nagy az önbizalom. úgj' az erkölcsi világban Zeus büntetése lesújt ugyan. 15. 9.TrXaaúo. 41 70 oüVT'y/ÍYjV aYatWjV. 4. xaXa Epya t.'J.''^ ftartalma.-ben tösív. 1.sXá. a földmvel nmnkájának szép eredménye.x£pxf|C aooír. i'-liez jegj'zet. Mneinosyne az emlékezet istennje. mint a melyek által megszerzi az istenektl a boldogságot.v á'f fvoióvr.. — á-rj = vész. 47. H Solon 4.Paion Homer. (j-^^Tpov ao'iír^c. — Homer.' av xopáastsv aravcac. bölcseknek nevezték. kár. ihoLi függ o6x£-tl. 57. 1. szerint az istenek orvosa. x(o r. ávaaiayeiai t. áXXots áXXo:. A költ hát erényt.^ív-hoz j. i.:.. Ila'. . 3. £/. apyaX^üiT'. 1. Cos-Komáromy Görög regék I. SOLON. ki késbb Apollonnal. Hepliaistos és Athene pártfogói voltak minden mesterség- nek. 401. aor. kézmiparnak..5. TiXoytov ' ov attractio. 5. a vetés. II. A ma larak röptébl.-ben van a 4. 56. 2. V.aXá. — Zr. pedig a földmívelésre vonatkozik. 42. romlás. Az skor költit. Arkhil. épen mint a 0. 2.v'o. Nem érdektelen. 1.Tríaaa^ai iuf.'(] x'. /.av. köv. s az állatok belrészeibl jóslás.? a költi — külalaki-a vonatkozik. jóslás istene Homeros olvasói eltt eléggé ismeretes. [XExpov igazi bölcseség. L. ^'"/*-* Jegyzetek. L. ionoknál: /. yjva'. v. 147. minthogy mveik az életnek úgy vallási mint erkölcsi oldalát felkarolták. o'. /. evtauTijv = évrl-évre. de aztán a bnöktl tisztít. 51. mert Mnemosyue itt Pieriában szülte leányait a Múzsákat. .svYjV. — íí. íaspxf. 17. 53. azért: = a bölcseség kell mértéke. 43. III. 52. A rouiai Moneta. Y|V ÓTróxav Zsdc Z3[J. zene. Moviaai Iltcoíoí. s Asklepiossal azonosiil. m 6. st néha az önhittség. 21. s megtisztítja az eget. s következ sorok értelme az. 34. 48.' oi 'fip vöv Tj[JLá(ov TrXsíatov syooat. Tyrt. oíosxTat a mennyiben a Múzsák ajándékaikat adtáJc ugyan az embereknek. píov. idre tekintet nélkül. hogy a akv után hat ízben hiányzik a oL 4.^oij. 2-hez jegyzet. 49. de elzi a fellegeket.aXi. elég. a tudományos gj'ó- gyászat. 1. s mert csupán ezekbl lehetett tanulni. s igazságos lelket kér magának. OTrsóoooa'.v L.\6'jxt<). v.wvi. hogy valamint a természeti világban a szélvihar rombol.. t. de nem tanitoftáJc. 899. sxXoo'. i. atYj o' s^ aoKöv áva'iaívsrat. MvTiaoaJvrj. 29. V. költészet. L. Tyrt. a kertmívelésre.i.: /. Ebben s a következ 4. Mimnerm. 'A-óXX(üV Phoibos Apollón a napisten. tárgj'ai oX^ov és oií.

hogy üt ki majd. hol a görög fülnek tetszett a hangür. jogtalanul gyjtött vagyon csak romlást hoz mindig. sok ismerettel s tanul- mánynyal tért vissza. veszélylyel van össze- kötve. Épen a gazdagok törekesznek arra leginkább. A gondolkozni szeret f csakhamar a bölcsészet felé hajlott. 66. a Múzsákhoz intézett imát. nyereség egyedül istenek kegyelmébl j. úgy áhítozik a telhetetlen mindig több és' több vagyon után. mely költi az által lett . : 69. az ily birtok tulajdonosán vagy ennek utódain elbb-utóbb kitölti boszuját Zeus. imák. üli TTpovorjCTa? elre meg nem gondolva. 63. a gonoszok hamar dölyfösek lesznek. — G5 76. hogy vagyo- nukat megkétszerezzék (öt-Xaoúoi. S e fógondolat háromfélekép nyilvánul: I.. áldozatok. Erre azonban — nem ügyelnek az emberek. varázs-szerek s eszközök által vélték sikeresnek. sikertelen. ö. — pedig az embernek törekvése haszon- talan. 71. hanem nagy maguk biztában hiú remények után futnak. 7t£p\ Tcávta r= Tiávrdj. mert a vég bizonytalan. az egészség után. s a bölcsészeti szemléldést akarta meg- valósítni gyakorlatilag. s ekkor aztán okvetetlenül bekövetkezik a romlás. e? aurojv t. a/rjaetv hova fog jutni. á^ávaxot-ának megfelel a 75. a belsk orvoslását emberi ern felülinek tartották. állandó áldását. ha min- denha jogosan cselekszik. csak az igaz úton szerzett i vagyonon van áldás.X\o-:í áXXo. hogy az ember csak úgy szerezheti meg az isteneknek igazi. Ezen az egész költeményen egyetlen gondolat húzódik végig. s utazásából b tapasztalattal. = 67. 75. v. 73. a sorstól függ. fi ^iXXv. pedig csak a jog utján igyekvn van Zeus áldása. romlást és bnhdést hoz rajok. s csak vallásos szertai'tások. II. 1 32. az emberi igyekezet sok bajjal. 76. íme a költ e gon- dolattal visszaérkezett kiindulási i^ontjához. TEpj-i-a 7i£'^a<7|jL£vov = Tepixa oavepóv. 74. Említk. ennélfogva a pénz esztelenekké teszi ket. mert csak az istenek áldása maradandó. s tartózkodik a felfuvalkodottságtól. utazni ment. minden az istenektl. A 74. különösen a kincsre vágyó nem ismer határt szenvedélyében. Kallinos í)-hez jegyzet. a haszon. E korában írta imént közölt nagy költe- ményét. szokásos alak. v. ^ : tzoÍ. mely abban foglalható össze. miután törvényeket adott. Elég néha a ké'<: a beteg meggyógyítására hol érintése is . s fcéljuk a gazdagság mint a beteg . iste- nek kiengesztelése. én igazságos — élettel óhajtom megnyerni az istenektói boldogságomat. 33 ()4. hogy Solon.42 62.). lAlotpa* 1... természetesen csak a küls bajok értendk. III. míg ellenben a romlás saját hibánk következménye.

1.. áXX' r|{i. E költemény nagy meny- nyiségben összehalmozott élettapasztalatok összesége. 3. "fiWTOv iv szí' stsij'V ^pTjC sx'faívst ar. — to asv t. a vagyon ellenben egyiktl a másikhoz vándorol.i/ótxc^a-tól vonzafr\'a. ápctrj tehát köznemü mutató névmás. ílat? [j. 76-hoz jegj^zet. azokkal.£vr|?* fj o' r/.OV á£ÍO|J.ajj. 4. 2.v £iJ-" ó'xw? I'py" á7:áXa[j. ypor^c av»)-o.3t'J. yip luntatja. 3-sl To fj. áXAoTc áXXo. hanem az értelem jegét a szívnek.. 'píOJV Xayvo'JTa'.sv ávTj^oc icüv l'-i vr^-'.aac'. t.j.£'. Solon e töredékben ismét a nagy vagyonra vágyástól óv ám a gazdagság csak úgy rósz.cí? aoTOtc o'j o'. á|j. . 7:£. velk. 1.tr.ara.£i)-a r/jC cf.fjzz'f^c zhv ~\rynrj'j.va íí-áXs'. holott nnemre mutat. ez esetben inkább legyünk szegények. — 7:Xoj-£Üai jou összevonás so'j-ból vj-\é. i.n. s rend- szerint a «hellen-boldogságtan»-nak nevezik. s megragadó kép- zelemnek jótékony melege eloszlatja.ávrjC' TYj Tf>'. ávo. de roszak. s néha épen rideg hangját véljük hallani. ap£~^.|ío[j.oc ipxoc öoóvtcov '. r. 0'j§' £pO£'.o':'j£Ta'. ha roszra használjuk.ó|j. de becsületesek. /.oó-.ara -/'sívo'j. hogy e töredék egy nagyobb elegiá- ból maradt meg. mert az erény állandó.£VOJV £T'. mennyi elzte meg e soi'okat.Tár(j 0£ Y£V£[..>l rAT. de uem tudhatni. 7. ajxot. a kik gazdagok. Jegyzetek.sv su-TTsoov aísí. vóo. a csaknem érzékelhetökké vált gondolatoknak. érték genitiviisa o'. i3 hogy benne nem csupán az értelem hideg. Tí.póaa? sx^áAAc'. i.

350 stb. — 5. I. 9. 64. I-Tot EV'.44 SOLON. XIV. TíBÍasai.Yjv.. [j-Tjé jj-é-j-atp' OVI azb Xtpov £7r£'ppaaá(j.al oá/. V.YoaaTáÍY].' I'tt]' 15 T"(] ivátfj £Ti [j-sv oóvarat. Jegyzetek. tehát egyes után többes. cóo£ S' aEtSs' ( )70oiXCivra£tY] (xotpa -Kiyoi ^aváioD. mi úgy értelmezend. 15. de némi látnoki elérzet. Ód. Nem monotheismus ngyan.-hoz írt végszót. oúva^^ai itt absolute ersnek lenni... E töredékek összevetésébl világosan ki- tnik.v jjJy' ápiaroc óxTíí) t'" á|xrpoT:épcov Tsoaaf/a v. V. TÍ] tpiTáxr) t. l/. ODX av átopoc icbv |j. Azt kívánja itt Solon Mimnennostól. 2. la/W és mégis arífxaTac. Od. nem tör kivihetetlen esztelenségek {íz'jXol'v/ol} után. sövénye. £[jöo[a. hogy c/ egyszer legalább változtassa meg nézetét s kövesse ezt. — [Xcjj. kiízy. 8.vr)[JL£'vov sTvat körülírás a£jxv?. 12.a-jToó:- ából egészíthet ki. az egyes az egyed. 10. íJ-avátoo. a mennyiben a br fiatal üdeséget. ö. i'pxo. 445. ^£Ó:. mit Solon emitt a sóikban szeretne. AtyuaaTáor. 230. E költemény mintegy felelet a Mimnermosból vett töre- dékekre. i. s meghatá- rozza mindenik kor teendjét.aoToóc. 6. mikor nem fut. 22. 7p&t^? xt). IV. ixaXaxwTspa §' aotoö TTf/OC [J-SY-áÁYiV |y. 'AXX' £1 [xot xáv vöv £T'. sisks xobxo. helj'ett. satí. 1. 11. = 17. iíjvii piüia- ságát. hogy a többes szám a faj. Az ember ekkor már férfikorába lép. Minm. i. II. £ voöv xat YXcTjoaav iv £po[j.áa'.a5a'. III. ó'jptov t. 2. iuueü aztán maga a fogsor. fehérségét sötét szín váltja fel.[3áX)>£t = elhányja fogait. tehát nem az ajkak. A költ itt az emberi élet tíz korát osztja be hét éves sza- kokra s jellemzi mindeniket pbysikai tekintetben. xaí [j^EtaTTOtYjaov. a mennjáben ez nemesebb gondolkodás- módra mutat. mennyire ellentétes gondolkozásmódja volt a két köl- . 3. 1. A'. óhajtás egyetlen felsbb lény után. oóvkov = a fogak kerítése. fogakat cserél. X(oov = jobbat. hanem biz- tos eszközökkel igyekszik elérni czéljait.áo'. v. Mint Horn. Jegyzetek.lJZzr^y ^fkCniiá ts xal aorpívj" T^j osxárfj o' ots 0-/] TsXsa-^j fkoc ixt' iv. ki 60-ik évében óhajt meghalni. 1. mi a megelz 4. vált.oípav s'/o'.

melyek nem vesznek el a száraz elvontságokban. [X'jXo'. hogy le fognak járni a szép napok s majd nezer baj» éri. kényelemhez szokott ion költ irtózva gondol arra. odaadó hazaszeretet. s virágkora Gl 5-ben született 580 . Itt addig. VII. A közölt müvekbl kitetszik. szelíd érzelmei elegiáiban is l'öllelhetk. hogy bens államéletet keltsen fel a másik .. Xenophanes. hogy a törvényadó nemes lelkülete. emelkedett szelleme. tiszta. hol Elaia (Yelia) városban . Költeményei vagy szorosan az államélethez fzdnek. Solonnak vannak még más nem költeményei is. az érzelmeknek üdesége által valóban költiekké válnak. ^avwv aX^sa /. bármelyik müvét figyeljük is meg. összevonás £o-ból oj-vá ej helyett. GTOva/á. az oktató irány. Xenophanes Kolophouban. mely tisztán államérdekek elmozdítására céloz s arra igyekszik velk. arra nézve csak annyit jegyzek meg. hogy Solon az epikai szójárást sok attikai alak- kal helyettesíti.%'. 45 tnek. igazságosnak tartja. innen meg Alsó-Itáliába.j40 közé aztán megszakadnak adataink egészen esik. hasznost tehessen. melyeket Solon szintén Mimnermoshoz intéz : !\Irj$£' U. ÍaXÍ ^ÍXcikJ'. tanítmányokat ád. Egyébiránt. az istenek akaratát szentnek. hogy Solonban az önméltóság érzetének mily foka volt meg. zavartalan öntudattal megy az öregség elé s 80 évet kér a végzettl.. A mi végre Solon dialektosát illeti. az attikai a az epikai r^ helyett. Átment Sikeliába. melyek- rl alább lesz szó.v noirjaaia'. axXxjaTo. Míg ellenben a vígsághoz. mindeniknek éltet eleme : a forró. XENOPHANES. Solon az elegiának különösen két irányával ismertet meg. Solon megnyugodva a természet rendjében. minden valószínség szerint szabad. életbölcsészeti nézeteket. mutatja a két sor. az egyik: a jiulitikai. korlátot nem ismer szelleme miatt. hogy minél több jót. míg szülhelyérl távoznia kellett. melyben hosszú életén át szer- : zett tapasztalatait. önzetlen. hanem a Bzív jótékony melege. miért GO évnél nem kíván többet élni.0'. így pl. 5ávaTo. vagy az egyednek általános emberi vonásait tüntetik föl de . müveit szíve.

4''> XENOPHANF.aX /sípsc: aTcávtcDV xal xóXtxs?* TiXsxTOu? S' á[irpixí^£t ors'pávooc. továbbá kancsókat hoztak. y^pTj Ss TcpcüTöV [JLSV 'O'söv ü[Jiv£Ív sörppovac avpai.sc5iÖí.pcLzrip ' ioTTjXsv [j. Eocpi^jxoii. bölcsészeti iskolát alapított. xal löv. á7v/jv ó[j//]v Xipavíoxóc. alatt szolgálattev iíjut kell érteni. egyet hagyva ott csak (9. ayd-oiiÁYq' ^(ü[xb(Z ' ávd'satv av tó [j-saov Tiávríj TrsTróxaoTat.. saját szavaiból itélve 92.7]i^sírjV atsv sysiv a-^d-d-óv.rpoystpóispov. öaoójj.." xotc ooSsv ^(pTjarov svsaicv* i^íöv Ss 7rpo|j. melyet a helyrl elaiaták iskolájá- nak neveztek.). 20 wi. 15 aTTsíaavia? Ss xal so^a[jLévooc. av^zoc. o[ [xv/](j. 0'. 5' £D(ö5s(.(0(.vagy iambos-költészet terén szerzett érdemei nem ide tartoznak. számos hallgatója volt. sem az epos.' 5 áXXo? S' otvo? sioíjj-oc. [XTj Tiávo Y'rjpaXso?" ávSpwv S' aivstv toötov. 2. némely adatok szerint meg épen 100 éves korában halt meg.svo?* sv s [jLsaot<.. iéTüsi Ttr/]Víov '. xá ííxata Sóvaoí^at TTpYjaasíV — xaÖTa yáp tov sotí . jxstXr.S. [jlsv.ad-apóy Trápxsivxai S' áptot lavSol Yspapr] ts TpáTisCa 10 Topoö xal [jiXtTOí. (xópov sv cptáX*^] Traparsívst" v. gc saO'Xá ttiwv áva'paívst. Sokáig tanított itt. V. ttíovoc. áij-cptTi^et alanya aXXoi. Jegyzetek. (|^ü)(pöv S' saiLV wp xal 7X0x0 xal /. TiXáajJLara xwv TTpotépwv. — aXXoi.rpl<.aTa xal d-akír^. s az ivóedényeket koszorúkkal éke- sítették. vizet tettek a kezek megmosására. [j. 1.ó^0L? xal xai^apoíot Xó^ok. . melynek megfelel a következ sorban áXXo. az asztalokat elhordták. ög á{jL(p' ápstr^<. a padlót tisztára mosták..oos TiYávTtov. Miután a 8sí-vov-uak. Tiívstv ÓTTÓaov xsv sywv arpíxoto olxaS' ávEO TTpOTTÓXoo. oo Ttois cprjOt Trpoow'jEtv. sv xs[já^. Xenophanes tulajdonkép bölcsész volt. — • 0D)( öpptí. iö'^poaóvrji.ói3ov' f]. vagyis a lakoma evési részének vége volt. 7] aiáoiac. syst 0(í)[j. Tr^rjtv. ooTt |xá/ai.oic. Növ ^áp "/j C^-TTEov xaöapóv v. 1. ö(. acpsoaváí. s nagyon öreg korában. Elegiáiból következ nagyobb töredékek marad- tak fenn. ö. áXXoc. V. oü§£ iá KsvTaópíov. [xoXttyj 5' a[j. de sem az ebben.

hegj^e- ken lakó nép. eopova. xxi. mikor a SstTzvov-nak vége volt. 14.a ellentétben 'j[ilpt. mi helyett néha meleg vizet alkalmaztak. 47 Mimnerin. A paian eléneklése után áldoztak vegyített bor- ral mindenek eltt az olymposi isteneknek. V. 9. oourí'/ aiol és költknél használt alak az attikai rjcxr^v h. XXI. s a föld alá temette. zajos. ö. mikor a monda Bakkhos kísérivé tette ket. A két faj közt a különbség az. — [AoX-rJ az istenek tiszteletére felhangzó dal. 'W/^iyi uoojp = hideg víz. II. a^^EÍaavTs. 243. . XV. aí. i. Mérsékletre int e sor. 1 33. — crTcjávciu?. 7. azután a hsöknek. £u(píja&.) ''/4 víz ^4 bor. játsztak. 22. zamatos ó-bor. a nagyon eröa boroknál a gyengébbeknél . melyben vegyítették a bort vízzel. 10. vagy 2 : H. Végre is Zeus viilámival az alvilágba sujtá ket.paTr^p = vegyít edény egy kétfülü. I. tehát a bor személyesítve van. A vegyítési arány Hesiodos szerint (Op. XIV.aia oúvaj^xt. melyek számos küzdelmeket viseltek az Olympos istenei ellen. 10. V. hogj^ vezet nélkül haza ne tudjon valaki menni. nagy edóny. 13. 594. sokat vesztettek eredeti vadaágukból. 2. tárgj'a Ta i/.x(ov-nak. köv. köv. mert valóban. 453. i. köv. 16. 262. 21. mei't a spártai töi-vény szerint tiltva volt annyit inni. {= Tt-áv(ov att. Ivás alatt mindig ott állt egy asztal. Homeros 11. és atvstv 19. L. melynek neve: paian. oaoóaev&i.) TtTT|v(i)v — TtYávKíjv. köv. ö. A vulkánikus kitöréseket személyesítek velk. illatú. — S'j^auevou. Od. egyébiránt Hesiod. . 4) /. a monda szerint fói-fi fejjel és lótesttel. melyet a bor vegyítésére használ- tak. — "aijTa t. áXXo.? : vad.. Fegwerök állott szikladarabokból s fa- törzsekbl. hogy a Titánok halhatatlanok. 295. XENOPHANES. Ksvxaúpwv A Kentaurosok eprj' mveletlen. hogy soha sem fog elfogyni. énekeltek. Tipíjdüítv ion alak az attikai -pát-stv vagy K^ícsaavj helyett. : jó alak ö^dasvo. s csak ezután következett a duska. köv. 629. mi közben beszélgettek. két srégi. v. melyen vegjn'- tetlen borral áldozatot mutattak be az áya^oi. — /pv ettl függ . 11. a mennyiben áldozatnál liasználták. 15. — . természetesen. 8.-sel. 2 : 5. hasas. II. Theog. ketts értelm: vidám és okos. a Gigások halandók. Késbb. köv. U.' utalás ez a Homeros. a volta- képeni ivás. Ta öíxa-. a bor istené- hez illik. köv. óriás faj. miután a görög nem tartotta illnek tiszta bort inni. a milyen Bakkhoshoz. tréfáltak. oTvo. 203. bven megi'akva élelmi szerekkel. aw-Tip-nek. nemcsak a milyen a vegj'ítö edényben volt. áa^' ápsTíji. A Titánok s Gigások. o. 2^24. ojjirlv.:ív£ív 17. s végre Zsji. 18. 20. — áyv/iV. t. 5. helyett. 6. Hesiodos s a kyklikosok által leírt rhapsodok eladásaira. yotp wv mert = bizony. Y. = mely azt mondja. durva. aiol- av3co? öctóulevoi. Lakomáknál a terem közepén oltár volt. a koszorúkat rendszerint rózsából s myrtnsból kötötték. L. vad..

Tot. Ovid. sits TcaXaítov.íC£Taf oos Síxatov TTpoxpívstv pcüjj-TjV f^c aYa*^)"^. svO^a Aio? x£[j.í-(j ttóXí.oc.a-a. e kifejezésének : Tüt? ouö. yáp ájj-sívcov ávopwv 'í]5' Tttttíúv ri\xszé[j-q aocpír^. — epikus szó. zabzá y' aiioL'^zcf. ám azonban meg kell tartani a határt a kedélyességben minden körülmények között. köv. xaí xev aíx' sI'y] 'rj[j. Az egész költeményt két részre lehet osztani : I. az erény legyen. — intelmek arra nézve.u'. — áyaSóv ellentéte a 23. 5 slie 10 2stvöv ásl>XoVj o Tta^xpáitov xaXáooatv. XII.a-a /. II. vonatkozik [xá/at. 178. íóinep i^cíj' p{ó[i.cj^i. oux £wv á^'.. aYatí-ö? Xaotoí [jlstsítj. 1 — 12. ttóXsíoc. el' Tt? ásdXsówv vix(7> Ilíaao Trap' oyrd-ci.:Xáasi.fJ-YjXíOV SlVj' 10 sI'ts xal Ttttcoioiv. O OÍ XS'. ha jó kedély.. régi költk müveit.t' sttI xco. v. ^srov.SV xiy. Met. xaí x£ zposSpÍTjv rpavspTjv iv aYcöatv ápoito. sX-q' 20 ajj-txpóv o' áv Tt TCÓXsí yá[j]i. ^3tóv x:po[jiriS£ÍrjV = az istenek iránti félelem. áoTOtaív x' slV] XD§pÓTSpoc TTpoaopáv. — . — és a lakomát is. vidor az.ov p(ó[X7]^ aa' ávSpwv spY' iv á-cwvt zsXsi.(ouí. a mi f a beszélgetés tárgya ne : harc. 2. Herakl. isi. Tráfy Ilíaao ^jO^^c. áXX' síx:^ jj-áXa toöto vo[j.oaía)v xtsávwv SX TTÓXSCO? Xal SwpOV.svo<. Hesiod. erkölcsi tanítmányokat fon be elegiáiba. Tj xal 7roxToaúv*í]v áX^tvósGoav sytov. hogy a lakomát önmérséklettel kell ülni. ooSé [X£V st xa-/oifizi TiaSwv. hogy Xenophanes bölcsel volt. a-f sSavá? 24. hanem erkölcsös tettek. Xct'/oi. oot' st Ttevtaö-Xítv.tX.<^' 00 'ifáp Titaívst xauxa [j. — a?ív hom. köznem többes dativiis. oots TraXatajj. 'AXX' eÍ [J. Szereti a vidámságot. sv 'OXo[j. Toovsxsv av Yj [xaXXov sv sovo[j. att. aocpÍTj?" 15 ooTs 7áp £1 TTÚXTTjc.-ra. 13 24. .oaúvTjv.yjyxrizi ttoSíuv víxtjv ttc ápoito r) 7rsvTai>Xs6tov. de csak úgy kedveli. tehát genitivus obiectivus... ló Tiáp saxí 7rpÓTi(j.uí-{j.4-8 XENOPHANES. axáaei. melyben a lakomának tulajdonképi leírása van.0L ysvo'. E néhány sor is mutatja. és Tz'ká.aTbv svedTtv. Tehát mérsék- let beszédben és tettben egyaránt. 23. 210.v ^pr.rj<.

dat. . ugrás. níar. 7. To -e'p holott nnem. — kezet azért vau alkalmazva. oocpÍTjC" 1. 1 — 11. az Alpheios folyó. E részben van a fgondolat (11 14. 18. hol a neuti*.. értve.. versenytereknek. Zeus : oltára. a szó. IX.aív-'. v.. . : aya^b. T£jA£vo. £(ov á^io. N. stb. Mi a feltn e szabad szószerkezetben ? --Jztr. aj/o'j.v s'yio^/.pr. 128. ysp áa^í/iov ávopoiv rfi' ir. 16. . VIII.5 — 22.-tp Uhao pof.) 73. 2. tévesen. sorokban d Ta/j7r|7'. = egész. okn íg íígot. r. XXIII.i. hogy a szellem munkáit. szobroknak. birkózás. emez. tehát egy szóval =^ kincstrir. i!l Jegyzetek. A futáshoz járultak késbb a birkózás.v acc. 22. V. ácSXov els eset. 1. II. nsv-a^Xítv — 7:aXatr. mely a versenynemek között a legrégibb s ermélfogva legnagyobb fontosságú volt. ne'Xst = eladódik. 4. ci'fír.. gíizdagítja.. 0^9 az utótag.uxTüaJvr. instrument.í — általán a — ház legbens szeglete. — 7 — 10. ct/. az egész görög nemzetet összeköt intézményt tartották. A versenyekben gyz minden liecse mellett sem ér fel a blcscsel.-hez jeg^'z. diskos-dobás) valamint a pankration (birkózás és ökölviadal kapcsolatban együtt) ketts futás (a célig és vissza) s még mások is. s iut. mint a Jiooföv. liogy e szavaknak: ouv. E koiiipozieiója következ: I—-').&ajvr. ökölviadal. ö. Ij.. Od. az eszélyt. A futásban gyzrl nevezték el az olympiast is. köv.v -y. : r^ -cvraSXc'jwv — eÍte "aAaúov — r. 2. 17. 12. ava'-cc. i'/tov..j.) rés/lctezése. bölcsesé- Göiög lantosok. "Pausan. az yóhz összetett nioiulat eltagja. 13. 5.57. limitat. szekéi^ver- seny r. ökölviadal. Xenopliaucs e müvében óv a testi erk túlbecsülésétl. 11. hol a kincset szokták rizni. 103. összefoglalja az elbb mondottakat. s/ojv = tudva. Olymp. sok szentély.-io'j íja£". Pindar. mint eltag. ae^Xo.?* Pisa. ::'.-vá lesz. ion dialekt.a03'j/r. kitnik. hol az olymj^iai játékokat. oj/. ta/'jTíjrt A vevsenyfutást teszi oll a költ.. XF. — Ilbao hom. 14. Az egész költeménj' fgondolata e szavakban van: p(úa/.NOPFIANKS. 11. a Zeusuek szentelt kerület vagy épen berek. 1. ójanso i)'ó>. Pisatis tartományban egy kis helység hasonnev foltocskával Olympia mellett. Itt volt a Zeusnek szentelt berek Altis. V. köv. — iigj'szólván indokolása. késbb a pen- tatlilon (futás. diskos-dobás és lándzsa-vetés.-töl. r:aXai'j. — ev 'OAv[j. küv. 4 . Az eltér szószer. temerc. Saá' = a mennj'iben. mint a német inne habén rl. Figye- — : lemre méltó a szószerkezet az 1.:tí]" Olympia nem város. mutatkozik. hanem közös neve mind amaz épületeknek. hol az a az egyesben r. 3. melyre a relativum vonatkozik. 15. — -x/\)-T\x>.rj = merészen. melybez mint utótag járul Ta-:á ti -ávTa Xá/ot. innen a kamrák. a 10. templo- moknak. v. Elmondja Xenophanes.j'j-/-. = megtölti. (X. gen./ j-r^v. micsoda kitüntetések érik a gyztest.égyes fogattal. Iwv «. köv.toí ójinip :-('<') — nyomatéka annál inkább kitnjék.

küzdelmek véres színterévé vált. s érzelmes melegséggel teszi. mikor ? — visszatért hazá- jába. . elkobozták. >> VIII. a VI. Hajlékát lerombolták. kik kényszerültek elhagyni hazájukat. azonban GOO körül Theagenes állott a hatalom polcára. tán mert a honvágy miatt nem tudott nyugodni idegen földön. ki törzsökös^ nemes családból származott. Ez idben már elhaladott korban volt. Épen ezáltal ér- demli meg a « költ nevet. sokat bolyongott. s a nemesek birtokait a tömeg között osztá ki. oktatni mintegy kötelességének tartá a testestl lelkestl arisztokrata. kortársai dzsöl lakomáit nem helyeselheti. . hogy foglalkozzunk vele. Ettl kezdve Megara a folytonos pártharcok. E viszonyok Theoguisra. hol polgárjogot is nyert. mert az anyagiság mocsár- jába vezetnek. A szerencsétlenül járt nemesek ifjait tanítni. bejárta Euboiát. E felfogás homlokegye- nest ellenlrezik a görögöknél közönségesen dívó nézettel szembe megy. Megarában született. új földtörvé- nyeket hozott. a gondola- tok elevenségével. Sok évvel késbb — nem tudhatni biztosan. ÖO THF. Majd elíízve a nemességet. De uralmának véget vetett a felemelked nemesség. Theognis élete politikai versengések korába esik. végre a sikeliai Megarában telepedett le. jobb állapotokat remélt találhatni. Kr. Életének további kö- rülményeirl nem tudunk semmit. egy népnek egybehangzó Ítéleté- vel Xenophanes kimondja. a mi megelevenít. És mindezt szelleméuek üdeségével.OGNIS. get mindig elöl)bre tegyük amazoknál. s vette kezébe a fhatalmat. . hogy a szellem az igazi kincs. a lázongás folyton tartott. ez . A nép elégedetlenségét felhasználta a nemesek leverésére. ezért méltó. az értékes. De szerfelett csalatkozott. Egy nemes ifjúhoz Kyrnoshoz intézte ijitelmeit. Tlieognis. A költészet birodalmában keresett menedéket a sok csapás ell. e. hol a dór vándorlások óta a nemesség uralkodott. nem pedig az anyag ez az. Hónát elhagyva. úgy mondva. Spartát. évszázba. vagyonát elrabol- ták. Minden görög közös életnézetót támadja meg. Ö is azok közé tar- tozott. az erkölcstanhoz ill komolysággal. fejldést mutatnak abban a tekintetben. Xenophanes elégiái haladást. ki a nemesség ellen foglalt állást. mint alább még látni fogjuk. fölötte kellemetlenül hatottak. kézzelfoghatóságával. tán mert szebb. 6 felülemelkedett a köznapi gondolkodás szk korlá- tain. s ez állt a hatalom élére. hogy a bölcsészeti ii/azsííiiohat tévé müvei tár- gyává. a nép vergdött uralomra.

oT' s/i^o'jor x'JÍisfiv/jTríV [j.. ' ouxét' loo<. s legtöbb oldalú görög lantos költknek. síjj-l ^' a'^covoc /yf^nxjiwr^.wvi5rj. helyett. a birtokfelosztás. 3. a törvényes rend.c f'jXaxr^v 3r/3v sTT'.fjiaíva). 51 Költeraényeibul egy nagy gyjtemény maradt fenn. 9. oíá rep Xi^^'-'^> vöv OS |j. oT'. [j//j ~ío. oaatJ. a-JULÓ. 1 2. — mindkét párt között.3^í)-a xaí)-' íiría Asoxa paXóvrsc MtjXío'j 3X 7:óvroo vóxra oia ovof s^y^v avTAsöv 0" oux síJ-sAO'jatv úzsppáXXs'.£aüv középen.i>Ó7r£pi)-£v. öTti. !\lr. THEOONIS. "oXXöjv 7V0ÓC ~cf> aasivov st'. Alhaios egyik töredékében Lesbosról szól így : lm itt is amott is háborog a hullám. i. melyben az államot a szelek.1 xaxóc. £. -apep/ov:' t. 'íopTTjYOt 0' ápyooa'. o'jvsxa vjv 'f3^oójj.záu^^'J'J. s -ö-áXa-^ia áij/íoiépwv Toíywv "i^ (j-áXa tt? yaXzTMC.o'. 11. £? "^^^ [J. epikus alak ctt-. Xiatovíár.arajxávoic' /f/íju-aia í' áp. melynek közelében sok veszélyes hely volt a ha- jókra nézve. tehát seni a nemesekhez. 6.áaov.v értsd az ojjtimátokat. X'. y^'''£'^<^. oí í-^ol^'A. xaxot §' aYad'Cüv x7.O!.c X7.sv s-aoaav 10 3Gt^>Xóv. sem a néphez nem húzva.V Y'. pártatlanul.3 YivojT/íovTa raosf>yovr'.. Ez egyébiránt kedvenc kép a költknél.Xío'j eV. xó^aoc 5' á-óXtoXsv. E költeményt a költ a politikai forrongások közepette írta. to — . r^víyö-co X3x.o'jjj. lás- sunk belle néliiínvat. 1. szem- ben Euboiával. c'. góriát. zóajio.3V yp/^jjLar' £//>'-u. -óvtou* A mali vagy lami öböl Thessáliában. nem mert egészen nyíltan szólni ezért alkalmaz alle- de . Ki Ü.Simonides (559 469) egyike volt a — legnagyobb. vaöv xata xojxá 7:í-(j' 15 raOtá |j. Fekete hajónkon — vihan-al dacolván — 4* . Mint elegi- knsróí szólni fogunk alább.[j..a3va roic áY'Zí>ora'. r. [i'-Tj.. 0' av T'. zu|í£cvTlTr.j.l. 10. Jegyzetek.O'. r^v 'jorpo? •^.vwT/. viharok által hányt hajó képében festi. iw^sra'..

rjV síoótsc o'ks xaxöjv.'cy. 3. rosznak nevezi azokat. §Y|{jLÓv Ts cpfleípojT. Síxac x' áoíxotat ooöjatv o'txsítov xspoátov sTvsxa xal xpátsoc.^. -/.v aoi. s kényszerségbl a köznéppel fognak kezet. 5 áXX'/^Xoo? ' aTraríüVTSc s~' aXXrjXoio'. or/. 5 sXtüSO TCr/ CTjpOV XSÍVYjV TtóXtV áTpS[J. Csak továbl) evezünk. áTpeijLteta^at a békétl megóvatni. Ti[j. 3. Theognis nemesi hevében gyakorta parasztnak. Jegyzetek. a'(a.az&O. oí zpó^í>' aYaD-ol vOv au xaxoí.vfj[J.v 7rw. Imlláni elragadja — Horatius pedig T.vípsg" áXX' oxav óppíCs'-v totai xaxoÍT. 'povot ávof/wv.d-rA ttóXiv wXsaav ^.'. Jegyzetek. kinek neve Kyrnos. egyik csalja. IvJpve.. ix icöv Yáf> ozáoiéc ts xal s[j/^oXo'. ott ezer darabja Ilorgonyink encjednck . Atyja Polyjjais. Theognis intelmeit egy nemes szánnazású ifjnboz intézte. Oi)^s\)A(x. 5.. 10 [lO'jvapyoc os ttóXsi tr/jíiois xr^os aSoi. vitorlánk tünkre megy Széltl összetépve.i. . E töredék értelme : A nemesek nem birnak többé érzék- kel méltóságuk iránt. tSwatv = jogot adnak kezeikbe.oat{o odv xaxw ipyójxsva. oí 5é xaxol Trpfv vöv y. [jLY]' el vöv xsítat 7roXX"í] sv rjOo/t-(j.\}a)v [j. X£p§Ea OT](J. Kúpv'. nincs meg már a két osztály állása közti éles határ- vonal.•'j!2 THKoonis.. 4. [j.vYjaTsús'. Orjáa hnlláintömes Nyaldossa árbocunk. ysXw'J'. 14-. kineveti a másikat. elzáratni. kik nem nemesi családból valók.SÍr3l)-at. innen a gyj- teményben sokszor elforduló Polypaides név. h/. 1. sut' av Totoí xaxotai rp íX' ávSpáai tar^a YávYjTa'. ismeretes ódájában a római köztársasá- got szintén e képben ábrázolja. o' ix xaxoö itJÍJ-Xoc áy/jp. xsv taöt ávéyoiT eaoptov.f|C . Kópv'. oox' aY7.d'oí' zíc. rósz ember házából.v.

" á).TCÓvT3c s^jav (. áXXo'. Azt tartalmazza..jX3'^ápo'. 00X31'.o^ív epikus s általán költi adverbimii. haueui kedvez o. {i3YáXTj y-só.p'&v t.áxap3. TZ'. A'.c 3'^3':o xf^. S. 8.3. |jiv A'. Jegyzetek. st áoÍ7.a . Zeus akaratából.ioJvap/oi.oa 'fépiov. {tO'jvT| dsoc saö-Xfj Ivsotív. nein a jog. ó'f/XO'. köriiliuények adtán.')/3T0 a3v riío":'.7:Aaxía.j.aroi iv ávi^pwTro'. i. s? o= TsXsotyJv a'jif'.c SYSvsro xaxóv.. to Z'Xz. v>swv o' ÓTrspsays vóoc. 0' O'ÍX'jjx-óví' 3x-. köv.lv 3'JÍ33^íaC. s igazság útján. löuiétlödik az elbbi gondolat.) /. Y"/jv sX'. a másik megfonlítva..oov avr^p '^'.ooái x>o|j. .ooX'.ov sXcóv. Cw3'. xio' a következkre vonatkozik: oj yáp 1-' xjtoj /. 7. büntetlenül hal meg.(oc -apa 7.'jlv ó-spxps'j.' — a-j-o-j-hoz kapcsolandó. 'KXkU ív avilpwTuoíí. hog^' egyik lakol önmaga. /.ap'is oíxTj* íí-ávaTOc ^ap ávaior^? rpóai^>3v 3-1 . ou§s ^=0D? ooSclc arsTat áO-avátooc* soGs^áwv 5' ávopwv yávoc s'^O-'. liogy ehhez lehesse-n l'üzni a következ párverset.-a. lU. ír.. a/. . s gyerme- kei nem. j aötí'/. -apa y. = Zeus- tül. "EX::íoa -poa[JLSvétft). 2. igazságos úton.o. áXX' ofpa T'.l '.v /ípoo? ooxsí. j-zpid'/z-: tartja a fhatalmat.óihv y. 6.•>/ oíxt.ro.3v ti rpáps'.rov* 0' 00X3-'.a'.. sl'i)-' OjOXt. xal ópa 'f áoc r^sXío'.oiv 10 a-YjV scokÍooj -a'.(. ávopl 73vr./.ai ^íxaioi."CYj^stat.y.Ta'. -py^YaaTOc á|j.Xa Tao' áví>pcÓT:(ov a-ara vóov o'j 7ap 3-' aöroö tívovTa-.' ó |j..rác r'. 3'j33j3síüv -spi O-30'j.a'.AO"/. 0003 O-éíJLiara:.VíÓaXOO^' OOÍS |J. ij.3v aoró? kTiai xaxov /psoc ooos 'píXo'.ai'av"). Xpf|[J-a 0. 53 7. ió/2'O 0' avopwv Ico'ijOO'j'jvTj' Xáp'. i. THEOGNIS.aasv áXXov 0' o'j xaráu.. egy kényúr. Y'.) zo-rj zo oíxa'.

V. Aglaia. b) 13 16.o'Air. v. 13. a vidámságé és háládatosságé. vonzóert adják. áv^pcÓTiou.zsávoiQ eTcé'/oüai vÓTjjxa. ouoE [J. az ily verseket a régiek visszhangzó verseknek (versus echoici) nevezték. Ewphrosyne. 'KXt:)? a személyesített Remény. legkövérebb részeit. áyAaa jx/jpía = kövér combokat. — kedni kell a gonoszok álnokságától. kincse a remény. — Euasjjeía. £cp5tT:o.£v (tulajdoukép rövidült [j-r^v) néha sok tagadó mondatból álló sorozatot zár be nyomatókkal. I. h) 5 —8. s tisztelni áldozatokkal. 4. minek teljesülését nemes önmegadással. szí- vességé s elzékenységé. T£ .r.^ójzrí t£ zaí helyett.. az oka az istenek eltávozásának.5i THKOCiNlS.oAt'ov Aáyov = hamis. liova a költ ama személyesített fogalmakat mint isteneket helyezi. 12. ingert.. v. o'ják liiatus. riz. az istenek lakhelyéibe. aDa^oXa t>7]xá[i£vot. 4. süysoi>(o ok i>30taij xal á'/Xad [XYjf/ta vmw^ 'KkTííoi x£ TCp(ÓT-(j xal TTDlxáTIfj i^uátco. melyet a központozás. SJ. mintha ígj' volna : áXX' ou [atJv. s a bukolikus ciisura ment ki. 1. a megáldozandó állatnak legjobb.-ben i^foppoaüvr] szintén személyesített fogalmak. mint a 3.ó'/- -Ec. az — istenek közül most már csak Remény idzik még a földön. a II. 11. türelemmel várja. 17. annak reménye. elfogulatlanság és nyájasság jelképe.c '/. azaz visszamentek az Olymjjosra. aía-/pá xaxot? e[r(Oic. E helyzetbe teljesen beillik Theognis. a részvété. u. i. Xápixs. 15 aísv STc' aWoxfiío'. s bizony ön- magához is szól e sorokban egyetlen horgonya a remény. t. Jegyzetek. E költeményt két frészre lehet osztani. OíiXu|jL7ióv8' Olymposra. . a/. 5. l/. Reményt itt — kell tartani a földön. s a párvers elején £UJ£p£(ijv . s itt hagy- ták az embereket.SV [j.-ben ilíaric. ö. = visszaköltözve. oí íJ-swv áií-aváTCüv oosv o7riCó[J-voi. — értsd hozzá to'ji. m.' A Kharisok (római Gratiae) hárman voltak: TJialia. a szerelem istennjének szolgálnak. aj 1 4. Mindauujáan Aphroditének. szerénység. és pedig a) lí2.tpá)t7i y. álnok szavára. s a társadalmi életnek a kellemet. (ppaCsaOío 3' áíxwv ávopwv axoXiov Xó'io"^ aísí. rész az embe- rekhez intéz tanítmányokat. Xenoph.oLi az úgynevezett hypcrhaton r. . melyek ismét két egymásnak megfeleló részbl állanak. iiogy egy jobb jövben jogait ismét vissza- nyeri. a szendeség. Az elnyomottnak egyedüli vigasza. 2. 6.

TIIHOGNIö.

6.

.M/jOáva IÖJV03 '^íXov -o'.s'V. lloX-j-atoVj, aoTOjv
r/. íH|j,0'j, /i03'-'^,; sTv^xa ;j,y^03|j.'.y,c'

aXXa oóxsi [J.áv -ao'.v a~ö •(XcÓ'j'jYj;
f íaoc siva'.,

y,OY,[J.a 03 Tjp.jJ.LiYjC 'J-YjOSvl [j/r^o' ótioöv
5 ^jro'joaíov Yvt«a"(j 7áp oíC'Jpwv '^páva? ávof/wv,
Ójí; a'^tv stt' sf/YOi'j'.v Trtai'.c l'i' o'jos[j,(a,

öiXXa oóXooc t' rf.rAza.c xt ;:o).')-X'JX!ac t' i'iÍAYjOav

O'kojc, cóc ávOjOs; jj.Yj/íti acoCójXcVO'..

Jegyzetek. I. IIoAj-aíorj figyoliueztetek a bukolikus cásusára
V. ö. Theognis 2, l-hez jegyzet.
2. ^'jao
EX = azívböl, ellentétben ;i 3. v. ano Y^-<^''*aar,:-sel. —
píXov tcoíeIv =
barátságot kötni.
5. oí^upwv =
gylöletes, niegs'etési'e méltó.
G. -íatí? £t' ojoíaía t. i. seniuii bizaloni nincs még a legkisebb
fontosságú dolgokban sem.
8. u.r{/.ix: (Tto^óacvoi =: többé meg nem menthetk, menthetet-
lenül elvesznek.

7.

ílaopooc c'jpf^asic, IIoAoraí^Y^, y.vofjc/.c kzy.ípouQ
-'.aio'jc iv /aXt-oiz -pYjY|j,a^'. Y-vo!j.ávo'JC,
oiTtVcC áv T0A[j.(|)3v, ó[J.ó'if>ova i>'j[J.6v iyovTSC,
Í'jOv iöjv áY^flöjv xtbv TS y.y.'/.íhy 'izziys'.v.

ZsO '5ÍA2, í>ao|j.áC(o 03* o'j '(y.rj -áv-sio'-v avá'j'J3'.c,
T'-u/r^v aoToc i/íov xal [j.sYáXYjv oóvaix'.v
aviVvtó-tov o' 3'j oioíl-a vóov xai í)-jjj,6v iy.áorcj
aov 03 xpáToc ÁávTtov 3ai>' orarov, [íaoíAsö"
ü ZÍO:; OYj 130, KpOVÍOTj, TOA|J.CÍ. VÓO? ávpa? áX'.TfyOÚC
SV TaÓTTTj [J-OÍf/TTj TÓV 13 díXa^OV r/S'-V,
YJv t' 3-1 lOj'jpo'JÓvYjV r^sfOfi vóoc, yJv ::pöc ojípiv, "
avi>pcó-cov aoíxo'.c irj'c^y.^i -3u^)'0[X3V(ov
O'JOS I'. X3X,0'.JJ.3V0V -f/öc Oaí|J.OVÓ? SOXl [jpOTOÍaiV,
10 ooo' ooóv, Y^v i'.c uov áO'avá'co'.a'.v aoot;

Jegyzetek. 5. Koovvor; Kronosfi, t. i. Zeus. 1. Tyrt. 2, 2.
9. /.£x.pi;i£vov, határozott, kitzött, a végzet által rendelt.

^

•"iö THEOGNÍS.

E
költeményben Theognis, bámulva kérdi magától Zens-
tól: miként lehet, az, hogy a jók s gonoszok egyiránt részesül-
nek az ég áldásában, sót sokszor a gonosz kikerüli a büntetést,
míg a jót éri az. Itt megint fölcsillan a görög felfogás, mely
szerint a szegénység a legnagyobb baj, a földi roszak között
a lecroszabb.

7cXo'jT3tv uöv o' aXXwv ohozv a.[/ YjV o'fsXo:;,

TTASÍOVa O' cíoSCYjC X'.aófov AloXídzo),
5 OOTS Xal 3(5 AlOSO) ~oX'JÍO^OÍY,1'.V 7.vy,i>3V,

Tcsbac ÍJsp'jcrpóvYjV aíiJ/jAÍoia'. Xóyj'.z,

f^zz ^poTOÍc Tiapáysi Xr^i'>Y|V.[íXá-io'j^a vóo'.o —
áXXoc o' ooTTw t'.? toOtó y' sTTS'fpáaaTO,

ovTiva OYj »^)-av7.TO'.o 'jiXav vá'foc ájvf '.xaXó'|/-{],
10 2).()-(j o' 3C T/.'.3pov ywpov a;io'f í)".;j.3V(ov,,

•/,')av3ac X3 TTÓXa; -apajj.sí'j^srai, a''T3 t'>7.vóvTcov

'j>'y/á? íl'pYOors'.v xaÍTisp áva'.vojxsvaí;'
áXX' apa xai xsífisv juáX'.v TjXoO'S Xícjo'poc YJpoj;
se 'iáoc Y|SXíoo cj'ffjOi TroXo'ipoTjvaic* ^
15 O'jo' st '|3Ó02a [j,3v :ro'.otc ST'j'Xon'.v ó[J.oía,

•/Xöj'jaav 3/wv a.Yai'HjV Xé'jrofyO:; ávT'.»>30'),

(oxÓTSfiOí; ' ~óoac tayswv AfyTTOtwv
srYj'3f>a

xal -aíoojv lio^yáío, twv árpap s'.oi :róosc.
áXXá '/p-/; Trávta? yvcü[J-Y|V TaÓT"(j xaTai'>3ai')-at,

20 (ó; ttXodioc TrXsíitYjV Tiaaiv 1/3'. óvajx'.v.

Jegyzetek. J. llXr,'^:'. érdok dativusa, = a tömeg szouiélKn, a
tömegre uézve.
'i Twv yix'khow •/.-£. =r semmi egyéb hát haszonra nem segít.
Azt fejezi ki itt a költ, hogy eddig iigyau nem hitte, de most
már meg vau gyzdve, hogy semmi egyéb haszonra nem segít,
mint a j^azdagság.
aoopo'jJvrjV, a bíi'óuak megfontult Ítélete, megfontolása, s
'.').

ennélfogva igazságossága. —
'l'aoaaivJjí;, 1. Tyrt. 3, 38-lioz jegyz.,
hol általán Hddcsröl van szó. V. ö. Horn. Od. IV. 564. Pind. 01.
II, 136.
4. il'.CTJ-foj AíoXíoEi.). Sisyphüs, kinek a ravaszság, álnokság a
fjellemvonásai, meghagyta nejének, hogy halála után ne temesse
el mikor pedig leért Hadesbe, panaszolt a miatt Persephonenak, Plú-
;

tón nejének, s rá vette, hogy íelbocsássa ta földre neje megbünte-

tfiEOGNÍS. 57

tése végett. Mikor aztán nem
akart többé visszamenni, s
felért,
HeiTues istennek (1. ezt Cox-Komároniy e m. I. 31. küv. 1.) kellett
erszakkal visszavinnie. Részint ezért a tetteért, részint mert az
istenek titkait elárulta, utazi')kat mej^-abolt stb. azzal büntették,
hogy Hadesben egy nagy követ kellett felgörgetnie a hegyre, s a
kö, mikor felért vele, mindannyiszor ismét visszaesett. Ez a sisy-
pliosi nmnka
5. e; \\to:t.j- 1. Tyrt. 3, 38-boz jegyz. Hom. II. VI. 152. köv.;
Oil. XI, 5, 92. köv.
6. Hsp'jíO'ívr/y Persephone, Hades urának neje, a ki el tudja
venni az emberek eszméletét, az ánivak királynje. V. ö. Hom.
Od. X. 4<.»4.
11. -apaacíycTa; épen mint Mimn. 2, 9.
15. •Ivjrjix hazugságok, költemények, a rosznak niellékfogalma
nélkül.
Ki. Mi-'jyjt 1. Tyrt. :!, 8-hoz jegyz. Hom. II. I, 247. köv.
17.Ta/c'v cla- h. az ion nyelvjárás s'a és ir^-i használ. 'Aí-'j-.ÍiV
A Harpyák, az alvilág lakói, a n'itság, s a rohanó szélvihar jelképei.
18. -aiotüv Bopáf.)* Boreas magzatai: Kalais és Zetes, kik roha-
mukban a Harpyákat is utolérik. Boreast 1. Tyrt. 3, 4-hez jegyz.

A költemény tartalma az, bogy a pénz uralkodik az egész
világ felett, egyéb mitsem ér, legyenek valakinek bármily szép
tulajdonai is, mire sem mehet velk, ha pénze nincs.
Tbeognis nem tud kibékülni soha azzal a gondolattal,
hogy , elvesztette, most íme minden tevé-
miután vagyonát
kenységtl, van zárva; igen nagy fájdalmat okoz
befolyásti')l el
neki, hogy a nemesi születést elhomályosítja a gazdagság ;

minden ember csak gazdagság után áhítozik ez a cél, melyre ;

mindenki törekszik.

10.

Zsoc |X3v rr^ios -óXy^oc 'iZZ'.rAyy., aíö-SjO'. vaííov,
aísl OcC'.tájOYiV fzlr/ ztS á-YjU.oi'jvTj,
á/.Xoi t' á^^ávaTO'. aáxa^C/Sc O-soí' aorap !\~óAA(ov
ö,oi>tóaa'. YÁtöa'jav xal vóov r^[JL;Típov. ^

rj|j.3íc 03 a-ovoac O'soí'j'.v áfysa'3á|j.svo'.

-ívto'j.sv, yajOÍsv-a \i.zz' aúá^koi'^i Xé^ovcsc,
[j.r,02v Tov Mr,otov os-oiótsc ~óX;jj.ov.
(í)o" ciV, 7.3V á|JL3'.vov á'jf.oova i)"ju.6v l'/ovta^
10 vó'j'^'. u,sf>'.iJ.váa)v su'ff>036vö); oiá-csiv
i3p-o;j.3vo'jc, rr^Xoö 5s xaxa? áíro xf^pac áiiovai,
YY^jOáí i' o'jAÓ[i-3vov xal O'avátoio tsao?*

Xol [J.0)? spatol xaXá ts xal X'.oaJvrj = sértetlenül inai'adása végeit inl dat. Mríwv Valószínleg Dareios vagy Xerxes hadjáratára vo- natkozik. L. '2.Yáa . 11. hasonb) viszonyok közt élt. ir. 12. ki a luouJa szerint. r=: TZaí^OVTE?.ooc. Megara egyik várát éjjítette. i.ais'-p. noXoTuaírj. O'JV OÍq s.:' áXXYjXota'. [j. ÍEp'ov ixíXoí szent dal. 'csXöjvtcC. 0OT3 xaxwv Yvwjxac síoórsc oot' aYaiköv. Theognisnak nem tanító elegiáiból való. o'i TtfyóaO-' O'jxs ítxa? fjOs-^av oois vÓ[j. 1.svo? sv oTÓjj.' í>CiívrjC oz xal síXaTrívirja!. TirAic. ttoXXwv x3Í[j. Xeuopban. süxóojj. : 7. síw 5' (ocíx' iXarpoi x'/ja' svá(j.í Y>iv Tra'iav ástpá|X3voc Ij'fl'idmc. 'Ar. Mimu. mint a spártai heloták. Ez az alsóbb osztálynak az uralkodó osztálytól ^•aló megkülönböztetésére szolgált. Solon 7. % 6-hoz j. áXXfjXoo? 5' áTraiöjaiv i. Különben itt sarcas- nuxssal ír a költc"). íkxoo'. ot os Tiplv £ai>Xol vöv s'. mintha bizony azok egyebet nem is tudtak volna 4. Jegyzetek. ! 58 TIIEOGNIS. E töredé- ket épen az áldozat alkalmával énekelték.óXXtJi'j Megara városnak pártfogója. E pár sor eléggé mutatja a költ arisztokratikus hajlamait. -/apísVTa Xe'yovTí. "apá'jaifj sv Tráaaíc.aatv 5 xaí OS auv aoXíaxotat X'-YorpiKj-fi-oic váoi ávops. 3.'. E töredék.sv sO-' rjos 7ró). ^aváioío -iXo. ll-Iiezj.-al a cél kifejezésére.trjtj.részint a gyávaságra céloz e kifejezés. hogy az elnyomott megarai köznép. 3.' á.7:3 ípOVa TTÓVTOV 7r(0TYja-(j xc. áXX' ájj/^l TiXsopIjat oopá? aÍYwv xatsTpipov. t. 8. L. . paian.3V Z'((ü TTTip' SÓ0>Xa. Megjegyzend itt. — /. oopa. hanem a sympotikaiakból. mely ekkor az uralmon volt. TÍ? xsv taöt' ává/oir' saopcöv . Xaoi ok ori áyJvOi.Xot. Jegyzetek. Ivópvs.ovio ttóXsoc* 5 xaí VDV sl'a' aYatl-oí.c. melyek a lakomák élénkítésére liasználvák s vidám tartalmúak voltak. 1. Hasonló volt ruhájok is. 5. 53-lioz j. mint a következ is.t' 7. i 12.

aYAaa Moo'jácov owpa '. 'Aí^ao oó[J-oo?. O'ffv' áv T.. s halála után épen költi tevékenységének szép emlékét hagyja hátra.. hogy az ifjú Kyiuos dalait örömmel adják el a lakomákon.t. hogy ö. A viola. mely saját- lag életk()rlméuyeibl magyarázható. xai so'jo'isvo'.s libom- koszorukat üdít illatukért kiválóan kedvelték.tííü).:. Egyik jellem- vonása. áXX' (oí. -acuv honierosi. E költemény valószÍBÜleg a Kyrnosboz intézett dalgyj- temény végén volt. hogy tanít.vagy ibolya-. V. zlc.c |j. ooos TÓr' 0003 »'>av(ov aTíoXstc xXáoc. '{'f^-j 'JTfyco'ítóasvoc YjO' áva v7.. k . Jegyzetek. =''A6ou h. ionnal vegyítve. 1. a mi nemes. ttoX'jxojx'jtoo? sí.arisztokrata-) aszó valódi értelmében. Kitnik belle. íüaticixviDV = ibolyakoszori'is különösen Ajihrodite mellékneve. A pénzvágytól nem ment. pr.[jh. lu árpíl'. az iskolákban kimaradhatatlan kézi könyv volt Hesoidos mellett. mindenki örömmel és haszonnal olvasta. hanem szletésileg az. 5.O?' %'r. mutatja Tlieognisnak az az Ítélete.. S mint írónak épen abban áll egyik f érdeme. a mi szép.34-bez j. . 17. o'jy Trzwv vwtota'. xai>' 'E/JAoy.oÓY£TOv. emberies érzü- letre. mondhatni. melyekhez. mint mega- rai. Od. Tyrt. 3. Iiogy az ifjú költészettel is foglalkozott s hogy nem sikertelenül.-I/£. ~n. mint Honi. « s. L. vezérelni. a Múzsákra is alkabaiazták. 15. aísv r/íov ovojj. de . Végig vonul mindannyin bizonyos borús hangulat. 13. Csak az jó eltte. ob'.a. 'Aíoao oójioj.' á~aia. ion alak az attikai paoíto. pliir. 2-liez j. L. Ií2.rov áví^píó'O'. — nx^iiar. hogy elégiái túlnyomólag erkölcsösségre. '['{[ T£ v. Yáf/.rjX£.* 'Aiao költi gen. Költeményei az ó-korbaii nagy tekintélyt víttak ki. ion alak kettzött a-al.aoo. Arkli. a mi jó.al TjéX'.[j \'[Wi rStXjí^:. 25.v irpfj[JL£vo?' áXXá 0£ 7rÉ[i({)£'. Mojaidjv a gen. de bizony sokszor oktalanul az. rózsa. h. dórt is vegyített.h. a mi nem érzületre. aXXa •xsaYj'js'. int mindarra. Elegiáinak tárgya részint pohtika. részint erkölcstan. 9 P"^í. ö. de igen helyesen csak ill határok között. szóval erényekre intenek.:£'u.xpóv Tratoa Kó'(0'. 16. /leansiv = vezetni.or^ S'J'JTj ójUÖC. . TUKüíiNIS.0'3-£'5ávc»jv" 15 "aT.7:£p {i'.v áo'. íyt>')Ó£VTa -spwv tJj^íiví s"' ái. asO oo vrc/y^O) aíooOc. Theognisnak említett pár mvébl világosan kitnik. [X£[j. 7. K6(>V£. . az ifjú- ság tanulmányozta. Szójárása epikai. H.

v 3[j/^Ó£ta'.athwv piótoo ttotí Tépjj. íme egy mutatvány költeményeibl Üoosv £V ávT>f>w.nX ávof^wv* 5 iizé[jMoiQ £YxaTáí>£VTO" Káps^ri '(arj k\-\c r/A^ZM. Kora legtekintélyesebb férfiaival állt barátságos. mint Pindaros.óv TTÓXX' áiáAsaTa vo=i. s életét jó részben különböz hatalmasságok udvarában töltötte. A mara- thoni csata (490 Kr. 'ppovTtS' lyei xajiátou. e. . drága pénzért. az athenaii kényurnái. számos megbízatást vállalt el. i>vYjTWV o' orppa ziz ávi>oc s/jj TroXoYjparov vJÍJYj. Elébb Hipparkhosnál. vYjTTiot. Ezáltal megalapította hírnevét. oÍí.a ({ioy^ Twv (XYaö'WV xX'qd-i yaptCó[4. Ide sereglettek az akkori kor neves költi. Életideje meg 559 — 40'J közé esik. yjjóvQr saiK y][íYjc. mint látszik. s a költ méltó volt fénykorára. Súnonides.. oors 7áp eXizío i/st YY. Atyja Leoprepes volt. xoD'fov syojv ö"j[j.ÓTOo bkr(oc ^VYjTOÍ?.cVCi!.paaé[iev o-its {^aveiay-at. ous laa^'-v... bizal- mas viszonyban. Élte végs részét Sikeliában Hieron syrakusai kényúr udvaránál tölte. wc. 90 éves korában halt meg. IX.) — érte el. [iÁvti 'fy'(\^' s[x. ennek megöletése után pedig a thessaliai kényuraknál: az Aleudák. Aiskhylos stb. de tudjuk. Egyszersmind alkalmi költvé lett. e. mint a hagyomány mondja.r5'. 90 éves korában halt meg. áXXa ao taöra [j. Bakkhylides. Életkörülményeit részletesebben nem ismerjük. lü ODo' DYtYjC otav fj.) után a nagy drámairó Aiskhylos elól elnyerte a pálmát az ott elesettekre írt igazán szívhez szóló elégiával. Mint említk.és Skopadoknál töltötte.r£p rfúXXtov ysvsyj.ro'. : 60 SlMONlDES. vóo?. Ez az idö Görögország fénykora volt. Virágkorát a persa háborúk korában (500 461 Kr. Simonides született Keos szigetnek Julis városában. Ta'jr(] xstia'.rsoov abí" £v 5s TÓ xáXXiarov Xío? sscttsv áv/jp* oíTj . xciájSs %. xal p-. ávopcov Yj x£ vácov ^rYjflsa'. hogy hónát korán elvesztette.

(11

Jegyzetek. . Xto; . . . ávr^p = a kliiosi férf t. i. Homeros.
Ismeretes, bogy körülbelül húsz város versengett Homeros hazája
fölött, mindenik magúnak vitatva a kiváló tisztességet. Khiosról
valószín, bogy itt legnagyobb becsülésl)en állottak a bí)merosi
költemények. Ugyancsak itt volt a rhapsod iskola is, a Homeri-
(láké. Az idézett hely megtalálható Hom. II. \'I. \U').
4. .5vr,T<ov K kifejezést nyomatékkal ismétli a költ, ígj- 7. v.
5vr,To)v, íl, V. ^avsíd^at, 18. v. ^vrjToli; — o'jaat dat. plur. homer. óid-
tól, attikaiban ?
ö. EYxa-c'í'cVTo tái'gj"a a 3. vers.
10. ojt; — oooi- 1. Mimnerm. 4, 2-bez jegyz.
l:i. -oTÍ epikus és költi alak az attikai -po? helyett.

E költeményben a mulandóság fölött kesereg, panaszkodik
Simonides. Alapgondolatként Homeros ama nyilatkozata szol-
gál «a milyen a lombok elveszése, olyan az embereké^. Min-
:

denki tudja ezt, s mégis kevesen használják fel az életet úgy
a mint kell. Ne legyünk könnyelmek int a költ gon- — —
doljunk ifjúságunk szép napjaiban az öregségre, az élet mulé-
konyságára, de a nemes élvezttekböl ne muloszszuk el kivenni
részünket.
íme a mimnermosi búdal, a fájdalmas panasz, a keserv
az élet rövidsége, tünékenysége fölött, s íme megint a modern
elégia salakja. A költ bánatát azzal igyekszik ellensúlyozni,
hogy a mvet az élet felhasználására intéssel végzi be.
Simonides egyike volt Hellas legtöbb oldalú, s legtekin-
télyesebb lantos költinek. Itt epinihiá-t, hyporkhemá-i, paian-t,
(lithi/rainljos-t, partlienia-i, hymnos-t, tJircnos-t és elegia-t. Ide
most csak ez utóbbi tartozik, melyrl jegj'ezzük meg, hogy
Simonides volt a (lyász-fleiiia megteremtje, s nagy mestere.
Leginkább az érzelem gyöngédségét, az alak elegantiáját s azt
dicsérték benne, hogy az érzelemnek oly bensségével, meg-
ragadó közetlenségével tudta kifejezni a bánatot, a keservet, a
gyászt, hogy mindenki, még a legközömbösebb is ellenállha-
tatlanul együtt érzett vele. Általában tartották a gj'ász- t
elegia legkitnbb költjének. Nyelve az epikai, kevés doris-
mussal, s még kevesebb aiolismussal vegyítve.

X Ion.
Orthomeuesnek volt fia, Khiosban született, s korán Athe-
naiba került, hol kiválóan szomorujáték-költéssel foglalkozott.
Virágkora 452—449 körül esik. Készt vett kora mozgalmaiban,
abban az idben mködött, mikor a nagy fontosságú persa

:

háborúk bevégzdvén, minden telietséguek, s minden irányban
szabadon lehetett r kellett fejldnie. EgyetemeR mveltségét
legtalálóbban az jellemezheti, hogy a mi tudomásunk sze-—
rint els Hellasban —
prózaíró és költ volt. Annyival sajno-
sabb, hogy már 422 eltt ifjú erejének teljes épségében meg-
halt, mint Aristophanes, a legnagyobb vigjáték-író mondja:

"1(1)7 Cl Xlo; oaTTcp ir.ÚTiaz'j kÍXoli

'Aotov auTov ná'nzc r/.iXouv áaTEpa.
Béke 777. kíiv.

Aranj/nnk fordításában

Ion, Kliiosból, a ki irta nem rég
Itt lenn a «Hajnalcaillag»-ot miért ; is
A mint fülélt, hajnalcsillag leve.
Másnem költi mködése nem tartozik ide, lássak elegiáit.

I.

aí T£ ITavsXXfjVojv á^opal v^aXíai ts áváxTwv,
s^ o'j poipoósaa' oív7.c; dtto/D'Óviöv

7rat5s<;, rptovTjSvrsí;, órav 7:áarj aXXoc stt' áyAo),
;rplv OS attoTuöia'.v ;raoaá[j,£voi os po'/jc

vsxtap aixsXYOviai [agvov oá^iov ávi'>pcó;rotaív,
10 ^ovov Toö yjxífiS'.v rpápjJLaxov aorocpoác"
Toö íl-aXíat cpíXa léxva rpiXo'fpoaóvat ts '/OfvOt ts"

Tcöv aY^lkíjv [JctaiXs'K ocvo? sost^s rpúrjiv.
T(|) aó, Trátsp Atóvoas, 'ftXorjTscpávotaiv ápsaxcov
ávpdacv, srjíl'újj.oiv ^0[J.xooúov TTpóravai,
15 yotips" otocifj o' 7.í(f)va, xaXtóv sTriripavs ^pYcov,
uívsLV xal TraíCs'.v xal tá oíxata cpz-yovsív.

Jegyzetek. 1. Oupiooí^potd!* .J'jpao; =; egy szöllombbal, s l)()ros-
tyánnal körített könny l)ot, melyet a bakkhansok, liakldiosnak,
a boristennek kíséri viseltek; ^upa&'fjpo? (ifJp<Jüv cpEpojv) thyrsost =
visel, Bakkhüs ünnepét ül, s továl)b menleg, nnt itt borivó
általában. — Afívudo; a bor, a szl, a vegetatív élet, az örömök,
vidámság istene, ki a szlnn'veléssel, l)orkészítéssel ismertette

r,:'.

meg az onibereket. Másik ismert neve BaJc7,}ios. L. Cox-Komáromy
e m. I. 58. köv.

"I. a'JTr, e h. ojtó; t. a mutató névmás mint
i. Dionysos, liol
gyakral)l)an a mellette álló mondományhoz
hasonul. -pf^^aa;; —
itt — t'elidézüje, megtei'enitje t. i. a vidám beszélgetéseknek íXoví'ovj.
3. IlavsXXrJvwv i^opaí —
nemcsak népgylések, hanem a mire —
itt célzás van —
a vallási, politikai összejövetelek, pl. az olympiai
s pytbiai versenyekért. A i<Pan]ielienek» alatt a görög nép összes
törzsei értendk. — i-opaí-hoz különben egészítsd ihi/.
7. TTaÜoE: t. i.a szlszemek; oíov/Jívtí; a szemek snrrogásáról,
mikor a szlt csöbörbe töltik.
8. 7:p\v oz atdj-'Öa'.v — t. i. mikor a szl a fáján észi'evétlenl
n, fejlik. — -aj^áuLcvo; 3 |iorj;* t. i. mikor a szl már sajtóba
van szorítva.
10. sápaa/.ov nem oi-vosszer, hanem felidézje, létesítje, esz-
köze a vidámságnak.
15. a''T)va élethossziglan, az életen keresztül.

A költ itt e müvében Dionysosnak, a bor istenének áldá-
sait festi, ki az emberiséget kiszabadítva a durva vadság nehéz
kapcsai közül, társas életre szoktatta, s a vidám összejövete-
leken szelidítette az érzést, az erkölcsöket. Mesteri kézzel van
a költeményen végig víve a képmásítás. Á. lelkesült vidámság,
a korlátlan érzelem nyilvánulása szintén figyelemre méltó.

Xa'.psTtu YjaÉis^ooc [jy.i'J3bz icoifjp is ~r/.z-(^rj ts*

Tjijiv s %[j'fff^[j' oívoyóoi í^spa-c-
X'.f/vávrwv -poyjta'.'j'.v sv a^oY'j.o^o'.;* ó ^A Xr>'jaóc
oövoo =y/ov -/y.^jrjVi vúáTíü s'.c soocroc.
'j-ávoovtsc 0* iípaxAsi 'AXx[j.t,vy; ts
5 á-fAö: t'

ílf/OXAsí Wz[t'JZ'Xin.\z x' ix Aiö? a,oyó'j.3vo'.

-ívwjxsv, 7raíCw|J.sv, itco Sia vuxio!; áo'.of,,

óp/sí'jO'tü T'.c' ixcDV o' áp/3 'fiAocc,oo:;óvYjC.
ovTtva o' s'js'.^TjC [j,í|i.v£'. O-áXs'.a -áps'jvoc,
10 xstvog Ttóv aXXíüv xoopÓTSf^ov TrísTai.
Jegyzetek. 1. IJaTtXcJc alatt valószínleg magát Dionysost kell
érteni.
3.Xpjaóc egj- a lakománál boiTal szolgáló személy neve.
4.köv. V. ö. Xeuoph. 1.
5. llpa/.Xe''. 1. Tyrt. 2, l-hez jegyz. 'AXzarJví; Herakles anyja volt.

<i. Hpo/.Xc'; Prokies Herakles sarja volt. Ihpasíoa;;: Perseidák —
a görög luythologia egj-ik fhsének (kirl 1. Cox-Komáromy e
m. II. 14. köv. 1.) ivadékai.

7:. 1.fii Itt e kis mübeu az alaphang.oaáv'í]? xciX Ztjvóc: 'OXojXTrto'j a. Ez a töredék azért bir érdekkel. illetleg ennek túlvitele által az elegiának határát átlépte. mennyire hozzávethetünk.XXá iVvaíoaúvAjc [xsiáystv xat ttXo'jtov á'civstv s'j(p(iov s'íxtrjTOv TÍjx'.v xXoTá. fjts jj-oc aosí ywplc do'ÁoGÓYqQ Xttov sötjxs píov 5 wrpéXijxov 5s cptXo'. Krates. : Ion már e müvében is. 1.aTa §' odx id'sXoj a'jvá'cs'.\ ismertet meg. 10 Twv 5s Tíjywv 'Ep[j.svoc.ov Sí? áf>srr^v. mert eltte fényíízés minden a nap csak a nélkülözhetetlen a szükséges. ravasz- ságnak istene.-{Krj. ni. melyekben eszmegazdagság. Erre nézve 7. x' a'sevoc.a'. Traíl^oaEv. de épen ezáltal. « ványa.vf.síiB. 01) aTiávat? tporpspatc áXX' ápstí? óataai?' Jegyzetek. 31. 8 ódái fenség van.. Solon 10.\'z. 7. Zeusnek hír- nöke.. alatt.sv. s a dythyramb-költészetbe csapott át. 'I'^p[xf. mulassunk. de többé nem elégiák. köv.v Hennes (római Mercurius) a csalárdságnak. L.ójj. Cox-Komáromy e.)|j.rf. Vezérelve elegiáiban az a mi Mimnermosé. 350 vagy 330 köré esik.)* '/ópTov s[i'(j ows/óiQ 5ÓTS Yaarspí. xavO'ápoo oX[3ov [JLÓfíjXTjVtóí. i. tXá-jOjx' á7vac. úgy hogy érdemei dacára is e jellemvonás megrovandó benne. 2.fjV xal íVloúaa. a jian)dikii. kitnk. I. melj' az egésznek közép- pontja igyunk. rsxva Moöaat lítsptsc xXóts [xoi so'/o[j-áv(. emelkedett hang. 1. Ánide a költemény végén mintha meggondolná magát. Élete. feje a kei*eskedknek és tolvajoknak. Mint dithyrambosok.? [j//j YAoxspóv ttíí-sts* yf>r|[J. a lélek . '/pr|jxaTa [j. XI. s ama melléknévre t is érdemesnek találta az ó-kor. mert az elegiának egy iijabb nemével. 1. A költ már a gyomor kielégítését mondja legfbbnek. de mint a hagyomány mondja. 2-hez jeg. Töredél'cibl ím itt van egy : MvYjp. s még inkább Anakreoné t. a Thebaiban A különc » Diogenesnek volt jeles tanít- született. több elegiáiban is a si/mpotikai vagyis a lakomák élénkítésére szolgáló elégiái faj mestere.

kivált a m elején a valóság nevetséges oldalát emeli ki. szív- iiez jut<') mvek többé. Görög laiitosok. ezeknek elégiái pedig nem szívbl jöv-. de mint a bevezetés- ben említve volt. hogy az erény az egyedüli birtok. miilön kimondja. A nagyhangú pathos. s épen azért megismertetésök a közép- iskolai tanulóra nézve lolöslejíes. s épen ez által paródia. is tulajdonképen már az Alexandriuok korába iUik be. s ezzel kivan áldozni 6 Hermesnek. Antimakhosról lehetne még szólani. KRATES. 65 a szellem leigázásiit a göiög jobb érzülete mintha nem tr- hetné. .

Aristotc- Ics s mások.. gúnynyal. bölcsészeti vagy más tudományos tételt fejezve ki. melyet a késbbi e fajta költk is kiváló elszeretettel használtak. Sdh-ratcs. pár rövid sorban a levert szív biiját. Az egyéni. némileg szatirikus tendeutiájuvá tette azt. B) AZ EPIGEAMMA. ^^az: - ArkJiilohhos. általános igazsá- ságokat. Ez az ejiii/raitn/ia. keservét fejezve ki. el- térve az epigrammának kizárólag felirati természetétl. Epigrammákat bizonynyal már nagyon régi idkben szer- épen mert egyszer feliratok. az eladás eme rövidsége s teljessége. melyet egyszeren fclirainfik nevezhetni. Ily irányú egigrammákat írtak l'jiipeilnkics. memléken vagy istennek szentelt ajándo- kon stb. mely körülbelül az elégiával karöltve fejlett. minélfogva eltér célú. inkább történeti. Pi/tliajioras. Nála már az alak a distikJton. oly találón fejezik ki a gondo- latot. Felirat aztán lehetett sírkövön. Síi'- iratai pár sorban oly meglepn. hogy örök idkre . A szó maga (l-iypafj-aa) eredetileg oly rövidke költeményt jelölt. MimnermoK korában s talán részben általa. tartalmú volt. élességgel. az epigramma a gyász-elegia jellemvonásait vette fel. 'J Iniki/dides. A epigrammának legnagyobb s legtermékenyebb mestere az ó-kor egyhangú tanúsága szerint keosi Simonidrs volt. mint mvészi becsüek. Ez az irány utóbb közkedveletre talált. kesztettek. ugyanazon forrásból merítvén életnedvét. egyedi véleményt. epigrammái már az oktató irányhoz csatlakoz- T/ieoi/nis tak. hogy e nem mvei is telve voltak keserséggel. meg- ragadó egyszerség által annyira kitnk. a magán élet különböz viszonyaihoz köze- ledtek Sapjihn és l\rinna mvei. A ki az epigrammát — — tudomásunk szerint önálló érték mfajjá tette. mint az elégia. kivelfönnebb mint elegikussal találkozánk. de a legkorábbiak. Életkörülményei világosan magyarázzák. életnézetet. a nagyszer. Van a görög lantos költészetnek egy ága. Platón.

v iou alak az attikai 2. Dioskorides. Hiraonidesnek nagyon sok követje akadt így a bárom . u. Szabó Jstcán s mások által a magyar irodalomba is sok át van ültetve. e. "Ilpr. A költészet nem mozgott többé általános érdek viszonyok s tárgyak körül. majd a X. E gyííjtemény Antíioloijia Graeca név alatt ismeretes. tehát az ion. — nagyobb. Cl mintákúl Bzolgálliatnak. a magán élet szk körére ln utalva. Itt keresett s talált virágzó talajt az epigramma költészet. xooo'. Hhianos. Palladas. végre Euripides finom patbosa által tnt ki. ion.. 5-^' . mely az elegiáé. a nyilvános élet színterérl letolva. Hasonló szellem- ben írtak iiielosi Melanijtpnics.á. melybi Székács. éskölti szó. s ennek mvébl kivonatban Maximus Planndes a XIY. Epigi-ammákat elször Melear/ros (Kr. -/. párosulva a költi nyelvvel sok ügyest.sA7i///o. magasz- tos kifejezései. parosi Kiienos stb. Philippos. -ae'xio gyökébl. termé- szetesen olykor helyi sajátságokkal vegyítve. korába esik e mfaj virágkora. kik közül . S ez természetes is. év- százban. kecsesek. Theokritiis. Az epigrammát legnagyobb buzgalommal az ahxandrinok mvelték ez idbe. a komlúnativ éleselmüség és tudós élcelés .. legnagyobb szomorujátékíró. finomat s kedvest teremtett.s bátor. Su])hnkles tiszteletet kelt erkölcsi nagysága. Képzelt tárgyakra.o/.f. Epigrammái nagyrészt síriratok. Héra itt. A dialektos általán az. részben át- ölelhetetleneknek bizonyultak míg másrészt a görögökkel . Lukiliios. azután Philippos (lir. Leonidas.j. I. — zaX'J.j. de elég ügyesek. — 1. Fzületett költi er. de néha áldozati ajándékokra szánt feliratok. E mvekben nincs ugyan sok szel- lemesség.•íi. AZ EPIGRAMMA. 'Hpr. Az e kori. 60 körül) gyjtött öszBze. st némelyek épen tanító vagy elégiái irányúak.zpT. szé- lesebb kórü mfajok túlságosan tág keretüeknek. kliiusi Lm. Jegyzetek. A görög szellem költi ere jobbadán ki volt merítve.oícov sör' zvjjyf^'jz y^.wv.. mint a házasság istennje szerepel. Lukianos.)v ej). személyekre is költöttek ekkor feliratokat. Konstantinos Kephalas. ^ínasalkas. még késbbi költk közül legnevezetesebbek Kalli. évszázban). A görög epigrammákat rendszerint distikhonokban írták. Antipatros. Ennek szerzje Arkhilokhos. : uiakhos. ha épen valóságosak híjával voltak. nem ritkán mvésziek. évszázban. Meleagros.

ki Lesbosból származott.£i)-a^ Toíc. kancsó. órjTL? £/£'-? 'iVtóa tav h\í'{o:/ 'jizoohy. jellemezve van bonno a harc a persák ellen. Kr. n. orc t^. . 3. 1. Simonides összes síriratai közt ez a legszebb. EÍíwvTt doM-j: = 'IVjvía dór alak — i z-jt^ h.v oóva. 'A'oa 1. írta a következ kittt is : 4. mint alább a 7. 6. e. mint a melyek a halált jelképezik.í)ó|X£voi.. a liarei bátorság. epikus — alak -t h. 7. 490) elesett hseire volt írva. v. 'íí 4sív'. 3. 7. '^jvstaipí? 'llfylVV' £V t6[J.£ v6jj/^7. £'J<Tav = 0Ü33CV. 7. — költi és ké:-öbb kori szó z= korsó.x. V.v.1'-' tsXéDíovi'.0£ X£tiJ.aa'.v. keresetlen egyszerséggel s mégis nagy- szeren festve. Simonidestül a Tliermopylainál (Kr. 4S0) elesettek emlékéül állított oszlopni. Jegyzetek. u-. liaoxío7.. y.l'v>' áispoTiróXtsc... -ar/jp |x' ixáXs'.':jtoI 7.jj.p74£ ló^s.'. Baukis cg3'ike Sapplio tanítványainak.y(ov M/]5cov £o:óp£^7. aYYáXXsLv A7. 7r£'. Nemes egyszerség. x£Ívojv pfj[j. cóc síocövti* xal ó':t'. korán. finom érzés lengi át e mvet.[Í(0 Ypá'Xa' E'/7. násza Bauy.ooó^ li. ycón yávoc Tr^vía. A sírkövekre gyakran seireneket tettek.. -/. ^ — arrooíav kültíli és késbb kori szó. [xoi 7. h. 9. Z-j.aol: dór alak az attikai aTrp.j/. 38-lioz j. 5. a hsiesség egy- ben siucs ily nyugodt. 'EXXfjVwv 7rp0[j.ptoTaj. e. Szerzje Erinna.yc/rjvt£c 'Ai>Yjvato'. 4-liez j. á f.x'. Tyrt. legtökéletesebb. siTratE xal tó" •/(ót'. élt 600 körül. Sapplio kortársa volt.v sö'jav E"/£i Tácpo.7. az attikai Gr.v h.68 AZ EPIGRAMMA. MapaO-wvi •/poao'|ó. — xav dór alak az attikai t}.ioa- eltt kevéssel halt meg. 5 "/wii jj. ö. í]z az epigramma a maratlioni csata (Kr.ovtoig.£07.

jv Euonymiának. Maia a pleiadok közt lezek a hajósokra nézve fontos hetes csillagképet teszik feljövetelük .ivo. 30oaxov Ev xoavaoí. oG tóos -jaiJ-a* Jegyzetek. Szintén Anakreontól. néha cíj Í3.Ázsiában a mai Irak-ot.v s'j9"j6'!xtov EücovjiJ. Hiíooe. =tartva fel. itt =: erö.ú. 03 ü.n. simuló szó.költi és epikus szó =. ki Ivr.* 56. 69 Jegyzetek. A'jtai -oiaaívov-a as'jaajíp'. 03 MoO -a. y. Ghilau-t. — aaaa dór alak az attikai -rrua = nr'iv. körül \irágzott. [loífiav i/ov:' aYaií-f. -oiíC'" meljik alakja? .'.'j/. <7^e'vo. ace.vt h. 3.e" Maia fia. Hermes.j. . pron.o'. G. h. és Mauzandaran egy részét. aía epikus és költui szó aphairesissel Yx"a-ból. 5:24.03. oopsi'.izr^Krj'^ sr>o'3aáa3va'. •2. Kaf>T3.. T'. Ma'.oor iv -oAÉao'. téres.. AZ t Pl GRAMMÁ. Adserbeidsan-t. Miféle képlet ez ? 4. — (jf.. Anakreontól. ion alakja a 3. elttünk teljesen ismeretlen egj'éniség. 1. 1.o: ías^oósvTa jííov ró. e. xaí 00'.Ma'.TOC. .p'. MtjOíÍ'ov rentlszei'int = perzsák.v aícüvo. TáAA'. egy attikai deniosnak lakói.áoo. 3.va [x'r^kó.'. — &E.ioo: j'.jLiv. ávt' spatwv íwpcov twvos /áp'.áu.aó/.'jtisztán ion alak az attikai ao helyett. íJoy/6yj-j. — -óos. a teosi lantostól.r. jó-. 1.v.átüv svt oVjao) vaÍ3'. o^é. — 'i Ivj(ovj. letnésük rósz idnek jele) legidsebb lánya.v.To.v ö-sasvo:. táskás. Jegyzetek.jie(. sing. T'. pers. -3ol -aaaí. A méd bii'oclaloiu magában foglalta .

ávíx' áXáXxs'v Títív Traíooov 'AÍoTjV o'jos ^zolc. 5. 1. Ez epigi-amma szerzje Asklepiades Saniosból. köv. oá-iiva. TÍ rpi^i'^ávotc.? b. anvja meg Kalliopé.[j. cV/t /áXa^av.AO(TJvr. Azt akarja kifejezni itt a költ. 22. 4.i^TjVfjTsipav. melyet Pegazos. Georg. O'J Tra-uaYS'jaav aXa. után készült. A költeiuény Hesiodos Tlieog. 7. Ovid.y£'j|j. e. oozsti zátpa. T(T)7 -. I\Iva. 5íot.oóc. -aTayeCaav -a. A mondatszerkezet következ : iví/. "0[j...507.? ávéjAíov flpójj.xi. ki Kr. mikor még az istenfiak sem kerülhetik ki a halált.56. oí o' "lov. n.áv os'j KoXo-^iibva i'. visszanyomva a Helikont. ^^ TcoXXa xauoo'jpavco i3-ÓYarpsc MvaixoaúvTjí. atyja Oiagi'os vagy Apollón. 7...v. mely a Musák énekétl elragadtatva már-már égbe akart emel- kedni. belyett. 10. 00 ao xps'j'jájisvoc [xaxápcov ysvo? s'.tc . o'j ö-Tjpwv aoTOVÓ'xoDi. 1. (oí o' ivá-o'^i'. e 280 körül élt. zpiva? stb. szerint..3.óíro!.-:íinM-i()\ az -Ejsa/ o'jcrav li. helyett.. . Halálára nézve 1.Ej" Orpbeus egy skori görög költ. Met.o 'i^T\zr^o h.oX7ral? 7. TToXXá adverb. O'jxsTi i>3XY0[J. 'A. Jegyzetek. (£77') áX. 'llotai iJLíyáXat.7.' ooxétí %o'. '()f>rfsO^ opó-jac.ópv7. .v)-écov. Jegyzetek. Itt volt a Musúk forrása Hippokrene. á^sti.oiívw-tól. stb. 10. Ovid. 0'. oj/. 5 wXso Y'^p" '^. §'jva|j. a szár- : nyas ló fakasztott Poseidon tanácsára. . ö. 5. 200 köiiil élt.. Verg.j. Yj[j/. 5' ijíóaiav s'jxXapov XaAa[j..1 Ysvoc ápyaíojv sYparpsí.x ojí.iJáwv {j-aTspa Ws^jiaXíaV . köv. miféle alakok? 'MX'. aYSAa-. '3T0V7. ávíx'. niindeu irodalomban elforduló begy déli Boiotiában. Op. Xíov.svac. dór nyelvjárás . oí 03 xaXav l[j. zt).iö AZ tPIGRAMMA.ov.árrjp o' s<io/a KaXX'. köv. L. A szerz Antipatros Sidonból. Met. Helikon egy.p3. köv. o'j/í epikus és ion alak az attikai oj. ki Kr.á'j£'. o^Lae'voi.. Hesiodos mvei: Weo^ovís. 2. ()í [j.í~r. 01 oé v'j Tcov Aa-'. ^'K&y* ^•*' 'Hi-i-e'pa'-.Y. oJva.xojvioo. TÓ -tavoö TTwAO'j "póiOsv IxO'j/SV ovo^.ív7. \i. O'J virpstwv aop[J. AIvTiUoaJvr.oYa ts [j.sv s'p' oíáaiv. mint alább 6. — 4. hogy hiábavaló a gyász a meghalt emberekért.

^é tsxo'j'jy. rí-hez jegj'z. Aa-rEojv A la.3. sí 03 . /iror/ A:oAÍ: := Lesbos szigete.. .s^iíocov iTs'^avov. 1. Epigi*. 0. alak az attikai vj-böl.v 'cy-loi'/ ávía/ov. Epigr. E m szerzje szintén Antipatros. 0' aXXr.y. ''Ú-xr^oz. aperte. isXáOs'. u. .áooiv. évszáz- ban élt. dajka.v y-zy. hol némely adatok szerint Homeros sírja volt. — T'. Tj TJ 7' s'i'íTjC TÖV O'SÖV Ö'!^ÓU.i"/"jl fölkiált.o'kí./. — 1. /. Simonid.é'í'y. !).ov y. Ilomeros születésére uézve 1. .^x ^ T'_&r|vr. vf^aa xa-:' TjXaxáTac. 3. |J. liaugosau dicsér. tav [j.ooasvav. jz-j 1. 7. ki Kr.íkó sVasx ásí^ioov ll'. ác aÉra rTs'.z. mely a Kentaurosokkal ha- dakozott.c Oop^''"^?» S''. Aphroditének s a Kharisoknak 3. — — 1.-.y. vj gj-önglt enklit. — Zeusnek Olympiában lev emlékére van írva. 5. Oopavor á^iTca Táy. 1. iv'ayov áv-áyio ^ (ivá. V.zzy. — Ugj-anattól. yíl-cov A'. áaoaoá epikus adverb. IhiScó kísérje. Platón szerint Sappho a 10-dik Musa. 'J. Moójaic Ibarav Moöiav ás'.Ta 'jLTjaaaáva ow^o' EX'. 71 . = 11. palám. az I.0Ía.oor^v ö''!/'. AZ EPIGRAMMA. vjxto: TjsX'. tápláló. •2. ö.aTEpa stb. -WC oox sxX(í)aaa9-s -avá'fö-itov T/J. hív. ái>avá":a'. y.aXiv valamint 4.^rjVrl-í'. 1. — pithák egy thessaliai vad heg^ú nép.vsO'ja'. a rábeszélés istennje.c xal 'Efioyc z'y/ aa' SToa'iov. Szerzje Philippos Thessalonikéból. a késbb kori íróknál ez utóbbiak egyike.3 <l>oí^o'j ~ár|ya -30'.xwv'. *lov los egj'ike az ngj'nevezett spórád szigeteknek.c av K'jzp'. W IplsXtXTOV Morcai o'. Xenophan. Jegyzetek.iav -'Jjr^'/r'-v.o.X0'.. lOi 03 XA30C. 'ra'. 5 EAAáO'.3V -Sp'V. á2-hez j.:.zrj-j'^ji'iZ'.'jt-.j. l-hez j.3V0C. 6. 4-hez jegyz. -T <t>3'. \ ~'J'/P. a mai MetaUino. la-'icó zo'.z''j\)-='.j.ar> áotoo) a'pö-'. 4. Jegyzetek.V.

cV0'. non decet praesenti eredére fortunae. ?. ox'.X'. miserabilis. rj = minthogy. egy része.sXXov. [j. (í)c. oüv.ovíoa/ Homeros mellékneve.OYlÖiV 7rT7.pxv — TuyrJ-nek a sors istennjének. sm Toö TTsXáYooc. Thcokr.cTat ávaTpeyio melyik alakja? .3V OtXTÓTSpa' TYjV §£ TÚ)(7]V P'. av §s i>áv'(jc. orjosl? 7tvtóax£i. i'. -á/a — talán. = o.p aopiov. vagy. Hasonlókép Liv. xal váxo? sic Cwöjv '/Cú[jO'> avaof>7. (iv] xoTcía* (1)1. poTT-íj [J. = = •2.V S/OVtS?. catoprjv A mondatszerkezet ez Tic'a. [ia5 (xj-üü]. áp. = törttek. Jegyzetek. mint a hajó. cfá-Ys. 5 rj TTOTs Maiovíoao [jaDoxXsIc oovo[j.lg[j. quum. evezö-rndat adtak.[i£rat. moestns.§o?. oipsi.. Ma'.v li. XLV. Ismeretlen szerztl. LXIII./ÜS AZ EPIGRAMMA. 1. yáptaa'..' '0[r/jpo'j XyjíIyj YTjpaXscov ápTráastat asXíítov. Af. 7) tí t6 [j... quid vasper ferat. ávapáu.ÓVOV av xpoXápfjt.v vjxt'o. 5 riá? ó pío? TOcócSs. r. i. így vezetend be minthogy pedig mi . aoö.M7. ritvs xal so'fpaívoo' tí Y7. Az élet rövid volta vau benne festve.p. azt mondja to -rfiíXiov otjAoÍ. sxápoo TCávta* ao S' ooSsv l'ysi?. : r. Jegyzetek. 77. ^otxTÓT^pa* alajifok oh-pót 3. : zu[ispvrjTc'. IT). : oTí x'jpspva Tov T(ov áv5pw-ri)V [ííov fj T'j"/r[. ájj-cpípoXot TiXácjASv* 5 oí [J. S.:r7.^ sv aorc]) TCoXXáXt VCf. 4.Í0[J. yr. '.v' áXX' aijia Trávtsc St? sva lOV X7. asX. .SV stl' £D7rXor(j. Jegyzetek. IVIif] Tps/s. "^Ou. incertimi sít."]. y. mint vezetnek. u.op. li. nXoü? a'^c/Xsfjbc vb 'Qf^V '/sijj. oí 0' l'[j. t"o 0' aotov ou/. melyrl Dión Khrysost.i költi és ion alak az attikai -oXXá/.. Sóvaaai. sajpwas:.oWáy.7. Szerzje Philipj)os kortársa Palladas. 1.Tá '(-QQ 0[j\)XjV á7CSpyÓ[lS^7. — vaurjytüv ion nyelvjárás szerint az attikai vajayfT.5.st7.: 4.. Id. tí'vrjTá Xo^íloo' TÓ C^jv TOÖ [17] C'/jv oo5ev oXco? aTiáys'. IMatov'a z= Lydia tartom. Szerkeszd a naondatot így ttot. Szintén Philiiipostól. tí t. Az egész az éle- tet festi. ár.ÓTOtO XD[3spv/jI£íp7...

ezenkívül. sATríoa. A kéji a növények- tl van. 10 Aoi^f^. melyek korai virulásnkban vesztek el. vata.%•. A sírhalniokon virágokat ápol- tak. 3. xáarív sv socspácov y^v oiá '30cpf>oa6vr|V..-é'vito-tnl. ismeretlen szerzutul. egész.paro Moíoa.á|JLOO?. Tjpsjj.oovoc.ypó. */at -sxaXov -ávtYj ö-áXXoi póoo. HáT/. aYYéXXTfj. xal O-oscov a^iov. a ki éjjen férfi korába lép. 7. . y3oa[j. TiéXo'.A'.a. — ajü: tied. -poXálí/. 4.o'jaoo os'jó'j.' 5 'AXXá a6. 1. Jegyzetek..OY( -Moíoa /. . l/. y^ ts '^iXo. Szerzje Simmias.3VY.-{ k7. 9. '. v.. is. f »>ovs. ítíoou. a te sajátod.ryy^jV/.-töl.\mma. 'Hfjéjt' Dirsf) xDfxpow Xo'ioxXáo?. 7:áf>'4 xXY/j.ya 'ióoic.av. 3L. 3. (ó. \. oTac 00/ óacoj. oaífxov. xai s Ttapá 7rXsof>ac ávi>3a Xa. £voo5o epikus alak az attikai i'voov = intns helyett.svov.a.staö-a'. xiaas. A3A0i-óra. 5. íoOaa o^oó'jo.? á'caö-r^ y. íT)^=^ luldig a míg. feni. 1:^. Tov [jíov.:í. 6..votó'í.c. = 4. Tov -ala l^20íc 'ííaov l'vooö-t y. yXospo'j.>af5too? ts '^í[jZic„ oaa t" sa:l 7. oiaa 7. íO'jaa part. y] ó [isX'.Ya xaí Xapítwv. yio/i. 17.ar' 'A. /voito — finom liajiinak. OT/l yóojv Eí/oasTTj TÖv zaía r>or^ 7.-:' Ivooó. Thebaiból. irj-[. i. k[jz6'Co'.7. 6. 8.'X-3-VI krasis /. IcrTiv-böl. praes. h>ic. /. \\u. '/ly'jt '/^'/-V = — i'pya az elhunyt tán mvészféle lehetett. IlpwO'rjflrjV srt y. k'. Sírirat egy korán elhunyt ifjúra.aT7. tömött gyapjas bajnnak lenni. ízi yvoávovro. ot és .077.xTavciptij melyik alakja. kit Sokrates tanítványának tartanak. ^orfYj:.öf>(í)^ á[x:r3Xoc. 11.oó'fTj t" 'Axoaívío. -x i-n-.: t.'x — a liulál. Y^axTjasv Moootóv a[X[t'.x-. — euíJc|Í£ojv t. IG. /.>^: az. . 5 sTvExsv s'jsTTÍY^. A halál és élet bizony nincsenek messze egymástól. /.vn^oT. áv á~ coóojxoo yjjiüzrj-.-'j -/. 'i.arsvr. s^áraas.a^^^ÍA^ [ííoo" -oaX7. i. ixTrpoyswv 7rXo7. I^ETaue: dór végzet -a:v h. hogy a halottat kellemes illattal körítsék s állandó tavaszt borítsanak föléjök. "/-p*^? ^V^T^.

ívrj dór alak /E'jwaávTi li.éaavTo xóvt. cptXoppcó^ (pt"?i pá?) = szlt termel. 'Oaasíav á{j. — (loctarum hederae praeniia frontinin. wXsasv ávopa. vitéz. x'ívtv yJj-i'. ([x£V(o.'. Ccoov 03 cpö'ifxsvcov TréXsTai xXso<. 6. o^iii-Evtüv 1. 'A'JTSpaí. 1. kinek élete K. xóvta föld. Epigr. xaráysi tó§£ '(Cf. e'y/'-?) =: harcias. e. kivel együtt nagyban tanulmánvozták a csillagászatot. as pXsTrco. Kr. G-hoz j. v. [JL[i. mai neve Kissovo. de csak a térd. kar. = .3. láb.v&i.(f'.la llXátcovoc. Koavá'í] xai toóaSs {jLSvá'f/sac. .í epikus és költi szó az att.74 AZ EPIGRAMMA.. 525 — 456. az akadémikusok nev bölcseleti. [AEvre/ea. TXr|[j. ÍIooo/. szépen beszélés. e. Carui. Hor.iv é/si jJLaxápcov.Soiihokles. 19.í' sCiETiír. Szerzje Platón.jLij. A borostyán ós szl Diony- sosnak. ép ús. 1. á. 'Aar/]p k[ió(. Jegyzet. rövidített alak aváatya-ból így fordul el . /was.334 körül. 20. 1..aí iváat^a. Jegyzetek. 1.aatv st<. bátor.ov£í. — yjí&u' 7a yuta epikus szó = a tagok. !2. (ó? :roXXot<. 7:oAÚppr. auEJiír. ki Kr.jól. iskola feje. ugyanez igétl á(A[j. oi ttots yoíoi. Swjia [jLsv ev "KÓXizrAc. Jegyzetek. -ía v..y. 3.iYa dór és ep. 2(3.* uEVEy/rj. epigr. e. mint a di'áma Mnsáinak. e. szép beszéd. szül. meghalt Kr. 4. = = "O'iaEiav Ossa egy thessaliai hegység. (|)ü'/*/] ^' íaoO'ácov iá<.aö'o. a Khai'isoknak a rózsa volt szentelve. tehát a mell és fej kivé- telével a test más részei. 18. Platón rokona s tanítványa. 497. h. síaail'psíc.v Ezt az epigrammát thessaliai harcosokra írta a tragikus trias elseje. 4. 5. a görög szomoriijátékot a tökély i^ontj ára emelte..' zXd-s 7svot|JLrjV oapavóc. -adó. •/E'jau. epikus szó 7:oX'JppTj'/ov nyájban bvelked. 'AaTrjp Haton tanítványa volt. kéz. Platonról 1. -sta. Szerzje Speusippos. kiuek védelme alatt áll a dráma. 9. 42U— 347 közé esik.29. Aiskliylos.

{xaXó?. 82. az erdk.áa'. X6. TiO' íspá vyi-jO? zovriac.Y7. s/si.sXdi^'C'AXrji oá'fvai tív..YYjc. Akhillesre van írva. Homeros szerint sírja Troasban.7:6 rrárpa^ Xfyoovol xai [jy^rf/ff TrooXojj-'. 1. sV. e. Ta rjó^d-y. Az itt említettek fák nymphái. rétek istené- nek szobrára volt írva. 'xsXíiosTa'. foi'rásokban stb. — A nympliák alárendelt istenségek. oxoc.-n^ helyett.ova. Lenkeben temettetett el.a^sí xepao? z[já'{oc. folyókban.ooc. . berkekben.T(o Xá'ítov 5f>uá5(ov Xé:ra?. oT i' 7.v.ov 0' aí[j. ki a késbbi írók szerint. á Hellespon- tos mellett. Ennek s a következ két epigrammának szerzje Theokri- tos.x'faí 'Ajj-a5f>oá§sg.xojv. a néveltl. L. Hegyeken. líaíSa O-sa? Hár-. Jegyzetek. .tov. AsX'f'i. 2-i.'. 270 körül virágzott. tal 53 i^. 5 aí OS 7ráp'4 i^^aXspot'jt /OjOov tto-jIv sar/ioavco 'rSptá^s? Nó'i-'fat. ta ^po'JósvTa xai á xatázoxvoc sxsíva é[j7:'jKK0Q xsíiai raí? lüX'. k. 2.ix'slc. a. hí]-es idyll-költ. 23. a Pontus Enxinus (-üvxlí) egyik mesés szigetén. Tspjxívrí'O'j tpcÓYov z'j'/a.cíva dór alak az attikai h. L. névelnek. e. nom. i'p-jAAo. á dór alakja az attikai r. AZ IPIGRAMMA. — asAiuLCiJÁAof sötét zöld level.7. thynins serpyllnm. 384 322. Szerzje Aristoteles. 22. llYjX7|láoT|V 'A/íXr^a.áoo) (láv. völgyeken. soxs/. 'j-krj xaÁá|J.. plnr. — ti/ dór alak az attikai ffot h. roxáocüv.. barlan- gokban. — kakukfü. sTTsl -sTpa loötó rot áY^áíos s i3a)|j. ki Kr. attikai x'.3. -. 36. az él természet személyesítöi. Sigeion begyfokon volt. 75 il'. Szerzje szintén Platón. Pánnak. a híres polyhistor s fkép bölcsel — Kr.zrjv áxpá{j. laknak. Od. 'j'Cpov ísl? Cs'íxuöv yzlLoq. aoro? STTsl aófy'/fc'. ÍIóO-is Ilacáv.

£5. [jíojjLov aÍLia^ct. 3-lioz j.v^o:.r£3cop'. . 13. 1. 6.£YáXa "/ápi? aDTtj). 5 Tol Sopaxóaaatí.-iiak. TüoXXá Yí''-p íí'^T táv Cóav toIc. '. a megarai vígjátékírónak egy szobrára volt költve. trocbaicus catalectus.ó. xsírai* sí [xlv 7:ovYjpóc.aO-íCso.(ojj/oSíav sópcov 'E~í/a.. — ij. 6. — A versmérték alakja : -!-w — -s^|-!-w— -^ I -^v^— ^|— w— 1. xy^v tl-éX'.j. li.76 AZ EPIGRAMMA.. aram imbuet .a. L. 3. 10. TOÍ ^ o\. Ts'p. 3. [xfj Troispys'j rö) TÓ[j. 1. A ts '^ova Acóp'.. '() (j-ovjoroioc svil-áo' 'ÍTTTTfova. svíopovtaL .. -rjv.o'Jaa'. — "/. 10 [j. w — 3.5. pistacia terebinthns.t'/5'j. trimeter iamb. S. ts xal Tiapd ypYjOTwv. e.-). Epikharmos virágkora Kr. 4. Verg. vtv dór alak = az epikus [j. ázóPp'4ov. 7. E költemény a Musákuak s Apollounak áldozati aján- dékaira volt írva. 400 480 közé esik. 24. 6.. Jegyzetek.p(|). cum anacrusi. = ijLEixvaas'vou: [j. oI' ávopi TToXíra — TSXSÍV £7rí/£lp7. sí í' saol X[/(f{nóc. Ecl. V.l rróXsi. 'A -jová dór alak = r^ ourír^ attikaibau. Epikharmosnak. Hor. Epigr."jv>ip krasissal = xat — tÍv = o ávíjp. !•.cavr([j. '-—" I ^ w w — w I 2. 7. v. i^upazó^aa'.o. Carm..a). ö. inficiet rubro sanguine. Dél-Európában term terpen- íin-]}isztácz. w I -í-^—\j I ^ w — w I -I. ^apcjscov y. := asu/.tv.ó.o[j. xcpaív^o'j" TEp^Jj'. Traaiv eítte /p/j'jt'j.. 7. 8.oc '/ojv'/jp ó Tocv "/. 5.aT7. tetram. ::ÓT dór alakja -pí.£'vou:. 4.*. 5. adoniciis cum auacrusi. dór alak az attikai íijpa/.

alak az eredeti -=to végzetbl a j kilökése s az -£o-nak £j-vé való összevonása által. Az Ephesosból származott satira-költnek. /. AZ EPKiHAMMA. 4. -oteo/íj imperat. iici dór alakja az attikai ít-nek./ = •/.a.i'. e. HIO körül élt s a kholiumbos-méretnek volt feltalálója. v. 3. 2. sáv. raelyet Theokritos itt sz:'indékosíin alkalmaz. A versmérték alakja ez : — ^ I -^ Jegyzetek.aSírsy 1. — /. Hipponaxnak sírirata. ki Kr. 2. •> .

ki Demetert. kicsinyes jelennel. majd meg ismét valódi bnöket állít pellengérre. a nagyokat csodálja. rögtönös. hogy az iambost Keleosnak. de kivált épen a Demeteréinél alkalmazásban volt a tréfa. szeszélyesen. ebben meg saját egyéni érzelmeit fejezi ki az epos a néhai hsöket. majd társadalmi félszegségeket. Az epos a nagyszer. Az iambos-költészet története messze visszanyúlik a görög nép skorába. játszi elmésséggel. de azért csak színleg dicsér vagy gyalázó gúnynyal. legalább valószínleg. Ez a költészet-nem éles ellentétben áll az epos-költészet- tel. — az iambos a jelenben élket gúnyolja s teszi nevet- ségessé. — tudomásunk sze- rint.— mint egy meteor jelenik meg s szórja szét sziporkázó szikráit minden felé. Olyan forma ez a viszony. ingerkedés s a régieknek az az eljárása is erre bizonyít. az iambos a köznapi. bá- . Kétségtelenül a történet eltti idkben is létezett e költészet-nem. a legvalóbbszínü etymologia szerint lk--tvt = hajítni. mint a szomorú. csattanó élccel. közetlenül támadó kesergúnynyal (sar- kasmos). néha az egyenesen. Maga a szó. C) AZ lAMBOS. Demeter istenn ünnepei szolgál- tak alapjáiil. Az eposbau a költ mindenütt tárgyilagos. Mint egy üstökös támad föl egyszerre a hellén költészet egén. — . mindig komolynak látszó. az eleu- eisi hsnek leányától. könnyedén. lambe-tl származtatták.és vígjátéké egymáshoz. Sok ünnepnél. Az iambos majd egyes emberi gyarlóságokat. mulja. élesen célozó és találó költeményt jelent. dobni igétl származik s az Vaafjoc e szerint gúnyos. váratlan. a magasztos múlttal foglal- kozik. leánya elraboltatása miatti bánatából legelször birta mo- solyra deríteni. gyakorta folytonosan és kíméletlenül ostorozva.

ide a parodizáló llatrukhomiomakhia. Ananios. a trimeter iambicusra egy dimeter vagy egy kis dactylicus.tri)>ictí'r iaitihicKs''. Az iambos-költészet nyomai meg vannak már az epos- költészet egyes termékeiben. böz fajaiban mködött. E mellett azonban ugyancsak erre a költészet- nemre más méret iambosokat st trokbaikosokatis használtak. melyek f- ként a kardalokban s ennek folytán a drámákban lellek alkal- mazást. 79 mindenha emberi fonákságokat. () volt az els. vagyis a . célzattal. elbb mint elégia-. strophdkuak. s rövid jellemzését az nElegia* rovat alatt közöltük. leugedit lejtivei. Ámde ezek mind csak szórványos töredékek. melyekben hosz- szabb versszakokra bizonyos számú rövidebbek következnek. Thersites alakja az lüasban. hibákat. ide a Homerosnak tulajdonított Mart/ites cím komikus epos. sem megfelel alakkal nem bírván. ide tartozik pl. — avagy egy hexameter dactylicusra egy trimeter iambicus vagy dimeter. Arkhilokliofi. ki a költészet oly külön- . hogy csak töredékeink vannak tle. . /. Ugyancsak tle ered az cpodosok használata. tette az iam- bost. tudomásunk szerint. nem tekinthetk e mfaj példányainak. Életét Itt még röviden a következket jegyezzük meg.. ki a hagyo- mány szerint asynartetoi sorokat alkalmazott. Az iambos leghasználtabb versalakja a hatniéretü. ARKHILOKHOS. aztán mint epigramma-költövel. kivel már két ízben találkoztunk. melynek könnyed.céljaira. Sajnos. melyek sem határozott tartalommal. A ki a tartalmat s alakot kell. amovgosi Simoniden. söt b- nöket tzve ki céltáblául. igazán mvészileg költi mfajjá. az ó-kor egyhangú tanúsága szerint azonban legkitnbb volt az iambos -költészetben. pl. A versnemek ily összefzésében van letéve csí- rája a késbbi tökélyes verssznkoknak. melynek irányáról fogalmat ad Csokonaink Blumauer után átdolgozott lU'ka-cjierJiarca is. az ArkJnlokhos. ügyes összhangzásba hozta. Solon s végre Bahrios foglalkoztak kiválóan e mfajjal. Bámulnunk kell Arkhilokhost. Utána ejihesosi Hijijmnax. melyek két kü- lönnem verstagot foglalnak magukban pl. tévedéseket. Arkhilokhos kezdte mvészi tökélylyel használni a hat- méret szök és lejti mértékeket. folyékony sa köznapi nyelvhez legközelebb álló természete legalkalmasabb volt az iambofc.

l i>sa)V s'pYa.) : accnsativussal. vagyonra.80 ARKHILÜKHOS.tovx. 1. néha dativussal. — (v. liogy ne Tha- sosba küldjenek gyarmatokat. ki bár épen a nyomortól kényszerítve hagyta el ha- záját s ment Thasosba. . 3.wv. .' o szó itt fordnl el leg- elször. Herod. i'^itú ion alak i-^xo h. Tyrt. 4. 3. gazdagságaért neve olyan közmondásossá lett. 6-hoz jegyz. a genet. 1. 1. Nil admirari.' io. 1. 2.. ODO' SÍXs TClí) [XS 'CffkoC. hegytetért.a'. ói/. innen a hegy teteje. v. r-jystu. 1. III.áXst.[0[iSJ. Jegyzetek. 3.^!.Gyges lyd király. líor. — i-i—zoi. V. 470. mint Aristoteles megjegyzi (Rliet. mégis ligy nyilatkozik. 2. néha ayaiJ-a'. hatalomra nem vágynék.. lianem ide Sirisbe. = Íj.) Woyiko-fQc. A kült azt tcanácsolja itt a parosiaknak. áyá'Cti).' II. az adiectivumok halmozása jellemzi a költ hevességét. (gen. [j-sy^X'/jc. 1. irigykedni valamire. ki itt van említve leg- elször. ö.6. csak Arkhilokhos.ouí AíyovTa Xáorova liv te'/. Tyrt. 1. ö. Xr. óvoj pá/i. V. mint a bséget jelent igéknél.') . Lnkania tartományban a hasonnev város mellett.-al) teletöltött. Ep. mint itt spya. mint a Midasé (1. ouo' EpaTÓ. «meszsze vannak azok szemeitl.c a hát. iambos helyett daktylos. -íoi&i. A költ c sorait mint egy sorsával megelégedett ember mondja. — Tjpavv'oo. Jegyzetek. o' oox ipéw topavvíooc' á7rÓ7rpov>£v Y^-p scsrtv o'fO'aXtj.. áyidj. hol a kolo- phoniak tele2}edtek volt le Gyges lyd király korában. C^jAo: — féltékenység. I4S. Od. 4. ö. F'jYsco toö . 6-hoz j. 000 rj:{a.." Siiis egy folyó Alsó-Italiában. V. = áYaíoaa. 2. ayá"Cofj. ö.wv £|j.coXo/póaoo [j. mintha ura- lomra. O'j [loi zy. ö. '4. o. r. — Az alakra nézve v. = gerinc kiálló csontja. yvá^o.) a költ kortársa volt. 17. 12. -(o az ion ym helyett. Jeílemzö e költemény gúnyja a költre. — nál.

néha porig aláz.aO-' £k' ávd'pwTroDí. Ez s a következ pár töredék tetrameter trochai- cus luéretü.sA7.áA' so ["jíjisr^xórac.ív{. áva oi.. 'j~TÍoo? XAÍvooa l'-ítra zoXhy. AKKHII.jL(j.7. xaxwv fr^o^jrf.j. i. ion alak p'J^aó. 5-hez j. L. XpTijiáTíov asXíTTOv OD^áv iai'.v áo/áXa Jegyzetek. illet. epikus szó.. 7.j. 5oa(xsvwv o' áXáiso TTpoaJJaAcóv ivavríov ^réfivov. zavart esz. Az egész kis töredék az istenek hatalmát festi. Z0AA7. ne kérkedj.'. mel- lette fekv. xsiij-svo'jc srl yvfoví. oudixEvójv a genet. 5 [JL"/]OE v.(jpí-í]c sO-r^xs vúx-:' á-oxpó'jí7. -/apTot^tv a dativus az indulatot jelent igétl vonzatva. Totc ö-sot? TíO-sív á-avra" iroÁAáx'. TcaGrJopo.OKHOS.v s/D-r-ycí)'/ rX-rpirj^j xara-j-atJ-sU áa'faAÉcoc* X7.xTa-T.v oo5' árcójiOTOV. téved. 5. 6. ha legyztek gondold meg. 5 xal [íío'i '/. '('q'^zz'y. ^1 3. i-siSr^ Zsoc zar/jp 'Oao{azííov £X jX£orj. — /. Elégia.olsiv in hastis. Jegyzetek. itt ^ t-Jrío.wtisvji.. Szív ! légy bátor.•j/. oáo?* Görög lantosok. " .'/A.. hogy változaudó az emberi élet. o' ávoíTjOárcioa'.-'.: cpáo? TjXíoD XájjLTTOVTOí. xE'.xTjií'slc .1 |J//jts vixöjv áa^áor^v aYáAAso. biztos helyzetben. . h.c [jív r/.z h[j\W)'jVJ |j. E-\ /iroví. mely néha kiemel a porból. erteljes rövidséggel az impera- tivus helyett áll.* XoYpöv ' y.X'. áari/ávoic. • Oojié. 5. Ö"j[jl' ájJLTj/ávotat xr^ísotv xdx(ó. iv ooxoía'.v ol'xo) xatar^'jcbv ooópso" áXXa yapioíaív ts yatps xal xaxol'j'. ha gyztél s ne panaszolj.uí'vo'j. 2. xat vóoo -apYjOpo?.vat7. Eu ^Jsliiízcvai : szilárdul megállani. 1. aj-faAsfu. ouSs O-aofj-áaiov. Arkh.3V£. = 2. függ fvavTÍov-tól. a régieknél gyakorta használatos kifeje- zés a legmagasabb fokú kétségbeesés jelzésére.j. í'ja. — i/. 6.i-j melyik alakja aX=?(i) igének '? o. — 1. tiirslv az iuíin.7. /.i y. (7:apas{pw) epikus és költi szó: hozzá kötött. xal . tpó-v?. /-jzáfo érint.o/jlJ-'fj ~). £v o/.

: 8. gyöngédebb jellem.'j3(o : kifeszített lábakkal áll ^agJ' mozog.SÍ2 ARKHir. keserségét. az epodo- sok. Jegyzetek.ov xat acpLv il-aXáaa-/]? Tj/ásvia x6[xaTa '-ptXisp' 7|.a-). 4. Ezekben a mérsékelt kedélyállapot s hang túlnyomó. vojj. gékonyság benne.ávciv. A hihetetlenre. 5 sx 03 zob y. ODOá [íoarpó/o'. de lágyabb. Elmondja a költ. ávpáaiv [XTjOsii. Y/ii'^-y. melyeket a régiek a versmértékek szép s míívészi keze- léséért magasztaltak s melyek a késbbi aiol költészet stro- pháinak tevék alapját. 5.xóc. ^ö-Yips? ávcaixsí'liojvta'.aofxJöv O-aojxaCáTCü. [XTjo' oiav SsXrpía'. mint a rohanó.és holdfogyatkozást a régiek szeren- csétlenséget jósló eljelnek tekintették. O'j '^'.óv iváX'. Arkhilokhos újításai közül hátra van még egy.ai 'iab[jov odo' uTis^opTj^j-svov. Az iambos erélyesebb s épen ezért Arkhi- lokhos ebben fejezte ki haragját. boszuságát. Sia-c-AiyaEvov ö. l'ö'' ó|i(i)v s'. Xáa-ovToc' a tetrameter megtri a páratlan helyen a spon- deust. miu tulajdonokkal kell bírnia a derék harcosnak. A nap. Arkhilokhos iambosai és trokhaiosai lényegesen külön- böznek egymástói már 6 annyira elválasztá ezeket. xapSÍTj? tüXso?' Jegyzetek.vfffov ooSs 5ta7rs7rXr|'[j. önálló költészeti mfajban lelt kizáró- lagos alkalmazást.i Tüíorá Tuávta xá. .r£tpoo Yávr^ta'..získ'KZ'y.? iSstv f/O'. hogy .Xéiíi [lÉYav oz^jo.'. [JoGToúyo'.. 3. 7. gyors iambos. miféle költi szabadság ez? 6. áarpaXéoK [isfíTjXwc Tioaaí. míg ellenben a trokhaios versnemben irott mvek közép helyet foglalnak el amaz és az elégia között van hevesség és moz. aXXá jj-oi ajJv'.y.OKHOS.CT. utána mindkett külön. '2. — itt = peckesen jár.. yapov = a ki fürtéivel kérkedik. Arkhilokhos töredékeibl össze lehet . lehetetlenre Arkhilokhos óta közhaszná- latúvá vált e kifejezés delphin az erdöhcn. 1.xpóc xtc slVj xaí Trspl xv/jij-^. Mostantól kezdve minden lehetséges. ^ií'(vszy. toíoí ö' y^d fjV of^o.

r'. hogy a sas elragadta a rókafiakat.'c/.. A ivó. [jléasi.o' óíAcó-T^c '/. or^ roXó. ^ovo)víy^v Ez lehetett a mese bevezetése. a róka meg a szikla aljában helyezve el kicsinyeit. 83 állítni egy nagyobb egészet.y.K'.áyY. A sas gúnyolja a magasból a tehetetlen róka haragját.ps rppávac . íl y^zb. melyben Zeushez benyújtja panaszát.ylzzoc. '^ápcuv.l d-z'-V-^zy..rjzoz.rjifa' vjv 5.a'. Ez arra vonatkozhatik. -otov z'í^já^oi zóoz . mint a melylyel szatiráját fejezte ki a költ. osírvov air^vs.v. A visszatért róka sem)it sem tehetett a rabló ellen. aov [j. A róka felelete...'. hogy megegyék.oárs-av . ki a magasból gúnyolta s azért Zeus. mely felgyujtá a sas fészkét s kicsinyei a földre hullottak a szikla tövébe. '(zXoic' T)f>7.. a sas egy áldozatnál megégetett hús-darabot vitt fészkébe.0V O' SV0^'^í'5Í>YjC [J-áY^V SXac rs xai r. rAzs[j Zsö. i. ool os {^rjjOÍcov •jjip'.z zy.c rapfjS'.y.c zz xal oíxr. Egy- szer a róka távollétében a sas elrabolta a rókafiakat s szülöt- teinek adta. zíc '3Cf. Hrjovíd^f/. U. a. a húson — - még égö szén volt.sv oüpavoö xpáro. A sasról és a rókáról szólt e mese s tartalma következ A sas és róka barátságot kötöttek s egy- : máshoz közel telepedtek le. 6* . melyeket aztán a róka felfalt.'j''. áoTCiíat 'paívsa'. 'Ofjö-Q v/ I'jT ixiívoc 'rj/TjAÖc záyoc z[j-f-f''it xz xai r. S ez be is következek. 3V zO) xáíf^jiJ. (ü. -tjr^v sXa'ipí^ojv |j.zz[j Aoxátj-pa. egy mesét [xho^). aí) S' sp7' iiz' avt)-píÓ7tü)v 6. Uy. XiQ zb ~f/iv Tjprjpc'.oac XswpYÖt v. AllKHILOKHOH. a sas a szikla tetejébe rakván fész- két. t hoz fordult boszuért. ávíí'pcó-oiv Zd^.

— az volt. a szavak sajátságos ereje tekintetében utolérhetetlen volt és maradt. E töredék szintén egy meserészlet . II. mikép a hitszegt elbL)-ntóbb utoléri a megérdemlett büntetés. esküjét — melyrl már tettünk említést meg. S ezzel be is végezzük Arkhilokhos ismertetését. — A költ célja e mesével.ooaXsrj aov/jvisTO TTDXVóv E'/oüaa vóov.84 AMOUGOSI SIMONIDES. évszáz els felére. Ez a töredék-complex hát egy mesének részlete a rókáról és sasról. mint folyt tovább mi volt az egész mesének tartalma s mi lehetett célja '? a költnek e mesével '? — mind oly kérdések. hogy kimutassa. melyet Amorgosba. Az utolsó arra vonatkozik. a gondolatok magas röpte. kirl fölehh emlékeztünk. melyekre már képtelenek vagyunk biztos feleletet adni. Hogy azonban.[jid'SÍQ [lobvoQ áv' sayarr/jV T(}) o' áf>' áXcÓTíTj^ X£.-a volt Arkhilokhosnak. Ez az egy adat a költ gyarmat- alapításáról szól. a Párostól nem messze Astypalaia és Naxos közt fekv szigetre telepített. Gyges lyd király idejére esik. mint a kifejezés és alak könnyedsége és kel- lemes volta. minden valószínség szerint épen a mese kezd sorai.melynek jelké]3e alá van rejtve az igazság. liogy Lykambes a költnek adott szavát. a tanulság. Kora tehát. Eöviden összefoglalva a mondottakat költnk a költészet-fajokban. úgy a szellem rugékonysága. az érzelem vonzó bája. Életkörülményeirl egyetlen adaton kívül épen semmit sem tudunk. 'Epsto Tiv' ójiív aivoVj eb IvTjpoxíáy]* áyvojjivYj ax'JTáXrj' Tííd-'qxoQ ^jst í>rjptcov azoy.) Amorgosi Simonides ifjabb kortár. Aiiiorgosi tiiinonides. Ez a két töredék a mese vége. (Osíítze nem teceszteiidö kcosi SimoiiidpxKcl. hol aztán . 8. : melyekkel foglalkozott. s épen virágkora a VIT. az alkalmazás egy része lehet. melyben a sas Lykambes. — szegte. az éle pattogó szikrája. a róka meg Arkhilokhos maga.

sör' ocv [j. VJ. Hírnevét iambosainak köszönhette.sc. U. oí o' sxátov zspiTpoTrá?.r. s/ovTS!. [JajOÓx-'jro. X7. 1.v sXO-sív.v ige mellett. o'jx áv xaxwv ipcoiisv. A hagyomány Arkhilokhos mellé helyezé költi mködé- sét. o'j =: na. ''x"í]rar too? os Sóoir^vo'. — Nevét tehát Amorgos szigetérl kjipta. 5 oTzoic sxa'srov ixTsXsor/jost i)-sór. e h. Tuplv "céiOiJ. "12 zy. . köv. ezeket mutatjuk be.í)-oíaro.áv Zc'j. rpíí-SÍOOO'J'.l. TrávToov ot' s^tí. 'At5r|s ózó yO-ovó?' 15 oí ' sv í>aXáaairj XaíXaTit xXovsóasvo'.SVOV " iz\ ÍCT-£pov eá5siv ^ bevárták az est idejének beálltát. TfVTjTWV T06? O'^AjOSl 0£0jXr]|X3V0'J? TCáfJLTTSi [j. letelepedett s meddi<? és hogyan ? itt élt ismeretlen elttünk. 000' sz' áXYcatv xaxot. xaöráYpsroi Xeí:ro'jaiv r|Xío'j '^y. a 0/. E részben vele szel- lemi rokonságban s mint mveibl látni fogjak. pporoíat %fi[jZQ xávs-í'fpaaro'. költileg.'. vétóra §' ODEí? art? 06 Soxssi pporwv 10 TrXoóro) ts xaYaö-otaiv IssaO-ai '^íXo?" rp\)-áv3'.v 0' oí á'f/óvTjV a'l^avro coarf^vío aópto. áai xai írr^jJLar' sarív sí í' ijxol 7r'. 7.sXaív/].v asvo'jj'. ouo.v TroXXoí'Jc Tio^ofopr^c áXóc ö'VTj'JXOo'j'. i. xal xó[xa'j'.Tov óp[xaívovTac* oí asv r|[JÍ. vóao'. 9.OY^v (xévo'ja'. T!?* . á-jOrjV. : ola orj. v)-o. : bevégzés és végzés. tehát bevárják a naj) megérkeztét : mint Od.xöv aíx'.^oíiJ. áCrjXov Aapóv. 1. — Jegyzetek. -íXo. Mveibl két nagyobb maradt fenn.Tj oovr^aovrac CÓ2'. oüSsv sISótsc.v.o:^' 20 oürw xaxwv á-' odosv" aXXy.o tí»>r^a' o-tj ihéXsi' a Tj pór' atsl Cw[xsv. 85 három melyek közül egyikben..v IXjíív az infiuitivus fnév gyanánt áll |jLc'vi'. Minoában kcizséget alapított. [vjftío'. 142. mögötte nem épen messze áll. oixic. AMORGOSI SIMONIDES. líXoí [j. oz t6v [j-sv YT^pa:.2i)-a. r/s'. .

áv/jp. Keser vigasztalás nélküli életbölcseséget életnézetet. xaxóv.?.oOvov saO-ísiv íníaiazy. TvjV §' i| áXiTp'/jí. ví'söi. oot' saí)X6v oosv oíos TOtaór/j y^vy^" sp'COv OS jj. 20.cii síoxav ávopl zYjpóv oots 'cap xaxóv. ö. s^apá^sisv Xíthú Ó0ÓVT7. ODo' sí •/oXtov>slí.aa'...iv odx' áTrstXfjaac. oDo' sí Trapá ^sívotatv Y|{xsvrj tó/oi* 20 áXX' sjXTtsSox.SV éi dbc. a participium nélia. a sokféle halálnemröl beszél. fájl. ODo' av [is{kíy(üc. 22. hogy magyarázható ki az egyes szám ? 24.sv Yap aoTwv sítts TioXXáxic. áírpYjXTOv auovY^v £/s^ Ty|V s TíXá-rjavis? yyjÍvyjv '()Xójj-'. xai xoXivostTat yaiJ. eiJTÍv. iiot^sújisvoc.wv á-'. Tiaóosis 5' av [j. Tiávra o' sííévat i>£Xs'. 12.' 2ö xotjo' y]v xaxöv ysíjiwva zoiYjaifj »)só.sva áxoajxa Tísttai.v l'/si. ánó = távol — a fájdalmaktól. zá Tífjöiiy.. piYtöaa í'ppov áaaov iXxstai zopóc" . hogy a fájdalmak.YjTOpO'. így itt -i^ávc'.éyjvj Ttví helyett. mint az iufini- tivus az ige kiegészítéséül szolgál ilyenkor az part.' TTjV [J. 15. melyben ságairól. E/ovTí? ^uabv a rendes voii-. afJTOIJ. találunk e a költ az emberi élet nyomom mben. ir. XtTOOpYÓV.v iv xo7cpí-(]aLV YijJ. srl'Y^x' áXcÓTtsxoc Yüvatxa.ra:tTaóvoDaa xat 7rXavíO[j. cpsivst Aa. Tiávtcov i'ípiv od5s [iiv xaxwv XsXyJiÍ'SV 0D§SV. TtjV o' SX X'JVÖ. 10 t6 [j.áv'/j 15 XsX'/jXsv. Tjv xat [j/í]oév' ávr^pcÓTrwv ópa.svr^ Triaívstat.. TiávTTj OS .'ióv. xjl Ttávi" av' oíxov pof>j3óp(|) xscfDp[j. 11. mulékonyságáról. Mimnerm. to o' saD-Xóv opYr^v §' aXXox' áXXocr. 1. tavÚTfJ l/OC. ODOS T(ÖV ájlStVÓVíOV. praedica- : : tiviTin..v ige mellett.aí* 5 ai)TT| o' aXoDto? áírXúroic: i' sv sl'ij. •/) Tiávt' áxoöaat. xa/. V. nélkül. szenvedések ellenében jól kell magunkat vérteznünk.'. egyes megjegyzéseket ád az emberek esztelen nézeteirl s azzal az intéssel zárja be. - i>(j AMORGOSI SIMONIDES.

ooo' spáaix'. Y7.ao.xs toiaóríj 'p'^'^i Or>YY. T.y^c xal TraX'.vov 60 áp3'. áXXa .cjÍTjC.. O' 3" ST/ápY.- ó^íöc 03 y.a':v3tai zózz -/. (óá-sp í>áXa'3oa TioXXáx'.O.síXr/oc. tóa:r3j0 á.[j. Txv o' 3X Ts OkOO'.* 6: aÍ3'.v 3' á|j..c y.rvóv. Y| -jÓv t' ává-f/w-fi 1ÓV t' 3vi:r'(jatv . os Tcaat.'. o'ks xÓTcpav s^ ol'xou [jáXot.j-3VY.v 'iops'. y7p.Ó7'.'5aávY. tYjV o' O'jx o'k' á^aov sXí>siv.r-jpov Y3vo:.vTp'.o3 'iaívsTai 40 [iap-r/tró-o'-at xújj-aa'-v cpo[vSO[JÍvY.t. Y| SoúXí' sp^a xal oóy^v TTspítpá-s'. 'íCoít'' aváYX'í] §' áv5pa Troísíiai 'f íXov Xciörai 5s záoTj? '^[AspYj? áíró pó-ov Sic.a/.rfX TTOv/j'jaiO 5' 30í'>ís'. lOtóv* 30 „O'J^ 2^^'-''' ^^^^^^ ^''^í^^^ Xcoíwv 70v-/i 3V zöcT.vöjv soáíjaTO.T.sv sv (J-'r/to áfysará. oots xóax'.lizo: ovou. 4". ^jaifsíav. «>áf>30C sv tóp-ir.Xy.vov o'. 3ai>Í3'.oV sovY^c §' áXTjVfj? iorív á'fpoO'.sv.? jisv aTpsp^c i'STrj-/.ro..' TaÓT-(j iJ-áXia-:' so-. á»>uara o' ípá -oXXáx'.v.j/f l "uíxvo'. 03 yaÍTYiV sxr3V'..lrjov óvT'. '([ ^'i' -'^ TY> [J.v ávD-iiiÓTTO'.' árYj'uov.o'.rjrj-(^[i.v aáva.3V -('sXa -3 xat js-fr^í^sv r([J..sv.v o' 37. '^.. ávii'átj.VZCI. ooo' sv o'f^aX[AOÍc '..j.J-a vaótrj'S'.3pY. ázATj-cov. o'ks zpö? '. oóa-Y. 3C5I3f43V tOV '6. u.ÍYj 3yt>pol^'. ^ tov "5' ávop7.tó'fpa TTfyOVDÍ..v . ^'^ AMÜRGÜSI SIMONIDES.a'.ziz'j-j' 373:v7.O. 'j^arjas'. -oXXáx'.'jwv. iv oóaoi.v LCja xal rptXotai YÍYVStat. TioXXá V3Ítov7. áXXoTS Tpíc.o^ilv voeí" TyjV o' ex xyyjA^rf^z. X3ÍVÍJ Yap ou TL xaXov ooo' sTrí^j^spov zpcns^T'-v.al -pos sp-j'ov á'fpooí'jiov sXD'óvi?' szcf.V' 37raiváast [iiv ^sívot.osív.'. 7.c xatsaíiís'.v iax'. otooi' 55 TiXá-roo^ia o' spos-. '/. 50 Ty.V* 'fOY. xá-ol>'jjj...c. O'jos xaXXíwví" ávsxtöc.j. ouSs TSpTivóv.'j'.V §3 JTÓVTOC áXXoÍTjV i/S'. Tyjv á' iTT-oc áppY| yo.o[3óXyjv áXs'jasvYj. TÖv :rapóvra va'jaír.' xo'k' áv "iüXtií. xal jxópoic áXsí'fSTa'.

7]v [XYj Ttg fj TÚi-vavvo?. oos oí y^^^^? [xáXst. xcv3ÍTa'.. "í) a/rjTtToO/oc. ávfjp. alV/tara [xév TrpóacoTca' TotaÓTTj y'^^'^í sia'.óy'-. aKoiaszai.axpióv Zsoí. Sof^fxeváa íí-sóv.. odv Y'->vaixl T£XX£taí* ooS' aiíjja Xtfxöv oíxírj!. iyovzí zoi [xáXiGia '{^(vszai xaxóv.áxXyTov y^voc" xáp'. [xsy'-cjtov sp^stsv xaxóv. wa.Y^p (xsYtOTOV zobz' £7roí"/ja£v xaxóv.£V /ápic' 9ü ODo' £v Y^vaí^lv r)£Ta'.r' átyj. Yovalxa?' vjv tt xal oxtóaiv oi'fs'kslv. áXXd TO'Jl>' ópá.o'jTOí? lí'D'j-óv ^Y^aíCsta'.óc. Zsbe. oxwc. rdc ápíota? xal TíoXo'-ppaEaTáTac. oaiit. óxo^y XéYOuotv ácppotaíoo? Xóyoo. rí'sírj o' á[X'^'..v St' áarso? Tiöcaiv ávopwTüO'.. d'qvzcf. 70 oirtc TO'. OD Y^p xot' SDrppwv YjIxépTjV 5'. y-^^^?* 75 stt' aoysva ppaysía...* 80 OU' áv Iiv' £Ö Sp^£i3V. 1(j.' z^i d' s/ovTt YtYvsiai xaxóv. Td o' dXXa rpoXa raÖTa [Víf/jx'^r^ \'. Tiv' (íji.r£p 7tíi)-rjX0!. Tyjv ' £x [j-sAíaoTjc. 03 Tiávta xal zfiÓTiooc sTríaxara'. aoróxojXo?* d xáXcf. aTioYCií. 95 l'aTLV i' £.(íj[j. xal Toöro Tidaav TjjxépTjV [BooXsúctai. Tsxoörja xaXóv xowo[j.oc oá TTpoaiuávs'. ávopá'jiv [xsY'..c. xal 7:ap' ávopáatv [j.c. syö-póv aovo'.£V£t. 105 EDpoöaa [x(í)[j.TTpsTf/]^ [X£v £v Y'Jvaí<.l Y^Y^^'^^'- Tzáryypi.. Toía.aiov ojTra'Jsv xaxóv.. áXXoia'. -{mcdx'y.ov £? {xáyrjv xopÓGa£Ta'. TvjV ' sx 7rtí>rjX0'j' toOto oT| O'.£py£Tat 100 d:racjav.0£Opo[J.88 AMORGOSI SIMONIDES. oGTic xaxöv TOoo'jTOv áYxaXcCsTa'. OXOD Y'->V7| Y'^P ^"JT^'"^? ^f^^' ^s OÍXÍYJV .' 85 lí-áXXsí o' Úti' aotri? xaTcaélsial píoc cpíXTj Se ODV rptXsDVTi Y'^ip^axei Tróost. ávopáoív yapíCstai Z£'ji. xai^TjjxávTj. ávr^p ' otav [JLáXiara I>ojj.xrjTTjpa.yj5£ív Soxfj xai' otxov Tj xhob [xolpav y] áv»)-poi7roo yápiv.' r/^v t'.c. {J.? £fjiD-/sí Xa^wV X3ÍVIJ Y^p olfj [j.

kéttagúnak ejtend.c. Figyelemre méltók a synonymák ebben a köv. — /.C oá TOl [J-áAma -joy^fjoyzly orjy.z — l-olr^^i. 7. falánkság mintaképe. i-TÍa(i)v = ártalmatlan. legelébb.vy. [j. hanem (o-vá vouatik össze. xf.vóvcjv a jobbat. ouá' av : t. 42. ö. = külöubözökép.ívr. 110 y.v £ t. csahol. 11.xrov -30y. 12. — a-oo'. = Solon 2-hez jegyz.'fsv)'YjX3v appY. mint a lomhaság. o'jo-j tétlenség. 50. 58.ío[j.-pi-r.ovrs. gnom. Systole. comm.^.o|X3v.i. másikat arra zi. 21.zl. l-hez j.3. — mondományilag í<j-r/./. AMOnGOSi SIMONIDES.. = ravasz. s6 oÓts tou. iioíÍ/i-tl: a költök gyakran felruháznak élettelen lényeket indulatokkal. piyoSaa. X:-0'j0'{6y^= xay. opyrjv 1. e-í.j. V. 9.3vooc. oToc itt: tud.:>sv xaxóv. 39. yévo. perfectnm praesens-jelentéssel. -íQ'. 115 Zsoc 7áp jjíy'-'^tov toOr' £7:oíy. &9 rJT'. i. ECTTpícv aor. áX'. .í'. 15. xal 3a[xöv á[i. mint a butaság jelkéjie._ 47. 2. 6.j. hatá- : rozott összehasonlítás nélküli comparativus. 51. [xsv 'AÍSyj? ioáia-o Y'jvaixoc sTvsx' á|j. ""IVyófo igében az íoj és ooj rendszerint nem ou-vá. iir.i-hez tar- tozik. üjTc fjjol anakoluthia. absolute használt érteni ényny el. gen. 1. — : 17.sjj. ::pov'J5.ív ugat.. tréfás értelemmel benhatólag : jobbra-átot csinál. uiint í/a. piyÓJCTx e h.i ^vj. :2.xp^.5YjO'. Elégia. adiectivum iudeclinabile. -po^aap e helyett: isi.v a föld. 18. ért. 38. V.v s-hez.zyr^'>ózrjc Yaí> ávopo. í~7/. Jegyzetek. 1. i. Arkhil. 11.jvó. -xJiv. 43. xTzp. a szeszély egyiket erre. yr. -/x'-iei^s' szép hajú. 11-hez j.3voc Y'jva^xa.oüoyov. tehát öpyr|v — = szeszély. •/f')c. V. rY/y os tooTspoo •j. XÉXr/.' a szemtelenség jelképe. 26. s 57.£pov ion alak Isíaapov helyett. ö. áixc'. versben. — oí 03 ysítovsc TY^v y)v 0' sxaaro? atvsas'.'í'.toaY^'jsta'/ laYjV 0' r/. appositio t>. 45. Ta -póJTa: kezdetben. — E szó Homerosnál is rend- szerint = szép hajú. [xoípav oö Y:7vcóav.

szitálás. = [iíoTo. j)raedicativum viyví^ay. a rókától a ravaszt. 63. 4-3 i9. hanem egy egész osztály. yovotzE. 85. Egy nyers. III. toOto t. 115. körmös n.perfectnm praesens jelentéssel. toTi. 59. VII. II. Zeü. 104. 57 70. IX^ 71—82. 114. Látnivaló. n nyomorúság. veszeked n. A szorgalmas n.£v t. munkás és serény nt hozza fel. (o. kifejezésekben egyiránt túlvitt. 89. a legjobbat. 1 — 6. — de aztán a költemény végszavában mégis csak ama vélemé- nyének ad kifejezést a költ. rósz. A költemény utolsó (X. Í2 1—26. a menyéttl a kiállhatatlant. aoiCJTa'. Ao-at — tmesis. 50 — 56. T(o syovTt t. Ion. 2-hez jegyz. cicV. gondolatok- ban. elemeket hoz fel. 5eoj [jLotpav : az istentl adott sors. (JÍo. Az — együgy n. : TOÓTtov.s'v mellett. ö. A szeszélyes n. 12—20. A ni rósz természetek tehát megfelelnek az egyes állatok tulajdonainak Simonides — pzerint. mint az egyedül jót.a a pronoraen a praedicatmiilioz szer- . áaoE5r/. 99. i. ájcó 68. mint pax-tic.) szakában a házias. a majomtól a rútat s gonoszt.. a kutyától a csacska fecse- gt. IV. a földtl a lustát. a férjnek. mint a me- lyekbl Zeus a különböz tulajdonságú nket teremtette. de már nem egyesek ellen irányozva. a lótól a magát cicomázó kacért. 83—93.z. rJvEa synizesis. a nö mimkaköréliez tartozék. miért e ngyü- . í. 111. v/^ov-. A tunya. áix-fioep. 116. 93. A ravasz és furfangos — n. i. hogy állatokat. V. ávopáacv. Az egész nagy költeményt tartalmilag 10 részre és epi- logra oszthatjuk következleg I. X. áaapiávE'. Az álnok. Az rlés. túlságos. gonosz n. a. 78. VI. Miért ily elkeseredett a ni nem iránt. hogy Simonides szerfölött elkapatta magát. uEytaTov zaxóv a praedieatnni. kesztve. = mennyire meg van csalva. rostálás. TO'jTci az obiectnm. 27 4-2. igy oldd fel To"ia. durva szatira ez a ni nem ellen. vers. A zsémbes. 71. 92. — rest nö. — : Í^'O A5I0IÍG0SI SIMONIDES. V. A rendetlen nö. szószerint a 96. Éles kritika az egész ^ — nöi nem fölött. yuvoí/. a ten- gertl a szeszélyest s változékonyt. VIII. Az utálatos. ±gy a disznótól a rondát. • — A mü kidolgozásában azzal a leleményes ügyességgel él. 7 11. KpUog Oi 118. íjjAcprjV otép/Etai : eltölti a napot. a ni nem gyönge- ségeit ostorozva. 1. A metsz kese- rség Arkhilokhos modorára emlékeztet. hogy a a legnagyobb baj. • 96. avopáai yapí^ETat. — A kacér n.

Ámde ennek ellenében ott vau a hoszadalmas osztályozása a nk fajainak. 7?^ 5 '^ápsi asAa'. észszerütlen otromba modort. 0' oots -s|j.Y|J. hogy Solon az emberek- nek érzékies. mvelt lélek természet- szerleg kizárta a túlvitt. goromba kifejezések. 91 lölség ?nem tudjuk de azt biszem. 1. OÍ 5' ápTOV aOTtÓV. Solon. de kitör hévvel korbácsolta a költ az említett gyarlóságot. -ávta t . otromba kitörésnek magyarázata. élvezeteket hajhászó életmódját festette s a fény- zést ostorozta. ráoa.'. A találékonyság minden bizonynyal figyelemre méltó. Valószín. mint Simonides.' xsír)-'. néliáuy csakklással végzdött szerencsétlen sze- relmi viszony volna ennek az elkeseredettségnek.£[J. a^i^óvoj. durva. jellemérl röviden szólottunk fölebb. cía^a t' avíí-pwro'. III. vijv =AS'3i>spa. mikor mint elegikust tárgyaltuk.u. Az emelkedett gondolkozásmód. ha ismernuk a költ élet- . körülményeit. Életérl. . melybl következtetve az egész költemény tartalma az lehetett. melyek akárhányszor az ízetlenségig vannak víve.va. ott a fárasztó biba-felsorolás ott a gyakorta .áTíov ázs'^Tív O'joÉv.a. hogy a tartalom nagyon is az élet- bl volt merítve. Most lássunk pár mutatványt iam- bosi mveibl.'. fordulatok.:. 5 ~jOÓG«>sv is '5ooXs'jO'j'. s ha nem is oly durván. SOLON. oí OS G0|X[J. Egy nagyobb mii töredéke ez.áV00C '(OÚfjO'JC (ca/ot^'.

versel. szembetéve a 6.ié[jOic.ov o'.o'j. Toö? 5' iv^á5' aÖTOö SooaítjV ás'. i. oíya. í). t. "x Tolatv áic'pot.s'jij. söi)-£tav sí? sxa^TOv ápixóoac oíxYjV £Ypa'j/a. — »'>. mint cigányaink. ypT^íjLov Ae'YovTx.aíojc.oíoo? 1(0 xax(|) xs xaYaDíí). rjvj osazóiac Trvojj.. mint a melynek Ítélszéke eltt Ge. melyek közül egyiket szol- gaságra vetve eladták. o-al ellen- tétben áll xapá^a. X7.svo'jc.j. /. tehát a jíliysikai s isteni jelentés összeolvad. Ge. zs'vTpo)" oi^ao.a.AOXxfj'JXOV ávTjp 20 o")' av xarsT/s oy^jxov O'k' sraó'jaTO.3voc ü)t. i>cg. o' Ó[j. Tö)v oovsx' ^V/Ji"^ TrávrotJ-sv xoxsÓ[j. t. szeiTe. 25.Aov t. 'j7rsayó[j/rjV. G.ó'ja. v/oavív. i. 11.a.civ 10 ísvta?.9-2 7. Gondoljunk a seisakhteiára. inetaphora az állam v. Az id.a). o^oaaa'... a másik idegen földön nyomorgott. 25 aöi>'.:'vTa. a köznép. '. ó[xoO pír^v Ts xoci oíxTjV 'jovapu. 15 ips^a X7. o^jiov. hogy az az ö javára itélend. tiü. o' ávaYxaÍTjj 'jtto ASYOvxac. h(ú> t.xtjV ypY. yX.(óvból egészíthet ki. jeléül.'j[j. a kor tehát személyesítve van. I'^. í. xévrpov o áX'hoc oj..vi-oo'i : adója. xpiv áv rapásocc Tiíap s^áXfj Y'^X-x. sv xoalv TcoXXaíaiv saipá'fTjV Xóxoc.^ zÁav(tí[JÍvooc.a' laOra [isv xpáxs'. 3. . El Y^-P rjö-sXov á Toí.XO'£paofjC T3 Xal '^'. i. ?Xs')9-ápoo. hogy e mvet jóval törvónyadása után írta. ou/. 18.c 5' á Toíiiv cf. ípo-i: az ország határa. TToXXcöv áv ávpöjv r^ó^ iyrjpwö-Yj ttóXic. i.xsa s/ovtac. . hogy az ország egy része el volt zálogosítva. Kronosnak aiwja itt istent s földet jelent egj'. svaviíotoiv vívoavv tors.1 oifjXO-ov (Óí. YAöj'j'jav o^xát" 'Att'. v. /. syw Aa|jojv. mint tanú jelenik meg.a|iov. l'i^^TjV.'/.xt. 'Att. -ote ari'a — vonatkozik. 4. a mi tíolon korában nagy divat- ban volt. tovább magy. Jegyzetek.-i'z/t or. melyrl — a költ bizton tn Íja. Arról a két osztálj-ról van szó. r/. 100:. Iv oízr] /oó/o-j: a kor ítélszéke eltt. által jóslato- kat mondva. WC av TToXXay.

így kétségtelen. y-'jao'j i)-' '^psvwv á~0'j'faA3Í?" áaaor?.3'. Kimondja tisztán 6 nem bánja.'/O'j O'j 7.^jaXwv o" aYpav. |j. E mtehát önigazolás. [ XaOva [J. hálát egyik párttól sem.iávac /. nem sikerült teljes megelégedést hoznia létre s ezért ^aját ma- gának védelmére kel. Iv. r'jf>avviooc o= xai .al r]i>SAOv '('áp X2V xoaTYjOar.^A\i:í -^ z'y.a~'.J.u-S'. A költemény sok erélyt. Yap i>30'j o'. de a testestói . barátjához intézé s védi ma- gát benne a törvényeivel szemben tett szemrehányások elle- nében.c ávr^o' i'jif/. y. igyekezvén kimutatni. 5 — — — — — — — — — Oox 3'f'j Xó/.lov. óoü)':"/ -ávTiC Oi-jzz or.vwv aoOvov r^aáoav M. •/'.ai>Tj'Láu.v . ímö tehát tetrametereiból is pár példa. 3. -aoOtov arpO-ovov Xa^tóv xal T'jpcvvsócjac Aí>y.cov ^iaí>'>^.A'. vOv oá aoi /o/.zrj'/jrj'i. E költeményét Phokoshoz. Xoib'^ b'^^cfX^ol:. 'Xi Solou törvényeket hozván azt tapasztalta liog}^ csak .oóvToc a-jtö. mely másfell világosan föltárja Athenai akkori politikai helyzetét. Hok ügyességet mutat s nagy mértékben rokon szellem Solon politikai elegiáival.5'.oc 'j'jTc^yOV 03oá.^i>a'. vávor.rjV.o(ov o'jos ^ooAr. izgatott hangulatra mutatnak.o'j'j. -ávTac ávíJ-píó-ooc.svo'.y. 03 .-'jov.T3Tp(í'íi)-a'.r^z tzi'. Ezt fejezi ki itt. áYa'jO-slc oox SKá^~a^. o'jx soá^a-rci* -Ep'. hogy :it]áthatja bárki törvényeinek áldásos következményeit..3V TÓ": i'^fyá'javTO. hogy a kényuralmat : nem használta fel.íav aT/. c. hogy épen ez által emel- kedett a többi emberek fölé. 4-.3V^- 10 oíy.'y. Solonnak iambosi s trokhaiosi mértékében írt müvei fel- indult kedélyre. — Solon nem nyert nagy köszönetet.vX xaTaici/óvac yXioz.

mint pl. Természetes másfell. Arkhilokhos. a mi könnyen indokolható a mfaj ter- mészetével. durvaságig vitt modort sem gondolatban. i . ámde soha egyetlen sorban sem mutatnak oly — elkapott. E m- veivel soha sem is támadott. hogy némi keserséggel telvék.f)4 lelkestl humánus ember mint költ sem lehetett más. sem ki- fejezésben — mint azt Simonidesuél láttuk. hanem csak a méltó önérzeten alapuló önvédelem fegyveréül hasz- nálta ilynem költeményeit.

pigrammát foglalja mugábau. az egyéni hangulatot tükröz s a szív legtitkosabb érzelmeit kifejez dalokat különösen az aiolok mívelték (Sappho a költn. a ki a héthúrú lant megteremtje. Pindaros. vagy személyeket dicsít nemzeti ünnepeken. A könnyed. a gyzel- mekkel kapcsolatos karköltás (khoros) a maga komoly. méltó- ságos jellemével a dóroknál talált legkiválóbb mvelkre (Si- monides. addig a dór karköltésben a versszerkezetek legbonyolultabb és legmesteribl) . hanem a dal. iambost és (.és karköltést is. betanított karok adták el nagyobb szabású zene- kisérettel és tánczczal. elegiá- járt nál. 8 míg az aiol dalköltés versalakja a rö- videbb sorokból álló s zárlattal ellátott versszak. Eladás tekintetében amaz beérte egyetlen hangszer kíséretével. st egyes lyrai fajokhoz a táncz is kiegészít elemként csatlakozott. kedélyes érzés. kik a fuvolajáték tökéletesítésén mun- káltak. A i^örög Uiutos költészet nemcsak az elogiát. isteneket és hsöket ünnepel nyilvá- nosan. az elegiát. iamboííuál a zenekíséret mégcsak járulék volt. A görög lyra a görög zenével függ szorosan össze. másrészt pedig egyes lyrai fajokat (pl. Az egyéni érzelem kifejezésére a dalköltcs szolgált (me- los). Alkaios). A görög zene legkiválóbb mveli : Terjjíindros. míg az isteni tisztelettel. kikhez az iónok is számítandók (Anakreon). holott emezt egész. AXAKREOXl J)AL()K. hogy a benne kifejezett eszmék és érzések az egész nemzettel közösek. h) ANAKUEON. meg Thaletas. A görög lautos költészet ugyanis még nem volt külön fajként szembeállítva az epikus és drámai költéssel. megvolt a régi epikus költeményeknél is. az ifjabb (Hiim- jtos. iambost) megfosztottak az eladás e nemétl. mert a lyrának fÖismertet jegye az éuekszeríí el- : adás. a kett- nek mvészi kifejldése karöltve s mig az eposnál. Bakkhylides) s a dalköltéssol szemben f ismertet jegye. mint a hogyan az újkorban. itt már elengedhetetlen kellékkc' vált a lyrai érzelmesség hatékonyabb tolmácsolására.

ANAKRKONI DALOK. (gyzelmi dal) sat. kevesebb az igazság és komoly életnézot. de azt is mutatja. formáit alkalmazták.). könnyedséggel. opin'tkión Az aiol dalköltéssel rokon s annak mintegy folytatása Ánakreov költészete. a ki élvezi a jelent. a mely a perzsa uralom hatása alatt egészen elpu- hulttá. Elete Kr. magasztalja a bort. Polykratesiiek (533 — 522) udvarába került s itt költtársával. mint a pajzán jó kedvnek. Eladása telve van kellemmel. jn-oftodioii (körmeneti dalt. Teosban s másutt. fleg Török Bálintnál. Számos szobra. Harpagos. menekült. irtózik a vénségtl. lapon szólottunk. Költeményei h tükre a késbbi iónok életének. mint a pillanatnyi lievülés. hynnios (dicsít dal). mint x\rkhilokhos vagy Horatius (1. a fenkölt lelk. hogy 85 éves ko- rában halt meg. Öt könyvre terjed mveibl miránk jobbára csak néhány töredék maradt. Ariosto vagy Tasso Ferrarában vagy a mi Tinódink a maga urainál. A fejedelem halála után Hipiiarkhos. 1. Simalos s mások. hogy hol élte le végs napjait. A fejedelem udvarában keleti szokás szerint sok szép ifjú tartózkodott. képe volt az Akropolison. Tcosban (ma Bodrun mellett a romok) született s atyja neve — Skythinos. Ibykossal. a melyrl a 6. a . 13. Leukaspis. Smer- dies.és karköltésnek számos faját különböztették meg. lh)'e)ios igyászdal). Midn Kyros fvezére. mint Kleubulos. ilyenek a skoliou (kördal). hypoikhcma (tánczdal). • — A dal. Abderába. a görög és római írók gyakran hivatkoznak reá. epilhaUnnion : (nászdal). csak annyit tudunk egyik töredéke uyomá. a. de tény. Bathyllos. k. akár csak Goethe Weiinarban. szívében újra meg újra föllobban a sóvár szerelem. e. pautn (háladal). hogy kevesebb benne a mélység. állítólag Anakreon is Teos egyik thessaliai gyarmatvárosába. . a kik iránt köl- tnk ers vonzalommal viselkedett s költeményeiben sokszor megemlékezett róluk. 572 4-87 közé esik. ktinny folyású versiilakja a glykoni ós az ión. búsong az ifjúság elmúbí- sán. Ekhekrateshez. hogy pajzsával ép úgy járt. tliessaliai aleuda család egyik neves tagjához került. Ifjú koráról nin- csenek biztos adataink. magas míveltségíí fejedelem hívta meg Athenaiba s mikor 514-ben második unit megölték. a honnan a hatalmas és mtíszeret samosi fejedelemnek.'*('} ANAKUKON. mint a görög lantos költés egyik legkimagaslól)!) egyéni- ségére. az egyéni boldogságnak érzelmes költ- jét. 541-ben földúlta Teost. mint udvari dal- nok mííködött. dithyramho!^ (bordal). jnint a fogékonyság. A hagyomány azonl)an úgy tünteti föl. Megistes. világpolgáriassá lett. Kis-Azsia partvidéki városaiban. a ki ugyanazon ión törzshöz tartozott. Nyelve hajlékony és csiszolt. Bizonyta- lan.

Nazianzi szt. évszázbeli an- thologiájának függeléke. A vizsgáhkiás kiderítette.v. Egészben azonban elég ügyesen utánozták Anakreon kellemét s egyik- másik bátran beleillik Anakreon saját alkotásai közé. hanem még az egyházi ir(')knál (Hynesios. Mutatja ezt a versalkotás.vcü::'. ó'!/rj).. STTtotpécpsa'. íWjOíoV ív(] a '. Nálunk is nagy számú fordító- ján kívül (pl. Gergely) is s \o\\ számos lelkes liíve a modern nemzeteknél is. az angoloknál Moore s hogy másokat ne említsünk. Kazinczy. Yitkovics. Vörösmarty és mások. a hang. (t) 5aaá)/íjc Kpo. mint Révai.'. Rájnis. a mely Anakvcon'i dalok czímen ismeretes s a mely Konstantint)s Kephalas 10. Thewrewk) kitn utánzói voltak. majd meg tört alakban alkalmazza Páratlan hatását és népszerségét azonban az ujabb kor- b. iVya i'jxaoo í(o V il vac. 07 moly utóbhit inajtl tiszta. Kisfaludy S. Szentmiklósi.nK. Catullus. ANAKJíK. a németeknél Plateu.c«v /. Moskhos. hanem annak a köl- teményfüzérnek köszönheti. Az anakreoni költészetnek nemcsak a görögöknél és ró- maiaknál akadtak utánzói (Theokritos. xal Nóiirpa'. Csokonai. Horatiusi. a nyelvjárás. ANAKREON. Poseidippos. ]\íeleagros.'jyyc'y.ONI l>Al. Földi. Virág. x'J7. a francziáknál Girodet.z of/átov. Goethe. hogy e köl- temények nem Anakreontól valók.in nem a tríle fenmaradt töredékeknek. Gleim.oec 710 Ott Op'^ t' AttpOOÍTTj ao[X7:aíCooo'. 1. Lessing. st a felfogás is. Dayka.'/' "AotSU. Apollonios. Leonida«. 7* . az min olaszoknál Chiabrera. Béranger. Pécsi. a nyelvezet. 030710'. Ber- zsenyi.

OK. ra [j.il(')Va otínva Y'if' ro'. ANAKRKONI DAI.. r):^\(yA rj(x)y Arppo^ítYj. Táf-iapov osootxíóc.v7[íYjV7. avoPpÍGTojc 7. oáy£aí)ai." 017.ov oaxpoóevta XéYSí. •/ar^ísaoa §' co/st' r^pY. XEyapia[j-ávYjí.rXá(|> oivo7roT7. ápYaXf] o' se aotov X7. (ó.p(0V 7rpOÍI'7VÓVT7 TÓV 7Ívo[jtYjV AY7.asv atoYspYjc. 3V atpo'fáXtYY^ V-'^'/'.TTTa'.[j. osivoc |J.tv Y^OTj xpóracpoi xáp'íj ts Xsnxóv.YS OYj')T£ jJ. 'l'XDXSfyOr) o' OOXSTÍ TtoXXÖC PlÓTOO "/^vóvo? XáXs'.L(ov veíx£7 xat zóX3(j.sv. (i) A£Óvr)a£.sv osx' 3Y'/£7.V'(j1X£T7.')yóc.c 'joatoc.i)aTtv TTpoTTÍío. oc xprjTYypi Tiapá . 'ApYjc Yjváp'.ív. o' £U)((oXfjC . áXXá y.sXsTío'j.'i'^- .óve véwv ó '^cXat[xaTOi. 7. ()o cptXso). "ápa.i)ooo. 'íáp' Yj[j.Y(!> tS xáXaAYjTíO rx')rt'ixY|V TTÓG'-v Ttap" oiv(t> [j.9S ANAKREON. Or)[J.[j SOI'.akoic oKOTrívovTEc sv 'iavotc.YjXit' OOTO) 7C7T7.[jiaY"*''' ^('''J-^'^i^ •J.7. O'íjöts [jaooapY^ao). 3. taöt' ávarjTaXótío í)'7[j. IXt}' rjjxív. )\íos(<) 77.. 'f/jpáXsoi 5" öoóvts.xo6stv. tá 7rsvt3 o' oVvo') x'iáíVjuc.ov o' spior'. xsXápYjV.t' /\Y£ OYj.ov xarapdvTt ij. KXsopoúXo) o' aYai^öc ysvsö 10 aó|xpooXoc:* töv ijj.í. i\|5Y.7r7. 7. x(o: 7.yj 7. (0 ~7.V7.XX' OrJTtC iVIoO-jSüIV ts X7'.' X7t Y'^'-r^ 3Tot[j.t SfVfpOOÓVYj. IloXiot [xév T|[j. 5.

) Aoaí(. Yspcov st" oux ota" loöro 0' oía..ai.fó[3£0£ 3{X0t [ASASl [JLÓpO'.XT0C' III lö 0' aopiov TÍc ciiocv : OÓ' StXs k(Ó [J. (ÓC OUV Et' cOOl" EaiLV.tav [i£v ou'/í.SA='. X7. 1(1 TTpá/Tsi TÖ rspTTvá TcaíCsiv. xocl Maivá?.7. 9!) Eo/EO Ti[j-<ijv7.X(]) Aoaí(j) ."t BáO'oXAov. tí. óoov úvYj. rí Yá[> [j. [J.o'.ac [J.'.T7. TtOtYjOOV á|X7ÜS/. j\s70')(5'.Í Y'jvaíxc?" slV cíaív.oVkW. ANAKKKDNI DAI.OV 03 y.t' aüTó)v -TCOTTjf/'. "O'J X7. sXíItjj. O'í "j-O'. óa(i) TTsXac t7. X7....). 'kXov OS asD .OK.SV.O'. 37(0 s T7. [j.i7.xo')viac óp.xsT(07iov'.oí(f) or/otj.E C'^Xo?. i>e<i)v xrjf/)xa YSvÍTí^a' "Kpjiijj re xpsíovTt xod'hi'TiaTO" töv o Ei>áAovra á'JTiöv xai ^ctv(ov •f)jj. MotpTjC. xai' aoioö X7.o£i (Íj? T(j) 7épovT'.1 y(poa300<. OS Xtjvöv olvoo kOÍsi Sé [xo'.. 1^070)07.ikz.owj \i. s[iol [léXsi póöocaiv 15 AÉYTj* 'as [XYj §£t TTÍVE'. sl't' 7.pwv iao7:Tpov aí)-. [j.v 7.[jp£y£lV ü:r'/|V7jV |irj voöaog. III Tt Wkziri.V7.aiV xai ojrévSs t(.' xaiaaTárps'.C xójj. 7C7. xá|j/jí xai jáÓTpoa? X7.á/at'í'.j.pOÍ(OV 7.0'. j3á{)")Vov 15 TToíe'. rí'.£pOV |J.V. (j. xa: Tctvc xal . ra 1^Ó7S(j).sv ouxst' o'íaac.aXXov XÓJJ.r^ aroYvöv "lipíwva" "Épiora X7.7UÍjXf>-0V^ 'Aváxpsov.00C [J.v xápTjva' b . (xéXs'. ANAKKKON.v7. OD§S 'iö-OVO) TOpávVO'-í.oo X7.vo7i). TO TA|[J.xt'. .

' Yj KDd-/jpY] zíc. xat aT£[X{xa rooro yaízai: TTIÍÚV 0' SpuO-pOV otVOV 00 ió. -érpocxá [j. TOÜC \)-BOÓC 001. sjiaívsTO aplv Aía? s[j-aívsx' 'AXx[J.. Xaíjoöaa {jiixpöv u{xyov .a.ái)-{|(.rói>£v Tuétaaaat Ttpöc 717. ANAKRKONI DALOK.(o ÓTTOpiJ'píaí'ji 'íiovaíc 7] {i^dXXov IvSoíJ-év oso KI á'^JYjpTtaoac |{ái>oXXov .SO X7. i>áXco v>sX(j) [yavíjVa. 'Tuóaoo tJ-sXstc' srpYjv 'aoi 'ó? o')v. ixstvoc. ó 0" £i. TÓ ToyO-év sxTrpíwji. iléXco O-áXco [xavYjVat. ixii-eptíjío .. 1(1(1 ANAKKKON. 7CÓ{>£V [J. vtv xaxd 'sXo'pq taxYjTfj. XY|p'.' 10 áXX' 00 {>£Xco lavo'.róaoD Xyjc. XáXrj ysXtowv .' 7. 10 sp.Yjoco.X(»)V ÓvSÍpOiV í>éXsic Xapwv '{. 4. Dsouaa KI xpaxoövia xal xópavvov. xaXov aóvsovov. satí aoi [j. '\í[AÚZa. [j.ai payjj.t£OíoptáCwv "Epw?. 56? auTÖv Yj(jlív . OSlVYjV XAOVWV '^apSTpYjV TT'.£ 'Xáfí' aoTov óír. Trpöc l>ái>oXXov. 370) §£ [j.SÍV ÍTlStV á[XOaTÍ' xat tó:jov 'I'iÍTStov. wí.'. ó TYjpS'jc TÍ 001.tYj TiéXs'. tá tapad aso td xorV^a ZÍ |J.C OOX sl'jJ. TYjV YXwoaav.:ávT(ov sTi' Yjépo.aívsi)'' 'HpaxXfj? Típiv Ti aoi {^áXstc Tro'.TjSsva xtáí. "'AcpSC {J-S. .ÚpO)V lOaOOTCOV Tov ápTi ttbv á. ou [xáyatpav.' £7:£(X'{^£v 7cói>£v . ' 'Epao[j.aXí(.eXyjcóv . ou 0' £Uv)-áODC. "Avaxpéíov |i. l>sX(o i>sXio {j.' r. xtavóvTSC* s^w §' sy(ov xÚTieXXov Tá? [lYjTspac.xstv SYO) s oí Ttapaará? ''I'^pcoTt Tiavropáxia. 15 aópwaov el 02 [r/j.aí(ov te [j-sr' áaTTÍooc xpaoatvcov r/jv "'ExTopo.áyatpav. 5 Ttvást? t£ xat 'l^sxáCst.VÓV I'. ta. jj. : .YjC.ov.avYjvac..l XYjpOTSyVYjC" VSTjVÍYj? STTWXS'. at> OTCtoc av £X{j.

-tspoía. |XSV£l 03* xal vöv Yj Koó-áps'. ANAKKK. 9. ixstvoo TClStV é jj.óv -'. áv ouv ópö)V TrapéAíJ-oi x7. töv 'Epcüia XóaaoO-ai tov ^Epwra. aooxtáCo). ANAKIJKONI l>\l a'fap'áoaov.ov TO'.c aotóv.YjV Hav)-6XXo'j xaO-íoct)' xaXov ro Sévopov á-aXac ' sostcjs 'fo.V 30ÍSaXt7.sv ápTov llapa TY^v ax'. OYjOaoa'..OToXáí.ü).aX'.0'.3 sXsOll'ápTjV TTO'. 5 tov 6' YJXtOV acXYjVTj.T^rj. /í'.v xaí>iCsiv /. xopiCw. tá SévSpa 0' ao yf^v. [j. Xy)v 7. Tö) jjap[3ír(|) xaö-s'jSío. f o^Yoüiav á'cp'. ópq.Yi'JS'. öv zpo-ív='. ztvs'.V X6t(j oá T'.c....oc .'. xal xopcóvs.. zívs'.JZ ' á:r3AÍ>3* xai svpso'. YJX'.f(j |J.ct 0UX£Ó3'. •jii SoóXyj [j-£vtb ^ap' aortt)' xo'.E.áy£aí>'. i at^': TTtvEt. rí {xot |j. ' H 77] [iáXaiva ttíve'..oN.Xai'jav. O'JX S^SlOt. Tw KáXXs'. áv0p(o-3. -apsíwxav.V. xautíjj »>3X0VT!.a'.. TÍ.oÖTO .v: ó §" íH..* xaí (CTjOtv soi>éü). lov oTvov. OíOWT. TTTjVYj péo'joa 7.o'ápav u/ £i)-Y|X7.V 37C'. .3t»>0'JC.v X7. xat vöv. ats'pávo'. xal sazÓTYjV xpáxovry 37cb Oé. ^Yitst Xótpa (pápo'jaa 10. pYj IS xai xa-:' á^po!): .:. ö-áXaaoa aupa?.c (jLaAax(oráT([) xXaoíaxo). jö ra vOv sooj [j. .pojv 'AvaxpéovTOc a'jto'j' ir. Aí MoOoa-.ixa.TaY(Ó7'.j. s/st? ó.rapá o' aoröv spsiXCs'.3VYj 5' s7l' aoicj) rí Yáp {xs íst 7ré'caaí^a'.(j.

'y. SíSwai xdtXXoc zoowxÍYjV XaY(»)otc. ilTSpDYác TE Xat íCapSTpYjV. 1(1 /aípoits XotTTÖV TjjjJv 5 7Í[J. . xcTá (Jisu o'/tCeí? óveípo'x. Ss xaivoí aXXo.ozo') 10 ó ' "fipwí.c. <l>óaic.SI.tv oox st sr/sv.(xáTO)v [xs páXXwv.p xai trjv Xópvjv aTcaoaV [j.. néxa'íd-a'. [jpÉ/_o[xat OS xáoéXYjvov OZ[jB'^BZai Ol' "ApXTO? YjYj xatá vDXTa 7r£7rXávYj[j. tó^ov D'Upécov sxovct' o'/^qiyiQ. 5 xéatai xÓTií}) a[iÉvTa.raXá[j. {j^spÓTToov Ss cpöXa Trávia 15 ává ' suö'í) Xó'/yo'v i. xspara tcüpotc. §s xai oíoYjpov Toíc: opvéoic. Xsoüo'.óvoo<.. II xá'cit) jj.atc. ápáaoei . oöoa. 1"2. sx Ss /ixíz'qQ 'pps'x. 'zí<.sv '(j^ov aO-Xo'jc í^éXlO OS Kdd[). VSÖpa TTpW'^V rípcosc* Yj Xúp-^ Y7. xal TCÖp xaXYj xi. KiJ AXAKUKON. ^ávotYs' cpYjaív ávstfaXTtov. za HyjPyjc.' sXsYjoa tocöt' áxoúaaí.ú^'y..ai. ÍYö) S' s[jLác áXwoEK. 13. á. Ó7:Xác S' sSioxsv íztcoic.c. 5 roí? íyji'ú'jiv To v/jxtóv.tapa 5' ttJTÍTjV xaOna.. Lu {lév Xs^stc. 10 ávT áa7rí6(ov aTraatöv. ts yzl{jci.o? ei(j. oSXsaév [as.'|)0'. ávétp^a. vixq[. ANAKUKoNI DAMiK..:' ojj. BpOiZa (JLOOVOV Yj/St. 70vati. OfJ/i VYjS?" ó S' ao <t>poYü)V aürá?* ozpazbc.Sst. spíOTa? cf. 5 OU TTSCÓC. . 14. xat ppscpo? [lév tót' "Epw? kiziazad-eÍQ [asu SOOpW '^Í[jWZCI.í' [jz/j rpó^'/joar aTTsí^Xipov ü'cpov 8(op. ony Xznoc. Tol? ávpáatv rppóv/](j-a.* X''>pYj Ss SpWTCtC ávts'^tóvsi. zí oov .rjV Oi/jZIV 'HpocxXsoo. Msaovuxtíai? 7ioi>' (opatc.' scp-^v 'í)-ópa<. yjy'^ij' ooóvTtov.* •j(i .

' 'ftXési e <hotpoc auTÓ.'.tv.. Tátt'4. .í. 'fíXáooof (jív cs Moboat. ANAKKIÍON.rpofYjT7j^* oXí'fíjv póaov TcsTiojxcb.t[j-óoapx=.C.v GXai.t [ípaysiaa vsijp/^.sv Y. ir.' axpcov íl-ápso? -fh'Wic . 7.. OTíóoa Tpé'fO')at. XiYopTjV 6' £Ó(i)xsv or|j..' MaxotpíCoiJ-áv 03. t6 03 '(''fl[j'y. STtsi xfyóo? (xsíH/xev.V£' ou ' ófj-iXta Yscop'j-wv. 10 OÖ l TÍjJ. [5XápST7.. niíónr/.OK lo. rotvós'. ANAKÜKUNI HAf. paotXsoc öttíoí. corj^sfj ontf/Oc. órs 6svops(i)v . s xaí (xe zúizzei 00 5s xa^-yoíav Trov/^oet?. 00 'í 3.O'.:aí)'Y|C o'.yjv.' xspac áCjXctfís. 00 03 TSÍpSt. aá '(á[j EOTt xsiva Tcávta. ácteic. [jLsrjov yjTcaf^. xayáC<yv.' ává 5' aXXeta'. av7.. (j. róSs xótov.O:. ó 0. 'fíXD[J. 0"/cÖV £t l>SOÍC 'J.OC pfJOTOiOtV.jj. VYjYSVTjC. 31 xí [j/ji vöv K '^évs' o' etTts 'Trf/ápYj {)•'. pXájrstc iv áYpoíc.

tov Séysa^at. 25. 6. — — 8. Aen.ju-/ó?. — ivrJixeo. E Dionysoslioz intézett hymnost a költ samosi tartóz- kodása idején írhatta s arra kéri benno az istent. — 1. Ov. 2.rjxa. bíborszín. VvrivJ\i. 11. . így nálunk is pl.Spaauxápoto. Peth Tenni tenni a helyett. A költemény versulakja glykoui (_^--iww— o ^^). Apliro- dite jelzjéül költnk alkalmazta. m. — 5. v. .. . mint Dionysos kiséri s egykor dajkálói v. — . 3a[xá. — 5.. vad. hogy szóval Az idt igy elha- : ! I rácsoljátok (Szájhsök) vagy Arany: Nosza! lótni-futni (Jóka ! ördöge).— cilis descensus Averno Sed revocare gradum superas(juo .. ismét synizesis. Núíj-cpat. felzokog. 6. r. oda van. (rcopcpuorj?) 3. örvény. összevonás nélkül y'-*'-^- vóoaat. vedd oltalmadba hozzá való vonzalmanaat. fíor. öpewv. 'á2 saevis inimica virgo beliiis. Hor. hogy Kleu- bulos hajlandóságát szerezze meg neki. E vidéken . : 1. Jegyzetek Anakreonhoz és az Aiiakreoni dalokhoz.-nál.— e. gyakran — omlítvék. ó. .. a. 106. szándékos paro. ö. 10. . — KXEupoúXf. 3.. Ers jelzje: ifjudad. Hic o])us.hi\()_i. a. h lialánték. ríoiii-aívfo. I. 1. 12ü k.van már hátra. ET^axoúe'. imperativus értelemmel. — telten. ápYaXí. a melynek romjai máig fön vannak. eTtt^Tos'^Eat.[Atv a. — — Sa. synizesis és mellzött contractio é7ctarp^c£>o[j.o. ívr]. Verg.>. Xe- XE'. II. . TTorpeaTt. 3. nomasia Kleubulosról 1. zúg. elre boi-- zadva a pillanattól. xpÓTaaoc. fényes temploma is volt itt. 2. ismé. Arteuiishez intézett s ú^yiiüvozett . .."!. átbolyong. : 3. "y. . m. Miinn. esedezve kér.. rj|xtv. ö. pl. 1. ö. v. . . . animosus. Ámor. 1.j..w. — yr. viruló. nincs már többé jelen. evadere ad auras. 9. .Tieuko])liryne' néven különösen tisztelték Arte- mist. xtX. szarvasz. . m. — 3. 'Aíoeo. 4. iníin. 1. ión és költi alak az attikai tioXítoíc h. 19.v. melyben az élettl meg kellválnia. a bevezetést. Fájilalmasan panaszolja az ifjúság eltnését. ö. Aeúvuoe. a ház belseje. H. — -oX'. ö. 10. 1í2. — 1.. gyakran.'. a Maiandros mellékfolyója Magnesia mellett Kis-Azsiú- lian. 2. fa. Od.áXr(. rekratesi (^^-L-^^~-^). V. . 1. : 4.- páXEOí ' ooóvTEí. 38 jegyz. — 4. 1. —7. Tráoa. r. — 8. ö. V. Od. 1 k. áva?. 2. ez a rendes genet. fogaim elaviiltak. "1. Ho- merosnál is. Anakr. bárdolatlan. költi szó. azaz már odvasak.) aJtxPouXo?. phe- "i.TiTat. 'íxeu. v. . — — Letbaios. 'va5 e h. — zo)-d az út.at. ö. "J. samosi — kiejtés szerint az ión Aióvjcte h. V. 2. oS pur- pureus Ámor. nincs meg. ávaotaXú^oj. h. . 1. iTopoúpEo. Tj'rt. ti. mely oda vezet. 6. hic labor est. 1. — eXacprjpÓA'j.ilú' liviuiins.

— 1. vitéz. i. — öaxp'jóvra. 1. b(irdall)ól látjuk. .szó: vérszomjas. forgatag. i. — 2. itt — ártatlanul. /. 5. 19. addig Anakreon itt is a szerelmet és vidámságot hangsú- lyozza.a£. íu2-poaJvr. A \an. itt : eludvar. mivel t. Od.v -óa'. — 4. f„ fény.a'jpov. V.megsirat'-tal adhat- juk vissza. epikus és í.IKdYZKTKK ANAKUKONIIO/. siralmas. ö. nagyobb fajta ivó- jiohár. Aen. de míg azt kívánja.ta.acv. áva .. már ismét. a ház bejárója eltti tér. 4. — oCof 'Aopooí-r.. 'j/Mii. . Xenoph. — 2. — tme. ö. — -kyYO. -•jpaVrl. a ki akár a városbeliek. 4. 3. aYAaVr. 1. v. a szerelem és széj)- ség így mondja Horn. i\aXr^:(x).. c-orj^á. : holott itt a luérsékeltség jelzésére ^/s '/a. A. ./. áajaiiv. — 3. a mi- 6. így mond. dísz. Ez az epigramma oltúrfelirat lehetett 1 1. debacchari.j voltakép kiált. — V. m. aeXeTwaev. elegiájában. . vi'xsa x. ö. i. ö. jKor. t. — 1. itt megöl. igen ers.:. Yeneris praemia. 27-heii látható.b. hogy fölötte zajosan mulattak. KS AZ ANAKKKONI l>AI. mint Arkhil. — 1.íke^r].?. aure. III. : tisztességesen. V.AaíaaToc 2. 1. 1. iszonyú. \()'t 4. epikus és ión mellékalakja -upi-nak.A'. mi . ->]). : 2. [)1. aiyojiií. . mint néha a latin : l)-istis. Arkhil. aeXíTáoj itt kiabál. ávjSptaToj?. 3.. f.iaaaapr|(T(. Xenoi)h. mulatóz. Hor. . : — csendesen iddogálva (subbibeutes). l-hez j. : — 0/.t. — i. m.. — . megint csak. A bor és víz vegyítésének aránya rendszerint '•'/s "'. ö. Xenoph. t-hez jegyz.:pó. .r.5iy. Berzsenyi: : Nyolcz századoknak vérzivatarja közt.3. örömmel fogadom pedig . o'...oá(.^\. tmesis nálunk is meg. akár az idegenek közöl e tornaiskolába akar lépni. Mo'JOEwv ztX.v-nal. kor Abderában tartózkodott. v.jT£. - A thák és thrákok ismeretesek voltak arról. — Iv javo". megölt ellenséget kifoszt. Fel Buda egy térdrl [)illanta ijedten. Szabad utánzása Jíor. Anakreon elégiái közül való. egyet. a Musák ajándéka alatt a költészetben és mvészetben való jártasság értend. 3.-:. /. 10. Össze az agg ember rogya két térdére.).í'/'y/-z. költi mellékalakja dToópoí-nak örvény. x. '2. |. . — T'-'j-óy/y. h. ión alak az attikai orew. . 1 a genet. /. Xenojjh. — l(. 33. . 24. or.ÓT. (j4. ellentétben a fölebbi 2xo. — fj. összevont alakja egyesben (kd) és többesben (etuv) csaknem állaiuló az ión nyelvjárásban.. . itt könyokozó. 1. is különben v. máglya. ()(]. sky.. részben ugyanezt a gondolatot ol- \-assuk Xenophanes 1. . — liatnók egy huzamot. zajong. az erkölcs legyen a borozók aja- kán. íyx^*' két —szótagúnak olva- sandó. 4. t. ö. krasis. hogy luég ivás közben is az erény. evapí^oj epikus és költi ^zó s voltakép a. ujjong.T^. l"j/^£o ión végzet az attikai -oj h.\rany Buda hal. epigrammáinak egyike s abból az idbl való. 4. Veneris munera. . a halottat nevén szok- : ták kiáltani a sírnál vagy máglyánál. költi . "Apr. : — 7TJYcpó.pr. hogy Anakreon az ivást csak mórték- H letescn szereti s énekkel óhajtja fszerezni.<lKlli)/.s. 1. Verg. — :-cojv Kríojxa alatt Hermes értend. borzasztó. v>ap. 1. 66.«. vissza legott mégyen. 6. krasis. II. 1. 1. — 3. tov — ov/oiLai. tó. sis s a. L\. 1. nem ismeiTÜk közelebbrl.. XI.) s ez az oltár Hermesnek volt szentelve és bizonyos tornaiskola eltt állott. I.iXxkr. 7.

— otv. tehát a halálhoz mentül köze- lebb vagyunk. itt: mulat. nyomókat. sajtó.VZ ANAKREONl DALOKHOZ. mint pari])a prüsszét (azaz olyat. teljes fegy- verzet. északi égbolton s ép a Nagy gönczöl közelében van. (Kaxé(»). — 10. 10. nagyatyja feltálalta Zeus- nak. XII. 1. kés. Tvaíí^w. 3. a halál. f.. szltip rókát. Arkhilokhos 2. Ti. oTSa. . 5. Aphrodité fia. — kiváj. Az ezután következ költeniéuvck luiiitl nem Aiiiikreou- 1. Aen. — váSa?. A^you. ow. tpuyów. ToooÚTo) . Arany Buda hal. Önmagához intézi a költ s azt az alapelvet mondja ki benne. Hor. pa^úvto.. gondz. Auato). 719. Verg. 1. — xotXov. hogy mentül több férjen bele.11. t. — 15. költi mködését s öreg korában is ugyanazon régi vágyódással. teoTtvá. a. valók l. o. Lyaios Bakkhos mellék- neve s a. "llBCítoTE. Ugyané gon- dolatot olvassuk különben Naziaiizi szent (iergelynél Ohajtod-e : . j. .TIOllVZKTKK ANAKREONIKIZ KS .a brakiiylogia tekintetében v. . VI. Bootes a monda szerint Lj^kaon és Kallisto unokája. 15: Hiszem az istent. Orion (Kaszáscsillag! 24 csillagból álló csillagkép. Hotótou. m. mint a mvészetben Dionysos örökké lel- kesül öreg hivének ábrázolták. 14. 7. mint a paripa ju-ssze). [aSXXov. Az els sorokkal v. 9. . mondogatják. t. a holnappal nem is tördik. -— 16. itt :meglát. oeu. vesd össze Vadrózsák 248 Látom életemet. 6. hangsúlytalan.. 5. mivel nincs nyomaték rajta. serleg. ö.vészes'-nek v. — (szlt) szed. iambos. — 3. i. itt az alany a fmondat tárgyává van téve. 14: Hiszem a teremte*-. Mimn. Ep. — oéo i= ooD s itt. tól s versalakjuk jobbára: ^-í-^_v^__. E költcnnény alapgondolata az. itt: földolgoz. — 'J'JX^' teljességgel nem. a Mainadok Bakkhos ittas kiséri. tréfásan. kés vénségeig folytatta . i. [xcíAXov. -^éotaw mivel A. Xrjvói. — Utánzata Lessing Das Altér ez. ers érzéssel és vidámsággal énekel a borról. ty. — kori görög szó: érczbl valami mvészit alkot. 9. tükör. 11. Topeüw. hogy a költt nem lelkt^- síti a kincs. E dalocska egyike a gj'jtemény legsikerültebb darab- jainak. ö. tá — iMoípTj. szerelemrl. — áspów. m. annál jogosultabb fölhasználni az idt s élveznünk az életet. enyeleg. 18. 4. az irodalomban ép úgy. nozr[oio^. tó. l-hez j. nem igen gyönyör : Arany .ion . JtavoTtXía f^. kiket (mind a hetet) a csillagok közé sorozott Zeus különben a . észrevesz. hogy mentül öregebbek.. 1. a ki azonban új életre keltve a csillagok közé helyezte az . u. müve. Bika csillagképében vannak s a görög felfogás szerint lemené- sk ideje a tél kezdetének jele. 3. Ion 1. adverb. 1. csak a mát. t. — -6. 52. 1>. . Hall egyszer odalenn..:aTovTa. mélyít. a melynek ])atá)'ozott utánzata. — i. ö. . 1. i. 10.c xü'jpLa. a Moira végzete. oux . szretel. accus. 535. 10. árvát sem hagyja. kelleme- sen. ílXetáoov. a — Pleiadok (Fiastyúk) a monda szerint Atlas és Pleione leányai.. — 17. ezért mondják itt . 5-hez jegyz. a melynek feljövetele és letnése rendesen vihar- ral szokoti járni. Ers — a szerelem istene. kád. akaí'ja élvezni. Kall in. még addig nem öl meg. Mai. szárnynyal és tegezzel ábrá- zolják.vagy hatalomvágy. Toldi IV. "2. a-'jYvbv 'ílpíwva. 2. t. scotttoov. 3. — 9. Bakkhosról 1.

j.'5G. hogy orvosi tehetséggel is bír s meg tud szabadítni a betegségtl. élj örülj !Petfi . hozzáértend uvurj. — üd.t ^ijXo. új Aiiakicoir-jáliiui : Ni-ni kiiályok boldogsága.. i. — (lat. 11. uaz Od. érzem. Hágjf)n más tisztségekre.'. ! . . Haj- hászszon más uraságot. koczká- zik. ! . fiyges (716. xol? Seoü?. Sardes Lydia fvárosa. 2. messze ne álmodozz Míg leliet. r. így a többek közt Hor. [j-éXet xai v. 4. men . . : rdöm. to (többnyire többesben). a kinek trónra jutását elbeszéli IJcrodotos (1.. egészséges. Am. ho- lott rendesen genct. 7. \i\k<j<„ l itt: féltékenykedés olyanokra.678) Lydia dúsgazdag királya volt. Itt különben a tulajdonnév a gazdag íogalmá- uak szemléltetésére szolgál. 3.ÍEÍiYZRTKK ANAKRK0VH07. — 2. mit tndöm még sokat.a. 2. a mely itt a (lithyrambos-szer lelkesültségbl magyarázható. V. iLapífov. 2. lakoma alkalmával u. ao'. neu dnlcia differ in aunum v. kencs. Y. koczkával játszik.at vj-. . . ellentétben a 14.u^eúm. m€iv. Törekedjék kincsekre. ersen megnedvesít.e crastina summái Tempóra di superi ? Berzsenyi: Minden órádnak leszakaszd virágit. 1. Arany Trte Miklós. Ajaío). X^yj) e h. . Od. . Dayka itt emlí- tett költeményében : En kenettl ázott hajjal Várom a nap ese- tét. E7:óij. ae'Xei itt nomin. Hor. csendes. E sorok számos utánzóra találtak. 2*2 k. . 19.) szókettzés. a. Grata sume manu. személyesítve van. . Epist. itt átvitten a testi állapotról. a.. 4. voao. jó- illatú olaj. 1.OKHO/. ethic.. 15. l.iCr/ és 3. volt a fejrl.i'j. Quis scit. i'>. •j-Tjvr.j. Xe'vt. /. trte.vjij. ouá' £ÍA£ wo jx£ q^Xo. Tu (juamcun<iue deus tibi fortunaverit : lioram. itt — v'/jooi. a meddig trhette. xataaTtCise/ a rózsakoszorú lakomákon elmaradhatatlan . v. a bor hatása alatt akai' dühöngeni. önálló : — accus. ma csak romjai vaniiak meg Sart és Binbír-tepe néven. V.m eTXe \i. 1. mi élvet ad. Élek most és ölelem. za-afípé/ri). a meddig. oóc -t. ugyan Használd a napokat s a mi : jelen vagyon Forró szívvel öleld Holnappal ne tördj.. j. . — voi. a kik nagy részesülnek. szakáll. E dalt a dühöngésre való kedv szülte s tartalma az.t — 10. régi epikus alak vioo: h. (lyüjtögessen gazdagságot. ö. 4. (')?.-szal.-sal jár. ö. 1. 1. Anakr. Mit tö- . voüaoi. m. Alkmeon — Eriphylének és a Tliebui ellen hét vezér egyikének. Xenoph. még semmi jel Tompa: Érzem. s megfelel neki a latin sine Imel bibére. ö.) . zem a vészt. 13. S: insanire iuvat. iJ. : — 12. ^ÉXfo SÉXf. még mieltt iváshoz láttak. 3. tiszteletben tehát: nagyravágyás. beken. az esküformában. 17 köv. an adiciant hodiern. ^ir. -/. hogy a költ a hsökkel állítva szembe magát. "Acc-e. — líúpo'/. szóval ép. A jövendnek sivatag homályát Bízd az istenség vezet kezére S élj az idvel v. 8|..Ay. - zavartalan. 26. hanem szakálhxkat is bekenték. 1. . — áauoTí.vrjvai. KS AZ ANAKREONI DAf.t. . nálunk Day- káiiaU .. ér. v. 6.. 8. 17-hez 14. r. Nem CíygíiS kiiicshalmai. m. |xr[ . . 5.>. mert Dionysosról azt azért tartották. . |(l7 ii lyilus Cíyfíes javát iiuitíiKliiak '. £Üo.' iTliowrewk ford. 11. sorbeli JciEtv inün. IX^o'joa Xl^rj s mondja a költ. 4. a görögök nemcsak hajukat. — ettl függ a köv. soto. - '. 7. vagy Kisfaludy Hlinfy szereljiiei . Vörösmarty : : Még semmi hang.sot'. .

A hét vezér halála ntán tíz évvel új hadjáratra indnltak Thebai ellen s Eriphyle most már saját fiát. jelent meg eltte. öntudatlan dühöngésében annak saját nyilával ölte meg. jöngket. ó. meghitt barátját. Aias pajzsái'ól 1. zpív a. II. A költ haragosan tör ki a fecske ellen. Hom. hogy rjöngése alatt sarutlan járt- kelt. a kiknek rjöngése az indító okra nézve különl)özik az övétl. fia. — 7. itt pedig Ttví -i.)v h. korábban odaígért leánj'át. Ovid. é. S. 219 k. Iv y. — xXovfov. áoTiíSo. betcserével (metaplasmos) az attikai -cti- pó. . szörnyen meg- csördül a fegyvere testén. l^atliyllos. valaminek a lapja. Fást. 'Op^a-r. Odyss.Tapoóí.. Hom. nem is sápadt külsejt vagy gyorslábút jelent a görög felfogás sarúthinnak festi az r- . . Ejj-aive-' 'IJpazArj. — . — 13. — 10. a se. . . lásáról. oot. aeu/ótíou. Polyneikes értékes nyakékkel vesztegette volt meg Eriphylét. Aigisthos el- csábította Klytaimnestrát s mikor a hs visszatért. mivel az meg- zavarta reggeli álmát. de ennek következtében megrült. a másik anyagyilkos. A hadjáratot most siker koro- názta s Alkmeon visszatérvén értesült anyja ismételt áru- .>. uolia jóstehetségénél íbgva elre tndta vesztét. 5. aeuz-iítjou. Míg Agamemnon a trójai háborúban járt. V. phiaraosnak. e szó tehát nem széplábút. a szokott kifejezés tíoieÍv tívoc -t. v. Más monda szerint Héra sújtotta i'ültség- gel s Iphitos nyilával megölte nejét és gyermekeit. maga a szárny. xiác. Agamemnon és Klytaimnestra fia. á. ha- nem Odysseusnak ítélték. n gítségével megölte. több Ízben rjöngött így mikor Enrytos király nem adta neki . Ii)hi- tost. 5. 17. Aias. dat. |-oo:) az melléknevét onnan kapta. locat.. így mondja ezt Euripides is a bakkhansnkrl. feldühödve a miatt. 10. A költ tehát két rjöng párt hoz föl. - 14. noha volt arra legméltóbb. Alkmeont.10S JEGYZETKK ANAKREONITOZ KS AZ ANAKBEONI nALOKIIOZ. 511. m. hogy érette anyjukon álljanak boszút. innen az a lapos tér. meg is ölte. — 1. akkor ennek testvérét.. Amphia- raos meghagyta fiainak. 224: xaTaxiái. melyben a kedves iíjú. a két anyagyilkost. lolet. melyei az egész száiiiy l'elog. hogy a hadjárat ívezérévé legyen. az Erinysekfolyton üldözték. Telamon fia. a kiknél az rjöngés mikéntje volt más. a mennyiben halál- hozó nyilak voltak benne. TToÓTspov. — 11. ^^^aÍTatc. ö. Zalán futásában: (a nyilak) zörrenve lehulltak. 15. Herakles a monda szerint . vette rá. 7. eredetileg a. . továbbá más két hst. a magyar nóta is: Piros bort ittam az este. xXovÉcj itt: megzön-ent v. osiv/jv. li. h. 5. melyet a Hektor ajándékozott volt neki. vina rubentia. hogy a meghalt Akhilleus fegyverzetét nem neki.. (>. mígnem Pallas Athene segít- ségével athcnaii vértörvényszék fölmentette. Ezért Oi'estes ntóbb véres boszút állott mindkettn de egyszersmind bele is örült iszonyú tettébe. — epu5p"ov otvov. hogy így a férjet hálioriiha küldje. Orestes. zojcpoc 3. a ki a Thehai elleni hadjáratra csak álnok ne- jének rábeszélésére szánta el magát. 'AXx- |jlÉc)v iónattikai alak a rendes 'AX/aaí(. Athene istenn hatása kíivetkeztében megrült s ugyanazzal a kard- dal ölte meg magát. s — alább 13. m.

Tz6ao-j.. (i. szeret tisztelettel van iránta. — '. megveten: holmi. m. sTrioToXac — '^'j. — 9.'óv. a genet.'yz('ncl("). .").. Xenoph. itt a latin gerundium értelmében. szétolvaszt. lenézen.) itt: . ipT-. Iv o. wotá^fov a rendes öojpí. genet. 7. íoaa. ráköszönt. menj már.-t -5a-val képezik. a. oÉvpEaiv. i. — 15. rpoTiívw. — j. a. locat. 6. 6. — opa/fXTJc gen.-töl függ.t£tv. de conatu. 31. öveíptüv függ á-fT. J/EzoííTfo. Erasis ebbl — /. : — S. íj. azonnal. .. — 9.. — Cto') h. Ov. xaooT^/vac ismét dór alak -r: h. Jiabps. az infin. itt — lantot ver. \n. . Az összes anakreoni dalok közt egy sincs. hogy a dór nyelvjárásban az -í^o (1. dat. — — 28. L. . pretii.. xaxa Taxrjor. 3. 16. . partit. viaszból való. Ú7:ó<i3p'o?. — •J-"!.txpoD 'javoy. elmehetsz. m.'. — — — : 32.JK»iYZKTKK ANAKríKONHOZ KS AZ ANAKÜKnN'I r>Ar. dóroskodva.-ot -^to. 2. — l. nai: tövestül. A költ egy viasz-Erost vásárol. képfaragók drága szobrok helyett ilye- neket áruigattak olcsó pénzért. m. A mennyiben A. 3. xrjv. -aírf). a.. lAEjSEprjV. — a szegényebb iparosok. nóSev háromszoros ismétlése a sodálkozás nyomositására. 1:iaí"1i-> (iaAÍ: ollú) k<'s kori szó s fiitnruni-alakra nézve a. itt feladat. innom. 1. ti. az aor. i. — 9. . h. kellemes. 1. Majdnem románcz. Xa^oioa 'jjAvov. lia nem gyúlasztja szerelemre. ejítóXs-. hogy A. olo^a.. 4. 6. mi a szarkájól inoniljidx.enet-váltásra. axrjxoac. elcsábította Philonielát s hogj* híre ne menjen. tmesis. 14. közbeveten a mint látod.. hivatás. t. 35. a. h. — 7. xrjpivov. zupófu voltakép eléget. baj. -á"C(o. ilyen — lontos dolgokban. — 11. 1. Toaaj-a. belülrl ki. — 12.a'i /)v. melyet az újkor is alkalmaz.'e röpt. -óvo:. legott. 11. : 7. felszabadítható.. — Tlirakia királyii. 41:2 k. — 10. — I \. comm. a mennyiben ilyen fontos szolgálatokat végzett. [j-eXt.üc(üv. úgy tünteti föl a dolgot. Tercus. -avTopéxTr. — 29. á. reggeli.OKÍl()Z... harmatoz. gen. -áí^fo és -ú:a(._c-otoa:-tól. — Sir A varjút közmondásszeren liiisználták a IVtsegé. — 5. — ffiX^yóc. ópa?. Tar- talma az. xpaxtu. 24. csepegtet. minden (pajkosságra) ké- pes. 5. ópr. 7. lantol. mivel l^ész minden kívánságát teljesitni. 6. beárnyalom. ao!.keleten ma is használják ily czélra a galambot.j.s jelzési'je. A niei. Eu^Étüc. mint a galamb jelenlegi küldetése a szép iljúhoz. éhez is tartozik az ntána következ xa-á. hogy az egész világ hasonló vonzódással. mint istr.. 7. :cví£i. m. — 3. i'ürf. m. a mely kcilti találékonyság. itt: könnyed rojjülésii. akart eladni. függ. 1. dór nyelvjárást használva.ó: 3. A drakhma értéke kb. . syeic. Bathylloshoz küldi galambját s ez aztán lít- közben egy vándornak elbeszéli.c£XirE. IO!t könny. gond. áv-\ ij. a. 6. ö. — 14. tele költi szépségekkel. — — Exzp'!ío. iiigöknél még ritkább. — . fleg háború esetén i/. de már a rómaiaknál gyakori volt a ga- lambposta. tehát mint a rabszolga. — inipf. evoScv. pretii. t. Met. 19. - 7. Xfi? dór alak héXv. a c )ni. í'-eu-Íev a gö. kedves földolgozás tekintetében fölülmúlná. A galamb Aphrodité szentelt madara volt. kedves. — 4. m.. viaszmves. — 22. 13.(oi. £z3Epi. itt — : : lángra lobbant. vüv. xaTSTaxf. — l. milyen jó dolga van neki a költnél.'X(^. kivágta a nyelvét. korai. ojoxid^w. reg- gel felé es. 75 fillér.) vóg iííók a fut...Aai. : 16. lenyír.je. de tzbe dobással fenye- geti. Ixetvo. dat. séXeu-töl . — á. a.

a pra's. m. A fák gyökereikkel fölszívják a földbl a nedvességet.. a. 1. rázogat. — eoeioe. a i)iheii hely ölét jelképezi. — xtX. melyben a fa Bathyllost. nem bilincs. —5. ó o' fíXio. — az elbeszélés élénkítésére való. ség-istent az igazi görög világ nem ismert. KáXXet. — li. -i~> — '•'>. hizelgen. vált. miért nem engeditek. -- 7. [Jcipjit. 1. hogy e dal nem Anakreontól való. Egj'es ma- gyarázók az egészet allegóriának nézik. Allegorikus kép. hanem már Anaximandros és Herak- leitos is azt tanította. : Tt. — Herakles mythosát Teisandros és l'anyasis . . Egy pií-zike csendélet-kép. 8.110 JKGYZRTF. ' ' — — cpoívoiatv. a fa lombja a haját. t. oíÖEtv. — "/atxoí. Xúeiv arról. Legvilágosabb bizonyíték arra. i. A költ annak igazolására. 6. az alapgondolat folytán koszoni illik a Musákhoz. magára a ter- mészetre hivatkozik. 4. osito. a szépség istene. 4. a míveltség. umbraciilum. az elvont fogalonmak sendegos neiuü névvel való jelzése Aphroditén kívül különben más szép- . lenget. y'Í — [AÉXaivat. rábeszélen csoljogva.. — ságdíj. KS AZ ANAKRKONI DALOKHOZ.. — 4. TÍ [J. de pl. csalogatva. tehát abl>ój táplálkozik. Thebai alapítója. Xúpa. 9^. a mely a költt tudvalevöeu Bathyüoshoz l'üzi. hse volt a Homeros után kyklikosok. 1.. i. Od. Erest megkötözik a Musák s rabszolgaként adják át Szép- ségnek.) Chromis és Mna- sylus szintén koszorúval kötözik meg az öreg Silenust. — 2. oxír. a szerkezet ez láv 81 xai Xúo/. t. a föld állandó jelzése volt mindig. 1. Hiába fog a költ fönséges (epikus vagy drámai) tárgy- hoz. xa. m. a levegbeli párákat.">. krasis ebbl /. az ión- ban :'Hpa/. a trójai háború hsei. a Musák szolgálatában. aüií). 18 k. m. . megénekel. 7. 'ArpEÍoa?. — (í. ellen- téte [jiÉvEt 8É. a melynek aztán örökre rabja marad. t.. — 1. 6. lantja csak a szerelmi költéshez való. tcei^oü. rJíiEt^J/a. a.Xsos. így Hor. 20 v. 9.á~/^£o5'. szerelmi dalokat. i. 7. apa. a mely t ép erre tanítja. Xú"pa.K ANAKRK0NH07. auTÓv. hogy iddogál. t.a'jT(V). — Versalakja tlimeter ionicns a minre az els szótagon összevonással: i^w ^ — 2. mint a latin dicerc is. 1. 5.. Szépségét fokozza az a mély érzés. a ki megvált. redennt arbori- hns coniíP. olyanokkah a melyek inkább találnak az epikus eseményekhez. — 7.. Atreus fiai. mköd nál a Thebais ez. hogy a nap a tenger vizébl táplálkozik . a. — 8. a ini Hoinerosnál öÍTtoiva. xáv xtX. HpaxXÉou. á. Thales mondta ki elször.. (i. i. 3..01 (j. a kik a trójai mondakörbl epos meg dráma tárgyaiul dolgozvák fel.. 10.2. a melynek magva az. liogy a hold a naj)tól kölcsönzi fényét. ÖeXoj. itt tehát ttíve. Epwia. h. — figyelj a különbségre :XÜEoSat arról. lombját. ott marad. Xúoao^ai. : 11. E^Etat a jöv értelmével: nem fog eltávozni. a ki szabadon bocsát. Kadmos. fölszívja. t.^Xou. i. eposnak s Antimakhos mvének. Különben Vergiliusnál iBuc. — Xé^eiv. aie. II. nemcsak a stoikusok. Szemere A sötét föld : s piros hajnal. hogy a természeti ember durva érzéseit meg- nemesíti a szellem. ~ -rj. : — 8. Mcnelaos és Agamemnon. káojj-ov. nem vágyik vissza a régi durva világba. minek ellenkeztek. a cseveg patak a száját. attikai alak az iónban áÉsXauc.

't--o?. mint a szépség. ö. Rozgonyiné jS'yílat ugyan. 14. Ili (Idk'ozta t'öl eposl)!ui. is. éj derekán Balassi Magyar katona-ének éjten .z:zo''. i. ö. Ili kinyújtott keze éppen érinti a Nagy medve farkát. területét Phrygia fogalmába foglalták. MeaovuxTÍat. itt a lányok.. /.. a néveltlen infin. : éjjel. te üjpat. avT* t. utánozta Tasso Amyntas 2. uaások hódítása : a többes . lovas. v/^^''. 2. tisoouar.j. oCiXov. a költ azonban saját legyözetését a hajadonok által. TtE-aa^a'. fj. . 1. röpülést. A nk számára nem volt semmiféle fegyvere a természet- nek. IvcL láXwv. a mely szemeiben hordja fegyverét. Troas ö^'P^l?.a. 7. - 1. hogy e költeményt még zsidóra is le- li irdították. — 9.. Egj'ik legremekebb darabja a gyjteménynek s azt be- s/.i v. sat.v úszó képességet. — 4. m. valamint az ügyes ellentétekkel iliika-ló.v vr.ai tto. — f). 'fio\í o^óvcoyj. itt — u-spórtojv. — li>.7. pl. ''t~\r^. 1. gyorsaság. 3. 10. a. a. a szép. fordul. Tf. logakkal telt szájüreget. }Jifp<5j:(ov. Firdemes a megjegyzésre. nemzetség. 1. ellentétben az versbeli -s^ó?-szal.ziy. "• i". v. — 1. — •t'ojyöiv alatt a trójaiak értendk. csakhogy egészen más fordulattal.-t tar- talmaz. obi. az értelem a féríi fegj^vere a küls támadások ellen. — £(jio'!. a melyet Ovidius is használ Met. — 12. — 8. végre gyönyör dallamot írt reá Schubert (Op. mert : 'íjpa . geu. hogy mások eposi tárgyakat énekelnek meg. v. — i. tehát áXcüaetc. oroszlán-nyúl. Berzsenyi: . egészen újszer hadcsapat.\relissa' ez. ford./. madár-hal). sjJ-or'c.. oíor. yaípoTE. i. TÍ oúv t.Tt/.. — 4. t. xÉoa-a. — lásul ért. illetve a kedvelt ifjak seregét jelenti.? vuxtó?.— itt fnevet helyettesít. Társa a 11. . 7. — — . r. 446 k. 13. hogy ess idben szállást adott Erosnak. i. költi kifejezés. . m.óra' értelemben a klasszikus görög irodalomban nem igen lordul el.. — /.. a második szó. e h. vosti'ilta De kohoz csu])án csak Melanchthont zengedezte. " 2. Mikor a természet kiosztotta adományait a teremtmé- nyek között. to vrjy^sa&a-. -a theliaii eseményeket. \'eleje az. opó- vr. tehát a. — Érdemes inegje<íyezni e daloeskáiól. halandó. — - tag hosszúnak olvasandó. ség lefegyverzi a haragot. II J liewrewkl. -o 'n/.ov /. Csokonai Megfordult a gönczöl székre — : tengelye. V. isten velctt-k. Igen sikerült egy dal a csattanós és váratlan véggel. G.IKliYZKTKK ANAKKK. Arany. . : (iörög lantosok. — •1. kárpót. víz és az asszony épen gyzhetetlen..r^y.5. TToodjxír. dalnak.dMlO/ KS AZ ANAKRKONI I»AIJ)K1I(»Z. — h. iTzoir^at. 1.('!i el benne a költ. m. tra- Bernhold (Szent I'ált s a prófétákat Akartam énekelni.f. költeményében. (JTpÉOETai.aivó. Ersen népies megha- tározás. még . nem maradt egyéb a számára. to -é-ío5ai. 0. pata. tó. 1 k. xa!. a fegyver elveszti eltte erejét. a mint látom Hoztál szép : szemedben.). hogy utánozta Ovi- dius Anior. Bootes (1. de a ma gyárban is szokásos. szám a hódítás ismétldésének kedveért. itt a.. oToaTÓc. a pásztornép is így határozza meg ezt az idpon- tot.. S . niagyan-a is sokan fnriiították s a közmondás is azt tartja: Tz. n ámde ez fölötte áll minden másnak. hogy szerelemre gyúlasztotta. ijva[itv. ez pedig azzal hálálta meg. 13. : 10. mintha xepáata-ból volna összevonva.

örülj velem együtt. retesz (az ajtón). . engedett. V. így mondja Szemere is: (a költ) mint a tücsök. a/. — 30. 315. A régiek hiedelme szerint (v. ezért az slakosság jelképe lett s ezért az athenaiiak arany tücsköket viseltek hajukban [zsxxí-^ozopoi]. ó. 7. iMaxap/^o[j. 31. acc. eaopíJ."). — 3. — 8. 14. Kisfaludy : Himfy kes. az aor. 19. VII. tmesis hamarosan világot . pass. (iuY)(aprjSi.Iiy . — bohlognak monda- lak. Hiador . hogy ez által slakóknak jelezzék magukat. : 143. oócps. említi nuir Hesiodos Scut. hogy a földbl született. xÉpa?. . ide l('])ve. ö. — 7. szabályellenes az aor. m. értelemszer szóegyeztetés. a.. holott ez csak a késbb kori irodalomban fordul el. 17. V. 11. ui.ev.icsxaazií activumot (É. az isteneknek sincs (az ikhor helyettesíti. Sol. Kiváló szépség dal s a tücsök dicséretét tartalnuizza.pu[j. — mint rovar. mert (a régiek iiite szerint) minden évlien megitjodik a vedlés után. a többes szám a szárnyas ajtót jelzi. 9. íJTiaf. 1. — Ki.. 14. a hol a szenvedélyek székelnek. X. — megpróbál. 9. ^úoolí. prsea.. ávai[j. gyújtva.'Co). — megszántam. mintha neuj ppÉcDo. ^'ó. mintha minden az övé volna.óoapx£. ö. ö.. onnan kiki gazdagodnak. imper. Tzf. — "». Cseng — hangot adott neked. iial kapcsolatban : euiberi neiu. eó. resp. 11.15.*). 15. -.xap8íriv. mi inkább szivet mon- dunk. Verg. 24. ninipere somniím : itt is tmesis van. aTca^rl. — . Az istenekhez annyiban hasonló. á'á áí'iai. 13. v. 5. tó. fagy. Ir. xata — a/^íí^£t. — 18. Horn. . megzavarod. Cherubini meg csinos dallamot írt e szövegre. s a. Mint — a tavasz hírnökét. hal. jíXoífisTat. 28. 11. dum pascentur rore cicadse) a tücsök a levelek harmatjával táplálko- zik. ájiÉSXtpov. jjLsSííy. az atti. ávoí^w és ávoí^vuiA! a. [iXá-TE-aL. 4. m. széttéped.. — ión alak az attikai oy/ui (-e'w. — kaiban: ETTÍav. m. hanem meg e fajta Aranynál Buda Tiotoa elzte volna . coni. Ruc. itt: — nyíl. itt a. veretlen. lXér^cla. v. íati^jv.26. o.) h. cploovTa.. 340) s ezen felül minden évben újra megfiata- lodik ( 15.4. — paoiXEÚ. Értelme — mivel senki sem : bánt téged. . — Thorvaldsen innen vette egyik malkotásához az esz- mét.r\ . — .A megázott gyermek'. kifacsartam. (j. . aye. — epikus és költi szó (az iónban /. a. Zsákmánynyal is Meglásd. imper. — 32. 393. II. j. -eoc. oyrfiz. v. u. becsülnek az end)erek. xéa-at ión alak xElvtai li. — máj. e h. 1. m. xáaEArivou xaiá vüxta.oá.oai után — [j. — 22. a dahiokok neve ao'xioí. a holdtalan éjszakán. a mennyi- ben neki sincs vére. 10.óí. ö. — alább hagyott. népiesen: hát látok.£v. valamennyi pártodra szegdnek. — 10.na-á. nosza. 16. ban is abrumpere. xÓTtxio. Tisztelnek. -. az eladás élénkítésére. E költeményt is sokan utánoz- ták.) várnánk. kinyit. mint király néz le a l'atetrl. 52-hez. megkísérel. harmat- cséppel éljen ? 4.... llom. a latin- . Versalakja: _^ww— w— o. — A vénség azért nem árthat a tü- csöknek. -iépe. h.lEGYZETKK ANAKKEONIIOZ KS A/ ANAKKEONI DALOKHOZ. . 17. y^iT^'^'i'' — ™ivel azt hitték róla. kopogtat. ment — vagy a fájdalomtól és megvénüléstl. a prios. ó) hideg. 'fóf3r. . pl. xoúo. 12.

— Latinul es magyarul 6 K. K Görögül és ma-yarul 4 — K . iilitiitta és jegyzetekkel kisérte Bevezetéssel ellátta Dr. könyv 2 f. Bozóky Alajos. és in... Ara fzve 2 K. Fordította. ANAKREON. Némethy Géza Ára fzve 4 K. THUKYDIDES. és V. és Vm. Kiadja a M. K 80 f. I._ 2 K SO f. — Görögül ós magyarul 2 K 40 f GÖRÖa MTHOLOGIABELI EPIGRAMMÁK. bevezetéssel és jegyzeteklvel ellátta Csengeri János. Furditotta. IV. ~ Latinul és magyarul 6 K. . A Frtiiíkliu-Társiilat IdudáBáLiHU |{iulii|»eNt(*ii nieyielent. PLATÓN THEAITETOSA. Ára fzve 3 K 20 f. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Ponori Thewrewk Enii). Görögül és magyarul 4 K SO f. kötet.MHf. kottt. — Görögül es magyarul 4 K. Tud. kötet. iskola kiadás 4 K 80 f. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Simon József Sándor Ára fzve 1 K 20 f. &AIUS RÓMAI JOGI INSTITUTIÓINAK NÉGY KÖNYVE. Ára fzve 2 K. Dr.'yiirra forditutta s jegyzetekkel kisérte Dr. bÖRÖG ÉS LATÍN REMEKÍRÓK. Folytatás a tvüoldalou. jitlitotta. . — Görögül ós magyarul 4 K. Fordította.. Vn. PUBLIÜS VERGILIUS MAEO AENEISE. VI. f. Barna Ignácz. il. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Zsoldos Ben. — Latinul és magyarul 3 K 20 f. könyv . Ára fzve 4 K. Mind a három kötet egy kötetbe fzve magyarul. könyv _ 1 K Görögül és magyarul 2 tíO f. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Pouori Thenvrew^k Emil. CICERO A KÖTELESSÉGEKRL. Forditottit. |l. Akadémiának classica-philologiai bizottsága. n.

PATEROULUS O. Második kötet. Ára fzve 2 K 40 f. ~~ PLATÓN EUTHYPHRONJA. — Görögül és magyarul 5 K 60 f. IV— VI. I Fordította. I-III. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Csengeri János. HERODOTOS TÖBTÉNETI KÖNYVEI. — Görögül és magyarul 4 K. ül. i PROPERTIUS ELÉGIÁI. Második rész. könyv.Velleius. 2 K 80 f. LYlTJRaOS BESZÉDE LEOKKATES ELLEN. Vn— IX. Ára fzve magyarul 4 K. KRITONJA ÉS PHAIDONJA Forditotta. könyv. Szövegét megállapította. — ~ Ára fzve 4 K. kötet. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta "Dt. Fordította. Németliy Géza. SOKRATES VÉDBESZÉDE. Ára fzve 4 K 80 f — Latinul és magyarul 8 K. Fordította. Eóma történetérl irt két könyve. fordította. — Görögül és magyarul 6 K. Gyomlay Gyula. Forditotta. I. . CSÁSZÁROK ÉLETRAJZAI. Latinul és magyarul 6 K. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Szölgyémy FerenoB. — Latinul és magyarul 1 K 20 f. Ara fzve 1 K 60 f Latinul és magyarul 3 K. Fordította. kötet. könyv. : A Fríiiiklin-Társulat kiadásában Budapesten megjelent CATO BÖLCS MONDÁSAI. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. kötet. DEMOSTHENES BESZÉDEI. Fordította. Ára fzve 1 K — Görögül és magyarul 1 K 40 f. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Dr. l)evezetóssel ós jegyzetekkel ellátta Siiuou József Sándor. Ára fzve 80 f. bevezetéssel ós jegj'zetekkel ellátta Geréb József. — Görögül és magyarul 4 K 80 f. bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Fináozy Ern. Székely Istváu. SUETONIUS TRANQUILLUS. 2 K 80 f. 2 K 40 f. — Görögül és magyarul 5 K 60 f. II.