BUCZKÓ JÓZSEF

„SZÁLLÁST ADTUNK HŰSÉGES,
MAGYAR VÉREINKNEK”
Székely menekültek Hajdúnánáson
1916–1918

Hajdúnánás, 2011

1

2

NÁNÁSI FÜZETEK
19.

HAJDÚNÁNÁS, 2011

3

hogy valahol le legyen írva. amikre egyébként nem emlékeznénk. amit írunk. hogy olvassák.és emlékiratíró 4 . szak.„Nem az a fontos.” Dr. hanem. Nagy András (1905-1982) csíkszeredai orvosprofesszor.

BUCZKÓ JÓZSEF „SZÁLLÁST ADTUNK HŰSÉGES MAGYAR VÉREINKNEK” Székely menekültek Hajdúnánáson 1916-1918 HAJDÚNÁNÁS. NÁNÁSI FÜZETEK 19. 2011 5 .

NÁNÁSI FÜZETEK 19. Gacsályi Gábor lelkipásztor. Az írás címe: Hajdúnánás közönségéhez (Szerzője valószínűleg Váczy József felelős szerkesztő) A borítólap grafikája 1916. Hajdú Antal. Seres Lajos és családja. Dr. október 3-án készült. Kis Ágnes. Orosz László. ALUSTRUKT KFT Hajdúnánás. Hajdúnánás Város Önkormányzata. Római Katolikus Egyházközség Hajdúnánás. október 19-ei számából való. Nyakas András. Kiss Levente. Martinek Farm Bt. Az alkotó azonosítatlan. Magi Balázs. Juhász Imre plébános. Csíszár Ferenc.. Dr. tördelés: Buczkó József Példányszám: 1000 Nyomtatás: Litográfia Kft 6 . Hajdúnánási Református Egyházközség. Martinek Miklós.8132 Szedés. A könyv megjelenését anyagilag támogatták: Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke. Alsóköhér falu (Maros-Torda vármegye) menekülését ábrázolja. Pappné Sármány Antónia ISBN 978 963 89351 0 6 ISSN 0237 . Magi Tibor. Hajdúnánás Város Önkormányzatának kiadványa Lektorálta: Radics Kálmán A címben szereplő idézet a Hajdúnánási Újság 1916. Juhász Endre.

Hatalmas áradatban vonaglott a székely föld – írta Váczy József 1916 őszén a helyi lapban. 7 . hogy az I. illetve vasúti szerelvényekkel. Így hát a menekülő nép főként gyermekekből – mert sokgyermekesek voltak a székely családok –. élelemhez jussanak.vagy ökörfogaton. amit a gyors szedelőzködés óráiban megfoghattak. Néhány hét leforgása alatt több mint 3200-an kértek és kaptak menedéket a nánásiaktól. hogy a menekülés végcéljaként kijelölt helyeken fedélhez. Egy nép menekült. tehén. vagy egyszerűen kényszerűségből túladtak rajtuk útközben. ELŐSZÓ Kilencvenöt esztendeje annak. ló-. Ez jellemezte Hajdúnánás társadalmát is. Legtöbb esetben még állataikat is. amikor 1916 augusztus végén. A református hajdúk kitárták ajtóikat a katolikus székelyek előtt. hadra fogható férfiak az egész ország területéről a háború valamelyik hadszínterén ontották a vérüket. világháború derekán. szeptember első felében megérkeztek a Székelyföld felől a menekülteket szállító szerelvények. A keleti végeken ezredév óta őrtálló népünk ezúttal a magyar Alföld irányába vette a menekülés útját. Több mint 206 ezer ember indult el gyalog. melyeknek java része áldozatul esett a kimerítő vándorlásnak. Vitték magukkal. 1916 őszén a Magyarország keleti vármegyéit ért román katonai támadás miatt vándorbotot kellett fognia a székelységnek. hogy árából betévő falathoz jussanak. Az életerős. édesanyákból és idős emberekből állt.

főként Csík vármegyei településről érkeztek a menekültek az akkor 17 ezer főt számláló Hajdúnánásra. a férfiak és fiúcskák székely harisnyásan. mire térnek majd haza. mint erdélyi menekültét. Hajdúnánás történetében mindmáig fehér foltot képez ez a háborús okok miatt bekövetkezett hatalmas népmozgás a befogadás. létezik valamiféle láthatatlan kapocs. hiszen gyermekkorának bő egy esztendeje Hajdúnánáshoz fűzte. A többség számára a szülőföldtől való kényszerű távollét egy esztendőnél is hosszabb időt jelentett. Hátra hagyott javaikat. a sorsközösség vállalásával. paraszt polgári viseletet magára öltő nánási nép között. kifosztotta az ellenség. amely egy időre a mindennapi látvány része lett a paraszti. így hát nem is tudhatták. Ennek a városnak a népe addig legfeljebb hallott a székelyekről. lakóházaikat javarészt felégette. Az utolsó szerelvények csak 1918 tavaszán-nyarán indulhattak vissza a Székelyföldre. A szálak felgöngyölítésének elindítója az általam nagyra becsült Jakab Antal egykori gyulafehérvári püspök személye volt. Valahogy úgy éreztem. A Sors ajándékaként gyakran megfordulhatok a Székelyföldön. amely 2010 karácsonyára jutott a kezemhez. Az elöljáróságnak egy egész falut kitevő népesség befogadásáról és elhelyezéséről kellet gondoskodni. Ez a kiváló munka azonban források hiányában 8 . együttélés mindennapjaival. Közelebbről is a róla szóló monográfia. főként a Gyimesekben és a Gyergyói medence északi-északkeleti szegletében lakókkal. ám közelről nemigen látott közülük egyet sem. A levéltári források tanúsága szerint több mint negyven székely. amely ezt a két hasonló lelkületű társadalmat összeköti. Most itt voltak sajátságos székely és gyimesi csángó viseletükben.

hangtalan maradt ezzel az időszakkal kapcsolatban. Ennek
hatására született a végső elhatározás, hogy összegyűjtsek
minden adalékot a püspök úr hajdúnánási életszakaszából. Ez
azonban szükségszerűen elvezetett az 1916. évi székely
menekülés és a helyi befogadás történetének feltárásához.
Kutatásaim során az írásos forrásokra és az élő emlé-
kezetre egyaránt támaszkodtam. Az előző tekintetében a helyi
események vonatkozásában legfőbb forrásul a Hajdúnánási
Újság korabeli számai szolgáltak. Nagy segítséget jelentettek
az egyházközségi, valamint az állami anyakönyvek és
természetesen a levéltári dokumentumok. Betekintethettem a
csíki települések Historia Domusaiba, valamint a
Gyulafehérvári Érseki Levéltár irataiba is. Bár évszázadnyi
időre vagyunk már az 1916. évi eseményektől, mégis sikerült
rábukkanni helyben és a Székelyföldön is olyan személyekre,
akik az élő emlékezet útján szólaltatták meg az akkori
történéseket.
Tisztelem és szeretem a hajdúkat és a székelyeket is.
Úgy éreztem, fel kell tárnom és meg kell írnom ezt a közös
sorstörténetet. Meg kellett tennem, mert megérdemlik. Ennek
ismerete nélkül csak mi lennénk szegényebbek.
Arra törekedtem, hogy bemutassam az akkori
eseményeket, azt a sorsszerű találkozást, amely a karddal
szerzett nemesi múltjára oly büszke hajú és székely nép között
megvalósult. Akkor, azokban a hónapokban életre-, sőt
generációkra szóló barátságok köttettek.
A hajdúk és a székelyek által összekötött szálat a
szocializmus évtizedei alatt megpróbálták széttépni. Sikerrel.
Olyannyira, hogy mára a helyi emlékezetből és a székelység
köztudatából is csaknem teljesen kikopott ennek a 95 évvel
ezelőtti szeretetkapcsolatnak a tudata.
Éppen ezért abban reménykedem, hogy a két nép között

9

szövődött kötelék ismét élővé válik , s ennek tudata átszövi a
mindennapi gondolkodást. Hogy ez megtörténjék, a léleknek és
a tudatnak kell kitárulkoznia a székelység és minden elcsatolt
nemzetrészünk magyarjai felé.
Ennek a nagy sorstörténetnek a megismerése
hozzásegítheti a maiakat ahhoz, hogy a nemzeti összetartozás
felemelő érzését az elődök példája által átélhessék.

Végezetül köszönetet mondok mindazoknak, akik
Hajdúnánáson és a Székelyföldön lehetővé tették számomra a
kutatások elvégzését. Elsőként a város Művelődési, Oktatási,
Ifjúsági és Sport Bizottságának, amely anyagilag is támogatta
székelyföldi szakmai utamat. Ugyancsak a köszönet nyilvánítás
hangján említem meg Horváth István gyulafehérvári kanonok,
plébános úr nevét, aki mindvégig ösztönzött és mindenkor
segítségemre volt kutatási témámmal kapcsolatban. De
hálával tartozom a debreceni és hajdúböszörményi levéltárak,
illetve a Gyulafehérvári Főegyházmegye gyulafehérvári és
gyergyószentmiklósi levéltára vezetőinek, a Csíkszeredai Csíki
Székely Múzeum munkatársainak, valamint Darvas-Kozma
József csíkszeredai, Fejér Lajos kilyénfalvi, Borka Ernő
marosfői, Demeter Gergely csíkmindszenti, Réthi György
csíkdelnei, Nagy József csíkcsicsói, Juhász Imre újfehértói
plébánosoknak, valamint Gacsályi Gábor hajdúnánási
református lelkésznek, akik lehetővé tették egyház-
községeikben az anyaggyűjtést.

2011. Pünkösd hava A szerző

10

Lángba borul a világ

„Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam...”

Ezek a szavak Ferenc Józseftől, az Osztrák-Magyar
Monarchia császárától és Magyarország királyától valók.
Elhangzásukat követően, 1914. július 28-án aláírta ugyanis a
Szerbiának szóló hadüzenetet.
Ennek nyomán Európa keleti és nyugati felén
megdördültek az ágyúk. A XX. század, amely az Ész, a
Szabadság és Testvériség csillagzata alatt született, tűzben és
vérben merült el.
Ezt a háborút a délszláv kérdés megoldásának, a
délszláv egyesülés és terjeszkedés megakadályozásának
szánták. Megindítását Ferenc József a németek sürgető
magatartása miatt határozta el, habár birodalmát gyengének
ítélte egy ilyen megmérettetéshez.
A háború kérdésében egyedül gróf Tisza István
miniszterelnök képviselt ellenvéleményt. Nem látta
alkalmasnak az időpontot. Attól tartott, hogy a formálisan
szövetséges Romániára nem lehet számítani, és a román
csapatok bevonulnak Erdélybe. Ő sem érezte elégségesnek a
monarchia katonai erejét az egy időben több országgal
szemben is folytatandó hadműveletekhez.
A háború mellett „buzdító” II. Vilmos német császár
azt ígérte, „mire lehullanak a falevelek, hazajönnek a
katonák”, mivel a hadviselők – mint annyiszor a
világtörténelemben –, egy villámháborúban gondolkodtak.

11

Az erdélyi kérdés azonban az alkudozások tárgyát képezte.) A monarchiával szövetséges Román Királyság a világégés kezdetén semleges maradt. legnagyobb lelkesedéssel mentek végzetök elé. Villámháború helyett négy falevélhullást megélő világháború következett: az első nagy világégés.” (Lásd: Betegh Miklós: 1924. Németország előbb Franciaországot akarta gyorsan két vállra fektetni.) 1915 folyamán Románia és a központi hatalmak viszonya feszültebbé vált. járműveket vettek igénybe. s ezzel Erdély maga is egyszerre bekerült a nemzetközi háborús politikába. A háborút megelőző napokban hadi célokra lovakat. s úgy a tisztek. A történelem most is megismételte önmagát. Nemzeti céljainak megvalósítását azonban az Antanttól. hogy Oroszország a semlegességért cserébe odaígérte neki Erdélyt. A katonaruhába öltöztetett tar- talékosokat rögtön valamelyik európai hadszíntérre irányí- tották. 1691. hogy utána Oroszországot is legyőzhesse. vagy vereség dönti el Románia magatartását. Románia megszerzéséért már a háború kitörésekor versenyfutás kezdődött az Antant és a központi hatalmak között. A baljós hírek és a világpolitikai események láttán Tisza István miniszterelnök úgy vélte. 12 . Az október 1-jén kötött orosz- román szerződés Románia semlegességéért cserébe valóban odaígérte Erdélyt egészen a Tisza vonaláig. „A csapatok nap-nap után indultak útnak. A bukaresti német követ már 1914 őszén hírét vette Károly román királytól. (Az eddig elmondottakhoz lásd: Szász Zoltán. egyedül a harctéri győzelem. 1986. mint a legénység. azon belül is Orosz- országtól várta. 19. s kezdetét vette a legsúlyosabb: a hadkötelesek bevonultatása.

vagy itt szervezett hadseregcsoportokat fokozatosan elvezényelték az orosz frontra. „A hadüzenettel egyidejűleg Románia nekizúdította teljes mozgósított haderejének határaink mentén felvonult 13 . Erdély kormánybiztosa. 1695. de igazán senki sem készült reá. 303. vajon a századok során lesz-e még egy ilyen kedvező pillanat. „küldjön elrettentő katonai erőt a keleti határra. mint a mostani” (Szász Zoltán: 1986. és bármely pillanatban aktuális lehet. – állandóan a romániai támadás lehetőségével foglalkozott. Román támadás Magyarország ellen „Az erdélyi közönség – írja visszaemlékezésében Betegh Miklós. Az itt állomásozó.) A helyzet azonban egyre súlyosabbá vált. 1916 augusztus 27-én este 9 órakor Bécsben átadták a hadüzenetet. így 1916 tavaszára már lényegében csupán a magyar csendőrség állt a keleti határokon. Az I. 58. közel van a központi hatalmak veresége.” (Betegh Miklós: 1924. Tisza István 1916 július elején memorandumban kérte az uralkodót. Eközben Erdély katonai értelemben gyakorlatilag védtelen volt. A koronatanács ülésén Bratianu miniszterelnök ekképpen fogalmazott: „Ki tudja. Ferdinánd parancsára pedig a román csapatok betörtek a Kárpátok alig-alig őrzött hágóin.) A románok úgy ítélték meg. mivel a román veszély nagyon komoly. Károly király örökébe lépő új király. 1974.) A „kedvező pillanatot” a románok nem szalasztották el.” (Galántai József. ezért augusztus 17-én Bukarestben titkos szerződés keretében csatlakoztak az antanthoz.

rész) Az események bemutatására idézzük a kormánybiztos szavait is: „Augusztus 27-én este reám várt a feladat.főként a 82. hogy az összes Romániával határos megyéket értesítsem. Másnap reggelre már a hadvezetőség tisztában volt a támadás irányával.uo. 9. orosz földön. Egyet keletről.a keleti hadszíntereken. Katonapolitikailag azért. illetve javarészben ott is vérzett el.” (Betegh Miklós: 1924. 65. mert hiszen még nem tudtuk. mely … az egész határ mentén.) A román betörés perceiben Erdély 600 kilométer hosszú határán nem állt több. (Julier Ferenc im. (Fráter Olivér.000 puskás katonánk. fejezet. 4. minden erre használható szoroson egyszerre történt. kettőt délről Nagyszeben és Brassó felé. 840 ágyút és 12 000 lovat jelentő három seregét.) 14 .szorosokon hatolt be Erdélybe. 9. 4. Luck környékén harcolt. Egész reggelig a telefonnál ültem. mint 30. Akkor még nem volt szó a lakosság evakuálásáról. Marosvásárhely felé.háromnegyed részét. Kereken 220 000 puskát..19. rész) A pillanat minden tekintetben kedvező volt tehát.) A román hadsereg a Tölgyesi. Gyimesi. városok hadra fogható férfi lakossága . a Békási. Székely Ezred kötelékében . hogy mely részen fog a támadás történni. de azért is.” (Julier Ferenc: 1933. (Julier Ferenc 1933. Magyarország keleti határain egyszerre 18 helyen támadó román erők létszáma meghaladta a 420 000 főt. mert a falvak. 2003.. mert nem állomásozott jelentős had- erő a keleti országrészben. Úz- és Ojtozi. fejezet.

elsősorban is a fegyverfogható lakosságot. nem hallgatott semmi okos szóra.a fegyverfogható lakosság távolíttassék el.m: 69. A helyi hatóságokat viszont helyükön hagyták volna az utolsó percig. elvesztette a fejét. Idézzük ismét a szemtanú. forgatókönyv szerint megvalósuló történet lett volna.. annak erre segítség nyújtandó. de onnan semmi ne mozdíttassék el. az elöljáróságoknak még akkor is a hivatalokban kellett volna maradniuk. Ennek értelmében csupán azokat az értékeket szállították volna el. aki a következőképpen látta a történéseket: „. „Áradatban vonaglott a székely föld” A belügyminisztérium rendeletben szabályozta az ellenséges betörés esetén követendő magatartást. Aki ennek daczára is menekülni akar.) A hadsereg azonban általános érvényű evakuálást. hogy viszik a fegyverfogható lakosságot. ám a hatóságoknak a román betörés hírére pánikba esett lakosság körében nem sikerült fegyelmet tartani. hogy az ellenség által megszállt területen a helyben maradt lakosság érdekeit képviselni tudják. Mikor az asszony látta.az ellenséget még sohasem látott nemzedék. hogy „. mindez szép.m: 27.” (Betegh Miklós i. (Betegh Miklós i. Sőt. Végül olyan megállapodás született.) Nos. A lakosságnak fegyvert nem fogható része és a harcászati célt nem szolgáló egyéb anyagok ne mozdíttassanak el.. melyeknek az ellenség hasznát vehette volna. eltávozásra kényszerítik a 15 . Betegh Miklós erdélyi kormánybiztos szavait.. A mozgósított vármegyék és a Maros között fekvő terület pedig csak készenlétbe helyeztessék. és az is csak a határ menti vármegyékből. mint az égő házban rekedt emberek. kitelepítést szorgalmazott: mindenkit és mindent kényszer útján kívánt eltávolítani..

mely faluban kell megállaniok. mi a menekülés irányának végcélja. Miért is maradjon az a szegény feleség vagy anya otthon. A hadvezetőségtől alig lehetett kieszközölni.m. Valamennyien székely magyarok voltak. 69-70. melyek az állatokat mindazoktól. takarmányt. el úgyszólván mindazt. ki eddig a gazdaságot tartotta. Sőt. melyek ezeken innen feküdtek és mozgósítva nem voltak. többé őt sem lehetett visszatartani. kinek elvitték a férjét. viszik az ökröket.3 millió ember lakott. Látva a határ menti vármegyék mozgalmát. gabonát.) A hivatalosan életben lévő mozgósítási parancs tehát csupán hitelesítette mindazt. fiát. kik azokat eladni akarták. hogy a katonákat a frontra vivő kocsik visszafelé menekülteket szállítsanak. mely megyében. Megállapítottuk még az első nap. több esetben haldokló beteget is akartak magukkal vinni. (Betegh Miklós: i. a menekülő irányokon a kormány néhány nap alatt bizottságokat állított fel. Hol kapnak élelmet állataik és saját maguk részére.) Annak ellenére. Hol étkezzenek. 82. Csakhogy az asszony futása a gyermeket is magával vonta. amelyen 1.m. A szekéren menekülők utazása rendezettebb volt. hogy az első napokban a hatóságok a határ menti területek kiürítését az úgynevezett „Maros-vonal”- 16 . amivel a gazdaságot folytatta. Emberileg nézve érthető is volt ez. Így egyszerre mozgásba jött akaratunk ellenére egy akkora terület. megin- dultak azok a vármegyék is. fiát. hol háljanak. Vasúti kocsi persze már nemigen volt. sőt. melyik útkereszteződésnél melyik adjon a másiknak az elmenetelre előnyt. tisztességes áron megvásárolta.család fejét. ami a meneküléssel amúgy is kezdetét vette. Betegh Miklós kormánybiztos számításai szerint 206 000 fő kelt át a Királyhágón.” (Betegh Miklós i. hiszen a „a románok és a szászok nemigen mentek túl Kolozsváron”. hogy melyik falu melyik úton haladjon.

a menekülő tömegek szállítása vasúton különösen is nehézkessé vált.ig elegendőnek tartották. anyákból és gyermekekből álló karavánokat vármegyék szerint csoportosítva az ország belsejébe előre kijelölt helyekre irányították.leszámítva egy-két esős éjszakát - napokig tartott az út Székelyudvarhelyig. hosszabb-rövidebb időre elzárta a Székelyföldről nyugat felé igyekvő vonatok útját. Ennek megfelelően a többnyire idősekből. Amint a fentiekből érzékelhető volt. katonaságot és hadieszközöket szállított. már augusztus legvégén határozat született a menekültek széttelepítéséről. (Maros-Torda megye) Vég nélküli volt hát a panasz. mint fentebb láttuk. október 3-án. amely. főként pedig Kolozsvárig. Ennek oka abban keresendő. meleg időben . Ebből következően minden beérkező szerelvény. hiszen az egyébként száraz. hogy a vasútvonalak Erdély szerte egyvágányúak voltak. Szekérrel menekülők oszlopa egy grafikus szemével Alsóköhéren 1916. nem is beszélve a több száz kilométerre lévő 17 .

.” Az események szemtanúi. Balló János a következőképpen rögzítette az eseményeket: „1916. hogy egymást kerüljük el. amit általában magukkal menekítettek. mely vasárnap vala. Tették.Debrecenig. amit a szétszéledő nyáj pásztorának tennie kellett. néhány nappal később. ott olyat nem lehetett.idézi emlékeit Kolozsi Antal gyergyóditrói lakos.) „Mint Jeremiás Jeruzsálem romjain. 9. amely északnyugat felé vezetett. „Az úton nem lehet menni! .. Úgy tele vót az út. feljegyezték a Historia Domusban. augusztus 27-én. az egyházközség történetét tartalmazó kötetben. Csíkszeredától. akik híveikkel maradtak az utolsó pillanatig. élelemmel. minden használható úton. amikor erre módjuk volt.sz. amíg áttelepítő vonathoz jutottak A szekérfogatokkal történő menekülést elsősorban a falusi népesség választotta. nem tudott. 1998. 76. csak előre!” (Idézi Gazda József. Jobb esetben kettes-hármas szekérsorokban vonultak egymás mellett. Egy-két bútordarabbal. az akkori vármegyei központtól 16 kilométerre északra fekvő Csíkmadaras plébánosa. ami ezekben az órákban történt. nem ritkán nagyobb lábasjószággal. Mindazt. A szekérkaravánok beláthatatlanul hosszú sorokban kígyóztak keresztül a Hargitán az Alföld irányába. egyben elszenvedői is voltak a székelyföldi települések lelkészei. Az emberek esetenként 40-100 kilométert is gyalogoltak. sebtében összeválogatott ingóságaikkal. Ha visszafelé akart jőni. még 18 .

de már 28-án virradóra hajnali két órakor fellármáztak. melyeknek tetejében síró asszonyok. s úgy néztek ki. kelyheket. Irtózatos zűrzavar keletkezett. augusztus 29-én még megjárta egyszer a községet. Ezúttal talán negyedszer vagy ötödször. Balló plébános hajnalban. A nép más része az erdő felé vette az útját.elvégeztük a vasárnapi istentiszteletet. s jöttünk-mentünk egész éjjel. Balló plébános is 29-én virradatkor befogá két kis szürke lovát. A csendőrség sem tudván semmi bizonyost. hogy a románok betörtek a határon. s így estére majdnem üresen maradt. sem telefon összeköttetés nem lévén. Úgy 9-10 óra között megvillant keleten valami. irányította a népet. mint Jeremiás Jeruzsálem romjain. egy kis ruha és fehérneművel. összepakolt egyházi számadás-. Balló János esperes – plébános utasította. hol még árva leánykát. amikor a falu nagy része elhagyta volt a falut. önmaga hajtván a szekér tetejéről. Egymást érték a szekerek a köztük hajtott 19 . Ekkor vetették fel a karakói hidat. és menekülni kell. Mihály Elek tanítóval összejárta az üresen maradt hitközséget. s rakta szekérre.és családkönyveket. de nemsokára gazdátlanul sírtak-bőgtek a község között. anya. Mindenki szedte össze a legszükségesebbnek ítélt tárgyait. csergék és más terítőkbe borított s minden szükséggel megrakott szekerek. a háromszéki Hatolykai Bakk Kiss Máriát is vitte magával. Az állatokat felhajtották a Fejedelemkertbe. Délután már alig lehetett járni a sok szekér között egész estefeléig. kötvényeket. szóval minden legszükségesebb iratokat és tárgyakat. csendesen le is feküdtünk. gyermekek és öregek ültek. s mikor estére jutott az idő. Jártunk. melyek keresték és várták az otthonukat. Már délelőtt 11-12 óra között megindultak a tarka-barka lepedők. Rém-rémes volt látni és hallani az ide-oda vánszorgó és síró-bőgő állatokat. s még kevesebb ételneművel megindult Gyergyó felé menekülni. s alig látott egy-két kapu előtt sírdogáló öreget.

miként szóródott szét az egész ország területén a néhány száz fős falucska népe: Augusztus 28-án. számadási könyveket a pincze vak ablakába és saját kezűleg befalazom. Irány Székelyudvarhely. férfiait odaadta. Itt ültünk 2-3 napig. Nagy bajjal kijutottunk a Libán tetejére. hol egy-egy kis lárma fejlődött ki.. hogy keljen fel. hétfőn „. kinek nincs gyalog. hogy a románok már benn vannak Csíkban. mert Brassóból már elvágták a katonák a vasutat. az utazás megpróbáltatásait.” (Domokos P. 1988. Nekünk pedig jött a rendelet. hajnali három órakor felköltött Bolla Teréz szolgálóm: A hadnagy úr azt üzeni. Legnagyobb részük el is pusztult.” (Idézi Pál Antal Sándor 1996. mert Románia megüzente a háborút. Az emberek gondolkoztak a tennivalókról. Először elrejtem az anyakönyveket és protokollumokat. itt-ott összetorlódva. itt-ott kikötve.. Én az alapítványi leveleket. Az egyház készpénz készletét megyebíró fogja elvinni. A levéltár marad.) 1916 augusztusában Gyergyó is hadszíntérré változott. A katonák már 7 órakor Várhegy felé elvonultak. Pál Dénes aprólékosan feljegyezte a menekülés körülményeit.. amikor biztos hírt kaptunk arról. de képet formálhatunk jegyzeteiből arról is.. Kinek fogata van azzal. P. elmondja életét. mert az otthon maradottakat elfogták és bevitték a sipolyi táborba. kötvényeket és értékpapírokat pakoltam 20 .állatokkal. hogy eljöttek. A menekülők jól tették.) Domokos Pál Péter említi.. 16. hol már százával állott a szekér. most szánalom nézni a sok asszony és apró gyermek hurcolkodását. hogy délután 4 óráig minden 17- 56 éves férfi meneküljön. Az emberek egy része elindult Zetelakán keresztül Udvarhelynek. Nekem fogatom nincs. A Gyergyószentmiklóstól hét kilométerre délre fekvő Kilyénfalva plébánosa. Az egész falu mozgott. Ez jól van így. hogy „Csíkban két- háromszáz embernél több nem is maradt otthon. 112. Hadikölcsönökre a székelység az összes vagyonát feláldozta.

Szombaton reggel 10 órakor innen elindultunk. házvezetőnőm sírás és jajgatás közt ezüst és aranyneműk közé pakolja. udvarom és kertem kapuit ledöntöttem. kedden hajnalban Aradon voltunk. hogy szabad járásuk legyen. Szolgálóm. Szeptember 1-2-án. a szárnyasoknak szemet szórtam be. özvegy Schmidt Rezsőné két kis árvájával. hiszen vagy ötezeren rohanták meg a kupékat. de már az úton megindult a menet. Rezső 6 és fél éves. Megmentett holminkat édesapámnál hagytam. Csütörtök és péntek éjjelét Héjjasfalván töltöttük. hajtotta teheneim és disznóim. Éhesek. éppen egy pár zsák fehérneműt véve magunkhoz. én is a kutyám (Bundás. felültek a pakkos szekérre és elindultak. hogy az ellenség ne rongálja össze ha kutatást tart. Házvezetőnőm. a fuvaros Balázs Péterné lesz. mert már ők is készültek menekülni. Olga 5 éves. csak a drágább edényeket vittem el. csütörtökön délután 8 órakor vasútra ültünk. Mi kedden hajnalban indulunk. 12 órakor Battonyán leszállottunk. mint a templomban és iskolában minden szoba és bútor ajtóját. vasárnap hajnalban Kiskapuson voltunk. hófehér nemes kuvasz) szabadon bocsátottam. Úton volt már a falu. hétfőn utaztunk.fel. de közben megjött a hír. de onnan is tovább kellett mennünk. hogy már az összes papok elmenekültek. Az éjjelt Tövisen töltöttük.. Isten tudja hogy. A templom maradt teljességében. ki szintén velem menekült. Egész hétfőn pakolás. azonban úgy a plébánián.. hiába. Egy pár könny leadása után búcsút vettem 10 éven át becsülettel összekuporgatott vagyonkámtól. Az egyházi edényeket összeszedtem. én pedig itthon maradtam. Székelyudvarhelyen mind kifogytam belőlük. nincs hívő. mehet a pap is. Elindultam gyalog. meg a tűzszekrényét is nyitva tárva hagytam. piszkosak 21 . szerdán és csütörtökön Bethlenfalván édesapámnál szállva töltöttük az időt.

ki marha szekéren. Kezdődött a nagy pakolás. Csallóközön. Ez a két település 5-6 kilométer távolságra található Csíkszeredától ugyancsak északra.) Lapozzuk fel Felcser Miklós Csíkdelne és Csíkpálfalva plébánosának feljegyzéseit is. ekkor már rám lehetett ismerni. rívás. hogy aki a menekülést hirdeti. Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár /GyFLt. Hajnalban kidobolták a menekülést: csak pár napra kell menni a Hargitára. kelyheket a Szent János templom kriptájába rejtettem el. Hadházon. Böszörményen Nánáson. továbbá voltak Pécsen. sőt sok százezer. csomagolás.). Megindult az első szekér. augusztus hó 28-án kihirdettük a szószékről. Híveim nagy része Hajdú vármegyében. míg kevés összecsomagolt holmimat a teheneim húzták. Még aznap Kevermesre mentünk hintón. Itt ebédeltünk és kicsíptem magamat.” (A Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia Historia Domusa. kétségbeesés. Az ő sorai azért is fontosak számunkra. Sajnos a rémhír megvalósult. Ki lószekéren. tanítóm Csallóközön. el fog záratni. ki hogy tudott. Nagy nehezen indultam neki lovaimmal. hol már Dr. ki gyalog.. Menni kell biztosan. Kántorom Abonyban tanítóskodott. Én itt telepedtem meg. 1916. monstranciát (szentségtartót: Szerk.és betegek voltunk. Szántó Géza plébános várt és 2 bútorozott szobát átengedett és egy hétig vendégei valánk asztalánál. Iszonyú sírás. Lelkipásztora szintén követte híveit a menekülésben. „Jött a rémséges hír: menekülni kell! A hatóság felkérésére 1916. 22 . hogy pap vagyok. fejvesztettség. augusztus 29-én a románok átlépték a magyar határt s mindenkinek menekülni kellett. utána sok száz. Az egyház kötvényeit magammal vittem. Pesten. 91-93. bizonytalanság./ Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltára. II. mert hívei körében többször is megfordult Hajdúnánáson. Kabán... fontos iratokat. míg az anyakönyveket.

. Megunva a kolozsvári életet. hiszen ezek 23 .. Csíkszeredáig még csak el tudtam menni. eladtam két szép lovaimat mindenestől. két-három koronáért vették meg a hatóságok az állatok kilóját. fárasztó úton nagyon sok állat elhullott. s vonatra ültem és Hajdúböszörménybe érkeztem. míg kaptunk kenyeret. mert életbe léptették a jegyrendszert. Így megtörtént. amint ezt fentebb is láttuk. Inkább öregek. itt hagyva mindent. hanem javaikat is szerették volna magukkal vinni. két gabonásom tele gabonával. hogy jegy volt. Úton – útszélen. míg hajnalban Kápolnásfaluba értünk. Napokon át tartottuk a kenyér jegyet. Kápolnásfaluban már idegenek lettünk s így tovább kellett menni. Mindent jegyre adtak. s így útnak indultam. Sertésem 8 darab. emberek. részint a cseh katonák részéről. 67. Elbúcsúztam a templomtól. papokkal senki sem törődött. stb. Egész éjjel mentünk.. lakásfeltörés. de egyéb nem. Delnei és pálfalvi híveim 13 vármegyében voltak elhelyezve.” (Felcser Miklós plébános feljegyzése Csíkdelne História Domusában. Különösen az állatokat. csak 17-en maradtak Delnén és Pálfalván 15- en.(Ez a hely egy hágó a Hargitán a Csíkszeredából Székelyudvarhely felé vezető főúton. kutatás... Gyászos utunk Kolozsvárig tartott. Megkíséreltük a visszajövést. Potom áron.. mezőkön és sáncban is kellett hálni Kolozsvárt. Velünk.) Mihelyt a falu csendes lett. sertések. juhnyájak. részint az itthon maradottak. A hosszú. s ők mondják. 1916. hogy mindenki eljött. Kápolnásfaluban találkoztam híveimmel. csűröm tele takarmánnyal. de aztán Isten tudja minő életveszélyben forogtunk: rengeteg szekérsor. stb.) Az emberek természetesen nem csupán életüket mentették. majorság. csorda állatok. Szerk. kezdődött a lopás. de a csendőrség nem engedett a Tolvajos tetőn túl. hisz 1916 évben rendkívül bő áldást adott az Isten.. Felbomlott minden rend és minden emberi és isteni törvény.

28-án reggel az elöljáróság kidoboltatta. Ujfalu.. Itt szomorúan értesültünk. A szarvasmarhákat a Libán erdőben a pásztorok szabadon bocsátották. Ott az állomásfőnökkel alkudoztam. pásztorkézbe adják és a hadvezetőségnek át fogják adni.. négy napig nem lehet menni senkinek. ahol a csíki szekerek nyomultak egymás után.. Gyergyótekerőpatak Historia Domusában olvassuk: „. 29-én.Nagy volt a sírás-jajgatás. Madaras községek népei és mi tekerőpatakiak. . hogy végre 100 Korona ajándék után egy marhakupéba sikerült helyet találni. Vasláb... aki 24 .. hogy Udvarhelyen valahogy vonatra ülhessünk. … így visszaindultunk híveinkhez a Libán erdőbe. hogy vonaton utazni civilnek lehetetlen.. Délben trombitaszóval adta tudtul a községi elöljáróság. Kilyénfalu. kedden éjfél után két órakor tudtunk nagy bajjal elindulni. Mindenki csaknem eszét vesztette a hirtelen változás miatt. Két fejős bivalomat és két sertésemet én is kihajtottam.. melyet az a Salati Ferenc káplán vetett papírra.. A Libán hegyen át Udvarhely felé tartott a szentmiklósiaknak egy része. mert azok is menekülnek.) A gyergyói falvak plébániáinak Historia Domusait lapozgatva tekintsünk bele a gyergyóalfalui feljegyzésekbe is. Éjjel 12 órakor indult el a vonatunk és szeptember 8-án 11-12 órakor Nagyváradra érkeztünk.képezték létük alapját. Iszonyú népvándorlás volt. szeptember 1- jén éjjel fél tizenkettő órakor Zetelakára érkeztünk. azok adják át nekik. Pénteken. hogy ne legyen bajlódásom velük. hogy 24 óra alatt meneküljön mindenki.. s mi Vasláb felé mentünk az újfalvi útba kerülve.... Historia Domus 1916. Szentdomokos. Szenttamás... Karcfalva. hogy aki szarvasmarháját és sertéseit Udvarhely felé akarja hajtani. Nagyon sötét idő volt.. Tekerőpataki plébánia iratai.”(GyFL. eső is esett és Kilyénfalván bevezetett a mezei útra. Szeptember 5-én ismét elindultunk.

mindenkit gyámolítottam. rejtett mindenki. Marha. A menekülő nagy tömegnek más vigasza nem volt. Futott. vagy ha igen. E három napnak éjjele.. hol a szekér után kavargott a rettenetes menetben. amelyet reggel és délben is. nem volt. nem lehet leírni. Hol a szekéren. aztán még visszább a szárhegyi és a szentmiklósi úton a menet úgy gyűrődött. sírt. A Bucsin aljától vissza az alfalui piactérig. hosszabb várás után egy-egy lépéssel.Hajdúnánáson is megfordult. lármával.. Tölgyes.. Mindenki menni. Mi itt Alfaluban a rémhírt napfeljöttekor vettük kézhez. Csomafalva. hogy ennek a nagy tömegnek legalább így vigasztalására lehetek.. ahogy lehetett. A hír megrémített mindenkit. felsírást. Remete. „A határszéli lakosság éjszakának idején felriadva leírhatatlan fejvesztés és jajveszékelés között futott úgy amint abban a pillanatban volt. Ez a település egészen közel esik az akkori román határhoz. szerdán annyira tele volt a tenger szekérrel Alfalu. És én? Köztük mozogtam.. Szárhegy. Mozdulni senki nem tudott. pakolt. sietni akart. sertés. 25 . Ásott. Hatósági közeg. A szekerek egymás mellett sánc szélétől sánc széléig álltak az úton s a hátsó szekerek rúdjaikkal az előzőkön voltak. stb. Az óriási raj így állott és menegetett. Ahogy tehettem. amely irányított volna. Szegény nép keserűségének tengerében oda volt dobva. mint az alfalvi nagyharang. este is harangozó sekrestyés hiányában én húztam nap-nap után. nappala tele volt az iszonyú zajjal. Azt az óriási felfordulást.. Jajveszékelt az asszony.. szaladt mindenki. A menekülésre kiadott irány a Bucsinon keresztül Parajd volt. Már délelőtt telni kezdett a nagy út. Hétfőn. kedden. amely betöltötte a község ellepett utcáit. Békás. hiszen másképp úgyse tudtam. Ditró. majorság. mind Alfalván keresztül menekültek. Húztam azért. hogy egyik a másiktól mozdulni se tudott.. kesergett. Szentmiklós. amit csak lehetett.

Én meg este felé Parajdnak indultam. Annyi volt az éles gyermeksírás! Annyi a didergés. Balavásár. amelynek nagy részét én is … gyalog végig jártam. A két káplán kollega gyalog Udvarhely felé tartott. augusztus 31-én. hogy itt maradásunkkal nem segítünk semmit. mint egy beláthatatlan népvándorlás.. Hasadt meg a szíve mindenkinek a mindenével otthon hagyott otthonáért. 80-87. Beláttuk. Azon a nagy úton.. a fázás! Az éj hideg volt. sok eső is esett. annyian keseregtek. illetve Marosludas és Marosvásárhely között úgy festett a menekülő tömeg. A csomagokkal vonatra szálltak és elmentek az internált helyekre.” (GyFL GyGyL: Gyergyóalfalusi Plébánia Hivatal Historia Domus.főzték a szekér oldala mellett a puliszkát és a már most fogyta felé járó egyéb holmit! Talán a jó Isten is ekkora szenvedésre részt vevően rákönnyezett. a szegény székely nép tenger könnyet hullatott szét. Én még vasárnap misézni akartam.. mert akárhova érkezett Vásárhely előtt. Gazdái bemérették a marhákból még a járombelit is.. tehát három nap után Alfalu a szekerektől tisztulni kezdett.. amint a mezőben az út két oldalán kisebb-nagyobb csoportokban pihenőt tartván .. Vizesek is voltak... mert addig minden hely menekült. Dörgött az ágyú keményen... sehol se volt megállás.. -Hátha innen még vissza is lehetne menni?!. Dicsőszentmárton.) 26 . Annyian sírtak.. mert a szombati nap a fellegek mögött maradt. Csütörtökön.. A Nyárád mentén Marosvásárhelyre verődött le egy része a tenger népnek. Dicsőszentmártonban például rengeteg volt az odahagyott szekér. Éjjel a Bucsinon mentem át. a megjelölt magyarországi megyékbe. Annyi volt a szomorú lángú Tűz! Annyi az aggódva reménykedő ember a szekér mellett. Pláne pénteken éjjel.

Szekerekkel. Az ő és népének megpróbáltatása arra is példával szolgál. ahol a felcsíki és az alcsíki menekülők összetalálkoztak. A Hargitán átvezető úton olyan nagy volt a torlódás. 2011. Magam nővéremmel és 27 . vagy szekérfogatos utazással tették meg az utat a kijelölt településig. Ott voltunk egy évig. május 18-án Madéfalván beszélhettem még egy olyan idős emberrel. Elhagyták életük keserves fáradságának minden gyümölcsét és indultak útnak mint földönfutók azzal. aki négy évesen átélte a menekülés megpróbáltatásait. ami Ózdra vitt bennünket. melyen átküzdöttük magunkat a Hargitán. hogy egymástól még mozdulni sem lehetett. Somodi József (sz. Ezt az utat emberi toll leírni nem képes. minket meg katona vonatra ültettek. Öreg emberek hangos sírással vettek búcsút otthonuktól. amit magukkal vihettek.. A háborúban elesett.. két jószággal. A Hargita alján. Volt egy ökörfogatunk. Búzás Imre a következő sorokat vette papírra. s három árva maradt édesanyámra. az embereknek és állatoknak olyan tömege verődött össze. meg gyalogosan jöttek kevés holmijukkal és megerősítették a hír valódiságát.” A szomszéd település plébánosa.: 1912-ben) így emlé- kezett azokra a napokra: „Az édesapám 1914-ben bevonult katonának. Ott elmaradtak a jószágok. amelyben születtek és éltek. az állatok bőgése valósággal rémessé tette az éjszakát. a gyerekek sírása. majd csak azután jöttünk haza. akik heteken át tartó gyalogos. Avval mentünk a rettenetes sok néppel sodródva keresztül a Hargitán Udvarhelyig. hogy szinte képtelenség volt az átjutás. Augusztus 28-án délután a csendőrség parancsára a csicsói lakosok is megindultak Székelyudvarhely felé. „Augusztus 28-án délelőtt siránkozó gyimesi csángókat láttunk községünkön átvonulni. hogy sokan voltak olyanok. Az emberek jajgatása és veszekedése.

szombat estéig a községemet nem hagytam el. hiszen az idős betegek vagy éppen a kisbabák számára ez a rettenetes utazás egyben az utolsó is volt. honnan a szétosztás történt.) Egy ilyen hatalmas népmozgás a szó szoros értelmében áldozatokkal jár. 1916. erőt lehelt a csüggedőkbe. Az egész úton a meneküléskor a legjobb gazdánk a szabad ég volt. Hajdúnánáson. ha kellett. A menekülés legelső napja hétfő volt (aug. Tégláson. A csicsóiak nagyobb része Kabán. E héten háromszor is temettem! A hétvégi napok valamelyikén igen megható eset 28 .. Címe: Temettem.. hol szüleim is voltak. amikor mindenki menekült. székelyföldi Katolikus hetilapban jelent meg 1916 novemberében.gyerekeivel s két cselédemmel menekültem. 28. hogy a Csík megyei menekülők számára Hajdú megye van kijelölve. mely mindig szállást adott és betakart.. Itt 450 csíki menekültnek voltam papja.. hanem temetett is. Földesen. Öt hétig tartott ez az út. mint menekültek. Ide kellet hát vándorolnunk. 54. mások. „Akkor is. A halottat egy-kettő kísérte s én velük a menekülés sok-sok „jaj”- ja közt is temettem. A pap ilyenkor bizony nem csak lelkesített. amely a Közművelődés című..” (Csíkcsicsó Historia Domusa. minden bizonnyal nem mindennapi esetről számol be Salati Ferenc egyik írásában. Halotti gyász-közönség nem volt... Egy ilyen.). Egymás után jöttek szembe velem Alfalu nagy útján a környékben levő összes faluk menekülő szekerei és akkor is temetni mentem.. Csak Székelyudvarhelyen tudtuk meg. Sokan vonatra ültek és úgy mentek Debrecenbe.. Nem is lehetett. köztük én magam is gyalog és szarvasmarha szekérrel tettük meg a rettenetes utat. Én Hajdúszovátra mentem.. Utolsó percig. Hajdútetétlenen nyert elhelyezést. Emberáldozatokkal.

(Könnye pergedezett. Még inkább összegyűlt szemükben megnyugtató szavaimra a könny. hogy bízzék a jó Isten gondviselésében. Aztán kimentem a temetőbe. Legyen olyan szíves. -Tisztelendő Úr! Orosz András vagyok.történt. Otthon beteg volt. amit nagy siettében összeszedhetett. -Jól van. aki még húzta a menekülést! Lakásomhoz visszatértem. s a jó családapa elment. bácsi lelkem! Hát a koporsót ugyan hol kapta ilyen hirtelen? -A jó Isten rendelte itt a közelben! (Szemeit zsebkendővel törülgette. Amint az udvaromra 29 . most itt előttünk a szertartást végezze el. A gyermekeket megsimogattam. Aztán ha megengedi. A lakásomra délutáni időben egy meglett.) A szertartást a virágágyásos kicsiny kertben elvégeztem. Az idő állása már esties volt. de fájó szívvel ditrói vagyonából. Itt levő gyermekeimmel Ditró községből menekülök.) Ha lehetséges. Amire meg a piactérig jöttünk. a kis halott elhantolását a Tisztelendő Úrra bízom. Utolsó meleg szorítás. temesse el. A sírásót kerestem fel. Forró omlásukat a néma ajak mellett mondott szavaimért kifejezett hálának vettem. szegényke kiszenvedett.. Ez a kis Vilma leányom (a kis koporsóra mutatott!). aztán lelkére beszéltem egy nehány meleg szóval. Vitte szekerén fájó. Amíg Alfaluhoz értünk.. Máriára is már harangozhattam. szegény még élt. A jó családapa hálásan megköszönte. kemény nagy férfi hóna alatt egy gyermek koporsóval állított be. A kicsiny koporsót a szobámba betettem. mert nekem a családommal menekülnöm kell. Kezet szorítottam.

közlékeny.. Én se őt. De ő kéz összetéve kért: -Drága T. drága Tisztelendő Úr mutassa meg még egyszer utoljára a kis Vilmámat nekem! A koporsó felnyitását elakartam kerülni.én magának a 30 . A kis koporsó fedelét felnyitottam neki. És most e haláleset is! Az anyai szívnek ez a többihez mit jelenthetett? Mindenki gondolhatja. Az anya lelkének sebeit a felfödéssel nem akartam tovább hasítani.. A Felső kis virágoskertben a káplánia előtt egy fekete öltözetű asszonyt vettem észre! Feléje tartottam s egyúttal a szobám felé. Férjem szekerétől épp csak az előbb maradtunk el. akiben a szív dobog és érez! Újra belesikoltott: -Oh. Ő is szembe lépett. Szaggatottan sírta. hogy kicsi lányom útközben meghalt és a férjem a tisztelendő úrhoz tán betette! -Igen. égő sebekkel telve lehetett. síró hang jött a fülembe. Sohasem látott. Sírt keservesen! Karját megfogtam: -Édes jó fiam! . szívem itt hasad meg!.ő Úr!. Felsikoltott. édes fiam!.beléptem.azt hallottam. Összekulcsolt kezét a deres hajú nő karomba vetette. már a kapunyílásnál éles. Az édesanya egy erős sikoltással ráesett. Ezt az egyet tegye meg nekem! Jóságát sohasem feledem! Ha meg nem teszi.. A temetési szertartást az édesapával s többi testvérével az előbb végeztük el.a kis Vilma itt van koporsóban a szobámban.. A szegény anyának lelke már csak a menekülés miatt is tépdeső bánattal. Maga ezt nem tudta? -Más szekérre esett egy-két holmival az én menekülésem. A fájdalom tengerében vergődő lélek igen bizalmas.. . Figyelmes lettem. zokogta: -Tisztelendő Úr! . ha lehetséges.

Szépen keljen fel. 31 .. Hallgatott megismételt szómra. A koporsót felnyitottam. reszketve-reszketett. Aztán a fedél a kis halottat újra lezárta. Lássa be. E közben a sírásó is a koporsóért megérkezett. melyet kezébe kért tőlem.. hogy e virágágyásból egy-két virágot leszakítsak s kis leányom homloka köré tegyem? Ezt is megengedem nénikém! Csak amint mondottam. A megtört asszonyt a kis koporsóról újra felsegítettem.. Most maga is fogadjon szót nekem. vágja le azt. Az ártatlan kihűlt homlokot. ajkánál. arcánál. A gyertya. s csókolta újra! Lelkének az Isten erőt adott. hogy e szegény kis beteges teremtésnek sokkal jobb itt csendesen pihenni.. A kis koporsó mind a négy szöge az édesanya szívébe ment. Felegyenesedett. piciny kezénél csókjai között majdnem megette. hogy Vilmámat megmutatta nekem! Én is szót fogadok! Erős leszek! A szegény asszony többé nem sikoltozott. Itt az olló. Nyugodjék bele a jó Isten intézkedésébe. Köszönöm.ő Úr! Köszönöm jó szavait. de azért a szívéből az elrejtett. visszaszorított fájdalom vére annál bővebben patakzott! -T.Úr! Megengedi-e. Az asszony. sok kérés után végre engedett.s csókjaival halmozta el. Legyen erősebb. aki lánykáját homlokánál. édes jó leánykám! .szavát megfogadtam. nyugodjék meg. -Drága T. Vágott is. az elsárgult kicsiny arcot színes virágokkal koszorú alakban körülfűzte s újra felsikoltott: -Drága kicsi Vilmám. mint az út sok nyomorúsága között gyötrődnie s magának is mellette szenvednie. amelyik éppen legjobban tetszik. Vilmája homlokát megcsen- desített zokogás közt megsimogatta. Csendesebb lett újra.

A sápadt. rendkívül viszontagságos út visszaélésekkel volt terhelt. 47. bizony ott jár! Az alfalvi temető kicsiny hantja felett szakadt már azóta a gránát. a keserűség. az apai. Lehetett-e az anyának szebb mintaképe? A szegény gyászba borult család azóta Isten tudja. Vilma.ő Úr! Jóságát sohasem feledem el. 1916. évf. ugyanis az ügyeskedők még ebben a helyzetben is igyekeztek hasznot húzni mások bajából. mely mellett annyi a könny. akik a román katonasághoz hasonlóan szabad prédának tekintették a hátra- hagyott javakat. vigasztalólag a kis angyalka. könnyezünk!” (Közművelődés. 8. hol jár. dörgött az ágyú is! A sajtó legutóbbi jelentése szerint a község már lángokban ég! A drága szép Alfalu is temetkezik! Vele mindenünk: otthagyott holmink minden vagyonunk. a testvéri kifakadás.. Sok esetben megjelentek a helyi társadalmak perifériájára szorult fosztogatók. A hosszú. nov. 3. örömünk. mintha az első s egyetlen gyermeke lett volna. zokogás.sz. A 14 gyermekes asszony ezt az utolsó legkisebbet is olyan megtört szívvel kísérte a temető felé. elfáradt asszony zihálva hálálkodott: -Drága jó T. boldogságunk! Egyetlen kincsünk: Istenünk. Igaz ez az elhagyott falvak ingóságaira nézve is. A férfi hóna alá vette. Fáradt szekerük nyomában.. A jó Isten magának mindent fizessen meg! Sűrű könnyeit reám öntötte.) Az eddig elmondottakból is látszik. 32 . Gyulafehérvár XXXIX. hogy korántsem valósult meg a menekülés folyamata úgy. az anyai. illetve elrendelték. ahogy azt a hatóságok megtervezték. hitünk! Feléje sírunk.

A román hadsereg vad dühvel. háttérben a római katolikus templommal 33 . gőzhenger módjára zúdult rá erre a gyönyörű városra. Csíkszereda főutcája az 1910-es évek elején. Pillantsunk most bele a csíkszeredai római katolikus plébánia históriai feljegyzéseibe. 1916 őszén a legnagyobb anyagi veszteséget a megyeszékhely. teljes felszereléssel várták az ellenséget. Természetesen a lakosság zöme innen is elmenekült. A menekülés oly hirtelen történt. a berendezett lakások pedig tárva nyitva. A lapok közlései. Főpásztorunk rendelete és a Főispán megkeresése alapján a szentbeszédben aggodalomra okot nem adónak rajzoltuk a helyzetet. Szekeres József plébános jóvoltából megőrizte az akkori eseményeket: „Ép vasárnap éjjel volt. mindenki fellélegzett és mindnyájunkat teljes nyugalom szállott meg. amely Dr. hogy javarészben még az állatokat is otthon hagyták. Csíkszereda szenvedte el. Az oláh katonaság tobzódott is kedvére. sőt energikusan kikeltünk a betörési híreket terjesztők ellen.

csendőrségi helyettesítő tudatja. Fájdalom. a határon lévő csendőrőrsöket lefegyverezték és harcra készülve átlépték a határt. menekülésbe is magammal vittem. itt hagyva mindent. Velem jött az édesanyám is. hogy bejöhessen a hálószobába. Még ez kellett! A színtiszta katolikus vármegye a kálvinista Rómába és a pápistafaló kálvinista hajdúk közé!!! Szomorúan virradt ránk a hétfő. hogy a kántor. amit szorgalmaimmal és takarékosságommal összegyűjtöttem. s már de. mintha csak egy gonosz álom volna. hogy a város lakosságának Debrecen. A szakácsnő halk hangon. Post tot discrimina rerum (különösebb baj nélkül – Szerk. hogy 24 óra alatt mindenkinek el kell hagyni a várost. Azt hittem beteghez kell mennem. Kopogásra ébredtem fel. Menekülni kell!!! Reggel a Főispán közölte. 10 órakor megkezdődött a menekülő szekerek hosszú és szakadatlan sorban való elvonulása. Hétfőn éjjel kis cselédemmel a templomi értékeket és anyakönyveket egy bőröndbe rakva az udvaron elástam és a kis cselédet. hogy el ne árulhassa a helyet. egészen csendben felöltöztem és a helyben állomásozó Brigád parancsnokhoz mentem megkérdezni a hír valódiságról. A csendőrség már pakol. mert a városi urak nem fogadtak 34 . igaz volt és közölte velem. és Csík vármegyebelieknek Hajdú vármegye van kijelölve. jelentette. Ujfalussy Jenővel a brigadéros egyenes parancsára kedden reggel 9 órakor hagytam el a várost. hogy a románok ma este 9 órakor háborúba léptek. azonban alvó anyámat fel ne ébressze. hogy aztán többé ne is lássam újra. A hír villámgyorsan terjedt el. Öreg szakács néni kopogott és kérte. Szánalmasan nézhettünk ki. Éjjel volt 12 és 1 óra között. Ezen hír úgy hatott rám. Én a polgármesterrel Dr.) szeptember 5-én délután értünk Debrecenbe. Hogy a háziakat meg ne zavarjam. hogy a mellettem levő.

Csak itt-ott bukkant fel egy-egy katona. hogy enyhítsék a hontalanság keservét. 5 napot töltöttem itthon.valami nagy szeretettel. mely idő alatt bejártam Szereda és Zsögöd területét.mintha ki lettek volna halva. Becsületes gondját viselték és végleges hazatérésünk alkalmával Csík- Szentmártonról felküldötték. Az épen maradt lakások. megérkezésünkkor október 17-én Csík-Szereda piac körüli része füstölgő romhalmaz volt. A Vármegyei urak. Élelemmel a katonaság látott el. mint katonai hivatalok által voltak elfoglalva úgy. hogy az anyakönyveket biztonságba helyezzem. vagy az úton hosszú sorba átvonuló trén osztag.. amellyel találkoztam.. Felcsíkban és Alcsíkon egész más 35 . aztán a katonaságtól kapott fogaton Középcsíkot és Felcsíkot. Az elrejtett tárgyakat: az anyakönyveket és templomi értékeket sértetlenül megtaláltam és reverzális mellett az épp Szeredában levő 6-ik hadtest élelmezési hivatalának gondozására bíztam. hogy a plébánia lángokban áll. Keresztúron vettem a hírt. Profunt (katonakenyér Szerk. árván maradott házőrző kutyám volt. Középcsík . amiért igen sok és megható hálálkodásban volt részem. Október 12-én vettük a hírt. A hivatalos kirendeltséggel én is hazajöttem. mely a füstölgő és földig égett parochián hozzám rohant és régi gazdája előtt örömében a lábaim előtt hempergett. melyek hadműveleti területek voltak . Legelső ismerős.) és konzervből állott. hogy néhány visszarendelt közigazgatási tisztviselő is alig talált szállást. amely figyelemért Balassa vezérkari ezredes régi barátomnak hálás köszönetet mondottam. Úti tapasztalataimat a menekülésbe levő honfitársaim vigasztalására a Budapesti lapok közölték. és mindent elkövettek. a kath. lakosság és a nem debreceni származású tisztviselők nagy szeretettel fogadtak. hogy Csík megint szabad.különösen azok a községek.

együtt ünnepelhessem a Karácsonyi ünnepeket. s mikor megláttak.akik esetleg időközben hazaértek a menekülésből .nem lévén itthon munkám . 1916 őszén Hajdúböszörményben vetett papírra. hogy hadi terület. aki csíkmegyei református körlelkész volt ebben az időben.”(Csíkszereda. hogy híveimmel . hanem egy autón Segesvárig menve . Híveim körében voltam a parochián február 1-ig. 7-12..nem maradtam tovább itthon. kitörő örömmel rohantak mindenütt a kocsihoz. Most lássunk példát egy református lelkipásztor jelentéséből. Másodszor december 20-án jöttem ismét haza a menekülésből. de akadnak közöttük reformátusok is. Az akkori viszonyok súlyosságára való tekintettel teljes terjedelmében idézzük az általa papírra vetett sorokat. A hazaköltözés azonban csak március 8-án történhetett meg.) „Folyó év augusztus 28-án reggel 6 órakor városunk 36 . Pár nap múlva.. a lakosság hazatérése elé akadályokat gördített.visszatértem Debrecenbe. folyt a cséplés és a mezei munka. Csekély számban ugyan. Ekkor a végleges hazaköltözés elrendezése végett visszautaztam Debrecenbe...azon innen nem volt vonat . lap) Eddig római katolikus lelkészek feljegyzéseiből idéztünk. az idő esőre fordult s hiányos öltözetben . melyet menekülésének helyszínén. ezzel együtt a Róma központú katolikusság legkeletibb bástyája is.. Takács Károly lelkipásztorról van szó. mert a német katonai parancsnokság azon a címen. ahonnan püspöki megbízás folytán a szomszéd közösségben lelkészek nélküli menekült híveinket gondoztam. akkor is nagy nehézségekkel. Domus Historia 1916. bizony nagyon kevesen voltak.. a székely magyarság csaknem teljes egészében római katolikus vallású. Római Katolikus Plébánia.(Ne feledjük.volt a kép! Mintha semmi sem történt volna.

közvetlen veszély nincs.” Az akkor legilletékesebb ajakról hallott eme információ után a hivatali testületek gyűlése egyhangúlag kimondta. elhatározták. Családom többi tagja. hogy nekivágjunk a bizonytalan jövőnek. 13 éves kisfiammal. Szabó Zoltán brigadérostól. hogy az oláhok a gyimesi szoroson át betörtek vármegyénk területére. melybe néhány darab fehérneműt gyömöszöltem. hogy menekülünk. jó lesz hát vonat után nézni. Én elsősorban az egyházközség értékeit. 28-án délután 4 órakor egy kézi bőrönddel. a folyó évi számadási naplót s a pénztárban lévő készpénzt magamhoz véve. amelyen elmenekülhetnek. Az értékpapírokat. jegyzőkönyveit. hogy egy küldöttség útján biztos információt szereznek a helyben székelő dandárparancsnoktól. részint az egyház kétkulcsú ládájába elzárva amennyire lehetett biztos helyre tettem. hogy amennyire én látom a helyzetet. egy hátizsákkal. Étfalvára 37 . klenódiumait. feleségem és három nagy fiam megelőző este Háromszékre. anyakönyveit. A hír hallatára a különböző hivatali testületek gyűlésre jövén össze. igyekezzék mindenki a lehető leggyorsabban menekülni. úrasztali ruhaneműit. „mondják meg az urak küldőiknek. a palástom és a Bibliám vala. A brigadéros a küldöttségnek azt jelezte. betéti könyveket. aki szintén egy kenyérrel és kevés szalonnával bélelt hátizsákot emelt. elhagytuk az édes otthont. melyben egy rend ruha. fontosabb okiratait részint egy tűzmentes ládába. Íme 25 évi becsületes munkám után egy kézi bőrönd és egy hátizsák silány tartalma vala összes vagyonom. de hogy három óra múlva nem áll-e be a veszély?.reggeli csöndjét dobszó verte fel: a városi hatóság ezúton adta tudtul a lakosságnak a riasztó hírt. s miután így határszéli városunkat közvetlen veszély fenyegeti. arról nem állok jót. Mindenki hozzálátott a lehető leggyorsabb pakoláshoz.

Útközben azonban tudomásunkra jutott. a betörés alkalmával nem lehettek otthon. ahol már akkor ott volt a város apraja-nagyja és leírhatatlan kétségbeesés. iparosok. ha elgondoljuk.utazván. fogattal nem rendel- Csíkszereda vasútállomása az 1910-es évek derekán (Korabeli képeslap) 38 . kereskedők lévén. mivel azok kivétel nélkül tisztviselők. hogy a hirtelen menekülésre kényszerített lakosság 90%-a minden vagyonát veszítve volt kénytelen koldusbotot venni kezébe. Elindultunk tehát kisfiammal. siránkozás. tehát mi is betértünk az állomásra. ahol aztán vonatra szállhatunk. ami könnyen érthető. jajveszékelés közepette. A legkeservesebb sors itt éppen református testvéreinknek jutott osztályrészül. így részükre megmenteni semmit sem tudtunk. hogy gyalog megyünk a Hargitán keresztül Udvarhelyre. hogy este 6 órakor indul egy vonat Szeredából menekültekkel Marosvásárhely felé.

2009. sokaknak – amint ezt később látni fogjuk.keztek és így kevés kivétellel vonatra szorultak. ennek megfelelően is öltöztek.) A keleti végek magyarságát ért sorscsapás részletezését követően igazat adhatunk Váczy József gimnáziumi tanárnak. ahova pedig egyéb pakkot nem vihettek. Mivel pedig szép. Olyan nagyon még lábbelire sem volt szükség. október 30. vagy a kényszerű áttelepülés napjaiban. hogy a lakosságnak nem volt ideje arra. beteg testükkel tudtak csak vonatra szállni. amit a menekülés óráiban magukra kapkodtak. . 1916.. A másik része híveinknek gyalogszerrel tette meg az utat Udvarhelyig. Tulajdonképpen senki nem számított arra. A felnőttek és a gyermekek ruházata tehát főként abból állt. csak amennyit a kezükben fel tudtak vinni. amint azt fentebb láttuk. nyárias idő volt. Hajdú megyébe. kapkodást eredményezett.két telet is idegen földön kellett tölteniük. 252. aki a Hajdúnánási Újság 1916. október 19-ei számában e fejezet címébe foglalt szavakkal jellemezte a népvándorlással felérő népmozgást: „Áradatban vonaglott a székely föld. melyekre az út során. Sőt. Két napi és két éjjeli huzamos utazás után megérkeztünk Kolozsvárra: itt bevárván Étfalváról szekéren menekülő családomat.” Az eddig elmondottak zárásaként szóljunk még néhány szót a menekülők ruházkodásáról.. hogy minden szükséges ruhadarabot összekészítsen. Hajdúböszörmény. összeroncsolt. Falusi 39 . esetleg heteiben szükségük lehet. mert nem vették fel. A gyors lakóhely elhagyás. Mondanunk sem kell. ( Idézi Forró Albert. s hosszú útban kimerült. akik még a semminél is kevesebbel. hogy a telet is az édes otthontól távol kell tölteni. pár napi pihenés után tovább folytattuk utunkat a Csík megyeiek kijelölt helyére.

: 72. hogy a falusi gyermekeknek békében sem volt és hogy ezért őrzik a gyermekek télen. századok óta a tűzhely padkáját. Ők persze nem tudták. s a gyermekcipő csak a tehetősebbeknél használatos. Felfigyelt ezekre a híradásokra a már többször idézett Betegh Miklós kormánybiztos is. akik a szó szoros értelmében mezítláb keltek útra anyjuk mellett. Lássuk csak: „Jellemző. megvoltak botránkozva azon. akik. Meg is akadt ezen a látványon a korabeli. szenzációra éhes hírlapírók szeme.m. mint valamiféle csodáról számoltak be olvasóiknak.) Csíksomlyó látképe a Kissomlyó hegyről letekintve a kegytemplommal.magyarságunk pedig amúgy sem igen viselt ilyesfélét nyáridőben. aki visszaemlékezéseiben némi rosszallással illeti ezeket a tudósítókat. Különösen nem a gyerekek. kik „csodát látni” jöttek. hogy a pesti hírlapírók. előtérben a pünkösdi búcsúról levonuló zarándokokkal (korabeli fénykép) 40 . hogy a menekülők gyermekeinek nincs cipőjük.” (Betegh Miklós i.

amely katolikus hitünknek és egész nemzetünknek örök hivatását hirdeti a katolikus vallású Európa szélén. A csíksomlyói kegyhely jelentőségét a Szűzanya közbenjárására megvalósult csodák és a katolikus világban egyedülálló méretű kegyszobor teszi teljessé. a Babba Mária. a Napba öltözött Asszony. hogy ezen a helyen a katolicizmus különös magyar mélységei tárulnak fel. s magassága 2. Az élet itt. század elejéről való. a Kárpátok bérceitől keletre már egészen más világ kezdődik. Ősidők óta zarándokol már ide a nép. Magyarságunk legáldottabb szentélye ez.és Nagysomlyó hegy lábánál ma Csíkszereda csatolt része. Ez a hely a székely nép és egész nemzetünk történetében mindig kiemelkedő jelentőséggel bírt. a székelység szent hegye. amely még a XV. a katolikus ajkakon elhangzó Szép Szűz Mária. Nem véletlen hát. hogy imáiban az égi édesanya segítségét kérje. a Hargita és a Keleti Kárpátok ölelésében ezredévek óta szent kultusz is egyben. Az egykoron csendes kis falucska a Kis. „Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázz reánk. 41 . melyet székely népünk egyszerűen csak Somlyónak emleget. a Regnum Máriánum peremén. A székely nép hite szerint itt lakik velük a magyarok ősi istenasszonya. Odaát.26 méter.” A csodatevő Szűzanya népével menekül Van egy helye Csíkországnak. népünk égi édesanyja.

ám a Hargita hágóján. Együtt kellett maradniuk menekülésükben is.) Különös kapcsolat fűzi tehát a székelységet a csodatévő Szép Szűz Mária alakjához és a szoborhoz. akik azóta is megmaradtak őseik szent hitében. az Istenanyához és az őt megtestesítő szoborhoz fűződő különös kapcsolatból érthető tehát. A csíksomlyói Szűzanya kegyszobra a kis Jézussal Az 1916. 69. hogy „1916. őszén. hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta ráerőltetni a székelységre az unitárius vallást. a Tolvajos-tetőn a csíksomlyói Szűzanya iránti ragaszkodás erejével is felfegyverkezett nép megvédte katolikus vallását. a román betörés elől 42 . esztendei pünkösdi búcsút még békében megtarthatta a székely nép. Ezt az ünnepet 1567 óta minden évben megtartják annak emlékezetére. Az eddig elmondottakból. Nélküle nem hagyhatták el szülőhelyüket. (Lásd az elmondottakhoz: Bálint Sándor: 1944.

mert a magyar Mária kultusz egészen sajátos Európában. bízva abban. A történések felvázolása végett olvassunk most bele P. csak a Máriához való menekülés és a vele való menekülés útja. hogy a kegyszobrot a főoltáron hagyták s azonnal a megmentéséről kezdettek gondoskodni. amely trén szekereket és katonákat bocsátott P. hogy a magyar hadsereg igazságot szolgáltat a betolakodókkal szemben. Korbuly Ignác volt katonalelkész rendelkezésére s azzal szeptember 4-én ágyútűz és puskaropogások között kihozták a szobrot Somlyóról. De hogyan? Visszamenni nem lehetett. 18. Szeptember 2-án a Hargitai Hegyi Dandár parancsnoksággal léptek érintkezésbe. nem volt más menedék. Boros Fortunát Ferenc rendi atya feljegyzéseibe: „1916. A román katonák már a Somlyó-hegyen tanyáztak. hanem csak a legszükségesebb élelmiszereket szállították magukkal. hanem magát a csodatevő Szűz Anyát vitték magukkal.menekülő székelyek nem Szűz Máriának egy népi ábrázolását. mint annyiszor az elmúlt századok során. s azt Mária megbünteti. az Máriát bántja. Aki pedig Magyarországot bántja. Amint meghallották ezt az udvarhelyi katolikusok. ősi hit vezérelte a székelyeket menekülésükben is. Székelyudvarhelyre érvén ocsúdtak fel szeptember 1-jén. A szent István királyunk által történt ország felajánlás óta a magyar nép Mária népe.” (Tánczos Vilmos: 2008. Ez a mély meggyőződés adott számukra erőt a meneküléssel járó megpróbáltatások elviselésében. augusztus 29-én elmenekültek a csíksomlyói kolostor atyái is és semmi értékes dolgot. a környékről is igen sokan keresték fel a csodatevő Szűz szobrát s 43 . Az ebben való mély. Sándor Vitális kolostorfőnök és P. Magyarország pedig Mária Országa. Így tehát Magyarország Regnum Máriánum. Mindezt azért is el kellett mondanunk.) Ebben a szomorú helyzetben.

Itt érzik. a sorsüldözött erdélyi lakosság végül szétszóródott 44 . Székelyudvarhelyen nem volt sokáig maradása. A meghatározott kényszerlakhely elérése a közlekedési nehézségek miatt azonban nem minden esetben volt megvalósítható. magukkal vivén Kolozsvárra a Kegyszobrot. míg a hunyadiaknak Arad vármegyét jelölte ki ideiglenes tartózkodási helyként.kijelentették. a brassóiaknak és a nagy-küküllőieknek Torontál vármegyét. Itt nagy ünnepség keretében s az elmenekült székely nép zokogása között helyezték el a havas Boldogasszony templomának főoltárán.” (Lásd: Ipolyvölgyi Németh I. 71.”( P. a kis-küküllőieknek Csongrád vármegyét. Mivel sokan rokonaiknál kerestek menedéket.) Az Alföld felé továbbvonuló székelyek a csíksomlyói Szűzanyától való fájdalmas elválást követően könnyek között énekelték az őseiktől tanultakat: „Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázz reánk.4. Krizosztom: 1991. Boros Fortunát: 1926. Azután csoportosan kerestek az emberek vigasztalást Máriánál. ha itt van a somlyói Mária.és Maros-Torda vármegye menekültjeinek Hajdú-és Szabolcs vármegyét. aki meg ne látogatta volna s bizalmat gerjesztő alakja előtt könyörögve reménységben ne növekedett volna. Szeptember 15-én éjféli egy órakor hagyta el az utolsó vonat Székelyudvarhelyt s ezen menekültek a barátok is. Nem fordult meg katolikus székely Kolozsváron.) Menekülteket hoznak a vonatok A belügyminisztérium Csík. a fogarasiaknak Csanád vármegyét. a szebenieknek és az alsó-fehérieknek Bács-Bodrog vármegyét. hová másnap megérkeztek. hogy Mária minden vigasztalásnak Anyja. ők már nem is menekülnek.

Döntő többségük vonaton. hiszen ide vonult vissza a vármegye közigazgatási központja. 88. Amint említettük. a kálvinista Rómába.) A gazdagabb és tehetősebb polgárság Budapestet választotta. 1701. igen gyakran nyitott vagonokban. és annak fővárosába. Komáromban. Debrecen néhány hónapra Csíkszeredává „változott”. több napos. kötetből való. (Lásd ehhez Kocsis Lajos: 203. sőt még a Balaton közelében is több száz menekült lelt átmeneti otthonra.000 „földönfutó” érkezett a hajdúk földjére.) Menekülők vonata Brassónál 1916 augusztus utolsó napjaiban (A kép az Erdély története III. Mind összességében több. de Miskolcon.az egész ország területén. Győrben. „Az egyszerű költözködés is sok bajjal jár – írja Betegh 45 . Pozsonyban. a Csík vármegyeiek számára Hajdú vármegyét jelölték ki ideiglenes tartózkodási helyül. 1988. olykor heteken át tartó utazással. mint 20.

szeptember 25-ig Debrecenben 2421 fő „telepedett le” közülük. mégpedig a vármegye többi településére. általában a pillanatnyi szükségleteik kielégítéséről gondoskodtak./b.2. Több napig élelmezte a menekülőket és marháinak élelmezéséről is gondoskodott. (Hajdúnánási Újság. (HBML. Márk Endre polgármester kezdeményezésére szeptember 1-jén megalakult az Erdélyi Menekülteket Gyámolító Bizottság. Debrecen Város Tanácsának Iratai 1914-1918. élelmezéséről. hát még egy olyan evakuálás.) Hajdú vármegyében egyébként 20 000 menekült elhelyezését tervezték. arról nem is beszélve. Az ország városai közül elsőként Debrecenben születtek tényleges intézkedések a menekülők megsegítésére. Itt osztották szét a Csík megyei menekülteket. 1916. IV. Ebből 6000 főt Debrecenben. 1916.) 46 . a fennmaradó 14 000 főt a megye településein úgy.Miklós .) A vonatok pedig továbbra is ontották a menekülő székely lakosságot.D. mely katonai körök véleménye szerint is az egész háborúban a legnagyobb volt.: 58. (Lásd: Debreczeni Független Újság.) „Debrecen városa elég felkészülten várta a menekülők csapatát. szeptember 14. Ám végső soron a székelység biztonságát szolgálta. szeptember 7. hogy a városokra 2500-3000 fő jutott volna.) Nagyon nehéz. hogy ez a megoldás levette a kormány válláról az ellátottak terhének java részét.. VII. (Csíkcsicsó H.” Ezeket a sorokat a szemtanú. amely a menekültek elhelyezéséről. amit aztán a befogadó települések közösségeivel valósítottak meg. hihetetlen megpróbáltatással járó utazást jelentett tehát ez az áttelepülés. 1916. 1916.” (Betegh Miklós i.m.d. Búzás Imre. Csíkcsicsó plébánosa írta az egyházközség Historia Domusában.11. miközben további ezrekre újabb vasúti utazás várt. 32.

Már a háború első évében vége-hossza nem volt a különféle beadványoknak. Előbb a katonaviseltek számára kézbesítették a hatóságok a behívó parancsot. „Mindenki sír. Ezt a tartalékos állományt szinte azonnal a frontra vezényelték. Berencsy János ügyvéd fogta össze. kérelmeknek. hogy a lakosság széles rétegeit a harcterekre vezényelt hozzátartozók sorsa foglalkoztatta. A XX. A pezsgő élet lendületét mindjárt a háború első napjaiban lefékezte a férfi társadalom java részének katona mundérba öltöztetése. még hadra nem fogható suhancokból és gyermekekből áll. asszonyokból. magára a mindennapi gazdálkodásra is. jajgat és panaszkodik. hogy férjeiket legalább a szezonális mezőgazdasági munkák idejére engedje haza a honvédség. század első évtizedében egy mozgalmas. hordozzuk körül tekintetünket a háború súlya alatt nyögő városon. melynek következtében alaposan megtizedelődött a férfi társadalom.. hogy 47 . hogy a belső rendet fenntartsa.. sokszínű. egészséges hajdúváros képe bontakozik ki előttünk. melyeket a gazdálkodás terhével egyedül maradt feleségek nyújtottak be a hatóságokhoz. akinek a párja életét ontotta már valamelyik hadszíntéren. amelynek lakossága főként idősekből. hiszen a település elsősorban változatlanul földművelésből és állattartásból élő paraszti társadalom volt. Ezt a megfogyatkozott közösséget 1914 őszétől Dr. Sorra érkeztek a harctéri tragédiákról szóló értesítések is. aki a polgármesteri székből minden eszközt igyekezett megragadni. Ez természetesen azonnal kihatott az egész helyi közösség megszokott életmódjára. 1916 végére 14 hősi halottja volt már a településnek. Egy olyan társadalom képe áll előttünk.” Hajdúnánás társadalma a világháború terhe alatt Mielőtt részletesen szólnánk a székely menekültek Hajdúnánásra településéről. És egyre több özvegyből. Természetes hát.

a liszt és természetesen az igás állatok rekvirálása.hitet és lelkierőt támasszon az itthon maradottakban. (Lásd ehhez Fehér András: 1973. a szalonna. s kezdetét vette a kukorica. A háború kezdetétől a puszta létfenntartás gondjai ülték 48 . De fokozatosan eltűnt a hentes üzletekből a zsír. így Hajdúnánáson is egyre több áldozatot követelt. mert az összes nyilvántartott mennyiséget elszállították hadi célokra. a túlélés jelentette.és tűzifa ínség jellemezte a mindennapokat. A háború pedig nem csak a harctereken. a hús. világháború idején A napi célt a háború átvészelése. Gabona. hanem a hátországban. 308) Egy apa nélküli hajdúnánási család az I. miközben a város összes erőforrását a háború szolgálatába kellett állítania. azaz hadi célokra történő lefoglalása.

hogy a nélkülöző lakosság részére bevezették a terményjegyet a közellátás javítása végett. E szavak súlyát valamelyest mi magunk is átérezhetjük. világháború előtt Súlyosbította a helyzetet. s felütötte fejét a háborús nyomor is. hogy a város lakosságát. köztük a sebesülten leszerelt vagy rokkant katonák gyógykezelését mindössze egy orvos. Khoór Dezső látta el. amelyben egyre gyakoribbak a temetések. Hajdúnánás vasútállomása korabeli képeslapon az I. április 3-án. ám ennek ellenére eltűnt a boltokból a cukor. hogy nem lehet élni”-írta a Hajdúnánási Újság 1916. Az újabb katonai rekvirálások pedig a háború második felében szinte minden élelmet elvittek a városból. „Mindenki sír. mindenütt csak panaszt hallunk. ha azt is tudjuk.meg a lelkeket. főként a legszegényebb társadalmi rétegekben. só és a petróleum is. Amerre járunk. jajgat és panaszkodik. Különösen a 49 . kávé. ahol fordulunk. Egy megroppant helyi társadalom képe tehát ez.

telezsúfolva a székely menekültekkel. (Hajdúnánási Újság. szeptember 7.gyermekek körében. „Itt az ős székely nép nem pusztulhat el” Hajdú vármegye alispánja. az első értesítést követően. szeptember 2-án délután összehívott előbb egy szűkebb körű.) Berencsy János polgármester a szükségszerű intézkedések megtétele végett. lelkes hangulatban foglalkoztak.” (Hajdúnánási Újság. vasárnap már 1500-ra. március 8. tanácskoztak a hozzánk menekülő székelyek fogadásáról. szeptember 2-án. hétfőn pedig 2500-ra tette a hozzánk menekülők számát. szombaton értesítette először Hajdúnánás polgármesterét. 1916. amikor a város indóháza. Hazafias. hogy a „semmitlen” menekülők ellátására általános gyűjtést kezdenek. Pákozdy László 1916.” 50 .” Egy nappal később. mert nem jutottak időben orvosi kézbe. a vasútállomás elé begördültek Debrecen felől az első szerelvények. hogy a gyűjtés már nyomban vasárnap délután megindult. majd a következő napon egy kibővített létszámú bizottságot. Gyakori látvánnyá vált.2. elhelyezéséről és ellátásáról. 1917. elszállásoló és ellátó bizottságok is. amint az utcán nap nap után „kisírt szemű. amire „azonnal vállalkoztak lelkes honleányok és honfiak úgy.) Nos. Kimondták. „hogy 800-1000 menekült jön városunkba Csíkországból és Maros-Torda vármegyéből. Már ekkor megalakultak a fogadó. ilyen viszonyok jellemezték Hajdúnánás társadalmát azokban a hónapokban. szerencsétlen szegény anya viszi hóna alatt az alig fél méteres koporsócskát korán letörött magzatjának számára.

A Hajdúnánásra érkező menekültek ügyével foglalkozó bizottságok élén természetesen a polgármester állt. Spániel Vince. Brassay Károly. De a gyöngy elhomályosul annak a dicsőségnek fénye mellett. Otrokócsi Nagy Elek. de magyar ország védte. Kovács Ferenc. A felvilágosodás. Lássunk erre mindjárt egy példát az 1916. a műveltség. Az akkori események történéseit – a levéltári források szűkössége ellenére – a Hajdúnánási Újság beszámolói alapján – hitelesen kísérhetjük végig. a gimnázium igazgatója. Adományként elfogadtak pénzt és (Hajdúnánási Újság u. amelyre a magyar haza.. zsírozót (szalonnát). amelyekben egy külön. Bekapcsolódott ebbe a munkába a református elemi iskola tantestülete is. És most?! És most az a nép. a politikai és vallásszabadság és a magyarság jogainak védelme évszázadokon át az erdélyi fejedelmek nevéhez volt kötve. mint például burgonyát. babot. s akinek lelkesítő. a Rákócziak! Legendás idők. hazafias töltetű cikkei megmozgatták a város teljes lakosságát az emberbaráti ügy kiteljesedésében. szeptember 7-ei szám vezércikkéből: „ Erdély. aki hétről-hétre tájékoztatta a közvéleményt a menekülteket érintő történésekről. a mi édes magyar hazánk a fergeteges évszázadokban bizton 51 .o. Elnevezték Magyarország gyöngyének.. Király Sándor és mások. stb. Így például Váczy József. De tagja volt a város főjegyzője. élén Bán Géza igazgató-tanítóval és természetesen az egyházak lelkészei és világi vezetői is. és a tantestület több tagja. amely e névhez fűződik: Erdély. Bethlen. Főként Váczy József írásai nyomán.) mindenféle természetbeni javakat. oltalmazta az anyaországot a veszedelmek árja ellen.Bocskay. apró jószágot. aki egyben a Hajdúnánási Újság felelős szerkesztője is volt.

Adjatok. legalább a nagy veszedelem idején.” Tette tehát a dolgát mindenki a maga helyén. aggok. adjatok! Fogadjátok őket atyafiságos. gyermekek. testvéri szeretettel. Legyünk most egyek szívben és lélekben. hogy a földönfutókká vált családok számára átmeneti lakhelyül ne az iskolákat jelöljék ki. Nem ilyennek ismerjük a hajdúk vendégszeretetét.. melynek megszentelt rögén most a rabság láncát zörgeti az ellenség. dönteni kellett arról is. Hajlékot és vendégszeretetet azok. kiknek minden egyebük elveszett. szabad hazáját. bízva abban.támaszkodhatott. Öleljük szeretettel keblünkre véreinket. akiket a bölcs Isten ilyen rettentő sorscsapástól megkímélt. Hajlékot és vendégszeretetet kérnek tőlünk. kiknek férfiai a mieinkkel együtt a harctereken vannak. „hogy a szállásnyújtás elől még egy kis kényelmetlenség árán is senki nem fog húzódozni. Mielőtt megérkeztek az első szerelvények. elhagyva bérces. nők. elvesztette a talajt lába alól. De nem büntetlenül! Addig a mi székely véreink magyar sziget az idegenség óceánjában. A város vezetése meg is fogalmazta erre vonatkozó felhívását a lakosságnak. E tekintetben az a felfogás alakult ki. bűbájos. a mi szabadságunk oltalmazói hajlékot kérnek tőlünk és vendégszeretetet. akik az utolsó percben tudták puszta életüket megmenteni... Tartsunk össze magyarok.. kik elvesztették a maguk hajlékát. hiszen azokban a helybéli és az ideérkező gyermekeket is tanítani kell. A mindenható óvja meg szép hazánkat minden veszedelemtől. hanem „székely testvéreinket” magán házaknál helyezzék el. Vad oláh hordák elől menekül. 52 . miként oldják meg a menekültek elhelyezését.

ha menekülő székely testvéreink megérkeznek a történelmi nevezetességű Hajdúságba. azért. a felhívás hatására egyre-másra érkeztek a különféle felaján- lások.” (Hajdúnánási Újság. szeptember 7-től kezdve a város hetilapjában rendre közzétették azok nevét és adományát. akik felajánlásaikkal hozzájárultak a menekültek helyzetének javításához. Már az első alkalommal közel 150 adakozó nevét olvashatták a helybéliek. ) Még be sem gördültek a menekülteket hozó vonatok. ám a többség azonnal felajánlotta önzetlen segítségét. amikor „az elesett özvegy nő. „Nyíljanak meg a szívek – szólt a felhívás – és a házak ajtajai őszinte. fehér házas.” (Hajdúnánási Újság u. magyaros vendég- szeretettel. Különösen a mi asszonynépeinkhez fordulunk ezzel a kéréssel. Voltak természetesen „szűkkeblűek”.”- írták a helyi újság hasábjain. A sor elején ott találjuk a 53 . gyámolításnak minden vágya és akarata. akiket nem érintett meg mások sorsa. hogy az ő jó anyai és hitvesi szíveikben. szeretetét. mert nagyon jól tudjuk. szeptember 7. Köztök olyan felemelő példákkal is találkozunk. nyomorúságban sínylődik. a közvetlen melegségű barátság. nem azért.hanem ellenkezőleg. a segítésnek. hanem éppen ellenkezőleg.o. olyan „gazdag szegények”. a szegény szerencsétlenek és szenvedők iránti igaz részvét. a hajdúk ivadékainak barátságát. 2. az ő nemes lelkeikben él és lobog a hamisítatlan vendégszeretet. akác- lombos városunkba! Hogy a későbbi jobb időkben is visszaemlékezve a menekülés nagy nyomorúságaira. hadd emlegessék meg Bocskay népének. akinek négy fia és veje küzd a harctéren. 1916. mint amely messze földön híres volt. napról napra egész életünkön át érezzük. egyetlen szegényes szobáját is megosztja a menekülőkkel.) 1916. mintha talán ők kevésbé barátságosak és vendégszeretők volnának. és az utolsó garasát is odaadja.

csak puszta életüket igyekeztek megmenteni. Szívet tépő. s menekülnie kellett megszokott kedves otthonából. hogy soha el ne feledje azt. Berencsy doktornak és nejének a nevét is. Szokták mondani. amelyek a gondtalan 54 . az ugyancsak tehetős családok közül a Csorvásyakat. Szeptember 17- ig 300-400 főt hoztak a vonatok. aki kenyerének javát megette. ahol az ember hegyet nem láthat. csak fokozatosan érkeznek szegény székely testvéreink. menekülteket is szállító szerelvények 1916. Egyértelművé vált az is. mert nagyon hosszú az út és szenvedésekkel telített. „ Szívet tépő látvány a menekülők érkezése” Az első. a Hajdúnánási Újság szeptember 14-ei számában: „Természetesen lassan. szeptember 8-tól érkeztek meg Hajdúnánásra. Látni az ősz férfiút. Amint később példát is látunk majd erre. Az ilyen példamutatásra pedig nagyon nagy szükség volt ezekben a napokban. amely a gyönyörű szép Csíkországból a mi alföldi városunkba vezet.malomtulajdonos Csiha Elek nevét. Naponként csoportokban érkeznek a reggeli és esti vonatokkal sok mindenféle holmival. A megérkezés körülményeit a szemtanú hitelességével örökítette meg Váczy József. hogy a hatóságok „kizárólag” Csík vármegyeiek érkezését engedélyezik. akadt azért közöttük például Brassó vármegyei menekült is. bizony legtöbben csak valamit. gombát szedegetni s a hegyeket elnézegetni. nyugodt békességben óhajtotta leélni. amit tudtak magukkal hozni. hogy a példa ereje lelkesítőleg hat. az Oláhokat és természetesen a város polgármesterének. ahol hátralevő napjait csendes. lelket marcangoló látvány a menekülők érkezése. az erdőben fát.

s látni mindnyájukon a rettenetes szenvedésnek és nyomorúságoknak nyomait. szomorú 55 . a mit sem sejtő gyermekektől fel egész a mindent átértő és szenvedő ifjakig. lelke gránit. igazán a legerősebb szíveket és lelkeket is megindító látvány. rettenetesen szenvedő. majd onnan Hajdúnánásig Aki még sohasem érzett megindultságot. annak a szíve kő. gyermekeiket göcsösen szorongató anyákat. az álmodozó ifjúkornak. Egyébként városunk egész közössége a menekülők szenvedéseit és nyomorúságait nagyon átérzi. hogy el nem lágyul. szeme könnybe nem lábad. A Csík vármegyei székelyek menekülési útvonala Erdély országon keresztül Debrecenig. a férfias küzdelmeknek és a szemlélődő öregségnek oly kedves tanúi voltak egy ezred éven át. Látni az idegenben révetegen és félénken széttekintő serdülő hajadonokat.gyermekkornak. Menjen ki a menekülteket hozó vonat elébe s nem hisszük. Látni a könnyező.

emberi és hazafias kötelességünk. kiéhezett. A 14 éves Erzsike gondozta. mindent. akik anyjuk nélkül sodródtak el idáig.) A nagy kavalkád.” Szeptember 20-a táján még mindig arról szólnak a híradások. Ezeket a szeren- csétlen. azokban takargatták a nagyobbak a kisebbeket. Feljegyezték például a Gyimesbükkről érkezett Brassay gyerekek esetét. Két nagyobbacska kendő volt velük.” (Hajdúnánási Újság 1916. Nem is tehetünk másképpen. a rettenetes zűrzavarban elcsapódott tőlük s nem tudtak egymásra találni. nyitott vagonok- ból álló szerelvények is érkeztek egyenesen a Székelyföldről. az édesanyjukat pedig útközben. Olyan zsúfolásig megtelt. hogy folyamatosan érkeznek a menekülteket hozó szerelvények. az 5 éves Lajos és a 2 éves Imre gyerek. Természetesen a menekülők sem maradtak fedél nélkül.sorsukban osztozik és szeretettel fogadja őket. Nemigen akadt szem. 56 . viharvert volt. a menekülés első napján elvesztették. egyik másik gyereknek cipő sem volt a lábán. „mert megnyíltak előttük a jólelkű polgárok szívei és ajtajai is. a 9 éves Juliska. Bizony nagyon szegényesen érkeztek meg. szeptember 21. illetve nagyobb állataikat is. szomjas jószágokat aztán rögtön legelőre engedték. Ezekben a napokban több mint kétezren vannak már a településen. a 12 éves Rózsa. de a helybéli gazdák gondoskodtak istállóban való elhelyezésükről is. dédelgette kis testvéreit. a ruhájuk is tépett. Az öt gyermeket a falubeliek vették gondozásukba s több mint két heti bolyongó utazás után elérkeztek hozzánk. amit teszünk. amelyekben a menekülők magukkal hozták egy-egy bútor- darabjukat. Történetük így hangzik: „Öten menekültek az édesanyjukkal: a 14 éves Erzsike. a hosszú út bizony megdöbbentő esetek sorát produkálta. amilyennek már csak egy ilyen hosszú út után is el lehet képzelni. Az édesapjuk katona.

akik melegebb ruhákkal ellátták őket.” (Hajdúnánási Újság. akik pártfogásukba vették és ellátásukról gondoskodtak. A helybéli gimnázium Értesítőjében olvassuk. pontosan mely településekről érkeztek hozzánk. Lássuk egy kicsit közelebbről is. 5. Szentmárton és Madéfalva községekből és környékükről.amely ezt az öt kis szerencsétlen gyermeket megkönnyezetlenül hagyta volna. Szépvíz. Annyi szenvedést láthatott itt az ember. 1916- 1917. Borszék.) Sajnos. amennyi egy egész életre is bőven elegendő lett volna. Szárhegy. s bizony még mindig érkeznek a menekültek. mindennapi látványt jelentettek a görcsösen síró édesanyák.) 57 . gyimesiek Hajdúnánáson Időben lassacskán 1916 október elején járunk. Október derekára aztán 3200 főben állapodott meg a végső létszám. Ditró. Ref. Taploca. Létszámuk ekkorra megközelítette már a 3000 főt. felcsíkiak. hogy „Csík megye északi részéből telepítette városunkba a menekülteket a belügyminiszter. akik gyermekeiket keresték. Mindjárt akadtak jószívű emberek.” (A Hajdúnánási Ev. 1916. Tölgyes. főként Gyergyószentmiklós. Egy pár éjszaka ott aludtak a gimnázium falai között. szeptember 24. Gimnázium Értesítője. Gyergyóiak. 3. Azután két jószívű asszony: Özvegy Lente Józsefné és Rékasi Sándorné elvitte őket magukhoz s így az öt szegény kis menekült minden bizonnyal meleg otthonra talált és várják az édesanyjukat.

A pontokkal jelölt településekről érkeztek menekültek Hajdúnánásra 1916 őszén 58 .Csík vármegye térképe.

Gyimesfelsőlok. Gyergyóalfalu. Csíkjenő- falva. illetve a Gyimesekből irányították ide a székelyeket. Csíkmindszent. s ezáltal lényegében hiteles képet kaphatunk arról. Székelyudvarhely. 59 . Csík- somlyó. Csíkcsicsó. Nagy- kászonaltíz. Mocs (Kolozs vármegye). Csíkborzsova. Csíkszentsimon. Csíkkozmás. Tusnád. Nagykászonalfalu. Kilyénfalva. ám ennyiből is látható. Zsögöd. Csíkszentgyörgy. arról később megemlékezünk még. Szászváros (Nagy-Küküllő vármegye) és egy szintén csík vármegyén kívüli nagyvárosból. Több mint negyven település népéből érkeztek hozzánk. Kiskapus (Kis- Küküllő vármegye). valójában mely településekről menekültek még hozzánk a székely száműzöttek. ám soha nem látott addig az életben székelyeket. Csíkrákos. Lássuk csak: Gyergyóholló. A felsorolás valószínűleg így sem teljes. Hogy ez a kényszerű együttélés mit jelentett a minden- napokban. Zetelaka (Udvarhely vármegye). melynek népe eddig legfeljebb hallott róluk. Csíkvárdotfalva. hogy a Gyergyói medence és Felcsík területéről.). Gyimesbükk. Csíkcsekefalva. Csíkmenaság. Csíkpálfalva. Brassóból. Csíkszentmihály. Csíkszereda. Zalatna (Alsó-Fehér vármegye. Csíkszentdomokos. A rendelkezésre álló anyakönyvi források alapján ez a felsorolás még jócskán kibővíthető. Csíkbánfalva. Csíkdánfalva. Csík vármegye java része „képviseltette” magát ebben a nyomorúságos helyzetben egyetlen hajdúvárosban. Zabola (Háromszék vármegye). Azt is mondhatjuk.

Bivalyt fejő székely parasztember valahol Csíkban Idős székely gazda székelykapus háza előtt Csíkmindszenten 60 .

Balról: kaszálásból hazafelé igyekvő székely család Felcsíkban (1910-es
évek) Jobbról: Székely asszonyok mosnak az Olt folyóban. Felcsík.

Borszék, a híres gyógy- és üdülőhely pavilonjai 1910 táján

61

Csíkszentmiklósi képeslap 1912 tájáról

Gyimesi csángó férfi és női viselet (Képeslap az 1910-es évekből) (A
nők jellemző viselete a szoknyaként viselt katrinca, ők karincának ejtik .
Ennek egyik sarkát oldalt a derekukhoz tűzik.

62

Gyimesi csángó asszonyok gyerekekkel, legelő juhokkal.
(Korabeli kép)

Ház székelykapuval Madéfalván Idős székely házaspár Csíkmenaságon

63

A gyimesi vasútvonal egy alagút torkolatánál (Korabeli képeslap) 64 .A Csíksomlyói pünkösdi búcsúra zarándokló gyimesi és moldvai csángó magyarok Gyimesbükknél korabeli képeslapon.

Csíksomlyó főutcája korabeli képeslapon a kegytemplommal Csíkszereda korabeli képeslapon 65 .

Márk Imre. mondhatni karitatív munkának a zöme a gimnázium tantestületére hárult. Fogadásuk. elszállásolásuk Fentebb szóltunk már róla. Magi Antal és Spániel Vince tanárok fogadták. Berencsy János polgármester 66 . vonatra várva az 1910-es évek derekán. Lényegében minden teendő ott összpontosult. Ennek a hihetetlenül szerteágazó. Középen Dr. és intézkedtek a beszállításukról. Ennek értelmében. Hajdúnánás város tisztikarának néhány tagja a vasútállomáson. mint egyfajta munkamegosztás eredményeképpen az érkező vonatoknál a menekülteket – akiknek a pontos érkezését sok esetben nem is tudták előre . ügyeik intézésére. hogy még szeptember elején bizottságok alakultak a menekültek fogadására.

Gimnázium Értesítője. Brassay Károlyné vezette a konyhát. útbaigazításának és elszállásolásának munkájában Király Sándor. Tanárok. Gimnáziumi érettségi tabló 1919-20-ból. olykor 500 embernek. a tanárnék közül leginkább Spániel Vincéné.”(A Hajdúnánsi Ev Ref. 5-6. A menekültek összeírásának. Jókay Lajosné. sőt többnek is gondoskodva az ellátásáról. Király Sándorné segédkeztek. A kenyér és liszt utalványokat Király Sándor 67 . Lengyel Endre. Lovass Aladár. ugyancsak gimnáziumi tanár várta őket. melynek vezetése mindvégig Brassay Károlyra nehezedett. „és vette atyai gondjaiba férfiakból és nőkből álló táborkarával.) Rögtön az első napokban Segélyező Bizottság is alakult. Szilágyi Dezső Az intézetben Brassay Károly. Magi Antal osztozkodtak a városi képviselő testület néhány buzgó tagjával. 1916-1917. Lovass Aladár. ülő sor balról jobbra: Magi Ferenc. Márk Imre. Otrokocsi Nagy Elek igazgató. Lengyel Endre. a kiszolgálásban pedig a városi úrinők. úrileányok is részt vettek.

gyűjtése. temetés esetén. együttérzést igénylő munkába bevonták a menekültek közül a legképzettebbeket és legfőképpen a helybéli diákságot. Változatlan lendülettel folyt természetesen a város lakosságának adakozása. 1-8. Itt osztották szét a kormány által biztosított ruhasegélyeket. éspedig a legnagyobb körültekintéssel. a helyi tudomány palotája a tanítás mellett egy szomorú és megkapó táborhelyhez hasonlított. Ezt a teendőt Spániel Vince végezte. Ne feledjük. (Lásd ehhez: A Hajdúnánási Ev. kályhavásárlás. alig tíz éve emelt épülete. Tágas udvara zsúfolásig telve volt az 68 . sok-sok odafigyelést. hogy ebbe a rendkívül sokrétű. Az alsóbb osztályok növendékei az első szerelvények megérkezésétől kezdődően nagy-nagy szorgalommal közre- működtek a menekült családok vasútállomásról történő beszállításában. melyeket a Segélyező Bizottságnak el kellett végeznie. a menekültek leginkább nyári ruhában érkeztek. Ref.állította ki. lábbelivétel céljára. főként a csomagok járműre rakásánál. Ennek következtében a rendes napi 1 Koronás államsegélyen túl az 1916 októberéig befolyt 6000 Koronából. hogy a gimnázium szép. Az ilyen tevékenység együtt járt az anyagiak intézésével is. új. majd a menekültek érkezésének lezárulást követően. És még mindig nincs vége a teendőknek. főként szülés. a házhoz szállításnál. El kell még mondanunk. s bizony lassan őszbe fordult már az idő.) Az eddig mondottak alapján elmondhatjuk hát. a kiutalt állami segélyek számfejtését október elejéig Jókay Lajos végezte. Gimnázium Értesítője 1916-17. október végétől ezt is Brassay Károly vállalta magára. valamint az Est című folyóirat által adományozott 2500 Koronából rendkívüli segélyeket is osztottak. A felsőbb osztályok közül pedig többen az irodai munkában segédkeztek mindvégig. valamint gyógy- szerbeszerzés. a szálláshelyük felkeresésénél.

) A menekültek fogadásával. Jegyzőkönyvei. akik már a vasúthoz kijöttek „választani” egy-egy menekült családot. Maradt hát az előbbi. a köztük játszadozó székely gyermekekkel. A gyors szállásnyújtás tekintetében nem volt ez másként a református és katolikus elemi iskolában sem. hogy késő este futott be egy szerelvény. 1916. 69 . Gyakran megesett. Ugyanakkor rendelkezésre álltak az utasforgalmat naponta lebonyolító konflis fogatok és természetesen azoknak a családoknak a fogatai is. Egyház. október 19. felebaráti szeretet által vezérelve. sőt hónapokban is a menekültek siralmas látványt nyújtó ingóságaival. magában a tornacsar- nokban pedig három sor asztal mellett szorongtak az erdélyi „hajótöröttek”. Erre a célra a város vezetése a helyi gazdáktól igényelt fogatokat. ”A helybéli Polgármesteri Hivatal megkeresésére egy üres tantermet és a tornatermet a menekült családok számára lakásul adtuk át” . Jöttek ők maguktól is. elszállásolásával kapcso- latos ismertetésünk végeztével szólnunk kell még a vasút- állomásról történő elszállításuk módjáról is. osztálytermek mind hálóhelyiséggé változtak.első hetekben. egy-egy osztályteremben friss kenyeret szeleteltek. melynek utasait éjszakába nyúlóan kellett ellátni. (A Hajdúnánási Ref. azaz lovas szekereket. így ott nemigen akadt szálláshely.olvasható az egyházközség jegyzőkönyveiben. s bizony ilyenkor a folyosók. Az utóbbi mindössze egy tantermes volt. A tornacsarnok előtt hatalmas üstökben főtt az ebéd. a tornaterem öltözője éléskamra volt.

ám a gimnáziumi tanulók anyakönyvi adatai között rábukkanunk egy-egy községi elöljáró. lábbelivel való ellátás volt. Ebből a hadra fogható férfi lakosság. VIII. Személyükre vonatkozó pontos adatokkal nem rendelkezünk ugyan. Imre Bálint körjegyzői írnok és Hajnód János vármegyei írnok Csíkszeredából. nem beszélve arról. Így például Dobribán Jakab községi főbíró Gyergyótölgyesről. hogy teendőjük bőséggel akadt. hogy vezetni kellett a sok-sok bajjal terhelt helybéli lakosságot is. HBösz.) A legsürgetőbb . (HBMLt. s irányíthatnák a népet” - írta a Hajdúnánási Újság. Ez utóbbi azért is hangsúlyozandó. mert a háborús viszonyok és ennek nyomán 70 . Puskás Antal jegyző Gyergyószentmiklósról. világháború kitörésekor 17 ezer fő körüli volt. 5. 2. több mint 3000 fő. akik családjukkal együtt itt leltek menedéket. Jól jöttek hát a menekültekkel együtt érkező. közigazgatás terén jártas szakemberek. nem beszélve az élelmezés napi gondjának kezeléséről. Együttélés A menekültek életének irányítása Hajdúnánás lélekszáma az I. a hadszíntereken teljesített szolgálatot. melynek összefogása önmagában is elegendő feladatot jelentett volna a város vezetésének. Egy ilyen közösségbe érkezett aztán egy egész falut kitevő népesség. Balogh István községi főjegyző Gyergyóújfaluból és még néhány írnok a különféle települések elöljáróságaitól. községi elöljárók. hivatali alkalmazott nevére. akik „csaknem minden községből vannak.Flt.) Annyi azonban bizonyos. (1916.a hűvös idő beállta miatt – a melegebb ruházattal. 57/c 9. október.

„Adta. melynek a tantestületből Falábu Teréz. Ez a nép. így alig-alig volt mit megosztani a menekültekkel.. hogy adja ezután is amit tőle kérünk. az úgynevezett Székely Bizottság. október 19- én.. És ismét kérnem kell – hangzik a felhívás. élen Borka Lajos gyergyóremetei igazgató tanítóval. mutassa meg. A gyűjtést a református elemi iskola tanítói szervezték. Mentsük meg őket. megosztja a szegény menekültekkel. hogy itt az ős székely nép nem pusztulhat el. cipőt. Jöjjön Hajdúnánás közönsége.az általános elszegényedés miatt a helyi lakosság is nélkülözött. Szanka Margit. Nem ingyen kérem. De részt vettek ebben a munkában a Székelyföldről érkezett tanítók is. Ilyen helyzetben fordult. bármely ruházati cikket a szegény ruhátlan menekült asszonyoknak. amit adhatott – írta –. amit csak nélkülözhet. 71 . Majdnem naponta hal a jövő székely nemzedék. jó szívvel. A másik kérésem: adjon ki-ki tehetségéhez képest a kis 1-2 éves székely gyermekeknek tejet. Az első kérésem a város közönségéhez: adjon ócska ruhát. gyermekeknek. amit hozhatott. kényszer nélkül.” Természetesen hozta a lakosság változatlanul mindazt. már nem először Hajdúnánás közönségéhez Berencsy János polgármester 1916. illetve ezek a gyermekek tej nélkül nem tudnak élni. amit csak nélkülözhetett. Mindenek előtt megköszönte a lakosság önzetlenségét. És meg vagyok róla győződve. hanem az árát megfizetjük. Magi Antal voltak a tagjai.

az ötödik Farkas József. Útjuk során a menekültek helyzete felől érdeklődtek. Ülő sor balról: Falábu Teréz. A kanonok úr hívei lelki életének gondozása felől tájékozódott. valamint Majláth Károly gróf gyulafehérvári püspök meg- bízásából dr. életkörülményeik alakulásával. Látogatók Székelyföldről és Budapestről Az Alföldön szétszóródott székelység lelki erejének táplálása végett nagy jelentősége volt azoknak a látogatásoknak. egy csütörtöki napon Győrfi Gyula erdélyi országgyűlési képviselő látogatott Hajdúnánásra. Balázs Endre kanonok. de összességében meg voltak elégedve a menekültek ellátásával. a negyedik Bán Géza igazgató. hiszen tudomása volt 72 . melyek keretében Csík vármegyei egyházi. október 12-én. 1916.A református elemi iskola tantestülete 1913-14 táján. illetve közjogi méltóságok érkeztek egy-egy napra népükhöz. Tőle jobbra Szanka Margit és Veres Etelka. meghallgatták a panaszokat.

róla. A panaszok eljutottak az elöljárókhoz. Erre azonban a székelyföldi hadiállapotok miatt egyenlőre megnyugtató választ nemigen adhatott. de különösebb észrevétel nem történt”. Ezekben főként az általánosan tapasztalható. Berencsy János polgármester társaságában felkerestek több menekült családot a szálláshelyeiken. általában jellemző problémákat panaszolták el. október 12. Egy nappal később egy újabb országgyűlési képviselő. „Egy s más megjegyzést tettek a menekültek elhelyezését illetően. ami érthető is. de a megyei és minisztériumi szervekhez is. hogy döntő többségében református szigetre érkeztek hívei. Dr. akinek fáradhatatlan buzgalma a menekültek érdekében rendkívül mély benyomást tett a vendégekre. Sümegi Vilmos látogatta meg az ő Csík vármegyei szavazóit. Az ilyen jellegű beadványok leginkább a tél folyamán szaporodtak meg. Viczián István osztálytanácsos Rásó István vármegyei főjegyző kíséretében tájékozódott a menekültek körülményeiről. Legtöbb esetben pénzbeli segélyért folyamodtak. A legtöbben otthonuk állapota felől érdeklődtek és természetesen a hazautazás várható idejéről. A székelyföldi elöljárók látogatását megelőző napokban járt a városban a belügyminisztérium képviselete is. beadványok. s helyben szolgáló lelkésszel sem rendelkezik a település római katolikus közössége. hiszen a fűtési 73 . kérelmek Az együttélés természetéből eredően azért nem ment minden simán a mindennapokban. Az itt nyert tapasztalatukat megosztották a város polgármesterével is. 3. hogy a lakás- viszonyokról is képet formálhassanak.írta a Hajdúnánási Újság.) Panaszok. (1916.

hogy gondoskodtak a menekült gyerekekről. Kegyelmességed mindenről jól értesülve van. mert ami volt nekik. a gyermekeink mezítláb vannak. mert ez az élet tarthatatlan így tovább. csaknem lerongyollott róluk. nem kell ecsetelnünk bővebben. Most itt vagyunk Hajdúnánáson. csíkborszéki menekültek vagyunk. 11 éves Dagusztin Mária. anyátlan kislány. ami rajtunk volt. s akik most mind a harctéren vannak. s mi éppen azok közé tartozunk. s csaknem ruha nélkül. aki rokkant katona.) 74 . Siller Mihályné öt apró gyerekkel. apátlan. de csak nyolcvan pár cipőt küldtek.és egyéb megélhetési gondok ekkor csúcsosodtak ki igazán. hogy úgy szólván abban. Alázattal kérjük kegyelmességedet. a férje orosz fogoly.. s nem bír munkát vállalni.) „Erdélyi. azt hisszük.. s kis leánya férjével. a nagy hidegekben. s kétharmada cipő nélkül maradt a gyerekeknek. s fogunk némi segélyben részesülni. A drágaság naponta tűrhetetlenebb lesz.k. akiknek nincs miből újat venni. a férjéről már egy éve nem tud. s újat miből vegyünk? Tudjuk jól.” (Hbösz. Nem kételkedünk. Krammer Mihályné négy apró gyerekkel. január 23-án például Fazekas Fehér Ferencné csíki menekült több sorstársa nevében az alábbi kéréssel fordult a belügyminiszterhez: (Ő egyébként családjával a Bocskai utcában lakott. akit öt bátyja tartott el. hogy mi erdélyiek mi módon menekültünk./C 427. és egy Korona segélyt kapunk naponként és személyenként. Fazekas Ferencné lakik anyjával.Lt. kegyeskedjék bennünket valami segélyben részesíteni. hogy Kegyelmességed nem fog hagyni bennünket ily nyomorultul élni.: V. képtelenek vagyunk egy Koronából megélni. S végül egy árva. 1917.B 374.

hogy az 1 Korona segélyből egyes menekültek még meg is tudnak takarítani. akik túlzó igényeket támasztottak a rendkívüli segélyek ügyében. hogy a lábbeli gondok orvoslására „Hajdúböszörményben az ottani czipészek bevonásával egy szövetkezetet alakíttattam. Ilyen volt például a Vadász Sándor és székely menekült társai ügye is. Pénzbeli segélyben részesültek a fenti családok. melyet 1917 januárjában maga a tisztiügyész vizsgált meg./A 3-4..d. s a vármegye területére kiadott hadifogoly czipészeket rendelkezésére bocsájtva 2600 pár jó minőségű czipőt készíttettem el. Éppen ebben az időben kelt jelentésében például előadja. sokszor a szűkiben lévő tüzelőanyaggal is segít. amelyeket a menekültek gyermekei között a legnagyobb ellenőrzés mellett osztottunk ki. Megtett mindet e tekintetben a vármegye alispánja is.B.” ( HBMLt. akiket minden lehető módon élelemmel. hogy hiába volt a minisztérium és a helyi városvezetés igyekezete.) A belügyminiszter a különféle segélyezések iránti igények teljesítését visszautalta a helyi polgármesternek. s tapasztalatairól (Január 31-én) a következőket jelentette a vármegye főispánjának: „a székely menekültek 1 Korona segélyének emelését indokoltnak nem tartom. S végül a szegedi honvéd kerületi parancsnokságtól kapott mintegy 21 mázsa használt bakancsból a 15 éves koron túl lévő s nagyobb igényekkel nem bíró menekültek lábbeli szükséglete lett kielégítve. és még többen mások is. ezenkívül a lakosság a legjobb érzülettel van szerencsétlen menekült honfitársaink iránt. Akadtak azonban olyanok is. mert a menekültek ingyen lakást élveznek. aki igyekezett is teljesíteni az abban foglaltakat.. IV. mégsem tudtak minden igényt. A fentiekből is érzékelhető. főként a lábbelik tekintetében kielégíteni. 75 .. 901. úgy.

Egyébként valamennyien a napi segély összegének emelését kérvényezték. mivel az Est által a menekültek segélyezésére felajánlott összegeket szétosztották a vármegyék. a hazamenetel napját. IV. Az ilyen igényeket.) Bekapcsolódásuk a mindennapi életbe Természetszerűleg vetődik fel a kérdés. A válasz erre a kérdésre igen is. ezt teljesen kielégítőnek kell tartani. (HBMLt. meg nem is. hanem az Est című folyóirathoz érkeztek. Ambrus Péterné csíkszeredaiak. azon belül a települések között.d. s így kérésüket nem mondhatom indokoltnak./A 3- 4. keserű sóhajtások és édes reménységek között tárgyalják.” (HBMLt. A megérkezés első pillanatától a hazatérés gondolata foglalkoztatta a menekülteket.Különösen pedig az itteniek hadi segélyével összehasonlítva a menekültek segélyét. mivel ezek nem a belügyminiszterhez. valamint Amira Jánosné csíki menekült kérvényeit is. Nézzük előbb az utóbbit.” 76 . menekültjeink úgy sereglenek. melyeket azért hozunk szóba. ami kihatott a legtöbbjük napi viselkedésére. a piactéren. hogy maguk a menekültek miként vették ki részüket a mindennapi életből.o. „Mint ősszel a vándormadarak. Valamennyi 1917 januárjából való. úgy csoportosulnak az utcákon. beszélik a visszatérés. u.B 901. amennyiben azok megalapozottak voltak.) Megőrizték még a levéltárak Elekes Istvánné. Egyáltalán be tudtak-e valamelyest illeszkedni a kényszer lakhely mindennapi menetébe. ebből az alapból helyben elégítették ki.

(Hajdúnánási Újság. november 9. az 1910-es évek derekán. A többség természetesen így vagy úgy. hogy munkát vállalhassanak. s ezáltal némi keresethez is jussanak. nagyszülők idejét lekö- 77 . akik munkaképesek voltak. Ennek következtében sokan csak nehezen találták helyüket ebben a megváltozott világban. 2. amely az itt tartózkodás mindennapjainak természe- Hajdúnánás főtere a református templommal egy piaci napon. (Korabeli képeslap) tes velejárója volt. de megtalálta a helyét Hajdúnánás társadalmában. A polgármesteri hivatal már a megérkezést követő napokban ellátta cselédkönyvekkel az azt igénylőket. 1916. Itt jegyezzük meg. Ezeket a sorokat valószínűleg Váczy József felelős szerkesztő vetette papírra a helyi újságban. Az asszonyok. hogy a város piactere ebben az időben a jelenlegi Köztársaság tér helyén volt. mint olyan jelenséget.) Ez az állandó bizonytalanság kihatott a munkakedvre még azok esetében is.

Tatár Istvánné a három gyerekével. a háborúban lévők helyére álltak. vagy kisebb sérü- léseik miatt leszerelték őket. akiket megkímélt a háború. egyáltalán a ház körüli teendőkben.: 1927) meséli: „Az én nagyszüleim is befogadtak egy székely családot. A polgármesteri hivatal épülete Hajdúnánáson 1916 táján (Korabeli képeslap) tötték a háztartás körüli teendők. azaz tették azt. ha futotta erejükből. Kevés szabad idejükben segédkeztek a szállásadók gazdaságában. Különösen is igaz volt ez azokra a családapákra. Ők Gyimesbükkről érkeztek. akit Nagy 78 . csakúgy. segéd-keztek a mezőgazdasági munkákban. A generációkat átívelő emlékezet példával is szolgál erre. Az idősebb férfiak. mint a helyi társadalom. hiszen a székely családok sokgyermekesek voltak. Öten voltak. ebből az egyik fiú és a családfő sógora. amit otthon is tenniük kellene. Balla Lászlóné Vad Katalin (sz.

Vad Imre gazdálkodó ember volt. Ennek a háznak a végéhez volt ragasztva egy nyári konyha. mert ő is parasztember volt. vállán borjúbőr tarisznyával (korabeli fénykép) munkához. Tatár István nem jött a családjával. Értett minden Idős székely férfi hétköznapi viseletben. mivel katona volt. mert hoztak magukkal egy tehenet is. Fekete Zsuzsanna téli estéken fonta a szalmát. A nagyapámék a Toldi utca 14. szám alatt laktak. Nagy István vele egy korú lehetett. így besegített neki a mezőgazdasági munkába. Nagyapám. hogy ebben is segíteni tudtak. Annyira megtanulták. Ez is hozott egy kis 79 . amit a nagyapám el tudott helyezni az istállójában. Ez könnyen ment neki. A velük szemben lévő házban. ugyanazon a portán az idős keresztszülők éltek. Nagy érdeklődéssel figyelték a vendégek is. Ebben lakott a Tatár család. A nagymamám.Istvánnak hívtak. A nagyszüleim azért választották őket.

ahol több mint 20 tanterem szolgált tanítás céljára. Kovács Lajos és családja Tedejen laktak. A menekültek iskoláztatása Elemi iskolások A háború miatt rendkívüli időket élt a város iskolai oktatása is. meg a jószágok körül.. benne az elemi szintű képzés. hiszen a rekvirálások azokat is elvitték. Ebben az időben az iskolának 1610 körül 80 . csak gyermekek. akik szintén két családról gondoskodtak. melyben osztatlan formában délelőtt és délután is folyt a tanítást 80-100 gyermek részére. Valamivel jobb volt a helyzet a református egyháznál. osztott oktatási rendben. 1916 őszén egyik felekezeti iskolában sem tudták megnyitni az iskolai évet a szokásos időben. Kovács Ágoston György (Hajdúnánás. A római katolikus iskolában mindössze egy tanterem szolgálta az iskolai képzést. segítettek a gazdálkodásban. Azt nem tudom. hogy életerős férfi nem volt velük. A szülők. csak azt.: 1924. „Úgy hallottam az apámtól. sz.” Igavonó állat alig-alig volt már a városban. 60. hogy a szüleinél és a nagyszüleinél egyaránt voltak kitelepített családok. melyik erdélyi tele- pülésről voltak.” Az élő emlékezet megőrzött még egy esetet a sok közül. meg öregek az asszonyokkal. s két család kapott szállást náluk.) említi.pénzt a házhoz. A nagyszülők a Mátyás király utcai házban húzódtak meg. A település utcái és a határ pedig tarkállott a székely harisnyás férfiaktól és munkára fogható nagyobbacska fiúktól. honnan. maradt hát sok esetben a kétkezi munka a földeken. hogy ameddig itt tartózkodtak. Honfoglalás u.

Ebben az ügyben 1916. Berze Nagy 81 . 50-60 fős osztálylétszám mellett.) A hajdúnánási Bocskai utca részlete korabeli képeslapon a római katolikus templommal és az elemi iskolával Hasonlóan zsúfolt volt az izraelita egyházközség három tantermes iskolája is. Az oktatási gondok megoldása végett a város polgármesterén kívül Csík vármegye tanfelügyelősége is segítséget kért az egyházközség vezető- ségétől. Ilyen helyi adottságok közepette érkeztek a városba az erdélyi családok egy egész iskolányi tanköteles gyermekkel. 49. október 10-én Hajdú Ferenc Hajdú vármegyei tanfelügyelő társaságában dr. a jobb tantermi ellátottság miatt a református egyházra hárult.mozgott a tanulói száma. A legtöbb teher e tekintetben. A város polgármestere mindhárom felekezet segítségét kérte a menekült gyermekek oktatási gondjainak orvoslására. (Lásd ehhez: Buczkó József: 208.

a helybéli felsőbb osztályokkal egy időben nyitották meg nyolc tanerővel. 82 . Egyh. A menekültek iskoláját a város és az egyház segítőkészségének köszönhetően október 23-án. Presbiteri Jkv. miről Csík vármegye királyi tanfelügyelősége és az ide kinevezett menekült iskolai tantes- tület végzésileg értesítendő. Ebben is tanultak a csíki menekült tanulók.) A hajdúnánási református elemi iskola legrégibb épülete. 8.” (A Hajdúnánási Ref. a központi fiú iskolánál 1 tantermet s 1 tornatermet az összes általunk nélkülözhető felszerelésekkel s taneszközökkel bocsát rendelkezésre egyház- tanácsunk jóváhagyása mellett. 1916.János Csík vármegyei tanfelügyelő is járt a városban. október 19. „Iskolaszékünk szíves készséggel ad helyt a kérelemnek – áll az egyházközség jegyzőkönyvében – s erdélyi menekült testvéreink gyermekeinek iskoláztatása céljára a Csiha -féle telken 2 tantermet és 1 tanítói szobát. A tantestület természetesen csíki menekült tanítókból állott.

november 23. Mikes Kelemen szülőhelyéről Balogh Albert. amely 500 tanulót említ. és a szülők körében szervezték. s nagy segítséget nyújtottak ebben a munkában az egyházközségek lelkészei is. 1916. (Hajdúnánási Újság u.o. A csíki falvak népével menekültek a tanítók is.HBösz. Csíkdánfalváról Imecs Tamás. 4. Ezen úgy határoztak. ismét a helyi újságban találjuk meg. Csíkszentgyörgyről Király István. amire tanulmányaikhoz szükségük volt. Ennyinek az oktatásáról kellett tehát gondoskodni.élen Borka Lajos gyergyóremetei igazgató tanítóval. valamint a menekültekből álló tantestület számára közös értekezletet hívott össze.FLt. délelőtt és délután egyaránt négy-négy osztállyal. A református iskola igazgatója. ami 83 .) Sok egyéb mellett az egyik legfőbb gondot a taneszközökkel való ellátás jelentette. Bán Géza október 18-án a helyi elemi iskolák vezetőinek. Csíktaplocáról Xantus Dávid. hogy a menekült tanulókat a helyi gyűjtésből befolyt 350 Korona segélyből legelőször is a legszükségesebb tankönyvekkel látják el. így hát jutott belőlük Hajdúnánásra is. E szorgos. VII. erre a választ.) A gyűjtést egyébként az iskolák tanulói. A tanítás osztatlan képzési formában vette kezdetét. Gyergyószárhegyről Trombitás László és Zaboláról.) Ekkora gyermeklétszám oktatása a kilátásba helyezett négy tanteremben óriási feladatok elé állította a tanítókat.57/c 9. legfőképpen helyet biztosítani számukra a város iskolarendszerében. (HBMLt. Minimum 70-80 tanuló zsúfolódott össze egy teremben. Csíkszentdomokosról Gál Márton és Kantus Ambrus. Az eddig elmondottak után hátra van még az egyik legfontosabb kérdés megválaszolása: mekkora létszámú tanköteles gyermekről lehetett szó? Nos. önzetlen adakozás eredményeként az iskolai felszerelések nélkül érkezett székely gyermekek szinte minden szükséges taneszközhöz hozzájutottak. (Hajdúnánási Újság. még ha nem is teljes pontossággal.

” Azon a végzetes augusztus végi napon nekik is menekülniük kellett gyalogosan. most pedig menekül. a hajdúk földjére. majd onnan az ország belsejébe. „A főgondnok a fűtéshez szükséges fát is utalt ki gondos megtakarítás kötelezettsége mellett.. 1916. illetve az idős nagyszülőkkel érkeztek Hajdúnánásra. négyet pedig csak délutáni használatra. ám sajnos ezek sem őrződtek meg. a Visszafolyó-patak két oldalán fekvő Kilyénfalváról való Jakab család is. Egy menekült gyermek. Gyergyó- szentmiklóstól kevéssel délre. Közöttük volt a Gyergyói medencében. A település Historia Domusában olvassuk: „ A falu odaadta fiait a harctereknek. szekéren Székelyudvarhely. A most már hatból kettőt egész napi. pénzét a hadikölcsönökre. 84 . Ezek a gyermekek általában az édesanyjukkal.) Sajnos. ugyanis a levéltári anyagok iratpusztulása miatt a tanulók névsora nem maradt fenn. Az édesanya. Egyház Jkv. hanem a menekült családok névsorára vonatkozóan is. november 26. hiszen az édesapa valahol a fronton teljesített szolgálatot.rendkívüli módon megnehezítette az oktató-nevelő munkát. hogy az eddig átadott tantermeken túl még két tantermet enged át a menekültek iskolája számára. hogy a székely családok közös jellemzője a sok gyermek volt. csupán a menekültek iskolájának vezetője és a tantestület nevét ismerjük. hogy különféle összeírások születtek nem csupán őket érintően. A megőrződött irattári mutatók alapján tudható. Jakab Antal földműves és ácsmester nélkül érkezett öt gyermekkel.” (A Hajdúnánási Ref. Ezt látva október 28-án a református iskola iskolaszéke úgy határozott. György Rozália is férje. aki püspöknek született Mondottuk korábban.

Aztán megkérdezte Jakabot: Magának megfelelne-e? Apám ezt válaszolta: Tábornok úr. ennyi időre nem érdemes hazamenni. ahogy ő mondta. hogy tudjam. 1972-től ő lett ugyanis Márton Áron gyulafehérvári 85 . ahol befogadták őket. Nem tudtak megválni tőlük. Az út heteken át tartott. ellátták a családot. a gyerekek közül Menyhért volt a legkisebb. hogy láthassam egy pillanatra a családomat. hogy egy alkalommal a tábornok öt nap szabadságot engedélyezett egyik katonájának. A háznál. különösen korán reggel. Csak arra emlékszem az elmondásokból. mert. 1921) a következőket hallotta szüleitől: „Édesapám ebben az időben az olasz fronton teljesített szolgálatot.” A szekéren ott volt tehát az 1909. Sokat sírdogált. ahol a tábornok jóvoltából többször is felkereshette őket. azzal a két tehénnel. mert így tejhez jutottak. még pólyás kisbaba. A szüleim a jószágokat sokáig megtartották. nekem annyi idő is elég. hogy nagy békességben éltek együtt a gazda családjával. még örültek is a két tehénnek. mindig ilyen korán nyavalyogsz! Azt mesélte édesanyám. Valamikor 1917 nyarán tértek vissza a menekülésből. meg hozzá a szekér. akit születése pillanatában nagy feladatra hívott el a jó Isten. aki azt nem fogadta el. a Gyergyóditróban élő Jakab Berta (sz. de felkutatta. Volt két tehenünk. Ő mesélte. A tehenek közben tejeltek. azon menekült édesanyám az öt gyermekkel. Édesapám az olasz fronton harcolt. Jakab Antal húga. hogy a családja egy Hajdúnánás nevű helyen van. ellátták őket élelemmel. Amikor édesanyámék útra keltek. hogy nem parasztemberek voltak. jól vannak-e? Nagy nehézségek árán. meg haza is hozták őket. március 3-án született Antika is. A gazda jó szándékú huncutsággal szólt rá ilyenkor : Te kis piszok. mert velük menekültek. A fogatot a mama hajtotta. egészen Hajdúnánásig.

2001. ám valódiságát egy Kárpátalján. alatt. s magától Jakab Antaltól értesült a család nánási tartózkodásáról az 1970-es évek második felében. Az akkor már püspökhelyettes Jakab Antal ugyanis egy magyarországi útja során felkereste azt a várost. Ő 1960-1980 között szolgált Hajdú- nánáson. Ez a kisfiú 1916-17-ben Hajdúnánáson élt tehát. majd 1980-tól 1990-ig utóda is. Minderre Papp Dominkó István egykori lakóháza a Kiss Ernő utca 20. E beszámolóból értesült például arról. (Fotó B. aki elmesélte neki. gyermektelen Dominkó Istvánéknál. Bohán Béla is megerősítette. sz.) (Ennek a történetnek nincs levéltári forrása. ahol a Jakab család lakott 1916-17-ben.püspök segédpüspöke. mégpedig egy Kiss Ernő utcában lakó római katolikus vallású családnál. hogy 1978-79 táján felkereste egy alkalommal az akkor még Hajdúnánáson szolgáló Papp Géza plébánost. milyen előkelő vendége volt Gyulafehérvárról. Beregszászban szolgáló plébános. (Lásd ehhez: Buczkó József. 2011) Géza egykori hajdúnánási plébános hívta fel a figyelmem még 2001-ben. a részes munkás. 56. ahol annak idején befogadták őt a családjával. Arról tájékoztatott ugyanis. 86 . amikor a helyi római katolikus egyházközség történetét kutattam. hogy a püspökhelyettes úr milyen gyermekkori emlékeket őrzött meg az itt-tartózkodás idejéből.J.

amit ezekben a hónapokban át kellett élnie. osztályába íratta a gyermeket. minden tekintetben kiváló monográfia nem említi ezt a bő évet. az élő emlékezetet pedig régen elmosta az idő. Ezek közül ilyen maga a menekülés. Az érettségit követően papi pályára lépett. A kis Jakab Antikával így csúfolkodtak például: „Jakab.Vencser László. s ezt követően megkezdte életre szóló 87 . 36. Előfordult hát – mesélte a püspök- helyettes úr Hajdúnánáson . hiszen a kilyénfalvi elemi iskolai eredményei ilyenről tanúskodnak. A gimnáziumot Gyergyószentmiklóson végezte. hogy ölre is mentek a nebulók.) A menekülésből való visszatérés után szülőhelyén folytatta az iskolát. reformátusok között és a szeretetteljes befogadás. Amint korábban említettük.. 2009. mert mindaz. törjön ki a nyakad!” Megesett ilyenkor természetesen. s minden bizonnyal itt is kiváló tanulmányi eredménye lehetett. Már csak azért is. hogy incselkedtek egymással. 1929 őszén ugyanis a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója lett. (Varga Gabriella . az iskolába járás egy távoli. A Jakab Antal életútját bemutató. Az elsőt ugyanis szülőfalujában már elvégezte. A részletek pontos ismeretének hiánya azonban semmit nem von le a valóság hitelességéből. életre szóló hatást tehetett rá. ezért a magunk ismereteivel ezzel is hozzá kívántunk járulni a róla megalkotott életrajz teljesebbé tételéhez. idegen városban. melyről később bővebben is szólunk még.) Papp Géza plébános úr egyéb adalékkal nem tudott már megajándékozni. mert halála megakadályozta ebben. Édesanyja a menekültek iskolájának 2. 1934-ben szentelték pappá. benne a menekültek karácsonyával. a menekült gyermekek és a helybéli református tanulók egy iskolaudvarban játszadoztak a tanórai szünet idején.

Csakúgy. mint elődjének. 1942-ben a római Magyar Pápai Intézetben doktorált. vallatták. ám nagy nehézségek árán ismét oltár mellé állhatott. egy székely falucskában szolgált. Előbb káplán volt Gyergyóditrón. 13 évet töltött börtönben. éves teológus 1929-ben Az áldást osztó püspök bérmaúton Innen vezetett az út a segédpüspöki. de hitét megtörni nem tudták. majd Gyulafehérváron lett zárdalelkész. 1951-ben letartóztatták. Hamarosan kezdetét vette azonban az üldöztetések kora.szolgálatát az ő székely népe között. pedig sokat éhezett és verték. Kerelőszentpálon. a 88 . Szabadulása után bujdosnia kellett. Márton Áron püspök itt figyelt fel a lelkiismeretes és szorgalmas fiatalemberre. s 1946-tól a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára. Vállalta népéért a kereszthordozást. Az I. amikor az ugyancsak sokat szenvedett és a román diktatúra által meghurcolt Márton Áron kinevezte Gyulafehérvárra az egyházjog tanárává. majd Márton Áron halála után a püspöki hivatalig.

” ( Varga Gabriella-Vencser László. és még azt se. Istenben fogant szolgálat volt az övé. panaszának ott van a gyökere.legsötétebb ceausescui diktatúra éveiben kellett vezetnie egyházát. dr. azt mindhalálig szolgáló székely magyarnak. Teste a gyulafehérvári székesegyház kriptájában pihen. Olyan időkben. nem is tudja. hogy ő mennyire szegény.m. Mindvégig vallotta az általunk is vállalható intelmet: „Akinek hite nincs. Egy néprajztudós Hajdúnánáson Korábban említettük. Berze Nagy János (1879-1946). Csík vármegye királyi tanfelügyelője. dr. hogy 1916. május 5-én hunyt el. Berze Nagy János 89 . Az egyházmegye vezetése a börtönéveknél is nehezebb volt számára. 43. aki valóban püspöknek született. i. október 10-én látogatást tett Hajdúnánáson a menekültek iskolájának létrehozása végett Csík vármegye királyi tanfelügyelője. hogy legtöbb bajának. amikor embert próbáló volt megmaradni hívő kereszténynek és népét szerető.) 1993.

hogy bepillantsunk ennek az akkor már ismert néprajztudósnak az életébe. Ekkor veszett oda több mint 800 kötetes könyvtára és a kéziratban maradt Meseszótár című munkája is. valamint állást. Dolgozott például Nagyenyeden (1908-tól). gyermekkorától nagy hatással volt rá a néphagyomány. a gimnáziumban énekkart is vezetett. hiszen az 1916 augusztus végi román betörés hivatalában érte. Itt is a csíkiak oktatásának ügyét képviselte. Mielőtt a menekült gyermekek gimnáziumi oktatásáról is szót ejtenénk. majd Csíkszeredában (1915-1917 között). Mondhatni. Egy esztendőn át Debrecenben kapott menedéket családjával. hiszen művei ebbe a városba is eljutottak. illendő megállnunk. hanem Nagy Károly énekvezérrel is. Ez utóbbi állomáshely különösen is fontos most számunkra. Az ide települt csíkszeredai közigazgatósági elöljáróság utasításait követve kereste fel többek között Hajdúnánást is. Mindezek megvalósítására volt is némi lehetősége. 90 . Családjával együtt neki is menekülnie kellett. A Budapesti Egyetemen Katona Lajos professzor tanítványa volt. friss bölcsész doktorként a tanfelügyelői pályára lépett. Nagy tisztelője volt Kodály Zoltánnak. hiszen 1905-től. Mint kántor. s már 14 éves korától nyelvészeti és mesegyűjtéseket végzett. aki rábízta a magyar népmesék tanulmányozását. Ettől kezdve élete össze- kapcsolódott a népköltési gyűjtéssel és a népnyelvi kutatással. hivatali vezetőkkel tanácskozott. ahol nem csak a helyi szakemberekkel. ő tanította ugyanis a református elemi iskolában az éneklést. s egész munkássága során nagy szerepet tulajdonított az énekkaroknak az iskolai oktatásban és nagy hangsúlyt fektetett a zenei nevelés megreformálására. sőt. s három és fél évtizeden át szolgálta a magyar közoktatás ügyét.

A főhatóságok felhívták a tanári kar figyelmét arra. a súlyos gazdasági okok miatt – 1916. vagy itt folytatták gimnáziumi tanulmányaikat. (1958). ám innen 1917 végén a Délvidékre. Közülük a menekült tanulók száma 62 fő. Pancsovára helyezték. Jkv. Ahogy a hadi állapotok megengedték. Egyh. akik egy leányka kivételével valamennyien fiúk voltak. milyen létszámról volt szó és miféle kedvezményeket biztosítottak számukra ebben a nagy múltú iskolában. De lássuk. Régi magyar népmesék (1960. október 1-jén kezdődött el az új tanév. Élete Trianon után a csonka országban folytatódott. Az intézmény tanulóinak száma ekkor 244 fő volt (ebből mindössze 7 leány). 1916. munkásságát Pécsen fejezte be. Égig érő fa (1958). hiszen – amint láttuk – éppen ő maga járt elől példamutatással a menekültek ügyében. 1961) Menekült diákok a helyi gimnáziumban A tanköteles korosztály mellett menekült fiatalok is érkeztek a városba. A hajdúnánási nyolc osztályos főgimnáziumban – a Vallás és Közoktatási miniszter rendelete alapján. visszatelepült a közigazgatással együtt Csíkszeredába. 91 . aki itt kezdték.” (A hajdúnánási Ref.) A tanári kart azonban nemigen kellett minderre figyelmeztetni. ahol a hatalmat átvett szerbek börtönbe vetették.december 20. melyek Hajdúnánás iskoláiba is eljutottak: Magyar népmesetípusok I-II. hogy „az erdélyi menekült középiskolai tanulókkal szemben a legmesszebb menő jóakarattal járjanak el. Főbb művei.

dec. Flt.) 92 . ahová kérte magát. hogy minden gimnáziumba jelentkezett tanulót felvettek abba az évfolyamba. Hogy is tudtak volna.Az 1907-ben emelt hajdúnánási főgimnázium épülete korabeli képeslapon A kedvezményt az jelentette például. Egyh. Jelentkezésüket követően valamennyiüket ellátta a tantestület ingyen tankönyvvel.) Lássuk a továbbiakban név szerint és évfolyamonként.Jkv. melyeket az iskola tanulói gyűjtöttek számukra. A személyes adataikat. (Forrás: HBMLt. kikről is van szó. De az is említésre méltó. annak ellenére. (Hajdúnánási Ref. Hbösz. származási helyeiket megőrizték ugyanis az intézmény anyakönyvei. 1916. hogy tandíjat sem igényelt tőlük az intézmény. 57/c 9. hogy egyikük sem tudott felmutatni korábbi tanulmányairól semmiféle okiratot. VIII. hiszen a menekülés zűrzavarában nem ezek beszerzése volt a legfontosabb. 20.

) Puskás István Gyergyószentmiklós Ruffel Zoltán. osztály Osztályfőnök: Márk Imre Balogh László Gyergyóújfalu Gergőfy Sándor Csíkmenaság Csép István Zetelaka (Udvarhely m. Gyergyótölgyes Schmidt Béla Csíkszereda Selyem István Csíkszentmiklós Trombitás László Gyergyószárhegy II. izr. osztály Osztályfőnök: Király Sándor Ágoston András Csíkjenőfalva Benedek Sándor Gyergyószentmiklós Ferencz Károly Csíkszépvíz Gál Péter Csíkdánfalva Kari Antal Gyergyószentmiklós Kemechey Ágoston Mocs (Kolozs m.) Kuna Benedek Zsögöd Márk Margit Székelyudvarhely Pál Antal Csíkborzsova Péter Jeremiás Csíkrákos Puskás Antal Gyergyószentmiklós Salamon Lajos Csíkpálfalva 93 .I.) Király Aladár Csíkszentgyörgy Kirják Károly Csíkszentgyörgy Minky József Kiskapus (Kis-Küküllő m.) Ferencz Ernő Csíkkozmás Hajnód István Csíkszereda Imre Lajos Csíkszereda Kovács Béla Brassó (Brassó m.

k. m.Kantus László Csíkszentdomokos III: osztály Osztályfőnök: Brassay Károly Botár Bálint Csíktaploca Czirják Lajos g. osztály Osztályfőnök: Magi Antal Balogh Zoltán Gyergyóújfalu Dobribán Lukács örm. Székelyudvarhely Merovics Mór izr.) Kary Sándor Gyergyószentmiklós Nagy Ödön Szászváros (Nagy-Küküllő m.) Schmidt Gyula Csíkszereda Vitos Rezső Csíktaploca IV. Gyergyótölgyes Sándor János Csíkszentgyörgy Schlosser Vilmos ev. osztály Osztályfőnök: Váczy József Hajnód Mihály Csíkszereda Imecs András Csíkdánfalva Márk Mihály ref.k. Gyergyószentmiklós Dajbukát Gerő Gyimesbükk Dajbukát Jenő Gyimesbükk Gergely Viktor g. Gyergyótölgyes Ferencz Sándor Csíkszépvíz Imre Elek Csíkszereda Márk Albert Székelyudvarhely Sztojka István Nagykászonaltíz V. Székelyudvarhely 94 . Székelyudvarhely (Udvarh.

VIII.k. Ebbe az osztályba nem iratkozott Erdélyből menekült tanuló.) Wolmann Árpád ev.) A felsorolt nevek mellett csak azoknak a vallását tüntettük fel. VI. hanem vallásával is átfogó képet „nyújtott” saját társadalmáról.k. a két evangélista. osztály Osztályfőnök: Szilágyi Dezső Antal Dezső Csíkdánfalva Fazakas József Csíkszépvíz Gergely György g. HböszFLt. Zabola (Háromszék vm. akik nem római katolikusok voltak. Székelyudvarhely Sánta Imre g. Csíkország nem csupán tele- püléseinek nagy számával.57. egy református és egy örmény katolikust leszámítva a menekült gimnáziumi diákok római katolikusok voltak. Ennek alapján látható. Gyergyószentmiklós Zakariás Béla Csíkszépvíz (HBMLt. A felsőbb évfolyamok döntő többsége a csíkszeredai Római 95 . hogy a négy görög katolikus. Az első osztályosok természetesen származási helyük elemi iskolájából érkeztek a hajdúnánási gimnáziumba. Azt is mondhatjuk. illetve egy izraelita. VIII. osztály Osztályfőnök: Spániel Vince Balogh Albert ref. Csíkpálfalva Xantus Vilmos Csíktaploca VII./C 9.) Fazakas Ignác Gyergyószárhegy Imecs László Csíkdánfalva Mihalovics Géza Zalatna (Udvarhely vm. osztály.

ám szüleivel ide vetet- A csángók apostola. illetve az egyetlen református tanuló a székelyudvarhelyi Református Kollégiumból. Ref. aki tanítóképzős hallgató volt Csíksomlyón.) A 62 diák azonban csak részben fejezte be itt a tanévet. Értesítője. mert a szeptember 28-29-én tartott javítóvizsgákon 10 erdélyi diákot vizsgáztattak le. Akiből a csángók apostola lett A menekültek között volt egy fiatalember. A később tudós néprajzkutatóvá vált Domokos Pál 96 . ugyanis közülük 54-en elhagyták időközben (főként 1916 november-decemberében és 1917 tavaszán) szüleikkel a várost. Domokos Pál Péter te a sors. 1916-1917. Gimn.Katolikus Főgimnáziumból jött. azaz visszatelepültek a román megszállástól szabaddá vált szülőhelyeikre. néhányan a gyergyó- szentmiklósi Római Katolikus Gimnáziumból. 10. (A Hajdúnánási Ev. A tanulók többsége már szeptember derekán itt volt a városban.

Péterről van szó.
Visszaemlékezéseiben így ír az akkori napokról:
„Édesapámmal szénát voltunk gyűjteni egy reggel, nyári
reggel. Jöttünk haza a szénával, s halljuk, hogy a dobos ezt
dobolja: - Álljanak meg! - s mondja, hogy Románia
megtámadta Magyarországot, s mindenki meneküljön az Olton
túlra.” Egy másik visszaemlékezésében így folytatja:
„ Százezren haladtunk a Hargitán átívelő országúton úgy, hogy
az úton négy szekér ment egymás mellett egy irányba.
Rendkívül nehéz volt. Különös valami ekkora tömeget és
ráadásul menekülőben, gyermekfejjel és -ésszel látni. Csík
vármegye menekülési központja Hajdú vármegye volt. Így
jutottam Hajdúnánásra, ahonnan a debreceni Tanítóképzőbe
kerültem. Ott végeztem a 2. osztályt.„ (Domokos P. P. elmondja
életét, 1988. 16., Csonka Judit, 1996. 32.)
És ez így is van, ugyanis 1916 őszén 12 csíksomlyói
tanítóképzős növendék kérte a felvételét, köztük Domokos Pál
Péter is. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy ebben az
időben tanult itt egy hajdúnánási diák is, Bán Géza elemi
iskolai igazgató-tanító fia, Bán Ernő. Ő egy évfolyammal járt
feljebb. A fiatalok Hajdúnánáson ismerkedtek össze.
Valószínűleg a Domokos család éppen Bán igazgató úrnál
kapott szállást, a Kiss Ernő utcai házukban. Négyen érkeztek
ugyanis: a két szülő és egy leány testvére. (Lásd az eddigiekhez:
Domokos P. P. elmondja életét, 1988.16., valamint A Debreceni Ref.
Tanítóképző Intézet Értesítője az 1916-17-es iskolai évről)
Domokos Pál Péter néhány hetet tölthetett csupán
Hajdúnánáson, hiszen az erdélyi diákok lakás céljára
„elfoglalták az egész kollégiumot”, tehát ő is beköltözhetett
Debrecenbe.
De lássuk most már, ki is volt ő.
Hat gyermekes székely földműves családban született
Csíksomlyón, a székelyek ősi kegyhelyén, 1901-ben. Itt

97

találkozott először a pünkösdi búcsúba zarándokló székelyeken
kívül a Kárpátok túloldaláról, Moldvából, közelebbről
Bukovinából érkező csángó magyarokkal.
1919-ben Csíksomlyón szerzett tanítói, majd
Budapesten kiállított tanári diplomájával a kisebbségi sorsra
jutott népével maradt. Tanított előbb Csíkkarcfalván, majd
Csíkszeredában, aztán Kézdivásárhelyen, a legkeletibb magyar
városunkban, közel a csángókhoz. Ám a román impérium
eltiltotta tanári pályájától, a csángókhoz való járástól, így
kántor-tanítóskodott Gyergyóalfaluban. Közben gyűjtötte a
csángó néphagyomány gyöngyszemeit. Moldvában gyűjtött
anyagát bemutatta Bartóknak és Kodálynak, akik nagy
elismeréssel szóltak munkásságáról és további kutatásokra
ösztönözték. Olyan vidékeken gyűjtött, ahová Bartókék
népdalgyűjtő útjuk során soha nem jutottak el. Munkásságáért
még életében megtisztelték a Csángók apostola jelzővel.
1940-ben, amikor Észak-Erdély ismét visszakerült
Magyarországhoz, Hóman Bálint közoktatási miniszter
kinevezte a Kolozsvári Állami Tanítóképző igazgatójává. 1944
őszén Budapestre menekült. Megpróbáltatásokkal teli életét a
csonka országban élte le. 1992-ben hunyt el. Szülőhelyén egész
alakos szobrot állított számára az utókor.
Néhány fontosabb műve: A moldvai magyarság (1931),
Moldvai csángó mese és négy csángómagyar ének (1941),
Moldvai útjaim (2005)

Karácsony idegenben

A menekültek iránti figyelem, önzetlenség egyetlen
pillanatra sem lankadt. A szeretet ünnepének közeledtével
pedig különleges tartalommal telítődött, amely a lélek
előkészületének időszakában csodát varázsolt a szülőhelyüktől

98

messze vetődött lelkekben. A jótékonyság ugyanis kiterjedt a
kis Jézus születésének ünnepére is. Hogy miként zajlott
mindez, lássuk a Hajdúnánási Újság 1916. december 21-ei
tájékoztatóját (8.o.): „Éppen ezekben a napokban kell nekünk
minden erőnkből arra törekednünk, hogy a szeretet ünnepén a
szeretet hiányát ne érezzék menekültjeink... S amint a tettek és
a jelek mutatják, nem is fogják érezni. A vármegye útján már
különösen a menekült gyerekek részére nagy mennyiségű
ruhaanyag érkezett és vagy 4-500 pár cipő. Ezeknek kiosztását
nagy körültekintéssel és nem kisebb fáradsággal most végzi
Brassay Károly gimnáziumi tanár a főgimnáziumban úgy, hogy
az ünnepekre minden gyermeknek jó meleg új cipő lesz a
lábán.
Berencsy János polgármester pedig kedden a helyi
Hadsegélyező választmányát hívta össze, amely elhatározta, a
menekült gyermekek részére szombaton délután karácsony
estét rendez a gimnázium tornatermében. A jelenlévő
úrhölgyek, a mi áldott szívű asszonyaink mindjárt fel is
ajánlották gazdag adományaikat különféle édes
süteményekben. Maga a Hadsegélyező pedig kis cukorka
csomagokat fog adni minden gyermeknek a feldíszített
karácsonyfa lángjai mellett. A menekült gyermekek
karácsonyfájára szánt ajándékokat pénteken délelőtt lehet és
kell felküldeni a városi kisded óvóba. Ott történnek ugyanis az
elosztások és csomagolások.
A menekültek megsegítése, szenvedéseik enyhítése a
legszebb hivatás. Az élő és éltető szeretet nagy ünnepén
gyönyörű cselekedet. Azoknak a kis gyermekeknek, de
szüleiknek is kitörölhetetlenül emlékezetükbe vésődik ez a
karácsony, nem csak a nyomorúságokért, amelyeket a
hontalanság alatt szenvedtek, hanem a szeretet is, melyet a
hontalanság alatt részünkről tapasztaltak és éreztek, mikor

99

Ennek lefolyásáról Váczy József készített beszámolót. pazar fény fogadta a csengetés hangjára kinyílt ajtón besereglő gyermekhadat.. a Hajdúnánás népe által teremtett Menekültek karácsonya. Pénteken délután készen állott . mellette egy asztal tele egyenlően megtöltött papírzacskóval. megilletődött gyermeksereget. amelyen kívül nincs számunkra hely. mintha a borongós téli estére a szeretet napja sugározna.. Az a karácsonyfa szombaton délután az élő szeretetet fogja hirdetni. a hitet és bizalmat éleszteni. amint ragyogó szemekkel. mézeskalács.” Nos. „Egy kedves... hajléktalan felebarátait. egy szépen megrakott karácsonyfa.. Brassay Károly néhány szíves szóval elmondta az egybegyűlteknek. olyan benyomást szereztünk a szent este előnapján. Mintha a papírra szedett ólomkatonáknak szívük dobbanna. meleg és bensőséges délutánról számol be az újságíró. s kis gyermekeik 100 . Csak látni kellett azt az örvendő. mintegy ötszáz gyermeket. sütemény..hosszas bolyongás után végre közöttünk megtelepedtek és otthonra találtak. hogy mindnyájan testvérek vagyunk. Fél négy tájban elsötétült a terem. ami a gyermeknek kedves.. ilyen lelkületben és előkészületek után köszöntött be karácsony szent estéje.. Ebben cukor. A székely menekültek apróságait. mintha a lelkek elveszett harmóniája térne vissza.. s más egyéb... boldogan nézték Krisztus fáját. pattogott a csillaggyújtó. melyet annak felemelő és megható sorai miatt csaknem teljes terjedelmében közlünk. ki gyulladt a kará- csonyfa sok apró gyertyája. ennek az egy hazának édes gyermekei. hogy Hajdúnánás társadalma szeretettel veszi körül szegény..

Ez meg a reménység színe. hatásos beszédet. A karácsonyfán nem csak piros szalagok.. -Lássátok gyermekeim.. akiről a cikk írója nem felejtette el megjegyezni. Igaza van a tanító úrnak.mondá – a Krisztus fáján mennyi piros szalag van! Azt jelenti ez.. mintha egyet elfelejtett volna. Csak látni kellett. „A székely ügyek melegszívű intézője” pedig ki más lehetett volna. szeretettel! Csak látni kellett. boldogan osztották ki a ragyogó arcú gyermekeknek a Jézuska ajándékát. amint társadalmunk jótékony női készítették a különféle édességeket lelkesen.. Nem sok volt.számára a szeretet ünnepén a szeretet fájának lángjait meggyújtotta.. hogy „nemcsak fejjel. hanem zöld szalagok is. Azt jelenti. hogy lesz még igazi ünnep is a világon.” Ennek az estének a szorgalmazója a város polgármestere volt. . Két kis apró gyermek imája után az elemi iskola igazgatója (Bán Géza – szerk. Jól beszélt az igazgató tanító úr. Nem volt fásult lélek. hogy mily örömmel. hogy szeretnek titeket. amely ne érezte volna a szeretet ünnepének melegét ott a tornacsarnokban. a fa maga is örökzöld fenyő. A karácsonyfa emléke maradjon meg a székely szívekben. az elhagyatottság érzését elűzte egy estére. szegény bujdosókat itt. de szívvel is dolgozni szokott”. De a bujdosás ridegségét felenyhítette egy pillanatra. minket. mint a fáradhatatlan Brassay Károly. amikor a mai idők zordonságát a béke tavasza váltja fel. szót sem érdemel: igaz. de különösen szívből jövő. amely bizony kicsalta a könnyet még az edzettebb lelkek tulajdonosainak szeméből is. 101 .. ezt is kifejezik annak színei. Mégis.) mondott tartalmas. Ez a gondolat is rajta van a karácsonyfán.

A szeretet mindenek. később kitérünk még. Püspökké formálódásának minden bizonnyal fontos állomása. 1917. hogy a Hajdúnánáson tartózkodó csíkvármegyei óvó.és tanköteles gyermekek az 1916 év karácsonyi időszakában nagyságod buzgó kezdeményezése és megértő szeretettel teljes közbenjárása folytán karácsonyfa- ünnepélyben és karácsonyi ajándékokban részesültek s így e hajléktalanná vált gyermekek a szomorúan nélkülözött otthon melegét a karácsonyfa gyertyái alatt nemes szívek 102 . a börtönévek alatt meríthetett. a hajdúnánási menekült elemi iskola vezetésével megbízott gyergyóremetei állami elemi iskola igazgató-tanító jelentéséből arról értesültem. Ennek éppen most van itt az ideje. melyben köszönetet mondott a város vezetésének azért az önzetlenségért. vallások feletti megnyilvánulásának csodáját vihette magával abba a világba. amely mindent elvisel. ha feltételezzük. nehéz napjaiban. amikor először vésődött lelkébe. Feladója Berze Nagy János Csík vármegye királyi tanfelügyelője volt. január 17-én levél érkezett Berencsy János polgármester számára. hogy a közösség legfőbb megtartó ereje a szeretet. Ez a hét éves fúcska is ott örvendezett testvéreivel és édesanyjával a félezer gyermek között. Talán nem állunk távol az igazságtól. A jellem kiképződésének egy stációja. Ebben a levélben többek között ez áll: „Borka Lajosnak. Fentebb jeleztük. hogy a gyermek Jakab Antalra tett maradandó hatásokra. Amit ez a gyermeki lélek itt átélt. amelyből később. abból a szeretetből még évtizedek múltán is juttathatott a rászo- rulóknak. hogy a testvéri szeretet örök életre szóló példája éppen itt és éppen ekkor érte a puritán lelkeknek gondolt hajdúk közösségében. vagy talán stációja volt ez. melyet a menekültek karácsonyának megrendezéséért tett. melyek egy része éppen itt érte őt.

de nem mondottad. hogy nemes fáradozásáért úgy a magam. A székely gyermekek ártatlan lelke mindenkorra meg fogja őrizni e kegyes cselekedetnek emlékezetét. melyet a fenti esemény kapcsán nem formálhattunk meg eléggé. melynek címe: Székely karácsony. Uram. Karácsony este van. kinek. mint a jelenben babér- koszorús apáik. nem bánom.gondoskodásából újra érezhették. hívők vagytok. Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot. Engedje meg Nagyságos Polgármester úr. Valamit meg kéne magyarázni nékem.) E fejezet zárásaként álljon itt Szélyes Sándor verse. jókedvemben kaptál. Hallottalak Áron. Debrecen. hogyha megteheted Te. január 12. a vagyonnak és életnek éppen olyan elszánt feláldozásával fogják védelmezni. 1917. sokat imádkoztok. A népemnek. 1917. De szidásomban is világelsők vagytok. fohászkodik. De még mielőtt a kérést teljesíteném. Tudom. szegény székelyeknek. 3. Fiad megszületett. meleget. mint a karácsonyi örömben örvendező gyermekek nevében is mély és hálás köszönetemet nyilváníthassam. fönn a Madarason. hogy a Nagy Magyar Alföld kapuját: a szép Erdélyt. „Hóba temetkezett csíki havasokon Áron egymagában. A verssorok közül előtűnik a székelység küldetéses sorsa is. 103 . január 18. Én a székelyekről hallottam eleget. Legyen úgy. Uram. majd így szól: Áron.” (Hajdúnánási Újság. aki rendezed ezt a nagy világot. Az Úr kicsit hallgat. Mondtak már rólatok hideget. s hálájukat majdan felserdülve azzal fogják legméltóbban leróni.

Kicsit ezért több a szenvedéstek is. ha jól értem. S kiválasztott népem neveit hordjátok. Uram. szólt Áron. Áron. nagyszüleik- 104 . Úgy legalább három vagy négy fokkal. Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban. melyet szüleiktől. Az egész Biblia egész Ábrahámig. Dániel és Dávid. S mégis a székelyek boldogságát kéred. Hallom. szinte már Úgy vélem. Mózes. hisz a székely is magyar. Ha jól meggondolom. Miféle náció. mert a nyelve magyar? Ó. Én megértettelek. és most tartsunk rendet. Csak egy kicsivel több. keményen vigyázva. Ott állnak a fenyők. magyar beszéded. Ez a kicsivel több megmagyaráz mindent. Ábel. Ezek az asszonyok egy ősi csíksomlyói búcsús ének néhány verssorát énekelgették. amely különösen a puritánabb lelkületű Hajdúnánás reformátusságának nem csupán ismeretlen. Aztán. Megkondult Csíksomlyó Máriás harangja: Jól van Áron fiam. de erősen misztikus is volt. hogy Csicsó Názáret S Ditró Jeruzsálem. magatokat székelyeknek valljátok. és most érts meg Te is.” Hitélet protestánsok között A megérkezés nehéz óráiban és az azt követő hetekben- hónapokban a sírdogáló székely asszonyok ajkáról fel- felszakadt egy-egy gyönyörű ének.

105 . Az a nap a Máriával való találkozásé is. A pap ment ki hozzájuk. munka közben vagy nagy fájdalmukban el-el dúdolgattak. Lássuk csak ezt a fájdalomoldó néhány sort: „Van egy égi anyám nékem. Csakhogy a mi katolikusaink nagy többsége a város határában. Hitük és reménységük szerint az Égi Édesanya itt is velük maradt. s az ma is. a Réten lakott. a Boldogasszony alakja. Mondhatnánk. (Lásd ehhez: Buczkó József.től tanultak. Ki el nem hagy soha engem! Neve Mária! Aki az én életemnek Vezérlő csillaga. tanyás gazdálkodást folytatott. hiszen ennyi hívő léleknek még a fele sem fér el egyszerre benne. Merthogy otthon is hűséges templomos nép volt a székely. mit jelentett a székely magyarság számára a Szép Szűz Mária. Eljártak hát itt is hűségesen Isten házába. 2001.) Az 1896-ban épült templo- mocska ennek a közösségnek a lélekszámát fejezi ki. s nehéz pillanataikban. Tényleg nem. Hajdúnánás katolikusságának lélekszáma ebben az időben 1400 fő lehetett. s mint hithű katolikusok Hajdúnánás római katolikus templomának szent helyén keresték a vele való lelki találkozás alkalmait. hiszen 160-170 ember megtölti. Mostanában pedig nagy volt a fájdalmuk. Mert így is tud imádkozni a lélek. A vasárnapok és az egyházi ünnepek szent napok számára. 29. ebből a római katolikusoké 1200 fő. akkor meg lehetne nagyobb is. így 8-10 kilométerről nemigen tudott bejárni a szentmisékre.” Korábban szóltunk már arról.

Hajdúnánás római katolikus temploma az 1910-es évek derekán. (Korabeli
képeslap)

Így volt 1916 táján is, amikor a szép új templomot
egyszerre székely ruhás felnőttek és gyermekek töltötték meg
vasárnapról vasárnapra, ünnepnapról ünnepnapra.
Képzeljük csak el. Hajdúnánás katolikus népességének
több mint a duplája érkezett a városba. Itt volt egyszerre
Székelyföld vallásos, hithű lelkülete a maga templomba járó,
imádságos buzgalmával.
És természetesen ennyien nem férhettek el ebben a kis
hajlékban, amelynek ráadásul még helyi lelkésze sem volt.
Novák Géza hajdúdorogi plébános látta el a nánásiakat, mint
filiális, oldallagos, tehát kapcsolt egyházközséget. Az ő
feladata volt tehát, hogy minden templomba igyekvő katolikus,
legyen az helybéli vagy székely menekült, részese lehessen a
szentmiséknek.

106

Ahhoz azonban, hogy mindenki részesülhessen a
miseáldozat szentségében, egymaga nem tudta volna
teljesíteni, hiszen el kellett látnia mindenek előtt a
hajdúdorogiakat és persze a Nánás városiakon kívül a tanyán
élőket is.
Ebben a munkában siettek segítségére a menekültekkel
érkezett lelkészek, akikkel megoszthatta a feladatot. Ehhez a
munkához a gyulafehérvári püspökség és az egri érsekség
felhatalmazásával egyaránt rendelkeztek.
Híveit vezetve érkezett Hajdúnánásra Kádár József
csíkmindszenti esperes plébános és Felcser Miklós áldozár,
azaz áldozópap, aki Csíkdelnéről menekült a falu hűséges
katolikus népével.
Amennyiben a szükség úgy hozta, ugyancsak misézett
Hajdúnánáson Salati Ferenc gyergyóalfalui káplán is, aki
ugyan a Hajdúböszörményben befogadott hívei között húzódott
meg, ám itteni híveihez is átjárt lelki gondozásra. (A
hajdúnánási katolikusoknak nem csupán helyi lelkészük nem
volt, de plébánia épületük sem, nem volt hát hol elhelyezni a
székelyföldi lelkészeket.)
Közöttük, az egyetlen „hazai” és a három menekült
lelkész között oszlott hát meg minden lelkipásztori teendő.
Ahhoz pedig, hogy a katolikusság templomi szentmisében
részesülhessen, vasárnaponként 3-4 istentiszteletet kellett
tartaniuk. Mondanunk sem kell, hogy minden alkalommal
színültig megtelt a templom. Isten háza menedék és egyben a
vigasztalódás helye is volt.
Falai között rendre felhangzottak a gyönyörűséges
székely Mária énekek, köztük a fentebb idézett, melyek
Csíksomlyó titkát hozták el az idegen földre. A székelyföldi
templomos napok igézete ide is elkísérte a menekülteket.
Valahogy úgy, ahogy Nyirő József írta Az én népem című

107

elbeszéléseben: „A vasárnap tiszta illata áradt mindenből”.
(Nyirő József, 1999. 6.)
És fel-fel hangzott a székely ajkakon az ősi Székely
Himnusz is, a csíksomlyói Mária siralom, melynek szövegét
1350-ben jegyezték le először, s maga Bartók Béla is a Csíki
medencében bukkant rá gyűjtései során. Csakhogy ezt az
éneket errefelé nemigen ismerték még a katolikusok sem, hát
még a református népesség.
Hallhatták ezekben a hónapokban templomban és
otthon a családoknál, egy-egy imádságos estén, s bizony annak
megrázó tartalmát együtt könnyezte meg katolikussal a
kálvinista lélek is.
Most figyeljünk mi is ennek az éneknek a tartalmára!

„Én istenem, jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben lágy kenyerem.

Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándor botját,
Vándor székely reménységét,
Jézus áldd meg Erdély népét.

Vándor fecske haza talál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazamegyünk, megsegít a
Csíksomlyói Szűz Mária.”

Ennyiből is látható, hogy Hajdúnánás társadalma nem
csupán sokat adott, mert odaadta mindenét a menekülteknek,
hanem sokat, maradandót, életre szólót, életutat, kérges
lelkületet formálót kapott is székely testvéreitől.

108

Innen Máréfalvára vezényelte az egyházmegye püspöke. Pályáját Székely- udvarhelyen kezdte. Nem járunk messze az igazságtól. teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Az itt szolgált székelyföldi lelkészeknek eddig csupán a nevüket említettük meg. Egykoron mindkét nép nemesi társadalom volt ugyanis. a hajdúknak. Feddhetetlen pap volt. Hitet és erőt sugárzott hívei felé a hontalanság napjaiban is. A régibb természetesen a székelyeké. a székelyek ispánja. Kádár József esperes plébános. 1885.és Erdélyország fejedelme éppen e nép kiváltságainak. Bocskai István. Az ősi székely nemesi és az ugyancsak nemesi hajdú lélek találkozott itt össze. november 11-én született a Háromszék vármegyei Gelencén. ha azt gondoljuk.az utolsó 323 esztendőben a legnagyobb mindszenti papnak tekintek. majd tíz éven át Csíkmindszenten. A menekültek idegen földön zajlott hitéletét zárjuk a róluk szóló rövid életutak ismertetésével. Itt érte a menekülés keserű időszaka. a határvédő hűséges katonanépé. 1862. Lajos Balázs a következőket jegyezte fel róla: „. Az emberbaráti segítségnyújtáson túl ez lehetett az a többlet. valamint Magyar. tapasztalt egyházi és lelki vezető egyaránt. 54 esztendős volt már. Amikor Hajdúnánásra vezette népét. 109 . Érett. erre a hasonló múltra. S most e két katonanép fiai együtt ontják vérüket a haza oltalmáért. előjogainak mintájára adományozott kollektív. július 16-án szentelték pappá. melynek áldásaiból egyformán gyarapodott lélekben mindkét „nemzetség”. ahol öt évig vezette a plébániát. mindenkire kiterjedő nemesi szabadságjogokat „angyalainak”.. Mindszenti küldetéses munkájáról későbbi utódja. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen és Kolozsváron.. itt szolgált káplánként 1892-ig. mint talapzatra épült rá a befogadás szeretete.

1910-11-ben pedig Gyergyóalfaluban. Kádár József szócikk) Felcser Miklós 1883. 1911-től 1929- ig káplánkodott itt. (Ferenczi Sándor. szülőhelyéhez közel folytatódott.” (A Csíkmindszenti Római Katolikus Egyházközség História Domusa. A középiskolát Kézdivásárhelyen. 1969) Két évtizednyi szolgálat után pályája Magyarigenben. Ezt követően két évig Gyergyószárhegyen szolgált. Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte. 2009. hitoktatása példás. lelki vezetése. éppen abban az időben. Kádár József esperes plébános arcképe Kormányzása. augusztus 21-én született. Az egyház- megye püspöke innen Csíkdelnére vezényelte. amikor ennek a 110 . Itt nyert felvételt a teológiára is. s Székelyudvarhelyen fejeződött be 1941-ben. Az elemi iskolába szülőhelyén. s itt nyugszik földi maradványa is. Ozsdolán járt. Itt fejezte be földi pályafutását. ahol 1908-ban szentelték pappá. irodája.

s innen 111 . Tekerőpatakról 1929-től haláláig Gyergyótekerőpatakon szolgált. Gyulafehérvári Érseki Lt. Híveivel maradt. hogy a környék református tengerében egyedül maradt meg katolikusnak. Háromszék vármegyében született 1890. Itt fejezte be földi küldetését is. Ennek oka az. hogy napjainkig 44 egyházmegyés és 9 szerzetes pappal ajándékozta meg a római katolikus egyházat. (Érdekessége ennek a településnek.) (Szirmai Béla: Salati Ferenc. Kézirat. 6.) A középiskolát Székelyudvarhelyen végezte. Salati Ferenc Baróton. De ez az egyházközség arról is nevezetes. Felcser Miklós arcképe utolsó szolgálati idejéből. s vissza is vezérelte őket a száműzetés leteltével falujukba. május 17-én. mint plébános. hogy a reformáció idején a baróti asszonyok dorongokkal felszerelve kergették el a protestáns prédikátorokat.településnek is menekülnie kellett a román betörés miatt. Sírja is e falu temetőjében található.d.

katonás fegyelmet tartott. 1916-17-ben viszont már Gyergyóalfaluban szolgált. Innen Brassóba került ugyancsak káplánnak. 112 . 1922-ben Lengyelfalvára. Orbán Balázs szülő- helyére kapott kinevezést. A háború utáni forradalmi láz elmúltával a plébánia vezetése a fiatal Salati Ferencre maradt. augusztus 23- án. Papi szolgálati és egyben földi útja Szászrégenben ért véget 1966. Holttestét a szülőhely. Barót földje ölelte magába. 1913 július 5-én.útja a gyulafehérvári teológiára vezetett. ám mégis nagyon szerették hívei. Itt is kemény. a legnagyobb székely. Első állomáshelye Csatószeg volt. Pobozsnyi Róbert rozsnyói püspök. Pappá szentelése is a Monarchia fővárosában történt. Elöljárói a kiváló képességű fiatalembert kiküldték a híres bécsi Pázmáneumba. Az itt töltött tanulmányi idő alatt évfolyamtársai voltak például Hamvas Endre kalocsai érsek. Salati Ferenc plébános gyergyóalfalui szolgálata idején Mint frissen kinevezett lelkész kísérte el híveit a Hajdúságba.

akik áldott állapotban érkeztek meg Hajdúnánásra. ki volt például a szülésnél segédkező bába. akár útközben is világra hozhatták volna gyermeküket. Kádár József csíkmindszenti esperes plébános. hogy világra jöttük felett három bába asszony őrködött: Hadadi Lászlóné. A kereszteléseket Novák Géza hajdúdorogi plébános. Az egyházi anyakönyvek pedig még arról is. megpróbáltatásait tekintve különösen nehéz helyzetben voltak azok. Az egyházközség anyakönyvében öt ilyen esetet is találunk. Felcser Miklós csíkdelnei áldozár (áldozópap) és a helyi református lelkészek. akik előrehaladott állapotuk miatt. A hosszadalmas utazás körülményeit. hanem arról is. Ilyen az első napokban történt. mely településről érkeztek a szülők. hogy voltak olyan katolikus családok. Érdekes. hogy szülei átmeneti fészekre leltek ebben a városban. Székelynek születtek a hajdúk földjén A menekült édesanyák között sokan voltak olyanok. hanem a református egyháznál kereszteltették meg gyermeküket. akik nem vallásuk szerint.) Hajdúnánáson 28 székely gyermek született. Hajdú Árpád és Benkő Lajos végezték. (Egyébként erre is volt számos példa másfelé. valószínűleg azért. A két egyházközség keresztelési anyakönyvei. Az első 1916 augusztus 31-én. A tényleges számadat a három anyakönyvi forrás egybevetésével alakult ki. Zágonyi Jakabné és Ács Imréné. milyen foglalkozásuk volt. valamint az állami anyakönyvek részletesen tájékoztatnak bennünket nem csupán a családok létszámában bekövetkezett gyara- podásról. Az utolsó kisbaba pedig 1917 július 22-én látta meg a napvilágot. mert nem volt 113 . pár nappal azt követően. Ezek alapján tudjuk. illetve melyik lelkész keresztelte meg az újszülöttet.

Hn. Mindössze egy cipész. kikről is van szó valójában. 31. Péter Mihály Péter József Madéfalva Kádár József Bartos Lúcia esp. pléb. 20. milyen foglakozást űztek a szülők. hely Keresztelte 1916 Aug. Döntő többségük földműves volt. Ez azt jelzi. hogy fogadják a lassan visszatelepülő híveket. vagy egyéb ok miatt néhány hetes. Vallásukat tekintve az egy református és egy görög katolikus kivételével minden család római katolikus volt. idő Név Szülők Szárm. A csecsemőket általában egy hetes korukban tartották keresztvíz alá. ahogy ez népünknél szokásban volt. pléb. Az anyakönyvi bejegyzések alapján arról is képet formálhatunk.Szf. hiszen az erdélyi lelkészek nevével 1917 januárjától már nem találkozunk az anyakönyvekben. Szept. egy üveggyári munkás.Szf. Néhány gyermek nevével a halotti anyakönyvekben ismét találkozunk. valószínűleg hasonló okok miatt. Albert Vilmos Albert Márton Borszék Kádár József Honyat Vilma esp.a. 1. 19. Szept. Szül. Szept. egy csendőr és egy iparos volt közöttük. lelk. Most pedig lássuk. hogy vele született gyengeség. esetleg néhány hónapos korban elhaltak. És volt néhány ilyen eset 1917 első felében is. Bíró Anna Bíró Béla Tusnád Hajdú Árpád Imre Anna ref. ami jelzi. Miklós Mária 114 . hiszen Hajdúdorogon is menekültek százai éltek ekkor.még helyben elérhető katolikus lelkész. Novák Géza hajdúdorogi plébános pedig éppen nem volt elérhető. Péter Ignác Péter Imre Madéfalva u. úgy. hogy visszatértek egyházközségükbe.

16.a. Lukács Lukács Csík.. Sándor Sándor Lázár Csíkbánfalva u. Kémenes Kémenes Gyergyó. Felcser Károly Domokos várdotfalva Miklós Anna Erd. Fülöp Mihály Fülöp István Gergyó. áldozár Dec. szárhegy Jan. Erzsébet Török mindszent 1917. 8.a. Mária Dén.a.Farkas szárhegy Rozália Jan. Farkas Mária Farkas Imre Gyergyó. 31. 27. János János Antal Csík. Erger Terézia Okt. Szabó Julian. u. Regina felsőlok Nov. András Kecseti Ilona Nov. 25. Novák Géza Sándor Gáspár-Blán. u. 26.a. Margit Ferenc– várdotfalva Veres Mária Jan. 23. 6.a. Erős József Erős Dénes Gyergyó. 19. Kari Julianna szentmiklós Okt. György György Kár. Bartalis Bartalis Gyergyó. Ambrus Ambrus Csíkmind. 24. u. Csík. u. u.a. Jan.szentmiklós Hajdúdorogi csi Rozália lelkész Jan. Puskás Puskás János Gyergyóditró u. 23. u.a. 13.Szept. 15. Benkő Lajos Tamás Róza szentmiklós ref.a. lelkész Dec.a. Ferencz Róza Ferencz József Borszék u. Sándor József – Péter szent Erzsébet Okt. Ambrus Béla Ambrus Gyimes. u. Terézia Bíró Terézia 115 .a.

Egyh.. 15. Otthon ker. pléb. Jónás Jónás Dom. u. Anyakönyve IV.a. 27. Molnár Antónia Júl 21. Gyergyó. lelkész Júl 22.a. Benkő Lajos Sándor Katalain g. Talmajer Talmájer Borszék Otthon ker. Hnánás város Szül. 116 .a József Ferenc– szentmiklós Szőcs Julian. Fodor László Fodor Mihály Borszék u. 2. 29.k. Születési Anyakönyve II. 19. Borbála Ferenc– szentmihály Ágoston Jul.Febr. BenkőLajos Ágnes ditró ref. Csík. lelkész Jún.15. Bartis Matild Bartis József Gyergyó.k. a Hajdunánási Ref. Benkő Lajos ref. Székely Székely Csík. szereda ref. Ápr. Szőke Ilona Szőke Béla Csík. 4. 1. Kolbert Kolbert Borszék u. Novák Géza Erzsébet Ferencz Ilona tölgyes Hdor. u. Márc. Lukács Lukács Gyergyó. holló ref. lelkész Salló Anna Ápr. Erős Jozefina tölgyes Márc. Kereső Kereső Gyergyó. Terézia György– Siller Terézia Márc. Julianna Benka Anna alfalu Máj. Otthon ker. Hörincs Imre Hörincs Gyergyó.a. Ak. 28. Magyari Magyari Fer. Egyh.k. (Forrás: a Hajdúdorogi Róm. 19. Spajda Spajda Ödön Gyergyó. Kat. Szül. Otthon ker. Domokos Bedő Mária mindszent Márc.. Mária Sándor- Kolozsi Róza Júl.

szárm.25. Akiknek örök nyughelye lett a hajdúnánási föld A székely menekültek itt tartózkodása idején. Tatár György tüdőlob u. Balló 4 év Balló Dávid tüdőlob u. pléb. Tatár 10 é. mint ahányan születtek. Dávid Csilló Veron Csíkcsicsó Szept. akik a következő négy napban haltak el. A legnagyobb veszteséget a kisgyermekes édesanyák szenvedték el. ám az utazás rettenetes megterhelését a kisbaba nem tudta átvészelni. a 65 év feletti legidősebb korosztályból pedig 6 fő. János 14 hó János Gergely idült Kádár Róza Balázs Erzsébet bélhurut József Csíkszépvíz esp.26. Lássuk a továbbiakban azoknak a nevét. 1916 ősze és 1918 tavasza között összesen 39-en fejezték be ezen a földön az életüket. Az legkorábbi haláleset rögtön az első csoport megérkezését követö napokban. 2-14 év közötti 22. Az innen 700 kilométerre lévő Csíkszépvízen kellet volna ringani a bölcsőjének. Tizeneggyel többen. Egy 14 hónapos leánykát. Elhalt Neve Életk Szülők.a.27.a. Amint az a másik négy gyermek sem. 1916 szeptember 25-én történt. A 17-33 év közötti korosztályból elment a minden élők utolsó útján 5. János Rózát veszítették el a szülei. hely Betegség Temette 1916 Szept. Az összes halálesetből 28 volt gyermek. Szept. Ebből csecsemő korú 6. 117 . akik Hajdúnánáson fejezték be földi életüket.

Terézia Kolozsi Terézia Borszék Okt. 21.74 év Sugár Antal felesége végelgy. 4. bán Lengyel Veron lob Ilona Gyergyótölgyes Nov. Dobri. 10 év Dobribán Jakab agyhártya.a. Ferenc Csíkdánfalva Nov. Holló 2 év Holló Dénes bélhurut u. Dénes Mihály julianna Csíktaploca Okt. Ferencz Rozália Borszék Szept. Sárpata 3 év Sárpataki Péter bélhurut u. Erger 5 év Erger Antal tüdőlob u. 10 Erős 78 év Erős Zsuzsanna fia vízkór u. Simon 9 hó Simon Róza bélhurut u.29.a. 5. József Vargyas Katalin Gyegyóalfalu Nov. Szemes 7 év Szemes István tüdővész u.a. u. 13. Bege 1 év Bege Ferenc bélhurut u. ki Istv. Domo.30. Salló 4 hó Salló Albert bélhurut u. Tamás 75 év Gyergyóditrói földm. tödőlob u.a. Lajos Okt. u.a. 21.a. kos Csíkmindszent Anna Okt. Erzs.a. 4. Margit Fülöp Anna bv Zsögöd Okt.a. Gábosy 65 év Gábosy József máj. 13. 9.u.a. József Csontos Rozália sorvadás Csíkcsekefalva Nov. 118 .2. Gyergyószárhegy Okt.a.a.a. Mária Antal Anna Gyimesbükk Szept.

a.a. Polgár 2. 16.5 é. 22. Erős 2 év Erős Dénes bélhurut Juliann. 9. 31. Jánosi 3 év Jánosi Karolina kanyaró Anna Gyergyószentmiklós 119 . Bartos 47 év Molnár. 15. karácsony József Ferenc Anna Gyergyótölgyes Dec. Polgár Imre tüdőlob u. Pál 10 hó Pál Dénes görcs u. 17. István Csíkszépvíz Dec. Balázs György Julianna Gyergyószentmiklós Dec. Anna Fodor Borbála Gyergyószentmiklós Nov. Csíkmindszent Jan. Eiger 3 év Eiger Károly kanyaró Klára Sillódi Marcella Borszék Jan. tüdődőlob u. 11. 10. Klára Kozma Anna Gyergyószárhegy Dec. Szűcs 5 év Szűcs Tódor tüdővész Anna Kolcsár Virág Gyimesbükk Jan.a. Portik 3 év Portik József tüdőhurut u.a. Tamás Róza Csíkszentmiklós Jan. Karolin Tatár Karolina Gyergyószentmiklós 1917 Imre 5 év Imre Gergely tüdőlob Ilona Gál Karolina Jan. 28. Márk 2 év Márk József kanyaró u. Bartalis 6 év Bartalis Dénes veselob Szappanos Péter Farkas Róza András Gyergyószárhegy kántor Dec.a. 26. 8.

Csíki 3 év Csíki András kanyaró Berta Péter Róza Gyergyóholló Febr. Polgár 65 év Özv. 8. Ambrus 2 év Ambrus József gümőkór Gizella Péter Erzsébet Csíkmindszent Márc. Simon 11 év Simon János tüdővész Borbála Lukács Julianna Gyergyóholló Ápr. Sugár 9 év Sugár Ferenc tüdővész Gyula ….Terézia Csíkmindszent Márc. 20. Sajgó Józsefné bélhurut Zsófia Gyergyószárhegy Márc. Albert Rozália Csíkszentsimon Febr. 8. Csíkcsicsó Ápr.Jan.14. 2. Duduj 28 év Bartos Istvánné tüdőlob Margit Csíkcsicsó Márc. 3. Szabó 17 év Szabó Károly tüdővész Róza Lukács Terézia Gyergyóholló 120 .19. Erős 5 év Erős Dénes tüdővész Terézia Tamás Róza Csíkszentmiklós Márc. 9. 17. 12.. Szász 2 év Szász Antal tüdőlob Sándor Angi Erzsébet Csíkcsicsó Jan. 16. 21. Gergely 9 hó Gergely Alajos kanyaró Bertala. Sándor 34 év Balla Józsefné tüdővész Juliann. Jánosi 19 év Jánosi György szívbaj Vencel Kovács Katalin Gyergyószentmiklós Máj.

hogy a legtöbb temetés az érkezés utáni első két-három hónapban történt. évi megyei közegészségügyi jelentés kitért a hajdúnánási egészségügyi állapotokra is. valamint az ebben az időben legjellemzőbb gyermekbetegség./b 153. magasra tornyosult már a tömegsír hantja Európa valamelyik hadszínterén. hiszen ők voltak leginkább kitéve a fáradságos. a tüdőlob (tüdőgyulladás).k. 27.Egyh. Kat.905.B.Jún. sok nélkülözéssel járó. Hnánás város Halotti Ak. és ami ennél is fontosabb. A jó minőségű ivóvíz tekintetében Hajdúnánás sem büszkélkedhetett. megfelelő minőségű ivóvízről gondoskodni gyermekeik. benne az „erdélyi menekülteknél előfordult halálokokra”.) A halálesetek időpontjai alapján az látható.) Ezekben a hónapokban megindító látványt jelentett az utcán tébolyultan bolyongó édesanya. Ezen nem csodálkozhatunk. Csibi 14 év Csibi István Agyhártya- Antal Balázs Karolina lob Gyergyótölgyes (Forrás: Hajdúdorogi Róm. Az édesanyák nem tudtak útközben megfelelő élelemről. Természetesen az 1916. a kanyaró volt. Ennek alapján a leggyakoribb a bélhurut.cs. s három eset kivételével valamennyien gyermekek voltak. 121 . II. stb. A mi alföldi vizünk szinte fogyaszt- hatatlannak bizonyult a sok ezer forrás hazájában a földből felfakadó borvizekhez képest. mint járvány. IV. Még a helyi újságban is a rossz minőségű ivóvizet jelölték meg a bajok okozójaként. Halotti Ak. megfázásokkal terhelt utazásnak például a nyitott vagonokban. különösen a csecsemők számára. aki fölött meglehet. bélhurutban veszítették el. hóna alatt egy aprócska koporsóval. Így aztán ezeket az apróságokat végül a leggyakoribb betegségben. (HBMLt. Ebben a rettenetes megpróbáltatásban pedig nem lehetett mellette a hitvese..

úgy ölelte magába a zsíros alföldi anyaföld a hajdúk mellé a székelyeket is. a felnőtt korosztályból is többeknek Hajdúnánás földje lett végső nyughelye. Amint láttuk. mi több mint három emberöltőre vagyunk már tőlük. Visszatelepülés Csíkországba Amikor ezeket a sorokat írom. 1917. a keresztény világ a feltámadt Krisztust ünnepli. A hajdúnánási római katolikus templomban a pászkás kosarak most megfértek a szentély előtt. Sírjukon a kor szokásának megfelelően fakereszt jelezte. hogy székely magyar lélek pihen alatta. vagy a régi Alsó Temetőben vagy a Felsőben hantolták el őket. hogy a fából való sírjelek csupán egy-két emberöltőt bírnak ki. s a sírjeleket is régen elmosta az idő. Családommal már fogyasztottunk a húsvéti eledelekből. május 24. ahová őseik hagyományát követve a székely menekültek is elvitték kis kosaraikban a szentelni valót. 1917 húsvét 122 . Gyomorbetegség és tüdővész okozta leginkább halálukat. amíg élő az emlékezet.). Helyüket a sírhanttal együtt visszafoglalta a burjánzó természet. Bizony. amíg személyes még a kötődés.5. mint a gyermeké. melyeket évről-évre abban a templomban szenteltetünk meg. Attól függően. Amint ez a „külsőleg rideg és oly nehezen hevülő hajdú keblére ölelte. Tudvalévő. Az idős. meggyötört szervezet sok esetben ugyanúgy nem tudott ellenállni a betegségnek. hogy a város mely részén laktak. átfonta karjaival a földönfutóvá vált székely testvért” (Hajdúnánási Újság. Addig emlékeztetik az élőket.

. hogy itt nálunk is szeretettel és jóindulattal találkoztak. Ez a szülőföldtől messze töltött húsvét csak tovább fokozta a hazavágyódás állandóan gyötrő érzését.. 3. ligetes szép hazájukba. életüket kockáztatták.) Ez az első csoport valójában nem is családok közösségéből állt.. ősök és gyermekek sírjai porladoznak. március 22. 1917. hogy a visszamerészkedett híveiket nyitott ajtóval várhassák Isten házában. 2. Hiába. ugyanis 1916 októberétől ezek a területek fokozatosan felszabadultak a román megszállás alól. de a másodiknak még öt hónapot kellett várakoznia. mégis az igazi otthont. ahol a szülők. hiszen a székelyföldi lelkészeink hazautaztak már. körbe ölelték a templomot. illetve a Csíkszereda környéki településekről menekültek el. hogy „Az első nagyobb menekülő sereg múlt év november 18-án tért vissza hazájába. hogy a hatóságok ezt kifejezetten tiltották. hanem olyan munkabíró férfiakból és nőkből. annak ellenére.vasárnapján azonban annyi volt belőlük. ahol az erdőnek minden fája. így oda még hónapok múltán sem engedélyezték a visszatelepülést. hogy haza mehessenek erdős. május 24. 1917. A híradásokból arról értesülünk. most a tavasz jöttével kizöldülnek..útra készen égnek a vágytól. pedig biztonságukat.) A bátrabbak közül néhányan nem sokkal megérkezésük után hazautaztak. minden szikla s az utolsó göröngy is édes emlékekről beszél némán és szótalanul is... a mezőnek minden bokra.”(Hajdúnánási Újság.” (Hajdúnánási Újság. S ott álltak a kosarak mögött a mi helybéli és székely katolikusaink. azt az otthont felejteni nem lehet. akik lehetőleg 123 . Felcsík és a Gyergyói medence azonban továbbra is hadszíntérnek minősült. hiszen megérkezésük óta minden percben „. A szertartást akkor Novák Géza plébános úr végezte. A hazautaztatás azokat érintette elsőként. hogy kinn a szabadban valósággal körbe érték. bérces. akik Alcsíkból.

A rideg teherszállító kocsikat feldíszítették zöld gallyakkal és ágakkal. most is megindítóan szemléletes sorokban számolt be az eseményekről. november 16. valamint Brassay Károlyt és a tanári kart. Ekkor hozzávetőleg egy 300 fős csoport utazott el Székelyföldre kifejezetten ezzel a feladattal. A következőkről számolt be: „ Kedden délután .) 1917 április derekán aztán megindulhattak végre- valahára a szerelvények Csíkország felé. két-három család az összes cókmókokkal. szerdán pedig ugyancsak ebben az időtájban ment a másik vonat 482 menekülttel. amely városunk közönségének szólott a szíves vendéglátásért. Mindnyájuknak arcát édes öröm öntötte el. aki ott volt a vasútállomáson is a búcsút intők között.gyermektelenek voltak. hiszen a nagyobb városok. a köszönetnek tiszta harmatcseppje.április 15-én- fél három órakor indult el az első különvonat 474 menekülttel. élen Csíkszeredával. 2. Ennek a hálának. ennek a köszönetnek hangos szavakkal is kifejezést adtak. melynek egyes tagjai igazán fáradhatatlan buzgalommal és kifogyhatatlan türelemmel intézték a menekültek ügyes-bajos dolgait és mindenben támogatására voltak Berencsy János dr. A helyi lap tudósítója mint mindig. De igaz köszönetet küldtek a város egész 124 . hogy a nehéz időkben hajlékot nyújtott nekik Nánás városának jószívű lakossága. miket azokban a kegyetlenül zivataros időkben el tudtak hozni magukkal. Berencsy János dr-t. 1916. a hálának. nagyrészt romokban hevertek. Természetesen Váczy Józsefről van szó. éltették városunknak az állomáson jelenlévő polgármesterét. hogy végre ismét megláthatják kedves otthonukat. (Hajdúnánási Újság. meg tudtak menteni. polgármesternek. s akiket tulajdonképpen a román pusztítás miatti romok eltakarításában kívántak foglalkoztatni. de egyszersmind mindenik szemben könny csillogott. melyekben 20-30-an foglaltak helyet.

az elutazás alkalmával is csaknem egész délelőtt künt volt az állomáson Brassay Károly gimnáziumi tanár.közönségének.2. akiről korábban említettük. Eléjük utazott 125 . Még most. hogy 550-600 fő várakozott még az utazási engedély megérkezésére. április 19. ott járt-kelt. szeretet is nagymértékben lakozik a szívében. csendesen a hosszú vonat. Három-négyezer menekült elhelyezése nem kis feladat. kenyérrel. A második nagyobb hazautazási hullámmal 950-960 fő távozott. elindult lassan. fenn és lenn egyaránt lengett a zsebkendő és hallatszott az Isten hozzátok és Isten veletek. lelki segítője az a Salati Ferenc római katolikus káplán volt. segítettünk egymáson.. minden menekültet az utolsó gyermekig személyesen és név szerint ismert. Az indulás előtt egy fél órával előbb a polgármester is künt volt s minden után személyesen érdeklődött. bizalomban erősödtünk úgy. „Isten fizesse meg!” A visszatelepülés egyik székelyföldi szervezője.” (Hajdúnánási Újság... Megértésben. Amint lehetett. Miután mindennel. aki mondhatni. 1917. Könnyek harmatoztak. de hogy jóindulat. köszönetet. hogy többször megfordult Hajdúnánásra települt hívei között.) A tavaszi elutazás előtti napokban 1600 főnyi menekült tartózkodott még a városban. intézkedett. amely a könnyeken át csillogott a távozók szemeiben. szalon- nával elláttattak a menekültek. az kétségtelen.. Most is itt volt velük. hogy most könnyező szemekkel váltunk el egymástól. A mi népünknek lehet sok hibája. ami azt jelenti. s ez városunkban mondhatni egész simán ment.. rendelkezett. Jól esett látni azt a hálát..

.. .. sötét oldalai magukra a határtalan öröm színességeit ültették ki..Csíkdelnéből.) „Elmentek! Robogó vonatokon mentek el! Olyan vonatokon. hogy haza terelgesse szétszéledt nyáját. zöld gallyas volt mind a kettő! S majdnem minden kocsi oldalán vörösre kigyúlt nemzeti színű zászlócska 126 .Virágos.. melyet e fejezet elé írtunk. amelyeknek két mozdonyában az öröm a gőz fokán állt!. Ilyennek láthatták hívei és a hajdúnánásiak egyaránt (Forrás: Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár. Amelyeknek fakó. Az elutazó székelyek nevében ő búcsúzott el a nánásiaktól a helyi újságban azzal a címmel.. Figyeljünk most az ő szavaira: Salati Ferenc atya.

úgy szágult.lengedezett! .. Ti sokat emeltetek rajta. mindenéből kiforgatva.Csukódni nem tudott!. ugy-e valóban nehéz Kálvária volt?..Aztán.pedig.. de ugy-e mondani sem kell. hogy mindannyinak menedéket. hogy az erdélyi bérci hon is szomorkodásaiból felvidámult.. .. hogy ti jó Nánásiak! minden összetört menekültet szívre ölelő karokkal fogadtatok! Igaz..... Úgy-e jó Nánásiak!... .Pedig.... mikor megindult. amelyeknek sötétségében a vonat a bérci gyermekeket a nagy Magyaralföld anyai ölébe oly vérkönnyesen hozta és osztotta szét!.. Ez 127 .. Óh! Azokon minden... úgy robogott.pedig!.. örömre gyúlt!... amelyre a lélek augusztus 28-án hajnalban kimozdult. A legsápadtabb arc is úgy nekigyúlt!... de minden milyen szomorú gyászos is volt! Úgy-e jó Nánásiak emlékeztek? .Elmentek! Olyan nagy volt az örömük.. pihenő helyet. Minden ajak mosolyon állott!. ti is nagyon jól tudjátok hogy szegények nyolc hónap alatt sokat.... Azokon a nehéz éjszakákon!... Kicsi vesszőjével a vonat oldalát lovasdi módra úgy veregette:. ríva. de sokat szenvedtek?!.. mintha az elmúlt időkben nem is lett volna semmi keresztjük!... s a visszatérhetés napja után nyolc hónapon át epekedő lelkek jóságos kezetek között sem szabadulhattak meg a kálváriás szenvedésektől? Keresztjük könnyebbedett. hogy ezek az otthon sorsáért folyton aggódó... Danolt a gyermek is. Igaz... ellátást a legnagyobb készséggel nyújtottatok..azokon a bizonyos szeptemberi napokon!.Az a nagy út...Pedig. Tombolt a lelke! Égett a szeme! .. s amelyet a bércek tövétől az Alföld öléig tett meg sírva..

... Hisz mennyi minden az..az a sok minden.pedig!.. hogy e batyus csomagba szorult az egész vagyon. amikor látták.. hogy „hová”?! Vagy e nagy örömben inkább érezték! S nekik több nem kellett! Semmi.. Nemcsak valami bútordarab.... az ősz óta mennyit aggódtak.. az egész vagyoni állományon!... Aztán udvaraitokon.... gyarlóságból itt is – ott is elkövettek! Ugy-e megengedtek?.az otthonért!. Semmi.igaz!.Pedig!. ami nehéz szerzemény. ... köt.hányszor futott össze előbb szemükben a könny. Igen! .....Pedig.. de semmi!. . tudták..Elmentek! Cókmókjukat a kocsikba oly könnyedén hányták fel. érezték.. . a nagy veszteség helyén a munkát hogyan is kezdjék?.. hogy otthon semmi sincs!. az a sok minden!. hogy „mire” is mennek?!... hordott így is igen nehéz..... Látjátok! ezek a szegény lelkek tőletek utólagosan is engedelmet kérnek mindazokért.Elmentek!.. kedves gyűjtemény! Ami egy ilyen hirtelen menekülésnél az emberrel úgy visszasír! Amikor marad minden! .. Ugy-e jó Nánásiak elképzelitek? Hányszor szorulhatott össze a szívük.. a nagy rombolás. amelyet jó Nánásiak! Ti is megértetek. elveszett! .pedig!..Elmentek!.. tűrt. amiket e hosszú idő szenvedése alatt gyöngeségből.... ha kamarátok.. de nehéz keresztet!..Nem gondolkoztak azon most.... Hanem azért a lélek mégis viselt. mi vonz. semmi se jutott eszükbe a mult időből!. Tudták... hogy ha majd vissza is mehetnek. konyhátok rakottságaitól szalonotok gyönyörű- ségéi meleg otthonotokban mindent végig néztek!.. de még ajtó és ablakráma sincs! Minden oda!. Keserves könnyeiket otthon hullatták 128 . szenvedett.

... Dolgozik!.. karját menekültek felé irányította!. de sok mindent Dr. . Jó Nánásiak! .. „ut aedificentur mur Jerusalem” 129 . Ezt rebegik könnytől csillogó szemekkel a legelőkelőbb szalonok úri hölgyeitől kezdve a legegyszerűbb vályogos épületek szíves asszonyáig az egész Nánásra szét. Ezzel köszönnek sok.. Azt a sok jót összesen-összesen. aki egyszer csak jótékonykodó gondolatát. kinek neve a legkisebb gyermek ajkán is emlékül visszamaradott!... aki a mai nehéz élelmezési viszonyok között csodaszámba menő fennakadás nélkül.ezek az elröpült lelkek minden hálájukat e szókban hagyták nektek: Isten fizesse meg!.. Aztán Váczy tanár és szerkesztő úrnak.Elmentek! Nincsenek itt... „Isten fizesse meg” a város minden de minden polgárának.. Berencsy polgármester úrnak is.szegények!.. Fárad!. Szegények! . aki egyéb szívességei mellett szegények ügyeit.. páratlan körültekintéssel és eléggé meg nem hálálható gondos meleg szívvel viselte gondját nyolc hónapon át az erdélyi bércek gyermekeinek mindenben.ki!.. … Most otthon mindenki fut! Szalad! Tesz! Vesz! Küzd!.ugy-e elképzelitek?..... akik a szegény menekültek boldogítására ő utána a legtöbbet tettek!. de mindenben!. Szegények otthon sok könnyeket hullattak a pusztulásukon szét!.... a veszteségeken!... amit nekünk adott jóságos szívetek!. de különösen a jó Brassay tanár úrnak. sorsait e lapban is oly figyelmes kedvességgel vette tollára fel!..... Jó Nánásiak! ....... Ezt rebegik a gimnázium tanári kara felé is! Különösen.. „Isten fizesse meg” Király és Spániel kartársainak. „Isten fizesse meg” a vele dolgozó városházi munkatársaknak is!..

akik a Gyimesekből. akik még mindig nem mehetnek építeni?. 1917.. A Kárpátok gerincén a harcok egészen eddig elhúzódtak...csak gondoljátok el!. jó szívetek minden jótéteményéért melegen hálálkodnak: Isten fizesse meg!. Az eddig elmondottak valódiságát erősíti meg a helyi 130 .. a kifosztott. összetört hajlék. Látjátok! ők is e bocsánat nyújtásotokért. És ezeknél. Az őket szállító szelvények majd csak 1918 májusában. a terület hadszíntérnek. A félezer főnyi menekültnek ugyanis még a következő esztendő tavaszáig.. Május kihasadásával annyi a feszülő energia!. illetve a Gyergyói medence északi-északkeleti vidékének falvaiból menekültek. Salati Ferenc a menekültek római katolikus lelkésze” (Hajdúnánási Újság. nyaráig kellet várakoznia a visszatelepüléssel.. Ugy-e a botlásaikért ezeknek is szívesen megengedtek?. katonai felvonulási övezetnek számított. Jó Nánásiak! .) Salati Ferenc tisztelendő úr utolsó soraiból is kicsengett...-hogy az ellenség romboló nyomai után felépüljenek Jeruzsálem falai!.. hogy a nagy hazautazási hullám nem érinthetett mindenkit. így oda visszatelepülni egyenlőre nem lehetett.. Ők voltak azok.. Ezeknél annyi a keserűség.. a Golgota tetején keresztfák előtt reszkető remegő lélek!.. illetve a tanév végén. az udvar gazdasága s aztán minden. május 3.... 1-2. június elején indulhattak útnak.. de minden!.. Akiknek Jeruzsáleme még alább romlik?.

ahol csak tudott. Az eddig elmondottak alapján már lehet némi képünk arról. 70 sapka. 1917.) Az otthon „. rendkívüli segélyt és a betegek valamennyien ingyenes orvosságot. Vad Imre gazdálkodónál.” ( Hajdúnánási Újság. 1000 méter vászon. megétette az éhezőt és inni adott a szomjúhozónak. őket követve tekintsünk szét a kényszerűségből elhagyott otthon állapotán. május 24. milyen látvány tárult a hazatérők elé. összetörve.. 1917 májusáig egyébként.. 5. 205 télikabát.kifosztva. le kellet hát küzdeniük magukban ismételten az otthon utáni vágyakozást. 5. mekkora pusztítást végzett Székelyföldön a román katonaság a betörés utáni hetekben. Hordozzuk végig tekintetünket a csíki tájakon. településeken. hogy elbúcsúztunk a székely menekültektől. május 24. hogy képet alkothassunk arról. amely három generáció óta őrzi az emlékeket.” Most. 80 nadrág..” (Hajdúnánási Újság. a rászorultak temetkezési segélyt. oda a harcok miatt nem mehettek vissza„... döntően a helybéli lakosság adakozásából a következő segélyekben részesülhettek a menekültek: „ Kiosztásra került szeptember óta mintegy félmillió korona. 1000 méter női ruhának való velez. Sokan kaptak télire kályhát. kirabolva.. betakargatta a didergőt.mondja Balla Lászlóné Vad Katalin (1927). 1918 októberére az 131 . A hajdúk kései ivadéka pedig továbbra is „. „A Gyimesbükkről származó tatár család egészen 1918 nyaráig lakott a nagyapáméknál. 580 pár cipő.) Segített tehát változatlanul mindenki ott. Akik nem indulhattak útnak. 1917. és emellett igen sok ócska ruhanemű és cipő. Mivel ez a település az egykori román-magyar határ közelében van.emlékezet is.letörölte a menekültek könnyeit.

osztrák-magyar haderők teljesen kiszorították ugyan Erdélyből a románokat (Erdély története. 1988. ezért. köt. A székelyföldi lelkészek is vissza-vissza tértek szolgálati A lángoló Csíkszereda 1916 őszén. ahogy erre fentebb példákat is láthattunk. sokan próbáltak a tiltások ellenére visszaköltözni. kifosztott otthonok jelezték az ellenség ténykedését. aug. Egyébként az agresszor is nagy árat fizetett ezért a hadjáratért. a román csapatok kivonulása után (A Csíki Székely Múzeum fotóarchívumából) 132 . 1988. ám ennek ellenére a korábban hadszíntérré vált Csík vármegye. 1697. 1696. élen Csíkszeredával. lerombolt városrészek. Románia ugyanis csaknem 150 ezer hadifoglyot és több mint 100 ezer halottat veszített a megszállás idején. 44 kőház.és 242 fa melléképület égett le. 3. igen nagy pusztulást szenvedett.). „1916 őszén a visszavonuló román csapatok felgyújtották a várost. (Erdély története 1988. 3-köt.” (Szőcs János. 8.) Felégetett falvak. 104 faház. 15 kő.) Mivel a vármegye jelentős része tehát felszabadult néhány hónap múltán.

romba döntött lakóház 1916 őszén Csíkszeredában (A Csíki Székely Múzeum fotóarchívumából) 133 .Csíkszereda főutcája a román hadsereg pusztítása után 1916 őszén Egy kiégett.

Kerítések eltüzelve. Mire a menekülésből hazajöttek az emberek. visszamentem Hajdúböszörménybe. Jöttek vonaton és jöttek saját megőrzött marháikkal. mikor az ellenség menekült. és hogy előkészítsék a hazatérést. mivel nem volt élelem. December hónap közepe felé. Tavasz felé mindjobban Magyar és német katonák pihenőben valahol Csíkban. takar- mányom.. számba vegyék a kártételeket. akik szomorú napokat éltek. Istennek hála. üres volt itthon minden.... hogy figyelemmel kísérjék a változásokat.. fám elszállítva. aki tapasztalatairól a következőket jegyezte fel: „ Lakásom teljesen kifosztva. s onnan jártam Hajdúdorogra misézni a szegény menekülteknek.. kirabolva. Hamvazó- szerdára végképpen hazajöttem. Időközben a nagy erdőről is jöttek visszafelé. Nehezen ment az élet. Gabonám. égetés nem volt.. összetörve.... Lassan-lassan kezdtek hazajönni híveim. 1916 őszén 134 . Így cselekedett Felcser Miklós csíkdelnei plébános is.helyükre. Kevés és félénk volt a nyáj.

Pál Dénes is: „Az egyesült német. Kirabolva. török és bolgár hadak alaposan megverték a románokat.” (GyFL. nincs ruha. Nincs kenyerem. az oláh vandalizmus 135 . hamar elvégződött. Karácsonyra visszatért Ferenci Ferenc..... Üres és üres minden. az ünnepeket is csendes misével ünnepeljük. de nem bírom. GyGyL..” (Részlet Csíkdelne Historia Domusából. A románok 17 itthon maradott öreg embert elhurcoltak. így mondhatom.. 1917.. Kilyénfalva plébánia iratai. Bort miséhez a katonák adnak. Nincs könyvtár... ablakai betörve. Historia Domus 1916-17.. Kántorom és tanítóm nincs... Mondanom sem kell.) Hasonló tapasztalatokról számol be Kilyénfalva plébánosa. nincs fám. szomorú új év. hogy a többi talán mind elpusztult. lehetetlen állapotban. Kevesen vagyunk otthon... Szomorú karácsony. kifosztva. Iskolánk ki van fosztva.. hogy őszi vetés nem volt sehol. nincs levéltár. nincs állat. meg borsóval. Mindenki kapott segítséget.. mindenünnen hazajöttek.. elázva. Erdély megtisztult.. magyar. A mezőnek nagyobb részét maga a katonaság vetett be kölessel. Hírül hozza.. November 24-én Kilyénfalvára jöttem. míg május hónapban mondhatom. Ímé a pusztulás. A tavaszi vetésben segített a katonaság. A plebánia könyvtára ki van hordva a trágyára.megindult a visszajövés. mert éjjel nagy hó esett rá.. 1916-1917.. nincs ágynemű. Mindinkább térnek haza híveim a menekülésből – a semmire. Minden üres.) Takács Károly Csík vármegyei református körlelkész – aki Csíkszeredából menekült el – sorai hasonlóan beszédesek a hátra hagyott otthont illetően: „.. a híveink puszta életükön kívül minden vagyonukat elvesztették. Megpróbálom összeszedni.

. Szekereik és állatjaik oda maradtak.) A visszavonuló román csapatok előszeretettel „gyűjtötték” a különféle javakat. részint lopott holmikat kényszerítettek vinni Romániába. Mintegy 70-80 embert beparancsoltak a karakói hídhoz munkára.) Csíkmadaras plébánosa. aki a benne bízókat soha el nem hagyja.igen sokaknak porrá égette házát. hogy nem csupán az ember alkotta világ pusztult.” (Idézi Forró Albert. zömmel idős 70-80 éves embereket.. „A románok ugyan csendesen és óvatosan jövén. … kik nagyobbrészt feldúlták és elrabolták a távollévők házait. Balló János a települést ért román és helybéli rombolásokon túl a visszavonuló románok túszszedéséről is megemlékezik.. kirabolta üzleteit. hogy akinek gondja van az égi madárra. De erős a hitünk. Égbekiáltó nyomorúság várakozik mireánk. úgy hogy ha visszakerülünk Csíkszeredába.szekereikkel és marháikkal vagy lovaikkal mentek részint román sebesülteket. melyeket kényszermunkára fogott szekérfogatokkal szállíttattak Románia területére. akiket „. Isten jó Atyánk a megmondhatója.” 136 . 1996.. Ezek a sorok bizonyságai annak. hanem maga az ember. amit még tetézni fog a küszöbön álló tél rettenetessége is.. 114. kik közül többen ott el is vesztek” (Részlet a Csíkdelnei Római Katolikus Plébánia Historia Domusából. így történt meg az. most is meg fogja dicsőíteni az ő népét a mi erőtlenségünkben s a mi nyomorúságunkban meg fogja mutatni az ő szabadító kegyelmét. hogy 21 személyt hurcoltak magukkal. kiket a románok a visszavonulásuk alkalmával Romániába hajtottak. vétlen lakosság is. mi lesz velünk. a véletlenül épen maradt házakból minden fellelhetőt elvittek. Gyergyótekerőpatak Historia Domusában olvassuk. hogy szeptember 6-án jöttek be Madarasba. Idézi: Pál Antal Sándor. a civil.. romokon és megmaradt szobáink négy falán kívül egyebet nem találunk.

” (GyFl... az oláhoktól levert ablakaikat később a mi katonáink (leginkább csehek. Keveseknek adatott meg ugyanis. Akkor is a magyar Alföld felé. Még a kályhát is elvitték és az iroda szoba kályhája is oda lett. 137 . 1916-17. Kerteket lerontottak. a csonkává tett ország belsejébe. hogy marháikkal térjenek vissza is falujukba. Szomorú tragédiája a sorsnak. Olvassuk itt is a szomorú sorokat. Historia Domus.. szekrényeket mind összetördelték. Historia Domus 1916. „ Iskolánkban úgyszólván semmi nem maradt épen. vagdalták össze és hányták a tűzre. amikor hazajőnek.GyGyL: Tekerőpataki plébánia iratai. az ingatlanaiknál egy fogpiszkálóval se kapnak többet. hogy a hátra hagyott otthon óriási pusztulást szenvedett. természettani felszereléseket. amíg a menekült nép a számkivetés útján hontalanul oly keserű szívvel tévelygett? A szegény menekültek. miszerint. amikor szinte senkinek sem volt. Igen keményen viselkedtek és míveletlenül. állatokat szerezni akkor. de más helyeken is. kik szövetségeseink) hordották.. épp hogy talpra állt a székely nép az első háború által okozott menekülés megpróbáltatásaiból és a trianoni országvesztésből. könyveket. Tönkre ment mindenük egészen. A gyergyóalfalusi plébánia iratai. ételneműt kegyetlenül lopkodtak.” (GyFl. Házat rendbe tenni vagy építeni.) Az idézett példák beszédesen vallanak arról.GyGyL. 80.) Végezetül pedig álljon itt Salati Ferenc feljegyzése: „Mi történt itthon addig. Állatállomány nélkül pedig nincs paraszti gazdaság. a második háború végén szintén menekülnie kellett. Ajtójukat. szalmát. nemcsak itt. A hazaérkezőknek elölről kellett kezdeni sok esetben mindent. padokat. negyed század múltán.

innen 650 kilométerre ringott a bölcsője. Három gyermekével érkezett Hajdúnánásra. szerettem volna egyet azoknak az visszaemlékezéseknek is szánni. Péter Antalné Oláh Róza Gyergyóhollóból menekült a románok elől 1916-ban. József 1904-ben. lakás: Mátyás király u.) Él közöttünk egy most megözvegyült asszony. Regina 1901-ben. amitől több generációnyi idő választ már el. Vitányi Sándorné Péter Erzsébetről van szó (sz. Úgy emlékszem. Figyeljünk csak szavaira: „Az én anyai nagymamám. „A szeretet soha el nem múlik” (I. századi sorstörténete is. 29/a). akinek Gyergyóhollón. Ennek a székely családnak a története részben Hajdúnánás XX. Hozzásegítenek ahhoz. Csík vármegye északi csücskében. amikor előbb Balla Lászlóné Vad Katalin. Ám szülei révén ide vetette a sors. végleg megszakadt minden kapocs a székelyekkel. amelyek az élő emlékezet útján kötik össze a szálakat a 95 évvel ezelőtt történtekkel. A gyerekek már nagyok voltak.13. Már-már úgy tűnt. hogy magunkhoz egészen közelinek érezzük azt. majd Vitányi Sándorné Péter Erzsébet tárta ki az emlékezés kapuját. A nagyapám ekkor katona volt. Mária pedig 1909-ben 138 .: 1928. A szálak a mába vezetnek Amikor ennek a kötetnek a fejezeteit átgondoltam. Ez a most már létező fejezet a két történet által valóságos tartalmat nyer. az Árpád utcában laktak.Kor. Egy Csuja nevű család fogadta be őket.

született. a hegyoldalnak támaszkodó kertben Apa és fia. A fénykép az1950-es évek derekán készült Gyergyóhollón. amikor családja 1916 őszén menekülni kényszerült. Péter József 1923-ban. aki 1916-ban három gyermekével menekült Hajdúnánásra. aki nagyobbacska fiú volt Péter Antalné Oláh Róza. első katonai szolgálata idején. román katonai mundérban. József az én édesapám. 139 . aki a háborúban harcolt. Mellette fia. Péter Antal az 1940-es évek elején.

a 4. pedig Péter Regina. Édesapám a román hatalom alatt kitöltötte a két év katonaidőt. ők neveltek fel. de én édes szüleimnek szólítottam őket. s hogy segítsen a család megélhetésén. Balról a 2. Péter Mária. majd megházasodott. aki a Jókai utca derekán lakott. Az ugyancsak hollói születésű Puskás Katalint vette feleségül. A románok miatt csak 1918 nyarán tudtak visszamenni Gyergyóhollóba. engem családon belül örökbe fogadtak. addig együtt éltek a Csuja családdal. Mindketten megjárták menekültként Hajdúnánást.Aratás Gyergyóhollón az 1920-as évek végén. Nagyon szerették egymást. 140 . meg édesapám mindig emlegették otthon is a nánási emlékeiket. elszegődött segédnek egy halottszállító vállalkozóhoz. már ekkor. Mivel nem lehetett gyermekük. Vitéz Mátyásnak hívták. Aztán az élet otthon is ment tovább. A nagymamám.

Úgy gondolta. Balról Péter Erzsébet. mellette a nevelőszülők. visszamegy Hajdúnánásra. Puskás Katalin és Péter József (Fotó: Molnár Elemér) A két háború között a románok nagyon kizsigerelték a falunkat. akkor meg a bevonult magyar katonaság élelmezése miatt végleg semmije nem maradt a lakosságnak. Ekkor láttam először életemben ezt a várost. Emiatt 1941-42-ben többen el is hagyták Hollót. 141 . ahol befogadták már egyszer a családját. 1941- ben az én édesapám. a 13 éves nagylány érkeztünk Hajdúnánásra. Családi kép 1942-ből. A szüleim és én. A mi családunknak sem. ahol volt megélhetésük és ahol szerették őket. amit tovább tetézett. Péter József is így döntött. hogy amikor 1940-ben visszacsatolták Erdély egy részét.

Én is itt maradtam. melyet 1942-ben állítottak. A kapcsolat soha nem szakadt meg a szülőhelyemmel. Erdélyben. özvegységben. hazajött végre a családjához. Foksániban. hiszen 1945-ben lezárták a határokat. Most is van még olyan ház ebben a városban. sokat beszélt rólad a férjem. nem mehettünk már vissza. a munkatáborból. Alig hogy megpihent. 1978 óta a nánási földben nyugszik. Itt lettem asszonnyá. Soha többé nem hallottunk róla. Édesapám első útja a Jókai utcába vezetett a Vitéz családhoz. Az idős asszony nagyon segítőkész volt. De az ő kezük munkája a Csepűs szőlő kerítése is. 40 éves volt.amelyről olyan sok szépet hallottam. ki és honnan jött. mint munkaszolgálatos. 142 . azok mesélték. Nagy nehézségek árán innen valahogy megszabadult. november 3-án éjjel őt is bevágták a málenkij robotra elhurcoltak közé. 1943-ban ő is behívót kapott. De nem is akartunk. Édesanyám itt maradt 44 évesen. a romániai nagy elosztó táborban kötött ki. Három gyermekünk már hajdúnánási. egy Majszin nevű helyen szolgált. Édesanyám itt élte le az életét. Férjemmel. Felfedte.Fiam. Akik évek múltán hazatértek Benderiből. Édesapám ácsmester volt. 1944 őszén Nyíregyházán tartózkodott az alakulatával. ahol fogságba esett. A szovjetek elől való visszavonuláskor. Csak az özvegyét találta már a házban. ezzel kereste a kenyeret a család számára. de még mindig dacol az idővel. Balogh Miklós és Kökényesi János ácsokkal dolgozott. aki e szavakkal fogadta: . Vitányi Sándorral itt alapítottunk családot is. de ereikben székely vér is folyik. A szó szoros értelmében is itt maradtunk aztán. Ekkor ismét háborúban volt már az ország. amelynek a tetőszerkezetét ők készítették. így már az első estétől albérlethez jutottunk. hogy Foksániban látták utoljára.

A nánási és a hollói rokonság a hollói ház előtt 1986-ban. A kapuban Vitányi Sándorné Péter Erzsébet. balról a féltestvérek. 1986-ban 143 . Erős Mária és Matild A hajdúnánási és hollói rokonság együtt a hollói ház kertjében.

Ám őrzöm lelkemben a gyergyói hegyek szépségét és a nánásiak szeretetét. amelyik olyan jó volt hozzájuk annak idején. Először 1942-ben jártam otthon. A szeretet most is olyan volt. Hollóban. és bemutatta nekem őket. találkozni szeretne még egyszer azzal a családdal. Elvitt magával engem is. Én már itt vagyok otthon. melynek tagjai immáron negyedik generáció óta ápolják az egykori menekült 144 . Elmentem meglátogatni a nagymamámat. Azt mondta. Rokonok között Hollón. Vitányi Sándor. Első útja a Csuja családhoz vezetett. Emlékszem. Mintha egy rég látott testvér tért volna haza. mellette leánya. milyen nagy örömmel fogadták. Amikor visszaindultam. Balról Erős János. ahol házra és hazára leltünk. mint akkor. elkísért egészen Hajdúnánásig. 1962-ben.” Köztünk él egy olyan család is. Péter Mária férje Mára csupán én maradtam a székelyek közül Hajdúnánáson. Vitányi Sándorné Péter Erzsébet és a férje. Jobbról Péter Mária (gyermekkorában menekültként járt Hajdúnánáson).

13 éves koromban aztán én is találkoztam a Tatár családdal. meg a feleségével.család leszármazottaival a kapcsolatot. Balla László (sz. Egy hétig tartózkodtak itt és természetesen ők is meghívtak magukhoz Gyimesbükkre. aki szintén hasonló korú volt. az ugyancsak Vad Imre (1900-1945). A már többször említett Vad Imre (1869-1946) egykori Toldi utcai gazdálkodó családjáról van szó. meg a nagyszüleimet. El sem tudom mondani. aki a 18- 19. évében járt akkor.: 1954) tartotta. Az itt töltött idő alatt komoly barátság szövődött a két család között. évében járt. melyeket 95 esztendővel ezelőtt vetettek el. akinek fia. amikor Erdély egy része és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz. akiknél 1916-18-ban laktak. illetve tartja életben az itt szövődött családi kapcsolatot. tehát a 16. Erre a mába érő kapcsolatra a ma 84 éves Balla Lászlóné Vad Katalin így emlékezik: „Az én édesapám 1900- as születésű volt. Ezeket a szüleimtől hallottam. Hoztak a családunk számára három szép kis ezüstfenyőt. Nem jöttek üres kézzel. Nekik is volt egy legény sorban lévő fiúk. Ifjabb Tatár István ugyanis rögtön 1940 őszén felkereste Hajdúnánáson a szüleimet. amely tehát nem csupán az akkori generáció. meg az ő lányuk édesapám húgával. 145 . a székelyek jelképét. a két fiú is. majd leánya. Az akkori együttélés hónapjaiban a barátságnak olyan magvai csíráznak még ma is. A szálak az emlékezésen túl egy ma is élő kapcsolat révén ugyancsak a mába vezetnek.: 1927) Balla Lászlóné és az ő fia. Nagymamám és az ő édesanyjuk nagyon jól kijöttek egymással. hanem az azt követők életét is átfonja a soha el nem múló szeretet és hála által. Ő érkezett a testvérével. amikor nagyapám befogadta a Gyimesbükkről menekült Tatár családot. Vad Katalin (sz. ifjabb Tatár István. milyen nagy volt az öröm.

Már ez az élmény is leírhatatlan. és Mikházi Erzsébet. Egyik oldalán Széchenyi István arcképe. Elől balról jobbra: Tatár Anna. mellette Mikházi Edit Hajdúnánásról és Vad Imre. Ennek egyik első jele az volt. Mellette Tatár István és Vad Katalin. Tatár István nevelt lánya. Mondanom sem kell. hogy testvérnek kijáró szeretetben részesítettek mindvégig. mint a mostani Székely Gyors. legszélen Görbe Anna. Nagy Róza (Gyimesbükk). és feledhetetlen volt számomra. a másikon pedig a Szent Korona volt látható. hogy 146 . Hátul balról jobbra: Vad Zsuzsanna. aki 1916-18 között kislányként volt Nánáson. Mi a szüleimmel 1942 júliusában keltünk útra. Nánástól Gyimesbükkig végig ugyanazzal a vonattal tettük meg az utat. Ebből eladott egy párat és annak az árából utaztunk el két hétre Tatárékhoz. Az elejét a Szent Koronás nemzeti címer díszítette. Édesapámnak ebben az időben volt 3 pár ökörfogata. Ez a vonat különben pontosan ugyanolyan volt.

Ezeket a ruhadarabokat az ő asszonyaik szőtték. ahol ők élnek. amelyen valamennyien a gyimesi csángó viseletben vagyunk. Bebarangoltuk a Gyimeseket. melyet a Tatár család küldött a Gyimesekből. Egy képeslap. a juhászok nyári szállására.ránk adták a gyimesi csángó magyarok ruházatát. Azt sem tudták. Sosem láttam még ennyi juhot. mint ők maguk. az 1960-as években Egy alkalommal felvittek például egy egész napra egy kalibához. mit tegyenek értünk örömükben. hogy egyek vagyunk velük. a Hargitát. hogy ránk adták. Zsendicével fogadtak. azt akarták kifejezni. elmentünk az ezer éves határon álló Rákóczi-várhoz. a 147 . Mindent meg akartak nekünk mutatni abból a mesés Paradicsomból. s azzal. lehetett több ezer is. Ebben pontosan úgy néztünk ki. Ez utóbbi közelében készült is egy csoportkép. hogy közülük valók vagyunk.

amely a főutcán állt. hogy ismét nekünk kellett segíteni rajtuk. a magyar nemzeti színű zászlót a derekukra tekerve a ruhájuk alá rejtették. Ekkor például hoztak számunkra egy szép vállra akasztható tarisznyát. az én szüleim sem. De mi szívesen tettük. étolaj. vállán a háziszőttes. Az egykor Hajdúnánáson megszálltak közül termé- szetesen senki nem él már. a liszt.rendszerben hiánycikk volt a cukor. A blúz ma is megvan. meg mindenféle élelem. hogy amikor 1916-ban menekülniük kellett. mert agyonverték volna miatta őket. amit ott viseltem. ahonnan menekülniük kellett annak idején. hiszen abban az időben a határon túli magyarokkal kapcsolatot tartani nagy veszélyekkel járt. és még ma is áll. amely egy kicsit a csángó magyarság jelképe is. Eljöttek látogatóba az 1960-70-es években is. A két család közötti kapcsolat azóta is fennáll. Utoljára 1982-ben járt a Tatár család nálunk. mert olyan jó erős szövésű anyagból volt. hogy a románok meg ne találják. a Ceausescu . Egy alkalommal elmesélték. Mi édesanyámékkal rendszeresen bevásároltunk egy-egy ilyen látogatáskor és ezekkel jól felpakolva indítottuk útra őket. Istenem. a szoknyáját viszont elhasználtam. Jelenleg az 148 . a sors úgy hozta. Ekkor már a mérhetetlen szegénység is hajtotta őket.hatalmas nyájból pedig kifogtak egyet és nyársra húzva megsütötték számunkra. Ez az egykori szülői ház. mert a hegyek között mindig úton van. bőrvarrásos eleséges tarisznyával. Ők készítették ezt is. Ők pedig minden egyes utazással kockáztattak. Mielőtt visszautaztunk. a házigazdáék nekem aján- dékozták a teljes csángó öltözetet. Az ifjabb Tatár István egy kis kocsmát működtetett a házánál. Náluk.

hogy amikor a megszállók 1944 őszén bejöttek. s még itt is vért ontottak. hogy ő ebbe egy esztendő múlva bele is halt. szám alatt lévő házunkban a katonák közül néhányan saját családja szeme láttára úgy megverték. burzsujok vagyunk. A gyimesbükki Tatár család ajándékai a hajdúnánási Vad család számára. Szenvedett a mi magyarságunk éppen eleget tőlük Erdély földjén. A fiam is többször járt már Gyimesbükkön. Mint mélyen vallásos embernek egyetlen „bűne” volt 149 . aztán az elűzetés idején. Szomorú tragédiája a sorsnak. Ezért apámat a Tiszavasvári út 2. hogy édesapám életét éppen a románok oltották ki Hajdúnánáson. az egyik szomszéd a szovjetekkel betóduló román katonák előtt bevádolt bennünket. Balról a Vad Katalinnak ajándékozott gyimesi csángó női blúz 1942-ből. Az történt. Jobbról az 1960-as években ajándékba hozott tarisznya unokák szintjén zajlik a kapcsolattartás. hogy mi nagyon gazdagok.

Arra kerestem a választ. mert a sorsüldözöttség szinte valamennyiük családját érinthette. a felebaráti szeretet. most azonban lássuk. Ha valakinek. energiájukat a menekültek megsegítésére áldozták. A szervező tevékenység. egyszersmind örökre bevésték nevüket a székelyek szívébe. nekik igazán sokat jelentett a szülőföldről történt elűzetés fájdalma. miközben osztozni tudtak a szülőföld utáni vágyakozásban. az ügyes-bajos dolgok állandó intézése elsősorban is a gimná- zium néhány tanárának vállán nyugodott. akik minden idejüket. Azok ugyanis. főgimnáziumi 150 . milyen életút rejlik ezek mögött.említettük már néhányszor a nevüket. zömmel erdélyiek voltak. hogy az akkoriak lelkében lakozó felebaráti szereteten túl mi lehetett az a többlet. a napi szintű kapcsolattartás.feladatuk végzése során .” Néhányan a „székely ügyek intézői” közül A székely menekültekről elmondottak végére érve illendő megállnunk legalább egy főhajtásnyi időre. hogy megemlékezzünk azokról.csupán. A korábbiakban . akik önzetlenségükkel példát mutattak Hajdúnánás társadalmának. ami alázatos szolgálatra késztette ezeket a kiváló emberi tulajdonságokkal bíró tanárokat? A választ – legalábbis részben – a származási helyükben találtam meg. Már csak azért is. Így hát a hozzánk menekülteket testvérként ölelték magukhoz. amikor az ő önzetlenségükkel találkoztam. BRASSAY KÁROLY református lelkész. amely az ütlegelések miatti szenvedéseivel együtt elkísérte a sírba is.

a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nevét viselő Református Kollégiumba. A 151 . de szerepet vállalt a helyi közéletből is. 1860-ban született Nagyenyeden.tanár. melynek élén 9 menekült diák előmenetelét is felügyelte. 1898-ban foglalta el helyét a hajdúnánási főgimnáziumban. hiszen ennek fájdalma mélyen átitatta az akkori generációk életét. Ennek tudata neki is életre szólóan lelkébe vésődött. (1916. lapszerkesztéssel is. mint lelkész segédtanár.írta róla a Hajdúnánási Újság. nagyszüleitől értesült. tizenegy évvel azután. mint magyarirtásról –. „A székely ügyek melegszívű intézője” . amely egyszerre megváltoztatta e vidék etnikai arányait . valamint németet és gépírást. Erről az eseményről. A menekültek ügyének támogatására alakult bizottság elnöke volt. s 1849. január 8-án álmában verték agyon Nagyenyed magyarságának nagy részét is. Foglalkozott újságírással. Több cikluson át városi képviselő volt. Ezen a településen járt elemi és középiskolába is.a szüleitől.) Az 1916-17-es tanévben ő volt a III-osok osztályfőnöke. Tanított magyar nyelvet. Erről szóló képesítést a Debreceni Református Kollégiumban szerzett. december 28. vasrudakkal felfegyverzett móc parasztok végigpusztították a környékbeli településeket. Élethivatásul a lelkészi. abban az időben is. Ez az intézmény az ő idejében még nem volt újjáépítve. ugyanis a szabadságharc alatt a településre rontott románság kifosztotta és felégette. Felszentelését követően. hogy román ortodox papok vezetése alatt karókkal. lelkésztanári pályát választotta. Egy esztendő múltán filozófiából és pedagógiából szerzett tanári oklevet. amikor megérkeztek a székely menekültek. Tagja lett az intézmény igazgató tanácsának. 1.

Szabadulása után haláláig. azaz kinevezett tanárrá egy év múltán léptették elő. 202. A menekültek érdekében szerzett érdemeiből semmit nem von le ennek a 133 napnak a történése.. Alapfokú iskoláit helyben. ahol 1904-ben görög-latin szakos oklevelet szerzett.) 2001. valamint Rigó Tamásné (szerk. sírja a hajdúnánási régi köztemetőben lelhető fel.Hajdúnánási Függetlenségi párt által 1911-ben útjára indított Hajdúnánás című lap felelős szerkesztője lett. A bukás után elhurcolták. mint helyettes tanár. Egy évig Szászvárosban. Ekkorra már romjaiból újjáépült a kollégium impozáns. Nagyenyeden. és tanári állásából is felfüggesztették. Gimn. a középiskolát Szatmáron végezte. Az 152 . (Forrás: A Hajdúnánási Ref.) Harasztosi KIRÁLY SÁNDOR főgimnáziumi tanár. A menekültek támogatására alakult bizottság tagja. a közösségért tenni akaró személyiség. ott is érettségizett. majd hét hónapi börtönre ítélték. 1908 augusztusában került Hajdúnánásra. Meggyőződésünk. 18. A Tanácsköztársaság idején a település közoktatásügyi biz- tosává nevezték ki. Az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelme után a Hajdúnánási Nemzeti Tanács elnöke és a város helyettes polgármestere volt. majd három esztendőn át szülővárosában. Értesítője 1916-17. 1925-ig alkalmi munkából tartotta el családját. hogy később is ugyanaz maradt aki volt: önzetlen. a Bethlen Kollégium Főgimnáziumában tanított. Ő is Nagyenyeden született s éppen egy generációval volt fiatalabb Brassay Károlynál. egy éven át fogva tartották. Ezt mi nem tesszük. 65 éves korában hunyt el. Az utókor olykor könnyen formál ítéletet egy-egy szerepvállalásért. Útja a Kolozsvári Tudományegyetemre vezetett. előbb mint helyettes tanár. Huszonhét éven át szolgált ebben a városban. 1920-ban ismét letartóztatták. Rendes. neoklasszicista stílusú épülete.

miközben atyai gondoskodásban részesítette vala- mennyiüket Bő egy évtizeden át volt a református egyház presbitériumának jegyzője. Ő volt a menekültek támogatására alakult bizottság pénztárosa. s a menekült szülők 15 gyermeket írattak a keze alá.” SPÁNIEL VINCE főgimnáziumi tanár. akiket ellátott tanszerrel. Magyar nyelvet. Sírkövén a következő felirat olvasható. latint. Végső nyughelye Hajdúnánás földje lett. természetrajzot és görögöt is tanított. a 153 . évfolyam osztályfőnöke. majd főjegyzője. Király Sándor 1933-ban 1916-17-es tanévben ő volt az I. Tanári diplomát is itt szerzett 1900-ban. emellet az Alsószabolcs-hajdú- vidéki egyházmegye világi aljegyzője. melyet az utókor is megerősíthet valamennyiükre kiterjesztve: „ Sírotok felett az örök szeretet őrködjön. 1876-ban született. Erdély ország fővárosában végezte tanulmányait.

ma is álló tornaterem avatásakor ebben tartotta tornaóráit.) MÁRK IMRE református lelkész. Az 1916-17-es tanéven a VIII. s tagja volt az intézmény irányító tes- tületének. az igazgató tanácsnak is. ő aztán igazán mélyen át tudta érezni a menekültek fájdalmát. Maradandó érdemeket szerzett 1929-ben. (Forrás: A Hajdúnánási Ref. amikor az Erdélyi Magyar Múzeumi Egyesület (EME). évfolyamosok osztályfőnöke volt. a „székelyek fővárosához” kötődik. igazgató. Tagja volt ugyanis az Előkészítő Bizottságnak. 154 . s fáradhatatlanul dolgozott a tudományos ülés sikerén. kitartó. Bólyai Farkasról elnevezett cserkészcsa- patnak. melynek egészen 1937-ig vezetője is volt. kiváló szervezőkészséggel bíró személyiség lakozott benne.: Református Szemle 2008. Kolozsváron a református kollégium által 1899-ben emelt..református kollégiumban torna. Városi képviselőnek is megválasztották. Gimn. 1918-ban a Marosvásárhelyi Református Kollégium választotta meg rendes tanárnak. s ő volt az avatáskor bemutatott gyakorlatok szervezője is. Tagja volt a menekültek ügyének támogatására szervezett bizottságnak. Ha valaki. s 6 erdélyi menekült tanítványának előmenetelét is figyelemmel kísérte. Ő volt az intézmény tornatanára. az erdélyi tudományos akadémia kihelyezett vándorgyűlését Maros- vásárhelyen tartották. valamint Theologia Biblica 276. 16 éven át tanított városunkban. In. Életének további szakasza már ehhez a településhez. Agilis. főgimnáziumi tanár. Aktivitása itt sem lankadt. értesítője 1916-17. 1902-ben nyújtotta be pályázatát a hajdúnánási középiskolához. de tanított mennyiségtant és természettant is. 19. mennyiségtan és természettan szakokon. Ő volt az alapítója például az iskola híres tanulójáról. 1868-ban született a székelyföldi Kovásznán.

Hajdúnánáson találjuk. Egy esztendő múltán „a nemes székely vérből származó” férfiút már „a büszke szabad hajdúk földjén”. ahol tanári diplomát szerzett. mély vallásosságnak nemes érzésével. a búzatermő 155 . Az utóbbi helyen szerzett lelkészi képesítést. évi számában eképpen méltatták: „Erdélyben a politikai és lelkiismereti szabadság klasszikus hazájában nevelkedve-tanulva telt meg lelke a hazaszeretetnek. bőséges tapasztalatokkal ellátva. majd 1897-ben visszatért Kolozsvárra. s 1933-ig. széleskörű ismeretekkel felkészülve. A Gimnáziumi Értesítő 1932-33. Márk Imre arcképe 1927-ből Tanulmányait Székelyudvarhelyen. köztük a rokonai. mint bérci sas szállott le a hegyek közül a síkság és az egyenesség hazájába. Előbb Szikszón tanítóskodott.hiszen 1916 őszén az ő szülőhelyének népe is vándorbotot fogott. a székely anya- városban és a Debreceni Református Kollégiumban végezte. Magas tudással. nyugállományba vonulásáig hűséges szolgálója volt a helyi oktatásnak és a közügyeknek.

igazgató A menekültek ügyének támogatására szervezett bizott ság tagja.. évfolyam osztályfőnöke volt. így hát tehetségét és vagyonának jelentős részét is az iskolának szentelte. 1932-33. városi önkormányzati képviselő volt. latint és görög nyelvet tanított... A pályakezdő. az ő irányítása. és az igazgató tanácsnak. Szatmáron. Magyart. Gyermekkel nem áldotta meg a Teremtő.. a fényből sohasem veszítve. Ő volt legfőbb krónikása a menekültek itt-tartóz- 156 . Valóban vezetőm volt. akiről az őt követő Váczy József így emlékezett: „.rónaságra. Értesítője 1932-33. Az iskolában az ifjúsági könyvtár felügyelő tanára és vezette az önképző kört is.35 évből 33 évet szolgáltam Márk Imrével.. Gimn. Szerkesztőségi tagja volt a Hajdúnánási Újságnak. amelyben ekkor 15 menekült diák sorsa felett is őrködött.Mint egy élő fáklya lobogott előttem a lelkiismeretes munkában. a kitartásban. 52.”(Forrás: A Hajdúnási Ref. Tanári munkája mellett az első évtizedben egyházi jegyzőként is dolgozott.. melyben gyakran jelentek meg írásai. Értesítője 1916-17.) Tagja volt az egyház- község presbitériumának. 2006. s e város falai között ütött fészket 1898-ban. 52. valamint Péteri Lajosné. 1920-1933 között állt az intézmény élén.” (A Hajdúnánási Ref. Az 1916-17-es tanévben a II... De szerepet vállalt a közügyekből is. Egyik lelkes tudósítója volt ő is a menekültekkel kapcsolatos történéseknek. útmutatása. 23 éves latintanár pályafutása 1900-ban vette kezdetét Hajdúnánáson. nyolc éven át pedig a Hajdúnánási Újság felelős szerkesztője. 19. a kötelességteljesítésben. vezetése mellett. 108. Gimn.) VÁCZY JÓZSEF főgimnáziumi tanár. 1878-ban született az egykori Szatmár vármegye központjában.

Váczy József 1928-ban kodásának.... hogy három éven át neki kellett azt vezetni. a szigorú valláserkölcsi nevelésnek voltam. mint egy köböl tudomány. Brassay Sámuelnek mondására. Előszeretettel szoktam hivatkozni az utolsó polihisztornak. hanem becsületesen érző és nemesen gondolkodó.. Az iránta való tisztelet megnyilvánulásának szép példája. Négy évtizedes szolgálata alatt minden fontos helyi vagy megyei eseményből kivette a részét. Megszerette ezt a várost és az is befogadta egy egész életre. hogy hosszú időn át képviselő lehetett. s bár nyugállományba szeretett volna már vonulni.. őszintén hazafias és mélyen vallásos polgárokra. ám a sors úgy hozta. van szüksége lesújtott hazánknak. Nem a sokféle tudománnyal teletömött. Az intézmény irányítását 1933-ban vette át. hogy többet ér egy véka becsület. emellett pedig tagja volt a megyei törvényhatósági bizottságnak is.. Természetesen az iskola kormányzó testületébe is be- választották. Így jellemezte önmagát: „Egész tanári pályámon. A mi nagyon 157 . a híve.

gondoskodása iskolája.) Ezek az intelmek bizony közel nyolc évtized távolából is aktuálisak. 15. jan. második otthona felé abban is megnyilvánult. amikor elindultak 158 . Végső nyughelye a hajdúk földje lett. 1941-ben hunyt el. s akinek könnyek között ejtették ki a nevét a vonatablakokból integetők. Szeretete. osztályt vezette. a hajdúnánási Csohány Irénnel két hold földet hagyományozott az iskolának azzal a céllal. melynek félhomályában egy fekete márvány táblára a következő betűket vésték: „Dr.” (A Hajdúnánási Ref.) ***** E szavak bevégeztével. tehetséges református tanulót jutalmazzanak a hetedik. május 4-én. (Forrás: Péteri Lajosné. Sírja a régi felső temetőben található.megromlott világunkban különösebben is kell ezt az elvet vallani és követni. 2006. 110. nyolcadik osztályból. hogy annak évi jövedelméből két szegény sorsú. hogy 1935-ben feleségével. Berencsy János ügyvéd Hajdúnánás volt polgármestere 1881. aki oly sokat tett a székely menekültekért. 1916-17-ben egyébként az V. a délutáni órákban valóságosan is fejet hajtottam a hajdúnánási köztemető régi parcellájában azok sírja előtt. akik a fent megörökítettek közül ebben a földben nyugosznak. 2011. Betekintettem a Berencsy család kriptájába. 16.1930. jún. Értesítője 1933-34. Gimn. mint akkoron.. arról a Berencsy doktorról van szó. Béke poraira” Igen. 25. Vagy talán most még inkább. melyben 6 erdélyi menekült számára biztosította a tanulás lehetőségét.

”. Az első az Árpád fejedelem által vezetett „honfoglalás”. 1859-ben született és 1937-ben hunyt el. a Kárpát- medencébe történő betelepülés millenniumának ünnepe. Főként az ő tanári kara vette vállára ügyüket a helyi közép- 159 . Az utóbbi pedig Szent István király államának darabokra hullása a trianoni békediktátum következtében.hangzik a talapzaton olvasható felirat. 1896-tól 1920-ig állt az intézmény élén. Ő állt tehát 1916-ban is a gimnázium élén. Két korszakos dátum. amikor egymás után hozták a szerelvények a székely menekülteket. Otrokócsi Nagy Elek arcképe 1920-ból És elálldogáltam Otrokócsi Nagy Elek királyi tanácsos sírja mellett is. „A tanügyi férfiú érdemeit pedig ősrégi középiskolánk 8 osztályos főgimnáziummá fejlesztése s új hajlékának felépítése körül kifejtett buzgósága és az intézet évkönyvei örökítik meg. mely kőbe vésve emlékezteti az utókort e férfiú elévülhetetlen cselekedeteire.Székelyföld felé a menekülteket hazaszállító szerelvények. akinek földi maradványait hatalmas fekete gránit obeliszk őrzi.

” (A Hajdúnánási Ref. hogy teljes életedben polgártársaidnak művelésén dolgoztál. ma is bátran építkezhetünk. Gimn. éljenek bármely szegletében is a Kárpát-medencei hazának. 1937-38. miként kell kereszthordozásában magunkhoz ölelni magyar véreinket. Ebből a szeretetből. Nem más ez. Boltozata alatt pedig ismét összeölelkezhet a karddal szerzett nemesi múltjára oly büszke hajdú és székely magyar egyaránt.szintű oktatás épületében. 160 . Értesítője. a nemzeti összetartozás temploma.) Tantestületével példát mutatott nekünk. maiaknak is. melyet az akkori nánásiak mutattak fel. te is elmondhatod. amely ragyogó szépségével ekkor csupán a tizedik esztendejében járt még. s miként Sokrates. 1937-ben e szavakkal kísérték utolsó útjára: „Hű fia voltál szülőföldednek. 5. melyen felépülhet egy másik templom. mint olyan kőszikla. a kultúra templomának kiépítése volt munkád.

) Erős Mária (1938) Lugos (Temes m. Adatközlők voltak Vad Katalin (Balla Lászlóné) (1927) Hajdúnánás Kovács Ágoston (1924) Hajdúnánás Molnár Antal (1927) Hajdúnánás Papp Géza plébános (1929-2007) Hajdúnánás Varga Gáborné (1965) anyakönyvvezető. muzeológus (1937) Csíkszereda (Gyimesbükk) Nagy Gyöngyvér(1955) fotográfus. Hajdúnánás Vitányi Sándorné (1928) Hajdúnánás (Gyergyóholló) Erős Matild (1943) Lugos (Temes m. Csíkszereda Darvas-Kozma József plébános (1951) Csíkszereda Fejér Lajos plébános (1974) Kilyénfalva Borbély Anna (1937) Csíkkozmás (Csíkcsomortán) Jakab Berta (1921) Gyergyóditró Kolumbán Csilla (1978) Gyergyótekerőpatak Horváth István plébános (1953) Gyulafehérvár Borka Ernő plébános (1972) Marosfő Réthi György (1955) Csíkdelne Demeter Gergely (1954) Csíkmindszent Bohán Béla plébános (1936) Beregszász 161 .) Somodi József (1912) Madéfalva Pulika Anna (1924) Madéfalva Nagy József plébános (1953) Csíkcsicsó Borka Sándor (1923) Kilyénfalva Kolumbán Lajos (1933) Kilyénfalva Szűcs János (1942) Gyimesbükk Antalbíró Gergely (1963) Csíksomlyó Szőcs János történész.

a csángók apostola. „Akin átsugárzott az Evangélium ereje” Mikó József 1881-1959 hajdúnánási református igazgató-tanító emlékezete. Bp. Hajdúnánás 2008. A csíksomlyói kegyszobor története. Az én erdélyem. Hajdú-Nánás város és a hajdúk történelme. Darvas-Kozma József 2010. Századunk legszebb magyar csatái. Bp. Csíkszereda Domokos Pál Péter elmondja életét. Néhány erdélyi adat az 1914-1917. Kolozsvár. Barcsa János 1900. Debrecen Betegh Miklós 1924.) 1943. Kászon-szék (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Oláhország rablótámadása folytán menekülni kényszerültek 162 . Édes hazámnak akartam szolgálni. Oral History Annales Endes Miklós dr. Dicsőszentmárton P. évek történetéhez. Csík-. Buczkó József 2001. I/63/1916. A hajdúnánási római katolikus egyház története. Gyergyó-. Domokos Pál Péter. Boros Fortunát dr. Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára. Erdély a világháborúban. I. 1926. Irodalom Ajtay Endre (szerk. Kolozsvár.n: Életutak. 1988. Czenstochowa – Csíksomlyó 1484-1567. Igazgatótanács levéltára. 1994. Hajdúnánás Csonka Judit 1996. Bp. A magyar katona.

k. Kairosz Kiadó Pál-Antal Sándor. A Székelyföld XX. Jelentés az 1916.: Emlékkönyv a hajdúnánási 350 éves évfordulójára 1656-2006. k. A világháború magyar szemmel. 163 . Galántai József 1974.. világháborúban. In. 1998. Rácz István. Szerk. 249-256. századi történetéből (1916). Kolozsvár Nyirő József 1999. 1914-18.) 1988. 2009. jelentéseiről és kapcsolatos intézkedésekről. Raffay Ernő 1989. III. Bp. Tusnádfürdő Julier Ferenc 1933. 3-4 füz. I. 73-81. Csíkmadaras. Ördögh Imre. Kocsis Lajos 2003. sz. In.n. Magyarország az I. 9. évi román betörés csíkszeredai eseményeiről. Erdélyi menekültek Debrecenben 1916. Az én népem. Erdély története 1830-tól napjainkig. Szeged Rigó Tamásné (szerk. Hajdúnánási Almanach. Erdélyi magyar helyzetkép 1916-1919-ben. h. 278-332. 8-161. In. Balázs Dénes. A vajdaságoktól a birodalomig. k.: Hajdúnánás története. Bp. Fehér András 1973. Incze Dénes 2003. In.: Erdélyi Múzeum 65. Bp. Forró Albert 2009. Miklós Márton 1996. A tőkés rendszer érdekharca. Marosvásárhely Péteri Lajosné 2006.) 2000. Csíkszereda Fráter Olivér 2003.. Az újkori Románia története. Egy felcsíki falu hét évszázada. 88-95. A hajdúnánási Református Gimnázium története 1656-1848-ig.: Székelyföld. Erdély katolikus nagyjai. Hajdúnánás Szász Zoltán (szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évk. Gazda József 1998. In.

Megalkuvás nélkül Száz éve született Jakab Antal.) Varga Gabriella – Vencser László 2oo9.Szőcs János 1988.8.N: Hargita Népe. Kairosz Kiadó 164 . aug. 1988. Csíkszereda – 440 I.

” 54 Gyergyóiak. TARTALOM ELŐSZÓ Lángba borul a világ 11 „Mindent meggondoltam.” 44 Hajdúnánás társadalma a világháború terhe alatt „Itt az ős székely nép nem pusztulhat el” 50 „Szívet tépő látvány a menekültek érkezése. vigyázz reánk” 41 A csodatévő Szűzanya népével menekül Menekülteket hoznak a vonatok 43 „Mindenki sír. aki püspöknek született 85 Egy néprajztudós Hajdúnánáson 90 Menekült diákok a helyi gimnáziumban 92 Akiből a csángók apostola lett 97 Karácsony idegenben 99 Hitélet reformátusok között 105 Székelynek születtek a hajdúk földjén 114 Akiknek örök nyughelye lett a nánási föld 118 165 . kérelmek 74 Bekapcsolódásuk a mindennapi életbe 77 A menekültek iskoláztatása 81 Elemi iskolások 81 Egy gyermek.” 18 „Régtől fogva Édesanyánk. elszállásolásuk 67 Együttélés 71 A menekültek életének irányítása 71 Látogatók Székelyföldről és Budapestről 73 Panaszok. gyimesiek. szépen kérünk... jajgat és panaszkodik.. beadványok.. felcsíkiak Hajdúnánáson 57 Fogadásuk. mindent megfontoltam” 11 Román támadás Magyarország ellen 13 „Áradatban vonaglott a székely föld” 15 „Mint Jeremiás Jeruzsálemben...

..” 132 A szálak a mába vezetnek 139 „A szeretet soha nem múlik el” 139 Néhányan a „székely ügyek intézői” közül 152 Adatközlők voltak 163 Irodalom 166 .. kirabolva.kifosztva. összetörve..Visszatelepülés Csíkországba 123 „Isten fizesse meg” 127 Az otthon „.