Tartalom

Bevezetés 9
Miért olyan érdekes a tisztességtelenség?
Az Enrontól a saját rosszalkodásainkig • A csalás bűvöle-
tében • Becker parkolási gondjai és a racionális bűnözés
megszületése • Éltes önkéntesek és piti tolvajok • Mi köze
a viselkedési közgazdaságtannak a tisztességtelenséghez?

1. Tényleg racionalizálható a bûnözés? 17
Csaljunk, és legyünk gazdagok! • Mások bevonása a csa-
lásba, a tisztességtelenség mértéke • Amit tudunk és amit
tudni vélünk a tisztességtelenségről • A büntetés nélküli
csalásról • Piaci kofák, taxisofőrök és a vakok rászedése •
Hihetetlen mesék a halászatról és minden másról • Hol az
egyensúly az igazság és a csalás között?

2. Játék a kozmetikázási tényezôvel 33
Miért lopunk el könnyebben bizonyos dolgokat? • Miként
adnak teret a vállalatok a tisztességtelenségnek? • Zseton
és becsület • Hogyan támogatja a tisztességes viselkedést
az eskü, a vallási parancsolat, a becsületkódex és a kész-

tetoválások. Miért csalunk többet. az adóhivatalról és a biztosítótársaságokról 2B A golf 55 Ember kontra ember • A 10 centis hazugság • Nemesebbé leszünk-e a hamis ütéstől? • Schrödinger eredménylapja 3. és a jel- zés jelentősége • Lerombolja-e a hamisítvány a tisztesség standardjait? • Orbitális hazugság lesz-e az apró füllentés- ből? • Amikor az „egye fene” hatás tombolni kezd • Nincs olyan. ha fáradtak vagyunk? 91 Miért nem tömjük tele magunkat reggel? • Akaraterő: egy újabb szűkös erőforrás • Bíráskodás üres gyomorral • Miért leszünk tisztességtelenebbek a kognitív és az erkölcsi izmaink megfeszítésével? • Az egokimerülés és a csábítás racionális elmélete 5. ha utánzatot viselünk? 109 A cipők titkos nyelve • A hermelintől az Armaniig. Miért csábulunk el. hogy csak egy kis ártalmatlan füllentés • Hogyan állítsuk meg a lefelé örvénylő spirált? . Motivációktól elvakultan 65 Hajszálrepedések. pénzes fizetés? • És a bejárati ajtó zárja? • Gondolatok a vallásról. és miként torzítja el az érdekütközés az észlelésünket • A szívesség hatása a dön- téseinkre • Miért nem teljesen hatékony a nyilvános köz- zététel és egyéb politikai irányelvek? • Elmélkedés a har- monikusabb kompenzációs csomagokról • A közzététel és a szabályozás a megoldás ‒ vagy mégsem? 4.

amit még meg- engedünk magunknak? • A jó csapatjáték . többet csa- lunk? • Vagy tisztességességre késztetjük egymást? • Jóté- konykodó csalás • Bizalomépítés.6. és mi az. amit már úgyis tudunk • A túl optimista IQ-pontok • Az Utólagos Bölcsesség Központja • Kubrick nyomában • Csalódást okozó háborús veteránok és sportbajnokok • Hogyan segítjük magunkat a jobb énkép kialakításához? 7. A csalás fertôzô természete 177 Amikor elkapjuk a csalásvírust • Egyetlen rohadt alma tényleg tönkretesz egy egész ládányit (hacsak ez az al- ma nem a Pittsburghi Egyetem hallgatója) • Kétértelmű szabályok + csoportdinamika = csaláskultúra • Az etikai gyógyulás egyik lehetséges útja 9. Kreativitás és tisztességtelenség 151 Milyen mesékkel traktáljuk magunkat. Miként csapjuk be önmagunkat? 131 Rákok és pávatollak • Amikor a megoldókulcs azt árulja el. A közös csalás 201 A félreérthető főnök tanulsága • Reflektorfényben állva: megfigyelés és csalás • Ha együtt dolgozunk. amit látni akarunk • Amikor be- gurulunk • Miként sodorhat bennünket bajba a kreatív gondolkodás? 8. amíg azt látjuk. és miként alko- tunk számunkra is hihető történeteket? • Miért hazudik jobban a kreatív ember? • Addig rajzoljuk át a vonala- kat.

A félig optimista befejezés 219 Fel a fejjel! Miért ne legyünk depressziósak ettől a könyv- től? • A valódi bűnözés • Kulturális különbözőségek a tisztességtelenségben • Ki csal többet: a politikus vagy a bankár? • Miként válhatunk morálisan egészségesebbé? 11.és tárgymutató 285 . Néhány gondolat a vallásról és a tisztesség(telenség)rôl 237 Köszönetnyilvánítás 263 Közremûködô munkatársak 265 Jegyzetek 273 Felhasznált és ajánlott irodalom 277 Név.10.

hogy becsületes-e – meg kell kérdezni tőle. a nyugdíj-megtakarítási tervek szertefoszlottak. egészen addig a pillanatig ő is . Ha igennel felel. Ami azt illeti. akkor szélhámos. a Wall Street-i nagymenő cég bukása nagyjából a következő- képpen történt: egy sor ötletes könyvelői turpisságnak köszönhe- tően – amelyek megvalósulását elősegítette a tanácsadók. a vállalat pedig csődbe ment. Hallottam már John- ról. A részvényesek elvesztették befektetéseiket. Jóllehet ő is az Enron tanács- adója volt. hogy aztán összeomoljon. alig néhány hó- nappal az Enron összeomlása után. Ha esetleg nem követtük feszült figyelemmel a híreket 2001- ben. különösen felkeltette érdek- lődésemet a férfi szándékos vaksága. a cégvezetőség és az immár nem létező Arthur An- dersen könyvelőcég vaksága – az Enron hatalmas pénzügyi ma- gasságokba szárnyalt. azt állította. hogy tanácsadóként több cégnek is dolgozik – többek között az Enronnak. több ezren lettek munkanélküliek. Groucho Marx A csalás iránti érdeklődésem 2002-ben kezdődött. A technológia témakörében tartott konferencián töltöttem a hétvégét. minősítő ügynökségek. Miközben Johnnal beszélgettem. amikor az ügy- ködését már nem lehetett leplezni. és az egyik esti iszogatás során összefutottam John Perry Barlow-val. hogy semmi olyasmit nem észlelt. beszélgetésünk so- rán azonban azt is megtudtam. miközben a cég szélvészgyorsan vált irányíthatatlanná. a Grateful Dead egykori dalszövegírójáról. ami aggodalomra adhatott volna okot. Bevezetés Miért olyan érdekes a tisztességtelenség? Egyetlen módon lehet kideríteni valakiről.

ami maga volt a nagybetűs Szándékos Vakság – nem pedig tuda- tos tisztességtelenség. Kenneth Lay és Andrew Fastow) okozta. hogy az utolsó kérdésre adott válasz gyökeresen megváltoztathatja a tisztességtelenséghez való hozzáállásunkat.10 Az (őszinte) igazság a hazugságról osztotta az Enront az új gazdaság innovatív vezetőjeként ábrázo- ló világképet. Az jutott eszembe. Vagyis. hogy az Enron katasztrófáját lényegében a cég három sötét lelkű felső vezetője (Jeffrey Skilling. . Természetesen az is elképzelhető volt. de lassanként az fogal- mazódott meg bennem. amelyik inkább a szándékos vaksággal függ össze. és hogy ez a fajta szándékos vakság más vállalatoknál is kimutatható. akik kitervelték és végre- hajtatták a nagyszabású könyvelői manipulációt. A Johnnal való beszélgetés előtt azt feltételeztem. Teljesen magával ragadott a csalás és a tisztességtelenség téma- köre. amikor kijelentette. mint John. és amit olyan emberek gyakorolnak.* Azon is elgondolkoztam. Miből fakad? Milyen mértékben képes az ember tisztességre és tisztességtelenségre? És talán ami a legfontosabb: a hazugság csupán néhány romlott ember sajátossága. amíg a történet be nem töltötte az újságok címlap- jait. hogy John és az Enron minden tanácsadója mélységesen korrupt. hogy talán egy másfajta típusú tisztesség- telenség lépett ebben a helyzetben működésbe – olyan. ha csupán néhány romlott alma felelős * Az Enron-csőd utáni nagyvállalati botránysorozat egyértelmű választ adott a kérdésre. hogy va- jon a barátaim és én hasonlóképpen viselkedtünk volna-e. aki az Enronnal való kapcsolatáról egy saját verzióval rendelkezett. mégpedig olyannal. akit kedveltem és csodáltam. Még jobban meglepett. az olvasóim és én. hogy a hazugság problémaköre talán mélyebben gyökerezik né- hány romlott almánál. vagy ennél sokkal szé- lesebb körű probléma? Rájöttem. hogy a botrány kitörésekor egyszerűen nem akarta elhinni. ha tör- ténetesen mi vagyunk az Enron tanácsadói. Ez elgondolkodtatott. hogy egészen addig nem vette észre a jeleket. De ott ültem az- zal a fickóval.

és irányíthatjuk természetünk- nek ezt az aspektusát. hogy először meg- értsük a tisztességtelenség működési folyamatát. az azt jelenti. és felismerte. hogy bárki viselkedhet tisztességtelenül a munkahelyén és otthon – Ön is. Mit tudunk a tisztességtelenséget kiváltó okokról? A racionális közgazdaságtanban a csalásról alkotott uralkodó nézet a Chicagói Egyetem Nobel-díjas közgazdászától. Az emberierőforrás-osztályok a felvételi eljárás során kiszűr- hetik a csalókat. * Az egyes fejezetekben felhasznált anyagokhoz és a kapcsolódó ajánlott iro- dalomhoz a teljes hivatkozási lista a könyv végén lévő Felhasznált és ajánlott irodalom fejezetben található. akkor a probléma könnyen orvosolha- tó. életbevágóan fontos. és a kijelölt parkolóhelyek hiánya miatt úgy döntött. hogy eleve megszabaduljanak az idővel tisztességtelennek bizonyuló alkal- mazottaktól. megbírságolják és esetlegesen elvontatják az autó- ját. hogy miként zabolázhatjuk meg. és megkockáztatja a bírságot. Később aztán kielemezte a saját gondolatmenetét a szituációban. a helyzet pusztán a lehetséges pozitív és negatív végkifejletek összehasonlításáról szólt. Azt is felismerte. ennek az elméletnek a születése meglehetősen hétköznapi okokra vezet- hető vissza. Gary Beckertől származik. hogy a várható költségek és előnyök mérlegelése során nem maradt tér a helyes és a helytelen mérlegelésére. aki szerint az emberek az egyes helyzetek racionális kielemzése alapján követik el a bűntetteket. . Ha pedig mindnyájunk- ban ott van ez a lehetőség. Miért olyan érdekes a tisztességtelenség? 11 a világ minden csalásáért. Ha azonban a probléma nem csupán néhány egyénre vonatkozik. viszont időben odaér a megbeszélésre. én is. majd rájöjjünk. Egy szép napon Becker későn érkezett egy találkozóra. vagy átalakíthatják a rendszert úgy. Ahogy Tim Harford is megjegyzi Az élet rejtett logikája (The Logic of Life)* című könyvében. hogy tilosban áll meg. hogy döntése teljes mértékben az elképzelhető költség-haszon mérlegelésén ala- pult – elkapják.

költség-haszon elemzésen alapulnak. és elégtelenek. Ameny- nyiben a SMORC tökéletlen modellt alkot a tisztességtelenség okairól. A SMORC nagyon konkrét modell a tisztességtelenségről – a kérdés csupán annyi. majd elkép- zeljük.12 Az (őszinte) igazság a hazugságról Megszületett tehát a racionális bűnözés egyszerű modellje (Simple Model of Rational Crime. vagy pedig fokozza a lefüleltek bünteté- sének mértékét (például hosszabb börtönbüntetések és nagyobb bírságok kiszabásával). a büntetés és általában a tisztességtelenséget elkövetők számára. a maga egyértelmű iránymutatásával a tör- vényvégrehajtás. ha a SMORC tisztességtelenségről al- kotott. hogy megéri-e kirabolni az üzletet vagy sem. hogy pontosan írja-e le az emberek valós életbeli viselkedését. Becker elméletének lényege. mennyi pénz található a kasszában. A költség-haszon számítás eredményét mérle- gelve aztán eldöntjük. hogy a tisztességgel kapcsola- tos döntéseink. fontolóra vesszük az elfogatás valószínűségének a mértékét. SMORC). meglehetősen leegyszerűsített nézete pontatlan. ha tényleg fülön csíp- nek bennünket (nyilvánvalóan beszámítva a jó magaviseletért járó enyhítést). vagy nem teljes? Ebben az esetben a tisztességtelenség leküzdésére alkalma- zott standard eljárások nem hatékonyak. ahogy Bec- ker. egyéb döntéseinkhez hasonlóan. Becker logikája alapján gyorsan felmérjük. De mi a helyzet akkor. akkor a társadalom kétféleképpen kezelheti a tisztességtelenséget: vagy növeli az elfogás valószínű- ségét (például több rendőr alkalmazásával és több térfigyelő ka- mera beüzemelésével). akkor először is azt kell kiderítenünk. mindez lényegtelen a racionális költ- ség-haszon elemzésünk tükrében. de akár könyvírással is tehetjük. A hétköznapi gazfickókhoz hasonlóan mindnyájan a saját előnyünket keressük az életünk során – bankrablással. kedves barátaim. és elhajtunk egy élelmiszerbolt mellett. Ha igen. Ez. Eszerint lényegé- ben mindnyájan úgy gondolkodunk és viselkedünk. a racionális bűnözés egyszerű modellje. hogy ténylegesen . hogy milyen büntetés vár ránk. Ha pénzre van szükségünk.

és a legracionálisabbnak tűnő megoldást választanánk. és az emberi törekvések egy fontos alkotóeleme. hogy ez csupán egy a mi érdekfeszítő és szövevényesen bonyolult emberi természetünk alkotóelemei közül. * A könyv a tisztességtelenség feltérképezésén túl alapvetően a racionalitásról és az irracionalitásról szól. Nem kérnénk meg a szomszédainkat arra. végezzünk el egy gyors gondolatkísérletet! Milyen lenne az életünk. hogy el- lopják az ingóságainkat. amiről ez a könyv szól. És pontosan ez az. mielőtt akár egy percre is elhagynánk az irodánkat. hogy az időnk jó részét jogi csatározással és pereske- déssel töltenénk. nem szabad megfeledkeznünk arról sem. ami egyben azt is jelentené. és tetteinket kizárólag a költség-haszon elv vezérelné? Amennyiben egy tisztán SMORC-alapon működő világban él- nénk. akkor ők is megpróbálják majd mindenünket ellopni. A matracunk alatt őrizgetnénk a készpénzünket. vagy elzárnánk egy rejtett széfbe. . hiszen ha felnőnek. ezért minden valószínűség szerint fiókba zárnánk a pénztárcánkat. Karvalyként lesnénk a munkatársainkat. mert attól tartanánk. ha mindnyájan szigorúan a SMORC- elvek mentén élnénk. minden döntésünket költség-haszon számítás előzné meg. És habár a tisztességtelenség témaköre a maga ne- mében is lenyűgöző. Miért olyan érdekes a tisztességtelenség? 13 mely erők késztetik az embereket csalásra. A megállapodást szentesítő kézfogás semmit nem érne: bármely tranzakcióhoz jogi szerződéseket kellene kötnünk. Dönté- seinket nem befolyásolnák az érzelmeink vagy a bizalom.* Élet a SMORC világában Mielőtt megvizsgálnánk az őszinteségünket és a becstelenségün- ket befolyásoló erőket. majd ezt a tudást kell alkalmaznunk a tisztességtelenség megzabolázására. Talán még gyermekeket sem vállalnánk. hogy vigyék be a házba a postai küldeményeinket.

Művészetrajongók. Egy februári éj- jelen állították fel a csapdát: Dan megjelölt bankjegyeket csúsz- tatott a pénztárdobozba. erre rengeteg lehetőségük is adódna. De ha egyetértünk abban. áprilisi adásában bemu- tatta Dan Weiss. egyesüljetek! Ira Glass a „This American Life” 2011. csupán készpénztároló dobozok. aki a washingto- ni John F. és amelyekből a visszajárót odaadták. hogy a SMORC világa nem kínál korrekt képet gondolkodási és viselke- dési folyamatainkról. akkor ez a gondolatkísérlet azt vetíti előre. majd elhagyták az épületet. hogy egyikünk sem szent. és az egyik nyomozójuk segített is megszervezni a leleplező hadműveletet. Az ajándékboltok az üdítőital-árusító standokhoz hasonlóan működtek.és zeneimádó nyugdíjasok – egyesített erővel árusította a látogatóknak a különféle portékákat. és ki- zárólag önös érdek vezérelné a tetteinket. aki a készpénzt szállította a bankba.1 Ő tartotta nyilván a raktárkészletet a központ ajándéküzletei számára. Nem volt külön pénztárgép. a fiatal egyetemista történetét. El is kezdett gyanakodni az egyik fiatal alkalmazottra. évente 400 ezer dollár felett értékesítettek. Kennedy Előadóművészi Központban (Center for the Performing Arts) dolgozott. Természetesen könnyű belátni. hogy lefü- leli a tolvajt. hogy nem csalunk és lopunk annyit. nem ad pontos leírást mindennapi életünk- ről. Volt azonban egy nagy probléma: a bevételből minden évben eltűnt körülbelül 150 ezer dollár. Amikor Dant előléptették ügyvezetővé. Kapcsolatba lépett a Nemzeti Park Szolgálattal (National Park Service). mint ha tökéletesen racionálisak volnánk. amelyekben 300 jóakaró önkén- tes – többnyire színház. amelyekbe az önkéntesek belehelyezték az árukért ka- pott pénzt. A boltok kivá- lóan teljesítettek. elhatározta.14 Az (őszinte) igazság a hazugságról és mivel a mi otthonunkban laknak. Tá- volról sem vagyunk tökéletesek. A nyomozó- .

jóakaró. részletes árlistákkal és eladási kimutatásokkal. hogy miért emelnek el időnként egy kis készpénzt vagy árucikket. Ahogy Dan Weiss megfogalmazta: „Ha esélyünk nyílik rá. akik csendben igazolásokat keresnek és találnak arra. hogy jegyzeteljenek le minden eladott árucikket és az értük kapott összeget. hanem egy rakás idősödő. Megkérte a nyugdíjasokat. hogyan maradunk becsületesek. hogy megvizsgálja a tisztességtelen viselkedést állítólagosan kiváltó költség-haszon elemzés vezérel- te erőket. ahogyan azt a művészetrajongó nyugdíjasok esetében is láthattuk. és kö- zelebbről szemügyre vesszük. hogy nem igazán. Sokkal inkább sokak tevékenysé- gének a következménye. . ráadásul a pénz és az árukészlet még az elbocsátása után is tovább apadt. mint számítani lehetett rá – megszűnt a lopás. A fiatal alkalmazott csupán 60 dollárt lopott el aznap éjjel. lopni fogunk egy- mástól… sokaknak ellenőrzésre van szükségük ahhoz. hogy a helyes dolgot tegyék. Amikor nagy mennyiségű pénz tűnik el. Ügy lezár- va. ahogy azt látni fogjuk.” E könyv elsődleges célja. lecsaptak rá. és – igen. Nem egyetlen eny- veskezű okozta a problémát. igaz? Később kiderült. Könyvemben feltérképezzük a csalásra csábító okokat. hanem azok az irracionális erők. A történet tanulsága minden. és találtak is a zsebében néhány megjelölt bankjegyet. Dan ezután összeállított egy készletnyilvántartó rendszert. Miért olyan érdekes a tisztességtelenség? 15 val a közeli bozótosban megbújva lesték a gyanúsítottat. gyakran nem ezek hatnak. amelyeket sokszor lényegtelen- nek tartunk. Amikor a megfigyelt alkalmazott aznap este elindult hazafelé. művészetszerető önkéntes. akik kiszolgálták magukat is a kéznél lévő pénzből és árucikkekből. a csalás nem feltétlenül egyetlen költség-haszon számítást elvégző és ren- geteg pénzt ellopó fickó műve. de. Ám. csak nem felemelő. rendszerint egyetlen szívtelen bűnöző munkájára gyanakszunk.

Megvizsgáljuk a tisztességtelenség társadalmi aspektusait is. hogy milyen erők vezérelnek valójá- ban. többek között az érdek- ütközést. hogy mások miként befolyásol- ják a helyesről és a helytelenről alkotott nézeteinket és a csalásra való képességünket akkor. A következő fejezetekben bemutatott kutatás közelebb visz bennünket a saját tisztességtelen viselkedésünk okainak megér- téséhez. amikor másoknak előnyük származik a becstelenségünkből. Ha végre tisztábban látjuk. hogy megmutatja a saját hozzáállásunkat befolyásoló belső és környezeti hatásokat is. és milyen körülmények hajlamosítanak a tisztességesebb vagy a kevésbé tisztességes viselkedésre. és miként csalunk a saját érdekünkben. hogy mitől üti fel a tisztességtelenség azt a csúnya fejét. A becstelenséget formáló erők felfedezésén túl a viselkedési közgazdaságtan egyik fő gyakorlati előnye. hogy nem vagyunk tehetetlenek az emberi gyar- lósággal (köztük a tisztességtelenséggel) szemben. ezenbelül pedig azt. Most pedig kezdődjék az utazás… . és ezáltal jobb viselkedési szokásokat és kívánatosabb következményeket alakít- hatunk ki. olyan gyakorlati kísérletek felé for- dítjuk figyelmünket. felismerjük. amelyekkel féken tarthatjuk őket. Miután szemügyre vettük a tisztességtelenség mögött meghú- zódó alapvető tendenciákat. és rámutat néhány érdekes megoldásra. Végül megkíséreljük megérteni a tisztes- ségtelenség működését. amelyek révén felfedezhetjük a mindenna- pi életünket becsületesebbé vagy éppen tisztességtelenebbé tevő pszichológiai és környezeti tényezőket. hogy miként befolyásolja azt mindennapi környezetünk struktúrája. miközben megőriz- zük az önmagunkról alkotott pozitív képet – ez a tulajdonságunk tesz képessé bennünket csalásaink túlnyomó többségére. a kreativitást és a puszta fáradtságot. a kötelezettségvállalást.16 Az (őszinte) igazság a hazugságról Megvizsgáljuk. a hamisítást.

Az egyik ilyen „ússzuk meg ingyen a tanítást” alkalommal egy különleges vendéget hívtam meg a viselkedési közgazdaságtan kurzusom órájára. Ön is csal. – Akartok egy kis PÉNZT keresni? . Lényegében win-win szituáció jön létre. időről időre én is csalok. Épp ezért érdekes vendégelőadókat hívok meg. – Azért jöttem ma el. – Az elmúlt évek során – meséltem a hallgatóknak – kiváló vendégünk az üzleti elit álmait segített valóra válni. hogy segítsek valóra váltani az álmaito- kat! A PÉNZRŐL szőtt álmaitokat! – kiáltotta zengő. hogy kevesebbet kelljen készül- nöm. fejezet Tényleg racionalizálható a bûnözés? Hadd mondjam ki nyíltan! Az emberek csalnak. ami egyúttal kiváló lehetőséget teremt arra is. mind a vendégelő- adó. zumbaokta- tóhoz is méltó hangon. Ez az okos. hogy fenntartsam a hallgatóim tananyag iránti érdeklődé- sét.1. jól szituált férfiú kiváló pedigrével rendelkezett: mielőtt prominens bankok és vezérigazgatók legen- dás üzletviteli tanácsadójává vált volna. mind pedig az én számomra. majd ügyvédi diplomát szerzett summa cum laude minősítéssel a Princetoni Egyetemen. Az első pillanattól fogva direkt és határozott volt. A vendég ezzel a bevezetővel lépett színre. társadalomtudományi. mind a csoport. Egyetemi tanárként időnként megpróbálom felkavarni az álló- vizet. És igen.

megváltozik az életetek. És te? – mutatott egy másikra. és kiengedjem helyettetek a kéziféket. Nem-nem! Mindnyájan szegények vagytok. lássunk hozzá! Azzal Dzsingisz kántól kezdve napjainkig felsorolt néhány hírhedt szélhámost. – Nyaralásra költöm. Martha Stewartot és még sok má- sikat. Bernie Madoffot. hogy én az vagyok. hogy megnyugtassalak benneteket: nincs ezzel semmi gond. Van köztetek gourmet? Felemelkedett néhány kéz. hogy 10 millió dollárért a pároto- kon is átgázolnátok. – Ül közöttünk gazdag ember? Azt tudom. – HÁZAT? Mi. egyetemisták nem vagytok azok. tetszett nekik az előadó lelkes. Meg- kérte a hallgatókat. Figyeljetek. . hogy csalással megszereztétek az első 10 mil- lió dollárotokat! – mondta.18 Az (őszinte) igazság a hazugságról Mindenki bólogatott és tapsolt. én pedig elárulom a titkot! A lelkesítő bevezető után csoportfeladatok következtek. újszerű megközelítése. Azért vagyok most itt. – Olyanok akartok lenni. Rajta. mint ők! Pénzt és hatalmat akartok! És csalással meg is kaphatjátok. – Mit vesztek a pénzen? Te például. köztük vagy tucatnyi vezérigazgatót: Alex Rodriguezt. Azonban a CSALÁS erejével mindez hamaro- san már a múlté lesz. hogy hunyják le a szemüket. Kérdezzétek csak meg Donald Trumpot! Mindnyájan tudjuk. de ti. – Mi a helyzet a Jacques Pépin által személyesen készített étel- lel? Borkóstoló a Châteauneuf-du-Pape-ban? Ha elég pénzt ke- restek. örök luxusban élhettek. gazdagok REZIDENCIÁNAK hívjuk. és vegyenek három mély. tisztító lélegzetet. – Képzeljétek el. a türkiz ingben! – Házat – felelte szemérmesen a hallgató. – A magánszigeteden? Tökéletes! Amikor a nagy csalókhoz méltó mennyiségű pénzre tesztek szert.

– Érzékelem a habozásotokat – állapította meg az előadó. Nézzük csak meg Bernie Ebberst. . szinte kettészakította őket a gazdagság irán- ti vágyakozás és a felismerés. – Megvan az ESÉLYE annak. Az előadás végén megkértem a diákokat. a WorldCom koráb- bi vezérigazgatóját! Az ügyvédje bedobta a „De hát én nem is!” védőbeszédet. A vendégelőadóm – aki a valós életben Jeff Kreisler humoris- ta. És a hátrányai? – Elkapnak bennünket. azt állítva. Jeff előadása közben a hallgatók fel- ismerték. – Nem szabad hagynotok.” Később Skilling azt vallotta. DE – és íme. hogy az érzelmeitek irányítsák a cse- lekedeteiteket! A költség-haszon elemzéssel le kell győznötök a félelmeiteket! Melyek a csalással történő meggazdagodás előnyei? – Gazdaggá válunk – válaszolták a hallgatók. – Ugyan! – legyintett az előadó. a titok! Csalás miatt le- bukni és a csalásért büntetésben részesülni két teljesen külön történet. hogy elkapnak bennünket. még mindig elszökhetünk egy kiadatási törvénytől mentes országba. Vagy Jeff Skillinget. és légy gazdag!) szerzője – keményen érvelt az erkölcsi megfon- tolások mellőzése és a pusztán költség-haszon alapon meghozott pénzügyi döntések mellett. aki elhíresült emailjében azt írta: „Semmisítsétek meg a dokumentumokat! A nyakunkon vannak. hogy milyen izgalmas dolgokba kezdenének az első 10 millió dollárjukból. hogy nem igazi példaképpel van dolga. mi folyik körülötte. a Get Rich Cheating2 (Csalj. milyen mértékben illik bele a saját viselkedésük a SMORC-ba. hogy a csalás erkölcsileg helytelen. hogy gondolják végig. Tényleg racionalizálható a bűnözés? 19 Ekkorra a hallgatók többsége már kapiskálta. Ugyanakkor óhatatlanul zavarta és taszította őket a csa- lás mint a sikerhez vezető legjobb út szentesítése. hogy Ebbersnek fogalma sem volt arról. az Enron egykori vezér- igazgatóját. Ám miután az elmúlt tíz percet végigálmo- dozták arról. ha ezek a védelmi maszlagok nem válnak be. és egy szatirikus hangvételű könyv. hogy teljesen racionális szempontból nézve tökéletesen igaza van. – Így igaz. hogy csupán „szarkasztikus” volt! Na mármost.

hogy figyelmesen tanulmányozzák ezeket a sorokat!) Kollégáimmal. amelyet a bűn- tett elkövetésétől várunk. ahol akkoriban tanítottam) kampuszának teljes területén szóróla- pokat helyeztünk ki. hogy miként mérjük majd a csalást a könyvben felvázolt kutatásokban. (2) a leleplezés valószínűségét. fejezetben bemutatott kutatások egy részét. mind Jeff tisztességtelenséghez való közelítése há- rom alapvető elemet tartalmazott: (1) a nyereséget. hogy pontosan lássuk. . vagy sem. – És ezek közül hányat használtok ki? És mennyivel több csalást tapasz- talnánk magunk körül.20 Az (őszinte) igazság a hazugságról – Egy átlagos napotokon hány alkalom kínálkozik olyan csa- lásra. Nina Mazarral (a Torontói Egyetem professzo- ra) és On Amirral (a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora) úgy döntöttünk. hogy megéri-e számára elkövetni egy adott bűntényt. (A következő néhány olda- lon részletesen bemutatom. körülbelül 10 percnyi idejükért cserébe. de a hallgatóim (és jómagam) feszengése a SMORC járulékos következményei miatt azt súgja. és (3) a várható büntetést elfogatás esetén. mi is történik. érdemes némiképp mélyebbre ásni a témában. ezért kérem.* * A Kiszámíthatóan irracionális (Predictably Irrational) olvasói felismerhetik az ebben és a 2. hogy közelebbről szemügyre vesszük. Az első komponens (haszon) másik kettővel (költségek) való összehasonlításakor a racioná- lis ember el tudja dönteni. amelyet büntetés nélkül megúszhattok? – kérdeztem. ha mindenki megfogadná Jeff költség-ha- szon megközelítését? A kutatás előkészítése Mind Becker. Az MIT (a Massachusetts Institute of Technology. miként csal- nak az emberek. amelyek akár 10 dolláros kereseti lehetőséget ígértek a hallgatóknak. Előfordulhat. hogy a SMORC megfelelően írja le a becsüle- tességgel és a csalással kapcsolatos döntéshozást.