You are on page 1of 13

Az identitásfejlődés kitüntetett

szakasza - a serdülőkor

BA I.évf.
Tanulás, kommunikáció, szocializáció

utál!”) . potenciálisan fenyegetőnek látni a számára fontos embereket (akármilyen harmonikus is volt a viszonyuk korábban). hormonális változások • az érzelmi-indulati élet átalakulása: önmaga számára is nehezen érthető érzések és impulzusok jelennek meg • a társas viszonyok átalakulása: elkezdi idegennek. másodlagos nemi jegyek megjelenése. és a számára belül elfogadhatatlan indulatokat a külvilágban látja visszaköszönni („A tanár hülye. Az iskoláskor/gyermekkor végét jelző bio-szocio-pszichológiai fordulat • A korábban megszilárdult ön- azonosság és ön-folyamatosság élmény megszakad. • Ennek okai: • gyors testi gyarapodás: a testséma átalakulása.

• A rendszeres. Kognitív változások • A biológiai és társas-érzelmi változásokat az elme új minőségének kialakulása kíséri. • Logikus konklúziót von le. . • Szisztematikus módon ellenőrzi azokat. logikus. és nemcsak a közvetlen valóságról gondolkodik. • Egy probléma megoldásában: • Hipotéziseket használ. hipotetikus gondolkodás megjelenése. • Hipotetikus-deduktív érvelés megjelenése. (lehetséges  valóságos) • Rendszerezetten különít el és kombinál változókat. • Piaget: formális műveleti gondolkodás megjelenése (12-13 éves kortól) • A lehetőségek teljes világáról.

(Metakogníció!) • Tervez • Újragondolja a konvenciókat. te miért nem vagy tökéletes?” • „agyalás” egy problémán minden szemszögből  „okoskodás”. döntésképtelenség: „Moziba menjek Zsuzsiékkal vagy a kávézóba Éviékkel?” . hogy…” • ideális élet és ideális társadalom tervezése  összeütközés a szülőkkel: „Anya. • Ezek a megismerési készségek kéz a kézben járnak a társas-érzelmi változásokkal: • más emberek nézőpontjának figyelembevétele (képzeletbeli közönség előtt teljesíteni): „Biztos azt gondolja rólam. Kognitív változások • Képes a gondolkodásról gondolkodni.

biológiai funkcióinak olyan új integrációja jön létre. terveinek. • társas-szexuális viszonyulásainak. • világgal és önmagával kapcsolatos vélekedéseinek. Hol az átmenet vége? . amely • érzelmeinek-indulatainak. kognitív. az adott kultúra által jóváhagyott felnőtt egységét hozza létre. Az iskoláskor/gyermekkor végét jelző bio-szocio-pszichológiai fordulat • Az átmenet végére társas.

ahol gördülékeny az átmenet a felnőttkorba. • DE Mead következtetéseinek. módszereinek megkérdőjelezhetősége! .1953-New Guinea): a kulturális faktor jelentőségére mutat rá. mint „Sturm und Drang” időszak. • Ahol a felnőtt témákba a gyermek kezdettől fogva nyíltan be van vonva. • Hangsúly az intenzív és változékony érzelmeken. • Vannak olyan társadalmak. A személyiség fejlődése • Stanley Hall (1900-as évek eleje): a serdülőkor. • De nem féltetlenül jár együtt ennyire intenzív érzelmi hullámzással! • Margaret Mead (1928-Samoa.

A személyiség fejlődése • Sigmund Freud (1935): genitális fázis. • A kiindulás biológiai. • Szexuális vágyakozás  ellenségesség. • A fallikus részösztönök és az ödipális konfliktus újraaktiválódása. • A szülőkkel való „kapcsolati vihar” tehát feltétlenül része a folyamatnak. . • Elhárítás-védekezés: reakcióképzés.

elméleti problémákra fókuszálni a valóságos. Az ösztönök feletti kontrollvesztéstől való félelem miatt túlzott szigorúság önmagukkal szemben (vagy rejtőzködés). testi ösztönszükségletek helyett. • Szorongás megnő. A személyiség fejlődése • Anna Freud (1946): az Ösztön-Én és Én közti latenciában kialakult viszonylagos egyensúly megbomlik a libidó újraéledésével. • Intellektualizáció:absztrakt. . • Aszketizmus: vagy ön-megtagadás. • Új és meghatározó védekezési mechanizmusok.

. amilyen lehetőségeket a kultúra nyújt? Pszichoszociális moratórium – ideológia és személyközi elköteleződések keresésének ideje. A személyiség fejlődése • Erik H. Erikson (1968): a fejlődési szakaszra jellemző krízis: identitás elérése szemben szerepdiffúzióval. és ezt hogyan tudom illeszteni ahhoz. • Fő kérdések: Milyen vagyok? Mire vagyok képes? Milyennek látnak mások? Mihez van tehetségem. • A gyermekkorban kifejlesztett folytonosság és azonosság élmény megkérdőjeleződik.

még nem köteleződtek el. • Moratóriumban levők: a krízis jelen van. . életpályának) megléte vagy hiánya mentén. elköteleződnek. gyors elköteleződés. • Valódi identitás(teljesítők): krízist átélik. • Diffúz identitás: krízis hiánya és elköteleződés hiánya. Az identitás keresése • James Marcia (1979): identitás állapotok serdülőkorban. • Korai zárók: krízis hiánya. • A krízis (döntéshozás) és az elköteleződés (ideológiának.

.

szociokulturális tényezőktől .az értékrendszerek közti ellentmondás mértékétől .a személyiség korai fejlődésétől. Szülők és/vagy kortársak • A szülőktől való függés és a valódi függetlenség közti átmenet: kortárscsoporttól való függés. . • Szülő értékének vagy csoport értékének követése? • Függ: .a kérdéstől . • Átmenetileg a csoport definiálja az identitást.

miközben a homoszexualitás gyakorisága jóval alacsonyabb később. • A „próbálkozás” ideje. • Homoszexualitás vagy heteroszexualitás: a serdülők 10-15 %-nak van legalább egyszeri homoerotikus tapasztalata. mások nézőpontjainak megértése). szülőkről való leválás (DE párhuzam a szülőkkel és a barátokkal való kapcsolati intimitás között. Mit pótol? . (párkapcsolatokban még korlátozott testi szexualitás  helyette „lelkizés”) • Túl korai szexualitás: valódi intimitás átélésének hiánya. vö. • Oka: kognitív fejlődés (érzelemkifejezés. (vö maszturbáció) • A szexuális kapcsolatra való érzelmi érettség kialakulóban van. korai kötődés súlyos hiányosságai – alacsony intenzitású kapcsolatok) • Hasonló hasonlót keres: elkülönülni a szülőktől úgy könnyebb. Barátságok és szexualitás • A barátságok ekkor a legközelibbek és a legintenzívebbek. mint én. ha kívülről támogat valaki. aki ugyanúgy látja a világot. • A szexuális identitás kiforrásának ideje.