You are on page 1of 21

Különböző kultúrák – különböző

nevelési szokások
Tanulás, kommunikáció, szocializáció
BA
I.évf.

• „bármi amit előre meg tudunk mondani az újszülöttről - ha feltételezzük
a csoport folyamatos létezését és fennmaradását - a kultúra jellemzője
lesz, amibe beleszületik” (és csak nagyon kis részben szól a gyermekről!)
(Henry Dollard)
– Milyen ruhát hord
– Milyen eszméket vall
– Milyen fontos életszakaszai, kapcsolatai lesznek
– Stb.
Kulturális hatások elemzése: mindennapos cselekvések szintje.
A gyermek fejlődési fülkéje:
– gyermek környezetének fizikai és társas elrendezését,
– gondoskodás kulturálisan szabályozott formáit
– a szülők gyermekről alkotott elméleteit
foglalja magában

Michael Cole: kulturális pszichológia .

.

A fejlődés szociokulturális megközelítése • von Herder (vö. (Dialógusok!) • A fő kérdés: a kulturális „eljárások”. 1. a kultúra által megosztott tudást reprezentálja  miről és hogyan gondolkodjanak. • Lev Vigotszkij (1896-1934): 1. a szülővel való dialógus során a szülő fokozatosan adja át a feladatmegoldás felelősségét a gyereknek – „alá- állványozás” . mentális fejlődés a társakkal (szülőkkel) való interakcióban bontakozik: külső beszéd belső beszéd  gondolkodás 2. • A fő mozgatórugó:a mindennapokban zajló szociális folyamatok. 3. kulturális kontextusban zajlik. A tudás átadása. előadás) öröksége: a fejlődés mindig adott szociális. gyakorlatok elsajátítása.

• A proximális fejlődés zónája (Vigotszkij): a távolság a gyermek által önállóan teljesíthető és a tapasztalt „segítővel” teljesíthető között. • Kollaboráció internalizáció. amelyben a szülő hatékonyan tudja előre lendíteni. . A gyermek kompetenciáján éppen túlmutató feladat. A gondolkodás társas gyökerei • Közös részvétel kulturálisan meghatározott tevékenységekben egy tapasztaltabb (idősebb) partnerrel.

Belső beszéd.youtube.szervező.com/watch?v=ibEP4xBdJco&feature=related . • ZPD: teljesítmények köre – éppen túl a gyerek képességeinek a határán • Külső kör: olyan teljesítmények. • Alá-állványozás: http://www. A proximális fejlődés zónája (ZPD) • Belső kör: a gyerek számára megoldható (betanult) teljesítmények. amelyekre még nem képes.

Játék ideje 2. A kultúra hatására alakul ÉS a kultúra alakítója is! Kulturális összehasonlítás dimenziói: 1. A játék helye a különböző kultúrákban Játék = gyermek „munkája”.Játéktársak 3 – Játéktárgyak 4 – Milyen társas és fizikai környezetben játszanak 5 – Hogyan és mennyire vonódnak be a felnőttek? .

több bunyózós Minél inkább része a felnőttek játék. életre való felkészítés – a formális oktatás Alacsonyabb SES. gyerekgondozási Fiúk: nagyobb térben. tér vissza a játékaiban. nagyobb Társas és fizikai környezet: csoportokban. A játék helye a különböző kultúrákban Idő: falusi. . alacsonyabb szerepében technologizáltság - Ipari társadalmak: felnőtt >határozottabb elkülönülés. földművelő. több nagymotoros tevékenységeinek  annál realisztikusabban tevékenység. Magasabb SES. képzettség -> Helyette: média és játékeszközök. munkatevékenységekhez alig férnek hozzá. Hagyományos közösségek: játék = felnőtt hogy melyik játék lányos/fiús. Kulturális különbségek abban. lányok 4%-32% kevesebb idő a játékra. mert évtől. több uniszex játék Mintha-játékok és mesehősök. Univerzális. nem-ipari kultúrák  Társak: nemi elkülönülés 3. messzebb segítség (6 é) az otthontól. Intézményes gyereknevelés – kevés ffi modell. több háztartási munka.

• „Amerikai pedagógiai modell” (LeVine és mtsai. exploráció serkentése.individualisztikus • Egymástól való függőségre orientáló kultúrák. és az új tárgyak felfedezésének kifejezett tiltása. (DE nem okoz elmaradást a kognitív fejlődésben!) • A játék társas vagy kognitív-nyelvi aspektusait hangsúlyozzák-e? • Függetlenségre orientáló kultúrák. Guatemala): a fejlődés előre programozott. A kognitív fejlődés kulturális különbségei – manipulációs játékok • Tárgyak explorációja. mint tanárra. és a bébi minél korábbi oktatása anyai figyelmének középpontjában kell legyen. „magától is megy”  kevés játék.1994): „Az amerikai fehér középosztálybeli anya sok egyéb között úgy tekint magára. (Japán) .”  sok és speciálisan kifejlesztett játék. • Dél-Amerikai vidéki kultúra (Maya. (USA) . eszközhasználat és játék – szoros összhangban a szülői vélekedésekkel.kollektivisztikus . akinek a csecsemő a tanítványa.

Tárgyakkal és gondozókkal megtámogatott játék. Kulturálisan visszafogott játék: a szülők csak igen kevés játékot tolerálnak. sem energiát nem fektetnek bele a szülők. 2. Játék – kognitív és szociális fejlesztés eszköze. hogy játsszon. Inkább felnőttekkel. falusi. Kulturálisan elfogadott játék: nem-ipari. euro-amerikai családok. Közös játék „csak úgy az örömért”. Yucatan Maya (Mexikó): „ a gyerek ne hazudjon a játékban sem” – mintha-játék elutasítása . A játék jelentése 1. 3. Játékeszközök helyett természetesen elérhető tárgyak.mint társakkal. Elvárják. de sem időt. alacsony jövedelmű közösségek. Kulturálisan előtérbe helyezett játék: városi. középosztálybeli.

és több utalás a gyermek személyes preferenciáira. Vö. Kollektivisztikus VAGY individualisztikus kultúrák. . • Kulturális eltérések: ázsiai és észak-amerikai kultúrák összehasonlítása. Feltételezhető hatások a szelf- szerveződésére. A kognitív fejlődés kulturális különbségei – önéletrajzi emlékezet • Az anyai narratív stílus: elaboratív / repetitív stílus (Fivush. és több utalás erkölcsi szabályokra és viselkedési normákra. A szelf-fogalma – kultúra felépítése. 1991). véleményére. Leichtman és Davies. • Wang. Peking: repetitív stílus.2000: Boston: elaboratív stílus.

Fenyegető helyzetben. vagy ha fájdalma van (külső/belső fenyegetettség) a kötődés aktiválódik: anya felé fordulás. 2. A kötődés létrejöttének viselkedéses jegyei 1. . Anya távolléte ellen tiltakozik: szeparációs szorongás. Anya jelenlétében. 3. vagy ha fáradt. exploráló viselkedés közben anyához visszatérés-elindulás.

kultúrától függő dimenziói vannak a kötődés fejlődésének? . 2007) • Ainsworth (1967): Uganda –első • Későbbi kultúrközi vizsgálatok kérdései: 1. Milyen kontextuális. Az USA-ban elkülönített három féle kötődési típus (biztonságos – bizonytalan) univerzálisan megjelenik? 3.A társas-érzelmi fejlődés kulturális különbségei – kötődés (van Ijzendoorn and Sagi. Az anya-gyermek kötődés univerzális jelenség? 2.

és ő a felelős a gyermek egészségéért. idősebb testvérek vállalják.A társas-érzelmi fejlődés kulturális különbségei – kötődés (van Ijzendoorn and Sagi. mind a nyugati kultúrában. ő a testvérem!” • Kötődés vizsgálatok: bár más módon fejezik ki a a kötődési igényeiket (ölelés ekvivalens kézfogás). 2007) • Több gondozóval felnövő gyermek. de a kötődési mintázatok hasonlóan jelennek meg. de az anya végzi a fizikai gondozás nagy részét. . • Gusii (Kenya) • A gyermeknevelés feladatait az anya mellett pl. • „Nem nehéz.

(függés  függetlenség paradoxona) . • Az anya által nyújtott korai biztonság. hogy fokozatosan betagolódjanak a kortársak közösségébe.A társas-érzelmi fejlődés kulturális különbségei – kötődés (van Ijzendoorn and Sagi. • 2-3 évesen már inkább kortársak társaságában. • A korai szenzitív viszonyulás:a függetlenség felé. szenzitív viszonyulás lehetővé tette. ahol az idősebbek vállalják a felelősséget a kisebbekért. 2007) • Bushmanok (Botswana) • Azonnali szükséglet kielégítés: anya közelében. Anya testén lévő tárgyak szabad explorációja.

1985) • Izrael. anya. • Éjszaka. „Collective sleeping practices” • A szüleikkel alvó gyerekek körében magasabb a biztonságosan kötődök aránya. jól funkcionáló. középosztálybeli családok gyermekei. • Ép. 2007) • Gyermek-intézményekben felnövő gyerekek. kibucok. • A bizonytalan (ambivalens) kötődés másik oka: az ország és az egyén állandó fenyegetettsége! • Kötődési kapcsolatok hálózata (apa. (Sagi. Az alvótermekben alvóknál több volt a bizonytalan (ambivalens) kötődésű. A társas-érzelmi fejlődés kulturális különbségei – kötődés (van Ijzendoorn and Sagi. . metapelet): a biztonságos kötődés kompenzálhatja a bizonytalant.distressz: Ismeretlen gondozó vs szülő.

2007) • Amae.a túlságosan függő gyermekkel szemben!) • Idegen Helyzet: túl stresszes a japán babáknak. függőség. állandó szoros közelség az anyával. nagyobb arányú bizonytalanul (ambivalensen) kötődő. A társas-érzelmi fejlődés kulturális különbségei – kötődés (van Ijzendoorn and Sagi. • Függőség (interdependencia) erősítése. • Japán. kötődés. • A hierarchikus viszonyban levő emberek között: amae = függjünk mások szeretetétől és számítsunk rá. (Uakkor az anyák a biztonságosan kötődő gyermeket látják ideálisnak. • Érvényes-e a kötődés nyugati fogalma a japán kultúrában? . ráhagyatkozva a másik engedékenységére.

teóriákat  saját értelmezési keretén belül megérteni a jelenségeket? • Átültetés nehézségei! . mérési módokat használjuk más kultúrák leírására  interkulturálisan érvényes vagy kultúra- specifikus jelenségek? • VAGY az adott kultúrában dolgozzunk ki az ottani társadalmi és fejlődési sajátosságokat figyelembe vevő módszereket.A krossz-kulturális kutatás alapvető kérdései • A nyugati. iparosodott kultúrában kidolgozott fogalmakat.

• Dakota-sziúk. hosszú (3-5 év) szoptatási időszak. • A szoptatás fontossága: azonnali szoptatás minden jelzésre. • Nincs valódi elválasztás. (korlátlan szoptatás  nagylelkűség) • Harapás szigorú tiltása megtorlása  a frusztrált harag „táplálása”. . hanem fokozatos átszokás. • Dél-Dakota (Pine Ridge Rezervátum) 1930-as évek. Az identitásfejlődés kultúra által megszabott útjai – Erik H. (harapási vágyak elnyomása  lelkierő a harchoz. ellenség bántalmazásához). Erikson • Gyermeknevelés  csoportidentitás.

Erikson • Gyermeknevelés  csoportidentitás • Yurok törzs (Észak. Az identitásfejlődés kultúra által megszabott útjai – Erik H. .California) • Minimális ösztönkielégítés a születés utáni két hétben (maximális depriváció)  normális táplálás kezdete  ínség-bőség minta megtapasztalása csecsemőkorban  lazac. aztán nagyon kevés fogható.halászat mint fő tevékenység: amiből időszakosan nagyon sok.