You are on page 1of 13

A család szerepe a fejlődésben

Tanulás,kommunikáció, szocializáció
BA I.évf.

Alapvető funkcióik • Első „kis csoport” – a társas élet felé. • Személyközi viselkedések elsajátításának első színhelye. • Társadalmi atom? • Hagyományos család – alternatív családmodellek: „szivárvány-család” .

önszabályozásra és fejlődésre képes rendszernek tekinthetjük. A családot nyitott. de egymáshoz való viszonyuk is fontos kérdés. A család rendszerszemlélete 1. de információ áramlás. (egyének – kapcsolataik -család. Önálló egység. férj-feleség ar. 2. • „Félig áteresztő” határok: elszigetelnek. • A rendszer: több mint részei összessége. kohézió stb. szülői~) Önállóan tanulmányozhatóak. házastársi~. viszonya az anya-gyermek ar-hez) . Alrendszerekből épül fel. (gyermeki~. ( pl. mint csoport) • Saját jogú tulajdonságok: érzelmi atmoszféra.

Csak magadra számíthatsz!) Életfelfogások. • Ütközések a kis szabályok szintjén! . Dinamikus egyensúly fenntartására törekvő önszabályozó rendszer. • Kis szabályok: élet rendje és stabilitása. A család rendszerszemlélete 3. (pl. Homeosztázis. (pl. ruhák rendje) • Nagy szabályok / alapszabályok: áthatják a mindennapokat. • Változás és egyensúly dinamikája. (vö organizmus) • Szabályrendszer: hogyan kell /jól/ biztonságosan élni? • Szülők eredeti családjából származnak (tradíciók és társadalmi-történelmi hatások)– egyeztetés az együttélésben.

cirkuláris okság. A család rendszerszemlélete • 4. Házastársi kapcsolat A gyermek vis és fejl Szülőség . A rendszer tagjai kölcsönösen hatnak egymásra .

Cirkuláris okság • A lineáris okság helyett (ki okozza kinek a baját?): a család mint egész vizsgálata. kommunikációs sémák. struktúrák. . egy páciens tünetét). • Szabályok. • Beavatkozás: fogalmak és folyamatok átértékelése. • Nincsen bűnbak  mindenki a „jóra” törekszik  a család stabilitásának fenntartására  DE ezzel rosszul funkcionáló stabilitást tarthatnak fenn. amelyek fenntartanak valamilyen zavart (pl.

házastársi – nő és férfi együttélése. Elválasztás és összekötés. Átmeneti vagy tartós? . szülői – vele való viszonylatban alakulnak ki az első tapasztalatok az aszimmetrikus viszonyokról 3. gyermeki – első kortárs csoport • Alrendszer-váltás: valaki nem a saját alrendszerének megfelelő szerepet kell. Strukturális jellegzetességek • Alrendszerek egymáshoz való viszonya: egyértelmű és világos határok. hogy betöltse. gyerekszülő). funkciók. szimmetrikus viszony 2. • Funkcióik: 1. (fiúférj.

merev befelé és kifelé is: kívül is képtelenek kapcsolatot teremteni) vagy ellentétes. (Pl. Strukturális jellegzetességek • Határvonalak az alrendszerek között: a család életciklusától függően változnak. de nehezített autonómia. kifelé merev: túlvédik a külső hatásoktól is) .) • merevek  kevésbé véd. gyors önállósodás. befelé összemosódott. (Összefonódott család. összetartozás.) • A család és a külvilág közti határvonal: hasonló (pl. nehézkes a kommunikáció. (Laza kapcsolatú család. • A családon belüli határok lehetnek… • elmosódottak  védettség.

 objektív véleménykülönbségre viszonylati kommunikációként reagál: „ha szeretnél. Kommunikációs jellegzetességek • A kommunikáció tartalmi és viszonylati vonatkozása. .  tartalmi szinten próbálni megoldani egy viszonylati kérdést („Miről is beszélünk?”)  sikertelen! konfliktus! • 2.”) • Ha a viszonylati kommunikáció tartósan kölcsönös és egymást megerősítő. („Jó ötlet. de fáradt vagyok. • 1. vennél még”. hogy nem bírom ki!”  csapdahelyzet. • Paradox kommunikáció: „Ne törődj vele. • Ha a viszonylati és a tartalmi kommunikáció összezavarodik  kommunikációs zavar. akkor a tartalmi egyet-nem-értés „belefér” és egyértelmű.

kétszemélyes család átalakítása háromszemélyessé. szokások. hogy senki ne érezze veszteségnek. GOND lehet: apa kiszorulása.életciklusok • Fejlődés fázisai: • Újonnan házasodott pár. hagyományok egyeztetése. a férfi-nő kapcsolatban. . GOND lehet: leválás az eredeti családról. szexuális kapcsolatuk sérülése. gyermek nélkül: felnőtt és közös identitás építése. anya izolálódása. életritmus. életmód. A család fejlődése. férfi. saját igények egymással való megosztása.és női szerep megoldása • Csecsemős család: várandóssággal kapcsolatos változások elfogadása a nőben.

hogy már nem csak ő gondoskodik róluk. . vagy a gyermek teljesítménye körüli konfliktusok. újraegyeztetni a szülői és a munkahelyi szerepeket. a gyerek teljesítményének elfogadása. A család fejlődése. hogy támogassa.6 éves korig): a gyermek önállósodásával anya visszatérése a munkába.életciklusok • Kisgyermekes család (2. ebben a szülők egyezségre kell jussanak. apa fokozottabb bevonódása a gyermeknevelésbe.5 . GOND: a terhelés osztozása körüli.12 éves korig): a gyerek teljesítményét a szülő egyre nagyobb feladatvállalással kell. nyílt konfliktusok a gyermekneveléssel kapcsolatban • Család iskoláskorú gyermekkel (6. GOND lehet: apa presztizs veszteségnek éli meg.

elszakadási törekvések tolerálása és biztonságos érzelmi háttér nyújtása. GOND lehet: szülőség „elvesztése” a kapcsolat kiüresedésével jár. szeparációs félelmek. szülői szerepek újradefiniálása – távolról szülőnek lenni. még aktív szülők . új egzisztenciális célok meghatározása. amit elért. amit átmenetileg el kell tudni fogadni. ha nem elégedett azzal. életközépi visszatekintés – karrier. . újra megtalálni nő-férfi viszonyukat. „üres fészek” hatás.életciklusok • Család serdülő korú gyermekkel: a gyermek önálló identitáskeresése elhalványítja a családi identitást. támogatóból támogatottá tudni válni GOND lehet: önértékelési problémák. gyermeknevelés. GOND lehet: a serdülő kritikussága elbizonytalanítja vagy durva visszacsapásra készteti a szülőt. • Inaktív öreg házaspár családja: a veszteségek elfogadása. integritásválság. nagyszülői szerep elfogadása. A család fejlődése. • A felnövekedett gyermeket kibocsátó család: magukra maradt.

A család fejlődése.életciklusok • Minden fejlődési fázissal új viszonyokat kell létrehozni (szerepváltások)  HA túlzott rigiditás  problémák. • Fejlődési váltás – átmenet – krízis. – fordulópont: amikor a régi működési módok már nem funkcionálnak. . de még nincsenek újak.