You are on page 1of 12

BARACSI ÁGNES-HAGYMÁSY KATALIN-MÁRTON SÁRA

NEVELÉSI GYAKORLAT VÁLTOZÓ ISKOLAI
SZÍNTEREKEN

• AZ OSZTÁLYFŐNÖKI SZEREPVÁLLALÁS DILEMMÁI
MÚLT-JELEN-JÖVŐ

E dimenziók jelzik az osztályfőnöki funkció komplex. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI SZEREPVÁLLALÁS DILEMMÁI MÚLT-JELEN-JÖVŐ A 150 évre visszatekinthető osztályfőnöki szerepkör az utóbbi években elég bizonytalan tartalmú szereppé vált.   2 . viszont súlya. Az osztályfőnöki tevékenységet befolyásoló hatások: • a gyermektől induló hatások. rugalmas és integrált jellegét s azt is. • a kollegáktól érkező hatások. mely megnyilvánul a csoportfelelős. és a hivatalból kijelölt személyi felelős feladatkörben. a fenntartó által biztosított kondíciók. Sajnos a tapasztalatok azt igazolják. az osztályfőnöki a szerep konkrét megjelenési formáját nagyban befolyásolják. Így a hagyományos funkció megőrzése mellett a megújulás felelőssége az egyes intézmények hatáskörébe került. Így a megváltozott társadalmi és szociális kihívások következtében fellép az osztályfőnöki munka igényének alapos áttekintése. Az osztályfőnöki szerep tartalma Az oktatási rendszer folyamatos változása hangsúlyeltolódásokat idézett elő. A társadalomban bekövetkezett változások. mely megjelenik az értékek átrendeződésében is. illetve a szülők irányában ható információk. a pedagógusok szakmai szabadságát. E negatív tapasztalat valószínű visszavezethető az iskola világának elszemélytelenedéséhez. az aktuális körülmények. mivel tartalmára hat az adott iskola programja. a helyi lehetőségek. • a szülők felől. az iskolai szereplők mentálhigiénés állapotának romlásához is. differenciált. ezzel biztosítva az iskolák. • a helyi tanterv készítéséhez nyújtott információk. hogy az iskolák túlnyomó többségében bár a hagyományos szerep megmaradt. Az osztályfőnök feladatköre Az osztályfőnök szerepe igen sokrétű. hogy e szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. presztízse nagymértékben csökkent.

• a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulásra. segítségnyújtásra. Az alábbiakban felsorolt feladatkörök a következő területeken határozzák meg az osztályfőnök tevékenységét: 1. szükségleteinek képviseletére. . értékközvetítésre irányuló nevelőmunka.) Az osztályfőnöki órák megtartása. . • fejlődésük értő követésére.) A kapcsolattartás különböző formáiban végzett teendők.a tanulók szűkebb és tágabb környezetében nyert tapasztalatok feldolgozására.a megfelelő gyermekvédelemre. .a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtésére: • a tanulók megismerésére.az osztályközösség minőségének fejlesztésére. . az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására.A feladatkör kiterjed: . • fejlesztő értékelésre.) Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok. • az információcsere biztosítására.) A gyermek személyiségének fejlesztésére. . 3. 2. szükségleteinek képviseletére. 1. s annak homogén. . 4.az osztályfőnöki órák megtartására. • a problémák feltárásának tartalmi elemzésére.   3 .az ellentétes érdekek egyeztetésére. .) A gyermek személyiségének fejlesztése Az osztályfőnök értékközvetítő szerepét befolyásolja a társadalom értékrendszere. . • a tanulók érdekeinek.a szükség szerinti szociális funkciók vállalására. illetve plurális volta.a mikro-tantestület team-vezetőjeként: • a tanulók érdekeinek.a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra. kezelésére.

A tanulók személyiségének fejlesztéséhez összegyűjtött információk egy része objektív. mely nem nélkülözi a „gyermek-tudás”-t. a társak körében történt beszélgetések. . ízlésvilága. ha egy kliensközpontú osztályfőnöki szerep dominál. törekedve a homogenitásra. kiforrottsága. tehát megfigyelhető. a gyermek komplex módon történő megismerését. Így a megváltozott szerephelyzetben a közvetítés helyett jó. s új szakmai képzettséget igényel. illetve. . a négyszemközti beszélgetések. hogy az első benyomás alapján kialakult értékítélet elnagyolt lehet. hanem együttesen kezelni (Mihály Ottó szavaival). pszichológiai módszerek állnak az osztályfőnök rendelkezésére. – értékeinek tartalma. egészségi állapota . konfliktusa és kezelésük képessége. morális gondolkodása. Az utóbbi időben megjelent sokféle értékrendszer problémát jelenthet az osztályfőnöki munkában. társas közösségi kapcsolata . az írásos dokumentumok. feladattudat. . teljesítménye. a tevékenység közbeni megfigyelések. kreativitása. . jelleme. Információ-forrás lehet: pl. ilyen például a gyermek . családi helyzete . . önértékelésének realitása. Vigyázzunk arra. figyelme) . . a pedagógusok. mivel ma az értékeket nem „skálázni” kell. erkölcsi tudata. igényszintje. szociális képességei. eredményei (önállóság. Mindez az osztályfőnöktől kompetenciát. motiváltsága. A tanulók felől érkező információk mások része nehezen tárható fel: pl.és hatásrendszer közvetítése volt. hisz ez kiinduló alapja a fejlesztésnek.A korábbi „kettős nevelés”-ben az osztályfőnök feladata a jónak ítélt érték. A gyermeki személyiség megismeréséhez számos pedagógiai. . .   4 . – a család. új gondolkodásmódot.

. mint közösségi formáról nagyon keveset mond. tagolt értékrend – jellegzetes közös értékrend alapján. a „mi” tudat erősítésére. A szociometria felvétele. saját nyelv – saját szimbólumrendszer alapján. az együttműködés biztosítására. s ez alapján történik 30-40 gyermek minősítése. amelyben a gyerekek önmagukról. a távlatok. gyakorlással elvégezhető) viszont a kiértékelés nagy odafigyelést.   5 . a saját célok megfogalmazására. tagolt és állandó mozgásban lévő társadalom alapján.érzelemgazdagság alapján. melyek fontos formálója személyiségüknek. . E minősítésben az elégedettség. az osztályközösség életének megszervezésére. Az osztályközösség megismerésénél. mely fontos összetevője lehet az osztálynak. az osztályközösség megismerésére.2. illetve fejlesztésénél fontos kérdésként merül fel a „mitől jó” egy osztály? dilemma. a szabályrendszerre. . a tanuláshoz és az iskola hivatalos elvárásaihoz való viszonyát tükrözi – azaz a normakövetést és/vagy a normaszegést. közös élmény – létező közösségtudat alapján. az osztályon belüli differenciálódás helyes kezelésére. . . Az első kettő kockázatmentesebben alkalmazható (hozzá olvasással.) Az osztályközösségek fejlesztésére irányuló osztályfőnöki munka Az osztály az a közeg. . az önkormányzó képességek fejlesztésére. de az osztályról. bizalom alapján. Az osztályfőnök munkája kiterjed: . kiértékelése és visszajelzése nem azonos felkészültséget igényel az osztályfőnöktől. a világról meghatározó élményeket. a társadalomról. az új hagyományok kialakítására. struktúrájának feltérképezése. Általában egy osztályközösség megítélése elsősorban a gyereknek a tanárhoz. a hagyományok ápolására. . Az osztály számtalan kritérium alapján minősíthető: pl. vagy elégedetlenség fejeződik ki. . Az osztályközösség megismerésére a szociometria és a „problémafeltáró osztálytükör” módszereket hatékonyan alkalmazhatják az osztályfőnökök. szakmai ismeretet igényel. saját történelem – „mi élmény” alapján. . . értékeket kapnak. .

azzal a céllal. hogy lesz-e osztályfőnök. Ma az iskolák nagy százalékában az osztályfőnök léte nem kérdőjeleződik meg. Az osztályfőnöki órák funkciója a következőkben határozható meg: a) a tanulók segítése . . milyen áron. de számos veszéllyel is jár. így az osztályfőnöki óra a tervszerű és az egész országban egységes nevelőmunka eszközévé vált. amelyek többé-kevésbé minden osztályban jelen vannak. .iskolában és iskolán kívül szerzett élmények feldolgozásában. A rendszerváltást követően a NAT elfogadása.életpályájukra való felkészülésben. s négy ajánlott témakör jelent meg. Ez a lényegi változás számos előnnyel. arányban. s az ezzel együtt járó osztályfőnöki óra központi szabályozásának (kötelező jellegének) megszűnése. érdeklődés és nyitottság alapján. konfliktusmegoldó képesség alapján. de az órák egynegyed részét kötelező témák feldolgozására szánta. A 80-as évek végén a tantervi korrekciónak köszönhetően megszűntek a kötelező témák. kooperációs készség alapján. A NAT bevezetésében az osztályfőnöki tevékenység többé nem számít központilag kodifikált kötelezettségnek.az önnevelés iránti igény felkeltésében. Az adott intézmény döntheti el. hogy a gyerekeket érdeklő és érintő kérdésekről beszélgessenek.személyiségük stabilizálásában. Ezek a kritériumok tendenciákat és képességet jelölnek. Hogy milyen mértékben. módon az már az egyes osztály specifikuma. Az 1978-as nevelési-oktatási tervben az osztályfőnöki tanterv már kevésbé ideologizált. s milyen időkeret biztosított e munkára. vegyes érzelmeket váltott ki a pedagógusokból. b) szociális képességeik fejlesztése (saját megélt élményeikre alapozva) c) szerepvállalás: . E pedagógiai szándékra való törekvés az 50-es években teljesen eltűntek. . 3.önismeretük fejlődésében. illetve az osztályfőnökökből. . ha igen milyen feladatok hárulnak rá.) Az osztályfőnöki órák/beszélgetések megtartása Az osztályfőnöki órák közvetlen elődje 1947-ben került a tantervbe az úgynevezett „szabad beszélgetések” órája. .   6 . . de az osztályfőnöki órák órarendben történő beillesztése számos intézményben vitatéma lett.

a pályaválasztásra. . esetleg projektnek. nevelési elképzelései. de része lehet egy több műveltségi területre vonatkozó átfogó tantervnek. kapcsolatrendszere. a fiatalkorú bűnözésre (életkor függően). a társadalomban zajló aktuális események. az adott intézmény pedagógiai programja. Az osztályfőnöki órák tantervének/munkatervének összeállításánál időt kell biztosítani: . helyi tanterve.az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében. a gátlások oldását. aktuális szükséglete. a káros szenvedélyek fogyasztásának károsító hatására (életkor függően).az osztályfőnök személyisége. . . az ünnepélyekre való felkészülésre. érdeklődési köre. . Az osztályfőnöki órák célkitűzéseinek megfogalmazását számos tényező befolyásolja: .a felelős állampolgárra nevelésben. az osztály aktuális problémainak megbeszélésére. . . a gyerekeket érdeklő és érintő kérdések megvitatására. az osztálykirándulás szervezésére. a jó légkör kialakítását. .az osztály közvéleménye. . összetétele. Az osztályfőnöki órák tanterve önálló egységként is funkcionálhat. érettségi foka. .   7 . ethosza. . . légköre. értékrendje. az oktatás konkrét tartalma és minősége. az évente kétszeri magatartás és szorgalmi jegyek értékelésére. . . Az osztályfőnöki órák módszereinek megválasztásánál figyelembe kell venni: .

. játékos vetélkedőkhöz feladatsor összeállítása. a beszélgetés. a pedagógus háttérszerepének biztosítását. Az osztályfőnöki óra előkészítése nagymértékben befolyásolja a beszélgetés hatékonyságát. tanulságok megállapítása. a tanulói vélemények ütköztetése. felkészülés egy szituációs játékra.interjúk. . . konfliktushelyzetek megfogalmazása. a feladatok bemutatása. a készített demonstrációs anyaggal figyelemfelkeltés. a témákhoz kapcsolódó pl. . zenei. A téma megbeszélése: . visszajelzés a beszélgetés tartalmáról. Ezért törekedni kell arra. hangulatáról. . . vitaindítás. eseményekhez kötött program. Ennek feltétele. projektek készítése). Az adminisztrációval kapcsolatos teendőket szükség szerint célszerű beilleszteni az óra menetébe!   8 . a téma összegzése: álláspontok tisztázása. A következő beszélgetés témájának előkészítése: . . irodalmi. 3. . . vázlat-. . esszé-. illusztráció. egy „Bírósági” tárgyalásra. eszközök kikészítése. . oldott légkör biztosítása) 2. feladatvállalás. hogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt egy-egy téma feldolgozásában. anyaggyűjtés. Az osztályfőnöki óra menete Az osztályfőnöki órák legtöbb esetben három egységre bonthatóak. projekt elkészítése. az előzetes feladatok vállalása (pl. a téma megbeszélése. emlékeztetés az előző órán kiadott feladatokra. . forgatókönyv. Szervezési feladatok (teremátrendezés. témaválasztás. képzőművészeti anyaggyűjtés. ellentétes állítások gyűjtése/felkészülés pl. melynek arányait számtalan tényező határozza meg: 1. a vita módszerének domináns szerepét (az ehhez szükséges teremátrendezést). hogy az előző osztályfőnöki órán történjen meg . fogalmazás-. a téma megválasztása. . .

A következő beszélgetés javasolt témája: .A vázolt osztályfőnöki óra menete segítséget nyújthat az osztályfőnöki óra tervezetének elkészítéséhez. s azoknak a képességeknek/kompetenciáknak a megléte. Mindkét fél érdeke. A beszélgetés vezetője: 4. A beszélgetéshez kapcsolódó előzetes tanulói feladatok . Ezért a szülőkkel való első találkozás meghatározó jellegű. A szülőkkel való kapcsolattartás egyik legfontosabb színtere a szülői értekezlet. A szülői értekezletre való felkészülés alapos munkát igényel az osztályfőnöktől. Így érhető el. A beszélgetés nevelési céljai: .) Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata Az osztályfőnök kiterjedt kapcsolatrendszere közül legfontosabb a szülőkkel való hatékony kontaktus kialakítása. kiegészítve az órára vonatkozó konkrét adatokkal: (fejléc) . A beszélgetéshez felhasznált irodalom: . Figyelme terjedjen ki   9 . Ennek egyik fontos feltétele az osztályfőnök „szülő-tudás”-a. réteg szülői értekezlet: • 7-8. osztályos tanulók szüleinek tájékoztatás céljából • táborozás. ütemezett – a Pedagógiai Programban megjelölt szülői értekezlet (évi 2-3 alkalommal) . Fajtái: . amelyek az együttműködés alapját képezik. s hogy a felmerülő problémákra közösen találják meg a legjobb megoldásokat. hogy a szülő egy alárendelt szerep helyett egyenrangú partnerként vesz részt gyermeke „jobb nevelésében”. A beszélgetés témája: . osztálynak pályaválasztással kapcsolatban • 1. kirándulás előkészítése céljából • aktuális kérdések megbeszélése céljából. A beszélgetés helye: . hogy ezek a találkozások eredményesek legyenek. A tanulók életkora: . A szülői értekezlet hatékonyága az osztályfőnök és a szülők pozitív kapcsolattartásának függvénye. A beszélgetés ideje: .

és az osztályfőnöki szerep nélkülözhetetlenségére. hanem együttműködő partnere. . nem kiszolgálója. hogy törődjön a gyerekek lelki és testi egészségével s gondoskodjon arról. kiemelkedő és gyenge teljesítményű csoport számára! Ezt követően készítsen elemzést a beszélgetés hatékonyságáról! • Állítson össze 5-10 olyan témasort. Viszont ehhez a hagyományos osztályfőnöki szerepnek át kell értékelődnie. a vitás kérdések megfogalmazására. . Az osztályfőnök a rábízott osztályközösségben egyszerre legyen jelen patrónus (=nevelés-irányító) és gazda. a szükséges anyagok összegyűjtésére. mindennapokban érzékelt feszültséget. (formái elég változatosak s személyre szólóak is lehetnek). s próbálja megkeresni a téma-jelölés „miért”. hogy az osztályfőnöki órákon. az objektivitásra való törekvés tudatosulására (a tanulók név szerinti említésének s a negatív megjegyzéseknek mellőzésére!) Az osztályfőnöki munka sokkal többet jelent az osztályfőnöki órák megtartásánál. illetve beszélgetéseken kiemelt fontosságúak lehetnek! • Tájékozódjon a gyerekek körében arról. az időpont időben történő tájékoztatásra. rendkívül érdeklődő. Feladatok • Tervezzen variációkat egy osztályfőnöki beszélgetés témafeldolgozásának folyamatára: pl. amelyről úgy véli.jét! • Válasszon ki egy olyan témát. s készítse el ennek projektjét!   10 . . hanem vezetője lesz osztályának. a gondolatmenet vázlatos rögzítésére. s nem adminisztrátora. a téma alapos átgondolására. illetve passzív tanulócsoport számára. aki központi szerepével a legközvetlenebbül tapasztalja – a gyerekek és azok szülein keresztül – a társadalomban. hogy az osztályában folyó nevelő-oktató munka harmonikus legyen. Az osztályfőnök az a pedagógus. mely több órás beszélgetést igényel. . . Egyetlen lényeges kompetenciája. hogy nem főnöke. Így érheti el. hogy milyen témákról szeretnének beszélgeti az osztályfőnöki órákon . a szülői értekezlet időpontjának egyeztetésére. Mindez felhívja a figyelmet az iskolában folyó nevelés fontosságára. a problémákat. hanem társa.

• Tájékozódjon az osztályban kialakult hagyományokról. s ossza meg az osztályban tanító pedagógusokkal! • Gyűjtsön véleményt az ellenőrző könyv funkciójáról. s beszélje meg a megkérdezett pedagógusokkal! • Beszélgessen az osztály tanulóival a magatartás és a szorgalom értékelésének realitásáról és hatékonyságáról! Összegezze tapasztalatait. illetve hatékonyságáról! Az összegzett tapasztalatait beszélje meg az osztályfőnökkel/ott tanító pedagógusokkal! • Készítse el a tanév első szülői értekezletének részletes „forgatókönyvét” (tervezetét). Vesse össze tapasztalataival! • Végezzen megfigyeléseket osztályfőnöki órán és olyan órán kívüli helyzetekben ahol az osztályfőnök is jelen van! Milyen konfliktusok alakultak ki? Hogyan oldotta meg az osztályfőnök? Hogyan próbálta megelőzni a konfliktusok kialakulását? • Készítsen szociometriai felmérést egy osztályban! A szociogramon rögzített állapotot hasonlítsa össze az előzőleg gyűjtött tapasztalataival! Kísérelje meg az elemzést. a gyerekek hagyományokhoz való viszonyulásáról és néhány új hagyomány kialakításáról! • Készítsen interjút egy osztályfőnökkel az osztályfőnöki „hivatásról”. hogy a gyerekek mennyire ismerik a házirendet. szükségességéről. melynek kiemelt célja a szülők „megnyerése”! • Állítson össze olyan témákat melyek megbeszélésre feltétlen felhívná a szülők figyelmét! Fogalmazza meg a „miért”-re is a válaszát! • Konzultáljon az osztályfőnökkel arról. s mennyire élnek a megfogalmazott jogokkal! Tapasztalatait beszélje meg az osztályfőnökkel!   11 . hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a szülői értekezleteket. illetve összehasonlítást! • Tájékozódjon az osztályban tanító pedagógusok körében a magatartás és a szorgalom értékelésének realitásról és hatékonyságról! Az összegyűjtött tapasztalatokat elemezze. saját szerepéről vallott nézeteiről. illetve a pedagógusok és a szülők kapcsolatát! • Készítse el az iskola házirendjének elemző bemutatását! Helyezzen külön hangsúlyt a tanulói jogok érvényesülésére összevetve a gyermeki jogok törvényében megfogalmazottakkal! Gondolatait ossza meg az osztályfőnökkel! • Tájékozódjon arról.

Nemzeti Tankönyvkiadó. RAABE Kiadó. Budapest • Tanári LÉT kérdések: Kézikönyv gyakorló pedagógusoknak.) (2001): Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Élmény 94’ Kiadó. Nyíregyháza • Hudyné Gyulai Zsuzsanna – Pózna Gabriella (1999): Beszéljük meg! – osztályfőnöki témakörök A-tól Z-ig. FLACCUS Kiadó. Irodalom • Bíró Ibolya – Csillag Ferenc (2005): Osztályfőnöki műhelytitkok.) (2004): A pedagógus mesterség gyakorlati kérdései (szöveggyűjtemény). Budapest • Küronya Pálné (2003): Osztályfőnöki Kézikönyv (9-12. Budapest   12 .. osztály) Apáczai Kiadó. osztályfőnököknek (1995). Budapest • Szabó Kálmán (2003): Osztályfőnöki kézikönyv. Témavázlatok. Budapest • Hagymásy Katalin – Oroszné Deák Judit (szerk. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest • Szekszárdi Júlia (szerk. Dinasztia Tankönyvkiadó.