You are on page 1of 54

I.

A harminc éves háború és következményei

A modern európai nemzetközi kapcsolatrendszer a harminc éves háborút lezáró
békékben született meg. Ez volt az első olyan fontos megállapodás, melynek előkészítésében,
a hanyatlás jeleként, a pápaság már nem játszott jelentős szerepet. Ugyanekkor kezdtek
körvonalazódni a nyugat és észak-európai államok határai is.
Az első összeurópai konfliktus névleg vallásháború volt, valójában francia-Habsburg
rivalizálás. A háború négy szakaszban zajlott: cseh (1618-1623), dán (1625-1629), svéd
(1630-1635) és francia (1635-1648).
Az okok összetettek: a spanyol Habsburgok szerették volna összekötni itáliai
birtokaikat németaföldi tartományaikkal, befészkelték magukat a svájci Graubünden
kantonhoz tartozó Veltlinbe és tárgyalásokat folytattak a rokon birodalmi Habsburgokkal
Elzász átadásáról. Ezzel viszont komolyan veszélyeztették Franciaországot, Hollandiát és a
többi szomszéd államot, a hatalmi egyensúly kibillenni látszott.
A konfliktus a Német-Római Birodalomban tört ki. Csehországban, a megerősödött
rendek fellázadtak II. Ferdinándnak (1619-1637, ekkor még csak főherceg), a csehek
vallásszabadságát csorbító intézkedései ellen. 1618. május 23-án nemesi összeesküvők
kidobták a prágai vár (Hradzsin) ablakán a Habsburgok helytartóit, mégpedig Jaroslav von
Martinitzt és Wilhelm von Slawtát (ezt nevezzük defenestrationak). A küldöttek így
tiltakoztak több protestáns templom megtámadása és Ferdinándnak a cseh trónra kerülése
ellen, hiszen az uralkodó állítólag megsértette az 1609. évi királyi türelmi rendelelet
(Majestätsbrief). A defenestratio tudatos megismétlése volt a kétszáz évvel korábbi
incidensnek, amely a huszita felkelést robbantotta ki.
A rendek Matthias Thun gróf vezetésével rendi kormányt hoztak létre. Ha Ferdinánd
hajlékonyabb, még feltartóztathatta volna az eseményeket, de vakbuzgósága ezt eleve
lehetetlenné tette. Miután 1619-ben Ferdinándot császárrá koronázták a csehek új uralkodó
után néztek és Frigyes pfalzi választófejedelmet (I. Jakab angol király veje és az 1608-ban
újjáalakult Protestáns Liga feje) hívták meg a trónra. Két szövetség jött létre, egy tiszta
katolikus: a birodalmi Habsburgok, a spanyol Habsbugokkal, az 1609-ben alakult birodalmi
Katolikus Liga (vezére Miksa bajor választófejedelem) és Lengyelország, az ellentáborban
pedig a protestáns Anglia, Hollandia, Dánia, Erdély és Svédország mellé a katolikus
Franciaország és Velence is felsorakozott.
1619 nyarán még Bécsig hatoltak a Thun gróf vezette csehek, majd a novemberben
megérkező Bethlen Gábor csapataival válvetve ostromolták a várost. Sajnos az erdélyi
fejedelmen kívül senki nem sietett a csehek segítésgére. 1619 augusztus 26-án Prágában Pfalzi
Frigyest cseh királyjá koronázták, de a nyugat-európai protestánsok tobábbra is az események
passzív szemlélői maradtak. A csehek hamarosan saját területeikre szorultak vissza és az 1620
november 8-i fehérhegyi (Bíla Horá) csatában a Katolikus Liga és a császár csapatai egy óra
leforgása alatt legyőzték a cseh sereget. A csatát brutális megtorlási hullám követte, melynek
eredményeként megsemmisült a cseh arisztokrácia és a cseh nyelvhasználat a hivatalokból
kiszorult, a rendi alkotmány eltűnt, a protestantizmust pedig törvényen kívül helyezték. A cseh
nyelv térvesztésével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, egyes történészek szerint még
a jozefinista reformokig megőrizte hivatalos státusát, sőt az ekkor már többnyire német és
francia ajkú főnemesség is használta, mintegy tiltakozásként rendi jogai csorbítása ellen.1
1622 január 6-án a császár és Bethlen Gábor megkötötték a nikolsburgi békét,
melynek értelmében az erdélyi fejedelem lemondott a magyar királyi trónról, cserébe 7 felső-
magyarországi és partiumi vármegyét csatolt országához.

1 Lásd bővebben: Halász Iván: A modern cseh nemzettudat megszületésének néhány sajátossága. In Ábrahám
Barna, Gereben Ferenc, Stekovics Rita (szerk.): Nemzeti és regionális identitás Közép-Európában. Piliscsaba,
2003, 113. p.

1

Frigyes megszökött, de pfalzi birtokait a spanyol Németalföldről betörő csapatok
özönlötték el, majd a bajorok foglalták el. Tilly gróf, katolikus tábornok, a prágai győztes,
megrohamozta Heidelberget (1622) és egész Észak-Németországon át üldözte a Mansfeld
gróf parancsnoksága alatt harcoló protestáns erőket.
A háború ezzel nem ért véget. Megtorlásként a cseh kalandért II. Ferdinánd elűzte
Frigyest, s helyette a bajor herceget tette meg választófejedelemnek. A veszélyes precedens
riadóztatta a protestáns fejedelmeket és azok kénytelenek voltak külső támogatókat keresni.
Ekkor már javában zajlott a spanyol-holland háború, hiszen az 1609-ben kötött
tizenkét éves béke 1621-ben lejárt. Kezdetben a spanyoloknak kedvezett a hadiszerencse,
hiszen a hollandokat ugyanúgy cserben hagyták szövetségeseik, mint annak idején a cseheket.
1625-ben elesett Breda, a hollandok egyik fontos határvára. Ugyanebben az évben Richelieu
bíboros, a francia diplomácia vezetője Hágában összehozta az angol-dán-holland véd- és
dacszövetséget. 1637-ben visszafoglalták Bredát és 1639-ben a tengeren is megverték a
spanyolokat.
A kontinensen IV. Keresztély dán (1588-1648) király, holsteini hercegként és egyben
az alsó-szászországi körzet vezetőjeként felkarolta a birodalmi protestánsok érdekeit. Annak
ellenére, hogy a Fehérhegynél győzedelmeskedő császári hadvezér, Johann Tilly 1626
augusztus 27-én Lutter am Barenbergnél legyőzte a dánokat, ezek tovább folytatják a harcot.
Ferdinánd, függetlenedni óhajtván a Katolikus Ligától, Wallensteinre bízta hadserege
szervezését és vezetését. Emellett 1624-ben Friesland, 1628-ban pedig Mecklenburg
hercegévé nevezte ki a jeles férfiút. 2 Kiváló hadvezérnek bizonyul: 1626-ban a dessaui hídnál
tönkreverte a birodalmi protestáns csapatokat. Ezek megpróbáltak egyesülni Bethlen Gábor
seregeivel, ennek érdekében Mansfeld protestáns hadvezér, Szilézián keresztül a Duna
vonaláig tört előre, de vereséget szenvedett Érsekújvárnál. Ezután Tilly a spanyolok
segítségével megtámadta Holandiát, Wallenstein pedig elfoglalta Braunschweiget, Alsó-
Szászországot, Mecklenburgot, Schleswiget, Holsteint, Jutlandot és a Balti-tenger partvidékét
egészen Stralsund elővárosaiig.3 A konfliktus 1629-ben, a lübecki békével ért véget. A dánok
visszavonultak, de cserébe visszakapták elvesztett területeiket.
II. Ferdinánd elérkezettnek látta az időt a protestánsokkal való leszámolásra. A
lutheránus uralkodókat felszólította az 1522 után elfoglalt egyházi javak visszaszolgáltatására
(Edictum restitutionis/ Restitutionsedict) valamint a kálvinisták kizárására a vallásbékéből.
Wallensteint, kinek seregében sok protestáns is szolgált és aki szembefordult a rendelettel,
elbocsátották.
1630-ban II. Gusztáv Adolf svéd király, csapataival a protestánsok védelmére kelt.
1631-ben, a franciákkal kötött bärwaldei szövetséggel a háta mögött, fő seregével partra szállt
Stralsundnál. Nem tudta ugyan megakadályozni, hogy a császáriak május 20-án feldúlják
Magdeburgot, de már szeptember 17-én Breiterfeldnél megverte a Katolikus Liga Tilly által
vezetett seregét és mélyen benyomult Pfalzba. Ekkor csatlakozott hozzá János György szász
választófejedelem, aki korábban a császár oldalán harcolt. 1632-ben a svéd király elérte
Bajorországot, München és Nürnberg megnyitotta előtte kapuit.
A Duna-völgyében vonuló svédek és a Prágát megszálló szászok közé szorulva a
császár 1632 április 13-án kénytelen volt visszahívni Wallensteint és korlátlan hatalommal
ruházta fel. Gusztáv Adolf április 15-én a Lech folyó melletti Rainnál hatalmas vereséget mért
Tillyre, ez utóbbi halálosan megsebesült. Wallenstein kiűzte a szászokat Csehországból, arra
kényszerítve a svéd királyt, hogy felhagyjon a Bécs ellen indított támadásával és feladja a
Nürnberg melletti erős táborát.

2 Megjegyzendő, hogy Wallenstein (1583-1634) eredeti neve Albert von Waldstein és csehországi protestáns
volt.
3 Stralsund, stratégiai jelentőségű északnémet város a Balti-tenger partján Rügen szigetével szemközt. A
középkorban a Hanza-szövetség tagja volt.

2

November 16-án a Lipcse melletti véres lützeni csatában a svédek legyőzték ugyan
Wallenstein csapatait, de Gusztáv Adolf elesett. Katonai utódai Weimári Bernát valamint
Horn, Baner majd később Torstenson és Wrangel svéd tábornokok lettek. A politikai vezetést a
svéd birodalmi kancellár Axel Gustafsson Oxenstierna gróf (1583-1654) vette át, aki a háború
folytatása mellett döntött.
1633-ban létrejött a Heilbronni szövetség 4. Weimári Bernát megkapta a Frank
hercegséget, meghódította Felső-Pfalzot és Bajorországot a Dunáig, miközben Wallenstein
megszerezte ugyan Sziléziát, de cserbenhagyta Bajor Miksát. Még ugyanabban az évben a
pilseni reverzálisban biztosította magának tisztjei hűségét és titkon tárgyalásokba kezdett a
protestánsokkal. Mivel állítólag a cseh trónra tört, 1634 február 25-én Eger (napjainkban Cheb
a Cseh Köztársaság északnyugati felében) városában meggyilkoltatták. Még ugyanaz év
szeptember 6-án a spanyoloktól támogatott császáriak Nördlingennél legyőzték a német
protestánsok és a svédek seregét.
A csata után felbomlott a protestáns fejedelmek szövetsége. A szász választó példáját
követve, aki 1635 május 30-án Lausitz hercegségének átengedése fejében Prágában békét
kötött a császárral, a többi uralkodó is rendre csatlakozott a békemegállapodáshoz.
Ez a helyzet kényszerítette ki az eddig háttérben maradó franciák nyílt beavatkozását.
Franciaország a Heilbronni szövetség védelmében lépett fel, melynek több kálvinista tagját
kizárták a prágai békéből.
Franciaország már május 19-én hadat üzent Spanyolországnak, szövetséget kötött
Hollandiával és Svédországgal és megszállta Elzászt. A háború három fronton zajlott:
Németalföldön, a Rajna-vidéken és Szászországban. 1636-ban a spanyolok már Párizs fele
meneteltek, de egy esetleges oldatámadástól tartva visszafordultak. Októberben a wittstocki
ütközettel a Banér vezette svédek ellenőrzésük alá vonták egész Észak-Németországot.
1637-ben meghalt II. Ferdinánd, ezáltal komoly remény ébredt a végleges békére.
Ennek ellenére a háború tovább folyt. Miután 1638-ban, német szövetségesei
megajándékozták Richelieu-t az erős Breisachhal, a franciák szerencsecsillaga emelkedni
kezdett. 1639 januárjában a svédek benyomultak a cseh korona területeire, elfoglalták Olmützt
valamint Morvaország északi és keleti részeit.
Mikor 1640-ben a belső lázadások mellett a spanyolok hátában kitört a liszaboni
felkelés, már nem voltak képesek megakadályozni Portugáliának a spanyol birodalomból való
kiszakadását. Ráadásként vereségek sorozatát kellett elszenvedniük a francia csapatoktól.
1642-től Mazarin lépett Richelieu örökébe, aki továbbvitte elődje külpolitikáját. Az ifjú
d’Enghien Condé hercege (1621-1686) vezette francia csapatok 1643 május 19-én az
Ardennekben, Rocroi-nál megsemmisítő vereséget mértek a spanyol csapatokra. E vereséggel
megtört a spanyol katonai fölény az európai szárazföldön. Ugyanabban az évben, november
16-án megszületett a gyulafehérvári egyezmény, melynek értelmében Franciaország,
Svédország és Erdély együttesen lépnek fel a császár ellen.
1644-ben a Turenne és a Condé hercege vezette francia seregek feldúlták Dél-
Németországot, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem pedig hadjáratot vezetett Észak-
Magyarországon. A Kemény János parancsnoksága alatt álló erdélyi csapatok május 5-én
Drégelypalánknál megverték a császáriakat. A következő évben pedig behatoltak
Morvaországba és május 28-án Brünnél egyesültek Torstenson svéd erőivel. Az erdélyiek
azonban szerettek volna megegyezni a császárral, így az 1645. évi linzi békében III.
Ferdinánd (1637-1657) elismerte a fejedelem jogát a hét felső-magyarországi vármegyére és
szavatolta a magyarországi protestánsok jogait.
Ezzel párhuzamosan a francia és svéd csapatok sorozatos győzelmeket arattak, Nápoly
fellázadt a spanyol uralom ellen, a birodalmi Habsburgok pedig kimerültek. A francia

4 Német protestáns államok szövetsége, tagjai: Pfalz, Szászország, Brandenburg, Pomeránia, Bayreuth,
Mecklenburg, Kleve, Mark, Ravensberg, Hessen, Württemberg, Weimar valamint a Brémai érsekség.

3

csapatok Condé hercegének vezetésével 1648 augusztus 20-án Lens-nél ismét legyőzték a
spanyolokat.
A háborús erőfeszítések Franciaországban elégedetlenséget szültek. A hivatali
nemesség a párizsi parlament útján a háború befejezését kérte. A polgárság és a parasztság a
parlament mellé álltak és megkezdődött a Fronde, az egész országra kiterjedő ellenállási
mozgalom, amit csak 1653-ra tudtak teljesen semlegesíteni a királyi csapatok.
Mindkét tábor békét akart. A dánok ugyan a Habsburgok mellé álltak, de őket
legyőzték a svédek és I.Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a háborúba való belépésével a
katolikus tábor vesztésre állt. Az északon zajló összecsapásokat, ahol a svédek a császár mellé
állt IV. Keresztély dán király csapatait több csatában is legyőzték (Breitfeld, 1644; Jankau,
1645) a Brömsebroban megkötött svéd-dán béke zárta le, melyben Dánia elvesztette Norvégia
egy részét.
A már 1644 óta folyó diplomáciai levélváltásoknak végre meglett az eredménye, a
vesztfáliai békét 1648. október 24-én írták alá Münsterben (a császár és a protestánsok
között), illetve Osnabrückben (a császár, Franciaország és Svédország). A béke értelmében a
német protestánsok szabadon gyakorolhatták vallásukat, elismerték Hollandia és Svájc
függetlenségét. Franciaország megszerezte Elzászt, Metzt, a Toul-i és Verdun-i
püspökségeket, Svédország megkapta Elő-Pomerániát Stralsunddal együtt, Rügent, Wissmart,
Stettint, Brémát és Verdent, valamint ellenőrzése alá vonta az Elba, Odera és Weser folyók
torkolatvidékét. A szerződés megerősítette a Német Birodalom szétdaraboltságát. A
birodalmon belül kiemelkedett Bajorország, Brandenburg-Poroszföld, Szászország és
Ausztria. Ekkor kezdődött el Poroszország lassú felemelkedése (itt még csak Brandenburgi
választófejedelemség), I. Frigyes Vilmos (1640-1688) az ún. „nagy” választófejedelem,
kihasználva Lengyelország meggyengülését 1657-ben megszabadult a névleges lengyel
függőségtől is.5
Korábbi vélemények alapján a harminc éves háború folyamán a Német Birodalom 21
milliót kitevő lakosságából mintegy 7 millió pusztult el, a legújabb számítások szerint viszont
a népességfogyás ennél jóval kisebb mértékű volt. Az viszont tény, hogy többek közt e
háborúnak is köszönhetően Keleten megszilárdult a második jobbágyság és a birodalomnak e
területei kimaradtak az ipari fejlődés első szakaszából. A háború, hosszú távon meghatározó
politikai következménye a Német-Római Birodalom szétdaraboltságának állandósulása,
aminek majd a XIX. században súlyos következményei lettek.

5 Poroszföld középkori története az 1226. évvel kezdődik. Ekkor hívta be Nyugat-Poroszországba Mazóviai
Konrád, lengyel fejedelem az erdélyi Barcaságból nemrég kiutasított Német Lovagrendet, hogy annak
segítségével semlegesítse a pogány poroszokat. Ugyanabban az évben ajándékozta II. Frigyes császár a
lovagrend nagymesterének Kelet-Poroszországot. Csakhogy a lovagok, dolguk végeztével nem hagyták el a
lengyel-porosz határvidéket, hanem ott berendezkedtek és várakat építettek: Thornt (Toruń, 1231),
Marienwerdert (Kwidzyń, 1233), Elbinget (Elblag, 1237). A Német Lovagrend 1237-ben magába olvasztotta a
szintén német alapítású Kardtestvérek rendjét, akik a mai Észtország és Lettorsszág területén rendezkedtek be
még 1201-el kezdődően. A lovagrend Winrich von Kniprode (1351-82) nagymester alatt élte virágkorát, a Balti-
tenger egész keleti partvidékét az ellenőrzése alá vonta. Többek közt, mintegy a rend jelenlétére való
válaszreakcióként alakult meg a XIV. századi Európa területileg legnagyobb állama, amikor 1386-ban a lengyel
trón örököse Jadwiga (Hedvig, Nagy Lajos magyar király kisebbik leánya) és Wladislaw (Ulászló) Jagello litván
nagykenéz házassága révén egyesült Litvánia és Lengyelország. Az elkövetkező összecsapásokban már a
lovagrend maradt alul: 1410-ben Tannenbergnél illetve 1457-ben Marienburgnál. 1466-ban a második thorni
békével Nyugat-Poroszország Lengyelországhoz került, a nagymestert pedig a lengyel király iránti hűségesküre
és fegyveres szolgálatra kötelezték. A német reformáció már puszta létében fenyegette a maradék
államalakulatot, így utolsó nagymestere Albert von Hohenzollern, miután ő maga is áttért a lutheri hitre,
feloszlatta a lovagrendet és annak területét a lengyel királyság vazallusállamává alakította át. Ezáltal a lovagrend
állama világi hercegséggé alakult. Megvásárolván fejedelemsége törvényes hűbérét, biztosította, hogy
amennyiben törvényes örökös nélkül marad, országa automatikusan a berlini (brandenburgi) Hohenzollernek
birtokába kerül. Politikája 1618-ban teljesedett ki, ekkortól brandenburgi választófejedelmek és egyben
Poroszföld fejedelmei is a Hohenzollernek.

4

A békét a spanyol korona és a pápa nem fogadták el. A hispán hatalom kihasználva a
Fronde nyújtotta lehetőséget, megtámadta Franciaországot. A konfliktus az 1659-es pireneusi
békéig húzódott, ennek eredményeként a franciák megkapták a dél-németalföldi Artois és a
napjainkban dél-fraciaországi Rousillon grófságokat valamint XIV.Lajos elnyerte IV.Fülöp
lányának, Mária Teréziának a kezét (később jogalap a spanyol trón megöröklésére).
X. Ince pápa mélyen fel volt háborodva, hisz Mazarin esküdt ellenségeként sértve
érezte magát, a Franciaországnak és a protestánsoknak tett engedmények miatt, ugyanakkor
végleg szertefoszlani látta a kereszténység egységesítésének reményeit.

II. A francia hegemónia kora (1650-1713)

Már a 17. század második felére eldőlt, hogy melyek lesznek azok az európai államok,
amelyek meghatározó befolyással bírnak majd Európa következő századbeli politikai
arculatának alakulására.
Anglia, 17. század eleji passzivitásából felocsúdva elemi erővel lépett fel az európai
politika színpadán, a tengereken maga mögé szorítja Hollandiát. Ugyanakkor nyilvánvalóvá
vált, hogy a spanyol hatalom leáldozóban van, de a Német Birodalom sem tűnt el, hiszen
helyette megerősödött Bajorország, Szászország, de főleg Brandenburg.
Az 1640-ben elkezdődött, véres polgárháborúba torkolló angol polgári forradalom
1649 január 30-án, I.Károly lefejezésével, egy új szakaszába jutott. Oliver Cromwell erőteljes
ütembe fejlesztette a flottát, amely elsősorban Hollandia tengeri és tengerentúli hatalmát volt
hivatva megtörni. A hajózási törvény békés eszköze mellett (Act of Navigation, 1650-1651), a
háborús nyomást is igénybe vette. Az 1652. évi angol-holland háború nyomán Hollandia az
angol hajózási törvény elismerésére kényszerült és sorra elvesztette tengerentúli területeit.
Franciaországban XIV. Lajos a Napkirály a tényleges hatalmat csak 1661-ben,
Mazarin halála után vehette át. E hatalomátvételtől 1815-ig tartott az az időszak, amikor a
francia nagyhatalom európai vezető szerepét senki nem kérdőjelezhette meg komolyabb
következmények nélkül. Mint az Oroszországtól nyugatra elterülő kontinentális Európa
hegemon nagyhatalma csak 1871-ben adta át szerepkörét egy másik hatalomnak, amikor
behódolni kényszerült Bismarck Német Birodalmának.
Franciaország hosszú ideig tartó fölényét részben területi nagyságából és lakosai nagy
számából adódó természetes előny, részben gazdasági és katonai erőforrásainak gondos
kezelése magyarázza. Ugyanakkor a fő vetélytársainál uralkodó zavaros állapotok is nagyban
hozzájárultak nagyhatalmi helyzetének megtartásához: a spanyol hatalom lehanyatlott,
Németország széttagolt állapota állandósult, Itália úgyszintén egy politikailag széttagolt térség
maradt, az osztrák Habsburgokat pedig a török elleni küzdelem foglalta le.
Az 1650 utáni több mint fél évszázadot kitevő történeti korszak egyik nagy kérdése az
volt, hogy a Német Birodalomból lassan kiszoruló Habsburg-monarchia megmarad-e
nagyhatalomnak vagy sem. Ez jórészt attól függött, hogy miként alakul az Oszmán Birodalom
illetve a Lengyel-Litván Unió sorsa.
A Köprülü-nagyvezérek által kieszközölt reformok nyomán feléledő Oszmán
Birodalom ugyan még súlyos vereségeket szenvedett Magyarországon, de 1669-ben már
bevette Kréta-szigetét. Ezek után még sikeresen hadakozott a lengyelekkel, 1672 és 1676
között mintegy utolsó nagy hódításként bevette Podóliát és a Thököly vezette 1681-82-es
magyarországi felkelést támogatva megindultak a Duna mentén fölfelé.
Az 1667-es andruszovói szerződésben Lengyelország és Oroszország között felosztott
Ukrajnát a kozákok a régió politikai tűzfészkévé változtatták. A két ország torzsalkodását
kihasználva a Balti-tenger térségében Svédország emelkedett fel. X.Károly Gusztávnak
(1654-1660) még nem sikerült megtörnie az állandó belső válsággal küszködő
Lengyelországot és kiskorú fia (XI.Károly) se javított sokat a helyzeten.

5

Ezalatt Európa nyugati felén. 1672-ben Anglia és Franciaország már együttesen támadt Hollandiára és a holland állam léte forgott végveszélyben. a császárt pedig a magyarországi helyzet kényszerítette a béketárgyalások megkezdésére. A franciák ugyan szövetséget kötöttek Svédországgal. nagyobbrészt már csak a Rajna-mentére korlátozódó háború újdonsága az volt. Lengyelország a törökverő III. Brandenburg és a német-római császár összefogását. aki a pénzügyek.Lajos kénytelen volt beérni Lille megszerzésével. valamint a közlekedés fejlesztése mellett nagy gondot fordított a tengerentúli terjeszkedésre is. 6 . a törökök elutasították Bécs békeajánlatát. Nagyváradot 1692-ben. aki a francia hadsereget egy 150-200 000 fős hadigépezetté alakította.Lajos abszolút hatalmát. Franciaország megerősödését. hogy a császári hadak 1683-ban szétverték a Bécs ostromára felvonuló török sereget. A francia flotta az itáliai spanyol birtokokra is kiterjesztette a hadműveleteket ami maga után vonta Spanyolország. ipar és kereskedelem. 1681-ben XIV. de a Bredában megkötött békeszerződés értelmében már kénytelenek voltak a hajózási törvényt Hollandia javára módosítani. 1684 augusztus 8-án a franciák Regensburgban húsz évre békét kötöttek a császárral. A harcoló felek közül Spanyolországot gyengesége. A francia „gloire” másik nagy megalapozója Louvois márki. aki megtervezte a kor legkorszerűbb erődítményeit és vezetésével a francia határok mentén egy. de ez csúfos vereséget szenvedett a brandenburgi választó csapataitól és kénytelen volt átadnia Pomerániát. a keleti front továbbra is bizonytalan maradt. A második angol-holland háború (1665-1667) után az angolok ugyan megtarthatták a korábban a hollandoktól elvett észak-amerikai New-Amsterdamot (ma New York). Az ő nevéhez fűződik a madagaszkári francia terjeszkedés. Amint azt már említettük. a belső ellenállás felszámolására törekedett és fokozatosan kiépítette az ekkor még gyerek XIV. 1688-ban Belgrádot. Az ő embere volt az a Vauban is. Anglia szűnni nem akaró Hollandia-fóbiája lehetővé tette a nagy rivális. de már utána soha többet nem számított igazi hatalomnak. A török nem nyugodott bele Magyarország elvesztésébe és a Habsburgokat Nyugaton érő francia nyomást kihasználva támadásba lendültek. Franciaország nagyhatalmi státusának anyagi hátterét Jean Baptiste Colbert alapozta meg. Brandenburgot a svéd támadások. Szintén az ő kezdeményezésének köszönhető az észak-amerikai francia gyarmatosítás és Quebec megalapítása. de Szavojai Jenő 1697-es zentai győzelme leállította az oszmán ellentámadást. Az 1699-es karlócai békével (ma Karlovci néven város Szerbiában. kihasználva a kedvező külpolitikai helyzetet. Az ezt követő. A westminsteri szerződéssel (1674 februárjában) a háborúból kilépő Anglia megmentette Hollandiát. németesen Karlowitz) a Temesköz és a Szerémség egy részének kivételével a császár egész Magyarországot és Erdélyt megtarthatta. 1686-ban elfoglalták Budát. abban a korban áthatolhatatlan erődrendszert építettek ki. hogy a drága kiképzésben részesült új típusú hadseregek csak kerülgették egymást és inkább várostromoknál próbálgatták erejüket. Gyulát pedig 1694-ben foglalták el a császári csapatok. Indiában Pondichéry megalapítása valamint az itteni telepek kiépítése. Ezt kihasználva. a lassan felnövekvő király csak Mazarin halála után vehette át ténylegesen a hatalmat. A Richelieu bíboros-főminiszter örökébe lépő Jules Mazarin. E lépés viszont egységfrontba tömörítette Hollandiát és Angliát és XIV. A Habsburgok minden erejüket Keletre összpontosíthatták. 1689-ben pedig már Szerbia és Bulgária északi várai is a Habsburgok kezébe kerültek. hadügyminiszter. Annak ellenére.Lajos a harmincéves háborút lezáró békeszerződésekkel Franciaországnak juttatott német birodalmi területek beolvasztásába fogott. Franciaország bekebelezte Spanyol- Németalföldet és háborút indított Spanyolország ellen. A háborút lezáró nymwegeni béke (1678) Franciaországnak juttatta az addig spanyol birtoknak számító Franche-Comté szabad grófságot és néhány várat a francia-németalföldi határon. Szobieszki János (1674-1696) uralkodása alatt még egyszer feléledt. Többek közt francia biztatásra.

Barcelonát megtartotta. Ugyanekkor Angliában. a portugál és birodalmi német zsoldosainak fosztogatásai miatt ellene fordult. de az eddig őt támogató népmozgalom. A békét Európa nem sokáig élvezhette. 1705 őszén egész Észak-Spanyolország elismerte (az angolok pedig megszerezték a Gibraltárt). Spanyolország számára az lett volna jó. Ez viszont az adott időpontban lehetetlennek bizonyult. ha egy kisebb európai dinasztia nyeri el a trónt és elismerteti magát a nagyokkal. Lille 1708-as kapitulációja után a szövetségesek megalázó feltételek elé állították a francia királyt: azt kérték tőle. mint annyiszor a történelem folyamán. hogy az angolokat és hollandokat kizárják a spanyol gyarmatokkal való kereskedelemből. a Szent Szövetség hadai már Belgrádot ostromolták.Jakabot elismerték angol királynak. utána I. 1706-ban az angol- holland csapatok elfoglalták Brüsszelt. ami 1689-ben átalakult: a császár és Hollandia szövetségéhez csatlakozott Anglia. A korabeli európai joggyakorlat értelmében a birodalmi Habsburgok kellett volna. Fülöp (1701-1746) trónralépése ellen végül csak Bécs tiltakozott. az egyesített angol-holland flottának a francia hajóhad fölött aratott elsöprő győzelme pecsételte meg. Dánia. már a spanyol korona felségterületén bevették Barcelonát is.Károly október 2-i végrendeletében első számú trónörökösként Anjou hercegét. Svédország.Lipót császár apósának. arra késztették. Spanyolország és Szavója.Lipót 1703-ban elengedte fiát. Ezzel ellentétben Anglián és Hollandián nem mutatkoztak a kimerültség jelei és a császár is tartotta magát. Franciaország azonban.Lajos csapatai továbbra is győzelemre álltak. Franciaország számára kedvezőtlen események zajlottak. hogy megörököljék a spanyol trónt.Miksa Emánuel bajor választó átpártolt a franciákhoz. I. Délen elfoglalták Szavoját. A kibontakozó pfalzi háborúban a franciaellenes erők először az Augsburgi Szövetségbe tömörültek (a német-római császár. Az 1699-ben megkötött karlócai békével a Habsburgok nagyhatalom maradtak. Anglia hajlott a békére. hiszen II. hogy III.Károly későn született fiúgyermeke már 1699 január 6-án meghalt). A békét 1697 szeptember 20-án kötötték meg Ryswijkben. A franciák csak későn kaptak észbe. Fülöpöt jelölte meg ( XIV. Károlyt Portugáliába. A kezdeti sikerek után II.Lipót fia Károly. Spanyolország.Károly nővére volt). hogy a császár a török frontról átdobta minden harcedzett ezredét. De sok minden közbeszólt. így kénytelen volt kivonulni 7 . Hollandia csatlakozott és a Marlborough herceg vezette angol-holland seregek megkezdték a támadást.Lajos felesége II. mire csapataik I.Lajos lelki szemei előtt már egy francia világbirodalom képe lebegett. amely épp vesztésre állt). Bajorország). a társadalma azonban teljesen belerokkant a háborúval járó erőfeszítésekbe. Bár Franciaország lemondott az 1678-ban elfoglalt Lotharingiáról. melynek köszönhetően a „ködös Albion” elnyerte belső egyensúlyát és az elkövetkezőkben már egyre erőteljesebben lépett fel saját gazdasági-politikai érdekeinek védelmében. Károllyal kihalt a Habsburgok spanyol ága (II. Fülöp Vilmos pfalzi választónak az országát lerohanták és feldúlták. a Duna völgyében vezetett két hadjárata (1702. majd utána következett a francia király második unokája Berry hercege. Hollandia. a torinói csatában megsemmisítette az itáliai francia seregeket. A szárazföldön XIV. XIV. Itáliában pedig Szavojai Jenő győzedelmeskedett. Annak ellenére. amikor az egész világgal harcba állt – pürrhoszi győzelmet aratott – a hadserege birta az iramot. mert az 1700 november 1-én elhunyt II. V. 1704) alkalmával pedig komolyan veszélyeztette Bécset. majd a szavojai hercegi ház tagjai. hogy szövetséget kössön a Habsburgokkal. és az a tény. a franciák bírták a rohamokat és minden fronton győzedelmeskedtek. Anglia és Hollandia ezután már a kontinentális hatalmi egyensúly megőrzésére törekedett (mindig azt a tábort támogatta. és 1697-ben. A francia-angol tengeri versengés eldöntésére megszervezett angliai francia partraszállást 1692 május 29-én. annak a „dicsőséges forradalomnak” a formájában. de a franciáknak azon szándéka. hogy saját unokájának üzenjen hadat. az pedig feltartóztathatatlanul nyomult Madrid irányába.

A Habsburgok megkapták fél Itáliát és Spanyol-Németalföldet.szabad vétójog. holland-francia. hogy a folyamatosan hanyatló Török Birodalom és a hirtelen felemelkedő Svédország oly sokáig megmaradhattak a nagyhatalmak sorában. Péter helyett nagynénje Zsófia kormányzott. Szavoja megkapta Szicília szigetét (a Habsburgok nyomására elcserélte Szardíniára) valamint az esetleges utódlás jogát is (ha férfi ágon kihalnának a spanyol Bourbonok). Ez tette lehetővé. Starhemberg császári tábornok 1710-ben még egyszer elfoglalta Madridot. hogy a törökök másfél évszázadra megvethették a lábukat Magyarországon.Miksa Emánuel visszatérhetett Bajorországba. A Keleten lezárult a II. a nemesség állami szolgálatra való kötelezése (hadsereg vagy közigazgatás-csinovnyikok) távolról hasonlítottak az európai 8 . addig Svédország belső fejlődése komoly ösztönzéseket kapott agresszív külpolitikájától. az orosz államanak Európához való közelítését az 1689-ben kormányrúdhoz kerülő Péter cár (1725-ig) végezte el. Noha a Bourbonok kapták meg a spanyol trónt. de ezután végérvényesen ki kellett vonulnia.Rákóczi Ferenc-vezette magyar szabadságharc után a Habsburgok abban bizakodtak. A Német-Római Birodalom szétdaraboltsága volt az oka annak. Az egész békesorozat az angol diplomácia műve volt. Franciaország és Spanyolország soha nem egyesülhetett egy korona alatt és az angol és holland kereskedők előnyökhöz jutottak a spanyol gyarmatokon. nyugati „fennsík” országaihoz. Az 1713 április 11-i utrechti angol-francia. A svéd és török hatalom alapjai természetesen különbözőek. Az északi háborútól az 1789-es francia forradalomig Annak a jelenségnek az oka. században az ún. fölébe kerekedjen. hogy a kicsiny Svédország. egyetlen képviselő megvétózhatta. A franciáknak köszönhetően II. III. a hódításokból elsősorban profitáló nagybirtok és ipari tőke azon törekvése ellenére.Frigyes (1685-1713) brandenburgi választófejedelem porosz királyi címet kapott a hálás császártól. század folyamán a lengyeleknek nem annyira a két „ősi ellenségnek” számító németekkel és oroszokkal. hogy angol-holland segítség nélkül is legyőzhetik Franciaországot. mint ahogy még ezután sokszor. 1714 március 7-én kötötték meg Rastattban a békét a császár és a franciák. A svéd társadalom. Nagy Péter jól ismert nyugati tanulmányútja mellett. felülről végrehajtott reformjai is köztudottak. hogy jobbágysorba taszítsa a szabadparasztságot. a birodalom kormányzóságokra való osztása. megmaradt egy elsősorban szabad emberekből álló társadalomnak. Portugália dél-amerikai területeket kapott. Oroszországban Fjodor cár korai halála (1676-1682) után a kiskorú trónörökös. Ezt követte 1714 szeptember 7-én a badeni béke. A spanyol örökösödési háborút az utrechti és rastatti békék zárták le. mint Oroszország a tartós gyengélkedés jeleit mutatták. hogy úgy a Német Birodalom. végső soron az. portugál-francia és porosz- francia békék után. ami először az ország törvényhozását lehetetlenítette el. A franciák azonban kemény ellenfélnek bizonyultak. hanem a svédekkel és a törökökkel gyűlt meg a bajuk. A katalánok azonban mellé álltak. hogy Svédország csatlakozzon majd a 19. Ide vezethető vissza az a sajátos jelenség is. majd a lengyel állam létét is veszélybe sodorta). III. melynek értelmében a lengyel országgyűlés tagjainak többsége által elfogadott határozatot. Az angolok azonban. Míg a törököket a Köprülü-korszak reformjai tudták ideig-óráig megtartani a nagyhatalmi szinten.Madridból. közbeléptek és 1711-ben jelezték tárgyalási szándékukat a franciáknak. Lengyelország belső anarchiája valósággal kihívta maga ellen az idegen hódítókat (a liberum veto. hogy a 17. az Orosz Birodalom lassú belső szerveződése pedig lehetővé tette. szavojai-francia. Bár a Golicin hercegek áterőszakoltak néhány reformot. 1709-ben a malplaquet-i csatában a franciák vereséget szenvedtek a szövetségesek pedig francia földre léptek és Párizst fenyegették. A feudális kormányszervek (prikázok) helyébe állított kollégiumok.

A háború 1700-ban avval kezdődött. Svédország elveszítette a Baltikumot és a nagyhatalmak sorában elfoglalt helyét átadta az ellenséges Oroszországnak. Károly ekkor még váltságdíj nélkül bocsátotta el a 18 000 orosz hadifoglyot. Nápoly és Szicília a spanyol Bourbonoké.Ágost fiát (1733-1763) juttatták trónra III. de már nem bírt el Nagy Péter 65 000 emberével. ami békekötésre és a lengyel trónról való lemondásra kényszerítette (Altranstädt. A célnak azonban megfelelt. hogy még nem tudta. Leszczyński megkapta Lotaringiát. míg Parma és 9 . Az orosz és szász csapatok azonban II. II. hogy a fiatal svéd király. 1706 szeptember 24). A beígért általános felkelés elmaradt és a 28 000 fős. Kárpótlásként az elvesztett lengyel trónért. halála után (1766) pedig Franciaországra szállt. az 1735-ben kötött előzetes béke után 1738-ban ért véget a bécsi megállapodással. de hogy ugyanez milyen összefüggésben van Svédország térdre kényszerítésében.(Erős)Ágost lengyel királlyal kötött szövetségével készítette elő. Toscana Lotaringiai Ferencé (Mária Terézia férje 1736-tól). Károly Poltavában akarta rendbe szedni elcsigázott seregét. elszigetelt svéd seregre rászakadt a híres-hírhedt orosz tél. de mindez egy despotikus államapparátust eredményezett és nem egy modern európai közigazgatást. de a vesztes csata után feltámadt a svédellenes szövetség. Azt. Az erőviszonyok lassú változását jelzi az új székváros Petropavlovszk (a későbbi Szentpétervár) megalapítása. Bár a következő években váltakozó szerencsével hadakozott. A háború az 1721 szeptember 10-én aláírt nystadti békével ért véget. Nagy Péter első nagy haditetteként 1696-ban elfoglalta az Azovi-tenger partján fekvő Azov várát. hogy Moszkva helyett az ostromlott Riga felmentésére vonult. Inkább jól jött neki a váratlan esemény. segédcsapatait be sem várva Ukrajna fele tört előre. a megerősödő orosz flotta pedig 1703 tavaszán aratta első győzelmét. már ismerjük. Miután szétverte az ellenséges csapatokat. XII. Ez utóbbi mozgalmat alaposan túlbecsülte XII. Bajorország és Szászország. Benyomult Lengyelországba és a Krakkó melletti Kliszóvnál ismét legyőzte a lengyel-szász csapatokat. amikor alig néhány vár maradt meg svéd kézen. sikerült elérnie. Nagy Péter nemigen törte magát bajba jutott szövetségese megsegítésén. Péter hadai Narva ostromával kezdték a hadműveleteket. hogy a lengyelek lecseréljék a szász választót a poznańi vajdára Leszczyński Szaniszlóra (1704-1709). Ezek után a svédek tovább űzték Ágostot és Drezda előtt is legyőzték. A svéd király elkövette azt a hibát. de az 1700 november 30-i ütközet alkalmával a cár menekülése után a csapatai is elhagyták a csatateret. hiszen az orosz kézre jutott livóniai várakat nem kellett átadnia (régi lengyel hűbérként). A lengyel örökösödési háború.gyakorlatra.Ágost ellen úgy indult. A király a törökökhöz menekült és megpróbálta bevonni őket is a háborúba. Halála után (1733) azonban a lengyelek a franciák által támogatott Leszczyński Szaniszlót választották királlyá. 1708-ban a Volga menti jobbágyok és Ivan Mazeppa vezetésével az ukrajnai kozákok lázadtak fel. Az orosz hátországban felkelések törtek ki: 1705-ben az asztrahányi sztrelecek. mely európai méretű konfliktussá terebélyesedett.Ágost néven. a II.Ágost ismét elfoglalhatta a lengyel trónt. A Svédország elleni támadást. azt majd az északi háború eseményeiből tűnik ki. képes volt kiállítani és ellátni egy erős szárazföldi hadsereget és egy közepes hadiflottát.Károly (1697-1718) megszállta a svédellenes szövetséghez csatlakozott Dániát és a háborúból való kilépésre kényszerítette. hogy az oroszokkal is meg kell küzdenie. A hatalmi viszonyok átrendeződéséhez szintén hozzájárult a Német Birodalmon belül felemelkedő Poroszország.Ágost megleckéztetésére indult.Károly s miután áttörte a golovici sáncokat. kijárat Nyugatra. 1707-ben a doni kozákok. Az orosz győzelemmel végződő északi háború lezárásánál II. a hetman rábeszélésére. A harcok során volt olyan pillanat. Ezáltal megvalósulni látszott a nagy álom: ablak. hogy a dunai monarchia (Habsburg tartományok) hátországát képező Német Birodalom magára-találása mily nagy szerepet játszott a törökök megtörésében. A Riga városát ostromló II.

Kaunitz osztrák kancellár évekig dolgozott azon. E konfliktus azonban kiterjedt az egész földgolyóra. A háború egy világméretű angol-francia összecsapás volt a gyarmatokért. Montréal elfoglalása (1760) valamint a Quiberon-öbölbeli és lagosi brit győzelmek teljessé tették a francia vereséget. hogy a Habsburgok nem mondtak le véglegesen Sziléziáról. Ezután Szavojával. Miközben Franciaországot megbénították európai elkötelezettségei. Mikor Anglia hadat üzent riválisának. szász és orosz seregek ellenében. Ezzel párhuzamosan a britek új gyarmatbirodalmat alapítottak Indiában: a kezdeti francia sikerek ellenére meg tudták akadályozni Dupleix ambiciózus elképzeléseit a karnatakai francia 10 . noha Anglia hivatalosan csak 1756-ban üzent hadat Franciaországnak. Ezzel Franciaország ismét egyedül maradt és annak ellenére. Szászországgal. a tengeri hatalmak (Anglia és Hollandia) 1747-ben legyőzik a francia flottát. Az ellene felvonuló osztrák sereget Mollwitznél verte meg. Az a tény. a Habsburgok már szövetségben álltak a franciákkal. hogy megszerezze Franciaország szövetségét Poroszország ellenében. időközben az osztrákoknak sikerült kiszorítaniok a franciákat Csehországból. A békét 1748 októberében kötötték meg Aachenben. Québec pedig 1759-ben esett el. 1745-ben meghalt az új császár és helyébe Mária Terézia férje Lotaringiai Ferenc lépett. cserébe nem osztották fel az örökös tartományokat és Lotaringiai Ferenc császárságát is elismerték. Noha VI. így tört be II. a poroszok magukra maradtak. Angliával és Hollandiával szövetkezve Franciaország és Bajorország ellen fordultak. A Karib- tengeren 1763-ra Saint Domingue kivételével valamennyi francia sziget és spanyol tengerészeti bázis (Havanna is) az angolok birtokába került. hogy ugyanabban az évben a belgiumi Fontenoynál a franciák még győztek. 1745 elején Anglia.Frigyes porosz király 1740-ben megszállta Sziléziát. Anglia Poroszországgal szövetkezett. Ehhez a háborúhoz kapcsolódnak az európai események. Az első sziléziai háborút lezáró boroszlói különbékében 1742 júniusában a Habsburgok elismerték a sziléziai porosz hódítást. A magyar rendek az 1741-es pozsonyi országgyűlésen „Vitam et sanguinem” felkiáltással hűséget esküdtek és felajánlották segítségüket Mária Teréziának. Anglia pénzsegélyei és a hannoveri csapatok kevésnek bizonyultak az osztrák. valamint a spanyol Németalföld feletti jogát. de Nagy-Britannia megtartotta Észak-Amerikának a Mississippitől keletre fekvő területeit valamint a spanyoloktól elfoglalta Floridát. Louisbourg 1758-ban. elfoglalta. de fel is adta Prágát.Piacenza élére az osztrák Habsburgok másodszülöttjei kerültek. Első lépésként II. Hollandia és Szavoja diplomatái már Poroszország felosztásáról tárgyaltak. majd csak nyolc év múlva derült ki a hétéves háború alkalmával. de a soorni és hohenfriedbergi csatákban ismét a poroszoknak kedvezett a hadiszerencse. A spanyol örökösödési háború után következő nagy európai-szintű konfliktus a dunai vagy osztrák Habsburgok örökösödése körül robbant ki. A szigeteket az 1763-as párizsi békében ugyan visszaadták. A porosz sikerek ellenére Anglia számára a kontinens másodlagos szerepet játszott. A békekötésre Lengyelország már eltűnt a nagyhatalmak sorából. 1742 február 12-én Károly Albert bajor választófejedelmet választották meg német-római császárnak (eközben a magyar huszárok már München utcáin nyargalásztak). Nagy Britannia átvette az ellenőrzést az óceánok felett és elszigetelte az észak-amerikai francia erődöket.Károly még életében elfogadtatta szomszédaival lánya Mária Terézia örökösödési jogát (pragmatica sanctio). Amerikában már 1754-től folytak a harcok. Az angolok már az 1750-es évekre visszaszorították a franciákat Indiában és készen álltak a tervek a kanadai francia uralom megdöntésére is. Az 1745-ös drezdai békében a Habsburgok elismerték Poroszország Szilézia feletti jogát. halála után azonnal kitört a háború.Frigyes az örökös tartományokba. a Habsburgok átadták a spanyol Bourbonoknak Parmát és Piacenzát. 1744-ben Poroszország ismét hadbalépett. francia. Szilézia Poroszországnál maradt. hiszen Európán kívül más kontinenseken és a világóceánon is folyt a küzdelem. 1743 júniusában Dettingennél (a Majna mellett) az angol-holland-hannoveri csapatok legyőzték Noiles francia marsall seregeit.

valamint az afgánoknak a maráthák felett aratott győzelmével (1761) a britek kezére jutott a gazdag Bengália. A Német-Római Birodalmon belül létrejött egy szilárd hatalmi egyensúly. Az 1763-ban. Időközben Poroszország szinte összeomlott. Oroszország megkapta Poléziát és Podóliát. melyben Szilézia végérvényesen a Poroszországé lett. A Habsburgok megkapták Galíciát. II.Katalin cárnő Poniatovszky Szaniszlót ültette (1764-1795). Erre az ellenzék. hogy a franciák bekeríthetik őket és ez a tudat lassan egy önálló. a porosz-osztrák dualizmus. A továbbiakban Clive a Plasseynél aratott 1757-es győzelmével. de véletlenek sorozata következett. 1918-ig megszűnt létezni.Péter (II. a királyt pedig csatlakozásra kényszerítették. Két békét kötöttek. az oroszok pedig Vityebszket Fehéroroszország egy részével együtt. A következő évtizedek Kelet-Európa hatalmi viszonyaiban hoztak számottevő változásokat. A flottája azonban két ütközetben megsemmisült. A „rend helyreállítása céljából” került sor az 1793-as felosztásra. Az 1761-ben trónralépő. A lengyel felekezeti viszonyokba való orosz beavatkozás azonban maga után vont egy nagyobbméretű török támadást. amit a porosz és orosz csapatok vertek le. Lengyelországra terelte a figyelmet. A napóleoni- háborúk alkalmával ugyan még feltűnik egy Varsói Nagyhercegség. Az 1768 és 1774 között zajló orosz-török háború során orosz megszállás alá került Moldva és Havasalföld. aki egy balkáni konfliktusban mindent elveszíthetett volna. amit az 1791-es májusi alkotmányban tettek közzé. Krakkó megmaradt szabad városnak (1845-ben csatolták a Habsburgok birtokaihoz). amit a grodnói „néma országgyűlés” kénytelen volt elismerni. Franciaország. Angliáé lett Kanada.Frigyes öngyilkosságra gondolt. angol segítséggel. Az orosz-török háború azonban nem ért véget és az orosz flotta. valamint a balti-tengeri hatalmak semlegessége megtette a hatását. Poroszország. A párizsi béke után néhány nappal megkötötték a hubertusburgi békét.birodalomról. Az 1763-as párizsi béke megszabadította az észak-amerikai angol telepeseket attól a veszélytől. Ezek után 1795-ben került sor Lengyelország harmadik felosztására. Csesménél legyőzte a török hajóhadat. A bengáliai angol erődítmények tették lehetővé. Lengyelország első felosztása után a „négyéves országgyűlés” (az 1788-1791-ös Szejm) határozatot hozott az ország örökletes parlamentáris monarchiává való alakításáról. hatásukra Tadeusz Kosciusko (1743-1817) vezetésével 1794-ben népfelkelés tört ki.Frigyes csodálója) Oroszországot kiléptette a poroszellenes háborúból. Az 1774-ben megkötött kücsük-kajnardzsii béke értelmében Oroszország lett a Balkánon élő keresztények védelmező hatalma és megkapta Azovot. A francia királyság visszakapta afrikai birtokainak nagyobb részét bizonyos indiai és csendes óceáni területekkel együtt. ami viszont kiváltotta a Habsburgok ellenséges fellépését. szellemileg fogyatékos orosz cár. de csak kontinentális nagyhatalom. ennek eredményeként történt meg a lengyel királyság első felosztása 1772-ben. Franciaország nagyhatalom maradt. megnyilt az út a Mississippiig és a Távol-Keleten is ő diktált. III. Az 1781-től érvényes koalíció. A felosztást felkelések követték Vilniusban és Varsóban. amikor Poroszország megkapta Mazóviát. a fő frontot Anglia ellen irányította.Ágost halálával ismét megüresedett trónra II. a poroszok Danzigot. a gazdasági érdekekkel alátámasztott identitást eredményezett az anyaországgal szemben. 1759-ben a kunersdorfi vereség után II. orosz támogatással létrehozta a targovicei konföderációt. a fontosabbat 1763 februárjában Nagy-Britannia és Franciaország Párizsban. De belefáradtak már a Habsburgok és a többi német államok is a háborúba. hogy felszámolhassák a karnatakai francia jelenlétet. Oroszország megszerezte egész Litvániát. hogy ellensúlyozza a brit tengeri sikereket. A kirobbanó észak-amerikai függetlenségi háború maga után vonta az angolellenes francia-spanyol-holland szövetség létrejöttét. Volhíniát és Közép-Lengyelországot Varsóval egyetemben. de Lengyelország mint független állam. Ez alkalommal Torun és Poznań Poroszországhoz került. Az egész világon védekezésbe szoruló Nagy-Britannia 11 .

Lipót) írott. a királyi család francia vereséget remélt és az abszolút monarchia viszzaállítását. Ausztria 1791 augusztusában Szisztovóban. Lengyelország 1772-es első felosztása után II. Az európai hatalmi egyensúly eszméjét követő nagyhatalmi diplomácia nem engedhette meg hogy az Oszmán Birodalom teljes vereséget szenvedjen.Lajos szökése és varennes-i elfogása után a dinasztikus Európa előtt bűnnek számított. Franciaország nemzetközi helyzete a forradalom kitörésekor kedvezőtlen volt. E hatást először a Rajna-menti német fejedelmek érezték meg. hogy az 1783-as versailles-i békében visszaszerezte tengeri hatalmát.József. ez pedig lehetővé tette a birodalom túlélését egészen 1918-ig. hiszen még hatvan évvel az északi háború után sem mondott le a balti-tengeri svéd hegemónia visszaállításának gondolatáról. A girondisták francia győzelmekben és a forradalom kiterjesztésében reménykedtek. Egyik hatalom se kívánta.Frigyes Vilmos porosz király közzétették a pillnitzi nyilatkozatot. a helyébe pedig II. A királyok koalíciójától a francia birodalomig Franciaországban már nagy belső változások érlelődtek. A Török Birodalom ekkor vált az ún.Lipót meghalt. A forradalom egész Európára kisugárzó hatását azonban tudomásul kellett venni. A veszélyérzetet fokozták Marie Antoinette királynőnek.Lipót és III. „keleti kérdés” tárgyává. a kezdeti oszmán sikerek után Szuvorov orosz tábornok győzött Focşaninál és az osztrákok 1789 októberében bevették Belgrádot. melyben a forradalom elleni fegyveres fellépést a nemzetközi jognak megfelelő eljárásnak minősítették. hogy a francia nép kezet emelt uralkodójára.Ferenc került). Svédország is bekapcsolódott az oroszellenes akcióba. melyek az eddigi európai diplomáciában nem játszottak szerepet. kivéve Robespierret. II. majd II. a hétéves háborúban elszenvedett területi veszteségei. A háború török hadüzenettel indult. annak ellenére. az 1783-as versailles-i szerződésben kénytelen volt elismerni az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét. hiszen. segélykérő levelei.elveszítette az ellenőrzést az észak-amerikai tengereken. IV. Franciaországban mindenki háborút akart. A továbbiakban az 1789-es francia forradalom szétzilálta a francia haditengerészetet s Franciaország az 1794-et követő részleges újjáéledés mellett sem tudta többé visszanyerni 1783-ban kivívott tengeri hatalmát. Osztrák részen helyreállt a háború előtti status quo. Yorktown francia blokádja megadásra kényszerítette Cornwallist. Kelet-Európában Oroszország lett az úr. hogy a forradalom a külpolitikát kivette az abszolút uralkodó kezéből. de XVI. de a háború befejeztét olyan tényezők is siettették. de Kelet-Európában még a dinasztikus-hatalmi politika szabályai szerint alakultak az események. a kivétel nélkül 12 . A háború azonban egyelőre elmaradt. hogy az ellenfele a törökök rovására terjeszkedjen. Az ekkor még érvényben levő diplomáciai szabályok szerint ennél többet nem kaphatott.Lipót ekkor még elzárkózott. az európai nagyhatalmak szemében a gyengeség jeleit mutatták. valamint az a tény. a danzigi kérdéssel nyugtalanította Oroszországot. 1787-ben személyesen is találkozott az uralkodónővel. Minekután II. míg Oroszország 1792 júniusában Iaşiban írta alá a békét. mert francia részen. Angol biztatásra Poroszország. míg a Habsburgokat a németalföldi és magyarországi nemzetiségi mozgalmak támogatásával próbálta kiléptetni a háborúból.József elfogadta a partner szerepét a déli szomszéd felosztásának tervében. a Német-Római Birodalom területén pedig Poroszország és a Habsburgok érvényesítették befolyásukat. 1791 augusztus 27-én II. Nagy-Britannia. 1792 februárjában megkötötték az osztrák-porosz katonai szerződést (II.Katalin cárnő érdeklődése a Török Birodalom felé irányult. míg az oroszok kitolták a határt a Dnyeszterre. bátyjához (II. A franciaellenes koalíció létrehozására először a porosz király tett javaslatot 1791 januárjában. A francia forradalom idején Franciaország ismét kontinentális nagyhatalom lett. s bár a Rodney által 1782-ben a Saintes-szigeteknél aratott győzelem megmentette a nyugat-indiai brit birtokokat.

A franciák azonban az év végére stabilizálták a frontokat: szeptemberben Hondschoote mellett az angolokat. Portugália. a vendeéi mozgalmat pedig lokalizálták (egy kis területre szorították vissza). ami a korabeli Európa legnagyobb haderejét képezte. a poroszok és osztrákok hátában. Ugyanekkor a forradalom belső megszilárdulását csak abban az esetben tartották lehetségesnek. júniusban Fleurusnél győztek. s noha politikai szempontból rokonszenvezett a francia felvilágosodás eszméivel. A brit diplomácia 1793 folyamán megszervezte az első franciaellenes koalíciót. Az osztrákok sorra elfoglalták az északi francia erődítményeket. a Habsburgok. ennek megfelelően a francia megszállást zokon vették az angolok. ha Franciaország környezetében is áttörik az abszolút monarchiák gyűrűjét (a forradalom exportja). hogy még nem hódította meg az európai kontinenst. Dumouriez átállt az ellenséghez. de 1792 szeptember 20- án Valmy-nál. A forradalom mozgósítani tudta Franciaország erőforrásait. Ausztria. de ezek az utóbbiak hajthatatlansága miatt kudarcba fulladtak. a rajnai francia csapatok pedig elfoglalták Mainzot és Frankfurtot. Velük ellentétben a poroszok ismét nagy területeket kaptak Lengyelországból. A forradalmárok hozzáláttak a nemzeti hadsereg megteremtésének. a cél Hollandia elfoglalása volt. Nyárára már nyilvánvalóvá vált. Belgium és Hollandia angol érdekszférának számított. hogy Franciaország nem győzhető le egykönnyen és a háború nem fejeződhet be a megszokott területszerző konfliktusok mintájára. Szardínia. ami a további külpolitikai aktivitásuk felfüggesztésével járt. A spanyolok elfoglalták Perpignant. Belgium francia megszállásával üres kézzel maradtak. A konfliktus azonban tovább tolódott. de az osztrákok Neerwindennél megállították őket.Lajos kivégzésének ürügyén 1793-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait Franciaországgal. Az osztrákokat azonban továbbra is készenlétben tartotta nyugati területeik veszélyeztetettsége. Toscana voltak. 1794 tavaszán a francia seregek ismét támadtak. amire a Convent hadüzenettel válaszolt. Az első koalíció végül Anglia fellépésére jött létre. Franciaország örömmámorban úszott. Miután Keleten teljesen megoldást nyert a lengyel kérdés. egy önkéntesekből álló francia sereg megállította őket. amelyben kijelentette. azonnal lépett. Danton. a Konvent kiadta híres kiáltványát. Az a tény. 1794 márciusában. „a haza veszélyben van” jelszóval 100 000 önkéntest sikerült toborozniuk. mert Kelet-Európában ekkor került sor Lengyelország második és harmadik felosztására. ami belpolitikai válságot okozott Franciaországban. a spanyolokat pedig visszaszorították a Pireneusokon túlra. csupán a belső erőviszonyoknak volt köszönhető. E kiáltványba egyéb jelmondatok is keveredtek.nemesi származású tisztek kétharmada emigrált és alig 130 000 demoralizált katona maradt a hadseregben. az itáliai hadsereg Piemont lerohanására készült. A 13 . a poroszok pedig megostromolták Mainzot. hogy testvéri segítséget nyújt minden népnek. az angolok partra szálltak Toulonnál. melynek tagjai: Nagy-Britannia. októberben Wattigninél az osztrákokat állították meg. kirobbant a Koszciusko vezette lengyel nemzeti felkelés. A belgiumi Jemappes-nál Dumouriez tábornok november 6-án döntő győzelmet aratott az osztrákok fölött. ezek közül a legfontosabb a természetes határok elérését tűzi ki hadicélul. titkon Franciaország meggyengülését várta a forradalomtól. XVI. Nagy-Britannia ekkor ért az ipari forradalom korába. Végül a porosz hadsereg 1792 őszén lépte át a francia határt. A Rajnánál megállították a poroszokat. 1792-ben. A franciák elsőként támadtak. Spanyolország. A poroszok visszarettentek és a dantoni francia diplomácia megpróbálta leválasztani őket a szövetségről. a Közjóléti Bizottság élén tárgyalásokat folytatott a koalícióval. legyőzték a girondista felkelést. de amikor a forradalmi hadsereg megszállta Belgiumot. ekkor már egymillió francia állt fegyverben. Hollandia. Toulonból kiűzték a királypártiakat. mely vissza kívánja nyerni szabadságát. Időközben a déli francia hadsereg megszállta Szavoját.

A poroszok ismét békét kértek. Szétverte az ellene küldött osztrák csapatokat. Az 1794 júliusában létrejött thermidori Convent átrendezte Franciaország belső erőviszonyait.Pál került a trónra. Napóleon nekilátott az osztrákok legerősebb itáliai erődjének. Ausztria itáliai területeinek elvesztéséhez készülődött. Nápoly és Róma rendre kiálltak a csatasorból. Decemberben Pechegru északi serege a befagyott Rajnán átkelve lerohanta Hollandiát és 1795 januárjában kikiáltották a Batáv Köztársaságot. Ausztria megkapta Velencét. Dalmáciát és ígéretet kapott arra. a franciák nem kívántak megmérkőzni az angol hajóhaddal. Victor Amadé király rövidesen fegyverszünetet kért. Parma. (a természetes határok elérése címén). Végül 1795 áprilisában Bázelben írták alá a porosz-francia békét. Egy sebezhető pontot kerestek a kontinensen. hiszen a belga-bajor területi csereterv miatt sem állhatott le. októberben a Sambre-Meus-i francia hadsereg elözönlötte a Rajna bal partját és ostrom alá vette Mainzot. de miután II. Ezután a lodii csatában átkelt az Adda folyón és május 15-én bevonult Milánóba. mint 1797-ben. erre nem kerülhetett sor. ugyanakkor további gazdasági érdekeket követve. de az európai hatalmi egyensúly megmaradt és Ausztria keleti irányba terjeszkedhetett. A béke súlyos feltételek között köttetett meg. A különbékével megindult az első koalíció bomlása. Nagylelkűen bánt az ellenféllel.poroszok svájci ügyvivőjükön keresztül jelezték a franciáknak tárgyalási szándékukat. hogy e területekkel kompenzálja magát. Az év végére ismét visszaszorultak a Rajna bal partjára. ráadásul a Habsburgok ígéretet tettek arra. nem akarta megsérteni annak önérzetét. hogy a német fejedelmek kongresszusán síkra szállnak a francia érdekek mellett. A Habsburgok még reménykedtek a békefeltételek változásában. majd a piemontiak ellen fordult. megalakult a Cisalpin köztársaság (Lombardia). Anglia. Isztriát. nyilvánvalóvá vált. néhány napi járóföldre megközelítette Bécset. Mantova ostromának. Habsburg Károly főherceg csapatai mindkettőre súlyos csapást mértek. Miután délről már nem fenyegette veszély. Bonaparte Napóleon még áprilisban átkelt az Alpokon és váratlanul megjelent a Pó síkságán. hogy a helyzeten nem lehet változtatni. Ausztria azonban továbbra is kitartott a háború mellett. Az év végére ismét megkezdődtek a hadműveletek. hódító háborút indított. 1797 februárjában Mantova is kapitulált. Megkötötték a leobeni fegyverszünetet. de miután Moreau átkelt a Rajnán. ahol a franciák legyőzhetetlenek 14 . Megpróbált békét kötni Franciaországgal úgy 1792- ben. de mivel egyik fél sem volt hajlandó nagyobb engedményeket tenni. A hátráló franciákat pedig felfegyverzett német parasztok támadták meg. E tárgyalások alkalmával mutatkozott meg először Napóleon kivételes diplomáciai érzéke. a Rajna lett Franciaország keleti határa. Modena. Oroszország és Nagy-Britannia franciaellenes koalíciója. Jourdan pedig bevonult Kölnbe. Miután a Hoche tábornok expedíciós hadseregét szállító francia flottát Írország partjainál szétverte egy vihar. A Wurmster vezette erősítés még bejutott. A császárvárosban kitört a pánik. Spanyolország 1795 júliusában kötött békét. melynek értelmében a franciák 14 napon belül ki kellett ürítsék a Rajna jobb partját és nem akadályozták meg Poroszországot abban. az ellene küldött Károly főherceg csapatait maga előtt tolva. Itáliában kedvezett a hadiszerencse a franciáknak. Az 1797 októberében. az osztrákok béketárgyalásra kényszerültek. A francia nagypolgárság érdekeit képviselő Convent a belső piac politikai egységét tartotta szem előtt. de az erőd foglya maradt. de ez nem születhetett meg a lengyelországi helyzet miatt. Az év tavaszán. Még ugyanebben az évben egy újabb szövetség körvonalazódott: Ausztria. Napóleon az arcolei és rivoli csatákban verte szét őket. Hollandia 1795-ös elfoglalása után kiszorult a kontinensről és elszórt tengeri akcióin kívül a franciaellenes háború bankárának a szerepköre hárult rá. A béke Anglia hozzájárulása nélkül nem lehetett teljes.Katalin meghalt és I. Franciaország bekebelezte a levantei-szigeteket. 1796-ban három francia sereg indult Ausztria ellen. Campoformioban megkötött békeszerződés értelmében Ausztria lemondott Belgiumról. hogy a Rajna bal partján maradt területeiért majd kárpótlást kap a jobb parton. A másik két felmentő sereg sem volt szerencsésebb.

1798 májusában hajózott ki Napóleon 40 000 katonával Toulon kikötőjéből. megalakították a Helvét Köztársaságot. Első politikai gesztusként 15 . Külpolitikai okok miatt sem. hogy később érkeztek. míg Ausztria. április közepén megérkeztek Szuvorov csapatai is. hogy a franciák halálos csapást mértek az angol gyarmatbirodalomra. a frontok mindenhol megmerevedtek. A francia sereg Egyiptom foglya lett. de lassan megkaparintották a Török Birodalomhoz tartozó terület fölötti ellenőrzést) hadseregét és bevonult Kairóba. A Direktórium azonnal hadat üzent Ausztriának. Nápoly is csatlakozott a koalícióhoz. Az angol flotta. Ez nem volt egy véletlen választás. I. mivel szerettek volna egyedül maradni Itáliában. ő pedig a megmaradt két fregattal átlopakodott a Földközi-tengeren járőröző brit hadihajók között. melyben tíz évre övé lett az első konzuli tisztség. a kereskedőket megsarcolta és megszervezte a francia katonai közigazgatást. Napóleon a piramisok tövében legyőzte az egyiptomi mamelukok (eredetileg rabszolgából lett testőrök voltak. mint a párizsi pénzarisztokrácia egy földközi-tengeri francia gyarmatbirodalomról álmodozott. aki az 1797-es rastatti német fejedelmi kongresszuson. Úgy tűnt. A háború francia győzelemmel indult: Nápoly megtámadta a Római Köztársaságot. a Direktóriummal már évek óta elégedetlen nagypolgárságnak egy győztes diktátorra volt szüksége. bevonultak a francia csapatok és megalapították a Római Köztársaságot. de a franciáknak. utasították Szuvorovot. A francia vereségek a köztársaság életébe kerültek. a francia szállítóhajókat két nappal megelőzve érte el az egyiptomi partokat. így Egyiptomot szemelték ki új célpontnak. Három hét múlva már Máltán volt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Miután Rómában meggyilkoltak egy francia generálist. Augusztus végén angol-orosz csapatok szálltak partra Hollandiában. Napóleon és az új külügyminiszter Talleyrand számított igazi gyarmati politikusnak. A fekete-tengeri orosz flotta átkelt a Boszporuszon és a Dardanellákon. Időközben. elsőként a törökök (Egyiptom török felségterület volt ekkor) majd az oroszok léptek fel (orosz-török szövetség). annak ellenére. annektálták Mülhausent és Genfet. a diplomáciatörténetben eddig példátlan módon a francia követek legyilkoltatásával fejezte ki gyűlöletét. hiszen míg az osztrákok meg akarták szerezni Észak-Itáliát. Hollandiában a franciák 1799 októberében felszámolták York hercegének bergeni hídfőállását. míg az ellenfél haderejét egy 300 000 fős sereg képezte. Nelson pedig a Gibraltárnál vette neszét. Júniusban Piemontot is megszállták. Milánó és a Pó-síkság orosz-osztrák megszállás alá került. Az abukiri vereség újból összehozta Franciaország ellenségeit. Franciaország védekezésbe szorult. Nelson azonban az Abukiri-öbölben rábukkant a francia flottára és 2 hajó kivételével mind elsüllyesztette. Szuvorov tábornok csapatai pedig Itália fele meneteltek. sikerült partraszállniok. Az ellenállókat lemészároltatta. 1798-ban bevonultak Svájcba. hiszen úgy a dél-francia városi polgárság. Az elcsigázott orosz csapatokat két ízben is megverték a kipihent francia seregek. 1799 októberében francia földre lépett Napóleon. A szíriai hadjárat után elcsigázott seregét Egyiptomban hagyta. Poroszország óvakodott és távolmaradt. Szuvorov alig tudott elvergődni a Felső-Rajna vidékére.voltak. ami diplomáciai bonyodalmakat okozott. Moreau húzódozott. nem kapott területi kompenzációkat. hogy tél közepén vonuljon a Szent Gotthárd-hágón át Svájcba a franciák ellen.és dél-itáliai francia seregek. de a szövetségesek nem tudták kihasználni a helyzet adta lehetőséget. Az osztrák önzés miatt tönkrement a koalíció legerősebb ütőképes hadserege. a franciák miatt. hogy mire is készülődik a francia tábornok. Joubert Itáliában elesett. az angolokat aggasztotta az orosz jelenlét a Földközi-tenger térségében. Novi mellett pedig ismét vereséget szenvedtek az egyesült észak. A Bécs ellen vonuló francia csapatok azonban Magnano mellett vereséget szenvedtek. hiszen ellenőrzésük alá vonták az India fele vezető szárazföldi útvonalat. 1799 novemberében szétkergette a Direktóriumot és egy háromtagú konzulátust állítottak fel. a francia csapatok visszaverték és kikiáltották a Parthenopei Köztársaságot. A francia hadsereg alig 150 000 főt tett ki. Az osztrákok.Pál a hírek hallatán éktelen haragra gerjedt és csapatait a hadszintérről visszarendelte.

Az amiens-i megállapodás után az első konzul lett a béke leghangosabb szószólója. V. 1801-ben dinasztikus cserével visszaszerezte Lousianát (a pármai hercegnek/spanyol trónörökösnek átengedett egy részt Toscanából). a cár készen állt a tárgyalásokra. Anglia legyűrése viszont egyelőre lehetetlen. Két hónapi tárgyalás után India az angoloké maradt. Ettől fogva hadihajók kisérték a kereskedelmi hajókat. Anglia azonnal válaszolt: 1801. Az oroszok visszavonulásával viszont Ausztria ismét magára maradt. Miután az osztrákok júniusban Marengonál kikapnak. a francia iparfejlődés előmozdítására koncentrált amikor 1812-ben annektálta Piemontot és még ugyanebben az évben olyan kereskedelmi szerződést írt alá Oroszországgal. indiai és mediterrán régiókra fordított nagy figyelmet. e hónap egyik éjszakáján elégedetlen gárdatisztek behatoltak I. Németalföld és Észak-Itália a franciáké. kiürítették Lombardiát. így a háború tovább folytatódott. Portugáliával. Szerbiát és Boszniát. A Habsburgok csak a hohenlindeni vereség után adták be a derekukat. Az 1801 februárjában. Az elsődleges cél a kontinentális hódítások biztosítása és egy gyarmatbirodalom megteremtése. Az angol-orosz viszonyt rontotta az angolok által bevezetett tengeri blokád. a franciák kiürítették a jón-tengeri szigeteket. az engesztelhetetlen Pitt helyébe Addington került. amely a legnagyobb kedvezményt biztosította a francia árucikkeknek. Franciaország Egyiptomot. A békekötés után Anglia ismét magára maradt. Bulgáriát és Konstantinápolyt. Poroszország pedig Hannovert. A tervek szerint Oroszország megkapta volna Moldvát. Ausztria megszállhatta volna Havasalföldet. I. Az ekkor megszülető francia kapitalizmusnak azonban többre volt szüksége: a nyersanyag-lelőhelyek fölötti politikai ellenőrzést kívánta megszerezni.békeajánlatot tett a Habsburgoknak (megtarthatták volna itáliai hódításaik jelentős részét). Piemontot és Liguriát. 16 . ami az orosz gabonaexportot akadályozta. hogy Franciaország az európai kontinensen mindent megszerzett amire szüksége van. A cár jóváhagyta a tervet és kozákcsapatokat indított India ellen. Kompromisszum született Málta és Egyiptom kérdésében. Poroszország és Norvégia részvételével megalakította a fegyveres semlegesség ligáját. Luneville-ben megkötött békemegállapodás lényegében a campoformioi pontokat követte. az osztrákok többet akartak. Ezeket az igényeket tartotta szem előtt eddigi szereplése során Napóleon. márciusában az angol flotta szétlőtte Koppenhágát. Csakhogy az új cár nem kívánta az angol szövetséget sem! 1801 őszén megszületett az orosz-francia béke- megállapodás. 1802 márciusában Amiensben írták alá a békét. I. de csapatai már rég visszavonultak.Pál hálószobájába és megfojtották (az angol párt). Anglia Ceylon kivételével lemondott az összes új hódításáról. Oroszország ugyan hivatalosan még hadban állt Franciaországgal. hanem a francia polgárság gazdasági érdekeinek megfelelően a vazallusállamokon keresztül a legfontosabb európai piacok fölötti ellenőrzés is. A francia birodalomtól a bécsi kongresszusig Az amiens-i békével nemcsak a természetes határok politikája valósult meg.Pál Dánia. Anglia sértetlenül megőrizhette tengeri hatalmát. hiszen felmérte azt. Santo Domingora expedíciós sereget küldött a Toussaint-Louverture vezette fekete rabszolga-felkelés leverésére. Törökországgal. a franciák pedig megszállták Hannovert. A délnémet fronton szintén vereséget szenvedtek. Miután Napóleon a Svájcban francia hadifogságba esett 7000 orosz katonát teljes fegyverzettel és menetfelszereléssel hazaindította. Ennek érdekében.Sándor trónralépésével vége szakadt az orosz-francia barátságnak. aki azonnal megkezdte a béketárgyalások előkészítését. 1800 májusában Napóleon átkelt a Szent Bernát-hágón és a Génua ellen felvonult osztrák hadsereg hátába került. Londonban kormányváltás történt. elismerték Nápoly függetlenségét és a cár közvetítő szerepét a francia-török kapcsolatokban. Tunisszal és Algírral. A francia kereskedelmi és hadiflotta megerősítése mellett az amerikai. Napóleon pedig ismét békeajánlatot tett a Campoformioban elfogadott pontok alapján. vagyis egy gyarmatbirodalmat. fegyverszünetet kértek.

hogy a rosszul felszerelt. 1806 januárjában a franciák megszállták Nápolyt. míg az angolok 125 millió font segélyt ígértek a cári kormányzatnak. Ugyanekkor biztosította Spanyolország szövetségét (az eddigi 70 hajóból álló francia-holland flotta a kétszeresére növekedett). helyette viszont. gyengének érezvén magát. Tirol és Voralberg a bajorok kezére került. Napóleon legszívesebben elkerülte volna ezt a háborút. Murat tábornok Berg nagyhercege lett. Napóleon arra számított. 1803 nyarán 70 millió dollárért eladta Lousianát az Egyesült Államoknak. Megpróbált ismét békét kötni Angliával. De szükségesnek tartották Ausztriát is bevonni. Egy ilyen megbízott nyilvánosságra hozott jelentésére (melyben megjegyezte. Ekkor értesült az 1805 október 21-i trafalgári tengeri csata eredményéről. de a körülmények kényszere folytán elkezdte az Anglia elleni invázió megszervezését. de áthúzták számításait. A napóleoni külpolitika a francia kontinentális hegemónia megvalósítását tűzte ki célul. A békemegállapodás nem jött létre. de Kutuzov. A három nagyhatalomhoz társult még Nápoly és Svédország. melyben elpusztult a francia hajóhad. 1804-1805-ben 150 000 katonát vont össze fokozatosan Boulogne térségébe (három ködös napért fohászkodott. melyben elvesztette Velencét (az Olasz Királysághoz csatolták).000 katonát kiállítani. Július 12-én. október 1-én hadat üzent Franciaországnak. nem hallgattatott meg). Ausztria pedig aláírta a pozsonyi békét. József Nápoly királya. Bajorország és Württemberg megerősítése egy új politika kezdetét jelentette. 16 német állam egyesülésével. III. hogy át tudja lopni seregét a La Manche-csatornán-de amint azt tudjuk. 1803 május 18-án újra megkezdődtek a harcok. Ausztria azonban óvakodott egy újabb háborútól. de miután Napóleont 1804 december 2-án császárrá. Miután a Napóleon nyomására II. a háborús pártnak egyvalamiben igaza volt: a kenyértörésre előbb-utóbb sor került volna. ahol megint a békepárt került hatalomra. 1805 áprilisában aláírták azt az angol-orosz szerződést. 1805 december 2-án ütköztek meg az orosz- osztrák csapatok a franciákkal Austerlitznél („három császár csatája”). Az eseményekre visszatekintve. hogy az osztrákok az oroszok nélkül nem támadnak. Elismerte az Olasz Királyságot valamint a bajort és a würtenbergit.1802 nyarára befejeződött a francia gyarmatbirodalom restaurálása. ez viszont vérszemet kapott és besétált a csapdába: Kutuzov minden tiltakozása ellenére parancsot adott a támadásra. Napóleon dinasztiát alapított: a megszállt országok élére családtagjait állította. mire ő ellentámadásba lendült. a magát sértve érző Poroszország. a Német- római Birodalom jogilag is megszűnt létezni.Ferenc 1806 augusztus 6-án lemondott a német-római császári címről.Frigyes Vilmos Kelet-Poroszországba menekült. Napóleon gyengeséget színlelve békét kért a cártól. „cserébe” pedig megkapta Salzburgot. kitért. a Habsburgok csatlakoztak a szövetséghez. melynek értelmében az oroszok kötelesek 100. E hír pedig eddigi külpolitikai terveinek felülvizsgálására késztette. A francia seregek 1806 október 14-én Jéna és Auerstädt mellett egy nap alatt megsemmisítették a porosz erőket. A szövetségesek teljes vereséget szenvedtek. Napóleon védnöksége alatt. 1804 folyamán génuai hajókat és matrózokat szerzett. még Hannover átengedésére is hajlandó lett volna. 17 . létrejött a Rajnai Szövetség. akár Poroszország ellenében is. a Lujza királyné körüli háborús párt valamint az oroszok biztatására. a miniszterelnöki széket a háborúpárti ifjabb William Pitt foglalta el. Miután lemondott a békepárti és gyengekezű Addington. Ulmnál bekerítette a Habsburgok seregeit és bevonult Bécsbe. A franciák kezdeményeztek és az oroszok elé vonultak. fegyelmezetlen egyiptomi angol csapatok leveréséhez elegendő lenne 6000 francia gyalogos is) reagálva az angolok közölték. hogy nem hajtják végre Málta kiürítését. Ez idő alatt az angol diplomácia lázas tevékenységbe fogott. de ez a terület is francia megszállás alá került. Ehhez pedig egy erős flottára és rengeteg pénzre volt szüksége. Lajos Hollandia királya. Indiában és Egyiptomban francia megbízottak jártak terepszemlére. majd 1805 május 26-án olasz királlyá koronázták. Szövetséget ajánlott Ausztriának.

A július 7. Napóleon 1807 októberében támadást indított Portugália ellen. Mindez hosszú távon. fegyverek érkeztek a franciaellenes erők számára. még az 1812-1815-ös angol-amerikai háború ellenére is. amire I. A spanyol és orosz kikötők sem voltak légmentesen elzárva. a franciák legyőzték az oroszokat. 1807 folyamán már a válság jelei mutatkoztak de Anglia megtalálta a kiutat: az Amerikai Egyesült Államokkal alakított ki gazdasági kapcsolatokat. a Nyeman folyó közepén lehorgonyzott tutajon. hirdette meg a kontinentális zárlatot. helyükbe József nevű öccsét. egy. lemondtak lengyelországi területeikről (e terület pedig Varsói Nagyhercegség néven egyesült Szászországgal és a Rajnai Szövetség tagja lett). ami komolyan érintette Angliát. hogy Anglia háborúban áll az egész világgal. de az Ibéri-félszigeten másként alakultak a dolgok. Végül pedig úgy a poroszok. Ezzel tovább növekedett a kontinentális zárlatot betartó országok sora. A francia. és 9-e között zajló tárgyalások eredményeként megszületett tilsiti békében. A kontinentális zárlat hatására felbomlottak a hagyományos gazdasági kapcsolatok. Úgy Portugália mint Spanyolország a zárlat ellenére továbbra is kereskedtek az angolokkal és ami még ennél is fontososabb. Eylau mellett a korszak egyik legvéresebb ütközetében Napóleon nem tudta legyőzni a keményen védekező oroszokat. itáliai. a franciák elismerték az orosz fennhatóságot az Északi-Bug folyótól keletre és szabad kezet adtak nekik a keleti kérdés rendezésében. Poroszország 1807 decemberében. A tilsiti béke fontos lépésnek bizonyult a francia hegemónia megteremtésében. Így a napóleoni kontinentális zárlat kudarcot vallott. Iparcikkeit a német államokban. Dánia 1807 októberében. a francia gazdaság teljesítőképessége állt mögött. Ezt azonban csak Talleyrand érzékelte. de a francia kontinentális hegemónia megvalósítását is napirenden tartotta. 1808 februárjában az erfurti német fejedelmi gyűlésen Napóleon kijelentette. 1807 február 8-án. holland textilipar eddig soha nem tapasztalt konjunktúrát élvezhetett. A franciák a telet a porosz síkságon töltötték és ízelítőt kaphattak a kelet-európai télből. cserébe azok elismerték a francia hegemóniát a Bugtól nyugatra. mint az oroszok a kontinentális zárlat betartására kötelezték el magukat és a napoleonidák uralmát is elismerték. az eddigi nápolyi királyt ültette (Murat lett az új nápolyi király). A július 9-én Poroszországgal aláírt békében. Amíg Napóleon a francia polgárság gazdasági érdekeit szolgálta. a poroszok lemondtak a Rajna és az Elba közti területeikről.Sándor találkozott Napóleonnal. Az angol pénzsegélyjel elégedetlen I. A civakodó spanyol Bourbonokat Bayonne-ba rendelte és kimondta a trónfosztásukat. június 14-én Friedland mellett. A zárlat 1808-1811 között a dalmáciai és az észak-német kikötővárosok megszállásával teljesedett ki. elismerték Jerôme Napoleon uralmát a Vesztfáliai Királyságban. az angol versenytől megszabadult ipar kezdetben fejlődésnek indult.Sándor rábólintott. a textiliparának szükséges gyapjút pedig Spanyolországból. Ezzel Napóleon visszakanyarodott a régi tervéhez. Anglia a virágzó csempészkereskedelemnek köszönhetően és a zárlat alól mentes görög kikötőkön keresztül az európai kontinensre is bejutott. A napóleoni politika eredményeként ismét összefogtak az arra alkalmas erők. Napóleon ekkor állt hatalma csúcspontján. Napóleon 1806 november 21-én. hogy feltartóztassák a francia hódító törekvéseket. innen elégítette ki gabonaszükségleteit és itt helyezte el raktáraiban felhalmozott ipari termékeit. Oroszország 1807 novemberében. már túlnőtte Franciaország lehetőségeit. novemberben már Lisszabonban volt. Ennek célja az európai piacoktól függő angol gazdaság elszigetelése és Anglia térdre kényszerítése lett volna. A növekvő népesség ellátásához szükséges gabonát a Balti- tenger térségéből és a Török Birodalomtól vásárolta. a megszállt Berlinben. Ausztria pedig 1808 februárjában csatlakozott a kontinentális zárlathoz. de mikor saját. Hollandia már 1806 decemberében. A tengeri 18 . szász.és családja érdekeit szem előtt tartva túllépett a francia igények kielégítésén. a mezőgazdaság néhány ágával együtt. Hollandiában és Oroszországban helyezte el. a kapcsolatok szorosabbra fűzését jelentette. Ami a blokád európai következményeit illeti. Ebben a helyzetben a harcok tovább folytak. 1807 tavaszán a harcok tovább folytak.

Sándor sógorának az ország). Dalmáciáról és Galícia egy részéről. Metternich 30. Az 1809 áprilisában megkötött angol- osztrák egyezménnyel megszületett az ötödik koalíció. közigazgatási. Napóleon bizarr elképzelése szerint majd a legitim európai uralkodóházaknak kelett volna megvédeniük trónját és családját. Spanyolországban 300 000 francia katona jelenléte dacára egy nagyméretű népi mozgalom volt kibontakozóban. de Oroszország volt az a hatalom.és katonai reformokat vezettek be. Spanyolországban és Poroszországban. Az oroszok sem tétlenkedtek. hiszen Anglia volt az orosz gabona legfontosabb piaca. ahol Hardenberg és Stein a haladó nemesség támogatásával 1807 folyamán gazdasági-. hogy ismét harcba szállhasson. 1811-ben megszületett a trónörökös. Anglia pedig biztosította az anyagi feltételeket ahhoz. 1809 tavaszán az Andreas Hofer és Josef Speckbauer vezette tiroli parasztok sikeresen vették fel a harcot a franciákkal és a bajorokkal6. ez pedig orosz részen elégedetlenséget szült. A kontinentális blokád az angol ipar és piac kizárásával az európai gazdaságnak is ártott. 1811 során a Varsói Nagyhercegséget katonai ellátóbázissá alakította. már 1809-ben felújították az 1806-ban félbemaradt törökellenes háborút. A béke megkötése után egész Európában ellenálló-mozgalmak ütötték fel a fejüket.000 katonát ígért. A cár már ezt megelőzően 1810 decemberében megnyitotta a semleges országok hajói előtt az orosz kikötőket. például a gyapotút a Balkánon. 1810-ben már súlyos csapások érték a francia hegemóniát Ausztriában. 1810-ben Bonanaparte Napóleon felségül vette Habsburg Mária Lujzát. Az oroszoknál a reformpolitikát képviselő Szperanszkij mellett nem sorakozott fel egy komolyabb csoport. A napóleoni politikában a dinaszticizmus egyre fontosabb szerepet játszott. A bonapartista politika a múltba próbált fordulni. 1810-ben pedig Mantovában kivégezték. 1812-ben III. amely elég független volt és megfelelő nagyságú embertartalékokkal rendelkezett ahhoz. a francia hegemónia megtörése érdekében belső reformmozgalmak bontakoztak ki. hogy legyőzze a francia seregeket. A kezdeti fellendülést azonban gyors hanyatlás követte. ugyanakkor nyomást gyakorolt a poroszokra és osztrákokra az oroszellenes háborúban való katonai részvétel érdekében. Napóleon háborúra készült. Ausztria 1809 október 14-én a schönbrunni béke aláírására kényszerült. 1811-ben Napóleon. a már fentebb említett napoleonidák mellett megjelent egy új elem. Bécs. az 1812-es bukaresti békében megszerezték Besszarábiát és biztosították 6 Hofert elárulták és elfogták. megszállta az észak-német tengerparton az Oldenburgi Nagyhercegséget (I. Varsó és Lipcse kereskedelme is megélénkült. de így is sikerült keresztülvinnie néhány közigazgatási reformot. Finnországban támogatta a szeparatista erőket. A gyapotellátás nehézségei miatt megnőtt a len és a kender vetésterülete és a gabonatermesztés is fellendült. az új kancellár. azonban Wagramnál (júl. Poroszország volt a minta.kereskedelem blokádjával párhuzamosan újjáéledtek a régi szárazföldi kereskedelmi utak.000-et. amelyekkel igyekezett elsorvasztani a többi terület iparát. hiszen az európai textilipar akut gyapothiányban szenvedett. A kenyértörés csupán idő kérdése volt. Ausztria kezdetben jelentős sikereket ért el: Károly főherceg a május 21-22-i asperni (valójában Aspern-Essling-i) csatában megverte a franciákat. 5-6) vereséget szenvedett. A napóleoni gazdaságpolitika Európa-szerte ellenállást váltott ki. mert Metternich. Tirolról. a francia ipari hegemónia megteremtését célzó intézkedései. ami viszont 1807-el megszűnt. a blokád kiteljesítése céljával.Frigyes Vilmos 20. Napóleon francia hegemóniára való törekvése egész Európában felkeltette a nacionalizmust. 19 . társadalmi. de Isztambul. ekkor még a Franciaországgal való együttműködést találta célravezetőnek. Le kellett mondania Isztriáról. Ez azért volt lehetséges. Ehhez járultak Napóleonnak. amit nem utolsósorban az ébredező európai nacionalizmusok is siettettek. A Habsburgok esetében Philip von Stadion kancellár vitte keresztül a szükséges reformokat. Pest. gyárakat zártak be.

Napóleont elhagyta a hadiszerencse. hogy vonuljanak vissza az Elbától nyugatra. 1810-ben került a svéd trónra) nem volt hajlandó tovább szolgálni urát és 1812 áprilisában szövetségi szerződést kötött az oroszokkal. az 1813 szeptemberi és októberi teplitzi egyezmény értelmében a szövetségesek közül senki nem köthetett különbékét a franciákkal. Svédországban Bernadotte (Napóleon volt tábornoka. 1813 júniusában tárgyalásokat folytatott Nesselrode orosz külügyminiszterrel és abban állapodtak meg.000 francia vette fel a harcot 300. de rugalmasan haladtak előre a szövetséges csapatok. Napóleon ismét elutasította. Az utóbi mellett döntött. A franciák Drezdánál csatát vesztettek. Talleyrand vezetésével egy ideiglenes kormányt alakítottak és kimondták Napóleon trónfosztását. A többi német állam kitartott Napóleon mellett. de mikor megbizonyosodtak róla.000 francia katona esett el. 20 . A vereség hírét nem akarták elhinni. A Grand Armée már nem egy honvédő hadsereg volt. a reichstadti herceget elismerje a francia trón várományosának.Sándor fenyegetése sem hatott rájuk.Sándor kezdetben még hajlott arra. minden rábeszélőképességét latba vetve. a járhatatlan utak.000-es seregből 200. Az augusztusi 16-18-i szmolenszki és a szeptember 7-i borogyinói győzelmekkel sem tudta kikényszeríteni a tárgyalásokat. Napóleon. de Talleyrand meggyőzte a Bourbonok restaurációjának fontosságáról. visszavonultak. Metternich 1813 június 26-án Drezdában.000-es francia hadsereg állt harcra készen.000 szövetséges katonával. mire Metternich aláírta a reichenbachi egyezményt és csatlakozott a szövetségesekhez. 1814 tavaszán a háború már francia földön zajlott. hogy ingagozó hatalmát megszilárdíthassa.Frigyes Vilmos hadat üzent Franciaországnak. A szövetségesek ekkor még mérsékelt kérésekkel álltak elő: a franciák megőrizhették az 1805-ös pozsonyi békében nyert területeiket. egész Európa összefogott ellene. majd Lipcsénél újra harcba bocsátkoztak. Metternich újabb békeajánlatát.000 ember lépte át.Lajos idősebb öccsét hívta meg uralkodónak XVIII. a poroszok 80 000 katonát. 1812 június 24-én egy félmilliós hadsereg élén átkelt a Nyeman folyón.a törökök semlegességét egy eljövendő orosz-francia háborúban. az ellátási nehézségek és az oroszok halogató taktikája mind serege rohamos apadásához vezettek. 1814 április 6-án a hadsereg lemondásra kényszerítette Napóleont. kilenc órán keresztül próbálta meggyőzni Napóleont a feltételek elfogadásáról. a Rajnai Szövetség kiállította a kért csapatokat. hanem az egész Európából erőszakkal összefogdosott katonák tömege. I. mely Franciaország természetes határait garantálta volna. Válaszként. Alig 100 000 főre apadt seregével vonult vissza. 1813 augusztusában Ausztria hadat üzent Franciaországnak. Az oroszok még ekkor sem voltak hajlandóak tárgyalni. még I. aki félt Oroszország megerősödésétől és nem kívánta Franciaország vesztét.és a felperzselt föld taktikáját alkalmazta. Kutuzov a partizán. 60. A francia határt az eredeti 600. A franciák császára nem állt kötélnek. Hercegségként megtarthatta a földközi-tengeri Elba szigetét és tarthatott egy 800 fős gárdát. Elsőként Poroszország köt a kalliszi egyezményben (február 28) véd és dacszövetséget Oroszországgal. Napóleonnak két választási lehetősége volt: kivárja a tavaszt és hazavonul vagy pedig azonnal elkezdi a visszavonulást. A közvetítést Metternich vette át. Ekkor már Anglia is megjelent a tárgyaló partnerek között. Az őszi hadjárat során koncentrikusan. Az oroszok 1812 áprilisában ultimátumban szólították fel a franciákat. Az összegyűjtött törvényhozói testület a provence-i grófot XVI. hogy Napóleon fiát. Az október 16-19-i csatában 150. Napóleon májusban Bautzennél csatát nyert és egy négyhetes fegyverszünetet kötöttek. a nagy távolságok. 1813 márciusában III. hogy a következőket fogja közölni Napóleonnal: fel kell oszlatni a Rajnai Szövetséget és a Varsói Nagyhercegséget. december elején már csak 30 000 francia tudott átkelni a Berezinán. Illíriát pedig vissza kell csatolni Ausztriához. az oroszok 150 000-et állítanak ki. a franciák pedig szeptember 13-án bevonultak a kiürített Moszkvába. a szövetségesek március 31-én bevonultak Párizsba. Seregét hátrahagyva Párizsba sietett.Lajos néven. 1813 tavaszára már ismét egy 600.

) Az oroszországi hadjárat Fontosabb csaták: Szmolenszk (1812 augusztus 18. Oroszország.). Szászország.). Oroszország (1799 október 22-ig). Ligny (1815 június 15. Békeszerződések: Posen (1806 december). Spanyolország. Fontosabb csaták: Ulm (1805 október 20.). A napóleoni háborúk főbb adatai (1792-1815) Az első koalíció időszaka (1792-1797) A koalíció tagjai: 1792-től Ausztria és Poroszország (1795 márciusig). Poroszország. Pozsony (1805 december 26. bekövetkezett: a forradalmat elfolytották és a Bourbonokat restaurálták.).).). Trafalgar (1805 október 21. A harmadik koalíció időszaka (1805) A koalíció tagjai: Nagy Britannia. Friedland (1807 június 14.) A második koalíció időszaka (1799-1802) A koalíció tagjai: Nagy Britannia és Ausztria (1801 február 9-ig).).). Poroszország.). a második párizsi (1815 november 20.). Borogyino (1812 szeptember 7). Poroszország.). Portugália. Fontosabb csaták: Aspern (1809 május 22.). Portugália (1801 júniusig). 21 . Békeszerződés: Schönbrunn (1809 október 14. amitől Robespierre tartott.). Ausztria. Tolentino (1815 május 3.. Svédország. Amiens (1802 március 27). az ország ki lett szolgáltatva az ellenséges nagyhatalmak kényének-kedvének. Ausztria. A hatodik koalíció időszaka (1813-1815) A koalíció tagjai: Oroszország.). 1793-tól Nagy Britannia.). Hollandia (1795-ig). Békeszerződések: az első párizsi ( 1814 május 30. átkelés a Berezinán (1812 november 26-28.) Békeszerződések: Bázel (1795 március 5. Fontosabb csaták: Lipcse (1813 október 16-19.). Mindaz.). Waterloo (1815 június 18. Marengo (1800 június 19. Fontosabb csaták: Valmy (1792 szeptember 20. Fontosabb csaták: Jéna és Auerstädt (1806 október 14. Lodi (1796 május 10. Eylau (1807 február 8. Hohenlinden (1800 december 3. Nápoly. Wagram (1809 július 5.).).). Bécs (1815 június 9.).). Nápoly.) A negyedik koalíció időszaka (1806-1807) A koalíció tagjai: Nagy Britannia.). Békeszerződések: Schönbrunn (1805 december 12.) Békeszerződések: Lunéville (1801 február 9. Portugália. Austerlitz (1805 december 2.) Az ötödik koalíció időszaka (1809) A koalíció tagjai: Nagy Britannia és Ausztria.). Franciaország több min két évtizednyi háborúskodás után visszakerült a kiindulópontra. Fontosabb csaták: Abukir (1798 július 21. Nagy Britannia.). Spanyolország (1795 júniusig). Neerwinden (1793 március 18. a nílusi csata (1798 augusztus 1. Svédország. Campo Formio (1797 október 17. Tilsit (1807 júliua 7-9. Szardínia és a Pápai Állam (1796-ig). Törökország. Nápoly. Oroszország.

melynek eredményeként 900. A következő napon aláírták a kongresszus záró-jegyzőkönyvét. A császárvárosba utazott I. Franciaország esetében viszont teljes mértékben alkalmazta volna a legitimizmus elvét. A kongresszus résztvevőinek többsége minderről mit sem tudott. Metternich és Talleyrand megkötöttét a „bécsi titkos szerződés” néven ismert szövetséget. A rendezés alapját a legitimizmus elve képezte. Anglia már a bécsi rendezés előtt megkapta a tengeri közlekedés szempontjából fontos területeket: Máltát. március 13-án a Bécsben képviselt nyolc hatalom egy nyilatkozatot tett közzé. amelyek Napóleonnal együttmüködtek. Reményei azonban nem váltak valóra. ez pedig kedvezett a Német Szövetség 1815 június 8-i létrejöttének.Sándor. Úgy Metternich. Spanyolország. azonban az orosz tervek fenyegethették az angol diplomácia által sérthetetlennek nyilvánított Antwerpent és Isztambult. Ezzel a logikával szerette volna megszerezni az egész történeti Lengyelországot. Ezalatt. Németországban Metternich szívesebben látott sok kis államot mint egy erős Poroszországot. hogy elküldte a cárnak a ”bécsi titkos szerződés” szövegének egyik példányát. A három hatalom együttes kérését. ennek fejében Poroszországot szász területekkel kárpótolta volna. Castelreagh és Talleyrand jobbnak látták ha elhallgatják fenntartásaikat. oly durván utasította vissza a cár. megvonta a legitimizmust azoktól a dinasztiáktól. ahol azt az európai hatalmi egyensúly szükségessé tette. 1815 januárjában Castelreagh.000 katona sorakozott fel Franciaország ellen.Frigyes Vilmos valamint Svédország. aki az alkalmat megragadva megpróbált kitörni a Franciaországot elszigetelő gyűrűből. Békés szándékának hangoztatása mellett azzal próbálta megbontani a szövetséges tábor egységét. A tanácskozások sorozatát az a március 7-ei hír szakította félbe. Az orosz terjeszkedés által legjobban érintett két német hatalmat kereste meg. Az Acte finale 121 cikkelyt tartalmazott és egy igazi labirintusnak bizonyult a hozzá nem értő számára. A négy 22 . Minekután a restaurált Bourbonok semmit sem felejtettek és semmit sem tanultak és egymás után bocsátották ki az eltelt negyed évszázad alatt megszilárdult francia polgári rendszert sértő rendeleteiket. ugyanis rövidesen kitűnt. komolyan remélhette. hogy a franciák majd felszabadítóként fogadják. Az orosz hadsereg nyugat-európai jelenlétére alapozva. A Szent Szövetség kora Alig ért véget a háború. mely szerint Napóleon partra szállt Franciaországban. A régi-új európai rend tervezője Metternich volt.Frigyes Vilmos csatlakozott az angol állásponthoz. Helgolandot. amiből csak ott és annyit voltak hajlandóak engedni. Ekkor lépett ismét színre Talleyrand. hogy a legitimitást másként kell értelmezni orosz és osztrák szempontból. mint III. a fő védnök pedig az orosz cár. az osztrák kancellár pedig egy időre elhallgatott. III. a francia veszély hatására a nagyhatalmak kiegyeztek. hogy a poroszok azonnal visszakoztak. mint angol és porosz szemszögből nézve. hiszen egyedül egy nagyhatalmi szinten tartott frankhon tudta volna ellensúlyozni a tengereken rivális nélkül maradt Angliát. Napóleon Elba szigetén mindenről tudomást szerzett. A katonai jelenléttel támogatott orosz diplomáciával szemben szövetségesekre volt szüksége. Castelreagh az új angol miniszterelnök. Portugália és Európa többi kisebb-nagyobb államának kormányfői. VI. Ajánlatot tett az angoloknak és az osztrákoknak egy oroszellenes szövetség megkötésére. A Habsburgok itáliai foglalásait senki nem veszélyeztette. Európa vezető államférfiai Bécs felé vették útjukat. melyben Bonaparte Napóleont mint a világbéke feldúlóját törvényen kívül helyezték. A hónap végén létrejött a hetedik koalíció. Ceylont és Fokföldet. I. Az angol diplomácia számára létfontosságú volt Franciaország megcsonkítása és erős szomszédok felállítása. a négy nagyhatalom titkos tanácskozásairól még a szövetséges középhatalmak is ki voltak zárva.Sándor. hogy bármiféle francia terjeszkedést megakadályozhasson. amely az orosz igények mérséklését indítványozta.

Modenába. a kapitalista átalakulás jelei már mutatkoztak. Kárpótlásként megkapta Velencét. századi nacionalizmus által követelt nemzetállamok is: az Olasz Királyság. hogy a német fejedelmek többségét elcsapták és rövid időre megjelentek a 19. de elvesztette Belgiumot. századi értelemben vett restaurációt valósította meg. A két német nagyhatalom nem rendelkezett fölös energiákkal. s habár társadalmi struktúráját tekintve inkább Oroszországra emlékeztetett. de a belgiumi Waterloo községnél 1815 június 18-án vereséget szenvedett. a harmadik lehetőség azonban megmaradt.nagy mellett Svédország és Portugália valamint Franciaország írták alá. Krainát. Poroszország kárpótlásként megkapta Szászország felét. a harmadik osztályba pedig az ügyvivő tartozik. Az etnikailag homogénebb Poroszország még 23 . a párizsi tőzsde árfolyamai zuhanni kezdtek. hiszen a gyenge Török Birodalom nem sok ellenállást fejthetett volna ki egy orosz támadás esetén. a poroszokat visszaszorította ugyan. A beszűkült európai lehetőségek miatt. a Távol-Kelet és Amerika felé irányították. Aachent és Berget. Franciaország északi és keleti határai mentén egy ütközőállamokból álló övezetet hoztak létre: a Belgiummal megerősített Hollandia. Az európai orosz terjeszkedésnek három iránya közül az északi Finnország megszerzésével célba ért. Franciaországnak pedig viselnie kellett a második párizsi béke összes következményeit: elvesztette Saarbrückent. hogy a bécsi kongresszus a 18. a második osztályba a követ és az internuntius. Kölnt. Spanyolország csak két év múlva csatlakozott. Szavóját. Poroszország még magkapta a Rajna-menti Triert. annak ellenére. A Közép-Európa felé vezető utat elzárta a Német Szövetség. Ausztria visszakapta Lombardiát. A keresztényinek mondott hatalmi társuláshoz Nagy Britannia. Triesztet. Ennek ellenére csupán a status quo fenntartására törekedett. Tirolt. A 45 milliós Oroszország a maga despotikus hatalmi struktúráival készen állt a további területi terjeszkedésre. hiszen a negyedszázados háborúskodás kimerítette és a nemzeti mozgalmak megélénkülése következtében eddigi lendületét is elveszítette. A fennálló rend megőrzése céljából az orosz cár. Dalmáciát és Salzburgot és a közép-itáliai trónokra. Napóleont Szent Ilona szigetére száműzték. Napóleon megérkeztének hírét korántsem fogadta kitörő örömmel a francia polgárság. Az 1815 március 19-én aláírt bécsi szabályzat szerint az első osztályba a nagykövet és a pápai nuntius. Az orosz és az angol érdekek mérséklésével kialakult egy egyensúlyi állapot. Nyugodtan elmondhatjuk. a birodalom. 20 milliós birodalommá alakult. A kis országokat csak egyenként engedték aláírni. Karintiát. Napóleon régi jó szokásához híven támadásba lendült. Az 1818-as aacheni kongresszuson még egy negyedik osztályt is csatoltak a miniszterrezidenst. Vesztfáliát és Poznant. a török szultán és a római pápa kivételével minden európai uralkodó csatlakozott. A franciák nem kívántak újabb két évtizednyi háborúskodást. Toscanába. Keleten Oroszország megkapta a legutolsó lengyel osztozkodáson poroszoknak jutott területeket. Voralberget. Parmába Habsburg-leszármazottak kerültek. A Konstantinápoly megszerzésére irányuló cári nosztalgiák mögött a délorosz gabonakereskedelem felvirágoztatása állt. létrehozták a Szent Szövetséget. a Rajnai Szövetség. Megalakult Luxemburg és a Krakkói Köztársaság. 700 milliós hadisarcot kellet fizetnie és a szövetségesek öt évre megszállták a keleti departmanokat. Európa harmadik állama lett. fölös energiáit Közép-Ázsia. Norvégiát elvették Dániától és Svédországhoz csatolták. a semleges Svájc valamint a Génuával megerősített Szárd Királyság(Piemont). valamint Pomerániát. Az 1830-as évektől kezdve „keleti kérdésként” emlegetett probléma egy évszázadon keresztül állt az orosz külpolitika homlokterében. a Varsói Nagyhercegség formájában. A területi osztozkodás mellett a záróokmány rögzítette a diplomáciai testületekben szolgáló személyek rangját és feladatait is. A Habsburg-monarchia restaurálása jól sikerült. I. Ferenc osztrák császár és a porosz uralkodó 1815 szeptember 26-án Párizsban. Isztriát. a rajnai tartományokat annektáló Poroszország.

szűkebbre szabta saját külpolitikai kereteit. A nagyhatalmak aggódva figyelték a váratlan eseményeket. Ennek láttán. A napóleoni háborúkban erején felül vállalt részt és az elkövetkező időszakban friss területi szerzeményeit szerette volna integrálni. közötti troppaui (Morvaország. Mindezek után nem csoda. Metternich az azonnali fegyveres beavatkozás híve volt. Az intervenciót csak a franciák indíthatták el. a Török Birodalom pedig már a fogyó hold országa volt. ezt kérte az itt megjelent nápolyi király is. A háborús fáradtság jelei azonban itt is megmutatkoztak. az eddig egy esetleges újabb francia agressziótól tartó nagyhatalmi képviselők hajlottak a megszállási rendszer felszámolására. Ezt követte az 1821 március 8 és 31 közötti piemonti carbonari-forradalom. Így Frigyes Vilmos mindenben alárendelte Poroszországot a metternichi politikának. A fennálló rend számára veszélyesnek tűnő jelzések nem is francia. évfordulóján Wartburg váránál megrendezett ünnepe porosz. Az angolok egyetlen célja a status quo fenntartása volt. az európai hatalmi egyensúly biztosítva volt. A spanyol korona az intervenciókkal 24 . Spanyolország már csak árnyéka volt egykori önmagának. 1820 januárjában Madridban. Poroszország. Miután XVIII. de nem tudott érvényt szerezni akaratának. A spanyol mozgalmat a laibachi kongresszus ugyan elítélte. az ipari forradalom nyomán meginduló éhségtüntetésekkel. A német diákságnak a Reformáció 300. de már elkezdtek termelődni egy újabb nagyhatalmi epizódhoz szükséges energiák. Franciaországban a kétszeresen restaurált Bourbonok hatalma csak felszínes volt. A négyes szövetség az 1818-as aacheni kongresszuson döntött a csapatok kivonásáról és Franciaország felvételéről. Ausztria. A német diákmozgalmat a Német Szövetség keretein belül rendezték. A többi egykori nagyhatalom közül Svédország visszaszorult. aki francia részről kezdeményezte a tárgyalásokat. hogy a tulajdonviszonyok változatlanok maradnak. júliusban pedig Nápolyban állították vissza a napóleon-kori alkotmányokat. 1819- ben pedig meggyilkolták August Kotzebue költőt. A királypártiak túlzásai ellenére a 25 milliós francia népesség a forradalom vívmányait a továbbiakban is élvezhette. Jean Baptiste Viliére márki pedig háborús babérokra vágyott. akit orosz kémnek tartottak. Portugália és Hollandia csillaga pedig már régen leáldozott. ma a Cseh Köztársaság délkeleti része) és laibachi (ma Ljubliana) kongresszusokon az itáliai események álltak a tárgyalások középpontjában. de Richelieuék tartózkodtak. 1821 októberében ultraroyalista kormány alakult Párizsban. a gazdasági és társadalmi életet már rég a polgárság ellenőrizte. Az 1822 október 20 és december 24 között megrendezett veronai kongresszus határozata értelmében (Anglia ellene volt) a francia csapatok 1823 áprilisában bevonultak Spanyolországba. Franciaországnak bele kellett nyugodnia a pillanatnyi passzivitásba. a francia lakosság meggyőződhetett arról. Az 1820 október 23 és 1821 május 12.és Habsburg-ellenes megnyilvánulásoknak is helyet adott. 1819-ben Karlsbadban határozat született a diákszövetségek betiltásáról. A bécsi kongresszus Anglia számára kedvező viszonyokat teremtett a kontinensen. hogy rendszeres összejöveteleket tartanak. gépromboló mozgalmakkal és a chartistákkal. ami Franciaországnak a négyes szövetségbe való bevételét eredményezte. hogy az 1815 november 20-án létrejött négyes szövetség (Oroszország. hanem német területről érkeztek. ezzel pedig konszolidálódott a Bourbonok hatalma. a király hatalmát pedig az országgyűlés korlátozta. Abban állapodtak meg. Anglia) egyetlen célja a fennálló rend biztosítása volt. A megszületett döntés értelmében 1821 márciusában 80000 osztrák katona vonult be Nápolyba. A törvénykezést.Lajos az általa is ultraroyalistának tartott parlamentet feloszlatta és a választásokon az alkotmányos-monarchisták nyertek. áprilisra már a piemonti mozgalommal is végeztek. illetve helyreállítását célzó intézkedéseket. Anglia már ekkor eltávolodik. A híres Richelieu egyik távoli rokona volt az. amelyeken megvitatják a nyugalom és a béke megőrzését. ami tengeri hatalmuk megkérdőjelezhetetlenségét biztosította.

ami már a fegyveres felkelések lehetőségét is magában hordozta. amiben az adott területek lakosságának nem sok szerep jutott. mert felismerte a délszláv mozgalomban rejlő veszélyeket. 1817-ben Simón Bolivar partra szállt Venezuelában. A franciák még az angolok figyelmeztetése előtt cáfolták intervenciós szándékukat. Mindez csak keresztes háborúnak titulált hódítás volt. míg az oroszok tartották régi elveiket. Canning egy közös nyilatkozat aláírását szorgalmazta az amerikaiaknak. A Foreign Office (a brit külügyminisztérium)a görögpárti angol közvélemény nyomására kénytelen volt feladni addigi politikáját és a görögök segítségére sietett. Még Spanyolország napóleoni megszállása alatt fellángoló dél-amerikai függetlenségi mozgalom eredményeit az 1814 után bekövetkező spanyol restauráció törölte. 1823 folyamán az amerikai spanyol gyarmatok független államokká alakultak. de miután kiderült. Annak ellenére. század elején azonban a Török Birodalom Égei-tenger melléki. Az anyagi fejlődés megindította az itt élő népek kulturális-nemzeti újjászületését. a helyébe lépő Canning nyíltan kiállt a független államok mellett. Magatartásának kialakításához hozzájárultak úgy a gazdasági. A felkelés Buenos Aires környékére szorult vissza. márpedig XVIII. itáliai és spanyol ügyek rendezése után csupán egy olyan probléma volt. Ami Angliát illeti. hogy ezzel a gesztussal az angolok egyszerű csatlósaivá válnak. Végül Monroe elnök 1823 decemberében üzenetet intézett az amerikai kongresszushoz. amely megfelelő flottával rendelkezett. dél-balkáni és morava-völgyi területei a kontinentális blokád alatt fejlődésnek indultak. A görög mozgalomról megoszlottak a vélemények. az angol gazdasági érdek azt diktálta. A német. ami komolyabban foglalkoztatta a nagyhatalmakat: a török uralom elleni görög felkelés. ezek viszont attól tartottak. A 19. Miután Castelreagh öngyilkos lett. hogy esetleg a szövetségesek szolgálatára bocsátaná a francia hajóhadat. az oroszok pedig amellett. San-Martín pedig Argentinából kiindulva 1818-ban átkelt az Andokon és felszabadította Chilét. A két felszabadító sereg 1822-ben találkozott Peruban. valamint azért is. De miután 1823 április 7. de a beszéd lényege ez. Úgy az orosz cár. Metternich gyökeresen megváltoztatta az addigi Habsburg Balkán-politikát az esetleges osztozkodás körüli orosz-osztrák konfliktus elkerülése érdekében. A 7Ilyen formában soha nem hangzott el.Lajos semmi jelét nem mutatta annak. mint az osztrák kancellár intervenciót kívánt. hogy elismerik az új államok függetlenségét. hogy akár Napóleonnal szemben is megvédjék a spanyol gyarmatbirodalmat.párhuzamosan veszítette el amerikai gyarmatbirodalmát. között Angoulême herceg 100. Az egyetlen hatalom. megszerezték a két dunai fejedelemség fölötti protektori hatalmat is. 1822 elején közölték a spanyolokkal. mint a politikai érdekek. Először 1821-ben az Égei-tenger görögsége fogott fegyvert Moreában. melyben „Amerika az amerikaiaké”7 jelszóval a független államok védelmére szólított fel mindenkit. Franciaország volt. A franciák egy kis osztozkodás reményében hajlandóak voltak támogatni akár a Török Birodalom feldarabolását is. Az új tengerentúli köztársaságok megjelenése aggasztotta az európai kontinens nagyhatalmait. A közel egy évszázada létező keleti kérdés nem számított újdonságnak az európai politikában. 25 . az 1822 januárjában összeülő epidauroszi nemzetgyűlésen pedig kimondták Görögország függetlenségét. hogy az amerikai kormány nem kíván nyílt összeütközésbe kerülni a spanyol koronával. a brit politikai vélemény idomult a gazdasági érdekekhez. a francia kormány felajánlotta segítségét a spanyol koronának.000 főnyi serege pacifikálja Spanyolországot. Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellene volt egy esetleges intervenciónak. E háború eseményeit bonyolította tovább Riegoy Nuňez spanyol ezredes madridi forradalma. hogy a független államok az eddigi angol árumennyiség tízszeresét is képesek felvásárolni. és augusztus 31. hogy a Prut folyóig nyomultak. A Török Birodalom rovására terjeszkedő Habsburgok elérték a Duna-Száva vonalát.

A hatalmi helyzet 1830 és 1842 között A Szent Szövetség rendszerében az első nagyobb hiba Franciaországnál következett be. Szászországban. a mozgalom pedig átterjedt a Habsburg Parmára és Modenára. Alkotmányos királyság volt és az orosz birodalom keretein belül egy liberális szigetet képezett. A felkelés magvát a régi szabadság hordozója. 1822-ben megindult a török ellentámadás. hiszen a legitimizmus nevében még a veronai kongresszusra sem bocsátották be a görög követeket. A párizsi hírek hallatán Brüsszel népe fegyvert fogott és 1830 augusztus 25-én kiűzték a holland csapatokat. Az angolok megpróbálták visszatartani az oroszokat egy újabb orosz-török konfliktustól. 1828-ban az oroszok hadat üzentek a törököknek és 1829-ben az orosz csapatok megközelítették Isztambult. 1827-ben a londoni konferencián Anglia. 26 . A nemzetgyűlés október 3-án kiáltotta ki Belgium függetlenségét.Lajost felváltó X. A júliusi hírek hallatán a német területeken is megmozdulásokra került sor. 1826-ban Péterváron aláírták azt a jegyzőkönyvet. de a francia oroszpártiság láttán úgy döntöttek. melynek értelmében együttesen járnak el a szultánnál a görög autonómia érdekében. hogy elfogadják a nagyhatalmak határozatait. 1830 július 30-án megfosztották trónjától X. Az újraválasztott reakciós parlament törvényt fogadott el az egyház ellen elkövetett bűnök megtorlásáról és a hitbizományi rendszerről (a nagybirtok felaprózódását igyekezett meggátolni) valamint a forradalom alatt elveszett földbirtokok után járó kártérítésekről. aki a nagyhatalmi érdekeket szem előtt tartva. Braunschweigben és Hessenben alkotmányos rendszerek jöttek létre. a törököket mérsékletre intette.Károlyt és a helyébe meghívták Lajos Fülöpöt. hogy csatlakoznak és megpróbálják az egész folyamatot kihasználni. 1830 november 21-én Varsóban megdöntötték a lengyel alkirály hatalmát. Az 1830 februárjában Londonban tartott konferencián Görögországot független királyságnak nyilvánítják. Szűkítették a választójogot.Sándor helyébe lépő I. hogy a belga felkelés hírére elkezdték feltölteni a helyi csapatokat lengyelekkel. majd a törvényességhez igazodva kérték a cártól a régi lengyel határok visszaállítását.Károly a teljes restauráció mellett döntött. Ugyanebben az évben az egyesített angol-orosz-francia flotta Navarinonál legyőzi az egyiptomi hajóhadat. Az 1824-ben az óvatos XVIII. Az orosz politikába az I. A király feloszlatta a parlamentet és Polignacot hívta meg kormányt alakítani. így már az 1820-as évektől csak fokozott katonai jelenléttel lehetett fenntartani a holland uralmat. a lengyel nemesség alkotta. Az elutasító válasz után az országgyűlés 1831 január 25-én kikiáltotta az ország függetlenségét. bevezették a cenzúrát. A párizsi eseményeket a távoli Lengyelországban is nyomon követték. Oroszország és Franciaország elhatározza a fegyveres fellépést. amihez Mohamed Ali egyiptomi flottája is csatlakozott. Az ellenálló helységek lakosságát lemészárolták. A közigazgatási nyelv a lengyel volt.és politikai ellentétek erősebbnek bizonyultak mint a flamand-vallon etnikai ellentét. VII. A történeti Lengyelország szíve Varsóval együtt a cári birodalom része volt Varsói Nagyhercegség néven és páratlan autonómiát élvezett.hivatalos Európa azonban egyelőre nem mozdult. a katolikus egyház a régi jogait gyakorolhatta. a cár személyét alkirályi minőségben Konsztantyin nagyherceg képviselte. A júliusi forradalom először Belgiumot hozta mozgásba. akik majd a felkelés haderejét képezték a továbbiakban. A belga-holland gazdasági. 1831-ben pedig Romagnaban keltek fel a pápai közigazgatás ellen.Miklós hozott változást. A felkelés körülményeit segítette az a tény. Itáliában tovább folytatódott a carbonarik mozgalma. Párizs népe fellázadt és a „három dicsőséges nap” eredményeként. Mindez a közvélemény tiltakozását váltotta ki. ami viszont a korabeli európai közvélemény szemében vérlázító barbárságnak számított. A drinápolyi békében törökök arra kötelezték magukat.

Az 1834-ben megkötött Zollverein (német vámszövetség) porosz vezetéssel jött létre és kizárta a Habsburgokat. de elismerte kelet- európai rendfenntartó szerepüket. viszont annál elevenebben élt bennük az orosz hódítás-sorozat. mintegy „zálogként” elfoglalták Anconát. 1830-ban került a külügyminisztérium élére Palmerston.000-es orosz sereggel szemben. Itáliában Radetzky osztrák tábornok katonái tisztogattak. Az Ibéri-félszigeten azonban nem érvényesülhetett a francia befolyás. A felnövő új angol politikus-nemzedék számára nem sokat jelentett a napóleoni Franciaország emléke. A Lengyelország felosztásában cinkos másik két nagyhatalom az oroszok kezére játszott. november 20-án aláírták a belga függetlenséget garantáló angol-francia egyezményt. Az orosz katonai készülődéseket diplomáciai akciók előzték meg. másfelől a Kasztília polgárosultabb elemei által támogatott Mária Krisztina régensnő. A londoni szerkesztőségek. majd bukása után elismerték Mária 27 . 1833-ban meghalt VII. A francia külügyminiszter ugyan elítélte az orosz beavatkozást. azonnal szakított a franciaellenes politikával és megfelelő feltételek mellett hajlandó volt elismerni a júliusi monarchiát. A júliusi monarchia első nagy külpolitikai tette Algír gyarmatosítása volt. mint a franciák először Don Carlost támogatták. Úgy az angolok. először a világtörténelem folyamán. hogy komolyan fellépjen az új mozgalmak ellen. hogy a francia tevékenység nem fenyegeti a Gibraltárt és Máltát. A párizsi forradalmat követően bebizonyosodott.Ferdinánd és Spanyolországban kitört a polgárháború. Algériában módszeres gyarmatháború zajlott. A párizsi pénzarisztokrácia és a Marseille-i kereskedő polgárság stratégiai-gazdasági érdekektől indíttatva ösztönözte a monarchiát a terület megszerzésére. a párizsi szalonok és a pozsonyi magyar diéta lelkesedésén túl semmi kézzelfogható támogatás nem érkezett. A pozitív parasztprogrammal nem rendelkező nemesi felkelésnek nem sok esélye volt az 1831 tavaszán bevonuló 150. A trónért. Metternich az itáliai mozgalmak elfojtását tekintette prioritásnak. Anglia. Egy független Lengyelország pedig nem lett volna egyéb mint egy francia tartomány a Visztula partján. Az osztrolenkai csatavesztés után 1831 szeptemberében Varsó is megadta magát az oroszoknak. hogy a Szent Szövetség és a Négyes Szövetség nem képes kezelni a felmerülő problémákat. Egyedül az orosz cárnak állt szándékában és rendelkezett a megfelelő erővel ahhoz. de az angolok nyomására kivonultak. A nagy ellenfél. egyfelől az aragóniai és baszkföldi nagybirtokosok által támogatott trónkövetelő Don Carlos harcolt. A lengyeleket Franciaország és Belgium példája sarkallta. Anglia az orosz csapatok nyugat-európai jelenlétét nem kívánta. ahol Abd-el-Kader arab és berber lovasai alulmaradtak a legújabb tűzfegyverekkel felszerelt francia légiókkal szemben. Ezennel Ausztriát gazdaságilag kizárták Németországból. Mihelyt kiderült. de saját nyugalma érdekében nem volt hajlandó nemzetközi bonyodalmakba keveredni. de a franciák kisujjukat sem mozdították a lengyelekért. hogy a franciák nem akarják annektálni Belgiumot. rábólintott a francia kezdeményezésre. a franciák pedig az alkalmat kihasználva. Míg a Rajna-menti francia aktivitás miatt aggódó III. Lajos Fülöp a saját fiát szerette volna a belga trónra ültetni. Franciaország nagy elismeréssel nyugtázta a varsói eseményeket. Eltorlaszolták az utat az orosz seregek előtt. A legnagyobb meglepetést az angolok okozták.Frigyes Vilmos együttműködőkészséget mutatott. a király pedig mértéktartásra intette az orosz cárt. de az Antwerpent féltő angolok számára ez elfogadhatatlannak bizonyult. mihelyst bebizonyosodott. a felkelő lengyelek még menekültekként sem léphettek porosz vagy osztrák felségterületre. Az orosz és porosz fegyveres készülődések ellenére nem lehetett számítani a Szent Szövetség egységes fellépésére. cserében pedig fegyveres segítséget vártak. Eközben a Német Szövetség területén az osztrák nyomás ellenére is formálódni kezdett a vámszövetség.

A 200 milliós kínai piac azonban komoly kihívást jelentett az angolok számára.Krisztinát. Az 1830-as évekre Angliának csupán Kantonban sikerült kereskedelmi telepet létesítenie. Mohamed Ali pedig megtarthatta alkirályi székét. A franciák alulmaradtak. A háború két évig tartott. hogy csupán a lengyel felkelésben elvérzett ezredeik hiánya miatt nem vállalkoztak Konstantinápoly elfoglalására). Az ország feletti befolyást az angolok kereskedelmi érdekből. hogy India sorsára jut. hiszen veszni látta törökországi pozícióit. A gazdasági pozíciók után az angol politikai befolyás is megnövekedett. Gazdasági úton próbálta visszaszerezni elvesztett érdekeltségeit: 1839-ben olyan kereskedelmi szerződét kötött a szultánnal. Thiers megbukott. Az Adolf Thiers vezette nacionalista kormány kiállt a francia érdekek mellett és háborúval fenyegetőzött. hogy a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosait lezárja az idegen hatalmak előtt. Angliának ismét magára kellett vállalnia a Török Birodalom megmentését. Anglia ezt nem nézhette tétlenül. A franciák természetesen nem léptek fel fegyveresen. a szultán megmenekült. versenytárs nélküli angol iparnak. melynek értelmében 5%-ban állapították meg a behozatali vámot. Anglia azonban elégedetlen volt. mert félt. A konfliktus akkor tört ki. a kínaiak pedig vereségek sorozatát szenvedték el a modern angol flottától és tengerészgyalogságtól. A hajóhad a görög válság idején mutatta meg igazi erejét. amikor a szultán az angol tanácsadók bíztatására érvényt akart szerezni a gazdasági szerződésnek Mohamed Ali országában is. tehát visszavonult. független hatalomra vágyott. 1833 januárjában az orosz flotta megjelent Konstantinápoly előtt. Egy másik. Mohamed Ali nem kívánt megmérkőzni Európa legerősebb szárazföldi nagyhatalmával. Mohamed Ali vereséget szenvedett és alávetette magát a Porta akaratának. hogy a franciák mögött nem áll igazi erő és megkezdte a hadműveleteket a szíriai partoknál. hiszen India felől majdnem megközelíthetetlen volt. Ezzel tálcán kínálták fel az angoloknak a fegyveres beavatkozás lehetőségét. de mihelyt 28 . Az 1833 júliusában aláírt unkiár-iszkeleszii szerződésben a szultán orosz katonai védelem alá helyezte birodalmát és kötelezte magát. A fáraók földje Mohamed Ali pasa kormányzása alatt ugrásszerű gazdasági fejlődésnek indult. Az orosz fellépés mindent megoldott. a franciák politikai érdekből szerették volna megszerezni. de fegyveresen nem avatkozhatott be. mert a belga válság miatt a franciákra kellett összpontosítania. de mikor a szultán a kérését elutasította fegyveresen vonult Isztambul ellen. Ez Kínát kétszeresen is károsította: rontotta a lakosság egészségi állapotát és kivonta az ezüstöt a gazdaságból. amit kihasználva korszerű hadiflottát is építtetett. 1832 decemberében az egyiptomi seregek néhány napi járóföldre közelítették meg a török fővárost. Az angol kereskedők azonban a partmenti lakosság segítségével kikerülték a kínai hatóságokat és virágzó csempészkereskedelmet folytattak az elsősorban Indiából szállított ópiummal. A meglepett európai diplomáciának Nesselrode szolgált magyarázattal: Oroszország a gyenge déli szomszéd helyébe nem kívánt egy erőset (arról persze mélyen hallgattak. Angol részen Palmerston rájött. Ellenőrzése alá vonta a legfontosabb tengeri útvonalakat és biztosította Indiát. A segítség a legváratlanabb helyről érkezett. az angol-francia versengés területeként szolgáló ország Egyiptom volt. 1840 márciusában a kínai hatóságok a kantoni kikötőben horgonyzó angol hajókról a vízbe dobták az ott megtalált ópiumos ládákat. melyben a két hatalom kötelezi magát a Török Birodalom integritásának biztosítására. a tenger irányából pedig a kínai kormányzat. Az elavult fegyverzetű oszmán hadsereget hamar szétverték a francia kiképzőtisztek álltak felállított egyiptomi egységek. A sikeres vezető. ami óriási előnyt jelentett a már gépesített. az őt felváltó Guizot pedig hagyta veszni a francia érdekeket. Az események eközben Franciaországban politikai válságot okoztak. elzárkózást szorgalmazó rendeletei tették megközelíthetetlenné. Anglia ebben az időszakban kezdte el Kanada és Ausztrália benépesítését és ekkor fejezte be India gyarmatosítását. Ezek után 1833 szeptemberében Münchengrätzben aláírtak egy orosz-osztrák megállapodást. A kínai kormányzat csak azért húzta a háborút.

VIII. azonban ez nem azt jelentette. Franciaország mentesült a nacionalizmus szétforgácsoló hatása alól és hódításait.és vasércbányászat feltételei.és az Orosz birodalom) egyszerre hordozták magukban azokat a centrifugális és centripetális erőket. amelyben minden nagyobb etnikum filozófusai. Morva. a Rajna- mentén. a tőkés vállalkozó pedig a vállalkozás szabdságának korlátait nehezményezte. A technikai forradalom és a társadalmi átrétegződés a nemzetközi politikában is éreztette a hatását. hogy a folyamat a hagyományos erőviszonyok megbomlását fogja eredményezni. Cseh-. de helyenként az indítást is vállalva. a parasztot pedig a feudális kötöttségek és járandóságok nyomorították meg. század első felében megindult egy mozgalom. Az 1848. a vesztfáliai béke óta számtalan részre bomlott Németország tehetetlenségének köszönhette. Minden társadalmi csoportnak megvoltak a maga sérelmei: a munkás a mértéktelen túlmunkáról panaszkodott. Az európai nemzeti mozgalmak szorványosan már az 1820-as. hogy mindent e meggondolásnak rendeltek alá. Csakhogy a nemzeti mozgalmak területi igénye akár az integráció. A gazdasági fejlődés eredményeként. azonnal békét kötöttek. Ennek ellenére. Az alapjába véve defenzív és kulturális jellegű nemzeti mozgalom helyét. A régi alapokra építve. A fejlett nyugati államok gyarmati aktivitása mellett csak sejteni lehetett. Belgiumban. történetírói a romantika jegyében a dicsőséges múlt hangoztatásával próbáltak hatni az utókorra. valamint Karintia. az önálló nemzeti államokat követelő militáns nacionalizmus vette át az 1840-es években. Lombardia és Piemont egyes vidékein. modern ipari centrumok kezdtek kialakulni Észak-Franciaországban. a nyelv és kultúra valamint a történeti tradíciók közöségéből formálódtak ki a modern nyugat-európai nemzetek. A nemzeti nyelv ápolása lett az egyik fő cél. Szászországban. Közép-Európában már a XIX. Az 1840-es években kibontakozó nemzeti mozgalom már rangot szerzett magának a nagypolitikában. költői. a Oszmán. Így. a földesúr a jobbágyi munka silányságáról. lassan a hatalmi érdek újrafogalmazására is képes erővé vált. egy egységes német állam létrejötte elemében veszélyeztette volna a francia nagyhatalmi 29 . rurális Európájával szemben az 1830-40-es évekre a kontinens nyugati és középső területeit elérte az Angliából kiinduló ipari forradalom. akár a dezintegráció formájában helyezte kilátásba az önálló nemzeti államok létrehozását. A kapitalista termelési mód elterjedése maga után vonta a régi és új ellentétéből fakadó feszültségek előbukkanását is. megjavultak a szén. A vasúthálózat kiépűlése már szerves gazdasági egységekké formálta a különböző államokat. Sziléziában. A gőzgépek alkalmazása gyárakká változtatta a kontinens manufaktúráit. hogy az angoloknak nincs ilyes szándékuk. A bécsi kongresszus után is harminc államra tagolódó Németország. század elkövetkező évtizedeiben a nemzetközi politikát meghatározták. mindenképpen a fennálló és nemzetközi szerződések által szentesített államhatárokba ütközött. a belgák és görögök pedig létre is hozták független nemzeti államaikat. valamint Kelet-Európa többnemzetiségű birodalmai (a Habsburg-. A Burschenschaftokon (német diákegyesületek) belül az egységes Németországról beszéltek. 30-as években is eljutottak a területi elkülönüléshez. A nacionalizmus a nemzetközi politikában a fennálló viszonyok gyökeres átalakulását helyezte kilátásba. évi forradalmak és a nagyhatalmak A bécsi kongresszus.tudomásukra jutott.és Stájerországban. Anglia ipari fölényének tudatában nem akadályozta a hasonló jellegű francia-kínai. és amerikai-kínai egyezmények létrejöttét. Elzászban. a carbonarik Itália felszabadítását tűzték ki célul. melyek a XIX. Az 1842 augusztusi nankingi szerződés értelmében az angolok megkapták Hong-Kongot és megnyitottak másik négy kikötőt is az angol kereskedők előtt.

A délszlávok a törökellenes háborúkra emlékezve. de egy egységes Németország a Zollverein (német vámunió) miatt viszont kirekeszthette volna az angol árukat. A Habsburg monarchia független nemzetállamokra való bomlása. éppen Ausztriába helyezték minden reménységüket. E felfogás azonban nem számolt azzal. A sajátos földrajzi helyzet miatt az ír probléma mindvégig megmaradt az angol belpolitika ügyének. liberális és demokratikus volt. földrajzi helyzeténél fogva. egyik alapvető érdeke a német széttagoltság tartósítása volt. soha nem avatkoztak be ellenük. A Habsburg monarchia felbomlása viszont nem állt érdekében. hanem politikai és gazdasági megfontolásoktól vezérelve éppen a monarchia határain belül látta biztosítva nemzeti létét. A nemzetiségi politikával szemben az angol diplomácia soha nem foglalt el egyértelmű álláspontot. vagy éppenséggel hasznos volt. akik az egyesülés esetén egy közepes európai hatalmat alkothattak volna. Az Oszmán Birodalommal szemben viszont. A nemzeti mozgalmak pedig egyenesen jól jöttek a porosz hódító politikának. hanem egy komoly vetélytárs is jelentkezett volna a Földközi-tenger és Észak-Afrika térségében. Írországban az angol fennhatóságot csak fegyveres erővel lehetett fenntartani. a teritoriális szint elérése után sem fenyegette a monarchiát. Az a nemzeti mozgalom. amely kifejezetten ellenszenvet váltott ki. A többi európai nemzeti mozgalom a porosz külpolitika számára vagy közömbös volt. Etnikai homogenitása lehetővé tette a Német Szövetségen belüli vezető szerepének kivívását.státust. hogy e mozgalmak közül nem egy. olasz. A másik szempont az a politikai meggondolás volt. ezért az a metternichi politika látszott az egyetlen megoldásnak. hiszen a nemzeti mozgalmak térnyerése Lengyelország esetleges feltámadását vonhatta volna maga után. az ír mozgalom pedig a közép-európai mozgalmakkal egyidőben jutott el az elszakadási törekvésekig. A német nemzeti mozgalom kiteljesedése. Angol szemszögből nézve a Habsburg monarchia volt az európai hatalmi egyensúly biztosítéka és annak ellenére. magyar és cseh polgári nemzet. hogy a britek megvetették Metternich anakronisztikus hatalmi rendszerét és fölöslegesnek tartották az osztrákok itáliai jelenlétét. ellenezte a folyamatot. Az olasz nemzeti egység megvalósulása nem csupán Itáliából szorította volna ki a francia befolyást. a nagy vetélytárs. Oroszország. A vámszövetség Ausztria kizárásával jött létre. Annak ellenére. élt a nemzeti mozgalmak nyújtotta lehetőségekkel és mint a balkáni szláv népek pártfogója lépett fel. ami a területi igények jelentekezését eredményezte. mely szerint Ausztriának a nacionalizmus és a liberalizmus a legnagyobb ellensége. Oroszország közép-európai befolyásának túlzott megnövekedését eredményezte volna. Az egyetlen kivételt a szláv mozgalom képviselte. Franciaországhoz hasonló külpolitikai elveket vallott. 30 . A nemzeti mozgalmak a Habsburg monarchiát alapjaiban rengették meg. amely a bécsi kongresszus által meghúzott határt szerette volna eltörölni. Egyfelől a kereskedelmi érdek. hogy az egységes Olaszország francia befolyás alá kerülhet. Ebben az esetben az angol diplomácia a javított status quot tartotta elérendő célnak. amely attól tartva. A magyar és cseh nemzet nem kívánt elszakadni. számára egy egységes Itália jóval nagyobb piac lett volna. amely az amugy is fejlett porosz gazdaságnak további elönyt hozott. Az Appenini-félszigeten ebben az időben mintegy 20 millió olasz élt. az északi-tengeri hatalmi helyzetnek Anglia számára előnytelen módon való megváltozását eredményezte volna. A német nemzeti mozgalom képviselőinek egy része viszont dinasztiaellenes. Poroszország a soknemzetiségű Habsburg monarchiánál jóval stabilabb állam volt. A közép-európai nemzeti mozgalmakat Anglia mindig kettős mércével mérte. Anglia számára a nemzeti mozgalom közeli és nagyon terhes ismerősnek számított. megfelelt a „természetes határok” elérését célzó és ezáltal a belső piac kiterjesztését szorgalmazó polgári érdekeknek. Az 1840-es évek elejére már megszületett a német. Az olasz mozgalom a területi igények szempontjából már határozott célkitűzésekkel rendelkezett: egy független egységes Olaszországot kívánt.

Az a tény. erős Németország és az Orosz birodalom közötti független Magyarország rövid időn belül Lengyelország sorsára jutna. A magyar követelések sem terjedtek túl a birodalmon belüli önállóságnál és a történeti Magyarország fölötti magyar szupremácia visszaállításán. a cseheknél kissebb tömegekről van szó. A Német Szövetség egész területét érintő forradalom nyomán összeülő frankfurti parlament üléseinek hangnemét pángermánnak és agresszívnak tartották a franciák. A 40-es években megszülető forradalmi programok eredményeként 1848-ra jelentek meg a német nemzeti egységet megcélzó tervek. Ezenkívül pedig a német arisztokrácia helyben maradt és a forradalmat külső beavatkozás sem fenyegette. Nem mellékes. A nagy-német és a kis-német egység mellett ugyan még felvetődött a poroszországi lengyel területek és a schleswig-holsteini németek ügye. A cseh. külpolitikai megfontolásokból a Habsburg monarchia keretein belül kívántak érvényt szerezni nemzeti igényeiknek. A nemzeti monarchia megalakítása nem volt célja sem a magyar sem a cseh mozgalomnak. ami az alkotmányos eredmények mellett a magyar különállást és szupremáciát is veszélyeztette. Az új magyar államiság ellen forduló szerb és horvát. Mindhárom nemzet célkitűzései egy. A Radetzky seregei által elszigetelt olasz forradalom a kezdeti sikerek után nem tudott újjászerveződni. A 40 milliós német nemzet. francia kifejezéssel élve „grand nationnak” számított a korabeli Európában. a saját etnikai állomány melletti idegen tömeg feletti uralmat is érintették. A német forradalom magasabb anyagi és társadalmi szintről indult mint az 1789-es francia forradalom.és gazdasági központja volt és így Párizs módjára diktált. majd román mozgalmak fegyveres konfliktusba torkolltak. lengyel és magyar nacionalizmus hasonlítottak a legjobban. hiszen megadták az udvar által a Piemont elleni háborúra kért újoncokat és Jelasics horvát bán 31 . mem kívánta a birodalom felbomlását. A lengyel mozgalom eseténben a szétdaraboltság jelentette a legnagyobb akadályt. E veszély a magyar forradalmárokat maximális erőfeszítésekre késztette. hogy egy egységesülő.000-es Pest az ország politikai-. a szomszédos államok létét is veszélyeztette. a partikularizmusok miatt pedig amúgy se lehetett volna ezt megvalósítani. hogy az európai forradalmak közül a magyar bizonyult a legerősebbnek.hogy e mozgalom a Habsburg monarchia néhány tartományára is igényt tartott. melyek a Német Szövetség összefogását helyezték kilátásba. a dinasztiával szemben viszont mérsékletet tanusított. miközben a saját területi igényei mellett az etnikai határán túlterjedő változásokat is magában hordozta. a jobbágyfelszabadítás hírére pedig a parasztság is csatlakozott a forradalomhoz. holott ugyancsak jól jött volna egy intervenciós fenyegetés. A német területek igazi súlypontjától távol eső Berlin és Bécs nem játszhatta el a mértékadó központ szerepét. A magyar forradalom a nemzetiségekkel szemben nem engedett a magyar szupremácia elvéből. hogy a a forradalom szervezésének feltételei is kezdvezőek voltak: a 150. szociális program hiányában pedig az olasz egység ügye is elbukott. A magyarság és lengyelek esetében a sajátjánál nagyobb. de a parlament az alkotmány kidolgozásába bonyolódott bele. hiszen a magyar nemesség vezetői tudatában voltak annak. A csehek. Ugyanakkor még egy Piemontja sem volt a német forradalomnak. A nemzeti mozgalmak eszközei közül a nagyhatalmi katonai nyomás (Görögország és Belgium esetében) mellett a gazdasági egység (1834 a Zollverein) és a társadalmi reformok bizonyultak hosszú távon a leghatásosabbaknak. A Nápolyban meginduló forradalmi mozgalom erejét Párizs növelte meg és továbbította a német területek felé. A magyar mozgalom vezetőinek célja a történeti Magyarország feletti magyar fennhatóság biztosítása és a birodalmon belüli önállóság kivívása volt. A német nemzeti mozgalom. a fegyveres alakulatokat a Habsburg-csapatok nagyrészt magyar tisztikarának tagjai szervezték meg. egy sor belső tényezőnek volt köszönhető. kulturális. de nem volt egy igazi központja. A több évszázados nemesi-nemzeti ellenállás fészkei a vármegyék voltak.

hetven év óta előszőr. A mutatkozó ellenállás a kis német államokat felbátorította és 1850 folyamán felbomlott a szövetség. Anglia Dániát féltette. Az európai nagyhatalmak azonban.seregeit is csak a Lajtáig üldözték. A program megvalósulása esetén a Habsburgok teljesen kiszorultak volna a Német Szövetségből. mintegy 35 milliónyi németnek. Schwarzenberg hiába hívta össze Olmütz 32 . Oroszország a Német Szövetségre gyakorolt befolyását. Az osztrák elképzelés mögül hiányzott a nemzeti támogatotság. 1849 májusában olyan szerződést írt alá Szászországgal és Hannoverrel. külső segítség nélkül született meg. A forradalmi mozgalmak leverését követően is a Német Szövetség területén maradt porosz csapatok jelenlétét kihasználva. elnöki minőségben a porosz uralkodó kerülhet. A Habsburgok elképzelésnek se volt azonban több esélye mint a porosznak. de ugyanakkor a német uralkodók megtartották volna trónjaikat és tényleges hatalmukat. A szövetséget egyszerűen Mitteleuropanak (Közép-Európának) nevezték volna. hogy bár egy kis változást hozott volna a kontinens poltitiai térképén. mégis a konzervatív megfontolások kerekedtek felül. melynek értelmében Poroszország. a gazdaságilag és politikailag is központosított Ausztriát be akarta léptetni a német vámszövetségbe(Zollverein). Miklós orosz cár azonban kijelentette. 1849 tavaszán Magyarország gyakorlatilag független volt. Az összes forradalmi mozgalom közül csupán a magyar és a német volt képes megszervezni ömagát. hogy a németországi status quo minden egyoldalú megváltoztatását agressziónak tekinti. ismét Nagy Frigyes koncepciója került előtérbe. IX. A magyar seregek úgy a nemzetiségek mint a dinasztia csapatai ellen folytatott harcokban is eredményesen léptek fel. Franciaország a rajnai határt. A magyar és olasz szabadságmozgalmak leverése után Schwarzenberg osztrák miniszterelnök egy centralizált és ugyanakkor az egész német térséget uraló Ausztriát szeretett volna létrehozni. A krími háború és következményei A forradalmak leverését követő évtized a XVIII. Radowitz porosz miniszterelnök. A független Magyarország önerőből. I. erőteljes fellépésre szánták el magukat. Az angol és francia jóváhagyással bevonuló 200. Jóllehet a nemzeti dinasztiák és a nagyhatalmi érdekek nem ellenkeztek feltétlenül a nemzeti mozgalmak által szorgalmazott változásokkal. A magyar forradalom által mozgásba hozott erők még a Habsburg birodalom szétverésére is elegendőek lehettek volna. A Radowitz helyébe lépő Manteuffel porosz miniszterelnök 1850 novemberében aláírta az olmützi szerződést. e tény pedig megpecsételte az 1848-as európai mozgalmak további sorsát.000-es orosz sereg eltörölte a magyar függetlenséget. Ausztria minden követelését teljesítette. de Poroszország nem tágított és kitartásának jeleként még a Hesseni hercegséget is megszállta. a közvetlenül érintett Ausztria pedig a németországi főhatalmát látta elveszni. A megállapodás alapelvét a többi német állam is magáévá tette. a konszolidációhoz pedig csupán a nagyhatalmak semlegességét igényelte. századi politikára emlékeztető eseményeket eredményezett. melyben ezek elismerték. A Habsburg monarchia léte azonban európai nagyhatalmi kérdés volt. Németország területén kiújult a porosz-osztrák vetélkedés. nem ismervén a fejlemények valós méreteit és kihatását. hogy ezáltal is biztosítsa a Habsburg birodalom vezető szerepét. E csúfos kudarc eredményeként a porosz állam egy évtizedre ismét a külpolitikai passzivitásba kényszerült. A Német Szövetséget illető porosz elképzelés mellett létezett egy osztrák koncepció is. Az európai forradalmak kora anélkül zárult le. Kísérletet tett egy középeurópai konföderáció létrehozására. A porosz külpolitikában. hogy a Német Szövetség élére. hiszen az alig hatmilliónyi osztrák-német lakosággal a háta mögött aligha diktálhatott volna a többi.

ami I. Az ajánlat alapján Angliáé lehetett volna Egyiptom és Kréta. tovább terjeszkedett Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten. Fegyveres nyomásra pedig semmi lehetőség nem mutatkozott a fennálló nemzetközi helyzet miatt. hogy Anglia. hogy osszák fel egymás között a Török birodalmat. Ugyanakkor az 1851-ben Majna Frankfurtban megnyíló Bundestag a régi formájában űlt össze. az oszmánok keresztény alattvalói sérelmeinek hangoztatásával és a szentföldi és egyéb keresztény zarándokhelyek fölötti ellenőrzés problémájával kezdte kiélezni az orosz-török viszonyt. Stratford Canning konstantinápolyi angol nagykövet rábeszélte a Portát. Annak ellenére. A konstantinápolyi orosz követ. Napóleon a nemzetközi politikában követte a bonapartizmus hagyományait. Az egymással vetélkedő politikai érdekcsoportok közül a Buol- Schauenstein külügyminiszter által képviselt semlegesség-pártiak kerültek ki győztesen. A Romanovok birodalma a bécsi kongresszus óta a kontinentális Európa domináns nagyhatalma lett. oszmán veszély nem fenyegette. Ausztria. Az oroszok helyébe. A világosi magyar fegyverletétel és Olmütz után. Miklós tévesen ítélte meg az orosz agresszió esélyeit. a helyzeten pedig nem sokat változtatott volna Konstantinápoly meghódítása. osztrák csapatok 8 I Miklós fentebb említett nyilatkozata is bizonyítja. Rövidesen kiderült. a Porta beleegyezésével. hogy 1854 júliusában kivonja csapatait Moldvából és Havasalföldről. Párizs 1853 májusában tájékoztatta Londont. Az angol elutasítás után a cár mozgosította seregeit. I. miután kényszerből elfogadta a magyarországi orosz intervenciót és az olmützi birodalmi alkotmányt. a Balkánon létrejövő szláv és román államok pedig orosz protektorátus alá kerültek volna. hogy I. 1854 márciusában pedig Konstantinápolyban aláírták az angol-franica- török megállapodást Törökország területi épségének megvédéséről. ha Poroszországra nem is. Franciaországban pedig az 1851 óta hatalmon lévő III. javaslatait rendre elutasították. hogy Oroszország befolyása nagyobb volt. 1853 májusában elhagyta Konstantinápolyt. Ajánlatott tett az angoloknak. mely szerint az Oszmán birodalom beteg. de a rövidesen bekövetkezett európai forradalmi események elodázták az ügyet. már nem folytathatta a metternichi politikát. November folyamán angol-francia hadiflotta futott be a Boszporuszba. Miklós már az 1844-es londoni útja alkalmával kifejtette az angol politikusok előtt az „Európa beteg emberének” koncepcióját. hogy hajlandó vele összefogni az Oszmán birodalom megsegítése érdekében. Anglia számára azonban az Oszmán birodalom jeletette keleti pozícióinak legfőbb biztosítékát és áruinak legjobb felvevőpiacát. A döntés mögött nehéz reális indítékokat felfedezni: az orosz gabona előtt nyitva álltak a tengerszorosok.8 Úgy a porosz mint az osztrák próbálkozások legfőbb akadálya Oroszország volt. mely fel fog és fel kell bomlania. A cár azonban arra számított. Mensikov kitűnően végezte feladatát s minekután a már teljesíthetetlen orosz követeléseket a Porta visszautasította. E fegyveres semlegesség nagyarányú osztrák csapatösszevonásokat eredményezett Erdély területén. hogy az 1848-49-es forradalmak leverésekor semmilyen területi nyereséget nem könyvelhetett el. Angliában a gazdasági és politikai érdekeket védő politikai irányvonalat képviselők kerekedtek felül. az orosz partokat semmilyen. elöregedett államalakulat. Az orosz csapatok nyomban megszállták Moldvát és Havasalföldet. hogy ultimátumban tiltakozzon a dunai fejedelemségek elfoglalása ellen. 1852-ben az orosz cár már erősebb pozícióból ismételhette meg ajánlatát a pétervári angol követnek. Az ajánlat nem keltett túl nagy lelkesedést Londonban. Az angol elutasító válasz után az orosz diplomácia szokásos módon. s minekután a közvéleményben is győzött az oroszellenesség. mint a bécsi kongresszus óta bármikor. Oroszország megkapta volna Konstantinápolyt. Miklóst arra kényszerítette.után Drezdába a német államok konferenciáját. 33 . Az angol és francia hadüzenet átadására is rövidesen sor került. a bonapartista állampuccs után elfoglalt Franciaország nélkül nem lép fel fegyveresen és ezen kívül. de Ausztriára mindenképpen számíthat mint fegyveres szövetségesre.

a dunai hajózás közös ellenőrzése. 3. követve a régi diplomáciai szabályokat az oroszok pártjára álltak. de a Német Szövetség frankfurti gyűlésén a porosz követ (Otto von Bismarck) hatására a német államok elvetették a szövetség haderejének bevetését. de a két német hatalom semlegessége megfosztotta az angol-francia szövetséget a közvetlen nyomásgyakorlás lehetőségétől. külpolitikai téren elszigetelődött. a század közepére viszont. az 1841. század eleji Franciaország. Napóleon unokaöccsét választották meg köztársasági elnöknek. A békekongresszus 1856 februárjában ült össze Párizsban. így az 1856 március 30-án aláírt békeszerződés szentesítette a „bécsi négy pontot”. hogy a konfliktus utáni békekonferencián felvethetik az itáliai problémát. az új cár elfogadta a szövetségesek békeajánlatát. hogy III. így uralkodásának ideje alatt gyors gazdasági fejlődés következett be. elmaradottságát. 1852 december 2-án megalakul az új francia császárság. Ez annak volt köszönhető. E tény serkentőleg hatott az osztrák diplomáciára és miután megneszelték. 1856 januárjában a háború véget ért. A franciák. az európai kontinens nemzetközi politikai viszonyainak fő tényezője volt. A császár felvállalta az európai nemzeti átalakulás szószólójának szerepkörét. Ilyen helyzetben. A felajánlott szárd katonai segítségért cserébe az angolok és franciák megígérték. ultimátumként nyújtották át a bécsi orosz nagykövetnek a „bécsi négy pontot”. mint a Szárd-Piemonti Királyság 15. X. Az 1851 december elsején és másodikán zajló államcsíny (melyben meghosszabbították 10 évvel az elnök mandátumát) után egy évvel. Követve a napóleoni tradíciókat. megmutatta belső gyengeségét. Dél-Besszarábiát (Kahul. de a segítségnek mindig 9 1. évi tengerszoros-egyezmény revíziója 34 . általa fenntartott nemzetközi viszonyok hamarosan változásnak indultak. hogy Itália egyesítéséhez nagyhatalmú támogatókra van szükség. A hadműveletek mellett megindult a diplomáciai hadviselés is. melynek élén III. II. a nagyhatalmak kollektíven garantálták az Oszmán birodalom területi integritását. A kalandregénybe illő előéletű császár jól megválogatta a munkatársait. a kereskedelmi forgalom megkétszereződött és Franciaország hiteltnyújtó országgá vált. a cár azonnal visszautasította annak elfogadását. a szövetségesek kivonultak a Krímből. Sándor. Bolgrád. Ezzel a közvetlen orosz-török konfliktusok területe a Kaukázus térségére szorult vissza. az Oszmán birodalom felségterületén élő keresztények kollektív védelme. Oroszország. a szövetségeseknek még a legkisebb segítség is jól jött. 2. hogy az 1848-as itáliai események tanulságát levonva Camillo Cavour miniszterelnök rájött. Miután 1855 szeptemberében elesett Szevasztopol. mint hegemón nagyhatalom. Ausztria 1854-ben csatlakozott a koalícióhoz és ígéretet tett a konkrét katonai beavatkozásra is. Miután 1854 augusztusában a háborúskodó felek megbízottai átadták az orosz meghatalmazottnak a „bécsi négy pontot” tartalmazó okmányt9. Az 1848-as párizsi forradalom után megszülető második köztársaság választópolgárai. 4. (I Miklós már márciusban önkezével vetett véget életének) és novemberben Svédország is csatlakozott a koalícióhoz. Napóleon Párizsban fogadta Victor Emanuell szárd-piemonti királyt. még ugyanaz év december 10-én Louis Bonapartét. Napóleon néven a nagy hadvezér unokaöccse állt. Napóleon aktív külpolitikát folytatott. Helyreállt a háború előtti status quo. III.000 katonája. Nemzetközi kapcsolatok az 1856 és 1867 közötti időszakban Míg a 19. a Duna torkolatvidékének ellenőrzése átkerült a nemzetközi Duna-Bizottság hatáskörébe. Iszmail) Moldvához csatolták. A Fekete-tenger partmenti államainak megtiltották hogy hadiflottát tartsanak. megszűnt létezni. A krími-háború komoly csapást mért Oroszországra. I.vonultak be. 1854 szeptemberében nyitották meg a frontot a Krím-félszigeten. ugyanakkor az eddigi. a dunai fejedelemségek nemzetközi felügyelete.

melynek értelmében a császárnak 200. hogy nem-e siet Ausztria segítségére egy esetleges francia-osztrák konfliktus esetén. Nagybátyjával ellentétben a kis alkusz szerepét játszotta. Ennek az lett az eredménye. akik szentségtörésnek tekintették a pápa világi hatalmának a veszélyeztetését.Napóleon útjában álló akadály is. Anglia sem nézte jó szemmel a franciák itáliai aktivitását. a létrehozandó Közép-Itáliai Királyság. Napóleon trónralépésekor nem kellett tartani egy esetleges franciaellenes koalíciótól. amikor ahelyett. hogy Palmerston 1858 februárjában benyújtotta lemondását. A fanatikus anarchista 1858 január 14-én bombamerényletet követett el a császár ellen. A francia diplomácia Gorcsakov orosz külügyminisztert udvarolta körül és miután az oroszok rábólintottak egy. Ausztria azonnal hadat üzent Piemontnak. III. akit néha rászedtek. hogy megtámadta volna Piemontot. hiszen megtört az oroszok legyőzhetetenségébe vetett hit. de mégis felmérhetetlen haszonnal járt. e lépéssel pedig lehetővé tette. A francia befolyás megnövekedésétől tartó délnémet államok és a porosz udvar konzervatív körei Ausztria megsegítését követelték. III. ugyanis Angliának nagy szüksége volt Franciaországra az oroszellenes háborúban. a francia sajtó világgá kürtölte az ügyet és a francia külügyminisztérium is tiltakozott az angolok franciaellenes akciói ellen. Az itáliai status quo fenntartásához azonban a nemzetközi erőviszonyok mellett jelentős francia erők is hozzájárultak. a Pápai Állam és a Nápolyi Királyság egy olasz konföderációba egyesüljenek. Az eljövendő konfliktussal kapcsolatban a rajnai területek az Ausztriától való elhatárolódást. Ez olyan hatással volt az uralkodóra. visszavonultak a mantovai várnégyszögbe. A bonyolult helyzetből a kiutat éppen az osztrák diplomácia elhamarkodott lépése szolgáltatta: Buol-Schauenstein 1859 áprilisában ultimátumbal követelte Piemonttól a leszerelést. 35 . Az osztrák hadvezetés óriási taktikai hibát követett el. Bismarck porosz kancellár pedig a semlegességet hangoztatta. még fiatalkori itáliai tartózkodása idején mint fegyvertársak harcoltak a romagnai felkelésben. majd a híres-hírhedt június 24-i 10 Felice Orsini és Louis Napóleon az utóbbi.10 Miután Orsini azt is bevallotta.megkérte az árát. Ezzel eltűnt az utolsó. ezzel pedig tálcán kínálta fel Cavournak a megoldást. hogy a megnagyobbodott Piemont. Anglia mellett azonban biztosítani kellett Oroszország és Poroszország semlegességét is. Oroszország vereségével és visszaszorulásával párhuzamosan a francia császárság a kontinens legerősebb szárazföldi nagyhatalmává vált. A francia császár első fontosabb önálló külpolitikai akciója az olasz egység megteremtésén fáradozó erők megsegítése volt. hogy minden ellenállást megtörve. hogy a bomba Angliában készült. A császár és Camillo Cavour piemonti miniszterelnök 1858 július 20-án Plombières- ben a következőkben egyeztek meg: III. hiszen az osztrák vereség esetén könnyebb lesz majd a Habsburgokat kiszorítani a Német Szövetségből. A császár habozásának az Orsini-merénylet vetett véget. Június 4-én Magentánál csatát vesztettek. cserébe Franciaország megkapja Nizzát és Savoyát és a császár unokaöccse Jerôme Napóleon feleségül veheti Victor Emanuel leányát. Miután a piemontiak visszautasították az osztrák követelést. a krími háború alatt velük szembeforduló Ausztria elleni háborúra. a bíróság előtt pedig azt vallotta. megkezdte az előkészületeket. A háború azonban nem hozott területi gyarapodást Franciaország számára. A konzervatív francia közvélemény politikai képviselői Walewski francia külügyminiszter és a császárnő voltak. a Német Szövetségről pedig nem lehetett tudni. A bizonytalan helyzet miatt a császár várakozó álláspontra helyezkedett. hogy az adott szó betartására akarta figyelmeztetni III. Az alkut 1858 decemberében egy katonai megállapodással pecsételték meg. hogy a franciák beavatkozhassanak. Napóleon fegyveres segítséget nyújt Észak-Itália felszabadításához és ahhoz is hozzájárul.000 katonát kellett Piemont rendelkezésére bocsátania és a háborút addig folytatnia amíg az osztrákok ki nem vonulnak Észak-Itáliából. már csak a poroszokat kellett semlegesíteni. Napóleont. még mielőtt a franciák átkelnek az Alpokon illetve áthajóznak a Földköti-tengeren.

Anglia már az 1857-59-es indiai szipoj-lázadás előtt megpróbálta kiszélesíteni a kínai piac neki jutó részét. Ferdinad Lesseps egy magánvállalkozás élén 1854-ben koncessziót nyert a Szuezi-csatorna megépítésére. Az olasz kérdésbe való részvétel azonban fölöslegessé tette a látszat megőrzését. hogy Lombardiát ne Piemontnak. amit viszont a kínai kormányzat mereven elutasított. melyeket a francia politikum továbbra is szem előtt tartott. megkötött nankingi szerződésben megnyitott Kanton. India nagyobbik részének megszerzése után. Az olasz hazafiak 1860 március 18-22 között népszavazást tartottak Parmában. Fucsou és Sanghaj kevésnek bizonyultak az egyre növekvő brit árumennyiség befogadására és továbbítására. 1861 március 17-én a torinói parlament kikiáltotta az Olasz Királyságot. E területszerzéseket azonban el is kellett fogadtatni az európai nagyhatalmaknak. A vállalkozás sikerén felbuzdulva a francia vezetés fontos lépésre szánta el magát: 1860 augusztusában a keresztények ellen elkövetett török atrocitások elhárításának címén expedíciós hadsereget tett partra Szíriában. Április 4-én népfelkelés tört ki Palermóban és Messinában. csakhogy azt még 1859 novemberében megnyerje Parma. melynek egyetlen feltétele Lombardia átadása volt. De ugyanebben az időszakban (1850 július-1864 július) zajlott a tajping felkelés. Modena és Toscana csatlakozásához. hogy a londoni börze bezárta kapuit és a pétervári tőzsdén se jegyezték a társaság részvényeit. melynek eredményeként e hercegségek csatlakoztak Piemonthoz.000 részvényt bocsátott a pénzpiacra. amely lángba borította egész 36 . október 9-én elfoglalták Anconát és október 27- én Garibaldi. A császár viszont. Az 1842 augusztus 29. de angol nyomásra fél év múlva kivonta. A sikerek kiaknázása érdekében a piemonti hadsereg déli irányba nyomult előre. aki minden biztosítékot megadott a Palmerston által vezett brit külügynek. Az angol gáncsoskodás ellenére a részvények mind elkeltek a párizsi értékpapírpiacon. hanem az egész Mediterráneumban tevékenykedett. Palmerston úgy próbálta csődbe juttatni a francia vállalkozást. hiszen annak kihasználásához szükség lett volna a kínai piac nagyobbik részére.véres solferinoi csata után szívós védelemre rendezkedtek be. hanem Franciaországnak kelljen átadnia. III. melynek értelmében Ausztria lemondott Lombardiáról. hogy azt bizonygatta Palmerstonnak. a bizonytalan hátország miatt nem vállata a további hadviselést. A gyarmatosító hatalomnak számító Nagy Britannia. ezért inkább fegyverszünetet ajánlott az osztrákoknak. Napóleont Nizza és Savoya átadásával győzték meg. felszabadították Szicíliát. Az osztrák uralkodó csak azt kötöte ki. A francia külpolitika nem csupán az Appenini-félszigeten. Az olasz egység kiteljesedését azonban Cavour nem érhette meg.. Május 4-én Garibaldi és vörösingesei partraszálltak Marsalánál.Napóleon vállalta a diplomáciai támogatást. A társaság 400. így 1858 novemberében III. 1859-ben nekifogtak a munkálatoknak és 1869 november 17-én ünnepélyesen felavatták az új vízi utat. hogy ha a szárd seregek onnan kivonulnak. A július 11-i villafrancai fegyverszüneti egyezmény után november 10-én megkötötték a zürichi békét. augusztus 19-én partra szálltak Calabriában. szeptember 7-én pedig elfoglalták Nápolyt. még ugyanaz év júniusában meghalt. akkor minden bizonnyal egy Napóleon-herceg kerül majd a trónra. Ningpo. Nápoly piemonti kézen való maradását úgy csikarta ki. Noha az osztrák seregek még nem voltak legyőzve. a Nagy Britanniával való jó viszony fenntartása érdekében nem vállalta az építkezések diplomáciai támogatását. A francia császár elhúzódó véres háborúnak nézett elébe. Ferenc József osztrák császár. mint Dél-Itália diktátora átadta a hatalmat Victor Emanuel piemionti királynak. Ezt Cavour vállalta magára. Amoy. A napóleoni hagyományok alapján Egyiptom továbbra is egyike volt azoknak az elérendő céloknak. figyelmét ismét Kínára összpontosította. A győzelem hírére egész Itáliában fellángoltak a nemzeti mozgalmak. Ezt elsősorban az egyre növekvő ipari kapacitása követelte meg. Az angolok kérték valamennyi kínai kikötő megnyitását. Modenaban és Toscanaban. Az egykori alexandriai francia konzul.

A körülmények kényszere folytán a kínai kormányzat még május 28-án megkötötte az oroszokkal az ajhuni szerződést. Ezzel vette kezdetét az ún. 1858 januárjában pedig az egyesített angol-francia haderő el is foglalta a várost. A még 1856-ban kirobbanó ún. melynek helyén felépítik Vlagyivosztokot. A hagyományos hatalmi körök ugyan megpróbáltak gátat vetni az idegenek behatolásának: 1863-ban felgyújtják az edói angol és amerikai konzulátusokat. második ópiumháború közvetlen oka. Meidzsi (Meiji)-forradalom. ugyanakkor a nyugati nagyhatalmak diplomáciai képviseleteket nyithattak Pekingben. diplomáciai megbízatással amerikai cirkáló vetett horgonyt Oszaka kikötőjében. ami a Meidzsi restaurációval kezdődött. gazdasági. November 14-én az Oroszországal kötött pekingi engyezménnyel a cári nagyhatalom is megkapja az angoloknak és a franciáknak bíztosított előjogokat és megszerzi Usszurit. A megbuktatott sogun azonban seregeket gyűjtött és az új kormány ellen vonult. Az amerikaiak végül elérték céljukat: hosszas tárgyalások eredményeként az 1854-es kanagavai egyezménnyel megnyitottak két kikötőt az Egyesült Államok kereskedői előtt. A második és harmadik ópiumháború láttán megrettent japán kormányzat kikötők sorát nyitotta meg. A Sárga-tenger tulsó partján fekvő Japán is hasonló sorsnak nézett elébe. január 3-án kinevezték az új kormányt a Tennóval (császár) az élen. június 16-27-én pedig békét kötöttek Nagy Britanniával és Franciaországgal. melyben hatalmas területeket engedett át az Amur folyam mentén.Közép-Kínát és a felkelők Nanking központtal még államot is alapítottak. Noha az idegenek beszivárgása a felszínen még nem érintette a hagyományos japán társadalmat. 1868 január elsejével Kobe és Oszaka kikötői megnyíltak a nemzetközi kereskedelem előtt.A. miután a Monroe-doktrína alapján távol tartotta 37 . valamint súlyos kártérítést kellett fizetnie a két nagyhatalomnak. most már a többi nagyhatalom hajói előt is. A Csendes-óceán keleti partjait ebben időben érték el az angolszász telepesek. hogy az angolok és a franciák segítettek leverni a tajpig felkelőket. köztük Nankingot is. Az 1860-as években fokozatosan a reformpárti körök kerülnek előtérbe és 1867-ben a déli nagybirtokosok. de miután az angol-amerikai- francia-holland hajóhad bombázza Simonoszekit. Az ezt lezáró október 24-i pekingi békében a mandzsu kormányzat kénytelen volt megnyitni az angol és francia hajók előtt Tiencsin kikötőjét is. Ezután következett Peking május 20-i bevétele. Minekután a japán kikötők használati jogát úgy orosz mint amerikai részről már egy jó ideje szorgalmazták. melyben további kereskedelmi engedményeket tesz és hadisarcot fizet a nyugati nagyhatalmaknak. Június 18-án kötötték meg Tiencsinben az amerikai-kínai szerződést. de a császár seregei Toba és Fusini mellett legyőzték az utolsó szamuráj-sereget. A béke értelmében újabb öt kikötőt nyitottak meg az idegenek előtt. E folyamat során Japán gyorsított ütemben átvette a nyugati oktatási-. amint a neve is mutatja az angol ópiumkereskedelem volt. A mandzsu kormányzat számára sovány vigasz volt. Két év múlva orosz flotta jelent meg Nagaszaki előtt és még ugyanabban az évben M. szabad hajózást biztosítottak a Jangcén. Ezek az események pedig az egész Mennyei Birodalmat megbénították. Perry vezetésével amerikai hajóraj érkezett Edó (Tokió) magasságába. a sógun kénytelen békét kötni. Az 1783-ban megszületett észak-amerikai állam. a nagykereskedők és az értelmiségiek öszefognak a császárral és december 9- én megszüntetik a sogunátus intézményét. így már nem volt nehéz dolga a válságokkal küszködő Kínai Birodalommal.és hadviselési rendszert és alig négy évtized múlva már mint gyarmatosító hatalom jelent meg a világpolitika színpadán. Anglia a vállakozásához megnyerte Franciaországot. mégis mélyreható változásokat indított el. Az angolok 1856 október 23-án Kanton bombázásával kezdték a hadműveleteket. Az 1860-ban kirobbant harmadik ópiumháború tovább rontotta Kína nemzetközi helyzetét. legalizálták az ópiumkereskedelmet és a nyugati misszionáriusok szabadon tevékenykedhettek.

1862 áprilisában a francia diplomácia megálapodást kötött a déli államokkal. hogy a problémát megoldja az 1820-as ún. Az 1854 május 30-án kibocsájtott Kansas-Nebraska-törvény kitejesztette a rabszolgatartást a Missouri-egyezmény által megszabott vonaltól északra fekvő Nebraska területére is. Arizona. Ezzel megszűnt az Európa felé irányuló gyapotkivitel. Míg az északi államok farmer. a hagyományosan ültetvényes gazdálkodást folytató déli álllamok a fekete rabszolgamunkára utalva megrekedtek és zsákutcába jutottak. Missouri-egyezmény amely elismerte a rabszolgaságot és a rabszolgamentes államok létezését és egy vonallal választotta el e területeket. hogy az északiak ellen lépjenek fel. Még a napóleoni korszakban (1803 április 30. 1861 október 31-én aláírták azt a francia-angol-spanyol egyezményt. Habár a háború első évének decemberében a déliek megközelítették Washingtont. óriási természeti erőforrásaival és folyamatosan növekedő ipari kapacitásával hamarosan az Atlanti-óceán vezető tengeri hatalmává nőhette volna ki magát. hiszen az illető államok törvényei nem ismerték el a rabszolgaság intézményét. Miután 1861-ben 11 déli állam kivált az Unióból és megalapították a Konföderációt. ezzel pedig tálcán kínálta fel az alkalmat a fegyveres beavatkozásra. Az észak-amerikai kontinensen zajló polgárháborút kihasználva az európai nagyhatalmak elérkezettnek látták az időt arra. Az európaiak azonban kivártak. Ezért a francia külpolitika fokozatosan a déliek mellé állt. mely 1856 február 22-től országos párttá vált. a külföldi kölcsönök visszafizetését leállító új mexikói kormányzattal szemben.az európai hatalmakat a két amerikai kontinenstől. Az Egyesült Államok esetleges kettészakadása nemzetközi szinten elsősorban gazdasági következményekkel járt volna. Napóleonnak nagyratörő tervei voltak. A terv megvalósulása viszont elsősorban az amerikai polgárháború kimenetélétől függött. demográfiai. de nem simította el az ellentéteket. Kanadával fogja majd kárpótolni területi veszteségeit. Benito Juarez elnök ugyanis.és iparos társadalma a tömeges bevándorlás által biztosított szabad munkaerőre alapozva gyors fejlődésnek indult. Anglia attól tartott. Floridát 1819-ben vásárolta meg a spanyol kormánytól. egymással vetélkedő és egymást kiegyensúlyozó állam már jobban megfelelt volna úgy Nagy Britanniának mint Franciaországnak. A kibontakozó konfliktus. Nyugat-Európában (Nagy Britanniában és Franciaországban) textilgyárak százai zárták be kapuikat és hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma. mozgásba hozta az európai nagyhatalmakat is. Texas 1844-ben beszivárgással. Új-Mexikó. az egyházi birtokok szekularizációja mellett. a franciáknak pedig egyenesen jól jött volna egy olyan amerikai tengeri hatalom. rivalizáló erők feszültek egymásnak. Az ellentéteket fokozta. Nevada és Kalifornia pedig az 1846-48-as mexikói háborúval került az Egyesült Államokhoz. 30 millió dollárért Napóleontól). hogy egy esetleges déli győzelem után Észak.gazdasági. elkövette azt a hibát. az északiak blokád alá vették a déli kikötőket. amely két. A vállakozásban azonban. hisz egy egységes észak-amerikai állam a maga robbanásszerüen növekvő népességével. Úgy látszott. E hatalmas kitejedésű államalakulaton belül. hogy elismeri a Konföderációt és hadiflottájával áttöri az északiak blokádját. az európai 38 . Észak meggyengítése alapvető érdeke volt a két hatalomnak. de III. Oregon 1848-ban. megvásárolta Lousianat. amely megszünteti a brit tengeri fölényt. Az áldatlan állapotok arra késztették a két vezető európai hatalmat. A vállalkozás résztvevői közül az angolok és a spanyolok csak a kölcsönök visszafizetését szerették volna kikényszeríteni.. amely lehetővé tette az egyesített spanyol-francia-angol csapatok 1863 június 7-i partraszállását. Még ugyanaz év júliusában a rabszolgaság ellenzői megalapították a Republikánus Pártot. hogy leállította a külföldről felvett államkölcsönök visszafizetését. de két. hogy a Délről Északra szökött rabszolgákat az északiak a legtöbb esetben nem adták ki. Egy francia bábállamot szeretett volna létrehozni az amerikai kontinensen. folyamatos területi terjeszkedés során elérte a Csendes-óceánt. a Konföderációnak hosszú távon semmi esélye nem volt az Unióval szemben.és katonai potenciálját illetően egyenlőtlen fél között zajlott. melyben vállalta. hogy fegyveresen is fellépjenek.

Az általuk fontosnak tarott memzeti és belpolitikai kérdések helyett a porosz haderő megerősítése volt Vilmos legfőbb célja. A bismarcki külpolitikát azonban megzavarta egy váratlan esemény. Habár a liberális polgárság a dinasztia mellé állt. felszólították az orosz cárt. 1863-ban ismét felketek a lengyelek. az uralkodóház továbbra sem hagyta őket kormányozni. az európai kontinens közepén egy messzemenő következményekkel járó eseménysorozat veszi kezdetét. A felkelést kiaknázni akaró III. 1863 februárjában orosz-porosz megállapodást írtak alá Szentpéterváron (Alvensleben-konvenció). mint Chemnitz. De a Habsburg császár még egy 30. de szerzett egy. hogy megszerezze az orosz cár szövetségét. Napóleon felajánlotta Ausztriának. Az orosz kormányzat csak kisebb engedményekre volt hajlandó. Az olasz és a német egység Miközben Nagy Britannia és Franciaország figyelmét a tengerentúli események kötötték le. Vilmos herceg személyében meghírdette az új korszakot (Neue Ära) és 1858-ban menesztette a Mannteuffel vezette konzervatív kabinetet. Régi és újabb ipari központok nőtték ki magukat.000 fős francia sereg élén se tudta leverni a köztársaságiak felkelését. 1862 szeptemberében kormányra hívta Otto von Bismarckot. E kaland a Habsburg hercegnek az életébe (1867 június 19-én kivégezték). Politikai téren a porosz vezetés.nagyhatalmak közül senki nem volt hajlandó részt venni. A Ruhr-vidéken létrejött Európa legnagyobb nehézipari központja. kihasználta a kínálkozó alkalmat. melynek értelmében a lengyel lázadók ellen harcoló orosz egységek még porosz területen is üldözhetik a felkelőket. így III. hogy állítsák vissza a lengyel államot az orosz és osztrák fennhatóság alatt álló régi lengyel területekből. Hamburg lett London után Európa legnagyobb kikötővárosa. Többek közt ennek is köszönhető. Ugyanakkor Mexikóban a rendi gyűlés 1863 júniusában felajánlotta a mexikói császári koronát a franciák jelöltjének. porosz hadügyminiszter és hozzá hasonló elveket valló Moltke. hogy decemberre már elfolytották a felkelést. porosz vezérkari főnök a hadügy terén forradalmárok voltak. Ezzel szemben Bismarck. Napóleon kénytelen volt feladni a további próbálkozásokat. Ezzel a lépéssel a porosz kancellár ugyan kivívta a liberális európai közvélemény gyűlöletét. A német gazdaságot pedig integrálta a rohamosan kiépülő vasúthálózat. Miután a Landtag liberális többsége visszautasította az újonctörvényt. Habsburg Miksa főhercegnek. Sikerült elfogadtatnia a hadseregreformot és a német nemzeti egység igényére ráérezve. Köln. Franciaország végül egyedül lépett. Ferenc József osztrák császár öccsének. Nagyot nyomott a latban az a tény is. Lipcse. nekifogott a porosz vezetésű kisnémet egység megvalósításához. 1863-ban felajánlotta közvetítését a harcoló feleknek. A porosz junker azonban nem bizonyult konzervatívnak. Miután az északiak győzelmével véget ért az észak-amerikai polgárháború. Franciaországnak pedig a tekintélyébe került. hogy biztosítson autonómiát a lengyeleknek. XI. A bécsi kongresszus és a 48-as forradalmak utáni német területek állandó gazdasági és demográfiai növekedése következtében megteremtődtek a német nemzeti egység belső feltételei. kihasználva a német területeken zajló ipari forradalom nyújtotta lehetőségeket. A franciák kénytelenek voltak más módszerhez folyamodni. Miksa sorsa is megpecsételődött: az amerikai fegyverekkel harcoló köztársaságiak minden fronton győztek és az Egyesült Államok nyomására a franciák kénytelenek voltak kivonni csapataikat Mexikóból. hosszú távú politikai céljai megvalosításához elengedhetetlen szövetségest. 39 . elkövetkezendő külpolitikai akcióihoz. Berlin lakosságának a száma meghaladta az 1 milliót. hogy a politikailag ókonzervatív Roon. A belső gondokkal küszködő Ausztria azonban nem mert belemenni a vállalkozásba. majd 1864 április 14-én császárrá kiáltották ki. Miután a közvélemény hatására és a francia követelések mérséklése érdekében a brit kormány csatlakozott a franciákhoz.

így Koppenhágának két hatalommal kellett szembenéznie. hogy vagy mondjon le a tartományok bekebelezéséről. őt pedig IX. 40 . ami viszont a brit diplomácia kényes pontjának számító Antwerpent fenyegette. Az 1864 február 1 és október 30 között lezajlott osztrák-porosz-dán háborúban a dánok vereséget szenvedtek. kifejezte az egységesülő Németországhoz való csatlakozási szándékát. A gyűlés eredménytelen maradt. hathatós szárazföldi támogatás nélkül mit sem ért volna. melynek célja az osztrák vezetésű nagynémet egység megvalósításának elidítása lett volna. III. mégpedig a Habsburg kezdeményezésre egybehívott frankfurti fejedelmi gyűlés. Holstein és Lauenburg birtokáról. Az érvényben lévő nemzetközi konvenció értelmében egyik német hatalomnak sem állt jogában beavatkozni. De annak dacára. Angliát. de e blokád. hogy gyakorlatilag a dán hadsereg indulásból vesztésre állt. ha nem is a nagyhatalmak jóindulatát. hogy Nagy Britannia majd beavatkozik. október 30-án pedig megkötötték a bécsi békét. Márpedig erre senki nem volt hajlandó. engedve a dán nyomásnak. Ezzel azonban csak tovább fokozódott a porosz-osztrák versengés. ugyanis III. hogy alig egy éve őt is cserbenhagyták az angolok. Ezt viszont a dánok és a nagyhatalmak megakadályozták. Bismarck elérkezettnek látta az időt arra. A franciákra nem számíthattak. se az oroszok számára nem jött jól Poroszország megerősödése. de Bismarck hajthatatlannak bizonyult. hogy nem avatkozott be. 1848-ban a két német többségű hercegség minden örökösödési jogot félretéve. 1864 január 16-án felszólította Dániát. ugyan készen állt blokád alá venni az északnémet tengerpartot. kancellárja nyomására nem jelent meg Frankfurtban és ez azt jelentette. A két hercegség a perszonáliuniót csak az Oldenburgok férfitagjaira nézve ismerte el. A két német hatalom az elkövetkezőkben egyelőre kénytelen volt összefogni. hogy osszák fel egymás között Belgiumot). Frigyes). az 1852. évi londoni jegyzőkönyv értelémében a két hercegséget a Glücksburg-dinasztia (a dán uralkodóház női ága) uralma alatt is megtarthatja Dánia. hogy se az angolok. Vilmos. mégpedig Poroszország ellenében. A hercegségek ezennel megszűntnek nyilvánították az uniót és Augustenburgi Frigyes személyében saját uralkodót választottak. a dánok viszont ezt női örökösödés esetén is érvényesnek tartották. Napóleon nem felejtette el azt. Ezzel Ausztria kudarcot vallot és Poroszország esélyei tovább növekedtek. a dán diplomácia remélhette. A két elbai tartomány a dán királyi dinasztia. mégpedig a Schleswig-Holstein kérdés megoldásában. A „vaskancellár” az Ausztriával való végső leszámolásra készült. Sándor a lengyel felkelés alatti porosz segítséget úgy hálálta meg. egy megnagyobbodott Poroszország hathatós ellensúlya lehetett volna az agresszív külpolitikát folytató Franciaországnak. Ehhez azonban el kellett nyernie. aki már a Glücksburg-házból származott. hogy az össznémet érdeket hangoztatva Dánia ellen forduljon. Napóleon Belgiumot érintő annexiós tervei aggasztották (felajánlotta Hollandiának. II. Anglia pedig. A béke értelmében Dánia Poroszország és Ausztria javára lemondott Schleswig. az Oldenburgok révén perszonálunióban állt Dániával. mert mérsékelni szerette volna a porosz tekintély növekedését. Brit és orosz szemszögből nézve. Keresztély. Az 1865 augusztus 14-i gasteini egyezménnyel osztrák kézre jutott Holsteint hajlandó lett volna elcserélni Szilézia egy részére. vagy meg kell mérkőznie a porosz haderővel. ugyanis I. Annak ellenére. 1863-ban meghalt az Oldenburgi-dinasztia utolsó férfitagja (VII. Holstein pedig egyben tagállama volt a Német Szövetségnek. bekebelezte a tartományokat. Ausztria is csatlakozott német nemzeti ügyhöz. Már a konfliktusba is csak azért avatkozott be Ausztria. de legalább a semlegességüket egy esetleges porosz-osztrák konfliktusban. Keresztély követte a trónon. A tartományokat kondominiumként igazgatták. 1863 nyarán azonban a lengyel felkelés mellett egyéb is nyugtalanította Bismarckot. hogy a legnagyobb német hatalom nélkül meghozott döntéseknek csakis fegyverrel lehetne érvényt szerezni. de mikor IX. egyikük sem mozdult. mi több. Oroszország viszont a lengyelországi francia aktivitást nehezményezte.

Bismarck már a kedvezőtlen végkifejlet esetére tervbe vette. A diplomáciai tárgyalások alapján. 1866 június 24-én Custozza mellett az olasz hadsereg vereséget szenvedett az osztrákoktól. hogy Ausztria önként lépjen ki a Német Szövetségből. ha a porosz uralkodó nem egyezik bele a megállapodásba. a vaskancellár azonban most is felülkerekedett: I. Franciaországnak meg kellett volna kapnia a Rajna bal partján fekvő német területeket. Szászország és Hannover az osztrákok mellé álltak. Ezek után június 14-én beállt a hadiállapot. Erre a Habsburg-monarchia kérte a szövetség haderőinek Poroszország elleni mozgósítását. a Majna vonalától északra fekvő államokkal pedig még augusztus 18-án megalakítsa az Északnémet Szövetséget. Hessen) ugyan megőrízhették önálló állami státusukat de véd. hogy öngyilkos lesz. 1865 októberében elutazott Biarritzba. Napóleont kellett megnyernie egy esetleges osztrák-porosz konfliktusra. de a porosz hadsereg kiállta a próbát és a két kis csehországi falu. Végül 1866 július 26-án Nickolsburgban (Mikoluvó) írták alá a fegyverszüneti megállapodást. Ennek alapján. Azonban az osztrák diplomácia sem tétlenkedett. tárgyalhatnak Velence átengedéséről. Hannover) saját államtestébe olvassza be. hogy a Német Szövetség megszűnt létezni. Annak ellenére. Bismarck a háborút egy olyan reformjavaslattal provokálta ki. III. Emellett a kancellár. Ausztria azt ígérte. melynek értelmében az általános választójog alapján kellett volna egybehívni az össznémet nemzetgyűlést. Ezennel szabaddá vált az út Bécs felé a porosz csapatok előtt. A prágai béke után azonban viszakozott.és dacszövetségre léptek 41 . a német államok közül pedig Bajorország. a látszat ellenére beszűkült a mozgástere. Königrätz és Sadowa között július 3-án egyetlen nap alatt megsemmisítették az osztrák seregek jó részét. hogy a franciák vállalják. Erre Ausztria csakis elutasítóan válaszolhatott. melynek hatályba lépése ellene volt minden porosz elképzelésnek: 1866 április 9-én a Bundestag elé terjeszte azt a javaslatot. Osztrák győzelem esetén a franciák elismerték volna Ausztria hódítói jogát. Nassau. A nemzetközi helyzet azonban korántsem kedvezett a poroszoknak. A német nemzeti közvélemény testvérharcként értékelte a háborút és Poroszországot tették érte felelőssé. Miután már egyeztetett az olasz diplomáciával egy kétfrontos háborúról. E bíztosíték után 1866 árilis 8-án az Olasz Királyság kötelezte magát arra. cserébe a poroszok lemondtak volna minden területi igényükről. hogy ha Olaszország nem lép fel ellene. Württemberg. A tárgyalások során sikerült elérnie. hogy ki nyeri meg a háborút. a francia császár nyaralóhelyére. Bismarck azonban csak azt kívánta. melynek értelmében a franciák semlegesek maradnak egy porosz-osztrák háború esetén és az olaszokat is arra biztatják. mire Bismarck bejelentette. cserébe némi területi kompenzációkat vártak (a Rajna bal patján). hogy Poroszország a saját keleti és nyugati területei közé ékelődött német álllamokat (Kur-Hessen. az olaszok oldalán lépnek hadba. nem mertek fegyveresen beavatkozni. attól függetlenül. A porosz kancellár június 10-én köriratban hívta fel a német kormányokat a Német Szövetség újjászervezésére. Ezalatt III. hogy felkeltik a franciaellenes német nemzeti indulatokat. hogy elismeri Belgium Franciaországhoz való csatolását és szövetséget is köt Párizzsal. 1866 júniusában Bécsben megkötöttek egy osztrák-francia szerződést. hogy egy porosz-osztrák fegyveres konfliktus esetén hadat üzen Ausztriának. Vilmost azzal fenyegette meg. Ferenc Józsefet pedig a cseh nemzeti mozgalom támogatásával zsarolta meg. hogy lemond a kancellári tisztségről.Napóleon türelmetlenül várta a hadműveletek megkezdését. Baden. mégpedig Ausztria kizárásával. Bismarcknak már csak III. hogy egy porosz szerződésszegés esetén (ha a poroszok a megállapodással ellentétben nem lépnek hadba Ausztria ellen és az Olasz Királyság magára maradna). A délnémet államok (Bajorország.Napóleonnak. attól tartván. Ezt egyik uralkodó sem volt hajlandó elfogadni. A győztes háború lehetővé tette. az augusztus 23-án megkötött végleges osztrák-porosz békéig. hogy a Rajna mellett csak két osztrák ezred állomásozott. azzal hitegette a francia diplomáciát.

hogy porosz uralkodói minőségben tiltsa meg Lipótnak. szeptember 19-én a poroszok ostromgyűrűbe zárták Párizst. hogy soha nem fog egy ilyen tervet támogatni. A konfliktus kiprovokálására a vaskancellár vállalkozott. Vilmost. hogy Velence megszerzése után. A körülzárt fővárosból léggömbbön kijutó Thiers. Időközben. de szeptember 1-2-án a poroszok Sedannál bekerítették és a császárral együtt német fogságba esett. mint a többi európai nagyhatalom vezetősége. hogy elfogadja a spanyol koronát. A francia diplomácia mindent elkövetett annak érdekében. majd kieszközli az osztrákoknál Dél-Tirol átengedését is. évi pályázását. A háború elején. hogy támogatta Hohenzollern Lipótnak a spanyol trónra való 1870.000 fős sereggel Párizs védelmére vonult vissza. Bazaine marsall Metz körül csoportosította seregeit. mire I. Titokban még mindig azt remélték. majd Bécsbe utazott. hogy az Északnémet Szövetség mellé állítsa és a később megvalósuló három császár szövetségéhez hasonló koncepcióban gondolkodott. Az új kormány azonban egy talpalatnyi földet sem volt hajlandó átadni a németeknek. az általános választójog alapján összehívott alkotmányozó nemzetgyűlés hozzákezdett az új államszövetség alkotmányának kidolgozásához. 1870 augusztus 2-án a franciáknak sikerült elfoglalniuk Saarbrückent de azután sorozatos vereségeket szenvedtek el. Így Bismarck csak az oroszokra számíthatott. hiszen ezzel V. A cári diplomácia katonai segítséget ígért arra az esetre. Ez már durva provokációnak számított. Úgy látszott. Az Osztrák-Magyar Monarchia már több érdeklődést mutatott egy poroszellenes szövetség iránt. A német egység kiteljesedése azonban már csak idő kérdése volt és ennek tudatában volt. Azonban Róma francia katonai megszállása minden ígérgetést hiábavalóvá tett. de a poroszok elvágták a visszavonulási utvonalat (majd október 27-én adta meg magát 190. melynek harmadik tagja Oroszország lett volna. A francia diplomácia tiltakozott. hogy létrehozzon egy poroszellenes francia-olasz- osztrák szövetséget. Londonba. Bismarck az uralkodótól kapott távírat szövegének rövidített és egyben kiélesített változatát július 14-ére megküldte a német lapoknak. azaz a bekerítettség fenyegette Franciaországot. A csúfos vereség után két nappal. hogy szövetségeseket keressen a szorult helyzetbe került Franciaország 42 . mégpedig azzal. hogy kiegyezzen a magyar arisztokráciával és létrehozza azt a dualista államalakulatot. A porosz katonai vezetés megkérdezése után.Napóleon. Az 1867 február 24-én. A tárgyalások azonban nagyobb eredmény nékül értek véget. úgy III. a szövetség kancellárjává pedig Bismarckot választották. hogy Bismarck politikusi karrierje csúfos véget ér.Vilmos megnyugtatta Benedetti berlini francia nagykövetet. hogy egy porosz katonai vereség esetén visszaszerezhetik a német térség irányítását. A poroszok betörtek Elzászba és Lotharingiába. Az osztrák-magyar politikai körök azonban ellene voltak bármiféle osztrák-porosz közeledésnek. amely majd 1918-ban tűnik el Európa térképéről. A francia közvélemény a francia nemzet arculcsapásának tekintette. de a túlfűtött közvélemény hatására a francia kormány vakmerő lépésre szánta el magát: július 13-án azt kérték I. szeptember 4-én Párizsban kikiáltották a köztársaságot. Az olaszokat azzal bíztatta. Poroszország a prágai béke után már nem tekintette vetélytársnak Ausztriát és azon fáradozott.Poroszországgal. Ekkor MacMahon a parancsnoksága alatt álló 120. Ezzel az egész német nemzet felsorakozott Poroszország mögött. ha egy porosz-francia konfliktus alkalmával Ausztria- Magyarország fegyveresen lépne fel Poroszország ellen. Többek közt e ténynek köszönhetően is kényszerült rá a bécsi politikai elit arra. Ezzel Ausztria gyakorlatilag kiszorult a német egységfolyamatból. nyaralóhelyéről Emsből távírati úton tájékoztatta kancellárját. a köztársaság vezetője.Vilmostól.000 katonájával együtt). Július 19-én Franciaország hadat üzent az Északnémet Szövetségnek. a porosz király. Károly birodalmának a réme. Az új Reichstag elnökévé I.

a cél pedig Franciaország elszigetelése volt. Ezzel viszont az Oszmán Birodalom. az aktív gyarmatpolitikát azért halogatta. Bréma) valamint Elzász-Lotharingia birodalmi területből állt. Elsődleges feladatának tartotta a megalázott Franciaország politikai elszigetelését.számára. A köztársaság helyzete egyre kilátástalanabbá vált. Természetesen e demográfiai és katonai potenciál mögött megfelelő méretű gazdasági erő is állt. mégpedig úgy. XII. század utolsó harmadában Az 1871-ik esztendővel Európai hatalmi-politikai viszonyai átrendeződtek. Franciaország bukása és a német egység kiteljesedése mellett az olasz térségben nagy fonntosságú események zajlottak. Lübeck. Az Orosz Birodalom helyzete. hogy Oroszországot nehogy eltávolítsa magától. Az előzetes békét február 28-án írták alá Versailles-ban. Bécsben ugyan ígéretek kapott. melynek értelmében az új szövetségi állam 22 államból és 3 szabad városból (Hamburg. Ezzel párhuzamosan. annak érdekében. hiszen ez szövetségben állott Oroszországgal. még 1871 január 18-án a versailles-i palota tükörtermében kikiáltották a német császárságot. hogy megrendezzék a francia parlamenti választásokat. A keleti kérdés és a nagyhatalmi egyensúly a XIX. hogy szövetségre lépett Ausztria-Magyarországgal és Oroszországgal. 1873 június 6-án Oroszország és Ausztria-Magyarország aláírták a schönbrunni egyezményt. Az orosz fővárosban viszont még Thiers megérkezése előtt döntöttek: azt ajánlották. a német üzleti és egyéb vezető körök véleménye ellenére azért tartotta távol Németországot. a végleges békemegállapodást pedig május 10-én Majnafrankfurtban. hogy Anglia nehogy szövetségre lépjen Franciaországgal. A franciák számára megjelent egy reménysugár: az oroszok október 30-án köríratban közölték az érintett kormányokkal. a sorozási rendszer következtében pedig a hadsereg békebeli létszáma 500. ötmilliárd aranyfrank hadisarcot kellett fizetnie és a jóvátétel kifizetéséig a porosz seregek megszállva tartották a keleti departmanokat. E hatalomnak azonban meg voltak a maga gyengéi és ennek nagyon is tudatában volt Bismarck. az Osztrák-Magyar Monarchia és nem utolsósorban Nagy Britannia érdekei sérültek. de a Pétervár nélkül nem mozduló osztrák-magyar diplomácia nem sokat segíthetett. Ugyanakkor vigyázott arra. A konfliktus Bismarck javaslatának megfelelően az orosz kívánságok kielégítésével nyert megoldást az 1871-es londoni konferencián. 1871 január 28-án három hétre szóló fegyverszünetet kötöttek. Április 14-én elfogadták az új birodalmi alkotmányt. A békeszerződés értelmében Franciaországnak le kellett mondania Elzászról és Lotharingiáról. hogy egyoldalúan felmondják a párizsi szerződésnek a Fekete-tenger semlegességére vonatkozó cikkelyeit. A kontinens katonai nagyhatalma azonban kétségkívül az új Németország volt. Az egyesítéskor még csak 40 milliós német lakosság a századfordulóra 50 millió főre emelkedett. hogy fogadja el a németek békefeltételeit. és ugyanakkor a balkáni szlávok nemzeti 43 . az ázsiai előrenyomulás ellenére sem volt rózsás. A Német Birodalom a századfordulóra ipari kapacitását tekintve. Így viszont az Északnémet Szövetség került kényes helyzetbe. melyhez október 22-én Németország is csatlakozott. hogy Nagy Britannia ne érezze a németek által fenyegetve elsőbbségét a tengereken illetve tengerentúli érdekeltségeit. hiszen 1870 szeptember 19-20-án az olasz csapatok elfoglalták az addig francia seregek által védelmezett Rómát.000 főre emelkedett (háború esetén 2 millióra számíthatott a német vezérkar). maga mögé utasította Nagy Britanniát. Ezt nevezi a történelem a három császár szövetségének. hiszen a keleti kérdést nem tekintette megoldottnak. Míg a délkelet-európai és közel-keleti kérdéstől.

hogy a bismarcki külpolitikának korlátozottak a lehetőségei. Németországgal és baráti viszonyt alakítani ki Oroszországgal. Ennek érdekében fel kellet hagyni az Oszmán Birodalom támogatásával (közeledés Oroszország felé). ahol a kettős monarchia még aktív szerepet játszhatott. Elfogadta Németország felemelkedését és a hatalomra kerülő liberálisok az Orosz Birodalom balkáni aktivitását sem akadályozták. kicsinysége ellenére is. Svédország. Hasonló helyzetben volt Japán. A második neuralgikus pont a Balkán-félsziget volt. a világ vezető tengeri hatalma. A megindított modernizációs folyamat azonban majd csak két évtized múlva hoza meg gyümölcsét. maradék gyarmataik megvédésével voltak elfoglalva. Franciaország. ennek következtében pedig a német vezetés már egy újabb háború lehetőségét fontolgatta. A határai mentén formálódó nemzeti államok arra késztették a Monarchián belül élő nemzetiségeket.mint a külpolitikát. fő feladatának. ahol a francia parlamenti választásokon győztes monarchisták időszerűtlennek nyilvánították Thiers alkalmazkodó politikáját. de a népességszaporulat csökkenése következtében az ország katonai potenciálja csökkent. egy németellenes szövetségi rendszer kialakítását tekintette. a kis Belgium pedig. ahol először az 1875-ös hercegovinai felkelés majd az 1876-ik évi bolgár felkelés bonyolította az amúgy is problémás 44 . ugyanakkor mindent megtettek. A kialakult egyensúlyi állapotot két ponton is veszély fenyegette. ahol az ipari vállalatok többsége angol befektetésekkel jött létre. hamar talpraállt. A fejlődéshez azonban nagy mennyiségű tőkére volt szüksége. a hadisarcot rekordidő alatt kifizette és úgy tűnt. Az Ibéri-félsziget. hogy ismét egyenlő félként lép majd fel a nemzetközi porondon. melynek tengerentúli érdekeltségei mindenek fölött álltak. A mérleg nyelve Anglia volt. A francia diplomácia. világháborút lezáró békekötésekig dominálja majd úgy a bel. hogy nemzettársaikhoz csatlakozzanak. A revans. az oszmán uralomtól megszabaduló balkáni nemzetek nem kívántak Oroszország félgyarmatai lenni és még az orosz csapatok által felszabadított bolgárok is igyekeztek minél hammarabb kikerülni Szentpétervár befolyása alól. majd 1910-ben (Boszniával és Hercegovinával együtt) majdnem 52 milliónyi lakosával Európa harmadik legnépesebb állama. Európa többi kisebb-nagyobb államalakulatának nem sok beleszólása volt a nagypolitikába. Az ír válságokat eltekintve belpolitikailag stabil. A külpolitikai mozgástér is nagyon beszűkült. volt tengeri hatalmai. A látszat ellenére már csak Európa egyik hatalma és nem vezető hatalma volt. területét tekintve pedig a második helyet foglalta el. Az Európán kívüli hatalmak közül az Amerikai Egyesült Államok a maga 60 milliónyi lakosával (1890) és óriási természeti erőforrásaival nemsokára a világ egyik meghatározó hatalmává vált. Mint az később kiderült. az autonóm román és szerb fejedelemségek ugyan nemsokára szerepet kaptak a nagypolitikában. Elzász és Lotharingia visszaszerzése minden köztársasági kormány programjában megtalálható. Az 1871 utáni európai hatalmi politikában egyetlen lehetősége volt: megbékélni a hatalmas új szomszéddal. amit csakis Európából (pontosabban Nagy Britanniától) kaphatott meg. a Balkán volt az egyetlen terület. A nemzeti átalakulások korában azonban e birodalom léte veszélybe került. de csak egy felvonás erejéig. Dániával együtt visszavonult és a belső fejlődésre koncentrált. A független Görögország az oszmánok rovására próbált terjeszkedni. hogy a kettős monarchiát is megnyerjék. A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az 1867-ben mintegy 35 milliónyi.mozgalmai komolyan fenyegették a birodalom érdekeit. egyfelől Nyugaton. Az 1875-ben begyűrűző válság azonban az angol és orosz rosszallással véget ért és megmutatta. A hadsereg létszámát felduzzasztották. gazdag nyersanyagkincseinek és rohamosan kiépülő iparának köszönhetően gyarmatosító hatalomként lépett fel. A sértett nemzeti önérzet egészen az I.

A következő évtized a gyarmati terjeszkedés jegyében telt el. Március 3-án kötötték meg San Stefanóban11 a békét. A gyarmati terjeszkedés mentén kristályosodtak ki azok az erővonalak. ami viszont nyugtalanította Franciaországot. Pétervár kénytelen volt egyeztetni Béccsel. Miután az orosz diplomácia tudomást szerzett arról. Szerbia és Montenegró elnyerte függetlenségét. Egyiptom 1882 szeptemberi angol ellenőrzés alá vonása viszont rontotta a brit-francia viszonyt. Tunisz 1881 május 12-i francia megszállása angol és német rábólintással történt. Montenegró és Románia függetlenségét. január 31-én jött létre az orosz-török fegyverszüneti megállapodás. de az első győzelmek után. azonban 13-án a brit kormány közbelépett. amelyek a német külpolitikai irányvonal megváltozásáig hatottak a nagypolitikában. a második esetben már nem lehetett békés eszközökkel rendezni a helyzetet. hogy a századfordulóra csak két független része maradt a fekete kontinensnek: Abesszinia és az észak amerikai abolicionista háború után visszavádorló volt fekete rabszolgák által alapított Libéria. hogy lezárják a Kongó folyó torkolatvidékét. de nem rendelkezett szárazföldi összeköttetéssel. ha viszont a szerbek győznének. A konfliktus végül Kongó körül tört ki. A franciák a németek segítségét kérték és a létrejövő pillanatnyi érdekegységnek köszönhetően 1884 november 15 és 1885 február 26 között. E békét azonban úgy Londonban mint Berlinben elutasították. Szerbia és Montenegró viszont csúfos vereséget szenvedtek. 1876 júniusában Szerbia és Montenegro hadat üzent az Oszmán Birodalomnak. Oroszország és Ausztria-Magyarország abban egyeztek meg. akárcsak Madagaszkár. hogy Németország nem fogja végignézni Ausztria-Magyarország esetleges vereségét egy orosz . Oroszország pedig Besszarábia déli részét. hogy azt elcseréje Dél-Besszarábiára. 1876 júniusában Reichstadtban. 11 Konstantinápoly egyik külvárosa 45 . A román hadsereg segítségével is csak decemberre sikerült bevenni Plevnát. Kelet-Rumélia és Macedónia török fennhatóság alatt maradt. Európa nagyhatalmai Afrika és Ázsia minden elérhető területét gyarmatosították. hogy a korábban már a szomszédos Angolában berendezkedő portugálokat arra biztatták. Míg az első esetben Oroszország és a kettős monarchia reformokat követelt a törököktől. Az angolok tovább feszítették a húrt azzal. melynek értelmében Oroszország annektálta a Kaukázusban Karsz és Batum környékét. Bosznia- Hercegovina viszont osztrák-magyar igagatás alá került (okkupáció). Az orosz csapatok. Sándor 1877 április 24-én aláírta az Oszmán Birodalomnak szóló hadüzenetet. Megalakult az autonóm bolgár állam („Nagy Bulgária”).osztrák-magyar konfliktusban. melynek értelmében Ausztria-Magyarország megígérte. Június 13 és július 13 között zajlott a berlini kongresszus. 145 állam részvételével megtartott berlini konferencián megállapodtak Kongó Szabad Állam függetlenségében (a belga király az államfő) és a hajózást és a kereskedelmet a Kongó medencéjében szabaddá nyilvánították. Így történhetett meg. Romániának juttatták Dobrudzsát. már nem voltak képesek megadásra bírni a plevnai erődítményrendszerbe visszavonuló oszmán csapatokat. Nyugat-Afrika nagy része azonban francia kézre került.helyzetet. hogy török győzelem esetén Szerbiát megóvják az oszmán hódítástól. júniusban átkeltek a Dunán. II. a kettős monarchia annektálja Bosznia- Hercegovinát. ha Oroszország nem terjeszti ki a hadműveleteket a Balkán nyugati felére. 1877 januárjában Budapesten aláírták azt a megállapodást. Oroszország fontolóra vett egy törökellenes háborút. de ebben az esetben a Monarchia ellenállására is számítani kellett. ahol megalapították a belga tulajdonú Kongó Szabad Államot. amelyen az egybegyűlt nagyhatalmak elismerték Szerbia. Ezzel már nemzetközi problémává vált a bolgár kérdés. Dobrudzsát pedig az Orosz Birodalomhoz csatolták. hogy semleges marad. Románia. Miután az orosz csapatok 1878 január 8-án elfoglalták Drinápolyt (Adrianopol) és elérték Konstantinápoly elővárosait. A Porta csupán Albánia és Bosznia-Hercegovina fölött őrízhette meg fennhatóságát. de fenntartotta magának azt a jogot. a Román Fejedelemséggel kötött előzetes megállapodás alapján. Bulgária területét 1/3-ra csökkentették.

Ezzel gyakorlatilag megszerezte a Csendes- óceán stratégiai pontjait és a Karib-tenget „amerikai tóvá” lett. E lépéssel viszont „túl közel” kerültek az angol területekhez. az 1882-85. A Porta viszont nem engedett a nyomásnak. Az Egyesült Államok és Japán felemelkedése A polgárháború gazdasági-társadalmi következményei és a nyugati indián területek elhúzódó pacifikálása miatt az Egyesült Államoknak a XIX. hogy nyissa meg a tengerszorosokat az angol flotta előtt.és hadiflotta és a modern szárazföldi hadsereg. század végére szabadultak fel az aktívabb külpolitikához szükséges energiái.Á.Á. Mahan. melynek eredményként a térség elszakadt Kolumbiától és létrejött Panama állam. Beveridge szenátor és Theodore Roosevelt fogalmazták meg. A XIX. befolyása alatt van. század utolsó évtizedére azonban az európai hatalmak gyakorlatilag már felosztották egymás közt a Mennyei Birodalmat. mégpedig Maine cirkáló felrobbanása ürügyén a havannai kikötőben. évi párizsi békében a Fülöp-szigetek és Puerto Rico az Egyesült Államok gyarmata lett. Az amerikaiak pozícióit tovább erősítette az a tény. hogy az amerikai diplomácia egyenlő jogok hírdetésével keressen magának üzleti és politikai lehetőségeket a térségben. ami surlódásokhoz vezetett. Ilyen körülmények közt nem maradt más hátra mint. kereskedelmi. vasúthálózat (3000 km). így a brit diplomáciának takarodót kellett fújnia. a másikat a Fülöp-szigeteknél. Eszerint Amerika hatalma és presztízse számára a tengerek és óceánok ellenőrzése rendkívül fontos. 1903-ban ez utóbbiak támogatásával felkelés robbant ki. Kuba elnyerte függetlenségét.12 A Csendes-óceán nyugati partjainál a Meidzsi-restauráció és –forradalom után Japánnak mélyreható gazdasági-. 46 . ahol az orosz seregek 1884-ben elérték Afganisztánt és 1885 márciusában be is hatoltak e területre. A spanyol-amerikai háborút lezáró 1898. a török szultánt arra próbálta rávenni. Az amerikai külpolitikai törekvéseket A. Az Egyesült Államok számára két nagy terület iránti érdeklődés körvonalazódott: Latin Amerika (ezen belül először a Karib-tenger térsége). 1914-ben adták át a forgalomnak. valamint az európai hatalmakat is érdeklő Kína. XIII. A csatorna 10 év alatt épült meg. a karibi térség volt. Az ázsiai kontinens másik neuralgikus pontja Közép-Ázsia volt. Az amerikai tengeri haderő két spanyol hadiflottát semmisített meg. Ezen elv érvényesítéséhez azonban meg kellett szereznie a Csendes-óceán stratégiai pontjait. Még ugyanaz év decemberében sor került az orosz-afgán határvonal megállapítására. de ez gyakorlatilag azt jelentette. társadalmi. Az amerikai üzleti köröket először a kilencvenes években kezdte érdekelni a külső piac kérdése. Miután a csatorna térségét birtokló kolumbiai kormányzat gátolta az építkezések amerikaiak általi újrakezdését. évi francia- annami-kínai konfliktust lezáró tiencsini szerződéssel a harmadik köztársaság megszerezte a mai Vietnam. Kambodzsa és Laosz területét. egyiket a Karib-tengeren. az első terület pedig ahol az üzlete össze lehetet kapcsolni az expanziós külpolitikával. Ezzel viszont Indiát fenyegették.és részben kultúrális átalakulásban volt része. hatáskörébe utalta át a Panama- csatorna megépítésének az jogát. Ezzel ugyan még nem érte el a 12 A Csatorna-övezet a mai napig az E. Délkelet-Ázsiára Franciaország terjesztette ki fennhatóságát. hogy függetlenség címszó alatt az amerikaiak megszerezték a befolyást a szigetország gazdasági és politikai élete felett. A modernizációs folyamat eredményeként megszületett a japán ipar. A terjeszkedéshez a lehetőséget az 1895-ben kirobban spanyolellenes kubai felkelés szolgáltatta. Ezen kívül az Egyesült Államok annektálta a csendes-óceáni Hawai- szigeteket és a Szamoa-szigetcsoport egy részét. A cukortermeléséről híres szigeten 1898 áprilisában avatkozott be az Egyesült Államok hadiflottája. Az angol kormány háborúra készülődött. hogy az 1901-ik évi egyezmény az E.

hiszen a koreai állam a Mennyei Birodalom vazallusának számított. A háborúban a kínaiaik csúfos vereséget szenvedtek. Az oroszok az angolokkal is tárgyalásokba kezdtek.és bányakoncessziókat kaptak a Santung- félszigeten. 1898-ban egy német-kínai egyezmény keretében Kína 99 évre bérbe adta Kiaocsout a németeknek. A kártérítés kifizetésében segítséget nyújtottak az oroszok és a franciák. Kína déli. A simonoszeki béke utáni európai beavatkozás következményei miatt Japán mélyen megalázva érezte magát.és katonai fejlődését és készült egy Oroszország elleni háborúra. melyek már körvonalazták az 1907-es orosz-angol egyezményt. a német vállalatok pedig vasút. melynek eredményeként Kína elismerte korea függetlenségét és egyben Japán fennhatóságát a félszigeten. Kína előzetes értesítése nélkül küldött csapatokat a zavargások leverésére. 1896-ban pedig létrejött egy orosz-kínai defenzív szövetség Japán ellen. Felgyorsította gazdasági. ha Japán kínai vagy koreai érdekekért visel háborút. A japán-angol egyezménynnek neszét vették az oroszok és igyekeztek elnyerni Párizs szövetségét. aminek az egyik végállomása a Koreai-félsziget lett volna. melynek fejében megemelték a Kína által fizetendő hadi kártérítés összegét. az oroszok tiltakoztak. amit az előbbiek el is foglaltak. Az átadás május 10-én meg is történt. A második szakasznál azonban már kénytelenek voltak felfüggeszteni a csapatkivonást a japánok ambíciói miatt. a francia fennhatóság alatti Indokínával határos. Első lépésként 1874-ben elfoglalta Formoza (Tajvan) szigetét. Az egész Jangce- medence angol befolyás alá került. de azok nem siettek Kína segítségére. de a franciák nem rajongtak az ötletért. ami egy Kínával való összeütközéshez vezetett. de ahhoz elég volt. A simonoszeki egyezmény revideálása után Németország. Japán. A konfliktus 1894-ben indult mégpedig dél-koreai zavargásokkal. a Liaotung-félszigetet és Port Arthur kikötőjét. ha két vagy több hatalommal keveredik háborúba. de angol nyomásra fel kellett adnia (egyelőre). Korea Kínától kért segítséget. 1891- ben az oroszok hozzákezdtek a transzszibériai vasút építéséhez. Anglia pedig kompenzációként 99 évre megkapta a szintén a Santung- félszigeten található Vejhajvej kikötőjét. Tokió Londontól kapott támogatást. hogy Japán mondjon le a Liaotung –félszigetről. így a németek cserébe felajánlották Port Arthurt. hogy a Távol-Kelet térségében mint gyarmatosító hatalom lépjen fel. Port Arthur japán kézre jutása azonban riadóztatta Oroszországot és az érdekellentét jól jött a Németországnak is. Még ugyanabban az évben egy orosz-kínai szerződéssel az oroszok megkapták Port Arthurt és a Liaotung-félszigetet és jogot kaptak arra. így Anglia hiába szorgalmazta a közös japánellenes fellépést. Ezzel a kilencvenes évek végére Kína érdekszférákra oszlott. a Santung-félszigeten megjelntek a németek. a francia diplomácia pedig igyekezett csatlakozni a készülő akcióhoz. 13 Nagy-Britannia volt a japán ipari. Jünan tartománya francia befolyás alá került. A békét 1895 április 17-én Simonoszekiben írták alá. hogy vasutat épísenek Port Arthurtól Harbinig.és infrastruktúrális fejlesztések legfontosabb finanszírozója. Pétervár ezután Pekinggel kötött szövetséget. német hittérítők meggyilkolására hivatkozva megszállta a Santung-félszigetet és Kiaocsou kikötőjét. Japán megkapta Formozát. 47 . Az 1902 január 30-i angol- japán egyezményben az angolok semlegességet ígértek arra az esetre. de az orosz-japán háború kitörése miatt a megbeszélések megszakadtak. Mandzsúria az oroszoké lett. melynek értelmében az oroszok kötelezték magukat.13 Ezután Mandzsúria és Korea kezdte érdekelni a japán vezetést. ami nyílt háborút eredményezett. Peking ugyan felhívást intézett az európai hatalmakhoz. de fegyveres támogatást nyújtanak.fejlett nyugati ipari országok gazdasági teljesítményét. A három európai hatalom 1895 április 25-én jegyzékben kérték. hogy 3 szakaszban 18 hónap alatt kivonják csapataikat Mandzsúriából. 1885-ben Kína és Japán közös fennhatóság alá vonta Koreát.

A távol-keleti vizekre érkező balti orosz flottát 1905 május 27-én Csuzimánál verték szét a japánok. mégpedig akár annak árán is. ezért pedig Bismarckot hibáztatták az oroszok. A kettős és a hármas szövetséggel Németország tulajdonképpen elérte amit akart: Franciaország elszigeteltebb volt mint valaha. Port Arthur kikötőjével. Ami az osztrák-magyar-német viszonyt illeti. Már a hadműveletek megkezdésekor fölényben voltak a japánok. A háborút megelőző japán-orosz tárgyalások 1904 február 6-án megszakadtak és egy hadüzenet nélküli háború kezdődött. szeptember 5-én kötötték meg a békét az Egyesült Államok területén található Porstmouth-ban. hogy a berlini kongresszuson dugába dőlt minden. Ezzel a békével Japán megszerzett egy 25 millió lakost számláló területet gazdag bányakincsekkel. válaszként az oroszok magas vámokat vetettek ki a német ipari termékekre. A vaskancellár azonban a három császár szövetségét szerette volna felújítani. Ennek ellenére Bismarck tovább szerette volna szélesíteni a maga szövetségi rendszerét. a Balkánt érintő pánszláv elképzelés. hogy a transszibériai vasut még nem volt befejezve. miután 1879-ben a konzervatív politikai vonal került hatalomra a kettős monarchiában. a 37 orosz hadihajóból 19-et elsülyesztettek. Bismarck azonban nem szerette volna elveszíteni Oroszországot sem. A gazdasági érdekellentéteket csak fokozta az a tény. ami nagyban segítette további fejlődését.14 1905. Az orosz segédcsapatok és sz utánpótlást szállítását nehezítette az a tény. 1880 májusában az orosz diplomácia szerződési javaslatot tett. század végén és a XX. A kezdeményezés túloldalról jött. valamint a Szahalin-sziget déli részét. hogy az egyikkel a másik ellen köt véd. Koreát. elsősorban az angol-orosz viszony kiéleződésének köszönhetően. 14 A Csuzimai-szorosban lesben álló japán flotta torpedókat használt az orosz hajók elsülyesztésére. század elején A sikeres európai gyarmatpolitikával párhuzamosan egyéb folyamatok is zajlottak. E rendszerbe szerette volna bevonni Olaszországot. A háború következtében Oroszország az európai kontinensre kezdett koncentrálni és igyekezett megállapodásra jutni Nagy-Britanniával. A Vlagyivosztokban állomásozó távol-keleti orosz flotta pedig a vlagyivosztoki vizek jégpáncélja miatt nem tudott Port Athur segítségére sietni. A mintegy 80 000 főt és 28 hadihajót kitevő orosz erővel szemben 150 000 japán katona és 50 hadihajó sorakozot fel. ami viszont komolyan érintette az orosz kivitelt. A japánok még 1904 augusztusában tönkreverték a vlagyivosztoki orosz flottát. amelyben garantálta volna Oroszország semlegességét egy nyugati német offenzíva esetére. mégpedig sikeresen. Németország kénytelen volt védővámokat bevezetni az orosz gabonára és élőállatra. Erre 1881 június 18-án került sor. 1904 február 8-án megtámadták a Port Arthurban horgonyzó orosz hadihajókat. a német gazdaság fejlődéséből és főleg a gyarmatok hiányából adódó problémák miatt az oroszok fokozatosan felülvizsgálták a német szövetség hasznosságát. Bismarck kénytelen volt elejét venni egy németellenes orosz-osztrák-magyar szövetségnek.és dacszövetséget. 48 . 1905 február-márciusában pedig Mukdennél megverték az orosz szárazföldi erőket. A nagy szövetségi rendszerek kialakulása a XIX. 1879 október 7-én Németország és Ausztria-Magyarország egy Oroszország ellen irányuló titkos szövetséget kötött (kettős szövetség). Bár a német kancellár igyekezett megőrizni az orosz szövetséget. A békeszerződés értelmében a japánok megkapták egész Mandzsúriát. 5-öt pedig elfogtak.

hogy egyetlen szövetségi rendszer sem örökéletű és a német kibontakozás legfőbb akadálya Franciaország ellenségessége. mert Oroszország a kettős monarchiát is be akarta szervezni a szövetségbe. de ehelyett csak egy olasz-brit-német szövetség (1887) jött létre. világháborút. A személyi konfliktus miatt Bismarck 1890 március 20-án lemondott.Vilmos (március 9-én meghal) helyét három hónapra III Frigyes (június 15-ig). Első lépésként 1891-ben megkezdődtek az orosz-francia tárgyalások. Elzász és Lotaringia visszaszolgáltatásának pedig még a gondolata sem merülhetett fel egy korabeli német politikus fejében. a bolgár trón körül osztrák-magyar-orosz háborús feszültség alakult ki: Az egymással versengő két jelöltet a két nagyhatalom támogatta. és azt sem vette jó néven. hogy a kettős monarchia ismerje el a pápa világi hatalmának a megszűnését. ha bármelyiküket is megtámadná Németország vagy az Osztrák-Magyar Monarchia. hogy az agg kancellár árnyékában kell maradnia. amelyek majd megvívják az I. a többi nagyhatalomhoz viszonyítva. 1882 május 20-án jött létre a franciaellenes hármas szövetség. Még ugyanabban az évben. Anglia elveszítette első helyét a világ ipari termelői közt. hiszen Tunisz francia megszállása miatt fennált egy francia-olasz konfliktus veszélye. az elhunyt I. amelyek a század utolsó két évtizedében zajlottak. ami viszont komoly fenyegetést jelentett a közép-keleti brit érdekeltségekre nézve. melynek feladata a mediterrán status quo megőrzése volt. Az új német külpolitikai irányvonal lehetővé tette Franciaországnak. Emellett 1887 nyarán Oroszországgal viszontbiztosítási szerződést kötött. melynek értelmében az oroszok csak abban az esetben maradtak volna semlegesek egy német- francia konfliktus esetén. Caprivi viszont 1890 júniusában nem újította meg a viszontbiztosítási szerződést. Kálnoky osztrák-magyar és Giers orosz külügyminiszter. Egy német-osztrák-magyar-olasz szövetség megkötésének feltételeként azt kérték. ha a harmadik köztársaság a támadó fél. hogy az 1871 óta tartó elszigeteltségből kitörjön. az Egyesült Államok pedig egyenesen világhatalommá nőtte ki magát. Ezzel szemben Németország Európa vezető hatalmává vált. Ezt szerette volna megszüntetni. Caprivi (1890-1894) lett. Az 1885. 49 . az Orosz Birodalom pedig a jelentős külföldi tőkebefektetések ellenére is egy. mint Ausztria-Magyarországgal.Vilmos látogatást tett az Oszmán Birodalomban és kijelentette. de minekután a francia nacionalizmus ekkor hágott a tetőfokára. amely ellentétben állt úgy Franciaországgal. melynek eredményeként kialakulnak azok a katonai tömbök. Japán pedig Ázsia regionális hatalmává vált. azaz Bismarck. valamint az bulgáriai orosz befolyás megszűnésének az osztrák-magyar diplomácia általi tudomásul vétele miatt az oroszok kibékíthetetlenül megnehezteltek a kettős monarchiára. hogy a német hatalom számára nem közömbösek a közel. a megbeszélések azért húzódtak el. Azonban győzött a józan ész. A háború elmaradt. Bismarck azonban tudatában volt annak. Ebben a szellemben kezdték el építeni német segítséggel a bagdadi vasútat. Franciaország tovább hanyatlott. gazdaságilag elmaradott állam volt. szó sem lehetett német-francia megbékélésről. Ilyen körülmények között Bismarck megpróbált összehozni egy angol-német szövetséget.G. és Németország után visszaesett a harmadik helyre.Á. mire az oroszok engedtek és így 1892 augusztus 5-én aláírták azt a katonai szerződést. majd a fiatal és energikus II. A fiatal császár helytelenítette Bismarck orosz politikáját.azt az államot. 1888-ban trónváltás történt Németországban. Utóda L.Vilmos vette át (1918-ig). Németország közel-keleti politikája alaposan megváltozott.és közép-keleti ügyek. Végül csak az olaszoknak kellett engedniük. Ezzel megindult az a folyamat. és vegye tudomásul az olaszok balkáni előjogait. A franciák azonban húzódoztak. így az E. amely kölcsönös segítségnyújtást írt elő. 1898-ban II. A folyamatban nagy szerepet játszottak azok a gazdasági-demográfiai fejlemények is. évi kelet-ruméliai bolgár felkelés és a bolgár egység létrejötte.

A századelőn Franciaországban a radikálisok jutottak hatalomra. A válság során azonban Anglia Franciaország mellé állt. mint független uralkodóval kíván kapcsolatot tartani. Franciaország elismerte Nagy Britannia Egyiptom feletti jogát. de csak rövid időre. így végül a november 4-i francia-német megállapodás értelmében a németek elismerték a francia protektorátust Marokkó felett. A háborúval fenyegetett Oroszország azonban meghátrált. a Marokkóban kirobbant felkelés idején elfoglalták Fez városát. Az angol-francia megállapodásra 1904 április 8-án került sor. de eredménytelenül. Bosznia-Hercegovina 1908 október 6-i annektálása egy olyan válságot okoz. Ezért Németország felé fordult. A már francia gyarmatnak számító Marokkó hovatartozásának megkérdőjelezése diplomáciai bonyodalmakat okozott. 1905-ben II. A boszniai válság után az orosz diplomácia levonta a következtetéseket: a két nyugati hatalom nem támogatja az oroszok balkáni politikáját. akivel meg is kötötte 1911-ben azt az egyezményt. melynek értelmében a németek lemondanak Perzsia orosz zónájában szerzett vasúti koncesszióikról. hogy Németország a Tirpitz tengernagy által megidított flotta-programot fel is kívánja használni a tengerentúli területek 50 . 1898 szeptemberében a Nílus melletti Fashodánál egy francia csapat angol katonákkal találta szembe magát. E megállapodást nevezték entente cordiale-nak. A mandzsúriai csatamezőn Japántól elszenvedett vereség orosz-német közeledéshez vezetett. cserébe az oroszok nem gördítenek akadályokat a bagdadi vasút megépítése elé. de végül nem kerülhetett sor komolyabb megállapodásra. melyben körvonalazódnak az új erőviszonyok. az ún. a németek pedig kaptak egy darabot Francia Kongóból. Clemenceau és Delcassé számára Anglia volt az ideális szövetséges. amikor Franciaország támad meg egy harmadik felet. Tibet és Perzsia érdekszférákra osztására vonatkozó egyezményt. cserébe pedig az angolok elismerték a marokkói francia érdekeket. hogy a szultánnal. Három francia- olasz megállapodást írtak alá. A francia csapatok. végül a németek kerekedtek felül. az Atlanti- óceántól a Vörös-tengerig terjedő afrikai gyarmatbirodalomról álmodozó párizsi politikusok mind bennebb és bennebb küldték a francia gyarmati seregeket. A németek mellett a franciákkal is meggyűlt a bajuk az angoloknak. Az olaszok ezt megnyugvással fogadták. ennek értelmében Sziámot két befolyási övezetre osztották. mert az 1906 január 16 és április 7 között ülésező algecirasi (Spanyolország) tanácskozáson a nagyhatalmak a válságot Franciaország javára oldották meg. melynek megoldásaként a franciák kénytelenek voltak visszavonulni.Vilmos látogatást tett a marokkói Tangerben és olyan kijelentést tett. agadiri válságra. A hat hónapon át húzódó válság Oroszország diplomáciai vereségével ért véget. Az új francia külügyminiszter (Delcasse) számára az Olaszországgal való kiegyezés elsőbbséget kapott. az olaszok pedig semlegességet vállaltak még egy olyan háború esetére is. Franciaország és Anglia Oroszország mellett sorakoztak fel. Európában a századvég nagypolitikája a szövetségalapítási kísérletek jegyében zajlott: az angolok próbáltak közeledni Németországhoz. melyek rendre Tripoliszt olasz érdekszférává nyilvánították. hiszen a britek számára csak a gyarmatokon kellett volna engedményeket tenni. amelyből becsülettel kilábalni nehezen lehetett. Miután egyik fél sem volt hajlandó távozni. Az újabb válsággal London számára nyilvánvalóvá vált. mire július 1-én Agadir kikötője előtt horgonyt vetett a német Panther nevű cirkáló. A következő év (1907) augusztus 31-én Anglia és Oroszország aláírta az Afganisztán. az oroszok és a franciák pedig szintén ilyes irányú lépéseket tettek. diplomáciai bonyodalom következett. Németország pedig Ausztria-Magyarországot támogatta. Ezzel viszont olyan válsághelyzetet teremtett. 1911-ben azonban egy újabb marokkói válságra került sor. A nagy hatalmi átcsoportulásra 1904 és 1907 között került sor.

Budapest. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. Budapest. Az 1913 áprilisában kötött fegyverszünet és a május 30-i londoni béke értelmében a nagyhatalmak elismerték egy. Románia viszont inkább az antant felé húzott. 1814-1945. 1992. élére pedig egy német fejedelmet: Wied Vilmost helyezték. Bukarest. de július 10-én bekapcsolódtak a románok is. Az osztozkodáson azonban összevesztek a győztesek. Ezt viszont nem követték a nemzetiségekkel 1907-ben kötött megállapodás által előírt intézkedések (autonómia a nemzetiségeknek). Ezt kihasználva a törökök az elvesztett Drinápoly visszaszerzésére indultak. 2000. Budapest. 47-212. a Vardar völgye. 4. hogy 1908-ban visszaállítsa az 1876-os alkotmányt. Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. a szerbeké lett Monasztir15. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. 2. 17 Más néven Kadrilater 51 . a Monarchia befolyása alatt álló Albánia létrejöttét. Az 1913 augusztus 10-én megkötött bukaresti béke értelmében Bulgária csak a thrák tengerpartot és a Sztrumica völgyét tarthatta meg. E felismerés tette lehetővé. Felemelkedés és hanyatlás. 5. Az olaszok elfoglalták Kirenaikát és Tripolitániát (a mai Líbia területe). hogy az Antant megerősödjön és valós szövetségként lépjen majd fel az elkövetkező nagy konfliktusban. Szaloniki és Nyugat-Thrákia. Rhodoszt és a Dodekanészosz- szigeteket. már független balkáni nemzetállamok támogatásával ellenállási mozgalmakat szerveztek. és a Midia-Enosz vonaltól nyugatra fekvő területek Krétával és az Égei-tenger szigeteivel együtt a balkáni szövetségé lettek. 1994. 1. 1912-ben körvonalazódott szerb-bolgár és bolgár-görög szövetség október 13-án kezdte meg a támadást az Oszmán birodalom ellen. 1998.újrafelosztásáért indítandó harcban. ami egy új szövetségi rendszert eredményezett: Szerbia és Görögország 10 évre kötött egy bolgárellenes defenzív szövetséget. az ifjútörök mozgalom képviselőinek sikerült arra kényszeríteniük a Portát. Kötelező könyvészet 1. A görögöké lett Dél-Macedónia. addig a megszégyenített Bulgária és Törökország inkább német orientálttá vált. 6. A harminc éves háború és következményei Könyvészet: 15 Napjainkban a Bitola nevet viseli és a Macedón Köztársaság második legfontosabb városa. Törökország pedig visszaszerezte Drinápolyt. Románia megszerezte Dél-Dobrudzsát17. A két balkáni háború következtében a balkáni államok érdekeik szerint csatlakoztak egyik vagy másik nagy európai szövetséghez. A hadműveleteket 1913 június 27-én kezdték a bolgárok Szerbia ellen. ehhez pedig Románia is csatlakozott. a Szandzsákon16 pedig Montenegróval osztozkodtak. A birodalom meggyengülésének azonban lett egy ennél is súlyosabb következménye: 1911 szeptemberében megkezdődött az olasz-török háború. Budapest. Elismerték Albánia függetlenségét. 3. Míg a legtöbbet nyert Szerbia és Görögország az antant felé gravitált. ezek pedig a szomszédos. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. közigazgatási központja Novi Pazar. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Az Oszmán birodalomban azonban váratlan események következtek be. 1998. 16 Történeti régió a mai Szerb Köztársaság délnyugati sarkában. 1996.

2000. 2000. 4. 2000. 7. 1814-1945. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. A Szent Szövetség kora (1815-1830) Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 2000. Budapest. 49-81. Az első koalíciótól a francia birodalomig Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 99-113. Budapest. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. 2000. 37-53. A francia hegemónia kora (1650-1713) Könyvészet: Henry Kissinger: Diplomácia. évi forradalmak és a nagyhatalmak Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 23-48. Az 1848. 1998. 77-97. 54-75. 114-119. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. 1994. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. A hatalmi helyzet 1830 és 1842 között Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest. 47-68. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. 54-79. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. Felemelkedés és hanyatlás. 99-113. 1994. 62-71. Budapest. 1814-1945. 1998. Budapest. Budapest. 1996. 1996. Bukarest. Budapest. 125-138. Bukarest. 1994. A francia birodalomtól a bécsi kongresszusig Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939.Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. 89-104. Bukarest. 69-93. Budapest. 1998. 1998. 2000. 57-62. 8. Budapest. 76-88. 1998. Budapest. Budapest. Harald Kleinschmidt: A nemzetközi kapcsolatok története. Az északi háborútól a francia forradalomig Könyvészet: Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. Felemelkedés és hanyatlás. 1994. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. 2. 1998. Budapest. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 22-53. 3. Budapest. Henry Kissinger: Diplomácia. 19-36. Budapest. Budapest. 6. 7-22. Bukarest. 52 . 1994. 5. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană.

105-112. 149-176. Felemelkedés és hanyatlás. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 14. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 1998. 11. század utolsó harmadában Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest. Bukarest. 12. 1996. Az olasz és német egység létrejötte és a hatalmi egyensúly Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bukarest. 13. Felemelkedés és hanyatlás. század elején Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 1998. Budapest. 1994. Budapest. 198-202. Bukarest. 1814-1945. Budapest. A krími háború és következményei Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 1992. 139-146. Henry Kissinger: Diplomácia. 1998. Felemelkedés és hanyatlás. 1998. 1814-1945. Budapest. 117-145. 177-197. 203-205. Bukarest. 94-128. Budapest. 113-136. 107-115. 1998. Budapest. 90-106. 1994. Budapest. Felemelkedés és hanyatlás. 1998. 1994. 1994. 198-210. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Budapest. század végén és a XX. 53 . Felemelkedés és hanyatlás. Az Egyesült Államok és Japán felemelkedése Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. 211-230. Budapest. 129-161. 10. 230-236. Henry Kissinger: Diplomácia. 147-165. 1994. 1814-1945. Nemzetközi kapcsolatok az 1856 és1867 közötti időszakban Könyvészet: Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. Budapest. 137-148. 1814-1945. Budapest.Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 173-199. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. 1994. Ormos Mária-Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. 179-186. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. Felemelkedés és hanyatlás. 1814-1945. 1996. Budapest. 1998. A keleti kérdés és a nagyhatalmi egyensúly a XIX. 1998. 150-165. 9. 1998. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. Budapest. 1814-1945. 1998. 191-203. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană. A szövetségi rendszerek kialakulása a XIX. Budapest.

1997. Bp. Bukarest. Hobsbawm: A forradalmak kora 1789-1848. Font Márta –Krausz Tamás –Niederhauser Emil – Szvák Gyula: Oroszország története. Bp.. 1996. Nicolae Ciachir. 1983. 1968. században. század végén.. Kolozsvár. Bp. A. Henry Kissinger: Diplomácia.. 205-224. Bukarest..J. Taylor: The Struggle for Mastery in Europe 1848-1918.. 1984. 1971.199-203. Jaques Droz: Histoire diplomatique de 1648 a 1919. Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében.. Paris. Bp. Pounds: Európa történeti földrajza.. Bp. Lucien Bély: Les relations internationales en Europe XVII-e . 1980.XVIII-e siecles. Wittman Tibor: Latin-Amerika története. Eric J.P. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. London-Oxford-New York. 1998. Bp. 162-195... Bp.. 1987. Bp. Bp. A francia-porosz háború 1870-1871. Választható könyvészet Norman Davies: Európa története. 1987. G. Arató Endre: Kelet-Európa története a XIX.. 1972. Norman J. 2002. Diószegi István: A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. Camil Mureşan-Alexandru Vianu-Robert Păiuşan: Downing Street 10.. 1984. 1986. Bp. Bp. 1972. Szokolay Katalin: Lengyelország története. Budapest. Bp. Paris. Bp. Barbara Jelavich: A Balkán története. Benke József: Az arabok története. 1993.Balogh András: A gyarmati rendszer története 1870-1955. 1967. 1997. Gheorghe Bercan: Diplomaţia europeană în epoca modernă. 1971. Salgó László. 1996. 1971.. Camil Mureşan: Imperiul britanic. 1996. Mihail Heller: Az orosz birodalom története.. Majoros István: Sedan. Bp. A kezdetektől a függetlenné válásig. 1996. Bp. Palotás Emil: A Balkán-kérdés az osztrák-magyar és orosz diplomáciában a XIX.. 1992. Buc.. 54 . Bp. Nicolae Ciachir: Istoria relaţiilor internaţionale de la pacea westfaliană..