You are on page 1of 2

332 EME SZEMLE

nagyszámú al- és ágybérlő állandó jelenléte idézte elő. maga így fogalmaz: „A munka során az vezetett bennün-
Kimutatja, hogy a munkásság bizonyos csoportjai közti ket, hogy feltegyük a megfogalmazható kérdéseket, majd
különbségek a lakásviszonyokban is tükröződtek, külö- közülük választ adjunk azokra, melyek az áttekintett -
nösen nagyok az eltérések a lakások különbözése tekin- többnyire levéltári - források nyomán megválaszolha-
tetében. tók."
Összességében megállapítható, hogy a szerző jórészt Gyáni Gábor könyvét tematikája, szemlélete, mód-
elérte kitűzött célját. Könyve átfogó képet nyújt arról, szerei, új források újszerű értelmezése szempontjából
hogy használat közben, annak eredményeként hogyan nagy haszonnal forgathatják az erdélyi magyar történé-
jött létre a tér fogalma, ami megszabja, hogy a köztér szek, sőt a szerző lenyűgöző stílusának, az illusztrációk-
vagy a magánélet tere kiknek mire szolgálhat napi éle- nak köszönhetően érdekfeszítő olvasmányt jelenthet
tükben. A gyerekcipőben járó kutatások okán a szerző minden - az újra fogékony - olvasó számára.
nem törekedett kielégítő megoldások kidolgozására. O Gyarmati Zsolt

A székely népviselet mint összetett jelrendszer
Gazda Klára: A székely népviselet. Budapest 1998. 211 lap

A székely népviselet az Akadémiai Kiadó Néprajzi Ta- Mi derül ki a korabeli forrásokból?
nulmányok című sorozatában jelent meg. A kötetet Kisbán A múlt századi női viselet ingből, rávett bő- vagy se-
Eszter és Flórián Mária lektorálta. lyemmellényből és kürtiből, bő rokolyából és előtte kö-
A Székelyföld a történelmi hét székely székből szer- tényből, télen zekéből vagy bundából, csizmából és fejre-
veződő történeti nagytáj Erdélyben. Lakossága hajdani valóból állt. A székely asszonyok mindig követendő min-
kiváltsága büszke tudatában termeli ki azokat a szimbólu- tának tartották a felsőbb osztályok öltözetét. A hatalmi po-
mokat, amelyek által ez a specifikus kultúra reprezentálja zíció óhaja, a divatos ruhák megszerzésének igénye a moz-
magát. gatórugója a női ruhatáron belül történő változásoknak.
Gazda Klára így határozza meg célkitűzését, egyben A férfiak viselete (ing, mellény, harisnya, zeke, kalap,
kutatási szempontját: „Jelen tanulmány a Székelyföld la- csizma) hagyományosabbnak, statikusabbnak mondható.
kóinak ruházkodási szokásait történeti alakulásukban A hatalom képviselői beavatkozásaikkal a székely férfiak
kívánja megközelíteni" (11). A könyv a székely nép ha- viseletét a katonai szolgálatnak megfelelően módosították.
gyományos viseletét tárja fel, azaz a múlt századi állapo- Ugyanakkor a férfi ruhatár nem igényli a halmozást, egye-
tokról beszél elsősorban. A viselet alakulását természeti, dül a váltóruhát kívánja meg. Láthatjuk, az írott források a
fizikai körülmények is befolyásolják. Dyen meggondolás- viseletre elsősorban mint tárgykategóriára utalnak.
ból vázolja fel a szerző a legelején azt a történeti-gazda- Gazda Klára kutatói álláspontja új nézőpontok meg-
sági-társadalmi kontextust, amely kitermelte a Székelyföld jelenését jelenti a magyar néprajzi kutatástörténetben. Az
kultúrájának e jellegzetességeit. egyes népcsoportok viselete többféle szempontból is meg-
A nemek eltérő ruházkodási igényeinek megfelelően a közelíthető, mert számos tényező függvénye.
szerző két nagy fejezetet szentel az öltözködési szokások Gazda Klára elméletének újszerűsége abban áll, hogy
bemutatásának. Minden misztikus szándék nélkül 100- a viseletet a maga komplex funkciórendszerével együtt
100 oldalnyira tagolja könyvét. Az első fejezet az újdon- mutatja be. A könyvben a szerző arra is kitér, hogy milyen
ságok iránt fogékonyabb nők öltözködését vizsgálja, a má- többletjelentéssel, szimbolikus tartalommal látja el a kultú-
sodik pedig az öltözködésben szerényebb, konzervatívabb ra e tárgyelemeket.
férfiak viseletét táija fel. Először is a viseletdarabokat funkció szerint három cso-
A mai köztudat a székely viseletet a manuálisan előál- portra tagolja, megkülönböztetve a hétköznapi, az ünnepi
lított ruhadarabokkal azonosítja. A házi termelésre beren- és a rituális viseletet. Ez a felosztás nem jelent szigorú
dezkedő székely gazdaságra jellemző volt a ruházkodásbeli határokat, merev skatulyázást. Számos példával illusztrálja
önellátás, de ez egyáltalán nem volt kizárólagos jellegű. Ezt a csoportok közötti átjárhatóságot. A gyolcsrokolya a 17-
bizonyítják a korabeli írott források. Gazda Klára is ezekre 18. századi ünnepi, egyben rituális funkcióját elveszti (alsó-
támaszkodik, ez már a kötet elején lévő módszertani prob- szoknyává, viselővé szorul vissza). Ami a lábbelit illeti, a
lémafelvetésből is kiderül. A szerző óriási adatbázist hasz- nemesek karmazsinból készült magas szárú csizmát hord-
nál: ,,[A kötet] a szórványos XVII. századi, azelőtti és a tak, a periférián lévő parasztoknak, jobbágyoknak csak a
szintén hézagos XVIH-XIX. századi szépirodalmi, publi- durva bőrből, primitív technikával előállított bocskor járt.
cisztikai, ikonográfiái forrásokat, valamint a téma eddigi Csíkszentgyörgyön a nemesi családok utódjai hosszabb, a
néprajzi feldolgozásait szótörténeti és ipartörténeti infor- jobbágyrendűek pedig rövidebb rokolyában jártak. Az
mációkkal, terepgyűjtésekkel, továbbá a múzeumi anyag anyag szövése, a szálcsoportok egymáshoz viszonyított sű-
bevonásával újraelemzi. Az egymást kölcsönösen értelme- rűsége az egyén táji hovatartozását jelzi. Háromszéken a
ző források sorát hasznosan egészítik ki jogi természetű kettős szövés volt elterjedtebb, míg a csíkiakat az egyes
kéziratok: panaszlevelek, osztálylevelek, tanúvallomások, szövésű szoknyájukról lehetett megismerni.
végrendeletek, inventáriumok, bérszerződések, de minde- Az öltözeti elemek jelszerűsége a ruhatiltó rendeletek-
nekelőtt a hozománylevelek" (12-13). ből is kiderül, amelyek korlátozták a megfelelő öltözeti da-

szempontból is. mert a túlvilágon esküvői köntösöket" (37). sok- meztelenségnek például gonoszűző és termékenységva. hogy benne temessék el. a sorozata. Az üzleti áruk megvá- a nagyleánynak élénkpiros. etnikai identitás kifejezésére szolgál. ság. a szorgalom. A Magyar Országos Levéltár kiadása. de az már az olvasói alaposságon hetnek. felújítani. dialektológiai Példák sokaságával bizonyítja a szerző álláspontját. legdíszesebb ruhadarabot sa egyes értelmiségiekben riadalmat kelten" . logikátlannak tűn.írja Gazda illett felölteni. A címben jelzett minősítés elsősorban nem a szerzők Vegyük előbb szemügyre a középkori oklevelek kata- szűkebben vett közlési módszerére. nyos módon előállított ruhadarabok.forráscsoport módszeres gyűjtemény két részből áll. hanem sokkal inkább lógusát. A mai ember számára ezek a jelek szerencsésebb lett volna a képmellékletet közvetlenül a fölöttébb bonyolultnak. érthetetlennek. ugyanakkor össztársadalmivá tenni ben a leányok is kötelesek voltak levetni az élénk színű e kihalófélben levő kulturális értéket. EME SZEMLE 333 rabok viseletét. arról nyilvánosan leszakították. Bp. szoknyákat. Klára munkája jelentős alkotás nyelvjárási. számadásokat. A szoknya színe alapján mintegy tízéves periódusokra hetőek és könnyebben moshatóak voltak.je. augusztus 29. továbbá az halál felé. a tiszta- szokás megszegőjét a közösség a tettlegességtől a megszó. terségneveket sorol fel. A jobb megértés kedvéért talán hordozó funkciója van. valamint a magyar viseletek körében. Az egyház a maga fölérendeltségével bizo. Az értelmiség egyértelműen pozitív érték- egyénnek szigorúan szem előtt kellett tartania. hogy hátralapoz-e a megfelelő helyre. Akinek pántlikája hosszabb volt a szoknyájánál. Az értelmiségiek szent kötelességüknek érzik nyos normákat írt elő az öltözködéskultúra területén. A kétes 20. A rituális is hordozó tárgyi (és szellemi) világ eltűnésének tapasztalá- eseményekre a legelőkelőbb. A lentőségében túlbecsülhetetlen . A kisleánynak rózsaszínű viselet. A a „céda" boltival szemben a munka. egyre sötétebb árnyalatú színek következtek. amely az 1526. szerint az ember mágikusan befolyásolható azokon a ruha. a megmaradás erkölcsét jelképezi. Hogyan viszonyul a folklorizmus termelte „székelyru- A hagyományos világban a viselet egyben az egyén ha" a hagyományos viselethez? . arról azt A könyv utolsó fejezete kijelöli a székely viselet helyét tartották. különböző jegyzékeket stb. melyet az könyv szerzője. finom posztónemüt ölt. akart a közösség szigorú erkölcsrendszerébe ütközni. a másik a magyarországi Királyi Könyvek levéltárakból összegyűjtött okleveleket tartalmazza. A Ennek előnyei: információgazdagság. amely a . mint a hagyomá- tagolták az emberi életet. Aki szimbolikus jelentésüket. A gyári ipar termékei olcsóbban beszerez- ra. viszont a zárt társadalom számon tartja a hosszú múlik. Az archaikus gondolkodás dolgozása. A Ma. amely a MOL-ban őrzött különböző gyűjteménye. Aki igen félrecsapta a az erdélyi. folyószövegbe illeszteni. A hagyományos lásig különböző módon büntethette. a ékelődő elidegenedési folyamatnak az észlelése. utalás található. gyar Országos Levéltár kiadásában megjelent CD két . A menyasszonytól kapott vőlegényinget a férj fél- senek magukra: „hordjanak a maguk módja szerint való retette. testével. ruhadarabjukról ismerik fel egymást a házasok. amelyek közvetlenül érintkeznek a hogy a parasztok selymet. „Ennek az ember és tárgy közé rélte ruháját. megmenteni. Az első sárlásával egy időben szűntek meg a közösség tradicioná- gyerek megszületése után a menyecske zöld színűre cse. a téma árnyalt. Böjt. a jobbágyrenden élőknek csak háziszőttes kockás zajló „kivetkőzés" folyamatát követi nyomon. Az egyik a Mohács előtti oklevelek Levéltár (DL). Az ipari dukált. és sötétebbekkel váltották fel. másik a Diplomatikai Fényképgyűjtemény (DF). Klára (175). ipari termelést. században megszűnik. Például az 1683-as országgyűlés tiltotta. ám Országos Levéltár (MOL) Mohács előtti gyűjteménye. Csíkban csak a katonarenden élők viselhettek hófehér A könyv utolsó fejezete a polgárosodó környezetben kendőt. előtt keletkezett nem oldás az elektronikus formában történő közzététel. azt büszkének minősítették. A szabás és díszítés részletei az életkor jeleként forradalom a Székelyföldön is szükségtelenné tette a házi- szolgálhattak a jelrendszert értő és ismerő közösség számá. tűz színű viselet járt. ha nem tartalommal ruházza fel a székely népviseletet: az „idegen". hogy féijhez akar menni. 369 MB. értékrendszer módosulásával az öltözetdarabok elvesztik sának színe a szabad székelyek kiváltságának jele volt. ahol a képi fejlődés nyomán kialakított törvényeket. és ahogy az emberi élet haladt az öregkor. esztétikai kvalitásokat is felmutató és közösségi identitást Az öltözetet meghatározta az alkalom is. Gazda Klára könyve a rendkívül sokoldalú bemutatás Gazda Klára könyve monografikus igényű bemutatás. annál inkább praktikus és egyre inkább tért hódító meg. mert ma már archaizmusnak számító mes- hogy a viselet rendszerén belül minden elemnek jelentés. Mohács előtti oklevelek.teszi fel a kérdést a számára előírt viselkedésformát is jelentette. csizmát. A harisnya zsinórozá. darabokon keresztül. A bemutatott anyag voltaképpen a Magyar az adathordozó milyenségére utal. a viselet egyre inkább csak az erkölcsű leányt a templom előtt fosztották meg a pártájától. oldalú bemutatása és a korábbi kutatási eredmények fel- rázsló szerepet tulajdonítottak. Az egyik a Diplomatikai feltárását segíti elő. A hajdani összetett jelrendszer a méltatlanul viselte. lisan kialakított formái is. Kevéssé elterjedt. Gazda kalapját. elbeszélő levéltári forrásokat (okleveleket. Gazda Andrea A Magyar Országos Levéltár két újító segédletéről Királyi Könyvek. során az egyes ruhadarabok hiedelemhátterére is kitér.) őrzi és tartja nyilván. 1999.