You are on page 1of 11

1

CZIGÁNY ISTVÁN

SZTEREOTÍPIÁK ÉS KÉRDŐJELEK.*
A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC HADÜGYI PROBLÉMÁI

A Rákóczi-szabadságharc hadügyéhez az idők során sok képzet és tévképzet tapadt. Máig
meghatározó az a nemesi-romantikus szemlélet, amit a 19. század utolsó harmadában Thaly
Kálmán történetírása képviselt, és amely előkészítője volt a történelmi tudatunkba mélyen
beleivódott Rákóczi kultusznak. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után a
függetlenné váló Magyarországon, 1848-49 mellett a Rákócziszabadságharc testesítette
meg a nemzeti függetlenségi küzdelem hagyományait. A hazai társadalmi és politikai
viszonyok 1945 utáni átrendeződését követően Rákóczi küzdelmének Habsburg-ellenessége,
a kuruc mozgalom népi hagyományainak felelevenítése és túldimenzionálása kapóra jött a
kapitalizmus, vagyis a „bűnös" nyugat elleni harc politikai propagandájának. Távol áll
tőlünk, hogy akár csak vázlatosan boncolgassuk a Rákócziról és a nevével fémjelzett
küzdelemről kialakult kép létrejöttének körülményeit. Mindössze arra utalnánk, hogy a
történetírásban már Thaly idején kialakult a „kuruc" vagy „labanc" megközelítés
végigkíséri az utóbbi évszázad történetírását, annak megfelelően, hogy a Habsburg
(királyi) adminisztráció „modernizációs" vagy a nemzeti szabadságért harcoló kurucok
törekvéseit hangsúlyozták.
Némileg más a helyzet a hadügy vonatkozásában, ahol még a „labanc oldal" képviselői
is az önálló magyar hadsereg megteremtésének szemszögéből értékelték a történéseket.
Példa erre a Szekfű Gyula által írt történeti szintézisnek a hadseregszervezést értékelő
rövid summázata, melyben megállapította: „ez a sereg, melyről ő [ti. Rákóczi] és hadi
irodájának három-négy embere le nem vették szemüket, mely az ő életének legnagyobb
pozitív teljesítménye - volt idő, amikor 60 000-re is felment - önálló nemzeti hadsereg volt,
minőről Zrínyi Miklós álmodni sem mert". 1
Markó Árpád, a 20. század jeles hadtörténésze kutatásai alapján úgy vélte, hogy a
„kuruc hadsereg feudális vezetés alatt álló néphadsereg volt," amelynek „minden más
európai hadseregtől eltérő különleges viszonyai voltak".2 A '80-as évek közepén napvilágot
látott hadtörténelmi szintézis is „rendhagyó eredetűnek" nevezte a Rákócziszabadságharc
hadseregét, mivel azt az eredeti elképzelésektől eltérően, a „népi szervezkedésből, fegyvert
fogott jobbágyok tömegeiből kellett kibontakoztatni".3 A kötet, jóllehet, a hadsereg
szervezetét részben még a Thaly Kálmán és Markó Árpád által követett, ma már
klasszikusnak nevezhető felosztásban, (udvari, reguláris, mezei, idegen hadak) tárgyalta,
de a szakirodalom addigi eredményeit felhasználva korszerű átte-

* A tanulmány a T 038 212 sz. OTKA-program keretében készült.
HÓMAN BÁLINT-SZEKFŰ GYULA: Magyar Történet. VI. köt. SZEKFŰ GYULA: A tizennyolcadik század. H. n.
1

ésé.n.55.
- MARKÓ ÁRPÁD: //. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Bp„ 1934. 101-102.
3
KÖPECZIBÉLA-R. VÁRKONYI ÁGNES: //. Rákóczi Ferenc. Bp., 1976. 122.

kintést nyújtott annak társadalmi tagozódásáról. A kuruc hadseregben szolgálókat három
nagyobb szociális csoportra osztotta, a nemesi kiváltságokkal nem rendelkezőkre, akik
közül a legtöbben a jobbágyok voltak, kisebb számban pedig szabadosok és városi vagy
mezővárosi polgárok. Az alkalmilag vagy huzamosabb ideig szolgáló nemesek alkották a
második nagyobb csoportot, végül pedig a hivatásos katonaság, a „vitézlő rend", amely a
magyarokból és külföldi zsoldosokból ált.4
Bár a közvélekedés úgy tartja, hogy a Rákóczi-szabadságharc egyike a legjobban
feltárt korszakoknak, a háború történetéről nem született modern történeti feldolgozás.5
Jelen tanulmányunkban mi is csak arra vállalkozhatunk, hogy a legújabb kutatási ered-
mények alapján néhány olyan új szempontra hívjuk fel a figyelmet, amely közelebb
vihet minket a Rákóczi-szabadságharc hadügyének reálisabb megismeréséhez.

A társadalmi háttér

végváriak. közigazgatási és katonai struktúrájának megváltoztatása. jelesül a mintegy két évszázados török elleni harc során mili-tarizálódott társadalmi rétegeknek a békés viszonyok közé történő beillesztése. Rákóczi Ferenc zászlói alá sereglettek között a magyarországi társadalom szinte valamennyi fegyverforgatáshoz értő rétege képviseltette magát. hogy a Magyar Királyságban megerősítse és kiterjessze a központi kormányszervek hatalmát. JÁNOS: Berendezkedést tervek a török kiűzésének idején. hogy a török kiűzése után az ország közepén kialakult végvidékek szerepe megszűnt. Az államhatalom abból indult ki. akik a várakban vagy a földesúri birtokokon teljesítettek szolgálatot. Századok. hajdúszabadságot és adómentességet ígérő pátensek jelentős jobbágytömegeket vonzottak a . N.. A hadsereg személyi állományának szociális összetételére Id. (1991) 510-512. Magyarország társa- dalmi-gazdasági struktúrájában. BORÚS JÓZSEF. a katonaparasztok zöme pedig egyébként sem szakadt el a termelő munkától. törökellenes védelmi rendszerben a szolgálatot. II. Bp. vagyis a hadiadó megfizetése alól. Hasonló cipőben járt a földesúri nagybirtokok katonaparasztjainak zöme is. (1984) 687-714. valamint a gróf Bercsényi Miklós. Az utóbbi évtizedek kutatásai sokkal árnyaltabbá tették azt. Katonai sikerei tetőpontján Bécs elérkezettnek látta az időt. Szerk. szabad legények. egymás közti arányaikat számszerűen meghatározni nem.. hanem arra törekedtek. Nem véletlen. akiknek fegyveres szolgálatára már nem volt szükség. század fordulóján megrajzolt képet. amely szerint a felkelést a Habsburg elnyomás. 122. Tizennyolcadik rész. A végvári helyőrségek vitézeinek jelentős része bekapcsolódott a környék gazdasági tevékenységé- Heckenast Gusztáv azonban megjegyezte. Bp.6 Az egykori főkapitányságok területén igen nagy számban éltek olyan fegyveresek. a növekvő katonai és adóterhek váltották ki. közjogi és katonai berendezkedésében gyökeres változások következnek be. a rendi jogok megsértése. (1991) 451-457. 367. 1985. VARGA J. 1941. Ma már jórészt ismerjük azokat a vitákat. akik az „ügynek forgatására velünk edgyüt fegyvert fogtanak".7 Noha a végvári katonaság jelentős része már az előző években sem mentesült a porció. amelyeket egykor a fegyveres szolgálat fejében kapott. Ford. így az itt szolgáló katonaság már nem jogosult azokra a privilégiumokra. az állandó hadsereg alakulataiban kínáltak alkalmazást. A török kiűzése amolyan korabeli rendszerváltáshoz" vezetett az országban. hajdúk és katonaparasztok. hogy megőrizze a katonáskodás fejében kivívott régi kiváltságaikat. Az Udvari Haditanács 1701 novemberében kiadott rendelkezése tulajdonképpen e két cél megvalósítását szolgálta. a 19 -20. Rákóczi Ferenc és gróf Bercsényi Miklós által 1703. amelyek Magyarország rendi-nemesi jellegű politikai. Az ország politikai vezető rétegének zöme ezt a rendi jogok és kormányszervek elsorvasztására. majd gróf Forgách Simon által kiadott.és ingatlanvagyona révén közelített a polgári életformához. A fejedelem." Magyarország Hadtörténete l. Századok. a maradék állami önállóság felszámolására való törekvésként értékelte. hogy a hadseregben lévő különböző társadalmi csoportok (amelyek között számos átmenet volt) magatartását hadseregbeli súlyuk változását „forrásimpressziók alapján le tudjuk írni. hogy a földesúri szolgáltatások alól csak az a személy és szűkebb családja mentesül. SOÓS ISTVÁN. az adóterhek állandóvá válása jelentős egzisztenciás gondokat és felháborodást eredményezett. fegyver viselő és otthon lakos egy szóval minden rendű igaz magyarokat".9 1703 nyarán és őszén a II. „Magyar Einrichtungswerk". DOBERDÓI BÁNLAKY JÓZSEF: A magyar nemzet hadtörténelme. Az intézkedés a birtokos vagy egyéb ingatlannal rendelkező és gazdasági tevékenységet folytató katonákat az ország többi lakosaihoz hasonlóan adófizetésre kötelezte. Hadtörténelmi Közlemények. A pozsonyi rendi bizottság tervezete az un. Ezeknek a fegyvereseknek a többsége már nem vállalta az ország déli határai mentén létrehozott új. 2 Már a törökellenes felszabadító háború idején nyilvánvalóvá vált. be. május 6-án. KISS ISTVÁN: A kuruc hadsereg társadalmi-gazdasági bázisa (1703-1711). megreformálása körül kialakultak. Rákóczi Ferenc felkelése 1701-1714. akik az idők folyamán nem szereztek házat. hogy ebben a feszült társadalmi és politikai légkörben oly nagy visszhangra talált a II. így kedvezményeik szintén veszélybe kerültek. Azoknak a vitézeknek viszont. vagyis az ország lakosságának egészét hívta fegyverbe. különböző jogállású fegyverviselők. Volt azonban egy olyan szociális probléma. Emellett a pénzügyi szempontok. Bánlaky József kompilációjától eltekintve a szabadságharc katonai történetéről nem rendelkezünk összefoglaló munkával. a lengyelországi Brezanban papírra vetett pátense. elsősorban az adóbevételek növelésének kényszere. A honfoglalástól a kiegyezésig. amely a „nemes és nemtelen. amely a császári-királyi és a rendi hatalomnak egyaránt komoly gondot okozott. birtokot vagy vagyont és nem volt más foglalkozásuk. mégis. tekintélyes hányaduk pedig föld. 97.8 Rákóczi a felkelés kibontakozását követően a Szatmár megyei Vetés mellett lévő táborában 1703. augusztus 28-án kibocsátott pátensében viszont leszögezte. az adózók körének kiterjesztését indokolta. 122.

2. annyival is inkább.17 . 22-23.. Exp. OSzK Kt. k. mentesítettek a földesúri szolgáltatások. akkor nem lévén olyan fejek Francia király protectiója alatt. december 5. augusztus 5. VÁRKONYI ÁGNES. hogy „az hol semmi nemű ok nincsen az Német Nemzet az ökör alatt. Kassa. a Rákóczi és Zrínyi család birtokkomplexumain olykor több ezer fős magánhadseregeket hozott létre. Századok. Föl. föl. 1703.. A katonaszükséglet ilyetén való biztosítása bevett gyakorlat volt a 17. 1976 17-18. 1389. OSzK Kt. Rákóczi Ferenc mellett a királyi hatalom is bőven merített. Kezdetben a nemességnek még a felkelés céljaival szimpatizáló része is holmi paraszt- Az Udvari Haditanács átirata a Magyar Kancelláriának 1701. 418. hogy paraszti lakosság tömeges csatlakozásának legfőbb indítékai közé a fokozódó állami és földesúri terhek elleni fellépés tartozott. BÁNKÚn IMRE. vál. A jobbágykatonaság helyzetének alakulására nézve Id. 12 Koháry Farkas Koháry Istvánnak. 15 A Szatmár alatt lévő katonaság eltartására kivetett élelmiszer kimutatása 1705. A jegyzeteket írta és a mutatókat összeáll. 1389/2. Az irat kivonatos közlését és magyarázatát Id. hogy „nagyobbnak tarthatni ezen új rebelliót. mint Tokaji Ferencet.14 A császári értesülések lényegében helytállóak voltak. Ez a réteg nem tűnt el nyomtalanul. Elég csak azokra a katonaparaszti tömegre gondolni. A Batthyány. Bp. 421. 1389. Rákóczi Tükör. 1389/2. OSzK Kt. mert arról írt bátyjának. föl. júniusban hétezer. (Magyar Századok) 35. Néhány héttel később már másként látta a helyzetet. május 31.. hogy a Felső-Tisza vidékét és a Tiszántúlt elárasztó felkelők előszeretettel hajtották el a nemesek állatállományát. Rákóczi emlékiratai mellett számos korabeli forrás szól arról. fegyveres szolgálatuk ellenében. 1973. szerk. borjút keres". mert fövényen és jégen épített dolog lévén minden állapotjok". Rákóczi hadserege 1703-1711. Bp. Koháry István öccse sem tartotta komolynak a bujdosók mozgalmát. hogy „. Vál. mivel december elején csak a szatmári ostromzárban 6250 katonát vettek számba. dúlták fel birtokaikat. TAKÁTS SÁNDOR: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671-1702.163. 1980. 1703. A vetési pátensek. Rákóczi Ferenc mint földesúr parancsolt fegyverfogást a Borsod megyei birtokain élő lakosságnak. Ő enyhe malíciával írta a Thököly Imre börtönét is megjárt Koháry István tábornoknak. Bp.13 Bár 70 000 ember még a felkelés tetőpontján sem állt csatasorban. KÖPECZI BÉLA-HOPP LAJOS-R. újonnan felállítandó gyalogezredébe. i. Hung. BÁNKÚTI L: Rákóczi hadserege. májusban hétszáz. amely dolgát Kis Albert hetven talpassal indíta áprilisban. lázadástól tartott. az előszót és a naplórészleteket bevezető kistanulmányokat írta KÖPECZI BÉLA-R. Föl. No. nem ritkán a jobbágyi függés alól. augusztus 28-án kiadott pátensben.". Hung. Bd.. 4 A kuruc csapatok német nyelvű létszámkimutatása 1703 vége. decemberben hetvenezer számra is nőjön. A jobbágykatonaság védelme és tehermentessége Rákóczi államában. és 10 Éppen ezért Rákóczi egyik első és legfontosabb feladatai közé tartozott a fegyvert fogott jobbágykatonák adó mentességijogainak körülhatárolására a Vetésen 1703.15 Kétségtelen. föl. Szerk. 1 Károlyi Sándor Koháry Istvánnak. fosztogatták udvarházaikat. fegyverkínálatukból II. föl. Föl. és a bevezetőket írta BÁNKÚT! IMRE. Thaly Gyűjtemény Föl. Österreichisches Staatsarchiv (= ÖStA) Kriegsarchiv (= KA) Wiener Hokriegsrat (= HKR) Prot. k. föl. ám ezt felerősítette a küzdelemben való részvételért felajánlott adómentesség.) Thaly Gyűjtemény. akiket a főúri famíliák birtokaik török elleni védelme miatt. november 7. (1904) 338.12 Bethlen Miklós közel egykorú emlékiratában viszont már úgy értékelte az eseményeket.. de egy 1703 végén kelt császári kémjelentés 30000 kuruc fegyveresről létéről tudósított. 1703 tavaszán gróf Batthyány Ádám az 1670-ben elkobzott és még kamarai kezelésben lévő Zrínyi és Frangepán birtokok katonaparasztjaiból is verbuvált katonákat. május 23. köt.11 Koháry Farkas.. Naplók. VÁRKONYI ÁGNES. 3 felkelők táborába. m. 1703. század során. 33. akit akar. Rákóczi-tanulmányok. 2. Hung.. 28. 11-31. VÁRKONY1 ÁGNES.10 Kezdetben sokan. Országos Szécheényi Könyvtár (= OSzK) Kézirat tár (= Kt. még csak „Zűr zavar paraszt támadás"-nak vélte a tiszaháti mozgolódást. I. jelentések. Hung. „mert ámbár valami fundamentuma volna is ezen zűrzavarnak csak megtartja Isten azt. 216. mint most". emlékiratok a szabadságharcról. 1703. május. 16 Nem telt el fél év.. 3 BETHLEN MIKLÓS önéletírása. mintegy nyolcvan embert. A kötet[ek] anyagát felkutatta. R. 335. 65.. mint például a meglehetősen jó politikai érzékkel megáldott Károlyi Sándor szatmári főispán. II. 16 Batthyányi Ádám az Udvari Haditanácsnak. Magyar Országos Levéltár (= MÓL) A 14 Insinuata Consilii Bellicii 1701.

egykori hivatásos katonák utódai egy mili-tarizált társadalmi közegben élve. amelynek életformája volt a katonáskodás. É n.24 Arról. Az intézmény történetére vonatkozóan Id. amely távolabb volt az egykori törökellenes védelmi övezettől. SZAKÁLY FERENC: Parasztvármegyék a XVH. hanem létrehozta saját önvédelmi szervezeteit az úgynevezett parasztvármegyék keretében.18 Hasonló nézeten volt I. 4 A katonaparasztság azonban csak egy. 20 Nyitra vármegyében például az 1620-as években szervezték meg a nemesi irányítású parasztvármegyét.25 A lényeg talán abban rejlik. század végére. mintegy 45-50 000 főre becsülhetjük a hivatásos. de jelezte a központi kormányszerveknek. hogy a hajdúk katonai erejéből mennyi maradt meg a 17. Bp. kát. az alkalmi zsoldosként vagy kollektív privilégiummal rendelkező.21 A lakosság körében tapasztalható általános fegyverviselés megakadályozására. Rákóczi György erdélyi fejedelem is. amelyben megtalálhatók voltak a hivatásos. a hivatásos hajdúkatonaság első nagyobb hullámát 1605-1606-ban Bocskai István telepítette le Szabolcs vármegyében. 49. vagy végvárakban teljesített szolgálatot. 108. akkor a Tiszától Érsekújvárig terjedő vidéken. sőt a nemesekkel összejátszva elrejtették azo- 17 Rákóczi Ferenc pátense... valamilyen fokon elsajátították a fegyverforgatás mesterségét. 1875. (Magyarország vármegyéi és városai) 603-604. a többség viszont részben kollektív privilégiumok jogán fegyverviselő hajdú. Közülük többen.) 21 SZAKÁLY F. Tokaj. század belháborúi nyomán a termelőmunkából és zömében a társadalomból is kiszakadó. hanem a Rákóczi-szabadságharc haderejének is fontos alkotóelemévé váltak. gyakorlatilag katonaparasztként szolgálók csoportjai. hogy csak a Tiszán túl 25 000 magyar gyalogost lehet felfogadni. A törökellenes harcok. és talán nem is a legnépesebb csoportja volt a magyar társadalom militarizálódott részének. rosszabb esetben rablásból élő rétegek aránya egyre nagyobbá vált. A magyar és török végvidék megyéinek lakossága nemcsak a földesúri birtokokon. saját birtokaikon is létrehoztak hajdútelepeket. A királyi Magyarországon és a hódoltságban működő parasztvármegyék fegyveresei alapvetően rendészeti feladatokat láttak el. 18 TAKÁTS SÁNDOR: A magyar gyalogság megalakulása. a kóborló és fosztogató végvári katonák ellen. Bp. Bp. Az ország észak-keleti és tiszántúli részein élő hajdúk és katonaparasztok tömegei nemcsak a bujdosó kuruc mozgalom. Bp. Legnagyobb számban az ország észak-keleti szegletében és Tiszántúlon voltak megtalálhatók. de végrehaj- tásukat kevés siker koronázta. és XV1ÍI. hogy ha szükséges. és egyaránt felléptek a török és magyar.. hogy aztán teljesítsék a hajdúprivilégiumban foglalt szolgálati kötelmeket. mint például a Báthoryak és Rákócziak. október 16. hogy sokan nem adták le harci eszközeiket. 18. A magyarországi fegyverforgatóknak azonban csupán egy része volt hivatásos katona vagy szabad zsoldos. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. illetve az alkalmilag felfogadható katonák számát. 10. a bevezetést írta BÁNKÚn IMRE. illetve a már említett katonaparasztok. vagyis azt a réteget. akár 25 000 „voluntaris miiest". század második felében a királyi és hódoltsági részeken (Horvátország és Szlavónia nélkül). aki az 1644. Miskolc. században. 125-126. a bujdosók egyik vezére 1676-ban azzal . De ide tartoztak kiváltságaik alapján a jászok és kunok. m. a fegyveres szolgálatból. de működésük a törökellenes felszabadító háborút követően is folyamatos volt. 1703. Szerk SZIKLAY JÁNOS-BOROVSZKY SAMU. hogy a letelepített. 1969. A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai 1703-1704. sokat vitázott a szakirodalom.: i. Fráter György váradi püspök már 1542-ben úgy vélekedett. Nyitra vármegye. össze sen tizenöt táborhelyet (contuberniumot) létrehozva a helyi fegyveresek összefogására. ezek a parasztvármegyék a 17. Gyűjt.. 1908.22 Trencsén vármegyében. a fegyverek begyűjtésére az Udvari Haditanács ugyan több rendeletet hozott.19 A magyarországi társadalom fegyverforgató rétegeinek nagyságára vonatkozóan elsősorban a hivatásos és a magánföldesúri haderőre vonatkozóan rendelkezünk konkrét létszámadatokkal. illetve a 17. század második felétől egyre inkább nemesi irányítás alá kerültek a vármegyék alsó igazgatásirendészeti szervévé váltak. " SZILÁGYI SÁNDOR: A két Rákóczi György fejedelem családi levelezése 1632-1660.20 Jóllehet. vagyis szabad zsoldost is toborozhatna. összeáll. majd a következő évtizedekben az erdélyi fejedelmek szaporították a kiváltságolt települések számát. Kende Mihály. hogy a 17. 1698-ban Pest-Pilis-Solt vármegye begyűjtötte a jobbágyoknál található fegyverek egy részét.23 A fegyverforgatók sajátos rétege volt a hajdúság. Ezek alapján úgy véljük. évi összeírásakor Rákóczi biztosai a megye 4000 jobbágyháztartásban 1000 puskát vettek számba. 1989. az 1708.. vagy elszegődjenek rövidebb-hosszabb idejű zsoldos szolgálatra. félhivatásos. évi hadjárat idején azt állította. Mint tudjuk.

a nemesi hadkötelezettség alapján szerveződő alakulatoktól. NAGY LÁSZLÓ-NYAKAS MIKLÓS: Hajdútisztesség tüköré. föl. Kába. Fő fegyverneme a könnyűlovasság. ÖStA HKA HFU RN 408. Komádi. föl.. 25 SZENDREY ISTVÁN: Hajdúk a Rákóczi-szabadságharcban. Félegyháza. amely a fegyveres szolgálatból élőktől kezdve. valamint a reguláris zsoldos csapatokig terjedt ki. 23 BENDA KÁLMÁN: Jobbágyok a Rákóczi -szabadságharcban. Kezdetben a katonaság fegyverbe állítása nem jelentett különösebb gondot.. De recskére például 1631-ben Rákóczi György telepített 1000 hajdút. Féloldalas hadsereg Rákóczi államának hadszervezési törekvéseit. rangú és jogállású csoportjaiból állt.) 114—120. MÁTRAI LÁSZLÓ. Derecske. ÖStA Hofkammerarchiv (= HKA) Hoffinanz Ungarn (= HFU) Rőté Nummer (= RN) 408. SZENDREY ISTVÁN-NYAKAS MIKLÓS: De recske története. a karlócai béke után elbocsátott mezei katonák. 1969) Magyar Történeti Tanulmányok II. ahonnan az erdélyi fejedelmektől kapott privilégiumaik alapján a Váradból leadott három hírlövést követően 10 000 hajdút kellett mozgósítaniuk27 Számításaink szerint a Magyar Királyságban . 2001. október 17. 1975. sz. század fordulóján jelentős létszámú hivatásos és félhivatásos fegyverforgató élt Magyarországon. Szlavónia és a rác katonaság nélkül . 283-284. Az Udvari Kamara rendelete a bihari hajdúvárosokra vonatkozóan. a privilégiumaikat megtartani akaró hajdúvárosiak és az egykori birtokvédő katonaparasztok. a Rákóczi-szabadságharc kibontakoztatásá- ban a jobbágyság fegyverfogását tartja meghatározónak. hogy ők milyen előzményekre építhettek. Ba go si krónika. 12. október 17. szeptem ber 20-21. akik változatos szervezeti formákban harcolták végig a török elleni felszabadító háborút. Rákóczi-kori tudományos ülésszak. Hajdúbagos.28 Bár a korabeli források egy része. 330. mivel a törökellenes és a kuruc háborúk veteránjainak egy jelentős része az ország észak-keleti. szervezete és adminisztrációja ugyancsak a császári haderő mintáját követte. és ennek nyomán a szakirodalom is. valamint a rendi hadszervezet példáit követte. Az Udvari Kamara rendelete a bihari hajdúvárosokra vonatkozóan. !8 A háborús állapotok megszűnésére hivatkozva az Udvari Kamara a végvári katonasághoz hasonlóan a hajdútelepüléseket is rendszeres adófizetésre kívánta szorítani. 1956. Mint az előzőekben láttuk. 30 000 job- bágyot is felfogadhatna Várad környékéről. 1698-1702. (Studia Oppidorum Haidonicalium VIII. Szalonta hajdúvárosaiban megtelepedettekre is gondolhatott a kuruc vezér. 1700. XV. köt. Szerk. hogy amennyiben a török engedélyezné. Vaja. A történelmi valóság azonban prózaibb. CZIGÁNY ISTVÁN: Rebellió Magyarországon 1702/1703 (stratégiai elképzelések és a taktikai valóság). MAKKAI LÁSZLÓ: A kuruc nemzeti ösz- szefogás előzményei. 1986.. D A N K Ó IM RE : A Sajó-Hernád-melléki hajdútelepek. 19 A karlócai békét követően Felső-Magyarországon és a Tiszántúlon a mezei ezredek feloszlatásával legkevesebb 6-7000 katonának kellett megválnia a szolgálattól. Bp.29 Hogy a nemesség egy része sokszor parasztfelkelésként élte meg 1703 nyarát. (1964) 156. 1973. 1991. 1975. 1700. 24 RÁCZ ISTVÁN: A hajdúk a 17.. valamint Bercsényi Miklós főgenerális és Forgách Simon tábornagy nevéhez köti. Hajdúböszörmény. a portális. vagyis a huszárság volt. Debrecen. valószínűleg a katonaparasztok és fegyverviselő jobbágyok tömeges csatla- kozásának számlájára írható. A Rákóczi-szabadságharc és Közép-Európa L Tanulmányok a . a katonáskodók társadalmának behatóbb vizsgálata azt látszik igazolni. és csak kevesebbet szól arról. a paraszti önvédelmi szervezetek keretében felfegyverzettek különböző rendű. Ennek következtében a hadsereg felépítése. 1980.31 A Rákóczi mögött felsorakozó vitézlő rend főtiszti kara a hadsereg kiépítésekor a császári-királyi. mintha Rákóczinak a semmiből kellett volna hadsereget teremtenie. 283-284. században. Debrecen. 4. 48-49.26 Valószínűleg a Bagos. hanem komoly anyagi hátrány is jelentett. A M agy ar Tu domá ny os A ka démia Filozófiai és Történeti Osztályának Közleményei. 10-14.Erdély. 27 HŐGYE ISTVÁN: Hajdúbagos történetének vázlata a felszabadulásig. a mezei. IV. zonytalanságot. 1.30 A kuruc seregszervezéssel foglalkozó szakmunkák olvasójának sokszor az lehet a benyomása. az alkalmi katonáskodás fejében egykor privilegizáltakon át. a létükben fenyegetett végváriak. hogy a felkelés előkészítésében jelentős szere- pet játszottak. 5 példálódzóit. 28-31. Berettyóújfalu. Bp. D A N K Ó IMRE. amely általában az összlétszám mintegy kétharmadát tette ki. Szerk. vagyis a kuruc hadsereg megteremtését a hadtörténetírás a fejedelem. Sáránd. a 17-18. 26 BENCZÉDI LÁSZLÓ: Parasztság és kurucság a Thököly-korban. Történelemi Szemle. és neki pénze volna. (Pest Megyei Levéltári Füzetek II. Gyalogságuk szinte kizárólag könnyűfegyverzetű katonaságból állott.) 29-30. Ezt a hatalmas tömeget az 1701-ben elkezdett új toborzások sem csökkentették jelentősen. Sátoraljaújhely. köt. Számukra a török elleni háború befejezése nemcsak létbi- 22 BOROSY ANDRÁS: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638-1711. 25-27. hadkiegészítése rendkívül bonyolulttá vált. Gáborján. A kuruc haderő alapvető taktikai egységét az ezred alkotta.mintegy 90-100 000 főre tehető az a társadalmi réteg. Szerk.) 39-49. Bajom.. Acta Universitatis Debreceniensisde Ludovico Kossuth Nominatae Series Historica VIII. MOLNÁR MÁTYÁS.

a portális katonaállítással igyekeztek megoldani. Újvárosi Szűcs János például a szabolcsi vármegyei Ptrügyön. Thököly zászlai alatt kezdte pályafutását. i. (2001) 304.) 44-53.: Rákóczi hadserege. Ilyenkor zsoldosokat fogadtak. Nyíregyháza. hogy a vármegyék portái után (egy portára általában hatvan házat számoltak) zsoldosokat. illetve a császári-királyi haderő felső-magyarországi hadtestének kötelékében szolgált.Anno 1686 Extractus Militiae Equestris Pariter ét Pedestris Ordinis. amelynek lakosai közül sokan a mezei ezredekben katonáskodtak.mint dédapja. 1702.37 A valóságban a portákba számított házak és az utánuk állítandó zsoldosok száma nagymértékben függött attól. hogy a szóban forgó területről hányan vállaltak önként szolgálatot a mezei ezredekben.. nem marad.34 A szerveződő csapatok élén találjuk azokat a tiszteket is . Rákóczi pátense a Tisza-menti hajdúvárosoknak a fegyverfogásra. Sárospatak.. Balogh István: //. 6 Rákóczi pátense Szabolcs vármegye lakosainak a fegyverfogásra. aki szolgáljon.. a kurucokkal szimpatizáló Kos Mihály pedig a Szentjób várában állomásozó magyar katonaság parancsnoka volt. 3 ÖStA KA HKR Prot. amely belátható időn belül külföldi. a bihari kurucok vezére. akikre mint tapasztalt katonákra. nevét a Várad alatt elesett híres vitézt. 30. reményei szerint francia-bajor katonai segítséget kap. 5 Heinrich Franz Mansfeld felterjesztése I.például Deák Ferencet. így ha a 304 gyalogost kiállítanak. I. július-október). 1703. ahogy vélhetően a többi kuruc ellenőrzés alatt lévő területen is. 4 BUNYITAY VINCE: Nagyvárad a török foglalás korában 1660-1692. hosszabb távon pedig komoly zavarok keletkeztek a termelésben. a volt mezei katonák és a fegyveres parasztság részben spontán szerveződött alakulatai mellett. július 8. TAMÁS EDIT. Végvári katonaként ott volt Eger visz- szavételénél is. november Nr. Ki a rossz ellátás miatt. ha kellett. Bozóky Pál az 1680-as évek végén Sennyei István ezredében szolgált kapitányi rangban.36 Zászlaja alatt 1703 őszétől egyaránt megtalálhatóak a mezei katonaság zsoldos. a parasztságának gyalogosokat kellett kiállítani. ÖStA KA HKR Aktén 1703. Tesla Mihályt búcsúztató halotti ének is megörökítette. Ezek a tisztek. MÓL P 71 Csáky It. majd kapitányi rangot ért el. majd 1686-tól a felső-magyarországi hadak között báró Sennyei István ezredében főhadnagyi. évfordulójára. amikor 60 emberével a kibontakozó felkelés oldalára állt. mivel hiányukat a földesúri gazdaságok közvetlenül megérezték. ez jellegénél fogva számos visszaélésre adott alkalmat. Bizakodott abban.rövid háborúskodás után. vagy valamelyik helyi erősségben teljesített szolgálatot. 114. zömük előbb Thököly Imre seregében. Közlemények. hogy a vármegyében mindössze 607 parasztcsaládot írtak össze. ségnek általában lovasokat. Ez azt jelentette. Rákóczi első főtisztjeinek többsége tapasztalt katona volt. 2003. Rákóczi György . Bp. zömében Felső-Tisza vidéki. Mindössze néhány száz zsoldost sikerült a franciák által . akiket elvben jó fegy- verzettel és ruházattal kellett ellátni. Vásárosnamény. cs. A Felső-. akkor a községek jelölték ki a hadba vonulókat. 2003. félzsoldos vagy zsákmányra fogadott alakulatai. október 22. Hadtörténelmi Közlemények. majd Alsó-Magyarországon gyors ütemben előretörő. 1705-ben Károlyi Sándor portánként két lovast és négy gyalogost kért a tiszántúli megyéktől. hogy . mivel a termelésben résztvevő jobbágyok zöme vajmi keveset értett a hadviseléshez. 85. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei. ki az otthonát fenyegető rác támadás következtében. BÁNKÚT! 1. a hadsereg emberanyagának utánpótlását a katonaállítás régi feudális jellegű hadkiegészítési rendszerével. július 18. 1703. 46. a Rákóczit már a határon felkereső Boné András a Bihar vármegyei Diószegen élt. Ha nem volt a településeken önként jelentkező.33 Bajtársa. „thökölyanus" múltjuk ellenére az Udvari Haditanács is számított a felállítandó gyalogezredeiben 1702 őszén.. július 24.32 Ocskay László az Ebergényi huszárezred zászlótartójaként a Tiszántúlon gyűjtött regrutákat alakulata számára. Gödény Pál kapitány szintén a török elleni háború veteránja volt. Fasc 198. Mivel az önként fegyvert ragadók száma is apadni kezdett. Kos Mihályt és Orosz Pált -. Nemesi felkelés elrendelésére már 1703 szeptemberében sor került Szabolcs vármegyében. 1703. tiszántúli részein telepedett le. hamarosan megjelentek a vármegyék fegyverviselői is. Vetési tábor. több helység pedig salétromfőzéssel foglalkozott. A már említett Boné András. 1703. Reg. 6 Rákócziszabadságharc kezdetének 300. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben (1703. vélhetően végigküzdötte a felszabadító háborút. tárgyalások útján rendezi a Habsburg-házzal támadt konfliktust. a nemes- . hosszabb vagy rövidebb időre „haza széledt". akár néhány nap alatt fegyverbe állították egykori alakulataikat. 71. ami a hadsereg ellátását veszélyeztette. Lipót császárhoz. m. Szerk. Tömeges fegyverben tartásukat katonai szempontok sem indokolták.38 A nemesség már a kezdetektől fogva ellenezte jobbágyainak tömeges hadra fogását. 10 MÉSZÁROS KÁLMÁN: Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban. Bp. augusztus 18. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. 240. A hazai és a nemzetközi történések azonban keresztülhúzták elképzeléseit. így csupán teherré vált a hadsereg számára. " CZIGÁNY ISTVÁN: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700. a vármegye nemesi és parasztkatonákból álló egységei.) 56. Rákóczi a megyék nemességének és parasztságának fegyverbe hívása mellett táborába szólította az egykori végvárak és hajdúvárosok katonaközösségeit is. Bécs. Rákóczi parancsa a putnoki vitézlő rend és lakosság fegyverbehívására. Rákóczi a felkelés megindítását egy jelentős létszámú zsoldos haderő élén képzelte el. Borsod azzal kérvényezte a zsoldos állítás kiszabásának csökkentését. Expedit. 149-159.35 A felkelés térnyerésével. 1892. 21. illetve milyen egyéb szolgáltatást teljesítettek. Lehetőség volt azonban a katonaállítás pénzbeli megváltására is. ki a zsákmány biztonságba helyezése ürügyén. A kivétel Szabolcs vármegye volt. tiszántúli és Duna- Tisza közi egységek állománya idővel egyre foghíjasabb lett. Borbély Balázs szintén régi katonacsaládból származott. 2004.

a karabélyos alakulatok vezénylésével. 28. 107. 1941. valamint a Rákóczi-uradalmak egykori katonaparasztjaiból álló had élén kezdte meg a fegyveres harcot. 1991. aki a császári-királyi hadsereg tábornokaként 1704 tavaszán csatlakozott a felkeléshez.. 1706. mivel eddigi tapasztalatai szerint „Ez a volontér leiekből származó magyar soha bizony nem szegezi magát hópénzhez és az Edictumokhoz az maga kedvit. va- 17 BOROSY ANDRÁS: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról. 42 Forgách Simon a fejedelemnek. A birodalmi haderő fő fegyvernemét alkotó reguláris harcászatot alkalmazó nehézfegyverzetű gyalogság.40 Az egységek élére német és francia. míg Palocsay György a Gombos-huszárezred kapitánya volt. Az ország végvidékein szolgáló katonaság . A szövetkezett rendek Haditanácsa 1705 elején három reguláris gyalog és három (karabélyos) lovas. Lőcse. majd 1689-től a Rajna mellett a franciák ellen szerzett harci tapasztalatokat. 1705. A „hazai megoldás" esetén. míg ifj. vagy szalad. Róth János a törökellenes felszabadító háború idején a Thürheim.és altiszti kar pótlása jelentette. jobbágyokból. Úgy vélte. L] fogjuk is rendre az magyart. A legfontosabb a nemesség és a vármegyék csatlakozásának elérése volt.. valamint viszonylag kis létszámú.. II. A kuruc hadvezetés számára a legjelentősebb problémát a reguláris harcászatban jártas gyalogság. Tulajdonképpen a vármegye volt az a közigazgatási háló. vagyis az irreguláris és a reguláris ezredek közti megkülönböztetés általában nem a harcászati.és élelemellátásban részesülő alakulatokból állt. a „német minta után való" hadakozás betanulását a fejedelem kezdetben nem Bercsényire. 1705. Bp. de későn szokik máskínt harcolni. Választása nem volt meglepő.41 Tudunk azonban arról is. február 7.. amihez azonban a pénz hiányzott. Barkóczy Ferenc számára egy reguláris lovasezred felállításá ra. A legegyszerűbb megoldás külföldi zsoldosok felfogadása lett volna. Forgách Simon a fejedelemnek a reguláris ezredek szervezéséről. illetve olyan magyar tiszteket állítottak. külföldi - elsősorban német . január 24. MÓL G 19 Rákóczi-szabadságharc It.idomulva a határvédelem feladataihoz . rendszeres kiképzésben és ellátásban részesíteni. Kistapolcsány. amelybe már a császári hadvezetésnek is beletörött a bicskája. Szerk. 97-98.és Pálffy-gyalogezredben szolgált. Ép. (Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. a magyarok ezek közé beosztva megszokják a zárt harcrendet és elsajátítják a kötelék-harcászatot.: Rákóczi hadserege.zsoldossal akarta megoldani. Akár micsoda obedientiára [engedelmességre . ez utóbbiban alezredesi rangban. 2002. Kolozsvár. akik jártasak voltak a reguláris. viszont a vitézlő rendnek olyan mentalitásbeli gátjait kellett volna áttörni. BÁNKÚTI I.és felsőszintű közigazgatási. 60. Rákóczi Ferenc korában. Az 1705 elején meginduló regularizálási hullám Rákóczi udvari katonasága mellett csak néhány kuruc ezredet érintett Az alakulatokat igyekez- tek harcedzett.42 9 BÁNKÚTI IMRE: Gróf Bercsényi Miklós. Még Mátyás király ideiben sem magyar volt az fekete had'A^uruc hadsereg regularizálásának végrehajtását. így a védelemben egyfajta munkamegosztás érvényesült. 0 II. fegyelmezett katonákkal feltölteni.aki az előző években mint császári-királyi ezredes szerzett harci tapasztalatokat a Rajna mentén . hanem Forgách Simon tábornagyra bízta. Rákóczi Ferenc toborzópátense ifj. 1 A kuruc hadseregbe lépése előtt Kari Bremer német föstrázsamester. 38 TAKÁTS JÁNOS: Közteherviselés II. de mozgékony gyalogos alakulatokból állt. vagyis a nyugat-európai típusú harcászatban. akkor a saját felszereléssel rendelkező . amelyek irreguláris taktikát alkalmaztak.könnyűfegyverzetű. zsold. Bp. Bár a kuruc hadsereg regularizálának meglehetősen bonyolult. amelyek az önálló hadsereg kiépítéséből fakadtak. és a szakirodalmi vélekedésekkel ellentétben a mezei. amelyre ráépülhettek a kuruc állam közép. hanem a hadügyi intézmények gyors kiépítését tette lehetővé. Louis Fierville le Herissy francia. 2e/A. hogy Forgách Simon a magyarországi császári alakulatokból átállt katonákból „két franczia formára való német lovas regimentet" állított fel. 7 küldött pénzből toborozni és a tiszaháti felkeléssel kényszerhelyzetbe hozott fejedelem végül is a szökött. kóborló katonákból. akiket Róth János reguláris gyalogezredével együtt Erdélyben vetett be. zömében lovas. lőszer. továbbá az erre kiképzett tiszti. Zalaegerszeg. a következő év tavaszán pedig hat gyalog és négy dragonyos ezred felállítását határozták el. 199. központi fegyver-. i. CZIGÁNY ISTVÁN. Maga Bercsényi Miklós is kételkedett ennek sikerében. A kuruc politikai és katonai vezetés számára a legnagyobb gondot azonban azoknak a hiányosságoknak a pótlása jelentette. vagyis huszár. Ha egy ezredet regularizáltak. 161-162. hiszen Forgách. sokszor ellentmondásokkal és átfedésekkel terhelt rendszere ma még nincs feltárva. Forgách a regularizálást elsősorban viszonylag nagy létszámú. A közhiedelemmel. m. február 26. 179-180.Cz. a szepességi német származású Czelder Orbán a Nehem-gyalogezred katonája. 1971.. A reguláris katonaság elvileg állandóan fegyverben tartott. Barkóczy Ferencet és Palocsay György ezredeseket és Esterházy Antal tábornokot . ami nemcsak az állami..) 123-124. lamint a dragonyos és nehézlovasság nagyobb létszámban inkább a kisebb-nagyobb hadjáratok idején jelent meg a végeken. és Czelder Orbán ezredeseket bízták meg a gyalogos egységek. Később kanizsai és győri helyettes főkapitányként (1695-1701. 1701-1703) a hazai katonai igazgatást és a vitézlő rendet is megismerte. hadügyi szervei. rablókból. előbb a török elleni háborúban. Az államiság megőrzése. SÁGVÁRI GYÖRGY: Kuruc regularizálás (1704-1706). a legújabb kutatási eredmények szerint az a katonák felszerelésének tulajdonjoga esetében volt a legjobban szabályozott. vagy űz. A magyarországi haderő az Oszmán Birodalom ellen folytatott harc során a Habsburg Birodalom hadigépezetének része volt. hanem az ellátásban meglévő különbségeket takarta. Kari Bremer.

Bercsényi elsősorban a magyarországi katonaságot ismerte. Részletesen szabályozták a vármegyének és a hadbiztosi intézménynek a hadellátás területén történő együttműködését. 44 SÁGVÁRI GY. 1709-ben pedig 30 000 fő lehetett Rákóczi az ónodi országgyűlésen tett előterjesztése szerint a kilenc reguláris lovas-. aki a török elleni háború idején helyettes bányavárosi főkapitány. Rákóczi Tükör. m. a szurony használatával pedig csak elvétve találkozunk.49 A következő években már meredeken csökkent a létszám. Bercsényi az 1708 áprilisának elején készült beadványában már csak kilenc reguláris. évi porciókimutatás alapján a jól csengő 116 000 fős létszámot elfogadni. öt gyalogos-. a „generalátusokat". lassabban folytatta. A kuruc hadsereg létszámára vonatkozóan hadtörténetírásunk sokáig hajlamos volt a Thaly Kálmán által egy 1706. melynek megfelelő lenne a felszerelése". Forgách Simon 1706 végi letartóztatását követően a haderő korszerűsítésének feladatait Bercsényi Miklós főgenerális vette át.és egyéb állományösszesítések alapján mintegy 75 000 főre becsülte a kuruc hadsereg létszámát. ennek ellenére a katonák élelmezése és ruházati ellátása a kisebb-nagyobb zökkenők ellenére kielégíthetőnek mondható. Ezen belül a katonák élelmezését és felszerelését (fegyver. Rákóczi Ferenc válaszai Des Alleurs márki kérdőívére 1705-ben. mint a közkatonának. akkor az elmaradt fizetés fejében a kincstári felszerelés újra a katona magántulajdonává vált. hogy nincs egyetlen ezred sem. 2. 8 katonáktól az állam megvette azt. lábbeli. az élelmezés. Különösen nyomasztóak 43 SÁGVÁRlGY. 1705 tavaszán II. a legénység fluktuációját és a létszámokkal való pénzügyi manipulációkat.: i.44 A reguláris taktika elsajátítását és gyakorlatba történő átültetésének elengedhetetlen követelménye lett volna a katonák korszerű fegyverzettel ellátása is. hogy a fejedelem ebben az esetben nem a támogatások növelése miatt festett ilyen rossz képet. Noha a létszámadatok részletes vizsgálata még számos meglepetést tartogathat. Ám a modern fegyverzet előteremtése a szűkös pénzügyi források miatt akadozó fegyverimport miatt súlyos nehézségekben ütközött. 45 II. pisztollyal pedig alig felét tudták ellátni. de ha figyelembe vesszük az ideiglenesen hadra kelt csapatkontingeseket. köt. Ha viszont egy ezred .48 Gottreich László egy 1707.43 A kuruc haderőben tehát egyszerre folyt az ellátás regulációja és deregulációja. 12 mezei gya- . i. Ezek keretében működött a kuruc hadsereg ellátására hivatott. valamint a szűkös fegyvergyártó kapacitás következtében a csapatok felszereltsége igen gyenge volt. lényegében a végvidéki főkapitányságok beosztását követve (kassai. amint ez 1706-ban ifj. ahol a rendi elképzelések mellett felhasználták a királyi kormányzat által bevezetni kívánt gyakorlat elemeit is. majd később felső-magyarországi hadbiztosként szolgált. nem taktikai korszerűsítést. működését és jogi kereteit rögzítő általános hadiszabályzatot. 196. Még a legjobban felfegyverzett lovasezredekben is csak a legénység 80-90%-a rendelkezett karddal. ló) az állam tulajdonába mentek át. hogy leteszi a „regulát". december 9-én kelt létszámkimutatás . 121. Rákóczi Ferenc XIV. a katona ezeket már csak szolgálati ideje alatt használhatta. 193-194. A katonai közigazgatás egységeit. valamint a 43 mezei lovas. Nem volt jobb a helyzet a gyalogság esetében sem. de a tényleges hadikiadások.ahol hatvan ezredben összesen 42 000 fegyveres vettek számba . hiszen a tiszteknek és altiszteknek jóval több porció járt. egyenruha) intéző hivatali apparátusok elkülönültek egymástól. lőszer és ruházat előteremtésével ez az összeg jóval többre rúgott. lőszer. amely szerinte „olyan gyatra. hanem a kuruc egységek valóban rosszul voltak felszerelve.47 Bár a két intézményrendszer között állandóak voltak a súrlódások. a fegyverzet. 30-50%-a puskával vagy karabéllyal. Ez az adat azonban tévedésen alapult. Ettől kezdve ezek a tárgyak (fegyver. a finanszírozási igényeket és az állam bevételeit.:i. mint például a brigádrendszer. igen bonyolult hadbiztosi rendszer. akkor 1705 és 1707 között a haderő létszáma csak rövid időre haladta meg a 60 000 főt. Lajos követének. érsekújvári és dunántúli) szervezték meg. 1708-ban 40 000. ez eleve gátat szabott a taktika átformálásának is. a Regulamentum Universalét 1707 júniusában az ónodi országgyűlésen iktatták törvénybe. gyakorlatilag teljesnek mondható. az általa bevezetett újítások tekintélyes része. így ezért. ha egymás mellé állítjuk.például a tetemes zsoldhátralék miatt -úgy döntött. Des Alleurs márkinak lesújtó képet festett hadainak fegyverzetéről. A hadsereg fenntartásának költségeit a legjobban talán az szemlélteti. ahol a lőfegyverrel való ellátottság általában 75% körül mozgott. a létszámot. a töröktől visszafoglalt területekkel kiegészítve. m. hanem adminisztratív átszervezést jelentett.45 A hadtörténeti kutatások igazolták. amely 1705 közepére állt össze többé-kevésbé egységes szervezetté. így a hadsereg korszerűsítésében Forgáchnál erőteljesebben épített a hazai hagyományokra.46 A reguláris hadsereg fizetését. A csapatok regularizálását „csak módjával". aminek elsődleges oka az anyagi források elégtelensége volt.és 22 gyalogosezred fizetése 1705 és 1706 között évi 5 693 046 forintot tett ki. ruha. m. Barkóczy Ferenc ezredének esetében történt.

Európa és a Rákóczi-szabadságharc. ezért sokáig csak a hadászati erőegyensúlyt megőrizésére törekedett.. július 4-én. ahol az ellenség gyenge erőkkel rendelkezett.: i. i. Hadtörténelmi Közlemények. a katonaság ellátásának egy részét az adókkal együtt . 1980. hogy a kuruc csapatok nyolc éven át dacoltak a császári hadsereggel. a közlegényeknek pedig egy-egy porció járt. de ahelyett. KISS ISTVÁN: A szabadságharc államának jövedelmei. a pénzbevételek mégis a hadsereg szükségleteinek alig 40-50%-át fedezhették. ezek zsoldszükségletét 4 698 120. 41-63. Hadtörténelmi Közlemények. Hasonló feladatot a kuruc tisztikar nem tudott végrehajtani. vezetési és nem utolsó sorban fegyelmi fogyatékosságai az ellenséggel történt nyílt összecsapásokban sorra kiütköztek.52 Fentiek ismeretében joggal merülhet fel a kérdés. fosztogatásba kezdtek. BENDA KÁLMÁN. m.: A kuruc függetlenségi háború. december 26-án és a Romhánynál 1710. 52 PERJÉS GÉZA: Regularitás és a kuruc hadsereg. l 700 000 forint) együtt alig 15-16 000 000 forint Figyelembe véve. Ezzel időt és lehetőséget adtak az ellenfél hadvezetésének. 11 BÁNKÚn I.: A kuruc függetlenségi háború.: i.a lakosságra hárította. 200-204. 115-116. valamint 34 lovasezreddel számolt. Az ilyen menetteljesítmények mellett nem volt ritka. Hadtörténelmi Közlemények. 199-200. ha az ellenfél soraiban jelentős volt a hasonló harcmodorral és fegyverzettel rendelkező rác és horvát katonaság aránya. számú katonaságot Magyarországra vezényelni. m. 1707. Szerk. (70-77 000 fő) a tényleges létszámok jóval kisebbek voltak. i. A szabadságharc nyolc éve alatt a befolyó adó összege francia pénzsegéllyel (kb. hogy a vesztes csaták után az ország egyes pontjain indított támadással ellensúlyozza a császáriak térnyerését. ám az ellátásnak sokszor hazai földön is „az kardból" kellett kitelni. jelen esetben a fegyvernemi mozgások összehangolásához. illetve a marhakereskedelemből jelentős bevételre tett szert. Kiss István idézett tanulmányában jóval nagyobb bevételekkel számolt 1707 és 1708 között 8 574 000 forinttal. amit a portyázó háborús taktikával értek el. 4.55 . i. Ezt talán a Nagyszombatnál 1704. fö-strázsamestere személyére hat. amit I. és szerezzenek minél több zsákmányt. i. így az ilyen alkalmakkor ők vallottak kudarcot. 426-431. hogy 1706 nyarán Bezerédj Imre portyázó alakulatai másfél nap alatt több mint 150 kilométert tettek meg Felső-Ausztriában.54 A Koroncónál elszenvedett vereségért Károlyi Sándor egységei Joseph Rabattá tábornok csapatain Szentgotthárdnál vettek elégtételt 1704. hogy az adatok valószínűleg téves számításokon alapulnak. 70. mivel képzettségéből fakadóan nem értett és nem is érthetett a reguláris hadviselés metódusaihoz. Rákóczi Ferenc ezredeiben. A Regulamentum Universale rendelkezése szerint például egy mezei lovas ezredes személyére tíz. Jóllehet. Gyorsaságukra jellemző. Ónod. m. hogy a kalkulációkhoz képest. a Regulamentum universale. Fordított esetben a császári tisztek sem értettek a portyázó hadviselés módszereihez. lovára 15. GOTTREICH LÁSZLÓ: Adatok a kuruc hadsereg belső életéről. azok elhárításához. logezreddel. (1955) 2. hogy kisebb császári erőkkel szemben sikerült győztes ütközetet vívni. hogy a gyalogságot szereken vitték a portyázásra. hogy a konföderált rendek államában a kirótt és a hadsereg közreműködésével be is hajtott adó nagysága vetekedett azzal. a ruházatét 801 395 rénes forintra becsülte. Ha tekintetbe vesszük a biztos hátország nagyságát és népességszámát. hogy a gyalogság támogatásával felszámolták volna a maradék ellenállást. 9 THAJLY KÁLMÁN: Tényleges létszámok és hadfelszerelés II. taktikai. a hadsereg az osztrák és morva tartományok megsarcolásokból. Mivel a császári hadvezetés a nyugati frontokon lekötött erők felszabadulásáig nem tudott jelentősebb '° N. lovára nyolc. Olykor több ezredből álló seregtestekkel intéztek támadást.. A Rákóczi-szabadságharc hadserege a mustrák tükrében. KISS I.élelmiszer-kivetés és kvártélyozás formájában . Európa és a Rákóczi-szabadságharc. Elsősorban a gyorsaságra. CziGÁNY ISTVÁN. Győrvárnál 1706-ban. A lovasság mindkét esetben áttörte az ellenség vonalait.. A kuruc hadvezetés viszont képes volt arra. augusztus 3-án. július 5. az „égetések" megváltásából. m. fegyverzeti.. A szövetkezett ország rendjei által elfogadott általános katonai szabályzat. (1986) 137-152. a strázsamester személyére és lovára két-két porciót kapott. m.: Rákóczi hadserege. 187. majd ellentámadásba menjen át. Előfordult azonban az is. Ezek során szinte törvényszerűen szenvedtek vereséget. 115-116. BÁNKÚn I. BÁNKÚT! I. akkor elmondható.50 A tervezett kiadásokkal szemben jóval szerényebb volt az állami adóbevétel. Az általunk ismert források ismeretében magunk is úgy véljük. m. és ott csaptak le. mint például Szomolánynál 1704-ben.51 Mivel a hadsereg ellátásának biztosítását az állam nem tudta központi forrásokból biztosítani. Rákóczi a kuruc hadsereg leglátványosabb vereségét Trencsénnél szenvedte el 1708. A hadászati erőegyensúly A kuruc hadsereg fegyvernemi jellege. 423. a meglepetésre és a mozgékonyságra építettek. N. zömében lovasokból álló serege legyőzte le a háromszoros túlerőben lévő fejedelmi hadat.53 Réthey János csapata pedig 1709 szeptemberében öt nap alatt 400 kilométert száguldott be Alsó-Magyarországon. 99. elsősorban akkor. Bp. hogy megtépázott csapatait rendbe szedje. N. 209-211. (1891) 10-12. a legénység egy része pedig saját fegyverrel és ruházattal rendelkezett. GOTTREICH L. Kölesdnél pedig 1708-ban. 1991.. amikor Siegbert Heister altábornagy alig ötezer fős. január 22-én vívott csaták szemléltetik a legjobban. Bottyán János Erdély elvesztését a Dunántúl elfoglalásával kárpótolta 1705 novemberében. vajon hogyan volt lehetséges. hogy azután Stájerországba betörve okozzanak riadalmat. Bp. Lipót a század első éveiben kivetett az országra. BÁNKÚTI IMRE: A kuruc függetlenségi háború gazdasági problémái (1703-1711).

császári-királyi kézre kerültek a Garam mentén fekvő bányavárosok. a felperzselt föld taktikája következtében a lakosság egyre kevesebb terményt takarított be. A nagyobb várakat (Eperjes. Földvár (1705. 100-123. 55 PERJÉS GÉZA: Taktika és stratégia a Rákóczi -szabadságharcban. vélt és valós árulókat végeztettek ki. Buda. november 16.) előzményeiről és következményeiről. Szatmár) hónapokig tartó körülzárással kényszeríttették megadásra. akik közül Bezerédj Imre és Ocskay László neve a legközismertebb.).).). szeptember 16. vember 16. m. Az erőkoncentrációt ekkor nem csupán a létszámában megfogyatkozott kuruc haderő elleni hadműveletek indokolták. 1991. ám a sikerhez mindhárom esetben hozzájárult a védők között lévő magyar vitézek segítsége.) 302 -303. Bp. szeptember l. hogy az orosz cár vagy a „bécsi király" ellen kezd-e háborút. hadvezérek. generálisok. az egyre jobban dühöngő pestis pedig ezrével szedte áldozatait a városokban. Ludwig Herbeville marsall például Lipótvár sikeres felmentése után 1705 őszén a Csallóközből Erdélybe vezette seregét. és lépésről-lépésre visszaszorult. Bottyán János vezénylő tá bornok levelezései s róla szóló más emlékezetre méltó iratok. ebben a helyzetben a kurucokkal való mielőbbi megegyezést szorgalmazta az uralkodónál. de Béri Balogh Ádám és Palocsay György katonáit már ellenséges érzületű lakosság fogadta. Esztergom elfoglalásával (1706.]. Előfordult azonban. hiszen a kuruc tisztek által oly sokszor lenézett császári lovas had futamította meg a háromszoros túlerőben lévő kuruc sereget. Fólia Historica. i. A tapasztalt hadvezér. Száva. majd 1710 januárjában a svéd és lengyel zsoldosokkal megerősített kuruc fősereg Romhánynál ismét kudarcot vallott. már csak sodródtak az eseményekkel. Rákóczi seregének erejéből már csak két dunántúli diverzióra futotta. mintegy 12 000 fő. és fegyvereit .). Raidling. Ezt a császáriak köldökzsinórjául szolgáló támaszpontrendszert a kuruc hadvezetésnek csak egy alkalommal. Savoyai Jenő. Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. Hosszas alkudozások után a megbékélés okmányát 1711. 1994-1995. a rossz időjárás. 54 CziGÁNY ISTVÁN: Bottyán János. Számos tisztet. A mintegy 20000-25000 katonából álló császári-királyi haderőt 1710 végére fokozatosan 50 000 főre növelték. Pétervárad. A területveszteség is jelentős volt. XIX. Győr. Esztergom. majd földbe szúrta zászlóit. 1883. Jelentősebb várostromra Esztergom kivételével nern került sor. k. A Trencsén alatt elszenvedett vereség hatása katonailag és morálisan is óriási volt. hogy a Dráva. amikor „egy etetéssel huszonegy óra alatt jártunk húsz mérföl det összve" Bezerédj Imre gróf Esterházy Antalnak. BÁNKÚn IMRE: Néhány gondolat a trencséni csata (1708. köztük Ocskay László ezrede állt át az ellenséghez. 10 Az 1704 és 1708 között kialakult hadászati erőegyensúlyhoz kétségtelenül hozzájárult. no- 53 Bezerédj Imre lovai fáradságára panaszkodott. várkapitányok. november 15. akit kezdettől fogva aggasztott a törökök mozgolódása. Először a Dunántúlt. Kassa. Komárom. ahol néha egész helyőrségek néptelenedtek el. amelynek legnagyobb része már csak az amnesztiára várt. kevés volt az élelem. A csapatok ellátása katasztrofálissá vált. ahol katasztrofális helyzet uralkodott. Az államiság megőrzése. letette a hűségesküt az ekkor már halott I. Ez képessé tette az ellenfelet arra. A kuruc hadsereg maradéka. Felszínre kerültek az eddig lappangó ellentétek. Maros folyók mentén fekvő kulcsfontosságú erősségeket (Arad. április 30-án írták 16 A trencséni vereségre és annak hatásaira nézve legújabban Id. a járványok pusztításai. bomlásnak indult a hadsereg. amelyek a kuruc hadiipar és pénzverés fellegvárai voltak. majd Alsó-Magyarországot is kénytelenek voltak feladni. [Bp.. Szeged) a császári csapatok szilárdan a kezükben tartották. József császárra. valamint a kuruc és császári csapatok által alkalmazott „égetések". 1685 -1716. november 4. augusztus 3.) sikerült megszakítani. Erre a kuruc hadsereg fegyvernemi jellemzőinél fogva alkalmatlan volt. Pozsony. majd 1707 elején rövid budai és pesti pihenő után Guido Starhemberg magyarországi főparancsnok megsegítésére a Dunántúlra vonult. Simontornya (1705. hogy egy-egy éjszakai támadás sikerrel járt. 1710 nyarán Numan pasa személyében új. november 11-én csatát nyert Rákóczival szemben. mint például Érsekújvár (1704. Tisza. Eszék. a katonai egységek képtelenek voltak komolyabb ellenállásra. Egy sor kisebb-nagyobb kuruc egység. 1705. hogy a kuruc ellenőrzés alatt lévő ellenséges területeken áthaladva segítséget nyújtsanak a Magyarországon vagy Erdélyben lévő csapataiknak. 63-83. Rákóczi és a kuruc tábornoki kar kemény kézzel látott hozzá a fegyelem megszilárdításához. hanem az egyre aktívabbá váló Oszmán Birodalom katonai fenyegetése is. A vitézlő rend zöme békét akart. ambiciózus nagyvezír került a török hadsereg élére és sokáig nem volt világos. A liptói sáncok ellen 1709 augusztusában fiaskóval végződő hadműveletet leszámítva. 1706 nyarán és őszén viszont a Jean-Louis Rabutin tábornagy vezette had barangolta be a kurucok hátországának számító Hegyalját. november 4. (Archí vumRákóczi anum I/IX. (Vitézek. a portyázásokon kívül a kuruc hadsereg már nem volt képes komolyabb hadműveletekre. Munkács. Szétzilálódott a közigazgatás. Duna.56 Tömeges átállások jelezték. n. A mintegy 15 000 főre apadt kuruc sereget 1710-1711 telén hetek alatt beszorították az ország észak-keleti sarkába.) 40. Simontornya (1705. alá Szatmár városában. hogy a nemesség mellett már a vitézlő rend egy jelentős része is kilátástalannak látta a további küzdelmet. A császári hadvezetés a rajnai és itáliai frontokon bekövetkezett kedvező hadi helyzetet kihasználva 1708 után jelentős erőket csoportosított át a magyarországi hadszíntérre. pontosabban tisztes egyezséget. a falvakban és a hadseregben. miközben a fejedelemség határán Zsibónál 1705. Közli TH AL Y K Á L MÁ N. mivel a háború.). Ekkor már csak nyomait lehetett felfedezni a központi irányításnak. H. Földvár (1705. de Starhemberg tábornagy néhány hét múlva visszavette a várat. 1710 őszére már csak a Tiszántúlt és az észak-keleti országrészt birtokolták.

énekszóval hazaoszlott. Elismerte a Rákóczi által a parasztkatonáknak ado- mányozott egyéni vagy kollektív kiváltságokat. A háborút lezáró békeegyezmény .valójában inkább széleskörű amnesztia -. visszaadta az elkobzott birtokokat. de mindenki számára büntetlenséget biztosított. Velük együtt tartott a kuruc hadsereg közel 3000 katonája. orosz. hanem az emigrációt választották. Bár a rendi sérelmek orvoslását és a vallásszabadság ügyének rendezését az országgyűlés hatáskörébe utalta. lengyel. . a személyükre biztosított amnesztiát. Mivel a könnyűlovasság alkalmazásának előnyeit már a 17. adott körülmények között a magyar rendek és a bécsi udvar legelőnyösebb kompromisszuma volt. (francia. század háborúiban felismerték.ha akarták -. ezért a már ekkor legendás hírű huszárokat tárt karokkal fogadták Európa szerte. akiknek egy része később külhoni. a fejedelem egykori vitézei pedig . hogy a 18. rangjukat megtartva átléphettek a császári haderőbe. század első felében a kuruc megnevezést gyakran a könnyűlovas. 11 megtartva. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós főgenerális a konföderáció számos vezetőjével együtt nem fogadta el a szatmári békeegyezményt. A felkelés volt katonáinak olyan meghatározó szerepük volt a huszárság európai meghonosításában. II. vagyis a huszár szinonimájaként használták. török) fegyveres szolgálatba szegődött.