You are on page 1of 6

26 Szövétnek, 2000, 1.

szám

Az egész világot bejárták a Szent Szőz állítólagos megjelenései. Cikkünk nem nyújtja a mariológia
teljes körő kritikáját, pusztán a megsokasodott jelenések kijelentései közül reagál némelyekre.
Érdemes megvizsgálni, hogy az utóbbi idıben még inkább elszaporodó, és sok helyen valóban életeket
megújító, csodákat produkáló jelenések vajon a Biblia fényében igaznak bizonyulnak-e. Cikkünk elsı
része a fıbb Mária-jelenések üzeneteit tekinti át, második része pedig prófétikus összefüggéseibe
helyezi majd el a jelenéseket, végül a harmadik rész az Antikrisztusról szóló próféciáit vizsgálja meg.
Az, hogy Mária állítólagos megjelenéseinek valamiképpen üzenete van az adventisták számára is, az
legkésıbb a sorozat végén minden bizonnyal nyilvánvalóvá válik.

III/1. RÉSZ

A JELENÉSEK ÜZENETEI

L a Salette, Lourdes, Fatima, Garabandal, Medjugorje… Talán ezek a legismertebb,
katolikus szíveket megdobogtató helyek. Hatalmas tömegeket vonzó városok, falvak
nevei, ahol az elmúlt másfél században jelenéseket láttak. E jelenések különbözıképpen
mutatkoztak be, de végeredményben egy személyre mutattak: Jézus Krisztus édesanyjára,
Máriára. A jugoszláviai Medjugorjeban 1981-ben tőnt fel elıször a jelenés a hat fiatal
látnoknak. A jelenések ismertségére és népszerőségére jellemzı, hogy bár a polgárháború
megakasztotta ugyan az áradatot, ám a becslések szerint kitöréséig mintegy húszmillió (!)
ember látogatott el ide, hogy szemtıl szembe láthassa a látnokokat, s ha lehet, akkor részese
legyen azoknak a csodáknak is, amelyek itt elıfordulnak. Lourdes-ba minden évben
zarándoklat indul Magyarországról is. Gyógyulni vágyó betegeket, lelki életük megújulását
remélı hivıket ragad magával a lelkesedés és a remény.
A katolikus egyház 770 jelenést regisztrált eddig. Az elsı ezer évben mindössze 24-szer,
a következı kilenc évszázadban 375-ször, s a huszadik században, eddig, 370-szer jelent
meg „az Ég Királynıje”.1 Üzenete nagy vonalakban mindenhol ugyanaz a hol itt, hol ott
feltőnı csodálatos hölgynek: megtérés, bőnbánat, bőnelhagyás, Mária üdvtörténeti
szerepének kihangsúlyozása és Isten ítélete a világ felett.
A Római Katolikus Egyház óvatosan, megfontoltan és sokszor szkeptikusan viszonyul a
jelenésekhez. Tisztában van azzal, hogy mennyit ártana Rómának, ha egy egyház által
jóváhagyott jelenés utólag mégis valótlannak bizonyulna. A egyház hivatalos bizottságai
annak ellenére óvatosak, megfontoltak és néha szkeptikusak, hogy az egyház jelenlegi feje,
Karol Wojtyla, azaz II. János Pál pápa elkötelezett híve Máriának, s mind egyháza, mind a

1
Forrás: dr. Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövı (hatodik kiadás). Kisboldogasszony-plébánia,
Eger, 1991.

oldal) A Biblia szerint Isten mindaddig visszatartja a végsı pusztulás szeleit. július 18-án egy csodálatos medaliont látott. Annak. mert „túláradó kegyelmet kapnak azok. Tényszerően vizsgálva a kérdést. „társközbenjáró”. amit azóta több millióan hordanak. A legtöbb vizsgálat a jelenések fı helyein kizárta a hallucináció tényét és a pszichikus okokat. Pál pápa szavaival. 20. A jelenések célját és okát így foglalja össze egy közelmúltban megjelent könyv: „A Szent Szőz édesanyai tevékenységének végsı célja az egyház újjászületése. hogy Fiam titeket el ne hagyjon. Bibliai aspektusból nézve a kegyelemhordozó amulett nem más. A Jézus eljövetelével együtt érkezı ítéletvégrehajtás mindaddig nem éri utol az İt tudatosan elutasító embereket. A jelenés ez esetben tehát egy amulett viselésére buzdított. amelyek az üdvösséget az Istenbe vetett hit következményének látják (például Ef 2:8-9). Érdemes röviden áttekinteni. Oly nehéz. hogy a látnokok következetesen és tudatosan hazudnának. Párizsban. Ha ez így van (bár nyitva kell hagynunk a lehetıséget. amíg a legutolsó. hogy mit vár a világtól saját személyével kapcsolatban.A Mária-jelenések asszonya 27 hivık egyéni megújulását Mária által reméli. mint bálvány. mint „társmegváltó”. A feladat világmérető és történelmi léptékő. Elsısorban a káromkodás elhagyását és a vasárnapi szentmise nélkülözhe- tetlenségét hangsúlyozta. amely viselıje számára biztosítja Isten kegyelmét. hogy a jelenések asszonya miként értékeli önnön szerepét a megváltásban és Isten terveiben. La Salette 1846-ban. ezért annak minden elméleti és gyakorlati következményét (Mária. vagy Istentıl.” (im. „Mária-korszaknak” nevezi. hogy csupán mégis errıl van szó). VI. a franciaországi La Salette-ben két gyermeknek jelent meg a magát Máriának nevezı lény. és az is. hogy a legfontosabb jelenések és látomások által mit üzen a világnak a szép lassan rendszeresen megjelenı asszony. A la salette-i jelenés szó szerint így fogalmazta ezt meg: „Ha az én népem nem akarja megadni magát. a jelenések három fı forrásból érkezhetnek: vagy csupán a látnokok pszichés megnyilvánulásai. mennybemenetele és megjelenései) fenntartással vagy éppen merev elutasítással kell kezelni. súlyos e kéz. hiszen az élı Istent „helyettesíti”. amíg a legutolsó megtérı is oda nem borul a kereszthez. mit sem törıdve azokkal a bibliai kijelentésekkel. sok védelemmel és kegyelemmel jár. és egyre világosabban kirajzolódnak a kontúrok is… A Szent Szőz a fatimai látnok. igen kicsi a való- színősége. és aktív részt vállal az ı lélekmentı munkájából. Protestáns berkekben – teljesen jogosan – meglehetısen rövid úton megoldják a jelenések problémáit: mivel az egész katolikus mariológia meglehetısen kétséges bibliai alapokon nyugszik.” (im. Medjugorjeban például igen széles körő orvosi vizsgálatot folytattak mind a hat fiatal látnok esetében. A hivatalos elvi hozzáállás óvatossága ellenére a katolikus köztudat korunkat. 1830. Ésa 30:18). de itt hangzottak el az elsı figyelmeztetések is a közelgı végsı ítéletre. akkor csak a másik két lehetıség közül választhatunk. A jelenés . mégis egyértelmővé teszi. Lucia által kérte a Szentatyát: ajánlja fel a világot az ı Szeplıtlen Szívének… Ez az önfelajánlás. Így az ember az imádság szavaival kimondja legszentebb ígéretét: mindenben követni fogja az égi Anya útmutatásait. A „Mária-korszak” kezdete Az újkor elsı. számottevı jelenése Labouré Szent Katalin nevéhez főzıdik. kénytelen leszek Fiam kezét rája bocsátani. potenciálisan megtérésre kész ember is igent nem mond hívására (2Pét 3:9. szüntelen kérnem kell İt. akik bizalommal viselik” . a Szent Szőz ígéretei szerint. amelyek egyedül Istenéi lehetnek. de pszichikumuk teljesen egészségesnek bizonyult.oldal) A fenti idézet nem magától a fatimai jelenéstıl származik. Az Egyház Anyjának bolygónkat átfogó munkája napról napra erısödik. vagy Sátántól származnak. illetve viselıi szerint olyan tulajdonságokkal bír. hogy már nem tudom többé visszatartani… Ha azt akarom. 64.

amelynek a Szentírásban semmi nyomát nem találhatjuk. 73. Szentlélek! Mélységes alázattal imádlak.23. ahol minden egyes vércsöppben ott ragyogott ez a szeretet (Róm 8:32. János evangéliumának 14. s fel- ajánlom neked Jézus Krisztus legdrágább Testét.26). hogy üzenetei végeredményben kitıl is származnak. 1Ján 4:7-9). tehát Isten teremtménye felajánlotta a Szentháromságnak Jézus testét. 1. 1Kor 13:4-6)! Az a feltételezés. Adventista szemmel jelentıs hangsúlya van a hét elsı napja magasztalásának. Lelkét és Istenségét. hogy Isten a szeretet. az addig teljesen ismeretlen kis francia falucskában folytatódott a jelenések sora. amikor a kegyelem idejét önmaga Jézus feletti hatalmával hosszabbíttatja meg. akkor teljesen illogikus az a kijelentés. ha a Golgotát szemléljük. La Salette üzenete megerısíti tehát mind Isten törvényének megváltoztatását. Isten szeretetét akkor érthetjük meg legjobban. amelynek vizétıl még ma is ezrek gyógyulnak meg betegségeikbıl. fejezetében ennek hogyanjáról is beszél: elmegy. Fiú. Fatima Következı jelentıs állomásunk 1917. hogy a kijelentés belsı logikátlanságát ez a mennyei lény nem is vette észre: ı. Portugália. Vérét. egyszerően semmi beveszi a jézusi ígéreteket. Az Úr azt ígérte. A la salette-i jelenés ráadásul figyelmen kívül hagyja azt a tényt is. A jelenés így mutatkozott be: „Én vagyok a Szeplıtlen Fogantatás!” Róma 1854-ben hirdette ki Mária szeplıtlen fogantatásának. vissza kellene İt tartani az ítélet végrehajtásától! Isten. Mária a katolikus közgondolkodás szerint ezzel a tanítással Jézus mellé emelkedik. vagyis bőntelenségének dogmáját. de itt hagyja mennyei Vigasztalónkat. Aki a föld valamennyi tabernákulumában jelen van… Jézus szentséges és Mária szeplıtlen szíve által könyörgök Hozzád…” (im. mint teremtmény. s nem szorul rá arra. A IX. A jelenés tehát több ponton is ellentmond a Biblia kijelentéseinek. Külön figyelmet érdemel. hogy velünk marad mindvégig.28 Szövétnek. akárcsak Noé idejében (1Móz 6:7-8). Érdekes. Pius pápa által kihirdetett dogma szerint Mária is bőntelenül született. Három gyermek számára nyilatkoztatta ki magát a jelenés. s amely teljes egészében ellene is mond annak: Máriát kivonja a bőneset óta mindenkit sújtó eredendı bőn hatásai és következményei alól (Róm 5:12. s az övéit soha el nem hagyja (Mát 28:20). s ha ez a Fiú vállalta ezt az áldozatot. hogy feláldozza értünk egyszülött Fiát. A gyermekek a következı imát is hallhatták Fatimában egy angyal szájából: „Legszentebb Szentháromság. 9:12). 2000. Zsid 13:8. hogy teremtménye figyelmeztesse İt. a Szentlelket (Ján 14:16-18. hogy bárkinek is. vérét. Február 11-én egy Bernadett Soubirous nevő lánynak jelent meg a Szőz egy lourdes-i barlangnál. lelkét és istenségét. oldal) Az angyal. mind a „nikolaiták tetteinek” helyességét (Jel 2:6). hogy mai megfogalmazásban már „társmegváltó” az Üdvözítı mellett. Ha képes volt arra. Atya. Ennek hátterén azonban kérdéses. 18). szám gyakorlatilag Isten Jézusban megnyilvánuló szeretetét teszi megkérdıjelezhetıvé. Aki menthetı. hogy a la salette-i jelenés kiemeli a vasárnapi szentmise elmu- lasztásának jelentıségét. a szabott kegyelmi idı lejárta elıtt. s nem véletlen. hogy Jézus elhagyja az övéit. Lourdes 1858-ban Lourdes-ban. egy Fatima nevő falucska. Ez a jelenés tehát megerısített egy olyan katolikus tantételt. s ennek következtében a bőnösök közbenjáró fıpapjává lett (Zsid 7:24-26. bármilyen módon is „munkaköri kötelességére” (1Ján 4:6. amely a papi rend klérusként való folyamatos közbenjárását emeli ki. most sem veszíti el türelmét. A barlangból egy patak fakadt. A rózsafüzér Királynıje néven. hogyan ajánlhatná fel a Fiú Istent a Szentháromságnak? . azt menteni akarja ma is. de nem elhanyagolható azonban az eukarisztia megemlítése sem. aki türelmes volt az emberiség hatezer éves történelmében mind ez idáig. mert csak így lehetett a bőntelen Megváltó édesanyja.

Önvallomása szerint a fatimai jelenés isteni hatalommal bír. ahol Jézus Krisztus egyértelmővé teszi. mert egyedül İ tud rajtatok segíteni. oldal) A fenti két kijelentés szerint a jelenés tehát bizonyos abban. Gyakorlati probléma lehet. A jelenés megígérte Gillinek. A jelenés mégis összemossa a két fogalom jelentését. János Pál pápa „Redemptoris Mater” nyolcezer példányban terjedt el. hogy rendelkezik az üdvösség felett. szerte e vilá. hogy készítsen az általa mutatott mintára egy szobrot. valamint azt az igen széles körben elterjedt nézetet. Érdekes azonban. és ezeket a lelkeket Isten úgy fogja szeretni. sıt még fölé is emeli. hogy bárhol életében) címő enciklikájának borítójáról származik. annak megígérem az üdvösséget. Aki jó volt. a Szentírás szerint azonban ez egyedül Isten privilégiuma (Csel 4:12). mert tisztában voltak vele. vagy a jelenés kijelen- tésére koncentrálunk. „Maria das Neves szintén már az égben van?” „Igen!” „És Amália?” „İ még a világ végéig a tisztítóhelyen marad!” A harmadik „látogatás” befejeztével a jelenések asszonya imádkozott. 90. amely felszólította ıt. aki engedetlen és ke-ményszívő. amikor azt kéri. a poklot. oldal) A jelenés tehát egyértelmően alátámasztja a purgatórium minden bibliai alapot nélkülözı tanítását. (im. július 13-án a következı felszólítást kapták a gyermekek: „Imád- kozzátok a rózsafüzér Királynéja tiszteletére tovább a rózsafüzért. meg akarja alapítani a földön Szeplıtlen Szívem tiszteletét. Imádkozás közben a két dolog. hogy az İ jutalma „vele van”. mint a virágokat. A legidısebb látnok. miszerint Isten mindenki felett közvetlenül halála után hajtja végre az ítéletet. Bizonyára elég csak a Jel 22:12-re utalni. 82. az imádat és a tisztelet gyakorlatilag elválaszthatatlan egymástól. az a pokolba kerül.. amikor a béna ember bőneit megbocsátotta. hogy így kieszközöljétek a világ számára a békét és a háború végét. ahhoz imádkoz- hatom-e. majd az imádság után meg- mutatta a gyermekeknek a kárhozat helyét. hogy trónját díszítsem. Lucia nemrégiben elhunyt barátnıi felıl kérdezte az asszonyt. annál el tudom-e választani az imádatot a tisztelettıl. amelyeket én állítok oda. mivel a kizárólagosság Istent is kizárja. ıket a hívek csupán tisztelhetik. sem a szentek nem lehetnek imádat tárgyai. a tízéves Lucia és a jelenés asszonya között hátborzongató beszélgetés zajlott le az elsı jelenés alkalmával.” (im. Pszichológiai szempontból mindegy. A vízió rettenetes hatással volt rájuk. hogy akit tisztelek. 80. A jelenés 1919-es kijelentésében felmerül Mária és a szentek tiszteletének az a több évszázados problémája. . hogy a bőnöket egyedül Isten bocsáthatja meg. hiszen kijelentése szerint az birtokában van..A Mária-jelenések asszonya 29 Az asszony második jelenése alkalmával ezt mondta: „Jézus. Ráadásul az „egyedül İ tud rajtatok segíteni” kifejezés egy szintre helyezi Máriát Istennel.. hogy a hivatalos tanításra. amely a katolikus és a protestáns szemlélet között feszül. hogy imádkozzák a rózsafüzért Mária tiszteletére. Aki gyakorolja ezt.. Rosa Maria Mystica Pierina Gilli 1947-tıl harmincöt alkalommal találkozott egy jelenéssel. második adventje elıtt senki sem kaphatja azt meg. a Rosa Maria Mysticát. hogy a hivatalos katolikus tanítás szerint sem Mária. vagy akihez imádkozom. 82. a mennybe. Mindenképpen említést érdemel még Fatimával kapcsolatban a pokolról és a purgató- riumról szóló kinyilatkoztatás. A szobor azóta A kép II. Márk evangéliumának második fejezetében a zsidók megbotránkoztak Jézuson. (A boldogságos Szőz Mária a zarándokló egyház gon.” 1919.

1. amit kér. Zsolt 115:2-9). 22:8-9). ı is jelen lesz általuk. viszont annak megfelelıen.) olvassuk. amelyek eredetileg az igaz Isten jelenlétére utaltak volna. Az ábrázolt dolgok tisztelete menthetetlenül a teremtett dolgok tiszteletéhez. és rendszeresen imádkozzanak elıtte” (im. amelyet istenség vagy istenség jelképe gyanánt szoktak tisztelni.” A jelenés tehát egyrészt ellentmond Isten törvényének. esetleg imádni. . Garabandálban 1961. másrészt. megnyilatkozása gyanánt tiszteli. A Révai Lexikon az alábbi definíciót adja a bálvány szóra: „bálvány: mindaz a természeti tárgy vagy emberi alkotás. hozzá intézett imádságot… Ágostonnál (V. hanem csak annak jelképe. a lélekben megélt imádat (Ján 4:23- 24). Az igei kijelentésekben a Szentlélek a bálványok hiábavaló- ságának leírása után mindig a Teremtıre tereli a figyelmet (Jer 10:3-6. Több esetben bálvánnyá váltak azok a tárgyak is. 114. a végsı idıkrıl szóló elemekkel gazdagította eddigi kijelentéseit.”2 Eszerint a tisztelet és az imádat a gyakor- latban mégis teljesen összeolvadt! Garabandál Észak-spanyolország kis helységében. (A jelenések végidı eseményeirıl szóló kijelentéseit cikkem második részében vizsgálom majd meg. akit Mózes követett. a jelenések meghatározása szerint. Mindenképpen meg kell említeni. hogy minél több otthon adjon néhány napra szállást a Zarándok Madonnának. Isten ezért határozza meg egyértelmően a felé irányuló tisztelet módját. Különös figyelmet érdemel ezekben a bibliaversekben a bálványok leírása és a Rosa Maria Mystica szobra közötti feltőnı párhuzam. hogy „az elsı nyugati. Az imádattal keveredı tisztelet még Isten angyalait sem illeti meg. VI. Az egyetlen mód. Az imádat e bibliai módja nem igényel magának külsı tárgyat az imádat intenzitásának fokozásához. A bálványok már a zsidók esetében sem kizárólagosan más Isten imádatát jelentették. ellene is mond az Írás kijelentéseinek. de a Szentírásnak ellentmondó módon (Ésa 40:17) láthatóvá akarta tenni azt az istent. Ha pontosan megfigyeljük a bibliai feljegyzést. imádatához vezet (Róm 1:21-25). sz. este fél kilenc táján négy leány elıtt tőnt fel az asszony. Ez egybecseng a fatimai jelenés óhajával.30 Szövétnek. hogy az egyiptomi Apis bika képére mintázott aranyborjú elkészítésénél nem idegen isten imádatára készült Izrael (2Móz 32). hogy lelki megújulásra és Mária iránti teljes és tökéletes tiszteletre hívják fel a figyelmet. A bálványimádás a vallásformák fokozatában az egyszerő szellemhivés (animizmus) és fétisimádás után következı magasabb fejlettségő rendszer. amely Mária imádatát várja a hívektıl. akkor láthatjuk. ha azok azt válaszreakcióval jutalmaznák is (Ésa 48:5-6)! A katolikus dogmatika a mariológia fejlıdését taglalva megjegyzi. és újra nagy hangsúlyt fektetett az Oltáriszentség komolyan vételére. A jelenés hangot adott annak az óhajának is. Céljuk. június 18-án. megfelel a bálványimádás szótári definíciójának. Az embert. hogy az Úr még abban az esetben is elutasítja a bálványok tiszteletét. A jelenések sora itt egészen 1965-ig folytatódott. amit Isten elfogad. miszerint „kívánatos. A célzott réteg mindenekelıtt a 2 Elıd István: Katolikus dogmatika. fırész.) Mária papi mozgalma A milánói Don Stefano Gobbi atyának adott kijelentések eredményezték e mozgalom elindulását. oldal). 2000. A jelenés ezzel szemben mégis a legmesszebbmenıkig igényt tart rá. ık maguk utasítják vissza azt (Jel 19:10. A bálványimádástól a Tízparancsolat egyik igéje is egyértelmően óvja Isten gyermekeit: „Ne csinálj magadnak faragott képet… ne imádd és ne tiszteld azokat” (2Móz 20:4-5). aki tárgyi dolgok segítségével sokkal könnyebben képes lelki mechanizmusok beindítására. szám legyenek is a szobrok. 120 § 2. Üzenete elsısorban eszkatologikus. Így értették félre a zsidók például a frigyláda jelentıségét is (1Sám 4:1-11). amely már nem magát a tárgyat tartja istenségnek.

134. de a zarán- dokok száma. és vissza kell térni a több imához. oldal . Medjugorje 1981. hogy a pápaság Isten törvényeinek képviselıje ezen a földön. Maga a jelenés így fogalmazta meg üzenetének velejét: „A mozgalom tagjainak engedniük kell magukat vezetni a Szent Szőz által. de sajnos azt sem lehet kétségbe vonni. S ez az a szempont. ı az.A Mária-jelenések asszonya 31 klerikálisok rétege volt. Buzdított a közösségi imára és a világ evangélizálására. de Gray bíboros Glasgow-ban így nyilatkozott: „Tudom.) Mohácsi Zoltán . hogy sok ember lelki élete megújult. Tanulságos a már idézett Elıd-féle Katolikus dogmatika megha- tározása a Mária-jelenésekhez való viszonyról. valamint a jelenések minden bibliai alapot nélkülözı kijelentéseihez való viszonyát tekintve azonban igen egyértelmővé válik. oldal) Egyértelmő meg- ismétlése ez annak. Istennel való kapcsolata megélénkült.§ 3. A jelenés eszerint egyértelmőnek tartja. a pápához való hőségre szólítja fel a mozgalom résztvevıit. aki visszatartja az ítélet szeleit. amikor a jelenések forrását kutatjuk. ami az Isten parancsai- nak megtartására való felszólítás és a katolikus egy. A látnokokra a világ jövıjével kapcsolatos titkokat bízott a jelenés. Medjugorje még nem esett át a Vatikán hivatalos vizsgálatán. vagy azt kiegészíteni akarja. Elsı alapelvünk. fırész 120. és az Isten parancsainak betartása… A lelkek tömegesen eltávolodnak Istentıl. 2. hogy visszatartsam ıket… Egyedül én tudom megmenteni ıket…” (im. fából faragott Szőz Mária-szobor Atikában (Japán). old . A Biblia próféciáit. A jelenések asszonya még ma is ad kinyilatkoztatásokat az azóta felcseperedett látnokoknak.” (im. érthetı módon. Tagadhatatlan. az is tagadhatatlan. Könnyezı. hogy ez a viszonyulás igencsak kérdéses. hogy ilyenek lehetıségét nem zárhatjuk ki. házhoz. hogy a jelenések több ponton is ellene mondanak az írott Igének. Rohannak a romlás útján… Többé már nem elég a ti tevékenységetek. és szorgalmazta azt. hogy ilyenek is legyenek. nyolc gyermek. s az ı szeretetét ajánlja fel a világ megmentése érdekében. feltétlenül elvetendı. illetve annak fejéhez. A jelenés „a béke Királynıjeként” mutatkozott be. s helyezzék el azokat lakásaikban. akinek gondja van a világ megtérésére. Nagyon fontos a pápához és az egy-házhoz való feltétlen hőség. amit a jelenés La Salette-ben már megfogalmazott: ı az.) Összegzés A jelenés tehát közel százhetven éve Mária imádatára szólítja fel az emberiséget.. hogy a hivık újra kezdjék el használni a szentelt vizet és hordjanak maguknál megszentelt tárgyakat. drasztikusan lecsökkent. hogy magánszemélyként a pápa elfogadja a medjugorjei eseményeket… mert erre a jelené- sek gyümölcsei a bizonyítékok. elsı kiadás. Mostar közelében. illetve kijelentéseit vizsgáljuk. (im.) é Medjugorjéban a polgárháború kitörése után sem szőntek meg a látomások.” (VI. Második alapelvünk: ha a jelenés ellene mond a kinyilatkoztatásnak. Isten megengedheti. Drámai az az ellentmondás. az egyház történelmét. „Mit tartsunk a Mária-jelenésekrıl? Alapelvek. hogy sok helyen csodák következtek be a jelenések nyomán. 1. június 24-én kapta az elsı látomást ebben a hercegovinai kis falucskában. 116-117. amelyiknek a legmeghatározóbbnak kell lennie számunkra. 134. amely igen messzemenı következtetések- kel bírhat a katolikus hívek számára is.