1.

tétel: Károly Róbert gazdaságpolitikája

Károly Róbert 1308-1342 között uralkodott. A XIV. század az érett feudalizmus korszaka
Magyarországon. Fejlett pénzgazdálkodás és árutermelés volt jellemző. A rendi monarchia
kialakulása is ebben az időszakban kezdődött meg.
1301-ben III. Andrással az Árpád-ház kihalt. Ezt követően a hatalom az oligarchák
(tartományurak) kezébe került. Károly Róbert V. István dédunokájaként tartott igényt a trónra
a cseh Premysl Vencel és a bajor Wittelsbach Ottóval szemben. Hosszas csatározások és
tárgyalások után a pápa és a magyar főpapság támogatásával szerezte meg a trónt. Háromszor
koronázták meg (1301, 1309, 1310), mire a legitim koronázás összes feltételét biztosítani
tudta (Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által). 1321-ben, Csák Máté
halálával került az egész ország a király kezébe.
A tartományurakkal kapcsolatban gazdasági problémák is felléptek. Mivel III. Bélától
kezdve a mindenkori uralkodó rengeteg birtokot adományozott, emiatt az ezekből származó
domaniális jövedelem rendkívül megcsappant.
Károly Róbert ezért legelőször a feudális monarchiát szervezte újjá:
 visszaszerezte a királyi birtokokat
 a tartományuraktól elvett uradalmakat saját híveinek osztotta ki, így új
nagybirtokosi réteget hozott létre (Garai, Lackfi, Báthory)
 a birtokokat ezentúl honorként és nem magánbirtokként kapták a nemesek,
vagyis hivatali időre. Ezáltal teljesen a király kegyétől függtek.
 A megadományozottaknak birtokaik arányában magánhadsereget kellet
kiállítania. A király erre az ún. banderiális hadseregre támaszkodik. (Csak az
ország védelmekor vehette ingyen igénybe.)
Károly Róbert ezekkel a lépésekkel alapozta meg hatalmát és ezek tették lehetővé, hogy
további reformokat hajtson végre.
Gazdaságpolitikájának kulcsszava a regálé jövedelem. Ez olyan jövedelem, amely a
királyi rangból kifolyólag jár az uralkodónak, ellentétben a domaniális jövedelemmel, amelyet
a birtokok jogán kap, a legnagyobb földesúr lévén.
Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben. Főként aranyat, ezüstöt és sót
bányásztak. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot kívánta támogatni. A bánya
monopólium reformjával érdekeltté tette a földesurakat a bányák megnyitásában: a birtokos
megkapta a bányabér (urbura) egyharmadát. A bányabér az aranykitermelés egytizedét ill. az
ezüstkitermelés egynyolcadát jelentette. Magyarország európai viszonylatban is jelentős
mennyiségű nemesfémet bányászott: évente 1 tonna aranyat és 10 tonna ezüstöt.
Jelentősebb jövedelem volt ennél a pénzverés monopóliumából származó bevétel. A
kitermelt aranyat, ezüstöt a termelők kötelesek voltak beváltani. A beszolgáltatások során kb.
40-50%-os haszonra tett szert az uralkodó.
A király az alsó-magyarországi bányászat fellendítésére külföldi bányászokat hívott az
országba. Itt új központok jöttek létre: Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya. A
pénzveréshez firenzei pénzverő mestereket hozatott. Az jó minőségű új pénz, az aranyforint is
firenzei mintára készült. Váltópénzként az ezüstdénár szolgált. Hogy az aranyforint
megtarthassa értékét, a királynak le kellett mondania az évenkénti beváltásról (kamara
haszna) és a pénzrontásról.
Ezen jövedelem pótlására vezette be az első állami adót: a kapuadót. Ez
jobbágytelkenként évente 18 dénár fizetését jelentette.
A harmincadvám, mellyel a fellendülő kereskedelmet adóztatta meg tovább növelte az
uralkodó bevételét.

Nagy Lajos (1342-1382) aktív és nagyhatalmi külpolitikát folytatott.a pápai jövedelem egyharmadát is lefoglalta.  Egyazon nemesség elve: a kisnemesektől a bárókig a nemességet ugyanazok a szabadságjogok illeti. kivéve a nemesi föld örökítését. biztosította a nemesi szabadságjogokat. a pénzbegyűjtés szerveit. A rengeteg hadjárat leapasztotta az apja által felhalmozott kincstárat. saját bírót választhattak) és a szabad királyi városok (csak a királynak adóztak. A harcok fedezésére nőttek a földesúri terhek. 1335-ben a visegrádi királytalálkozón Luxemburgi János cseh és III. Az ipar fejlődését mutatja a céhek megjelenése. fallal vehették körül magukat. amely a jobbágyi terhek egységesítését jelentette. A feudális gazdaság Mátyás (1458-1490) idején teljesedett ki. Lajost tette meg örökösévé. ezáltal a hatalmuk is növekedett. 1351-ben ezért gyűlést hívott össze. Ha nincs örökös. A cseh uralkodóval egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonalról állapodott meg.)  A jobbágyokat megillette a szabad költözés joga. (háramlási jog. A városok két típusa alakult ki: a mezővárosok (földesúri függésben vannak. amely halálbüntetés kiszabására is feljogosította őket. saját önkormányzatuk volt). Kázmér lengyel királlyal tanácskozott. Ha a nemzetség kihalt.  Aviticitas: ősiség törvénye: a nemesi birtok sérthetetlen. Károly Róbert kiépítette a kamarákat. terheiket egy összegben fizethetik. Ezek élén a kamaraispánok álltak. ekkor élte fénykorát. A szabad királyi városok Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt váltak önálló renddé. a föld a királyi kincstárra száll. elidegeníteni nem szabad. akkoriban Nekcsei Demeter fogta össze. Az egész rendszert a tárnokmester. a nagybirtokosok tovább gazdagottak. a nemzetség oldalági ága örököl. (Esetenként pallosjoggal is bírtak. . A király –kihasználva a pápaság meggyengülését.  Úriszék: a nemesek ítélkezhettek a jobbágyok ügyeiben. A gyermektelen Kázmér pedig Károly Róbert fiát. Károly Róbert utódja. melynek keretein belül több új dolgot is törvénybe iktatott :  Megújította az Aranybullát. fiscalitas)  Bevezette a kilencedet (nona). Emellett élt az invesztitúra jogával.