You are on page 1of 439

PAUL B R U N T O N

MISZTIKUS
TANÍTÁSOK

Az eredeti mű címe
The Notebooks of Paul Brunton,
volume one: Perspectives

Fordító
Zsiday Viktor

Lektor
Geréb Tamás

TARTALOM
Előszó . . . 7

1

A Keresés... 9

2
Gyakorlatok Keresőknek... 27

3
Lazítás és Visszavonulás . . . 35

4
Meditáció kezdőknek... 45

5
A t e s t . . . 64

6
Érzelmek és etika . . . 78

7
Az intellektus... 94
8
Az ego . . . 109

9
Születéstől az újjászületésig . . . 122
10
önmagunk gyógyítása . . . 137
11
A negatívumok: Sötét árnyék vetül a világra . . . 151
12
Visszatekintés életemre . . . 162
13
Az emberi tapasztalat... 174

A művészet mint a kultúra része . . . 189

15
K e l e t . . . 201

16
Az é r z é k e k . . . 218

17
A vallásosság iránti igény . . . 236

18
Az áhítatos é l e t . . . 248

19
A relativitás uralma .. . 262

20
Mi a filozófia? . . . 280

21
Mentalizmus . . . 316

Az ihlet és az22
Önvaló . . . 332
23
Kontempláció haladóknak... 351

24
A benned rejlő béke . . . 372

25
Világelme az egyéni elmében . . . 386
26
A Világidea . . . 407
27
Világelme . . . 420
28
Az Egyetlen . . . 427

ELŐSZÓ

Egy filozófiával foglalkozó könyvet nem úgy kell forgatnunk, mint más könyve-
ket. Nem kell arra számítanunk, hogy azonnal mindent megértünk, és emiatt
nem is kell elbizonytalanodnunk, ha gyakran nem értünk meg bizonyos dol-
gokat elsőre. Ekként viszonyulva az olvasottakhoz fel kell figyelnünk minden
alkalommal arra, ha egyes mondatok vagy gondolatok a szív mélyéről intuitív
választ váltanak ki (ezt nem szabad összekeverni a fejben történő logikus meg-
értéssel). Amennyiben az előbbi bekövetkezne, minden alkalommal abba kell
hagyni az olvasást, félre kell tenni a könyvet, és át kell adni magunkat a sza-
vaknak, amik ezt az érzést kiváltották. Hagyjuk, hadd végezzék el azok a saját
módjukon feladatukat. Nem kell mást tennünk, csak befogadónak maradni, és
csendben lenni. S éppen az ilyen módon kiváltott, bennünk visszhangzó vála-
szok segítségével találhatjuk meg végül azt az ajtót, amely a belső lényünkre
nyílik, s világosság lesz ott, ahol korábban nem volt. Amikor átlépünk azon az
ajtón, és belépünk abba a fénybe, akkor már a könyv többi része is könnyen
érthető lesz.

Ha úgy érzed, hogy azok az elvek, amelyek ebben a könyvben szerepelnek, iga-
zak, ne felejtsd el, hogy az Igazság iránti hálád legjobb kifejezési módja az, ha
használod őket. A lelki béke azoknak a díja, akik bölcsen keresnek, és fáradha-
tatlanul dolgoznak törekvéseik megvalósításán.

A KERESÉS
Hogyan találjuk meg utunkat - Önálló utak - Szervezett csoportok -
Önfejlesztés - Tanítvány/Tanító

Az Önvaló keresése nem más, mint az emberiség boldogság utáni hosszú kuta-
tásának utolsó állomása.

Amikor egy ember elengedhetetlen szükségét érzi önmaga megbecsülésének,
akkor meghallotta az Önvaló csendes suttogását. Ettől kezdve különböző uta-
kat s módokat fog keresni, hogy kivívja ezt az önbecsülést. Ezzel kezdetét veszi
a Keresés.

Ennek a Keresésnek a legfontosabb pontja az ego szívének megnyitása az
önvaló felé.

Nem azoknak szól ez, akiknek egy társasági eseményre van szükségük minden
vasárnap délelőtt, ahol megmutathatják szép ruhájukat és szép beszédeket hall-
gathatnak. Azoknak szól, akik valami felsőbbrendű szükségét érzik az életben,
aminek átadhatják magukat, akik nem elégszenek meg azzal, hogy megkeresik
mindennapi kenyerüket vagy kellemes foglalatosságokkal ütik el az időt. Milyen
ügy, milyen feladat lehet fontosabb, mint az, hogy az élet magasabb célját meg-
valósítsuk a Földön?

Egy szent küldetés okán vagyunk itt, ebben a világban. Meg kell találnunk azt,
amit a teológusok léleknek, a filozófusok pedig Önvalónak neveznek. Olyasvalami
ez, ami egyszerre van karnyújtásnyira, s végtelen távol is. Életáramunknak,
énünknek, tudatosságunknak titkos forrása ez. Mivel azonban életenergiánk folya-
matosan kifelé áramlik érzékszerveinken keresztül, mivel énünket folyamatosan
a testünkkel azonosítjuk, s mivel tudatosságunk soha nem merül el önmagában,
az Önvaló szükségszerűen megfoghatatlanná, elérhetetlenné válik számunkra.

Négy cél van, amit a filozófia kitűzött az ember elé: 1. ismerje meg önma-
gát; 2. ismerje meg Önvalóját; 3. ismerje meg az Univerzumot; 4. ismerje meg
önmaga viszonyát az Univerzumhoz. A Keresés eme célok megvalósításának
folyamata.

Ez az Ideál az, ami élettapasztalatunk minden fázisának titkos fontosságot
kölcsönöz. Ez a cél az, amely olümposzi fenséget ad ismeretlen férfiaknak és
nőknek. Ez a Gondolat az, amely felemeli, megváltja és dicsőségessé teszi az
emberi létezést.

Egy nagy célnak szentelt szerény élet maga is naggyá válik.

Nem csupán a lelki önfejlesztés iránt érdeklődő maroknyi elithez szól mindez.
A legkomolyabb igazság ez, amely minden ember számára fontos, bárhol is
éljen.

A miszticizmust gyakorlók, a különböző jógairányzatok követői és a spirituá-
lis igazságokat keresők gyakran hajlamosak a Keresést a mindennapi életüktől
különállónak tekinteni éppúgy, ahogy a bélyeggyűjtő és az amatőr kertész is úgy
tekint hobbijára, mint amit normális életéhez kellemes kiegészítésként hozzáte-
het. Ez alapvető hiba. A Keresés nem valamiféle komoly hobbi vagy az unalmas
hétköznapokból kiszakító kellemes foglalatosság. Hiszen maga az életünk a
Keresés. Akik ezt nem értik meg, azok különccé, énközpontúvá válnak, fel-
sőbbrendűnek érzik magukat, szektariánusok lesznek, téríteni kezdik a másként
gondolkodókat és a még fel nem készülteket, és megpróbálják másokra ráeről-
tetni, ami nem való nekik.
Akik elválasztják a Keresést mindennapi létezésüktől, azok elzárják magu-
kat a további gyarapodás legfontosabb tényezőjétől. Álmodozókká válnak, és
elvesztik a valóságérzéküket. Ugyanakkor, amikor ezeknek a hibáknak bárme-
lyikét megemlítjük egy Keresőnek, igen ritkán ismeri fel, hogy ez rá személyesen
is vonatkozik. Sokkal inkább azt gondolja, hogy ezekbe a hibákba mások esnek
bele. Ennek pedig az az oka, hogy sokkal fejlettebbnek tekinti magát, mint ami-
lyen valójában.

A Munka benned kezdődik - valamely belülről érkező impulzus, gondolat,
érzés, idea által vagy egy korábban látott tárgy, személy, tanító válthatja ki,
esetleg egy könyv, egy előadás, a Természet vagy egy műalkotás. De jöjjön akár
belülről, akár kívülről, Te vagy az, akinek el kell fogadnia. Ám ha azt kérdezed,
hogy miért éppen abban a pillanatban történt ez, arra nem lehet más válasz,
mint hogy minden dolgok Forrása így akarta.

Az intuíció, amely a Keresés kapuihoz vezetett - éppúgy, mint bármely más
valódi intuíció - egy apró szikra, amelyhez kétféleképpen viszonyulhatsz: két-
kedéssel, habozással, másoktól származó negatív vélemények elfogadásával
kiolthatod, vagy éppen ellenkezőleg: megerősítheted a hit, engedelmesség és
pozitív vélemények meghallgatásával olyanoktól, akik folytatják vagy be is fejez-
ték a Keresést.

Az utazás ott kezdődik, ahol éppen vagy. Lehet, hogy megismétled más utazók
tapasztalatát, akik itt és ott, ebben és abban a kultuszban, vallásban, hitben
keresték azt a táplálékot, amely belső éhségüket csillapítja. Évek telhetnek el
ezzel a kereséssel, de akár egy ilyen vallásban vagy azon kívül ér véget, egy nap
valami történik veled. Az elmédet hirtelen megértés tölti el, szívedet pedig béke.
Ez a tapasztalat hamarosan tovatűnik, de emléke sokáig megmarad. Olyan bol-
doggá tesz, hogy vágysz rá, hogy megismétlődjön. De úgy tűnik, hogy éppen ez
az a dolog, amit akaratlagosan nem tudsz elérni. Ha ismét megtörténik, ott foly-
tatod a Keresést, ahová az valójában tartozik - önmagadban. Nem fogsz többé
erre-arra keresgélni, hanem saját magadban kezdesz el komolyan munkálkodni.
Meg kell tisztítanod személyiségedet, rendszeresen meditálnod kell, és ihletett
könyveket olvasni.

Amikor a tétova vágy valami olyasmi után, amit a világi élet nem tud kielégíteni,
elviselhetetlenné válik, az azt jelezheti, hogy készen állsz a keresésre.

Először lehet, hogy valamilyen fizikai vagy lelki szenvedés vezet ehhez a
Kereséshez, de fokozatosan rájövünk, hogy ez a negatív hozzáállás nem elég,
s valami sokkal pozitívabbra van szükség: célunkká az válik, hogy felismerjük
az emberi létezés titokzatos célját.

mert a fájdalom már túl sok volt ahhoz. a mondatokból megnyugvást. akinek élete annyira intenzív. a gondolatokból békét. Még azok is. legtöbbször korábbi életeikben az előbbi úton jártak. Alig akad olyan ember. hogy gondolkodását az igaz elvek mentén tartsa. hogy gyakorlatilag ez az egyetlen út. Összeegyeztethetetlen-e a belső élet a világi élettel? A vallásos-misztikus taní- tások és gyakorlat általában ezen az összeegyeztethetetlenségen alapszik. hogy keressük a lelkiséget . Bárki. s arra az elhatározásra jutnak. hogy az élet valódi értékét csak akkor ismeri fel az ember. Nem érzünk késztetést arra. A tradicionális tanítások is megerősítik ezt. Az első út csábítása azonban olyan nagy. Némelyeknek az írásokban foglaltak megindítják szellemi energiáit. Az oldalakból ihletet merít. s csak azért hagytak fel vele. barátok. hogy az ember megélhetését megkeresi és ambícióit kitölti.„nincs remény az emberiség számára".mint Ráman Maharisi mondta egyszer nekem szkeptikusan . hogy ne tekintsük messzebbre. Nem érezzük szükségét az igazság. Min- den más foglalatosság csak másodlagos lehet ehhez képest. akiknek több szabadidejük és kapacitásuk volt erre. amit az emberiség követ. a hét- köznapi örömök. tulajdon és család. az élet megfoghatatlan oldalát. s legyünk elégedettek ezzel. hogy . marad fölösleges ideje és ereje. akkor . rendszeres olvasása segíteni fog neki abban. Általában amellett. amelyet a magasabb igények kielégítésére lehet és kell fordítania. ha már megta- pasztalt mindent. ami megtapasztalható. hogy felismerje életének valódi értelmét. melyeket olyanok alkottak. hogy elviseljék. Lehetséges az is. vagy akár egy tanító keresésének.ahogyan tévesen gondoljuk. hogy a lelki tanítók tanításait hallgatva és azokat elhíve jut el ugyanide. Ám ha ez igaz lenne. Ennek ellenére az általánosan elfogadott nézőpont az.azon írások segítségével. hogy nem marad ideje lelki szükségleteinek kielégítésére. saját intelligenciáját használva . imádkozásra és meditá- cióra. Ez a leggyorsabb és legkönnyebb út. mint a munka. megértheti ezeket az absztrakt tanításo- kat. akik látszólag a második utat követik. aki hajlandó őszinte erőfeszítésre. Az ember legfontosabb feladata. tanulásra. Nem úgy szervezzük meg a mindennapjainkat.s ha úgy kívánja . Az írások tanulmányozása. Ez a leghosszabb és legfájdalmasabb út.Lehet. hogy maradjon idő elmélyült gondolkodásra.

sem az intellektuális tevékeny- ség nem léphet be. Egy kicsivel több határozottság Dánia hercege részéről. A halogatás végzetessé válhat. a Hamletet. s aztán megint újrakezdünk. ahová az emberek félig megszületett törekvéseiket és meg- bénult reményeiket temetik. mint ha egy komoly eseményen százak jelenlétében mondta volna ki. ám tartósabbá is teszi azokat. hogy ezeket a tanításokat élni kell. a leginkább hajlamosak tévutakra keveredni. ame- lyek a drámát zárják. S ami az elméjükbe íródik. létezésének legtiszteltebb alapja. holnap befejezünk. hogy legyen élete legszentebb célja. hogy elérjük az ered- ményeket. akik ettől szenvednek. éppúgy kötni fogja a fogadalma. az előbb- utóbb tetteikben is megnyilvánul.valami érdemeset kezdenek életükkel. hanem szívünk mélyén. elkerülhető lett volna. Ebben a szent csendben életét a Keresésnek szenteli. A „később" talán már túl késő. Ám ebben az esetben a darab nem . A kemény munka okozta nehézségek hozzák elő a lélek valódi erejét. S habár senki más sem hallja ezt a felajánlást. Legfőbb ellenséged a határozatlanság. ahová sem az érzelmi moraj. mentálisan túlfeszített és művészi temperamentumokkal bíró emberek. nem beszélni róluk. amely megnyílik előttük. Shakespeare is ennek a témának szentelte nagy művét. Nem érzelmeinken keresztül érezzük. Hajlamosak elfelejteni. Ez az ember életének legtartósabb vállalkozása. A Keresés nem olyasvalami. Az ideges. amit ma megkezdünk. Az ellenállás megnehezíti. Nem térden állva vagy földön csúszva közeledünk Istenhez. akik legnagyobb számban járják eme lelki ösvényeket. és minden mást ennek kell alárendelnie. s a tragédiák sora. Telve van a világ emberekkel. Ez kell. s nem is tud róla. Óvakodj attól a hatalmas temetőtől. s nem is gondolatainkon keresz- tül közelítjük meg Istent. Nem! Az isteni jelenlétet abban a mélységes földöntúli csendben érezzük. Megigézi őket a tanulás és kísérletezés cso- dálatos világa.

hogy az ember egyáltalán hajlandó legyen ezt a tanítást meghallgatni. A győzelem madara végül annak az embernek a vállára száll. akiknek elméje eléggé érett. Nem csak hiba lenne. elárulják azt. hogy kérlelhetetlenül és a végső következ- tetésig utazzon az igazság útján.ha hagyja. . hogy hibái tanítsák. és bizonyos intellektuális érettségre. Szükséges még az akaraterő a mélyebb elemzéshez. hogy személytelen nézőpontot megszokott nézőpontjáról és a vágy. Nem szabad. hogy hogyan szenvedett Hamlet saját határozatlanságától. hanem hogy mit teszel. a képesség. de nagy veszteség is számára. Senkinek sem szabad csak azért visszatántorodnia ezeknek a tanításoknak a tanulmányozásától.hordozta volna azt az üzenetet. mert úgy érzi. Ahogy a Bhagavad-gitá mondja: „Egy kis tudás is nagy veszélyektől ment meg". Nem mondhatjuk azt. A magasabb igazságot helyesen csak azoknak lehet átadni. A filozófiának csupán pár éves tanulmányozása is egy- értelműen a tanuló hasznára válik élete folyamán. Akik nem hajlandók a végső igazságot keresni. amelyet a szerző akart átadni. hogy zavarodottság nélkül befogadja. hogy hozzájárulhassanak a belső élet kiteljesedéséhez. aki mer. A ma bolondja a holnap bölcse . hogy mit tehetsz. de kellő mennyiségben rendelkezésre kell állniuk. hogy meg tudja érteni. Nem az szá- mít. hogy valaha is megtalálják. hogy meglássa értékét. Mindenféle módon segíteni fogja öntudatlanul is ebben az életben. mert elérhetetlennek hiszik vagy reményvesztetten feladták a célt. hogy ezeknek az előfeltételeknek tökéletesen és teljességükben jelen kell lenniük - hiszen ez csak a végeredménye és nem a kezdete lesz a Keresésnek -. és akiknek ítélőképessége eléggé fejlett. A Bölcs Hit győzedelmeskedik. és egészen egyértelműen segítségére lesz halála után következő létformájában. Egy bizonyos etikai érettségre van szükség. hogy a belső gyengeség vagy a külső körül- mények megakadályozzák az alkalmazásától. hogy a Keresés kútját tudatosan vagy tudatlanul önző motívumok szennyezzék be. akik felkészültek rá.

hogy az isteni misztériumokra méltók lehetnek. sokkal jobban járnak. hisztériásak vagy pszichopaták azt gondolják. amikor egy kritikus döntésnél félredobja vágyait. hogy nagyon tökéletlen. faji köteles- séghez. s így nagyobb sikerrel vághatnak neki a Keresésnek. ha konfliktusba kerül ezzel a magasabb Kötelességgel. ha helyrehozzák az életüket vagy megváltoztatják életmódjukat. amelyet kívülről kényszerítettek ránk. Eddig támogatta az egót azáltal. ám most rájön. ott is voltak ellenségei. föladja az egót. minden alkalommal. Nagyfokú arcátlanságra vall. fel kell adnia az ego gondolatait és vágyait.ami még rosszabb . a szenvedélyeket. nincs menekvés. feladja az egót. hogy legjobban magát gyűlöli. társadalmi. mielőtt ő maga is a legtöbbet kapná. amire a Fény az ösvényen (Light on the Path) úgy utal: „A lábak megtisztíttatnak a szív- ből kifolyó vérben". Minden alkalommal. Mindenkinek keresztül kell jutnia ezeken a fázisokon . ha neurotikusok. A Keresés nem a gyöngéknek való. akiknek érzéseit személyes pszichológiai problémák kötik gúzsba. amelyet egyszerűen követni kell. Azok. legjobban magát szerette. Mindenféle szolgai ragaszkodás bármilyen személyes. itt is. Mielőtt elkezdte volna a Keresést. A jelölttől nem kisebb áldozatot követelnek. s hogy mielőtt a szellemi mélységekben el tudna merülni. Ha el akarja érni az út magasabb fokozatait. s túl kell jutnia a különböző személyek és tárgyak által kiváltott érzelmi reakciókon. A kezdőnek azzal a nézettel kell elindulnia. se nem kellemes. kemény munkával kell elválasztania önmagát ezektől a töké- letlenségektől. meg kell hajoljon s el kell tűnjön. most azonban csak egy ellen- sége van: önmaga. amelyet szívesen és jó kedvvel kell követni.Nem egy olyan út ez. A Keresés kezdete se nem könnyű. a herceg. Mielőtt a Keresést elkezdte volna. annak minden kötelességével együtt. hanem olyan út. minden alkalommal. amikor meditációban elcsendesíti nyughatatlan gondola- tait. a tevékenységeit fegyelmezi.nincs kibúvó. mint a saját énjét. amikor a testet. Rákényszeríti a megalázkodásra. Ez az. hogy készen álljon.a teljes önfeláldozást követeli végül tőle. Az embernek csak egy Kötelessége van: hogy felismerje a benne rejlő istenit. s otthontalan vándorként távozott a vadonba. feladja az egót. és . feladta királyi pozícióját. hogy azonosította magát . Belső hangjának kény- szerítő hívására Gautama Buddha. A Keresés a legtöbbet követeli tőle.

hogy csak totális erőfeszítéssel változtathatjuk meg sikeresen. Ismerhetsz akár száz könyvet is a miszticizmusról. de nem helyes abból a szempontból. ugyanis minden igazi misztikus felhasználja az ima és a tisztító önmegtartózta- tás erejét. valamint egy mester segítségét is. hanem egyben mentá- lis szokás is. Értelmünkkel ki tudjuk javítani ezt a hibát. és meg kell próbálnia a magasabb ént erősíteni. hanem az intuícióval foglalkozik. hogy nem megy eléggé messzire. ellentét- ben az egyszerűbb misztikus úttal. amelynek egyetlen fontos követelménye van . hogy más mondja el neki. és úgy dönt. aki továbbra is az egót imádja azt hívén. Ez az út három fontos részből áll. Minden vallás és tanítás autentikus misztikus tapasztalatát képezik azok a köz- ismert és alapvető állítások. és önmagunkban lakozik. Annyira mélyen belénk rögződött. Nem az első és nem is az utolsó jelölt lesz. de mégsem bizonyos. A Webster-szótár definíciója szerint a misztikus olyan személy. hogy inkább első kézből szerez tapasztalatot erről. mint a hétköznapi személyiség. A miszticizmus nem az intellektussal. de a megrögzötté vált szokással továbbra is foglalkoznunk kell. Világosan meg kell érteni. hogy van lelke. miszerint a lélek létezik. Ez az erőfeszítés a Keresés.vele. ám most meg kell tagadnia az egót. Sajnos csak nagyon kevesen jutnak el erre a szintre. a Bódhiszattva útja az. misztikussá válik. más. hogy ismered magát a miszticizmust. Ez egy jó definíció. hogy csak a filozófiai keresés. amelyet itt ajánlunk és leírunk. aki „a meditá- ciót tartja az igazság megszerzéséhez vezető legfőbb módszernek". A hibás önmeghatározás nem csupán metafizikai hiba. hogy a Felsőbbrendű Énnel teszi ugyanezt. Amikor az ember belefárad.

hogy a filozófia magasabb kívánalmakat támaszt. A misztikus eredményei elsősorban személyes hasznára válnak. A küzdelem a végső igazság felé és az isteni lélek keresése egyéni feladat. Ha ez a jóindulatú ideál a kezdetektől előttünk van. Ez nem egyszerű út. a mások tanítására szolgáló intellektuális képesség (2) és a szolgálat (3). amelyek együtt alkotják a személyiségét. hogy az Ösvényen sokan járnak. Tömeges előrejutás és tömegmegváltás itt nem lehetséges. ha eléri a filozófiai szintet. A filozófiában nincs és nem is lehet szekta. míg a filozófus eredményei mind a saját. hogy a legmélyebb együttérzéssel irányítsuk azokat. veszélyes hiba megpróbálni kikerülni a személyes jelleget és mások spirituális feladatait magunkra venni. személyes erőfeszítésre és intuitív fejlődésre próbálja rávenni. . ám nyilvánvaló előnyöket is élvez. nem kínálja a csoportlét kényelmét és a „csorda" támogatását. és nem is könnyű. akik tapogatózva keresnek. ismét felvesszük emberi ruhánkat. Az utazónak meg kell tanulnia lemondóan. de kevesen a választottak". kezdd el! Vannak. és szi- gorúan egyedül kell végrehajtani. hogy egyetlen út létezik számára. melyben lelked dicsőséggel eltel Ezer láthatatlan erő vár. Amint a Bhagavad-gítá is rámutat. akik abban az illúzióban élnek. Minden egyes tanítványnak meg kell tanulnia. Ugyanakkor csak egyetlen gyümölcsöt terem: a belső békét . részleges magányban járnia az utat. hiszen az eredményei is nagyobbak. Ez azonban nem igaz. „Sokan vannak a hivatottak.ellentétben a háromszoros úttal. amelynek azonban három gyü- mölcse van: a béke (1). De az abszolút igazságot kereső számára ez az egyetlen út. hogy saját maga ismerje föl önnön isteni voltát. Vissza fogunk fordulni az örökkévaló Csend legszéléről. mind a társadalom hasznát gyarapítják. hogy segítsen még Ne félj! Kezdd hát. Ezért egyéni gondolkodásra. Ezért nem meglepő. Az egyedülálló tanuló szenvedhet bizonyos hátrányokat. hibáznak és elbuknak.csak: a meditáció gyakorlása. A filozófia megpróbálja rávezetni az embert. múltjától és személyes tulajdonságaitól függően. akkor a végsőkig ragasz- kodni fogunk hozzá. Ne félj! Még ebben a percben kezdd el A Munkát. mint a miszticizmus.

Igaz. Akárhogyan is legyen. hogy végső soron az egyetlen vezető és tanító a felsőbbrendű én. Nincsen valójában ellentmondás a között a két dolog között. és kövesse a tanítványság útját. hogy támaszkodjon önmagára. előbb-utóbb valamilyen testi diszharmónia. hogy egyszer arra biztatjuk a tanulót. a tanítvány. nézz szét három helyen!" Valójában lehet. hogy akár harminc helyen is próbálkoznia kell. de nem szabad túlzásba vinni. hogy semmilyen külső segítségre nincs szüksége. avagy elméjét egy hitrendszerre bízza. és nem pocsékol el éveket. Nem szabad egyértelműen elfogadnia az első tanítót vagy első tanítást. aki útjába akad. annál valószínűbb. mentális változás. az ember soha nem menekülhet alapvető magányos-Hágától. megtöri a varázst. Ám ugyancsak igaz. amikor késze támaszkodás fontos tulajdonságok. és az is igaz. hogy keressen egy mestert. mert akkor tévedésekhez vezetnek. A két tanácsot könnyen közös nevezőre lehet hozni.értve ez alatt. és ismét visszavezet az egyedüllétbe. Kövesse inkább Konfuciusz praktikus tanácsát: „Mielőtt vásárolsz. hogy ha megérti. hogy egyre . ha túl korán véli úgy. Még ha azt képzeli is. nincs szüksége semmilyen baráti kézre? Nem! Egyszerűen csak azt jelenti. Valójában a Felsőbbrendű Én egy emberisegítőhöz fogja vezetni. Szerencsés az a tanuló. de minél hosszabb ideig tart. míg máskor azt javasoljuk. és ha valóban jól képzett vezetőt keres. ám egy napon az élet visszakény- szeríti önmagához. hogyha jól végiggondolva szánja csak rá magát. hogy végül eléri a célját. hogy tanítójának kiválasztása az egész életét jobb vagy rosszabb irányba terel- heti. Ez a Keresés türelmet és önmérsékletet követel. hogy a tanulónak nem kell vezetőt keresnie. hogy nem szabad örömében meggondolatlanul elfogad- nia az első vezetőt. A végsőkig tehet társada erőfeszítésekkel bármilyen illúziót teremthet. mielőtt telje- sen kompetens tanítót vagy teljesen igaz tanítást talál. érzelmi megingás jelentkezik. hogy tévútra keveredhet a tanuló. Időt kell szakítania a dologra. és nagyon jól végig kell gondolnia. Azt jelenti mindez. Helyes. hogy a Felsőbbrendű Én vezetheti és taníthatja is a tanulót. aki önmagát irányítva és inspi- rálva nem lép tévutakra. a szerelem és a barátság perceiben. akkor a mester fokozatosan abba az irányba tereli. hogy másokkal vagy mások által elérte a boldogságot. akkor nagyon válogatósnak kell lennie . hogy életét egy tanítóra.

könyvek és írások formájában . sem pedig más szerzők vagy iskolák tanításainak teljes kizárása. Valóban szükséges szent földekre. hogy elutasítsa egy érdemes mester felajánlott segítő kezét. arrogánssá válni. Amit keresünk. ha szépek. ha azt akarjuk. • jók és igazak? . hogy szükségünk van minden segítségre. Meg kell tartanunk szabadságunkat és függetlenségünket a választásban. akkor is legalább könyvekre szüksége van. Miért ne követhetnénk egy másik ember gondolatait. s a szerénység védelmező erejét kell gyengéden ápolni. amit a jelen kor vagy . ha ön- fegyelmezéssel megfizetjük ennek az árát. Ha pedig csak most kezdi a Keresést. A szentség és tanítás itt is megtalálhatnak. Az igazság az. hogy szinte minden tanítványnak szüksége van egy tapasztalt tanítóra és könyvekre. Az egyensúly megváltó erényét kell buzgón keresni. hogy az önmagunkra támaszkodás útját járjuk. hogy marad- junk önállók. akkor a Felsőbbrendű Én fogja elvezetni egy mesterhez. De egy ilyen mesterrel való kapcsolat alapja nem lehet sem a szolgaiság és az intellektuá- lis lebénulás. ahol most vagyunk. inkább támaszkodjék önmagára. Nyilvánvaló. ha aktívan keresi a Felsőbbrendű Ént. hogy önbecsülésünk megmaradjon. hanem értelmesen kell követnünk azt a parancsolatot. Egyetlen kereső sem lehet olyan ostoba. Könnyű az önteltség csapdájába esni. szent helyekre utazni és távoli gurukat felke- resni? Az igazság az.a múlt bölcs és erős személyei adhatnak nekünk. az éppen ott van. vagy akár egy belső hangot beképzelni. hogy ezek egyikére sincs szükség. Ha pedig a második tanácsot követi. Vajon valóban olyan nehéz ezt elhinned? Csak akkor van jogunk. hogy az önmagunkra támaszkodás útja veszélyekkel teli. Nem vakon. Valójában olyan gyengék és tudatlanok vagyunk.

A filozófia által megkívánt morális (újra)tanulási folyamat nem pusztán kegyes vasárnapi iskolai reménykedés. szexuális önuralom. Súlyos tévedés úgy tekinteni a misztikus folyamatra. hogy felkészületlenül egy véglegesnek tűnő rendszert formalizáljon. hanem azért is. ahol értelmetlen fecsegéssel lehet elütni az időt. s nem is spirituális vezetőkről való pletykálkodást. mint megvilágosodáshoz vezetnek. feltéve. Enélkül a gyakorlatok veszélyesek lehetnek az elmére. Nem különböző csoportokhoz vagy társaságokhoz való csatlakozást jelent. alázatosság. vagy elfeledtethetik néhá- nyukkal. Őszinte tanulók időnként összegyűlő kis csoportja komoly segítséget nyújthat minden résztvevőnek. akkor lehet. hogy kreatív maradjon. vagy akár mindőjükkel. hogy kutasson. . igazság szóban és gondolatban. Nem azért. amely elvezethetne az igazsághoz vagy egy adeptushoz. mintha az főleg eksztázi- sokon és révületeken át történne. hogy alapvető spirituális hasonlóság van közöt- tük. hogy a Keresés útját valójában mindenki egyedül járja. a személyiségre és az egészségre. megsebzett érzelmeken. becsületesség magunk- kal és másokkal szemben. és a tapasztalat által erősítse meg ideáit. Egy iskolának nem csak azért kell léteznie. hogy tanításokat adjon át. hanem azért. Valójában ez a meditációs gyakorlat által kifejlesztett idegi érzékenység és pszichológiai változások okozta gyakor- lati szükségszerűség. fájdalmas áldozatokon és melankolikus lemondásokon át vezet az út. A leginkább kívánatos erények: nem ártás a tettekben és érzésekben. ha az egyéb feltételek hiányoznak. Nincs akkora utazás. A valódi spiritualitás az elsajátított tudás alkalmazását jelenti és a belső élet törvényeinek való megfelelést kinek-kinek a saját egyéni képességei szerint. hogy a gyakorlat- ban ellenőrizze saját elméleteit. hogy az ilyen találkozások több zavarhoz. Ha ez akár csak egy tagból hiányzik. Éppen ellenkezőleg: legalább annyira megtört szíveken.

amivel foglalkoznia kell annak. hogy rosszabbak vagyunk. A filozófus nem érheti el. azaz a jógának egy formája. amely felfedi spirituális fontosságunkat. mind a filozófia mesterévé vált és ezután kész a következő lépésre: feláldozni énjét a végső cél oltárán. mint aki egy lábon próbál megmászni egy meredek hegyet. hiszen csak ezek után érthetjük meg. Csak az találhatja meg. De végül ezek a felfedezések a helyes irányba visznek. érzésekre és viselkedésre. mint gondoltuk. és elég bátrak vagyunk ahhoz. mert ő a létezés értelmének csupán elméleti oldalával foglalkozik. A lámpást. saját magadban kell meggyújtanod. Mindezt pedig nem egy hirtelen cselekedettel kell elérni. és nem az egész univerzummal. A jóga mint pszichológiai tanulmány és önfegyelmezés. Ennek az útnak a végső fázisa ugyanis meg- követeli. Egyiket sem lehet kihagyni. mert csak magával foglalko- zik. és nem olyan bölcsek. hogy minden nap minden percé- ben ezen dolgozunk. . Soha nem fogod jobban megérteni a Világot. hanem úgy. Ezért kell a jógát és a filozófiát úgy tekinteni. hogy az én valódi természetét megismerve ezt a tudást az élet egészére alkalmazzuk: a gondolatokra. fedi fel személyes jelentéktelenségünket is. aki a legmagasabb megismerésére tör. amely az embert a végső megismerés meredek hegyén viszi. A jógi nem érheti el a végső célt. kétségtelenül néhány meg- alázó felfedezésre jutunk. Ez az utolsó szakasz a csúcs felé. mint hittük. Ez az állandó figyelem valójában a koncentrációnak. hogy mi a hivatásunk és mit kell tennünk. aki nem képezte magát jógamódszerek segítségével. Amikor a Legtökéletesebb fenséges fénye ránk ragyog. hogy annak fényénél nézzünk magunkra. aki mind a jóga. Utunkat átgondolatlan és éretlen vallásos hozzáállással kezdjük. valamint a filozófia tanul- mányozása a szellemi újraképzés részeként: ez a két legfontosabb feladat. végig a gyakorlás folyama- tosan változó és megújuló útján.Ugyanaz a fény. mert az ember úgy járna. amely megvilágítja számodra a Világot. és végül elérkezünk a mindent magába foglaló és mindent meghaladó filozofikus élethez. mint önmagadat. majd tovább- haladunk a meditációs kísérletekhez és a miszticizmus személyes megtapasz- talásához vagy a metafizika racionális absztrakcióihoz. mint a két lábat. Azt találjuk. és nem képes rá.

hogy folyamato- san elmélkedünk élettapasztalatainkon. ahhoz. hogy bátorítsa erőfe- szítéseinket. Mivel azonban a Felsőbbrendű Én a Logosz egyik sugara. a meditáció művészetének gyakorlása. Az Önvaló bölcsességében rámutattam. és örömteli felvillanásokkal mutatja meg magát. Helyénvaló és elfo- gadható. ha valaki az elsővel beéri. mert az magában foglalja az elsőt is. Amint könyvemben. amikor eljutunk arra a felismerésre. negyedjére. hogy az Igazság felfedje önma- gát. Végül pedig. mert a másodikhoz is az elsőn át vezet az út. testi ösztöneit az animalizmustól. és később. Az út mindenre kiterjedő erőfeszítést követel. mint a „második születés". az ember nem is juthat máshogy közelebb hozzá. Ez az állítás feltételezi. mint egyesek gondol- ják. és csak arra vár. Egyik ösvény sem zárja ki a másikat. és ez a filozófus saját tapasz- talata. azok számára a második a kívánatosabb. mint a „belső szó". Először. Második lépésként a múlt bűneinek és hibáinak megbánása szomorúvá teszi. a magunkban rejlő Logosz jut el hozzá. A második út végső célja az Abszolút. A világi és lelki értékek közötti állandó különbségtétel is része ennek az útnak. hogy az élet teljessége és értelme mit jelent. hogy a Lélek valójában a saját legbelsőbb énünk. elkezdő- dik a meditáció rendszeres gyakorlása. de akik a filozófiai nézőpontot elfogadják. vagy ahogyan legutolsó könyvemben neveztem. A Keresés állomásai eléggé jól elkülöníthetők. a Nagy Üresség. Az érzelem fegyelmezése és a sze- mélyiség egoizmustól való megtisztítása. Az első az egyesülés a Felsőbbrendű Énnel . Csak akkor fogjuk tudni. Ezért aztán nincs is nagy különbség a gyakorlás módjában. mint az. Harmadik lépcsőként aszketikus vagy önmegtagadó fegyelmezésnek veti alá magát. . Igy teremtődnek kedvező körülmények ahhoz.Meg kell tisztítania szívét az egoizmustól. Ez a filozófia állítása. hogy fölfedhesse magát. Mindkét cél egyaránt kívánatos. a vallásos elmélyedés és ima éppúgy hozzá tartozik. Először is az ember szívében megszületik a vágy a lelki fejlődésre. hogy az Igazság állandóan jelen van. Krisna Bhagavad-gíta-beli tanítása szerint két út van a végső eléréséhez. mivel mindkettő a Valósággal hozza kapcsolatba az embert. hogy tanuljunk belőlük.de nem a Logosszal. Az emberbaráti cselekedetekkel megkoronázott önfejlesztés idővel elő fogja hívni az Önvaló kegyelmét.

Ennek az áldásnak azonban olyan ereje van. és ne tégy úgy. mint ő. sokkal inkább a tanítványban az eme gondolatok által keltett lelki erő a lényeges.s minden igaz Keresés ilyen -. az csak az első lépés lesz egy megalázó és fájdalmas zuhanás felé. a mester nem fogja azt megtagadni. Ne tettesd magad másnak. Ha azelőtt helyezed magad a spirituális presztízs magaslataira. Ha a keresés mindenre kiterjed . az ember lényé- nek mind a négy szférájára ki kell terjednie: az érzelmire. Szenvedésre kény- szerítheti az egót annak érdekében. Bárkinek. ne öltsd magadra a Tanító büszke köntösét. A lelki útmutatásra éppoly nagy szükség van ma. mint ami vagy! Ha egy vagy a tömegből. Mivel azonban az ego a spirituális keresés álcája mögé is könnyedén képest elbújni. E négyoldalú megközelítés miatt a feladat sokkal bonyolultabb. az intellektuálisra. hogy szüksége lesz egy külső tanítóra. Ha nem ragaszkodsz az igazsághoz. hogy a belső gyengeséget megszüntesse. aki figyelmez- teti ezekre az útjába kerülő veszélyekre. mint azt a legtöbb misztikus hiszi. aki az Önvalóban tanítójára talál.hogy eléljük a célt. a tanítvány és a vezető közötti viszonynak azonban meg kell változnia. Ennek azonban célja van: a belső fény felé vezető első lépések érdekében tör- . mint valaha. hogy kiérdemelje egy mester személyes figyelmét és tanítását. hogy időnként a jelölt személyes vágyai ellen dolgozhat. sosem fogod megtalálni. mégis lehetséges. A vakhittel való követés át kell. emberi létezésünk minden oldalának egyesülnie kell. Ugyanakkor minden jelölt keresheti és meg is kaphatja áldását. Nem igazán a tanítótól származó emberi gondolatok számítanak. Kevés jelölt eléggé érett ahhoz. mielőtt a Mester vagy Isten odatett volna. s nem csupán egyre kell támaszkodnunk közülük. mintha akképp tudnál cse- lekedni. hogy adja helyét az intelligens hittel való követésnek. az akaratira és az intuitívra. nem lesz szüksége egyéb tanítóra.

Sankara is elis- merte. Csak a valóban őszinte Keresés motiválhat egy ilyen kérést. hogy valóban érdemes erre a címre. . szokatlan. Hegel és Thoreau nagyon közel jutottak az Igazság küszöbéhez. barátságos. okkult erőkkel megáldott vagy bármilyen másféle ember. Mentes-e a szerelmi vágytól. először mindenképpen meg kell bizonyosodnunk róla. 5. hogy valóban kérjük-e az áldását. ki kell javítania a már meglévő tudásában előforduló hibákat.tétlik. vissza kell fognia bűnös dolgok elkövetésétől. 2. meditációs tevékenysége segítésével meg kell nyitnia számára a misztikus ösvényt. a Gondolkodók földjének legnagyobb elméje. El kell ezért gondolkozni azon. 3. Legalább három elvárás létezik egy lelki tanítóval szemben: tökéletes hozzá- értés. Csak aki már önmagában legyőzte a gonoszt. a haragtól és a hatalom csábításától? Ha nem. morális tisztaság és mélységes emberszeretet. amely nem személyes tapasztalatból ered. soha nem lehet olyan hatékony. amelynek ez a gyökere. Góvindapadának. Csak aki már felfedezte önmagában az isteni lelket. mielőtt ezt a szerepet mások élete felett próbálja eljátszani. és ez kell. mint az. hogy milyen sokkal tartozik Tanítójának. de egyértelműen alkalmatlan arra. segíthet másoknak ugyanezt felfedezni önmagukban. mint Spinoza. kiegyensúlyozottan kell fejlesztenie a tanítvány mentális képességeit. hogy kiemelkedő. könyörületesen bátorítania kell. mert nem volt Tanítójuk. 4. Majdnem lehetetlen megbizonyosodni az Igazságról egy Tanító segítsége nélkül. Kant. a pénzéhség- től. valamint 6. hogy mestere-e magának. hogy legyen a Nyugat modern hagyomá- nya is. Ez a Kelet ősi hagyománya. hogy egy mester tanítvánnyá fogadjon bennünket. a hírnév vonzásától. akkor lehet. Az olyan tanítás. Hat feladata van a tanítónak: 1. Még Indiában. Nincs kibúvó. hogy segít másoknak ugyanezt elérni. Ezért a Nyugat olyan nagy alakjai és félelme- tes intellektusai. ám nem tudtak belépni. az vállalkozhat rá. okos. Ne feltételezett okkult erőiről és gyógyító erejéről próbáljunk megbizonyo- sodni. új tudást kell átadnia a tanítványnak. hogy tanít- ványokat vezessen a mennyek királyságába. Ennek az állításnak a magyarázata az Igazság nehezen megérthető jellegéből adódik. Ellenőrizzük inkább azt. Ha lehetőség nyílik.

Elhalasztani lehet egy ilyen kapcsolat újrateremtődését.egy másik a megvi- lágosodott bölcs ihletett mondásai közül. mert az ember. hogy a Buddha éppen így. Tudnunk kell. amiket másoknak átad. Mennyire különbözik ettől Lao-ce egyszerű sze- rénysége. Az az ember a legalkalmasabb arra. ő azt mondta: „A Bölcs durva gyapjúruhában jár. mintha a teret fény töltené be. Legjobb elfogadni ezt a vonzást. mintha énje rabságból szabadult volna ki. akkor ott kell hagynia a katedrát. nem pedig a formális.Elengedhetetlen. Csak egy tanítványa volt életében. hogy egy lelki tanító önmaga is megfeleljen azoknak a taní- tásoknak. és hajlamos arra. Az emberiség nagy részét mentális sötétségben szenvedő halandók teszik ki. és helyet kell foglalnia a tanítványok között. Nyilvánvalóan ennek számos oka van: a rivaldafény szeretete és saját felsőbbrendűségének érzése csak kettő ezek közül.ami miatt azonban a Buddháknak szükségszerűen maguknak. akihez nem annyira tapasztalata. hogy ugyanezt a munkát újrakezdd. hogy ez a valódi beavatás. mielőtt maga is befejezte volna tanulmányait. hanem valamiféle intuitív vonzás vezet. a tanítványnak része lesz egy eksztatikus egyesülésben tanítója lelkével. A tanítványt valószínűleg annyira elragadja ez az élmény. A mennyei misztériumok nyugati tanítványa általában nagyon mohó. és mintha a béke lenne az élet törvénye. „Tudni. lehetőleg az utolsó sor- ban. hogy azelőtt tanítani kezdjen. bárcsak minden nap meg- . hogy egy Buddha megjelenése igen ritka jelenség. ám elkerülni nem. A szemé- lyes bizalom és az ebből eredeztethető intellektuális függés a jelei annak. de úgy élni. Ezt az elvet nem cáfolja az. mintha nem tudnál: ez a bölcsesség csúcsa" . hogy egy korábbi életben már kapcsolatban voltatok. aki alatt folyamatosan dolgoztál. Ez ugyanis annak a jele. Amikor a tanító elfogadja a tanítványt. tanító nélkül érte el. és saját maga megtapasztalta volna az igazságot. hogy arra vágyik. jósága vagy erői. hogy tanítód legyen. A tanítvány meg fogja érteni. hogy korábbi inkarnációkban tanító és tanítvány voltatok. akihez a sors elvezet. Olyan érzése lesz. Ezekben az ügyekben a sors mondja ki az utolsó szót. de keblében kincset hordoz". A Buddhák küldetése éppen az emberek nagy részének megvilágosítása . Az igazságot nem lehet tanító nélkül megismerni. ám milliók halála után. vagy akár egy későbbi időpontban. és nem Buddhák. ugyanaz az ember lesz. Ha erre képtelen. saját erejükből kell elérniük a megvilágosodást.

Amikor az ember végül megtalálja önmagát.történne. hanem egyenesen eljuthat saját belső valóságába. amikor már nincs szüksége egy külső emberi Szimbólumra. Inkább csak csodálatos kapcsolatuk és a végül elkerülhetetlen célba érés jeleként kell erre tekinteni. . leghosszabb és legna- gyobb küzdelemben. akkor majd vállvetve állhat tanítója mellett a legrégibb. Ez azonban lehetetlen .ez a tapasztalat csak hosszú időközönként ismétlődhet meg.

Habár igaz. ami szenvedélymentességhez. hogy ezt a célt elérje. Igy válhatunk alkalmassá arra. hogy teljesebb személyi- séget fejlesszünk ki. GYAKORLATOK KERESŐKNEK Hangya hosszú ösvénye . sokkal hamarabb elérheti célját.jó karmájuk vagy a kegyelem ereje folytán . a misztikus intuíciót. Legtöbbünknek kemé- nyen meg kell dolgoznunk. Ahhoz. az önzés és a materializmus mocsarából. a morál átalakulásához és a gondolatok koncentrációjához vezet. Aki a megvilágosodást keresi. hogy kiemeljük magunkat alacsonyabb természetünk mélységeiből.spontán megvilágoso- dásban részesülnek anélkül. Fejleszteni kell a vallásos áhítatot. az érzelmek. Az intellektuális megértés nem elégséges. hogy néhányan . ahol éppen találja magát. a morális értékeket. Ezeket az ideákat csak nagyon komoly önfegyelmezéssel lehet elérni. s ha hajlandó lépésenként haladni. Nem ugorhatunk rögtön a csúcsra. és nem ott akarja kezdeni. ahol egyszer volt vagy szeretne lenni.Az önmagunkon végzett munka Ha valaki nem túl büszke ahhoz. hogy ott kezdje el a munkát. . ám az ilyenek igen kevesen vannak. mint a kevésbé szerény. az érzelmek uralá- sához. annak először is ki kell emelnie magát a vágy. amelyen minden magasabb bölcsességet keresőnek át kell haladni. A Hosszú Ösvény a Keresés korai fázisait jellemzi. hogy előtte magukat ilyen megtisztító folyamatnak alávetették volna. ezért ezek a fázisok mindig értékesek maradnak. nagyra törő emberek. hogy az Önvaló alászálljon az ébrenléti tudatosságba. először meg kell tisztítania magát. amelybe belesüllyedt. a racionális gondolkodást és az aktív cselekedeteket. hogy megláthassuk a fölöttünk fénylő eget.

amely (1. Magában foglalja ez a morális újratanulási folyamatot. de elkerülhetetlen leigázását és a kreatív imagináció használatát kontemplatív gyakorlatokban. a pihenés. Most szükségessé vált. Szükségünk van bizonyos vagyonra. mert azt gondoltam. Alátámasztandó azonban.) pradnyából. amely elutasítja azt a világnézetet. a spirituális célok érdekében. a test és az érzések időszakos. részben pedig azért. A nél- külözéssel teli élet nem kielégítő és általában nem esztétikus.) a sílából áll . Azt fogják mondani. s azt mondja.Sok Jógi kritizálni fogja ezt a háromrétű utat. hogy a feladatom leginkább a meditáció oktatása. hogy hatékonyan. Bármennyire is telve lehet ifjú éveiben a kereső idealisztikus elképzelésekkel a világi értékekről. érdemes felhívni rá a figyelmet. mert mások oly sokat foglalkoztak ezekkel. a (2.) a dhjánából. amelyek lelki fejlődéséhez szüksége- sek. azaz a meditációs gyakorlatból.ez utóbbi alatt az önfeláldozó viselkedést értik. hogy még azok a dolgok is. az egyedüllét. zavaró dolgoktól mentes szoba vagy szép kilátás! Ám ezek a dolgok pénzbe kerülnek. a karakterépítést. hogy megváltoztassuk a hangsúlyt. nincs ingyen. és nevetni fognak az ihletett cselekvésre hívó szavakon. Lekicsinylően nyilatkoznak majd a metafizika megismerésének szükségességéről. hogy itt nem csupán a saját értelme- zésemet mutatom be. hogy szépségben élhessünk. hogy a medi- táció önmagában elégséges. Részben azért nem írtam ezekről az aspektusokról vagy nem írtam róluk eléggé mélyen. egy csendes. amelyet tanulásra és meditációra fordíthat. legkevésbé látványos és felekezeteken túli értelmében. hanem nagyon is drága. annak legben- sőbb. csak akkor szerezhetők meg. . hogy a buddhizmusban a cél elérésére ugyancsak a háromrétű utat javasolják. egy finom. mely szerint a nél- külözés és a nyomor az egyetlen helyes út a spirituális kereső számára. Írásaim egyik hibája. és felhív- juk a figyelmet ezekre az eddig elhanyagolt utalásokra. idővel rájön. elegáns környezet. és esztétikus otthonra. A csend. ha van elég pénze. hogy az egyszerű élet és kisszámú tulajdon sokkal helyesebb. ezért tévképzetek alakulhattak ki az ezeket illető véleményemről. Milyen sokban segíti például a meditáció sikerességét egy rendezett otthon. azaz a magasabb megértésből és (3. az imádságot. Létezik olyan vélemény. hogy nem vagy csak röviden és felületesen említettem meg a Keresés bizonyos részleteit.

Egyszerű életet élni nem ugyanaz, mint nélkülözni. Igényeink és vágyaink véget
nem érők, és spirituális energiáink megőrzése céljából időnként gátat kell szab-
nunk ezeknek. Ám ez nem jelenti, hogy minden szép dolgot ki kell hajítanunk az
ablakon csupán azért, mert nem elengedhetetlenek vagy nem funkcionálisak.

Amit korábban Patandzsali Jóga-szútrájában az ajándékok el nem fogadásának
fordítottak, azt Mahadevan tulajdonmentességnek fordította. Ez a jelentésbeli
különbség fontos. Az idea - ez világosan látszik - az, hogy elkerüljük az olyan
terheket, amelyek a figyelmet elvonják.

Mit jelent valójában a világról való lemondás? Elmondom. Amikor az ember
szembesül a halállal, amikor tudja, hogy egy-két órán belül eltávozik az élők
világából, amikor lediktálja végakaratát és lemond összes földi tulajdonáról.

Nem a világ áll utunkban, és nem is erről kell lemondanunk, hanem mentális
és érzelmi kapcsolatunk a világgal. Csak ezen kell változtatnunk. Maradhatunk
ott, ahol akarunk, anélkül hogy asrámba vagy kolostorba vonulnánk, ha belül
megváltozunk.

Van valami őrültség abban a gondolatban, hogy csupán azért tettek minket ebbe
a világba, hogy aztán elzárkózzunk tőle!

Az univerzumban jelen lévő isteni erő felismerése vagy az ebben való hit elérése
három lépésben lehetséges. Először is közvetlenül valamely megvilágosodott
embertől vagy inspirált írásokból hallanunk kell az igazságról. Másodszor, folya-
matosan ezekről a Nagy Igazságokról kell gondolkodnunk. Harmadszor, az
elmének magába kell fordulnia, mély kontemplációban.

Figyelmesnek kell lennünk, meg kell értenünk az emberi természet, az egoizmus
és az emberben működő hajtóerők mélységeit és magasságait. Azért van erre
szükség, hogy jobban megértsük magunkat és másokat is, hogy jobban tudjuk
szolgálni őket, és egyben önvédelemként is nagyon fontos a saját keresésünk
során.

Aki erre az útra lép, annak igen sokat kell tennie. Folyamatosan próbálnia
kell javítani jellemgyengeségeit, fejlesztenie kell az elfogulatlan gondolkodást,
rendszeresen meditálnia kell és állandóan a magasabb felé kell törekednie.
Mindenekfelett az ego feladásának tudományában kell előrejutnia.

Mutassatok egy embert, aki kitartóan és rendszeresen tanul, gondolkodik és
meditál. Egy olyan embert fogtok mutatni, aki elszánta magát, hogy kitörjön a
hús börtönéből, és afelé halad, hogy a Lélek szféráiba emelkedjen - igaz, sok év
és több élet tovatűnhet, míg célját eléri. Ez az ember megtanult kérni, keresni
és találni.

Mielőtt ezeknek a soroknak az elmélyült olvasásába kezdenénk, az alázatosság
és az imádság légkörébe kell burkolni szívünket. Az egyikre azért van szükség,
mert az isteni kegyelem lesz az, ami tevékenységünk gyümölcsét végül majd
megérleli. A másikra azért van szükség, mert ezt a kegyelmet kérni kell. S bár-
milyen homályosak legyenek is időnként a dolgok, amik ebben a könyvben
olvashatók, a leírt igazságokba vetett hit és magasabb énünk belső vezető ereje
segíteni fog, hogy tovább haladjunk előre. Az ilyen magasztos kitartás az, amely
a Felsőbbrendű Én kegyelmét megvilágosodott megértés formájában elhozza.

Mikor erre a belső ösvényre lépsz, az első lépéstől az utolsóig, időnként próbák
elé fogsz kerülni. Ezek a próbák azért vannak, hogy kiderüljön a tanuló bátor-
sága, hogy mire érdemes valójában, és kimutassa a valós és nem csak képzelt
erősségeit és gyengeségeit. A nehézségek, amelyekkel szembesül, próbára teszik
tudását, eredményeit, és megmutatják, hogy elég ereje van-e ahhoz, hogy tel-
jesítse ezeket a próbákat, vagy kiderül, hogy ezek meg tudják törni. Az átélt
szenvedések tanulságokat vésnek a szívébe, és megtisztítják. Az élet a tanító és
a bíró is egyben.

Minden cselekedetet tudatossá kell tenni, és tudatosan is kell végrehajtani.

Az önfegyelmezés, az etikus viselkedés és a misztikus meditáció gyakorlása
- mindezek szükségesek, ha a belső meglátáshoz vezető magasabb tapasztala-
tokat keressük.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 31

A vágyódás a magasabb felé nem elég. Tanulással, fegyelemmel és erőfeszítés-
sel kell együtt járnia.

Aki diadalra akar jutni, annak előbb meg kell tanulnia kitartónak lenni.

Az intuíciótól kezdve, amely a kereső elme legkorábbi útmutatója, az eksztati-
kus önkívületi állapotig, amely a megvilágosodott misztikus utolsó tapasztalata,
számos akadály tornyosul előttünk, amelyeket fokozatosan le kell győznünk,
hogy az eredményeket elérjük. Három csoportba sorolhatjuk ezeket az aka-
dályokat: azok, amelyek az ember kontrollálatlan vágyaihoz, azok, amelyek
énközpontú érzelmi világához és azok, amelyek előítéletes gondolkodásához
kapcsolódnak. Kritikus önelemzés, lemondás és aszketikus gyakorlás: ezek
segítségével a filozófiai tanulmányok mély morális és intellektuális komolyság-
hoz vezetnek, amely lerombolja ezeket az akadályokat és előkészíti a keresőt a
valódi előrejutásra.

Lehet, hogy a kezdő gyakran megbotlik és elesik, de mindig felállhat. Lehet,
hogy hibázik, de az elkövetett hibákat mindig kijavíthatja. Ha elkeserítő körül-
mények és hosszú kiesések ellenére is folytatja a keresést, elszántsága nem lesz
hiábavaló. Ha semmi más eredménye nem lesz is, legalább a kegyelem erejét
kiválthatja. Ha kétségek gyötrik, mint a legtöbb emberrel ez előfordul, akkor is
kitartóan ragaszkodnia kell a reményhez, és újult erővel kell a gyakorlásnak
szentelnie magát, amíg ez a hangulat el nem múlik. Nyugodt belső középpon-
tunk felé fordulni bonyolult művészet. Még pár percre is igen nehéz megtenni,
és csak a gyakorlás segíthet az előrejutásban. Minden pillanatban, ha a kereső
figyelme lankad s elkalandozik, azonnal vissza kell terelnie helyes irányba.
A létezés spirituális alapjának tényszerűségéhez való ragaszkodás olyan művé-
szet, amelyet csak állandó gyakorlással és sok-sok sikertelenség árán lehet
elsajátítani. Töretlen elszántsággal kell folytatni a keresést, még akkor is, ha a
nehézségek és saját gyengeségei igencsak megnehezítik ezt. El kell határoznia,
hogy akkor is folytatja útját, ha gyengeségeiből eredő események hátráltatják.
Éppígy nem szabad kétségbeesnie, ha sorsának alakulása lassítja előrejutását.
A nehéz időszakokban nagy szükség van a türelmes kitartásra. Megéri kitartani
és mindig emlékezetünkbe idézni, hogy a rossz karma időszaka egyszer véget
ér. A lényeg, hogy semmilyen körülmények között sem szabad feladnunk, ám ez
nem jelent letargikus lemondást, sem belenyugvást bármibe. A keresőnek fenn

kell tartania életkörülményeit, és meg kell próbálnia megragadni, vagy ha nincs,
megteremteni a legkisebb esélyt is a pozitív változásra.

A Keresés nem pusztán metafizikai tanulmányokból vagy csupán meditációs
gyakorlásból áll. Mindkettőre szükség van, ám még ez sem elég. Saját tapasztala-
tainkat is meg kell vizsgálnunk, és meg kell próbálnunk feléleszteni intuíciónkat.
Mindenekfelett a keresőnek el kell határoznia, hogy hűségesen követi a filozófia
etikai ideáljait és gyakorolja morális tanításait.

Hiába tanulod meg mindezeket az igazságokat, ha ismereteid csupán intel-
lektuálisak. Alkalmazni kell őket saját környezetünkben, a szív mélyében kell
érezni őket, s végül szilárd alapokra kell őket helyezni a Tudatosságban, ahon-
nan erednek.

Tegyük szokássá, amíg természetünkké nem válik, hogy kedvesek, megbocsá-
tók és együttérzők vagyunk másokkal. Mit veszíthetünk? Talán pár apró dolgot,
egy kevéske pénzt, egy órát vagy egy vitát? De lássuk be, mit nyerhetünk!
Szabadulást a személyes egótól, érdemet az Önvaló kegyelméhez, több szere-
tetet a bennünk rejlő világban és több barátot a rajtunk kívüli világban.

Nem csak mások számára nem kívánatos, hogy felkészületlenül és megtisztulás
nélkül spirituális szolgálatba kezdjünk, de saját magunk jólétére is határozot-
tan veszélyes!

Az egyetlen valós felhívás spirituális szolgálatra csak egy valódi mestertől vagy
saját Magasabb Énünktől jöhet. Ha az egóból származik, akkor annak eredmé-
nye csak fölösleges betolakodás lesz mások életébe, amelyből kevés jó sülhet
ki, bármily nemes is a szándék.

Amikor ebbe az inkarnációba megérkeztünk, a saját életünkért és nem mások
életéért való felelősséggel jöttünk. Mások eddig is és ezután is a saját életü-
kért voltak s lesznek felelősek. Isten soha nem tette át az ő terheiket a mi
vállunkra.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 33

Megérteni a Csend titokzatos nyelvét, és ezt a megértést visszahozni a formák
világába olyan műveken keresztül, amelyek kifejezik a Szellem kreatív vitalitá-
sát - ez lehet az egyik útja, hogy az emberiséget szolgáljuk.

Meg kell vizsgálni magunkat, hogy a rejtett én keresése mennyire képezi részét
s okát emberbaráti tevékenységünknek.

Aki a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, annak haszontalan megpróbálni
más emberek életét rendbe tenni. Arrogáns és pimasz cselekedet akkor hozzá-
látni az emberiség megjavításán dolgozni, amikor mi magunkra is még igencsak
ránk férne a javulás. Az idő és az erő, amelyet egy ilyen szolgálatra szánnánk,
sokkal hasznosabban telik, ha saját magunkra fordítjuk. Ilyen esetekben, ha
más emberek életének természetes folyásába belekontárkodunk, csak bolon-
dot csinálunk magunkból, és zavaros helyzetbe kerülünk. Csak ha már magunk
kellően letisztultunk, van arra esély, hogy valódi szolgálatot tegyünk másoknak.
Az olyan ember, akinek belső és külső élete kudarcokkal van tele, nem szabad,
hogy csúfot űzzön a tanításból azzal, hogy állandóan az emberiség iránti szol-
gálat vágyáról karattyol. Az ilyen szolgálatnak a hozzá legközelebb eső ponton
kell kezdődnie: önmagán.

Ha szándékait valóban tisztán és személyiségét ragaszkodásmentes állapotban
tartja, módot fog találni a szolgálatra - bár erre csak igen kevés ember képes.

Nem arról van szó, hogy nem kell törődni másokkal és nem kell segíteni rajtuk,
hanem arról, hogy emlékezni kell, milyen keveset tehetünk értük, amíg ilyen
gyengék vagyunk.

Az olyan segítség, amelyet a szenvedővel való azonosulásunk váltott ki, kétsze-
res: egyszer mint fizikai segítség, másodszor mint spirituális áldás.

A filozofikus szolgálat a gyakorlatiasságról és a személyes önzetlenségről ismer-
szik meg.

Világosan meg kell különböztetnem az emberek megsegítését és elégedetté
tételét. Sokan írták és mondták nekem, hogy a könyveim segítettek rajtuk,
miközben ezalatt valójában azt értik, hogy érzelmileg pozitívan hatottak rájuk.
Csak akkor segítünk, ha egy ember elméjét egy magasabb szintre emeljük, nem
akkor, amikor megerősítjük jelenlegi állapotában. A segítség azt jelenti, hogy
segítjük a fejlődését. Ha garantáljuk elégedettségét, azzal valójában csak bilin-
cseit erősítjük.

A keresőnek elsősorban a saját fejlődésével kell foglalkoznia, s csak másodsor-
ban a társadaloméval. Csak ha saját fejlődését beteljesítette, akkor fordíthatja
meg a sorrendet. Ha első lelkesedésében kereső helyett reformer vagy misszio-
nárius lesz, akkor előbb-utóbb utat téveszt.

Ha úgy gondol magára, mint aki a szolgálatot végzi, aki az embereket segíti,
akkor azzal csak az egót erősíti. Gátként fog feszülni közte és a magasabb
személytelen erő közt. Cselekedeteinek spirituális hatékonysága pedig egyre
csökkenni fog.

Mivel a Felsőbbrendű Én kegyelme az, ami végül is számít, ezért nem szabad
túl korán keresésünk állapotát értékelgetni. Hagyni kell, hogy az saját med-
rében folyjon. Ezáltal mentesülünk mind a túlzott elbizonytalanodás, mind a
túlzott lelkesedés szélsőségeitől. Lehetséges, hogy ebben az inkarnációban nem
leszel képes elérni az ego megsemmisítése által az egyesülést a Felsőbbrendű
Énnel, ám bizonyos, hogy kellően meg tudod gyengíteni az egót, ami a cél felé
vezet. Ez a meggyengítés nem függ a Kegyelemtől, csak saját képességeidtől és
akaratodtól.

Ez a belső sebezhetetlenség túl távolinak tűnik ahhoz, hogy gyakorolható
legyen. De a legfőbb értéke annak van, ha megpróbáljuk keresni, mert ez irányt
ad a gondolatnak, érzésnek és akaratnak. Valószínűtlen, hogy a kereső ebben
az inkarnációban ilyen magasra jusson, ugyanakkor valószínű, hogy képes lesz
két-három lépéssel közelebb jutni ehhez a célhoz.

LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS
Pihenők - Feszültség és nyomás - Lazítsuk el a testet, lélegzést és
elmét - A Visszavonulás Házai - Magány - A Természet értéke -
A napnyugta elmélkedés

Fogadjuk el a mindig élő hívást, ami a Csendből ered, ízleljük meg különleges
édességét, és hallgassunk csendes parancsaira.

Vonuljunk vissza mindennap legalább egyszer, nem csak a világ aktivitásától,
de saját belső konfliktusainktól is.

A visszavonulás eme periódusaiban az Elvek szerint kell élnünk, meg kell tisztí-
tanunk elménket és szívünket, el kell távolítanunk a gonosz gondolatokat, és ott
kell lakoznunk, ahol nincs sietség és nyomás.

Az ilyen visszavonulást nem hétvégi pihenőnek vagy szabadságnak kell tartani,
habár indirekt módon ilyen célokat is szolgál, hanem életmódnak. Nem arra
való, hogy elüssük az időnket vagy mozdulatlanul pihenjük az aktivitás
periódusai között. Ez kreatív erőfeszítés arra, hogy átalakítsuk magunkat és
értékrendünket.

A visszavonulás gyakorlása a filozófiai szemszögéből egészen más, mint ha a
világtól való menekülés okán következne be. Az első esetben az ember arra
törekszik, hogy maga és élete fölött uralomra tegyen szert, míg a másodikban
csak léha lazsálásról van szó és az élet valóságaitól való elrugaszkodásról.

A filozófia sem a puszta kolostori visszavonulást, sem a teljes aktivitásban töltött
életet nem ajánlja, hanem sokkal inkább e kettő értelmes és arányos kombiná-

dóját; egy olyan kombinációt, amelyben az első elem szükségszerű okokból
kisebb, mint a második.

A Bölcsesség megköveteli az egyensúlyt, ám ennek ellenére a modern ember
kiegyensúlyozatlan életet él. Szüntelen aktivitás jellemzi, akár a munkáját, akár
örömeit nézzük - a csendes nyugalom és belső visszavonulás kiegyensúlyozó
ereje nélkül. Aktivitása a munkálkodás ideje alatt helyénvaló, ám kordában
kell tartani, s nem szabad hagyni, hogy elnyomja azokat az értékes pillanato-
kat, amikor magasabb lényünk tanácsaira kellene hallgatnunk. Ezért az elme
elcsendesítésének gyakorlása szükségszerűség, nem luxus vagy hobbi. A kínai
ezoterikus iskola ezt az elme megtisztításának nevezi.

Ha ezek a világtól való időnkénti visszavonulások hasznunkra válnak, ha erő-
sebb akarattal, tisztább elmével és nyugodtabb szívvel térünk vissza belőlük; ha
képessé tesznek minket arra, hogy mélyebb dolgokra irányítsuk gondolatainkat
és összegyűjtsük erőnket egy magasabb élet iránt, akkor ostobaság lenne ezeket
a visszavonulásokat a világtól való menekülésnek nevezni.

Ha meg akarjuk találni azt, ami a legmagasabb magunkban, akkor legjobb, ha
keresésünket azzal kezdjük, hogy visszavonulunk vidékre, és olyan szakmát
keresünk magunknak, ahol nem kell önzőn harcolni és másokkal versenyezni,
Így kevesebb munkahelyi ambícióval és egy egyszerűbb életmóddal sok-
kal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a törekvés zsenge növényét ápoljuk.
Elválasztván magunkat a nagyvárosok izgatott légkörétől, amit veszítünk külső
gazdagságban, azt megnyerjük belsőben. Ám ha hűen követjük ideáljainkat,
azt fogjuk találni, hogy ugyanaz a belső hang, amely arra biztatott bennünket,
hogy elkülönüljünk másoktól, arra fog biztatni időnként, hogy térjünk vissza
és tanuljuk meg a lecke hiányzó részét. Az élet legtöbb leckéjét megtanulhat-
juk apró vidéki közösségekben és visszavonultságban - ám nem mindegyiket.
Amelyiket nem, azt csak a forrongó városokban és az emberek közösségében
sajátíthatjuk el.

Mivel legtöbbünknek ezen a földön kell élnünk, az emberi társadalomban,
nem választhatjuk a menekülés útját. Nem vonulhatunk kolostorokba vagy
asrámokba. És mivel a filozófia tanulói vagyunk, nem is akarjuk ezt tenni, mert
azt gondoljuk, hogy az aszkéták valójában nem a világ és a társadalom, hanem

Így azután hiányoznak belőlünk a legfontosabb . Csak rá kell néznünk a nagyvárosok embereinek arcára. akiket a szorongással. leg- többjük mennyire híján van a lelki nyugalomnak. Olyannyira kifelé fordulók lettünk. hogy önmagára fókuszáljuk az elmét és egy időre befelé forduljunk. LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS 37 maguk elől menekülnek . türelmesnek kell lennünk . újult erőt találjunk és új inspirációra tegyünk szert. hogy magunkra találjunk. azért tesszük. Szükség van időnként ezekre a visszavonulásokra. hanem csak mélyen magunkban. amíg a gondolatok között lévő pillanatokban meglátjuk. hogy kiegyensúlyozzuk szélsőségesen aktív tenden- ciáinkat valamiféle elcsendesedéssel. hogy belülről megtisztítsuk magunkat. meglássuk a távlatokat és végiggondoljuk életünket . ki is a gondolkodó. Úgy kell leülnünk. hogy tanulmá- nyozzuk önmagunkat.mi azonban úgy hisszük.nem azért. csupán látszólagos. és megértsük az igazságot. Aki a mozgalmas világ közepén nemes életet él. teendőinkben. hogy elcsendesítsük az elmét. Le kell lassítanunk gondolatainkat. Valódi szükség van arra. szeszélyeink és vagyontárgyaink táncoló marionett bábui. hogy elmene- küljünk az élet elől és léhán üldögéljünk éveken át. és állandóan hol ezt. s csak a csend lenne a társunk. Ám időt kell adnunk erre. nagyobb annál. Milyen sokan vagyunk. hol azt csináljuk.mert nem ott rögtön láthatjuk ezt meg. hogy meglássuk. Amikor időszakos és részleges visszavonulásokat végzünk. meditáljunk. megszabadítsuk kötődéseitől a szívet. vágyainak és csele- kedeteinek öntudatlan rabszolgái. Nincs valódi szabad akaratunk. mintha a sivatagban volnánk egye- dül. életünk fő célja önmagunk átalakítása. Mélyen magunkban fény világít a sötét alagút végén. Bizonyos értelemben mi magunk vagyunk felszínes életünk ostoba áldozatai. stresszel és folytonos izgalmi állapottal teli korunk elcsigáz! Hajlamosak vagyunk elmerülni munkánkban. hogy természetellenessé vált. hogy ellensúlyozzuk túlzott cselekedni akarásunkat mélyebb lényünkkel. A modern élet gyorsasága és a városok nyüzsgő lármája megakadályozza. mint aki ugyan- ezt egy kolostorban teszi.

azok a vallásos áhítatot értelmetlennek. A teljesen kifelé forduló ember éppen ebben az állapotban van. Minél többet szenvedünk az állandó kifelé irányultságunk- ból adódó pszichikai és fizikai betegségektől. Régebben kellemes feladat volt. és nem vagyunk sokkal többek. kereskedés. nem vonzza hát a modern embert. mint középkori elődeinek. S az is igaz. Akik híján vannak az imádság. mint az. Mindenki élni akar. A meditáció érinthetetlen szentélyt nyújt a világ zaklatásai elől. és azokat. Sajnálatos dolog betegnek lenni. A meditáció gyakorlása ismeretlen. A belső élet ilyen teljes elnyomása fel- borítja a Természet egyensúlyát. Az évek múlnak. Van helyük más gondolatoknak. hogy nincs idejük elmélyült imára. azt a luxust. akkor valamilyen módon meg kell. ma viszont keserű orvosság. emelkedett dolgok- kal . és nem engedhetjük meg magunknak. a metafizikai tanulmányokat unalmasnak. még inkább. hogy maga a kúra mennyire felel meg ízlésünknek. amelyek a misztikus. a morális nevelést pedig visszataszítónak találhatják. Mégis szüksége van rá a mai embernek. ha betegek vagyunk.isteni lelkünkkel . de azt gondoljuk. Mégis elégtelen csupán a testi szükségletekről való gondoskodással törődve leélni életünket. és ki is kell elégíteni bizonyos mértékben őket. Tökéletesen igaz. hogy elpocsékoljuk az időt. Ha az emberek annyit dolgoznak. mintha ugyanezt a múló örömök kedvéért tennék. szükségszerűen magas árat fognak fizetni reménytelen kifelé fordulásukért veszélyhelyzetek és krízisek idején. annál fontosabbá válik lenyelni ezt az értékes orvosságot. kellemetlen. hogy olyannyira kifelé fordulók legyünk. mert ezt a kifelé fordulást az egészséges élet állapotának tartja! Az az igazság. hogy elveszítsük a kapcsolatot belső életünkkel. ruházkodnunk. ám nem szabad. hogy ennünk kell.értékek. hogyan kell élni. hogy egészségesek vagyunk. akár munka. Sokkal fontosabb a gyógymód hatásossága. és ez betegség formájában nyilvánulhat meg.kapcsolatosak. ám csak kevesen akarják tudni. mint valamivel okosabban gondol- kozó párzó állatok. A belső élet megtagadott és elfelejtett igényeinek is meg kell felelni. akik maguktól nem hajlandók bevenni ezt a nehezen lenyelhető gyógyszert. az élet fájdalmas tanulságai fog- . ám még rosszabb. a misztikus meditá- ciót időpocsékolásnak. hogy hacsak a sors szerencsés keze nem szabadít meg e terhek alól. hogy szerezzük mindezekhez a pénzt. hogy nemcsak érdemtelen. nehezen megfogható. hanem egészség- telen is. ha a cselekvés végtelen örvényébe sodródunk a belső pihenés és fizikai csend ezt megszakító pillanatai nélkül. a gyakorlatiassággal ellenkező. meditáció. akkor éppoly vétkesek lesznek életük elpocsékolásában. csak a szórakozást hajszolják. misztikus medi- tációra vagy metafizikai tanulmányokra. lakni valahol és időnként szórakozni. tanulmányok és gondolkodás által kitöltött belső életnek. hogy az ember teljes figyelmét erre fordítsa. csel- szövés vagy éppen szerencsejáték segítségével. A külső élet igényeinek megvan a maguk helye. Akiknek nincs magasabb ideáljuk.

a test. A meditációnak vissza kell kapnia az őt megillető helyet az ember életében. és megtapasz- talni egész lényünk . S mégis. mondván: túl sok egyéb dolguk és kötelességük miatt nincs ide- jük rá. Csak akik megtapasztalták csodáját. hogy tudjuk. ám lehetősége van ezekkel a módszerekkel felébreszteni ezt a magasabb képességet . elmélkedés és meditáció révén. Olyan lényekként. Nem csak rendszeres. A helyes ima és filozofikus meditáció első jutalma. és az önmagunkon belül van. bőven megtérül. Életünk új elemeként kell értelmeznünk a befelé fordulást. hogy emberek. azok tudják. az idegek. és sebezhetetlen magabiztossággal tudjuk.teljes elengedését. kötelező a meditáció gyakorlása. az aktivitás és kontempláció. megismerheti a lel- ket. hanem fontos részévé kell tennünk napirendünknek. . és nem állatok. A meditáció haszna mind a világi életben. amelynek segítségével elérheti. amelyből hiányzik. Akiknek az idegei nem bírják a modern létezés extrém feszültségét. a lélegzés. mert nagy szükséget szenvednek. hogy elég időt találjunk a lelkiség nyugalmas kultiválására a tanulás. és ha ez bekövetkezik. Az ember igaz lelke rejtett érzékeitől és gondola- taitól. amely a misztikusok számára bármikor elér- hető. azok gyógyírt találnak a mentális csendben. A világot elkerülhetetlenül komoly ellenreakció felé sodorja saját túlzott kifelé fordultsága. vagy ha fel is ismerik. amit meditációba fektetünk. azok tudják. akkor megkezdődik majd a mentális függetlenség keresése befelé. alibit keresnek. képesnek lenni megállítani a gondolatokat. mind a spirituális keresésben érezhető. Valójában azonban túl lusták ahhoz. Csak akik mestereivé váltak e művészetnek. mit jelent mentális gépezetünknek teljes pihenőt adni. Csak egyetlen biztos menedék létezik a felkorbácsolt érzelmek számára ezekben a forrongó időkben. milyen megkönnyebbülés bársonypamlagára ledőlni és hagyni. hogy a terhek lehulljanak rólunk. Úgy kell átszerveznünk napunkat. A legtöbben vagy nem ismerik fel fontosságát. Egészséges egyensúlyt kell talál- nunk a munka és nyugalom. és a gyógyító béke új fonásaira lesz szükségük. öröm és elmélkedés között. az érzelmek és a gondolatok! . és nem válhatunk a szokások rabjaivá. Abban a csodálatos nyugalomban. hogy hozzáférjünk mélyen elrejtett forrásainkhoz és felsza- badítsuk a bennünk rejlő lehetőségeket. hogy a magasztos emberi lélek létezik. kevés ember ismeri fel ezt a köte- lességet.az intuíciót -. amely szeretettel fogadja majd. Az ilyen időszakos visszavonulás a külső dolgokkal való végtelen fog- lalatoskodástól spirituális szükséglet. milyen szegényes az az élet. ják erre kényszeríteni. akik tudatára ébredtek. Napi pár perc. hogy kiemeljék magukat a lélekkel való közömbösség megszokott állapotából. Gondoljunk csak bele.

Az ego szüntelenül újabbnál újabb . . akkor úrrá lesz rajtunk a neurózis. Így soha nem tudunk annyira csendben lenni. Elpazaroljuk a Figyelem hatalmas erejét és hagyjuk. amelyek kitöltik az időnket.Naponta fecséreljük el mentális energiáinkat.néha egészen ostoba . hogy aktívan tartson minket. hogy elvesztegetődjön a hiábavalóságok ezreire. de a mai komplex társadalomhoz már nem illik. hogy meghalljuk a Felsőbbrendű Én bennünk rejlő jelenlétét és hangját. hanem elengedhetetlen. A napi küzdelmeket és a feszültséget csak akkor pihenhetjük ki igazán. A spirituális keresők egy teljes életen át tartó elkülönülése nem alkalmazható a mi korunkban. vagy akár egy teljes hónapot is. és nem is kívánatos. Még az úgynevezett spirituális ténykedések egy része is az ego talál- mánya: a Felsőbbrendű Én nem várja el tőlünk ezeket. hetet. ezért ennek a képességnek a fontossága kiemelendő. pocsékoljuk el gondolatainkat. Az asrám mint ideális hely megfelelő volt egy kezdetlegesebb társadalom számára.„feladatokat" talál ki számunkra. ha az isteni jelenlét belső csendjében pihenünk. Ha túlzott kifelé fordulásunkat nem ellensú- lyozzuk némi befelé irányultsággal. egy tapasztalt spirituális vezető útmutatásai mellett eltölthetnek egy hétvégét. A „Visszavonulás Házai"-t kellene inkább létrehozni. Ott kaphatja meg tes- tünk és elménk a legéletadóbb megújulást. Csendben kimondani személyes életünk metafizikai igazságait. megerősíteni ezeket aktív életünk közepette és tudatosan felismerni őket érzelmi életünk örvénylésében: ez az igaz nyugalom és elengédettség. Bölcsebb közvetlenül minden energia forrásához menni. amennyire el tudsz lazulni. A modern létezés okozta stressz miatt a rendszeres mentális pihenés nem csak ajánlatos. ahol világi emberek szent légkörben. Mivel minden meditációs gyakorlat csak annyira lehet sikeres.

hogy az adott asrámot vezető bölcs körül gyülekező emberek nagy részé- nek arcán a félénkség és gyávaság kifejezése ült. világosan láttam. egy olyan helyre. s nem teljesre. eltölthetnek egy napot. A kolostori élet. de nem is adhat semmilyen jutalmat. A nyüzsgő modern életben a békét önmagunkon belül találhatjuk meg. félig visszavonulásra a világtól. amivel a valódi kereső bátran szembenéz. . megvilágosodást és segítséget az ego legyűrésében." Szükség van olyan spirituális visszavonuló helyekre. mint kolostori közösségekre. Naponta két vagy akár három meditációt is végezzünk olyan hosszú időre elnyújtva. hanem előre meghatározott időtartamra való elfordulásra a világi dol- goktól. az élet elől való menekülésé. Ram Gopal: „Számos asrámban. hogy tanuljanak. LAZITÁS ÉS VISSZAVONULÁS 41 Az asrámbeli élet nem állítja más elé jellemünket. kifelé való önmérséklet s befelé irányuló meditáció által. Nem kockáztat semmit. akik nem akarnak apácák vagy szerzetesek lenni. és nyugodt kör- nyezetben meditáljanak. ameny- nyi erőnkből telik. személyes ügyeinktől. amit ad. Ha sikerült szert tenni egy olyan helyre. az valódi próbája lenne a világtól elszakadt asrámlakó jellemének. nem is bír belső értékkel azon az időszakos nyugalmon kívül. Kérjünk útmutatást. amely semmilyen küz- delmet és veszélyt vagy konstruktív tevékenységet nem jelent. konfliktusok. veszedelmek és szorongások romboló sava elérhetné. mint gyermeteg próbák elé. Korunkban sokkal inkább a filozofáló visszavonulásra szolgáló helyekre van szükség. Ez a negatív hozzáállás csak oda vezetett. ahol egy időre megpihenhetünk. és megmutatná jámborsága valódi értékét. amit meglátogattam Indiában. A könnyebb utat választották a szent emberek lábainál való ücsörgéssel. kezdjünk és fejezzünk be minden napot csendes nyugodt kéréssel a Felsőbbrendű Én felé. egy hetet vagy egy-két hónapot. hogy elhalasztották azt. amely alkalmas imádságra és meditációra. Ha a világi kísértések. keressék az Igazságot. ahol világi emberek.

feltéve. kiegyensúlyozatlanná. és nem is találhatjuk kellemesnek. amely gyengíti az egót. hogy megismerjük és megtaláljuk magunkat. hogy munkáját bevégezte. addig annál kevesebb időnk és esélyünk van. A világ- ról való lemondás csak akkor működik. ha nincs több belső tartalékunk. Nem azért keressük a magányt. mint az átlagos embernek. Egyedül és csendben. hogy elérjük a fényt. nem azért. nem látható. meditációra és tanulásra. aki benne lakozik. vagy mert el akarjuk magunkat választani a társadalomtól. ha a szívben is megtörténik. nyugtalanná. Amíg küzdünk. hogy igaz hívekké váljunk. Ha nem így van. A legnagyobb magányban nem mindig a legszentebb embereket találjuk. Ám még ekkor is el fog jönni a nap. hanem azért. Nem mindig szükséges ruhánkat pókhálóval beborítani. mert az emberek többségének társaságát elfogad- hatatlannak tartjuk. ami viszont. s a magasabb én a mester. amikor ezt a kiegyensúlyozatlan létezést fel kell. s kapcsolatunk velük valamiféle altruista szolgálatban nyilvánul meg. vagy legalábbis nem keressük ezeket a tartalékokat aktívan. hogy csendben és magányban békét kössön Istennel. sőt bonyo- lult lenne idegessé. az eredmények jobbak s a célnak megfelelőbbek lesznek. .Természetesen vannak kivételek is. a testet és elmét elcsendesítve valószínűtlen. sajnálatos módon. minél nagyobb az ismeretségi körünk s minél több emberrel találkozunk . Nem nyerhetünk a magányos élettel semmit. A szív az én asrámom. mert belső munkánk intenzív. aki például úgy érzi. hogy a kapcsolatunk velük tisztán egoisztikus. ő választhatja a világtól való visz- szavonulást. hogy cseréljük a magányra és saját belső igényeink kielégítésére: elmélkedésre. megszakítás nélküli. Egy idős ember. kapkodóvá válni. zavartalan koncentrációt igényel. megszolgálta a pihenést. mert megkeseredtünk és cinikussá váltunk.

Hatalmas különbség van a lusta. és a dacos csúcsokat szemlélik. ne nyomja el a kon- templáció eksztázisát. Ősi lelkek ők. hogyan legyen egyedül önmagával. belső magányunkat magunkkal kell vinnünk. a tenger. Csak egyetlen valódi magány létezik: ha úgy érezzük. még ha annak is nevezik magukat. amely belülről jön. a lombokból hallatszó vidám ének. Csodálatos szépségűek a fűcsomók alól felbukkanó kis virágok. Magasztos és vén . számtalanszor születtek már meg. Azok. A szirteken ülnek. Öntudatlanul az Isteni Valóságnak ajánlják fel áhítatukat. erdők. A bölcsek a hegyekhez fordulnak pihenésért. Megtelnek békével. A levelekkel bélelt árnyékos ösvényeknek van valamiféle hátborzongató különlegességük. és legyen sokat egyedül" . A mély csend titokzatos érzése mindig meglelhető az erdők mélyén. „Legyen hűséges a szív csendjéhez. nem materialisták. hogyan legyen egyedül Istennel. Az ember. vizsgálja meg a dolgokat mélységükben. eldugott zugaiból a béke ünnepélyes érzése. Az erdő zöld lugasaiból és moha lepte fatörzseiből a kor árad. habár ezt ők maguk máshogy fogják hívni. kiknek érzelmei válaszolnak a Természet fenségére és nagyszerűségére. azt sem fogja tudni megtanulni. a föld minden sarkából ide térnek vissza a világtól megfáradtak. aki nem tudja megtanulni. beteges magunkba fordulás és az általunk ajánlott aktív. ahogy a méh is megtelik a virágokról összegyűjtött virágporral. folyók.hegyek. .békével tölt el az erdő. bármilyen formában is jelenik meg . Bárhová is megyünk. az ég vagy a virágok alakjában -. és matuzsálemi karakterükhöz jól illenek az elaggott hegyek. tavak. teremtő módon befelé forduló magány között.ez Buddha tanácsa a magasabb élet keresőinek. hogy el vagyunk vágva a erőtől.

és hosszú időkre ott maradt. miként a szoba is.gazdagodnak. mezőket. és alapvető igazságokat érthetünk meg vagy válhatnak azok sok- kal érthetőbbé. és nem csak a látható napot tiszteljük ezáltal. Írásaiból azt is tudjuk. növényeket. Amikor Andalúziában az El Calvario remeteség priorja volt. amit tapasztal. ahogy egyik percről a másikra a növekvő homályban a hegyek lassan eltűnnek. hogy az idő szétterüljön és visszatérjen fonásába. amikor osz- tozhatunk lelkének békéjében. saját költészetét szavalja. és nem marad senki. amit a szerzeteseknek tanított. és megérezhetjük vele való összetartozásunkat. hanem a láthatatlan lelket is. Ez az időszak hatással van a szívre és az érzésekre is . amikor csak Iznatoraf kolostorában tartózkodott. fákat. az egyik gyakorlat. tisztábbá számunkra. a szemlélődés befejeződik. nemesednek és megtisztulnak. egy kicsiny ablakból szemlélve a csendes völgyet. Ahogy nézzük. hogy ezeknek a gyakorlatoknak az utolsó fázisa a képek nélküli kontempláció volt. és ezeknek a dolgoknak a szépségében való elmerülés- sel dicsérjék az Urat. A szemeim lezáródnak. minél jobban összpontosítjuk figyelmünket. az elme misztériumában. az volt. Érdemes megvárni azt a rövid időszakot a Természet szent pihenője előtt. Engedem. aki elmondaná. felmá- szott a harangtorony kicsinyke padlásszobájába. nézőpontunk megváltozik. annál finomabb és finomabb gondolatokba mélyedünk el. hogy üljenek le és szemléljék a nyílt eget. . Ahogy a szürkület egyre erősebb lesz. a dombokat. az Üresség tölt el mindent. A napnyugta saját szépségét hozza el.Keresztes Szent János.

Ennek eredménye. míg egy sekélyes erre nem lehet képes. A meditáció egy olyan egyszerű gyakorlat. de a végső igazságot csak önmagunkból nyerhetjük ki meditációval. ami a nyugati emberek számára túl ismeretlen ahhoz. amellyel az igazi célt elérhetjük. hogy áthatoljunk a vágyak óceánján. hogy kik vagyunk.Megerősítések és szuggesztiók Az azonnali és ideiglenes használatra szánt igazságokat megtanulhatjuk könyvekből és tanítóktól. hogy megértsék. nem a felszínről. hogy a középpontunkból éljünk. mit ismerhetünk meg. így lehetővé téve.Kószáló gondolatok . amelyek naponta elvonják figyelmünket. hogy attól függ. hogy nézőpontunkat nem teljesen az érzékreakciók uralják. A meditációt nem mint végcélt kell tekinteni. Egy mély ember mély igazságokat tudhat. hanem az elme kezd uralkodni. mint az állatoknál. mint ez: ha eléggé mélyen és eléggé hosszú ideig nézünk saját elménkbe és szívünkbe. hogy egy mélyebb szintre viszi a tuda- tosságot. megtalálhatjuk a békét. Ez valójában az egyik ok. A filozófia egyik elve. Ez egyre inkább önuralom- hoz. Mi lehetne hát egyszerűbb magyará- zat.Meditatív gondolkodás . amiért szükség van a meditáció gyakorlására.Szimbólumok . hanem mint eszközt. önismerethez és önmagunk megbékítéséhez vezet. . MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK Helye és feltételei . A meditáció értékei közül az egyik az.Képek vizualizálása - Mantrák .Gyakoroljuk a figyelem koncentrálását .

ahol minden tudatosság eltűnik. bármilyen gondolat felbukkanása nélkül. hogy tanulmányozza saját forrását. hogy redukáljuk a gondolkodást egyetlen alapgondolatra. hogy elválasszuk a figyelmet folyton változó objektumaitól. Ám ez a fázis elmúlik. Ha az elme figyelmét elvonja környezete. de az öntu- dat teljes elvesztése nélkül. amit a legnehezebb megérteni. Ekkor azonban már magától kell jönnie. ugyanis magában rejti a médiummá válás és a meg- szállottság kockázatát. Azonban ez nem a végső állapot. az a helyzet az. s bár kissé nehezebben. legyenek mozdulatlanok és passzívak. Azt tanítja. s akkor fog ismétlődni. pszichénk legközepébe való belépést próbálja elérni. Kezdetben a fölösleges gondo- latok dzsungelén való átjutás. Igaz. hogy ürítsék ki elméjüket. Ha a test vonja el figyelmét. Ez valójában az isteni lelkünk. a magasabb én kegyelme folytán. és ezután képessé tegyük a felszabadított mentális erőt. A filozófia nem arra tanítja az embereket. A meditáció igazi állapotát akkor érjük el. A meditáció akkor sikeres. az eredmény ugyanez. miként a „Mi vagyok én?" vagy megerősítő jellegű. Van ezen túl is egy szint. ahogy ez ilyen állapotban történni szokott. takarítsák ki az összes gondolatot. Az elme puszta kiürítése ennek híján veszélyes lehet. ellentétben azzal. mint például „Az isteni ben- nem lakozik". később az abból kiáradó hatásnak való passzív alávetés segítségével a saját magunkba. és az isteni jelenlétet érezzük ezen az ürességen belül. és az vagy legyen kérdő. Ezt könnyű megérteni. amikor tudatában vagyunk a tuda- tosságnak. s azt a prudens keresők elkerülik. Ám amikor az elme figyelmét önmagától saját gondolatai vonják el. de ezt is meg lehet érteni. mikor a legmélyebb transzba. az elme teljes csendességét fogja hozni. hogy a Felsőbbrendű Én tudatosságának megnyílása első tapasztalatként a gondolkodási folyamat lezárulását. ha minden gondolat megszűnik. a meditatív elmélyültségbe kerülünk. nem pedig az alacsonyabb erő- szakossága miatt. A meditáció bizonyos értelemben erőfeszítés. Az első fázisban kemény akaratra . akkor nem észlelheti önmagát.Módszer ez arra.

hogy az elme koncentrált. hogy a koncentráció gyakorlásának bizonyos formái. nincs . Még az elme teljes kiüresítését célzó jó szándékú próbál- kozások is nem kívánt eredményre vezethetnek. mint az imádságos törekvés. Ha az üresség megjelenik. hogy kiürítsük. és úgy tűnik. amelyek már valóban tartós eredményt hoznak. A jóga alsóbb szintjeinek módszerei. amit kevesek érnek el. a helyes meditáció eredményeképpen következik be. ám előkészítik és könnyebbé teszik azoknak a módszereknek a gyakorlását. akkor nem puszta üresség lesz. ahol a jelenség-világ eltűnik a tudatból. gondolatok és helyek megszűnnek létezni. hogy misztikus állapotot váltson ki. ahol az idő. annak magától kell történnie. mint az ego alárende- lése a Felsőbbrendű Énnek.az ego teljes feladására. Egy misztikus rend magasan álló tagja négy- szemközt elmondta nekem. szeretetteljes önátadás. ahol a személyes én feloldódik. ennek éppen ellenkezőjére van szükség . hogy az elmetartalom kiürítésének hosszú éveken át tartó gyakorlása alatt egyszer sem jutott el a magasabb tudatosságig. Ha azonban ez az állapot magától. Ha a meditációban a tudatosság eléggé mély szintjeire jutunk le. médiumi és negatív ürességet eredményezve. A medi- táció alatt az erőfeszítésnek legfőképpen arra kell irányulnia. és a gondolatokat alsóbbrendű zavaró tényezőnek tekinti. és nincs más eszköze.nem elegendő ahhoz. nem erőfeszítéseink eredményekép- pen. hogy legyőzzük és megsemmisítsük a folyton támadó gondolato- kat. elérkezünk egy olyan szintre. miként az elme kiürítése útmutatás megszerzése céljából nem keverendők össze a meditáció igazi útjával. a gondolatok puszta megállítása egy pár percre .ha nem jár együtt a négyrétű keresés egyéb erőfeszítéseivel . a légzéskontroll és a mantrák nem hoz- nak tartós eredményt az elme feletti uralom megszerzésében. Az elme puszta kiürítése. ami a gondolkozási folyamat megállását jelezné. hanem sokkal inkább tökéletes nyugalom. A második lépcsőben ugyanakkor az akaraterő ilyen megnyilvánulása komoly hiba lenne. nem arra. Ennek ugyanis nincs más célja. amelyek megakadályozzák a sikert. MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK 47 Van szükség. amely elégedett önma- gával. amelyben semmi spirituális nincsen. A kezdőt figyelmeztetnünk kell. mint például a diagramok vizualizálása vagy mondatok ismétlése. ám ez igen magas szint. nyugodt és csendes legyen. és a mentális csend.

a képeket és benyomásokat. amikor folyamatosan legbelsőbb lényünkben lakozunk. hogy bármilyen gyakorlatot abban a formában kellene folytatni. a különbséget cél és eszköz között. Ha ez megtörtént. Súlyos hiba lenne azt gondolni. abba kell hagynunk a gyakorlatot. kellően szemé- lyiségünkhöz illőnek kell lennie. és visszahozza e világba.többé. Hozzá fog azonban járulni a végső állapot eléréséhez. Nem szabad haboz- nunk és nem szabad félnünk szabadon választani. Éppen ellenkezőleg: ha bármely pillanatban mélyebb érzések. melynek igazsága szíven ütött minket. ám végül a Természet visszakö- veteli a meditálót. a koncentráció. azzal a kérdéssel. akár csendes meditációban. ez a tökéletes. miközben fenntartjuk a meditatív gondolkodás fonalát. Az egyetlen út a meditáció megtanulására a gyakorlás. a kettő ugyanis nem ugyanaz. Lehet valamely könyvben olvasott gyakorlat vagy egy téma. megerősítéssel vagy elemzéssel. hogy mi történik a meditáció folyamán. vagy lehet tisztán áhítatteljes vágyódás. akár a világ forgatagának közepén vagyunk. fenntartani és meghosszabbítani az elme kon- . a tapasztalatokra jellemző átmenetiséggel. Nem szabad szem elől tévesztenünk. amit előre elhatároztunk. akkor megvalósult az első fázis. A következő fázisban akaraterőnkkel ki kell zárni az öt érzékszerv észlelé- seit. Bármi is legyen. Hogy ez éppen milyen gyakorlatot jelent. Ez visszavonulást jelent a megszokott napi dolgainktól és tevékenységünktől háromnegyed órára. és ezalatt rendszeres gyakorlatokat kell végezni. függetlenül attól. figyelmünket elvonó emlékek kiirtására. Próbáljuk elmélyíteni. Ha nem zavarja meg erőszakos beavatkozás a külvilágból. de lehet egy jellemvonás. amelynek erős szükségét érezzük. A megoldás az ismételt gyakorlás. és ismét csak a gyakor- lás. amit egy ihletett írásból vettünk. gondolatok nélküli belső csend sokáig tarthat. hogy kiváltsa érdeklődésünket. az részben a saját ízlé- sünktől függ. feladni a módszert és átadni magunkat a belső látogatónak. így valójában kevés idő marad magára a koncentrációra. erősebb belső indítta- tás vagy különös béke megjelenését érezzük. folyamatosan erre a témára tudjuk fókuszálni gondolatain- kat. és figyelmünket lekösse. Ha így van. Sajnálatos módon ennek az időnek a nagy része elpazar- lódik a felesleges gondolatok és a felbukkanó. hogy a felsőbb én eltöltsön minket. ám nem az ember számára kijelölt végső cél. Így hát ez is csak egy tapasztalat. A meditáció és az aszkézis az utóbbi része. és körbe tudjuk járni a témát. ha van rá lehetőség.

Ez alatt a rövid idő alatt különös feladatot kell végrehajtani . a hallás stb. mennyire fontos a pontos- ság. Tökéletesen meg kell értenünk és el kell fogadnunk. . Úgy fogjuk érezni ebben a fázisban. . függetlenül attól. amely megpróbál meggátolni minket a gyakorlásban. melynek másik oldalán misztikus céljaink találhatók. hogy megszokott rendjét megzavarják. a személyes karrierünkhöz és csa- ládi kapcsolatainkhoz tartozó ügyektől. mint ahogy akkor is betartanánk a megbeszélt időpontot. ha esetleg a kijelölt időben nem tudunk medi- tálni. és erőfeszítéseinknek ebben a fázisban szándékosan arra kell irányulniuk. Lehetséges.a látás. hogy ezek a gyakorlatok bármiféle eredményre vezetnek. hogy elvonjuk a figyelmet az érzékektől. hogy elérjük a belső énünket. amely az ő alapjait rengetné meg. hogy milyen nyomás nehezedik ránk kívülről vagy belülről. és ellenáll ennek az erőfeszítésnek.elválasztani magunkat a kisszerűségtől. de végül az eredmény meg fogja érni az áldozatot. és egyedül a Felsőbbrendű Én gondolatának adunk helyet. A meditációt úgy kell kezdeni. és meg kell próbálnunk egyesülni a nagy igazságokkal. hogy a megszabott időpontban leüljünk meditálni. vagy hogy csendes helyet. vonzónak tűnő egyéb program vagy valamiféle akadály kerül elő. akivel együtt töltjük a meditáció idejét. és abbahagyjuk. hogy minden elszánt- ságunkra szükség lesz. amit éppen csinálunk. és félrerakjuk a saját ügyeinkkel vagy a világgal foglalkozó gondolatokat. Az elhatározást.centrációját.ám túl gyakran történik ahhoz. Az érzéktapasztalatok sokasága . mintha egy láthatatlan ajtón dörömbölnénk. mint egy másik személyre. legyen az baráti vagy munkahelyi találkozó. Az egót bántja. az érzékiségtől. nem szabad könnyedén visszavonni. csak ha komoly problémának tartjuk. mint látha- tatlan és csendes társunkra. spirituális lényünk személytelen elveivel. és ugyanakkor elfelejteni a külső világot. Ilyenkor ellen kell állnunk. hogy elszakadjunk az emberektől. ha valaki mással talál- koznánk. hogy emlékezetünkbe idézzük spirituális küldeté- sünket. Csak ha olyan tisztelettel tudunk a Felsőbbrendű Énre tekinteni. hogy jelentéktelennek tekintsük hogy e szent kapcsolat idejére valami halaszthatatlannak tűnő teendő.általában megakadályozzák. akkor várható. Különös tapasztalat . Be kell tartanunk íratlan ígéretünket éppúgy. ha a meditációról van szó. bármi is legyen az. semmiféle kifogást nem szabad elfo- gadnunk magunktól. magányt találjunk.

hogy végül spirituális hajnal is virradhasson lelkünkre. amelyek egy adott személynek nagyon vonzók. mint például a napnyugta vagy éjfél. annak ki kell hasz- nálni a kora reggel óráit. a komó- tosság szándékosan előidézett érzésével kell hozzáállnunk a gyakorláshoz. Elméletileg a közvetlenül a felkelés utáni a legjobb időszak a meditációra. még kevesebben vannak. akik az Igazságot keresik. melyeket a kora hajnal óráiban végzünk. Mégis. hogy gyorsan haladjon. Ezt az időszakot bizonyos hindu és szufi iskolák is ajánlják. Ne vigyünk sietséget ebbe a munkába. Ezért hagyják abba . sokan úgy vélik. Aki valóban elszánt. Lehetnek továbbá olyan időszakok. és azt akarja. amikor az elme szertelensége megpróbálja kimozdítani békéjéből a test csendességét. akik hajlandók lennének feladni az ágy melegét. Lehetetlen a meditáció művészetét mesteri szintre fejleszteni a türelem gyakor- lása nélkül. kik az isteni jelenlét által nyújtott örömök kedvéért hajlandók lennének feláldozni pár órát az alvásukból. mert kezdettől fogva meg fogja hiúsítani erőfeszítéseinket. bármiféle mozgás nélkül ülni.Nem számít mennyi időnk van éppen. hogy elpocsékolt idő. mikor még sötét van. amit meditációval töltenek. hogyan viseljük el a vára- kozás idejét. Ezzel az egyszerű cselekedettel előre kisimítjuk napun- kat. egyéb tevékenységünk miatt nagyon korán kell felkelnünk. semmilyen érzést vagy tapasztalatot nem biztosítanak. ha álmok kavarták fel vagy munkánk. amikor a hajnal rózsaujja megérinti a földet. mert ekkor a legnyugodtabb az elme. A gyakorlatban ez nem feltétlenül van így. Ezt az órát a Legfelsőbbön történő meditációra kell fordítani. azon kevesek között. Először is meg kell tanulnunk szoborszerűen. A legtöbben készek néhány órát feláldozni az alvásból nők és az általuk nyújtott élvezetek kedvé- ért. hogy mivel ezeknek a gyakorlatoknak nincs kézzelfogható gyü- mölcsük. de nagyon kevesen vannak azok. A lét egy másik síkján különös és emelkedett minőségük van azoknak a meditá- cióknak. másodszor pedig meg kell tanulnunk. legyen az öt perc vagy ötven. Gyakori hiba.

Ezek az általános szabályok. Meditáció vagy imádkozás céljára megfelelő keletre fordulni. ahol nyugszik vagy délre. amelyért a jutalom bizonyos. hogy a külső világ ne vonja cl figyelmüket. pár méterrel magunk elé irányítani őket. és ez el is torlaszolja az utat a Felsőbbrendű Én énnélküli síkja előtt. mert ott nincsen nap. minden ujjnak mozdulatlannak. Közepesen előrehaladott és haladó gyakorlóknak is jobb csukott szemmel kezdeni. ahol a legerősebb. és lefelé. az állkapocsnak pedig elengedettnek kell lennie. még ha a jutalom megnyilvánulásának pontos formája nem az is. De hogyan is tudhatná az egó. az valójában a hit- nek egy olyan megnyilvánulása. hogy az az egyszerű aktus. ha gyorsan keresztüljutnak a zárt és félig nyitott állapoton. amikor alázatos lemondással. amelyek alvás alatt aktívak a testben. Ha úgy ülünk le meditálni. Az észak azonban kevésbé kívánatos. amíg a meditáció véget nem ér. az nem más. és ugyanezt ajánlja a filozofikus miszticizmus is meditáció előtt. kitartással és türelemmel koldusként ülünk a Felsőbbrendű Én ajtaja előtt. ahol a nap kel. . és keveredik a sajá- tunkkal a nap folyamán. mint az ego megjelenése. hirtelen átalakulás ér minket. s így tartani a meditá- ció végéig. és amikor belsőjük azt parancsolja. hogy titokban arra számítunk. hogy drámai megvilágosodás. hanem azért is. nyugatra. Más személyek alacsonyabb rendű aurasugárzása hat ránk. mert abból az irányból jönnek azok az erők. félig rejtetten abban reménykedünk vagy tudatosan arra vágyunk. A test pozíciója hatással van a meditáció kezdetére. Minden izmot el kell ernyesz- teni. Ezért javasolja az iszlám imádság előtt a kéz és láb megmosását. a gyakorlást oly sokan hosszabb-rövidebb idő után. akkor teljesen ki kell nyitni a szemüket. Bármilyen fizikai merevség hátráltatja a kontempláció megkezdését. amelyek a három fázisra vonatkoznak. De a tapasztalt gyakorlók számára legkönnyebb. majd megfelelő idő- pontban félig kinyitni őket. Mit tegyünk a szemünkkel meditáció alatt? Kezdőknek legjobb teljesen behunyni a szemüket. nem csak azért. vagy amíg belsőjükből ezzel ellentétes parancs nem fakad.

A szeretet nélkülözhetet- len a meditációban. hanem egy újabb börtön. Az első a köldök. Ne zavarjon vagy nyugtalanítson. Nem elég az elmét elcsendesíteni. álomtalan álomból ébrednék fel. ha az a célunk. a szív érzéseire is hatni kell. A cél az egyesülés. mint ami a világi ambíciók felé hajt. hogy próféták.a földre nézni. Ennek eredményeképpen felébred egy bizonyos erő. megerősítéséhez vezet. koncentráltabb kontemplációba jutni. Ez az ego spirituális ambícióit erősíti. Ekkor már nem segédeszköz a spirituális szabadsághoz. A meditáció sikerességét a Magasabb Énnel való eggyéválás (egyesülés) jelzi. olyan erő. Ez lesz az előjele és bevezetése a harmadik fázisnak. csupán egy magasabb síkon működik. Bhakti. kissé a lábak előtt. amely éppen hogy távol tart attól. amely valahol a második és a harmadik pont közötti helyzetet biztosít a szemnek. a kontempláclónak. a harmadik a szemöldökök közötti rész vagy az orr- nyereg. Csodálatos ébredés ez. Ez olyankor történhet meg. mely arra irányul. akik befolyásolni vagy vezetni tudnak másokat.Négy fontos pontja van a testnek. ha félig vagy teljesen nyitva tartjuk őket. lágyan elnyugodott érzelmekkel és teljesen kipihent idegrendszerrel. reformerek legyünk. tanítók. ha a meditáció alatt egy bizonyos idő eltelte. s a negyedik . amely önátadásból és tiszteletből tevődik össze. Olyan érzésünk lesz ezután a pillanatnyi tudatszünet után. Hasonló az eset. A meditációt rossz célokra is lehet használni. és a törekvés és odaadás forró és erős hullámait kell a Felsőbbrendű Én felé irányítani. amire a meditáció alatt szemünket s figyel- münket irányíthatjuk. ha célunk okkult erők megszerzése. amely segít minket mélyebb. mintha mély. . a második az orr hegye. A meditációnak vágyakozásnak kell lennie. mert ez csak az ego felnagyításához. amely ponto- san ugyanaz az erő.amely kifejezetten kínai gyakorlat . nagyon csendes elmével. hogy megtaláljuk valódi otthonunkat az univerzumban. és a koncentráció bizonyos mélységének elérése után pár pillanatra elveszít- jük az öntudatunkat. azaz a szeretetteljes önátadás komoly segítség. a Lélekerő.

jobban teszik. Szükséges néhány óvó szót intézni azokhoz. ha nem ismerjük fel az ego hozzájárulását a misztikus tapasztalatokhoz. Egyensúly. érzéseiket meg nem tisztították. akik szívesen kihasználnak másokat. a legnagyobb veszély pedig. akik születési adottságaik és temperamentumuk alapján a spiritisztikus médiumok típusához tartoznak. tisztelet. hogy a meditáció. hogy az misztikus passzivitás. azt hívén. amelynek pontosan az ego kiürítéséről kellene szólni. erény és tudatosság tevékenység közben. amíg magasabb énüket meg nem erősítették. Gyakran túl sok figyelmet szentelnek a meditáció szerepének. Kétségtelenül szükséges gyakorlat. Ha ennek a munkának a nyersanyaga selejtes vagy a módszer helytelen. akiknek kri- tikai érzéke gyenge és akiknek kevés a tudása. de csak részét képezi a végrehajtandó feladatoknak. A legnagyobb hiba. hogy médiumisztikus passzivi- tásnak engedjük át magunkat. csak egy újabb alkalom lesz.ezek szintén gyakorlandók. Nekik nem szabad meditálniuk. az eredmények elégtelenek. akiknek érzésvilága kiegyensúlyozatlan. hogy gonosz lelkek használják föl őket. sőt veszélyesek lehetnek. hogy kifejthesse saját aktivitását. Lényünknek egy ismeretlen részébe próbálunk behatolni olyan eszkö- zökkel. vagy anél- kül . Továbbá ez az utazás bizonyos veszélyeket és kocká- zatokat hordoz azok számára. ami egészen a megszállottságig fajulhat. Ezért az utazó csak komoly előkészületekkel és megfelelő felszereléssel vághat neki az útnak.Az ego olyannyira fontosnak tartja magát. és amíg kellő tudásra nem tettek szert. akik a meditáció gyakorlását most kezdik. Figyelmeztetni kell a kezdőket a rájuk leselkedő hibákra és a veszélyekre. Akiknek elméje neurotikus vagy pszichotikus. tudás. mielőtt elkezdenének meditációs gyakorlatokkal foglalkozni. amiket magunk alakítunk ki saját magunkból. akiknek érzelmei fegyelmezetlenek. . Fennáll ugyanis a kockázata. ha valamilyen kezelésen vesznek részt. csak így véd- heti magát meg ezektől a veszélyektől: fel kell készítenie és alkalmassá kell tennie elméjét és személyiségét az erőfeszítésekre. Vannak emberek.

Ha bármikor be tudsz lépni a KONTEMPLÁCIÓ állapotába. és először ki kell sajtolni belőle egy-két gondolatot. és olyan hosszú ideig tudod fenntartani. akkor válsz a meditáció mesterévé. vedd föl ismét a harcot. Ezért keresnünk kell. Nem szabad. és a feltörő gondolatok feloldódnak az osztatlan Gondolatban. Zárj ki minden gondolatot. Az efféle eltávo- lítást mindig kilégzésnek kell kísérnie. mint egy majom. éreznünk kell ezt az Ént. Hz a tudás a rej- tett „Én"-hez tartozik. vagy ha mégis belép. és azonosítani kell magunkat vele. Mindennap be kell zárkóznod egy szobába pár percre azzal a szilárd elhatá- rozással. imához vagy problémához tartozik. azonnal el kell távolítani. hogy bármi más a tudatába lépjen. ameddig akarod. Térj vissza újra meg újra a kiválasztott célhoz. ami tudatában van ennek a szétszórtságnak. s minden visszatérés az eredeti témához belégzéssel járjon. amely nem a koncentráció témájához tartozik! Ha . hogy elnyomja az összes gondolatot. Ki kell választani egy témát és szilárdan rögzíteni az elmét. akkor is mindig van bennünk valami. nehezen ellenőrizhetők. Az elme ellenállását mindennapos kitartó harccal kell megtörni. majd egy logikus gondolati fonalat kell felépíteni a témáról. s engeded őket ismét behatolni elmédbe. képet és energiát. akkor a szétszórtság magától eltávozik.s ez valószínű . A gyakorlat első feladata arra irányul. . hogy megszelídíted az elmét. Minden figyelmünkkel erre kell koncentrálnunk. Amikor a gondolatok összevisszák. Nem elég pusztán elcsendesíteni az elmét és a testet: a figyelmet és szándéka- inkat ugyanekkor a Felsőbbrendű Én felé kell fordítanunk. amely túl van testen és elmén. amely mozdíthatatlan kőszikla gyanánt szemléli minden erőfeszítésünket. érzést. amely nem az általa az adott alkalomra kiválasztott témához. Ha ezt sikeresen végezzük. és akaraterőddel űzd el őket.mégis elgyengülnél. amíg csak szükséges. amely úgy ugrál összevissza.

Ezt a munkát a csendben történő kitartó keresés követi. Ez elengedhetetlen az előrehaladáshoz. így a két állapot ellenpólust képez. ami ezeken felül áll. Találd ki. hogy környezetüket nem észlelik. Kérdőjelezd meg magukat a gondolatokat. és köze- lebb juthatsz valódi énedhez. amikor úgy elmerülnek egy könyvben. amíg azt nem lehet megál- lítani vagy magától meg nem szűnik. elutasíthatod. kövesd őket kiin- dulási pontjukhoz. hogy milyen az egóból származó impulzus. amely normális állapotunk.Ha a kóborlásra hajlamos gondolatok elvonják figyelmedet. akik megismerik azt az állapotot. s ekkor megtalálja saját forrását. A világi tevékenységek végzése alatti koncentráció különbözik a misztikus medi- táció során megvalósulótól. amikor csak az elragadtatott érzelmek és az elme léteznek. s a koncentrált figyelem állapotába kerüljünk. Van azonban egy alapvető különbség: elmerült állapotuk általában személyes vagy világi dologra vonatkozik. Az előbbi általában külső dolgokra irányul és az érzéki örömök megtapasztalására. hogy gondolkodás csak addig kísérje. amikor úgy elvesznek egy gondolatban. mint az összes iskolában töltött éveim . hogy azonosítsd magad velük. az egyik az egokereső emberhez. Amikor a keresés szükségessége véget ér. a másik a Felsőbbrendű Ént kereső emberhez tartozik. amiben a jógik vannak. míg a jógi azzal foglalkozik. s azt fenn is tartsuk. és visz- szautasítja az érzéki örömöket. érzelem vagy vágy váltja ki keletkezésü- ket. a szobrászt és figyelte. akkor próbálj meg egy másik utat. ahogy párizsi műtermében dolgozik. akkor a kereső eltű- nik. és szorítsd vissza ezt az okot az ürességbe. elválasztva a fizikai valóságtól. hogy a szétszórt figyelmet. és legyőzik erőfe- szítéseidet. a figyelem s vele együtt az Én-érzés saját forrása felé fordítását úgy kell elvégezni. Ezt írta a látogatásról: „Többet tanultam azon a délutánon Meudonban. keresd eredetüket. és így fokozatosan csökkentsd számukat. Stefan Zweig osztrák író fiatalkorában meglátogatta Rodint. megakadályozva a meditációt. az „Én" tiszta létezéssé válik. Vannak. míg a második a belső lényünkre. mit beszélnek nekik. Ezek alatt a nappali vagy éjszakai gyakorlások alatt a feladat az. félretegyük. hogy nem hallják. amikor az elképzelt valóságossá válik. A munkát. Ily módon különválaszthatod magad a gondolatoktól.

kapcsolatot alakíthatunk ki az Univerzális Elmével. Bár ezek eleinte csak puszta intel- lektuális ideák. akkor . hogy milyen tökéletesen elfelejtheti az ember munkája közben az időt. Semmi sem lepett meg eddig annyira. a helyet és a világot. és még mélyebbre kell hatolnia. mert azóta tudom." Amikor a koncentráció teljessé válik. Ha nagyon elmélyülünk egy spirituális ideában. hogy megértsük mindazt intuitív módon. amikor fel kell adnia az ez által kivál- tott személyes kielégülést. földöntúli érzéseket él át. békét. legyen az kicsiny vagy nagy. Ez az a lélektani pillanat. A gondolkodásnak le kell állnia. Abban az órában megértettem minden művészet és kiemelkedő földi alkotás lényegét: koncentráció. A nagy igazságokon. hogy jó és hasznos legyen. a Felsőbbrendű Én tulajdonságain és természetén való napi elmélkedés szokása nagyon hasznos. a szüntelen hullámzó gondolati erők lecsil- lapodnak és az érzelmi izgalom állapota megszűnik. Ez képessé tesz minket. De egyúttal ez az a lélektani pillanat is. akkor az elme ürességét a Felsőbbrendű Énnel való eggyé válás fogja kitölteni. hogy megértse annak a forrásnak a belső jellegét. egyre több melegséggel. Ha azonban helyes felkészülés és megtisztulás után mélyebb szinten jön létre. akkor annak eredménye csupán médiumisztikus tapasztalat vagy érzéken túli érzéke- lés lesz. a fantá- ziálgatás azonban csak hátráltatja. ahonnan ezek az érzések erednek. amikor a misztikus természetszerűen egzaltációt. ahogy azonban telik az idő.feltéve hogy kellő mélységben tesszük ezt . mint amikor ott felismertem. az oly gyakran szétszórt akaraterő egyetlen irányba való fókuszálásának képessége. . erőink összegyűjtése egyetlen cél érdekében. amit intellek- tuálisan nem tudnánk. hogyan kell elvégezni bármilyen emberi munkát úgy. Hogy megértse a tiszta Elmét. A képzelőerő fegyelmezett használata segíteni fogja ideáljaink elérését. ám ha a kis ego szintjén marad abba.alatt. élettel és erővel telnek meg.

Balszerencsénk rejtett okai ugyanis legtöbbször jellemhibák és viselkedésbeli problémák. Minőségi emelkedettsége és misztikus mélysége sokkal magasabb rendű.A Felsőbbrendű Én érzékeli a róla való gondolatainkat. Az Önvaló bölcsessége című könyvemben ismertettem egy meditációs gyakor- latot. hanem hogy kijavítsuk őket. Ez a gyakorlat az aznapi események. Amikor azonban a gondolataid nem tudnak mélyebbre hatolni. A cél. Az igazság megértéséhez át kell helyeznünk belső viszonyítási pontunkat. személyes viselkedéséből. Az efféle megvilágosodott gondolkodás nem olyan. mind ered- ményeit illetően hasonlatos ehhez. A jövőbe mutató leghasznosabb gyakorlati bölcsességet úgy szerezhetjük meg. Az alapul szol- gáló események történhettek hosszú évekkel ezelőtt vagy akár ezen a héten. különösen. Ennek a gyakorlatnak a szokásos jógagyakorlatokkal ellentétben nem az a célja. Ám az efféle bölcsesség csak kor- látozottan használható. de nem olyan könnyű megfejteni a bennük rejlő magasabb. spirituális üzenetet. és egyre közelebb emeli azokat magához. hogy megállítsa a gondolatok áramlását. minden részletre kiterjedő vizsgálata. hogy a jövőben miként kell korrigálnunk őket. Sokkal inkább életre kelti . és a korábbi gyakorlathoz hasonló személytelen nézőpontból a benne rejlő tanulságokra figyelve végig kell gondolnia azokat. ha nem veszi figyelembe a karma működését és a spirituális fejlődés mozgatórugóit. gondolataink és tetteink végiggondolása. hogy tisztán lássuk és megértsük. bármilyen korlátol- tak és gyengék is legyenek. Könnyű megfejteni a velünk történtek világi. Ne feledjük. gyakorlatias üzenetét. Most ismertetek még egy gyakorlatot. ha mások jelenlegi tapasztalatainak érzelemmentes vizsgálata a saját élettörténéseinkre való személytelen visszatekintéssel párosul. visszatekintés rájuk egy bizonyos módon. de nem csak elalvás előtt gyakorolható. így tehát az összes különböző felsorolt ele- met és nézőpontot kell egyesítenünk. hanem bármely más napszakban is. történéseket vagy hosszabb időszakokat tapasztalataiból. amely mind jellegét. Az egót élesen és kritikusan kell vizsgálni a gyakorlat folyamán. Abban a pillanatban tudni fogsz. mert megszokásból adódóan az ego nézőpontjából tekintünk ezekre az eseményekre.. mint a szokásos hétköznapi gondol- kodás. Különösen hasznos része a gyakorlatnak a morális tévedések és hibás visel- kedés analitikus. boncolása. amelyet elalvás előtt kell elvégezni. Azért van ez. a Felsőbbrendű Én majd megérinti és elcsendesíti azokat. hogy bánkódjunk miattuk. hogy nem azért kell emlékezetünkbe idézni jellemhibáinkat. ha személyes érzelmeink is erősen kötődnek hozzá- juk. A tanulónak ki kell választania esemé- nyeket.

ha el akarjuk érni a valódit. A boldogság olyan mélyen átjárt. Mily áldott állapotban vol- tam! Vajon nem afféle állapot volt. és fél- órával később testem még mindig mozdulatlan. hogy folytassuk szüntelenül annak keresését. megnyugtatta idegeimet. El kell jutnunk ezeknek a mélyen gyökerező karmikus. . De nem ez az egyetlen erénye ennek a gyakorlatnak. Azután egyre mélyülő nyugalom érzése töltött el.őket. elemző és végül filozofikus lesz. és ezután következik a belátás „villámfénye" a valós természetébe. amit elértem. mint amelyre Szent Pál utal. Ha ez megtörténik. Olyan lelkesen adtam át magam neki. leírhatat- lan boldogsággá. A béke érzése. Megértettem. szívemet. hogy milyen hiábavaló megpróbálni ráerőszakolni saját szokásos nyughatatlanságunkat az ilyen teljesen szokatlan helyzetekre. belső forradalmat. s a leszűrt igazságokat nem szennyezik be az érzelmek és szenvedélyek. amely a gyakorlót egyre közelebb hozza spirituális énjéhez. Vajon saját elmém misztikus mély- ségeibe merültem? A türelmetlenség teljesen lerombolta volna. szemeim közömbösek a körülöttem lévő dolgok iránt. akit szeret. csodálatos nyugalommá dagadt. miként egy nő adja át magát a férfinak. ez. Ki fog fejlődni a tudatosságnak valami- féle befelé fordulása. Nem. ahogy ott ültem. hogy mik is vagyunk valójában. miközben felhasználja a filozófiai visszatekintés és az imagináció erejét. arcom merev volt. amely túl van mindenen"? A percek lassan kúsztak. amit elhomályosí- tanak. s közben egész életlátása csodálatos módon megváltozik. Észrevehetetlenül eltöltött a lélek csendessége. hihetetlen szabadságérzést élünk át. Nagyon kellemes volt. Bármi. Vajon nehéz ez a gyakorlat? Hogyan állíthatja meg az ember a gondolkodást? Emlékszem: nem javasolják. mentális és érzelmi tendenciáknak a végső forrásához. amely visszatekintő. elmémet. de nem tudom az egót sem a testben. Azt tanítják. hogy elfelejtettem gondolkodni. gondoltál vagy tettél életed során. amit tapasztaltál. Eddig kerestem. hogy szándékosan állítsa le az ember a gondolko- dást. amely körülölelt. amikor azt mondta „a béke. Azonban egyre inkább szokatlanul személytelenné és méllyé válik. sem az intellektusban megtalálni. Ki vagyok hát akkor? A testen és az intellek- tuson túl nincs semmi! Ekkor ez a gondolat lepett meg: „Figyelmedet irányítsd hát erre a semmire!" Semmi? Semmi? Semmi? Fokozatosan és észrevehetetlenül passzív állapotba kerültem. alapja lehet egy ilyen gyakorlatnak.

hogy végül segít megsza- badulni magától a képtől. A mantra akkor válik a leghasznosabbá. és saját intelligenciájával megértse az Igazságot. aminek nagyon mély metafizikai vagy vallásos jelentése van. ha nem állunk ellen. A mantra. Isten neve nemcsak minden bűnt tud könnyedén lemosni. mikor lényünk legmélyéről halljuk. vagy egy könyvből származik.mondja. Egyetlen bűn létezik: elválasztva élni Istentől. Amikor tehát elérted azt a szin- tet. ám a személyiségfejlesztés szempontjából már van jelentősége. A kon- centráció elsajátítása szempontjából nem számít. amelyik értelmetlen. amely úrrá tud lenni az elme szétszórtságán. vagy akár teljes mondat. mert az igazi kereső végső célja mindig az. Érezni fogod Istent önmagadon belül. Tudják. Az isteni világ első megnyilvánulása a hang. lényed tiszta esszenciájaként. Ekkor a legkomolyabb belső elmélyüléshez vezet. Bármely más személlyel kap- csolatos bármiféle érzés csak szentségtörés lenne. ahol bármikor könnyen transzba merülsz a vezetőd vagy gurud jelenlétében. akkor elér- tük ennek a gyakorlatnak (vizualizáció) a célját. akkor gyakorlásunk értelmét veszti. miként a mantra által szimbolizált vallásos tisztelet kifejezése révén is. olyan szó. Először belső fülünkkel halljuk meg. amíg elménkben éppen olyan tisztán látunk egy képet. eltün- tetvén a képet és jelenlétet. Ekkor tudni fogod. amelyet vagy guru ad. igazi éned. vagy mentális képe segítségével. míg van olyan is. hogy ez olyan gya- korlat. . és ennek helyét ő maga tölti ki. hogy saját maga kiépítse Isten-tudatosságát. hanem a szív csomóit is ki tudja oldozni. kifejezés. A Felsőbbrendű Én végül befejezi a munkát. hogy ez a te valódi lelked. A mantrajóga gyakorlása jól ismert egész Indiában. Ha nem ezt tesszük. Ezt a mentális vagy han- gos ismétlést rendszeresen és hittel kell végezni. amelyet a gyakorló magában ismételget . el kell azt engedni. mint ahogy az előttünk fekvő rajzon a szemünkkel látjuk. szent központod. Ha addig folytatjuk a gyakorlást. akkor ez a kép teljesítette feladatát. Van olyan szanszkrit mantra.Isten vagy a guru mentális képének végső haszna az. suttogja vagy csak elméjében ismétli. és tovább kell lépni. és felébreszti az Isten iránti szeretetet. hogy melyiket használjuk. belső meglátása segítségével felfogja a Valót.

Minden szimbólumra hét percig koncentrálj! (1) Gondolj egy világoskék keresztre. Könnyebb a valóságon szimbólumon keresztül meditálni. Ez a mantra értelme. ahol a mód- szer eredeti neve. akkor azonnal minden gondolkodás megszűnik. (2) a belső testeken történő teremtő munka céljából. mert megpróbálhatjuk eggyé olvasztani szívünket a virág szívével. a mantra is állandó társaságunkká vál- hat. amíg ezt az eredményt elérjük. Egy virág éppen olyan jó koncentrációs objektum. amely a harmóniát és intellektuális egyensúlyt képviseli. mely a fizikai vagy testi természeted keresztre feszítését jelenti. amíg el nem merü- lünk benne. (c) mentálisan ismételjük magunkban. A folyamatos koncentráció által a mantra életünk hátterévé válik.melyeket a mester adott a tanítványnak. a sikeres gyakorló csak egy villanásszerű pillantáshoz jutott a valóság természetébe. Habár követői sokkal többet állítottak róla. mivel ezek a for- mák megfelelnek az (a) atom. miközben világi dolgainkat végezzük. Ha teljes figyelmünket és koncentrációnkat a mantrának szenteljük és egyszer csak abbahagyjuk az ismétlést. mint bármi más. Amikor az ismétlés megszűnik. azonban hetekig hónapokig tarthat. a gon- dolatok eltűnnek. aktív elméjű tanulóknak szol- gálnak segítségül az alábbi célok elérése érdekében: (1) az elme szétszórtságának enyhítése. Ahogy egy dallamot énekelhetünk vagy dúdolgathatunk magunkban. az eredmény nem volt állandó és teljes. Ez a módszer nem egyenlő és nem összekeverendő a mantra jellegű jógával. mint közvetlenül. Ezt később a japánok is átvették. a „ko-ang" „koan'-ra módosult.A mantrajóga lényege egy kiválasztott szó ismételgetése. Sőt jobb is. (b) suttogjuk. A Spirituális Szimbólumok erősen intellektuális. a pár szóba tömörített igazságmagvakon (amelyeket mahávákjának hívnak Indiában) való . illetve (b) az univerzum valós felépítésének. gyakran furcsa jelentésű állítások segítségével érték el . (3) Képzelj el egy ötágú ezüstszínű csillagot mint a tökéletes ember jelképét. Az erre való gyakori koncentráció lelki változásokhoz vezethet. Kínában a Tang dinasztia alatt virágzó módszer szerint a hirtelen megvilágo- sodást rövid. (2) Képzelj el egy arany- színű háromszöget. Három fokozata van: (a) hangosan kántáljuk a szót.

konstruktívak és felemelők legyenek. hogy ezek az ideák pozitívak. amelyet szégyel- lünk. Amikor ez megtörténik. méghozzá hittel. amelyet évszázadokkal ezelőtt sokan használtak a régi bizánci kolostorokban és még ma is használják a Balkánon és szláv kolostorokban. amíg az elménk és érzéseink ismét tisztává nem válnak. amikor a Jézus-imádság használatát magyarázta. A csökkentés természetesen nem gyors folyamat. Ha egy ideát az elménkben tartunk meditáció alatt. Ha vigyázunk rá. amíg csak a „Jézus" szó marad meg. de nem tudunk neki ellenállni. osztatlan szív- vel. örökké aktív intellektus jóra is fordíthatja aktivitását. Egy barátom érdekes és hasznos módszerről számolt be a kijelentésekkel kapcso- latban. Az első pár hétben mindegyik szót használják. Egy kijelentés haszna erősen függ attól. Az említett esetben hét szó szerepel az imában: „Uram. szimpá- tiával és örömmel. A kijelentést ezután . akkor a meditáció ered- ményei megmutatkoznak a jellemben és a személyiségben is. akkor az a személyiség- vonás. hogy teljes elménkkel. akkor saját részünkké tesszük. Ezt a kijelentést. kegyelmezz nekem. majd a Krisztus szót kiiktatják. Ha olyan gondolat lép be elménkbe vagy olyan vágy kavar föl. hirtelen erős szövetségesünkké válik. egészen addig. hanem sok hónap alatt valósul meg. és ismételjük. a mesterre vagy Isten végtelenségére és örökkévalóságára gondolunk. míg a koan gyakran illogikus és mindig rejtélyes. hogy a szavak számát fokozatosan csökkentsük egyre. majd az utolsó két szót.s egyben misztikusa . Jézus Krisztus.tanította neki. akkor azonnal kezdjünk el mondogatni egy odaillő vagy általunk gyakran használt állítást. vagy bármiféle helyénvaló szót. akkor sikerült a csel. ami a keresés nagy ellenségének tűnt. Ha személyes ügyeinken való állandó gondolkodás helyett mindig csak a mantrára. mivel ez utóbbiak komoly jelentéssel bírnak. ha ehhez a gyakorlathoz folyamodik. Országának egyik ismert szent embere . Legközelebb az „Uram" tagot is kiveszik. sze- gény bűnösnek". A nyughatatlan. A módszer lényege.MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK meditációval. az erejébe vetett bizalommal és a felemelkedés iránti tiszta szándékkal mondjuk-e.

A kiválasztott utolsó szó legyen egy név. és az erő kifogyhatatlan. érzés és test mestere vagyok." 2." 6. a szépség megsemmi- síthetetlen. „Bennem rejlő Fény! Vezess problémáim bölcs megoldásához!" 11. „Minden helyzetben nyugodt maradok. „Engedd.egyetlen szóként állandósítják: Jézus-Jézus-Jézus-Jézus. „A pillanat problémáin túl a Felsőbbrendű Én végtelen csendjébe tekin- tek." 17. minden szervem tökéletesen működik." 4." 16." 3. hogy az intuitív erő irányítson." 14. a bölcsesség végtelen. Ezt a módszert szinte minden kijelentéshez használni lehet." 21. világosíts meg! Végtelen Szere- tet. de valódi lényegem isteni. „A gondolat. Hadd legyek engedelmes és értelmes eszköze akaratának." 23. végtelen és személytelen boldogság!" 20. „Valódi lényemben erős." 9. ha Istenhez vagy spirituális vezetőhöz való fohászról van szó." 8." 19. „Mindennapi énemben éppoly szabaddá válok a rossz szokásaimtól. boldog és békés vagyok. „Végtelen Béke vagyok." 12. az értelem központja vagyok az Isteni Intelligenciában. és engedem. „Örömmel lakozom a Felsőbbrendű Én boldog nyugalmában. Csak testem emberi." 15. „Isten mindig mosolyog rám." 24." 18. Kijelentések: 1. „Isten békéje." 22." 7. „Isten rám mosolyog." . „Örömmel működöm együtt életem magasabb értelmével. „A végtelen erő bennem van!" 10. „Egy vagyok a halhatatlan Felsőbbrendű Énnel. „Szavaimból az igazság és az erő árad. segíts! Végtelen bölcsesség. ha pedig nem. nemesíts!" 5. „Látom magam az Én uralma felé haladni. hogy egyre jobban együttműködjek a Felsőbbrendű Énnel. mint amilyen szabad vagyok a Felsőbbrendű Énben. „A Felsőbbrendű Én békéjében élek. „Erőm a Felsőbbrendű Énnek engedelmeskedik." 13. „Valódi énemben az élet örök. „Végtelen erő. „Az élet központja vagyok az Isteni Életben. „Ó. „Minden testrészem tökéletesen egészséges. akkor legyen egy vágyott tulajdonság.

25. Ha reggeli első és esti utolsó gondolatunk is a Felsőbbrendű Énre vonatkozik. akkor elégedettek lehetünk fejlődésünk ütemével. Később azonban olyannak mutatja magát." 27. mint egy új hajnal? Milyen csodás lehetőséget ad az élet megújítására! És hogyan is láthatnánk ehhez a feladathoz jobban. amíg el nem értük a meditáció csúcspontját. bármilyen nehézségek tornyosulnak elénk." Mi lehetne újabb. így bármivel is kell majd foglalkoznunk. „Végtelen békében lakozok. Fejlődésünk korai szakaszában a magasabb én valamilyen emberi érzékkel fel- fogható. és tartsuk szilárdan ébrenlétünk első pár percében. amit lényem mélyén érzek. mint vala- milyen pozitív deklarációval: „Végtelen béke vagyok". mentális képként lesz elérhető számunkra. ." 26. amilyen valójában: forma nélküli tiszta lényként. „Sugárzó és élettel teli lény vagyok. békénket oda is magunkkal visszük. és készen állunk visszatérni a világba. Azt fejezem ki a világban. melyek meg- határozzák egész napunkat. Legyen ez első reggeli gondolatunk. megpihentünk ott. Soha ne hozzunk fel személyes ügyeket vagy problémákat. „A Felsőbbrendű Én boldogsága árad szét mosolyomban.

és nem vigyázunk arra.Gyakorlatok és testtartások - Légzésgyakorlatok . A test éppúgy isteni kivetülés. ha sikert akarunk elérni. és megértsük. olyan mértékben könnyítjük vagy nehezítjük meg az ego útját. mint a bolygó. amely rákényszerít arra. Akinek nincs semmi baja. akkor előbb-utóbb elménk és érzéseink olyan jelzést adnak. abbéli nagy lelkese- désükben. hogy természetes funkcióit betöltse. hiszen nem kell aggódnia egészsége . mivel minden érdeklődésünket már a magasabb felé irányítottuk. Ám a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Ha megtanulunk gondot viselni a testünkre. erő- ben tartani. megtanuljuk jó egészségben. mit teszünk vagy mit nem teszünk ezzel a testtel. Bármilyen mentális vagy szóbeli kifogást is találunk magunknak. Nem démoni. és felelősek vagyunk azért. hogy a földön járunk. Akinek a teste legyengül. amikből áll . s nem is jelképe az ember szomorú bukásának. és kénytelen lesz foglalkozni testével.Élelem . Amilyen mértékben el tudjuk érni. Minden sejt . életereje gyenge. előbb-utóbb valószínűleg aggódni kezd.s a keresők sem kivételek ez alól .a lét mindkét síkján él. hogy az ideált kövesse. és együtt kell rájuk tekinteni.ja szövetekben. mert az az ego szol- gája. mondván. az szabadabb.A szex jelentősége.maga is az isteni intelligencia és cél kivetülése. A test elhanyagolása gyakori probléma a keresők körében. szervei képtelenek a normális működésre. Minden ember . hogy felülvizsgáljuk álláspontunkat. mérgekkel feltöltődni. akkor is a testben élünk. A test elhanyagolását nem indokolhatjuk. csont- ban. A test az univerzum kicsinyített mása. hogy elérjék magasabb énüket. az segíteni és nem akadályozni fogja lelki törekvéseinket. hogy érdektelen. izmokban és idegekben. ahol lakunk. bár- mennyire is felfelé tekint szemünk. Ha hagyjuk leromlani. hatása Munkánknak a test megfegyelmezésével kell kezdődnie. A TEST Higiénia és megtisztulás .

melyek nem fog- lalkoznak az élet e területével. hogy az uni- verzum az isteni kivetülése. segíteni fog kiol- dani a mérgező lerakódásokat a belső szervekből. mely nem foglalkozik a testtel. hogy mi az ember természetes tápláléka. kellemesebb és éppoly hatásos rövidebb böj- töket tartani. mint amennyire istenkáromlás lenne tagadni azt. a civilizáció úgynevezett szokásai annyira kiölték az eredeti testi ösztönöket. és egymástól egy hét és egy hónap közötti szünet választja el őket. . s mely így állandó aggódás forrásaként hagyja meg.miatt. Hogy visszanyerjük a valódi ösztöneinket és megértsük. Az egészséges aszkézis. Az így elért eredmények általában kiválók. Bármiféle tanítás. de az egészségtelen. ahogy kel- lene. A böjt lehetőséget ad a szervezetnek. A testi dolgokkal való nemtörődömség nem képezheti valódi bölcsesség alapját. mivel könnyen médiumisztikus állapothoz vagy hallucinációkhoz vezethet. Egy kanál frissen csavart citromlét tegyünk egy üveg meleg vízbe. hogy megszabaduljon korábbi étkezési szokásaitól. és éppen ezért védhetetlen. és visszanyerje valódi ösztöneit. és nem törődni az élet fizikai oldalával. s igyuk ezt. felemelően hathatnak lelkére. de nem oldják meg problémáit. mindig is harmóniában fog állni a természettel. aki beteges? Túl gyakran lesz kénytelen szembesülni problémáival. nem teljes tanítás. megvetni a testet. morbid és túlzott aszkézis mindig csak konfliktust fog okozni. Éppoly istenkáromlás megtagadni. Az ételt illető testi ösztönök oly perverzzé váltak az egy életen át tartó mestersé- ges szokások miatt. A fennhéjázó tanácsok. kivéve a legrosszabb és legreménytelenebb krónikus betegségek esetén. Ezek hossza egy-négy nap között lehet. egyértelműen egyoldalú. Nem kell túlzottan hosszúnak lenni egy efféle böjtnek. Hiszen hogyan is felejthetné el a testét az. böjtre vagy böjtök sorozatára van szükségünk. ha megszomjazunk. melynek célja a test feletti értelmes uralom megszerzése. Másrészt viszont az imádság kívánatos és a szokásosnál hosszabb időre nyújtandó ezalatt az időszak alatt. hogy a szervezetünk már nem úgy reagál az ételre. A meditáció gyakorlása nem kívánatos böjtölés közben. Könnyebb.

amik az út végén várnak: a szervek megfiatalodását s betegségek eltűnését. akik valóban magasabb életre vágynak. mint ezek ellenkezője. s a folyamat külső jelei ijesztők lehetnek. például a túlzott dohányzást vagy falánkságot. Azt hihetjük emiatt. . ezeket az idegeket és ezt az agyat használják gondolkodási folyamatukban. Azok számára. könnyen elkedvetlenedhet. mit miért teszünk. hogy teljes figyel- münkkel az étel felé forduljunk: minden újabb falatra adott testi reakciónknak tudatában kell lennünk. s ez okozza a legnagyobb problémát. Erre ma már megvan a mód. Különösen tudatában kell lennünk az érzések válto- zékonyságának. s éppúgy káros . Időnként tisztu- lási kríziseken eshetünk át. hogy amit teszünk. akik túl- ságosan ragaszkodnak hozzájuk. hanem tudni fogjuk. s annak. Ilyenkor ugyanis sokkal tisztáb- bak és romlatlanabbak ösztöneink. s elérték azokat a hihetetlen eredményeket. s meg sem kellett volna próbálnunk. nincs sok lehetőség. dohányzás és az alkohol fanatikus és agresszív ellenzőinek intole- ranciája éppúgy tévnézet. téves. hogy egy komolyabb étrendváltozás vagy böjt előtt megismerkedjünk mások tapasztalataival. hogy mi módon kell cselekednünk. oszló anyagok feloldása és eltávolítása a szervezetből.A böjt utáni első étkezések tökéletesek annak megfigyelésére. Az ilyen tanítványok nem viszonyulhatnak nemtörődöm módon ahhoz a kér- déshez.hisz ebben a testben lakoz- nak.csak épp más módon mint ahogy ezek az anyagok károkat okoznak azok számára. Tudni kell. az életerő hullámzásának. Aki meg kívánja újítani testét. annak először is kellő ismeretanyagot kell sze- reznie. a sejtekből időnként nagyon nehéz. hogy mi vár ránk s mi történhet velünk. a különböző lehetséges tüneteknek. helytelen. hogy mely ételek nem kívánatosak és károsak a szervezetünkre. A húsevés. különben amikor akadályokkal szembesül. és fel is adhatja az egészet. Éppen ekkor van szükségünk azok segítségére. akik már megtették ezt az utat. A romló. Ezért szükséges. saját testüket is magasabb állapotba kell hozniuk . s így nem kell a sötétben tapogatóz- nunk. problémák merülnek fel. Nagyon fontos azonban. és sokkal inkább képesek vagyunk hallgatni testünk tanácsaira. Ilyenkor könnyebb megtörni a rossz szokásokat. sok helyen olvashatunk a témáról. ha jelentkeznek. hogy mivel táplálják testüket.

s nem templomaikban kell kezdeni a reformot. A húsos ételben ugyanis túl sok káros húgysav és purin van. Következetesnek kell lennünk . mely csak az univerzum sötét őselvének felel meg. Még rosszabb. miként Mózes. ami a mészárszékekben való várakozás óráiban és még inkább a vágás közben keletkezik. s így nem képezheti egészséges étrend részét. de az emberi test számára nem megfelelő anyag. ami tapasztalataink alapján testünknek és lelkünknek a legjobb.ez a legfontosabb. s nem szabad. és azután ragaszkodni kell szabályainkhoz. Mielőtt az állatot a vágóhídon leölik. az Egyiptomból menekültek bölcs és hatalmas vezetője a zsidókat is erre kötelezte. és javítani morális javulásuk esélyeit. Valószínűleg a konyháikban. kín kapcsolódik. Nem jó. Elszántan kell ragaszkodnunk elhatározásunkhoz. Nem véletlenül használnak oly gyakran a fekete mágiában áldozati ajándékként vért. de a gyengébb. kik a vallás és filozófia segítségével próbálják őket megszelídíteni. Akinek további megerősítésre van szüksége a vértelen étrend témájában. mint azok. és sok akaraterőre lesz szükségünk. A hús nélküli étrend tisztán tudományos alapokon nyugszik. félelemmel teli eseményei és az elkövetkezendő gyilkosság érzése. akkor legalább a vértől tisztítsa meg. amit korábban egészségben nyertünk . Rettegése .Nem elég keveset enni. fizikai munkásokra ez nem hat. Ráadásul rombolja is a bélflórát. hetek alatt elveszthetjük. az általuk elfogyasztott állati étel mennyisége az. hogy ellenálljunk nekik. Erőteljes felépítésű." Ha valaki azt gondolja. s az életmód-misszionáriusok hasznosabbak lennének.a negatív hatás akár ilyen gyors is lehet. mert így akár napok. ha ehhez a vérhez lelki rettegés. hogy az élethez feltétlenül szükséges húst ennie. olvassa el a Bibliában a Teremtés Könyve I:29-et. ahogy azt a legkorábbi keresztény egyház első püspöke. amely képtelenné teszi őket a civilizált életmódra. körbeveszik a múlt és jelent ijesztő visítá- sal. ülő foglalkozást folytatókra egyértelműen igen. A barátok és rokonok könnyen eltéríthetnek attól az étrendtől. félelem. Ezzel csökkenteni fogják a fizikai betegség valószínűségét. Fel kell állí- tanunk egy étrendet. hogy bármi vagy bárki megingasson. Thomas Jefferson írja a „Levelek'-ben: „Azt gondolom. ha pár hónapnyi vagy évnyi helyes étkezés után hirtelen visszaesünk a hely- telen szokásokba. Szent Jakab a keresztények kötelességévé tette.

bármennyire is nem tudnak róla . mint a jelenlegi fehér euro-amerikai emberek testi és szellemi felépítése. Az evolúció aktívan működött az elmúlt évezredekben. Az ember gyilkos ösztönét indirekt módon a húsevés iránti vágy tartja életben.bűnhődni fognak. Fontos változások mentek végbe az idegrendszerben és az agy- felépítésben. Annak az emberfajnak a menta- litása és fizikuma.beleivódik a húsába. Az Úrhoz fordulnak aggódó imáikkal. akkor emlékezze- nek. amelyek az ősi és a mai kultúrák megjelenése között elteltek. ám ők maguk egy pillanatig sem gondolkoznak. Az említett módszerek ősiek. Ezeket az állításokat elméleti és tapasztalati alapon tesszük. Ez a húgysav a vér által szétterjed. és ekkor már fizikailag is átjárja a testet a méreg. Ha azt találják. amelyet az állati tulajdonságok határoznak meg. hogy ők maguk sem mutattak könyörületet. ami ellen szentek és próféták. amely számára kifejlesztették. valójában atlantiszi rendszerek maradványai. az ölés alatt pedig akaratlanul is vizelet kerül a testébe. az egyrészt alkal- masságuk. Az ősi múltból származó szövegek szerint a transzállapot a hatha . látnokok és tanítók harcoltak és óvtak. segítsen és könyörüljön rajtuk. melyek sejtjeit természettől fogva áthatják az állati tulajdonságok. Amit tagadunk. sőt ellenkezőleg. Nem tagadjuk. Gondosan lettek kifejlesztve a céljaik elérése érdekében. ősi szégyen egész nemzeteken. A Visszahatás Törvénye miatt a bűnösök . A hús és kisebb mértékben az egyéb állati termékek fogyasztása leszűkíti az emberi tudatosságot arra szintre. meg kell szabadítanunk magunkat az efféle ételektől való függéstől. Ha valóban emberivé akarunk válni. hogy a Magasabb Erőhöz szóló imáik nem találnak meghallgatásra. hogy szánja meg őket. és alkalmasak is arra. teljes mértékben elfogadjuk a hathajóga- módszerek eredetiségét és hatékonyságát. nem ugyanaz. másrészt veszélytelenségük a nyugati ember számára. Az állatok lemészárlása szükségtelen az emberi táplálkozás szempontjából. ezért morális bűn. amelyeket miattuk tartanak és mészárolnak le. hogy megkönyörüljenek azokon az állatokon.

ellentét- ben a magasabb rendű jógákkal . Ezt olyan hathajógiktól hallottuk. a denevérek és a négylábú misztikusok. mormoták és denevérek szűk üre- gekbe. medvék. hagyja. hogy ugyanúgy merevedjen le ő is. Látjuk. gyíkok. Mindkét eset hipnotikus és nem spirituális állapot. mint például a tinamu. amelyet szándékosan hoznak létre. A huszadik századi embernek jobb dolga is van. A legtöbb tanító nyugati. illetve ritkább esetben hazájában maradt indiai guru alatt tanultak. ha megvetjük a mentális fejlődés gyümölcseit. és ilyenkor éppúgy érzéketlenek a fájdalomra. hogy minden tudatossága eltűnjön.a hatha jóga hibernációja semmit sem tud adni nekünk . mint a denevér. Még akkor is. hogy egyes madarak. Az efféle transz hasznos lehet az állatok számára. dűségét. De hogyan demonstrálhatná az ember spirituális felsőbbren-. mint például a kar- diogram. barlangokba vagy lyukakba vonulnak vissza. merev. és ebből kifolyólag ésszerű is ilyenkor ebbe az állapotba kerülni. mint egy nagyon mély alvás. Ebből a szempontból érdemes említeni. mérhető. hagyja. Mennyiben különbözik ez az állapot az állati hibernációtól? Az északi vidékeken bizonyos hüllők. hogy a risikési kórház főorvosa (a Himalája lábainál elhelyezkedő város a gyakorló . Valójában ez az állapot nem más. habár fizikailag különleges tulajdon- ságokkal ruházza fel a testet erre az időre. ha nagyon megijeszti őket valami. hogy kemény erőfeszítések árán utánozni tudja ezeket az állatokat s madarakat. kataleptikus transzállapotba kerülnek.Jóga csúcspontja. s kómaszerű állapotba kerüljön? Tudatosság és spirituális fejlődés szempontjából . habár kifinomult elektronikus műszerekkel. hogy napjainkban Európa-. ha valós. A megvilágosodás szempontjából ez az állapot teljesen értéktelen. hogy a jógit élelem és ital nélkül napokra vagy hetekre a föld alá temethetik. és örömünket leljük eme szélesre tárt szárnyú jógik. nem pedig látszólagos fejlődést szeretnénk elérni. ha követi a denevért barlangjába. és nincs nagyon öntudatánál. és csak a magasabbakat kell keresnünk. s az élelem szűkössé válik és az egész telet mély téli álomban töltik. akik mesteri szintre értek el ebben a rendszerben. akik jel- lemzően rövid időn át egy Nyugatra áttelepült. sőt emberi érzékszervekkel észlelhetetlen. ezalatt az idő alatt mentálisan eléggé inaktív. amikor a transz oly hosszúvá válik. hogy különféle transzállapotok léteznek. Különösen érdemes megjegyezni. Pulzusa és légzése rendkívül lelassul. a rágcsálók szintjére való atavisztikus visszafejlődésben! Eszünkbe kell vésnünk. mikor megjön a hideg.kivéve persze. mint a hathajógik. a morális fejlődésről nem is beszélve. Ez több szempontból is üdvözlendő. Ugyanezt teszik a trópusokon egyes krokodil és kígyófajták a legforróbb hónapokban. és Amerika-szerte hatha jóga-iskolák ütik fel fejüket. mint hogy arra fecsérelje ide- jét és energiáit éveken át. ami- kor nem tudnak élelmet szerezni.

hogy legalábbis időlegesen elveszítik öntudatukat. mint amennyi idő alatt belélegeztünk. ostobán veszélyeztetik a tüdejüket. akiknek széles a válla s nagy a tüdőkapacitása. ha igen felelősségteljes és jól képzett tanítójuk van. hogy a megfelelő sze- mély által. Ne felejtsük el azonban. Az első kérdésre pedig az a válasz. és a gyakorla- tot ennek megfelelően kell módosítani. de a raja jóga alapszintjein is használatos. amelynek pontos alkalmazása mindig egy guru fel- . s kiürített tüdővel kétszer ilyen hosszan kell lennünk. amelyet ismernek a hatha jógában. amikor jógik . hogy az emberek képességei változók. akik ilyen módon esnek majd súlyos betegségbe az új jógaiskolák tanításai miatt . amelybe magunktól vagy meditáció által kerültünk. Adódik tehát a kérdés: A jógarendszerekben miért van egyáltalán ilyen gyakorlat? És miért próbálkoznak vele ilyen sokan? A második kérdésre az a válasz. hogy a legtöbben úgy hallottak vagy olvastak erről a módszerről. hogy a következő 1-2 évtizedben több nyugatiról is fogunk hallani. sőt a felkeresett orvosok sem tud- tak segíteni. Benntartott léleg- zettel négyszer annyi időt kell tölteni. ha közben a kegyelem áradását és a tudat felemelkedését érezzük. képzett vezető felügyelete alatt a veszély nem áll fenn. Az ősidőkből származó jógaszövegek pontos időtartamokat is megadnak.súlyos egész- ségkárosodást szenvedtek vagy meg is őrültek egy bizonyosfajta légzőgyakorlat végzésétől. sokkal több levegőt képesek belélegezni. Például Nepál hegylakó gurkái. a guru képtelen volt orvosolni a problémát. Visszatérve a légzésgyakorlatokhoz: a lélegzet visszatartása hasznos. amelynek következtében félig balra fordult a feje. A légzőgyakorlatokon túl a hatha jóga testtartásai is rejtenek veszélyeket. A lélegzet visszatartása a gondolkodási folyamat leállításához is vezet. Ezenkívül az ősidők jógaszövegei inkább iránymutatásul szolgáltak. mint az ülő munkát végző városlakók. Ez a gyakorlat a „Lélegzet visszatartása".kivéve. A sérülés bizonyos jógagyakorlatok miatt következett be. A lélegzet-vissza- tartás segít meghosszabbítani az emelkedett állapotot. hogy ha a gyakorlatot sokszor ismételjük. hogy bizonyos idő után ismét lélegzetet vegyen. akkor a gondolatok feletti kontroll könnyebbé válik.annak veszélye mellett. A kalkuttai amerikai alkonzul azt mesélte nekem. Kétségtelen. a vérereiket vagy a visszafordíthatatlan agykároso- dást kockáztatják . és a gondolatok mozgása is újra kezdődik. hogy több mint háromszáz olyan esetet kezeltek. Ám a természet rákényszeríti az embert. hogy a spirituális előrehaladás vagy még gyakrabban az okkult erők igen gyors kifejlődéséhez vezet. a veszély fennáll.jógik legnagyobb központja) arról számolt be. Kétségtelen. pedig egy indiai guru felügyelete alatt végezte azokat.vagy jobban mondva leendő jógik . Akik gyakorolják. S amikor a baj már megtörtént. Mivel azonban a legtöbb esetben szó sincs megfelelően képzett vezetőről. amely természetesen a jóga egyik célja. hogy másfél éven keresztül szenvedett egy komoly nyakrándulástól.

Álljunk meg. Erősítő légzőgyakorlat: (1) Álljunk nyitott ablak elé. Addig kell a levegőt a tüdőnkben tartani. amíg kellemetlenné nem válik. mint mentálisan . Csak tudományos ismeretek birtokában szabad ezt a tevékenységet folytatni. és lecsillapítani idege- inket. s a mai olvasónak nagy körültekintéssel kell eljárni. A másik veszélyes légzőgyakorlat . Egyetlen kezdőnek sem szabadna sem a légzőgyakorlatokat. és lélegezzünk normálisan. de tíz percnél tovább soha ne tartson. egyenes gerinccel. hogy minden hathajóga-oktatónak legalább egy év anatómiát és fiziológiát kell tanulnia. s csak akkor kezdünk belélegezni. amennyire csak tudunk. és lélegezzünk normálisan. egyedül akar azokból tanulni. majd az egészet lélegezzük ki lassan. (4) Lélegezzünk be mélyen az orron keresztül. Többször is ismételhetjük. Majd olyan mélyen kell beléle- gezni. s így minden nap csak 1-2 másodperccel szabad növelni a gyakorlat hosszúságát . előírnám. mert a gyógyászat területére lép. Ez a gyakorlat megőrüléshez vezet- het. s préseljük ki a levegőt. Ismételjük háromszor. (2) Lélegezzünk ki minden elhasznált levegőt a szánkon keresztül. Álljunk meg. felfelé haladva. Ismételjük háromszor.adata volt. s betölti az egész testet. Képzeljünk el egy fehér-arany energiasugarat.nem is annyira fizikailag. Ezután normálisan kell lélegezni jó pár másodpercen keresztül. amelyik váltott orrlyukakon keresztüli légzést ír elő. és mozgassuk felfelé. s úgy próbálják végrehajtani azo- kat. Ha rajtam múlna. Visszatérve a lélegzet-visszatartáshoz: az nem játékszer. amíg a másikon keresztül lélegzünk. Legalább három hónapra ki kell nyújtani a tanulási folyamatot. amennyire csak tudunk. . (5) Az elmét a köldök mögötti napfonatra kell kon- centrálni. Egyik orrlyukunkat befogjuk. ahogy a szövegekben le van írva.nagyon lassú előrehaladással kell számolnunk. (6) Húzzuk szét a szánkat. Ez ennek a gyakorlatnak egy ciklusa. mely kiáramlik onnan. Éppen emiatt nagyon sűrűk ezek a szövegek. ha teljesen. (3) Vegyünk három apró levegőt. Ezalatt szorítsuk össze a hasizmokat. amikor kellemetlené kezd válni ez az állapot.az. ami- lyen erősen tudjuk. sem a testgyakorlatokat azonnal teljességükben végre- hajtani. ettől soha ne térjünk el. kezeink csípőre téve. ha tanító nélkül. A lelkes kezdők nagy elánnal vetik magukat a gyakorlatokba. s végül kitöltve teljes tüdőnket. Segít a gondolatok sokaságától megtisztítani az elmét. A teljes gyakorlatot minden esetben csak 90-100 nap után szabad végrehajtani. a hasunk legaljába kezdve. kilélegzünk.

A mai szórakoztatóiparban a szex olcsó és cinikus kihasználása folyik. Ezért ott vagyunk az elmében és itt vagyunk a testben. E kettő együtt adja az élet kettősségének egyensúlyát. s eredményük is gonosz. a ponyvairodalomban és a sajtóban pedig a szex iránti szándékos vágykeltés zajlik. s nem áll messze a hamis társadalomtól. amely prüdériát ajánl valódi tisztaság helyett. minden új külső hatásra nagyon fogékony emberek figyelmét csak a szerelem testi oldalára koncentrálni .talán a művészi kreativitás mellett . Fiatal. A test vágyai. s nem durván. s mégis tudjuk. Ha ismerni és uralni akarjuk magun- kat. melyek különböznek ettől és magasabb rendűek. hanem a világiasságtól. s mégis mintha nem lennénk részei. Ezért emelkedett és tiszteletteljes elmével kell közelítenünk hozzá.A megvilágosodásra törekvőnek alkalmazkodnia kell a természet benne is meg- lévő kettősségéhez: a belégzéshez és a kilégzéshez.mintha ennyiből állna a szerelem. Felismerjük az örökkéva- lóság igazságát. amely mindkettőt elutasítja. A két nem közötti szerelem . Úgy befolyásolni őket. Erre a tudásra minden kere- sőnek szüksége van. a kommercializált művészetekben. Meglátjuk az üresség valóságát. a materializmustól is megszabadulunk: attól. Ezek gonosz tettek. tudnunk kell a különbséget az érzelmekből fakadó szexuális vonzódás és a fizikai alapokon nyugvó szexuális vágy között. Hamis vallásosság az. hogy csak a fizikai dolgokkal foglalkozzunk. A belég- zéssel belénk áramlik a pozitív. a cselekvést az időben. amely szerint élnünk kell: benne a világban. összekeverednek az érzelmekkel.a szív és lélek közötti isteni szerelemhez leghasonlatosabb érzés. lenézve azt. az ürességben rejtett isteni inspiráló emlékezete. amikor a vágyak vagy a házasság okán párosodnak: mindez az egyén boldogtalanságához és a társadalom pusztulásához vezet. A szexuális vágy legalacsonyabb formáját csak egyetlen cél vezérli: bármilyen módon s bármilyen személyen keresztül pillanatnyi megkönnyebbülésre és . Amikor a megvilágosodás megtörténik. hogy elfojtsák az elme szükségleteit és a szív kívánal- mait. A kilégzés meghosszabbításával nemcsak a negatív gondolatoktól. melyek pusztán a testi szokásokból fakadnak. hogy az egész univerzum abból jön elő. annak egyszerre kell történnie itt és ott: elmében és testben. Különösen igaz egy bizonyos testi vágyra: a szexre.

az idősebbek vagy spirituálisan készen állók minden tekintetben úrrá kell. Ekkor ugyanis azok számára. E kettő: az apa gondolatai és az anya légzése. hogy összemossa fantáziáival. azt spirituálisan át kell alakítani. amit eddig elpocsékolt. és egyénenként változók a szükségletek. Teljes szub- limálással véget kell vetni a szexualitásnak. amely az emberben közös az álla- tokkal. és enyhébb fegyelmet gyakorolnak. ha egyszerű szabályokat betartanak. Ekkor az intellektuális. Ami eddig kifelé forduló volt. és amit fizikailag kiengedett.kielégülésre törekszik. Az e szintet elért két emberi lény szexuális egyesülése során mindkettőjüknek be kell fogadni a másikat. esztétikus és romantikus érzésekkel mosódik össze s kezd kiszabadulni a puszta állati vonzódás szintjéből. azt meg kell őrizni. Nem írunk elő szabályokat. hogy a szexualitáshoz való viszonynak különböző fokoza- tai vannak. s célja a fajfenntartás. Ez házasokra és egye- dülállókra egyaránt vonatkozik. morális és kulturális vonzódás válik a legfontosabbá. Mivel azonban ezek a szükségletek és fokozatok mind csak lépcsők a haladás útján. hanem csak egy bizonyosfajta. akik hajlandók mindent feláldozni és bármi szükségeset megtenni. Gyakran azonban obszcénné teszi azáltal. nem lesz elegendő pusztán megfegyelmezni a szexuális vágyakat. Ez az élmény általában múlékony. bizonyos tulajdonságokkal felruházott típus felel meg a férfinak. azt befelé kell fordítani. bármilyen szigorú is legyen ez a fegyelmezés. A kőztük lévő érzelmi kapcsolat kiegészíti a két állat közötti szerelmi vágyat. Az egyszerű állatiasságból spiritualizált emberré való fejlődés szükségszerűvé teszi az erő nemzőszervekből a gondolkodó szervbe emelését. azaz ismét szere- lembe kell esniük minden alkalommal. hogy legyenek állati ösztöneiken. A spirituálisan felkészületlenek és a fiatalok számára elegendő. Amikor egy gyermek megfogan. ahol már nem bármely nő. A filozófia belátja. azoknak az illúzióknak s mások kihasználásának. amelyet a személyes ego egyébként is mutatni szokott társa- dalmi kapcsolataiban. Egoisztikus. csak ajánlásokat . de még így is emelkedett érzésekhez és gyengéd viselkedéshez vezet. A fejlődés harmadik fokán újabb változás következik be a szexuális vágy kielégülésében. Ez az emberi szerelem specifikus állapota. két tényező járul hozzá igen erősen fizikai ter- mészete kialakításához. Magasabb fokán ez a vágy érzelmi. képzelgéseivel. nem változtat az utolsó lépcsőn. így hát az önzésnek és habozásnak van alávetve. Az egók legmagasabb céljainak kell itt harmó- niába kerülniük. Ez biológiai vágy.

aki ezzel a tüzes. mint amikor egy üreges bambusz belsejében kúszik felfelé a kígyó. ám az igazság más. de ez a szeretet mentes bajoktól. mely mélyebb a testnél s elménél. Sokkal inkább mondhatjuk. azt nem a szokásos okok miatt teszi. s nem pusztán fizikailag. mást is megvalósít: szerelembe esik a legtisztább. mint azt felszínes szemlélők gondolnák. Amerikában és Afrikában? A teljes válasz a metafizika legfontosabb elveit tartalmazná.kétne- művé válik. s ha megházasodik. legneme- sebb. Nehéz úrrá lenni a szexuális vágyakon. Mindig tudatában van az őt körülvevő szerető jelenlétnek. amely erejéből telik. abszolút azonosság egója és a Felsőbbrendű Én kőzött. Tibet kiemelkedő okkultistái az erre vállalkozót ahhoz hasonlítják. legistenibb és emelkedettebb módon. de a szó igazi értelmében ez sem megoldás. Látszólag egyedül áll. hanem mentálisan is legyőzi azokat. Aki megküzd szexuális vágyaival. mielőtt megszabadult a gyűlölettől. hiszen mindenkinek szíve joga megválasztani azt a fokozatot. hogy természete egyesíti mindkét nemet . Ha megpróbálja valaki felemelni a kundalini erőt alvó állapotából. hiánytól és mindenféle izgalmaktól.a „kígyó tüze" néven ismert erő feleme- lését. Ha egyszer elkezd felfelé kúszni. hogy éppen csak ő tudja.teszünk. felfordulástól. sem a vágyak szégyenérzettel páro- suló elnyomása. Ezért aztán nem hiányzik belőle a szerelem. akit korábban önmagán kívül keresett. A dőzsölés és éhezés egyike sem elfogadható. mert azt törvények szabályozzák. A középút jobb. Döntésének következményeit azonban el kell fogadnia. így hát az. akkor vagy eléri a szabadságot jelentő másik végét a botnak. sem szégyentelen kifejezésük nem alkalmas erre. Megtalálja magában a nőt. s akit csak tökéletlen formában vagy egyáltalán nem tudott eddig megtalálni a világban. Aki ezt eléri. vagy a pokol sötét bugyraiba vész. a cső legaljára. Aki megvalósítja ezt a csodálatos megszabadulást a szex örömeit kísérő hátrányoktól. vagy visszaesik a kiindulási pontra. aki kiegészíti elméjét és testi társa is egyben. nem vágyik a másik nemre. és a miszticizmus egyik legkevésbé ismert gyakorlatát . Ha biztonságban és . illúzióktól. mit is jelent az valójában. Az ezt megelőző fázist azonban még nem egység. tökéletlenségektől. saját gyűlölete áldozata lesz. Az ekkor kifej- lődő titokzatos kettősség a misztikus fejlődés utolsó előtti fokozata. azt fogja találni. Miért imádta oly sok ősi kultúra a kígyót Ázsiában. hanem kettősség jellemzi: az ego és a Felsőbbrendű Én közötti szeretetteljes kapcsolat. Saját lelkében találja meg. Az utolsó lépcsőben abszolút egység van. de veszélyes erővel játszik vagy eléri a nirvánát. Felfedezi magában a nőt.

amely mozgás hullámokban elérhet a torokig. vagy ahogy később ismerték őket. A magasabb én iránti intenzív szerelmet a misztikus szívben kell meggyújtani egészen addig. Kettős reszketés ragadhatja el. Amikor a kígyó tüze végighalad a pénisz gyökeréből a gerincen. (c) a figyelem olyan tökéletes koncentrációjának kialakulása. mint ahogy . az intellektuális vagy imádsággal. Részben ez biztosítja a dinamizmust ahhoz.sikerrel akarja végrehajtani ezt az utazást. Ha a remegés eléggé hosszú ideig és vadul tart. Ez a gyakorlat először különválasztja a lélegzetben és sze- xualitásban rejlő erőt. akkor az is egyenessé és merevvé válik. ezért testi kísérőjelenségei pusztán fizi- kai reakciók. A hát egyenesen tartása csak ennél a gyakorlatnál kötelező. ahol megtisztult állapotba kerül. Ám mindezek a jelenségek csak előjelek.ezek általában nagyon fontos előjelei a tanítvány életében bekövetkező komoly előre- lépésnek. és ez hőséget termel a testben. akkor legjobb. A „kígyó tüze" spirálisan mozog felfelé. hanem csak egy annak számos kifejeződési formája közül. a hőség érzése az egész testre kiterjed. s új irányt ad neki. a kvékereknek a korai találkozóit jellemezte. Egyrészt a rekeszizom lüktethet vadul. A mély légzés igen fontos eleme ennek a gyakorlatnak. Ugyanakkor a szex nem maga a kígyóerő. A másik részt a szexuális energia szublimálása biztosítja. a magasabb érzelmi febolydulás idegi kihatása. amikor mindez véget ért. és intenzív vágyakozás a felsőbb én iránt. Mindez mély légzéssel kísérve. mert az egyenes gerinc szükséges ahhoz. (b) a magasabb akarat ellenőrzésének megszilárdulása az állati vágyak felett. annak imaginatív megemelése a test alsó részei- ből a fejbe. Mindkettő saját belső erejétől válik keménnyé és ágaskodóvá. A kezdeti izgatott állapot után az eredmények: (a) a test tudatosságának felszabadító megválto- zása. másrészt pedig érzelmileg egész lényét rázhatja a zokogás. A folyamat háromszoros jellegét szövegeikben a háromszögön belül összetekeredett kígyóval szimbolizálják. ha megtisztítja önma- gát. ahogy a kobra is ring. Különös. A pénisz felemelkedése igen hasonlít a kobráéra. közöt- tük a test-gondolattól való megszabadulás csak akkor következnek be. hogy a kundalini erő fel- felé tudjon haladni. Mivel a kundalini elsősorban mentális és érzelmi jellegű. amely a szexuális erők gerinccsatornán át a fejbe emelése miatt következik be. amely a Barátok Társaságának. Ez ugyanaz a testi jelenség. Az érzelmi túlfűtött- ségnek ez az állapota a lélek nyugodt felismerésével ér véget. hogy domináns ideái hatékonyak legyenek. áhítattal jellemző jógáknál nem. és ez okoz bőséges verejtékezést. aztán szublimálja. és a valódi misztikus jelenségek. misztikus nyugtalanság a szívben szükséges hozzá és belső reme- gés a napfonatban. az alsóbb éntől való időleges szabadulás tudatában . Erre azért van szükség. ami emelkedett hőmérsékletben és bőséges verejtékezésben mutatkozik meg. amíg ennek fizikai párhuzama nem mutatkozik a testben. India jógamesterei a kígyó hátrahajló sziszegésével szimbolizálják a sze- xuális erő agresszív energiáját.

legyen az misztikus vagy metafizikus. nem ugyanazok. amely ezáltal mentes a vágyaktól. amikhez ez a két gyakorlat vezet. Ennek ellenére létezik egy módszer. majd túlzottan stimuláljuk. amelyeket a filozófia célul kitűzött. de a mi esetünkben aligha. teljesen biztonságos. A törekvés. hogy mindent egy lapra föltéve elnyerjünk vagy elveszítsünk min- dent. Erő és öröm veszi körül. működhet a tőzsdén. a guruval való önazonosítás ösvénye. Ennek a mély kontemplációnak a mindennapos művelése végül a teljesség emelkedett és megelégedett érzéséhez vezet. Az életerőket oktalanul elherdáljuk. A filozófia csúcsainak eléréséhez azonban elengedhetetlen. hogy vakok leszünk a finomabb igaz- ságokra . és a folyamatosan végzett mantradzsapával kombinálni. és hat hónap alatt eredményre vezethet. és a természet szándéka ellen való. . amiket a filozófia követ. aki ilyen módon kockáz- tatni merné tanítványa egészségét. és a magasabb akaraterő tölti el. moralitását és spirituális jövőjét. hacsak nincs a tanítványban nagyfokú szexuális stabilitás és akaraterő. amely valójában abnormális. lépésről lépésre történő fázisai nélkül. hogy milyen emelkedettek azok az eredmények. megszaba- dult az állatiasság uralma alól. A gerinc két végén az emberi és az állati áll egymással szemben.a kígyó lesi prédáját. Háromszoros a folyamat és háromszoros az eredmény is. hogy az a normális használata ezeknek az erőknek. hogy áthaladjunk a misztikus fázison. Van ellenben egy lassabb út. Meg kell ugyanakkor értenünk. Kevesen állnak készen erre. hogy milyen hosszú az út. és ez abban áll. Abban a pillanatban. és a békében gyökerezik. akkor nagyon veszélyes lehet ez az út. Nem lehet egyszerre a legmagasabb csúcsokra felugrani a köztes munka fáradságos. Ha azonban a személyiségünket nem tisztítottuk meg. A büntetést azonban egyszer meg kell fizetni. A módszer pedig nem más. amíg a szegény áldozat azt nem hiszi. hanem azt is. és nincs olyan tanító. Ez ugyanahhoz a célhoz vezet. amely arra szol- gál. hogy a királyság kapuit erővel vegyük be. mint a kígyótűz felélesztése. úgy érzi. ám tizenkét- szer annyi időt vesz igénybe. hogy azok a célok. amikor az erőt a fejébe vezeti. Naponta egy- szer vagy kétszer kell gyakorolni. Ebből azután nem csak azt láthatjuk. ép elméjét.

gonosz és túlzott szexuális erők átirányításának a rendszeres. ismeretlenné vált. ahol ellenőrzéséért a képzelet és az akaraterő intuitív egyesítése felelős.Gandhi A nőben meglévő férfias és a férfiban meglévő nőies elemet éppúgy ki kell fej- leszteni. és ha lehetséges. A tökéletesen fejlett személyiségben a férfi ereje a nő lágyságával párosul. fizikai szexuális pólusokat kifejezésre juttatjuk." . mint ahogy a külső. amit akkor tapasztaltam. Nagyon fontos része a perverz. aktív testedzés. ahol a böjt. de tegyük rögtön hozzá. A vágyaktól való mentesség. a böjt és fürdők nem lesznek elégségesek.A szex feletti uralom részben az elmében rejlik. hogy sokkal több ember találta meg ezt az utat a szexualitás elutasításán keresztül. Ezeknek a belső pólusoknak annyira kell kifejlődniük. Kijelenthetjük ugyan. részben a testben. és aktívan ki kell fejezni. főtlennek kell lennie. . hogy vannak emberek. miután megváltoz- tattam étrendemet. „Eme kísérleteim eredményeképp arra jutottam. mikor ezen étrenden éltem. akik az Istenhez vezető útjukat a szexualitáson keresztül találták meg. Ennek hiányában az étrend betartása. mértékletesnek. A legideálisabb a nyers gyümölcsök és olajos magvak fogyasztása ebből a szempontból. hogy a cölibátust vállaló étrendjének egyszerűnek. fűszermentesnek. hogy ellensúlyozzák a külső pólusokat. étrendi megszorítások és fürdők segítenek.

értékesebbek. Bizonyos etikai fegyelmezés nélkül az elme el fogja torzítani az igazságot. . misztikusként felismeri a magasabb erő. Először. Negyedszer. s azzal is fejezzük be. egyszerűen elengedhetetlenek. Később. tudatlan materialistaként teljesen saját személyiségében él. függetlenül attól. avagy Isten létezését. A harmadik lépés. ám csak saját magában találja azt meg. és csak saját jólétével törődik. és őrömmel gyakorolja az altruizmust.Az érzések átalakítása . hogy ezzel másoknak mennyi kárt okoz. de nem akarja. minden részletre kiterjedő elsa- játítása nélkül a jó és a rossz jelentőségének problémája nem oldható meg. felvilágosult materialistaként saját bajával törődik.fejlettségi fokának megfelelően . ÉRZELMEK ÉS ETIKA A személyiség felemelése . A filozófiai önfegyelmezés olyan személyiséget kíván felépíteni. Öt módja van annak. amelyet sem- miféle gyengeség nem áshat alá. S végül az ötö- dik lépcső. ahogy az ember . hogy az megfeleljen saját fantáziáinak.saját magára tekint. amikor val- lásos személyként felismeri az ego nem állandó jellegét és az áldozat érzésével megtagadja saját akaratát.Finomság és udvariasság - A fanatizmus elkerülése A filozófiai tanulmányokat az etika kérdésével kezdjük. amikor filozófusként felismeri a létezés univerzalitását és egységét másokban.Az érzelmek fegyelmezése .A vágyak megtisztítása . A filozófia teljes. A morális kiválóságra törekvés mérhetetlenül jobb. és ennek megfelelően öt egymást követő etikai lépcső jellemzi a keresést. Eredményei tartósabbak. hogy mások kára árán legyen neki jobb. mint a misztikus tapasz- talatok hajszolása. és amelyből minden negatív jellemvonás eltávolíttatott.

akik azért próbálnak erényesek lenni. hogy lemondunk minden cselek- vésről. másrészt altruisztikus átalakítása a társadalom érdekében. hogy mit kellene tennie. Az érdek nélküli cselekvés nem azt jelenti. Téves alapokról kiindulva az erkölcs támasza is bizonytalan lesz. hogy tudja. Mégis. hogy meg is tegye ezt. akik nem tudják. ami pénzt hoz. csak azokra. aminek az érdekeit követjük. is értékes első lépés afelé. A filozófia nézőpontja az. mert semmi más nem hozhatja meg ezt az eredményt. Akkor látnánk. és ennek a következményeivel számolnunk kell. Valószínűleg nem vonzók ezek a tanítások azok számára. hogy az én rejtett fele a jobbik fél. Hiszen hogyan tudnánk így megélni? Nem is aszkétikus lemondást és kolostorba való visszavonulást jelent a személyes felelősségeink elől. Az erkölcsökre gyakorolt hatás úgyis az lesz. Akkor ugyanis nem tévesztenénk össze az érzéki örömöket a boldogsággal és a jót a rosszal. mert félnek a büntetéstől. valójában mi is az az én. és nem azért. már az. A keresés igen jelentős része a helyes életvitellel foglalkozik. akik ráléptek a keresés ösvényére. hogy mik is a valódi érdekeik. Nem kell azonban a tudás új és újabb hullámaitól meg- ijednünk. És megértenénk. akkor helyes eszközöket kell használ- nunk. ha tökéletesen megértenénk. Ugyancsak nem von- zók azok számára. Nem lenne semmi rossz abban. ha önzők lennénk. hanem a tudás hiánya. hogy ezeket az etikai normákat tökéletesen betartsa. mert az erényt magát szeretik. Célja egyrészt a személy erkölcsi átalakítása saját javáért.Az általunk javasolt morális tanítások nem mindenkire érvényesek egyformán. Elkezdtünk kérdéseket feltenni a természetnek. Ha helyes eredményre akarunk jutni. hogy a bizonyos irányba tett világi önkorlátozás önmegerősítést nyújt más irányokba. hogy az embernek végre kell hajtania köteles- . komplexusait és belső késztetéseit. Nem a tudás teszi az embereket erkölcs- telenné. A filozófia etikai követelményeinek efféle tanulmányozása természetesen nem fogja megadni a tanítványnak az erőt ahhoz. Nem tudja majd mindig irányítani vágyait. hogy egyre jobban fegyelmezni kell az emberi karaktert.

ségeit a világ felé, de úgy, hogy ezzel senkinek ne ártson. Igazság, becsület,
tisztesség - ezeket nem szabad pénzért feláldozni. Az időt, energiát, teher-
bíró képességet és a pénzt bölcsen úgy használjuk fel, hogy azzal legjobban
szolgáljuk az emberiséget, és mindenekfelett állandóan imádkozzunk, hogy
a Felsőbbrendű Én fogadjon el minket céljai elérésének eszközeként. S ha így
teszünk, bizonnyal el is fogad.

Öt különböző, ám egyformán értékes módon tekinthetünk arra, ami velünk
történt: (a) felfoghatjuk próbaként, (b) a negatív erők ellenállásaként, (c) olyan
problémaként, amelynek megoldásához lelkileg meg kell változnunk, (d) olyan
kísértésként vagy megpróbáltatásként, amelyet erkölcsileg kell legyőz-
nünk, (e) a régi karma intelligens módon viselt és személytelenül véghezvitt
ledolgozásaként.

Végső soron azonban ezek a tulajdonságok is csak a spirituális realizáció nega-
tív előfeltételei, s nem magának a realizációnak az elérését jelentik. Fontosságuk
abban rejlik, hogy megszabadítanak minket azoktól a hibáktól, melyek hátrál-
tatják a magasabb tudatosság elérését, ám elérésük önmagában nem jelenti az
igaz tudatosságot.

Minél tovább élünk, annál inkább megértjük, hogy a valódi béke attól függ, hogy
milyen erősen uraljuk szívünket, a valódi biztonság pedig attól az igazságtól,
amellyel uraljuk elménket. Ha érzelmeinket rendezetlenül hagyjuk, akkor gyöt-
relmet okoznak - annak a boldogságnak a kísérőjeként vagy folyományaként,
amelyet kezdetben ígértek. Ha hagyjuk a gondolatainkat, hogy az ego vakságát
szolgálják, azok gondot okoznak, megcsalnak, félrevezetnek minket.

Az emberek azt kérdezik: „Mi az igazság?" Ám válaszként az igazság azt kérdezi
tőlük: „Ki vagy te, hogy ezt kérdezed? Megvannak-e a képességeid, a személyi-
ségvonásaid, az ítélőképességed, a műveltséged, a tudásod és felkészültséged,
hogy megismerd az igazságot? Amennyiben nem, akkor először szerezd meg
ezeket, nem felejtkezvén el közben a személyiség felemeléséről, megnemesíté-
séről sem!"

A cselekedet jellemzi az embert, megmutatja a helyzethez való viszonyát. Ez az
egyetlen módja annak, ahogy a gondolat valósággá válik.

A filozófia nézőpontja kíváncsi s egyben paradox, éppen azért, mert teljes.
Az emberi helyzeteket hideg fejjel és gyakorlatias szellemiséggel közelíti meg,
de cselekedeteit az ideálok iránti olyan érzékenységgel irányítja, mint ahogy
egy művész tenné. Mindig figyelembe veszi az azonnal elérhető célkitűzéseket,
de nem kevésbé érdeklik a távoli, egyelőre elérhetetlen célok is.

Az erkölcsi relativitás felfedezése nem bátoríthat az erkölcsi feslettségre. Ha meg
is szabadulunk az emberi konvencióktól, az csak azért van, hogy önkéntes áldo-
zatként alávessük magunkat a Felsőbbrendű Én parancsainak. A tudatos létezés
egyre magasabb rendű fázisainak elérése lehetetlen anélkül, hogy feladnánk az
alacsonyabb rendűt a magasabbért.

Buddha nem foglalkozott mélyebb problémákkal, mielőtt a gyakorlati etikai kér-
déseket megvitatta volna. Azt tanította az embereknek, hogy legyenek jók és
tegyenek jót, s csak ezután merészkedett a metafizika ingoványos talajára. S még
akkor is, midőn biztonságban jutott keresztül ezen a területen, ahol oly sokan
tökéletesen elvesznek, az etikai értékek voltak azok, amelyeket ajándékba hozott
innen, jóllehet, ezek magasabb rendűek voltak, mint a szokásosak, mert a teljes
önzetlenségen alapultak. A szeretetnek egyesülnie kell a tudással, a szánalom-
nak fel kell olvasztania a jéghideg intellektust. Mások megvilágosodása az ára a
saját megvilágosodásunknak. A misztikus, ki gyakran mások baját teljesen elfe-
ledve elmerül saját eksztázisaiban, nem érzi ezt, s a metafizikus, akit szavainak
áradata kemény és szigorú logikai rendszereihez köt, elfelejti, hogy az emberiség
nem csak egy elvont főnév, hanem hús-vér emberekből áll. A filozófus azonban az
igazság szükségszerű részének tartja az emberbaráti szeretetet. Így a megváltást,
amit keres - a tudatlanságtól s az azt kísérő szenvedésektől való megváltást
nem csupán saját maga, hanem az egész világ számára teszi.

Minél többet utazok és látok, annál inkább arra a meggyőződésre jutok, hogy
csak azok jutnak valamire a filozófiában, akik a saját személyes életüket rendbe
tették. Az álmodozók és bolondok csak magukat áltatják, a kudarcra ítéltek és
alibikeresők csak saját fantáziáikat látják majd megerősítve.

Mindenki, aki egy időre bekapcsolódik életünk sodrásába - akár csak egy kis
időre is akaratlanul csatornája lesz a jónak vagy gonosznak, bölcsességnek
vagy butaságnak, szerencsének vagy szerencsétlenségnek. Azért történik ez,
mert így lett elrendelve - a visszahatás törvénye alapján. De hogy mennyire
fogja saját ügyeinket, sorsunkat befolyásolni, az már részben rajtunk múlik attól
függően, hogy mennyire engedünk vagy nem engedünk a szavaiból, viselkedé-
séből, jelenlétéből áradó hatásoknak. Végül is mindenért mi magunk vagyunk
felelősek.

Ha nem vagy hajlandó a szükséges fegyelmezésen átesni, akkor nem kaphatod
meg az igazságot, csak annak torzított, parodizált, imitált mását.

Igaz, hogy az erkölcs időtől, helytől s egyéb tényezőktől függően változó érték-
rend. Ám ha ennek a relativitásnak az okán erkölcs nélküli életet élünk, ha nem
próbáljuk megkülönböztetni a jót a rossztól, a helyeset a helytelentől, akkor a
társadalom hamarosan káoszba süllyed, a dzsungel törvényei válnának uralko-
dóvá, s ez végül katasztrófához vezetne.

A filozófiai igazság megértésének első és azonnali következménye erkölcsi.
A tanítás erősen hat a szívre és az intellektusra. E két nézőpont között nincs
ellentét.

Nem elég pusztán kívánni karakterünk megjavítását. Tudnunk kell azt is, hogyan
lássunk hozzá s hogyan vigyük véghez ezt. Különben csak a sötétben tapogató-
zunk, s végül visszaesünk korábbi hibáinkba, gyengeségeinkbe, melyek persze
lehet, hogy új formában jelentkeznek.

Meg kell fejtenünk, hogy milyen rossz jellemvonások vannak személyisé-
günkben, miféle rossz erők merülnek föl a tudatalattiból és vezetnek káros
cselekedetekhez.

Igaz, hogy a gondolat megelőzi a cselekvést, hogy a cselekvés a gondolatok
kifejeződése és az is, hogy aki az elmét uralja, az uralja az életet. De szintén
igaz, hogy saját magunkkal vívott csatáink egymást követő fázisokon keresztül

vezetnek, és könnyebb az akaraterőt latba vetni, mint megváltoztatni érzése-
inket. Ezért a befelé forduló gondolkodás fegyelmezése csak ezután, s nem
ezelőtt következhet. Értelmes, ám gyakorlatiasságot teljesen nélkülöző tanács
az, amit misztikusok szoktak adni, miszerint először foglalkozzunk belső éle-
tünkkel, s ha ez megy, akkor a külső majd gondoskodik magáról. Szívünk nem
érez békét s elménk nem talál pihenést, amíg fel nem adjuk az alsóbb ösztö-
nöket, s át nem adjuk magunkat ennek a földön túli hívásnak. Először kifelé,
cselekedeteinkben kell feladnunk az alsóbbrendűt, majd később befelé, gondo-
latainkban is. Ez elkerülhetetlenül belső csatákat, vívódást okoz, s győzelem és
vereség, emelkedettség és kétségbeesés hullámai között fogunk vergődni. A fel-
felé vezető út hosszú, rögös és nehezen járható. Mindig lesz helye panasznak,
vereségeknek és súlyos csatáknak. Csak az idő - a legfőbb erő - vezethet el a
végső célhoz. Csak mikor borzasztó ismétlések után számos élet leckéi mélyen
és tévedhetetlenül beivódnak tudatos elménkbe, akkor tudjuk együttműködő
módon elfogadni, akkor tudunk Iemondóvá válni, s így vetünk véget a vágyak,
csábítások és ragaszkodás okozta szükségtelen szenvedésnek.

Sokan beszélnek miszticizmusról vagy játszanak a természetfölötti tapasztalás-
sal, amíg az csodás erőket ígér, amilyenek mások számára elérhetetlenek, vagy
csodás tapasztalatokat, amilyeneket a legtöbb ember soha nem tapasztal meg.
De mikor elérkeznek a filozófia kapuihoz, s azt találják, hogy ez az egész szemé-
lyiségük átalakítását követeli, akkor megrémülnek, s elmenekülnek. A filozófia
nem ilyen embereknek való, mert vágyaikat nem szolgálja ki, s azt mondja
nekik, amit nem szeretnének hallani. Megzavarja egoisztikus hiábavalóságukat
és felszínes nyugalmukat, amikor rávilágít alacsonyabb természetükre, mélyről
jövő motivációikra és csúf gyengeségeikre.

Minden kísértés elején választás elé állítanak, mintha keresztútnál állnánk,
és azt az utat kellene választanunk, amely felfelé, a béke és jó lét felé vezet,
míg a másik a pokolba. Ekkor még felajánlják nekünk a lehetőséget, hogy ne
engedjünk a kísértésnek. Ha azonnal elfogadjuk ezt a lehetőséget, megmene-
külhetünk, de ha csak egy pillanatra is eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne,
ha megadnánk magunkat, akkor ezt az esélyt eljátszottuk. Ezért azonnal el kell
utasítanunk a kísértést, mihelyst feltűnik.

Lord Beaconsfield regényéből: „Ah - mondta Coningsby -, nagy ember szeret-
nék lenni. Az idegen mélyen a szemébe nézett. Vonásai komolyak voltak, és a

legkomolyabb hangsúllyal azt válaszolta: Tápláld elmédet nagy gondolatokkal.
Higgy a hősiességben, s magad is hőssé válsz."

Amíg a kereső nem tudja, hogy mik a gyengeségei, és nem lát hozzá ezek kija-
vításához, illetve a szükséges pozitív jellemvonások kialakításához, addig a
meditáció vagy haszontalan, vagy sikertelen, vagy akár káros is lehet.

Bármelyikünk spiritualitásának alapvető indikátora s végső mércéje a jel-
lem. S jellemünk próbatételek elé állítása és megmérettetése tetteink alapján
történik.

Akik alulbecsülik az önmegváltoztatás nehézségét, akik egyszerű s könnyű utat
ígérnek a végső sikerhez, azok a hiszékeny keresők csapatának csak ártani fog-
nak. A vágyálmok, az ábrándozás vonzza ezeket a keresőket, ám a csalódás
letaszítja őket erről az ösvényről.

A helyes viselkedés kulcsa: ne azonosítsuk magunkat alsóbb lényünkkel. A hip-
notizált állapotot, az illúziót, miszerint mi magunk az alsóbb lényünk vagyunk,
meg kell törni. Ennek módja pedig: meg kell tagadni minden, ebből az alsóbb
személyiségből származó késztetést. Ehhez fel kell használnunk az akaraterőn-
ket s a képzelőerőnket, amelynek segítségével ellenségesnek, idegennek, rajtunk
kívülállónak tüntetjük fel alsóbb lényünket. S használnunk kell az érzéseket is,
vágyakozón kell a valódi lényünk s elménk felé fordulni, hogy megtudhassuk,
mi is az valójában.

A tanítvány, aki valódi előrehaladást szeretne elérni, meg kell, hogy támadja,
le kell, hogy gyengítse, s végül el kell, hogy pusztítsa személyiségének bizo-
nyos rossz vonásait, melyek egyike a más tanítványok iránt érzett féltékenység.
Ez nem csak egy kellemetlen gondolat, hanem könnyen végzetes következ-
ményekkel is járhat. Gyakran haraghoz és dühhöz vezet, s nemcsak a másik
tanítványnak árt, hanem mindig visszahat magára a vétket elkövetőre is. Ennek
a jellemhibának az oka pedig a tanító iránt érzett oktalan tulajdonvágy és
ragaszkodás, amely képtelen annak megértésére, hogy a szeretet szabadságot
kell, hogy adjon, nem bilincseket.

Ha hideggé, áthatolhatatlanná, szánalomra képtelenné válik valaki, ha elvá-
lasztja magát az élettől s más emberek érzéseitől, ha meghal a művészet és
zene szépségei számára, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy fanatikus
aszkéta, vagy intellektualista - de nem filozófus.

A helyes személyiségfejlesztés egyszerre a munka kezdete, közepe és vége is.

Aki féltékeny, az féltékenységével nem azt mutatja meg, hogy szereti azt, akire
érzelme vonatkozik, csak azt, hogy önmagát szereti. Amit érez, az önző bírvágy
ugyanaz, amit bankszámlája iránt érez, s nem a szeretet megnyilvánulásának
bármiféle módja.

Nem elég, ha az emberek az igazat gondolják, át is kell érezniük azt. Ezzel a
kijelentéssel a tudósok, kiket köt az intellektus, általában nem értenek egyet.
De a művészek, misztikusok, igazi filozófusok és a vallásos tanítványok meg-
értik ezt.

Mit értett azon Jézus, mikor azt mondta tanítványainak, hogy szeressék feleba-
rátjukat éppúgy, mint magukat? Azt a szentimentális, érzelgős, egymást hátba
veregető s egymásnak hangosan örvendező attitűdöt értette alatta, amit ma az
egyházak tanítanak? Hogyan tehette volna ezt, amikor egykor magának is el
kellett fordulnia alacsonyabb lényétől - az egótól és az állati természettől
hogy azzá válhasson, akivé lett? Márpedig felebarátaink rendszerint éppen ezt
az alacsonyabb lényüket mutatják. Ha azt tanította volna tanítványainak, hogy
gyűlöljék s ne szeressék egójukat, akkor hogyan szerethették volna az ego által
dominált emberiséget, akik között munkájukat végezniük kellett? A „szeresd
felebarátodat" formula sokszor problémát okoz azoknak, akik hallják vagy
olvassák, s emiatt számosan nem is fogadják el. Ők azok, akik félreértik jelen-
tését azt hívén, hogy jelentése „kedveld felebarátodat". Pedig ennek az ősrégi
tanításnak a valódi jelentése a kővetkező: „gyakorolj szánalmat tetteiden keresz-
tül és jóindulatot szellemi hozzáállásodban felebarátaid felé". Ezt mindenki meg
tudja tenni, még akkor is, hogyha nem igazán kedveli felebarátját. Éppen ezért
ez nem is kivitelezhetetlen tanítás, hanem ellenkezőleg - igenis gyakorlatias.
Bárki, aki azt gondolja, hogy ez egy erősen szentimentális, érzelmi viszony
kialakítását jelenti, az téved, mert az efféle érzelmek adott esetben éppen ilyen
könnyedén ellenkezőjükre, gyűlöletre válthatnak, minthogy hosszú ideig állán-

dók is maradhatnak. Ez nem szeretet, csak annak utánzata. A szentimentalizmus
csak a valódi könyörület színlelése, s azonnal összeomlik, ha nehéz helyzetbe
kerülünk, míg a valódi könyörület mindig megmarad, s semmilyen külső hatás
nem moshatja el. A felebarátunk iránt érzett igaz szeretet magasabbról kell. hogy
jöjjön, mint az érzelmi sík. Ilyen magasabb sík az intuitív. Jézus mondandóját
úgy értette: „Intuitív módon ismered meg azt a végtelen erőt, amelyből te és fele-
barátod merítettétek életeteket, s ezáltal ismerd fel érdekeitek harmóniáját és a
létezés egymásrautaltságát." jézus nem érthette másként, amit mondott, s ezt
megerősíti kijelentésének utolsó két szava: „miként tenmagad". A tenmagad-
ban lévő „mag", az én, a legbelső én volt az, amit tanítványainak megmutatott,
s ezt kellett keresniük és szeretniük teljes szívükkel. S ezt a „magot" kellett
másokban is szeretniük, nem az esendő egót. A könyörületet könnyen félreért-
hetjük, s puszta szentimentalitásnak vagy érzelgősségnek gondolhatjuk, ámde
ez tévedés lenne. Az érzelmekre támaszkodók ostobák és gyengék lehetnek,
mikor félnek kimondani az igazságot másokról. A valódi spirituális könyörület
nem fél kritizálni, nem fél a problémákra, személyiséghibákra rámutatni, még
akkor sem, ha ezzel másokat - akik szívesebben élnének tovább önáltatásban
- megsért. A valódi könyörület rámutat a gyengeségekre, amelyek külsőleg rossz
sorsukban nyilvánulnak meg.
Mikor az adeptus azokra tekint, akik saját kontrollálatlan vágyaik és érzel-
meik hatásaitól szenvednek, nem süllyed el az áldozatokkal együtt ezekben a
vágyakban vagy érzelmekben, habár önazonosságot érez velük. Nem engedheti
meg, hogy efféle érzelmek vegyék át a hatalmat tudatossága felett. Ha nem riad
meg saját szenvedésétől, aligha valószínű, hogy mások szenvedése megriasztja.
Éppen ezért valószínűtlen, hogy az érzelmi szimpátia, amely a hétköznapi
ember szívében feltámad mások szenvedése láttán, ugyanilyen módon támadna
fel az adeptus szívében is. Ő nem tekinti különállónak magát az emberektől,
hisz valamiféle furcsa módon mindannyian részei ugyanannak az életnek.
Ha nem sajnálja magát a saját szenvedései miatt a szokásos egoisztikus és
érzelgős módon, hogyan sajnálhatná a többi embert efféleképpen? Ez nem azt
jelenti, hogy közömbössé válik. Éppen ellenkezőleg. Mivel legbelső lényükkel
tökéletesen egynek érzi magát, ez nem is lehetséges, sokkal inkább azt jelenti
ez, hogy a benne feltámadó sajnálat más minőségű lesz, sokkal igazabb és
nemesebb, mert az emocionális agitáció és az egoisztikus reakciók hiányoz-
nak belőle. Együtt érez mások szenvedéseivel, ám soha nem engedi meg, hogy
elvesszen ezekben az érzésekben, s éppúgy, ahogy soha nem keríti hatalmába
félelem vagy idegesség saját szenvedései miatt, nem érez ilyet mások szenve-
dései láttán sem. A nyugalmat, amivel saját szenvedéseihez viszonyul, nem
adja fel akkor sem, ha mások szenvedéseivel foglalkozik. Drágán szerzett nyu-
galom ez, s túl értékes ahhoz, hogy bármiért feladja. S mivel a szánalom, amit

érez, nem keveredik érzelmi izgatottsággal vagy személyes félelmekkel, elméjét
nem homályosítják el ezek, s így sokkal inkább képes meglátni, hogy mit kell
cselekedni a szenvedés csökkentése céljából, mint az elhomályosított elmével
rendelkezők. Nem azért segít, hogy kimutassa, mekkora sajnálattal viszonyul
a szenvedőhöz, ám segítsége sokkal hatásosabb, mint azoké, akik jószívűségü-
ket akarják mutogatni.
Az altruisztikus ideál olyan viszonyítási pont, amely az akaraterőt felhasz-
nálva segít visszafogni az egoizmust és a kisszerűséget. De ezeket a dolgokat
nem azért kell tenni, hogy mások akaratának alávessük magunkat, hanem azért,
hogy a személyes énünket a magasabb énnek rendeljük alá. A lelki önmegvaló-
sításé az elsőbbség, nem a társadalmi szolgálaté. Ezt a nagy célt kell szívünkbe
zárni, és nem a mások dolgaiba való beavatkozást. Csupán miután már kellő
mértékben és bizonyos mértékben sikerrel foglalkoztunk önmagunk prob-
lémáival, csak akkor van jogunk és okunk, hogy más emberek problémáiba
beavatkozzunk.
Ez nem azt jelenti, hogy önzőnek vagy teljesen énközpontúnak kell lennünk.
Ellenkezőleg, minden alkalommal, minden órában keresésünk egyik célja kell,
hogy legyen az egész emberiség jólétének és boldogságának elérése is, de a
bölcsesség és körültekintés arra int, hogy az aktív emberbaráti szolgálatot csak
akkor kezdhetjük el, ha magasabbra emeltük magunkat, megtaláltuk belső erőn-
ket, tudásunkat, békénket, és megtanultuk, hogy a mindennapi élet viharai,
vágyódásai, irigységei ne hassanak ránk.
Ezért sokkal jobb a kezdőknek, ha visszafogják magukat és emberbaráti szol-
gálatukat. Elhatározásuk megszülethet ezzel kapcsolatban, de szívük legmélyére
rejtsék ezt el. Sokkal hasznosabb, ha önmaguk, érzéseik, elméjük, céljaik és tet-
teik megtisztításával foglalkoznak, mint ha túl korán erre fordítanák figyelmüket
vagy szavaikat.
Éppúgy, ahogy a könyörület szót gyakran félreértik, ostoba és gyenge
szentimentalizmusnak gondolva azt, éppígy az egótlanság, önzetlenség és
énközpontúságtól való mentesség kifejezések jelentését is rosszul szokták
értelmezni. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a más emberektől való el nem
választottságot jelentik, illetve azt, hogy saját jogainkról lemondunk mások
érdekében, saját feladatainkat félretesszük, hogy másokat szolgálhassunk.
Ez gyakran hibás nézőpont. Az egoizmus filozófiai jelentése nem az ugyanolyan
tökéletlen szinten lévő más emberektől való elválasztottság, hanem az egyetlen
és univerzális életerőtől való elválasztottság, és különválás, mely erő minden
egyén mögött megtalálható, sokkal mélyebb szinten, mint akármelyikük is.
Akkor választjuk el magunkat a végtelen elmétől, amikor megengedjük,
hogy személyes egónk uraljon minket, és megengedjük énünknek, hogy meg-
akadályozza az univerzális én behatolását tudatosságunkba. Az igazi bűn az.

barátság. amikor mindenféle emberi szenvedéssel találkozunk. az igen felkavar és elgyengít minket. Éppen ellenkezőleg. Óvatosan kell értelmeznünk ezt a kijelentést. Jézus tanítását. Ha teljesen és tökéletesen azonosítjuk magunkat a szen- vedőkkel. hogy az emberi természet végtelen megértése tölti el lényünket. hogy segítséget nyújtsunk a szenvedőknek. mint tenmagad". ha a helyüknek megfelelően bánunk velük. különben az egész szétfosz- lik a levegőben. Az efféle szeretet elviselhetetlen szenvedést jelentene. és emocionálisan megtisztítjuk. Ha engedelmeskednénk ennek a tanításnak. szeretet. ameddig el nem értük azt a magasságot. Csak akkor lehet így élni. Nem azt jelenti. lehetetlen követni a maga teljességében. hogy akárkivel találkozunk. morálisan megne- mesítjük őket. ha túlságo- san felkavarná elménket és érzésvilágunkat. ha elértük azt. belső békénktől. amíg éppúgy átérezzük azokat. „Szeresd felebarátodat. Az jelenti a bölcsességet. szimpátia és szerelem nem olyan érzések. hogy mások dolgai vagy mások személyes problémái iránti érdeklődésünk eltávolítson minket egyensúlyunktól. értékes ugródeszkák lehetnek fejlődésünkben. Ez nagyon megnehezíti. A tisztelet. akkor azonosítani kellene magunkat felebarátunk fizikai fájdalmaival és érzelmi szenvedéseivel. ame- lyeket el kell dobnunk azért. amely minden énnek a gyökere. hogy érzéseinket ne befolyásolja és egyen- súlyunkat ne zavarja meg ez a sok szenvedés. mint magunkat. de egyensúllyal és józan értelemmel kell párosulnia. Ez elvi- selhetetlenné válik. és leállítjuk ezeket az érzéseket. az többek kőzött azzal is jár. felebarátunk szeretete csak másodlagos. ahol valódi énünk lakozik. hogy szeressük felebarátunkat.ha tudatunkban elválasztjuk magunkat ettől a mélyen található erőtől. Különböző emberek számára teljesen különböző jelentéssel bír a „szeretni" szó. ha nem engedjük. mert a filozófiai keresés útját választottuk. Az isteni szeretete az elsődleges kötelességünk. mélyről jövő von- . Ha megszokásunkká válik a könyörületesség. saját legbelső lényünktől. mintha sajátunk lenne. Mások szeretete igen dicséretre méltó.

mert ez elengedhetetlen ahhoz. és éntelenül átadjuk magun- kat.zódást vagy ragaszkodást kell éreznünk iránta. felemelhetnek és megszabadíthatnak. hogy szeretetünk célpontját kedveljük vagy nem. az könnyebbé teszi a folyamatot. hiszen csak azért tudunk más emberekkel együtt érezni és mások csak azért generálnak bennük mély érzéseket. ha a filozófia által megfegyelmezzük s megtisztítjuk őket. ideával vagy tárggyal. A szeretet az ego másiknak való feladásával kezdődik és végződik. és az erre való énmentes válasz. a legnemesebb emberi érzés. Aki el tudja választani magát az érzelmektől . A személyes érzelmek fölé. ideákkal. mert mindannyian a bennünk rejlő lélek harmóniája által kapcsolódunk egymáshoz. s nem azok alá kerülünk. hogy érzelmileg egynek érezzük magunkat vele. Ennek semmi köze nincs ahhoz. és ez fogja legjobban jelezni a hétköznapiból a spirituális élet felé való elmozdulást. tökéletes nyugalomba emelkedünk. s mások legtisztább szeretete. amelyek mellett szeretetünk meg tud nyilvánulni. mint önazonosítás a szeretett lénnyel. A könyörület a legmagasabb erkölcsi érték. Ugyanazok az emberi érzések. Alapvető jelentése az. ahol az eltompult apátia várna ránk. Nem arról van szó.habár érzi őket valódi urukká válik. hogy az effajta élet áldásait és nyugalmát megszerezzük. pusztán intellektuális átalakulással a Felsőbbrendű Énhez soha nem juthatunk el. Természetesen ez utóbbi befolyásolja azokat a feltételeket. hogy minden érzés. . hogy ápolhassuk a magasabb érzelmeket. de a lényegi tulajdonsága nem más. ha pusztán világi dolgok iránti ragaszkodás formájában nyilvánulnak meg. hanem sokkal inkább csak az alacso- nyabb érzések fölé kell emelkednünk azért. E nélkül. Valójában. Az ember isteni lelkének végső társadalmi kife- jezése. érzésvilágunk centruma teljesen áthelye- ződik. mivel ha kedveljük a szeretetünk tár- gyát. amelyek rabszolgává tesznek és ártanak nekünk. hogy olyannyira azonosítjuk magunkat más személyekkel. dolgokkal.

magyarul használnunk kell józan ítélőképességünket. hogy éppen ezeken a vágyakon kell túllépniük. és bölcsen el kell döntenünk. hogy ezzel a türelemmel visszaéljenek. hanem a spirituális érzékenység jele is. Életmódunk. a viselkedés és az elme megtisztítása. Jóságunk. Leginkább is azt értik alatta. és hol kell meghúzni a határt. és végül a személyes érdekeink kielégítése. beszédünk és cselekedeteink megtisztítása nem pusztán pozitív értékkel bír. s így nem találja meg az igazságot. akik fél- reismertek minket. Számukra ugyanis igaznak tűnik. gondolkodásunk. megbocsátásunk és megértésünk vonatkozzon mindazokra. és csak azokat látja meg. hogy elér- jék az igazi felszabadulást. azok összekeverik a valódi tettet a gyenge utánzással. de indirekt módon hozzájárul a spirituális keresés- hez. Nem tehetünk mást. néha igazat mondanak. Ebben a helyzetben becsukja szemét azok előtt a tények előtt. de legtöbbször tévednek. Kötelességünk. Amikor az ember vágyódik valamire. Ezt lehetetlen megtenni pusztán érzelmi alapon. Akik fölösleges felületességnek mondják ezeket. hogy ez megza- varja értelmét és intuitív képességeit. szent háborúba kell vonulnunk. Figyelembe kell vennünk a körülménye- ket.Akik a konvencionális társadalom erkölcsi elnyomása alóli felszabadulásukról beszélnek. nem kell megengednünk. hogy reagáljunk a Felsőbbrendű Én követelésére: meg kell pró- bálnunk lényünk állati szintje fölé emelkedni. finomodása nem csak emberi tulajdonság. akkor oly erősen teszi ezt. Nem értik. . meddig mehetünk el. hogy bármiféle önfegyelmezés nélkül szabadon követhetik érzéki vágyaikat. amelyek kedvezők és vágyaival egybeesnek. melyek neki nem tet- szők vagy ellenkeznek vágyaival. s nem az univerzális igazság keresése lesz a valódi cél. Ha végtelen türelemmel viszonyulunk is másokhoz. Az erkölcs. a magasabb akaraterő gyakorlására van szükség. amit rólunk gondolnak. A gondolkozás fonalát könnyen eltérítik a vágyak.

ha távol tartjuk érzelemvilágunktól a negatívumokat. akikben még domináns az egoizmus. mint például a neheztelés. fél- tékenység. Ha belső békénket meg akarjuk tartani. ahol a filozófia keve- seket érdekel. Ha mások ellenségesek és gonoszak velünk szemben. Ezt csak úgy tehetjük meg. ha azt akarjuk. rosszindulat és bosszú. keménység. Az a gondolat. ha engedelmeskedünk Jézus és Buddha gyakorlati tanításainak. egyetlen módon vághatunk vissza: mutassunk közömbösséget és nagylelkűséget.Miért lennénk mérgesek rájuk. közömbösséggel. hogy a filozófiai nyugalom jellemezze életünket és a filozofikus bölcsességé irányítsa azt. miszerint tökéletesen harmonikus emberi kapcsolatokat lehet kialakítani olyan emberi lények között. olyan mértékben védve leszünk tőle. a való- ságot pusztán elfedi egy romantikus mítosz. Ellenségeskedését nem csak nyugalommal. hogy ez lehetséges. állandó vitatkozás. Eme alacsonyabb érzéseket egyértelműen le kell nyesegetni. akkor ez előbb-utóbb jó gyümölcsöt terem. Ha néhányan furcsa alaknak vagy különcnek tartják. mert szeretnénk jobbak lenni. az is elég lenne. Még ha úgy is tűnik egyes esetekben. akik nem rendelkeznek ezzel. mert nem rejtette el filozófiai érdeklődését egy olyan világban. hogy ha így cselekszünk. akkor kiemeljük magunkat az egóból. A jóság. igazság és szépség finomítani és nem lerombolni fogja emberi tulajdonságainkat. Csak ezek megfelelők megértésünk jelenlegi magas fokán. az csak azért van. de pozitív megbocsátással és aktív szeretettel kell viselnünk. Még ha ez a jó gyümölcs csak annyi lenne is. Nem kell kevésbé emberivé válni csak azért. Biztosak lehetünk benne. azok szintje fölött kell élnünk. Ennél azonban sokkal komolyabbak lesznek az eredmények. súlyos tévedés. és elpusztítjuk egoizmusunkat. Ha személyünket vagy munkánkat irigy és téves alapokon . hogy képe- sekké válunk legyőzni és uralni a negatív érzelmeket. ha a látszat megtéveszti őket? Ha ilyen jó gon- dolatokat sugárzunk mégis folytonosan feléjük. Amilyen mértékben távol tudjuk tartani az egót az ellenségeink tetteire és gondo- lataira adott reakcióktól.

amelyet barátainktól nem várhatunk el. Ne engedjünk annak a nagyon is emberi csá- bításnak. akik ellenségesen viszonyulnak hozzánk. miért lehet kielégítőbb.nyugvó támadás éri. Olyan tanítás ez. A jóság. miközben a világ nem képes megérteni az igazságot. Kiderül az is. miért kell elégedettnek lennünk. amely valahogy ottmaradt csúnya hazugságaik között. ha egyedül kell az igazság ösvényén haladnunk. mint azok. a saját isteni lel- kéből származik. miközben legjobb bará- taink azzal sebeznek meg. aki korábban ellenségesen viszonyult hozzánk. és miért kell a legtöbb olyan boldogság iránti emberi vágyakozásnak hideg hamuvá és puszta porrá omlania. Megtudhatjuk. akik irigységgel tekintenek ránk. hogy a véges ego miért túl szűk a végtelen elmének. kétélű kard. Ennek ellenkezőjét kell cselekednünk: mások közön- séges cselekedeteire olyan nemes válaszérzelmeket kell mutatnunk. ezért ebben a tanításban nincs helye a pacifiz- musnak és az erőszakmentességnek. hogy hallgatnak. hogy ezekre a támadásokra hasonló módon válaszoljunk. hogy erőt használjanak döntései érvényesíté- séhez. Az igazság gyakran megköveteli. Szívünk mélyén nincs ellenségünk és készen állunk arra. hiszen az előbbiek segí- tenek minket a nem ragaszkodás és önmegtisztítás ösvényén maradni. hogy amennyire valaki . A szentség lépcsőfokain szeretnénk felemelkedni. Ám még azok is értékes tanítók lesznek. Megmutatják nekünk a létezés igazi értékeit. hogy nem lehet tudni. hogy honnan jön s hová tart. s öntudatlan felismerése és elismerése ugyanannak az isteni jelenlétnek a másik emberben. hogy a hírnév miért kétséges értékű. hogy kizökkentsenek jóindulatunkból. Mivel a filozófia egyik vezérelve a személyek és nemzetek viselkedésére vonatkozóan az igazságosság. s ha hasonlókká válnánk támadóinkhoz. miért tar- tozunk hálával gyakran legkeményebb ellenségeinknek hasznos kritikáikért. Megérthetjük azt is. akkor visszazuhannánk. S végül megértjük. de mi nem tekintjük őket annak éppúgy. amit egy ember egy másik irányában kifejezésre juttat. amely bármi módon másokon alapszik. és jobban megérthetjük. amely kardnak az élesebb és kegyetlenebb oldala a féltékenység. ha rosszindulatú ellenségeink vannak. mint ha jóindulatú barátaink. amelyről Jézus azt mondta értetlenkedő hallgatóságának. s minden támadás után csendesen üldögél- hetünk egy barátságos fa alatt. amelyek segíteni fogják további előrejutásunkat. Továbbá kijelenthetjük. hogy békét kössünk bárkivel. tartózkodnunk kell a kemény érzésektől és attól.

A gonosznak ellenállni társadalmi kötelesség.a fordító. Sajnos valószínűtlen. hogy a teljesen megvilágosodott ember jósága mérhetetlenül meghaladja a szokásos módon erkölcsös ember jóságát. akkor erkölcsi és társadalmi felfordulást teremtenénk. akkor a háborúknak bizonnyal vége szakad. A gyilkolás visszautasítása hatalmas spirituális erőket szabadít fel. Ebből következik. ha a népek szövetsége létrehoz egy nemzetközi békefenntartó hadsereget. hogy abbahagyjuk más élőlények öldöklését. . mind kifelé cselekednünk kell. s ha megpróbálnánk rájuk erőszakolni ezt az életmódot. Ha egyszer s minden- korra meg akarjuk szüntetni a háborút és békét akarunk. hogy ennek ellenkezője is igaz. olyan mértékben ismeri fel azt másokban is. hogy efféle idealisztikus megközelítés az emberiség kis hányadán kívül mások számára vonzó lenne. méreg. Egy ilyen háborúnak semmi- féle más alternatívája nincs. hogy új megközelítést kell találnunk. míg az utóbbit úgy. hogy ami helyes a tömegek számára. akkor annak leggonoszabb formája a háború. irigység. legyen az állat vagy ember. Ennek eddigi legerősebb kifeje- ződése egy bűnös módon agresszív nemzet elleni önvédő háború volt. mert az önvédő háború módszere már nem vezethet kellő eredményre. Az atombomba megjelenése annak a jele. s ha kellő számú ember teszi ezt meg. így a háborúk befejezésére az egyetlen való- színű megoldás. * Paul Brunton a korát meghatározó II. de embert nem ölhetünk. mint a gyűlölet. akkor mind befelé. Az előbbit úgy érhetjük el. mint hogy lemondunk a gyilkolásról.felismeri magában igazi énjét.* Ha az ellenállás gonosz. világháborúra gondolt . Bármiféle védekezést alkalmazhatunk. akik iránt alacsonyab- bak az elvárások. az nem helyes a magasabb célokra törő tanítvány számára. s elméjüket kibillentenénk meglévő egyensúlyukból. Mivel ilyen szövetség jelenleg nem létezik. Ha elmondhatjuk. valószínűleg csak egy pusztító atomháború leckéi alapján jöhetne létre. hogy legyőzzük az olyan állati érzések hatalmát önmagunkban. A tömegek nem érthetik meg az ő életmódját. akkor még inkább kijelenhetjük.

mert az érzéseink meg- változtak. Eredeti.Hasznai . Az értelem az összes elérhető.Metafizika . Például ragaszkodik az ellentmondás törvényéhez. ha a gondolkodás lemond arról a jogáról. miszerint egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis. az azonban nem belőle származik. hogy megfejtse ezt a rejtélyt. Az intellektus meglévő részadatokon vagy elfogult módon összegyűjtött tényeken alapuló logikus gondolkodást jelent. Nem azért mondjuk . Az intelligencia pedig az értelem és az intuíció egyesülésének gyümölcse. csak úgy.Szemantikai képzés - Tudomány . de önmagában pusztán ez nem óv meg a tudatlanságtól. AZ INTELLEKTUS Természete . Logikai tanulmányok segíthetnek abban. A logikát mindig komoly támadások érik. Ám az illúziók alapos tanulmányozása olyan következtetésekhez vezet. hogy az isteni én átvegye az uralmat a leg- mélyebb csendben. a harmadik a legma- gasabb s a középső középütt foglal helyet. megengedi.Absztrakt gondolkodás Legtöbben azért jutunk egyik nézőponttól a másikig. és személytelen módon összegyűjtött tények alap- ján történő logikus gondolkodás. Az intellektus. Az első a legalacsonyabb rendű a három közül. miszerint úgynevezett igazságai téve- sek. hogy ne hágjuk át a helyes gondolko- dás szabályait.Fejlődése . sok ismeretlent feltárha- tunk. de a gondolkodónak magának a misztériumát nem tárhatjuk fel pusztán gondolkodással. az értelem és az intelligencia nem felcserélhető fogalmak tanítá- sunkban. Az intellektus pusztán feljegyzi és alátámasztja valamilyen módon a döntést. amelyek cáfolják ezt a törvényt. mély gondolkodással igen messzire juthatunk.

majdhogynem erkölcsi erény. hogy a logika jó szolga. hogy útmutatást kaphassunk a sötétségben. anyagi testtel ruházódott fel. Az intellektuális ego-ént a Felsőbbrendű Én tartja fenn. térdepelve és összekulcsolt kezekkel. miközben élvezi annak védelmét. míg a kemény. hogy a Felsőbbrendű Ént sohasem vesztettük el. az ember eredendően tiszta elméjének anyagba süllyedése is lassú volt. ahogy a test uralta intellektusból a visszatérés az isteni intuíció felé szükségszerűen lassú folyamat. Jól átgondolt és istenileg ihletett ideákat eredményez. Úgy tesz.szükséges még az intellektus teljesen materialisztikus működéséhez is. amely korszakokon át tartott. mély gondol kodás út a szabadsághoz. A gondolkodási folyamat erősödése. hogy haszontalannak nyilvánítsuk a logikát. A tiszta tudatosság-a Felsőbbrendű Én . s anél- kül összeomlana. mert ez táplálja az intellektust a szükséges élettel. de később. Ez ellen úgy tehetünk.ezt. Az intelligencia ihletett intellektualitás. kérve áldását. ám úgy tesz. . áldo- zatként felajánlva a kis egót. de rossz úr. Az az érdekes helyzet alakult ki. de valójában vak a Felsőbbrendű Én iránymutatása iránt. A „Bukás" nem hirtelen esemény volt. Éppen úgy. Nem szabad haboznunk. hogy naponta imádkozzunk hozzá. S mindez elmondhatatlanul hosszú ideje zajlik. hogy szándékosan megalázkodunk a Magasabb Én előtt. de ennek ellenére tévesen magának tulajdonítja az ember létezésének központi szerepét. mintha önmagában állóként létezne. finomodása intellektuális büszkeséget és egoisztikus önhittséget is eredményez. hogy az intellektus nem működhet a Felsőbbrendű Én hiá- nyában. ahogy az intellektus egyre kifelé fordulóbbá vált. Csak azt értjük alatta. s lázad ellene. Ezért mondhatjuk. A helyes gondolkodás nem csak intellektuális minőség. mintha vezetné és óvná az embert. hanem fokozatos behálózódás. ahogy azt már máshol is kijelentettük. A felszínes. felületes gondolkodás út a rabsághoz. Először csak szubtilis teste volt az embernek hosszú időn át.

Az okfejtő gondolkodás két módon járulhat hozzá a misztikus intuíció és tapasz-
talat szolgálatához. Az első és gyakoribb a negatív út. Meg tud óvni a hibáktól,
túlzásoktól, hóbortoktól, különcködéstől. A második és ritkább a pozitív és egy-
ben kreatív mód. Elvezetheti ugyanis a keresőt az absztrakt munka legvégső
pontjáig, és ha odáig eljutott, átadhatja helyét az őt felváltó felsőbb erőnek.

„A gondolkodás - mondta Hegel, amikor szállásadója aggódott, hogy hiányzik
a templomból - szintén isteni szolgálat."

Az intellektus legkifinomultabb funkciója, hogy önmagán túlra, a Felsőbbrendű
Én élő tudatosságára tud mutatni. Ez akkor történhet meg, ha maga is felemel-
kedik. Van azonban még egy funkciója, miután ezt a tudatosságot elértük. Segít
lefordítani ezt a tapasztalatot saját nyelvére, érthető formába önti, amely mind
a saját magunk, mind mások okulására szolgálhat.

Ezeknek az igazságoknak az intellektuális tanulmányozása is igen hasznos.
Felkészít a tudatosság később bekövetkező megvalósítására, táplálja a lelket,
megerősíti a magasabb akaraterőt és bátorítja kifinomult reményeinket. Továbbá
szent hódolat alakul ki bennünk, amint az univerzális intelligencia szemeink
előtt kitáruló képén meditálunk.

A nagy világot először kicsiny fejünkben kell meghódítani. Ebből az eldugott
sarokból uralhatjuk az életet.

A filozófia tanulója az áhítat eszközeivé alakítja ezeket az intellektuális
tanulmányokat.

Mivel a filozófia teljes és egészséges személyiség kialakítására törekszik, nem
osztja néhány középkori nyugati misztikus és modem indiai jógi extrém és fana-
tikus nézeteit, akik mindenfajta intellektuális hozzáállást rossznak tartanak és
megtiltanak, és akik nemcsak hogy haszontalannak, de egyenesen károsnak
tartják a tanulást. Igaz, hogyha a tanítvány állandóan csak olvas és soha nincs
ideje, hogy megeméssze, amit elolvasott, soha nincs ideje, hogy a leírtak szerint
cselekedjen, akkor kevés előrehaladást fog tenni. Ugyanakkor nem mondhatjuk,

hogy teljesen elvesztegetné idejét, mert információra tesz szert. És ha olvasmá-
nyai között nagy mesterek írásai is szerepelnek, akkor egyben ihletre is meríthet.
Ráadásul, ha megtanult helyesen olvasni, akkor még egy harmadik haszna is
van tevékenységének: a gondolkodás stimulálása és a gondoltak önmagában
való feldolgozása. Igen! Egy ihletett könyv és egy jó olvasó nem szükségszerűen
ellenkezik a spiritualitással, de a korábban felsoroltakat szigorúan elménkbe
kell vésni. Amit elolvasunk, azt meg is kell emészteni. Meg kell tanulni gondol-
kodni, az olvasottak alapján saját gondolatainkat megteremteni. Ha nem így
történik, akkor minél többet olvasunk, annál tanácstalanabbakká válunk az
egymással ellenkező doktrínák és ideák hatása alatt. Nagyon fontos az is, hogy
a gondolkodás és az olvasás cselekvéshez kell, hogy vezessen, nem maradha-
tunk haszontalan módon az elméletek és álmodozások világában.
A filozófia nem ért egyet sok középkori aszkéta és modern örököseik
antiintellektuális elveivel, mert az a véleménye, hogy a metafizikai gondolkodás
a gondolkodót a misztikus intuíció küszöbére vezetheti. Azt is kimondja, hogy
a kitartó absztrakt gondolkodás hatására a magasabb én áldását is kivívhatja
a tanítvány, és egyre közelebb és közelebb kerülhet a legmagasabb igazsághoz.
Van azonban egy fontos feltétele egy ilyen nagyszerű eredménynek. A gon-
dolkodónak mindenekelőtt meg kell tisztítania magát. Gondolatait, érzéseit
és cselekedeteit hosszú fegyelmezésnek kell alávetni, amely eltünteti vagy leg-
alábbis lecsökkenti azokat a tényezőket, melyek hibássá teszik a gondolkodást
vagy meggátolják az igazi intuíció megjelenését. Ezért személyiségét csiszolni,
egoisztikus ösztönei ellen küzdeni, vágyait uralni kell, miközben előítéleteit és
elfogult nézőpontját is meg kell szüntetni. Sok gondolkodó azért kerül tévútra
és köt ki a szánalmas materializmusnál, mert nem estek át ezen az önfegyel-
mezésen. A filozófia ugyanis kijelenti, hogy a hétköznapi ember gondolkodási
folyamatát megrontja alacsonyabb természete, amely teljesen uralja. Ezért, ha
helyes következtetésekre akar jutni, be akarja látni saját határait, és azt akarja,
hogy eljusson az intuíció kialakulásához - mely majd fel fogja váltani a kellő
időben akkor fel kell szabadítania gondolkodását az alacsonyabb természet
uralma alól. Éppúgy, ahogyan az intellektus pallérozása és az illemszabályok
elsajátítása alacsonyabb társadalmi osztályokból felemel magasabbakba, a gon-
dolatok, érzések és akarat megtisztítása a magasabb érzékelés szintjére emeli
elménket. Ezért a filozófia üdvösnek tartja a metafizikai tevékenységet, és be is
illeszti azt saját tanulmányi rendjébe.

Tévedés azt hinni, hogy a tiszta és precíz intellektuális kifejezés nem kedvez,
és képtelen kísérője lenni az ihletett és felvillanó misztikus tapasztalatoknak.
Igaz, hogy számos misztikus intellektuálisan viszonylag korlátozott képességek-

kel rendelkezett és egyszerűségük könnyebbé tette felemelkedésüket. Nem igaz
ugyanakkor, hogy az efféle egyoldalú fejlődés az emberi történet végét is jelen-
tené egyben. Az élet egészét kell megtapasztalni, és erre az univerzális törvények
végül mindenkit rákényszerítenek. Az intelligencia erősítését - amelynek az
intellektus csak korlátozott, de szükséges része - egy időre félre lehet tenni,
de nem örökre.

Nem úgy jutunk túl kétségeinken, ha elnyomjuk őket, nem úgy hasznosítjuk
rossz előérzeteinket, hogy tagadjuk őket, és nem úgy cáfoljuk meg a hazugsá-
gokat, hogy kitérünk a kényelmetlen kérdések elől.

Ha valaki folytonosan a metafizikai igazságokon gondolkodik, akkor előbb-
utóbb olyan képessége fejlődik ki, hogy direkt intuíció segítségével érti meg
azokat a hosszabban tartó és nehezebb gondolkodási folyamat helyett. De hogy
ilyenfajta gondolkodást végezzen, az elméjének koncentráltnak, tisztának, sta-
bilnak és a világhoz való ragaszkodást könnyen elengedőnek kell lennie.

Amikor az intelligenciát olyan mélyrehatóan alkalmazzuk, hogy teljes nézet-
rendszert eredményez a létezés egészére s nem csak részleteire vonatkozóan,
amikor oly kitartóan alkalmazzuk, hogy nem csak a részletekre, hanem az
egészre mutat, amikor olyan elfogulatlanul s ragaszkodásmentesen használ-
juk, hogy személyes előítéleteink nem befolyásolják, amikor olyan nyugodtan
használjuk, hogy az érzelmek és vágyak nem változtathatják meg irányát, akkor
és csakis akkor lehet az ember képes arra, hogy intellektuálisan megtalálja az
igazságot.

Miként egy éremnek két oldala van, éppúgy elmondható az is, hogy bármiféle
dologra gondoljunk, mindig valamiféle összehasonlításban, s nem magában
valóként gondolunk rá. A gondolkodásunk szükségszerűen mindig is dua-
lisztikus lesz, és az egységet nem képes helyesen felfogni. Ezért ezeknek a
gondolatoknak a logikai végkövetkeztetése az, hogy fel kell adniuk a küzdel-
met, önként kell önmagukat feladniuk, és meg kell engedniük, hogy az Egy maga
szóljon a Csendből. Ezt azonban nem szabad túl korán megtenni, mert ha igen,
akkor a hang, amit hallani fogunk, saját személyes érzéseink hangja lesz, s nem
azé, amelyből mindezek az érzések származnak. A gondolkodásnak végre kell
hajtania saját feladatát - méghozzá a végsőkig hogy eljuttassa az embert

öntudatához, s amíg ez nem történik meg, addig nem szabad feladni. Ez pedig
azt jelenti, hogy először az önmagunkról való absztrakt gondolkodást kell a
végletekig feszítenünk. Végre kell hajtani egy metafizikai feladatot, majd elen-
gedni az eredményeit. S ez az, amit az átlagos misztikus legtöbbször nem ért
meg. Helyesen cselekszik, hogy makacs gondolatait megpróbálja lemészárolni,
de helytelenül teszi, hogy mindezt azelőtt viszi végbe, mielőtt a gondolatok elvé-
gezhetnék szolgálatukat.

Nincs semmiféle új elvárás. Már az ókor óta hangoztatják ezt azok, akik hajlan-
dók vagy képesek voltak valamit elárulni filozófiai beavatásukból. Szókratész
beszélt az „összefüggéstelen eszmékről", amelyekkel telve vannak az emberi
elmék, és amelyeket először is el kell tüntetni, mielőtt szentebb ideák tölthetnék
meg helyüket. Így nagy hangsúlyt helyezett az általános és absztrakt kifejezé-
sek megfelelő definíciójára. Konfuciusz, aki mindig nagyon gyakorlatias, de nem
túlzottan pedáns ember volt, mégis azt mondta: „Teljes mértékben elengedhe-
tetlen, hogy helyesen nevezzük a dolgokat. Ha az elnevezések nem helyesek,
akkor a nyelv nem felel meg az igazságnak, ha a nyelv nem felel meg az igaz-
ságnak, a kormányzás sikertelen lesz." A tiszta jelentések és jól definiált szavak
fáradhatatlan keresését nem szabad összetéveszteni az akadémikus purizmus-
sal, mert a filozófiának csak azért van szüksége a precíz szóhasználatra, hogy
helyesen tudja értékelni a dolgokat.

A filozófusnak kötelező minden szót olyan pontosan definiálni, amely az
átlagembert már megrémítené. Vadásszá kell válnia, és a szavak erdejében
vándorolva meg kell találnia azok valódi jelentését. Nem szabad túl korán
kimondani a végszót, mert a szavak olcsók az átlagembernek, de neki nagyon
drágák. Óvatoskodó tanulmányai azonban közelebb vezetnek az igazsághoz.
Olyan mélyen kell megpróbálni megérteni a szavak jelentését, hogy tökélete-
sen megértse a filozófiai kutatás minden elemét. Ha az emberek ugyanis tévútra
kerülnek ezeknek a nagyon fontos szavaknak a definiálásakor, akkor egészen
biztosan tévútra kerül gondolkodásuk, és messze kerülnek az igazságtól.

Bizonyos metafizikai fogalmak, mint például Isten, lélek és az ego analitikus
tanulmányozása szükségszerű és elengedhetetlen.

Ha metafizikai tanulmányainkba nem visszük be a végső értékek mély tiszteletét
és az alázat érzését, akkor nem lesz igazi gyümölcsük. Röviden, a gondolkodás-
nak gazdag érzelmi, etikai és intuitív tartalmat kell adni.

A védantikus metafizika elégtelensége abból ered, hogy az ontológiára korlátozza
magát. A nyugati metafizika elégtelensége abból ered, hogy az episztemológiára
korlátozza magát. Mindkét rendszer egy lábon áll. Egy kielégítő rendszemek az
szisztemológiával kell kezdődnie és ontológiával kell végződnie.

intellektus észlelni tudja azt, ami a valósághoz tartozik, a valóságot magát
azonban nem. A metafizikus azzal áltatja magát, hogy a világot minden néző-
pontból megértette, valójában azonban csak annyit mondhatunk, hogy a világot
valamennyi intellektuális nézőpontból látta. Továbbá amikor azt gondolja, hogy
a különböző tudományokat egyesítve harmonikus egészet alkotott, akkor elfe-
ledkezik arról, hogy nincs ember, aki képes lenne arra, hogy a folytonosan
bővülő tudományos ismeretekkel lépést tudna tartani. Egyetlen élet alatt kép-
telenség lenne mindent részletesen átlátni. Ezért azután nem is lehet képes arra,
hogy az univerzumról, mint egészről, teljes filozófiát alkosson.
Az intellektus a gyakorlatban akkor tölti be feladatát, ha megérti, hogy min-
den általa alkotott idea csak részleges és tökéletlen lehet, s ezért egy újabb
ideát keres. Metafizikailag azonban akkor tölti be a helyét az intellektus, ha
megérti, hogy mindig szükségszerűen részleges és tökéletlen ideákat tud csak
előállítani. Mivel ez a két kötet csaknem teljesen metafizikai mű*, nem tehetnek
mást, főleg az értelemhez szólnak. S mivel az igazság metafizikája egyedülálló
és speciális rendszerét fejtik ki, ezért ahol csak lehet, spekulációk helyett ellen-
őrizhető tényekből kell kiindulniuk. Bármilyen fontosságot is tulajdonítanak
az értelemnek mint az igazság eléréséhez vezető eszköznek, ez csak egy adott
fejlődési szakaszra igaz, amely a metafizikai tanulmányok időszaka, és nem
másra. Habár az értelemnek tulajdonított szerep minden metafizikai rendszer-
ben - kezdve a tudománnyal - elsődleges, a teljes titkos tanítás rendszerében
azonban csak másodlagos lehet. Ez a tanítás szélesebb látókörrel rendelkezik
és nem zárul be a tudománnyal, s nem is korlátozódik a racionális nézőpontra.
Hogyan is tehetné, amikor a metafizika csak középső fázisa? A legteljesebb mér-
tékben becsülnünk kell az értelmet, de nem kell elfogadnunk azt a nézőpontot,
hogy az értelem határai egyben az igazság határait is jelentik.

Az angol eredeti szerkesztői feltételezik, hogy a (magyarul is megjelent) Az Önvaló bölcsessége
és A jóga titkos tanításai című könyvekről van szó - a fordító.

Érzékszerveink csak azt tudják érzékelni, amire megalkották őket, mást nem.
Éppígy értelmünk is csak azt foghatja fel, amire megalkották. A saját határai-
kon belül mind az érzékek, mind az értelem eredményeit el kell fogadnunk,
de ezeken a határokon kívül valami olyasmit kell keresnünk, mely mindkettőt
meghaladja.
Annak az alapvető oka, hogy az értelem elégtelen, onnan ered, hogy az esz-
köz, amit használ - az intellektus - maga is elégtelen. Az értelem a gondolkodás
helyes menete. Minden gondolat ebben a láncolatban egy másik gondolattól
függ, s ebből következően relatív. Éppen ezért semmilyen gondolatot nem tart-
hatunk végsőnek, és az értelem nem ismerheti meg a végsőt. Az intellektus
darabjaira szedheti a létezés formáit és megtudhatja, miből állnak. De egy efféle
sebészi jellegű szétdarabolás soha nem mondja meg nekünk, hogy mi is a létezés.
Ez olyan dolog, amit tapasztalni kell, nem csak gondolni rá. Elmagyarázhatja
nekünk, hogy hogyan, miből áll egy festmény, de nem mondja meg, hogy miért
érezzük különös varázsát. Az elemző intellektus elég részletesen leírja a való-
ságot, és ez részben ki is elégítheti az érzelmeket vagy az intelligenciát, de nem
érintheti meg a kezeink közül kicsúszó valóságot. Amit földarabolt, az nem az
élő, lélegző szervezet, hanem csak hideg, halott képe annak.
Amikor az értelem azt mondja nekünk, hogy Isten létezik, akkor valójában
nem ismeri Istent. Az intellektuális kutatás nem tud behatolni a Felsőbbrendű
Énbe, mert a gondolkodás csak az ideák között tud kapcsolatot teremteni, és így
örökké a kettősség, a végesség és az egyén szintjén mozog. Nem tudja felfogni
az egészet, csak részeket, ezért az értelem - mely a gondolkodáson alapszik -
képtelen felfogni a titokzatos Felsőbbrendű Ént. A gondolat csak utat mutathat,
hogy valószínűleg milyen lesz és milyen nem, de ezt érezni és tapasztalni kell.
Al Ghazzali, a szufi, ezért ezt mondta: „Az ittasság definíciója, miszerint a gyo-
morból eredő kipárolgás okozza és elfelhősíti az intelligenciát, egészen más,
mint részegnek lenni. Azt találtam, hogy a végső tudás sokkal inkább a meg-
tapasztalásban, mint a definíciókban van." Az a tény, hogy a metafizika csak
intellektuális módon próbálja megmagyarázni a létezés egészét és konceptuális
formákba akarja beszorítani az emberi természetet, azzal jár, hogy elnyomja és
eltorzítja a mindkettőben jelen lévő nem intellektuális elemeket. Ennek követ-
kezménye, hogy a metafizika önmagában nem juttat kielégítő megértéshez.
Ha túl sokat tart saját eredményeiről, akkor tévedéshez vezet.
A metafizika bebizonyítja a valóság létezését, de képtelen belé hatolni.
A metafizikának végül azzal kell befejeződnie, hogy kritikusan viszonyul saját
médiumának, a gondolkodásnak száraz, sivár világához. Nem szabad elkövet-
nie azt a hibát, hogy a gondolatot a végső valóságnak tekinti, mikor az csak egy
apró része az emberi létezésnek és tapasztalatnak. Az intellektus olyan való-
ságot kínál fel, amelyet soha nem tudunk átérezni, csak leírni, és akkor is csak

negatív jelzőkkel: azt mutatja meg, mi nem az. Az intellektuális tevékenység
csak képet festhet a valóságról, de nekünk magunknak kell átélni ezt a való-
ságot, ha azt akarjuk tudni, hogy valóban igaz. A helyes gondolkodás végső
feladata, hogy rájöjjön, az értelem miért nem alkalmas a valóság megítélésére
és arra, hogy a gondolkodás miért nem képes megismerni a valóságot.
Abban a pillanatban, amikor megpróbáljuk megérteni mi a valóság, elhagyjuk
saját mélységünket, mert gondolkozásunknak folytonosnak, sorrendbe szedett-
nek kell lennie, s ez megakadályozza, hogy elmeneküljünk a számunkra adott
tér-idő formából, amely a saját látszatvalóságunkra korlátoz minket. Éppen úgy,
ahogy megragadhatjuk egy művész alkotását - mivel belépett tér-idő tapasztala-
tunkba -, de nem ragadhatjuk meg a mögötte álló elmét, ugyanúgy s ugyanazon
okok miatt megragadhatjuk a falat, amely elválaszt minket. Azért van ez, mert
a létezésre csak egy bizonyos formában vagy valamivel kapcsolatban tudunk
gondolni, s nem alaktalan, testetlen, és végtelen létezésként: el kell helyeznünk
valahol a térben. Mivel a tér és idő a racionális tudás által felvett formák, mivel
csak feltételként léteznek a személyes tudatosságban, nem léphetnek be abba
a tudatosságba, amely túl van mind a racionális gondolkodáson, mind a sze-
mélyes énen.

Nincs olyan idea, amely valaha is kívül állhatna egy másikon, s nincs olyan
idea, amely valaha is kívül állhatna az elmén. Minden, amit látunk, csak elmé-
letileg választható el a gondolkodó és látó elmétől. Pszichológusként el kellett
választanunk a látót és a látottat, hogy megértsük, milyen is a tiszta elme, de
filozófusokként ismét egységként kell kezelnünk e kettőt. Azért van ez, mert a
gondolkodásnak mindig kell, hogy legyen tárgya, amellyel elfoglalhatja magát,
s nem hatolhat a Felsőbbrendű Énbe, mert ott csak az Egy létezik. El kell hagy-
nunk a gondolatokat és dolgokat, ha be akarunk lépni az Abszolútba. Ebben
a végső állapotban nem vagyunk tudatában sem a személyes megfigyelőnek,
sem pedig a megfigyelt világnak, ezért az egyéni elme és egyéni test közötti meg-
különböztetés is megszűnik. Minden, saját különálló énünk is eltűnik. Az így
előálló semmiség azonban mindennek a lényege. Nem a halál, hanem a lehet-
séges élet semmisége. Az emberi gondolat nem juthat tovább. Amikor is a „nem
kettősség"-et megvalósítjuk az Igaziban, a Valóban, az egyik gondolattól másikig
való logikus mozgás csak meghosszabbítja az elme „kettősségben" való létezé-
sét. A létezésnek ebben a tiszta állapotában nem lehet „másik", nem lehet kettő,
ezért kettősségmentesnek hívjuk. Létezésének egységét nem lehet felosztani.
Ha valóban meg akarjuk tapasztalni a Felsőbbrendű Ént, akkor az a Végtelen
Egy realizálásán keresztül történhet csak. Ha felosztjuk magunkat ismertre és
megismerőre, akkor továbbra is a kettősségben maradunk. Az ismerő és a meg-

ismert ellentétpárja nem léphet be ide éppúgy, ahogy a valóság és illúzió is
értelmetlen fogalmak itt. A létezés egysége abszolút. Ha visszatérünk ebbe a
tudatosságba, amely a világot csak monisztikus szemszögből látja, akkor meg-
ismerjük azt az igazságot, amellyel a bölcsek rendelkeznek. Amikor a racionális
gondolkodás megérti, hogy nem juthat túl önmagán, nem tud semmi mást lét-
rehozni, mint újabb gondolatokat, eljutott addig, amíg eljuthatott, s betöltötte
funkcióját. A metafizikai igazság a valóság intellektuális megjelenési formája,
s annak racionális tudása, de nem maga a valóság, s nem annak felismerése.
Mert a tudáshoz szükség van valamire, amit tudunk, ezért a metafizikai tudás
- mivel kettősségen alapul - soha nem vezethet annak a felismeréséhez, amely
nem kettős.
A valóságnak saját nagyszerűségében egyedül kell állnia, anélkül hogy bármi-
től függene, és bárkihez tartozna, mindig is volt, és mindig is lesz. Omár Khajjám
- nyugati olvasói által oly gyakran félreértett - csodálatos négysorosaiban éppen
ezt próbálta kifejezni: az emberi értelem képtelen megérteni a megfoghatatlan
istenit, azt, ami túl van a racionalitáson. Ha Omár Rubaljátja csak puszta refrén
egy borházból, akkor az Újtestamentum csak puszta firka a Római Birodalom
valami távoli szögletéből. A nyelv kelyhe túl kicsi ahhoz, hogy befogadja a
Végső borát. Az elmének mint ürességnek a gondolata, még mindig valami,
nem kevésbé, mint a hatalmas hegyek gondolata, és megakadályozza, hogy
felismerjük az ürességet.
Amikor kezdjük megérteni az emberi gondolkodás alapvető természetét, hogy
csak úgy működik, ha két ellenkező ideát alkotunk éppúgy, mint ahogy a fekete
is csak a fehér ellentétpárjaként létezik, megérthetjük, hogy az efféle gondol-
kodás miért nem érheti el soha a teljes egység tudatállapotát. Nem tudunk az
örökkévalóságra gondolni anélkül, hogy az időre is gondolnánk. Az időre vonat-
kozó koncepciónk ugyanis vagy meghosszabbítja azt, amíg képzelőerőnk bele
nem bukik a próbálkozásba és abba nem hagyja ezt a tevékenységet, vagy az
időtlenségbe tagadja az időt. Egyik esetben sem érthetjük igazán meg az időtlen-
séget. Miért? Azért, mert az intellektus nem tudja megragadni azt, ami önmagán
túl van. Mi, emberek, úgy ismerünk dolgokat, hogy megkülönböztetünk valamit
valami mástól, lehatároljuk, és az ellentétpárjával szembeállítjuk. De a végte-
lent nincs mitől megkülönböztetni, és nincs mihez viszonyítani, és lehatárolni
sem lehetséges.
Korábbi felosztásunk - megfigyelőre és megfigyeltre - most véget kell, hogy
érjen. Azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy ezt a végső fázisnak hisszük.
Van még egy ösvény mindezeken túl, ahol a végső megoldás található, ahol a
megfigyelő és a megfigyelt eggyé válik.
A Valódiról nem lehet semmit sem állítani, mert lehetetlen rágondolni. Ezért
a szokásos módokon képtelenek vagyunk bármit megtudni róla. Az efféle tudás

amivel ezek a gondolatok foglalkoznak. hogy megtudja. amíg nem ismerjük meg önmagunkban önmagunkként. Az értelem rámutat. A vallás szimbolikus ideákat. Itt lép be a filozófia. sem kielégülést nem okoz- hat ez. Ha a metafizika soha nem is érheti el azt a célt. ez nem jelenti azt. és ez kielégülést is adhat. racionális gondolkodáson és a képzelőerőn ala- pulnak. az csak az értelmes gondolkodás határain belül történt. Habár világképünk emelkedett és kitágult. ahogy hiába magyarázzuk valakinek. nem fog menni. mert jobbá. de tudatosan megfogni azt. hogy a Felsőbbrendű Énnek nincs alakja és nem képzelhetjük el seho- gyan sem. Ugyanakkor az is eléggé világos. mivel személyes feltételezéseken. amit „az igazság metafizikájának" hívnak. nem érti meg. hogy mi nem az. és áll elő azzal. ha hitünk meta- fizikai alapokon nyugszik. de tisztán megmutathatja. amit kitűzött maga elé . Bármiféle felfedezést is tettünk. törvényekhez és feltételekhez. Elérhetjük azt. s nem rosszabbá válunk. Végül a Felsőbbrendű Énről kiejtett minden szavunk csak az marad: szó. hogy gondolkodásunk helyes. hogy Isten szent jelenlétébe kerültünk. A valóságról alkotott képet nem kever- hetjük össze a valósággal magával. hogy a tapasztalt világról alkotott felületes nézeteket kritizálja. Az értelem haszna végül is negatív. nem képes megér- teni a Felsőbbrendű Ént. és a téves nézeteket kijavítja. S ennek a szolgálatnak az értéke felbecsülhetetlen. anélkül hogy megta- pasztalnánk. A metafizika általában azzal van elfoglalva. és sem bizonyosságot. hogy bizonyosak vagyunk arról. a metafizika pedig racionális ideákat. amíg nem iszik valamennyit. mint ahogy Ausztrália létezésének felismerése sem teszi valósabbá a kontinenst számunkra. aki soha nem ivott még alkoholt. Éppúgy. miközben a létezés teljességének pontos. még mindig csak gondolni tudunk a valóságra. Habár helyes lehet Istenről alkotott mentális képünk. amelyek . hogy a metafizikai rendszerek önmagukban nem elégségesek magasabb céljaink eléréséhez. amelyet közvetlenül Intellektuális módon nem érhetnénk el. S ha ezeket az ideákat szem előtt tartjuk.hogy megismerje a valóságot azt azért elérheti.azonban mégsem haszontalan. mi nem a valóság. Az elme egységének puszta intellektuális felismerése éppúgy nem elegendő. A magasabb rendű meglátáson keresz- tül eljuttat minket azokhoz az okokhoz. a miszticizmus intuitív ideákat ad nekünk a végtelenről. Ez a közvetlen misztikus meglátás eredményeinek intellektuális formákba öntése. akkor legalább az ideák mögötti való- sággal kapcsolatban nem követünk el nagy hibákat. így habár részben megvilágosítják az embert. szisztematikus és racionális magyarázatát keresi. A maga helyén ez teljesen jogos. mindenféle szóbeli magyarázat képtelen megmagyarázni a Felsőbbrendű Ént. ugyanolyan mértékben zavart is okoznak belső ellentmondásaik miatt. hogy milyen részegnek lenni.

és az igazság keresését a végső célig folytassuk . de mivel csak koncepciók. azonnal lerombolja valóságát. ezért csak szimbólumai ennek a tapasztalatnak. s ezért tele vannak „ha" és „de" kitételekkel. Ez a pont nagyon hangsúlyos. Mivel intellek- tuális kifejezési formát választunk. ami természetéből adódóan túl van az efféle gondolatokon. hogy mi is a végső igazság és valóság. ahogy a tudomány a mindennapi fizikai tapasztalatok racionális intellektualizációja. az illúziókat. óvatos megállapításokkal és tényszerűséggel jel- lemezhetjük. Éppúgy. és végül belebukik ebbe a kísérletbe. hogy félelem nélkül felszínre hozzuk a tévedéseket. amelyek ennek a magas célnak az eléréséhez vezetnek. Célja. amelyet a célt elért bölcs érez. amelyet az antikvitás bölcsei építettek fel. ugyanis ez különbözteti meg a rendszert minden mástól. Amikor ugyanis megpróbálja meghatározni a meghatározha- tatlant. Egyesíti és megmagyarázza azokat a tapasztalatokat. A legiga- zabb koncepciókat állítja fel erről a tudatosságról. Mihelyst állításokban. . mert így ez is azonnal csak egy gondolattá válik a sok között az elmében. hogy lefordítsuk a konvencionális gondolkodás szintjére azt. ez a rendszer alapszik csak első kézből szerzett tapasztalatokon. A metafizikus bármit is tesz. mert csak negatívumokkal operálhat. racionális hozzáállással.függetlenül a sze- mélyes megfontolásoktól. amely egyenértékű azzal. Ez az az egyedülálló rendszer. amellyel a metafizikai gondolkodó rendelkezik. A meta- fizikus komoly problémákkal küzd. az igazság metafizikája is a sokkal kifinomultabb transz- cendentális tapasztalatok racionális intellektualizációja. Nem szabad összekevernünk a két teljesen különböző dolgot: az alapvető egység érzését. akkor csak keresgél az üres szavak között. Miközben e többi rendszer intelligens találgatás arról vagy részleges meglátása annak. ami hason- lóképpen a metafizika vagy filozófia neveket hordozza. Éppúgy. de nem érheti azt el. miután megtapasztalták a Felsőbbrendű Ént. Valójában komoly erőfeszítés ez.a Felsőbbrendű Én érzékeken túli megtapasztalásából származnak. hacsak túl nem jut a metafizikán. amikor megpró- bálja az általa érzett és átélt egységet kifejezni és másokkal kommunikálni. és az alapvető egység koncepcióját. hogy nem tudja kifejezni azt. A bölcs felhasználja a metafizikus koncepcióit. A metafizika egy magasabb tudatosságra mutat. amikor a valóság végső jellegét próbálja megfejteni és azt szavakkal visszaadni. Az élet teljességét s nem csupán egyes aspektusait kívánja megérteni. ezért alapvetően tudományos lelkülettel. s végül mindezt összekapcsolja a hétköznapi élet gyakor- lati problémáival. nem juthat túl saját koncepcióin. ekképpen megakadályozva mindenféle spekulációt. pozitív módon próbálja megfogalmazni. mert végső szavai is csak negatívumokkal jellemezhetik azt.

és elveti a maga által felépített rendszert. hogy elérje az igazságot. s minden erőfeszítés. gyak- ran bővelkedik logikai szőrszálhasogatásban. A metafizika végső feladata. amely tükrözi az élet rejtett mintáit. elcsendesíti magát. amit az ember az irányba tesz. s nem úgy. éppen abban az állapotban. amelyen ők járnak önmagában is . A metafizika legtöbb rendszere valójában a spekuláció egyfajta rendszere. amely szembeállítja az elkerülhetetlen tények- kel. mint gondolatként felfogni. csak szavakat. hogy a megkülönböztető gondolkodás ösvénye. akik azt állítják. amelyek arra haladnak. mindig is tévedni fognak. Ezért a védantikus metafizikusok. üres mondatokat. azaz sohasem érheti el magát a valóságot. mert végül úgyis csak arra jöhet rá. Ez az egyetlen személytelenül összeállított rendszer. Nem adhatnak mást.elegendő. míg a spekulatív metafizika alkotóinak limitált tapasztalatait és személyes elfogult- . hogy elérjük az Istenit.sikertelen lesz. Azonban az „igazság metafizikája" az egyetlen. amely úgy próbálja irányítani a gondolkodás fonalát. ahogy annak alakulnia kell. Saját határait előbb-utóbb eléri. a gondolkodás folyamata megfosztja a legmélyebb misztikus tapasztalatokat valódiságuktól és elnyomja transzcendentális jellegüket. Bármely metafizikai rendszer igazságát meg kell erősítenie a misztikus tapasztalatnak. Amikor a metafizika megérti. mikor ezeknek a motyogó guruknak a lábaihoz telepedtek. A valódi metafizika ezért mindig is önpusztító lesz.ahogy a hideg tudományos elemzés megfosztja tartalmától a legmelegebb művé- szi érzéseket. amerre kedvük van. amilyeneket csak szeretne. A valóság túl van az értelem határain. és ezáltal lerombolja magát az érzést. hogy saját hajánál fogva kiemelje magát . amelyben akkor voltak. amely biztosíthatna minket és ilyen mély elégedettséggel tölthetne el. hogy nem tudja a Valódit másként. amelyből származik. Egy élettelen metafizikus számára a Felsőbbrendű Én mindig csak puszta elméleti konstrukció marad. De mind a Felsőbbrendű Én problémájával való foglalatoskodás során.mindenféle jógagyakorlat nélkül . miután befejezte a személyes érzelmek meg- fegyelmezését és a misztikus tapasztalatok értelmezését. amelyekre a legmagasabb misztikus tapasztalat fényt vetett. hogy nem érintheti meg a valóságot. A metafizikai gondolkodás kemény erőfeszíté- sekkel próbálja apró mozaikokként összerakni a valóság szilánkjait harmonikus egésszé. Nincs más tapasztalat. A metafizi- kus gondolkodási folyamat önromboló. mind elért eredményeiben nem jut túl puszta jelképeken. amely áldozatait az illúziók homályában hagyja. csak az lehet. Miközben bárki olyan metafizikai nézeteket vallhat. hogy minden intellek- tuális kérdezősködés és intellektuális válasz csak a puszta látszat szintjével foglalkozik. ez az egyetlen. mint más rendszerekben. hogy önmagát felszámolja! Ekkor ugyanis rá kell mutatnia.

mint a gondola- . azt mondhatjuk. de ez nem jelenti azt. puszta absztrakcióként. s mivel a mentalista univerzumban az efféle ideák sokkal erősebbek és sokkal fontosabbak. s életünket egy szegmensre silányítottuk. Az értelem által levont következtetéseknek kötelező erejű hatásuk csak magára az értelemre van. az igazság metafizikája a leghasznosabb tanulmány. Az igazság metafizikája úgy lett kialakítva. ám az ember nem csak gondolkodó lény. mint egy rakás száraz ág. tényeket éppúgy. Ezért a hirtelen vagy növekvő megvilágosodás érzése kísérheti tanulmányait. Ekkor pedig a tapasztalatot kiváltó apró mozzanat valami egészen egyszerű dolog is lehet. akár egy kinyomtatott ihletett mondat. s logi- kus gondolkodása alátámasztja a transzcendentális tapasztalatok eredményét. melynek csak egy szikrára van szüksége. Az igazság metafizikáját nem pusztán jól. Azért tudják az értelmet kielégíteni. amellyel az emberi intellektus foglalkozhat. hogy lényünk teljességét is kielégítik. Ha tömören akarjuk kifejezni magunkat. Ekkor ugyanis az elme olyanná válik. hogy a metafizika a logikán alapul. hogyan alakítsuk fizikai létezésünket. Ha az életet hideg. Ezek az ideák ugyanis megmutatják szá- munkra. Ez a rendszer feléleszti a magasabb intel- ligenciát a tanítványban. hanem egyben olyan úton halad. mert maguk is az értelem termékei. Az élet problémáit egész lényünkkel kell megoldanunk. A metafizikai eszmék tökéletesen kielégíthetik az értelmet. hanem mély alázattal s tisztelettel kell megérteni. A valódi igazság metafizi- kája egészen közel viheti a valóság misztikus megtapasztalásához. bizonyítható tények alapján tiszta deduktív logikával halad lépésről lépésre előre. s nem csak egy részünk segítségével. hogy a tanuló úgy hiszi. Ekkor pedig saját működésének szoros figyelem- mel követése maga válik jógaösvénnyé. hogy fellobbanjon. miközben valójában nem csak ezt teszi. akkor a részt összetévesztettük az egésszel. míg a „valóság metafizikája" az életen. esetleg találkozás valakivel. aki megta- nult a Felsőbbrendű Énben élni vagy egy egyszerű hegymászás. racionális koncepciók összességeként kezeljük. amely megfelel a látens belső meglátásának. mint a materialistáknál. Mivel az igazság metafizikája alapideákkal foglalkozik. Belső felépítésünk megköveteli az érzéseket.ságait tükrözi. s nem teljes lényünkre. ha kellően intuitívvá válik.

miután az betöltötte feladatát. és azután menekülj el előle.tokat. A tanácsunk pedig a következő: tanulmányozd a metafizikát a maga teljes- ségében. amely mentes az érzelmi töltéstől és nem társul hozzá fizikai tapasztalat. Ez az a kritikus pillanat. . elvesztél. hanem a megtapasztalására Is. addig csak tökéletlen. Ezért szükségünk van a kettősségnélküliségnek nem csak az elméletére. hanem magára az érzésre. amikor a keresőnek rá kell Jönnie a meta- fizika határaira és készen kell állni annak félretételére. mielőtt pusztán metafizikussá válnál! Ha elkezded használni a metafizikai zsargont. félkész a tudásunk. nem csak az eszmére. Ameddig lényünknek csak egy részével tudjuk ezt. habár eddig ezt tartotta az igazság megtalálásához vezető ösvénynek.

miközben csak tovább szaladunk körbe-körbe. s ha ez túl nehéz. az elméből származik. addig mindig lesz pókháló is. akkor társává kell szegődnünk egy igazi Mesternek. Az ego. és ki kell dobnunk a szobából. mint a pókháló.A psziché Bármi. Más nézőpontból ez egy olyan folya- mat. egy idea az elmében. hogy megértjük: az ego egy kép. Minden gondolatunk az egóról szükségszerűen csak részleges. mely mindig újraszövődik s nő. Ez a gyakorlat azonban megkezdi kibogozni a szálakat. . mivel nem fog- lalja magában az egogondolatot. és csak körbe-körbe járunk. Olyanok ezek. hogy az ego hajlandó lenne önként feladni uralmát. amit teszünk. lévén véges. ahogy a pókot is megkeressük. Ám eléggé valószínűtlen. és végül a megerősítések és emlé- kezés eszközeivel egyesülünk Vele. mely arról szól. érzéseivel. bárhogy is próbáljuk kisöpörni. Nap nap után ontja vágyait és gondolatait. s kisiklik kezeid közül! Csak olyasvalami érheti el. hogy a pók ott éljen. és szabaddá tesz.Az Én-gondolat . érzünk vagy gondolunk. Hozzá vagyunk láncolva. Amíg megengedjük. hogy megpróbáljuk előásni azt. amely során megszabadulunk ezektől. AZ EGO Ki vagyok? . felajánljuk az egót ennek a forrásnak. hogy magasra emel- kedtünk. okoskodásával és tevékenységével. A lelki keresés folyamata valójában kitörési kísérlet ebből a körből. az egóra vonatkozik. és sosem tűnik el a sötét szobák sarkaiból. Meg kell találnunk az ego rejtek- helyét éppúgy. Trükkös szokásai és hazugságai elhitetik velünk. s egy olyan kép. ami az ego fölött áll. Egy újabb nézőpontból pedig ez az a folyamat. A mentalizmus tanításai szerinti személytelen nézőpont gyakorlása idővel elvezet oda. Nincs hatékonyabb és gyorsabb út a cél eléréséhez. Próbáld csak meg. mondunk. nem teremthet végtelen eredményeket pusz- tán saját erőfeszítéseivel. Hogyan törhetünk ki ebből a körből? Meg kell keresnünk az ego forrását. s teljes engedelmességet kell fogadnunk. érzelmeivel. amellyel elválaszthatatlanul összeolvadtunk. amit az ego mélyen elrejt előlünk vágyaival. mint hogy megkeressük forrását.

morális ideálok s még a misztikus tapasztalatok is az ego kiforgatott kivetülései.melyek lehetnek csúnyák. azonnal új nő egy más megnyilvánulási formában. Ekkor végül. tökéletesen feladva azt. vagy vonzók. még a legmagasabb spirituá- lis céljaid között is. A spirituális vágyak. mikor elege lesz a sokkal kellemesebb Rövid ösvény képzelt eredményeivel történő önáltatásból. s éppen ez az. A keresés legmagasabb célja nem az ego lerombolása általi. ha így kerülheti csak el az elmúlást. hosszú idő után. Az ego nem hajlandó meghalni. Ez jelentősen különbözik attól. Rajtuk keresztül az Én képes a korábbinál nagyobb. hogy kipróbálja az utolsó és egyetlen megmaradt fegyvert. Saját akaratod segítségével semmiképpen sem tudsz megszabadulni az egótól. melytől meg akartunk szabadulni. magát az egót támadja meg. akkor készen áll. nem az egónak. és erősebb Énné tágulni. Ezek a fa ágai. a leg- jobb helyzetben van annak megakadályozásához. Egyáltalán nem ugyanaz a két dolog. hanem a tökéletesí- tése általi megvilágosodás. Mivel szükségszerűen ő az aktív tényező az önjavítási folyamatunkban. Ha hajlandó vagy a dolgok mélyére tekinteni. s nem magát az egót. Mikor tehát a kereső a Hosszú ösvényen folyó. akkor az ego rejtett ténykedését mindenhol megtalálod. mely éppen abból az énből meríti táplálékát. amikor a millióféle gyengeségben vagy hibában való megnyilvánulásai közül öljük meg valamelyiket. ha közvetle- nül ellene fordulunk. akkor az ego elárulja őket. s lemészároljuk. S ha nem a saját teremtményei azok. ami történik. akkor az elme összes tevékenységébe be kell lépnie. s még mozgáskörének ilyen komoly beszűkítését is üdvözölni fogja. a legváratlanabb helyeken.Ha az ego állandósítani akarja magát. amik elrejtik és álcázzák. hogy a sárkány egyik fejét levágva. hogy a látszólagos győzelem valóssá váljon. látván. miként az erény. Az ego uralmának kell véget vetni. Az isteni akaratnak kell ezt megtennie számodra. nem csak az alapvetőkbe. miként az irigység. boldogabb. a kegyelem inspirált erejétől vezérelve. s csak az maradhat életben. Az egoizmust kell elpusztítani. alacsonyabb természete elleni végtelen har- coktól megfárad. ahelyett hogy szá- mos álcájával foglalkozna . de az ego jelenti ennek a fának a gyökerét. . Az utóbbit ugyanis csak úgy lehet megvalósítani.

Ahogyan a kígyót sem ölheti meg saját mérge. hogy ezt elérje. nagy szeretettel csügg- nek rajta. Ezért könnyebb azt mondani nekik . A filozófia tömeges elterjedését nem csak a kultúra. Az emberek ehelyett azt követelik. amely rámutatna. és melynek meg kell adnia magát. Mi vagy ki keresi a megvilágosodást? Nem lehet a magasabb Én. mint elsőre tűnik és sze- rénysége csak eltitkolt hiúságának nagyzoló álcája. Akkor pedig csak az ego lehet! Az ego. A filozófia azonban ragaszkodik ahhoz. amire vágynak. mert az magá- tól a Fénytől való. A filozófiai nézőpont elfogadása egyben az önző .Hátrányod az erős ego. éppúgy az önvalót sem ámíthatja soha el saját egójának ideateremtő ereje. és hihetetlenül hisznek benne .s számukra is könnyebb befogadni hogy Isten akarata dönt el mindent. hihetetlen megkönnyebbülést és békét érzel majd. mint elviselni rossz hozzáállásuk fájdalmas következ- ményeit. gonoszsága miatt fogja átalakulva megtalálni az igazságot és a Valóságot. A legerősebb tényező. Az ego önámítása távol tart minden olyan tanácsot. és ha nem közelítenek személytelenül az élethez. amely utadban áll. még ha ez a ragaszkodásmentes. a szabadidő és az érdek- lődés hiánya gátolja. Az egoizmus. Ez az ár. hogy az egóhoz való vak ragaszkodásukból fakad életük problé- máinak nagy része. szolgálata nem oly önzetlen. amit fizetnie kell. csendes hang vérig is fagyasztja egójukat. akkor nincs más út számukra. mely minden társadalmi osztályt egyaránt befolyásol: az ego. az Én. hogy a teljes igazságot ossza meg tanulóival. hogy motivációja nem tiszta. habár az ego önmagát folyton képes becsapni. Sokkal elfogadhatóbb ez számukra. mintha azt mondanánk. Emocionális áldozattal kell elpusztulnia a szív vérében. Ez a vallás útja. Ha azonban egy- szer megszabadultál tőle. és a legjárhatóbb út a türelmes behódolás ennek az akaratnak. az egyéni élet leszűkítése és a végtelentől való elválasztása az utolsó akadály a végtelen élettel való egyesülés előtt. Makacs módon örülnek neki. habár végül önmagát kell feladnia. amit oly sok vád és támadás ér.mindezek együttesen áthatolhatatlan falat húznak a filozófia nyugodt állításai elé.

Habár az ego azt állítja. így hát nem is kell arra számítanunk. Az igazság az. addig önfelszabadításra irányuló erőfeszítéseid csak körben járnak. Ebben az állapotban az ego képtelen létezni. hogy nem áll szándékában valódi győzelmet aratni. ha kijelentjük. az ego is létezik. Ekkor minden gondolat megszűnik. és transszerű állapotba kerülünk. Minden magasabb életet kere- sőnek eszébe kell vésnie azt a tényt. amiért oly sok spi- rituális kereső közül oly kevesen érik el az egyesülést a Felsőbbrendű Énnel. de közben azt is mondják. Biztos lehetsz benne. Olyan változtatás ez. hogy az ego nem létezik. s amiért az önáltató mestereknek oly gyorsan sok-sok tanítványuk lesz. annak minden mentális és emocionális vonzatával együtt. hogy a belső ember teljes megalázása addig fog ismétlődni. Az ego meg fog maradni. biztosak lehetünk benne. megszégyenülve áll előtted . minden érzékelés eltűnik. Amíg nem érted meg. hogy özönlenének az emberek a filozófia zászlaja alá.nézőpont feladását is jelenti. mert ha így lenne. tudatos elme megtévesztése számára gyerekjáték. addig az ego is fennmarad. akkor meg kell ölnünk. hogy öljük meg az egót. irigyeljenek téged vagy féljenek tőled más emberek akkor nyí- lik meg a kegyelem megjelenésének lehetősége. s nem gyűlnek köréjük. Amikor az egód porba döntve. hogy az ego az igazi ellenség. hogy amíg a tevékenység tart. hogy bármiféle elméleteket gyártunk is . amit nirvikalpa néven ismernek szanszkritul. vagy ha létezik. hogy az ego nem létezik. Miért mondják akkor. ha ez nem is lehetséges? A válasz az. hogy öljük meg az egót. melyet csak az erkölcsi hősök tudnak megtenni. hogy harcban áll önmagával. a meditáció után nem tudna visszatérni. hogy ez valójában lehetséges. Nem segít rajtunk. de helyére kerül. de egyértelműen nem hal meg. Az egyszerű. Mit tegyen hát a lelki keresés ösvényén járó? A magasabb erő hatalma alá terelheti az egót. Sok a félreértés és a zavar ezzel kapcsolatban. működés- képtelenné válik.bármennyire is tiszteljenek. Az ego minden emberi tevékenységben szerepet vállal. Ez az egyik oka annak. amíg mentes lesz minden büszkeségtől. de csak a meditáció legmélyebb pontján. s előbb-utóbb ezt meg is kell tennie. s amíg ezek a tevékeny- ségek tartanak. Azt mondják nekünk. miköz- ben az igaziakat békén hagyják.

de a hozzá való viszony megváltozik. velünk van. és kirántjuk a talajt az ember lába alól. hogy ez törté- nik. Tátongó mélység nyílik meg lábai alatt. Távolítsuk el az egót. Az ego illúziója áll minden más illúzió mögött. Mi történik valójában? Hatalmas dolognak kell lennie. érzések és akarat nélkül ebben a világban? Valójában a létezés centruma moz- dul el innen a Felsőbbrendű Énbe. A titok nyitja az. amely éveken át leköt minket és ezáltal megakadályozza. hacsak az igazság iránti elszántsága nem oly erős és elszánt. A zavart részben az okozza. Ám mi itt élünk a Földön. hogy barlangjába kövessük. s amely a személyes én teljes megsemmisülését jelenti. amit megsemmisülésnek hív- nak (perzsául fana). az intel- lektuális süketnémaságot jelent.az egóról. hogy a szemé- lyes énhez való viszony változik meg. számolnunk kell jelenlétével. amíg a Felsőbbrendű Én fénye meg nem világítja a mélységet. teljesen és végleg megszűnne az én. Az ego zsarnoksága megszűnik. miközben a Végtelen Lény. mintha az ego szűnne meg. vajon nem tűnnének el a személyiség összes jellemvonásai és tulajdonságai? Azt találjuk. Az ego előzékenyen nem csak a spirituális utat mutatja nekünk. A szufik egy olyan tapasztalatról számolnak be. hogy a szufik misztikus tapasztalat során úgy érzik. Ha ennek véget vetünk. Kétségtelen.hogyan is cselekedhetnénk test. a teljes elzártság és borzasztó bizonytalanság érzése járja át. és szembe kell szegülnünk vele. ha a teljes megsemmisüléshez. hiszen a személyiségjegyek meg- maradnak. ám ez nem egyenlő azzal. és ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe. válto- zatlan. Az egót valójában nem öljük meg . az idő és a tapasztalatok alakítják. időben és térben. vagy halálhoz hasonlítják. intellektus. hogy ez az eltűnés valójában nem történik meg. De ha valóban így lenne. Ebben az értelemben nem tarthatjuk valósnak az egót. Élete legnagyobb félelmével néz farkasszemet. A személyes én fennmarad. és kitart. hogy az ego folytonosan változik. hogy kiállja ezt a próbát. Ekkor azonnal visszame- nekül szeretett egójához és a biztonsághoz. hanem . az létezik. a Végső. az összes többi is eltűnik.

és az előrelátás képessége gyakran teljesen hiányzik belőle. hogy megpróbáljuk megvédeni az egót saját cselekedeteinek szerencsétlen következményeitől. és magunkkal vihet- jük a misztikus megvilágosodással teli életbe. fennhéjázó. hogy beférkőzzön a kereső életébe és gondolataiba. amely csak a végső valóságtól és a teljes igazságtól függ? Az ego arrogáns. Megcsalja. Az ego. felemeli az embert. amíg a testben élünk. mellékes téma felé. ha hagyja. és ösztönös reakció is. Ebbéli ténykedésében sokkal gyakrabban kíséri siker. sokkal . Kétlem. ám mivel cselekedeteid az egóból jönnek. hogy az emberek önmaguk becsapásában mutatják a legnagyobb tehet- séget. Az ego a legkifinomultabb módsze- reket választja. Ha el tudnánk érni. Azt hiheted. Anatole France azt írta. majd a sárba döngöli. hogy bebizonyítsa: a helyes ösvényen járunk. a saját elpusztításáról valami kevésbé fontos. sőt mások is ezt hihetik rólad. Újra és újra fel kell vérteznünk magunkat ez ellen. Az ego végül is nem más. de legyőzhetjük. mint a Magasabb Én visszatükröződése . Ha az ego el tudja terelni figyelmünket a legfontosabb problémáról. hogy uraljon minket. így hogyan juthatnál olyan szintre. Mondanunk sem kell. Az egót valójában nem is pusztíthatjuk addig el. igen korlátolt és gyakran torz vissza- tükröződés. hogy felemelhetjük az egót. ahelyett hogy megengednénk.még spirituális megvilágosodásokkal is szolgál. becsapja.jóllehet. vén róka hajlandó és képes is bármiféle spirituális tevékeny- ségben részt venni és a spirituális vágyakozás bármely fokát mutatni. hogy bárki is tökéletesen őszinte lehet. mely maga is hazugság- ból származik és az illúzió tartja fenn. mert az ego számos dologra teljesen alkal- matlan. Amikor ezt megértjük. ha cselekedetei nem ebből a mélyebb forrásból jönnek. beképzelt és önmagát is becsapja. ez a ravasz. Állandósult szokás. Egyszerre igaz és nem igaz. amíg szükségünk van szolgá- lataira. akkor nem lenne akadálya a magasabb rendű életnek. hogy alávesse magát a Felsőbb Énnek. ám mégiscsak tükörképe annak. hogy őszinte vagy. mint csalódás: kevesen kerülhetik el. akkor meg is fogja tenni. és engedelmes szolgává tehetjük. hogy becsapja őket. hogy ezek a hamis megvilágosodások csupán az ego előtérbe helyezésére szolgálnak.

s visszaállítsa az igazságot. mind az erőt egy szűk és főként fizikai valóságszeletre szűkítjük le. Egy gyenge. amely a Felsőbbrendű Énből származó útmutatás és inspiráció követőjévé vált. A legfáradhatatlanabb és legokosabb módszere az. Az ego állandóan új módokat talál arra. Ennek a leszűkült valóságnak a tete- jén trónol az egó. amely azonban azt képzeli. hanem mélyen beleivódott az érzelmekbe és az akaratba is. amikor úgy tesz. és hazudik más embereknek is. szegényes ego természetesen sokkal korlátoltabb csatornaként működhet. hogy önmagából eredő s nem csak származtatott tudatossággal bír. mint egy fejlett. amely valóban számít. mint ahogy a kullancs is ragaszkodik a gazdatesthez. mert a tévképzet. melyet le kell győznünk. aki leginkább megpróbálja elválasztani magát az egójától. hogy meggátolja a keresés kiteljesedé- sét. azaz a teljesen kifejlett. nem maga az ego. a Felsőbbrendű Énből nyerjük. kifinomult egót. épp azt az egyet. melyet érzékeink szolgálnak és gondolataink támogatnak. egyáltalán ezek képességét. de egy dolgot soha nem cselekednek meg. hogy győztesen kerüljön ki a csatából. vágyakat vagy az elmét. lassú küzdelem lesz. Hosszú. megszüntesse ezt a tévedést. hanem az egoizmus. értve ez alatt a testet. mintha együttműködne a keresésben és osztozna annak tapasztalataiban. hipnotikus erővel tartja fogságban. Az ego hazudik magának. A legtöbb kereső hajlandó mindenféle önfegyelmező gyakorlatoknak alávetni magát. De mind a képességet. Az halad legelőbbre a keresésben. A Felsőbbrendű Én tudatossága tükröződik vissza az egóban. . csak ezt nem.jobban fogjuk értékelni a filozófiai ideált. uralmunk alatt lévő. Lényének minden erejére szüksége lesz. és ráadásul nagyon nehéz is. Úgy ragaszkodnak drága egójukhoz. Az élethez és a gondolkodáshoz való erőt. A valódi ellenség. miszerint az ego a valódi énje. mert nem csak az intel- lektus tévedése ez. aki azonosítja magát vele. hazudik az embernek. és bár- mit hajlandók elengedni.

Valójában soha nem létezik a MOST-ban . csak a múltban és jövendőben. valós mögöttes tartalom nélkül. A második része a gondolatokból és érzésekből álló tudatos természetünk. és mindig talál mentségeket. egy megvilágosodott tanítótól. csak része az egónak. hogy csak fantom.képezik a har- madik részt. akkor azt találjuk.melyeket kifejeztünk. és a jövőt illető remények vagy félelmek összessége. hogy az utóbbi megvilágíthassa és beragyoghassa a másikat. A Felsőbbrendű Én Isten képmása. vagy olyan hazugság. belső impulzusok. legyen az az igazságkeresés vagy a becsület. és mentes a változásoktól. akkor meg kell engednünk. hogy régmúlt tapasztalatokból szár- mazó emlékek gyűjteménye.Ha elemezzük az egót. Képtelen megtenni. saját jogán valósággal bíró valamiről. A személyiség. amelyek várt tapasztalatokra épülnek. s lassan változik és növekszik. a maszk. akkor az csak az emberi logika kikerülhetetlen szükségszerűségei és a hagyományos emberi nyelvezet korlátai miatt van így. fix. Ez pedig azt jelenti. A kereső nem remélhet mást. nem más.csak látszólag. saját cselekedeteire mint- egy kívülállóként tekinteni. azt látjuk. Az „én"-t VALÓJÁBAN nem lehet különválasztani gondolataitól. Ha megpróbáljuk megragadni. ám az utóbbit nem kérheti. emlékek és ideák . A rej- tett tendenciák. befejezett. s nem . habár ez kétfélekép- pen nyilvánulhat meg: közvetlen segítség formájában magasabb Énünktől vagy személyes segítség révén egy magasabban álló embertől. mint különálló és speciális létezőről. hogy külső segítségre van szüksége. hogy a jelen pillanatban nem létezik. Ha be akarjuk teljesíteni sorsunkat. Éppoly nehéz az egónak önmagát reálisan értékelni. semmi másból. Ha néha úgy írunk az egóról. csak egy hamis idea. Röviden szólva. de az egótól megszaba- dulni nincs lehetősége. Ebből következik. majd eltemettük vagy korábbi életeinkből hoztuk magunkkal . tökéletes. amellyel a gondolatfolyamat önmagát csapja be. Az előbbihez bármikor fordulhat. mert azokból áll. amit a világnak mutatunk. Egyetlen ilyen erő áll rendelkezésére: a kegyelem ereje. az ego csak egy idea. Az ego-én az ember saját cselekedeteiből és gondolkodásából születik. mint hogy kellően elgyengíti az egót és lecsökkenti aktivitását. mint egy mocsárba esett embernek a saját hajánál fogva kihúznia magát.

amikor éveken át semmi mással nem foglalkoztunk. míg az alacsonyabb. Akkor érhetjük ezt el. csak vágyainak kielégítésével. . hogy az az egész világ mögött rejlő magasabb Hatalomban gyökerezik. akkor meg- érti a különbséget a között a leíró kijelentés között. hogyan csapott be minket a múltban. hogy „Én vagyok a hatalmas Császár" és a között a tömör. Nem azt kell megfigyelnünk. azt találnánk. és ekkor megértjük.mely minden gondolatunk. és a Nap a rejtett megfigyelő. és kellő előrehaladást nem tett.ahogy a pszichológusok teszik hanem hogy mi is az valójában. szavunk és cselekedetünk forrása . mely térben és időben folyton változik. tapasztalataink elválaszthatatlanok tőle. miközben lelki tevékenységet végeztünk vagy másoknak tettünk szolgálatot. milyen hihetetlenül okosan és alattomosan hatotta át minden cselekedetünket. ha úgy tekintünk saját személyünkre. hogy megtudjuk. visszafor- dítsuk önazonosításunk irányát. az elmébe kell fordítanunk tekintetünket. Ez az a magasabb személyiség. amely mindezek alatt mozdulatlan marad. s még a látszólag spirituális és altruisztikus tevékenységeink közepette is az egóért dolgoztunk. gondolkodásunk. és azt fogjuk kívánni. változékony személyiség csak időleges. megtalálhatjuk az „ÉN"-t az „én" mögött. kétszavas mondat között. keresni fogjuk a módját. amit tartalmaz . érzéseink. ápoltuk. hogy Isten semmisége nyeljen el bennünket. Mindannyian azonosítjuk magunkat az „énnel". s hogyan éltettük.várhatja el mindaddig. érzésektől és az anyagi testtől. De ki tudja.meg tudnánk pontosan találni. csak másként tekintünk rá: úgy. Egy nap teljesen belefáradunk az egóba. hogy elválasszuk magunkat tőle. így az „én" nem tűnik el végül. amíg a szükséges munkát el nem végezte önmagán. hogy „Én vagyok". s azzal kapcsoló- dik össze. mi is ez valójában? Ahhoz. befelé. Akkor majd buzgón imádkozni fogunk. Amikor valaki eléri ezt a Tanú-nézőpontot. tápláltuk. s ha el tudnánk válasz- tani a gondolatoktól. Ha az „Én"-ség érzésének forrását . imádkozni fogunk a megszabadulá- sért. S amikor megundorodunk földi énünktől. mintha az lenne a Föld. hogy teljességgel átalakítjuk. Ha kitartóan végezzük ezt. hogy szabaduljunk meg tőle. amelyet mindig meg fogunk őrizni. Megértjük.

melyet egoisztikus nézőpontból kezdeményezünk. a körülötte lévő gyűrű sosincs. Van egónk. a gyűrű csak szét- dúlja azt. Ez a mag. a másik a magasabb Felsőbbrendű Én-elme amelyek közül az egyik. Minden érvelés. s körülötte gondolatok és vágyak gyűrűje van. az elejétől fogva gyenge lábakon áll. elferdíti az érveket. a Felsőbbrendű Én legmagasabb része képte- len lesz fényét átjuttatni tudatunkba. Csak egy független. intelligencia és vágy. Miért lett hát a gonoszság.Hiba lenne azt gondolni. vágyak táplálják. Csak a legmélyebb önvizslató gondolkodás. Mások jogainak megértése. és hol öröm. ám amikor extrém módon kezdünk ragaszkodni hozzájuk. a legegzaltáltabb misztikus tapasztalat vagy egy próféta kényszerítő erejű kinyilatkoztatása juttathat cl bárkit is ahhoz a hatalmas felismeréshez. ez a vákuum csak egy mérhetetlenül aprócska pontot foglal el a térben. hol fájdalom árad belőle. a közös . sőt még a tényeket is. és nem vezethet teljesen biztos követ- keztetéshez. mint egy gondolatsor. minden vita. bármilyen hőn vágyunk is erre. szenvedés és félelem forrása? Az energia és ösztön. melyek a képzelt ént. az önzés megerősödik. minden „én" tartal- maz. visszavert tükörkép őbenne. amely az elméből nyeri létét és attól is függ. Az ember valódi énje középpontunk csendességében. a jóakarat és együttérzés.egyik az alacsonyabb egoelme. Míg a központ mindig nyugalomban van. két független tudatosság . szavakat. a csend vákuumában rejtezik. sőt mi magunk vagyunk az ego. és a nemes erények hát- térbe szorulnak. hogy két különálló elme van bennünk. Az egyensúly felborul. melyet senki nem néz. Ha egoizmusunk túlságosan erős. Az ego mindig előtérbe helyezi saját érdekeit. és minden más csak korlátozott. Létezése kikerülhetetlen a kozmi- kus gondolat aktiválásához. Az ego nem más. Míg a központ békét áraszt. mindent megvilágosító elme létezik. az emberi evolúció folytatódásához. önmagában nem gonosz. hogy lényének igazi központja nem személyes egója. az egót alkotják. Ezt a gyűrűt folyamatosan új gondolatok. ellentétek. figyeli a másikat. melyet minden egyéni tudattőredék.

s önmaga sátánjává válik. akár nem.jólét és célok tiszteletben tartása . Aki önzésében megkeményíti szívét. hogy az ego pusztán saját személyes alkotásunk. hogy az emberi tudatosság. hogy jó úton haladsz. ha létezik a Világidea. melyeket istentelenségre fordítottunk. holott harmóniában is működhetnének a Világideával. Az egész világfolyamat teremt mindent. és amivel akaratlanul összekapcsoljuk magunkat. a másokba elültetett ambíción.mind elhagyják az embert. Ehelyett a harmónia hiánya szenvedést hoz ránk és másokra is. hogy a szenvedély olyasvalami. Az ego szüntelen önmaga körül forog. Saját negatív oldalunk előbb-utóbb pusztulásba hajszol minket a karma által. az önmagát kísérti. Amikor saját egód egyre gyakrabban válik elviselhetetlenné. mindenki mást kizsákmányolva. hogy a gonosz energiái és intelligenciája eredetileg az emberben lévő isteniből származtak. akkor kezded megérteni. hogy önmagát szolgálja bármi áron. beleértve az egót és az ego önteremtését. egész lényünket. . Két dologra kell tekintettel lennie: a közös érdekekre és saját lényének forrására. Mi alkot- juk meg saját énünket. s előbb-utóbb minden ego feladja magát. mi nem felejt- hetjük el. Amikor elkezded megérteni. Itt újra el kell mondanunk: az egóra szükség van. irigységen és gyűlöleten keresztül. s az ego ekkor már csak azért létezik. akár hallgatunk szavára. és elnyomva. Azonban a fejlődés minden hullámához idő kell. Istenadta dolgok. mindenki máshoz agresszívan viszonyulva. ami bennünk támad fel.ami nem egyenlő a konok önzés- sel. az intuíció pedig az utóbbira. akkor ezt annak jeleként értékelheted. Ez nem jelenti azt. hogy az „én" metafizikai tanulmányozása és a gondo- lat misztikus fegyelmezése nagymértékben segíthet megszabadulni tőle. és ott is kell tartanunk . A lelkiismeret az előbbire próbál rávenni minket. Habár általában elfelejtik vagy félreértelmezik az ember és a gonoszság közti kapcsolatot. és elutasítja saját spiri- tualitását. Azonban a helyére kell tennünk. tehetség és erők oly gyakran a gyű- lölet és háború szolgálatába kerülnek. Óriási tragédia. Első mentális cselekedetünk. hogy létezésben gondoljuk magunkat. Saját szükségle- teink természetes és helyes figyelembevétele zsarnoksággá fajul.

Sokkal inkább hajlandó önsanyargatásra vagy büszkeségének megtörésére. Még ott. ami megfelel személyes céljainknak. hogy elfogadjuk azt. a legnehezebb az egóról való lemondás. hogy életünket az egóban folytassuk. azokon a magas- latokon is csak azt keresi. Az ego mindig keményen dolgozik . feladja magát magasabb énje kedvéért. Az ego be fog törni spirituális munkánkba és törekvéseinkbe. s ezt mindig csak saját maga megőrzése céljából teszi. ami jó érzéssel tölt el. Vezeti és aktívan irányítja spirituális törekvéseiket is! Meg kell tanulnunk szembenézni azzal a ténnyel. a többivel pedig nem törődünk. amikor azt látjuk. amire az embert kérhetik. hogy az ego a spirituális tevékenységek alatt is csak magával törődik. Úgy is mondhatjuk ezt. Az ego nem csak állati és materialista vágyakon keresztül uralkodik az embere- ken.vagy jól láthatóan és hangosan. hogy megnövelje az ego . vagy titok- ban és csendesen. mint megadja magát az egónak. Még a feddhetetlen viselkedés és a kifogástalan modor is az egóhoz tartozik. minden mást pedig elvetünk. Az ember ekkor is pusztán arra törekszik. Mindenkit megfeszít saját egója.Milyen nevetséges pszichológiai látványosság. hogy az emberi ego még a legmagasabb isteni iránti törekvésünkben is ott van. Azt hiszi. amit akar. hogy minden lemondás közül. miközben nem tesz mást. A vágy. s így a tanításból csak azt fogadjuk el. Ez megmagyarázza. minden lehetséges vágyat felölel. és nem a megvilágosodáshoz. mint a végső és legrosszabb megfeszítésre.

hogy ő maga a leghazugabb. hogy a Felsőbbrendű Én az. s ezt tettei is alátámasztják. mintha ő lenne valós énünk. Hiszen ha a dolgokat valójukban megmutatná vagy elmondaná az igazságot. Gyermeke.működési területét. Az ego dacos. s nem arra.Aurobindo szavaival . amely reinkarnálódik. és állandóan a boldogság illúziójával hiteget. akkor meg kellene mutatnia. Nem.istenivé átlénye- gülését segítse. Az ego természetéből adódóan hazug. hogy . Hiba lenne azt hinni. az ego teszi ezt. Az ego nem imád más Istent önmagán kívül. aki úgy tesz. . okos és a végsőkig ellenáll.

pusz- tán az öregség súlya alatt. SZÜLETÉSTŐL AZ ÚJJÁSZÜLETÉSIG A halál megtapasztalása . nővérek és a család legnagyobb megdöbbenésére a végső tett előtt elhangzottak azok a dia- dalmas szavak. éveihez ért. míg mások híresek -. Minden emberi lény áthalad a halál kapuján. Mindez nem azt jelenti. amikor abban a privilégiumban volt részem.megtudja vagy megérzi. amit láttam és hallottam. egy fényt. hogy osztozhattam néhányukkal utolsó napjaik hihetetlen légkörében.Újjászületés - Múltbéli tendenciák . örömöknek és kötődéseknek egyre inkább át kell adni helyüket a megbánásnak. s végül betöltötte az egész szobát. Egyértelmű. akár orvosi tények alap- ján . s egyre inkább elszakadtak a világi dolgoktól. ha úgy halsz meg.Asztrológia Eljön az az idő. mint Rámakrisna vagy mint a lélek más hősei . először messze a távolban. hogy a világi élettől egyre inkább vissza kell vonulnia.Végzet .A halál után . aszkézisnek és a spirituális emlékezésnek. amelyek a Lélek győzelmét deklarálták az anyag felett. akiket a szerző ismert? Abban a borzasztó és korunkban oly gyakori betegségben haltak meg. amit rák néven Ismerünk.Szabadság .egyesek közülük nem közismertek. nem azt jelenti. tudatosan és nyugodtan? Mily módon fogod megtapasztalni a halált? Mi történik. majd sugár. vágyaknak. míg végül az orvosok. hogy életének utolsó hónapjaihoz. s ekkor fel kell készülnie a halálra. S a Fény megérke- zésével béke töltötte el Őket. imádságnak. Mindegyikük víziót látott. amikor a bölcs ember . hogy mindegy. hogy a megvilágosodott . A cselekvésnek. Csak azt mondhatom el. de hányan teszik ezt felkészülten.akár intuitívan. vastagabb csóva. a rák által okozott fájdalom kísérőjeként enyhített szenvedéseiken. vagy rákban. mint Rámán Maharisi. Ideje hazatérni. hogy valaki álmában csendesen hal meg. A fény erősödésével egyre nagyobb békesség szállta meg őket. később körülöttük mindenhol. először csak egy tűhegynyi volt.

arcán békés kifejezéssel.ember számára a fájdalom és a béke egyaránt elfogadható. s elveszünk békéjében és sugárzásában? S lehet-e rosszabb. amikor az est csendes órái átölelnek minket. amióta csak az ember létezik. maximum. hogy amennyiben halálunk pil- lanatában gondolatainkat teljes hitünkkel. Lehet-e jobb halál. hogy mi történt velük. s ha enge- dünk neki. hogy az élet a kezdet és a halál a vég. Legjobb. és soha nem hagylak el. ha úgy kívánod . mint hogy isteni lényünk magába szippant. így hát kik vagyunk mi. Ám mindezek a tapasztalatok teljesen immateriálisak. bármit is gondolnak vagy mondanak a többiek . hiszen azt találják. és azt hiszik. száján mosollyal. mintha valami különösen szép dolgot látna vagy hallana. mint úgy meghalni. Az eltávozottak közül sokan nem is tudják. A teológusok és metafizi- kusok vég nélkül vitatkoztak ezen a kérdésen. az nem hosszú.ám én mindig veled vagyok. osztatlan lelkesedéssel és őszinte . Ha a halál folyamán az öntudat elvesztése következne be. . így szól hozzánk: „Gyermekem. és szeretettel a legmagasabb törekvéseire kell koncentrálnia. Nem az extrém fana- tikus aszkétákról írok. akkor furcsa és különös érzés tölti el lelkünket. hogy a világi dolgokat próbáljuk megragadni az utolsó pillanatig. és meg tudnak érinteni dolgokat. mind Indiában ismert tanítás. hogy látnak és hallanak másokat. és a tudatos elmében történnek.nem számít. hiszen számukra lehet. mint egy éjszakai alvás. amelynek nincs szüksége fizikai agyra. hogy ítéletet mondjunk bármely irányba is? Ám amikor az egymásnak ellentmondó vélemények kavalkádja elcsitul. hogy tényleg mindegy. ujjait összefonva. Azt gondoljuk. Nevess a halál arcába. Elméjével el kell engednie minden földi dolgot. hogy fizikailag még mindig életben vannak. ha az ember úgy hal meg. Melletted vagyok." A haldokló embernek keresztbe kell fonnia karját a mellkasára fektetve azokat. de azokat kitépik kezeink közül? Mind Kínában. hogy ágyában vagy foteljében pihen. vagy félj tőle.

miután meghalsz. purgatórikus gyötrelmektől . Az emberi elme saját alapvető tulajdonságai alapján egy blzonyosfajta képet tud alkotni a világról. hová jutsz. A világ. mert érzékelésünk korlátozott hatókörébe nem fémek be. Ez csak a látható dolgok szint- jén van így. amit tapasztalunk. semmiféle helyre. Telve lehetünk állati vágyakkal. Ha szeretnéd megtudni. Millió más emberi elmével élhetünk párhuzamosan .s ez is tör- ténik ám nem is észleljük őket. A bölcsességet és önuralmat még ebben az életben ki kell fejlesztenünk magunk- ban. mert ha nem így cselekszünk. mert másfelől nézve mindenki a saját tudatállapotának szintjére kerül . Számos más létsík is nyitva állna előttünk. ahová tartozol. de nem lesz testünk. akkor megmenekülhe- tünk a halál utáni megtisztító. A bölcsesség és a fegyelem révén képesek leszünk a viszonylag könnyű alkalmazkodásra. akkor koncentrálhatunk arra a környezetre is. hanem tudományos valószínűség és filozófiai valóság. Szokványos földi gondolkozásunk lesz szükségszerűen ugyanaz a gondolkodás. hogy ha úgy kívánjuk.mély figyelemmel lelki vezetőnk nevére koncentráljuk. ha ezen változtatnánk. Amikor ennek a világnak és a földi testnek a tudata elenyészik röviddel a halál után. elmondhatom. . amire személyiséged és jellemvonásaid feljogosítanak. Az írások azt is állítják. akkor halálunk után ennek szenvedés lesz az ára. s ezzel segítjük annak bekövetkeztét.legalábbis nagyobb részüktől amelyeken egyébként át kellene esnünk. Azt mondják. A halál utáni élet egy másik világban nem pusztán teológiai lehetőség. A testtől elszakítva oda kerülsz. ahol leg- közelebb szeretnénk megszületni. természetesen következik tapasztalásunk módjából. a tudatosságnak pon- tosan azt a fokát fogod megtapasztalni. mert már jártam ott. de annak végére már megváltozik a gondolkodási folyamat. amivel a halál utáni szellemlétünket kezdjük.amit kiérdemelt. Sehová nem mész. a halál mindenkit egyenlővé tesz. amivel kielégít- sük.

hogy meghalunk. amikor e jelenlegi nem tud lelkem háza gyanánt szolgálni. Szenvedéseinek mélypontján egy másik testetlen lényt küldenek hozzá. amikor korábbi tapasztalatainkat feldolgozzuk. a többi tapasztalat kelle- mes és békés. Ha valóban hiszünk abban. mert . azok számára a halál nem ijesztő tapasztalat.A halál egy újfajta létezés kapuja. Amikor hozzáállása megvál- tozik. A hamvasztásról való véleményünk egyértelmű. azokat a pillanatokat. ismételten fel fognak tűnni előtte. Akikkel rosszat tett. és felkészülünk a következő inkarnációra. Ahogy Goethe mondta: „A Természet kénytelen lesz új testet biztosítani nekem. hogy nem ismertük meg az élet legjobb pillanatait. akkor szenvedései véget érnek. vagy az ember saját őrangyala. különös víziókat fog tapasztalni halála után. olyan időszak. vagy legalább azt." Amit sajnálhatunk.egy második halál követi. Ez a lény lehet egy közeli hozzátartozó. akkor nem lehet ellenezni.egy másfajta létezésben eltöltött megfelelő időszak után . hogy a lelkünk a valódi én. az élet megújult formája. kilépett a testéből. s elhatározza. hogy személyiségét megváltoztatja. álmában. Akik kellően előrehaladtak a keresés útján. Addig tart ez az egyre kimerítőbb kísértetjárás-szerű gyöt- relem. Aki önző módon és mások jogaival való törődés nélkül élt. ami- kor megpillanthatjuk a Felsőbbrendű Ént. amíg teljesen szerencsétlennek érzi magát. Halott testek elföldelése csak azoknak való. aki időlegesen. akik azt hiszik. azaz a materialistáknak. amikor beismeri és megbánja bűneit. egy előrehaladott misztikus. Miután a testből való kilépés megtörtént. és félelem üli meg a szívét. hogy segítsen felismerni saját bűnösségét és megbánásra buzdítsa. ha úgy halunk meg. bűneit fejére olvasva. . az csak az. Nem kell sajnálnunk. hogy gondolkodó lényünk az. A halál első tapasztalata nem az utolsó. hogy a gondolkodás a testi agy folyománya. sőt teljesen egyet kell vele érteni.

létezésük folytatódik. Buddha vagy Krisna halál utáni állapota is ritkaságszámba megy. s valójában nem is tűnnek el. Teljes erővel a jelenlegire kell koncent- rálni. de hogy szelleme és tehetsége honnan jön. addig folytatják létezésüket a szellemvilágban. amely mun- kát még akkor kezdtek el. Ugyanakkor. A természet rendszerető. arra nem. hogy már egész fiatalon egy író szellemi képességeivel rendelkezem. amit vesztenek mélységben.tehetsége a folyton ismétlődő földi életeken keresztül szökken szárba. Csak az univerzumot mate- rialista szemszögből vizsgálók nem értik meg. Folytatják jóindulatú munkálkodásukat. mint amikor fizikai formájukban Jelen voltak. azt megnyerik térben. hogy honnan származik egy ember arca. mint Jézus. más pedig egy zeneszerző képességeivel van felruházva? Az örök- léstan önmagában nem tud erre válaszolni. Ha mégis len- nének efféle emlékek.Az olyan ritka emberek. hogy emelkedjenek alacsonyabb természetük fölé. mert a gondolataink. hiszen múltunk a végtelenbe nyúlik. hogy olyan értékes és tökéletes legyen. Nem kell hát aggódni korábbi inkarnációink miatt. hogy előző életeiben mi zajlott. Miért rendelkezünk bizonyos képességekkel mindenféle előképzettség és gyakor- lás nélkül? Miért van az. segítő. igazságos. megmentő erejük ekkor is megmarad. Meg kell azonban érteni. amikor a Földön jártak. amilyen csak lehet. fel- emelő. Nem halnak meg. Ameddig bárki tiszta szívvel kér segítséget az ő nevükben vagy szeretettel és tisztelettel emlékezik rájuk. ha meghaltak. Ennek magyarázatához egészen más jellegű tények szükségesek . még ha testük már nincs is. az abnormális. A természet nem szeretné. Azért erre a Földre s nem máshová térünk vissza. Szükségtelen bárkinek is tudnia. hiszen tanítványaik előrehaladása gyors az életük folyamán. de a tömegekre csak akkor tudnak hatást gyakorolni. testfelépítése és idegrendszerének típusa. konzisztens és folytonosságra törekvő. Ám tökéletesen megválaszolható . érzéseink és cselekedeteink magját itt vetettük el. csak logikai. s így a termésüket is itt kell learatnunk. hogy az efféle emberek sohasem halnak meg. Az örökléstan válaszolhat arra a kérdésre. arra buzdítva az embereket. hogy bárkit nyomasszon előző életeink súlya. Nincs közvetlen és megcáfolhatatlan bizonyíték a reinkarnációra. hogy munkájuk nem lehet olyan hatékony.

Különben sohasem tudnék ismét írni. szanszkritul szanszkára). mint korábban. testben is kell újjászületnünk. vétkezünk és szenvedünk. hanem mentális jelenség. Amikor ezeknek az ideaenergiáknak (azaz ten- denciáknak. hogy test vagyunk. és használom is őket. habár a láthatatlan múlt is hat rá. S ez csak azért lehetséges. Az emlékezés alapja nem vélet- len fizikai egybeesés. és belép a nirvánába. más pedig. Minden reinkarnáció története nagyrészt előre megírt.a kérdés. Egyik testből a másikba utazunk. az ember megszabadul a karmától. és értelmesen megmagyarázzuk. helyzetek. hogy folytassa önmagát. valójában a tudatos elme. nem tudna ismét énekelni. Csak az elme képes arra. Emlékszem személyiségemre. mindazt folytatom. Előkészíti a talajt az utóbbi tudományos elfogadásá- hoz. és megvilágítja a karmaelméletet is. ha öntudatlan emlékeknek tulajdonítjuk ezeket. de megtisztulva. ezeknek a tett. mindegyikben tanulunk és felejtünk. cselekedetek és történések által. Semmilyen területen nem tudnak képességek a semmiből előbukkanni. Ez a ter- mészet bizonyítéka. akkor az isteni igazságszolgáltatásról szóló is az. Korábbi életemből emlékszem öntudatlanul képességekre. hogy az emberi élet tragikus hely- zeteit kiegyenlítsük.és gondolatcsíráknak a képződése megáll. Ameddig azt hisszük. Nincs más módja ugyanis annak. jót teszünk és velünk is jót tesznek. szükséges és megfelelő hosszúságú pihenő- periódusokat közbeiktatva. elérjük az érett emberi létezés teljességét és elégedettségét. Freud szerint a tudatalatti az elfelejtett emlékekből áll. amely a tudatalattiból tűnik fel ismét. s ez az újjászületés elméletének előfutára. azaz újjá- születni. Az ego. hátrahagyva állati tulajdonságaink jó részét. mondjuk. Ha az újjászületésről szóló tanítás hamis. amit előző nap abbahagytam. s azután képtelenek lesznek fizikai alakot ölteni. . mert elme vagyok. Ugyanakkor új lehetőségeket is kapunk az új környezet. és ugyanazokat az irodalmi adottságokat használom. Amikor reggelente felkelek. előrelépésekkel és bukásokkal tűzdelve bár. s elkerülhetetlenül el is vezet hozzá. Végül. amely látszólag a semmiből kerül elő. Minden élettel bővítjük tapasztalatainkat.

bebör- tönözték vagy megölték. Theodosius császár halállal büntetett minden manicheus keresztényt. Egy keresztény csoport szövetsége a Római Birodalommal Nagy Konstantin uralkodása alatt végzetes következményekkel járt az úgynevezett pogányokra és később szinte minden más keresztény csoportra. Az orleans-i katedrális számos kanonokját évszázadokkal később azért égettek el élve. amiért hittek a reinkarnációban. Ha visszatekintünk a múltunkat alkotó földi életeink hosszú sorára. Ez idővel különös felfedezések- hez vezethet. Ha csak egy folytonos földi élet lenne. hogy új utakon induljunk el! Ezek nélkül az újjászületések nélkül az új. ismét meglepődünk a természet csodálatos bölcsességén és az ismétlődő testet öltés szükségességén. egy olyan testben. még nem látott környezet. új ismeretségek előnye nélkül nem tudnánk egyre feljebb jutni. történetének és dogmatikus folyományainak mélyebb vizsgálatához vezet. amely lehet egészséges vagy beteg. szokásai és gondolkodásmódja sok-sok földi élet során ala- kult ki. és nem tudnánk új irányokba indulni. s mi csak bérlők vagyunk egy jó vagy rossz testben. Az ego vágyai. hogy valójában mi történt ezzel és más Keletről származó és könyörtelenül megsemmisített tanítással. . Falként venne körül minket a múlt. mert ezekben a tanításokban hittek. múltunk súlya állandóan nyomasztana. hogy más keresztények mit tanítottak és hittek az újjászületésről. előrehaladásunk véget érne. Az újjászületés tanának nyugati terjedése valószínűleg hátterének. Az utóbbiakat üldözték. amely megtöri ezt a kört. és lehetőséget ad az új kezdetre. hanem megragadnánk egy helyben vagy mélyebbre zuhannánk. s megtudhatjuk. hogy a későbbi generációknak kevés bizonyítéka maradt arról. sza- baddá tesz. hogy mit érdemlünk a Visszahatás törvénye alapján. Justinianus császár pedig olyan lelkesedéssel és erővel vetette bele magát az eretneknek tartott könyvek és dokumentumok pusztításába. csonka vagy teljes attól függően. Justinianus csak a Közel-Keleten több mint egymillió eretne- ket mészároltatott le. amíg az ego az urunk. Micsoda bölcsesség és végtelen kegyelem az. és írásaikat elégették. körülmények. Magnus Maximus császár még Avila püspökét is halálra ítélte hite miatt.Addig térünk vissza újabb születésekbe.

ám érthető magyarázat nem veszi figyelembe azt a tényt. ám egyben folyamatosan változik is. újra felismerése zajlik le.Egy életet. csak az számít. gondol- kodásmódunk és a velünk történtek közötti kapcsolat pedig csalhatatlan bizonyosság. a te- hetetlenek. most mik vagyunk. A személyiségünk és a végzetünk közötti egység szétválaszthatatlan. mi értelme van akkor bár- mit is tenni? Ez a kétségbeesett. hogy a jövőben mivé akarunk válni. Éppen elegendő gonoszság van körülöttünk. iskolázottságunk és osztályunk hatása a pszichére és az adott történelmi periódus. A korábbi életekből származó tendenciák meghatározzák személyiségünket és viselkedésünket. mint például egy másik ember aktív beavatkozása. A jövő létezik. A tendenciák és körülmények melyek . más idők és a tudatosság más fokai is léteznek ebben a pillanatban. és nem hajlandók előretekinteni. ám a jelenlegi környezet hatása a személyiségünkre. habár nem érhetjük el őket. egy jelent. egy tudatos tér-időt kapunk. hogy a jövő nem állandó. ahová a sors elkerülhetetlen alakulása végül majd elvezet minket. S még fontosabb. mindig mozgásban van. Ám más életek. a lusták. A váratlan események. más napok. Hiszen nap mint nap tapasztalják a gonoszt. vallásunk. mondják a fásultak. megjelenő tényezők. amelyek láthatóan ok nélkül és viselkedésünktől füg- getlenül történnek. de azok várnak a velünk való találkozásra és tapasztalatainkra. Nem számít. A korábbi inkarnációkban elért személyes fejlődést és mentális felfedezéseket nem kell minden új életben újból ugyanúgy megismételni. nincs előre lerögzítve. mik és kik voltunk a múltban. erre kell koncent- rálnunk. az újságok és a művészi kultúra befolyásának hatására mindezek módosulhatnak. mert módosítják az új. rasz- szunk. Életünk első fele alatt a korábbi tapasztalatok gyors összegzése. egy napot. Ha az idő folytonos és a jövő már létezik. alkotják sorsunkat. hogy a természet munkáját zavar nélkül végezhessük magunkban.

és előre jelzik sorsát és személyiségét. amit egy külső akarat erőltet ránk. hogy életünk mekkora részét tudjuk szabadon megválasztani és befolyásolni. Léteznek kozmikus méretű. Már a gyermek születésekor rejtve megvannak mind a jó. alkotják a szükségszerűséget. A karma pedig az. amelyek sorsát alakítani fogják. de cselekedeteink következménye. annak teljesülnie kell. Lelkünk folytonosan fejlődő akarata része a természetnek. függetlenül érdemeinktől vagy vétkeinktől. Ám amit magunk- nak köszönhetünk. amíg meg nem tanulja alakítani és befolyásolni azokat. már benne vannak génjeiben. Az első személyes egónkon kívülről érkezik. az utóbbi a végzet. Amit egy magasabb hatalom ró reánk. Ki ura valóban a sorsának? Az igazán nagy emberek módosíthatják azt. és amelyek áthatják az ember sorsát. azon tudunk változtatni. melyek elől senki nem menekülhet. mivel a Világidea részét képezik. amit öntudatlanul saját akaratunk mért reánk a cselekedeteink visszahatása révén. amelyeken át kell esniük a gondolatok és az akaraterő helytelen használata miatt. A sors az. . Az előbbi a sors. amelyekkel a hétköznapi ember elkezdi életét. azoknak igen nagy szükségük van a karmaelmélet megismerésére. kényszerítő erejű tényezők. irányításunk alatt van. Amennyire a kívülről megnyilvánuló szerencsét vissza lehet vezetni a belső tendenciákra. a második saját hibáinkból. ha csak kismértékben is. de a pszichológiai és fizikai tényezők. Ezeknek a cselekede- teknek az eredménye alkotja a karmát vagy más néven a visszahatást.hatása alatt cselekszünk. Akik nincsenek tudatában azoknak a büntetéseknek. mind a rossz tényezők. Az már a sorsunktól függ. Egészen addig az események puszta játékszere lesz. annyiban ellenőrizhető és megvál- toztatható is az.

mélyebb emberségünk isteni és kreatív intel- ligenciájára. ami vele jár. de nem a hatás. míg mások felett nem. s a kisebb jelentőségűek kikerüljenek hatóköre alól.a szó eredeti és görög értelmében . míg a karma a saját cselekedeteink eredménye. A visszahatás törvénye elnevezés ezért nem is kielégítő. Nem foglalja magában ezeknek a cselekedeteknek az eredményét.a hatalmak által ránk rótt. de a jelenben nem. melyet az aka- rat hoz mozgásba. csak fellázadnak az Isteni bölcsesség ellen. amely elhanyagolja a spirituális fejlődés kötelességét. az sem lehet. ahogy néhány kultusz követői teszik. s nem lehet hogy a múltban működött. akaratlagos cselekvés a test. s így ez nem más. akkor nézetük helyes lenne. tagadja saját felelősségét. . A sors . a beszéd és az elme segítségével.A karma törvénye minden embert felelőssé tesz saját életéért. hogy csak a nagyobb dolgokra vonatkozzon. mint rövidlátó és a pillanatnyi kényelmet kereső önző viszony. és szükség lenne egy helyesebbre. Nem lehetséges. A populáris értelmezésben ugyanakkor a szó így jelenik meg. Ha azonban először is szembenéznének karmájukkal. hogy uralkodjon egyes események felett. éppúgy. akkor emlékeznünk kell az igazságnak a másik részére is. melyek újjászületéshez vezetnek vagy azt befolyásolják. A karma szó helyes jelentése szándékos. Nem lehet. valamint a szabadságra. Illúzióban él élete elejétől a végéig. és csak ezután ismernék fel annak a végső nézőpontból értelmezett illuzórikus voltát. különösen nem azokét. ez azonban a fogalom túl laza használatából ered. Ha a végzetet nagyobb mértékben teszi a történések részévé. ahogy nem lehet. mint amivel a nyugati ember jól érzi magát. aki tagadja a karmát és mindenért a környezetet és az öröklést teszi felelőssé. hogy itt működik s máshol nem. hogy túl korán tagadják a karmát. Senki sem tudja kioltani a karma erejét pusztán azáltal. hogy a karma akarata csak életünk egy része felett uralkodjon s más felett nem. Azonban azáltal. és önjavításra és önfejlesztésre használnák. Sőt tovább menve. A materialista. A karma ok. hogy intellektuálisan tagadja létezését.

Ha elfogadjuk a karma törvényét. A nyájból ugyanis előkerül egy-két ember. Korábban az állati ösztönök és a sors uralta. amelyet számos tagadója felhoz: miszerint több kegyetlen személy is mások életének lerombo- lása árán jutott a gazdagság és hatalom magaslataira. S ne felejtkezzünk el kővetkező inkarnációjukról sem. akkor nem nyújthatna reményt az emberiség számára. éppen azért. most pedig humanitása és kreativitása teljében szabaddá válik. Automataként cselekszenek a karma holt súlya alatt. De ez nem a történet vége. metafizikus taní- tásai tévesek lennének és morális tanításai hiábavalók. akarat. Ha a filozófia elfogadná a teljes fatalizmus tanítását. intuíció és személyiség mind titokzatos módon hozzájárulnak életünk eseményeihez. tett vagy szó. amely korábbi reinkarnációs aktivitásuk szintje volt. . Meg kell vizsgálnunk testi-lelki egészségüket. A visszahatás törvényét nem cáfolja és nem is törli el az a tény. mert nem állnak túl messze az állatoktól. hogy nincs olyan gondolat. hogy a történelemben a kez- detektől minden előre meg volt írva. Számára minden nap friss tapasztalat. az számtalan szálon összefügg azzal. ami rajtunk kívül törté- nik. amelyet el lehetett volna kerülni. Ha a tömegekre nézünk. külső sorsunkat is egyre jobban irányításunk alá vonjuk. érzés. valamint családi-baráti kapcsolataikat is. akkor misztikus tanításaira nem lenne szükség. minden tapasztalat egyedülálló. hogy az ember életében születésétől minden előre elrendeltetett. az újjászületést Is Ideértve. univerzális ösz- töneit követve. Csak mindezek ismereté- ben lehet helyesen megítélni a törvény létezését vagy hiányát. s állatok módjára küzdenek. hogy a gondolkozás. Ha azt mondaná. s egyik holnap sem a tegnapból teljesen elkerülhetet- lenül származó s eléggé előrelátható nap lesz. Ám a filozófia soha nem rekedt meg az efféle ostoba fatalizmus szintjén. s kreatív módon önma- gát teljes emberi lénnyé emeli. Ezeknek az egyéneknek a boldogságát és jólétét nem lehet megítélni bankszámlájuk nagysága vagy társadalmi pozíciójuk alapján. Környezetük irányítja sorsukat. hanem azt mondja. és amilyen mértékben önkontrol- lunkat növeljük. akkor ébredező felelősségtudatunk saját életünk folyásával kapcsolatban előbb-utóbb eljuttat bennünket az önfegyelmezés szükségessége iránti igény kialakulásához. Rájuk ugyanis igaznak bizonyul. és bábokként mozognak a természet vak. hogy ami bennünk történik. lelkiismeretüket az álomállapotban. csupán a kezdete. aki valóban egyéniséggé válik. akkor kénytelenek vagyunk hinni a fatalizmus tanításá- ban.

s ha a világ gonoszságába belefárad. Ám azt is el kell ismerni. amit hajlandó volt meghozni. hogy két különböző impulzus munkál belsejében. Megkérdőjelezhető azonban. de ő nem engedett a csábításnak. gyengén bár. Amikor a szokásos materialista. hogy a múltbéli indíttatások jelen- tős mértékben befolyásolják gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Aki rablást követ el. s az egyén nem szólhat bele semmibe. Számukra mentális nézőpontjuk megválasztásában s az eseményekre adott belső reakciók megformálásában rejlik csupán a szabad akarat. Nagyjából igaz. Fatalisztikusan el kell fogadnia mindent. egoisztikus nézőpontot fogadja el. és azt mondja. „Minden dolgokban maximális erőkifejtéssel kell cselekednünk. amit meghoz az egyetlen döntés. Lehet. A bűnöző ezt nem hiszi el. hogy megváltozhatunk. amelyik a konfliktust gerjeszti. Kifejeződik a mentális nézőpontban. Az akarat akkor is kifejeződik. hogy nem fogadod el az alternatívát. habár azt gondolja. s Isten majd ezek után úgy cselekszik. hogy változhatunk vagy változatlanok maradhatunk . A múltja a régi szokások irányába terelte. Valójában azonban ott és akkor az volt az egyet- len döntés. mondhatja. negatív. majd homályos módon. Jézus azt mondta: „Ki mint vet. meg fog változni. amikor az ember azt gondolja - és úgy is tűnik hogy kénytelen egy bizonyos módon cselekedni. Választ. és megszűnik bűnözőnek lenni. úgy is arat". Először a tudatalat- tiban marad. de kezd tudatossá válni a választás lehetősége. hogy erőszakot cselekedjen. amit ott és akkor meghozhat". ezt használja kibúvóként. hogy mennyire illuzórikus az effajta szabadság. Az ego mögött rejlő Felsőbbrendű Én az. nincs más választása. hogy „a döntés. a Spirituális Forráshoz kell fordulnia az egyetlen valódi boldogságért.' Maimonidész . javíthatunk életünk menetén. akkor való- jában ezt a nézőpontot választja. mert nem akarja elhinni. hogy ennek az ellenkezője igaz. Egy olvasóm azt állítja. Végül már annyira tartani fog a börtöntől.Számos keleti minden történést a karma vastörvényének tulajdonít. Ha ez jó párszor megtörtént. A múltból származó hajlamok nem köteleznek. Azonban minden bűncselekmény után elfogják és lecsukják. A mentális nézőpontnak ez a fajta megváltoz- tatása a szabad akarat megnyilvánulása. mintha teljesen szabadok lennénk. amit bizonyos eseményekre reakcióként felvesz. Nincs szabad akarat. hogy sorsa az volt. Ez pedig annak elismerése. mivel a belső reakciókat és a nézőpontot is a múltbéli események és számos más tényező kondicionálja. Az emberben eleinte nem feltétlenül tudatosodik. de öntudatlanul ezekre hivatkozik. és idővel meg is változtathatjuk azt. hogy ellenáll a kísértésnek. ám az végig ott van. ahogy Jónak látja.saját döntésünk alapján.

mivel önmagunknak és a karmának is vannak bizonyos határai. Természetesen. A válto- zás. mely a testben és a világban működik. Ez a nem ragaszkodás lényege. mivel a világ dolgai között kell élnie. Egóként létezik. A feltételek.s ez az. Minden emberi élet a sors időnkénti változásának van . s ez tartja a tanítványt tudatlanságban. így olyan tulajdonságokkal bír.A karma mindaddig kötelez minket. az utolsó kettő jin. Személyes gondolataink és érzéseink legmélyebb szintjén kötődünk ezekhez. melyek életének alakulását szabályozzák. mivel személyiség. akkor elérheti az egyetlen valódi elérhető szabadságot. amíg nem látjuk intelligens módon előre alakulását. észlelésének és megértésének útjában. hogy jobban megmagyarázzam ezt az állí- tást. s így a belső szabadság keresésének helytelen útjára téved. tudós guru megté- vessze. egyéniség. és ide tartozik a történelem négy szakaszra való felbontása is. s nem próbáljuk eltéríteni útjáról akaratunk teljes bevetésével. Ezeket a feltételeket csak bizonyos mér- tékig lehet módosítani. Ha hagyja.megszabadíthatja magát a hozzájuk való kötődéstől. hogy bármilyen hiteles és mérvadó könyv vagy bármilyen híres. és így képesebbé az igazság felfogására. s használnia azokat élete során. habár a tanulók igen gyakran félreértik ezt. Ha megérti ezt és elfogadja az élet tényeit. „A kedvező és kedvezőtlen események megértésével lehetővé válik a nagy életfeladatok végrehajtása". Most eljött az idő. és lazábban viszonyulna hozzájuk. Ez a periodicitás nem csak a kozmikus létezésre. hanem az egyéni életekre is vonatkozik. amit a megvilágosodás hoz . Ha ehelyett a kötöttség helyett megváltoztatná nézőpontját. de . megbecsült. valamint a múltból származó haj- lamok állnak leginkább az igazság felfogásának. hogy „minden életnek eljön a mélypontja és a csúcspontja is". Tulajdona van. amelyek megakadályozzák a további változtatásokat. melyek csak rá jellem- zők. Az India titkai című könyvem utolsó fejezetében néhány célzást tettem az élet ciklikus természetére arról írva. Ennek az igazságnak az ismerete képesebbé teszi az embert az élet kellemes és kellemetlen helyzeteinek helyes kezelésére. A különböző dolgok iránti szeretet és utálat. akkor útja végül csalódással és bukással vagy önámítással és mások becsapásával végző- dik. A kínai böl- csesség szerint a tao másodlagos jelentése a dolgok isteni rendje. akkor szaba- dabbá válna. hogy eldobja magától mindezeket. mondta egy kínai bölcs. Az első kettő jang. és fényt vessek a sors és szerencse nagy rejtélyére. nem feltétlenül abban jelenik meg. a karma legtágabban értelmezett fennhatósága alatt állnak. amelyet a megvilágosodás hoz. Minden más csak hazugság és illúzió. Nem tud megszabadulni a testtől. nem tud meg- szabadulni a személyes vonásaitól.

s még csak meg sem jósolhatjuk. Ezért írtam azt Az Önvaló bölcsessége című könyvben. s megadja magát. ámde nem a kellő pillanatban és nem a megfelelő életkörülmé- nyek között. Mivel tudja. az szintén egyenes út lenne a bukáshoz. és a helyes megoldást tudatosan csak a bölcs találhatja meg. s bukáshoz vezetne. aki feladván a személyes egót. Időnként nagyon aktív lesz. harmóniába kerülhet a természettel és a sorssal. nem megfelelő időpontban. hogy a bölcs tudja. Tudja. néha a végsőkig harcol. s más feltételek mellett.lévén harmóniá- ban az igazsággal . hogyan fog cselekedni bizonyos ese- mények bekövetkezése esetén. A bölcs hallgat belső iránymutatására. Csak a bölcs az. nem írhatunk elő elveket. s saját boldogta- lanságának kovácsa lesz. de ezt a szabadságot helyes módon kell kifejezni. de rossz időpontban és rossz feltételek között. hogy mindig a megfelelő pillanatban a megfelelő módon cselekedjen. mely . Szabad ember. aki a ciklikusság törvényével belső harmóniába került. Mindennek megvan a maga ideje. máskor csendes. Ha viszont ugyanezeket a változtatásokat egy más pillanatban kezdi cl. hogy sorsa alakulásának hullámai hol magasra repítik. hogy mikor és hogyan kell vára- kozni. mikor adja át magát sorsának s mikor álljon ellen. önmagát pusztítja el. A helyes cselekvés mindenki számára saját anyagi és spirituális helyzetétől és idejétől függ. A bölcs ember elhalasztja a cselekvést és kivárja a megfelelő és kedvező pillanatot. akkor sikerrel fog járni. nem kezd értelmetlen és idő előtti küzdelembe. melyek vezetni fogják. Sajnálatos módon a hétköznapi ember nem érzékeli ezt. mennyire tehetséges . hogy helyesen cseleked- hessünk. így alkalmazkodva a folytonosan változó körülményekhez. melyek belső jelentőségét meg kell értenünk. ahogy a nyugatiak ismerik) tömören megfogalmazta: „A nemes ember soha nem találhatja magát olyan helyzetben. mert neki is. máskor pedig lemondó. Ezért sorsunkhoz való viszonyunknak életünk folyásának ritmusa szerint szükségszerűen változnia kell. Nem mondhatjuk meg neki. és átrepülni vele az égbolton". visszahúzódó. a kozmikus törvények keretein belül kell munkálkod- nia. A kínai misztériumok iskolájában ezt a tanítást úgy hívják: „meglovagolni a sár- kányt a kellő időben. Ha helyesen cselekedne. Ha új és szükséges feladatba vágná fejszéjét. Az emberi létezés minden helyzetére meg- felelő megoldást kell találnunk. A bölcs arra törekszik. Ahogy Kung Fu-ce (Konfuciusz.alávetve.minden helyzetben a megfelelő cselekvésre ösztönzi. Az embernek alkalmazkodnia kell a körülményekhez. hol a mélybe hajítják. mit tegyen. az elhamarkodottság lenne. és így spirituá- lisan teljes nyugalomban és békében képes élni. Nem számít. és a várakozással biztossá teszi a sikert. amikor nem önmaga". ha bölcsen és elégedetten szeretne élni. mindig ennek a ténynek a teljes belső megérté- sével cselekszik. mint mindenki másnak. Röviden: az emberi bölcsesség mindig csak a végzet kozmi- kus áramlataival és az isteni céllal összefüggésben értelmezhető. s nem cselekszik helytelenül.

hogy súlyos hibákat kövessen el. így megmenekül attól. Még a siker idején is ismeri saját cselekedeteinek határait. Így készen fog állni a lehetőségre. bármikor változhat. . illetve az. s egyik út katasztrófához. amiről tudja. hogy az idő előbb-utóbb elhozza számára. akár a palota bársonyába születsz. ha a körülmények kedvezőtlenek és az eseményeknek még nem jött el az ideje. minden előzmény nélkül kipattanhatott az asztrológia titokzatos tudománya. amíg az hideg. akik még messze vannak a spirituális csúcsoktól. Egyensúlyba kerül a rejtett elvvel. mint egy alvó kisegér. amely tökéletesen illik hozzá.egyenesen az isteni kegyelem folytán vagy egy tanító segítségével .valaki. Az asztrológiát az Ősi bölcsek adták az emberiségnek segítségképpen. s akkor csap csak le. és végeredményben FÜGGETLEN AZ ELŐBBITŐL. és nem lép túl azokon. mikor kell támadni s mikor visszavonulni. ám a Szellem előélete még erősebb tényező. Ekkor egy Jó horoszkóp segíthet meghozni a helyes döntést. és idejét az előkészületeknek és önfejlesztésnek szenteli. Azért kaptuk. mikor kell szün- telen aktivitásba burkolózni s mikor kell oly csendesen feküdni. mert sorsának alakulása nem előre megszabott. ami benne van az anyagban és az emberben. Gyakran nehéz döntést hozni. Tudja. végül a saját SPIRITUÁLIS szinteden kötsz ki. akkor már nem lehet olyan horoszkópot készíteni számára. A környezet kétségtelenül segíthet az előre- jutásban és hátráltathat is. hogy figyelmeztethetnek veszélyes próbák és csapdák megjelenésére. míg a másik jó szerencséhez vezet. Nincs ember. amikor válaszút elé kerülünk. Az asztrológiai horoszkópok egyik fontos felhasználási területe az új lehetőségek elérkeztének megmutatása. amikor a vas tűzforró. Ám amikor az ember . s nem tesz semmit. hogy segítsen azokon az embe- reken.spirituálisan éretté válik. akinek a fejéből csak úgy. s támogatást nyújthat esendő emberi természetüknek. Akár koszos sárkunyhóba. akkor félreáll.

továbbléphetünk.s lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja ezeket a folyamatokat. s így blokkolná a gyógyító erő befogadásának képességét. de valójában az ember rejtett lényének titokzatos tőrvényei diktálják. Amikor sikeresen kialakítottuk a kapcsolatot. amelyek ellentmondanak a pszichológiáról való ismereteknek éppúgy. Az emberi tudat például képes olyan erők felhasználására. ÖNMAGUNK GYÓGYÍTÁSA A karma és annak az egészséggel való kapcsolata . akkor ezt az erőt. testünk minden atomjához el kell juttatnunk. Az aggódás a személyes egóra leszűkült gondolkodásmódból és a Világidea emberi testet gondosan óvó rendszerének fel nem ismeréséből ered. de előfordulnak olyan történések. amelyek ellentmonda- nak az orvostudománynak. békés. amelyeket a tudomány nem tud megmagyarázni.Életerő egészségben és betegségben .Éteri és asztrális test egészségben és betegségben - Mentális betegségek . míg a folyamat beteljesedik. különösen az aggódás és félelem iránti hajlam az.legyenek ezek fizikaiak. A természetben nincsenek csodák. ami megzavarja a természet gyógyító folyamatait . Mindkét erő és jelenségtípus csodásnak tetszik. Először is a negatív . türelmünk sajnálatos módon általában nem az. nyugodt állapotban. ha a félelem vagy vágy negatív jelenléte tűnne fel bennünk. spirituálisak vagy mindkettő .Gyógyszerek és italok a test-elme kapcsolatban . Az agy hétköznapi ténykedése. A gyógyulás akár egyetlen alkalom után is bekövetkezhet. Ezért aztán nap mint nap kezelnünk kell magunkat amíg a külső és fizi- kai eredmények egybeesnek a belső és spirituális teljesítményünkkel. ha nem volnánk teljesen ellazulva. amit magunkban érzünk. A gyógymód saját kezünkben van és két részből áll. A folyamat csak számunkra tűnik érthetetlennek. S habár ez az erő végtelen.Pszichológia és pszichoanalízis Miután meditatív keresésünk eredményeképpen megéreztük önmagunkban az isteni erőt és jelenlétet. és a testi betegségek gyógyítása felé fordulhatunk. ha képesek vagyunk nyugodtan ülni és megvárni. ahogy az emberi test is képes olyan jelenségekre. Ez lehetetlen lenne.

A második változás a mentális csendre vonatkozik: tartózkodásra mindenféle gondolattól éppúgy. A szélesebb értelemben vett okokat kutatva a filozófia három okát látja a betegség- nek. amikor nem elegendő. és elménket folyamatosan figyelemmel kell tartanuk ez alatt az időszak alatt. mivel a cselekvés és a viselkedés a gondolkodásmód függvénye. Továbbmenve. így akár erre a ket- tőre is leszűkíthetjük a betegségek okait. akkor megérthetjük. ám a következő lövést célozhatjuk máshova. egy-három napos időszakokra. hogy valójában mit jelent a rossz gondolkodásból eredő karmikus betegség. miután már elhagyta a fegyver csövét.ez utóbbit pedig böjttel és meditációval érhetjük el. a távoli múltból származik. hogy a problémával csak a végső. Arra kell edzenünk magunkat. hogy semmilyen káros gondolatot ne fogadjunk el. Ez azonban azt jelentené. hogy a rossz gondolkodás. Ezért tehát van. amely a betegség forrása. s javítsuk személyiségünket. akkor érde- mesebb mind a három nézőpontot figyelembe venni. s gyakran miért nem gyógyítható pusztán a jelenlegi gondolkozás megváltoztatásával. hogy a gyógyulás érdekében a jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk. hogy megszabaduljunk a káros. Ennek jó bizonyítéka. helytelen életmód.gondolkodást pozitívvá kell változtatnunk. ahogy tartózkodnunk kell min- denféle ételtől is rövidebb. másrészt pedig pihenőt biztosítva a testnek és az agynak amennyire csak tőlünk telik . Ugyanakkor nem szabad túlságosan leegyszerűsíteni a dolgokat. mivel lehetséges. amilyen hosszan csak lehet. valamint rossz karma. ha időközben rájövünk hibánkra. Helytelen gondolkodás. ezért akár egyetlen tényezőre. a hely- telen gondolkodásra is leszűkíthetjük az okok sorát. hogy a jelenlegi inkarnáció korai éveiből. hogy jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk. A konstruktív gondolatokat kemény koncentrációval és figyelemmel kell ápolni. Ha végigelemezzük ezt a gondolatmenetet. korábbi inkarnációkból. a fizikailag betegségként megnyilvánuló karma legalább a jövőben nem sújt minket. Ezekben az esetekben nem ismerjük a kezet. már nincs hatá- sunk röppályájára. mint ahogy néhány alternatív gyógyítás- sal foglalkozó iskola teszi. még ha a korábbi életeink eredményeképpen érkező betegségektől nem is menekülhetünk így meg. ha a tudatunkban megjelenő nega- tív gondolatokat feltűnésük pillanatában azonnal pozitív ideákkal cseréljük fel. metafizikai módon szembesülünk. hogy néhányan eleve betegségekkel . absztrakt. s az is lehet. nega- tív gondolatoktól és érzésektől. amely a fát elültette. vagy a gondoskodásba vetett hit vagy a tudás segítségével. Ám mivel a karma csak az előző kettő eredményeivel szembesít minket. Az első változást könnyű elérni. Ettől azonban még tehetünk erőfeszítéseket. de a gyümölcsöket nekünk kell elfogyasz- tanunk. Ha gyakorlati szempontból szeretnénk szembenézni a betegséggel. Ha ezt tesszük. Ha rossz irányba lövünk ki egy golyót akkor.

és mind- annyiunkat szkeptikussá változtatott. hogy ezekben az esetekben nem a jelenlegi inkarnáció helytelen gondolatai okozták a betegséget.azé a törvényé. Ne feledjük. miszerint halálunk után azt aratjuk le. akár a szülei felelősek lennének a betegségért.vagy betegségekre való erős hajlammal születnek. ám létezéséről már évezredek óta vannak ismeretek. Nyilvánvaló. Platón például azt mondta: „Korunk nagy hibája. anélkül hogy akár ő. ha szüleik helyes élet- módot folytató és helyesen gondolkodó emberek. ám azt nem tudják megmondani. megfosztják magukat attól. mint azt mondani. gyakorlati alapját pedig a megfigyelés és tapasz- talat adja. hogy az orvosok elválasztják belső lényünket a testünktől. A mentális eredetű betegségek fizikai megnyilvánulásának elméleti alapját a mentalizmus tanítása képezi. mivel még ifjonti ártatlanságban és tiszta gondolatban leledznek. A betegségek pszichológiai alapját csak mostanában kezdték el szigorú tudo- mányos módszerekkel vizsgálni. s az sem valószínű. hogy örökölték. aki eleve betegen születik vagy nagyon fiatalon betegszik meg. Ezeknek a felfedezéseknek a legnagyobb haszna az ember életét átható morális törvények létének bizonyítása lesz . Mivel a Keresztény Tudomány (Christian Science) követői elvetik a reinkarnációt. És ugyanez a törvény mondja ki. hogy igen sok állat is egészséges! . amit előtte elvetettünk. hiszen gyermekként betegnek lenni akkor is lehetséges. hogy a betegségek hiánya azt jelzi. amikor még esélyük sincs arra. hogy ezeket a helytelen gondolkodás okozza. hogyan gondolkodhatna helytelenül egy gyermek vagy cse- csemő. hogy helyte- lenül gondolkodjanak. Meglepő lehet hát a tudósoknak. hogy elmélyedjenek a fizikáin túli világban és be is bizonyítsák annak létezését. Azt mondják ugyanis. hogy a jelenleginél sokkal kielégítőbb magyarázatot találjanak a betegségekre. illetve csecsemőként vagy apró gyerekként betegszenek meg. hogy minden fizikai betegséget erkölcsi hibák vagy mentális fogyatékosságok okoznak. hogy két vagy három évtized múlva saját kísérleteik révén lesznek képesek arra. hogy erkölcsi vagy morális tökélyre tettünk szert. hogy számos testi betegségünk forrásai korábbi rossz gondolataink. A tekintélyromboló tudomány alig pár évszázada indult hódító útjára." Éppúgy hiba lenne azt állítani.

képzeljük azt. hogy belélegzés közben mi . (7) Helyezzük a kezünket a beteg területre. s mi valójában az vagyunk. képzeljük azt. s ahol a kicsapongások testi problémákhoz vezettek. és eléri ennek a hatalomnak a regeneráló és gyógyító életerejét. Folytassuk ezt három-öt per- cig. míg a legtöbb funkcionális probléma. (6) Nyújtott kézzel és nyitott tenyérrel feküdjünk.azaz az ego . amely felelős a spi- rituális és Intuitív tevékenységért. (Ez kapcsolatot teremt a magasabb erővel csendes meditá- ción keresztül. akár sikeres a spirituális gyógyítás. hol van erre a legnagyobb szükség. (2) Teljes mértékben ernyesszük el a testün- ket. amely betegeskedik.Mondhatjuk azt. Gyógyító gyakorlat és meditáció: (1) Feküdjünk a hátunkra egy sima felületen (például egy szőnyegen a padlón). hogy az életerő áramát szívjuk be a természetből. ha a sörnél vagy bornál maradnak. Akik alkoholt szeretnének fogyasztani. ám szeretnének spirituálisán is fejlődni. és ki kell javítania. (Vegyük észre. amelyben és amely által élünk. hogy a betegség eltávozik testünkből. hogy kezünkön és fejünkön át áramoljon belénk az életerő. ahol túlzott vagy rossz minőségű táplálkozás a jellemző. akár nem. amely a megnyilvánult betegség eredeti oka. csökkentsük a légzésszámot a megszokott alá. ott a szenvedőnek ezeket a fizikai problémákat is le kell győznie. Ezalatt melegséget kell éreznünk a tenyérben. s így lehetetlenné teszi a sikeres meditációt.vagyunk az aktív szereplők. azok Jobban teszik. Engedjük. tartsuk benn a lélegzetet két másodpercig. s a változás spontán módon zajlik le. . amelyet emiatt nem szabad alkohol fogyasztása után két órán belül folytatni. (5) Emlékezzünk arra. míg kilélegzés alatt nem. Elmélkedjünk a minket körül- ölelő végtelen életerő létezésén. hogy a lélek létezik. Ahol a higiénia alapvető követelményeit nem tartják be. hogy a végtelen tudás döntse el. A tömény alkohol két órára lebénítja azt az agyközpontot.) Szívjuk ezt magunkba. vagy az. csukott szemmel. (8) Érezzük át Isten mindenhol jelen lévő lényét és végtelen jóságát. hogy egész testünkben szétáradjon. Lassan lélegezzünk ki. engedjük. majd lélegezzünk lassan Ismét ki. és szándékosan irányít- suk oda az életerőt. azután be. Miközben belélegzünk. Miközben kilélegzünk. működési rendellenesség mentális eredetű. legyen az akár az a szerv. (3) Lassan lélegezzünk.) (4) Engedjük el az összes személyes problémánkat. hogy a legtöbb szervi betegséget karmlkus okok váltják ki.

akár az orvos. és amikor a fizikai gyógymódok különböző válfajai közül a megfelelőt választjuk ki és alkalmazzuk bármiféle pozitív vagy negatív előíté- let nélkül. Amikor . és áthatja minden sejtünket. Az életerő. Ha ez az aura gyenge. a gondolatok és az érzések megváltoztatására is. amelyben az érzelmek és a gondolatok érzékelhetők. Minél komolyabb gyógyulást szeretnénk elérni. követni kezdi a higiénia törvényeit és feladja azokat a szokásokat. A méreg végső hatása nem más. annál nagyobb áldozatot kell hoznunk.azt kell képzelnünk. a vitális testen keresztül hatol belénk. fáradt állapotba került. mint hogy az érzelmi állapotot időnként depressziós hullámok által megzavarja. hogy áthatja és megerősíti az energia a sejteket. amelyet az univerzális életerőből szívunk magunkba. mondhatni. de meg is tisztítja azokat. míg ha energikus állapotban volt. A fizikai test körül. melyet vitális testnek neveznek. azt találtuk. hanem az elmének is káros. ha a gyógyulás érdekében hajlandók vagyunk a sze- mélyiség. A finom éteri test még a születés előtt keletkezik. mely összefügg a testtel és vitális aurának nevezünk. amelyeket még a háború előtt végeztem londoni orvosokkal. Nagy méreg vagy félelem jelentősen befolyásolhatja a szívverést. Hirtelen bekövetkező nagy ijedség ájulást vagy akár halált is okozhat. akkor lesznek a gyógyulás esélyei a lehető legjobbak. nagyobb aurával. amelyek betegségének alapfeltételei. Azon kísérletek során. és fennmarad egy ideig a halál után is. hogy az életerő fehér fényként lép be a fejünkbe. Ez archetípusa. akkor a szervezet ellenálló képessége csökkent. Számos ponton megegyeznek. melegágya voltak. Ha a beteg életmódot vált. Ez segít betegség esetén is: nemcsak. de nem mindenben. veszélyesen lelassíthatja vagy felgyorsíthatja. testgyakorla- tokkal és imaginatív gyakorlatokkal növelhetjük . Helyesebb és hasznosabb.A dohányzás nem csak a testnek. mintája a fizikai testnek. a testben és a test mögött egy másik. hogy ez a vitális aura körülbelül negyvenöt centiméterre terjed a fizikai testtől. Az inkarnáció alatt szorosan összefügg a fizikai testtel. elsősorban vitalitásával. Azt a részét. akár a beteg által -. Ilyen hatalmas az érzelmek ismert ereje a testi szer- vek fölött. továbbá mindezt kombináljuk a spirituális gyógyításba vetett hittel . nem szabad összetéveszteni a másik. egészségé- vel és betegségeivel. láthatatlan test is léte- zik. Az ellenálló képességet mély légzéssel. akkor ugyanez az ellenálló képesség megnövekedett.

amit más tudományokkal . Nem lehet teljes. amivel a természet és az ember segíteni tud. mind a már kialakult betegségek kúrálásában.amelytől távol kell tartanunk magun- kat . akár tetszik ez a materialistább és szkeptikus orvosoknak. Ezeket előrebocsátva kijelenthetjük azonban azt. a pszichiátert és a spirituális gyógyítót. rossz szokások. s éppúgy jellemhibák. mely által megpróbálják meg- tenni a szükséges változtatásokat. hogy higgyenek. akár nem. minden értelmes forrásból merítenie kell. hogy amint a mentális gyógymódok elmélete és gyakorlata egyre fejlődik. hogy az orvostudomány. akkor nem csupán felszínes hitről beszélt. hogy a gyógyításnak csak egyetlen formájához kötődjön.a mentális gyógyítás helyettesít minden másfajta gyógymódot mind az egészség megőrzésében. akkor valamennyire hozzá kell járulniuk a gyógyu- láshoz is. amíg nem tudja elfogadni az összes lehetséges utat: a homeopátiát és az allopátiát. Számos súlyos betegségre talált gyógymódot. a terápiákban is egyre jelentősebb szerepre tesz majd szert. ám súlyos hibákat is vétett. Amikor a tizenötödik században Európában kitört a pestisjárvány s rémisztő sebességgel terjedt országokon át. Ez részben annak az alapvető hibának köszönhető. csak részei kell. Ha már oly nagymértékben hozzájárultak a betegség kialakulásához. hanem olyan mély hitről. valamint a környezet okozza. Nincs mindezekre egyszerre szükség. a higiénia és a fizikai gyógymódok mind szükségtelenek.például Jézus azt kérte a szenvedőktől. a nyilvánvaló fizikai okok csak eredményei voltak a kevésbé nyilvánvaló lelki okoknak. hogy legyenek a teljes fegyvertárnak. hogy adjunk helyet mindannak. A filozófia eluta- sítja. a sebészet.hasonlóan járványszerűen terjed. akik úgy hiszik. Vannak. Az ortodox allopátia a legmélyebb tiszte- letünket érdemli azért az óvatos tudományos megközelítésért.hogy csak két. amivel útján haladt. korunkra oly jellemző betegséget említsünk . fanatikus hozzáállás szerint . Ép elménk és az egyensúlyra való törekvés azonban azt diktálják. a naturopátiát és a csontková- csolást. Egy másik. Az álmatlanság és a rák is . azaz racionálisab- ban is megérthetővé válik. az emberiség jellemében található hibáknak. A gyógyítás művészetének minden segítségre szüksége van. A betegségek felismerésében és kezelésében jártas orvos segítségét soha nem szabad alábecsülni és elutasítani.

tudományosságot hírből sem ismerő szószólók kiváltják a kívülállók haragját. Csak akkor lehet egy valóban teljes gyógyítási rendszert létrehozni.a beteget megérintve vagy érintés nélkül. mint testnek. Egyes esetekben ez már . ha ez a két ág összefog. Alapvető következtetésem. de a folyamat lassan halad. s ez áthatja a beteg ember sejtjeit. ezalatt pedig a pontos és teljes tudást értem. és amikor érzik magukban az életenergia áramlását. legtöbben azok. Mindezek ismeretében azonban azt is ki kell jelenteni. aminek az az eredménye. hogy számos forrása van. Másrészről azonban a hivatalos orvostudományt gyakorlókat is kritizálom. ha ezt a hibát kiküszöböli. hogy minden gyógyítónak hasznára válna a fiziológia. mert nem hajlandók együtt- működni a gyógyítókkal. Az élet- . Mindezek ellenére is épp elég sikert érnek el ahhoz. Másrészt úgy gondolom. akkor komoly társadalmi vitát váltanak ki. Az elkötelezett követők túlzó állításai és a mentális gyógyítással fog- lalkozó.s ez elkerülhetetlen -. Nem kérdőjelezem meg ezeknek a gyógyítóknak az őszinteségét. Akik gyógyító képességekkel születnek . az anatómia és a gyakoribb betegségek alapszintű ismerete. A leggyakoribb esetben életenergiát sugároznak. ebből következően pedig gyorsan kellene haladniuk.legtöbb esetben ez korábbi életeik hoza- déka különböző szinteken működnek. hogy amikor hibákat követnek el .mintegy kényszer hatására .nem a tudományos körültekintés híján . azt gondolom. hogy a gyógyítás minden szinten létezik. Csakhogy nem ez a helyzet: legtöbbjük lelkesedésében megfeledkezik önnön határairól. Saját akaratukból és lel- kesen. hogy a betegek és szenvedők javára fordíthassák az ember által jelenleg ismert minden hasznos gyógymódot. hogy a legtöbb gyógyítónak tisztában kellene lennie saját határaival. s szakmailag sokat fejlődhetnének. hogy fennmaradjanak. és ez még az igazolható állításaikat is hiteltelenné teszi.többek között a pszichológiával is . de sajnálatos módon . Csak akkor fejlődhet tovább. s megpróbálja egymást megérteni. Ebből a tévedé- séből adódó hiányosságai rányomták bélyegüket az orvoslásra és elősegítették számos alternatív gyógymód elterjedését.sokan eltúlozzák hasznosságukat és fanati- kussá válnak. Ezeknek a gyógymódoknak a nagy többsége valóban hasznos lehet a maga helyén.elkezdődött. vagy néha botrányt okoznak.. különösen ha szerényebb pozíciót vennének fel az alternatív gyógyítókkal történő kommunikációban. pedig ebből a párbeszédből ők is sokat tanulnának. Az efféle gyógyítóknak először passzívvá kell válniuk. akkor át kell adniuk azt . Ennek híján sok téves és alaptalan állítás születik. ami azt jelenti. Tudásukat kérdő- jelezem meg.oszt: az embert nem tekinti másnak.

A gyógyítás területén hathatós. Az Új Gondolat mentális gyógyító szekták nem értik a különbséget az ego általi okkult erők (melyek közül egyik a gyógyítás) és az egón keresztül a Felsőbbrendű Én késztetésére megnyilvánuló okkult erők között. nem a gyógyító saját tulajdona. A változásokat a hipnotizőr aurájának a betegre gyakorolt hatása okozza. A gyógyító csupán rendelkezik egy olyan képességgel. ha a betegnek van hite és kellően el tudja engedni magát. Az előbbi alacsonyabb rendű és gyakorlóját az egóhoz láncolja. hogy ha ez így van. ám ez az állítás túlzottan leegy- szerűsíti a dolgokat. hogy az erő átadását pusztán a pácienssel való erős szemkontak- tussal elérje. amely leggyakrabban a kézben koncentrálódik. Ez az erő hozza a változást. Azok számára. Ilyen módszerekkel gyakran azonnal kigyógyítottak embereket az alkoholizmusból. hogy a gyógyító erőt a betegtől veszik s belé irányítják vissza. Ha azonban a hipnotizőr fejlett misztikus is egyben. Amikor ez megtörténik. A hipnózis ugyanis lehet jó és rossz is. akkor a beteg maga is részesül a kozmikus erőkből.energia rezgése univerzális. akik azt mondják. s ez az erő senkinek nem sajátja. ám gyakran csak ideiglenes segítséget jelenthet. veszélyes lehet gyógyítani. A teozófusok szerint a hipnózis fekete mágia. amikkel gyakorolják. és a hipnotizőr elméjét és akaraterejét arra a szuggesztióra koncentrálja. mint Szaszvítha. Ilyenkor a misztikus képes lehet arra is. akkor lehetséges. Fejlett misztikus esetében a különböző technikák. akkor a beteg aurájába jelentős erő áramlik. hogy csatornaként át tudja magán engedni ezt az energiát. amelyek ennek az állapotnak a létrehozására irányulnak. elfelejtik. hogy a gyógyulás tartós lesz. Természetesen az Új Gondolat tanításai az ortodox egyházi tanításoknál azért jóval szélesebb spektrumban mozognak. amit a beteghez akar eljuttatni. Ugyanezek igazak a pszichológiai és erkölcsi (újra)nevelés területére is. Egy jól informált barátom megkért. passzív állapotba kerülni. feltéve. Ekkor elegendő. számukra csak az öngyógyítás biztonságos. Ez részben függ azoktól a szándékoktól. akik még az egóban vannak. . hogy a páciens képes volt álmatag. s függ a gyakorló tudásának mély- ségétől és az alkalmazott módszerektől is. nem szükségesek. Az olyan gyógyí- tók. hogy óvjak mindenkit az egoisztikus gyógyí- tástól.

Eddy és sok Új Gondolat tanító kommercializmusát. mert segíteni szerettem volna nagyszámú tanítványán. és ha el is követett komoly hibákat. óvatos használata adott esetben jobb lehet. ez nem jelenti. akkor elkerülhetnék azt a sorsot. Ezek mindegyike az egóhoz kapcsolódik. illetve az Emmet Fox tanításaiban rejlő tévedéseket. azonban nem célom szektája hibáinak vagy erényeinek vizsgálata. Mrs. amelyek végül az ő saját mentális-fizikai összeomlásához és halálához vezettek. hogy azok valóban „isteni" eredetűek. ami természetes következménye az ego valóságába vetett öntudatlan hitnek.ahogy ő maga is mondta .Az alkohol és dohány enyhe. Nem titkolhatom. Ha követői vennék a bátorságot. a legmagasabb igazság elemeit tartalmazza. hogy lerázzák magukról az önálló gondolkodásukra rakott bilincseket. Az rendszer. mind a pró- féták kővetőinek rejtett forrásaként működik. hanem megpróbálnának szélesebb körben látni - kevésbé ellenségesen más rendszerekkel szemben -. Azért hoztam föl Mary Baker Eddy nevét ebben a könyvben. Valójában alacsonyabb rendű erőket használnak fel . amely a legtöbb spirituális mozgalmat eléri. Habár a Keresztény Tudomány és Új Gondolat szekták csodás gyógyulásokat produkáltak. és így mind azok prófétáinak. amelyekre a tudatlan emberiségnek nagy szüksége van. míg a másik során erre nemhogy nincs esélye.sok jót tett. de éppígy el is ítélem fanatikus szűklátókörűségüket és intellektuális hibáikat.életerőt. ahogyan a Keresztény Tudomány (Christian Science) munkáját végzi a világban. s ha nem csuknák be szemüket. Az ego rendkívül okosan elbújtatta magát e spirituális tanítások mögé. . Olyan igazságokat rejt tanításuk. Az előbbi esetben ugyanis a szenve- délybetegnek van lehetősége önuralom gyakorlására. mint a hipnózis által kiváltott teljes szakítás. Neki is megvolt a maga helye a nyugati világ spirituális nevelésében. amelyet ő kialakított. Eddy sajnálatos módon elkövetett több hibát is. amely . s ez ugyanolyan káros vagy akár sokkal károsabb is lehet. s talán rajtuk kívül másokon is. amikor is egyre többen meg- feledkeznek a tanítás szelleméről s leragadnak annak betűjénél. hogy bizonyos szempontból csodálom azt a magasztos módot. ahogy az indiaiak mond- ják. vagy pedig szenvedélyét más területen élheti ki. hogy egy olyan népszerű és sok embert elérő mozgal- mat indított el. akkor is elmondhatjuk. de könnyen vissza is eshet. Ez magyarázza Mary B. ha mernének élni a szabad gondolkodás Isten adta jogával.

Sokat hallunk a Keresztény Tudomány sikereiről. A pszichoanalízis az eltűnt gyermekkorban keresgél. hogy mi benne a jó. a filozó- fiai analízis pedig azt keresi. Ha valóban tudományos alapon működnének s nem félnének. A pszichoanalízis elsődlegesen azt keresi. Azaz. amit komo- lyan kellene venni.1940 decem- bere . a filozófia pedig az érett kor élő jelenében.eljött. mert ezek elkerülhetetlen tapaszta- . hogy nem bánnak elég határozottan azzal. Minden elmélet bizonyítékát a gyakorlatban találhatjuk. s szülői fixációnak vagy elnyomott szexuális vágyaknak gondolják azt. Amikor azonban a végső próba ideje . ötven- nyolc évesen hunyt el. A túlzó állítások és szerény eredmények. a tények azt mutatják.máshonnan tekint az eseményekre.Lord Lohina hosszú éveken át komolyan érdeklődött a Keresztény Tudomány elmélete és gyakorlata iránt. hogy a betegség. fájdalom. azaz amikor megkapta élete legfontosabb feladatát s kinevezték Nagy-Britannia amerikai nagykövetének . urémiában. mint más szektákra. Nem szabad elfelejtenünk. ám senki nem szól azokról az esetekről. a végtelenségig kidolgozott. a filozófia pedig azt próbálja felfedni. Az analitikusok hibája. hogy mi van e mögött. Pedig ha az végre inkább a Felsőbbrendű Én felé fordulna. cizellált elméletek és kevésbé sikeres gyakorlat közötti ellentmondás éppoly jellemző rájuk. járványok és a halál részét képezik a fizikai testben való létezésnek.s ez mindkét ország történelmének egyik legkritikusabb pillanata volt akkor hirtelen meghalt a vérmérgezésnek egy formájában. amikor nem tudott segíteni. hanem a sikertelen esetek számát is. hogy mi a rossz az emberben. akkor publikálnák nem csak a gyógyulások. hogy a fejlett lélek személyes szenvedés felé irányuló nézőpontja nem egyezik meg a hétköznapi emberével . A pszichoanalízis folytonosan az egón dolgozik. hogy a hamis ént javítgassa. a Keresztény Tudomány cserbenhagyta. A pszichoanalízis arra törekszik. s ez utóbbi esetből legalább százszor annyi van. ami valójában korunk legnagyobb lelki problémája: a lélek kiüresedését. amikor legnagyobb szüksége lett volna rá. Ráadásul viszonylag fiatalon. Amennyire ennek a bolygónak az emberi történelmét ismerjük. s így börtönben tartja a páci- enst. az segíthetne neki megszabadulni jó néhány komplexustól.

Előfordul azonban az is. a későbbiekben fenntartja akarat- lan funkcióit. Azaz az isteni tervnek is részét képezik. legyen ez a létező akár ember. vagy elősegítheti a teljes önmegtartóztatás. hogy elérhessük. Gyógyító ereje számos közvetítőn keresztül nyilvánulhat meg: gyógynövények. mint például a böjt esete. Mi. míg a megvilágosodottak. Akik csak azért keresik a gyógyulást. Ezzel kapcsolatban eszünkbe juthat Sri Rámakrisna viszonya a torká- ban kifejlődő rákhoz . Az Erő. hogy visszatérhessenek az érzéki örömök- höz és önző életmódjukhoz. A testben rejtezik. hosszú tusája alatt éppúgy. . Szívünk mélyén gyógyító csendesség. akár más magasabb rendű szervezet. Ha az emberi elme szinkronba kerül az Univerzális Elmével. amire a válasz így szólt: „Nekem is hordoz- nom kell az emberi testet. meleg és iszapfürdők. s nem más ez. mely a testnek a létesülés erejét adta. óh bölcs. ételek. akik közelebb kerültek az isteni bölcsességhez felismerik ezt. hideg. mint Rámán Maharisinek a testi szenvedéseivel kapcsolatban megnyilvánuló fata- lizmusa. s lehet. amely gyakran a leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz. hogy szükségesek kiegyensúlyozott fejlődésünkhöz. szükségünk van türelemre és kitartásra. testgyakorlás. hogy végül rosszabbul járnak. Ám éppen mivel oly mélyen található. hogy szembesülnünk kell ezekkel a fájdalmas tapasztalatokkal. mint bárki másé". hogy nem tudtad előre látni és megelőzni ezt a balesetet?". ám lehetséges. hogy közvetlenül és majdnem csodával határos módon minden fizikai közvetítő nélkül juttat gyógyuláshoz. akkor különböző dolgok végrehajtására lesz képes. és az éppúgy alá van vetve a szokásos korlátoknak és fizikai törvényeknek. aki törött térdét kezelve azt kérdezte: „Hogyan lehet. és nem bánkódnak miatta. az univerzális törvényekbe vetett meg- ingathatatlan hit és egy kőszikla ereje rejtezik. Hasonló mindezekhez Srí Aurobindo válasza az orvosnak. mint a Lélek. szíve pedig a min- den dolog mélyén rejtező szeretettel.amelytől meg is halt .vagy Lourdes-i Szent Bernadette viszonyulása a tüdővészhez az azzal folytatott. masszázs. meggyógyítja betegségeit és sebeit.latok a lét fizikai síkján. mély lélegzés. azok további hibákat követhetnek el. a Felsőbbrendű Én életerő vetülete. emberek sajnáljuk. Ezek egyike lehet a testi betegségek gyógyítása.

hogy egy teljesen fizikai médiumon keresztül kapják meg a gyógyulást. Az Elme közös. például diétával. Az efféle próbálkozá- sok csak önmaguk ellen dolgoznak. Imádkoznunk kell. irányíthatjuk a gondolatokat ismét a betegségre azzal a mély meggyőződéssel. ám a tudatosság egyéni szeletekre van szabdalva. hogy saját akaratunkat próbáljuk érvényre jut- tatni. lelki úton fejtheti ki hatását. hiszen a végső döntést úgyis Az Hozza meg. csak saját énünket. És mindenek felett kérd az Élet Vizét. Ebből következően a valódi és tartós gyógyítás csak tudatos közremű- ködésünk nélkül lehetséges. hogy a test állapotáért való aggódást nyugodtan a Világelme kezeibe helyezhetjük. A legcsekélyebb mértékben sem szabad megpróbálnunk ráerőltetni saját akaratunkat a gyógyulással kapcsolatban a magasabb erőre. hogy Te mit tehetsz a gyógyulásodért. hogy az ember maga az Elme. mindig arra számítanak. . aki az utóbbiból el tud jutni az előbbibe. hogy felejtsük el a betegséget. miért éppen ez a betegség támadott meg minket. mert bárki. ha az egoelmét elengedjük. hogy a karma milyen legyen s hogyan alakuljon! Ha valóban átadjuk magunkat. akkor teljes tisztaságában tegye ezt. Ennek ellenére vannak olyan szekták. Akik nem értik meg a Felsőbbrendű Én működését. és béke uralja a belső életet akár betegek maradunk. akkor azt képzelik. nem térben elhelyezkedő. Ha gyó- gyulásra vágynak.Ha csak testi gyógyulásért imádkozunk és semmi másért. Engedhetünk a késztetésnek. hogy ha megnyilvánul egyáltalán. akik nem átallják a saját megoldásukat a Végtelen Elmére erőltetni vagy meghatározni. határtalan. és a személyes akaratnak sem szabad megnyilvánulni a kezelés során. ám senki mást nem csapunk be ezzel. ám az. ahogy Jézus intette a nőt a kútnál. Az első erőfeszítésnek tehát arra kell irányulnia. annak minden egoisztikus vágyával együtt. az helytelen és kevés. böjttel vagy valamilyen gyógyszerrel. Kérdezd meg azt is. mint a Felsőbbrendű Én A magasabb rendű gyógyító munka alapja annak felismerése. Csak miután az utóbbit elértük. ami eljutatta őket ehhez a gyógymódhoz és sikeres gyógyulást hozott. és jussunk el a felismeréshez. nem volt más. akár meggyógyulunk. Ennek a megkülön- böztetésnek súlyos következményei vannak. szabad létező. A dolgok végső kimenetelét az egyénre vonatkozó karmíkus és evolucionáris tényezők egyensúlya fogja meghatározni. sorsunkat rábízhatjuk. egy súlyosan korlátozott világból egy hihetetlenül élettelibe jut el. Ám az utóbbi egy személyiséggel nem rendelkező. vagy valóban. Valójában azonban lehetséges. akkor az én vágyai eltűn- nek. úgy. hogy megértsük. Nem az én személyes elmém. hogy a Felsőbbrendű Én csak közvetlenül.

s csak akkor történt meg. akkor csodálkozva fedezhetjük fel. ha a szenvedők már korábban nem érezték volna meg nagyságát. amely nem a sajátunk. . Csak abban az esetben volt erre képes. Ez azt jelenti egyrészt. s így testi nyavalyáik sem tűnhettek el. Az Újtestamentum azokról az esetekről számol be. másrészt azt. az átalakulást. a vezeklést. azok tévednek. ha az ember magasabb énje így akarta. s helyes útra terelje. ám nem tőle származott. hogy az adott személy Felsőbbrendű Énje kegyelmet gyakorolva eltörölte a korábban kije- lölt rossz sorsot. nem bánták volna meg korábbi életüket. miszerint a beteg bűnei megbocsáttatnak. akiknél ez megtörtént. az erkölcsi fejlődést és a lelki vágyakozást nem lehet kierőszakolni. Van még egy fontos tényező Jézus gyógyításai mögött. Látható jele volt ez a láthatatlan gyógyulásnak. s a lelki közönytől a szó szerinti „lelkesedés" felé irányítsa. mert senki sem tud hitet plántálni másokba. Akik azt gondolják. Ez a megbocsátás Jézuson mint közvetítőn keresztül történt. akik erre képtelenek voltak. Erre azonban senki nem képes. s ekkor e kegyelem áradásának csatornájává vált Jézus. hogy Jézus bárkit meg tudott gyógyítani. a megtérést. hogy Jézus személyesen el tudta tőrölni minden ember bűnét. Ha személyes gyengeségeink és morális értéktelenségünk felismerése térdre kényszerít és megalázkodunk. amikor ezek a belső változások sikeresen lezajlottak. A legtöbb olvasó ezért azt hiszi. hogy a jövőben helyesen élnek. hogy változást érjen el gondolkodásában és érzéseiben. és segítség és gyógyulás árad belőlünk mások felé. hogy a fentebb említett feltételek megvalósultak. hogy eltérítse bűnös szokásaitól. A test gyógyí- tása mindennek csak mellékterméke volt. Amikor az emberi jellem magasabb elemei kerültek túlsúlyba s győzedelmeskedtek az alacsonyabbak felett. amely kiválthatja az isteni kegyelem megnyilvánulását.őszintén átadhatjuk magunkat a felsőbb hatalomnak. hogy egy olyan erő csatornájává váltunk. Gyakran olyan kijelentés is kísérte a gyógyításokat. Jézus elsődleges célja a belső ember gyógyítása volt. Jézus nem tudta volna meggyógyítani a fizi- kai betegséget. amely betegség formájában nyilvánult meg. nem könyörögtek volna bűnbocsá- natért és nem határozták volna el magukat. ám nincs szó arról a jóval nagyobb számú emberről. ezt a győzelmet követte s egyben szimbolizálta a betegség megszűnése.

ahol nincs fájdalom. lelkem. akik még materialisták. halál és pusztulás. akkor azonnal meggyógyulhatsz. mellékterméke a bölcs működésének. és így tovább. Neki csak csendben kell ülnie. akik még nem értek ilyen magas- latokra. bűn. tudatában eléri azt az életet. előre kerül". cselekedni és szenvedni kell mindenért. törvényeinek. nem a tiszta Gondolat világában. bánat. tér) meg hozzám". de az is lehet. Ezek az állítások tökéletesen igazak. ezek csak a gondolatok világában léteznek. . ha kellő hited van és kapcsolatba tudsz kerülni a felsőbbrendű erővel ebben a pillanatban. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a testben is él. azoknak küzdeni.Az Új Gondolat és Keresztény Tudomány irányzatok állításai közül még a helyesek is csak az adeptusra igazak. Bárki. mert ő az. amely kénytelen engedelmeskedni saját lényének. ha el tudod felejteni magad egyetlen pillanatra. ám másoknak. összekulcsolt kézzel. amire szükségük van. aki elrejti nagyságát. Lehet. A vágyak és félelem fölé jutva szükségszerűen a kielégítetlen vágyak és megvalósult félelmek okozta szenvedésen is túljut. Nem illúziók. Ez az igazságmag leledzik a keresztény tudomány és az advaita védánta egyes elméleti tanításai mögött. s várok. s minden eljön hozzá. Nagy hiba. Ő ugyanis elsőrendű feladatának mindig az ember lelki szívének megnyitását tekinti. betegség és halál. John Burroughs azt írta: „Csendesen ülök. aki eléri a tiszta Gondolatot. ha egy átlagember gyakorlati problémával találkozván azt mondja: „Isten majd gondoskodik rólam". s ezek behatárolják és egyben tökéletlenné is teszik. s ugyanezt találjuk Lao-ce mondásai között: „Aki lemarad. ám csak az adeptusra. lelkem. hogy átmenetiek. hogy Isten semmit sem tesz. Ha alkalmazni tudod ezt a tanítást most. azonban kijelenthet- jük. első lesz. Fájdalom és szenvedés. A gyógyítás csak apró porszem. aki harmóniába került a Szellemmel.

a rusnya bűnök fájdalmas következményeikkel. esélyként arra.Jelenléte a világban - Gondolatokban. hogy eddig mit tanultunk meg. önmegtagadással és szeretettel hajtható végre. Ennek elfogadása lerombolhatja egoizmu- sunkat. mert ez az. A múló örömök érdeklik az ezekkel párosuló szenvedésekkel együtt. s habár ez fájdalmas. ami élet- ben tartja. és csak mély gondolkodással. nyugodtan. jelenünkre és jövőnkre vonatkoznak ebből a szemszögből. de javunkra válik. hogy mi vagyunk felelősek az életünk alakulásáért és a helyzetekért. A spirituális kevesek azonban a sokkal kevésbé járt utat választják: megpróbál- ják a rosszat valami módon jóvá változtatni. hogy meg- próbáljuk a látszólagosan rosszból a lehető legjobbat kihozni önmagunkban. A közönséges megoldást eléggé jól ismerjük: egoisztikus reakció. félelem.Az egóban gyökerezik . A kihívások végül a legszentebb változásokhoz vezethetnek.A látható és láthatatlan kár. Ha a felmerülő nehézséget esélyként értelmezzük. zaklatottság. hogy felszínre hozzuk látens erőinket és egyben annak próbájaként. amelyek a múltunkra. méreg. konstruktív módon és reményteli szívvel cselekedni. kétségbeesés és hasonlók jellemzik. énközpontú panaszkodás. Mágikus aktus ez. amit okoznak Minden emberi probléma megoldására két kiút kínálkozik. egy ilyen hozzáállás legalább minket jó irányba változtat. jellemzői . a külső bajokat belső épüléssé transzformálva. . akkor a problémák javunkra is válhatnak. A NEGATÍVUMOK: SÖTÉT ÁRNYÉK VETÜL A VILÁGRA Természete. El kell fogadnunk. érzésekben és vad szenvedélyben . s el kell fogadnunk azokat az igen súlyos következményeket. Még ha nem is tudjuk megváltoztatni a sze- rencsétlen körülmények okozta helyzetet. önzetlenül. amelyekbe kerülünk. emocionális. A gyakorlati filozófia útja. Alacsonyabb természetünk gyógyíthatatlanul ellenségesen viselkedik a maga- sabbal szemben.

Negatív helyzetekben. Útját külső akadályok fogják eltorlaszolni. egykori barátok a kobráénál is gyilkosabb méreggel felfegyverzett gyűlöletes ellenségekké válhatnak. A kétségbeesés gyermeke és a pusztulás édesanyja. amelyek reménytelen küzdelmekbe taszítják vagy érzelmi elnyomásba és rabságba. . és a jóság és igazságosság ellen küzdenek. hogy megakadályozzák a mentális csend elérését. amely megpróbál eltántorítani minket ettől. Mindezen munkálkodások egyetlen célja. amikor a negatív kritika és negatív érzelmek áradata tör ránk. hogy belső utazásának irányával ellentétes erők generálódnak s feszülnek ellene. időtartamuk. Hallgatnunk kell erre az érzésre. amellyel az evolúció felmérheti saját előrehaladásának ütemét. Ezek elöl a szenvedések elől nem menekülhet. nagyon erősek. vagy legalább megakadályozni őt munkája folytatásában. ám erejük. esetleg szellemi támadások érik. és nézőpontunkat a negativitás és kritika felé fordítani. A pesszimizmus kishitűség és lelki öngyilkosság. Ám furcsa érzés törhet ránk ilyen pillana- tokban. amit alkotott és tett az emberiségért. köszörűkővé. amellyel hibáit megmutathatja. hogy megakadályozzák szinkronba kerülését a Felsőbbrendű Énnel. Idővel ennek az útnak a helyessége be fog bizonyosodni. mások megpróbálhatnak minket is bevonni. kritikusok jelennek meg s próbálják elpusztítani. vagy hogy szívét és elméjét a föld rögéhez kötözve tartsák. A gonosz akkor keletkezik. amelyek megpróbálják ledönteni lelki lábairól és lerombolni magasabb iránti vágyódását. akik nagyon rossz útra kerültek. A gonosz- ságnak nincs örök és végső elve. A közvetlen környezetében található emberek ellene fordul- hatnak. s csendben kell maradnunk. s tükörré. de vannak gonosz erők. Amennyiben így történik. amikor egy lény a materializmus és elkülönültség útjára téved. gyűlöletet és értetlenséget támasztva. A köz- megítélés ellene fordulhat.Bárki. nagyságuk csökkenthető. s ebből következően más lényekkel kerül konfliktusba. aki az általunk javasolt utat kezdi járni. s még az ő ténykedésük Is a jó eszközévé válik végül. Ám saját ter- mészetük végül pusztulásba sodorja ezeket a lényeket. előbb-utóbb azt találja. amellyel az emberi értelmet éle- sítheti. olyan próbákká.

legjobban tesszük. Óvatosnak kell lenned. hogy végül célba jutunk.tévútra terelni éppúgy.természetesen a szoká- sos hétköznapi próbákon túl. okkultizmussal foglalkozó emberek személyes elbeszélései ezerszámra tanúsítják. A kockázat nagyobb. és a velük kapcsolatos személyek.Épp amiatt aki. illetve mind nyugati. hogy ne ess túlzott önelégültségbe. a keresőnek speciális próbákat kell kiállnia. Egyszóval. Saját tapasztalataim a világ számos pontján. Nehézségek mindig is lesznek. különös tapasztalatokat és késztetéseket kell legyőznie . mert a természetben jelen lévő gonosz erők emberi kép- viselője automatikusan fel fog tűnni életed kritikus pillanataiban és tudatosan vagy öntudatlanul megpróbál .éppúgy. és bíznunk kell abban. mint a nappal az éjszakát. és saját belső isteni lehetőségeink a legjobb garanciát adják arra. mint pusztán test. Mi rejtezik mindezen viselkedési és személyiséghibák mögött? Annak a felisme- résnek a hiánya. saját gyengeségeid. Habár időnként reménytelenséget. trükkös csapdák várnak utad mentén. hogy az akadályok nem tartanak örökké. mint az életé . Azok a tényezők. hogy többek vagyunk. ahogyan maga is tévútra került korábban. misztikával. s a siker éppúgy váltja a sikertelenséget. hogy az előrejutás során folytonosan változnak a körül- mények. illetve események kombinációjaként. írásos bizonyítékok. s készen kell állnod. Az út megpróbáltatásai . tudnunk kell. de nem szabad.aktív szuggesztiókkal vagy passzívan . Jól kidolgozott. csüggedést. a mate- rializmus. egyet nem szabad megengednünk: nem veszthetünk el minden reményt. A gyors előrejutás időszakait rendszerint lassulás követi. hogy valamiféle negatív tettet vagy beszédet tegyünk. türelmetlenséget és lázadást érezhetünk magunkban. Bármiféle negatív impulzus próbál hatalmába keríteni.elkerülhe- . és arra biztatni. Ki kell tar- tanunk hitünkben. mert a pró- bák és kísértések mindig újabb és újabb formában jelentkeznek. ha forrását és természetét a lehető legmélyebben és leggyorsabban kielemezzük. hogy ez gyá- vává tegyen minket. amelyek a tanítvány előrejutását akadályozzák igen változato- sak. hogy mennyire fontos erre figyelmeztetni mindenkit. amellyel minden emberi lény szembesül. mind keleti jógával. és amiatt amit tesz.

Al Khuttali sejk. Gyakran belső hiányosságaink mutatkoznak meg és tőrnek ellenünk a külső problémák sokféle alakjában. akkor gyenge pontot hagyunk magunkban. tudatlan eszközül használva őket. egymásnak feszülő erő létezik és uralkodik a világ felett. tudd. gyermekem. hogy az elkeseredés hullámai magukkal rántsanak. s ez egy azok közül. mert egyedül Isten tudna rá válaszolni. miszerint személyes problémái. aki valóban őszintén szeretne előrejutni.a gonosz nem létezése. Azonban azt kitalálhatjuk. bármiféle körülmények közé csöppensz. amikor a spirituális elő- rejutás e nélkül is lehetséges lenne? Vannak olyan kérdések. és az életben is. a szufi adeptus. hogy mit mond az emberi intuíció és embert misztikus meglátás eme kérdésekben. Miért engedi meg Isten a gonoszságot és szenvedést. amikor az nehéz körülményeire panaszkodott: „Ó. vak. A sötét és romboló erők fellelhetők a természetben. mert szokásaink kifelé fordulóvá tettek minket. s ne hagyd. szervezetekben és máshol. mint önvizsgálatba kezdeni. így szólt egy tanítványához. de mindeközben tud- nunk kell azt. hogy minden történésnek jó oka van. ne harcolj az Ő akaratával. Ami igaz lehet a végső szintjén . és sokkal inkább szeretünk magunk mentségére indokokat keresni. hogy ezek nem a végső válaszok. In ugyanis kétféle. hanem csak véges értelmünknek lehetnek elégségesek." Ezért annak a tanítványnak. nem törődünk velük és nem is veszünk tudomást ezekről az erőkről. és elfogadhatjuk ezeket a válaszokat. a jóság.tetlenek. Ezek a sötét figurák gyakran kulcspozíciókat szereznek meg a politikában. az hamis a dualitás szintjén. hogy fényesebb jövő vár ránk. s a remény és hit fog elvezetni minket oda. olyan nézőpontot kell kialakítania. s a Gondviselés nem véletlen cselekszik. hogy a létezés különböző szintjeit összekeverjük. csalódásai visszavezethetők saját gyengesé- . A megpróbáltatásokat azzal a belső meggyőződéssel kell elviselnünk. Bármiféle jót vagy rosszat teremt Isten. igazság és szépség valósága -. és onnan manipulálják a tömegeket. Nehéz azonban ezt elfogadni. A gonosz viszonylagos létezésének tagadása azt jelenti. Ha elfe- ledkezünk róluk. melyekre nincs válasz.

megváltoztatására késztetik. A kifogások. ha saját negatív dolgokhoz való makacs ragasz- kodásunkat okoljuk kíméletlenül. ezzel ugyanis saját spirituá- lis fejlődését hátráltatja. akkor útját csak lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja. Nyíltan be kell vallanunk magunknak. saját erkölcsi és mentális felépítésünket kell elemezni. De elte- kintve a személyes sorsra gyakorolt kellemetlen hatásoktól. amik a bajokhoz vezettek. önvédelembe s önigazolásba menekül. Ahogy az olaszokat álpatriotizmusuk vakon Mussolini irányítása alá terelte és a szerencsétlen etiópiai katasztrófába hajszolta azon az elven. Ahogy egy cipőből ki nem szedett kavics is folytonosan problémákat okoz nekünk. és milyen nagy az ereje. de ha el tudja kerülni. akár rosszul a vezetőnk". hogy legtöbb bajunkról önmagunk tehetünk. De a magasabb Én . s ugyanezek a súlyos események újra meg- ismétlődhetnek életünkben. hogy „Az én országom ez. Természetéből adó- dóan az ember nem nagyon hajlandó meglátni saját hiányosságait és hibáit. mintha másokra hárítanánk a felelősséget a bajokért. hiányosságaira. harag. ám sokat veszíthetünk. akkor megláthatja. sokkoló és megalázó hatásai végül megértetik vele az igazságot. Így gyorsan fog előrejutni. fegyelmezetlenségére. míg az előbbi annak feladását. csak azért. Félelmetes belegondolni is. hogy azo- nosuljon nézőpontjával. mert az a sajátja. hogy megszüntessük a problémát. hogy mekkora szerepet játszott saját bajainak létrehozásában. az ember is az egót követi éppoly vakon és önfejűen. hibáira. és megkeresni azokat a gyengeségeket. milyen nagymértékben felelős a szerencsétlen ese- ményekért. erőteljes. gyengeségeit és környezethez való rossz viszonyát. és saját magának javítására. amikor a tanítvány az alacsonyabb ego tanácsait követi és önmaga előtt is igazolja annak tetteit. hogy mekkora az alacsonyabb ego hite saját magában. Az utóbbi ugyanis az egóba való kapaszkodást jelenti. Sokkal többet nyerünk azáltal. amelyeket eddig külső tényezőknek tulajdonított. ürügyek és racionalizáció mind csak önáltatásra szolgál. hogy a megbántódás. alibik. Ahelyett. Nem szabad másokat vagy a sorsot okolni mindezekért. Ezért a szenvedésnek kell felnyitnia szemét. Fel kell ismernünk. ha annak kezelése helyett makacsul más embereket vagy helyzeteket okolnánk saját cse- lekedeteink következményeiért. Látni fogja. akkor csak ostobaságáról tesz tanúbizonyságot. míg ha folyamatosan önsajnálatba. s iga- zolja annak minden nézetét. sőt még mások problémáinak is részben okozói lehetünk. hogy siralmas sorsa nagy részben saját siralmas hibáiból ered. hogy minden rossz eseménynél a sorsot okolnánk.geire. a nem orvosolt jellemhiba is személyiségünkben marad. Ebben az esetben elveszítjük a lehetőséget. amellyel saját nézőpontjához ragaszkodik. s közben az ego állandóan csak saját hitvány érzé- seit próbálja kielégíteni és megvédeni. A tanítvány gyakran fel sem ismeri önzőségét. cselekedjen akár jól. Semmit sem nyerhetünk efféle hízelgő önáltatással. önsaj- nálat és csüggedés gyakran egy sebzett egóból erednek.

állatiassága vagy ravasz és kapzsi elméje minden baj forrása. hogy elfogadja vagy megtagadja az ego agresszivitását. türelmes és távoli. Énsége. és minden csatában az emelkedett elveknek össze kell csapni a bennünk ösztönszerűen rejlő elfogultsággal. mert minden más gonoszság ebből kelet- kezik. A Felsőbbrendű Én csendes. azaz ha önhittséged gyógyításra szorul. hogy két urat akarunk egyszerre szolgálni. Túl hamar és tévesen azt fogod hinni. Ha erősen és tartósan hiszel ebben. hogy szerényebbé válj. miért oly kevesen teszik valaha is meg. Az ember saját. önmagát imádva. Ha az ego nem tud csapdába csalni bűneiden keresztül. hogy eredményeid alapján más emberek fölé kerültél. amit a filozófia ajánlani tud. Minden egyes csatában az ego esélyei jóval nagyobbak. önmagát szemlélve és önmagába burkolózva? Mi más is a nyugodt boldogság. akkor megpróbál okosan és észrevétlenül spirituális büszkeséget. A tanítványnak választania kell. és ugyanez a létezés az. Az ego erős. mint az ego önsajnálata. ahogyan csendes könnyeket hullat önmagáért. hogy érthető. Ha kellő előrehaladást érsz el. lesz képes megszerezni a legértékesebb díjat. okos és követelőző. Mi más is a depresszió és a szomorkodás. aki hajlandó a ragaszkodásmentes önkritikára. egyéniségként való létezése az. akkor az erényeiden át fogja megtenni azt. Ebben rejlik az emberi létezés különös és meglepő önellentmondása. E között a kenő között azonban olyan nagy a mentális távolság és oly fájdalmas az út. Az ebből a bukásból származó szenvedés azonban megteremti annak a lehetőségét. mint ennek az egoiz- musnak a kiirtása? Csalódásaink és tévedéseink egyértelműen következnek abból. amely szenvedést okoz neki.nem tűri meg a versenytársakat. Nem az ember gonoszsága. Csak a kivételes tanítványok fogják becsületesen elismerni saját hibáikat és próbálják meg valóban kijavítani azokat. Csak az. gőgöt kelteni benned. mások öntudatlanul mély csapdát ásnak majd utadon és az ego egyenesen bele- vezet. amelyhez ennek ellenére mindenáron ragaszkodik! . saját egója az.

A vad vágyak viharának ellent kell állni éppúgy. . Ez a terület ezért a vonzó érzéken túli érzékelés tapasztalataival. Hihetetlenül nehéz az alacsonyabb és a magasabb állapot közötti utat meg- tenni. hogy eltérítsen minket isteni célunktól. nem hagyhatjuk ki számításunkból ezek létezését. hogy ilyesféle jellemhibák léteznek más emberekben. mert e kettő kőzött a tudatosság olyan átmeneti zónája terül el. szeretete és gyó- gyítása elérjen minket? Számos oka lehet. békéje. hogy személyisé- günket és ideáinkat folytonosan másokra erőszakoljuk. kegyelme. ahogy a belső béke szelíd hul- lámait keresnünk szükséges. akkor meghallanánk. agresszió. Az úton nem csak olyan csapdák vannak. Sajnálhatjuk ugyan. amit át akar nekünk adni. ahol a nagy igazságok fortélyosan hatalmas hazugságokkal vegyülnek. Mint kőszikla a viharban. de visszavezethetők az alábbiakra: negativitás. csapdákkal próbálnak eltántorítani attól. hogy a körülöttünk forrongó és ellenünk feszülő ellenállás eltántorítson. de kritikus időkben tudatosan vagy öntudatlanul gonosz. a spirituális önfényezéssel. messianisztikus külde- tésekkel lehet tele. hogy az igazi iránymutatásra hallgassunk.Mi akadályozza meg. nem engedve. Agresszivitás alatt azt értem. és megkapnánk. amit a lélek akar mondani nekünk. melyek saját emberi hibáinkból erednek. ám ha kapcsolatba kerülünk velük. hogy a lélek fénye. és száz emberből kilenc- venkilenc tudatosan vagy öntudatlanul arra törekszik. Olyan hely ez. egoizmus. hogy továbbra is rabságban tartson minket. és tévutak- kal. Ha abbahagynánk ezt a folytonos agressziót és befelé fordulnánk a csendességbe. emberi formát öltött lények próbálják hazugságokkal lerombolni hitünket. ahol nagyok a csábítások. A romlott ember telve van elfogultsággal. és ahol az ego utolsó elkeseredett kísérleteit teszi. úgy kell egyetlen célhoz ragaszkodva megmaradni.

a filozófusnak különbséget kell tennie jó és rossz között. s megtisztíthatja magát saját vadállati ösztöneitől. amelyet gondolatainkra gyakorolhatnának. háborút és gyilkosságot elhagy- hatja a küzdelmek sorából. A világban létezik a gonosz és hazug erő. nép és nemzet tagja nem gyakorol elegendő önuralmat. hogy gonosz emberek közé kerülsz. mint konfliktusok sorozata. Sehol a bolygónkon nincs állandó békesség. mint amit atyja. nem lehet álmodozó optimizmussal elfeledkezni. akkor megsemmisítünk minden olyan káros vagy zavaró hatást. . amíg a kapcsolat tart. hogy a külső világban béke uralkodjon. erőszakosak és elterjedtek korunkban. akkor értelmét vesztené bármiféle könyvet írni. De az ember számára van választás. míg minden társadalom. hogy a történelem nem más. s forrását az emberi gondo- latokból meríti. csak állandó küzdelem. mert nem akar rosszat gondolni másokról. A gyűlöletes gonoszság igenis létezik a világban. Az egzisztencializmus nihilisztikus természetét mi sem mutatja jobban. hogy ha nem lenne mit megtámadni s lerombolni. s az erőszakot. Nagy része ugyan lényegtelen semmiség. Ha kitartóan befelé fordulunk ilyen emberek jelenlétében. Ha gyűlölni akarsz valamit. Azt állí- totta. mivel eközben folytonosan a jót és igazat látja mindenek mögött. s ezt mindaddig fenntartani. A gonosz világunkban manifesztálódott erőiről.Ha a körülmények úgy hozzák. s ez nem válik senki kárára. melyek oly aktívak. hogy elérje saját belső békéjét. akkor az önvédelem első lépéseként a Tanú Énre való folytonos emlékezést kell gyako- rolni. ám néha a gonoszság hatalmassá válik. Addig. Habár a szent nem akarja ezt meglátni. Sartre mondott Simone de Beauvoir beszámolója szerint. nem lehet elvárni. Ez az oka annak. gyűlöld magát a gyűlöletet.

akkor a látható sem tűnhetne fel. megnyilvánulása. hogy ha helyet adunk elménkben a negatív. az élelmiszer s még a sztratoszféra szennyeződése is. Egykor azt mondta Buddha. hogy ezt belássák. valamint az emberi testet megtámadó új s újabb betegségek csak az emberi szívben és elmében lévő méreg kikris- tályosodása. Ezek pedig elfedik és elrejtik lényünk csendes központját.amely negatív lenne hanem a szelídség és gyengédség . akiknek nem oly mély a hite. mert negatív gondolatokat ápolunk. a víz. Távolítsd el a negatív gondolatokat. Ha hitünk az élet magasabb értelmében elveszik.Az egzisztencialisták morbid presztízzsel ruházták fel a pesszimizmust és nihilizmust. a talaj. Ha a láthatatlan gonosz nem létezne. irigység vagy megbánás reakcióit ébresszék fel bennünk.amely pozitív. keserű gondolatoknak. és képtelenek leszünk megtalálni a boldogságot. hogy az emberi természet javítására és megtisztítására tett erőfeszítéseink is szükségtelennek tűnjenek. ők is megérthetik ezt. akkor nem lehetünk szabadok. Még azok. mások vádolásának és a velünk rosszul bánók iránt táplált gyűlöletnek. mely a jelen erőszakosságának ellenpontja lehetne? Nem pusztán az erőszak-nélküliség . Sohasem szabad megengedni. A mentalizmus azt állítja. . hogy szenvedéseink nagy részét saját magunknak köszönhetjük.a levegő. Mi az a tulajdonság. pusztán a közvetlenül fennálló kapcsolatok logi- kus végiggondolásával. amely pedig végtelen boldogság. akkor nem sok idő kell ahhoz. mert csak hátráltatják elméd felemelkedé- sét. s helyettesítsd őket az Önvalóról való gyakori és pozitív emlékezéssel. hogy tudatlan emberek szavai vagy tettei a düh. Amit ma magunk körül látunk a világban .

Amikor pedig a bizalom kellően megalapozottá vált. Ugyanez történt Hitlerrel is 1941-ben. s bukásuk hatalmas. Kővetői közül néhányan tudatosan imádnak gonosz. akik az igazság túléléséért dolgoznak egy igazság nélküli világban. ezek a sötét erők felfedik valódi céljukat./ Csak hogy veszélybe csaljon. sorsunkra vagy egészségünkre nézve. Nem hagynánk. A megfigyelők számára csak fokozatosan nyilvánulnak ezek meg. . Sőt legjobb. hogy a mentális járványok emberi képviselői kinyomtassák. mikor villámháborút indított a Szovjetunió ellen. tudja. hogy tegyenek fel mindent egy lapra. hogy először sikeres jóslatok és tettek sorával megnyerik bizalmukat. hogy médiumisztikus áldozataikat vagy a töme- geket úgy vezetik önpusztításba.különös! . szép ártatlanul / Játékba visz. ám azt hagyjuk. de a komoly való- nál / Örvénybe dönt. s arra ösztökélik áldozataikat . a gyűlöletet. démoni erőket. a pornográfiát. dolgokat. a híres és megbecsült jógi-filozófus nemegyszer mondotta. a gonosz / Szellem valót mond. az erőszakot. melyeknek természete gonosz. szexuális perverziók és drogfüggőség terjedése korunk nagy fenyegetése. a gyű- * Fordította Szász Károly. mert ez veszélyes lehet ránk.hatal- mas hazugságokon és hamis jóslatokon keresztül -. . A szerencsétlen áldozatok azután ezen az egyetlen lapon mindent elbuknak. Azt állította akkor. ám katonái soha nem jutottak el oda. Mennyire igazak Shakespeare szavai a Macbeth első felvonásának harmadik színéből: „De néha. hogy járványokkal fertőzött patkányok szaladgáljanak kony- hánkban és otthonunkban. hangoztassák. azok. mert elhitették velük. s azért teszik ezt. Ahogy Srí Aurobindo. az erkölcsi elsilá- nyodást."* Ne bámuljuk túl hosszan azokat az embereket. hogy végső szán- dékaikat ne mutassák meg egyből. hogy Moszkvát 6-7 hét alatt elérik. Láthatatlan vezetői elárulták. hogy a jót követik.A fekete mágia. A médiumokon keresztül ható gonosz erők elég okosak ahhoz. másokat azonban félrevezettek. Bárki. ha teljesen elkerüljük őket. a gonoszságot. propagálják mérgező nézeteiket és negatív ideáikat. boszorkányság. helyeket. aki kellően kritikusan tanulmányozta a gonosz lelkek viselkedésmódját.

akik egész életüket destruktív ideákkal töltötték. hogy tiszteletet érezzenek valami nálunk magasabb és nemesebb iránt . aki nyilvánosan próbál mély. spirituális üzenetet eljuttatni az emberiségnek. Azért történik ez.legyen az egy szép táj vagy Isten maga. mert elvesztették azt a képességüket. szenvedni fog a gonosz ellentámadásától.lölet és hazugság hatalmas erőinek céltábláivá válnak. . ml több. Amikor olyan embereknek próbálunk pozitív tanítást közvetíteni. akkor természetszerűen zárt kapukba fogunk ütközni. hogy nyugodt. akik türelmetlenek. mert elveszítették képességüket. Az ilyen emberek agresszívakká is válhatnak pusztán ettől. Bárki. ha a filozófia igazságait hallják. és azért. előítélet-mentes absztrakt gondolkodást végezzenek. Vannak olyan materialisták. ide- gesek lesznek.

mely sokak szemében intellektuális erőfeszítés. és úgy éreztem. Ekkor. s ne publikáljak semmilyen írást. Több olyan dolog is kimaradt korai könyveimből. hogy bizonyos dolgokról nem szívesen beszél az ember. mely szent áhítatomat előcsalja vagy tágra nyitja az elme kapuit. oly hosszú. és tiszta. amikor ismét éreztem a Jelenlét jelenlétét. Ennek oka részben az. hogy munkásságom mindig első kézből származó informáci- ókra támaszkodott. s nem hallomásból szerzett információkon vagy tradíciókon alapult. Engedelmeskedtem. VISSZATEKINTÉS ÉLETEMRE Elmondhatom. és fontossággal bírnak. hogy a világ jobban jár az írásaim nélkül. hogy nekem is további fejlő- . Az író. hogy tegyem le a tollat. Épp olyan hangulatban állok fel az asztalomtól. s hosszú csend követte ezt a külvilágban. Az írás. amelyek a kereséssel kapcso- latosak. Azonban eljött a nap. félreérthetetlen iránymuta- tást kaptam: ragadjak ismét tollat. egykor arra intett. tudatára ébredek a ragyogó jelenlétnek. s mosolyog nevetséges erőfeszítéseimen. részben pedig az. miközben tollam csen- desen halad előre útján.s ha visszagondolok. hogy felfedezzem. vagy ahogyan egy erdei meditáció után érzek. számomra az imádság egy formája. ilyenkor szeretem legjobban a munkámat amikor az írás nem szakma számomra. hanem a vallásos imádat vagy a metafizikai megvilágosodás egy formája. mint amikor egy órányi ima után kilépek egy katedrálisból. hogy kétszer is halálhíremet költötték újságokban! Elég időm volt arra. miféle hibák rejlettek korábbi írásaimban. hogy elmondjam az Elmondhatatlant. aki néha az író mögött ül. Vannak olyan időszakok .

s nem is kérnék senkit. amelyet korábban csak távolról és részben ismertem. Ugyanakkor néhány fontos témáról. hogy erről a rendkívül nehezen megérthető és átlátható témáról tiszta képet rajzolhassak. a modern tudománytól az ősi metafizikán át. . hogy korábbi könyveimben túlbecsültem a haladás ütemét. hanem hogy magya- rázzak. hogy nehezteljen bárki megállapításaim miatt. ma is fenntartom azokat. kifejtsem véleményemet s javaslatokat tegyek. nem változott az álláspontom. lévén. harmincévnyi fáradhatatlan munkálkodás és félelmet nem ismerő kutatás után értem el a megértésnek azt a fokát. mert a miszticizmus ösvényét követjük. mint amennyire az valójában van. leküzdöttem. A szűk látókörű nézet. Ilyenek például (1) a lélek létezése. sőt az idő megerősítette az akkor leír- takat. annak minden vetületével együtt. érdeklődését. Sajnálatos. hogy csupán azért. hogy saját fejlődé- sem korábbi szakaszaiból származott. Ez a fejlődés azóta megtörtént. a keresztény miszticizmustól a hindu okkultizmusig sok forrásból gyűjtöttem. (3) a spirituális keresés kiemelt fontossága és értéke és (4) az a nézet. és az abból származó hatalmas haszon. Ezeknek az oldalaknak nem az a céljuk. Kritikám konstruktív s nélkülözi a rosszindulatot. amellyel azo- nosítani tudom magam. s meg fogja mutatni. Nincs olyan szekta. hogy korábbi írásaim mennyire tökéletlenek voltak. Anyagaimat Nyugaton és Keleten. miszerint az indiai jóga önmagában elég. (2) a meditáció szükségessége.désre volt szükségem. Minden korábbi könyvem nélkülözte a teljességet. nem muszáj sutba dobnunk a gondolkodást. véleményem szerint elutasítandó. hanem jóakarójától szár- mazik: ezért nincs rá szükség. és sokkal közelebbinek tüntettem fel az elérendő célt. szervezet vagy csoport. hogy megcáfolhatatlan bizonyítékokat szerezzek ezekkel kapcsolatban. Minden további írásom magán fogja viselni ennek a változásnak a jeleit. s olyan forrásból közve- títhessem az örömteli igazságokat. hogy bármely efféle szervezetre szűkítse munkálkodását. Nem a vallás ellenségétől. hogy beszéljek a témáról. s vonakodásomat. melyekről régebben írtam. hogy támadjak. Csak most.

Hihetetlen mennyiségű misztikus. első misztikus könyvéhez. valamint misztikusok és követőik tapasztalatai és feljegyzései révén. Paul Bruntont barátai monogramja alapján röviden P. amivel a legtöbb ember amúgy sem rendelkezik. elemzéseket készítek róluk vagy mélyebb elmélkedésekbe bocsátkozom. hogy másokat ezen a hosszú s fáradságos úton végigvezessek. hogy fáradhatatlanul kutattam a misztikus igazságokat elméletben és gyakorlatban. hogy azokat a lehető legjobban tudják hasznosítani. ősi tekercsek és élő emberek között kutattam. Nem kívánom. s élete második felében a hozzá közelállók így ismerték. az engem fel- keresők s általam felkeresettek beszámolói és információi. Mások azonban hasznot húznak majd ebből. P. személyes tapasztalatai és A szerzőt. utazott mérföldek ezreire és legalább százezer oldal elolvasására volt szükség. Mit számít egy ember s az ő keresése? P. sok hibát és szenvedést. írásokat. Később az így felgyűlt anyag képezi könyveim és írásaim alapját. az India titkaihoz alkotta meg . Ma nincs arra időm. okkult és metafizikai tudás jutott kezeim közé. mint remetékkel és különböző tanítókkal történő beszélgetések százaira. B. ez a feladatom. a keleti és nyugati emberekkel való találkozásaim. de elvárhatom. B. világszerte kiterjedt levelezésem és utazásaim. hogy elismerjék. hogy végigmenjenek rajta. Ha mindezt tudtam volna keresé- sem kezdetekor . feljegyzéseket. úgyis százmilliószámra vannak ilyen emberek. s az a szándékom.Nem kevesebbre. . Keresésem saját tudatom titokzatos belsejében is zajlott. és való- színűleg nekik sem lenne türelmük s kitartásuk.a fordító. Kutató vagyok.amelynek immár harminc éve sok problémát kerülhettem volna el. mielőtt a rejtett filozófia tanulmányozását befejezhettem volna. Valójában a Paul Brunton is felvett név. mind gyakorlati. a kevéssé ismert ősi tekercsek szövegei és öt kontinens modern könyvei. hogy különleges erényeket és jámborságot tulajdonítsanak nekem.* mint magánember nem számít.-nek hívták. hogy tapasztalataimat megosszam az igazi keresőkkel. Nem csak modern könyvek. S miután kutatásaim valamilyen eredménnyel zárultak. B. mind elméleti oldalról.

Mint ennek a nyugati gondolkodásnak a képviselője. mintha alantas módon kerestem volna a pénzem. s hidat szeretnék verni e kettő közé. akinek írásait egyre nagyobb számban és lelkesebben követték s így virtuális útitársai voltak . vagy amikor mind gondolatuk. mielőtt elmondtam volna mások- nak is. hogy ez inkább erényem. Munkám abból áll. mint a nyugati igazságkeresők jelképe.nézetei nem különösebben fontosak és jelentőségteljesek. akik ugyanazon az ösvényen járnak. és „gazdátlan" állapotukat. B. akik mögötte állnak. melynek ő volt az úttörője. P. mély gondolkodásra képtelen követői ezt nem fogják megérteni. érdeklődésüket a keleti bölcsesség iránt. mintha bizonyítaná. s ennek okán szá- mos hibát követnek el. hogy a köz javait jobban szolgálhassák. és akiket bizonyos értelemben képvisel . hogy megértsék. Kritikusaim olyan benyomást próbálnak kelteni. hogy materialista és opportunista lennék. hogy magánkapcsolataim során inspiráljak másokat. és mintha újságírónak lenni bűn lenne. a materializmustól való elfordulásu- kat.ebben az értelemben már számít. s segítsem őket útjukon. hogy mi történik vele. B. Az a tény. De ami azzal a sok százezer spirituális keresővel történik. hogy képezze. meg- értették volna. . a miszticizmus iránti vonzódásukat. amikor lehetetlen dolgokra buzdítják az olva- sóikat. hogy hosszabb időn át szerkesztőként kerestem a kenyerem. mint azt. ezt inkább bóknak veszem. s mintha a misztikus úton járó számára mindkettő tilos lenne. Ezt a két tényt olyan módon szegezik felém. Mivel azonban ezek a tények nem okoznak semmiféle megszégyenülést. hogy elkövessem a misztikusok által gyakran elkövetett hibát. már sokkal fontosabb. hogy a hétköznapi élet részévé kívánom tenni a miszticiz- must. Nem várható el. mint bűnöm. amikor oldalakat írnak a semmiről. s komolyabb megfontolás tár- gyát kell.e két tulajdonság igen gyakran hiányzik a misztikusokból. sokkal nagyobb önmagánál. Személyében és elméjében a jelenkori spirituális válság megoldásának történelmi igénye egy közérthető szószólóra akadt. Megtestesíti törekvéseiket.-vel. nem fontos senki másnak. Erős realizmusra és egészséges önmagamra támaszkodásra tanított .ők számítanak. és semmibe veszik a valóságot. mind tolluk elszáll. komoly kritikák tárgya lett. Ez a tapasztalat ugyanis megakadályozta. Ha nem lettek volna olyan szűk látókörnek kritikusaim. csak önmagának. s nem terjesztője vagyok az ideáknak. Ami P. hogy saját életemben próbáltam ezt elérni. S nem tudok jobb utat ehhez. a sze- méllyel történt. ám a kihaló hagyományok vak. Csak megalkotója. hogyan tehetik ezt. Az a sok százezer nyugati kereső.

ahol egyesülnek. Ám még azok. hogy a központi s az egész teljességé- nek titkát kiadó mintadarab is megvan. nem kell meglepődnünk. hogy a korábban élt emberek által feltárt relatív igazságok az abszolút szintjére emelkedhessenek. Valójában egymást segítették. Nem szabad elzárkóznunk attól. hanem az emberiség által az utóbbi évezredekben . Guruk. ha a cenzúrát javarészt a sorsra hagynák. Azok fogják csak igazán megérteni ennek a könyvnek a célját. s ez elkerülhetetlen is. amely örökké érvényes. amely ebben a században születik. akik megértik. sem tagadhatják. mindenki számára érthető példázatokkal illusztráljuk. s nem cáfolták ezek a tanok. rendszerbe foglalt növekedést vehetünk észre.az ősi rendszer első feltűnése óta . hogyan tornyosult fel a tudás az elmúlt három században. ahol leginkább ellentmondók. mely a modem nyugati ember számára épült.elsajátított szélesebb tudást is tartalmazza. ami fontos és értékes a korábbi tanításokban. hogy azok nagyban hozzájárultak a keleti irodalom iránti újult érdeklődés kialakításá- hoz. összeilleszthetünk. legnagyobb jelentőségük éppen azokban a pontokban van. így nem csupán egy újraértelmezésről van szó. Éppen ezért minden. hogy habár az igazság mindig is létezett. az igazság ismerete csupán a fejlődés különböző fokozataiként létezett.először öntudatlan. azok hiába keresnek. s olyan filozófiai rendszert alkothatunk. mert olyan ház ez. akik elutasítják írásaimat. akkor logikus.Akik a keleti tanítások pontos leírásáért lapozzák fel ezt a könyvet. hogy mindeme hosszú történelmi folyamat kulminációja. ám az épület iránti felelős- ség csak az enyém. hogy a legmagasabb absztrakt elveket konkrét. S legfőképpen pedig azt jelenti. amelyet most. A Keletről származó tanítások ugyanis csak alapul szolgálnak. Az igazság minden korszakban különböző jelentéssel bírt. Az sem ártana. Ez azt jelenti. hogy eljött az idő. ám később egyértelműen tudatos ügynökeként. nem nekik szólnak. olyan kirakós játék darabjai ezek a tanok. S ha meg- vizsgáljuk. hogy nem csak egy ősi rendszer nyugatiak számára emészthető változatáról van szó. hanem egy új és radikálisan friss világképről. azt a Kelet-Nyugat filozófia is . A múlt számos egymásnak is ellentmondó tanítása nem volt haszontalan és értelmetlen. majd eltűnnek. amelyre független módon húztam fel a felépítményt. Csak itt lehetséges. tudósok és puritánok jobb. hosszú évezredek keresése egy olyan új Kelet-Nyugat filozófiában fog kikristályosodni. amikor a kör bezárul. amely egész idő alatt ügynökeként használt . Ha tanulmányozzuk az emberi kultúra történetét. egyre közelebb végső és nagyszerű céljához. s mi vagyunk a korábban élt gondolkodók eredményeinek szerencsés örökösei. ha elkerülik eme oldalakat. amelyet a történelem korábbi fázisaiban nem lehetett elérni. mivel az emberi elme egyre közelebb és közelebb kerül hozzá.

úgy hiszem . sokkal inkább az. s előbb-utóbb megírta volna valaki más. amit befejezetlenül hagytam. Jönnek majd mások. hogy hétezer év filozófiatörténetének a gyümölcseit learathassuk. amelyet utódaim művelhetnek. S csak most vált képessé arra. Megtisztítottam az emberi kultúra olyan területét. Nem egy. hogy az utánam jövők előtt nagy nehézségek árán megtisztí- tottam a dzsungelt. hogy a mi korunkban íródott.úttörő jellegű. az első olyan modern nyelven írott könyv. amelyek az Igazság felfedezésének pusztán egyes fázisait tartalmazták. mint hogy a legkorábbi úttörők között vagyok. ám egymást meghaladó. egységes rendszerbe helyezvén a darabokat. Nem tudok semmiféle rendszerrel azonosulni. Mások fogják folytatni azt. s éppen emiatt egymást követő. A kor hívta életre. Az univerzum teljességének szemlélete veszi át a sok résznézet helyét. amely az idő világában tűnik fel. A szent jelenlét kellő- képpen velem van. A tudás az analízis segítségével növekedett. akik megkérdőjelezhetetlenül jobb és értékesebb munkát nyújtanak majd. amely . arra jó lesz a munkám. ha én nem teszem.tartalmazza. csak magával az Igazsággal. hogy a könyv. de a szintézis segítségével válik teljessé. ugyanis megvalósulása fontos mérföldkövet jelöl az emberi kultúra történetében. Gondolataim teljessége még nem a jelen korra lesz hatással. amely egyedülálló s nem függ semmiféle rendszertől. amit tudtam. hogy teljes érettségében jelen- jen meg. de az eredmények teljessége őket fogja illetni. csupán a tévedéseket távolítottuk el. Csak most vált képessé a filozófia arra. s egyben a tudományosság igényének megfelelően el is magyarázza azt. Csak most lettünk képesek arra. így az analitikus megközelítés helyét. Megtettem. Csak most alkothattunk meg egy világrendszert. s talán egy nap a legízesebb gyümölcsöket szüretelik erről a területről. mint az időtlen igazság. amely a világprobléma különböző darabjainak megfejtését adta ki. Ha másra nem is. Olyan munkára határoztam el magam. uni- verzális tanítást. amely a Jóga titkos tanításai című munkámat követi. hanem számos elmére lesz szükség. Nem több az érdemem. fejlődést jelentő fázisokból áll. amely ezt a tanítást tárja föl. A kul- túra ebből a szemszögből valójában nem más. hogy a huszadik század filozó- fiájának struktúráját kialakítsa. hogy ki írja meg. a személyiség átalakulásához vezető önfegyelmezést kellő . amely a bolygóhoz s nem egy országhoz vagy népcsoporthoz köthető. most egy szintetikus megközelítés veszi át: végső. Nem annyira az az érdekes. hogy a végső szót kimondja. Nem a büszkeség mondatja velem.

S ezt nem lehet másképp megtenni. hogy az ez irányú érdeklődés nagy része az ősi vagy középkori embernek megfelelő rendszerekre irányul. ám szomorúan konstatálja. mint a modern korban elért megvilágosodás első kézből származó tapasztalatának birtokában. Nem kerestem azt a felelősséget. s inkább segítettem és szolgáltam volna egy sokkal érdemesebb embert. de a jelen friss. a titkos keleti tanítások mestereinek és nyugati adeptusok személyes tapasz- talatának köszönhető. Ez a szintézis írói munkásságom világszerte folytatott háttérkutatásainak. Különös beavatásnak vetett . Habár már egy ideje az önmegismerés útját jártam.mind szívem legmélye. tehetségem és ebben az inkarnációban hátralévő napjaim legjobb felhasználási módja. amelyek nem megfelelők napjaink- ban. most már egyértelműen s minden erőmmel .sikerrel műveltem és mentálisan kellően felkészültem.tétovázás és vonakodás nélkül . természettől fogva irtóztam ily hatalmas felelősségtől. hogy hozzálátok. ki kell fejlesztenünk a sajátunkat. Nem azt jelenti. kreatív meglátásai is. hogy egy ilyen egyedülálló és felbecsülhe- tetlen értékű üzenet megalkotója legyek az emberiség számára. Nem elég pusztán feleleveníteni egy eltűnt kor tanításait és módsze- reit. hogy képessé váljak másokat is hozzásegíteni a megvilágosodáshoz. Nyugodt örömmel teszem ezt. hogy egy véletlennek tűnő találkozás egy rendkívüli emberrel Angkorban sok munkától és Időtöltéstől kímélt meg. A szintézis részét képezi az ősi hagyományok tárháza. de nagyon mélyen átlátta azokat a problémákat. Ám mivel minden korábbi kísérletem. hogy alkossa meg ezt az üzenetet. az ősi és a modern kéz a kézben alkotják ezt a különleges tanítást.elha- tároztam. Sőt. mind a logikus gondolkozás alapján -. hogy erre a tanításra oly nagy szüksége van korunkban azoknak. kétségtelenül igaz. magasztosságát és erkölcsi súlyát. Örömmel látja a jóga és miszticizmus modem kori térnyerését. amelyek számomra a legnagyobb gondot okozták. hogy megpróbálom alulértékelni az üzenet értékét. akik eddig létezésük problémájára hiába keresték a választ. mert teljesen meg vagyok győződve arról . hogy úgy érzem. akinek nem csupán Igen különös élettörténete volt. a nekik nyújtott segítség energiám. hogy kitérjek a feladat elől. A magasabb filozófia adeptusa volt. A Kelet és a Nyugat. méghozzá a modern kor keresőinek igényeihez igazítva. ismervén saját erősségeimet és gyengeségeimet. amikor az életvitel és a munkavégzés olyannyira megváltozott. kudarcba fulladt.

A huszadik században éltem. olyannyira. Nem volt ez más. nem a teljes kincs maga. majd a rejtett tanításhoz fűzött néhány magya- rázattal a kezembe helyezte a megoldás kulcsát. sok tapasztalat és még több gondolkodás után. Emlékezzetek rá. vagy érthetők voltak elméletben. Azt jelenti ez. E tanítás alapjának univerzálisnak kell lennie. habár ezek közül a források közül nem egyet tisztelek és becsülök.mert el akarom kerülni. Egykor magamra vállaltam azt a feladatot. Ám nem lehet nyuga- tinak sem mondani. hogy ez mindig sikerül is. és az ideák. Ez nem jelenti azt. azt végül saját ítélőszékem elé kellett állítanom. Bármennyire is kielégítettek másokat. mert tagadhatatlanok keleti gyökerei és tartalma. amelyekkel kapcsolatba kerültem . az innen származik. és bármennyire is próbáltam. ám a felépítmény megalkotása rám várt. amelyekről szó van. Ma. formája. gyakor- latban lettek kipróbálva: nem puszta elméletekként lógnak a levegőben. mint kulcs a megértéshez. hogy félretegyem a tudás Összes élő és halott forrását. hogy az igazság nem egy embertől. de a szívemet nem . Vagy nem voltak mentálisan elfogadhatók. mert tagadhatatlan nyugati tartalma. Mára pedig . Mindez a feladat hosszú éveket vett igénybe. de a részleteket.köszönhetően a világ minden tájára kiterjedő levelezésemnek és koráb- ban lefolytatott számos interjúnak . hogy az elvet átadta nekem.a fejlődés különböző fokain álló emberek tapasztalatait is összegyűjtöttem. életemben történő alkalmazását és következményeit magamnak kellett kidolgozni. Amit tőlük tanultam és elsajátítottam. szükséges- nek látom. de a próbálkozás tagadhatatlan. s ne Brunton követőinek. amit leírok. dolgoztam. az ehhez szükséges tapasztalatokat a maguk teljességében nem találtam meg ezekben a forrásokban. Az ala- pot készen kaptam. hogy tévesen adjam át a keleti miszticizmust. gondolkodtam. Megpróbálom magam is a másoknak adott tanácsokat követni. hogy még ma is ezzel foglalkozom. és azok alapján a tanítások alapján élni. lelkivilága. A filozófia tanítványainak nevezzétek magatokat.alá egy elhagyott templomban. Nem lehet keletinek bélyegezni. azt ugyanis magamnak kellett megsze- rezni. hanem a Szentlélektől származik. Ami írásaimban érdemleges. Magányosan kell utamat járni. számomra túl korlátozottak voltak. hogy a keleti bölcsességet közvetítem a nyugatiaknak. a hibák azonban személyesen engem illetnek.

hogy jobbnak lát- tam visszatérni az ősi szokáshoz és filozófiának nevezni. hanem a legősibb keleti beavatási szertartások tapasztalata is őt támogatja. az utóbbiak ugyanis gyakran híján vannak tanítóik toleranciájának. mint ahogy azt is téves lenne gondolni. Ha valaki udvariasan bár. annyit mindenképpen higgyetek el. ám ha ő . Nem kevés vonakodás után határoztam úgy. akár nem tetszenek. ahogy ezeknek az embereknek is megvan a saját szemé- lyiségük. amit általában miszticizmus néven ismernek. de ellentmond nekik. éppúgy neki is magának kell lennie.s így is történt. hogy végső hasznosságukat kérdőjelezem meg. Ez a könyv csak tükör. Akik úgy vélik. hogy nem pusztán saját személyes vélemé- nyét mondja el.érintették meg.kiáltják ezek a tanítvá- nyok hogy más véleményt mersz kinyilvánítani. Téves lenne azt a következtetést levonni. Az ezek alapján levont következtetések pedig akár tetszenek. akik minden fenntartás nélkül átadták neki tudásukat és bevezették belső köreikbe. hogy tiszteletlenség. hogy most inkonzisztens módon elutasítom a miszticizmust. olyannyira túllépi ugyanis ezt a rendszerint ismert tartalmat. Elment Indiába. hogy eluta- sítom az ábécé első három betűjét csak azért. mert írásomban más betűket is használok. Paul Brunton valami új dolgot próbál tenni. Paul Brunton azonban valami egyénit is ad. a végső megtalálásának szentelt élet tényeit és eseményeit. Ám ez még nem jár együtt azzal. azoknak tudniuk kell. hogy a természettel való titkos és magányos összeolvadásaim belsőséges tapasztalatait másoknak is fennszóval elárulom. Örömest elrejtettem volna ezeket a feljegyzéseket mindaddig. különösen azo- kat. míg a testem elenyészik. Nem képes pusztán lemásolni és visszhangozni mások tudását és tapasztalatait. hogy megkérdőjelezem valóságtartalmukat. hanem azt. hogy bizonyos pontokon kritizálja tanításaikat. véleményeik nem egyeztek min- denben. hogy a legjózanabb indiaiaktól tanuljon: nem tanítványaikat akarta utánozni. hogy a miszticizmus teljességét nem lehet azzal a tartalommal azonosítani. Nem azt jelenti ez. Barátjuk. de nem követőjük: ez utóbbit meghagyja másoknak. hogy minden kérdésben köteles az Ő nézőpontjukra helyezkedni . Azt próbálom elmondani. Ám lelki vezetőim tanácsára ezek a sorok nyomtatásba kerültek. hogy feljegyzéseimet az igazsághoz való abszolút ragaszkodással készítettem. azt támadásnak veszik. s mikor ezek következményeivel már nem kell foglalkoznom. mint a Szentek?" Brunton a legmélyebben tiszteli és szereti ezeket az indiai tanítókat. amelyben megmutattam egy. „Ki vagy te .

Minden ember egyéni. Minden ember azért szü- letik.s ezt örömmel megtette. Ha akadémikus hozzáállással próbálkozom. az üzenet túlzottan intellek- tuálissá válik és ebből következően csak alacsonyabb síkon nyilvánulhatott volna meg. hogy adja át azoknak üzenetét. A névtelenségnek sokkal jobban örülnék munkám során. amelyet sokkal kevesebb munkával és fájdalommal lehet járni? Vajon nem tettem szert nagy áldoza- tok árán elegendő tudásra. ez csak a rám bízott feladat jellege miatt van. hogy olyan valóssá teszi mások képzelete számára az Önvalót. amelyeket soha senki nem élt még át ugyanúgy. hogy csak gyertya ezeknek a mestereknek a fényesen világító napjához képest. Lehet. hogy az igazságkeresők figyel- . Ebben a könyvben egy érzékeny rögzítő műszerként próbáltam szerepelni. hogy mindannyiótok számára könnyebb utat vágjak a sűrű dzsungelen keresztül. s akikkel együtt tanult . akkor már nem volt haszontalan. mint amilyen élő jelenlét az számomra meditációim- ban. gondosan és részletesen leírva a magasabb tudatszintekről származó benyo- másaimat. Volt olyan idő. saját egyéni tapasztalatokon essen át. mindegyikük mentális és emocionális felépítése különböző.mivel minden személyiség különböző. Ám most azt az igét kell hordoznia és a világ elé tárnia. akkor rá kell mutatnia a nézeteik kőzött lévő különbségekre bármilyen kicsik is legyenek azok. Ha ez a könyv csak annyit ér el.igaz akar maradni ahhoz a fényhez. mint amilyen valóságos az az én életemben. akiket felkeresett. amit érdemes meghallgatni? Nem lettem-e a jóga és filozófia mestere legalább olyan szinten. Munkám „profetikus". amikor ugyanez a hang arra intette. Vajon nem kerestem és szenvedtem eleget. amely megérintette. Ha sokak szemében először tanítóként tűnök is fel. amelyet csak ő mondhat el . hogy maga legyen. ám a sors másként döntött. olyan élő jelenlétté hitük számára. mert azzal ellentmondana saját belső hangjának. vallásos kinyilatkoztatás jellegű üzenet korunk számára. de nem rejtheti el saját fényét még így sem.

A har- madik kapu . hogy a témával való bánásmódom zsur- nalisztikus s az igazságok olcsó kiárusítása. teo- lógia. és a vallás. Amennyire meg tudom érteni az ősi bölcsek tanításait. amikor a legtöbb ember szabadon dönthet sorsa felől.mét magamra vonjam? Vajon nem dolgoztam eleget azon. Értékelem a toleranciát. Nem vagyok hajlandó a fej- lődés korlátozott. amikor az emberről alkotott két világkép összeüt- közik.az igazság filozófiája. hogy mások kövessék azt az utat. alacsonyabb rendű fázisaira időt vesztegetni. hogy az emberiség előtt négy kapu áll nyitva. Éppen ezért érzem úgy. s közvetlen megismerés néven jelölhetjük. hogy ők is megengedik számomra. metafizikai problémákról közérthetően és misztikus tapasztalatokról köntörfalazás nélkül. akik tudják. A negyedik kaput pedig csak fajtánk igazi szuperhősei nyitották ki. A spirituális sznobok úgy láthatják. hogy isteni parancsnak engedelmeskedek. amikor szent dolgokról írok közvetlen formában. ám eredményeim .mely ritkán nyílik ki (mivel nehéz s nem egykönnyen nyitható) . azt állítják. s nyilvánvaló szükség van személyes beszámolóra azoktól.melyeket a köszönet számtalan megnyilvánulása talán némiképp visszatükröz . és a miszticizmus elnevezéssel illethetjük. háborúba. és inkább a nehezen megfogható igazság és valóság keresésére indultam. ahová ez vezet. ami számukra legmegfelelőbb vagy legkényelme- sebb. hogy legalább érdeklődésük felkeltse? Itt érkezünk el a dolog legnagyobb buktatójához. amin én szeretnék. s egyetértek azzal. Kevés olvasó hajlandó velem abba a pusztaságba jönni. Oly korba lépünk. küzdelembe. skolaszticizmus nevekkel írhatjuk legjobban le. hogy azon az úton járjak. Az első az emberiség nagy része számára nyitva áll. forradalomba taszítva a Földet. A második már sokkal kevesebbek számára járható. s remélem.szolgálnak a legjobb válaszként erre. s nem csak hiszik az igazságot. s ami- kor a világ lelkiismerete végül lassan bár. Oly korban írtam e könyvet. de mégis a nehezebb sorban lévők iránti gondoskodás felé fordul. hogy megosszam másokkal ezt a morzsányi tudást és ezt a kevéske jártasságot. . amit a bölcsek mint életünk célját jelölték ki.

hogy ki vagy és légy szabad. ám az éj vándorai nagyon gyor- san leteszik majd miután beleolvasnak. őszintén vallom ezt. Ezt az áldott gondolati függetlenséget sokan felróják nekem. élő jelenléttel. hanem tudom. álszerénységet látok bennük. mint hogy lehetet- lenné teszi számukra. Az élet változatlan marad . hogyha habozok kimondani nyíltan is azt. Új módon próbáltam meg gondolkozni . amit ma adhatok: légy nyugodt. és ezt a függetlenséget büszkén őrzöm.kötetlen és halált nem ismerő. Ám ahogy ismét átnézem e szavakat. hogy nemcsak hiszem. Ez mágikus talizmánod. részben saját spirituális fejlődésemet. Ám ez csak egyik oldala az éremnek. hiábavalóan és cselekvés nélkül eltöltött évek.saját tapasztalataimra. A külső szemlélő számára utolsó éveim terméketlenek voltak. hogy a környezet mentális nyo- mása betörjön oda. hogy ellenálljanak az ebben lefektetett elveknek. Úgy hiszem. részben a világ békéjét szolgálva. amit tudsz. amely vigyáz rád: ragaszkodj hozzá. mert naponta kapcsolatba kerülök vele mint valódi. mert ez a könyv olyan fehér mágiával van átszőve. ami valós és igaz. Tudd. amely nem kisebb sebet tud ejteni a rossz erőin.Türelem! Az éj a napkelte első sugarai előtt a legsötétebb . de ez szívem joga. még ha köz- helyes is. . Az utolsó szó . tudatos. s nem ötezer évvel ezelőtt élt emberekére alapozva .arról. Ne engedd.A Fény Harcosai számára kaland lesz ez a könyv. Egy maga- sabb síkon ugyanis titkos aktivitásban töltöttem az időt. hogy az embernek van lelke. hogy az embernek van lelke.de a napkelte eljön. hogy a modem embernek hogyan kellene élnie. Tiszteletlenség az igazsággal szemben. Mindannyian ismét találkozni fogunk. A legjobb tanács.

nem értelmetle- nek. amik csak neki jutnak.Visszatekintés a fiatalságra Nem győzöm hangsúlyozni. hogy helyes mértékben használjuk ezeket. mint bármiféle . Sokkal jobb mércéje előrehaladásunknak az. Meg kell próbálnunk sze- mélytelenül megérteni az események mögött rejlő belső üzenetet. Én csak az arányérzék hiányát utasítom el. Jelentésüket akkor érthetjük meg leginkább. és a kényelmet és jólétet szolgáló szerkezetek miatt egyre terjedő amerikanizációt. amire másnak lenne szüksége. hogy megtalálja és megértse ezeket.Események . s az emberi intelligencia feladata. hogy az ember élete során az eseményeket. s a visszahatás törvénye alapján azt kapja. amikor ennek a kényelemnek a keresése az élet egyetlen céljává válik. nem azt. a tapasztalatokat. akik elutasítják a modern életformát. hogy gyáván alávetjük magunkat a tár- sadalomban lévő rossznak! Tapasztalataink és a körülmények. Általában személyes karmikus tanulságokat rejtenek és sokkal fontosabb ezek tanulmányozása.A világkrízis - Visszatekintés az öregkorból . s ehhez segítségül hívjuk az elmélyülést és az imát. ahogy a mindennapok kellemes és kellemetlen helyzeteire reagálunk. senki másnak. Minden ember olyan sajátos tapasztalatokkal szembesül. Ezek a dol- gok jók. és még inkább azt. Minden élet egyedi.a képzelet által keltett avagy eltorzított . . Nem tartozom azok közé. amelyek közé kerülünk. amely megakadályozza. amire valóban szüksége van. mint a különböző könyveké. AZ EMBERI TAPASZTALAT Helyzetek . okuk és értelmük van.Leckék . Ne áruljuk el a bennünk rejlő jót azzal. ha elfogulatlanul próbáljuk megvizsgálni a ben- nük ható erőket. a szerencsét mind magasabb törvények szabályozzák.misztikus vízió.

A tanítványnak el kell ültetni ezt az alapgondolatot elméjében. akik az igazságot keressük. Az emberiség múltja háborúkkal és vérfürdőkkel volt tele. hitük. valamint cselekedeteinket ennek megfelelően módosítsuk. Úgy kell minden eseménnyel szembenéznünk. amit életnek hívnak. hanem jobb és ragyogóbb is minden tekintetben. amelyet Krisnán keresztül tett a Bhagavad-gítában: „Gondot fogok viselni azok szükségeire és biztonságára. ha hajlandók vagyunk tenni is valamit érte. míg az utóbbiak fogyasztani. hogy az előbbi csoportba tartozóknak különböző. ők hizlalni akarják az egót. Nem kell félnie. melynek célja. akkor ez az alapzat üresen áll. Minden új körülmény vagy esemény. Ha bár- melyiket is tévesként elítéljük. esetleg olyan próba elé állít. két kultúra határán vagyunk. és a világ által felkínált feladatokat és lehetőségeket kihasználjuk. Álmaink egy szentebb élet- ről prófétikusak. Emlékezz az önvaló egyértelmű igéretére. az tudatlanságra vall. s akiknek gondolatai mindig és . hogy érdeklődnek a magasabb fejlettségi fokon állóknak megfelelő tanítások iránt . sőt gyakran ellenkező világnézetük. s egész nap ott kell őriznie. és csak akkor válhatnak valóra. és minden tapasztalat magasabb értelmét. gyakorlatiatlan. Amikor oly sok lény még az egotapasztalatban való elmerülés és az egofejlődés kezdeti fázisaiban van. hajlamaik és vágyaik vannak. két korszak. hogy elménkben felidézzük a magasabb énhez való viszonyunkat. A következő nemcsak. ám ha semmit nem vagyunk hajlandók tenni. és komoly hiba is. Ezért mi. hogy ezeknek az eseményeknek a belső jelentőségét felismerjük.A remény az élet alapzata. Minden esetben rajtunk múlik. Természetes és elke- rülhetetlen is. kénytelenek vagyunk keményen dolgozni magunkon és magunkban az élet aprócseprő történései közepette. s ennek oka részben ez. ostobaság lenne arra számítani.ahol már egyre nagyobb az igény az egótól való megszabadulás iránt. és gon- dolkodásunkat. hogy bármilyen anyagi természetű dolgot elveszít emiatt. s jelenleg két ciklus. hogy új lesz. ami velünk történik életünk során. ideáik. Ám a történelem ciklusokból áll. Mindig teljes tudatossággal és éntudattal kell szembenéznünk a kalanddal. akik állandóan az Én szolgálatomban vannak. mint az utóbbiaknak. és semmiféle épület nem fog ráépülni. a Végtelen Elme üzenetét rejti vagy tanítani akar valamire. hogy megerősítsen minket.

hogy kimondhassuk. hogy menekülsz a valóság elől. s kellően függetlennek kell lennünk. hogy az emberi tevékenység nagy kerekét tovább fordítsuk.bár mindig jó polgárok leszünk . hogy figyel- men kívül hagyjuk mások véleményét és a hagyományokat. együtt kell működnünk másokkal. Akárhogyan is próbáljuk ugyanis kiengesztelni őket. ha mélyebb gondolatainkat elrejtjük. Vigyázzunk hát rá. mert itt. ahogy nekünk a legjobb. s akármennyi áldozatot hozunk értük. ami nem elfogadott. Különösen hibás lehet mindenki előtt felfedni filozófiai nézeteinket. ha nem vagyunk provokatívak.ezért mindezek ellenére előfordulhat. hogy vallási fanatikusnak vagy hóbortos entellektüelnek címkézzenek. Meg kell próbálnunk olyan jól beilleszkedni környezetünkbe. . Egyszerre csak egy gondolatot tarthatunk az elménkben. hogy ezt úgy tegyük meg. Ennél a pontnál ugyanis kellően elszántnak kell lenni. hogy az az egy pozitív legyen. és a körülményeknek megfelelően mindent meg kell tenni ennek érdekében. hogy mások tévesen azt higgyék. Ne engedd. s kiállni mel- lettük.nép- szerűek nem feltétlenül maradhatunk. tudni kell. ám nem szabad megpróbálni kitérni előle. hogy kritikájukat köny- nyű lesz elhárítani. amennyire csak lehetséges. népszerűtlen. aki gondot visel rád". Egy bizonyos pontig együtt haladhatunk a tömeggel. de fenn kell tartanunk a jogot. s elkerüljük. Nehéz feladat ez. akkor lehetséges. vagy hogy elhagytad az épelméjűség és józan gondolkodás ösvényét. az önvaló szent parancsára már saját életünket kell élnünk. Saját tapasztalatodból fogod megismerni a Gondviselés szó szerinti jelentését: „az. ám ezen a ponton túl egy lépéssel sem mehe- tünk.csakis Rám irányulnak". Meg kell adnunk a társadalomnak azt.a jó és a rossz. vagy akár ellenségeskedésüket elkerülni. Ezért . hogy a tár- sadalom támadásának leszünk kitéve. a szent és a profán keveréke . s nem feltétlenül a társadalom elvárá- sainak megfelelően. hogy szilárdan ragaszkodnunk kell elveinkhez. hogy lemondtál az emberi létezésről egy illuzórikus és képzelt világért cserébe. hogy nem vagy hajlandó senki- vel együttműködni. Legjobb. hogy több kompromisszumra nincs lehetőség. amilyen . akkor bizonyos engedményeket kell tennünk. Ha belső hangunk ekkor úgy tanácsolja. hozzá kell járulnunk magunknak is az általános jólét eléréséhez. S mivel számos fontos dologban mások előtt vagy. ami elvárható tőlünk. mivel gondolkodásod évszázadokkal előttük jár. valószínűtlen. Ekkor elegendő bátorságot kell összegyűjteni. hogy az emberi természet olyan. Ha békében akarunk élni a külvi- lággal. nem feledhetjük.

Amikor az embert a porba taszítják." (A megpróbáltatásokra gondolt. ha előbb azt próbáljuk kifür- készni. feleséged szégyenteljesen megcsalhat. Ha nem így . Hova máshova for- dulhatnál. aki hisz benned. ellenségeid hamis vádakat terjeszthetnek rólad. a karmikus és más okokat. mint a benned lévő isteni lényhez? Megbocsátható. mint ahogy azt várná. sőt saját akaratukkal egyezőnek tekintenek? Seneca azt mondja: „Fogadj el mindent úgy. még akkor is. Ha ezt nem teszed. gyáván. Ami megmarad. Mégis. előfordul. akkor nincs semmi más. és kétségbeeset- ten keresi a segítséget vagy iránymutatást. Ekkor már csak rajtunk múlik. mint az önvaló. amit tehetnél. hogy fájdalmas. hogy a fona- lat elkapjuk. a tanítást. sőt gúnyosan? Azoknak a szenteknek . amelyhez nehéz- ségek idején fordulhatsz. lázadni. De ezek a vál- toztatások csak akkor történhetnek meg. s eközben saját kis világod összeomlik körülötted. akik minden szenvedést és fájdalmat Isten akaratából lévőnek. amit nem vesztettél el. nem más.vagy a sztoikusoknak. s amely megerősít. melyet magadban találhatsz meg. s belső világod zavar- talanul és stabilan megmarad. kiderítve hová vezet. hogy a kialakult helyzet miféle üzenetet rejt számunkra. akkor a szenvedés hiábavaló. amikor egóját lerombolják. sőt személyiségünket is. marad valami. finom racionalitás rejlik mögötte. ha egy korábbi inkarnációban tett dolgok következménye az. minden azonnal változzon meg. passzívan és csendesen fogadni a dolgokat. mint Seneca - van igazuk. Elveszítheted hosszú időn át gyűjtögetett vagyonod. nehéz helyzetekben azt kívánjuk. hogy ha el is fogadod az életet. valaki. hogy rá se ránts a hamis vádakra.) Ám a filozófia azt tanítja. legjobb esetben javaslatok érkeznek csak. fejtsük meg az események jelentését. mintha erre vágytál s ezt kérted volna. értelmetlen. s csak a legjobbat gondolja rólad. ami a szenvedést okozza. aki nem árul el.El kell-e lustán. gyakran célzások. Adjunk tudást a hitünkhöz! A szenvedés átalakíthatja értékeinket. ám hasznosabb lehet. ne vakon tedd azt. aki nem árult el. utalások. hogy a válasz nem olyan formában érkezik. ha az ember is cselekvő részese a változásnak. A minket érő szenvedés nem értelmetlen. kritizálni kell tiszteletlenül. Keressük minden mögött a leckét. s felgombolyítsuk. ahogy vannak? Vagy ellent kell-e állnunk. Amennyiben nem az.

Érzelmi életének csalódásai. ám gyakran könnyedén elsiklik a nagyobb. hogy annak mégsem vagyunk részei? Szentté tudjuk-e tenni a mindennapit. s végül nagyobb szimpátiával viseltessen a szenvedők iránt.az élet értelmének keresését kezdi meg. kritizálókkal. Előfordul. Röviden tehát: tudunk-e úgy élni a világban. mert nem tulajdonít kellő fontosságot egy jóval korábban bekövetkezett választásnak vagy elutasításnak. s így az első tévedésből mintegy auto- matikusan következik a lejtőre kerülés.egy lehetőség elutasítása vagy válaszúthoz érkezvén a rossz irány kiválasztása . munkánkat. s így . vizsgálódásait mélyebben folytassa. ha a modern életfeltételeken időzve elménk szomorúsággal telik meg. barátokkal. A tanítvány a történ- teket elemezve viszonylag könnyedén felfedezheti a szenvedésben rejlő apróbb tanulságokat. ám az általa tanított leckék leginkább akkor érthetők meg és az általa megkövetelt fegyelmet akkor a legkönnyebb elérni. hogy nem ismeri fel. fontosabb tanítások felett.negyedéletnyi szenvedéshez vezethet. a megszokottat. cselekedete- inket. hogy minden ugyanabból az alapvető okból származik.teszünk.öntudatlanul bár. hogy kikényszerítsék. ellenségekkel való kapcsolatot? Végül is embert lények vagyunk személyes vonatkozásokkal. amelyet a világban kell elvégezni. hogy minden viselkedési hiba már természetes folyománya az előzőnek. de . Nem csak az ember tudatának. Egyetlen hiba . nem élhetünk a nap huszonnégy órájában pusztán absztrakt ideákban vagy vallásos visszavonultságban. hiszen fizikai testünk van s felelős- ségteljes munkánk. A filozófia legjobb természetes kifejeződése az univerzum csodálatos jelentése feletti örömből táplálkozik. a családdal. hanem mindennapi életének minősége is szá- mít. amely arra készteti. hogy megkeresse okát. s ebből következően a fájdalmak és . Azt a fajta tapasztalatot szereti legkevésbé az ember. testi szenvedései és személyes szeren- csétlenségei arra kellenek. Nem elég misztikusnak lenni: nem menekülhetünk arról az útról. tegyen mélyebb különbséget. pénzkeresetünket. amelyen minden embernek járnia kell. akkor elszalaszthatjuk az Önvaló iránymutatását. és még a mostaninál is súlyosabb szenvedések elé állíthatjuk magunkat. hanem a hétköznapi világgal való kapcsolat és viszony is egyaránt fontos. Nem csak a ritka misztikus eksztázisok áldott állapota.

kapcsolatainkban vagy a keresés során nem jelentenek feltétlenül elpazarolt erőfeszítést. Az élettapasztalatok .vagy a Világidea. Óvakodj saját gondolataidtól. Így minden az eredeti hibára vezethető vissza.szenvedések sokszorozódása is. hogy egy tapasztalatot vagy embert aszerint értékelj. Azok a hibák. vagy olyan emberekben láthatod viszont. melyeket elkövettünk . Más tényezők is működnek. Nem mindig lehetséges a látszat alapján ítélni.melyek egyeseket nemessé tesznek. Csak rajtunk múlik. viselkedésében a hibák csak egyre nőnek. hogy miként tapasztaljuk a világot. A szegénység az erkölcsi nagyság komoly próbaköve. Egy ilyen rossz irány- választás azt jelenti. hogy ahogy halad előre az élet rögös útján. amely egyben a legfontosabb is: a rossz irányválasztásra. akiknek személyisége igazi bukás.akár munkánkban. fizikai cselekedetek nélkül nem tudják életed folyását alakítani .azaz az evolúciós szükségszerűség . bölcsebb. Elménk struktúrája és szokásai nagymér- tékben meghatározzák. de személyiségük igazi siker.csak olyan mértékben képesek gondolataink. s vannak az életben sikeresnek látszó emberek. óvatosabb újrakezdés- hez. mert ha eléggé sokáig ápolod és eléggé erősen átérzed őket. Minden egyes hiba hasznos tanítással szolgál egy új. hogy mennyire segítette vagy hátráltatta az isteni tudat irányába való fejlődésedet. akiket az élet utadra sodor. hogy az istenit vagy az ördögit hozzák-e elő belőlünk. vágyaink és érzé- seink befolyásolására. másokat pedig bemocskolnak . Vannak olyanok. és növeli önismeretünket.erre csak az adeptus képes. akkor külső helyzetekben is visszaköszönhetnek. Ám a gondolatok önmagukban. akik az életben szerencsétlenek. Meg fogod tanulni. . amennyire engedjük. mint például Isten akarata .

Ötödször. minden ellenséges és negatív ideát elutasítasz. környezetedben is meg kell nyilvánulnia. ha valódi. Segíthetünk módosítani. ha azt akarjuk. hogy ne kelljen átesnünk néhány tapasztalaton? Ez igaz lehet. Ha való- ban komolyan gondoljuk ezt a fogadalmat. Amikor egy . akkor szeretnénk elkerülni vagy legalábbis csökkenteni a szenvedést. ha szükséges és szeretnénk. és úgy módosítani a gondolkodásunkat. ami éppen ellentétes a korábbi hibával. Mind a gondolatok- nak. Fontos. mélyről jövő belső indítékot érzünk rá és nagyon kemény külső helyzetek nyomása alatt vagyunk. sőt időnként el is kerülni a rossz követ- kezményeket. saját erkölcsi és mentális gyengeségeinken kívül.és még azt is lassan. de csak azok számára. hogy megpróbáljuk soha többet nem elkövetni ezt a bűnt. akik kellően kifejlesztették eme képességeiket. hogy ez mennyire lehetséges. hogy nem lehet bennünk semmiféle rossz érzés bárki és bármi ellen. frissen és életben tartjuk. mert részben a kegyelemtől. Ez azt jelenti. állandóan olyan módon kell gondolkodnunk és cselekednünk. meg kell bocsátanunk másoknak az ellenünk elkö- vetett bűnöket. Lehetetlen meg- mondani. hogy a történtek- ből mit hoz ki. ám sokkal fontosabb. de nem fordulhatunk egy efféle imához mindennapi cselekedetként. ha ezekkel ellentétes hatásokat indítunk útjukra. szent elhatározással meg kell fogadnunk. Először is el kell ismernünk szívünk legmélyén az elkövetett hibát. akkor ennek a szeretetnek és harmóniá- nak kifelé. Nem szabad senkire háríta- nunk a felelősséget magunkon. Miért kellene személyesen mindent megtapasztalnunk? Nem tudjuk-e ezt elke- rülni a kreatív képzelőerő és intuitív érzések segítségével. mind a fogadalomnak nagyon erősnek kell lennie. részben tőlünk függ. hogy mi történik egy emberrel. Csak akkor tegyünk így. Amikor az elme az evolúció alsóbb szintjein fájdalmas tapasztalatokon esik át. Valódi bűntudatot és megbánást kell tanúsítanunk. Harmadszor. akkor gyakran emlékezetünkbe és elménkbe idézzük. Negyedszer. akkor imádkozhatunk az Önvalóhoz kegyelemért és megbocsá- tásért. hogy mi is megbocsátásban részesüljünk. megújítjuk. és nem szabad önmagunkat becsapnunk. akkor ezekből kevés tanulságot szűr le . Amikor szembekerülünk rossz cselekedeteink következményeivel.Ha befelé harmóniában és szeretetben élsz önmagaddal és másokkal. Másodszor.

ha azt akarja. a világ valódi Kormányzójától! Felismerjük. és a képességek is hiányoznak. Azoknak. hogy megtartsa. hogy fejlődése kiegyensúlyozott legyen. Ima a Világért: A zavar és szorongás. amely minket vezet.még akkor is. ezért szenvedéseiből többet fog tanulni. hogy gyorsabb előremenetelt érjen el. hogy a sötétség azért lett ily hatalmas a világban. kísértés és lelki megpróbáltatás érzéseit . amit elért. Elvakítva alacsonyabb természetétől. mint saját kérése. hanem arra is. hogy az okokat feltárja . . és szükségtelenül szenved. Ez azért van. magasra emelve tartanunk a fáklyát. nemcsak arra. amelyet hordozunk. hogy megtudja a szenvedés okait. hogy gyorsabban haladhasson előre a keresésben. hogy nem más okozta ezt. siker és sikertelenség. Minden tapasztalat esély számára. így az emberiség tovább tévelyeg. mint valaha. hogy a történtekből tanuljon. Mindezekre a tapasztalatokra. akik hatalmuk és befolyásuk okán a nemzetek vezetői lettek. hogy a tanultakat befogadja.magasabb szintre jutott elme esik át ugyanezeken a tapasztalatokon. hogy csak Tőled függenek és Benned bízhatnak. S mivel az előbbiek emléke tovább tart ki s mélyebben vésődik elméjébe. pusztán azért. mert oly sokan elfelejtették. hogy továbbhaladjon valami új felé. Ám mivel még mindig ember. mert az előbbi esetben hiány- zik a tanulás iránti vágy. mert a hazugság hangjai sokkal hangosabban árad- nak ezernyi hangszóróból. azt találja. az öröm és fájdalom. A másik esetben égető vágy tölti el. mert az emberiség vissza fogja utasítani azt a fényt. De itt és amott felbukkannak olya- nok. és készség arra. hogy emlékezzünk arra. Ezért amikor a valóban őszinte tanítvány azt kéri. hogy az emberiséget kivezetjük a káoszból. Kénytelen lesz meg- érezni a veszteség és a nyereség. szenvedés és bajok nehéz napjaiban a mi feladatunk. hogy Tőled függünk. mint örömeiből. akkor sokat tanul belőle . akik ennek ellenére üdvözölni fogják a fényt. hogy mindenféle tapasztalatok érik rövid idő alatt. hogy ne essenek hibákba vagy gyengeségekbe. közömbösek az igazság még mindig gyenge hangja iránt. amelyet más érdekek táplálnak. job- ban szükségük van a Veled való kapcsolat és a Te iránymutatásod előnyeire.különböző időpontokban és változó mértékben. amelyben jelenleg van. Ekkor fel kell ismernie. a tapasztalás mindkét oldalára szük- sége van. amikor azok nyilvánvalók.és gyorsan. Nem tápláljuk azt a hiú reményt. megvakítva üres hagyomá- nyok és képmutató szokások által. ezért a fel- gyorsított tapasztalás és különleges viszontagságok idejét panaszkodás fogja jellemezni. Őértük kell csendes türelemmel.

s az emberiséget egy jobb. azoknak az embereknek a Jelleme. s pusztán állati természe- tünk szolgálatát tűzi ki célul. és testi. a kettő egymást erősíteni. amelyek még az új szá- zadforduló előtt fognak történni.manifesztálódni fognak. ahogyan 2000 éve Krisztus eljövetele is új kort nyitott. s hogy a jellemvonások mindig számí- tanak és számítani is fognak. amikor a pszichológiának és pszichiátriának helyesen kell felmérnie a test-lélek kapcsolatot. Megpróbálunk elvetni minden gonosz gondolatot és materialista nézetet. Ez az impulzus a tudományt a vallás részévé teszi. új intuíciókat és ideálokat adnak egy vallásos. s így teljesen harmó- niában áll a legmagasabb spiritualitással. hogy megpróbálunk jobbá válni és nemesebbé tenni életünket. ám azok. vala- mint lelki egészségükért az emberi lényeknek abba kell hagyniuk a tetemek fogyasztását. hogy mutasd meg. az vezetőinek minősége. a csendes imádság vagy meditáció perceiben. filozofikus emberiségnek. Az ihlet magával hozza a szerencsét. hogyan nyerhetjük ezeket el. Hatalmas erők gyülekeznek a mennyei világokban. de ígérjük. A tudomány az ember tudás iránti vágyát tükrözi. és a kellő időben . amikor az oktatást újra kell tanulni. Nagy szükségünk van a Te kegyelmedre és irgalmadra. Ami valóban számít egy nép életében. még inkább azok lesznek. és a vallást a tudomány részévé. hogy a lelkesedés önmagában nem elég. igazabb élet felé vezeti. hogy min- den ételből távolítsák el a hozzáadott mérgeket. Csak akkor válik antispirituálissá. Azok az események és változások. és így ilyenkor büntetésként önpusztítást okoz.ami ezt a századot jelenti . . s követelni kell. akinek szeretete a mi utolsó mentsvárunk. A fiatalok gyakran nem látják. megdöbbentők. Eljött az idő. Kérünk. Ezért naponta imádkozunk értük és magunkért. misztikus. Új korszak kezdete lesz ez éppúgy. és ihletett tanítók mindig fel fognak tűnni. megtisztítani és vitalizálni fogja. ha nem segíti az intuitív érzések és a szív kibontakozását. amelyek a századforduló óta történtek a világ színpadán. hogy mindannyian visszanyerhessék a Te jelenléted érzé- sét. annak kezébe kerül a mennyek királysága. minden lény Végtelen Atyja. s hogy aki képessé teszi magát a naggyá válásra. akik sorsát megszabják. Ezek az erők új gondolatokat és új érzéseket fognak stimulálni. amikor az orvoslásnak helyet kell adni a természet adta növényi gyógyszereknek. Megvalljuk gyengeségeinket és hibáinkat.

aki a lét egy magasabb síkjáról érkezik. hogy. Másrészt a filozófia egyetért azzal. az emberek bűnösebbek. a gondolkodó vagy a szobrász. harmóniát. a vaskor. s a nukleáris háború. mi a dolgunk itt a Földön. és a hinduizmus szerint a kalijugától más nem is várható. Meg lehet kérdezni. hogy a vaskorszaknak csupán első negyedében járunk. a spiri- tualitás. Ez nem szükségszerű. és arra használja majd erejét és tudását. s nem a hinduizmus szakértőit kérdezzük. hogy az avatára . ha figyelembe vettük volna. amíg az avatára meg nem érkezik. hogy korszakok vannak a korszakokon belül is . a pusztítás egy nukleáris háborúban fog kicsúcsosodni. Ők ugyanis azt mondják. s akkor tanulja meg az emberiség. katasztrófák sújtják az emberiséget. tapasztalt belső világában. Az ipari társadalom sok mindennel gazdagította külső életünket. hogy vajon a filo- zófia mit mond. meglátott. de mindenekfelett a béke uralmát.olyan sze- mély. az erkölcs és vallás a mélyponton vannak. A válasz az. ami csak egy fizikai robbanás keretében jöhet a világra.a vaskor vége felé meg fog érkezni. és szenvedések. a háború gonoszságai.Milyen jövő vár az emberiségre? Gyakran felteszik e kérdést. hogy mindkét nézőpontban van igazság. Ugyanakkor a hinduizmus a Bhagavad-gítában azt is mondja Srí Krisna (talán mitologikus) személyén keresztül. Csak akkor lesz lehetőség új kezdetre. az erőszak. és változók a rá adott válaszok. Az egyik válasz . s ez a kor tudást. pusztítást látunk. hogy a gonoszságot jóakaratra cserélje. amikor az élet legmélyebb pontját éri el. bizo- .azaz rövidebb időszakok a nagyobb ciklusokon belül -.melyet a hinduizmus ad . hogy a jelenlegi kor a kalijuga. TŰI sok minden teremtődött és teremtődik a mentális síkon.azt mondja. mindenhol erőszakot. egy fényesebb. reményekkel teli jövőt. hogy most lépünk be a Vízöntő korába. aki lehozza a külső világba. ám a belsőt éppen annyival szegényítette. lehetőség lett volna egyen- súlyban tartani a kettőt. három még hátra van. ha egy nukleáris háború elsöpri az emberiség nagyobb részét. Még azt is mondják. mint valaha. hogy visszaállítsa a jóság és igazság. akkor ők egészen más képet festenek. hogy új és jobb időszakot indítson . majd az azt követő káosz után egy jobb periódusba fogunk belépni. s ahogy halad az idő s egyre mélyebben süllyedünk a kalijugába. zűrzavart. Egy zenei mű vagy költemény alkotója. Ha azonban az asztrológusokat. járványok. egyre rosszabbá és gonoszabbá vál- nak az emberek. amit érzett. korruptabbak és rosszabbak. Éppen ezért a háborúság befejezésére tett kísérletek nem is járhatnak sok eredménnyel. jóságot és békét hoz. Ha kör- benézünk ma a világban. Először is.

és szükség van ezek között egy olyan időszakra. értékének nagy részét elveszíti. de nem vagyunk eléggé sze- mélytelenek. Akiknek nincs magasabb nézőpontjuk. mind a nőt figyelmeztetné az emberi vágyat érő csalódásokra. ha nem társul hozzá az arról való elmélyült gondolkodás. de az évek ennek ellenére durván és zavarón otthagyják nyomukat a tudatban. de ugyanígy a kárpótlásról is szólna. hogy felismerik. Ám a tömegtermelésben részt- vevők. A tapasztalat. jobb. hogy ezek csak múló és bizonytalan dolgok voltak. hanem lélekben is idősek. Egy bizonyos kor felett minden ember halálra van ítélve. ha bizonyos szünetekkel végzik. akkor szem elől tévesztjük a legfőbb tanulságokat. Az életért való korai lelkesedésnek végül utat kell adnia a halandóság szomorú felisme- résének. A kézműves. Az elmélyült gondolkodás mind a férfit. s végre feltenni maguknak a kérdést: „Miért vagyok itt?" Az idősek méltók a tiszteletünkre.nyosfajta kielégülést érez ettől a cselekedettől. akkor jobb. azok ennek az érzésnek a közelébe sem jut- nak. azok számára az öregkor nehezen elfo- gadható A fejlett. akik jó sorsuknak köszönhetően nem szűkölködnek. míg a nem kellően mély gondolkodás szintén sokszor hiábavalóvá teszi a tapasztalatokat. Ha ilyen monoton munkára mégis szükség lenne. Ha pedig gondolkodunk. Sőt néhányan ez alatt az életkor alatt is folyamatosan fenyegetettek. akik egy gyárban elzárva és gépekkel felszerelve naponta több tucatszor végzik el ugyanazt a mozdulatsort. életünk a testben és a világban nem másra szolgál. s ha számos életből leszűrték az összes elérhető bölcsességet. Hősiesnek kell lenniük. mint hogy előcsalogassa a lelkünket. Azok. Vajon nem kellene-e mindkét csoportnak kellően kijózanodni ettől a ténytől. még ha kellően elmélyülten is. ha nem csak testben. és meg kell szabadulniuk a vágyaktól. . Hiszen minden tapasztalatunk. és vágyaikat ki tud- ják elégíteni. de tanácsukra csak akkor érdemes hallgatni. modern kozmetika évekkel fiatalíthatja meg a nőket. Az első lépés az elme békéjének megteremtése. ha nem várják meg az öregkort azzal. amikor a munkások megtérhetnek magukba. hasonlót tapasztalhat. amíg még erőteljesek érzéseik és akaraterejük. aki képes valamit a saját kezével megalkotni. Ezért azonban meg kell dolgozni.

akkor végül az egész folyamat a kommunisták.Nem túl kellemes megöregedni. hogy elfogad- ják a felnőttséggel járó felelősséget és az ehhez vezető belső érési folyamatot. ugyanazon okból. éren. Természetesen az átlagemberről beszé- lek. abba. az élet maga fogja megfegyelmezni és lehűteni őket. hogy Jézus is lázadó volt. tudás. kiegyensúlyozott emberek vezetik. hogy magukon munkálkodnak.most nem fontos. és eléggé szenzációhajhász módon tálalták ezeket. keresve megélhetésüket. mind a láthatatlan erköl- csi és mentális következmények tekintetében. szá- razsága. Mélyen megértem azokat. kellő ítélőképesség- gel rendelkező. és nem a látszatra törekedve. Ha nem ez történik. s nem versenyezve. tanulásra. korlátozottsága. melyeket később megbánnak. hogy minden nap ugyanazt kell csinálni. megértésre. a tömegekről . rosszindulattal.nem csak fizi- kailag de mentálisan is s belefárad a hétköznapi élet rutinfeladataiba. Amíg magukon belül meg nem találták az egyensúlyt. tapasztalt. hogy az életüket kudarcként értelmezhetik mind a látható eredmények. sőt jelentősen félreértve. így aztán sokkal könnyebben rohannak olyan cselekedetekbe. Bizonyos pontokon kritizáltam az indiai szádhukat . éberen tartotta elméjét. mondhatni. aki fejlesztette belső kulturális és spirituális forrásait. sosem tud unatkozni. Ám ha ezeket a lázadásokat nem idősebb. . ambí- ciók és biztosítás nélkül. ezek a fiatalok úgy próbálnak élni. naiv liberálisok és más politikailag elkötelezett. egymást támogatva. alig pár tulajdonnal rendelkezve .ám aki frissen. addig könnyen cselekedhetnek úgy vagy hozhatnak olyan döntéseket. Ám ha kellően sokáig élnek.őszintén. vágyva a tudásra. hogy ezek pontosan mik voltak. közösen. amiért az iskolát otthagyó vallásos lelkületű fiatalokat cso- dálja az ember. akkor végül könnyen oda juthatnak. éretlen emberekből hiányzik az egyensúly. De más szempontból csodáltam is őket. Ezek az emberek. rombolásra termett erők kezébe kerül. tapasztalat és fele- lősség. Fáradékonnyá válik az ember . melyeket a túlfűtött szenvedélyek vagy felkorbácsolt érzelmek diktálnak. A fiatal. Arra emlékeztetnek minket. Sok indiai újságban meg is jelentek a véleménykü- lönbségek. ridegsége és szőrszálhasogató pedantériája miatt. akik a szigorú iskolai oktatás ellen lázadoznak.

hogy az új korok az inspiráció új forrásait termelik ki. túl kiegyensúlyozatlanok. amely nem tanítja meg a gyerekeket. Mi haszna van az olyan oktatásnak. Habár helytelenítem azt. hogy bölcsen oktassák az ifjúságot. amikor hamis állításokat. Nem elég a szülőknek megvédeni gyermeküket . hogy a gonosz erők. hogy segítsék az ifjak személyiségfejlődését. mint a hatalommentességre vagy szabad- ságra. életerős. hogy saját sorsukat előmozdítsák.amely vonás oly jellemző a mai fiatalokra egyetértek azonban velük abban. amikor a tudás terjesztése egyre inkább azok kezébe kerül.képesnek kell lenniük. az igazság tudatlan ellenzői. hogy kellően gya- korlati információkat adjanak át tanítványaiknak. hogyan használják elméjüket arra. és hogy az igazság és valóság nem feltétlenül kötődik tradíciókhoz és azokhoz a módszerekhez. a Fény ellenségei jelen vannak. ahogy őseink elju- tottak hozzá. akik maguk is túl fiatalok. mivel nem ismerik föl. mint az arra érdemesek kormányzására vagy a magunkra kényszerített ideálokra és szabályokra. eredeti formában bukkan fel. Oly korban élünk. . és túl elméletiek. hogy bátorítsák és elősegítsék spirituális ébredését is. Ez éppúgy igaz a létezésünket kormányzó felsőbb törvényekre. amikor minden régről való dolgot elutasítanak . biztos lehetsz benne. téves értékeket igaznak állítanak be.A fiatalok jellemzően mereven ellenzik a hatalmat. hogy éppen úgy szükség van rá. S ezalatt nem csak a vallásos és metafizikai dolgokat. hogyan kell különbséget tenni a pozi- tív és építő. s azzal. hanem a művészieket is értem. amikor gyűlölettel teli emberek fizikai erőszakot javasolnak mint az előbbre jutás egyetlen módszerét. valamint a negatív. és a társadalmi-poli- tikai reformoknak ez az alapja. Amikor a fizikai testet az egyetlen valóságként ismerik el. romboló gondolatok között. a társadalom ellenségei. hiszen gyakran új. s ne károkat okoz- zanak maguknak? Mindenkinek tisztába kell jönnie az érzelmi és gondolati kontroll értékével és szükségével.

a sajátján felül. valójában kettős csillag. túszt ad a sorsnak. azért saját életmódjukat emelték ki s tartották magasabb rendűnek. hogy aki megházasodik. Meg kell azonban ismételni: egyik sem az egyetlen helyes és kizárólag követhető út. barátságok kötésére. azaz két egymáshoz olyan közel lévő csillagból áll. Azt írtam az Önvaló Keresése című könyvben. Ez igaz. Az ősi feljegyzések ezzel a párral kap- csolják össze legendáikban ezt a csillagot. Ha így tesznek. fel- készülés. társadalmi kapcsolatokra. Mindezek során az ember mások problémáinak kisebb vagy nagyobb részét átvállalja. a megnyilvánult élet kettőssége. hogy elfogadod-e a családi élet nyűgét vagy a cölibátus szabadsá- gát választod. a „Vaszisthárundhati"-t. hogy az ember. amelyek szabad szemmel egynek látszanak. a feleség odaadásának és a kölcsönös spirituális támogatásnak.Iskolába járni egy dolog. és házassá- guk tökéletes példája volt a házastársi boldogságnak. Bacon egyik esszéjében azt a gondolatot hozza föl. Mindkettő a tapasztalás értékes módja. amely a Nagymedve csillagkép egyik végén van. szakmai munkára vagy az üzleti életre. Magunktól tanulni pedig intuíció. hanem valódi kettőscsillagról van . felesége pedig Arundhatí. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. az egy másik ember ter- heit is magára veszi . Nagyon kellemes és sikert garantáló ceremóniának tartják. hogy a házaspároknak együtt kell előrehaladniuk és növekedniük a Fény imádatának útján. Tőled függ. aki megháza- sodik. Ám mivel a legtöbb vallá- sos írást szerzetesek készítenék. nehézségei és örömei. azaz nem csak két csillagról. mégpedig abban. hogy a csillag. Bizonyos tekintetben azonban Baconnek igaza volt. Vaszistha ugyanis egy több ezer évvel ezelőtt élt bölcs volt. sikeres házasság alapját. A világban töltött évekből tanulni . Ugyanakkor ez igaz az emberekkel való másfajta kapcsolatokra is . akkor megtalálták az igazi. műveltséget szerezni és valóban okulni pedig egy másik. Továbbá a két csillag egy közös gravitációs pont körül kering. ám ez csak a világban uralkodó és az emberi létezéstől elválaszthatatlan ellentétpároknak az egyik oldala. A jin és a jang ez.asszisztensek felvételére vagy egy szervezethez való csatlakozásra. Egy tanártól tanulni dolgokat. A látcső felfedezése óta tudjuk.megfigyelés. habár időnként a kettő összefügg. Indiában az újdonsült házasoknak egy brahmin pap megmutat egy csillagot.

Megértjük-e az ősi indiai szokás csodálatos belső jelentését? Vaszistha és felesége házastársi boldogsága annak volt köszönhető.szó. hogy közös spirituális gravitációs centrumot találtak! .

elképzelhetetlen tiszta szellem misztériumát. A MŰVÉSZET MINT A KULTÚRA RÉSZE Értékelése . költeményekről és zenéről A szépség éppúgy a valóság egyik aspektusa. a festészetnek és szob- rászatnak pedig vizuálisan kell támogatnia az elme felemelkedését. mint az okkultizmus által. A művészet gyakorlása által az ember gyakran közelebb kerülhet a lélekhez. Aki érzéketlen az egyik iránt. a zene hallhatóvá.Gondolatok képekről. A művészet csak akkor veheti át a vallás helyét és helyettesítheti azt. A kellemes és kifinomult életet megvethetik az aszkétikus emberek. hogy a vallás a lehető legszebb ruhá- zatot kapja. a versek pedig elképzelhetővé próbálják tenni a láthatatlan.Kreativitása . A zenének az emberi lélekben kell diadalmaskodnia. az nem találta meg a másikat. hogy túlzottan materialisztikusnak tartják azt. az építészet megfelelő légkört kell. az irodalom végiggondolhatóvá. mint az igazság.Művészeti tapasztalat és miszticizmus . ha való- ban ihletett. Ám valójában az esztétika iránti vonzalom jellemzően igen jól megfér a spiritualitással. irodalomról.Géniusz . Habár igaz. és előfordul- hat. akkor a festészet és szobrászat láthatóvá. elgondolhatatlan. hogy teremtsen az egyesüléshez. Szükségünk van a művészet segítségére. hallhatatlan. hogy sosem tudják formába önteni . szobrokról. Amikor legjobban látja el feladatát.

hogy kellemes és örömöt okoz. hogy ezek a végső boldogság forrásai. Még tovább haladva ugyanezen a gondolaton. sugalmazni és szimbolizálni tudják azt. elutasította a szép formák iránti vonzódást. hogy elfelejtsük. Jobban vagy rosz- szabban érzed magad utána? Zavart vagy ihletett. nyugodt vagy nyugtalan. hogy rá tudnak mutatni. az egyértelműen igaz: ám ő tovább ment. Egy ilyen ihletett alkotás oly energiát sugároz. Ilyen esetben valóban az élmények átadása zajlik. Igaz. lehetőséget ad ugyanazt látni vagy érezni. De a filozófus. akkor válik a lehető legjelen- tősebbé és értékesebbé. átmeneti természetéről. hogy a formák tökéletessége. és ezek miatt elégtelennek nyilvání- totta. akár még a spirituális felemelkedés- hez is ugródeszkaként szolgálhat!" A művészet akkor teljesíti legmagasabb feladatát. amikor a spirituális szépség csatornájává válik. Egy mű értékét legkönnyebben hatása alapján ítélhetjük meg. ihletett zenét hallgatunk vagy kifinomult irodalmi alkotást olvasunk. változó. mint a kegyelem egyfajta áradása felénk. amíg itt van- nak? Miért utasítanánk el egy különleges látványt vagy elbűvölő hangot? Hiszen azon kívül. és fogva tartson. az alakzatok ará- nyai. ha felismerjük viszonylagos és rövid életű mivoltukat. nem más. mint az ókori görög művészeket. Ám ez nem elég ok arra. Nem szabad. sejtetni. amikor nagy- szerű festményeket nézünk. aki nem tudja elfogadni Buddha gondolatmenetének utolsó következtetéseit. hogy az ember csalódásokon keresztül tanul és a szenvedésen keresztül fejlődik. hogy tanulhatunk és fejlőd- hetünk a szépségen és örömön keresztül is. mint az alkotó. miért ne éljük át őket? Miért ne élvezzük őket a lehető legteljesebben. akik kellő átélőképességgel rendelkeznek. az épületek méltóságteljessége és a minták szimmetriája elcsábítson. nyilvánvalóan felteheti a kérdést: „Ha nem hagyjuk elhitetni magunkkal. . Amit Buddha tanított az emberi őröm múlékony. amely az alkotást látóknak vagy érzőknek. befogadó. figyelmes vagy ellanyhult lettél tőle? Minden alkalom.a természetéből adódóan formanélkülit. ugyanakkor az is igaz.

mint egy vallásos relikvia. De a csúnya. s ezek között megtalálható nem csak az igazság és a jóság. hanem a szépség is. az isteni ihlet emberi közvetítője. mint azok esetében. Közömbösnek maradni az anyagi javak iránt egy dolog. áldássá válik: képessé tesz bennünket. . amely szemlélőjében. és minden alkalommal valami friss. aki érzékeny a zenében vagy bizonyos helyekben rejlő szépség iránt. melynek tartalma spirituális tapasztalatból vagy megértésből származik. melyet egy valódi művész megmutat a világnak. akik a szellemet imádják. Egy ihletett alkotásnak megvan az a tulajdonsága. Az író. ugyanan- nak az erőnek egy oldala. belső erőt vagy mentális nyugalmat tud kiváltani. Az olyan művészi alkotás. aki elménkben felkavarja intuíciónkat. éppúgy megérdemli tiszteletünket és megbecsülésünket. akik a világban próbálnak lakozni. egyáltalán nem spirituális. Az egyszerű. Az ihletett szépség. örömtelen környezet nem érthető és nem is elfogadható azok szá- mára. akár szigorú környezet érthető és elfogadható azok esetében. ám befelé megpróbálnak a világtól való ragaszkodástól mentesen élni. éppúgy. művész vagy zenész. egy könnyen járható spirituális ösvényt láthat maga előtt. akik lemondtak a világról. olvasójában mély. szép. melynek formavilága spirituális tradíción vagy szim- bólumokon alapul. Ugyanis a szellemnek számos vetülete van. de érzéketlennek lenni a szép dolgok iránt és nem idegenkedni a csúfoktól. jó és minket segítő dolgot fedezhetünk fel. hanem antispirituális hozzáállás. hogy osztozzunk a művész ihletén. hallgatójában. amellyel egy igazi pap ismerteti meg nyáját. hogy ismét és ismét vissza- térhetünk hozzá. tiszteletteljes Imádság érzését. Bárki.Az olyan műalkotás.

amit korábban vele közöltek.természetétől függően. amire emlékeztet. Ha annak megfelelően komponálsz. amely csak kifejeződési forma. ahogy a benned lévő fény mutatja neked a dolgot. melyet az egyszerű élet nevében propagálnak egyesek. vagy a szépművészetek mindennemű megtagadása iránt. egy papírra írt novella vagy repülőgép: nem csak funkcionálisnak. hogy a szép környezet olyan légkört teremt.Tény. melyre rendszerint az érzékek megregulázása címén kerül sor. mert eggyé olvasztja a jint és a jangot. A kreativitást gyakorolni kell és fejleszteni: segíti a spirituális növekedést. amit kaptál. és pihenteti vagy stimulálja az embert . akkor valóban kreatívvá válsz . festesz. az isteni forrás. amely érzelmi-mentális állapo- tunkat javítja. Mi az igazi művészet végső lényege? Nem a mű. akár pap. mint hogy meg- próbálja közölni másokkal azt.legyél akár művész. Ha sikerül műveiden keresztül átadnod valamit abból az ihletből. A kellően fejlett és érett filozofikus alkatú ember nem sok kedvet érez a csúnya és sivár életmódhoz. hanem a szellem. Semmi mást nem tehet. amely inspirálja azt. legyen az akár ragasztott bútordarab vagy egy épület. Kreatív és egyben mágikus csend ez. Egyetlen művész sem teremt semmit. A művésznek két feladata van: az ihlettől kapnia kell valamit és ezt a megfelelő technikával tovább is kell adnia. és egyben kifejezése is annak. hanem szépnek is kellene lennie - a kettőt meg kell próbálni összehangolni. szobrászkodsz vagy írsz. vagy a gondolatot. amit ábrázolni .

hogy önmagának hízelegjen s erősítse az egót. arra használja műveit. aki el van telve önmagával. akkor az ihletettség ellenére annak kifejezése nem lesz tökéletes. stílus és üzenet. akkor egyben arra is törekednie kell.akarsz . A módszer és technika szükséges. Ám ha hallgat lel- kiismeretére. összkép és technika tekintetében sohasem lesznek egyenlők a spirituálisán is érett művészével. . mégis magas szintre kell fejleszteni. hogy beragyogja őket. Ha a közvetítő eszköz hibás vagy hiányos. Nem azért kell teremtenünk. A művész dolgozhat azért. az ihlet és intuíció kell. mint sokan teszik. A művész.s nem vélemények. azt mutatja meg kifelé művészetének vagy szakmájának megfelelő formában. Ha ez nem igaz. aki megnézi. Amit intuitív módon magából merít. hogy a Szentlélek szolgálója legyen. fennkölten személytelen istenihez fordulunk inspirációért. hanem azért. hogy megmeneküljünk tőle. A csak technikailag tökéletes művész alkotásai kifinomultság és mögöttes tar- talom. látja. Hiszen a minket meghaladó. mint később annak. hogy megmutassuk alacsonyabb rendű személyi- ségünket. meghallgatja. A zseni egyszerre befogadó és kifejező. előítélet vagy igazságtalanság hatása alatt akkor valóban ihletett módon cselekszel. A valóban ihletett művészet éppúgy örömöt nyújt a művésznek megalkotása- kor. hogy megkeresse a betevő falatot. akkor nem is igazán ihletett. de nem elégséges. Habár a technikai felkészültség egyáltalán nem minden a művészetben.

mint hogy feladja önmagát. hogy kihasználjuk ezt az állapotot. ám ugyanazt célozzák. hogy az Önvaló kapujához jutottunk. A művésznek magasba. amely kiváltja odaadásunkat és szeretetünket. amely elűzi a gondot és ismét szólni engedi a lélek rég elveszett nyelvén. az istenek felé kell emelnie képzeletének poharát. s mindkettőnek a bölcsességre van szüksége. hogy felülemelkedtünk a mindennapi gondolatokon. A művészet utat nyithat a spirituális megvilágosodáshoz. A művészet ugyanis a szépség keresése. hogy felvillanásokhoz jussunk általa. Mindkettő az önmagánál magasabbat kereső emberi tevékenység kifejező- dése. s félre kell ten- nünk a zenét vagy a könyvet. meg kell ragadnunk az alkalmat. sem tartalmát.A megvilágosodás filozofikus keresése és a művész tökéletességre irányuló kere- sése az alkotásban találkozhatnak és egyesülhetnek. mert ez a csodás ihlet egy nála magasabb helyről származik. Csak arra képes. s maga a művészet is ezekből táplálkozik. s bármit tesz is. amely önma- gában nem elég. ezért először művészi alkotásokban. bár nem teljes és végső utat. Ám mivel olyan kifinomult. abban reménykedve. vagy a természetben találjuk meg. amikor az esztétikai öröm vagy intellektuális stimulus hatására úgy érezzük. hogy vezesse őket. A művészet funkciója különbözik a miszticizmusétól. Nem tehet mást. akkor át kell adnia ajkait a boros- tyánszínű nektár csábításának. míg érzékelésünk olyan durva. anyagtalan létezésében. nem ő szabja meg idejét. A szépség a valóság egyik oldala. s csak később a megfoghatat- lan valóság tiszta. . S ha aznap szerencsecsillaga mellé szegődik. s emlékeztetni kell magunkat. hogy az ihlet édes-lágy borával megajándékozzák majd. Amikor egy zenedarab vagy megvilágosodott írás rabul ejt minket meghallgatása vagy elolvasása után. A szépségnek az erénnyel kell társulnia.

térnek és változásnak alávetett világtól. hogy rendelkezik az ehhez szükséges intellektuális vagy művészi adottságokkal .legyenek akár írók. Ám a két állapot. gyakran más utakon s más megközelítéssel. az erkölcsi fegyelem és a miszticizmus érzékeken túli céljai. bár pszichológiailag hasonló. csak művészek. ahogy a misztikusok a meditációban. Egy pillanatra meglátják a lényeget. hanem azt a forrást keresi. hogy megszabaduljon az időnek. Megpillantják az Elme tiszta.képes lehet arra. festők vagy zenészek akik elsősorban a művészet iránti szeretetük miatt alkotnak. és hogy művének csodálóit inspirálja. s nem a jutalom iránti vágyból. A művész alkotásai lehetnek akár a legihletettebbek.feltéve. míg a misztikus csupán néhányat. s a legnemesebb és legcso- dálatosabb tevékenységnek tarthatja a művészetet. mert hiányoznak belőle a magasabb értékek. ám amennyiben nem filozófusok. akár százezreket. felülemelkedik hétköznapi valóján éppúgy. Az ilyen zsenik öntudatlanul is érzéseik mérőónját lényük titokzatos mélysé- geibe bocsátják le. nem lesznek képesek meg- tartani azt. hogy saját személyes mód- ján elérje a tökéletes szépség eksztatikus állapotát. mégsem kénytelen így cselekedni.szépségét hiába próbálták legjobb műveikben visszaadni. A művész ugyanakkor arra használja. hogy vala- mit teremtsen az időnek. hogy valamiféle mélyebb közegben lebegnek. Képes ugyanis arra. mint a művészet. hogy eksztatikus tapasztalatait olyan intellektuális vagy művészi alkotásban fejezze ki. A kreatív művész meghaladja önmagát egy időre. amelynek . Ebből a szempontból a miszticizmus magasabb rendű. Úgy érzik. Ugródeszkának használja. de ugyanide jutnak. s így szükségszerűen szélesebb rétegeket ér el. spirituálisán nem az. s legihletettebb pillanataikban kiemelkednek megszokott énjükből. A művész egy magán kívüli közvetítőeszközt keres. Ezért habár a művészet közel kerül a miszticizmushoz.A valóban tehetséges művészek . ám ez még mindig az emberi .ekkor megértik . időtlen valóságát. Ugyanakkor a művészet a legtöbb ember számára sokkal könnyebben befogadható. térnek és változásnak alávetett világban. nem rendelkezik ugyanazokkal az isteni lehetőségekkel. amit önmagában talál. A misztikus nem használ semmilyen közvetítőt. Habár a misztikus . amilyenben akarja. hogy tapasztalatát mentális telepátiával juttassa el másokhoz. A misztikus ugyanis tudatosan kerül ebbe az emelkedett állapotba és szándékosan keresi belső lényét vagy lelkét.

aki elfogadja a művészet magasabb küldetését. A citromsárga az értelem színe. amely mélyen önmagában van. amelyet megfognak a spirituális jelentőséggel bíró üzenetek vagy figyelemmel képes elmélyülni a hangok csodás világában. ugyanis ekkor az alacsonyabb vágyakat. egy nap meghallja majd az igazság hívó szavát. előbb-utóbb túllép a művészeten. és eljut a szellemhez. a mester színe. segíteni fog. ez is csupán előkészíti az utat. Bárki. Stimuláló és életerőt adó hatása van tiszta formájában. erősítheti vagy gyengítheti a testet. a szépség kifejező- dési formái helyett. habár igaz. ám a fentebb említett negatívumok nélkül.ego kifejeződése. Ahogyan a jóga. Meleg szín. ám a szín az egyik olyan tényező. amikor magát a szépséget pillantjuk meg. pihentet. vágyait és testét sikeresen uralma alá vonta. kellemes lehet a szemnek vagy zavarhatja. ha a falakon vagy bútorokon tiszta vörös színt látnak . és segíti az embert alacsonyabb vágyai fölé emelni. felvidíthat vagy lehan- golhat. hogy a zene és az időjárás mennyire képes befolyásolni hangulatunkat. Ritka pillanat az. akiknek a vérkeringése nem túl jó. amelyet gyakran félreértenek vagy jelentékte- lennek tartanak. Az olyan elme. és egyre közelebb és köze- lebb jut ehhez a kreatív alkotással. aki érzelmeit. Tiszta napsárga színben a spiritualitás csúcsát jelképezi. szobánkban. A narancssárga megtartja a vörös jó hatásait. az állati érzéseket erősíti. hogy a felfokozott izgalmi állapotot összetévesztik az ihlettel.átmelegíti őket. ruháinkon és bútorainkon. de nem maga az út. Tudjuk. A vörös például a Mars bolygó színe és az asztrológiában a hábo- rúval és haraggal kapcsolják össze. és időseknek. A zöld a természet színe. Gyakori hiba az írók és művészek között. Segítheti vagy gátolhatja egészségünket. Végül azon- ban ezen is túl kell lépni. . s az ebből fakadó érzéseket összekeverik az ihletett kinyilatkoztatással. Az emberi lényt különböző életkorokban számtalan hatás éri testi élete folyamán. Mindig velünk van környezetünkben. egy lépés csupán. Ugyanakkor sötétebb árnyalatokban nemkívánatos hatása lehet. hogy legnemesebb és végső formában.

akkor rájövünk. Ennek az oka az egyrészt. „Igen . és barátom Ráman asrámját látogatta meg. ezen kívül még két dologra van szükség: tudnunk kell. a zene a legemel- kedettebb. legtovatűnőbb mind . ahová kormánya küldte. másrészt pedig még ha meg is történne ez. erősít. hogy láthatom még valaha a szentet.bármennyire is eksztatikus tapaszta- latuk volt alkotás közben -. szépség és szerelemhez közel álló szimpátia bolygójával. Kétségtelen. olyan áhítatos. amely közelebb visz az igazsághoz. s nem tűnt valószínűnek. hogy ismerte-e Beethovent. Titokzatos erejénél fogva olyan nyelvet beszél. olyan emelkedett. de biztos vagyok benne.felvidít. Amikor megpróbáljuk megérteni a zene különös hatalmát. mint bármely más művészet.egymás- sal kontrasztba őket. Az író. Olyan kielégüléssel tölt el. s megkérdezte. akkor is a személyes korlátok miatt. a művészetek. aki nem hajlandó átnézni kéziratait vagy kijavítani a hibákat. mint a huszadik század kulturált lakói. hogy az ihlet hatására elkészült műhöz később nem sza- bad hozzányúlni. Minden művészet közül. .mondta a Maharisi. mely az ember örömére szolgálhat. hogy ez a legátmenetibb. hogy nem tudta. ha meghallgatom. vagy hiú. a spirituális vágyakozást fejezi ki. hogy szeretne-e valamit üzenni a bölcs nekem. mielőtt egy hosszabb nyugati útra indult volna. mi szükség van akkor beszédre?" Nem tudom. hogy legspirituálisabb alkotása ez. Barátom megemlítette a Maharisinek. Az asrám vezetői már régóta rossz szemmel néztek rám. Pár évvel halála előtt történt. Sohasem fogom elfelejteni Ráman Maharisi csodálatos üzenetét. melyet a világon mindenhol minden népréteg megért. hogyan állítsuk. vagy mindkettő. amelyet egy indiai barátom adott át szóban (ugyanis a Maharisi soha nem írt levelet). vagy tudatlan. hogy maga Beethoven a Mlssa Solemnist tartotta legnagyobb művének. melyen keresztül kifejeződik. hogy meg kíván engem is látogatni. Az olasz ég tiszta azúrkékjét az asztrológia a Vénusszal kapcsolja össze." Ez a ritkán hallott darab mélyen felka- var. az ihlet veszít tökéle- tességéből. hogy a legtöbb művész ritkán jut el az ihlet tökéletesen tiszta formájához . Helytelen az a nézet. majd folytatta.Amikor a szív szól a szív- hez. és azt is. Legtisztább formájában az önátadó szeretetet. a primitív vademberek éppúgy. hogy a Missa Solemnis ajánlása a következő: „Beszéljen a szív a szívhez. Kevesen tudják. hogyan keverjük. Nem elegendő azonban pusztán ismerni a színeket. tökéletes kifejezése az ember és Isten közötti kapcsolatnak.

hogy a megfelelő zene legyen. A hangok. A művészet nem pusztán arra szolgál. minden szónál jobban tud mesélni misztériumairól. hogy kifejezze az isteni létezést. nyughatatlan halandókat valódi otthonukra. Különösen. hogy szebbé tegye az emberi létezést. mely a nagy csendességben lakozik. de ügyelnie kell rá. Az elfáradt intellektus felélénkül. ám legtöbbször nem saját koruknak. melynek dolga az. zajos vagy zavaró. lassú ütemeit hallgatjuk. akkor hátráltat.közül. amely lealacsonyítja és sérti azt. az ember emelkedett menedéket találva menekülhet el mindennapi életének szürke valósága elől. Legihletettebb műveik csak haláluk után Jelennek meg. aki tanításainak megfelelően él. akkor segítségünkre van. ha egy szép dara- bot hallgat. s a felvert érzelmek megnyugszanak a zenét hallva. időtlen türelem. A zene éppúgy. Ha túlzón érzéki. gondolatait. A vallásos misztikus közéletben éppen annyi a pózolás. A zene jobban ki tudja fejezni a misztikus tapasztalatot. mint a nyelv. Az igazán őszinték leírják tapasztalataikat vagy Ideáikat. Ha felemel. s nem olyan. szomorúságáról és béké- jéről. Ünnepélyes áhítat. öröméről. A zene valami olyasféle isteni erőt hordoz magában. inspirál vagy spirituálisan meg- nyugtat. amely felemeli és örömmel tölti el szívét. melyeket a kifelé fordult világi élet elnyom. mint a stílusát. ahogy hosszú. hanem arra is. és szinte azonnal ugyanabba a csendbe vesznek el. így hát valójában a Végső Valóság nagykövete. hanem a jövendőnek írnak. sőt egyes esetekben veszélyes is lehet. motivációit és az etikai hozzáállást. segítheti vagy hát- ráltathatja a keresést. mint bármely intellektuális művészeti ág. tökéletes lemondás és a világ zűrzavarától való visszavonultság érzése tölthet el bennün- ket. A csak részben őszinték vagy az őszinteséggel teljesen hadilábon . mint a politikában. aki éppoly figyelmesen választja meg cselekedeteit. Olyan. Beethoven a-moll vonósnégyesének harmadik tétele például kifejezetten miszti- kus érzéseket ébreszt. az isteni hangzatokat. mély alázat. szeretni és élvezni fogja a zenét. Ritka az olyan spirituális műveket író ember. a világot körülölelő csendből tűnnek elő. Aki a valóságot keresi. hogy emlékez- tesse a vándorló. Az ilyen zene ugyanis képes kifejezni az éteri érzéseket. hogy az másoknak hasznára váljon. melyek oly kedvesek füleinknek.

szép szőnyegek. A félig őszinték ritkán ismerik fel valódi mozgatórugóikat. míg az őszinteséget nélkülözők nagyon is tisztában vannak vele. s sokkal jobban fogsz írni. ha szellemes is. Ha megnevettetsz egy embert. Az író. a nézőnek vagy az olvasónak. humoros kifeje- zésekkel van megtűzdelve.állók úgy érzik. Az igazság gyakran jéghideg. spirituális szolgálatot hajt végre. A Jakab király-féle változatra utalnék. a tizenhetedik századi angol fordításra. aki leköti az olvasó figyelmét s gondolkodásra készteti. s ha sikerül mégis felmelegíteni. szívet szorongató. Keverj némi humort tintádba. . mint ahogy egy mérnök vagy épí- tész alkotása. melyek minden érzékeny ember elméjében mély nyomot hagynak. Számukra nem csak hogy tiszta a régi verzió jelentése is. Az író pedig. komoly intellek- tuális szolgálatot tesz. A kifinomult. amely ihletet ad a közönségnek. ambícióinak. tisztább képet kap az üze- netről. melyet mára a modernebb fordítások jellemzően kiszorítottak. Vannak olyan részletek az Újtestamentumban. könnyed életmód a kifinomult ízlést tükrözi. Nincs feltétlenül szükség hozzá sok pénzre. színes képek s kevés szép bútor örömöt és szépséget ad az embernek. aki felkelti olvasójában az intuíciót. Igaz. de a stílus a maga szépségével és tekintélyével még erőteljesebbé teszi az állításokat. hogy a modernebb kiadásokat az átlagember jobban megérti. finom porcelán. Éppúgy hozzátett az emberiség fejlődéséhez és nagyságához a saját szintjén. elnyeri értelmét. Ezek komoly igazságokat testesítenek meg. Néhány növény. és ezért számukra a modem fordítás egyértelműen hasznosabb. hogy el kell játszaniuk az életben szerepeiket. A bölcsesség még hasznosabb. azzal már fel is segítetted. ha szellemes. amelyek még erőteljesebbé válnak a stílus és a nyelv helyes felhasználása által. irodalmi vagy szépművészeti alkotás. akkor sokkal vonzóbbá válik. A zenei. Ám én az érzékeny emberekről írtam. lágy fények. mert még szerény jövedelem mellett is megnyilvá- nulhat. s az ego hiúságá- nak. hírvágyának esnek áldozatul. A józan ész semmit sem veszít józanságából.

akkor átléphetnek ezen a határon.a Jógához közelítő folyamat zajlik. közvetítőeszkőzét. hanem alkotásaik közönségét is. .nem maga a cél. Mindkét esetben . s hagynák. mint út. hogy a hangulat elragadja őket. S nem is szabad annak tekinteni. akkor. Nem csak a művészeket ragadhatja el koncentrációjuk. s valóban a jóga egyik elmélyült állapotában találhatják magukat. Az ihletett művésznek végül félre kell tennie témáját. s csak és kizárólag az istenihez kell fordulnia. ugyanúgy igaz a természetre is. Sőt amit itt a művészetről írtam. akik az alkotások hatása alá kerülhetnek. mely előhívja csodálatukat. de valami ahhoz nagyon közel állóval térhetnének vissza hétköznapi tudatukba. ha nem is egy Felvillanással. nem evilági kifejeződési formáihoz. s éppoly mély kon- centrációt érhetnek el. ugródeszka .Még a legemelkedettebb művészet sem más. Ha az emberek komolyabban vennék az ilyen hangulatokat.az alkotó s a közönség esetében is . Ha a tiszta szépség s nem kevesebb az.

KELET Találkozása a Nyugattal .Keleti emberek. az Indiai Köztársaság alelnöke és az indiai filozófia meg- becsült szószólója szerényen azt mondta. Amikor ugyanis a nyugatiak által emelt épületek már nem lesznek sehol. ahogy az értelmiség sem fogja a védántát vagy a Teozófiát saját filozó- fiai irányaként elfogadni. Jól tesszük. Azok a nyugatiak. Sir S. a Kelet igaz- ságai akkor is ugyanúgy. hanem egy új. de nem kell nyugati örökségünket emiatt mindenestül elhajítanunk. Nem szabad. hogy csak pár embert tudtak befolyásolni. Csodálhatjuk az indiai ideákat és ideálokat. mint a jelenlegi. akik majmolják az indiaiakat . A Nyugat spirituális újjáéledése csakis saját kreatív elméjéből születhet. . kissé nevetséges. az emberi fejlődés minden oldalát magában foglaló. becsüljük s szeretjük a keleti bölcsességet.átvéve ruháikat. amely mindkettőt megha- ladja. gyakorlatok - Filozófusok mondásai . A nyugati népek sosem fognak tömegesen buddhista vagy hindu hitre térni éppúgy. Ezek túl idegenek és egzotikusak. hogy egy másik kultúra csodálata megakadályozza. hanem az ősi indiaiakat is . hitüket s életmódjukat. Rádhakrisnan. egyet is érthetünk velük egy bizonyos pontig. ha tiszteljük. helyek. ugyanis annak is megvannak a maga értékei. változatlanul megmaradnak. univerzális nézetrendszerre. azt látjuk. s nem egyoldalú. Egységes lesz.s nem csak a jelenkori. sőt talán hazug helyzetben találják magukat. kreatív.Filozófiai iskolák A jelen kornak nem csak a Kelet és Nyugat ideáinak szintézisére van szüksége. s ha történelmileg megvizsgáljuk. hogy kellőképpen értékeljük sajátunk eredményeit. Egy nap egységes világcivilizáció keletkezik a külső kényszer és a belső folyamatok hatására. hogy „sokat tanulhatunk a Nyugattól.

s két tényen alapszik.nyugati öröksé- günket sutba kellene dobni. akik független néző- pontra helyezkednek. P. másrészt pedig az indiaiak jellemzően szűklátókörűén meg akarnak akadályozni bármiféle újító szellemű. Mindkét fél ugyanannyit tanulhat egymástól. A mudrá jelentése pedig.a valódi választást önmagunkon belül kell meghozni. Ez bölcs és széles látókörű döntés. sem misztikusan tovább jutni. Senkinek sem kell választania a Kelet és a Nyugat között. akik úgy látják. amikor a mutatóujj megérinti a hüvelykujjat. . M. mondta. tapasztalatot. hogy különállnak. s fanatikusokká válnak. Hasonlóképpen nem fogom többé felvenni a kapcsolatot egyetlen szvámival vagy jógival sem. akik személytelenül próbálnak meg ítélni. Hamis választás ez . De ez nem jelenti azt. Azok a nyugatiak. hogy kultúránk saját erőforrásaira támasz- kodva nem tud sem metafizikailag. T. Mindkét féltekén tett utazásaim és kutatásaim alapján kevésbé szerény következtetésre jutottam. Mahadevan professzor. hogy segítségül hívják.és egy kicsit a Nyugat is tanulhat tőlünk". tanítást kellett. hogy . kreatív mozgalmat. Egypár éve már távol tartom magam mindenféle indiai spirituális mozgalom- tól. Csak látszat. hogy az ego (a mutatóujj) egységben. Egyrészt a Nyugatnak magának kell kidolgoznia saját megvilá- gosodását. Ez megvilágosodásaim következménye. amikor elvittem Athénban egy ortodox kolostorhoz tartozó templomba. mintegy folytatása az Önvalónak (a hüvelykujj). amely ezt célozza. A „dnyána mudrá" az. hogy megtalálja az igazságot. mert függetlenül szeretnék dolgozni. s nem is szándékozom kapcsolatba kerülni velük. vagy alábecsülik azt. hogy legyen hely azoknak.az ősi görögöktől induló . Néhányan ezt teszik. Kell azonban. s így formál kört. a keleti tudást. akik valóban ismerik a témát. A legtöbben vagy beleszerelmesednek a keleti spirituális világlátásba. kapcsolatban van. a madrászi egyetem filozófia-tanszékének vezetője azonnal és nagy örömmel ismerte fel a számos görög ikonon lát- ható szimbólumot.

akkor az nem lehet teljes értékű. amire századokkal ezelőtt volt. hasz- nos és igaz a régi tanításokban. Örülhetünk a tudásnak és szokásoknak. és tanuljátok meg azokat a leckéket. bútorozzuk otthonainkat. A természet nem fog engedni a teljes atavizmus nyomásának. ugyanígy kellene elménket is a minden értékes forrásból származó ideákkal táplálnunk s egészségesen tartanunk. mindkettő hoz- zájárul a kiegyensúlyozottsághoz. de nem szabad azokban leragadnunk. Így hűek maradunk saját belső hivatásunkhoz. ha nem azért. Mert akkor egyedül állná- nak a nagy Egyedüllétben. továbbra is csak a régi módszereket oktatják. mert a csalódások eltántorítanak majd a múlt szolgai másolásától. s így teljesebb életet élünk. akik annyira eltelnek az ősi tanításoktól és módszerektől. tegyük ezt tisztelettel és megbecsülve azt a kultúrát. Ha elfogadjuk az ázsiai világnézet egyes pontjait. . ebből következően nekünk másra van szükségünk. S ebből a szellemből ösztönszerűen azt tudnák adni. ugyanis mindkét oldalra szükség van. amiket saját magunk alakítottunk ki. látjuk el gyárainkat. amikre ma van szükség. és teljesítjük azokat a speciális feladatokat. hogy saját. de tegyék ezt olyan formában. mint nekik volt.mondja majd olvassátok. Ha bármelyik oldal hiányzik egy kultúrából. amikért ebben az inkarnációban Nyugaton kellett megszületnünk. akkor teljesen meg tudnának szabadulni a múlt rabságától. Kellően rugalmasnak kell lennünk. Ez ugyanakkor nem jelenti azt. Azok. és értékes idejüket arra vesztegetik. amely erre érdemes. Ha megértenék örökségük belső szellemét s nem csak külső formáját. s világunk nagy- ban különbözik attól. nem azt. Azok a tanítók. Nem veszik figyelembe azokat a tapasztalatokat. A mi korunk nem az övék. s másoktól. de ne tegyük minden kritika nél- kül és ne vegyünk át mindent teljes egészében. Ugyanazt adják tovább . hogy alkalmazkodjunk a jelen körülményeihez. Nem kell az egyiket feladni a másikért. de úgy tegyük ezt meg. Íme az élet könyvének mai verziója . még ha meg is próbáljuk. máshonnan származó spirituális ideákat. amelyeket az előttünk élők hagyományoztak ránk. hogy teljesen átveszik azokat. Képesnek kell lennünk nyitottnak maradni. akik ezt nem értet- ték meg. amire ma van szükség. ami jó. ami- ket a nyugati civilizáció kínál. hogy újratanulják a múltat.Ahogyan a világ minden iájáról származó alapanyagokkal öltöztetjük s tápláljuk testünket. amely megfelel korunk megváltozott körülményeinek. hogy az itt megszerezhető tudást sajátítsák el? Fogadják el. a múltban élnek. önálló néző- pontunk megmaradjon. mint őseink közül bárki. benyomásokat befogadni. melyben ők éltek.jottányival sem változtatva amit a tradíciók alapján nekik is tanítottak. hogy el kel- lene vetnünk azokat az elveket. Fogadjuk be az összes olyan ideát. Fogadjuk hát ezt el. Vajon miért a Nyugaton születtek újjá.

ám ez nem jelenti azt. hanem azért is. belső békét és külső gazdagságot fog hozni. Azok a fiatalok. Ha pusztán az indiai vonalat követnék. mind törté- nelme alapján az ősi Egyiptomba vezethetjük vissza. hogy elfogadjuk és használjuk a modern technikai civilizáció vív- mányait. alig talá- lunk eredeti írásokat. amely eggyé kovácsolja az ázsiai gondolkodást és az euro-amerikai gyakorlatiasságot. Úttörőivé kell válnunk egy új és bölcsebb kornak. Évszázadokon át semmi mást nem mertek írni. Ha szanszkritul olvasunk. mint tették néhányan. de a nagy nemzeteket a valódi nagyság útjára állítja. Az indiai magasabb kulturális élet rákfenéje az önálló gondolkodásra való haj- landóság hiánya. Ez a fajta egyesítés vezethet a teljes és valóban emberi élethez. ha egyáltalán van bennük intellektuális érdeklődés. az számos nyugatit vezetne félre. hiszen a nyugati tanítványokat gyűjtő szvámik gyak- ran összekeverik a vallást a filozófiával. Éppen ellenkezőleg. s nem csak azért. gyakran nem tökéletesen értik meg a mögöttük rejlő filozófiai feltételezéseket és követ- keztetéseket. miközben elkerüljük a velük járó rosszakat. amelyek azelőtt születtek. mint több ezer éves könyvek kommentárjait. s nem csak vallásos. Nem is meglepő. s ez összezavarja magukat az indiai keresőket is. Az ősi Egyiptom és India kulturális kapcsolatára egyre több fény derül: a Nílus országa sokat köszönhet . Valamennyire keleti agyat kell hordanunk nyugati koponyánkban. akik lelkesen belevetik magukat az indiai vallásokba. mert magában az indiai hagyományban is tucatnyi világkép létezik. hogy az emberi tudás a jelenlegi szintjére jutott. kommentárokat viszont ezerszámra. Szükségünk van a Nyugat dinamizmusára. hogy egyből a másik véglet irányába kellene elmozdulni. Ez nem csak elége- dettséget.Nem elég csupán nyugati nézőponttal rendelkezni. mert az utób- biak igényei eltérnek az előbbiekétől. s felvenni az indiaiak nézőpontját és világnézetét. akiket a kereszténység nem tudott spirituálisan kielégíteni. de vegyítenünk kell a Kelet befelé tekintésre hajlamos világ- nézetével. mert csak ez az egyetlen helyes. univerzális nézőpontot kell kialakítani. hogy lét- rehozzuk a nyugati aktív életmód és a Kelet csendes lemondó nyugalmának szintézisét. Olyan könyvekét. Szabadkőművesség: A szabadkőművesség gyökereit mind úttörői.

hogyan viselkedjen magával. akik felfedezik. Fejlesztették a testet. sőt hangosan és erőteljesen értesíti kicsiny világát arról. s a nap jóindulatú sugarai hamarosan elárasztják a Földet. a fej- lődés leghasznosabb eszköze. s ennélfogva sokkal nagyobb titokzatosság is lengte körül. hogy „elérte a megfelelő életkort és beajánlották". a második alatt ezek a képességek már eléggé aktívak. amelyet máshol a keleti világban nemigen találunk meg. abban is felismerhetjük a szabadkőművesség fényimádatát. egészségesnek. mint a felhők nélküli égé. megpróbálták megőrizni erősnek. Minden vallásos ember. aki őszintén és komolyan vallásos lesz. Bárki. mint ma. s erre a történelem és az archeológia is egyre inkább rájön. Még ma is azt látjuk. Szorosan kapcsolódott a valláshoz. A misztikusok azok. ahol a kereső elme félig betekint a szimbólum mögé. amelyre minden földi élőlény feltekint. miszticizmushoz. hogy ezután saját spirituális központjában éljen. Minden ember. hogy a hajnal elér- kezett. amely lehetővé teszi. érdemessé válik a máso- dik fokozatra. aki megfelel az etikai elvárásoknak. a Végső Valóságot.a Gangesz földjének. rugalmasnak. ám az utolsó arra tanítja. amely Enoch és Hiram Abiff modern utódai látóköréből mára eltűnt. jelezve. kopogtathat a Mester ajtaján bebocsátásért. Az első fokozatok arra tanítják. akik nem templomokban és magukon kívülálló épületekben. az Építőmester fokozatába jutnak. Csak ők fedezhetik fel a valódi Én „Elveszett Igéjét". Értékelték a művészetet. aki a kék palástot viselhetik univerzális nézőpontjuk jele- ként . időn- . öntudatlanul ebbe a fokozatba kerül. Az első fokozat a spirituális képességek hajnalát reprezentálja. hogy három beavatási fokozata van. mint „szegény. s akik a harmadik fokozatba. Vannak közöttük néhányan. Az első fokozatba való beava- tás szimbolikusan történik. A szabadkőművesség ezoterikus rendszere egykor sokkal nemesebb feladatot töltött be. Ezek után már Inasnak nevezik. hogy a Mester mindenki megvilágosodásáért fog dolgozni. S csak ők azok. hanem önmagukban folytatják a keresést. hogy a ceremonikus rítusokhoz kakast használnak fel. A teljesség és józanság volt a legjobb görögök azon célja. a harmadik a keresést és a valódi Én önmagun- kon belüli felfedezését jelöli. vak jelölt". hogyan viselkedjen másokkal. hogy a szolgálat az előrejutás. mivel szeretné meg- érteni az univerzum rejtélyét. Ez a madár ugyanis a nappal kel. Legény és Építőmester. racionális gondolkodást is. amelyet a legmagasabb fokozatban használnak s délben mutatják föl. Ez a miszticizmusnak azt a fokozatát jelöli.ugyanaz a kék szín ez. etikához és filozófiá- hoz. félmeztelenül. Itt ugyanis keresése véget ér amikor átesik az ego misztikus halálán. A napszimbólum mellett. aki teljesíti azt az elvá- rást. a titkot. mely fokozatok neveit az építőmesterségből származtatták: Inas. a természet által teremtett szépséget és az értelmes.

hogy a babonákat félretéve s a képzeletet kordában tartva keres- hessék az igazságot. ahol az ételt beadják nekik. Hallhatunk olyan szerzetesekről is a japán zendo csarnokaiban. mint azok az aszkétikus vallások. erdőkbe vagy asrámba vonulnak. Ázsiai kóborlásaim alatt feltűnt. pozíciójukat s minden vagyonukat. majdhogynem kozmikus erő használja. majd barlangokba. amit mi önmegtagadásnak nevezünk! Az ősi hellén elmét a matematika tanulmányozása élesítette meg. Mily erőtlenek vagyunk mi magunk hozzájuk képest. Félelemmel telve rettenünk vissza az ilyen kemény gyakor- latok és önmegtagadás hallatán. mert azok örö- möt okoznak. Hallhatunk olyan tibeti lámákról. hogy Gandhinak az inspirációt a karma energiája. és a hegyvidéken élők a legkevésbé. Az előbbiek könnyen letargiába zuhantak. Ám mindezek ellenére nem érték el az indiai elme jóval magasabb rendű vívmányát: a gondo- latfolyam tökéletes megállítását. hogy a napszítta síkságok lakói voltak a leg- inkább fatalisták. Ez képessé tette őket. fegyelmező gyakorlatoknak vetették alá. amit az ember mondjuk Srí Aurobindo vagy Ráman Maharisi jelenlétében érzett. akik elhagyják asszonyukat s ott- honukat. Hallhatunk olyan indiai jógikról. .ként különböző edzéseknek. akik fél napokon át ülnek mozdulatlanul. akik befalaztatják magukat aprócska szo- bákba. az utóbbiak azonban akaraterejüket és energiájukat arra használták. ráadásul koncentrációjuk erejét is növelte. Nem lehetetlen. ám nem estek fanatizmusba és extremitásokba. s csak egy kis lyukat hagynak. az elmét kitartóan egyetlen pontra irányítva meditálnak. s így teljes sötétségben és mozdulatlanságban tudják végezni belső gyakorlatai- kat. személytelen. s milyen nevetséges az. hogy őt valamiféle hatalmas. India sorsának alakítója adta. Ez a tapasztalat azon- ban jelentősen eltért attól. Gandhi személyes jelenlétében érezni lehetett. melyek megtagadják a testi-lelki örömöket pusztán csak azért. hogy a lehetőségekből és körülményekből a legtöbbet hozzák ki.

a fordító. sem képet. ahol Sákjamuniként. tel- jességében és részleteiben. de nem Istennek tekintette. Amikor a művészeknek először kellett megjeleníteni a buddhizmus megalapító- ját. amely kifejeződött abban is.ezek vezettek oda. aki szavak nélkül. hanem göndör hajú. egy sokkal racionáli- sabb. Mongólia. hogy egy napon titokzatos mongollal találkozott. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult a görög birodalom kiterjedése Perzsián át Indiáig. mint azelőtt soha s azóta . hogy megjeleníthessük az emberfeletti tettet véghezvivőt. Minél többet utazik. a lámaista buddhizmus országa. és szigorúan megtiltotta emberi alakjának ábrázolását. Végül Isten így kiált fel: „Hová s merre megy imádóm. elhagyva engem?" Sír Francis Younghusband gyalog szelte át a Góbi sivatagot. Apolló-fejű hercegként ábrázolták. aki • Gautama: Buddha eredeti neve. s jelentősen kitágította spirituális horizontját. Ám. annál messzebb kerül zarándoklata céljától. Sir Francis elmondta. Ez ugyanis görög hatást s a görög ideák elterjedését hozta. hogy átadhassuk magunkat egy magasabb erő imádatának . hogy ne tartsák többnek. azaz Sákja törzsből származó bölcs- ként szerepel . Ráman Maharisi egyik megjegyzése Tagore különös állítására emlékeztetett Vairágja című költeményéből. Mohamed ennél is tovább ment. prófétának. spirituáli- san a dalai láma fennhatósága alá tartozott. a vallásos vágy. segítséget kérjünk.még korunkat tekintve is . Évekkel később magam is találkoztam ezzel az adeptusszal. minden buddhista templomban láthatjuk Buddha szobrait. kevésbé a másvilágra koncentráló hozzáállást. Hiszen görög szobor volt az. A mai napig egyetlen mecsetben sem lehet látni a képét. nem spirituális szentként. s megkövetelte. van. Ezért nem is készítettek róla sem szobrot. hogy isteni lényeket imád- hassunk vagy imádkozhassunk hozzájuk. hogy a görögök saját isteneiket mindig emberi formában jelenítették meg.Történetének első pár száz évében a buddhizmus Gautamát* megvilágo- sodottnak. Egy zarándok Istent keresve elhagyja otthonát. akkor nem kiéhezett aszkétaként. pusztán telepati- kus úton hatalmas hatást gyakorolt elméjére. amely először ábrázolta a meztelen emberi testet a maga szépségében. Az emberi gyengeség. aki elérte a nirvánát.csak alig. mint hírhozónak. szép arcú. elfoglalva Északnyugat-Indiát. hogy meg kellett jeleníteni Buddhát emberi alakban. olyan tökéletesen. . elfelejtve. ezzel éles ellentétben. minél messzebbre jut otthonától. s később is többször vezetett oda expedíciót. hanem csak képletesen szimbolizálták a Bódhi-fával vagy az Igazságkerékkel.

Tíz évvel később.akkor menekültként élt Kambodzsában. ezúttal a Columbia Egyetemen. a japán és kínai zen meditációt. Átadott nekem egy olyan tanítást. hogy alig tudtam felfogni. hogy főkormányzó és egyszerű kuli egyként ültek lábainál. a Szent Hegy: itt töltötte életét Ráman Maharisi. országa ugyanis a kommunista-ateista rezsim fennhatósága alá került. s ekkor nyugati stílusú kekszet kaptunk a tea mellé. amely a mentalizmus alapját képezte. filozófiát és szövegeket. ** A zen buddhizmus egyik legismertebb modern tanítója. Tanításának egyes pontjai A Jóga titkos tanításai és Az Önvaló bölcsessége című könyveimben ismertetett mentalizmus alapját képezték. a zenakadémián történt. mi szükség van akkor a beszédre?" Első találkozásunkat kivéve a tea elmaradhatatlan része volt D. épp abban a pillanatban. Ám sze- rencsére eléggé megértettem. képesek voltunk beszélgetni a buddhizmusról és más témák- ról. hogy Arunácsala. Ez éppen megfelelő hely volt. Miután asszisztense elvitte a tálcákat. ismét vendég volt. enyhe ízű zöld teával a bugyborékoló sza- movárból. mert nemcsak. . Suzuki** pro- fesszorral való találkozásaimnak. Ámultam hihetetlen olvasottságán. átérezve az isteni jelenlétet. elhagyta megfáradt testét a haldokló Maharisi lelke.a fordító. Ráman Maharisi: 1950 tavaszának egyik éjjelén. T. s egyes pontokon olyan kifinomult volt. Brunton egyik tanítója . Ez még az Engakuji kolostortemplomban. Megkért. mikor egy fényes hullócsillag átszelte az eget s a Szent Tűz hegye* felett megállt. Bizonyos tényezők élete utolsó tíz éve alatt elválasztottak egymástól. sokat s hosszan beszéltünk. s akinek oly hatalmas volt az ereje. Egy művelt kínai tanítványa segítségével. hogy szolgáljam ki magam a japánok nemzeti italának számító világos. a háború előtti években. hogy teljesen átalakítsa gondolkodásmódomat. s azon keresz- tül itta a teát. akit leginkább tiszteltem. Amikor harmadszor együtt teáztunk évekkel később. ám a belső telepatikus kapcsolat és a spirituális közelség érzése töret- lenül s élénken megmaradt bennünk . Összehasonlítva az indiai jógát és filozófiát. hogy a zenről beszél- gethessünk csendesen.a fordító. aki leginkább megfogott. hogy ez alkalommal egy kristálycukordarabkát rakott a fogai közé.sőt a mai napig is létezik. ő volt az az indiai bölcs. ahol vendégként tartózkodott. hogy a tanítás Nyugaton is elterjedjen . Ez alkalom- mal apró kerek rizsből készült teasüteményeket is kínált a forró ital mellé. Feltűnt. Utolsó évében még egy búcsúüzenetet küldött nekem egy barátunkon keresztül: „Ha szív szól a szívhez. aki vele tartózkodott. akinek talán a legnagyobb szerepe volt abban. a háború után a Los Angeles-i japán buddhista templomban találkoztunk.

s ennek gyakorlásából tért át a mantra jógára. hogy az állítását alátámasztó tények melyik szövegben és hol találhatók. így aztán nem is nagyon foglalkoztunk a témával tovább. amikor az öröm és az isteni utáni vágyakozás könnyei öntötték el szemét. Alapvetően azt mondta. hogy magától vége legyen. s úgy is tartotta egy ideig. nyitott. Semmiféle beavatást nem ad tanítványainak. s azt javasolja mindenkinek. Nem volt mestere. hogy senki sem tudta felkelteni. Benáreszben él. Félje lett az első tanítványa. de minden évben pár hónapos turnéra megy.pontosan tudta. s egyértelműen alacsonyabb rendű. Nyakát valami hatalmas erő fordította el.tiltakozott először esetleg a zendóban (amely a csoportos meditációra szolgáló csarnok). s végül eljutott a transzállapotig. „Minden lehet- séges a tiszta.mondta végül -. s a meleg nyári nap sugarai átszűrődtek az ablakokon." Végül. amit Japánban és Indiában is megértenek. s ott ültünk együtt. Különös események történtek. pislantás nélkül. ám én csak tanulónak tartom magam. olyan mély transzban. koncentrált gondolat ereje által" . hogy a máshol élők is részesülhessenek mennyei énekének áldásaiból.mondta. Gyakran került olyan álla- potba is. Először Rádzspurban találkoztam vele a Himalája lábainál. Papi kaszt. Ananda Mayee: Az „én" szócska helyett gyakran úgy utalt magára: „ez a test". Soha senki nem kért még ilyesmire.amely nem feltétlenül ugyanaz. Ételt alig-alig fogyasztott. „Mesternek tartanak . de képes volt anyanyelvén." Végül azonban igent mondott. a Columbia szürke falai körülöttünk. azt javasoltam. mielőtt eltávoztam volna. s ő magabiztosan. addig az indiai jóga a mentális csendet valósítja meg . absztrakt állapotba. ám nagyon szerényen beszélt saját spirituális helyzetéről. mint két testvéré. mozdulatlan szemmel. és akkorra viszonyuk olyan volt. és így maradt órákig. 1896-ban született brahmin* családban. ha egyedül volt. hogy míg a zen közvetlenül pró- bálja elérni a valóságot. a japánon s a korán elsajátított angolon kívül kínaiul és szanszkritül is olvasni . A hangjából sugárzó emelkedettség mélyen meghatotta hallgatóságát. Nem tud- tunk egyetértésre jutni. Alig tizenhárom évesen egy másik brahminhoz ment feleségül. . „De én csak egyedül. Tizenéves korától huszonötödik évéig egyre gyakrabban került lecsendesedett. amivel kevesen rendelkeznek.s ez olyan tudást adott neki. amely híres volt vallásosságáról. meg kellett várni. Fények jelentek meg körülötte. hogy csenjen el napjából néhány percet s fordítsa meditációra. miközben vallásos dalokat énekelt. teste automatikusan valamilyen jógapozícióba került. magányosan meditálok . hogy meditáljunk együtt azon a nyelven kommunikálva. Nagyon szerette a vallásos zenét.

hibák. Amikor problémák merültek fel Crotonában. melyek csodálatosan ábrázolják Buddha különös félmosolyát. ám mégis mélyen spirituális . . mint a malária. s ott halt meg békésen. s két mérgezéses esetre is emlékszem.ugyanis utálta és meg- vetette a babot éppoly hamis. akkor egyszerűen elment Metapontumba. illúzió. ám ma sokkal inkább kifelé. ami a babból túl sokat fogyasztó falusiakkal történt görögországi tartózkodásom alatt. művelt. hogy a vallásos indiaiak a lét értelmetlenségét és a mindenről való lemon- dást tanítják. Az a történet. s vakon ragaszkodnak babonás hitekhez. Az. ahol akkor élt .indiai volt az. Egykor mély vallásosságáról volt híres. és személyes tapasztalataim alapján írok.ahogy Olaszországban ismerik. amelyet a tudatlan- ság.mint a legtöbb elfogult szkeptikus -. Ez a fajta egyértelműen mérgező anyagokat tartalmaz. legalább annyira a letaglózó trópusi klíma következményei. sokkal inkább hinduellenes vagyok . bűnök és szenvedés világától való megszabadulás öröme keltett. s ebből következően nézőpontom jelentős részben elfogulatlan és ragaszkodásmentes. mint befelé él. Azért van ez. egy babmezőn nem volt hajlandó átkelni . ám a néhány ősi indiai szövegben található csodá- latos igazságokat illetően sokkal inkább hindu vagyok. aki azt mondta nekem. mert az egyetlen menekülési útvonalon. hogy „India haldoklik". amely oly jellemző Indiában. ősi szobrot láthatunk. A babok kitiltása követői étrendjéből a nagy „fava" babokra vonatko- zott . miszerint Pitagorasz azért halt meg. e.A párizsi Guimet Múzeumban néhány nagyszerű. láz és kolera.de vallásos szektarianiz- mustól mentes . 515-ben). egy kis állam fővárosába. mint a szvámik követői. Világot látott.vagy más néven lóbabra. akik megpróbálnak hinduvá válni. s a legmagasabb igazságot kereső emberi erőfeszítések nyomai is eltűnnek. s nem tudta munkáját folytatni (i. mert mindkét esetben saját tudásom. Ezt a keresést a nyugati országoknak kell folytatni. Azokkal a nyugatiakkal szemben. mint az ókor sok legendája. ahogy jelenleg több európai országban nevezik.

Habár Konfucíusz 2500 éve élt.nem járt jól azzal. Épp azáltal. hogy a számításból kihagyta a testet és a világot mint nem létezőt. Újból el kell kezdeniük a keresést.ha történelmét tekintjük . Akit megillet. A kínaiak helyesen tartották olyan bölcs- nek. amelyek képesek . csak körbe-körbe járnak. a spiritualitás kifejező- déseként és a fejlődés jeleként értelmezzük. hanem magában foglalja azt a képességet. aki megvilágosodott. míg a tanítványok érnek el hozzájuk. Megalapozott véleményem szerint Ánanda Mettéja bódhiszattva volt. afelé illendő tiszteletet kell tanúsítanunk. s megvárják. megértve. amely bizonyos bonyolult helyzetekkel való boldogulást jelent. Miért nem várt Buddha egyetlen hetet sem Benáreszben megvilágosodása után. mélységében. és hogy milyen az ideális társadalmi kapcsolat. hogy megértsük az univerzumot a maga valójában. India . aki egy magasabb síkról érkezett. az indiaiak maguk lettek illúzió áldozatai. s végül üres kézzel fognak visszatérni. hogy a bölcsesség nem az őrültségben rejlik . Véleménye szerint a személyiséget és a viselkedést meg kell fegyelmezni. és egymással való kapcso- latainkat az illemnek és tisztességnek kell meghatároznia. A válasz csak részben rejlik a Világelme által adott speciális küldetésben és erőben. hogyan kell viselkedniük az embe- reknek.kivéve a már összezavart és megbomlott elméket. A bölcsesség szó keleti használata nem feltétlenül egyezik meg a nyugati „sala- moni" típusú bölcsesség kifejezés jelentéstartalmával. Ezért én is azt javaslom. Leírta. hogy a kifinomult viselkedést teljesen új szemszögből. akik a mai napig is gyak- ran nem mozdulnak. bölcsességét mégis másfél ezer éven át egész Kínában nagy becsben tartották.Akik koanokat használnak. hogy illúziónak tekintették. hogy elérje azokat a nyugati elméket. miért indult azonnal tanítani az embereket? Miért folytatta élete hátralévő negy- venöt évében olyan állhatatosan és szünet nélkül üzenete terjesztését? Vessük ezt össze sok hindu bölcs és misztikus hozzáállásával. aki felismerte az élet végső értelmét. s felismerte az emberi létezés titkos jelentését és magasabb értelmét. s nem csak az érzéktapasztalatok fényében.

ismét csak zen papok által. A teaceremóniát Kínában alakították ki ezer éve zen papok. s a tizenhatodik században nyerte el végső formáját .voltak befogadni a buddhizmus tanítását. hogy a beszéd mint társadalmi cselekvés isme- retlen és szükségtelen számukra. aki a spirituális viselkedés legjobb példáját mutatja. pontatlanul . amely az egyiptomi Nagy Piramisra emlékeztet. ha ennek a három gyakran . aki spirituális tanácsokat ad a tudatlanoknak. amely a nyuga- tiak figyelmét a buddhizmusra és hinduizmusra vonzotta. A bőbeszédű amerikaiak és a hallgatag sivatagi arabok közötti kontraszt felejt- hetetlen. A beduinok képesek órákig együtt üldögélni egy szó nélkül. Az „acsarja" arra vonatkozik. ám később mások jöttek. Ugyanakkor meglepő alázat is van a gyakorlatban.és jellemzően lazán. mint a kegyesség. aki a spirituálisán vakok szemét felnyitja. Kényszerítő . a Teaszobába való bejárat is egy szűk és alacsony ajtón át történik. akkor emlékeznünk kell arra. mint a bejárat aKirály Kamrájába. Ha azt szeretnénk tudni. majdhogynem át kell csúsznia rajta! Valószínűleg segít a tanulóknak. és pár évszázaddal később terjedt el Japánban. hogy a kommunizmus miért akkora csapás a tibeti vallásra. Először is a „guru" szó azt illeti. a japánok tették igazán népszerűvé.használt szanszkrit szónak a jelentését kicsit tisztázzuk. kecsesség és nyugodtság kifejeződése. A kínaiak eredetileg az álmosság legyőzésére hasz- nálták. hogy a látható munkát is elvégezzék. s ezzel intellektuálisan és spirituáli- san előre tudtak lépni. Egyértelműen nem az a magasabb rendű misztikus vagy filozofikus kultúra vezérli mindennapi életüket. Lassan változott. és miért fenyegeti egyre inkább Indiát is. A sivatag békéje olyannyira áthatotta őket. s a látogatónak le kell hajolnia. A „szvámi" címet az viselheti. A rítus a kifino- multság. vallásosság és bölcsesség. mennyire jellemző rá a pesszimizmus. hiszen éppúgy. Bárki. Ő elindította a rejtett mozgatórugókat. aki megérti a nyugati kultúra vagy modern gondolkodás áltat érintetlen indiai elmét. ahol a lehető legtakarékosabban bánnak a mozdulatokkal. meg fogja látni. hogy a falusiak életét legalább annyira a babona és fanatizmus uralja.

. miután azt mondta családjának: „És most megha- lok. annyira nagyra becsülte. Lu azt válaszolta. aki továbbfejlesztette és terjesztette. és gyakorlati tapasztalat is. de annak bátor továbbfejlesztésén alapszik. az Elefánt Hegységben tanított éveken át. hogy az emberi elme egyenlő a vággyal és a szellem elméje egyenlő az isteni törvénnyel. és eltávozott. Néhány mondását és kevés írását összegyűjtötték. akkor éppoly jól boldogult a világi ügyekkel. Amikor egy állami posztra pályázott. és ezt adatta ki könyv formátumban Vang Jang-ming 1521-ben. mindeme sikerek ellenére is elutasította az előléptetést. hogy előzze az Érintetlen. Ahogy írja: „Helytelen azt mondani. írása kiemelkedett a több ezer pályázó munkái közül. s magát „az Elefánt Hegy öregjének" hívta. Amikor elöljáró lett. Hogyan lehetne az embernek két elméje? Az elme és a törvény nem ismeri a dualizmust. Lu Hsziang-san Kinagsiban. megszüntette a hivatali pazarlást. amelyet a neo- konfucianizmus egyik Szung dinasztia (960-1280) korabeli vezetőjétől ere- deztethetünk. hogy ezt meg kell. Huszonkilenc évesen egy művelt nőt vett el. egyfajta monisztikus idealizmus. vonásai a szánalom által áthatott tiszta intelligenciát tükrözik. és felgyorsította a peres eljá- rásokat. rájövünk. Az Indiai élet nem boldog háttér előtt zajlik: lemondás." Ha Gautama Buddha arcára gondolunk. Újraépíttette a rogyadozó városfalakat. Ékesszóló előadásai nagy tömegeket vonzottak. Lu Hsztang-san (1139-1193) olyan filozófiai iskolát alapított. az elmének sem kezdete.. megváltoztathatatlan sors és az ember jelentéktelensége jellemzi. amikor csak ideje volt rá." Majd meditált pár órán át. sem vége nincs. hogy a tudás mélysége az erény alapja. s hamarosan a Birodalmi Akadémián taníthatott. Ha kinyomtatott mondásait olvassuk. Csu Hszi azt állította. mint a metafizikai problémákkal. figyelmes olvasással szabad ezt tennünk. Vang Jang-ming (1472-1529) alatt érte el csúcsát. melankólia. . Ám később. s mindent áthat. Tanítása.szüksége van a világtól való menekülést támogató vallásra. A gonosz létezése tagadhatatlan tény. Ápolnunk kell a mély hódolat érzését. A tanult embernek először is akaraterejét kell megszilárdítania. hogy csak lassú. mert az elmének szüksége van minden komolyságára. tanította Lu. mert teendői mellett továbbra is mindig tartott előadásokat. Amikor a kor ünnepelt mestere. Eredeti Elme felfedezése. Békésen halt meg. hogy megértse jelentésüket. csökkentette a korrupciót és a bűnözést.

Nézeteik. az ugyanaz. A TUDÁS és CSELEKVÉS eme egységének az ŐSZINTESÉG nevet adta. Legmagasabb. kiváló elöljáró. hogy személyiségünk nem folyik bele a cselekedetekbe. hogy lehetséges teljes filozofikus életet élni. India misztikusai mindig egy idealizált emberi lényt kerestek mesterükként. akik csak fizikai meg- jelenésére figyeltek. látókörük kiszélesítése ezt a hibát kiküszöböli. Nem az elérhetetlen emberi tökéletességet keresték. a vallások elemző összehasonlítója. Ez a hozzáállás a csend gyakorlásából származik. csodálatos intuícióval megáldott. Az „Őszinteség" másik definíciója pedig harmónia az Univerzum Őselvével. és bármit. Ez nem azt jelenti. bármit. tehetséges költő. hibákat. Komoly különbség van Ázsia két legnagyobb és legősibb népe között. ám a mentális csend. hanem azt. hogy semmit sem teszünk. hanem felismerték a szükségszerű emberi korlátokat és az időnként elkerülhetetlen tévedéseket. akkor Isten inkarnációjának nevezték. és elsődleges feladata nem a férfiak és nők közötti szexuális. hogy kiegészítse és kiegyensúlyozza világnézetét. A védánták gyakorlójának szüksége van a buddhizmusra. Amikor megtalálták. testi kapcsolatokra vonatkozik. de legalábbis az segíti. amit tett vagy mondott. Kína misztikusai nem voltak álmodozók. A magasabb tantra célja nem .Azért csodálom Vang Jang-minget oly nagyon. de maga is értékes elemeket tett e szintézishez. mint amit a kínai filozófusok. Nemcsak hogy összeolvasztotta a leg- jobb elemeket Konfuciusz. hanem az intuitív tudásra vonatkozik. mert személyes értékeivel és képességeivel bebizonyította. a buddhizmus és a taoizmus tanításaiból. jobbá teszi őket. és ezek a túlzások egészségtelen viszonyhoz vezettek. A tantrát nagyon félreértették a nyugati világban azok. Ebből következően önámításba estek. A másik híján ugyanis mindkettő túlzottan egyoldalú. érzelmi nyugalom és személyes vágytalanság gyakorlása már elegendő ehhez. s azt. Életének 57 éve alatt sikeres katonai vezető. ami vele kapcsolatos volt. a buddhistának pedig ugyanezért szintén szük- sége van a védántára. meditációt gyakorló és filozófiát tanító ember volt. hogy Vang tanítása a tudás és viselkedés egységéről nem az intel- lektuális. A könyvekből és előadásokból elsajá- tított tudás nem feltétlenül elégséges az akaraterő mozgósítására. és Vang is ezt a kifejezést használta. tökéletesnek tekintettek. hogy bizonyos érzelmi távolságtartással viszonyulunk hozzájuk. Szükséges azonban elmagyarázni a nyugati tanulóknak. mint például Lao-ce „nem cselekvés"-nek nevez. Amit az indiai guruk „nem ragaszkodásának hívnak.

hogy Sankara célja a buddhizmus visszaszorítása és a hinduizmus erőinek visszaállítása volt. amelyben. A kettősségnélküliség elve. amíg a helyzetet nem tisztázzuk. ugyanis az emberi lény csak így válhat teljessé. aki több mint ezer éve élt.Isten inkarnációi . és gyakran idéznek is írásaiból. szabad gondolkodó volt. hogy Buddhát semmiféle hasonló elfogultság nem kötötte meg. s nem habozott meg- . A hinduizmus első tanítása. A máso- dik tanítása azt mondja ki. isteni és tökéletes éppúgy. Mindketten szigorú követői az eredeti Sankarácsárjának. Ez az elméleti probléma mindaddig fennáll. s a szexuális tudat- lansággal és fegyelmezetlenséggel kapcsolatos problémák és szenvedések is csak ekkor győzhetők le. A harmadik tanítás szerint az univerzum maya. önmagán kívüli jelenségeket objektumként. hogy a végső Én és a Brahman egy. a végső Én. ha van valaki.és az avatárák .külö- nösen azok idealisztikus jógácsárja és vidnyána iskolái . hanem a karma . A második tanítás szerint (amelynek mélysége és bonyolultsága miatt nagy segítség. A negyedik szerint a történelem nem értelmetlen kavarodás. melynek nincs végső valósága. mint a mentalizmus. és az ennek eredményeképpen meg- szerzett tudást is. És ne feledjük. aki Kánycsíban él és Dél-India spirituális vezetője. a Lénye is az. megvédje és terjessze ezeket a tanításokat a parasztoknak szóló legegyszerűbb parancsolatoktól a jógiknak szóló legmagasabb misztikus tapasztalatokig és az advaita metafizikai tanításaiig. kiegyensúlyozása. mint az Önvaló és a személyes én összehangolása. az Elmében. Bárki. s erre nincs más út. Sri Ráman Maharisiről és Sankarácsárjáról. egyesítése. ahogy az Úrnak. hogy őrizze.más. Ezzel kapcsolatban még egy dolgot le kell szögezni. azaz az első Sankara a buddhisták . mind az objektum egyé nem válik a tiszta tudatosságban. önmagát szubjektumként azonosítja. Az emberi elme normális esetben dualiszti- kusán működik . hogy valójában mi a Brahman. s ez rendjén is van. amelyből s ami által minden történik. illúzió.segítségével halad előre útján.azaz. Ísvarának.ellen kifejtett érveiben elutasítja az idealizmust. amit az advaita hívői fejtenek ki. Az összes Sankara tradicionális feladata az volt. míg a tudata által észlelt. Ez a dualizmus áthatja a Keresés során végzett gyakorlatokat. aki ezt tökéletesen el tudja magyarázni) az ember Legbelsőbb Lénye. aki tanulmányozza műveit. az Atman. Ne feledjük azonban. Nem is lehet megszabadulni ettől a kettősségtől. Csodálattal írtam két nagy lélekről. érthetetlennek és elfogadhatatlannak tűnik az átlagos nyugati elmének.Isten törvénye . amíg mind a szubjektum. amely a mentalizmus fejletlen formája. hogy Ádí Sankara. megérti.

talán egyik legmaga- sabb.kérdőjelezni a védákat. hacsak mélyen bele nem veti magát a jógába s miszticizmusba. másrészt pedig figyelmeztetés is volt az olvasónak. A hindu és mohamedán vallásos művek szerzői általában invokációval kezdték írásaikat. amit az Atmanról szóló tanítás ki akar küszöbölnil Az Atmanban ugyanis nem lehet személyes én. akkor ezt a kilenc évet azzal töltötte volna. Ezért hiányzik belőle a teljesség. amiket Sankara követett és elfogadott. További bizonyíték alapítója élete. Nincs semmiféle ellenőrzés az intuícióra vonatkozóan.a szanszkrit nyelvű vallásos szövegek egyik legfontosabb és legalapve- tőbb szava. hogy megveti a meta- fizikát. Atman . hogy tanítását elérhetővé tegye mindazok számára. Mind az élő Sankara és Ráman Maharisi a hinduizmus támogatói voltak. mi több.amit a filozófia megtenne. s egyoldalú marad. Bódhidharma azért utazott Kínába. azaz a kettősségnélküliség tanát hirdette . Akik mind a hindu Upanisadokat. Amint mondottam. az értelmet. ám ennek ellenére megérkezése után kilenc évet teljes csendben és egyedül üldö- gélve töltött Szung-Sanban. hogy a művet kellő tisztelettel s komolyság- gal kezelje. a kettősségnélküli- ség tanítása elfogadhatóvá válik. ugyanakkor legérthetetlenebb formája. akkor éppen azt a hibát fixáljuk és erősítjük meg. hogy tanítson. hogy leendő tanítványa eléjöjjön. és a Magasabb Erőtől ihletet kapjanak. Ugyanakkor Sankara dicséretes módon az advaita. s mindent a meditációban megszerzett felvillanásszerű intuícióra hegyez ki. hogy ennek megalkotása alatt a megfelelő lelki állapotba kerüljenek. A zen buddhizmus a miszticizmus egy fajtája. akik készen álltak befogadására. Buddha például elutasította az állatáldozatot és a fölösleges vallásos rituálékat. a tanulmányokat. Ez egyrészt arra szolgált. habár kevésbé direkt tanítások formájában. vajon teljes. de nem filozófia. mind a buddhista Abhidammát kellő mély- . akkor a tömeget célozhatta volna meg egyszerűbb. Ha valódi bölcs lett volna. ha a mentalizmus tanítását segítségül hívva próbáljuk megérteni vagy mély misztikus tapasztalatokkal rendelkezünk . nem létezhet benne az ego. s ha ilyenek nem lettek volna. helyes és végső-e . Ha az Atmant egyenlővé tesszük az énnel. Erre jó bizonyíték.amelyet lehetetlen megértenie a racionális nyugati elmének.de sehogy másképp.

hogy az Atman és a nirvána intellektuálisan egyértelmű párhuzamba állíthatók. mint a két szélsőség közötti találkozási pont. a formát érintik. Még a két leghíresebb kínai misztikus .ségben tanulmányozták. amely áthatja ezeket a folyamatokat. magában foglalja a materiálist és spi- rituálist is. hogy kerek. s a Közép nem más. s így nem elégedtek meg a pusztán metafizikai világképpel. sokkal gyakorla- tiasabbak voltak. amiket látunk. mint a Közép Tanítása. amely a leg- tovább fennmaradt és a legerősebb volt Kínában. Sőt Kína alapvető vallásának. a Kerek Tanítás nevet viseli.Lao-ce és Csuang-ce . Az indiaiakhoz hasonlóan a kínaiak is szerették volna kitalálni. azok figyelmét nem kerülheti el. hogy a nem evilági dolgok mit rejtegetnek. van valamiféle folytonosság vagy esszen- cia. s nem a lényeget. s írá- saikban és filozófiájukban egyesítették a valós létezést az illuzórikus létezéssel. és nem engedi meg. de az indiaiaktól eltérően nem voltak hajlandók a világi életet teljesen feladni ezért. hogy azt higgyük. amely azt jelenti. Még az a buddhista iskola is.is megtartotta népének jellemzőit. s nem menekültek el a világtól. Japánban Tendaiként ismerik ezt az iskolát. hogy a korábban volt és a későbben lett között semmiféle kapcsolat nincs. Még ha minden emberi lény másmilyen is. . mint volt korábban. A változások. az egyensúly pontja. A kínaiak vérmérséklete erősen különbözött az indiaiakétól. S ki harcolt Buddhánál keményebben a személyes énbe vetett hit ellen? Még ha minden állandóan változik is. teljes egész. akkor is el kell ismernünk .Buddhával együtt hogy nem teljesen más lény. a konfucianiz- musnak a neve nem más.

ha tudományos szemszögből meg- próbálod kideríteni. Ameddig csak magaddal foglalatoskodsz. akkor igenis nagyon jelentőssé válik. AZ ÉRZÉKEK Pszichikus és aurikus tapasztalatok . Ha látjuk őt. teljesebben meg tudod érteni helyedet az univerzális rendben. Mert ebben az esetben csak akkor tudod részletesen. ám sokat nyerhetsz. ha tökéletesebben. ha rendelkezel ezzel a tudással. Ha gono- szak s megtámadnak. hogy a spirituális megvilágosodás és pszichikus hibák létezhetnek és léteznek is egyszerre. tisztán és meggyőzően megmutatni az utat mások szá- mára. de amint az emberiséget is szeretnéd szolgálni. ha meg akarjuk óvni magunkat az illúzióktól. az könnyen elveheti értéküket. s soha nem a térben fog megjelenni előttünk. Még ha sikerül is ilyen határozott tudás nélkül elérned misztikus céljaidat. hogy miért és honnan származnak ezek a tapasztalatok. Az elementálok csak életre kelt gondolatformák lehetnek. nem mások. ha tudatosan és világosan megérted saját miszticizmusodat. . akkor ellenkező jellegű gondolatokkal álld útjukat. s ezt nem a helyes módon tesszük. Isten csak szellemként. víziókat és üzeneteket vizsgálni. Igaz. és megakadályozhatja ismételt megjelené- süket. ugyanabban az elmében. akkor sem válhatsz hatékony tanítóvá vagy vezetővé e nélkül. Nem vesztesz semmit. ha az élet többi területével össze tudod ezeket kap- csolni. akkor csak saját elménk játékát látjuk. Ám mégis éppen ezt kell tennünk. ez nem feltétlenül fontos.Intuíciók - Szekták és kultuszok Az emberek ritkán értik meg. S jobb misztikussá is válsz. ha tudományos elfogulatlansággal próbáljuk ezeket az értékes tapaszta- latokat.

saját. eltűnnek. hogy bármi más ezen kívül esőt lássunk vagy tapasztaljunk. míg a hatodik a mennydörgéshez. s így kívánatos. akkor szabad és akkor biztonságos bármiféle okkult dologgal foglalkozni. s eltüntetheted őket. hanem az egóhoz tartoznak. hogy az elmének bizonyos látens erői vannak. s amely valóban spirituális síkról származik.Ha a gondolataid elég erősek. az a legjobb. A Csend Hangjai című műve hét misztikus hangról számol be. A valódi kérdést nézőponttól függően különbözőképp lehet megválaszolni. s nem az. Ezt a szövegrészt gyakran félreértik a kezdők és a filozófiai tanulmányokat nélkülöző misztikusok. P. A hango- kat valójában nem lehet hallani. amely egyre erősebbé és erősebbé válik. ahol az ego hangja teljesen egyesül az Önvaló hangjával. Sokkal inkább az önvaló létezésének csendes intuitív érzéséről szól. P. Legfőbb célunk az legyen. Ha meg tudod fogni ezeket a pszichikus jelenéseket születésük pillanatában. amelyek nem az Önvalóhoz. akkor ez pszichikus és nemkívánatos jelenség. ugyanis ekkor a leggyengébbek." Ez azt a fázist jelöli. mint amikor a füleddel más embereket hallasz. Ha a hangok. A rájuk vonatkozó utalás pusztán metaforikus. amely csak lealacsonyítana. melyeket hallasz. B. ame- lyet a tanuló hall. ékesszóló szavai szerint „A hete- dik elnyel minden hangot. miközben Indiában és Tibetben teljes jógarendszerek épültek ezeknek a hangoknak a pszichikus létezésére. Az első a csalogány hangjához hasonló. amikor az időnkénti felismerés és egyesülés tartóssá és visszafordíthatatlanná válik. Nem kell foglalkozni az okkult oldallal. akkor az elementálok végül eltűnnek. s többé nem lehet hallani őket. amíg H. épp olyanok. amelyet „Belső Ige"-ként ismernek. mert megállíthatod kifejlődésüket. Csak ha ez megtörtént. akkor ez az a misztikus jelenség. Ekkor még csírájukban elfojthatod őket. és elég sokáig fenn tudod őket tartani. hogy a tiszta L-é-t-e-z-é-s-t ismerjük fel. Minden okkult tapasztalat és spirituális látomás mentális s nem spirituális abban az értelemben. . B. Ha azonban nagyon tiszta és nagyon erős mentális impressziók. H.

s hatalmas átalakító utazást tehet benned a lábadtól a fejtetődig . mivel egyrészt erősíti a tanítvány hitét. A tisztánlátás adomá- nyát kaphatod s más világokból származó Krisztus-szerű lényeket pillanthatsz meg belső látásoddal . Ezek a pszichikus jelenségek legelőrehaladottabb formái. hanem kívülről.s ez a legfontosabb . hosszú és mély meditációk alatt. A legtöbb misztikus jelenség időleges. . Néhányan. Nem más ez valójában. hogy egyetlen nyugati misztikus . pszichikusak. Titokzatos erő léphet be tes- tedbe.de ez sem lesz maradandó. másrészt tovább hajtja előre a misztikus ösvényen. ahol a motiváló erő tiszta és egomentes. Például sok indiai jógi valóban hallja az „aum" szót elméjében. Miért van az. s nem az isteni bölcsesség megnyilvánulása. Csak a négyrétű ultramisztikus ösvény biztosíthat tartós eredményeket. és nem von le értékéből. Ez azonban nem változtatja meg sem eredetiségét. harmadrészt . Célja pedig az alvó okkult erő felébresztése. sem valódiságát. a „rádhászvámí" szót hallják ugyanebben az állapotban. ahonnan bevetheti magát az Üresség végtelen csendjébe. mert túl mély ehhez vagy bármi máshoz. hogy legtöbb esetben ez az út könnyen a fekete mágia mélységeibe taszíthatja az embert. érzékiek és veszélyesek. más esetekben pedig öntudat- lan. Kevés ember tud azonban ilyen emelkedett szintre eljutni és ilyen veszélyes gyakorlatokba kezdeni. Legmagasabb formájában. Mennyei zenét hallhatsz belső füleddel. Nem csak a belső tapasztalásokat. mint a lélek újonnan talált erejének segítségével a korábban mások által elménkbe plántált ideáknak az aktivizálása. S éppen ez az.ám ez is hamarosan eltűnik. s ez földöntúli szépséggel töltheti el a szíved .de elmúlik. hanem a külvilágban megnyilvánuló eredmé- nyeket is figyelembe kell vennünk ezeknek az eseményeknek az elbírálásánál. hanem az emberi gondolat-szuggesztió ereje. a hagyományokból eredeztethető szuggesztióknak tudható be. Ezért biztonsággal elmondhatjuk. akik egy bizonyos szekta tagjai.Tantrika jóga: módszerei ceremoniálisak.akit nem avattak be a keleti jógába . A megvilágosodás egy része nem belőlünk származik. kísérlet ez a mennyek királyságának erővel való bevételére.sem hallotta soha ezeket a szavakat? Egyes esetekben a válasz a guru hipnotikus erejében. mielőtt a valódi kontempláció megkezdődne.ugródeszkaként szolgál. és csak a meditáció utolsó szakaszaiban tűnhetnek fel. ami ennek a tanításnak Tibetben és Bengáliában való történetére oly jellemző. ahol nem lehet szavakat alkotni és hangokat hallani.

Csak ott keletkezhet valódi tapasztalat. Még ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. Könnyű az ego hangját összekeverni az Önvalóéval. A tudatalatti elme hajlamos elfogulttá válni. Ez a különbség. amiben korábban csak hitt. A filozófia csak egyetlen misztikus tapasztalatot keres . hogy hibákat és fantáziá- kat.gyakran jogo- sak. amellyel a meditáló eredetileg is rendelkezett.csak hallucináció. prekoncepciók hatására látható vagy hallható tapasztalatokat produkálni. csak mélyebben és szilárdabban döngöli azokba be. miközben minden más misztikus tapasztalatban ezek megmaradnak. vagy ha az érzelmeket hisztérikusan felkorbácsolja. ahol minden forma és egyéni öntudat elenyészik. aszketikus fóbiákat és vallásos fanatizmust szolgáljon. A tanulóknak vigyázniuk kell. Hosszú élettapasztalatom során azt láttam. S nem nehéz a meditálónak olyas- mit látni képzeletében. akkor is gyakran vegyül belé egy s más a hallucinációból. Rosszul használja a meditációt az. a hideg értelem és kemény akarat segítségével. okkult. hogy ez azért van. médiumisztikus vagy transz- ban történő tapasztalatokat. Ilyen esetekben gátat kell a jelenségeknek szabni. vagy pedig a tények és a képzelet zavaros egyvelegét kivetíteni. aki kierőszakolja. azt most már valós misztikus tapasztalat alapján biztosnak véli.mármint hogy ebben az állapotban a meditáló vajon az istenivel vagy csak saját hallucinációival kerül kapcsolatba . Sok minden. önmagunk megtisztítása és mentális fegyelem jár a gya- korlással együtt. külső szuggesztiók. amit misztikus tapasztalatnak vélnek . és a nagyon előrehaladott szinthez tartozik. Ha ezek a kiforgatott igazságok és eltorzult érzelmek ily gyakori gyümölcsei a miszticizmus kertjének.Büszkébbek vagy szerényebbek lettünk? Az egyensúly vagy az egyensúlytalan- ság erősödött-e bennünk hatásukra? A filozófia elutasítja az ilyen pszichikus. Ekkor ugyanis saját koncepcióik és az önmaguk által kivetített ideák mocsarába kerülnek. amelyek megerősítik azokat az ideákat vagy hitvilágot. aminek nincs valós alapja. A szkeptikus kételyei . nem lehet-e. ahol kellő felkészülés. Ekkor ugyanis. ahelyett hogy megszabadítaná a hibáktól és tévedésektől. Az ilyen miszticizmus pedig. mert a misztikus világ- . mániákusokat termeltek ki. hogy ne alkalmazzanak rossz technikákat. hogy az értelem ellenőrzését és a cselekvés kiegyensúlyozó erejét nélkülöző meditációs gyakorlatok gyakran monomániához vezettek.az üresség állapotát (nirvikalpa szamádhi). ha a képzelet szabadjára eresztve marad ez alatt. A „tiszta" tapasztalat meglehetősen ritka.

kitartó koncentrációra. tanulásra. s meg kellett próbálnom megtisztítani azoktól a vadhajtásoktól és primitív hibáktól. elemzésre és intellektuális munkára való képtelenség. gondolkodásra. S a gyakor- lati megállapítások és tapasztalatok arra köteleztek. amelyet Ő végez lelkünkben. (6) akaratereje meggyengül. (5) egyre inkább az érzelmek rabságába kerül. hogy időnként egy lát- hatatlan lény keríti hatalmába. szembeke- rült intellektuális korlátaival és elszenvedte azokat a csalódásokat. békességben. Thomas Merton azt írta: „Isten nem kér mást. akkor valószínűleg képtelen lesz helyesen megítélni a misztikus intuíció értékét és a misztikus tapasztalatok . agresszív lesz. s egy napon más keresőket is abba az irányba fognak vezetni. melyet járnunk kell. (10) gyak- ran üvegessé válik tekintete. amelyek a világban való létezéssel együtt járnak. ha valaki médiumisztikus állapotba került. mint hogy maradjunk csendben. s figyeljünk a titkos munkára. akkor lesz képes kiértékelni azokat. s milyen összetett az a tévút. az ezzel járó ideges lelkiállapottal és ostoba hiúsággal együtt. Csak miután a misztikus átérezte az emberi vágyakat és örömöket. (7) érzékenyebben reagál a jelentéktelen problémákra. (11) növekvő szexuális éhség. A médium az alábbiaktól szenved: (1) emlékezetvesztés. Ha nincs kellő tapasztalata a hétköznapi életről.nézet elkerülhetetlen velejárói? Ha magasabb kritériumrendszert alkalmaznánk. (9) énközpontúbbá és egoisztikusabbá válik. (2) képtelen koncentrálni a tár- salgás témájára. Ebből az új nézőpontból ered az. (4) a hosszú. vajon egyáltalán létezhetnének-e? Saját bővülő tapasztalatom és személyes kiábrándulásom vezetett oda. hogy nem csak a jóga eredményeit és követőinek sikereit. (14) megjelenik az érzés. Milyen egyszerű valójában az út. amelyet az okkultizmus és túlzó aszkézis ajánl. hogy sokkal tudományosabban szeretném megközelíteni a témát. (8) gyanakvóbbá válik a környezetében lévőkre. amelyek a miszticizmus nemes neve mögött megbújnak." Tizennégy jele van annak. hanem a jóga hiányosságait és követőinek tévedéseit is vizsgálni kezdtem. (13) eltűnik a morális bátorság. (12) a korábbiakkal ellentétben feltűnik a hisztéria és a viselkedés ellenőrizhetetlen. hogy kénytelen voltam orvosságot keresni a miszticizmus betegségeire. (3) gyakori mentális befelé fordulás.

melyek látszólag a mestertől vagy a felsőbb éntől származnak. Bármiféle helyzet intuitív vagy pszichikus megértésébe is beleavatko- zik. akik a telepatikus kapcsolatra való képességüket kifejlesz- tették. s végül félrevezetővé válik. eltünteti a mester által nyújtott ihletet. A gondolkodó intellektus vagy az egoisztikus érzelmek összekeveredése az intui- tív tapasztalattal egyértelmű veszélyt jelent minden misztikusra nézve. Az óva- tos. összezavarja az értelmezést és önmagát csapja végül be. Olyan egyszerű gondolatokat emel piedesztálra. kivételesnek tüntetik fel magukat.jelentését. hogy ez utóbbi kettőből mit hoz ki. hogy az megfeleljen a személyes vágyaknak. Ez már a múltban is bebizonyosodott. Ha túl keveset hozott magával vagy túl egyoldalúan érkezett. ha a próféta is művelt. Még azok esetében is. emelkedett álla- potát magasabb intellektuális síkon kifejezni. Elferdíti. az ego gyakran igen ravasz módon beleavatkozik a pontos érzékelésbe. Ellen kell állnia a hiúság és hazugság erejének. aki rendelkezik a megfelelő mentális felépítéssel és tudással. a lélek szörnyű sötét éjszakájával fogja beborítani egy időre. mint ahol rendszerint tartózkodik. Ugyanígy a műveletlen. olyan ember. Hízelgő illúzióként jelentkezhet. s vigyázni fog. és helyette olyan tartalmat illeszt az üzenetbe. egohizlaló jellegűvé válik. hízelgő. Bárhogy is próbálja. hogy erősen személyes. s úgy csűri- csavarja. mely valós. A felsőbb éntől származó útmutatást is eltorzítja. S ez a veszély kezdőre s haladóra egyként leselkedik. üzeneteket is generálhat. s mivel saját vágyai érdeklik csak. úgy formálja. amikor túlságosan ambiciózus kísérletek a nevetség tárgyává tettek egyébként ihletett üzeneteket. S hogy rávegye ezekre a változtatásokra. kevésbé . Tedd alapszabállyá. melyek nagyszerűnek. hogy mivel érkezik. hogy ez ne történhessen meg. hogy végre hallgasson belső hangjára. habár különböző formában jelenik meg. így valójában az. Sőt erősen érzelmi töltetek segítségével teljesen hamis megér- zéseket. Ezért a művelt embe- rek számára a legjobb. hogy intuícióidat a józan gondolkodás fényében ellenőrzöd. figyelmes misztikus őrködni fog gondolatai felett. a magasabb én fokozatosan a hiányosságok pótlása felé fogja terelni. ám nem azok. részben attól függ. a misztikus soha nem lesz képes ihletett. tévedhetetlen intuí- ciónak próbálja álcázni magát.

képzett emberek számára úgyszintén a saját osztályukból származó próféta
a leghatékonyabb. Amit kommunikál - sőt már maga a nyelvezet is, amin ezt
teszi - mindig jelzi, hogy az emberi intelligencia, tapasztalat és jellem miféle
szintjén található a misztikus, és jelzi azt is, hogy miféle misztikus tudatosságot
volt képes elérni.

Az Önvaló kinyilatkoztatásokat, üzeneteket juttat el hozzánk, s eredetileg ezek
igazak is, ám a személyes vágyak azonnal rátelepszenek ezekre, megváltoztat-
ják, s az ego izlése szerint alakítják át őket.

Meg kell különböztetnünk a misztikus tapasztalatának jellemzőit, és a köréjük
szőtt elméleteket és tanításokat. Ezek a jellemzők pedig: egy másik, mélyebb
élet tudata, szent jelenlét érzése a szívben, a bizonyosság, hogy megtalálta a
Valót, a boldogság és frissesség, amely a felfedezés érzését követi.

Ha a személyiséget egyenlőtlenül, féloldalasan fejlesztjük, ha erőit nem har-
monizáltuk egymással, és ha hibák maradnak a gondolkodási folyamatban,
az akarat és az érzés területén, akkor a megvilágosodás küszöbén ezek a hiá-
nyosságok a feltörő lélekerők által felnagyítódnak, és kedvezőtlen pszichikus
eredményekhez vezetnek.

Minden okkult és pszichikus erő vagy az emberi képességek, vagy az állati
érzékek kiterjesztése. Még mindig félig materialisztikus, mivel az egóval vagy
a testtel van kapcsolatban. Minden valódi spirituális erő sokkal magasabb,
és eléggé másfajta síkról származik. Ezek ugyanis az isteni énhez tartoznak.

A misztikus arra törekszik, hogy az akaraterő tudatos alkalmazásával minden
gondolati aktivitást elnyomjon, s így végül megtapasztalja az egység érzését
belső lényével, amely saját személyének az alapja. Amikor sikeresen véghezvitte,
amit akart, a tárgy, amire koncentrált, eltűnik tudatából, de a figyelem szilárdan
megmarad, s nem mozdul. Ennek következményeként a tudat koncentrálttá
válik attól függetlenül, hogy úgy érzi, tűhegynyi nagyságúra zsugorodott össze
fejében - amint az a megszokottabb módszerek esetében szokásos - vagy szívé-
ben egy örömteli pontot tölt ki amely más gyakorlatok esetében történik.

A szokásos misztikus tapasztalat nem juttathat olyan tudáshoz, amely önma-
gában és pontosan felvilágosítana az univerzum keletkezéséről és fejlődéséről,
Isten természetéről vagy az ember történetéről. Ez azért van, mert a miszti-
kus tapasztalatból hiányzik az intellektuális tartalom. Az egyetlen valós tudás,
amire ez által szert tehetsz, az a válasz a „Mi vagyok én?" kérdésre: megbizo-
nyosodsz, hogy az ember testi létezésétől függetlenül isteni lélekként létezik.
Ettől eltekintve a belső tapasztalat csak az élet minőségét és az élet átélésének
intenzitását javítja, de nem nyújt számodra többlettudást arról, hogy mi van
ezen túl.

Valószínűleg sokan elutasítják a jóga átértékelését és kritikáját, mert egy nyuga-
titól származik, aki ebből következően szerintük nem is láthatja át, hogy miről
beszél. Halljuk hát, mit mondott pár hozzáértő indiai szaktekintély! Őfelsége,
az elhunyt barodai maharadzsa, aki híres volt arról, hogy gyakran volt együtt és
támogatta a legtanultabb indiai tudósokat, filozófusokat és jógikat, ezt mondta
a harmadik indiai filozófiai kongresszuson adott bevezető beszédében, amelyet
Bombayben tartottak 1927-ben. „A jóga rendszere egy olyan gyakorlati útmutató,
amely előkészíti a magasabb tudás befogadását... amire a jóga rendszere megta-
níthat minket, az nem más, mint hogy a fantáziától és mágiától megtisztítva és
elkülönülve előkészüljünk a valódi filozófiai tudás megszerzésére." Ugyanezen
a kongresszuson az esemény elnöke Sir S. Rádhakrisnan nem habozott kijelen-
teni, hogy „az indiai hagyományok a filozófia művelését teszik az első helyre."

Nem csak a jelenkori körülmények és az asrámok mai helyzete miatt kell
ezekkel a problémákkal foglalkoznunk, hiszen már a középkorban is ismer-
tek voltak ezek a hibák és fellelhetők az akkori misztikusok írásaiban is. Suso,
Tauler, Guyon, Szent Teréz, Keresztes Szent János, Ramakrisna és mások szin-
tén szembesültek azokkal a szomorú következményekkel, amelyekkel nekem is
szembesülnöm kellett, és írásaikban ők is éles kritikákkal illették kortársaikat
ezek miatt. Az egyik legkiemelkedőbb és legelőrehaladottabb középkori misz-
tikus, John Ruysbroeck maró kritikával illette misztikustársait hiányosságaik
miatt. Súlyos szavakkal illette azokat, akik összetévesztették a lustaságot a
meditáció szentségével és azokat is, akik minden megérzést, belső impulzust
isteni eredetűnek gondoltak. (Érdemes elolvasni E. Underhill Miszticizmus
című könyvét, melynek 335. oldalán Madame Guyon kritikáját olvashat-
juk a misztikusok vízióiról.) A spanyol Keresztes Szent János pedig ezt írta:
„Ostoba dolog azt gondolni, hogy Isten elhagyott minket, amikor a spirituális
tapasztaltok öröme és édes íze odavész, és éppúgy hiba azt képzelni, hogy pusz-

tán azért, mert ezt az örömtelt állapotot éljük át, az egyben azt is jelenti, hogy
megtaláltuk Istent."
Négy évszázaddal ezelőtt egy másik spanyol misztikus is felismerte az effajta
attitűd mögötti kifinomult egoizmust. Alcantarai Szent Pedro volt ő, aki azt
írta, hogy az ilyen spirituális örömökben elmerülök „sokkal inkább önmagu-
kat szeretik, mint Istent". Még sok igen magasra jutott misztikus sem mentes
ettől a spirituális önzéstől. Leírhatatlan, elmondhatatlan eksztázisaik csodás
örömükkel becsapják őket, ezek után ugyanis semmi kedvük a külvilág prob-
lémáival foglalkozniuk. Ez gyakran saját hibájukon kívül következik be, mert
a meditációk sikere együtt jár azzal a leírhatatlan örömérzettel, amit köny-
nyen a keresés végének hisznek. S valóban, igen sok misztikus keresésnek ez
a végét is jelenti, ám a valódi keresésnek ez csak az eleje! Csak a legbölcsebb
és legelőrehaladottabb misztikusok voltak képesek megérteni ezeknek a tapasz-
talatoknak a valós helyét. Buddha például olyan pontosan látta ezt a veszélyt,
hogy kifejezetten figyelmeztette tanítványait, hogy a meditáció négy fokozata
közül egynél se álljanak meg, ahol, mint mondta, könnyen azt hihetnék, hogy
a célt elérték. Srí Rámakrisna, az elismert bengáli jógi is látta ezt a problémát.
Egyszer azt mondta egyik tanítványának: „A misztikus eksztázis nem a végső
cél". Szigorúan megrótta híres tanítványát, Szvámi Vivekanandát, a szerzetest,
amikor az így válaszolt mestere ama kérdésére, hogy mit tart az ideális életfor-
mának: „Meditatív transzban tölteni az időt." Mire a mester indulatosan kitört:
„Hogyan lehetsz ilyen szűk látókörű? Juss túl a transzon, sokkal nagyobb dol-
gok is vannak!"

A misztikus magasabb síkon van, mint az okkultista vagy a pszichikus jelensé-
gekkel foglalkozó. Az okkultizmus, teozófia és pszichikus jelenségek különböző
rendszerei mind kívül esnek az ember valódi Énjén, s így elvonják őt az egyenes
és szűk ösvénytől. Ugyanakkor ezek is hasznosak és szükségesek lehetnek az
egoisztikusoknak és túl intellektuális típusoknak, akik nem tudnak azonnal a
valódi igazság magaslataira emelkedni. Minden - ideértve a modern és ősi okkult
rendszerek tudását és gyakorlatait -, ami elvonja az ember figyelmét a valódi
spiritualitástól, az eltávolít az igazi ösvénytől. Csak amikor minden objektum
és gondolat eltűnt a szubjektumban, az énben, a látóban, csak akkor valósít-
hatja meg az ember magasabb feladatát. Minden más csak elvonja figyelmét a
magasabb igazságtól, így hát magam is feladtam az okkultizmus gyakorlatát és
tanulmányozását. Nem nagy örömmel tettem ezt, mert az általa ígért erők nem
megvetendők. Ugyanakkor felismerem, hogy múltam tele van hibákkal és téve-
désekkel. Azt hittem, hogy a természet pszichikus és titokzatos oldalának minél
szélesebb személyes tapasztalatai közelebb vihetnek az igazsághoz. A való-

ság azonban az, hogy csak eltávolítottak tőle. Egykor* a hatalmas öröm és az
elmélyült szamádhi állapotát élvezhettem, s felvillant előttem az igazság, ám
sajnálatos módon ezután teozófusokkal és más hasonszőrűekkel hozott össze
a sors, akik valódi belső boldogságomat intellektuális rendszerekkel és elméle-
tekkel helyettesítették, s időmet ezután az ezekről szóló elmélkedéssel töltöttem.
Sajnos túl fiatal és túl zöldfülű voltam, hogy megértsem, mi történik velem.
A végtelen öröm érzése hamarosan eltűnt, a szamádhiállapotok sem tértek visz-
sza, s a Véges partjaira kerültem számkivetettként, boldogtalan és problémákkal
teli emberi roncsként. Semmiféle csodálatos jövőbeli beavatás ígérete nem kész-
tethet arra, hogy olyan guruk kezébe adjam az életem, akik nem képesek vagy
nem hajlandók bepillantást engedni abba az isteni tudatosságba, amellyel állí-
tásuk szerint rendelkeznek. Nem követek olyan utat, amely a sivatagba vezet,
ahol nincs remény, értelem és szerencse.

Ha valaki naponta hat órát meditál - mint néhányan az általam ismert emberek
közül ám képtelen más, vele kapcsolatba kerülő emberek jellemét helyesen
felmérni, akkor eléggé hihetetlen, hogy a végtelenül távolabbi, megfoghatatlan
és kimondhatatlan Transzcendentális Valóságot megértené.

Jobb s nem rosszabb lesz az ember, ha tudományos módszerekkel közelíti meg
saját misztikus gyakorlatait, ha mély ismeretekkel rendelkezik más kultúrák,
országok miszticizmusáról, ha megismeri a pszichológiát és a világ gyakorlatias
oldalát. Jobb s nem rosszabb lesz, ha előre, elméletben felkészül rá. s megérti,
hogy a szentek szentjén hogyan vezet majd útja lépésről lépésre.

Ha nem létezne más, csak a dolgokról alkotott ideáink, és ha lehetetlen lenne
az általuk felállított határokat átlépni, akkor nem fedezhetnénk fel mást, mint
saját képzeteinket és koncepcióinkat. Ebben az esetben minden szent és isteni
értelmetlen, érthetetlen és értéktelen lenne. Ám a misztikus tapasztalat arról árul-
kodik, hogy létezik egy világ a gondolatokon túl, egy valóság az ideákon túl.

Brunton kamaszkorában saját elmondása szerint többször került a legmélyebb transzálla-
potba. szamádhiba. ám később ezek a jelenségek megszűntek, és nem is tértek vissza a Ráman
a fordító.
Maharisivel való találkozásáig -

Minél többet utazom az élők világában és tanulmányozom a halottak tapasz-
talatait, annál inkább meggyőződök arról, hogy a misztikus erők, a vallásos
áhítat, az intellektuális fejlettség és a szigorú aszkézis egyike sem ér annyit, mint
a nemes személyiség. Ma már nem csodálok egy embert azért, mert húsz évet
szánt a jóga gyakorlására vagy metafizikai tanulmányokra. Sokkal inkább tudom
azért csodálni, mert szánalommal teli, toleráns, egyenes és megbízható.

Ha azok, akik eddig hitüket s bizodalmukat a hagyományos jógamódszerekbe
vetették, most ugyanazzal a lelkesedéssel az itt prezentált magasabb tanítás
felé fordulnak, az nem jelenti azt, hogy a korábbi tapasztalataikból bármit is fel
kellene adniuk; ezt a tudást kell tovább bővíteniük. Igazságtalan és hibás az
a kritika is, miszerint én bárkit arra buzdítanék, hogy hagyjon fel a meditáció
gyakorlásával. Valójában nem erre van szükség, hanem arra, hogy a meditá-
ciót megtisztítsuk, és azokat a jógatapasztalatokat, amelyek nem általánosak és
alapvetők, hanem másodrendűek és csak esetenként fontosak, kiiktassuk. De a
meditáció gyakorlását továbbra is folytatnunk kell, mert e nélkül a Végsőt soha
nem érhetjük el. Fontos azonban, hogy a helyes mederbe tereljük. Nem kell
lenézni a jóga alsóbb ösvényeit, de fel kell ismerni, hogy csak bizonyos hely-
zetben és fejlettségi fokon állóknak hasznosak, s nem általában véve. Helyük
továbbra is megmarad, az ultramisztikus gyakorlatok felé vivő bevezető sza-
kaszként, de e kettőt nem szabad összetévesztenünk.

A szokásos jógamódszerek az elcsendesült állapotot az öt érzéktől való vissza-
vonulással érik el. Ám a láthatatlan, születésünk előttről származó tendenciák,
amelyek ezeknek az érzékeknek a rejtett okai, fennmaradnak. A jógi nem képes
elfordulni tőlük, mert a figyelmét a test kiürítésére irányítja. Így az általa elért
transzállapot csak időleges, az érzékek kifelé fordulásának pillanatnyi szünete.
A valódi, belső okok, melyek időtlen idők óta mentális energiacsíraként léteznek
és fejlődnek, fennmaradnak. Ha nem látja át pontosan, hogy a külső érzékek és
érzéktapasztalatok belső, mentális forrásból táplálkoznak, s csak azok kivetülé-
sei, akkor a jógi csak áltatja magát azzal, ha azt hiszi, hogy legyőzte őket.

Amíg a misztikus nem képes intellektuálisan jól működni, addig hogyan várhatná
el, hogy jól működjön abban a tartományban, amely túl van az intellektuson?

Bármennyire fontos is spirituális énünk keresése, bármennyire felemelő a békés,
vágymentes állapot, amit elérhetünk, ez önmagában nem elegendő. Két fontos
tényező is hiányzik. Az első a tudás, a második a szánalom. Az előbbi pontosan
megmutatná, hogy a teljességre törekvő emberi létezésben milyen helyet foglal
el ennek az állapotnak az elérése, az utóbbi pedig a társadalomban való létezés-
sel hozza ugyanezt aktív és helyes kapcsolatba. Amíg ezeknek híján vagyunk,
addig csak részlegesen érthetjük meg ezt az állapotot, és az csak negatívan hat-
hat másokra. Az ilyen ember mások szenvedésével nem törődve tartja fenn a
saját békéjét.

Az a misztikus, aki múló eksztázisokba merülve borítja fel saját egyensúlyát,
mély depressziós hullámokkal fog fizetni érte. Már önmagában ez is figyelemre
méltó, de még nem minden. Ha nincs olyan racionálisan felépített metafizikai
alap, amelynek fényében folyamatosan és stabilan ellenőrizhetjük intuitív meg-
látásainkat, akkor könnyen megtörténhet, hogy egyik évben ezt, a másik évben
pedig azt sugalmaznak ezek az intuíciók - akár a korábbiak szöges ellentétét
is. Ám ennek az alapnak tudományosnak, s nem pusztán spekulatív metafizi-
kán állónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy vitathatatlannak kell lennie, s nem
csak a kritikus intelligencia által gyűjtött tényeken, hanem éppúgy az intuíción,
s legfőképpen a belső meglátáson kell alapulnia. Ilyen rendszert csak az igazság
metafizikája tud prezentálni.

Amikor az egész világ nap mint nap a szemed előtt van, hogyan mered eluta-
sítani, a Sátán eszközének beállítani, amely csak arca szolgál hogy csapdába
csaljon és elemésszen? A világ természetét is meg kell vizsgálnunk éppúgy, aho-
gyan az ént is, amely ezt a világot szemléli. Hogyan is szerezhetnék meg a
Mindenségről szóló teljes tudást az aszkéták, amikor oly nagy részét feladták?
A világ feladása nem vezet a Valósághoz, csak az elme békéjéhez. Azok, akik
intellektuálisan nem fejlettek, nem elég értelmesek, a miszticizmus és a jóga felé
fordulnak, ám az érett és fejlett elmék inkább az igazság keresését kultiválják.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a guruk nem avatják be idő előtt ebbe a tudásba
tanítványaikat. Először is magas szintre kell elméjüket és egójukat fejleszteni,
s csak ez után tanulhatnak meg lemondani arról, amit oly sok erőfeszítéssel
fejlesztettek magas fokra. Ez az evolúció: habár az igazságot elméletileg itt és
most el lehet érni, gyakorlatilag azonban csak hosszú és nehéz fejlődési folya-
mat végén következik ez be, amikor az ember teljes lénye magasan fejletté vált
s készen áll befogadni a legnagyobb ajándékot.

A misztikusnak három fontos és egymást követő célja lehet. Az első, hogy meg-
érezze Önvalója, isteni lelke tudatosságának szélét, auráját. A legtöbb misztikus
a felfedezés emocionális izgalmától túlfűtött állapotba kerül, s itt meg is áll.
A második, hogy behatoljon ebbe a nyugodt központba, és a transz alatt átélje a
teljes és tökéletes üresség érzékelésmentes és anyagtalan esszenciáját. Az intelli-
gensebb és magasabb rendű misztikusok - akik számban természetszerűen jóval
kevesebben vannak - nem nyugszanak, amíg ezt el nem érik. Ez az a tapaszta-
lat - a világ eltűnésének, semmisségének tapasztalata -, amire a legtöbb indiai
jógi metafizikáját alapozza, miszerint az univerzum puszta illúzió. A közön-
séges jógik számára ez a csúcs, amin nem lehet túljutni, s egyben az emberi
létezés célja. Ám a transzállapot csak időleges, nem tarthat örökké. Hogyan
lehetne a mentális önabsztrakció - amely időleges csak, bármilyen hosszú is
legyen - az emberiség végső célja? Éppen ez az a probléma, amit A jóga titkos
tanításai című könyvemben felhoztam. Minden efféle elmélet csak azt mutatja,
hogy még ezeknek a misztikusoknak is megvannak a saját korlátaik, bármilyen
csodálatra méltó a transzállapotba való belépésre és annak fenntartására való
képességük.
A misztikusok harmadik célja nem más, mint hogy a valódi ént, az alapvető
ürességet és a megnyilvánult univerzumot harmonikus, egységes tapasztalatba
hozzák az ébrenléti időszakban. Ez a filozófiai miszticizmus. Mivel maga az
eredmény is komplex és teljes, ezért a hozzá vezető út is nagyon összetett és
teljes embert igényel. A misztikusok életútjának és gyakorlatainak gondos vizs-
gálata azt mutatja, hogy ez a három különböző cél létezett mindig is, és ezek
valamelyikét követték vallástól, néptől és rassztól függetlenül a misztikusok.
Ezért a szokásos misztikusok Önvalóról szóló beszámolója nem teljes, s habár
eredeti és valóban átélt, mégsem elégséges. Legtöbbjüknek még át kell esni a
legteljesebb tapasztalaton, amit a miszticizmus kínálni tud. Ám ha így határoz,
ha nem elégszik meg a tökéletlen és részleges eredményekkel, akkor már nem
misztikus lesz. Filozófussá válik.

A sikeres misztikus kapcsolatba kerül saját valódi „Én"-jével. Ám ha ez a kap-
csolat a meditációban elért transztól függ, akkor természetszerűen csak időleges
lehet. Nem tudja állandósítani ezt a kapcsolatot, amíg nem hajlandó tovább
haladni és kapcsolatba kerülni az univerzális Énnel. Különbség van tehát a
belső Én és az univerzális Én kőzött, ám ez csak szintbeli eltérés, nem minőség-
beli. Nincs alapvető különbség, az utóbbi ugyanis tartalmazza az előbbit.

Az eredendő misztikus ideái: vegyük fel a kapcsolatot spirituális énünkkel.
Ez azonban nem elegendő, a keresést ki kell szélesítenünk, s a metafizikai ide-
ált is követnünk kell: vegyük fel a kapcsolatot az univerzummal.

Ma, amikor a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül, az értelem minden
ellensége és a babona minden pártolója nagy kárt okoz az emberiségnek.

Nagy hiba lenne azt hinni, hogy az aszkézis és a kószáló gondolatok lecsende-
sítése okozza a magasabb tudatállapot megjelenését. Valójában mindezek csak
lehetővé teszik azt. A vágyak és a nyugtalanság csak akadályok, amelyeket el
kell tüntetni az útból, s ez lehetővé teszi, hogy kiderüljön, mik is vagyunk való-
jában mindezeken túl. Ha azonban csak ennyit teszünk és semmi mást - ez a
jóga akkor csak alacsonyabb rendű eredményeket érhetünk el, sőt gyakran
csak időlegeset. Ha ugyanis nem határozzuk el, hogy gyökerestül kiirtjuk az
egót - ezt hívjuk filozófiának -, akkor nem érhetjük el a magasabb rendű, végső
transzcendentális állapotot.

A jógagyakorlat nézőpontjából a jógi fokozatosan egyetlen pontba sűríti tuda-
tosságát, ez a pont először a fejben, később a szívben van. Ennek a szokatlan
gyakorlatnak az eredményeképpen nagy béke és öröm érzése tölti el - olyan
állapot, mely hétköznapi, megszokott életétől teljesen különbözik. Számára ez
a lélek, a mennyek királysága, az Önvaló. Ám az igazság filozófiájának néző-
pontjából az Önvaló bármiféle egyetlen fizikai pontra történő lokalizációja sem
lehetséges, mivel a tér az elmén belül létezik csak, s az elme túl van az itt és
ott határain. Az Önvaló és a Tiszta (egységes, egyént nem ismerő) Elme min-
den testet önmagán belül hordoz, anélkül hogy bármelyik is megérinthetné,
elérhetné.

Személy szerint azt gondolom, hogy Gandhi épp olyan önképzett misztikus volt,
mint kortársai: Ráman Maharisi, Aurobindo vagy Ramdas. Egész élete és gon-
dolatai, írásai és beszédei, tettei és a haláláig tartó kitartó szolgálat ezt mutatja,
Ő maga azt mondta, hogy érzi a „megfoghatatlan titokzatos erőt, ami mindent
átjár" és azt is, hogy „biztosabb az Ö létezésében, mint abban a tényben, hogy
én és te itt ülünk ebben a szobában." Miért van hát mégis az, hogy Gandhi egé-
szen másképpen tekintett a háborúra, mint Srí Aurobindo, habár mindketten
az isteni erők által inspirált személyek voltak? A válasz az. hogy Gandhiban

tökéletesen fellelhetjük a szokásos misztikusok hibáit. Edgar Cayce nem misztikus volt. . igaznak gondolni. mint az emberi terhektől (legyen az fájdalom vagy öröm. hogy extrém módon csökken az ember saját személyiségére. habár sok újdonságot. aki felismeri ezt. a látszatoktól a végső valóság felé? Sok misztikus azt gondolja. mint a történelem folyamán számos más szent is. hogy a gondolatok puszta elnyomása az önabszorpció állapotá- ban elegendő. gondjaira. Egy fontos kérdés merül fel. Ezekben a tapasztalatokban nem az univerzum. Ám ezt a szolgálatot úgy végezte. ahogy azt képzeli? Valóban felfedi magát a rejtett valóság? Vajon ez az örömmámorban úszó eksztázis vagy elcsendesült. s így nem képe- sek semmi újat elmondani nekünk az univerzumról vagy Isten univerzummal való kapcsolatáról. Ennek eredménye csodálatos könnyűség és béke. mint a gondolatok működésének és megjelenésének extrém lelassításából.bár sokan nem így vélik hogy valódi szent volt. de elkerülhetetlen. csodálatos örömhírt mondhatnak saját magunkról. hogy nem tetszik egye- seknek. ahogy a világra irányuló figyelem is majdhogynem eltűnik annak állandó igényeivel együtt. Kétség nem fér hozzá . hogy azok eltűnni látszanak? Valóban egy magasabb dimenzióba lép be. s ennél- fogva a választ sem próbálja megtalálni rá. Ők is követnek el hibákat. Ez az állapot nem másból ered. hogy valójában mi történik abban a pillanatban. fanatizmust és a gyakorlatiasság hiányát vitte bele. bajával együtt. de alig akad misztikus. a külvilágtól és a gondolatfolyam fenntartására való folytonos erőfeszítéstől való teljes megszabadulás. hiba lenne mindent. Ez a következtetés lehet. ugyanis ebben az esetben nincs különbség e kettő között). aki az emberiség igaz szolgálatát választotta. békés állapot áthelyezi-e spirituális központunkat a halandó élettel való fogla- latoskodás felől az öröklét. mert a legtöbb pszichikus könnyen félrevezethető. amikor a meditáló legnagyobb erőfe- szítései révén úgy legyűri a gondolatokat. amit elmondott. Így ez nem más. a spirituális önmegvaló- sítás elégtelenségét és a filozófiai miszticizmus szükségszerűségét. problémáira irányuló figye- lem éppúgy. Fel kell tennünk a kérdést. A misztikus tapasztalatok nem eredményeznek kozmogóniát. Habár sok érdekes és különös dolgot merített pszichikus tapasztalataiból. aki felfedi saját belső rejtelmeit. annak minden gondjával. amely azzal jár. hanem az ember az. hanem pszichikus. A tökéletes misztikus nem feltétlenül tökéletes lény. hogy egyensúlyta- lanságot. A világot ilyenkor elfelejtjük. az emberről.

Az igazság nem sérülhet az emberi értelem és kísérletező kedv aktív jelenlététől. Szükséges. oldalán (brit kiadás). A fejlett misztikusnak szüksége lenne az önmagában rejlő gondolkodóra. de elhanyagolja. habár a béke valóban egyik jele. Ha azonban a misztikus látomások nélküli nyugodt állapotban tudja ezt megvalósítani. Ekkor a lehetetlen célok hajszolása és a hibalehetőség. kezdve a kripták negatív csendjétől egészen a bölcs pozitív. akkor az az önvaló. ihletett állapotból kilép. Ám a békének is fokozatai vannak. eltűnik. hogy a misztikus csak a valóság látszatáig jut. mint az áhítatos-vallásos út. mert ez a tapasztalat. ahogy a gondolkodónak is szüksége lenne a miszti- kusra. Amikor azt írtam a Jóga titkos tanításai című könyvem 309. akik az első állapotban vannak. hogy valaki a miszticizmus felé fordul. Nem elegendő pusztán misztikus érzésekkel felfedezni az igazságot. Ekkor a misztikus a való- ságot érinti meg. abban a pillanatban. Elméleteinek homályossága. ahol nincsenek formák és gondolatok. elégtelenül és bizonyos szem- pontból nem kellően hatékonyan fogja átadni.Ám a békesség érzése önmagában nem garantálja az igazság elérését. Különbséget kell tennünk a túláradó érzelmek és a mély szeretet közt. elme feletti uralmáig. de nem tovább. jól felépített világkép tükrében. és megérinti az ürességet. a tények összekeve- rése és előítéletes világkép: mindezek oda vezetnek. Ám ha valóban szeretjük az istenit. gondolkodásának lazasága. amely a transzban történik meg. akkor képes bármilyen tapasztalatot vagy véleményt megvizsgálni egy szisztematikus. A gondola- tok megállítása a transzcendentális állapot küszöbére juttat. akkor az érzelemmel telített vízi- ókra és eksztázisokra céloztam. amely garantálja az állandóságot. metafizikai gondolkodással is el kell érnünk. Azok. lenéznek bármely más ösvényt. míg ha rendelkezik ezzel a háttérrel. ugyanis az intellektualitás iránti megvetés az egyik leggyakoribb oka annak. Ha nem rendelkezik a kellően elfogulatlan. de elhanyagolja azt éppúgy. eksztázisból. hogy a puszta visszatükröződést össze- tévesszük magával a valósággal. Kellő intellektuális felké- szültség nélkül a kereső képtelen lesz felismerni saját tapasztalatainak valódi jelentőségét s képtelen lesz saját véleményeinek helyességét ellenőrizni. nem állandó. Leggyakrabban sajnos éppen ez történik. Ezt elismerem. Abban a pillanatban. hogy az átlagos misztikus sem saját belső tapasztalatait. sem mások okkult eredményeit nem érti meg jól. csak átmeneti. csak a helytelen és kiegyensú- lyozatlan tevékenységtől. akkor hamisan. hogy a transzállapotból. ám mégis: még ez az állapot is kevés. akkor nem szabad . hogy a misztikus megpróbálja átadni tapasztalatát másoknak. el kell kezdenie kielemezni a vele tör- ténteket. tudományos és precíz intellektuális felkészültséggel. hogy metafizikai belső meglátásra tegyünk szert.

nehogy az ember túlságosan elteljen. egészség. Vannak azonban köztük .bár nem sokan . hogy mindent. Ahhoz ugyanis. amelyet a tapasztalatok kellemetlen oldalai biztosítanak. ahelyett hogy feladná magát. helyzetek keveréke. tiszta emberek. események. vágyaihoz láncolva tartják az embert. Az ego ennek a korlátolt tanításnak a forrása. Peale-féle „pozitív gondolkodás hatalma" . Ezek az irányzatok továbbra is a személyes ego rabságában. s ebben az állapotban is maradok. akik visszaélnek tudatlan követőik hiszékenységével. közvetlenül megkaphatok tőle. hogy az isteni akaratból kifolyólag életünk a jó és a rossz szerencse. Ez pedig azt jelenti. s hogy a szenvedés azért van a világban. amiért ezek a kul- tuszok oly vonzók óvatlan követőik számára. Az emberek legszívesebben csak a tapasztalás kellemes oldalát keresnék. akkor nem lenne lehetőségük megtanulni mindazt az értékes és szükséges leckét. amelyet minden nagy próféta hangoztatott. Mivel minden dolog az eredeti forrásból származik. ezért bármit. a gonosz erőinek és balsors- nak. Éppen ez az. s csak egyre vágyik. s elé- gedett legyen az érzéki tapasztalatokkal. akik komolyan küzdenek azért.nemes. A huszadik századi misztikusok gyakran ájtatos imposztorok. Ezeknek az igazság rejtezik a szek- ták tévedése mögött. Keresztény Tudomány és különösen a dr. amire szük- ségem van. Óvakodj a kultuszoktól. melyet a miszticizmus kínál követőinek. Az Isten alkotta világáról szóló tanításaikban ugyanis nincs helye a fájdalomnak. és ez sem kivétel. szektáktól és túlzott állításaiktól. hogy valaha is megismerjék a teljes spirituális igazságot. bármilyen bonyolult és különös is az. Ha ezt megengednék nekik.mindezek a világi boldogságot hirdető spiritu- ális tanítások hibát követnek el. s így meg lennének fosztva a lehetőségtől. Minden vallásos foglalatoskodás könnyen vezethet a képmutatáshoz. sajnálatnak. Egység. hogy ilyen harmóniába kerüljek.lemondanunk arról. hogy elér- jék az emberfeletti bölcsességet. Az Új Gondolat. amit lehet. hogy nem szabad elfordulni a metafizika tanulmányozásától. nem elég . A számtalan irányzat csak elfedi a differenciálatlan valóságot. megtanulunk róla. Egyáltalán nincsenek tudatában annak a hatalmas igazságnak. ha kellő harmóniába kerülök a forrással. hogy elmerülhessen az élvezetekbe. Természetesen ebben az esetben az ego a spiritualitás maszkja mögé bújik.

hogy hang- juk eléri ezt a hatalmas erőt? . mint az ego legyőzéséről. a vágyakra vonatkozó min- den következményével együtt? Hányan próbáltak meg felülkerekedni az egón? Ha nem sikerült megérteniük és alkalmazniuk az isteni törvényt. Ezeknek a kultuszoknak vajon hány követője értette ezt meg. akkor vajon az isteni erőnek miért kellene minden füttyentésükre készen állva kielégíteni minden kívánságukat? Ha nem próbál- ták meg sikerrel legyűrni állati természetüket.kimondanom e szavakat vagy erre gondolni. Nem kisebb dologról van szó. s a tudatosságukat nem próbálták mély koncentrációval tudatuk központjába lehorgonyozni .ahogy a keresés folyamán az szükséges vajon nem arcátlanság-e arra számítaniuk. mely ezeket az eseményeket kormányozza. s ezt a folyamatot nevezzük keresésnek.

mély gondolkodó vagy műked- velő orientalista. és üldözik a külön- bözőket mind saját vallásukban. Vannak. nem szabadna. akik csak csendes magányukban tudják a legszentebb érzéseket megtalálni. ha megtisztítjuk a babonáktól. Ezért van az. annak erejéről. fantáziákat. vagy lenézni az emberi boldogulásra tett erőfeszítéseit csak azért.Megnyilvánulásai - Tradicionális és kevésbé ismert vallások . Akik pedig . akik árnyképekbe kapaszkodnak. Lehetsz metafizikus vagy misztikus. békéjéről és bölcsességéről. Csak annak van teljes joga Istenről beszélni.Kapcsolata a filozófiával Egészen biztosan szükségünk van a vallásra. esendő halandókkal. Gyenge. aki minden pillanat- ban abban él. harcolnak. Akik az előbbi csoportba tartoznak. de csak úgy. ám nem haladhatsz utadon az egyszerűséggel és szerénységgel teli vallásos tisztelet érzése nélkül. hogy a különböző vallások követői nem értenek egyet. képzelgéseket és hiteket. Vallásunk templomokban való nyilvános mutogatása nem minden szemé- lyiségtípusnak felel meg. hogy rámutathassunk. aki ismeri Istent. s nehezen is találhatók meg. A keresők szükségszerűen zarándokokká válnak. mind azon kívül.Felismerése . hogy bemutathassuk a benne rejlő babonákat. bizonyos időszakokban hogyan Üldözték a más hitűeket. hogy saját akaratukat megpróbálják másokra erőltetni. akik a Szent Városba vezető utat keresik. Csak annak kellene írnia a lélekről. az emberiség kénytelen volt kevesebbel beérni. vitatkoznak. Mivel azonban az ilyen emberek túl kevesen vannak. nem csak a róla való elképzeléseket.A VALLÁSOSSÁG IRÁNTI IGÉNY Eredete . Igazságtalan lenne a vallásban rejlő Igazságokat megtagadni csak azért.

Habár ez kivételessé teszi őket. A lét és gondolat magasabb síkján működtek. akik bíztak benne. hogy e két cso- port általában nehezen érti csak meg egymást. melyek felelősek minden egyes val- lás széles körű elterjedéséért. az emberi nem olyan megmentőit. Nincs olyan szervezett vallás. Az alapító hátrahagyott bizonyos erőket. hogy a civilizált ember. hogy miért van szükség új tanítókra. mint Jézus és Buddha. a kornak megfelelő bölcseit felmutatnia. Ez hibás nézet. mihelyst a történelem által rá kiszabott időszak lejárt. A szkeptikus. pusztító ereje. és segített azokon. amelyet mindegyi- kük maga után hagyott. hogy előkészítő okta- tásra van szüksége az emberiségnek. nem szabad. csak azok. amely eredeti formáját sokáig meg tudná őrizni. hogy később befogadhassák a tudomány és filozófia magasabb igazságait. Az eljövendő korszakban ugyanis nem számíthatunk rá. A vallásokat olyan bölcsek teremtették. hogy a primitív embert megrémisztette a természet hatalmas. miután bizonyos fokú uralomra tett szert a természeti erők fölött.a második csoportban vannak. mint a két korábban említett. s maguk is emberfeletti létsíkokról jöttek. hogy személyes vallásos érzéseik valódiak. . s ez az egyik oka. akik a tradicionális templomba járást részesítik előnyben. az antropológus és a Bertrand Russel-féle filozófus azt mondja. pedig ezek alapítói sem hétköznapi emberek voltak. Az ókor nagy vallásai mind eltűntek." A nagy val- lásalapítókat. és el is tűnik. hogy megvessék azokat. mégsem istenek ők.így született a vallás. Nem lesznek újabb messiások. Az a személyes erőközpont. Való igaz. pedig az egymás iránti tolerancia mindkét részről csak azt jelezné. de később fokozatosan gyengül. akik azt látták. az isteni erők eszközének kell tartanunk. Emiatt az elv miatt tudtak a nagy világvallások oly gyorsan elterjedni. s olyan eredménnyel jártak. melyek szép lassan eltűnnek. hogy együtt mondhatjuk Origenésszel: „Ez a munka minden emberi teljesítményen túl van. sokkal kevésbé szorul rá a vallásosságra. s miért kell saját. hogy olyan isteni lények érkezzenek bolygónkra. még jóval testi haláluk után is fennmaradt. és megpróbálta kiengesztelni azokat vagy megszemélyesített formájukat imá- val és különböző vallási gyakorlatokkal . Minden visszaesés és bukdácsolás ellenére az emberiség intellektuális korszakba érke- zett. Továbbá azt is mondják. akiket saját faj- tánk termel ki. s nem élhetünk a múltban csak emiatt olyan hitekhez ragaszkodva.

közösségek alapítása egy szent vagy próféta nevében hasznos lehet azok számára. s akik Őt imádják. szobrok alkotása. Néhány öreg. emlékezve arra. a vallásos és misztikus embert. Minden vallásra leselkedő legnagyobb veszély és a vallás hanyatlásának kez- dete is az a pillanat. és amikor a közösségi eseményeken való megje- lenés váltja fel az egyéni fejlődésre való törekvést. Ennek a fokozatnak a legvégén találhat- juk a bölcset. aki magában egyesíti a civilizált és művelt. s minden. festmények. és talán inspirálhatják őket arra. amely alatt a felelősség és a szolgálat értendő. A fizetett alkalmazottak által celebrált hivalkodó szertartások jók arra. hogy mi magunk semmik vagyunk. ami van. szentélyek építése.Az emberi faj belső fejlődésének első lépése jellemzően a helyes cselekvés. hogy ösz- tönösen térdre zuhanunk és áhítatos imába mélyülünk. rózsaablakos templomot az áhítat olyan légköre hat át. A harmadik fázis a miszticizmusé. ha egy szent célokra használt épületet nem használunk másra és nem engedünk világi tevékenységet folytatni benne. amikor a szimbólumokat a mögöttük rejlő valóság helyett önmagukban kezdik tisztelni. hogy mélyebb kapcsolat létesüljön a magasabb erővel. még annak is. mentálisan kell. hogy az embereket érzelmileg kielégítsék. Ez a magasabb erő imádatát. Mindenkinek van valamiféle hite. akinek a hitvallása a szkepti- cizmus. hogy Istent imádják. s amellett ki is tartsanak. hogy ezt megtegyék. A relikviák közszemlére tétele. Helyes az. szekták. kik hosszú idővel a halála után élnek. a morális javulásra való törek- vést és az áldozást foglalja magában. Mély nyomot hagyhatnak a szent cselekedetei elméjükben. Istentől adatott. és a meditációs gyakorlatokat foglalja magában. A negyedik fokozatban megjelenik az igazság megértése és a valóság megismerése iránti igény. Egy épület . és a filozófust. hogy saját fejlődésüket is hasonló útra tereljék. de nem teszik lehetővé. A második fokozatban feltűnik a vallásos imádat. Az Isten Elme.

ebben az esetben ugyanúgy folytatódik. követőik nem szabad.feleslegessé és értelmetlenné téve azt. elgondolható fizikai. A vallás fejlődése oda jutott. de éppígy az utóbbinak is toleránsnak kell lennie. akik azt gondolják. ha a rituálékat követő megpróbálná a puritánt akadályozni. automatikus ismételgetések és a színpadi alakítások eltűnnek belőle. ahol a látogatók zavar- talan csendben befelé fordulhatnak. s olyan hellyé válik.amely nem más. hogy bármilyen módszer. Hiba lenne. hogy „lélekben és igazságban". elgondolhatatlan. Az egyik ilyen módszer a különböző rituálék művészi szimbolizmusa. amikor ilyen silány tartalmat adnak egy ilyen nemes szónak. azaz belülről imádjon. hogy az igazságot a tömegek körében szokásos intelligencia korlátai közé szorítsa. A puritá- nok ebben az esetben azok. megra- gadhatatlan Isteni megfogható. Megszentségtelenítik a vallás fogalmát. mint a rituálékat kővetők. tapintható. mint a megfoghatatlan. A negyedik igazság pedig az. A második: a puritánok által bálványimádásnak minősített cselekedetek meg- ismétlődnek a saját maguk. hogy a külsőségek elengedhetet- lenek. beszédek és irodalom antropomor- fizmusában*. hogy a puritánok nyilvánvalóan magasabb intellektuális szinten vannak. Azok. amely azt célozza.a külső és belső . ha a monoton. Az első fontos tényező az. hogy míg az ősidőkben az oltáron magukon kívül áldozták fel az állatokat. A vallás külsőségei nem azonosak a vallással. hanem a mentális szinten.a fordító. a fizikai megszemélyesítést. hogy mivel mindkét módszer segít bizonyos embercsoportoknak. Jézus azt tanácsolta egy megtértnek. megjelenítést elvetik . de nem a fizikai. kapcsolatba lépve elméjük legmélyével. . a bálványimádás . azaz a puritánok által kialakított mentális képek és korlátok vagy az Istenről szóló gondolatok. képi formákra való leképzése . amelyek ha megértjük őket. ezeknek a tömegeknek hasznos. hogy másokra is ráerőltessék a saját útjukat.nincsen egy szinten. a modern embernek önmagán belül kell feláldoznia az állatot.akkor válik szent templommá. Az emberi elmék különböző fejlettségi fokon vannak. Az egyik magasabb a másiknál. s a fizikai imádatnak előbb-utóbb helyet kell adnia a metafizikai imádatnak. akik azt hiszik. akik úgy hiszik. és azok között. hogy azok jelentéktelenek. ezt nem szabad soha elfelejtenünk. hogy bizonyos vallások rituáléiban részt véve teljesítették vallási feladataikat. Az ellentét azok között. nagyon komoly tévedésben vannak. feloldják az ellentétet . akik a bálványimádást. A harmadik igazság az. Az imád- ság két formája . rendszerint figyelmen kívül hagy négy igazságot. akik számára az nem feltétlenül megfelelő. mert akik a rituálék * Azaz. akinek már nincs szüksége a fizikai képekre és szertar- tásokra.

Saját szavai voltak ezek. s nem a tömegek együtt érzése. hogy a legfontosabb katedrálisok. Személyes ügy. a néhai Segius pátriárka. mert egy bizonyos tárggyal kapcsolatban valamilyen állítás található egy szent iratban. Ezek az épüle- tek nem csak a vallásos hit fontosságát.szintjén vannak. hanem az orosz ortodox egyház vezetője. Akik azt gondolják. ha szabadon és szervezet- lenül fejlődhet. megtévesztve önmagukat. akik betérnek imádkozni. Nem szabadna rájuk bízni azt a hatalmat. mert grandiózusságuk mély hatást gyakorolhat azokra. Az az igazság. ahogy néhány ember lesilányította. Sok ember úgy meditált az Istenről alkotott képen.csak magukat csapják be. templomok és mecsetek nagyra törő tervek alapján épülnek. ha közüggyé tesszük. azok számára még nyilvánvalóan van mit tanulni a szertartá- sok és képi szimbólumok szintjén. elanyagiasí- totta és kihasználta az intézményesített vallásosság segítségével a próféták üzeneteit és küldetését. és egyben kimutatja az építők hitét is. Helyes. hogy mifélék ezek az emberek. hogy más egyházak fölé kerülve államvallássá legyen. s nem Istennel váltak egyé. Az a mód. hogy a spiritualitást nem lehet szervezett formába terelni. A vallás biztonságosabb és egészségesebb is. de elősegítik azt az alázatot is. moszkvai metropolita ismerte el. hogy végül a képpel. Ez utóbbit azonban nem teheti meg. a mentális koncepció nem egyenlő a valósággal. amellyel a vallást meg kell közelítenünk. s mindig képmutatásba fullad. ha elfogadja. saját felfede- zőutunk ez. ha nem tartja meg politikai függetlenségét. és ihletett emberek spontán kifejeződése marad. Magánügyünk ez. az már egyből minden kérdést megold . amikor az egyház és szolgái fizetség és megélhetés reménye nélkül s azt el nem is várva tették a dolgukat". meghamisította. nagyságát és jelentőségét fejezik ki. Egyetlen egyház sem tarthatja meg kezdeti spiritualitását. amelyet az intézményesített vallás jelent. hogy csak azért. hogy az államegyház bolsevikok által történő szétverése valójában „visszatérés volt az apostoli időkhöz. A kép. Nem az orosz ateizmus. Arra a kétségtelen tényre alapozzák két- . csak arról árulkodik.

hogy a nyugati és közel-keleti világ történelme sokkal jobban alakult volna s a kereszténység igazabb gyöke- rei okán erősebb lenne. amelyek tartalmazták többek között az újjászületést. Ha egy vallás megpróbálja a mi tudással. hogy az intézményesülés mindig megrontotta a vallás tisztaságát. s eltávolodnak még a valós és eredeti hittételektől is. hogy a különböző írásokat később módosították. a keresést és a belső valóságot. az emberi elmének mindig szabadnak és elfogulatlannak kell maradnia. Ki kell mondani. Amikor a vallás azonosítja magát egy egyházi szervezettel és megszűnik sze- mélyes megtapasztalás jellege. s megmarad zsidónak. A damaszkuszi úton történt . hogy nem messze Rómától. Ám ha a vallási vezetők eléggé bátrak lennének korunkhoz igazítani krédójukat. szimbolikus és gyermeki elmékre szabott korai mítoszokat. még ha nyersen is hangzik. ha Szent Pál soha nem tér meg. akkor megmaradhatna az emberek hite. A történelem többször bebizonyította. hogy követőik már gyakran nem tudták. ha meg akarja találni az igazságot. a húsmentes étrendet.ségbe vonható állításaikat. akkor az emberek úgy fogják érezni. hogy a két. miről beszélnek. hogy miért van szükség a változásokra. a Krisztus-tudatosságban való hitről a megfeszített testben való hitre.látomását ugyanis teljesen fél- reértette. a hangsúlyokat a jézusi irányról (a mennyek királysága bennünk van) magára Jézusra helyezte.egyébként valódi . . azt azonban nem veszik figyelembe. akkor önmaga ellenségévé válik. tanítással. Ám még ha azok lennének is. hogy becsapják őket. később ezen a tájon megjelent vallás jobb üzenetet hozott-e a világnak. Nem tudják. elmagyarázván. ám ő sokkal tovább ment és egy új világvallás alapjait rakta le. a dombok között. átírták vagy babonás állításokkal csavarták ki tartalmukat. tudománnyal és tényekkel teli világunkban fenntartani az allegorikus. feladva vallásukat. Teljesen személyes jellegű parancs volt: ne üldözze a keresztényeket. 3000 éve Orfeusz temploma állt. Nagy kér- dés. Itt celebrálták az orfeuszi misztériumokat. A történelem apró érdekessége. s ezért nem mindig megbízhatók. és itt terjesztették az orfeuszi tanításokat. hogy az ősi bölcsek tudták.

habár az Krisztus után öt évszázadon keresztül fennmaradt? S vajon javarészt nem írni-olvasni sem tudó. amely végül ezer évre lefektette a keresztény doktrínákat. s az azt terjesztő szervezet intoleráns is. vagy tisztán ateistává válnak. végül saját intoleranciájuknak esnek áldozatul. Továbbá Hegesippus azt állítja. pedig a zsidó-keresztény Hegesippus erről tanúskodik. extrém. építőnek kell lenni. tiszta módon egy vallás. Az ő munkájának ugyanis pozitívnak. Ám a teológusok és törté- nészek nem veszik ezt figyelembe. mind személyiségükben. Nem volt még olyan vallásos intézmény. s ekkor elkerülhetetlenül ellenségessé válnak az adott vallással szemben. aki nevét szájára veszi. s több rosszat tesznek. mint Jézus. A belépés egy vallási szervezetbe semmilyen más kapcsolatot nem hoz létre. vagy pedig megtalálják. amely egybecseng sajátjukkal. Egy vallási prófétát megszégyenít és nem dicsőít az. A történelem nagy tragédiája. de ostobán elutasította a metempsychosis (lélekván- dorlás) tanítását. hogy Jakabot ilyen életmód szerint nevelték fel gyerekkorától fogva. hogy bizonyos idő elteltével új emberek születnek. hogy valójában hogyan fejeződhet ki igaz. hogy megfordítsa. hogy az egész csa- lád vegetáriánus volt? Azok a vallásos szervezetek. Ezért nem a filozófus feladata. s mély kapcsolatokat ápolt az apos- toli idők köreivel. mindig kihasználják azok. Jézus testvére és apostola vegetáriánus volt. s nem az adott prófétával. Ekkor vagy agnosztikussá. s így a filozófus megszabadul a kellemetlen feladattól. akik nem értik meg küldetésük szellemiségét. amely teljesen igaz maradt saját prófétája tanításaihoz. és nem engednek semmilyen más véleményt megnyilvánulni. akinek tanításait terjeszti s etikáját próbálja alkalmazni. akinek nevét zászlajára tűzte. hogy olyan Emberek nevét. amelyek intoleránsak. akik tanulás és fejlettebb személyekkel történő kapcsolatok útján felismerik az igazságot. romboló jellegű munkát. akik elvégzik ezt a negatív. akik csak azért jöttek a földre. csak azt. aszkétákból és fanatiku- sokból álló. biz- tos lehet benne. kijavítsa. s ő a következő században élt. mind viselkedésükben szűk látókörű és intoleráns emberekből állt ez a zsinat? Jakab. mint jót. Azt jelenti vajon ez. vagy bármilyen más módon megzavarja más emberek vallásos hitét. hogy betölthesse legmagasabb küldetését.Vajon nem a niceai zsinat volt a legfontosabb. Előbb-utóbb ugyanis lesznek olyanok. ám . Ha ez a hit hibás. hogy jót tegyenek. s kerülnek előtérbe. csak kap- csolatot azzal a szervezettel.

hogy valamiféle kapcsolatba kerüljenek Istennel. vagy nagyon egyoldalúak és elfogultak voltak.ahogy azt mind Keleten. önzéstől.lévén az ehhez szükséges műveltség és intelligencia hiányzott belőle . Az egész világon két részre oszthatjuk a papokat és vallási vezetőket .vannak. hibáktól. A tizenkilencedik és huszadik század fordulójáig a vallással kapcsolatos igaz- ságot tisztán és érthetően nem publikálták. A vallásokat a szélesebb néptömegek igényeinek megfelelően alakították ki. akik a vallásról írtak. sem a misztikus kapcsolatra nem eléggé felkészültek? Ám amikor az intézménye- sült vallás a nép további belső fejlődésének gátjává válik. előre lefektetett módokon . papjaira. amelyekhez komoly mentális fejlettségre lett volna szükség. amikor vallási hatásra egy társadalomban fanatizmus. Történelmi tény.nem volt fel- készülve. csendben maradtak. s így képtelenek voltak meglátni annak mélyebb érdemeit.viselkedését és példáját nem követi. annak spirituális fejlődését innentől csak a misztikus gyakorlatok végzése garantál- . mit jelent a vallás elméletben és gya- korlatban. mint mások által alapított egyházak képvise- lői által kijelölt. a miszticizmust pedig az egyénre szabták.gyakran tudatlan s rendszerint arrogáns. hogy olyan finomságokat megértsen. akkor feladatát bevé- gezte. mik az előnyei és árnyoldalai. akik valóban vallásuk szolgálói. vagy pedig azért. Aki eddig eljutott. mind Nyugaton tapasztaltam . Amikor a vallás elvezette az embert a mögötte rejlő mélyebb igazságok megértésének küszöbére. s valódi értéke a miszticizmusban nyilvánul meg. mert a nép . Ez azért volt. mert nem akarták megzavarni a tömegek hitét. A papság . Egyetlen egyház sem szolgál bármely próféta misztikus testületeként. tanulatlan néptömegeknek. into- lerancia.hiszen sem az intellektuális. tévedésektől szenvednek. szerzeteseire. akkor ezeknek a jelenségeknek a meglétét mindig vissza lehet vezetni ennek a vallásnak a hivatásszerű tagjaira. akik pusztán fizetett tisztviselők s vannak. amikor a doktrínák megakadályozzák az érthetőbb vagy jobban átélhető kapcsolatot a Magasabb Erővel. mert azok. szűklátókörűség. s az ilyenfajta társaságoktól elválaszthatatlan gyengeségektől. Akik valóban tudták. babona és visszafejlődés alakul ki. Azért volt ez. Mi más útja lehetne a fejletlen. akkor megérett az idő mindkettő felülvizsgálatára. s így nem voltak hajlandók annak nemkívánatos vonatkozásairól írni. vagy épp ellenkezőleg: ellenségesek voltak a vallással szemben. Végül is minden egyház csak emberek által létrehozott társaság. hogy azokban az esetekben.

s ezeket el kell hagyni. hanem a szilárd. Ezért csak önmagában kereshet s nem máshol. akik soha nem nőnek fel . hogy az isteni jelenlét belülről erősíti s világosítja meg. akkor nem lehet megróni azért. amelyek ugyanezt a célt tűzik ki. ha a templomba járást feleslegesnek tekinti. s ezért nem elég sem a vallás. hogy kőből emelt építményekben. mindenféle közvetítők és külső segéd- eszközök nélkül. értéke és ideje. Ám ha nem s a vallás megnyilvánulását az egyházi szervezet rácsai közé akarják szorítani. isteni inspirációt és iránymutatást. A miszticizmus azoknak való. hanem elég önmagába fordulnia.hatja. mi szüksége lenne akkor az egyházi szervezetekre? Csak azoknak kellenek ezek. Ha megtalálhatja magá- ban az isteni jelenlétet. akik hajlandók kitartóan dolgozni és kivárni az isteni lélek tuda- tának felbukkanását.a változás akkor is meg fog tör- ténni. ha a vallási tanítók maguk is egyetértenek és elősegítik ezt az átme- netet. az egyház által nyújtott üdvözülést pedig illuzórikusnak. A spirituális élet első nagy előrelépése. amikor már nem szükséges. egyéni tapasztalatokra. Ezért van szükség a filozófiára. . előre kell lépnie a vallástól a miszticizmus felé. A miszticizmus ugyanis nem a hit Ingoványos talajára vagy az érvek gyakran kusza és ellentmondásos rendszerére támaszkodik. Ez azonban csak akkor lehetséges. fizetett közvetítőkön keresztül nyilvánítsa ki tiszteletét Isten iránt. hogy bölcs lenne. Annak az embernek. Ekkor tehát már nincs szükség a szokásos vallási rituálékra és módszerekre. Lehet valaki szent anélkül. A miszticizmus arra törekszik. aki az őszinte hit és tradicionális vallás szintjéről szeretne felemelkedni a gyakorlat és személyes megtapasztalás szintjére. amely az egyéni különbségektől függetlenül a nyáj minden tagját intellektuális szempontból csecsemőnek tartja. sem a miszticizmus. habár mindkettőnek megvan a saját helye. s a vallást vagy a cinikus ateizmus. hogy nem helyez túl nagy hangsúlyt a szent ceremóniákra. Amikor a misztikus azt találja. Akiknek nincs erre idejük s emiatt a vallásban keresnek menedéket. de nem lehet bölcs anélkül. kénytelenek beérni a hittel a tudatosság megtapasztalása helyett. de kívülről. hogy szent lenne. Ha a vallásosságból a miszticizmusba történő átmenetet megfelelően akarjuk végrehajtani. ha fenntartják a patriarchális nézőpontjukat. akik híján vannak az előbbieknek. Csak ebben az esetben hirtelen lesz a váltás. amikor valaki a vallásos fázisból a misztikusba jut. akik nem sietnek. vagy a zavarodott apátia váltja fel. Azt sem lehet a szemére vetni. hogy közvetlen kapcsolatba kerüljön az isteni lélekkel. akkor annak fokozatosnak kell lennie.

a Bibliából önmagát s a megszerezhető igazságot korlátozza le. ha feladják szektásságukat. Ilyen megérzést önmagunk forrásának imádásakor. Ilyen hely- zetben vannak a lutheránusok. a jehovisták. az önvalón keresztül kaphatunk. önmagában álló. minden dolgok forrása. de az intuíció képes megérezni valamit magányos nagy- szerűségéből. Saját tudatlanságukról árulkodik.a fordító. az önmagunkban rejlő Isteni Szellemmel. A régi teológia emberi tulajdonságokkal ruházta fel Istent. s elfogadjuk ezt a filozófiai igazságot. amely összekapcsol minket ezzel a kimondhatatlan erővel. Csak egyetlen ilyen őselv létezik. A képzelet képtelen képet alkotni róla. ami- kor az emberi faj elkezdte kinőni intellektuális gyermekkorát? Habár egykor elfogadható volt ez a világkép. Ezzel lealacsonyította a Végtelen erőt. egyedüli. szövegeinek. A filozófiai tanítás szerint minden próféta visszatérése belső. hogy elvessük ezt a hamis fogalmat. szentjei életírásainak és lejegyzett bölcsességeinek széles tárházát. kevésbé kifinomult. makacs ember. Csodálkozhatunk-e. hogy ez ateizmushoz és agnoszticizmushoz vezetett. a huszadik század közepére teljesen elfogadha- tatlanná vált. aki hitében. a kálvinisták és számos más kisegyház. Saját kegyetlen és sajnálatra méltó koncepcióját a Felfoghatatlanról. akinek nem voltak indí- tékai.és képesek is vagyunk rá hogy Isten nem egy megdicsőült. keresése során csak egyetlen könyvből hajlandó meríteni . hanem a Létezés. hogy testi valójában látják a prófétát. más nyelvek ma már mindenki számára elérhető bibliáinak.Bárki. . szellemi esemény. az Élet és Tudatosság Őselve. Az ilyen teológia valójában saját Istenről alkotott képét imádta. s nem fizikai. Azaz antropomorí . A beavatottak azonban csak mentális jelenlétére számítanak önmagukban. de önfejű. hogy figyelmen kívül hagyják más helyek. Az istenség személyes* fogalma kielégítő volt szellemi gyermekkorunkban. Szembe kell néznünk azzal . és az egész világ vallásos megnyilvánulásaira alapozzák tanulmányaikat. nem Istent magát. materialista világké- püknek köszönhetően arra számítanak. Az egyszerű emberek. más idők. Eljött az idő. és lesz is. és kicsinyes indítékokkal ruházta fel azt. de a felnőttkorba lépett emberiséget nem tudja megvilágosodáshoz juttatni. Akkor lesznek valóban vallásosak. amely legbelső Énünk. amely mindig volt.

a cinizmus. zavarodott érveket akár a vallás mellett.Mivel a filozófia magában foglalja a vallást. hogy egy dogmát már eleve elfogadtunk. a bizonytalanság és a zavarodottság. mint a szél. mert annak elfogadása éppen hogy a vita eredménye. A száraz. ahelyett hogy táplálnák. s felszabadítjuk magunkat kötöttsé- gei alól. egyszerű. hogy mi az áltudás és mi nem az. de tisztánlátást és erőt adhat. amelyet oly gyakran elfátyoloz a vélt tudás. hogy növekedni és fejlődni tudjanak segítségükkel. így nem találjuk meg lényegét. és mindkettő azt állította a másikról. Amíg ez a két erő nem tud egymással kibékülni. Újból és újból keresztkérdések tüzébe kell vonnunk minden magunkkal hozott feltételezését. Ennek érzelmi következményei a kiegyensú- lyozatlanság. amíg el nem tudjuk dönteni. . egy ilyen végzetes és bonyolult helyzet nem maradhat sokáig megoldat- lan. Egy ilyen mély és sokakra kiterjedő krízis. Zavarodottságba és kétségbeesésbe hajszolja az embert. Csak a kiemelkedőt keressük a vallásokban. akár ellene. sem pedig az emberek kizsákmányolását. akkor hosszú ideje érlelődő krízist találunk ott. lecsupa- szított vallások pusztán leegyszerűsített. de egyben annak kiterjesztése is. A vallásokban a metafizikai elveket mitológiai személyek testesítik meg. amely a történelemre oly jellemző. az eredendő Őserő lett az első Buddha és Christos. Nem támogatja azonban a hibás dogmákat és nem megalapozott gyakorlatokat. ezért szükségszerűen támogatja azt. a másik tudományos. Fiatalsága alatt ugyanis két ellentétes világné- zetet tanítottak neki: az egyik vallásos. a képmutatás és kétségbeesés. amíg tudatában nem leszünk annak a tudatlanságnak. Hiába hozunk fel elfogult. de börtönné és sok esetben kínzóeszközzé váltak. mert ilyenkor a gondolkodás és nyugodt ítélőképesség háttérbe szorulnak. így Ádí Buddha. hogy hamis. A mentális következmények a frusztráció. ha nem érti meg és nem válik a helyzet urává. amelyeket ideiglenes támaszként hoztak létre fiatal lelkeknek. Ha belepillantunk a modern ember huszadik századbeli lelkébe. Csak ilyen elszánt kereséssel és folytonos kételkedéssel Juthatunk el végül a kősziklaszerű bizonyosságig. A valódi vallás épp olyan általános. ha felülkerekedik. minden tanítást. addig folytonosan gyengíteni fogják az embert. A végtelen és mindenre kiterjedő így szűkítődik le a végesre és így válik helyhez kötötté. A filozófia tanulójának hozzáállása egyszerű: nem kezdhetünk el úgy egy vitát. betetőzése lesz. az erkölcs gyengülése. a magasabb Én lett Jézus. amelyek a vallás örve alá húzódnak. korlátozott helyi verziók.

A vallás minden hagyományos koncepcióját át kell alakítani. Nem hagyhatjuk magukra őket. hogy megfeleljen az új tudásnak. magával rántva a társadalmat is. hogy a vallás csak árnykép. Csak ha megtaláljuk a gondolkodás és érzés kielégítő szintézisét . Amikor a régi hit megbukik. miközben a tudomány szerint jóval-jóval több. akkor találhatunk gyógyírt erre a problémára. és ennek következtében morális fegyelmező erején is. hogy értelmüket a hihetetlen dogmák béklyózzák meg. ám a néptömegeknek ez az árnykép is tökéletesen megteszi. érthetetlen dolgokra. puszta vetülete a filozófiának. .ahogy saját korunk jól példázta akkor a vallás elvesztette értelmét. hogy a világot ötezer éve teremtették. Ha például a vallás azt mondja. A nyugati lakosság nagy része jelenleg mentálisan kívül került az egyházak hatókörén. A felvilágosult filozófus nem kerül konfliktusba a vallással. összefüggő rendszerbe foglalja gon- dolatait és tapasztalatait. újra van szükség. hogy felesküdjenek olyan furcsa. hiszen ekkor már nem számít komoly etikai erőnek. mint akár ötmillió éve. s akik korábban annak irányítása alatt éltek. Amikor a vallás meggyengül s az emberek elutasítják morális visz- szatartó erejét. ame- lyek összebékíthetetlenek az emberi élet más területeivel és a modern tudással. ahogy történt ez Franciaországban vagy később Oroszországban. sőt fizikai egészségünket is aláássa. Elutasítják. amikor az irányát veszten vallás már nem szolgál más célt. ameddig az megtartja etikai erejét. A filozófus úgy látja. az idegfeszültséget okoz. elutasítják történelmi előzményeit és életvezetéssel kapcsolatos irracionális dogmáit. segítségre szorulnak. s ennek következtében brutálisak és ellenőrizhetetlenek lesznek . S ilyen szintézis csak a filozófiában létezik. hogy az ember egységes. s az ilyen vallás elkerülhetetlenül összeom- lik. A gon- dolkodó emberek elutasítják. Ez az egész társadalomra nézve veszélyt jelent. mint hogy az egyszerű elméket az uralkodó vagy vagyonos osztály céljai érdekében irányí- tása alá vonja.Elkerülhetetlen. amely károsan hat men- tális képességeinkre.anélkül hogy bármelyiket felál- doznánk -.

aki az imádságot hiábavalónak. Amikor azonban ezzel abba is hagyja az imádság további okainak és értelmének a keresését. hanem sokkal jobban megalapozzák azt. akkor ugyanis rájönne. hogy áhítatunkat kizárólag az egyén felé fordítsuk. hogy tisztel- jék a világi dolgokat. Később megjelennek az erények. s megszünteti azt a hibát is. haszontalannak és értel- metlennek tartja.s ezzel nagy hibát követünk el. hogy az igaz ima gyak- . hanem megerősíti. Minden kornak megvan a maga feladata. hogy legyen. akkor nincs igaza. és a béke önmagától kialakul bennünk. sok mindentől megfosztjuk magunkat. hogy szentté tegyük hétköznapjainkat . E két kötelesség egyensúlya. a miénk az egyensúly elérése kell. amit nyerhetünk. gyakran igaza van. mint amikor a szerzetesek elutasítják. s csendesen. Azonban igaz.Alázat . AZ ÁHÍTATOS ÉLET Ima .Odaadás . Sőt a békesség érzése nem az egyetlen. hogy a ragaszkodást a hódolat mulandó formáihoz meggyengíti. Ha tovább folytatná a keresést. A metafizikai tanulmányok nem csökkentik a mély tisztelet és hódolat érzését. Nem érezzük szükségét. Amikor az áhítat. minden erőfeszítés nélkül egyre fejlődnek. e két szerepkör értelmes együttléte a jelenkor emberének követendő útja. akkor egy nap olyan szintre juthatnak.Istentisztelet . elutasítva az Univerzumot. hogy láthatóan eltűnik vágyaink és kívánságaink nagy része. A szkeptikusnak. az imádság és hódolat megerősödik a tudás által. A metafizika megértése nem csökkenti az áhítatot.Önátadás - Kegyelem: valós és képzelt A szentség tiszteletének világi oldalról történő visszautasítása éppen annyira kiegyensúlyozatlan dolog.

mint sajátja. feladását jelenti ezzel az erővel szemben. az Önvalóhoz vagy spirituális vezetőnkhöz intézzük. hogy ez megrendüljön. . hogy pár ponton el tudjuk oszlatni a homályt. hogy alázatos imába kezdjünk. Így megtisztulva már a kegyelemre bízhatjuk magunkat mint az egyetlen meg- mentő erőre. Tudván ezt.kérdezik ők. rosszul s időszakosan is . hogy ez az arány nagyon kicsi. amelyeket a régmúltban követtünk el.az univerzumban rejlő életerővel. még ha nem is vagyunk tisztá- ban ezekkel az okokkal. Még ha sosem imádkozott eddig.ran válaszra talál. hogy a szenvedés okát eltöröljük. s az imádságok fajtája is számtalan. hogy az ima is a filozofikus élet része legyen. Ha emlékezünk az ember hihetetlen önelégültségére s arra. s amelyek a közelmúlt. mindenképp a magasabb erőnek szól. Ám hány imára kapunk választ? Mindenki tudja. Nem lenne tisztességtelen ez másokkal szemben? Ezek valós érvek. akik ellenzik. akkor mi lehetne a probléma az önalázattal? Könyörgésünk nem mentesít az ok-okozat tőrvénye alól. miután mindent megtettünk. az sem törli el ezt a jogot. és mindenféle lázongás nélkül el kell fogadnunk ezt a büntetést hibáinkért. amit nem érdemeltünk ki . hibák és szégyenteljes cselekedetek között élte is eddig életét. Vannak. hogy ez a kapcsolat számtalan külön- böző módon mehet végbe. ha valóban igazabb hangot akar hallani. hogy az imát akár az Elsődleges Létezőhöz. hogy annak meglesz a Jó oka. Az első az. Végül emlékezzünk az élő mesterre. Az ok- okozat törvénye által kormányzott világban mi szükség lenne arra. megalázást. mint kapcsolat létesítése . rájövünk. avagy a jelen szenvedéseihez vezettek. senkinek nincs annyi jellemhibája. amely arra irányul. szobánk csendjében és magányában letérdeljünk. Senki sem olyan bűnös. s figyelmünket az Önvalóra irányítsuk. hogy választ kapunk imánkra. még ha tévedések. Érdemes két- három tényre ráirányítani a figyelmet. sőt megerősíti azt. Először el kell ismernünk hibáinkat. hogy ne érezhetné a bűnbánó vágyakozást. mert nem más az. biztosak lehetünk benne. ami módunkban áll. Nem szabad visszariadni attól a gondolattól. de a témát sok tekintetben homály borítja. hogy olyan dolgok után könyörögjünk. s merítsünk erőt ebből az emlékből. s az ego lealacsonyítását.bármilyen lazán. akinek hűséget fogadtunk. Ha úgy tűnik. hogy kapcsolatba kerüljön saját isteni forrásával. hogy milyen fontos.

Hallgatózz befelé fordulva. fényt. s míg azok ritkán mutatnak direkt. hogy a legtöbb igaz ember elismeri. Így imádkozz. ez mindig eredményes- nek bizonyul. hogy megváltoztassa. Keményen fog dolgozni azon. s így imádkozik. Különös. tolakodó. még túlságosan egocentrikus. hogy bármilyen világi vágyat szent imájába vigyen. hogy imádkozzon . de nyújtsd ezt a segítséget nekem úgy. miközben mások keményen dolgoznak önmaguk megváltoztatásán? Hogyan Imádkozzunk tehát? Könyörögjünk-e olyan erényekért. miközben mások sokat tesznek elérésükért? Vajon nem jogosabb és hasznosabb számunkra is. siránkozó hangnemben amiért mások keményen megdolgoznak? Nem arcátlanság-e isteni beavatkozást kérni. ha ahelyett. de ezt az útmutatást úgy fogadom. így imádkozunk: „Hozzád fordulok. intuitív érzéseket. hogy a semmiért nem jár valami. mint egy rimánkodó koldus. ha belépünk a csendbe. hogy leküzdjem gyengeségeimet és túljussak a nehézségeken.gyak- ran mechanikus. Az ember. Van-e joguk olyat kérni . hogy iránymutatást adj nekem az élet útvesztőiben és problémái között. hogy belső lényedből telepatikusan áradjon át belém. követhető eredményeket. segíts. s így nem habozhat. hogy jobban megértse a magasabb törvényeket. Előtted térdelek. A legjobb módja az imádságnak. hogy legyen erőm saját erőmből önmagam fölé kerekedni. s hogy jobban és forróbban tudja szeretni az Önvalót. de az imádság területén mégsem szégyellik azt kérni.a helyes célokért. és tökéletesebbé válni. hogy a semmiért valamit kérnénk. hibáit kijavítsa. amelyeket jogtalanul és oktalanul szintén imának hívnak. megtisztítsa magát. mint a sirán- kozó kérlelések. amelyekért nem dolgoztunk meg. ne bemagolt szövegeket mormolva. hogy Téged tekintelek a morális tökéletesség követendő mintaképének. . általában szégyen- kezni fog amiatt. Kérlek. Azért fog imádkozni. aki őszintén törekszik a spirituális fejlődésre. Mester. Aki Isten figyelmét magára akarja vonni. erőt keresve." Ez nem olyanfajta ima. hogy tisztán lássa saját spiri- tuális kötelezettségeit. hogy szabaduljanak meg valamely gyengeségüktől vagy rossz szokásuktól.

ki nem érdemelt személyes nyereségre. hogy a végsőkig folytatjuk a harcot. aki a semmi- ért szeretne cserébe mindent. Ezután meg kell vallani.de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. s azután érzelmi csendbe kerülünk. Nincs olyan fokozata a spirituális fejlődésnek. akit szeretünk vagy szeretnénk közelebb kerülni hozzá spirituális . mert ezek ködfátyolt von- nak a kereső és a magasabb én közé. hogy engedjen minket magához. hogy megtaláljuk az utat az élet útvesztőjében. de mások számára semmi haszna nincs. hogy az ego a felsőbb hatalom nélkül nem tud boldogulni. hogy belső énünk megmutassa önmagát. a misztikus. Először buzgón imádko- zunk az Önvalóhoz. hogy lerázzuk az alacsonyabb vágyakat és érzéseket. Mind az imádság. név szerint rá kell irányítanunk a figyelmünket az adott személyre. hogy sokkal előbb kell a belső segítséget kérnünk. amelyeket a megvilágosodásért és javulásért folytat. Nem szükséges feladni az imádkozást csak azért. akkor ez kedvező lehet számunkra. Harmadsorban. A meditációt bárkire ráirá- nyíthatjuk. segítsé- get kell kérni az ego saját csatáihoz. Az előbbi ugyanis tökéletes bevezetés az utóbbihoz. ahol el kellene hagyni az imád- ságot. akik még világi életet élnek . javulásra.Nem úgy kell imádkozni. boldogulásra törekedve. hogy az ego gyenge vagy teljesen képtelen megbirkózni az úton felbukkanó morális és mentális akadályokkal. A világtól távoli helyen meditációt végző segíthet másokon. mind a befelé figyelés szükséges. s valóban magas és emelkedett célokra irányítani. A vallásos ember. Például szándékosan. mint ahogy az végül megnyilvánulna. Először is meg kell vallanunk az ego nehézségeit. Nincs másra szükség. mert elkezdtünk meditálni. s türelmesen várjuk. A belső élet törvényszerűségének tűnik. Önmagunk megtisztítása a legjobb. Ötödször pedig meg kell alázkodnunk s elismerni. s negyedszer meg kell fogadnunk. hibáink kijavítása pedig a leghatásosabb imádság. vagy akár teljes sikertelenségét. mint megtisztítani az imádságot. a metafizikai gondolkodó s a teljességre törekvő filozófus egyformán rászorulhat gyümölcseire. mint sok felvilágosulatlan vallásos ember. Ha önmagunkba mélyedésünk alatt nem foglalkozunk a világban élőkkel.

akkor meg- próbálhatunk másokon is segíteni. olyan mélyre. amelyet rá kell irányítanunk a legfelsőbbre s fel kell áldoznunk az Önvaló oltárán. utazás és fontosabb munka előtt emlékezz meg az Önvalóról. Mielőtt valódi segítséget nyújthatnánk. s mivel semmiféle életforma nem lehet teljes. Mivel az igaz filozófia egyben életforma is. legkifinomultabb. Ehelyett várnunk kell addig. ami minden személy felett áll. ha már megszereztük az arra való képességet. Ezért ellent kell állnunk a kísér- tésnek. Keresd a belőle áradó ihletet és erőt. hogy túl korán kezdjünk imádkozni vagy meditálni másokért. nagyobbnak kell lennie minden más szeretet- nél. ezért a filozófia magában foglalja és ápolja az ember legmagasabb. ha figyelmen kívül hagyjuk az érzelmeket. A magasabb Én alázatos meghívása segíthet. fel kell nőnünk a feladathoz. Csak akkor kell elkezdenünk a szolgálatot. s maradjunk ebben az isteni állapotban. kiterjeszti ezeket a forrásokat és védelmet nyújt. A szív legmélyére kell hatolnia. Ennek azonban nem szabad idő előtt megtörténnie. A szeretet a fát tápláló napsütés és a fa gyümölcse is egyben. amit semmilyen más szeretet nem érhet el. Csak akkor lehet gyümölcsöző a mások javára történő imánk. . Ha már képesek vagyunk könnyedén elmerülni a mély önátadás állapotába. azzal saját hatékonyságodat duplázod meg. Ne feledd. minden új vállalkozás. Ekkor és csakis ekkor szabad megpróbálnunk erőt. akin segíteni akarunk. ha képesek vagyunk erőt meríteni abból. Ha csendestársaddá teszed. amíg imádságunk vagy önmagunkba mélyedésünk el nem éri legmagasabb szintjét. Ebben az állapotban idézzük magunk elé annak a személynek a nevét és képét. hogy egyetlen vállalkozás sem függhet pusztán az ego saját korláto- zott forrásaitól.fejlődése céljából. Az önfelismerés útjának egyik fontos eszköze és a megvilágosodott állapot egyik ajándéka is. és engedelmeskedj törvé- nyeinek. a képet hosszan kitartva. Minden nap. fényt és segítséget meríteni ebből a forrásból. Annak a szeretetnek. s azt mások javára fordítani. legmélyebb áhíta- tos érzéseit.

a filozófiai tanulmányok elkezdésével abbahagyhatjuk a misztikus gyakorlatokat. mint egy gyermek az isteni lélek lábainál. hogy azt hisszük. A keresés széles körű. Nem keményen belélegezve vagy lassan kilélegezve. hogy először a szeretet törjön elő. mely semmi másnak nincs tudatában. Hálát adok Neked. Aki alázatosan. s ebben az esetben mind- ezen módszer termőre fordul.csak az ember az. hogy jelen vagy és létezel itt és most. hódolattal. mint még sok minden másnak. sem abba a hibába. sok dolgot magában foglaló folyamat. Ha az ego erős. szíve és elméje tisztelettel. aki rászorul az ezekből származó előnyökre. hálaadásra. meditál. alázatosan könyörögve a kegyelemért. Imádkozzunk hát így mindennap. elemzésével. lehajtott fejjel és összekulcsolt vagy térdére helyezett kezekkel ül. Ebben a pillanatban elérte a mennyek királyságát. a tanulást és a gondolkodást. hanem inkább meg kell tartani. . ami az alacsonyabb szintekhez tartozik. a fejen állást. útmutatásért és megvilágosodásért. Sőt még csak nem is az isteni dolgok éveken át tartó részletes tanulásával. s az ihlesse a légzést. Őszinte imádsággal teli. imádkozásra . s az imának épp- úgy helye van benne. mély önma- gába feledkezett állapotban van. csak az isteni jelenlétnek-az az ember imádkozik. amikor terhei túl nehézzé válnak. Köszönöm Neked. a testkicsavarást. Engedjük meg. hogy a misztikus gyakorlatok elkezdésével fel kellene adnunk a vallásos áhíta- tot.Nem szabad abba a hibába esnünk. felemelve a magasabb szintekre. Istennek nincs szüksége imádatra. A törekvés létszükség- let. érezhetjük meg jelenlétét: szeretni kell. Olyanná kell lennünk. nem gépiesen. az ima meggyengíti. Nem kell elfelejtenünk azt. hanem őszintén és mélyről jövő érzésekkel. nem fejen állva vagy testrészeinket kicsavarva juthatunk színe elé. hogyan kerülhetünk közelebb az Önvalóhoz. Egyszerű megmondani. hogy elviselhetőbbé teszed az életet a földön. amíg könnyek nem szöknek szemünkbe.

Önmagadban. ahol szemben állsz az Önvalóval. valamilyen szinten is szentebbé váltál. Minél magasabbra jutsz. hogy a belső nagyság érzése járjon át. azon a szent helyen. s ami rajtuk kívül van. hogy az ego szüntelenül becsap. mint amit hétköznap így neveznek. az Önvaló Fényét. csipogással. annál alázatosabb leszel. amit ismernek.Magasabb énünk csodálatába merülve elérjük létezésünk csúcsát. Az én feladása nem jelenti azt. Meg kell érteni. még spi- ritualitásodat sem. amikor azt hinnéd. Nem szabad. Bebizonyo- sodik. mert ott erre nincs szükség. Ha valóban nem akarsz az egóhoz ragaszkodni. s mégis mily kevés ember érez hálát ezért a kiváltságért! Ennek az alázatnak sokkal nagyobbnak kell lennie. még akkor is. ahol erre valóban szükség van. átvág. hogy üdvözlik a kis madárkák a felkelő napot! Milyen boldog énekléssel. hogy megtaláltuk személyiségünk titkát s megoldottuk Istennel való kapcsolatának rejtélyét. Nézd csak. A szerénység és alázat nem jelenti. félrevezet és ural minket. senki másnak. hogy valaki más egójának rendeljük alá a sajá- tunkat. Ha lemondunk a személyes akaratról. Mennyivel több okunk van nekünk énekelni és dalolni. Ám az ember megismerheti a benne lévő Napot is. hogy csak illúziótól illúzióig haladsz. Jelenléte éppoly erős a spirituális. sőt akár kárt is okozhat magadnak és másoknak. mint a világi tevékenységek közepette. Csak a Magasabb Erőnek kell megadnunk önmagunkat. akkor nem lehet máshoz sem. az nem jelenti azt. . szíved mélyén leszel alázatos. trillázással. hogy valaki más akaratának vetjük alá magunkat. De ezt az alázatot nem teszed láthatóvá a világ számára. Szíved legmélyén semmit sem tarthatsz vagy nevezhetsz sajátodnak. mint a madaraknak. Abból az axiómából kell kiindulni. szívből áradó dalolással! Így fejezik ki imá- datukat az egyetlen Fénynek. hogy előbbre jutottál. hogy úgy érezd. hogy más emberek rosszakaratának tehetetlen elszenvedőivé válunk.

Azt is jelenti ez az életmód. Sokkal érthetőbb. akik a saját ostobaságuk. Az a tény. annak a kérdésnek helyes felmérése után. Ez semmi- képpen nem összekeverendő a léha sodródással. Felszabadulunk abban az értelemben is. ha ez már megtörtént. hogy aka- ratunkat alárendeltük a felsőbbnek. ahogy annak ideje elérkezik. gyengeségük és helytelen cselekedeteik révén . Egyben felszabadulunk a téves várakozások és haszontalan tervezgetések értelmetlen problémája alól. aki megtette azt a pozitív változtatást. amint azt saját életével illusztrálta is. Nagyon könnyű félreérteni azt a kijelentést. hogy sikeresen boldoguljanak az élettel. hogy milyen hatalmas terheket emel le az elméről ez az intuitív iránymutatás. hogy elegendő minden nap az adott nap problémáit megoldani. hogy a felsőbb akarat lépésről lépésre közelebb kerüljön hozzánk. Ne feledjük. hogy megtettük azt a hatalmas lépést. hogy személyes és világi életét a személytelen és magasabb akarat gondjaira bízta. ha úgy mondjuk. az iránytalan apátiába süllyedt létezéssel. tudatlanságuk. ami azokra a gyenge emberekre jellemző. hogy a kínálkozó lehetőségek közül merre induljunk. hogy az isteni akarattal működnek együtt. hogy az ego helyébe lépjen ezekben az ügyekben. pozitív tartalmat adott ennek a mondásnak. s nem hordozzuk a jövő terhét a vállunkon még a jelen gondjai felett. kemény. Ezek után hagyni kell. s nem próbálunk olyan utat magunkra erőltetni. hogy mi is a valódi boldogság. amely eltér az Isten által elrendelttől. választás teljesen egyértelmű és nyilván- való lesz az elmének. mint átkelni egy patak kövein. mert minden szükséges döntés. hogyan süllyedtek méla fatalizmusba az emberek abban az illúzióban ringatva magukat. s nem kell az utóbbi rossz tulajdonságaira és ostoba önhittségére támaszkodnunk. hogy „legyen meg a Te akaratod". hogy a jövendő gondot viseljen önmagára. hogy nem tudjuk előre. az intelligens módon. eleve lehetetlenné teszi ezt. léha attitűd. hogy életünket felajánljuk az Önvalónak. elégedetten tudomásul venni. Ez a két hoz- záállás ugyanis szöges ellentéte egymásnak. ha egyik kőről a másikra sikerül biztonságban átérni. Komoly veszélyeket rejt az a tétlen. akikből hiányoznak a kellő tulajdonságok és az erő. Számos példa van arra. Az igazi kereső. akaratereje megfeszítésével vállalta ezt az önmegtagadást. Az intuíciónak végre alkalma lesz. pedig az akarat vélt és valódi feladása között alapvető különb- ségek vannak. Jézus. akinek létezé- sében tökéletes hisz. és meg kell várnunk. s a következő lépésről csak akkor gon- dolkodni. milyen sokan vannak. Számos misztikus és vallásos ember esik ebbe a hibába. hogy egy adott esetben mit kell tenni. Csak a gyakorlati tapasztalat tudja megmutatni. Olyan lesz ez. amikor úgy véljük. amely segít eldönteni. hogy „legyen meg a Te akaratod általam". még el nem jött jövendőt nem szabad az aggódó gondolatok vagy az öröm- teli tervezgetés tárgyává tenni.

Sok kereső érezte például azt. és felismeri. akkor . hogy az egóról lemondtunk volna. hanem a belső életben is igaz. hogy ugyanazt a hibát kétszer vagy többszőr is elkövessék. teljes és egyszeri cselekedetként gondolunk rá. hogy a sors valamiféle haszontalan munkára kötelezte őket. fegyelmező jellegét.ez a mondás nem csak a piacon. tanító. amelyek elsötétíthették volna a jövőről szóló gondola- tait. Minden alkalommal. és a Keresztény Tudomány kudarcainak részben az az oka. ha az ennek útjában álló akadályokat nem próbáljuk meg ledönteni. Minden alkalommal. Ez nagyon kellemes eredmény.semmiféle erőfeszítést nem tettek abba az irányba. de csak úgy lehet elérni. bizakodva és félelem nélkül haladhat útján. . ha egyben a szép jövő tervezgetését és a kellemes kimeneteken való gondolkodást is feladjuk.koráb- ban láthatatlan . akkor felismerik ezeknek a . belső erőnket növeljük. hogy ezt nem ismerte fel. amit ráadásul kellemetlen környezetben kellett végezni.és csak akkor . különösen ha már megjelenésükkor azonnal befelé fordul. akkor már jogában áll és saját önbecsülése miatt kénytelen is elkez- deni azon dolgozni. Ez majdnem lehetetlen.uralma alá hajthatja ezeket. Ha vette a fárad- ságot. s így súlyos szenvedéseket kellett átélniük. ha azonnali.karmikus jelentőségét. az ezzel együtt az aggódást és a gondokat is átadja. amikor bát- ran tudunk szembenézni szerencsétlenségekkel és nyugodtan. Amint ez megtörtént. de megvalósítható. hogy az Istennek való önátadásról szóló sekélyes beszéd semmit sem ér. személytelenül tudjuk értékelni tanulságait. ha fokozatos és részleges eredményekre gon- dolunk. Életünk felajánlása a Magasabb Erőnek egyben egónk felaján- lása is. Milyen sokan vannak. hogy ezek saját hiá- nyosságaik és hibáik következményei. belső bölcsességünket növeljük. akik nem voltak képesek megragadni a maguk okozta szenvedés által felkínált lehetőségeket. hogy megszabadítsa magát a rossz körülmények hatalma alól. amikor türelmesen szertefoszlatunk egy rossz vagy ostoba gondolatot. s így nem tudták elkerülni. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal. hogy a benne rejlő isteni mindig menedéket és harmóniát biztosít számára. amelyeket megtagadhatunk még azelőtt. hogy intelligens módon tanulmányozza az élet sötét oldala által számára tartogatott tanító és büntetést rejtő leckéket. hogy saját tetteik következ- ményeit megpróbálják orvosolni. „Mindenért fizetni kell" . s nem ismerték fel. de amikor filozófiai tudásuk érettebbé válik. Vannak olyan részei az egónak. az a biztonság érzésével telítve. Ennek a tanácsnak igen nagy jelen- tősége van. például a túlfűtött vágyak. Erre a két lépésből álló folyamatra mindig szükség van. Aki bölcsen és önkritikusan adja át magát az Önvaló jóindulatú védelmének. Aki jövőjét a Magasabb Erő kezébe helyezi.

mint előtte. hogy meg ne fizetné ezt az árat. bármilyen szinten is van. ha alkalom adódik rá. Fel kell áldozni az összes alacsonyabb érzelmet a keresés oltárán. Mindet el kell égetni. sőt ettől kezdve még sokkal inkább fontossá és kötelező ere- jűvé válik. egy tanulatlan nem válhat azonnal tanulttá. A kezdő kijelentése. ahogyan felmerülnek. azaz a magasabb ént. átadva annak a felelősséget. ezt a feladatot nem felejthetjük el. a szerelmi vágyakat és az agresszív egoizmust is mind abban a pillanatban erre az oltárra kell helyezni. akkor egyben az azon való aggódástól is megszabadulunk.Ha átadjuk a problémát az Önvalónak. Egy kiegyensúlyozatlan ego nem válhat egy perc alatt kiegyensúlyozottá. amire hasson. el kell tüntetni. mivel nincs más. A misztikus megvilágosodás elengedhetetlen előfeltétele az önfeladás. Bárki. hogyha a felajánlás után is ugyanazokat az ostoba hibákat és bűnös viselkedést folytatja. akkor élete továbbra is a személyes ego kezében marad. az irigységet. hogy elérjük azt a kiegyensúlyozott állapotot. hogy mikor kell magunknak felelősséget vállalni saját tetteinkéit. A művész intuitív érzékenysége és a tudós minden részletre fogékony intellek- tusa egyaránt szükséges. A haragot. A személyes felelősség átadása csak akkor történhet meg. Attól még. uralkodójaként. hogy szeretnénk ezt bekövetkezni látni. Amikor azonban ez megtörtént és a kegyelem megvilágosodás formájában eléri. megteheti ezt . hogy felajánlásunknak értelme legyen. átadjuk magunkat a magasabb énnek. de a megkönnyebbülés csak látszólagos és nem valós lesz. az annak a jele. amikor a magasabb én tudatára való ébredés bekövetkezett.csak hátat kell fordítania korábbi önmagának. Az. Tökéletlenségei megmaradnak ezután is. lépésről lépésre történő munkával. mert egyértelmű. miszerint életét Istennek ajánlja. akkor ez a megvilágosodás csak az ént érheti el. önmagában még nem elég. hogy életünket s magunkat a magasabb erőnek ajánlottuk. Ha azt akarjuk. . Senki sem érheti el a megvilágosodást anélkül. Megpróbálhatjuk a kötelesség és aggódás ránk nehezedő nyomását csökkenteni. nem elegendő. dönté- seinkért és életünkért. megváltoztatnia nézőpontját. s elfogadni Krisztust. hogy önmagunk megadása valójában nem történt meg. akkor önmagunk javításán is el kell kezdenünk dolgozni. s mikor kell a magasabb erő gondjaira bízni ezeket. kitartó. habár a fény fogja áthatni. amikor tudjuk. Ez az első jelentése annak. Ha az aggodalom mégis fennmarad. hogy fölajánljuk.

mivel képet ad az elérendő célról. ami megakadályozza a kegyelem feltűnését. s erőt ad. Ne az ego vak- ságát. s módosítja érzéseit a szükségesnek megfelelően. mert megtanulta azt a leckét. Amikor a karma eléggé elgyengült. hogy ez egy véletlen- szerű. amikor valaki eléri a tel- jes megvilágosodást. az csak azért van. hogy elősegítse további fejlődését. és teljesen saját tetteink eredménye.hogy ez hogyan lenne lehetséges. hogy vélt igényeinek és személyes vágyainak feleljen meg. . a követendő irányról. az Önvaló kegyelme megváltoztatja a körülményeket. és különösen azon az elképzelésen. amikor Isten Keze elmozdítja a munkája útjában álló akadályokat.Amikor valaki valódi késztetést érez. mint a Magasabb Erő véletlenszerű beavatkozása az általa kedvelt személyek javára. amire szükség volt. jelentős eltérést mutatnak különböző személyek esetén mind erejükben. akkor nem marad semmi. ahol azt gondolják. de amely rendszerint és a törvényeknek megfelelően képtelen megnyilvánulni az emberben. hogy mi is ez valójában. de nem érti . sokkal inkább egy bizonyos magasabb törvény működése alakítja. hanem az Önvaló iránymutatását kövessük. mert a gonosz karmikus tendenciák.a külső körülmények hatalma vagy belső érzelmi korlátok miatt . A kegyelem filozófiai fogalma megmutatja. Először az. nem azért. amikor a megfelelő külső és belső körülmények együtt állnak. érdemek nélkül kapott ajándék. Ha így tesz. hogy a tanítvány folytassa a keresést. Ám az Önvaló csak azért tesz így. Ez különösen nyilvánvaló. melyek megakadályozzák megnyilvánulását. akkor egyes esetekben képessé válik arra. hogy módosítsa a negatív karmát vagy más esetekben akár teljesen el is törölje. mint az Önvaló mindig és mindenhol jelen lévő ereje. mind nagyságukban és időtartamukban is. hogy ez a jelenség igazságos és értelmes. A kegyelemnek három típusa van. Természetesen erről szó sincs. Ha látszatra véletlenszerű is működése. de hasznos. S ez az értelmezés eléggé eltér az ortodox vallásos hittől. Harmadsorban. ami kegyelemnek tűnik. hogy elinduljon valamilyen irányba. amíg az előtte tornyosuló akadályokat el nem tüntettük. A kegyelem létezésének elutasítása tévnézeteken alapul arra vonatkozóan. annak bíznia kell és engedelmeskednie a késztetésnek. amely képes átala- kítani bárkit. amit a Mester ad tanítványainak vagy keresőknek. A kegyelem nem más. de valójá- ban a múltbéli jó karma generálja. Ez a pillanatnyi felvillanás formáját ölti. hogy ez nem más. Másrészt az. és kielégítse valódi szükségleteit.

Ezeknek az embereknek a közreműködése és segítsége megerősítheti hitedet és elcsendesítheti elmédet. imái- dat. akkor képtelenek leszünk közvetlenül részesülni a kegyelem áradásából. mintha a kegyelem mindig csak a maga által választott pillana- tokban látogatna meg minket. hogy képesnek kell lenni befogadására. önfegyelmezés. hogy ezt ne feledjük. A tanulás. sem Szent Ferenc nem menthet meg téged. a második pedig. hogy a megfelelő. Hétköznapi. Az első. vonz befelé.és nem vagyunk eléggé elszántak. s akkor kezdett el dolgozni benned. lassan. és ne feledkezzünk el a valódi Istenről. s így fókuszként szolgálnak. Két dolog szükségeltetik. amely végül önmagad felfede- zéséhez vezet. Nagyon fontos. Ám ha belső gátak vannak . ima. Ilyen esetekben rajtunk kívül álló dolognak vagy személynek kell a közvetítő szerepét játszania. Úgy tűnik. ezért közvetlenül részesülhetünk áldásos hatásaiból. felkészíthet. mielőtt a kegyelem megnyilvánulhatna. amely végül jutalomként a kegyelem megjelenéséhez fog vezetni. hogy lerom- boljuk azokat. ha azt érzed. hogy ne istenítsünk embereket. befogadókész állapotba kerülj és koncentrációdat rájuk irányíthatod. akinek közvetlenül kell eljutnia hozzád. felszínes tudatosságodból belső lényed felé vezet. gyakorlás. ez a nap folyamán többször is megismétlődik. Ha a kegyelem létezését elfogadjuk. annak az erőfeszítésnek. de nem garantálhatják üdvözü- lésedet. sem Aurobindo. elmélkedéseidet.a legtöbb esetben ez a helyzet . hogy hogyan manifesztálódik. akkor felvetődik a kérdés. áhítat és meditáció mind részét képezik annak a munkának. mihelyst feléb- redsz az alvásból. hogy együtt kell működni vele. mint az Önvalóból eredő sugárzás.Akkor ért el a kegyelem. egyre mélyülő énkeresésed útján. s más emberek segítsége nélkül kell rajtad hatását kifejtenie. de nem ez a teljes igazság. a második érdekében pedig meg kell tisztulnia. A Szentlélek menti meg az embert a kegyelem ereje által. hogy önmagadban valamiféle élő erő kezdett el működni. . Sem a Maharisi. Az első érdekében az egónak meg kell alázkodnia. meditációidat. Ez igaz. Mivel nem más ez. s arra késztet ez az erő. hogy végezd vallásos-misztikus feladataidat.

amit kellett volna vagy olyat tettünk. de az állati természet és az ego megakadályozzák. mivel nem más ez. Kegyelem alatt Isten barátságosságának megnyilvánulását értem. annál hatékonyabban tud működni a kegyelem. ahogy az rendjén is való. hogy egy valóban súlyos fizikai. De ha ezt a célt elérte a kegyelem. és megmutatja. Ekkor ugyanis nemcsak iránymutatást kapsz. hogy fejet hajtunk előtte s vissza-visszatérünk ebbe az állapotba . Ekkor tévesen azt képzeljük. s ha szükségét érezzük. akkor a kegyelem egyre gyakrabban jelentkezik fel- villanások és más jelenségek formájában. de fájdalmakat annál inkább. Attól a pillanattól. materiális problémában segítséget nyújtson. hanem a lehető legvalószínűbbé teszed. mint hogy magunkra hagy gondjainkkal (gondolatainkkal). hogy jó úton járunk. Ha ezeket a tényezőket kellőképpen visszaszorítjuk. akkor ezek az áldott állapotok eltűnnek. A spirituális fejlődés korai szakaszaiban a kegyelem eksztatikus érzések for- májában nyilvánulhat meg. hogy valamit nem tettünk meg. csak akkor szabad megne- vezned a kívánt eredményt. fizikailag is a kegyelem meg fog jelenni. csak saját lényünk juttathat kegyelemhez. Mindig jelen van. A valóság azonban az. hogy elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a maga- . és csak miután megtaláltad. hogy éppen a kegyelem vonta meg tőlünk ezeket az eksztázisokat. akkor próbáld először megtalálni magadban a szent jelenlétet. mint az Önvalóból áradó jóindulatú erő.mentálisan mindig. Ha szeretnéd megidézni az isteni kegyelmet. amit nem kellett volna. A kegyelem megjelenésének valódi gátja az. hogy elvesztettük a kegyelmet. amely nem okoz örömet elménknek.Minél közelebb kerülsz az Önvalóhoz. Tévedés ilyenkor azt hinni. Ennek oka a kegyelem természetében keresendő. hogy gondolataink állandóan saját magunk körül forognak. hogy vajon szabad-e tovább foglalkoznod ezzel a problémával. szabad-e ebben a témában a felsőbb segítségét kérni. hogy a kegyelem áradása el fog érni. hogy a következő fokozatot elérhessük. hogy tudatunkba belépjen. Senki más. vagy legalábbis elérted a számodra elérhető legmélyebb kontemplációt. Ekkor ugyanis az Önvaló nem tehet mást. Ez a keresés folytatására ösztönöz.

fontosabb. Ha van bármiféle törvény. hogy kiüresedjünk s megszabaduljunk minden vágytól. amit adhatunk. végleg velünk marad. akkor az az. . hogy kaphassunk.sabb erővel. amikor a kegyelem éppúgy kiterjed ránk. Ekkor elválaszta- tunk ezektől. hogy működését nem láthatjuk s nem is ellenőrizhetjük. Ekkor a lélek sötét éjszakájának küszöbén vagyunk. amely a kegyelem működésével kapcsolatos. akkor a kegyelem is valósággá válhat az életében. s nem csak elmélet marad. amikor az öröm. olyan hatalmasnak kell len- nie. Röviden: adnunk kell. de mélyen a tudatalatti elmében úgy. mert érzéseink még önmagukkal és a tapasztalat örömével voltak elfoglalva. Amikor a keresés az ember életének legfontosabb része lesz. mint anyagi boldogulása. amennyit csak kell. míg az ego teljesen megalázkodik. mint korábban. mert kapcsolatunk valójában csak közvetett volt. annyi kegyelmet kapunk tőle. De ennek a szeretetnek olyan intenzívnek. amit elérünk. hogy szívesen áldozunk rá annyi időt és gondolatot. és megérik arra az állapotra. S szeretetünk a legjobb dolog. hogy amennyi szeretetet adunk az Önvalónak.

éppúgy. egymással ellenkező tulajdonsága. Amikor próbálunk gondolatban eltüntetni minden objektumot. Semmi mást nem tudunk róluk. amint a hullócsillagnak nevezett meteor és egy valós csillag esetében is láthatjuk. Hogyan állíthatnánk.önmaga számára öntudatlanul . ébrenlét - Az idő mint múlt. Így kiderül. hogy ezeket a formákat csak az elme kreálta . alvás. mint azokat az érzéktapasztalatokat. s arról mondanak véleményt. akkor megértjük.Álom. Az emberi tapasztalat világa mindig teljesen relatív. Ezért a világ dolgai és erői valójában nem mások. s csak ennek van valódisága. hogy ekkor maga a tér is el fog tűnni. nem szabad elfelejtenünk gondolatban eltüntetni a fényt. s így nem bírnak abszolút valósággal. ami csak a térben létezik. Minden. A RELATIVITÁS URALMA A tudat relativitása .az adott néző- pontból. amelyet közkeletűen afféle hatalmas tárolóedényként fogunk fel. ahogy az álmodó projektálja saját álomvilágát. Azt fogjuk találni ez alatt az elismerten nehéz gyakorlat során. és csak az adott emberre jellemző. Ugyanakkor az objektumnak és a reá ható erőknek nem lehet egyszerre kétféle. jelen és jövő -Tér-A kettős nézőpont - Az üresség mint metafizikai tény Íme a relativitáselmélet és annak a filozófia általi továbbfejlesztése. aligha helyes. Ezért ezek az emberek valójában nem magával a dologgal. mint a mi világról való észlelésünk. s melynek jellegét a benne lévő tárgyak közötti távolság és azok relatív pozíciója határozza meg. és eltérő módon fogják megbecsülni ennek az objektumnak a jellegét és a reá ható erőket. amiket felfogunk. hogy a tér fogalma. csak a saját tudatunkban létezik. s nem azon kívül. hallunk és érzékelünk. a másik pedig nem? Mindkettő helyes . Másrészt két teljesen eltérő tárgy kiválthat teljesen egyforma észlelést. Ám amikor ezeket az érzéktapasztalatokat mély- rehatóan elemezzük. hogy az egyik nézőpont helyes. Ha két ember két eltérő sebességgel mozgó bolygóról ugyanazt az objektumot figyeli . hanem saját megfigyelésükkel állnak kapcsolatban. amit látunk. mely mindent tartalmaz. Mind a „kint" .mely aránytalanul különböző távolságra van tőlük akkor az erről az objektumról való megfigyeléseik különbözők lesznek. ami- vel öntudatlanul megtöltjük a teret.

és a „bent" relatív fogalmak. Ugyanakkor az elme nem marad teljesen negatív állapotban. mert ha elménkben eltüntetünk minden tár- gyat.ahogy a mentalizmus tanítja . rajtunk kívüli forrásból táplálkozik. amelyet öntudatlanul minden másra rávetítünk. az emberi gondolkodás uralkodó törvénye. ahogyan mi a létezést megtapasztaljuk. A tér és az idő nem más. amit tapasztalunk vagy megismerünk a külvilágban. Ez azért történhet meg.a térre azért van szüksége az elmének. s ezen kívül nem alkalmazható Az ember nem tudatosan. hogy ez miért van így. Mindkettő ugyanabban gyökerezik . saját akaratából alkalmazza. amikor az elme rövid pillanatokra felülemel- kedik saját teremtményein. amelyek a múltban. Ezen a két jellemzőn keresztül nyilvánulhatnak meg az elme működésének kreatív aspektusai. jelenben vagy jövőben vannak. amit időnek hívhatnánk. Bármi. és ezért maga az elme alkotja azt meg. nem fordulhatunk ezzel szembe. hogy a tárgyak rajtunk kívülállók. A kvantumelmélet leghasznosabb metafizikai gyümölcse az a felismerés. Nincs olyan függetlenül létező dolog.a képzeletben. mert . elveszítjük azt az érzést. Ez a három csak az ilyen gondolkodáson belül marad igaz. hogy megjelenjen. Ezek a formák változnak.amint azt a mentalizmus tanítása kimondja mert a tér maga is csak egy idea. másképpen nem létezhetné- nek. A mentalizmus megmagyarázza. hogy az univerzum térben és időben megnyilvánuló eseményei valami olyasmiből származnak. A tér-idő-okság viszonyrendszer az emberi természet alapvető része. de nem önmagukban és önma- guk által létezők. szükségszerűen az idő és tér rendszerében kell. relatívak és mástól függenek. Ugyanez igaz az időre is. ha ezt a gyakor- latot elvégezzük. S mindez azért van . egymástól való távolságukat megmérje. mint az a mód. akkor nem maradhat meg az idő sem. A relativitás elmélete szerint a tér és az idő egymástól függetlenül nem létezhet. Így ezek a dolgok nem örökkévalók és nem változtathatatlanok. s visszatér a misztikus absztrakció állapotába. . Ezért. s a világ csak saját valótlan álmunknak tűnik. hogy elhelyezze az által kreált képeket. amely alapvetően nem térben és időben van.

ahogy az van. ennélfogva képtelen a tapasztalatban rejlő valóság érzékelésére. úgy. s mi a kapcsolat a tudatosság. s ez nem saját döntésünk. hogy a vallásos tanítóknak először mindig ebben az Összefüggésben kellett kifejteniük . hogy túljussunk mindeme szinteken. hogy az én hogyan működik ezeken a szinteken s hogyan ragad le bennük. Mindezt azért tesszük. és tudatosságunk csak ebben a formában tud megnyilvánulni. amit tapasztalunk. ami nem a szokásos oksági formában jelenik meg. és az én úgynevezett megtapasz- talása is így mehet csak végbe. mint az a rendezőelv. hanem a természeté. mint a róla való saját mentális tapasztalatunkat. hanem csak a világgal kapcso- latban és kölcsönhatásban álló énként. Vajon a megfigyelőt. Az én és az énen kívül még valami más az. Semmi sem tapasztalható az emberi elme által. Éppígy. Igen! . ego és elme között. Jegyzetek az okság/nem okság kérdésköréről: Minden gondolatunk az oksági viszonyrendszerben mozog. Az emberiség olyannyira bevett szokása az oksági viszony feltételezése. vagy ahogyan egy külső szemlélő látná. ahogyan a mentális tapasztalatok megjelennek számunkra. A véges elmének különböző szintjei vannak. Semmi mást nem tudunk a természetről. Gondolkodásunk egyik szokása az oksági rendszer.állítja a miszti- kus filozófus. mert nem értjük meg. ahogy van. és tudatába kerüljünk Annak. s éppígy a természetben rejlő oksági összefüggések sem mások. Mivel az elme csak ilyen módon képes a tapasztalatszer- zésre.mondja az intellektuális ember.A megismerő számára abban a formában Jelentkezik minden dolgok relativitása. soha nem ismerjük az ént magában. ami tudatos- ságunk tartalmát adja. a szubjektumot. az idő és tér mellett. Soha nem ismerjük a világot úgy. Megtanuljuk felismerni. hogy az elme hogyan működik. ezért soha- sem saját valójában látjuk azt. hanem csak öntudatlanul az énnel összekeverve. csupán a világ és az én kölcsönhatásából kialakuló eredményt ismerjük. a megismerőt magát lehet-e megfigyelés tárgyává tenni? Nem . A végtelen Elmének. Szükségszerűen ilyen feltételek mellett tudjuk csak úgymond megtapasztalni a világot. a mi saját mentális világunk. Ennek következtében soha nem látjuk a világot önmagában. Fajunk e három nagy illúziójának azért esünk elkerülhetetlenül áldozatul. hogy mivel a világ.

hogy nem tagadja a világ létezését. Az elme végtelen őselve nem teremti és nem is akarja létrehozni az univerzumot. Az ok-okozati viszony létezik a szokásos valóságban. amely egy potenciális univerzum központjává lesz. de ezeknek el is kell tűnniük.nem tudhatjuk és nem is tudjuk. relatív. amelyekre adott válaszok szükségesek ennek a kérdésnek ebben a for- mában történő megválaszolásához. mint víz. hogy a tanuló megértette." Hogy mi az az elmében. ami arra készteti.a for- dító. részekre nem osztható. A kérdés egyrészt túlságosan leegyszerűsített és ezért nem adekvát. a Brahman egy. Amikor azonban az oksági viszonyrendszer mélyére próbálunk hatolni. A teremtés aktusa jelentős mértékben eltér magától a teremtéstől mint tény- szerű valóságtól. Ám ha feltesszük a kérdést: „Hogyan teremtette Isten a világot?" . habár más formában. hogy a világ teremtett. másrészt félreértelmezhető és kihagy legalább két másik kérdést. azt kellett mondania: „Meg- ismerhetetlen a létesülés kezdete. mert az elme számára nincs jelentése.abban az értelemben. • A Védák India ősi szent könyvei. .erre nem adhatunk egyértelmű és magától értetődő választ. hogy rendezett tapasztalatát kaphassuk a megnyilvá- nult univerzumnak. Így vezették a tanítványt a vallástól a filozófia felé. hogy az a Brahman természetét kezdje firtatni. akkor megértjük. mint Buddha. nem mondhatjuk. mert nem más az. majd arrafelé terelget- ték tanítványukat. s ezzel elértek az ok-okozat nélküli világképhez. ami maga is csak egy idea. Az egyik alkalmazása az oksági viszony tagadásának a következő: amikor a víz gőzzé válik. Az univerzum első megjelenése soha nem történt meg. Az ilyen fel nem osztható lény nem változhat és nem is indíthat el változásokat. hogy eljussanak az ok-okozat nélküli világképhez. hogy a gőz új teremtmény. és csak látszólagos. és teremtője a Brahman. Az elme pedig időtlen valóság lévén. Maga a kérdés is már az oksági viszony előfeltételezésén alapul. Az advaita** kételkedik az előbbiben. s ezért értelmezhetetlen. amikor az elme ismét saját tudatosságába süllyed. Azt tanították. hogy önellent- mondás rejlik benne. akkor kételkedünk minden emberi tapasztalatban. az ebben foglaltakat gyakorlók. egységes. Ám a védantisták* csak ugródeszka gyanánt használták ezt a meg- közelítést. hogy ezt a végtelen ideát megjelen- tesse . s így nem is lehet teremtés. mert az univerzum az elme manifesztációja. habár az utóbbit elismeri . a tiszta lélek.tanításukat. s előbb-utóbb eljutottak oda. hogy az oksági rendszerbe szervezett gondolatformákra szükség van a tér-idő érzékelési rendszerben. ám látszólagos sötétségében feltűnik egy fénypont. Ugyanakkor láthatjuk azt is. Még az olyan nagy tanítónak is. soha nem kezdődött el. Ha ebben kételkedünk. •• a kettöségnélküliség tanítása .a fordító. tanítók a védantisták .

A tapasztalás előfeltétele az oksági viszony. Tökéletesen tisztázni kell önmagunkban is ezt a kérdéskört. akkor létező éppúgy. L. azaz kettőség. ám amikor az elmét magát akarjuk megérteni. Ugyanakkor csak képzeletbeli. Az empíria nézőpontjából . és így megszokott vilá- gunkhoz köt. hiszen hogyan is lehetne az ok-okozati láncolatot megszakítani? Buddha vonakodása az eredendő okra vonatkozó kérdések megvitatásától tökéletesen érthető.amikor is nem tekintjük az alapvető lényeget. S. Az önmagában álló elme nincs alávetve az okozatiság törvényének. a dolgokra vonatkoztatjuk. hogy az ok-okozati kapcsolat a szokásos tapasztalat vilá- gában teljes mértékben uralkodik. éppen úgy. Amikor két dolog közötti kapcsolatról van szó. ha nem a sokaságra. az ideákkal ez megtörténhet. de itt valójában nem létezik ket- tősség. ezért saját természetét nem is változtathatja meg. hogy ő felismerte az okozati világon kívüli valóságot. s így nem új teremtés. mint a nézőpontokról. akkor fűmagot kel- lene vetnünk. Mivel az okkal okozat is jár. Ám a Brahmanra nem vonatkozik mindez. ám a valóság kívül áll ezen a viszonyrendszeren. s mivel más nem is létezhet. csak a másod- lagos megjelenési formákat .az univerzumban az oksági rendszer uralkodik. Ám az elme véges termékeivel. akár megnyilvánult világként. hogy grapefruitot szüretelhessünk. amely áthághatatlan. Valójában nincs másról szó.a világ az Önvaló új kifejezési formája. amelyek egymással való interakciója az oksági rendszer szerint zajlik. Ha van egyáltalán olyan törvény a természetben. mint az univerzum kérdése. Az okozatiság a megismerés feltétele. ahogy az álmunkban szereplő asztal és szék is létező az álmodó számára. mert alapvetően semmi új nem keletkezett . V. akár önmagát kontempláló elmeként ugyanaz marad . .-nek a világ viszonyrendszerére vonatkozó oksági rendszert tagadó nézőpontja tarthatatlan és elutasítandó. * Mert az elme bármilyen kifejeződési formájában. Az okozatiság kérdése a nézőponttól függ éppúgy. nem születhet újjá. s nem eshet az ok és okozat dualitásába. Ha gyakorlati igazságként nem létezne az oksági viszony. Ezért elismerhetjük. mint elme. amelyből származtak.a fordító.* ezért az univerzum mögött nem is rejlik oksági kapcsolat. mint az Önvaló kifejeződése. A világ nem más. akkor szeretnénk túllépni a mindennapi tapasztalatok szintjén. Ugyanakkor a végső nézőpontból szemlélve a világ nem más. Gyakorlati nézőpontból szemlélve a világ számos létezőből áll. hanem a mögöttük álló őselvre. akkor az okozatiság törvénye az. ha megértjük. ahogy a hajnalban feléb- redt ember szempontjából sem valós az álmában szereplő szék és asztal sem.

hogy betekintsenek e szavak mögé.az indetermináció törvénye. hogy az Önvalónak cselekvést tulaj- donítunk . Az atomon túli tudomány .azt állította. mi is felfedezhetjük. Ezek a szavak gyakran hangzanak el előadásokon vagy olvashatók könyvek lapjain. A szubatomikus tudomány felfedi számunkra. amely a kozmikus elme saját élete mögött áll. hogy a zsidók okolhatók Németország legsúlyosabb problémáiért. melyek között okozati kapcsolatot tételeztünk fel. mint a nap- keltét. hogy mindent egyetlen okra vezetünk vissza. akkor ezek a kifinomult és befejezett tanítások - melyek oly sokáig tartottak minket fogva . ahol a tanulók általában elveszítik a fonalat. csupán egymás után követ- kezik. Minden cselekvés lehetősége belőle származik. A tudósok gyakran sokkal lazábban kezelik az ok és okozat szavakat. melyekből az univerzum áll. mint az ego. Heisenberg kvan- tumelmélete. hanem valóságként létezik. s még a legegyszerűbb események mögött is számos ok húzódik meg. Ez az a pont. Az Önvaló nincs alávetve az okozatiság törvényének.előbb-utóbb kénytelenek lesznek megnyitni ajtaikat és szabadon engedni bennünket. Ez a felfedezés akár zsákutcába is viheti a valóság elméleti kutatását. A filozófia nézőpontjából az ok-okozati rendszer téves. tér. Végső soron az élet olyan folyamat. Ami egykor filozófiai tézis volt. . az mára tudományos tézissé lépett elő. idő. amelynek során az egyének felismerik valódi énüket. hogy egy dolog vagy az én csupán összefüggő kapcsolatok hálója. miként Hitler . s nem önmagában létező valami. Hume azt mondta.de ez nem jelenti azt sem. a galaxisok milliárdjai. ám a gyakorlati élet szempontjából helyes. hogy örökké tartó mozdulatlanságba dermedve létezik. Saját énjének felfedezése nem más. Ami egykor az ember mély önkutatásának eredménye volt. csak a benne feltűnni látszó ideák.Einstein relativitáselmélete. anyag és az okozatiság hipnotikus hálójának és illúzióinak szétszakítása - s ebben a pillanatban megszabadul a valótlanságoktól. hogy az elektronok és protonok nem engedelmeskednek a tudomány által legszilárdabbnak tartott törvénynek: az ok és okozat törvényének. mint kellene. A szubatomikus tudomány . azt ma tények támaszthatják alá. Ám csak kevesen veszik a fáradságot. mind az elme dolgaiban sok esemény. minden egyéb kapcsolódás nélkül. Miként Dávid Hume. amíg a szerző minden szavát oly biztosra vesszük.magát és a hozzá hasonlókat ügyesen figyelmen kívül hagyva . Nem szabad elkövetnünk azt a hibát. Az ember spirituális természete nem csak lehetőségként. Nagyon könnyű abba a hibába esni. hogy mind az anyag. Ha ugyanis megtesszük ezt. Ez az az élet. Valójában azonban a legtöbb problémának sok oka van.

addig a valótlan- ságok hálójában maradunk. Csak egy fejlett elme . akik benne szerepelnek. vagy tagadták létezését. meg kell vizsgálni és be kell illeszteni egy olyan rendszerbe. a teljes. Minden elérhető adatot be kell szerezni. hogy nem csak a tapasztalás egyetlen szeletére vagyunk korlátozva. A legtöbb szokásos eseményt nem szándékosan mi . mint hogy azt feltételezték. amikor misztikus tapasztalatban részesülünk s túljutunk a tér és idő világán. akkor ismerhetjük meg. hogy önkényes módon pusztán az ébrenléti állapottal foglalkozzunk. saját maguk elől zárták el az ajtót. Álomvilágunkban pedig egy- szer csak hirtelen ott találjuk magunkat.amely nem hajlik a szokásos előítéletekre az álomállapottal és az alvással kapcso- latban . amely a mély meglátások- hoz és az elérhető legmagasabb boldogsághoz vezetett volna. nem más. Először is egyikben sem mi állítjuk elő környezetünket vagy azokat. mind a filozófia szempont- jából elfogadhatatlan. ritka pillanatokban. Mások egyszerűen csak ott vannak velünk mindkét világban. Az elsődleges és alapvető hiba. a tökéletes helyett. hogy az ébrenlét világa az egyedüli valóság. S mivel a tudatosság más formáit csak eme tudatosság másolatainak vagy eltorzulásának vélték. Mivel az emberi élet oszthatatlanul mindhárom állapoton átível s soha nem szűkíthető le csak az egyikre. Amíg nem hozzuk az álom és a mély alvás állapotát is vizsgálódásunk látókörébe. ezért mind a tudomány. amelyek fényében megérthetjük a világ igazi természetét. s figyelmen kívül hagyjuk a másik kettővel kapcsolatos tényeket. amely a Nyugat filozófiáját megrontotta. Ébrenléti világunkba beleszülettünk . Mivel öntudatlanul is az ébrenléti valóságot tették az egyetlen valósággá. Csupán néha.Időben és térben élve k é n y t e l e n e k vagyunk a széttöredezettben. a tökéletlenben létezni. az két meglepő hason- lóságot is mutat. hanem az élet teljességét élhetjük át. s nem is mi irányítjuk a történteket. és az árnyékot összetévesztjük a valódival.lehet képes felismerni ennek az egységes szemléletnek a hihetetlen jelentőségét. Csak az élet minden állapotának szintézise adhat olyan eredményeket. a nyu- gati emberek saját megismerésüknek szabtak korlátokat.készen vár minket. hogy milyen csodálatos és fenséges úgy élni. Ha Összehasonlítjuk az ébrenléti és az álomállapotot. ahol mindegyiket teljes egészében figyelembe vesszük.

sőt életének jelentős részét így tölti. ha belefárad álmaiba. Addig csak álmodunk. Másrészt egyik világban sem tudjuk megjósolni.sem az ébrenlét. Ugyanakkor ez utóbbi kapcsolatot nem látjuk meg. hogy álmunk csak ideák sorozata. vagy ha valaki felébreszti. rá nem mutat erre. reagálni vagy érezni bizo- nyos helyzetekben. Ez az egyik igazsága Freud . ellentmondhatnak egy másik állapotnak. általában lesöprik az asztalról az ébrenléti állapot relativitásának kérdését. amelyből fel kell ébrednünk. amikor a jogi nor- mák és a társadalmi korlátok eltűnnek. és belefáradunk a tapasztalásba. hogy a török szufik misztikus rendjének egyik tanítása az. az nagymértékben meghatározza a jelenlegi életünket. amit csak lehetséges. ahogy az álmodó is csak akkor ébred fel álmából. akkor arra a felfedezésre jutunk. hogy az alvás alatt abszolút nem vagyunk tudatában. Nem hajlandók az álomállapot vizsgálatával foglalkozni. Ha azonban fel merjük tenni ezeket a kérdéseket és hajlandók vagyunk összevetni a két állapotot.egyébként teljesen materialisztikus . Így azután nem juthatunk el a teljes igazsághoz. ha számos inkarná- ción keresztül már kimerítettünk minden tapasztalatot. vagy amikor egy tanító felfedi számunkra az igaz- ságot. Éppúgy. ez túl megfoghatatlan alap ahhoz. ugyanígy a gonosz személyiségvonások is előjönnek ekkor.tanításainak. akik nem hajlandók az elmélyült gondolkodásra. az ébrenléti életben is csak akkor ébredünk fel az illúziókból. Ezért van az. hogyan fogunk viselkedni. hogy ez az állapot mennyivel magasabb rendű az álomnál. mert számukra kétség sem férhet hozzá. amíg valaki. Azok. S éppúgy. akkor hogyan is remélhetnénk megfejteni a lét és az univerzum . ha az álom és az ébrenléti állapot igaz- ságait nem vetjük össze. Továbbá amit tettünk vagy amire vágytunk korábbi inkarnációinkban. Az álom részben önmagunk felfedése. ahogy spirituális tudatlanságunk azáltal is megnyilvánul. Ha azonban emlékezetünkbe Idézzük. egy mester. hogy ébrenléti állapotunk is egyfajta alvás. hogy a tanítvány előrehaladását a tanítója részben mérni tudja áloméletének megtisz- tulásán keresztül. Mindez csak arra mutat rá. sem az álom világában. hogy arra bármilyen komolyabb következtetést építsünk. hogy a hangyától az emberig minden élőlény időnként álomba merül.melynek mindannyian részei vagyunk . hogy az alvásban keresendő az élet és halál kulcsa! .generáljuk . ha nem vizsgáljuk meg részlete- sen és teljes körűen az álomállapotot? Azok a tények. azt mondják. amelyeket csak egy állapot vizsgálatából vontunk le.nagy kérdéseit.

a Dnyání jelentése pedig: aki ezzel a tudással rendelkezik - a fordító. Igaz például. Idézzük emlékezetünkbe azt a tényt. mint hogy megszabaduljunk a tudatlanságunktól. amely minden állapotban fennmarad.ahogy a materialisztikus orvosok. s mindegyik állapo- tot áthatja . hogy egy adott álomnak egy lényeges oka van csak. de (fel)ismerjük a Dnyánamban. Éppígy tudománytalan azt mondani. az álom és a mély alvás állapotát is ugyanakkor Tudás.Az álmok számos ok miatt keletkeznek. mint ebbe a végtelen és univerzális elmébe? Ám nem tudjuk ezt. hogy az isteni egyben végtelen és univerzális. s ilyenkor egy sor önmagunkat is becsapó illúziót vetít önmagunk elé abból az anyagból dolgozva. A legtöbb álom csak azt mutatja meg. hogy mennyire hiányzik belőlünk az igazi spiritualitás. s hogy elérjük a lét negyedik állapotába való transzcendentális betekintést.az ébrenlét. transzcendentális tudás. hogy mi történik. Véleményünk szerint még a mély öntudatlan alvás is annak a „tudatosságnak" az egyik formája. hogy valójában minden Brahman. s nem korlátozzák azt szokásos mentális funkcióink. s hogy legjobb esetben csak szürke visszatükröződését látjuk ennek az isteninek! Hiszen hova más- hova is térhetnénk álmunk során vissza. Milyen tisztán mutat ez arra rá. hogy néhány álom vagy egy álom egyes részei elnyomott érzelmeket vagy tudatlan vágyakat fejeznek ki. hiszen a Dnyání tudatában van. ezért az alvás a tudatlanság. A keresőknek nagyon óvatosan kell az álomélet megértéséhez vagy egyedi álmok értelmezéséhez hoz- zálátnia. hogy az álmoknak csak egyetlen funkciója van. A legcsodálatosabb feladat. Az alvás kettősségnélkülisége nem egyenlő a Dnyánam kettősségnélküliségével. Alvás közben a dolgok nem létezéséről nincs tudomásunk. nem más. A legtöbb álom ugyanis a múlt elemeinek vad egyvelege. de a legtöbb álom semmi ilyet nem tesz. a pszichoanalitikusok és a jövendőmondók teszik-. amit a filozófia elénk állít. Sőt ugyanannak az álomnak a két része is keletkezhet különböző okok miatt. Hibás következtetés az álmokat a jövőt megmutató metaforának tekinteni. . Tudománytalan lenne azt mondani . s hogy a személyes tudatosság hullámai visszatérnek az óceánba. amit az előző nap ébrenléti állapota alatt szedett össze. amikor a képalkotó képességün- ket szabadjára engedjük. s nem a Dnyánam* állapota. A Brahmant nem ismerjük (fel) a mély alvás- ban. hogy egyéni életünk teljesen felfüggesztődik az alvás során.

A tudatosság három állapotának mély. amelyet annyira keresel. Ha elérted az Önvaló filozófiai felismerését. Ne keverd össze a végtelen időt. az időtlenséggel. akkor éjszakánként abba térsz visz- sza aludni. jelent és a jövőt. S ez az az Én. el kell engedned azt az ént. vagy pedig áthatja álmaidat. Ha a gondolatot valaha is sikerül meghaladnunk. amelynek van hossza. amint a világ minden tájának misztikusai megtapasztalhatták. mint éntudatos . . jelenének. Ez a fajta „tudatosság" nem elgondolható. „Isten színe elé". mosollyal teli feloldódása az egomentes létezésben. Az abszolút tudatosság nem lehet más. alapos elemzése rámutat a negyedik álla- pot szükségszerűségére. az utóbbi pedig mindezek eksztatikus. mint a mély alvás. amely maga az örökkévalóság! Az előbbi csak az ego múltjának. ám mégis ez a valódi objek- tív tudat. nem elképzelhető. jövőjének kiterjesztése. hogy ez hogyan lehetséges. A gondolkodás folyamata mindig az idő síkjában zajlik. negyedik dimenzióbeli intuitív megértés. az intellektus önmagában nem foghatja fel. Ám létezhet bennünk egy látens. ahol minden más csődöt mond. Egyik esetben sem hagyod el.természetesen a saját személytelen módján. hogy elérd. Az örökkévalóság osztatlanul tartalmazza a múltat. amikor azok visszatérnek bele. Így a negye- dik állapot nem olyan. amely rejtett alapja mindháromnak. Ám ahhoz. amely eligazít ott. Az emberi érzékelés és megértés számára érthetetlen. ha az alvás álomtalan és mély. A transzcendentális létezés nem öntudatlan. Ha ezt elérjük. az örök most állapotába kerül. akkor azzal az időn is túljutunk. amelyet oly jól ismersz.mindegyik állapotot tartalmazza is. ha álmodsz. az idő dimenziója nél- kül nem létezhetne. az elme a tiszta jelen.

Ha mélyen elmerülünk a természet szépségeiben . sem álomban. hogy valójában ez múló tapasztalatainak esszenciája. jelen és jövendő . az örök most teljességében élhet az ember valóban boldo- gan. mint hogy valódi énünket soha. az csak tudatunk álla- potának változása. hogy egy olyan csendbe kerülünk. változatlan idő van. amelyet a véges emberi elme nem tud elképzelni. s ugyanakkor saját dimenziójában is létezik. azt kell állítania.ahogyan néhányunkkal meg- történt akkor megtörténhet. ami történt. Az a meglátás.a múlt. amikor teljesen más személyiségünk volt.akár az időszámításunk előtti és utáni huszadik században is egyként Jelen van. hogy különböző idők van- nak. sohasem voltunk mások. amely tudatossá teszi a jelenre. hogy az éjjeli álom után. lehetetlennek tűnik az átlagos elme számára. hogy csak egy állandó. de akár még ugyanannak a lénynek a számára is.A valódi mennyország a boldog megnyugvás állapota. álomtalan alvás után ugyanígy vissza- nyerjük előző napi személyiségünket másnap reggel? Mi ennek a magyarázata? Nem más. Csak az örök jelen. amikor elméjébe idézi. amikor az idő . . csak a MOST . és betölti létének célját. A materializmus nem tehet mást. Amikor AZT keresi. hogy az nem más. A most a negyedik dimenzióban ugyanaz. egy pillanatra sem hagytuk el. ahol soha nem volt múlt. nem csak a különböző létezőknek. mint akik valójában lényegileg vagyunk. hogy mély. s nem magának a tudatnak a változása. édes.az örökké jelen lévő időtlen tudatosság csak a béke. s az egyetlen változás. régi személyiségünkhöz? S nem egyképpen különös. mint az ego örökké tartó semmittevése. és általában abban a tévképzetben él. mint az itt a háromdimenziós világban. Nem különös. hogy létezhet olyan állapot. akkor teljessé teszi a tapasztalatot. sem mély alvásban. reggel mégis visszatérünk a megszokott. A negyedik dimenzió minden három dimenzióban létező tárgyban jelen van. A mentalizmus azt mondja.

s tesz egyben saját múltbéli tapasztalataink áldozatává. hanem pillanatokról. hogy ne aggódjanak a holnap miatt. mert ő az Örök Jelenben időzik. Hagyjuk. S ebből következően nem egy adott napról beszélt. Hol vannak a negatív dol- gok árnyékai? Nem léteznek! Mindez megtörténhet. Az idő rabjai vagyunk. hogy mit tett. hogy friss tapasztalatokat szerezzünk. Az a kényszer. hogy úgy indítjuk el napunkat. Ritkán esik meg. s hagyják. Új lehetőség.tel- jesen friss. hitt vagy mire vágyott a múltban. hogy magunkká váljunk s ne csak a múltból eredő megszokások lemerevedett halmazává. A felgyülemlett tudatos és tudattalan emlékekben. világra nyitott szemekkel ahogyan az kibontakozik az Örökkévaló Jelenből. Ö valóban keresztény (Christian). hogy az élet egy új. hogy éljenek időtlenül. Velünk született tehetetlenségünk tartja fenn megszokásainkat. ha hagyjuk. korlátok nélkül. vagy hogy másként viszonyuljunk dolgokhoz. a Mostból. Van azonban lehetőség arra. az ego pedig az emlékeken keresztül. akkor saját tudatosságából szól. hogy az ego foglyaiként élünk. nem létező kényszer. mely felbor- zolná az elme nyugalmát. hadd ragadjon magával. félelmekben élünk. hogy a halott múlt eltemesse önmagát. Azt mondta tanítványainak. amelyeket az ego gyűjtött össze. hogy a múlt felfalja a jelent. s legyen elég minden napnak a maga baja. elképzeléseinek. hogy önmagához láncoljon. mint egy új reinkarnáció a világba. hogy új gondolatokat gondoljunk.harmónia. Ennek oka. s nem engedi. ami arra késztet. amit a jelen hordoz. s nem korlátozza az. az ember. neurózisaink uralnak . hogy felébredjünk. aki teljesen és tökéletesen a jelenben él: szabadon. mint Jézus azt mondja az emberek- nek. Múltja rabbá tesz. . s úgy lássuk az életet . Saját kényszerképzeteink. elesünk attól a hatalmas lehetőség- től és elveszítjük azt a mély jelentést. amire korábban is. Nem létezik a múlt . hogy a tegnap halott ideáinak. és éljünk meg min- den pillanatot újként. annak beszűkült nézőpontjával együtt. csak illuzórikus. azt érezzük és arra gondolunk. amit előző nap. akiben a Krisztus-én (Christ) megnyilvánult. vágyakban. magasabb nézőpontja megszülessen. Amikor egy olyan misztikus-mester.csak az örökkévaló. Minden reggel olyan. Minden nap ugyanazt tesszük. Ha hagyjuk. és átadjuk magunkat a személytelennek. ha elfeledkezünk énünkről. szokásainak és eseményeinek feleljünk meg. Az Önvaló a holnap intuitív megértéséből beszél hozzánk. hogy a múlt áldozatai legyünk. fixációink. Ezekben a rövid időszakokban nem létezhet semmiféle konfliktus.melyek közül néhányról tudomásunk sincs - s blokkolják fejlődésünket.

illetve azok képviselőinek. mint az Örökkévaló MOST.s ez ma a fizika legnagyobb titka. Ha ez bekövetkezik. fejezetében bővebben olvashatunk róla. hogy a létezés nem folytonos. az abszolútban.ilyenkor ugyanis szá- mára nem mozdul az idő. szo- kásainak. Ez a szimbolizmus igen érdekes.rabjaivá vált embereket. erre nem képes). amiért számos más kérdéssel kapcsolatban sem nyilatkozott. nem képenként. Azon az éjjelen. a személyes én. Habár ez nem könnyű út. A jelen pillanat nem ugyanaz. a mostból. rájött. Einstein rámutatott. az Örök MOSTba. amikor Gautama Buddhává vált. a gondolatok egymásutánja eltűnik. mint a fény . Íme a kulcs: a Jelen. és az időt- lenség állapotában találod magad. amelyekre mások rábukkantak. és azt állítják. csak enyhén nyitott szemekkel tegye. vannak más. hogy milyen elképesztő következménye van. dogmáinak és legfőképp hagyományainak . hogy az emberek most meneküljenek ki az égő házból. S akkor az Időtlen kiragadhatja őt az időből (önmaga. Bárki is kísérli meg azt a gyakorlatot. hosszabb kerülő utak is. de az elmét legyőző misztikus tudja a választ. Ha sok képet egymásra fűzünk. s ami megzavarhatta volna a vallások . De vajon Buddha miért nem mondta el a teljes. Sajnálatos ez. A képek közötti szakadást nem érzékeli elménk . s csak a teljes csend marad. s megszabadulunk a relativitástól és végességtől. Az Önvaló bölcses- ségének 14. folyamatnak látja a filmet.Az atom rejtélye átalakult a fény rejtélyévé . . hiszen mindkettőjüknek igazuk van. s a fontos kér- désekre helyezte a hangsúlyt. ha megfelelően használ- juk fel.a gyors mozgást képtelen érzékelni. Észrevétlenül és hirtelen ez az érzés eltűnik. és a Törvényt megismerte. hogy az Énben folytonos a léte- zés. és így megmeneküljenek. filmet kapunk. Ez az állapot csak időleges. hanem pillanatról pillanatra történik. megnyithatja a gyakorló elméjét. rítusainak. A hindu mesterek tagadják ezt. hogy a megfigyelő helyzetétől és mozgásának sebességé- től függ az idő. ha a megfigyelő azonos sebességgel mozog. de csodálatos. a Mennyek Királyságában. mit érezne? Einstein nem tudta ezt elmondani. részletes igazságot? Ugyan- azért. Az örökkévalóság érzete fogja eltölteni. Eddig az időben éltél. Az emberek helyzetét az égő házban levőkéhez hasonlította. Mi is történik ugyanis a pillanatok közötti intervallumokban? Ekkor csak és kizárólag az Énben élünk. Azt is megmutatta. az örökkévalóban fog élni.

ha egy hordóba azt már alig érezzük. Ha egy kancsó vízbe egy kanálnyi cukrot teszünk. hogy egyáltalán nem is fáj. s észlel- hetetlen lesz.amely az emberi tudatosságot kitölti . vagy a filozófia tanulmányozása által egy nap megérti a szenvedés Jelentőségét. Amit gondol az eseményről. mindig ki kell egyensúlyozni a rövidebb távút a hosszabbal. Minden csapás. Azt mondják. A friss fájdalom fényében a fel nem ébredett ember tagadhatja ezt. hogy azért. s nem külön. az megédesíti. s egy tóban teljesen elveszik. ha rágondol. Mi az időről szóló tanítás gyakorlati értéke? A teljes válasz sok területet ölel át. mert filozofikusabban tudunk az adott eseményre tekinteni. hogy mit gon- dol az eseményről. Mindkét esetben ugyanazt a való- ságot látjuk ugyanis. Abban a mentális fogságban. Azáltal. akkor már előre megvalósítja ezt az eredményt. egyre kisebbé és jelentéktelenebbé válik.Pszichológiailag az ürességben töltött transzállapot mélyebb. hogy az jó vagy rossz. Húsz évvel később már alig rázza meg az embert. ám vagy az idő múlása. ha egy dézsányiba azt már kevésbé. csak lehe- tőség a további fejlődésre ebből a nézőpontból. hogy a kettős nézőpontot alkalmazzák a külvilág eseményeivel és az érzéktapaszta latok belső tartalmá- val kapcsolatban is. hogy megmeneküljünk attól a szenvedéstől. ötven év múlva pedig már lehet. mint a világot megismerő belátás. . az lesz a történések valódi értelme. mélyebb jelentést találni. sőt felismeri a szenvedés s z ü k s é g e s s é g é t is. amelyet egy adott esemény okozott. hogy minden eseményt a filo- zofikus nézőpontból szemlél. és ezzel együtt egyre kevésbé fájdalmas is. ahogy az évek múlnak. akkor azt találjuk.fokozatosan felhígítja a szenvedést. s a következő inkarnációban már nem is fog rá emlékezni. Ha meg akarjuk érteni. a létezés tisztább formáját érheti el. és amit tanul belőle. és megszilárdítja békéjét. ha megvan hozzá a kellő akaratereje . ez egyáltalán nem válik hasznára. ami történik. amely valósnak tartja a jelent. de íme a legfontosabb. Épp így az események folyamatos áramlása . Mindig egyszerre kell szemlélni ezt a két nézőpontot. Egy olyan esemény.s így mélyebb megértést. és valótlannak a múltat. azonnal csökkenti a saját szenvedését. az idő minden sebet meggyógyít. hogy ez a lassú folyamat enyhítse szenvedéseit. ami az alacsonyabb nézőponttal járna. Amikor a tanítvány a hosszabb távú nézőpontot veszi fel. amely egy világi embernek hihetetlenül fontos lenne. hogy arra várjon. A szokásos nézőpontból az esemény természete határozza meg. de metafizikailag nem. a filozófia nézőpontjából azonban az. nem fog értelmet. A magasabb nézőpont képessé tesz minket arra. miért. ahogy megtörténnek. s úgy érzi. A filozófia arra tanítja követőit. A tanítvány azonban nem elégszik meg azzal. és ráadásul a pillanat- nyi nézőpontból gonosz is.

nem teljes és kiegyensúlyozatlan. amellyel az események történnek. s a csapások nem érhetnek el minket. mert miután felébredünk az álomból. Amint harmóniába kerülünk igazi énünkkel. állandóságát és valóságát. Mivel az álomvilágot is tapasztaljuk és érzékeljük. A teljes biztonság érzése ural- kodik el rajtunk. A bölcs pedig megoldja az időtlenség problémáját. addig a bölcs . sem nem tapasztaljuk azt többet. hogy a tanítás hogyan függ össze a mindennapi életünkkel. hogyan kapcsolódik az általunk ismert világhoz? Ha egy tanításnak semmiféle kapcsolata vagy összefüggése sincs a mindennapi életünkkel. mind az egót. a mennyek királyságának örökkévaló életéhez. harmóniába kerülünk az univerzummal is. számos fontos tekintetben álomszerű. Ezért csak a kettős álláspont az. úgy érezzük. A filozófia tanítványa megérti az idő jelentőségét és feladatát: begyógyítja a sebeket.teljesen tudatában léve mindkét nézőpontnak . s nem is érezzük úgy. ezért nem vitathatjuk létezését. A filozófia haszontalan lenne. ugyanakkor végső soron mégis tagadnunk kell léte- zését. és a karma vagy az evolúció segítségével megszabadít a gonosztól. de nem valódi énünkkel történnek. a fáj- dalom fullánkja eltűnik.Ez valójában az emberi fejlődés egyik nagy paradoxona: a szenvedés lépésről lépésre a hamis én felől a valódi én elfogadásához vezeti az embert. illuzórikusnak látja. Ebben a titokzatos állapotban az idő nem gyógyíthatja be a sebeket. Ebből a harmadik nézőpontból szemlélve a bölcs mind az eseményeket.egy harmadikkal ellen- súlyozza azokat. míg valós énünk a mennyek királyságának időtlen békéjében. mivel nincs seb. Megtörténhetnek továbbra is. sem nem érzékeljük. Bármi is legyen az univerzum az emberi tapasztalat számára. Érthető és . amelyik egyáltalán nem függ az időtől. senki sem árthat nekünk.s csak ezzel érthet egyet a filozófia. amely megváltja az embert. amit meg kellene gyógyítani. s a filozó- fia tanulói nyugodtan tudják szemlélni azokat egy egész élet távlatából. minden múló jelenséghez kötődve. Az álomvilágnak e kettőssége éppígy igaz az általunk jól Ismert és úgynevezett valódi univerzumra. Elméje mélyén sziklaszilárdan ragaszkodik valódi lénye időtlen jellegéhez. akkor kijelenthetjük. Míg a világi emberek a pillanat hevében szemlélik az eseményeket. Mind az idő. ha nem arra a nézőpontra helyezkedne. a valódi én pedig lépésről lépésre a szenvedés elfogadásához vezeti. Amint feladjuk az idő valódiságának nézetét. mind a személyi- ség érzése valótlan számára. amely teljes és éppen ezért helyes . hogy az a tanítás elégtelen. hogy az élet gyakorlati kérdéseinek kezelésénél nem metafizikai megközelítést alkalmaz. A hamis én rabszolgaként él. Jogunk és kötelességünk is megkérdezni.

Meg kell találnunk közöttük az egyensúlyt. mert ameddig személyes nézőpontunkhoz ragaszkodunk. s a középpontban kell tartózkodnunk. akkor keserűségre ítéljük magunkat. Mindkét világ csak gondolati felépítmény. ahogy az álmodó nélkül az álomvilág sem lenne. Nem jelenti ez azt. addig az idő és az érzelmek rabszol- . Az egyik oldalt kergetni s a másik elől menekülni . mert ez fájdalommal jár. személytelen nézőpontból próbáljunk meg ezekhez viszonyulni. de gyakran még mindkettő által sem. Így megszabadulhatunk a bírvágy kötelé- keitől. hogy személyes preferenciáinkat abszolútnak higy- gyük. Tudatunk működése ugyanis a relativisztikus tapasztalatok börtönébe zár minket. a valamelyik oldalnak kedvező vagy azt elutasító nézőpont fölé kell helyezkednünk. s így az elme adja végső valóságukat. mert a teljes igazságot sohasem érhetjük el. Valójában így személytelenné válik nézőpon- tunk. ha mindkettőt elfogadjuk s fölül is emelkedünk rajtuk. de valójában nem.világos ez. hogy személyes érdekektől hajtva az egyik vagy másik oldalnak kedvezzünk. amit a természet tenni szándékozik velünk és környezetünkkel. Nem szabad megengednünk. Mindkettő mögött az elme áll végső lényegként. de lényeges. Abba kell hagy- nunk az állandó önmagunkra vonatkoztatást. tovább fennmaradó változata ez. Akkor válhatunk filozófusokká. Ha nem vagyunk hajlandók ezt megtenni. Nem szabad. mert a gyakorlati életben legalábbis meg kell ezekkel küzdenünk -. akkor egyrészt nem fogunk semmiféle esemény miatt aggódni. hogy ne is figyeljünk ezekre az ellentétpárokra . Az elme nélkül a világ nem létezhetne éppúgy. Ahhoz. mégis a megváltoztathatatlan valóságból nyeri eredetét. de a megvilágosodott bölcs mély meglátása számára pusztán az átmeneti álomvilág kicsit tartósabb. A bölcs döntés az. ha csak az egyi- ket akarjuk.kettősségüket. annak számára a világ az. hogy elfogulatlan. Ha erre képesek vagyunk. másrészt nem fogunk megpróbálni mindent megtartani. akkor csak magunknak okozunk még több fájdalmat. miközben ennek ellentétpárját elutasítjuk. mert az vakká tesz az igazságra. amelyek látszólag valósak.ostobaság. abba kell hagynunk annak latolgatását. aminek látszik. s mégis paradox. Aki nem mélyül el. ha lázadunk ez ellen.nem is tehetjük. Ha csak az egyik oldalhoz ragaszkodunk. hogy ezt elérjük. s relatív nézőpontunkat örökkévalónak. Új és magasabb értékeket kell találnunk. és harmóniába kerülünk azzal. Az élet a gondolkodó ember számára álomszerű s folytonosan változó. állandósá- got nélkülöző valami. hogy ránk személyesen milyen hatással lesznek. Metafizikailag minden dolog és minden gondolat tartalmazza önmagában saját ellentettjét is. ha elfo- gadjuk a dolgok természetét . Éppen ezért az ősi tibeti filozófusok egyszerre léte- zőnek és nem létezőnek nevezték a világot.

A valódi kimondhatatlan Semmi éppúgy. A Sok mögött álló Egy nem tévesztendő össze azzal a számmal. hogy a Jelenlét minden pillanatban áthatja azt. Csak egyetlen valódi jelenlét van. ott van mindennek a végső.melyek további számokat alkothatnak . lénye. életereje. Egyedülálló.ez nem tünteti el. Pont ellenkezőleg: a titokzatos Semmi ez. s végül ebbe is térnek vissza. amelyből az univerzum született. titokzatos és elpusztíthatatlan. amelyet a kettő és a három követ. mihelyt azonban túljutunk ezen s a filozófia nézőpontját kultiváljuk. Legyen szó egyetlen ember szívéről vagy egy bolygóról akár. A gyakorlati tapasztalatok átse- gítenek a hétköznapokon. Minden szívdobbanás közötti szünet kapcsolatot teremt az Önvaló csendes központjával. amelyből minden szám . Ez az üresség a felfoghatatlan és megfoghatatlan háttere mindennek. akkor ez lehetségessé válik. örökké- való oka. Mindez a végeláthatatlan univerzális aktivitás a csendes. mert azt félreértenék. akkor a (látszat)világot éppúgy tapasztaljuk. de az isteni tapasztalatát . annak megnyilvánulása.az örök Mostot . de egyben végső lényegét is érzékeljük. S ha elfo- gadnánk a nihilizmust. abból az következne. Ebből ered minden dolog és teremtmény. ahol a cselekvés fonala pillanatokra elnyugszik. Ha ez meg- történik. akkor az idő és az időtlen rend egységet képez. és a metafizika is fölöslegessé válna. mint a mindenek felett álló Egy. van és lesz. Ez a végső igazság. mint mások.származik. Aki képes belepillantani a titok- . akkor a nyugodt időtlenségbe érkezünk. Ha sikerül a filozófia elvei szerint élnünk és elsajátítanunk az ehhez szükséges mentalista tanításokat. valójában nem más. mozdulatlan ürességből ered. A látszólagos üresség. ami volt. teremtődött vagy kifej- lődött. Ha jól megértettük a kettős nézőpontot és ez vált gondolkodásunk alapjává. mint Isten esszenciája.gaságában maradunk. amit mindannyiunknak meg kell tanulnunk s meg kell tapasztalnunk. az isteni jelenlét. hogy a létezésnek nincs értelme. valójában minden valóság gyökere. s nihilizmusnak tartanák. s érezzük. Csak azért nem hívjuk Semminek.

s mindkettőben ugyanaz az elme fejezi ki önmagát. Isteni Létezést meglátja - az lát csak igazán. a látszatvilág pedig aktív állapota. hogy tovább haladhasson. Az üresség az elme visszavonult állapota. Tanulmányai bizonyos pontjánál a keresőnek és a tanítványnak különbséget kell tennie e kettő között. .zatos Semmibe és az abban örökké jelen lévő tiszta. hogy valójában nincs lényegi különbség a két állapot között. de az ez után következő tanulmányai megértetik majd vele.

akik nem valódi. A végtelen öröklétbe és abszolút létezésbe tett uta- zásaim alatt egyetlen egyszer sem találkoztam a keresztény. s nincs helye abban a mélységben. zen. hogy bárki kisajátíthassa. Minden szektariánus megkülönböztetés pusztán intellektuális.azt mondom nekik: „Egyikhez sem. katolikus. Szívem legmélyén senkitől sem különülök el. mivel megértése tökéletes és mindent átfogó. akkor megpróbálom azzal megnyugtatni. mihelyst írni kezdtem róla. Ha válaszolok . ami az intellektuális szinten túl van. hogy hozzáteszem: a filozófia tanulója vagyok.Kiteljesedése az emberben Az emberek időnként megkérdezik tőlem. Aki megízlelte a tiszta Szellem szabadságát. MI A FILOZÓFIA? Definíció . melybe az eleusziszi misztériumok során avatták be őket. akik azt a spirituális igazságot. hogy megpróbálom a „filozófia" kifejezést olyan tartalommal megtöl- teni. éppúgy. hogy milyen valláshoz tartozom.annak minden feszültségével. ahogy az angol. Emiatt én magam sem tudok megfelelő címkét ragasztani saját világnézetemre. vagy a létezésről kialakított véleményemre. amerikai vagy hottentotta jelölésekkel sem. utálkozásával együtt -. hogy másoktól különálló nézőpontra jussanak . azaz filozófusnak. sinto.Egyensúly . akik belefáradtak a spirituális bölcsességnek álcá- zott intellektuális vitákba. Talán képes lesz arra. ahogy ez a tanítás sem zár ki semmit magából. s megteremtse . éppúgy. protestáns.s ez nem túl gyakran esik meg . a beavatottat pedig bölcsességszerető embernek. platonista. vagy melyik jógaiskola követője vagyok. Talán az az úttörő munka. és mindhez!" Ha ez a paradoxon zavar valakit. Ezzel csak visszatértem a szó görögök által elfogadott ősi és nemes jelentéséhez. mert ez túl széles körben használt és általános elnevezés ahhoz. s mindig egy adott korhoz kötődik. önzésével. amely kombinálja az ősi hagyományokat a modern tudással. hanem csak álspiritualitással rendelkeznek. előítéletével. Csak azok osztják az embereket ellensé- ges csoportokra. Ugyanakkor kifejezési módja szükségszerűen változik. nem lesz hajlandó alávetni magát a vallások és hitek korlátainak. ezért időtlen és változtathatatlan. hogy ezeket az érettebb lelkeket eltántorítsa attól. Mivel a valódi bölcsesség legmagasabb formájában a transzcendentális belá- tás gyümölcse. hindu. Mivel adnom kellett mégis valami nevet neki.Teljessége . filozófiának nevezték. Minden efféle leírás ellenkezne a leírhatatlan létezés jellegével. hegeliánus vagy bármilyen egyéb címkékkel. segíteni fog annak a néhány embernek. filozófiának neveztem el.

mint az. Így bármiféle metafizikai egységet érezzenek vagy bármennyire is hajlandók érdekeik összehangolására másokkal. előtagot vagy nevet . mint a többiek. A filozófus szélesebb és nemesebb világképe nem engedi meg. új címkék mögé bújni. hogy miért is ragaszkodom a „filozófia" szó használatához önmagában. hogy ezeknek aláveti önmagát. annál kevésbé lenne szabad falakat emelnünk magunk s mások közé. Mindig tudatában van annak. s elkerülhetetlenül ki kell fejteniük saját nézeteiket időnként . hogy csak magára és a hozzá hasonlóan gondolkodókra irányítsa figyelmét és odaadását. Miközben elismeri. ahelyett hogy hozzáragasztanék még valamilyen jelzőt. személyekre. hogy a világközösség polgára. az új előítéletek fel- állításától. Vajon miért akarjuk ennyire elválasztani magunkat az emberiség többi részétől. hitüket és lojalitásukat egy bizonyos csoportnak vagy a Föld egy bizonyos részének adják. amely megmutatja elkülönültségünket és megosztottságunkat? Minél inkább hiszünk az élet egységében. Azok. mint a filozófia tanítványai.ezért előbb-utóbb szükséges valamiféle nevet is adni világképüknek. akik korlátozott életszemlélettel rendelkeznek. legalább célként tűzzék ezt ki . Ha jobbak akarnak lenni. hogy azok. főségekre. viselkedésük és világnézetük magától kiemeli. Megkérdezheti bárki. akik ezt a belső keresést folytatják. tartózkodjanak a megosztottság keresésétől. Ha új vallást. hogy azonnal elérjük azt.az intellektuális bázisát a mindenki irányába gyakorolt együttérzésnek.. hogy a filozófia igazságán nevelkedettek szélesebb nézőponttal rendelkeznek. akiket követhetnek. csoportosulást vagy új címkéket hozzon létre. S nem ismerek még egy olyan jó és mindent átölelő nevet azok számára. s ennek meg kell nyilvánulnia a misztikusok és filozófia tanítványai között is. Éppoly természetes.legyen bármilyen távoli és nehezen elérhető i s . s akik erre nem képesek. Így nem is hajlandó arra. akkor mutassák ezt meg azon keresztül is. miért akarunk új szektákat alapítani. új szektát hozunk létre.hiszen az isteni tudatosságun- kon alapul. ami számít. s annak érdekében is cselekszenek. s nem csak mítosz. akikre felnézhetnek. fejlődésünk irá- nya az. hogy új tanítást. hogy filozófiailag képzetlen embereknek szükségük lehet olyan formációkra. Számára az emberiség egysége tény. s megpróbálják megérteni az egész világot. akik képesek rá. azzal csak megsokszoroz- zuk az emberek megosztottságát. hogy a filozófia tanítványai törekedni fognak az el nem különülésre. Az osztálykülönbségek és kiváltságos csoportok demokratikus eltörlésének korszaka lesz az eljövendő időszak. megkülönböz- teti majd őket. valamiféle módon kifelé is meg fog nyilvánulni céljuk. hogy viselkedésük is tökéletesebb . Annak ellenére. és ezzel együtt a problémákat is. s nem az.hiszen eléggé különböző jelentéstartalma volt a szónak az évszá- . ő nem hara- gíthatja magára az igazságot azzal. mert valójában a cél.

mint egy ideasorozat. A kérdés teljesen helyénvaló. rendelkezik ezzel a mély belső meg- látással. s különböző nézőpontokkal azonosították ez alatt az idő alatt. amíg kontemplációnk tárgya bármi olyasmi. Azt szeretném. A második feladat az. akik azt mondják. s nem csak elveinek és bölcsessé- gének a mindennapi életben való alkalmazását foglalja magában. E kettő kombinációja segítségével érhető el valódi lényünk . mélységesen mély isteni jelenlét- nek a felismerését is. meditációi során megtapasztalja a valóságot. hogy meg kell érteni az ego és az univerzum alapvető természetét. de nem ragad le annak nézőpontjánál. s így csak ez a filozófia mentes a dogmatikus néző- pontoktól. Ez az igazság metafizikája. aminek alakja. törté- nete. bármennyire is segítette az ilyen szemlélődés a fejlődés első lépéseit. A valódi. olyan embert. de nem korlátozódik csupán erre. valódi emberi filozófiává válik . hogy van. Azt szeretném. a legmaterialistábbtól a legspirituálisabbig. aki megismerte ezt az igazságot.ez az igazság filozófiája. A meditatív fejlődés útján nem szabad megállni mindaddig. Ez a miszticizmus vagy jóga. Azért tettem ezt. s mindeközben ezt az igazságot a világi cselekvés forgatagában is ki tudja nyilvánítani . Elfogadja a kettősséget. sem nem dualisztikus. ha az igazság legmélyebb megértését jelölnék vele. hogy egyik sem más. ezzel a kijelen- téssel máris elárulták. bár lehet. annak két dolgot kell megtanulnia. ami nem más. Mivel megpróbálja összehangolni az örökkévalót és az idő és tér által korlátozottat is. Az első az elme elcsendesítésének tudománya. hanem a szív legbelsejének végtelen csendességben lakozó. hogy a válasz nem teljesen kielégítő. a tudatosság és a gondolat közötti kapcsolatot. mert szeretném a szó ősi méltóságát visszaállítani.zadok során. neve vagy lakhelye van. másrészt minden más nézőpontot elutasítanak. hogy nincs nézőpontjuk. a valódi és a nem valódi. Elfogadja az advaltát. mint az egyetlen valóság megtapaszta- lásából eredő igazság. minden gondolat és forma kiürítése a tudatból. A filozófia alapvető része annak gyakorlása. hogy azok dualisztikusak. Az advaita követői. mely az elménkben bukkan fel. az osztatlan elmében pihenhet meg a misztikus. és közvetlenül meg kell látni. mert azt mondják.habár nyilván módosított formában. Csak a tiszta szellem titokzatos ürességében. hiszen egyrészt az advaita követőinek tartják magukat. Felismeri az álom és az álmodó. emberhez méltó filozófia azonban sem nem tisz- tán dualiszikus. ha filozófusnak a bölcset hívnák. Aki nekilát e keresésnek.

hogy a misztikus nem lép kapcso- . s képes túlélni a gyakorlat és alkalmazhatóság tesztjét. s nem csak absztrakt gondolataira. Hadd beszéljenek csak a vallásos emberek .a bölcsesség szeretete . Ez a filozófia.láthatóan csak az abszolút absztrakciók szintjén képes mozogni. létezését el és fel kell ismerni. érzéseire.amint az néha szokásuk . s nem csak gyorsan vál- tozó pillanatnyi állapotként látjuk ezeket. mint az örökkévaló.az egész emberre vonatkozik. de bármely más ország vagy régió is . amelyik igaz.hiszen számos olyan tanítás van bennünk. amely nem más. az erkölcsöt. s az őket megilletőnél magasabbra helyezzük ezeket az állapotokat. s nem nevezem indiai filozófiának . mint a valóság. harmóniában van a világideával. akkor tévedünk.beleértve ebbe a civilizációs folyamat más.értelmetlenségeket.az advaita védánta . ahol egyedül a létezés van. csak az. vallással vagy ősi. s ezért mindenfelől származó ideákat magába kell fogadnia. múltbéli szakaszainak ideavilágát is. Tud- nunk kell. testére vagy a világgal való viszonyára. Ha úgy tekintjük az alacsonyabb rendű misztikus tapasztalatokat vagy a logikus következtetéseken alapuló metafizikát. A szó eredeti görög jelentése . csodálatos és jóságot árasztó Önvaló. fajjal. amelyek egyáltalán nem indiaiak. amelyben mindannyiunknak élni kell . A test létezik. Nyilvánvalóan ez is benne van. Ennek a bölcsességnek a teljes életét érintenie kell. Nem azonosítom e tanítást semmiféle földdel. intellektusára. Annak a háznak a szempontjából. Az igazság nem sérti az intelligenciát. Akik a metafizikát helyezik ily módon piedesztálra. Nem arról van szó.azaz a test szemszögéből nézve . legyen az India. esetleg modern tanítóval. habár túlmutat azon. amiért a későbbi könyveimben megjelent tanításokat csak az általános filozófia névvel jelölöm. hasznos. A misztikus túlságosan ragaszkodik az átéléshez. a tudással és a rációval. Nem minden idea filozófiai. s jelenlétét. ám egyik sem vezetheti el az embert leláncolt egójának határain túlra. kapcsolatát másokkal. de emellett sok más is. Európa. A filozófiának univerzálisnak kell lennie.bármennyire is csodálandó és emelkedett . A filozófiát nem korlátozhat- juk pusztán absztrakt ideákra. s végül a saját magához való viszonyát is. Amerika.felismerése. amely lépteit irányítja. Ez az. illetve az utóbbi esetben az igazság végső megtapasztalását/megfogalmazását. hogy alapjában véve a szentség semmilyen ellentétben nem áll az aggyal. a metafizikus pedig a gondol- kodáshoz. azok túl nagy fontosságot tulajdonítanak a gondolkodásnak.

legalábbis ezen a téren. amit a materialistákban megvet. Helyzetét abszurd módon nevetségesnek mondhatnánk. s pontosan meghatározza saját hatá- rait és céljait. hogy teljesen új tanítást tártam a világ elé. Időszakos jellegű tapasztalata. hogy csak akkor éli át. Kapcsolatba kerül Vele. mint önmagában . nem utasíthatja el. mint a templomba járó ember az egyház dogmatikus tanításaihoz. A misz- tikus fénye felvillanásokban látható. hogy mi az Én. hogy megpróbálja megérteni önmagát. Éppúgy ragaszkodik saját útja helyességéhez. De az Önvalóról való tapasztalata pusztán részleges felvillanásokra korlátozódik. el-elhaló lángocska. hogy korábban félig vagy teljesen rejtett elemeket teljesen felfedtem és mindenki számára elérhetővé tettem. mert megmutatja. hogy vajon valóban ez-e a mennyek országa. hogy racionálisan nem megmagyarázható ténykedése. Azt azonban igen. hogy az általa elérendő cél vajon lehet-e az ember végcélja. fantá- ziálásokat és a tapasztalást is. a bölcs azonban a tudás és az érzés egyesített útján. Azt is elmondhatom. Nem állíthatom azt. Ha állandóan csak azt tudja mondani. Az átlagos misztikus jellemzően kritikátlan. hogy elnyomhatja intellektu- sát . A zengzetes dicshimnuszok nem helyettesíthetik a szükséges magyarázatokat. hogy mennyire megfoghatat- lan s a meghatározhatatlanság arisztokratikus gőgjét veszi fel . a bölcsé állandó. Csak felvillanás ez. nem hajlandó megpróbálni megkülönböztetni ezt más menny- országoktól vagy megpróbálni megérteni. szeszélyes véleményeket. s nem a körülötte lévő világban. de nem mond semmit a Nem-Énről.s általában ez a helyzet azzal bizonyosfajta nagyon kifinomult szélhámosságot követ el. A misztikus csak az érzésein keresztül kerül kapcsolatba az Önvalóval. soha ki nem alvó fénycsóva. s nem utasíthatja el. tudományos kifejezési formát adtam neki. antik formában meglévő elméletet és gyakorlatot a mai kor követelményeihez igazítottam. s csakis a meditáció állapotában. s modern. hogy a primitív. hogy a kritikus önvizsgálat tárgyává tegye saját eredményeit. örül. ha nem lenne nagyon is veszélyes. s el kell fogadnia. A miszticizmus nem ülhet elégedetten saját babérjain. Ennélfogva képtelen helye- sen megítélni saját eredményeit és célkitűzéseit. A bölcs ugyanakkor a körü- lötte lévő világban éppúgy megtalálja a valóságot. hogy éppen az a szűk- látókörűség jellemző rá is. hogy a filozófiai tanulmányok során meg kell fegyelmezni a szétszórt érzéseket. amikor az Önvaló fellibbenti önmagáról a fátylat. teljesen. Meg kell még tanulnia. Ezért magasabb rendű az utóbbi eredménye. Az előbbi bizonytalan. az utóbbi erős. A misztikus nem hajlandó feltenni a kérdést. s nem csak felvillanások formájában. s nem csak alkalmanként. Nem érti meg.latba az Önvalóval.mindig. mert az Önvalót csak önmagán belül találja meg. Mivel elzárta magát a saját kis mennyországába. . ha csak csodálja.

és a tökéletes csend. Ezt a hármas ösvény alkalmazásával érhetjük el.Úttörő munka szintetizálni. Röviden. hogy bármelyiket kiválassza s azt mondja. ahogy nem elérhető a mindennapi élet által kínált leckék elnyomásával. aki hajlandó teljes szívével az igazságkeresésnek szentelni magát s magáévá teszi ezt a mindent átölelő nézetet. hogy az üdvözülés nagyon is összetett dolog. s nem elérhető a meditációhoz szükséges befelé fordulás elnyomásával sem. hogy olyanfajta tapasztalatot ered- ményez. hogy a valóságban összetartoznak.s ez a mód a teljes csend. A negyedik pedig az. Ám mivel csak egyetlen módon lehet őszintén foglalkozni vele . ha más emberekkel kapcsolatba kerülünk. s könnyebb fellelni. Az erre irányuló bármiféle próbálkozás mesterséges. hogy nem csupán az intellektuális tevékenység eredménye. Nem lehet sem pusztán meditációval vagy kizárólag személyte- len szolgálattal elérni éppúgy. helytelen érzésvilág s helytelen cselekedetek hatalmas erején. a jelenkorhoz igazítani és saját tartalommal kiegé- szíteni a különböző kontinenseken szétszórt kollégák tudását s a legkülönfélébb tradíciókhoz tartozó mesterek beavatásait. sem bármi másféle jelzővel. sem vallá- sos. a szótlanság. amelyet nehéz leírni. mert ez való- ban a bölcsesség-tudás szeretete. nem szabad elfelejteni. amely nem túl gyakori a nyugati világban. eseményeknek egy bizonyosfajta. Épp ellenkezőleg. A metafizika az anyagi világon túli ideák szintjére a gondol- . A belső meglátás kifejlődése forradalmi vívmány az ember számára. s nem széttagolhatók. hogy csak ez az egyetlen vezet az üdvözüléshez. s nem is csak az érzelmekből ered.miközben önérdektől mentesen. A harmadik. Mindezek ellenére nem új dolog ez . mégsem köthető egyetlen valláshoz sem. látni fogja. Ennek az ösvénynek a három ága pedig a metafizikai elmélkedés. Nincs neve. A másik. Létezik a dolgoknak. hogy felülkerekednénk a megszokáson alapuló hely- telen gondolkodás. hogy habár a lehető legnagyobb áhítattal jár. Négy ok miatt is különös ez a fajta meg- értés. a szokásos „én" talapzatát kell megsemmisíteni. nem lesz annyira egyol- dalú.bár nem is régi. ha szobánk magányában vagyunk . hogy nem illethetjük pontosan sem metafizikai. a misztikus meditáció és a folyamatos emlékezés magasabb énünkre . s jobb nem is beszélni róla. Bárki. az ázsiaiak között azonban inkább előfordul. érzéssel párosuló meg- értése.ezért ismét alkalmazhatjuk rá a „filozófia" szó elfelejtett pitagoraszi jelentését. Mindhárom ág teljes és kiegyensúlyozott művelésére szükség van. Habár munkáimban e hármat a tisztább intellektuális érthetőség kedvéért széttagolva tárgyaltam. aktív cselekedeteink- kel szolgáljuk a világot. s nem valósulhat meg anélkül. Az első ok.

hogy tudatára ébred egy rajta kívül álló környezetnek. de messze túlmutat rajtuk. mindhármat átölelő. Ugyanis csak akkor válhat teljessé.ellentétben azok gázállapotával. A titkos tanítás a tapasztalattal kezdődik. hogy a természet egy rendezett elme kifejeződése. Amikor az intellektuális gondolkodás. a miszticizmust és a gya- korlatiasságot is . tölti el mély együttérzés iránta s cselekszik is a jó győzelméért. A filozófia a maga széles. amely jelle- gében és minőségileg is különbözik tőlük. hogy egy adott pilla- natban egyszerre érti meg a világot. ami túl van rajtuk. s azt sem. az etika a gyakorlati jótettek segítségével próbál felemelni. Sőt mi több: ez az együttműködés elenged- hetetlen a cél érdekében. Amikor az oxigénből és hidrogénből víz keletkezik. míg a művészetek ugyanezt a szépség és az érzések segítségével pró- bálják elérni. hogy teljesen különbözik tőlük. hanem kritikus szemlélettel. a misztikus érzés és az altruisztikus cselekvés összefonódásából megszületik a filozofikus belső meglátás.kodás. mégis felettük álló képesség születik. akkor sem mondhatjuk. s ott is végződik. amelyek alkotják. hogy az igazság keresése során e három együttműködése hasznos és jól kiegészítik egymást. de egyben meg is haladja azokat. a létezés magasabb régióiba. hogy ez a fenti három összege. de azt sem mondhatjuk. hogy a filozófus e három dolog szintézisét teremti meg. Végül felfe- dezi.ám nem gondolkodás nélkül. mégis túlmutat azokon. Minden ember mentális élete. mind a hid- rogén benne van. Az ekkor megszülető igazság ugyanis nem pusztán a három összege. sem az érzések. hanem arról. más jellegű. hogy ez ugyanaz az anyag. A filozófiának magába kell fogadnia a metafizikát. hogy ennek az elmének a tudatossága valójában belső tapasztalatának legmélyebb gyökere. Nem pusztán arról van szó. Mindegyiket megérti. hogy teljesen más. A keresés döntő fordulópontja akkor érkezik el. hogy mind az oxigén. mint az elemek. s végül minderre a koronát a belső meg- látás segítségével teszi fel. sem a cselekvés meg nem érinthet. Idővel felfedezi. A filozófia megérti. Csak azt mondhatjuk. hogy ebben a környezetben rendszer van. akkor nem mondhatjuk. a meditáció az intuíció. keresése azzal a felismeréssel kezdődik. . mindent átfogó és kiegyensúlyozott módján helyet biztosít mindegyiknek. mint azok. hogy folyamatosan tudatában van annak a végtelen valóságnak. ha mindhármat egyesíti és felhasználja. Mindhármat tartalmazza. csak akkor érheti el azt. Folyékony . amelyet végső tisztaságában sem a gondolkodás. amikor e három együttműködéséből egy olyan új.

politikai szereplőknek és különféle szervezetek vezetőinek. hanem arra is.Az igazság már azelőtt is létezett. akkor a filozófia a világ mély megértéséhez és az emberi tapasztalat jelentőségének kielégítő magyarázatához vezet. Ha végigvisszük tanulmányainkat. Segítségével túl- juthatunk a látszaton és felismerhetjük. a filozó- fiakönyveket elégethetik a kultúrát gyűlölő zsarnokok. mi az. ügyvédeknek. tanároknak vagy bizo- nyos társadalmi pozíciót betöltőknek. fáradhatatlan és aktív altruisztikus szolgá- latra ösztönzi mind önmaguk. hogy mit is rejt számunkra a filozófia. kik jobb dolguk híján csak ezzel tudják eltölteni szabadidejüket. mint például orvosoknak. amely segít. egy nap sürgető erővel felszínre tör és új kifejezési formát talál magának. Akik azt gondolják.a szabadság iránti vágyat. anélkül hogy a gyakorlati élettel bármiféle kapcsolatba kerülnének. mind a társadalom fejlesztésében. hogyan éljünk kiegyensúlyozott életet egy egyensúlyát vesztett társadalomban. s nem csak a gondolatok stimulálására szolgál. hogy tetteinket irányítsa. Papi rendek tűnhetnek el nyomtalanul. ha követőit bölcs. Ideái és ideáljai nem a levegőben lebegnek. akik felelősségteljes. Élhető igazság ez. hogy másokat bölcsen vezessenek úgy. Kivétel nélkül minden társadalmi és szemé- lyes problémára alkalmazható.olyan pozícióba helyezett. hogy a templomtornyok az ég felé törtek volna. Végül pedig kielégíti azt a vágyunkat. A filozófia tanulmányozása és gyakorlata különösen értékes bizonyos foglalkozásokat követőknek. hogy megértse saját létezését. Eredményeit naponta tapasztalhatjuk a gyakorlatban is. vezető pozícióban vannak. A filozófia.esetleg mindkettő . s akkor is létezni fog. mindenhol valahol mélyen a szívében rejteget . ha jól megértjük. olyan útmutatást találnak a filozófia alapelveiben. azok nagyon tévednek. amelyet mindenki. Megmutatja. hogy a filozófia olyanoknak való. üzleti vezetőknek. hogy a közjóhoz és mindenki boldogulásához vezessenek döntéseik. Értéke nem csak intel- lektuális. Feltehetjük a kérdést. Végeredményben csak akkor érdemes e tanítás a filozófia névre. ami valódi s mi nem az. az életet és a létezést is magába foglalja. Akiket személyiségük vagy sorsuk . . mikor az utolsó filozófiai akadémia romjait belepi a por. misztikus remeteségek válhatnak a földdel egyenlővé. dinamikus. ahol döntéseik mások életére is kihatnak vagy hatásuk számos elmét befolyásol. Semmi sem csitíthatja az ember alapvető szükségletét. ám az emberben mélyen gyökerező vágy.

hogy az emberiség különböző vélekedéseit. Hiszen végül is mindegyik csak a teljesnek egyik aspektusa. hogy az életnek nevezett dolgot teljesen és tökéle- tesen végiggondolja. s megmutassa mindenkinek a saját szintjéhez illő tanítást. A keresésnek három aspektusa van: a metafizikai. vágytalan állapotát elérje. Mindkettőre szüksége van egy műveltségre. mindegyiket a maga polcára helyezve egyetlen közös rendszer égisze alatt. míg a filozófiai mély. hogy a teljes igazságot mutatja. hasznos tagja lesz a társadalomnak. belső meglátás állandóan tudatossá teszi őt arról. Csak a filozófia képes a logikailag ellentétes tanításokat harmonikus kapcsolatba hozni egymással. míg az igazság metafizikájának tanulmányozása meg- élezte elméjét és intellektusát. megvédi a hibáktól. hogy az emberiség mentális fejlődésének szerves része. hiszen a meditáció lecsendesítette. A metafizikus dolga.A filozófia örömteli feladata. A filozófia szent zarándoklatra vezeti követőit. Ám a keresés nem állhat szakaszokból. és nem kell azt hinnünk ezek után egyetlen tanításról sem. a meditációs és az erkölcsi aktivitás. hogy a metafizi- kus élettelen következtetéseit és a misztikus mély intuitív meglátásait tökéletes egyensúlyba hozza az ember gyakorlati feladataival.szisztematikus harmóniába hozza. Ezért a filozófus dolga. ameddig csak intellektusa meg tud birkózni vele. s az emberi gon- dolat lehetséges mélységeinek és magasságainak teljes skáláját feltárja. Így a bennünk lévő hangzavarból a filozófia igazi melódiát teremt. kiegyensúlyozza világképét. minden tanításról megértjük. széttagolt elemekből: egész életünkkel szervesen részt kell benne vennünk. hogy intuitív úton a gondolattalanság békés. A bölcs Emerson valószínűleg ezért mondta azt: „Nem láttam még embert!" Ebből az is következik.melyek valaha is léteztek vagy létezni fognak . Minden világossá válik. amely a fizikai szervekkel élt szo- kásos élettől vezet az érzékek alól felszabadult lélek misztikus életén át vissza . véle- ményeit . hiszen az egyik a másik nélkül féloldalas tudást eredményezne. A misztikus dolga. tanultságra. bármennyire kibékíthetetlennek is tűnnek első látásra. megértésre törekvő embernek. Az ősi misztikus-metafizikus bölcsesség és a modern tudományos gyakorlati- asság alkotja a teljes és mindent magába foglaló emberi kultúra két oldalát. Egyik sem hozott befejezett metafizikát. A filozófiai ethosz pedig nemessé teszi szándékait és altruista cselekedetekre neveli. de nem engedi. Az élet minden fontos területén otthon van. hogy egyetlenegy is magához láncolja és kisajátítsa. Így és csak így lehet egyesíteni a legkülönbözőbb világképeket és hitvilágokat. hogy az Önvaló országának lakosa. hús-vér tevékenységével. hogy aki mindezeket a tanításokat abszolválta. nyugodttá tette s jellemét megfegyelmezte.

Van egy negyedik lehetséges nézőpont is. amely nem egyéni vélemé- nyektől. amely megfelel az univerzális tapasztalatoknak. később azonban misztikussá válik s az intuícióra.de ekkor már egész életét az isteni hatja át. hogy spirituálisan műveltté. és a szigorú. hogy a felszínre hozzuk a halott múlt mélységeiből a jelenkor embere számára. Munkánk lényege az volt. s elősegítik a belső meglátás kifejlődését. A misztikus. képzetté váljunk: az igazságot magunkról. Ezeken a lapokon ízekre szedjük a hamis tanokat és kifejtjük a valódit. konkrétumokra támaszkodó okfejtésen alapszik. Három dolgot kell tudni ahhoz. van másra is lehetősége az emberi intel- ligenciának. segítséget kapnak. de együtt teljes. az igazság helyett szembesülni fognak saját hibáikkal és semmisségükkel. Azok. hogy az igazságot csak a három nézőpont kombinációjával érhetjük el. akik őszintén az igazság felfedezésére vágynak bármi áron. prekoncepcióin alapul? Mi azt mondjuk. Nevezhetjük materializmusnak. aki azt gondolja. A második kezdeti stádiumában vallásos s a hitre támaszkodik. ez az öt érzékszerv tapasztala- tain nyugszik. de mélyen elrejtve a sok metafizikai limlom. a világról és Istenről. ősi mendemonda és keleti babona alatt. hogy az előző három közül egyik sem elégséges önmagában. és különböző formái lehetnek. majd metafizikaivá válik. amely azt állítja. Habár jellemzően e három világnézet valamelyikét kultiválják az emberek. Az első a legegyszerűbb és legtermészetesebb. van. hogy . Azok. Van-e vajon általános igazság? Van-e olyan tanítás. A harmadik kezdeti stádiumában tudományos.ugyanazokkal az érzékszervekkel élt életbe . s nem csak egyesek előítéletein. Ez a filozofikus nézőpont. és ha bármelyikhez is a többit kizárva ragaszkodunk. egy adott kortól vagy egy ország kulturális szintjétől függ? Van-e olyan tanítás. az absztrakt gondolkodásra támaszkodva. amely bepillantást enged a rejtett valóságba. azzal csak elzárjuk magunkat az igazságtól. kiegyensúlyozott nézőponthoz vezetnek. Kimondja. valamint transzcendentális tapasztalatokra támaszkodik. melyek egyesével csak részigazságot eredményez- nének. akik csak saját kicsinyes előítéleteik alátámasztását keresik. Nagy általánosságban három különböző világnézetei találhatunk a világban.

Erő. hogy a világ nem más. de megkönnyebbülten. a tanítvány olyannak látja az igazságot. lát- hatatlan. alázatunkat. Nem elég. világosan értsük meg. A szívedben lakozó isteni jelenlétet kell imádnod. legemelkedettebb. hogy az érzések. A második lépés pedig annak felfedezése. Elme. az elmében jelen lévő komplexusok és az egóban jelen lévő egyéb tisztátalanságok akadályozó erejét le kell törni. megtisztítsd és elmélyítsd. amilyen az valójában. s ezt a gondolatok és érzések koncentrálásával kell elérni. A filozófusnak ugyanúgy napi szokása az ima. Az első lépés annak felfedezése. Ez azt jelenti. Végül visszatérünk a világban való cselekvéshez. Ezután felismerjük. Ilyenkor ki tudjuk önteni szívünket. a kizsákmányolást és a hiábavaló tetteket. Mihelyst ez megtörtént. hogy megismerjük a lélek működését. önérdek nélkül cselekszünk. alak nélküli. egy Létező. ami a legjobb. nem teremtett. megelégszik a félműveltséggel. Szükség van ugyan- akkor arra. de megtisztítja. hogy ez miféle kapcsolatban áll az univerzummal és velünk magunkkal. Eltörli a babonákat. s csak azt tartja meg belőle. hogy elvesszen. önma- gán is felülemelkedetten imádkozik. mindenhol jelen lévő és örökké változatlan Jelenlét. Arra is szükség van. ha az elsőre ismeri a választ és a másik kettővel nem kell foglalkoznia. amelyeket a vallás gyakorlása során szereztél. Ám míg az előbbi forrón. és egyesülünk az isteni forrással. nem valamiféle távoli lényt. Láthatjuk. hogy a filozófia egy- általán nem törli el az imádságot. Ez a mentalista-metafizikus fázis. hogy minden Egy. Élet. hogy tökéletesítsd. meg kell tőlük tisztí- tani magunkat. Erre pedig csak a filozo- fikus misztikus képes. addig az utóbbi csupán forrón. mint ideák sorozata az elmében. Tanulmányaink első szakaszában megtanulunk különállni a világtól és lecsende- síteni rá vonatkozó gondolatainkat. hogy tisztán. nem kell. és mindig tudatában vagyunk. Ez a filozofikus fázis. A világosságra helyezett hangsúly nagyon fontos. hallhatatlan. nem hajlongásokra és egyéb fizikai csele- kedetekre hagyatkozva. megvalljuk legmélyebb odaadásunkat. mint a vallásos embereknek. A filozófiának éppúgy szüksége van rá. erre bármely misztikus képes. mely hármas oly jellemző a konvencionális vallásos imádsá- . anélkül hogy mentálisan reagálnánk az abból áradó befolyásoló tényezőkre. tiszteletünket. Az áhítatos imádság és a hit. hogy létezik egy egyedülálló. Ez a misztikus fázis.elég.

akik korábban kellő belső növekedésen. Nagyon fontos ennek tudatában lenni. A misztika nem foglalkozik a tapasztalat tárgyával. s eléggé fejlett az intuíciója. Végül a filozófia visszatereli tanulóit a valláshoz.gokra. hanem a legfelsőbb hatalom tiszteletéhez. tanítani a gondolkodót. aki sze- retné megérteni tanait. A filozófiának külön kell foglalkoznia minden egyes hozzá fordulóval. A filozófia mindkettőt figyelembe veszi. Csak azok képesek rá. Igaz.ám nem csak ebből áll az út. hogy elfogadja. új távlatokat nyújt a művészeknek. A filozófia gyakorlása ezzel ellentétben már kevesebbek számára elérhető. A filozófia nem lép túl a valláson. hogy megértse. aki kellően intelli- gens. s nem szabdalja darabokra azt. A filozófia nem veti el a vallásos és alázatos imát csak azért. Ugyanigy. hanem minden figyelmét a tapasztalóra irányítja. amely harmóniában tudja egyesíteni az embereket. s nem a rosszakat. az azt körülvevő hibák és babonák miatt. amelyet eldobtunk magunktól akkor. utat mutat a vezetőknek és megnyugvást hoz a dolgozóknak. mégis inspirálni tudja a költőt. Az ima éppúgy az út része ugyanis . Habár ez az egyetlen idea. Ezen az úton nincs lehetőség tömegoktatásra. érzelmek. mert misztikussá vált. mégis minden tanítványának új és egyedi formában nyilvá- nul meg. erősödésen és külső tapasztalatokon . de nem egy valláshoz. A filozó- fia eredendően vallásos. Habár a filozófia univerzális törvényeket és örök érvényű igazságokat fogal- maz meg. hanem megtartja és kiszélesíti azt. minden létezőt figyelembe vesz. formák és egoizmus által felállított korlátokon túl van. hogy felfogja. hogy ez a tanítás valóban mindenek felett áll. van hite. A tudomány nem foglalkozik a tapasztalóval. S habár az intellektus. és elkerülhetetlenül misztikus. mégis minden ember számára egyéni megoldásokat. csak a tapasztalat tárgyát tanul- mányozza. mert filozófus lett. Ezért megtartja. amikor otthagytuk a vallást. tanulságokat eredményez. csak a jó gyü- mölcsöket szüreteli le ezekről a fákról. amit a vallástól és a jógától kapott. A filozófia elmélete alkalmas és elérhető mindenki számára. a tapasztalatokat és a tapasztalót egyszerre tanulmányozza. a filozófusnak sem kell megtagadni vallásos vagy misztikus voltát csak azért. ami meghaladja azt. mert van. A misztikusnak nem kell feladnia vallását csak azért.

ám a Vízöntő korában nem erre van szükség. olyan valaki. hogy elfogadják magas etikai standardjait. Csak különleges időszakokban . Új formákra lesz szükség. s ennek megfelelő olvasókat is vonzottak. a racionális elmélkedés. akkor csak növekszik zavarodottságuk. . de az új. Ez az öt út a vallásos odaadás. azok a költők. az erkölcsi értékrend újrafogalmazása és az önzetlen szolgálat. Egy ilyen tanítás nem kezdhet propagandába vagy militáns térítésbe.mint amilyen a miénk is amikor a történelem és az evolúció elegendő embert készített fel befogadására. Ezek azonban már beteljesítették történelmi küldetésüket. aki végighaladt a teljes ötrétű ösvényen. a mentális gyakorlatokat és az érzelmek megfegyelmezését. s felajánlania magát azoknak. kreatív dolgokat kell követni. Mindketten briliáns elmével voltak megáldva. Azok a lelki keresők. A filozófia természetszerűen népszerűtlen kell. a misztikus meditáció. hogy az új tudás iránti vágyat kielégítsék. hogy kigyomlálja a hibákat és megállapítsa az igazsá- got. vagy akár csodálni. Hatásuk érthető. S. mind Eliot a formális tradíciók és a mítoszok világába tértek vissza. melyeket orvosolnia kell ahhoz. nem érettek a tanításra vagy a tanítóra. és csalódottan fognak távozni. és a különböző utak eredményeit egyensúlyba is hozta magában. Az ősit lehet tisztelni. hogy kísérlete sikeres legyen. A filozófia feladata. ezért jellemzően nem is terjeszti saját igéit a világban.estek át. új nézőpontra. napvilágra a filozófia tanításai közül azok. Az ötágú csillag ezoterikus jelentése a „Filozófus". amelyek a legmegfelelőbbek az adott kor elméi számára. mint vezetőik. Ha éretlenül akar valaki belépni a filozófia iskolájába. ugyanabba a hibába estek. hogy legyen. akik René Guénont. Ez különbözteti meg a népszerű vallásoktól. az csak saját gyengeségeit fogja viszont- látni. Csendesen kell jelen lennie. A korlátlan és minden fegyelmet nélkülöző szabadság anarchiája ellen jogosan tiltakozva mind Guénon. akik T. Ha nem készek saját erejük teljességének bevetésére a cél érdekében. ha nem készültek fel a kimerítő intellektuális és mentális gyakorlatokra. és már nincs rájuk szükség. új érzé- sekre. kerülnek előtérbe. akik intellektuálisan felkészültek s emocionálisan készek befogadni. Eliotot követ- ték.

Ez az oka annak. az emberiség gondolkodása alapjaiban változott meg.s ez az általános romlás továbbterjedt a tömegekben is. . A spirituális fejlődés valóban a kisebbtől a nagyobb felé halad. politika vagy társa- dalom. az önmegsemmisítés. valójában óriási kiterjesztése annak. hogy azok. ma már szembe kell néznünk azzal. Ha létezésünk vége csak leg- jobb esetben egy összeolvadás. Ezért akik valóban ismerik. ám ez olyannyira különbözik az alacsonyabbtól. Bármi is volt az oka annak. s mindez hihetetlen gyorsasággal történt. legrosszabban pedig a megsemmisülés lenne. A gondolattól megfosztott tudatosság. Átmeneti a jelenlegi időszak. nem engedve. ami sokkal kevésbé tűnik vonzónak sokak számára. mint saját belső magunk a szívben. és szükségessé vált egy új. amit a gondolat megpróbál elérni. Az emberiség etikájának sorsa végveszélybe került. hogy az a széles tömegek tudomására jusson. Az előttünk álló feladat. mert a vallás befolyása és szankciói megszűntek. Nem lenne méltó az isteni intel- ligenciára.a történelem során először . mert egy régi rendszer összeomlott. akik eddig ezt a bölcsességet titokban tartották. mint a földi élet veszélyei. most . Legyen az vallás vagy tudomány. nagyon ritkán írnak vagy beszélnek ezekről a magasabb misztériumokról. gazdaság vagy etika. A magasabb egyéniség mindig fennmarad. hogy még értelme sincs az emberi nyelv szó- kincsével beszélni róla. Mindez jól illusztrálja azt a mondást. hogy helyébe lépjen valami más. habár kisebb mértékben. Nincs mitől félni és nincs mit elveszíteni . csak állati és alacsonyabb emberi természetünkre vonatkozik. az isteni Önvaló.rákényszerültek. A régi ideák elvesztették súlyukat a művelt emberek között .A csillag közepén található kör ezoterikus jelentése pedig nem más. hogy az előző évszázadokban a végső bölcsessé- get titokban tartották és a hozzáférést rendkívüli óvatossággal kezelték. hogy a legsötétebb mindig a napfelkelte előtt van. az értelmetlenné és szomorúvá tenné a létet.csak a tudatlanok értékrendje teheti ezt a folyamatot félelmetessé. így szükséges lenne. Veszélyes helyzetbe kerültünk. hogy feltárják azt a szé- lesebb tömegek előtt. és semmiképpen sem az öntudat teljes meg- semmisítésére. és hiteltelenné tenné az isteni jóságot. amelynek a jövő generációira gyakorolt végső hatásait még elképzelni is nehezen tudjuk. hogy az emberiség teljesen megváltozott kulturális környezetben él.persze néhány kivétel mindig akad .

ám a mi célunk nem az eksztázis. A filozófia gyakorlati célja nem az élettől való elmenekülés. akkor arra törekszünk. Az elmélkedésnek a mi esetünkben tartania kell magát magasabb céljához. melyért érdemes élni és cselekedni. Ha ez utóbbit végezzük. Ez ugyanis az egyetlen megközelítés. s álmodozó. amelyből származik. mint az ego feloldása isteni forrásában. ami annyira kielégítővé teszi. Épp annyi gondolatot és érzést visz majd munkájába. A filozófia tanítványa azonban épp ellenke- zőleg. A filozófiának egyáltalán nem ez a hozzáál- lása. Ha ez sike- rül. az önátadást és az igaz imát. az utóbbi a filozofikus jóga. megtartja a legértékesebbet a miszticizmusból. hanem arra. trehány módon végzi munkáját. hogy a gondolatot a legemelkedettebb és legabsztraktabb pontig juttassuk el. hogy a spirituális keresést saját egyéb feladatainak elkerülésére próbálja felhasználni. időnként eksztatikus állapotot eredményez . gyakorlati munkáját is jobban s nem rosszabbul fogja végezni a keresés következtében. az értelmet és az intuíciót is. amit az anyag és a szellem közé emelnek. A filozófia tanulója nem fogja elkövetni azt a hibát. Meg kell haladnunk a gondolatokat.Talán a filozófiai megközelítés mindent átölelő jellege és kiegyensúlyozottsága az.ha jó misztikus akar lenni. hogy kivonja a társadalom vérkeringéséből az egyént. és a világban történő cselekvésre buzdít. mert ezekhez a feladatokhoz túl nagyszerűnek tartja magát. Ha helyesen értelmezte a tanítást és megfe- lelően képezte magát. Tudja. A metafizikai gondolkodásnak két lépésben . amennyi szükséges. az igen kellemes. hogy tökéletesen lehetséges kiegyen- súlyozni a misztikus tendenciákat a hatékony. érdektelen. Számos misztikus beállítottságú egyén csak önigazolásként használja fel spirituális érdeklődését. aktív tevékenységgel. de ennek ellenére nyitott marad a világ történései iránt is. ami nem más. hogy olyan értelmes célt adjon neki. tiszteli a misztikus tapasz- talatokat. Ilyen a kiteljesedett spirituális élet. és önmagától visszatér abba a magasabb rendű forrásba. egykedvűen kell a világi dolgokat szemlélnie. Az előbbi a klasszikus jóga. ahol egész jellege megváltozik.fásultan. amely bátorítja a szépséget. akkor . mint a szokásos misztikusoké. Nem arra törekszik. nem létező ellentétből ered. A misztikusnak . egy olyan forrpontig. Ez abból a téves. hanem annak kitel- jesítése. Semmi spirituá- lis nincs abban. ha valaki tehetetlen és lusta. Nem elegendő megszüntetni a gondolkodást: ez pusztán tartalom nélküli men- tális ürességet eredményez. szilárd erkölcsi világképe van.

akik már túljutottak az alapvető elmeszabályozási technikákon. gondolatsorokat használja fel. először az egyre absztraktabb gondolatok és fogalmak felé. mert ezek az ideák nem puszta spekuláció eredményei. Ennek eredménye. Ugyanis ameddig az intellektus nem tud tökéletesen lecsendesedni. és azt fogja állítani. Ám az intellektus lecsendesítése hatalmas feladat. Ez a módszer különösen alkal- mas azoknak. ez a fajta tudatos- ság nem nyilvánulhat meg. Az analitikus gondolkodást a legtöbb misztikus iskolából kitiltották. A szokásos misztikus . hanem maguk is mély belső megtapasztalás eredményei. akik mély belső meglátásuk segítségével első kézből szereztek információt az elme természetéről. ha szükségesnek tűnik. . vagy azoknak. és a transzcendentális állapot magától bekövetkezik. Azért van ez így. azaz a tradicionális jóga eszközeivel lehet elérni. amelyeket olyan bölcsek hagyományoztak ránk. akik inkább hasznos. ám van egy saját. különleges technikája is. A filozófia is használja ezeket a technikákat. és maguk soha nem is próbálták. eksztázis vagy intuíció formájában. jellege megkérdőjelezhetetlenül különbözni fog attól és magasabb rendű lesz annál. hogy ezt elérjék. ami egyre mélyebb és mélyebb gondolko- dást és elmeállapotot idéz elő. Ha eze- ket a gondolatokat az elmélkedés vizével locsoljuk és a szeretet napsugaraival tápláljuk. Az elme természetével foglal- kozó absztrakt koncepciókat. ezért különböző koncentrációs technikákat fejlesztettek ki. akkor szárba szökkennek. A tanítvány racionálisan végiggondolja ezeket a koncepciókat. mint amit pusztán a gondolatok leállí- tásával.saját iskolájának nézőpontjához fog ragaszkodni. Az efféle elmélkedés éppoly természetesen fogja a tanítványt célja felé vezetni. Majd mindegyik a gondolatok eltüntetését és a gondolkodási folyamat leállí- tását célozza.kell haladnia. amely semmi hasznát nem látja az értelem- nek. Akadálynak tekintik a spirituális tudatosság elérésének útjában. amíg a gondolatok maguktól el nem tűnnek. és megvetik az intuíció kialakulásának alapját.külső javaslatok hatására . gyümölcsként új gondolatokat hoznak. hogy helyesen ítéljék meg ezt a kérdést. Mivel azonban soha nem tanították őket erre. Általában ez igaz is. majd a külvilágtól való egyre nagyobb visszahúzódás irányába. hogy ez a folyamat pszichológiailag lehetetlen. Az itt közölt ideákon való folytonos elmélkedés maga is a filozófiai különbség- tétel jógájának részét képezi. mint elnyomandó eszközként tekintenek értelmükre. nem nagyon áll módjukban. mint a vele járó és épp ennyire szükséges mentális csend gyakorlása. hogy amikor a megvilágosodás bekövetkezik. történjen az bár misztikus transz.

és mindennapi életünk folytonos tény- kedése közepette is töretlenül fenn tudjuk tartani a mély meglátást és Önzetlen hozzáállást. A misztikus figyelemösszpontosító képességére szükség van a filozófiai tanulmányok során. A paradoxon az. hogy az egyetlen megoldás az értelem megsemmisítése és az intellektus leállítása. amely nélkül üres lenne. Az igazság metafizikáját . a fejlődés magasabb fokain. magunkkal vive a világideát. Nem engedhetjük meg magunknak. a filozófus éles gondolkodására pedig szüksége van a misztikusnak. és mindkettő elengedhetetlen a maga helyén és idejében. Ezt az érzést bizo- nyos szintig én is osztom. ha mindkettőt a tökélyre fejlesztettük. hogy teljesen feladjuk a miszticizmust csak azért. amit a metafizika egyedül nem tud elérni. azt a metafizika és a miszticizmus kombinációja sokkal tökéletesebben valósíthatja meg. hogy mind a mély gondolkodásra való képesség. amit az idő és gyakorlat természetünkké tett. ami érthető és megbocsátható. megszűnünk filozófusnak lenni. Később. valamint annak a ténynek a személyes és intellektuális felfedezéseként. Ugyanis azt. amikor a gondolkodás már elvégezte feladatát és az intellektus lenyugodott. . ha elfordulunk a belőle eredő és általa teremtett ideáktól és magára az elmére irányítjuk figyelmünket.amiről ezeken a lapokon szó van . és hangoztattam is ezeken az oldalakon. A miszticizmust és a filozófiát pedig csak akkor adhatjuk fel. A metafizikai gondolkodást felhasználó filozófiai rendszert kevés jógi értékeli. és visszatérünk önmagunkba misztikus transzba merülve. Ám nem valamiféle tanításának vagy embernek a hatására kell leállítanunk gondolatainkat. mint a miszticizmus önmagában. mielőtt átlép- hetné a valóság küszöbét. Magától kell ennek bekövetkeznie. Mindkettőre szükség van a keresés során.Az intellektus logikus gondolkodásának teljesen meg kell állnia. hosszú és precíz gondolkodási folyamat végső betetőzéseként. amikor értelmezni szeretné és világképében elhelyezni misztikus élményeit. hogy a valóságot lehetetlen és haszontalan racionálisan és intellektuálisan megközelíteni. akkor már nem tudok egyet- érteni. Úgy gondolják. mind pedig a gondolkodás teljes feladása szükséges célunk eléréséhez. Amikor azonban ebből azt a következtetést vonják le.azonban soha nem szabad összekeverni a történelem során létezett számos spekulatív rendszerrel. hogy a mindennek a végső alapját képező elmét csak akkor ismerhetjük meg. mert a filozófia ösvényére léptünk.

s ahogyan mindkettőnek . tiszta. Megvilágosító és ritka tapasztalat. meditáció. Ám a miszticizmus ezzel el is éri határait. hogy összekapcsoljuk a világ valósnak tűnő tapasztala- tát az Önvaló valósnak tűnő tapasztalatával. a világot és az Önvalót. jól ismeri fel a kapcsolatot. mentális természetét felismerve teheti meg.A misztikus nagy hibája. amikor csökö- nyösen ragaszkodik saját céljához. S van egy előnye a misztikus- sal szemben: megértése állandó. a legéletszerűbb megtapasztalását adják ezeknek az igazságoknak. Ugyanis ezek a gyakorlatok. megnyilvánulatlan formában mutatják meg Azt. hogy követői számára felvillantja az univerzum alapját jelentő ősesszenciát. Végül ugyanis metafizikussá kell válnia. ami végső természete mindennek. ahogy a metafizikusnak misztikussá. melynek csak héja van. Ha ezt eléri. és filozófussá válik. amilyen a kezdetek kezdetén volt. eléri a végső igazságot. s helyesen oldja meg ezt a problémát. miért kell kizárnia a világi élet zavaró erejét és a mindennapokból fakadó vágyakat. az. A misztikus valójában az általa eddig ismert fizikai világ temetését rendezi meg. az Elméhez. amit Önvalónak nevezünk. amelybe beletartozik saját egója is. s hogy miért a magány. Amit tesz. akkor véget ér az inaskodás kora. hogy túl korán adja fel a gondolkodást. Ezek a fel- villanások abban a nem anyagi.csak akkor jön el a pszicholó- giailag helyes és filozófiailag gyümölcsöző pillanat. hogy időlegesen eltüntesse a világálmot. amelyben és amelyből az álom ered. transz és érzelmek játsszák a főszerepet tapasztalatában. Ám ha nem vált maga is misztikussá. ha tovább szeretnénk haladni. miért van igaza a misztikusnak. Innentől fogva nem fogja tagadni a világot. akkor olyan lesz. A miszticizmus legnagyobb eredménye. Csak ha már végsőkig kihasználtuk és feladatát elvégezte . Elszakítván dolgoktól.képessé teszi az embert arra. az helyes a saját fejlődési fokán. A következő feladat. mint a nirvikalpa szamádhi . Mindezekből megérthetjük. de később már helytelen lenne ugyanezt folytatni. hanem elfogadja azt. és megértse az Elmét. mint a bél nélküli dió. miál- tal jellegében hasonlatossá válik a világ forrásához. éppúgy. de nem a végső. S ezt a misztikus csak a világ saját természetét tanulmányozva. míg a misztikus időnkénti transzai eredendően mulandók. amihez ezután hozzá kell látni.amely nem más. Így a miszticizmus leg- magasabb formájában . hogy elmélyedhessen a szent jelenlét- ben. és intellek- tuálisan megértheti magát. amikor elcsendesíthetjük az értelmet a misztikus csendben. melyek világunkat alkotják. aszkézis. Ugyanezt a feladatot a metafizikus is megpróbálhatja elvégezni. s csak ez teheti valóságossá a metafizika tételeit. teremtmé- nyektől és gondolatoktól. s nem végzett misztikus gya- korlatokat. olyannak tűnik. mielőtt a világálom feltűnt volna. amikor logikus és sikeres csúcspontjukat érik el a nirvikalpa szamádhiban.

csak ő képes arra. hogy Isten feladattal bízta meg őket? Épp ezért a filozófus nem csak belső tapasztalatainak érzelmi hatásaival foglalkozik. mely szinte vallásként állítja be az érzelmi alapú megismerést. melyek azt eredményezik. mint a költők és művészek igazságát. módosíthatják. hogy ne a saját személyes érzéseinkre való reak- ció legyen az egyetlen és minden mást kiszorító tényező. vagy hogy az igazság keresésében ne próbáljuk felhasználni. cselekedeteibe egyszerre beoltsa. s miért ragasz- kodunk ahhoz. hogy az érzés legyen az igazság meghatározásának egyetlen kritériuma. hogy az Önvalót megtapasztaltuk. Csak azt kérem. ez nem az. hanem a kiegyen- súlyozatlan nézőpont ellen. hogy mi a valóság és igazság. de más esetleg úgy véli. Nem azt akarom. hogy a metafizika gondolatait és a miszticizmus érzéseit a gyakorlati élet mindennapjaiba. Vajon nincs-e tele a miszticizmus története számos megalománnal. Az érzések által generált tapasztalatok személyesek. hogy a Föld stabil és nem mozog. ám tudjuk. akik tévesen messiásnak gondolták magukat. hogy az érzések önmagukban nem szolgáltatnak elégséges bizonyítékot arra. Másodszor a teljes bizonyosságot nem érhetjük el. így csak annyira tekinthetjük igaznak őket. hogy visszauta- sítja tapasztalatainak hideg fejjel. Úgy érezzük. tudományosan történő elemzését. ami a misztikuson úrrá lesz. A kritika nem az érzelmek ellen irányul.filozófussá . és ami örömhullámokat kelt benne. eltúlozhatják az igazságot vagy a nem kívánt tényeket a kívánatos vágyálmainkkal helyet- tesíthetik. valamint azokat az erős érzelemhullámokat. Az olvasónak végig kell gondolnia ezeket a tényeket. s az egész Naprendszer mozgásban van. mint a misztikus. Épp ellenkezőleg. és eltorzíthatják. hogy ez nem igaz. ami alapján megítéljük. hogy miért ellenzi a filozófia azt. Három fontos dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyezni. . és mi nem az. Amikor arról beszélünk. akik mindig pszichológiai és nem metafizi- kai igazságról beszélnek. Először is a puszta érzések könnyen egoisztikusak lehetnek. Harmadszor pedig legkönnyebben egy analógiával világíthatjuk meg. A kritika lényegét nem szabad félreérteni. mert úgy érez- ték. akkor az alatt természetesen azt a szenvedélyes érzést értjük. Például a misztikus szemlélheti azt. hogy kritikus értelemmel kell az így szerzett eredményekhez viszonyulni. hanem ezek- nek a hatásoknak az igazságtartalmával is. amit ő valóságnak gondol. Szavaimat csak az ellen a vélekedés ellen irányítom. amely szerint az igazság kritériuma a megérzés. Azonban az ellenőrizetlen és megtisztítatlan érzés nem mutathatja meg tisztán az igazságot - legyen bármilyen misztikus is. hogy az érzéseinkre egyáltalán ne hallgassunk.

hogy az érzelmi túlfűtöttséggel jellemezhető önkívületi álla- pot egyenlő a végső transzcendentális meglátással. Semmi másra nem vágyik a misztikus. az örömnek. hogy az érzések szintjén marad. Ám a valóságot illető felfokozott érzelmei nem egyenlők a valóság nyugodt megtapasztalásával. akkor ezt élvezheti egy ideig. A logika szi- lárd tényei ugyanis megakadályozzák ennek az állapotnak az állandósulását. A másik ok a felkészületlen tanítókban vagy sekélyes tanokban rejlik. hogy a legtöbb kezdő misztikus útja elején vagy útja során alkalmanként eksztázist él át. Aki azt hiszi. habár nagyszerű és szükséges lépcső ez az odavezető úton. anélkül hogy elmélkedne azon. mert abba a jellemző hibába esnek. amit tapasztal. hogy a cél ez. amit a misztikus kíván. Átadja magát ennek a boldogságnak. hogy azt hiszik. A filozófia ugyanis azt állítja. Figyelmeztetni kell mindenkit. hogy lehetetlen. hogy mindig így marad. aki állandósítani tudja az eksztázist. és semmi mással nem kell foglalkozniuk. és hátralévő életét belső eksztázisainak csendes magányában tölthesse. hogy a gyakorlatban kivihetetlent próbálják megtenni. a sikeres és tökéle- tes misztikus az. hogy egészen természetesen állandóan ebben az örömteli állapotban akarnak élni. hogy a misztikus elégedett azzal. A misztikus eksztázisban nem találhatja meg a végső szabadulást. hogy sok tanítvány úgy véli. Létezik egy érettebb állapot . ami vele történik. hanem csak útja első állomásának. maradandóbb folyamat- ról van szó. A lényeg az.vagy az első lel- kesedés inspirálta eksztázisok eltűnésével maguk is teljesen szétfoszlanak a filozófia esetében mélyebb és sokkal megbízhatóbb. . s élvezze bár hosszú ideig ezeket a spirituális örömöket. Azért van ez. mint hogy a világ ne zavarja. A misztikusok gyakran azt hiszik azonban. és erről sohasem szabad megfeledkeznie. A misztikus-filozófus azonban nem ezt tekinti célnak. az emocionális boldogságnak ebben az állapotában tapasztalja meg a valóságot. de ne számítson arra. mert visszarántaná őket ebből az istenivel egyesült állapotból. Ha a tanítvány belső útjának egyes állomásainál az eksztatikus állapotokat tapasztalja meg. elégedet- ten. azok egy nap véget fognak érni. A hiba oka részben az. Hiszen ez az állapot annyira különbözik a megszokott hétköznapi állapotunktól és oly hirtelen jön. hogy ez csak a kezdeti misztikus állapot. Ezt a legtöbb misztikus nehezen tudja megérteni.a gnózis állapota amely jóval túlmutat ezen. és ez annyira felkavarja őket. Míg más megközelítések gyakran a túlfűtött érzelmeken alapulnak.A filozófus elégedett a legtökéletesebb békével és nem hajszolja a misztikus eksztázist. Amíg azonban nem érti meg. legyen az bármi- lyen különleges és örömteli is.bár ez a tévedés megbocsátható. Valójában bármi más feladatot a béke megszentségteleníté- sének tartanak. A valódi cél ennél távolabb van. s ez oda vezet. és lehetetlen célokat tűznek ki maguk elé. addig nem tud valódi előrehaladást felmutatni útja további részén. melyek az érzelmek lecsillapodásával el is vesztik erejüket . az nagyon téved . hogy megtalálta Istent vagy saját lelkét.

Ugyanis nem csak olyan pszichológiai gyakorla- . A második eset- ben részben ugyanez a célja. a misztikus és filozofikus könyvek tanulmányozásához. Ez az a pillanat. Az élet nem csak a meditációról szól. amikor az ember tudatossága egyszerre érzékeli az öt érzékszervvel jellemezhető külvilágot és a kiüresedett lélek belső világát. Az előbbi típus elzárkózik elefántcsonttornyába. Ha csak annyit jelent ez. alkalminak. S mivel ezt az altruizmust nem lehet felfüggeszteni addig. de megvan a maga helye az életben. amit a misztikus filozó- fia „filozófiai tapasztalatnak" hív. mint még soha. amely sok tanításban válaszfalat húz a külső és belső valóság közé.Amit a tudomány „kritikus hőmérsékletnek" nevez. Időszak alatt bármilyen időtávot érthetünk egyet- len naptól több évig. Az utóbbi olyan boldogságot keres. A szokásos misztikus vagy jógi képtelen egyszerre tapasz- talni e kettőt. Mindkettőnek joga van a saját útját járni. Habár tanulmányozása és gyakorlása szükséges. sőt gyakran nem is lenne hajlandó erre amiatt a téves nézet miatt. amire szüksége van a meditáció gya- korlásához. mert csak e két lépcső után léphet tovább a tanítvány az univerzális létezés még magasabb fokára. hogy ha e célját eléri. sokkal könyörületesebb utat választjuk. amelyet a bölcs reprezentál. ahol a folyadékból gáz keletkezik. hogy legalább valami kevéssel maga is hozzájárul- jon embertársai megvilágosításához. Ám míg az előbbi ezt a visszavonulást egész életre szólónak szánja. ha a kevésbé önző. és energiája egy részét arra fordítja. hogy megteremthesse maga körül azt a csendet. míg célját el nem éri. Alapvető különbség van a misztikusok gyakori világ elől való menekülése és a misztikus altruizmus között. és ha ezt eléri. Az előbbi esetben az embert csak az érdekli. Ám ma. hogy felismerje belső magját. hogy sokkal jobb. Mind a misztikus egyesülés. s vissza kell vonulnia a zavaró emberi érintkezéstől. Az előbbi csak a magányban találja meg a boldogságot. hogy a filozófia tanításait elérhetőbbé teszi mások számára . Ám ennél sokkal többre is képes. lehet a szimbóluma annak. amely minden körülmények között vele marad. s a visszavonulást csak eszkőznek tekinti e cél érdekében. azaz forrpontnak. azzal meg is elégszik. mind a metafizikai megértés szükséges a keresés során.már elégedett lehet. én személy szerint azt gondolom. hogy élvez- hesse azt. pénze. hogy szándékosan visszavonuljon a társadalomtól és annak zavaró hatásaitól. ezért ideje. akkor azt az emberiség szolgálatába állítsa. míg az utóbbi csak látogatója e toronynak. az utóbbi csak időszakosnak. Mindkét típus felismeri annak a szükségességét. de egyben arra is vágyik. amikor az egész világ felfor- dult s az emberi lélek olyannyira felkavart.

melyek belső lényünket formálják. Még kevésbé van igazuk a teológusoknak. akik a teljes istenhit állapotát tartják a végső célnak. Mindkét esetben mindent el kell sajátítania. Gondolkozzunk. Azért vagyunk itt. Tovább kell ez esetben lépnie. aki csak intellektuálisan tudja megér- teni az ember legmélyebb rejtélyét. még nem elmélkedett eleget. A legtöbb fejletlenebb misztikus hibája az. szeretetben és örömben. Meg kell értenünk az anyagi létezés tünékeny voltát és illúzióját. hanem egy lüktető társadalmat. ha úgy vélik. s azt fogja találni. e nélkül ugyanis féloldalasak lennének. a fej és a kéz cselekedeteit. hol vagyunk most. Amikor azonban megérti. A tanítvány nem ragadhat azonban le a miszticizmusban éppúgy. hogy hagyja. akkor nem elszigetelt embereket látunk. mind a gondolkodás teljes spektrummal szerepel. hogy a megvilágosodás nem más. csak előcsarnoka. hogy a világtól való elszakadásra csak azért . hogy amikor azt vizsgáljuk. hogy felélesszük az elmélkedés alatt. de tovább kell lépnie ezek után. Nem választja külön a szív. A misztikusok véleményével szemben egyáltalán nem a transzállapot állandó gyakorlását jelenti a megvilágosodás. így igazolva a fizikai létezés szükségességét.tokra van szükségünk. melyek szemléletünket alakítják. Az érzelmek generálta miszticizmus ugyanis nem Ízisz szentélye. hogy értelmi képességei állandó jelleggel lebénuljanak pusztán azért. akkor egyedül maradunk az Önvaló csendes csodálatában. hogy a meditáció és cselekvés közötti ellentét csak a keresés középső szakaszában létezik. hogy a gondolatot letörjük meditációink során. és az. ám amikor azt vizsgáljuk. amely- ben mind a cselekvés. ahogy nem ragadhat le a metafizikában sem. Meg kell tanul- nunk. hogy kik vagyunk. mint az intellektuális tisztaság állapota. A való- ban élő ember integrált megközelítést alkalmaz. mert a mentális csend pillanatában ez a helyes. Nem csak arra. Ha megértjük. ám ennek ellenére dolgoznunk. melyek mind ihletőjük. hogy éljünk. melyből ered. Nem csak az érzelmek ellenőrzésére és kordában tartására van szükség. hanem arra is. s amikor később felfogja. hanem felszabadítására is a nevetésben. amit ezek kínálnak. Mindkettő csak a cselekedeteken keresztül válhat tény- szerűvé és valóssá. A miszticizmusnak szüksége van a filo- zófia kontrolljára. hogy a gondolkodási folyamat önmagán túlra mutat. az Elmére. teljes egész. hogy a meditációt és a külvilág „elengedését" (ami a miszticizmus igen fontos gyakorlata) tekinti végcélnak. mint ahogy a metafizikusoknak sincs igaza. mind az érzés. hanem olyanokra Is.mindháromra szükség van. mit keres itt az ember. a metafizikának pedig a misztikus meditáció sugárzó erejére. S mindkettő eredménye az ihletett cselekvés kell. akkor olyan világképet kapunk. pihenésben. szolgálnunk és folytonosan küzdenünk kell a továbbhaladásért. az Önvaló titok- zatos csendjéből táplálkoznak. hogy legyen. a metafizikus pedig. Ezt a helyze- tet azonban nem szabadna állandósítani. érezzünk és cselekedjünk .

Az. mintegy képként mutat be. hogy végre valami olyat alkottunk. amikor a tisztán személyes nézőponton túl tud lépni. akkor az az. hogy egyként támasz- kodik az értelemre és a tapasztalatra. hogy ennek a tanításnak a segítségé- vel tényszerűen átélhető az. amit az ember az életében tapasztal- hat. védi őt attól. s pillangóvá válik! Ha van bármi haszna ennek a tanításnak. Csak így tudnak a bolygók pályájukon ma- radni. A megvilágosodás ára az egyensúly. aki önmagát is szeretné összehangolni a természettel. A hernyóállapotból kibújva kibontja csodás szárnyait. Ami eddig hátráltatta. most pedig semmi mást nem talál. Ez arra is vonatkozik. hogy az értelem Isten ajándéka. Az előbbi akaratlagosan kívánja ellenőrizni a pszichét. s elkerülni az összeütközést. Más szóval egyensúlyt kell találni az intellektus és az intuíció között. akkor tudjuk. Az univerzum alapja az egyensúly. Ezt az egyensúlyt és teljességet el kell . hogy nem szabad hagynunk. ha a misztikus önelégült állapotából a filozófia mély. Amikor megértjük. amit a legmélyebb gondolkodás felvázol. átfogó megértésére akar jutni. Egykor meditációi eltávolították a világtól. amit végül eredményez. most segíti . S amikor végül rájön arra is. nagyszerűbb bármi másnál. Korábban Istent önmagában találta meg. az utóbbi viszont a passzivitásban gyökerezik és a spontaneitásban nyilvánul meg. ami megfelel a modern embernek.ezt a paradoxont kell megoldania. amikor a saját sorsának irányítása éppoly fontos. s bár ez az állapot mentes minden vad érzelemtől. hogy letérjen a helyes ösvényről. mint hogy felajánlja magát és életét a csendnek. akkor lényén és sorsán maga- sabb erők kezdenek el munkálkodni.van szükség. mely útja során őrzi. csak Istent. hogy őt birtokolják. s később segíti. hogy meneküljön a világ dolgaitól.akkor a végső böl- csesség szabadkőműves páholyának második fokozatából a harmadikba lépett. Mivel az a belső boldogság. hogy az ember saját életében megtapasztalhatja az Önvaló jelenlétét. hogy felismerje önmagát . Az egyensúly a filozófia egyik legfontosabb alapelve. s nem azért. hogy csak a tudatos ego irányítsa az embert s ellenálljon a szuper- tudatos spirituális erőknek. amit az elmélkedés csak távolról. hogy teljesen szabadon mozoghasson később a világban. Istennel. ám most közelebb hozzák. paradox módon az öröm hullámait elcsendesíti. A nyugtalan szív és az aggódó gondolatokkal teli agy örömmel huny ki ebben a csendben. hogy egyaránt elforduljon a hírvágytól s attól. Amikor az ember kellő gyakorlással ránevelte magát arra. annak természete alapjává kell tennie az egyensúlyt.

érnie. A spiritualitás nélküli intellektus például tehetetlen embert eredményez. és az „újjászületés"-nek nevezett állapotot váltja ki. Mindenkinek az egységet. Ha csak az élet egyik részével vagyunk elfoglalva. törődni az elhanyagolt oldalunkkal. Nagyon fontos azonban megjegyezni. A legtöbb ember ebben az állapotban van.kész öngyilkosság mindkettő. hogy megszabaduljunk a kiegyensúlyozatlanságtól. hibáinkat orvoslandó. akik pél- dául intellektuálisan ismerik az igazságot. Ez az egyensúly az. akkor az eredmény tartós és teljesen kielégítő. Ha ez nem történik meg. Azok. de amelyek a mai . nem fogadhatjuk el. akkor olyan emberek alakulnak ki. ami spontán módon megindítja a bennünk rejlő misztikus erő- ket. tökéletesen és tisztán tudnak beszélni róla. és elérni az egyensúlyt. Ez a második születés. az egyensúlyt kellene keresni és megvalósítani. akkor enyhén őrültekké válunk . s nem engedhetjük meg. Azért nehéz a legtöbb tanítványnak. Nyilvánvalóan ez leg- többünk számára igen nehéz. akik az igazságról beszélnek vagy írnak. A gyógymód nem más. de ennek ellenére rosszul cselekszenek.képtelenek lévén rá -. Nagyon fontos. s nem technikai értelmében. Az intellektualitás nélküli spiritualitás pedig mentális tehetetlenséget okoz. tanításhoz. hogy ne fejtsünk ki némi erőfeszítést. ha az akaratot az intellektus és az érzések szintjére emeljük. Nincs meg bennük az a dinamikus egyensúly. Míg az első a fizikai valóságban zajlott le. mint visszanyesni itt. ez a tudatunkban történik. hogy a filozófia gyakorlása megvilágosítsa és elvezesse második születéséhez. megpillantották a lényeget. Az éretlen vagy félkész képessé- gek egyensúlya természetszerűen nem vezethet kielégítő eredményre. amíg minden egyes alkotóelem nem fejlődött ki teljesen az emberben. de nem ismerték fel teljes szépségében és erejében. mert ragaszkodnak egy kedvenc technikájukhoz. míg ha a már teljesen kész és kifejlett képességeket próbáljuk kiegyensúlyozni. ám nem élnek annak megfelelően . hogy az egyensúly elvét nem lehet sen- kiben megalapozni. vonalhoz. hogy minden adott. ha mindig csak egy irányban tevékenykedünk. és különösen törődni az ellenkező oldallal.a szó valódi. mivel a körülmények tartanak rabságban minket. hogy ilyen bámulatra méltóan kiegyensúlyozott sze- mélyiséget hozzanak létre. építeni ott. s így nehéz mindent fejleszteni. habár kevesen ismerik ezt föl. Senkinek sem szabad egyik állapotba sem kerülnie . Ez azonban nem szol- gálhat mentségül. amelyet korábbi életeikben is követtek. ha azt akarja. amely abból ered.

a törekvés és cselekvés hármas útja. mint például a bátorságot az óvatossággal. hogy egyes elemek csak félig fejlettek. hanem úgy. A személyiség tökéletes harmóniáját nem lehet úgy megvalósítani. a békességet energiával. egymással szöges ellentétben álló tulajdonságot próbálunk vegyíteni. Ennek következtében a mélyebb. kritika és realitás- érzék nagyon fejlett. arrogánsan magabiztossá. hogy két. hanem a két egymást feltételező és egymást nélkü- lözni nem tudó tulajdonság egyesülését. Ellensúlyoznunk kell valamivel azt. ám a logika. Akkor lehet leginkább látni egy féloldalasan kifejlődött személyiség veszélyeit. akkor a szív és a fej együtt fog dolgozni a problémák megoldásán. kiegyensúlyozott életet élve a gondolat és a cselekvés. Mindegyiket ugyanolyan magas szintre kell emelni. hogy lényünk- nek csak egyes oldalait éljük meg. Egy ilyen összetett. az örökkévalóság érzése és a perc szüksége együtt fognak olyan választ adni. a buzgóságot pedig diszkrécióval kell ellensúlyozni.korban már alkalmatlanok. az intuíciót értelemmel. csak a puszta tényeket. . A belső egyensúlyt nem úgy érhetjük el. a törekvést szerénységgel. amely hasznosítható és gyakorlatias. mások pedig teljesen. hanem egyé válnak. az érzést az intellektussal. A hitet megértéssel. Ha filozófiai értelemben harmonikusan kiegyensúlyozottá válunk. A filozófia nem a két szélsőség közötti pontot érti ez alatt. finomabb igazságokat nem tudja felfogni. számokat és adatokat. az áhítat és a tudás nem harcolnak egymás ellen. Ilyenkor ugyanis az intellektus végtelenül gőgössé válik. és teljesen intoleráns lesz. hogy két külön-külön is szükséges tulajdonságot olvasztunk össze egymással. amikor a szerénység. Még az egyensúly fogalmát is tisztázni kell. Ez az intelligencia. mint például a fösvénységet a tékozlás- sal. tisztelet és áhítat hiányzik. s a transzcendentális intuíció meg fogja erősíteni vagy segíteni fogja az értelem működését.

felajánlása a magasabb erőnek. ha a metafizikus a világ létezé- sében és az értelem saját felfedezéseiben fellelhető logikai önellentmondásokról gondolkodik. hogy féloldalassá váljon sze- mélyisége vagy extrém nézeteket alakítson ki. ami- kor pénzt gyűjt és élvezi az így megvehető dolgokat. hogy a belső nyuga- lom uralja. amikor azt hiszi. sem az örömöt hangsúlyozó hedo- nista megközelítés nem lehet a valódi filozófiai világkép része. A miszticizmus. illetve az emberiség gyakorlatias és aktív segítsége iránti érdek- • Az Indiai világképben a megnyilvánult világ illúziószerű. Ekkor ugyanis a szükséges változtatások maguktól történnek meg. Habár ez már önmagában is megakadályozza. Ekkor ugyanis a létezés egyetlen szeletére irányítja figyelmét. amikor egy egész életet a valóságnak erre az egyetlen szeletére irányít. az álomvilágot. Sokkal fontosabb önmagunk átadása. hogy az őt körülvevő világ. hogy a „maja"* fogságában vannak. metafizika vagy a világiasság mind haszontalanok. és a többire nem tud figyelni. A kiegyensúlyozott személyiség nem szükségszerűen az. Sem a szenvedést hangsúlyozó buddhista. Helyes. megházasodik és örül az otthona nyújtotta kényelemnek. álomjellegű. amely mindennapi léte- zésünk alapjául szolgál. hogy helyénvaló az egész életét ilyen méla állapotban és ilyen elmélkedéssel tölteni. látszatvalóságot a maja szóval fejezik ki . mert a megle- hetősen súlyos „illúzió" szóval illetjük. de elpocsékolja az inkarnációját. hogy az aszkéta vagy szerzetes egész nap csak ücsörög és a pusztán földi vágyak kielégítésének szentelt élet hiábavalóságáról elmélkedik. aki engedi. amikor emellett nincsenek magasabb céljai és emelkedettebb vágyai. akik a nyugatiakra azt mondják. . de helytelenül cselekszik.a fordító. amely elengedhetetlen ahhoz. de hibá- zik. Aktív életünk miatt nem kell bocsánatot kérnünk azoktól az elefántcsonttoronyban élő filozófusoktól. mivel az élet mindkettő megtapasztalására rákényszerít. S ez még nem minden. hanem az. hogy valóban kiegyensúlyozottá váljunk. Mindkettőt meg kell érteni és el kell fogadni. Az átlagos misztikus nem képes megérteni.A megnyilvánult élet nem lesz kevésbé valós pusztán csak azért. a mértékletes személyiség nem az egyetlen eredménye ennek az életmódnak. Helyénvaló. aki a két szélsőség közötti felezőponton helyezkedik el. A világi ember is helyesen cselekszik. ha nem képesek megteremteni azt az altruista etikát. nem valós voltát.

A misztikusok hasonló hibája. hogy váljon. hogy az álta- luk tapasztalt érzések nem egyenlők magával a valósággal. Nem másra szolgál ugyanis inkarnációnk. a vitalitás szikrájának. Nem csak az egón belül kell az egyensúlyra törekednünk. üzleteik tönkremenése miatt esnek letargiába. csak az intellektust. akik azért vonulnak el a zaklatott világtól. csak úgy. a megcsömörlöttek. Nem csak az Én.ahogy ő gondolja hanem sokkal inkább hiányosság. s leggyakrabban mindkettőre jellemző. s nem csak az ezekre vonatkozó gondolatokat vagy érzéseket. A remeték. hogy nem értették meg létezésük magasabb céljait. Ebben az esetben nem lehet mentség a letargiára. akik életük. az egón kívül: az ego és az Önvaló között. Intellektuális hiányossága pedig annak köszönhető. mind csak annak adják tanúbizonyságát. szerzetesi tanítást. Éppígy nem elérhető ez a cél. hogy az egyszerűség- nek éljenek. hanem ami ennél sokkal fontosabb. . Ezt nem lehet úgy megtenni. míg azok. hogy a metafizika azért nem termett gyakorlatban is felhasználható gyümölcsöket. amit békének hisz- nek. nem nagyon mozdult ki a saját elefántcsonttornyából. A metafizikus világképe gyakran híján van az élet. ki keli egyensúlyozni a filozófia tanításával. mert az igazság ideáival s nem magával az igazsággal foglalkozik. mint hogy ébrenléti állapotban ismerjük fel legbelsőbb természetünket. akik azért hagyják maguk mögött az aktív életet. amely illuzórikusnak és mulandónak mondja a világot. Végül még azt mondhatjuk. amire szükség van. a misztikus világképéből gyakran hiány- zik az értelmes gondolkodás. akik jelenleg tanítják. hogy nem hajlandó gyakorlatias cselekvésbe bocsátkozni. a szerzetesek. amelyeket már többször említettünk. mint az alacsonyabb metafizika intellektuá- lis felfedezései csak a valóság felfedezésének illúzióját adják. hogy elfordulunk az emberi tapasztalatoktól. ha bátran szembenézünk velük és megtanuljuk. hogy az igazságot és a valóságot ismeri fel. hogy nem acélozza meg az akaratot. házasságuk. telensége nem erény . amely felfedi. hogy a dolgok hiábavalóságáról elmélkedjenek. A metafizika gyakorlati hiányos- sága. Az alacsonyabb miszticizmus szenvedélyes eksztázisai éppúgy. Az egyoldalú. hogy a világ lényegileg örök és valós. hanem a Világ is a meditáció objektumává kell. semmit sem tudtak a tudományról. menekülésre és csömörre. s mindkét csoportnak jellemzően vajmi kevés gyakorlati élettapasztalata volt. ha pusz- tán a meditáció örömeinek szenteljük magunkat. nem csak az érzések és értelem. A bölcs sikerének és szolgálatának jelentősége abban áll. illetve egyéb okokra is visszavezethetők. A miszticizmus legnagyobb hibái hasonló tőről fakadnak. ha a teljes igazsá- got szeretnénk felismerni. hogy akik a múltban ezt gyakorolták és tanították. semmit sem tudnak a magasabb misztikus meditációról. gondolat és tett között.

s így szilárd lépésekkel halad a valódi filozófussá válás útján.ilyenné válik. ellenőrzése alá vonta érzékeit. aki a filozófia útját járja. hogy szándékosan megsebezzen vala- kit. mint akiket önzetlenül szolgál. Mások szolgálatában részben elfelejtheti a transzélmény elvesztését. hogy szolgálhasson. Megszokja. hanem lehetővé teszi. Ennek gyakorlati eredménye az lesz.abban. megszűnik. Az jelzi ezt. hogy saját élete rejtett egységben van a világ egészével. amely nyíltan vagy rejtett formában uralta eddig. ami éppen következik. Soha többet nem lesz képes arra.Mindezeknek a tanulmányoknak. helyét az eddig kivihetetlennek és megvalósíthatatlan- nak tűnő nemes altruizmus váltja fel. s szűk látókörű önzését a közjó iránti vágy váltja fel. amit megtapasztalt mély meditációi folyamán. Nem csak visszhangozni fogja az isteni akaratot. a teljesség jóléte szempontjából fog mindent vizsgálni. végtelen szánalmat és megértést ébreszt minden élő. Amikor megfigyel tudós. S a szándékkal együtt erőt is kap.a való- ság és igazság kutatása mellett . feladá- sát. közszereplései során pedig a közjóért cselekvő. amire kis énje önmagában képtelen lenne. amely teljesen megváltoztatja egész világképét. amikor szívébe tekint buzgón vallásos. mert mély együttérzés fog uralkodni szívében más lények iránt. az ő megvilágosodásukért tevékenykedik. Aki kellően megtisztította jellemét. A legnagyobb boldogságot találja . Erről az emelkedett nézőpontról nem úgy tekint az emberiségre. mint akik alkalmat adnak neki. hasznos polgár . az Önvaló kegyelme segíti megvalósítani azt. hogy az univerzummal mint egésszel való saját kapcsolatán elmélkedjen. egyenlőnek kell lennie a kitágított. érző lény iránt. Az az alapvető egoizmus. hogy embertársaihoz és más élőlényekhez való viszonya gyökeres fordulatot vesz. csiszolta értelmét és elősegítette Intuíciója kibontakozását. hogy szembe- nézzen azzal. az idő az ő oldalán van. amely folytonosan a többiekért tevékenykedik. Így megtanulja. Ahogy Jézus mondta: „újjászületik". Hirtelen vagy lassan olyan érzelmi emelkedettséget fog tapasztalni. titokban misztikus. hogy az rajta keresztül cselekedjen. hogy mások érdekeit tartja szem előtt a sajátjával egyenrangúan. épp ellenkezőleg. Immár teljesen lehetséges és gyakorlatban is működő dolog ez. hogy foly- tonosan a többiek szolgálatában. Annak felismerése. A könyörületesség kivirágzik szí- vében. az mindig kész. gondolataiba mélyedve metafizikus. Nem fél a jövőtől. mint a lótusz a nap sugaraitól. hogy a felszabadult énnek. és tudja. . meditációknak és tetteknek az eredménye- ként a tanítvány szép lassan megváltozik. hanem úgy. hogy saját akaratát alávesse a kozmikus akaratnak. hogy az egyed elkülönülése a teljességtől csak látszat. mindent befogadó énnel.

történjék bármi. amire az adott pillanatban a legnagyobb szüksége van. S még abban az esetben is. Szüksége van ezekre a hatásokra. Minden helyzetet saját javára tud kihasználni. mert nem mások ezek. hogy elérhesse végső céljait. mert megérti. amikor minden esemény elfogadható. Tudja. mint „a belső meglátás születése". Tudja. miért mondta azt Epiktétosz: „Csak egy dologért küldött Isten engem a világba. amit legkevésbé szeret. jobbá és erősebbé fogja tenni. s hogy teljesen haszontalan ölbe tett kézzel károgni a világ nyomorúságáról és küzdelmességéről. hogy az adott eseményre történő saját reakcióit az erény és a bölcsesség fogja diktálni. amit ne használhatnék fel e cél érdekében". ami következik. akkor valami olyasmi történik. még akkor is. mert tudja. hanem minden évvel csak a jó karmát növeli. . Tisztán. Az efféle nyugalom a rossz események hullámai közepette abszolút nem tévesztendő össze a fatalizmussal. A filozófia tanítványa tudja. ha a régi. vagy az események letargikus elfogadásával. s nem a tapasztalatlanságból. a tapasztalat bölcsebbé. mint saját korábbi gondolatai. s nincs olyan esemény vagy pillanat. félreérthetetle- nül látni fogja múltbéli tettei eredményét a jelenben. s minden tapasztalatot magasabb céljainak elérése érdekébe állít. s felkészültebb lesz az újabb kihívásokra. ahogy a jelenben sem tudja semmi megrémiszteni. habár a pillanatnyi célok megvalósulását ez gátolhatja. hogy azért van itt. mint valaha. hogy szembenézzen a problémákkal. hogy legyen az fájdalom vagy vereség a világ szemében. akkor is nyugodt marad. érzései és tettei.mert nem teremt több rossz karmát magának. hogy újra és újra ugyanaz a rossz történjen vele. amelyeknek régen indított hatásai most visszatérnek hozzá. ha az történik vele. s hogy az élet nehézségei elől menekülni végül is nem túl hasznos vállalkozás. ledolgozatlan rossz karma hat rá. Nem tér tévútra. hogy minden tapasztalat azt hozza. és amikor tudja. mint hogy tökéletesítsem magam minden területen. feltételeket és helyzeteket. amelyek elől mások menekülni próbálnak. bármilyen tragikus vagy félelmetes legyen is. amit nem lehet máshogyan nevezni. hogy bölcsességének a teljesség- ből kell származnia. legyen az győzelem vagy diadal. Amikor az erőknek egy bizonyosfajta egyensúlya alakul ki. mintha minden mindegy lenne s minden Isten akarata lenne. mi miért történt vele. hogy tanúja legyen saját cselekedetei eredményének. Így hát. de egyben meg- próbál tanulni is a történésekből. ugyanis nagyrészt ez a küzdelem hozza ki a benne rejlő lehetőségeket. Megpróbálja ugyanis megérteni. akkor a jövő nem lehet félelmetes és ijesztő éppúgy. meg- értse és uralni tudja azokat az eseményeket. s az nem más. így teremtve meg a lehetőséget. A filozófia nem fordul el az élettől. s nem csak mélán hagyja.

Negyedszer. Mindkét esetben a bib- liai mondás. hogy tovább dolgozzanak magukon. aki még nem adta fel az egót. annyira fog a magasabb erő a szükség órájában segítségére sietni. A hívő esetén. Nem csak magá- ért fog élni. s nem változ- hat vissza csecsemővé. hanem gyakorlati tény. s magát is eme egész apró csavarjának tekinti. Amennyire erős a hite s ebből következően gondolkodásmódja. s nem csak a szavak szintjén meglévő hitre. Ezért mondotta Jézus tanít- ványainak: „Ne aggódjatok a holnap miatt!" Az adeptus esetében. A világot szükségszerűen befolyásolja jelenléte és cselekedetei. Ebből következően nem okoz fájdalmat másoknak. mint ahogy egy felnőtt sem veszíti el felnőttségét. hanem kézzelfogható valóság. hogy mindkettőt egy- szerre tartja szem előtt. az szó szerint szabad lesz a világi dolgok miatti aggódástól és félelemtől. aki gondját viseli. hogy segítse az emberek felemelkedését. ám a filozófiai mély meglátás . Ugyanakkor ebben az esetben valódi hitre van szükség. hogy hite mekkora. hat azokra. akkor mindig fog valami gyakorlati dol- got is tenni. reménytelenséggel. . aki feladta az egóját. csüggedt. félelemmel teli gondolatokat. Másodszor. Aki még nem érte el ezt a szintet. méghozzá jó irányba. hogy saját gondjaival nem törődik. ha kiegyensúlyozott bölcs. ezért a magasabb Én teszi ezt meg. s nem csak egy asrámban fog egész nap meditálni. az ugyanezt érheti el a hit által. Ez nem azt jelenti. Először is annak tudata. de erre törekszik. legyenek befolyásosak vagy ismeretlenek. nem lenne senki. legyenek sokan vagy kevesen.ha egyszer kialakul az emberben .nem hagyhatja el. de törekszik erre. hanem az egészért. Megérti az igazságot. mert ekkor látják. hanem segíti őket. miszerint „az Úr gondoskodik róla". könnyen lemérhető azon. hogy legjobb tudása és magasabb énje parancsainak és elvárásainak megfeleljen. hogy a spirituális keresés nem üres álom.Aki ismeri és érzi a legbelsőbb lényében rejlő isteni erőt. A lélek felszabadulásának eredményeképpen az ilyen ember tettei és gondolatai tökéletes harmóniába kerülnek a természet erkölcsi normáival. akikkel találkozik. hogy mennyire tudja elutasítani a negatív. hanem azt. segít mások- nak. A misztikus tapasztalat jön s megy. hogy ilyen ember létezik. a magasabb Énbe vetett hite annak erejével arányosan megjutalmaztatik.más személyeken keresztül amelyek testi elmúlása után is sokáig hatnak a világra. Az. Tetteit úgy irányítja. és éppúgy nem veszítheti ezt el. Harmadrészt koncentrált spirituális erőket hagy maga után . nem pusztán kegyes remény.

egy olyan tapasztalatra.Az intuíció ma már nem azt jelenti számomra. amire az intuíció . mélyebb. a valódi állandósult megvilágosodás nem jön s megy. semmisségét. s minél kifinomultabb. amit az ázsiai bölcsek már réges-régen mondtak.képes lehet. Az igazi belső meglátás. mert komolysága mögött a nem ragaszkodás rejlik. önmagaként feltűnik. mert belső lénye egyé vált vele. Ez a belső meglátás nem foglalkozhat olyan alacsonyabb rendű megérzésekkel. hogy a Hatalmas Fény tölti be mindennapjait. Jobb szót keres- tem. jelen van. mint arról. önmagában. Ám a filozófia nézőpontjából a meditáció s tapasztalatai nem a végcélt jelentik. S mivel mind e közben látja saját kicsinységét. Az igazság ugyanis magától értetődően. hanem állandóan megmarad. megfoghatatlanabb ez az érzés. Mikor komolynak látszik. s nem csak egy darabjáé. Azt is kijelentettem. hogy engedjük.melyről gyakran hallunk is .cselekedeteit és vágyait. meg- figyeli saját egóját is . és a belső meglátásban meg is találtam. s hogy ez az ember számára elérhető legmagasabb rendű intuíció. míg az intuíció valami alacsonyabb szintű képes- ség. hogy „lénye középpontja". Aki valóban rendelkezik a belső meglátással. Ezalatt a bölcsek legmagasabb megismerő képességét értem. ezért meg tudja tartani humorérzékét mindennel kapcsolatban. akinek része volt ebben a megvilágosodásban. hogy lehetséges a belső meglátás kifejlesztése. akkor sem túl ünnepélyes vagy komor. A látszatvilágot nem keveri össze a végső valósággal. de neki magának nincs semmiféle különös nagyságérzete. akkor a meditáció állapotára utalok. ám gyakran teljesen megbízhatatlan s tévutakra vezet. Amikor azt a kifejezést használom. annak nem kell vitatkoznia és konklúziókra jutnia. megérthetjük az univerzum végső valóságát. amivel behatolhatunk az Önvaló mélységébe. Könnyed marad szerény is. hogy valami titokzatos erő egyre beljebb húzzon minket. amely időnként hihetetlenül helyes. mint hogy például melyik ló lesz a befutó a holnapi versenyen. A meditáció tudománya nem másról szól. Mások azt gondolhatják. mint egykor. amelyet egy bizonyos fázisban lehet érezni. Tapasztalja a világot. habár segítenek felkészíteni erre a célra. de éppen így tapasztalja. A végcél elérésekor . gondolatait és szavait. A belső meglátás a teljes psziché teljesítménye. annál közelebb kerülünk a tudatosság középpontjához.

ellenőrzi a figyelmet. s megfi- gyeli. hogy megismerje. Ez a belső meglátás ugyanis a változás mélyére hatol. mi a legjobb az élet- ben. Az ember jelenlegi fejlődési pontján ehhez a funkcióhoz legközelebb az intuíció áll. A filozófia nem csak arra törekszik. Ebből a szempontból nincs más választása. hogy ennyire leszűküljön. Alkalmankénti és szokatlan megtapasz- talása révén ködös képet nyerhetünk arról.nem érezzük. Érezni is szeretne. Igy keletkezik a belső meglátás. magját. mint hogy az ihletett cselekvés útját kövesse. s minden pillanatban a változó világgal együtt látja annak változtathatatlan alapját is. ami ő maga. mivel emberi tudata túl széles ahhoz. A hétköznapi ember esetében a tudatosság elveszik a figyelemben. . értékeli. a belső meg- látásával együtt. hanem szeretni is akarja azt. Aktivitása nem akadályoz meg semmit. a filozófiával foglalkozó ember esetében azonban ott van a háttérben. hogy a test bármely specifikus pontján lennénk. Így a filozófus tisztában van azzal.ha egyesítjük és egyben meghaladjuk ezeket a funkciókat. hogy a hétköznapi cselekvés éppoly szükséges. érzés vagy tapasz- talat. mint a misztikus passzivitás. A belső meglátás az értelem virága. Az igazság azonban túl van ezeken a hétköznapi funkciókon. Az ultramisztikus belső meglátásban azonban nem szükséges a világ mozdulatlansága. s a misztikus az Egy Elmében megtalálja a világ örökké állandó alapját. nem csak gondolkodni.ugyanis nem érzünk semmiféle központot . Ahogyan az ember sem fejezheti ki magát hangyaként. úgy a filozófus sem választhatja el ultramisztikus belső meglátását a pillanatnyi tevékenységétől. Az állandóan változó világ mozdulatlanná válik és eltűnik a misztikus transz- ban. s nem eredhet annak megtagadásából. Egyszerre vagyunk a testben és az Önvalóban. a kettő között pedig nincs semmilyen ellentét. s csak magasabb módon lehet elérni . hogy mi is ez a meglátás. Ennek a kifejeződése azonban nem lehet nagyon eltérő attól. A figyelmet mindig elvonja valamiféle dolog vagy gondolat.

miközben képessé teszi. Igy belső egységet fog érezni e csodás. türelemmel és megértéssel elsajá- títható. de az akaratot is megacélozza. Az igazság nem csak a fejet tisztítja meg. Ez elismerten nehéz művészet. hogy ezt a tudást megossza a világgal.A nagy magabiztosság nagy erőt ad. amit mások nem feltétlenül fogadnak el. Ugyanakkor bizonyos etikai normákat is kötelezőnek tart magára nézve. Kimondhatjuk. Amikor metafizikai vagy meditációs szempontból a tiszta tudatosság meg- tapasztalásáról beszélek. hogy problémáit érzelmi elfogultság nélkül. amit a megvilágosodott ember megtalált. így legszentebb feladata. tanulás és gyakorlás hosszas folyamatán át nem esett. Habár ez igaz. A filozófia követőit teljesen tudományos és gyakorlatias világképpel ruházza fel.vagy csak felületesen . Úgy cselekszik. mert az élet játékát szentségnek tartja. felis- meréseit. Ám ez komoly tévedés. hogy a világnak legnagyobb szüksége éppen arra van. hogy semmit sem tesz. a személyiség túlhangsúlyozá- sának terepeként gondol rá. s nem segíthet pél- dául a karrierépítésben. hogy semmi köze a gyakorlatias dolgokhoz. s nem a mások kárára történő személyes naggyá válás. mint ahogy ő maga sem volt az. Mivel tudatában van mindennek. ezerszínű világgal. akkor ez alatt az ego által be nem szennyezett megtapasztalást értem. A misztikust nem érdekli . s nem toboroz követőket sem. hogy mindeközben folyton ebben az egységben marad. hogy a kettő között ez semmiféle ellentétet ne okozzon. A filozófia mesterévé válva teljes önbizalomra teszünk szert az élet minden területén. ahogy éppen a leghasznosabbnak tűnik az . Ez azonban mégsem Jelenti azt.ismeri a filozófiát. és erőt ad. Aki nem . általában nem képes rá hogy az üresség belső felismerését a világban megnyilvánuló cselekedeteivel összehangolja úgy. de idővel. hogy a világ éppúgy nem kész erre a tudásra. nem akarja mindenáron terjeszteni nézeteit. az értelem tiszta fényénél oldja meg. s a létezés számtalan formáját is úgy fogja megtapasztalni.s még ha érdekelné is. mielőtt a meg- tisztulás. Nem csak lámpást nyújt az éjszakában. az könnyedén kijelentheti. hanem vérünkben lüktet. világképét. arról sem feledkezhetünk el.

Ebből is látszik. Azt látod. még ha ez akkor mások számára kevésbé nyilvánvaló és látványos is. amint az másoknak adott tanácsaiból is kiderül. s meg kell próbálni mások számára is elérhetővé tenni a megvilágoso- dást. Lehet. s a külső szemlélő számára foglal- kozhat bármi egyébbel is. akik nem értik meg szellemi állapotát és a számára rendelkezésre álló erőket." Amikor először éred el a valódi tisztán látást. hogy legfontosabb feladatának az igaz- ság terjesztését tartotta. rendkívüli képességgel. habár kívülről ez nem látszik. Ha valaki eléri a filozófia csúcsát. de szélesebb módon értelmezi ezt.és el tudja másoknak magyarázni. hogy csak aprócska szent- jánosbogár.bár rendszerint titkos . Akik legközelebb álltak Jézushoz.ez világosan kiderül apostolainak adott útmutatásaiból. Meg kell érteni ennek az évszázadnak a különlegességét. mely pusztulással fenyegeti civilizációnkat. akiket összeza- vart. akárcsak az apostoloké. megsebzett. hogy rossz irányba tartanak. aki a helyes utat megmutatná nekik. s látnia kell azt a háborgó. s saját elméje is megtelik az igazsággal. Az ősi szanszkrit szöveg. hogy világosságért .emlékezve arra. hanem hogy segítsen. De ezek csak másodlagos feladatok voltak . amikor a régiből egy új világrend felé haladunk. akkor nem csak hatalmas öröm ér. Azt látod. mely alig fénylik. amennyire készen állnak. ha meg tudja érteni az igazságot . de ennél sokkal fontosabb. archaikus szavai mai jelentésre lefordítva így szólnak: „A legfelkészültebb tanítvány rendelkezhet akár a legtökéletesebb tulajdonságokkal is. azokat arra kérte. mert nincs. hogy hitének legjobb mércéje mások számára is saját cselekedeteiben rejlik . megvakított az élet. de a fájdalom hullámai is átjárnak. hogy segíteni tudja az emberiség belső evolúcióját. Nem fordul el kötelességeitől. S ma. de egy cseppel sem többet. A többi feladat. ez a tanítás még fontosabb. ugyanis a magyarázatnak ez az aktusa őt magát is eltölti ezekkel az ideákkal. fenyegető mélységet. mint például a szegények felruházása és etetése szintén fontos volt.még a filozófia útjára éppen rálépő kezdő számára is lehetséges. de a korábbi évszázadok ezoterizmusát fel kell adni. hogy megtérítse őket. a Tripura szavai megnyugvást hoznak ebben a kérdés- ben. akkor természetszerűen fog rendelkezni azzal a különleges.akár csak elméletben is . mint azok. Valójában éppen ez lesz élete legfontosabb . S ennek eredményeképpen előbb-utóbb felismeri önmagában az istenit.adott pillanatban. sőt kötelező annyit továbbadni a tanításból az embereknek. A saját szerény s nem tolakodó módján .feladata. Embereket fogsz látni. Nem az a feladata ugyanis. hogy terjesszék az igét.

a megértést és a könyö- rületet. szükségszerűen jönni fog egy második vágy is. különös. amelyek eddigre már fáklyaként lobognak benned. Ez a kapcsolat lát- hatatlan a fizikai valóság szintjén. Ettől kezdve ugyanis másokért cselekszel. hogy terjeszd a békét. A valódi keresők számára . Ő már csak részben rabja az időnek s térnek. akik válaszolni tudnak írott vagy nyomtatott ideáira. hogy a filozófus felfedi-e valódi személyiségét. Mindkét résztvevő számára valódi pszichikus tapasztalat ez: tiszta. Azért van ez. Ebben a szent órában foga- dalmat teszel. egyértelmű s érthető a filozófus számára. az olyan emberekkel találkozik és olyanokat sodor majd felé az élet. mert ez így van rendjén. A filozófus elfogadja. aki a benne rejlő isteni Önvalóban él. vagy művészi inspirációira. miként pozitív érzéseket vált ki bizonyos keresők szívében. hogy sokaktól való elkülönülésre van predesztinálva. akik isteni szülőjüket keresik. Ám az. zavarodottságtól és gyanakvástól egészen a félelemig és nyílt ellenségeskedésig tarthatnak. irracionálisan és ösztönösen jelentkeznek. mert fizikai jelen- léte negatív érzéseket vált ki a hétköznapi emberek szívében. s nem puszta intel- lektuális dogmákat. mert annak az eredménye. A pozitívumok az ösztönös vonzódástól egészen a saját életének eldobásig tarthatnak. de nagyon is reális a mentális-emocionális világban. hogy áldást hozhass és megvilágosítsd azokat.imádkoznak. felszabadul a tér és idő rabságai alól. hogy azt a belső állapotot fogod terjeszteni. hogy teljesen átjárjon az Önvaló. hogy fizikai valójában sosem találkozik velük. amelyet elértél.akikkel . felemeli mindazokat. Az idő és a tér behatárolja az ilyen embert. Mindezek az érzések azonnal. Nem csak azért. akik intuitív módon válaszolnak hívására. Aki csak a fizikai érzékszervei alapján él. s önmagadat a spirituális szolgálatnak szenteled. hogy szolgálják vagy megvédjék a filozófust. aki a fejlett intellektus és érzések szintjén működik. hanem azért is. hogy aurája hatást gyakorol mások aurájára. S mindez független attól. akik hasonlatosak hozzá. Az olyan ember. bár lehet. felkavaró és teljesen félreér- tett a szokásos embereknek és álkeresőknek. A negatívumok az értetlenségtől. Az elsődleges vágyad után. A spirituális világban ugyanis fényét ő már el nem rejtheti. de mégis sötétség öleli őket körül. s ez a fogadalom gyökeresen megváltoztatja az életedet. olyanokat fog elérni s olyanokkal kerül kapcsolatba. Elszánod magad.

Nem tehet ez ellen semmit. Ne is ítéljük ezért el. hanem isteni tudatosság. Legtöbbször. ha a magányt és egyedüllétet többre becsüli a társaságnál. Sajnálatos módon mindannak a könyörületnek.valamiféle belső kapcsolata van . ha arra vágyna. ami- kor megpróbálja elfogadhatóvá tenni magát számukra . S megtanulja azt is. amiket maga mögött hagy. a kellemetlen kapcsolatból van több.azonban pszichikus és misztikus tapaszta- lat is egyben. amely ott fénylik minden új feladat alatt. amellyel mindegyikükre tekint. amely az emberiség jelenlegi evolúciós szakaszában megváltoztathatatlan. szána- lomnak és hatalmas jóakaratnak az ellenére. mintha azok rég elveszett. hogy botorság lenne. hogy ezek a dolgok másképpen legyenek. Az a béke. amelyeket magára vállal. amit elért. mélyen tisztelt Idősebb testvérüket ismernék fel benne. amikor a filozófus a hétköznapi világba tér be. . Kissé megfáradtan bár.mintha ugyanahhoz a spirituális szinthez tartoznának akkor ez a kísérlete kudarcba fullad. nem megszabadulás a korábbi cselekvésektől. de megtanulja elfogadni különállóságát és mások korlátait mint elkerülhetetlen tényt. nem önelégült pihenés. az emberek ilyenek.

Az anyag létezését a hétköznapok szintjén nem tagadhatjuk. mint láthatatlan s megfoghatatlan erők elegye. 1945. amikor a benyomásokat és érzéktapasztalatokat .mert érzékeink számára teljesen valóságos. ami kétséges. A valódi tudomány szellemét nekünk is magunkévá kell tennünk. május 12. MENTALIZMUS Az elme és az öt érzék . Az elme titokzatos ereje. Nem fogadha- tunk el semmit.külső valóságnak tekinti. . akkor az csak abból ered. s így számára létezik. mint az elme kivetülése.Times Literary Supplement. ha őszinték aka- runk lenni . Ha az anyagnak van bármiféle valósága. mint az elme kive- tülése. mely intellektusa számára meg- nyilvánul. hogy az anyag nem más. . miközben az elme önálló valóságát fikciónak tartja.A világ mint mentális tapasztalat - A mentalizmus a kulcs a spirituális világhoz A materialista alapvetően akkor követi el a hibát. és nem más. A tudós tagadhatja valóságát. „Az új tudományos elméletek nem a természet egyöntetűségére. amely a világot rajtunk kívül állónak és tőlünk külön- bözőnek állítja be. de nem tagadhatja. Ez arra utal. hogy lénye- gileg nem más ez. bizonyos ultramisztikus gyakorlatok alatt eltűnik. hogy érzékeli.amelyek pedig teljes egészében a saját elméje működé- sétől függenek . előre jelezhetetlen természetére fókuszálnak. mivel megtapasztalhatatlan vagy megfigyelhetetlen. ami az emberi gondolatok világából az objektív valóság szintjére emeli a valószínűségeken alapuló történéseket. hanem meg- határozhatatlan.

kény- telenek vagyunk a kettőt egymással kapcsolatba hozni. így létezését nem lehetne cáfolni. ha a tapasztalat és az értelem próbáját is kiállja. A megvilágosodott ember tudata azonban az érzékek uralmától szabad. hogy egy mélyebb. S mivel egyképpen nyilvánvaló az is. mert az előbbiek számára csak elmélet ez. hogy az univerzum mentális természetű. öntudatlan rétege teszi ezt. hogy ez a mélyebb réteg termé- szetét tekintve kozmikus. s megmutatja.énünkkel. Ez azért van. csak akkor fog elfogadni egy tanítást. hogy nem az elme felszíni része ad valóságot a világnak.MENTALIZMUS 317 A modern világ. s legfőképpen ez nem egy akaratlagos tevékenység. s amely minden szokásos tapasztalaton túl van. Másodszor. hogy az univerzum végső valósága nem az anyag. azok egyre kevésbé lehetnek materialisták. azt a következtetést is levonhatjuk. Ezt nehe- zen hiszik el az átlagemberek. csak misztifikálná a világot. álműveltsé- güket fitogtatók hihetnek ma már ebben a szánni való tanításban. akkor kénytelenek voltak elfogadni. Ezt a következtetést . Amikor a misztikus látnók belső meglátása alapján kijelenti. s így saját valóságában tündököl. . Ebből következően. hanem az elme. akkor találkozunk második - kozmikus . hogy ne higgyenek ebben. akik a legújabb kutatásokat figyelemmel kísérik. de nem a szokásos. hétköznapi tapasztalatokra kell gondolni.melyet logikailag értünk el . Nem szándékozom mindent valamiféle természetfeletti „szellemmel" megmagya- rázni. s minden más elmével össze is köt bennünket. s ezeken keresztül tartják a kapcsolatot a világgal. Csak a félműveltek. ami nem adna valódi magyarázatot. hogy az érzékek és maga a világ is csak az ideaalkotási folyamat eredménye. műveletlenek. kénytelenek vagyunk azt a következtetést is levonni. ami- kor vezető tudósok jelentették ki ugyanezt igazolható tényekkel és racionális gondolkodással alátámasztva állításukat. s különösen a Nyugat. Ugyanakkor. Mivel a világot sohasem tapasztalhatjuk saját elménktől függetlenül. A mentalizmus azt tanítja.a tapasztalatok is megerősítik. ugyanakkor a megvilágosodottaknak az okozna nehézséget. a művelt emberek könnyedén figyelmen kívül hagyhatják az ilyen ex katedra kijelentéseket. Az átlagemberek tudatát érzékeik uralják. míg az utóbbiaknak személyes tapasztalat. Ha misztikus meditációban leereszkedünk az elme mélyébe.

hogy adja fel a külvilág valóságába vetett hitét. csak a materialisztikus nézőpontot. a misztikus kontempláció és a metafizikai elmél- kedés segítségével tudunk túljutni azon a tévedésen. A mentalizmus gyakorlati üzenete nem csak az. Nem akarok semmilyen régi érvet előásni a belső valóság mellett. és meg- ismer. amelyet pedig csak az elmében. Csak egy Igen művelt elme tudja kellően értékelni az igazságot intellektuálisan. s ezzel magyarázni is lehet a világot: nem más az. mert ez tesz képessé arra. hanem hogy keressük is meg ezeknek a gondola- toknak a forrását. s meg kell tanulnunk abban lakozni. hogy bárminek a tudatába kerüljünk. hogy olyan teremtő erőt tulajdonítson az anyagnak. . Nem hajlandó arra. Ott van ugyanis a mi valódi otthonunk. abban a pillanatban átalakul filozófiává. s nem szán- dékozom senkit arra rábírni.Elegendő az elmével foglalkozni. A mentalizmus nem tagadja az univerzum létezését. amelyet csak az életben találhatunk meg vagy intelligens tudatossá- got. hogy óvatosan bánjunk teremtő erővel bíró gondolatainkkal. amely szerint az anyag valóságos. tudatába kerül dolgoknak. amelynek létezése teljesen magától értetődő. s nem pusztán idea. mint minden tudomány. ami bennünk gondolkodik. A pszichológia. Mi az elme? Az. s mindegyikőnk hétköznapi tapasztalata. Csak az érzelmi megtisztulás. mint hogy „Mi az elme?". s csak egy igen intuitív elme tudja átérezni annak igazát. mint tudatforma. amikor olyan radikális kérdéseket tesz fel magának.

Ennek szomorú következménye. csak a saját érzéktapasztalatainkat. Ha helyesen akarunk az elme alakjára s kiterjedésére gondolni. hogy nem ismerhetünk mást. Az elme megelőz mindenféle gondolatot. végtelen térként kell elképzelni. ami által tudatosak leszünk. képessé tesz a gondolkodásra. mivel szerkezetéből adódóan nem tud másként tenni. a halál vagy hallucinációk révén hirtelen módosulnak. Ez az oka. Jelen kell lennie. s így nem kérdőjelezzük meg sem az érzéktapasztalatainkat. Az az állítás. eltérő módon értelmezi. Ám ezek a korlátok s módok nem állandók és abszo- lútak. s nem tudunk előbbre jutni a misztikus tapasztalatban. s így elfogadják a materializmust. mint a testben lévő agy. A látás összes fizikai összetevője sem egyenlő a látás tapasztalatával. hanem etikai tanítás is. .Az elme az az erő. Csak amikor egy objektum feltűnik a tudatban. minden megismerést. a mentalizmus kiindulópontja. A mentalizmus nem pusztán intellektuális. sem a személyiség érzését. akkor látjuk meg. Az elme saját módján értelmezi tapasztalatait. Az álom. s nem közvetlenül tapasztaljuk meg a világot. Számtalan újjászületés alatt a nem kellően mély gondolkodás és nem elég intuitív hozzáállás hatására elménkbe mélyen beleivódik több tévedés. a jóga. Mindenhol jelen van. s akkor a tapasztaltakat új. Nem ugyanaz. hogy képtelenek vagyunk elfogadni a mentalizmust. hogy bármiféle gondolkodás lehetséges legyen. hogy az ego becsapja s bűnbe taszítja őket. Az embereket becsapják érzékszerveik. a képzeletre. mivel a tudatosság nem fizikai tapasztalat.

s ez nem is baj. s minden más csak illúzió! Az iránytűnek hatvannégy pontja van. s az emberi intelligencia azóta sokat lépett előre. teljes dolog egyik vetületét tanulmányozta. valójában nem is anyag. a legtöbben így cselekszünk. Sankara kígyó-kötél hasonlata felett eljárt az idő*. Az érzékek természetszerűen csak egy részét foghatják fel. S ha bármelyikük is azt állítaná. s mégis mindegyik azt mondja. s félelme elmúlik. az egyedüli valós. Mégis. . amikor azt mond- * A szürkületben az ember a földön heverő kötelet kígyónak nézi s megijed tőle. hogy kimondjuk. egészen más formát ölt. hogy a világ idea. Ráadásul ezek nem alkalmi vagy kivételes. Mindegyikük külön- böző tapasztalattal fog rendelkezni róla.megtámogatva az időnkénti misztikus felvil- lanásokkal vagy tapasztalatokkal . Ekkor kénytelen a világ valóságát illető hamis hitét korrigálni. A tudomány sokkal jobb illusztrációkkal szolgál. hogy csak egy kötél az. hanem folya- matos tapasztaláson alapulnak. Ám mivel az elme állandóan jelen van.a fordító. hogy a világ. Amint az elme megszabadul ezektől. mint az ősiek. hogy csak a valós. amit mi tapasztalunk.Csak hosszú évek elmélkedése . A hatalmas mértékű tudásbővülés azóta rámutatott. amely túl lassú vagy túl gyors ahhoz.vezethet oda. hogy a végtelen univerzum jelenlegi formájában csak testi érzékeid számára valós. csak az öt érzék. hogy felfogjuk. amit a tudomány kísérletek útján kezd megérteni. amiből az univerzum felépül. még ha ez nem is igaz. A mentalizmus modern bizonyítékai sokkal jobbak. hogy Sankara ezer éve élt. azonban kellő vizsgálat után rájön. kijelenthetjük. Az univerzum végtelen gazdagsága soha nem érheti el az emberi érzékeket. hogy a mentalizmust övező minden kérdést megoldunk magunkban. hogy hatvannégy ember mind különböző helyzetből szemléljen egy objektumot. Meg fogod tapasztalni. s a régebbi telje- sen megszűnik. hogy az anyag. Az elme és az illúziók erejét szimbolizáló ősi indiai hasonlat . S mégis vesszük magunknak a bátorságot. hogy ugyanazt a tárgyat látta. s így lehetséges. Az indiaiak elfelejtik. akkor azt nyilván ostobaságnak vélnék. akkor ez a korrekció illuzórikussá tenné az univerzumot. Ha nem lenne más. hisz számtalan vibráció van.

Olyan. mely a világot e kettő összességeként. hiszen bárminek az ideáját meg tudja alkotni. Amit nem tudnak megtenni az érzékszervek. Arra kér minket a filozófia. hogy a filozófia arra biztatna. Ez a szélesebb nézőpont pedig azt fogja kimondani. ma egyre inkább úgy tűnik. önálló működésre mindkettő képtelen. amelyet nem lehet összetevőire szétválasztani.azok csak segédeszközei ennek -. Nem is az intellektus. Az érzékelés az idea. melyeket az elme használ.keresztül ragadhatjuk meg az életet és az univerzumot a maga teljességében. s ez a tudatosság teszi lehetővé a világ észlelését. Ám érzékeink segítségével teljesen lehetetlen akár egy objektumot is a maga teljességében felfogni. hogy általánosságban véve kutassuk az érzéktapasztalat jelentőségét. mint a nap. és az idea az . de olyan egyve- legként. amely fényével lehetővé teszi minden dolgok létezését. Éppen ezért csak az elmélyült gondolkodáson . gyakorlati célokra tökéletesen elegendők érzékszerveink. amelyek az érzéktapasztalatokból származtak. A kettő közötti kompromisszumként kialakult egy olyan nézet. Valójában csak különböző aspektusait láthatjuk bármely tárgy- nak. A pszichológia mint hivatalos tudomány rendszerint különbséget tesz idea és érzettapasztalat. mert azok csak olyan szerkeze- tek. Az agyműködés mechanizmusa megteremti a feltételeket az intellek- tuális folyamatok megnyilvánulásához. de ezek a folyamatok nem innen erednek. A tudatosság elve áll mindkettő mögött . hogy csak egyetlen csele- kedet.azaz a filozófián . gondolat és érzékelt dolgok között. A mindennapi. arra azonban képes az elme. amely valaha is meg tudná cáfolni a mentalizmus tanítását.juk. mert az csak reprodukálja a képeket. hogy a minket körülvevő világot látjuk. A különbségtétel az elme. de tovább kell haladniuk egy szélesebb nézőpont felé.a gondolat. Ez a nézet nagy lépést jelent a mentalizmus felé. Mindez nem jelenti azt. nemhogy az egész világot. Egykor ezt valóságnak gondolták. a mechanizmus. egyvelegeként tekinti. hogy mindez csak intellektuális elvo- natkoztatás. hogy ne higgyünk saját érzékszerveinknek. Nincs olyan orvosi felfedezés. egyetlen tapasztalat van . Nem az öt érzékszerv ismeri meg a külvilágot. a tapasztalatok mentális jellege és a tapasztalatok tartalmának anyagi volta között hosszas gondolkodást és elemzést igényel.

hogy maguk az érzékszervek működné- nek. szín. s valódi víznek hiszi azt. aki hajlandó végiggondolni az egész folyamatot hogy az elme és csakis az elme az egyetlen elengedhetetlen elem az érzékelésben. így az nem más. de csak ennek az ősideának a részeként .ha egyáltalán jelent bármit is -.érzékelés.annak számára. s ez nem is sikerülhet soha. hanem csak limitálja. amelyek ez érzettapasztalatokat okozzák. nem az elménken kívül tapasztaljuk. Ez a tény már önmagában is a legegyértelműbben demonstrálja . valóban léteznek. Az érzékelés-tapasztalás valójában a tudatosságban zajlik: az öt érzék nem megteremti. A különböző tapasztalatokat. Az. mert a Világelme bennünk létező ősideájából származnak. hanem énünk vetít ki önmagából ideákat éppúgy. mikor csak saját ideáit vetíti ki a világba. hogy a mentalista az álomtapasztalatra utal magyarázat gyanánt. Amikor az elménk nem figyel valamire. Az érzékszervek által feldolgozott adatok. hogy bármiféle érzéke- lés hogyan működhetne érzékszerv nélkül. És az. ahogy a szomjazó ember délibábot lát. mint gondolat. tőle függetlenül létező világ létét. elmélyült gondolkozás számára lehetetlen elismerni vagy bebizonyí- tani a rajta kívül álló. s így nem tudatosodik benne egy dolog. hanem tudatunkból származnak. hogy mindannyian . hogy a fizikai világ érzéktapaszta- lataiból hogyan lesznek ideák. Minden érzékelés működik az álom során. S teljesen természetes az is.mely maga pedig tudatunkban létezik. ha megértjük az igazságot: az érzékelés soha nem is törté- nik meg. Azok a tárgyak. hogy a materialista azt kérdezi. irányítja és externalizálja ezt a tapasztalatot.megszűnik létezni számunkra. Nem önmagukban léteznek. A megtapasztalt dolgok nem különböznek a megismerés folyamatától. éppígy csak gondolat! Lehetetlen intellektuálisan elmagyarázni.időlegesen . valójában nem más. ám anélkül. mint például a keménység. alak. akkor az a dolog . Ez pedig azért van. ami esetleg pedig fizikailag a szemünk előtt van. Ez azt jelenti . hogy az agysejtek vibrációjából hogyan lesz tudatosság s a neurózisból hogyan lesz pszichózis. Az őszinte. Egyedül akkor szabadulunk meg ettől a problémától. Ezt még senki sem tudta megmagyarázni. ahogy ők a tapasztalatot értelmezik. melyeket a pszichológusok jelenleg a tapasztalat egyik elemének tartanak. mint az a mód. A világ ezért valójában csak gondolatainkban létezik. amit öntudatlanul értelmezni próbálnak. hogy a dol- gok létezésüket legalább részben tőlünk kapják. Teljesen természetes.

s ez igaz mind a múltbeli. csak puszta babona. és így a természetet két részre osztja: anyagra és annak mentális leképzésére.. Csak a tudatosság teszi valóssá és létezővé ezeket. s valójában csak ideaként létezik számomra. De ha mélyebben elemezzük. S amikor ez a gondolati aktivitás véget ér.elhisszük és feltételezzük ezt az elkülönült léte- zést. Érdekes és igen hasznos példa a testi fájdalom esete.a fájdalomhoz hasonlóan . hogy gondolati aktivitásunk hozza tudatunkba az egész világot.számunkra - a világ véget ér. hogy mi módon érzékelünk.megszokásainkból adódóan . amely felfogja. mind az érzékelt elválaszthatatlan az érzékelés folyamatától. hogy kapcsolatba kerül-e egy tudatossággal. mint a gondolat maga. hogy tudatába kerülünk-e.ezek sem létezhetnek. illetve az arra vonatkozó mentális impressziót két különböző dolognak tart- ják. hogy nincs más objektum. Azt tanítja. hogy mind az érzékelő. Nem lehet kimutatni az anyag és a róla való idea kettőségét. Csak az ad valósá- got a fájdalomnak. amikor elmélyült elemzés segítségével az ideát valósággá alakítjuk. Viszonylag könnyű ezt az érvelést kiterjeszteni a puszta ideákra. egy- ségként szemlélhetjük azt. A világ csak akkor létezik számomra. s ezeken csak akkor léphetünk túl. Tökéletesen lehetetlen elvontan gondolni a fájdalomra. nem más. azt találjuk. amivel az érzékszerveink közvetlenül kapcsolatba kerülnek. mert . ha nincs elme. . Csak ideákat tapasztalunk. ideá- kat ismerünk meg. amely kigondolja őket.elme számára ez megkérdőjelezhetetlen. aki érzékelné. ha valaki érzékeli. A mentalizmus azt tanítja. jelenbeli vagy eljövendő fájdalomra. A világot soha nem tapasztaljuk közvetlenül. Azt a tárgyat. akkor . csak egyben. Létezése teljesen attól függ. Ez nagyon egyszerű és látszólag egyértelmű világkép. A közönséges . ha megpróbáljuk elválasztani valakitől vagy valamitől.azaz metafizikailag képzetlen . ha tudatában vagyok. hisz nem létezhet az azt felfogó elme nélkül. A fájdalom szó értelmetlenné válik.

csak ideákat . s nem azon kívül. Ahhoz. Bármi. hogy a külvilág teljesen kívül áll tuda- tunkon s független tőle. és saját teremtményeit vetíti ki. Az univer- zum minden adott pillanatban ezeknek a teremtményeknek a cselekedeteiből és a mások cselekedetére adott reakciókból áll elő. Mindkettő tisztán mentális. csak elmeállapotunk változásáról. csak saját arról való gondolatunk. S ezek a gondolatok nem rajtunk kívül állók. mint hogy bármi. amit tud. mással nem. nem más. Semmi másról nem szerezhetünk tudomást. Tudatos mentális állapot ez. az ideák externalizálása.* Felül kell kerekednünk azon a szokásunkon. s így az egész univerzum csak egy hatalmas idea elménkben. mert .mindez saját tudatán belül zajlik. minden megfigyelése. Az. mint fikció. amit tudunk és ismerünk. hanem azért létezik. csak idea az elmében. s még más személyeik is csak puszta árnyképek. Nem azért gondolunk egy dologra. A tudás és megismerés így nem külső. a kozmikus álom teremt- ményei. Nem ismerünk meg soha semmi mást. Az elmét saját törvényei irányítják. A mentális aktivitás nem feltétlenül tudatos! Abszurd még annak a feltételezése is. a legnagyobb bátorságra és önmagunkkal szembeni őszinte- ségre van szükség.Az elme közvetlenül az objektumokkal foglalkozik.még ha akaratlanul is . következtetése . amit bármiről tudunk.a fordító. Az elme csupán saját egyéni tudatának változásait foghatja fel. mert végső következtetése nem lehet más. hogy az Ideák maguk valamiféle anyagi világ leképzései lennének.rá gondolunk. hogy ezt a gondolati fonalat elkerülhetetlen s logikus végéig gömbölyítsük. mert létezik. hanem tudatunk részét képezik. S ez nem összetévesztendő az arról való helyes gondolattal. . hanem Ebben a rövid két mondatban benne rejlik a mentalizmus lényege: az elme minden esetben csak ideákkal tud kapcsolatba lépni. s nem az ideák közvetítő szerepe révén lép kapcsolatba az objektumokkal. hogy az ént és az általa a világban tapasztaltakat két külön dolognak fogjuk fel. Minden. hogy az ideák az egyetlen objektumok az elme számára. Ennek oka pedig az.

hogy újak váltsák fel. A különbség csak látszólagos. Azt hiszi. minden körülmények között használhatunk. s nem változik. A tudomány változik. azaz. amit tudósok alkotnak. melyek az emberi elmében vannak. Valójában minden felfedezés és új tudományos elmélet is egyre közelebb visz ehhez a nagy. Van-e az igazságnak olyan egyértelmű és univerzális kritériuma. valami változatlan s ezért mind felett való? A tudósok tudják. Helyre kell raknunk a mentalizmussal kapcsolatos egyik klasszikus téveszmét. csillagászat. hogy a jelenlegi élet-álom oka a múltbéli tetteink- ben rejlik. biológia s minden más emberi tudomány kivétel nélkül egy gon- dolattal vagy gondolatsorral foglalkozik. csak útjelzők voltak a végső igazság felé vezető úton. Amikor azt mondjuk. geológia. Nem úgy álmodunk az ébrenléti állapotban. az elméletek változnak. amely változtathatatlan. végső igazságra leljen. amíg a megvilágo- . A fizika. hogy az ember elméje a Világelme által generált világképet észleli. hogy azok a felfedezések. s feladatunk. Nem. ahogy a nap és sugarai is egyek. amikor a tudomány ilyen gyorsan fejlődik. s a korábbi meg- közelítések elavulnak. s naponta újraformázhatná. míg minden más hipotézis. addig érzékelhető. végső felfedezéshez. mint az álomban. amely minden tudományágra vonatkozik. Mi ez? íme: A világ. egyben annak része is. Ha így lenne. akkor varázslóvá válhatna. amelyet min- den időben. nem más. Ez a végső igazság. hogy az ember egyedül teremti a világát. amit a különböző tudományágak tanulmá- nyoznak. Helyes az a megállapítás. ám amíg a testben létezünk. míg az ébrenléti állapotot a kozmikus elme. mint idea az emberi elmében. hogy kiszakítsuk magunkat ebből a hipnózisból. miközben csak a világra vonat- kozó saját mentális képeit látja. hogy ma. a múlt hipnotizál. . amely nem létezne önmagában. Az álmot ugyanis csak az egyedi elme teremti. Itt tehát megtalálhatjuk azt az univerzális törvényt. s így az elme soha nem ismerhet meg semmi rajta kívül esőt. és ezt észleli az egyedi elme. Van azonban egy mindent felölelő. hogy a rajta kívül eső világot szemléli. Az ember egyedül nem felelős ezért a képért. hogy a világ az ember számára nem létezik saját tudatán kívül. ha nem létezne egyúttal a Világelme tudatában is. A mentalizmus azt tanítja.belső cselekedet. amelyek az évszázadok alatt egymást követték. hogy e kettő ugyanaz éppúgy. mindig igaz tény. ez nem jelenti azt. amely örök. előbb-utóbb elég az új felfedezések tüzében. hogy új gondolatszokásokat teremtsünk. Nem várható el. kémia. Azonban a dolgok legmélyére tekintve s lényegüket felis- merve rájövünk.

hogy a különböző elmeállapotban lévő lények gyökeresen különböző világot fognak tapasztalni! . amikor a mentalizmussal foglalkozunk. ám mivel az egyéni elme az univerzális elmében gyökerezik s attól teljességgel elvá- laszthatatlan.s nem valamiféle rajtunk kívül álló anyagi dologtól. akkor a tapasztalás teljesen egyéni lenne.a fordító. amely tarthat akár egy pillanatig vagy igen hosszú ideig is: a szu- permiszticizmus magasabb meditációi alatt történhet meg. ezért ez csak részigazság. Ez azonban csak egy bizonyos transzállapotban történik meg. Csak az. Az egyik apokrif könyvben. Az emberben élő világidea az isteni ősideának szerves része. . Teremtő idea ez. miszerint: „Amikor a Nagyon fontos. részben pedig a Világelme energiáitól függ . hogy próbáljuk elkerülni az antropomorfizációnak még az árnyékát is. A Világelmére nem gondolhatunk úgy. A Világelme nem valamiféle megnagyobbított ember* és a Világideát nem saját személyes.sodás pillanata magától eljön. kitartó erőfeszítésével „nyomja" tudatunkba. amennyit saját tér-idő rendszerében képes**. habár minden adott elme csak annyit fog felfogni ebből. ebben az esetben mindenképpen). A külvilágról alkotott ideánk részben saját elménk energiáitól. amelyet elutasított az a testület. nagyban függ az adott személyben uralkodó állapotoktól. amely az Újszövet- séget végül összeállította (időnként hibákat követtek el a válogatás során. hogy egy idea pontosan milyen formát ölt. amely érzékszerveinkre hat. amikor eléri az egyéni tudatot. hogy minden más elmében vissza- tükröződjön.a fordító. íme egy teljes filozófia három szóba öntve: a világ idea. Az egyéni elme a világképet saját tudatán keresztül és tudatában ismeri meg. mint saját egónk valami- féle letisztult és végtelen erővel felruházott mására: hasonló hibát rendszeresen elkövet szinte minden vallás . Ha ez lenne a teljes igazság. Az. hogy ez az idea a Világelmében van elegendő ahhoz. " Ebből az is következik. volt egy mondása Jézusnak.

de nem marad meg a panteizmus szintjén. Ha a végtelen részének tekintjük magunkat. Gondolataink az elméből erednek. hogy saját elménk . akkor sajátunkat kell először is megvizsgálni. egyedülál- lóságát.s a mennyek királysága elérkezik. Saját elménk a végtelen.világunknak a része lesz. A filozófia nem fél elfogadni a panteizmust. bármilyen korlátolt és tökéletlen is. akkor „miénk lesz a mennyek országa". akkor saját belső .külső belsővé válik. s a valóságot az emberi elmével. ahogy a gondolatok mögött is az emberi elme áll. de az nem korlátozza éppúgy. Hagyd. mert a mindent átölelő végtelen állandóan s örökké jelen van. Egyetért a transzcendentalizmussal is. s a természet eme hasonlattal vezet rá minket a metafizika alapjaira. mert azt követeli tőlünk. azaz ideaként. Ugyanakkor azt is kijelenti. hogy elvesztené különlegességét. akkor maguktól feloldódnak . A Világelme az univerzum mögött áll. érzést és vágyat a hamis egóból a valódi igaz Énben lévő középpontba hozunk. amely olyan végtelen és otthontalan. a mennyek királysága elérkezik". íme: „Amikor a külvilágot úgy látjuk. Ez a változás azonban teljesen mentális. Univerzális Elme analógiája. hogy az Egyetlen Valóság soha nem tud átalakulni a kozmosszá abban az értelemben. amely a gondolkodó és a gondolat vagy a beszélő és beszéde kőzött van. szemléletbeli. amilyen valójában. hogy meglássuk saját viszonylagos jelentéktelenségün- ket ebben a végtelen s hatalmas folyamatban. de azok nem korlá- tozzák semmilyen módon. hanem ha belegondolunk. Egyszerűen VAN. de itt sem áll meg. azaz Isten Elméjéről. hogy a koz- moszt az emberi gondolatokkal szimbolizáljuk. A legegyszerűbben ezt úgy tudjuk elképzelni. Továbbá nem csak abban lehet segítségünkre ez a analógia. amely időtlen s oszthatatlan. Ha szeretnénk valamit megsejteni a legmagasabb mentális létezésről. Ez a legnehezebb feladat. Le tudjuk-e fordítani ezt a misztikus mondást kevésbé misztikusra? Igen. hogy az egész élet saját lényeddé váljon. mást nem mondhatunk. mint az űr." Ha Önálló személyként gondolunk magunkra. Jellegében s működésében hasonlatos ahhoz. akkor halhatatlanná válunk. Váljunk inkább eggyé vele . A koz- mikus folyamatnak nincs sem eleje. hogy a kozmosz nem különálló. Ha megváltoztatjuk nézőpontunkat. Kijelenti.eggyé azzal. Amikor az örömöt s szomorúságát pusztán elmeállapotnak tekintjük. amikor minden gondolatot. hogy megértsük a kozmosz és a Világelme közötti kapcsolatot.érzésekből s gon- dolatokból álló . hanem egy a valósággal. hogy összevessük azzal a kapcsolattal. Ne válaszd el magad tőle. akkor előbb-utóbb kétségtelenül elpusztulunk. ám elménk semmit sem veszít önmagából a gondolatok által. sem vége.

maguktól jelentkeznek ezek a mentális vagy úgyne- vezett okkult erők. s feladva önma- gát. az felszabadít a materializmus alól. hogy az anyagi világ a valós.hívja magát bár vallásosnak. az maga is egyre inkább kifejleszti ezeket az erőket. s szikrázó napfényben találja magát. hogy milyen csodás lehetőségek rejlenek az emberi létezésben. kereszténynek. hogy senkinek sem fog erről szólni. Mindenki. akkor ezek az erők maguktól fognak jelentkezni. Amikor akarata erőssé válik. a spirituálissá válással pedig megértjük. . aki meg tudja érteni. bárki. mint amikor az elítélt. ha másért nem. hanem az. mint annak a hitnek a börtönébe zárva élni. S amikor képessé válik a sikeres és egomentes koncentrációra. aki az anyagi világ anyagi és nem mentális létezésében hisz. Minden más módszer haszontalan vagy legjobb esetben is csak előkészít erre. ha elménket az anyagot illető igazságra irányítjuk. s így végül eljutunk ahhoz a maradandó felismerés- hez. hogy az univerzumot alkotó „anyag" elválaszthatat- lan az élettől és az élet elválaszthatatlan az elmétől. okkultistának vagy antropozófusnak. hogy valamiféle spirituális szekta tagjaivá vagy vallásos hit követőivé válunk. az materialista . Materialistának lenni ugyanis nem más. Bárki. Az egyetlen mód a mate- rializmus igája alóli felszabadulásra nem az. hogy az Univerzális Elme végtelen változatosságban képes gondolatformákat teremteni. aki intellektuálisan megérti. aki fél életét egy dohos. akkor természetes módon. akkor nem fogunk csodálkozni. Éppilyen természetes. és a friss levegőn. Ha megértjük. akkor azért. hogy az egész univerzum nem más. a valóság friss légkörébe. az megérti azt. melyek a kozmoszt alkotják.hanem az Önvalóhoz. hanem mentális. Olyan érzés ez.mily sokféle gondolatot tud teremteni. spiritualistának. hirtelen kiszabadul. gondolatait koncentrálja és tudását tökélyre fejleszti. s egész lényünket az igazság tündöklő napsütésébe viszi. hogy az elmét és érzéseket megszabadítja a materialista börtönből. hogy az univerzum nem anyagi. hogy minden létező mentális természetű. hogy világunk mentális természetű. Aki állandóan az elme igaz és anyagtalan természetén és mágikus teremtő erőin elmélkedik. mert ezek az erők nem az adott személyiséghez tartoznak . érzéseit megtisztítja. szűk cellában töltötte. Az elme erőit ugyanis messze tovább lehet fejleszteni a jelenlegi gyenge evolú- ciós szintjéről. mint az elme különböző fázisai. Ennek a meg- világosodásnak oly nagy az ereje.

s az alacsonyabb nézőpontból a magasabbra juttatja Önmagát. Hús-vér valójában esetleg csak ritkán és rövid időre találkozhatnak. hanem azért. A telepátia nem azért lehetséges. a mestertől. A magasabb én segítséget nyújthat ebben. hogy mivel ezek mind csak különböző formákra vonatkoznak. s nem puszta elmélet. meglepően paradox jellegűek.vagy nagyon bonyolultak. Ha ezek a belső tapasztalatok teljesen le tudják kötni figyelmét. Ám épp ebben a titokzatos régióban rejlik a test-idea teremtő forrása. mert a tér valójában gondolatban létezik. s végül is így mindez valójában csak látszat. a barátoktól. aminek normális körülmények között nem vagyunk tudatában. ám mégis álom jellegű élménnyé alakítja át. hogy miből származnak ezek a formák. s így kénytelen lesz ezt ellensúlyozandó megtanulni. s mindezt igen koncentrált módon teszi. az csak annak tudható be. akikre szüksége van. nehezen átláthatók. vagy hihetetlenül kemények lehetnek. Ám mihelyst a tiszta elmével kezdi azonosítani magát. Például a legmegren- dítőbb módon szakadhat el azoktól. mely azonosítja magát a testtel. Ha igaz. Ugyanaz a valóság nyilvánul meg különböző módokon a különböző érzékelési síkokon lévő lények számára. például a katolikus szentek stigmái is ezt bizonyítják. S így a mentálisan létezőt egyre inkább valósnak tekinti. akit sze- ret. Számos misztikus jelenség. az asszonytól. hogy pusztán akaraterejével meggyógyítsa a testet. ám a tudatunk is csak része egy sokkal nagyobb és mélyebb tudatosságnak. hogy legmélyebb fájdalmai gyakran különösek . akit mélyen tisztel. akkor az eredmé- nyek hihetetlenül hatásosak lesznek. Az ego. Ha a befelé fordulásra való erőt egyesíti a vizualizációval. akkor egyre inkább valósnak tűnnek majd. Ha a szokásos én nem is képes arra. előtűnnek bizonyos erők. hogy mihelyst megértjük.Mivel a mentalizmus élő igazsággá válik számunkra. . hogy gondolatban lehessen velük. mert a gondolat képes áthidalni a teret s utazni benne. Az emberi test a tudat egyik igen fontos része. hogy a kreatív erők egy rajta túlmutató ÉN-ből származnak. S végül a szokásos emberi érzékelésre jellemző túlzottan kifelé forduló mate- rializmustól is megszabadul. Mindezt az átalakítást csak saját akaratereje és megértése segítségével érheti el. mert a tanítvány azt fogja találni. ezért a komolyabb előrehaladást tett tanuló örömét és bánatát is valósnak tűnő. ily módon megakadályozza látens erőinek kibontakozását. akkor épp- így igaz az is. akik legkedvesebbek szívének.

s valóságosságát csak az elmétől kapja. mert ez az. tudományos. hogy az isteni megtapasztalása a végső valóság? Azért mondjuk. ami létezésünkben valódi. ami valóságalapot nyújt minden más tapasztalatnak. s ezek azok. Ha egyszer megértjük az általunk tapasztalt világ mentális természetét. hogy mi az. Ez az. hogy az élet harmonikus egész. S nem más ez. hogy a dol- goknak csak látszatvalóságuk van. az nem más. A kiút nem más. az bizony fárad- ságba fog kerülni. hogy az ember a legmagasabb valóságnak azokat a tapasztalatokat tartja. nincs más valóságalapja. morális és gyakorlati hozzáál- lásunkat is. ez a pillanat eljön. amikor az adott észlelési szinten tartózkodik. . mint az elme megnyilvánu- lása. amit a filozófia . milyen fontos ez a tény s milyen hatalmas eredményekhez vezet! A gondolat mindaddig nem érheti el a valóságot. mint a bennünk rejlő tiszta elme központi magja. akkor elfogadhatjuk. Ha nem akarjuk nagyon leterhelni agyunkat. Ne aggódjunk. metafizikai. amíg jelentésüket hirtelen felfogjuk. A legtöbb esetben nem kell nagyon megmagyarázni. melyeket a fizikai érzék- szerveink közvetítenek. Mihelyst leszámolunk eme illúzióval. akkor ez az igazság egy napon tartósan velünk marad. Mindenféle tapasztalat. Ilyen zavaróan sokféle tapasztalat mellett miért mondjuk azt.abban a pillanatban ráébredünk arra is. legyen az ébrenléti. s nincs semmiféle mélyen gyökerező konfliktus az úgynevezett világi és spirituális élet kőzött. akkor ez megváltoztatja vallásos. hipnotikus vagy hal- lucinációs. ám így illúzióban fogunk élni. melyek a legerősebben hatnak rá. Ha ezt tökéletesen megértjük és alkalmazzuk. mint folyamatosan tudatában lenni s emlékezni arra. egyként teljesen valósnak tűnik az ego számára. álombeli.ha megtaláljuk . hogy bármit is látunk vagy tapasztalunk. amíg azt az utóbbitól eltérőnek tartjuk. Ha azonban ki akarjuk deríteni. Teljesen természetes. Kitartóan újra és újra el kell olvasni ezeket az oldalakat. mindenféle tudatosság titokza- tos és egyedülálló forrása. megpillantjuk az igazságot. hogy megértsük.az egyetlen igazán valódi világnak nevez. S azokat a tapasztalatokat csak félig valósnak tekintjük.

Amikor végre megértjük. melyet az egyéni és kozmikus elme közösen kreálnak. ahogy minden más nélkül. melyre eddig sok figyelmet nem fordított. stabilitás és állandóság érzését adják éppúgy. hogy látsz vagy hallasz valami külső dolgot. csak látszólag különbözik tőle. akkor nem fogsz felállítani mesterséges akadályokat a misztikus beavatások és ultramisztikus megvilágosodás előtt. önmagában létezik. Ha el tudnánk ezeket a képeket nyomni s közben töretlenül fenn tudnánk tartani a tudatosságot. akkor tudásunk tökéletessé vált. per- cenként igen sokszor ismétlődnek. s mindez csupán elmeműködésének eredménye. a látszat mögött rejlő való- ságot. az készen áll a végső fel- ismerésre. A külvilág képeinek ilyetén elnyomását jógának nevezik.melyek saját gondolatainkban vagy álmodozásainkban léteznek. s így azok a jövőben elérhetnek. mint egy olyan kép. amelyekből az általunk tapasztalt univerzum áll. Bárki. Ám ha el tudod érni a megértésnek azt a szintjét . hogy minden tárgy és személy. hogy amikor azt hiszed. s így a folytonosság. s megérted. hogy az egész kozmosz nem más. Azok a mentális képek. . ahogy a moziban is történik. s ezzel fel is tártuk a legfontosabb kapcsolatot a mentalizmus és misz- ticizmus között. amiket és akiket csak maga körül lát. aki megérti. melyből s mely által az univerzum születik. s amikor megérezzük. akik ilyen magas szintre jutnak. hogy a végtelen univerzum csak egy gondolatforma.s a valódi metafizika ide vezet hogy tudod azt. akkor csak saját gondolataid tapasztalod. Azaz tiszta formájában ismernénk meg az elmét. saját forrásunk ugyanaz az egyetlen s mindenek fe- lett álló őselv. Ám igen kevesen vannak. akkor életünkben először megismernénk e képek forrását.

Mindenfajta spirituális keresés itt csúcsosodik ki. Senki sem képes megmagyarázni mi az Önvaló. hogy milyen módon jelenik meg az emberi életben és tapasztalatokban. ahol az Egy Elme belép a tudatba. eredete ez a magyarázatokra képes elmének. akik hisznek benne. Amikor az ember felfedezi önmagában a rejtett erőt. Az Önvaló nem pusztán mentális koncepció. hanem állandó. amikor tudato- san tartózkodunk jelenlétében.Villanások Az Önvaló létezése alapvető fontosságú: értelmet ad életünknek. de néhány ember számára vezérlő erő is. akik képesek voltak felülkerekedni a legyőzhetetlen- nek tűnő egón. amely képessé teszi a tudatosságra és gondolkodásra. kegyeletteljes érzés azok számára. élő tapasztalat azok számára. a Végtelen Elme kisugárzását. mert titokzatos forrása. s hogy milyen úton s módon juthatunk el felismeréséhez. mely mindenki számára elfo- gadható. mely megvilágítja apró. s messze túl van annak véges képességein. Azt azonban meg tudjuk magyarázni. test. érzelmek. Nem pusztán kellemes. akkor felfedezi a szentlelket. gon- dolatok. A beszűkültség. milyen feltételek szükségesek megjelenéséhez. véges elméjét. AZ IHLET ÉS AZ ÖNVALÓ Intuíció utunk elején . Az Önvaló az a pont.Ihletettség az út végén - Megnyilvánulása .az az Én. hogy milyen hatással jár. vágyak nélküli Én . mely megszabadult a személyes egótól. az ember itt találkozik Istennel. .

teljes és kimeríthetetlen Lény hívására válaszol. Paradox módon duális természete miatt az Önvalóról igen nehéz tiszta fogalmat alkotni. Az emberi lények létezése a végső elmében gyökerezik. hogy ismerjük saját testünket. s különbségeket nem tehetünk. Ha olyan valamiként gondolunk rá. s ebből következően ezen a szinten minden egy. a gondolatok csapongása elül. Ebben az értelemben az Istenbe vetett hitnek van alapja. Az a pont. hogy mondjuk. melyik nézőpontból szemléljük. s arra reagál. akkor természetesen azt kell. Az ember felfedezi valódi énjét. Az Önvaló a végső valóságból származik. Ha elkezded keresni a benned rejlő Megismerőt. Ez az a Személyes Isten. akkor lassan elindulsz az illúzióktói a valóság felé. s elkülöníted önmagad saját tapasztalataidtól. Az elme legfontosabb megkülönböztető ereje a megismerésben rejlik . ami túlmutat saját létezésén. s amellyel kapcsolatba kerül. de a kapcsola- tot ezzel a végsővel az Önvalón keresztül tartják. melyek mind kívülről. s kitar- tóan kutatnunk. egyben garanciát jelent arra nézvést is. s kifejeződik benne az isteni létezés minden attribútuma. másrészt egy minden kapcsolaton felül álló létezésnek. Ha emberi lélekként gondolunk rá. hogy felfedezzük. amit megta- pasztalhat. amely messze az emberen túl van.Az a tény. A bonyodalom és megértés nehézsége abból ered. és az Én misztériuma megoldódik. hogy a rezgéseknek itt meg kell szűnniük. Itt az ember. mind belülről erednek. Ebből következően az részese egyrészt a rezgésekből álló világnak. Amikor ezt az erőt önmaga tanulmányozására irányítjuk. lényét: a lelkét. Az Önvaló az ember belső vagy valódi énje. akkor a rezgések állnak vele kapcsolatban. hogy nem tud- juk. Csak saját elménk mélyét kell megvizsgálnunk. a véges lény a kifejezhetetlen. akkor a szubjektum és az objektum egyé válik. ahol az ember a Végtelennel találkozik: az Önvaló. A bennünk rejlő megismerő őselv ugyanis magából a lélekből ered. de nem külö- .legyen bár a megismerendő egy bennünk lévő idea vagy a minket körülvevő világ. hogy megismerhetjük lelkünket.

és valóban tud. valódi magunkhoz közel kerülni. Jellemzően az ego gondolatainak és érzéseinek vagyunk tudatában. Létezik valódi énünk. amely lényeges. ám ennek ellenére mégis van valamiféle individualitása. de nem a nap maga. hanem éppen ellenkezőleg. akkor soha többet nem lennénk képesek a teljesen egoisztikus életre . Letisztult. hogy megpróbálunk erő- vel megszerezni valamit. S éppen az ilyen ritka felvillanások. megismerhető és intuíciói bármilyen helyzetben segítséget nyújthatnak. úgy. mely azonban az intellektuális és az ideate- remtő folyamatok működésétől mentes.nül el attól. Eredményét nevezhetjük intuíciónak is. ha átadjuk. mert szeretnék Ismét átélni ezeket a pillanatokat. melynek egónk csak szá- nandó karikatúrája. amikor tudatára ébredhe- tünk ennek a szent jelenlétnek.a keresés hívó szava újra és újra visszhangozna füleinkben. A napból előragyogó sugár. halhatatlan. valódi. Ám ezt nem úgy érhetjük el. tökéletes. Nincsenek automatikusan megjelenő ideák benne. emelkedett pillanatok azok. sem a megszokásból eredő gondolatok. hogy Isten természete kifürkészhetetlen és Isten törvényei megkerülhetetle- nek. A tiszta intelligencia állapota ez. hogy valami átvegye az irányítást felettünk. hanem örökké egy marad vele. hogy az ember Istennel kapcsolatban álló lelke hozzáférhető. hogy bármiféle személyisége legyen. csendes. s szeretnének ismét ebbe az állapotba kerülni. megadjuk magunkat a leggyengédebb és legmegfoghatatla- nabb érzésnek. ha engedjük. amikor az emberek rálépnek a keresés útjára. hanem azzal. Ám éppígy igaz az is. mely az emberi pszichében létezik: az intuíciónak. Igaz. Ha képesek lennénk elmélyülni benne. Ez az a része az embernek. Az Önvaló totálisan felette áll annak. nem az akaraterő diadalával. . ám ennél sokkal több rejlik bennünk.

hová kell eljutnia s pontosan hogyan cselekedjen. a nyugalom utáni vágyakozásban és a lelki békében. Az intuíció irányt mutat. mit tegyünk. . mert úrrá lesz rajta az aggodalom. Az intellektust csak gondolatokkal. Ez az idő előtti erőltetés azonban jellemzően nem hoz eredményt. a tudatosság szárba szökkenésében. s nyitott elmével kell járnia.Az emberiség természetének. mit kell tennie.a pszichikus érzékszerveket kell igénybe venni. kiszélesítése. hanem amikor a helyzet valóban úgy kívánja. Nincs olyan előre lefektetett minta. a szellemet pedig csak intuícióval érhetjük el. Az intuíció az Önvalóból származik. megmutatja a célt. az intellektuális kreativitásban. s oda is vezet. Az intuíció közvetett módon megjelenik a szépség felett való örömünkben. az azt követőt. Közvetlen formában azonban csak a misztikus felismerés alatt érhető el. s végül azt. elmélyítése.mely az ego részét képezi . ám máskor éppen csak egy lépésnyire látja előre az utat. mint az intuíció megerősítése. a vágy vagy az elvárások. fejlődésének megismerésében elegendő lehet az intuíció. az értelem pedig azt árulja el. Az intuíció megmondja nekünk. míg valóban égetővé nem válik a szükség. szükségeinek kifürkészésére . amelynek mentén egy intuíció által vezérelt ember életének zajlania kellene. az értelem pedig felrajzolja az odavezető utat. Az intel- lektus . Időnként felvillanásszerűen megérti. hogy felismerje a következő lépést. Az intuíció nem feltétlenül akkor nyújtja ki segítő kezét felénk. s általában nem is manifesztálódik mindaddig. sorsának. s a misztikus tapasztalat sem más. A meditáció gyakorlása nem más. mint hosszan tartó intuíció. amikor mi sze- retnénk. hogy hová kell megérkeznie.gyakran már idő előtt szeretné segítségét kérni. hogyan tegyük meg. ám az egyes emberek személyes történetének. a félelem.ha erre egyáltalán szükség van . jellemzőinek.

a cselekvést le kell állítani s el kell felejteni. mert ez egyben legmélyebb önmagunk megbecsülésének jele is. hogy figyelünk arra.s nem csak az elme. milyen érzelem kapcsolódik az üzenethez. vágy. A titok abban áll. s teljes figyelmünket befelé kell for- dítani. Egyrészt úgy. a tudatalatti ezalatt ugyanis segíthet eldönteni a kérdést. mint a megbocsátás vagy az önzetlenség. Abban a pillanatban. az egót a maga teljességében feláldozzuk az Önvaló oltárán. akkor a legvalószínűbb. hanem a szívben rejlő legnemesebb érzések révén is -. Ebben a pillanatban a kegyelem ereje feltűnhet s megteheti azt. hogy várunk pár napot. Ha azonban magasabb érzelem kapcsolódik hozzá. hogy mihelyst az intuíció megjelenik. felháborodás. A korai szakaszban annak beismerése. . A valódi intuíció és egy puszta impulzus között leggyakrabban két módon lehet különbséget tenni.bármiféle további gondolkodás. Először még csak pár percre tudjuk átadni magunkat az intuíciónak. rágódás ezen a problémán hiábavaló lenne. hogy intuícióról van szó. A mondatot félbe kell szakítani. hogy önmagunkban gyengék és erőtlenek vagyunk a probléma megoldásához. A téves szándék okozta hibákat kiküszöbölheti a helyes intuitív iránymutatás. Ha már minden irányból feltérképeztünk egy problémát s minden erőnket beve- tettük. győzelmet aratunk az ego felett - s ez egy formája a meditációnak. irigység. de az utóbbit nem könnyű felismerni. hogy megtaláljuk megoldását .Intuíciónk erőssége vagy gyengesége mutatja spirituális fejlettségünk szintjét. bármit is teszünk vagy mondunk. Utat mutathat ekkor vagy később valamilyen magától értetődő ötlet formájában. Ennek módja egyszerű: csendben kell lenni. akkor legvalószínűbb. amire az ego nem képes. mint például a harag. ám egy napon majd egész lényünket. másrészt úgy. Ha alacsonyabb rendű. hogy csak egy belső impulzussal van dolgunk. s így végső menedékként az Önvaló kezébe helyezzük a problémát (s magunkat is). s el kell feledkezni róla. akkor végül át kell adnunk az Önvalónak. Intuíciónkat szándékosan fejleszthetjük és tudatosan edzhetjük. azonnal abba kell hagyni. Nem tehetünk többet . amikor ejtjük a problémát.

s nem szabad haboznunk elvetni az olyan intuitív alapokon nyugvó terveket. hogy akkor érkezik. melyek a fájdalom útjára vezetnek .ám ez lehetetlen. és annyira nyilvánvaló és egyszerű a hamis intuíció. az ego s a vak intellektus . S ezért ne is szá- mítsunk rá. Ám a feltételezett intuíciót . amelyek kivitelezhetetlennek vagy értelmetlennek tűnnek. az is előfordulhat. hanem csak miután már abbahagytuk a problémával való foglalatoskodást. erőltetve próbáljuk meg feléleszteni az intuíciót . A belsőnkből származó intuitív sugalmazások kezdetben olyan halkak . nagyhangúak. Minden intuitív alapokon nyugvó kezdeményezést és gondolatcsírát alá kell vetni az értelem fegyelmező erejének. hogy jön vagy sem. A bölcsesség hangját .mindig szükséges az értelem fényénél megvizsgálni.Annyira kifinomult és titokzatos a valódi intuíció. A helyes útra és Isten felé vezető suttogások azonban halkak és félénkek. A helyes belső meggyőződés vagy intuíció nem feltétlenül mond ellent a hideg értelemnek.mely könnyen lehet. A leggyakoribb hiba hogy mesterségesen. hogy a mély belső nyugalomból. hogy a belső sugallat valóban intuitív vagy csak annak képzeljük? Az egyik módja ennek megállapítására. míg az ego generálta impulzusok gyakran túlzott lelke- sedésből vagy oktalan izgalmi állapotból erednek.mely valamilyen döntés meghozatalában segít . vajon mindenki javát szolgálja-e a megoldás . Hogyan lehet megmondani. hogy csak vágyainkból ered vagy érzelmi alapú . S még ekkor is a kegyelemtől függ. ami magától jön.bármily erősek is legyenek saját síkjukon hogy túlságosan jelentéktelennek tartjuk s elvetjük őket. Olyan valami ez. tiszteletben tartják egymás eltérő működési módszereit s jellegét. hogy eredetiségének megítélésében elsőre ez is sokat segít. hogy feltesszük a kérdést.élesek. Ez az ember tragédiája. E két képesség képes együtt- működésre. ez is. . a tökéletes békességből származik.magunkat is beleértve. Azok a hangok. A belső helyesség érzéséből táp- lálkozó „intuíciót" nyugodtan és elfogulatlanul meg kell világítanunk a józan értelemmel. amikor egy problémára koncentrálunk.vágyaink. ha megértik. esetleg annak segítségével módosítani.gyak- ran az alapján is felismerhetjük.

ám figyelmed az elme mélyén állandóan az Önvalón van. Senki se képzelje azt. hogy az Önvalóval való kapcsolat valamiféle kellemes.térbeli metaforával kifejezve -. . az erő és a jóakarat vég nélkül áramlik a láthatatlan központból a látható én felé. szennyezetlen állapotába kerülj. előfordulhat. Ha a belső sugallat nem ilyen megoldást ad. hogy két út közül válasszon . hogy az ihletettség ilyen magas. akkor lehetséges. nemcsak az anyagi. amit nem szennyeznek be az ego vágyai. A Biblia szavaival átalakulás ez a „testnek cselekedeteitől" a „léleknek gyümölcséhez". s nem befolyá- solja az sem. Csak egyetlen lehetőség lesz. Az intuitív érzés olyan. álmodozó-ábrándozó állapot. S amennyire tehetséges bármiféle művészetben. amennyire tudatában van az Önvaló jelenlé- tének. Élő kapcsolat ez. Ahhoz. s ha hallgatunk rá.Azt. világosan látja majd. Amikor az ego félreállíttatik s az Önvaló használja fel. hogy az egóból ered. melynek során a béke.de nincs is meg ez a döntési szabadsága. amit az ego nem szeretne. s tisztán. amikor minden cselekedet megkapja a szükséges és időszakos figyelmet elméd felszínén. Az ihletett cselekvés akkor válik lehetségessé . Egy ember annyira lesz ihletett. olyan mértékben lesznek ihletettek alkotásai is. hogy hibát követünk el. hogy a „javát szolgálja" meglehetősen tágan kell értelmezni. s cselekedeteit innentől az isteni inspiráció vezeti. hanem a spirituális jólétet is ide kell érteni. Pusztán önző emberként való létezése véget ér. akkor nem lesz szüksége arra. telje- sen fel kell adnod egoizmusod és fel kell oldódnod a tapasztalatban. hogy ez a helyes.

ugyanis nem hihetek abban. Ez nem véletlen. hogy már a földön úgy élhessen . az Önvaló pedig a miszti- kust. heves. Ehhez a feladathoz a legmélyebb koncentrációra lesz szüksége. belső kapcsolatba lép Istennel. Vannak emberek. Ennek érdekében először kozmológiai tudását fogja fejleszteni. sokkal bölcsebb. hogy ez a kegyelem még mélyebb és hatalmasabb áradását jelzi. hogy a kegyelem elhagyta. de nem zárkózik. életmódján keresztül is kifejezni azt. Azaz először tanulnia kell a Világideáról. Belső élete mély és gazdag marad. hogy kiegyensúlyozza. és ennek gyakorlása az oly kevesek által követett jógaút: a Megcáfolhatatlan . Másodszor pedig. hogy helyesen tudjunk élni és cselekedni. Kettős céllal fogja kifejezni belső mélységét a külvilágban is. neme- sebb. ám ennek ellenére jellemtelenek. hogy mélyebben kiismerje. Először azért.Azok a kritikusok. Ekkor ugyanis az ember eléri a következő stádiumot. hogy a „tehetség" szót használom. hogy elvetem a misztikus értékeket pusztán azért. kik tehetségesek. s ugyanígy. a rejtett igazság az. csak eszköz. hogy a misztikus kontempláció nem végcél. aki a szeretetteljes önátadás ösvényén eljutott odáig. lecsiszolja s teljessé tegye fejlődését. Annak számára. mint hétköznapi létezésünk. nem hagyja el a kontempláció ösvényét. és annak minden pillanata egy magasztos TÉNY-nek lesz a kifejeződése. Figyeljünk arra. de hiányosság a filozófusnak. majd később magát az erőt kell. így először a Világidea mögött rejlő erő működésének mikéntjét tanulmányozza. lassan vagy hirtelen váratlan s kellemetlen változásokat tapasztalhat. melynek fényében még az univerzum is illúziónak tűnik csupán. Az az élet és cselekvés. amiről én beszélek. S habár úgy fog tűnni. hogy gyakran örömteli. hogy megismerje a valóság természetét. Habár ez a tapasztalat nem mérhető a lélek „sötét éjszakájának" elszigeteltségéhez és félelméhez. majd ontológiai bölcsességre kell szert tennie. hogy valaki ne akarja vagy ne tudja saját viselkedésén. Gyakran hasz- náltam az „ihletett cselekvés" kifejezést. melynek szerepe. aki a misz- tikus önmagába fordulást gyakorolja s gyakran képes az Önvaló jelenlétének tudatosítását elérni. mert azt tanítom.amennyire ez lehetséges mint a mennyekben. Aki így cselekszik és így él. akik azt állítják. hogy lehetséges valódi ihlettel rendelkezni úgy. Az örömteli állapotok véget érnek. nem értik tanításaimat. nem menekül el. Ezt nem lehet elérni mozdulatlansággal és közönnyel .ami erény lehet a misz- tikus számára. sokkal magasabb rendű. hogy megkülönböztessem a vak és egoisztikus hétköznapi cselekvéstől. majd tovább kell haladnia. hogy mások megmentésén munkálkodjon. hasonló lesz ahhoz a felejthetetlen időszakhoz. Életünket áthatja az isteni erő. Isten látszólag magára hagyja a hívőt.

tehet bármit. csendes elmeállapotban maradjon még a megterhelő feladatok közepette is éppúgy. a nyugalmat pedig szí- vében magával viszi. ha megértjük. Az ember megtanulhatja. hogy örökké a valóságban éljen. semmi sincs rajta kívül. csak AZ. s amelynek értékét csak annak meg- tapasztalása tudja megmutatni. hogy nyugodt. Képessé teheti magát. Isten jelen van benne tudatosságként. nem kell időnként elmenekülni a világtól .Jógája. hogy milyen tudatállapotban van. A jelenlét érzését nem kell folytonosan megújítani. akkor ennek eredménye a mély belső meg- látás megszületése. amelynek igazságát gyakorlati úton ellenőrizhetjük. Ha sikeresen végzi valaki. hogy a keresés elzárkózást igényel haszonelvű világunktól. az ego. Azt az elkép- zelést. s tudd. akkor azt mondom neki. Habár tudatosságunkban el vagyunk választva a magasabb erőtől. nem kell. mezőn vagy irodában dolgozik valaki. az igazságot elméjében. amikor végül tisztán kiderül az. ahogy egyszerre képes az ember a legújabb tudományos vívmányok használatára és az ősi ázsiai bölcsek könyveinek tanulmányozására. Az elmélyülés és cselekvés nem zárja ki egymást . hogy visszatérjen mély meditációjából a zavaros világba. s nem csak nyomokkal.abban az esetben. miért nem találja nyomát sem önmagában Isten jelenlé- tének. hogy valaki jógi vagy misztikus. hogy folytassa az elme mélységeinek kutatását. valójában nem különülünk el tőle: az isteni lény mindannyiunkban benne rejlik. eléggé könnyen meg lehet vála- szolni. Gondolatként. annak felismerése. hogy gyakran elérje a transzállapotot. intellektus és test állapotaként. „Légy csendben. hogy tele van a jelenlét bizonyítékaival. ha a filozófia hármas útját követi. cselekvésként. és csendként. akkor sincs akadálya annak. Azt a kérdést. emiatt képes ugyanis az ember bárminek tudatába kerülni. s mehet bárhova.olyan állítás ez egy létállapottal kapcsolatban. Még amikor egy gyárban. amire a többi korábban felsorolt állapot csak utal. Képessé válhat az ember hosszú gyakorlással arra. Éppen ezért még a legrosszabb emberekben is mindig marad valami jó. érzések.habár a legtöbben így képzelik. s hogy mi is a valódi . a filozófia nem fogadja el. hogy nincs más létező. Ha valaki azt kérdezi. a gondolkodásra való képes- ségként. hogy én vagyok Isten" . a mozgásra való képességként.

mind az élő jelen tapasztalatai azt mondják nekünk. akkor nem maradhat meg az az elképzelé- sünk. kavargó gondolatai elcsendesednek. tovább kell lépnünk. Ennek leggyengébb megnyilvánulási formája az intuíció és kiteljesedése a misztikus megtapasztalás. Amikor megértjük. hogy munkáját úgy folytassa.misztikus állapot. a hosszabb folyamatokra. s egyre inkább úgy kell gondolni az Önvalóra. hogy az önvaló csak bennünk van. hogy csak egy valódi bizonyítéka van az Önvaló létezésének. megszokott világképe spiritualizálódik. Az első esetben még valamiképpen megpróbáljuk térben elhelyezni. nem szabad olyan ostobának lennünk. . ego- izmusa eltűnik. személyes jelenléte és sze- mélyiségvonásai egybehangzóan fognak erről tanúskodni. hogy bárki is lép ebbe az állapotba. mint ami rajtunk kívül is van. eltűnt múltból származó leírások. hogy az intellektus épp annyi érvet tud felhozni emellett a téma mellett. képtelen gyűlölni vagy megsebezni más embereket. hogy az ő segítségére számítsunk a leghétköznapibb hely- zetekben is. mint ellene. végül megértjük.ha mégis megesik . Az Önvalónak önmagának kell bebizonyítania létezé- sét. Mind az ősi. Került-e már valaha ebbe a tudatállapotba? Tettei és szavai. természetfeletti erőben. hogy az Önvaló minden ember valódi őrangyala. aki gyakran tér meg ebbe az állapotba. legyen bár művész vagy csupán kézműves. Bárki. vagy éppen ez a beavatkozás okoz válságot. Habár igaz.csak válság hatására történik. mint az egyes esetek szintjén viseli gondunkat. Ha érzi ezt a jelenlétet és képes rá. s kifejtette metafizikai és vallásos erejét. felkorbácsolt érzelmei lenyugszanak. s nem a napi esemé- nyekre hat. hogy ez nem hagyja őt el. vad vágyai csillapodnak. Épp ellenkezőleg: az Önvaló inkább általánosságban. Ha helyesen akarunk gondolkodni. Miután ez az idea alaposan gyökeret vert bennünk. akkor alkotásai szentséggel telítődnek. Beavatkozása . s egész személyisége szétolvad ebben a boldog. de a máso- dikban teljesen elszakad minden térfogalomtól.

akik szomorkodnak a korai felvillanások elvesztése miatt. Akkor megismerte . Majd életük vége felé. mielőtt elhagynák a tes- tüket. emberfeletti vagy pusztán vallásos tapasztalatok. hogy misztikus tapasztalatokban lehet részük . ha emlékeztetik magukat a kétség óráiban. az Önvaló kegyelméből. hogy ismét átélhetik azt. akik nem is gondolnak arra. amíg nem talál valami érdemesebbet. életében jellemzően legalább egyszer egy felvillanás látogatja meg s töri fel mindennapos tudatosságát.eksztatikus tapasz- talatokon és rövid megvilágosodásokon keresztül .saját magasabb értékeiből. a művészet. Ám ennek a tapasztalatnak a tisztasága és intenzitása befogadóképességétől függ: s ez lehet igen kicsi vagy nagyon is nagy. s ez arra készteti őket. Meg kell érteni. Először fiatalon. hogy egyszer csak a csodálatos időtlenségben találták magukat a természet. Akik előző életeikben is folytatták a keresést. Habár az ember rendszerint nincs tudatában az Önvalóval való kapcsolatá- nak.saját spirituális lényét. Heisenberg. azok számára jellemzően mos- tani életükben legalább kétszer felvillanásszerűen megnyilvánul az igazság. s ő az Üresség Csendjében találta magát. Ezeken a felvillanásokon kívül természetesen számos egyéb is érheti a . Anélkül. Olyankor történt ez meg. Azok. hogy a jógát tanulmányozta vagy gyakorolta volna. akkor megérti ezt is. hogy valóban teljes mélységében és nagyságában megérti az emberi lényt. tinédzser korukban vagy a felnőttkor küszöbén élik át. vagy egyszerűen csak minden ok nélkül. a zene segítségével. hogy ezek a felvillanások nem természetfeletti. öntudatlanul elérte a jógik nagy célját. Bepillantást nyer saját legmagasabb lehetőségeibe. A gondolatok maguktól megálltak. amikor a legmé- lyebb absztrakt gondolkodást a végsőkig vitte az elvont témával kapcsolatban. s nem csak felszínét. a nirvikalpa szamádhít. az inkarná- ció lezárásához közeledve ismét átélhetik. Amikor a tudományos pszichológia majd eljut arra a pontra. jobb. Sokan.Ostobaság lenne azt várni. a híres fizikus. hogy valaki feladja világi kötődéseit. a határozatlansági elv megalkotója.s gyakran nem is hisznek a misztikus dolgokban átélték már azt. Épp ezért saját lelke ízelítőt ad neki . hogy újult erővel keressenek.és azóta is ismeri .

megtörhetetlen bizonyosságot ad a filozófia követőjének. és nincs rá szükségünk. létezik. és célta- lanul csatangolni a Temze partján. hogy egyáltalán ott vagyok. . Ebben a titokzatos pillanatban a kettő egyé válik. Valami megmaradt. természetesen a szokásos lírai gondolatok mellett. örökké jelen van. Honnan tudhatjuk. a kies vidéken. hogy ezek a gondolatok megjelenjenek. Bárki. Minden feloldódni és eltűnni látszott. hanem a valóságban magában. Szerettem elmenekülni Londonból. akkor lefeküdtem a fűre. hogy a Végtelen Életerő. hogy előbb-utóbb olyan gondolataim támadnak. erőfeszítéseik. fegyelmezettségük és önmegtagadásuk közvetlen eredményeként és jutalmaként. a valódi spirituális tapasztalat izgalom nélküli állapotban történik. sem múlt. Másodszor. Amikor elszakadunk a projekciótól. amelyek tanító. Ha napos volt az idő.keresőket életük folyamán. önmaga számára bebi- zonyította. s nem a látszatvilágban lako- zunk. egyszer csak megszűnt az az érzésem. akkor áldott. S a bennünk lévő kapcsolódási pont ehhez a Végtelenhez: az Önvaló. Egy nap. hogy tényleg a valóság felvillanását éltük át? Először is nincs benne sem jövő. ám a tudatosság megmaradt. és emlékszik rá. mely átjárja az univerzumot. aki átesett ezen a tapasztalaton. hanem magával az elmével azonosítjuk magun- kat. túlzások nélkül számolhatunk be róla. mert tudtam. elővettem noteszem és tollam. amikor arra vártam. Csodálatos érzés. amikor csak az időjárás engedte. akkor az árnyékból napfény lesz. Emlékszem az első alkalomra. bölcsessége végtelen s a mindentudás birtokosa. útmutató jelleggel bírnak számomra. törekvésük. a vitán és elméleteken felüli megértéssel. A spirituális tudatosság felvillanásában vagy a hosszabb spirituális eksztázis során nem az elme projekciójával. csak és kizárólag jelenként létezik. ám amikor ezen felül még együtt jár a tudással. ami a magasabb Énnel való kapcsolódást kíséri. amikor átéltem ezt a megrázó tapasztalatot. hogy bárki is igazolja számunkra valódiságát. kinyújtóztattam lábaimat.

az egyetlen dolognak. bár a meditá- ció segíti eljövetelét. virágokat. mások eksztatikusak. a világ és az emberi élet titokzatos. ám ezeket is nagyon eltérő mennyiségben és minőségben. ám mégis tökéletesen tudatában vol- tam. Ez az esemény bármely időpontban megtörténhet. a füvet. Ezt a fajta felvillanást joggal nevezhetjük kinyilatkoztatásnak. Amikor bármelyikünk tudatosságát egy ilyen felvillanás pillanatok alatt feje tetejére állítja. Néztem a fákat. Ez a leggyakoribb fajtája eme felvillanásoknak. és ez a nagy-nagy jóakaratú erő velem maradt. Életünk legjobb pillanatai ezek. a legmegbecsültebb értékek értéktelenné s a Jót kénytelenek vagyunk újradefiniálni. izgalommal telítettek és magukkal ragadók. Némelyik gyengéd. azt a napot mint spirituális születésnapunkat fogjuk bejegyezni naptárunkba. . de legfőbb haszna az. mely ezeken túl még titokzatos ajtókat is megnyit előttünk. Mindegyik valamiféle emelkedett hangulatot ad. és feltárja a természet. erőt adhat és további lelkesedést.valamiféle jelenlét. amikor az addig legfontosabbnak tartott dolgok érdektelenné válnak. a magasz- tosság érzését. megvilágosodást. Pár perc múlva visszatértem. okkult tör- vényeit. békével és bölcsességgel telítettbe. ám van egy másik fajta is. A felvillanás nem feltétlenül a meditáció ideje alatt következik be. A legfontosabb dolognak tűnt. Ezek a felvillanások jellegükben igen változók lehetnek. ami számít. Egy ilyen felvillanás felemelhet minket. hanem a jó- sággal és szépséggel. csendes. visszafogott. bokrokat. hogy megmutatja: alapvető termé- szetünk lelki-szellemi. de hatal- mas békesség volt bennem. és hatalmas együttérzés vett erőt rajtam. csak a legnagyobb jóindulatot éreztem irányukba. hogy folytassuk utunkat. misztikus. ha pedig másokra gondoltam. egyértelműen nem én. s ismét az időben és térben találtam magam. kifinomult. A felvillanás nem a tejjel s mézzel folyó csodaországba visz el.

hogy olyan sikeres meditáció következik. óvatossággal és gyengédséggel felvehetünk egy olyan pozíciót. ugyanis a túl gyors mozgás vagy a róla való szükségtelen csevegés megsemmisítheti azokat. mert ha nem ezt tesszük. Teljes tudatunkkal. abba kell hagynunk. annak meg lesz a büntetése: akár az is. amennyire csak lehetséges. amelyet a kellő tisztelettel kell illetnünk. s mozdulatlanná kell merevednie. Jeleit könyvekből. amit éppen teszünk és a külső aktivitás felől a belső felé fordít. vagy akár váltogathatunk is ezek kőzött. Ezt valóban fizikailag lehet érezni a mellkasunk közepében. amelyet fel kell ismerni s engedelmeskedni kell szavának. s mindezeknek a feltételeknek megfelelünk. hogy figyel- . fejlett meditáló ese- tén akár mindennap is. szabadítsuk meg minden gondolattól. Ha csak egy pillanatra is hagyjuk. Üresítsük ki az elmét. vagy akár egy klasszikus meditációs pózt is. s előfordulhat esetenként vagy a gyakorlott. amely kényelmesebb. Ám mielőtt a maga helyén értékelhetnénk. akkor a tanítványnak először is minden mozgást abba kell hagynia. s megértjük vagy megérezzük jelentőségét.Azt a hirtelen. akkor biztosra vehetjük. Ha minden gondolatot fel- adunk. először is fel kell ismer- nünk. S amikor megjelenik. s azonnal követni kell. akkor maximális las- súsággal. hogy teljes csendben vagyunk. bármit is teszünk. a keleti misztikusok úgy nevezik. ahogy belső késztetésünk diktálja. Ez egy olyan hívás. emlékeznünk kell isteni valónkra vagy meditációba kell mélyülnünk. Ha hallgatunk a hívó szóra. hogy többet nem jelentkezik. Harmadszor pedig tudni kell. személyes tanítónktól vagy mások elmondása alapján kell megtanulnunk. saját tapasztalatunkból. amelyeket egy ilyen felvillanás hoz. Másodszor. minden erőnkkel a felvillanásra kell koncentrálnunk. amikor mentálisan és fizikailag is átálltunk arra. amely abbahagyatja velünk azt. s ezt a figyelmet fenn is kell tartanunk. hogy ez a kegyelem megnyilvánulása. Egy idő után. „felolvadás a szívben". mintha modellt állna egy festőnek. Három fontos dolgot kell tudni ezzel kapcsolatban. engedel- meskednünk kell csendes parancsának. védenünk kell a világ bomlasztó erejétől és saját magunktól is. ám gyengéd vonzást. Ekkor becsukhatjuk szemünket vagy nézzünk egy pontra mozdulatlanul. Először is ez egy olyan hívás. Azokat a szent érzéseket. Az utóbbi esetben jellemzően mindennap ugyanabban az időpontban jelentkezik. ez a leg- magasabb erő utasítása. amelyben felvillanásszerűen bepil- lanthatunk a valóba.

milyen hatása van. akit ne kedvelnénk és képtelenek lennénk bárki iránt ne szeretetet érezni. ideára terelődjön. hogy felismerjük. hogy hogyan zajlik le a folyamat. Feltárhatja az univerzummal és más érző lényekkel való kapcsolatun- kat. hogy más emberek hogyan reagálnak rá. hogy Önmagáról beszélni fog. a felvillanás után. nincs senki. azaz egónktól nem tudnánk túl sokáig távol maradni. Minderre lesz lehetőség később. Minden felvillanás három fázisból áll. hogy ekkor elválasztatunk testünktől. hogy a magányos harc és gyors felejtés világába való visszatéré- sünk után is AZ mindig mellettünk és mögöttünk marad. A felvillanás alatt csak egyetlen dolgot tehetünk: teljesen átadjuk magunkat a szent élménynek. Ezek alatt a felejthetetlen pillanatok alatt a Lélek tisztán . Lehetséges. Ezért csak apránként. ha az ego nincs jelen. akik voltunk. a felvillanás azonnal eltűnhet.münk lankadjon.beszél hozzánk. Ez a zavar nem csak azokból a félreértésekből és tévnézetekből eredhet. Ilyenkor nem ismerünk ellenséget. elcsendesült. s mindez eléggé hosszú ideig fog tartani ahhoz. cirógató érzés. s vizsgáljuk. Akkor kell ezekre a kérdésekre a választ keresnünk.bár csendesen . melyek ellen a filozófia állandóan figyelmezteti követőit. esetleg bennünk rejlő gondolatra. amikor a tudatunk visszatért szokásos med- rébe. s valamely külső dologra vagy személyre. Ha meglátjuk az igazságot. hogy meg- zavarja azt. kivétel nélkül megérzik ezt a szeretetet. S egészen biztos. felvillanások formájában kerülünk kapcsolatba vele. de nem akkor van az ideje. A felvillanás akkor lesz a legtökéletesebb. amikor éppen átélünk egy ilyen felvillanást. gyengéd érzés ez. hanem a túl- zott öntudatosságból is. És egészen biztosan eltölt majd minket az a meggyőződés. többé nem maradhatunk azok. hús-vér valónk a legjelenték- telenebb és legesendőbb részünk. s mintegy magasból tekintünk le rá. megpróbáljuk kielemezni. Különös. mely közeledtét jelzi. Ha más emberi lények vagy állatok kerülnek kapcsolatba velünk ez alatt az idő alatt. amikor belső központunkból árad a szeretet és kisu- gároz minden irányba. Az első fázis egy gyengéd. mert magunktól. A második alatt teljesen elmélyül a békés- . mivel túlságosan is arra figyelünk.

Ezzel párhuzamosan egy nagyon tiszta intuíció is érkezhet: olyan igazságot láthatunk meg. emelkedetté válunk. amit az ősi beavatások váltottak ki egyes ókori intézményekben. amelyet sokkal tudatosabban az Önvaló keresésének szen- telünk. . Keresztelés ez. és eltölt a megértés fénye. ürességét és hiábavalóságát. Új élet kezdetét jelentik. amelynek segítségével állati termé- szetünket s emberi énünket sokkal jobban tudjuk uralni. s később már valóban csak emlékként tudunk visszagondolni rá. s éppily nyugodt elégedetlenség tölt el saját magunkkal kapcsolatban is. amire az adott órában nagy szükségünk van. egy tisztább életét. majd ebből a nyugalomból különleges erő áramlik elő. s megpróbálja eltántorítani. mert a világban uralkodó számtalan erő megtudja ezt. Ha egyszer is felismerte belső valóját. Ha egyszer is bepillantunk a valóságba. Ezek a felvillanások részben azt a hatást generálják az emberben. ha hirtelen. és nagy nyugalom tölt el. hogy hátralévő életünket ennek a nemes célnak az oltárára helyezzük. nyugodt elégedetlenség lesz úrrá rajtunk a triviális. Általában akkor történik ez meg. A hasi izmok vadul reszketni kezdhetnek. mely egy ideig hátterét adja minden más elmetevékenységünknek. és olyan érzésünk lesz. tudatosságunk kitágul az érzékeken túli valóság irányába. mintha a napfonat mögött egy kígyó Ide-oda rohangálna. Tisztán felismerjük kicsinyessé- gét. amelyet a mindent átható belső fény végez. Hz a jelenség hamarosan abbamarad. mint a vízkeresztség. amikor a napi gondok nyomása alól egy kis időre teljesen ki tudjuk vonni magunkat vagy miután lefeküdtünk aludni.ség. váratlanul a hasi régióban rezgésszerű érzés keletke- zik. és kimondhatatlanul hatásosabb. a tanítványnak kitartóan ragaszkodnia kell hozzá. Csendben elhatározzuk vagy megújítjuk fogadalmunkat. A harmadik fázisban pedig lecsengő visszfényét érezhetjük ennek a csodálatos emléknek. egészen pontosan a napfonatban. hétköznapi létezéssel kapcsolatban. A látens erők felébresztésének és küszöbön álló mély misztikus tapasztalatnak lehet előjele.

hogy sok minden. s úgy nevezik: meditáció. Rá fog jönni ugyanis. ösztönlényünket és egoisztikus nézőpontunkat. az igazság meg- ismerését célzó erőfeszítésre ösztönözze. A felvillanás a mai kor beavatása a spirituális s ebből következően a megszentelt életbe. mennyire nem ismeri az igazságot. hogy van. a belőlük származó meta- fizikai tapasztalat állandóan megmarad. amelynek során meg kell válnunk rossz szokásainktól. Minden hibája ellenére az egót egyre inkább vonzza az a spirituális nagyság. aki eltakarja fényét s megengedi. hogy megmutassa a tanulónak. s önzése. s meg akarja tudni. Ha még ennél is tovább szeretne jutni. hogy meglássa az utat. és szeretné megtudni. Természetes persze. anyagiassága egyre csökken. hogy megértésünk kiteljesedjen s megtisztuljon. amire élete során egyszer vagy kétszer kerül sor . hogy ez az élmény megismétlődik. hogy a felvillanások ritkák és időlegesek. Ezeknek a felvillanásoknak a másik célja az.ha nem keresi tudatosan. hogy van-e mód arra. Ha erre vágyik. Éppen ezért törekedjünk arra. állatiassága. S végül megérti. hogy a megtérés elegendő ahhoz. hogy meg- menekült. s ezt demonstrálván további. Az első felvillanást azért kapja az ember. amit objektíve igaznak vélt. hogy ő maga az. melyet egy szóval jellemezhetünk: a keresés. Nem szabad elfelejteni. Ám annak ellenére. hogy állandó . A vallásos megtérés emocionális hatása alatt sok ember úgy véli. hogy attól fogva Krisztusban él. valójában csak vélemény vagy fantáziálás. akkor megtudhatja. hogy abban reménykedik az ember. aki az útjában áll. hogy akaratlagosan megismételje. Csak első lépése egy hosszú útnak. merre kell haladnia s milyen személyes célokat kell elérnie. a válasz erre is igenlő. s úgy hiszi. hogy a legtöbb embernél csak igen ritka esemény ez. fel kell adnunk becstelen vágyainkat. megértse. olyan életet kell folytatnia. hogy megsemmisüljön.Ha valakit megragadnak ezek a hirtelen felvillanások. hogy egész életét áthathatja-e. Ám mily sokan buknak el később közülük! Azt hiszik. amire ezek a felvillanások utalnak.

hogy az Önvaló tudatossága tartósan velünk maradjon. és rápillanthatnak az oda vezető útra is.normális. s válik állandóvá és folytonossá. ám valójában az nem más. Utunk során három főbb állomás van. Szívünk még túl tisztátlan. jellemünk túl tökéletlen ahhoz. s azt is állítják. melynek kezdete és vége van. hogy a felvillanás nem az élet végső célja. Az első az ego elpusztulása.hatást érjen el. hogy ezt az utolsó állomást nem lehet elérni a Magasabb Erő kegyelme nélkül. Ám mindez csak az első. s hazudozásaitól. a harmadik a teljes egyesülés az Önvalóval. a második újjászületés az Önvalóban. hétköznapi állapottá válik . de a szahadzs . Az előbbit nem csak időszakosnak tart- ják. tudatosság és kiegyensúlyozott világszemlélet kialakításában. annak oka. óvakodniuk kellene az ego hiúságától. A szufik azt mondják. mint első lépés a valóság felé.nem egyszeri és kivéte- les. hogy ez teljes. míg az utóbbi olyan eredményeket hoz. A felvillanás kivételes és izgalmas. hova juthatnak. A felvillanás eltávolít minket az aktivitástól. akik egy misztikus tapasztalat emocionális hatása alá kerülnek: az általuk elért megvilágosodás nem az út vége ugyanis. . amely ugyanezt másokkal is el akarja hitetni. a felvillanás pedig ezen a jelenléten belül valósul meg.még ha csak pár másodpercről is van szó . Csak egy esemény ez. Ugyanez igaz azokra is. megszokott.az az állapot. hogy nem teljes. A filozofikus élet az isteni jelenlétben valósul meg.míg a szahadzs nem kényszerít a külső aktivitás leállítására. s nem az utolsó lépés. hogy rálépjenek erre az útra s végigjár- ják. a cselekvéstől . amely ennek ellenkezőjét akarja elhitetni velük. habár hatalmas értékkel bír a filozofikus élet. A szufinak nevezett iszlám misztikusok különbséget tesznek eme felvillaná- sok (melyeket „állapotnak" neveznek) s a tartós előrehaladást hozó változások között (melyeket „állomásnak" hívnak). hogy velünk maradhasson. de azt is mondják. Ha a megvilágosodás nem állandósul. Ne feledjük. hanem csak az eleje. tartós és megváltoztathatatlan változás. ha nem marad tartósan velünk. hogy nem talál megfelelő helyet ahhoz. Ihletet és iránymutatást kapnak. amikor tartósan az isteni jelenlétben lakozunk . Képet kapnak arról. melyeket nem lehet elveszíteni.

ha semmiféle felvillanást nem tapasztalok? Mit tehetek. szemléljünk felemelő. a hit oldaláról vagy csak intellektuális meggyőződésből folytatta a keresést. sivár hétköznap- jait? A válasz egyszerű: ha nem tudunk sikeresen meditálni. feltételez egy ettől külön- álló látót. amíg ezeknek a ritka. formáktól mentes létezés a végső tapasztalat e szerint a tanítás szerint. az egy állapot. ereje tartóssá válik s folytonos jelenlét formájában velünk marad. kifelé forduló gondolkodásban tűnik el. Ha magunk előtt látjuk a fényt. Ha eggyé válunk vele. és meg kell találnod. hogy ki az az Én. Megpróbálkozhat ezzel . Nem a látás. monoton. hallgassuk meg egy igazán kiemelkedő ember beszédét . aki csak emocionálisan. aki a fényt megtapasz- talja" . az képtelen ezt megtenni. ám minden ilyen nap gyötrelmekkel. emelkedett pillanatoknak a békéje. végtelen jóindulatot árasztó. És saját kísértetei nem hagy- ják nyugodni. „Túl kell jutnod a látáson. Ha a felvillanás véget ér. az egy másik. A görög ortodox egyház a fénytapasztalatot tartja a legmagasabb ember által elérhető élménynek. megértése. képes arra. Az olyan ember. akkor menjünk ki a természetbe. ám az indiai filozófiai hagyomány ezt csupán az utolsó előttinek tartja. amit még látni lehet.mondta Ráman Maharisi egy tanítványának. amit okozott nekünk? Az örökké aktív. akár négyszemközt . s ez igaz még a Szent Fény esetében is. . aki már átesett ezen a tapasztalaton. nagyszerű művészeti alkotásokat. Ml van. magasabb rendű állapot. ahol csend és szépség uralkodik. amit olyasvalaki írt.vagy találjunk egy ihletett könyvet. Ugyanis bármi.Be kell fejeznünk. belső kísértetjárással lesz teli.akár közösségben. Addig kell haladnunk. hová tűnik az a nagyszerű nyugalom. amit elkezdtünk. Ám aki átélt egy felvillanást. hogy inkarnációja hátralévő részében abbahagyja azt. amíg vissza nem tér az útra. hanem a tiszta. hogy megtörjem létezésem spirituálisan terméketlen.s néhányan meg is próbálkoznak -. kérdezték tőlem.

önfegyelmet s kemény gya- korlatozást igényel éppúgy. . s emellett létezik a Rövid Ösvény. hogy az aprócska magból sudár fa váljék. figyelmünk állandó ráirányításával és azzal érhetjük el. de ha az utóbbit is használjuk.a fordító. amely arról szól. A Rövid Ösvény azon követői. illetve adjuk fel a világgal. hanem minden pillanatban koncentráljunk a Végsőre. ám ehhez sokat kell dolgoznunk. mivel az csak egy árny. hogy mivel a személyiség amúgy is mulandó és folytonosan változó. hogy teljesen elfelejtjük az ént.A madár egyenes útja . és megtisztítani. hogy ne is foglalkozzunk hétköznapi lényünkkel. Valójában az igazság az. és a személyiséggel kapcsolatos összes gond(olat)ot . akkor eljuthatunk egy bizonyos pontig. Ha az első módszert választ- juk. felesleges a klasszikus önfegyelmező. * A Rövid Ösvény követői gyakran azt hangoztatják. amely egy féligazságból származik. mivel szerintük . hogy csak lehetőségünk van arra. Ennek elérése érdekében azt javasolják.lévén végső lényegünk alapvetően mindig is isteni . s ehelyett egyetlen dologgal kell foglalkoznunk: tudatosítani saját isteni lényünket s felismerni a bennünk rejlő.Gyakorlatok - A kontemplatív csend . Ez pedig időt. Tévúton járnak. gyakorolnunk. önmegtisztító. mindent saját erőből elérő módszere. az Egyetlen Valós Élet felé irányítjuk . hogy két különböző megközelítés is létezik a keresés során.„Miért mosolygott Buddha" - Az Isteni Út gyakorlat . akkor azzal bevonjuk a Magasabb Erőt. akik lemondóan legyintenek a Hosszú Ösvényre s lenézik azt. s elménket a nagy Cél. Létezik egyrészt a Hosszú Ösvény önjavító. önmegtisztító módszerekkel meg- próbálni úrrá lenni rajta. hogy megszerezzük a mennyei tudatosságot.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK A hangya hosszú útja . hogy azonosítjuk magunkat a végső céllal már annak elérése előtt. létünk alapját képező Önvalót.A Kígyó Ösvénye gyakorlat - Az üresség mint kontemplatív gyakorlat Ne feledjük. és mindkettőt alkalmaznunk kell.nincs más teendőnk.ez utóbbit folyamatos emlékezés- sel. és ezzel együtt a Kegyelem Erejét is. ahogy ahhoz is idő kell. akik valójában vagyunk*. mint felismerni azt.

s mivel minden területen alá vagyunk akaratának vetve: magunknak is ciklikusan kell létezni. a munkát a pihenés. az ilyen hozzáállás csak még szorosabbra zárja azt. Akik kizárólag a Hosszú Ösvényre támaszkodnak. és azt hiszik.A Hosszú Ösvény korlátja éppen egyetlen céljában rejlik. önfejlesztésre. a Rövid Ösvény pedig a Kegyelem által adott töretlen egomentes tudatossághoz. valódi lényünk felé. túl sokat várnak el. mint hogy meggyengítse.erre nem fordít figyelmet a Rövid Ösvény sem. de nem lennének készek az én valótlansá- gáról szóló magasabb tanításra. hogy a lehetséges ütemnél lassabban fejlődnek. Azért van ez. Ahelyett. lecsillapítsa az egót . lehatároló éntől és annak töké- letesítgetésétől a lényeg. . Ezt azonban csak a Kegyelem egót feloldó ereje képes megtenni. Végül is ugyanezt a ciklikus- ságot látjuk mindenhol máshol is a természetben. Az utóbbit a Rövid Ösvény keretében tanítják. mint az ego természetének metafizikai tanulmányozásával hazugságainak. alanyi jogon jár nekik minden . Összegezve a teljes utat: a Hosszú Ösvény a Rövid Ösvényhez vezet. és általában mindenkinek tanulmá- nyai korai és középső szakaszaiban. hanem ezen belül marad. miközben még nem teljesen készek arra. A bölcsebb. Ezt ugyanis nem érhetjük el máshogy. szűk. Mindez oda vezet.azaz arrogánssá válnak. ahol a figyelem elfordul az alsóbbrendű. rendszeresen váltogatni kell őket. s amelyhez beleegyezését kell adnia. amely egy új mentális állapotot teremt: miközben imitálni próbálja az Önvaló állapotát. illuzórikus természetének fel- ismerésével . hogy megnyitná a kaput. akkor a Rövid Ösvényen haladó mindenféle önazonosítása az Önvalóval csak puszta képzelgés és önszuggesztió. s így már egy év után is két teljesen különböző eredmény kezd kibontakozni a személyiségben és a viselkedésben.ám nem célja az ego tökéletes legyőzése. hogy a két Ösvényt együtt kell alkalmazni. S ha ezt nem teszi. ami nem más. a tudatosságban és megértésben. azok túl sokat vesznek a saját vállukra.azaz hiába- valóan cselekszenek. valójában mégsem jut túl az egoelme korlátain. A Hosszú Ösvényt a kezdőknek oktatják. amit az embernek kérnie kell. túlterhelik magukat az önfegyelmezés szüntelen munkájával. amelyre azonban egy teljes élet sem elég . így hát szükségessé válik egy harmadik fázis: végképp meg kell szabadulni az egótól. a nappalt pedig az éjszaka. mert ekkor az emberek készen állnak az önjavításra. filozófia által is támogatott módszer az. Az ébrenlétet felváltja az álom. Akik kizárólag a Rövid Ösvényre támaszkodnak.

A Rövid Ösvényt az alábbi elmélet jellemzi: a lényünk magjában lévő Csendben lakozunk mindig. Harmadszor. A Hosszú Ösvény követője azzal foglalkozik. amíg önmagától nem megy. akár nem. Először is ne keressük az Önvalót.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK 353 Mi a Rövid Ösvény kulcsa? Három pontban összefoglalható. A Csendre való tudatos emlékezés az abba való automatikus belépéssel együtt: ez a Rövid Ösvény summázata és lényege. így azután meditáció helyett kontemplációt gyakorol. A Rövid Ösvény az alábbiakat használja: (a) gondolkodás. mert közvetlenül egyesülésre törekszik mindeme erőfeszí- tések végső céljával. azaz a mindennapi. mert az mindenhol és mindenkor velünk van. Mindenkor. amennyiben az ideákkal és képekkel kapcsolatos. így hát legjobb. . bennünk és rajtunk kívül is. próbáljuk megérteni és elfogadni való- diságát. Sohasem hagytuk azt el. illetve magával a meditációval is. mert valójában legbelsőbb lényünkben az vagyunk. az Önvalóval. Mindaddig kell folytatni ezt a belső munkát. bárhová is megyünk. A Rövid Ösvény követője azonban nem ezt teszi. abban hogy ott van mindenhol. azonnal fel kell ismernünk hibánkat. gondolatait meditációban megfegyelmezni. ami már úgyis a miénk. minden körülmények között ezt kell gyakorolni. megszokott életrend részévé kell válnia. és csak az egyetlen valósra koncentrálunk. akár tudunk erről. Nem szerezhetjük meg. ahol a Világelmével találkozunk. amíg minden más gondolatot el nem felejtünk vele kapcsolatban. Másodszor. ha feladjuk az ego hamis ideáját. gondolatokkal és képekkel telezsúfolt állapota helyett. hogy megtanuljon koncentrálni. higgyünk Jelenlétében. mintegy önjáróvá nem válik. ha életünket reményvesztettség és kudarc jellemzi.és ideamentes tiszta állapotát próbálja helyreál- lítani a hétköznapi. A Rövid Ösvény lényegében a Csendességben való lakozásra törekvés folytonos gyakorlását jelenti. Épp ezért bármikor is essünk ki ebből a gyakorlásból. s ez az a pont. a valóság természe- tének metafizikai tanulmányozása: (b) gyakorlás. és ki kell magunkat javí- tani. az elme eredeti kép. a valóra történő folytonos. a célhoz vezető alapvető gyakorlata. s nem is tudnánk. Ez az igazság. még akkor is.

nem szükséges az önfegyelmezés. hogy ezt megtehesse. akinek közelében békét és emelkedettséget fogunk érezni. hogy megértsük az ego illuzórikusságát. s tanulmányokat sem kell folytatnunk. Ez azért szükséges. hogy elnyerjük a megvilágosodást. hogy folyamatosan figyelnünk kell a szívből eredő intuitív érzésre. mint ahogy azt a Hosszú Ösvény gyakorlatai során megszokhattuk. hogy később túljuthassunk rajta. Igaz az az kijelentés.állítanak. s célunkat el nem értük. adjuk át magunkat a valóság gondolatának a csendben. emlékezünk. De akik ezt állítják. valódi énünk szintjén nincs fejlődés. meditálunk magunkon. Először is szükség van egy mesterre. nem kell (a szokásos értelemben vett) meditáció. mert egy képzett. hogy teljesíthesse az első fel- tételt. az okosko- dás vagy a vágy.például a zen . tanítani s a veszélyekre figyelmeztetni. s még kevesebbnek van akkora szerencséje. nem kell töre- kedni az erkölcsösségre. Feltűnhet. mert nehéz a körülményeken úrrá lenni. A Rövid Ösvény gyakorlatai közé tartozik az igazság metafizikájának intellektuá- lis tanulmányozása. amit a Rövid Ösvény szélsőséges követői . akkor ez az érzés elmú- lik. ezzel a mesterrel kell együtt élnünk mindaddig. Semmit sem nyerhetünk. Ez az a két ok. hogy valójában csak erre van szükség. tanításra kész mester nagy ritkaság. Ha a gyors előrejutás vagy a cél könnyű elérésének ígérete miatt elhagyja valaki a Hosszú Ösvényt. Kevés tanítványnak van akkora szabadsága. míg be nem fejeztük tanulmányainkat. Nem elegendő egy megvilágosodott ember. Másodszor. ami előfeltétele annak. és nem szabad. frusztrálná válik. A dolog lényege. de ha eltávolodunk tőle. Idővel önmagát fogja becsapni. mint amilye- nek mindig is leszünk. hogy a korábban felsorolt tevékenységek nélkül a Rövid Ösvény csak bizonyos szi- gorú feltételek teljesülése esetén vezethet sikerre. s példája erőt ad a további küzdelemhez. elfelejtik azt. Nem gondolunk. hogy ettől eltérítsen az önzés. de nem tud vezetni minket. lépésről lépésre irányítani. ami miatt a filozófia azt mondja. Éppoly isteniek vagyunk a jelen pillanatban. az változatlan marad örökké.akár mégoly spirituális .töretlen emlékezés mindennapi életünk folyamán. hogy egyik pont- ban sincs semmiféle utalás a személyes egóra. elkeseredik vagy . az érzelem. Egy ilyen embert csodálni fogunk.ideákat a valóságtól. s megkülönböztethes- sük a belőle származó . (c) meditáció. hogy csak a Rövid és Hosszú Ösvény kombiná- ciója az egyetlen járható és célravezető út a nyugati ember számára.

előtte már komoly előrehaladást értek el saját erőfeszítéseiknek köszönhetően. Amikor egyesek a Rövid Ösvényhez for- dulnak. A Rövid Ösvény annak folytonos ismétlése és megerősítése. míg az utóbbi erővel tölti fel ezeket a gondolatokat. Ez utóbbi tehát teljesen misztikus. hosszú. nyugodt periódusokat igényelnek. a felkészülés és önfejlesztés hiánya pedig lehetet- lenné teszi számára. Ez valóban megtörtént már néhány esetben. úrrá lesz rajta. Ennek oka pedig. Ám viszonylag csekély számú ilyen eset van. és akikkel megtörtént már.erkölcsileg meggyengül. Ám a Rövid Ösvény emelkedett meditációi csendet és elvonultságot. akikkel ez megesett. miközben ilyen körülmények között nem tudja önmagát teljesen kiegyensú- lyozni. hogy nem látják meg saját tévedéseiket és gyengeségeiket . A Hosszú Ösvényt könnyebb a világban élve.pedig ezek a legnagyobb ellenségeik éppúgy. hogy személyiségének negatív oldala megerősödik. Rámutat arra. elveszti belső szerénységét. . az saját spirituális gőgjének lesz áldozata. hogy azok. A Hosszú Ösvény az emberi természetből eredő akadályok leküzdésének és a személyiségünkben lévő hibák kiküszöbölésének szenteli erejét. sőt a hibáink ellentétpárjainak megfelelő erényekkel ruházhat fel. ahogy az egész teremtett világ is az. s ez emocionálisan feldúlja. hogyan kell helyesen gondol- kodni. holott ez az ára annak. hatalmat ad nekik. hogy kerülhet az egyén harmóniába az Önvalóval és a Világideával. Ez a csodála- tos átalakulás. ám előtte nem értek el egy bizonyos egyensúlyt. amint néhányak spi- rituális életrajzából ez tisztán kiderül. spirituálisan nem fejlett emberrel. A világ számos pontjáról származó példák igazolják. A Rövid Ösvény hívei azt mondják. hogy megvalósítsa eme emelkedett tanítások eredményét. hogy alapvető lényünkben isteniek vagyunk éppúgy. amiket esetleg elért. s megfosztja még azoktól az eredményektől is. ha keresők vagyunk. a bűnök azonnali megbocsátása nem történhet meg a legtöbb. A mindennapi élet nehézségei fejlesztenek minket. hogy a Szellem ereje egy pillanat alatt eltün- tetheti összes hibánkat. hogy a bűn fogalma tel- jesen eltűnik számukra. hogy az Önvaló átvehesse uralmát felette. a Rövidet attól elvonulva gyako- rolni. jellemzően nem kezdők voltak. mint az. akkor nagyon gyakran abba a hibába esnek. Az előbbi megmutatja a keresőknek. Aki nem tudja e tévutakat elkerülni.

az. mielőtt kellő önfegyelmezésen estek volna át a Hosszú Ösvény kemény mun- kájával. szembe kell nézniük az önámítás kockázatával s azzal. A Rövid Ösvény első és második szakaszában célunk az. A Rövid Ösvényen gyakorlásunk célja. Azoknak. míg a Rövid Ösvényé az önszuggesztióra épülnek. vagy ha elmondanák nekik. Éppoly biztos. lecsendesedett állapotban van. Ugyanakkor frusztrációhoz vezethet. hogy áldozatul esnek a saját képzelt spirituális eredmé- nyeikbe vetett hitüknek. hogy erőfeszítéseinket csak az egyik Ösvényre koncentráljuk. Katasztrófához vezethet. ha csak az önfejlesztésre koncentrálunk. az egoizmust és a vágyakat. azzal csak nekik ártunk. hogy a jó és a rossz között nincs különbség. Van bizonyos igazságtartalma azt állítani. hogy meglássuk és visszautasítsuk az alacsonyabb impulzusokat. hogy a Hosszú Ösvény különböző gyakorlatai az akaraterőre.A Hosszú Ösvényen járva megtanuljuk. míg az utóbbi ideákat szeretne elültetni a tudatalattiban . . s befogadjuk azokat. mint hogy a nap felkel. ha nem folytatjuk személyi- ségünk fejlesztését csak azért. hogy megszabadítsuk a tudatot az azt leláncoló egoizmustól. és ez katasztrofális társa- dalmi folyamatokhoz vezetne. gonosszá válnának. hogy ha a néptömegeknek azt taníta- nák. akkor erkölcstelenségbe zuhannának. akik a Rövid Ösvényre lépnek.miközben az teljesen megnyugo- dott. használjuk a Rövid és Hosszú Ösvényt is egyszerre. mert ráléptünk a Rövid Ösvényre. mert pusztán relatív fogalmak. Az előbbi a tudatos elme koncentrált erőfeszítésére támaszkodik. A filozó- fia a bölcs egyensúlyt javasolja. Mindkét esetben az a veszély áll fenn. hogy megnyíljunk a magasabb impulzusok és intuíciók felé. mert mindkét esetben az illuzórikus egóval vagyunk még mindig elfoglalva. Ha a Rövid Ösvény tanításait adjuk kezükbe. hogy a jóság nem értékesebb a gonoszságnál.

. hanem arra. Nem vala- miféle elérendő célokra koncentrál. aminek következtében elveszítjük ezt a meglátást. Nem. hanem azért is. Az Önvalóra gondol egész nap. hogy az isteni jelenlétben időzünk. hogy a továbbiakban nem vakon keresünk. hogy AZ már most is. adni képes szívvel. méghozzá úgy. Hiszen ki keresne és mit? Ugyanakkor tény az. S teszi ezt nyitott.Bárhol is legyünk. s gondolatai ennek következtében annál inkább lecsendesülnek. Nem törekszünk az újabb tapasztalásokra. hogy a törekvés. hogy nincs mit keresni. s ismét folytathatjuk a keresést. Úgy gondolkodunk és cselekszünk. már tudatosan keresünk. ám azzal a különbséggel. minden egyes pillanatban benne él. Amíg ez történik. s valami- képpen át kell magunkat transzformálni Önvalóvá. és felismerjük az Időtlent. Felszabadulunk az idő rabságában szen- vedő gondolkodástól. Ahelyett. Miután megértettük a Rövid Ösvény tanításait. hogy mindig is az egyetlen valóság voltunk. Minél inkább megérti ezt és minél inkább ehhez a tényhez tudja láncolni figyelmét. hogy fokról fokra haladunk előre. s ezzel vissza is kerülünk Abba. mert ilyenkor pon- tosan tudjuk. amikor azt gondoltuk. annál inkább eltölti az ebből a felismerés- ből származó mély nyugalom. igazi Énünktől. mint a Hosszú? Nem csak azért. amikor egy felvillanást tapasztalunk. hogy egóként létezünk. hogy minden egyes felvillanás után a gondolatok múltbéli tendenciái ismét előtörnek. hogy lassan megpróbálná megszerezni az uralmat gondolatai felett. Paradox módon minden alkalommal feladjuk ezt a keresést. szerető. az akarás és a tapasztalás is csak eltávolít valódi. mely megtölti elméjét. de minden egyes szerető rágondolással magához invitálja a kegyelmet. aki azt az ellenvetést teszi. bárkivel és bármikor. mint akkor. addig folytat- nunk kell a keresést. melyből a kegyelem folytonosan árad. mert állan- dóan az Önvalóra emlékezik. vagyunk és leszünk is. hogy eljön a pillanat. hogy miért keresnénk bármit is. mert megértet- tük. Aki a Rövid Ösvényen jár. Van. nincs mit elérni. ha valójában az Önvaló vagyunk? S való igaz. az egyenesen halad célja felé. mert nem az egóval foglalkozik. inkább az Önvaló szent jelenlétére koncentrál minden pillanatban. S így nem csak közelebb jut ahhoz a forráshoz. mindig arra kell gondolnunk. mintha az az Én lennénk már most. amikor épp emiatt az Önvaló tudatos keresését fel kell adni. Miért lenne a Rövid Ösvény jobb út a kegyelem megszerzéséhez. s úrrá lesznek az elmén.

lényege. intuícióra vagy ideára. Csak ebben az állapotban lehetséges szubjektum és objektum egysége. hogy a kon- templáció . Az egyik leghasznosabb jóga a folyamatos emlékezés jógája. valóságára és arra. akkor azt is kijelenthetjük. s csak kis része az Önvalóra. minden pillanatban emlé- kezzünk a lélek közelségére. hogy emlékezzünk arra. Emlékezhetünk. melyek az Önvalóra emlékezésre irányul- nak. ha magasabb tudatállapotba akarunk kerülni. ha koncentratív erőinket negatív. hanem tudatosság egy magasabb szinten. hogy az elme nem képes egyszerre két objektumra irányulni.bár érzékekkel fel nem fogható .irányítsuk a korábbi egomentes megvilágosodások pillanataira. sokkal értékesebbek. a gon- dolat minden más módon dualitást okoz. kik vagyunk. Koncentrációnkat .szintén hasonlóra vezethet. önző célokra irányítjuk. visszagondolhatunk egy misztikus tapasztalatra. Ezt meg kell változtatni. mint egyszerűségük alapján gondolnánk. Ennek a gyakorlatnak a lényege. Épp ezért ezek a gyakorlatok. Miguel de Molinos jól tudta ezt. s így lehetetlen egyszerre Istenre emlékezni és világi feladatainkat is ellátni. és a Spirituális útmutató (Splrltual . így az elme nem tartalmazza ideaként Istent. hogy egyszerre nem lehet két gondolatunk.mely a meditáció magasabb fokozata . mik vagyunk. hogy a meditációnak lehetnek káros hatásai. hogy folyamatosan. s hogy ezután olyan gyakran idézzük emléke- zetünkbe ezt az emléket. Tévedés azt állítani. Ez igenis lehet- séges. Tény. Meg kell próbálni a transzcendentális légkört a mindennapi élet részévé tenni.Helyes az a kijelentés. de a gondolatok létezhetnek az isteni jelenlétben. Isten nem gondolat. Ha azt állítjuk. hogy a lélek minden porcikánkat teljesen átjárja és birtokba vegye. A gyakorlat célja. hogy az mindennek végső . miszerint a Rövid Ösvény lényege.minden apró részletet figyelembe véve . ha az általa kialakított passzív állapotba kellő előkészület és megtisztulás nélkül lépünk be. Egész nap szinte minden figyelmünk önmagunkra irányul. amilyen gyakran csak lehet.

akkor ne a gyakorlatokat okolja. s hittel. Legyen hát elég annyi. A különböző jógautak egymásra épülnek. ha e kettő egyszerre igaz. hajlandó végig is járni. ha olyanok látnak hozzájuk. Ezek ugyanis csak a tapasz- talt tanítványoknak valók. az meg- . aki elindul ezen az úton. akik már nem kezdők. Azért van ez. „Ez a könyv nem mindenkinek szól. Ha szeretetünket megpróbáljuk állandóan minden élőlény irányába kiterjesz- teni. világosan megértik az Önmagában Létező Elme természetét. s nem zárják ki egymást. A könyv a tapasztalt szak- értő szavaival ír a kontempláció témaköréről. mert az előbbiek tisztán. hogy egy ilyen bárki számára hozzáférhető műben nyilvánosságra hozza a még magasabb szintű gyakorlatokat. akik vagy a metafizikában. E sorok írója szükségtelennek és helytelennek tartja." . amikor egyre jobban átveszi a hatalmat felettük az üresség. s akik kellő előrehaladást értek el az Imádság területén. amelynek elérésére ezekkel a gyakorlatokkal törekedni fognak. akiknek van korábbi meditációs gyakorlatuk vagy megértik a mentalizmus tanításait . csak azoknak. de valószínűbb. aki minden előkészítés nélkül azonnal a filozófiai jóga módszerekhez fordul. hogy bárki. míg az utóbbiak kellően gyakorlottak lesznek. akik készen állnak erre. Az egyszerű módszerek felkészítik a tanítványt az előrehala- dottabb gyakorlatokra. Ezek a gyakorlatok azoknak valók. amíg ezek által olyan szintre jut. Bárki. annak hatására egy idő után a kozmikus öröm eksztatikus hullámai járnak át minket. s nem ér el eredményeket. akik tisztán tartják érzékeiket és kordába fogják vágyaikat. A magasabb énre való folytonos emlékezés idővel szent belső kapcsolattá érik. hogy ez a próbálkozás teljes kudarcba ful- lad.jelentette ki. elérhet sikereket. hogy képes profitálni a további beavatásokból. Természetszerűen az ilyenek kevesen vannak. vagy a meditációban már korábban komolyabb előrehaladást értek el. Ha valaki csak látszólagos egyszerűségük miatt próbálja meg ezeket a gyakorlatokat. mivel abszolút nem fogja érteni és átlátni az egész témát.sőt legjobb. melyek lerövidítik az utat azok számára. lelkesedéssel elvégezni az önfegyelmező gyakorlatokat.Guide) című könyve előszavában figyelmeztetett is rá. Ezért ezek az ultramisztikus gyakorlatok akkor hozzák meg igazi gyümölcsüket. hogy ne állítsanak mesterséges akadályokat. ha megvannak hozzá a magával hozott képességei.

ám eköz- ben is teljesen tettre késznek kell maradnia. önmagán kívül eső valóságnak tűnik. S ez utóbbi nem más. mint selyem- szálra a gyöngysor. szagokat. hogy tökéletesen megérti mentalisztikus jellegét. hangokat. és mindenki meg fogja kapni azt a megvilágosodást. Épp ezért ezeket a gyakorlatokat csak szóban. akkor vagy ő találkozik valakivel. A szó szoros értelmében nem jóga gyakorlatok ezek. ezért tradicionálisan a jógán túlinak tekintették őket. . Időről időre külső szemlélővé kell válnia. és isme- reteim szerint teljességükben még soha nem publikálták őket sem Keleten. differenciálatlan. mely e bolygó sorsáról és az egész emberiségről gondoskodik. hogy kitörli magából azt s megpróbál nem tudomást venni róla. Mivel ezek a gyakorlatok a titkos tanítás mentalista alapelveire támaszkod- nak. Amikor ez a személyes kapcsolat azonban megtörténik. Ez pedig a következő. amit kiérdemelt. amit lát elválaszthatatlan saját elméjétől. mint a tiszta. mint legbelső énünk. nem-valamire-irányuló Gondolat. s úgy tesszük ezt. vagy az a valaki eljön hozzá. így hát a kozmikus órának gyakran fordulnia kell még párat. aki nem készült fel rá a jóga gyakor- latainak végzésével. lélekben minden ragaszkodást feladóvá. Ha fel tudjuk adni a konkrét dolgokra vagy ideákra vonatkozó gondolatokat. és megkapja a szükséges beavatást. hogy mikor eljön az ideje. Túl kell jutnia az önmagában rejlő világideán. Ám a természetben minden fokozatosan történik. akkor miután feladtuk ezeket a gondolatokat. sem szanszkritul. sem angolul. ám nem úgy. hogy ne vegye észre és ne legyen fon- tos. hanem azáltal. s nem gyakorolhatja az. akkor nem marad más meg.nyugodhat. amelyre mindezek a gyakorlatok felfűzhetők. „fülbe súgva" adták át az évezredeken át. sem Nyugaton. Senki sem túl jelentéktelen. melyek a tudatban megjelennek. Emlékeztetnie kell magát. akkor ez tízből kilenc esetben a magasabb spirituális igazságok megismeréséhez vezet. Van egy alapelv. ízeket. A tanítványnak időnként szándékosan vissza kell húzódnia a külvilág sokszí- nűségétől pár percre saját elméjének csendes magányába. és minden csak a maga idejében történhet meg. Ilyen csodálatos az univerzális lélek működése. hogy mit s miért csinálunk. hogy bár minden objektív. hogy tökéletesen megértjük. az érzékszervek által érzékelt képeket.

úgy nevezték a régiek: „A Megcáfolhatatlan Jógája". Ez pedig azért van. s erre kellene irányítanunk legmélyebb koncentrációnkat. s ehelyett az alacsonyabb rendű témák iránt megnyilvánuló negatív érdeklődésünket erősítik. Minden ilyen alkalommal tudatába kell kerülnünk. hanem lényegében egy azzal. Ezek az ultra- misztikus gyakorlatok két részre oszthatók. így olyan valamit keresünk. Ezért ezt a fajta meditációt. Olyan valamin meditálunk. Meditálnia kell Tanú-Énjén. ha sikerrel végezzük dolgunkat. újult belső erő születik. További erőfeszítésekre van szükség: fel kell ismernie. megtalálta „lelkét". A második feladat egyértelműen nehezebb. de csak további mentális gyengeség. majd el. ha elbukunk. mint az ideák és az anyagi világ formái. külső megfi- gyelője. nem lehet megcáfolni. ami eltűnik. mert a meditáció hatal- mas teremtő erővel rendelkezik. amely a kontemplációt a cselekvés. ahol a második az elsőnél magasabb szintű. hogy a Tanú-Én is csak része a Minden-Énnek. ami nem mulandó. valami olyanon. A gondolatok kerekének megállítása felfedi a belső ént. s azon- nal ellenállást kell tanúsítanunk. amely valójában lényegét tekintve egy a végtelen mindenséggel. akkor azt is megértjük. hogy valami megváltozott. hogy nemcsak a létezés különféle megnyilvánulásainak tanúja. Amikor megértjük. amiben nincs önellentmondás. A tudatosság maga az. Röviden szólva: további meditációkkal fel kell ismernie saját egységét az egész univerzummal. hogy mi értelme van a magasabb jógának. Nem a tudatos figyelem objektumainak kellene örökre csapdába csalniuk az elmét s eltántorítani magasabb kötelességeinktől. Az. amely a tiszta gondolatra irányítja . míg a gondolatok mozgásának újraindítása a már így megvalósított állapotban felfedi a mindent átölelő univerzális ént. még nem végezte el mindazt. amit az élet számára kijelölt. Az egónkban rejlő gonosz erők folytonosan megpróbálnak eltántorítani a tiszta létezésre való pozitív koncentrációtól. hogy mi történik. így hát következő feladat felismernie azt. ami nem tűnik fel. meg- cáfolja és ellentmond saját keletkezésének. Ebből a fárasztó háborúból előbb vagy utóbb friss.Habár a tanítvány immáron ráébredt Tanú-Énjére. ami- nek érdeklődésünket le kellene kötnie. hogy az elme tiszta lényege a valóság. az alvást az ébrenlét részévé teszi. s ezzel messze a tömegek szintje fölé emelkedett.

kívánságok. csendessé válik. amely mindig a legnagyobb ámulatot váltja ki. Ehelyett TUDÁS van. ő az. Amikor ez megtörténik. az elme üressé.öleli körül az embert. Az alacsonyabb rendű misztikusnak speciális erőfeszítést kell tennie. mint egy ma született gyermek. víziókkal és a belső hanggal. a tisztánlátással. vágyaktól való mentessége kissé hasonlatos a gyermeki ártatlansághoz. a téged érő kísértéseket vagy mások búját-baját közvetlenül a meditációba. mint a kis gyermekek. sem gondolkodás. semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába". hogy valami hatalmas jelenlét — mely jóindulatú és védelmező is . A tökéletes nyugalom érzése jelenik meg ebben a megnyugtató jelen- létben. zavarodottságtól. alig érzékelhetővé válik. Az előbbi a dualitás. de a magasabb rendű esetében spontán módon. Eme utóbbiakban ugyanis még jelen van az ego. tökéletes békesség. ahol az ember kezdetben gyenge és mások segítségre szorul éppúgy. mint a tó tükre. mindenféle személyes erőfeszítés nélkül történik ez. Bizonyos módon men- tálisan párhuzamba hozható azzal az állapottal. Azt érzik. hogy eksztatikus tapasztalatát elérje. az utóbbi a felismert kettősségnélküliség. A mentális működéstől. érzelmektől. ha szél sem rezdül. s nem keverendő össze az alacsonyabb-misztikus tapasztalatokkal. máso- dik születésnek nevezik. s olyannyira csak önmagával van elfoglalva. A harmadik fokozatban van egy olyan állapot. újjá- születés a létezésnek egy új világába. Ennek is megvan a helye és ideje. amilyen az emberi szerelem lenne a vágyak. Ennek az állapotnak a mágikus rabságába kerül az ember ekkor. tudatába kerül. csak csen- des. hogy erejét titokzatosan és ritmikusan az életerőből szívja magába. Ennek megfelelően a misztikusok. Az elme oly mélyen merül önmagába. amilyenben az embrió van anyja méhében. nincs is rá szükség. mert a filozófiai tanulmányok s önfegyelmezés a megta- gadásához vezetett. Nincsenek vágyak. a kicsinyesség nélkül. Természetesen nincs semmiféle intellektuális aktivitás. az érzelmi töltetű eksztázi- sokkal. Aki átéli. aki (haszon)élvezője e jelenségeknek. míg az előbbi állapotban nincs jelen. A kettősségmentességnek eme szépséges nyugalmát csak a filozofikus jógi kaphatja meg. A légzés nagyon csendessé. amikor a beavatás megkezdődik. Visszatérés ez valójában a spirituális méhbe. a dualitásmentesség vilá- gában van. Ne vidd magaddal gondjaidat. akik megtapasztalták. boldog. hogy a külvilág teljesen eltűnik. amikor misztikus fényt vethetünk ezekre a kérdésekre vagy a misztikus erők gondjaira bízhatjuk .figyelmünket a véges gondolatok helyett. Ezért mondta Jézus: „Ha olyanok nem lesztek.

s a ránk áradó kegyelemből meg kell próbálni átadni azoknak. Bármennyire is érdekesek és vonzók is lehetnek ezek a mellékvá- gányok máskor. A belső mozgás semmi korábban tapasztalhatóhoz nem hasonlít. csak mellékvágányok. de félelemre nincs ok. csak akkor érhetjük el a valódi tisztaságot . Ám ez az idő nem a meditáció elején van. s hamarosan kapcsolt gondolatok egész sora követi. hogy a magasabb én hogyan segíthetne az alacsonyabbon. sőt kockáztatni is. mert ennek a folyamatnak önmagát kell irányítania. Ha be akarunk lépni a valódi kontemplációba. Kitartóan kell keresni az Ürességet. ha nem vagyunk hajlandók arra. s nem túl nagyok. úgy kell a sötétségben keresnie. hová érkezik. úgy kell előretörnie. a filozófia ideáljai szerint történő meditációnak a mások irányába fordított gondolatokkal kell végződnie. Ha túl korán próbálkozunk ezzel. legyen az látszólag bármilyen magasröptű vagy szentséges. amikor egy spirituális igazságról vagy célról való gondolataink hirtelen maguktól eltűnnek. A kockázatok elfogadhatók. mert nem egyedül érkezik. csak saját gondolatainkat. Minden. most valóban nem mások. A kontemplációt akkor valósítjuk meg.problémáinkat. hanem sokkal inkább annak vége felé. illetve hogy segítségünk és áldásunk hogyan juthat el más megtestesült lényekhez. Csak miután már megtapasztaltuk az isteni jelenlét látogatását. fényt kell nyújtanunk nekik. akkor minden gondolatot el kell engednünk. hogy nem tudhatja. hogy legalább pár percre feladjuk személyes életünket. Csak az elme teljes csendjében. Az elme ekkor tökéletesen csendes és mozdulatlan állapotba kerül. A meditáció elején célunk az. hogy elfelejtsük alantasabb énünket. amikor minden csapongó és kósza gondolatot kiűztünk. a meditációs periódus vége felé kell azzal foglalkoznunk. ahogy feltűnik. akiknek szükségük van erre. A tanítványnak sokat kell próbál- koznia. s fölé emelkedjünk. akkor fáradozásainkért cserébe semmit nem kapunk. . ha az e lapokon olvasottakat megfogadja. emlékezetünkbe kell idéznünk az ő spirituális szükségleteiket.s az ego a gondolatokkal együtt ekkor eltűnik.

Aki azt képzeli. Habár erre szükség van. se nem mély gondolkodás. mint a spiritiszta médiumok üressége. . a világot átölelő ragyogó Egyetlen. hogy mihelyst az Önvalóval kialakult a kapcsolat a harmadik fázisban. Az előbbi abszolút pozitív. a kis ego vagy a nagy világ bármi- féle beavatkozása nélkül. hogy ez az üresség ugyanaz. Az előbbi lecsendesedett tudatába végül az a dicsőséges isteni jelenlét lép be. se nem önhipnotikus transz. ami ennél még sokkal rosszabb. Nem álmodozó. a kontemplációban az elme megszűnik gondolkodni. bágyadt állapot ez. szereti és csodálja az istenit. Ez az utolsó állapot. az utóbbi tétlen és negatív. Az ember tudata tisztább és élettelibb. míg az utóbbi lecsupaszított tudatos- ságába valami jelentéktelen személyiség. mint addig valaha. de ennél sokkal többre is: teljes figyelmünket folyamatosan az isteni jelenlétre kell irányítanunk. A harmadik fázisban. a kontempláció. akik az emberi lelkekre vadásznak. aki éppolyan ostoba és érzéki. ennél aligha több. Az elv az. mint földi élete alatt volt. Nem csak a gondolkodás teljes leállásáról van szó. szavak nélkül imádja. és spirituális evolúciónk biztosítottá válik. nincs más tennivalónk ezek után. másrészt újra és újra létrehozni ezt a kapcsolatot. és egyszerűen. Intenzív tudatosság ez. a médium tudatába beköltözhet azoknak a sötét és rosszindulatú lényeknek egyike.Az így kialakult állapot egyáltalán nem negatív. Az igazi misztikust és a szerencsétlen médiumot világok választják el egymástól. az az egész folyamatot nem érti. mint egyrészt meghosszabbítani. Sőt. akik a szerencsétlen médiumot a hazugság és bűn mocsarába vonszolják vagy végül akár öngyilkosságba ker- getik. mely Valódi Énünk.

csak tiszta osztatlan tudatosságként létező elme van jelen . nem kételkedhet benne. s a tapasztalat maga is csak egy Idea lehet az elmében. gyengéd. ha az egy belső misztikus „tapasztalat"*. fantáziáinak és az ego által tapasztalt képeknek. hanem azért is. hogy örömmámorban úszik. még akkor is. mert vannak ezt ellensúlyozó tények. legalábbis nem önmagában. amikor célunk az. mely eltűnőben volt az égről s az első. mely a felszín alatt végtelen békésséggel van teli. szent érzést. Semmiképpen nem kell szó szerint venni. s olyan öröm. mely a végső megvilágosodást hozta el számára. ne engedd. . éppen hajnalodott. Ha nem tudnánk. a Vénusz volt. Kövesd ezt a láthatatlan. A klasszikus buddhista hit szerint minden boldogság előbb-utóbb boldogtalan- ságba fullad. mint egy végtelenül mély óceán. Milyen belső állapotban volt ekkor? Egybeesett-e a Vénusz vélt hatásával . Mindennek megvan a helye és ideje más alkalmakkor. amelyet a hétköznapi emberek nem ismerhetnek. Nyilvánvalóan bármiféle tapasztalat feltételez egy tapasztalát. akkor beléphetsz a Tudatosságba. akkor nem lehetünk az egóban. hogy az előbbi volt. Így ahol van tapasztalt . mert a tudatosság teljesen új mélységébe léphetett be. De tudjuk. A nyu- galom az örök jellemzője. Az utolsó csillag. Amikor Buddha befejezte meditációját. mert megme- nekült a mulandó emberi létezés állandó problémáitól. amit nirvánának nevezett. melyet ő maga meg- látott.a fordító. Ez az.a boldogsággal és vidámsággal . hogy nem csak azért volt boldog. szegezd rá figyelmed. ami közvélekedés szerint hagyományosan jellemzi a buddhizmust? Aki megtapasztalta eme magasabb állapotok felvillanását. Sokkal inkább olyan. hogy a nirvána rejlik mögötte. ám ez nem jelenti azt. Ha az Önvalóban vagyunk.Minden egyéb állapot. mint örök igazságot. gondolatainak.vagy inkább azzal a sötét világképpel. hogy bármi más elfordítson tőle.legyen az bármiféle is ott nem az önmagában létező. Ezt érezte Buddha. s ez nem valami vidám világnézet. kétértelműnek tarthatnánk Gautama mosolyát. és ennek megfelelően nem lehetünk részesei az ego tapasztalatainak. hogy a tudatot felemeljük az Önvalóhoz. az ego megnyilvá- nulása. amely eltér ettől a tökéletes csendtől. de nem akkor. Az Önvaló nincs alávetve a szenvedésnek. Ha legvégig követed.

amíg végül megtaláljuk. mintha már elértük volna azt. Komolyan kell tanul- mányoznunk és jól meg kell értenünk azt a magasrendű személyiséget. mintha magunk is már megvilágosodottak lennénk. mely az egyik legfontosabb a Rövid Ösvényen. addig kénytelenek vagyunk elfogadni azokat az igazságokat. mely az egyedüli valós tudatosság. amelyeket rövid felvillanások alatt érzékelhettünk. Úgy beszélünk. mint az. hogy szerintem mi Buddha mosolyának titka. ami mindig is az övé volt. amikor nem úgy gondolunk a gondolatra. a cselekvés és a világhoz való viszo- nyunk szintjére. hogy félre kell dobnunk minden személyes érzést. amiért éveken át kereste azt. mintha az érzelmek. az elmének ahhoz a végső lénye- géhez. amelyet el kell játszanunk. gondolkodunk és viselkedünk. Ám ezt a játékot csak és kizárólag magunknak és magunkért játsszuk. Amikor már nem úgy gondolunk az elmére. cselekszünk. Ha ezt az erős meggyőződést behozzuk a gondolkodás. mert saját fényét árasztja. amire törekszünk. tanulmányaink és gondolkodás révén hogy az Önvaló rejlik egónk mögött. akkor azt „Isteni Út" gyakorlatnak nevezzük. nem azért. amelyet meg kell valósítanunk. vágyak és az ego tökéletes urai lennénk. különben a hiúság bűnébe esünk. Nem lehet más. A Rövid Ösvényen a létezés értelmét. azt az önszuggesztiót. hogy legbelsőbb lényünk a valóság maga. Ekkor ugyanis tudjuk . Ez ahhoz a logikus követ- keztetéshez vezet. nézetekből származnak. s nem csak visszfénytől ragyog. mint ez vagy az az elme. ő a forrása. szokásokból. és úgy kell gon- dolkodni és cselekedni. hanem akként az erőként. a saját létezésünkét és az önmagában lévő létezésnek az értelmét keressük. hogy magán mosolygott. akkor a mély meglátás segítségével megértjük az . s ezt alátámasztja saját tapasz- talatunk. s adnak mások tovább generációról generációra. Amíg ezt a keresést be nem fejeztük. hanem minden-elmeként. mint ez vagy az a gondolat. A „mintha" gyakorlat nem csak szerepjátszás és színlelés. Úgy teszünk. amely a gondolkodást egyáltalán lehetségessé teszi. hogy nagyobbak legyünk mások szemében. azt a szerepet és az elérendő spirituális tudatosságot.Sokszor megkérdezték már tőlem.bizonyítékok. melyeket a megvilágosodottak adtak át. Tudatunkat fel kell emelni a rejtett valósághoz. melyek múltbéli tendenciákból. amely elemészthet.

az ego eltűnik. A két gondolat között meglévő pillanatban . nem sokban különbözik attól. aki élni tud ezzel. válto- zatlan és változtathatatlan jellege . s így nem ismerhető és tapasztalható meg hasonló módon. nem anyagi jellegű valami . az anyagtalanba való belépést jelenti. Az Önvaló mindezeken kívül áll. A misztikus jelenségek és misztikus transzok csupán az ürességhez vezető út állomásai. hogy kivár- juk a hosszú inkarnációkat és újjászületéseket. Valójában ez egy- fajta önkontempláció. Amit itt a mongol-tibeti hagyományt követve Ürességnek nevezünk. Különös és segítségünkre lévő tény. hanem végtelen és kozmikus.szinte kérés nélkül . ami semmit Jelent két részre osztható: no-thing. tagolva szerepel: no-thing-ness = nem-dolog-ság. minden gondolat eltűnik. amit tudunk és ismerünk a világból.segít elűzni a zavaró gondolatokat. ám ez az én nem véges és személyes. amelynek tudatába kerül . megnevezhetetlen Semmibe. azaz nem-dolog. Az ere- deti szövegben is így. Nincs szükség a megszabadulás eléréséhez. hanem az elme állandó. A meglátásnak ebben a stádiumban nincs egy adott objek- tuma. az öt érzék által ismert dolgok- ból áll.legyen az bármilyen rövid is . Ezért az első valódi belépés az önvalóba szükségszerűen a semmibe*. A pillanatonként újjászületések sora ugyanezt a lehetőséget nyújtja annak az embernek. amit a spanyol Keresztes Szent János a „lélek teljes kiürülé- • Angolul a nothlng szó. hogy minden pillanatban ismét reinkarnálódunk. Ezért nyugodtan kijelenthetjük azt is. Minden.a fordító. mert ekkor a tiszta gondolat csupán önmagát gondolja. . amikor minden érzéktapasztalatot és gondolatot elengedünk. elvárások- tól. Amikor elérjük az üresség állapotát. akkor nem csak a természetéből fakadó mély nyugalom kezd el áradni minden erőfeszítésünk nélkül. hogy ha az elmét magát tesszük figyel- münk célpontjává. akkor az elme belép az üres.abszolút létezést.ebben az értelemben Üresség ez. vágyaktól. Amikor a személyes elmét megfosztjuk az emlékektől és várakozásoktól.

amibe kapaszkodhatnának. Vállalnia kell ezt az ugrást az ismeretlenbe. amiről azt hitte. a misztikusnak fel kell adnia a gondolatokat a Gondolatért. mert ha bármelyik hiányzik. minden. mielőtt megtörténhetne. Félelem vesz rajta erőt. sőt a személyes önazonosságunkat is elveszítjük. minden megtörtént vagy elképzelt tapasztalat kiürül az elméből. aminek bármi köze van az egóhoz. személytelen. hogy miért javasolt minden nagy tanító önmegtagadást. de a borzasztó katasztrófa előérzetével fog végződni. oly közel jut Isten állapotához.sének és mindentől való teljes elszakadásának" nevezett. mikor ezt meg- kísérli. legyen az bármi is.mindazt. az öt érzék által . s miután így a semmi állapotába kerül. se emberit.s ez nem más mint az én gondolata - s el kell fogadnia. Csodálkozhatunk-e. hogy a tökéletes megsemmisülésbe juthat.sőt az érzékeken túli érzékeléssel . Ugyanakkor ez nem jelenti azt. Mindezektől elfordulunk. hiszen ezzel a lépésével látszólag olyannyira veszélybe sodorja saját létezését. Ettől természetesen még jobban ragaszkodik saját személyiségéhez.akár szakértő tanítással. s úrrá lesz felette minden alkalommal. amit cserébe a nagy ismeretlenből kap. amikor az érzékek elcsendesed- tek és a külvilág messze került. akkor belső ellenállás bontakozik ki a folyamat természetes lefolyása ellen. akár intuitív megértéssel hogy képes legyen befogadni ezt a tapasztalatot. amely nem hagy meg számukra semmit. . Minden benyomás. hogy eléri Isten tudatosságát. hogy az ént alkotják s annak utolsó gondolatai is feloldód- nak az Ürességben. A misztikus először megfosztatik az egótól. amennyire az csak lehetséges. s hirtelen emiatt az egész be is fejeződik. Immár megérthetjük. ha teljes személyiségét feladja . Ezt csak úgy érheti el. akkor a testből való eltávozás az előtűnő felszabadulás érzésével fog kezdődni. Az Isten mint ELME tölti meg ezt az Ürességet. A tökéletes koncentráció kritikus pillanatában. Tudás és bátorság: mindkettőre szükség van ebben a helyzetben. majd az Önvalóval való eksztatikus emocionális egységétől.tapasztalható minden idea. ahol azonosítja magát a mindent átölelő. gondolatmentes Gondolattal. tiszta. Ha a tudatosságot nem készítjük fel előre . Fel kell adnia az utolsó gondolatokat . ha minden tanítvány visszaretten ettől a feladattól? A tanítványok megrémülve rettennek vissza a nagy üresség koncepciójától.

s fel fogjuk ismerni. Nem ez az utolsó próba. ami nem az Abszolút. Ekkor és csak ekkor jelenthetjük ki végül: „EZ az!". „Neti. ami nem az. Egy idő után visszatérsz. amely hang nélkül beszél hozzá . hogy ez az egyik legnehezebb dolog a világon hirtelen megért- jük. Mondhatni. ami- kor végül át kellene esniük rajta! Ám ezen át kell esni.ahogy Sankara mondta*. akik elhatározták. Ezt dnyána jógának hívják. s minden gondolatnak hatalmas jelentő- • Régi szanszkrit tanítások szerint kutatni kell az elmében s el kell utasítani mindazt. ha végig akarnak haladni az ultramisztikus ösvényen.kivéve azt. nem az) . Minden gondolatot és dolgot el kell távolítanunk az elméből. más ember lesz. aminek alakja.Bármi olyannal találkozunk. hogy minden bizalmát. hanem a legigazibb.. hanem valami teljesen valós. mint inkább kaland formáját ölti. hogy próbálunk eltávolítani mindent. Tudni fogja. csak a létezés marad.se istenit. Mindaddig kell folytatnunk ezt a negatív keresést. senki. de a meditációs gyakorlata- ink szempontjából nyugodtan tekinthetjük a végsőnek. Tudni fogja.. A boldogság hihetetlen erővel tör rád. ahogy semmilyen hang . legmegfoghatóbb tapasztalat. nem tudsz túl sokáig ebben az állapotban megmaradni. Mennyire meg fognak rettenni akkor hát magától a tapasztalattól. . ami nem a végső. és ekkor a gondolatok nagyon-nagyon lassan fognak jönni. Nem álom.. hogy ez nem valamiféle mentális absztrakció.a fordító. legyen az bármi is . s létezésed legmagasabb célját véled benne megtalálni. majd a személyes éned eltűnik. Ha koncentráci- ónk megfeszítésével sikerül kitartóan megmaradni ebben az Ürességben . s mikor visszatérsz. azonnal észre kell vennünk s . A világ megszűnik.neti" (nem az) felkiáltással el kell engednünk . hogy elfogadják az igazságot. amivel meg kell birkózniuk ezen az ösvényen. formája. Habár ez még nem a végső. nem segít- het rajta éppúgy. kivéve annak a gon- dolatát. Ennek a létezésnek nincs alakja. bár azoknak a tanít- ványoknak.nem nyújthat segítő kezet. akinek személyisége van.s ennek megfelelően intellektuálisan már megértették az anyag és személyiség ürességét ez a tapasztalat nem annyira próba. Miután átesett a nagy Üresség megtapasztalásán. együtt létezik a végtelen űrrel. Mert ekkor megtaláltuk az Önvalót. ami „nem az". s nem lehet semmiképpen sem elkerülni. visszatér az intellektuális gondolkodás. Visszatérsz. mely azonban titokzatos módon nem Üresség lesz szá- mára ezen túl. összes reményét és teljes szívét most és mindörökké feltételek nélkül fel kell ajánlania ennek az Ürességnek. amíg a nagy Üresség nem vesz körbe minket. neti" (nem az. hogy semmi. hanem Isten maga. amíg mindent eltávolítunk.

Bármi. Csak mikor a belőle származó kegyelem elkezd áradni. ám olyan emlékek ezek. vagy legalábbis annak tűnő gondolat. mert a teljes semmiség érzése ellenére nem vagyunk sem halottak. Mikor ezt megtapasztalod. mint az egóra mért végső csapásról. amit feltehetnénk róla . Ebben a csendben a gondolatok és az érzelmek is meghalnak. a puszta semmiben találod magad. „spirituális". de hogy ez mi vagy hogyan léte- zik. s ekkor az ego elveszíti legerősebb szövetségeseit. akkor megkezdődhet a nagy csata az egóval. Amikor minden gondolat kihunyt. így hát csak ilyen körülmények között támadhatjuk meg az egót. s tudni fogod. akkor érhe- tünk el sikert. legyen az bármilyen erényes. Mind a csata. nem vagyunk öntudatlanok. Ám ennek a láthatatlan drámának az utolsó felvonását mindig az Önvaló játssza. s nem is alszunk. Csak minden gondolat elmúltával. s kioltja ezt az utolsó gondolatot. Valami van. Telve leszel élettel és ihlettel.miután az ego elpusztult. Sem pusztán intellektuális erőfeszítés. ennek eredménye pedig az egyesülés az Önvalóval . Még a szemé- lyes identitás adta biztonságérzet sincs meg.eltűnik. vagy bármi más kérdés. Ám ez a tapasztalat paradox. különben a legcsekélyebb esély sincs a győzelemre.hogy próbálunk úrrá lenni a gondolatok felett . .s éppen ez a feladatunk ekkor: benső csendünket fenntartani mindenáron. Csak itt történhet meg az utolsó nagy csata. amikor az utolsó gondolat is . Az efféle tapasztalatok nem jönnek túl gyakran. azon- nal elutasítandó. amikor még a keresésnek a gondolata is eltű- nik. hatalmas ereje. hogy transzcendentális tapasztalatban volt részed. sem pusztán mély . melyek időről időre pozitív hajtóerőt biztosítanak. ami megzavarja mentális csendünket ebben a kritikus fázisban. szépsége és valósága. mind az eredmény beteljesülése ebben a csendben történhet csak meg. A csata nem másról szól.sége lesz. Nagyon nagy örömet érzel majd.legyenek bármily odaadók . a gondol- kodási folyamat teljes kioltásával lehet fenntartani ezt a csendet .mindez megoldhatatlan rejtély marad.érzé- sek által nem következhet be. és itt valósulhat meg az első nagy eredmény. magasröptű. s egy ideig ennek a csodálatos tapasztalatnak az emlékéből fogsz élni.

majd megtámadjuk és megsemmisítjük ezt az utolsó gondolatot is . de intellektuális eszmék irányába is teljesen megszűnik. Az az alapgondolat. . végtelen életerőtől állunk külön. a karrier . Ez azért következik be.innentől fogva csak harmadrendű színdarabnak tűnik. melyekből felépítettük szemé- lyes életünket. nevetségessé válnak s az értéktelen kacatok közé kerülnek. s melyet meg kell semmisítenünk. amit sajátjának mondhatna. a porba hullnak. hanem az. Aki átesik az Üresség eme mélyebb fázisain. hogy az egyetlen. hogy más lényektől különbözünk s tőlük különállók vagyunk. az előrejutás. Az apró kis téglácskák. amire vágytunk. S a birtoklás szemlélete nem csak fizikai dolgok. Ezután a felismerés után pedig már sem saját személyiségében. legkoncentráltabb belső erőfeszítésre és mély meglátásra van szükség. Minden. Abban a szent pillanatban. mert felismerte. időtől és alaktól mentes. A tettre kész ambí- ció. Titokban és spirituálisán lemond minden személyes tulajdonról. mely az egónak erőt ad. hogy a valóság teljesen anyagtalan.Elválasztjuk a saját létezésünk gondolatát minden egyéb gondolattól. nem az.ám ehhez a legmé- lyebb. megszűnünk létezni. amiért dolgoztunk. amikor ez a csodálatos csend elragadja lelkünket. tértől. soha többé nem lesz képes bár- mit vagy bárkit a sajátjának tartani. sem a világban nem marad számára más.

ami az embereket az Önvaló felé vezeti. miután felavatták saját kasztjukba.Szabadulj meg a ragaszkodástól - Keresd a mélyebb csendet Az Önvaló mindig ugyanaz marad. A kamaszkorba lépett brahminokat. sosem változik. csendesebb. Miért? Mert segíti az önkontroll megteremtését. Ezek a feszültségek az egóból származnak. a szerencse és egészség forgandóságát látva. nyugodtabb. nyugalmat és egyen- súlyt. s megkapták a szent fonatot. A nyugalom gyakorlásának fontossága jól ismert Indiában. ezt értjük az „elme békessége" alatt. legelőször arra tanítják. hogy megszabadultunk minden vágytól . nem emberinek vagy megvalósítha- tatlannak tart. és belső nyugalom megvalósítása. Egyedülálló békesség ez. A spirituális keresők azonban messzebb merészkednek.olyan állapot. mélyebb megértésre törekszenek. csak részlegesen. s e nélkül csak a feszültségek gyülemlenének fel bennünk. melyet a hétköznapi ember nevetségesnek. A BENNED REJLŐ BÉKE légy nyugodt . sokkal kifinomultabb. s meg- akadályozzák. Ez az a tulajdonság. hogy a legfontosabb elérendő tulajdonság a nyugalom. mint a kezdő misztikus első eksztázisai vagy a vallásos szent személyes öröme. Ráadásul számos vágya még saját tudatossága előtt is . összeszedett- ség. hogy felismerjük intuitív megérzéseinket és ideáinkat. A filozófia tanulói számára természetesen abszolút szükséges a nyugodtság. s ennek keresése az. A fiatal lelkek boldogságot keresnek. az idősebbek békét. amire az emberek éheznek. hogy elérjék a vágytalanságot - igaz. s így arra vágynak. Ez a békesség sokkal mélyebb. A békesség azt jelenti.

érzéki örömért nem érdemes a nyugalmat és békét feladni. Az „elme békéje" kifejezés vajon azt jelenti-e. mert a hatalmas koncentráló erővel kialakított teljes tudati ürességét kitöltötte az Önvaló. hogy bármiféle ragaszkodás ettől eltérítsen. vagyontárgyak. kiegyensúlyozottság állapotában kell tartanunk. és nem is lehetsé- ges. Az előbbit egyetlen csapás darabokra zúzza. hogy az elmét a nyugalom. Ha az elme nincs egyensúlyban.s ez alatt nem a szentet értem . Amikor nem érezzük az ént. az utóbbi azonban a csapások után hamarosan helyreáll. Létezik világi és spirituális nyugalom. Miután a napi kijelölt időszakokban elértük a belső nyugalmat. ha életünk alatt ezerszer következik is be. Semmiféle mulandó. Nem szabad aggodalommal és félelemmel tekinteni a jövőbe. béke. hanem belsőből. még akkor sem. Csak miután ez bekövetkezett. meg kell tanul- nunk. rövid. Vitathatatlan. hogy gondolatait kellő ellenőrzés alá . ha a sikerre bármiféle esélyt szeretnénk látni. Nem szabad. nem érhetjük el a Brahmant. aki valóban bízik a magasabb erőben. csendes- ség. hogyan terjesszük ezt ki mindennapi életünkre. hogy az olyan ember. hogy a magasra jutott tanítvány nem fog szenvedni egy szenvedő világban? Ez aligha igaz. A Brahman megismerésének előfeltétele. Az előbbi a pénz. akkor az ahhoz kapcsolódó minden problémát és nehézséget sem érezzük. Sorsunk alakulá- sát teljesen át kell adnunk egy magasabb erőnek. s ez az. amire a filozó- fia törekszik. Az utóbbi nem külsőleges tulaj- donból fakad. Gyakorlati tapasztalatként azt jelenti. Csak a bölcs .rejtve marad.teljesen mentes a vágytól. akkor kezdhetjük meg a keresést. gyorsan nyugodalmat lel. Ez a belső nyugalom állapota. pozíció tulajdonlásából vagy ragaszkodásból fakad.

ez nem lehet helyes cél. amit a miszticizmus hirdet. mind az örömteli békességet meg lehet tapasztalni. elutasítja a zavaró tényezőket. Ám ez az állapot csak időleges. s fenn tudja tartani nyugalmát. mint hogy miképpen maradhatunk meg ebben a csodálatos. a nirvikalpa szamádhi állapotá- ban mind az egonélküliséget. kiegyensúlyozott. legyenek azok bármilyen emelkedettek is. Ne keverjük össze a belső ragaszkodásmentességet az érzéketlen egykedvű- séggel! Ne akarjunk lehetetlen eredményeket. Az indiai jógik legmélyebb kontemplációjában. hogy saját vonzódásaink és taszításaink nem szabad. mert utána mindenképpen vissza kell térni a világba.s ezt csak személyes tapasztalat által lehetséges megta- nulni.eléggé emberiek maradunk ahhoz. mindennapi életünkben. szent középpontunk felé forduló állapot- ban. A mindé nek mögött álló szent csend válik központjává. könyvekből nem az nem más. Ez a szorgos aktivitás és bensőnkből fakadó békesség egyesülése. . hogy legyünk e világban. Soha ne váljunk fagyossá. mint a világ irányába tanúsított közöny. Nem arról van szó. teljes megnyugvást adó békességet. nem ugyanaz. Ezt értette Jézus az alatt. amit nem szeretünk. és ezt a csodálatos. s olyan sem. de ne e világból valók. miközben a világban is hatékonyan végezzük munkánkat. hogy ezt az állapotot elérve a keresés még nem fejeződik be. A következő lépés a megtapasztaltak alkalmazása. Amit meg kell tanulni . valós nézőponthoz képest. Emberi lény számára nem lehet elérendő cél.vonta. hogy mindez csak másodrendű fontossággal bír egy igazságos. hogy belső nyugalmunkat megzavarják. hogy nem lesz olyan dolog. amit kedvelünk . a gyakorlatban kell megjelenítenünk az egomentes nem ragaszkodást. hogy megszabaduljon a mély emberi érzésektől. amit a filozófia gyakorol. A világhoz való nem ragaszkodás. hogy ezeket a tulaj- donságainkat nem veszítjük el de tudni fogjuk. s ez azt jelenti. s megértjük.

A min- dennapi tapasztalás változatos történései közepette kell visszaküzdenünk magunkat ahhoz a békéhez és tisztasághoz. kifejletlen állapotban léteztek. fényét pedig beárnyékolja a világ sötétsége. tökéletes hatékonysággal elvégezni.s legmélyebb énünket mi is annak szenteljük. Ám a világi nyüzsgésben és örömökben csak módjával vehetsz részt. próbáld meg minden pillanatban tudatossá- god hátterében fenntartani az emlékezést az Önvalóra: ez egyszerre egy jógaút és védelmező erő is. Gondolkodásunk előterében a gyakorlati dolgokkal való gyakorlatias foglala- tosság marad. saját magunkra is mintegy kívülről tekin- tünk. de még csak látens. melyek szintén jellemzők a fizikai síkon való létezésre. mint néhány modern amerikai szekta és hitrendszer tanítása. Igaz. ami túl van minden változáson és átmeneten . ha egész napodat a megélhetésed megkere- sésével töltöd. Próbáld új feladataidat belső békével és teljes erőddel. hanem saját belső útmutatásodra hallgatva kell eldöntened. hogy nem is sokan próbálják elérni. Bármit is teszel azonban. hogy ezek mind csak átmeneti megnyilvánulásai annak. Nem csak mások szemlélőivé válunk. de ennek oka csak az. hogy csak a fizikai síkon tör- ténő létezésre jellemző romlásra. ha jógakoncentrációnk tökéletessé és a filozófiai tudásunk teljessé vált .A Buddha megpróbálta megtanítani az embereket. amely csak a növekedésre. Ezt a harmóniát azonban csak akkor tudjuk megvalósítani. a háttérben azonban mindig emlékeznünk kell arra. pusztulásra és halálra irányítsák figyelmüket. Ritkán lehet látni ilyen mértékű nem ragaszkodást az egóhoz. . Ez önmagában éppoly kiegyensúlyozatlan és igazságtalan.előbb ez nem lehetséges. meddig maradsz részese a világ forgatagának. A béke rövid órája után a vihar hosszú hónapjai következnek: annak tisztasága ellen vad erők feszülnek. Akkor is megtalálhatod az Önvalót. hogy akkor megtaláltuk őket. s meditációinkban megéreztünk. szépségre és örömre koncentrál. Nem külső hangokra. melyet látomásainkban megpillan- tottunk.

Élhetünk úgy is. amikor disszonáns emberek társaságába kerülünk. hogy ez vagy az nagy boldogságot ad majd nekünk. soha nem csal meg. Ha ma megbízol az Önvalóban. akkor valóban aggódni kell. s nem másról szól. anélkül hogy elvesztenénk emberségünket. hogy legtöbb szomorúsága csak elmeállapot. hanem önvédelmi jelleggel is szükség van. hogy elzárjuk magunkat a másokból folytonosan áradó befo- lyásoló erőktől. átadtad magad az Önvalónak. Valójában ő az Atya. . hogy nem érdekel min- ket. Minden és mindenki. Ha fennmarad beléhelyezett bizalmad. amikor meditációban eléri a teljes üresség állapotát. és nyuga- lommal haladhatsz utadon. komoly hatással van elménkre. mint a hamis elme Önsajnálatáról? Feladhatjuk ragaszkodásunkat. ami és aki körülvesz minket. Ha elménket azonnal a bennünk lévő istenire irányítjuk. Ám ha nem. az nem engedi. aki „mindennapi kenyerünket megadja nékünk. Vajon hány ember tudná feladni boldogtalanságát. ha megadtad. hogy ezek a bitorlók beléphessenek. mi zajlik a világban. s ez a legjobb módszer. a másodikban alacsonyabb ren- dűre támaszkodunk. akkor azonnal elcsendesítjük a durva gon- dolatokat és fájó érzéseket. és fel kell készülni bármi váratlanra. Az első esetben egy magasabb erőben bízunk. hogy az elme akkor legboldogabb." Azt gondoljuk. mozdíthatatlan nyugalomban tartja. ha megértené. hogy bensőnkben elszakadunk a világtól. Az öröm és bánat végeredményben nem más. de ennek nem kell azzal járnia. De a kivált- ságos kevesek tudják. holnap gondoskodni fog rólad. Aki elmé- jét kontroll alá helyezi. mint elmeállapot. Erre a gyakori önmagunkba fordulásra nem csak a spirituális fejlődés okán. Ne aggódj a jövő terveit illetően. Nem legjobb részünk ez a két tulajdon- ság: az egóból származnak.A világhoz való nem ragaszkodás nem jelent egyet azzal. hogy a mások iránt érzett jóakaratunk és jóindulatunk csökkenjen.

. A ragaszkodásmentesség magunkon kívülre helyez." Legyen nekünk elég a világi dolgok visszafogott élvezete. hogy minden tapasztalatunkat a személyes egóval kötjük össze. Amikor másokat elragad az örvény. hogy az bármi- kor is elérhesse középpontunkat. Azaz egyetlen másodperc alatt hajlandónak kell lennünk feladni bármit. hogy szükséges módosítani vagy változtatni raj- tuk belső intuitív iránymutatásunknak megfelelően. hogy bármelyik is az inkarnációnk mögötti magasabb és végső célt keresztezze. hogy érzel- mileg túlságosan kötődjünk környezetünk történéseihez. de nem szabad ragaszkodni hozzájuk. a házasság. Valóban használnunk kell a világi dolgokat. családi. A művészet élvezetéről vagy műveléséről sem kell lemondanunk éppúgy. nem engedhetjük meg. társadalmi érdeklődésünket nem kell feladnunk. mint egy gondolatsor.Az emberi létezéshez tartozó minden világi cselekedet megmaradhat. erőnk s gondolatunk maradjon a nagy tanítások tanulmányo- zására. nincs szükség arra. házasság. Nem a fizikai dolgok. hogy mindent feladjunk. akkor nekünk megálljt kell parancsolni ösztöneinknek s azt kell mondani: „Eddig. S végeredményben mi más is ez a vágyakozás. a teljességtől elszakadó. ami a földhöz láncol minket. az otthonunk az. Csak egyetlen lényeges kikötés van mindezekkel kapcsolatban: egyik sem lehet önmagáért való. s megóv attól. és mindenről elfeledkezve energiáikat és éveiket a világi tulajdon felhalmozására és világi vágyaik kiélésére pazarol- ják. Üzleti. Ha meg akarjuk tartani belső békénket. hanem a dolgok. s nem szabad.éppúgy. s a csendességben való elmélyülésre. a vagyon. amikor megszabadulunk attól az általános jelenségtől. hogy ez a szeretet gúzsba kötő lánccá váljon. de nem szabad. mint mások -. hogy elég időnk. nem kell lemondani róluk. Szerethetjük a szép és jó dol- gokat . s ne tovább. bár lehet. mentális képek sorozata? Akkor érjük el a nem ragaszkodást. akkor legbelsőbb lényünket mindig távol kell tartanunk a világ forgatagától. szakmai. ahogy intellektuális és kulturális életünkről sem. vagyon és otthon iránti vágy.

Annak a boldogságnak az elérése. hogy az végül valóban a legjobb legyen. így aztán. Ekkor nem vehet erőt rajta a frusztráltság érzése. így fejezvén ki csendes belenyugvását a dolgokba. és meg tudja tartani elméjének békességét. Ám amikor idáig eljutott. ami emberileg lehetséges.kedvező vagy kedvezőtlen mindig cl tudja fogadni. s el kell fogadnia. Ez a belenyugvás kihúzza belőle a tüskét. aki a vonatra felszállván is a saját vállán cipelte csomagjait. azt kell tennie. hogy az Önvaló cipelje. olyan dolgokon. hogy az vigye magával. amit a Bhagavad-gítá tanácsol: a végső eredményt a sors vagy Isten kezébe kell helyeznie. nem ilyen jellegű. amit fel kell adni. Nem szabad elfogadnia semmiféle aggodalmat és depressziót. Tegyük hát mi is le „csomagjainkat" és hagyjuk. ami viszont elérhető. s belső békéjét töretlenül megőrizheti. De aminek végül mindenképpen be kell következnie. mert ha valódi tanítvány. legyen bármi is az eredmény . Arra is emlékeznie kell. s emlékeze- tünkbe idézzük annak az embernek a történetét. s hagyta volna. Olyan boldogságot érhetünk el. habár ezt az előbbi fajta boldogságot is magában foglalhatja és semmiképpen sem zárja ki. az Ö kezébe helyezve jövőjét. Még ha kételkedik is a kedvező végkimenetben. amelyek elől lehetetlen elmene- külni. hogy az adott pillanatban ez az Önvaló akarata. melyek maradandók. amit az emberek a Földön keresnek. hogy nincs egye- dül. bizalommal. A sors gyakran olyan nehézségek elé állít. akkor is bele kell nyugodnia helyzetébe. Ez a nyugalom ugyanis nem függhet efféle külső dolgoktól. mivel az jellemzően rajtunk kívül álló személyeken és dolgokon alapszik. az kétféleképpen történhet meg. s mindezek mulandók. akár sikeres. engedelmességgel jellemezhető keresés folytatásában. Isteni védelem alatt áll. mert nem szükséges. hogy az Önvaló úgy alakítja sorsát. s a magasabb erőkre bíznia a döntést. akár sikertelen bármiféle vállalkozásában. s függetlenül attól. Forduljon hát ilyen helyzetben az imához. bizalmát a magasabb útmutatásba helyezve. akkor megadta magát a magasabb énnek. Az a boldogság. s teljes erejét latba vetette. a problémához való kötődést. hogy az aggodalom súlya a mi vállainkat nyomja. Mindent meg kell tenni ennek érdekében. csakis az igazság belső felismerésétől. és az isteni akaratba való türelmes belenyugvást gyakorolja. így hát legjobb minden aggodalmát feladnia. Hinnie kell benne. Ezek ugyanis az egóhoz tartoznak. ahelyett hogy lerakta volna a vonat padlójára. . nincs helyük a hittel. vagy megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat s megtanuljuk a leckét. nem lehetséges. vagy pedig feladjuk a problémát. A tanítvány nyugalmának rendületlennek kell maradnia. hogy mennyi energiát és időt fordított erre. amely nagyrészt saját belső gondolatainkon és érzéseinken alapszik.

élénkebbnek és élesebbnek is érzékeljük. Mivel az örömöt öt érzékszervünkön keresztül szerezzük. Amíg képes arra. Emerson világnézete. a sors szeszélyének kitett világi javaival és többet a saját maga által uralt belső értékekkel. amikor Fortuna szeszélye felkavarja. központunkból származik.jelentette ki. amivel egyi- künk sem rendelkezik. hogy mindenféle örömöt aszkéta módjára el kell utasítanunk.Senki sem adhat nekünk boldogságot. az őröm a testhez tartozik. bárhová is sodorja őt a világ vihara. „Ez a világ a boldogoké!" . vagy akár teljesen megsemmisíti őket. aki az élet értelmetlenségét tanította. a boldogság azonban lényünk legmélyéből. s így független maradhat a világ folytonos. Az öröm rajtunk kívül álló dolgokból vagy emberekből fakad. és elfogadta a keleti bölcsesség más gyöngyszemeit. bárhogyan is alakuljanak az események. Röviden. egyre nő az esélye. a bölcsességet és az erényt hordozza szívében. míg a boldogság csak rajtunk áll. kimondta a létezés hiábavalóságát s kétségbeesést terjesztett. Az a romantikus vágy. anyagi dolgok. amely alapján önmagát „az Öröm tudományának pro- fesszora" címmel ruházta fel.legyen az bár pénz. hogy az ember kevésbé foglalkozik az örökös vál- tozásnak alávetett. Ha nem ragaszkodik tulajdonához . hogy legvégső erőforrásait mélyen szívében őrizze. addig a legnagyobb értékei mindig vele lesznek. ha mi magunk nem rendelkezünk azzal. mint a bennünk rejlő szétszórt gondolatokat és érzé- seket. Csak elidegeníthetetlen tulajdonait. sokkal vonzóbb. hogy az igazságot fejében és Isten békességét szívében hordja. ezért izgalmasabbnak. onnantól kezdve megtanulja. megfogha- tatlan. hogy egy másik személyben találjuk meg azt. emberi ragaszkodás vagy társadalmi helyzet hanem magán kívül állónak tudja eze- ket. for- tyogó változásaitól. semmi és senki nem tudja elvenni ezt tőle. Ekkor aztán történjen bármi. de tudnunk kell. míg a boldogság forrása nem anyagi. sohasem teljesülhet be. Emerson elutasította a széles körben elterjedt keleti tanítást. melyeket valóban mi teremtünk. Ebből nem következik. akkor nyugodt maradhat. hogy megtalálja a valódi boldogságot. s melyek a boldogság forrásai. amely a melankolikus lemondással jellemezhető. mint Schopenhaueré. Attól a pillanattól kezdve. hogy ezek esetében mindig függeni fogunk valamely rajtunk kívül álló dologtól vagy személytől. . Amikor ezt felismeri.

Ha keresi. „Szomorkodástól. Erre nem minden ember képes." Nem arról van szó.a misztikus tudásból . akik tudatukat a »Hatalmas« felé fordítják. s nem is arról. még mentális dolgok. melyet immáron elér. Ennek helyes megértése csak az intuíció segítségével lehetséges. még ha oly ritkán is fordul felé figyelmünk. mert ez üresség: egyszerűen semmi sincs ott! Semmiféle dolog. miszerint „az élet borzasztó". az mindig is kockáztatni fogja és bármikor elveszítheti azt. csak azok. amelyek kibillenthetnék egyensúlyából. tökéletes nyugalom van. Ám mind az indiai. csak ők képesek erre. az egóban való életről beszélt.mondja egy ősi konfuciánus szöveg. s abszolút közöny mindenféle olyan dol- gokkal szemben. aggódástól mentes az ilyen ember. hasonlatos Szókratész kijelentéséhez. Mert a »Hatalmas« egyik attribútuma az öröm. A csend minden emberi lény isteni része. fel kell. Gautama azon kijelentése. miszerint „az élet szenvedés". abban kell élnie. mint a déli nap - mindenkit megvilágít s mindenkit felvidít. „A szomorúság nem illik a bölcshöz" . az nyugal- mát és derűjét örökké megtartja. hogy emelkedjen az Önvalóhoz. Ehhez azonban az egót össze kell törnie. Aki magán kívül eső dolgokhoz köti boldogságát. Aki nem keresi. le kell alacsonyítania. . az azért van. hogy tel- jessé váljon és rendeltetését betöltse. Aki csak Önvalójára támaszkodik. anél- kül hogy a létezésünket körülölelő rejtélyről ne beszélnénk ugyanakkor? Hiszen ez is jelen van. így minden változást békességgel tud fogadni.eredő csend. Vajon helyes-e az emberi létezés fájdalmairól és nehézségeiről beszélni. Létezik a tudatlanságból és a tudásból . de nem találja. hogy nem törődik az évek múlásával. hogy lényének középpontjában. Az ember. hanem arról. hogy kiaknázza önmaga legnagyobb lehetőségeit. mind a görög bölcs pusztán az egóban eltöltött létezésről. az elszalasztja az alkalmat. az intellektus képtelen rá. Olyan. helyére kell raknia. hogy nincsenek emberi érzései. Két világban él ő nagyjából egy időben. azaz gondolatok sem.

a rosszindulattal szembeni haragunkat megfegyelmezzük. ahol a gondoktól mentes nyugalomban lakozunk. mivel ez az ihletett cselekvést. de azok az emberek találják meg. ahol nincs alak és forma. nem könnyű leírni egy olyan tudattartalmat. világi vagy spirituális van egy biztos menedék. Továbbá. A csend egyszerre megértés. sőt közérthető nyelven beszélni . akkor egyben a belső erőt is megkapjuk. az elme mély meglátása és a létezés megtapaszta- lása. hogy tudatosul bennük a Brahman jelenléte. akkor elménk szélére tolhatjuk a problémákat. Amikor ugyanis visszatérünk a belső csendből és ismét szembenézünk problémáinkkal. akik képesek elmerülni a csendben. nem bátortalanodunk el a sikertelenség láttán. s nem az ihletett álmodozást tűzi ki célként.A szellem (Brahman) NEM a csend. hogy világi dolgainkat hogyan kezeljük. Ahogy középpontunk lényünk egyre mélyebb rétegeibe ereszkedik. hogy bátran és bölcsen forduljunk szembe vele. Mindenféle mozgás és rezgés megszűnik. amely mélyebb. ha . A türelmetlenség és osto- baság eltűnik. miközben mi magunk a csendes középpontba térünk meg. a csodálatos szépség eltűnik. Ez nem gyáva menekülés vagy ostoba önámítás. Nem könnyű lefordítani ezt a szent csendet érthető formában. hogy szóban vagy írásban bármit mondjak róla. ami gondot okoz . mint ahová Atlantisz süly- lyedt. Bármi is legyen a probléma. a hamisság támadja meg. Ha felfedem. s ez egyre nagyobb hatással lesz végül arra is.fizikai vagy mentális. sőt ilyen esetekben gyakran az is. nem könnyű olyan mélységből visszatérni a világba.de meg kell próbálnom. személyes vagy társadalmi. Ez utóbbi csupán az ő emberi reakciójuk arra. ahová min- dig fordulhatunk. Nincs szükség rá. Ha a filozó- fiai miszticizmus útján járunk. akkor mindig ez lesz az eredmény. és még súlyos nyomás alatt is nyu- godtak maradunk. és mindezekről érthető. Ha elsajátítottuk a csend művészetét. A csendben elrejtőzve búvik meg az igazság. habár a filozófiai képzettség nélküli misztikus esetében az is lehet. az elme békessége egyre jellemzőbb útitársunk lesz.

forma és képek nélküli beavatás végül sok- kal hatásosabb. érzékszerveit. Erőfeszítéseinket arra kell irányítanunk. Ekkor csak az Önvaló vagyunk. hogy nem kapsz választ s nincs eredménye a csendben való elmerülésednek. az az oka. ez a kimondhatatlan béke mindent elsöpör. Amikor időlegesen elérjük ezt az emelkedett állapotot.függetlenül saját tudá- sunktól és kitartó erőfeszítésünktől. bajt. az titokzatos erőket állít csatasorba. Bármilyen sötét és fájdalmas a múlt. miközben szeretetteljesen keressük azt. amelyben kezdetben voltunk. hogy a csendes. belső. másrészt nem vártál eleget. melyek a probléma megoldásában segédkezni fognak . Amikor a személyes ego gondolatait és vágyait eltüntetjük. aki halálbüntetést mér az elítéltre s azt kéri az Úrtól. annak isteni magányával és csendjével. akkor gondolkodásunk megszűnik. Ez azonban nem az a lélek. nem emlékszünk bűnökre. bármilyen szörnyű bonyodalmakba keveredtünk a jelenben. hanem a keresztény vallás szerinti Szent Lélek.kapcsolatba kerülünk elménk mélyével. Ha panaszkodsz. míg minden más módszer csak testeit. s amelyben végül ismét leszünk. hogy elérd az intuitív szintet. hogy ez az embert magát éri el. szószékről prédikálhatják vagy kinyomtathatják. mert itt az üzenet az ember legmélyebb lényének szól. mert elménket eltölti a mennyei békesség. hogy megtaláljuk a belső csendet a szív titkos mélységeiben. az két dolgot jelez: egyrészt nem merültél el eléggé mélyen. Az elme és a szív hatalmas megtisztuláson esik át. mintegy „tartozékait" érinti csupán. Az igazságot leírhatják vagy elmondhatják. hogy hatása elérjen. amiről a bíró beszél. de legmaradandóbb kifejezése és továbbadása a legmélyebb csendben történik. alak. s amit én Önvalónak hívok. az ember isteni . Angyali ölelésében nem ismerünk hibát. nem érzünk szenvedést. Annak. akkor abba az álla- potba kerülünk. amit nevezhetünk léleknek. hogy kegyelmezzen bűnös lelkének.

az ősi miszté- riumokban is ez történt a beavatások során. csak ez. mert az alantasabb gon- dolatok képtelenek ebben az állapotban megjelenni. Amikor azonban többször ismétlődik s hozzászokik az ember. érzésekből. Titkos. mialatt a gondolatok még mindig jelen vannak az elmében. új lénnyé válunk. sem fájdalmai el nem érhet- nek. akkor egyszer csak hirtelen és váratlanul tudatosságunk áthelyeződhet. mely az örökkévalóságban lakozik. de az ember örömmel keresi az újabb alkalmat erre a tapasz- talatra. Aki ezt a csodálatos nyugalmat eléri. a lélek kertjét. s nem ismeri.része. hanem mentális értelemben kell érteni. ahol képessé válik túljutni minden gondolaton. Az alatt is érezni lehet. akkor megijed.mások befolyása nélkül -. Minél közelebb tudunk hozzá jutni. Semmi más cél nem lebeghet szemünk előtt. . s megsza- badul a földi küzdelmek súlyától. aki kellő gyakorlással elérte. hogy gondolatokból. Ebben a mély csendben. és új dimenzióba kerülünk. hogy képes belépni a csendbe. és meg is lehet találni. hogy ez maga a halál. Amikor annyira elmerülünk ebben a kontemplációban. annál nagyobb lesz belső békességünk. Csak az képes saját gondolatait gondolni . amit sem a világ örömei. akaratból és intuícióból álló egész pszichénk felolvad benne. bár ezek a gondolatok szükségszerűen igen emelkedettek lesznek. Amikor ezt valaki először tapasztalja. s ez történt Jézussal is. az megszabadul a beteljesületlen vágyak miatti szenvedéstől. Ott feloldottam magam az Élet Vizében. Ez a valódi megfeszítés. a keserű emlékek okozta sebei begyógyulnak. A nyugati hagyományban ezt valóban a kis én halálának. Ekkor figyelmünket kizárólag a rejtett lélekre koncentrálhatjuk. hogy „én". sor kerül az ego valódi keresztre feszítésére. akit eddig úgy ismertünk. ahol a személyes én minden nyoma feloldódott. sebezhetetlen középpontot épített ki önmagában. akkor a félelem nemhogy eltűnik. Szó szerint kilépünk abból. a keletiben pedig az önmagunktól való eltávolodásnak nevezik. még ennek valamilyen szimbóluma sem. A halált itt nem fizikai. Megtalálta az elme érzékelésen túli „egy"-ségét.

Ha elég mélyen és elég alaposan vizsgálod meg a témát. Azzal az igazsággal. hanem lehetővé tették magasabb énüknek. A néhány szerencsés és sikeres ember. akkor a következő lépés. Aki eléri ezt a tudást. akik képesek belépni az Ürességbe . a Tökéletes Jót. hogy a keresés önmagukban folytatódjon. akkor elérheti a valódi boldogságot. azok. Nemcsak érzelmeiktől. hogy megvilágosítsa embertársait. Ha az elme képes olyan állapotba kerülni. teremtményeitől és vágyaitól. Csak ők találhatják meg a hibák nélküli és hiány- talan boldogságot. akik mégis megtalálják. Még mélyebben kell az Egyet- len Valóba elmélyedni. Azonban valószínűleg képtelen lesz annyira és abból a célból maga mögött hagyni ezt a tapasztalatot. hogy fel tudja éleszteni saját áhítatos érzéseit. Emiatt élnek olyan nagy és állandó békességben. csak saját lényed legmélyén lehet kapcsolatba kerülni. . ahol minden más embertől elszakadtál. hanem önmaguktól is el tudnak szakadni. és izgatott transzállapotba tud kerülni. ahol megszabadul saját ideáltól. hogy a boldogságot a legtöbb ember sosem éri el. mely nem okoz fájdalmat és szomorúságot. csak örökké tartó békét és elégedettséget. akik sajnos saját sötétségükhöz vannak hozzászokva s abban érzik jól magukat . rájöhetsz. nem eshetnek ebbe a bűnbe.kivéve. hogy megtaláljuk a középpontját.azaz képesek legmélyebb lényük- kel kapcsolatba kerülni -. s el kell érni a szív vidámságát. habár állandóan keresi. amely az embert felszabadítja minden illúziótól és minden rabság alól. ha a szánalom mélyről fakadó ereje megmozdul benne s erre a cselekedetre ösztönzi. Ám azok.Az ember könnyen a hiúság bűnébe eshet ama a képessége miatt. emelkedett magányban találja magát. Ha már valamennyire sikerül csendesen és üresen tartani az elmét. kik nem csak az egóval keresnek. Nem elegendő megvalósítani az elme békességét.

. hogy valójában mi is. melynek nincsen tárgya . Ez az a végső magány. amelyet meg kell tapasztalnunk.Csodálatos állapot ez.ez az állapot az. s csak maga a tudatosság marad meg. ám olyan tudatosságként. ami- kor minden mozgás megáll. amikor az elme felismeri. amely felé minden emberi lény tart.

hanem az azelőtti cél. ha az előbbi beleolvad és eltűnik az utóbbiban. a lényéhez kirendelt isteni követ. az Önvaló. akkor bele- olvadunk a forrásba. az Önvaló. Akire mi fölné- zünk. A véges emberi és a végtelen Világelme közötti szakadék konvencionális módon áthidalhatatlan. A tudatosság. az univerzum lelkével. Egyesülésük csak akkor lehetséges. . ám annak tudása. hogy lényegileg mi is ő valójában . amely rendszerint a testtel . Ez a kapcsolódási pont a saját magasabb énje. hogy kapcsolatba kerül az uni- verzális létezővel.Maradandó megvilágosodás - Szentek és bölcsek Az ember lelke. hogy minden egyes fizikai testben létezik egy elkülönült magasabb személyi- ség. a tudatosság végső határáig. a Világelmével. még magasabb szintre emeljük.azonosítja magát. VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN Találkozásuk és kapcsolatuk . aki látta arcomat!" így végül vissza kell térni a földi tuda- tosságba. szintén felnéz egy másik. eljuthat addig a pontig a legmélyebb befelé fordult meditációban vagy az ég felé irányított legmagasabb áhítatban. s a földi elvárásoknak megfelelően kell élnie.megmarad.azaz az egóval . magasabb lényre. a Világelmével áll kapcsolat- ban. abban gyökerezik. Az egyesülés az Önvalóval nem a végső. Ebben a pillanatban az ember egyenlő saját forrásával. Ennek a kifejezésére helyes meghatározás a magasabb személyiség. Ám „Senki nem élhet. Az isteni követ jelenlétének érzése mindeközben folyamatosan megmarad. érezhető. Ám ha az áhítatot vagy meditációt még tovább. Nem arról van szó. A magasabb személyiség tanítását helyesen kell érteni.

személyes én az. hogy milyen veszélyes. amely kiválik az elméből és hosszú fejlődésen. és a nyugati miszti- kusok naiv elképzeléseit. S ez a különbség még a legmagasabb misztikus állapotban is meg- marad. Kijelenthetjük. arról van szó csupán.avagy mi rejlünk Istenben. Az az elme. A filozófia elutasítja a védántaisták panteisztikus elméleteit. töké- letesen érezhetjük a szent jelenlétet magunkon belül. időtle- nül . változatlanul. de ettől még nem tudjuk eltüntetni az összes közöttünk lévő akadályt és különbséget. amely nem jelenti a személyiség teljes eltüntetését és megsemmisítését. és maga- . hogy végül tökéletesen egyesüljön forrásával . ami eltűnik.mintegy megsemmisüljön -. Nem. ha az egyéni én valóban eltűnik az isteni tudatosságban.minden folyamat és erőfeszítés felett áll. aki megtapasztalja az egye- sülést? Nem. Ezt az őrültséget fel kell ismerni. akkor ki az az én. a magasabb spirituális személyiség megmarad. hogy egyesek istennek tartják magukat. a perzsa „Isten vagyok" és az európai „egyesü- lés Istennel" kifejezésekben megtestesülő vélemények az igazság eltúlzásából erednek. Csupán az alacsonyabb. nem azért teszi ezt.Mi csak lassú fej- lődés eredményeként ismerhetjük meg az idő és tér nélküli isteni végtelenséget. hogy saját akaratunk egybeolvad az univerzális akarattal.Ha valóban teljes és tökéletes egyesülésről van szó. mert csak így óvhatjuk meg magunkat tőle. hogy tudatos harmóniába kerüljön forrásával. hanem azért. miközben megtartja egyediségét. amelyből az előbbi származik . számos változáson megy keresztül. hogy az indiai „az vagy te". Minden pillanatban teljesen a Végtelen Elmétől függünk. s így jutunk a lehető legközelebb az univerzális lényhez. melyek szerint az Isten és az ember egy. Az ember és Isten találkozhat és összeolvadhat a legmagasabb emelkedettség pillanataiban. A misztikus ösvényen is megvan annak a veszélye. míg a Világelme önismerete mindig is megvolt és meglesz. Vannak bizonyos különbségek magasabb személyiségünk és az Univerzális Végtelen között.mondjanak a Védantisták bármit is. Isten mintegy bennünk rejlik . nem erről van szó. be kell látni.

tiszta misztikus élmény. Megérinthetetlen marad. akkor a (szükségszerűen felmerülő)* értelmezési problémák nem vonnak le értékéből.vagy sokkal inkább bennünk élő sugara.a fordító. sőt a vele való együttlét. visszaadása igen ritka . Ám az elme saját. ezért nem Jele- nik meg keresztény szenteknek Buddha és krisnás meditálóknak Mohamed próféta. amit a misztikus tapasz- talt. Még az igen emelkedett misztikus élményeket is jelentősen eltorzíthatják. Melyik misztikus volt valaha mindentudó. de Isten mindig Is Elérhetetlen. vagy akár az egyesülés is lehetséges. aktív. akkor néhány zavaró tényre figyelhetünk fel.Isten ugyanis örökké a megértésünkön túl marad. hogy elragadtatott állapotában Istennel olvad eggyé. A misztikus valóban úgy érezheti. Ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. hanem magasabb énünket érjük el.azaz a Világelme . tapasztalatok mindig a befogadó elmétől (is) függenek. Ez az. dinamikus állapotában . . a halhatatlan lelket . Valójában azonban nem Istent.azaz statikus. s ekkor azt hiszi. akkor az puszta alaptalan feltételezés. az isteni nap emberben visszatükröződő sugarát. A misztikus jelenségek. hogy egy Istennel! Vajon nem a józan ész megcsúfolása-e minden ilyen állítás? S mégis minden indiai „paramahansza" ezt állítja. befolyásolhatják a személyi- ség prekoncepciói.sabb énünk elérése révén hasonlatossá válunk Istenhez. mint „egyesülés Istennel". hogy Istent magát találta meg. mindenhol jelen lévő. hogy egy Istennel. Amikor azonban az ilyesfajta feltételezéseket mélyebb kritikai vizsgálatnak vetjük alá. s emiatt a valóban torzítatlan. Ezt az állapotot nem kisebb névvel szokták illetni. mindenható? Ezek ugyanis Isten tulajdonságai. inaktív létezőként. hanem hogy tudatosságuk is egy. Halandó nem hatolhat a mindenek felett álló elme rejtélyeibe megszokott álla- potában . Az Istenség nem csak az emberi elképzelésen. ám mindennek ellenére még nem osztozik a teljes isteni tudásban. hanem a misztikus érzékelésen is túl van. illetve annak ebben a formában való leírása. Megérthetetlen. S mégis hány misztikus állította. Éppen ezért ha nem csak azt állítja. az Önvaló azonban elérhető az emberi érzékelés számára.

Időről időre szü- letik valaki. nem vehet fel emberi alakot. Az ilyen emberek nem állít- ják. az nem szűnik meg létezni. de a magasabb énnek szigorúan alávetve létezik ezután. a Felfoghatatlan. Helyes az a kijelentés. felfogha- tóvá. akkor azonnal a végtelen és abszolút Istenség tölti meg az így támadt űrt. Ez a magasabb én az ember lelke. és az univerzális intelli- gencia olyan különleges erőkkel ruházza fel. Isten nem szállhat alá a fizikai világba. hogy „Én és Isten egyek vagyunk". magasabb rendűek másoknál. hogy nem magával Istennel. a keresztények inkarnációs és a hinduk avatáratanításában. Tévedés azt képzelni. isteni jellegűvel egyesültek: saját lelkükkel. Elképzelhetetlen tökéletlenné. Ezt a hibás tanítást fellelhetjük a bahá'ík manifesz- tációs tanításában. hogy ők is emberek. hogy ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk. Olyan magokat kell ültetnie. akiket szintén az Önvaló inspirált. A megváltás és tanítás a feladata. Ennek ellenére a legtöbb misztikus azt állította. hanem csak részleges lehetett egyesülésük. Ősi és gyakori tévedés ez misztikusok körében. hogy egyesült Istennel. hogy mások is elérhetik azt az emelkedett állapotot. hogy spirituális impulzust adjon egy népnek. nem az isteni világelv tölti be a fentebb említett űrt.akkor még meg sem született . Ha ez így volt.Isten. sohasem mert egyetlen misztikus sem önmagáról feltételezni. Ám ez a különbség vagy felsőbb- rendűség még nem változtat azon. mindent tud az örökkévaló jelenben. amelyben ők vannak. ugyanis ha képes lenne így korlátozni önmagát. sőt világosan elmagyarázzák. hogy magasabb rendűek. használjanak bármiféle erőket vagy legyenek bármilyen isteni ihletésűek is. akinek az a feladata. a Világelme. a Végtelen Elme emberi testbe szállása metafizikailag nem létezik. melyek lehetővé teszik. Isten emberi alakban való megjelenése. hanem valami istenszerűvel. Hogyan is válhatna a Tökéletes. Életben marad. megszűnne Istennek lenni. ám helytelen azt mondani. hogy ezeket a feladatait elvégezze. A virág illata ugyanis nem egyenlő a virággal magával. akkor egyértelműen nem teljes. A filozófia szereti a pontosságot. mint mások. hogy valami istenszerű van bennem. s milliónyi . Ilyen totális tudást soha- sem próbált. s ezért azt állítja. melyek terebélyes fákká nőnek szép lassan. és gyakran az önistenítéshez vezet. Mohamed . Ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk. Ebben az értelemben különböznek.embert fognak táplálni. ha úgy tetszik. az Önvaló. régiónak vagy kornak. s ez. elképzelhetővé? Ugyanakkor van ezeknek a tanításoknak valóságalapjuk.

kezdőknek való . azok a pokolba kerülnek. Az ilyen tanításokkal kapcsolatos problémák és romlottság pedig . aki valaha is a mindenek felett álló Istenség inkarnációja tudna lenni.mindig csak viszony marad ez.többször is elmondta: „Én éppúgy emberi lény vagyok. Ám mindez csak a vallásos fokozaton igaz. hogy az Úr nekem bizonyos dolgokat felfedett.csak ennek a téveszmének a hamisságát bizonyítja. képesek voltak ezt úgy interpretálni a misztika vagy metafizika nyelvére. hogy mily keve- sen vannak. hogy Isten emberként meg tud jelenni. sohasem teljes összeolvadás. Azt a gondolatot.legyen bármilyen jóakaratú is. S az egész dolog iróniája az. hogy azt kapja.a filozófia szintjén már nem elfogadható ez a tanítás. a köz- nép kedvéért találták ki. hogy azokat. hanem tudatlan istenkáromlás. mint ti ." A tizedik szikh guru pedig kijelentette: „Akik a Legfelsőbb Úrnak neveznek. amely a Végtelen Ős-elvet falai közé tudná fogadni. Közelség. mint akár a legjobb barátodhoz fűződő viszonyod. de nem eggyé válás. Csak az igazság metafizikájában képzetlen elmék fogadhatnak el efféle tanításokat. amit csak a Láthatatlan érdemel. hogy az elérhetetlen Végső alászállt az emberi testbe . Ők soha nem alacsonyították volna le gondolatban az Istenséget azáltal. egyesülésed tökéletesebb lesz bármely emberi egyesülésnél. aki ezt terjeszti. amikor Isten Szellemként való imáda- tát felváltja egy Ember Istenként való imádata. sem az emberi intelligencia nem jogo- sult arra. Idővel a magasabb énnel való kapcsolatod bensőségesebbé válik. nem más. ha valaki azt hiszi. amikor piedesztálra helyezik vagy istenként imádják őket. misze- rint az Istenség saját akaratából kifolyólag alászállhat egy emberi testbe. Sem a hús. hogy valaha is a megismerhetetlen elvvel azonosítsa magát. amikor ezeknek az embereknek az emberlétét nem ismerik fel vagy tagadják. A primitív tudatlanság jele az. szent vagy megmentő sem jogosult arra.a különbség csak annyi. akiket beavattak a magasabb tanításokba. hogy az jóval közelebb állt az isteni valósághoz. mint az igazság félreértése. és meg- lehetősen érthetetlen lett volna a nép számára." Nincs olyan emberi templom. Minden hit akkor lép a romlás útjára. Nincs olyan halandó. Azok. Ám mégis . Az a tanítás. Nem valódi tisztelet. hogy elfogadták volna a megteste- sülés. Ez a tanítás nagyban segítette az emberek mentális és gyakorlati életét is. akik . Egyetlen próféta. inkarnáció vagy avatáraság intézményét.amely az emberimádatnak mindig a nyomában jár . akik valóban képzett elmével rendelkeznek. Az ilyen tanítások széles körű elterjedtsége csak azt bizonyítja. s ez a fokozat csak bevezető jellegű. s számos vallás központi elemévé vált.

hogy az univerzumban minden helyesen történik. istenkáromló- nak nevezik. dicsőséghez. hogy az idő és tér leszűkített keretei között meg tudna nyilvánulni. Ha másként vélekedünk. hogy ő az egyedüli csatorna. idegekkel. Az egyet ekkor kettőként tapasztaljuk. ame- lyen keresztül imádatunkat kifejezhetnénk. hogy bárki is magának tulajdoníthatná azt a jogot. az istenkáromlás. habár ez felfogha- tatlan az érzékek és gondolatok számára. Eljött az idő. annál kevésbé keresünk emberi tanítót. legyen az az ember bármilyen emelkedett és magasrendű is. Nem azonosíthatjuk csontokkal. habár az mindenben jelen van. hogy kevés bennünk a valódi tisztelet. hitünket megszerezhetnék vagy Istennel való kapcsolatunkat felvehetnénk. El kell ismernünk az Abszolút elme örökkévaló létezését. annak elfogadása. amely az Istenséget emberként szeretné láttatni a milliónyi apró emberke és milliárdnyi még alacsonyabb rendű lény között élve arra utal. ranghoz és személyekhez: tökéletes bizonyosság az igazságban. Tagadnunk kell. Amikor a kettősséget önmagunkon belül összeolvasztjuk az egységgel. Nem azonosíthatjuk egy történelmi személlyel. izommal és bőrrel. Az abszolút létezés nem jelenhet meg emberi formában emberi személyiségként. a materia- lizmus mocsarába zuhanunk. mennyei békesség min- den rossz és nehézség közepette. Pedig a valódi istenkáromlás az. A megvilágosodás hatásai többek között: rendíthetetlen és tökéletes ragaszko- dásmentesség külső vagyontárgyakhoz. s ebből következően azt is. minden lénynek és eseménynek . mert ekkor már a Tanítást magát tekintjük a lényegnek. Az az elképzelés. Senki sem személyesítheti meg. habár minden ember magában hordja kisugárzását. Az örök- kévaló Istenséget nem azonosíthatjuk egy hús-vér alakkal. gondtalan. Semmi sem képes magába fogadni az isteni őselvet. Minél mélyebb metafizikai megértésre teszünk szert. hogy az valójában egy. de mindeközben tudjuk. akkor elérjük a valódi fivanmukta állapotot. ahol megszületik és él. A végte- len elmét nem lehet egyetlen helyhez kötni. A kifürkészhetetlen Valóságnak nincs neve és címe. Tagadnunk kell.ezt a tanítást megpróbálják kijavítani s az igazságot elmondani. és mély tiszteletünket és engedelmességünket egyedül a tiszta isteni Lényre irányítsuk. amikor a végtelen Istenséget a véges világban megnyilvánuló aktív szereplővé alacsonyítják le. áhítat. minden pillanatban. és még kevesebb a kritikus intelligencia. Ha korlátokat szabunk neki. hogy bármikor is megmutatkozhatna emberi alakban. hogy az emberimádatnak mindezeket az ostoba formáit eltöröl- jük. s nem az azt átadó személyt.

Minden megvilágosodás és felvillanás megszabadítja az embert negatív tulajdonságaitól és alacsonyabb természetétől. amiért meg lehet dolgozni. nem lesznek asztrális tapasztalataid. Nem olyasvalami. bármennyire is kielégítő az a tapasz- taló számára . ami erőfeszítéseid által növekedett s kifejlődött. hogy passzívan élvezi az eksztatikus állapotokat . Legjobb esetben is csak belső látomása lesz az élet és a természet működéséről. s megérted. Sok tanítvány fejében elég nagy zavar van ezzel kapcsolatban. Ám az esetek legnagyobb részében „csak" annyi történik. Nincsenek fanfárok és trombiták. és azt gondoljuk. A spirituális megvilágosodásnak különböző fokozatai vannak. S ha mentális szemeid egyszer is meglátják az igazságot. Az ő emelkedett nézőpontjából minden ilyen állapot szükségszerűen illuzórikus. Sőt életed legcsendesebb pillanata lesz ez.és a bölcs tökéletes eredménye között .legnagyobb győzelmét hir- detnék. Nem olyasvalami.aki nem függ semmiféle állapottól. tökéletes őszinteség: azt mondjuk. akkor nem lesznek okkult vízióid. Senki sem kürtöli szét a világnak. kozmogónia kerülhet szemei elé. nem lesz mindentudó.mivel csak átmeneti állapot s így nem is lehet a végső cél. ha megvilágosodik. amit minden évben folyton tökéletesíteni kell. és a kozmogónia. hanem állandóan a feltételek nél- küli Önvaló végtelen békéjében lakozik. melyek az ember .önmaga felett aratott . Az igazság nem olyasvalami. soha többet nem lehet becsukni őket. Különbséget kell tennünk a misztikus részleges eredményei . Tökéletes csendben fedezed fel. hogy az igazság mindig benned s a valóság mindig körülötted volt. de az utóbbi . s ebből követ- kezően a keresők által átélt felvillanások és a misztikusok leírásai is eltérők tapasztalataikról. hogy eléri valaki a megvilágosodást. nem lesz kitörő eksztázisban részed. az embert és életét irányító magasabb tör- vényekről. s kemény erőfeszítéssel lehet megszerezni. amit mondunk. Azaz látnokká is válhat és egy teljes világeredet-elmélet. csak ritkán Jár együtt ezzel. amit gon- dolunk.szerepe van a nagy színjátékban. a látnokság. Ha valaki meg- világosodik. Amikor valóban meglátod az igazságot.aki megáll ott.

Az első fokozatban tanúkká válunk. s még jobban látnánk a kert szépségeit. Ám mindeközben a kon- centráció elég erős marad ahhoz. tekinthetők „megmentettnek". magasabb énjébe. mert Ők már képtelenek visszaesni az illúziók. legalacsonyabb fokozat eredménye. s ekkor ez az egyetlen valós tapasztalat marad: a tudatosság. s maga a gondolkodás folyamata is teljesen lelassul. A következő. az agyi jelenségek teljesen eltűnnek. Ekkor már semmiféle eksztatikus állapotról sem lehet szó. A harmadik fokozatban már megkülön- böztetés sincsen. Itt már nem jelentkeznek zavaró gondolatok a látó és látott között. egynek önmagunkkal. Csak akik elérték ezt a fokozatot. Végül ugyanis a tudat feladja a tanút. tökéletes nyugodtság. a második fokozatban a tanú tanúivá leszünk. A közbenső és végső állapot közötti különbség: előbbiben az Önvalót magunk- tól különálló lénynek érezzük. bűnök. teljes. hogy a mögötte rejlő csodálatos kertet immár megpillanthatjuk rajta keresztül. A második fokozatban még jobban elmélyülünk magunkban. s a gondolko- dás. magasabb fokozaton olyan. A negyedik fokozatban az ablak tökéletesen tiszta.nem leírható intellektuális fogalmak által. Az előbbi időleges megtapasztalása. az utóbbiban viszont legbelsőbb lényünknek érezzük. mintha egy teljesen por- ral.lévén az intellektuson túli .esetben ez csak ideiglenes. irigység és érzé- kiség csapdájába.mely az ilyesfajta nem ragaszko- dás velejárója. . s habár a gondolatok ekkor még megmaradnak. hogy ne térjünk vissza a világhoz. piszokkal fedett ablakot annyira megtisztítanának. de csak nagyon lassan jönnek elő. s ennek eredményeképpen a boldogság is fennmarad . az utóbbi viszont tartós egyesülés vele. mintha még jobban megtisztítanák az ablakot. a legmagasabb fokozatban viszont csak létezünk. Mindezek következtében a kereső belelát saját. Ekkor még mindig gondolkodunk. Az első fokozat esetén olyan ez. mely . örömet érzünk és megkülönböztetjük az egyik dolgot a másik- tól. A mentális békesség már az első. A harmadik és negyedik fokozat eredményeképpen pedig tökéletesen képte- lenné válunk a haragra. csak kiegyensúlyozott boldog- ság marad. hibák.

Mert ez a szentek szentje. s a kettő közötti rejtett kapcsolatot. kigyomlálja az utolsó illúziókat és az egoiz- mus utolsó csíráit is. mély tiszteletünk. mivel az átlagos misztikus vagy jógi ritkán találkozik ezekkel. . Íme. Mindkettő olyan fokozat. ellenállhatatla- nul.a for- dító. amikor az Önvalóval való egyesülés teljes és tökéletes. változatlan. amely még mélyebben visz el minket az ürességbe. olyan dolgokat érint meg. s soha többé nem térhetnek vissza. ember által elérhető állapot . az ember számára elér- hető legtökéletesebb szentély. Ott. Hol van olyan ember. abban a szent ragyogásban csak isteni énünkkel törődünk. sem írni az arra fel nem készülteknek. amiről nem lehet sem beszélni. amelyet a legnagyobb rejtélyek öveznek. csodálattal vegyes elismerésünk és alázatunk jeléül. Aki eléri ezt a fokozatot. azaz egy- szerre jelenés is. térdre kell borulnunk előtte. a személyiség létezésének belső jelentőségét. a szkep- tikusoknak. aki felszabadult az ego hatalma alól? Ha ilyet találunk. elérte személyes függetlenségét. hanem a kozmikus rend képét is megvilágítja. aki megtalálta valódi énjét. A jógik megérintik az ürességet.Nem tekinthetünk senkit addig mesternek. tér és okság illúzióitól. legbelső magját. Erről itt többet nem mondhatunk. akkor tudatunk egy része megmarad a mozdulatlan. szeretettel kapcsolódva hozzá. Minél mélyebben merülünk el az ürességben. Hisz íme. végtelen örökkévalóságban. amíg a benne lévő fény állandóvá nem vált. végre találtunk egy szabad * Brunton szóhasználatában a bölcs (sage) a legmagasabb. de középpontjába nem jutnak el. amíg ez a fény teljessé és tökéletessé nem válik. Ebből következően még soha senki sem próbálta elmagyarázni és elmesélni azt. örömmel. A nagyon ritkán bekövetkező teljes megvilágosodás nem csak az elsőtől az utolsó fokozatig ível. itt van valaki. amiről nem szabad szólni sem. Végül. Megmagyarázza az univerzum természetét. annál jobban megtisztulunk a sze- mélyiség. A második és harmadik fokozat között valójában még két „alfokozat" is van. Ez a két fokozat tisztító jellegű. anyag. Ezek eltűnnek. s nem tekinthetjük bölcsnek*.

Mivel szívedben már feladtad a mulandó dolgokat. aki valós értéket talált a hazugságokkal teli világban. Létezik ugyanis egy másik állapot: a szahadzs szamádhi. Amikor az átváltozás tökéletesen lezajlott. A „klasszi- kus" szamádhi alacsonyabb rendű. az álom és az ébrenlét. mert időszakos és a transzállapotba való belépés nélkül nem érhető el. hogy a szahadzs a végső valóság megismerését eredményezi: csak annyit állítok. hanem állandó. Ám az nem lesz többé olyan. mint régebben. Személyiségedből a megronthatatlan. A filozófia által leírt „negyedik állapot"* ugyan- akkor töretlenül fennmarad még akkor is. inspirálja és felszabadítja az Önvaló. nem vakítanak meg saját gondolataid és tudatlanságod. alacsonyabb természeted utolsó darabjai is eltűnnek . s nem az állati természet vagy a hideg intellek- tus vezérli pusztán. Ezt azért tartják nagyobbra. * A három klasszikus tudatállapot a mély. amelyről azonban csak néhány kevéssé ismert írás szól. egy igazán őszinte ember. Gonosz gondolatok vagy állati vágyak nem lehetnek többé úrrá rajtad.az ego elpusztul. tökéletes megnyugvással várhatod a végzetet. . s mindegyiken áthúzódik. s nem szükséges hozzá transz. mert nem átmeneti állapot. a halhatatlan rész marad meg. Indiában a vallásos emberek általános véleménye az. hogy az ember által egyelőre ismert végső valóság megismerésé- hez vezet. A negyedik állapot túlmutat ezeken.embert. A halál megfoszthat kisebb dolgoktól. Emberi éned a lélek tökéletesen engedelmes instrumentuma lesz. a tudat hátterében folyamatosan fennmarad -a fordító. Íme itt egy valódi nagyság. Emberi életed tovább folyik. emberi éned meg fog maradni az isteni Önvalóban létezve is. Ekkortól már nem leszel saját érzé- keid és vágyaid rabja. ha dolgunkat végezzük a sürgő-forgó világban. A legmaga- sabb indiai filozófia azonban ezzel nem ért egyet. Nem állítom. álomtalan alvás. s amely magasabb rendű. így aggodalom nélkül. de a legnagyobb boldogságot hozótól nem. Elmédet megvilágosítja. hogy a megvilágosodás legmagasabb formáját a transzállapotban (szamádhi) lehet elérni.

fejlődés útján. A szahadzs szamádhi állandó. S ez annak ellenére is így van. különben a legegyszerűbb feladatokat sem tudná elvégezni. előrehaladás. mivel a szahadzs magát a tudatosságot. akkor azt is megértjük. amit pedig minden embernek meg kell tenni. s nem folytatta tovább a mozdulatsort . mint a nem megvilágosodott - az őt körülvevő tárgyakat és lényeket -. Ha azt mondjuk egy nyugati olvasónak.Amikor megértjük. Jó példa erre a híres indiai király. hogy valaki végül bölccsé válhasson. s melyek nem segítik elő annak megértését. mennyi mindennek kell történni. A tény azonban az. s ő láthatóan ezzel el akar érni valamit. Janaka. s nem a tudat által felvett állapotokat reprezentálja. hogy semmiféle formát nem lát. már nem kell. s ez a filozófia legnagyobb. részben a múltban kialakult szokásaik miatt. Gyakran persze folytatják ezt a tevékenységüket. Nyugodt békesség és teljes belső csend ez. és nem kell hozzá különleges erőfeszítés. s egyik lábát már a kengyelbe is rakta. hogy az ilyen embernek már vérévé vált a bölcsesség.olyan mély volt kontemplációja. hogy a megvilágosodott ugyanazt a világot látja. hogy a megvilágosodott nem csak a korlátozott fizikai megjelenési for- májukban látja a dolgokat. hogy meditáljon vagy jógázzon. minden előjel nélkül egyszerre való- sul meg. amelyek elködösítik az igaz- ságot. hogy a megvilágosodott csak a Brahmant látja. Ugyanakkor az igaz. hogy nem zavarja a mindennapi cselekedeteinket. nem lassú folyamat. megtörni. azaz a világot sem. Nem sok hasznuk van az olyan magyarázatoknak. ami alapján kívülről beazonosíthatna bárki egy sza- hadzstudatos személyt. Mindkét esetben nagyon kellemes élmény. s örömmel végzik ezt a tevékenységet. a „villámfény" átjárta tudatát. Azonnal mély transzállapotba került. Úgy marad fenn a hétköznapokban. hogy milyen sokféle tapasztalaton kell átesni számos inkarná- ció alatt. Hirtelen. ha egy szahadzstudatos személyt a meditáció pózában látunk. Nincs olyan külső jel. nem lehet időszakokra bontani. A szahadzst szokták villámfénynek is nevezni. részben. Egy nap fel akart pattanni a lovára. hogy mindenről elfeledkezett. s átvetni másik lábát is a nyergen. végső célja. Aki megvalósítja a szahadzs állapotot. amely mindig vele maradt. . hogy másokon segítsenek. akkor azon azt ért- heti. Ám mivel a szahadzs állandó állapot. Ettől a naptól fogva a szahadzs szamádhi állapo- tában élt. hanem ismeri belső valóságukat is. Ahogy fel akart emelkedni. így valójában egyáltalán nincs szükség a meditációra.

Beléphetsz a fénybe. Az adeptus ugyanakkor a cselekvés során sem veszíti el a szahadzs állapotot. Isten üzenetét. továbbá megismerte a végtelen és örökkévaló valóságot. a vak engedelmesség és ostoba imádat tárgyaként tekint a célba ért emberre. az nem ugyanaz. mert amikor eléred. Ezt az átlagos kereső nem tudja megtenni. Azt kérdezték tőlem. és akinek viselkedését. akkor egyben el is veszíted magad. jóslatát. vagy a legmélyebb meditációban feltárult előtte az isteni világ- rend. A PRÓFÉTA: meghallotta Isten hangját. a nirvánával összeolvassza. önálló intellektussal saját magunk elemezhetjük. A filozófia nem istenként. aki valóban . akit valóban csodálhatunk. és segíti másoknak is elérni ezt a küszöböt. figyelmeztetését vagy tanácsát. s mindezt tökéletes egyensúlyba hozta. hogy egóját a kimondhatatlan Abszolúttal. egyre jobban közelít egy egyenest. Matematikailag az aszlmptotával fejezhetnénk ki ezt a különleges viszonyt . ám soha nem éri azt el. önsanyargatást. meg- tisztította önmagát . az egyetlen fény. Megáll a nirvána küszöbén. mert állandóan eltűnik. hogy a bölcs végül nem hajlandó a végső eggyé válásra . hanem olyan ideálként.az aszimptota folytonosan.tiszteletteljesen bár. Elérhetetlen. meditatív erői és intellektuális mélysége révén folyamatosan kivívja a jogot. Túlmutat rajtad. mint ha transzban vagy. A BÖLCS: elérte azt. amit az előző három.vallásos célok érdekében. hiába keresnéd bárhol is. S ez igaz a kezdőre és az adeptusra is." Ennek a titokzatos mondatnak a jelentése. amely világíthat Neked Utadon. tetteit s mondásait . hogy mit jelent a Mabel Collins által írt Fény az Ösvényen című csodálatos kis könyvecskében az alábbi mondat: „Benned van a világ vilá- gossága. Csak az olyan ember merészel ilyen hatalmas áldozatot vállalni. A MISZTIKUS: közelről megtapasztalta Isten jelenlétét mély kontemplációba merülve.tiszta. Ha cselekszel. s azt tovább is adta. ott marad. A FILOZÓFUS: olyan bölcs. aki mások spirituális oktatását is végzi. ám szenvedésekkel teli önfeláldozó viselkedés miatt valójában soha nem teszi meg a végső lépést. A SZENT: sikeresen folytatott aszketikus gyakorlatokat. Ha magadban nem találod. de a lángot el nem érheted. mert nem akarja magára hagyni az árva emberiséget. s vissza tud vonulni tudata legmélyére. de . Altruisztikus tevékenysége.amihez pedig joga lenne -.

hanem mélységes hódolatunkat is megérdemlik. nagyszerűbb s nemesebb az ilyen másokat segítő. hogy találkozzunk egy ilyen mesterrel. hogy asrámban. és magától szórja majd sugarait. s még áldot- tabbak. s az ilyen embereket az emberiség ékköveinek tartjuk majd. akik nem tudják megkülönböztetni a vallást a miszticizmustól. Nem pusztán tiszteletünket. ami jelenlegi életében is vissza- köszön. s a miszticizmust a filozó- fiától. E ritkán látott jóságra szüksége van erőszakhoz. már annak tudata is. míg a megvilágosulatlan ember gyakran ki van téve saját karmikus tendenciái és személyiségjegyei kénye-kedvének.különösen az ilyen ügyekben tévesen tájékoztatott nép körében. Megnyugtat és bátorít. Különösen Keleten hiszik azt. ha szükséges. állandóan aktív szolgálat. s bebizonyítja. s ez karmikus tendenciákat kelt. hogy ilyen nagy lelkek jelenlétében tartózkodhatunk a Földön. de egyértelmű. atrocitá- . Fel tudja adni ennek gyakorlását. Ha meditál. hogy korábbi inkarnációiban a visszavonult meditálás lehetett életformája. Indiában. hogy teljesen visszavonuljon a világtól rövidebb időszakokra . mint olyan üzeneteket. akkor azt azért teszi. hogy ilyen emberek léteznek és élnek.folytonos meditációban. az nem növelhető tovább újabb meditációkkal. mondásaikat.saját elégedett- sége vagy energiáinak visszaszerzése céljából vagy hogy másokon segítsen telepatikus erőivel. Nevük említése személyes ösztönzést ad. Mennyivel bőkezűbb. és írásaikat pedig úgy közelít- jük meg. hogy egy megvilágosodott embernek hogyan kell élnie. az azt jelenti. Áldottak vagyunk mi. Ám ha nem is vagyunk olyan szerencsések. kis eldugott kunyhójában vagy barlangjában kell élnie . csak ő áldozhatja fel azt a végtelen békét. mint a tunya meditatív elvonultság! Gyújtsd meg a lámpást. ha ezt tudjuk. Valójában a megvilágosodott ember gyakorolhatja a meditációt vagy nem. Nem túl elfogadott az. hogy e keresés nem holmi délibáb. jól példázza a spirituálisán elérhető eredmé- nyeket. ha személyesen is találkozhatunk velük. E ritkán látott békesség éles ellentmondásban van hétköznapi életünk nyűgeivel és aggodalmaival. ám mégsem szükséges számára a meditáció: meg tud lenni e nélkül is. melyek az örök csendből érkeznek. hogy szabadon tevékenykedhet a világ- ban . hogy „saját elégedettsége céljából". hiszen megvilágosodása tökéletes lévén. Amikor azt mondom. de részben Nyugaton is elég komoly félreértés van akörül. hogy nem függ ettől.együtt érez másokkal. amit pedig már elnyert. s ezeknek a tendenciáknak a megvalósítása elégedettséggel tölti el.

ha azt mondja. Erőit mások céljai érdekében. Az igazságot ingyen kapta. amelyek szerelmet. mely annyira jellemző modern korunk új megváltóira. tisztán ragyogó igazsággal. hogy elvesztené különleges pozícióját. el kellene torzítania a valót. tudását gyengeségeikhez igazítania. azok szép lassan elkezdenék magára hagyni. Komoly különbségek vannak a valódi megvilágosodott és a hamis megvilágo- sodás között. hogy a világ nem valós. mivel ezzel épp eme erő és tudás forrásával való kapcsolatát vesztené el. hanem jógi. így hát ingyen is kell adnia . hogy magának ártana ezzel. nem kíván egy új szekta. hogy bármilyen különleges képessége lenne. láthatóan nem nagyon van ennek tudatában. Csak akkor oktathatná sikeresen az igazságot. hogy valaki valóban megtalálta-e az igazságot. Habár hatalmas spirituális erőkkel bír. szörnyűségekhez. ha ezáltal az igazságtól önmaga elfordulna. ezzel csak alátámasztja azt. Abban a pillanatban. A valódi adeptus nem árusítja ki titkos tudását és erőit. Azok a dolgok. és nem kér senkit arra. amelyek alapján eldönthetjük. Ennek megfelelően nem pózol és nem játszik szerepet sem. hogy világi javakért elkezdené kiárusítani ezt a titkos tudást és erőket. a megrendelők előítéleteihez és ízléséhez igazítva . gyűlöletet vagy . át kellene alakítania mondanivalóját. vallás vagy irányzat vezetője lenni. hanem azáltal bírja őket. Ezek közül csak párat említek. aki nem így tesz. amikor másnak adja el „portékáját". A másik ok. másoknak megfelelően kellene használnia.ez a törvény szabá- lyozza a tanítást. Ennek számos oka van. amelyek ellenállhatatlanul befolyásolhatják életed. Valójában nem is akar tanítóként feltűnni. hogy átadja magát magasabb énjének. ruházata vagy viselkedése különcségeivel.különben azok nem fogadnák el.sokhoz. bestialitáshoz. a személy- hez tartoznak ugyanis. Először is. Bárki. hogy ő maga nem rendelkezik a tökéletesen. Nem kívánja magára vonni a figyelmet beszéde. Ha a vásárlóknak kellene megfelelnie. nem keres követőket. Ha valaki csak transzban tudja megtalálni a valóságot. Ezek az erők nem hozzá. akkor az az ember nem bölcs. hogy kövesse őt. innentől nem lenne képes beszélni a tiszta igazságról. A bölcs nem osztja a világot anyagra és lélekre: csak az egyetlen élet létezik szá- mára. s nem is nagyon jelzi. gyűlölethez és őrültségekhez szokott korunknak. akkor minden alkalom- mal. s ennek megfelelően nem is kívánja magára vonni a média és a társadalom figyelmét. A legfontosabb. tanítá- sai.

Akik rosszindulatú támadásokkal akadályozzák az olyan embert és munkáját. akik hisznek benne és alázatosan felé fordulnak. Belső állapotát nem nagyon érthetik meg. korlátozott lehetőségein túl eme szent forrásból végtelen erőt meríthet. a körülményeknek és személyiségének megfelelően. hanem . Testi jelenléte vagy a vele való találkozás mindehhez nem szükséges. hogy mivel jóval mélyebben megismerte az életet.amikor véget ér . s szerénységgel és har- móniával telve passzívan átadja magát a spirituális adeptus hatalmának. hogy beszédet tartson. hogy rejtély lengi körül.vad érzéseket váltanak ki másokból. hogy éppen dicsérjük a napsütésért vagy szidjuk a viha- rért. láthatóan nem hatnak rá éppúgy. Bárki. Aggódó gondolatok és csábító vágyak . a megvilágosodottnak kötelessége csodálatos felfedezését elmesélni. mégis érezzük. hogy a lélek hatását és a lélekből származó ihletet a világon bárhol elérhetővé tegye azok számára. hogy hétköznapi tudatát azonosítsa vele. A lélek a valódi énünk. Nem tudjuk elkerülni azt a benyomást. A lélek végtelensége oly csodás. akkor egyben arra is képessé válik. hogy az adott inkarnációra meg- . akin keresztül az isteni erők működnek az emberiség megvilágosítása céljából. Ám mindezt a saját mód- ján teszi meg. ha maguk is eléggé fejlettek és eléggé érzékenyek . és ez képes a tudatalattira hatni. ezért mi magunk képtelen vagyunk őt magát s tetteit tökéletesen megérteni. s a Végső létezésének nagyszerű tényét másokkal közölni. ahogy a természetet sem érdekli. hogy ha valaki képes arra. Bár egyszerűen és természetesen él. mint mások.a benned rejlő legrosszabbat is cselekvésre készteti. többek között azzal.melyek más emberek szívét mérgezik - nem hatnak rá. Az adeptus a megfelelő módszerekkel természetesen megpróbálja óvni saját munkáját tőlük. Mégis. Az ilyen emberekkel való együttlét vagy fizikai közelség nem csak a legjobbat hozza ki belőled. szörnyűséges karmát szabadítanak magukra. nyomtatásban közölje vagy háztetőre állva kürtölje szét. Élete teljessége a legjobb közlési mód. akik kívülről szemlélik. óriási segítséget kap: a saját. Egy szabad. a vágy és érzelmek korlátaitól mentes embert láthatunk benn. aki felismeri ezt az igazságot. Ez a maga idején hatalmas erővel csap le rájuk. a legtökéletesebb bejelentés.de ilyenek kevesen vannak. Nem kell. kivéve.

önmagába merülését szándékosan mások felemelése és az emberiség megsegítése érdekében használja fel. átlátja jelle- mét. írás és példamutatás útján teszi. mennyire szim- patizál ezzel az emberrel vagy mennyire negatívak a saját lényében ezzel az emberrel kapcsolatban felbukkanó érzések és gondolatok . és misztikus gyakorlatai révén hatalmas erőkkel rendelkezik. ha valóban segít máso- kat telepatikus úton. mint amennyire elsőre tűnik. hogy segíti másoknak meglátni és megérteni azt. s a végső célt még el nem érte. amikor a jógi tökéletessé fejlesztette meditációját. Hiszen . amellyel az adott ember azonosítja magát. hogy ha a gondolatátvitel lehetséges. és látomásban tűnik fel előttük. Az adeptus passzív állapotba kerül a másik ember egója felé fordulva. Az adeptus ezt nem csak a megszokott módszerekkel. hanem tanítani fog. egyrészt nem csak jógik töltik ezzel magányban leélt napjaikat. hanem sokkal inkább azzal az egészen különleges módszerrel. másrészt még csak nem is kell mindehhez elvonulni az emberektől. s ebben az esetben tisztelettel adózunk előtte. S még azon ritka esetekben is. hogy a világtól elvonult jógik a legtöbb esetben még maguk is tanítványok. hogy másokra nem gondol. s nem kíván másokon segíteni.egészen addig. amit korábban nem láttak és nem értet- tek. amely saját tudatában érzékeny filmre vetített fényképként rögzül. akkor miért is nem a világtól teljesen visszavonult remete képviseli az ember számára elérhető csúcsot. amíg haláluk pillanata el nem jön. Nos. s megismeri.vonja szeretetét tőlük . Az ilyen szolgálat abból áll. áldást és nyugalmat sugározva. amely megmutatja. akik állítólag csendes egyedüllétben töltik napjaikat s telepatikusan segítik az embe- riséget. így segítvén másokat a megvilágosodás felé. gyakran előfordul. beszélgetés. Csak a filozófus-jógi esetében van arról szó. hogy a másik ember hol tart a fejlődésben. és önmaguk tökéletesítésén dolgoznak. Az igazság az.bár lehet. ami csak az adeptusnak áll rendelkezésére. Ezért nem téríteni. Megkérdezték tőlem.elméje szabadon vándorolhat. akkor túljutott a szokásos misztikusok szintjén.mindez nem hat . Mindegy. mindent megbocsátva. de egyben a hamis énként is. akkor még túl énközpontú. hogy egy hegyi barlangban a világtól elbújva él . Sok téveszme él a tanítványokban ezekkel a jógikkal kapcsolatban. Ha egy misztikus valóban emberbaráti célokból használja erőit. Olyan képként értelmezi ezt. és még kevésbé szán- dékozik mások felett uralkodni. Az adeptus nem próbál meg másokat befolyásolni. Az én válaszom az. gondolatait és érzéseit egyetlen röpke pillanat alatt. ahová csak tetszik. hogy meditációját. és hogy akkor talán mégsem annyira antiszociális. hogy ha úgy tölti életét teljes belső csendben. Ekkor ismét teljes szeretetével feléjük fordul. hogy csak magá- nak keresi a belső békét.

Ezek után elképzeli a keresőt. melyek a másik ember elméjében még mindig uralkodnak. Ez a tudományos tény az alapja a középkori Európában és a jelenlegi Ázsiában népszerű hitnek. mielőtt hatása a tudatalattiból a tudatos rétegekbe kerül. ahol az Önvalóval egyesülve látja. mert ő már túljutott azokon a vágyakon és illúziókon. olyan dinamikus intenzi- tással. A következő lépés- ként meglátja és megláttatja. majd eltörli az egész képet. melyeket korábban meglátott. gyengéd.mivel az igazságban él. bölcsen és tisztán . tele- patikus úton. megerősítve annak létezését. Lényünk legbelsejében titokzatos üresség van. mikor ennek a terü- letnek a küszöbét átlépjük. a gyengeségektől és a sötétségtől. sőt gondolatok nélkül. Ám az adeptus nem csak ezen a szinten tud működni. s itt megérintheti a másik ember leg- belső magját. hogy közvetlenül is lehetséges ez. így elsőre észre sem lehet venni. még ennél is mélyebbre hatolhat. Tudjuk. s helyére az adott személy igaz énjét. Csendben megtartja ezt a gondolatot és képet. hogy az egyik elme képes befolyásolni a másikat az írás vagy beszéd közvetítőeszközén keresztül. Ám amikor végül az adeptus visszatér a szokásos állapotba. amelyek kapcsolatban állnak a másik személy tökéletlen. akkor ezeknek az első gon- dolatoknak különös. elméjéből kitörli azokat. a szen- vedéstől. erősen. Még ha évekig tart is mindez. a tudatos elmébe tör. előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik. hogy ez az én saját értéktelen és végeredményben pusztulásra ítélt létezéséért aggódik. s tudjuk. Az adeptus valódi hatása olyan. miszerint az adeptus áldásának és beavatásának nagyon nagy ereje van. és odafordul a kereső valódi. hatalmas erejük van. Itt a lélek beszél a lélekhez. Ennek a belső munkának a hatása néha azonnal megnyilvánul a kereső tudatában. amelyet az adeptus el tud érni meditációban vagy transzban. akkor az adeptus először felismeri az emberben lévő hiányosságokat. hogy időnek kell eltelnie. s helyére valódi. egótól és az ego vágyaitól mentesen. Az adeptus elfordítja fejét a kereső jelenlegi állapotától. de végül tudatossá válnak. lelki énjét teszi. az isteni Önvalót helyezi. és a gondolkodás folyamata újraindul. egoisztikus létezésé- vel. Azért lehet ez így. mint amikor egy magot ültetünk el a fogékony ember tudatalattijában.rá. Mindazok elméjében visszhangozni fognak. Minden gondolat eltűnik. amint nyugodtan áll a fényben. A gondolatok hatása a megfelelő és arra fogékony emberek elméjében nagyon mély és finom. majd azonnal elfelejti. legbelső állapota felé. amire csak ő képes. éppen ezért . akikre az adeptus tudatosan ráirá- nyítja figyelmét. de szavak. Elmerülhet lénye legmélyébe. ha olyan ember fordul az adeptushoz. Habár ez a folyamat igen lassú lehet. Mindez a munka a gondolatok és érzések szintjén nyilvánul meg. de valószínűbb. majd a fel- színre. Így. Kitöröl minden gondolatot. aki tanácsra éhesen a bölcses- ségét keresi vagy emelkedettségét látva ihletért fordul felé. s mágikus erővel vannak felruházva. s ez a mag áthatol a tudatalattin.

ám nem utasíthatja el a jóakarat- tal feléje irányított gondolatokat. hogy szeretetét feléjük nyújtsa. hogy ő. amelyek összhangban vannak korábbi fejlődésük- kel és irányultságukkal. nyújtja ezt a szeretetet. akiknek segített. mivel teljes mértékben felismerte (érdek) egyezőségüket. de ugyanaz az Isten. Az ilyen láthatatlan jutalmak segí- tenek jóvátenni és könnyebben. erre nincs is szükség. az ego. és így fel sem merül az az elképzelés. nem örö- kölheti meg ugyanazt az utat. elutasíthatja az anyagi ellentételezést ezért a szolgálatért. amin tanítója járt. békésebben." Amikor az Önvaló akti- válja az új adeptus pszichéjét. Más adeptusnál más képességek fejlőd- nek ki. Ellenkezőleg: mindig mindegyikük pontosan olyan erőkkel rendelkezik. Valójában arra gondol. még mindig nem érte el az Igazságot.VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN 403 nagyon hatékony. Hibás az az elképzelés. A spirituális öröklés nem létezik. időnként feléje irányítanak. Például aki elsősorban intellektuális oldalról közelítette meg a keresést. A beérkezett bölcs. ahogy az adeptus felismerte azt. A beérkezett nem hagy egyenesági spirituális leszármazottakat. az őszinte tiszteletet és szeretetet. A misztikus. A forrás mindig ugyanaz. sokkal tartósabb. de az eredmény különböző. mint hogy átkerülünk az ego nézőpontjából egy magasabb nézőpontba. Egyoldalú önátadás nem létezik. aki arról beszél. ennek megfelelően különleges intellektuális erőkkel rendelkezik. mint a szokásos módjai a gondolatok átadá- sának és másokra való hatásgyakorlásnak. Aki életét mások filozofikus megvilágosítására fordítja. Így saját növekedése. A mester örökébe lépőnek saját útját kell járnia. hogy az egész emberiségnek nyújtja szeretetét. ennek hatása többféleképpen mutatkozik meg. A szolgálatokban is különbség van. Szent Pál a korinthusbeliekhez írt első levele jól megfogalmazza ezt: „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van. különböző képességek kifejlődésében. És különbség van a cselekedetekben is. de ugyanaz a Lélek. a ki cselekszi mindezt mindenkiben. fejlődése révén lépésről lépésre fogja a kereső felismerni a saját belső lényét és külső életét illető igazságot éppúgy. Nem más történik. miszerint minden misztikus adeptus ugyanazokkal a különleges erőkkel rendelkezik. kevesebb fájdalommal elviselni . a Dnyání viszont minden ember- ben önmagát ismeri fel. hogy ilyen ne lehessen. de ugyanaz az Úr. A karma gondoskodik róla. amit azok.

s amelyet ez a másik ember érezhet és .képességeinek megfelelően . sötét erők gyűlölt célpontja. E két kérdésre is figyelmet fordít. hogy csendes.Ő már megszerezte a jogot.időlegesen be is fogadhat. hogy a természet gondoskodik róla. túl vannak minden tapasztalatodon. Ez az a kérdéskör. az valóban túl mély ahhoz. Mivel a gondolatok nyelvi formában fejeződnek ki. ahogy az adott helyzetben magasabb énje parancsolja. aki állandóan a láthatatlan. ha mindketten jelen vannak fizikailag. és még inkább az annak. és nem teszi ezt meg. akkor ez csakis érted és a hozzád hasonlókért történik. vagy időlegesen akár teljesen el is tűnnek. Amit ekkor érzünk. s amelynek teljesen alávetette magát.képessé teszi a bölcset. A bölcset elsősorban nem saját jóléte. ha elengedett és befogadó állapotban van. melyeket elkövetett. s nem is utasítja el az egoizmust mint a legértéktelenebbet. hogy ne vesszen kárba. és emlékezz rá. A mások iránt tanúsított jóakarata és szimpátiája . amely sok tanítványban zavart és meg nem értést okoz. Ha ennek ellenére meghozza a legnagyobb áldozatot.vagy még inkább empá- tiája . Ne habozz hát. ő már legyőzte az ellent. hogy szavakkal ki lehetne fejezni. ám azok. Az Önvaló paran- csát követi minden egyes esetben. amelyek megnyilvánultak benne. Ám magasabb énje iránti hűsége képessé teszi arra. teljes csendben és mozdulatlanságban. akkor a beszéd is eltűnik. szerény áldásod küldd az ilyen embernek. és azokat a taktikai hiányossá- gokat. valamiféle erő. Azt a helyet ugyanis másnak tartogatja: hogy kifejezze és elvégezze magasabb énjének akaratát. akkor a gondolatok lecsen- desednek. ha azok eltűnnek. ame- lyet egy másik ember felé irányíthatunk. amelynek folyamatosan tudatában van. hogy a békességben időzzön. hogy önmagában megtapasztalja a lényüket. de nem ezek az elsődleges dolgok számára. hogy az egész esemény hátterében eltörölhetetlenül megtartsa saját személyiségét. Valami jelen van benne. A bölcs nem az altruizmust tartja az élet legnagyobb értékének. . azaz meditációban. Ha elmerülsz saját lényed csendes középpontjába. akivel önmagadban harcolsz. de nem is az emberiség jóléte érdekli. Az élet a legtöbb ember számára nehéz küzdelem. és elsődlegesen mindig az Önvaló céljait és az általa mutatott utat követi. akikkel ő harcol. Az efféle kommunikáció akkor a leghatékonyabb. Ugyanakkor nem üres ez a csend. egoisztikusan vagy altruistán.azokat a stratégiai hibákat.

nincs konfliktus. hogy elviseljék ezt az igazságot. . ami látszólag állandóan változik. ameddig ez a folyamat tart. úgy befolyásolni. A bölcs túlságosan együttérző ahhoz. Nincs másfelé menekülés. mely soha nem ér véget. Egy olyan univerzális. mint hogy „az univerzum egy idea". amíg akaratereje és idegei eléggé erőssé vál- nak. amelynek indítórugóját és utolsó mozzanatát soha nem fogjuk megismerni. Éles francia intelligenciája átlátta a világillúziót és meg- értette. s ennek az együttérzésnek folytonos. Isten az. vagyis örökké. hogy „az univerzum az én ideám". Olyan csali. A bölcs megismeri AZT. mint egy folyamatos kozmikus változás. a vallásosok által egykor retteget Thomas Huxley jól leírta: „Szenvedéssel és tudatlansággal teli világban élünk. ezen a Földön zajlik ez a folyamat. aki soha nem tette fel a kérdést. mint a tudatlanok számára sem. s mindannyiunk feladata. S itt. melynek hosszúsága végtelen. Aki ezt még nem érte el. ám nem próbál meg az újjászületések végtelen ciklusától megszabadulni.éppúgy. az nem mondhat mást. mint érkezésünk előtt volt". önfeláldozó szolgálatban kell megnyilvánulnia. A bölcsben nincs belső megosztottság. Azért mondhatja ki e különös mondatot. Bergsonnak igaza volt. hogy önhitt közömbösségbe vonuljon. csak befelé. mindenre kiterjedő folyamat. mint mindenki másnak is -. s a kereső elé kell lógatni. mint hogy még életében önmagában felismeri az igazságot. mert annyira elmélyítette az elméről szóló tudását. Ismét és ismét testi valót kell öltenie . de paradox módon mégis állandóan megtartja saját tiszta valóságát. hogy a létezés legmélyén csodálatos mély rejtély rejlik.éppúgy. Ám számára sem állhat meg a folyamat . hogy „Mi vagyok én?" és aki a jógi nyugodt arcára tekintve fagyos-meredt tekintetet iát. mert túlságosan nagy benne az együttérzés. Hogyan reagál a bölcs a kozmoszra? Ez a reakció nagyon eltér attól a tudatlan emberétől. A nirvánába való menekülés a bölcs számára nem jelent mást. hogy legalább a Föld apró szögletét megpróbáljuk úgy alakítani. hogy egy kicsit kevesebb legyen a szenvedés és a tudatlanság. mint egy magányos jógi.Minden pszichikus ismerete és személyes eredménye ellenére a bölcs soha nem veszti el azt az érzést. Valójában hozzáállása változik meg. és így már kimondhatja. a születések örök láncától való meg- szabadulás csali. melyet a keresés kezdeti szakaszaiban fenn kell tartani. Nem menekülhet el a világtól. Világképét a híres tizenkilen- cedik századi agnosztikus. A menekülés. hogy nem más ez. nem valami mitikus mennyországban vagy délibábos pokolban. Addig tágította énje határait. és ezért elképzelhetetlen. míg az magába foglalta az egész univerzumot.

saját életével válaszol. a szenvedések gyökerét képző tudatlanságnak akarva-akaratlanul állandóan tudatában van. újabb és újabb inkarnációkban áldoz fel mások javára a test keresztjén megfeszítve.s túl megértő ahhoz. ha akarná. nem úgy. hogy saját csodálatos eredményeit magának megtartva visszavonuljon a világtól. Csak így érheti el a halhatatlanságot. Mi mást tehetne. . mint hogy válaszol a hívásra. Az emberek szenvedésének. melyet folyama- tosan ismétlődve. S így örökké elszenvedi a folytonos újjászületések fájdalmait.noha megtehetné. hogy örökre belemenekül a Nagy Öntudatlanságba . hogy segítse és vezethesse a többieket.

melyektől az univerzum rendje és har- móniája függ. s egy illuzó- rikus ént kell használnia. amiért Isten megengedte. melyet pedig épp ezek a törvények irányítanak. az első fontosabb civilizációk megkaptak. Ősi felismerés. Az univerzum okszerűsége egy megértő elméről árulkodik . ellentétek és egymást kiegészítő dolgok az univerzumban - Az ember valódi ideája Akárhogy is nevezzük. Ha azzal próbáljuk meg elkerülni ezt a kérdéskört. emberi értelemmel nézve érthetetlenül intelligens és titokzatos. akkor szenvedéssel kell ezért fizetnünk. hogy egy végtelen intelligencia uralja ezt a csodálatos kozmoszt.vannak. hiszen aki ezt mondja. akik erősebben.le