You are on page 1of 439

PAUL B R U N T O N

MISZTIKUS
TANÍTÁSOK

Az eredeti mű címe
The Notebooks of Paul Brunton,
volume one: Perspectives

Fordító
Zsiday Viktor

Lektor
Geréb Tamás

TARTALOM
Előszó . . . 7

1

A Keresés... 9

2
Gyakorlatok Keresőknek... 27

3
Lazítás és Visszavonulás . . . 35

4
Meditáció kezdőknek... 45

5
A t e s t . . . 64

6
Érzelmek és etika . . . 78

7
Az intellektus... 94
8
Az ego . . . 109

9
Születéstől az újjászületésig . . . 122
10
önmagunk gyógyítása . . . 137
11
A negatívumok: Sötét árnyék vetül a világra . . . 151
12
Visszatekintés életemre . . . 162
13
Az emberi tapasztalat... 174

A művészet mint a kultúra része . . . 189

15
K e l e t . . . 201

16
Az é r z é k e k . . . 218

17
A vallásosság iránti igény . . . 236

18
Az áhítatos é l e t . . . 248

19
A relativitás uralma .. . 262

20
Mi a filozófia? . . . 280

21
Mentalizmus . . . 316

Az ihlet és az22
Önvaló . . . 332
23
Kontempláció haladóknak... 351

24
A benned rejlő béke . . . 372

25
Világelme az egyéni elmében . . . 386
26
A Világidea . . . 407
27
Világelme . . . 420
28
Az Egyetlen . . . 427

ELŐSZÓ

Egy filozófiával foglalkozó könyvet nem úgy kell forgatnunk, mint más könyve-
ket. Nem kell arra számítanunk, hogy azonnal mindent megértünk, és emiatt
nem is kell elbizonytalanodnunk, ha gyakran nem értünk meg bizonyos dol-
gokat elsőre. Ekként viszonyulva az olvasottakhoz fel kell figyelnünk minden
alkalommal arra, ha egyes mondatok vagy gondolatok a szív mélyéről intuitív
választ váltanak ki (ezt nem szabad összekeverni a fejben történő logikus meg-
értéssel). Amennyiben az előbbi bekövetkezne, minden alkalommal abba kell
hagyni az olvasást, félre kell tenni a könyvet, és át kell adni magunkat a sza-
vaknak, amik ezt az érzést kiváltották. Hagyjuk, hadd végezzék el azok a saját
módjukon feladatukat. Nem kell mást tennünk, csak befogadónak maradni, és
csendben lenni. S éppen az ilyen módon kiváltott, bennünk visszhangzó vála-
szok segítségével találhatjuk meg végül azt az ajtót, amely a belső lényünkre
nyílik, s világosság lesz ott, ahol korábban nem volt. Amikor átlépünk azon az
ajtón, és belépünk abba a fénybe, akkor már a könyv többi része is könnyen
érthető lesz.

Ha úgy érzed, hogy azok az elvek, amelyek ebben a könyvben szerepelnek, iga-
zak, ne felejtsd el, hogy az Igazság iránti hálád legjobb kifejezési módja az, ha
használod őket. A lelki béke azoknak a díja, akik bölcsen keresnek, és fáradha-
tatlanul dolgoznak törekvéseik megvalósításán.

A KERESÉS
Hogyan találjuk meg utunkat - Önálló utak - Szervezett csoportok -
Önfejlesztés - Tanítvány/Tanító

Az Önvaló keresése nem más, mint az emberiség boldogság utáni hosszú kuta-
tásának utolsó állomása.

Amikor egy ember elengedhetetlen szükségét érzi önmaga megbecsülésének,
akkor meghallotta az Önvaló csendes suttogását. Ettől kezdve különböző uta-
kat s módokat fog keresni, hogy kivívja ezt az önbecsülést. Ezzel kezdetét veszi
a Keresés.

Ennek a Keresésnek a legfontosabb pontja az ego szívének megnyitása az
önvaló felé.

Nem azoknak szól ez, akiknek egy társasági eseményre van szükségük minden
vasárnap délelőtt, ahol megmutathatják szép ruhájukat és szép beszédeket hall-
gathatnak. Azoknak szól, akik valami felsőbbrendű szükségét érzik az életben,
aminek átadhatják magukat, akik nem elégszenek meg azzal, hogy megkeresik
mindennapi kenyerüket vagy kellemes foglalatosságokkal ütik el az időt. Milyen
ügy, milyen feladat lehet fontosabb, mint az, hogy az élet magasabb célját meg-
valósítsuk a Földön?

Egy szent küldetés okán vagyunk itt, ebben a világban. Meg kell találnunk azt,
amit a teológusok léleknek, a filozófusok pedig Önvalónak neveznek. Olyasvalami
ez, ami egyszerre van karnyújtásnyira, s végtelen távol is. Életáramunknak,
énünknek, tudatosságunknak titkos forrása ez. Mivel azonban életenergiánk folya-
matosan kifelé áramlik érzékszerveinken keresztül, mivel énünket folyamatosan
a testünkkel azonosítjuk, s mivel tudatosságunk soha nem merül el önmagában,
az Önvaló szükségszerűen megfoghatatlanná, elérhetetlenné válik számunkra.

Négy cél van, amit a filozófia kitűzött az ember elé: 1. ismerje meg önma-
gát; 2. ismerje meg Önvalóját; 3. ismerje meg az Univerzumot; 4. ismerje meg
önmaga viszonyát az Univerzumhoz. A Keresés eme célok megvalósításának
folyamata.

Ez az Ideál az, ami élettapasztalatunk minden fázisának titkos fontosságot
kölcsönöz. Ez a cél az, amely olümposzi fenséget ad ismeretlen férfiaknak és
nőknek. Ez a Gondolat az, amely felemeli, megváltja és dicsőségessé teszi az
emberi létezést.

Egy nagy célnak szentelt szerény élet maga is naggyá válik.

Nem csupán a lelki önfejlesztés iránt érdeklődő maroknyi elithez szól mindez.
A legkomolyabb igazság ez, amely minden ember számára fontos, bárhol is
éljen.

A miszticizmust gyakorlók, a különböző jógairányzatok követői és a spirituá-
lis igazságokat keresők gyakran hajlamosak a Keresést a mindennapi életüktől
különállónak tekinteni éppúgy, ahogy a bélyeggyűjtő és az amatőr kertész is úgy
tekint hobbijára, mint amit normális életéhez kellemes kiegészítésként hozzáte-
het. Ez alapvető hiba. A Keresés nem valamiféle komoly hobbi vagy az unalmas
hétköznapokból kiszakító kellemes foglalatosság. Hiszen maga az életünk a
Keresés. Akik ezt nem értik meg, azok különccé, énközpontúvá válnak, fel-
sőbbrendűnek érzik magukat, szektariánusok lesznek, téríteni kezdik a másként
gondolkodókat és a még fel nem készülteket, és megpróbálják másokra ráeről-
tetni, ami nem való nekik.
Akik elválasztják a Keresést mindennapi létezésüktől, azok elzárják magu-
kat a további gyarapodás legfontosabb tényezőjétől. Álmodozókká válnak, és
elvesztik a valóságérzéküket. Ugyanakkor, amikor ezeknek a hibáknak bárme-
lyikét megemlítjük egy Keresőnek, igen ritkán ismeri fel, hogy ez rá személyesen
is vonatkozik. Sokkal inkább azt gondolja, hogy ezekbe a hibákba mások esnek
bele. Ennek pedig az az oka, hogy sokkal fejlettebbnek tekinti magát, mint ami-
lyen valójában.

A Munka benned kezdődik - valamely belülről érkező impulzus, gondolat,
érzés, idea által vagy egy korábban látott tárgy, személy, tanító válthatja ki,
esetleg egy könyv, egy előadás, a Természet vagy egy műalkotás. De jöjjön akár
belülről, akár kívülről, Te vagy az, akinek el kell fogadnia. Ám ha azt kérdezed,
hogy miért éppen abban a pillanatban történt ez, arra nem lehet más válasz,
mint hogy minden dolgok Forrása így akarta.

Az intuíció, amely a Keresés kapuihoz vezetett - éppúgy, mint bármely más
valódi intuíció - egy apró szikra, amelyhez kétféleképpen viszonyulhatsz: két-
kedéssel, habozással, másoktól származó negatív vélemények elfogadásával
kiolthatod, vagy éppen ellenkezőleg: megerősítheted a hit, engedelmesség és
pozitív vélemények meghallgatásával olyanoktól, akik folytatják vagy be is fejez-
ték a Keresést.

Az utazás ott kezdődik, ahol éppen vagy. Lehet, hogy megismétled más utazók
tapasztalatát, akik itt és ott, ebben és abban a kultuszban, vallásban, hitben
keresték azt a táplálékot, amely belső éhségüket csillapítja. Évek telhetnek el
ezzel a kereséssel, de akár egy ilyen vallásban vagy azon kívül ér véget, egy nap
valami történik veled. Az elmédet hirtelen megértés tölti el, szívedet pedig béke.
Ez a tapasztalat hamarosan tovatűnik, de emléke sokáig megmarad. Olyan bol-
doggá tesz, hogy vágysz rá, hogy megismétlődjön. De úgy tűnik, hogy éppen ez
az a dolog, amit akaratlagosan nem tudsz elérni. Ha ismét megtörténik, ott foly-
tatod a Keresést, ahová az valójában tartozik - önmagadban. Nem fogsz többé
erre-arra keresgélni, hanem saját magadban kezdesz el komolyan munkálkodni.
Meg kell tisztítanod személyiségedet, rendszeresen meditálnod kell, és ihletett
könyveket olvasni.

Amikor a tétova vágy valami olyasmi után, amit a világi élet nem tud kielégíteni,
elviselhetetlenné válik, az azt jelezheti, hogy készen állsz a keresésre.

Először lehet, hogy valamilyen fizikai vagy lelki szenvedés vezet ehhez a
Kereséshez, de fokozatosan rájövünk, hogy ez a negatív hozzáállás nem elég,
s valami sokkal pozitívabbra van szükség: célunkká az válik, hogy felismerjük
az emberi létezés titokzatos célját.

a gondolatokból békét. akiknek több szabadidejük és kapacitásuk volt erre. Az írások tanulmányozása. hogy elviseljék. a mondatokból megnyugvást. amit az emberiség követ. imádkozásra és meditá- cióra.Lehet. akinek élete annyira intenzív.„nincs remény az emberiség számára". aki hajlandó őszinte erőfeszítésre. megértheti ezeket az absztrakt tanításo- kat. hogy felismerje életének valódi értelmét. legtöbbször korábbi életeikben az előbbi úton jártak. s csak azért hagytak fel vele. Összeegyeztethetetlen-e a belső élet a világi élettel? A vallásos-misztikus taní- tások és gyakorlat általában ezen az összeegyeztethetetlenségen alapszik. s legyünk elégedettek ezzel. hogy gondolkodását az igaz elvek mentén tartsa. Nem érzünk késztetést arra. akkor . hogy keressük a lelkiséget . Az oldalakból ihletet merít. vagy akár egy tanító keresésének. Általában amellett. Némelyeknek az írásokban foglaltak megindítják szellemi energiáit. Nem úgy szervezzük meg a mindennapjainkat. marad fölösleges ideje és ereje. a hét- köznapi örömök. hogy maradjon idő elmélyült gondolkodásra. Ennek ellenére az általánosan elfogadott nézőpont az. az élet megfoghatatlan oldalát. Bárki. hogy a lelki tanítók tanításait hallgatva és azokat elhíve jut el ugyanide. hogy gyakorlatilag ez az egyetlen út.azon írások segítségével. akik látszólag a második utat követik. Még azok is. saját intelligenciáját használva . rendszeres olvasása segíteni fog neki abban. tanulásra. Min- den más foglalatosság csak másodlagos lehet ehhez képest. hogy . melyeket olyanok alkottak. ami megtapasztalható. Ám ha ez igaz lenne. barátok. Alig akad olyan ember. s arra az elhatározásra jutnak. tulajdon és család. hogy nem marad ideje lelki szükségleteinek kielégítésére. ha már megta- pasztalt mindent. Nem érezzük szükségét az igazság.mint Ráman Maharisi mondta egyszer nekem szkeptikusan . Ez a leghosszabb és legfájdalmasabb út.s ha úgy kívánja . Ez a leggyorsabb és legkönnyebb út. mint a munka. mert a fájdalom már túl sok volt ahhoz. hogy az élet valódi értékét csak akkor ismeri fel az ember. amelyet a magasabb igények kielégítésére lehet és kell fordítania. hogy ne tekintsük messzebbre. A tradicionális tanítások is megerősítik ezt.ahogyan tévesen gondoljuk. Az ember legfontosabb feladata. hogy az ember megélhetését megkeresi és ambícióit kitölti. Lehetséges az is. Az első út csábítása azonban olyan nagy.

akik legnagyobb számban járják eme lelki ösvényeket. mentálisan túlfeszített és művészi temperamentumokkal bíró emberek. s nem is tud róla. Ez kell. éppúgy kötni fogja a fogadalma. Az ideges. elkerülhető lett volna. Megigézi őket a tanulás és kísérletezés cso- dálatos világa. A „később" talán már túl késő. Nem térden állva vagy földön csúszva közeledünk Istenhez. Ez az ember életének legtartósabb vállalkozása. akik ettől szenvednek. holnap befejezünk. hogy ezeket a tanításokat élni kell. Telve van a világ emberekkel. A halogatás végzetessé válhat. ahová sem az érzelmi moraj. és minden mást ennek kell alárendelnie. Ebben a szent csendben életét a Keresésnek szenteli. ahová az emberek félig megszületett törekvéseiket és meg- bénult reményeiket temetik. Shakespeare is ennek a témának szentelte nagy művét. hogy legyen élete legszentebb célja. Óvakodj attól a hatalmas temetőtől. Legfőbb ellenséged a határozatlanság. s a tragédiák sora. létezésének legtiszteltebb alapja. Ám ebben az esetben a darab nem . Nem érzelmeinken keresztül érezzük. az előbb- utóbb tetteikben is megnyilvánul. nem beszélni róluk. Egy kicsivel több határozottság Dánia hercege részéről. mint ha egy komoly eseményen százak jelenlétében mondta volna ki. a leginkább hajlamosak tévutakra keveredni. hogy elérjük az ered- ményeket.valami érdemeset kezdenek életükkel. sem az intellektuális tevékeny- ség nem léphet be. s aztán megint újrakezdünk. amit ma megkezdünk. Hajlamosak elfelejteni. Az ellenállás megnehezíti. hanem szívünk mélyén. ame- lyek a drámát zárják. A kemény munka okozta nehézségek hozzák elő a lélek valódi erejét. amely megnyílik előttük. S habár senki más sem hallja ezt a felajánlást. a Hamletet. S ami az elméjükbe íródik. Nem! Az isteni jelenlétet abban a mélységes földöntúli csendben érezzük. A Keresés nem olyasvalami. ám tartósabbá is teszi azokat. s nem is gondolatainkon keresz- tül közelítjük meg Istent.

hogy zavarodottság nélkül befogadja. de nagy veszteség is számára. hanem hogy mit teszel. hogy hibái tanítsák. elárulják azt. hogy valaha is megtalálják. Mindenféle módon segíteni fogja öntudatlanul is ebben az életben. hogy a Keresés kútját tudatosan vagy tudatlanul önző motívumok szennyezzék be. amelyet a szerző akart átadni. Szükséges még az akaraterő a mélyebb elemzéshez. Akik nem hajlandók a végső igazságot keresni. A ma bolondja a holnap bölcse . Ahogy a Bhagavad-gitá mondja: „Egy kis tudás is nagy veszélyektől ment meg". mert úgy érzi.ha hagyja. hogy az ember egyáltalán hajlandó legyen ezt a tanítást meghallgatni. hogy meglássa értékét. hogy a belső gyengeség vagy a külső körül- mények megakadályozzák az alkalmazásától. A magasabb igazságot helyesen csak azoknak lehet átadni. . és egészen egyértelműen segítségére lesz halála után következő létformájában. Nem az szá- mít. hogy ezeknek az előfeltételeknek tökéletesen és teljességükben jelen kell lenniük - hiszen ez csak a végeredménye és nem a kezdete lesz a Keresésnek -. akiknek elméje eléggé érett. és akiknek ítélőképessége eléggé fejlett. A Bölcs Hit győzedelmeskedik. aki mer. Nem szabad. a képesség. hogy hogyan szenvedett Hamlet saját határozatlanságától. akik felkészültek rá. Nem mondhatjuk azt.hordozta volna azt az üzenetet. Nem csak hiba lenne. és bizonyos intellektuális érettségre. hogy hozzájárulhassanak a belső élet kiteljesedéséhez. hogy meg tudja érteni. de kellő mennyiségben rendelkezésre kell állniuk. Egy bizonyos etikai érettségre van szükség. hogy mit tehetsz. mert elérhetetlennek hiszik vagy reményvesztetten feladták a célt. hogy személytelen nézőpontot megszokott nézőpontjáról és a vágy. A filozófiának csupán pár éves tanulmányozása is egy- értelműen a tanuló hasznára válik élete folyamán. A győzelem madara végül annak az embernek a vállára száll. hogy kérlelhetetlenül és a végső következ- tetésig utazzon az igazság útján. Senkinek sem szabad csak azért visszatántorodnia ezeknek a tanításoknak a tanulmányozásától.

ha neurotikusok.nincs kibúvó. amikor egy kritikus döntésnél félredobja vágyait. minden alkalommal. Nagyfokú arcátlanságra vall. hogy az isteni misztériumokra méltók lehetnek. hogy legjobban magát gyűlöli. amelyet egyszerűen követni kell. akiknek érzéseit személyes pszichológiai problémák kötik gúzsba. hogy azonosította magát . A kezdőnek azzal a nézettel kell elindulnia. nincs menekvés. fel kell adnia az ego gondolatait és vágyait. mielőtt ő maga is a legtöbbet kapná. se nem kellemes. legjobban magát szerette. hanem olyan út. most azonban csak egy ellen- sége van: önmaga. A Keresés a legtöbbet követeli tőle. Ez az. annak minden kötelességével együtt. itt is. A jelölttől nem kisebb áldozatot követelnek. Rákényszeríti a megalázkodásra. ott is voltak ellenségei. kemény munkával kell elválasztania önmagát ezektől a töké- letlenségektől. mint a saját énjét. ám most rájön. hogy készen álljon.Nem egy olyan út ez. a tevékenységeit fegyelmezi. amire a Fény az ösvényen (Light on the Path) úgy utal: „A lábak megtisztíttatnak a szív- ből kifolyó vérben". ha konfliktusba kerül ezzel a magasabb Kötelességgel. feladja az egót. s így nagyobb sikerrel vághatnak neki a Keresésnek. a herceg. ha helyrehozzák az életüket vagy megváltoztatják életmódjukat. minden alkalommal. Minden alkalommal. s otthontalan vándorként távozott a vadonba. s hogy mielőtt a szellemi mélységekben el tudna merülni. hogy nagyon tökéletlen. meg kell hajoljon s el kell tűnjön. és . faji köteles- séghez. Eddig támogatta az egót azáltal. amelyet kívülről kényszerítettek ránk. A Keresés kezdete se nem könnyű. sokkal jobban járnak. Az embernek csak egy Kötelessége van: hogy felismerje a benne rejlő istenit.ami még rosszabb . Mindenkinek keresztül kell jutnia ezeken a fázisokon . a szenvedélyeket.a teljes önfeláldozást követeli végül tőle. Mindenféle szolgai ragaszkodás bármilyen személyes. Ha el akarja érni az út magasabb fokozatait. Mielőtt elkezdte volna a Keresést. amikor meditációban elcsendesíti nyughatatlan gondola- tait. s túl kell jutnia a különböző személyek és tárgyak által kiváltott érzelmi reakciókon. amelyet szívesen és jó kedvvel kell követni. amikor a testet. A Keresés nem a gyöngéknek való. feladja az egót. társadalmi. hisztériásak vagy pszichopaták azt gondolják. föladja az egót. Belső hangjának kény- szerítő hívására Gautama Buddha. feladta királyi pozícióját. Azok. Mielőtt a Keresést elkezdte volna.

de mégsem bizonyos. Minden vallás és tanítás autentikus misztikus tapasztalatát képezik azok a köz- ismert és alapvető állítások. hanem egyben mentá- lis szokás is. és meg kell próbálnia a magasabb ént erősíteni. Ez az út három fontos részből áll. hogy a Felsőbbrendű Énnel teszi ugyanezt. A Webster-szótár definíciója szerint a misztikus olyan személy. hogy ismered magát a miszticizmust. misztikussá válik. mint a hétköznapi személyiség. hanem az intuícióval foglalkozik. Ismerhetsz akár száz könyvet is a miszticizmusról. amelyet itt ajánlunk és leírunk. hogy inkább első kézből szerez tapasztalatot erről. Sajnos csak nagyon kevesen jutnak el erre a szintre. hogy nem megy eléggé messzire. amelynek egyetlen fontos követelménye van . Annyira mélyen belénk rögződött. Nem az első és nem is az utolsó jelölt lesz.vele. Ez az erőfeszítés a Keresés. valamint egy mester segítségét is. miszerint a lélek létezik. és úgy dönt. aki továbbra is az egót imádja azt hívén. hogy van lelke. más. hogy más mondja el neki. ugyanis minden igazi misztikus felhasználja az ima és a tisztító önmegtartózta- tás erejét. A hibás önmeghatározás nem csupán metafizikai hiba. hogy csak totális erőfeszítéssel változtathatjuk meg sikeresen. de nem helyes abból a szempontból. a Bódhiszattva útja az. Amikor az ember belefárad. A miszticizmus nem az intellektussal. és önmagunkban lakozik. hogy csak a filozófiai keresés. aki „a meditá- ciót tartja az igazság megszerzéséhez vezető legfőbb módszernek". Ez egy jó definíció. Értelmünkkel ki tudjuk javítani ezt a hibát. de a megrögzötté vált szokással továbbra is foglalkoznunk kell. Világosan meg kell érteni. ellentét- ben az egyszerűbb misztikus úttal. ám most meg kell tagadnia az egót.

hiszen az eredményei is nagyobbak. mint a miszticizmus. Amint a Bhagavad-gítá is rámutat. Ugyanakkor csak egyetlen gyümölcsöt terem: a belső békét . Ezért egyéni gondolkodásra. Minden egyes tanítványnak meg kell tanulnia. Ha ez a jóindulatú ideál a kezdetektől előttünk van. Ezért nem meglepő.ellentétben a háromszoros úttal. hogy egyetlen út létezik számára. ám nyilvánvaló előnyöket is élvez. A filozófiában nincs és nem is lehet szekta. a mások tanítására szolgáló intellektuális képesség (2) és a szolgálat (3). múltjától és személyes tulajdonságaitól függően. Ne félj! Még ebben a percben kezdd el A Munkát. személyes erőfeszítésre és intuitív fejlődésre próbálja rávenni. hogy az Ösvényen sokan járnak. Az utazónak meg kell tanulnia lemondóan. részleges magányban járnia az utat. A misztikus eredményei elsősorban személyes hasznára válnak. Vissza fogunk fordulni az örökkévaló Csend legszéléről. akik abban az illúzióban élnek. nem kínálja a csoportlét kényelmét és a „csorda" támogatását. és nem is könnyű. . hogy a filozófia magasabb kívánalmakat támaszt. hogy saját maga ismerje föl önnön isteni voltát. ismét felvesszük emberi ruhánkat. hogy a legmélyebb együttérzéssel irányítsuk azokat. A filozófia megpróbálja rávezetni az embert. de kevesen a választottak". A küzdelem a végső igazság felé és az isteni lélek keresése egyéni feladat. „Sokan vannak a hivatottak. és szi- gorúan egyedül kell végrehajtani. veszélyes hiba megpróbálni kikerülni a személyes jelleget és mások spirituális feladatait magunkra venni. amelyek együtt alkotják a személyiségét. akkor a végsőkig ragasz- kodni fogunk hozzá. hogy segítsen még Ne félj! Kezdd hát. Ez azonban nem igaz. míg a filozófus eredményei mind a saját. Ez nem egyszerű út. kezdd el! Vannak. mind a társadalom hasznát gyarapítják. melyben lelked dicsőséggel eltel Ezer láthatatlan erő vár. akik tapogatózva keresnek.csak: a meditáció gyakorlása. Tömeges előrejutás és tömegmegváltás itt nem lehetséges. amelynek azonban három gyü- mölcse van: a béke (1). hibáznak és elbuknak. Az egyedülálló tanuló szenvedhet bizonyos hátrányokat. De az abszolút igazságot kereső számára ez az egyetlen út. ha eléri a filozófiai szintet.

hogy életét egy tanítóra. hogy végső soron az egyetlen vezető és tanító a felsőbbrendű én. Igaz. hogy a Felsőbbrendű Én vezetheti és taníthatja is a tanulót. a tanítvány. hogy keressen egy mestert. hogy támaszkodjon önmagára. mert akkor tévedésekhez vezetnek. aki útjába akad. Helyes. hogy másokkal vagy mások által elérte a boldogságot. és ha valóban jól képzett vezetőt keres. és kövesse a tanítványság útját. míg máskor azt javasoljuk. Nem szabad egyértelműen elfogadnia az első tanítót vagy első tanítást. Még ha azt képzeli is. hogy egyre . A végsőkig tehet társada erőfeszítésekkel bármilyen illúziót teremthet. hogy akár harminc helyen is próbálkoznia kell. de minél hosszabb ideig tart. és ismét visszavezet az egyedüllétbe. akkor a mester fokozatosan abba az irányba tereli. Időt kell szakítania a dologra. nincs szüksége semmilyen baráti kézre? Nem! Egyszerűen csak azt jelenti. amikor késze támaszkodás fontos tulajdonságok. hogy tévútra keveredhet a tanuló. Azt jelenti mindez. az ember soha nem menekülhet alapvető magányos-Hágától. mielőtt telje- sen kompetens tanítót vagy teljesen igaz tanítást talál.értve ez alatt. és az is igaz. és nem pocsékol el éveket. ám egy napon az élet visszakény- szeríti önmagához. és nagyon jól végig kell gondolnia. előbb-utóbb valamilyen testi diszharmónia. hogy egyszer arra biztatjuk a tanulót. hogy tanítójának kiválasztása az egész életét jobb vagy rosszabb irányba terel- heti. Ez a Keresés türelmet és önmérsékletet követel. Nincsen valójában ellentmondás a között a két dolog között. Szerencsés az a tanuló. Akárhogyan is legyen. Kövesse inkább Konfuciusz praktikus tanácsát: „Mielőtt vásárolsz. a szerelem és a barátság perceiben. hogyha jól végiggondolva szánja csak rá magát. hogy semmilyen külső segítségre nincs szüksége. avagy elméjét egy hitrendszerre bízza. hogy végül eléri a célját. nézz szét három helyen!" Valójában lehet. Valójában a Felsőbbrendű Én egy emberisegítőhöz fogja vezetni. megtöri a varázst. de nem szabad túlzásba vinni. aki önmagát irányítva és inspi- rálva nem lép tévutakra. hogy nem szabad örömében meggondolatlanul elfogad- nia az első vezetőt. hogy ha megérti. annál valószínűbb. mentális változás. hogy a tanulónak nem kell vezetőt keresnie. A két tanácsot könnyen közös nevezőre lehet hozni. akkor nagyon válogatósnak kell lennie . érzelmi megingás jelentkezik. Ám ugyancsak igaz. ha túl korán véli úgy.

Könnyű az önteltség csapdájába esni. amit a jelen kor vagy . s a szerénység védelmező erejét kell gyengéden ápolni. Meg kell tartanunk szabadságunkat és függetlenségünket a választásban. vagy akár egy belső hangot beképzelni. hogy önbecsülésünk megmaradjon. Az egyensúly megváltó erényét kell buzgón keresni. szent helyekre utazni és távoli gurukat felke- resni? Az igazság az. hogy az önmagunkra támaszkodás útja veszélyekkel teli. hogy ezek egyikére sincs szükség. akkor is legalább könyvekre szüksége van. hogy szinte minden tanítványnak szüksége van egy tapasztalt tanítóra és könyvekre. hogy elutasítsa egy érdemes mester felajánlott segítő kezét.könyvek és írások formájában . az éppen ott van. ha szépek. Ha pedig a második tanácsot követi. • jók és igazak? . akkor a Felsőbbrendű Én fogja elvezetni egy mesterhez. Egyetlen kereső sem lehet olyan ostoba. Ha pedig csak most kezdi a Keresést. ha aktívan keresi a Felsőbbrendű Ént. ha azt akarjuk. ahol most vagyunk. hogy az önmagunkra támaszkodás útját járjuk. Amit keresünk. hanem értelmesen kell követnünk azt a parancsolatot. hogy marad- junk önállók. sem pedig más szerzők vagy iskolák tanításainak teljes kizárása. hogy szükségünk van minden segítségre. Az igazság az. inkább támaszkodjék önmagára. De egy ilyen mesterrel való kapcsolat alapja nem lehet sem a szolgaiság és az intellektuá- lis lebénulás. arrogánssá válni.a múlt bölcs és erős személyei adhatnak nekünk. A szentség és tanítás itt is megtalálhatnak. Miért ne követhetnénk egy másik ember gondolatait. Valóban szükséges szent földekre. Nem vakon. Vajon valóban olyan nehéz ezt elhinned? Csak akkor van jogunk. Nyilvánvaló. ha ön- fegyelmezéssel megfizetjük ennek az árát. Valójában olyan gyengék és tudatlanok vagyunk.

Nem különböző csoportokhoz vagy társaságokhoz való csatlakozást jelent. hogy alapvető spirituális hasonlóság van közöt- tük. hogy kutasson. becsületesség magunk- kal és másokkal szemben. alázatosság. ha az egyéb feltételek hiányoznak. hanem azért. Egy iskolának nem csak azért kell léteznie. hogy kreatív maradjon. akkor lehet. hogy az ilyen találkozások több zavarhoz. s nem is spirituális vezetőkről való pletykálkodást. hanem azért is. Enélkül a gyakorlatok veszélyesek lehetnek az elmére. vagy akár mindőjükkel. vagy elfeledtethetik néhá- nyukkal. megsebzett érzelmeken. feltéve. . hogy felkészületlenül egy véglegesnek tűnő rendszert formalizáljon. mintha az főleg eksztázi- sokon és révületeken át történne. és a tapasztalat által erősítse meg ideáit. Őszinte tanulók időnként összegyűlő kis csoportja komoly segítséget nyújthat minden résztvevőnek. hogy a gyakorlat- ban ellenőrizze saját elméleteit. szexuális önuralom. Nincs akkora utazás. mint megvilágosodáshoz vezetnek. a személyiségre és az egészségre. Éppen ellenkezőleg: legalább annyira megtört szíveken. Valójában ez a meditációs gyakorlat által kifejlesztett idegi érzékenység és pszichológiai változások okozta gyakor- lati szükségszerűség. ahol értelmetlen fecsegéssel lehet elütni az időt. Ha ez akár csak egy tagból hiányzik. hogy a Keresés útját valójában mindenki egyedül járja. A filozófia által megkívánt morális (újra)tanulási folyamat nem pusztán kegyes vasárnapi iskolai reménykedés. Súlyos tévedés úgy tekinteni a misztikus folyamatra. Nem azért. A valódi spiritualitás az elsajátított tudás alkalmazását jelenti és a belső élet törvényeinek való megfelelést kinek-kinek a saját egyéni képességei szerint. fájdalmas áldozatokon és melankolikus lemondásokon át vezet az út. hogy tanításokat adjon át. igazság szóban és gondolatban. amely elvezethetne az igazsághoz vagy egy adeptushoz. A leginkább kívánatos erények: nem ártás a tettekben és érzésekben.

aki nem képezte magát jógamódszerek segítségével. mert az ember úgy járna. Egyiket sem lehet kihagyni. mert csak magával foglalko- zik.Ugyanaz a fény. mint hittük. és végül elérkezünk a mindent magába foglaló és mindent meghaladó filozofikus élethez. A jógi nem érheti el a végső célt. Soha nem fogod jobban megérteni a Világot. amely megvilágítja számodra a Világot. Mindezt pedig nem egy hirtelen cselekedettel kell elérni. kétségtelenül néhány meg- alázó felfedezésre jutunk. valamint a filozófia tanul- mányozása a szellemi újraképzés részeként: ez a két legfontosabb feladat. érzésekre és viselkedésre. Amikor a Legtökéletesebb fenséges fénye ránk ragyog. és elég bátrak vagyunk ahhoz. hiszen csak ezek után érthetjük meg. hogy rosszabbak vagyunk. mint a két lábat. A filozófus nem érheti el. és nem az egész univerzummal. aki a legmagasabb megismerésére tör. Ez az állandó figyelem valójában a koncentrációnak. hogy az én valódi természetét megismerve ezt a tudást az élet egészére alkalmazzuk: a gondolatokra. hogy minden nap minden percé- ben ezen dolgozunk. mint gondoltuk. végig a gyakorlás folyama- tosan változó és megújuló útján. mint aki egy lábon próbál megmászni egy meredek hegyet. Ennek az útnak a végső fázisa ugyanis meg- követeli. amivel foglalkoznia kell annak. és nem képes rá. De végül ezek a felfedezések a helyes irányba visznek. saját magadban kell meggyújtanod. azaz a jógának egy formája. A jóga mint pszichológiai tanulmány és önfegyelmezés. Csak az találhatja meg. Utunkat átgondolatlan és éretlen vallásos hozzáállással kezdjük. amely az embert a végső megismerés meredek hegyén viszi. fedi fel személyes jelentéktelenségünket is. hanem úgy. hogy mi a hivatásunk és mit kell tennünk. . és nem olyan bölcsek. mind a filozófia mesterévé vált és ezután kész a következő lépésre: feláldozni énjét a végső cél oltárán. majd tovább- haladunk a meditációs kísérletekhez és a miszticizmus személyes megtapasz- talásához vagy a metafizika racionális absztrakcióihoz. A lámpást. hogy annak fényénél nézzünk magunkra. Ezért kell a jógát és a filozófiát úgy tekinteni. aki mind a jóga. Azt találjuk. Ez az utolsó szakasz a csúcs felé. amely felfedi spirituális fontosságunkat. mint önmagadat. mert ő a létezés értelmének csupán elméleti oldalával foglalkozik.

a magunkban rejlő Logosz jut el hozzá. hogy fölfedhesse magát. mert az magában foglalja az elsőt is. hogy bátorítsa erőfe- szítéseinket.Meg kell tisztítania szívét az egoizmustól. mint az. A második út végső célja az Abszolút. Harmadik lépcsőként aszketikus vagy önmegtagadó fegyelmezésnek veti alá magát. mint a „második születés". ahhoz. Ezért aztán nincs is nagy különbség a gyakorlás módjában. . az ember nem is juthat máshogy közelebb hozzá. elkezdő- dik a meditáció rendszeres gyakorlása. Az emberbaráti cselekedetekkel megkoronázott önfejlesztés idővel elő fogja hívni az Önvaló kegyelmét. Először. hogy az Igazság felfedje önma- gát. Mindkét cél egyaránt kívánatos. a vallásos elmélyedés és ima éppúgy hozzá tartozik. Csak akkor fogjuk tudni. mivel mindkettő a Valósággal hozza kapcsolatba az embert. Az út mindenre kiterjedő erőfeszítést követel. hogy a Lélek valójában a saját legbelsőbb énünk.de nem a Logosszal. Ez az állítás feltételezi. de akik a filozófiai nézőpontot elfogadják. Az Önvaló bölcsességében rámutattam. és örömteli felvillanásokkal mutatja meg magát. hogy az Igazság állandóan jelen van. hogy folyamato- san elmélkedünk élettapasztalatainkon. mert a másodikhoz is az elsőn át vezet az út. hogy tanuljunk belőlük. testi ösztöneit az animalizmustól. Egyik ösvény sem zárja ki a másikat. Ez a filozófia állítása. Krisna Bhagavad-gíta-beli tanítása szerint két út van a végső eléréséhez. Az első az egyesülés a Felsőbbrendű Énnel . és csak arra vár. negyedjére. és ez a filozófus saját tapasz- talata. mint egyesek gondol- ják. Helyénvaló és elfo- gadható. Második lépésként a múlt bűneinek és hibáinak megbánása szomorúvá teszi. vagy ahogyan legutolsó könyvemben neveztem. Mivel azonban a Felsőbbrendű Én a Logosz egyik sugara. azok számára a második a kívánatosabb. amikor eljutunk arra a felismerésre. A Keresés állomásai eléggé jól elkülöníthetők. hogy az élet teljessége és értelme mit jelent. a meditáció művészetének gyakorlása. Amint könyvemben. és később. mint a „belső szó". a Nagy Üresség. ha valaki az elsővel beéri. Végül pedig. Először is az ember szívében megszületik a vágy a lelki fejlődésre. Az érzelem fegyelmezése és a sze- mélyiség egoizmustól való megtisztítása. A világi és lelki értékek közötti állandó különbségtétel is része ennek az útnak. Igy teremtődnek kedvező körülmények ahhoz.

Ha azelőtt helyezed magad a spirituális presztízs magaslataira. sosem fogod megtalálni. aki az Önvalóban tanítójára talál.s minden igaz Keresés ilyen -. mint valaha. és ne tégy úgy. az ember lényé- nek mind a négy szférájára ki kell terjednie: az érzelmire. emberi létezésünk minden oldalának egyesülnie kell. E négyoldalú megközelítés miatt a feladat sokkal bonyolultabb. Bárkinek. Ugyanakkor minden jelölt keresheti és meg is kaphatja áldását. aki figyelmez- teti ezekre az útjába kerülő veszélyekre. hogy adja helyét az intelligens hittel való követésnek.hogy eléljük a célt. hogy a belső gyengeséget megszüntesse. Ennek az áldásnak azonban olyan ereje van. A vakhittel való követés át kell. Ha a keresés mindenre kiterjed . A lelki útmutatásra éppoly nagy szükség van ma. Ha nem ragaszkodsz az igazsághoz. mielőtt a Mester vagy Isten odatett volna. az intellektuálisra. hogy időnként a jelölt személyes vágyai ellen dolgozhat. sokkal inkább a tanítványban az eme gondolatok által keltett lelki erő a lényeges. mint azt a legtöbb misztikus hiszi. Mivel azonban az ego a spirituális keresés álcája mögé is könnyedén képest elbújni. Kevés jelölt eléggé érett ahhoz. mint ő. mégis lehetséges. az akaratira és az intuitívra. az csak az első lépés lesz egy megalázó és fájdalmas zuhanás felé. Ne tettesd magad másnak. ne öltsd magadra a Tanító büszke köntösét. s nem csupán egyre kell támaszkodnunk közülük. Ennek azonban célja van: a belső fény felé vezető első lépések érdekében tör- . Nem igazán a tanítótól származó emberi gondolatok számítanak. hogy szüksége lesz egy külső tanítóra. Szenvedésre kény- szerítheti az egót annak érdekében. mintha akképp tudnál cse- lekedni. a mester nem fogja azt megtagadni. nem lesz szüksége egyéb tanítóra. hogy kiérdemelje egy mester személyes figyelmét és tanítását. a tanítvány és a vezető közötti viszonynak azonban meg kell változnia. mint ami vagy! Ha egy vagy a tömegből.

amely nem személyes tapasztalatból ered. Ez a Kelet ősi hagyománya. Még Indiában. könyörületesen bátorítania kell. morális tisztaság és mélységes emberszeretet. Hat feladata van a tanítónak: 1. 5. Ennek az állításnak a magyarázata az Igazság nehezen megérthető jellegéből adódik. Ezért a Nyugat olyan nagy alakjai és félelme- tes intellektusai. új tudást kell átadnia a tanítványnak. és ez kell. szokatlan. hogy milyen sokkal tartozik Tanítójának. 2. Majdnem lehetetlen megbizonyosodni az Igazságról egy Tanító segítsége nélkül. hogy valóban érdemes erre a címre. . valamint 6. a haragtól és a hatalom csábításától? Ha nem. először mindenképpen meg kell bizonyosodnunk róla. okos. hogy tanít- ványokat vezessen a mennyek királyságába. hogy valóban kérjük-e az áldását. hogy segít másoknak ugyanezt elérni. Hegel és Thoreau nagyon közel jutottak az Igazság küszöbéhez. vissza kell fognia bűnös dolgok elkövetésétől. mint Spinoza. a pénzéhség- től. El kell ezért gondolkozni azon. kiegyensúlyozottan kell fejlesztenie a tanítvány mentális képességeit. soha nem lehet olyan hatékony. Csak aki már felfedezte önmagában az isteni lelket. meditációs tevékenysége segítésével meg kell nyitnia számára a misztikus ösvényt. hogy kiemelkedő. 3.tétlik. ki kell javítania a már meglévő tudásában előforduló hibákat. de egyértelműen alkalmatlan arra. akkor lehet. hogy mestere-e magának. Ne feltételezett okkult erőiről és gyógyító erejéről próbáljunk megbizonyo- sodni. amelynek ez a gyökere. Ha lehetőség nyílik. hogy legyen a Nyugat modern hagyomá- nya is. Legalább három elvárás létezik egy lelki tanítóval szemben: tökéletes hozzá- értés. Nincs kibúvó. mielőtt ezt a szerepet mások élete felett próbálja eljátszani. Góvindapadának. Csak a valóban őszinte Keresés motiválhat egy ilyen kérést. mert nem volt Tanítójuk. segíthet másoknak ugyanezt felfedezni önmagukban. mint az. az vállalkozhat rá. barátságos. Az olyan tanítás. Ellenőrizzük inkább azt. hogy egy mester tanítvánnyá fogadjon bennünket. a Gondolkodók földjének legnagyobb elméje. okkult erőkkel megáldott vagy bármilyen másféle ember. 4. Mentes-e a szerelmi vágytól. a hírnév vonzásától. Csak aki már önmagában legyőzte a gonoszt. Kant. Sankara is elis- merte. ám nem tudtak belépni.

saját erejükből kell elérniük a megvilágosodást. és hajlamos arra. aki alatt folyamatosan dolgoztál. de úgy élni. bárcsak minden nap meg- . A szemé- lyes bizalom és az ebből eredeztethető intellektuális függés a jelei annak. „Tudni. Ha erre képtelen. Ezt az elvet nem cáfolja az. ám milliók halála után. és nem Buddhák. Legjobb elfogadni ezt a vonzást. és helyet kell foglalnia a tanítványok között.Elengedhetetlen. és mintha a béke lenne az élet törvénye. hogy egy korábbi életben már kapcsolatban voltatok. a tanítványnak része lesz egy eksztatikus egyesülésben tanítója lelkével. akkor ott kell hagynia a katedrát. Az az ember a legalkalmasabb arra. mintha nem tudnál: ez a bölcsesség csúcsa" . hogy ugyanezt a munkát újrakezdd. A Buddhák küldetése éppen az emberek nagy részének megvilágosítása . hogy egy lelki tanító önmaga is megfeleljen azoknak a taní- tásoknak. A tanítványt valószínűleg annyira elragadja ez az élmény. mielőtt maga is befejezte volna tanulmányait. jósága vagy erői. Az igazságot nem lehet tanító nélkül megismerni. Amikor a tanító elfogadja a tanítványt. Olyan érzése lesz. ugyanaz az ember lesz. de keblében kincset hordoz". nem pedig a formális. hogy korábbi inkarnációkban tanító és tanítvány voltatok. lehetőleg az utolsó sor- ban. hogy tanítód legyen.egy másik a megvi- lágosodott bölcs ihletett mondásai közül. hogy egy Buddha megjelenése igen ritka jelenség. ő azt mondta: „A Bölcs durva gyapjúruhában jár. akihez a sors elvezet. hanem valamiféle intuitív vonzás vezet. Csak egy tanítványa volt életében. vagy akár egy későbbi időpontban. amiket másoknak átad. mintha a teret fény töltené be. akihez nem annyira tapasztalata. Az emberiség nagy részét mentális sötétségben szenvedő halandók teszik ki. Nyilvánvalóan ennek számos oka van: a rivaldafény szeretete és saját felsőbbrendűségének érzése csak kettő ezek közül. Elhalasztani lehet egy ilyen kapcsolat újrateremtődését. Ezekben az ügyekben a sors mondja ki az utolsó szót. mert az ember. Ez ugyanis annak a jele. hogy a Buddha éppen így.ami miatt azonban a Buddháknak szükségszerűen maguknak. Mennyire különbözik ettől Lao-ce egyszerű sze- rénysége. mintha énje rabságból szabadult volna ki. A mennyei misztériumok nyugati tanítványa általában nagyon mohó. A tanítvány meg fogja érteni. hogy ez a valódi beavatás. Tudnunk kell. ám elkerülni nem. és saját maga megtapasztalta volna az igazságot. hogy arra vágyik. hogy azelőtt tanítani kezdjen. tanító nélkül érte el.

ez a tapasztalat csak hosszú időközönként ismétlődhet meg. Amikor az ember végül megtalálja önmagát. hanem egyenesen eljuthat saját belső valóságába.történne. Ez azonban lehetetlen . akkor majd vállvetve állhat tanítója mellett a legrégibb. Inkább csak csodálatos kapcsolatuk és a végül elkerülhetetlen célba érés jeleként kell erre tekinteni. amikor már nincs szüksége egy külső emberi Szimbólumra. . leghosszabb és legna- gyobb küzdelemben.

mint a kevésbé szerény. ám az ilyenek igen kevesen vannak. hogy kiemeljük magunkat alacsonyabb természetünk mélységeiből. hogy teljesebb személyi- séget fejlesszünk ki. a morál átalakulásához és a gondolatok koncentrációjához vezet. Ezeket az ideákat csak nagyon komoly önfegyelmezéssel lehet elérni.jó karmájuk vagy a kegyelem ereje folytán . sokkal hamarabb elérheti célját. nagyra törő emberek. Nem ugorhatunk rögtön a csúcsra. ahol éppen találja magát. a morális értékeket. ahol egyszer volt vagy szeretne lenni. amelybe belesüllyedt. hogy előtte magukat ilyen megtisztító folyamatnak alávetették volna. hogy megláthassuk a fölöttünk fénylő eget. először meg kell tisztítania magát. hogy ott kezdje el a munkát. az érzelmek. Az intellektuális megértés nem elégséges. Habár igaz. Ahhoz. az érzelmek uralá- sához. a misztikus intuíciót. A Hosszú Ösvény a Keresés korai fázisait jellemzi. a racionális gondolkodást és az aktív cselekedeteket. GYAKORLATOK KERESŐKNEK Hangya hosszú ösvénye .Az önmagunkon végzett munka Ha valaki nem túl büszke ahhoz. Aki a megvilágosodást keresi. hogy ezt a célt elérje.spontán megvilágoso- dásban részesülnek anélkül. . s ha hajlandó lépésenként haladni. Igy válhatunk alkalmassá arra. hogy az Önvaló alászálljon az ébrenléti tudatosságba. ami szenvedélymentességhez. ezért ezek a fázisok mindig értékesek maradnak. annak először is ki kell emelnie magát a vágy. Legtöbbünknek kemé- nyen meg kell dolgoznunk. amelyen minden magasabb bölcsességet keresőnek át kell haladni. Fejleszteni kell a vallásos áhítatot. hogy néhányan . az önzés és a materializmus mocsarából. és nem ott akarja kezdeni.

) a sílából áll . részben pedig azért. elegáns környezet. nincs ingyen. hogy szépségben élhessünk. hogy hatékonyan. hogy az egyszerű élet és kisszámú tulajdon sokkal helyesebb. Most szükségessé vált. a (2. és felhív- juk a figyelmet ezekre az eddig elhanyagolt utalásokra. egy finom. A csend. és esztétikus otthonra. a karakterépítést. Milyen sokban segíti például a meditáció sikerességét egy rendezett otthon.Sok Jógi kritizálni fogja ezt a háromrétű utat. hogy a feladatom leginkább a meditáció oktatása. azaz a meditációs gyakorlatból. mert azt gondoltam. A nél- külözéssel teli élet nem kielégítő és általában nem esztétikus. hogy a buddhizmusban a cél elérésére ugyancsak a háromrétű utat javasolják. Részben azért nem írtam ezekről az aspektusokról vagy nem írtam róluk eléggé mélyen. Létezik olyan vélemény. ha van elég pénze. hogy a medi- táció önmagában elégséges. hanem nagyon is drága. hogy megváltoztassuk a hangsúlyt. az egyedüllét. amelyet tanulásra és meditációra fordíthat. csak akkor szerezhetők meg. amely elutasítja azt a világnézetet. legkevésbé látványos és felekezeteken túli értelmében. ezért tévképzetek alakulhattak ki az ezeket illető véleményemről. de elkerülhetetlen leigázását és a kreatív imagináció használatát kontemplatív gyakorlatokban. amelyek lelki fejlődéséhez szüksége- sek. Szükségünk van bizonyos vagyonra. a test és az érzések időszakos. idővel rájön. Bármennyire is telve lehet ifjú éveiben a kereső idealisztikus elképzelésekkel a világi értékekről.ez utóbbi alatt az önfeláldozó viselkedést értik.) pradnyából. hogy nem vagy csak röviden és felületesen említettem meg a Keresés bizonyos részleteit. Lekicsinylően nyilatkoznak majd a metafizika megismerésének szükségességéről. hogy itt nem csupán a saját értelme- zésemet mutatom be. s azt mondja. .) a dhjánából. érdemes felhívni rá a figyelmet. és nevetni fognak az ihletett cselekvésre hívó szavakon. mert mások oly sokat foglalkoztak ezekkel. annak legben- sőbb. azaz a magasabb megértésből és (3. Alátámasztandó azonban. Azt fogják mondani. a spirituális célok érdekében. amely (1. mely szerint a nél- külözés és a nyomor az egyetlen helyes út a spirituális kereső számára. egy csendes. Magában foglalja ez a morális újratanulási folyamatot. hogy még azok a dolgok is. Írásaim egyik hibája. a pihenés. az imádságot. zavaró dolgoktól mentes szoba vagy szép kilátás! Ám ezek a dolgok pénzbe kerülnek.

Egyszerű életet élni nem ugyanaz, mint nélkülözni. Igényeink és vágyaink véget
nem érők, és spirituális energiáink megőrzése céljából időnként gátat kell szab-
nunk ezeknek. Ám ez nem jelenti, hogy minden szép dolgot ki kell hajítanunk az
ablakon csupán azért, mert nem elengedhetetlenek vagy nem funkcionálisak.

Amit korábban Patandzsali Jóga-szútrájában az ajándékok el nem fogadásának
fordítottak, azt Mahadevan tulajdonmentességnek fordította. Ez a jelentésbeli
különbség fontos. Az idea - ez világosan látszik - az, hogy elkerüljük az olyan
terheket, amelyek a figyelmet elvonják.

Mit jelent valójában a világról való lemondás? Elmondom. Amikor az ember
szembesül a halállal, amikor tudja, hogy egy-két órán belül eltávozik az élők
világából, amikor lediktálja végakaratát és lemond összes földi tulajdonáról.

Nem a világ áll utunkban, és nem is erről kell lemondanunk, hanem mentális
és érzelmi kapcsolatunk a világgal. Csak ezen kell változtatnunk. Maradhatunk
ott, ahol akarunk, anélkül hogy asrámba vagy kolostorba vonulnánk, ha belül
megváltozunk.

Van valami őrültség abban a gondolatban, hogy csupán azért tettek minket ebbe
a világba, hogy aztán elzárkózzunk tőle!

Az univerzumban jelen lévő isteni erő felismerése vagy az ebben való hit elérése
három lépésben lehetséges. Először is közvetlenül valamely megvilágosodott
embertől vagy inspirált írásokból hallanunk kell az igazságról. Másodszor, folya-
matosan ezekről a Nagy Igazságokról kell gondolkodnunk. Harmadszor, az
elmének magába kell fordulnia, mély kontemplációban.

Figyelmesnek kell lennünk, meg kell értenünk az emberi természet, az egoizmus
és az emberben működő hajtóerők mélységeit és magasságait. Azért van erre
szükség, hogy jobban megértsük magunkat és másokat is, hogy jobban tudjuk
szolgálni őket, és egyben önvédelemként is nagyon fontos a saját keresésünk
során.

Aki erre az útra lép, annak igen sokat kell tennie. Folyamatosan próbálnia
kell javítani jellemgyengeségeit, fejlesztenie kell az elfogulatlan gondolkodást,
rendszeresen meditálnia kell és állandóan a magasabb felé kell törekednie.
Mindenekfelett az ego feladásának tudományában kell előrejutnia.

Mutassatok egy embert, aki kitartóan és rendszeresen tanul, gondolkodik és
meditál. Egy olyan embert fogtok mutatni, aki elszánta magát, hogy kitörjön a
hús börtönéből, és afelé halad, hogy a Lélek szféráiba emelkedjen - igaz, sok év
és több élet tovatűnhet, míg célját eléri. Ez az ember megtanult kérni, keresni
és találni.

Mielőtt ezeknek a soroknak az elmélyült olvasásába kezdenénk, az alázatosság
és az imádság légkörébe kell burkolni szívünket. Az egyikre azért van szükség,
mert az isteni kegyelem lesz az, ami tevékenységünk gyümölcsét végül majd
megérleli. A másikra azért van szükség, mert ezt a kegyelmet kérni kell. S bár-
milyen homályosak legyenek is időnként a dolgok, amik ebben a könyvben
olvashatók, a leírt igazságokba vetett hit és magasabb énünk belső vezető ereje
segíteni fog, hogy tovább haladjunk előre. Az ilyen magasztos kitartás az, amely
a Felsőbbrendű Én kegyelmét megvilágosodott megértés formájában elhozza.

Mikor erre a belső ösvényre lépsz, az első lépéstől az utolsóig, időnként próbák
elé fogsz kerülni. Ezek a próbák azért vannak, hogy kiderüljön a tanuló bátor-
sága, hogy mire érdemes valójában, és kimutassa a valós és nem csak képzelt
erősségeit és gyengeségeit. A nehézségek, amelyekkel szembesül, próbára teszik
tudását, eredményeit, és megmutatják, hogy elég ereje van-e ahhoz, hogy tel-
jesítse ezeket a próbákat, vagy kiderül, hogy ezek meg tudják törni. Az átélt
szenvedések tanulságokat vésnek a szívébe, és megtisztítják. Az élet a tanító és
a bíró is egyben.

Minden cselekedetet tudatossá kell tenni, és tudatosan is kell végrehajtani.

Az önfegyelmezés, az etikus viselkedés és a misztikus meditáció gyakorlása
- mindezek szükségesek, ha a belső meglátáshoz vezető magasabb tapasztala-
tokat keressük.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 31

A vágyódás a magasabb felé nem elég. Tanulással, fegyelemmel és erőfeszítés-
sel kell együtt járnia.

Aki diadalra akar jutni, annak előbb meg kell tanulnia kitartónak lenni.

Az intuíciótól kezdve, amely a kereső elme legkorábbi útmutatója, az eksztati-
kus önkívületi állapotig, amely a megvilágosodott misztikus utolsó tapasztalata,
számos akadály tornyosul előttünk, amelyeket fokozatosan le kell győznünk,
hogy az eredményeket elérjük. Három csoportba sorolhatjuk ezeket az aka-
dályokat: azok, amelyek az ember kontrollálatlan vágyaihoz, azok, amelyek
énközpontú érzelmi világához és azok, amelyek előítéletes gondolkodásához
kapcsolódnak. Kritikus önelemzés, lemondás és aszketikus gyakorlás: ezek
segítségével a filozófiai tanulmányok mély morális és intellektuális komolyság-
hoz vezetnek, amely lerombolja ezeket az akadályokat és előkészíti a keresőt a
valódi előrejutásra.

Lehet, hogy a kezdő gyakran megbotlik és elesik, de mindig felállhat. Lehet,
hogy hibázik, de az elkövetett hibákat mindig kijavíthatja. Ha elkeserítő körül-
mények és hosszú kiesések ellenére is folytatja a keresést, elszántsága nem lesz
hiábavaló. Ha semmi más eredménye nem lesz is, legalább a kegyelem erejét
kiválthatja. Ha kétségek gyötrik, mint a legtöbb emberrel ez előfordul, akkor is
kitartóan ragaszkodnia kell a reményhez, és újult erővel kell a gyakorlásnak
szentelnie magát, amíg ez a hangulat el nem múlik. Nyugodt belső középpon-
tunk felé fordulni bonyolult művészet. Még pár percre is igen nehéz megtenni,
és csak a gyakorlás segíthet az előrejutásban. Minden pillanatban, ha a kereső
figyelme lankad s elkalandozik, azonnal vissza kell terelnie helyes irányba.
A létezés spirituális alapjának tényszerűségéhez való ragaszkodás olyan művé-
szet, amelyet csak állandó gyakorlással és sok-sok sikertelenség árán lehet
elsajátítani. Töretlen elszántsággal kell folytatni a keresést, még akkor is, ha a
nehézségek és saját gyengeségei igencsak megnehezítik ezt. El kell határoznia,
hogy akkor is folytatja útját, ha gyengeségeiből eredő események hátráltatják.
Éppígy nem szabad kétségbeesnie, ha sorsának alakulása lassítja előrejutását.
A nehéz időszakokban nagy szükség van a türelmes kitartásra. Megéri kitartani
és mindig emlékezetünkbe idézni, hogy a rossz karma időszaka egyszer véget
ér. A lényeg, hogy semmilyen körülmények között sem szabad feladnunk, ám ez
nem jelent letargikus lemondást, sem belenyugvást bármibe. A keresőnek fenn

kell tartania életkörülményeit, és meg kell próbálnia megragadni, vagy ha nincs,
megteremteni a legkisebb esélyt is a pozitív változásra.

A Keresés nem pusztán metafizikai tanulmányokból vagy csupán meditációs
gyakorlásból áll. Mindkettőre szükség van, ám még ez sem elég. Saját tapasztala-
tainkat is meg kell vizsgálnunk, és meg kell próbálnunk feléleszteni intuíciónkat.
Mindenekfelett a keresőnek el kell határoznia, hogy hűségesen követi a filozófia
etikai ideáljait és gyakorolja morális tanításait.

Hiába tanulod meg mindezeket az igazságokat, ha ismereteid csupán intel-
lektuálisak. Alkalmazni kell őket saját környezetünkben, a szív mélyében kell
érezni őket, s végül szilárd alapokra kell őket helyezni a Tudatosságban, ahon-
nan erednek.

Tegyük szokássá, amíg természetünkké nem válik, hogy kedvesek, megbocsá-
tók és együttérzők vagyunk másokkal. Mit veszíthetünk? Talán pár apró dolgot,
egy kevéske pénzt, egy órát vagy egy vitát? De lássuk be, mit nyerhetünk!
Szabadulást a személyes egótól, érdemet az Önvaló kegyelméhez, több szere-
tetet a bennünk rejlő világban és több barátot a rajtunk kívüli világban.

Nem csak mások számára nem kívánatos, hogy felkészületlenül és megtisztulás
nélkül spirituális szolgálatba kezdjünk, de saját magunk jólétére is határozot-
tan veszélyes!

Az egyetlen valós felhívás spirituális szolgálatra csak egy valódi mestertől vagy
saját Magasabb Énünktől jöhet. Ha az egóból származik, akkor annak eredmé-
nye csak fölösleges betolakodás lesz mások életébe, amelyből kevés jó sülhet
ki, bármily nemes is a szándék.

Amikor ebbe az inkarnációba megérkeztünk, a saját életünkért és nem mások
életéért való felelősséggel jöttünk. Mások eddig is és ezután is a saját életü-
kért voltak s lesznek felelősek. Isten soha nem tette át az ő terheiket a mi
vállunkra.

GYAKORLATOK KERESŐKNEK 33

Megérteni a Csend titokzatos nyelvét, és ezt a megértést visszahozni a formák
világába olyan műveken keresztül, amelyek kifejezik a Szellem kreatív vitalitá-
sát - ez lehet az egyik útja, hogy az emberiséget szolgáljuk.

Meg kell vizsgálni magunkat, hogy a rejtett én keresése mennyire képezi részét
s okát emberbaráti tevékenységünknek.

Aki a saját életét nem tudja egyenesbe hozni, annak haszontalan megpróbálni
más emberek életét rendbe tenni. Arrogáns és pimasz cselekedet akkor hozzá-
látni az emberiség megjavításán dolgozni, amikor mi magunkra is még igencsak
ránk férne a javulás. Az idő és az erő, amelyet egy ilyen szolgálatra szánnánk,
sokkal hasznosabban telik, ha saját magunkra fordítjuk. Ilyen esetekben, ha
más emberek életének természetes folyásába belekontárkodunk, csak bolon-
dot csinálunk magunkból, és zavaros helyzetbe kerülünk. Csak ha már magunk
kellően letisztultunk, van arra esély, hogy valódi szolgálatot tegyünk másoknak.
Az olyan ember, akinek belső és külső élete kudarcokkal van tele, nem szabad,
hogy csúfot űzzön a tanításból azzal, hogy állandóan az emberiség iránti szol-
gálat vágyáról karattyol. Az ilyen szolgálatnak a hozzá legközelebb eső ponton
kell kezdődnie: önmagán.

Ha szándékait valóban tisztán és személyiségét ragaszkodásmentes állapotban
tartja, módot fog találni a szolgálatra - bár erre csak igen kevés ember képes.

Nem arról van szó, hogy nem kell törődni másokkal és nem kell segíteni rajtuk,
hanem arról, hogy emlékezni kell, milyen keveset tehetünk értük, amíg ilyen
gyengék vagyunk.

Az olyan segítség, amelyet a szenvedővel való azonosulásunk váltott ki, kétsze-
res: egyszer mint fizikai segítség, másodszor mint spirituális áldás.

A filozofikus szolgálat a gyakorlatiasságról és a személyes önzetlenségről ismer-
szik meg.

Világosan meg kell különböztetnem az emberek megsegítését és elégedetté
tételét. Sokan írták és mondták nekem, hogy a könyveim segítettek rajtuk,
miközben ezalatt valójában azt értik, hogy érzelmileg pozitívan hatottak rájuk.
Csak akkor segítünk, ha egy ember elméjét egy magasabb szintre emeljük, nem
akkor, amikor megerősítjük jelenlegi állapotában. A segítség azt jelenti, hogy
segítjük a fejlődését. Ha garantáljuk elégedettségét, azzal valójában csak bilin-
cseit erősítjük.

A keresőnek elsősorban a saját fejlődésével kell foglalkoznia, s csak másodsor-
ban a társadaloméval. Csak ha saját fejlődését beteljesítette, akkor fordíthatja
meg a sorrendet. Ha első lelkesedésében kereső helyett reformer vagy misszio-
nárius lesz, akkor előbb-utóbb utat téveszt.

Ha úgy gondol magára, mint aki a szolgálatot végzi, aki az embereket segíti,
akkor azzal csak az egót erősíti. Gátként fog feszülni közte és a magasabb
személytelen erő közt. Cselekedeteinek spirituális hatékonysága pedig egyre
csökkenni fog.

Mivel a Felsőbbrendű Én kegyelme az, ami végül is számít, ezért nem szabad
túl korán keresésünk állapotát értékelgetni. Hagyni kell, hogy az saját med-
rében folyjon. Ezáltal mentesülünk mind a túlzott elbizonytalanodás, mind a
túlzott lelkesedés szélsőségeitől. Lehetséges, hogy ebben az inkarnációban nem
leszel képes elérni az ego megsemmisítése által az egyesülést a Felsőbbrendű
Énnel, ám bizonyos, hogy kellően meg tudod gyengíteni az egót, ami a cél felé
vezet. Ez a meggyengítés nem függ a Kegyelemtől, csak saját képességeidtől és
akaratodtól.

Ez a belső sebezhetetlenség túl távolinak tűnik ahhoz, hogy gyakorolható
legyen. De a legfőbb értéke annak van, ha megpróbáljuk keresni, mert ez irányt
ad a gondolatnak, érzésnek és akaratnak. Valószínűtlen, hogy a kereső ebben
az inkarnációban ilyen magasra jusson, ugyanakkor valószínű, hogy képes lesz
két-három lépéssel közelebb jutni ehhez a célhoz.

LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS
Pihenők - Feszültség és nyomás - Lazítsuk el a testet, lélegzést és
elmét - A Visszavonulás Házai - Magány - A Természet értéke -
A napnyugta elmélkedés

Fogadjuk el a mindig élő hívást, ami a Csendből ered, ízleljük meg különleges
édességét, és hallgassunk csendes parancsaira.

Vonuljunk vissza mindennap legalább egyszer, nem csak a világ aktivitásától,
de saját belső konfliktusainktól is.

A visszavonulás eme periódusaiban az Elvek szerint kell élnünk, meg kell tisztí-
tanunk elménket és szívünket, el kell távolítanunk a gonosz gondolatokat, és ott
kell lakoznunk, ahol nincs sietség és nyomás.

Az ilyen visszavonulást nem hétvégi pihenőnek vagy szabadságnak kell tartani,
habár indirekt módon ilyen célokat is szolgál, hanem életmódnak. Nem arra
való, hogy elüssük az időnket vagy mozdulatlanul pihenjük az aktivitás
periódusai között. Ez kreatív erőfeszítés arra, hogy átalakítsuk magunkat és
értékrendünket.

A visszavonulás gyakorlása a filozófiai szemszögéből egészen más, mint ha a
világtól való menekülés okán következne be. Az első esetben az ember arra
törekszik, hogy maga és élete fölött uralomra tegyen szert, míg a másodikban
csak léha lazsálásról van szó és az élet valóságaitól való elrugaszkodásról.

A filozófia sem a puszta kolostori visszavonulást, sem a teljes aktivitásban töltött
életet nem ajánlja, hanem sokkal inkább e kettő értelmes és arányos kombiná-

dóját; egy olyan kombinációt, amelyben az első elem szükségszerű okokból
kisebb, mint a második.

A Bölcsesség megköveteli az egyensúlyt, ám ennek ellenére a modern ember
kiegyensúlyozatlan életet él. Szüntelen aktivitás jellemzi, akár a munkáját, akár
örömeit nézzük - a csendes nyugalom és belső visszavonulás kiegyensúlyozó
ereje nélkül. Aktivitása a munkálkodás ideje alatt helyénvaló, ám kordában
kell tartani, s nem szabad hagyni, hogy elnyomja azokat az értékes pillanato-
kat, amikor magasabb lényünk tanácsaira kellene hallgatnunk. Ezért az elme
elcsendesítésének gyakorlása szükségszerűség, nem luxus vagy hobbi. A kínai
ezoterikus iskola ezt az elme megtisztításának nevezi.

Ha ezek a világtól való időnkénti visszavonulások hasznunkra válnak, ha erő-
sebb akarattal, tisztább elmével és nyugodtabb szívvel térünk vissza belőlük; ha
képessé tesznek minket arra, hogy mélyebb dolgokra irányítsuk gondolatainkat
és összegyűjtsük erőnket egy magasabb élet iránt, akkor ostobaság lenne ezeket
a visszavonulásokat a világtól való menekülésnek nevezni.

Ha meg akarjuk találni azt, ami a legmagasabb magunkban, akkor legjobb, ha
keresésünket azzal kezdjük, hogy visszavonulunk vidékre, és olyan szakmát
keresünk magunknak, ahol nem kell önzőn harcolni és másokkal versenyezni,
Így kevesebb munkahelyi ambícióval és egy egyszerűbb életmóddal sok-
kal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy a törekvés zsenge növényét ápoljuk.
Elválasztván magunkat a nagyvárosok izgatott légkörétől, amit veszítünk külső
gazdagságban, azt megnyerjük belsőben. Ám ha hűen követjük ideáljainkat,
azt fogjuk találni, hogy ugyanaz a belső hang, amely arra biztatott bennünket,
hogy elkülönüljünk másoktól, arra fog biztatni időnként, hogy térjünk vissza
és tanuljuk meg a lecke hiányzó részét. Az élet legtöbb leckéjét megtanulhat-
juk apró vidéki közösségekben és visszavonultságban - ám nem mindegyiket.
Amelyiket nem, azt csak a forrongó városokban és az emberek közösségében
sajátíthatjuk el.

Mivel legtöbbünknek ezen a földön kell élnünk, az emberi társadalomban,
nem választhatjuk a menekülés útját. Nem vonulhatunk kolostorokba vagy
asrámokba. És mivel a filozófia tanulói vagyunk, nem is akarjuk ezt tenni, mert
azt gondoljuk, hogy az aszkéták valójában nem a világ és a társadalom, hanem

megszabadítsuk kötődéseitől a szívet. LAZÍTÁS ÉS VISSZAVONULÁS 37 maguk elől menekülnek . leg- többjük mennyire híján van a lelki nyugalomnak. Csak rá kell néznünk a nagyvárosok embereinek arcára.mert nem ott rögtön láthatjuk ezt meg. hogy belülről megtisztítsuk magunkat. hanem csak mélyen magunkban. Így azután hiányoznak belőlünk a legfontosabb . és állandóan hol ezt. és megértsük az igazságot. hogy magunkra találjunk. hol azt csináljuk. A modern élet gyorsasága és a városok nyüzsgő lármája megakadályozza. hogy elmene- küljünk az élet elől és léhán üldögéljünk éveken át. meditáljunk. s csak a csend lenne a társunk. Milyen sokan vagyunk. Amikor időszakos és részleges visszavonulásokat végzünk. türelmesnek kell lennünk . hogy meglássuk. hogy természetellenessé vált. azért tesszük. életünk fő célja önmagunk átalakítása. hogy elcsendesítsük az elmét. nagyobb annál. Le kell lassítanunk gondolatainkat. újult erőt találjunk és új inspirációra tegyünk szert. Úgy kell leülnünk. Valódi szükség van arra. hogy tanulmá- nyozzuk önmagunkat. Nincs valódi szabad akaratunk. Mélyen magunkban fény világít a sötét alagút végén. amíg a gondolatok között lévő pillanatokban meglátjuk. teendőinkben. Olyannyira kifelé fordulók lettünk.nem azért. vágyainak és csele- kedeteinek öntudatlan rabszolgái. ki is a gondolkodó. mint aki ugyan- ezt egy kolostorban teszi. szeszélyeink és vagyontárgyaink táncoló marionett bábui. hogy önmagára fókuszáljuk az elmét és egy időre befelé forduljunk. csupán látszólagos. mintha a sivatagban volnánk egye- dül. Aki a mozgalmas világ közepén nemes életet él. akiket a szorongással. stresszel és folytonos izgalmi állapottal teli korunk elcsigáz! Hajlamosak vagyunk elmerülni munkánkban. Szükség van időnként ezekre a visszavonulásokra. Bizonyos értelemben mi magunk vagyunk felszínes életünk ostoba áldozatai. Ám időt kell adnunk erre. hogy ellensúlyozzuk túlzott cselekedni akarásunkat mélyebb lényünkkel.mi azonban úgy hisszük. meglássuk a távlatokat és végiggondoljuk életünket . hogy kiegyensúlyozzuk szélsőségesen aktív tenden- ciáinkat valamiféle elcsendesedéssel.

hogy szerezzük mindezekhez a pénzt. mint valamivel okosabban gondol- kozó párzó állatok. meditáció. mert ezt a kifelé fordulást az egészséges élet állapotának tartja! Az az igazság. de azt gondoljuk. Mindenki élni akar. Akik híján vannak az imádság. hanem egészség- telen is. Régebben kellemes feladat volt. a gyakorlatiassággal ellenkező. nehezen megfogható. hogy hacsak a sors szerencsés keze nem szabadít meg e terhek alól. hogy egészségesek vagyunk. a misztikus meditá- ciót időpocsékolásnak. hogy elpocsékoljuk az időt. és ki is kell elégíteni bizonyos mértékben őket. A belső élet ilyen teljes elnyomása fel- borítja a Természet egyensúlyát. csel- szövés vagy éppen szerencsejáték segítségével. A belső élet megtagadott és elfelejtett igényeinek is meg kell felelni. Sajnálatos dolog betegnek lenni.kapcsolatosak. ám nem szabad. szükségszerűen magas árat fognak fizetni reménytelen kifelé fordulásukért veszélyhelyzetek és krízisek idején. Van helyük más gondolatoknak. akár munka. Ha az emberek annyit dolgoznak. még inkább. misztikus medi- tációra vagy metafizikai tanulmányokra. ám csak kevesen akarják tudni. és nem vagyunk sokkal többek. hogyan kell élni. és azokat. Tökéletesen igaz. hogy olyannyira kifelé fordulók legyünk. amelyek a misztikus. akkor valamilyen módon meg kell. hogy maga a kúra mennyire felel meg ízlésünknek. azt a luxust. ha a cselekvés végtelen örvényébe sodródunk a belső pihenés és fizikai csend ezt megszakító pillanatai nélkül. hogy nemcsak érdemtelen. annál fontosabbá válik lenyelni ezt az értékes orvosságot. hogy ennünk kell. kellemetlen. és nem engedhetjük meg magunknak. ám még rosszabb. Az évek múlnak. Akiknek nincs magasabb ideáljuk. csak a szórakozást hajszolják. Mégis szüksége van rá a mai embernek. A meditáció érinthetetlen szentélyt nyújt a világ zaklatásai elől. ma viszont keserű orvosság. hogy elveszítsük a kapcsolatot belső életünkkel. S az is igaz. akik maguktól nem hajlandók bevenni ezt a nehezen lenyelhető gyógyszert. A teljesen kifelé forduló ember éppen ebben az állapotban van. emelkedett dolgok- kal . mint az. ruházkodnunk. tanulmányok és gondolkodás által kitöltött belső életnek. akkor éppoly vétkesek lesznek életük elpocsékolásában.értékek. A külső élet igényeinek megvan a maguk helye. mintha ugyanezt a múló örömök kedvéért tennék. ha betegek vagyunk. hogy nincs idejük elmélyült imára. Sokkal fontosabb a gyógymód hatásossága. a metafizikai tanulmányokat unalmasnak. Mégis elégtelen csupán a testi szükségletekről való gondoskodással törődve leélni életünket. nem vonzza hát a modern embert. A meditáció gyakorlása ismeretlen. és ez betegség formájában nyilvánulhat meg. azok a vallásos áhítatot értelmetlennek. az élet fájdalmas tanulságai fog- . a morális nevelést pedig visszataszítónak találhatják. Minél többet szenvedünk az állandó kifelé irányultságunk- ból adódó pszichikai és fizikai betegségektől. mint középkori elődeinek.isteni lelkünkkel . lakni valahol és időnként szórakozni. hogy az ember teljes figyelmét erre fordítsa. kereskedés.

az intuíciót -. az aktivitás és kontempláció. Abban a csodálatos nyugalomban. alibit keresnek. A helyes ima és filozofikus meditáció első jutalma. amelynek segítségével elérheti. hogy elég időt találjunk a lelkiség nyugalmas kultiválására a tanulás. Olyan lényekként. az érzelmek és a gondolatok! .teljes elengedését. hogy hozzáférjünk mélyen elrejtett forrásainkhoz és felsza- badítsuk a bennünk rejlő lehetőségeket. A világot elkerülhetetlenül komoly ellenreakció felé sodorja saját túlzott kifelé fordultsága.a test. megismerheti a lel- ket. és sebezhetetlen magabiztossággal tudjuk. Napi pár perc. amely szeretettel fogadja majd. hanem fontos részévé kell tennünk napirendünknek. és megtapasz- talni egész lényünk . A legtöbben vagy nem ismerik fel fontosságát. Nem csak rendszeres. S mégis. képesnek lenni megállítani a gondolatokat. ám lehetősége van ezekkel a módszerekkel felébreszteni ezt a magasabb képességet . . hogy emberek. a lélegzés. mit jelent mentális gépezetünknek teljes pihenőt adni. mert nagy szükséget szenvednek. azok tudják. Csak egyetlen biztos menedék létezik a felkorbácsolt érzelmek számára ezekben a forrongó időkben. mind a spirituális keresésben érezhető. kevés ember ismeri fel ezt a köte- lességet. Úgy kell átszerveznünk napunkat. akik tudatára ébredtek. vagy ha fel is ismerik. Az ilyen időszakos visszavonulás a külső dolgokkal való végtelen fog- lalatoskodástól spirituális szükséglet. Akiknek az idegei nem bírják a modern létezés extrém feszültségét. és nem állatok. Csak akik megtapasztalták csodáját. akkor megkezdődik majd a mentális függetlenség keresése befelé. Egészséges egyensúlyt kell talál- nunk a munka és nyugalom. hogy tudjuk. Gondoljunk csak bele. hogy a magasztos emberi lélek létezik. amely a misztikusok számára bármikor elér- hető. amit meditációba fektetünk. milyen szegényes az az élet. azok tudják. A meditáció haszna mind a világi életben. elmélkedés és meditáció révén. hogy a terhek lehulljanak rólunk. Csak akik mestereivé váltak e művészetnek. és a gyógyító béke új fonásaira lesz szükségük. milyen megkönnyebbülés bársonypamlagára ledőlni és hagyni. kötelező a meditáció gyakorlása. azok gyógyírt találnak a mentális csendben. ják erre kényszeríteni. öröm és elmélkedés között. Az ember igaz lelke rejtett érzékeitől és gondola- taitól. mondván: túl sok egyéb dolguk és kötelességük miatt nincs ide- jük rá. Életünk új elemeként kell értelmeznünk a befelé fordulást. az idegek. és nem válhatunk a szokások rabjaivá. és ha ez bekövetkezik. hogy kiemeljék magukat a lélekkel való közömbösség megszokott állapotából. Valójában azonban túl lusták ahhoz. és az önmagunkon belül van. A meditációnak vissza kell kapnia az őt megillető helyet az ember életében. amelyből hiányzik. bőven megtérül.

Ha túlzott kifelé fordulásunkat nem ellensú- lyozzuk némi befelé irányultsággal.Naponta fecséreljük el mentális energiáinkat. hogy elvesztegetődjön a hiábavalóságok ezreire. Csendben kimondani személyes életünk metafizikai igazságait. Elpazaroljuk a Figyelem hatalmas erejét és hagyjuk. Még az úgynevezett spirituális ténykedések egy része is az ego talál- mánya: a Felsőbbrendű Én nem várja el tőlünk ezeket. A napi küzdelmeket és a feszültséget csak akkor pihenhetjük ki igazán. Így soha nem tudunk annyira csendben lenni. egy tapasztalt spirituális vezető útmutatásai mellett eltölthetnek egy hétvégét. amennyire el tudsz lazulni. pocsékoljuk el gondolatainkat.„feladatokat" talál ki számunkra. Ott kaphatja meg tes- tünk és elménk a legéletadóbb megújulást. hogy aktívan tartson minket. Az ego szüntelenül újabbnál újabb . amelyek kitöltik az időnket. ahol világi emberek szent légkörben. de a mai komplex társadalomhoz már nem illik. Az asrám mint ideális hely megfelelő volt egy kezdetlegesebb társadalom számára. ha az isteni jelenlét belső csendjében pihenünk. vagy akár egy teljes hónapot is. megerősíteni ezeket aktív életünk közepette és tudatosan felismerni őket érzelmi életünk örvénylésében: ez az igaz nyugalom és elengédettség. akkor úrrá lesz rajtunk a neurózis. A spirituális keresők egy teljes életen át tartó elkülönülése nem alkalmazható a mi korunkban. A modern létezés okozta stressz miatt a rendszeres mentális pihenés nem csak ajánlatos. A „Visszavonulás Házai"-t kellene inkább létrehozni. hogy meghalljuk a Felsőbbrendű Én bennünk rejlő jelenlétét és hangját. Bölcsebb közvetlenül minden energia forrásához menni. Mivel minden meditációs gyakorlat csak annyira lehet sikeres.néha egészen ostoba . hanem elengedhetetlen. és nem is kívánatos. hetet. ezért ennek a képességnek a fontossága kiemelendő. .

az élet elől való menekülésé. mint gyermeteg próbák elé. veszedelmek és szorongások romboló sava elérhetné. keressék az Igazságot. de nem is adhat semmilyen jutalmat." Szükség van olyan spirituális visszavonuló helyekre. hogy az adott asrámot vezető bölcs körül gyülekező emberek nagy részé- nek arcán a félénkség és gyávaság kifejezése ült. hanem előre meghatározott időtartamra való elfordulásra a világi dol- goktól. egy hetet vagy egy-két hónapot. amivel a valódi kereső bátran szembenéz. Nem kockáztat semmit. konfliktusok. ahol világi emberek. Ha sikerült szert tenni egy olyan helyre. Ha a világi kísértések. amely semmilyen küz- delmet és veszélyt vagy konstruktív tevékenységet nem jelent. A nyüzsgő modern életben a békét önmagunkon belül találhatjuk meg. . egy olyan helyre. Naponta két vagy akár három meditációt is végezzünk olyan hosszú időre elnyújtva. az valódi próbája lenne a világtól elszakadt asrámlakó jellemének. A kolostori élet. Korunkban sokkal inkább a filozofáló visszavonulásra szolgáló helyekre van szükség. hogy elhalasztották azt. eltölthetnek egy napot. kifelé való önmérséklet s befelé irányuló meditáció által. hogy tanuljanak. világosan láttam. kezdjünk és fejezzünk be minden napot csendes nyugodt kéréssel a Felsőbbrendű Én felé. és nyugodt kör- nyezetben meditáljanak. személyes ügyeinktől. LAZITÁS ÉS VISSZAVONULÁS 41 Az asrámbeli élet nem állítja más elé jellemünket. s nem teljesre. ameny- nyi erőnkből telik. amely alkalmas imádságra és meditációra. akik nem akarnak apácák vagy szerzetesek lenni. Ram Gopal: „Számos asrámban. Ez a negatív hozzáállás csak oda vezetett. A könnyebb utat választották a szent emberek lábainál való ücsörgéssel. ahol egy időre megpihenhetünk. Kérjünk útmutatást. amit ad. amit meglátogattam Indiában. megvilágosodást és segítséget az ego legyűrésében. félig visszavonulásra a világtól. és megmutatná jámborsága valódi értékét. mint kolostori közösségekre. nem is bír belső értékkel azon az időszakos nyugalmon kívül.

Egyedül és csendben. sajnálatos módon. a testet és elmét elcsendesítve valószínűtlen. megszakítás nélküli. az eredmények jobbak s a célnak megfelelőbbek lesznek. hogy elérjük a fényt. és nem is találhatjuk kellemesnek. nem látható. mint az átlagos embernek. Nem mindig szükséges ruhánkat pókhálóval beborítani. aki például úgy érzi. mert az emberek többségének társaságát elfogad- hatatlannak tartjuk. s kapcsolatunk velük valamiféle altruista szolgálatban nyilvánul meg. Nem nyerhetünk a magányos élettel semmit. vagy legalábbis nem keressük ezeket a tartalékokat aktívan. aki benne lakozik. addig annál kevesebb időnk és esélyünk van. hogy igaz hívekké váljunk. hogy csendben és magányban békét kössön Istennel. kapkodóvá válni. ami viszont. Amíg küzdünk.Természetesen vannak kivételek is. A szív az én asrámom. mert belső munkánk intenzív. . nem azért. vagy mert el akarjuk magunkat választani a társadalomtól. nyugtalanná. mert megkeseredtünk és cinikussá váltunk. A legnagyobb magányban nem mindig a legszentebb embereket találjuk. hogy munkáját bevégezte. hanem azért. A világ- ról való lemondás csak akkor működik. Egy idős ember. kiegyensúlyozatlanná. Ám még ekkor is el fog jönni a nap. hogy megismerjük és megtaláljuk magunkat. Nem azért keressük a magányt. ha a szívben is megtörténik. ő választhatja a világtól való visz- szavonulást. zavartalan koncentrációt igényel. sőt bonyo- lult lenne idegessé. amely gyengíti az egót. amikor ezt a kiegyensúlyozatlan létezést fel kell. minél nagyobb az ismeretségi körünk s minél több emberrel találkozunk . megszolgálta a pihenést.feltéve. Ha nem így van. hogy a kapcsolatunk velük tisztán egoisztikus. hogy cseréljük a magányra és saját belső igényeink kielégítésére: elmélkedésre. meditációra és tanulásra. s a magasabb én a mester. ha nincs több belső tartalékunk.

kiknek érzelmei válaszolnak a Természet fenségére és nagyszerűségére. aki nem tudja megtanulni.ez Buddha tanácsa a magasabb élet keresőinek. A levelekkel bélelt árnyékos ösvényeknek van valamiféle hátborzongató különlegességük. és matuzsálemi karakterükhöz jól illenek az elaggott hegyek. a tenger. hogyan legyen egyedül önmagával. A mély csend titokzatos érzése mindig meglelhető az erdők mélyén. Hatalmas különbség van a lusta. folyók.békével tölt el az erdő. habár ezt ők maguk máshogy fogják hívni. A bölcsek a hegyekhez fordulnak pihenésért. és legyen sokat egyedül" . amely belülről jön. Öntudatlanul az Isteni Valóságnak ajánlják fel áhítatukat. ahogy a méh is megtelik a virágokról összegyűjtött virágporral. Azok. A szirteken ülnek. . azt sem fogja tudni megtanulni. hogyan legyen egyedül Istennel. nem materialisták.hegyek. vizsgálja meg a dolgokat mélységükben. teremtő módon befelé forduló magány között. még ha annak is nevezik magukat. Csak egyetlen valódi magány létezik: ha úgy érezzük. Bárhová is megyünk. Ősi lelkek ők. tavak. erdők. belső magányunkat magunkkal kell vinnünk. számtalanszor születtek már meg. és a dacos csúcsokat szemlélik. a föld minden sarkából ide térnek vissza a világtól megfáradtak. Csodálatos szépségűek a fűcsomók alól felbukkanó kis virágok. Az erdő zöld lugasaiból és moha lepte fatörzseiből a kor árad. Magasztos és vén . bármilyen formában is jelenik meg . ne nyomja el a kon- templáció eksztázisát. a lombokból hallatszó vidám ének. hogy el vagyunk vágva a erőtől. Az ember. beteges magunkba fordulás és az általunk ajánlott aktív. az ég vagy a virágok alakjában -. „Legyen hűséges a szív csendjéhez. eldugott zugaiból a béke ünnepélyes érzése. Megtelnek békével.

Amikor Andalúziában az El Calvario remeteség priorja volt. Ez az időszak hatással van a szívre és az érzésekre is . aki elmondaná. hogy az idő szétterüljön és visszatérjen fonásába. amit tapasztal. miként a szoba is. nézőpontunk megváltozik. mezőket. fákat. és alapvető igazságokat érthetünk meg vagy válhatnak azok sok- kal érthetőbbé. nemesednek és megtisztulnak. hogy ezeknek a gyakorlatoknak az utolsó fázisa a képek nélküli kontempláció volt. amikor csak Iznatoraf kolostorában tartózkodott. és ezeknek a dolgoknak a szépségében való elmerülés- sel dicsérjék az Urat. a szemlélődés befejeződik. és nem marad senki. . minél jobban összpontosítjuk figyelmünket. az Üresség tölt el mindent. és megérezhetjük vele való összetartozásunkat. Írásaiból azt is tudjuk. amit a szerzeteseknek tanított.gazdagodnak. tisztábbá számunkra. amikor osz- tozhatunk lelkének békéjében. A napnyugta saját szépségét hozza el. hogy üljenek le és szemléljék a nyílt eget. az egyik gyakorlat. felmá- szott a harangtorony kicsinyke padlásszobájába. növényeket. Ahogy a szürkület egyre erősebb lesz. Ahogy nézzük. Engedem. a dombokat. hanem a láthatatlan lelket is. Érdemes megvárni azt a rövid időszakot a Természet szent pihenője előtt.Keresztes Szent János. ahogy egyik percről a másikra a növekvő homályban a hegyek lassan eltűnnek. az volt. az elme misztériumában. A szemeim lezáródnak. annál finomabb és finomabb gondolatokba mélyedünk el. egy kicsiny ablakból szemlélve a csendes völgyet. és nem csak a látható napot tiszteljük ezáltal. és hosszú időkre ott maradt. saját költészetét szavalja.

Ez egyre inkább önuralom- hoz. Ez valójában az egyik ok. ami a nyugati emberek számára túl ismeretlen ahhoz.Képek vizualizálása - Mantrák . hogy attól függ. míg egy sekélyes erre nem lehet képes. A meditáció egy olyan egyszerű gyakorlat. A filozófia egyik elve. hogy kik vagyunk. így lehetővé téve. hogy áthatoljunk a vágyak óceánján. Mi lehetne hát egyszerűbb magyará- zat. A meditáció értékei közül az egyik az. mit ismerhetünk meg. nem a felszínről. mint az állatoknál. de a végső igazságot csak önmagunkból nyerhetjük ki meditációval. hogy egy mélyebb szintre viszi a tuda- tosságot. . megtalálhatjuk a békét. hanem az elme kezd uralkodni. A meditációt nem mint végcélt kell tekinteni.Megerősítések és szuggesztiók Az azonnali és ideiglenes használatra szánt igazságokat megtanulhatjuk könyvekből és tanítóktól.Meditatív gondolkodás . hogy nézőpontunkat nem teljesen az érzékreakciók uralják. önismerethez és önmagunk megbékítéséhez vezet. MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK Helye és feltételei . hanem mint eszközt. mint ez: ha eléggé mélyen és eléggé hosszú ideig nézünk saját elménkbe és szívünkbe.Kószáló gondolatok . Egy mély ember mély igazságokat tudhat.Gyakoroljuk a figyelem koncentrálását .Szimbólumok . Ennek eredménye. hogy a középpontunkból éljünk. amelyek naponta elvonják figyelmünket. hogy megértsék. amellyel az igazi célt elérhetjük. amiért szükség van a meditáció gyakorlására.

A filozófia nem arra tanítja az embereket. az a helyzet az. Azt tanítja. hogy tanulmányozza saját forrását.Módszer ez arra. de ezt is meg lehet érteni. de az öntu- dat teljes elvesztése nélkül. ahol minden tudatosság eltűnik. az elme teljes csendességét fogja hozni. A meditáció bizonyos értelemben erőfeszítés. amit a legnehezebb megérteni. mikor a legmélyebb transzba. Ha az elme figyelmét elvonja környezete. és az isteni jelenlétet érezzük ezen az ürességen belül. s akkor fog ismétlődni. a meditatív elmélyültségbe kerülünk. hogy a Felsőbbrendű Én tudatosságának megnyílása első tapasztalatként a gondolkodási folyamat lezárulását. Ezt könnyű megérteni. Ám ez a fázis elmúlik. Ekkor azonban már magától kell jönnie. Igaz. Az első fázisban kemény akaratra . később az abból kiáradó hatásnak való passzív alávetés segítségével a saját magunkba. ellentétben azzal. ahogy ez ilyen állapotban történni szokott. Ha a test vonja el figyelmét. Ez valójában az isteni lelkünk. Ám amikor az elme figyelmét önmagától saját gondolatai vonják el. ugyanis magában rejti a médiummá válás és a meg- szállottság kockázatát. bármilyen gondolat felbukkanása nélkül. ha minden gondolat megszűnik. legyenek mozdulatlanok és passzívak. hogy ürítsék ki elméjüket. A meditáció igazi állapotát akkor érjük el. és az vagy legyen kérdő. nem pedig az alacsonyabb erő- szakossága miatt. akkor nem észlelheti önmagát. hogy redukáljuk a gondolkodást egyetlen alapgondolatra. pszichénk legközepébe való belépést próbálja elérni. Az elme puszta kiürítése ennek híján veszélyes lehet. takarítsák ki az összes gondolatot. mint például „Az isteni ben- nem lakozik". A meditáció akkor sikeres. a magasabb én kegyelme folytán. s bár kissé nehezebben. az eredmény ugyanez. Azonban ez nem a végső állapot. s azt a prudens keresők elkerülik. miként a „Mi vagyok én?" vagy megerősítő jellegű. és ezután képessé tegyük a felszabadított mentális erőt. Kezdetben a fölösleges gondo- latok dzsungelén való átjutás. Van ezen túl is egy szint. amikor tudatában vagyunk a tuda- tosságnak. hogy elválasszuk a figyelmet folyton változó objektumaitól.

A medi- táció alatt az erőfeszítésnek legfőképpen arra kell irányulnia. mint az imádságos törekvés. ennek éppen ellenkezőjére van szükség . ahol az idő. ahol a jelenség-világ eltűnik a tudatból. szeretetteljes önátadás. elérkezünk egy olyan szintre. Egy misztikus rend magasan álló tagja négy- szemközt elmondta nekem. és nincs más eszköze. hogy legyőzzük és megsemmisítsük a folyton támadó gondolato- kat. amelyek már valóban tartós eredményt hoznak. nem erőfeszítéseink eredményekép- pen. mint az ego alárende- lése a Felsőbbrendű Énnek. és a mentális csend. miként az elme kiürítése útmutatás megszerzése céljából nem keverendők össze a meditáció igazi útjával. és a gondolatokat alsóbbrendű zavaró tényezőnek tekinti. hogy misztikus állapotot váltson ki. mint például a diagramok vizualizálása vagy mondatok ismétlése. Az elme puszta kiürítése. annak magától kell történnie.az ego teljes feladására. és úgy tűnik. amelyben semmi spirituális nincsen. nem arra. hogy az elme koncentrált. hogy az elmetartalom kiürítésének hosszú éveken át tartó gyakorlása alatt egyszer sem jutott el a magasabb tudatosságig. Ha a meditációban a tudatosság eléggé mély szintjeire jutunk le. A jóga alsóbb szintjeinek módszerei. akkor nem puszta üresség lesz. A kezdőt figyelmeztetnünk kell. amit kevesek érnek el. A második lépcsőben ugyanakkor az akaraterő ilyen megnyilvánulása komoly hiba lenne. Ha azonban ez az állapot magától. hogy a koncentráció gyakorlásának bizonyos formái. ami a gondolkozási folyamat megállását jelezné. hanem sokkal inkább tökéletes nyugalom. nyugodt és csendes legyen. hogy kiürítsük. a légzéskontroll és a mantrák nem hoz- nak tartós eredményt az elme feletti uralom megszerzésében.ha nem jár együtt a négyrétű keresés egyéb erőfeszítéseivel .nem elegendő ahhoz. amelyek megakadályozzák a sikert. MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK 47 Van szükség. médiumi és negatív ürességet eredményezve. a helyes meditáció eredményeképpen következik be. ám előkészítik és könnyebbé teszik azoknak a módszereknek a gyakorlását. Még az elme teljes kiüresítését célzó jó szándékú próbál- kozások is nem kívánt eredményre vezethetnek. ahol a személyes én feloldódik. amely elégedett önma- gával. a gondolatok puszta megállítása egy pár percre . ám ez igen magas szint. gondolatok és helyek megszűnnek létezni. nincs . Ha az üresség megjelenik. Ennek ugyanis nincs más célja.

a kettő ugyanis nem ugyanaz. hogy mi történik a meditáció folyamán. gondolatok nélküli belső csend sokáig tarthat. Hogy ez éppen milyen gyakorlatot jelent. és körbe tudjuk járni a témát. A megoldás az ismételt gyakorlás. akkor megvalósult az első fázis. Ez visszavonulást jelent a megszokott napi dolgainktól és tevékenységünktől háromnegyed órára. a koncentráció. de lehet egy jellemvonás. akár csendes meditációban. akár a világ forgatagának közepén vagyunk. ám végül a Természet visszakö- veteli a meditálót. hogy kiváltsa érdeklődésünket. Nem szabad haboz- nunk és nem szabad félnünk szabadon választani. vagy lehet tisztán áhítatteljes vágyódás. Súlyos hiba lenne azt gondolni. a különbséget cél és eszköz között. kellően szemé- lyiségünkhöz illőnek kell lennie. amit előre elhatároztunk. A meditáció és az aszkézis az utóbbi része. A következő fázisban akaraterőnkkel ki kell zárni az öt érzékszerv észlelé- seit. feladni a módszert és átadni magunkat a belső látogatónak. Ha így van. Hozzá fog azonban járulni a végső állapot eléréséhez. abba kell hagynunk a gyakorlatot. folyamatosan erre a témára tudjuk fókuszálni gondolatain- kat. Ha nem zavarja meg erőszakos beavatkozás a külvilágból. amikor folyamatosan legbelsőbb lényünkben lakozunk. a tapasztalatokra jellemző átmenetiséggel. a képeket és benyomásokat. fenntartani és meghosszabbítani az elme kon- .többé. melynek igazsága szíven ütött minket. Így hát ez is csak egy tapasztalat. Próbáljuk elmélyíteni. Éppen ellenkezőleg: ha bármely pillanatban mélyebb érzések. és visszahozza e világba. függetlenül attól. és ismét csak a gyakor- lás. és ezalatt rendszeres gyakorlatokat kell végezni. amit egy ihletett írásból vettünk. Az egyetlen út a meditáció megtanulására a gyakorlás. erősebb belső indítta- tás vagy különös béke megjelenését érezzük. Bármi is legyen. Ha ez megtörtént. ám nem az ember számára kijelölt végső cél. az részben a saját ízlé- sünktől függ. miközben fenntartjuk a meditatív gondolkodás fonalát. azzal a kérdéssel. megerősítéssel vagy elemzéssel. hogy bármilyen gyakorlatot abban a formában kellene folytatni. Nem szabad szem elől tévesztenünk. amelynek erős szükségét érezzük. és figyelmünket lekösse. Sajnálatos módon ennek az időnek a nagy része elpazar- lódik a felesleges gondolatok és a felbukkanó. ez a tökéletes. hogy a felsőbb én eltöltsön minket. így valójában kevés idő marad magára a koncentrációra. figyelmünket elvonó emlékek kiirtására. Lehet valamely könyvben olvasott gyakorlat vagy egy téma. ha van rá lehetőség.

Tökéletesen meg kell értenünk és el kell fogadnunk. de végül az eredmény meg fogja érni az áldozatot. és erőfeszítéseinknek ebben a fázisban szándékosan arra kell irányulniuk.centrációját. vonzónak tűnő egyéb program vagy valamiféle akadály kerül elő. ha a meditációról van szó. és egyedül a Felsőbbrendű Én gondolatának adunk helyet. mint látha- tatlan és csendes társunkra. hogy emlékezetünkbe idézzük spirituális küldeté- sünket. és abbahagyjuk. függetlenül attól. hogy elérjük a belső énünket. a hallás stb.elválasztani magunkat a kisszerűségtől. a személyes karrierünkhöz és csa- ládi kapcsolatainkhoz tartozó ügyektől. legyen az baráti vagy munkahelyi találkozó. Ilyenkor ellen kell állnunk. Az egót bántja. Lehetséges. Ez alatt a rövid idő alatt különös feladatot kell végrehajtani . Az elhatározást. hogy megszokott rendjét megzavarják. amit éppen csinálunk. Úgy fogjuk érezni ebben a fázisban. mint egy másik személyre. Különös tapasztalat . és meg kell próbálnunk egyesülni a nagy igazságokkal. . hogy jelentéktelennek tekintsük hogy e szent kapcsolat idejére valami halaszthatatlannak tűnő teendő.ám túl gyakran történik ahhoz. melynek másik oldalán misztikus céljaink találhatók. és félrerakjuk a saját ügyeinkkel vagy a világgal foglalkozó gondolatokat. Be kell tartanunk íratlan ígéretünket éppúgy.általában megakadályozzák. mennyire fontos a pontos- ság. hogy milyen nyomás nehezedik ránk kívülről vagy belülről. semmiféle kifogást nem szabad elfo- gadnunk magunktól. akkor várható. az érzékiségtől. akivel együtt töltjük a meditáció idejét. csak ha komoly problémának tartjuk. Az érzéktapasztalatok sokasága . mint ahogy akkor is betartanánk a megbeszélt időpontot. vagy hogy csendes helyet. Csak ha olyan tisztelettel tudunk a Felsőbbrendű Énre tekinteni. ha valaki mással talál- koznánk. ha esetleg a kijelölt időben nem tudunk medi- tálni. bármi is legyen az. spirituális lényünk személytelen elveivel. és ellenáll ennek az erőfeszítésnek.a látás. amely az ő alapjait rengetné meg. amely megpróbál meggátolni minket a gyakorlásban. és ugyanakkor elfelejteni a külső világot. nem szabad könnyedén visszavonni. hogy elszakadjunk az emberektől. mintha egy láthatatlan ajtón dörömbölnénk. hogy ezek a gyakorlatok bármiféle eredményre vezetnek. A meditációt úgy kell kezdeni. magányt találjunk. hogy a megszabott időpontban leüljünk meditálni. . hogy elvonjuk a figyelmet az érzékektől. hogy minden elszánt- ságunkra szükség lesz.

legyen az öt perc vagy ötven. és azt akarja. Ezt az időszakot bizonyos hindu és szufi iskolák is ajánlják. annak ki kell hasz- nálni a kora reggel óráit. akik az Igazságot keresik. azon kevesek között. Először is meg kell tanulnunk szoborszerűen. amelyek egy adott személynek nagyon vonzók. még kevesebben vannak. Elméletileg a közvetlenül a felkelés utáni a legjobb időszak a meditációra. melyeket a kora hajnal óráiban végzünk. Ne vigyünk sietséget ebbe a munkába. Aki valóban elszánt. A legtöbben készek néhány órát feláldozni az alvásból nők és az általuk nyújtott élvezetek kedvé- ért. amikor a hajnal rózsaujja megérinti a földet. amit meditációval töltenek. Mégis. semmilyen érzést vagy tapasztalatot nem biztosítanak. de nagyon kevesen vannak azok. Ezt az órát a Legfelsőbbön történő meditációra kell fordítani. amikor az elme szertelensége megpróbálja kimozdítani békéjéből a test csendességét. Lehetnek továbbá olyan időszakok. bármiféle mozgás nélkül ülni. mint például a napnyugta vagy éjfél. mert ekkor a legnyugodtabb az elme. a komó- tosság szándékosan előidézett érzésével kell hozzáállnunk a gyakorláshoz. egyéb tevékenységünk miatt nagyon korán kell felkelnünk. másodszor pedig meg kell tanulnunk. akik hajlandók lennének feladni az ágy melegét. Ezzel az egyszerű cselekedettel előre kisimítjuk napun- kat. hogy gyorsan haladjon.Nem számít mennyi időnk van éppen. Lehetetlen a meditáció művészetét mesteri szintre fejleszteni a türelem gyakor- lása nélkül. hogy végül spirituális hajnal is virradhasson lelkünkre. hogyan viseljük el a vára- kozás idejét. Ezért hagyják abba . Gyakori hiba. A lét egy másik síkján különös és emelkedett minőségük van azoknak a meditá- cióknak. mert kezdettől fogva meg fogja hiúsítani erőfeszítéseinket. mikor még sötét van. hogy mivel ezeknek a gyakorlatoknak nincs kézzelfogható gyü- mölcsük. ha álmok kavarták fel vagy munkánk. hogy elpocsékolt idő. sokan úgy vélik. kik az isteni jelenlét által nyújtott örömök kedvéért hajlandók lennének feláldozni pár órát az alvásukból. A gyakorlatban ez nem feltétlenül van így.

az állkapocsnak pedig elengedettnek kell lennie. mint az ego megjelenése. hanem azért is. Más személyek alacsonyabb rendű aurasugárzása hat ránk. az nem más. akkor teljesen ki kell nyitni a szemüket. Ezek az általános szabályok. és keveredik a sajá- tunkkal a nap folyamán. vagy amíg belsőjükből ezzel ellentétes parancs nem fakad. és ugyanezt ajánlja a filozofikus miszticizmus is meditáció előtt. De a tapasztalt gyakorlók számára legkönnyebb. hogy a külső világ ne vonja cl figyelmüket. amíg a meditáció véget nem ér. amelyek alvás alatt aktívak a testben. Mit tegyünk a szemünkkel meditáció alatt? Kezdőknek legjobb teljesen behunyni a szemüket. minden ujjnak mozdulatlannak. Bármilyen fizikai merevség hátráltatja a kontempláció megkezdését. ha gyorsan keresztüljutnak a zárt és félig nyitott állapoton. amelyért a jutalom bizonyos. az valójában a hit- nek egy olyan megnyilvánulása. ahol a nap kel. Ha úgy ülünk le meditálni. Meditáció vagy imádkozás céljára megfelelő keletre fordulni. hirtelen átalakulás ér minket. A test pozíciója hatással van a meditáció kezdetére. Ezért javasolja az iszlám imádság előtt a kéz és láb megmosását. amikor alázatos lemondással. hogy titokban arra számítunk. kitartással és türelemmel koldusként ülünk a Felsőbbrendű Én ajtaja előtt. . hogy az az egyszerű aktus. mert ott nincsen nap. nem csak azért. majd megfelelő idő- pontban félig kinyitni őket. Minden izmot el kell ernyesz- teni. és lefelé. a gyakorlást oly sokan hosszabb-rövidebb idő után. és amikor belsőjük azt parancsolja. Az észak azonban kevésbé kívánatos. még ha a jutalom megnyilvánulásának pontos formája nem az is. hogy drámai megvilágosodás. mert abból az irányból jönnek azok az erők. nyugatra. amelyek a három fázisra vonatkoznak. félig rejtetten abban reménykedünk vagy tudatosan arra vágyunk. ahol a legerősebb. pár méterrel magunk elé irányítani őket. ahol nyugszik vagy délre. De hogyan is tudhatná az egó. s így tartani a meditá- ció végéig. és ez el is torlaszolja az utat a Felsőbbrendű Én énnélküli síkja előtt. Közepesen előrehaladott és haladó gyakorlóknak is jobb csukott szemmel kezdeni.

hogy próféták. ha félig vagy teljesen nyitva tartjuk őket. hogy megtaláljuk valódi otthonunkat az univerzumban. és a törekvés és odaadás forró és erős hullámait kell a Felsőbbrendű Én felé irányítani. Az első a köldök. ha a meditáció alatt egy bizonyos idő eltelte. csupán egy magasabb síkon működik.a földre nézni. mintha mély. Hasonló az eset. A szeretet nélkülözhetet- len a meditációban. koncentráltabb kontemplációba jutni. Ez olyankor történhet meg. . a harmadik a szemöldökök közötti rész vagy az orr- nyereg. Ekkor már nem segédeszköz a spirituális szabadsághoz.Négy fontos pontja van a testnek.amely kifejezetten kínai gyakorlat . a Lélekerő. A meditációt rossz célokra is lehet használni. ha az a célunk. Ennek eredményeképpen felébred egy bizonyos erő. Nem elég az elmét elcsendesíteni. mint ami a világi ambíciók felé hajt. kissé a lábak előtt. Csodálatos ébredés ez. akik befolyásolni vagy vezetni tudnak másokat. ha célunk okkult erők megszerzése. Olyan érzésünk lesz ezután a pillanatnyi tudatszünet után. amely önátadásból és tiszteletből tevődik össze. Ne zavarjon vagy nyugtalanítson. Ez lesz az előjele és bevezetése a harmadik fázisnak. A cél az egyesülés. A meditáció sikerességét a Magasabb Énnel való eggyéválás (egyesülés) jelzi. álomtalan álomból ébrednék fel. olyan erő. a kontempláclónak. amely éppen hogy távol tart attól. mely arra irányul. mert ez csak az ego felnagyításához. Ez az ego spirituális ambícióit erősíti. hanem egy újabb börtön. amely segít minket mélyebb. tanítók. Bhakti. a szív érzéseire is hatni kell. azaz a szeretetteljes önátadás komoly segítség. nagyon csendes elmével. és a koncentráció bizonyos mélységének elérése után pár pillanatra elveszít- jük az öntudatunkat. reformerek legyünk. A meditációnak vágyakozásnak kell lennie. megerősítéséhez vezet. amely ponto- san ugyanaz az erő. amire a meditáció alatt szemünket s figyel- münket irányíthatjuk. s a negyedik . amely valahol a második és a harmadik pont közötti helyzetet biztosít a szemnek. lágyan elnyugodott érzelmekkel és teljesen kipihent idegrendszerrel. a második az orr hegye.

sőt veszélyesek lehetnek. tisztelet. érzéseiket meg nem tisztították. tudás. Ha ennek a munkának a nyersanyaga selejtes vagy a módszer helytelen. a legnagyobb veszély pedig. amiket magunk alakítunk ki saját magunkból. hogy a meditáció. Továbbá ez az utazás bizonyos veszélyeket és kocká- zatokat hordoz azok számára. Egyensúly. de csak részét képezi a végrehajtandó feladatoknak. csak egy újabb alkalom lesz. és amíg kellő tudásra nem tettek szert. Szükséges néhány óvó szót intézni azokhoz. azt hívén. ha nem ismerjük fel az ego hozzájárulását a misztikus tapasztalatokhoz. akik születési adottságaik és temperamentumuk alapján a spiritisztikus médiumok típusához tartoznak.Az ego olyannyira fontosnak tartja magát. Akiknek elméje neurotikus vagy pszichotikus. ami egészen a megszállottságig fajulhat. hogy kifejthesse saját aktivitását. az eredmények elégtelenek. Kétségtelenül szükséges gyakorlat. Vannak emberek. csak így véd- heti magát meg ezektől a veszélyektől: fel kell készítenie és alkalmassá kell tennie elméjét és személyiségét az erőfeszítésekre. hogy gonosz lelkek használják föl őket. ha valamilyen kezelésen vesznek részt. akik a meditáció gyakorlását most kezdik. akiknek kri- tikai érzéke gyenge és akiknek kevés a tudása.ezek szintén gyakorlandók. jobban teszik. Nekik nem szabad meditálniuk. akiknek érzelmei fegyelmezetlenek. akiknek érzésvilága kiegyensúlyozatlan. vagy anél- kül . Figyelmeztetni kell a kezdőket a rájuk leselkedő hibákra és a veszélyekre. Lényünknek egy ismeretlen részébe próbálunk behatolni olyan eszkö- zökkel. akik szívesen kihasználnak másokat. hogy az misztikus passzivitás. amelynek pontosan az ego kiürítéséről kellene szólni. erény és tudatosság tevékenység közben. Fennáll ugyanis a kockázata. Ezért az utazó csak komoly előkészületekkel és megfelelő felszereléssel vághat neki az útnak. Gyakran túl sok figyelmet szentelnek a meditáció szerepének. hogy médiumisztikus passzivi- tásnak engedjük át magunkat. amíg magasabb énüket meg nem erősítették. A legnagyobb hiba. mielőtt elkezdenének meditációs gyakorlatokkal foglalkozni. .

mégis elgyengülnél. hogy elnyomja az összes gondolatot. akkor a szétszórtság magától eltávozik. azonnal el kell távolítani. Zárj ki minden gondolatot. Nem elég pusztán elcsendesíteni az elmét és a testet: a figyelmet és szándéka- inkat ugyanekkor a Felsőbbrendű Én felé kell fordítanunk. és azonosítani kell magunkat vele. érzést. és akaraterőddel űzd el őket. Mindennap be kell zárkóznod egy szobába pár percre azzal a szilárd elhatá- rozással. Az efféle eltávo- lítást mindig kilégzésnek kell kísérnie. s minden visszatérés az eredeti témához belégzéssel járjon. és a feltörő gondolatok feloldódnak az osztatlan Gondolatban. és olyan hosszú ideig tudod fenntartani. amely nem a koncentráció témájához tartozik! Ha . akkor is mindig van bennünk valami. hogy bármi más a tudatába lépjen. nehezen ellenőrizhetők. Nem szabad. s engeded őket ismét behatolni elmédbe. amely mozdíthatatlan kőszikla gyanánt szemléli minden erőfeszítésünket. éreznünk kell ezt az Ént. ami tudatában van ennek a szétszórtságnak. Amikor a gondolatok összevisszák. és először ki kell sajtolni belőle egy-két gondolatot. Hz a tudás a rej- tett „Én"-hez tartozik. ameddig akarod. hogy megszelídíted az elmét.Ha bármikor be tudsz lépni a KONTEMPLÁCIÓ állapotába. mint egy majom. Térj vissza újra meg újra a kiválasztott célhoz. amely túl van testen és elmén. amíg csak szükséges. majd egy logikus gondolati fonalat kell felépíteni a témáról. vedd föl ismét a harcot. amely nem az általa az adott alkalomra kiválasztott témához. Ha ezt sikeresen végezzük. Minden figyelmünkkel erre kell koncentrálnunk. vagy ha mégis belép. imához vagy problémához tartozik. amely úgy ugrál összevissza. Ki kell választani egy témát és szilárdan rögzíteni az elmét.s ez valószínű . akkor válsz a meditáció mesterévé. Ezért keresnünk kell. . A gyakorlat első feladata arra irányul. Az elme ellenállását mindennapos kitartó harccal kell megtörni. képet és energiát.

érzelem vagy vágy váltja ki keletkezésü- ket. és szorítsd vissza ezt az okot az ürességbe. Ily módon különválaszthatod magad a gondolatoktól. a figyelem s vele együtt az Én-érzés saját forrása felé fordítását úgy kell elvégezni. ahogy párizsi műtermében dolgozik. míg a második a belső lényünkre. hogy gondolkodás csak addig kísérje. és visz- szautasítja az érzéki örömöket. elutasíthatod. elválasztva a fizikai valóságtól. A munkát. amikor úgy elmerülnek egy könyvben. akkor a kereső eltű- nik. Kérdőjelezd meg magukat a gondolatokat. mit beszélnek nekik. s a koncentrált figyelem állapotába kerüljünk. amikor az elképzelt valóságossá válik. Találd ki.Ha a kóborlásra hajlamos gondolatok elvonják figyelmedet. félretegyük. ami ezeken felül áll. s azt fenn is tartsuk. amíg azt nem lehet megál- lítani vagy magától meg nem szűnik. amely normális állapotunk. amikor úgy elvesznek egy gondolatban. hogy a szétszórt figyelmet. Ezt írta a látogatásról: „Többet tanultam azon a délutánon Meudonban. hogy nem hallják. és legyőzik erőfe- szítéseidet. és köze- lebb juthatsz valódi énedhez. míg a jógi azzal foglalkozik. Az előbbi általában külső dolgokra irányul és az érzéki örömök megtapasztalására. Ezek alatt a nappali vagy éjszakai gyakorlások alatt a feladat az. és így fokozatosan csökkentsd számukat. Ez elengedhetetlen az előrehaladáshoz. hogy környezetüket nem észlelik. az „Én" tiszta létezéssé válik. így a két állapot ellenpólust képez. Vannak. hogy azonosítsd magad velük. a szobrászt és figyelte. akkor próbálj meg egy másik utat. Amikor a keresés szükségessége véget ér. keresd eredetüket. akik megismerik azt az állapotot. megakadályozva a meditációt. Van azonban egy alapvető különbség: elmerült állapotuk általában személyes vagy világi dologra vonatkozik. s ekkor megtalálja saját forrását. az egyik az egokereső emberhez. Stefan Zweig osztrák író fiatalkorában meglátogatta Rodint. mint az összes iskolában töltött éveim . A világi tevékenységek végzése alatti koncentráció különbözik a misztikus medi- táció során megvalósulótól. a másik a Felsőbbrendű Ént kereső emberhez tartozik. amikor csak az elragadtatott érzelmek és az elme léteznek. Ezt a munkát a csendben történő kitartó keresés követi. hogy milyen az egóból származó impulzus. amiben a jógik vannak. kövesd őket kiin- dulási pontjukhoz.

hogy megértse annak a forrásnak a belső jellegét. Ez képessé tesz minket. amit intellek- tuálisan nem tudnánk. Ha nagyon elmélyülünk egy spirituális ideában. ahonnan ezek az érzések erednek. ám ha a kis ego szintjén marad abba. Semmi sem lepett meg eddig annyira." Amikor a koncentráció teljessé válik. Abban az órában megértettem minden művészet és kiemelkedő földi alkotás lényegét: koncentráció. hogy milyen tökéletesen elfelejtheti az ember munkája közben az időt. amikor fel kell adnia az ez által kivál- tott személyes kielégülést. erőink összegyűjtése egyetlen cél érdekében. mint amikor ott felismertem. A gondolkodásnak le kell állnia. az oly gyakran szétszórt akaraterő egyetlen irányba való fókuszálásának képessége.kapcsolatot alakíthatunk ki az Univerzális Elmével. egyre több melegséggel. földöntúli érzéseket él át. a Felsőbbrendű Én tulajdonságain és természetén való napi elmélkedés szokása nagyon hasznos. A nagy igazságokon. Ha azonban helyes felkészülés és megtisztulás után mélyebb szinten jön létre. ahogy azonban telik az idő.alatt. mert azóta tudom. akkor annak eredménye csupán médiumisztikus tapasztalat vagy érzéken túli érzéke- lés lesz. hogy jó és hasznos legyen. akkor . De egyúttal ez az a lélektani pillanat is. akkor az elme ürességét a Felsőbbrendű Énnel való eggyé válás fogja kitölteni. a szüntelen hullámzó gondolati erők lecsil- lapodnak és az érzelmi izgalom állapota megszűnik. hogyan kell elvégezni bármilyen emberi munkát úgy. A képzelőerő fegyelmezett használata segíteni fogja ideáljaink elérését. . hogy megértsük mindazt intuitív módon. és még mélyebbre kell hatolnia. békét. amikor a misztikus természetszerűen egzaltációt. élettel és erővel telnek meg. Ez az a lélektani pillanat. Hogy megértse a tiszta Elmét. Bár ezek eleinte csak puszta intel- lektuális ideák.feltéve hogy kellő mélységben tesszük ezt . legyen az kicsiny vagy nagy. a fantá- ziálgatás azonban csak hátráltatja. a helyet és a világot.

A jövőbe mutató leghasznosabb gyakorlati bölcsességet úgy szerezhetjük meg. Minőségi emelkedettsége és misztikus mélysége sokkal magasabb rendű. mind ered- ményeit illetően hasonlatos ehhez. visszatekintés rájuk egy bizonyos módon. Az Önvaló bölcsessége című könyvemben ismertettem egy meditációs gyakor- latot. Az egót élesen és kritikusan kell vizsgálni a gyakorlat folyamán. Balszerencsénk rejtett okai ugyanis legtöbbször jellemhibák és viselkedésbeli problémák. így tehát az összes különböző felsorolt ele- met és nézőpontot kell egyesítenünk. A tanulónak ki kell választania esemé- nyeket. Amikor azonban a gondolataid nem tudnak mélyebbre hatolni. és a korábbi gyakorlathoz hasonló személytelen nézőpontból a benne rejlő tanulságokra figyelve végig kell gondolnia azokat. gondolataink és tetteink végiggondolása. Az alapul szol- gáló események történhettek hosszú évekkel ezelőtt vagy akár ezen a héten. gyakorlatias üzenetét. Ennek a gyakorlatnak a szokásos jógagyakorlatokkal ellentétben nem az a célja. de nem olyan könnyű megfejteni a bennük rejlő magasabb. amelyet elalvás előtt kell elvégezni. Különösen hasznos része a gyakorlatnak a morális tévedések és hibás visel- kedés analitikus. Ez a gyakorlat az aznapi események. hogy bánkódjunk miattuk. Az efféle megvilágosodott gondolkodás nem olyan. hogy nem azért kell emlékezetünkbe idézni jellemhibáinkat. amely mind jellegét. boncolása. Abban a pillanatban tudni fogsz. Könnyű megfejteni a velünk történtek világi. hogy megállítsa a gondolatok áramlását. mert megszokásból adódóan az ego nézőpontjából tekintünk ezekre az eseményekre.A Felsőbbrendű Én érzékeli a róla való gondolatainkat. Ne feledjük. ha nem veszi figyelembe a karma működését és a spirituális fejlődés mozgatórugóit. Azért van ez. hogy a jövőben miként kell korrigálnunk őket. történéseket vagy hosszabb időszakokat tapasztalataiból. a Felsőbbrendű Én majd megérinti és elcsendesíti azokat. A cél. mint a szokásos hétköznapi gondol- kodás. ha mások jelenlegi tapasztalatainak érzelemmentes vizsgálata a saját élettörténéseinkre való személytelen visszatekintéssel párosul. spirituális üzenetet. minden részletre kiterjedő vizsgálata. hanem bármely más napszakban is. különösen. személyes viselkedéséből. hanem hogy kijavítsuk őket. ha személyes érzelmeink is erősen kötődnek hozzá- juk. Ám az efféle bölcsesség csak kor- látozottan használható. Sokkal inkább életre kelti . Most ismertetek még egy gyakorlatot.. hogy tisztán lássuk és megértsük. Az igazság megértéséhez át kell helyeznünk belső viszonyítási pontunkat. bármilyen korlátol- tak és gyengék is legyenek. de nem csak elalvás előtt gyakorolható. és egyre közelebb emeli azokat magához.

amit elértem. Olyan lelkesen adtam át magam neki. de nem tudom az egót sem a testben. Vajon nehéz ez a gyakorlat? Hogyan állíthatja meg az ember a gondolkodást? Emlékszem: nem javasolják. elemző és végül filozofikus lesz. arcom merev volt. szívemet. amely körülölelt. amikor azt mondta „a béke. elmémet. alapja lehet egy ilyen gyakorlatnak. Nagyon kellemes volt. s közben egész életlátása csodálatos módon megváltozik. és ezután következik a belátás „villámfénye" a valós természetébe. Ha ez megtörténik. s a leszűrt igazságokat nem szennyezik be az érzelmek és szenvedélyek. Azonban egyre inkább szokatlanul személytelenné és méllyé válik. ez. ahogy ott ültem.őket. A boldogság olyan mélyen átjárt. Mily áldott állapotban vol- tam! Vajon nem afféle állapot volt. mint amelyre Szent Pál utal. miközben felhasználja a filozófiai visszatekintés és az imagináció erejét. Nem. akit szeret. amely visszatekintő. Észrevehetetlenül eltöltött a lélek csendessége. hogy folytassuk szüntelenül annak keresését. . szemeim közömbösek a körülöttem lévő dolgok iránt. amit tapasztaltál. hogy szándékosan állítsa le az ember a gondolko- dást. hogy mik is vagyunk valójában. amely a gyakorlót egyre közelebb hozza spirituális énjéhez. De nem ez az egyetlen erénye ennek a gyakorlatnak. Ki fog fejlődni a tudatosságnak valami- féle befelé fordulása. El kell jutnunk ezeknek a mélyen gyökerező karmikus. Azt tanítják. mentális és érzelmi tendenciáknak a végső forrásához. megnyugtatta idegeimet. hihetetlen szabadságérzést élünk át. Bármi. hogy elfelejtettem gondolkodni. Megértettem. gondoltál vagy tettél életed során. sem az intellektusban megtalálni. A béke érzése. miként egy nő adja át magát a férfinak. Ki vagyok hát akkor? A testen és az intellek- tuson túl nincs semmi! Ekkor ez a gondolat lepett meg: „Figyelmedet irányítsd hát erre a semmire!" Semmi? Semmi? Semmi? Fokozatosan és észrevehetetlenül passzív állapotba kerültem. csodálatos nyugalommá dagadt. amit elhomályosí- tanak. amely túl van mindenen"? A percek lassan kúsztak. leírhatat- lan boldogsággá. Eddig kerestem. hogy milyen hiábavaló megpróbálni ráerőszakolni saját szokásos nyughatatlanságunkat az ilyen teljesen szokatlan helyzetekre. belső forradalmat. Vajon saját elmém misztikus mély- ségeibe merültem? A türelmetlenség teljesen lerombolta volna. Azután egyre mélyülő nyugalom érzése töltött el. ha el akarjuk érni a valódit. és fél- órával később testem még mindig mozdulatlan.

A mantra akkor válik a leghasznosabbá. Ha addig folytatjuk a gyakorlást. Ekkor a legkomolyabb belső elmélyüléshez vezet. hogy ez olyan gya- korlat. suttogja vagy csak elméjében ismétli. akkor elér- tük ennek a gyakorlatnak (vizualizáció) a célját. ahol bármikor könnyen transzba merülsz a vezetőd vagy gurud jelenlétében.mondja. A mantra. Először belső fülünkkel halljuk meg. akkor gyakorlásunk értelmét veszti. Tudják. igazi éned. míg van olyan is. kifejezés. Ezt a mentális vagy han- gos ismétlést rendszeresen és hittel kell végezni. lényed tiszta esszenciájaként. amelyik értelmetlen. amely úrrá tud lenni az elme szétszórtságán. akkor ez a kép teljesítette feladatát. Ekkor tudni fogod.Isten vagy a guru mentális képének végső haszna az. mert az igazi kereső végső célja mindig az. A mantrajóga gyakorlása jól ismert egész Indiában. vagy mentális képe segítségével. mint ahogy az előttünk fekvő rajzon a szemünkkel látjuk. amelyet a gyakorló magában ismételget . olyan szó. A kon- centráció elsajátítása szempontjából nem számít. amíg elménkben éppen olyan tisztán látunk egy képet. hogy saját maga kiépítse Isten-tudatosságát. Van olyan szanszkrit mantra. A Felsőbbrendű Én végül befejezi a munkát. és ennek helyét ő maga tölti ki. Érezni fogod Istent önmagadon belül. Amikor tehát elérted azt a szin- tet. belső meglátása segítségével felfogja a Valót. Egyetlen bűn létezik: elválasztva élni Istentől. hanem a szív csomóit is ki tudja oldozni. vagy akár teljes mondat. amelyet vagy guru ad. . ám a személyiségfejlesztés szempontjából már van jelentősége. vagy egy könyvből származik. miként a mantra által szimbolizált vallásos tisztelet kifejezése révén is. és tovább kell lépni. hogy ez a te valódi lelked. Ha nem ezt tesszük. Az isteni világ első megnyilvánulása a hang. el kell azt engedni. aminek nagyon mély metafizikai vagy vallásos jelentése van. mikor lényünk legmélyéről halljuk. eltün- tetvén a képet és jelenlétet. Isten neve nemcsak minden bűnt tud könnyedén lemosni. szent központod. és felébreszti az Isten iránti szeretetet. és saját intelligenciájával megértse az Igazságot. Bármely más személlyel kap- csolatos bármiféle érzés csak szentségtörés lenne. ha nem állunk ellen. hogy végül segít megsza- badulni magától a képtől. hogy melyiket használjuk.

Ez a mantra értelme. (2) a belső testeken történő teremtő munka céljából. Egy virág éppen olyan jó koncentrációs objektum. a pár szóba tömörített igazságmagvakon (amelyeket mahávákjának hívnak Indiában) való . illetve (b) az univerzum valós felépítésének. a „ko-ang" „koan'-ra módosult. Ezt később a japánok is átvették. (b) suttogjuk. mely a fizikai vagy testi természeted keresztre feszítését jelenti. (c) mentálisan ismételjük magunkban. gyakran furcsa jelentésű állítások segítségével érték el . Kínában a Tang dinasztia alatt virágzó módszer szerint a hirtelen megvilágo- sodást rövid. Ahogy egy dallamot énekelhetünk vagy dúdolgathatunk magunkban. aktív elméjű tanulóknak szol- gálnak segítségül az alábbi célok elérése érdekében: (1) az elme szétszórtságának enyhítése. Az erre való gyakori koncentráció lelki változásokhoz vezethet. az eredmény nem volt állandó és teljes. Minden szimbólumra hét percig koncentrálj! (1) Gondolj egy világoskék keresztre. azonban hetekig hónapokig tarthat. (2) Képzelj el egy arany- színű háromszöget.A mantrajóga lényege egy kiválasztott szó ismételgetése. amíg el nem merü- lünk benne.melyeket a mester adott a tanítványnak. akkor azonnal minden gondolkodás megszűnik. A folyamatos koncentráció által a mantra életünk hátterévé válik. mert megpróbálhatjuk eggyé olvasztani szívünket a virág szívével. a sikeres gyakorló csak egy villanásszerű pillantáshoz jutott a valóság természetébe. miközben világi dolgainkat végezzük. (3) Képzelj el egy ötágú ezüstszínű csillagot mint a tökéletes ember jelképét. mivel ezek a for- mák megfelelnek az (a) atom. Habár követői sokkal többet állítottak róla. A Spirituális Szimbólumok erősen intellektuális. Ez a módszer nem egyenlő és nem összekeverendő a mantra jellegű jógával. Könnyebb a valóságon szimbólumon keresztül meditálni. Ha teljes figyelmünket és koncentrációnkat a mantrának szenteljük és egyszer csak abbahagyjuk az ismétlést. amely a harmóniát és intellektuális egyensúlyt képviseli. mint közvetlenül. a gon- dolatok eltűnnek. Amikor az ismétlés megszűnik. a mantra is állandó társaságunkká vál- hat. Három fokozata van: (a) hangosan kántáljuk a szót. mint bármi más. Sőt jobb is. amíg ezt az eredményt elérjük. ahol a mód- szer eredeti neve.

amikor a Jézus-imádság használatát magyarázta. ami a keresés nagy ellenségének tűnt. hogy teljes elménkkel. Országának egyik ismert szent embere . akkor saját részünkké tesszük. kegyelmezz nekem.MEDITÁCIÓ KEZDŐKNEK meditációval. A kijelentést ezután . Az első pár hétben mindegyik szót használják. hirtelen erős szövetségesünkké válik. vagy bármiféle helyénvaló szót. Legközelebb az „Uram" tagot is kiveszik. egészen addig. Egy barátom érdekes és hasznos módszerről számolt be a kijelentésekkel kapcso- latban. amelyet szégyel- lünk. míg a koan gyakran illogikus és mindig rejtélyes. Amikor ez megtörténik. hogy a szavak számát fokozatosan csökkentsük egyre. osztatlan szív- vel. Egy kijelentés haszna erősen függ attól. hanem sok hónap alatt valósul meg. Ha vigyázunk rá. hogy ezek az ideák pozitívak. szimpá- tiával és örömmel. amíg csak a „Jézus" szó marad meg. Az említett esetben hét szó szerepel az imában: „Uram.tanította neki. amelyet évszázadokkal ezelőtt sokan használtak a régi bizánci kolostorokban és még ma is használják a Balkánon és szláv kolostorokban. mivel ez utóbbiak komoly jelentéssel bírnak. de nem tudunk neki ellenállni. majd a Krisztus szót kiiktatják. majd az utolsó két szót. A csökkentés természetesen nem gyors folyamat. A módszer lényege. és ismételjük. akkor azonnal kezdjünk el mondogatni egy odaillő vagy általunk gyakran használt állítást. amíg az elménk és érzéseink ismét tisztává nem válnak.s egyben misztikusa . a mesterre vagy Isten végtelenségére és örökkévalóságára gondolunk. konstruktívak és felemelők legyenek. akkor a meditáció ered- ményei megmutatkoznak a jellemben és a személyiségben is. Ha olyan gondolat lép be elménkbe vagy olyan vágy kavar föl. az erejébe vetett bizalommal és a felemelkedés iránti tiszta szándékkal mondjuk-e. örökké aktív intellektus jóra is fordíthatja aktivitását. Jézus Krisztus. akkor sikerült a csel. sze- gény bűnösnek". akkor az a személyiség- vonás. ha ehhez a gyakorlathoz folyamodik. A nyughatatlan. Ha személyes ügyeinken való állandó gondolkodás helyett mindig csak a mantrára. Ha egy ideát az elménkben tartunk meditáció alatt. méghozzá hittel. Ezt a kijelentést.

„Erőm a Felsőbbrendű Énnek engedelmeskedik. végtelen és személytelen boldogság!" 20. „Végtelen Béke vagyok." 19. a bölcsesség végtelen. akkor legyen egy vágyott tulajdonság. „Minden testrészem tökéletesen egészséges. „Isten mindig mosolyog rám." 16." 7. Csak testem emberi. a szépség megsemmi- síthetetlen. „A pillanat problémáin túl a Felsőbbrendű Én végtelen csendjébe tekin- tek. „Végtelen erő. Ezt a módszert szinte minden kijelentéshez használni lehet. „Örömmel lakozom a Felsőbbrendű Én boldog nyugalmában. és engedem. minden szervem tökéletesen működik." 8. „Isten rám mosolyog. „Szavaimból az igazság és az erő árad. „Egy vagyok a halhatatlan Felsőbbrendű Énnel." 4." 14. az értelem központja vagyok az Isteni Intelligenciában. A kiválasztott utolsó szó legyen egy név." 23. „Bennem rejlő Fény! Vezess problémáim bölcs megoldásához!" 11. „Az élet központja vagyok az Isteni Életben. „A Felsőbbrendű Én békéjében élek. Kijelentések: 1." 22. és az erő kifogyhatatlan." 24. „Ó." 13. „Örömmel működöm együtt életem magasabb értelmével. ha pedig nem. „Engedd. hogy az intuitív erő irányítson.egyetlen szóként állandósítják: Jézus-Jézus-Jézus-Jézus. Hadd legyek engedelmes és értelmes eszköze akaratának. mint amilyen szabad vagyok a Felsőbbrendű Énben. de valódi lényegem isteni." 3. „Minden helyzetben nyugodt maradok." 6. „Mindennapi énemben éppoly szabaddá válok a rossz szokásaimtól." 9. hogy egyre jobban együttműködjek a Felsőbbrendű Énnel. ha Istenhez vagy spirituális vezetőhöz való fohászról van szó. „A gondolat. „Látom magam az Én uralma felé haladni." 21. nemesíts!" 5. segíts! Végtelen bölcsesség. „Isten békéje. boldog és békés vagyok. világosíts meg! Végtelen Szere- tet. „A végtelen erő bennem van!" 10. érzés és test mestere vagyok." 2. „Valódi énemben az élet örök." 17." 18." 15. „Valódi lényemben erős." 12." .

békénket oda is magunkkal visszük. mint egy új hajnal? Milyen csodás lehetőséget ad az élet megújítására! És hogyan is láthatnánk ehhez a feladathoz jobban. Fejlődésünk korai szakaszában a magasabb én valamilyen emberi érzékkel fel- fogható. és készen állunk visszatérni a világba. „Sugárzó és élettel teli lény vagyok. „Végtelen békében lakozok.25." 26. megpihentünk ott. Később azonban olyannak mutatja magát. . Azt fejezem ki a világban. mint vala- milyen pozitív deklarációval: „Végtelen béke vagyok". „A Felsőbbrendű Én boldogsága árad szét mosolyomban. és tartsuk szilárdan ébrenlétünk első pár percében. Soha ne hozzunk fel személyes ügyeket vagy problémákat. amilyen valójában: forma nélküli tiszta lényként. amíg el nem értük a meditáció csúcspontját. mentális képként lesz elérhető számunkra. Legyen ez első reggeli gondolatunk. Ha reggeli első és esti utolsó gondolatunk is a Felsőbbrendű Énre vonatkozik. amit lényem mélyén érzek. bármilyen nehézségek tornyosulnak elénk. így bármivel is kell majd foglalkoznunk. melyek meg- határozzák egész napunkat. akkor elégedettek lehetünk fejlődésünk ütemével." Mi lehetne újabb." 27.

Amilyen mértékben el tudjuk érni. Nem démoni.Élelem . A test elhanyagolását nem indokolhatjuk. amely rákényszerít arra. A test az univerzum kicsinyített mása. hatása Munkánknak a test megfegyelmezésével kell kezdődnie. s nem is jelképe az ember szomorú bukásának. előbb-utóbb valószínűleg aggódni kezd. mondván. mit teszünk vagy mit nem teszünk ezzel a testtel. Minden sejt . mint a bolygó. csont- ban. és együtt kell rájuk tekinteni. hogy érdektelen. A test éppúgy isteni kivetülés. bár- mennyire is felfelé tekint szemünk. olyan mértékben könnyítjük vagy nehezítjük meg az ego útját.a lét mindkét síkján él. mérgekkel feltöltődni. életereje gyenge. mivel minden érdeklődésünket már a magasabb felé irányítottuk. hogy természetes funkcióit betöltse. amikből áll .s a keresők sem kivételek ez alól . hogy felülvizsgáljuk álláspontunkat.Gyakorlatok és testtartások - Légzésgyakorlatok . Akinek nincs semmi baja.ja szövetekben. mert az az ego szol- gája. erő- ben tartani. megtanuljuk jó egészségben. ahol lakunk. és megértsük. Ha hagyjuk leromlani. A TEST Higiénia és megtisztulás . Ha megtanulunk gondot viselni a testünkre. akkor előbb-utóbb elménk és érzéseink olyan jelzést adnak. és nem vigyázunk arra.maga is az isteni intelligencia és cél kivetülése. akkor is a testben élünk. izmokban és idegekben. Minden ember . hogy az ideált kövesse. Ám a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. hiszen nem kell aggódnia egészsége . Akinek a teste legyengül. szervei képtelenek a normális működésre. és kénytelen lesz foglalkozni testével. A test elhanyagolása gyakori probléma a keresők körében. hogy elérjék magasabb énüket. ha sikert akarunk elérni.A szex jelentősége. Bármilyen mentális vagy szóbeli kifogást is találunk magunknak. az szabadabb. hogy a földön járunk. és felelősek vagyunk azért. abbéli nagy lelkese- désükben. az segíteni és nem akadályozni fogja lelki törekvéseinket.

Éppoly istenkáromlás megtagadni. megvetni a testet. de az egészségtelen. aki beteges? Túl gyakran lesz kénytelen szembesülni problémáival. s mely így állandó aggódás forrásaként hagyja meg. Hogy visszanyerjük a valódi ösztöneinket és megértsük. és nem törődni az élet fizikai oldalával. ha megszomjazunk. A fennhéjázó tanácsok. A meditáció gyakorlása nem kívánatos böjtölés közben. böjtre vagy böjtök sorozatára van szükségünk. de nem oldják meg problémáit. Nem kell túlzottan hosszúnak lenni egy efféle böjtnek. s igyuk ezt. Bármiféle tanítás. mely nem foglalkozik a testtel. és visszanyerje valódi ösztöneit. nem teljes tanítás. melynek célja a test feletti értelmes uralom megszerzése. hogy a szervezetünk már nem úgy reagál az ételre. Másrészt viszont az imádság kívánatos és a szokásosnál hosszabb időre nyújtandó ezalatt az időszak alatt. mindig is harmóniában fog állni a természettel. és éppen ezért védhetetlen. a civilizáció úgynevezett szokásai annyira kiölték az eredeti testi ösztönöket. Egy kanál frissen csavart citromlét tegyünk egy üveg meleg vízbe.miatt. melyek nem fog- lalkoznak az élet e területével. A böjt lehetőséget ad a szervezetnek. morbid és túlzott aszkézis mindig csak konfliktust fog okozni. Hiszen hogyan is felejthetné el a testét az. A testi dolgokkal való nemtörődömség nem képezheti valódi bölcsesség alapját. hogy megszabaduljon korábbi étkezési szokásaitól. felemelően hathatnak lelkére. Könnyebb. Az így elért eredmények általában kiválók. Ezek hossza egy-négy nap között lehet. egyértelműen egyoldalú. ahogy kel- lene. hogy az uni- verzum az isteni kivetülése. Az egészséges aszkézis. segíteni fog kiol- dani a mérgező lerakódásokat a belső szervekből. hogy mi az ember természetes tápláléka. mivel könnyen médiumisztikus állapothoz vagy hallucinációkhoz vezethet. Az ételt illető testi ösztönök oly perverzzé váltak az egy életen át tartó mestersé- ges szokások miatt. és egymástól egy hét és egy hónap közötti szünet választja el őket. mint amennyire istenkáromlás lenne tagadni azt. . kellemesebb és éppoly hatásos rövidebb böj- töket tartani. kivéve a legrosszabb és legreménytelenebb krónikus betegségek esetén.

hisz ebben a testben lakoz- nak. hogy amit teszünk. hogy egy komolyabb étrendváltozás vagy böjt előtt megismerkedjünk mások tapasztalataival. A húsevés. hanem tudni fogjuk. nincs sok lehetőség. saját testüket is magasabb állapotba kell hozniuk . hogy mivel táplálják testüket. s annak. Azok számára. Ilyenkor ugyanis sokkal tisztáb- bak és romlatlanabbak ösztöneink. hogy mely ételek nem kívánatosak és károsak a szervezetünkre. ha jelentkeznek. különben amikor akadályokkal szembesül. Időnként tisztu- lási kríziseken eshetünk át. hogy teljes figyel- münkkel az étel felé forduljunk: minden újabb falatra adott testi reakciónknak tudatában kell lennünk. s ez okozza a legnagyobb problémát. az életerő hullámzásának. oszló anyagok feloldása és eltávolítása a szervezetből. a különböző lehetséges tüneteknek. például a túlzott dohányzást vagy falánkságot. Erre ma már megvan a mód. Éppen ekkor van szükségünk azok segítségére. a sejtekből időnként nagyon nehéz. sok helyen olvashatunk a témáról. mit miért teszünk. Különösen tudatában kell lennünk az érzések válto- zékonyságának. ezeket az idegeket és ezt az agyat használják gondolkodási folyamatukban. s éppúgy káros .A böjt utáni első étkezések tökéletesek annak megfigyelésére. s a folyamat külső jelei ijesztők lehetnek. könnyen elkedvetlenedhet. Azt hihetjük emiatt. s meg sem kellett volna próbálnunk. és fel is adhatja az egészet. és sokkal inkább képesek vagyunk hallgatni testünk tanácsaira. problémák merülnek fel. Ezért szükséges. dohányzás és az alkohol fanatikus és agresszív ellenzőinek intole- ranciája éppúgy tévnézet.csak épp más módon mint ahogy ezek az anyagok károkat okoznak azok számára. téves. hogy mi vár ránk s mi történhet velünk. s így nem kell a sötétben tapogatóz- nunk. hogy mi módon kell cselekednünk. mint ezek ellenkezője. A romló. annak először is kellő ismeretanyagot kell sze- reznie. akik valóban magasabb életre vágynak. Az ilyen tanítványok nem viszonyulhatnak nemtörődöm módon ahhoz a kér- déshez. Tudni kell. Nagyon fontos azonban. akik már megtették ezt az utat. Ilyenkor könnyebb megtörni a rossz szokásokat. amik az út végén várnak: a szervek megfiatalodását s betegségek eltűnését. Aki meg kívánja újítani testét. . helytelen. akik túl- ságosan ragaszkodnak hozzájuk. s elérték azokat a hihetetlen eredményeket.

az általuk elfogyasztott állati étel mennyisége az. Ezzel csökkenteni fogják a fizikai betegség valószínűségét.ez a legfontosabb. ülő foglalkozást folytatókra egyértelműen igen. olvassa el a Bibliában a Teremtés Könyve I:29-et. s nem templomaikban kell kezdeni a reformot. de a gyengébb. Szent Jakab a keresztények kötelességévé tette. hogy ellenálljunk nekik. amely képtelenné teszi őket a civilizált életmódra. az Egyiptomból menekültek bölcs és hatalmas vezetője a zsidókat is erre kötelezte. s így nem képezheti egészséges étrend részét. Mielőtt az állatot a vágóhídon leölik. mert így akár napok. A húsos ételben ugyanis túl sok káros húgysav és purin van. félelemmel teli eseményei és az elkövetkezendő gyilkosság érzése. körbeveszik a múlt és jelent ijesztő visítá- sal. Elszántan kell ragaszkodnunk elhatározásunkhoz. és javítani morális javulásuk esélyeit. mint azok. s az életmód-misszionáriusok hasznosabbak lennének. kik a vallás és filozófia segítségével próbálják őket megszelídíteni. Valószínűleg a konyháikban. de az emberi test számára nem megfelelő anyag. s nem szabad. Még rosszabb. A hús nélküli étrend tisztán tudományos alapokon nyugszik. Ráadásul rombolja is a bélflórát. fizikai munkásokra ez nem hat. ami tapasztalataink alapján testünknek és lelkünknek a legjobb. ha ehhez a vérhez lelki rettegés. Erőteljes felépítésű. akkor legalább a vértől tisztítsa meg. mely csak az univerzum sötét őselvének felel meg. Nem véletlenül használnak oly gyakran a fekete mágiában áldozati ajándékként vért.Nem elég keveset enni. Nem jó. A barátok és rokonok könnyen eltéríthetnek attól az étrendtől. kín kapcsolódik. hogy az élethez feltétlenül szükséges húst ennie. és azután ragaszkodni kell szabályainkhoz. Thomas Jefferson írja a „Levelek'-ben: „Azt gondolom. Következetesnek kell lennünk . amit korábban egészségben nyertünk . ahogy azt a legkorábbi keresztény egyház első püspöke. hogy bármi vagy bárki megingasson. és sok akaraterőre lesz szükségünk.a negatív hatás akár ilyen gyors is lehet. Rettegése . ha pár hónapnyi vagy évnyi helyes étkezés után hirtelen visszaesünk a hely- telen szokásokba. Akinek további megerősítésre van szüksége a vértelen étrend témájában. hetek alatt elveszthetjük. Fel kell állí- tanunk egy étrendet. miként Mózes. félelem. ami a mészárszékekben való várakozás óráiban és még inkább a vágás közben keletkezik." Ha valaki azt gondolja.

melyek sejtjeit természettől fogva áthatják az állati tulajdonságok.bármennyire is nem tudnak róla . Az említett módszerek ősiek. hogy ők maguk sem mutattak könyörületet. Nem tagadjuk. hogy szánja meg őket. Az állatok lemészárlása szükségtelen az emberi táplálkozás szempontjából. amelyet az állati tulajdonságok határoznak meg. amely számára kifejlesztették. mint a jelenlegi fehér euro-amerikai emberek testi és szellemi felépítése.bűnhődni fognak. teljes mértékben elfogadjuk a hathajóga- módszerek eredetiségét és hatékonyságát. sőt ellenkezőleg. Az ősi múltból származó szövegek szerint a transzállapot a hatha . akkor emlékezze- nek. az ölés alatt pedig akaratlanul is vizelet kerül a testébe. ősi szégyen egész nemzeteken.beleivódik a húsába. Ez a húgysav a vér által szétterjed. másrészt veszélytelenségük a nyugati ember számára. Annak az emberfajnak a menta- litása és fizikuma. A hús és kisebb mértékben az egyéb állati termékek fogyasztása leszűkíti az emberi tudatosságot arra szintre. Ha azt találják. az egyrészt alkal- masságuk. Fontos változások mentek végbe az idegrendszerben és az agy- felépítésben. Ezeket az állításokat elméleti és tapasztalati alapon tesszük. amelyeket miattuk tartanak és mészárolnak le. látnokok és tanítók harcoltak és óvtak. ami ellen szentek és próféták. hogy a Magasabb Erőhöz szóló imáik nem találnak meghallgatásra. meg kell szabadítanunk magunkat az efféle ételektől való függéstől. ezért morális bűn. Gondosan lettek kifejlesztve a céljaik elérése érdekében. és ekkor már fizikailag is átjárja a testet a méreg. nem ugyanaz. és alkalmasak is arra. Az ember gyilkos ösztönét indirekt módon a húsevés iránti vágy tartja életben. Az evolúció aktívan működött az elmúlt évezredekben. ám ők maguk egy pillanatig sem gondolkoznak. Az Úrhoz fordulnak aggódó imáikkal. A Visszahatás Törvénye miatt a bűnösök . segítsen és könyörüljön rajtuk. hogy megkönyörüljenek azokon az állatokon. Amit tagadunk. Ha valóban emberivé akarunk válni. valójában atlantiszi rendszerek maradványai. amelyek az ősi és a mai kultúrák megjelenése között elteltek.

hogy minden tudatossága eltűnjön. Az efféle transz hasznos lehet az állatok számára. illetve ritkább esetben hazájában maradt indiai guru alatt tanultak. ha valós. Látjuk. Különösen érdemes megjegyezni. amelyet szándékosan hoznak létre. és ilyenkor éppúgy érzéketlenek a fájdalomra. Mindkét eset hipnotikus és nem spirituális állapot. A huszadik századi embernek jobb dolga is van.a hatha jóga hibernációja semmit sem tud adni nekünk . hagyja. és nincs nagyon öntudatánál. habár fizikailag különleges tulajdon- ságokkal ruházza fel a testet erre az időre. hogy egyes madarak. hogy a jógit élelem és ital nélkül napokra vagy hetekre a föld alá temethetik. A legtöbb tanító nyugati. és ebből kifolyólag ésszerű is ilyenkor ebbe az állapotba kerülni. mint például a tinamu. Ebből a szempontból érdemes említeni. mint hogy arra fecsérelje ide- jét és energiáit éveken át. és örömünket leljük eme szélesre tárt szárnyú jógik. merev. barlangokba vagy lyukakba vonulnak vissza. hogy napjainkban Európa-. ha megvetjük a mentális fejlődés gyümölcseit. Ezt olyan hathajógiktól hallottuk. ha követi a denevért barlangjába. akik jel- lemzően rövid időn át egy Nyugatra áttelepült. hagyja. hogy különféle transzállapotok léteznek. dűségét. sőt emberi érzékszervekkel észlelhetetlen. hogy kemény erőfeszítések árán utánozni tudja ezeket az állatokat s madarakat. medvék.ellentét- ben a magasabb rendű jógákkal . Pulzusa és légzése rendkívül lelassul. ezalatt az idő alatt mentálisan eléggé inaktív. mint a hathajógik. a denevérek és a négylábú misztikusok. kataleptikus transzállapotba kerülnek. és Amerika-szerte hatha jóga-iskolák ütik fel fejüket. s az élelem szűkössé válik és az egész telet mély téli álomban töltik. akik mesteri szintre értek el ebben a rendszerben. a morális fejlődésről nem is beszélve. mérhető. s kómaszerű állapotba kerüljön? Tudatosság és spirituális fejlődés szempontjából . mint a denevér. mint egy nagyon mély alvás. Ugyanezt teszik a trópusokon egyes krokodil és kígyófajták a legforróbb hónapokban. amikor a transz oly hosszúvá válik. ha nagyon megijeszti őket valami. és csak a magasabbakat kell keresnünk.Jóga csúcspontja. Ez több szempontból is üdvözlendő. hogy a risikési kórház főorvosa (a Himalája lábainál elhelyezkedő város a gyakorló . A megvilágosodás szempontjából ez az állapot teljesen értéktelen. mint például a kar- diogram. Mennyiben különbözik ez az állapot az állati hibernációtól? Az északi vidékeken bizonyos hüllők. hogy ugyanúgy merevedjen le ő is. mormoták és denevérek szűk üre- gekbe.kivéve persze. nem pedig látszólagos fejlődést szeretnénk elérni. a rágcsálók szintjére való atavisztikus visszafejlődésben! Eszünkbe kell vésnünk. habár kifinomult elektronikus műszerekkel. Valójában ez az állapot nem más. mikor megjön a hideg. Még akkor is. De hogyan demonstrálhatná az ember spirituális felsőbbren-. gyíkok. ami- kor nem tudnak élelmet szerezni.

Ezenkívül az ősidők jógaszövegei inkább iránymutatásul szolgáltak. akiknek széles a válla s nagy a tüdőkapacitása. s kiürített tüdővel kétszer ilyen hosszan kell lennünk. hogy legalábbis időlegesen elveszítik öntudatukat.súlyos egész- ségkárosodást szenvedtek vagy meg is őrültek egy bizonyosfajta légzőgyakorlat végzésétől. de a raja jóga alapszintjein is használatos.jógik legnagyobb központja) arról számolt be. S amikor a baj már megtörtént. amelynek pontos alkalmazása mindig egy guru fel- . Adódik tehát a kérdés: A jógarendszerekben miért van egyáltalán ilyen gyakorlat? És miért próbálkoznak vele ilyen sokan? A második kérdésre az a válasz. amikor jógik . hogy a megfelelő sze- mély által. mint amennyi idő alatt belélegeztünk. hogy bizonyos idő után ismét lélegzetet vegyen.vagy jobban mondva leendő jógik . Az első kérdésre pedig az a válasz. hogy az emberek képességei változók. Ám a természet rákényszeríti az embert. akkor a gondolatok feletti kontroll könnyebbé válik. Visszatérve a légzésgyakorlatokhoz: a lélegzet visszatartása hasznos. amelyet ismernek a hatha jógában. Az ősidőkből származó jógaszövegek pontos időtartamokat is megadnak. sőt a felkeresett orvosok sem tud- tak segíteni. hogy több mint háromszáz olyan esetet kezeltek. a veszély fennáll. a vérereiket vagy a visszafordíthatatlan agykároso- dást kockáztatják . hogy a következő 1-2 évtizedben több nyugatiról is fogunk hallani. A lélegzet-vissza- tartás segít meghosszabbítani az emelkedett állapotot. hogy a legtöbben úgy hallottak vagy olvastak erről a módszerről. ha közben a kegyelem áradását és a tudat felemelkedését érezzük. A légzőgyakorlatokon túl a hatha jóga testtartásai is rejtenek veszélyeket. amely természetesen a jóga egyik célja.kivéve. a guru képtelen volt orvosolni a problémát. Ne felejtsük el azonban. képzett vezető felügyelete alatt a veszély nem áll fenn.annak veszélye mellett. hogy ha a gyakorlatot sokszor ismételjük. és a gondolatok mozgása is újra kezdődik. Kétségtelen. és a gyakorla- tot ennek megfelelően kell módosítani. sokkal több levegőt képesek belélegezni. A lélegzet visszatartása a gondolkodási folyamat leállításához is vezet. Például Nepál hegylakó gurkái. pedig egy indiai guru felügyelete alatt végezte azokat. mint az ülő munkát végző városlakók. Mivel azonban a legtöbb esetben szó sincs megfelelően képzett vezetőről. Akik gyakorolják. amelynek következtében félig balra fordult a feje. hogy másfél éven keresztül szenvedett egy komoly nyakrándulástól. Benntartott léleg- zettel négyszer annyi időt kell tölteni. akik ilyen módon esnek majd súlyos betegségbe az új jógaiskolák tanításai miatt . amelybe magunktól vagy meditáció által kerültünk. A sérülés bizonyos jógagyakorlatok miatt következett be. hogy a spirituális előrehaladás vagy még gyakrabban az okkult erők igen gyors kifejlődéséhez vezet. ostobán veszélyeztetik a tüdejüket. Kétségtelen. ha igen felelősségteljes és jól képzett tanítójuk van. A kalkuttai amerikai alkonzul azt mesélte nekem. Ez a gyakorlat a „Lélegzet visszatartása".

Majd olyan mélyen kell beléle- gezni. s úgy próbálják végrehajtani azo- kat.nem is annyira fizikailag. (2) Lélegezzünk ki minden elhasznált levegőt a szánkon keresztül. s préseljük ki a levegőt. Ez a gyakorlat megőrüléshez vezet- het. A teljes gyakorlatot minden esetben csak 90-100 nap után szabad végrehajtani. Éppen emiatt nagyon sűrűk ezek a szövegek. a hasunk legaljába kezdve. . ami- lyen erősen tudjuk. amennyire csak tudunk. Visszatérve a lélegzet-visszatartáshoz: az nem játékszer. és lecsillapítani idege- inket. A lelkes kezdők nagy elánnal vetik magukat a gyakorlatokba. A másik veszélyes légzőgyakorlat . Egyetlen kezdőnek sem szabadna sem a légzőgyakorlatokat. és lélegezzünk normálisan. amennyire csak tudunk. Ezután normálisan kell lélegezni jó pár másodpercen keresztül. Álljunk meg. mely kiáramlik onnan. és mozgassuk felfelé. amíg a másikon keresztül lélegzünk.az. Addig kell a levegőt a tüdőnkben tartani. egyedül akar azokból tanulni. Ismételjük háromszor. de tíz percnél tovább soha ne tartson. Segít a gondolatok sokaságától megtisztítani az elmét. Ezalatt szorítsuk össze a hasizmokat. Álljunk meg. Erősítő légzőgyakorlat: (1) Álljunk nyitott ablak elé. s csak akkor kezdünk belélegezni. felfelé haladva. amíg kellemetlenné nem válik. hogy minden hathajóga-oktatónak legalább egy év anatómiát és fiziológiát kell tanulnia. majd az egészet lélegezzük ki lassan. Legalább három hónapra ki kell nyújtani a tanulási folyamatot. (6) Húzzuk szét a szánkat. mint mentálisan . (5) Az elmét a köldök mögötti napfonatra kell kon- centrálni. Ez ennek a gyakorlatnak egy ciklusa. ha tanító nélkül. amikor kellemetlené kezd válni ez az állapot. ha teljesen. Ha rajtam múlna.adata volt. kilélegzünk. amelyik váltott orrlyukakon keresztüli légzést ír elő. kezeink csípőre téve. (4) Lélegezzünk be mélyen az orron keresztül. Képzeljünk el egy fehér-arany energiasugarat. sem a testgyakorlatokat azonnal teljességükben végre- hajtani. ahogy a szövegekben le van írva.nagyon lassú előrehaladással kell számolnunk. s így minden nap csak 1-2 másodperccel szabad növelni a gyakorlat hosszúságát . és lélegezzünk normálisan. Csak tudományos ismeretek birtokában szabad ezt a tevékenységet folytatni. Ismételjük háromszor. egyenes gerinccel. Egyik orrlyukunkat befogjuk. előírnám. s végül kitöltve teljes tüdőnket. (3) Vegyünk három apró levegőt. mert a gyógyászat területére lép. s a mai olvasónak nagy körültekintéssel kell eljárni. s betölti az egész testet. ettől soha ne térjünk el. Többször is ismételhetjük.

Úgy befolyásolni őket. E kettő együtt adja az élet kettősségének egyensúlyát. Hamis vallásosság az. s nem áll messze a hamis társadalomtól. A mai szórakoztatóiparban a szex olcsó és cinikus kihasználása folyik. Ezek gonosz tettek. összekeverednek az érzelmekkel. amely mindkettőt elutasítja. Felismerjük az örökkéva- lóság igazságát. minden új külső hatásra nagyon fogékony emberek figyelmét csak a szerelem testi oldalára koncentrálni . Ezért ott vagyunk az elmében és itt vagyunk a testben. a cselekvést az időben. melyek különböznek ettől és magasabb rendűek. amely szerint élnünk kell: benne a világban. A kilégzés meghosszabbításával nemcsak a negatív gondolatoktól. hogy csak a fizikai dolgokkal foglalkozzunk. s eredményük is gonosz. hogy az egész univerzum abból jön elő. Erre a tudásra minden kere- sőnek szüksége van.a szív és lélek közötti isteni szerelemhez leghasonlatosabb érzés. Ha ismerni és uralni akarjuk magun- kat. s mégis tudjuk. melyek pusztán a testi szokásokból fakadnak. Fiatal. Ezért emelkedett és tiszteletteljes elmével kell közelítenünk hozzá. a materializmustól is megszabadulunk: attól. hanem a világiasságtól. s nem durván. Meglátjuk az üresség valóságát. tudnunk kell a különbséget az érzelmekből fakadó szexuális vonzódás és a fizikai alapokon nyugvó szexuális vágy között. az ürességben rejtett isteni inspiráló emlékezete. Amikor a megvilágosodás megtörténik. A szexuális vágy legalacsonyabb formáját csak egyetlen cél vezérli: bármilyen módon s bármilyen személyen keresztül pillanatnyi megkönnyebbülésre és . lenézve azt. A két nem közötti szerelem . A test vágyai. amely prüdériát ajánl valódi tisztaság helyett.talán a művészi kreativitás mellett . a kommercializált művészetekben. Különösen igaz egy bizonyos testi vágyra: a szexre. hogy elfojtsák az elme szükségleteit és a szív kívánal- mait. amikor a vágyak vagy a házasság okán párosodnak: mindez az egyén boldogtalanságához és a társadalom pusztulásához vezet. a ponyvairodalomban és a sajtóban pedig a szex iránti szándékos vágykeltés zajlik.mintha ennyiből állna a szerelem. A belég- zéssel belénk áramlik a pozitív.A megvilágosodásra törekvőnek alkalmazkodnia kell a természet benne is meg- lévő kettősségéhez: a belégzéshez és a kilégzéshez. annak egyszerre kell történnie itt és ott: elmében és testben. s mégis mintha nem lennénk részei.

Amikor egy gyermek megfogan. Ekkor az intellektuális. de még így is emelkedett érzésekhez és gyengéd viselkedéshez vezet. hanem csak egy bizonyosfajta. azaz ismét szere- lembe kell esniük minden alkalommal. amelyet a személyes ego egyébként is mutatni szokott társa- dalmi kapcsolataiban. A filozófia belátja. ahol már nem bármely nő. azt meg kell őrizni. azoknak az illúzióknak s mások kihasználásának. azt befelé kell fordítani. Ami eddig kifelé forduló volt. és egyénenként változók a szükségletek. Teljes szub- limálással véget kell vetni a szexualitásnak. hogy legyenek állati ösztöneiken. bármilyen szigorú is legyen ez a fegyelmezés. A kőztük lévő érzelmi kapcsolat kiegészíti a két állat közötti szerelmi vágyat. Az e szintet elért két emberi lény szexuális egyesülése során mindkettőjüknek be kell fogadni a másikat. hogy összemossa fantáziáival. így hát az önzésnek és habozásnak van alávetve. és amit fizikailag kiengedett. esztétikus és romantikus érzésekkel mosódik össze s kezd kiszabadulni a puszta állati vonzódás szintjéből. Magasabb fokán ez a vágy érzelmi. két tényező járul hozzá igen erősen fizikai ter- mészete kialakításához. Ez az élmény általában múlékony. Gyakran azonban obszcénné teszi azáltal. hogy a szexualitáshoz való viszonynak különböző fokoza- tai vannak. A spirituálisan felkészületlenek és a fiatalok számára elegendő. amit eddig elpocsékolt. E kettő: az apa gondolatai és az anya légzése. nem változtat az utolsó lépcsőn. amely az emberben közös az álla- tokkal. nem lesz elegendő pusztán megfegyelmezni a szexuális vágyakat. s célja a fajfenntartás. csak ajánlásokat . A fejlődés harmadik fokán újabb változás következik be a szexuális vágy kielégülésében. Nem írunk elő szabályokat. képzelgéseivel. Ez az emberi szerelem specifikus állapota. és enyhébb fegyelmet gyakorolnak. morális és kulturális vonzódás válik a legfontosabbá. Az egók legmagasabb céljainak kell itt harmó- niába kerülniük. bizonyos tulajdonságokkal felruházott típus felel meg a férfinak. Ez biológiai vágy. Mivel azonban ezek a szükségletek és fokozatok mind csak lépcsők a haladás útján. azt spirituálisan át kell alakítani. Az egyszerű állatiasságból spiritualizált emberré való fejlődés szükségszerűvé teszi az erő nemzőszervekből a gondolkodó szervbe emelését.kielégülésre törekszik. Egoisztikus. Ez házasokra és egye- dülállókra egyaránt vonatkozik. az idősebbek vagy spirituálisan készen állók minden tekintetben úrrá kell. ha egyszerű szabályokat betartanak. akik hajlandók mindent feláldozni és bármi szükségeset megtenni. Ekkor ugyanis azok számára.

saját gyűlölete áldozata lesz. legistenibb és emelkedettebb módon. mint azt felszínes szemlélők gondolnák. vagy a pokol sötét bugyraiba vész. s ha megházasodik. s akit csak tökéletlen formában vagy egyáltalán nem tudott eddig megtalálni a világban. Aki ezt eléri. mást is megvalósít: szerelembe esik a legtisztább. de ez a szeretet mentes bajoktól.kétne- művé válik. Tibet kiemelkedő okkultistái az erre vállalkozót ahhoz hasonlítják. akit korábban önmagán kívül keresett. aki ezzel a tüzes. Ezért aztán nem hiányzik belőle a szerelem. Aki megküzd szexuális vágyaival. azt nem a szokásos okok miatt teszi. Az ekkor kifej- lődő titokzatos kettősség a misztikus fejlődés utolsó előtti fokozata. amely erejéből telik. vagy visszaesik a kiindulási pontra.teszünk. A középút jobb. Nehéz úrrá lenni a szexuális vágyakon. s nem pusztán fizikailag. sem a vágyak szégyenérzettel páro- suló elnyomása. Mindig tudatában van az őt körülvevő szerető jelenlétnek. hanem kettősség jellemzi: az ego és a Felsőbbrendű Én közötti szeretetteljes kapcsolat. mint amikor egy üreges bambusz belsejében kúszik felfelé a kígyó. Döntésének következményeit azonban el kell fogadnia. ám az igazság más. Megtalálja magában a nőt. Ha biztonságban és . abszolút azonosság egója és a Felsőbbrendű Én kőzött. mely mélyebb a testnél s elménél. akkor vagy eléri a szabadságot jelentő másik végét a botnak. mielőtt megszabadult a gyűlölettől. Ha megpróbálja valaki felemelni a kundalini erőt alvó állapotából. azt fogja találni. de a szó igazi értelmében ez sem megoldás. Aki megvalósítja ezt a csodálatos megszabadulást a szex örömeit kísérő hátrányoktól. Az utolsó lépcsőben abszolút egység van. aki kiegészíti elméjét és testi társa is egyben. Látszólag egyedül áll. és a miszticizmus egyik legkevésbé ismert gyakorlatát . Miért imádta oly sok ősi kultúra a kígyót Ázsiában. tökéletlenségektől. de veszélyes erővel játszik vagy eléri a nirvánát. hogy éppen csak ő tudja. Felfedezi magában a nőt. sem szégyentelen kifejezésük nem alkalmas erre. hiánytól és mindenféle izgalmaktól. a cső legaljára. felfordulástól. Saját lelkében találja meg. Az ezt megelőző fázist azonban még nem egység. nem vágyik a másik nemre. illúzióktól. Amerikában és Afrikában? A teljes válasz a metafizika legfontosabb elveit tartalmazná. A dőzsölés és éhezés egyike sem elfogadható. így hát az. Ha egyszer elkezd felfelé kúszni. hanem mentálisan is legyőzi azokat. legneme- sebb.a „kígyó tüze" néven ismert erő feleme- lését. hogy természete egyesíti mindkét nemet . Sokkal inkább mondhatjuk. hiszen mindenkinek szíve joga megválasztani azt a fokozatot. mit is jelent az valójában. mert azt törvények szabályozzák.

és ez okoz bőséges verejtékezést. (c) a figyelem olyan tökéletes koncentrációjának kialakulása. hogy a kundalini erő fel- felé tudjon haladni. mint ahogy . az alsóbb éntől való időleges szabadulás tudatában . Mindez mély légzéssel kísérve. Ez a gyakorlat először különválasztja a lélegzetben és sze- xualitásban rejlő erőt. ami emelkedett hőmérsékletben és bőséges verejtékezésben mutatkozik meg. A „kígyó tüze" spirálisan mozog felfelé. hogy domináns ideái hatékonyak legyenek. Az érzelmi túlfűtött- ségnek ez az állapota a lélek nyugodt felismerésével ér véget. ezért testi kísérőjelenségei pusztán fizi- kai reakciók. és intenzív vágyakozás a felsőbb én iránt.ezek általában nagyon fontos előjelei a tanítvány életében bekövetkező komoly előre- lépésnek. Ha a remegés eléggé hosszú ideig és vadul tart. Erre azért van szükség. mert az egyenes gerinc szükséges ahhoz. másrészt pedig érzelmileg egész lényét rázhatja a zokogás. Ez ugyanaz a testi jelenség. a kvékereknek a korai találkozóit jellemezte. Mindkettő saját belső erejétől válik keménnyé és ágaskodóvá. és a valódi misztikus jelenségek. amikor mindez véget ért. India jógamesterei a kígyó hátrahajló sziszegésével szimbolizálják a sze- xuális erő agresszív energiáját. amely a szexuális erők gerinccsatornán át a fejbe emelése miatt következik be. A magasabb én iránti intenzív szerelmet a misztikus szívben kell meggyújtani egészen addig. áhítattal jellemző jógáknál nem. az intellektuális vagy imádsággal. amíg ennek fizikai párhuzama nem mutatkozik a testben. A kezdeti izgatott állapot után az eredmények: (a) a test tudatosságának felszabadító megválto- zása. A mély légzés igen fontos eleme ennek a gyakorlatnak. akkor az is egyenessé és merevvé válik. A másik részt a szexuális energia szublimálása biztosítja. ahol megtisztult állapotba kerül. (b) a magasabb akarat ellenőrzésének megszilárdulása az állati vágyak felett. Ám mindezek a jelenségek csak előjelek. Egyrészt a rekeszizom lüktethet vadul. hanem csak egy annak számos kifejeződési formája közül. A folyamat háromszoros jellegét szövegeikben a háromszögön belül összetekeredett kígyóval szimbolizálják. vagy ahogy később ismerték őket. misztikus nyugtalanság a szívben szükséges hozzá és belső reme- gés a napfonatban. a magasabb érzelmi febolydulás idegi kihatása. Amikor a kígyó tüze végighalad a pénisz gyökeréből a gerincen. közöt- tük a test-gondolattól való megszabadulás csak akkor következnek be. a hőség érzése az egész testre kiterjed. Különös. Kettős reszketés ragadhatja el. amely mozgás hullámokban elérhet a torokig. akkor legjobb. Részben ez biztosítja a dinamizmust ahhoz. annak imaginatív megemelése a test alsó részei- ből a fejbe. Ugyanakkor a szex nem maga a kígyóerő. A hát egyenesen tartása csak ennél a gyakorlatnál kötelező. Mivel a kundalini elsősorban mentális és érzelmi jellegű. ha megtisztítja önma- gát. A pénisz felemelkedése igen hasonlít a kobráéra. s új irányt ad neki.sikerrel akarja végrehajtani ezt az utazást. és ez hőséget termel a testben. aztán szublimálja. ahogy a kobra is ring. amely a Barátok Társaságának.

Ennek a mély kontemplációnak a mindennapos művelése végül a teljesség emelkedett és megelégedett érzéséhez vezet. lépésről lépésre történő fázisai nélkül. A módszer pedig nem más. hanem azt is. Ha azonban a személyiségünket nem tisztítottuk meg. és nincs olyan tanító. hogy vakok leszünk a finomabb igaz- ságokra . de a mi esetünkben aligha. a guruval való önazonosítás ösvénye. . hogy azok a célok. Kevesen állnak készen erre. Meg kell ugyanakkor értenünk. Ennek ellenére létezik egy módszer. úgy érzi. Nem lehet egyszerre a legmagasabb csúcsokra felugrani a köztes munka fáradságos. mint a kígyótűz felélesztése. amely valójában abnormális. majd túlzottan stimuláljuk. amely arra szol- gál. Háromszoros a folyamat és háromszoros az eredmény is. moralitását és spirituális jövőjét. amikhez ez a két gyakorlat vezet. hogy milyen hosszú az út. A filozófia csúcsainak eléréséhez azonban elengedhetetlen. hogy a királyság kapuit erővel vegyük be. ép elméjét. akkor nagyon veszélyes lehet ez az út. nem ugyanazok. és ez abban áll. Abban a pillanatban. ám tizenkét- szer annyi időt vesz igénybe. amíg a szegény áldozat azt nem hiszi. Ebből azután nem csak azt láthatjuk. Ez ugyanahhoz a célhoz vezet. Van ellenben egy lassabb út. A törekvés. működhet a tőzsdén. és a folyamatosan végzett mantradzsapával kombinálni. hogy az a normális használata ezeknek az erőknek. Naponta egy- szer vagy kétszer kell gyakorolni. aki ilyen módon kockáz- tatni merné tanítványa egészségét. és a magasabb akaraterő tölti el. amiket a filozófia követ. A büntetést azonban egyszer meg kell fizetni. Az életerőket oktalanul elherdáljuk. hogy milyen emelkedettek azok az eredmények. megszaba- dult az állatiasság uralma alól. amely ezáltal mentes a vágyaktól. teljesen biztonságos. amelyeket a filozófia célul kitűzött.legyen az misztikus vagy metafizikus. hacsak nincs a tanítványban nagyfokú szexuális stabilitás és akaraterő. és hat hónap alatt eredményre vezethet. A gerinc két végén az emberi és az állati áll egymással szemben. hogy áthaladjunk a misztikus fázison. amikor az erőt a fejébe vezeti. és a természet szándéka ellen való. hogy mindent egy lapra föltéve elnyerjünk vagy elveszítsünk min- dent.a kígyó lesi prédáját. Erő és öröm veszi körül. és a békében gyökerezik.

A vágyaktól való mentesség. Kijelenthetjük ugyan. „Eme kísérleteim eredményeképp arra jutottam. Ennek hiányában az étrend betartása. . aktív testedzés. és aktívan ki kell fejezni. hogy vannak emberek. a böjt és fürdők nem lesznek elégségesek. ahol ellenőrzéséért a képzelet és az akaraterő intuitív egyesítése felelős. hogy sokkal több ember találta meg ezt az utat a szexualitás elutasításán keresztül. de tegyük rögtön hozzá. Nagyon fontos része a perverz. hogy ellensúlyozzák a külső pólusokat. mikor ezen étrenden éltem. fizikai szexuális pólusokat kifejezésre juttatjuk. Ezeknek a belső pólusoknak annyira kell kifejlődniük. fűszermentesnek. hogy a cölibátust vállaló étrendjének egyszerűnek." . ahol a böjt. miután megváltoz- tattam étrendemet. ismeretlenné vált. részben a testben. A tökéletesen fejlett személyiségben a férfi ereje a nő lágyságával párosul. amit akkor tapasztaltam. mértékletesnek. étrendi megszorítások és fürdők segítenek.A szex feletti uralom részben az elmében rejlik. főtlennek kell lennie. és ha lehetséges.Gandhi A nőben meglévő férfias és a férfiban meglévő nőies elemet éppúgy ki kell fej- leszteni. akik az Istenhez vezető útjukat a szexualitáson keresztül találták meg. gonosz és túlzott szexuális erők átirányításának a rendszeres. A legideálisabb a nyers gyümölcsök és olajos magvak fogyasztása ebből a szempontból. mint ahogy a külső.

Bizonyos etikai fegyelmezés nélkül az elme el fogja torzítani az igazságot. és amelyből minden negatív jellemvonás eltávolíttatott. A harmadik lépés. amelyet sem- miféle gyengeség nem áshat alá. Eredményei tartósabbak.fejlettségi fokának megfelelően . Később. avagy Isten létezését. hogy az megfeleljen saját fantáziáinak. de nem akarja. minden részletre kiterjedő elsa- játítása nélkül a jó és a rossz jelentőségének problémája nem oldható meg. A filozófiai önfegyelmezés olyan személyiséget kíván felépíteni. és őrömmel gyakorolja az altruizmust. függetlenül attól.Finomság és udvariasság - A fanatizmus elkerülése A filozófiai tanulmányokat az etika kérdésével kezdjük. A morális kiválóságra törekvés mérhetetlenül jobb. egyszerűen elengedhetetlenek.saját magára tekint. és ennek megfelelően öt egymást követő etikai lépcső jellemzi a keresést. amikor val- lásos személyként felismeri az ego nem állandó jellegét és az áldozat érzésével megtagadja saját akaratát. értékesebbek.Az érzések átalakítása . ám csak saját magában találja azt meg. A filozófia teljes. S végül az ötö- dik lépcső. hogy mások kára árán legyen neki jobb. mint a misztikus tapasz- talatok hajszolása. hogy ezzel másoknak mennyi kárt okoz. felvilágosult materialistaként saját bajával törődik. misztikusként felismeri a magasabb erő. Először. s azzal is fejezzük be. ÉRZELMEK ÉS ETIKA A személyiség felemelése . tudatlan materialistaként teljesen saját személyiségében él. .A vágyak megtisztítása . ahogy az ember . és csak saját jólétével törődik.Az érzelmek fegyelmezése . amikor filozófusként felismeri a létezés univerzalitását és egységét másokban. Negyedszer. Öt módja van annak.

Az általunk javasolt morális tanítások nem mindenkire érvényesek egyformán. A keresés igen jelentős része a helyes életvitellel foglalkozik. mert az erényt magát szeretik. hogy tudja. Az erkölcsökre gyakorolt hatás úgyis az lesz. Mégis. ha tökéletesen megértenénk. és nem azért. A filozófia nézőpontja az. hogy ezeket az etikai normákat tökéletesen betartsa. csak azokra. Valószínűleg nem vonzók ezek a tanítások azok számára. És megértenénk. hogy a bizonyos irányba tett világi önkorlátozás önmegerősítést nyújt más irányokba. mert semmi más nem hozhatja meg ezt az eredményt. Célja egyrészt a személy erkölcsi átalakítása saját javáért. Hiszen hogyan tudnánk így megélni? Nem is aszkétikus lemondást és kolostorba való visszavonulást jelent a személyes felelősségeink elől. Ugyancsak nem von- zók azok számára. akik nem tudják. akik azért próbálnak erényesek lenni. Az érdek nélküli cselekvés nem azt jelenti. ami pénzt hoz. és ennek a következményeivel számolnunk kell. mert félnek a büntetéstől. Nem tudja majd mindig irányítani vágyait. hogy az embernek végre kell hajtania köteles- . Elkezdtünk kérdéseket feltenni a természetnek. akik ráléptek a keresés ösvényére. ha önzők lennénk. aminek az érdekeit követjük. A filozófia etikai követelményeinek efféle tanulmányozása természetesen nem fogja megadni a tanítványnak az erőt ahhoz. már az. komplexusait és belső késztetéseit. hogy egyre jobban fegyelmezni kell az emberi karaktert. Akkor látnánk. hogy mit kellene tennie. hogy az én rejtett fele a jobbik fél. hogy lemondunk minden cselek- vésről. másrészt altruisztikus átalakítása a társadalom érdekében. Nem kell azonban a tudás új és újabb hullámaitól meg- ijednünk. is értékes első lépés afelé. Akkor ugyanis nem tévesztenénk össze az érzéki örömöket a boldogsággal és a jót a rosszal. Nem lenne semmi rossz abban. valójában mi is az az én. Ha helyes eredményre akarunk jutni. hogy meg is tegye ezt. akkor helyes eszközöket kell használ- nunk. Nem a tudás teszi az embereket erkölcs- telenné. Téves alapokról kiindulva az erkölcs támasza is bizonytalan lesz. hanem a tudás hiánya. hogy mik is a valódi érdekeik.

ségeit a világ felé, de úgy, hogy ezzel senkinek ne ártson. Igazság, becsület,
tisztesség - ezeket nem szabad pénzért feláldozni. Az időt, energiát, teher-
bíró képességet és a pénzt bölcsen úgy használjuk fel, hogy azzal legjobban
szolgáljuk az emberiséget, és mindenekfelett állandóan imádkozzunk, hogy
a Felsőbbrendű Én fogadjon el minket céljai elérésének eszközeként. S ha így
teszünk, bizonnyal el is fogad.

Öt különböző, ám egyformán értékes módon tekinthetünk arra, ami velünk
történt: (a) felfoghatjuk próbaként, (b) a negatív erők ellenállásaként, (c) olyan
problémaként, amelynek megoldásához lelkileg meg kell változnunk, (d) olyan
kísértésként vagy megpróbáltatásként, amelyet erkölcsileg kell legyőz-
nünk, (e) a régi karma intelligens módon viselt és személytelenül véghezvitt
ledolgozásaként.

Végső soron azonban ezek a tulajdonságok is csak a spirituális realizáció nega-
tív előfeltételei, s nem magának a realizációnak az elérését jelentik. Fontosságuk
abban rejlik, hogy megszabadítanak minket azoktól a hibáktól, melyek hátrál-
tatják a magasabb tudatosság elérését, ám elérésük önmagában nem jelenti az
igaz tudatosságot.

Minél tovább élünk, annál inkább megértjük, hogy a valódi béke attól függ, hogy
milyen erősen uraljuk szívünket, a valódi biztonság pedig attól az igazságtól,
amellyel uraljuk elménket. Ha érzelmeinket rendezetlenül hagyjuk, akkor gyöt-
relmet okoznak - annak a boldogságnak a kísérőjeként vagy folyományaként,
amelyet kezdetben ígértek. Ha hagyjuk a gondolatainkat, hogy az ego vakságát
szolgálják, azok gondot okoznak, megcsalnak, félrevezetnek minket.

Az emberek azt kérdezik: „Mi az igazság?" Ám válaszként az igazság azt kérdezi
tőlük: „Ki vagy te, hogy ezt kérdezed? Megvannak-e a képességeid, a személyi-
ségvonásaid, az ítélőképességed, a műveltséged, a tudásod és felkészültséged,
hogy megismerd az igazságot? Amennyiben nem, akkor először szerezd meg
ezeket, nem felejtkezvén el közben a személyiség felemeléséről, megnemesíté-
séről sem!"

A cselekedet jellemzi az embert, megmutatja a helyzethez való viszonyát. Ez az
egyetlen módja annak, ahogy a gondolat valósággá válik.

A filozófia nézőpontja kíváncsi s egyben paradox, éppen azért, mert teljes.
Az emberi helyzeteket hideg fejjel és gyakorlatias szellemiséggel közelíti meg,
de cselekedeteit az ideálok iránti olyan érzékenységgel irányítja, mint ahogy
egy művész tenné. Mindig figyelembe veszi az azonnal elérhető célkitűzéseket,
de nem kevésbé érdeklik a távoli, egyelőre elérhetetlen célok is.

Az erkölcsi relativitás felfedezése nem bátoríthat az erkölcsi feslettségre. Ha meg
is szabadulunk az emberi konvencióktól, az csak azért van, hogy önkéntes áldo-
zatként alávessük magunkat a Felsőbbrendű Én parancsainak. A tudatos létezés
egyre magasabb rendű fázisainak elérése lehetetlen anélkül, hogy feladnánk az
alacsonyabb rendűt a magasabbért.

Buddha nem foglalkozott mélyebb problémákkal, mielőtt a gyakorlati etikai kér-
déseket megvitatta volna. Azt tanította az embereknek, hogy legyenek jók és
tegyenek jót, s csak ezután merészkedett a metafizika ingoványos talajára. S még
akkor is, midőn biztonságban jutott keresztül ezen a területen, ahol oly sokan
tökéletesen elvesznek, az etikai értékek voltak azok, amelyeket ajándékba hozott
innen, jóllehet, ezek magasabb rendűek voltak, mint a szokásosak, mert a teljes
önzetlenségen alapultak. A szeretetnek egyesülnie kell a tudással, a szánalom-
nak fel kell olvasztania a jéghideg intellektust. Mások megvilágosodása az ára a
saját megvilágosodásunknak. A misztikus, ki gyakran mások baját teljesen elfe-
ledve elmerül saját eksztázisaiban, nem érzi ezt, s a metafizikus, akit szavainak
áradata kemény és szigorú logikai rendszereihez köt, elfelejti, hogy az emberiség
nem csak egy elvont főnév, hanem hús-vér emberekből áll. A filozófus azonban az
igazság szükségszerű részének tartja az emberbaráti szeretetet. Így a megváltást,
amit keres - a tudatlanságtól s az azt kísérő szenvedésektől való megváltást
nem csupán saját maga, hanem az egész világ számára teszi.

Minél többet utazok és látok, annál inkább arra a meggyőződésre jutok, hogy
csak azok jutnak valamire a filozófiában, akik a saját személyes életüket rendbe
tették. Az álmodozók és bolondok csak magukat áltatják, a kudarcra ítéltek és
alibikeresők csak saját fantáziáikat látják majd megerősítve.

Mindenki, aki egy időre bekapcsolódik életünk sodrásába - akár csak egy kis
időre is akaratlanul csatornája lesz a jónak vagy gonosznak, bölcsességnek
vagy butaságnak, szerencsének vagy szerencsétlenségnek. Azért történik ez,
mert így lett elrendelve - a visszahatás törvénye alapján. De hogy mennyire
fogja saját ügyeinket, sorsunkat befolyásolni, az már részben rajtunk múlik attól
függően, hogy mennyire engedünk vagy nem engedünk a szavaiból, viselkedé-
séből, jelenlétéből áradó hatásoknak. Végül is mindenért mi magunk vagyunk
felelősek.

Ha nem vagy hajlandó a szükséges fegyelmezésen átesni, akkor nem kaphatod
meg az igazságot, csak annak torzított, parodizált, imitált mását.

Igaz, hogy az erkölcs időtől, helytől s egyéb tényezőktől függően változó érték-
rend. Ám ha ennek a relativitásnak az okán erkölcs nélküli életet élünk, ha nem
próbáljuk megkülönböztetni a jót a rossztól, a helyeset a helytelentől, akkor a
társadalom hamarosan káoszba süllyed, a dzsungel törvényei válnának uralko-
dóvá, s ez végül katasztrófához vezetne.

A filozófiai igazság megértésének első és azonnali következménye erkölcsi.
A tanítás erősen hat a szívre és az intellektusra. E két nézőpont között nincs
ellentét.

Nem elég pusztán kívánni karakterünk megjavítását. Tudnunk kell azt is, hogyan
lássunk hozzá s hogyan vigyük véghez ezt. Különben csak a sötétben tapogató-
zunk, s végül visszaesünk korábbi hibáinkba, gyengeségeinkbe, melyek persze
lehet, hogy új formában jelentkeznek.

Meg kell fejtenünk, hogy milyen rossz jellemvonások vannak személyisé-
günkben, miféle rossz erők merülnek föl a tudatalattiból és vezetnek káros
cselekedetekhez.

Igaz, hogy a gondolat megelőzi a cselekvést, hogy a cselekvés a gondolatok
kifejeződése és az is, hogy aki az elmét uralja, az uralja az életet. De szintén
igaz, hogy saját magunkkal vívott csatáink egymást követő fázisokon keresztül

vezetnek, és könnyebb az akaraterőt latba vetni, mint megváltoztatni érzése-
inket. Ezért a befelé forduló gondolkodás fegyelmezése csak ezután, s nem
ezelőtt következhet. Értelmes, ám gyakorlatiasságot teljesen nélkülöző tanács
az, amit misztikusok szoktak adni, miszerint először foglalkozzunk belső éle-
tünkkel, s ha ez megy, akkor a külső majd gondoskodik magáról. Szívünk nem
érez békét s elménk nem talál pihenést, amíg fel nem adjuk az alsóbb ösztö-
nöket, s át nem adjuk magunkat ennek a földön túli hívásnak. Először kifelé,
cselekedeteinkben kell feladnunk az alsóbbrendűt, majd később befelé, gondo-
latainkban is. Ez elkerülhetetlenül belső csatákat, vívódást okoz, s győzelem és
vereség, emelkedettség és kétségbeesés hullámai között fogunk vergődni. A fel-
felé vezető út hosszú, rögös és nehezen járható. Mindig lesz helye panasznak,
vereségeknek és súlyos csatáknak. Csak az idő - a legfőbb erő - vezethet el a
végső célhoz. Csak mikor borzasztó ismétlések után számos élet leckéi mélyen
és tévedhetetlenül beivódnak tudatos elménkbe, akkor tudjuk együttműködő
módon elfogadni, akkor tudunk Iemondóvá válni, s így vetünk véget a vágyak,
csábítások és ragaszkodás okozta szükségtelen szenvedésnek.

Sokan beszélnek miszticizmusról vagy játszanak a természetfölötti tapasztalás-
sal, amíg az csodás erőket ígér, amilyenek mások számára elérhetetlenek, vagy
csodás tapasztalatokat, amilyeneket a legtöbb ember soha nem tapasztal meg.
De mikor elérkeznek a filozófia kapuihoz, s azt találják, hogy ez az egész szemé-
lyiségük átalakítását követeli, akkor megrémülnek, s elmenekülnek. A filozófia
nem ilyen embereknek való, mert vágyaikat nem szolgálja ki, s azt mondja
nekik, amit nem szeretnének hallani. Megzavarja egoisztikus hiábavalóságukat
és felszínes nyugalmukat, amikor rávilágít alacsonyabb természetükre, mélyről
jövő motivációikra és csúf gyengeségeikre.

Minden kísértés elején választás elé állítanak, mintha keresztútnál állnánk,
és azt az utat kellene választanunk, amely felfelé, a béke és jó lét felé vezet,
míg a másik a pokolba. Ekkor még felajánlják nekünk a lehetőséget, hogy ne
engedjünk a kísértésnek. Ha azonnal elfogadjuk ezt a lehetőséget, megmene-
külhetünk, de ha csak egy pillanatra is eljátszunk a gondolattal, hogy mi lenne,
ha megadnánk magunkat, akkor ezt az esélyt eljátszottuk. Ezért azonnal el kell
utasítanunk a kísértést, mihelyst feltűnik.

Lord Beaconsfield regényéből: „Ah - mondta Coningsby -, nagy ember szeret-
nék lenni. Az idegen mélyen a szemébe nézett. Vonásai komolyak voltak, és a

legkomolyabb hangsúllyal azt válaszolta: Tápláld elmédet nagy gondolatokkal.
Higgy a hősiességben, s magad is hőssé válsz."

Amíg a kereső nem tudja, hogy mik a gyengeségei, és nem lát hozzá ezek kija-
vításához, illetve a szükséges pozitív jellemvonások kialakításához, addig a
meditáció vagy haszontalan, vagy sikertelen, vagy akár káros is lehet.

Bármelyikünk spiritualitásának alapvető indikátora s végső mércéje a jel-
lem. S jellemünk próbatételek elé állítása és megmérettetése tetteink alapján
történik.

Akik alulbecsülik az önmegváltoztatás nehézségét, akik egyszerű s könnyű utat
ígérnek a végső sikerhez, azok a hiszékeny keresők csapatának csak ártani fog-
nak. A vágyálmok, az ábrándozás vonzza ezeket a keresőket, ám a csalódás
letaszítja őket erről az ösvényről.

A helyes viselkedés kulcsa: ne azonosítsuk magunkat alsóbb lényünkkel. A hip-
notizált állapotot, az illúziót, miszerint mi magunk az alsóbb lényünk vagyunk,
meg kell törni. Ennek módja pedig: meg kell tagadni minden, ebből az alsóbb
személyiségből származó késztetést. Ehhez fel kell használnunk az akaraterőn-
ket s a képzelőerőnket, amelynek segítségével ellenségesnek, idegennek, rajtunk
kívülállónak tüntetjük fel alsóbb lényünket. S használnunk kell az érzéseket is,
vágyakozón kell a valódi lényünk s elménk felé fordulni, hogy megtudhassuk,
mi is az valójában.

A tanítvány, aki valódi előrehaladást szeretne elérni, meg kell, hogy támadja,
le kell, hogy gyengítse, s végül el kell, hogy pusztítsa személyiségének bizo-
nyos rossz vonásait, melyek egyike a más tanítványok iránt érzett féltékenység.
Ez nem csak egy kellemetlen gondolat, hanem könnyen végzetes következ-
ményekkel is járhat. Gyakran haraghoz és dühhöz vezet, s nemcsak a másik
tanítványnak árt, hanem mindig visszahat magára a vétket elkövetőre is. Ennek
a jellemhibának az oka pedig a tanító iránt érzett oktalan tulajdonvágy és
ragaszkodás, amely képtelen annak megértésére, hogy a szeretet szabadságot
kell, hogy adjon, nem bilincseket.

Ha hideggé, áthatolhatatlanná, szánalomra képtelenné válik valaki, ha elvá-
lasztja magát az élettől s más emberek érzéseitől, ha meghal a művészet és
zene szépségei számára, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy fanatikus
aszkéta, vagy intellektualista - de nem filozófus.

A helyes személyiségfejlesztés egyszerre a munka kezdete, közepe és vége is.

Aki féltékeny, az féltékenységével nem azt mutatja meg, hogy szereti azt, akire
érzelme vonatkozik, csak azt, hogy önmagát szereti. Amit érez, az önző bírvágy
ugyanaz, amit bankszámlája iránt érez, s nem a szeretet megnyilvánulásának
bármiféle módja.

Nem elég, ha az emberek az igazat gondolják, át is kell érezniük azt. Ezzel a
kijelentéssel a tudósok, kiket köt az intellektus, általában nem értenek egyet.
De a művészek, misztikusok, igazi filozófusok és a vallásos tanítványok meg-
értik ezt.

Mit értett azon Jézus, mikor azt mondta tanítványainak, hogy szeressék feleba-
rátjukat éppúgy, mint magukat? Azt a szentimentális, érzelgős, egymást hátba
veregető s egymásnak hangosan örvendező attitűdöt értette alatta, amit ma az
egyházak tanítanak? Hogyan tehette volna ezt, amikor egykor magának is el
kellett fordulnia alacsonyabb lényétől - az egótól és az állati természettől
hogy azzá válhasson, akivé lett? Márpedig felebarátaink rendszerint éppen ezt
az alacsonyabb lényüket mutatják. Ha azt tanította volna tanítványainak, hogy
gyűlöljék s ne szeressék egójukat, akkor hogyan szerethették volna az ego által
dominált emberiséget, akik között munkájukat végezniük kellett? A „szeresd
felebarátodat" formula sokszor problémát okoz azoknak, akik hallják vagy
olvassák, s emiatt számosan nem is fogadják el. Ők azok, akik félreértik jelen-
tését azt hívén, hogy jelentése „kedveld felebarátodat". Pedig ennek az ősrégi
tanításnak a valódi jelentése a kővetkező: „gyakorolj szánalmat tetteiden keresz-
tül és jóindulatot szellemi hozzáállásodban felebarátaid felé". Ezt mindenki meg
tudja tenni, még akkor is, hogyha nem igazán kedveli felebarátját. Éppen ezért
ez nem is kivitelezhetetlen tanítás, hanem ellenkezőleg - igenis gyakorlatias.
Bárki, aki azt gondolja, hogy ez egy erősen szentimentális, érzelmi viszony
kialakítását jelenti, az téved, mert az efféle érzelmek adott esetben éppen ilyen
könnyedén ellenkezőjükre, gyűlöletre válthatnak, minthogy hosszú ideig állán-

dók is maradhatnak. Ez nem szeretet, csak annak utánzata. A szentimentalizmus
csak a valódi könyörület színlelése, s azonnal összeomlik, ha nehéz helyzetbe
kerülünk, míg a valódi könyörület mindig megmarad, s semmilyen külső hatás
nem moshatja el. A felebarátunk iránt érzett igaz szeretet magasabbról kell. hogy
jöjjön, mint az érzelmi sík. Ilyen magasabb sík az intuitív. Jézus mondandóját
úgy értette: „Intuitív módon ismered meg azt a végtelen erőt, amelyből te és fele-
barátod merítettétek életeteket, s ezáltal ismerd fel érdekeitek harmóniáját és a
létezés egymásrautaltságát." jézus nem érthette másként, amit mondott, s ezt
megerősíti kijelentésének utolsó két szava: „miként tenmagad". A tenmagad-
ban lévő „mag", az én, a legbelső én volt az, amit tanítványainak megmutatott,
s ezt kellett keresniük és szeretniük teljes szívükkel. S ezt a „magot" kellett
másokban is szeretniük, nem az esendő egót. A könyörületet könnyen félreért-
hetjük, s puszta szentimentalitásnak vagy érzelgősségnek gondolhatjuk, ámde
ez tévedés lenne. Az érzelmekre támaszkodók ostobák és gyengék lehetnek,
mikor félnek kimondani az igazságot másokról. A valódi spirituális könyörület
nem fél kritizálni, nem fél a problémákra, személyiséghibákra rámutatni, még
akkor sem, ha ezzel másokat - akik szívesebben élnének tovább önáltatásban
- megsért. A valódi könyörület rámutat a gyengeségekre, amelyek külsőleg rossz
sorsukban nyilvánulnak meg.
Mikor az adeptus azokra tekint, akik saját kontrollálatlan vágyaik és érzel-
meik hatásaitól szenvednek, nem süllyed el az áldozatokkal együtt ezekben a
vágyakban vagy érzelmekben, habár önazonosságot érez velük. Nem engedheti
meg, hogy efféle érzelmek vegyék át a hatalmat tudatossága felett. Ha nem riad
meg saját szenvedésétől, aligha valószínű, hogy mások szenvedése megriasztja.
Éppen ezért valószínűtlen, hogy az érzelmi szimpátia, amely a hétköznapi
ember szívében feltámad mások szenvedése láttán, ugyanilyen módon támadna
fel az adeptus szívében is. Ő nem tekinti különállónak magát az emberektől,
hisz valamiféle furcsa módon mindannyian részei ugyanannak az életnek.
Ha nem sajnálja magát a saját szenvedései miatt a szokásos egoisztikus és
érzelgős módon, hogyan sajnálhatná a többi embert efféleképpen? Ez nem azt
jelenti, hogy közömbössé válik. Éppen ellenkezőleg. Mivel legbelső lényükkel
tökéletesen egynek érzi magát, ez nem is lehetséges, sokkal inkább azt jelenti
ez, hogy a benne feltámadó sajnálat más minőségű lesz, sokkal igazabb és
nemesebb, mert az emocionális agitáció és az egoisztikus reakciók hiányoz-
nak belőle. Együtt érez mások szenvedéseivel, ám soha nem engedi meg, hogy
elvesszen ezekben az érzésekben, s éppúgy, ahogy soha nem keríti hatalmába
félelem vagy idegesség saját szenvedései miatt, nem érez ilyet mások szenve-
dései láttán sem. A nyugalmat, amivel saját szenvedéseihez viszonyul, nem
adja fel akkor sem, ha mások szenvedéseivel foglalkozik. Drágán szerzett nyu-
galom ez, s túl értékes ahhoz, hogy bármiért feladja. S mivel a szánalom, amit

érez, nem keveredik érzelmi izgatottsággal vagy személyes félelmekkel, elméjét
nem homályosítják el ezek, s így sokkal inkább képes meglátni, hogy mit kell
cselekedni a szenvedés csökkentése céljából, mint az elhomályosított elmével
rendelkezők. Nem azért segít, hogy kimutassa, mekkora sajnálattal viszonyul
a szenvedőhöz, ám segítsége sokkal hatásosabb, mint azoké, akik jószívűségü-
ket akarják mutogatni.
Az altruisztikus ideál olyan viszonyítási pont, amely az akaraterőt felhasz-
nálva segít visszafogni az egoizmust és a kisszerűséget. De ezeket a dolgokat
nem azért kell tenni, hogy mások akaratának alávessük magunkat, hanem azért,
hogy a személyes énünket a magasabb énnek rendeljük alá. A lelki önmegvaló-
sításé az elsőbbség, nem a társadalmi szolgálaté. Ezt a nagy célt kell szívünkbe
zárni, és nem a mások dolgaiba való beavatkozást. Csupán miután már kellő
mértékben és bizonyos mértékben sikerrel foglalkoztunk önmagunk prob-
lémáival, csak akkor van jogunk és okunk, hogy más emberek problémáiba
beavatkozzunk.
Ez nem azt jelenti, hogy önzőnek vagy teljesen énközpontúnak kell lennünk.
Ellenkezőleg, minden alkalommal, minden órában keresésünk egyik célja kell,
hogy legyen az egész emberiség jólétének és boldogságának elérése is, de a
bölcsesség és körültekintés arra int, hogy az aktív emberbaráti szolgálatot csak
akkor kezdhetjük el, ha magasabbra emeltük magunkat, megtaláltuk belső erőn-
ket, tudásunkat, békénket, és megtanultuk, hogy a mindennapi élet viharai,
vágyódásai, irigységei ne hassanak ránk.
Ezért sokkal jobb a kezdőknek, ha visszafogják magukat és emberbaráti szol-
gálatukat. Elhatározásuk megszülethet ezzel kapcsolatban, de szívük legmélyére
rejtsék ezt el. Sokkal hasznosabb, ha önmaguk, érzéseik, elméjük, céljaik és tet-
teik megtisztításával foglalkoznak, mint ha túl korán erre fordítanák figyelmüket
vagy szavaikat.
Éppúgy, ahogy a könyörület szót gyakran félreértik, ostoba és gyenge
szentimentalizmusnak gondolva azt, éppígy az egótlanság, önzetlenség és
énközpontúságtól való mentesség kifejezések jelentését is rosszul szokták
értelmezni. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a más emberektől való el nem
választottságot jelentik, illetve azt, hogy saját jogainkról lemondunk mások
érdekében, saját feladatainkat félretesszük, hogy másokat szolgálhassunk.
Ez gyakran hibás nézőpont. Az egoizmus filozófiai jelentése nem az ugyanolyan
tökéletlen szinten lévő más emberektől való elválasztottság, hanem az egyetlen
és univerzális életerőtől való elválasztottság, és különválás, mely erő minden
egyén mögött megtalálható, sokkal mélyebb szinten, mint akármelyikük is.
Akkor választjuk el magunkat a végtelen elmétől, amikor megengedjük,
hogy személyes egónk uraljon minket, és megengedjük énünknek, hogy meg-
akadályozza az univerzális én behatolását tudatosságunkba. Az igazi bűn az.

Csak akkor lehet így élni. mint tenmagad". szeretet. ha a helyüknek megfelelően bánunk velük. hogy szeressük felebarátunkat. belső békénktől. és emocionálisan megtisztítjuk. az igen felkavar és elgyengít minket. szimpátia és szerelem nem olyan érzések. Különböző emberek számára teljesen különböző jelentéssel bír a „szeretni" szó. hogy az emberi természet végtelen megértése tölti el lényünket. Mások szeretete igen dicséretre méltó. Éppen ellenkezőleg. Ha teljesen és tökéletesen azonosítjuk magunkat a szen- vedőkkel. Az efféle szeretet elviselhetetlen szenvedést jelentene. Ha engedelmeskednénk ennek a tanításnak. saját legbelső lényünktől. amikor mindenféle emberi szenvedéssel találkozunk. értékes ugródeszkák lehetnek fejlődésünkben. felebarátunk szeretete csak másodlagos. ame- lyeket el kell dobnunk azért. lehetetlen követni a maga teljességében. ha túlságo- san felkavarná elménket és érzésvilágunkat. akkor azonosítani kellene magunkat felebarátunk fizikai fájdalmaival és érzelmi szenvedéseivel. mélyről jövő von- . mert a filozófiai keresés útját választottuk. barátság. amely minden énnek a gyökere. hogy érzéseinket ne befolyásolja és egyen- súlyunkat ne zavarja meg ez a sok szenvedés. Nem azt jelenti. ahol valódi énünk lakozik. Jézus tanítását. hogy mások dolgai vagy mások személyes problémái iránti érdeklődésünk eltávolítson minket egyensúlyunktól. mintha sajátunk lenne.ha tudatunkban elválasztjuk magunkat ettől a mélyen található erőtől. A tisztelet. hogy segítséget nyújtsunk a szenvedőknek. Az isteni szeretete az elsődleges kötelességünk. de egyensúllyal és józan értelemmel kell párosulnia. ha nem engedjük. „Szeresd felebarátodat. az többek kőzött azzal is jár. morálisan megne- mesítjük őket. és leállítjuk ezeket az érzéseket. hogy akárkivel találkozunk. Ez elvi- selhetetlenné válik. Az jelenti a bölcsességet. Óvatosan kell értelmeznünk ezt a kijelentést. ha elértük azt. Ha megszokásunkká válik a könyörületesség. mint magunkat. amíg éppúgy átérezzük azokat. ameddig el nem értük azt a magasságot. Ez nagyon megnehezíti. különben az egész szétfosz- lik a levegőben.

az könnyebbé teszi a folyamatot. Nem arról van szó. dolgokkal. hogy olyannyira azonosítjuk magunkat más személyekkel. és ez fogja legjobban jelezni a hétköznapiból a spirituális élet felé való elmozdulást. Természetesen ez utóbbi befolyásolja azokat a feltételeket. ha a filozófia által megfegyelmezzük s megtisztítjuk őket. hogy szeretetünk célpontját kedveljük vagy nem. A könyörület a legmagasabb erkölcsi érték. ahol az eltompult apátia várna ránk. ideával vagy tárggyal. Ugyanazok az emberi érzések. felemelhetnek és megszabadíthatnak. Ennek semmi köze nincs ahhoz. s mások legtisztább szeretete. A személyes érzelmek fölé. E nélkül. hiszen csak azért tudunk más emberekkel együtt érezni és mások csak azért generálnak bennük mély érzéseket. hogy ápolhassuk a magasabb érzelmeket. tökéletes nyugalomba emelkedünk. A szeretet az ego másiknak való feladásával kezdődik és végződik. mint önazonosítás a szeretett lénnyel. mert mindannyian a bennünk rejlő lélek harmóniája által kapcsolódunk egymáshoz. ideákkal. . Alapvető jelentése az. és az erre való énmentes válasz. hogy minden érzés. hogy érzelmileg egynek érezzük magunkat vele. amelyek rabszolgává tesznek és ártanak nekünk. hogy az effajta élet áldásait és nyugalmát megszerezzük. érzésvilágunk centruma teljesen áthelye- ződik. mert ez elengedhetetlen ahhoz. és éntelenül átadjuk magun- kat.zódást vagy ragaszkodást kell éreznünk iránta. hanem sokkal inkább csak az alacso- nyabb érzések fölé kell emelkednünk azért. Valójában. Aki el tudja választani magát az érzelmektől . a legnemesebb emberi érzés.habár érzi őket valódi urukká válik. ha pusztán világi dolgok iránti ragaszkodás formájában nyilvánulnak meg. pusztán intellektuális átalakulással a Felsőbbrendű Énhez soha nem juthatunk el. s nem azok alá kerülünk. mivel ha kedveljük a szeretetünk tár- gyát. Az ember isteni lelkének végső társadalmi kife- jezése. de a lényegi tulajdonsága nem más. amelyek mellett szeretetünk meg tud nyilvánulni.

Az erkölcs. a viselkedés és az elme megtisztítása. hanem a spirituális érzékenység jele is. Leginkább is azt értik alatta. Ebben a helyzetben becsukja szemét azok előtt a tények előtt. s így nem találja meg az igazságot. Számukra ugyanis igaznak tűnik. de indirekt módon hozzájárul a spirituális keresés- hez. hogy ezzel a türelemmel visszaéljenek.Akik a konvencionális társadalom erkölcsi elnyomása alóli felszabadulásukról beszélnek. Akik fölösleges felületességnek mondják ezeket. Amikor az ember vágyódik valamire. . a magasabb akaraterő gyakorlására van szükség. Jóságunk. amit rólunk gondolnak. akik fél- reismertek minket. Kötelességünk. Ha végtelen türelemmel viszonyulunk is másokhoz. hogy bármiféle önfegyelmezés nélkül szabadon követhetik érzéki vágyaikat. Nem tehetünk mást. gondolkodásunk. Ezt lehetetlen megtenni pusztán érzelmi alapon. A gondolkozás fonalát könnyen eltérítik a vágyak. és csak azokat látja meg. Nem értik. néha igazat mondanak. akkor oly erősen teszi ezt. magyarul használnunk kell józan ítélőképességünket. beszédünk és cselekedeteink megtisztítása nem pusztán pozitív értékkel bír. de legtöbbször tévednek. szent háborúba kell vonulnunk. és végül a személyes érdekeink kielégítése. hogy ez megza- varja értelmét és intuitív képességeit. hogy elér- jék az igazi felszabadulást. amelyek kedvezők és vágyaival egybeesnek. finomodása nem csak emberi tulajdonság. és bölcsen el kell döntenünk. nem kell megengednünk. Életmódunk. megbocsátásunk és megértésünk vonatkozzon mindazokra. hogy éppen ezeken a vágyakon kell túllépniük. meddig mehetünk el. melyek neki nem tet- szők vagy ellenkeznek vágyaival. és hol kell meghúzni a határt. hogy reagáljunk a Felsőbbrendű Én követelésére: meg kell pró- bálnunk lényünk állati szintje fölé emelkedni. azok összekeverik a valódi tettet a gyenge utánzással. Figyelembe kell vennünk a körülménye- ket. s nem az univerzális igazság keresése lesz a valódi cél.

de pozitív megbocsátással és aktív szeretettel kell viselnünk. Még ha ez a jó gyümölcs csak annyi lenne is. súlyos tévedés. Még ha úgy is tűnik egyes esetekben. olyan mértékben védve leszünk tőle.Miért lennénk mérgesek rájuk. a való- ságot pusztán elfedi egy romantikus mítosz. Nem kell kevésbé emberivé válni csak azért. és elpusztítjuk egoizmusunkat. rosszindulat és bosszú. azok szintje fölött kell élnünk. Ezt csak úgy tehetjük meg. Ha személyünket vagy munkánkat irigy és téves alapokon . akkor ez előbb-utóbb jó gyümölcsöt terem. mint például a neheztelés. Amilyen mértékben távol tudjuk tartani az egót az ellenségeink tetteire és gondo- lataira adott reakcióktól. ahol a filozófia keve- seket érdekel. hogy a filozófiai nyugalom jellemezze életünket és a filozofikus bölcsességé irányítsa azt. az is elég lenne. ha távol tartjuk érzelemvilágunktól a negatívumokat. akikben még domináns az egoizmus. Ha néhányan furcsa alaknak vagy különcnek tartják. közömbösséggel. hogy ha így cselekszünk. miszerint tökéletesen harmonikus emberi kapcsolatokat lehet kialakítani olyan emberi lények között. Ennél azonban sokkal komolyabbak lesznek az eredmények. keménység. hogy ez lehetséges. ha a látszat megtéveszti őket? Ha ilyen jó gon- dolatokat sugárzunk mégis folytonosan feléjük. fél- tékenység. hogy képe- sekké válunk legyőzni és uralni a negatív érzelmeket. igazság és szépség finomítani és nem lerombolni fogja emberi tulajdonságainkat. Eme alacsonyabb érzéseket egyértelműen le kell nyesegetni. Csak ezek megfelelők megértésünk jelenlegi magas fokán. Ellenségeskedését nem csak nyugalommal. ha azt akarjuk. akkor kiemeljük magunkat az egóból. az csak azért van. Biztosak lehetünk benne. akik nem rendelkeznek ezzel. egyetlen módon vághatunk vissza: mutassunk közömbösséget és nagylelkűséget. ha engedelmeskedünk Jézus és Buddha gyakorlati tanításainak. állandó vitatkozás. Ha belső békénket meg akarjuk tartani. A jóság. Az a gondolat. Ha mások ellenségesek és gonoszak velünk szemben. mert szeretnénk jobbak lenni. mert nem rejtette el filozófiai érdeklődését egy olyan világban.

hogy a véges ego miért túl szűk a végtelen elmének. hogy ezekre a támadásokra hasonló módon válaszoljunk. A szentség lépcsőfokain szeretnénk felemelkedni. de mi nem tekintjük őket annak éppúgy. ezért ebben a tanításban nincs helye a pacifiz- musnak és az erőszakmentességnek. Ennek ellenkezőjét kell cselekednünk: mások közön- séges cselekedeteire olyan nemes válaszérzelmeket kell mutatnunk. amely valahogy ottmaradt csúnya hazugságaik között. Mivel a filozófia egyik vezérelve a személyek és nemzetek viselkedésére vonatkozóan az igazságosság. ha rosszindulatú ellenségeink vannak. Ám még azok is értékes tanítók lesznek. miközben a világ nem képes megérteni az igazságot. Az igazság gyakran megköveteli. amit egy ember egy másik irányában kifejezésre juttat. aki korábban ellenségesen viszonyult hozzánk. s minden támadás után csendesen üldögél- hetünk egy barátságos fa alatt. akik ellenségesen viszonyulnak hozzánk. amely kardnak az élesebb és kegyetlenebb oldala a féltékenység. hiszen az előbbiek segí- tenek minket a nem ragaszkodás és önmegtisztítás ösvényén maradni. tartózkodnunk kell a kemény érzésektől és attól. hogy hallgatnak. Megmutatják nekünk a létezés igazi értékeit. és miért kell a legtöbb olyan boldogság iránti emberi vágyakozásnak hideg hamuvá és puszta porrá omlania.nyugvó támadás éri. kétélű kard. S végül megértjük. Továbbá kijelenthetjük. miért lehet kielégítőbb. hogy békét kössünk bárkivel. a saját isteni lel- kéből származik. s öntudatlan felismerése és elismerése ugyanannak az isteni jelenlétnek a másik emberben. amelyről Jézus azt mondta értetlenkedő hallgatóságának. miközben legjobb bará- taink azzal sebeznek meg. Szívünk mélyén nincs ellenségünk és készen állunk arra. mint ha jóindulatú barátaink. hogy amennyire valaki . mint azok. és jobban megérthetjük. miért kell elégedettnek lennünk. s ha hasonlókká válnánk támadóinkhoz. Kiderül az is. akik irigységgel tekintenek ránk. hogy kizökkentsenek jóindulatunkból. Ne engedjünk annak a nagyon is emberi csá- bításnak. A jóság. ha egyedül kell az igazság ösvényén haladnunk. miért tar- tozunk hálával gyakran legkeményebb ellenségeinknek hasznos kritikáikért. hogy honnan jön s hová tart. akkor visszazuhannánk. hogy nem lehet tudni. amelyek segíteni fogják további előrejutásunkat. Olyan tanítás ez. Megérthetjük azt is. amely bármi módon másokon alapszik. Megtudhatjuk. hogy erőt használjanak döntései érvényesíté- séhez. amelyet barátainktól nem várhatunk el. hogy a hírnév miért kétséges értékű.

így a háborúk befejezésére az egyetlen való- színű megoldás. hogy efféle idealisztikus megközelítés az emberiség kis hányadán kívül mások számára vonzó lenne. valószínűleg csak egy pusztító atomháború leckéi alapján jöhetne létre. irigység.* Ha az ellenállás gonosz. hogy ennek ellenkezője is igaz. mint a gyűlölet. ha a népek szövetsége létrehoz egy nemzetközi békefenntartó hadsereget.felismeri magában igazi énjét. akkor annak leggonoszabb formája a háború. akkor erkölcsi és társadalmi felfordulást teremtenénk. akkor mind befelé.a fordító. Az előbbit úgy érhetjük el. Ha elmondhatjuk. A tömegek nem érthetik meg az ő életmódját. mert az önvédő háború módszere már nem vezethet kellő eredményre. míg az utóbbit úgy. s ha megpróbálnánk rájuk erőszakolni ezt az életmódot. hogy ami helyes a tömegek számára. hogy a teljesen megvilágosodott ember jósága mérhetetlenül meghaladja a szokásos módon erkölcsös ember jóságát. hogy abbahagyjuk más élőlények öldöklését. A gonosznak ellenállni társadalmi kötelesség. mint hogy lemondunk a gyilkolásról. legyen az állat vagy ember. Ebből következik. Sajnos valószínűtlen. akik iránt alacsonyab- bak az elvárások. Egy ilyen háborúnak semmi- féle más alternatívája nincs. akkor a háborúknak bizonnyal vége szakad. mind kifelé cselekednünk kell. de embert nem ölhetünk. * Paul Brunton a korát meghatározó II. . Ha egyszer s minden- korra meg akarjuk szüntetni a háborút és békét akarunk. Bármiféle védekezést alkalmazhatunk. A gyilkolás visszautasítása hatalmas spirituális erőket szabadít fel. hogy legyőzzük az olyan állati érzések hatalmát önmagunkban. Az atombomba megjelenése annak a jele. Mivel ilyen szövetség jelenleg nem létezik. olyan mértékben ismeri fel azt másokban is. világháborúra gondolt . méreg. Ennek eddigi legerősebb kifeje- ződése egy bűnös módon agresszív nemzet elleni önvédő háború volt. akkor még inkább kijelenhetjük. az nem helyes a magasabb célokra törő tanítvány számára. s ha kellő számú ember teszi ezt meg. s elméjüket kibillentenénk meglévő egyensúlyukból. hogy új megközelítést kell találnunk.

Szemantikai képzés - Tudomány . Eredeti. miszerint egy állítás nem lehet egyszerre igaz és hamis. Az intellektus pusztán feljegyzi és alátámasztja valamilyen módon a döntést. hogy megfejtse ezt a rejtélyt. az azonban nem belőle származik. mély gondolkodással igen messzire juthatunk. Ám az illúziók alapos tanulmányozása olyan következtetésekhez vezet. Például ragaszkodik az ellentmondás törvényéhez. Nem azért mondjuk . Az értelem az összes elérhető. csak úgy. ha a gondolkodás lemond arról a jogáról. A logikát mindig komoly támadások érik. AZ INTELLEKTUS Természete . amelyek cáfolják ezt a törvényt. az értelem és az intelligencia nem felcserélhető fogalmak tanítá- sunkban. hogy ne hágjuk át a helyes gondolko- dás szabályait. Az első a legalacsonyabb rendű a három közül. de önmagában pusztán ez nem óv meg a tudatlanságtól. Az intellektus.Hasznai . hogy az isteni én átvegye az uralmat a leg- mélyebb csendben. mert az érzéseink meg- változtak. miszerint úgynevezett igazságai téve- sek. a harmadik a legma- gasabb s a középső középütt foglal helyet. de a gondolkodónak magának a misztériumát nem tárhatjuk fel pusztán gondolkodással. Az intellektus meglévő részadatokon vagy elfogult módon összegyűjtött tényeken alapuló logikus gondolkodást jelent. és személytelen módon összegyűjtött tények alap- ján történő logikus gondolkodás.Fejlődése .Absztrakt gondolkodás Legtöbben azért jutunk egyik nézőponttól a másikig. sok ismeretlent feltárha- tunk. Az intelligencia pedig az értelem és az intuíció egyesülésének gyümölcse. megengedi.Metafizika . Logikai tanulmányok segíthetnek abban.

Éppen úgy. mert ez táplálja az intellektust a szükséges élettel. de később. Az intellektuális ego-ént a Felsőbbrendű Én tartja fenn. Először csak szubtilis teste volt az embernek hosszú időn át. az ember eredendően tiszta elméjének anyagba süllyedése is lassú volt. ahogy az intellektus egyre kifelé fordulóbbá vált. Jól átgondolt és istenileg ihletett ideákat eredményez. hogy szándékosan megalázkodunk a Magasabb Én előtt. Ezért mondhatjuk. A tiszta tudatosság-a Felsőbbrendű Én . Az az érdekes helyzet alakult ki. A helyes gondolkodás nem csak intellektuális minőség. hogy a logika jó szolga. Az intelligencia ihletett intellektualitás. A gondolkodási folyamat erősödése. de ennek ellenére tévesen magának tulajdonítja az ember létezésének központi szerepét. ám úgy tesz. hogy útmutatást kaphassunk a sötétségben. mintha önmagában állóként létezne. Csak azt értjük alatta. mély gondol kodás út a szabadsághoz. ahogy azt már máshol is kijelentettük. hogy naponta imádkozzunk hozzá. majdhogynem erkölcsi erény. de rossz úr. A „Bukás" nem hirtelen esemény volt. hogy haszontalannak nyilvánítsuk a logikát. felületes gondolkodás út a rabsághoz. S mindez elmondhatatlanul hosszú ideje zajlik. anyagi testtel ruházódott fel. Úgy tesz. hogy a Felsőbbrendű Ént sohasem vesztettük el. míg a kemény. áldo- zatként felajánlva a kis egót. kérve áldását. Nem szabad haboznunk. hanem fokozatos behálózódás. finomodása intellektuális büszkeséget és egoisztikus önhittséget is eredményez. amely korszakokon át tartott. s lázad ellene. miközben élvezi annak védelmét.szükséges még az intellektus teljesen materialisztikus működéséhez is. Ez ellen úgy tehetünk. . A felszínes. térdepelve és összekulcsolt kezekkel. ahogy a test uralta intellektusból a visszatérés az isteni intuíció felé szükségszerűen lassú folyamat.ezt. s anél- kül összeomlana. mintha vezetné és óvná az embert. de valójában vak a Felsőbbrendű Én iránymutatása iránt. hogy az intellektus nem működhet a Felsőbbrendű Én hiá- nyában.

Az okfejtő gondolkodás két módon járulhat hozzá a misztikus intuíció és tapasz-
talat szolgálatához. Az első és gyakoribb a negatív út. Meg tud óvni a hibáktól,
túlzásoktól, hóbortoktól, különcködéstől. A második és ritkább a pozitív és egy-
ben kreatív mód. Elvezetheti ugyanis a keresőt az absztrakt munka legvégső
pontjáig, és ha odáig eljutott, átadhatja helyét az őt felváltó felsőbb erőnek.

„A gondolkodás - mondta Hegel, amikor szállásadója aggódott, hogy hiányzik
a templomból - szintén isteni szolgálat."

Az intellektus legkifinomultabb funkciója, hogy önmagán túlra, a Felsőbbrendű
Én élő tudatosságára tud mutatni. Ez akkor történhet meg, ha maga is felemel-
kedik. Van azonban még egy funkciója, miután ezt a tudatosságot elértük. Segít
lefordítani ezt a tapasztalatot saját nyelvére, érthető formába önti, amely mind
a saját magunk, mind mások okulására szolgálhat.

Ezeknek az igazságoknak az intellektuális tanulmányozása is igen hasznos.
Felkészít a tudatosság később bekövetkező megvalósítására, táplálja a lelket,
megerősíti a magasabb akaraterőt és bátorítja kifinomult reményeinket. Továbbá
szent hódolat alakul ki bennünk, amint az univerzális intelligencia szemeink
előtt kitáruló képén meditálunk.

A nagy világot először kicsiny fejünkben kell meghódítani. Ebből az eldugott
sarokból uralhatjuk az életet.

A filozófia tanulója az áhítat eszközeivé alakítja ezeket az intellektuális
tanulmányokat.

Mivel a filozófia teljes és egészséges személyiség kialakítására törekszik, nem
osztja néhány középkori nyugati misztikus és modem indiai jógi extrém és fana-
tikus nézeteit, akik mindenfajta intellektuális hozzáállást rossznak tartanak és
megtiltanak, és akik nemcsak hogy haszontalannak, de egyenesen károsnak
tartják a tanulást. Igaz, hogyha a tanítvány állandóan csak olvas és soha nincs
ideje, hogy megeméssze, amit elolvasott, soha nincs ideje, hogy a leírtak szerint
cselekedjen, akkor kevés előrehaladást fog tenni. Ugyanakkor nem mondhatjuk,

hogy teljesen elvesztegetné idejét, mert információra tesz szert. És ha olvasmá-
nyai között nagy mesterek írásai is szerepelnek, akkor egyben ihletre is meríthet.
Ráadásul, ha megtanult helyesen olvasni, akkor még egy harmadik haszna is
van tevékenységének: a gondolkodás stimulálása és a gondoltak önmagában
való feldolgozása. Igen! Egy ihletett könyv és egy jó olvasó nem szükségszerűen
ellenkezik a spiritualitással, de a korábban felsoroltakat szigorúan elménkbe
kell vésni. Amit elolvasunk, azt meg is kell emészteni. Meg kell tanulni gondol-
kodni, az olvasottak alapján saját gondolatainkat megteremteni. Ha nem így
történik, akkor minél többet olvasunk, annál tanácstalanabbakká válunk az
egymással ellenkező doktrínák és ideák hatása alatt. Nagyon fontos az is, hogy
a gondolkodás és az olvasás cselekvéshez kell, hogy vezessen, nem maradha-
tunk haszontalan módon az elméletek és álmodozások világában.
A filozófia nem ért egyet sok középkori aszkéta és modern örököseik
antiintellektuális elveivel, mert az a véleménye, hogy a metafizikai gondolkodás
a gondolkodót a misztikus intuíció küszöbére vezetheti. Azt is kimondja, hogy
a kitartó absztrakt gondolkodás hatására a magasabb én áldását is kivívhatja
a tanítvány, és egyre közelebb és közelebb kerülhet a legmagasabb igazsághoz.
Van azonban egy fontos feltétele egy ilyen nagyszerű eredménynek. A gon-
dolkodónak mindenekelőtt meg kell tisztítania magát. Gondolatait, érzéseit
és cselekedeteit hosszú fegyelmezésnek kell alávetni, amely eltünteti vagy leg-
alábbis lecsökkenti azokat a tényezőket, melyek hibássá teszik a gondolkodást
vagy meggátolják az igazi intuíció megjelenését. Ezért személyiségét csiszolni,
egoisztikus ösztönei ellen küzdeni, vágyait uralni kell, miközben előítéleteit és
elfogult nézőpontját is meg kell szüntetni. Sok gondolkodó azért kerül tévútra
és köt ki a szánalmas materializmusnál, mert nem estek át ezen az önfegyel-
mezésen. A filozófia ugyanis kijelenti, hogy a hétköznapi ember gondolkodási
folyamatát megrontja alacsonyabb természete, amely teljesen uralja. Ezért, ha
helyes következtetésekre akar jutni, be akarja látni saját határait, és azt akarja,
hogy eljusson az intuíció kialakulásához - mely majd fel fogja váltani a kellő
időben akkor fel kell szabadítania gondolkodását az alacsonyabb természet
uralma alól. Éppúgy, ahogyan az intellektus pallérozása és az illemszabályok
elsajátítása alacsonyabb társadalmi osztályokból felemel magasabbakba, a gon-
dolatok, érzések és akarat megtisztítása a magasabb érzékelés szintjére emeli
elménket. Ezért a filozófia üdvösnek tartja a metafizikai tevékenységet, és be is
illeszti azt saját tanulmányi rendjébe.

Tévedés azt hinni, hogy a tiszta és precíz intellektuális kifejezés nem kedvez,
és képtelen kísérője lenni az ihletett és felvillanó misztikus tapasztalatoknak.
Igaz, hogy számos misztikus intellektuálisan viszonylag korlátozott képességek-

kel rendelkezett és egyszerűségük könnyebbé tette felemelkedésüket. Nem igaz
ugyanakkor, hogy az efféle egyoldalú fejlődés az emberi történet végét is jelen-
tené egyben. Az élet egészét kell megtapasztalni, és erre az univerzális törvények
végül mindenkit rákényszerítenek. Az intelligencia erősítését - amelynek az
intellektus csak korlátozott, de szükséges része - egy időre félre lehet tenni,
de nem örökre.

Nem úgy jutunk túl kétségeinken, ha elnyomjuk őket, nem úgy hasznosítjuk
rossz előérzeteinket, hogy tagadjuk őket, és nem úgy cáfoljuk meg a hazugsá-
gokat, hogy kitérünk a kényelmetlen kérdések elől.

Ha valaki folytonosan a metafizikai igazságokon gondolkodik, akkor előbb-
utóbb olyan képessége fejlődik ki, hogy direkt intuíció segítségével érti meg
azokat a hosszabban tartó és nehezebb gondolkodási folyamat helyett. De hogy
ilyenfajta gondolkodást végezzen, az elméjének koncentráltnak, tisztának, sta-
bilnak és a világhoz való ragaszkodást könnyen elengedőnek kell lennie.

Amikor az intelligenciát olyan mélyrehatóan alkalmazzuk, hogy teljes nézet-
rendszert eredményez a létezés egészére s nem csak részleteire vonatkozóan,
amikor oly kitartóan alkalmazzuk, hogy nem csak a részletekre, hanem az
egészre mutat, amikor olyan elfogulatlanul s ragaszkodásmentesen használ-
juk, hogy személyes előítéleteink nem befolyásolják, amikor olyan nyugodtan
használjuk, hogy az érzelmek és vágyak nem változtathatják meg irányát, akkor
és csakis akkor lehet az ember képes arra, hogy intellektuálisan megtalálja az
igazságot.

Miként egy éremnek két oldala van, éppúgy elmondható az is, hogy bármiféle
dologra gondoljunk, mindig valamiféle összehasonlításban, s nem magában
valóként gondolunk rá. A gondolkodásunk szükségszerűen mindig is dua-
lisztikus lesz, és az egységet nem képes helyesen felfogni. Ezért ezeknek a
gondolatoknak a logikai végkövetkeztetése az, hogy fel kell adniuk a küzdel-
met, önként kell önmagukat feladniuk, és meg kell engedniük, hogy az Egy maga
szóljon a Csendből. Ezt azonban nem szabad túl korán megtenni, mert ha igen,
akkor a hang, amit hallani fogunk, saját személyes érzéseink hangja lesz, s nem
azé, amelyből mindezek az érzések származnak. A gondolkodásnak végre kell
hajtania saját feladatát - méghozzá a végsőkig hogy eljuttassa az embert

öntudatához, s amíg ez nem történik meg, addig nem szabad feladni. Ez pedig
azt jelenti, hogy először az önmagunkról való absztrakt gondolkodást kell a
végletekig feszítenünk. Végre kell hajtani egy metafizikai feladatot, majd elen-
gedni az eredményeit. S ez az, amit az átlagos misztikus legtöbbször nem ért
meg. Helyesen cselekszik, hogy makacs gondolatait megpróbálja lemészárolni,
de helytelenül teszi, hogy mindezt azelőtt viszi végbe, mielőtt a gondolatok elvé-
gezhetnék szolgálatukat.

Nincs semmiféle új elvárás. Már az ókor óta hangoztatják ezt azok, akik hajlan-
dók vagy képesek voltak valamit elárulni filozófiai beavatásukból. Szókratész
beszélt az „összefüggéstelen eszmékről", amelyekkel telve vannak az emberi
elmék, és amelyeket először is el kell tüntetni, mielőtt szentebb ideák tölthetnék
meg helyüket. Így nagy hangsúlyt helyezett az általános és absztrakt kifejezé-
sek megfelelő definíciójára. Konfuciusz, aki mindig nagyon gyakorlatias, de nem
túlzottan pedáns ember volt, mégis azt mondta: „Teljes mértékben elengedhe-
tetlen, hogy helyesen nevezzük a dolgokat. Ha az elnevezések nem helyesek,
akkor a nyelv nem felel meg az igazságnak, ha a nyelv nem felel meg az igaz-
ságnak, a kormányzás sikertelen lesz." A tiszta jelentések és jól definiált szavak
fáradhatatlan keresését nem szabad összetéveszteni az akadémikus purizmus-
sal, mert a filozófiának csak azért van szüksége a precíz szóhasználatra, hogy
helyesen tudja értékelni a dolgokat.

A filozófusnak kötelező minden szót olyan pontosan definiálni, amely az
átlagembert már megrémítené. Vadásszá kell válnia, és a szavak erdejében
vándorolva meg kell találnia azok valódi jelentését. Nem szabad túl korán
kimondani a végszót, mert a szavak olcsók az átlagembernek, de neki nagyon
drágák. Óvatoskodó tanulmányai azonban közelebb vezetnek az igazsághoz.
Olyan mélyen kell megpróbálni megérteni a szavak jelentését, hogy tökélete-
sen megértse a filozófiai kutatás minden elemét. Ha az emberek ugyanis tévútra
kerülnek ezeknek a nagyon fontos szavaknak a definiálásakor, akkor egészen
biztosan tévútra kerül gondolkodásuk, és messze kerülnek az igazságtól.

Bizonyos metafizikai fogalmak, mint például Isten, lélek és az ego analitikus
tanulmányozása szükségszerű és elengedhetetlen.

Ha metafizikai tanulmányainkba nem visszük be a végső értékek mély tiszteletét
és az alázat érzését, akkor nem lesz igazi gyümölcsük. Röviden, a gondolkodás-
nak gazdag érzelmi, etikai és intuitív tartalmat kell adni.

A védantikus metafizika elégtelensége abból ered, hogy az ontológiára korlátozza
magát. A nyugati metafizika elégtelensége abból ered, hogy az episztemológiára
korlátozza magát. Mindkét rendszer egy lábon áll. Egy kielégítő rendszemek az
szisztemológiával kell kezdődnie és ontológiával kell végződnie.

intellektus észlelni tudja azt, ami a valósághoz tartozik, a valóságot magát
azonban nem. A metafizikus azzal áltatja magát, hogy a világot minden néző-
pontból megértette, valójában azonban csak annyit mondhatunk, hogy a világot
valamennyi intellektuális nézőpontból látta. Továbbá amikor azt gondolja, hogy
a különböző tudományokat egyesítve harmonikus egészet alkotott, akkor elfe-
ledkezik arról, hogy nincs ember, aki képes lenne arra, hogy a folytonosan
bővülő tudományos ismeretekkel lépést tudna tartani. Egyetlen élet alatt kép-
telenség lenne mindent részletesen átlátni. Ezért azután nem is lehet képes arra,
hogy az univerzumról, mint egészről, teljes filozófiát alkosson.
Az intellektus a gyakorlatban akkor tölti be feladatát, ha megérti, hogy min-
den általa alkotott idea csak részleges és tökéletlen lehet, s ezért egy újabb
ideát keres. Metafizikailag azonban akkor tölti be a helyét az intellektus, ha
megérti, hogy mindig szükségszerűen részleges és tökéletlen ideákat tud csak
előállítani. Mivel ez a két kötet csaknem teljesen metafizikai mű*, nem tehetnek
mást, főleg az értelemhez szólnak. S mivel az igazság metafizikája egyedülálló
és speciális rendszerét fejtik ki, ezért ahol csak lehet, spekulációk helyett ellen-
őrizhető tényekből kell kiindulniuk. Bármilyen fontosságot is tulajdonítanak
az értelemnek mint az igazság eléréséhez vezető eszköznek, ez csak egy adott
fejlődési szakaszra igaz, amely a metafizikai tanulmányok időszaka, és nem
másra. Habár az értelemnek tulajdonított szerep minden metafizikai rendszer-
ben - kezdve a tudománnyal - elsődleges, a teljes titkos tanítás rendszerében
azonban csak másodlagos lehet. Ez a tanítás szélesebb látókörrel rendelkezik
és nem zárul be a tudománnyal, s nem is korlátozódik a racionális nézőpontra.
Hogyan is tehetné, amikor a metafizika csak középső fázisa? A legteljesebb mér-
tékben becsülnünk kell az értelmet, de nem kell elfogadnunk azt a nézőpontot,
hogy az értelem határai egyben az igazság határait is jelentik.

Az angol eredeti szerkesztői feltételezik, hogy a (magyarul is megjelent) Az Önvaló bölcsessége
és A jóga titkos tanításai című könyvekről van szó - a fordító.

Érzékszerveink csak azt tudják érzékelni, amire megalkották őket, mást nem.
Éppígy értelmünk is csak azt foghatja fel, amire megalkották. A saját határai-
kon belül mind az érzékek, mind az értelem eredményeit el kell fogadnunk,
de ezeken a határokon kívül valami olyasmit kell keresnünk, mely mindkettőt
meghaladja.
Annak az alapvető oka, hogy az értelem elégtelen, onnan ered, hogy az esz-
köz, amit használ - az intellektus - maga is elégtelen. Az értelem a gondolkodás
helyes menete. Minden gondolat ebben a láncolatban egy másik gondolattól
függ, s ebből következően relatív. Éppen ezért semmilyen gondolatot nem tart-
hatunk végsőnek, és az értelem nem ismerheti meg a végsőt. Az intellektus
darabjaira szedheti a létezés formáit és megtudhatja, miből állnak. De egy efféle
sebészi jellegű szétdarabolás soha nem mondja meg nekünk, hogy mi is a létezés.
Ez olyan dolog, amit tapasztalni kell, nem csak gondolni rá. Elmagyarázhatja
nekünk, hogy hogyan, miből áll egy festmény, de nem mondja meg, hogy miért
érezzük különös varázsát. Az elemző intellektus elég részletesen leírja a való-
ságot, és ez részben ki is elégítheti az érzelmeket vagy az intelligenciát, de nem
érintheti meg a kezeink közül kicsúszó valóságot. Amit földarabolt, az nem az
élő, lélegző szervezet, hanem csak hideg, halott képe annak.
Amikor az értelem azt mondja nekünk, hogy Isten létezik, akkor valójában
nem ismeri Istent. Az intellektuális kutatás nem tud behatolni a Felsőbbrendű
Énbe, mert a gondolkodás csak az ideák között tud kapcsolatot teremteni, és így
örökké a kettősség, a végesség és az egyén szintjén mozog. Nem tudja felfogni
az egészet, csak részeket, ezért az értelem - mely a gondolkodáson alapszik -
képtelen felfogni a titokzatos Felsőbbrendű Ént. A gondolat csak utat mutathat,
hogy valószínűleg milyen lesz és milyen nem, de ezt érezni és tapasztalni kell.
Al Ghazzali, a szufi, ezért ezt mondta: „Az ittasság definíciója, miszerint a gyo-
morból eredő kipárolgás okozza és elfelhősíti az intelligenciát, egészen más,
mint részegnek lenni. Azt találtam, hogy a végső tudás sokkal inkább a meg-
tapasztalásban, mint a definíciókban van." Az a tény, hogy a metafizika csak
intellektuális módon próbálja megmagyarázni a létezés egészét és konceptuális
formákba akarja beszorítani az emberi természetet, azzal jár, hogy elnyomja és
eltorzítja a mindkettőben jelen lévő nem intellektuális elemeket. Ennek követ-
kezménye, hogy a metafizika önmagában nem juttat kielégítő megértéshez.
Ha túl sokat tart saját eredményeiről, akkor tévedéshez vezet.
A metafizika bebizonyítja a valóság létezését, de képtelen belé hatolni.
A metafizikának végül azzal kell befejeződnie, hogy kritikusan viszonyul saját
médiumának, a gondolkodásnak száraz, sivár világához. Nem szabad elkövet-
nie azt a hibát, hogy a gondolatot a végső valóságnak tekinti, mikor az csak egy
apró része az emberi létezésnek és tapasztalatnak. Az intellektus olyan való-
ságot kínál fel, amelyet soha nem tudunk átérezni, csak leírni, és akkor is csak

negatív jelzőkkel: azt mutatja meg, mi nem az. Az intellektuális tevékenység
csak képet festhet a valóságról, de nekünk magunknak kell átélni ezt a való-
ságot, ha azt akarjuk tudni, hogy valóban igaz. A helyes gondolkodás végső
feladata, hogy rájöjjön, az értelem miért nem alkalmas a valóság megítélésére
és arra, hogy a gondolkodás miért nem képes megismerni a valóságot.
Abban a pillanatban, amikor megpróbáljuk megérteni mi a valóság, elhagyjuk
saját mélységünket, mert gondolkozásunknak folytonosnak, sorrendbe szedett-
nek kell lennie, s ez megakadályozza, hogy elmeneküljünk a számunkra adott
tér-idő formából, amely a saját látszatvalóságunkra korlátoz minket. Éppen úgy,
ahogy megragadhatjuk egy művész alkotását - mivel belépett tér-idő tapasztala-
tunkba -, de nem ragadhatjuk meg a mögötte álló elmét, ugyanúgy s ugyanazon
okok miatt megragadhatjuk a falat, amely elválaszt minket. Azért van ez, mert
a létezésre csak egy bizonyos formában vagy valamivel kapcsolatban tudunk
gondolni, s nem alaktalan, testetlen, és végtelen létezésként: el kell helyeznünk
valahol a térben. Mivel a tér és idő a racionális tudás által felvett formák, mivel
csak feltételként léteznek a személyes tudatosságban, nem léphetnek be abba
a tudatosságba, amely túl van mind a racionális gondolkodáson, mind a sze-
mélyes énen.

Nincs olyan idea, amely valaha is kívül állhatna egy másikon, s nincs olyan
idea, amely valaha is kívül állhatna az elmén. Minden, amit látunk, csak elmé-
letileg választható el a gondolkodó és látó elmétől. Pszichológusként el kellett
választanunk a látót és a látottat, hogy megértsük, milyen is a tiszta elme, de
filozófusokként ismét egységként kell kezelnünk e kettőt. Azért van ez, mert a
gondolkodásnak mindig kell, hogy legyen tárgya, amellyel elfoglalhatja magát,
s nem hatolhat a Felsőbbrendű Énbe, mert ott csak az Egy létezik. El kell hagy-
nunk a gondolatokat és dolgokat, ha be akarunk lépni az Abszolútba. Ebben
a végső állapotban nem vagyunk tudatában sem a személyes megfigyelőnek,
sem pedig a megfigyelt világnak, ezért az egyéni elme és egyéni test közötti meg-
különböztetés is megszűnik. Minden, saját különálló énünk is eltűnik. Az így
előálló semmiség azonban mindennek a lényege. Nem a halál, hanem a lehet-
séges élet semmisége. Az emberi gondolat nem juthat tovább. Amikor is a „nem
kettősség"-et megvalósítjuk az Igaziban, a Valóban, az egyik gondolattól másikig
való logikus mozgás csak meghosszabbítja az elme „kettősségben" való létezé-
sét. A létezésnek ebben a tiszta állapotában nem lehet „másik", nem lehet kettő,
ezért kettősségmentesnek hívjuk. Létezésének egységét nem lehet felosztani.
Ha valóban meg akarjuk tapasztalni a Felsőbbrendű Ént, akkor az a Végtelen
Egy realizálásán keresztül történhet csak. Ha felosztjuk magunkat ismertre és
megismerőre, akkor továbbra is a kettősségben maradunk. Az ismerő és a meg-

ismert ellentétpárja nem léphet be ide éppúgy, ahogy a valóság és illúzió is
értelmetlen fogalmak itt. A létezés egysége abszolút. Ha visszatérünk ebbe a
tudatosságba, amely a világot csak monisztikus szemszögből látja, akkor meg-
ismerjük azt az igazságot, amellyel a bölcsek rendelkeznek. Amikor a racionális
gondolkodás megérti, hogy nem juthat túl önmagán, nem tud semmi mást lét-
rehozni, mint újabb gondolatokat, eljutott addig, amíg eljuthatott, s betöltötte
funkcióját. A metafizikai igazság a valóság intellektuális megjelenési formája,
s annak racionális tudása, de nem maga a valóság, s nem annak felismerése.
Mert a tudáshoz szükség van valamire, amit tudunk, ezért a metafizikai tudás
- mivel kettősségen alapul - soha nem vezethet annak a felismeréséhez, amely
nem kettős.
A valóságnak saját nagyszerűségében egyedül kell állnia, anélkül hogy bármi-
től függene, és bárkihez tartozna, mindig is volt, és mindig is lesz. Omár Khajjám
- nyugati olvasói által oly gyakran félreértett - csodálatos négysorosaiban éppen
ezt próbálta kifejezni: az emberi értelem képtelen megérteni a megfoghatatlan
istenit, azt, ami túl van a racionalitáson. Ha Omár Rubaljátja csak puszta refrén
egy borházból, akkor az Újtestamentum csak puszta firka a Római Birodalom
valami távoli szögletéből. A nyelv kelyhe túl kicsi ahhoz, hogy befogadja a
Végső borát. Az elmének mint ürességnek a gondolata, még mindig valami,
nem kevésbé, mint a hatalmas hegyek gondolata, és megakadályozza, hogy
felismerjük az ürességet.
Amikor kezdjük megérteni az emberi gondolkodás alapvető természetét, hogy
csak úgy működik, ha két ellenkező ideát alkotunk éppúgy, mint ahogy a fekete
is csak a fehér ellentétpárjaként létezik, megérthetjük, hogy az efféle gondol-
kodás miért nem érheti el soha a teljes egység tudatállapotát. Nem tudunk az
örökkévalóságra gondolni anélkül, hogy az időre is gondolnánk. Az időre vonat-
kozó koncepciónk ugyanis vagy meghosszabbítja azt, amíg képzelőerőnk bele
nem bukik a próbálkozásba és abba nem hagyja ezt a tevékenységet, vagy az
időtlenségbe tagadja az időt. Egyik esetben sem érthetjük igazán meg az időtlen-
séget. Miért? Azért, mert az intellektus nem tudja megragadni azt, ami önmagán
túl van. Mi, emberek, úgy ismerünk dolgokat, hogy megkülönböztetünk valamit
valami mástól, lehatároljuk, és az ellentétpárjával szembeállítjuk. De a végte-
lent nincs mitől megkülönböztetni, és nincs mihez viszonyítani, és lehatárolni
sem lehetséges.
Korábbi felosztásunk - megfigyelőre és megfigyeltre - most véget kell, hogy
érjen. Azonban ne kövessük el azt a hibát, hogy ezt a végső fázisnak hisszük.
Van még egy ösvény mindezeken túl, ahol a végső megoldás található, ahol a
megfigyelő és a megfigyelt eggyé válik.
A Valódiról nem lehet semmit sem állítani, mert lehetetlen rágondolni. Ezért
a szokásos módokon képtelenek vagyunk bármit megtudni róla. Az efféle tudás

hogy megismerje a valóságot azt azért elérheti. hogy bizonyosak vagyunk arról. de tisztán megmutathatja. szisztematikus és racionális magyarázatát keresi. mivel személyes feltételezéseken. A magasabb rendű meglátáson keresz- tül eljuttat minket azokhoz az okokhoz. hogy a tapasztalt világról alkotott felületes nézeteket kritizálja. Az értelem rámutat. hogy gondolkodásunk helyes. mint ahogy Ausztrália létezésének felismerése sem teszi valósabbá a kontinenst számunkra. hogy a metafizikai rendszerek önmagukban nem elégségesek magasabb céljaink eléréséhez. ha hitünk meta- fizikai alapokon nyugszik. amit „az igazság metafizikájának" hívnak. és sem bizonyosságot. ez nem jelenti azt. hogy mi nem az. Ez a közvetlen misztikus meglátás eredményeinek intellektuális formákba öntése. nem képes megér- teni a Felsőbbrendű Ént. Éppúgy. a miszticizmus intuitív ideákat ad nekünk a végtelenről. hogy milyen részegnek lenni. hogy Isten szent jelenlétébe kerültünk. és ez kielégülést is adhat. Elérhetjük azt. A metafizika általában azzal van elfoglalva. amelyek . amit kitűzött maga elé . amíg nem ismerjük meg önmagunkban önmagunkként. sem kielégülést nem okoz- hat ez. a metafizika pedig racionális ideákat. amíg nem iszik valamennyit. törvényekhez és feltételekhez. S ennek a szolgálatnak az értéke felbecsülhetetlen. Végül a Felsőbbrendű Énről kiejtett minden szavunk csak az marad: szó. még mindig csak gondolni tudunk a valóságra. A maga helyén ez teljesen jogos. Habár helyes lehet Istenről alkotott mentális képünk. akkor legalább az ideák mögötti való- sággal kapcsolatban nem követünk el nagy hibákat. és áll elő azzal. racionális gondolkodáson és a képzelőerőn ala- pulnak. ahogy hiába magyarázzuk valakinek. mert jobbá. Itt lép be a filozófia. Az elme egységének puszta intellektuális felismerése éppúgy nem elegendő. de tudatosan megfogni azt. Ugyanakkor az is eléggé világos. amivel ezek a gondolatok foglalkoznak. S ha ezeket az ideákat szem előtt tartjuk. A valóságról alkotott képet nem kever- hetjük össze a valósággal magával. A vallás szimbolikus ideákat. mi nem a valóság. Habár világképünk emelkedett és kitágult. aki soha nem ivott még alkoholt. az csak az értelmes gondolkodás határain belül történt. nem érti meg. és a téves nézeteket kijavítja. miközben a létezés teljességének pontos. nem fog menni.azonban mégsem haszontalan. mindenféle szóbeli magyarázat képtelen megmagyarázni a Felsőbbrendű Ént. Az értelem haszna végül is negatív. s nem rosszabbá válunk. Ha a metafizika soha nem is érheti el azt a célt. anélkül hogy megta- pasztalnánk. így habár részben megvilágosítják az embert. hogy a Felsőbbrendű Énnek nincs alakja és nem képzelhetjük el seho- gyan sem. Bármiféle felfedezést is tettünk. hogy megtudja. amelyet közvetlenül Intellektuális módon nem érhetnénk el. ugyanolyan mértékben zavart is okoznak belső ellentmondásaik miatt.

Miközben e többi rendszer intelligens találgatás arról vagy részleges meglátása annak. A meta- fizikus komoly problémákkal küzd. Egyesíti és megmagyarázza azokat a tapasztalatokat. s végül mindezt összekapcsolja a hétköznapi élet gyakor- lati problémáival. ekképpen megakadályozva mindenféle spekulációt. hogy nem tudja kifejezni azt. Az élet teljességét s nem csupán egyes aspektusait kívánja megérteni. ezért alapvetően tudományos lelkülettel.függetlenül a sze- mélyes megfontolásoktól. amelyet a célt elért bölcs érez. amikor a valóság végső jellegét próbálja megfejteni és azt szavakkal visszaadni. ami természetéből adódóan túl van az efféle gondolatokon. Mihelyst állításokban. amellyel a metafizikai gondolkodó rendelkezik.a Felsőbbrendű Én érzékeken túli megtapasztalásából származnak. ugyanis ez különbözteti meg a rendszert minden mástól. A metafizikus bármit is tesz. Mivel intellek- tuális kifejezési formát választunk. . Éppúgy. amelyek ennek a magas célnak az eléréséhez vezetnek. racionális hozzáállással. Valójában komoly erőfeszítés ez. mert így ez is azonnal csak egy gondolattá válik a sok között az elmében. miután megtapasztalták a Felsőbbrendű Ént. mert csak negatívumokkal operálhat. hogy lefordítsuk a konvencionális gondolkodás szintjére azt. amikor megpró- bálja az általa érzett és átélt egységet kifejezni és másokkal kommunikálni. A legiga- zabb koncepciókat állítja fel erről a tudatosságról. Amikor ugyanis megpróbálja meghatározni a meghatározha- tatlant. óvatos megállapításokkal és tényszerűséggel jel- lemezhetjük. Ez az az egyedülálló rendszer. az illúziókat. pozitív módon próbálja megfogalmazni. amelyet az antikvitás bölcsei építettek fel. az igazság metafizikája is a sokkal kifinomultabb transz- cendentális tapasztalatok racionális intellektualizációja. hogy mi is a végső igazság és valóság. nem juthat túl saját koncepcióin. ahogy a tudomány a mindennapi fizikai tapasztalatok racionális intellektualizációja. amely egyenértékű azzal. hogy félelem nélkül felszínre hozzuk a tévedéseket. Éppúgy. ezért csak szimbólumai ennek a tapasztalatnak. és végül belebukik ebbe a kísérletbe. Ez a pont nagyon hangsúlyos. ami hason- lóképpen a metafizika vagy filozófia neveket hordozza. ez a rendszer alapszik csak első kézből szerzett tapasztalatokon. és az alapvető egység koncepcióját. A bölcs felhasználja a metafizikus koncepcióit. azonnal lerombolja valóságát. akkor csak keresgél az üres szavak között. Nem szabad összekevernünk a két teljesen különböző dolgot: az alapvető egység érzését. de nem érheti azt el. és az igazság keresését a végső célig folytassuk . A metafizika egy magasabb tudatosságra mutat. s ezért tele vannak „ha" és „de" kitételekkel. Célja. de mivel csak koncepciók. mert végső szavai is csak negatívumokkal jellemezhetik azt. hacsak túl nem jut a metafizikán.

mindig is tévedni fognak. gyak- ran bővelkedik logikai szőrszálhasogatásban. hogy saját hajánál fogva kiemelje magát . hogy minden intellek- tuális kérdezősködés és intellektuális válasz csak a puszta látszat szintjével foglalkozik. Ez az egyetlen személytelenül összeállított rendszer. hogy elérjük az Istenit. ez az egyetlen. Egy élettelen metafizikus számára a Felsőbbrendű Én mindig csak puszta elméleti konstrukció marad. A metafizikai gondolkodás kemény erőfeszíté- sekkel próbálja apró mozaikokként összerakni a valóság szilánkjait harmonikus egésszé. s nem úgy. amely biztosíthatna minket és ilyen mély elégedettséggel tölthetne el. csak szavakat. amelyekre a legmagasabb misztikus tapasztalat fényt vetett. mikor ezeknek a motyogó guruknak a lábaihoz telepedtek. amelyen ők járnak önmagában is .sikertelen lesz. amely tükrözi az élet rejtett mintáit. Miközben bárki olyan metafizikai nézeteket vallhat. Amikor a metafizika megérti. a gondolkodás folyamata megfosztja a legmélyebb misztikus tapasztalatokat valódiságuktól és elnyomja transzcendentális jellegüket. elcsendesíti magát. mert végül úgyis csak arra jöhet rá. hogy a megkülönböztető gondolkodás ösvénye. A metafizika végső feladata. Azonban az „igazság metafizikája" az egyetlen. De mind a Felsőbbrendű Én problémájával való foglalatoskodás során. amely áldozatait az illúziók homályában hagyja.ahogy a hideg tudományos elemzés megfosztja tartalmától a legmelegebb művé- szi érzéseket. hogy önmagát felszámolja! Ekkor ugyanis rá kell mutatnia. amilyeneket csak szeretne. amelyből származik. mind elért eredményeiben nem jut túl puszta jelképeken. akik azt állítják. miután befejezte a személyes érzelmek meg- fegyelmezését és a misztikus tapasztalatok értelmezését. és elveti a maga által felépített rendszert. A valóság túl van az értelem határain. amelyek arra haladnak. s minden erőfeszítés. azaz sohasem érheti el magát a valóságot. A metafizi- kus gondolkodási folyamat önromboló. Nem adhatnak mást. Saját határait előbb-utóbb eléri. mint más rendszerekben. hogy nem tudja a Valódit másként.mindenféle jógagyakorlat nélkül . Ezért a védantikus metafizikusok. csak az lehet. hogy nem érintheti meg a valóságot. amit az ember az irányba tesz. éppen abban az állapotban. A valódi metafizika ezért mindig is önpusztító lesz. ahogy annak alakulnia kell. amelyben akkor voltak.elegendő. Bármely metafizikai rendszer igazságát meg kell erősítenie a misztikus tapasztalatnak. és ezáltal lerombolja magát az érzést. amerre kedvük van. üres mondatokat. A metafizika legtöbb rendszere valójában a spekuláció egyfajta rendszere. amely úgy próbálja irányítani a gondolkodás fonalát. mint gondolatként felfogni. Nincs más tapasztalat. amely szembeállítja az elkerülhetetlen tények- kel. hogy elérje az igazságot. míg a spekulatív metafizika alkotóinak limitált tapasztalatait és személyes elfogult- .

Ezért a hirtelen vagy növekvő megvilágosodás érzése kísérheti tanulmányait. Ha tömören akarjuk kifejezni magunkat. míg a „valóság metafizikája" az életen. tényeket éppúgy. Ha az életet hideg. aki megta- nult a Felsőbbrendű Énben élni vagy egy egyszerű hegymászás. hanem mély alázattal s tisztelettel kell megérteni. hogy a metafizika a logikán alapul. mint egy rakás száraz ág. hogy fellobbanjon. Mivel az igazság metafizikája alapideákkal foglalkozik. Az élet problémáit egész lényünkkel kell megoldanunk. melynek csak egy szikrára van szüksége. hogy a tanuló úgy hiszi. hogy lényünk teljességét is kielégítik. Ekkor pedig a tapasztalatot kiváltó apró mozzanat valami egészen egyszerű dolog is lehet.ságait tükrözi. A metafizikai eszmék tökéletesen kielégíthetik az értelmet. s nem csak egy részünk segítségével. Belső felépítésünk megköveteli az érzéseket. ám az ember nem csak gondolkodó lény. Az igazság metafizikája úgy lett kialakítva. akkor a részt összetévesztettük az egésszel. s mivel a mentalista univerzumban az efféle ideák sokkal erősebbek és sokkal fontosabbak. amellyel az emberi intellektus foglalkozhat. esetleg találkozás valakivel. Ezek az ideák ugyanis megmutatják szá- munkra. miközben valójában nem csak ezt teszi. s logi- kus gondolkodása alátámasztja a transzcendentális tapasztalatok eredményét. akár egy kinyomtatott ihletett mondat. mint a gondola- . Az értelem által levont következtetéseknek kötelező erejű hatásuk csak magára az értelemre van. hogyan alakítsuk fizikai létezésünket. s életünket egy szegmensre silányítottuk. puszta absztrakcióként. Azért tudják az értelmet kielégíteni. Ez a rendszer feléleszti a magasabb intel- ligenciát a tanítványban. amely megfelel a látens belső meglátásának. mert maguk is az értelem termékei. mint a materialistáknál. bizonyítható tények alapján tiszta deduktív logikával halad lépésről lépésre előre. s nem teljes lényünkre. A valódi igazság metafizi- kája egészen közel viheti a valóság misztikus megtapasztalásához. ha kellően intuitívvá válik. hanem egyben olyan úton halad. az igazság metafizikája a leghasznosabb tanulmány. racionális koncepciók összességeként kezeljük. Ekkor ugyanis az elme olyanná válik. azt mondhatjuk. de ez nem jelenti azt. Ekkor pedig saját működésének szoros figyelem- mel követése maga válik jógaösvénnyé. Az igazság metafizikáját nem pusztán jól.

Ameddig lényünknek csak egy részével tudjuk ezt.tokat. Ezért szükségünk van a kettősségnélküliségnek nem csak az elméletére. amikor a keresőnek rá kell Jönnie a meta- fizika határaira és készen kell állni annak félretételére. és azután menekülj el előle. elvesztél. habár eddig ezt tartotta az igazság megtalálásához vezető ösvénynek. hanem a megtapasztalására Is. mielőtt pusztán metafizikussá válnál! Ha elkezded használni a metafizikai zsargont. amely mentes az érzelmi töltéstől és nem társul hozzá fizikai tapasztalat. hanem magára az érzésre. addig csak tökéletlen. nem csak az eszmére. miután az betöltötte feladatát. Ez az a kritikus pillanat. . félkész a tudásunk. A tanácsunk pedig a következő: tanulmányozd a metafizikát a maga teljes- ségében.

hogy magasra emel- kedtünk. hogy megértjük: az ego egy kép. A mentalizmus tanításai szerinti személytelen nézőpont gyakorlása idővel elvezet oda. érzünk vagy gondolunk. Olyanok ezek. hogy megpróbáljuk előásni azt. Nincs hatékonyabb és gyorsabb út a cél eléréséhez. Hozzá vagyunk láncolva. A lelki keresés folyamata valójában kitörési kísérlet ebből a körből. s egy olyan kép. mondunk. az elméből származik. okoskodásával és tevékenységével. és csak körbe-körbe járunk. AZ EGO Ki vagyok? . mint a pókháló. Ám eléggé valószínűtlen. amit az ego mélyen elrejt előlünk vágyaival. az egóra vonatkozik. Ez a gyakorlat azonban megkezdi kibogozni a szálakat. mely mindig újraszövődik s nő. Egy újabb nézőpontból pedig ez az a folyamat. egy idea az elmében. Hogyan törhetünk ki ebből a körből? Meg kell keresnünk az ego forrását. nem teremthet végtelen eredményeket pusz- tán saját erőfeszítéseivel.Az Én-gondolat . Nap nap után ontja vágyait és gondolatait. mely arról szól. s kisiklik kezeid közül! Csak olyasvalami érheti el. mivel nem fog- lalja magában az egogondolatot. Meg kell találnunk az ego rejtek- helyét éppúgy. amely során megszabadulunk ezektől. Próbáld csak meg. lévén véges. akkor társává kell szegődnünk egy igazi Mesternek. Az ego. és végül a megerősítések és emlé- kezés eszközeivel egyesülünk Vele. . bárhogy is próbáljuk kisöpörni. érzéseivel. s teljes engedelmességet kell fogadnunk. hogy az ego hajlandó lenne önként feladni uralmát. ami az ego fölött áll. érzelmeivel. s ha ez túl nehéz. hogy a pók ott éljen. miközben csak tovább szaladunk körbe-körbe. és ki kell dobnunk a szobából. mint hogy megkeressük forrását. Más nézőpontból ez egy olyan folya- mat. Trükkös szokásai és hazugságai elhitetik velünk. Amíg megengedjük. addig mindig lesz pókháló is. Minden gondolatunk az egóról szükségszerűen csak részleges. amit teszünk. amellyel elválaszthatatlanul összeolvadtunk. és szabaddá tesz. felajánljuk az egót ennek a forrásnak. ahogy a pókot is megkeressük.A psziché Bármi. és sosem tűnik el a sötét szobák sarkaiból.

. hogy a látszólagos győzelem valóssá váljon. alacsonyabb természete elleni végtelen har- coktól megfárad. Az isteni akaratnak kell ezt megtennie számodra. a leg- jobb helyzetben van annak megakadályozásához. ha így kerülheti csak el az elmúlást. Ha hajlandó vagy a dolgok mélyére tekinteni. morális ideálok s még a misztikus tapasztalatok is az ego kiforgatott kivetülései. ahelyett hogy szá- mos álcájával foglalkozna . hosszú idő után. nem csak az alapvetőkbe. s éppen ez az. s még mozgáskörének ilyen komoly beszűkítését is üdvözölni fogja. Az utóbbit ugyanis csak úgy lehet megvalósítani. amikor a millióféle gyengeségben vagy hibában való megnyilvánulásai közül öljük meg valamelyiket. hogy kipróbálja az utolsó és egyetlen megmaradt fegyvert. hanem a tökéletesí- tése általi megvilágosodás. akkor az elme összes tevékenységébe be kell lépnie. miként az irigység. miként az erény. Saját akaratod segítségével semmiképpen sem tudsz megszabadulni az egótól. de az ego jelenti ennek a fának a gyökerét. akkor készen áll. Mivel szükségszerűen ő az aktív tényező az önjavítási folyamatunkban. A spirituális vágyak. még a legmagasabb spirituá- lis céljaid között is. s lemészároljuk. Az ego uralmának kell véget vetni. Az ego nem hajlandó meghalni. látván. melytől meg akartunk szabadulni. S ha nem a saját teremtményei azok. ami történik. hogy a sárkány egyik fejét levágva. magát az egót támadja meg. Ezek a fa ágai. boldogabb. Rajtuk keresztül az Én képes a korábbinál nagyobb. Az egoizmust kell elpusztítani. nem az egónak. és erősebb Énné tágulni. vagy vonzók. Ez jelentősen különbözik attól. a legváratlanabb helyeken. mely éppen abból az énből meríti táplálékát.Ha az ego állandósítani akarja magát. mikor elege lesz a sokkal kellemesebb Rövid ösvény képzelt eredményeivel történő önáltatásból. s nem magát az egót.melyek lehetnek csúnyák. Egyáltalán nem ugyanaz a két dolog. A keresés legmagasabb célja nem az ego lerombolása általi. ha közvetle- nül ellene fordulunk. akkor az ego elárulja őket. akkor az ego rejtett ténykedését mindenhol megtalálod. Mikor tehát a kereső a Hosszú ösvényen folyó. amik elrejtik és álcázzák. tökéletesen feladva azt. azonnal új nő egy más megnyilvánulási formában. a kegyelem inspirált erejétől vezérelve. s csak az maradhat életben. Ekkor végül.

akkor nincs más út számukra.s számukra is könnyebb befogadni hogy Isten akarata dönt el mindent. és a legjárhatóbb út a türelmes behódolás ennek az akaratnak. amit oly sok vád és támadás ér. Emocionális áldozattal kell elpusztulnia a szív vérében. csendes hang vérig is fagyasztja egójukat. mint elviselni rossz hozzáállásuk fájdalmas következ- ményeit. mert az magá- tól a Fénytől való. A filozófia azonban ragaszkodik ahhoz. habár végül önmagát kell feladnia. amire vágynak. hihetetlen megkönnyebbülést és békét érzel majd. mintha azt mondanánk. hogy motivációja nem tiszta. az egyéni élet leszűkítése és a végtelentől való elválasztása az utolsó akadály a végtelen élettel való egyesülés előtt. Sokkal elfogadhatóbb ez számukra. A filozófiai nézőpont elfogadása egyben az önző . mint elsőre tűnik és sze- rénysége csak eltitkolt hiúságának nagyzoló álcája. Az ego önámítása távol tart minden olyan tanácsot. Ez a vallás útja. gonoszsága miatt fogja átalakulva megtalálni az igazságot és a Valóságot. Mi vagy ki keresi a megvilágosodást? Nem lehet a magasabb Én. habár az ego önmagát folyton képes becsapni. mely minden társadalmi osztályt egyaránt befolyásol: az ego. és ha nem közelítenek személytelenül az élethez. a szabadidő és az érdek- lődés hiánya gátolja. Ha azonban egy- szer megszabadultál tőle.Hátrányod az erős ego. még ha ez a ragaszkodásmentes. A filozófia tömeges elterjedését nem csak a kultúra. Az emberek ehelyett azt követelik. amely utadban áll. Ez az ár. az Én. szolgálata nem oly önzetlen. Az egoizmus. hogy a teljes igazságot ossza meg tanulóival. hogy ezt elérje.mindezek együttesen áthatolhatatlan falat húznak a filozófia nyugodt állításai elé. Ahogyan a kígyót sem ölheti meg saját mérge. A legerősebb tényező. Ezért könnyebb azt mondani nekik . és melynek meg kell adnia magát. Makacs módon örülnek neki. amely rámutatna. és hihetetlenül hisznek benne . amit fizetnie kell. éppúgy az önvalót sem ámíthatja soha el saját egójának ideateremtő ereje. nagy szeretettel csügg- nek rajta. Akkor pedig csak az ego lehet! Az ego. hogy az egóhoz való vak ragaszkodásukból fakad életük problé- máinak nagy része.

s előbb-utóbb ezt meg is kell tennie. hogy nem áll szándékában valódi győzelmet aratni. Habár az ego azt állítja. hogy bármiféle elméleteket gyártunk is . addig önfelszabadításra irányuló erőfeszítéseid csak körben járnak. amit nirvikalpa néven ismernek szanszkritul. annak minden mentális és emocionális vonzatával együtt. hogy özönlenének az emberek a filozófia zászlaja alá. s amíg ezek a tevékeny- ségek tartanak. melyet csak az erkölcsi hősök tudnak megtenni. Az egyszerű. Az igazság az. Biztos lehetsz benne. Az ego meg fog maradni. Miért mondják akkor. és transszerű állapotba kerülünk. tudatos elme megtévesztése számára gyerekjáték. hogy öljük meg az egót. Minden magasabb életet kere- sőnek eszébe kell vésnie azt a tényt. az ego is létezik. a meditáció után nem tudna visszatérni. biztosak lehetünk benne. hogy amíg a tevékenység tart. amíg mentes lesz minden büszkeségtől. Ebben az állapotban az ego képtelen létezni.nézőpont feladását is jelenti. így hát nem is kell arra számítanunk. Az ego minden emberi tevékenységben szerepet vállal. hogy az ego nem létezik. de egyértelműen nem hal meg. hogy harcban áll önmagával. hogy az ego az igazi ellenség. Azt mondják nekünk. de közben azt is mondják. Mit tegyen hát a lelki keresés ösvényén járó? A magasabb erő hatalma alá terelheti az egót. irigyeljenek téged vagy féljenek tőled más emberek akkor nyí- lik meg a kegyelem megjelenésének lehetősége. de csak a meditáció legmélyebb pontján. mert ha így lenne. Amikor az egód porba döntve. s nem gyűlnek köréjük. amiért oly sok spi- rituális kereső közül oly kevesen érik el az egyesülést a Felsőbbrendű Énnel. hogy az ego nem létezik. hogy a belső ember teljes megalázása addig fog ismétlődni. miköz- ben az igaziakat békén hagyják. ha ez nem is lehetséges? A válasz az. Ez az egyik oka annak.bármennyire is tiszteljenek. Amíg nem érted meg. megszégyenülve áll előtted . akkor meg kell ölnünk. Nem segít rajtunk. minden érzékelés eltűnik. de helyére kerül. s amiért az önáltató mestereknek oly gyorsan sok-sok tanítványuk lesz. hogy ez valójában lehetséges. addig az ego is fennmarad. Sok a félreértés és a zavar ezzel kapcsolatban. hogy öljük meg az egót. Ekkor minden gondolat megszűnik. vagy ha létezik. működés- képtelenné válik. Olyan változtatás ez. ha kijelentjük.

hogy kiállja ezt a próbát. amely éveken át leköt minket és ezáltal megakadályozza. hogy a szufik misztikus tapasztalat során úgy érzik. amíg a Felsőbbrendű Én fénye meg nem világítja a mélységet. hacsak az igazság iránti elszántsága nem oly erős és elszánt. A szufik egy olyan tapasztalatról számolnak be. és kirántjuk a talajt az ember lába alól. amit megsemmisülésnek hív- nak (perzsául fana). miközben a Végtelen Lény.hogyan is cselekedhetnénk test. Az egót valójában nem öljük meg .az egóról. Ha ennek véget vetünk. Az ego illúziója áll minden más illúzió mögött. A zavart részben az okozza. Kétségtelen. Mi történik valójában? Hatalmas dolognak kell lennie. hogy ez törté- nik. számolnunk kell jelenlétével. érzések és akarat nélkül ebben a világban? Valójában a létezés centruma moz- dul el innen a Felsőbbrendű Énbe. Ebben az értelemben nem tarthatjuk valósnak az egót. ám ez nem egyenlő azzal. a teljes elzártság és borzasztó bizonytalanság érzése járja át. intellektus. Távolítsuk el az egót. a Végső. és szembe kell szegülnünk vele. s amely a személyes én teljes megsemmisülését jelenti. hogy a szemé- lyes énhez való viszony változik meg. ha a teljes megsemmisüléshez. velünk van. Élete legnagyobb félelmével néz farkasszemet. Az ego előzékenyen nem csak a spirituális utat mutatja nekünk. hiszen a személyiségjegyek meg- maradnak. Ekkor azonnal visszame- nekül szeretett egójához és a biztonsághoz. Ám mi itt élünk a Földön. mintha az ego szűnne meg. vajon nem tűnnének el a személyiség összes jellemvonásai és tulajdonságai? Azt találjuk. hanem . vagy halálhoz hasonlítják. válto- zatlan. időben és térben. az összes többi is eltűnik. A titok nyitja az. az létezik. és ha ezt a tényt nem vesszük figyelembe. Az ego zsarnoksága megszűnik. hogy ez az eltűnés valójában nem történik meg. teljesen és végleg megszűnne az én. hogy barlangjába kövessük. Tátongó mélység nyílik meg lábai alatt. de a hozzá való viszony megváltozik. az idő és a tapasztalatok alakítják. az intel- lektuális süketnémaságot jelent. A személyes én fennmarad. De ha valóban így lenne. és kitart. hogy az ego folytonosan változik.

mellékes téma felé. vén róka hajlandó és képes is bármiféle spirituális tevékeny- ségben részt venni és a spirituális vágyakozás bármely fokát mutatni. mert az ego számos dologra teljesen alkal- matlan. de legyőzhetjük. hogy őszinte vagy. sőt mások is ezt hihetik rólad. hogy bebizonyítsa: a helyes ösvényen járunk. amíg szükségünk van szolgá- lataira. Azt hiheted. hogy alávesse magát a Felsőbb Énnek. Az egót valójában nem is pusztíthatjuk addig el. Az ego a legkifinomultabb módsze- reket választja. mely maga is hazugság- ból származik és az illúzió tartja fenn. Állandósult szokás. sokkal . hogy becsapja őket. Egyszerre igaz és nem igaz. Az ego végül is nem más. hogy felemelhetjük az egót. Mondanunk sem kell. hogy az emberek önmaguk becsapásában mutatják a legnagyobb tehet- séget. becsapja. így hogyan juthatnál olyan szintre. ez a ravasz. amíg a testben élünk. ahelyett hogy megengednénk. ha cselekedetei nem ebből a mélyebb forrásból jönnek. akkor nem lenne akadálya a magasabb rendű életnek. igen korlátolt és gyakran torz vissza- tükröződés.még spirituális megvilágosodásokkal is szolgál. a saját elpusztításáról valami kevésbé fontos. hogy beférkőzzön a kereső életébe és gondolataiba. ha hagyja. fennhéjázó. mint csalódás: kevesen kerülhetik el. Megcsalja. Az ego. Ha el tudnánk érni. hogy ezek a hamis megvilágosodások csupán az ego előtérbe helyezésére szolgálnak. és magunkkal vihet- jük a misztikus megvilágosodással teli életbe. ám mivel cselekedeteid az egóból jönnek. ám mégiscsak tükörképe annak. hogy uraljon minket. akkor meg is fogja tenni. amely csak a végső valóságtól és a teljes igazságtól függ? Az ego arrogáns. Amikor ezt megértjük. Újra és újra fel kell vérteznünk magunkat ez ellen. hogy bárki is tökéletesen őszinte lehet. és az előrelátás képessége gyakran teljesen hiányzik belőle. beképzelt és önmagát is becsapja. és engedelmes szolgává tehetjük. majd a sárba döngöli. Kétlem. Ebbéli ténykedésében sokkal gyakrabban kíséri siker. mint a Magasabb Én visszatükröződése . és ösztönös reakció is.jóllehet. Ha az ego el tudja terelni figyelmünket a legfontosabb problémáról. felemeli az embert. hogy megpróbáljuk megvédeni az egót saját cselekedeteinek szerencsétlen következményeitől. Anatole France azt írta.

megszüntesse ezt a tévedést. értve ez alatt a testet. mintha együttműködne a keresésben és osztozna annak tapasztalataiban. és ráadásul nagyon nehéz is. csak ezt nem. szegényes ego természetesen sokkal korlátoltabb csatornaként működhet. uralmunk alatt lévő. De mind a képességet. nem maga az ego. Az ego állandóan új módokat talál arra. Úgy ragaszkodnak drága egójukhoz. Az halad legelőbbre a keresésben. mint egy fejlett. A Felsőbbrendű Én tudatossága tükröződik vissza az egóban. vágyakat vagy az elmét. aki azonosítja magát vele. hanem mélyen beleivódott az érzelmekbe és az akaratba is. egyáltalán ezek képességét. A valódi ellenség. de egy dolgot soha nem cselekednek meg. A legtöbb kereső hajlandó mindenféle önfegyelmező gyakorlatoknak alávetni magát. hogy önmagából eredő s nem csak származtatott tudatossággal bír. aki leginkább megpróbálja elválasztani magát az egójától. hogy meggátolja a keresés kiteljesedé- sét. mert a tévképzet. melyet le kell győznünk. Ennek a leszűkült valóságnak a tete- jén trónol az egó. és hazudik más embereknek is. lassú küzdelem lesz. a Felsőbbrendű Énből nyerjük. Lényének minden erejére szüksége lesz. hazudik az embernek. hipnotikus erővel tartja fogságban.jobban fogjuk értékelni a filozófiai ideált. . Az élethez és a gondolkodáshoz való erőt. mind az erőt egy szűk és főként fizikai valóságszeletre szűkítjük le. amely valóban számít. hanem az egoizmus. Az ego hazudik magának. miszerint az ego a valódi énje. amikor úgy tesz. A legfáradhatatlanabb és legokosabb módszere az. Egy gyenge. mert nem csak az intel- lektus tévedése ez. s visszaállítsa az igazságot. épp azt az egyet. kifinomult egót. azaz a teljesen kifejlett. amely azonban azt képzeli. és bár- mit hajlandók elengedni. Hosszú. melyet érzékeink szolgálnak és gondolataink támogatnak. hogy győztesen kerüljön ki a csatából. mint ahogy a kullancs is ragaszkodik a gazdatesthez. amely a Felsőbbrendű Énből származó útmutatás és inspiráció követőjévé vált.

Képtelen megtenni. Az ego-én az ember saját cselekedeteiből és gondolkodásából születik. A személyiség. belső impulzusok. fix. csak a múltban és jövendőben. és a jövőt illető remények vagy félelmek összessége. hogy az utóbbi megvilágíthassa és beragyoghassa a másikat. és mentes a változásoktól. nem más. ám az utóbbit nem kérheti.Ha elemezzük az egót. mint különálló és speciális létezőről. tökéletes. s lassan változik és növekszik. vagy olyan hazugság.képezik a har- madik részt. A Felsőbbrendű Én Isten képmása. hogy a jelen pillanatban nem létezik. akkor azt találjuk. akkor az csak az emberi logika kikerülhetetlen szükségszerűségei és a hagyományos emberi nyelvezet korlátai miatt van így. A második része a gondolatokból és érzésekből álló tudatos természetünk. amelyek várt tapasztalatokra épülnek. mert azokból áll. az ego csak egy idea. és mindig talál mentségeket. semmi másból. s nem . Ha megpróbáljuk megragadni. csak része az egónak. Egyetlen ilyen erő áll rendelkezésére: a kegyelem ereje. Ebből következik. akkor meg kell engednünk. befejezett.melyeket kifejeztünk. legyen az az igazságkeresés vagy a becsület. Az előbbihez bármikor fordulhat. habár ez kétfélekép- pen nyilvánulhat meg: közvetlen segítség formájában magasabb Énünktől vagy személyes segítség révén egy magasabban álló embertől. Valójában soha nem létezik a MOST-ban . Ez pedig azt jelenti. Ha néha úgy írunk az egóról. majd eltemettük vagy korábbi életeinkből hoztuk magunkkal . Éppoly nehéz az egónak önmagát reálisan értékelni. mint hogy kellően elgyengíti az egót és lecsökkenti aktivitását. azt látjuk. hogy csak fantom. csak egy hamis idea. amit a világnak mutatunk.csak látszólag. egy megvilágosodott tanítótól. a maszk. A rej- tett tendenciák. mint egy mocsárba esett embernek a saját hajánál fogva kihúznia magát. Röviden szólva. valós mögöttes tartalom nélkül. saját jogán valósággal bíró valamiről. A kereső nem remélhet mást. hogy külső segítségre van szüksége. de az egótól megszaba- dulni nincs lehetősége. Az „én"-t VALÓJÁBAN nem lehet különválasztani gondolataitól. Ha be akarjuk teljesíteni sorsunkat. saját cselekedeteire mint- egy kívülállóként tekinteni. hogy régmúlt tapasztalatokból szár- mazó emlékek gyűjteménye. amellyel a gondolatfolyamat önmagát csapja be. emlékek és ideák .

az elmébe kell fordítanunk tekintetünket. szavunk és cselekedetünk forrása .várhatja el mindaddig. s hogyan éltettük. S amikor megundorodunk földi énünktől. Ha kitartóan végezzük ezt. amely mindezek alatt mozdulatlan marad. Ez az a magasabb személyiség. keresni fogjuk a módját. mintha az lenne a Föld. befelé. és azt fogjuk kívánni. Amikor valaki eléri ezt a Tanú-nézőpontot. hogy Isten semmisége nyeljen el bennünket. csak vágyainak kielégítésével. így az „én" nem tűnik el végül. ápoltuk. hogy elválasszuk magunkat tőle. amit tartalmaz . csak másként tekintünk rá: úgy. hogy az az egész világ mögött rejlő magasabb Hatalomban gyökerezik. s azzal kapcsoló- dik össze. hogy „Én vagyok a hatalmas Császár" és a között a tömör. tápláltuk. míg az alacsonyabb. megtalálhatjuk az „ÉN"-t az „én" mögött.mely minden gondolatunk.ahogy a pszichológusok teszik hanem hogy mi is az valójában. Mindannyian azonosítjuk magunkat az „énnel". hogy teljességgel átalakítjuk. s még a látszólag spirituális és altruisztikus tevékenységeink közepette is az egóért dolgoztunk. De ki tudja. visszafor- dítsuk önazonosításunk irányát. érzésektől és az anyagi testtől. mi is ez valójában? Ahhoz. azt találnánk. hogy „Én vagyok". gondolkodásunk. ha úgy tekintünk saját személyünkre. hogy megtudjuk. imádkozni fogunk a megszabadulá- sért. Akkor majd buzgón imádkozni fogunk. és a Nap a rejtett megfigyelő. amíg a szükséges munkát el nem végezte önmagán. és kellő előrehaladást nem tett. Ha az „Én"-ség érzésének forrását . Megértjük. akkor meg- érti a különbséget a között a leíró kijelentés között. változékony személyiség csak időleges. hogy szabaduljunk meg tőle. Nem azt kell megfigyelnünk. milyen hihetetlenül okosan és alattomosan hatotta át minden cselekedetünket. mely térben és időben folyton változik. kétszavas mondat között. és ekkor megértjük. hogyan csapott be minket a múltban. tapasztalataink elválaszthatatlanok tőle.meg tudnánk pontosan találni. s ha el tudnánk válasz- tani a gondolatoktól. Akkor érhetjük ezt el. amikor éveken át semmi mással nem foglalkoztunk. . Egy nap teljesen belefáradunk az egóba. amelyet mindig meg fogunk őrizni. érzéseink. miközben lelki tevékenységet végeztünk vagy másoknak tettünk szolgálatot.

ám amikor extrém módon kezdünk ragaszkodni hozzájuk. minden „én" tartal- maz.egyik az alacsonyabb egoelme. bármilyen hőn vágyunk is erre. hogy két különálló elme van bennünk. a gyűrű csak szét- dúlja azt. Ez a mag. vágyak táplálják. az elejétől fogva gyenge lábakon áll. a jóakarat és együttérzés. figyeli a másikat. hol fájdalom árad belőle. Csak a legmélyebb önvizslató gondolkodás. Az egyensúly felborul. szavakat. Az ego nem más. Míg a központ mindig nyugalomban van. mint egy gondolatsor. mindent megvilágosító elme létezik. az önzés megerősödik. melyet senki nem néz. az egót alkotják. amely az elméből nyeri létét és attól is függ. melyek a képzelt ént. Az ego mindig előtérbe helyezi saját érdekeit. a körülötte lévő gyűrű sosincs. minden vita. és nem vezethet teljesen biztos követ- keztetéshez. Ezt a gyűrűt folyamatosan új gondolatok. Miért lett hát a gonoszság. és minden más csak korlátozott. s körülötte gondolatok és vágyak gyűrűje van. ez a vákuum csak egy mérhetetlenül aprócska pontot foglal el a térben. a csend vákuumában rejtezik. sőt mi magunk vagyunk az ego. sőt még a tényeket is. visszavert tükörkép őbenne. szenvedés és félelem forrása? Az energia és ösztön. ellentétek. és a nemes erények hát- térbe szorulnak. a másik a magasabb Felsőbbrendű Én-elme amelyek közül az egyik. Ha egoizmusunk túlságosan erős. elferdíti az érveket. intelligencia és vágy. és hol öröm. hogy lényének igazi központja nem személyes egója. Létezése kikerülhetetlen a kozmi- kus gondolat aktiválásához. a közös . Az ember valódi énje középpontunk csendességében. a legegzaltáltabb misztikus tapasztalat vagy egy próféta kényszerítő erejű kinyilatkoztatása juttathat cl bárkit is ahhoz a hatalmas felismeréshez. Van egónk. melyet minden egyéni tudattőredék. az emberi evolúció folytatódásához. melyet egoisztikus nézőpontból kezdeményezünk. Csak egy független. a Felsőbbrendű Én legmagasabb része képte- len lesz fényét átjuttatni tudatunkba. Minden érvelés. Míg a központ békét áraszt. önmagában nem gonosz. két független tudatosság . Mások jogainak megértése.Hiba lenne azt gondolni.

A lelkiismeret az előbbire próbál rávenni minket. Istenadta dolgok. Az ego szüntelen önmaga körül forog. s előbb-utóbb minden ego feladja magát. egész lényünket. akár hallgatunk szavára. Saját negatív oldalunk előbb-utóbb pusztulásba hajszol minket a karma által. és ott is kell tartanunk . Ehelyett a harmónia hiánya szenvedést hoz ránk és másokra is. hogy a gonosz energiái és intelligenciája eredetileg az emberben lévő isteniből származtak. irigységen és gyűlöleten keresztül. az önmagát kísérti. hogy önmagát szolgálja bármi áron. mindenki mást kizsákmányolva. Habár általában elfelejtik vagy félreértelmezik az ember és a gonoszság közti kapcsolatot. ha létezik a Világidea. beleértve az egót és az ego önteremtését. Mi alkot- juk meg saját énünket. hogy létezésben gondoljuk magunkat. s önmaga sátánjává válik. . és amivel akaratlanul összekapcsoljuk magunkat. Az egész világfolyamat teremt mindent. az intuíció pedig az utóbbira. ami bennünk támad fel.mind elhagyják az embert. s az ego ekkor már csak azért létezik. hogy az ego pusztán saját személyes alkotásunk. és elutasítja saját spiri- tualitását. akár nem. akkor kezded megérteni. Ez nem jelenti azt. tehetség és erők oly gyakran a gyű- lölet és háború szolgálatába kerülnek. Azonban a fejlődés minden hullámához idő kell. akkor ezt annak jeleként értékelheted. mindenki máshoz agresszívan viszonyulva. Első mentális cselekedetünk. és elnyomva. a másokba elültetett ambíción. hogy az „én" metafizikai tanulmányozása és a gondo- lat misztikus fegyelmezése nagymértékben segíthet megszabadulni tőle. hogy a szenvedély olyasvalami. Amikor elkezded megérteni. melyeket istentelenségre fordítottunk.jólét és célok tiszteletben tartása . Óriási tragédia.ami nem egyenlő a konok önzés- sel. hogy az emberi tudatosság. hogy jó úton haladsz. Két dologra kell tekintettel lennie: a közös érdekekre és saját lényének forrására. mi nem felejt- hetjük el. Azonban a helyére kell tennünk. Itt újra el kell mondanunk: az egóra szükség van. holott harmóniában is működhetnének a Világideával. Saját szükségle- teink természetes és helyes figyelembevétele zsarnoksággá fajul. Amikor saját egód egyre gyakrabban válik elviselhetetlenné. Aki önzésében megkeményíti szívét.

ami jó érzéssel tölt el. amit akar. A vágy. vagy titok- ban és csendesen. s így a tanításból csak azt fogadjuk el. hogy elfogadjuk azt. s ezt mindig csak saját maga megőrzése céljából teszi. Mindenkit megfeszít saját egója. Az ego mindig keményen dolgozik . hogy az ego a spirituális tevékenységek alatt is csak magával törődik. miközben nem tesz mást. amikor azt látjuk. Az ego be fog törni spirituális munkánkba és törekvéseinkbe. hogy minden lemondás közül. amire az embert kérhetik. Vezeti és aktívan irányítja spirituális törekvéseiket is! Meg kell tanulnunk szembenézni azzal a ténnyel.Milyen nevetséges pszichológiai látványosság. feladja magát magasabb énje kedvéért. hogy az emberi ego még a legmagasabb isteni iránti törekvésünkben is ott van.vagy jól láthatóan és hangosan. Az ember ekkor is pusztán arra törekszik. mint megadja magát az egónak. minden lehetséges vágyat felölel. és nem a megvilágosodáshoz. mint a végső és legrosszabb megfeszítésre. ami megfelel személyes céljainknak. Azt hiszi. Még a feddhetetlen viselkedés és a kifogástalan modor is az egóhoz tartozik. a többivel pedig nem törődünk. minden mást pedig elvetünk. Még ott. azokon a magas- latokon is csak azt keresi. hogy életünket az egóban folytassuk. Úgy is mondhatjuk ezt. Sokkal inkább hajlandó önsanyargatásra vagy büszkeségének megtörésére. a legnehezebb az egóról való lemondás. Ez megmagyarázza. Az ego nem csak állati és materialista vágyakon keresztül uralkodik az embere- ken. hogy megnövelje az ego .

mintha ő lenne valós énünk. Gyermeke. . aki úgy tesz. okos és a végsőkig ellenáll. amely reinkarnálódik. hogy . Az ego dacos. akkor meg kellene mutatnia. Az ego természetéből adódóan hazug.működési területét.istenivé átlénye- gülését segítse. Az ego nem imád más Istent önmagán kívül. és állandóan a boldogság illúziójával hiteget. s nem arra.Aurobindo szavaival . Hiszen ha a dolgokat valójukban megmutatná vagy elmondaná az igazságot. Nem. hogy a Felsőbbrendű Én az. s ezt tettei is alátámasztják. Hiba lenne azt hinni. hogy ő maga a leghazugabb. az ego teszi ezt.

s végül betöltötte az egész szobát. ha úgy halsz meg. pusz- tán az öregség súlya alatt.Asztrológia Eljön az az idő. Egyértelmű.A halál után .akár intuitívan. s ekkor fel kell készülnie a halálra. egy fényt. amelyek a Lélek győzelmét deklarálták az anyag felett. S a Fény megérke- zésével béke töltötte el Őket. A cselekvésnek. vagy rákban. imádságnak. Mindez nem azt jelenti. Ideje hazatérni. tudatosan és nyugodtan? Mily módon fogod megtapasztalni a halált? Mi történik. hogy mindegy. nem azt jelenti.megtudja vagy megérzi. amikor a bölcs ember .Végzet . s egyre inkább elszakadtak a világi dolgoktól. Mindegyikük víziót látott. amit rák néven Ismerünk. hogy a megvilágosodott . akiket a szerző ismert? Abban a borzasztó és korunkban oly gyakori betegségben haltak meg. éveihez ért. SZÜLETÉSTŐL AZ ÚJJÁSZÜLETÉSIG A halál megtapasztalása . hogy valaki álmában csendesen hal meg. először csak egy tűhegynyi volt. hogy a világi élettől egyre inkább vissza kell vonulnia. míg mások híresek -.egyesek közülük nem közismertek. először messze a távolban. aszkézisnek és a spirituális emlékezésnek. nővérek és a család legnagyobb megdöbbenésére a végső tett előtt elhangzottak azok a dia- dalmas szavak. akár orvosi tények alap- ján .Szabadság . később körülöttük mindenhol. hogy életének utolsó hónapjaihoz. amikor abban a privilégiumban volt részem. hogy osztozhattam néhányukkal utolsó napjaik hihetetlen légkörében.Újjászületés - Múltbéli tendenciák . amit láttam és hallottam. de hányan teszik ezt felkészülten. míg végül az orvosok. mint Rámakrisna vagy mint a lélek más hősei . vágyaknak. majd sugár. a rák által okozott fájdalom kísérőjeként enyhített szenvedéseiken. A fény erősödésével egyre nagyobb békesség szállta meg őket. vastagabb csóva. örömöknek és kötődéseknek egyre inkább át kell adni helyüket a megbánásnak. Minden emberi lény áthalad a halál kapuján. Csak azt mondhatom el. mint Rámán Maharisi.

hogy ítéletet mondjunk bármely irányba is? Ám amikor az egymásnak ellentmondó vélemények kavalkádja elcsitul. arcán békés kifejezéssel. hogy látnak és hallanak másokat. osztatlan lelkesedéssel és őszinte . hiszen azt találják. Legjobb. száján mosollyal. hogy tényleg mindegy. így szól hozzánk: „Gyermekem.ember számára a fájdalom és a béke egyaránt elfogadható. hiszen számukra lehet. Nem az extrém fana- tikus aszkétákról írok. és soha nem hagylak el. hogy ágyában vagy foteljében pihen. Melletted vagyok. s elveszünk békéjében és sugárzásában? S lehet-e rosszabb. mint egy éjszakai alvás. s ha enge- dünk neki. Azt gondoljuk." A haldokló embernek keresztbe kell fonnia karját a mellkasára fektetve azokat. és azt hiszik. hogy a világi dolgokat próbáljuk megragadni az utolsó pillanatig. hogy az élet a kezdet és a halál a vég. ujjait összefonva. amelynek nincs szüksége fizikai agyra. és a tudatos elmében történnek.ám én mindig veled vagyok. akkor furcsa és különös érzés tölti el lelkünket. de azokat kitépik kezeink közül? Mind Kínában. hogy fizikailag még mindig életben vannak. maximum. mind Indiában ismert tanítás. bármit is gondolnak vagy mondanak a többiek . és meg tudnak érinteni dolgokat. mint úgy meghalni. A teológusok és metafizi- kusok vég nélkül vitatkoztak ezen a kérdésen. Ám mindezek a tapasztalatok teljesen immateriálisak. hogy mi történt velük. Az eltávozottak közül sokan nem is tudják. Elméjével el kell engednie minden földi dolgot. Ha a halál folyamán az öntudat elvesztése következne be. így hát kik vagyunk mi. mintha valami különösen szép dolgot látna vagy hallana. és szeretettel a legmagasabb törekvéseire kell koncentrálnia. hogy amennyiben halálunk pil- lanatában gondolatainkat teljes hitünkkel. amikor az est csendes órái átölelnek minket. Nevess a halál arcába. vagy félj tőle. . mint hogy isteni lényünk magába szippant. ha úgy kívánod . amióta csak az ember létezik. Lehet-e jobb halál.nem számít. az nem hosszú. ha az ember úgy hal meg.

elmondhatom. hanem tudományos valószínűség és filozófiai valóság.mély figyelemmel lelki vezetőnk nevére koncentráljuk. Szokványos földi gondolkozásunk lesz szükségszerűen ugyanaz a gondolkodás. akkor koncentrálhatunk arra a környezetre is. ahol leg- közelebb szeretnénk megszületni. a tudatosságnak pon- tosan azt a fokát fogod megtapasztalni. A halál utáni élet egy másik világban nem pusztán teológiai lehetőség. hogy ha úgy kívánjuk. Ez csak a látható dolgok szint- jén van így. mert ha nem így cselekszünk. miután meghalsz. de annak végére már megváltozik a gondolkodási folyamat.s ez is tör- ténik ám nem is észleljük őket. Amikor ennek a világnak és a földi testnek a tudata elenyészik röviddel a halál után. A bölcsesség és a fegyelem révén képesek leszünk a viszonylag könnyű alkalmazkodásra. ahová tartozol. s ezzel segítjük annak bekövetkeztét. Azt mondják. hová jutsz. akkor halálunk után ennek szenvedés lesz az ára. ha ezen változtatnánk.amit kiérdemelt. amivel a halál utáni szellemlétünket kezdjük. semmiféle helyre. de nem lesz testünk. Számos más létsík is nyitva állna előttünk. amire személyiséged és jellemvonásaid feljogosítanak. Sehová nem mész. Millió más emberi elmével élhetünk párhuzamosan . A bölcsességet és önuralmat még ebben az életben ki kell fejlesztenünk magunk- ban. természetesen következik tapasztalásunk módjából. mert másfelől nézve mindenki a saját tudatállapotának szintjére kerül . a halál mindenkit egyenlővé tesz. Az írások azt is állítják. akkor megmenekülhe- tünk a halál utáni megtisztító. A testtől elszakítva oda kerülsz. Ha szeretnéd megtudni.legalábbis nagyobb részüktől amelyeken egyébként át kellene esnünk. . purgatórikus gyötrelmektől . Telve lehetünk állati vágyakkal. amit tapasztalunk. mert már jártam ott. A világ. mert érzékelésünk korlátozott hatókörébe nem fémek be. Az emberi elme saját alapvető tulajdonságai alapján egy blzonyosfajta képet tud alkotni a világról. amivel kielégít- sük.

ismételten fel fognak tűnni előtte. Aki önző módon és mások jogaival való törődés nélkül élt.egy második halál követi. és félelem üli meg a szívét. mert . hogy a gondolkodás a testi agy folyománya. Miután a testből való kilépés megtörtént. amikor beismeri és megbánja bűneit. hogy nem ismertük meg az élet legjobb pillanatait. azok számára a halál nem ijesztő tapasztalat. A hamvasztásról való véleményünk egyértelmű.egy másfajta létezésben eltöltött megfelelő időszak után . Addig tart ez az egyre kimerítőbb kísértetjárás-szerű gyöt- relem. olyan időszak. hogy a lelkünk a valódi én. kilépett a testéből. sőt teljesen egyet kell vele érteni. akik azt hiszik. vagy az ember saját őrangyala. akkor nem lehet ellenezni. hogy személyiségét megváltoztatja. Szenvedéseinek mélypontján egy másik testetlen lényt küldenek hozzá. Ahogy Goethe mondta: „A Természet kénytelen lesz új testet biztosítani nekem. hogy meghalunk. Akikkel rosszat tett." Amit sajnálhatunk. Amikor hozzáállása megvál- tozik. azaz a materialistáknak. Akik kellően előrehaladtak a keresés útján. ami- kor megpillanthatjuk a Felsőbbrendű Ént. egy előrehaladott misztikus. Halott testek elföldelése csak azoknak való. akkor szenvedései véget érnek. amikor korábbi tapasztalatainkat feldolgozzuk. Nem kell sajnálnunk. a többi tapasztalat kelle- mes és békés. az élet megújult formája. vagy legalább azt. bűneit fejére olvasva. Ha valóban hiszünk abban. álmában. hogy gondolkodó lényünk az. amikor e jelenlegi nem tud lelkem háza gyanánt szolgálni. és felkészülünk a következő inkarnációra. . azokat a pillanatokat. hogy segítsen felismerni saját bűnösségét és megbánásra buzdítsa. az csak az. s elhatározza. aki időlegesen. Ez a lény lehet egy közeli hozzátartozó. különös víziókat fog tapasztalni halála után. ha úgy halunk meg.A halál egy újfajta létezés kapuja. A halál első tapasztalata nem az utolsó. amíg teljesen szerencsétlennek érzi magát.

de hogy szelleme és tehetsége honnan jön. arra buzdítva az embereket. Ennek magyarázatához egészen más jellegű tények szükségesek . Nem kell hát aggódni korábbi inkarnációink miatt. hogy előző életeiben mi zajlott. mint amikor fizikai formájukban Jelen voltak. mint Jézus. hogy olyan értékes és tökéletes legyen. s így a termésüket is itt kell learatnunk. fel- emelő.tehetsége a folyton ismétlődő földi életeken keresztül szökken szárba. az abnormális. Ám tökéletesen megválaszolható . Teljes erővel a jelenlegire kell koncent- rálni. segítő. hiszen múltunk a végtelenbe nyúlik. amikor a Földön jártak. még ha testük már nincs is. Buddha vagy Krisna halál utáni állapota is ritkaságszámba megy. Ugyanakkor. addig folytatják létezésüket a szellemvilágban. Szükségtelen bárkinek is tudnia. Az örökléstan válaszolhat arra a kérdésre. létezésük folytatódik. hogy honnan származik egy ember arca. csak logikai. hogy az efféle emberek sohasem halnak meg. arra nem. Ha mégis len- nének efféle emlékek. hogy már egész fiatalon egy író szellemi képességeivel rendelkezem. Folytatják jóindulatú munkálkodásukat. s valójában nem is tűnnek el. igazságos. Nincs közvetlen és megcáfolhatatlan bizonyíték a reinkarnációra. Ameddig bárki tiszta szívvel kér segítséget az ő nevükben vagy szeretettel és tisztelettel emlékezik rájuk. amely mun- kát még akkor kezdtek el. amilyen csak lehet. Meg kell azonban érteni. amit vesztenek mélységben. érzéseink és cselekedeteink magját itt vetettük el. hogy bárkit nyomasszon előző életeink súlya. Nem halnak meg. hiszen tanítványaik előrehaladása gyors az életük folyamán. azt megnyerik térben. Miért rendelkezünk bizonyos képességekkel mindenféle előképzettség és gyakor- lás nélkül? Miért van az. konzisztens és folytonosságra törekvő.Az olyan ritka emberek. ha meghaltak. A természet rendszerető. testfelépítése és idegrendszerének típusa. mert a gondolataink. Csak az univerzumot mate- rialista szemszögből vizsgálók nem értik meg. de a tömegekre csak akkor tudnak hatást gyakorolni. megmentő erejük ekkor is megmarad. hogy munkájuk nem lehet olyan hatékony. A természet nem szeretné. Azért erre a Földre s nem máshová térünk vissza. hogy emelkedjenek alacsonyabb természetük fölé. más pedig egy zeneszerző képességeivel van felruházva? Az örök- léstan önmagában nem tud erre válaszolni.

és megvilágítja a karmaelméletet is. Nincs más módja ugyanis annak. de megtisztulva. Freud szerint a tudatalatti az elfelejtett emlékekből áll. . az ember megszabadul a karmától. s elkerülhetetlenül el is vezet hozzá. hogy test vagyunk. hogy az emberi élet tragikus hely- zeteit kiegyenlítsük. Amikor ezeknek az ideaenergiáknak (azaz ten- denciáknak.a kérdés. Korábbi életemből emlékszem öntudatlanul képességekre. Ez a ter- mészet bizonyítéka. mint korábban. valójában a tudatos elme. testben is kell újjászületnünk. Előkészíti a talajt az utóbbi tudományos elfogadásá- hoz. Semmilyen területen nem tudnak képességek a semmiből előbukkanni. mindazt folytatom. ezeknek a tett. Ugyanakkor új lehetőségeket is kapunk az új környezet. amit előző nap abbahagytam. Az ego. s ez az újjászületés elméletének előfutára. helyzetek. más pedig. hanem mentális jelenség. Minden reinkarnáció története nagyrészt előre megírt. ha öntudatlan emlékeknek tulajdonítjuk ezeket. szükséges és megfelelő hosszúságú pihenő- periódusokat közbeiktatva. és használom is őket. Csak az elme képes arra. mindegyikben tanulunk és felejtünk. és ugyanazokat az irodalmi adottságokat használom. jót teszünk és velünk is jót tesznek. azaz újjá- születni. és értelmesen megmagyarázzuk. Végül.és gondolatcsíráknak a képződése megáll. s azután képtelenek lesznek fizikai alakot ölteni. nem tudna ismét énekelni. Minden élettel bővítjük tapasztalatainkat. előrelépésekkel és bukásokkal tűzdelve bár. amely látszólag a semmiből kerül elő. amely a tudatalattiból tűnik fel ismét. Amikor reggelente felkelek. S ez csak azért lehetséges. Egyik testből a másikba utazunk. mert elme vagyok. vétkezünk és szenvedünk. szanszkritul szanszkára). Az emlékezés alapja nem vélet- len fizikai egybeesés. Ameddig azt hisszük. Ha az újjászületésről szóló tanítás hamis. elérjük az érett emberi létezés teljességét és elégedettségét. mondjuk. hogy folytassa önmagát. és belép a nirvánába. habár a láthatatlan múlt is hat rá. cselekedetek és történések által. hátrahagyva állati tulajdonságaink jó részét. akkor az isteni igazságszolgáltatásról szóló is az. Emlékszem személyiségemre. Különben sohasem tudnék ismét írni.

Ha csak egy folytonos földi élet lenne. múltunk súlya állandóan nyomasztana. körülmények. Az orleans-i katedrális számos kanonokját évszázadokkal később azért égettek el élve. Egy keresztény csoport szövetsége a Római Birodalommal Nagy Konstantin uralkodása alatt végzetes következményekkel járt az úgynevezett pogányokra és később szinte minden más keresztény csoportra. mert ezekben a tanításokban hittek. s megtudhatjuk. amely megtöri ezt a kört. . történetének és dogmatikus folyományainak mélyebb vizsgálatához vezet. amely lehet egészséges vagy beteg. Justinianus csak a Közel-Keleten több mint egymillió eretne- ket mészároltatott le. sza- baddá tesz. s mi csak bérlők vagyunk egy jó vagy rossz testben. hogy új utakon induljunk el! Ezek nélkül az újjászületések nélkül az új. Az újjászületés tanának nyugati terjedése valószínűleg hátterének. amíg az ego az urunk. új ismeretségek előnye nélkül nem tudnánk egyre feljebb jutni. és írásaikat elégették. egy olyan testben. Micsoda bölcsesség és végtelen kegyelem az. szokásai és gondolkodásmódja sok-sok földi élet során ala- kult ki.Addig térünk vissza újabb születésekbe. Theodosius császár halállal büntetett minden manicheus keresztényt. bebör- tönözték vagy megölték. Ez idővel különös felfedezések- hez vezethet. csonka vagy teljes attól függően. Falként venne körül minket a múlt. hogy más keresztények mit tanítottak és hittek az újjászületésről. Az utóbbiakat üldözték. és lehetőséget ad az új kezdetre. még nem látott környezet. és nem tudnánk új irányokba indulni. Magnus Maximus császár még Avila püspökét is halálra ítélte hite miatt. hogy a későbbi generációknak kevés bizonyítéka maradt arról. Justinianus császár pedig olyan lelkesedéssel és erővel vetette bele magát az eretneknek tartott könyvek és dokumentumok pusztításába. Az ego vágyai. előrehaladásunk véget érne. amiért hittek a reinkarnációban. hogy valójában mi történt ezzel és más Keletről származó és könyörtelenül megsemmisített tanítással. Ha visszatekintünk a múltunkat alkotó földi életeink hosszú sorára. hogy mit érdemlünk a Visszahatás törvénye alapján. ismét meglepődünk a természet csodálatos bölcsességén és az ismétlődő testet öltés szükségességén. hanem megragadnánk egy helyben vagy mélyebbre zuhannánk.

egy jelent. amelyek láthatóan ok nélkül és viselkedésünktől füg- getlenül történnek. mint például egy másik ember aktív beavatkozása. újra felismerése zajlik le. erre kell koncent- rálnunk. rasz- szunk. más napok. mert módosítják az új. most mik vagyunk. Éppen elegendő gonoszság van körülöttünk. mi értelme van akkor bár- mit is tenni? Ez a kétségbeesett. egy napot. gondol- kodásmódunk és a velünk történtek közötti kapcsolat pedig csalhatatlan bizonyosság. Ám más életek. habár nem érhetjük el őket. ám érthető magyarázat nem veszi figyelembe azt a tényt. megjelenő tényezők. az újságok és a művészi kultúra befolyásának hatására mindezek módosulhatnak. S még fontosabb.Egy életet. A személyiségünk és a végzetünk közötti egység szétválaszthatatlan. Nem számít. A jövő létezik. ám egyben folyamatosan változik is. alkotják sorsunkat. de azok várnak a velünk való találkozásra és tapasztalatainkra. Hiszen nap mint nap tapasztalják a gonoszt. A váratlan események. egy tudatos tér-időt kapunk. mik és kik voltunk a múltban. A korábbi életekből származó tendenciák meghatározzák személyiségünket és viselkedésünket. mindig mozgásban van. csak az számít. A korábbi inkarnációkban elért személyes fejlődést és mentális felfedezéseket nem kell minden új életben újból ugyanúgy megismételni. a lusták. iskolázottságunk és osztályunk hatása a pszichére és az adott történelmi periódus. Életünk első fele alatt a korábbi tapasztalatok gyors összegzése. ám a jelenlegi környezet hatása a személyiségünkre. a te- hetetlenek. Ha az idő folytonos és a jövő már létezik. ahová a sors elkerülhetetlen alakulása végül majd elvezet minket. hogy a természet munkáját zavar nélkül végezhessük magunkban. nincs előre lerögzítve. A tendenciák és körülmények melyek . hogy a jövőben mivé akarunk válni. mondják a fásultak. és nem hajlandók előretekinteni. vallásunk. más idők és a tudatosság más fokai is léteznek ebben a pillanatban. hogy a jövő nem állandó.

Lelkünk folytonosan fejlődő akarata része a természetnek. Amit egy magasabb hatalom ró reánk. . az utóbbi a végzet. mivel a Világidea részét képezik. Az előbbi a sors. Már a gyermek születésekor rejtve megvannak mind a jó. függetlenül érdemeinktől vagy vétkeinktől. amit egy külső akarat erőltet ránk. a második saját hibáinkból. de cselekedeteink következménye. és amelyek áthatják az ember sorsát. hogy életünk mekkora részét tudjuk szabadon megválasztani és befolyásolni. Ki ura valóban a sorsának? Az igazán nagy emberek módosíthatják azt. Az már a sorsunktól függ. annyiban ellenőrizhető és megvál- toztatható is az. annak teljesülnie kell. Ezeknek a cselekede- teknek az eredménye alkotja a karmát vagy más néven a visszahatást. amit öntudatlanul saját akaratunk mért reánk a cselekedeteink visszahatása révén. és előre jelzik sorsát és személyiségét. A sors az. azon tudunk változtatni. Léteznek kozmikus méretű. Egészen addig az események puszta játékszere lesz. mind a rossz tényezők. Ám amit magunk- nak köszönhetünk. amelyek sorsát alakítani fogják. melyek elől senki nem menekülhet. Akik nincsenek tudatában azoknak a büntetéseknek. irányításunk alatt van. Az első személyes egónkon kívülről érkezik. amelyeken át kell esniük a gondolatok és az akaraterő helytelen használata miatt. A karma pedig az. kényszerítő erejű tényezők. alkotják a szükségszerűséget. Amennyire a kívülről megnyilvánuló szerencsét vissza lehet vezetni a belső tendenciákra. már benne vannak génjeiben. azoknak igen nagy szükségük van a karmaelmélet megismerésére. de a pszichológiai és fizikai tényezők. amelyekkel a hétköznapi ember elkezdi életét. ha csak kismértékben is.hatása alatt cselekszünk. amíg meg nem tanulja alakítani és befolyásolni azokat.

ahogy nem lehet. melyek újjászületéshez vezetnek vagy azt befolyásolják. Sőt tovább menve. akaratlagos cselekvés a test. ez azonban a fogalom túl laza használatából ered. tagadja saját felelősségét. míg a karma a saját cselekedeteink eredménye. Nem foglalja magában ezeknek a cselekedeteknek az eredményét. A karma ok. akkor nézetük helyes lenne. mélyebb emberségünk isteni és kreatív intel- ligenciájára. de nem a hatás. a beszéd és az elme segítségével. Nem lehetséges. Ha azonban először is szembenéznének karmájukkal. A karma szó helyes jelentése szándékos.a szó eredeti és görög értelmében . A populáris értelmezésben ugyanakkor a szó így jelenik meg. Illúzióban él élete elejétől a végéig. . hogy intellektuálisan tagadja létezését. hogy túl korán tagadják a karmát. hogy csak a nagyobb dolgokra vonatkozzon. valamint a szabadságra. s így ez nem más. A sors . mint amivel a nyugati ember jól érzi magát.A karma törvénye minden embert felelőssé tesz saját életéért. Ha a végzetet nagyobb mértékben teszi a történések részévé. melyet az aka- rat hoz mozgásba. ami vele jár. csak fellázadnak az Isteni bölcsesség ellen. különösen nem azokét. A visszahatás törvénye elnevezés ezért nem is kielégítő. és önjavításra és önfejlesztésre használnák. mint rövidlátó és a pillanatnyi kényelmet kereső önző viszony. éppúgy. és csak ezután ismernék fel annak a végső nézőpontból értelmezett illuzórikus voltát. az sem lehet. aki tagadja a karmát és mindenért a környezetet és az öröklést teszi felelőssé. ahogy néhány kultusz követői teszik. s a kisebb jelentőségűek kikerüljenek hatóköre alól. akkor emlékeznünk kell az igazságnak a másik részére is. Nem lehet. hogy a karma akarata csak életünk egy része felett uralkodjon s más felett nem. amely elhanyagolja a spirituális fejlődés kötelességét.a hatalmak által ránk rótt. Senki sem tudja kioltani a karma erejét pusztán azáltal. míg mások felett nem. hogy itt működik s máshol nem. A materialista. és szükség lenne egy helyesebbre. s nem lehet hogy a múltban működött. de a jelenben nem. hogy uralkodjon egyes események felett. Azonban azáltal.

hanem azt mondja. tett vagy szó. az újjászületést Is Ideértve. s kreatív módon önma- gát teljes emberi lénnyé emeli. Ezeknek az egyéneknek a boldogságát és jólétét nem lehet megítélni bankszámlájuk nagysága vagy társadalmi pozíciójuk alapján. akkor misztikus tanításaira nem lenne szükség. Csak mindezek ismereté- ben lehet helyesen megítélni a törvény létezését vagy hiányát. akarat. Ha a tömegekre nézünk. külső sorsunkat is egyre jobban irányításunk alá vonjuk. lelkiismeretüket az álomállapotban. s egyik holnap sem a tegnapból teljesen elkerülhetet- lenül származó s eléggé előrelátható nap lesz. akkor kénytelenek vagyunk hinni a fatalizmus tanításá- ban. Ám a filozófia soha nem rekedt meg az efféle ostoba fatalizmus szintjén. amely korábbi reinkarnációs aktivitásuk szintje volt. Ha azt mondaná. Automataként cselekszenek a karma holt súlya alatt. s állatok módjára küzdenek. hogy ami bennünk történik. amelyet el lehetett volna kerülni. intuíció és személyiség mind titokzatos módon hozzájárulnak életünk eseményeihez. most pedig humanitása és kreativitása teljében szabaddá válik. Számára minden nap friss tapasztalat. és bábokként mozognak a természet vak. valamint családi-baráti kapcsolataikat is. minden tapasztalat egyedülálló. akkor ébredező felelősségtudatunk saját életünk folyásával kapcsolatban előbb-utóbb eljuttat bennünket az önfegyelmezés szükségessége iránti igény kialakulásához. csupán a kezdete. Meg kell vizsgálnunk testi-lelki egészségüket. A visszahatás törvényét nem cáfolja és nem is törli el az a tény. aki valóban egyéniséggé válik. Korábban az állati ösztönök és a sors uralta. S ne felejtkezzünk el kővetkező inkarnációjukról sem. . Ha a filozófia elfogadná a teljes fatalizmus tanítását. Környezetük irányítja sorsukat. metafizikus taní- tásai tévesek lennének és morális tanításai hiábavalók. De ez nem a történet vége. hogy a gondolkozás.Ha elfogadjuk a karma törvényét. univerzális ösz- töneit követve. az számtalan szálon összefügg azzal. éppen azért. A nyájból ugyanis előkerül egy-két ember. hogy a történelemben a kez- detektől minden előre meg volt írva. mert nem állnak túl messze az állatoktól. ami rajtunk kívül törté- nik. és amilyen mértékben önkontrol- lunkat növeljük. Rájuk ugyanis igaznak bizonyul. hogy az ember életében születésétől minden előre elrendeltetett. amelyet számos tagadója felhoz: miszerint több kegyetlen személy is mások életének lerombo- lása árán jutott a gazdagság és hatalom magaslataira. akkor nem nyújthatna reményt az emberiség számára. hogy nincs olyan gondolat. érzés.

mivel a belső reakciókat és a nézőpontot is a múltbéli események és számos más tényező kondicionálja. Az akarat akkor is kifejeződik. hogy ellenáll a kísértésnek. hogy megváltozhatunk. a Spirituális Forráshoz kell fordulnia az egyetlen valódi boldogságért. ám az végig ott van. Ha ez jó párszor megtörtént. s ha a világ gonoszságába belefárad.' Maimonidész . hogy két különböző impulzus munkál belsejében. s Isten majd ezek után úgy cselekszik. Azonban minden bűncselekmény után elfogják és lecsukják. úgy is arat". Az emberben eleinte nem feltétlenül tudatosodik. amit ott és akkor meghozhat". de kezd tudatossá válni a választás lehetősége.saját döntésünk alapján. Választ. hogy a múltbéli indíttatások jelen- tős mértékben befolyásolják gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Végül már annyira tartani fog a börtöntől. nincs más választása. Lehet. „Minden dolgokban maximális erőkifejtéssel kell cselekednünk. mintha teljesen szabadok lennénk. A múltból származó hajlamok nem köteleznek. akkor való- jában ezt a nézőpontot választja. Először a tudatalat- tiban marad. hogy „a döntés. Jézus azt mondta: „Ki mint vet. és idővel meg is változtathatjuk azt. hogy mennyire illuzórikus az effajta szabadság. mondhatja. Nincs szabad akarat. Ám azt is el kell ismerni. de öntudatlanul ezekre hivatkozik. hogy nem fogadod el az alternatívát. Nagyjából igaz. hogy erőszakot cselekedjen. hogy ennek az ellenkezője igaz. Számukra mentális nézőpontjuk megválasztásában s az eseményekre adott belső reakciók megformálásában rejlik csupán a szabad akarat. amit meghoz az egyetlen döntés. Megkérdőjelezhető azonban. de ő nem engedett a csábításnak.Számos keleti minden történést a karma vastörvényének tulajdonít. A mentális nézőpontnak ez a fajta megváltoz- tatása a szabad akarat megnyilvánulása. amit hajlandó volt meghozni. Az ego mögött rejlő Felsőbbrendű Én az. hogy változhatunk vagy változatlanok maradhatunk . és azt mondja. ezt használja kibúvóként. amit bizonyos eseményekre reakcióként felvesz. Ez pedig annak elismerése. meg fog változni. Valójában azonban ott és akkor az volt az egyet- len döntés. Aki rablást követ el. gyengén bár. javíthatunk életünk menetén. hogy sorsa az volt. mert nem akarja elhinni. ahogy Jónak látja. Fatalisztikusan el kell fogadnia mindent. A múltja a régi szokások irányába terelte. habár azt gondolja. amikor az ember azt gondolja - és úgy is tűnik hogy kénytelen egy bizonyos módon cselekedni. Egy olvasóm azt állítja. és megszűnik bűnözőnek lenni. Amikor a szokásos materialista. egoisztikus nézőpontot fogadja el. A bűnöző ezt nem hiszi el. majd homályos módon. amelyik a konfliktust gerjeszti. s az egyén nem szólhat bele semmibe. Kifejeződik a mentális nézőpontban. negatív.

Az első kettő jang. Tulajdona van. s nem próbáljuk eltéríteni útjáról akaratunk teljes bevetésével. de . Ez a nem ragaszkodás lényege. és ide tartozik a történelem négy szakaszra való felbontása is. amelyet a megvilágosodás hoz. mondta egy kínai bölcs.A karma mindaddig kötelez minket. hogy jobban megmagyarázzam ezt az állí- tást. és fényt vessek a sors és szerencse nagy rejtélyére. Most eljött az idő. Személyes gondolataink és érzéseink legmélyebb szintjén kötődünk ezekhez. amit a megvilágosodás hoz . mely a testben és a világban működik. egyéniség. hanem az egyéni életekre is vonatkozik. A feltételek. Ha megérti ezt és elfogadja az élet tényeit. hogy bármilyen hiteles és mérvadó könyv vagy bármilyen híres. tudós guru megté- vessze. és lazábban viszonyulna hozzájuk. hogy eldobja magától mindezeket. az utolsó kettő jin. Minden más csak hazugság és illúzió. A kínai böl- csesség szerint a tao másodlagos jelentése a dolgok isteni rendje. nem feltétlenül abban jelenik meg. mivel önmagunknak és a karmának is vannak bizonyos határai. „A kedvező és kedvezőtlen események megértésével lehetővé válik a nagy életfeladatok végrehajtása". így olyan tulajdonságokkal bír. mivel személyiség. Egóként létezik. melyek csak rá jellem- zők. valamint a múltból származó haj- lamok állnak leginkább az igazság felfogásának. A különböző dolgok iránti szeretet és utálat. Ha hagyja. Ha ehelyett a kötöttség helyett megváltoztatná nézőpontját.megszabadíthatja magát a hozzájuk való kötődéstől. melyek életének alakulását szabályozzák. nem tud meg- szabadulni a személyes vonásaitól. akkor elérheti az egyetlen valódi elérhető szabadságot. s ez tartja a tanítványt tudatlanságban. észlelésének és megértésének útjában. Minden emberi élet a sors időnkénti változásának van . Természetesen. hogy „minden életnek eljön a mélypontja és a csúcspontja is". mivel a világ dolgai között kell élnie. és így képesebbé az igazság felfogására. Nem tud megszabadulni a testtől. Ezeket a feltételeket csak bizonyos mér- tékig lehet módosítani. A válto- zás. Ez a periodicitás nem csak a kozmikus létezésre.s ez az. s használnia azokat élete során. habár a tanulók igen gyakran félreértik ezt. megbecsült. amelyek megakadályozzák a további változtatásokat. s így a belső szabadság keresésének helytelen útjára téved. akkor szaba- dabbá válna. a karma legtágabban értelmezett fennhatósága alatt állnak. Ennek az igazságnak az ismerete képesebbé teszi az embert az élet kellemes és kellemetlen helyzeteinek helyes kezelésére. akkor útja végül csalódással és bukással vagy önámítással és mások becsapásával végző- dik. amíg nem látjuk intelligens módon előre alakulását. Az India titkai című könyvem utolsó fejezetében néhány célzást tettem az élet ciklikus természetére arról írva.

és így spirituá- lisan teljes nyugalomban és békében képes élni. Az emberi létezés minden helyzetére meg- felelő megoldást kell találnunk. de ezt a szabadságot helyes módon kell kifejezni. nem írhatunk elő elveket. harmóniába kerülhet a természettel és a sorssal. nem megfelelő időpontban. akkor sikerrel fog járni. a kozmikus törvények keretein belül kell munkálkod- nia. s saját boldogta- lanságának kovácsa lesz. önmagát pusztítja el. így alkalmazkodva a folytonosan változó körülményekhez. nem kezd értelmetlen és idő előtti küzdelembe. hogy mindig a megfelelő pillanatban a megfelelő módon cselekedjen. hogyan fog cselekedni bizonyos ese- mények bekövetkezése esetén. Röviden: az emberi bölcsesség mindig csak a végzet kozmi- kus áramlataival és az isteni céllal összefüggésben értelmezhető. hogy a bölcs tudja. Csak a bölcs az. ámde nem a kellő pillanatban és nem a megfelelő életkörülmé- nyek között. hogy sorsa alakulásának hullámai hol magasra repítik. Ezért írtam azt Az Önvaló bölcsessége című könyvben. az elhamarkodottság lenne. s bukáshoz vezetne. Mindennek megvan a maga ideje. mit tegyen. Ha helyesen cselekedne. és átrepülni vele az égbolton". de rossz időpontban és rossz feltételek között. A kínai misztériumok iskolájában ezt a tanítást úgy hívják: „meglovagolni a sár- kányt a kellő időben. mennyire tehetséges .lévén harmóniá- ban az igazsággal . Nem mondhatjuk meg neki. s nem cselekszik helytelenül. s más feltételek mellett. mikor adja át magát sorsának s mikor álljon ellen. Nem számít. hogy mikor és hogyan kell vára- kozni. Sajnálatos módon a hétköznapi ember nem érzékeli ezt. Mivel tudja. aki feladván a személyes egót. Az embernek alkalmazkodnia kell a körülményekhez. máskor csendes. melyek belső jelentőségét meg kell értenünk.alávetve.minden helyzetben a megfelelő cselekvésre ösztönzi. néha a végsőkig harcol. Szabad ember. mely . Ha új és szükséges feladatba vágná fejszéjét. ahogy a nyugatiak ismerik) tömören megfogalmazta: „A nemes ember soha nem találhatja magát olyan helyzetben. és a helyes megoldást tudatosan csak a bölcs találhatja meg. A bölcs arra törekszik. az szintén egyenes út lenne a bukáshoz. amikor nem önmaga". s megadja magát. aki a ciklikusság törvényével belső harmóniába került. ha bölcsen és elégedetten szeretne élni. Időnként nagyon aktív lesz. Ahogy Kung Fu-ce (Konfuciusz. hogy helyesen cseleked- hessünk. A bölcs hallgat belső iránymutatására. melyek vezetni fogják. A bölcs ember elhalasztja a cselekvést és kivárja a megfelelő és kedvező pillanatot. hol a mélybe hajítják. A helyes cselekvés mindenki számára saját anyagi és spirituális helyzetétől és idejétől függ. mint mindenki másnak. máskor pedig lemondó. mindig ennek a ténynek a teljes belső megérté- sével cselekszik. és a várakozással biztossá teszi a sikert. s még csak meg sem jósolhatjuk. Ha viszont ugyanezeket a változtatásokat egy más pillanatban kezdi cl. visszahúzódó. Tudja. Ezért sorsunkhoz való viszonyunknak életünk folyásának ritmusa szerint szükségszerűen változnia kell. mert neki is.

mikor kell szün- telen aktivitásba burkolózni s mikor kell oly csendesen feküdni. végül a saját SPIRITUÁLIS szinteden kötsz ki. akkor már nem lehet olyan horoszkópot készíteni számára. és idejét az előkészületeknek és önfejlesztésnek szenteli. Azért kaptuk. Ám amikor az ember . amíg az hideg. hogy segítsen azokon az embe- reken. illetve az. Még a siker idején is ismeri saját cselekedeteinek határait. és nem lép túl azokon. bármikor változhat.spirituálisan éretté válik. hogy az idő előbb-utóbb elhozza számára. Az asztrológiát az Ősi bölcsek adták az emberiségnek segítségképpen. s nem tesz semmit.valaki. ám a Szellem előélete még erősebb tényező. akár a palota bársonyába születsz. Az asztrológiai horoszkópok egyik fontos felhasználási területe az új lehetőségek elérkeztének megmutatása.egyenesen az isteni kegyelem folytán vagy egy tanító segítségével . akinek a fejéből csak úgy. akkor félreáll. minden előzmény nélkül kipattanhatott az asztrológia titokzatos tudománya. Nincs ember. amiről tudja. Akár koszos sárkunyhóba. hogy súlyos hibákat kövessen el. amikor a vas tűzforró. . ami benne van az anyagban és az emberben. mint egy alvó kisegér. s egyik út katasztrófához. ha a körülmények kedvezőtlenek és az eseményeknek még nem jött el az ideje. Így készen fog állni a lehetőségre. míg a másik jó szerencséhez vezet. Gyakran nehéz döntést hozni. és végeredményben FÜGGETLEN AZ ELŐBBITŐL. Ekkor egy Jó horoszkóp segíthet meghozni a helyes döntést. mikor kell támadni s mikor visszavonulni. s akkor csap csak le. mert sorsának alakulása nem előre megszabott. A környezet kétségtelenül segíthet az előre- jutásban és hátráltathat is. s támogatást nyújthat esendő emberi természetüknek. amely tökéletesen illik hozzá. akik még messze vannak a spirituális csúcsoktól. Egyensúlyba kerül a rejtett elvvel. hogy figyelmeztethetnek veszélyes próbák és csapdák megjelenésére. amikor válaszút elé kerülünk. így megmenekül attól. Tudja.

amelyek ellentmonda- nak az orvostudománynak. különösen az aggódás és félelem iránti hajlam az.Gyógyszerek és italok a test-elme kapcsolatban . és a testi betegségek gyógyítása felé fordulhatunk. de valójában az ember rejtett lényének titokzatos tőrvényei diktálják.s lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja ezeket a folyamatokat. türelmünk sajnálatos módon általában nem az. ahogy az emberi test is képes olyan jelenségekre. Amikor sikeresen kialakítottuk a kapcsolatot.Pszichológia és pszichoanalízis Miután meditatív keresésünk eredményeképpen megéreztük önmagunkban az isteni erőt és jelenlétet. S habár ez az erő végtelen. A természetben nincsenek csodák.Életerő egészségben és betegségben . de előfordulnak olyan történések. nyugodt állapotban. amelyek ellentmondanak a pszichológiáról való ismereteknek éppúgy. A gyógymód saját kezünkben van és két részből áll.Éteri és asztrális test egészségben és betegségben - Mentális betegségek . ha nem volnánk teljesen ellazulva. Az emberi tudat például képes olyan erők felhasználására. amit magunkban érzünk. spirituálisak vagy mindkettő . Az aggódás a személyes egóra leszűkült gondolkodásmódból és a Világidea emberi testet gondosan óvó rendszerének fel nem ismeréséből ered. Ez lehetetlen lenne. testünk minden atomjához el kell juttatnunk. akkor ezt az erőt. Először is a negatív . ha a félelem vagy vágy negatív jelenléte tűnne fel bennünk. amelyeket a tudomány nem tud megmagyarázni. A gyógyulás akár egyetlen alkalom után is bekövetkezhet. békés. továbbléphetünk. s így blokkolná a gyógyító erő befogadásának képességét. ha képesek vagyunk nyugodtan ülni és megvárni. ami megzavarja a természet gyógyító folyamatait . Az agy hétköznapi ténykedése. míg a folyamat beteljesedik. A folyamat csak számunkra tűnik érthetetlennek. Ezért aztán nap mint nap kezelnünk kell magunkat amíg a külső és fizi- kai eredmények egybeesnek a belső és spirituális teljesítményünkkel. Mindkét erő és jelenségtípus csodásnak tetszik.legyenek ezek fizikaiak. ÖNMAGUNK GYÓGYÍTÁSA A karma és annak az egészséggel való kapcsolata .

korábbi inkarnációkból. Ezért tehát van. Ettől azonban még tehetünk erőfeszítéseket. mivel a cselekvés és a viselkedés a gondolkodásmód függvénye. hogy a gyógyulás érdekében a jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk. Ha rossz irányba lövünk ki egy golyót akkor. vagy a gondoskodásba vetett hit vagy a tudás segítségével. hogy néhányan eleve betegségekkel . Ugyanakkor nem szabad túlságosan leegyszerűsíteni a dolgokat. Ez azonban azt jelentené. és elménket folyamatosan figyelemmel kell tartanuk ez alatt az időszak alatt. amilyen hosszan csak lehet. Ezekben az esetekben nem ismerjük a kezet. mint ahogy néhány alternatív gyógyítás- sal foglalkozó iskola teszi. A konstruktív gondolatokat kemény koncentrációval és figyelemmel kell ápolni. ám a következő lövést célozhatjuk máshova. de a gyümölcsöket nekünk kell elfogyasz- tanunk. Ám mivel a karma csak az előző kettő eredményeivel szembesít minket. Ennek jó bizonyítéka. s gyakran miért nem gyógyítható pusztán a jelenlegi gondolkozás megváltoztatásával. Továbbmenve. hogy semmilyen káros gondolatot ne fogadjunk el. amely a fát elültette. absztrakt. Ha gyakorlati szempontból szeretnénk szembenézni a betegséggel. már nincs hatá- sunk röppályájára. hogy megszabaduljunk a káros. Ha ezt tesszük. amikor nem elegendő. egy-három napos időszakokra. hogy a rossz gondolkodás. hogy a jelenlegi inkarnáció korai éveiből. másrészt pedig pihenőt biztosítva a testnek és az agynak amennyire csak tőlünk telik . helytelen életmód. akkor megérthetjük. ha a tudatunkban megjelenő nega- tív gondolatokat feltűnésük pillanatában azonnal pozitív ideákkal cseréljük fel.ez utóbbit pedig böjttel és meditációval érhetjük el. Az első változást könnyű elérni. A szélesebb értelemben vett okokat kutatva a filozófia három okát látja a betegség- nek. ha időközben rájövünk hibánkra. ahogy tartózkodnunk kell min- denféle ételtől is rövidebb.gondolkodást pozitívvá kell változtatnunk. hogy jelenlegi gondolkodásmódunkat megváltoztassuk. a hely- telen gondolkodásra is leszűkíthetjük az okok sorát. s javítsuk személyiségünket. hogy valójában mit jelent a rossz gondolkodásból eredő karmikus betegség. metafizikai módon szembesülünk. ezért akár egyetlen tényezőre. miután már elhagyta a fegyver csövét. Ha végigelemezzük ezt a gondolatmenetet. a fizikailag betegségként megnyilvánuló karma legalább a jövőben nem sújt minket. hogy a problémával csak a végső. valamint rossz karma. amely a betegség forrása. Helytelen gondolkodás. A második változás a mentális csendre vonatkozik: tartózkodásra mindenféle gondolattól éppúgy. nega- tív gondolatoktól és érzésektől. Arra kell edzenünk magunkat. s az is lehet. még ha a korábbi életeink eredményeképpen érkező betegségektől nem is menekülhetünk így meg. mivel lehetséges. akkor érde- mesebb mind a három nézőpontot figyelembe venni. a távoli múltból származik. így akár erre a ket- tőre is leszűkíthetjük a betegségek okait.

anélkül hogy akár ő. Nyilvánvaló. mint azt mondani. mivel még ifjonti ártatlanságban és tiszta gondolatban leledznek. hogy az orvosok elválasztják belső lényünket a testünktől. hiszen gyermekként betegnek lenni akkor is lehetséges. s az sem valószínű. Ne feledjük. megfosztják magukat attól. gyakorlati alapját pedig a megfigyelés és tapasz- talat adja. amikor még esélyük sincs arra. miszerint halálunk után azt aratjuk le. hogyan gondolkodhatna helytelenül egy gyermek vagy cse- csemő. Platón például azt mondta: „Korunk nagy hibája.azé a törvényé. hogy a jelenleginél sokkal kielégítőbb magyarázatot találjanak a betegségekre. hogy minden fizikai betegséget erkölcsi hibák vagy mentális fogyatékosságok okoznak. A mentális eredetű betegségek fizikai megnyilvánulásának elméleti alapját a mentalizmus tanítása képezi. illetve csecsemőként vagy apró gyerekként betegszenek meg. A tekintélyromboló tudomány alig pár évszázada indult hódító útjára. ám azt nem tudják megmondani.vagy betegségekre való erős hajlammal születnek. hogy a betegségek hiánya azt jelzi. ha szüleik helyes élet- módot folytató és helyesen gondolkodó emberek. hogy két vagy három évtized múlva saját kísérleteik révén lesznek képesek arra. akár a szülei felelősek lennének a betegségért. És ugyanez a törvény mondja ki. hogy számos testi betegségünk forrásai korábbi rossz gondolataink. hogy ezeket a helytelen gondolkodás okozza. Ezeknek a felfedezéseknek a legnagyobb haszna az ember életét átható morális törvények létének bizonyítása lesz . hogy igen sok állat is egészséges! . ám létezéséről már évezredek óta vannak ismeretek. és mind- annyiunkat szkeptikussá változtatott. hogy erkölcsi vagy morális tökélyre tettünk szert. Azt mondják ugyanis. A betegségek pszichológiai alapját csak mostanában kezdték el szigorú tudo- mányos módszerekkel vizsgálni. hogy örökölték. amit előtte elvetettünk. aki eleve betegen születik vagy nagyon fiatalon betegszik meg. hogy ezekben az esetekben nem a jelenlegi inkarnáció helytelen gondolatai okozták a betegséget. hogy helyte- lenül gondolkodjanak. Meglepő lehet hát a tudósoknak." Éppúgy hiba lenne azt állítani. hogy elmélyedjenek a fizikáin túli világban és be is bizonyítsák annak létezését. Mivel a Keresztény Tudomány (Christian Science) követői elvetik a reinkarnációt.

csökkentsük a légzésszámot a megszokott alá. vagy az. Ahol a higiénia alapvető követelményeit nem tartják be. képzeljük azt. engedjük. A tömény alkohol két órára lebénítja azt az agyközpontot. ám szeretnének spirituálisán is fejlődni. Miközben kilélegzünk. akár nem. Elmélkedjünk a minket körül- ölelő végtelen életerő létezésén. (6) Nyújtott kézzel és nyitott tenyérrel feküdjünk. amely felelős a spi- rituális és Intuitív tevékenységért. hogy az életerő áramát szívjuk be a természetből. Miközben belélegzünk. s ahol a kicsapongások testi problémákhoz vezettek. amely betegeskedik. Gyógyító gyakorlat és meditáció: (1) Feküdjünk a hátunkra egy sima felületen (például egy szőnyegen a padlón). legyen az akár az a szerv. amely a megnyilvánult betegség eredeti oka. hogy egész testünkben szétáradjon. s a változás spontán módon zajlik le. amelyet emiatt nem szabad alkohol fogyasztása után két órán belül folytatni. s így lehetetlenné teszi a sikeres meditációt. azután be. Engedjük. hol van erre a legnagyobb szükség. Ezalatt melegséget kell éreznünk a tenyérben. és eléri ennek a hatalomnak a regeneráló és gyógyító életerejét. működési rendellenesség mentális eredetű. (Vegyük észre. míg a legtöbb funkcionális probléma.Mondhatjuk azt. Akik alkoholt szeretnének fogyasztani. hogy belélegzés közben mi . azok Jobban teszik. képzeljük azt. ahol túlzott vagy rossz minőségű táplálkozás a jellemző. és ki kell javítania.vagyunk az aktív szereplők. majd lélegezzünk lassan Ismét ki. hogy a lélek létezik. (2) Teljes mértékben ernyesszük el a testün- ket.) Szívjuk ezt magunkba. ha a sörnél vagy bornál maradnak. . Folytassuk ezt három-öt per- cig.azaz az ego . (Ez kapcsolatot teremt a magasabb erővel csendes meditá- ción keresztül. akár sikeres a spirituális gyógyítás. hogy a betegség eltávozik testünkből. míg kilélegzés alatt nem.) (4) Engedjük el az összes személyes problémánkat. (5) Emlékezzünk arra. hogy a végtelen tudás döntse el. amelyben és amely által élünk. (7) Helyezzük a kezünket a beteg területre. s mi valójában az vagyunk. hogy kezünkön és fejünkön át áramoljon belénk az életerő. és szándékosan irányít- suk oda az életerőt. tartsuk benn a lélegzetet két másodpercig. (3) Lassan lélegezzünk. Lassan lélegezzünk ki. csukott szemmel. (8) Érezzük át Isten mindenhol jelen lévő lényét és végtelen jóságát. ott a szenvedőnek ezeket a fizikai problémákat is le kell győznie. hogy a legtöbb szervi betegséget karmlkus okok váltják ki.

a vitális testen keresztül hatol belénk. de nem mindenben. Minél komolyabb gyógyulást szeretnénk elérni. Ha a beteg életmódot vált. mondhatni. követni kezdi a higiénia törvényeit és feladja azokat a szokásokat. láthatatlan test is léte- zik. Helyesebb és hasznosabb. Számos ponton megegyeznek. és áthatja minden sejtünket. amelyeket még a háború előtt végeztem londoni orvosokkal. továbbá mindezt kombináljuk a spirituális gyógyításba vetett hittel .akár az orvos. Azt a részét. Az életerő. melegágya voltak. és fennmarad egy ideig a halál után is. Ha ez az aura gyenge. egészségé- vel és betegségeivel. Amikor .A dohányzás nem csak a testnek. Hirtelen bekövetkező nagy ijedség ájulást vagy akár halált is okozhat. azt találtuk. Az ellenálló képességet mély légzéssel. amelyek betegségének alapfeltételei. melyet vitális testnek neveznek. amelyet az univerzális életerőből szívunk magunkba. Azon kísérletek során. Ilyen hatalmas az érzelmek ismert ereje a testi szer- vek fölött. veszélyesen lelassíthatja vagy felgyorsíthatja. amelyben az érzelmek és a gondolatok érzékelhetők. testgyakorla- tokkal és imaginatív gyakorlatokkal növelhetjük . A finom éteri test még a születés előtt keletkezik. Az inkarnáció alatt szorosan összefügg a fizikai testtel. mintája a fizikai testnek.azt kell képzelnünk. mely összefügg a testtel és vitális aurának nevezünk. akkor ugyanez az ellenálló képesség megnövekedett. a gondolatok és az érzések megváltoztatására is. a testben és a test mögött egy másik. hanem az elmének is káros. annál nagyobb áldozatot kell hoznunk. de meg is tisztítja azokat. nem szabad összetéveszteni a másik. akkor lesznek a gyógyulás esélyei a lehető legjobbak. Ez archetípusa. hogy áthatja és megerősíti az energia a sejteket. elsősorban vitalitásával. A méreg végső hatása nem más. fáradt állapotba került. nagyobb aurával. hogy az életerő fehér fényként lép be a fejünkbe. akkor a szervezet ellenálló képessége csökkent. hogy ez a vitális aura körülbelül negyvenöt centiméterre terjed a fizikai testtől. akár a beteg által -. mint hogy az érzelmi állapotot időnként depressziós hullámok által megzavarja. ha a gyógyulás érdekében hajlandók vagyunk a sze- mélyiség. Nagy méreg vagy félelem jelentősen befolyásolhatja a szívverést. és amikor a fizikai gyógymódok különböző válfajai közül a megfelelőt választjuk ki és alkalmazzuk bármiféle pozitív vagy negatív előíté- let nélkül. A fizikai test körül. Ez segít betegség esetén is: nemcsak. míg ha energikus állapotban volt.

a sebészet. akkor nem csupán felszínes hitről beszélt. amivel útján haladt. minden értelmes forrásból merítenie kell. Ezeket előrebocsátva kijelenthetjük azonban azt. az emberiség jellemében található hibáknak. csak részei kell.a mentális gyógyítás helyettesít minden másfajta gyógymódot mind az egészség megőrzésében. korunkra oly jellemző betegséget említsünk . a nyilvánvaló fizikai okok csak eredményei voltak a kevésbé nyilvánvaló lelki okoknak. Az álmatlanság és a rák is . azaz racionálisab- ban is megérthetővé válik. ám súlyos hibákat is vétett. akár nem. hanem olyan mély hitről. A betegségek felismerésében és kezelésében jártas orvos segítségét soha nem szabad alábecsülni és elutasítani. valamint a környezet okozza. a higiénia és a fizikai gyógymódok mind szükségtelenek. hogy higgyenek. hogy a gyógyításnak csak egyetlen formájához kötődjön. amit más tudományokkal .hasonlóan járványszerűen terjed. Számos súlyos betegségre talált gyógymódot. hogy amint a mentális gyógymódok elmélete és gyakorlata egyre fejlődik. A filozófia eluta- sítja. a terápiákban is egyre jelentősebb szerepre tesz majd szert. Nem lehet teljes. A gyógyítás művészetének minden segítségre szüksége van. amíg nem tudja elfogadni az összes lehetséges utat: a homeopátiát és az allopátiát. s éppúgy jellemhibák.például Jézus azt kérte a szenvedőktől. Az ortodox allopátia a legmélyebb tiszte- letünket érdemli azért az óvatos tudományos megközelítésért. Nincs mindezekre egyszerre szükség. Ez részben annak az alapvető hibának köszönhető. Amikor a tizenötödik században Európában kitört a pestisjárvány s rémisztő sebességgel terjedt országokon át.amelytől távol kell tartanunk magun- kat . amivel a természet és az ember segíteni tud. rossz szokások. hogy az orvostudomány. mind a már kialakult betegségek kúrálásában. mely által megpróbálják meg- tenni a szükséges változtatásokat. akkor valamennyire hozzá kell járulniuk a gyógyu- láshoz is. a naturopátiát és a csontková- csolást. Ép elménk és az egyensúlyra való törekvés azonban azt diktálják.hogy csak két. fanatikus hozzáállás szerint . Egy másik. hogy adjunk helyet mindannak. akár tetszik ez a materialistább és szkeptikus orvosoknak. hogy legyenek a teljes fegyvertárnak. Ha már oly nagymértékben hozzájárultak a betegség kialakulásához. akik úgy hiszik. a pszichiátert és a spirituális gyógyítót. Vannak.

.sokan eltúlozzák hasznosságukat és fanati- kussá válnak.s ez elkerülhetetlen -. mert nem hajlandók együtt- működni a gyógyítókkal.nem a tudományos körültekintés híján . Az élet- . tudományosságot hírből sem ismerő szószólók kiváltják a kívülállók haragját. Ennek híján sok téves és alaptalan állítás születik. Csakhogy nem ez a helyzet: legtöbbjük lelkesedésében megfeledkezik önnön határairól.mintegy kényszer hatására . akkor át kell adniuk azt . Csak akkor lehet egy valóban teljes gyógyítási rendszert létrehozni. Ebből a tévedé- séből adódó hiányosságai rányomták bélyegüket az orvoslásra és elősegítették számos alternatív gyógymód elterjedését. hogy számos forrása van.többek között a pszichológiával is . pedig ebből a párbeszédből ők is sokat tanulnának. Tudásukat kérdő- jelezem meg. mint testnek. Másrészről azonban a hivatalos orvostudományt gyakorlókat is kritizálom. és ez még az igazolható állításaikat is hiteltelenné teszi. Saját akaratukból és lel- kesen. Az elkötelezett követők túlzó állításai és a mentális gyógyítással fog- lalkozó. de sajnálatos módon . de a folyamat lassan halad. különösen ha szerényebb pozíciót vennének fel az alternatív gyógyítókkal történő kommunikációban. Ezeknek a gyógymódoknak a nagy többsége valóban hasznos lehet a maga helyén. Mindezek ellenére is épp elég sikert érnek el ahhoz. az anatómia és a gyakoribb betegségek alapszintű ismerete. s szakmailag sokat fejlődhetnének. hogy a betegek és szenvedők javára fordíthassák az ember által jelenleg ismert minden hasznos gyógymódot. Alapvető következtetésem. akkor komoly társadalmi vitát váltanak ki. hogy amikor hibákat követnek el .legtöbb esetben ez korábbi életeik hoza- déka különböző szinteken működnek. hogy fennmaradjanak. Másrészt úgy gondolom. ami azt jelenti. Nem kérdőjelezem meg ezeknek a gyógyítóknak az őszinteségét. ebből következően pedig gyorsan kellene haladniuk. hogy minden gyógyítónak hasznára válna a fiziológia. Az efféle gyógyítóknak először passzívvá kell válniuk. s megpróbálja egymást megérteni. hogy a legtöbb gyógyítónak tisztában kellene lennie saját határaival. legtöbben azok. hogy a gyógyítás minden szinten létezik. ha ez a két ág összefog. Mindezek ismeretében azonban azt is ki kell jelenteni.oszt: az embert nem tekinti másnak. azt gondolom.a beteget megérintve vagy érintés nélkül. s ez áthatja a beteg ember sejtjeit. ha ezt a hibát kiküszöböli. és amikor érzik magukban az életenergia áramlását. Akik gyógyító képességekkel születnek . ezalatt pedig a pontos és teljes tudást értem. aminek az az eredménye.elkezdődött. vagy néha botrányt okoznak. A leggyakoribb esetben életenergiát sugároznak. Csak akkor fejlődhet tovább. Egyes esetekben ez már .

nem szükségesek. A hipnózis ugyanis lehet jó és rossz is. Természetesen az Új Gondolat tanításai az ortodox egyházi tanításoknál azért jóval szélesebb spektrumban mozognak. ha a betegnek van hite és kellően el tudja engedni magát. A változásokat a hipnotizőr aurájának a betegre gyakorolt hatása okozza. Ez részben függ azoktól a szándékoktól. amelyek ennek az állapotnak a létrehozására irányulnak. s függ a gyakorló tudásának mély- ségétől és az alkalmazott módszerektől is. amikkel gyakorolják. Egy jól informált barátom megkért. és a hipnotizőr elméjét és akaraterejét arra a szuggesztióra koncentrálja. veszélyes lehet gyógyítani. akik azt mondják. Az olyan gyógyí- tók. amely leggyakrabban a kézben koncentrálódik. hogy ha ez így van. Az előbbi alacsonyabb rendű és gyakorlóját az egóhoz láncolja. amit a beteghez akar eljuttatni. hogy az erő átadását pusztán a pácienssel való erős szemkontak- tussal elérje. . hogy óvjak mindenkit az egoisztikus gyógyí- tástól. nem a gyógyító saját tulajdona. hogy a páciens képes volt álmatag. Az Új Gondolat mentális gyógyító szekták nem értik a különbséget az ego általi okkult erők (melyek közül egyik a gyógyítás) és az egón keresztül a Felsőbbrendű Én késztetésére megnyilvánuló okkult erők között. Ugyanezek igazak a pszichológiai és erkölcsi (újra)nevelés területére is. Ilyen módszerekkel gyakran azonnal kigyógyítottak embereket az alkoholizmusból. A teozófusok szerint a hipnózis fekete mágia. feltéve. elfelejtik. Azok számára. Fejlett misztikus esetében a különböző technikák.energia rezgése univerzális. Ha azonban a hipnotizőr fejlett misztikus is egyben. Ez az erő hozza a változást. s ez az erő senkinek nem sajátja. hogy a gyógyító erőt a betegtől veszik s belé irányítják vissza. ám gyakran csak ideiglenes segítséget jelenthet. mint Szaszvítha. A gyógyító csupán rendelkezik egy olyan képességgel. számukra csak az öngyógyítás biztonságos. akkor a beteg aurájába jelentős erő áramlik. Ekkor elegendő. akkor lehetséges. Amikor ez megtörténik. hogy csatornaként át tudja magán engedni ezt az energiát. akik még az egóban vannak. ám ez az állítás túlzottan leegy- szerűsíti a dolgokat. passzív állapotba kerülni. Ilyenkor a misztikus képes lehet arra is. A gyógyítás területén hathatós. hogy a gyógyulás tartós lesz. akkor a beteg maga is részesül a kozmikus erőkből.

életerőt. amely a legtöbb spirituális mozgalmat eléri. óvatos használata adott esetben jobb lehet.Az alkohol és dohány enyhe. hogy lerázzák magukról az önálló gondolkodásukra rakott bilincseket. Mrs. ha mernének élni a szabad gondolkodás Isten adta jogával. Ez magyarázza Mary B. akkor elkerülhetnék azt a sorsot. akkor is elmondhatjuk. de éppígy el is ítélem fanatikus szűklátókörűségüket és intellektuális hibáikat. Az előbbi esetben ugyanis a szenve- délybetegnek van lehetősége önuralom gyakorlására. Eddy sajnálatos módon elkövetett több hibát is. Eddy és sok Új Gondolat tanító kommercializmusát. Az rendszer. s ha nem csuknák be szemüket. Azért hoztam föl Mary Baker Eddy nevét ebben a könyvben. ahogy az indiaiak mond- ják. ez nem jelenti. mind a pró- féták kővetőinek rejtett forrásaként működik. vagy pedig szenvedélyét más területen élheti ki. amikor is egyre többen meg- feledkeznek a tanítás szelleméről s leragadnak annak betűjénél. hogy egy olyan népszerű és sok embert elérő mozgal- mat indított el. Ezek mindegyike az egóhoz kapcsolódik. míg a másik során erre nemhogy nincs esélye. Olyan igazságokat rejt tanításuk. Az ego rendkívül okosan elbújtatta magát e spirituális tanítások mögé.ahogy ő maga is mondta . és így mind azok prófétáinak. azonban nem célom szektája hibáinak vagy erényeinek vizsgálata. amely . Valójában alacsonyabb rendű erőket használnak fel . s ez ugyanolyan káros vagy akár sokkal károsabb is lehet. illetve az Emmet Fox tanításaiban rejlő tévedéseket. Habár a Keresztény Tudomány és Új Gondolat szekták csodás gyógyulásokat produkáltak. hanem megpróbálnának szélesebb körben látni - kevésbé ellenségesen más rendszerekkel szemben -. és ha el is követett komoly hibákat. s talán rajtuk kívül másokon is. . hogy azok valóban „isteni" eredetűek.sok jót tett. mint a hipnózis által kiváltott teljes szakítás. a legmagasabb igazság elemeit tartalmazza. Neki is megvolt a maga helye a nyugati világ spirituális nevelésében. hogy bizonyos szempontból csodálom azt a magasztos módot. amelyekre a tudatlan emberiségnek nagy szüksége van. Ha követői vennék a bátorságot. amelyet ő kialakított. amelyek végül az ő saját mentális-fizikai összeomlásához és halálához vezettek. Nem titkolhatom. de könnyen vissza is eshet. ahogyan a Keresztény Tudomány (Christian Science) munkáját végzi a világban. ami természetes következménye az ego valóságába vetett öntudatlan hitnek. mert segíteni szerettem volna nagyszámú tanítványán.

azaz amikor megkapta élete legfontosabb feladatát s kinevezték Nagy-Britannia amerikai nagykövetének . Nem szabad elfelejtenünk. amikor nem tudott segíteni. akkor publikálnák nem csak a gyógyulások. cizellált elméletek és kevésbé sikeres gyakorlat közötti ellentmondás éppoly jellemző rájuk. mint más szektákra. A túlzó állítások és szerény eredmények. s szülői fixációnak vagy elnyomott szexuális vágyaknak gondolják azt. járványok és a halál részét képezik a fizikai testben való létezésnek. amit komo- lyan kellene venni. A pszichoanalízis elsődlegesen azt keresi. a filozó- fiai analízis pedig azt keresi.s ez mindkét ország történelmének egyik legkritikusabb pillanata volt akkor hirtelen meghalt a vérmérgezésnek egy formájában. Ha valóban tudományos alapon működnének s nem félnének. Amikor azonban a végső próba ideje . Pedig ha az végre inkább a Felsőbbrendű Én felé fordulna. A pszichoanalízis az eltűnt gyermekkorban keresgél. fájdalom. Azaz. A pszichoanalízis arra törekszik. Amennyire ennek a bolygónak az emberi történelmét ismerjük. urémiában. ami valójában korunk legnagyobb lelki problémája: a lélek kiüresedését. A pszichoanalízis folytonosan az egón dolgozik. az segíthetne neki megszabadulni jó néhány komplexustól. hogy mi van e mögött. a végtelenségig kidolgozott. a filozófia pedig az érett kor élő jelenében. a tények azt mutatják. hogy a fejlett lélek személyes szenvedés felé irányuló nézőpontja nem egyezik meg a hétköznapi emberével . hogy mi benne a jó.máshonnan tekint az eseményekre. Minden elmélet bizonyítékát a gyakorlatban találhatjuk. Ráadásul viszonylag fiatalon. a Keresztény Tudomány cserbenhagyta. ötven- nyolc évesen hunyt el. hogy mi a rossz az emberben. mert ezek elkerülhetetlen tapaszta- .Lord Lohina hosszú éveken át komolyan érdeklődött a Keresztény Tudomány elmélete és gyakorlata iránt. Sokat hallunk a Keresztény Tudomány sikereiről. hogy nem bánnak elég határozottan azzal.1940 decem- bere . hogy a hamis ént javítgassa. Az analitikusok hibája. ám senki nem szól azokról az esetekről.eljött. s így börtönben tartja a páci- enst. hogy a betegség. s ez utóbbi esetből legalább százszor annyi van. hanem a sikertelen esetek számát is. amikor legnagyobb szüksége lett volna rá. a filozófia pedig azt próbálja felfedni.

mint a Lélek. akik közelebb kerültek az isteni bölcsességhez felismerik ezt. testgyakorlás. amely gyakran a leggyorsabb és leghatékonyabb eszköz. hogy szükségesek kiegyensúlyozott fejlődésünkhöz. mint például a böjt esete. hosszú tusája alatt éppúgy. Mi. Szívünk mélyén gyógyító csendesség. mely a testnek a létesülés erejét adta. vagy elősegítheti a teljes önmegtartóztatás. Az Erő. Gyógyító ereje számos közvetítőn keresztül nyilvánulhat meg: gyógynövények. hogy végül rosszabbul járnak. és nem bánkódnak miatta. mint Rámán Maharisinek a testi szenvedéseivel kapcsolatban megnyilvánuló fata- lizmusa. masszázs. hogy szembesülnünk kell ezekkel a fájdalmas tapasztalatokkal. legyen ez a létező akár ember. s lehet. meleg és iszapfürdők. szükségünk van türelemre és kitartásra. Akik csak azért keresik a gyógyulást. szíve pedig a min- den dolog mélyén rejtező szeretettel. hideg. azok további hibákat követhetnek el. A testben rejtezik. mint bárki másé". hogy visszatérhessenek az érzéki örömök- höz és önző életmódjukhoz. míg a megvilágosodottak. emberek sajnáljuk.latok a lét fizikai síkján. Ezzel kapcsolatban eszünkbe juthat Sri Rámakrisna viszonya a torká- ban kifejlődő rákhoz . Azaz az isteni tervnek is részét képezik. s nem más ez. Előfordul azonban az is. mély lélegzés. a Felsőbbrendű Én életerő vetülete. amire a válasz így szólt: „Nekem is hordoz- nom kell az emberi testet. . óh bölcs. ám lehetséges. akár más magasabb rendű szervezet. ételek. hogy elérhessük. Ezek egyike lehet a testi betegségek gyógyítása. meggyógyítja betegségeit és sebeit. akkor különböző dolgok végrehajtására lesz képes. hogy közvetlenül és majdnem csodával határos módon minden fizikai közvetítő nélkül juttat gyógyuláshoz. a későbbiekben fenntartja akarat- lan funkcióit. Ám éppen mivel oly mélyen található. Hasonló mindezekhez Srí Aurobindo válasza az orvosnak. Ha az emberi elme szinkronba kerül az Univerzális Elmével. és az éppúgy alá van vetve a szokásos korlátoknak és fizikai törvényeknek.vagy Lourdes-i Szent Bernadette viszonyulása a tüdővészhez az azzal folytatott. az univerzális törvényekbe vetett meg- ingathatatlan hit és egy kőszikla ereje rejtezik.amelytől meg is halt . hogy nem tudtad előre látni és megelőzni ezt a balesetet?". aki törött térdét kezelve azt kérdezte: „Hogyan lehet.

És mindenek felett kérd az Élet Vizét. hogy az ember maga az Elme. akik nem átallják a saját megoldásukat a Végtelen Elmére erőltetni vagy meghatározni. akkor az én vágyai eltűn- nek. vagy valóban. Ha gyó- gyulásra vágynak. szabad létező. akkor teljes tisztaságában tegye ezt. Kérdezd meg azt is. hogy saját akaratunkat próbáljuk érvényre jut- tatni. Valójában azonban lehetséges. Nem az én személyes elmém. mint a Felsőbbrendű Én A magasabb rendű gyógyító munka alapja annak felismerése. egy súlyosan korlátozott világból egy hihetetlenül élettelibe jut el. hogy a Felsőbbrendű Én csak közvetlenül. az helytelen és kevés. Ennek a megkülön- böztetésnek súlyos következményei vannak. ám senki mást nem csapunk be ezzel. sorsunkat rábízhatjuk. Imádkoznunk kell. akkor azt képzelik. csak saját énünket.Ha csak testi gyógyulásért imádkozunk és semmi másért. Az Elme közös. nem volt más. Az efféle próbálkozá- sok csak önmaguk ellen dolgoznak. irányíthatjuk a gondolatokat ismét a betegségre azzal a mély meggyőződéssel. miért éppen ez a betegség támadott meg minket. Az első erőfeszítésnek tehát arra kell irányulnia. hogy felejtsük el a betegséget. annak minden egoisztikus vágyával együtt. aki az utóbbiból el tud jutni az előbbibe. nem térben elhelyezkedő. határtalan. hogy Te mit tehetsz a gyógyulásodért. és béke uralja a belső életet akár betegek maradunk. ami eljutatta őket ehhez a gyógymódhoz és sikeres gyógyulást hozott. akár meggyógyulunk. hogy ha megnyilvánul egyáltalán. Ebből következően a valódi és tartós gyógyítás csak tudatos közremű- ködésünk nélkül lehetséges. mindig arra számítanak. Ám az utóbbi egy személyiséggel nem rendelkező. Csak miután az utóbbit elértük. hogy megértsük. és jussunk el a felismeréshez. A dolgok végső kimenetelét az egyénre vonatkozó karmíkus és evolucionáris tényezők egyensúlya fogja meghatározni. mert bárki. Engedhetünk a késztetésnek. ám a tudatosság egyéni szeletekre van szabdalva. A legcsekélyebb mértékben sem szabad megpróbálnunk ráerőltetni saját akaratunkat a gyógyulással kapcsolatban a magasabb erőre. Akik nem értik meg a Felsőbbrendű Én működését. hogy egy teljesen fizikai médiumon keresztül kapják meg a gyógyulást. ha az egoelmét elengedjük. ahogy Jézus intette a nőt a kútnál. például diétával. Ennek ellenére vannak olyan szekták. hiszen a végső döntést úgyis Az Hozza meg. hogy a test állapotáért való aggódást nyugodtan a Világelme kezeibe helyezhetjük. úgy. . hogy a karma milyen legyen s hogyan alakuljon! Ha valóban átadjuk magunkat. és a személyes akaratnak sem szabad megnyilvánulni a kezelés során. ám az. lelki úton fejtheti ki hatását. böjttel vagy valamilyen gyógyszerrel.

a vezeklést. az átalakulást. nem könyörögtek volna bűnbocsá- natért és nem határozták volna el magukat. ám nincs szó arról a jóval nagyobb számú emberről. akik erre képtelenek voltak. A legtöbb olvasó ezért azt hiszi. Gyakran olyan kijelentés is kísérte a gyógyításokat. A test gyógyí- tása mindennek csak mellékterméke volt. Erre azonban senki nem képes. amely nem a sajátunk. hogy az adott személy Felsőbbrendű Énje kegyelmet gyakorolva eltörölte a korábban kije- lölt rossz sorsot. mert senki sem tud hitet plántálni másokba. s a lelki közönytől a szó szerinti „lelkesedés" felé irányítsa. ám nem tőle származott. akiknél ez megtörtént.őszintén átadhatjuk magunkat a felsőbb hatalomnak. másrészt azt. nem bánták volna meg korábbi életüket. akkor csodálkozva fedezhetjük fel. amely betegség formájában nyilvánult meg. s helyes útra terelje. Akik azt gondolják. ezt a győzelmet követte s egyben szimbolizálta a betegség megszűnése. az erkölcsi fejlődést és a lelki vágyakozást nem lehet kierőszakolni. Ez a megbocsátás Jézuson mint közvetítőn keresztül történt. Csak abban az esetben volt erre képes. és segítség és gyógyulás árad belőlünk mások felé. hogy változást érjen el gondolkodásában és érzéseiben. Ez azt jelenti egyrészt. hogy egy olyan erő csatornájává váltunk. azok tévednek. Jézus elsődleges célja a belső ember gyógyítása volt. Látható jele volt ez a láthatatlan gyógyulásnak. ha az ember magasabb énje így akarta. a megtérést. amely kiválthatja az isteni kegyelem megnyilvánulását. ha a szenvedők már korábban nem érezték volna meg nagyságát. hogy eltérítse bűnös szokásaitól. Amikor az emberi jellem magasabb elemei kerültek túlsúlyba s győzedelmeskedtek az alacsonyabbak felett. hogy Jézus bárkit meg tudott gyógyítani. hogy a fentebb említett feltételek megvalósultak. s így testi nyavalyáik sem tűnhettek el. Az Újtestamentum azokról az esetekről számol be. miszerint a beteg bűnei megbocsáttatnak. Jézus nem tudta volna meggyógyítani a fizi- kai betegséget. . s csak akkor történt meg. s ekkor e kegyelem áradásának csatornájává vált Jézus. hogy a jövőben helyesen élnek. Van még egy fontos tényező Jézus gyógyításai mögött. hogy Jézus személyesen el tudta tőrölni minden ember bűnét. Ha személyes gyengeségeink és morális értéktelenségünk felismerése térdre kényszerít és megalázkodunk. amikor ezek a belső változások sikeresen lezajlottak.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a testben is él.Az Új Gondolat és Keresztény Tudomány irányzatok állításai közül még a helyesek is csak az adeptusra igazak. John Burroughs azt írta: „Csendesen ülök. ezek csak a gondolatok világában léteznek. Ezek az állítások tökéletesen igazak. lelkem. akik még materialisták. Neki csak csendben kell ülnie. ám másoknak. A gyógyítás csak apró porszem. Ez az igazságmag leledzik a keresztény tudomány és az advaita védánta egyes elméleti tanításai mögött. halál és pusztulás. amire szükségük van. azonban kijelenthet- jük. de az is lehet. előre kerül". A vágyak és félelem fölé jutva szükségszerűen a kielégítetlen vágyak és megvalósult félelmek okozta szenvedésen is túljut. Ő ugyanis elsőrendű feladatának mindig az ember lelki szívének megnyitását tekinti. Fájdalom és szenvedés. s ezek behatárolják és egyben tökéletlenné is teszik. Bárki. akkor azonnal meggyógyulhatsz. betegség és halál. ha el tudod felejteni magad egyetlen pillanatra. azoknak küzdeni. ha egy átlagember gyakorlati problémával találkozván azt mondja: „Isten majd gondoskodik rólam". hogy Isten semmit sem tesz. törvényeinek. amely kénytelen engedelmeskedni saját lényének. Nem illúziók. lelkem. s várok. s minden eljön hozzá. aki eléri a tiszta Gondolatot. akik még nem értek ilyen magas- latokra. hogy átmenetiek. Ha alkalmazni tudod ezt a tanítást most. Lehet. Nagy hiba. ám csak az adeptusra. bűn. ha kellő hited van és kapcsolatba tudsz kerülni a felsőbbrendű erővel ebben a pillanatban. és így tovább. aki harmóniába került a Szellemmel. cselekedni és szenvedni kell mindenért. ahol nincs fájdalom. . mellékterméke a bölcs működésének. mert ő az. tér) meg hozzám". első lesz. összekulcsolt kézzel. tudatában eléri azt az életet. nem a tiszta Gondolat világában. aki elrejti nagyságát. s ugyanezt találjuk Lao-ce mondásai között: „Aki lemarad. bánat.

amelyek a múltunkra. ami élet- ben tartja. A NEGATÍVUMOK: SÖTÉT ÁRNYÉK VETÜL A VILÁGRA Természete. A kihívások végül a legszentebb változásokhoz vezethetnek. amelyekbe kerülünk. önzetlenül. A közönséges megoldást eléggé jól ismerjük: egoisztikus reakció. Mágikus aktus ez. félelem.A látható és láthatatlan kár. A gyakorlati filozófia útja.Jelenléte a világban - Gondolatokban. Még ha nem is tudjuk megváltoztatni a sze- rencsétlen körülmények okozta helyzetet. Ha a felmerülő nehézséget esélyként értelmezzük. nyugodtan. a külső bajokat belső épüléssé transzformálva. hogy eddig mit tanultunk meg. hogy mi vagyunk felelősek az életünk alakulásáért és a helyzetekért. érzésekben és vad szenvedélyben . mert ez az. önmegtagadással és szeretettel hajtható végre. Alacsonyabb természetünk gyógyíthatatlanul ellenségesen viselkedik a maga- sabbal szemben.Az egóban gyökerezik . kétségbeesés és hasonlók jellemzik. a rusnya bűnök fájdalmas következményeikkel. zaklatottság. A múló örömök érdeklik az ezekkel párosuló szenvedésekkel együtt. emocionális. énközpontú panaszkodás. jellemzői . egy ilyen hozzáállás legalább minket jó irányba változtat. Ennek elfogadása lerombolhatja egoizmu- sunkat. és csak mély gondolkodással. A spirituális kevesek azonban a sokkal kevésbé járt utat választják: megpróbál- ják a rosszat valami módon jóvá változtatni. El kell fogadnunk. de javunkra válik. s habár ez fájdalmas. jelenünkre és jövőnkre vonatkoznak ebből a szemszögből. amit okoznak Minden emberi probléma megoldására két kiút kínálkozik. akkor a problémák javunkra is válhatnak. . hogy meg- próbáljuk a látszólagosan rosszból a lehető legjobbat kihozni önmagunkban. hogy felszínre hozzuk látens erőinket és egyben annak próbájaként. esélyként arra. konstruktív módon és reményteli szívvel cselekedni. méreg. s el kell fogadnunk azokat az igen súlyos következményeket.

kritikusok jelennek meg s próbálják elpusztítani. s még az ő ténykedésük Is a jó eszközévé válik végül. s ebből következően más lényekkel kerül konfliktusba. akik nagyon rossz útra kerültek. amellyel az evolúció felmérheti saját előrehaladásának ütemét. amikor a negatív kritika és negatív érzelmek áradata tör ránk. Ám saját ter- mészetük végül pusztulásba sodorja ezeket a lényeket. Idővel ennek az útnak a helyessége be fog bizonyosodni. A gonosz- ságnak nincs örök és végső elve. hogy megakadályozzák a mentális csend elérését. Útját külső akadályok fogják eltorlaszolni. A pesszimizmus kishitűség és lelki öngyilkosság. Hallgatnunk kell erre az érzésre. A gonosz akkor keletkezik. s tükörré. A köz- megítélés ellene fordulhat. amellyel az emberi értelmet éle- sítheti. mások megpróbálhatnak minket is bevonni. előbb-utóbb azt találja. olyan próbákká. vagy hogy szívét és elméjét a föld rögéhez kötözve tartsák. egykori barátok a kobráénál is gyilkosabb méreggel felfegyverzett gyűlöletes ellenségekké válhatnak. Mindezen munkálkodások egyetlen célja. Ezek elöl a szenvedések elől nem menekülhet. gyűlöletet és értetlenséget támasztva. amelyek reménytelen küzdelmekbe taszítják vagy érzelmi elnyomásba és rabságba. köszörűkővé. de vannak gonosz erők. . amikor egy lény a materializmus és elkülönültség útjára téved. esetleg szellemi támadások érik. A közvetlen környezetében található emberek ellene fordul- hatnak. és a jóság és igazságosság ellen küzdenek. vagy legalább megakadályozni őt munkája folytatásában. A kétségbeesés gyermeke és a pusztulás édesanyja. nagyságuk csökkenthető. hogy belső utazásának irányával ellentétes erők generálódnak s feszülnek ellene. hogy megakadályozzák szinkronba kerülését a Felsőbbrendű Énnel. nagyon erősek. ám erejük. s csendben kell maradnunk. Negatív helyzetekben. amelyek megpróbálják ledönteni lelki lábairól és lerombolni magasabb iránti vágyódását. aki az általunk javasolt utat kezdi járni. amely megpróbál eltántorítani minket ettől. és nézőpontunkat a negativitás és kritika felé fordítani. amit alkotott és tett az emberiségért. időtartamuk. amellyel hibáit megmutathatja. Ám furcsa érzés törhet ránk ilyen pillana- tokban. Amennyiben így történik.Bárki.

illetve mind nyugati. A gyors előrejutás időszakait rendszerint lassulás követi. írásos bizonyítékok. hogy többek vagyunk. Jól kidolgozott. ahogyan maga is tévútra került korábban. s készen kell állnod. Az út megpróbáltatásai . mert a természetben jelen lévő gonosz erők emberi kép- viselője automatikusan fel fog tűnni életed kritikus pillanataiban és tudatosan vagy öntudatlanul megpróbál . misztikával. mint az életé . tudnunk kell. a keresőnek speciális próbákat kell kiállnia. és a velük kapcsolatos személyek. legjobban tesszük. illetve események kombinációjaként. egyet nem szabad megengednünk: nem veszthetünk el minden reményt. Bármiféle negatív impulzus próbál hatalmába keríteni. amellyel minden emberi lény szembesül. hogy mennyire fontos erre figyelmeztetni mindenkit. és amiatt amit tesz. a mate- rializmus. türelmetlenséget és lázadást érezhetünk magunkban. Habár időnként reménytelenséget. hogy valamiféle negatív tettet vagy beszédet tegyünk.Épp amiatt aki. és saját belső isteni lehetőségeink a legjobb garanciát adják arra. Saját tapasztalataim a világ számos pontján.aktív szuggesztiókkal vagy passzívan . hogy ez gyá- vává tegyen minket.elkerülhe- . mind keleti jógával. trükkös csapdák várnak utad mentén.tévútra terelni éppúgy. hogy az akadályok nem tartanak örökké. mint pusztán test. csüggedést. s a siker éppúgy váltja a sikertelenséget. saját gyengeségeid. különös tapasztalatokat és késztetéseket kell legyőznie . hogy végül célba jutunk. Óvatosnak kell lenned. és arra biztatni. mert a pró- bák és kísértések mindig újabb és újabb formában jelentkeznek.természetesen a szoká- sos hétköznapi próbákon túl. és bíznunk kell abban. hogy az előrejutás során folytonosan változnak a körül- mények. okkultizmussal foglalkozó emberek személyes elbeszélései ezerszámra tanúsítják.éppúgy. mint a nappal az éjszakát. Ki kell tar- tanunk hitünkben. A kockázat nagyobb. hogy ne ess túlzott önelégültségbe. Mi rejtezik mindezen viselkedési és személyiséghibák mögött? Annak a felisme- résnek a hiánya. ha forrását és természetét a lehető legmélyebben és leggyorsabban kielemezzük. Nehézségek mindig is lesznek. Azok a tényezők. amelyek a tanítvány előrejutását akadályozzák igen változato- sak. Egyszóval. de nem szabad.

s ne hagyd. Miért engedi meg Isten a gonoszságot és szenvedést. mert szokásaink kifelé fordulóvá tettek minket. Gyakran belső hiányosságaink mutatkoznak meg és tőrnek ellenünk a külső problémák sokféle alakjában. s a remény és hit fog elvezetni minket oda. melyekre nincs válasz. hogy ezek nem a végső válaszok. Ha elfe- ledkezünk róluk. a szufi adeptus. mint önvizsgálatba kezdeni. hanem csak véges értelmünknek lehetnek elégségesek. egymásnak feszülő erő létezik és uralkodik a világ felett. csalódásai visszavezethetők saját gyengesé- . In ugyanis kétféle. bármiféle körülmények közé csöppensz. ne harcolj az Ő akaratával. A sötét és romboló erők fellelhetők a természetben. A gonosz viszonylagos létezésének tagadása azt jelenti. hogy minden történésnek jó oka van. Al Khuttali sejk. s a Gondviselés nem véletlen cselekszik. és elfogadhatjuk ezeket a válaszokat. nem törődünk velük és nem is veszünk tudomást ezekről az erőkről. s ez egy azok közül. Ami igaz lehet a végső szintjén . olyan nézőpontot kell kialakítania. tudatlan eszközül használva őket. akkor gyenge pontot hagyunk magunkban. amikor a spirituális elő- rejutás e nélkül is lehetséges lenne? Vannak olyan kérdések. A megpróbáltatásokat azzal a belső meggyőződéssel kell elviselnünk. Ezek a sötét figurák gyakran kulcspozíciókat szereznek meg a politikában. vak." Ezért annak a tanítványnak. miszerint személyes problémái. amikor az nehéz körülményeire panaszkodott: „Ó. és onnan manipulálják a tömegeket. így szólt egy tanítványához. és az életben is. hogy a létezés különböző szintjeit összekeverjük. hogy az elkeseredés hullámai magukkal rántsanak. Azonban azt kitalálhatjuk. az hamis a dualitás szintjén. hogy mit mond az emberi intuíció és embert misztikus meglátás eme kérdésekben. hogy fényesebb jövő vár ránk.tetlenek. Bármiféle jót vagy rosszat teremt Isten. tudd. a jóság. igazság és szépség valósága -. és sokkal inkább szeretünk magunk mentségére indokokat keresni. mert egyedül Isten tudna rá válaszolni.a gonosz nem létezése. gyermekem. Nehéz azonban ezt elfogadni. aki valóban őszintén szeretne előrejutni. de mindeközben tud- nunk kell azt. szervezetekben és máshol.

mintha másokra hárítanánk a felelősséget a bajokért. hogy mekkora az alacsonyabb ego hite saját magában. amelyeket eddig külső tényezőknek tulajdonított. sőt még mások problémáinak is részben okozói lehetünk. alibik. mert az a sajátja. de ha el tudja kerülni. Semmit sem nyerhetünk efféle hízelgő önáltatással. és megkeresni azokat a gyengeségeket. milyen nagymértékben felelős a szerencsétlen ese- ményekért. De a magasabb Én . Látni fogja. hiányosságaira. erőteljes. hogy legtöbb bajunkról önmagunk tehetünk. hogy a megbántódás. hogy siralmas sorsa nagy részben saját siralmas hibáiból ered. ürügyek és racionalizáció mind csak önáltatásra szolgál. Természetéből adó- dóan az ember nem nagyon hajlandó meglátni saját hiányosságait és hibáit. önvédelembe s önigazolásba menekül. s ugyanezek a súlyos események újra meg- ismétlődhetnek életünkben. A tanítvány gyakran fel sem ismeri önzőségét. hogy „Az én országom ez. csak azért. cselekedjen akár jól. Félelmetes belegondolni is. Így gyorsan fog előrejutni. hogy megszüntessük a problémát. s iga- zolja annak minden nézetét. az ember is az egót követi éppoly vakon és önfejűen. hogy minden rossz eseménynél a sorsot okolnánk. hibáira. hogy azo- nosuljon nézőpontjával. Nem szabad másokat vagy a sorsot okolni mindezekért. és milyen nagy az ereje. s közben az ego állandóan csak saját hitvány érzé- seit próbálja kielégíteni és megvédeni. míg az előbbi annak feladását. megváltoztatására késztetik. De elte- kintve a személyes sorsra gyakorolt kellemetlen hatásoktól. harag. ha annak kezelése helyett makacsul más embereket vagy helyzeteket okolnánk saját cse- lekedeteink következményeiért. akkor útját csak lelassítja vagy teljesen meg is állíthatja. akkor megláthatja. Ebben az esetben elveszítjük a lehetőséget. gyengeségeit és környezethez való rossz viszonyát. míg ha folyamatosan önsajnálatba. fegyelmezetlenségére. amikor a tanítvány az alacsonyabb ego tanácsait követi és önmaga előtt is igazolja annak tetteit. Ahogy egy cipőből ki nem szedett kavics is folytonosan problémákat okoz nekünk. Nyíltan be kell vallanunk magunknak. Az utóbbi ugyanis az egóba való kapaszkodást jelenti. amik a bajokhoz vezettek. önsaj- nálat és csüggedés gyakran egy sebzett egóból erednek. Ahelyett. Sokkal többet nyerünk azáltal. Fel kell ismernünk. Ezért a szenvedésnek kell felnyitnia szemét. ám sokat veszíthetünk. hogy mekkora szerepet játszott saját bajainak létrehozásában. ezzel ugyanis saját spirituá- lis fejlődését hátráltatja. amellyel saját nézőpontjához ragaszkodik. és saját magának javítására. akár rosszul a vezetőnk". saját erkölcsi és mentális felépítésünket kell elemezni. Ahogy az olaszokat álpatriotizmusuk vakon Mussolini irányítása alá terelte és a szerencsétlen etiópiai katasztrófába hajszolta azon az elven. ha saját negatív dolgokhoz való makacs ragasz- kodásunkat okoljuk kíméletlenül. sokkoló és megalázó hatásai végül megértetik vele az igazságot.geire. akkor csak ostobaságáról tesz tanúbizonyságot. A kifogások. a nem orvosolt jellemhiba is személyiségünkben marad.

gőgöt kelteni benned. Ha kellő előrehaladást érsz el. miért oly kevesen teszik valaha is meg. Csak a kivételes tanítványok fogják becsületesen elismerni saját hibáikat és próbálják meg valóban kijavítani azokat. állatiassága vagy ravasz és kapzsi elméje minden baj forrása. akkor az erényeiden át fogja megtenni azt. hogy szerényebbé válj. Ha az ego nem tud csapdába csalni bűneiden keresztül. Csak az. mások öntudatlanul mély csapdát ásnak majd utadon és az ego egyenesen bele- vezet. Túl hamar és tévesen azt fogod hinni. hogy érthető. amely szenvedést okoz neki. és minden csatában az emelkedett elveknek össze kell csapni a bennünk ösztönszerűen rejlő elfogultsággal. okos és követelőző. Ha erősen és tartósan hiszel ebben. akkor megpróbál okosan és észrevétlenül spirituális büszkeséget. A tanítványnak választania kell. egyéniségként való létezése az. hogy elfogadja vagy megtagadja az ego agresszivitását. A Felsőbbrendű Én csendes. Az ember saját. türelmes és távoli. mint az ego önsajnálata. Minden egyes csatában az ego esélyei jóval nagyobbak. Nem az ember gonoszsága. és ugyanez a létezés az. Az ebből a bukásból származó szenvedés azonban megteremti annak a lehetőségét. saját egója az. mint ennek az egoiz- musnak a kiirtása? Csalódásaink és tévedéseink egyértelműen következnek abból. aki hajlandó a ragaszkodásmentes önkritikára. mert minden más gonoszság ebből kelet- kezik. hogy két urat akarunk egyszerre szolgálni. E között a kenő között azonban olyan nagy a mentális távolság és oly fájdalmas az út.nem tűri meg a versenytársakat. azaz ha önhittséged gyógyításra szorul. amelyhez ennek ellenére mindenáron ragaszkodik! . lesz képes megszerezni a legértékesebb díjat. hogy eredményeid alapján más emberek fölé kerültél. Az ego erős. Ebben rejlik az emberi létezés különös és meglepő önellentmondása. Mi más is a depresszió és a szomorkodás. önmagát szemlélve és önmagába burkolózva? Mi más is a nyugodt boldogság. Énsége. ahogyan csendes könnyeket hullat önmagáért. önmagát imádva. amit a filozófia ajánlani tud.

és tévutak- kal. és megkapnánk. hogy személyisé- günket és ideáinkat folytonosan másokra erőszakoljuk. Olyan hely ez. kegyelme. ahol a nagy igazságok fortélyosan hatalmas hazugságokkal vegyülnek. mert e kettő kőzött a tudatosság olyan átmeneti zónája terül el. agresszió. ahogy a belső béke szelíd hul- lámait keresnünk szükséges. hogy a lélek fénye. ám ha kapcsolatba kerülünk velük. melyek saját emberi hibáinkból erednek. A vad vágyak viharának ellent kell állni éppúgy. nem engedve. A romlott ember telve van elfogultsággal. hogy továbbra is rabságban tartson minket. Mint kőszikla a viharban.Mi akadályozza meg. hogy eltérítsen minket isteni célunktól. messianisztikus külde- tésekkel lehet tele. és ahol az ego utolsó elkeseredett kísérleteit teszi. hogy ilyesféle jellemhibák léteznek más emberekben. amit át akar nekünk adni. egoizmus. . akkor meghallanánk. hogy az igazi iránymutatásra hallgassunk. és száz emberből kilenc- venkilenc tudatosan vagy öntudatlanul arra törekszik. Agresszivitás alatt azt értem. Sajnálhatjuk ugyan. Az úton nem csak olyan csapdák vannak. Ez a terület ezért a vonzó érzéken túli érzékelés tapasztalataival. Hihetetlenül nehéz az alacsonyabb és a magasabb állapot közötti utat meg- tenni. szeretete és gyó- gyítása elérjen minket? Számos oka lehet. csapdákkal próbálnak eltántorítani attól. nem hagyhatjuk ki számításunkból ezek létezését. Ha abbahagynánk ezt a folytonos agressziót és befelé fordulnánk a csendességbe. de kritikus időkben tudatosan vagy öntudatlanul gonosz. békéje. a spirituális önfényezéssel. ahol nagyok a csábítások. hogy a körülöttünk forrongó és ellenünk feszülő ellenállás eltántorítson. de visszavezethetők az alábbiakra: negativitás. emberi formát öltött lények próbálják hazugságokkal lerombolni hitünket. úgy kell egyetlen célhoz ragaszkodva megmaradni. amit a lélek akar mondani nekünk.

amíg a kapcsolat tart. gyűlöld magát a gyűlöletet. mint amit atyja. csak állandó küzdelem. akkor értelmét vesztené bármiféle könyvet írni.Ha a körülmények úgy hozzák. melyek oly aktívak. a filozófusnak különbséget kell tennie jó és rossz között. amelyet gondolatainkra gyakorolhatnának. Az egzisztencializmus nihilisztikus természetét mi sem mutatja jobban. Nagy része ugyan lényegtelen semmiség. s ezt mindaddig fenntartani. mivel eközben folytonosan a jót és igazat látja mindenek mögött. erőszakosak és elterjedtek korunkban. Sehol a bolygónkon nincs állandó békesség. s forrását az emberi gondo- latokból meríti. akkor az önvédelem első lépéseként a Tanú Énre való folytonos emlékezést kell gyako- rolni. A világban létezik a gonosz és hazug erő. hogy elérje saját belső békéjét. ám néha a gonoszság hatalmassá válik. A gyűlöletes gonoszság igenis létezik a világban. s az erőszakot. s megtisztíthatja magát saját vadállati ösztöneitől. Ha kitartóan befelé fordulunk ilyen emberek jelenlétében. . A gonosz világunkban manifesztálódott erőiről. akkor megsemmisítünk minden olyan káros vagy zavaró hatást. mert nem akar rosszat gondolni másokról. hogy a történelem nem más. Ha gyűlölni akarsz valamit. Sartre mondott Simone de Beauvoir beszámolója szerint. Ez az oka annak. nem lehet álmodozó optimizmussal elfeledkezni. Addig. míg minden társadalom. Azt állí- totta. hogy a külső világban béke uralkodjon. nép és nemzet tagja nem gyakorol elegendő önuralmat. hogy ha nem lenne mit megtámadni s lerombolni. s ez nem válik senki kárára. De az ember számára van választás. nem lehet elvárni. háborút és gyilkosságot elhagy- hatja a küzdelmek sorából. Habár a szent nem akarja ezt meglátni. mint konfliktusok sorozata. hogy gonosz emberek közé kerülsz.

hogy ezt belássák. Amit ma magunk körül látunk a világban .amely pozitív. mely a jelen erőszakosságának ellenpontja lehetne? Nem pusztán az erőszak-nélküliség . akkor a látható sem tűnhetne fel. Ha a láthatatlan gonosz nem létezne. Még azok. akiknek nem oly mély a hite. akkor nem lehetünk szabadok. keserű gondolatoknak. s helyettesítsd őket az Önvalóról való gyakori és pozitív emlékezéssel. mert csak hátráltatják elméd felemelkedé- sét. hogy az emberi természet javítására és megtisztítására tett erőfeszítéseink is szükségtelennek tűnjenek. Sohasem szabad megengedni. Mi az a tulajdonság. amely pedig végtelen boldogság. a víz. a talaj. Ha hitünk az élet magasabb értelmében elveszik. irigység vagy megbánás reakcióit ébresszék fel bennünk. Egykor azt mondta Buddha. Ezek pedig elfedik és elrejtik lényünk csendes központját. akkor nem sok idő kell ahhoz. Távolítsd el a negatív gondolatokat. . hogy ha helyet adunk elménkben a negatív. A mentalizmus azt állítja. és képtelenek leszünk megtalálni a boldogságot.amely negatív lenne hanem a szelídség és gyengédség . hogy szenvedéseink nagy részét saját magunknak köszönhetjük.a levegő. megnyilvánulása.Az egzisztencialisták morbid presztízzsel ruházták fel a pesszimizmust és nihilizmust. valamint az emberi testet megtámadó új s újabb betegségek csak az emberi szívben és elmében lévő méreg kikris- tályosodása. az élelmiszer s még a sztratoszféra szennyeződése is. mert negatív gondolatokat ápolunk. ők is megérthetik ezt. hogy tudatlan emberek szavai vagy tettei a düh. pusztán a közvetlenül fennálló kapcsolatok logi- kus végiggondolásával. mások vádolásának és a velünk rosszul bánók iránt táplált gyűlöletnek.

hogy médiumisztikus áldozataikat vagy a töme- geket úgy vezetik önpusztításba. s bukásuk hatalmas. A szerencsétlen áldozatok azután ezen az egyetlen lapon mindent elbuknak. Sőt legjobb. ám katonái soha nem jutottak el oda. A médiumokon keresztül ható gonosz erők elég okosak ahhoz./ Csak hogy veszélybe csaljon. . azok. a gonoszságot. hogy végső szán- dékaikat ne mutassák meg egyből. sorsunkra vagy egészségünkre nézve. Bárki. hogy Moszkvát 6-7 hét alatt elérik. ám azt hagyjuk. Ugyanez történt Hitlerrel is 1941-ben. Azt állította akkor. . a gonosz / Szellem valót mond. ha teljesen elkerüljük őket. akik az igazság túléléséért dolgoznak egy igazság nélküli világban. Ahogy Srí Aurobindo.A fekete mágia. helyeket. tudja. az erőszakot. Láthatatlan vezetői elárulták.hatal- mas hazugságokon és hamis jóslatokon keresztül -. Amikor pedig a bizalom kellően megalapozottá vált. Kővetői közül néhányan tudatosan imádnak gonosz. Mennyire igazak Shakespeare szavai a Macbeth első felvonásának harmadik színéből: „De néha. hangoztassák. melyeknek természete gonosz. a híres és megbecsült jógi-filozófus nemegyszer mondotta. s azért teszik ezt. a pornográfiát.különös! . hogy a mentális járványok emberi képviselői kinyomtassák. hogy tegyenek fel mindent egy lapra. mert elhitették velük. a gyű- * Fordította Szász Károly. boszorkányság. hogy először sikeres jóslatok és tettek sorával megnyerik bizalmukat. A megfigyelők számára csak fokozatosan nyilvánulnak ezek meg. démoni erőket. Nem hagynánk. szép ártatlanul / Játékba visz. másokat azonban félrevezettek. s arra ösztökélik áldozataikat . az erkölcsi elsilá- nyodást. a gyűlöletet. ezek a sötét erők felfedik valódi céljukat. hogy a jót követik. propagálják mérgező nézeteiket és negatív ideáikat. aki kellően kritikusan tanulmányozta a gonosz lelkek viselkedésmódját. mert ez veszélyes lehet ránk. hogy járványokkal fertőzött patkányok szaladgáljanak kony- hánkban és otthonunkban. de a komoly való- nál / Örvénybe dönt. dolgokat. szexuális perverziók és drogfüggőség terjedése korunk nagy fenyegetése."* Ne bámuljuk túl hosszan azokat az embereket. mikor villámháborút indított a Szovjetunió ellen.

Vannak olyan materialisták.lölet és hazugság hatalmas erőinek céltábláivá válnak. előítélet-mentes absztrakt gondolkodást végezzenek. szenvedni fog a gonosz ellentámadásától. hogy tiszteletet érezzenek valami nálunk magasabb és nemesebb iránt . akik egész életüket destruktív ideákkal töltötték. ide- gesek lesznek.legyen az egy szép táj vagy Isten maga. Amikor olyan embereknek próbálunk pozitív tanítást közvetíteni. és azért. spirituális üzenetet eljuttatni az emberiségnek. Az ilyen emberek agresszívakká is válhatnak pusztán ettől. aki nyilvánosan próbál mély. Bárki. ha a filozófia igazságait hallják. mert elveszítették képességüket. akik türelmetlenek. Azért történik ez. hogy nyugodt. . ml több. akkor természetszerűen zárt kapukba fogunk ütközni. mert elvesztették azt a képességüket.

s nem hallomásból szerzett információkon vagy tradíciókon alapult. hogy tegyem le a tollat. Több olyan dolog is kimaradt korai könyveimből. és úgy éreztem. részben pedig az. s mosolyog nevetséges erőfeszítéseimen. hanem a vallásos imádat vagy a metafizikai megvilágosodás egy formája. mely sokak szemében intellektuális erőfeszítés. miközben tollam csen- desen halad előre útján. mint amikor egy órányi ima után kilépek egy katedrálisból. Ennek oka részben az. tudatára ébredek a ragyogó jelenlétnek. hogy a világ jobban jár az írásaim nélkül. hogy bizonyos dolgokról nem szívesen beszél az ember. s ne publikáljak semmilyen írást. és tiszta. hogy nekem is további fejlő- . s hosszú csend követte ezt a külvilágban. Az író. és fontossággal bírnak. miféle hibák rejlettek korábbi írásaimban. hogy elmondjam az Elmondhatatlant. egykor arra intett. félreérthetetlen iránymuta- tást kaptam: ragadjak ismét tollat. ilyenkor szeretem legjobban a munkámat amikor az írás nem szakma számomra. hogy felfedezzem. vagy ahogyan egy erdei meditáció után érzek. mely szent áhítatomat előcsalja vagy tágra nyitja az elme kapuit. Vannak olyan időszakok . VISSZATEKINTÉS ÉLETEMRE Elmondhatom. Épp olyan hangulatban állok fel az asztalomtól.s ha visszagondolok. amelyek a kereséssel kapcso- latosak. Az írás. Ekkor. aki néha az író mögött ül. hogy kétszer is halálhíremet költötték újságokban! Elég időm volt arra. hogy munkásságom mindig első kézből származó informáci- ókra támaszkodott. oly hosszú. számomra az imádság egy formája. Azonban eljött a nap. amikor ismét éreztem a Jelenlét jelenlétét. Engedelmeskedtem.

miszerint az indiai jóga önmagában elég. mert a miszticizmus ösvényét követjük. s nem is kérnék senkit. érdeklődését. hogy erről a rendkívül nehezen megérthető és átlátható témáról tiszta képet rajzolhassak. hogy nehezteljen bárki megállapításaim miatt. Ez a fejlődés azóta megtörtént. ma is fenntartom azokat. s vonakodásomat. leküzdöttem. Minden további írásom magán fogja viselni ennek a változásnak a jeleit. (2) a meditáció szükségessége. véleményem szerint elutasítandó. melyekről régebben írtam. lévén. hogy csupán azért. hanem hogy magya- rázzak. . hogy saját fejlődé- sem korábbi szakaszaiból származott.désre volt szükségem. Csak most. Kritikám konstruktív s nélkülözi a rosszindulatot. hogy megcáfolhatatlan bizonyítékokat szerezzek ezekkel kapcsolatban. hogy korábbi írásaim mennyire tökéletlenek voltak. és az abból származó hatalmas haszon. (3) a spirituális keresés kiemelt fontossága és értéke és (4) az a nézet. s meg fogja mutatni. kifejtsem véleményemet s javaslatokat tegyek. nem változott az álláspontom. Minden korábbi könyvem nélkülözte a teljességet. a modern tudománytól az ősi metafizikán át. hogy támadjak. sőt az idő megerősítette az akkor leír- takat. Anyagaimat Nyugaton és Keleten. nem muszáj sutba dobnunk a gondolkodást. a keresztény miszticizmustól a hindu okkultizmusig sok forrásból gyűjtöttem. szervezet vagy csoport. s olyan forrásból közve- títhessem az örömteli igazságokat. és sokkal közelebbinek tüntettem fel az elérendő célt. harmincévnyi fáradhatatlan munkálkodás és félelmet nem ismerő kutatás után értem el a megértésnek azt a fokát. Ugyanakkor néhány fontos témáról. Sajnálatos. A szűk látókörű nézet. Ezeknek az oldalaknak nem az a céljuk. Nem a vallás ellenségétől. hanem jóakarójától szár- mazik: ezért nincs rá szükség. hogy korábbi könyveimben túlbecsültem a haladás ütemét. hogy beszéljek a témáról. amellyel azo- nosítani tudom magam. hogy bármely efféle szervezetre szűkítse munkálkodását. mint amennyire az valójában van. Ilyenek például (1) a lélek létezése. amelyet korábban csak távolról és részben ismertem. Nincs olyan szekta. annak minden vetületével együtt.

elemzéseket készítek róluk vagy mélyebb elmélkedésekbe bocsátkozom. az India titkaihoz alkotta meg . az engem fel- keresők s általam felkeresettek beszámolói és információi. Hihetetlen mennyiségű misztikus. Keresésem saját tudatom titokzatos belsejében is zajlott. B. feljegyzéseket. mind gyakorlati. mind elméleti oldalról. úgyis százmilliószámra vannak ilyen emberek. s az a szándékom. Nem kívánom. s élete második felében a hozzá közelállók így ismerték. hogy különleges erényeket és jámborságot tulajdonítsanak nekem. amivel a legtöbb ember amúgy sem rendelkezik. személyes tapasztalatai és A szerzőt.* mint magánember nem számít. világszerte kiterjedt levelezésem és utazásaim. első misztikus könyvéhez. mielőtt a rejtett filozófia tanulmányozását befejezhettem volna. Kutató vagyok. valamint misztikusok és követőik tapasztalatai és feljegyzései révén. hogy végigmenjenek rajta. írásokat. S miután kutatásaim valamilyen eredménnyel zárultak. Mit számít egy ember s az ő keresése? P. Paul Bruntont barátai monogramja alapján röviden P. Mások azonban hasznot húznak majd ebből.-nek hívták.amelynek immár harminc éve sok problémát kerülhettem volna el. sok hibát és szenvedést. B. és való- színűleg nekik sem lenne türelmük s kitartásuk. hogy másokat ezen a hosszú s fáradságos úton végigvezessek. . okkult és metafizikai tudás jutott kezeim közé. P. Később az így felgyűlt anyag képezi könyveim és írásaim alapját.Nem kevesebbre. utazott mérföldek ezreire és legalább százezer oldal elolvasására volt szükség. hogy tapasztalataimat megosszam az igazi keresőkkel. hogy azokat a lehető legjobban tudják hasznosítani. a kevéssé ismert ősi tekercsek szövegei és öt kontinens modern könyvei. Valójában a Paul Brunton is felvett név. a keleti és nyugati emberekkel való találkozásaim. B. ősi tekercsek és élő emberek között kutattam. de elvárhatom.a fordító. ez a feladatom. hogy elismerjék. Nem csak modern könyvek. hogy fáradhatatlanul kutattam a misztikus igazságokat elméletben és gyakorlatban. Ha mindezt tudtam volna keresé- sem kezdetekor . mint remetékkel és különböző tanítókkal történő beszélgetések százaira. Ma nincs arra időm.

Ez a tapasztalat ugyanis megakadályozta. mind tolluk elszáll. B. sokkal nagyobb önmagánál.nézetei nem különösebben fontosak és jelentőségteljesek. akik ugyanazon az ösvényen járnak. és semmibe veszik a valóságot. mint bűnöm. hogy mi történik vele. mielőtt elmondtam volna mások- nak is. hogy hosszabb időn át szerkesztőként kerestem a kenyerem. és „gazdátlan" állapotukat. mintha alantas módon kerestem volna a pénzem. ezt inkább bóknak veszem. amikor oldalakat írnak a semmiről. s hidat szeretnék verni e kettő közé. mint a nyugati igazságkeresők jelképe. Kritikusaim olyan benyomást próbálnak kelteni. nem fontos senki másnak. Nem várható el. B. mintha bizonyítaná. mély gondolkodásra képtelen követői ezt nem fogják megérteni. a miszticizmus iránti vonzódásukat. P. s segítsem őket útjukon. hogy képezze. s nem terjesztője vagyok az ideáknak. Ami P. hogyan tehetik ezt. érdeklődésüket a keleti bölcsesség iránt. komoly kritikák tárgya lett. melynek ő volt az úttörője. ám a kihaló hagyományok vak. és mintha újságírónak lenni bűn lenne. Mivel azonban ezek a tények nem okoznak semmiféle megszégyenülést. Az a tény. hogy megértsék.ebben az értelemben már számít. Mint ennek a nyugati gondolkodásnak a képviselője. hogy magánkapcsolataim során inspiráljak másokat. Erős realizmusra és egészséges önmagamra támaszkodásra tanított . Csak megalkotója. csak önmagának.e két tulajdonság igen gyakran hiányzik a misztikusokból. mint azt. De ami azzal a sok százezer spirituális keresővel történik. vagy amikor mind gondolatuk.ők számítanak. Az a sok százezer nyugati kereső. s ennek okán szá- mos hibát követnek el. hogy ez inkább erényem. Megtestesíti törekvéseiket. amikor lehetetlen dolgokra buzdítják az olva- sóikat. s mintha a misztikus úton járó számára mindkettő tilos lenne. S nem tudok jobb utat ehhez. s komolyabb megfontolás tár- gyát kell. hogy elkövessem a misztikusok által gyakran elkövetett hibát. hogy a hétköznapi élet részévé kívánom tenni a miszticiz- must. Személyében és elméjében a jelenkori spirituális válság megoldásának történelmi igénye egy közérthető szószólóra akadt. . Ezt a két tényt olyan módon szegezik felém. Ha nem lettek volna olyan szűk látókörnek kritikusaim. Munkám abból áll. a sze- méllyel történt. már sokkal fontosabb. akik mögötte állnak. a materializmustól való elfordulásu- kat. hogy a köz javait jobban szolgálhassák. hogy materialista és opportunista lennék. hogy saját életemben próbáltam ezt elérni. és akiket bizonyos értelemben képvisel . meg- értették volna.-vel. akinek írásait egyre nagyobb számban és lelkesebben követték s így virtuális útitársai voltak .

hosszú évezredek keresése egy olyan új Kelet-Nyugat filozófiában fog kikristályosodni. legnagyobb jelentőségük éppen azokban a pontokban van. A múlt számos egymásnak is ellentmondó tanítása nem volt haszontalan és értelmetlen. Az sem ártana. akik megértik. mert olyan ház ez. s olyan filozófiai rendszert alkothatunk. így nem csupán egy újraértelmezésről van szó. S legfőképpen pedig azt jelenti. tudósok és puritánok jobb. ha a cenzúrát javarészt a sorsra hagynák.először öntudatlan. Nem szabad elzárkóznunk attól. Ez azt jelenti.Akik a keleti tanítások pontos leírásáért lapozzák fel ezt a könyvet. Éppen ezért minden. hogy eljött az idő. hogy mindeme hosszú történelmi folyamat kulminációja. hanem az emberiség által az utóbbi évezredekben . Az igazság minden korszakban különböző jelentéssel bírt. s mi vagyunk a korábban élt gondolkodók eredményeinek szerencsés örökösei. nem kell meglepődnünk. egyre közelebb végső és nagyszerű céljához. nem nekik szólnak. A Keletről származó tanítások ugyanis csak alapul szolgálnak. amelyre független módon húztam fel a felépítményt. s nem cáfolták ezek a tanok. mindenki számára érthető példázatokkal illusztráljuk. ahol egyesülnek. azok hiába keresnek. akkor logikus. összeilleszthetünk. olyan kirakós játék darabjai ezek a tanok.az ősi rendszer első feltűnése óta . Azok fogják csak igazán megérteni ennek a könyvnek a célját. amelyet most. mivel az emberi elme egyre közelebb és közelebb kerül hozzá. hogy azok nagyban hozzájárultak a keleti irodalom iránti újult érdeklődés kialakításá- hoz. ám az épület iránti felelős- ség csak az enyém. hanem egy új és radikálisan friss világképről. hogyan tornyosult fel a tudás az elmúlt három században. ám később egyértelműen tudatos ügynökeként. Ha tanulmányozzuk az emberi kultúra történetét. hogy habár az igazság mindig is létezett. amikor a kör bezárul. amelyet a történelem korábbi fázisaiban nem lehetett elérni. s ez elkerülhetetlen is. S ha meg- vizsgáljuk. hogy a legmagasabb absztrakt elveket konkrét. ha elkerülik eme oldalakat. Valójában egymást segítették. Guruk. azt a Kelet-Nyugat filozófia is . ahol leginkább ellentmondók. sem tagadhatják. Csak itt lehetséges. mely a modem nyugati ember számára épült. hogy a korábban élt emberek által feltárt relatív igazságok az abszolút szintjére emelkedhessenek. hogy nem csak egy ősi rendszer nyugatiak számára emészthető változatáról van szó. amely örökké érvényes. az igazság ismerete csupán a fejlődés különböző fokozataiként létezett. ami fontos és értékes a korábbi tanításokban. akik elutasítják írásaimat. rendszerbe foglalt növekedést vehetünk észre. Ám még azok. amely egész idő alatt ügynökeként használt . amely ebben a században születik.elsajátított szélesebb tudást is tartalmazza. hogy a központi s az egész teljességé- nek titkát kiadó mintadarab is megvan. majd eltűnnek.

csupán a tévedéseket távolítottuk el. mint hogy a legkorábbi úttörők között vagyok. uni- verzális tanítást. hogy a könyv. Megtettem. a személyiség átalakulásához vezető önfegyelmezést kellő . A kor hívta életre. arra jó lesz a munkám. hogy ki írja meg. hogy a huszadik század filozó- fiájának struktúráját kialakítsa. s talán egy nap a legízesebb gyümölcsöket szüretelik erről a területről. Ha másra nem is. Megtisztítottam az emberi kultúra olyan területét. A tudás az analízis segítségével növekedett. most egy szintetikus megközelítés veszi át: végső. Csak most vált képessé a filozófia arra.tartalmazza. egységes rendszerbe helyezvén a darabokat. hogy az utánam jövők előtt nagy nehézségek árán megtisztí- tottam a dzsungelt. ugyanis megvalósulása fontos mérföldkövet jelöl az emberi kultúra történetében. amely a Jóga titkos tanításai című munkámat követi. Mások fogják folytatni azt. amit befejezetlenül hagytam. amely a bolygóhoz s nem egy országhoz vagy népcsoporthoz köthető. s éppen emiatt egymást követő. hogy a mi korunkban íródott.úttörő jellegű. amely ezt a tanítást tárja föl. amit tudtam. A szent jelenlét kellő- képpen velem van. mint az időtlen igazság. fejlődést jelentő fázisokból áll. így az analitikus megközelítés helyét. hogy a végső szót kimondja. Csak most alkothattunk meg egy világrendszert. amely . akik megkérdőjelezhetetlenül jobb és értékesebb munkát nyújtanak majd. ha én nem teszem. Nem több az érdemem. s előbb-utóbb megírta volna valaki más. az első olyan modern nyelven írott könyv. hogy hétezer év filozófiatörténetének a gyümölcseit learathassuk. hanem számos elmére lesz szükség. ám egymást meghaladó. csak magával az Igazsággal. Nem annyira az az érdekes. Csak most lettünk képesek arra. sokkal inkább az. de az eredmények teljessége őket fogja illetni. amely az idő világában tűnik fel.úgy hiszem . de a szintézis segítségével válik teljessé. A kul- túra ebből a szemszögből valójában nem más. Az univerzum teljességének szemlélete veszi át a sok résznézet helyét. amely a világprobléma különböző darabjainak megfejtését adta ki. Nem a büszkeség mondatja velem. hogy teljes érettségében jelen- jen meg. Nem egy. Gondolataim teljessége még nem a jelen korra lesz hatással. amelyek az Igazság felfedezésének pusztán egyes fázisait tartalmazták. Jönnek majd mások. Olyan munkára határoztam el magam. Nem tudok semmiféle rendszerrel azonosulni. s egyben a tudományosság igényének megfelelően el is magyarázza azt. amelyet utódaim művelhetnek. S csak most vált képessé arra. amely egyedülálló s nem függ semmiféle rendszertől.

akinek nem csupán Igen különös élettörténete volt.elha- tároztam. Sőt. mint a modern korban elért megvilágosodás első kézből származó tapasztalatának birtokában. A Kelet és a Nyugat. hogy az ez irányú érdeklődés nagy része az ősi vagy középkori embernek megfelelő rendszerekre irányul. Örömmel látja a jóga és miszticizmus modem kori térnyerését. Habár már egy ideje az önmegismerés útját jártam. S ezt nem lehet másképp megtenni.mind szívem legmélye. A magasabb filozófia adeptusa volt. Ez a szintézis írói munkásságom világszerte folytatott háttérkutatásainak. Nem azt jelenti. magasztosságát és erkölcsi súlyát. méghozzá a modern kor keresőinek igényeihez igazítva. hogy alkossa meg ezt az üzenetet. a nekik nyújtott segítség energiám. hogy egy ilyen egyedülálló és felbecsülhe- tetlen értékű üzenet megalkotója legyek az emberiség számára. Nem elég pusztán feleleveníteni egy eltűnt kor tanításait és módsze- reit. Ám mivel minden korábbi kísérletem. most már egyértelműen s minden erőmmel . az ősi és a modern kéz a kézben alkotják ezt a különleges tanítást. amelyek számomra a legnagyobb gondot okozták.sikerrel műveltem és mentálisan kellően felkészültem. hogy megpróbálom alulértékelni az üzenet értékét. ám szomorúan konstatálja. Nem kerestem azt a felelősséget. amikor az életvitel és a munkavégzés olyannyira megváltozott. mind a logikus gondolkozás alapján -. s inkább segítettem és szolgáltam volna egy sokkal érdemesebb embert. ki kell fejlesztenünk a sajátunkat. amelyek nem megfelelők napjaink- ban. tehetségem és ebben az inkarnációban hátralévő napjaim legjobb felhasználási módja. de a jelen friss. de nagyon mélyen átlátta azokat a problémákat. akik eddig létezésük problémájára hiába keresték a választ. Különös beavatásnak vetett . a titkos keleti tanítások mestereinek és nyugati adeptusok személyes tapasz- talatának köszönhető. Nyugodt örömmel teszem ezt. kreatív meglátásai is. kétségtelenül igaz. mert teljesen meg vagyok győződve arról . ismervén saját erősségeimet és gyengeségeimet. hogy hozzálátok. kudarcba fulladt. hogy kitérjek a feladat elől. hogy képessé váljak másokat is hozzásegíteni a megvilágosodáshoz. hogy erre a tanításra oly nagy szüksége van korunkban azoknak.tétovázás és vonakodás nélkül . hogy úgy érzem. természettől fogva irtóztam ily hatalmas felelősségtől. hogy egy véletlennek tűnő találkozás egy rendkívüli emberrel Angkorban sok munkától és Időtöltéstől kímélt meg. A szintézis részét képezi az ősi hagyományok tárháza.

az innen származik. amelyekkel kapcsolatba kerültem . hogy a keleti bölcsességet közvetítem a nyugatiaknak. Ez nem jelenti azt. azt ugyanis magamnak kellett megsze- rezni. nem a teljes kincs maga. Mindez a feladat hosszú éveket vett igénybe. Nem volt ez más. majd a rejtett tanításhoz fűzött néhány magya- rázattal a kezembe helyezte a megoldás kulcsát. amelyekről szó van. Azt jelenti ez. Mára pedig . dolgoztam.a fejlődés különböző fokain álló emberek tapasztalatait is összegyűjtöttem. sok tapasztalat és még több gondolkodás után. habár ezek közül a források közül nem egyet tisztelek és becsülök. és az ideák. gyakor- latban lettek kipróbálva: nem puszta elméletekként lógnak a levegőben. Vagy nem voltak mentálisan elfogadhatók. azt végül saját ítélőszékem elé kellett állítanom. ám a felépítmény megalkotása rám várt. de a próbálkozás tagadhatatlan. lelkivilága. hogy tévesen adjam át a keleti miszticizmust. és bármennyire is próbáltam. formája. mert tagadhatatlanok keleti gyökerei és tartalma. Nem lehet keletinek bélyegezni. életemben történő alkalmazását és következményeit magamnak kellett kidolgozni. hogy félretegyem a tudás Összes élő és halott forrását. számomra túl korlátozottak voltak. amit leírok. az ehhez szükséges tapasztalatokat a maguk teljességében nem találtam meg ezekben a forrásokban. Egykor magamra vállaltam azt a feladatot. Ami írásaimban érdemleges. Az ala- pot készen kaptam. hogy az igazság nem egy embertől. Megpróbálom magam is a másoknak adott tanácsokat követni. Bármennyire is kielégítettek másokat. Ám nem lehet nyuga- tinak sem mondani. olyannyira. E tanítás alapjának univerzálisnak kell lennie. vagy érthetők voltak elméletben. s ne Brunton követőinek. A huszadik században éltem.mert el akarom kerülni. hogy ez mindig sikerül is. a hibák azonban személyesen engem illetnek.köszönhetően a világ minden tájára kiterjedő levelezésemnek és koráb- ban lefolytatott számos interjúnak . A filozófia tanítványainak nevezzétek magatokat. hogy az elvet átadta nekem. Amit tőlük tanultam és elsajátítottam. Magányosan kell utamat járni. de a részleteket. és azok alapján a tanítások alapján élni. hogy még ma is ezzel foglalkozom. szükséges- nek látom. de a szívemet nem . mert tagadhatatlan nyugati tartalma. Emlékezzetek rá.alá egy elhagyott templomban. hanem a Szentlélektől származik. mint kulcs a megértéshez. gondolkodtam. Ma.

annyit mindenképpen higgyetek el.kiáltják ezek a tanítvá- nyok hogy más véleményt mersz kinyilvánítani. hogy feljegyzéseimet az igazsághoz való abszolút ragaszkodással készítettem. míg a testem elenyészik. azoknak tudniuk kell. hogy most inkonzisztens módon elutasítom a miszticizmust. s mikor ezek következményeivel már nem kell foglalkoznom. Az ezek alapján levont következtetések pedig akár tetszenek. hogy jobbnak lát- tam visszatérni az ősi szokáshoz és filozófiának nevezni. ahogy ezeknek az embereknek is megvan a saját szemé- lyiségük. „Ki vagy te . Ám lelki vezetőim tanácsára ezek a sorok nyomtatásba kerültek. hogy a miszticizmus teljességét nem lehet azzal a tartalommal azonosítani. Barátjuk. mert írásomban más betűket is használok. Paul Brunton azonban valami egyénit is ad. akár nem tetszenek. Nem képes pusztán lemásolni és visszhangozni mások tudását és tapasztalatait. hogy eluta- sítom az ábécé első három betűjét csak azért. hanem a legősibb keleti beavatási szertartások tapasztalata is őt támogatja. Ám ez még nem jár együtt azzal. mint a Szentek?" Brunton a legmélyebben tiszteli és szereti ezeket az indiai tanítókat. Örömest elrejtettem volna ezeket a feljegyzéseket mindaddig. mint ahogy azt is téves lenne gondolni. hanem azt. olyannyira túllépi ugyanis ezt a rendszerint ismert tartalmat. de ellentmond nekik. hogy nem pusztán saját személyes vélemé- nyét mondja el. Akik úgy vélik. azt támadásnak veszik. Ez a könyv csak tükör. hogy végső hasznosságukat kérdőjelezem meg. Elment Indiába. különösen azo- kat. hogy megkérdőjelezem valóságtartalmukat. hogy a legjózanabb indiaiaktól tanuljon: nem tanítványaikat akarta utánozni.érintették meg. hogy a természettel való titkos és magányos összeolvadásaim belsőséges tapasztalatait másoknak is fennszóval elárulom. de nem követőjük: ez utóbbit meghagyja másoknak. az utóbbiak ugyanis gyakran híján vannak tanítóik toleranciájának. a végső megtalálásának szentelt élet tényeit és eseményeit.s így is történt. hogy bizonyos pontokon kritizálja tanításaikat. véleményeik nem egyeztek min- denben. Nem kevés vonakodás után határoztam úgy. Nem azt jelenti ez. Azt próbálom elmondani. Paul Brunton valami új dolgot próbál tenni. amelyben megmutattam egy. éppúgy neki is magának kell lennie. Téves lenne azt a következtetést levonni. Ha valaki udvariasan bár. akik minden fenntartás nélkül átadták neki tudásukat és bevezették belső köreikbe. ám ha ő . hogy minden kérdésben köteles az Ő nézőpontjukra helyezkedni . amit általában miszticizmus néven ismernek. hogy tiszteletlenség.

amit érdemes meghallgatni? Nem lettem-e a jóga és filozófia mestere legalább olyan szinten. akkor rá kell mutatnia a nézeteik kőzött lévő különbségekre bármilyen kicsik is legyenek azok. olyan élő jelenlétté hitük számára. Vajon nem kerestem és szenvedtem eleget. akiket felkeresett. Minden ember egyéni. Minden ember azért szü- letik. mint amilyen élő jelenlét az számomra meditációim- ban. Volt olyan idő. hogy olyan valóssá teszi mások képzelete számára az Önvalót. saját egyéni tapasztalatokon essen át. s akikkel együtt tanult . gondosan és részletesen leírva a magasabb tudatszintekről származó benyo- másaimat. mindegyikük mentális és emocionális felépítése különböző. mint amilyen valóságos az az én életemben. amely megérintette. mert azzal ellentmondana saját belső hangjának. vallásos kinyilatkoztatás jellegű üzenet korunk számára. amikor ugyanez a hang arra intette. Ha akadémikus hozzáállással próbálkozom. Ám most azt az igét kell hordoznia és a világ elé tárnia.s ezt örömmel megtette.mivel minden személyiség különböző. akkor már nem volt haszontalan. de nem rejtheti el saját fényét még így sem. hogy az igazságkeresők figyel- .igaz akar maradni ahhoz a fényhez. amelyet csak ő mondhat el . hogy maga legyen. Munkám „profetikus". hogy csak gyertya ezeknek a mestereknek a fényesen világító napjához képest. A névtelenségnek sokkal jobban örülnék munkám során. Ha ez a könyv csak annyit ér el. az üzenet túlzottan intellek- tuálissá válik és ebből következően csak alacsonyabb síkon nyilvánulhatott volna meg. ez csak a rám bízott feladat jellege miatt van. ám a sors másként döntött. Ha sokak szemében először tanítóként tűnök is fel. hogy mindannyiótok számára könnyebb utat vágjak a sűrű dzsungelen keresztül. hogy adja át azoknak üzenetét. amelyeket soha senki nem élt még át ugyanúgy. amelyet sokkal kevesebb munkával és fájdalommal lehet járni? Vajon nem tettem szert nagy áldoza- tok árán elegendő tudásra. Lehet. Ebben a könyvben egy érzékeny rögzítő műszerként próbáltam szerepelni.

hogy isteni parancsnak engedelmeskedek. és a vallás. háborúba. azt állítják.mét magamra vonjam? Vajon nem dolgoztam eleget azon. ahová ez vezet. A negyedik kaput pedig csak fajtánk igazi szuperhősei nyitották ki.melyeket a köszönet számtalan megnyilvánulása talán némiképp visszatükröz . amin én szeretnék. Oly korba lépünk. Az első az emberiség nagy része számára nyitva áll. és inkább a nehezen megfogható igazság és valóság keresésére indultam. s remélem. amikor szent dolgokról írok közvetlen formában. hogy a témával való bánásmódom zsur- nalisztikus s az igazságok olcsó kiárusítása. hogy legalább érdeklődésük felkeltse? Itt érkezünk el a dolog legnagyobb buktatójához. küzdelembe. s közvetlen megismerés néven jelölhetjük. Éppen ezért érzem úgy. amikor az emberről alkotott két világkép összeüt- közik. s nem csak hiszik az igazságot. ám eredményeim . metafizikai problémákról közérthetően és misztikus tapasztalatokról köntörfalazás nélkül. skolaszticizmus nevekkel írhatjuk legjobban le. . és a miszticizmus elnevezéssel illethetjük. hogy mások kövessék azt az utat. Kevés olvasó hajlandó velem abba a pusztaságba jönni. amikor a legtöbb ember szabadon dönthet sorsa felől. amit a bölcsek mint életünk célját jelölték ki. s nyilvánvaló szükség van személyes beszámolóra azoktól. A második már sokkal kevesebbek számára járható. hogy azon az úton járjak.mely ritkán nyílik ki (mivel nehéz s nem egykönnyen nyitható) . A spirituális sznobok úgy láthatják. Nem vagyok hajlandó a fej- lődés korlátozott. de mégis a nehezebb sorban lévők iránti gondoskodás felé fordul. A har- madik kapu . alacsonyabb rendű fázisaira időt vesztegetni. s ami- kor a világ lelkiismerete végül lassan bár. hogy ők is megengedik számomra. hogy az emberiség előtt négy kapu áll nyitva.az igazság filozófiája. ami számukra legmegfelelőbb vagy legkényelme- sebb. hogy megosszam másokkal ezt a morzsányi tudást és ezt a kevéske jártasságot. Értékelem a toleranciát.szolgálnak a legjobb válaszként erre. Oly korban írtam e könyvet. s egyetértek azzal. teo- lógia. Amennyire meg tudom érteni az ősi bölcsek tanításait. akik tudják. forradalomba taszítva a Földet.

hogy nemcsak hiszem. hogy a modem embernek hogyan kellene élnie.arról. hogy ki vagy és légy szabad. álszerénységet látok bennük. Ezt az áldott gondolati függetlenséget sokan felróják nekem. részben saját spirituális fejlődésemet. mert ez a könyv olyan fehér mágiával van átszőve. Tiszteletlenség az igazsággal szemben. Az utolsó szó . Tudd. hogy az embernek van lelke. tudatos. amit ma adhatok: légy nyugodt. Új módon próbáltam meg gondolkozni . hogyha habozok kimondani nyíltan is azt. ami valós és igaz. Mindannyian ismét találkozni fogunk. élő jelenléttel. Ne engedd. de ez szívem joga.Türelem! Az éj a napkelte első sugarai előtt a legsötétebb . amely nem kisebb sebet tud ejteni a rossz erőin. Ám ahogy ismét átnézem e szavakat. Úgy hiszem. hogy ellenálljanak az ebben lefektetett elveknek. amit tudsz. A legjobb tanács. amely vigyáz rád: ragaszkodj hozzá. s nem ötezer évvel ezelőtt élt emberekére alapozva . Egy maga- sabb síkon ugyanis titkos aktivitásban töltöttem az időt. hogy a környezet mentális nyo- mása betörjön oda. Az élet változatlan marad .de a napkelte eljön. . Ám ez csak egyik oldala az éremnek. hiábavalóan és cselekvés nélkül eltöltött évek. és ezt a függetlenséget büszkén őrzöm. részben a világ békéjét szolgálva.saját tapasztalataimra.A Fény Harcosai számára kaland lesz ez a könyv. ám az éj vándorai nagyon gyor- san leteszik majd miután beleolvasnak. őszintén vallom ezt. még ha köz- helyes is. mint hogy lehetet- lenné teszi számukra. hanem tudom.kötetlen és halált nem ismerő. Ez mágikus talizmánod. hogy az embernek van lelke. A külső szemlélő számára utolsó éveim terméketlenek voltak. mert naponta kapcsolatba kerülök vele mint valódi.

amely megakadályozza. AZ EMBERI TAPASZTALAT Helyzetek .misztikus vízió. Nem tartozom azok közé. nem értelmetle- nek. a tapasztalatokat. ha elfogulatlanul próbáljuk megvizsgálni a ben- nük ható erőket. és még inkább azt. mint bármiféle . mint a különböző könyveké. amikor ennek a kényelemnek a keresése az élet egyetlen céljává válik. Minden élet egyedi. hogy megtalálja és megértse ezeket. amire valóban szüksége van. amire másnak lenne szüksége. Én csak az arányérzék hiányát utasítom el. amik csak neki jutnak.Leckék . Minden ember olyan sajátos tapasztalatokkal szembesül. és a kényelmet és jólétet szolgáló szerkezetek miatt egyre terjedő amerikanizációt.a képzelet által keltett avagy eltorzított . Sokkal jobb mércéje előrehaladásunknak az. s a visszahatás törvénye alapján azt kapja.A világkrízis - Visszatekintés az öregkorból . hogy gyáván alávetjük magunkat a tár- sadalomban lévő rossznak! Tapasztalataink és a körülmények. okuk és értelmük van. a szerencsét mind magasabb törvények szabályozzák. Meg kell próbálnunk sze- mélytelenül megérteni az események mögött rejlő belső üzenetet. Jelentésüket akkor érthetjük meg leginkább.Események . hogy az ember élete során az eseményeket. s ehhez segítségül hívjuk az elmélyülést és az imát. . s az emberi intelligencia feladata. hogy helyes mértékben használjuk ezeket.Visszatekintés a fiatalságra Nem győzöm hangsúlyozni. akik elutasítják a modern életformát. Ezek a dol- gok jók. ahogy a mindennapok kellemes és kellemetlen helyzeteire reagálunk. nem azt. Általában személyes karmikus tanulságokat rejtenek és sokkal fontosabb ezek tanulmányozása. senki másnak. Ne áruljuk el a bennünk rejlő jót azzal. amelyek közé kerülünk.

gyakorlatiatlan. ha hajlandók vagyunk tenni is valamit érte. Mindig teljes tudatossággal és éntudattal kell szembenéznünk a kalanddal. Ám a történelem ciklusokból áll. hanem jobb és ragyogóbb is minden tekintetben. hajlamaik és vágyaik vannak. a Végtelen Elme üzenetét rejti vagy tanítani akar valamire. és csak akkor válhatnak valóra. A tanítványnak el kell ültetni ezt az alapgondolatot elméjében. akkor ez az alapzat üresen áll. ideáik. és komoly hiba is. hogy elménkben felidézzük a magasabb énhez való viszonyunkat. melynek célja. Ha bár- melyiket is tévesként elítéljük. és minden tapasztalat magasabb értelmét. ami velünk történik életünk során. két korszak. Úgy kell minden eseménnyel szembenéznünk. ostobaság lenne arra számítani.ahol már egyre nagyobb az igény az egótól való megszabadulás iránt. amit életnek hívnak. és gon- dolkodásunkat. Amikor oly sok lény még az egotapasztalatban való elmerülés és az egofejlődés kezdeti fázisaiban van. kénytelenek vagyunk keményen dolgozni magunkon és magunkban az élet aprócseprő történései közepette. Álmaink egy szentebb élet- ről prófétikusak. ám ha semmit nem vagyunk hajlandók tenni. s akiknek gondolatai mindig és .A remény az élet alapzata. hitük. s jelenleg két ciklus. akik az igazságot keressük. akik állandóan az Én szolgálatomban vannak. hogy új lesz. ők hizlalni akarják az egót. az tudatlanságra vall. Emlékezz az önvaló egyértelmű igéretére. Nem kell félnie. Az emberiség múltja háborúkkal és vérfürdőkkel volt tele. hogy érdeklődnek a magasabb fejlettségi fokon állóknak megfelelő tanítások iránt . sőt gyakran ellenkező világnézetük. esetleg olyan próba elé állít. Ezért mi. A következő nemcsak. Minden esetben rajtunk múlik. Természetes és elke- rülhetetlen is. hogy megerősítsen minket. hogy az előbbi csoportba tartozóknak különböző. míg az utóbbiak fogyasztani. Minden új körülmény vagy esemény. mint az utóbbiaknak. s ennek oka részben ez. és semmiféle épület nem fog ráépülni. amelyet Krisnán keresztül tett a Bhagavad-gítában: „Gondot fogok viselni azok szükségeire és biztonságára. s egész nap ott kell őriznie. két kultúra határán vagyunk. és a világ által felkínált feladatokat és lehetőségeket kihasználjuk. hogy bármilyen anyagi természetű dolgot elveszít emiatt. hogy ezeknek az eseményeknek a belső jelentőségét felismerjük. valamint cselekedeteinket ennek megfelelően módosítsuk.

Különösen hibás lehet mindenki előtt felfedni filozófiai nézeteinket. az önvaló szent parancsára már saját életünket kell élnünk. és a körülményeknek megfelelően mindent meg kell tenni ennek érdekében. ami nem elfogadott. Ha békében akarunk élni a külvi- lággal. hogy az emberi természet olyan. S mivel számos fontos dologban mások előtt vagy. ami elvárható tőlünk. Saját tapasztalatodból fogod megismerni a Gondviselés szó szerinti jelentését: „az. hogy ezt úgy tegyük meg. Ezért . s kiállni mel- lettük. hogy az az egy pozitív legyen. ha nem vagyunk provokatívak. tudni kell.bár mindig jó polgárok leszünk . valószínűtlen. hogy több kompromisszumra nincs lehetőség. s kellően függetlennek kell lennünk.a jó és a rossz. s elkerüljük.ezért mindezek ellenére előfordulhat. Egy bizonyos pontig együtt haladhatunk a tömeggel. Meg kell próbálnunk olyan jól beilleszkedni környezetünkbe. hogy menekülsz a valóság elől. Ha belső hangunk ekkor úgy tanácsolja. hogy mások tévesen azt higgyék. akkor bizonyos engedményeket kell tennünk. aki gondot visel rád". hogy figyel- men kívül hagyjuk mások véleményét és a hagyományokat. hogy vallási fanatikusnak vagy hóbortos entellektüelnek címkézzenek. a szent és a profán keveréke . ám ezen a ponton túl egy lépéssel sem mehe- tünk. amennyire csak lehetséges. Akárhogyan is próbáljuk ugyanis kiengesztelni őket. hogy lemondtál az emberi létezésről egy illuzórikus és képzelt világért cserébe. ám nem szabad megpróbálni kitérni előle. s akármennyi áldozatot hozunk értük. vagy hogy elhagytad az épelméjűség és józan gondolkodás ösvényét. hogy a tár- sadalom támadásának leszünk kitéve. Ennél a pontnál ugyanis kellően elszántnak kell lenni. Egyszerre csak egy gondolatot tarthatunk az elménkben. . Legjobb.nép- szerűek nem feltétlenül maradhatunk. Ekkor elegendő bátorságot kell összegyűjteni. hozzá kell járulnunk magunknak is az általános jólét eléréséhez. vagy akár ellenségeskedésüket elkerülni. Nehéz feladat ez. nem feledhetjük. népszerűtlen. hogy nem vagy hajlandó senki- vel együttműködni. Meg kell adnunk a társadalomnak azt. hogy kritikájukat köny- nyű lesz elhárítani. hogy az emberi tevékenység nagy kerekét tovább fordítsuk. ha mélyebb gondolatainkat elrejtjük. mert itt. Vigyázzunk hát rá. együtt kell működnünk másokkal. ahogy nekünk a legjobb. amilyen . akkor lehetséges. mivel gondolkodásod évszázadokkal előttük jár. hogy kimondhassuk. de fenn kell tartanunk a jogot. s nem feltétlenül a társadalom elvárá- sainak megfelelően.csakis Rám irányulnak". Ne engedd. hogy szilárdan ragaszkodnunk kell elveinkhez.

sőt személyiségünket is. mint az önvaló. mint Seneca - van igazuk. melyet magadban találhatsz meg. s eközben saját kis világod összeomlik körülötted. ha az ember is cselekvő részese a változásnak. s belső világod zavar- talanul és stabilan megmarad. ahogy vannak? Vagy ellent kell-e állnunk. Ami megmarad. Amikor az embert a porba taszítják. valaki. mint ahogy azt várná." (A megpróbáltatásokra gondolt. Elveszítheted hosszú időn át gyűjtögetett vagyonod. legjobb esetben javaslatok érkeznek csak. Mégis. ha egy korábbi inkarnációban tett dolgok következménye az. gyáván. hogy fájdalmas. aki nem árul el. kiderítve hová vezet. sőt saját akaratukkal egyezőnek tekintenek? Seneca azt mondja: „Fogadj el mindent úgy. Ha ezt nem teszed. ami a szenvedést okozza. Amennyiben nem az. amikor egóját lerombolják. és kétségbeeset- ten keresi a segítséget vagy iránymutatást. amelyhez nehéz- ségek idején fordulhatsz. amit nem vesztettél el. aki nem árult el. hogy rá se ránts a hamis vádakra. hogy a fona- lat elkapjuk. ne vakon tedd azt. s felgombolyítsuk. Ekkor már csak rajtunk múlik. mintha erre vágytál s ezt kérted volna. A minket érő szenvedés nem értelmetlen.vagy a sztoikusoknak. akik minden szenvedést és fájdalmat Isten akaratából lévőnek. hogy ha el is fogadod az életet.) Ám a filozófia azt tanítja. utalások. finom racionalitás rejlik mögötte. sőt gúnyosan? Azoknak a szenteknek . aki hisz benned. amit tehetnél. Hova máshova for- dulhatnál. Keressük minden mögött a leckét. mint a benned lévő isteni lényhez? Megbocsátható. hogy a válasz nem olyan formában érkezik. ám hasznosabb lehet. értelmetlen. nehéz helyzetekben azt kívánjuk. fejtsük meg az események jelentését. feleséged szégyenteljesen megcsalhat. lázadni. akkor a szenvedés hiábavaló. a karmikus és más okokat. előfordul. akkor nincs semmi más. hogy a kialakult helyzet miféle üzenetet rejt számunkra. Adjunk tudást a hitünkhöz! A szenvedés átalakíthatja értékeinket.El kell-e lustán. Ha nem így . marad valami. s csak a legjobbat gondolja rólad. s amely megerősít. passzívan és csendesen fogadni a dolgokat. ellenségeid hamis vádakat terjeszthetnek rólad. még akkor is. ha előbb azt próbáljuk kifür- készni. gyakran célzások. a tanítást. minden azonnal változzon meg. nem más. kritizálni kell tiszteletlenül. De ezek a vál- toztatások csak akkor történhetnek meg.

testi szenvedései és személyes szeren- csétlenségei arra kellenek. Érzelmi életének csalódásai. s ebből következően a fájdalmak és . Nem csak a ritka misztikus eksztázisok áldott állapota. de .öntudatlanul bár. mert nem tulajdonít kellő fontosságot egy jóval korábban bekövetkezett választásnak vagy elutasításnak. s így . Röviden tehát: tudunk-e úgy élni a világban. a megszokottat. s végül nagyobb szimpátiával viseltessen a szenvedők iránt. ha a modern életfeltételeken időzve elménk szomorúsággal telik meg. amelyen minden embernek járnia kell. ám az általa tanított leckék leginkább akkor érthetők meg és az általa megkövetelt fegyelmet akkor a legkönnyebb elérni. Azt a fajta tapasztalatot szereti legkevésbé az ember.negyedéletnyi szenvedéshez vezethet. hogy minden viselkedési hiba már természetes folyománya az előzőnek. ám gyakran könnyedén elsiklik a nagyobb. ellenségekkel való kapcsolatot? Végül is embert lények vagyunk személyes vonatkozásokkal. Nem elég misztikusnak lenni: nem menekülhetünk arról az útról. A filozófia legjobb természetes kifejeződése az univerzum csodálatos jelentése feletti örömből táplálkozik. kritizálókkal. Nem csak az ember tudatának. akkor elszalaszthatjuk az Önvaló iránymutatását. barátokkal.egy lehetőség elutasítása vagy válaszúthoz érkezvén a rossz irány kiválasztása . hogy megkeresse okát. nem élhetünk a nap huszonnégy órájában pusztán absztrakt ideákban vagy vallásos visszavonultságban. amely arra készteti. hogy minden ugyanabból az alapvető okból származik. Egyetlen hiba .az élet értelmének keresését kezdi meg. cselekedete- inket. hogy kikényszerítsék. fontosabb tanítások felett. hanem a hétköznapi világgal való kapcsolat és viszony is egyaránt fontos. vizsgálódásait mélyebben folytassa. s így az első tévedésből mintegy auto- matikusan következik a lejtőre kerülés. pénzkeresetünket. és még a mostaninál is súlyosabb szenvedések elé állíthatjuk magunkat. amelyet a világban kell elvégezni. hogy annak mégsem vagyunk részei? Szentté tudjuk-e tenni a mindennapit. hiszen fizikai testünk van s felelős- ségteljes munkánk. tegyen mélyebb különbséget. a családdal.teszünk. Előfordul. hanem mindennapi életének minősége is szá- mít. hogy nem ismeri fel. A tanítvány a történ- teket elemezve viszonylag könnyedén felfedezheti a szenvedésben rejlő apróbb tanulságokat. munkánkat.

akik az életben szerencsétlenek. Más tényezők is működnek. Óvakodj saját gondolataidtól. akiket az élet utadra sodor. amennyire engedjük. hogy az istenit vagy az ördögit hozzák-e elő belőlünk. akiknek személyisége igazi bukás.szenvedések sokszorozódása is. másokat pedig bemocskolnak . hogy mennyire segítette vagy hátráltatta az isteni tudat irányába való fejlődésedet. s vannak az életben sikeresnek látszó emberek. de személyiségük igazi siker. mint például Isten akarata .azaz az evolúciós szükségszerűség . vágyaink és érzé- seink befolyásolására. Egy ilyen rossz irány- választás azt jelenti. Azok a hibák. óvatosabb újrakezdés- hez. Ám a gondolatok önmagukban. amely egyben a legfontosabb is: a rossz irányválasztásra. Elménk struktúrája és szokásai nagymér- tékben meghatározzák. .akár munkánkban. hogy ahogy halad előre az élet rögös útján. vagy olyan emberekben láthatod viszont. hogy miként tapasztaljuk a világot.erre csak az adeptus képes. A szegénység az erkölcsi nagyság komoly próbaköve. fizikai cselekedetek nélkül nem tudják életed folyását alakítani . Az élettapasztalatok . Csak rajtunk múlik. kapcsolatainkban vagy a keresés során nem jelentenek feltétlenül elpazarolt erőfeszítést. Vannak olyanok. Minden egyes hiba hasznos tanítással szolgál egy új. Meg fogod tanulni. hogy egy tapasztalatot vagy embert aszerint értékelj.vagy a Világidea.melyek egyeseket nemessé tesznek. viselkedésében a hibák csak egyre nőnek. mert ha eléggé sokáig ápolod és eléggé erősen átérzed őket. Nem mindig lehetséges a látszat alapján ítélni. Így minden az eredeti hibára vezethető vissza.csak olyan mértékben képesek gondolataink. melyeket elkövettünk . bölcsebb. akkor külső helyzetekben is visszaköszönhetnek. és növeli önismeretünket.

meg kell bocsátanunk másoknak az ellenünk elkö- vetett bűnöket. akkor szeretnénk elkerülni vagy legalábbis csökkenteni a szenvedést. ha szükséges és szeretnénk. szent elhatározással meg kell fogadnunk.és még azt is lassan. Fontos. de csak azok számára. akkor imádkozhatunk az Önvalóhoz kegyelemért és megbocsá- tásért. Nem szabad senkire háríta- nunk a felelősséget magunkon. hogy megpróbáljuk soha többet nem elkövetni ezt a bűnt. hogy mi is megbocsátásban részesüljünk. hogy a történtek- ből mit hoz ki. ami éppen ellentétes a korábbi hibával. Harmadszor. ha azt akarjuk. ha ezekkel ellentétes hatásokat indítunk útjukra. ha valódi. Ha való- ban komolyan gondoljuk ezt a fogadalmat. hogy mi történik egy emberrel. mert részben a kegyelemtől. Amikor az elme az evolúció alsóbb szintjein fájdalmas tapasztalatokon esik át. frissen és életben tartjuk. Amikor egy . Lehetetlen meg- mondani. akkor gyakran emlékezetünkbe és elménkbe idézzük. környezetedben is meg kell nyilvánulnia. akkor ennek a szeretetnek és harmóniá- nak kifelé. mind a fogadalomnak nagyon erősnek kell lennie. Miért kellene személyesen mindent megtapasztalnunk? Nem tudjuk-e ezt elke- rülni a kreatív képzelőerő és intuitív érzések segítségével. ám sokkal fontosabb. hogy ez mennyire lehetséges. állandóan olyan módon kell gondolkodnunk és cselekednünk.Ha befelé harmóniában és szeretetben élsz önmagaddal és másokkal. és nem szabad önmagunkat becsapnunk. hogy ne kelljen átesnünk néhány tapasztalaton? Ez igaz lehet. Másodszor. megújítjuk. Segíthetünk módosítani. Ez azt jelenti. Valódi bűntudatot és megbánást kell tanúsítanunk. Negyedszer. Csak akkor tegyünk így. sőt időnként el is kerülni a rossz követ- kezményeket. mélyről jövő belső indítékot érzünk rá és nagyon kemény külső helyzetek nyomása alatt vagyunk. minden ellenséges és negatív ideát elutasítasz. de nem fordulhatunk egy efféle imához mindennapi cselekedetként. Amikor szembekerülünk rossz cselekedeteink következményeivel. Először is el kell ismernünk szívünk legmélyén az elkövetett hibát. Ötödször. akik kellően kifejlesztették eme képességeiket. hogy nem lehet bennünk semmiféle rossz érzés bárki és bármi ellen. Mind a gondolatok- nak. részben tőlünk függ. saját erkölcsi és mentális gyengeségeinken kívül. akkor ezekből kevés tanulságot szűr le . és úgy módosítani a gondolkodásunkat.

hogy a történtekből tanuljon. amikor azok nyilvánvalók. Nem tápláljuk azt a hiú reményt. Mindezekre a tapasztalatokra. amely minket vezet. hogy gyorsabb előremenetelt érjen el. ezért szenvedéseiből többet fog tanulni. mert a hazugság hangjai sokkal hangosabban árad- nak ezernyi hangszóróból. amit elért. azt találja. A másik esetben égető vágy tölti el. magasra emelve tartanunk a fáklyát. ezért a fel- gyorsított tapasztalás és különleges viszontagságok idejét panaszkodás fogja jellemezni. hogy fejlődése kiegyensúlyozott legyen. mint valaha. amelyben jelenleg van. job- ban szükségük van a Veled való kapcsolat és a Te iránymutatásod előnyeire. hogy mindenféle tapasztalatok érik rövid idő alatt. akik ennek ellenére üdvözölni fogják a fényt. a tapasztalás mindkét oldalára szük- sége van. mert az előbbi esetben hiány- zik a tanulás iránti vágy. Elvakítva alacsonyabb természetétől. Ám mivel még mindig ember. akik hatalmuk és befolyásuk okán a nemzetek vezetői lettek.magasabb szintre jutott elme esik át ugyanezeken a tapasztalatokon. hogy továbbhaladjon valami új felé. Őértük kell csendes türelemmel. szenvedés és bajok nehéz napjaiban a mi feladatunk. hanem arra is. mint saját kérése. hogy ne essenek hibákba vagy gyengeségekbe. nemcsak arra. közömbösek az igazság még mindig gyenge hangja iránt. akkor sokat tanul belőle . így az emberiség tovább tévelyeg. hogy az okokat feltárja . mint örömeiből. hogy emlékezzünk arra. az öröm és fájdalom. De itt és amott felbukkannak olya- nok. hogy Tőled függünk. kísértés és lelki megpróbáltatás érzéseit . Ezért amikor a valóban őszinte tanítvány azt kéri. Ekkor fel kell ismernie. hogy csak Tőled függenek és Benned bízhatnak. hogy nem más okozta ezt. és készség arra. megvakítva üres hagyomá- nyok és képmutató szokások által. . és szükségtelenül szenved. Ima a Világért: A zavar és szorongás. a világ valódi Kormányzójától! Felismerjük. hogy gyorsabban haladhasson előre a keresésben. Kénytelen lesz meg- érezni a veszteség és a nyereség. és a képességek is hiányoznak.és gyorsan.különböző időpontokban és változó mértékben. mert oly sokan elfelejtették. hogy megtartsa. ha azt akarja. S mivel az előbbiek emléke tovább tart ki s mélyebben vésődik elméjébe. Minden tapasztalat esély számára. amelyet más érdekek táplálnak. hogy megtudja a szenvedés okait. Ez azért van. mert az emberiség vissza fogja utasítani azt a fényt. hogy a sötétség azért lett ily hatalmas a világban. Azoknak.még akkor is. hogy a tanultakat befogadja. pusztán azért. hogy az emberiséget kivezetjük a káoszból. amelyet hordozunk. siker és sikertelenség.

annak kezébe kerül a mennyek királysága. Megvalljuk gyengeségeinket és hibáinkat. hogy mindannyian visszanyerhessék a Te jelenléted érzé- sét. Azok az események és változások. vala- mint lelki egészségükért az emberi lényeknek abba kell hagyniuk a tetemek fogyasztását. Ezért naponta imádkozunk értük és magunkért. még inkább azok lesznek. amikor az orvoslásnak helyet kell adni a természet adta növényi gyógyszereknek. Ezek az erők új gondolatokat és új érzéseket fognak stimulálni. akinek szeretete a mi utolsó mentsvárunk. Csak akkor válik antispirituálissá. azoknak az embereknek a Jelleme. Nagy szükségünk van a Te kegyelmedre és irgalmadra. hogy megpróbálunk jobbá válni és nemesebbé tenni életünket. és a vallást a tudomány részévé. új intuíciókat és ideálokat adnak egy vallásos. amikor az oktatást újra kell tanulni. A fiatalok gyakran nem látják. a csendes imádság vagy meditáció perceiben. hogyan nyerhetjük ezeket el. filozofikus emberiségnek. misztikus. és így ilyenkor büntetésként önpusztítást okoz. Kérünk. s így teljesen harmó- niában áll a legmagasabb spiritualitással. ahogyan 2000 éve Krisztus eljövetele is új kort nyitott. hogy min- den ételből távolítsák el a hozzáadott mérgeket. amikor a pszichológiának és pszichiátriának helyesen kell felmérnie a test-lélek kapcsolatot. . ha nem segíti az intuitív érzések és a szív kibontakozását. Az ihlet magával hozza a szerencsét. akik sorsát megszabják. és ihletett tanítók mindig fel fognak tűnni.ami ezt a századot jelenti . Hatalmas erők gyülekeznek a mennyei világokban. s pusztán állati természe- tünk szolgálatát tűzi ki célul. s hogy aki képessé teszi magát a naggyá válásra. Eljött az idő. ám azok. és a kellő időben . s az emberiséget egy jobb. A tudomány az ember tudás iránti vágyát tükrözi. de ígérjük. megtisztítani és vitalizálni fogja. amelyek a századforduló óta történtek a világ színpadán. Új korszak kezdete lesz ez éppúgy. megdöbbentők. Ez az impulzus a tudományt a vallás részévé teszi. és testi. Ami valóban számít egy nép életében. hogy mutasd meg. minden lény Végtelen Atyja. s hogy a jellemvonások mindig számí- tanak és számítani is fognak. hogy a lelkesedés önmagában nem elég. Megpróbálunk elvetni minden gonosz gondolatot és materialista nézetet. amelyek még az új szá- zadforduló előtt fognak történni.manifesztálódni fognak. igazabb élet felé vezeti. az vezetőinek minősége. s követelni kell. a kettő egymást erősíteni.

katasztrófák sújtják az emberiséget. Csak akkor lesz lehetőség új kezdetre. s a nukleáris háború. jóságot és békét hoz. lehetőség lett volna egyen- súlyban tartani a kettőt. TŰI sok minden teremtődött és teremtődik a mentális síkon. Ha azonban az asztrológusokat.azt mondja. amit érzett. és szenvedések. Ha kör- benézünk ma a világban. hogy a jelenlegi kor a kalijuga. Ugyanakkor a hinduizmus a Bhagavad-gítában azt is mondja Srí Krisna (talán mitologikus) személyén keresztül. korruptabbak és rosszabbak. s nem a hinduizmus szakértőit kérdezzük. meglátott. a pusztítás egy nukleáris háborúban fog kicsúcsosodni. aki lehozza a külső világba.melyet a hinduizmus ad . a vaskor. mi a dolgunk itt a Földön. Még azt is mondják. bizo- . három még hátra van. Egy zenei mű vagy költemény alkotója. ám a belsőt éppen annyival szegényítette. akkor ők egészen más képet festenek. ami csak egy fizikai robbanás keretében jöhet a világra. mindenhol erőszakot. hogy vajon a filo- zófia mit mond. pusztítást látunk. amíg az avatára meg nem érkezik. de mindenekfelett a béke uralmát.azaz rövidebb időszakok a nagyobb ciklusokon belül -. az erkölcs és vallás a mélyponton vannak. Először is. és változók a rá adott válaszok. járványok. s akkor tanulja meg az emberiség. Ők ugyanis azt mondják. hogy visszaállítsa a jóság és igazság. ha figyelembe vettük volna. és a hinduizmus szerint a kalijugától más nem is várható. az emberek bűnösebbek. A válasz az. amikor az élet legmélyebb pontját éri el. a háború gonoszságai. Meg lehet kérdezni. az erőszak. Ez nem szükségszerű. egyre rosszabbá és gonoszabbá vál- nak az emberek.Milyen jövő vár az emberiségre? Gyakran felteszik e kérdést. a spiri- tualitás. hogy az avatára . egy fényesebb. hogy a gonoszságot jóakaratra cserélje. s ahogy halad az idő s egyre mélyebben süllyedünk a kalijugába.olyan sze- mély. Másrészt a filozófia egyetért azzal. aki a lét egy magasabb síkjáról érkezik. hogy a vaskorszaknak csupán első negyedében járunk. ha egy nukleáris háború elsöpri az emberiség nagyobb részét. hogy mindkét nézőpontban van igazság. harmóniát.a vaskor vége felé meg fog érkezni. hogy most lépünk be a Vízöntő korába. reményekkel teli jövőt. s ez a kor tudást. Éppen ezért a háborúság befejezésére tett kísérletek nem is járhatnak sok eredménnyel. Az egyik válasz . Az ipari társadalom sok mindennel gazdagította külső életünket. mint valaha. zűrzavart. a gondolkodó vagy a szobrász. hogy. és arra használja majd erejét és tudását. hogy korszakok vannak a korszakokon belül is . tapasztalt belső világában. hogy új és jobb időszakot indítson . majd az azt követő káosz után egy jobb periódusba fogunk belépni.

akkor szem elől tévesztjük a legfőbb tanulságokat. amíg még erőteljesek érzéseik és akaraterejük. és szükség van ezek között egy olyan időszakra. s ha számos életből leszűrték az összes elérhető bölcsességet. ha nem csak testben. amikor a munkások megtérhetnek magukba. Ám a tömegtermelésben részt- vevők. jobb. ha nem társul hozzá az arról való elmélyült gondolkodás. mind a nőt figyelmeztetné az emberi vágyat érő csalódásokra.nyosfajta kielégülést érez ettől a cselekedettől. még ha kellően elmélyülten is. de tanácsukra csak akkor érdemes hallgatni. A tapasztalat. értékének nagy részét elveszíti. A kézműves. Ha pedig gondolkodunk. Egy bizonyos kor felett minden ember halálra van ítélve. Hősiesnek kell lenniük. Ezért azonban meg kell dolgozni. aki képes valamit a saját kezével megalkotni. ha nem várják meg az öregkort azzal. s végre feltenni maguknak a kérdést: „Miért vagyok itt?" Az idősek méltók a tiszteletünkre. Az elmélyült gondolkodás mind a férfit. de az évek ennek ellenére durván és zavarón otthagyják nyomukat a tudatban. akik jó sorsuknak köszönhetően nem szűkölködnek. Az életért való korai lelkesedésnek végül utat kell adnia a halandóság szomorú felisme- résének. de nem vagyunk eléggé sze- mélytelenek. de ugyanígy a kárpótlásról is szólna. akik egy gyárban elzárva és gépekkel felszerelve naponta több tucatszor végzik el ugyanazt a mozdulatsort. hogy felismerik. . míg a nem kellően mély gondolkodás szintén sokszor hiábavalóvá teszi a tapasztalatokat. hanem lélekben is idősek. ha bizonyos szünetekkel végzik. modern kozmetika évekkel fiatalíthatja meg a nőket. Akiknek nincs magasabb nézőpontjuk. és vágyaikat ki tud- ják elégíteni. életünk a testben és a világban nem másra szolgál. Az első lépés az elme békéjének megteremtése. hogy ezek csak múló és bizonytalan dolgok voltak. Hiszen minden tapasztalatunk. Sőt néhányan ez alatt az életkor alatt is folyamatosan fenyegetettek. hasonlót tapasztalhat. Vajon nem kellene-e mindkét csoportnak kellően kijózanodni ettől a ténytől. azok számára az öregkor nehezen elfo- gadható A fejlett. mint hogy előcsalogassa a lelkünket. Azok. azok ennek az érzésnek a közelébe sem jut- nak. akkor jobb. és meg kell szabadulniuk a vágyaktól. Ha ilyen monoton munkára mégis szükség lenne.

rombolásra termett erők kezébe kerül. éberen tartotta elméjét. Fáradékonnyá válik az ember . A fiatal. Ám ha kellően sokáig élnek. Ha nem ez történik. vágyva a tudásra. hogy magukon munkálkodnak. ridegsége és szőrszálhasogató pedantériája miatt. Arra emlékeztetnek minket. sőt jelentősen félreértve. tapasztalt. keresve megélhetésüket.nem csak fizi- kailag de mentálisan is s belefárad a hétköznapi élet rutinfeladataiba. Ám ha ezeket a lázadásokat nem idősebb. . melyeket a túlfűtött szenvedélyek vagy felkorbácsolt érzelmek diktálnak. alig pár tulajdonnal rendelkezve . Amíg magukon belül meg nem találták az egyensúlyt. abba. s nem versenyezve. ezek a fiatalok úgy próbálnak élni. hogy minden nap ugyanazt kell csinálni. mind a láthatatlan erköl- csi és mentális következmények tekintetében. Sok indiai újságban meg is jelentek a véleménykü- lönbségek. kiegyensúlyozott emberek vezetik. egymást támogatva. akik a szigorú iskolai oktatás ellen lázadoznak. amiért az iskolát otthagyó vallásos lelkületű fiatalokat cso- dálja az ember. ambí- ciók és biztosítás nélkül.most nem fontos.Nem túl kellemes megöregedni. a tömegekről . akkor végül könnyen oda juthatnak. közösen.ám aki frissen. mondhatni. sosem tud unatkozni. Mélyen megértem azokat. hogy Jézus is lázadó volt. éretlen emberekből hiányzik az egyensúly. aki fejlesztette belső kulturális és spirituális forrásait. korlátozottsága. akkor végül az egész folyamat a kommunisták. tapasztalat és fele- lősség. rosszindulattal. hogy az életüket kudarcként értelmezhetik mind a látható eredmények. az élet maga fogja megfegyelmezni és lehűteni őket. Természetesen az átlagemberről beszé- lek. hogy ezek pontosan mik voltak.őszintén. így aztán sokkal könnyebben rohannak olyan cselekedetekbe. éren. szá- razsága. kellő ítélőképesség- gel rendelkező. melyeket később megbánnak. és nem a látszatra törekedve. Ezek az emberek. hogy elfogad- ják a felnőttséggel járó felelősséget és az ehhez vezető belső érési folyamatot. tanulásra. és eléggé szenzációhajhász módon tálalták ezeket. addig könnyen cselekedhetnek úgy vagy hozhatnak olyan döntéseket. ugyanazon okból. De más szempontból csodáltam is őket. megértésre. naiv liberálisok és más politikailag elkötelezett. Bizonyos pontokon kritizáltam az indiai szádhukat . tudás.

hogyan kell különbséget tenni a pozi- tív és építő. túl kiegyensúlyozatlanok. a Fény ellenségei jelen vannak. amikor a tudás terjesztése egyre inkább azok kezébe kerül. S ezalatt nem csak a vallásos és metafizikai dolgokat. romboló gondolatok között. Nem elég a szülőknek megvédeni gyermeküket . Oly korban élünk. és hogy az igazság és valóság nem feltétlenül kötődik tradíciókhoz és azokhoz a módszerekhez. hogy éppen úgy szükség van rá. . s azzal. az igazság tudatlan ellenzői. életerős. mivel nem ismerik föl. hogy bátorítsák és elősegítsék spirituális ébredését is. mint az arra érdemesek kormányzására vagy a magunkra kényszerített ideálokra és szabályokra. Amikor a fizikai testet az egyetlen valóságként ismerik el. hogyan használják elméjüket arra. Mi haszna van az olyan oktatásnak. hogy bölcsen oktassák az ifjúságot. hogy az új korok az inspiráció új forrásait termelik ki. biztos lehetsz benne. valamint a negatív. a társadalom ellenségei. mint a hatalommentességre vagy szabad- ságra.képesnek kell lenniük. és a társadalmi-poli- tikai reformoknak ez az alapja. hogy saját sorsukat előmozdítsák. amikor hamis állításokat. hogy kellően gya- korlati információkat adjanak át tanítványaiknak.amely vonás oly jellemző a mai fiatalokra egyetértek azonban velük abban. s ne károkat okoz- zanak maguknak? Mindenkinek tisztába kell jönnie az érzelmi és gondolati kontroll értékével és szükségével. Habár helytelenítem azt. amikor minden régről való dolgot elutasítanak . akik maguk is túl fiatalok. eredeti formában bukkan fel. hiszen gyakran új. amikor gyűlölettel teli emberek fizikai erőszakot javasolnak mint az előbbre jutás egyetlen módszerét. téves értékeket igaznak állítanak be. hogy segítsék az ifjak személyiségfejlődését.A fiatalok jellemzően mereven ellenzik a hatalmat. hanem a művészieket is értem. hogy a gonosz erők. Ez éppúgy igaz a létezésünket kormányzó felsőbb törvényekre. ahogy őseink elju- tottak hozzá. és túl elméletiek. amely nem tanítja meg a gyerekeket.

és házassá- guk tökéletes példája volt a házastársi boldogságnak.a sajátján felül. hogy a házaspároknak együtt kell előrehaladniuk és növekedniük a Fény imádatának útján. Azt írtam az Önvaló Keresése című könyvben. mégpedig abban. habár időnként a kettő összefügg. műveltséget szerezni és valóban okulni pedig egy másik. azaz két egymáshoz olyan közel lévő csillagból áll.Iskolába járni egy dolog. Az ősi feljegyzések ezzel a párral kap- csolják össze legendáikban ezt a csillagot. aki megháza- sodik. hogy a csillag. a „Vaszisthárundhati"-t. hogy elfogadod-e a családi élet nyűgét vagy a cölibátus szabadsá- gát választod. A jin és a jang ez. társadalmi kapcsolatokra. azért saját életmódjukat emelték ki s tartották magasabb rendűnek. amelyek szabad szemmel egynek látszanak. Indiában az újdonsült házasoknak egy brahmin pap megmutat egy csillagot. Ám mivel a legtöbb vallá- sos írást szerzetesek készítenék. ám ez csak a világban uralkodó és az emberi létezéstől elválaszthatatlan ellentétpároknak az egyik oldala. hanem valódi kettőscsillagról van . a feleség odaadásának és a kölcsönös spirituális támogatásnak. A világban töltött évekből tanulni . Mindezek során az ember mások problémáinak kisebb vagy nagyobb részét átvállalja. a megnyilvánult élet kettőssége. Ugyanakkor ez igaz az emberekkel való másfajta kapcsolatokra is . Továbbá a két csillag egy közös gravitációs pont körül kering. sikeres házasság alapját.asszisztensek felvételére vagy egy szervezethez való csatlakozásra. fel- készülés. Tőled függ. Ez igaz. azaz nem csak két csillagról. az egy másik ember ter- heit is magára veszi . Magunktól tanulni pedig intuíció. Bacon egyik esszéjében azt a gondolatot hozza föl. Bizonyos tekintetben azonban Baconnek igaza volt. Mindkettő a tapasztalás értékes módja. amely a Nagymedve csillagkép egyik végén van. hogy az ember. Ha így tesznek. Nagyon kellemes és sikert garantáló ceremóniának tartják. akkor megtalálták az igazi. Egy tanártól tanulni dolgokat. túszt ad a sorsnak. A látcső felfedezése óta tudjuk. hogy aki megházasodik.megfigyelés. szakmai munkára vagy az üzleti életre. Vaszistha ugyanis egy több ezer évvel ezelőtt élt bölcs volt. Meg kell azonban ismételni: egyik sem az egyetlen helyes és kizárólag követhető út. valójában kettős csillag. barátságok kötésére. Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. nehézségei és örömei. felesége pedig Arundhatí.

hogy közös spirituális gravitációs centrumot találtak! . Megértjük-e az ősi indiai szokás csodálatos belső jelentését? Vaszistha és felesége házastársi boldogsága annak volt köszönhető.szó.

az nem találta meg a másikat.Kreativitása . hogy túlzottan materialisztikusnak tartják azt.Gondolatok képekről. a versek pedig elképzelhetővé próbálják tenni a láthatatlan. Szükségünk van a művészet segítségére. a zene hallhatóvá. A kellemes és kifinomult életet megvethetik az aszkétikus emberek. A MŰVÉSZET MINT A KULTÚRA RÉSZE Értékelése .Művészeti tapasztalat és miszticizmus . az irodalom végiggondolhatóvá. szobrokról. mint az okkultizmus által. mint az igazság. ha való- ban ihletett. hogy a vallás a lehető legszebb ruhá- zatot kapja. az építészet megfelelő légkört kell. hogy sosem tudják formába önteni . A zenének az emberi lélekben kell diadalmaskodnia. akkor a festészet és szobrászat láthatóvá. Habár igaz. irodalomról. elképzelhetetlen tiszta szellem misztériumát.Géniusz . Aki érzéketlen az egyik iránt. A művészet gyakorlása által az ember gyakran közelebb kerülhet a lélekhez. a festészetnek és szob- rászatnak pedig vizuálisan kell támogatnia az elme felemelkedését. elgondolhatatlan. hogy teremtsen az egyesüléshez. Amikor legjobban látja el feladatát. hallhatatlan. Ám valójában az esztétika iránti vonzalom jellemzően igen jól megfér a spiritualitással. és előfordul- hat. A művészet csak akkor veheti át a vallás helyét és helyettesítheti azt. költeményekről és zenéről A szépség éppúgy a valóság egyik aspektusa.

nyilvánvalóan felteheti a kérdést: „Ha nem hagyjuk elhitetni magunkkal. amikor nagy- szerű festményeket nézünk. és ezek miatt elégtelennek nyilvání- totta. változó. hogy az ember csalódásokon keresztül tanul és a szenvedésen keresztül fejlődik. Amit Buddha tanított az emberi őröm múlékony. Igaz. ihletett zenét hallgatunk vagy kifinomult irodalmi alkotást olvasunk. amikor a spirituális szépség csatornájává válik. Még tovább haladva ugyanezen a gondolaton. Egy ilyen ihletett alkotás oly energiát sugároz. hogy a formák tökéletessége. ha felismerjük viszonylagos és rövid életű mivoltukat. befogadó. ugyanakkor az is igaz. akik kellő átélőképességgel rendelkeznek. . az egyértelműen igaz: ám ő tovább ment. akár még a spirituális felemelkedés- hez is ugródeszkaként szolgálhat!" A művészet akkor teljesíti legmagasabb feladatát. hogy tanulhatunk és fejlőd- hetünk a szépségen és örömön keresztül is. átmeneti természetéről. lehetőséget ad ugyanazt látni vagy érezni. mint az alkotó. amely az alkotást látóknak vagy érzőknek. mint a kegyelem egyfajta áradása felénk. hogy rá tudnak mutatni. akkor válik a lehető legjelen- tősebbé és értékesebbé. sejtetni. amíg itt van- nak? Miért utasítanánk el egy különleges látványt vagy elbűvölő hangot? Hiszen azon kívül. hogy kellemes és örömöt okoz. hogy elfelejtsük. figyelmes vagy ellanyhult lettél tőle? Minden alkalom. az épületek méltóságteljessége és a minták szimmetriája elcsábítson. Nem szabad. De a filozófus.a természetéből adódóan formanélkülit. miért ne éljük át őket? Miért ne élvezzük őket a lehető legteljesebben. hogy ezek a végső boldogság forrásai. Egy mű értékét legkönnyebben hatása alapján ítélhetjük meg. Ilyen esetben valóban az élmények átadása zajlik. sugalmazni és szimbolizálni tudják azt. és fogva tartson. elutasította a szép formák iránti vonzódást. Ám ez nem elég ok arra. aki nem tudja elfogadni Buddha gondolatmenetének utolsó következtetéseit. az alakzatok ará- nyai. nyugodt vagy nyugtalan. nem más. Jobban vagy rosz- szabban érzed magad utána? Zavart vagy ihletett. mint az ókori görög művészeket.

de érzéketlennek lenni a szép dolgok iránt és nem idegenkedni a csúfoktól. éppúgy megérdemli tiszteletünket és megbecsülésünket. s ezek között megtalálható nem csak az igazság és a jóság. melynek tartalma spirituális tapasztalatból vagy megértésből származik. áldássá válik: képessé tesz bennünket. belső erőt vagy mentális nyugalmat tud kiváltani. Az író. hanem antispirituális hozzáállás. jó és minket segítő dolgot fedezhetünk fel. mint azok esetében. akár szigorú környezet érthető és elfogadható azok esetében. hogy osztozzunk a művész ihletén. Az olyan művészi alkotás. olvasójában mély. Bárki. Közömbösnek maradni az anyagi javak iránt egy dolog. éppúgy. az isteni ihlet emberi közvetítője. egyáltalán nem spirituális.Az olyan műalkotás. amely szemlélőjében. tiszteletteljes Imádság érzését. Egy ihletett alkotásnak megvan az a tulajdonsága. ugyanan- nak az erőnek egy oldala. Ugyanis a szellemnek számos vetülete van. egy könnyen járható spirituális ösvényt láthat maga előtt. akik lemondtak a világról. Az egyszerű. akik a világban próbálnak lakozni. melyet egy valódi művész megmutat a világnak. mint egy vallásos relikvia. hallgatójában. De a csúnya. Az ihletett szépség. aki elménkben felkavarja intuíciónkat. melynek formavilága spirituális tradíción vagy szim- bólumokon alapul. művész vagy zenész. hanem a szépség is. hogy ismét és ismét vissza- térhetünk hozzá. akik a szellemet imádják. amellyel egy igazi pap ismerteti meg nyáját. szép. örömtelen környezet nem érthető és nem is elfogadható azok szá- mára. ám befelé megpróbálnak a világtól való ragaszkodástól mentesen élni. és minden alkalommal valami friss. . aki érzékeny a zenében vagy bizonyos helyekben rejlő szépség iránt.

egy papírra írt novella vagy repülőgép: nem csak funkcionálisnak. amit ábrázolni . festesz. mert eggyé olvasztja a jint és a jangot. melyre rendszerint az érzékek megregulázása címén kerül sor. hanem a szellem. mint hogy meg- próbálja közölni másokkal azt.legyél akár művész. melyet az egyszerű élet nevében propagálnak egyesek. amit kaptál. az isteni forrás. amely érzelmi-mentális állapo- tunkat javítja. Egyetlen művész sem teremt semmit. ahogy a benned lévő fény mutatja neked a dolgot. Kreatív és egyben mágikus csend ez. és egyben kifejezése is annak. szobrászkodsz vagy írsz. amely inspirálja azt. hogy a szép környezet olyan légkört teremt.természetétől függően. vagy a szépművészetek mindennemű megtagadása iránt. akár pap. és pihenteti vagy stimulálja az embert . Mi az igazi művészet végső lényege? Nem a mű. vagy a gondolatot. Ha sikerül műveiden keresztül átadnod valamit abból az ihletből. legyen az akár ragasztott bútordarab vagy egy épület. hanem szépnek is kellene lennie - a kettőt meg kell próbálni összehangolni. Semmi mást nem tehet. amire emlékeztet. A kellően fejlett és érett filozofikus alkatú ember nem sok kedvet érez a csúnya és sivár életmódhoz. A kreativitást gyakorolni kell és fejleszteni: segíti a spirituális növekedést. Ha annak megfelelően komponálsz. akkor valóban kreatívvá válsz . amit korábban vele közöltek. amely csak kifejeződési forma.Tény. A művésznek két feladata van: az ihlettől kapnia kell valamit és ezt a megfelelő technikával tovább is kell adnia.

meghallgatja.s nem vélemények. hogy beragyogja őket. Nem azért kell teremtenünk. előítélet vagy igazságtalanság hatása alatt akkor valóban ihletett módon cselekszel. Habár a technikai felkészültség egyáltalán nem minden a művészetben. A művész dolgozhat azért. Ám ha hallgat lel- kiismeretére. látja. hogy megkeresse a betevő falatot. hogy megmutassuk alacsonyabb rendű személyi- ségünket. akkor az ihletettség ellenére annak kifejezése nem lesz tökéletes. A zseni egyszerre befogadó és kifejező. Ha a közvetítő eszköz hibás vagy hiányos. hogy megmeneküljünk tőle. A csak technikailag tökéletes művész alkotásai kifinomultság és mögöttes tar- talom. fennkölten személytelen istenihez fordulunk inspirációért. összkép és technika tekintetében sohasem lesznek egyenlők a spirituálisán is érett művészével. azt mutatja meg kifelé művészetének vagy szakmájának megfelelő formában. akkor egyben arra is törekednie kell. mint sokan teszik. akkor nem is igazán ihletett. A művész. az ihlet és intuíció kell.akarsz . hogy a Szentlélek szolgálója legyen. Hiszen a minket meghaladó. stílus és üzenet. hanem azért. aki el van telve önmagával. mint később annak. A módszer és technika szükséges. arra használja műveit. de nem elégséges. A valóban ihletett művészet éppúgy örömöt nyújt a művésznek megalkotása- kor. hogy önmagának hízelegjen s erősítse az egót. mégis magas szintre kell fejleszteni. Ha ez nem igaz. aki megnézi. . Amit intuitív módon magából merít.

Amikor egy zenedarab vagy megvilágosodott írás rabul ejt minket meghallgatása vagy elolvasása után. s félre kell ten- nünk a zenét vagy a könyvet. Mindkettő az önmagánál magasabbat kereső emberi tevékenység kifejező- dése. s csak később a megfoghatat- lan valóság tiszta. s maga a művészet is ezekből táplálkozik. amely elűzi a gondot és ismét szólni engedi a lélek rég elveszett nyelvén. hogy az Önvaló kapujához jutottunk. amely önma- gában nem elég. akkor át kell adnia ajkait a boros- tyánszínű nektár csábításának. nem ő szabja meg idejét. az istenek felé kell emelnie képzeletének poharát. A szépségnek az erénnyel kell társulnia. amely kiváltja odaadásunkat és szeretetünket. A művésznek magasba. sem tartalmát. A művészet funkciója különbözik a miszticizmusétól. abban reménykedve. A szépség a valóság egyik oldala. ezért először művészi alkotásokban. A művészet ugyanis a szépség keresése. Csak arra képes. ám ugyanazt célozzák. hogy vezesse őket. hogy kihasználjuk ezt az állapotot. mert ez a csodás ihlet egy nála magasabb helyről származik. . s emlékeztetni kell magunkat. meg kell ragadnunk az alkalmat. mint hogy feladja önmagát. hogy az ihlet édes-lágy borával megajándékozzák majd. hogy felvillanásokhoz jussunk általa. míg érzékelésünk olyan durva. amikor az esztétikai öröm vagy intellektuális stimulus hatására úgy érezzük. bár nem teljes és végső utat.A megvilágosodás filozofikus keresése és a művész tökéletességre irányuló kere- sése az alkotásban találkozhatnak és egyesülhetnek. anyagtalan létezésében. s mindkettőnek a bölcsességre van szüksége. Ám mivel olyan kifinomult. A művészet utat nyithat a spirituális megvilágosodáshoz. S ha aznap szerencsecsillaga mellé szegődik. Nem tehet mást. hogy felülemelkedtünk a mindennapi gondolatokon. vagy a természetben találjuk meg. s bármit tesz is.

hogy vala- mit teremtsen az időnek. akár százezreket. s így szükségszerűen szélesebb rétegeket ér el. Ezért habár a művészet közel kerül a miszticizmushoz. Képes ugyanis arra. Úgy érzik. amelynek . hogy saját személyes mód- ján elérje a tökéletes szépség eksztatikus állapotát. mert hiányoznak belőle a magasabb értékek. A misztikus ugyanis tudatosan kerül ebbe az emelkedett állapotba és szándékosan keresi belső lényét vagy lelkét. és hogy művének csodálóit inspirálja. A kreatív művész meghaladja önmagát egy időre. s legihletettebb pillanataikban kiemelkednek megszokott énjükből. hogy rendelkezik az ehhez szükséges intellektuális vagy művészi adottságokkal . térnek és változásnak alávetett világtól. mint a művészet. felülemelkedik hétköznapi valóján éppúgy. Egy pillanatra meglátják a lényeget. az erkölcsi fegyelem és a miszticizmus érzékeken túli céljai.képes lehet arra. Az ilyen zsenik öntudatlanul is érzéseik mérőónját lényük titokzatos mélysé- geibe bocsátják le. Megpillantják az Elme tiszta. Ám a két állapot. amilyenben akarja. hogy megszabaduljon az időnek. A művész ugyanakkor arra használja. Ugyanakkor a művészet a legtöbb ember számára sokkal könnyebben befogadható. míg a misztikus csupán néhányat. s a legnemesebb és legcso- dálatosabb tevékenységnek tarthatja a művészetet. amit önmagában talál. A művész alkotásai lehetnek akár a legihletettebbek. csak művészek. mégsem kénytelen így cselekedni.ekkor megértik . A művész egy magán kívüli közvetítőeszközt keres. de ugyanide jutnak. időtlen valóságát. hanem azt a forrást keresi. s nem a jutalom iránti vágyból. Ebből a szempontból a miszticizmus magasabb rendű. ám amennyiben nem filozófusok.A valóban tehetséges művészek . nem rendelkezik ugyanazokkal az isteni lehetőségekkel. Ugródeszkának használja. festők vagy zenészek akik elsősorban a művészet iránti szeretetük miatt alkotnak. ahogy a misztikusok a meditációban. Habár a misztikus . hogy tapasztalatát mentális telepátiával juttassa el másokhoz. spirituálisán nem az.legyenek akár írók. bár pszichológiailag hasonló. ám ez még mindig az emberi . hogy valamiféle mélyebb közegben lebegnek.szépségét hiába próbálták legjobb műveikben visszaadni. nem lesznek képesek meg- tartani azt. hogy eksztatikus tapasztalatait olyan intellektuális vagy művészi alkotásban fejezze ki. A misztikus nem használ semmilyen közvetítőt. térnek és változásnak alávetett világban.feltéve. gyakran más utakon s más megközelítéssel.

ugyanis ekkor az alacsonyabb vágyakat. és időseknek. és eljut a szellemhez. aki elfogadja a művészet magasabb küldetését. ez is csupán előkészíti az utat. pihentet. ruháinkon és bútorainkon. hogy a felfokozott izgalmi állapotot összetévesztik az ihlettel. Az emberi lényt különböző életkorokban számtalan hatás éri testi élete folyamán. előbb-utóbb túllép a művészeten. felvidíthat vagy lehan- golhat. A narancssárga megtartja a vörös jó hatásait. A citromsárga az értelem színe. de nem maga az út. hogy a zene és az időjárás mennyire képes befolyásolni hangulatunkat. amelyet gyakran félreértenek vagy jelentékte- lennek tartanak. Bárki. az állati érzéseket erősíti. Az olyan elme. Gyakori hiba az írók és művészek között. . egy nap meghallja majd az igazság hívó szavát.átmelegíti őket. amely mélyen önmagában van. Tudjuk.ego kifejeződése. a mester színe. hogy legnemesebb és végső formában. habár igaz. aki érzelmeit. akiknek a vérkeringése nem túl jó. amikor magát a szépséget pillantjuk meg. Ugyanakkor sötétebb árnyalatokban nemkívánatos hatása lehet. Stimuláló és életerőt adó hatása van tiszta formájában. s az ebből fakadó érzéseket összekeverik az ihletett kinyilatkoztatással. Segítheti vagy gátolhatja egészségünket. amelyet megfognak a spirituális jelentőséggel bíró üzenetek vagy figyelemmel képes elmélyülni a hangok csodás világában. szobánkban. A zöld a természet színe. egy lépés csupán. segíteni fog. Tiszta napsárga színben a spiritualitás csúcsát jelképezi. erősítheti vagy gyengítheti a testet. Meleg szín. és egyre közelebb és köze- lebb jut ehhez a kreatív alkotással. kellemes lehet a szemnek vagy zavarhatja. és segíti az embert alacsonyabb vágyai fölé emelni. Végül azon- ban ezen is túl kell lépni. Ritka pillanat az. ha a falakon vagy bútorokon tiszta vörös színt látnak . a szépség kifejező- dési formái helyett. A vörös például a Mars bolygó színe és az asztrológiában a hábo- rúval és haraggal kapcsolják össze. ám a szín az egyik olyan tényező. vágyait és testét sikeresen uralma alá vonta. Mindig velünk van környezetünkben. Ahogyan a jóga. ám a fentebb említett negatívumok nélkül.

hogy maga Beethoven a Mlssa Solemnist tartotta legnagyobb művének. hogy legspirituálisabb alkotása ez. Kétségtelen. hogy ismerte-e Beethovent. vagy mindkettő. hogy a legtöbb művész ritkán jut el az ihlet tökéletesen tiszta formájához . az ihlet veszít tökéle- tességéből. . és azt is. Ennek az oka az egyrészt. olyan emelkedett. ahová kormánya küldte. a művészetek. akkor is a személyes korlátok miatt. hogy az ihlet hatására elkészült műhöz később nem sza- bad hozzányúlni. Sohasem fogom elfelejteni Ráman Maharisi csodálatos üzenetét. hogy szeretne-e valamit üzenni a bölcs nekem.mondta a Maharisi. hogy ez a legátmenetibb. mi szükség van akkor beszédre?" Nem tudom. hogy láthatom még valaha a szentet. erősít. Az asrám vezetői már régóta rossz szemmel néztek rám. mielőtt egy hosszabb nyugati útra indult volna. a primitív vademberek éppúgy.bármennyire is eksztatikus tapaszta- latuk volt alkotás közben -. ha meghallgatom. legtovatűnőbb mind . hogy nem tudta. s megkérdezte.felvidít. Az olasz ég tiszta azúrkékjét az asztrológia a Vénusszal kapcsolja össze. melyen keresztül kifejeződik. olyan áhítatos. vagy hiú. akkor rájövünk. Amikor megpróbáljuk megérteni a zene különös hatalmát. melyet a világon mindenhol minden népréteg megért. és barátom Ráman asrámját látogatta meg. hogyan keverjük. a zene a legemel- kedettebb. hogy meg kíván engem is látogatni. Nem elegendő azonban pusztán ismerni a színeket. Helytelen az a nézet. Kevesen tudják. a spirituális vágyakozást fejezi ki.Amikor a szív szól a szív- hez. ezen kívül még két dologra van szükség: tudnunk kell. Minden művészet közül. másrészt pedig még ha meg is történne ez. hogy a Missa Solemnis ajánlása a következő: „Beszéljen a szív a szívhez. „Igen .egymás- sal kontrasztba őket. aki nem hajlandó átnézni kéziratait vagy kijavítani a hibákat. Barátom megemlítette a Maharisinek. Legtisztább formájában az önátadó szeretetet. s nem tűnt valószínűnek. mely az ember örömére szolgálhat. szépség és szerelemhez közel álló szimpátia bolygójával. Olyan kielégüléssel tölt el. mint bármely más művészet." Ez a ritkán hallott darab mélyen felka- var. Titokzatos erejénél fogva olyan nyelvet beszél. Pár évvel halála előtt történt. vagy tudatlan. de biztos vagyok benne. Az író. amelyet egy indiai barátom adott át szóban (ugyanis a Maharisi soha nem írt levelet). majd folytatta. tökéletes kifejezése az ember és Isten közötti kapcsolatnak. mint a huszadik század kulturált lakói. hogyan állítsuk. amely közelebb visz az igazsághoz.

gondolatait. Ha felemel. ám legtöbbször nem saját koruknak. amely lealacsonyítja és sérti azt. hogy a megfelelő zene legyen. A hangok. akkor segítségünkre van. öröméről. amely felemeli és örömmel tölti el szívét. de ügyelnie kell rá. Az ilyen zene ugyanis képes kifejezni az éteri érzéseket. Olyan. ha egy szép dara- bot hallgat. mint a politikában. időtlen türelem. Ritka az olyan spirituális műveket író ember. mély alázat. aki éppoly figyelmesen választja meg cselekedeteit. A csak részben őszinték vagy az őszinteséggel teljesen hadilábon . az ember emelkedett menedéket találva menekülhet el mindennapi életének szürke valósága elől. ahogy hosszú. szeretni és élvezni fogja a zenét.közül. a világot körülölelő csendből tűnnek elő. A vallásos misztikus közéletben éppen annyi a pózolás. Különösen. inspirál vagy spirituálisan meg- nyugtat. hanem arra is. zajos vagy zavaró. sőt egyes esetekben veszélyes is lehet. Ünnepélyes áhítat. Legihletettebb műveik csak haláluk után Jelennek meg. melynek dolga az. mint bármely intellektuális művészeti ág. Ha túlzón érzéki. hogy kifejezze az isteni létezést. Az elfáradt intellektus felélénkül. mint a stílusát. A zene éppúgy. motivációit és az etikai hozzáállást. segítheti vagy hát- ráltathatja a keresést. mint a nyelv. akkor hátráltat. lassú ütemeit hallgatjuk. A zene valami olyasféle isteni erőt hordoz magában. az isteni hangzatokat. hanem a jövendőnek írnak. Beethoven a-moll vonósnégyesének harmadik tétele például kifejezetten miszti- kus érzéseket ébreszt. hogy az másoknak hasznára váljon. Az igazán őszinték leírják tapasztalataikat vagy Ideáikat. A művészet nem pusztán arra szolgál. és szinte azonnal ugyanabba a csendbe vesznek el. tökéletes lemondás és a világ zűrzavarától való visszavonultság érzése tölthet el bennün- ket. hogy emlékez- tesse a vándorló. így hát valójában a Végső Valóság nagykövete. melyeket a kifelé fordult világi élet elnyom. s nem olyan. s a felvert érzelmek megnyugszanak a zenét hallva. melyek oly kedvesek füleinknek. aki tanításainak megfelelően él. minden szónál jobban tud mesélni misztériumairól. Aki a valóságot keresi. A zene jobban ki tudja fejezni a misztikus tapasztalatot. hogy szebbé tegye az emberi létezést. nyughatatlan halandókat valódi otthonukra. mely a nagy csendességben lakozik. szomorúságáról és béké- jéről.

de a stílus a maga szépségével és tekintélyével még erőteljesebbé teszi az állításokat. Az író pedig. amelyek még erőteljesebbé válnak a stílus és a nyelv helyes felhasználása által. amely ihletet ad a közönségnek. irodalmi vagy szépművészeti alkotás. Éppúgy hozzátett az emberiség fejlődéséhez és nagyságához a saját szintjén. ambícióinak. humoros kifeje- zésekkel van megtűzdelve. s az ego hiúságá- nak. komoly intellek- tuális szolgálatot tesz. A Jakab király-féle változatra utalnék. lágy fények. Ha megnevettetsz egy embert. s sokkal jobban fogsz írni. A kifinomult. aki leköti az olvasó figyelmét s gondolkodásra készteti. A zenei. Az igazság gyakran jéghideg. mert még szerény jövedelem mellett is megnyilvá- nulhat. a nézőnek vagy az olvasónak. Ám én az érzékeny emberekről írtam.állók úgy érzik. akkor sokkal vonzóbbá válik. szívet szorongató. a tizenhetedik századi angol fordításra. mint ahogy egy mérnök vagy épí- tész alkotása. míg az őszinteséget nélkülözők nagyon is tisztában vannak vele. A félig őszinték ritkán ismerik fel valódi mozgatórugóikat. Ezek komoly igazságokat testesítenek meg. A józan ész semmit sem veszít józanságából. Néhány növény. azzal már fel is segítetted. szép szőnyegek. s ha sikerül mégis felmelegíteni. . hogy a modernebb kiadásokat az átlagember jobban megérti. melyek minden érzékeny ember elméjében mély nyomot hagynak. melyet mára a modernebb fordítások jellemzően kiszorítottak. ha szellemes is. Vannak olyan részletek az Újtestamentumban. és ezért számukra a modem fordítás egyértelműen hasznosabb. Számukra nem csak hogy tiszta a régi verzió jelentése is. Igaz. spirituális szolgálatot hajt végre. ha szellemes. tisztább képet kap az üze- netről. A bölcsesség még hasznosabb. aki felkelti olvasójában az intuíciót. hírvágyának esnek áldozatul. finom porcelán. Keverj némi humort tintádba. színes képek s kevés szép bútor örömöt és szépséget ad az embernek. Nincs feltétlenül szükség hozzá sok pénzre. hogy el kell játszaniuk az életben szerepeiket. elnyeri értelmét. Az író. könnyed életmód a kifinomult ízlést tükrözi.

mely előhívja csodálatukat.az alkotó s a közönség esetében is . közvetítőeszkőzét. s hagynák. mint út. nem evilági kifejeződési formáihoz. s csak és kizárólag az istenihez kell fordulnia. akik az alkotások hatása alá kerülhetnek. ha nem is egy Felvillanással. .a Jógához közelítő folyamat zajlik. Ha a tiszta szépség s nem kevesebb az. s éppoly mély kon- centrációt érhetnek el. de valami ahhoz nagyon közel állóval térhetnének vissza hétköznapi tudatukba. S nem is szabad annak tekinteni.nem maga a cél. Mindkét esetben . hanem alkotásaik közönségét is. ugyanúgy igaz a természetre is. Az ihletett művésznek végül félre kell tennie témáját. Sőt amit itt a művészetről írtam. Ha az emberek komolyabban vennék az ilyen hangulatokat.Még a legemelkedettebb művészet sem más. akkor. akkor átléphetnek ezen a határon. ugródeszka . Nem csak a művészeket ragadhatja el koncentrációjuk. hogy a hangulat elragadja őket. s valóban a jóga egyik elmélyült állapotában találhatják magukat.

Keleti emberek. Jól tesszük.Filozófiai iskolák A jelen kornak nem csak a Kelet és Nyugat ideáinak szintézisére van szüksége. s nem egyoldalú. az emberi fejlődés minden oldalát magában foglaló. hitüket s életmódjukat. Egy nap egységes világcivilizáció keletkezik a külső kényszer és a belső folyamatok hatására. hanem egy új. . Egységes lesz. Nem szabad. azt látjuk. hogy egy másik kultúra csodálata megakadályozza. becsüljük s szeretjük a keleti bölcsességet. de nem kell nyugati örökségünket emiatt mindenestül elhajítanunk. kissé nevetséges. gyakorlatok - Filozófusok mondásai . A Nyugat spirituális újjáéledése csakis saját kreatív elméjéből születhet. hanem az ősi indiaiakat is . Sir S. akik majmolják az indiaiakat . hogy kellőképpen értékeljük sajátunk eredményeit. KELET Találkozása a Nyugattal . Azok a nyugatiak. Csodálhatjuk az indiai ideákat és ideálokat. helyek. univerzális nézetrendszerre. hogy csak pár embert tudtak befolyásolni.átvéve ruháikat.s nem csak a jelenkori. hogy „sokat tanulhatunk a Nyugattól. a Kelet igaz- ságai akkor is ugyanúgy. Amikor ugyanis a nyugatiak által emelt épületek már nem lesznek sehol. sőt talán hazug helyzetben találják magukat. amely mindkettőt megha- ladja. mint a jelenlegi. Rádhakrisnan. ugyanis annak is megvannak a maga értékei. az Indiai Köztársaság alelnöke és az indiai filozófia meg- becsült szószólója szerényen azt mondta. A nyugati népek sosem fognak tömegesen buddhista vagy hindu hitre térni éppúgy. kreatív. ha tiszteljük. változatlanul megmaradnak. egyet is érthetünk velük egy bizonyos pontig. ahogy az értelmiség sem fogja a védántát vagy a Teozófiát saját filozó- fiai irányaként elfogadni. Ezek túl idegenek és egzotikusak. s ha történelmileg megvizsgáljuk.

sem misztikusan tovább jutni. akik független néző- pontra helyezkednek. Hasonlóképpen nem fogom többé felvenni a kapcsolatot egyetlen szvámival vagy jógival sem. másrészt pedig az indiaiak jellemzően szűklátókörűén meg akarnak akadályozni bármiféle újító szellemű. amely ezt célozza. s két tényen alapszik. mintegy folytatása az Önvalónak (a hüvelykujj). s így formál kört. Ez megvilágosodásaim következménye. amikor elvittem Athénban egy ortodox kolostorhoz tartozó templomba. s nem is szándékozom kapcsolatba kerülni velük. tanítást kellett. Mindkét fél ugyanannyit tanulhat egymástól.és egy kicsit a Nyugat is tanulhat tőlünk". A legtöbben vagy beleszerelmesednek a keleti spirituális világlátásba. Senkinek sem kell választania a Kelet és a Nyugat között. mondta. a keleti tudást.a valódi választást önmagunkon belül kell meghozni. hogy különállnak. Mindkét féltekén tett utazásaim és kutatásaim alapján kevésbé szerény következtetésre jutottam. Hamis választás ez . vagy alábecsülik azt. hogy kultúránk saját erőforrásaira támasz- kodva nem tud sem metafizikailag. a madrászi egyetem filozófia-tanszékének vezetője azonnal és nagy örömmel ismerte fel a számos görög ikonon lát- ható szimbólumot. A mudrá jelentése pedig. A „dnyána mudrá" az. Egyrészt a Nyugatnak magának kell kidolgoznia saját megvilá- gosodását. De ez nem jelenti azt. hogy segítségül hívják. kreatív mozgalmat. Néhányan ezt teszik. Ez bölcs és széles látókörű döntés. Kell azonban. hogy megtalálja az igazságot. s fanatikusokká válnak. hogy legyen hely azoknak.nyugati öröksé- günket sutba kellene dobni. P. T. kapcsolatban van. Mahadevan professzor. akik valóban ismerik a témát. mert függetlenül szeretnék dolgozni.az ősi görögöktől induló . akik személytelenül próbálnak meg ítélni. Azok a nyugatiak. akik úgy látják. hogy az ego (a mutatóujj) egységben. hogy . . tapasztalatot. Egypár éve már távol tartom magam mindenféle indiai spirituális mozgalom- tól. amikor a mutatóujj megérinti a hüvelykujjat. M. Csak látszat.

hogy újratanulják a múltat. Kellően rugalmasnak kell lennünk. hogy alkalmazkodjunk a jelen körülményeihez.Ahogyan a világ minden iájáról származó alapanyagokkal öltöztetjük s tápláljuk testünket. akik ezt nem értet- ték meg. . S ebből a szellemből ösztönszerűen azt tudnák adni. A természet nem fog engedni a teljes atavizmus nyomásának. még ha meg is próbáljuk. Ha elfogadjuk az ázsiai világnézet egyes pontjait. Fogadjuk hát ezt el. amire ma van szükség. s világunk nagy- ban különbözik attól. Azok. hasz- nos és igaz a régi tanításokban. máshonnan származó spirituális ideákat. mint őseink közül bárki. hogy az itt megszerezhető tudást sajátítsák el? Fogadják el. ugyanígy kellene elménket is a minden értékes forrásból származó ideákkal táplálnunk s egészségesen tartanunk. Ha bármelyik oldal hiányzik egy kultúrából. hogy teljesen átveszik azokat. amely erre érdemes. amikre ma van szükség. tegyük ezt tisztelettel és megbecsülve azt a kultúrát. bútorozzuk otthonainkat. amikért ebben az inkarnációban Nyugaton kellett megszületnünk. akkor az nem lehet teljes értékű. akkor teljesen meg tudnának szabadulni a múlt rabságától. hogy saját. Mert akkor egyedül állná- nak a nagy Egyedüllétben. A mi korunk nem az övék. látjuk el gyárainkat. amely megfelel korunk megváltozott körülményeinek. benyomásokat befogadni. Vajon miért a Nyugaton születtek újjá. akik annyira eltelnek az ősi tanításoktól és módszerektől. nem azt. Azok a tanítók. és tanuljátok meg azokat a leckéket. Ugyanazt adják tovább . önálló néző- pontunk megmaradjon. Nem kell az egyiket feladni a másikért. a múltban élnek.jottányival sem változtatva amit a tradíciók alapján nekik is tanítottak. ami jó. amiket saját magunk alakítottunk ki. Ha megértenék örökségük belső szellemét s nem csak külső formáját. mert a csalódások eltántorítanak majd a múlt szolgai másolásától. és értékes idejüket arra vesztegetik. mindkettő hoz- zájárul a kiegyensúlyozottsághoz. amire századokkal ezelőtt volt. s másoktól. ebből következően nekünk másra van szükségünk.mondja majd olvassátok. s így teljesebb életet élünk. ha nem azért. melyben ők éltek. de tegyék ezt olyan formában. mint nekik volt. Nem veszik figyelembe azokat a tapasztalatokat. amelyeket az előttünk élők hagyományoztak ránk. Fogadjuk be az összes olyan ideát. ami- ket a nyugati civilizáció kínál. de úgy tegyük ezt meg. de ne tegyük minden kritika nél- kül és ne vegyünk át mindent teljes egészében. Így hűek maradunk saját belső hivatásunkhoz. Ez ugyanakkor nem jelenti azt. Örülhetünk a tudásnak és szokásoknak. továbbra is csak a régi módszereket oktatják. de nem szabad azokban leragadnunk. Képesnek kell lennünk nyitottnak maradni. Íme az élet könyvének mai verziója . hogy el kel- lene vetnünk azokat az elveket. és teljesítjük azokat a speciális feladatokat. ugyanis mindkét oldalra szükség van.

Ha pusztán az indiai vonalat követnék. mert az utób- biak igényei eltérnek az előbbiekétől. hanem azért is. Valamennyire keleti agyat kell hordanunk nyugati koponyánkban. hogy elfogadjuk és használjuk a modern technikai civilizáció vív- mányait. Évszázadokon át semmi mást nem mertek írni. miközben elkerüljük a velük járó rosszakat. az számos nyugatit vezetne félre. Ez a fajta egyesítés vezethet a teljes és valóban emberi élethez. Nem is meglepő.Nem elég csupán nyugati nézőponttal rendelkezni. belső békét és külső gazdagságot fog hozni. gyakran nem tökéletesen értik meg a mögöttük rejlő filozófiai feltételezéseket és követ- keztetéseket. mert csak ez az egyetlen helyes. s felvenni az indiaiak nézőpontját és világnézetét. Az ősi Egyiptom és India kulturális kapcsolatára egyre több fény derül: a Nílus országa sokat köszönhet . Szükségünk van a Nyugat dinamizmusára. ám ez nem jelenti azt. Úttörőivé kell válnunk egy új és bölcsebb kornak. hiszen a nyugati tanítványokat gyűjtő szvámik gyak- ran összekeverik a vallást a filozófiával. Olyan könyvekét. hogy egyből a másik véglet irányába kellene elmozdulni. s nem csak vallásos. mint több ezer éves könyvek kommentárjait. mint tették néhányan. kommentárokat viszont ezerszámra. Azok a fiatalok. hogy az emberi tudás a jelenlegi szintjére jutott. amely eggyé kovácsolja az ázsiai gondolkodást és az euro-amerikai gyakorlatiasságot. Ha szanszkritul olvasunk. mert magában az indiai hagyományban is tucatnyi világkép létezik. amelyek azelőtt születtek. univerzális nézőpontot kell kialakítani. mind törté- nelme alapján az ősi Egyiptomba vezethetjük vissza. ha egyáltalán van bennük intellektuális érdeklődés. Ez nem csak elége- dettséget. de a nagy nemzeteket a valódi nagyság útjára állítja. Szabadkőművesség: A szabadkőművesség gyökereit mind úttörői. s ez összezavarja magukat az indiai keresőket is. Az indiai magasabb kulturális élet rákfenéje az önálló gondolkodásra való haj- landóság hiánya. akiket a kereszténység nem tudott spirituálisan kielégíteni. de vegyítenünk kell a Kelet befelé tekintésre hajlamos világ- nézetével. Éppen ellenkezőleg. akik lelkesen belevetik magukat az indiai vallásokba. alig talá- lunk eredeti írásokat. hogy lét- rehozzuk a nyugati aktív életmód és a Kelet csendes lemondó nyugalmának szintézisét. s nem csak azért.

Ez a madár ugyanis a nappal kel. Ezek után már Inasnak nevezik. hogy ezután saját spirituális központjában éljen. etikához és filozófiá- hoz. hanem önmagukban folytatják a keresést. érdemessé válik a máso- dik fokozatra. amelyet a legmagasabb fokozatban használnak s délben mutatják föl. hogy a hajnal elér- kezett. Az első fokozatok arra tanítják. félmeztelenül. hogy a ceremonikus rítusokhoz kakast használnak fel. Minden ember. Az első fokozatba való beava- tás szimbolikusan történik. amely lehetővé teszi. ám az utolsó arra tanítja.ugyanaz a kék szín ez. rugalmasnak. amely Enoch és Hiram Abiff modern utódai látóköréből mára eltűnt. Az első fokozat a spirituális képességek hajnalát reprezentálja. a harmadik a keresést és a valódi Én önmagun- kon belüli felfedezését jelöli. időn- . racionális gondolkodást is. Bárki. A misztikusok azok. Vannak közöttük néhányan. hogy a Mester mindenki megvilágosodásáért fog dolgozni. hogy a szolgálat az előrejutás. aki megfelel az etikai elvárásoknak. s akik a harmadik fokozatba. hogy „elérte a megfelelő életkort és beajánlották". amelyre minden földi élőlény feltekint. aki a kék palástot viselhetik univerzális nézőpontjuk jele- ként . s ennélfogva sokkal nagyobb titokzatosság is lengte körül. mint „szegény. Szorosan kapcsolódott a valláshoz. a természet által teremtett szépséget és az értelmes. mint ma. Csak ők fedezhetik fel a valódi Én „Elveszett Igéjét". Értékelték a művészetet. hogyan viselkedjen magával. Ez a miszticizmusnak azt a fokozatát jelöli. s erre a történelem és az archeológia is egyre inkább rájön. kopogtathat a Mester ajtaján bebocsátásért. miszticizmushoz. ahol a kereső elme félig betekint a szimbólum mögé. A teljesség és józanság volt a legjobb görögök azon célja. aki őszintén és komolyan vallásos lesz. a titkot. sőt hangosan és erőteljesen értesíti kicsiny világát arról. amelyet máshol a keleti világban nemigen találunk meg. mint a felhők nélküli égé. mivel szeretné meg- érteni az univerzum rejtélyét. s a nap jóindulatú sugarai hamarosan elárasztják a Földet. vak jelölt". megpróbálták megőrizni erősnek. a fej- lődés leghasznosabb eszköze. A napszimbólum mellett. Legény és Építőmester. a Végső Valóságot. Minden vallásos ember. az Építőmester fokozatába jutnak. Itt ugyanis keresése véget ér amikor átesik az ego misztikus halálán. öntudatlanul ebbe a fokozatba kerül. akik felfedezik. akik nem templomokban és magukon kívülálló épületekben. a második alatt ezek a képességek már eléggé aktívak. aki teljesíti azt az elvá- rást. hogyan viselkedjen másokkal. mely fokozatok neveit az építőmesterségből származtatták: Inas. egészségesnek. Fejlesztették a testet. hogy három beavatási fokozata van. S csak ők azok. Még ma is azt látjuk. abban is felismerhetjük a szabadkőművesség fényimádatát. A szabadkőművesség ezoterikus rendszere egykor sokkal nemesebb feladatot töltött be.a Gangesz földjének. jelezve.

Hallhatunk olyan indiai jógikról. és a hegyvidéken élők a legkevésbé. Ez a tapasztalat azon- ban jelentősen eltért attól. melyek megtagadják a testi-lelki örömöket pusztán csak azért. Gandhi személyes jelenlétében érezni lehetett. Nem lehetetlen. mert azok örö- möt okoznak.ként különböző edzéseknek. Ez képessé tette őket. az elmét kitartóan egyetlen pontra irányítva meditálnak. India sorsának alakítója adta. akik befalaztatják magukat aprócska szo- bákba. Félelemmel telve rettenünk vissza az ilyen kemény gyakor- latok és önmegtagadás hallatán. mint azok az aszkétikus vallások. akik fél napokon át ülnek mozdulatlanul. Ám mindezek ellenére nem érték el az indiai elme jóval magasabb rendű vívmányát: a gondo- latfolyam tökéletes megállítását. ahol az ételt beadják nekik. majdhogynem kozmikus erő használja. s így teljes sötétségben és mozdulatlanságban tudják végezni belső gyakorlatai- kat. ráadásul koncentrációjuk erejét is növelte. hogy a lehetőségekből és körülményekből a legtöbbet hozzák ki. hogy őt valamiféle hatalmas. pozíciójukat s minden vagyonukat. s milyen nevetséges az. Az előbbiek könnyen letargiába zuhantak. s csak egy kis lyukat hagynak. személytelen. Ázsiai kóborlásaim alatt feltűnt. hogy a babonákat félretéve s a képzeletet kordában tartva keres- hessék az igazságot. ám nem estek fanatizmusba és extremitásokba. hogy a napszítta síkságok lakói voltak a leg- inkább fatalisták. majd barlangokba. erdőkbe vagy asrámba vonulnak. Hallhatunk olyan szerzetesekről is a japán zendo csarnokaiban. . az utóbbiak azonban akaraterejüket és energiájukat arra használták. amit mi önmegtagadásnak nevezünk! Az ősi hellén elmét a matematika tanulmányozása élesítette meg. amit az ember mondjuk Srí Aurobindo vagy Ráman Maharisi jelenlétében érzett. Hallhatunk olyan tibeti lámákról. hogy Gandhinak az inspirációt a karma energiája. fegyelmező gyakorlatoknak vetették alá. akik elhagyják asszonyukat s ott- honukat. Mily erőtlenek vagyunk mi magunk hozzájuk képest.

ezzel éles ellentétben. Az emberi gyengeség. Ehhez a folyamathoz nagyban hozzájárult a görög birodalom kiterjedése Perzsián át Indiáig. hogy meg kellett jeleníteni Buddhát emberi alakban. sem képet.a fordító. hanem göndör hajú. hogy ne tartsák többnek. azaz Sákja törzsből származó bölcs- ként szerepel . Évekkel később magam is találkoztam ezzel az adeptusszal. hogy isteni lényeket imád- hassunk vagy imádkozhassunk hozzájuk. amely először ábrázolta a meztelen emberi testet a maga szépségében. prófétának. spirituáli- san a dalai láma fennhatósága alá tartozott.Történetének első pár száz évében a buddhizmus Gautamát* megvilágo- sodottnak. nem spirituális szentként. Ráman Maharisi egyik megjegyzése Tagore különös állítására emlékeztetett Vairágja című költeményéből. Egy zarándok Istent keresve elhagyja otthonát. segítséget kérjünk. minél messzebbre jut otthonától. amely kifejeződött abban is. Hiszen görög szobor volt az. Ezért nem is készítettek róla sem szobrot. Ám. de nem Istennek tekintette. s jelentősen kitágította spirituális horizontját. . Apolló-fejű hercegként ábrázolták. A mai napig egyetlen mecsetben sem lehet látni a képét. Mohamed ennél is tovább ment. hogy átadhassuk magunkat egy magasabb erő imádatának . és szigorúan megtiltotta emberi alakjának ábrázolását.ezek vezettek oda. a lámaista buddhizmus országa. hogy megjeleníthessük az emberfeletti tettet véghezvivőt. akkor nem kiéhezett aszkétaként. hogy egy napon titokzatos mongollal találkozott. aki szavak nélkül. a vallásos vágy. Mongólia. Amikor a művészeknek először kellett megjeleníteni a buddhizmus megalapító- ját. tel- jességében és részleteiben. ahol Sákjamuniként. Sir Francis elmondta. egy sokkal racionáli- sabb. elhagyva engem?" Sír Francis Younghusband gyalog szelte át a Góbi sivatagot. Végül Isten így kiált fel: „Hová s merre megy imádóm. van. aki elérte a nirvánát. elfelejtve. elfoglalva Északnyugat-Indiát. Ez ugyanis görög hatást s a görög ideák elterjedését hozta. s később is többször vezetett oda expedíciót. annál messzebb kerül zarándoklata céljától. hanem csak képletesen szimbolizálták a Bódhi-fával vagy az Igazságkerékkel.még korunkat tekintve is . olyan tökéletesen. pusztán telepati- kus úton hatalmas hatást gyakorolt elméjére.csak alig. Minél többet utazik. hogy a görögök saját isteneiket mindig emberi formában jelenítették meg. s megkövetelte. mint azelőtt soha s azóta . kevésbé a másvilágra koncentráló hozzáállást. minden buddhista templomban láthatjuk Buddha szobrait. mint hírhozónak. szép arcú. aki • Gautama: Buddha eredeti neve.

hogy a zenről beszél- gethessünk csendesen. elhagyta megfáradt testét a haldokló Maharisi lelke. filozófiát és szövegeket. Suzuki** pro- fesszorral való találkozásaimnak. ezúttal a Columbia Egyetemen. épp abban a pillanatban. Átadott nekem egy olyan tanítást. Ráman Maharisi: 1950 tavaszának egyik éjjelén. képesek voltunk beszélgetni a buddhizmusról és más témák- ról. hogy teljesen átalakítsa gondolkodásmódomat. hogy szolgáljam ki magam a japánok nemzeti italának számító világos. mikor egy fényes hullócsillag átszelte az eget s a Szent Tűz hegye* felett megállt. a háború előtti években. . Ámultam hihetetlen olvasottságán. hogy ez alkalommal egy kristálycukordarabkát rakott a fogai közé. akit leginkább tiszteltem. Utolsó évében még egy búcsúüzenetet küldött nekem egy barátunkon keresztül: „Ha szív szól a szívhez. Ez éppen megfelelő hely volt. Amikor harmadszor együtt teáztunk évekkel később. a japán és kínai zen meditációt. a zenakadémián történt. a Szent Hegy: itt töltötte életét Ráman Maharisi. hogy a tanítás Nyugaton is elterjedjen . Tanításának egyes pontjai A Jóga titkos tanításai és Az Önvaló bölcsessége című könyveimben ismertetett mentalizmus alapját képezték. enyhe ízű zöld teával a bugyborékoló sza- movárból. ismét vendég volt. Megkért. hogy főkormányzó és egyszerű kuli egyként ültek lábainál. Brunton egyik tanítója . mi szükség van akkor a beszédre?" Első találkozásunkat kivéve a tea elmaradhatatlan része volt D.akkor menekültként élt Kambodzsában. ám a belső telepatikus kapcsolat és a spirituális közelség érzése töret- lenül s élénken megmaradt bennünk . T. aki vele tartózkodott. országa ugyanis a kommunista-ateista rezsim fennhatósága alá került. Egy művelt kínai tanítványa segítségével. ahol vendégként tartózkodott. Tíz évvel később. átérezve az isteni jelenlétet. s azon keresz- tül itta a teát. akinek talán a legnagyobb szerepe volt abban. hogy alig tudtam felfogni.sőt a mai napig is létezik. Ez alkalom- mal apró kerek rizsből készült teasüteményeket is kínált a forró ital mellé. Miután asszisztense elvitte a tálcákat. Ám sze- rencsére eléggé megértettem. Feltűnt. hogy Arunácsala. s akinek oly hatalmas volt az ereje. sokat s hosszan beszéltünk. Összehasonlítva az indiai jógát és filozófiát.a fordító. Ez még az Engakuji kolostortemplomban. mert nemcsak. ** A zen buddhizmus egyik legismertebb modern tanítója. s ekkor nyugati stílusú kekszet kaptunk a tea mellé. ő volt az az indiai bölcs. aki leginkább megfogott. a háború után a Los Angeles-i japán buddhista templomban találkoztunk. amely a mentalizmus alapját képezte.a fordító. Bizonyos tényezők élete utolsó tíz éve alatt elválasztottak egymástól. s egyes pontokon olyan kifinomult volt.

. Papi kaszt." Végül azonban igent mondott. ám én csak tanulónak tartom magam. s ennek gyakorlásából tért át a mantra jógára. hogy csenjen el napjából néhány percet s fordítsa meditációra. mint két testvéré. s úgy is tartotta egy ideig. mielőtt eltávoztam volna. azt javasoltam. a Columbia szürke falai körülöttünk. koncentrált gondolat ereje által" . hogy senki sem tudta felkelteni.pontosan tudta. Alapvetően azt mondta. amivel kevesen rendelkeznek. Gyakran került olyan álla- potba is. s végül eljutott a transzállapotig.mondta. Először Rádzspurban találkoztam vele a Himalája lábainál. „Minden lehet- séges a tiszta. 1896-ban született brahmin* családban. s egyértelműen alacsonyabb rendű. absztrakt állapotba. teste automatikusan valamilyen jógapozícióba került. de minden évben pár hónapos turnéra megy. Semmiféle beavatást nem ad tanítványainak. meg kellett várni. hogy az állítását alátámasztó tények melyik szövegben és hol találhatók. hogy míg a zen közvetlenül pró- bálja elérni a valóságot.amely nem feltétlenül ugyanaz. nyitott. s azt javasolja mindenkinek. Ananda Mayee: Az „én" szócska helyett gyakran úgy utalt magára: „ez a test". Nyakát valami hatalmas erő fordította el. Különös események történtek. magányosan meditálok . így aztán nem is nagyon foglalkoztunk a témával tovább. ha egyedül volt. addig az indiai jóga a mentális csendet valósítja meg . hogy meditáljunk együtt azon a nyelven kommunikálva. Fények jelentek meg körülötte. amikor az öröm és az isteni utáni vágyakozás könnyei öntötték el szemét. hogy a máshol élők is részesülhessenek mennyei énekének áldásaiból.s ez olyan tudást adott neki. „Mesternek tartanak . és akkorra viszonyuk olyan volt. „De én csak egyedül. Nagyon szerette a vallásos zenét. pislantás nélkül. s ott ültünk együtt. és így maradt órákig. amely híres volt vallásosságáról. s a meleg nyári nap sugarai átszűrődtek az ablakokon. miközben vallásos dalokat énekelt. a japánon s a korán elsajátított angolon kívül kínaiul és szanszkritül is olvasni . Ételt alig-alig fogyasztott.mondta végül -. Nem tud- tunk egyetértésre jutni. olyan mély transzban. s ő magabiztosan. Félje lett az első tanítványa.tiltakozott először esetleg a zendóban (amely a csoportos meditációra szolgáló csarnok). de képes volt anyanyelvén. hogy magától vége legyen. ám nagyon szerényen beszélt saját spirituális helyzetéről. Soha senki nem kért még ilyesmire." Végül. A hangjából sugárzó emelkedettség mélyen meghatotta hallgatóságát. Nem volt mestere. Benáreszben él. amit Japánban és Indiában is megértenek. Alig tizenhárom évesen egy másik brahminhoz ment feleségül. Tizenéves korától huszonötödik évéig egyre gyakrabban került lecsendesedett. mozdulatlan szemmel.

s vakon ragaszkodnak babonás hitekhez. mert mindkét esetben saját tudásom. művelt. aki azt mondta nekem. Világot látott.mint a legtöbb elfogult szkeptikus -. ami a babból túl sokat fogyasztó falusiakkal történt görögországi tartózkodásom alatt. akkor egyszerűen elment Metapontumba. hibák. s két mérgezéses esetre is emlékszem. A babok kitiltása követői étrendjéből a nagy „fava" babokra vonatko- zott . legalább annyira a letaglózó trópusi klíma következményei. Ez a fajta egyértelműen mérgező anyagokat tartalmaz. mint befelé él. Azokkal a nyugatiakkal szemben. egy kis állam fővárosába. Azért van ez. egy babmezőn nem volt hajlandó átkelni .ugyanis utálta és meg- vetette a babot éppoly hamis.vagy más néven lóbabra. mint az ókor sok legendája. ősi szobrot láthatunk. Amikor problémák merültek fel Crotonában. ám a néhány ősi indiai szövegben található csodá- latos igazságokat illetően sokkal inkább hindu vagyok. amelyet a tudatlan- ság. és személyes tapasztalataim alapján írok. Ezt a keresést a nyugati országoknak kell folytatni.A párizsi Guimet Múzeumban néhány nagyszerű. melyek csodálatosan ábrázolják Buddha különös félmosolyát. Az. 515-ben). mint a malária. akik megpróbálnak hinduvá válni. Az a történet. e. amely oly jellemző Indiában. ám mégis mélyen spirituális . ahogy jelenleg több európai országban nevezik. s ott halt meg békésen. láz és kolera.ahogy Olaszországban ismerik. s a legmagasabb igazságot kereső emberi erőfeszítések nyomai is eltűnnek. s ebből következően nézőpontom jelentős részben elfogulatlan és ragaszkodásmentes. ám ma sokkal inkább kifelé. . ahol akkor élt . mint a szvámik követői. bűnök és szenvedés világától való megszabadulás öröme keltett. hogy „India haldoklik". sokkal inkább hinduellenes vagyok . Egykor mély vallásosságáról volt híres. miszerint Pitagorasz azért halt meg.indiai volt az. illúzió. hogy a vallásos indiaiak a lét értelmetlenségét és a mindenről való lemon- dást tanítják.de vallásos szektarianiz- mustól mentes . mert az egyetlen menekülési útvonalon. s nem tudta munkáját folytatni (i.

Véleménye szerint a személyiséget és a viselkedést meg kell fegyelmezni. a spiritualitás kifejező- déseként és a fejlődés jeleként értelmezzük. aki felismerte az élet végső értelmét. A kínaiak helyesen tartották olyan bölcs- nek.kivéve a már összezavart és megbomlott elméket. Habár Konfucíusz 2500 éve élt. hogy a bölcsesség nem az őrültségben rejlik . és hogy milyen az ideális társadalmi kapcsolat. hogy illúziónak tekintették. mélységében. India . miért indult azonnal tanítani az embereket? Miért folytatta élete hátralévő negy- venöt évében olyan állhatatosan és szünet nélkül üzenete terjesztését? Vessük ezt össze sok hindu bölcs és misztikus hozzáállásával. hogyan kell viselkedniük az embe- reknek. A bölcsesség szó keleti használata nem feltétlenül egyezik meg a nyugati „sala- moni" típusú bölcsesség kifejezés jelentéstartalmával. Megalapozott véleményem szerint Ánanda Mettéja bódhiszattva volt. hanem magában foglalja azt a képességet. amely bizonyos bonyolult helyzetekkel való boldogulást jelent.Akik koanokat használnak. Ezért én is azt javaslom. afelé illendő tiszteletet kell tanúsítanunk. Miért nem várt Buddha egyetlen hetet sem Benáreszben megvilágosodása után. aki megvilágosodott. hogy a kifinomult viselkedést teljesen új szemszögből. aki egy magasabb síkról érkezett. Újból el kell kezdeniük a keresést.nem járt jól azzal. megértve. bölcsességét mégis másfél ezer éven át egész Kínában nagy becsben tartották. az indiaiak maguk lettek illúzió áldozatai. Leírta. s megvárják. akik a mai napig is gyak- ran nem mozdulnak. s felismerte az emberi létezés titkos jelentését és magasabb értelmét.ha történelmét tekintjük . és egymással való kapcso- latainkat az illemnek és tisztességnek kell meghatároznia. hogy megértsük az univerzumot a maga valójában. Akit megillet. Épp azáltal. s nem csak az érzéktapasztalatok fényében. csak körbe-körbe járnak. hogy a számításból kihagyta a testet és a világot mint nem létezőt. hogy elérje azokat a nyugati elméket. A válasz csak részben rejlik a Világelme által adott speciális küldetésben és erőben. amelyek képesek . s végül üres kézzel fognak visszatérni. míg a tanítványok érnek el hozzájuk.

s a tizenhatodik században nyerte el végső formáját . hogy a kommunizmus miért akkora csapás a tibeti vallásra. aki a spirituális viselkedés legjobb példáját mutatja. Lassan változott. Az „acsarja" arra vonatkozik. meg fogja látni. ahol a lehető legtakarékosabban bánnak a mozdulatokkal. Először is a „guru" szó azt illeti.ismét csak zen papok által. A sivatag békéje olyannyira áthatotta őket. amely a nyuga- tiak figyelmét a buddhizmusra és hinduizmusra vonzotta. amely az egyiptomi Nagy Piramisra emlékeztet. hogy a beszéd mint társadalmi cselekvés isme- retlen és szükségtelen számukra. Ha azt szeretnénk tudni. aki megérti a nyugati kultúra vagy modern gondolkodás áltat érintetlen indiai elmét. mint a kegyesség. A rítus a kifino- multság. hogy a látható munkát is elvégezzék. A teaceremóniát Kínában alakították ki ezer éve zen papok.használt szanszkrit szónak a jelentését kicsit tisztázzuk. a japánok tették igazán népszerűvé. Bárki. Ő elindította a rejtett mozgatórugókat. pontatlanul . hogy a falusiak életét legalább annyira a babona és fanatizmus uralja. Egyértelműen nem az a magasabb rendű misztikus vagy filozofikus kultúra vezérli mindennapi életüket. A kínaiak eredetileg az álmosság legyőzésére hasz- nálták. A bőbeszédű amerikaiak és a hallgatag sivatagi arabok közötti kontraszt felejt- hetetlen. aki a spirituálisán vakok szemét felnyitja. és pár évszázaddal később terjedt el Japánban. Ugyanakkor meglepő alázat is van a gyakorlatban. vallásosság és bölcsesség. aki spirituális tanácsokat ad a tudatlanoknak. s a látogatónak le kell hajolnia. s ezzel intellektuálisan és spirituáli- san előre tudtak lépni. mennyire jellemző rá a pesszimizmus. ha ennek a három gyakran . kecsesség és nyugodtság kifejeződése.és jellemzően lazán. és miért fenyegeti egyre inkább Indiát is.voltak befogadni a buddhizmus tanítását. a Teaszobába való bejárat is egy szűk és alacsony ajtón át történik. A „szvámi" címet az viselheti. hiszen éppúgy. mint a bejárat aKirály Kamrájába. A beduinok képesek órákig együtt üldögélni egy szó nélkül. ám később mások jöttek. Kényszerítő . akkor emlékeznünk kell arra. majdhogynem át kell csúsznia rajta! Valószínűleg segít a tanulóknak.

csökkentette a korrupciót és a bűnözést. írása kiemelkedett a több ezer pályázó munkái közül. hogy ezt meg kell.. amikor csak ideje volt rá. egyfajta monisztikus idealizmus. Ékesszóló előadásai nagy tömegeket vonzottak. s magát „az Elefánt Hegy öregjének" hívta. aki továbbfejlesztette és terjesztette. akkor éppoly jól boldogult a világi ügyekkel. az elmének sem kezdete. Hogyan lehetne az embernek két elméje? Az elme és a törvény nem ismeri a dualizmust. Amikor egy állami posztra pályázott. Ha kinyomtatott mondásait olvassuk. Amikor elöljáró lett. hogy az emberi elme egyenlő a vággyal és a szellem elméje egyenlő az isteni törvénnyel. az Elefánt Hegységben tanított éveken át. A gonosz létezése tagadhatatlan tény. mert az elmének szüksége van minden komolyságára. hogy előzze az Érintetlen. Ahogy írja: „Helytelen azt mondani. amelyet a neo- konfucianizmus egyik Szung dinasztia (960-1280) korabeli vezetőjétől ere- deztethetünk. és felgyorsította a peres eljá- rásokat. Amikor a kor ünnepelt mestere. miután azt mondta családjának: „És most megha- lok. Lu azt válaszolta. hogy megértse jelentésüket. melankólia. rájövünk. vonásai a szánalom által áthatott tiszta intelligenciát tükrözik. Lu Hsztang-san (1139-1193) olyan filozófiai iskolát alapított. mindeme sikerek ellenére is elutasította az előléptetést. . és eltávozott. Néhány mondását és kevés írását összegyűjtötték. s hamarosan a Birodalmi Akadémián taníthatott. Ám később. hogy a tudás mélysége az erény alapja. Az Indiai élet nem boldog háttér előtt zajlik: lemondás. Ápolnunk kell a mély hódolat érzését. és ezt adatta ki könyv formátumban Vang Jang-ming 1521-ben. de annak bátor továbbfejlesztésén alapszik." Ha Gautama Buddha arcára gondolunk. hogy csak lassú. Vang Jang-ming (1472-1529) alatt érte el csúcsát. annyira nagyra becsülte. Eredeti Elme felfedezése. figyelmes olvasással szabad ezt tennünk. Tanítása. s mindent áthat. Csu Hszi azt állította. sem vége nincs.szüksége van a világtól való menekülést támogató vallásra. Békésen halt meg. Újraépíttette a rogyadozó városfalakat. mint a metafizikai problémákkal. tanította Lu. megszüntette a hivatali pazarlást. Lu Hsziang-san Kinagsiban. és gyakorlati tapasztalat is.. Huszonkilenc évesen egy művelt nőt vett el. mert teendői mellett továbbra is mindig tartott előadásokat. megváltoztathatatlan sors és az ember jelentéktelensége jellemzi. A tanult embernek először is akaraterejét kell megszilárdítania." Majd meditált pár órán át.

bármit. akkor Isten inkarnációjának nevezték. Legmagasabb. jobbá teszi őket. és bármit. Életének 57 éve alatt sikeres katonai vezető. Ez nem azt jelenti. hogy kiegészítse és kiegyensúlyozza világnézetét. Kína misztikusai nem voltak álmodozók. tökéletesnek tekintettek. az ugyanaz. a buddhistának pedig ugyanezért szintén szük- sége van a védántára. és ezek a túlzások egészségtelen viszonyhoz vezettek. A TUDÁS és CSELEKVÉS eme egységének az ŐSZINTESÉG nevet adta. amit tett vagy mondott. de legalábbis az segíti. Amikor megtalálták. Ebből következően önámításba estek. Nézeteik. A másik híján ugyanis mindkettő túlzottan egyoldalú. csodálatos intuícióval megáldott. a buddhizmus és a taoizmus tanításaiból. Nem az elérhetetlen emberi tökéletességet keresték. testi kapcsolatokra vonatkozik. Komoly különbség van Ázsia két legnagyobb és legősibb népe között. ami vele kapcsolatos volt. hanem az intuitív tudásra vonatkozik. tehetséges költő. hogy személyiségünk nem folyik bele a cselekedetekbe. és elsődleges feladata nem a férfiak és nők közötti szexuális. mint például Lao-ce „nem cselekvés"-nek nevez. A könyvekből és előadásokból elsajá- tított tudás nem feltétlenül elégséges az akaraterő mozgósítására. Az „Őszinteség" másik definíciója pedig harmónia az Univerzum Őselvével. és Vang is ezt a kifejezést használta. érzelmi nyugalom és személyes vágytalanság gyakorlása már elegendő ehhez. Szükséges azonban elmagyarázni a nyugati tanulóknak. meditációt gyakorló és filozófiát tanító ember volt. Ez a hozzáállás a csend gyakorlásából származik. hanem azt. A védánták gyakorlójának szüksége van a buddhizmusra. kiváló elöljáró. a vallások elemző összehasonlítója. hogy semmit sem teszünk. India misztikusai mindig egy idealizált emberi lényt kerestek mesterükként. hogy bizonyos érzelmi távolságtartással viszonyulunk hozzájuk. hanem felismerték a szükségszerű emberi korlátokat és az időnként elkerülhetetlen tévedéseket. mint amit a kínai filozófusok.Azért csodálom Vang Jang-minget oly nagyon. A magasabb tantra célja nem . Nemcsak hogy összeolvasztotta a leg- jobb elemeket Konfuciusz. ám a mentális csend. látókörük kiszélesítése ezt a hibát kiküszöböli. Amit az indiai guruk „nem ragaszkodásának hívnak. hibákat. s azt. hogy lehetséges teljes filozofikus életet élni. de maga is értékes elemeket tett e szintézishez. hogy Vang tanítása a tudás és viselkedés egységéről nem az intel- lektuális. A tantrát nagyon félreértették a nyugati világban azok. akik csak fizikai meg- jelenésére figyeltek. mert személyes értékeivel és képességeivel bebizonyította.

Ez a dualizmus áthatja a Keresés során végzett gyakorlatokat. az Elmében. illúzió. Csodálattal írtam két nagy lélekről. és gyakran idéznek is írásaiból. amíg a helyzetet nem tisztázzuk. önmagát szubjektumként azonosítja.segítségével halad előre útján. önmagán kívüli jelenségeket objektumként. hogy Ádí Sankara. érthetetlennek és elfogadhatatlannak tűnik az átlagos nyugati elmének. amelyből s ami által minden történik. azaz az első Sankara a buddhisták . Ísvarának.azaz. mint az Önvaló és a személyes én összehangolása.más. melynek nincs végső valósága. amíg mind a szubjektum. egyesítése. amelyben. s nem habozott meg- . hogy Buddhát semmiféle hasonló elfogultság nem kötötte meg. aki ezt tökéletesen el tudja magyarázni) az ember Legbelsőbb Lénye. A hinduizmus első tanítása. Mindketten szigorú követői az eredeti Sankarácsárjának. Bárki. s ez rendjén is van. mind az objektum egyé nem válik a tiszta tudatosságban. aki Kánycsíban él és Dél-India spirituális vezetője. aki több mint ezer éve élt. hanem a karma . A harmadik tanítás szerint az univerzum maya. Ezzel kapcsolatban még egy dolgot le kell szögezni. isteni és tökéletes éppúgy. s erre nincs más út. A máso- dik tanítása azt mondja ki. Sri Ráman Maharisiről és Sankarácsárjáról. A kettősségnélküliség elve. hogy a végső Én és a Brahman egy. megérti. kiegyensúlyozása. megvédje és terjessze ezeket a tanításokat a parasztoknak szóló legegyszerűbb parancsolatoktól a jógiknak szóló legmagasabb misztikus tapasztalatokig és az advaita metafizikai tanításaiig. hogy Sankara célja a buddhizmus visszaszorítása és a hinduizmus erőinek visszaállítása volt. és az ennek eredményeképpen meg- szerzett tudást is. míg a tudata által észlelt. a végső Én.Isten törvénye .és az avatárák . a Lénye is az. Ez az elméleti probléma mindaddig fennáll. És ne feledjük. ugyanis az emberi lény csak így válhat teljessé.külö- nösen azok idealisztikus jógácsárja és vidnyána iskolái . A negyedik szerint a történelem nem értelmetlen kavarodás. Az összes Sankara tradicionális feladata az volt. Nem is lehet megszabadulni ettől a kettősségtől. ha van valaki. ahogy az Úrnak. amely a mentalizmus fejletlen formája. A második tanítás szerint (amelynek mélysége és bonyolultsága miatt nagy segítség. s a szexuális tudat- lansággal és fegyelmezetlenséggel kapcsolatos problémák és szenvedések is csak ekkor győzhetők le. hogy valójában mi a Brahman. hogy őrizze. mint a mentalizmus.ellen kifejtett érveiben elutasítja az idealizmust. szabad gondolkodó volt. az Atman. aki tanulmányozza műveit. Ne feledjük azonban. amit az advaita hívői fejtenek ki. Az emberi elme normális esetben dualiszti- kusán működik .Isten inkarnációi .

ám ennek ellenére megérkezése után kilenc évet teljes csendben és egyedül üldö- gélve töltött Szung-Sanban. Amint mondottam. Ha valódi bölcs lett volna. s ha ilyenek nem lettek volna. Atman . hacsak mélyen bele nem veti magát a jógába s miszticizmusba. hogy tanítását elérhetővé tegye mindazok számára. vajon teljes. akkor éppen azt a hibát fixáljuk és erősítjük meg.de sehogy másképp. az értelmet. Ezért hiányzik belőle a teljesség. helyes és végső-e . hogy tanítson. s mindent a meditációban megszerzett felvillanásszerű intuícióra hegyez ki. További bizonyíték alapítója élete. hogy ennek megalkotása alatt a megfelelő lelki állapotba kerüljenek. amit az Atmanról szóló tanítás ki akar küszöbölnil Az Atmanban ugyanis nem lehet személyes én. Bódhidharma azért utazott Kínába. akkor a tömeget célozhatta volna meg egyszerűbb. ha a mentalizmus tanítását segítségül hívva próbáljuk megérteni vagy mély misztikus tapasztalatokkal rendelkezünk . azaz a kettősségnélküliség tanát hirdette . Ha az Atmant egyenlővé tesszük az énnel. Akik mind a hindu Upanisadokat. a tanulmányokat.a szanszkrit nyelvű vallásos szövegek egyik legfontosabb és legalapve- tőbb szava. mi több. másrészt pedig figyelmeztetés is volt az olvasónak.kérdőjelezni a védákat. a kettősségnélküli- ség tanítása elfogadhatóvá válik. hogy megveti a meta- fizikát. Erre jó bizonyíték. Buddha például elutasította az állatáldozatot és a fölösleges vallásos rituálékat. amiket Sankara követett és elfogadott. akkor ezt a kilenc évet azzal töltötte volna. és a Magasabb Erőtől ihletet kapjanak. Mind az élő Sankara és Ráman Maharisi a hinduizmus támogatói voltak. habár kevésbé direkt tanítások formájában. talán egyik legmaga- sabb. Nincs semmiféle ellenőrzés az intuícióra vonatkozóan. A zen buddhizmus a miszticizmus egy fajtája. akik készen álltak befogadására. mind a buddhista Abhidammát kellő mély- .amit a filozófia megtenne. Ez egyrészt arra szolgált. hogy leendő tanítványa eléjöjjön. hogy a művet kellő tisztelettel s komolyság- gal kezelje. ugyanakkor legérthetetlenebb formája. s egyoldalú marad. Ugyanakkor Sankara dicséretes módon az advaita. de nem filozófia. nem létezhet benne az ego.amelyet lehetetlen megértenie a racionális nyugati elmének. A hindu és mohamedán vallásos művek szerzői általában invokációval kezdték írásaikat.

magában foglalja a materiálist és spi- rituálist is. s nem menekültek el a világtól. hogy a korábban volt és a későbben lett között semmiféle kapcsolat nincs. amely a leg- tovább fennmaradt és a legerősebb volt Kínában. Még ha minden emberi lény másmilyen is. hogy kerek. a formát érintik. van valamiféle folytonosság vagy esszen- cia. mint a két szélsőség közötti találkozási pont. s így nem elégedtek meg a pusztán metafizikai világképpel. a konfucianiz- musnak a neve nem más. s a Közép nem más. hogy az Atman és a nirvána intellektuálisan egyértelmű párhuzamba állíthatók. A változások. A kínaiak vérmérséklete erősen különbözött az indiaiakétól. teljes egész. amiket látunk. mint a Közép Tanítása. S ki harcolt Buddhánál keményebben a személyes énbe vetett hit ellen? Még ha minden állandóan változik is. Japánban Tendaiként ismerik ezt az iskolát. Még a két leghíresebb kínai misztikus . a Kerek Tanítás nevet viseli.ségben tanulmányozták. hogy azt higgyük.Lao-ce és Csuang-ce . sokkal gyakorla- tiasabbak voltak. s nem a lényeget. az egyensúly pontja. de az indiaiaktól eltérően nem voltak hajlandók a világi életet teljesen feladni ezért. mint volt korábban.Buddhával együtt hogy nem teljesen más lény.is megtartotta népének jellemzőit. amely azt jelenti. azok figyelmét nem kerülheti el. . amely áthatja ezeket a folyamatokat. Még az a buddhista iskola is. Sőt Kína alapvető vallásának. Az indiaiakhoz hasonlóan a kínaiak is szerették volna kitalálni. akkor is el kell ismernünk . hogy a nem evilági dolgok mit rejtegetnek. és nem engedi meg. s írá- saikban és filozófiájukban egyesítették a valós létezést az illuzórikus létezéssel.

ha meg akarjuk óvni magunkat az illúzióktól. ha tudatosan és világosan megérted saját miszticizmusodat. Isten csak szellemként. S jobb misztikussá is válsz. Még ha sikerül is ilyen határozott tudás nélkül elérned misztikus céljaidat. ha tudományos szemszögből meg- próbálod kideríteni. tisztán és meggyőzően megmutatni az utat mások szá- mára. hogy a spirituális megvilágosodás és pszichikus hibák létezhetnek és léteznek is egyszerre. ha az élet többi területével össze tudod ezeket kap- csolni. Ha látjuk őt. víziókat és üzeneteket vizsgálni. Ám mégis éppen ezt kell tennünk. akkor sem válhatsz hatékony tanítóvá vagy vezetővé e nélkül. hogy miért és honnan származnak ezek a tapasztalatok. ám sokat nyerhetsz. Az elementálok csak életre kelt gondolatformák lehetnek. de amint az emberiséget is szeretnéd szolgálni. Ameddig csak magaddal foglalatoskodsz. Igaz. akkor csak saját elménk játékát látjuk.Intuíciók - Szekták és kultuszok Az emberek ritkán értik meg. Ha gono- szak s megtámadnak. teljesebben meg tudod érteni helyedet az univerzális rendben. s ezt nem a helyes módon tesszük. ha tökéletesebben. Mert ebben az esetben csak akkor tudod részletesen. akkor ellenkező jellegű gondolatokkal álld útjukat. ez nem feltétlenül fontos. nem mások. akkor igenis nagyon jelentőssé válik. ha tudományos elfogulatlansággal próbáljuk ezeket az értékes tapaszta- latokat. AZ ÉRZÉKEK Pszichikus és aurikus tapasztalatok . s soha nem a térben fog megjelenni előttünk. és megakadályozhatja ismételt megjelené- süket. ha rendelkezel ezzel a tudással. ugyanabban az elmében. Nem vesztesz semmit. . az könnyen elveheti értéküket.

P. A hango- kat valójában nem lehet hallani. hogy a tiszta L-é-t-e-z-é-s-t ismerjük fel. amelyek nem az Önvalóhoz. amikor az időnkénti felismerés és egyesülés tartóssá és visszafordíthatatlanná válik. ugyanis ekkor a leggyengébbek. míg a hatodik a mennydörgéshez. miközben Indiában és Tibetben teljes jógarendszerek épültek ezeknek a hangoknak a pszichikus létezésére. s többé nem lehet hallani őket. amelyet „Belső Ige"-ként ismernek. mert megállíthatod kifejlődésüket. ékesszóló szavai szerint „A hete- dik elnyel minden hangot. s amely valóban spirituális síkról származik. s eltüntetheted őket. A rájuk vonatkozó utalás pusztán metaforikus. Az első a csalogány hangjához hasonló. Ezt a szövegrészt gyakran félreértik a kezdők és a filozófiai tanulmányokat nélkülöző misztikusok. és elég sokáig fenn tudod őket tartani. Ekkor még csírájukban elfojthatod őket. ." Ez azt a fázist jelöli. Ha azonban nagyon tiszta és nagyon erős mentális impressziók. akkor az elementálok végül eltűnnek. Minden okkult tapasztalat és spirituális látomás mentális s nem spirituális abban az értelemben. hogy az elmének bizonyos látens erői vannak. hanem az egóhoz tartoznak. Ha a hangok. akkor ez az a misztikus jelenség. Ha meg tudod fogni ezeket a pszichikus jelenéseket születésük pillanatában. H. épp olyanok. akkor ez pszichikus és nemkívánatos jelenség. amely csak lealacsonyítana. amely egyre erősebbé és erősebbé válik. az a legjobb. Nem kell foglalkozni az okkult oldallal. P. s így kívánatos. Sokkal inkább az önvaló létezésének csendes intuitív érzéséről szól. A Csend Hangjai című műve hét misztikus hangról számol be. mint amikor a füleddel más embereket hallasz. B. s nem az. A valódi kérdést nézőponttól függően különbözőképp lehet megválaszolni. melyeket hallasz. hogy bármi más ezen kívül esőt lássunk vagy tapasztaljunk. amíg H. ame- lyet a tanuló hall. akkor szabad és akkor biztonságos bármiféle okkult dologgal foglalkozni. saját. eltűnnek. ahol az ego hangja teljesen egyesül az Önvaló hangjával. B.Ha a gondolataid elég erősek. Csak ha ez megtörtént. Legfőbb célunk az legyen.

Célja pedig az alvó okkult erő felébresztése. s hatalmas átalakító utazást tehet benned a lábadtól a fejtetődig . A megvilágosodás egy része nem belőlünk származik.s ez a legfontosabb .ugródeszkaként szolgál. és csak a meditáció utolsó szakaszaiban tűnhetnek fel. harmadrészt . mielőtt a valódi kontempláció megkezdődne. és nem von le értékéből. ahonnan bevetheti magát az Üresség végtelen csendjébe. Mennyei zenét hallhatsz belső füleddel. s ez földöntúli szépséggel töltheti el a szíved . ahol a motiváló erő tiszta és egomentes. Legmagasabb formájában. mint a lélek újonnan talált erejének segítségével a korábban mások által elménkbe plántált ideáknak az aktivizálása. . hanem a külvilágban megnyilvánuló eredmé- nyeket is figyelembe kell vennünk ezeknek az eseményeknek az elbírálásánál. Ezért biztonsággal elmondhatjuk. akik egy bizonyos szekta tagjai. hogy legtöbb esetben ez az út könnyen a fekete mágia mélységeibe taszíthatja az embert. más esetekben pedig öntudat- lan. s nem az isteni bölcsesség megnyilvánulása. hanem kívülről.akit nem avattak be a keleti jógába . mert túl mély ehhez vagy bármi máshoz. a hagyományokból eredeztethető szuggesztióknak tudható be. hanem az emberi gondolat-szuggesztió ereje. Kevés ember tud azonban ilyen emelkedett szintre eljutni és ilyen veszélyes gyakorlatokba kezdeni. Ezek a pszichikus jelenségek legelőrehaladottabb formái. S éppen ez az. ami ennek a tanításnak Tibetben és Bengáliában való történetére oly jellemző. Titokzatos erő léphet be tes- tedbe. másrészt tovább hajtja előre a misztikus ösvényen. Nem más ez valójában. a „rádhászvámí" szót hallják ugyanebben az állapotban.de ez sem lesz maradandó.Tantrika jóga: módszerei ceremoniálisak. sem valódiságát. ahol nem lehet szavakat alkotni és hangokat hallani.de elmúlik. A legtöbb misztikus jelenség időleges. Néhányan. Miért van az. Például sok indiai jógi valóban hallja az „aum" szót elméjében. érzékiek és veszélyesek. Ez azonban nem változtatja meg sem eredetiségét. hosszú és mély meditációk alatt. Nem csak a belső tapasztalásokat. pszichikusak. mivel egyrészt erősíti a tanítvány hitét.ám ez is hamarosan eltűnik. hogy egyetlen nyugati misztikus . Csak a négyrétű ultramisztikus ösvény biztosíthat tartós eredményeket. A tisztánlátás adomá- nyát kaphatod s más világokból származó Krisztus-szerű lényeket pillanthatsz meg belső látásoddal .sem hallotta soha ezeket a szavakat? Egyes esetekben a válasz a guru hipnotikus erejében. kísérlet ez a mennyek királyságának erővel való bevételére.

nem lehet-e. akkor is gyakran vegyül belé egy s más a hallucinációból. Még ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. amit misztikus tapasztalatnak vélnek . aki kierőszakolja. A „tiszta" tapasztalat meglehetősen ritka. vagy pedig a tények és a képzelet zavaros egyvelegét kivetíteni. és a nagyon előrehaladott szinthez tartozik. azt most már valós misztikus tapasztalat alapján biztosnak véli. A szkeptikus kételyei . amelyek megerősítik azokat az ideákat vagy hitvilágot. ha a képzelet szabadjára eresztve marad ez alatt.csak hallucináció. csak mélyebben és szilárdabban döngöli azokba be. miközben minden más misztikus tapasztalatban ezek megmaradnak. amiben korábban csak hitt. ahol minden forma és egyéni öntudat elenyészik. amellyel a meditáló eredetileg is rendelkezett. aminek nincs valós alapja. ahol kellő felkészülés. ahelyett hogy megszabadítaná a hibáktól és tévedésektől. mániákusokat termeltek ki. vagy ha az érzelmeket hisztérikusan felkorbácsolja. prekoncepciók hatására látható vagy hallható tapasztalatokat produkálni. Ekkor ugyanis. médiumisztikus vagy transz- ban történő tapasztalatokat. Ha ezek a kiforgatott igazságok és eltorzult érzelmek ily gyakori gyümölcsei a miszticizmus kertjének. hogy hibákat és fantáziá- kat. hogy az értelem ellenőrzését és a cselekvés kiegyensúlyozó erejét nélkülöző meditációs gyakorlatok gyakran monomániához vezettek. A tanulóknak vigyázniuk kell.mármint hogy ebben az állapotban a meditáló vajon az istenivel vagy csak saját hallucinációival kerül kapcsolatba . külső szuggesztiók. Rosszul használja a meditációt az. Ilyen esetekben gátat kell a jelenségeknek szabni.az üresség állapotát (nirvikalpa szamádhi). hogy ez azért van. Sok minden. önmagunk megtisztítása és mentális fegyelem jár a gya- korlással együtt. aszketikus fóbiákat és vallásos fanatizmust szolgáljon. Csak ott keletkezhet valódi tapasztalat. mert a misztikus világ- . Az ilyen miszticizmus pedig. Ekkor ugyanis saját koncepcióik és az önmaguk által kivetített ideák mocsarába kerülnek.gyakran jogo- sak. S nem nehéz a meditálónak olyas- mit látni képzeletében. hogy ne alkalmazzanak rossz technikákat. Ez a különbség. A filozófia csak egyetlen misztikus tapasztalatot keres . okkult. a hideg értelem és kemény akarat segítségével. A tudatalatti elme hajlamos elfogulttá válni.Büszkébbek vagy szerényebbek lettünk? Az egyensúly vagy az egyensúlytalan- ság erősödött-e bennünk hatásukra? A filozófia elutasítja az ilyen pszichikus. Könnyű az ego hangját összekeverni az Önvalóéval. Hosszú élettapasztalatom során azt láttam.

gondolkodásra. ha valaki médiumisztikus állapotba került. békességben. Milyen egyszerű valójában az út. hogy időnként egy lát- hatatlan lény keríti hatalmába. (2) képtelen koncentrálni a tár- salgás témájára. hanem a jóga hiányosságait és követőinek tévedéseit is vizsgálni kezdtem. (12) a korábbiakkal ellentétben feltűnik a hisztéria és a viselkedés ellenőrizhetetlen. s figyeljünk a titkos munkára. hogy sokkal tudományosabban szeretném megközelíteni a témát. vajon egyáltalán létezhetnének-e? Saját bővülő tapasztalatom és személyes kiábrándulásom vezetett oda. akkor valószínűleg képtelen lesz helyesen megítélni a misztikus intuíció értékét és a misztikus tapasztalatok . Thomas Merton azt írta: „Isten nem kér mást. elemzésre és intellektuális munkára való képtelenség. hogy kénytelen voltam orvosságot keresni a miszticizmus betegségeire. szembeke- rült intellektuális korlátaival és elszenvedte azokat a csalódásokat. hogy nem csak a jóga eredményeit és követőinek sikereit. amelyek a miszticizmus nemes neve mögött megbújnak. melyet járnunk kell. akkor lesz képes kiértékelni azokat. az ezzel járó ideges lelkiállapottal és ostoba hiúsággal együtt. A médium az alábbiaktól szenved: (1) emlékezetvesztés. (9) énközpontúbbá és egoisztikusabbá válik. (3) gyakori mentális befelé fordulás. (8) gyanakvóbbá válik a környezetében lévőkre. s egy napon más keresőket is abba az irányba fognak vezetni. kitartó koncentrációra." Tizennégy jele van annak. (13) eltűnik a morális bátorság. mint hogy maradjunk csendben. agresszív lesz. s milyen összetett az a tévút. S a gyakor- lati megállapítások és tapasztalatok arra köteleztek. Ebből az új nézőpontból ered az. tanulásra. Csak miután a misztikus átérezte az emberi vágyakat és örömöket. (6) akaratereje meggyengül. (14) megjelenik az érzés. amelyet az okkultizmus és túlzó aszkézis ajánl. (4) a hosszú. (5) egyre inkább az érzelmek rabságába kerül. (10) gyak- ran üvegessé válik tekintete. s meg kellett próbálnom megtisztítani azoktól a vadhajtásoktól és primitív hibáktól. amelyet Ő végez lelkünkben. Ha nincs kellő tapasztalata a hétköznapi életről.nézet elkerülhetetlen velejárói? Ha magasabb kritériumrendszert alkalmaznánk. (7) érzékenyebben reagál a jelentéktelen problémákra. (11) növekvő szexuális éhség. amelyek a világban való létezéssel együtt járnak.

s vigyázni fog. hogy mivel érkezik. s végül félrevezetővé válik. ám nem azok. figyelmes misztikus őrködni fog gondolatai felett. és helyette olyan tartalmat illeszt az üzenetbe. hogy végre hallgasson belső hangjára. összezavarja az értelmezést és önmagát csapja végül be. amikor túlságosan ambiciózus kísérletek a nevetség tárgyává tettek egyébként ihletett üzeneteket. üzeneteket is generálhat. Ezért a művelt embe- rek számára a legjobb. Még azok esetében is. hízelgő. Bármiféle helyzet intuitív vagy pszichikus megértésébe is beleavatko- zik. a misztikus soha nem lesz képes ihletett. kivételesnek tüntetik fel magukat. Ez már a múltban is bebizonyosodott. Elferdíti. hogy ez ne történhessen meg. hogy erősen személyes. mely valós. eltünteti a mester által nyújtott ihletet. S hogy rávegye ezekre a változtatásokra. S ez a veszély kezdőre s haladóra egyként leselkedik. Olyan egyszerű gondolatokat emel piedesztálra. habár különböző formában jelenik meg. melyek nagyszerűnek. a lélek szörnyű sötét éjszakájával fogja beborítani egy időre. akik a telepatikus kapcsolatra való képességüket kifejlesz- tették. olyan ember. A felsőbb éntől származó útmutatást is eltorzítja. tévedhetetlen intuí- ciónak próbálja álcázni magát. hogy intuícióidat a józan gondolkodás fényében ellenőrzöd. melyek látszólag a mestertől vagy a felsőbb éntől származnak. s úgy csűri- csavarja. így valójában az. úgy formálja.jelentését. s mivel saját vágyai érdeklik csak. egohizlaló jellegűvé válik. Ha túl keveset hozott magával vagy túl egyoldalúan érkezett. hogy ez utóbbi kettőből mit hoz ki. az ego gyakran igen ravasz módon beleavatkozik a pontos érzékelésbe. Sőt erősen érzelmi töltetek segítségével teljesen hamis megér- zéseket. A gondolkodó intellektus vagy az egoisztikus érzelmek összekeveredése az intui- tív tapasztalattal egyértelmű veszélyt jelent minden misztikusra nézve. ha a próféta is művelt. Ugyanígy a műveletlen. Bárhogy is próbálja. emelkedett álla- potát magasabb intellektuális síkon kifejezni. Hízelgő illúzióként jelentkezhet. mint ahol rendszerint tartózkodik. részben attól függ. Ellen kell állnia a hiúság és hazugság erejének. a magasabb én fokozatosan a hiányosságok pótlása felé fogja terelni. hogy az megfeleljen a személyes vágyaknak. aki rendelkezik a megfelelő mentális felépítéssel és tudással. kevésbé . Tedd alapszabállyá. Az óva- tos.

képzett emberek számára úgyszintén a saját osztályukból származó próféta
a leghatékonyabb. Amit kommunikál - sőt már maga a nyelvezet is, amin ezt
teszi - mindig jelzi, hogy az emberi intelligencia, tapasztalat és jellem miféle
szintjén található a misztikus, és jelzi azt is, hogy miféle misztikus tudatosságot
volt képes elérni.

Az Önvaló kinyilatkoztatásokat, üzeneteket juttat el hozzánk, s eredetileg ezek
igazak is, ám a személyes vágyak azonnal rátelepszenek ezekre, megváltoztat-
ják, s az ego izlése szerint alakítják át őket.

Meg kell különböztetnünk a misztikus tapasztalatának jellemzőit, és a köréjük
szőtt elméleteket és tanításokat. Ezek a jellemzők pedig: egy másik, mélyebb
élet tudata, szent jelenlét érzése a szívben, a bizonyosság, hogy megtalálta a
Valót, a boldogság és frissesség, amely a felfedezés érzését követi.

Ha a személyiséget egyenlőtlenül, féloldalasan fejlesztjük, ha erőit nem har-
monizáltuk egymással, és ha hibák maradnak a gondolkodási folyamatban,
az akarat és az érzés területén, akkor a megvilágosodás küszöbén ezek a hiá-
nyosságok a feltörő lélekerők által felnagyítódnak, és kedvezőtlen pszichikus
eredményekhez vezetnek.

Minden okkult és pszichikus erő vagy az emberi képességek, vagy az állati
érzékek kiterjesztése. Még mindig félig materialisztikus, mivel az egóval vagy
a testtel van kapcsolatban. Minden valódi spirituális erő sokkal magasabb,
és eléggé másfajta síkról származik. Ezek ugyanis az isteni énhez tartoznak.

A misztikus arra törekszik, hogy az akaraterő tudatos alkalmazásával minden
gondolati aktivitást elnyomjon, s így végül megtapasztalja az egység érzését
belső lényével, amely saját személyének az alapja. Amikor sikeresen véghezvitte,
amit akart, a tárgy, amire koncentrált, eltűnik tudatából, de a figyelem szilárdan
megmarad, s nem mozdul. Ennek következményeként a tudat koncentrálttá
válik attól függetlenül, hogy úgy érzi, tűhegynyi nagyságúra zsugorodott össze
fejében - amint az a megszokottabb módszerek esetében szokásos - vagy szívé-
ben egy örömteli pontot tölt ki amely más gyakorlatok esetében történik.

A szokásos misztikus tapasztalat nem juttathat olyan tudáshoz, amely önma-
gában és pontosan felvilágosítana az univerzum keletkezéséről és fejlődéséről,
Isten természetéről vagy az ember történetéről. Ez azért van, mert a miszti-
kus tapasztalatból hiányzik az intellektuális tartalom. Az egyetlen valós tudás,
amire ez által szert tehetsz, az a válasz a „Mi vagyok én?" kérdésre: megbizo-
nyosodsz, hogy az ember testi létezésétől függetlenül isteni lélekként létezik.
Ettől eltekintve a belső tapasztalat csak az élet minőségét és az élet átélésének
intenzitását javítja, de nem nyújt számodra többlettudást arról, hogy mi van
ezen túl.

Valószínűleg sokan elutasítják a jóga átértékelését és kritikáját, mert egy nyuga-
titól származik, aki ebből következően szerintük nem is láthatja át, hogy miről
beszél. Halljuk hát, mit mondott pár hozzáértő indiai szaktekintély! Őfelsége,
az elhunyt barodai maharadzsa, aki híres volt arról, hogy gyakran volt együtt és
támogatta a legtanultabb indiai tudósokat, filozófusokat és jógikat, ezt mondta
a harmadik indiai filozófiai kongresszuson adott bevezető beszédében, amelyet
Bombayben tartottak 1927-ben. „A jóga rendszere egy olyan gyakorlati útmutató,
amely előkészíti a magasabb tudás befogadását... amire a jóga rendszere megta-
níthat minket, az nem más, mint hogy a fantáziától és mágiától megtisztítva és
elkülönülve előkészüljünk a valódi filozófiai tudás megszerzésére." Ugyanezen
a kongresszuson az esemény elnöke Sir S. Rádhakrisnan nem habozott kijelen-
teni, hogy „az indiai hagyományok a filozófia művelését teszik az első helyre."

Nem csak a jelenkori körülmények és az asrámok mai helyzete miatt kell
ezekkel a problémákkal foglalkoznunk, hiszen már a középkorban is ismer-
tek voltak ezek a hibák és fellelhetők az akkori misztikusok írásaiban is. Suso,
Tauler, Guyon, Szent Teréz, Keresztes Szent János, Ramakrisna és mások szin-
tén szembesültek azokkal a szomorú következményekkel, amelyekkel nekem is
szembesülnöm kellett, és írásaikban ők is éles kritikákkal illették kortársaikat
ezek miatt. Az egyik legkiemelkedőbb és legelőrehaladottabb középkori misz-
tikus, John Ruysbroeck maró kritikával illette misztikustársait hiányosságaik
miatt. Súlyos szavakkal illette azokat, akik összetévesztették a lustaságot a
meditáció szentségével és azokat is, akik minden megérzést, belső impulzust
isteni eredetűnek gondoltak. (Érdemes elolvasni E. Underhill Miszticizmus
című könyvét, melynek 335. oldalán Madame Guyon kritikáját olvashat-
juk a misztikusok vízióiról.) A spanyol Keresztes Szent János pedig ezt írta:
„Ostoba dolog azt gondolni, hogy Isten elhagyott minket, amikor a spirituális
tapasztaltok öröme és édes íze odavész, és éppúgy hiba azt képzelni, hogy pusz-

tán azért, mert ezt az örömtelt állapotot éljük át, az egyben azt is jelenti, hogy
megtaláltuk Istent."
Négy évszázaddal ezelőtt egy másik spanyol misztikus is felismerte az effajta
attitűd mögötti kifinomult egoizmust. Alcantarai Szent Pedro volt ő, aki azt
írta, hogy az ilyen spirituális örömökben elmerülök „sokkal inkább önmagu-
kat szeretik, mint Istent". Még sok igen magasra jutott misztikus sem mentes
ettől a spirituális önzéstől. Leírhatatlan, elmondhatatlan eksztázisaik csodás
örömükkel becsapják őket, ezek után ugyanis semmi kedvük a külvilág prob-
lémáival foglalkozniuk. Ez gyakran saját hibájukon kívül következik be, mert
a meditációk sikere együtt jár azzal a leírhatatlan örömérzettel, amit köny-
nyen a keresés végének hisznek. S valóban, igen sok misztikus keresésnek ez
a végét is jelenti, ám a valódi keresésnek ez csak az eleje! Csak a legbölcsebb
és legelőrehaladottabb misztikusok voltak képesek megérteni ezeknek a tapasz-
talatoknak a valós helyét. Buddha például olyan pontosan látta ezt a veszélyt,
hogy kifejezetten figyelmeztette tanítványait, hogy a meditáció négy fokozata
közül egynél se álljanak meg, ahol, mint mondta, könnyen azt hihetnék, hogy
a célt elérték. Srí Rámakrisna, az elismert bengáli jógi is látta ezt a problémát.
Egyszer azt mondta egyik tanítványának: „A misztikus eksztázis nem a végső
cél". Szigorúan megrótta híres tanítványát, Szvámi Vivekanandát, a szerzetest,
amikor az így válaszolt mestere ama kérdésére, hogy mit tart az ideális életfor-
mának: „Meditatív transzban tölteni az időt." Mire a mester indulatosan kitört:
„Hogyan lehetsz ilyen szűk látókörű? Juss túl a transzon, sokkal nagyobb dol-
gok is vannak!"

A misztikus magasabb síkon van, mint az okkultista vagy a pszichikus jelensé-
gekkel foglalkozó. Az okkultizmus, teozófia és pszichikus jelenségek különböző
rendszerei mind kívül esnek az ember valódi Énjén, s így elvonják őt az egyenes
és szűk ösvénytől. Ugyanakkor ezek is hasznosak és szükségesek lehetnek az
egoisztikusoknak és túl intellektuális típusoknak, akik nem tudnak azonnal a
valódi igazság magaslataira emelkedni. Minden - ideértve a modern és ősi okkult
rendszerek tudását és gyakorlatait -, ami elvonja az ember figyelmét a valódi
spiritualitástól, az eltávolít az igazi ösvénytől. Csak amikor minden objektum
és gondolat eltűnt a szubjektumban, az énben, a látóban, csak akkor valósít-
hatja meg az ember magasabb feladatát. Minden más csak elvonja figyelmét a
magasabb igazságtól, így hát magam is feladtam az okkultizmus gyakorlatát és
tanulmányozását. Nem nagy örömmel tettem ezt, mert az általa ígért erők nem
megvetendők. Ugyanakkor felismerem, hogy múltam tele van hibákkal és téve-
désekkel. Azt hittem, hogy a természet pszichikus és titokzatos oldalának minél
szélesebb személyes tapasztalatai közelebb vihetnek az igazsághoz. A való-

ság azonban az, hogy csak eltávolítottak tőle. Egykor* a hatalmas öröm és az
elmélyült szamádhi állapotát élvezhettem, s felvillant előttem az igazság, ám
sajnálatos módon ezután teozófusokkal és más hasonszőrűekkel hozott össze
a sors, akik valódi belső boldogságomat intellektuális rendszerekkel és elméle-
tekkel helyettesítették, s időmet ezután az ezekről szóló elmélkedéssel töltöttem.
Sajnos túl fiatal és túl zöldfülű voltam, hogy megértsem, mi történik velem.
A végtelen öröm érzése hamarosan eltűnt, a szamádhiállapotok sem tértek visz-
sza, s a Véges partjaira kerültem számkivetettként, boldogtalan és problémákkal
teli emberi roncsként. Semmiféle csodálatos jövőbeli beavatás ígérete nem kész-
tethet arra, hogy olyan guruk kezébe adjam az életem, akik nem képesek vagy
nem hajlandók bepillantást engedni abba az isteni tudatosságba, amellyel állí-
tásuk szerint rendelkeznek. Nem követek olyan utat, amely a sivatagba vezet,
ahol nincs remény, értelem és szerencse.

Ha valaki naponta hat órát meditál - mint néhányan az általam ismert emberek
közül ám képtelen más, vele kapcsolatba kerülő emberek jellemét helyesen
felmérni, akkor eléggé hihetetlen, hogy a végtelenül távolabbi, megfoghatatlan
és kimondhatatlan Transzcendentális Valóságot megértené.

Jobb s nem rosszabb lesz az ember, ha tudományos módszerekkel közelíti meg
saját misztikus gyakorlatait, ha mély ismeretekkel rendelkezik más kultúrák,
országok miszticizmusáról, ha megismeri a pszichológiát és a világ gyakorlatias
oldalát. Jobb s nem rosszabb lesz, ha előre, elméletben felkészül rá. s megérti,
hogy a szentek szentjén hogyan vezet majd útja lépésről lépésre.

Ha nem létezne más, csak a dolgokról alkotott ideáink, és ha lehetetlen lenne
az általuk felállított határokat átlépni, akkor nem fedezhetnénk fel mást, mint
saját képzeteinket és koncepcióinkat. Ebben az esetben minden szent és isteni
értelmetlen, érthetetlen és értéktelen lenne. Ám a misztikus tapasztalat arról árul-
kodik, hogy létezik egy világ a gondolatokon túl, egy valóság az ideákon túl.

Brunton kamaszkorában saját elmondása szerint többször került a legmélyebb transzálla-
potba. szamádhiba. ám később ezek a jelenségek megszűntek, és nem is tértek vissza a Ráman
a fordító.
Maharisivel való találkozásáig -

Minél többet utazom az élők világában és tanulmányozom a halottak tapasz-
talatait, annál inkább meggyőződök arról, hogy a misztikus erők, a vallásos
áhítat, az intellektuális fejlettség és a szigorú aszkézis egyike sem ér annyit, mint
a nemes személyiség. Ma már nem csodálok egy embert azért, mert húsz évet
szánt a jóga gyakorlására vagy metafizikai tanulmányokra. Sokkal inkább tudom
azért csodálni, mert szánalommal teli, toleráns, egyenes és megbízható.

Ha azok, akik eddig hitüket s bizodalmukat a hagyományos jógamódszerekbe
vetették, most ugyanazzal a lelkesedéssel az itt prezentált magasabb tanítás
felé fordulnak, az nem jelenti azt, hogy a korábbi tapasztalataikból bármit is fel
kellene adniuk; ezt a tudást kell tovább bővíteniük. Igazságtalan és hibás az
a kritika is, miszerint én bárkit arra buzdítanék, hogy hagyjon fel a meditáció
gyakorlásával. Valójában nem erre van szükség, hanem arra, hogy a meditá-
ciót megtisztítsuk, és azokat a jógatapasztalatokat, amelyek nem általánosak és
alapvetők, hanem másodrendűek és csak esetenként fontosak, kiiktassuk. De a
meditáció gyakorlását továbbra is folytatnunk kell, mert e nélkül a Végsőt soha
nem érhetjük el. Fontos azonban, hogy a helyes mederbe tereljük. Nem kell
lenézni a jóga alsóbb ösvényeit, de fel kell ismerni, hogy csak bizonyos hely-
zetben és fejlettségi fokon állóknak hasznosak, s nem általában véve. Helyük
továbbra is megmarad, az ultramisztikus gyakorlatok felé vivő bevezető sza-
kaszként, de e kettőt nem szabad összetévesztenünk.

A szokásos jógamódszerek az elcsendesült állapotot az öt érzéktől való vissza-
vonulással érik el. Ám a láthatatlan, születésünk előttről származó tendenciák,
amelyek ezeknek az érzékeknek a rejtett okai, fennmaradnak. A jógi nem képes
elfordulni tőlük, mert a figyelmét a test kiürítésére irányítja. Így az általa elért
transzállapot csak időleges, az érzékek kifelé fordulásának pillanatnyi szünete.
A valódi, belső okok, melyek időtlen idők óta mentális energiacsíraként léteznek
és fejlődnek, fennmaradnak. Ha nem látja át pontosan, hogy a külső érzékek és
érzéktapasztalatok belső, mentális forrásból táplálkoznak, s csak azok kivetülé-
sei, akkor a jógi csak áltatja magát azzal, ha azt hiszi, hogy legyőzte őket.

Amíg a misztikus nem képes intellektuálisan jól működni, addig hogyan várhatná
el, hogy jól működjön abban a tartományban, amely túl van az intellektuson?

Bármennyire fontos is spirituális énünk keresése, bármennyire felemelő a békés,
vágymentes állapot, amit elérhetünk, ez önmagában nem elegendő. Két fontos
tényező is hiányzik. Az első a tudás, a második a szánalom. Az előbbi pontosan
megmutatná, hogy a teljességre törekvő emberi létezésben milyen helyet foglal
el ennek az állapotnak az elérése, az utóbbi pedig a társadalomban való létezés-
sel hozza ugyanezt aktív és helyes kapcsolatba. Amíg ezeknek híján vagyunk,
addig csak részlegesen érthetjük meg ezt az állapotot, és az csak negatívan hat-
hat másokra. Az ilyen ember mások szenvedésével nem törődve tartja fenn a
saját békéjét.

Az a misztikus, aki múló eksztázisokba merülve borítja fel saját egyensúlyát,
mély depressziós hullámokkal fog fizetni érte. Már önmagában ez is figyelemre
méltó, de még nem minden. Ha nincs olyan racionálisan felépített metafizikai
alap, amelynek fényében folyamatosan és stabilan ellenőrizhetjük intuitív meg-
látásainkat, akkor könnyen megtörténhet, hogy egyik évben ezt, a másik évben
pedig azt sugalmaznak ezek az intuíciók - akár a korábbiak szöges ellentétét
is. Ám ennek az alapnak tudományosnak, s nem pusztán spekulatív metafizi-
kán állónak kell lennie, ami azt jelenti, hogy vitathatatlannak kell lennie, s nem
csak a kritikus intelligencia által gyűjtött tényeken, hanem éppúgy az intuíción,
s legfőképpen a belső meglátáson kell alapulnia. Ilyen rendszert csak az igazság
metafizikája tud prezentálni.

Amikor az egész világ nap mint nap a szemed előtt van, hogyan mered eluta-
sítani, a Sátán eszközének beállítani, amely csak arca szolgál hogy csapdába
csaljon és elemésszen? A világ természetét is meg kell vizsgálnunk éppúgy, aho-
gyan az ént is, amely ezt a világot szemléli. Hogyan is szerezhetnék meg a
Mindenségről szóló teljes tudást az aszkéták, amikor oly nagy részét feladták?
A világ feladása nem vezet a Valósághoz, csak az elme békéjéhez. Azok, akik
intellektuálisan nem fejlettek, nem elég értelmesek, a miszticizmus és a jóga felé
fordulnak, ám az érett és fejlett elmék inkább az igazság keresését kultiválják.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a guruk nem avatják be idő előtt ebbe a tudásba
tanítványaikat. Először is magas szintre kell elméjüket és egójukat fejleszteni,
s csak ez után tanulhatnak meg lemondani arról, amit oly sok erőfeszítéssel
fejlesztettek magas fokra. Ez az evolúció: habár az igazságot elméletileg itt és
most el lehet érni, gyakorlatilag azonban csak hosszú és nehéz fejlődési folya-
mat végén következik ez be, amikor az ember teljes lénye magasan fejletté vált
s készen áll befogadni a legnagyobb ajándékot.

A misztikusnak három fontos és egymást követő célja lehet. Az első, hogy meg-
érezze Önvalója, isteni lelke tudatosságának szélét, auráját. A legtöbb misztikus
a felfedezés emocionális izgalmától túlfűtött állapotba kerül, s itt meg is áll.
A második, hogy behatoljon ebbe a nyugodt központba, és a transz alatt átélje a
teljes és tökéletes üresség érzékelésmentes és anyagtalan esszenciáját. Az intelli-
gensebb és magasabb rendű misztikusok - akik számban természetszerűen jóval
kevesebben vannak - nem nyugszanak, amíg ezt el nem érik. Ez az a tapaszta-
lat - a világ eltűnésének, semmisségének tapasztalata -, amire a legtöbb indiai
jógi metafizikáját alapozza, miszerint az univerzum puszta illúzió. A közön-
séges jógik számára ez a csúcs, amin nem lehet túljutni, s egyben az emberi
létezés célja. Ám a transzállapot csak időleges, nem tarthat örökké. Hogyan
lehetne a mentális önabsztrakció - amely időleges csak, bármilyen hosszú is
legyen - az emberiség végső célja? Éppen ez az a probléma, amit A jóga titkos
tanításai című könyvemben felhoztam. Minden efféle elmélet csak azt mutatja,
hogy még ezeknek a misztikusoknak is megvannak a saját korlátaik, bármilyen
csodálatra méltó a transzállapotba való belépésre és annak fenntartására való
képességük.
A misztikusok harmadik célja nem más, mint hogy a valódi ént, az alapvető
ürességet és a megnyilvánult univerzumot harmonikus, egységes tapasztalatba
hozzák az ébrenléti időszakban. Ez a filozófiai miszticizmus. Mivel maga az
eredmény is komplex és teljes, ezért a hozzá vezető út is nagyon összetett és
teljes embert igényel. A misztikusok életútjának és gyakorlatainak gondos vizs-
gálata azt mutatja, hogy ez a három különböző cél létezett mindig is, és ezek
valamelyikét követték vallástól, néptől és rassztól függetlenül a misztikusok.
Ezért a szokásos misztikusok Önvalóról szóló beszámolója nem teljes, s habár
eredeti és valóban átélt, mégsem elégséges. Legtöbbjüknek még át kell esni a
legteljesebb tapasztalaton, amit a miszticizmus kínálni tud. Ám ha így határoz,
ha nem elégszik meg a tökéletlen és részleges eredményekkel, akkor már nem
misztikus lesz. Filozófussá válik.

A sikeres misztikus kapcsolatba kerül saját valódi „Én"-jével. Ám ha ez a kap-
csolat a meditációban elért transztól függ, akkor természetszerűen csak időleges
lehet. Nem tudja állandósítani ezt a kapcsolatot, amíg nem hajlandó tovább
haladni és kapcsolatba kerülni az univerzális Énnel. Különbség van tehát a
belső Én és az univerzális Én kőzött, ám ez csak szintbeli eltérés, nem minőség-
beli. Nincs alapvető különbség, az utóbbi ugyanis tartalmazza az előbbit.

Az eredendő misztikus ideái: vegyük fel a kapcsolatot spirituális énünkkel.
Ez azonban nem elegendő, a keresést ki kell szélesítenünk, s a metafizikai ide-
ált is követnünk kell: vegyük fel a kapcsolatot az univerzummal.

Ma, amikor a világ hatalmas átalakuláson megy keresztül, az értelem minden
ellensége és a babona minden pártolója nagy kárt okoz az emberiségnek.

Nagy hiba lenne azt hinni, hogy az aszkézis és a kószáló gondolatok lecsende-
sítése okozza a magasabb tudatállapot megjelenését. Valójában mindezek csak
lehetővé teszik azt. A vágyak és a nyugtalanság csak akadályok, amelyeket el
kell tüntetni az útból, s ez lehetővé teszi, hogy kiderüljön, mik is vagyunk való-
jában mindezeken túl. Ha azonban csak ennyit teszünk és semmi mást - ez a
jóga akkor csak alacsonyabb rendű eredményeket érhetünk el, sőt gyakran
csak időlegeset. Ha ugyanis nem határozzuk el, hogy gyökerestül kiirtjuk az
egót - ezt hívjuk filozófiának -, akkor nem érhetjük el a magasabb rendű, végső
transzcendentális állapotot.

A jógagyakorlat nézőpontjából a jógi fokozatosan egyetlen pontba sűríti tuda-
tosságát, ez a pont először a fejben, később a szívben van. Ennek a szokatlan
gyakorlatnak az eredményeképpen nagy béke és öröm érzése tölti el - olyan
állapot, mely hétköznapi, megszokott életétől teljesen különbözik. Számára ez
a lélek, a mennyek királysága, az Önvaló. Ám az igazság filozófiájának néző-
pontjából az Önvaló bármiféle egyetlen fizikai pontra történő lokalizációja sem
lehetséges, mivel a tér az elmén belül létezik csak, s az elme túl van az itt és
ott határain. Az Önvaló és a Tiszta (egységes, egyént nem ismerő) Elme min-
den testet önmagán belül hordoz, anélkül hogy bármelyik is megérinthetné,
elérhetné.

Személy szerint azt gondolom, hogy Gandhi épp olyan önképzett misztikus volt,
mint kortársai: Ráman Maharisi, Aurobindo vagy Ramdas. Egész élete és gon-
dolatai, írásai és beszédei, tettei és a haláláig tartó kitartó szolgálat ezt mutatja,
Ő maga azt mondta, hogy érzi a „megfoghatatlan titokzatos erőt, ami mindent
átjár" és azt is, hogy „biztosabb az Ö létezésében, mint abban a tényben, hogy
én és te itt ülünk ebben a szobában." Miért van hát mégis az, hogy Gandhi egé-
szen másképpen tekintett a háborúra, mint Srí Aurobindo, habár mindketten
az isteni erők által inspirált személyek voltak? A válasz az. hogy Gandhiban

hogy azok eltűnni látszanak? Valóban egy magasabb dimenzióba lép be.tökéletesen fellelhetjük a szokásos misztikusok hibáit. mint a történelem folyamán számos más szent is. bajával együtt.bár sokan nem így vélik hogy valódi szent volt. habár sok újdonságot. Kétség nem fér hozzá . a külvilágtól és a gondolatfolyam fenntartására való folytonos erőfeszítéstől való teljes megszabadulás. mint a gondolatok működésének és megjelenésének extrém lelassításából. békés állapot áthelyezi-e spirituális központunkat a halandó élettel való fogla- latoskodás felől az öröklét. de elkerülhetetlen. igaznak gondolni. ugyanis ebben az esetben nincs különbség e kettő között). A tökéletes misztikus nem feltétlenül tökéletes lény. hiba lenne mindent. aki az emberiség igaz szolgálatát választotta. A világot ilyenkor elfelejtjük. Habár sok érdekes és különös dolgot merített pszichikus tapasztalataiból. ahogy a világra irányuló figyelem is majdhogynem eltűnik annak állandó igényeivel együtt. annak minden gondjával. hogy nem tetszik egye- seknek. gondjaira. Edgar Cayce nem misztikus volt. amit elmondott. hogy valójában mi történik abban a pillanatban. fanatizmust és a gyakorlatiasság hiányát vitte bele. aki felismeri ezt. Fel kell tennünk a kérdést. csodálatos örömhírt mondhatnak saját magunkról. Ám ezt a szolgálatot úgy végezte. hogy a gondolatok puszta elnyomása az önabszorpció állapotá- ban elegendő. s így nem képe- sek semmi újat elmondani nekünk az univerzumról vagy Isten univerzummal való kapcsolatáról. a látszatoktól a végső valóság felé? Sok misztikus azt gondolja. s ennél- fogva a választ sem próbálja megtalálni rá. hanem pszichikus. Ennek eredménye csodálatos könnyűség és béke. mint az emberi terhektől (legyen az fájdalom vagy öröm. Ők is követnek el hibákat. mert a legtöbb pszichikus könnyen félrevezethető. de alig akad misztikus. hanem az ember az. A misztikus tapasztalatok nem eredményeznek kozmogóniát. Ez az állapot nem másból ered. . ahogy azt képzeli? Valóban felfedi magát a rejtett valóság? Vajon ez az örömmámorban úszó eksztázis vagy elcsendesült. Így ez nem más. amikor a meditáló legnagyobb erőfe- szítései révén úgy legyűri a gondolatokat. az emberről. amely azzal jár. hogy egyensúlyta- lanságot. hogy extrém módon csökken az ember saját személyiségére. aki felfedi saját belső rejtelmeit. Ez a következtetés lehet. Egy fontos kérdés merül fel. a spirituális önmegvaló- sítás elégtelenségét és a filozófiai miszticizmus szükségszerűségét. problémáira irányuló figye- lem éppúgy. Ezekben a tapasztalatokban nem az univerzum.

eltűnik. akkor az az önvaló. akkor képes bármilyen tapasztalatot vagy véleményt megvizsgálni egy szisztematikus. amely garantálja az állandóságot. a tények összekeve- rése és előítéletes világkép: mindezek oda vezetnek. Ám a békének is fokozatai vannak. de elhanyagolja. A fejlett misztikusnak szüksége lenne az önmagában rejlő gondolkodóra. metafizikai gondolkodással is el kell érnünk. csak a helytelen és kiegyensú- lyozatlan tevékenységtől. ugyanis az intellektualitás iránti megvetés az egyik leggyakoribb oka annak. abban a pillanatban. akkor az érzelemmel telített vízi- ókra és eksztázisokra céloztam. Nem elegendő pusztán misztikus érzésekkel felfedezni az igazságot. gondolkodásának lazasága. akik az első állapotban vannak. Abban a pillanatban. sem mások okkult eredményeit nem érti meg jól. el kell kezdenie kielemezni a vele tör- ténteket. Ha nem rendelkezik a kellően elfogulatlan. A gondola- tok megállítása a transzcendentális állapot küszöbére juttat. de elhanyagolja azt éppúgy. Elméleteinek homályossága. Különbséget kell tennünk a túláradó érzelmek és a mély szeretet közt. ám mégis: még ez az állapot is kevés. Ekkor a misztikus a való- ságot érinti meg. kezdve a kripták negatív csendjétől egészen a bölcs pozitív. Azok. Amikor azt írtam a Jóga titkos tanításai című könyvem 309. Az igazság nem sérülhet az emberi értelem és kísérletező kedv aktív jelenlététől. Kellő intellektuális felké- szültség nélkül a kereső képtelen lesz felismerni saját tapasztalatainak valódi jelentőségét s képtelen lesz saját véleményeinek helyességét ellenőrizni. hogy valaki a miszticizmus felé fordul. hogy a transzállapotból. Ekkor a lehetetlen célok hajszolása és a hibalehetőség. Ám ha valóban szeretjük az istenit. akkor hamisan. hogy a puszta visszatükröződést össze- tévesszük magával a valósággal. Leggyakrabban sajnos éppen ez történik. oldalán (brit kiadás). ahol nincsenek formák és gondolatok. habár a béke valóban egyik jele.Ám a békesség érzése önmagában nem garantálja az igazság elérését. míg ha rendelkezik ezzel a háttérrel. Szükséges. csak átmeneti. hogy a misztikus megpróbálja átadni tapasztalatát másoknak. ahogy a gondolkodónak is szüksége lenne a miszti- kusra. lenéznek bármely más ösvényt. elégtelenül és bizonyos szem- pontból nem kellően hatékonyan fogja átadni. ihletett állapotból kilép. amely a transzban történik meg. jól felépített világkép tükrében. hogy a misztikus csak a valóság látszatáig jut. hogy metafizikai belső meglátásra tegyünk szert. hogy az átlagos misztikus sem saját belső tapasztalatait. Ha azonban a misztikus látomások nélküli nyugodt állapotban tudja ezt megvalósítani. nem állandó. mert ez a tapasztalat. eksztázisból. akkor nem szabad . Ezt elismerem. mint az áhítatos-vallásos út. elme feletti uralmáig. tudományos és precíz intellektuális felkészültséggel. és megérinti az ürességet. de nem tovább.

Ez pedig azt jelenti. Ezek az irányzatok továbbra is a személyes ego rabságában. amelyet minden nagy próféta hangoztatott. Minden vallásos foglalatoskodás könnyen vezethet a képmutatáshoz. A huszadik századi misztikusok gyakran ájtatos imposztorok. Természetesen ebben az esetben az ego a spiritualitás maszkja mögé bújik. szektáktól és túlzott állításaiktól.nemes. s így meg lennének fosztva a lehetőségtől. megtanulunk róla. egészség. bármilyen bonyolult és különös is az. amelyet a tapasztalatok kellemetlen oldalai biztosítanak. nem elég .mindezek a világi boldogságot hirdető spiritu- ális tanítások hibát követnek el. hogy valaha is megismerjék a teljes spirituális igazságot. hogy nem szabad elfordulni a metafizika tanulmányozásától.lemondanunk arról. Éppen ez az. akkor nem lenne lehetőségük megtanulni mindazt az értékes és szükséges leckét. hogy elér- jék az emberfeletti bölcsességet. hogy mindent. ha kellő harmóniába kerülök a forrással. hogy elmerülhessen az élvezetekbe. hogy ilyen harmóniába kerüljek. Vannak azonban köztük . Az emberek legszívesebben csak a tapasztalás kellemes oldalát keresnék. Mivel minden dolog az eredeti forrásból származik. Egység. Az Isten alkotta világáról szóló tanításaikban ugyanis nincs helye a fájdalomnak. a gonosz erőinek és balsors- nak. ahelyett hogy feladná magát. s hogy a szenvedés azért van a világban. sajnálatnak. akik visszaélnek tudatlan követőik hiszékenységével. Keresztény Tudomány és különösen a dr. amire szük- ségem van. és ez sem kivétel. Az ego ennek a korlátolt tanításnak a forrása. A számtalan irányzat csak elfedi a differenciálatlan valóságot.bár nem sokan . s elé- gedett legyen az érzéki tapasztalatokkal. Óvakodj a kultuszoktól. melyet a miszticizmus kínál követőinek. hogy az isteni akaratból kifolyólag életünk a jó és a rossz szerencse. vágyaihoz láncolva tartják az embert. amiért ezek a kul- tuszok oly vonzók óvatlan követőik számára. Ahhoz ugyanis. helyzetek keveréke. Ha ezt megengednék nekik. nehogy az ember túlságosan elteljen. események. s ebben az állapotban is maradok. akik komolyan küzdenek azért. Egyáltalán nincsenek tudatában annak a hatalmas igazságnak. Peale-féle „pozitív gondolkodás hatalma" . tiszta emberek. amit lehet. s csak egyre vágyik. ezért bármit. Az Új Gondolat. Ezeknek az igazság rejtezik a szek- ták tévedése mögött. közvetlenül megkaphatok tőle.

hogy hang- juk eléri ezt a hatalmas erőt? . s a tudatosságukat nem próbálták mély koncentrációval tudatuk központjába lehorgonyozni . Nem kisebb dologról van szó. s ezt a folyamatot nevezzük keresésnek. mint az ego legyőzéséről.ahogy a keresés folyamán az szükséges vajon nem arcátlanság-e arra számítaniuk. mely ezeket az eseményeket kormányozza.kimondanom e szavakat vagy erre gondolni. a vágyakra vonatkozó min- den következményével együtt? Hányan próbáltak meg felülkerekedni az egón? Ha nem sikerült megérteniük és alkalmazniuk az isteni törvényt. Ezeknek a kultuszoknak vajon hány követője értette ezt meg. akkor vajon az isteni erőnek miért kellene minden füttyentésükre készen állva kielégíteni minden kívánságukat? Ha nem próbál- ták meg sikerrel legyűrni állati természetüket.

Megnyilvánulásai - Tradicionális és kevésbé ismert vallások . vitatkoznak. fantáziákat. bizonyos időszakokban hogyan Üldözték a más hitűeket. esendő halandókkal. hogy rámutathassunk. akik csak csendes magányukban tudják a legszentebb érzéseket megtalálni. Akik az előbbi csoportba tartoznak. aki ismeri Istent. békéjéről és bölcsességéről. Vannak. hogy bemutathassuk a benne rejlő babonákat.Kapcsolata a filozófiával Egészen biztosan szükségünk van a vallásra. Gyenge. mind azon kívül. s nehezen is találhatók meg. az emberiség kénytelen volt kevesebbel beérni. de csak úgy. akik a Szent Városba vezető utat keresik. nem szabadna. ha megtisztítjuk a babonáktól. nem csak a róla való elképzeléseket.A VALLÁSOSSÁG IRÁNTI IGÉNY Eredete . Ezért van az. hogy a különböző vallások követői nem értenek egyet. Vallásunk templomokban való nyilvános mutogatása nem minden szemé- lyiségtípusnak felel meg. Csak annak kellene írnia a lélekről. mély gondolkodó vagy műked- velő orientalista. Lehetsz metafizikus vagy misztikus. vagy lenézni az emberi boldogulásra tett erőfeszítéseit csak azért. hogy saját akaratukat megpróbálják másokra erőltetni. Mivel azonban az ilyen emberek túl kevesen vannak. Csak annak van teljes joga Istenről beszélni. ám nem haladhatsz utadon az egyszerűséggel és szerénységgel teli vallásos tisztelet érzése nélkül. Akik pedig . aki minden pillanat- ban abban él. és üldözik a külön- bözőket mind saját vallásukban. akik árnyképekbe kapaszkodnak. harcolnak. képzelgéseket és hiteket. Igazságtalan lenne a vallásban rejlő Igazságokat megtagadni csak azért.Felismerése . annak erejéről. A keresők szükségszerűen zarándokokká válnak.

hogy olyan isteni lények érkezzenek bolygónkra. de később fokozatosan gyengül. akiket saját faj- tánk termel ki. pusztító ereje. Az a személyes erőközpont. s miért kell saját. hogy a primitív embert megrémisztette a természet hatalmas. Nem lesznek újabb messiások. amely eredeti formáját sokáig meg tudná őrizni. Minden visszaesés és bukdácsolás ellenére az emberiség intellektuális korszakba érke- zett. Emiatt az elv miatt tudtak a nagy világvallások oly gyorsan elterjedni. a kornak megfelelő bölcseit felmutatnia. Ez hibás nézet. nem szabad. Nincs olyan szervezett vallás. akik a tradicionális templomba járást részesítik előnyben. mégsem istenek ők. Az eljövendő korszakban ugyanis nem számíthatunk rá.így született a vallás. és megpróbálta kiengesztelni azokat vagy megszemélyesített formájukat imá- val és különböző vallási gyakorlatokkal . még jóval testi haláluk után is fennmaradt. s nem élhetünk a múltban csak emiatt olyan hitekhez ragaszkodva. hogy miért van szükség új tanítókra. akik bíztak benne. sokkal kevésbé szorul rá a vallásosságra. mint a két korábban említett.a második csoportban vannak. hogy a civilizált ember. pedig az egymás iránti tolerancia mindkét részről csak azt jelezné. hogy együtt mondhatjuk Origenésszel: „Ez a munka minden emberi teljesítményen túl van. melyek szép lassan eltűnnek. Továbbá azt is mondják. az emberi nem olyan megmentőit. Való igaz. . pedig ezek alapítói sem hétköznapi emberek voltak. hogy személyes vallásos érzéseik valódiak. melyek felelősek minden egyes val- lás széles körű elterjedéséért. A szkeptikus. Az alapító hátrahagyott bizonyos erőket. mihelyst a történelem által rá kiszabott időszak lejárt. csak azok. hogy később befogadhassák a tudomány és filozófia magasabb igazságait. miután bizonyos fokú uralomra tett szert a természeti erők fölött. hogy e két cso- port általában nehezen érti csak meg egymást. az antropológus és a Bertrand Russel-féle filozófus azt mondja. hogy megvessék azokat." A nagy val- lásalapítókat. A vallásokat olyan bölcsek teremtették. és segített azokon. mint Jézus és Buddha. s maguk is emberfeletti létsíkokról jöttek. amelyet mindegyi- kük maga után hagyott. s olyan eredménnyel jártak. Az ókor nagy vallásai mind eltűntek. A lét és gondolat magasabb síkján működtek. és el is tűnik. az isteni erők eszközének kell tartanunk. s ez az egyik oka. Habár ez kivételessé teszi őket. hogy előkészítő okta- tásra van szüksége az emberiségnek. akik azt látták.

amely alatt a felelősség és a szolgálat értendő. hogy mélyebb kapcsolat létesüljön a magasabb erővel. és a filozófust. Ennek a fokozatnak a legvégén találhat- juk a bölcset. Mély nyomot hagyhatnak a szent cselekedetei elméjükben. ami van. Néhány öreg. és talán inspirálhatják őket arra. Ez a magasabb erő imádatát. hogy saját fejlődésüket is hasonló útra tereljék. és amikor a közösségi eseményeken való megje- lenés váltja fel az egyéni fejlődésre való törekvést. aki magában egyesíti a civilizált és művelt. emlékezve arra. a vallásos és misztikus embert. hogy ösz- tönösen térdre zuhanunk és áhítatos imába mélyülünk. szekták. kik hosszú idővel a halála után élnek. hogy Istent imádják. és a meditációs gyakorlatokat foglalja magában. ha egy szent célokra használt épületet nem használunk másra és nem engedünk világi tevékenységet folytatni benne. A fizetett alkalmazottak által celebrált hivalkodó szertartások jók arra. közösségek alapítása egy szent vagy próféta nevében hasznos lehet azok számára. s akik Őt imádják. szobrok alkotása. amikor a szimbólumokat a mögöttük rejlő valóság helyett önmagukban kezdik tisztelni. de nem teszik lehetővé. A harmadik fázis a miszticizmusé. még annak is. hogy ezt megtegyék. szentélyek építése. a morális javulásra való törek- vést és az áldozást foglalja magában. Egy épület . Istentől adatott. hogy mi magunk semmik vagyunk. A negyedik fokozatban megjelenik az igazság megértése és a valóság megismerése iránti igény. s minden. Az Isten Elme. s amellett ki is tartsanak. akinek a hitvallása a szkepti- cizmus. hogy az embereket érzelmileg kielégítsék.Az emberi faj belső fejlődésének első lépése jellemzően a helyes cselekvés. A második fokozatban feltűnik a vallásos imádat. Helyes az. Minden vallásra leselkedő legnagyobb veszély és a vallás hanyatlásának kez- dete is az a pillanat. Mindenkinek van valamiféle hite. rózsaablakos templomot az áhítat olyan légköre hat át. festmények. mentálisan kell. A relikviák közszemlére tétele.

hanem a mentális szinten. mert akik a rituálék * Azaz. Az egyik ilyen módszer a különböző rituálék művészi szimbolizmusa.nincsen egy szinten. elgondolhatatlan. nagyon komoly tévedésben vannak. ezt nem szabad soha elfelejtenünk. akik azt gondolják. Hiba lenne. képi formákra való leképzése . amelyek ha megértjük őket. A vallás fejlődése oda jutott. ha a rituálékat követő megpróbálná a puritánt akadályozni. automatikus ismételgetések és a színpadi alakítások eltűnnek belőle.a külső és belső .amely nem más. azaz belülről imádjon. megjelenítést elvetik .feleslegessé és értelmetlenné téve azt. ha a monoton.a fordító. A harmadik igazság az. és azok között. azaz a puritánok által kialakított mentális képek és korlátok vagy az Istenről szóló gondolatok. rendszerint figyelmen kívül hagy négy igazságot. hogy a külsőségek elengedhetet- lenek. hogy bizonyos vallások rituáléiban részt véve teljesítették vallási feladataikat. kapcsolatba lépve elméjük legmélyével. hogy mivel mindkét módszer segít bizonyos embercsoportoknak. Az egyik magasabb a másiknál. Az emberi elmék különböző fejlettségi fokon vannak. de nem a fizikai. Azok. Megszentségtelenítik a vallás fogalmát. hogy azok jelentéktelenek. A második: a puritánok által bálványimádásnak minősített cselekedetek meg- ismétlődnek a saját maguk. akik a bálványimádást. elgondolható fizikai. mint a rituálékat kővetők. A negyedik igazság pedig az. amely azt célozza. s a fizikai imádatnak előbb-utóbb helyet kell adnia a metafizikai imádatnak. hogy másokra is ráerőltessék a saját útjukat. megra- gadhatatlan Isteni megfogható. de éppígy az utóbbinak is toleránsnak kell lennie. a modern embernek önmagán belül kell feláldoznia az állatot. Az imád- ság két formája . hogy a puritánok nyilvánvalóan magasabb intellektuális szinten vannak. mint a megfoghatatlan. hogy míg az ősidőkben az oltáron magukon kívül áldozták fel az állatokat. A vallás külsőségei nem azonosak a vallással. követőik nem szabad. hogy „lélekben és igazságban". A puritá- nok ebben az esetben azok. Jézus azt tanácsolta egy megtértnek. feloldják az ellentétet . akik úgy hiszik.akkor válik szent templommá. beszédek és irodalom antropomor- fizmusában*. . ahol a látogatók zavar- talan csendben befelé fordulhatnak. hogy az igazságot a tömegek körében szokásos intelligencia korlátai közé szorítsa. a fizikai megszemélyesítést. Az ellentét azok között. akinek már nincs szüksége a fizikai képekre és szertar- tásokra. tapintható. amikor ilyen silány tartalmat adnak egy ilyen nemes szónak. hogy bármilyen módszer. a bálványimádás . s olyan hellyé válik. akik számára az nem feltétlenül megfelelő. Az első fontos tényező az.ebben az esetben ugyanúgy folytatódik. ezeknek a tömegeknek hasznos. akik azt hiszik.

moszkvai metropolita ismerte el. amelyet az intézményesített vallás jelent. Nem szabadna rájuk bízni azt a hatalmat. Saját szavai voltak ezek. Helyes. templomok és mecsetek nagyra törő tervek alapján épülnek. A kép. de elősegítik azt az alázatot is. Az az igazság. nagyságát és jelentőségét fejezik ki. Egyetlen egyház sem tarthatja meg kezdeti spiritualitását. és egyben kimutatja az építők hitét is. ha közüggyé tesszük. megtévesztve önmagukat. hogy mifélék ezek az emberek. hogy a spiritualitást nem lehet szervezett formába terelni. Személyes ügy. Ezek az épüle- tek nem csak a vallásos hit fontosságát. Magánügyünk ez. Ez utóbbit azonban nem teheti meg. s mindig képmutatásba fullad. s nem a tömegek együtt érzése. amikor az egyház és szolgái fizetség és megélhetés reménye nélkül s azt el nem is várva tették a dolgukat". Akik azt gondolják. és ihletett emberek spontán kifejeződése marad. mert grandiózusságuk mély hatást gyakorolhat azokra. A vallás biztonságosabb és egészségesebb is. elanyagiasí- totta és kihasználta az intézményesített vallásosság segítségével a próféták üzeneteit és küldetését. hanem az orosz ortodox egyház vezetője. Nem az orosz ateizmus. hogy más egyházak fölé kerülve államvallássá legyen. Arra a kétségtelen tényre alapozzák két- . ha elfogadja. akik betérnek imádkozni.szintjén vannak. ahogy néhány ember lesilányította. hogy csak azért. csak arról árulkodik.csak magukat csapják be. a néhai Segius pátriárka. a mentális koncepció nem egyenlő a valósággal. ha nem tartja meg politikai függetlenségét. amellyel a vallást meg kell közelítenünk. Az a mód. saját felfede- zőutunk ez. s nem Istennel váltak egyé. hogy a legfontosabb katedrálisok. ha szabadon és szervezet- lenül fejlődhet. hogy az államegyház bolsevikok által történő szétverése valójában „visszatérés volt az apostoli időkhöz. mert egy bizonyos tárggyal kapcsolatban valamilyen állítás található egy szent iratban. az már egyből minden kérdést megold . Sok ember úgy meditált az Istenről alkotott képen. hogy végül a képpel. azok számára még nyilvánvalóan van mit tanulni a szertartá- sok és képi szimbólumok szintjén. meghamisította.

és itt terjesztették az orfeuszi tanításokat. ha meg akarja találni az igazságot. az emberi elmének mindig szabadnak és elfogulatlannak kell maradnia. Ám ha a vallási vezetők eléggé bátrak lennének korunkhoz igazítani krédójukat. ám ő sokkal tovább ment és egy új világvallás alapjait rakta le. 3000 éve Orfeusz temploma állt. miről beszélnek. Nagy kér- dés. Ám még ha azok lennének is. hogy nem messze Rómától. a hangsúlyokat a jézusi irányról (a mennyek királysága bennünk van) magára Jézusra helyezte. A damaszkuszi úton történt . hogy az ősi bölcsek tudták. a dombok között. akkor az emberek úgy fogják érezni. átírták vagy babonás állításokkal csavarták ki tartalmukat. Amikor a vallás azonosítja magát egy egyházi szervezettel és megszűnik sze- mélyes megtapasztalás jellege.látomását ugyanis teljesen fél- reértette. s eltávolodnak még a valós és eredeti hittételektől is. amelyek tartalmazták többek között az újjászületést. a Krisztus-tudatosságban való hitről a megfeszített testben való hitre. tanítással. szimbolikus és gyermeki elmékre szabott korai mítoszokat. Nem tudják. azt azonban nem veszik figyelembe. ha Szent Pál soha nem tér meg. még ha nyersen is hangzik. A történelem apró érdekessége. Itt celebrálták az orfeuszi misztériumokat. hogy miért van szükség a változásokra.ségbe vonható állításaikat. s ezért nem mindig megbízhatók. akkor megmaradhatna az emberek hite. hogy becsapják őket. Ha egy vallás megpróbálja a mi tudással. a húsmentes étrendet. . hogy az intézményesülés mindig megrontotta a vallás tisztaságát. tudománnyal és tényekkel teli világunkban fenntartani az allegorikus. elmagyarázván. akkor önmaga ellenségévé válik. Teljesen személyes jellegű parancs volt: ne üldözze a keresztényeket. hogy a nyugati és közel-keleti világ történelme sokkal jobban alakult volna s a kereszténység igazabb gyöke- rei okán erősebb lenne. hogy a különböző írásokat később módosították. s megmarad zsidónak. feladva vallásukat. a keresést és a belső valóságot. A történelem többször bebizonyította.egyébként valódi . hogy követőik már gyakran nem tudták. később ezen a tájon megjelent vallás jobb üzenetet hozott-e a világnak. Ki kell mondani. hogy a két.

akik nem értik meg küldetésük szellemiségét. hogy betölthesse legmagasabb küldetését. aki nevét szájára veszi.Vajon nem a niceai zsinat volt a legfontosabb. mind személyiségükben. akinek tanításait terjeszti s etikáját próbálja alkalmazni. mint jót. s nem az adott prófétával. ám . hogy jót tegyenek. Jézus testvére és apostola vegetáriánus volt. hogy olyan Emberek nevét. romboló jellegű munkát. mind viselkedésükben szűk látókörű és intoleráns emberekből állt ez a zsinat? Jakab. akik csak azért jöttek a földre. Továbbá Hegesippus azt állítja. mindig kihasználják azok. extrém. és nem engednek semmilyen más véleményt megnyilvánulni. akik elvégzik ezt a negatív. pedig a zsidó-keresztény Hegesippus erről tanúskodik. s ő a következő században élt. tiszta módon egy vallás. kijavítsa. amely teljesen igaz maradt saját prófétája tanításaihoz. s így a filozófus megszabadul a kellemetlen feladattól. hogy megfordítsa. biz- tos lehet benne. építőnek kell lenni. hogy valójában hogyan fejeződhet ki igaz. vagy bármilyen más módon megzavarja más emberek vallásos hitét. s ekkor elkerülhetetlenül ellenségessé válnak az adott vallással szemben. habár az Krisztus után öt évszázadon keresztül fennmaradt? S vajon javarészt nem írni-olvasni sem tudó. de ostobán elutasította a metempsychosis (lélekván- dorlás) tanítását. aszkétákból és fanatiku- sokból álló. amely egybecseng sajátjukkal. Ezért nem a filozófus feladata. akik tanulás és fejlettebb személyekkel történő kapcsolatok útján felismerik az igazságot. vagy pedig megtalálják. hogy az egész csa- lád vegetáriánus volt? Azok a vallásos szervezetek. s kerülnek előtérbe. Az ő munkájának ugyanis pozitívnak. csak azt. amely végül ezer évre lefektette a keresztény doktrínákat. végül saját intoleranciájuknak esnek áldozatul. Ám a teológusok és törté- nészek nem veszik ezt figyelembe. s mély kapcsolatokat ápolt az apos- toli idők köreivel. A belépés egy vallási szervezetbe semmilyen más kapcsolatot nem hoz létre. Nem volt még olyan vallásos intézmény. s az azt terjesztő szervezet intoleráns is. hogy bizonyos idő elteltével új emberek születnek. Ha ez a hit hibás. Ekkor vagy agnosztikussá. Előbb-utóbb ugyanis lesznek olyanok. hogy Jakabot ilyen életmód szerint nevelték fel gyerekkorától fogva. mint Jézus. Azt jelenti vajon ez. csak kap- csolatot azzal a szervezettel. s több rosszat tesznek. vagy tisztán ateistává válnak. amelyek intoleránsak. A történelem nagy tragédiája. akinek nevét zászlajára tűzte. Egy vallási prófétát megszégyenít és nem dicsőít az.

viselkedését és példáját nem követi. akik valóban vallásuk szolgálói. into- lerancia. A papság . előre lefektetett módokon . s így nem voltak hajlandók annak nemkívánatos vonatkozásairól írni.hiszen sem az intellektuális. mik az előnyei és árnyoldalai. szerzeteseire. tévedésektől szenvednek. szűklátókörűség.ahogy azt mind Keleten. mert nem akarták megzavarni a tömegek hitét. Amikor a vallás elvezette az embert a mögötte rejlő mélyebb igazságok megértésének küszöbére.lévén az ehhez szükséges műveltség és intelligencia hiányzott belőle . Egyetlen egyház sem szolgál bármely próféta misztikus testületeként. hogy valamiféle kapcsolatba kerüljenek Istennel. Mi más útja lehetne a fejletlen. önzéstől. mint mások által alapított egyházak képvise- lői által kijelölt. sem a misztikus kapcsolatra nem eléggé felkészültek? Ám amikor az intézménye- sült vallás a nép további belső fejlődésének gátjává válik. tanulatlan néptömegeknek.vannak. A vallásokat a szélesebb néptömegek igényeinek megfelelően alakították ki. papjaira. mert azok. a miszticizmust pedig az egyénre szabták. amelyekhez komoly mentális fejlettségre lett volna szükség. vagy pedig azért. Végül is minden egyház csak emberek által létrehozott társaság. Aki eddig eljutott. vagy nagyon egyoldalúak és elfogultak voltak. amikor vallási hatásra egy társadalomban fanatizmus. annak spirituális fejlődését innentől csak a misztikus gyakorlatok végzése garantál- . akik pusztán fizetett tisztviselők s vannak. mit jelent a vallás elméletben és gya- korlatban.nem volt fel- készülve. s az ilyenfajta társaságoktól elválaszthatatlan gyengeségektől. mert a nép . Ez azért volt. akkor ezeknek a jelenségeknek a meglétét mindig vissza lehet vezetni ennek a vallásnak a hivatásszerű tagjaira. csendben maradtak. amikor a doktrínák megakadályozzák az érthetőbb vagy jobban átélhető kapcsolatot a Magasabb Erővel. hibáktól. A tizenkilencedik és huszadik század fordulójáig a vallással kapcsolatos igaz- ságot tisztán és érthetően nem publikálták. s így képtelenek voltak meglátni annak mélyebb érdemeit. s valódi értéke a miszticizmusban nyilvánul meg. hogy azokban az esetekben. akkor feladatát bevé- gezte. Azért volt ez. akik a vallásról írtak. hogy olyan finomságokat megértsen. Az egész világon két részre oszthatjuk a papokat és vallási vezetőket . vagy épp ellenkezőleg: ellenségesek voltak a vallással szemben. babona és visszafejlődés alakul ki. mind Nyugaton tapasztaltam . Akik valóban tudták. Történelmi tény.gyakran tudatlan s rendszerint arrogáns. akkor megérett az idő mindkettő felülvizsgálatára.

hanem a szilárd. Ekkor tehát már nincs szükség a szokásos vallási rituálékra és módszerekre. akkor nem lehet megróni azért. hogy szent lenne. ha a templomba járást feleslegesnek tekinti. . s a vallást vagy a cinikus ateizmus. hogy nem helyez túl nagy hangsúlyt a szent ceremóniákra. akik nem sietnek. hanem elég önmagába fordulnia. A miszticizmus arra törekszik. amely az egyéni különbségektől függetlenül a nyáj minden tagját intellektuális szempontból csecsemőnek tartja. Ez azonban csak akkor lehetséges. egyéni tapasztalatokra. Azt sem lehet a szemére vetni. akik soha nem nőnek fel . Amikor a misztikus azt találja. Ezért van szükség a filozófiára. kénytelenek beérni a hittel a tudatosság megtapasztalása helyett. sem a miszticizmus. hogy kőből emelt építményekben. amelyek ugyanezt a célt tűzik ki. Lehet valaki szent anélkül. Ha megtalálhatja magá- ban az isteni jelenlétet. aki az őszinte hit és tradicionális vallás szintjéről szeretne felemelkedni a gyakorlat és személyes megtapasztalás szintjére. s ezeket el kell hagyni. isteni inspirációt és iránymutatást. értéke és ideje. hogy közvetlen kapcsolatba kerüljön az isteni lélekkel. A spirituális élet első nagy előrelépése. de nem lehet bölcs anélkül.a változás akkor is meg fog tör- ténni. előre kell lépnie a vallástól a miszticizmus felé. A miszticizmus azoknak való. mindenféle közvetítők és külső segéd- eszközök nélkül. Ezért csak önmagában kereshet s nem máshol. de kívülről. akik hajlandók kitartóan dolgozni és kivárni az isteni lélek tuda- tának felbukkanását. hogy bölcs lenne. s ezért nem elég sem a vallás. Ha a vallásosságból a miszticizmusba történő átmenetet megfelelően akarjuk végrehajtani. A miszticizmus ugyanis nem a hit Ingoványos talajára vagy az érvek gyakran kusza és ellentmondásos rendszerére támaszkodik. az egyház által nyújtott üdvözülést pedig illuzórikusnak. amikor valaki a vallásos fázisból a misztikusba jut. Csak ebben az esetben hirtelen lesz a váltás. fizetett közvetítőkön keresztül nyilvánítsa ki tiszteletét Isten iránt. vagy a zavarodott apátia váltja fel. Ám ha nem s a vallás megnyilvánulását az egyházi szervezet rácsai közé akarják szorítani.hatja. amikor már nem szükséges. Annak az embernek. habár mindkettőnek megvan a saját helye. akkor annak fokozatosnak kell lennie. ha a vallási tanítók maguk is egyetértenek és elősegítik ezt az átme- netet. Akiknek nincs erre idejük s emiatt a vallásban keresnek menedéket. ha fenntartják a patriarchális nézőpontjukat. akik híján vannak az előbbieknek. mi szüksége lenne akkor az egyházi szervezetekre? Csak azoknak kellenek ezek. hogy az isteni jelenlét belülről erősíti s világosítja meg.

Azaz antropomorí . Az egyszerű emberek. és lesz is. más nyelvek ma már mindenki számára elérhető bibliáinak. szövegeinek. más idők. keresése során csak egyetlen könyvből hajlandó meríteni . és kicsinyes indítékokkal ruházta fel azt. de a felnőttkorba lépett emberiséget nem tudja megvilágosodáshoz juttatni. de az intuíció képes megérezni valamit magányos nagy- szerűségéből. de önfejű. ha feladják szektásságukat.a Bibliából önmagát s a megszerezhető igazságot korlátozza le. . hogy ez ateizmushoz és agnoszticizmushoz vezetett. Eljött az idő. és az egész világ vallásos megnyilvánulásaira alapozzák tanulmányaikat. amely mindig volt. aki hitében. a kálvinisták és számos más kisegyház. Csodálkozhatunk-e. Saját kegyetlen és sajnálatra méltó koncepcióját a Felfoghatatlanról. kevésbé kifinomult. a jehovisták. A beavatottak azonban csak mentális jelenlétére számítanak önmagukban. Ilyen hely- zetben vannak a lutheránusok. az Élet és Tudatosság Őselve. Ilyen megérzést önmagunk forrásának imádásakor. A régi teológia emberi tulajdonságokkal ruházta fel Istent. önmagában álló. s elfogadjuk ezt a filozófiai igazságot. az önmagunkban rejlő Isteni Szellemmel. s nem fizikai. Akkor lesznek valóban vallásosak. Ezzel lealacsonyította a Végtelen erőt. hogy elvessük ezt a hamis fogalmat. materialista világké- püknek köszönhetően arra számítanak. szentjei életírásainak és lejegyzett bölcsességeinek széles tárházát. A filozófiai tanítás szerint minden próféta visszatérése belső. hanem a Létezés.a fordító. szellemi esemény.és képesek is vagyunk rá hogy Isten nem egy megdicsőült. hogy testi valójában látják a prófétát. minden dolgok forrása. Az ilyen teológia valójában saját Istenről alkotott képét imádta. nem Istent magát. Szembe kell néznünk azzal . az önvalón keresztül kaphatunk. Saját tudatlanságukról árulkodik. Az istenség személyes* fogalma kielégítő volt szellemi gyermekkorunkban. A képzelet képtelen képet alkotni róla. Csak egyetlen ilyen őselv létezik. makacs ember. akinek nem voltak indí- tékai. ami- kor az emberi faj elkezdte kinőni intellektuális gyermekkorát? Habár egykor elfogadható volt ez a világkép. amely összekapcsol minket ezzel a kimondhatatlan erővel.Bárki. a huszadik század közepére teljesen elfogadha- tatlanná vált. amely legbelső Énünk. hogy figyelmen kívül hagyják más helyek. egyedüli.

lecsupa- szított vallások pusztán leegyszerűsített. a cinizmus. A végtelen és mindenre kiterjedő így szűkítődik le a végesre és így válik helyhez kötötté. minden tanítást. de tisztánlátást és erőt adhat. ahelyett hogy táplálnák. és mindkettő azt állította a másikról. hogy növekedni és fejlődni tudjanak segítségükkel. de börtönné és sok esetben kínzóeszközzé váltak. Ennek érzelmi következményei a kiegyensú- lyozatlanság. amíg tudatában nem leszünk annak a tudatlanságnak. s felszabadítjuk magunkat kötöttsé- gei alól. Csak a kiemelkedőt keressük a vallásokban. ha nem érti meg és nem válik a helyzet urává. korlátozott helyi verziók. egyszerű. zavarodott érveket akár a vallás mellett. ha felülkerekedik. amelyeket ideiglenes támaszként hoztak létre fiatal lelkeknek. a másik tudományos. addig folytonosan gyengíteni fogják az embert. a magasabb Én lett Jézus. a képmutatás és kétségbeesés. az erkölcs gyengülése. a bizonytalanság és a zavarodottság. A mentális következmények a frusztráció. mert annak elfogadása éppen hogy a vita eredménye. Amíg ez a két erő nem tud egymással kibékülni. sem pedig az emberek kizsákmányolását. amelyek a vallás örve alá húzódnak. A száraz. Zavarodottságba és kétségbeesésbe hajszolja az embert. mint a szél. Csak ilyen elszánt kereséssel és folytonos kételkedéssel Juthatunk el végül a kősziklaszerű bizonyosságig. hogy hamis. mert ilyenkor a gondolkodás és nyugodt ítélőképesség háttérbe szorulnak. akár ellene. Újból és újból keresztkérdések tüzébe kell vonnunk minden magunkkal hozott feltételezését. így nem találjuk meg lényegét. Ha belepillantunk a modern ember huszadik századbeli lelkébe. Nem támogatja azonban a hibás dogmákat és nem megalapozott gyakorlatokat. A valódi vallás épp olyan általános. egy ilyen végzetes és bonyolult helyzet nem maradhat sokáig megoldat- lan. amely a történelemre oly jellemző. de egyben annak kiterjesztése is. Fiatalsága alatt ugyanis két ellentétes világné- zetet tanítottak neki: az egyik vallásos. hogy egy dogmát már eleve elfogadtunk. . így Ádí Buddha. akkor hosszú ideje érlelődő krízist találunk ott. A vallásokban a metafizikai elveket mitológiai személyek testesítik meg. hogy mi az áltudás és mi nem az. amíg el nem tudjuk dönteni. A filozófia tanulójának hozzáállása egyszerű: nem kezdhetünk el úgy egy vitát. Egy ilyen mély és sokakra kiterjedő krízis. amelyet oly gyakran elfátyoloz a vélt tudás.Mivel a filozófia magában foglalja a vallást. Hiába hozunk fel elfogult. betetőzése lesz. az eredendő Őserő lett az első Buddha és Christos. ezért szükségszerűen támogatja azt.

A nyugati lakosság nagy része jelenleg mentálisan kívül került az egyházak hatókörén. s az ilyen vallás elkerülhetetlenül összeom- lik. Amikor a vallás meggyengül s az emberek elutasítják morális visz- szatartó erejét. A gon- dolkodó emberek elutasítják. segítségre szorulnak. Nem hagyhatjuk magukra őket. érthetetlen dolgokra. ame- lyek összebékíthetetlenek az emberi élet más területeivel és a modern tudással. hogy felesküdjenek olyan furcsa. ahogy történt ez Franciaországban vagy később Oroszországban.ahogy saját korunk jól példázta akkor a vallás elvesztette értelmét. Ha például a vallás azt mondja. újra van szükség. ameddig az megtartja etikai erejét.Elkerülhetetlen. s akik korábban annak irányítása alatt éltek. hogy megfeleljen az új tudásnak. . amikor az irányát veszten vallás már nem szolgál más célt. és ennek következtében morális fegyelmező erején is. Ez az egész társadalomra nézve veszélyt jelent. az idegfeszültséget okoz. hiszen ekkor már nem számít komoly etikai erőnek. mint hogy az egyszerű elméket az uralkodó vagy vagyonos osztály céljai érdekében irányí- tása alá vonja. magával rántva a társadalmat is. elutasítják történelmi előzményeit és életvezetéssel kapcsolatos irracionális dogmáit. hogy értelmüket a hihetetlen dogmák béklyózzák meg. hogy az ember egységes. S ilyen szintézis csak a filozófiában létezik. A felvilágosult filozófus nem kerül konfliktusba a vallással. A filozófus úgy látja. A vallás minden hagyományos koncepcióját át kell alakítani. akkor találhatunk gyógyírt erre a problémára. hogy a világot ötezer éve teremtették. sőt fizikai egészségünket is aláássa. s ennek következtében brutálisak és ellenőrizhetetlenek lesznek . Elutasítják. Amikor a régi hit megbukik.anélkül hogy bármelyiket felál- doznánk -. amely károsan hat men- tális képességeinkre. Csak ha megtaláljuk a gondolkodás és érzés kielégítő szintézisét . hogy a vallás csak árnykép. összefüggő rendszerbe foglalja gon- dolatait és tapasztalatait. miközben a tudomány szerint jóval-jóval több. puszta vetülete a filozófiának. ám a néptömegeknek ez az árnykép is tökéletesen megteszi. mint akár ötmillió éve.

akkor ugyanis rájönne. hogy láthatóan eltűnik vágyaink és kívánságaink nagy része. Azonban igaz. az imádság és hódolat megerősödik a tudás által. mint amikor a szerzetesek elutasítják. és a béke önmagától kialakul bennünk. gyakran igaza van. E két kötelesség egyensúlya. aki az imádságot hiábavalónak.s ezzel nagy hibát követünk el. AZ ÁHÍTATOS ÉLET Ima . Sőt a békesség érzése nem az egyetlen. a miénk az egyensúly elérése kell. A metafizika megértése nem csökkenti az áhítatot. hogy áhítatunkat kizárólag az egyén felé fordítsuk. Később megjelennek az erények. s csendesen. akkor nincs igaza. A metafizikai tanulmányok nem csökkentik a mély tisztelet és hódolat érzését. hogy az igaz ima gyak- . amit nyerhetünk.Önátadás - Kegyelem: valós és képzelt A szentség tiszteletének világi oldalról történő visszautasítása éppen annyira kiegyensúlyozatlan dolog.Odaadás . s megszünteti azt a hibát is. hogy tisztel- jék a világi dolgokat. minden erőfeszítés nélkül egyre fejlődnek. akkor egy nap olyan szintre juthatnak. e két szerepkör értelmes együttléte a jelenkor emberének követendő útja. Ha tovább folytatná a keresést. hogy legyen.Alázat . elutasítva az Univerzumot. hanem sokkal jobban megalapozzák azt. haszontalannak és értel- metlennek tartja. Minden kornak megvan a maga feladata. A szkeptikusnak. Amikor azonban ezzel abba is hagyja az imádság további okainak és értelmének a keresését. hogy a ragaszkodást a hódolat mulandó formáihoz meggyengíti.Istentisztelet . Amikor az áhítat. hanem megerősíti. sok mindentől megfosztjuk magunkat. hogy szentté tegyük hétköznapjainkat . Nem érezzük szükségét.

hogy kapcsolatba kerüljön saját isteni forrásával. megalázást. mert nem más az. Ha úgy tűnik. hogy ne érezhetné a bűnbánó vágyakozást. Tudván ezt. rájövünk. biztosak lehetünk benne. s az imádságok fajtája is számtalan. az Önvalóhoz vagy spirituális vezetőnkhöz intézzük. avagy a jelen szenvedéseihez vezettek. ha valóban igazabb hangot akar hallani. hogy az ima is a filozofikus élet része legyen. Az első az. amit nem érdemeltünk ki . miután mindent megtettünk. hogy ez az arány nagyon kicsi. szobánk csendjében és magányában letérdeljünk. amely arra irányul. Még ha sosem imádkozott eddig. mint kapcsolat létesítése . Nem szabad visszariadni attól a gondolattól. ami módunkban áll. hogy ez a kapcsolat számtalan külön- böző módon mehet végbe. hogy az imát akár az Elsődleges Létezőhöz.az univerzumban rejlő életerővel.kérdezik ők. rosszul s időszakosan is .bármilyen lazán. még ha nem is vagyunk tisztá- ban ezekkel az okokkal. Senki sem olyan bűnös. Ám hány imára kapunk választ? Mindenki tudja. hogy annak meglesz a Jó oka. sőt megerősíti azt. az sem törli el ezt a jogot. Vannak. még ha tévedések. Végül emlékezzünk az élő mesterre. hogy választ kapunk imánkra. mindenképp a magasabb erőnek szól. hogy a szenvedés okát eltöröljük. Ha emlékezünk az ember hihetetlen önelégültségére s arra. . hogy olyan dolgok után könyörögjünk. s merítsünk erőt ebből az emlékből. Az ok- okozat törvénye által kormányzott világban mi szükség lenne arra. hogy ez megrendüljön. de a témát sok tekintetben homály borítja. s az ego lealacsonyítását. hibák és szégyenteljes cselekedetek között élte is eddig életét.ran válaszra talál. senkinek nincs annyi jellemhibája. akinek hűséget fogadtunk. s figyelmünket az Önvalóra irányítsuk. akik ellenzik. feladását jelenti ezzel az erővel szemben. Először el kell ismernünk hibáinkat. s amelyek a közelmúlt. Így megtisztulva már a kegyelemre bízhatjuk magunkat mint az egyetlen meg- mentő erőre. és mindenféle lázongás nélkül el kell fogadnunk ezt a büntetést hibáinkért. hogy pár ponton el tudjuk oszlatni a homályt. akkor mi lehetne a probléma az önalázattal? Könyörgésünk nem mentesít az ok-okozat tőrvénye alól. Nem lenne tisztességtelen ez másokkal szemben? Ezek valós érvek. Érdemes két- három tényre ráirányítani a figyelmet. amelyeket a régmúltban követtünk el. hogy alázatos imába kezdjünk. mint sajátja. hogy milyen fontos.

. amelyekért nem dolgoztunk meg. s hogy jobban és forróbban tudja szeretni az Önvalót. hogy szabaduljanak meg valamely gyengeségüktől vagy rossz szokásuktól. Az ember. hogy leküzdjem gyengeségeimet és túljussak a nehézségeken. hibáit kijavítsa. általában szégyen- kezni fog amiatt. Azért fog imádkozni. Így imádkozz. intuitív érzéseket. Keményen fog dolgozni azon. s így imádkozik. mint a sirán- kozó kérlelések. Van-e joguk olyat kérni . hogy bármilyen világi vágyat szent imájába vigyen. megtisztítsa magát. hogy belső lényedből telepatikusan áradjon át belém. hogy a semmiért nem jár valami. Hallgatózz befelé fordulva.gyak- ran mechanikus.a helyes célokért. aki őszintén törekszik a spirituális fejlődésre. hogy a legtöbb igaz ember elismeri. hogy legyen erőm saját erőmből önmagam fölé kerekedni. s így nem habozhat. Kérlek. Aki Isten figyelmét magára akarja vonni. hogy jobban megértse a magasabb törvényeket. így imádkozunk: „Hozzád fordulok. hogy megváltoztassa. Mester. s míg azok ritkán mutatnak direkt. Előtted térdelek. miközben mások sokat tesznek elérésükért? Vajon nem jogosabb és hasznosabb számunkra is. erőt keresve. siránkozó hangnemben amiért mások keményen megdolgoznak? Nem arcátlanság-e isteni beavatkozást kérni. segíts." Ez nem olyanfajta ima. és tökéletesebbé válni. Különös. de az imádság területén mégsem szégyellik azt kérni. hogy Téged tekintelek a morális tökéletesség követendő mintaképének. de nyújtsd ezt a segítséget nekem úgy. A legjobb módja az imádságnak. hogy iránymutatást adj nekem az élet útvesztőiben és problémái között. hogy tisztán lássa saját spiri- tuális kötelezettségeit. miközben mások keményen dolgoznak önmaguk megváltoztatásán? Hogyan Imádkozzunk tehát? Könyörögjünk-e olyan erényekért. tolakodó. hogy a semmiért valamit kérnénk. még túlságosan egocentrikus. hogy imádkozzon . ha belépünk a csendbe. de ezt az útmutatást úgy fogadom. ha ahelyett. ez mindig eredményes- nek bizonyul. amelyeket jogtalanul és oktalanul szintén imának hívnak. mint egy rimánkodó koldus. fényt. követhető eredményeket. ne bemagolt szövegeket mormolva.

hogy az ego gyenge vagy teljesen képtelen megbirkózni az úton felbukkanó morális és mentális akadályokkal. A világtól távoli helyen meditációt végző segíthet másokon. a metafizikai gondolkodó s a teljességre törekvő filozófus egyformán rászorulhat gyümölcseire. hogy a végsőkig folytatjuk a harcot. név szerint rá kell irányítanunk a figyelmünket az adott személyre. Nem szükséges feladni az imádkozást csak azért. hogy lerázzuk az alacsonyabb vágyakat és érzéseket. hogy az ego a felsőbb hatalom nélkül nem tud boldogulni. amelyeket a megvilágosodásért és javulásért folytat. Például szándékosan. akik még világi életet élnek . hogy belső énünk megmutassa önmagát. Először is meg kell vallanunk az ego nehézségeit. mint megtisztítani az imádságot. segítsé- get kell kérni az ego saját csatáihoz. s negyedszer meg kell fogadnunk. akit szeretünk vagy szeretnénk közelebb kerülni hozzá spirituális . hogy sokkal előbb kell a belső segítséget kérnünk. hogy megtaláljuk az utat az élet útvesztőjében. ahol el kellene hagyni az imád- ságot. s azután érzelmi csendbe kerülünk. akkor ez kedvező lehet számunkra. ki nem érdemelt személyes nyereségre. Ha önmagunkba mélyedésünk alatt nem foglalkozunk a világban élőkkel. Ezután meg kell vallani. mint ahogy az végül megnyilvánulna. Önmagunk megtisztítása a legjobb. A meditációt bárkire ráirá- nyíthatjuk. Mind az imádság. mert elkezdtünk meditálni. A belső élet törvényszerűségének tűnik. Először buzgón imádko- zunk az Önvalóhoz. a misztikus.Nem úgy kell imádkozni. Az előbbi ugyanis tökéletes bevezetés az utóbbihoz. vagy akár teljes sikertelenségét. hogy engedjen minket magához. de mások számára semmi haszna nincs. Nincs másra szükség. aki a semmi- ért szeretne cserébe mindent. mind a befelé figyelés szükséges. mert ezek ködfátyolt von- nak a kereső és a magasabb én közé. boldogulásra törekedve. s türelmesen várjuk. mint sok felvilágosulatlan vallásos ember. Harmadsorban. A vallásos ember. javulásra. Ötödször pedig meg kell alázkodnunk s elismerni.de csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. s valóban magas és emelkedett célokra irányítani. Nincs olyan fokozata a spirituális fejlődésnek. hibáink kijavítása pedig a leghatásosabb imádság.

s maradjunk ebben az isteni állapotban. Minden nap. Csak akkor kell elkezdenünk a szolgálatot. A szeretet a fát tápláló napsütés és a fa gyümölcse is egyben. Ekkor és csakis ekkor szabad megpróbálnunk erőt. A magasabb Én alázatos meghívása segíthet. Az önfelismerés útjának egyik fontos eszköze és a megvilágosodott állapot egyik ajándéka is. Ha már képesek vagyunk könnyedén elmerülni a mély önátadás állapotába. Mielőtt valódi segítséget nyújthatnánk. utazás és fontosabb munka előtt emlékezz meg az Önvalóról. legmélyebb áhíta- tos érzéseit. s azt mások javára fordítani. Annak a szeretetnek. legkifinomultabb. nagyobbnak kell lennie minden más szeretet- nél. ha figyelmen kívül hagyjuk az érzelmeket. amit semmilyen más szeretet nem érhet el. és engedelmeskedj törvé- nyeinek. akin segíteni akarunk. Ennek azonban nem szabad idő előtt megtörténnie. Ha csendestársaddá teszed. fel kell nőnünk a feladathoz. Keresd a belőle áradó ihletet és erőt. fényt és segítséget meríteni ebből a forrásból. Ebben az állapotban idézzük magunk elé annak a személynek a nevét és képét. minden új vállalkozás.fejlődése céljából. ezért a filozófia magában foglalja és ápolja az ember legmagasabb. olyan mélyre. ha képesek vagyunk erőt meríteni abból. Ne feledd. s mivel semmiféle életforma nem lehet teljes. Ehelyett várnunk kell addig. Mivel az igaz filozófia egyben életforma is. azzal saját hatékonyságodat duplázod meg. Csak akkor lehet gyümölcsöző a mások javára történő imánk. a képet hosszan kitartva. A szív legmélyére kell hatolnia. . amelyet rá kell irányítanunk a legfelsőbbre s fel kell áldoznunk az Önvaló oltárán. Ezért ellent kell állnunk a kísér- tésnek. hogy túl korán kezdjünk imádkozni vagy meditálni másokért. amíg imádságunk vagy önmagunkba mélyedésünk el nem éri legmagasabb szintjét. hogy egyetlen vállalkozás sem függhet pusztán az ego saját korláto- zott forrásaitól. ami minden személy felett áll. ha már megszereztük az arra való képességet. akkor meg- próbálhatunk másokon is segíteni. kiterjeszti ezeket a forrásokat és védelmet nyújt.

Nem keményen belélegezve vagy lassan kilélegezve. hanem inkább meg kell tartani. hogy elviselhetőbbé teszed az életet a földön.csak az ember az. Aki alázatosan. s ebben az esetben mind- ezen módszer termőre fordul. nem gépiesen. mély önma- gába feledkezett állapotban van. sem abba a hibába. Ebben a pillanatban elérte a mennyek királyságát. A törekvés létszükség- let. ami az alacsonyabb szintekhez tartozik. mint még sok minden másnak. . elemzésével. amikor terhei túl nehézzé válnak. csak az isteni jelenlétnek-az az ember imádkozik. mint egy gyermek az isteni lélek lábainál. hogy a misztikus gyakorlatok elkezdésével fel kellene adnunk a vallásos áhíta- tot. A keresés széles körű. a fejen állást. Istennek nincs szüksége imádatra. Imádkozzunk hát így mindennap. érezhetjük meg jelenlétét: szeretni kell. útmutatásért és megvilágosodásért. Olyanná kell lennünk. meditál. a filozófiai tanulmányok elkezdésével abbahagyhatjuk a misztikus gyakorlatokat. felemelve a magasabb szintekre. a testkicsavarást. hogyan kerülhetünk közelebb az Önvalóhoz. s az ihlesse a légzést. nem fejen állva vagy testrészeinket kicsavarva juthatunk színe elé. hogy jelen vagy és létezel itt és most. Engedjük meg. hogy azt hisszük. aki rászorul az ezekből származó előnyökre. hogy először a szeretet törjön elő. Ha az ego erős. alázatosan könyörögve a kegyelemért. hálaadásra. sok dolgot magában foglaló folyamat. Őszinte imádsággal teli.Nem szabad abba a hibába esnünk. hanem őszintén és mélyről jövő érzésekkel. hódolattal. a tanulást és a gondolkodást. lehajtott fejjel és összekulcsolt vagy térdére helyezett kezekkel ül. mely semmi másnak nincs tudatában. Hálát adok Neked. Sőt még csak nem is az isteni dolgok éveken át tartó részletes tanulásával. az ima meggyengíti. szíve és elméje tisztelettel. imádkozásra . s az imának épp- úgy helye van benne. Egyszerű megmondani. Nem kell elfelejtenünk azt. amíg könnyek nem szöknek szemünkbe. Köszönöm Neked.

Önmagadban. A szerénység és alázat nem jelenti. Szíved legmélyén semmit sem tarthatsz vagy nevezhetsz sajátodnak. Ha valóban nem akarsz az egóhoz ragaszkodni. hogy megtaláltuk személyiségünk titkát s megoldottuk Istennel való kapcsolatának rejtélyét. félrevezet és ural minket. hogy valaki más akaratának vetjük alá magunkat. Nézd csak. sőt akár kárt is okozhat magadnak és másoknak. Ha lemondunk a személyes akaratról. mert ott erre nincs szükség. amit ismernek. az nem jelenti azt. Nem szabad. Jelenléte éppoly erős a spirituális.Magasabb énünk csodálatába merülve elérjük létezésünk csúcsát. mint amit hétköznap így neveznek. még spi- ritualitásodat sem. . senki másnak. valamilyen szinten is szentebbé váltál. szívből áradó dalolással! Így fejezik ki imá- datukat az egyetlen Fénynek. Csak a Magasabb Erőnek kell megadnunk önmagunkat. hogy üdvözlik a kis madárkák a felkelő napot! Milyen boldog énekléssel. hogy csak illúziótól illúzióig haladsz. mint a világi tevékenységek közepette. hogy a belső nagyság érzése járjon át. csipogással. még akkor is. hogy előbbre jutottál. Mennyivel több okunk van nekünk énekelni és dalolni. hogy valaki más egójának rendeljük alá a sajá- tunkat. mint a madaraknak. Minél magasabbra jutsz. ahol szemben állsz az Önvalóval. ahol erre valóban szükség van. szíved mélyén leszel alázatos. s mégis mily kevés ember érez hálát ezért a kiváltságért! Ennek az alázatnak sokkal nagyobbnak kell lennie. Meg kell érteni. Ám az ember megismerheti a benne lévő Napot is. amikor azt hinnéd. átvág. s ami rajtuk kívül van. Abból az axiómából kell kiindulni. Az én feladása nem jelenti azt. hogy más emberek rosszakaratának tehetetlen elszenvedőivé válunk. hogy az ego szüntelenül becsap. akkor nem lehet máshoz sem. De ezt az alázatot nem teszed láthatóvá a világ számára. hogy úgy érezd. az Önvaló Fényét. annál alázatosabb leszel. trillázással. Bebizonyo- sodik. azon a szent helyen.

s nem kell az utóbbi rossz tulajdonságaira és ostoba önhittségére támaszkodnunk. elégedetten tudomásul venni. milyen sokan vannak. amint azt saját életével illusztrálta is. ha úgy mondjuk. hogy személyes és világi életét a személytelen és magasabb akarat gondjaira bízta. annak a kérdésnek helyes felmérése után. amely eltér az Isten által elrendelttől. Egyben felszabadulunk a téves várakozások és haszontalan tervezgetések értelmetlen problémája alól. akikből hiányoznak a kellő tulajdonságok és az erő. ha egyik kőről a másikra sikerül biztonságban átérni. Számos misztikus és vallásos ember esik ebbe a hibába. Ezek után hagyni kell. Az intuíciónak végre alkalma lesz. akaratereje megfeszítésével vállalta ezt az önmegtagadást. mint átkelni egy patak kövein. választás teljesen egyértelmű és nyilván- való lesz az elmének. Nagyon könnyű félreérteni azt a kijelentést. hogyan süllyedtek méla fatalizmusba az emberek abban az illúzióban ringatva magukat. hogy a jövendő gondot viseljen önmagára. hogy aka- ratunkat alárendeltük a felsőbbnek. hogy „legyen meg a Te akaratod". aki megtette azt a pozitív változtatást. Felszabadulunk abban az értelemben is. Ez a két hoz- záállás ugyanis szöges ellentéte egymásnak. Azt is jelenti ez az életmód. hogy mi is a valódi boldogság. hogy „legyen meg a Te akaratod általam". s nem próbálunk olyan utat magunkra erőltetni. akik a saját ostobaságuk. ami azokra a gyenge emberekre jellemző. Jézus. hogy a kínálkozó lehetőségek közül merre induljunk. hogy életünket felajánljuk az Önvalónak. ahogy annak ideje elérkezik. akinek létezé- sében tökéletes hisz. az intelligens módon. még el nem jött jövendőt nem szabad az aggódó gondolatok vagy az öröm- teli tervezgetés tárgyává tenni. amely segít eldönteni. hogy nem tudjuk előre. kemény. Az igazi kereső. s a következő lépésről csak akkor gon- dolkodni. ha ez már megtörtént. gyengeségük és helytelen cselekedeteik révén . Ne feledjük. hogy egy adott esetben mit kell tenni. hogy milyen hatalmas terheket emel le az elméről ez az intuitív iránymutatás. eleve lehetetlenné teszi ezt. hogy az isteni akarattal működnek együtt. Olyan lesz ez. hogy sikeresen boldoguljanak az élettel. hogy elegendő minden nap az adott nap problémáit megoldani. Sokkal érthetőbb. Komoly veszélyeket rejt az a tétlen. hogy a felsőbb akarat lépésről lépésre közelebb kerüljön hozzánk. és meg kell várnunk. hogy megtettük azt a hatalmas lépést. pozitív tartalmat adott ennek a mondásnak. hogy az ego helyébe lépjen ezekben az ügyekben. Csak a gyakorlati tapasztalat tudja megmutatni. léha attitűd. Ez semmi- képpen nem összekeverendő a léha sodródással. Számos példa van arra. mert minden szükséges döntés. pedig az akarat vélt és valódi feladása között alapvető különb- ségek vannak. tudatlanságuk. amikor úgy véljük. az iránytalan apátiába süllyedt létezéssel. Az a tény. s nem hordozzuk a jövő terhét a vállunkon még a jelen gondjai felett.

Aki bölcsen és önkritikusan adja át magát az Önvaló jóindulatú védelmének. de megvalósítható. akkor . . amikor bát- ran tudunk szembenézni szerencsétlenségekkel és nyugodtan. de csak úgy lehet elérni. és felismeri. Ha vette a fárad- ságot. hogy intelligens módon tanulmányozza az élet sötét oldala által számára tartogatott tanító és büntetést rejtő leckéket. ha fokozatos és részleges eredményekre gon- dolunk. Vannak olyan részei az egónak. hogy ugyanazt a hibát kétszer vagy többszőr is elkövessék. amikor türelmesen szertefoszlatunk egy rossz vagy ostoba gondolatot.semmiféle erőfeszítést nem tettek abba az irányba. hogy saját tetteik következ- ményeit megpróbálják orvosolni. „Mindenért fizetni kell" . tanító. s így súlyos szenvedéseket kellett átélniük. hogy a sors valamiféle haszontalan munkára kötelezte őket. az ezzel együtt az aggódást és a gondokat is átadja. amelyeket megtagadhatunk még azelőtt. Életünk felajánlása a Magasabb Erőnek egyben egónk felaján- lása is. Minden alkalommal.karmikus jelentőségét. hogy az Istennek való önátadásról szóló sekélyes beszéd semmit sem ér. s így nem tudták elkerülni. hogy az egóról lemondtunk volna. Sok kereső érezte például azt. de amikor filozófiai tudásuk érettebbé válik. teljes és egyszeri cselekedetként gondolunk rá. hogy megszabadítsa magát a rossz körülmények hatalma alól. hogy a benne rejlő isteni mindig menedéket és harmóniát biztosít számára. belső erőnket növeljük. és a Keresztény Tudomány kudarcainak részben az az oka. Ez nagyon kellemes eredmény. s nem ismerték fel. például a túlfűtött vágyak. Ez majdnem lehetetlen. ha egyben a szép jövő tervezgetését és a kellemes kimeneteken való gondolkodást is feladjuk. hogy ezt nem ismerte fel. Aki jövőjét a Magasabb Erő kezébe helyezi. különösen ha már megjelenésükkor azonnal befelé fordul. akik nem voltak képesek megragadni a maguk okozta szenvedés által felkínált lehetőségeket. Milyen sokan vannak.uralma alá hajthatja ezeket. hogy ezek saját hiá- nyosságaik és hibáik következményei. Ennek a tanácsnak igen nagy jelen- tősége van.ez a mondás nem csak a piacon. amit ráadásul kellemetlen környezetben kellett végezni. az a biztonság érzésével telítve. hanem a belső életben is igaz. Amint ez megtörtént. fegyelmező jellegét. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal. bizakodva és félelem nélkül haladhat útján. akkor felismerik ezeknek a . belső bölcsességünket növeljük.koráb- ban láthatatlan .és csak akkor . akkor már jogában áll és saját önbecsülése miatt kénytelen is elkez- deni azon dolgozni. ha az ennek útjában álló akadályokat nem próbáljuk meg ledönteni. Erre a két lépésből álló folyamatra mindig szükség van. személytelenül tudjuk értékelni tanulságait. ha azonnali. Minden alkalommal. amelyek elsötétíthették volna a jövőről szóló gondola- tait.

megváltoztatnia nézőpontját. akkor élete továbbra is a személyes ego kezében marad. s mikor kell a magasabb erő gondjaira bízni ezeket. hogy fölajánljuk. uralkodójaként. hogy mikor kell magunknak felelősséget vállalni saját tetteinkéit. A misztikus megvilágosodás elengedhetetlen előfeltétele az önfeladás. amire hasson. A művész intuitív érzékenysége és a tudós minden részletre fogékony intellek- tusa egyaránt szükséges. Egy kiegyensúlyozatlan ego nem válhat egy perc alatt kiegyensúlyozottá. amikor tudjuk. ahogyan felmerülnek. megteheti ezt . azaz a magasabb ént. Ha az aggodalom mégis fennmarad. Az. hogy felajánlásunknak értelme legyen. Ez az első jelentése annak. kitartó. mert egyértelmű. mint előtte. Tökéletlenségei megmaradnak ezután is. egy tanulatlan nem válhat azonnal tanulttá. bármilyen szinten is van. hogy életünket s magunkat a magasabb erőnek ajánlottuk.csak hátat kell fordítania korábbi önmagának. A személyes felelősség átadása csak akkor történhet meg. Amikor azonban ez megtörtént és a kegyelem megvilágosodás formájában eléri.Ha átadjuk a problémát az Önvalónak. amikor a magasabb én tudatára való ébredés bekövetkezett. sőt ettől kezdve még sokkal inkább fontossá és kötelező ere- jűvé válik. A kezdő kijelentése. hogyha a felajánlás után is ugyanazokat az ostoba hibákat és bűnös viselkedést folytatja. hogy meg ne fizetné ezt az árat. Senki sem érheti el a megvilágosodást anélkül. átadva annak a felelősséget. lépésről lépésre történő munkával. ezt a feladatot nem felejthetjük el. dönté- seinkért és életünkért. az annak a jele. nem elegendő. miszerint életét Istennek ajánlja. el kell tüntetni. hogy önmagunk megadása valójában nem történt meg. de a megkönnyebbülés csak látszólagos és nem valós lesz. akkor önmagunk javításán is el kell kezdenünk dolgozni. A haragot. Megpróbálhatjuk a kötelesség és aggódás ránk nehezedő nyomását csökkenteni. önmagában még nem elég. Fel kell áldozni az összes alacsonyabb érzelmet a keresés oltárán. ha alkalom adódik rá. Bárki. Attól még. akkor ez a megvilágosodás csak az ént érheti el. hogy szeretnénk ezt bekövetkezni látni. . az irigységet. akkor egyben az azon való aggódástól is megszabadulunk. a szerelmi vágyakat és az agresszív egoizmust is mind abban a pillanatban erre az oltárra kell helyezni. habár a fény fogja áthatni. hogy elérjük azt a kiegyensúlyozott állapotot. Mindet el kell égetni. mivel nincs más. átadjuk magunkat a magasabb énnek. Ha azt akarjuk. s elfogadni Krisztust.

hogy elősegítse további fejlődését. Harmadsorban. hogy módosítsa a negatív karmát vagy más esetekben akár teljesen el is törölje. amit a Mester ad tanítványainak vagy keresőknek. Ha így tesz.hogy ez hogyan lenne lehetséges. Ez a pillanatnyi felvillanás formáját ölti. az csak azért van. jelentős eltérést mutatnak különböző személyek esetén mind erejükben. és teljesen saját tetteink eredménye. és különösen azon az elképzelésen. akkor nem marad semmi. mint az Önvaló mindig és mindenhol jelen lévő ereje. mind nagyságukban és időtartamukban is. . amikor Isten Keze elmozdítja a munkája útjában álló akadályokat. A kegyelem létezésének elutasítása tévnézeteken alapul arra vonatkozóan. Amikor a karma eléggé elgyengült. akkor egyes esetekben képessé válik arra. Természetesen erről szó sincs. melyek megakadályozzák megnyilvánulását. de amely rendszerint és a törvényeknek megfelelően képtelen megnyilvánulni az emberben. A kegyelem nem más.a külső körülmények hatalma vagy belső érzelmi korlátok miatt . mivel képet ad az elérendő célról. Ez különösen nyilvánvaló. mert a gonosz karmikus tendenciák. hogy elinduljon valamilyen irányba. ahol azt gondolják. Először az. s erőt ad.Amikor valaki valódi késztetést érez. amire szükség volt. S ez az értelmezés eléggé eltér az ortodox vallásos hittől. amely képes átala- kítani bárkit. annak bíznia kell és engedelmeskednie a késztetésnek. de hasznos. és kielégítse valódi szükségleteit. amíg az előtte tornyosuló akadályokat el nem tüntettük. az Önvaló kegyelme megváltoztatja a körülményeket. A kegyelemnek három típusa van. hogy vélt igényeinek és személyes vágyainak feleljen meg. mint a Magasabb Erő véletlenszerű beavatkozása az általa kedvelt személyek javára. Másrészt az. Ha látszatra véletlenszerű is működése. hogy mi is ez valójában. Ám az Önvaló csak azért tesz így. érdemek nélkül kapott ajándék. ami kegyelemnek tűnik. de nem érti . nem azért. hogy ez a jelenség igazságos és értelmes. ami megakadályozza a kegyelem feltűnését. Ne az ego vak- ságát. hanem az Önvaló iránymutatását kövessük. hogy ez nem más. hogy a tanítvány folytassa a keresést. de valójá- ban a múltbéli jó karma generálja. amikor valaki eléri a tel- jes megvilágosodást. hogy ez egy véletlen- szerű. mert megtanulta azt a leckét. s módosítja érzéseit a szükségesnek megfelelően. A kegyelem filozófiai fogalma megmutatja. a követendő irányról. sokkal inkább egy bizonyos magasabb törvény működése alakítja. amikor a megfelelő külső és belső körülmények együtt állnak.

de nem garantálhatják üdvözü- lésedet. s így fókuszként szolgálnak. mintha a kegyelem mindig csak a maga által választott pillana- tokban látogatna meg minket. Hétköznapi. hogy önmagadban valamiféle élő erő kezdett el működni. áhítat és meditáció mind részét képezik annak a munkának. akkor képtelenek leszünk közvetlenül részesülni a kegyelem áradásából. s más emberek segítsége nélkül kell rajtad hatását kifejtenie. befogadókész állapotba kerülj és koncentrációdat rájuk irányíthatod. imái- dat. hogy a megfelelő. s arra késztet ez az erő. Az első. meditációidat.Akkor ért el a kegyelem. Sem a Maharisi. akinek közvetlenül kell eljutnia hozzád. Az első érdekében az egónak meg kell alázkodnia. felkészíthet. vonz befelé. annak az erőfeszítésnek. A tanulás. de nem ez a teljes igazság. s akkor kezdett el dolgozni benned. és ne feledkezzünk el a valódi Istenről. Nagyon fontos. egyre mélyülő énkeresésed útján. ima. hogy lerom- boljuk azokat. hogy ezt ne feledjük. . a második érdekében pedig meg kell tisztulnia. Úgy tűnik. Ezeknek az embereknek a közreműködése és segítsége megerősítheti hitedet és elcsendesítheti elmédet. mihelyst feléb- redsz az alvásból. ezért közvetlenül részesülhetünk áldásos hatásaiból. amely végül önmagad felfede- zéséhez vezet. akkor felvetődik a kérdés. Ilyen esetekben rajtunk kívül álló dolognak vagy személynek kell a közvetítő szerepét játszania. Mivel nem más ez. hogy együtt kell működni vele. hogy ne istenítsünk embereket. ha azt érzed. Ha a kegyelem létezését elfogadjuk. Két dolog szükségeltetik. hogy képesnek kell lenni befogadására. amely végül jutalomként a kegyelem megjelenéséhez fog vezetni. felszínes tudatosságodból belső lényed felé vezet. gyakorlás. ez a nap folyamán többször is megismétlődik. hogy hogyan manifesztálódik. sem Aurobindo.a legtöbb esetben ez a helyzet . A Szentlélek menti meg az embert a kegyelem ereje által. Ez igaz. hogy végezd vallásos-misztikus feladataidat. mielőtt a kegyelem megnyilvánulhatna. lassan. a második pedig. sem Szent Ferenc nem menthet meg téged. elmélkedéseidet. önfegyelmezés. mint az Önvalóból eredő sugárzás.és nem vagyunk eléggé elszántak. Ám ha belső gátak vannak .

mentálisan mindig. csak saját lényünk juttathat kegyelemhez. mint hogy magunkra hagy gondjainkkal (gondolatainkkal). és megmutatja. fizikailag is a kegyelem meg fog jelenni. hogy egy valóban súlyos fizikai.Minél közelebb kerülsz az Önvalóhoz. Tévedés ilyenkor azt hinni. hogy elveszítettük a közvetlen kapcsolatot a maga- . Senki más. materiális problémában segítséget nyújtson. Ez a keresés folytatására ösztönöz. hogy jó úton járunk. hogy a következő fokozatot elérhessük. szabad-e ebben a témában a felsőbb segítségét kérni. hogy elvesztettük a kegyelmet. hogy a kegyelem áradása el fog érni. amely nem okoz örömet elménknek. hanem a lehető legvalószínűbbé teszed. amit nem kellett volna. Attól a pillanattól. hogy valamit nem tettünk meg. hogy éppen a kegyelem vonta meg tőlünk ezeket az eksztázisokat. mivel nem más ez. Ha szeretnéd megidézni az isteni kegyelmet. Mindig jelen van. és csak miután megtaláltad. akkor próbáld először megtalálni magadban a szent jelenlétet. Ekkor ugyanis az Önvaló nem tehet mást. amit kellett volna vagy olyat tettünk. vagy legalábbis elérted a számodra elérhető legmélyebb kontemplációt. akkor ezek az áldott állapotok eltűnnek. hogy tudatunkba belépjen. Ekkor ugyanis nemcsak iránymutatást kapsz. De ha ezt a célt elérte a kegyelem. ahogy az rendjén is való. annál hatékonyabban tud működni a kegyelem. akkor a kegyelem egyre gyakrabban jelentkezik fel- villanások és más jelenségek formájában. Ha ezeket a tényezőket kellőképpen visszaszorítjuk. Kegyelem alatt Isten barátságosságának megnyilvánulását értem. Ennek oka a kegyelem természetében keresendő. hogy vajon szabad-e tovább foglalkoznod ezzel a problémával. csak akkor szabad megne- vezned a kívánt eredményt. mint az Önvalóból áradó jóindulatú erő. A kegyelem megjelenésének valódi gátja az. de fájdalmakat annál inkább. hogy fejet hajtunk előtte s vissza-visszatérünk ebbe az állapotba . Ekkor tévesen azt képzeljük. s ha szükségét érezzük. de az állati természet és az ego megakadályozzák. A valóság azonban az. hogy gondolataink állandóan saját magunk körül forognak. A spirituális fejlődés korai szakaszaiban a kegyelem eksztatikus érzések for- májában nyilvánulhat meg.

mert kapcsolatunk valójában csak közvetett volt. hogy kaphassunk. mint korábban. annyi kegyelmet kapunk tőle. amikor a kegyelem éppúgy kiterjed ránk. amit elérünk. Röviden: adnunk kell. hogy működését nem láthatjuk s nem is ellenőrizhetjük. Ekkor elválaszta- tunk ezektől. hogy szívesen áldozunk rá annyi időt és gondolatot. olyan hatalmasnak kell len- nie. mint anyagi boldogulása. S szeretetünk a legjobb dolog. és megérik arra az állapotra. amely a kegyelem működésével kapcsolatos. amikor az öröm. amennyit csak kell. hogy amennyi szeretetet adunk az Önvalónak. . amit adhatunk.sabb erővel. végleg velünk marad. Amikor a keresés az ember életének legfontosabb része lesz. de mélyen a tudatalatti elmében úgy. De ennek a szeretetnek olyan intenzívnek. mert érzéseink még önmagukkal és a tapasztalat örömével voltak elfoglalva. fontosabb. akkor a kegyelem is valósággá válhat az életében. hogy kiüresedjünk s megszabaduljunk minden vágytól. s nem csak elmélet marad. akkor az az. Ha van bármiféle törvény. míg az ego teljesen megalázkodik. Ekkor a lélek sötét éjszakájának küszöbén vagyunk.

Ha két ember két eltérő sebességgel mozgó bolygóról ugyanazt az objektumot figyeli . hogy az egyik nézőpont helyes. s nem azon kívül. Semmi mást nem tudunk róluk.éppúgy. akkor megértjük. Amikor próbálunk gondolatban eltüntetni minden objektumot. s csak ennek van valódisága. amiket felfogunk. Ezért a világ dolgai és erői valójában nem mások. egymással ellenkező tulajdonsága. Azt fogjuk találni ez alatt az elismerten nehéz gyakorlat során. mely mindent tartalmaz. Az emberi tapasztalat világa mindig teljesen relatív. amit látunk. Így kiderül. és csak az adott emberre jellemző. s melynek jellegét a benne lévő tárgyak közötti távolság és azok relatív pozíciója határozza meg. és eltérő módon fogják megbecsülni ennek az objektumnak a jellegét és a reá ható erőket. amint a hullócsillagnak nevezett meteor és egy valós csillag esetében is láthatjuk. hanem saját megfigyelésükkel állnak kapcsolatban. ébrenlét - Az idő mint múlt. Hogyan állíthatnánk. Ugyanakkor az objektumnak és a reá ható erőknek nem lehet egyszerre kétféle. hogy a tér fogalma. s így nem bírnak abszolút valósággal. a másik pedig nem? Mindkettő helyes . hogy ekkor maga a tér is el fog tűnni. nem szabad elfelejtenünk gondolatban eltüntetni a fényt. amelyet közkeletűen afféle hatalmas tárolóedényként fogunk fel. mint a mi világról való észlelésünk. jelen és jövő -Tér-A kettős nézőpont - Az üresség mint metafizikai tény Íme a relativitáselmélet és annak a filozófia általi továbbfejlesztése. Mind a „kint" . Minden.mely aránytalanul különböző távolságra van tőlük akkor az erről az objektumról való megfigyeléseik különbözők lesznek.Álom. Ezért ezek az emberek valójában nem magával a dologgal. hallunk és érzékelünk. aligha helyes. A RELATIVITÁS URALMA A tudat relativitása . Ám amikor ezeket az érzéktapasztalatokat mély- rehatóan elemezzük. hogy ezeket a formákat csak az elme kreálta . ami- vel öntudatlanul megtöltjük a teret.az adott néző- pontból. Másrészt két teljesen eltérő tárgy kiválthat teljesen egyforma észlelést.önmaga számára öntudatlanul . alvás. s arról mondanak véleményt. ahogy az álmodó projektálja saját álomvilágát. csak a saját tudatunkban létezik. mint azokat az érzéktapasztalatokat. ami csak a térben létezik.

Ezért. mert . Bármi. Ez azért történhet meg.és a „bent" relatív fogalmak. Ugyanez igaz az időre is. egymástól való távolságukat megmérje. mint az a mód. amelyek a múltban. A relativitás elmélete szerint a tér és az idő egymástól függetlenül nem létezhet. S mindez azért van . ha ezt a gyakor- latot elvégezzük. Ugyanakkor az elme nem marad teljesen negatív állapotban. amikor az elme rövid pillanatokra felülemel- kedik saját teremtményein.a térre azért van szüksége az elmének.a képzeletben. ahogyan mi a létezést megtapasztaljuk.ahogy a mentalizmus tanítja . Így ezek a dolgok nem örökkévalók és nem változtathatatlanok. de nem önmagukban és önma- guk által létezők. amit időnek hívhatnánk. s visszatér a misztikus absztrakció állapotába. amelyet öntudatlanul minden másra rávetítünk. hogy az univerzum térben és időben megnyilvánuló eseményei valami olyasmiből származnak. mert ha elménkben eltüntetünk minden tár- gyat. Mindkettő ugyanabban gyökerezik . és ezért maga az elme alkotja azt meg. . nem fordulhatunk ezzel szembe. A kvantumelmélet leghasznosabb metafizikai gyümölcse az a felismerés. hogy a tárgyak rajtunk kívülállók. Ezen a két jellemzőn keresztül nyilvánulhatnak meg az elme működésének kreatív aspektusai. elveszítjük azt az érzést. amely alapvetően nem térben és időben van. amit tapasztalunk vagy megismerünk a külvilágban. Ez a három csak az ilyen gondolkodáson belül marad igaz. akkor nem maradhat meg az idő sem. hogy elhelyezze az által kreált képeket. saját akaratából alkalmazza. hogy megjelenjen. A tér-idő-okság viszonyrendszer az emberi természet alapvető része. relatívak és mástól függenek. másképpen nem létezhetné- nek. hogy ez miért van így. szükségszerűen az idő és tér rendszerében kell. az emberi gondolkodás uralkodó törvénye. A tér és az idő nem más. Nincs olyan függetlenül létező dolog. Ezek a formák változnak. rajtunk kívüli forrásból táplálkozik. jelenben vagy jövőben vannak. A mentalizmus megmagyarázza. s a világ csak saját valótlan álmunknak tűnik.amint azt a mentalizmus tanítása kimondja mert a tér maga is csak egy idea. s ezen kívül nem alkalmazható Az ember nem tudatosan.

ami tudatos- ságunk tartalmát adja. hogy mivel a világ. Vajon a megfigyelőt. s éppígy a természetben rejlő oksági összefüggések sem mások. ezért soha- sem saját valójában látjuk azt.mondja az intellektuális ember. Ennek következtében soha nem látjuk a világot önmagában. a megismerőt magát lehet-e megfigyelés tárgyává tenni? Nem . soha nem ismerjük az ént magában. ahogy van. Gondolkodásunk egyik szokása az oksági rendszer. Semmi sem tapasztalható az emberi elme által.A megismerő számára abban a formában Jelentkezik minden dolgok relativitása. ahogy az van. az idő és tér mellett. A végtelen Elmének. ami nem a szokásos oksági formában jelenik meg. ennélfogva képtelen a tapasztalatban rejlő valóság érzékelésére. ahogyan a mentális tapasztalatok megjelennek számunkra. Fajunk e három nagy illúziójának azért esünk elkerülhetetlenül áldozatul. hanem csak a világgal kapcso- latban és kölcsönhatásban álló énként. Igen! . Az én és az énen kívül még valami más az. Semmi mást nem tudunk a természetről. Megtanuljuk felismerni. hogy az én hogyan működik ezeken a szinteken s hogyan ragad le bennük. és az én úgynevezett megtapasz- talása is így mehet csak végbe. hanem a természeté. amit tapasztalunk. Az emberiség olyannyira bevett szokása az oksági viszony feltételezése. A véges elmének különböző szintjei vannak. hogy az elme hogyan működik. hogy túljussunk mindeme szinteken. Jegyzetek az okság/nem okság kérdésköréről: Minden gondolatunk az oksági viszonyrendszerben mozog. és tudatába kerüljünk Annak. mint a róla való saját mentális tapasztalatunkat. Soha nem ismerjük a világot úgy. Mindezt azért tesszük. s mi a kapcsolat a tudatosság. a szubjektumot. Mivel az elme csak ilyen módon képes a tapasztalatszer- zésre.állítja a miszti- kus filozófus. úgy. ego és elme között. vagy ahogyan egy külső szemlélő látná. hogy a vallásos tanítóknak először mindig ebben az Összefüggésben kellett kifejteniük . Éppígy. a mi saját mentális világunk. hanem csak öntudatlanul az énnel összekeverve. csupán a világ és az én kölcsönhatásából kialakuló eredményt ismerjük. Szükségszerűen ilyen feltételek mellett tudjuk csak úgymond megtapasztalni a világot. mint az a rendezőelv. s ez nem saját döntésünk. és tudatosságunk csak ebben a formában tud megnyilvánulni. mert nem értjük meg.

hogy nem tagadja a világ létezését. Az univerzum első megjelenése soha nem történt meg. másrészt félreértelmezhető és kihagy legalább két másik kérdést.erre nem adhatunk egyértelmű és magától értetődő választ. relatív. Ha ebben kételkedünk. mert nem más az. Ám a védantisták* csak ugródeszka gyanánt használták ezt a meg- közelítést. amikor az elme ismét saját tudatosságába süllyed. • A Védák India ősi szent könyvei. mint Buddha. hogy önellent- mondás rejlik benne. Azt tanították. Az ilyen fel nem osztható lény nem változhat és nem is indíthat el változásokat.tanításukat. ami maga is csak egy idea. részekre nem osztható. hogy rendezett tapasztalatát kaphassuk a megnyilvá- nult univerzumnak. Az elme pedig időtlen valóság lévén. Maga a kérdés is már az oksági viszony előfeltételezésén alapul.a for- dító. és teremtője a Brahman. Így vezették a tanítványt a vallástól a filozófia felé. habár más formában. Amikor azonban az oksági viszonyrendszer mélyére próbálunk hatolni. a tiszta lélek. mint víz. akkor kételkedünk minden emberi tapasztalatban. majd arrafelé terelget- ték tanítványukat. tanítók a védantisták . az ebben foglaltakat gyakorlók.a fordító." Hogy mi az az elmében. hogy az oksági rendszerbe szervezett gondolatformákra szükség van a tér-idő érzékelési rendszerben. de ezeknek el is kell tűnniük. s előbb-utóbb eljutottak oda. . Az advaita** kételkedik az előbbiben. hogy a világ teremtett. s ezért értelmezhetetlen. soha nem kezdődött el. ami arra készteti. akkor megértjük. habár az utóbbit elismeri . amelyekre adott válaszok szükségesek ennek a kérdésnek ebben a for- mában történő megválaszolásához. s így nem is lehet teremtés. s ezzel elértek az ok-okozat nélküli világképhez. •• a kettöségnélküliség tanítása . Ám ha feltesszük a kérdést: „Hogyan teremtette Isten a világot?" . mert az elme számára nincs jelentése. hogy a tanuló megértette. hogy az a Brahman természetét kezdje firtatni.abban az értelemben. Ugyanakkor láthatjuk azt is. azt kellett mondania: „Meg- ismerhetetlen a létesülés kezdete. egységes. mert az univerzum az elme manifesztációja. hogy a gőz új teremtmény.nem tudhatjuk és nem is tudjuk. a Brahman egy. Még az olyan nagy tanítónak is. Az egyik alkalmazása az oksági viszony tagadásának a következő: amikor a víz gőzzé válik. Az ok-okozati viszony létezik a szokásos valóságban. amely egy potenciális univerzum központjává lesz. Az elme végtelen őselve nem teremti és nem is akarja létrehozni az univerzumot. A teremtés aktusa jelentős mértékben eltér magától a teremtéstől mint tény- szerű valóságtól. hogy eljussanak az ok-okozat nélküli világképhez. ám látszólagos sötétségében feltűnik egy fénypont. A kérdés egyrészt túlságosan leegyszerűsített és ezért nem adekvát. hogy ezt a végtelen ideát megjelen- tesse . és csak látszólagos. nem mondhatjuk.

Az empíria nézőpontjából . akkor létező éppúgy. ha megértjük. Ha gyakorlati igazságként nem létezne az oksági viszony. V. mint a nézőpontokról. és így megszokott vilá- gunkhoz köt. ám amikor az elmét magát akarjuk megérteni.* ezért az univerzum mögött nem is rejlik oksági kapcsolat. akkor szeretnénk túllépni a mindennapi tapasztalatok szintjén. s mivel más nem is létezhet.a fordító. csak a másod- lagos megjelenési formákat . amely áthághatatlan. hiszen hogyan is lehetne az ok-okozati láncolatot megszakítani? Buddha vonakodása az eredendő okra vonatkozó kérdések megvitatásától tökéletesen érthető. Amikor két dolog közötti kapcsolatról van szó.a világ az Önvaló új kifejezési formája. az ideákkal ez megtörténhet. Az önmagában álló elme nincs alávetve az okozatiság törvényének. azaz kettőség.-nek a világ viszonyrendszerére vonatkozó oksági rendszert tagadó nézőpontja tarthatatlan és elutasítandó. akár önmagát kontempláló elmeként ugyanaz marad . s nem eshet az ok és okozat dualitásába. Ugyanakkor a végső nézőpontból szemlélve a világ nem más. mint az univerzum kérdése. hogy ő felismerte az okozati világon kívüli valóságot. ahogy a hajnalban feléb- redt ember szempontjából sem valós az álmában szereplő szék és asztal sem. s így nem új teremtés. Gyakorlati nézőpontból szemlélve a világ számos létezőből áll. Ha van egyáltalán olyan törvény a természetben. Mivel az okkal okozat is jár.az univerzumban az oksági rendszer uralkodik. Ám a Brahmanra nem vonatkozik mindez. hanem a mögöttük álló őselvre.amikor is nem tekintjük az alapvető lényeget. Ezért elismerhetjük. . ezért saját természetét nem is változtathatja meg. ám a valóság kívül áll ezen a viszonyrendszeren. amelyből származtak. de itt valójában nem létezik ket- tősség. L. S. akkor fűmagot kel- lene vetnünk. mint elme. hogy az ok-okozati kapcsolat a szokásos tapasztalat vilá- gában teljes mértékben uralkodik. Valójában nincs másról szó. ahogy az álmunkban szereplő asztal és szék is létező az álmodó számára. Az okozatiság kérdése a nézőponttól függ éppúgy. Az okozatiság a megismerés feltétele. Ám az elme véges termékeivel. akkor az okozatiság törvénye az. éppen úgy. ha nem a sokaságra. Ugyanakkor csak képzeletbeli. A tapasztalás előfeltétele az oksági viszony. mint az Önvaló kifejeződése. hogy grapefruitot szüretelhessünk. a dolgokra vonatkoztatjuk. akár megnyilvánult világként. * Mert az elme bármilyen kifejeződési formájában. Tökéletesen tisztázni kell önmagunkban is ezt a kérdéskört. nem születhet újjá. amelyek egymással való interakciója az oksági rendszer szerint zajlik. A világ nem más. mert alapvetően semmi új nem keletkezett .

csak a benne feltűnni látszó ideák. Az Önvaló nincs alávetve az okozatiság törvényének. Heisenberg kvan- tumelmélete. hogy egy dolog vagy az én csupán összefüggő kapcsolatok hálója. hogy mind az anyag. Az atomon túli tudomány .de ez nem jelenti azt sem. s nem önmagában létező valami. ahol a tanulók általában elveszítik a fonalat. azt ma tények támaszthatják alá. az mára tudományos tézissé lépett elő. amelynek során az egyének felismerik valódi énüket. A szubatomikus tudomány . hogy örökké tartó mozdulatlanságba dermedve létezik. miként Hitler . Minden cselekvés lehetősége belőle származik. A filozófia nézőpontjából az ok-okozati rendszer téves. mint az ego. Ám csak kevesen veszik a fáradságot. Valójában azonban a legtöbb problémának sok oka van.előbb-utóbb kénytelenek lesznek megnyitni ajtaikat és szabadon engedni bennünket. mind az elme dolgaiban sok esemény. anyag és az okozatiság hipnotikus hálójának és illúzióinak szétszakítása - s ebben a pillanatban megszabadul a valótlanságoktól. Ami egykor filozófiai tézis volt. Ezek a szavak gyakran hangzanak el előadásokon vagy olvashatók könyvek lapjain.Einstein relativitáselmélete. hogy a zsidók okolhatók Németország legsúlyosabb problémáiért. amely a kozmikus elme saját élete mögött áll. Ha ugyanis megtesszük ezt. Nem szabad elkövetnünk azt a hibát. . Ez az a pont. hanem valóságként létezik. Miként Dávid Hume.az indetermináció törvénye.magát és a hozzá hasonlókat ügyesen figyelmen kívül hagyva . hogy mindent egyetlen okra vezetünk vissza. Ez az az élet.azt állította. mint a nap- keltét. Az ember spirituális természete nem csak lehetőségként. Saját énjének felfedezése nem más. melyekből az univerzum áll. Végső soron az élet olyan folyamat. minden egyéb kapcsolódás nélkül. idő. Ami egykor az ember mély önkutatásának eredménye volt. A szubatomikus tudomány felfedi számunkra. ám a gyakorlati élet szempontjából helyes. amíg a szerző minden szavát oly biztosra vesszük. hogy betekintsenek e szavak mögé. Ez a felfedezés akár zsákutcába is viheti a valóság elméleti kutatását. s még a legegyszerűbb események mögött is számos ok húzódik meg. A tudósok gyakran sokkal lazábban kezelik az ok és okozat szavakat. tér. Hume azt mondta. a galaxisok milliárdjai. mi is felfedezhetjük. hogy az elektronok és protonok nem engedelmeskednek a tudomány által legszilárdabbnak tartott törvénynek: az ok és okozat törvényének. csupán egymás után követ- kezik. akkor ezek a kifinomult és befejezett tanítások - melyek oly sokáig tartottak minket fogva . mint kellene. melyek között okozati kapcsolatot tételeztünk fel. Nagyon könnyű abba a hibába esni. hogy az Önvalónak cselekvést tulaj- donítunk .

s figyelmen kívül hagyjuk a másik kettővel kapcsolatos tényeket. nem más. A legtöbb szokásos eseményt nem szándékosan mi . amikor misztikus tapasztalatban részesülünk s túljutunk a tér és idő világán. Minden elérhető adatot be kell szerezni. S mivel a tudatosság más formáit csak eme tudatosság másolatainak vagy eltorzulásának vélték.készen vár minket. Csupán néha. Először is egyikben sem mi állítjuk elő környezetünket vagy azokat. a tökéletes helyett. saját maguk elől zárták el az ajtót. hogy milyen csodálatos és fenséges úgy élni. s nem is mi irányítjuk a történteket.Időben és térben élve k é n y t e l e n e k vagyunk a széttöredezettben. hogy önkényes módon pusztán az ébrenléti állapottal foglalkozzunk. Ha Összehasonlítjuk az ébrenléti és az álomállapotot. Csak az élet minden állapotának szintézise adhat olyan eredményeket. a tökéletlenben létezni. Csak egy fejlett elme . ritka pillanatokban. addig a valótlan- ságok hálójában maradunk. a nyu- gati emberek saját megismerésüknek szabtak korlátokat. ezért mind a tudomány. hanem az élet teljességét élhetjük át. vagy tagadták létezését. meg kell vizsgálni és be kell illeszteni egy olyan rendszerbe. hogy az ébrenlét világa az egyedüli valóság. Mivel az emberi élet oszthatatlanul mindhárom állapoton átível s soha nem szűkíthető le csak az egyikre. akkor ismerhetjük meg. mint hogy azt feltételezték. és az árnyékot összetévesztjük a valódival.amely nem hajlik a szokásos előítéletekre az álomállapottal és az alvással kapcso- latban . Ébrenléti világunkba beleszülettünk . ahol mindegyiket teljes egészében figyelembe vesszük. akik benne szerepelnek. Mivel öntudatlanul is az ébrenléti valóságot tették az egyetlen valósággá. amely a Nyugat filozófiáját megrontotta. Álomvilágunkban pedig egy- szer csak hirtelen ott találjuk magunkat. a teljes. mind a filozófia szempont- jából elfogadhatatlan. Amíg nem hozzuk az álom és a mély alvás állapotát is vizsgálódásunk látókörébe. Mások egyszerűen csak ott vannak velünk mindkét világban. az két meglepő hason- lóságot is mutat. hogy nem csak a tapasztalás egyetlen szeletére vagyunk korlátozva. Az elsődleges és alapvető hiba. amelyek fényében megérthetjük a világ igazi természetét.lehet képes felismerni ennek az egységes szemléletnek a hihetetlen jelentőségét. amely a mély meglátások- hoz és az elérhető legmagasabb boldogsághoz vezetett volna.

az nagymértékben meghatározza a jelenlegi életünket. Ezért van az. akkor arra a felfedezésre jutunk. ha belefárad álmaiba. Ha azonban emlékezetünkbe Idézzük. hogy a tanítvány előrehaladását a tanítója részben mérni tudja áloméletének megtisz- tulásán keresztül. Másrészt egyik világban sem tudjuk megjósolni. sem az álom világában. Így azután nem juthatunk el a teljes igazsághoz. Addig csak álmodunk. Azok. Továbbá amit tettünk vagy amire vágytunk korábbi inkarnációinkban. amíg valaki. ha nem vizsgáljuk meg részlete- sen és teljes körűen az álomállapotot? Azok a tények. ahogy az álmodó is csak akkor ébred fel álmából.generáljuk . amelyeket csak egy állapot vizsgálatából vontunk le. egy mester. az ébrenléti életben is csak akkor ébredünk fel az illúziókból. hogyan fogunk viselkedni. hogy az alvás alatt abszolút nem vagyunk tudatában.egyébként teljesen materialisztikus . akkor hogyan is remélhetnénk megfejteni a lét és az univerzum . hogy álmunk csak ideák sorozata. ahogy spirituális tudatlanságunk azáltal is megnyilvánul. sőt életének jelentős részét így tölti. ha az álom és az ébrenléti állapot igaz- ságait nem vetjük össze. vagy amikor egy tanító felfedi számunkra az igaz- ságot. akik nem hajlandók az elmélyült gondolkodásra. hogy ébrenléti állapotunk is egyfajta alvás. Mindez csak arra mutat rá. Ha azonban fel merjük tenni ezeket a kérdéseket és hajlandók vagyunk összevetni a két állapotot. azt mondják. hogy a hangyától az emberig minden élőlény időnként álomba merül. hogy ez az állapot mennyivel magasabb rendű az álomnál. általában lesöprik az asztalról az ébrenléti állapot relativitásának kérdését. ez túl megfoghatatlan alap ahhoz. mert számukra kétség sem férhet hozzá. ellentmondhatnak egy másik állapotnak. ha számos inkarná- ción keresztül már kimerítettünk minden tapasztalatot.melynek mindannyian részei vagyunk . és belefáradunk a tapasztalásba.tanításainak. vagy ha valaki felébreszti. S éppúgy. hogy az alvásban keresendő az élet és halál kulcsa! .sem az ébrenlét. Nem hajlandók az álomállapot vizsgálatával foglalkozni. hogy arra bármilyen komolyabb következtetést építsünk. Ugyanakkor ez utóbbi kapcsolatot nem látjuk meg. Ez az egyik igazsága Freud . amit csak lehetséges. rá nem mutat erre. hogy a török szufik misztikus rendjének egyik tanítása az. amikor a jogi nor- mák és a társadalmi korlátok eltűnnek.nagy kérdéseit. reagálni vagy érezni bizo- nyos helyzetekben. Éppúgy. Az álom részben önmagunk felfedése. amelyből fel kell ébrednünk. ugyanígy a gonosz személyiségvonások is előjönnek ekkor.

hogy mi történik. Az alvás kettősségnélkülisége nem egyenlő a Dnyánam kettősségnélküliségével. Éppígy tudománytalan azt mondani. A legtöbb álom ugyanis a múlt elemeinek vad egyvelege. hogy egy adott álomnak egy lényeges oka van csak. amikor a képalkotó képességün- ket szabadjára engedjük. hogy egyéni életünk teljesen felfüggesztődik az alvás során. Tudománytalan lenne azt mondani . hogy valójában minden Brahman. Hibás következtetés az álmokat a jövőt megmutató metaforának tekinteni. hogy az isteni egyben végtelen és univerzális. s hogy elérjük a lét negyedik állapotába való transzcendentális betekintést. s mindegyik állapo- tot áthatja . mint hogy megszabaduljunk a tudatlanságunktól.ahogy a materialisztikus orvosok. Idézzük emlékezetünkbe azt a tényt. Alvás közben a dolgok nem létezéséről nincs tudomásunk.Az álmok számos ok miatt keletkeznek. s hogy legjobb esetben csak szürke visszatükröződését látjuk ennek az isteninek! Hiszen hova más- hova is térhetnénk álmunk során vissza. az álom és a mély alvás állapotát is ugyanakkor Tudás. Milyen tisztán mutat ez arra rá. amit a filozófia elénk állít. A keresőknek nagyon óvatosan kell az álomélet megértéséhez vagy egyedi álmok értelmezéséhez hoz- zálátnia. s ilyenkor egy sor önmagunkat is becsapó illúziót vetít önmagunk elé abból az anyagból dolgozva. mint ebbe a végtelen és univerzális elmébe? Ám nem tudjuk ezt. A legcsodálatosabb feladat. s hogy a személyes tudatosság hullámai visszatérnek az óceánba. de a legtöbb álom semmi ilyet nem tesz. a pszichoanalitikusok és a jövendőmondók teszik-. hogy mennyire hiányzik belőlünk az igazi spiritualitás. nem más. A legtöbb álom csak azt mutatja meg. Sőt ugyanannak az álomnak a két része is keletkezhet különböző okok miatt. a Dnyání jelentése pedig: aki ezzel a tudással rendelkezik - a fordító. s nem a Dnyánam* állapota. amely minden állapotban fennmarad. .az ébrenlét. ezért az alvás a tudatlanság. A Brahmant nem ismerjük (fel) a mély alvás- ban. Igaz például. s nem korlátozzák azt szokásos mentális funkcióink. transzcendentális tudás. hogy néhány álom vagy egy álom egyes részei elnyomott érzelmeket vagy tudatlan vágyakat fejeznek ki. amit az előző nap ébrenléti állapota alatt szedett össze. hogy az álmoknak csak egyetlen funkciója van. hiszen a Dnyání tudatában van. de (fel)ismerjük a Dnyánamban. Véleményünk szerint még a mély öntudatlan alvás is annak a „tudatosságnak" az egyik formája.

Ha ezt elérjük. amely rejtett alapja mindháromnak. alapos elemzése rámutat a negyedik álla- pot szükségszerűségére. negyedik dimenzióbeli intuitív megértés. az intellektus önmagában nem foghatja fel. ha az alvás álomtalan és mély. mosollyal teli feloldódása az egomentes létezésben. nem elképzelhető. az elme a tiszta jelen. ám mégis ez a valódi objek- tív tudat. jelenének. akkor éjszakánként abba térsz visz- sza aludni. ahol minden más csődöt mond. az időtlenséggel. A transzcendentális létezés nem öntudatlan. S ez az az Én.természetesen a saját személytelen módján. A tudatosság három állapotának mély. amint a világ minden tájának misztikusai megtapasztalhatták. vagy pedig áthatja álmaidat. Az abszolút tudatosság nem lehet más. amelyet oly jól ismersz. amely eligazít ott. az idő dimenziója nél- kül nem létezhetne. amelynek van hossza. Ha elérted az Önvaló filozófiai felismerését. Egyik esetben sem hagyod el. jelent és a jövőt. Ez a fajta „tudatosság" nem elgondolható. mint a mély alvás. Ám ahhoz. Ám létezhet bennünk egy látens. Ha a gondolatot valaha is sikerül meghaladnunk. A gondolkodás folyamata mindig az idő síkjában zajlik. el kell engedned azt az ént. hogy elérd. Így a negye- dik állapot nem olyan. az örök most állapotába kerül. hogy ez hogyan lehetséges. ha álmodsz. „Isten színe elé". .mindegyik állapotot tartalmazza is. Az emberi érzékelés és megértés számára érthetetlen. amely maga az örökkévalóság! Az előbbi csak az ego múltjának. az utóbbi pedig mindezek eksztatikus. amelyet annyira keresel. mint éntudatos . amikor azok visszatérnek bele. Az örökkévalóság osztatlanul tartalmazza a múltat. Ne keverd össze a végtelen időt. akkor azzal az időn is túljutunk. jövőjének kiterjesztése.

sem álomban. Az a meglátás. s az egyetlen változás. régi személyiségünkhöz? S nem egyképpen különös. sohasem voltunk mások. álomtalan alvás után ugyanígy vissza- nyerjük előző napi személyiségünket másnap reggel? Mi ennek a magyarázata? Nem más. A most a negyedik dimenzióban ugyanaz. mint az ego örökké tartó semmittevése. lehetetlennek tűnik az átlagos elme számára.a múlt. hogy az nem más. s ugyanakkor saját dimenziójában is létezik. Nem különös. sem mély alvásban. amikor teljesen más személyiségünk volt. az csak tudatunk álla- potának változása. amelyet a véges emberi elme nem tud elképzelni. hogy létezhet olyan állapot. ahol soha nem volt múlt.akár az időszámításunk előtti és utáni huszadik században is egyként Jelen van. mint az itt a háromdimenziós világban. reggel mégis visszatérünk a megszokott. hogy egy olyan csendbe kerülünk. A materializmus nem tehet mást.A valódi mennyország a boldog megnyugvás állapota. hogy mély. ami történt. Amikor AZT keresi. hogy csak egy állandó.az örökké jelen lévő időtlen tudatosság csak a béke. s nem magának a tudatnak a változása. amely tudatossá teszi a jelenre. de akár még ugyanannak a lénynek a számára is. hogy az éjjeli álom után. csak a MOST . . és általában abban a tévképzetben él. amikor az idő . hogy valójában ez múló tapasztalatainak esszenciája.ahogyan néhányunkkal meg- történt akkor megtörténhet. édes. A negyedik dimenzió minden három dimenzióban létező tárgyban jelen van. az örök most teljességében élhet az ember valóban boldo- gan. amikor elméjébe idézi. egy pillanatra sem hagytuk el. jelen és jövendő . változatlan idő van. Ha mélyen elmerülünk a természet szépségeiben . mint akik valójában lényegileg vagyunk. és betölti létének célját. akkor teljessé teszi a tapasztalatot. azt kell állítania. mint hogy valódi énünket soha. A mentalizmus azt mondja. hogy különböző idők van- nak. nem csak a különböző létezőknek. Csak az örök jelen.

hogy mit tett. elképzeléseinek. A felgyülemlett tudatos és tudattalan emlékekben. annak beszűkült nézőpontjával együtt. Van azonban lehetőség arra.harmónia. mint Jézus azt mondja az emberek- nek.csak az örökkévaló. ha hagyjuk. és átadjuk magunkat a személytelennek. Hagyjuk. hogy úgy indítjuk el napunkat. hogy az élet egy új. Saját kényszerképzeteink. vagy hogy másként viszonyuljunk dolgokhoz. Velünk született tehetetlenségünk tartja fenn megszokásainkat. s legyen elég minden napnak a maga baja. hogy a múlt felfalja a jelent. Az Önvaló a holnap intuitív megértéséből beszél hozzánk. akkor saját tudatosságából szól. S ebből következően nem egy adott napról beszélt. hitt vagy mire vágyott a múltban. hogy új gondolatokat gondoljunk. mert ő az Örök Jelenben időzik. Ö valóban keresztény (Christian). Nem létezik a múlt . neurózisaink uralnak . hogy friss tapasztalatokat szerezzünk. Ezekben a rövid időszakokban nem létezhet semmiféle konfliktus. Új lehetőség. . csak illuzórikus. vágyakban. az ego pedig az emlékeken keresztül. amit előző nap. s tesz egyben saját múltbéli tapasztalataink áldozatává. félelmekben élünk. s nem korlátozza az. Minden nap ugyanazt tesszük. korlátok nélkül. ha elfeledkezünk énünkről. Amikor egy olyan misztikus-mester. Ritkán esik meg. hogy a halott múlt eltemesse önmagát. hogy önmagához láncoljon. amelyeket az ego gyűjtött össze.melyek közül néhányról tudomásunk sincs - s blokkolják fejlődésünket. elesünk attól a hatalmas lehetőség- től és elveszítjük azt a mély jelentést. Az a kényszer. s úgy lássuk az életet . mely felbor- zolná az elme nyugalmát. nem létező kényszer. hogy a múlt áldozatai legyünk. Az idő rabjai vagyunk. az ember. amire korábban is. Hol vannak a negatív dol- gok árnyékai? Nem léteznek! Mindez megtörténhet. hogy a tegnap halott ideáinak. akiben a Krisztus-én (Christ) megnyilvánult. amit a jelen hordoz. hogy éljenek időtlenül. Azt mondta tanítványainak. aki teljesen és tökéletesen a jelenben él: szabadon. világra nyitott szemekkel ahogyan az kibontakozik az Örökkévaló Jelenből. azt érezzük és arra gondolunk. hogy ne aggódjanak a holnap miatt. hadd ragadjon magával. mint egy új reinkarnáció a világba. a Mostból. hogy felébredjünk. hanem pillanatokról. szokásainak és eseményeinek feleljünk meg. hogy magunkká váljunk s ne csak a múltból eredő megszokások lemerevedett halmazává. Múltja rabbá tesz. Minden reggel olyan. fixációink. magasabb nézőpontja megszülessen. Ennek oka.tel- jesen friss. hogy az ego foglyaiként élünk. és éljünk meg min- den pillanatot újként. s hagyják. s nem engedi. ami arra késztet. Ha hagyjuk.

mit érezne? Einstein nem tudta ezt elmondani. hanem pillanatról pillanatra történik.s ez ma a fizika legnagyobb titka. de az elmét legyőző misztikus tudja a választ. részletes igazságot? Ugyan- azért. Mi is történik ugyanis a pillanatok közötti intervallumokban? Ekkor csak és kizárólag az Énben élünk. A hindu mesterek tagadják ezt. csak enyhén nyitott szemekkel tegye. Ha sok képet egymásra fűzünk. Sajnálatos ez. Ha ez bekövetkezik. mint az Örökkévaló MOST. vannak más. a Mennyek Királyságában. hogy a létezés nem folytonos. Azt is megmutatta. Eddig az időben éltél. rítusainak. s ami megzavarhatta volna a vallások . s a fontos kér- désekre helyezte a hangsúlyt. Az örökkévalóság érzete fogja eltölteni. nem képenként. az Örök MOSTba. megnyithatja a gyakorló elméjét. és így megmeneküljenek.a gyors mozgást képtelen érzékelni. a mostból. s megszabadulunk a relativitástól és végességtől. szo- kásainak. a gondolatok egymásutánja eltűnik. hosszabb kerülő utak is. amelyekre mások rábukkantak. A jelen pillanat nem ugyanaz. a személyes én. amiért számos más kérdéssel kapcsolatban sem nyilatkozott. ha a megfigyelő azonos sebességgel mozog. hogy a megfigyelő helyzetétől és mozgásának sebességé- től függ az idő. hogy milyen elképesztő következménye van. dogmáinak és legfőképp hagyományainak . s csak a teljes csend marad. amikor Gautama Buddhává vált. Észrevétlenül és hirtelen ez az érzés eltűnik. Ez az állapot csak időleges. és az időt- lenség állapotában találod magad. hogy az emberek most meneküljenek ki az égő házból. filmet kapunk. az abszolútban. A képek közötti szakadást nem érzékeli elménk .illetve azok képviselőinek. Ez a szimbolizmus igen érdekes. Az emberek helyzetét az égő házban levőkéhez hasonlította. de csodálatos. hiszen mindkettőjüknek igazuk van. Azon az éjjelen. Az Önvaló bölcses- ségének 14. és a Törvényt megismerte. S akkor az Időtlen kiragadhatja őt az időből (önmaga. mint a fény . és azt állítják. Einstein rámutatott. Habár ez nem könnyű út. Íme a kulcs: a Jelen. rájött.ilyenkor ugyanis szá- mára nem mozdul az idő. ha megfelelően használ- juk fel. fejezetében bővebben olvashatunk róla. folyamatnak látja a filmet. . De vajon Buddha miért nem mondta el a teljes. hogy az Énben folytonos a léte- zés. Bárki is kísérli meg azt a gyakorlatot.rabjaivá vált embereket. erre nem képes). az örökkévalóban fog élni.Az atom rejtélye átalakult a fény rejtélyévé .

miért. ha egy dézsányiba azt már kevésbé. de íme a legfontosabb. egyre kisebbé és jelentéktelenebbé válik. azonnal csökkenti a saját szenvedését. Egy olyan esemény. Ha meg akarjuk érteni. de metafizikailag nem. Amit gondol az eseményről. ötven év múlva pedig már lehet. a létezés tisztább formáját érheti el. ahogy megtörténnek. hogy arra várjon. A szokásos nézőpontból az esemény természete határozza meg. A tanítvány azonban nem elégszik meg azzal. A friss fájdalom fényében a fel nem ébredett ember tagadhatja ezt. s a következő inkarnációban már nem is fog rá emlékezni. . mindig ki kell egyensúlyozni a rövidebb távút a hosszabbal. hogy egyáltalán nem is fáj. akkor azt találjuk. ha megvan hozzá a kellő akaratereje . nem fog értelmet. s észlel- hetetlen lesz. s egy tóban teljesen elveszik. és megszilárdítja békéjét. hogy ez a lassú folyamat enyhítse szenvedéseit. hogy a kettős nézőpontot alkalmazzák a külvilág eseményeivel és az érzéktapaszta latok belső tartalmá- val kapcsolatban is. s úgy érzi. ha rágondol. amely egy világi embernek hihetetlenül fontos lenne. csak lehe- tőség a további fejlődésre ebből a nézőpontból. Ha egy kancsó vízbe egy kanálnyi cukrot teszünk. Mi az időről szóló tanítás gyakorlati értéke? A teljes válasz sok területet ölel át. Abban a mentális fogságban. az idő minden sebet meggyógyít. A filozófia arra tanítja követőit. vagy a filozófia tanulmányozása által egy nap megérti a szenvedés Jelentőségét. az megédesíti. és valótlannak a múltat. hogy megmeneküljünk attól a szenvedéstől. sőt felismeri a szenvedés s z ü k s é g e s s é g é t is.amely az emberi tudatosságot kitölti . hogy az jó vagy rossz. Mindkét esetben ugyanazt a való- ságot látjuk ugyanis. Azáltal. akkor már előre megvalósítja ezt az eredményt. Mindig egyszerre kell szemlélni ezt a két nézőpontot. amely valósnak tartja a jelent. ahogy az évek múlnak. ami az alacsonyabb nézőponttal járna.fokozatosan felhígítja a szenvedést. mert filozofikusabban tudunk az adott eseményre tekinteni. hogy azért. az lesz a történések valódi értelme. hogy mit gon- dol az eseményről. ha egy hordóba azt már alig érezzük. Azt mondják. és ezzel együtt egyre kevésbé fájdalmas is. mélyebb jelentést találni. hogy minden eseményt a filo- zofikus nézőpontból szemlél. ám vagy az idő múlása. a filozófia nézőpontjából azonban az. amelyet egy adott esemény okozott. és amit tanul belőle.s így mélyebb megértést.Pszichológiailag az ürességben töltött transzállapot mélyebb. és ráadásul a pillanat- nyi nézőpontból gonosz is. ez egyáltalán nem válik hasznára. Húsz évvel később már alig rázza meg az embert. Minden csapás. s nem külön. A magasabb nézőpont képessé tesz minket arra. mint a világot megismerő belátás. ami történik. Amikor a tanítvány a hosszabb távú nézőpontot veszi fel. Épp így az események folyamatos áramlása .

Jogunk és kötelességünk is megkérdezni. a valódi én pedig lépésről lépésre a szenvedés elfogadásához vezeti. A teljes biztonság érzése ural- kodik el rajtunk. mind az egót. nem teljes és kiegyensúlyozatlan. mert miután felébredünk az álomból. senki sem árthat nekünk. Érthető és . addig a bölcs . úgy érezzük. akkor kijelenthetjük. mind a személyi- ség érzése valótlan számára. A filozófia tanítványa megérti az idő jelentőségét és feladatát: begyógyítja a sebeket. hogy az élet gyakorlati kérdéseinek kezelésénél nem metafizikai megközelítést alkalmaz. ha nem arra a nézőpontra helyezkedne. amellyel az események történnek. Míg a világi emberek a pillanat hevében szemlélik az eseményeket. amely teljes és éppen ezért helyes . mivel nincs seb. A bölcs pedig megoldja az időtlenség problémáját. Ebből a harmadik nézőpontból szemlélve a bölcs mind az eseményeket. A filozófia haszontalan lenne. Elméje mélyén sziklaszilárdan ragaszkodik valódi lénye időtlen jellegéhez. A hamis én rabszolgaként él. amely megváltja az embert. amelyik egyáltalán nem függ az időtől.egy harmadikkal ellen- súlyozza azokat. a mennyek királyságának örökkévaló életéhez. Megtörténhetnek továbbra is. hogyan kapcsolódik az általunk ismert világhoz? Ha egy tanításnak semmiféle kapcsolata vagy összefüggése sincs a mindennapi életünkkel. és a karma vagy az evolúció segítségével megszabadít a gonosztól. Amint feladjuk az idő valódiságának nézetét. s a filozó- fia tanulói nyugodtan tudják szemlélni azokat egy egész élet távlatából. de nem valódi énünkkel történnek. számos fontos tekintetben álomszerű. állandóságát és valóságát. amit meg kellene gyógyítani. ezért nem vitathatjuk létezését. Ezért csak a kettős álláspont az. Az álomvilágnak e kettőssége éppígy igaz az általunk jól Ismert és úgynevezett valódi univerzumra. Ebben a titokzatos állapotban az idő nem gyógyíthatja be a sebeket. s nem is érezzük úgy. hogy az a tanítás elégtelen. minden múló jelenséghez kötődve. Bármi is legyen az univerzum az emberi tapasztalat számára. illuzórikusnak látja. sem nem tapasztaljuk azt többet. hogy a tanítás hogyan függ össze a mindennapi életünkkel.teljesen tudatában léve mindkét nézőpontnak . míg valós énünk a mennyek királyságának időtlen békéjében.Ez valójában az emberi fejlődés egyik nagy paradoxona: a szenvedés lépésről lépésre a hamis én felől a valódi én elfogadásához vezeti az embert. a fáj- dalom fullánkja eltűnik. Mind az idő. Amint harmóniába kerülünk igazi énünkkel. s a csapások nem érhetnek el minket. ugyanakkor végső soron mégis tagadnunk kell léte- zését. Mivel az álomvilágot is tapasztaljuk és érzékeljük. harmóniába kerülünk az univerzummal is. sem nem érzékeljük.s csak ezzel érthet egyet a filozófia.

Ha nem vagyunk hajlandók ezt megtenni. Ha erre képesek vagyunk. de lényeges. annak számára a világ az. s így az elme adja végső valóságukat. de gyakran még mindkettő által sem. hogy ne is figyeljünk ezekre az ellentétpárokra . Abba kell hagy- nunk az állandó önmagunkra vonatkoztatást. ha lázadunk ez ellen. mert az vakká tesz az igazságra. tovább fennmaradó változata ez. hogy személyes érdekektől hajtva az egyik vagy másik oldalnak kedvezzünk. ha csak az egyi- ket akarjuk. Új és magasabb értékeket kell találnunk. s mégis paradox. aminek látszik. s relatív nézőpontunkat örökkévalónak. amelyek látszólag valósak. s a középpontban kell tartózkodnunk. Tudatunk működése ugyanis a relativisztikus tapasztalatok börtönébe zár minket. és harmóniába kerülünk azzal. Éppen ezért az ősi tibeti filozófusok egyszerre léte- zőnek és nem létezőnek nevezték a világot. abba kell hagynunk annak latolgatását. amit a természet tenni szándékozik velünk és környezetünkkel. Valójában így személytelenné válik nézőpon- tunk. a valamelyik oldalnak kedvező vagy azt elutasító nézőpont fölé kell helyezkednünk. de valójában nem. mert a teljes igazságot sohasem érhetjük el. Így megszabadulhatunk a bírvágy kötelé- keitől. Az elme nélkül a világ nem létezhetne éppúgy. hogy elfogulatlan.ostobaság. ahogy az álmodó nélkül az álomvilág sem lenne. Mindkettő mögött az elme áll végső lényegként. hogy személyes preferenciáinkat abszolútnak higy- gyük. ha elfo- gadjuk a dolgok természetét . addig az idő és az érzelmek rabszol- . személytelen nézőpontból próbáljunk meg ezekhez viszonyulni. mert a gyakorlati életben legalábbis meg kell ezekkel küzdenünk -. Aki nem mélyül el. állandósá- got nélkülöző valami. Mindkét világ csak gondolati felépítmény. A bölcs döntés az. Ha csak az egyik oldalhoz ragaszkodunk. mégis a megváltoztathatatlan valóságból nyeri eredetét. Nem szabad megengednünk. Az élet a gondolkodó ember számára álomszerű s folytonosan változó. hogy ránk személyesen milyen hatással lesznek. Az egyik oldalt kergetni s a másik elől menekülni . akkor csak magunknak okozunk még több fájdalmat. ha mindkettőt elfogadjuk s fölül is emelkedünk rajtuk. Nem jelenti ez azt. mert ameddig személyes nézőpontunkhoz ragaszkodunk. Akkor válhatunk filozófusokká. mert ez fájdalommal jár. miközben ennek ellentétpárját elutasítjuk. Nem szabad.nem is tehetjük.világos ez. Meg kell találnunk közöttük az egyensúlyt. Metafizikailag minden dolog és minden gondolat tartalmazza önmagában saját ellentettjét is. akkor keserűségre ítéljük magunkat. akkor egyrészt nem fogunk semmiféle esemény miatt aggódni. Ahhoz.kettősségüket. hogy ezt elérjük. de a megvilágosodott bölcs mély meglátása számára pusztán az átmeneti álomvilág kicsit tartósabb. másrészt nem fogunk megpróbálni mindent megtartani.

Ebből ered minden dolog és teremtmény. mint mások. A valódi kimondhatatlan Semmi éppúgy. lénye. mihelyt azonban túljutunk ezen s a filozófia nézőpontját kultiváljuk. van és lesz. Ez a végső igazság. mint Isten esszenciája. Aki képes belepillantani a titok- . S ha elfo- gadnánk a nihilizmust.az örök Mostot . Csak egyetlen valódi jelenlét van. annak megnyilvánulása. ami volt. amelyből minden szám . amit mindannyiunknak meg kell tanulnunk s meg kell tapasztalnunk. Minden szívdobbanás közötti szünet kapcsolatot teremt az Önvaló csendes központjával. ahol a cselekvés fonala pillanatokra elnyugszik. Ha sikerül a filozófia elvei szerint élnünk és elsajátítanunk az ehhez szükséges mentalista tanításokat. Egyedülálló. mert azt félreértenék. s nihilizmusnak tartanák. akkor a nyugodt időtlenségbe érkezünk. de egyben végső lényegét is érzékeljük. A látszólagos üresség. abból az következne. hogy a Jelenlét minden pillanatban áthatja azt. Ez az üresség a felfoghatatlan és megfoghatatlan háttere mindennek. titokzatos és elpusztíthatatlan.származik. akkor ez lehetségessé válik. A Sok mögött álló Egy nem tévesztendő össze azzal a számmal. akkor a (látszat)világot éppúgy tapasztaljuk. mozdulatlan ürességből ered. amelyből az univerzum született. és a metafizika is fölöslegessé válna.melyek további számokat alkothatnak .gaságában maradunk. teremtődött vagy kifej- lődött. s érezzük. valójában minden valóság gyökere. örökké- való oka. Csak azért nem hívjuk Semminek. amelyet a kettő és a három követ. Ha ez meg- történik. valójában nem más. Legyen szó egyetlen ember szívéről vagy egy bolygóról akár. hogy a létezésnek nincs értelme. életereje. mint a mindenek felett álló Egy. Pont ellenkezőleg: a titokzatos Semmi ez. ott van mindennek a végső. de az isteni tapasztalatát . s végül ebbe is térnek vissza.ez nem tünteti el. akkor az idő és az időtlen rend egységet képez. Mindez a végeláthatatlan univerzális aktivitás a csendes. A gyakorlati tapasztalatok átse- gítenek a hétköznapokon. az isteni jelenlét. Ha jól megértettük a kettős nézőpontot és ez vált gondolkodásunk alapjává.

. hogy tovább haladhasson. Az üresség az elme visszavonult állapota. hogy valójában nincs lényegi különbség a két állapot között.zatos Semmibe és az abban örökké jelen lévő tiszta. a látszatvilág pedig aktív állapota. Isteni Létezést meglátja - az lát csak igazán. Tanulmányai bizonyos pontjánál a keresőnek és a tanítványnak különbséget kell tennie e kettő között. de az ez után következő tanulmányai megértetik majd vele. s mindkettőben ugyanaz az elme fejezi ki önmagát.

hindu. és mindhez!" Ha ez a paradoxon zavar valakit. zen. mihelyst írni kezdtem róla. Talán az az úttörő munka. utálkozásával együtt -. Csak azok osztják az embereket ellensé- ges csoportokra. Ha válaszolok . Talán képes lesz arra. előítéletével. Aki megízlelte a tiszta Szellem szabadságát. hogy bárki kisajátíthassa. akik nem valódi. s megteremtse . hogy ezeket az érettebb lelkeket eltántorítsa attól. vagy a létezésről kialakított véleményemre. a beavatottat pedig bölcsességszerető embernek. ahogy az angol. éppúgy. Ugyanakkor kifejezési módja szükségszerűen változik. Minden szektariánus megkülönböztetés pusztán intellektuális. ami az intellektuális szinten túl van. MI A FILOZÓFIA? Definíció . éppúgy. Ezzel csak visszatértem a szó görögök által elfogadott ősi és nemes jelentéséhez. hogy milyen valláshoz tartozom. önzésével.annak minden feszültségével. filozófiának nevezték. platonista. hanem csak álspiritualitással rendelkeznek. mert ez túl széles körben használt és általános elnevezés ahhoz.Egyensúly . filozófiának neveztem el. A végtelen öröklétbe és abszolút létezésbe tett uta- zásaim alatt egyetlen egyszer sem találkoztam a keresztény. hegeliánus vagy bármilyen egyéb címkékkel. segíteni fog annak a néhány embernek.Teljessége . Mivel adnom kellett mégis valami nevet neki. hogy másoktól különálló nézőpontra jussanak . akik belefáradtak a spirituális bölcsességnek álcá- zott intellektuális vitákba.s ez nem túl gyakran esik meg . sinto. akkor megpróbálom azzal megnyugtatni. azaz filozófusnak. nem lesz hajlandó alávetni magát a vallások és hitek korlátainak. mivel megértése tökéletes és mindent átfogó.Kiteljesedése az emberben Az emberek időnként megkérdezik tőlem. ezért időtlen és változtathatatlan. vagy melyik jógaiskola követője vagyok. hogy megpróbálom a „filozófia" kifejezést olyan tartalommal megtöl- teni. melybe az eleusziszi misztériumok során avatták be őket. Mivel a valódi bölcsesség legmagasabb formájában a transzcendentális belá- tás gyümölcse. Szívem legmélyén senkitől sem különülök el. protestáns. s nincs helye abban a mélységben. katolikus. ahogy ez a tanítás sem zár ki semmit magából. hogy hozzáteszem: a filozófia tanulója vagyok. s mindig egy adott korhoz kötődik. amerikai vagy hottentotta jelölésekkel sem.azt mondom nekik: „Egyikhez sem. akik azt a spirituális igazságot. Minden efféle leírás ellenkezne a leírhatatlan létezés jellegével. amely kombinálja az ősi hagyományokat a modern tudással. Emiatt én magam sem tudok megfelelő címkét ragasztani saját világnézetemre.

Vajon miért akarjuk ennyire elválasztani magunkat az emberiség többi részétől. akik ezt a belső keresést folytatják. s nem csak mítosz. mint a többiek. Így nem is hajlandó arra. hitüket és lojalitásukat egy bizonyos csoportnak vagy a Föld egy bizonyos részének adják. Miközben elismeri. legalább célként tűzzék ezt ki . tartózkodjanak a megosztottság keresésétől. hogy azonnal elérjük azt. az új előítéletek fel- állításától. új szektát hozunk létre. akkor mutassák ezt meg azon keresztül is.hiszen eléggé különböző jelentéstartalma volt a szónak az évszá- . akiket követhetnek.ezért előbb-utóbb szükséges valamiféle nevet is adni világképüknek. hogy a világközösség polgára. annál kevésbé lenne szabad falakat emelnünk magunk s mások közé. viselkedésük és világnézetük magától kiemeli. s nem az.. hogy azok. miért akarunk új szektákat alapítani. Éppoly természetes. s megpróbálják megérteni az egész világot. Megkérdezheti bárki.legyen bármilyen távoli és nehezen elérhető i s . Azok. hogy csak magára és a hozzá hasonlóan gondolkodókra irányítsa figyelmét és odaadását. A filozófus szélesebb és nemesebb világképe nem engedi meg. ahelyett hogy hozzáragasztanék még valamilyen jelzőt. valamiféle módon kifelé is meg fog nyilvánulni céljuk. amely megmutatja elkülönültségünket és megosztottságunkat? Minél inkább hiszünk az élet egységében. hogy miért is ragaszkodom a „filozófia" szó használatához önmagában. személyekre. S nem ismerek még egy olyan jó és mindent átölelő nevet azok számára. hogy a filozófia tanítványai törekedni fognak az el nem különülésre. új címkék mögé bújni. megkülönböz- teti majd őket. Így bármiféle metafizikai egységet érezzenek vagy bármennyire is hajlandók érdekeik összehangolására másokkal. s akik erre nem képesek. akik korlátozott életszemlélettel rendelkeznek. Számára az emberiség egysége tény. mint a filozófia tanítványai. hogy a filozófia igazságán nevelkedettek szélesebb nézőponttal rendelkeznek. hogy viselkedésük is tökéletesebb . akikre felnézhetnek. mert valójában a cél. hogy filozófiailag képzetlen embereknek szükségük lehet olyan formációkra. Az osztálykülönbségek és kiváltságos csoportok demokratikus eltörlésének korszaka lesz az eljövendő időszak. s elkerülhetetlenül ki kell fejteniük saját nézeteiket időnként . főségekre. ami számít. csoportosulást vagy új címkéket hozzon létre. hogy ezeknek aláveti önmagát. Ha új vallást. azzal csak megsokszoroz- zuk az emberek megosztottságát. s ennek meg kell nyilvánulnia a misztikusok és filozófia tanítványai között is. s annak érdekében is cselekszenek. és ezzel együtt a problémákat is. Annak ellenére. fejlődésünk irá- nya az. mint az.az intellektuális bázisát a mindenki irányába gyakorolt együttérzésnek. ő nem hara- gíthatja magára az igazságot azzal. akik képesek rá. hogy új tanítást. előtagot vagy nevet .hiszen az isteni tudatosságun- kon alapul. Mindig tudatában van annak. Ha jobbak akarnak lenni.

hogy a válasz nem teljesen kielégítő. Azt szeretném. minden gondolat és forma kiürítése a tudatból. hogy nincs nézőpontjuk. Az advaita követői. annak két dolgot kell megtanulnia. Csak a tiszta szellem titokzatos ürességében. Aki nekilát e keresésnek. Elfogadja az advaltát. Az első az elme elcsendesítésének tudománya. Azért tettem ezt. meditációi során megtapasztalja a valóságot. ami nem más. Felismeri az álom és az álmodó.habár nyilván módosított formában. de nem korlátozódik csupán erre. hogy van.zadok során. neve vagy lakhelye van. rendelkezik ezzel a mély belső meg- látással. E kettő kombinációja segítségével érhető el valódi lényünk . hogy egyik sem más. a legmaterialistábbtól a legspirituálisabbig. Azt szeretném. mélységesen mély isteni jelenlét- nek a felismerését is. mint egy ideasorozat. A filozófia alapvető része annak gyakorlása. mert szeretném a szó ősi méltóságát visszaállítani. a valódi és a nem valódi. A valódi. A meditatív fejlődés útján nem szabad megállni mindaddig. s mindeközben ezt az igazságot a világi cselekvés forgatagában is ki tudja nyilvánítani . A kérdés teljesen helyénvaló. ha az igazság legmélyebb megértését jelölnék vele. Mivel megpróbálja összehangolni az örökkévalót és az idő és tér által korlátozottat is. és közvetlenül meg kell látni. de nem ragad le annak nézőpontjánál. s nem csak elveinek és bölcsessé- gének a mindennapi életben való alkalmazását foglalja magában. A második feladat az. mert azt mondják.ez az igazság filozófiája. akik azt mondják. olyan embert. Ez az igazság metafizikája. a tudatosság és a gondolat közötti kapcsolatot. mint az egyetlen valóság megtapaszta- lásából eredő igazság. mely az elménkben bukkan fel. ha filozófusnak a bölcset hívnák. valódi emberi filozófiává válik . ezzel a kijelen- téssel máris elárulták. hogy azok dualisztikusak. másrészt minden más nézőpontot elutasítanak. bármennyire is segítette az ilyen szemlélődés a fejlődés első lépéseit. hiszen egyrészt az advaita követőinek tartják magukat. Elfogadja a kettősséget. amíg kontemplációnk tárgya bármi olyasmi. aminek alakja. az osztatlan elmében pihenhet meg a misztikus. Ez a miszticizmus vagy jóga. s különböző nézőpontokkal azonosították ez alatt az idő alatt. emberhez méltó filozófia azonban sem nem tisz- tán dualiszikus. hogy meg kell érteni az ego és az univerzum alapvető természetét. törté- nete. hanem a szív legbelsejének végtelen csendességben lakozó. aki megismerte ezt az igazságot. s így csak ez a filozófia mentes a dogmatikus néző- pontoktól. bár lehet. sem nem dualisztikus.

habár túlmutat azon. mint a valóság. fajjal.láthatóan csak az abszolút absztrakciók szintjén képes mozogni. amelyik igaz. A test létezik. hogy alapjában véve a szentség semmilyen ellentétben nem áll az aggyal. az erkölcsöt. A filozófiának univerzálisnak kell lennie. s nem csak gyorsan vál- tozó pillanatnyi állapotként látjuk ezeket. Ez az. csodálatos és jóságot árasztó Önvaló. vallással vagy ősi. Akik a metafizikát helyezik ily módon piedesztálra. hasznos. s jelenlétét. Nem azonosítom e tanítást semmiféle földdel. Nyilvánvalóan ez is benne van. Amerika. múltbéli szakaszainak ideavilágát is. de bármely más ország vagy régió is . amely lépteit irányítja. akkor tévedünk. ám egyik sem vezetheti el az embert leláncolt egójának határain túlra. ahol egyedül a létezés van. a tudással és a rációval. A szó eredeti görög jelentése . Ez a filozófia.felismerése.bármennyire is csodálandó és emelkedett . A misztikus túlságosan ragaszkodik az átéléshez. mint az örökkévaló. Az igazság nem sérti az intelligenciát. kapcsolatát másokkal. csak az. amiért a későbbi könyveimben megjelent tanításokat csak az általános filozófia névvel jelölöm. azok túl nagy fontosságot tulajdonítanak a gondolkodásnak.azaz a test szemszögéből nézve . A filozófiát nem korlátozhat- juk pusztán absztrakt ideákra.hiszen számos olyan tanítás van bennünk. Ennek a bölcsességnek a teljes életét érintenie kell. de emellett sok más is.értelmetlenségeket. Ha úgy tekintjük az alacsonyabb rendű misztikus tapasztalatokat vagy a logikus következtetéseken alapuló metafizikát. s az őket megilletőnél magasabbra helyezzük ezeket az állapotokat. Nem minden idea filozófiai.beleértve ebbe a civilizációs folyamat más. s végül a saját magához való viszonyát is. legyen az India. s nem nevezem indiai filozófiának . amelyben mindannyiunknak élni kell . s ezért mindenfelől származó ideákat magába kell fogadnia. illetve az utóbbi esetben az igazság végső megtapasztalását/megfogalmazását. Annak a háznak a szempontjából. harmóniában van a világideával.amint az néha szokásuk . létezését el és fel kell ismerni. esetleg modern tanítóval. a metafizikus pedig a gondol- kodáshoz.az egész emberre vonatkozik. intellektusára.az advaita védánta . Tud- nunk kell. érzéseire.a bölcsesség szeretete . amelyek egyáltalán nem indiaiak. s nem csak absztrakt gondolataira. Európa. testére vagy a világgal való viszonyára. amely nem más. Hadd beszéljenek csak a vallásos emberek . Nem arról van szó. hogy a misztikus nem lép kapcso- . s képes túlélni a gyakorlat és alkalmazhatóság tesztjét.

s pontosan meghatározza saját hatá- rait és céljait. mint a templomba járó ember az egyház dogmatikus tanításaihoz. . Nem érti meg. hogy megpróbálja megérteni önmagát. a bölcsé állandó. szeszélyes véleményeket. Azt is elmondhatom. Ennélfogva képtelen helye- sen megítélni saját eredményeit és célkitűzéseit. s csakis a meditáció állapotában. Csak felvillanás ez. amit a materialistákban megvet. s nem a körülötte lévő világban. A zengzetes dicshimnuszok nem helyettesíthetik a szükséges magyarázatokat. Azt azonban igen. hogy vajon valóban ez-e a mennyek országa. Mivel elzárta magát a saját kis mennyországába. s el kell fogadnia.mindig. soha ki nem alvó fénycsóva. hogy a primitív.s általában ez a helyzet azzal bizonyosfajta nagyon kifinomult szélhámosságot követ el. hogy racionálisan nem megmagyarázható ténykedése. Éppúgy ragaszkodik saját útja helyességéhez. de nem mond semmit a Nem-Énről. hogy a kritikus önvizsgálat tárgyává tegye saját eredményeit. Az átlagos misztikus jellemzően kritikátlan. hogy mi az Én. fantá- ziálásokat és a tapasztalást is. Ezért magasabb rendű az utóbbi eredménye. Ha állandóan csak azt tudja mondani. s nem csak alkalmanként. Meg kell még tanulnia. az utóbbi erős. Időszakos jellegű tapasztalata. hogy mennyire megfoghatat- lan s a meghatározhatatlanság arisztokratikus gőgjét veszi fel . A miszticizmus nem ülhet elégedetten saját babérjain. s modern. mert az Önvalót csak önmagán belül találja meg.legalábbis ezen a téren. nem utasíthatja el. a bölcs azonban a tudás és az érzés egyesített útján. hogy a filozófiai tanulmányok során meg kell fegyelmezni a szétszórt érzéseket. örül. hogy az általa elérendő cél vajon lehet-e az ember végcélja. amikor az Önvaló fellibbenti önmagáról a fátylat. hogy korábban félig vagy teljesen rejtett elemeket teljesen felfedtem és mindenki számára elérhetővé tettem. Kapcsolatba kerül Vele. A misztikus nem hajlandó feltenni a kérdést. s nem csak felvillanások formájában. A bölcs ugyanakkor a körü- lötte lévő világban éppúgy megtalálja a valóságot. Az előbbi bizonytalan. Helyzetét abszurd módon nevetségesnek mondhatnánk. teljesen.latba az Önvalóval. hogy csak akkor éli át. hogy éppen az a szűk- látókörűség jellemző rá is. nem hajlandó megpróbálni megkülönböztetni ezt más menny- országoktól vagy megpróbálni megérteni. hogy teljesen új tanítást tártam a világ elé. Nem állíthatom azt. ha csak csodálja. tudományos kifejezési formát adtam neki. A misztikus csak az érzésein keresztül kerül kapcsolatba az Önvalóval. A misz- tikus fénye felvillanásokban látható. hogy elnyomhatja intellektu- sát . el-elhaló lángocska. mint önmagában . s nem utasíthatja el. De az Önvalóról való tapasztalata pusztán részleges felvillanásokra korlátozódik. ha nem lenne nagyon is veszélyes. antik formában meglévő elméletet és gyakorlatot a mai kor követelményeihez igazítottam. mert megmutatja.

és a tökéletes csend. Négy ok miatt is különös ez a fajta meg- értés. Ám mivel csak egyetlen módon lehet őszintén foglalkozni vele . A negyedik pedig az. A metafizika az anyagi világon túli ideák szintjére a gondol- . Létezik a dolgoknak.ezért ismét alkalmazhatjuk rá a „filozófia" szó elfelejtett pitagoraszi jelentését. Nincs neve. A belső meglátás kifejlődése forradalmi vívmány az ember számára. Bárki. a misztikus meditáció és a folyamatos emlékezés magasabb énünkre . s jobb nem is beszélni róla. ha szobánk magányában vagyunk . Az erre irányuló bármiféle próbálkozás mesterséges. sem bármi másféle jelzővel. a jelenkorhoz igazítani és saját tartalommal kiegé- szíteni a különböző kontinenseken szétszórt kollégák tudását s a legkülönfélébb tradíciókhoz tartozó mesterek beavatásait. Épp ellenkezőleg. az ázsiaiak között azonban inkább előfordul. eseményeknek egy bizonyosfajta. hogy nem illethetjük pontosan sem metafizikai. Ezt a hármas ösvény alkalmazásával érhetjük el. s nem is csak az érzelmekből ered.bár nem is régi. s nem elérhető a meditációhoz szükséges befelé fordulás elnyomásával sem. amely nem túl gyakori a nyugati világban.miközben önérdektől mentesen. hogy nem csupán az intellektuális tevékenység eredménye. látni fogja. Nem lehet sem pusztán meditációval vagy kizárólag személyte- len szolgálattal elérni éppúgy. s nem széttagolhatók. helytelen érzésvilág s helytelen cselekedetek hatalmas erején. s nem valósulhat meg anélkül. Az első ok. Mindhárom ág teljes és kiegyensúlyozott művelésére szükség van. amelyet nehéz leírni. s könnyebb fellelni. Mindezek ellenére nem új dolog ez . ahogy nem elérhető a mindennapi élet által kínált leckék elnyomásával. Ennek az ösvénynek a három ága pedig a metafizikai elmélkedés. a szokásos „én" talapzatát kell megsemmisíteni. aki hajlandó teljes szívével az igazságkeresésnek szentelni magát s magáévá teszi ezt a mindent átölelő nézetet. mert ez való- ban a bölcsesség-tudás szeretete.s ez a mód a teljes csend. A másik. A harmadik. nem szabad elfelejteni.Úttörő munka szintetizálni. hogy a valóságban összetartoznak. aktív cselekedeteink- kel szolgáljuk a világot. sem vallá- sos. hogy csak ez az egyetlen vezet az üdvözüléshez. a szótlanság. Röviden. hogy az üdvözülés nagyon is összetett dolog. mégsem köthető egyetlen valláshoz sem. Habár munkáimban e hármat a tisztább intellektuális érthetőség kedvéért széttagolva tárgyaltam. ha más emberekkel kapcsolatba kerülünk. nem lesz annyira egyol- dalú. hogy olyanfajta tapasztalatot ered- ményez. hogy bármelyiket kiválassza s azt mondja. hogy felülkerekednénk a megszokáson alapuló hely- telen gondolkodás. érzéssel párosuló meg- értése. hogy habár a lehető legnagyobb áhítattal jár.

hogy teljesen különbözik tőlük. keresése azzal a felismeréssel kezdődik. mint az elemek. mind a hid- rogén benne van. tölti el mély együttérzés iránta s cselekszik is a jó győzelméért. hogy a természet egy rendezett elme kifejeződése. Idővel felfedezi. Az ekkor megszülető igazság ugyanis nem pusztán a három összege. hogy ez a fenti három összege. csak akkor érheti el azt. de azt sem mondhatjuk. más jellegű. s ott is végződik. mégis túlmutat azokon. hanem arról. amely jelle- gében és minőségileg is különbözik tőlük. hogy ebben a környezetben rendszer van. hogy teljesen más.ám nem gondolkodás nélkül. Mindegyiket megérti. Amikor az intellektuális gondolkodás. A keresés döntő fordulópontja akkor érkezik el.kodás. sem a cselekvés meg nem érinthet. a misztikus érzés és az altruisztikus cselekvés összefonódásából megszületik a filozofikus belső meglátás. amelyek alkotják. amikor e három együttműködéséből egy olyan új. hogy mind az oxigén. Mindhármat tartalmazza. Csak azt mondhatjuk. A filozófiának magába kell fogadnia a metafizikát. ami túl van rajtuk.ellentétben azok gázállapotával. hogy ennek az elmének a tudatossága valójában belső tapasztalatának legmélyebb gyökere. mint azok. Nem pusztán arról van szó. hogy a filozófus e három dolog szintézisét teremti meg. A filozófia megérti. hogy folyamatosan tudatában van annak a végtelen valóságnak. hogy az igazság keresése során e három együttműködése hasznos és jól kiegészítik egymást. Folyékony . az etika a gyakorlati jótettek segítségével próbál felemelni. Sőt mi több: ez az együttműködés elenged- hetetlen a cél érdekében. sem az érzések. . de messze túlmutat rajtuk. Végül felfe- dezi. a miszticizmust és a gya- korlatiasságot is . Minden ember mentális élete. akkor sem mondhatjuk. ha mindhármat egyesíti és felhasználja. A titkos tanítás a tapasztalattal kezdődik. Amikor az oxigénből és hidrogénből víz keletkezik. A filozófia a maga széles. míg a művészetek ugyanezt a szépség és az érzések segítségével pró- bálják elérni. de egyben meg is haladja azokat. amelyet végső tisztaságában sem a gondolkodás. akkor nem mondhatjuk. hogy ez ugyanaz az anyag. a létezés magasabb régióiba. hogy tudatára ébred egy rajta kívül álló környezetnek. a meditáció az intuíció. hanem kritikus szemlélettel. s azt sem. Ugyanis csak akkor válhat teljessé. s végül minderre a koronát a belső meg- látás segítségével teszi fel. mindhármat átölelő. mindent átfogó és kiegyensúlyozott módján helyet biztosít mindegyiknek. mégis felettük álló képesség születik. hogy egy adott pilla- natban egyszerre érti meg a világot.

Az igazság már azelőtt is létezett. hogy megértse saját létezését. politikai szereplőknek és különféle szervezetek vezetőinek. üzleti vezetőknek. Végül pedig kielégíti azt a vágyunkat. a filozó- fiakönyveket elégethetik a kultúrát gyűlölő zsarnokok. mind a társadalom fejlesztésében. Értéke nem csak intel- lektuális. anélkül hogy a gyakorlati élettel bármiféle kapcsolatba kerülnének. s nem csak a gondolatok stimulálására szolgál. Ideái és ideáljai nem a levegőben lebegnek. ha követőit bölcs. tanároknak vagy bizo- nyos társadalmi pozíciót betöltőknek. Feltehetjük a kérdést. Papi rendek tűnhetnek el nyomtalanul.olyan pozícióba helyezett. mindenhol valahol mélyen a szívében rejteget . akik felelősségteljes. ügyvédeknek. Ha végigvisszük tanulmányainkat. ami valódi s mi nem az. mint például orvosoknak.a szabadság iránti vágyat. Eredményeit naponta tapasztalhatjuk a gyakorlatban is. misztikus remeteségek válhatnak a földdel egyenlővé. hogy tetteinket irányítsa. ha jól megértjük. hogy a templomtornyok az ég felé törtek volna. az életet és a létezést is magába foglalja. hogy a filozófia olyanoknak való. Segítségével túl- juthatunk a látszaton és felismerhetjük. dinamikus. ám az emberben mélyen gyökerező vágy. fáradhatatlan és aktív altruisztikus szolgá- latra ösztönzi mind önmaguk. s akkor is létezni fog. Akik azt gondolják. Kivétel nélkül minden társadalmi és szemé- lyes problémára alkalmazható. hogy másokat bölcsen vezessenek úgy. Akiket személyiségük vagy sorsuk . hogy mit is rejt számunkra a filozófia. hogyan éljünk kiegyensúlyozott életet egy egyensúlyát vesztett társadalomban. mikor az utolsó filozófiai akadémia romjait belepi a por. mi az. amely segít. olyan útmutatást találnak a filozófia alapelveiben. amelyet mindenki. . Megmutatja. azok nagyon tévednek. A filozófia tanulmányozása és gyakorlata különösen értékes bizonyos foglalkozásokat követőknek. Végeredményben csak akkor érdemes e tanítás a filozófia névre. hanem arra is. hogy a közjóhoz és mindenki boldogulásához vezessenek döntéseik.esetleg mindkettő . vezető pozícióban vannak. akkor a filozófia a világ mély megértéséhez és az emberi tapasztalat jelentőségének kielégítő magyarázatához vezet. ahol döntéseik mások életére is kihatnak vagy hatásuk számos elmét befolyásol. Semmi sem csitíthatja az ember alapvető szükségletét. egy nap sürgető erővel felszínre tör és új kifejezési formát talál magának. Élhető igazság ez. kik jobb dolguk híján csak ezzel tudják eltölteni szabadidejüket. A filozófia.

hogy egyetlenegy is magához láncolja és kisajátítsa. Minden világossá válik. hogy aki mindezeket a tanításokat abszolválta. kiegyensúlyozza világképét. A keresésnek három aspektusa van: a metafizikai. és nem kell azt hinnünk ezek után egyetlen tanításról sem. míg a filozófiai mély. széttagolt elemekből: egész életünkkel szervesen részt kell benne vennünk.szisztematikus harmóniába hozza. megértésre törekvő embernek. Ám a keresés nem állhat szakaszokból. míg az igazság metafizikájának tanulmányozása meg- élezte elméjét és intellektusát. Az ősi misztikus-metafizikus bölcsesség és a modern tudományos gyakorlati- asság alkotja a teljes és mindent magába foglaló emberi kultúra két oldalát. hogy az életnek nevezett dolgot teljesen és tökéle- tesen végiggondolja. Az élet minden fontos területén otthon van. Mindkettőre szüksége van egy műveltségre. hogy az emberiség különböző vélekedéseit. nyugodttá tette s jellemét megfegyelmezte. Csak a filozófia képes a logikailag ellentétes tanításokat harmonikus kapcsolatba hozni egymással. de nem engedi. A misztikus dolga. hiszen az egyik a másik nélkül féloldalas tudást eredményezne. bármennyire kibékíthetetlennek is tűnnek első látásra. s az emberi gon- dolat lehetséges mélységeinek és magasságainak teljes skáláját feltárja. A metafizikus dolga. hogy az emberiség mentális fejlődésének szerves része. belső meglátás állandóan tudatossá teszi őt arról. A bölcs Emerson valószínűleg ezért mondta azt: „Nem láttam még embert!" Ebből az is következik. Hiszen végül is mindegyik csak a teljesnek egyik aspektusa. a meditációs és az erkölcsi aktivitás. ameddig csak intellektusa meg tud birkózni vele. Így és csak így lehet egyesíteni a legkülönbözőbb világképeket és hitvilágokat. hogy a metafizi- kus élettelen következtetéseit és a misztikus mély intuitív meglátásait tökéletes egyensúlyba hozza az ember gyakorlati feladataival. tanultságra.melyek valaha is léteztek vagy létezni fognak . hogy az Önvaló országának lakosa. A filozófia szent zarándoklatra vezeti követőit. hogy a teljes igazságot mutatja. vágytalan állapotát elérje. Ezért a filozófus dolga. hiszen a meditáció lecsendesítette. mindegyiket a maga polcára helyezve egyetlen közös rendszer égisze alatt.A filozófia örömteli feladata. amely a fizikai szervekkel élt szo- kásos élettől vezet az érzékek alól felszabadult lélek misztikus életén át vissza . megvédi a hibáktól. hús-vér tevékenységével. A filozófiai ethosz pedig nemessé teszi szándékait és altruista cselekedetekre neveli. véle- ményeit . Egyik sem hozott befejezett metafizikát. hasznos tagja lesz a társadalomnak. hogy intuitív úton a gondolattalanság békés. s megmutassa mindenkinek a saját szintjéhez illő tanítást. Így a bennünk lévő hangzavarból a filozófia igazi melódiát teremt. minden tanításról megértjük.

valamint transzcendentális tapasztalatokra támaszkodik. konkrétumokra támaszkodó okfejtésen alapszik. amely azt állítja. Ezeken a lapokon ízekre szedjük a hamis tanokat és kifejtjük a valódit. van. Azok. és a szigorú. kiegyensúlyozott nézőponthoz vezetnek. amely megfelel az univerzális tapasztalatoknak. azzal csak elzárjuk magunkat az igazságtól. Van egy negyedik lehetséges nézőpont is. de mélyen elrejtve a sok metafizikai limlom. Azok. Az első a legegyszerűbb és legtermészetesebb.ugyanazokkal az érzékszervekkel élt életbe . majd metafizikaivá válik. hogy a felszínre hozzuk a halott múlt mélységeiből a jelenkor embere számára. Van-e vajon általános igazság? Van-e olyan tanítás. Nevezhetjük materializmusnak. Habár jellemzően e három világnézet valamelyikét kultiválják az emberek. hogy az előző három közül egyik sem elégséges önmagában. később azonban misztikussá válik s az intuícióra. s nem csak egyesek előítéletein. amely bepillantást enged a rejtett valóságba. Munkánk lényege az volt. Ez a filozofikus nézőpont.de ekkor már egész életét az isteni hatja át. melyek egyesével csak részigazságot eredményez- nének. A misztikus. hogy . van másra is lehetősége az emberi intel- ligenciának. hogy az igazságot csak a három nézőpont kombinációjával érhetjük el. s elősegítik a belső meglátás kifejlődését. ősi mendemonda és keleti babona alatt. aki azt gondolja. segítséget kapnak. Kimondja. hogy spirituálisan műveltté. az igazság helyett szembesülni fognak saját hibáikkal és semmisségükkel. ez az öt érzékszerv tapasztala- tain nyugszik. A harmadik kezdeti stádiumában tudományos. egy adott kortól vagy egy ország kulturális szintjétől függ? Van-e olyan tanítás. Három dolgot kell tudni ahhoz. de együtt teljes. képzetté váljunk: az igazságot magunkról. a világról és Istenről. akik csak saját kicsinyes előítéleteik alátámasztását keresik. Nagy általánosságban három különböző világnézetei találhatunk a világban. és különböző formái lehetnek. A második kezdeti stádiumában vallásos s a hitre támaszkodik. és ha bármelyikhez is a többit kizárva ragaszkodunk. akik őszintén az igazság felfedezésére vágynak bármi áron. az absztrakt gondolkodásra támaszkodva. amely nem egyéni vélemé- nyektől. prekoncepcióin alapul? Mi azt mondjuk.

A második lépés pedig annak felfedezése. világosan értsük meg. nem valamiféle távoli lényt. alak nélküli. megelégszik a félműveltséggel. nem kell. mint a vallásos embereknek. A filozófiának éppúgy szüksége van rá. ha az elsőre ismeri a választ és a másik kettővel nem kell foglalkoznia. erre bármely misztikus képes. hogy tisztán. Ilyenkor ki tudjuk önteni szívünket. meg kell tőlük tisztí- tani magunkat. alázatunkat.elég. a kizsákmányolást és a hiábavaló tetteket. Az első lépés annak felfedezése. anélkül hogy mentálisan reagálnánk az abból áradó befolyásoló tényezőkre. Láthatjuk. Ez azt jelenti. hogy tökéletesítsd. ami a legjobb. hogy a filozófia egy- általán nem törli el az imádságot. az elmében jelen lévő komplexusok és az egóban jelen lévő egyéb tisztátalanságok akadályozó erejét le kell törni. mindenhol jelen lévő és örökké változatlan Jelenlét. hogy minden Egy. hogy elvesszen. nem hajlongásokra és egyéb fizikai csele- kedetekre hagyatkozva. amilyen az valójában. de megkönnyebbülten. A filozófusnak ugyanúgy napi szokása az ima. Ez a misztikus fázis. megvalljuk legmélyebb odaadásunkat. A szívedben lakozó isteni jelenlétet kell imádnod. nem teremtett. Élet. Erő. Szükség van ugyan- akkor arra. s ezt a gondolatok és érzések koncentrálásával kell elérni. mint ideák sorozata az elmében. Erre pedig csak a filozo- fikus misztikus képes. Arra is szükség van. önma- gán is felülemelkedetten imádkozik. hogy az érzések. önérdek nélkül cselekszünk. de megtisztítja. hogy megismerjük a lélek működését. Ez a mentalista-metafizikus fázis. Az áhítatos imádság és a hit. megtisztítsd és elmélyítsd. Nem elég. hogy létezik egy egyedülálló. Végül visszatérünk a világban való cselekvéshez. hallhatatlan. és mindig tudatában vagyunk. mely hármas oly jellemző a konvencionális vallásos imádsá- . Tanulmányaink első szakaszában megtanulunk különállni a világtól és lecsende- síteni rá vonatkozó gondolatainkat. Ezután felismerjük. tiszteletünket. Ám míg az előbbi forrón. a tanítvány olyannak látja az igazságot. s csak azt tartja meg belőle. hogy a világ nem más. Eltörli a babonákat. addig az utóbbi csupán forrón. Mihelyst ez megtörtént. lát- hatatlan. legemelkedettebb. és egyesülünk az isteni forrással. Elme. hogy ez miféle kapcsolatban áll az univerzummal és velünk magunkkal. amelyeket a vallás gyakorlása során szereztél. Ez a filozofikus fázis. egy Létező. A világosságra helyezett hangsúly nagyon fontos.

Habár ez az egyetlen idea. amit a vallástól és a jógától kapott. mert filozófus lett. A filozófia nem veti el a vallásos és alázatos imát csak azért. Habár a filozófia univerzális törvényeket és örök érvényű igazságokat fogal- maz meg. csak a jó gyü- mölcsöket szüreteli le ezekről a fákról. S habár az intellektus. amelyet eldobtunk magunktól akkor. A filozófia gyakorlása ezzel ellentétben már kevesebbek számára elérhető. Az ima éppúgy az út része ugyanis . s nem szabdalja darabokra azt. A tudomány nem foglalkozik a tapasztalóval. új távlatokat nyújt a művészeknek. Ezen az úton nincs lehetőség tömegoktatásra. csak a tapasztalat tárgyát tanul- mányozza. amely harmóniában tudja egyesíteni az embereket. formák és egoizmus által felállított korlátokon túl van. tanítani a gondolkodót. utat mutat a vezetőknek és megnyugvást hoz a dolgozóknak. hogy ez a tanítás valóban mindenek felett áll. A filozófia nem lép túl a valláson. a filozófusnak sem kell megtagadni vallásos vagy misztikus voltát csak azért. erősödésen és külső tapasztalatokon . akik korábban kellő belső növekedésen. és elkerülhetetlenül misztikus. mert misztikussá vált. a tapasztalatokat és a tapasztalót egyszerre tanulmányozza. s nem a rosszakat. s eléggé fejlett az intuíciója. Ugyanigy. mégis minden ember számára egyéni megoldásokat. érzelmek. A filozófia mindkettőt figyelembe veszi. aki sze- retné megérteni tanait. minden létezőt figyelembe vesz. de nem egy valláshoz. hanem megtartja és kiszélesíti azt. hanem a legfelsőbb hatalom tiszteletéhez. tanulságokat eredményez. Ezért megtartja. ami meghaladja azt. A misztika nem foglalkozik a tapasztalat tárgyával. hanem minden figyelmét a tapasztalóra irányítja. mégis minden tanítványának új és egyedi formában nyilvá- nul meg. hogy elfogadja. hogy megértse.ám nem csak ebből áll az út. Nagyon fontos ennek tudatában lenni. A filozó- fia eredendően vallásos. mert van.gokra. Igaz. A filozófiának külön kell foglalkoznia minden egyes hozzá fordulóval. amikor otthagytuk a vallást. Végül a filozófia visszatereli tanulóit a valláshoz. van hite. aki kellően intelli- gens. mégis inspirálni tudja a költőt. az azt körülvevő hibák és babonák miatt. Csak azok képesek rá. A misztikusnak nem kell feladnia vallását csak azért. A filozófia elmélete alkalmas és elérhető mindenki számára. hogy felfogja.

Eliotot követ- ték. A filozófia természetszerűen népszerűtlen kell. amelyek a legmegfelelőbbek az adott kor elméi számára. Az ötágú csillag ezoterikus jelentése a „Filozófus". Ez az öt út a vallásos odaadás. a racionális elmélkedés. hogy az új tudás iránti vágyat kielégítsék. . hogy kísérlete sikeres legyen. azok a költők. hogy elfogadják magas etikai standardjait. hogy kigyomlálja a hibákat és megállapítsa az igazsá- got. akkor csak növekszik zavarodottságuk. Új formákra lesz szükség. Azok a lelki keresők. vagy akár csodálni. az csak saját gyengeségeit fogja viszont- látni. új érzé- sekre. Az ősit lehet tisztelni.estek át. s ennek megfelelő olvasókat is vonzottak. akik René Guénont. mind Eliot a formális tradíciók és a mítoszok világába tértek vissza. az erkölcsi értékrend újrafogalmazása és az önzetlen szolgálat. Ez különbözteti meg a népszerű vallásoktól. A filozófia feladata. Ezek azonban már beteljesítették történelmi küldetésüket. új nézőpontra. a mentális gyakorlatokat és az érzelmek megfegyelmezését. A korlátlan és minden fegyelmet nélkülöző szabadság anarchiája ellen jogosan tiltakozva mind Guénon. mint vezetőik. Ha éretlenül akar valaki belépni a filozófia iskolájába. aki végighaladt a teljes ötrétű ösvényen. kerülnek előtérbe. melyeket orvosolnia kell ahhoz. Hatásuk érthető. ám a Vízöntő korában nem erre van szükség. de az új. Csak különleges időszakokban . s felajánlania magát azoknak. kreatív dolgokat kell követni. Csendesen kell jelen lennie. Egy ilyen tanítás nem kezdhet propagandába vagy militáns térítésbe. ugyanabba a hibába estek. és már nincs rájuk szükség. S. napvilágra a filozófia tanításai közül azok. akik intellektuálisan felkészültek s emocionálisan készek befogadni. és a különböző utak eredményeit egyensúlyba is hozta magában. akik T. hogy legyen. ha nem készültek fel a kimerítő intellektuális és mentális gyakorlatokra. Mindketten briliáns elmével voltak megáldva. és csalódottan fognak távozni. ezért jellemzően nem is terjeszti saját igéit a világban.mint amilyen a miénk is amikor a történelem és az evolúció elegendő embert készített fel befogadására. nem érettek a tanításra vagy a tanítóra. Ha nem készek saját erejük teljességének bevetésére a cél érdekében. a misztikus meditáció. olyan valaki.

az isteni Önvaló. . most . Ezért akik valóban ismerik. hogy feltárják azt a szé- lesebb tömegek előtt.s ez az általános romlás továbbterjedt a tömegekben is. Veszélyes helyzetbe kerültünk. ami sokkal kevésbé tűnik vonzónak sokak számára.persze néhány kivétel mindig akad . A régi ideák elvesztették súlyukat a művelt emberek között . Nem lenne méltó az isteni intel- ligenciára. hogy még értelme sincs az emberi nyelv szó- kincsével beszélni róla. A gondolattól megfosztott tudatosság. mert egy régi rendszer összeomlott. az értelmetlenné és szomorúvá tenné a létet. csak állati és alacsonyabb emberi természetünkre vonatkozik. legrosszabban pedig a megsemmisülés lenne. az önmegsemmisítés. Legyen az vallás vagy tudomány. Ha létezésünk vége csak leg- jobb esetben egy összeolvadás. az emberiség gondolkodása alapjaiban változott meg. nagyon ritkán írnak vagy beszélnek ezekről a magasabb misztériumokról. hogy az a széles tömegek tudomására jusson. ám ez olyannyira különbözik az alacsonyabbtól. Ez az oka annak. mint a földi élet veszélyei. hogy az emberiség teljesen megváltozott kulturális környezetben él. hogy a legsötétebb mindig a napfelkelte előtt van. A spirituális fejlődés valóban a kisebbtől a nagyobb felé halad. gazdaság vagy etika. amelynek a jövő generációira gyakorolt végső hatásait még elképzelni is nehezen tudjuk.A csillag közepén található kör ezoterikus jelentése pedig nem más. hogy azok. Nincs mitől félni és nincs mit elveszíteni . Átmeneti a jelenlegi időszak.a történelem során először .csak a tudatlanok értékrendje teheti ezt a folyamatot félelmetessé. nem engedve. így szükséges lenne. Mindez jól illusztrálja azt a mondást. ma már szembe kell néznünk azzal. valójában óriási kiterjesztése annak. és semmiképpen sem az öntudat teljes meg- semmisítésére. és szükségessé vált egy új. A magasabb egyéniség mindig fennmarad. amit a gondolat megpróbál elérni. akik eddig ezt a bölcsességet titokban tartották. mert a vallás befolyása és szankciói megszűntek. és hiteltelenné tenné az isteni jóságot. Az előttünk álló feladat. Az emberiség etikájának sorsa végveszélybe került. politika vagy társa- dalom. Bármi is volt az oka annak. hogy helyébe lépjen valami más. hogy az előző évszázadokban a végső bölcsessé- get titokban tartották és a hozzáférést rendkívüli óvatossággal kezelték. habár kisebb mértékben. mint saját belső magunk a szívben. s mindez hihetetlen gyorsasággal történt.rákényszerültek.

A filozófia gyakorlati célja nem az élettől való elmenekülés. Ha helyesen értelmezte a tanítást és megfe- lelően képezte magát. hogy olyan értelmes célt adjon neki. mint a szokásos misztikusoké.ha jó misztikus akar lenni. az utóbbi a filozofikus jóga. Tudja. az igen kellemes. Az elmélkedésnek a mi esetünkben tartania kell magát magasabb céljához. Meg kell haladnunk a gondolatokat. az önátadást és az igaz imát. tiszteli a misztikus tapasz- talatokat. Ha ez utóbbit végezzük. Ez ugyanis az egyetlen megközelítés. nem létező ellentétből ered. ami annyira kielégítővé teszi.ám a mi célunk nem az eksztázis. A misztikusnak . az értelmet és az intuíciót is. Nem arra törekszik.fásultan. amennyi szükséges. A filozófia tanítványa azonban épp ellenke- zőleg.Talán a filozófiai megközelítés mindent átölelő jellege és kiegyensúlyozottsága az. aktív tevékenységgel. mint az ego feloldása isteni forrásában. A metafizikai gondolkodásnak két lépésben . hogy a gondolatot a legemelkedettebb és legabsztraktabb pontig juttassuk el. érdektelen. ha valaki tehetetlen és lusta. Nem elegendő megszüntetni a gondolkodást: ez pusztán tartalom nélküli men- tális ürességet eredményez. gyakorlati munkáját is jobban s nem rosszabbul fogja végezni a keresés következtében. hogy tökéletesen lehetséges kiegyen- súlyozni a misztikus tendenciákat a hatékony. amelyből származik. akkor arra törekszünk. és a világban történő cselekvésre buzdít. de ennek ellenére nyitott marad a világ történései iránt is. mert ezekhez a feladatokhoz túl nagyszerűnek tartja magát. Ilyen a kiteljesedett spirituális élet. amit az anyag és a szellem közé emelnek. hogy kivonja a társadalom vérkeringéséből az egyént. s álmodozó. Semmi spirituá- lis nincs abban. időnként eksztatikus állapotot eredményez . hanem arra. melyért érdemes élni és cselekedni. egykedvűen kell a világi dolgokat szemlélnie. Számos misztikus beállítottságú egyén csak önigazolásként használja fel spirituális érdeklődését. szilárd erkölcsi világképe van. hanem annak kitel- jesítése. ahol egész jellege megváltozik. akkor . Az előbbi a klasszikus jóga. A filozófia tanulója nem fogja elkövetni azt a hibát. Ez abból a téves. és önmagától visszatér abba a magasabb rendű forrásba. Ha ez sike- rül. hogy a spirituális keresést saját egyéb feladatainak elkerülésére próbálja felhasználni. megtartja a legértékesebbet a miszticizmusból. trehány módon végzi munkáját. A filozófiának egyáltalán nem ez a hozzáál- lása. ami nem más. egy olyan forrpontig. Épp annyi gondolatot és érzést visz majd munkájába. amely bátorítja a szépséget.

Az analitikus gondolkodást a legtöbb misztikus iskolából kitiltották. Mivel azonban soha nem tanították őket erre. nem nagyon áll módjukban. eksztázis vagy intuíció formájában. és a transzcendentális állapot magától bekövetkezik. Ugyanis ameddig az intellektus nem tud tökéletesen lecsendesedni. . A filozófia is használja ezeket a technikákat. gyümölcsként új gondolatokat hoznak. vagy azoknak. jellege megkérdőjelezhetetlenül különbözni fog attól és magasabb rendű lesz annál. A szokásos misztikus . amelyeket olyan bölcsek hagyományoztak ránk.külső javaslatok hatására . Ha eze- ket a gondolatokat az elmélkedés vizével locsoljuk és a szeretet napsugaraival tápláljuk. akik mély belső meglátásuk segítségével első kézből szereztek információt az elme természetéről. és maguk soha nem is próbálták. ha szükségesnek tűnik. amely semmi hasznát nem látja az értelem- nek. ezért különböző koncentrációs technikákat fejlesztettek ki. ez a fajta tudatos- ság nem nyilvánulhat meg.kell haladnia. Akadálynak tekintik a spirituális tudatosság elérésének útjában. gondolatsorokat használja fel. és azt fogja állítani. akkor szárba szökkennek.saját iskolájának nézőpontjához fog ragaszkodni. Ám az intellektus lecsendesítése hatalmas feladat. különleges technikája is. Ez a módszer különösen alkal- mas azoknak. mert ezek az ideák nem puszta spekuláció eredményei. történjen az bár misztikus transz. Az elme természetével foglal- kozó absztrakt koncepciókat. Általában ez igaz is. ám van egy saját. és megvetik az intuíció kialakulásának alapját. Az itt közölt ideákon való folytonos elmélkedés maga is a filozófiai különbség- tétel jógájának részét képezi. azaz a tradicionális jóga eszközeivel lehet elérni. amíg a gondolatok maguktól el nem tűnnek. először az egyre absztraktabb gondolatok és fogalmak felé. mint elnyomandó eszközként tekintenek értelmükre. ami egyre mélyebb és mélyebb gondolko- dást és elmeállapotot idéz elő. Ennek eredménye. hanem maguk is mély belső megtapasztalás eredményei. A tanítvány racionálisan végiggondolja ezeket a koncepciókat. majd a külvilágtól való egyre nagyobb visszahúzódás irányába. hogy helyesen ítéljék meg ezt a kérdést. Az efféle elmélkedés éppoly természetesen fogja a tanítványt célja felé vezetni. Azért van ez így. hogy ezt elérjék. hogy amikor a megvilágosodás bekövetkezik. Majd mindegyik a gondolatok eltüntetését és a gondolkodási folyamat leállí- tását célozza. akik már túljutottak az alapvető elmeszabályozási technikákon. akik inkább hasznos. mint amit pusztán a gondolatok leállí- tásával. mint a vele járó és épp ennyire szükséges mentális csend gyakorlása. hogy ez a folyamat pszichológiailag lehetetlen.

Magától kell ennek bekövetkeznie. Amikor azonban ebből azt a következtetést vonják le. Később. Nem engedhetjük meg magunknak. Úgy gondolják. mert a filozófia ösvényére léptünk. hogy mind a mély gondolkodásra való képesség. megszűnünk filozófusnak lenni. azt a metafizika és a miszticizmus kombinációja sokkal tökéletesebben valósíthatja meg. Ezt az érzést bizo- nyos szintig én is osztom. hogy a mindennek a végső alapját képező elmét csak akkor ismerhetjük meg. A misztikus figyelemösszpontosító képességére szükség van a filozófiai tanulmányok során. A paradoxon az. hosszú és precíz gondolkodási folyamat végső betetőzéseként. mind pedig a gondolkodás teljes feladása szükséges célunk eléréséhez. amit a metafizika egyedül nem tud elérni. mint a miszticizmus önmagában. hogy a valóságot lehetetlen és haszontalan racionálisan és intellektuálisan megközelíteni. Ám nem valamiféle tanításának vagy embernek a hatására kell leállítanunk gondolatainkat. amikor a gondolkodás már elvégezte feladatát és az intellektus lenyugodott. és visszatérünk önmagunkba misztikus transzba merülve. és hangoztattam is ezeken az oldalakon. A miszticizmust és a filozófiát pedig csak akkor adhatjuk fel. valamint annak a ténynek a személyes és intellektuális felfedezéseként. A metafizikai gondolkodást felhasználó filozófiai rendszert kevés jógi értékeli.azonban soha nem szabad összekeverni a történelem során létezett számos spekulatív rendszerrel. akkor már nem tudok egyet- érteni. ha elfordulunk a belőle eredő és általa teremtett ideáktól és magára az elmére irányítjuk figyelmünket.amiről ezeken a lapokon szó van . ha mindkettőt a tökélyre fejlesztettük. Ugyanis azt. . magunkkal vive a világideát. hogy az egyetlen megoldás az értelem megsemmisítése és az intellektus leállítása. Az igazság metafizikáját . és mindennapi életünk folytonos tény- kedése közepette is töretlenül fenn tudjuk tartani a mély meglátást és Önzetlen hozzáállást. és mindkettő elengedhetetlen a maga helyén és idejében. amit az idő és gyakorlat természetünkké tett.Az intellektus logikus gondolkodásának teljesen meg kell állnia. amikor értelmezni szeretné és világképében elhelyezni misztikus élményeit. Mindkettőre szükség van a keresés során. hogy teljesen feladjuk a miszticizmust csak azért. mielőtt átlép- hetné a valóság küszöbét. ami érthető és megbocsátható. amely nélkül üres lenne. a filozófus éles gondolkodására pedig szüksége van a misztikusnak. a fejlődés magasabb fokain.

ami végső természete mindennek. amelyben és amelyből az álom ered. Így a miszticizmus leg- magasabb formájában . de később már helytelen lenne ugyanezt folytatni. mielőtt a világálom feltűnt volna. Végül ugyanis metafizikussá kell válnia. aszkézis. ahogy a metafizikusnak misztikussá. melynek csak héja van. hogy időlegesen eltüntesse a világálmot. akkor véget ér az inaskodás kora. transz és érzelmek játsszák a főszerepet tapasztalatában. mint a bél nélküli dió. hogy összekapcsoljuk a világ valósnak tűnő tapasztala- tát az Önvaló valósnak tűnő tapasztalatával.képessé teszi az embert arra. melyek világunkat alkotják. Ám ha nem vált maga is misztikussá. S ezt a misztikus csak a világ saját természetét tanulmányozva. Ugyanezt a feladatot a metafizikus is megpróbálhatja elvégezni. és intellek- tuálisan megértheti magát. miért van igaza a misztikusnak. Amit tesz. S van egy előnye a misztikus- sal szemben: megértése állandó. éppúgy. Ezek a fel- villanások abban a nem anyagi. Innentől fogva nem fogja tagadni a világot. ha tovább szeretnénk haladni. akkor olyan lesz. Ám a miszticizmus ezzel el is éri határait. amikor csökö- nyösen ragaszkodik saját céljához. Ha ezt eléri. hogy túl korán adja fel a gondolkodást. hanem elfogadja azt. a legéletszerűbb megtapasztalását adják ezeknek az igazságoknak. jól ismeri fel a kapcsolatot. és filozófussá válik. de nem a végső. amilyen a kezdetek kezdetén volt. eléri a végső igazságot. amikor elcsendesíthetjük az értelmet a misztikus csendben. meditáció. hogy elmélyedhessen a szent jelenlét- ben. a világot és az Önvalót. A következő feladat.csak akkor jön el a pszicholó- giailag helyes és filozófiailag gyümölcsöző pillanat. A miszticizmus legnagyobb eredménye. s nem végzett misztikus gya- korlatokat. Elszakítván dolgoktól. és megértse az Elmét. míg a misztikus időnkénti transzai eredendően mulandók.A misztikus nagy hibája. Csak ha már végsőkig kihasználtuk és feladatát elvégezte .amely nem más. amit Önvalónak nevezünk. s hogy miért a magány. s csak ez teheti valóságossá a metafizika tételeit. teremtmé- nyektől és gondolatoktól. amihez ezután hozzá kell látni. mint a nirvikalpa szamádhi . az Elméhez. mentális természetét felismerve teheti meg. s helyesen oldja meg ezt a problémát. Ugyanis ezek a gyakorlatok. miért kell kizárnia a világi élet zavaró erejét és a mindennapokból fakadó vágyakat. miál- tal jellegében hasonlatossá válik a világ forrásához. megnyilvánulatlan formában mutatják meg Azt. amelybe beletartozik saját egója is. az helyes a saját fejlődési fokán. Megvilágosító és ritka tapasztalat. s ahogyan mindkettőnek . hogy követői számára felvillantja az univerzum alapját jelentő ősesszenciát. az. Mindezekből megérthetjük. amikor logikus és sikeres csúcspontjukat érik el a nirvikalpa szamádhiban. A misztikus valójában az általa eddig ismert fizikai világ temetését rendezi meg. tiszta. olyannak tűnik.

hogy Isten feladattal bízta meg őket? Épp ezért a filozófus nem csak belső tapasztalatainak érzelmi hatásaival foglalkozik. tudományosan történő elemzését. hogy ne a saját személyes érzéseinkre való reak- ció legyen az egyetlen és minden mást kiszorító tényező. s az egész Naprendszer mozgásban van. amit ő valóságnak gondol. hogy a metafizika gondolatait és a miszticizmus érzéseit a gyakorlati élet mindennapjaiba. melyek azt eredményezik. hogy az érzéseinkre egyáltalán ne hallgassunk.filozófussá . mert úgy érez- ték. Szavaimat csak az ellen a vélekedés ellen irányítom. mint a misztikus. hogy mi a valóság és igazság. és eltorzíthatják. Az érzések által generált tapasztalatok személyesek. hogy az érzés legyen az igazság meghatározásának egyetlen kritériuma. így csak annyira tekinthetjük igaznak őket. valamint azokat az erős érzelemhullámokat. Az olvasónak végig kell gondolnia ezeket a tényeket. s miért ragasz- kodunk ahhoz. Például a misztikus szemlélheti azt. Úgy érezzük.csak ő képes arra. hogy az Önvalót megtapasztaltuk. mely szinte vallásként állítja be az érzelmi alapú megismerést. Harmadszor pedig legkönnyebben egy analógiával világíthatjuk meg. hogy kritikus értelemmel kell az így szerzett eredményekhez viszonyulni. akik tévesen messiásnak gondolták magukat. mint a költők és művészek igazságát. hanem a kiegyen- súlyozatlan nézőpont ellen. cselekedeteibe egyszerre beoltsa. Nem azt akarom. hogy visszauta- sítja tapasztalatainak hideg fejjel. amely szerint az igazság kritériuma a megérzés. . Épp ellenkezőleg. vagy hogy az igazság keresésében ne próbáljuk felhasználni. A kritika nem az érzelmek ellen irányul. hogy az érzések önmagukban nem szolgáltatnak elégséges bizonyítékot arra. hogy ez nem igaz. Három fontos dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyezni. hogy a Föld stabil és nem mozog. Vajon nincs-e tele a miszticizmus története számos megalománnal. Azonban az ellenőrizetlen és megtisztítatlan érzés nem mutathatja meg tisztán az igazságot - legyen bármilyen misztikus is. de más esetleg úgy véli. és ami örömhullámokat kelt benne. ami alapján megítéljük. ez nem az. A kritika lényegét nem szabad félreérteni. hogy miért ellenzi a filozófia azt. eltúlozhatják az igazságot vagy a nem kívánt tényeket a kívánatos vágyálmainkkal helyet- tesíthetik. és mi nem az. Csak azt kérem. Amikor arról beszélünk. Először is a puszta érzések könnyen egoisztikusak lehetnek. Másodszor a teljes bizonyosságot nem érhetjük el. módosíthatják. ami a misztikuson úrrá lesz. akik mindig pszichológiai és nem metafizi- kai igazságról beszélnek. akkor az alatt természetesen azt a szenvedélyes érzést értjük. ám tudjuk. hanem ezek- nek a hatásoknak az igazságtartalmával is.

Amíg azonban nem érti meg. A lényeg az. amit tapasztal.vagy az első lel- kesedés inspirálta eksztázisok eltűnésével maguk is teljesen szétfoszlanak a filozófia esetében mélyebb és sokkal megbízhatóbb. s ez oda vezet. és lehetetlen célokat tűznek ki maguk elé. és hátralévő életét belső eksztázisainak csendes magányában tölthesse. hogy az érzelmi túlfűtöttséggel jellemezhető önkívületi álla- pot egyenlő a végső transzcendentális meglátással.a gnózis állapota amely jóval túlmutat ezen. legyen az bármi- lyen különleges és örömteli is. Azért van ez. ami vele történik. A másik ok a felkészületlen tanítókban vagy sekélyes tanokban rejlik. A filozófia ugyanis azt állítja. és erről sohasem szabad megfeledkeznie. az nagyon téved . hogy a cél ez. mert abba a jellemző hibába esnek. maradandóbb folyamat- ról van szó. Ha a tanítvány belső útjának egyes állomásainál az eksztatikus állapotokat tapasztalja meg. hogy lehetetlen. hanem csak útja első állomásának. hogy a misztikus elégedett azzal. Létezik egy érettebb állapot . és ez annyira felkavarja őket. A valódi cél ennél távolabb van. a sikeres és tökéle- tes misztikus az. hogy azt hiszik. A hiba oka részben az. anélkül hogy elmélkedne azon. melyek az érzelmek lecsillapodásával el is vesztik erejüket . mint hogy a világ ne zavarja. Hiszen ez az állapot annyira különbözik a megszokott hétköznapi állapotunktól és oly hirtelen jön. hogy a legtöbb kezdő misztikus útja elején vagy útja során alkalmanként eksztázist él át. mert visszarántaná őket ebből az istenivel egyesült állapotból. Míg más megközelítések gyakran a túlfűtött érzelmeken alapulnak. A misztikus-filozófus azonban nem ezt tekinti célnak. hogy egészen természetesen állandóan ebben az örömteli állapotban akarnak élni. A misztikusok gyakran azt hiszik azonban. hogy sok tanítvány úgy véli. A logika szi- lárd tényei ugyanis megakadályozzák ennek az állapotnak az állandósulását. akkor ezt élvezheti egy ideig. aki állandósítani tudja az eksztázist. Aki azt hiszi. hogy mindig így marad. Valójában bármi más feladatot a béke megszentségteleníté- sének tartanak. Semmi másra nem vágyik a misztikus. hogy megtalálta Istent vagy saját lelkét. az emocionális boldogságnak ebben az állapotában tapasztalja meg a valóságot. hogy a gyakorlatban kivihetetlent próbálják megtenni. hogy ez csak a kezdeti misztikus állapot. Átadja magát ennek a boldogságnak. .bár ez a tévedés megbocsátható.A filozófus elégedett a legtökéletesebb békével és nem hajszolja a misztikus eksztázist. és semmi mással nem kell foglalkozniuk. amit a misztikus kíván. s élvezze bár hosszú ideig ezeket a spirituális örömöket. habár nagyszerű és szükséges lépcső ez az odavezető úton. A misztikus eksztázisban nem találhatja meg a végső szabadulást. addig nem tud valódi előrehaladást felmutatni útja további részén. hogy az érzések szintjén marad. Ám a valóságot illető felfokozott érzelmei nem egyenlők a valóság nyugodt megtapasztalásával. az örömnek. azok egy nap véget fognak érni. Ezt a legtöbb misztikus nehezen tudja megérteni. Figyelmeztetni kell mindenkit. elégedet- ten. de ne számítson arra.

Az előbbi csak a magányban találja meg a boldogságot. és ha ezt eléri. míg célját el nem éri.már elégedett lehet. Az utóbbi olyan boldogságot keres. hogy legalább valami kevéssel maga is hozzájárul- jon embertársai megvilágosításához. Mind a misztikus egyesülés. Ám míg az előbbi ezt a visszavonulást egész életre szólónak szánja. Ám ma. amikor az ember tudatossága egyszerre érzékeli az öt érzékszervvel jellemezhető külvilágot és a kiüresedett lélek belső világát. azzal meg is elégszik. lehet a szimbóluma annak. Alapvető különbség van a misztikusok gyakori világ elől való menekülése és a misztikus altruizmus között. Az élet nem csak a meditációról szól. Az előbbi típus elzárkózik elefántcsonttornyába. Az előbbi esetben az embert csak az érdekli. amire szüksége van a meditáció gya- korlásához. mert csak e két lépcső után léphet tovább a tanítvány az univerzális létezés még magasabb fokára. amit a misztikus filozó- fia „filozófiai tapasztalatnak" hív. s vissza kell vonulnia a zavaró emberi érintkezéstől. hogy a filozófia tanításait elérhetőbbé teszi mások számára . A második eset- ben részben ugyanez a célja. A szokásos misztikus vagy jógi képtelen egyszerre tapasz- talni e kettőt. de egyben arra is vágyik. Habár tanulmányozása és gyakorlása szükséges. de megvan a maga helye az életben. hogy megteremthesse maga körül azt a csendet. Mindkét típus felismeri annak a szükségességét. sőt gyakran nem is lenne hajlandó erre amiatt a téves nézet miatt. Időszak alatt bármilyen időtávot érthetünk egyet- len naptól több évig. ha a kevésbé önző. Ám ennél sokkal többre is képes. a misztikus és filozofikus könyvek tanulmányozásához. sokkal könyörületesebb utat választjuk. amely sok tanításban válaszfalat húz a külső és belső valóság közé. azaz forrpontnak. Mindkettőnek joga van a saját útját járni. hogy élvez- hesse azt. Ez az a pillanat. S mivel ezt az altruizmust nem lehet felfüggeszteni addig. míg az utóbbi csak látogatója e toronynak. és energiája egy részét arra fordítja. alkalminak. Ugyanis nem csak olyan pszichológiai gyakorla- . hogy felismerje belső magját. ahol a folyadékból gáz keletkezik. ezért ideje. én személy szerint azt gondolom. az utóbbi csak időszakosnak. hogy sokkal jobb. s a visszavonulást csak eszkőznek tekinti e cél érdekében. amikor az egész világ felfor- dult s az emberi lélek olyannyira felkavart. Ha csak annyit jelent ez.Amit a tudomány „kritikus hőmérsékletnek" nevez. akkor azt az emberiség szolgálatába állítsa. amely minden körülmények között vele marad. hogy szándékosan visszavonuljon a társadalomtól és annak zavaró hatásaitól. mind a metafizikai megértés szükséges a keresés során. hogy ha e célját eléri. pénze. amelyet a bölcs reprezentál. mint még soha.

a metafizikának pedig a misztikus meditáció sugárzó erejére. A legtöbb fejletlenebb misztikus hibája az. hogy éljünk. teljes egész. A való- ban élő ember integrált megközelítést alkalmaz. Gondolkozzunk. Nem választja külön a szív. S mindkettő eredménye az ihletett cselekvés kell. hogy legyen. hogy a gondolkodási folyamat önmagán túlra mutat. Nem csak arra. Még kevésbé van igazuk a teológusoknak. hanem felszabadítására is a nevetésben. hanem olyanokra Is. csak előcsarnoka. az Önvaló titok- zatos csendjéből táplálkoznak. Ezt a helyze- tet azonban nem szabadna állandósítani. ám ennek ellenére dolgoznunk. így igazolva a fizikai létezés szükségességét. az Elmére. hogy a világtól való elszakadásra csak azért . Nem csak az érzelmek ellenőrzésére és kordában tartására van szükség. hogy hagyja. a metafizikus pedig. Az érzelmek generálta miszticizmus ugyanis nem Ízisz szentélye. érezzünk és cselekedjünk . akkor olyan világképet kapunk. de tovább kell lépnie ezek után. hol vagyunk most. Mindkét esetben mindent el kell sajátítania. hogy amikor azt vizsgáljuk. hogy értelmi képességei állandó jelleggel lebénuljanak pusztán azért. hanem arra is. ha úgy vélik. mint az intellektuális tisztaság állapota. mit keres itt az ember. mint ahogy a metafizikusoknak sincs igaza. mert a mentális csend pillanatában ez a helyes. e nélkül ugyanis féloldalasak lennének. mind a gondolkodás teljes spektrummal szerepel. melyek mind ihletőjük. pihenésben. hogy a meditáció és cselekvés közötti ellentét csak a keresés középső szakaszában létezik. amit ezek kínálnak. A tanítvány nem ragadhat azonban le a miszticizmusban éppúgy. hanem egy lüktető társadalmat. akik a teljes istenhit állapotát tartják a végső célnak. hogy a gondolatot letörjük meditációink során. A misztikusok véleményével szemben egyáltalán nem a transzállapot állandó gyakorlását jelenti a megvilágosodás. hogy a megvilágosodás nem más. akkor nem elszigetelt embereket látunk. ám amikor azt vizsgáljuk. A miszticizmusnak szüksége van a filo- zófia kontrolljára. Tovább kell ez esetben lépnie. Meg kell értenünk az anyagi létezés tünékeny voltát és illúzióját. amely- ben mind a cselekvés. Mindkettő csak a cselekedeteken keresztül válhat tény- szerűvé és valóssá. akkor egyedül maradunk az Önvaló csendes csodálatában. melyek szemléletünket alakítják. szeretetben és örömben. hogy a meditációt és a külvilág „elengedését" (ami a miszticizmus igen fontos gyakorlata) tekinti végcélnak. ahogy nem ragadhat le a metafizikában sem. Azért vagyunk itt. hogy felélesszük az elmélkedés alatt. Meg kell tanul- nunk. és az. mind az érzés. aki csak intellektuálisan tudja megér- teni az ember legmélyebb rejtélyét. még nem elmélkedett eleget.mindháromra szükség van. szolgálnunk és folytonosan küzdenünk kell a továbbhaladásért. melyek belső lényünket formálják. Ha megértjük. Amikor azonban megérti. hogy kik vagyunk. a fej és a kéz cselekedeteit. melyből ered.tokra van szükségünk. s amikor később felfogja. s azt fogja találni.

hogy az ember saját életében megtapasztalhatja az Önvaló jelenlétét. s bár ez az állapot mentes minden vad érzelemtől. amit az ember az életében tapasztal- hat. amikor a saját sorsának irányítása éppoly fontos.akkor a végső böl- csesség szabadkőműves páholyának második fokozatából a harmadikba lépett. Ami eddig hátráltatta. akkor az az. paradox módon az öröm hullámait elcsendesíti. Egykor meditációi eltávolították a világtól. aki önmagát is szeretné összehangolni a természettel. hogy letérjen a helyes ösvényről. Amikor az ember kellő gyakorlással ránevelte magát arra.van szükség. hogy egyaránt elforduljon a hírvágytól s attól. Az. amikor a tisztán személyes nézőponton túl tud lépni. Amikor megértjük. Ez arra is vonatkozik. s elkerülni az összeütközést. hogy végre valami olyat alkottunk. amit az elmélkedés csak távolról. s később segíti. S amikor végül rájön arra is. védi őt attól. Ezt az egyensúlyt és teljességet el kell . s pillangóvá válik! Ha van bármi haszna ennek a tanításnak. ha a misztikus önelégült állapotából a filozófia mély. mintegy képként mutat be. amit végül eredményez. Az univerzum alapja az egyensúly. hogy ennek a tanításnak a segítségé- vel tényszerűen átélhető az. átfogó megértésére akar jutni. mely útja során őrzi. Csak így tudnak a bolygók pályájukon ma- radni. az utóbbi viszont a passzivitásban gyökerezik és a spontaneitásban nyilvánul meg. Az egyensúly a filozófia egyik legfontosabb alapelve. most segíti . A nyugtalan szív és az aggódó gondolatokkal teli agy örömmel huny ki ebben a csendben. annak természete alapjává kell tennie az egyensúlyt. ám most közelebb hozzák. hogy az értelem Isten ajándéka. A hernyóállapotból kibújva kibontja csodás szárnyait. Istennel. ami megfelel a modern embernek. hogy nem szabad hagynunk. Mivel az a belső boldogság. s nem azért. akkor tudjuk. nagyszerűbb bármi másnál. csak Istent. Az előbbi akaratlagosan kívánja ellenőrizni a pszichét. most pedig semmi mást nem talál. hogy egyként támasz- kodik az értelemre és a tapasztalatra. akkor lényén és sorsán maga- sabb erők kezdenek el munkálkodni. Korábban Istent önmagában találta meg. hogy csak a tudatos ego irányítsa az embert s ellenálljon a szuper- tudatos spirituális erőknek. mint hogy felajánlja magát és életét a csendnek. A megvilágosodás ára az egyensúly. hogy őt birtokolják. amit a legmélyebb gondolkodás felvázol. hogy teljesen szabadon mozoghasson később a világban.ezt a paradoxont kell megoldania. hogy meneküljön a világ dolgaitól. hogy felismerje önmagát . Más szóval egyensúlyt kell találni az intellektus és az intuíció között.

érnie. Azok. hogy megszabaduljunk a kiegyensúlyozatlanságtól. tanításhoz. Nincs meg bennük az a dinamikus egyensúly. és az „újjászületés"-nek nevezett állapotot váltja ki. amelyet korábbi életeikben is követtek. tökéletesen és tisztán tudnak beszélni róla. Azért nehéz a legtöbb tanítványnak. hogy az egyensúly elvét nem lehet sen- kiben megalapozni. de amelyek a mai . akik pél- dául intellektuálisan ismerik az igazságot. törődni az elhanyagolt oldalunkkal. az egyensúlyt kellene keresni és megvalósítani. vonalhoz. építeni ott. Nyilvánvalóan ez leg- többünk számára igen nehéz. Az intellektualitás nélküli spiritualitás pedig mentális tehetetlenséget okoz. A spiritualitás nélküli intellektus például tehetetlen embert eredményez. A legtöbb ember ebben az állapotban van.kész öngyilkosság mindkettő. Mindenkinek az egységet.képtelenek lévén rá -. ha azt akarja. de ennek ellenére rosszul cselekszenek. s nem technikai értelmében. Nagyon fontos. nem fogadhatjuk el. ami spontán módon megindítja a bennünk rejlő misztikus erő- ket. akik az igazságról beszélnek vagy írnak. mivel a körülmények tartanak rabságban minket. amíg minden egyes alkotóelem nem fejlődött ki teljesen az emberben. Senkinek sem szabad egyik állapotba sem kerülnie . ez a tudatunkban történik. Ez az egyensúly az. s nem engedhetjük meg. és elérni az egyensúlyt. A gyógymód nem más. hogy ne fejtsünk ki némi erőfeszítést. megpillantották a lényeget. mint visszanyesni itt. de nem ismerték fel teljes szépségében és erejében. hibáinkat orvoslandó. s így nehéz mindent fejleszteni. akkor enyhén őrültekké válunk . Míg az első a fizikai valóságban zajlott le. Ha csak az élet egyik részével vagyunk elfoglalva. akkor az eredmény tartós és teljesen kielégítő. ha az akaratot az intellektus és az érzések szintjére emeljük. Az éretlen vagy félkész képessé- gek egyensúlya természetszerűen nem vezethet kielégítő eredményre. mert ragaszkodnak egy kedvenc technikájukhoz. ha mindig csak egy irányban tevékenykedünk. Ez azonban nem szol- gálhat mentségül. hogy a filozófia gyakorlása megvilágosítsa és elvezesse második születéséhez. és különösen törődni az ellenkező oldallal. míg ha a már teljesen kész és kifejlett képességeket próbáljuk kiegyensúlyozni. ám nem élnek annak megfelelően . amely abból ered. akkor olyan emberek alakulnak ki.a szó valódi. Ez a második születés. Ha ez nem történik meg. Nagyon fontos azonban megjegyezni. hogy ilyen bámulatra méltóan kiegyensúlyozott sze- mélyiséget hozzanak létre. hogy minden adott. habár kevesen ismerik ezt föl.

hogy két. a buzgóságot pedig diszkrécióval kell ellensúlyozni. hanem úgy. Akkor lehet leginkább látni egy féloldalasan kifejlődött személyiség veszélyeit. kritika és realitás- érzék nagyon fejlett. a békességet energiával. kiegyensúlyozott életet élve a gondolat és a cselekvés. A hitet megértéssel. Még az egyensúly fogalmát is tisztázni kell. arrogánsan magabiztossá. Ez az intelligencia. . a törekvést szerénységgel. Ennek következtében a mélyebb. mint például a fösvénységet a tékozlás- sal. s a transzcendentális intuíció meg fogja erősíteni vagy segíteni fogja az értelem működését. az áhítat és a tudás nem harcolnak egymás ellen. akkor a szív és a fej együtt fog dolgozni a problémák megoldásán. a törekvés és cselekvés hármas útja. Mindegyiket ugyanolyan magas szintre kell emelni. A személyiség tökéletes harmóniáját nem lehet úgy megvalósítani. A filozófia nem a két szélsőség közötti pontot érti ez alatt. és teljesen intoleráns lesz. finomabb igazságokat nem tudja felfogni. hogy lényünk- nek csak egyes oldalait éljük meg. hanem egyé válnak. az intuíciót értelemmel. az érzést az intellektussal. egymással szöges ellentétben álló tulajdonságot próbálunk vegyíteni. Ha filozófiai értelemben harmonikusan kiegyensúlyozottá válunk. számokat és adatokat.korban már alkalmatlanok. Ellensúlyoznunk kell valamivel azt. hanem a két egymást feltételező és egymást nélkü- lözni nem tudó tulajdonság egyesülését. ám a logika. hogy egyes elemek csak félig fejlettek. mint például a bátorságot az óvatossággal. csak a puszta tényeket. tisztelet és áhítat hiányzik. amely hasznosítható és gyakorlatias. amikor a szerénység. mások pedig teljesen. Egy ilyen összetett. hogy két külön-külön is szükséges tulajdonságot olvasztunk össze egymással. Ilyenkor ugyanis az intellektus végtelenül gőgössé válik. az örökkévalóság érzése és a perc szüksége együtt fognak olyan választ adni. A belső egyensúlyt nem úgy érhetjük el.

Habár ez már önmagában is megakadályozza. látszatvalóságot a maja szóval fejezik ki . mivel az élet mindkettő megtapasztalására rákényszerít. ha nem képesek megteremteni azt az altruista etikát. A kiegyensúlyozott személyiség nem szükségszerűen az. hogy az aszkéta vagy szerzetes egész nap csak ücsörög és a pusztán földi vágyak kielégítésének szentelt élet hiábavalóságáról elmélkedik. de helytelenül cselekszik. amely elengedhetetlen ahhoz. hogy valóban kiegyensúlyozottá váljunk. de elpocsékolja az inkarnációját. aki a két szélsőség közötti felezőponton helyezkedik el. ami- kor pénzt gyűjt és élvezi az így megvehető dolgokat. hogy féloldalassá váljon sze- mélyisége vagy extrém nézeteket alakítson ki. Aktív életünk miatt nem kell bocsánatot kérnünk azoktól az elefántcsonttoronyban élő filozófusoktól. metafizika vagy a világiasság mind haszontalanok. akik a nyugatiakra azt mondják. Sem a szenvedést hangsúlyozó buddhista. hogy a belső nyuga- lom uralja. amikor egy egész életet a valóságnak erre az egyetlen szeletére irányít. S ez még nem minden. de hibá- zik. megházasodik és örül az otthona nyújtotta kényelemnek. a mértékletes személyiség nem az egyetlen eredménye ennek az életmódnak. Sokkal fontosabb önmagunk átadása.A megnyilvánult élet nem lesz kevésbé valós pusztán csak azért. ha a metafizikus a világ létezé- sében és az értelem saját felfedezéseiben fellelhető logikai önellentmondásokról gondolkodik.a fordító. sem az örömöt hangsúlyozó hedo- nista megközelítés nem lehet a valódi filozófiai világkép része. illetve az emberiség gyakorlatias és aktív segítsége iránti érdek- • Az Indiai világképben a megnyilvánult világ illúziószerű. hogy helyénvaló az egész életét ilyen méla állapotban és ilyen elmélkedéssel tölteni. amikor azt hiszi. Ekkor ugyanis a szükséges változtatások maguktól történnek meg. amely mindennapi léte- zésünk alapjául szolgál. nem valós voltát. amikor emellett nincsenek magasabb céljai és emelkedettebb vágyai. Helyes. Mindkettőt meg kell érteni és el kell fogadni. felajánlása a magasabb erőnek. az álomvilágot. hogy a „maja"* fogságában vannak. mert a megle- hetősen súlyos „illúzió" szóval illetjük. Ekkor ugyanis a létezés egyetlen szeletére irányítja figyelmét. A miszticizmus. Az átlagos misztikus nem képes megérteni. álomjellegű. Helyénvaló. A világi ember is helyesen cselekszik. hogy az őt körülvevő világ. aki engedi. hanem az. . és a többire nem tud figyelni.

Végül még azt mondhatjuk. a megcsömörlöttek. míg azok. akik életük. hogy az igazságot és a valóságot ismeri fel. s nem csak az ezekre vonatkozó gondolatokat vagy érzéseket. hogy váljon. mint hogy ébrenléti állapotban ismerjük fel legbelsőbb természetünket. csak az intellektust. nem nagyon mozdult ki a saját elefántcsonttornyából. semmit sem tudnak a magasabb misztikus meditációról. szerzetesi tanítást.ahogy ő gondolja hanem sokkal inkább hiányosság. Az alacsonyabb miszticizmus szenvedélyes eksztázisai éppúgy. A misztikusok hasonló hibája. ha bátran szembenézünk velük és megtanuljuk. a misztikus világképéből gyakran hiány- zik az értelmes gondolkodás. az egón kívül: az ego és az Önvaló között. hogy nem hajlandó gyakorlatias cselekvésbe bocsátkozni. amire szükség van. ha a teljes igazsá- got szeretnénk felismerni. hogy az álta- luk tapasztalt érzések nem egyenlők magával a valósággal. Éppígy nem elérhető ez a cél. hogy a metafizika azért nem termett gyakorlatban is felhasználható gyümölcsöket. mert az igazság ideáival s nem magával az igazsággal foglalkozik. Nem csak az Én. akik jelenleg tanítják. hanem ami ennél sokkal fontosabb. nem csak az érzések és értelem. Az egyoldalú. telensége nem erény . hogy nem acélozza meg az akaratot. A remeték. gondolat és tett között. A miszticizmus legnagyobb hibái hasonló tőről fakadnak. ha pusz- tán a meditáció örömeinek szenteljük magunkat. amely illuzórikusnak és mulandónak mondja a világot. Ebben az esetben nem lehet mentség a letargiára. s leggyakrabban mindkettőre jellemző. mint az alacsonyabb metafizika intellektuá- lis felfedezései csak a valóság felfedezésének illúzióját adják. illetve egyéb okokra is visszavezethetők. csak úgy. hogy nem értették meg létezésük magasabb céljait. a szerzetesek. Ezt nem lehet úgy megtenni. mind csak annak adják tanúbizonyságát. A metafizika gyakorlati hiányos- sága. hogy a dolgok hiábavalóságáról elmélkedjenek. Intellektuális hiányossága pedig annak köszönhető. házasságuk. akik azért hagyják maguk mögött az aktív életet. semmit sem tudtak a tudományról. amely felfedi. A metafizikus világképe gyakran híján van az élet. akik azért vonulnak el a zaklatott világtól. A bölcs sikerének és szolgálatának jelentősége abban áll. a vitalitás szikrájának. Nem másra szolgál ugyanis inkarnációnk. ki keli egyensúlyozni a filozófia tanításával. hogy az egyszerűség- nek éljenek. üzleteik tönkremenése miatt esnek letargiába. Nem csak az egón belül kell az egyensúlyra törekednünk. . s mindkét csoportnak jellemzően vajmi kevés gyakorlati élettapasztalata volt. hanem a Világ is a meditáció objektumává kell. hogy elfordulunk az emberi tapasztalatoktól. amit békének hisz- nek. hogy akik a múltban ezt gyakorolták és tanították. hogy a világ lényegileg örök és valós. menekülésre és csömörre. amelyeket már többször említettünk.

Ennek gyakorlati eredménye az lesz. hogy mások érdekeit tartja szem előtt a sajátjával egyenrangúan. hogy saját élete rejtett egységben van a világ egészével. hogy az univerzummal mint egésszel való saját kapcsolatán elmélkedjen. az Önvaló kegyelme segíti megvalósítani azt. hogy az rajta keresztül cselekedjen. ami éppen következik.abban. S a szándékkal együtt erőt is kap. épp ellenkezőleg. Aki kellően megtisztította jellemét. érző lény iránt. A legnagyobb boldogságot találja . hogy szolgálhasson. hasznos polgár . aki a filozófia útját járja. mint akiket önzetlenül szolgál. amely nyíltan vagy rejtett formában uralta eddig. Erről az emelkedett nézőpontról nem úgy tekint az emberiségre. meditációknak és tetteknek az eredménye- ként a tanítvány szép lassan megváltozik. a teljesség jóléte szempontjából fog mindent vizsgálni. Hirtelen vagy lassan olyan érzelmi emelkedettséget fog tapasztalni. mint akik alkalmat adnak neki. mindent befogadó énnel. Nem fél a jövőtől. s szűk látókörű önzését a közjó iránti vágy váltja fel. hogy saját akaratát alávesse a kozmikus akaratnak. amely teljesen megváltoztatja egész világképét.Mindezeknek a tanulmányoknak. gondolataiba mélyedve metafizikus. Immár teljesen lehetséges és gyakorlatban is működő dolog ez.ilyenné válik. Nem csak visszhangozni fogja az isteni akaratot. hogy embertársaihoz és más élőlényekhez való viszonya gyökeres fordulatot vesz. Mások szolgálatában részben elfelejtheti a transzélmény elvesztését. hanem lehetővé teszi. mint a lótusz a nap sugaraitól. hogy az egyed elkülönülése a teljességtől csak látszat. hogy a felszabadult énnek. hogy foly- tonosan a többiek szolgálatában. Ahogy Jézus mondta: „újjászületik". Az az alapvető egoizmus. amire kis énje önmagában képtelen lenne. Így megtanulja. Az jelzi ezt. . Megszokja. hogy szembe- nézzen azzal. s így szilárd lépésekkel halad a valódi filozófussá válás útján. hogy szándékosan megsebezzen vala- kit. megszűnik. amikor szívébe tekint buzgón vallásos. hanem úgy. az idő az ő oldalán van. az ő megvilágosodásukért tevékenykedik. és tudja. közszereplései során pedig a közjóért cselekvő. végtelen szánalmat és megértést ébreszt minden élő. helyét az eddig kivihetetlennek és megvalósíthatatlan- nak tűnő nemes altruizmus váltja fel. Annak felismerése. az mindig kész. A könyörületesség kivirágzik szí- vében. egyenlőnek kell lennie a kitágított. amely folytonosan a többiekért tevékenykedik. mert mély együttérzés fog uralkodni szívében más lények iránt. amit megtapasztalt mély meditációi folyamán. Amikor megfigyel tudós. titokban misztikus. ellenőrzése alá vonta érzékeit. csiszolta értelmét és elősegítette Intuíciója kibontakozását.a való- ság és igazság kutatása mellett . feladá- sát. Soha többet nem lesz képes arra.

ha az történik vele. s nincs olyan esemény vagy pillanat. Szüksége van ezekre a hatásokra. s felkészültebb lesz az újabb kihívásokra. Amikor az erőknek egy bizonyosfajta egyensúlya alakul ki. ahogy a jelenben sem tudja semmi megrémiszteni. amikor minden esemény elfogadható. mi miért történt vele. hogy azért van itt. Tudja. s hogy az élet nehézségei elől menekülni végül is nem túl hasznos vállalkozás. jobbá és erősebbé fogja tenni. bármilyen tragikus vagy félelmetes legyen is. s hogy teljesen haszontalan ölbe tett kézzel károgni a világ nyomorúságáról és küzdelmességéről. Megpróbálja ugyanis megérteni. így teremtve meg a lehetőséget. akkor is nyugodt marad. miért mondta azt Epiktétosz: „Csak egy dologért küldött Isten engem a világba. habár a pillanatnyi célok megvalósulását ez gátolhatja. hogy szembenézzen a problémákkal. amire az adott pillanatban a legnagyobb szüksége van. s az nem más. amit ne használhatnék fel e cél érdekében". vagy az események letargikus elfogadásával. félreérthetetle- nül látni fogja múltbéli tettei eredményét a jelenben. amit legkevésbé szeret. . érzései és tettei.mert nem teremt több rossz karmát magának. Tudja. mint saját korábbi gondolatai. A filozófia nem fordul el az élettől. akkor a jövő nem lehet félelmetes és ijesztő éppúgy. ugyanis nagyrészt ez a küzdelem hozza ki a benne rejlő lehetőségeket. ledolgozatlan rossz karma hat rá. hogy elérhesse végső céljait. hogy minden tapasztalat azt hozza. Nem tér tévútra. hogy tanúja legyen saját cselekedetei eredményének. mert tudja. mert megérti. akkor valami olyasmi történik. s nem a tapasztalatlanságból. mint hogy tökéletesítsem magam minden területen. s minden tapasztalatot magasabb céljainak elérése érdekébe állít. ha a régi. S még abban az esetben is. ami következik. A filozófia tanítványa tudja. mert nem mások ezek. a tapasztalat bölcsebbé. hanem minden évvel csak a jó karmát növeli. hogy újra és újra ugyanaz a rossz történjen vele. mint valaha. Így hát. meg- értse és uralni tudja azokat az eseményeket. hogy legyen az fájdalom vagy vereség a világ szemében. Az efféle nyugalom a rossz események hullámai közepette abszolút nem tévesztendő össze a fatalizmussal. amelyeknek régen indított hatásai most visszatérnek hozzá. még akkor is. hogy az adott eseményre történő saját reakcióit az erény és a bölcsesség fogja diktálni. de egyben meg- próbál tanulni is a történésekből. Tisztán. mint „a belső meglátás születése". legyen az győzelem vagy diadal. amelyek elől mások menekülni próbálnak. és amikor tudja. Minden helyzetet saját javára tud kihasználni. feltételeket és helyzeteket. s nem csak mélán hagyja. amit nem lehet máshogyan nevezni. történjék bármi. hogy bölcsességének a teljesség- ből kell származnia. mintha minden mindegy lenne s minden Isten akarata lenne.

ám a filozófiai mély meglátás . hanem segíti őket. legyenek sokan vagy kevesen. aki feladta az egóját. Negyedszer. Másodszor. hogy hite mekkora. Amennyire erős a hite s ebből következően gondolkodásmódja. hanem azt. A misztikus tapasztalat jön s megy. aki még nem adta fel az egót. hogy a spirituális keresés nem üres álom. félelemmel teli gondolatokat. annyira fog a magasabb erő a szükség órájában segítségére sietni. segít mások- nak. hogy segítse az emberek felemelkedését. hanem az egészért. Ugyanakkor ebben az esetben valódi hitre van szükség. csüggedt. nem lenne senki.más személyeken keresztül amelyek testi elmúlása után is sokáig hatnak a világra. hat azokra. hogy saját gondjaival nem törődik. de erre törekszik. legyenek befolyásosak vagy ismeretlenek. a magasabb Énbe vetett hite annak erejével arányosan megjutalmaztatik. hanem gyakorlati tény. méghozzá jó irányba. hogy ilyen ember létezik. akikkel találkozik. s nem csak a szavak szintjén meglévő hitre. Nem csak magá- ért fog élni. hanem kézzelfogható valóság. ezért a magasabb Én teszi ezt meg. az szó szerint szabad lesz a világi dolgok miatti aggódástól és félelemtől. nem pusztán kegyes remény. s magát is eme egész apró csavarjának tekinti. Ezért mondotta Jézus tanít- ványainak: „Ne aggódjatok a holnap miatt!" Az adeptus esetében. ha kiegyensúlyozott bölcs. Ez nem azt jelenti. könnyen lemérhető azon. A hívő esetén. A lélek felszabadulásának eredményeképpen az ilyen ember tettei és gondolatai tökéletes harmóniába kerülnek a természet erkölcsi normáival. az ugyanezt érheti el a hit által. Mindkét esetben a bib- liai mondás. hogy legjobb tudása és magasabb énje parancsainak és elvárásainak megfeleljen. hogy mindkettőt egy- szerre tartja szem előtt. s nem változ- hat vissza csecsemővé. mint ahogy egy felnőtt sem veszíti el felnőttségét. A világot szükségszerűen befolyásolja jelenléte és cselekedetei. s nem csak egy asrámban fog egész nap meditálni. Megérti az igazságot. reménytelenséggel. miszerint „az Úr gondoskodik róla". .ha egyszer kialakul az emberben . de törekszik erre. Először is annak tudata.nem hagyhatja el. Ebből következően nem okoz fájdalmat másoknak. és éppúgy nem veszítheti ezt el. Harmadrészt koncentrált spirituális erőket hagy maga után .Aki ismeri és érzi a legbelsőbb lényében rejlő isteni erőt. hogy tovább dolgozzanak magukon. Az. mert ekkor látják. aki gondját viseli. akkor mindig fog valami gyakorlati dol- got is tenni. Aki még nem érte el ezt a szintet. hogy mennyire tudja elutasítani a negatív. Tetteit úgy irányítja.

A látszatvilágot nem keveri össze a végső valósággal. Ez a belső meglátás nem foglalkozhat olyan alacsonyabb rendű megérzésekkel.cselekedeteit és vágyait. hanem állandóan megmarad. megfoghatatlanabb ez az érzés. akkor sem túl ünnepélyes vagy komor. önmagaként feltűnik. akinek része volt ebben a megvilágosodásban. megérthetjük az univerzum végső valóságát. Aki valóban rendelkezik a belső meglátással. hogy engedjük. Jobb szót keres- tem. S mivel mind e közben látja saját kicsinységét. akkor a meditáció állapotára utalok. a valódi állandósult megvilágosodás nem jön s megy. meg- figyeli saját egóját is . amivel behatolhatunk az Önvaló mélységébe. jelen van. amely időnként hihetetlenül helyes. míg az intuíció valami alacsonyabb szintű képes- ség. A végcél elérésekor . Amikor azt a kifejezést használom. Ezalatt a bölcsek legmagasabb megismerő képességét értem.melyről gyakran hallunk is . Könnyed marad szerény is. semmisségét. Azt is kijelentettem. gondolatait és szavait. mint arról. hogy a Hatalmas Fény tölti be mindennapjait. hogy lehetséges a belső meglátás kifejlesztése. mert komolysága mögött a nem ragaszkodás rejlik. mint egykor. ám gyakran teljesen megbízhatatlan s tévutakra vezet. habár segítenek felkészíteni erre a célra. s hogy ez az ember számára elérhető legmagasabb rendű intuíció. de éppen így tapasztalja. amire az intuíció . amelyet egy bizonyos fázisban lehet érezni.képes lehet. A belső meglátás a teljes psziché teljesítménye. annak nem kell vitatkoznia és konklúziókra jutnia. s minél kifinomultabb. hogy „lénye középpontja". mert belső lénye egyé vált vele. mélyebb. amit az ázsiai bölcsek már réges-régen mondtak. Tapasztalja a világot. Az igazság ugyanis magától értetődően. mint hogy például melyik ló lesz a befutó a holnapi versenyen. Ám a filozófia nézőpontjából a meditáció s tapasztalatai nem a végcélt jelentik. Mikor komolynak látszik. s nem csak egy darabjáé. önmagában. ezért meg tudja tartani humorérzékét mindennel kapcsolatban.Az intuíció ma már nem azt jelenti számomra. és a belső meglátásban meg is találtam. annál közelebb kerülünk a tudatosság középpontjához. Mások azt gondolhatják. hogy valami titokzatos erő egyre beljebb húzzon minket. egy olyan tapasztalatra. Az igazi belső meglátás. A meditáció tudománya nem másról szól. de neki magának nincs semmiféle különös nagyságérzete.

a kettő között pedig nincs semmilyen ellentét. Igy keletkezik a belső meglátás. hogy a test bármely specifikus pontján lennénk. Aktivitása nem akadályoz meg semmit. mint a misztikus passzivitás. s megfi- gyeli. . hogy ennyire leszűküljön. Így a filozófus tisztában van azzal. s nem eredhet annak megtagadásából. értékeli. Ahogyan az ember sem fejezheti ki magát hangyaként. a belső meg- látásával együtt. s minden pillanatban a változó világgal együtt látja annak változtathatatlan alapját is. Az igazság azonban túl van ezeken a hétköznapi funkciókon. mivel emberi tudata túl széles ahhoz. Az állandóan változó világ mozdulatlanná válik és eltűnik a misztikus transz- ban. Alkalmankénti és szokatlan megtapasz- talása révén ködös képet nyerhetünk arról. Egyszerre vagyunk a testben és az Önvalóban. hogy mi is ez a meglátás.ha egyesítjük és egyben meghaladjuk ezeket a funkciókat. A hétköznapi ember esetében a tudatosság elveszik a figyelemben. hanem szeretni is akarja azt. A filozófia nem csak arra törekszik.nem érezzük. nem csak gondolkodni. hogy megismerje. Érezni is szeretne. ellenőrzi a figyelmet. Az ultramisztikus belső meglátásban azonban nem szükséges a világ mozdulatlansága. A figyelmet mindig elvonja valamiféle dolog vagy gondolat. Az ember jelenlegi fejlődési pontján ehhez a funkcióhoz legközelebb az intuíció áll. A belső meglátás az értelem virága. mint hogy az ihletett cselekvés útját kövesse. a filozófiával foglalkozó ember esetében azonban ott van a háttérben. Ez a belső meglátás ugyanis a változás mélyére hatol. érzés vagy tapasz- talat. ami ő maga.ugyanis nem érzünk semmiféle központot . úgy a filozófus sem választhatja el ultramisztikus belső meglátását a pillanatnyi tevékenységétől. Ebből a szempontból nincs más választása. hogy a hétköznapi cselekvés éppoly szükséges. mi a legjobb az élet- ben. Ennek a kifejeződése azonban nem lehet nagyon eltérő attól. magját. s csak magasabb módon lehet elérni . s a misztikus az Egy Elmében megtalálja a világ örökké állandó alapját.

s még ha érdekelné is. akkor ez alatt az ego által be nem szennyezett megtapasztalást értem. Úgy cselekszik. A filozófia mesterévé válva teljes önbizalomra teszünk szert az élet minden területén. Nem csak lámpást nyújt az éjszakában. Mivel tudatában van mindennek.vagy csak felületesen . nem akarja mindenáron terjeszteni nézeteit. az könnyedén kijelentheti. mert az élet játékát szentségnek tartja. világképét. hanem vérünkben lüktet. s a létezés számtalan formáját is úgy fogja megtapasztalni. a személyiség túlhangsúlyozá- sának terepeként gondol rá. hogy mindeközben folyton ebben az egységben marad. az értelem tiszta fényénél oldja meg. amit mások nem feltétlenül fogadnak el. miközben képessé teszi. ahogy éppen a leghasznosabbnak tűnik az . mint ahogy ő maga sem volt az. de idővel. s nem a mások kárára történő személyes naggyá válás. így legszentebb feladata. Ez azonban mégsem Jelenti azt. Amikor metafizikai vagy meditációs szempontból a tiszta tudatosság meg- tapasztalásáról beszélek. tanulás és gyakorlás hosszas folyamatán át nem esett. A misztikust nem érdekli . arról sem feledkezhetünk el. Aki nem . és erőt ad. Habár ez igaz. hogy semmit sem tesz. hogy semmi köze a gyakorlatias dolgokhoz. hogy a világnak legnagyobb szüksége éppen arra van. s nem toboroz követőket sem. amit a megvilágosodott ember megtalált.ismeri a filozófiát. felis- meréseit. Ez elismerten nehéz művészet. Az igazság nem csak a fejet tisztítja meg. Ugyanakkor bizonyos etikai normákat is kötelezőnek tart magára nézve. Igy belső egységet fog érezni e csodás. általában nem képes rá hogy az üresség belső felismerését a világban megnyilvánuló cselekedeteivel összehangolja úgy. Ám ez komoly tévedés. mielőtt a meg- tisztulás.A nagy magabiztosság nagy erőt ad. Kimondhatjuk. A filozófia követőit teljesen tudományos és gyakorlatias világképpel ruházza fel. de az akaratot is megacélozza. hogy problémáit érzelmi elfogultság nélkül. ezerszínű világgal. türelemmel és megértéssel elsajá- títható. hogy ezt a tudást megossza a világgal. hogy a világ éppúgy nem kész erre a tudásra. hogy a kettő között ez semmiféle ellentétet ne okozzon. s nem segíthet pél- dául a karrierépítésben.

A többi feladat. S ma. amint az másoknak adott tanácsaiból is kiderül. archaikus szavai mai jelentésre lefordítva így szólnak: „A legfelkészültebb tanítvány rendelkezhet akár a legtökéletesebb tulajdonságokkal is. Azt látod. de szélesebb módon értelmezi ezt. hogy terjesszék az igét.bár rendszerint titkos . s látnia kell azt a háborgó. Az ősi szanszkrit szöveg. ugyanis a magyarázatnak ez az aktusa őt magát is eltölti ezekkel az ideákkal. Embereket fogsz látni. Ha valaki eléri a filozófia csúcsát. akik nem értik meg szellemi állapotát és a számára rendelkezésre álló erőket. Azt látod. sőt kötelező annyit továbbadni a tanításból az embereknek. fenyegető mélységet. de egy cseppel sem többet. Akik legközelebb álltak Jézushoz. s saját elméje is megtelik az igazsággal. hogy csak aprócska szent- jánosbogár.adott pillanatban. amennyire készen állnak. S ennek eredményeképpen előbb-utóbb felismeri önmagában az istenit.még a filozófia útjára éppen rálépő kezdő számára is lehetséges. azokat arra kérte. aki a helyes utat megmutatná nekik.emlékezve arra. mint azok. akkor természetszerűen fog rendelkezni azzal a különleges. mely pusztulással fenyegeti civilizációnkat. akiket összeza- vart. akárcsak az apostoloké. hogy segíteni tudja az emberiség belső evolúcióját. még ha ez akkor mások számára kevésbé nyilvánvaló és látványos is. hogy világosságért . megsebzett." Amikor először éred el a valódi tisztán látást. hogy rossz irányba tartanak. Meg kell érteni ennek az évszázadnak a különlegességét. Lehet. de ennél sokkal fontosabb.ez világosan kiderül apostolainak adott útmutatásaiból. ez a tanítás még fontosabb. a Tripura szavai megnyugvást hoznak ebben a kérdés- ben. de a korábbi évszázadok ezoterizmusát fel kell adni. rendkívüli képességgel. mint például a szegények felruházása és etetése szintén fontos volt. Ebből is látszik. Nem az a feladata ugyanis. hanem hogy segítsen. amikor a régiből egy új világrend felé haladunk. Valójában éppen ez lesz élete legfontosabb .feladata. habár kívülről ez nem látszik. hogy hitének legjobb mércéje mások számára is saját cselekedeteiben rejlik . mely alig fénylik. De ezek csak másodlagos feladatok voltak . akkor nem csak hatalmas öröm ér. Nem fordul el kötelességeitől.akár csak elméletben is . s a külső szemlélő számára foglal- kozhat bármi egyébbel is. megvakított az élet. de a fájdalom hullámai is átjárnak. ha meg tudja érteni az igazságot . mert nincs. hogy megtérítse őket. hogy legfontosabb feladatának az igaz- ság terjesztését tartotta.és el tudja másoknak magyarázni. A saját szerény s nem tolakodó módján . s meg kell próbálni mások számára is elérhetővé tenni a megvilágoso- dást.

akik hasonlatosak hozzá. hogy szolgálják vagy megvédjék a filozófust. mert ez így van rendjén. bár lehet. hogy azt a belső állapotot fogod terjeszteni. A spirituális világban ugyanis fényét ő már el nem rejtheti. Ám az. irracionálisan és ösztönösen jelentkeznek. hanem azért is. vagy művészi inspirációira. hogy sokaktól való elkülönülésre van predesztinálva. de nagyon is reális a mentális-emocionális világban. akik isteni szülőjüket keresik. hogy terjeszd a békét.akikkel . Aki csak a fizikai érzékszervei alapján él. zavarodottságtól és gyanakvástól egészen a félelemig és nyílt ellenségeskedésig tarthatnak. aki a fejlett intellektus és érzések szintjén működik. Mindkét résztvevő számára valódi pszichikus tapasztalat ez: tiszta. amelyet elértél. mert annak az eredménye. a megértést és a könyö- rületet. Az idő és a tér behatárolja az ilyen embert. s ez a fogadalom gyökeresen megváltoztatja az életedet. mert fizikai jelen- léte negatív érzéseket vált ki a hétköznapi emberek szívében. Az elsődleges vágyad után. amelyek eddigre már fáklyaként lobognak benned. Mindezek az érzések azonnal. akik válaszolni tudnak írott vagy nyomtatott ideáira. hogy fizikai valójában sosem találkozik velük. A valódi keresők számára . felemeli mindazokat. hogy teljesen átjárjon az Önvaló. s nem puszta intel- lektuális dogmákat. miként pozitív érzéseket vált ki bizonyos keresők szívében. hogy aurája hatást gyakorol mások aurájára. felkavaró és teljesen félreér- tett a szokásos embereknek és álkeresőknek. szükségszerűen jönni fog egy második vágy is. aki a benne rejlő isteni Önvalóban él. Ebben a szent órában foga- dalmat teszel. de mégis sötétség öleli őket körül. különös. s önmagadat a spirituális szolgálatnak szenteled.imádkoznak. felszabadul a tér és idő rabságai alól. A negatívumok az értetlenségtől. Elszánod magad. olyanokat fog elérni s olyanokkal kerül kapcsolatba. Nem csak azért. Ez a kapcsolat lát- hatatlan a fizikai valóság szintjén. A filozófus elfogadja. Azért van ez. hogy a filozófus felfedi-e valódi személyiségét. Az olyan ember. Ettől kezdve ugyanis másokért cselekszel. Ő már csak részben rabja az időnek s térnek. akik intuitív módon válaszolnak hívására. A pozitívumok az ösztönös vonzódástól egészen a saját életének eldobásig tarthatnak. S mindez független attól. az olyan emberekkel találkozik és olyanokat sodor majd felé az élet. hogy áldást hozhass és megvilágosítsd azokat. egyértelmű s érthető a filozófus számára.

mintha ugyanahhoz a spirituális szinthez tartoznának akkor ez a kísérlete kudarcba fullad. . nem megszabadulás a korábbi cselekvésektől. hanem isteni tudatosság. amit elért. mintha azok rég elveszett. nem önelégült pihenés. hogy botorság lenne. Sajnálatos módon mindannak a könyörületnek. Legtöbbször. amellyel mindegyikükre tekint.valamiféle belső kapcsolata van . Nem tehet ez ellen semmit. ha a magányt és egyedüllétet többre becsüli a társaságnál. mélyen tisztelt Idősebb testvérüket ismernék fel benne.azonban pszichikus és misztikus tapaszta- lat is egyben. az emberek ilyenek. a kellemetlen kapcsolatból van több. amikor a filozófus a hétköznapi világba tér be. amiket maga mögött hagy. hogy ezek a dolgok másképpen legyenek. Az a béke. de megtanulja elfogadni különállóságát és mások korlátait mint elkerülhetetlen tényt. ami- kor megpróbálja elfogadhatóvá tenni magát számukra . amely ott fénylik minden új feladat alatt. S megtanulja azt is. ha arra vágyna. szána- lomnak és hatalmas jóakaratnak az ellenére. amely az emberiség jelenlegi evolúciós szakaszában megváltoztathatatlan. Kissé megfáradtan bár. amelyeket magára vállal. Ne is ítéljük ezért el.

hogy érzékeli. . ha őszinték aka- runk lenni . ami az emberi gondolatok világából az objektív valóság szintjére emeli a valószínűségeken alapuló történéseket. hogy az anyag nem más. és nem más. előre jelezhetetlen természetére fókuszálnak. Az elme titokzatos ereje. amikor a benyomásokat és érzéktapasztalatokat . ami kétséges. s így számára létezik. 1945. mint az elme kive- tülése. május 12.A világ mint mentális tapasztalat - A mentalizmus a kulcs a spirituális világhoz A materialista alapvetően akkor követi el a hibát. A valódi tudomány szellemét nekünk is magunkévá kell tennünk. Nem fogadha- tunk el semmit. MENTALIZMUS Az elme és az öt érzék . A tudós tagadhatja valóságát. miközben az elme önálló valóságát fikciónak tartja. mint láthatatlan s megfoghatatlan erők elegye. mint az elme kivetülése. „Az új tudományos elméletek nem a természet egyöntetűségére.külső valóságnak tekinti. . Ha az anyagnak van bármiféle valósága. hanem meg- határozhatatlan.Times Literary Supplement. Ez arra utal. mely intellektusa számára meg- nyilvánul. de nem tagadhatja. amely a világot rajtunk kívül állónak és tőlünk külön- bözőnek állítja be.amelyek pedig teljes egészében a saját elméje működé- sétől függenek . Az anyag létezését a hétköznapok szintjén nem tagadhatjuk.mert érzékeink számára teljesen valóságos. hogy lénye- gileg nem más ez. mivel megtapasztalhatatlan vagy megfigyelhetetlen. akkor az csak abból ered. bizonyos ultramisztikus gyakorlatok alatt eltűnik.

azok egyre kevésbé lehetnek materialisták. míg az utóbbiaknak személyes tapasztalat. akik a legújabb kutatásokat figyelemmel kísérik. hogy az univerzum mentális természetű. Nem szándékozom mindent valamiféle természetfeletti „szellemmel" megmagya- rázni.a tapasztalatok is megerősítik. hogy az érzékek és maga a világ is csak az ideaalkotási folyamat eredménye. Ha misztikus meditációban leereszkedünk az elme mélyébe. akkor találkozunk második - kozmikus . hogy ne higgyenek ebben. hogy az univerzum végső valósága nem az anyag.énünkkel. Mivel a világot sohasem tapasztalhatjuk saját elménktől függetlenül. hanem az elme. Másodszor. kény- telenek vagyunk a kettőt egymással kapcsolatba hozni. azt a következtetést is levonhatjuk. Ezt a következtetést .MENTALIZMUS 317 A modern világ. Ugyanakkor. a művelt emberek könnyedén figyelmen kívül hagyhatják az ilyen ex katedra kijelentéseket. A mentalizmus azt tanítja. Amikor a misztikus látnók belső meglátása alapján kijelenti. s különösen a Nyugat. csak akkor fog elfogadni egy tanítást. s legfőképpen ez nem egy akaratlagos tevékenység. s minden más elmével össze is köt bennünket. hétköznapi tapasztalatokra kell gondolni. műveletlenek. s ezeken keresztül tartják a kapcsolatot a világgal. kénytelenek vagyunk azt a következtetést is levonni. ugyanakkor a megvilágosodottaknak az okozna nehézséget. Az átlagemberek tudatát érzékeik uralják. ha a tapasztalat és az értelem próbáját is kiállja. hogy nem az elme felszíni része ad valóságot a világnak. Csak a félműveltek. Ez azért van. S mivel egyképpen nyilvánvaló az is.melyet logikailag értünk el . s amely minden szokásos tapasztalaton túl van. hogy ez a mélyebb réteg termé- szetét tekintve kozmikus. A megvilágosodott ember tudata azonban az érzékek uralmától szabad. s megmutatja. csak misztifikálná a világot. öntudatlan rétege teszi ezt. álműveltsé- güket fitogtatók hihetnek ma már ebben a szánni való tanításban. ami- kor vezető tudósok jelentették ki ugyanezt igazolható tényekkel és racionális gondolkodással alátámasztva állításukat. de nem a szokásos. hogy egy mélyebb. ami nem adna valódi magyarázatot. akkor kénytelenek voltak elfogadni. Ebből következően. Ezt nehe- zen hiszik el az átlagemberek. mert az előbbiek számára csak elmélet ez. . s így saját valóságában tündököl. így létezését nem lehetne cáfolni.

abban a pillanatban átalakul filozófiává. a misztikus kontempláció és a metafizikai elmél- kedés segítségével tudunk túljutni azon a tévedésen. A pszichológia. Csak az érzelmi megtisztulás. amikor olyan radikális kérdéseket tesz fel magának. Ott van ugyanis a mi valódi otthonunk. s nem szán- dékozom senkit arra rábírni. hanem hogy keressük is meg ezeknek a gondola- toknak a forrását. s ezzel magyarázni is lehet a világot: nem más az. s csak egy igen intuitív elme tudja átérezni annak igazát. amelyet csak az életben találhatunk meg vagy intelligens tudatossá- got. A mentalizmus gyakorlati üzenete nem csak az. Mi az elme? Az. és meg- ismer. amelyet pedig csak az elmében. ami bennünk gondolkodik. tudatába kerül dolgoknak. mint hogy „Mi az elme?".Elegendő az elmével foglalkozni. hogy óvatosan bánjunk teremtő erővel bíró gondolatainkkal. amely szerint az anyag valóságos. A mentalizmus nem tagadja az univerzum létezését. mint minden tudomány. hogy adja fel a külvilág valóságába vetett hitét. s nem pusztán idea. hogy bárminek a tudatába kerüljünk. . csak a materialisztikus nézőpontot. Nem akarok semmilyen régi érvet előásni a belső valóság mellett. Csak egy Igen művelt elme tudja kellően értékelni az igazságot intellektuálisan. mint tudatforma. amelynek létezése teljesen magától értetődő. s meg kell tanulnunk abban lakozni. s mindegyikőnk hétköznapi tapasztalata. mert ez tesz képessé arra. hogy olyan teremtő erőt tulajdonítson az anyagnak. Nem hajlandó arra.

hogy nem ismerhetünk mást. Ám ezek a korlátok s módok nem állandók és abszo- lútak. sem a személyiség érzését. minden megismerést. a jóga. Az álom. Számtalan újjászületés alatt a nem kellően mély gondolkodás és nem elég intuitív hozzáállás hatására elménkbe mélyen beleivódik több tévedés. s nem közvetlenül tapasztaljuk meg a világot. s így elfogadják a materializmust. . s így nem kérdőjelezzük meg sem az érzéktapasztalatainkat. csak a saját érzéktapasztalatainkat. Csak amikor egy objektum feltűnik a tudatban. Jelen kell lennie. mint a testben lévő agy. A mentalizmus nem pusztán intellektuális. hogy bármiféle gondolkodás lehetséges legyen. s nem tudunk előbbre jutni a misztikus tapasztalatban. s akkor a tapasztaltakat új. Ez az oka. akkor látjuk meg. képessé tesz a gondolkodásra. ami által tudatosak leszünk. Ennek szomorú következménye. Ha helyesen akarunk az elme alakjára s kiterjedésére gondolni. hogy az ego becsapja s bűnbe taszítja őket. A látás összes fizikai összetevője sem egyenlő a látás tapasztalatával. mivel a tudatosság nem fizikai tapasztalat. a képzeletre. a halál vagy hallucinációk révén hirtelen módosulnak. a mentalizmus kiindulópontja. mivel szerkezetéből adódóan nem tud másként tenni. Az elme megelőz mindenféle gondolatot. hogy képtelenek vagyunk elfogadni a mentalizmust. végtelen térként kell elképzelni. eltérő módon értelmezi.Az elme az az erő. hanem etikai tanítás is. Nem ugyanaz. Mindenhol jelen van. Az elme saját módján értelmezi tapasztalatait. Az embereket becsapják érzékszerveik. Az az állítás.

amely túl lassú vagy túl gyors ahhoz. hogy az anyag. hogy a végtelen univerzum jelenlegi formájában csak testi érzékeid számára valós. amit a tudomány kísérletek útján kezd megérteni. kijelenthetjük. s a régebbi telje- sen megszűnik. mint az ősiek. Az érzékek természetszerűen csak egy részét foghatják fel. Az indiaiak elfelejtik. hogy ugyanazt a tárgyat látta. Ám mivel az elme állandóan jelen van. hogy a mentalizmust övező minden kérdést megoldunk magunkban. akkor azt nyilván ostobaságnak vélnék. hanem folya- matos tapasztaláson alapulnak. csak az öt érzék. teljes dolog egyik vetületét tanulmányozta. az egyedüli valós. s az emberi intelligencia azóta sokat lépett előre. Az elme és az illúziók erejét szimbolizáló ősi indiai hasonlat .megtámogatva az időnkénti misztikus felvil- lanásokkal vagy tapasztalatokkal .Csak hosszú évek elmélkedése . S mégis vesszük magunknak a bátorságot. hogy csak egy kötél az. hogy Sankara ezer éve élt. hisz számtalan vibráció van. Ekkor kénytelen a világ valóságát illető hamis hitét korrigálni. akkor ez a korrekció illuzórikussá tenné az univerzumot. azonban kellő vizsgálat után rájön. amit mi tapasztalunk. Ha nem lenne más. még ha ez nem is igaz. s félelme elmúlik. Meg fogod tapasztalni. a legtöbben így cselekszünk. hogy felfogjuk. Az univerzum végtelen gazdagsága soha nem érheti el az emberi érzékeket. hogy kimondjuk. . amikor azt mond- * A szürkületben az ember a földön heverő kötelet kígyónak nézi s megijed tőle. S ha bármelyikük is azt állítaná.a fordító. hogy csak a valós. s minden más csak illúzió! Az iránytűnek hatvannégy pontja van. valójában nem is anyag. s mégis mindegyik azt mondja. hogy a világ idea. Mégis. egészen más formát ölt. A tudomány sokkal jobb illusztrációkkal szolgál. hogy a világ. A hatalmas mértékű tudásbővülés azóta rámutatott. Ráadásul ezek nem alkalmi vagy kivételes. Mindegyikük külön- böző tapasztalattal fog rendelkezni róla. A mentalizmus modern bizonyítékai sokkal jobbak. s így lehetséges. Sankara kígyó-kötél hasonlata felett eljárt az idő*.vezethet oda. amiből az univerzum felépül. s ez nem is baj. Amint az elme megszabadul ezektől. hogy hatvannégy ember mind különböző helyzetből szemléljen egy objektumot.

egyetlen tapasztalat van . de olyan egyve- legként. arra azonban képes az elme. Nincs olyan orvosi felfedezés. hogy a filozófia arra biztatna. gyakorlati célokra tökéletesen elegendők érzékszerveink. mint a nap. hogy ne higgyünk saját érzékszerveinknek. amelyet nem lehet összetevőire szétválasztani.azok csak segédeszközei ennek -. A kettő közötti kompromisszumként kialakult egy olyan nézet. s ez a tudatosság teszi lehetővé a világ észlelését. Arra kér minket a filozófia. Ez a szélesebb nézőpont pedig azt fogja kimondani. Nem az öt érzékszerv ismeri meg a külvilágot. A különbségtétel az elme. gondolat és érzékelt dolgok között. nemhogy az egész világot. A tudatosság elve áll mindkettő mögött . mert azok csak olyan szerkeze- tek. amely fényével lehetővé teszi minden dolgok létezését. A pszichológia mint hivatalos tudomány rendszerint különbséget tesz idea és érzettapasztalat. Nem is az intellektus. Amit nem tudnak megtenni az érzékszervek. hogy általánosságban véve kutassuk az érzéktapasztalat jelentőségét. Ez a nézet nagy lépést jelent a mentalizmus felé. de ezek a folyamatok nem innen erednek. a mechanizmus. önálló működésre mindkettő képtelen. Mindez nem jelenti azt. hogy a minket körülvevő világot látjuk. hiszen bárminek az ideáját meg tudja alkotni. amely valaha is meg tudná cáfolni a mentalizmus tanítását. ma egyre inkább úgy tűnik. A mindennapi.juk. és az idea az . Ám érzékeink segítségével teljesen lehetetlen akár egy objektumot is a maga teljességében felfogni. Valójában csak különböző aspektusait láthatjuk bármely tárgy- nak. amelyek az érzéktapasztalatokból származtak. Olyan. a tapasztalatok mentális jellege és a tapasztalatok tartalmának anyagi volta között hosszas gondolkodást és elemzést igényel. Az érzékelés az idea.azaz a filozófián . egyvelegeként tekinti. hogy mindez csak intellektuális elvo- natkoztatás. mert az csak reprodukálja a képeket. Egykor ezt valóságnak gondolták. melyeket az elme használ. Az agyműködés mechanizmusa megteremti a feltételeket az intellek- tuális folyamatok megnyilvánulásához.keresztül ragadhatjuk meg az életet és az univerzumot a maga teljességében.a gondolat. Éppen ezért csak az elmélyült gondolkodáson . de tovább kell haladniuk egy szélesebb nézőpont felé. hogy csak egyetlen csele- kedet. mely a világot e kettő összességeként.

Ez a tény már önmagában is a legegyértelműbben demonstrálja . Ez pedig azért van. mint például a keménység. ha megértjük az igazságot: az érzékelés soha nem is törté- nik meg. ám anélkül. hanem tudatunkból származnak. Azok a tárgyak. hanem énünk vetít ki önmagából ideákat éppúgy. Amikor az elménk nem figyel valamire. Teljesen természetes.ha egyáltalán jelent bármit is -. mint gondolat. s ez nem is sikerülhet soha. ahogy ők a tapasztalatot értelmezik. valóban léteznek. mert a Világelme bennünk létező ősideájából származnak. hogy az agysejtek vibrációjából hogyan lesz tudatosság s a neurózisból hogyan lesz pszichózis. Ez azt jelenti . hogy maguk az érzékszervek működné- nek.megszűnik létezni számunkra. A megtapasztalt dolgok nem különböznek a megismerés folyamatától. És az. éppígy csak gondolat! Lehetetlen intellektuálisan elmagyarázni. Az érzékelés-tapasztalás valójában a tudatosságban zajlik: az öt érzék nem megteremti. hogy a dol- gok létezésüket legalább részben tőlünk kapják. Az őszinte. Az érzékszervek által feldolgozott adatok. tőle függetlenül létező világ létét. hogy a fizikai világ érzéktapaszta- lataiból hogyan lesznek ideák.érzékelés. hogy bármiféle érzéke- lés hogyan működhetne érzékszerv nélkül. ahogy a szomjazó ember délibábot lát. de csak ennek az ősideának a részeként . mikor csak saját ideáit vetíti ki a világba. amit öntudatlanul értelmezni próbálnak. akkor az a dolog . hanem csak limitálja. nem az elménken kívül tapasztaljuk. hogy a materialista azt kérdezi. A világ ezért valójában csak gondolatainkban létezik. s így nem tudatosodik benne egy dolog. Az. hogy a mentalista az álomtapasztalatra utal magyarázat gyanánt.mely maga pedig tudatunkban létezik. S teljesen természetes az is. Egyedül akkor szabadulunk meg ettől a problémától. mint az a mód. melyeket a pszichológusok jelenleg a tapasztalat egyik elemének tartanak. s valódi víznek hiszi azt. A különböző tapasztalatokat. aki hajlandó végiggondolni az egész folyamatot hogy az elme és csakis az elme az egyetlen elengedhetetlen elem az érzékelésben. valójában nem más. hogy mindannyian . így az nem más. Ezt még senki sem tudta megmagyarázni. elmélyült gondolkozás számára lehetetlen elismerni vagy bebizonyí- tani a rajta kívül álló. alak. ami esetleg pedig fizikailag a szemünk előtt van. Nem önmagukban léteznek. szín.annak számára. Minden érzékelés működik az álom során.időlegesen . irányítja és externalizálja ezt a tapasztalatot. amelyek ez érzettapasztalatokat okozzák.

.elme számára ez megkérdőjelezhetetlen. amely felfogja. amely kigondolja őket. A fájdalom szó értelmetlenné válik. nem más. és így a természetet két részre osztja: anyagra és annak mentális leképzésére. Nem lehet kimutatni az anyag és a róla való idea kettőségét. ha valaki érzékeli. hogy kapcsolatba kerül-e egy tudatossággal. Csak ideákat tapasztalunk. hogy mi módon érzékelünk. Azt a tárgyat. azt találjuk. jelenbeli vagy eljövendő fájdalomra. hogy mind az érzékelő. mind az érzékelt elválaszthatatlan az érzékelés folyamatától. hogy gondolati aktivitásunk hozza tudatunkba az egész világot.megszokásainkból adódóan . S amikor ez a gondolati aktivitás véget ér.számunkra - a világ véget ér.a fájdalomhoz hasonlóan . csak puszta babona. Létezése teljesen attól függ. A világot soha nem tapasztaljuk közvetlenül. ha nincs elme. ha megpróbáljuk elválasztani valakitől vagy valamitől. Ez nagyon egyszerű és látszólag egyértelmű világkép. ha tudatában vagyok. mert . A közönséges . illetve az arra vonatkozó mentális impressziót két különböző dolognak tart- ják. A mentalizmus azt tanítja. s valójában csak ideaként létezik számomra. Csak az ad valósá- got a fájdalomnak. s ezeken csak akkor léphetünk túl. s ez igaz mind a múltbeli. De ha mélyebben elemezzük. Viszonylag könnyű ezt az érvelést kiterjeszteni a puszta ideákra. hisz nem létezhet az azt felfogó elme nélkül. Érdekes és igen hasznos példa a testi fájdalom esete.azaz metafizikailag képzetlen . amivel az érzékszerveink közvetlenül kapcsolatba kerülnek. aki érzékelné. amikor elmélyült elemzés segítségével az ideát valósággá alakítjuk.ezek sem létezhetnek. mint a gondolat maga. hogy tudatába kerülünk-e. Tökéletesen lehetetlen elvontan gondolni a fájdalomra. A világ csak akkor létezik számomra. Azt tanítja. csak egyben. Csak a tudatosság teszi valóssá és létezővé ezeket. egy- ségként szemlélhetjük azt. hogy nincs más objektum.elhisszük és feltételezzük ezt az elkülönült léte- zést. akkor . ideá- kat ismerünk meg..

s nem azon kívül. hogy ezt a gondolati fonalat elkerülhetetlen s logikus végéig gömbölyítsük. nem más. mint hogy bármi. Az elmét saját törvényei irányítják. mint fikció. minden megfigyelése. következtetése . S ezek a gondolatok nem rajtunk kívül állók. s még más személyeik is csak puszta árnyképek. mert létezik. S ez nem összetévesztendő az arról való helyes gondolattal.még ha akaratlanul is . csak elmeállapotunk változásáról. csak saját arról való gondolatunk. mert . . hogy az ideák az egyetlen objektumok az elme számára. hanem Ebben a rövid két mondatban benne rejlik a mentalizmus lényege: az elme minden esetben csak ideákkal tud kapcsolatba lépni. s így az egész univerzum csak egy hatalmas idea elménkben. és saját teremtményeit vetíti ki. hogy a külvilág teljesen kívül áll tuda- tunkon s független tőle. amit tud. Az. mert végső következtetése nem lehet más. Mindkettő tisztán mentális. Az univer- zum minden adott pillanatban ezeknek a teremtményeknek a cselekedeteiből és a mások cselekedetére adott reakciókból áll elő. Nem azért gondolunk egy dologra.* Felül kell kerekednünk azon a szokásunkon. Ahhoz.rá gondolunk. csak idea az elmében. amit bármiről tudunk. hogy az Ideák maguk valamiféle anyagi világ leképzései lennének. Nem ismerünk meg soha semmi mást. Az elme csupán saját egyéni tudatának változásait foghatja fel. A mentális aktivitás nem feltétlenül tudatos! Abszurd még annak a feltételezése is.mindez saját tudatán belül zajlik. hogy az ént és az általa a világban tapasztaltakat két külön dolognak fogjuk fel. Semmi másról nem szerezhetünk tudomást. a legnagyobb bátorságra és önmagunkkal szembeni őszinte- ségre van szükség. s nem az ideák közvetítő szerepe révén lép kapcsolatba az objektumokkal. csak ideákat . hanem tudatunk részét képezik. a kozmikus álom teremt- ményei. A tudás és megismerés így nem külső. amit tudunk és ismerünk.a fordító.Az elme közvetlenül az objektumokkal foglalkozik. az ideák externalizálása. Minden. hanem azért létezik. mással nem. Tudatos mentális állapot ez. Bármi. Ennek oka pedig az.

előbb-utóbb elég az új felfedezések tüzében. Ha így lenne. hogy az ember elméje a Világelme által generált világképet észleli. . mint az álomban. Az álmot ugyanis csak az egyedi elme teremti. egyben annak része is. a múlt hipnotizál. végső igazságra leljen. Azonban a dolgok legmélyére tekintve s lényegüket felis- merve rájövünk. végső felfedezéshez. amely minden tudományágra vonatkozik. hogy újak váltsák fel. Amikor azt mondjuk. kémia. A fizika. hogy új gondolatszokásokat teremtsünk. ha nem létezne egyúttal a Világelme tudatában is. hogy a világ az ember számára nem létezik saját tudatán kívül. mindig igaz tény. hogy kiszakítsuk magunkat ebből a hipnózisból. Nem. s nem változik. amit tudósok alkotnak. A tudomány változik. hogy azok a felfedezések. valami változatlan s ezért mind felett való? A tudósok tudják. amelyet min- den időben. hogy a rajta kívül eső világot szemléli. az elméletek változnak. amely nem létezne önmagában. addig érzékelhető. míg az ébrenléti állapotot a kozmikus elme. minden körülmények között használhatunk. s feladatunk. csak útjelzők voltak a végső igazság felé vezető úton. Helyre kell raknunk a mentalizmussal kapcsolatos egyik klasszikus téveszmét. geológia. míg minden más hipotézis. ám amíg a testben létezünk. amelyek az évszázadok alatt egymást követték. Nem várható el. ez nem jelenti azt. amely örök. Nem úgy álmodunk az ébrenléti állapotban. s így az elme soha nem ismerhet meg semmi rajta kívül esőt. ahogy a nap és sugarai is egyek. Van-e az igazságnak olyan egyértelmű és univerzális kritériuma. amikor a tudomány ilyen gyorsan fejlődik. akkor varázslóvá válhatna. s naponta újraformázhatná. Azt hiszi. Van azonban egy mindent felölelő. amely változtathatatlan. miközben csak a világra vonat- kozó saját mentális képeit látja. Ez a végső igazság. azaz. Itt tehát megtalálhatjuk azt az univerzális törvényt. Mi ez? íme: A világ. A mentalizmus azt tanítja. hogy e kettő ugyanaz éppúgy. nem más.belső cselekedet. hogy ma. és ezt észleli az egyedi elme. Valójában minden felfedezés és új tudományos elmélet is egyre közelebb visz ehhez a nagy. A különbség csak látszólagos. amíg a megvilágo- . amit a különböző tudományágak tanulmá- nyoznak. hogy a jelenlegi élet-álom oka a múltbéli tetteink- ben rejlik. csillagászat. Helyes az a megállapítás. Az ember egyedül nem felelős ezért a képért. s a korábbi meg- közelítések elavulnak. melyek az emberi elmében vannak. hogy az ember egyedül teremti a világát. biológia s minden más emberi tudomány kivétel nélkül egy gon- dolattal vagy gondolatsorral foglalkozik. mint idea az emberi elmében.

akkor a tapasztalás teljesen egyéni lenne. amikor a mentalizmussal foglalkozunk. amely tarthat akár egy pillanatig vagy igen hosszú ideig is: a szu- permiszticizmus magasabb meditációi alatt történhet meg. Ha ez lenne a teljes igazság. Teremtő idea ez. Az.a fordító. kitartó erőfeszítésével „nyomja" tudatunkba. ezért ez csak részigazság. hogy ez az idea a Világelmében van elegendő ahhoz. nagyban függ az adott személyben uralkodó állapotoktól.sodás pillanata magától eljön. " Ebből az is következik. miszerint: „Amikor a Nagyon fontos. amennyit saját tér-idő rendszerében képes**.a fordító. hogy minden más elmében vissza- tükröződjön. A külvilágról alkotott ideánk részben saját elménk energiáitól. A Világelmére nem gondolhatunk úgy. amikor eléri az egyéni tudatot. Az egyéni elme a világképet saját tudatán keresztül és tudatában ismeri meg. . amely érzékszerveinkre hat. amely az Újszövet- séget végül összeállította (időnként hibákat követtek el a válogatás során. Az emberben élő világidea az isteni ősideának szerves része. hogy egy idea pontosan milyen formát ölt. Ez azonban csak egy bizonyos transzállapotban történik meg. A Világelme nem valamiféle megnagyobbított ember* és a Világideát nem saját személyes. íme egy teljes filozófia három szóba öntve: a világ idea. ám mivel az egyéni elme az univerzális elmében gyökerezik s attól teljességgel elvá- laszthatatlan. Az egyik apokrif könyvben. ebben az esetben mindenképpen). amelyet elutasított az a testület. habár minden adott elme csak annyit fog felfogni ebből.s nem valamiféle rajtunk kívül álló anyagi dologtól. mint saját egónk valami- féle letisztult és végtelen erővel felruházott mására: hasonló hibát rendszeresen elkövet szinte minden vallás . hogy próbáljuk elkerülni az antropomorfizációnak még az árnyékát is. volt egy mondása Jézusnak. Csak az. részben pedig a Világelme energiáitól függ . hogy a különböző elmeállapotban lévő lények gyökeresen különböző világot fognak tapasztalni! .

amilyen valójában. hogy a kozmosz nem különálló. de nem marad meg a panteizmus szintjén. íme: „Amikor a külvilágot úgy látjuk. Ez a legnehezebb feladat. sem vége. hogy elvesztené különlegességét. akkor előbb-utóbb kétségtelenül elpusztulunk. azaz ideaként. akkor halhatatlanná válunk. A koz- mikus folyamatnak nincs sem eleje. azaz Isten Elméjéről. A filozófia nem fél elfogadni a panteizmust. mert azt követeli tőlünk. Egyszerűen VAN. Gondolataink az elméből erednek. Le tudjuk-e fordítani ezt a misztikus mondást kevésbé misztikusra? Igen. Ha a végtelen részének tekintjük magunkat. szemléletbeli.s a mennyek királysága elérkezik. amely a gondolkodó és a gondolat vagy a beszélő és beszéde kőzött van. hogy meglássuk saját viszonylagos jelentéktelenségün- ket ebben a végtelen s hatalmas folyamatban.külső belsővé válik. mint az űr. mert a mindent átölelő végtelen állandóan s örökké jelen van. hogy az egész élet saját lényeddé váljon. s a valóságot az emberi elmével. hogy saját elménk . Ez a változás azonban teljesen mentális. hogy megértsük a kozmosz és a Világelme közötti kapcsolatot. amikor minden gondolatot. hanem ha belegondolunk. hanem egy a valósággal. amely olyan végtelen és otthontalan. egyedülál- lóságát. akkor saját belső . hogy a koz- moszt az emberi gondolatokkal szimbolizáljuk. Egyetért a transzcendentalizmussal is. akkor „miénk lesz a mennyek országa". bármilyen korlátolt és tökéletlen is. ám elménk semmit sem veszít önmagából a gondolatok által. Saját elménk a végtelen. Ha szeretnénk valamit megsejteni a legmagasabb mentális létezésről. hogy összevessük azzal a kapcsolattal. érzést és vágyat a hamis egóból a valódi igaz Énben lévő középpontba hozunk.világunknak a része lesz. s a természet eme hasonlattal vezet rá minket a metafizika alapjaira. Kijelenti. A legegyszerűbben ezt úgy tudjuk elképzelni.érzésekből s gon- dolatokból álló . A Világelme az univerzum mögött áll. amely időtlen s oszthatatlan. akkor maguktól feloldódnak . de azok nem korlá- tozzák semmilyen módon. hogy az Egyetlen Valóság soha nem tud átalakulni a kozmosszá abban az értelemben. de az nem korlátozza éppúgy.eggyé azzal. Ugyanakkor azt is kijelenti. Ha megváltoztatjuk nézőpontunkat. a mennyek királysága elérkezik"." Ha Önálló személyként gondolunk magunkra. Amikor az örömöt s szomorúságát pusztán elmeállapotnak tekintjük. mást nem mondhatunk. Jellegében s működésében hasonlatos ahhoz. Váljunk inkább eggyé vele . Ne válaszd el magad tőle. ahogy a gondolatok mögött is az emberi elme áll. de itt sem áll meg. Univerzális Elme analógiája. akkor sajátunkat kell először is megvizsgálni. Továbbá nem csak abban lehet segítségünkre ez a analógia. Hagyd.

Amikor akarata erőssé válik. és a friss levegőn. hogy senkinek sem fog erről szólni. hogy az univerzumot alkotó „anyag" elválaszthatat- lan az élettől és az élet elválaszthatatlan az elmétől. S amikor képessé válik a sikeres és egomentes koncentrációra. aki az anyagi világ anyagi és nem mentális létezésében hisz. maguktól jelentkeznek ezek a mentális vagy úgyne- vezett okkult erők. melyek a kozmoszt alkotják. szűk cellában töltötte. Olyan érzés ez. Mindenki. akkor azért. kereszténynek. hirtelen kiszabadul. érzéseit megtisztítja. aki intellektuálisan megérti. az felszabadít a materializmus alól. az materialista . akkor természetes módon. Ennek a meg- világosodásnak oly nagy az ereje. mint amikor az elítélt. ha elménket az anyagot illető igazságra irányítjuk. Bárki. spiritualistának. s szikrázó napfényben találja magát. s feladva önma- gát. okkultistának vagy antropozófusnak. hogy az Univerzális Elme végtelen változatosságban képes gondolatformákat teremteni.hívja magát bár vallásosnak. s egész lényünket az igazság tündöklő napsütésébe viszi. hogy minden létező mentális természetű. Materialistának lenni ugyanis nem más. Az egyetlen mód a mate- rializmus igája alóli felszabadulásra nem az. Aki állandóan az elme igaz és anyagtalan természetén és mágikus teremtő erőin elmélkedik. akkor ezek az erők maguktól fognak jelentkezni. Minden más módszer haszontalan vagy legjobb esetben is csak előkészít erre. a spirituálissá válással pedig megértjük. hogy az univerzum nem anyagi. gondolatait koncentrálja és tudását tökélyre fejleszti. aki fél életét egy dohos. mert ezek az erők nem az adott személyiséghez tartoznak . az megérti azt. akkor nem fogunk csodálkozni. . Az elme erőit ugyanis messze tovább lehet fejleszteni a jelenlegi gyenge evolú- ciós szintjéről. ha másért nem. hogy milyen csodás lehetőségek rejlenek az emberi létezésben. hanem mentális.mily sokféle gondolatot tud teremteni. hogy az elmét és érzéseket megszabadítja a materialista börtönből. a valóság friss légkörébe. s így végül eljutunk ahhoz a maradandó felismerés- hez. Ha megértjük. mint annak a hitnek a börtönébe zárva élni. hogy az egész univerzum nem más. aki meg tudja érteni. mint az elme különböző fázisai. Éppilyen természetes. hanem az. hogy valamiféle spirituális szekta tagjaivá vagy vallásos hit követőivé válunk. az maga is egyre inkább kifejleszti ezeket az erőket. hogy az anyagi világ a valós. bárki.hanem az Önvalóhoz. hogy világunk mentális természetű.

akit sze- ret. Számos misztikus jelenség. vagy hihetetlenül kemények lehetnek. s mindezt igen koncentrált módon teszi. mert a gondolat képes áthidalni a teret s utazni benne. akkor épp- így igaz az is. Mindezt az átalakítást csak saját akaratereje és megértése segítségével érheti el. Például a legmegren- dítőbb módon szakadhat el azoktól. s nem puszta elmélet. meglepően paradox jellegűek. hogy gondolatban lehessen velük. hogy mivel ezek mind csak különböző formákra vonatkoznak. hogy mihelyst megértjük. mely azonosítja magát a testtel. s így kénytelen lesz ezt ellensúlyozandó megtanulni. hogy pusztán akaraterejével meggyógyítsa a testet. a mestertől. Ám mihelyst a tiszta elmével kezdi azonosítani magát. akikre szüksége van. hanem azért. akit mélyen tisztel. ám a tudatunk is csak része egy sokkal nagyobb és mélyebb tudatosságnak.Mivel a mentalizmus élő igazsággá válik számunkra. akik legkedvesebbek szívének. S így a mentálisan létezőt egyre inkább valósnak tekinti. Ám épp ebben a titokzatos régióban rejlik a test-idea teremtő forrása. mert a tanítvány azt fogja találni. hogy a kreatív erők egy rajta túlmutató ÉN-ből származnak. . ily módon megakadályozza látens erőinek kibontakozását. az csak annak tudható be.vagy nagyon bonyolultak. a barátoktól. Ha igaz. Az emberi test a tudat egyik igen fontos része. ám mégis álom jellegű élménnyé alakítja át. s végül is így mindez valójában csak látszat. mert a tér valójában gondolatban létezik. aminek normális körülmények között nem vagyunk tudatában. Ha a befelé fordulásra való erőt egyesíti a vizualizációval. Az ego. Ugyanaz a valóság nyilvánul meg különböző módokon a különböző érzékelési síkokon lévő lények számára. az asszonytól. A magasabb én segítséget nyújthat ebben. előtűnnek bizonyos erők. A telepátia nem azért lehetséges. ezért a komolyabb előrehaladást tett tanuló örömét és bánatát is valósnak tűnő. Ha ezek a belső tapasztalatok teljesen le tudják kötni figyelmét. S végül a szokásos emberi érzékelésre jellemző túlzottan kifelé forduló mate- rializmustól is megszabadul. például a katolikus szentek stigmái is ezt bizonyítják. Ha a szokásos én nem is képes arra. Hús-vér valójában esetleg csak ritkán és rövid időre találkozhatnak. nehezen átláthatók. s az alacsonyabb nézőpontból a magasabbra juttatja Önmagát. akkor az eredmé- nyek hihetetlenül hatásosak lesznek. hogy legmélyebb fájdalmai gyakran különösek . akkor egyre inkább valósnak tűnnek majd. hogy miből származnak ezek a formák.

ami létezésünkben valódi. S nem más ez. akkor ez az igazság egy napon tartósan velünk marad.az egyetlen igazán valódi világnak nevez. hogy megértsük. tudományos. mint folyamatosan tudatában lenni s emlékezni arra. Ha egyszer megértjük az általunk tapasztalt világ mentális természetét. Mindenféle tapasztalat. legyen az ébrenléti. Ha azonban ki akarjuk deríteni. az nem más. hogy bármit is látunk vagy tapasztalunk. hogy az élet harmonikus egész. egyként teljesen valósnak tűnik az ego számára. ami valóságalapot nyújt minden más tapasztalatnak. S azokat a tapasztalatokat csak félig valósnak tekintjük. Ilyen zavaróan sokféle tapasztalat mellett miért mondjuk azt. akkor elfogadhatjuk. hogy az isteni megtapasztalása a végső valóság? Azért mondjuk. Ha ezt tökéletesen megértjük és alkalmazzuk. Ha nem akarjuk nagyon leterhelni agyunkat. Ez az. ám így illúzióban fogunk élni. az bizony fárad- ságba fog kerülni. nincs más valóságalapja. A legtöbb esetben nem kell nagyon megmagyarázni. milyen fontos ez a tény s milyen hatalmas eredményekhez vezet! A gondolat mindaddig nem érheti el a valóságot. Mihelyst leszámolunk eme illúzióval. melyeket a fizikai érzék- szerveink közvetítenek. hogy az ember a legmagasabb valóságnak azokat a tapasztalatokat tartja. mindenféle tudatosság titokza- tos és egyedülálló forrása. morális és gyakorlati hozzáál- lásunkat is. ez a pillanat eljön. s nincs semmiféle mélyen gyökerező konfliktus az úgynevezett világi és spirituális élet kőzött. amikor az adott észlelési szinten tartózkodik. mert ez az. hipnotikus vagy hal- lucinációs.abban a pillanatban ráébredünk arra is. amíg jelentésüket hirtelen felfogjuk. s valóságosságát csak az elmétől kapja. hogy a dol- goknak csak látszatvalóságuk van. mint az elme megnyilvánu- lása. . akkor ez megváltoztatja vallásos. hogy mi az. mint a bennünk rejlő tiszta elme központi magja. s ezek azok. amíg azt az utóbbitól eltérőnek tartjuk. Teljesen természetes. álombeli. melyek a legerősebben hatnak rá. A kiút nem más.ha megtaláljuk . Ne aggódjunk. megpillantjuk az igazságot. amit a filozófia . Kitartóan újra és újra el kell olvasni ezeket az oldalakat. metafizikai.

amiket és akiket csak maga körül lát. aki megérti. per- cenként igen sokszor ismétlődnek. akik ilyen magas szintre jutnak. Amikor végre megértjük. Azaz tiszta formájában ismernénk meg az elmét. hogy a végtelen univerzum csak egy gondolatforma. hogy amikor azt hiszed. akkor nem fogsz felállítani mesterséges akadályokat a misztikus beavatások és ultramisztikus megvilágosodás előtt. Ám ha el tudod érni a megértésnek azt a szintjét . stabilitás és állandóság érzését adják éppúgy. önmagában létezik. hogy látsz vagy hallasz valami külső dolgot. s amikor megérezzük. s így a folytonosság. s így azok a jövőben elérhetnek. s megérted. s ezzel fel is tártuk a legfontosabb kapcsolatot a mentalizmus és misz- ticizmus között. akkor tudásunk tökéletessé vált. melyből s mely által az univerzum születik. hogy az egész kozmosz nem más.melyek saját gondolatainkban vagy álmodozásainkban léteznek. melyet az egyéni és kozmikus elme közösen kreálnak. . az készen áll a végső fel- ismerésre. Bárki. a látszat mögött rejlő való- ságot. A külvilág képeinek ilyetén elnyomását jógának nevezik. ahogy a moziban is történik. s mindez csupán elmeműködésének eredménye.s a valódi metafizika ide vezet hogy tudod azt. akkor csak saját gondolataid tapasztalod. Ám igen kevesen vannak. csak látszólag különbözik tőle. Ha el tudnánk ezeket a képeket nyomni s közben töretlenül fenn tudnánk tartani a tudatosságot. akkor életünkben először megismernénk e képek forrását. mint egy olyan kép. saját forrásunk ugyanaz az egyetlen s mindenek fe- lett álló őselv. melyre eddig sok figyelmet nem fordított. hogy minden tárgy és személy. Azok a mentális képek. amelyekből az általunk tapasztalt univerzum áll. ahogy minden más nélkül.

mert titokzatos forrása. Senki sem képes megmagyarázni mi az Önvaló. véges elméjét.az az Én. test. élő tapasztalat azok számára. gon- dolatok. Az Önvaló nem pusztán mentális koncepció. AZ IHLET ÉS AZ ÖNVALÓ Intuíció utunk elején . milyen feltételek szükségesek megjelenéséhez. eredete ez a magyarázatokra képes elmének.Ihletettség az út végén - Megnyilvánulása . hogy milyen hatással jár. A beszűkültség. Mindenfajta spirituális keresés itt csúcsosodik ki. kegyeletteljes érzés azok számára. vágyak nélküli Én . akik hisznek benne. ahol az Egy Elme belép a tudatba. amely képessé teszi a tudatosságra és gondolkodásra. érzelmek. mely mindenki számára elfo- gadható. akik képesek voltak felülkerekedni a legyőzhetetlen- nek tűnő egón. Azt azonban meg tudjuk magyarázni. hanem állandó. de néhány ember számára vezérlő erő is. hogy milyen módon jelenik meg az emberi életben és tapasztalatokban. az ember itt találkozik Istennel. Nem pusztán kellemes. mely megszabadult a személyes egótól. s hogy milyen úton s módon juthatunk el felismeréséhez. mely megvilágítja apró. amikor tudato- san tartózkodunk jelenlétében.Villanások Az Önvaló létezése alapvető fontosságú: értelmet ad életünknek. a Végtelen Elme kisugárzását. akkor felfedezi a szentlelket. Az Önvaló az a pont. Amikor az ember felfedezi önmagában a rejtett erőt. s messze túl van annak véges képességein. .

mind belülről erednek. s kifejeződik benne az isteni létezés minden attribútuma. hogy felfedezzük. a gondolatok csapongása elül. hogy megismerhetjük lelkünket. amely messze az emberen túl van. ahol az ember a Végtelennel találkozik: az Önvaló. Paradox módon duális természete miatt az Önvalóról igen nehéz tiszta fogalmat alkotni. s elkülöníted önmagad saját tapasztalataidtól. Az ember felfedezi valódi énjét. Ha emberi lélekként gondolunk rá. másrészt egy minden kapcsolaton felül álló létezésnek. Itt az ember. a véges lény a kifejezhetetlen. Az elme legfontosabb megkülönböztető ereje a megismerésben rejlik . A bonyodalom és megértés nehézsége abból ered. Csak saját elménk mélyét kell megvizsgálnunk. Az a pont. hogy ismerjük saját testünket. és az Én misztériuma megoldódik. Az Önvaló az ember belső vagy valódi énje. s kitar- tóan kutatnunk. hogy mondjuk. de nem külö- . Az Önvaló a végső valóságból származik. amit megta- pasztalhat. akkor lassan elindulsz az illúzióktói a valóság felé. akkor a szubjektum és az objektum egyé válik. melyik nézőpontból szemléljük. hogy nem tud- juk. Ebből következően az részese egyrészt a rezgésekből álló világnak. melyek mind kívülről. akkor a rezgések állnak vele kapcsolatban. ami túlmutat saját létezésén. s amellyel kapcsolatba kerül. Amikor ezt az erőt önmaga tanulmányozására irányítjuk. akkor természetesen azt kell.legyen bár a megismerendő egy bennünk lévő idea vagy a minket körülvevő világ. Ez az a Személyes Isten. Ha olyan valamiként gondolunk rá. de a kapcsola- tot ezzel a végsővel az Önvalón keresztül tartják. lényét: a lelkét. egyben garanciát jelent arra nézvést is. s arra reagál. teljes és kimeríthetetlen Lény hívására válaszol. s különbségeket nem tehetünk. hogy a rezgéseknek itt meg kell szűnniük. Az emberi lények létezése a végső elmében gyökerezik. Ha elkezded keresni a benned rejlő Megismerőt. s ebből következően ezen a szinten minden egy.Az a tény. Ebben az értelemben az Istenbe vetett hitnek van alapja. A bennünk rejlő megismerő őselv ugyanis magából a lélekből ered.

amikor az emberek rálépnek a keresés útjára. Létezik valódi énünk. de nem a nap maga. és valóban tud. A napból előragyogó sugár. Ez az a része az embernek. mely az emberi pszichében létezik: az intuíciónak.a keresés hívó szava újra és újra visszhangozna füleinkben. hanem azzal. hanem éppen ellenkezőleg. hanem örökké egy marad vele. Eredményét nevezhetjük intuíciónak is. megismerhető és intuíciói bármilyen helyzetben segítséget nyújthatnak. valódi. hogy az ember Istennel kapcsolatban álló lelke hozzáférhető. Nincsenek automatikusan megjelenő ideák benne. Igaz. tökéletes.nül el attól. mert szeretnék Ismét átélni ezeket a pillanatokat. s szeretnének ismét ebbe az állapotba kerülni. amely lényeges. Letisztult. Az Önvaló totálisan felette áll annak. amikor tudatára ébredhe- tünk ennek a szent jelenlétnek. emelkedett pillanatok azok. A tiszta intelligencia állapota ez. valódi magunkhoz közel kerülni. sem a megszokásból eredő gondolatok. ha engedjük. S éppen az ilyen ritka felvillanások. Jellemzően az ego gondolatainak és érzéseinek vagyunk tudatában. ám ennek ellenére mégis van valamiféle individualitása. halhatatlan. ha átadjuk. mely azonban az intellektuális és az ideate- remtő folyamatok működésétől mentes. megadjuk magunkat a leggyengédebb és legmegfoghatatla- nabb érzésnek. hogy Isten természete kifürkészhetetlen és Isten törvényei megkerülhetetle- nek. Ám éppígy igaz az is. hogy megpróbálunk erő- vel megszerezni valamit. nem az akaraterő diadalával. Ha képesek lennénk elmélyülni benne. ám ennél sokkal több rejlik bennünk. Ám ezt nem úgy érhetjük el. . melynek egónk csak szá- nandó karikatúrája. csendes. hogy valami átvegye az irányítást felettünk. akkor soha többet nem lennénk képesek a teljesen egoisztikus életre . hogy bármiféle személyisége legyen. úgy.

mit tegyünk. a szellemet pedig csak intuícióval érhetjük el. mint hosszan tartó intuíció. az értelem pedig azt árulja el. ám máskor éppen csak egy lépésnyire látja előre az utat. Az intuíció nem feltétlenül akkor nyújtja ki segítő kezét felénk. a vágy vagy az elvárások. az értelem pedig felrajzolja az odavezető utat. hová kell eljutnia s pontosan hogyan cselekedjen. s oda is vezet. sorsának. amelynek mentén egy intuíció által vezérelt ember életének zajlania kellene. jellemzőinek. Az intel- lektus .gyakran már idő előtt szeretné segítségét kérni. a tudatosság szárba szökkenésében. míg valóban égetővé nem válik a szükség. szükségeinek kifürkészésére . a félelem. fejlődésének megismerésében elegendő lehet az intuíció. mert úrrá lesz rajta az aggodalom. elmélyítése.ha erre egyáltalán szükség van . Nincs olyan előre lefektetett minta. . Időnként felvillanásszerűen megérti. Az intuíció megmondja nekünk. az azt követőt. mint az intuíció megerősítése. amikor mi sze- retnénk. Az intellektust csak gondolatokkal. hogy hová kell megérkeznie. Az intuíció irányt mutat. a nyugalom utáni vágyakozásban és a lelki békében. Ez az idő előtti erőltetés azonban jellemzően nem hoz eredményt. az intellektuális kreativitásban. Az intuíció közvetett módon megjelenik a szépség felett való örömünkben. Közvetlen formában azonban csak a misztikus felismerés alatt érhető el. ám az egyes emberek személyes történetének. s a misztikus tapasztalat sem más. megmutatja a célt.mely az ego részét képezi . Az intuíció az Önvalóból származik.Az emberiség természetének. s nyitott elmével kell járnia. A meditáció gyakorlása nem más. s végül azt.a pszichikus érzékszerveket kell igénybe venni. hogy felismerje a következő lépést. hogyan tegyük meg. kiszélesítése. mit kell tennie. s általában nem is manifesztálódik mindaddig. hanem amikor a helyzet valóban úgy kívánja.

Utat mutathat ekkor vagy később valamilyen magától értetődő ötlet formájában. hanem a szívben rejlő legnemesebb érzések révén is -. hogy intuícióról van szó. ám egy napon majd egész lényünket. A korai szakaszban annak beismerése. amire az ego nem képes.Intuíciónk erőssége vagy gyengesége mutatja spirituális fejlettségünk szintjét. Ha alacsonyabb rendű. mint a megbocsátás vagy az önzetlenség. Ha azonban magasabb érzelem kapcsolódik hozzá. A titok abban áll.s nem csak az elme. A mondatot félbe kell szakítani. de az utóbbit nem könnyű felismerni. hogy csak egy belső impulzussal van dolgunk. Abban a pillanatban. Ebben a pillanatban a kegyelem ereje feltűnhet s megteheti azt. hogy önmagunkban gyengék és erőtlenek vagyunk a probléma megoldásához. akkor legvalószínűbb. másrészt úgy. felháborodás. akkor végül át kell adnunk az Önvalónak. hogy várunk pár napot. Nem tehetünk többet . s teljes figyelmünket befelé kell for- dítani. A téves szándék okozta hibákat kiküszöbölheti a helyes intuitív iránymutatás. irigység. vágy. s el kell feledkezni róla. a tudatalatti ezalatt ugyanis segíthet eldönteni a kérdést. hogy figyelünk arra. hogy megtaláljuk megoldását . győzelmet aratunk az ego felett - s ez egy formája a meditációnak. mint például a harag. milyen érzelem kapcsolódik az üzenethez. Ennek módja egyszerű: csendben kell lenni. s így végső menedékként az Önvaló kezébe helyezzük a problémát (s magunkat is). . Ha már minden irányból feltérképeztünk egy problémát s minden erőnket beve- tettük. a cselekvést le kell állítani s el kell felejteni. bármit is teszünk vagy mondunk. az egót a maga teljességében feláldozzuk az Önvaló oltárán. A valódi intuíció és egy puszta impulzus között leggyakrabban két módon lehet különbséget tenni. azonnal abba kell hagyni. akkor a legvalószínűbb. Intuíciónkat szándékosan fejleszthetjük és tudatosan edzhetjük. Először még csak pár percre tudjuk átadni magunkat az intuíciónak.bármiféle további gondolkodás. mert ez egyben legmélyebb önmagunk megbecsülésének jele is. hogy mihelyst az intuíció megjelenik. Egyrészt úgy. amikor ejtjük a problémát. rágódás ezen a problémán hiábavaló lenne.

hanem csak miután már abbahagytuk a problémával való foglalatoskodást.mely valamilyen döntés meghozatalában segít .gyak- ran az alapján is felismerhetjük.élesek. amelyek kivitelezhetetlennek vagy értelmetlennek tűnnek.mely könnyen lehet. tiszteletben tartják egymás eltérő működési módszereit s jellegét. S ezért ne is szá- mítsunk rá. Hogyan lehet megmondani. míg az ego generálta impulzusok gyakran túlzott lelke- sedésből vagy oktalan izgalmi állapotból erednek. hogy jön vagy sem. Minden intuitív alapokon nyugvó kezdeményezést és gondolatcsírát alá kell vetni az értelem fegyelmező erejének. A helyes útra és Isten felé vezető suttogások azonban halkak és félénkek. . erőltetve próbáljuk meg feléleszteni az intuíciót . hogy a belső sugallat valóban intuitív vagy csak annak képzeljük? Az egyik módja ennek megállapítására. amikor egy problémára koncentrálunk. A leggyakoribb hiba hogy mesterségesen.bármily erősek is legyenek saját síkjukon hogy túlságosan jelentéktelennek tartjuk s elvetjük őket.magunkat is beleértve.Annyira kifinomult és titokzatos a valódi intuíció. a tökéletes békességből származik.mindig szükséges az értelem fényénél megvizsgálni. az is előfordulhat. Olyan valami ez. hogy feltesszük a kérdést. és annyira nyilvánvaló és egyszerű a hamis intuíció. ez is. nagyhangúak. esetleg annak segítségével módosítani. hogy eredetiségének megítélésében elsőre ez is sokat segít. A helyes belső meggyőződés vagy intuíció nem feltétlenül mond ellent a hideg értelemnek. A belső helyesség érzéséből táp- lálkozó „intuíciót" nyugodtan és elfogulatlanul meg kell világítanunk a józan értelemmel. S még ekkor is a kegyelemtől függ.ám ez lehetetlen. Ez az ember tragédiája.vágyaink. E két képesség képes együtt- működésre. A bölcsesség hangját . hogy a mély belső nyugalomból. hogy csak vágyainkból ered vagy érzelmi alapú . ami magától jön. melyek a fájdalom útjára vezetnek . hogy akkor érkezik. Ám a feltételezett intuíciót . vajon mindenki javát szolgálja-e a megoldás . ha megértik. az ego s a vak intellektus . s nem szabad haboznunk elvetni az olyan intuitív alapokon nyugvó terveket. A belsőnkből származó intuitív sugalmazások kezdetben olyan halkak . Azok a hangok.

Ha a belső sugallat nem ilyen megoldást ad. Élő kapcsolat ez. világosan látja majd. hogy az ihletettség ilyen magas. Amikor az ego félreállíttatik s az Önvaló használja fel. telje- sen fel kell adnod egoizmusod és fel kell oldódnod a tapasztalatban. amit az ego nem szeretne.Azt. szennyezetlen állapotába kerülj. hogy ez a helyes. Senki se képzelje azt. hogy az Önvalóval való kapcsolat valamiféle kellemes. s ha hallgatunk rá. az erő és a jóakarat vég nélkül áramlik a láthatatlan központból a látható én felé.de nincs is meg ez a döntési szabadsága. amennyire tudatában van az Önvaló jelenlé- tének.térbeli metaforával kifejezve -. előfordulhat. Pusztán önző emberként való létezése véget ér. hogy az egóból ered. Ahhoz. amit nem szennyeznek be az ego vágyai. olyan mértékben lesznek ihletettek alkotásai is. Az intuitív érzés olyan. Egy ember annyira lesz ihletett. s tisztán. ám figyelmed az elme mélyén állandóan az Önvalón van. akkor nem lesz szüksége arra. akkor lehetséges. hogy a „javát szolgálja" meglehetősen tágan kell értelmezni. A Biblia szavaival átalakulás ez a „testnek cselekedeteitől" a „léleknek gyümölcséhez". S amennyire tehetséges bármiféle művészetben. hogy hibát követünk el. nemcsak az anyagi. hanem a spirituális jólétet is ide kell érteni. melynek során a béke. Az ihletett cselekvés akkor válik lehetségessé . . amikor minden cselekedet megkapja a szükséges és időszakos figyelmet elméd felszínén. s nem befolyá- solja az sem. Csak egyetlen lehetőség lesz. álmodozó-ábrándozó állapot. s cselekedeteit innentől az isteni inspiráció vezeti. hogy két út közül válasszon .

az Önvaló pedig a miszti- kust. életmódján keresztül is kifejezni azt. mint hétköznapi létezésünk. hogy kiegyensúlyozza. mert azt tanítom. majd később magát az erőt kell. nem menekül el. belső kapcsolatba lép Istennel. melynek szerepe. hogy helyesen tudjunk élni és cselekedni. Az örömteli állapotok véget érnek. és annak minden pillanata egy magasztos TÉNY-nek lesz a kifejeződése. ám ennek ellenére jellemtelenek. Habár ez a tapasztalat nem mérhető a lélek „sötét éjszakájának" elszigeteltségéhez és félelméhez. ugyanis nem hihetek abban. Másodszor pedig. melynek fényében még az univerzum is illúziónak tűnik csupán. lassan vagy hirtelen váratlan s kellemetlen változásokat tapasztalhat. hogy mélyebben kiismerje. hasonló lesz ahhoz a felejthetetlen időszakhoz. hogy elvetem a misztikus értékeket pusztán azért. sokkal bölcsebb. Ehhez a feladathoz a legmélyebb koncentrációra lesz szüksége. Ekkor ugyanis az ember eléri a következő stádiumot. hogy valaki ne akarja vagy ne tudja saját viselkedésén. aki a szeretetteljes önátadás ösvényén eljutott odáig. majd tovább kell haladnia. így először a Világidea mögött rejlő erő működésének mikéntjét tanulmányozza. hogy lehetséges valódi ihlettel rendelkezni úgy. nem hagyja el a kontempláció ösvényét. Azaz először tanulnia kell a Világideáról. Figyeljünk arra. Vannak emberek. csak eszköz. sokkal magasabb rendű. Ezt nem lehet elérni mozdulatlansággal és közönnyel . Gyakran hasz- náltam az „ihletett cselekvés" kifejezést.amennyire ez lehetséges mint a mennyekben. hogy mások megmentésén munkálkodjon. neme- sebb. Aki így cselekszik és így él. hogy megkülönböztessem a vak és egoisztikus hétköznapi cselekvéstől. akik azt állítják. hogy már a földön úgy élhessen . Először azért. de nem zárkózik. Életünket áthatja az isteni erő. hogy a kegyelem elhagyta. de hiányosság a filozófusnak. hogy ez a kegyelem még mélyebb és hatalmasabb áradását jelzi. Belső élete mély és gazdag marad. majd ontológiai bölcsességre kell szert tennie. Ez nem véletlen. hogy gyakran örömteli. heves. Annak számára. hogy a „tehetség" szót használom. kik tehetségesek. hogy megismerje a valóság természetét.ami erény lehet a misz- tikus számára. Kettős céllal fogja kifejezni belső mélységét a külvilágban is. hogy a misztikus kontempláció nem végcél. s ugyanígy. S habár úgy fog tűnni. lecsiszolja s teljessé tegye fejlődését.Azok a kritikusok. és ennek gyakorlása az oly kevesek által követett jógaút: a Megcáfolhatatlan . a rejtett igazság az. amiről én beszélek. aki a misz- tikus önmagába fordulást gyakorolja s gyakran képes az Önvaló jelenlétének tudatosítását elérni. Ennek érdekében először kozmológiai tudását fogja fejleszteni. Az az élet és cselekvés. Isten látszólag magára hagyja a hívőt. nem értik tanításaimat.

akkor azt mondom neki. ahogy egyszerre képes az ember a legújabb tudományos vívmányok használatára és az ősi ázsiai bölcsek könyveinek tanulmányozására. annak felismerése. a filozófia nem fogadja el. Képessé válhat az ember hosszú gyakorlással arra. a mozgásra való képességként. s tudd. hogy örökké a valóságban éljen. Még amikor egy gyárban. hogy valaki jógi vagy misztikus.olyan állítás ez egy létállapottal kapcsolatban. eléggé könnyen meg lehet vála- szolni. Habár tudatosságunkban el vagyunk választva a magasabb erőtől. Azt az elkép- zelést.Jógája. „Légy csendben. hogy tele van a jelenlét bizonyítékaival. s hogy mi is a valódi . valójában nem különülünk el tőle: az isteni lény mindannyiunkban benne rejlik. hogy a keresés elzárkózást igényel haszonelvű világunktól. s mehet bárhova. mezőn vagy irodában dolgozik valaki. nem kell időnként elmenekülni a világtól . akkor sincs akadálya annak. hogy nincs más létező. hogy gyakran elérje a transzállapotot. intellektus és test állapotaként. a nyugalmat pedig szí- vében magával viszi. akkor ennek eredménye a mély belső meg- látás megszületése. Az elmélyülés és cselekvés nem zárja ki egymást . az ego. Ha valaki azt kérdezi. miért nem találja nyomát sem önmagában Isten jelenlé- tének. érzések. nem kell.abban az esetben.habár a legtöbben így képzelik. amire a többi korábban felsorolt állapot csak utal. cselekvésként. csak AZ. és csendként. amikor végül tisztán kiderül az. Éppen ezért még a legrosszabb emberekben is mindig marad valami jó. s amelynek értékét csak annak meg- tapasztalása tudja megmutatni. emiatt képes ugyanis az ember bárminek tudatába kerülni. Gondolatként. a gondolkodásra való képes- ségként. hogy én vagyok Isten" . Isten jelen van benne tudatosságként. Ha sikeresen végzi valaki. semmi sincs rajta kívül. Képessé teheti magát. amelynek igazságát gyakorlati úton ellenőrizhetjük. hogy folytassa az elme mélységeinek kutatását. s nem csak nyomokkal. hogy milyen tudatállapotban van. Azt a kérdést. ha megértjük. tehet bármit. hogy nyugodt. csendes elmeállapotban maradjon még a megterhelő feladatok közepette is éppúgy. az igazságot elméjében. ha a filozófia hármas útját követi. Az ember megtanulhatja. hogy visszatérjen mély meditációjából a zavaros világba. A jelenlét érzését nem kell folytonosan megújítani.

képtelen gyűlölni vagy megsebezni más embereket. hogy munkáját úgy folytassa. megszokott világképe spiritualizálódik. hogy bárki is lép ebbe az állapotba. aki gyakran tér meg ebbe az állapotba. legyen bár művész vagy csupán kézműves. Habár igaz. mint az egyes esetek szintjén viseli gondunkat. hogy az ő segítségére számítsunk a leghétköznapibb hely- zetekben is.csak válság hatására történik. de a máso- dikban teljesen elszakad minden térfogalomtól. Került-e már valaha ebbe a tudatállapotba? Tettei és szavai. Beavatkozása . a hosszabb folyamatokra. természetfeletti erőben. akkor alkotásai szentséggel telítődnek. tovább kell lépnünk. mint ellene. hogy az önvaló csak bennünk van. nem szabad olyan ostobának lennünk. s kifejtette metafizikai és vallásos erejét. Épp ellenkezőleg: az Önvaló inkább általánosságban. Amikor megértjük.ha mégis megesik . Ha érzi ezt a jelenlétet és képes rá. . hogy csak egy valódi bizonyítéka van az Önvaló létezésének. eltűnt múltból származó leírások. Az első esetben még valamiképpen megpróbáljuk térben elhelyezni. s nem a napi esemé- nyekre hat. Bárki. Miután ez az idea alaposan gyökeret vert bennünk. vagy éppen ez a beavatkozás okoz válságot. mind az élő jelen tapasztalatai azt mondják nekünk. mint ami rajtunk kívül is van. felkorbácsolt érzelmei lenyugszanak. végül megértjük. Ennek leggyengébb megnyilvánulási formája az intuíció és kiteljesedése a misztikus megtapasztalás.misztikus állapot. Az Önvalónak önmagának kell bebizonyítania létezé- sét. hogy az intellektus épp annyi érvet tud felhozni emellett a téma mellett. hogy ez nem hagyja őt el. hogy az Önvaló minden ember valódi őrangyala. vad vágyai csillapodnak. személyes jelenléte és sze- mélyiségvonásai egybehangzóan fognak erről tanúskodni. s egyre inkább úgy kell gondolni az Önvalóra. Mind az ősi. Ha helyesen akarunk gondolkodni. ego- izmusa eltűnik. kavargó gondolatai elcsendesednek. akkor nem maradhat meg az az elképzelé- sünk. s egész személyisége szétolvad ebben a boldog.

Először fiatalon. s ő az Üresség Csendjében találta magát. hogy misztikus tapasztalatokban lehet részük . hogy egyszer csak a csodálatos időtlenségben találták magukat a természet. A gondolatok maguktól megálltak. s nem csak felszínét. akik szomorkodnak a korai felvillanások elvesztése miatt. Sokan. Majd életük vége felé. vagy egyszerűen csak minden ok nélkül. emberfeletti vagy pusztán vallásos tapasztalatok. Amikor a tudományos pszichológia majd eljut arra a pontra. Bepillantást nyer saját legmagasabb lehetőségeibe. hogy a jógát tanulmányozta vagy gyakorolta volna. hogy ezek a felvillanások nem természetfeletti. amíg nem talál valami érdemesebbet. hogy valóban teljes mélységében és nagyságában megérti az emberi lényt. hogy valaki feladja világi kötődéseit. akkor megérti ezt is. Épp ezért saját lelke ízelítőt ad neki . Ám ennek a tapasztalatnak a tisztasága és intenzitása befogadóképességétől függ: s ez lehet igen kicsi vagy nagyon is nagy. Olyankor történt ez meg. hogy újult erővel keressenek.saját magasabb értékeiből. hogy ismét átélhetik azt. az inkarná- ció lezárásához közeledve ismét átélhetik.saját spirituális lényét. jobb.s gyakran nem is hisznek a misztikus dolgokban átélték már azt. a művészet. Habár az ember rendszerint nincs tudatában az Önvalóval való kapcsolatá- nak. azok számára jellemzően mos- tani életükben legalább kétszer felvillanásszerűen megnyilvánul az igazság. tinédzser korukban vagy a felnőttkor küszöbén élik át. ha emlékeztetik magukat a kétség óráiban. amikor a legmé- lyebb absztrakt gondolkodást a végsőkig vitte az elvont témával kapcsolatban. a zene segítségével. Azok. Akkor megismerte . életében jellemzően legalább egyszer egy felvillanás látogatja meg s töri fel mindennapos tudatosságát. Meg kell érteni. a híres fizikus. Akik előző életeikben is folytatták a keresést. Heisenberg. a határozatlansági elv megalkotója. Anélkül.és azóta is ismeri . s ez arra készteti őket. a nirvikalpa szamádhít. mielőtt elhagynák a tes- tüket. akik nem is gondolnak arra. Ezeken a felvillanásokon kívül természetesen számos egyéb is érheti a .eksztatikus tapasz- talatokon és rövid megvilágosodásokon keresztül . az Önvaló kegyelméből.Ostobaság lenne azt várni. öntudatlanul elérte a jógik nagy célját.

mert tudtam. ami a magasabb Énnel való kapcsolódást kíséri. hanem a valóságban magában. Minden feloldódni és eltűnni látszott. akkor lefeküdtem a fűre. a kies vidéken. Bárki. létezik. hogy a Végtelen Életerő. amikor átéltem ezt a megrázó tapasztalatot. túlzások nélkül számolhatunk be róla. és nincs rá szükségünk. S a bennünk lévő kapcsolódási pont ehhez a Végtelenhez: az Önvaló. amikor arra vártam. amelyek tanító. hogy tényleg a valóság felvillanását éltük át? Először is nincs benne sem jövő. és emlékszik rá. ám amikor ezen felül még együtt jár a tudással. Ebben a titokzatos pillanatban a kettő egyé válik. Egy nap. s nem a látszatvilágban lako- zunk. akkor áldott. Amikor elszakadunk a projekciótól. kinyújtóztattam lábaimat. aki átesett ezen a tapasztalaton. hogy előbb-utóbb olyan gondolataim támadnak. ám a tudatosság megmaradt. . hanem magával az elmével azonosítjuk magun- kat. mely átjárja az univerzumot. Emlékszem az első alkalomra. erőfeszítéseik. sem múlt. önmaga számára bebi- zonyította. A spirituális tudatosság felvillanásában vagy a hosszabb spirituális eksztázis során nem az elme projekciójával. csak és kizárólag jelenként létezik. amikor csak az időjárás engedte. megtörhetetlen bizonyosságot ad a filozófia követőjének. a valódi spirituális tapasztalat izgalom nélküli állapotban történik. akkor az árnyékból napfény lesz. örökké jelen van. és célta- lanul csatangolni a Temze partján. Csodálatos érzés. hogy bárki is igazolja számunkra valódiságát. hogy ezek a gondolatok megjelenjenek. fegyelmezettségük és önmegtagadásuk közvetlen eredményeként és jutalmaként. egyszer csak megszűnt az az érzésem. Valami megmaradt. természetesen a szokásos lírai gondolatok mellett. Ha napos volt az idő. Szerettem elmenekülni Londonból. hogy egyáltalán ott vagyok.keresőket életük folyamán. Honnan tudhatjuk. elővettem noteszem és tollam. útmutató jelleggel bírnak számomra. Másodszor. bölcsessége végtelen s a mindentudás birtokosa. törekvésük. a vitán és elméleteken felüli megértéssel.

Néztem a fákat. és ez a nagy-nagy jóakaratú erő velem maradt. Amikor bármelyikünk tudatosságát egy ilyen felvillanás pillanatok alatt feje tetejére állítja. . visszafogott. Ezek a felvillanások jellegükben igen változók lehetnek. hogy megmutatja: alapvető termé- szetünk lelki-szellemi. Ez a leggyakoribb fajtája eme felvillanásoknak. de hatal- mas békesség volt bennem. ám ezeket is nagyon eltérő mennyiségben és minőségben. kifinomult. a füvet. megvilágosodást. az egyetlen dolognak. hanem a jó- sággal és szépséggel. ha pedig másokra gondoltam. Életünk legjobb pillanatai ezek. és hatalmas együttérzés vett erőt rajtam. csak a legnagyobb jóindulatot éreztem irányukba. egyértelműen nem én. Ezt a fajta felvillanást joggal nevezhetjük kinyilatkoztatásnak. és feltárja a természet. ám mégis tökéletesen tudatában vol- tam. azt a napot mint spirituális születésnapunkat fogjuk bejegyezni naptárunkba. csendes. Mindegyik valamiféle emelkedett hangulatot ad. hogy folytassuk utunkat. Egy ilyen felvillanás felemelhet minket. mely ezeken túl még titokzatos ajtókat is megnyit előttünk. amikor az addig legfontosabbnak tartott dolgok érdektelenné válnak. a világ és az emberi élet titokzatos. Némelyik gyengéd. ám van egy másik fajta is. Ez az esemény bármely időpontban megtörténhet. erőt adhat és további lelkesedést. okkult tör- vényeit.valamiféle jelenlét. izgalommal telítettek és magukkal ragadók. Pár perc múlva visszatértem. misztikus. de legfőbb haszna az. a magasz- tosság érzését. A felvillanás nem a tejjel s mézzel folyó csodaországba visz el. a legmegbecsültebb értékek értéktelenné s a Jót kénytelenek vagyunk újradefiniálni. s ismét az időben és térben találtam magam. bár a meditá- ció segíti eljövetelét. A felvillanás nem feltétlenül a meditáció ideje alatt következik be. ami számít. békével és bölcsességgel telítettbe. mások eksztatikusak. A legfontosabb dolognak tűnt. virágokat. bokrokat.

személyes tanítónktól vagy mások elmondása alapján kell megtanulnunk. akkor biztosra vehetjük. hogy olyan sikeres meditáció következik. Ezt valóban fizikailag lehet érezni a mellkasunk közepében. amely kényelmesebb. Teljes tudatunkkal. amelyet fel kell ismerni s engedelmeskedni kell szavának. mert ha nem ezt tesszük. Az utóbbi esetben jellemzően mindennap ugyanabban az időpontban jelentkezik.Azt a hirtelen. Üresítsük ki az elmét. Három fontos dolgot kell tudni ezzel kapcsolatban. abba kell hagynunk. a keleti misztikusok úgy nevezik. hogy többet nem jelentkezik. ám gyengéd vonzást. s mozdulatlanná kell merevednie. ez a leg- magasabb erő utasítása. amelyben felvillanásszerűen bepil- lanthatunk a valóba. amit éppen teszünk és a külső aktivitás felől a belső felé fordít. ahogy belső késztetésünk diktálja. hogy teljes csendben vagyunk. amelyeket egy ilyen felvillanás hoz. amikor mentálisan és fizikailag is átálltunk arra. Harmadszor pedig tudni kell. amelyet a kellő tisztelettel kell illetnünk. óvatossággal és gyengédséggel felvehetünk egy olyan pozíciót. s előfordulhat esetenként vagy a gyakorlott. hogy figyel- . „felolvadás a szívben". Először is ez egy olyan hívás. akkor a tanítványnak először is minden mozgást abba kell hagynia. s azonnal követni kell. vagy akár váltogathatunk is ezek kőzött. annak meg lesz a büntetése: akár az is. bármit is teszünk. Azokat a szent érzéseket. ugyanis a túl gyors mozgás vagy a róla való szükségtelen csevegés megsemmisítheti azokat. s megértjük vagy megérezzük jelentőségét. akkor maximális las- súsággal. először is fel kell ismer- nünk. Jeleit könyvekből. vagy akár egy klasszikus meditációs pózt is. s mindezeknek a feltételeknek megfelelünk. emlékeznünk kell isteni valónkra vagy meditációba kell mélyülnünk. Ha minden gondolatot fel- adunk. Másodszor. hogy ez a kegyelem megnyilvánulása. amennyire csak lehetséges. Egy idő után. engedel- meskednünk kell csendes parancsának. s ezt a figyelmet fenn is kell tartanunk. saját tapasztalatunkból. fejlett meditáló ese- tén akár mindennap is. Ha hallgatunk a hívó szóra. Ha csak egy pillanatra is hagyjuk. minden erőnkkel a felvillanásra kell koncentrálnunk. védenünk kell a világ bomlasztó erejétől és saját magunktól is. Ám mielőtt a maga helyén értékelhetnénk. szabadítsuk meg minden gondolattól. amely abbahagyatja velünk azt. Ez egy olyan hívás. S amikor megjelenik. Ekkor becsukhatjuk szemünket vagy nézzünk egy pontra mozdulatlanul. mintha modellt állna egy festőnek.

felvillanások formájában kerülünk kapcsolatba vele. mert magunktól. s mintegy magasból tekintünk le rá. hogy meg- zavarja azt. s mindez eléggé hosszú ideig fog tartani ahhoz. nincs senki. A felvillanás alatt csak egyetlen dolgot tehetünk: teljesen átadjuk magunkat a szent élménynek. azaz egónktól nem tudnánk túl sokáig távol maradni. amikor belső központunkból árad a szeretet és kisu- gároz minden irányba. És egészen biztosan eltölt majd minket az a meggyőződés. milyen hatása van. Lehetséges. hogy Önmagáról beszélni fog. többé nem maradhatunk azok. Minderre lesz lehetőség később.beszél hozzánk. Az első fázis egy gyengéd. ideára terelődjön. mivel túlságosan is arra figyelünk. amikor éppen átélünk egy ilyen felvillanást. a felvillanás azonnal eltűnhet.bár csendesen . de nem akkor van az ideje. Ezért csak apránként. Ez a zavar nem csak azokból a félreértésekből és tévnézetekből eredhet. Feltárhatja az univerzummal és más érző lényekkel való kapcsolatun- kat. hogy más emberek hogyan reagálnak rá. hogy felismerjük. hús-vér valónk a legjelenték- telenebb és legesendőbb részünk. Ha más emberi lények vagy állatok kerülnek kapcsolatba velünk ez alatt az idő alatt. Ezek alatt a felejthetetlen pillanatok alatt a Lélek tisztán .münk lankadjon. amikor a tudatunk visszatért szokásos med- rébe. Ha meglátjuk az igazságot. hogy ekkor elválasztatunk testünktől. s vizsgáljuk. Minden felvillanás három fázisból áll. s valamely külső dologra vagy személyre. S egészen biztos. Akkor kell ezekre a kérdésekre a választ keresnünk. kivétel nélkül megérzik ezt a szeretetet. akik voltunk. mely közeledtét jelzi. ha az ego nincs jelen. hogy hogyan zajlik le a folyamat. A felvillanás akkor lesz a legtökéletesebb. gyengéd érzés ez. A második alatt teljesen elmélyül a békés- . cirógató érzés. hanem a túl- zott öntudatosságból is. Ilyenkor nem ismerünk ellenséget. hogy a magányos harc és gyors felejtés világába való visszatéré- sünk után is AZ mindig mellettünk és mögöttünk marad. akit ne kedvelnénk és képtelenek lennénk bárki iránt ne szeretetet érezni. elcsendesült. Különös. melyek ellen a filozófia állandóan figyelmezteti követőit. a felvillanás után. megpróbáljuk kielemezni. esetleg bennünk rejlő gondolatra.

Új élet kezdetét jelentik. mert a világban uralkodó számtalan erő megtudja ezt. amikor a napi gondok nyomása alól egy kis időre teljesen ki tudjuk vonni magunkat vagy miután lefeküdtünk aludni. Ha egyszer is bepillantunk a valóságba. váratlanul a hasi régióban rezgésszerű érzés keletke- zik. emelkedetté válunk. és eltölt a megértés fénye. és nagy nyugalom tölt el. ürességét és hiábavalóságát. amelynek segítségével állati termé- szetünket s emberi énünket sokkal jobban tudjuk uralni. hétköznapi létezéssel kapcsolatban. . Hz a jelenség hamarosan abbamarad. A látens erők felébresztésének és küszöbön álló mély misztikus tapasztalatnak lehet előjele. amelyet a mindent átható belső fény végez. amelyet sokkal tudatosabban az Önvaló keresésének szen- telünk. Ezzel párhuzamosan egy nagyon tiszta intuíció is érkezhet: olyan igazságot láthatunk meg. Ha egyszer is felismerte belső valóját. nyugodt elégedetlenség lesz úrrá rajtunk a triviális. és olyan érzésünk lesz. majd ebből a nyugalomból különleges erő áramlik elő. és kimondhatatlanul hatásosabb. mintha a napfonat mögött egy kígyó Ide-oda rohangálna. a tanítványnak kitartóan ragaszkodnia kell hozzá. Általában akkor történik ez meg. hogy hátralévő életünket ennek a nemes célnak az oltárára helyezzük. tudatosságunk kitágul az érzékeken túli valóság irányába. ha hirtelen. amit az ősi beavatások váltottak ki egyes ókori intézményekben. A harmadik fázisban pedig lecsengő visszfényét érezhetjük ennek a csodálatos emléknek. mely egy ideig hátterét adja minden más elmetevékenységünknek. amire az adott órában nagy szükségünk van. Tisztán felismerjük kicsinyessé- gét.ség. mint a vízkeresztség. egy tisztább életét. Ezek a felvillanások részben azt a hatást generálják az emberben. A hasi izmok vadul reszketni kezdhetnek. s később már valóban csak emlékként tudunk visszagondolni rá. egészen pontosan a napfonatban. Csendben elhatározzuk vagy megújítjuk fogadalmunkat. s éppily nyugodt elégedetlenség tölt el saját magunkkal kapcsolatban is. s megpróbálja eltántorítani. Keresztelés ez.

Ám annak ellenére. Az első felvillanást azért kapja az ember. s ezt demonstrálván további. hogy sok minden. Ám mily sokan buknak el később közülük! Azt hiszik. megértse. az igazság meg- ismerését célzó erőfeszítésre ösztönözze. S végül megérti. aki az útjában áll. hogy a legtöbb embernél csak igen ritka esemény ez. amit objektíve igaznak vélt. hogy van. hogy akaratlagosan megismételje. a belőlük származó meta- fizikai tapasztalat állandóan megmarad. hogy megértésünk kiteljesedjen s megtisztuljon. Rá fog jönni ugyanis. hogy a megtérés elegendő ahhoz. s úgy hiszi. hogy attól fogva Krisztusban él. hogy meglássa az utat.ha nem keresi tudatosan. hogy ez az élmény megismétlődik. Ha erre vágyik. hogy abban reménykedik az ember. Ha még ennél is tovább szeretne jutni. valójában csak vélemény vagy fantáziálás. s úgy nevezik: meditáció. A felvillanás a mai kor beavatása a spirituális s ebből következően a megszentelt életbe. hogy egész életét áthathatja-e. olyan életet kell folytatnia. s önzése. hogy a felvillanások ritkák és időlegesek. amelynek során meg kell válnunk rossz szokásainktól. Természetes persze. melyet egy szóval jellemezhetünk: a keresés. állatiassága. Éppen ezért törekedjünk arra. anyagiassága egyre csökken. amire ezek a felvillanások utalnak. hogy megsemmisüljön. fel kell adnunk becstelen vágyainkat. hogy állandó . s meg akarja tudni. hogy van-e mód arra. A vallásos megtérés emocionális hatása alatt sok ember úgy véli. ösztönlényünket és egoisztikus nézőpontunkat. Csak első lépése egy hosszú útnak. Ezeknek a felvillanásoknak a másik célja az. és szeretné megtudni. a válasz erre is igenlő.Ha valakit megragadnak ezek a hirtelen felvillanások. hogy ő maga az. hogy megmutassa a tanulónak. Minden hibája ellenére az egót egyre inkább vonzza az a spirituális nagyság. merre kell haladnia s milyen személyes célokat kell elérnie. mennyire nem ismeri az igazságot. amire élete során egyszer vagy kétszer kerül sor . aki eltakarja fényét s megengedi. hogy meg- menekült. akkor megtudhatja. Nem szabad elfelejteni.

az az állapot. a második újjászületés az Önvalóban. óvakodniuk kellene az ego hiúságától. Az első az ego elpusztulása. hova juthatnak. ám valójában az nem más. Ha a megvilágosodás nem állandósul. Ihletet és iránymutatást kapnak. megszokott. a harmadik a teljes egyesülés az Önvalóval. s hazudozásaitól. hanem csak az eleje. . s válik állandóvá és folytonossá. mint első lépés a valóság felé. hogy nem talál megfelelő helyet ahhoz. A szufik azt mondják. hogy ezt az utolsó állomást nem lehet elérni a Magasabb Erő kegyelme nélkül. amikor tartósan az isteni jelenlétben lakozunk . A felvillanás eltávolít minket az aktivitástól. s azt is állítják. a felvillanás pedig ezen a jelenléten belül valósul meg.még ha csak pár másodpercről is van szó . a cselekvéstől . Ugyanez igaz azokra is. ha nem marad tartósan velünk. jellemünk túl tökéletlen ahhoz. melynek kezdete és vége van. de a szahadzs .míg a szahadzs nem kényszerít a külső aktivitás leállítására.normális. Csak egy esemény ez. hogy nem teljes.nem egyszeri és kivéte- les. annak oka. tartós és megváltoztathatatlan változás. habár hatalmas értékkel bír a filozofikus élet. tudatosság és kiegyensúlyozott világszemlélet kialakításában. hogy ez teljes. hogy velünk maradhasson. amely ugyanezt másokkal is el akarja hitetni. Képet kapnak arról. s nem az utolsó lépés. Utunk során három főbb állomás van. Az előbbit nem csak időszakosnak tart- ják. hogy a felvillanás nem az élet végső célja. A filozofikus élet az isteni jelenlétben valósul meg. Ne feledjük. míg az utóbbi olyan eredményeket hoz. hogy az Önvaló tudatossága tartósan velünk maradjon. de azt is mondják. Ám mindez csak az első. A felvillanás kivételes és izgalmas. amely ennek ellenkezőjét akarja elhitetni velük. hétköznapi állapottá válik . akik egy misztikus tapasztalat emocionális hatása alá kerülnek: az általuk elért megvilágosodás nem az út vége ugyanis. hogy rálépjenek erre az útra s végigjár- ják. melyeket nem lehet elveszíteni. A szufinak nevezett iszlám misztikusok különbséget tesznek eme felvillaná- sok (melyeket „állapotnak" neveznek) s a tartós előrehaladást hozó változások között (melyeket „állomásnak" hívnak).hatást érjen el. Szívünk még túl tisztátlan. és rápillanthatnak az oda vezető útra is.

ám minden ilyen nap gyötrelmekkel. . És saját kísértetei nem hagy- ják nyugodni. végtelen jóindulatot árasztó. hanem a tiszta. hogy megtörjem létezésem spirituálisan terméketlen. aki a fényt megtapasz- talja" . „Túl kell jutnod a látáson. formáktól mentes létezés a végső tapasztalat e szerint a tanítás szerint. és meg kell találnod.s néhányan meg is próbálkoznak -. Addig kell haladnunk. szemléljünk felemelő. belső kísértetjárással lesz teli. ereje tartóssá válik s folytonos jelenlét formájában velünk marad. hogy ki az az Én. hallgassuk meg egy igazán kiemelkedő ember beszédét .Be kell fejeznünk. amíg ezeknek a ritka. amit olyasvalaki írt. s ez igaz még a Szent Fény esetében is. az egy másik. Ha eggyé válunk vele. feltételez egy ettől külön- álló látót. kérdezték tőlem. monoton. sivár hétköznap- jait? A válasz egyszerű: ha nem tudunk sikeresen meditálni. hová tűnik az a nagyszerű nyugalom. A görög ortodox egyház a fénytapasztalatot tartja a legmagasabb ember által elérhető élménynek. Ml van. Az olyan ember. ám az indiai filozófiai hagyomány ezt csupán az utolsó előttinek tartja. Ha a felvillanás véget ér. magasabb rendű állapot. az képtelen ezt megtenni.mondta Ráman Maharisi egy tanítványának. aki csak emocionálisan. Ám aki átélt egy felvillanást. emelkedett pillanatoknak a békéje. amit okozott nekünk? Az örökké aktív. Megpróbálkozhat ezzel . hogy inkarnációja hátralévő részében abbahagyja azt. képes arra. a hit oldaláról vagy csak intellektuális meggyőződésből folytatta a keresést. ha semmiféle felvillanást nem tapasztalok? Mit tehetek. megértése. Nem a látás. amit elkezdtünk. amit még látni lehet. nagyszerű művészeti alkotásokat.vagy találjunk egy ihletett könyvet. akár négyszemközt . Ugyanis bármi. kifelé forduló gondolkodásban tűnik el. aki már átesett ezen a tapasztalaton. az egy állapot. ahol csend és szépség uralkodik. Ha magunk előtt látjuk a fényt.akár közösségben. akkor menjünk ki a természetbe. amíg vissza nem tér az útra.

Valójában az igazság az. önmegtisztító módszerekkel meg- próbálni úrrá lenni rajta. . Ennek elérése érdekében azt javasolják.lévén végső lényegünk alapvetően mindig is isteni .A madár egyenes útja . és megtisztítani.nincs más teendőnk. hanem minden pillanatban koncentráljunk a Végsőre. létünk alapját képező Önvalót. Ha az első módszert választ- juk. mivel az csak egy árny. ahogy ahhoz is idő kell.A Kígyó Ösvénye gyakorlat - Az üresség mint kontemplatív gyakorlat Ne feledjük. önmegtisztító. * A Rövid Ösvény követői gyakran azt hangoztatják. hogy az aprócska magból sudár fa váljék. mint felismerni azt. az Egyetlen Valós Élet felé irányítjuk . s elménket a nagy Cél. hogy megszerezzük a mennyei tudatosságot. de ha az utóbbit is használjuk. akik lemondóan legyintenek a Hosszú Ösvényre s lenézik azt. s ehelyett egyetlen dologgal kell foglalkoznunk: tudatosítani saját isteni lényünket s felismerni a bennünk rejlő. hogy két különböző megközelítés is létezik a keresés során. és a személyiséggel kapcsolatos összes gond(olat)ot . hogy ne is foglalkozzunk hétköznapi lényünkkel.Gyakorlatok - A kontemplatív csend . akkor eljuthatunk egy bizonyos pontig.a fordító. s emellett létezik a Rövid Ösvény. hogy mivel a személyiség amúgy is mulandó és folytonosan változó. akik valójában vagyunk*. amely arról szól.„Miért mosolygott Buddha" - Az Isteni Út gyakorlat . figyelmünk állandó ráirányításával és azzal érhetjük el. illetve adjuk fel a világgal. önfegyelmet s kemény gya- korlatozást igényel éppúgy.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK A hangya hosszú útja . ám ehhez sokat kell dolgoznunk. mindent saját erőből elérő módszere. és mindkettőt alkalmaznunk kell. mivel szerintük . Létezik egyrészt a Hosszú Ösvény önjavító. hogy csak lehetőségünk van arra. és ezzel együtt a Kegyelem Erejét is. akkor azzal bevonjuk a Magasabb Erőt. A Rövid Ösvény azon követői. hogy azonosítjuk magunkat a végső céllal már annak elérése előtt. Ez pedig időt. Tévúton járnak. felesleges a klasszikus önfegyelmező. amely egy féligazságból származik. gyakorolnunk.ez utóbbit folyamatos emlékezés- sel. hogy teljesen elfelejtjük az ént.

azaz hiába- valóan cselekszenek. alanyi jogon jár nekik minden . . Az ébrenlétet felváltja az álom. mint az ego természetének metafizikai tanulmányozásával hazugságainak. S ha ezt nem teszi. Akik kizárólag a Hosszú Ösvényre támaszkodnak. a munkát a pihenés. az ilyen hozzáállás csak még szorosabbra zárja azt. Azért van ez. a tudatosságban és megértésben. A bölcsebb. mint hogy meggyengítse. de nem lennének készek az én valótlansá- gáról szóló magasabb tanításra.ám nem célja az ego tökéletes legyőzése. túlterhelik magukat az önfegyelmezés szüntelen munkájával. Akik kizárólag a Rövid Ösvényre támaszkodnak. A Hosszú Ösvényt a kezdőknek oktatják. Összegezve a teljes utat: a Hosszú Ösvény a Rövid Ösvényhez vezet. a Rövid Ösvény pedig a Kegyelem által adott töretlen egomentes tudatossághoz. rendszeresen váltogatni kell őket. hogy a lehetséges ütemnél lassabban fejlődnek. Ahelyett. ahol a figyelem elfordul az alsóbbrendű. s amelyhez beleegyezését kell adnia. szűk. hanem ezen belül marad. lehatároló éntől és annak töké- letesítgetésétől a lényeg. lecsillapítsa az egót . azok túl sokat vesznek a saját vállukra. Az utóbbit a Rövid Ösvény keretében tanítják. illuzórikus természetének fel- ismerésével . s mivel minden területen alá vagyunk akaratának vetve: magunknak is ciklikusan kell létezni. hogy a két Ösvényt együtt kell alkalmazni. amely egy új mentális állapotot teremt: miközben imitálni próbálja az Önvaló állapotát. önfejlesztésre. filozófia által is támogatott módszer az. Mindez oda vezet. s így már egy év után is két teljesen különböző eredmény kezd kibontakozni a személyiségben és a viselkedésben.A Hosszú Ösvény korlátja éppen egyetlen céljában rejlik. így hát szükségessé válik egy harmadik fázis: végképp meg kell szabadulni az egótól.azaz arrogánssá válnak. amelyre azonban egy teljes élet sem elég . miközben még nem teljesen készek arra. amit az embernek kérnie kell. akkor a Rövid Ösvényen haladó mindenféle önazonosítása az Önvalóval csak puszta képzelgés és önszuggesztió. a nappalt pedig az éjszaka. Ezt ugyanis nem érhetjük el máshogy. Ezt azonban csak a Kegyelem egót feloldó ereje képes megtenni. hogy megnyitná a kaput. valójában mégsem jut túl az egoelme korlátain.erre nem fordít figyelmet a Rövid Ösvény sem. és azt hiszik. ami nem más. valódi lényünk felé. túl sokat várnak el. és általában mindenkinek tanulmá- nyai korai és középső szakaszaiban. mert ekkor az emberek készen állnak az önjavításra. Végül is ugyanezt a ciklikus- ságot látjuk mindenhol máshol is a természetben.

Másodszor. Ez az igazság. a valóság természe- tének metafizikai tanulmányozása: (b) gyakorlás. illetve magával a meditációval is. Nem szerezhetjük meg. A Hosszú Ösvény követője azzal foglalkozik. bennünk és rajtunk kívül is. ahol a Világelmével találkozunk. s ez az a pont. így hát legjobb. A Rövid Ösvényt az alábbi elmélet jellemzi: a lényünk magjában lévő Csendben lakozunk mindig. ha feladjuk az ego hamis ideáját. ami már úgyis a miénk. az elme eredeti kép. mert az mindenhol és mindenkor velünk van. Sohasem hagytuk azt el. bárhová is megyünk. az Önvalóval. próbáljuk megérteni és elfogadni való- diságát. és ki kell magunkat javí- tani. minden körülmények között ezt kell gyakorolni. akár tudunk erről. azonnal fel kell ismernünk hibánkat. abban hogy ott van mindenhol. s nem is tudnánk. Épp ezért bármikor is essünk ki ebből a gyakorlásból. a célhoz vezető alapvető gyakorlata. Mindaddig kell folytatni ezt a belső munkát. mintegy önjáróvá nem válik. amennyiben az ideákkal és képekkel kapcsolatos. higgyünk Jelenlétében. a valóra történő folytonos. gondolatokkal és képekkel telezsúfolt állapota helyett. A Rövid Ösvény lényegében a Csendességben való lakozásra törekvés folytonos gyakorlását jelenti. még akkor is. Először is ne keressük az Önvalót. így azután meditáció helyett kontemplációt gyakorol. mert közvetlenül egyesülésre törekszik mindeme erőfeszí- tések végső céljával. megszokott életrend részévé kell válnia. . Mindenkor. és csak az egyetlen valósra koncentrálunk. Harmadszor.és ideamentes tiszta állapotát próbálja helyreál- lítani a hétköznapi. gondolatait meditációban megfegyelmezni. azaz a mindennapi. A Rövid Ösvény követője azonban nem ezt teszi. amíg minden más gondolatot el nem felejtünk vele kapcsolatban. amíg önmagától nem megy. hogy megtanuljon koncentrálni.KONTEMPLÁCIÓ HALADÓKNAK 353 Mi a Rövid Ösvény kulcsa? Három pontban összefoglalható. akár nem. A Csendre való tudatos emlékezés az abba való automatikus belépéssel együtt: ez a Rövid Ösvény summázata és lényege. A Rövid Ösvény az alábbiakat használja: (a) gondolkodás. ha életünket reményvesztettség és kudarc jellemzi. mert valójában legbelsőbb lényünkben az vagyunk.

Feltűnhet. hogy ezt megtehesse. Idővel önmagát fogja becsapni.töretlen emlékezés mindennapi életünk folyamán. frusztrálná válik. hogy valójában csak erre van szükség.például a zen . A Rövid Ösvény gyakorlatai közé tartozik az igazság metafizikájának intellektuá- lis tanulmányozása. emlékezünk. Ez azért szükséges. hogy csak a Rövid és Hosszú Ösvény kombiná- ciója az egyetlen járható és célravezető út a nyugati ember számára. s megkülönböztethes- sük a belőle származó . hogy elnyerjük a megvilágosodást. mint amilye- nek mindig is leszünk. mint ahogy azt a Hosszú Ösvény gyakorlatai során megszokhattuk. Ez az a két ok. Éppoly isteniek vagyunk a jelen pillanatban. s példája erőt ad a további küzdelemhez. az érzelem. tanításra kész mester nagy ritkaság. Igaz az az kijelentés. tanítani s a veszélyekre figyelmeztetni.ideákat a valóságtól. elfelejtik azt.állítanak. adjuk át magunkat a valóság gondolatának a csendben. hogy teljesíthesse az első fel- tételt. Kevés tanítványnak van akkora szabadsága. és nem szabad. lépésről lépésre irányítani. hogy megértsük az ego illuzórikusságát. meditálunk magunkon. nem kell töre- kedni az erkölcsösségre. hogy később túljuthassunk rajta. s célunkat el nem értük. ami miatt a filozófia azt mondja. hogy ettől eltérítsen az önzés. (c) meditáció. akkor ez az érzés elmú- lik. Nem gondolunk. de ha eltávolodunk tőle. ami előfeltétele annak. Nem elegendő egy megvilágosodott ember. A dolog lényege. amit a Rövid Ösvény szélsőséges követői . mert egy képzett. Ha a gyors előrejutás vagy a cél könnyű elérésének ígérete miatt elhagyja valaki a Hosszú Ösvényt. nem kell (a szokásos értelemben vett) meditáció. Semmit sem nyerhetünk. De akik ezt állítják. az okosko- dás vagy a vágy. Először is szükség van egy mesterre. akinek közelében békét és emelkedettséget fogunk érezni. hogy a korábban felsorolt tevékenységek nélkül a Rövid Ösvény csak bizonyos szi- gorú feltételek teljesülése esetén vezethet sikerre. s tanulmányokat sem kell folytatnunk. Egy ilyen embert csodálni fogunk. de nem tud vezetni minket. az változatlan marad örökké. ezzel a mesterrel kell együtt élnünk mindaddig. míg be nem fejeztük tanulmányainkat. hogy egyik pont- ban sincs semmiféle utalás a személyes egóra. nem szükséges az önfegyelmezés. Másodszor. elkeseredik vagy . s még kevesebbnek van akkora szerencséje. valódi énünk szintjén nincs fejlődés. hogy folyamatosan figyelnünk kell a szívből eredő intuitív érzésre. mert nehéz a körülményeken úrrá lenni.akár mégoly spirituális .

míg az utóbbi erővel tölti fel ezeket a gondolatokat. amiket esetleg elért.pedig ezek a legnagyobb ellenségeik éppúgy. A világ számos pontjáról származó példák igazolják. s megfosztja még azoktól az eredményektől is. a bűnök azonnali megbocsátása nem történhet meg a legtöbb. hogy az Önvaló átvehesse uralmát felette. hosszú. a Rövidet attól elvonulva gyako- rolni. s ez emocionálisan feldúlja. hogy nem látják meg saját tévedéseiket és gyengeségeiket . ám előtte nem értek el egy bizonyos egyensúlyt. Ám a Rövid Ösvény emelkedett meditációi csendet és elvonultságot. amint néhányak spi- rituális életrajzából ez tisztán kiderül. jellemzően nem kezdők voltak. és akikkel megtörtént már. Ennek oka pedig. hogyan kell helyesen gondol- kodni. Ez utóbbi tehát teljesen misztikus. elveszti belső szerénységét. . úrrá lesz rajta. ha keresők vagyunk. A Hosszú Ösvényt könnyebb a világban élve. ahogy az egész teremtett világ is az. sőt a hibáink ellentétpárjainak megfelelő erényekkel ruházhat fel. miközben ilyen körülmények között nem tudja önmagát teljesen kiegyensú- lyozni. akkor nagyon gyakran abba a hibába esnek. hogy azok. az saját spirituális gőgjének lesz áldozata. holott ez az ára annak. A Rövid Ösvény hívei azt mondják. akikkel ez megesett. Aki nem tudja e tévutakat elkerülni. előtte már komoly előrehaladást értek el saját erőfeszítéseiknek köszönhetően. hogy kerülhet az egyén harmóniába az Önvalóval és a Világideával. hogy megvalósítsa eme emelkedett tanítások eredményét. A mindennapi élet nehézségei fejlesztenek minket. Amikor egyesek a Rövid Ösvényhez for- dulnak. A Rövid Ösvény annak folytonos ismétlése és megerősítése. a felkészülés és önfejlesztés hiánya pedig lehetet- lenné teszi számára. spirituálisan nem fejlett emberrel. hogy személyiségének negatív oldala megerősödik. A Hosszú Ösvény az emberi természetből eredő akadályok leküzdésének és a személyiségünkben lévő hibák kiküszöbölésének szenteli erejét. Ez valóban megtörtént már néhány esetben. hogy alapvető lényünkben isteniek vagyunk éppúgy. Ez a csodála- tos átalakulás. Az előbbi megmutatja a keresőknek. hogy a Szellem ereje egy pillanat alatt eltün- tetheti összes hibánkat. hogy a bűn fogalma tel- jesen eltűnik számukra. nyugodt periódusokat igényelnek.erkölcsileg meggyengül. Rámutat arra. hatalmat ad nekik. mint az. Ám viszonylag csekély számú ilyen eset van.

szembe kell nézniük az önámítás kockázatával s azzal. ha csak az önfejlesztésre koncentrálunk. hogy megszabadítsuk a tudatot az azt leláncoló egoizmustól. Katasztrófához vezethet. hogy megnyíljunk a magasabb impulzusok és intuíciók felé. Ha a Rövid Ösvény tanításait adjuk kezükbe.A Hosszú Ösvényen járva megtanuljuk. mert mindkét esetben az illuzórikus egóval vagyunk még mindig elfoglalva. az. Azoknak. míg az utóbbi ideákat szeretne elültetni a tudatalattiban . hogy meglássuk és visszautasítsuk az alacsonyabb impulzusokat. mielőtt kellő önfegyelmezésen estek volna át a Hosszú Ösvény kemény mun- kájával. az egoizmust és a vágyakat. akkor erkölcstelenségbe zuhannának. használjuk a Rövid és Hosszú Ösvényt is egyszerre.miközben az teljesen megnyugo- dott. hogy ha a néptömegeknek azt taníta- nák. vagy ha elmondanák nekik. ha nem folytatjuk személyi- ségünk fejlesztését csak azért. Mindkét esetben az a veszély áll fenn. Van bizonyos igazságtartalma azt állítani. mert ráléptünk a Rövid Ösvényre. lecsendesedett állapotban van. s befogadjuk azokat. hogy áldozatul esnek a saját képzelt spirituális eredmé- nyeikbe vetett hitüknek. . és ez katasztrofális társa- dalmi folyamatokhoz vezetne. Éppoly biztos. azzal csak nekik ártunk. Ugyanakkor frusztrációhoz vezethet. mint hogy a nap felkel. A Rövid Ösvény első és második szakaszában célunk az. mert pusztán relatív fogalmak. hogy erőfeszítéseinket csak az egyik Ösvényre koncentráljuk. A filozó- fia a bölcs egyensúlyt javasolja. hogy a jó és a rossz között nincs különbség. míg a Rövid Ösvényé az önszuggesztióra épülnek. gonosszá válnának. hogy a jóság nem értékesebb a gonoszságnál. hogy a Hosszú Ösvény különböző gyakorlatai az akaraterőre. Az előbbi a tudatos elme koncentrált erőfeszítésére támaszkodik. A Rövid Ösvényen gyakorlásunk célja. akik a Rövid Ösvényre lépnek.

amikor azt gondoltuk. Amíg ez történik. hogy mindig is az egyetlen valóság voltunk. hanem azért is. Aki a Rövid Ösvényen jár. melyből a kegyelem folytonosan árad. az akarás és a tapasztalás is csak eltávolít valódi. Nem törekszünk az újabb tapasztalásokra. Felszabadulunk az idő rabságában szen- vedő gondolkodástól. hogy AZ már most is. mert állan- dóan az Önvalóra emlékezik. nincs mit elérni. Miután megértettük a Rövid Ösvény tanításait. Hiszen ki keresne és mit? Ugyanakkor tény az. s valami- képpen át kell magunkat transzformálni Önvalóvá. mert megértet- tük. hogy miért keresnénk bármit is. bárkivel és bármikor. hogy egóként létezünk. Nem vala- miféle elérendő célokra koncentrál. aminek következtében elveszítjük ezt a meglátást. hogy nincs mit keresni. de minden egyes szerető rágondolással magához invitálja a kegyelmet. s úrrá lesznek az elmén. hogy lassan megpróbálná megszerezni az uralmat gondolatai felett. hogy fokról fokra haladunk előre. és felismerjük az Időtlent. mint akkor. hogy az isteni jelenlétben időzünk. adni képes szívvel. s ezzel vissza is kerülünk Abba. S teszi ezt nyitott.Bárhol is legyünk. hogy a törekvés. hogy minden egyes felvillanás után a gondolatok múltbéli tendenciái ismét előtörnek. aki azt az ellenvetést teszi. hogy eljön a pillanat. s ismét folytathatjuk a keresést. inkább az Önvaló szent jelenlétére koncentrál minden pillanatban. Van. amikor egy felvillanást tapasztalunk. S így nem csak közelebb jut ahhoz a forráshoz. minden egyes pillanatban benne él. az egyenesen halad célja felé. már tudatosan keresünk. ám azzal a különbséggel. Úgy gondolkodunk és cselekszünk. addig folytat- nunk kell a keresést. Ahelyett. mint a Hosszú? Nem csak azért. amikor épp emiatt az Önvaló tudatos keresését fel kell adni. annál inkább eltölti az ebből a felismerés- ből származó mély nyugalom. Paradox módon minden alkalommal feladjuk ezt a keresést. ha valójában az Önvaló vagyunk? S való igaz. méghozzá úgy. mintha az az Én lennénk már most. s gondolatai ennek következtében annál inkább lecsendesülnek. mert nem az egóval foglalkozik. Minél inkább megérti ezt és minél inkább ehhez a tényhez tudja láncolni figyelmét. . mindig arra kell gondolnunk. hanem arra. Nem. Az Önvalóra gondol egész nap. igazi Énünktől. vagyunk és leszünk is. mely megtölti elméjét. Miért lenne a Rövid Ösvény jobb út a kegyelem megszerzéséhez. mert ilyenkor pon- tosan tudjuk. szerető. hogy a továbbiakban nem vakon keresünk.

de a gondolatok létezhetnek az isteni jelenlétben.irányítsuk a korábbi egomentes megvilágosodások pillanataira. Ezt meg kell változtatni. és a Spirituális útmutató (Splrltual . így az elme nem tartalmazza ideaként Istent. minden pillanatban emlé- kezzünk a lélek közelségére. Ez igenis lehet- séges. Emlékezhetünk. visszagondolhatunk egy misztikus tapasztalatra. hogy emlékezzünk arra. ha koncentratív erőinket negatív. Miguel de Molinos jól tudta ezt.lényege.mely a meditáció magasabb fokozata . mint egyszerűségük alapján gondolnánk. Épp ezért ezek a gyakorlatok. mik vagyunk. s így lehetetlen egyszerre Istenre emlékezni és világi feladatainkat is ellátni.szintén hasonlóra vezethet.Helyes az a kijelentés. Ha azt állítjuk. Tény. hogy egyszerre nem lehet két gondolatunk. Csak ebben az állapotban lehetséges szubjektum és objektum egysége. s csak kis része az Önvalóra. hanem tudatosság egy magasabb szinten. Koncentrációnkat . intuícióra vagy ideára. akkor azt is kijelenthetjük. amilyen gyakran csak lehet. Ennek a gyakorlatnak a lényege. Meg kell próbálni a transzcendentális légkört a mindennapi élet részévé tenni.bár érzékekkel fel nem fogható . kik vagyunk. a gon- dolat minden más módon dualitást okoz. Egész nap szinte minden figyelmünk önmagunkra irányul. miszerint a Rövid Ösvény lényege. hogy folyamatosan. valóságára és arra.minden apró részletet figyelembe véve . Tévedés azt állítani. A gyakorlat célja. s hogy ezután olyan gyakran idézzük emléke- zetünkbe ezt az emléket. ha magasabb tudatállapotba akarunk kerülni. Isten nem gondolat. hogy a meditációnak lehetnek káros hatásai. melyek az Önvalóra emlékezésre irányul- nak. hogy az mindennek végső . sokkal értékesebbek. Az egyik leghasznosabb jóga a folyamatos emlékezés jógája. önző célokra irányítjuk. hogy a lélek minden porcikánkat teljesen átjárja és birtokba vegye. ha az általa kialakított passzív állapotba kellő előkészület és megtisztulás nélkül lépünk be. hogy az elme nem képes egyszerre két objektumra irányulni. hogy a kon- templáció .

akiknek van korábbi meditációs gyakorlatuk vagy megértik a mentalizmus tanításait . mert az előbbiek tisztán. Ezek ugyanis csak a tapasz- talt tanítványoknak valók. s akik kellő előrehaladást értek el az Imádság területén. hajlandó végig is járni. annak hatására egy idő után a kozmikus öröm eksztatikus hullámai járnak át minket. A különböző jógautak egymásra épülnek. amelynek elérésére ezekkel a gyakorlatokkal törekedni fognak. akik készen állnak erre. mivel abszolút nem fogja érteni és átlátni az egész témát." . Az egyszerű módszerek felkészítik a tanítványt az előrehala- dottabb gyakorlatokra. melyek lerövidítik az utat azok számára. az meg- . vagy a meditációban már korábban komolyabb előrehaladást értek el. hogy bárki. amíg ezek által olyan szintre jut. A magasabb énre való folytonos emlékezés idővel szent belső kapcsolattá érik.jelentette ki. de valószínűbb.sőt legjobb. akik vagy a metafizikában. akkor ne a gyakorlatokat okolja. Ezért ezek az ultramisztikus gyakorlatok akkor hozzák meg igazi gyümölcsüket. Ha szeretetünket megpróbáljuk állandóan minden élőlény irányába kiterjesz- teni. Ezek a gyakorlatok azoknak valók. s nem ér el eredményeket. aki elindul ezen az úton. ha olyanok látnak hozzájuk. hogy képes profitálni a további beavatásokból. Természetszerűen az ilyenek kevesen vannak. s nem zárják ki egymást. „Ez a könyv nem mindenkinek szól. ha megvannak hozzá a magával hozott képességei. míg az utóbbiak kellően gyakorlottak lesznek. A könyv a tapasztalt szak- értő szavaival ír a kontempláció témaköréről. aki minden előkészítés nélkül azonnal a filozófiai jóga módszerekhez fordul. lelkesedéssel elvégezni az önfegyelmező gyakorlatokat. E sorok írója szükségtelennek és helytelennek tartja. elérhet sikereket. akik már nem kezdők. hogy ne állítsanak mesterséges akadályokat. Ha valaki csak látszólagos egyszerűségük miatt próbálja meg ezeket a gyakorlatokat. Azért van ez. Legyen hát elég annyi. hogy ez a próbálkozás teljes kudarcba ful- lad.Guide) című könyve előszavában figyelmeztetett is rá. csak azoknak. ha e kettő egyszerre igaz. világosan megértik az Önmagában Létező Elme természetét. hogy egy ilyen bárki számára hozzáférhető műben nyilvánosságra hozza a még magasabb szintű gyakorlatokat. s hittel. amikor egyre jobban átveszi a hatalmat felettük az üresség. Bárki. akik tisztán tartják érzékeiket és kordába fogják vágyaikat.

hogy mikor eljön az ideje. differenciálatlan. Ha fel tudjuk adni a konkrét dolgokra vagy ideákra vonatkozó gondolatokat. lélekben minden ragaszkodást feladóvá. Időről időre külső szemlélővé kell válnia. S ez utóbbi nem más. és mindenki meg fogja kapni azt a megvilágosodást. melyek a tudatban megjelennek. „fülbe súgva" adták át az évezredeken át. akkor vagy ő találkozik valakivel. és megkapja a szükséges beavatást. Amikor ez a személyes kapcsolat azonban megtörténik. ám nem úgy. Ám a természetben minden fokozatosan történik. szagokat. amelyre mindezek a gyakorlatok felfűzhetők. mint legbelső énünk. Mivel ezek a gyakorlatok a titkos tanítás mentalista alapelveire támaszkod- nak. sem Nyugaton. Senki sem túl jelentéktelen. hogy kitörli magából azt s megpróbál nem tudomást venni róla. hogy tökéletesen megérti mentalisztikus jellegét. és minden csak a maga idejében történhet meg. sem szanszkritul. hangokat. hanem azáltal. aki nem készült fel rá a jóga gyakor- latainak végzésével. mely e bolygó sorsáról és az egész emberiségről gondoskodik. sem angolul. akkor miután feladtuk ezeket a gondolatokat. A szó szoros értelmében nem jóga gyakorlatok ezek. s nem gyakorolhatja az. ezért tradicionálisan a jógán túlinak tekintették őket. mint a tiszta. amit kiérdemelt. az érzékszervek által érzékelt képeket. nem-valamire-irányuló Gondolat. Épp ezért ezeket a gyakorlatokat csak szóban. mint selyem- szálra a gyöngysor.nyugodhat. hogy ne vegye észre és ne legyen fon- tos. hogy bár minden objektív. vagy az a valaki eljön hozzá. akkor nem marad más meg. hogy tökéletesen megértjük. . Ilyen csodálatos az univerzális lélek működése. ám eköz- ben is teljesen tettre késznek kell maradnia. akkor ez tízből kilenc esetben a magasabb spirituális igazságok megismeréséhez vezet. hogy mit s miért csinálunk. így hát a kozmikus órának gyakran fordulnia kell még párat. s úgy tesszük ezt. Van egy alapelv. Ez pedig a következő. önmagán kívül eső valóságnak tűnik. Emlékeztetnie kell magát. A tanítványnak időnként szándékosan vissza kell húzódnia a külvilág sokszí- nűségétől pár percre saját elméjének csendes magányába. ízeket. amit lát elválaszthatatlan saját elméjétől. és isme- reteim szerint teljességükben még soha nem publikálták őket sem Keleten. Túl kell jutnia az önmagában rejlő világideán.

A gondolatok kerekének megállítása felfedi a belső ént. ha sikerrel végezzük dolgunkat. hogy mi értelme van a magasabb jógának. Ez pedig azért van. külső megfi- gyelője. megtalálta „lelkét". amiben nincs önellentmondás. ami nem tűnik fel. s ehelyett az alacsonyabb rendű témák iránt megnyilvánuló negatív érdeklődésünket erősítik. ami nem mulandó. majd el. ahol a második az elsőnél magasabb szintű. Meditálnia kell Tanú-Énjén. Ezek az ultra- misztikus gyakorlatok két részre oszthatók. újult belső erő születik.Habár a tanítvány immáron ráébredt Tanú-Énjére. Olyan valamin meditálunk. amit az élet számára kijelölt. s erre kellene irányítanunk legmélyebb koncentrációnkat. míg a gondolatok mozgásának újraindítása a már így megvalósított állapotban felfedi a mindent átölelő univerzális ént. hanem lényegében egy azzal. A második feladat egyértelműen nehezebb. hogy a Tanú-Én is csak része a Minden-Énnek. Minden ilyen alkalommal tudatába kell kerülnünk. de csak további mentális gyengeség. így olyan valamit keresünk. valami olyanon. Röviden szólva: további meditációkkal fel kell ismernie saját egységét az egész univerzummal. További erőfeszítésekre van szükség: fel kell ismernie. mint az ideák és az anyagi világ formái. s azon- nal ellenállást kell tanúsítanunk. A tudatosság maga az. amely a kontemplációt a cselekvés. ami- nek érdeklődésünket le kellene kötnie. Az. ha elbukunk. s ezzel messze a tömegek szintje fölé emelkedett. amely a tiszta gondolatra irányítja . hogy mi történik. nem lehet megcáfolni. Ebből a fárasztó háborúból előbb vagy utóbb friss. ami eltűnik. hogy valami megváltozott. úgy nevezték a régiek: „A Megcáfolhatatlan Jógája". hogy az elme tiszta lényege a valóság. Ezért ezt a fajta meditációt. az alvást az ébrenlét részévé teszi. meg- cáfolja és ellentmond saját keletkezésének. mert a meditáció hatal- mas teremtő erővel rendelkezik. így hát következő feladat felismernie azt. Az egónkban rejlő gonosz erők folytonosan megpróbálnak eltántorítani a tiszta létezésre való pozitív koncentrációtól. Nem a tudatos figyelem objektumainak kellene örökre csapdába csalniuk az elmét s eltántorítani magasabb kötelességeinktől. akkor azt is megértjük. még nem végezte el mindazt. amely valójában lényegét tekintve egy a végtelen mindenséggel. Amikor megértjük. hogy nemcsak a létezés különféle megnyilvánulásainak tanúja.

Az előbbi a dualitás. kívánságok. Visszatérés ez valójában a spirituális méhbe. a téged érő kísértéseket vagy mások búját-baját közvetlenül a meditációba. az elme üressé. csendessé válik. az utóbbi a felismert kettősségnélküliség. Azt érzik. boldog. hogy erejét titokzatosan és ritmikusan az életerőből szívja magába. de a magasabb rendű esetében spontán módon.figyelmünket a véges gondolatok helyett. ha szél sem rezdül. csak csen- des. a dualitásmentesség vilá- gában van. vágyaktól való mentessége kissé hasonlatos a gyermeki ártatlansághoz. Ennek is megvan a helye és ideje. Amikor ez megtörténik. sem gondolkodás. a tisztánlátással. mindenféle személyes erőfeszítés nélkül történik ez. amilyenben az embrió van anyja méhében. nincs is rá szükség. máso- dik születésnek nevezik. víziókkal és a belső hanggal. Az elme oly mélyen merül önmagába. zavarodottságtól. tökéletes békesség. Aki átéli. Eme utóbbiakban ugyanis még jelen van az ego. hogy valami hatalmas jelenlét — mely jóindulatú és védelmező is . mint egy ma született gyermek. ő az. mint a tó tükre. A mentális működéstől.öleli körül az embert. A tökéletes nyugalom érzése jelenik meg ebben a megnyugtató jelen- létben. A kettősségmentességnek eme szépséges nyugalmát csak a filozofikus jógi kaphatja meg. alig érzékelhetővé válik. A harmadik fokozatban van egy olyan állapot. tudatába kerül. semmiképpen nem mentek be a mennyeknek országába". érzelmektől. Ennek az állapotnak a mágikus rabságába kerül az ember ekkor. Bizonyos módon men- tálisan párhuzamba hozható azzal az állapottal. Ne vidd magaddal gondjaidat. a kicsinyesség nélkül. amikor a beavatás megkezdődik. amikor misztikus fényt vethetünk ezekre a kérdésekre vagy a misztikus erők gondjaira bízhatjuk . s nem keverendő össze az alacsonyabb-misztikus tapasztalatokkal. akik megtapasztalták. Nincsenek vágyak. újjá- születés a létezésnek egy új világába. Ezért mondta Jézus: „Ha olyanok nem lesztek. amely mindig a legnagyobb ámulatot váltja ki. hogy eksztatikus tapasztalatát elérje. Ehelyett TUDÁS van. mert a filozófiai tanulmányok s önfegyelmezés a megta- gadásához vezetett. amilyen az emberi szerelem lenne a vágyak. aki (haszon)élvezője e jelenségeknek. az érzelmi töltetű eksztázi- sokkal. Az alacsonyabb rendű misztikusnak speciális erőfeszítést kell tennie. hogy a külvilág teljesen eltűnik. Ennek megfelelően a misztikusok. mint a kis gyermekek. ahol az ember kezdetben gyenge és mások segítségre szorul éppúgy. Természetesen nincs semmiféle intellektuális aktivitás. s olyannyira csak önmagával van elfoglalva. A légzés nagyon csendessé. míg az előbbi állapotban nincs jelen.

akkor fáradozásainkért cserébe semmit nem kapunk. A meditáció elején célunk az. Csak az elme teljes csendjében. Ám ez az idő nem a meditáció elején van. csak mellékvágányok. A kockázatok elfogadhatók. a meditációs periódus vége felé kell azzal foglalkoznunk. akiknek szükségük van erre. ha nem vagyunk hajlandók arra. úgy kell a sötétségben keresnie. mert ennek a folyamatnak önmagát kell irányítania. de félelemre nincs ok. Bármennyire is érdekesek és vonzók is lehetnek ezek a mellékvá- gányok máskor. Ha be akarunk lépni a valódi kontemplációba. s a ránk áradó kegyelemből meg kell próbálni átadni azoknak. a filozófia ideáljai szerint történő meditációnak a mások irányába fordított gondolatokkal kell végződnie. csak akkor érhetjük el a valódi tisztaságot . A kontemplációt akkor valósítjuk meg. akkor minden gondolatot el kell engednünk. amikor minden csapongó és kósza gondolatot kiűztünk. úgy kell előretörnie. amikor egy spirituális igazságról vagy célról való gondolataink hirtelen maguktól eltűnnek. s nem túl nagyok. legyen az látszólag bármilyen magasröptű vagy szentséges. Ha túl korán próbálkozunk ezzel. illetve hogy segítségünk és áldásunk hogyan juthat el más megtestesült lényekhez. hanem sokkal inkább annak vége felé. A belső mozgás semmi korábban tapasztalhatóhoz nem hasonlít. s hamarosan kapcsolt gondolatok egész sora követi. hová érkezik. emlékezetünkbe kell idéznünk az ő spirituális szükségleteiket. Minden. .s az ego a gondolatokkal együtt ekkor eltűnik. sőt kockáztatni is. ahogy feltűnik. hogy legalább pár percre feladjuk személyes életünket. hogy nem tudhatja. mert nem egyedül érkezik. most valóban nem mások. s fölé emelkedjünk. hogy elfelejtsük alantasabb énünket. Az elme ekkor tökéletesen csendes és mozdulatlan állapotba kerül. csak saját gondolatainkat. Kitartóan kell keresni az Ürességet. fényt kell nyújtanunk nekik. hogy a magasabb én hogyan segíthetne az alacsonyabbon. ha az e lapokon olvasottakat megfogadja.problémáinkat. Csak miután már megtapasztaltuk az isteni jelenlét látogatását. A tanítványnak sokat kell próbál- koznia.

Az elv az. . Az előbbi lecsendesedett tudatába végül az a dicsőséges isteni jelenlét lép be. Sőt. hogy ez az üresség ugyanaz. mint a spiritiszta médiumok üressége. a kontemplációban az elme megszűnik gondolkodni. Az igazi misztikust és a szerencsétlen médiumot világok választják el egymástól. Ez az utolsó állapot. Nem csak a gondolkodás teljes leállásáról van szó. szereti és csodálja az istenit. mint földi élete alatt volt. akik az emberi lelkekre vadásznak. hogy mihelyst az Önvalóval kialakult a kapcsolat a harmadik fázisban. míg az utóbbi lecsupaszított tudatos- ságába valami jelentéktelen személyiség. A harmadik fázisban. a kis ego vagy a nagy világ bármi- féle beavatkozása nélkül. se nem mély gondolkodás. és spirituális evolúciónk biztosítottá válik. de ennél sokkal többre is: teljes figyelmünket folyamatosan az isteni jelenlétre kell irányítanunk. bágyadt állapot ez. az utóbbi tétlen és negatív. Az ember tudata tisztább és élettelibb. Az előbbi abszolút pozitív. másrészt újra és újra létrehozni ezt a kapcsolatot. Habár erre szükség van. a kontempláció. mely Valódi Énünk. aki éppolyan ostoba és érzéki. a világot átölelő ragyogó Egyetlen. mint addig valaha. nincs más tennivalónk ezek után. akik a szerencsétlen médiumot a hazugság és bűn mocsarába vonszolják vagy végül akár öngyilkosságba ker- getik. se nem önhipnotikus transz. Intenzív tudatosság ez. ennél aligha több. Aki azt képzeli.Az így kialakult állapot egyáltalán nem negatív. ami ennél még sokkal rosszabb. Nem álmodozó. és egyszerűen. az az egész folyamatot nem érti. mint egyrészt meghosszabbítani. a médium tudatába beköltözhet azoknak a sötét és rosszindulatú lényeknek egyike. szavak nélkül imádja.

Így ahol van tapasztalt . Ha legvégig követed. s olyan öröm. mint örök igazságot. csak tiszta osztatlan tudatosságként létező elme van jelen . Ha az Önvalóban vagyunk. amikor célunk az. mert vannak ezt ellensúlyozó tények. ám ez nem jelenti azt. ne engedd. De tudjuk. hanem azért is. még akkor is. gyengéd. Ha nem tudnánk. mely a végső megvilágosodást hozta el számára. Sokkal inkább olyan. de nem akkor.legyen az bármiféle is ott nem az önmagában létező. mert megme- nekült a mulandó emberi létezés állandó problémáitól. és ennek megfelelően nem lehetünk részesei az ego tapasztalatainak. melyet ő maga meg- látott.a boldogsággal és vidámsággal . s a tapasztalat maga is csak egy Idea lehet az elmében. Amikor Buddha befejezte meditációját. amelyet a hétköznapi emberek nem ismerhetnek. s ez nem valami vidám világnézet. akkor nem lehetünk az egóban. hogy a nirvána rejlik mögötte. az ego megnyilvá- nulása.Minden egyéb állapot. hogy nem csak azért volt boldog. legalábbis nem önmagában. kétértelműnek tarthatnánk Gautama mosolyát. Az Önvaló nincs alávetve a szenvedésnek. ha az egy belső misztikus „tapasztalat"*. . hogy bármi más elfordítson tőle. Ezt érezte Buddha. hogy az előbbi volt. mert a tudatosság teljesen új mélységébe léphetett be. Milyen belső állapotban volt ekkor? Egybeesett-e a Vénusz vélt hatásával . ami közvélekedés szerint hagyományosan jellemzi a buddhizmust? Aki megtapasztalta eme magasabb állapotok felvillanását. Kövesd ezt a láthatatlan. nem kételkedhet benne. hogy a tudatot felemeljük az Önvalóhoz. amely eltér ettől a tökéletes csendtől. fantáziáinak és az ego által tapasztalt képeknek.a fordító. A nyu- galom az örök jellemzője. mely eltűnőben volt az égről s az első. amit nirvánának nevezett. Az utolsó csillag. Semmiképpen nem kell szó szerint venni. Mindennek megvan a helye és ideje más alkalmakkor. Nyilvánvalóan bármiféle tapasztalat feltételez egy tapasztalát. mely a felszín alatt végtelen békésséggel van teli. Ez az. gondolatainak. szegezd rá figyelmed. éppen hajnalodott.vagy inkább azzal a sötét világképpel. A klasszikus buddhista hit szerint minden boldogság előbb-utóbb boldogtalan- ságba fullad. a Vénusz volt. akkor beléphetsz a Tudatosságba. szent érzést. mint egy végtelenül mély óceán. hogy örömmámorban úszik.

amelyeket rövid felvillanások alatt érzékelhettünk. amiért éveken át kereste azt. mintha az érzelmek. mint ez vagy az az elme. Úgy beszélünk. vágyak és az ego tökéletes urai lennénk. mely az egyik legfontosabb a Rövid Ösvényen. s adnak mások tovább generációról generációra. amely a gondolkodást egyáltalán lehetségessé teszi.Sokszor megkérdezték már tőlem. akkor azt „Isteni Út" gyakorlatnak nevezzük. Ha ezt az erős meggyőződést behozzuk a gondolkodás.bizonyítékok. amelyet el kell játszanunk. Ám ezt a játékot csak és kizárólag magunknak és magunkért játsszuk. hanem minden-elmeként. különben a hiúság bűnébe esünk. hogy szerintem mi Buddha mosolyának titka. mint az. hogy nagyobbak legyünk mások szemében. az elmének ahhoz a végső lénye- géhez. amely elemészthet. Tudatunkat fel kell emelni a rejtett valósághoz. akkor a mély meglátás segítségével megértjük az . mert saját fényét árasztja. Nem lehet más. szokásokból. hanem akként az erőként. hogy magán mosolygott. mint ez vagy az a gondolat. melyek múltbéli tendenciákból. gondolkodunk és viselkedünk. s nem csak visszfénytől ragyog. mely az egyedüli valós tudatosság. mintha magunk is már megvilágosodottak lennénk. azt az önszuggesztiót. mintha már elértük volna azt. Úgy teszünk. a saját létezésünkét és az önmagában lévő létezésnek az értelmét keressük. amire törekszünk. Amikor már nem úgy gondolunk az elmére. amíg végül megtaláljuk. addig kénytelenek vagyunk elfogadni azokat az igazságokat. hogy legbelsőbb lényünk a valóság maga. azt a szerepet és az elérendő spirituális tudatosságot. Komolyan kell tanul- mányoznunk és jól meg kell értenünk azt a magasrendű személyiséget. melyeket a megvilágosodottak adtak át. Ez ahhoz a logikus követ- keztetéshez vezet. ami mindig is az övé volt. ő a forrása. Ekkor ugyanis tudjuk . nem azért. cselekszünk. és úgy kell gon- dolkodni és cselekedni. nézetekből származnak. Amíg ezt a keresést be nem fejeztük. tanulmányaink és gondolkodás révén hogy az Önvaló rejlik egónk mögött. A „mintha" gyakorlat nem csak szerepjátszás és színlelés. A Rövid Ösvényen a létezés értelmét. a cselekvés és a világhoz való viszo- nyunk szintjére. amikor nem úgy gondolunk a gondolatra. hogy félre kell dobnunk minden személyes érzést. s ezt alátámasztja saját tapasz- talatunk. amelyet meg kell valósítanunk.

Nincs szükség a megszabadulás eléréséhez. Amikor a személyes elmét megfosztjuk az emlékektől és várakozásoktól. válto- zatlan és változtathatatlan jellege . elvárások- tól. hogy minden pillanatban ismét reinkarnálódunk. aki élni tud ezzel.legyen az bármilyen rövid is . amit a spanyol Keresztes Szent János a „lélek teljes kiürülé- • Angolul a nothlng szó.segít elűzni a zavaró gondolatokat. tagolva szerepel: no-thing-ness = nem-dolog-ság. A meglátásnak ebben a stádiumban nincs egy adott objek- tuma. Valójában ez egy- fajta önkontempláció. Amikor elérjük az üresség állapotát. Ezért az első valódi belépés az önvalóba szükségszerűen a semmibe*. azaz nem-dolog. hogy ha az elmét magát tesszük figyel- münk célpontjává. akkor az elme belép az üres. . A misztikus jelenségek és misztikus transzok csupán az ürességhez vezető út állomásai.ebben az értelemben Üresség ez. hanem az elme állandó. A két gondolat között meglévő pillanatban . az öt érzék által ismert dolgok- ból áll. Az ere- deti szövegben is így. amikor minden érzéktapasztalatot és gondolatot elengedünk. amit tudunk és ismerünk a világból.a fordító. akkor nem csak a természetéből fakadó mély nyugalom kezd el áradni minden erőfeszítésünk nélkül. ami semmit Jelent két részre osztható: no-thing. Az Önvaló mindezeken kívül áll. minden gondolat eltűnik. hogy kivár- juk a hosszú inkarnációkat és újjászületéseket.az ego eltűnik. nem sokban különbözik attól. az anyagtalanba való belépést jelenti. s így nem ismerhető és tapasztalható meg hasonló módon. A pillanatonként újjászületések sora ugyanezt a lehetőséget nyújtja annak az embernek. mert ekkor a tiszta gondolat csupán önmagát gondolja. Amit itt a mongol-tibeti hagyományt követve Ürességnek nevezünk. Ezért nyugodtan kijelenthetjük azt is. amelynek tudatába kerül . megnevezhetetlen Semmibe. Minden. vágyaktól.szinte kérés nélkül . Különös és segítségünkre lévő tény. ám ez az én nem véges és személyes. hanem végtelen és kozmikus.abszolút létezést. nem anyagi jellegű valami .

amennyire az csak lehetséges. Csodálkozhatunk-e. Immár megérthetjük.tapasztalható minden idea. Félelem vesz rajta erőt. amely nem hagy meg számukra semmit. oly közel jut Isten állapotához. amibe kapaszkodhatnának. de a borzasztó katasztrófa előérzetével fog végződni. mielőtt megtörténhetne. tiszta. Vállalnia kell ezt az ugrást az ismeretlenbe.mindazt.sének és mindentől való teljes elszakadásának" nevezett. Tudás és bátorság: mindkettőre szükség van ebben a helyzetben. Ettől természetesen még jobban ragaszkodik saját személyiségéhez. A misztikus először megfosztatik az egótól. Ha a tudatosságot nem készítjük fel előre . s hirtelen emiatt az egész be is fejeződik. akkor a testből való eltávozás az előtűnő felszabadulás érzésével fog kezdődni. A tökéletes koncentráció kritikus pillanatában. mert ha bármelyik hiányzik. legyen az bármi is. s úrrá lesz felette minden alkalommal. ha minden tanítvány visszaretten ettől a feladattól? A tanítványok megrémülve rettennek vissza a nagy üresség koncepciójától. sőt a személyes önazonosságunkat is elveszítjük. amit cserébe a nagy ismeretlenből kap. hogy eléri Isten tudatosságát. minden. akkor belső ellenállás bontakozik ki a folyamat természetes lefolyása ellen. az öt érzék által . amiről azt hitte. Az Isten mint ELME tölti meg ezt az Ürességet.sőt az érzékeken túli érzékeléssel . hogy az ént alkotják s annak utolsó gondolatai is feloldód- nak az Ürességben. se emberit. a misztikusnak fel kell adnia a gondolatokat a Gondolatért. Mindezektől elfordulunk. ha teljes személyiségét feladja . Ugyanakkor ez nem jelenti azt. mikor ezt meg- kísérli. gondolatmentes Gondolattal. személytelen.s ez nem más mint az én gondolata - s el kell fogadnia. minden megtörtént vagy elképzelt tapasztalat kiürül az elméből. Ezt csak úgy érheti el. amikor az érzékek elcsendesed- tek és a külvilág messze került. hiszen ezzel a lépésével látszólag olyannyira veszélybe sodorja saját létezését. Fel kell adnia az utolsó gondolatokat . Minden benyomás. s miután így a semmi állapotába kerül. aminek bármi köze van az egóhoz.akár szakértő tanítással. . hogy a tökéletes megsemmisülésbe juthat. akár intuitív megértéssel hogy képes legyen befogadni ezt a tapasztalatot. hogy miért javasolt minden nagy tanító önmegtagadást. ahol azonosítja magát a mindent átölelő. majd az Önvalóval való eksztatikus emocionális egységétől.

Mennyire meg fognak rettenni akkor hát magától a tapasztalattól. de a meditációs gyakorlata- ink szempontjából nyugodtan tekinthetjük a végsőnek. összes reményét és teljes szívét most és mindörökké feltételek nélkül fel kell ajánlania ennek az Ürességnek. Miután átesett a nagy Üresség megtapasztalásán.s ennek megfelelően intellektuálisan már megértették az anyag és személyiség ürességét ez a tapasztalat nem annyira próba. Egy idő után visszatérsz. A boldogság hihetetlen erővel tör rád. „Neti. hanem a legigazibb. ahogy semmilyen hang . hogy próbálunk eltávolítani mindent.ahogy Sankara mondta*. s nem lehet semmiképpen sem elkerülni.kivéve azt. hanem Isten maga. nem tudsz túl sokáig ebben az állapotban megmaradni. amivel meg kell birkózniuk ezen az ösvényen. Ekkor és csak ekkor jelenthetjük ki végül: „EZ az!". ha végig akarnak haladni az ultramisztikus ösvényen. Tudni fogja. legyen az bármi is . neti" (nem az. Mondhatni.neti" (nem az) felkiáltással el kell engednünk . Habár ez még nem a végső.. nem segít- het rajta éppúgy. legmegfoghatóbb tapasztalat. amíg a nagy Üresség nem vesz körbe minket.. Nem álom. majd a személyes éned eltűnik. Minden gondolatot és dolgot el kell távolítanunk az elméből. ami „nem az"..nem nyújthat segítő kezet. hogy ez az egyik legnehezebb dolog a világon hirtelen megért- jük. bár azoknak a tanít- ványoknak. hogy ez nem valamiféle mentális absztrakció. Ennek a létezésnek nincs alakja. ami nem az Abszolút. és ekkor a gondolatok nagyon-nagyon lassan fognak jönni. nem az) . ami- kor végül át kellene esniük rajta! Ám ezen át kell esni. csak a létezés marad. hanem valami teljesen valós. formája. akinek személyisége van. más ember lesz. ami nem az. azonnal észre kell vennünk s . Ezt dnyána jógának hívják. mint inkább kaland formáját ölti. Nem ez az utolsó próba. Tudni fogja. kivéve annak a gon- dolatát.s fel fogjuk ismerni. senki. . Ha koncentráci- ónk megfeszítésével sikerül kitartóan megmaradni ebben az Ürességben . Visszatérsz. aminek alakja. hogy elfogadják az igazságot. Mert ekkor megtaláltuk az Önvalót.se istenit. hogy semmi. Mindaddig kell folytatnunk ezt a negatív keresést. mely azonban titokzatos módon nem Üresség lesz szá- mára ezen túl.a fordító. s létezésed legmagasabb célját véled benne megtalálni. ami nem a végső. hogy minden bizalmát. amely hang nélkül beszél hozzá . s minden gondolatnak hatalmas jelentő- • Régi szanszkrit tanítások szerint kutatni kell az elmében s el kell utasítani mindazt. s mikor visszatérsz. akik elhatározták. A világ megszűnik.Bármi olyannal találkozunk. együtt létezik a végtelen űrrel. amíg mindent eltávolítunk. visszatér az intellektuális gondolkodás.

Valami van.mindez megoldhatatlan rejtély marad. ám olyan emlékek ezek. a gondol- kodási folyamat teljes kioltásával lehet fenntartani ezt a csendet . „spirituális". mind az eredmény beteljesülése ebben a csendben történhet csak meg. mert a teljes semmiség érzése ellenére nem vagyunk sem halottak. Ebben a csendben a gondolatok és az érzelmek is meghalnak. Csak itt történhet meg az utolsó nagy csata. így hát csak ilyen körülmények között támadhatjuk meg az egót.s éppen ez a feladatunk ekkor: benső csendünket fenntartani mindenáron. hogy transzcendentális tapasztalatban volt részed. akkor érhe- tünk el sikert. Ám ez a tapasztalat paradox. magasröptű. s egy ideig ennek a csodálatos tapasztalatnak az emlékéből fogsz élni. Amikor minden gondolat kihunyt. Bármi. amikor az utolsó gondolat is . azon- nal elutasítandó.miután az ego elpusztult. Ám ennek a láthatatlan drámának az utolsó felvonását mindig az Önvaló játssza. Csak mikor a belőle származó kegyelem elkezd áradni. A csata nem másról szól. s tudni fogod. szépsége és valósága. Sem pusztán intellektuális erőfeszítés. legyen az bármilyen erényes. ennek eredménye pedig az egyesülés az Önvalóval . a puszta semmiben találod magad. de hogy ez mi vagy hogyan léte- zik.érzé- sek által nem következhet be. s ekkor az ego elveszíti legerősebb szövetségeseit. vagy bármi más kérdés. Nagyon nagy örömet érzel majd.sége lesz. nem vagyunk öntudatlanok. melyek időről időre pozitív hajtóerőt biztosítanak. s nem is alszunk. Telve leszel élettel és ihlettel. amit feltehetnénk róla . vagy legalábbis annak tűnő gondolat.legyenek bármily odaadók .eltűnik. mint az egóra mért végső csapásról. különben a legcsekélyebb esély sincs a győzelemre. Mikor ezt megtapasztalod.hogy próbálunk úrrá lenni a gondolatok felett . ami megzavarja mentális csendünket ebben a kritikus fázisban. akkor megkezdődhet a nagy csata az egóval. Mind a csata. Még a szemé- lyes identitás adta biztonságérzet sincs meg. . s kioltja ezt az utolsó gondolatot. hatalmas ereje. Csak minden gondolat elmúltával. sem pusztán mély . amikor még a keresésnek a gondolata is eltű- nik. és itt valósulhat meg az első nagy eredmény. Az efféle tapasztalatok nem jönnek túl gyakran.

hogy az egyetlen. időtől és alaktól mentes. Aki átesik az Üresség eme mélyebb fázisain. amikor ez a csodálatos csend elragadja lelkünket. sem a világban nem marad számára más. soha többé nem lesz képes bár- mit vagy bárkit a sajátjának tartani. hanem az. Ez azért következik be. Ezután a felismerés után pedig már sem saját személyiségében.innentől fogva csak harmadrendű színdarabnak tűnik. nevetségessé válnak s az értéktelen kacatok közé kerülnek. legkoncentráltabb belső erőfeszítésre és mély meglátásra van szükség. melyekből felépítettük szemé- lyes életünket. hogy más lényektől különbözünk s tőlük különállók vagyunk. hogy a valóság teljesen anyagtalan. Abban a szent pillanatban. A tettre kész ambí- ció.Elválasztjuk a saját létezésünk gondolatát minden egyéb gondolattól. a porba hullnak. Az az alapgondolat. S a birtoklás szemlélete nem csak fizikai dolgok. . s melyet meg kell semmisítenünk. Titokban és spirituálisán lemond minden személyes tulajdonról. nem az. de intellektuális eszmék irányába is teljesen megszűnik. Az apró kis téglácskák. majd megtámadjuk és megsemmisítjük ezt az utolsó gondolatot is . a karrier .ám ehhez a legmé- lyebb. az előrejutás. mely az egónak erőt ad. Minden. amiért dolgoztunk. mert felismerte. megszűnünk létezni. amire vágytunk. végtelen életerőtől állunk külön. amit sajátjának mondhatna. tértől.

összeszedett- ség.Szabadulj meg a ragaszkodástól - Keresd a mélyebb csendet Az Önvaló mindig ugyanaz marad. A BENNED REJLŐ BÉKE légy nyugodt . és belső nyugalom megvalósítása. amire az emberek éheznek. s ennek keresése az. A spirituális keresők azonban messzebb merészkednek. s megkapták a szent fonatot. nyugodtabb. A békesség azt jelenti. A nyugalom gyakorlásának fontossága jól ismert Indiában. A kamaszkorba lépett brahminokat. ami az embereket az Önvaló felé vezeti. hogy a legfontosabb elérendő tulajdonság a nyugalom. sokkal kifinomultabb. Miért? Mert segíti az önkontroll megteremtését. melyet a hétköznapi ember nevetségesnek. s e nélkül csak a feszültségek gyülemlenének fel bennünk. Ezek a feszültségek az egóból származnak. csendesebb. miután felavatták saját kasztjukba. hogy felismerjük intuitív megérzéseinket és ideáinkat. A fiatal lelkek boldogságot keresnek. s így arra vágynak. nyugalmat és egyen- súlyt. nem emberinek vagy megvalósítha- tatlannak tart. s meg- akadályozzák. hogy elérjék a vágytalanságot - igaz. a szerencse és egészség forgandóságát látva. Ráadásul számos vágya még saját tudatossága előtt is . Egyedülálló békesség ez. hogy megszabadultunk minden vágytól . A filozófia tanulói számára természetesen abszolút szükséges a nyugodtság. csak részlegesen. sosem változik. Ez a békesség sokkal mélyebb. mint a kezdő misztikus első eksztázisai vagy a vallásos szent személyes öröme.olyan állapot. mélyebb megértésre törekszenek. Ez az a tulajdonság. ezt értjük az „elme békessége" alatt. legelőször arra tanítják. az idősebbek békét.

rejtve marad. aki valóban bízik a magasabb erőben. érzéki örömért nem érdemes a nyugalmat és békét feladni.s ez alatt nem a szentet értem . amire a filozó- fia törekszik. akkor kezdhetjük meg a keresést. akkor az ahhoz kapcsolódó minden problémát és nehézséget sem érezzük. Az „elme békéje" kifejezés vajon azt jelenti-e. s ez az. Sorsunk alakulá- sát teljesen át kell adnunk egy magasabb erőnek. Csak a bölcs . még akkor sem. rövid. Semmiféle mulandó. Vitathatatlan. Miután a napi kijelölt időszakokban elértük a belső nyugalmat. meg kell tanul- nunk. Az utóbbi nem külsőleges tulaj- donból fakad. hogyan terjesszük ezt ki mindennapi életünkre. ha a sikerre bármiféle esélyt szeretnénk látni. Az előbbit egyetlen csapás darabokra zúzza. és nem is lehetsé- ges. A Brahman megismerésének előfeltétele. hogy az elmét a nyugalom. Ez a belső nyugalom állapota. pozíció tulajdonlásából vagy ragaszkodásból fakad.teljesen mentes a vágytól. Csak miután ez bekövetkezett. Nem szabad. Amikor nem érezzük az ént. kiegyensúlyozottság állapotában kell tartanunk. Nem szabad aggodalommal és félelemmel tekinteni a jövőbe. hogy gondolatait kellő ellenőrzés alá . nem érhetjük el a Brahmant. mert a hatalmas koncentráló erővel kialakított teljes tudati ürességét kitöltötte az Önvaló. vagyontárgyak. Ha az elme nincs egyensúlyban. Az előbbi a pénz. Létezik világi és spirituális nyugalom. hogy a magasra jutott tanítvány nem fog szenvedni egy szenvedő világban? Ez aligha igaz. az utóbbi azonban a csapások után hamarosan helyreáll. Gyakorlati tapasztalatként azt jelenti. gyorsan nyugodalmat lel. hogy az olyan ember. hanem belsőből. hogy bármiféle ragaszkodás ettől eltérítsen. csendes- ség. béke. ha életünk alatt ezerszer következik is be.

s ezt csak személyes tapasztalat által lehetséges megta- nulni. hogy mindez csak másodrendű fontossággal bír egy igazságos. hogy belső nyugalmunkat megzavarják. mint a világ irányába tanúsított közöny. a nirvikalpa szamádhi állapotá- ban mind az egonélküliséget.eléggé emberiek maradunk ahhoz. hogy saját vonzódásaink és taszításaink nem szabad. amit a miszticizmus hirdet. mind az örömteli békességet meg lehet tapasztalni. hogy ezt az állapotot elérve a keresés még nem fejeződik be. Nem arról van szó. de ne e világból valók. teljes megnyugvást adó békességet. s fenn tudja tartani nyugalmát. nem ugyanaz. Ez a szorgos aktivitás és bensőnkből fakadó békesség egyesülése. A következő lépés a megtapasztaltak alkalmazása. kiegyensúlyozott.vonta. mert utána mindenképpen vissza kell térni a világba. amit kedvelünk . Ezt értette Jézus az alatt. Emberi lény számára nem lehet elérendő cél. A mindé nek mögött álló szent csend válik központjává. elutasítja a zavaró tényezőket. hogy legyünk e világban. s olyan sem. hogy nem lesz olyan dolog. a gyakorlatban kell megjelenítenünk az egomentes nem ragaszkodást. hogy ezeket a tulaj- donságainkat nem veszítjük el de tudni fogjuk. A világhoz való nem ragaszkodás. . miközben a világban is hatékonyan végezzük munkánkat. Ám ez az állapot csak időleges. szent középpontunk felé forduló állapot- ban. Az indiai jógik legmélyebb kontemplációjában. Soha ne váljunk fagyossá. és ezt a csodálatos. legyenek azok bármilyen emelkedettek is. amit nem szeretünk. hogy megszabaduljon a mély emberi érzésektől. könyvekből nem az nem más. mindennapi életünkben. Amit meg kell tanulni . mint hogy miképpen maradhatunk meg ebben a csodálatos. s ez azt jelenti. amit a filozófia gyakorol. valós nézőponthoz képest. ez nem lehet helyes cél. Ne keverjük össze a belső ragaszkodásmentességet az érzéketlen egykedvű- séggel! Ne akarjunk lehetetlen eredményeket. s megértjük.

A béke rövid órája után a vihar hosszú hónapjai következnek: annak tisztasága ellen vad erők feszülnek. Próbáld új feladataidat belső békével és teljes erőddel. Gondolkodásunk előterében a gyakorlati dolgokkal való gyakorlatias foglala- tosság marad. Bármit is teszel azonban. próbáld meg minden pillanatban tudatossá- god hátterében fenntartani az emlékezést az Önvalóra: ez egyszerre egy jógaút és védelmező erő is. melyek szintén jellemzők a fizikai síkon való létezésre.A Buddha megpróbálta megtanítani az embereket. Ez önmagában éppoly kiegyensúlyozatlan és igazságtalan.s legmélyebb énünket mi is annak szenteljük. de még csak látens. Nem csak mások szemlélőivé válunk.előbb ez nem lehetséges. Ám a világi nyüzsgésben és örömökben csak módjával vehetsz részt. s meditációinkban megéreztünk. de ennek oka csak az. Nem külső hangokra. meddig maradsz részese a világ forgatagának. hanem saját belső útmutatásodra hallgatva kell eldöntened. fényét pedig beárnyékolja a világ sötétsége. Akkor is megtalálhatod az Önvalót. amely csak a növekedésre. A min- dennapi tapasztalás változatos történései közepette kell visszaküzdenünk magunkat ahhoz a békéhez és tisztasághoz. szépségre és örömre koncentrál. ami túl van minden változáson és átmeneten . melyet látomásainkban megpillan- tottunk. hogy akkor megtaláltuk őket. tökéletes hatékonysággal elvégezni. hogy csak a fizikai síkon tör- ténő létezésre jellemző romlásra. ha egész napodat a megélhetésed megkere- sésével töltöd. a háttérben azonban mindig emlékeznünk kell arra. . saját magunkra is mintegy kívülről tekin- tünk. Ritkán lehet látni ilyen mértékű nem ragaszkodást az egóhoz. hogy ezek mind csak átmeneti megnyilvánulásai annak. pusztulásra és halálra irányítsák figyelmüket. ha jógakoncentrációnk tökéletessé és a filozófiai tudásunk teljessé vált . Ezt a harmóniát azonban csak akkor tudjuk megvalósítani. Igaz. hogy nem is sokan próbálják elérni. mint néhány modern amerikai szekta és hitrendszer tanítása. kifejletlen állapotban léteztek.

Nem legjobb részünk ez a két tulajdon- ság: az egóból származnak. ami és aki körülvesz minket. Ha ma megbízol az Önvalóban. Vajon hány ember tudná feladni boldogtalanságát. amikor meditációban eléri a teljes üresség állapotát. hogy ezek a bitorlók beléphessenek. hogy bensőnkben elszakadunk a világtól. aki „mindennapi kenyerünket megadja nékünk. s nem másról szól. hanem önvédelmi jelleggel is szükség van. hogy nem érdekel min- ket. holnap gondoskodni fog rólad. Az első esetben egy magasabb erőben bízunk. Ne aggódj a jövő terveit illetően. átadtad magad az Önvalónak. ha megadtad. De a kivált- ságos kevesek tudják. és nyuga- lommal haladhatsz utadon. Erre a gyakori önmagunkba fordulásra nem csak a spirituális fejlődés okán. Minden és mindenki. Az öröm és bánat végeredményben nem más. soha nem csal meg. de ennek nem kell azzal járnia. . hogy elzárjuk magunkat a másokból folytonosan áradó befo- lyásoló erőktől. komoly hatással van elménkre. mint elmeállapot. hogy az elme akkor legboldogabb. Ám ha nem. hogy legtöbb szomorúsága csak elmeállapot. Ha elménket azonnal a bennünk lévő istenire irányítjuk. ha megértené.A világhoz való nem ragaszkodás nem jelent egyet azzal. és fel kell készülni bármi váratlanra. az nem engedi. mozdíthatatlan nyugalomban tartja. Ha fennmarad beléhelyezett bizalmad. Valójában ő az Atya. a másodikban alacsonyabb ren- dűre támaszkodunk. mi zajlik a világban. hogy ez vagy az nagy boldogságot ad majd nekünk. Élhetünk úgy is. Aki elmé- jét kontroll alá helyezi. akkor valóban aggódni kell. akkor azonnal elcsendesítjük a durva gon- dolatokat és fájó érzéseket. amikor disszonáns emberek társaságába kerülünk." Azt gondoljuk. hogy a mások iránt érzett jóakaratunk és jóindulatunk csökkenjen. s ez a legjobb módszer. mint a hamis elme Önsajnálatáról? Feladhatjuk ragaszkodásunkat. anélkül hogy elvesztenénk emberségünket.

nincs szükség arra. S végeredményben mi más is ez a vágyakozás. hogy érzel- mileg túlságosan kötődjünk környezetünk történéseihez. társadalmi érdeklődésünket nem kell feladnunk. Csak egyetlen lényeges kikötés van mindezekkel kapcsolatban: egyik sem lehet önmagáért való. hogy bármelyik is az inkarnációnk mögötti magasabb és végső célt keresztezze.Az emberi létezéshez tartozó minden világi cselekedet megmaradhat. Ha meg akarjuk tartani belső békénket. amikor megszabadulunk attól az általános jelenségtől. . hanem a dolgok. s ne tovább. s nem szabad. Szerethetjük a szép és jó dol- gokat . erőnk s gondolatunk maradjon a nagy tanítások tanulmányo- zására. Valóban használnunk kell a világi dolgokat. de nem szabad. szakmai. de nem szabad ragaszkodni hozzájuk. A művészet élvezetéről vagy műveléséről sem kell lemondanunk éppúgy. a teljességtől elszakadó. hogy ez a szeretet gúzsba kötő lánccá váljon. ahogy intellektuális és kulturális életünkről sem." Legyen nekünk elég a világi dolgok visszafogott élvezete. Üzleti. családi. s a csendességben való elmélyülésre. nem kell lemondani róluk. és mindenről elfeledkezve energiáikat és éveiket a világi tulajdon felhalmozására és világi vágyaik kiélésére pazarol- ják.éppúgy. s megóv attól. nem engedhetjük meg. házasság. hogy az bármi- kor is elérhesse középpontunkat. mentális képek sorozata? Akkor érjük el a nem ragaszkodást. mint egy gondolatsor. bár lehet. vagyon és otthon iránti vágy. akkor nekünk megálljt kell parancsolni ösztöneinknek s azt kell mondani: „Eddig. ami a földhöz láncol minket. hogy elég időnk. a házasság. Nem a fizikai dolgok. A ragaszkodásmentesség magunkon kívülre helyez. mint mások -. hogy minden tapasztalatunkat a személyes egóval kötjük össze. Amikor másokat elragad az örvény. Azaz egyetlen másodperc alatt hajlandónak kell lennünk feladni bármit. az otthonunk az. hogy szükséges módosítani vagy változtatni raj- tuk belső intuitív iránymutatásunknak megfelelően. a vagyon. hogy mindent feladjunk. akkor legbelsőbb lényünket mindig távol kell tartanunk a világ forgatagától.

bizalommal. s függetlenül attól. nem lehetséges. amit az emberek a Földön keresnek. Forduljon hát ilyen helyzetben az imához. hogy mennyi energiát és időt fordított erre. hogy az vigye magával. bizalmát a magasabb útmutatásba helyezve. legyen bármi is az eredmény . Még ha kételkedik is a kedvező végkimenetben. csakis az igazság belső felismerésétől. Ez a nyugalom ugyanis nem függhet efféle külső dolgoktól. ahelyett hogy lerakta volna a vonat padlójára. Tegyük hát mi is le „csomagjainkat" és hagyjuk. így aztán. ami viszont elérhető. mert nem szükséges. De aminek végül mindenképpen be kell következnie. akár sikeres. akár sikertelen bármiféle vállalkozásában. mert ha valódi tanítvány.kedvező vagy kedvezőtlen mindig cl tudja fogadni. vagy megváltoztatjuk gondolkodásmódunkat s megtanuljuk a leckét. hogy az végül valóban a legjobb legyen. hogy nincs egye- dül. nem ilyen jellegű. Arra is emlékeznie kell. Isteni védelem alatt áll. s hagyta volna. nincs helyük a hittel. így fejezvén ki csendes belenyugvását a dolgokba. és meg tudja tartani elméjének békességét. s mindezek mulandók. amit fel kell adni. hogy az aggodalom súlya a mi vállainkat nyomja. habár ezt az előbbi fajta boldogságot is magában foglalhatja és semmiképpen sem zárja ki. Ez a belenyugvás kihúzza belőle a tüskét. vagy pedig feladjuk a problémát. engedelmességgel jellemezhető keresés folytatásában. a problémához való kötődést. hogy az Önvaló úgy alakítja sorsát. amit a Bhagavad-gítá tanácsol: a végső eredményt a sors vagy Isten kezébe kell helyeznie. Nem szabad elfogadnia semmiféle aggodalmat és depressziót. melyek maradandók. akkor megadta magát a magasabb énnek. az Ö kezébe helyezve jövőjét. . akkor is bele kell nyugodnia helyzetébe. A sors gyakran olyan nehézségek elé állít. Hinnie kell benne. A tanítvány nyugalmának rendületlennek kell maradnia. olyan dolgokon. aki a vonatra felszállván is a saját vállán cipelte csomagjait. s el kell fogadnia.Annak a boldogságnak az elérése. s teljes erejét latba vetette. Olyan boldogságot érhetünk el. az kétféleképpen történhet meg. és az isteni akaratba való türelmes belenyugvást gyakorolja. s belső békéjét töretlenül megőrizheti. Az a boldogság. Ám amikor idáig eljutott. amely nagyrészt saját belső gondolatainkon és érzéseinken alapszik. hogy az Önvaló cipelje. azt kell tennie. s a magasabb erőkre bíznia a döntést. így hát legjobb minden aggodalmát feladnia. Ekkor nem vehet erőt rajta a frusztráltság érzése. ami emberileg lehetséges. amelyek elől lehetetlen elmene- külni. hogy az adott pillanatban ez az Önvaló akarata. s emlékeze- tünkbe idézzük annak az embernek a történetét. Mindent meg kell tenni ennek érdekében. Ezek ugyanis az egóhoz tartoznak. mivel az jellemzően rajtunk kívül álló személyeken és dolgokon alapszik.

onnantól kezdve megtanulja. s így független maradhat a világ folytonos. míg a boldogság forrása nem anyagi. amely alapján önmagát „az Öröm tudományának pro- fesszora" címmel ruházta fel. . vagy akár teljesen megsemmisíti őket.Senki sem adhat nekünk boldogságot. Emerson elutasította a széles körben elterjedt keleti tanítást. amikor Fortuna szeszélye felkavarja. Amikor ezt felismeri. de tudnunk kell. Az a romantikus vágy. bárhová is sodorja őt a világ vihara. Mivel az örömöt öt érzékszervünkön keresztül szerezzük. akkor nyugodt maradhat. emberi ragaszkodás vagy társadalmi helyzet hanem magán kívül állónak tudja eze- ket. aki az élet értelmetlenségét tanította.jelentette ki. hogy ezek esetében mindig függeni fogunk valamely rajtunk kívül álló dologtól vagy személytől. hogy az ember kevésbé foglalkozik az örökös vál- tozásnak alávetett. ezért izgalmasabbnak. mint a bennünk rejlő szétszórt gondolatokat és érzé- seket. sohasem teljesülhet be. Ha nem ragaszkodik tulajdonához . melyeket valóban mi teremtünk. Amíg képes arra.legyen az bár pénz. az őröm a testhez tartozik. Attól a pillanattól kezdve. hogy az igazságot fejében és Isten békességét szívében hordja. mint Schopenhaueré. hogy legvégső erőforrásait mélyen szívében őrizze. élénkebbnek és élesebbnek is érzékeljük. anyagi dolgok. míg a boldogság csak rajtunk áll. s melyek a boldogság forrásai. Emerson világnézete. Röviden. Az öröm rajtunk kívül álló dolgokból vagy emberekből fakad. hogy egy másik személyben találjuk meg azt. a boldogság azonban lényünk legmélyéből. Ekkor aztán történjen bármi. egyre nő az esélye. a bölcsességet és az erényt hordozza szívében. semmi és senki nem tudja elvenni ezt tőle. központunkból származik. sokkal vonzóbb. hogy megtalálja a valódi boldogságot. kimondta a létezés hiábavalóságát s kétségbeesést terjesztett. a sors szeszélyének kitett világi javaival és többet a saját maga által uralt belső értékekkel. for- tyogó változásaitól. amely a melankolikus lemondással jellemezhető. „Ez a világ a boldogoké!" . addig a legnagyobb értékei mindig vele lesznek. hogy mindenféle örömöt aszkéta módjára el kell utasítanunk. ha mi magunk nem rendelkezünk azzal. Csak elidegeníthetetlen tulajdonait. megfogha- tatlan. Ebből nem következik. bárhogyan is alakuljanak az események. és elfogadta a keleti bölcsesség más gyöngyszemeit. amivel egyi- künk sem rendelkezik.

hogy nem törődik az évek múlásával. az intellektus képtelen rá. csak azok. csak ők képesek erre. mind a görög bölcs pusztán az egóban eltöltött létezésről. az elszalasztja az alkalmat. le kell alacsonyítania. aggódástól mentes az ilyen ember. Mert a »Hatalmas« egyik attribútuma az öröm. még mentális dolgok. az azért van. „Szomorkodástól. akik tudatukat a »Hatalmas« felé fordítják. abban kell élnie. hogy emelkedjen az Önvalóhoz. Ennek helyes megértése csak az intuíció segítségével lehetséges.eredő csend. hogy tel- jessé váljon és rendeltetését betöltse. Ám mind az indiai. s nem is arról. . hogy lényének középpontjában. miszerint „az élet szenvedés".mondja egy ősi konfuciánus szöveg. Erre nem minden ember képes. Gautama azon kijelentése. az egóban való életről beszélt." Nem arról van szó. Létezik a tudatlanságból és a tudásból . Vajon helyes-e az emberi létezés fájdalmairól és nehézségeiről beszélni. A csend minden emberi lény isteni része. melyet immáron elér. Aki nem keresi. Az ember. Két világban él ő nagyjából egy időben. tökéletes nyugalom van. mert ez üresség: egyszerűen semmi sincs ott! Semmiféle dolog. hogy nincsenek emberi érzései. miszerint „az élet borzasztó". Olyan. „A szomorúság nem illik a bölcshöz" . hanem arról. az nyugal- mát és derűjét örökké megtartja. hasonlatos Szókratész kijelentéséhez. mint a déli nap - mindenkit megvilágít s mindenkit felvidít. fel kell. anél- kül hogy a létezésünket körülölelő rejtélyről ne beszélnénk ugyanakkor? Hiszen ez is jelen van. azaz gondolatok sem. Aki magán kívül eső dolgokhoz köti boldogságát. így minden változást békességgel tud fogadni. amelyek kibillenthetnék egyensúlyából. még ha oly ritkán is fordul felé figyelmünk. Ehhez azonban az egót össze kell törnie. s abszolút közöny mindenféle olyan dol- gokkal szemben. helyére kell raknia. Ha keresi. hogy kiaknázza önmaga legnagyobb lehetőségeit. az mindig is kockáztatni fogja és bármikor elveszítheti azt. de nem találja. Aki csak Önvalójára támaszkodik.a misztikus tudásból .

amely mélyebb. Továbbá. Ahogy középpontunk lényünk egyre mélyebb rétegeibe ereszkedik. Ez nem gyáva menekülés vagy ostoba önámítás. Bármi is legyen a probléma. a csodálatos szépség eltűnik. Nem könnyű lefordítani ezt a szent csendet érthető formában. és mindezekről érthető. hogy tudatosul bennük a Brahman jelenléte. s nem az ihletett álmodozást tűzi ki célként. a rosszindulattal szembeni haragunkat megfegyelmezzük. nem könnyű leírni egy olyan tudattartalmat. Ez utóbbi csupán az ő emberi reakciójuk arra. ami gondot okoz . A csendben elrejtőzve búvik meg az igazság. ahol nincs alak és forma. sőt ilyen esetekben gyakran az is. ha . Ha elsajátítottuk a csend művészetét. Ha felfedem. Amikor ugyanis visszatérünk a belső csendből és ismét szembenézünk problémáinkkal. akkor egyben a belső erőt is megkapjuk. Ha a filozó- fiai miszticizmus útján járunk. A türelmetlenség és osto- baság eltűnik. sőt közérthető nyelven beszélni . miközben mi magunk a csendes középpontba térünk meg. a hamisság támadja meg.A szellem (Brahman) NEM a csend. ahol a gondoktól mentes nyugalomban lakozunk. habár a filozófiai képzettség nélküli misztikus esetében az is lehet. hogy világi dolgainkat hogyan kezeljük. Mindenféle mozgás és rezgés megszűnik.fizikai vagy mentális. az elme mély meglátása és a létezés megtapaszta- lása. hogy szóban vagy írásban bármit mondjak róla. akik képesek elmerülni a csendben. hogy bátran és bölcsen forduljunk szembe vele. személyes vagy társadalmi. és még súlyos nyomás alatt is nyu- godtak maradunk. s ez egyre nagyobb hatással lesz végül arra is. mivel ez az ihletett cselekvést. akkor elménk szélére tolhatjuk a problémákat.de meg kell próbálnom. nem könnyű olyan mélységből visszatérni a világba. az elme békessége egyre jellemzőbb útitársunk lesz. Nincs szükség rá. ahová min- dig fordulhatunk. A csend egyszerre megértés. mint ahová Atlantisz süly- lyedt. nem bátortalanodunk el a sikertelenség láttán. világi vagy spirituális van egy biztos menedék. de azok az emberek találják meg. akkor mindig ez lesz az eredmény.

s amelyben végül ismét leszünk. Bármilyen sötét és fájdalmas a múlt. Amikor időlegesen elérjük ezt az emelkedett állapotot. akkor gondolkodásunk megszűnik. Annak. belső. hogy megtaláljuk a belső csendet a szív titkos mélységeiben. amelyben kezdetben voltunk. Amikor a személyes ego gondolatait és vágyait eltüntetjük. bármilyen szörnyű bonyodalmakba keveredtünk a jelenben. hogy hatása elérjen. Ha panaszkodsz. hogy kegyelmezzen bűnös lelkének. akkor abba az álla- potba kerülünk. szószékről prédikálhatják vagy kinyomtathatják. bajt. amiről a bíró beszél. de legmaradandóbb kifejezése és továbbadása a legmélyebb csendben történik. másrészt nem vártál eleget. melyek a probléma megoldásában segédkezni fognak . Ekkor csak az Önvaló vagyunk. az két dolgot jelez: egyrészt nem merültél el eléggé mélyen. hogy a csendes. s amit én Önvalónak hívok. alak. mert itt az üzenet az ember legmélyebb lényének szól. mintegy „tartozékait" érinti csupán. az az oka. annak isteni magányával és csendjével. Erőfeszítéseinket arra kell irányítanunk.függetlenül saját tudá- sunktól és kitartó erőfeszítésünktől. míg minden más módszer csak testeit. miközben szeretetteljesen keressük azt. Angyali ölelésében nem ismerünk hibát. Az elme és a szív hatalmas megtisztuláson esik át. nem érzünk szenvedést. Az igazságot leírhatják vagy elmondhatják. érzékszerveit. Ez azonban nem az a lélek. az titokzatos erőket állít csatasorba. hanem a keresztény vallás szerinti Szent Lélek. az ember isteni . nem emlékszünk bűnökre. hogy ez az embert magát éri el. aki halálbüntetést mér az elítéltre s azt kéri az Úrtól. amit nevezhetünk léleknek. hogy elérd az intuitív szintet. forma és képek nélküli beavatás végül sok- kal hatásosabb. hogy nem kapsz választ s nincs eredménye a csendben való elmerülésednek. ez a kimondhatatlan béke mindent elsöpör. mert elménket eltölti a mennyei békesség.kapcsolatba kerülünk elménk mélyével.

Amikor ezt valaki először tapasztalja. s megsza- badul a földi küzdelmek súlyától. Ez a valódi megfeszítés. bár ezek a gondolatok szükségszerűen igen emelkedettek lesznek. a keletiben pedig az önmagunktól való eltávolodásnak nevezik. annál nagyobb lesz belső békességünk. Ebben a mély csendben. sem fájdalmai el nem érhet- nek. hogy „én". mialatt a gondolatok még mindig jelen vannak az elmében. hogy képes belépni a csendbe. a keserű emlékek okozta sebei begyógyulnak. új lénnyé válunk. . Megtalálta az elme érzékelésen túli „egy"-ségét. Aki ezt a csodálatos nyugalmat eléri. amit sem a világ örömei. hogy gondolatokból. A halált itt nem fizikai. mely az örökkévalóságban lakozik. az megszabadul a beteljesületlen vágyak miatti szenvedéstől.része. sor kerül az ego valódi keresztre feszítésére. ahol a személyes én minden nyoma feloldódott. csak ez. Az alatt is érezni lehet. sebezhetetlen középpontot épített ki önmagában. s nem ismeri. akkor megijed. és meg is lehet találni. Semmi más cél nem lebeghet szemünk előtt. akaratból és intuícióból álló egész pszichénk felolvad benne. aki kellő gyakorlással elérte. a lélek kertjét. akkor egyszer csak hirtelen és váratlanul tudatosságunk áthelyeződhet. Amikor annyira elmerülünk ebben a kontemplációban. hogy ez maga a halál. még ennek valamilyen szimbóluma sem. Titkos. mert az alantasabb gon- dolatok képtelenek ebben az állapotban megjelenni. akkor a félelem nemhogy eltűnik. Minél közelebb tudunk hozzá jutni. de az ember örömmel keresi az újabb alkalmat erre a tapasz- talatra. Ott feloldottam magam az Élet Vizében. s ez történt Jézussal is. érzésekből. hanem mentális értelemben kell érteni. Szó szerint kilépünk abból. ahol képessé válik túljutni minden gondolaton. és új dimenzióba kerülünk. Csak az képes saját gondolatait gondolni . az ősi miszté- riumokban is ez történt a beavatások során. Ekkor figyelmünket kizárólag a rejtett lélekre koncentrálhatjuk.mások befolyása nélkül -. Amikor azonban többször ismétlődik s hozzászokik az ember. A nyugati hagyományban ezt valóban a kis én halálának. akit eddig úgy ismertünk.

s el kell érni a szív vidámságát. hogy a keresés önmagukban folytatódjon. Ha már valamennyire sikerül csendesen és üresen tartani az elmét. hanem önmaguktól is el tudnak szakadni. Még mélyebben kell az Egyet- len Valóba elmélyedni. a Tökéletes Jót. . és izgatott transzállapotba tud kerülni. Nemcsak érzelmeiktől. teremtményeitől és vágyaitól. rájöhetsz. A néhány szerencsés és sikeres ember. Ám azok. akkor a következő lépés.azaz képesek legmélyebb lényük- kel kapcsolatba kerülni -. hogy megvilágosítsa embertársait. ha a szánalom mélyről fakadó ereje megmozdul benne s erre a cselekedetre ösztönzi. Csak ők találhatják meg a hibák nélküli és hiány- talan boldogságot. mely nem okoz fájdalmat és szomorúságot. Ha elég mélyen és elég alaposan vizsgálod meg a témát.kivéve. ahol megszabadul saját ideáltól. hanem lehetővé tették magasabb énüknek. emelkedett magányban találja magát. Nem elegendő megvalósítani az elme békességét. Aki eléri ezt a tudást. nem eshetnek ebbe a bűnbe. Azzal az igazsággal. kik nem csak az egóval keresnek. akik képesek belépni az Ürességbe . hogy megtaláljuk a középpontját. akkor elérheti a valódi boldogságot. Emiatt élnek olyan nagy és állandó békességben. azok. csak örökké tartó békét és elégedettséget. habár állandóan keresi. akik mégis megtalálják.Az ember könnyen a hiúság bűnébe eshet ama a képessége miatt. akik sajnos saját sötétségükhöz vannak hozzászokva s abban érzik jól magukat . Azonban valószínűleg képtelen lesz annyira és abból a célból maga mögött hagyni ezt a tapasztalatot. ahol minden más embertől elszakadtál. hogy a boldogságot a legtöbb ember sosem éri el. amely az embert felszabadítja minden illúziótól és minden rabság alól. hogy fel tudja éleszteni saját áhítatos érzéseit. csak saját lényed legmélyén lehet kapcsolatba kerülni. Ha az elme képes olyan állapotba kerülni.

amely felé minden emberi lény tart. ám olyan tudatosságként. . s csak maga a tudatosság marad meg. melynek nincsen tárgya .Csodálatos állapot ez. hogy valójában mi is. Ez az a végső magány. amikor az elme felismeri.ez az állapot az. amelyet meg kell tapasztalnunk. ami- kor minden mozgás megáll.

a tudatosság végső határáig. hogy minden egyes fizikai testben létezik egy elkülönült magasabb személyi- ség. Az egyesülés az Önvalóval nem a végső. aki látta arcomat!" így végül vissza kell térni a földi tuda- tosságba. még magasabb szintre emeljük. az Önvaló.Maradandó megvilágosodás - Szentek és bölcsek Az ember lelke. Ám „Senki nem élhet. Ez a kapcsolódási pont a saját magasabb énje. Az isteni követ jelenlétének érzése mindeközben folyamatosan megmarad. érezhető. szintén felnéz egy másik.azonosítja magát.megmarad. hogy kapcsolatba kerül az uni- verzális létezővel. akkor bele- olvadunk a forrásba. Ebben a pillanatban az ember egyenlő saját forrásával. ha az előbbi beleolvad és eltűnik az utóbbiban. A tudatosság.azaz az egóval . s a földi elvárásoknak megfelelően kell élnie. a lényéhez kirendelt isteni követ. . Nem arról van szó. a Világelmével. abban gyökerezik. amely rendszerint a testtel . a Világelmével áll kapcsolat- ban. VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN Találkozásuk és kapcsolatuk . az univerzum lelkével. magasabb lényre. A magasabb személyiség tanítását helyesen kell érteni. Akire mi fölné- zünk. ám annak tudása. Ennek a kifejezésére helyes meghatározás a magasabb személyiség. az Önvaló. hogy lényegileg mi is ő valójában . eljuthat addig a pontig a legmélyebb befelé fordult meditációban vagy az ég felé irányított legmagasabb áhítatban. Egyesülésük csak akkor lehetséges. Ám ha az áhítatot vagy meditációt még tovább. A véges emberi és a végtelen Világelme közötti szakadék konvencionális módon áthidalhatatlan. hanem az azelőtti cél.

avagy mi rejlünk Istenben. arról van szó csupán. Az az elme. akkor ki az az én. nem azért teszi ezt. hogy saját akaratunk egybeolvad az univerzális akarattal.minden folyamat és erőfeszítés felett áll.Mi csak lassú fej- lődés eredményeként ismerhetjük meg az idő és tér nélküli isteni végtelenséget. és maga- . hogy egyesek istennek tartják magukat. amelyből az előbbi származik . ha az egyéni én valóban eltűnik az isteni tudatosságban. változatlanul. hogy milyen veszélyes. ami eltűnik. hogy tudatos harmóniába kerüljön forrásával. a perzsa „Isten vagyok" és az európai „egyesü- lés Istennel" kifejezésekben megtestesülő vélemények az igazság eltúlzásából erednek. míg a Világelme önismerete mindig is megvolt és meglesz.mondjanak a Védantisták bármit is. nem erről van szó. számos változáson megy keresztül. amely nem jelenti a személyiség teljes eltüntetését és megsemmisítését. hogy végül tökéletesen egyesüljön forrásával . S ez a különbség még a legmagasabb misztikus állapotban is meg- marad.mintegy megsemmisüljön -. miközben megtartja egyediségét. hogy az indiai „az vagy te". de ettől még nem tudjuk eltüntetni az összes közöttünk lévő akadályt és különbséget. Kijelenthetjük. s így jutunk a lehető legközelebb az univerzális lényhez. Ezt az őrültséget fel kell ismerni. Isten mintegy bennünk rejlik . és a nyugati miszti- kusok naiv elképzeléseit. időtle- nül . személyes én az. A filozófia elutasítja a védántaisták panteisztikus elméleteit. amely kiválik az elméből és hosszú fejlődésen. melyek szerint az Isten és az ember egy. a magasabb spirituális személyiség megmarad.Ha valóban teljes és tökéletes egyesülésről van szó. Vannak bizonyos különbségek magasabb személyiségünk és az Univerzális Végtelen között. Az ember és Isten találkozhat és összeolvadhat a legmagasabb emelkedettség pillanataiban. Csupán az alacsonyabb. be kell látni. hanem azért. Nem. A misztikus ösvényen is megvan annak a veszélye. aki megtapasztalja az egye- sülést? Nem. Minden pillanatban teljesen a Végtelen Elmétől függünk. töké- letesen érezhetjük a szent jelenlétet magunkon belül. mert csak így óvhatjuk meg magunkat tőle.

Éppen ezért ha nem csak azt állítja. illetve annak ebben a formában való leírása. inaktív létezőként. mindenhol jelen lévő. sőt a vele való együttlét. s ekkor azt hiszi. aktív. Ez az.azaz statikus. az isteni nap emberben visszatükröződő sugarát. hanem hogy tudatosságuk is egy.a fordító. akkor az puszta alaptalan feltételezés. az Önvaló azonban elérhető az emberi érzékelés számára. tiszta misztikus élmény. . dinamikus állapotában . akkor néhány zavaró tényre figyelhetünk fel. visszaadása igen ritka . Az Istenség nem csak az emberi elképzelésen. Ám az elme saját. A misztikus valóban úgy érezheti. Ha valódi misztikus tapasztalatról van szó. akkor a (szükségszerűen felmerülő)* értelmezési problémák nem vonnak le értékéből. S mégis hány misztikus állította.azaz a Világelme . befolyásolhatják a személyi- ség prekoncepciói. ezért nem Jele- nik meg keresztény szenteknek Buddha és krisnás meditálóknak Mohamed próféta. s emiatt a valóban torzítatlan. mint „egyesülés Istennel". Amikor azonban az ilyesfajta feltételezéseket mélyebb kritikai vizsgálatnak vetjük alá. de Isten mindig Is Elérhetetlen. Halandó nem hatolhat a mindenek felett álló elme rejtélyeibe megszokott álla- potában . hogy egy Istennel. Megérinthetetlen marad. ám mindennek ellenére még nem osztozik a teljes isteni tudásban. Melyik misztikus volt valaha mindentudó.sabb énünk elérése révén hasonlatossá válunk Istenhez. hanem magasabb énünket érjük el. Megérthetetlen. hogy egy Istennel! Vajon nem a józan ész megcsúfolása-e minden ilyen állítás? S mégis minden indiai „paramahansza" ezt állítja.vagy sokkal inkább bennünk élő sugara. hogy elragadtatott állapotában Istennel olvad eggyé. A misztikus jelenségek.Isten ugyanis örökké a megértésünkön túl marad. Valójában azonban nem Istent. amit a misztikus tapasz- talt. tapasztalatok mindig a befogadó elmétől (is) függenek. mindenható? Ezek ugyanis Isten tulajdonságai. Ezt az állapotot nem kisebb névvel szokták illetni. a halhatatlan lelket . vagy akár az egyesülés is lehetséges. Még az igen emelkedett misztikus élményeket is jelentősen eltorzíthatják. hanem a misztikus érzékelésen is túl van. hogy Istent magát találta meg.

nem az isteni világelv tölti be a fentebb említett űrt. nem vehet fel emberi alakot. Az ilyen emberek nem állít- ják. Ennek ellenére a legtöbb misztikus azt állította. a keresztények inkarnációs és a hinduk avatáratanításában. Tévedés azt képzelni.embert fognak táplálni. régiónak vagy kornak. akinek az a feladata. Ezt a hibás tanítást fellelhetjük a bahá'ík manifesz- tációs tanításában. akkor azonnal a végtelen és abszolút Istenség tölti meg az így támadt űrt. ám helytelen azt mondani. és gyakran az önistenítéshez vezet. A virág illata ugyanis nem egyenlő a virággal magával. sőt világosan elmagyarázzák. Ez a magasabb én az ember lelke.Isten. az nem szűnik meg létezni. megszűnne Istennek lenni. Életben marad. felfogha- tóvá. hogy mások is elérhetik azt az emelkedett állapotot. hogy valami istenszerű van bennem. s ez. használjanak bármiféle erőket vagy legyenek bármilyen isteni ihletésűek is. hogy ők is emberek. Isten emberi alakban való megjelenése. akiket szintén az Önvaló inspirált. Ilyen totális tudást soha- sem próbált. Olyan magokat kell ültetnie. A filozófia szereti a pontosságot. ha úgy tetszik. A megváltás és tanítás a feladata. s milliónyi . sohasem mert egyetlen misztikus sem önmagáról feltételezni. és az univerzális intelli- gencia olyan különleges erőkkel ruházza fel. de a magasabb énnek szigorúan alávetve létezik ezután. mint mások.akkor még meg sem született . ugyanis ha képes lenne így korlátozni önmagát. hogy ezeket a feladatait elvégezze. Ha ez így volt. a Végtelen Elme emberi testbe szállása metafizikailag nem létezik. hogy nem magával Istennel. hogy spirituális impulzust adjon egy népnek. Ebben az értelemben különböznek. hanem csak részleges lehetett egyesülésük. Ősi és gyakori tévedés ez misztikusok körében. hogy ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk. akkor egyértelműen nem teljes. melyek terebélyes fákká nőnek szép lassan. Ám ez a különbség vagy felsőbb- rendűség még nem változtat azon. Isten nem szállhat alá a fizikai világba. s ezért azt állítja. hanem valami istenszerűvel. elképzelhetővé? Ugyanakkor van ezeknek a tanításoknak valóságalapjuk. az Önvaló. Helyes az a kijelentés. Elképzelhetetlen tökéletlenné. Mohamed . melyek lehetővé teszik. amelyben ők vannak. mindent tud az örökkévaló jelenben. magasabb rendűek másoknál. hogy magasabb rendűek. Ha az alacsonyabb ént kiiktatjuk. a Felfoghatatlan. hogy egyesült Istennel. isteni jellegűvel egyesültek: saját lelkükkel. a Világelme. Időről időre szü- letik valaki. Hogyan is válhatna a Tökéletes. hogy „Én és Isten egyek vagyunk".

mint az igazság félreértése. s ez a fokozat csak bevezető jellegű. nem más.legyen bármilyen jóakaratú is. S az egész dolog iróniája az. amikor Isten Szellemként való imáda- tát felváltja egy Ember Istenként való imádata. Csak az igazság metafizikájában képzetlen elmék fogadhatnak el efféle tanításokat. Sem a hús. kezdőknek való . A primitív tudatlanság jele az. Nem valódi tisztelet. hogy az elérhetetlen Végső alászállt az emberi testbe . s számos vallás központi elemévé vált. mint ti . misze- rint az Istenség saját akaratából kifolyólag alászállhat egy emberi testbe. aki valaha is a mindenek felett álló Istenség inkarnációja tudna lenni. amely a Végtelen Ős-elvet falai közé tudná fogadni.csak ennek a téveszmének a hamisságát bizonyítja. Egyetlen próféta. Közelség. ha valaki azt hiszi. mint akár a legjobb barátodhoz fűződő viszonyod. amit csak a Láthatatlan érdemel. sem az emberi intelligencia nem jogo- sult arra.mindig csak viszony marad ez. akiket beavattak a magasabb tanításokba.a különbség csak annyi. Az a tanítás. Minden hit akkor lép a romlás útjára. akik valóban képzett elmével rendelkeznek. hogy azokat." A tizedik szikh guru pedig kijelentette: „Akik a Legfelsőbb Úrnak neveznek. Ez a tanítás nagyban segítette az emberek mentális és gyakorlati életét is. hogy azt kapja. Azt a gondolatot. hogy mily keve- sen vannak. Az ilyen tanítások széles körű elterjedtsége csak azt bizonyítja. képesek voltak ezt úgy interpretálni a misztika vagy metafizika nyelvére. inkarnáció vagy avatáraság intézményét. de nem eggyé válás. hogy az jóval közelebb állt az isteni valósághoz.többször is elmondta: „Én éppúgy emberi lény vagyok. amikor piedesztálra helyezik vagy istenként imádják őket. és meg- lehetősen érthetetlen lett volna a nép számára.a filozófia szintjén már nem elfogadható ez a tanítás. Idővel a magasabb énnel való kapcsolatod bensőségesebbé válik." Nincs olyan emberi templom. hogy elfogadták volna a megteste- sülés. Az ilyen tanításokkal kapcsolatos problémák és romlottság pedig . aki ezt terjeszti. Azok. egyesülésed tökéletesebb lesz bármely emberi egyesülésnél. hogy az Úr nekem bizonyos dolgokat felfedett. Nincs olyan halandó. Ám mégis . Ám mindez csak a vallásos fokozaton igaz. akik .amely az emberimádatnak mindig a nyomában jár . sohasem teljes összeolvadás. hogy valaha is a megismerhetetlen elvvel azonosítsa magát. hogy Isten emberként meg tud jelenni. amikor ezeknek az embereknek az emberlétét nem ismerik fel vagy tagadják. Ők soha nem alacsonyították volna le gondolatban az Istenséget azáltal. hanem tudatlan istenkáromlás. azok a pokolba kerülnek. a köz- nép kedvéért találták ki. szent vagy megmentő sem jogosult arra.

habár ez felfogha- tatlan az érzékek és gondolatok számára. és mély tiszteletünket és engedelmességünket egyedül a tiszta isteni Lényre irányítsuk. és még kevesebb a kritikus intelligencia. Minél mélyebb metafizikai megértésre teszünk szert. hogy az univerzumban minden helyesen történik. hogy az valójában egy. A megvilágosodás hatásai többek között: rendíthetetlen és tökéletes ragaszko- dásmentesség külső vagyontárgyakhoz. habár minden ember magában hordja kisugárzását. ranghoz és személyekhez: tökéletes bizonyosság az igazságban. hitünket megszerezhetnék vagy Istennel való kapcsolatunkat felvehetnénk. ame- lyen keresztül imádatunkat kifejezhetnénk. amely az Istenséget emberként szeretné láttatni a milliónyi apró emberke és milliárdnyi még alacsonyabb rendű lény között élve arra utal. ahol megszületik és él. gondtalan. Az abszolút létezés nem jelenhet meg emberi formában emberi személyiségként. Senki sem személyesítheti meg. A kifürkészhetetlen Valóságnak nincs neve és címe. s nem az azt átadó személyt. hogy bárki is magának tulajdoníthatná azt a jogot. hogy az idő és tér leszűkített keretei között meg tudna nyilvánulni. Az az elképzelés. s ebből következően azt is. az istenkáromlás. amikor a végtelen Istenséget a véges világban megnyilvánuló aktív szereplővé alacsonyítják le. hogy bármikor is megmutatkozhatna emberi alakban. hogy az emberimádatnak mindezeket az ostoba formáit eltöröl- jük. izommal és bőrrel. Pedig a valódi istenkáromlás az. dicsőséghez. Eljött az idő. Ha korlátokat szabunk neki. idegekkel. Nem azonosíthatjuk csontokkal. de mindeközben tudjuk. mert ekkor már a Tanítást magát tekintjük a lényegnek. minden pillanatban. Tagadnunk kell. hogy kevés bennünk a valódi tisztelet. Az egyet ekkor kettőként tapasztaljuk.ezt a tanítást megpróbálják kijavítani s az igazságot elmondani. áhítat. Ha másként vélekedünk. minden lénynek és eseménynek . Tagadnunk kell. a materia- lizmus mocsarába zuhanunk. annak elfogadása. Nem azonosíthatjuk egy történelmi személlyel. Amikor a kettősséget önmagunkon belül összeolvasztjuk az egységgel. legyen az az ember bármilyen emelkedett és magasrendű is. annál kevésbé keresünk emberi tanítót. akkor elérjük a valódi fivanmukta állapotot. mennyei békesség min- den rossz és nehézség közepette. habár az mindenben jelen van. hogy ő az egyedüli csatorna. Az örök- kévaló Istenséget nem azonosíthatjuk egy hús-vér alakkal. Semmi sem képes magába fogadni az isteni őselvet. A végte- len elmét nem lehet egyetlen helyhez kötni. El kell ismernünk az Abszolút elme örökkévaló létezését. istenkáromló- nak nevezik.

Ha valaki meg- világosodik.és a bölcs tökéletes eredménye között . Nincsenek fanfárok és trombiták. tökéletes őszinteség: azt mondjuk. hogy passzívan élvezi az eksztatikus állapotokat .szerepe van a nagy színjátékban.aki megáll ott. Nem olyasvalami. soha többet nem lehet becsukni őket. amit mondunk. s megérted. amiért meg lehet dolgozni. Sőt életed legcsendesebb pillanata lesz ez. amit minden évben folyton tökéletesíteni kell. S ha mentális szemeid egyszer is meglátják az igazságot. Ám az esetek legnagyobb részében „csak" annyi történik. nem lesz kitörő eksztázisban részed. Sok tanítvány fejében elég nagy zavar van ezzel kapcsolatban. akkor nem lesznek okkult vízióid. Tökéletes csendben fedezed fel. Azaz látnokká is válhat és egy teljes világeredet-elmélet. Legjobb esetben is csak belső látomása lesz az élet és a természet működéséről.aki nem függ semmiféle állapottól. az embert és életét irányító magasabb tör- vényekről. ami erőfeszítéseid által növekedett s kifejlődött. s ebből követ- kezően a keresők által átélt felvillanások és a misztikusok leírásai is eltérők tapasztalataikról. Az ő emelkedett nézőpontjából minden ilyen állapot szükségszerűen illuzórikus. s kemény erőfeszítéssel lehet megszerezni. Senki sem kürtöli szét a világnak. nem lesz mindentudó.mivel csak átmeneti állapot s így nem is lehet a végső cél. hogy eléri valaki a megvilágosodást. a látnokság. Nem olyasvalami. kozmogónia kerülhet szemei elé. Minden megvilágosodás és felvillanás megszabadítja az embert negatív tulajdonságaitól és alacsonyabb természetétől. hogy az igazság mindig benned s a valóság mindig körülötted volt. és azt gondoljuk. amit gon- dolunk. melyek az ember . nem lesznek asztrális tapasztalataid. csak ritkán Jár együtt ezzel. ha megvilágosodik. de az utóbbi . és a kozmogónia. hanem állandóan a feltételek nél- küli Önvaló végtelen békéjében lakozik. bármennyire is kielégítő az a tapasz- taló számára .legnagyobb győzelmét hir- detnék. Amikor valóban meglátod az igazságot. Az igazság nem olyasvalami. Különbséget kell tennünk a misztikus részleges eredményei . A spirituális megvilágosodásnak különböző fokozatai vannak.önmaga felett aratott .

s a gondolko- dás. Itt már nem jelentkeznek zavaró gondolatok a látó és látott között. . A következő. az utóbbi viszont tartós egyesülés vele. Az első fokozatban tanúkká válunk. s ennek eredményeképpen a boldogság is fennmarad . hogy a mögötte rejlő csodálatos kertet immár megpillanthatjuk rajta keresztül. magasabb énjébe. mintha egy teljesen por- ral.esetben ez csak ideiglenes. Ekkor már semmiféle eksztatikus állapotról sem lehet szó. s habár a gondolatok ekkor még megmaradnak. A második fokozatban még jobban elmélyülünk magunkban. Csak akik elérték ezt a fokozatot. mert Ők már képtelenek visszaesni az illúziók. s maga a gondolkodás folyamata is teljesen lelassul. tökéletes nyugodtság. teljes. a legmagasabb fokozatban viszont csak létezünk. Ekkor még mindig gondolkodunk. A közbenső és végső állapot közötti különbség: előbbiben az Önvalót magunk- tól különálló lénynek érezzük. Mindezek következtében a kereső belelát saját. mely . magasabb fokozaton olyan. A harmadik fokozatban már megkülön- böztetés sincsen. A negyedik fokozatban az ablak tökéletesen tiszta. a második fokozatban a tanú tanúivá leszünk. Végül ugyanis a tudat feladja a tanút. tekinthetők „megmentettnek". s még jobban látnánk a kert szépségeit. Az előbbi időleges megtapasztalása. de csak nagyon lassan jönnek elő. s ekkor ez az egyetlen valós tapasztalat marad: a tudatosság.nem leírható intellektuális fogalmak által. A harmadik és negyedik fokozat eredményeképpen pedig tökéletesen képte- lenné válunk a haragra. legalacsonyabb fokozat eredménye. mintha még jobban megtisztítanák az ablakot. hibák. A mentális békesség már az első. Az első fokozat esetén olyan ez. az agyi jelenségek teljesen eltűnnek. egynek önmagunkkal. piszokkal fedett ablakot annyira megtisztítanának. Ám mindeközben a kon- centráció elég erős marad ahhoz. csak kiegyensúlyozott boldog- ság marad. hogy ne térjünk vissza a világhoz. bűnök. az utóbbiban viszont legbelsőbb lényünknek érezzük. irigység és érzé- kiség csapdájába.lévén az intellektuson túli .mely az ilyesfajta nem ragaszko- dás velejárója. örömet érzünk és megkülönböztetjük az egyik dolgot a másik- tól.

a személyiség létezésének belső jelentőségét. anyag. Ebből következően még soha senki sem próbálta elmagyarázni és elmesélni azt. amíg a benne lévő fény állandóvá nem vált. Ott. térdre kell borulnunk előtte. aki megtalálta valódi énjét. aki felszabadult az ego hatalma alól? Ha ilyet találunk. A nagyon ritkán bekövetkező teljes megvilágosodás nem csak az elsőtől az utolsó fokozatig ível. elérte személyes függetlenségét. Mert ez a szentek szentje. mivel az átlagos misztikus vagy jógi ritkán találkozik ezekkel. Ez a két fokozat tisztító jellegű. Hol van olyan ember. amely még mélyebben visz el minket az ürességbe. örömmel. olyan dolgokat érint meg. Ezek eltűnnek. amelyet a legnagyobb rejtélyek öveznek. Hisz íme. azaz egy- szerre jelenés is. amikor az Önvalóval való egyesülés teljes és tökéletes. szeretettel kapcsolódva hozzá. csodálattal vegyes elismerésünk és alázatunk jeléül. amíg ez a fény teljessé és tökéletessé nem válik. hanem a kozmikus rend képét is megvilágítja. s nem tekinthetjük bölcsnek*. kigyomlálja az utolsó illúziókat és az egoiz- mus utolsó csíráit is. A jógik megérintik az ürességet. Végül. változatlan. Aki eléri ezt a fokozatot. tér és okság illúzióitól. s a kettő közötti rejtett kapcsolatot. mély tiszteletünk. itt van valaki. . ember által elérhető állapot . Íme. amiről nem szabad szólni sem. Erről itt többet nem mondhatunk. A második és harmadik fokozat között valójában még két „alfokozat" is van. de középpontjába nem jutnak el. végre találtunk egy szabad * Brunton szóhasználatában a bölcs (sage) a legmagasabb. Megmagyarázza az univerzum természetét.Nem tekinthetünk senkit addig mesternek. Mindkettő olyan fokozat. sem írni az arra fel nem készülteknek. annál jobban megtisztulunk a sze- mélyiség. ellenállhatatla- nul. legbelső magját. az ember számára elér- hető legtökéletesebb szentély. Minél mélyebben merülünk el az ürességben. a szkep- tikusoknak.a for- dító. végtelen örökkévalóságban. s soha többé nem térhetnek vissza. amiről nem lehet sem beszélni. akkor tudatunk egy része megmarad a mozdulatlan. abban a szent ragyogásban csak isteni énünkkel törődünk.

tökéletes megnyugvással várhatod a végzetet. az álom és az ébrenlét. s mindegyiken áthúzódik. Emberi életed tovább folyik. ha dolgunkat végezzük a sürgő-forgó világban. A negyedik állapot túlmutat ezeken. Elmédet megvilágosítja.embert. aki valós értéket talált a hazugságokkal teli világban. egy igazán őszinte ember. amelyről azonban csak néhány kevéssé ismert írás szól. s nem szükséges hozzá transz. s nem az állati természet vagy a hideg intellek- tus vezérli pusztán. A „klasszi- kus" szamádhi alacsonyabb rendű. A halál megfoszthat kisebb dolgoktól. hanem állandó. Amikor az átváltozás tökéletesen lezajlott. Gonosz gondolatok vagy állati vágyak nem lehetnek többé úrrá rajtad. . Emberi éned a lélek tökéletesen engedelmes instrumentuma lesz.az ego elpusztul. álomtalan alvás. Íme itt egy valódi nagyság. nem vakítanak meg saját gondolataid és tudatlanságod. A legmaga- sabb indiai filozófia azonban ezzel nem ért egyet. Ám az nem lesz többé olyan. a halhatatlan rész marad meg. Személyiségedből a megronthatatlan. Ekkortól már nem leszel saját érzé- keid és vágyaid rabja. Nem állítom. inspirálja és felszabadítja az Önvaló. emberi éned meg fog maradni az isteni Önvalóban létezve is. A filozófia által leírt „negyedik állapot"* ugyan- akkor töretlenül fennmarad még akkor is. Indiában a vallásos emberek általános véleménye az. hogy az ember által egyelőre ismert végső valóság megismerésé- hez vezet. a tudat hátterében folyamatosan fennmarad -a fordító. s amely magasabb rendű. hogy a megvilágosodás legmagasabb formáját a transzállapotban (szamádhi) lehet elérni. így aggodalom nélkül. alacsonyabb természeted utolsó darabjai is eltűnnek . * A három klasszikus tudatállapot a mély. mert nem átmeneti állapot. Ezt azért tartják nagyobbra. Mivel szívedben már feladtad a mulandó dolgokat. de a legnagyobb boldogságot hozótól nem. Létezik ugyanis egy másik állapot: a szahadzs szamádhi. mint régebben. mert időszakos és a transzállapotba való belépés nélkül nem érhető el. hogy a szahadzs a végső valóság megismerését eredményezi: csak annyit állítok.

Amikor megértjük. hogy a megvilágosodott csak a Brahmant látja. hogy másokon segítsenek. mivel a szahadzs magát a tudatosságot. előrehaladás. Egy nap fel akart pattanni a lovára. így valójában egyáltalán nincs szükség a meditációra. hogy meditáljon vagy jógázzon. mint a nem megvilágosodott - az őt körülvevő tárgyakat és lényeket -. hogy nem zavarja a mindennapi cselekedeteinket. Aki megvalósítja a szahadzs állapotot. s nem a tudat által felvett állapotokat reprezentálja. ami alapján kívülről beazonosíthatna bárki egy sza- hadzstudatos személyt. mennyi mindennek kell történni. hanem ismeri belső valóságukat is. hogy valaki végül bölccsé válhasson. minden előjel nélkül egyszerre való- sul meg. már nem kell. nem lehet időszakokra bontani. a „villámfény" átjárta tudatát. nem lassú folyamat. . Ha azt mondjuk egy nyugati olvasónak. különben a legegyszerűbb feladatokat sem tudná elvégezni. A szahadzst szokták villámfénynek is nevezni. megtörni. fejlődés útján. Nincs olyan külső jel. Hirtelen. részben a múltban kialakult szokásaik miatt. Ugyanakkor az igaz. ha egy szahadzstudatos személyt a meditáció pózában látunk. és nem kell hozzá különleges erőfeszítés. A szahadzs szamádhi állandó. Ám mivel a szahadzs állandó állapot. hogy mindenről elfeledkezett. amely mindig vele maradt. amelyek elködösítik az igaz- ságot. hogy semmiféle formát nem lát. s átvetni másik lábát is a nyergen. s örömmel végzik ezt a tevékenységet. Mindkét esetben nagyon kellemes élmény. Gyakran persze folytatják ezt a tevékenységüket. s melyek nem segítik elő annak megértését. Ahogy fel akart emelkedni. hogy az ilyen embernek már vérévé vált a bölcsesség. hogy milyen sokféle tapasztalaton kell átesni számos inkarná- ció alatt. végső célja. Janaka. s nem folytatta tovább a mozdulatsort . S ez annak ellenére is így van. s egyik lábát már a kengyelbe is rakta.olyan mély volt kontemplációja. Ettől a naptól fogva a szahadzs szamádhi állapo- tában élt. hogy a megvilágosodott nem csak a korlátozott fizikai megjelenési for- májukban látja a dolgokat. akkor azt is megértjük. A tény azonban az. Úgy marad fenn a hétköznapokban. s ez a filozófia legnagyobb. amit pedig minden embernek meg kell tenni. hogy a megvilágosodott ugyanazt a világot látja. Azonnal mély transzállapotba került. Nem sok hasznuk van az olyan magyarázatoknak. Jó példa erre a híres indiai király. s ő láthatóan ezzel el akar érni valamit. akkor azon azt ért- heti. azaz a világot sem. részben. Nyugodt békesség és teljes belső csend ez.

vagy a legmélyebb meditációban feltárult előtte az isteni világ- rend. S ez igaz a kezdőre és az adeptusra is. amely világíthat Neked Utadon. tetteit s mondásait . önálló intellektussal saját magunk elemezhetjük. Azt kérdezték tőlem. mint ha transzban vagy. Ha cselekszel. Túlmutat rajtad. a nirvánával összeolvassza. továbbá megismerte a végtelen és örökkévaló valóságot. de . akkor egyben el is veszíted magad. Ezt az átlagos kereső nem tudja megtenni. egyre jobban közelít egy egyenest. Az adeptus ugyanakkor a cselekvés során sem veszíti el a szahadzs állapotot.amihez pedig joga lenne -. Isten üzenetét. Altruisztikus tevékenysége. figyelmeztetését vagy tanácsát. A FILOZÓFUS: olyan bölcs. A BÖLCS: elérte azt. A MISZTIKUS: közelről megtapasztalta Isten jelenlétét mély kontemplációba merülve. hogy egóját a kimondhatatlan Abszolúttal. A SZENT: sikeresen folytatott aszketikus gyakorlatokat. ott marad." Ennek a titokzatos mondatnak a jelentése. A PRÓFÉTA: meghallotta Isten hangját. mert amikor eléred.tiszteletteljesen bár. Megáll a nirvána küszöbén. önsanyargatást. meditatív erői és intellektuális mélysége révén folyamatosan kivívja a jogot. és akinek viselkedését. ám soha nem éri azt el. s azt tovább is adta. hiába keresnéd bárhol is. s vissza tud vonulni tudata legmélyére. aki mások spirituális oktatását is végzi. de a lángot el nem érheted. ám szenvedésekkel teli önfeláldozó viselkedés miatt valójában soha nem teszi meg a végső lépést. Ha magadban nem találod. az nem ugyanaz. a vak engedelmesség és ostoba imádat tárgyaként tekint a célba ért emberre. az egyetlen fény. hogy mit jelent a Mabel Collins által írt Fény az Ösvényen című csodálatos kis könyvecskében az alábbi mondat: „Benned van a világ vilá- gossága. Elérhetetlen. A filozófia nem istenként. mert állandóan eltűnik. mert nem akarja magára hagyni az árva emberiséget. aki valóban . és segíti másoknak is elérni ezt a küszöböt. hogy a bölcs végül nem hajlandó a végső eggyé válásra . s mindezt tökéletes egyensúlyba hozta.vallásos célok érdekében.tiszta. jóslatát. meg- tisztította önmagát .az aszimptota folytonosan. hanem olyan ideálként. Beléphetsz a fénybe. amit az előző három. Matematikailag az aszlmptotával fejezhetnénk ki ezt a különleges viszonyt . Csak az olyan ember merészel ilyen hatalmas áldozatot vállalni. akit valóban csodálhatunk.

csak ő áldozhatja fel azt a végtelen békét. állandóan aktív szolgálat. nagyszerűbb s nemesebb az ilyen másokat segítő. hiszen megvilágosodása tökéletes lévén. E ritkán látott békesség éles ellentmondásban van hétköznapi életünk nyűgeivel és aggodalmaival. Különösen Keleten hiszik azt. jól példázza a spirituálisán elérhető eredmé- nyeket. hogy ilyen emberek léteznek és élnek. Ha meditál. Nevük említése személyes ösztönzést ad. ha személyesen is találkozhatunk velük. akik nem tudják megkülönböztetni a vallást a miszticizmustól. Nem pusztán tiszteletünket. hogy korábbi inkarnációiban a visszavonult meditálás lehetett életformája.saját elégedett- sége vagy energiáinak visszaszerzése céljából vagy hogy másokon segítsen telepatikus erőivel. az azt jelenti. mint a tunya meditatív elvonultság! Gyújtsd meg a lámpást. Amikor azt mondom. az nem növelhető tovább újabb meditációkkal. hogy e keresés nem holmi délibáb. hogy „saját elégedettsége céljából". Megnyugtat és bátorít. hogy asrámban. E ritkán látott jóságra szüksége van erőszakhoz. és írásaikat pedig úgy közelít- jük meg. hogy ilyen nagy lelkek jelenlétében tartózkodhatunk a Földön. hogy találkozzunk egy ilyen mesterrel. de részben Nyugaton is elég komoly félreértés van akörül. atrocitá- . Fel tudja adni ennek gyakorlását. Áldottak vagyunk mi. Ám ha nem is vagyunk olyan szerencsések. ami jelenlegi életében is vissza- köszön. hanem mélységes hódolatunkat is megérdemlik. melyek az örök csendből érkeznek. már annak tudata is. hogy teljesen visszavonuljon a világtól rövidebb időszakokra . hogy nem függ ettől. Nem túl elfogadott az. míg a megvilágosulatlan ember gyakran ki van téve saját karmikus tendenciái és személyiségjegyei kénye-kedvének. Indiában. s ez karmikus tendenciákat kelt. s az ilyen embereket az emberiség ékköveinek tartjuk majd. akkor azt azért teszi.együtt érez másokkal. Mennyivel bőkezűbb. hogy egy megvilágosodott embernek hogyan kell élnie. Valójában a megvilágosodott ember gyakorolhatja a meditációt vagy nem. és magától szórja majd sugarait. mondásaikat.különösen az ilyen ügyekben tévesen tájékoztatott nép körében. s ezeknek a tendenciáknak a megvalósítása elégedettséggel tölti el. s még áldot- tabbak. amit pedig már elnyert. mint olyan üzeneteket. s a miszticizmust a filozó- fiától. s bebizonyítja. ha szükséges. ám mégsem szükséges számára a meditáció: meg tud lenni e nélkül is. de egyértelmű. ha ezt tudjuk. kis eldugott kunyhójában vagy barlangjában kell élnie .folytonos meditációban. hogy szabadon tevékenykedhet a világ- ban .

hogy átadja magát magasabb énjének. s ennek megfelelően nem is kívánja magára vonni a média és a társadalom figyelmét. a megrendelők előítéleteihez és ízléséhez igazítva . és nem kér senkit arra. amelyek szerelmet. mely annyira jellemző modern korunk új megváltóira. azok szép lassan elkezdenék magára hagyni. bestialitáshoz. Először is. Ha valaki csak transzban tudja megtalálni a valóságot. át kellene alakítania mondanivalóját. Abban a pillanatban. hogy valaki valóban megtalálta-e az igazságot. tisztán ragyogó igazsággal. akkor minden alkalom- mal. a személy- hez tartoznak ugyanis. ha azt mondja. amikor másnak adja el „portékáját". gyűlöletet vagy . így hát ingyen is kell adnia . láthatóan nem nagyon van ennek tudatában. Az igazságot ingyen kapta. Valójában nem is akar tanítóként feltűnni. hogy elvesztené különleges pozícióját. hogy a világ nem valós.különben azok nem fogadnák el. hanem jógi. hogy bármilyen különleges képessége lenne. nem keres követőket. aki nem így tesz. ruházata vagy viselkedése különcségeivel. A valódi adeptus nem árusítja ki titkos tudását és erőit. s nem is nagyon jelzi. Csak akkor oktathatná sikeresen az igazságot. másoknak megfelelően kellene használnia. innentől nem lenne képes beszélni a tiszta igazságról. A másik ok. hanem azáltal bírja őket. hogy magának ártana ezzel. hogy világi javakért elkezdené kiárusítani ezt a titkos tudást és erőket. Ezek az erők nem hozzá. mivel ezzel épp eme erő és tudás forrásával való kapcsolatát vesztené el. amelyek alapján eldönthetjük. A legfontosabb. Habár hatalmas spirituális erőkkel bír. A bölcs nem osztja a világot anyagra és lélekre: csak az egyetlen élet létezik szá- mára. el kellene torzítania a valót. Komoly különbségek vannak a valódi megvilágosodott és a hamis megvilágo- sodás között. hogy kövesse őt.sokhoz. ha ezáltal az igazságtól önmaga elfordulna. gyűlölethez és őrültségekhez szokott korunknak. Ha a vásárlóknak kellene megfelelnie. amelyek ellenállhatatlanul befolyásolhatják életed. nem kíván egy új szekta. Ennek számos oka van. hogy ő maga nem rendelkezik a tökéletesen. Nem kívánja magára vonni a figyelmet beszéde.ez a törvény szabá- lyozza a tanítást. Bárki. vallás vagy irányzat vezetője lenni. ezzel csak alátámasztja azt. Azok a dolgok. Erőit mások céljai érdekében. akkor az az ember nem bölcs. szörnyűségekhez. tudását gyengeségeikhez igazítania. tanítá- sai. Ezek közül csak párat említek. Ennek megfelelően nem pózol és nem játszik szerepet sem.

Bár egyszerűen és természetesen él.a benned rejlő legrosszabbat is cselekvésre készteti. Mégis. kivéve. Az ilyen emberekkel való együttlét vagy fizikai közelség nem csak a legjobbat hozza ki belőled. a körülményeknek és személyiségének megfelelően. és ez képes a tudatalattira hatni. hogy a lélek hatását és a lélekből származó ihletet a világon bárhol elérhetővé tegye azok számára. Az adeptus a megfelelő módszerekkel természetesen megpróbálja óvni saját munkáját tőlük. szörnyűséges karmát szabadítanak magukra. s a Végső létezésének nagyszerű tényét másokkal közölni. Ám mindezt a saját mód- ján teszi meg. ahogy a természetet sem érdekli. Bárki. Nem kell. Egy szabad. a megvilágosodottnak kötelessége csodálatos felfedezését elmesélni. ezért mi magunk képtelen vagyunk őt magát s tetteit tökéletesen megérteni. akik hisznek benne és alázatosan felé fordulnak. A lélek a valódi énünk. Testi jelenléte vagy a vele való találkozás mindehhez nem szükséges. hogy mivel jóval mélyebben megismerte az életet.melyek más emberek szívét mérgezik - nem hatnak rá. Nem tudjuk elkerülni azt a benyomást. akkor egyben arra is képessé válik. s szerénységgel és har- móniával telve passzívan átadja magát a spirituális adeptus hatalmának. többek között azzal. a legtökéletesebb bejelentés. láthatóan nem hatnak rá éppúgy.de ilyenek kevesen vannak. hogy hétköznapi tudatát azonosítsa vele. hogy beszédet tartson. hogy az adott inkarnációra meg- . a vágy és érzelmek korlátaitól mentes embert láthatunk benn. korlátozott lehetőségein túl eme szent forrásból végtelen erőt meríthet. A lélek végtelensége oly csodás. Akik rosszindulatú támadásokkal akadályozzák az olyan embert és munkáját. nyomtatásban közölje vagy háztetőre állva kürtölje szét. ha maguk is eléggé fejlettek és eléggé érzékenyek . Aggódó gondolatok és csábító vágyak . hogy rejtély lengi körül.amikor véget ér . hanem . hogy éppen dicsérjük a napsütésért vagy szidjuk a viha- rért. akin keresztül az isteni erők működnek az emberiség megvilágosítása céljából. Élete teljessége a legjobb közlési mód. hogy ha valaki képes arra.vad érzéseket váltanak ki másokból. aki felismeri ezt az igazságot. mint mások. akik kívülről szemlélik. Ez a maga idején hatalmas erővel csap le rájuk. óriási segítséget kap: a saját. mégis érezzük. Belső állapotát nem nagyon érthetik meg.

akik állítólag csendes egyedüllétben töltik napjaikat s telepatikusan segítik az embe- riséget.bár lehet. mennyire szim- patizál ezzel az emberrel vagy mennyire negatívak a saját lényében ezzel az emberrel kapcsolatban felbukkanó érzések és gondolatok . egyrészt nem csak jógik töltik ezzel magányban leélt napjaikat. s nem kíván másokon segíteni. beszélgetés. Sok téveszme él a tanítványokban ezekkel a jógikkal kapcsolatban. amely megmutatja. Megkérdezték tőlem. Ekkor ismét teljes szeretetével feléjük fordul. gondolatait és érzéseit egyetlen röpke pillanat alatt. S még azon ritka esetekben is. Hiszen . amit korábban nem láttak és nem értet- tek. gyakran előfordul. mint amennyire elsőre tűnik. hogy ha a gondolatátvitel lehetséges. Csak a filozófus-jógi esetében van arról szó. s megismeri. másrészt még csak nem is kell mindehhez elvonulni az emberektől. ha valóban segít máso- kat telepatikus úton. átlátja jelle- mét. áldást és nyugalmat sugározva. hanem tanítani fog. hogy csak magá- nak keresi a belső békét. hogy segíti másoknak meglátni és megérteni azt. mindent megbocsátva. Nos. hanem sokkal inkább azzal az egészen különleges módszerrel. amely saját tudatában érzékeny filmre vetített fényképként rögzül. és önmaguk tökéletesítésén dolgoznak. s a végső célt még el nem érte. Az adeptus nem próbál meg másokat befolyásolni. Olyan képként értelmezi ezt. hogy a világtól elvonult jógik a legtöbb esetben még maguk is tanítványok. ahová csak tetszik. Ezért nem téríteni. hogy másokra nem gondol. amikor a jógi tökéletessé fejlesztette meditációját.egészen addig. akkor túljutott a szokásos misztikusok szintjén. Az ilyen szolgálat abból áll. Mindegy. Ha egy misztikus valóban emberbaráti célokból használja erőit. s ebben az esetben tisztelettel adózunk előtte. amíg haláluk pillanata el nem jön. de egyben a hamis énként is. és látomásban tűnik fel előttük.elméje szabadon vándorolhat. írás és példamutatás útján teszi. akkor miért is nem a világtól teljesen visszavonult remete képviseli az ember számára elérhető csúcsot. önmagába merülését szándékosan mások felemelése és az emberiség megsegítése érdekében használja fel. és még kevésbé szán- dékozik mások felett uralkodni. amellyel az adott ember azonosítja magát. akkor még túl énközpontú. Az adeptus ezt nem csak a megszokott módszerekkel. Az adeptus passzív állapotba kerül a másik ember egója felé fordulva. hogy egy hegyi barlangban a világtól elbújva él . Az igazság az. hogy a másik ember hol tart a fejlődésben. és hogy akkor talán mégsem annyira antiszociális. ami csak az adeptusnak áll rendelkezésére.vonja szeretetét tőlük . hogy meditációját.mindez nem hat . így segítvén másokat a megvilágosodás felé. hogy ha úgy tölti életét teljes belső csendben. Az én válaszom az. és misztikus gyakorlatai révén hatalmas erőkkel rendelkezik.

melyek a másik ember elméjében még mindig uralkodnak. bölcsen és tisztán . lelki énjét teszi. megerősítve annak létezését. éppen ezért . de szavak. Ez a tudományos tény az alapja a középkori Európában és a jelenlegi Ázsiában népszerű hitnek. Még ha évekig tart is mindez. egótól és az ego vágyaitól mentesen. mert ő már túljutott azokon a vágyakon és illúziókon. elméjéből kitörli azokat. előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezik. de végül tudatossá válnak. Elmerülhet lénye legmélyébe. hogy az egyik elme képes befolyásolni a másikat az írás vagy beszéd közvetítőeszközén keresztül. legbelső állapota felé. majd a fel- színre. Azért lehet ez így. majd azonnal elfelejti. még ennél is mélyebbre hatolhat. amire csak ő képes. akkor ezeknek az első gon- dolatoknak különös. egoisztikus létezésé- vel. így elsőre észre sem lehet venni. Mindazok elméjében visszhangozni fognak. Ennek a belső munkának a hatása néha azonnal megnyilvánul a kereső tudatában. a tudatos elmébe tör. mint amikor egy magot ültetünk el a fogékony ember tudatalattijában. gyengéd. melyeket korábban meglátott. A gondolatok hatása a megfelelő és arra fogékony emberek elméjében nagyon mély és finom. amelyek kapcsolatban állnak a másik személy tökéletlen.mivel az igazságban él. és odafordul a kereső valódi. amint nyugodtan áll a fényben. Az adeptus valódi hatása olyan. mikor ennek a terü- letnek a küszöbét átlépjük. Ám az adeptus nem csak ezen a szinten tud működni. és a gondolkodás folyamata újraindul. Az adeptus elfordítja fejét a kereső jelenlegi állapotától. A következő lépés- ként meglátja és megláttatja. aki tanácsra éhesen a bölcses- ségét keresi vagy emelkedettségét látva ihletért fordul felé. Kitöröl minden gondolatot. Ezek után elképzeli a keresőt. akikre az adeptus tudatosan ráirá- nyítja figyelmét. majd eltörli az egész képet. olyan dinamikus intenzi- tással. Mindez a munka a gondolatok és érzések szintjén nyilvánul meg. hogy ez az én saját értéktelen és végeredményben pusztulásra ítélt létezéséért aggódik.rá. de valószínűbb. ahol az Önvalóval egyesülve látja. erősen. mielőtt hatása a tudatalattiból a tudatos rétegekbe kerül. tele- patikus úton. hogy időnek kell eltelnie. Lényünk legbelsejében titokzatos üresség van. hatalmas erejük van. s ez a mag áthatol a tudatalattin. ha olyan ember fordul az adeptushoz. Habár ez a folyamat igen lassú lehet. s tudjuk. Ám amikor végül az adeptus visszatér a szokásos állapotba. a gyengeségektől és a sötétségtől. Tudjuk. Itt a lélek beszél a lélekhez. s helyére valódi. az isteni Önvalót helyezi. s itt megérintheti a másik ember leg- belső magját. Minden gondolat eltűnik. sőt gondolatok nélkül. s helyére az adott személy igaz énjét. Csendben megtartja ezt a gondolatot és képet. s mágikus erővel vannak felruházva. akkor az adeptus először felismeri az emberben lévő hiányosságokat. Így. miszerint az adeptus áldásának és beavatásának nagyon nagy ereje van. hogy közvetlenül is lehetséges ez. amelyet az adeptus el tud érni meditációban vagy transzban. a szen- vedéstől.

de ugyanaz az Isten. ahogy az adeptus felismerte azt. kevesebb fájdalommal elviselni . A forrás mindig ugyanaz. amelyek összhangban vannak korábbi fejlődésük- kel és irányultságukkal. Valójában arra gondol. Egyoldalú önátadás nem létezik. hogy az egész emberiségnek nyújtja szeretetét. de ugyanaz a Lélek. de ugyanaz az Úr. A beérkezett nem hagy egyenesági spirituális leszármazottakat. sokkal tartósabb. Más adeptusnál más képességek fejlőd- nek ki. Szent Pál a korinthusbeliekhez írt első levele jól megfogalmazza ezt: „A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van. Az ilyen láthatatlan jutalmak segí- tenek jóvátenni és könnyebben. mint hogy átkerülünk az ego nézőpontjából egy magasabb nézőpontba. de az eredmény különböző. Például aki elsősorban intellektuális oldalról közelítette meg a keresést. időnként feléje irányítanak. Hibás az az elképzelés. még mindig nem érte el az Igazságot. Nem más történik.VILÁGELME AZ EGYÉNI ELMÉBEN 403 nagyon hatékony. A spirituális öröklés nem létezik. ennek megfelelően különleges intellektuális erőkkel rendelkezik. amit azok. és így fel sem merül az az elképzelés. akiknek segített. miszerint minden misztikus adeptus ugyanazokkal a különleges erőkkel rendelkezik. aki arról beszél. A misztikus. amin tanítója járt. Ellenkezőleg: mindig mindegyikük pontosan olyan erőkkel rendelkezik. nem örö- kölheti meg ugyanazt az utat. elutasíthatja az anyagi ellentételezést ezért a szolgálatért. hogy ilyen ne lehessen. És különbség van a cselekedetekben is. fejlődése révén lépésről lépésre fogja a kereső felismerni a saját belső lényét és külső életét illető igazságot éppúgy. Így saját növekedése. a ki cselekszi mindezt mindenkiben. Aki életét mások filozofikus megvilágosítására fordítja. A szolgálatokban is különbség van. A karma gondoskodik róla. a Dnyání viszont minden ember- ben önmagát ismeri fel. hogy szeretetét feléjük nyújtsa. hogy ő." Amikor az Önvaló akti- válja az új adeptus pszichéjét. ám nem utasíthatja el a jóakarat- tal feléje irányított gondolatokat. az őszinte tiszteletet és szeretetet. mivel teljes mértékben felismerte (érdek) egyezőségüket. nyújtja ezt a szeretetet. A beérkezett bölcs. különböző képességek kifejlődésében. az ego. békésebben. ennek hatása többféleképpen mutatkozik meg. erre nincs is szükség. A mester örökébe lépőnek saját útját kell járnia. mint a szokásos módjai a gondolatok átadá- sának és másokra való hatásgyakorlásnak.

hogy ne vesszen kárba. az valóban túl mély ahhoz. ahogy az adott helyzetben magasabb énje parancsolja. akikkel ő harcol. Azt a helyet ugyanis másnak tartogatja: hogy kifejezze és elvégezze magasabb énjének akaratát. s amelyet ez a másik ember érezhet és . és azokat a taktikai hiányossá- gokat. azaz meditációban. és elsődlegesen mindig az Önvaló céljait és az általa mutatott utat követi. melyeket elkövetett. hogy önmagában megtapasztalja a lényüket.képessé teszi a bölcset. Ne habozz hát. Valami jelen van benne. ame- lyet egy másik ember felé irányíthatunk. de nem ezek az elsődleges dolgok számára. Ha ennek ellenére meghozza a legnagyobb áldozatot. ha azok eltűnnek.Ő már megszerezte a jogot. vagy időlegesen akár teljesen el is tűnnek. Az efféle kommunikáció akkor a leghatékonyabb. Ám magasabb énje iránti hűsége képessé teszi arra. Ha elmerülsz saját lényed csendes középpontjába. de nem is az emberiség jóléte érdekli. akkor a beszéd is eltűnik. Az élet a legtöbb ember számára nehéz küzdelem. s nem is utasítja el az egoizmust mint a legértéktelenebbet. aki állandóan a láthatatlan. hogy az egész esemény hátterében eltörölhetetlenül megtartsa saját személyiségét.képességeinek megfelelően . ha elengedett és befogadó állapotban van.időlegesen be is fogadhat. ha mindketten jelen vannak fizikailag. akkor a gondolatok lecsen- desednek. ő már legyőzte az ellent. egoisztikusan vagy altruistán. A bölcs nem az altruizmust tartja az élet legnagyobb értékének. túl vannak minden tapasztalatodon. akkor ez csakis érted és a hozzád hasonlókért történik. és még inkább az annak. valamiféle erő. sötét erők gyűlölt célpontja. Az Önvaló paran- csát követi minden egyes esetben. Mivel a gondolatok nyelvi formában fejeződnek ki. Ez az a kérdéskör. hogy szavakkal ki lehetne fejezni. és nem teszi ezt meg. s amelynek teljesen alávetette magát. amelynek folyamatosan tudatában van. hogy a természet gondoskodik róla. amelyek megnyilvánultak benne. Ugyanakkor nem üres ez a csend. A bölcset elsősorban nem saját jóléte. E két kérdésre is figyelmet fordít. hogy csendes. amely sok tanítványban zavart és meg nem értést okoz. szerény áldásod küldd az ilyen embernek. hogy a békességben időzzön. A mások iránt tanúsított jóakarata és szimpátiája . Amit ekkor érzünk. és emlékezz rá.azokat a stratégiai hibákat. ám azok.vagy még inkább empá- tiája . . teljes csendben és mozdulatlanságban. akivel önmagadban harcolsz.

. Világképét a híres tizenkilen- cedik századi agnosztikus. vagyis örökké. Aki ezt még nem érte el. Ismét és ismét testi valót kell öltenie . a születések örök láncától való meg- szabadulás csali. hogy önhitt közömbösségbe vonuljon. Egy olyan univerzális. melynek hosszúsága végtelen. hogy legalább a Föld apró szögletét megpróbáljuk úgy alakítani. Ám számára sem állhat meg a folyamat . a vallásosok által egykor retteget Thomas Huxley jól leírta: „Szenvedéssel és tudatlansággal teli világban élünk. s ennek az együttérzésnek folytonos. mert túlságosan nagy benne az együttérzés. mert annyira elmélyítette az elméről szóló tudását. Nincs másfelé menekülés. hogy „az univerzum az én ideám". ameddig ez a folyamat tart. mint hogy „az univerzum egy idea". aki soha nem tette fel a kérdést. önfeláldozó szolgálatban kell megnyilvánulnia. ám nem próbál meg az újjászületések végtelen ciklusától megszabadulni.éppúgy. ezen a Földön zajlik ez a folyamat. Bergsonnak igaza volt. mint érkezésünk előtt volt". A nirvánába való menekülés a bölcs számára nem jelent mást. csak befelé. mint a tudatlanok számára sem. A bölcs megismeri AZT. hogy elviseljék ezt az igazságot. hogy nem más ez. S itt. Nem menekülhet el a világtól. mindenre kiterjedő folyamat. A bölcsben nincs belső megosztottság. nincs konfliktus. hogy a létezés legmélyén csodálatos mély rejtély rejlik. mint egy magányos jógi. de paradox módon mégis állandóan megtartja saját tiszta valóságát. mely soha nem ér véget. Éles francia intelligenciája átlátta a világillúziót és meg- értette. az nem mondhat mást. amíg akaratereje és idegei eléggé erőssé vál- nak. s a kereső elé kell lógatni. Valójában hozzáállása változik meg. és így már kimondhatja. Addig tágította énje határait. Isten az. míg az magába foglalta az egész univerzumot. s mindannyiunk feladata. mint mindenki másnak is -. mint hogy még életében önmagában felismeri az igazságot. és ezért elképzelhetetlen. Hogyan reagál a bölcs a kozmoszra? Ez a reakció nagyon eltér attól a tudatlan emberétől.Minden pszichikus ismerete és személyes eredménye ellenére a bölcs soha nem veszti el azt az érzést. úgy befolyásolni. hogy „Mi vagyok én?" és aki a jógi nyugodt arcára tekintve fagyos-meredt tekintetet iát. nem valami mitikus mennyországban vagy délibábos pokolban. amelynek indítórugóját és utolsó mozzanatát soha nem fogjuk megismerni.éppúgy. mint egy folyamatos kozmikus változás. Azért mondhatja ki e különös mondatot. hogy egy kicsit kevesebb legyen a szenvedés és a tudatlanság. A menekülés. melyet a keresés kezdeti szakaszaiban fenn kell tartani. Olyan csali. ami látszólag állandóan változik. A bölcs túlságosan együttérző ahhoz.

saját életével válaszol. Az emberek szenvedésének.s túl megértő ahhoz. hogy saját csodálatos eredményeit magának megtartva visszavonuljon a világtól. Mi mást tehetne.noha megtehetné. újabb és újabb inkarnációkban áldoz fel mások javára a test keresztjén megfeszítve. hogy segítse és vezethesse a többieket. ha akarná. S így örökké elszenvedi a folytonos újjászületések fájdalmait. a szenvedések gyökerét képző tudatlanságnak akarva-akaratlanul állandóan tudatában van. nem úgy. . Csak így érheti el a halhatatlanságot. mint hogy válaszol a hívásra. melyet folyama- tosan ismétlődve. hogy örökre belemenekül a Nagy Öntudatlanságba .

ha elfogadjuk. az ember harmóniába kerülhet Forrásával. az első fontosabb civilizációk megkaptak. . ha a kozmogónia tényeit. melyet pedig épp ezek a törvények irányítanak. vannak. akkor ostoba és haszontalan dolgot cselekszünk. ha helyesen alkalmazzuk s lényünk részévé válik. Ezzel a tudással. S ha megpróbáljuk megszegni a törvényeket.legyen bár mikroszkopikus nagyságú sejt vagy egy hatalmas csillag-. s egy illuzó- rikus ént kell használnia. Ezt az okot Világideának nevezem. Az univerzum okszerűsége egy megértő elméről árulkodik . melyektől az univerzum rendje és har- móniája függ. akkor elkerülhe- tetlenül az a benyomásunk támad. a legtöbb ember érzi . Ősi felis