You are on page 1of 12

SÍI APRÓ FÜZETEK.

M

te**fS 713-5&--J
A kálvinizmus és a magyar lélek.
írta : Dr. Erdős Károly.

Űgy gondolom, hogy, amikor a kálvinizmus
és a magyar lélek kapcsolatáról akarok szólani,
voltaképpen csak ezt a kérdést kellene felten­
nem : mit jelent ez a két szó : magyar kálvi­
nista? Akinek erre a két szóra megrezdül va­
lami a lelke mélyén, annak nem kellene többé
egy szót sem mondanom ; s viszont, aki nem
érez a lelkében e két szó hallásakor semmit:
annak hiába beszélnék akármeddig is. Felada­
tom tehát, amilyen szükségtelennek látszik egyik
oldalon, éppoly felesleges volna a másikon — és
azért mégis bátorkódom, megkísérelni annak meg­
fejtését : miért van az, hogy ha azt mondom:
magyar, mindig érziek benne valamit a kálvi­
nizmusból, s ha azt hallom valakiről, hogy kál­
vinista, akkor — ha Skótországban született lé­
gyen is, vagy Hollandiában ringatták is a böl­
csőjét — mindjárt azt gondolom róla, hogy csak
i

amint akar. aki mindent úgy cselekszik. emberekre hallgatna s azok kívánsága szerint. nem pedig a maga. mely a színeket egye­ síti: mindenképpen olyan nagy a keresztyénség. a kálvinizmusban ta­ láljuk meg. és bizonyságul hívom az Istentől ihletett szentírást. hogy a keresztyénség lé­ nyegét alkotó alapigazságokat legtis J-ábban és legvilágosabban kifejtve. mely hatalmas szárnyakra tagozódik . Akármihez hasonlítsam a keresztyén- séget: fához. amelybe ffülönféle virágok tartoznak . a növényvilághoz. szerető gondosságra valló. bölcs akarata szerint cselekednék. mint aki feltétlen hatalmú Isten. az evangéliumnak teljesen megfelelő nyilvánulási rendszere. A református hitet valló hívő úgy látja az örökkévalót. Minden alapos okunk megvan azonban annak a bizonyságté­ telnek megvallására. hogy a kál­ vinizmus a keresztyénségnek legtisztább. ha ide-oda ha­ jolna. Kisebbí­ tésnek tartaná a Mindenhatóra. melynek szertenyúló ágai vannak . A Min­ denhatóval szemben a kálvinista teljesen sem- . hogy azt egyetlenegy felekezet sem tudja teljes mértékben magába fogadni.a négy folyó és hármas halom területén érezheti magát igazán jól! ? A kálvinizmus a keresztyénség e^rik kivá­ lóan hü megjelenési formája . épülethez. a napsugárhoz.

mint amilyen igazi i* <* . Az isteni akaratnak eme feltétlen felsőségé­ ből következik. hogy a kálvinista nem tud egyez­ kedni. amikor arról van szó. mint az egye­ düli Űr. Ő az Űr. kicsoda állhat. akár mint megváltott gyermek­ nek. S az Űr akaratának teljesítése nem érdem. akaratról Istennel szemben szó sem lehet. akkor az embernek. olyan jelentéktelennek. annak kell történnie. mert ugyan lehet-e az embernek más feladata. az örök és jó Isten örök és jó akaratá­ nak hűséges teljesítése ?! Ez a kötelességteljesí­ tés a belátó értelem készséges munkája. bizonnyal tudván. hogy a mindenható Atya akaratát teljesíteni kell. hanem kötelesség. mintahogy ez a református egyházban történik és épen ezért egy felekezet sem tud olyan ha­ tározott jellemeket nevelni. így gondolkozván és érezvén a kálvinista : nincs olyan felekezet. amelyikben a kötelességtudás olyan erővel hatna a lelkekre. mint az Űr akaratát. ellene ? Amit ő akar. hogy Ő csak jót akar. ame­ lyért jutalmat várni nem lehet. hanem mennyei édes Atya is. hűtlenség nélkül nem lehet mást csele­ kedni. hogyha Isten feltétlen Űr. nem kiváltság. más célja e földön.minek érzi magát. mert nemcsak mindenható Isten. hogy önálló működésről. Ügy érzi. mert hiszen az az alattvalói és gyermeki engedelmesség köteles betöltése csupán. akár mint teremtménynek.

őszinték. Boldogulást. amikor aztán az ember megfeledkezik az Űrról. akkor sem vonakodik teljesíteni azt. Ámde szomorú tény. magunk erejére támasz­ kodva végtére is a hiábavalóságok hiábavalósá­ gába jutunk. reformátusok.4 jellemek nevelődnek a református vallás szerint. és ha ezt a célt még csupán az élete önfeláldozása árán közelíthetné is meg. Ilyenkor és a mélységben látszik meg aztán igazán. maradandóságot a világnál. ha meg nem vallanók. hallgat a gonoszra és elesik. hogy az emberi akarat még a gonosz csábító és kísértő hatalmánál is kisebb. ami Ura iránt való kötelessége. Nem volnánk egyenesek. nem azért. hűtelen lesz Hozzá. hanem azért. mert reformátusok vagyunk. mondjuk kálvinista keresz­ tyén hívőre nézve az Isten akaratának és dicső­ ségének megvalósulása a cél. jólétet. Igen . a református. Az ilyen lelki gyötrődés közepett azonban. mint ahogy ezt számtalan más embertársunknál szintén lát­ juk és tapasztaljuk. és annak örö­ meinél hiába keresünk. hogy mi. hogy minden jellem­ edzés mellett is a gyarló bűnös természet gya­ korta erőt vesz az emberen. mert nekünk is fejünkhöz köttetett a gyar­ lóság : nem tudunk állhatatosan kitartani a jó mellett. lábaink olykor-olykor megbotlanak és veszedelmek örvényébe sodródunk. .

hogy- amint a kálvinizmus részletezésére nem ter- . valódi. m S milyen a magyar lélek? Mindenekelőtt megjegyezni kívánom. aki bizonyára képes őt még a fertőből is fel­ emelni és. 5 mint a tékozló fiú tette a nélkülözések között. sem egyik-másik közbenjáróhoz. az úgyvélt szentekhez. feltekintvén az égre. hanem közvet­ lenül odajárul hitének teljes bizodalmaval és szívének igaz töredelmével a mindenható Isten­ hez. látja a mennyei Atya jobbján az örökkévaló Fiút. a bűnösség tu- dalma. hogy ott van ama mennyei otthonban. íme. Ennek láttán a református lélek ereje megújul és bizonnyal érzi lelkében. evangéliumi keresztyénségnek. a Jézus Krisz­ tust. magasztalják őt lélekben és igazságban. hol az égi se­ regek az Úr királyi székének előtte lételepedve. akinek érdeme elegendő minden bűn meg­ bocsátására. az isteni kegyelemnek szabad működése Krisztus érdeme áltál. s ezek a jellemző voná­ sok alapvető elvei és igazságai a tiszta. így domborodnak ki a kálvinizmusnak jellemző vonásai: Isten feltétlen hatalmának és gondviselésének elismerése. a kötelességnek jutalomvárása nélküli teljesítése. nem fordul a református keresztyén az elhalt kegyesek szellemeihez.

. tudjon okosan paran­ csolni. sem legnagyobb formá­ jában. akinek hatalma van. faji vonásokat azok az atyánkfiai őrizhették meg legtisztábban. hogy amiként őseink állattenyésztéssel és földmíveléssel fog­ lalkoztak. hogy gazdája nem több nálánál. mert úgy gondolom. hogy az aztán csakugyan úr legyen. mint mikor azt látja. ha a magyar lélek jellemző tulajdonságait nem az intelligencia körében ke­ resem. különb legyen. Ez a gazda a magyar szé­ niében igazi úr. Aligha tévedek. de a maga körében min­ deneken elannyira. sem legkisebb. Ám ezzel a gazdái hatalommal együtt jár az is. 6 jeszkedtem ki. hanem a köznépnél. mint környezetében bárki. úgy a magyar léleknek is csak néhány főbb vonását mutatom be úgy. A magyar földmívelő külső életberendezé­ sénél és belső világnézete kialakulásánál két té­ nyező működik . tekintély. hogy a magyar elvárja a gazdától. A magyar el sem tudja képzelni a társa­ dalmat. ha nem is mindenkin. hogy még felesége is urának hívja. ahogy azokat erre az alkalomra összeszedegettem. gazda nélkül. vagy. ez a két tényező : a gazda és a cseléd. aképpen az ősi hagyományokat. akik az eleinkéhez hasonló körül­ mények között élnek most is. ott is a magyar f öld- mívelőnél. hogy utolsó a gazdák között. bölcsen vezetni. Nincs keservesebb csa­ l ó d á s a a magyar szolgának.

eszén fordul meg az egész gazdaság. amellyel a hű cseléd mindenét i a gazdával való közösségben tartja biztonságos- r nak s viszont a gazda minden jószágára úgy ügyel. A közösség érzése. mintha tulajdon magáé volna. Ilyen kivált­ ság az. ellátásáról. hanem szent. vagy általánosságban a ma- . hanem „jó szívvel". a lelki kö­ zösséggel kapcsolatos becsületes. Cselédeinek ruhájáról. hogy a gazda vállain nyugszik az ő por­ táján belül minden élő lénynek élete. nem pénzért. amely a magyar gazda és cselédje között. amelyet az ő személye kapcsol egybe. olyan össze­ tartozási érzést. lakásáról ő gondoskodik épúgy. akárcsak magáról és háza­ népéről. hogy úgy mondjam: egységet tud létrehozni a maga környezetében. kiváltságos felelőssége is azokért. mert dolgainak elvégzése kötelessége volt: ke­ nyerét megosztja a nélkülözővel. vagy általában a magyar ember. Úgy érzi. azt teljesíteni kötelessége. Az ő belátásán. szorgalmas munkájáért különleges jutalmazást nem vár.. jóléte. A hű cse­ léd. A magyar gazdának nemcsak paran- csolásra van joga szolgája felett. i 7 A gazda fogalomban benne van a gondos­ kodás is. hogy ami tőle telik. A jó gazda ilyen módon csodálatos lelki összhangot. a vándort befogadja a fe­ dele alá szeretettel: „Istené a szállás".

Ezért van. magyar ember ma­ gyar barátaitól ritkán válik meg békességben. Nem azért. a harag okával tudja iga­ zolni az előbbi lelki kapcsolat megszűntét. még kevésbbé fordul elő a meg­ szakított közösséggel való ellenséges szembe­ fordulás. amelynek a jóság egyik alapvonása.8 gyarok között létesült bárminemű társaságban fennáll. S ezen a csekélységen megszűnik a bizalom teljessége. mert két azonos gondolkozású ma­ gyar ember egyetlen jelentéktelen ponton nem ért egyet. jó a hamisítatlan magyar lélek . mihelyst a bizalom nem' teljes. A kapcsolat megszűnése nem történik simán. hogy megszűnik azonnal. összezördülés nélkül. társadalmi kötelék akárhányszor szakad meg amiatt. perpatvar. ha­ nem azért. Igen. A szakítás sem a szolgánál. hogy így. ami pedig természetes volna. oda a kapcsolat. hanem rendesen szakítással.annyira a kölcsönös hűségen és bizodal- mon alapul. sem a barátnál nem jelenti a másik táborba való fenntartás nélküli átállást s ottan a tudott és ismert titkok feltárá­ sát. amelyik a hűtlen sze­ retőt átkozná. mintha ez az elválás lényegéhez tartoznék. népdalaink kö­ zött alig akad egy-kettő. Ma­ gyar cseléd magyar gazdától. . fokozatos el- hidegüléssel. Ilyesmi árulás számba megy a magyar lélek előtt. hogy jó barát­ ság. ha a sza­ kítás alapját alkotó harag gyűlöletre izzanék. .

. nem azért. a gazdával szakítás : bün útjára térés . hogy a cseléd egészen ter­ mészetesnek tartja a gazda megbocsátását. a magyar lélek néhány fővonása. — és ha ezen a ponton a földi árnyképet a mennyeiekre vetítjük : ak­ kor meglátjuk. mintha ő megérdemelte volna. hogy ami a magyarnál a gazdái hatalom. aki az esőt és a harmatot küldi. de a mindennapi életünkből elvont képhez hozzávesszük azt. 9 A magyar lélek jellemző vonása az is. hogy a magyar gazda maga érzi legjobban. hogy ő egyáltalán nem olyan úr. így történik akárhány­ szor — hogy a gazda és cselédje alapképhez visszatérjek —. a valódi uazda . ha meg tud bocsátani. a gazdához visszatérés : a bűnösség megisme- . Ha ehhez a nem teljes. hanem : mert akkor igazán gazda. az a kálvinizmus evangéliumi nyelvén : mindenhatóság. mint a cselédje gondolja. de bocsánatkérő szolga és csakhamar — a régi szolga ismét a régi helyén. a becsületes munka : kötelesség­ teljesítés . a gyümölcsöt és áldást adja. hogy sok próba után ismét egy­ másra talál az életiben a lobbanékony gazda és a vétkes.. mert minden tehetősége Attól függ. amiben az a legérdekesebb. íme. a gazdái gondosság: atyai gondviselés. hogy a megszakított közösség után évek során elhal­ ványul a kedvezőtlen érzés és megsajdul a „régi boldog" visszakívánása.. aki az igazi.

a gazda által visszafogadás bizonyságának tudalma : a predestinació nite. Mindezt így látván. Ezért nem nézünk a templomnak felé se. faji tulajdon­ ságainknál fogva kálvinista keresztyének vol­ tunk már Kálvin előtt s ezer éves keresztyénsé- günk ezért tudott csak akkor igazán a nemzet zömét átható magyar vallás lenni. amely nem emberektől. mennyire összevágnak a magyar lélek tulajdon­ ságai a kálvinizmus alaptételeivel. És ezért magaslik fel lelkünk előtt egész természetesen az idvességnek az a rendületlen bizonyossága. hanem Isten akaratának rendületlen funda- mentomán alapszik. amikor meg­ ismerkedtünk Krisztus tanításának a kálviniz­ musban előtárt igaz evangéliumi igazságaival. Magyar kálvinisták! ímhol e halvány vo­ násokkal felmutatott népies rajzból is látható.10 rése . nem magunktól függ. tudván és ért­ vén. Ezért gyötrődik és rendül meg a leros- kadásig lelkünk és sajdul meg szívünk a temp­ lomból kicsengő zsoltár hívogatására. ha a bűn szolgálatába sze­ gődtünk. vé­ gezni kötelességeinket. Ezért nyug­ szik meg a mi magyar lelkünk készséggel a min­ denható Istenben. magyarok. érezvén. Ezért vagyunk bátorságosak mindenkor a jó Atya gondviselésében. világos. hogy mi. Ezért nem tudjuk másképpen. csak becsületesen. .

Dr.. Baltazár Dezső. füzet ára 100 K. Dr. Az Apró füzetek-ben eddig megjelent: 1. Az 1. Gyülvészi István. míg magyarok és kálvinisták vagyunk és maradunk. 3. 11 Fajunk törzsének erőteljes alvó rügyei ekkoi lombosodtak terebélyes ágakká a kálvinizmus- ban s református keresztyénségüink így termett és terem áldásos gyümölcsöket nemzetünk fá­ ján. a 3. . 2. A kálvinizmus és az államélet. Ravasz László. 4. Báránybőrbe bujt farkasok. és 4. 2. Erdős Károly. füzeté 150 E. A kálvinizmus és a magyar lélek. És teremni fogjuk ezeket a nemes gyümöl­ csöket hazánk javára és Isten dicsőségére mind­ addig. Dr. A magyar vallás.

„ T a n u l h a t u n k belőle m i n d n y á j a n . sz. Kálvinista Szemle. Minden sora gondos kidolgozásra v a l l " . vászonkötésben 1500 K. DebtccztíB. „ T a r t a l m a igazán n a g y o n gazdag. Ára paplrlotésben 1200 K.4. D r . E r d ő s K á r o l y egy igen értékes és köz­ h a s z n ú kis könyvecskét a d o t t ki „Az én vallásom*' e.. a l a t t . hogy : valóságos eneyclopaediája m i n d a z o n t u d n i v a l ó k n a k . Méiiusi könyvkereskedés Oebreczeplien. amely református felekezeti felfogásunkat a szélesebb körű közönség szellemi nívójához a l k a l m a z k o d ó a n köz­ érthetően. szaDaü Királyi varos es a us/u-mtuu református egyházkerület könyynyomda-vá]lalatai923—1236 . R ö v i d e n a z t kell m o n d a n o m . szám. A kritika a többek között így nyilatkozott róla: „ D r . ApVÓ füzetek. körleveléből. Révész K á l m á n püspök 335—1922. KoUégim Dr* E>ctö<s K á r o l y Az én vallásom című könyve a legalkalmasabb mii a református öntudat erősítésére. „AprófüzeteW szerkesztősége Debreezcn. E l s ő sorban a konfirmált ifjaknak. de á l t a l á b a n m i n d e n felnőtt e g y h á z t a g n a k a legmele­ gebben a j á n l o m " . amelyeknek állandóan o t t kell lenni a r e f o r m á t u s ember t u d a t á n a k a z elő­ t e r é b e n " . „ K o m o l y . megbízhatóan tolmácsolja^. D u n á n t ú l i Protestáns Lap. Sárospataki Református Lapok. szára. 4. n y u g o d t h a n g ú kis k a l a u z .