You are on page 1of 170

m m m m

‫־‬

1
j

s

‫ ׳‬yS? -55®

ggj&K

4 íl-B ;4
‫׳‬f5‫׳‬.‫ו»ד‬. ϊ>r ·14
‫״״״‬,“!?‫ד‬4a·'.‫'*־‬-.

Az Ószövetség
Áttekintése

A re n b R e m m e r s

EVANGÉLIUMI KIADÓ

D-42490 Hückeswagen Magyar kiadás © 2012 by Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió ISBN 978-615-5189-17-3 A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió 1066 Budapest. Ó utca 16. A könyv eredeti címe és kiadója: Das Alté Testament im Überblick © 1988 Christliche Schriftenverbreitung. Felelős szerkesztő: Vohmann Péter Készült: fot0G 0L $'N yom da 2012/024. Gyál Felelős vezető: Borvető Béla .

...................... 5 1.................. 21 Mózes második könyve (Exodus).................................................................10 3................................................................................................................................................................ 79 Jób könyve...... 11 4...................................................................... 96 Prédikátor könyve............................................15 Mózes öt könyvének kronológiája...........................................................................40 Józsué könyve................. 49 Ruth könyve........................ 5 2..........................7 A Szentírás szövege............................. 9 1.......................................................................................................................................................................................................................................................................... 76 Eszter könyve........................................................................................................................108 ....................................................................36 Mózes ötödik könyve (Deuteronomium)...............82 Zsoltárok könyve..................................................................................................................................... 67 Ezsdrás könyve....................................................... Az Ószövetség................................................. 71 Nehémiás könyve.................................................................................................................................................19 Mózes első könyve (Genezis) ................................................................................................................................................. 32 Mózes negyedik könyve (Numeri)........100 Énekek éneke....................................... 86 Példabeszédek könyve........................................... 52 Sámuel első és második könyve............................................. A bibliai kánon...........................................................6 3..............................................................................................................................................13 Az Ószövetség kronológiája. 3 T ^ rte lo m je g v jz é k A Biblia könyvei........................................................................28 Mózes harmadik könyve (Leviticus)........................................................................... A Biblia megértése............................ Apokrif és pszeudepigráf iratok....... 60 Krónikák első és második könyve........ 9 2......................................................................................................................55 Királyok első és második könyve...................................................................................................... Az Újszövetség.................................................. 104 Az ÓSZ prófétai könyvei.......................... A Biblia ihletettsége.......................................................................................... A Biblia hagyománya............. 44 Bírák könyve.............................

.............................. 125 Dániel próféta könyve...................................................... 133 Jóéi próféta könyve...........................................142 Jónás próféta könyve.............................................................................................................................................. 166 * ......140 Abdiás próféta könyve................................4 Mikor munkálkodtak az ÓSZ-i próféták?................................................................................ 144 Mikeás próféta könyve.................123 Ezékiel próféta könyve..138 Amos próféta könyve......................... 151 Habakuk próféta könyve................................................................................................................157 Aggeus próféta könyve...............................160 Zakariás próféta könyve..... 148 Náhum próféta könyve.............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................108 Ézsaiás próféta könyve............................................................................................................................................................129 Hóseás próféta könyve................................................... 163 Malakiás próféta könyve............................................................154 Sofóniás próféta könyve........... 110 Jeremiás próféta könyve........................................................................................................................ 117 Jeremiás siralmai.......................................

a) A törvény (héberül Tóra) A törvény Mózes öt könyvét tartalmazza.4-7. A héber ÓSZ. Az ószövctsc5 Az ÓSZ-et héber nyelven írták. és a babiloni fogság után ez volt a zsidó köznyelv.18. Egyes szakaszai arameus nyelven jöttek létre (Ezsd 4. ugyanazokat a könyveket tar- talmazza. valamivé válás) Exodus (kivonulás) Leviticus (léviták könyve) Numeri (számok. A héber ÓSZ-et három részre szokták osztani (vö. amely az arabhoz hasonlóan a sémi nyelvcsaládhoz tartozik. mint csupán a prófétai könyve- két. 220 körül) gyakran a következő görög-latin megnevezésekkel illetnek: Genezis (keletkezés. az izraeliták szent irata. . Az arameus nyelv közeli rokona a hébernek. b) A próféták (héberül Nebiim) Ezek a héber Bibliában többet jelentenek.28). Az egyes könyvek sorrendje azonban más.44/b). e. 7. és 2. Lk 24. ______________________________________________5 A Bíbliλ l^mvjveí 1. amelyeket az ÓSZ görög fordí- tása.12-26. Királyok 1. és 2. Dán 2. szám lálás) D euteronom ium (második törvény) Mózes öt könyvének héber elnevezéseit mindig az egyes köny- vek néhány első szavából vezetik le. a Septuaginta óta (Kr. mint a mi mai OSZ-ünk.korai próféták (N ebiim rishon im ): Jó z su é B írák Sám u el 1.8-6. és két csoportba oszthatók: .

19.21). u.15. Dániel Ezsdrás Nehémiás Krónika 1. sátoros Jeremiás siralmai ünnep. a Kr. pészah. amely a zsidók és az Úr Jézus nyelve volt. pünkösd. a templom lerombolása és purim Eszter alkalmával szokták felolvasni őket. Ez a nyelv azonban a görög nyelvnek egy sajátos változata. Mk 16. Csel 22. 1. hogy az Újszövetség valamennyi részét eredetileg görögül írták.6 . sokkal alkalmasabb volt az evangélium elterjesztésére (Mt 28. és ezért az arameusnál. amely az újszövetségi írások leírásakor. az ún. koine (‫ ״‬az általános"). A Biblia mai. Az Vjszöveiscs Kétségtelen. teljes kiadásaiban a következő felosztást szokás alkal- mazni: a) 17 történeti könyv: Mózes I-től Eszterig b) 5 tanítói könyv vagy költői könyv: Jóbtól az Énekek énekéig c) 17 prófétai könyv: Ézsaiástól Malakiásig 2. és 2. A bibliai könyvek sorrend- . század második felében a Földközi-tenger térségében széles körben elterjedt kereskedelmi és köznyelv volt.késői próféták (N ebiim ach aron im ): É zsaiás Ámos H abakuk Je re m iá s Abdiás Sofóniás Ezékiel Jó n á s Aggeus H óseás Mikeás Z akariás Jó é i Náhum Mai akiás c) Az írások (héberül Ketubim) Zsoltárok Jób Példabeszédek Ruth Ezt az öt könyvet a Megilbt (‫ ״‬Szerepek') Énekek éneke héber néven szokás összefogni. Zsidó Prédikátor ünnepeken.

Zsidók . Az Apokrif és pszewí>cpl5ra f íratok Az ‫ ״‬apokrif" szó azt jelenti. és 2.. 7 jét nem tekinthetjük Szent Szellemtől ihletettnek. és 2. az ÓSZ görög fordításában bukkantak fel. és 2.. Korintus 1. 400 körül). és 2. Báruk.az evangéliumok Máté. Ezért az ÚSZ majd két- ezer éves története során a könyveknek különféle elrendezései léteztek. Efézus. és 2. Filemon.. Kr. .a páli levelek Róma. amelyben Péter és János leveleit a Filemon és a Zsidókhoz írt levél közé helyezik.az Apostolok cselekedetei . Jogosan mutathatunk rá arra. Filippi. Kolossé. Galata. amelyek keletkezését homály fedi (esetleg Egyiptom vagy Szíria?). hogy az ‫ ״‬így szól az ÚR" és az eh- hez hasonló fordulatok az ÓSZ-i iratokban 3800-szor fordulnak elő.a katolikus (azaz ‫ ״‬általános") Jakab. Egyes történelmi pontatlanságoktól eltekintve ezeknek az iratoknak a színvonala összességében nem hasonlítható össze a kánonba felvett ira- tokkal. Palesztina rab- bijai már az ókorban sem ismerték el Isten Igéjeként az apokrif iratokat. Makkabeus 1.a Jelenések A legismertebb kivétel ez alól a sorrend alól német nyelvterületen a Luther-Biblia. Ezek a könyvek azon- bán soha nem voltak a héber Biblia részei.. Először a Septuagintában. Lukács és János . János 1-3. A kérész- tyénséget közvetlenül megelőző évszázadokban a zsidók által időközben kánonnak elfogadott ÓSZ-i könyvek mellett keletkezett egy sor egyéb vallásos írás is: Judit. Márk. Onnét vette át őket a Hieronimus- féle latin bibliafordítás (Vulgata. Tóbiás. nem világos. u. Péter 1. hogy elrejtett. Jézus Sirák fia könyve. Ma már az alábbi sorrend vált világszerte általánosan elfogadottá: . levelek Júdás . Salamon bölcsessége. Tesszalonika 1. míg az apokrif iratok egyetlen egyszer sem használják ezeket. 3.. titkos. Ezért hozzátartoznak a katolikus Biblia végleges szövegéhez. Timóteus 1. részben Eszter és Dániel.

és 4. amelyekről egyértelműen nyilvánvalóvá vált. valamint az apostolok és más bibliai személyek hamisított leveleiről. Ezsdrás 3. zsoltár és a Laodiceai levél. 2. A legismertebbek ezek közül az apostolok utáni időkben keletkezett írások közül: Kelemen levele. AZ USZ-hez már korán hozzáfűztek egy sor apokrif írást. amelye- két pszeudepigráfnak (azaz hamis néven írottaknak) nevezünk: Manassé imája. Egyesek az ún.8 A Vulgata függelékében még egyéb szövegek is megjelennek.. . Szinte va- lamennyi a Kr. Barnabás levele. ‫ ״‬Apostoli atyák' írásait is ide sorolják. századból való. hogy emberi csinálmányok. az Apostoli ta- nítás (didache) és Hermász Pásztora. u. Szó van itt az Úr Jézusról és az após- tolókról szóló meseszerű írásokról. 151.

Ahogyan az írások szerzőiben a Szent Szellem működött. amelyek a hívő kérész- tyének számára kötelező erővel bírtak. hogy a keresztyének összejövetelein minden vasárnap olvassák az evangéliu- mókát és az apostoli iratokat a próféták ószövetségi könyveivel együtt. levelét. János 1. század végéről. hogy egyértelműen határozzák meg. A kánon szó ma az Isten Széllé- me által ihletett írásoknak a gyűjteményét jelöli. Mivel azonban annakidején ezeket a szent iratokat mind kézzel kellett lemásolni.. e. a leveleket és a Jelenéseket kezdettől fogva ihletett szent írásoknak tekintették. hogy az ószö- vetségi kánon a Kr. Pál tizenhárom levelét. és 2. melyek azok az . az Apostolok cselekedeteit. Júdás levelét és a Jelenéseket. század közepén a mártír Jusztinusz (150 körül) arról számol be. és a 4. u. tartalmazza a négy evangéliumot. Péter 1. az Apostolok cselekedeteit. és Palesztina rabbijai a Kr. téves tanításokat tartalmazó irata különösen ösztönözte a ke- resztyéneket arra. Az ószövet- ségi kánon létrejötte kapcsán mindig is nagy jelentőséget tulajdonítottak az írástudó Ezsdrásnak. 1. mert a bibliai írások egy kb. Bizonyos. amelyek az apokrif vagy pszeudepigráf írások elvetését követően általánosan elismertek lettek. században a számunkra ismert formában el is fogadták azt. 1600 éves időtartam alatt keletkeztek. ezenkívül két kánonon kívüli iratot. _________________________________________________9 A Szentivé# szövege 1. Az evangéliumokat. században már lezárult. A bíblíAÍ kánoti A kánon szó eredetileg zsinórmértéket jelent. azt az olva- sók ugyanazon isteni hatás munkája nyomán ismerték fel. Az ún. aki Isten eszközeként fontos szerepet játszott a szent írások összegyűjtésében és megőrzésében. amely az USZ-i könyvek sajnos csak részben fennmaradt jegyzéke a 2. ugyanúgy az olvasókban és cím- zettekben is. és nem terjedtek el mindenütt azonos mértékben. Amit a szerzők a Szent Szellem vezetésével írtak. nevezik Muratori-kánonnak is. 3-2. nem voltak meg kezdettől fogva minden keresztyénnek minden országban. század óta azoknak a szent írásoknak a tartalmára is alkalmazzák. Azonban például már a 2. Muratori-töredék. A gnoszticizmus fellépése és annak nagyszámú. A ÚSZ kánonja is több évszázad folyamán fejlődött és alakult ki. Ennek a gyűjteménynek már csak azért is megvan a saját története.

így például az egyes betűket. amelyek szövege nem egyformán jó minőségben maradt ránk. 296-373) található meg az összes ÚSZ-i írás teljes jegyzéke. helyes voltát. Csodálatos módon egyezik egymás- sál a zsidó Biblia több mint 3000 ismert. a sumerok és a babiloniak már a Kr. egy szöveg sokszorosításának egyetlen lehetősége a máso- lás volt. évez- redben ismerték az írás művészetét. Először Atanáziusz egyház- atyánál (kb. században fel nem találták a könyvnyomtatás tudományát. Sok keresztyénnek az a vágya. bizonyos szavak előfor- dulását stb. hogy nagy számban keletkeztek másolatok és fordítások. amelyet aztán a hippói zsinaton (393) és a karthágói zsinaton (397 és 419) az egész nyugati egyház Szentírásként fogadott el. amely kétségessé tenné Isten ÚSZ-i üzenetének a valódiságát. amelyeket mint Isten Igéjét kaptak. és folyamatosan ellenőrizték. amelynek legrégebbi részei közel 3500 évvel ezelőtt keletkeztek. vagyis azoknak az eredeti dokumentumoknak a nyelvén. Erről az oldalról tehát nincs érv a Biblia legrégebbi részeinek korai írásba foglalása ellen. a szent szöveg iránti tisztelet vezetett az idők folyamán a zsidóknál oda. Nincs egyetlen olyan szövegváltozat sem. hogy az ÚSZ-nek minél több könyvét birtokolja. Az ÚSZ-ből mindmáig körülbelül 5500 kézirat és könyvtöredék ma- radt fenn görög nyelven. Ezeket az Isten Szelleme által ihletett írásokat nagy gonddal másolták le újra és újra. és így hagyományozódtak egyik generációról a másikra. megszámolták. A B i b l i a í1 A 5 v j0 m Á n v jA Egészen addig. 2 . amíg a 15. leírásra került és megerősítést nyert. szá- zadból. Bizonyára ennek következtében maradt fenn az ÚSZ szövege. A legrégebbi germán nyelvű fordítás Wulfila püspök gót Bibliája a 4. 3. e.10 iratok. kopt és latin fordítások (különösen a Vulgáta) stb. Az USZ-i kéziratok sokfélesége. hogy az eredeti szöveg gyakorlati- lag száz százalékban megvalósult. Ezáltal maradt fenn napjainkig pontosan az ÓSZ szövege. amelyek már nem állnak rendelkezésre. és az így rendelkezésre álló összehasonlítási lehetőségek az intenzív kutatás révén oda vezettek. . Ezenkívül nagy szám- bán léteznek régi szír. hogy a helyes másolásra vonatkozóan számos szabályt kellett megtartani. régi kézirata (és a többi nyelvre készített régi fordítás). Isten Igéje. és a keresztyén hit gyors terjedése Ázsiában és Európában azt eredményezte. Az egyiptomiak.

Az ilyen írá- sokban nem lakozhatna isteni tekintély.16). és Tőle nyerték próféciáikat. A Bibit a íh)ctettsé$e A Biblia összesen 66 könyvét (ebből 39 van az ÓSZ-ben és 27 az ÚSZ-ben) körülbelül negyven személy írta. Julius Cézár. vagy ‫ ״‬Isten Szelleme által adott". hogy a római császárok (akiknek az uralmi terű- létén kezdett el a keresztyénség terjedni) a keresztyénüldözések során mindig megsemmisíttették a Bibliákat is. hogy a Biblia mindezeket a támadásokat károsodás nélkül túlélte. azaz a Biblia egésze tártál- mázzá tehát azt. Ezek közül csak kettő vagy három jó minőségű. u. Ő valamilyen tér- mészetfölötti késztetéssel töltötte el. akiket a Szent Szellem inspirált (2Pt 1. 11 Ha meggondoljuk. Az ‫ ״‬Is- tentől ihletett" helyett ezt lehetett volna így is fordítani: ‫ ״‬Isten által lehelt". akik Isten előtt álltak. és amely mégis a legjobb állapotban maradt fenn. A szerzők a legkülönfélébb korokból. A Biblia ezt mondja: ‫ ״‬A teljes írás Istentől ihletett" (2Tim 3. 100-ig terjed. Keletkezésének ideje Kr. A Szentírás bizonyságtétele szerint a prófétai szó soha nem emberi akaratból származott. Ezt a fogalmat azonban nem úgy kell érteni. 1500-tól Kr. e. római hadvezér és diktátor Kr. Ennek ellenére aligha kételkedne bárki is ennek a könyvnek az eredetiségében. kb. ismert művéből. megértjük. hanem az ÓSZ pró- fétai szerzői Isten szent emberei voltak. de a leírtakért egyedül ők lennének felelősek. kb. hogy a hívő. kultúrákból. Arra. ahogy a Szentírás adatott. az inspiráció szó honosodott meg. körülbelül 50-ben írt. A teljes írás. a Gall-háborúból már csak tíz kézirat létezik a 9-10.21). A Biblia mész- sze a legjobban megőrzött ókori könyv. 3. És utána a Szent Szellem vezetésével elmondták és leírták Isten Igéjét. társadalmi rétegek- bői és foglalkozásokból kerültek ki. amely ellen a legtöbbet küzdöttek. Akkor ugyan személyükben ihletettek lettek volna. amely ihletettséget jelent. Ez a világ legkeményebben megkritizált és mégis a legnagyobb mértékben elterjedt könyve. A Biblia a világ egyik legrégebbi könyve. akik leírták Isten Igéjét. Ez az az ókori könyv. amit Isten a maga akarata és a maga gondolatai szerint . szent embereket. mekkora csoda. A próféták olyan emberek voltak. ami pedig a Bibliára vonatkozóan olyan gyakran megtörténik. századból. e. akik azonban nagyrészt nem említik meg a saját nevüket.

Ez az érvelés azonban az emberi értelmet teszi Isten Igéjének a tórájává. azáltal válik számára Isten szavává. Szerintük nagyon sok minden ma már tudományosan tartha- tatlan. hogy a dolgok. Eszerint a Biblia arról számol be. de Ő adta meg nekik azt is. és egyedül Ő az. hallotta vagy gondolta.). Miközben az ember olvassa az önmagában tökéletlen Bibliát hitbeli élménye révén felismeri benne Isten szavát. (Csia fordítás szerint: ‫ ״‬Mert Isten Igéje él és hatékony.. Pál aztán úgy folytatja. az ízeknek és a velőknek széjjeloszlásáig. Csak ha félretesszük ezeket az embe- rek által hozzátett dolgokat. És nincs oly teremtmény.12-13). ami valóban Isten Igéje. belekerült a leírt szövegbe. aki ezeknek a dolgok- nak a megértésével is megajándékozhatja a hívőket. Csak a Szent Szellem. Más felfogás szerint viszont nincs különbség ihletett és nem ihletett bibliai részek között. helytelen ‫ ״‬világképe" stb. Gyakran hozzák fel kifogásként.és lelkiállapotát teszi annak bírájává. hogy ‫ ״‬nem nagy ékesszólással vagy bölcsességgel" hirdette nekik az evangéliumot.12 az emberek számára le akart íratni. a szerzők tudatlansága.1-5). hogy mit írjanak. senki sem látta. és ezért hiteltelen. az ízek- nek és a velőknek megoszlásáig. Ezután Pál rendkívül . Amikor Pál apostol megírta a korintusiak- nak az első levelét. jelenthette ki ezeket az örök. hanem Is- ten ereje (lKor 2. Amikor hasonló helyzetben levő modern ember olvassa a Bibliát. és ami rendelkezik az ‫ ״‬ihletettség" tekintélyével. emlékeztette őket arra. élesebb bármely kétélű kardnál. hogy az személyesen megszólítja őt a maga helyzetében. hogy korábban hogyan jelentette ki magát Isten az embereknek akkori körülményeik kö- zött. Beszéde és prédiká- lása nem emberi bölcsesség meggyőzni akaró beszéde volt. hogy ebből nem lehet arra követkéz- tetni. Ezzel szemben maga a Biblia a következőt mondja: ‫ ״‬Mert az Istennek beszéde élő és ható. akiről mi beszélünk' (Zsid 4. és elhat a léleknek és szellem- nek. Azt ál- lítják. és most kijelentett.. A Biblia azonban világos választ ad ezekre az emberek által állított kifogásokra és korlátozásokra. Soha. sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei előtt. hogy az egész Biblia Isten tökéletes és tévedhetetlen Igéje. jutunk el oda. amely nyilvánvaló ne volna előtte. isteni dolgokat. mindaddig isteni titoknak számítottak. és elhat a szívnek és léleknek. hibás. és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. Isten Szelleme töltötte be a szerzőket. Ekkor azonban viszont az ember a saját kedély. mi Isten Igéje és mi nem. és megítélni képes a szív szenvedélyeit és gondolatait. amit Isten a maga bölcsességében eltervezett. és élesebb minden kétélű fegyvernél. amelyeket hirdetett. aki maga is Isten.

hogy betöltsem.9).21). míg az ég és a Föld elmúlik.18-ban Pál ezt írja: ‫ ״‬Mert a keresztről való beszéd bo- londság ugyan azoknak. Még egyértelműbben fejezi ezt ki a második fejezetben: ‫ ״‬Érzéki (lelki) ember pedig nem foghatja fel az Isten Szellemének dolgait: mert bolondságok neki. a görög és a héber ábécé legkisebb betűiről is beszél. hogy benne minden szót Isten Szelleme ihletett. a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik. ha eb- bői arra a megállapításra jutunk. hanem inkább. hogy a Biblia valamennyi szerzője Isten szent embere volt.17. nem oly beszédekkel. Nem jöttem. hanem amelyekre a Szent Szellem tanít. me- lyekre emberi bölcsesség tanít. de nekünk. azaz nemcsak tartalmi. az ŐSZ és az ÚSZ isteni eredetét. Mert bizony mondom néktek.7-ből idéz ezekkel a szavakkal: ‫ ״‬azt mondja az írás". 13. hogy eltöröljem. Bizonyára nem következtetünk túlzóan. mindig kizárólag Isten írott Igéjét. Tehát ezek a szavak: ‫ ״‬a teljes írás Istentől ihletett". Itt Pál teljesen világosan kimondja. szellemiekhez szellemieket szabván" (lKor 2. ahogyan Pál is (Csel 4.4-ből és egy másik alkalom- mai a Lukács 10. akit a Szent Szellem vezetett. amikor a Máté 5. Ezért beszélhetünk Isten Igéjének szó szerinti ihletettségéről (vagy verbális. Péter is betöltekezett Szent Szellemmel. amíg minden be nem teljesedik'. amelyek az USZ üdvösségre vonatkozó igazságai. miközben az ÓSZ-et ‫ ״‬egyéb írásoknak' nevezi (2Pt 3. meg sem értheti.17-18-ban ezt mondja: ‫ ״‬Ne gondoljátok.13 szerint a Biblia szavait is a Szent Szellem ihlette. aláhúzzák a teljes Szentírás. Tehát leszögezhetünk három fontos bibliai tényt: AZ ŐSZ próféta-szerzői Isten szent emberei voltak. 13 fontos kijelentést tesz: ‫ ״‬Ezeket prédikáljuk is. A BiblÍA megértése Az IKorintus 1. Két alkalommal azonban a már kialakulóban levő LJSZ-re vonatkozik. 4. akik elvesznek. azaz az OSZ-et értik rajta. Az lKor 2. Ez a szó: írás (görögül graphe) az USZ-ben ötvenezer fordul elő. ‫ ״‬A teljes írás Istentől ihletett" (2Tim 3. mivelhogy szellemileg ítéltet- . hogy a Szent Szellem adta Isten szolgáinak azokat a beszédeket. hanem formai inspirációról).16). 9. kik megtartatunk. Pál egyszer az 5Móz 25. Istennek ereje".13). egyszer pedig Péter említi meg Pál apostol írásait. Maga a Biblia tesz bizonyságot arról.8. Az Úr Jézus még az Ige legkisebb alkotórészeiről. hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. akiket a Szent Szel- lem vezetett (2Pt 1.16).

14

nek meg" (lKor 2,14). Az érzéki (lelki) ember minden tehetsége és adott-
sága ellenére sem képes Isten Igéjét valóban megérteni.
Amíg az ember azt gondolja, hogy Isten nem létezik, Isten ítélete így
hangzik felette: bolond! ‫ ״‬Azt mondja a balgatag a szívében: nincs Isten"
(Zsolt 14,1; 53,1). Ezért az ember nem képes arra, de feljogosítva sincs
rá, hogy ítéletet mondjon Isten Igéjéről. Éppen fordítva van. ‫ ״‬Mert az
Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és
elhat a léleknek és szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és
megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincs oly teremtmény,
amely nyilvánvaló ne volna előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetle-
nek annak szemei előtt, akiről mi beszélünk' (Zsid 4,12-13). Csak az fog az
Ige olvasása során igazi áldásban részesülni, aki mindezeket figyelembe
véve veszi kézbe Isten Igéjét.

__________________________________________________________15

Az ószövetség kronológiÁjA
Mindenki, aki a Biblia, különösen az ÓSZ kronológiájával (időrendi sor-
rendjével) foglalkozik, csodálkozva állapítja meg, hogy részben milyen
különböző módokon számítják különböző kutatók az időt. Izráel fiai ko-
rai történetének főbb adatai ugyan kezdettől fogva általánosan ismertek,
azonban minél mélyebbre hatolunk a múltba, annál nagyobb a bizonyta-
lanság az évszámok körül.
így például történelmileg igazolt, hogy az asszír Szargon Kr. e. 722-
ben pusztította el Samáriát, Jeruzsálemet pedig Nabukudonozor rombol-
ta le Kr. e. 586-ban. Azonban itt sem állnak rendelkezésre teljesen egzakt
adatok. 722 helyett egyesek 723-at vagy 721-et mondanak, és 586 helyett a
történelemkönyvekben lehet 587-et vagy akár 588-at is olvasni.
Ha azonban tovább követjük Izráel népének a történetét a bírák, Mó-
zes és a patriarchák korában, a számokkal kapcsolatos zavar egyre na-
gyobb lesz. Egyes bibliaolvasóknak ez különösnek tűnhet. Talán azt gon-
dolják, az ÓSZ olyan sok időponttal kapcsolatos adatot tartalmaz, hogy
gyerekjáték egy teljes kronológiai táblázatot felállítani. Aki így gondol-
kodik, próbálja meg egyszer Júda és Izráel országainak megsemmisíté-
sére vonatkozóan megadott adatokból a Királyok és a Krónika könyvei
alapján a királyok uralkodási idejét összeadni, és a birodalom két részre
szakadásának időpontját kiszámítani (Kr. e. 931/30)! Bizonyára meg fogja
állapítani majd, milyen sok kérdés vetődik fel, ha ennek a viszonylag átte-
kinthető időszaknak a kronológiáját fel akarjuk állítani. Minél mélyebbre
hatolunk a múltba, annál több probléma merül fel.
Aki az ÓSZ kronológiájával akar foglalkozni, legyen tudatában annak
a ténynek, hogy sok különféle olyan tényező létezik, amelyek ismerete
szükséges ahhoz, hogy értelmesen foglalkozzunk a Biblia idővel kapcso-
latos adataival. Kiindulási pontunk természetesen az, hogy a Bibliában
az idővel kapcsolatos adatokat is Isten Szelleme ihlette, és ezért igazak,
így helyes értelmezés esetén nem is lehetséges, hogy ellentmondásosak
legyenek. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a figyelembe veendő ne-
hézségek közül:

1. Amikor a Biblia hosszabb időszakokra vonatkozóan ad meg éveket,
a kiinduló dátum nincs mindig egyértelműen meghatározva. A 2Mózes
12,40 azt mondja, hogy Izráel fiai 430 évig laktak Egyiptomban, míg a

16

Galata 3,17 az éveknek ugyanezt a számát az Ábrahámmal kötött szövet-
ség megerősítése és a Sínain adott törvény közé eső időszakként szere-
pelteti. Beleszámít-e ebbe az időbe a patriarchák kora, ahogyan egyesek
gondolják, vagy - ami a valószínűbb - ez az adat csak Izráel tizenkét
törzsének Egyiptomban töltött idejére vonatkozik-e?

2. Az ókorban különböző módszerek voltak arra, ahogyan az uralkodó
uralkodásának éveit számolták. Egyik esetben a trónralépés valamennyi
évét teljesen beszámították, a másik esetben (‫ ״‬babiloni számolási mód")
az uralkodás éveibe az első évet nem számították be mint ún. trónralépési
évet (vö. Dán 1,1-et Jer 25,1-gyel).

3. Egy további, ma már alig megoldható probléma, hogy a megkezdett
év hónapjait (pl. az uralkodó trónralépésekor vagy halála előtt, ill. utód
születésekor) egész évként számolták-e vagy sem.

Néhány nehézség tehát megakadályozza annak a kívánságnak a meg-
valósulását, hogy hiánytalan bibliai kronológiát állítsunk össze. Ezért arra
a kérdésre, hogy egyáltalán ez-e a céljuk a Biblia nemzetségtáblázatainak
és évelőre vonatkozó adatainak, nem könnyű válaszolni. Ez azonban sem-
miképpen sem kérdőjelezi meg a Biblia szó szerinti inspirációját. Mert ha
a Szent Szellem ihlette Isten szavát, ez érvényes a megadott számokra is.
A kérdés tehát nem az, hogy az egyes számok helyesek-e, hanem hogy
teljesek-e. Ha belegondolunk az említett nehézségekbe, arra a követkéz-
tetésre juthatunk, hogy mai ismereteinkkel Isten Igéjéből nem lehet min-
den további nélkül az emberiség teljes kronológiáját megállapítani.*
Ennek ellenére sokan megpróbálkoztak azzal, hogy egészen Ádámig
felkutassák az emberiség ‫ ״‬családfáját". Az egyik legismertebb Ussher
angol püspök kronológiája (1580-1656), áld úgy vélekedett, hogy Ádám
teremtésének éve Kr. e. 4175 volt. Erre vonatkozó egyéb dátumok: Kr. e.
4220, 4046, 4004 stb. Másfelől ott vannak azok a régészek, akik az ember
eredetével kapcsolatban az evolúciós elmélet felfogását tették magukévá,
és nem ismerik el a Biblia szó szerinti ihletettségét. Számukra Mózes első
könyvében minden mítosz, ill. legenda, a megadott számoknak számukra
csak szimbolikus értelmük van. Ha a bibliai kronológiával foglalkozó ku-
* Ugyanez érvényes a Bibliában található történelmi, földrajzi és természetrajzi
adatokra is. Valamennyi igaz és helyes, mert Istentől, a Teremtőtől szármáz‫־‬
nak. Azonban tudományos szempontból nézve bizonyára nem teljesek olyan
értelemben, hogy belőlük komplett rendszert lehetne felállítani, amit pedig az
ember annyira szeretne.

. Szintén különféle felfogások léteznek Izráel egyiptomi tartózkodásá- nak időtartamára vonatkozóan még az írás Bibliához hű kutatói között is. e. és szép csendben eltemettette. a perzsa és a görög birodalom időszakára. túl kevés idő marad a bírák idejére. amelyek ellentétben álltak a Bibliában szereplő adatokkal. 2212-re. a régészet megcáfolta. 2038-ra vagy 1996-ra számolják. Az ún. Uralkodásának negyedik évében. e. Az elmúlt 150 évben az ókorral kapcsolatos ismeretek köre lényegesen bővült a régészeti leletek és az ék. hogy Izráel Jefte bíráskodása idején már 300 éve megtelepedett a Jordánon túl (Bír 11. Ennek okai elsősorban a különböző módon megadott időpontok. e. ‫ ״‬késői dátumozás" esetén.és a hieroglif írás megfejtése révén. Ugyanez érvényes az ŐSZ utolsó szakaszára is.1).26). Az USZ idejére vonatkozóan az ott említett világi hatalmasságok (Augustus. e. 1000-et megelőző időszakkal. és egyes elméleteket. e. amelyek értelmezésével és besorolásával kapcsolatban nincs mindig egyetértés. 1446 túl korai időpont Izráel Egyiptomból való kivonulására vonatkozóan. amikor a kivonulást Kr. e. Ez egybeesik azzal az adattal. Éppen ellenkezőleg: a régészet eddig csak megerősítem tudta az Isten Igéjében található történelmi adatok pontosságát. 1290-re teszik. e. ami eszerint Kr. 1000 körül) közötti időszakra vonatkoztatható. 931/30-ban bekövetkezett kettészakadása előtt negyven évig Salamon király uralkodott. En- nek során nem egyszer közvetlen összefüggést találtak a Bibliával. e. ahogyan ez ma sok történelemkönyvben és bibliai műben szokásos. Tibérius és Klaudius császár. Izráel Kr. Ez az év volt a 480. Ennél nehezebb dolgunk van viszont Kr. 967/66-ban megvetette az alapot Jeruzsálemben a templom építéséhez. Mel- lesleg megjegyezzük. valamint a római provincia hely- tartói) időben pontosan besorolhatók. 1446 táján történt meg. amely ellentmondana a Bibliában szereplő adatoknak. A Csel 13. azaz Kr. mostanáig nem létezik olyan bizonyos régészeti felismerés. A világtörténelem fő vonalaiban teljes összhangban áll a Bibliával. századra teszi.18-20-ban megadott 450‫ ״‬esztendő" lég- inkább az Egyiptomból való kivonulás (Kr. e. így ez az időszak nagyon pontosan behatárolható. év Izráel fiainak Egyiptomból való kivonulása után (lKir 6. 17 tatók Ábrahám patriarcha születési dátumát Kr. 1446) és a Dávid királysága (Kr. 15-14. azaz az asszír. a ba- biloni. valamint Egyiptom történetének dátumai is arról beszélnek. e. A bírák időszaká- ból való egyéb időadatok (amelyeket egyébként nem mindig lehet olyan könnyen összegezni). akkor a bibliakritika Ábrahám életét (ha elismeri őt egyáltalán valóságos személynek) a Kr. hogy a Kr.

Izsák 2066-ban. 2006-ban született. így a patriarchák kora időben szorosan összekapcsolódik az Egyip- tómból való kivonulással. 1876). Ennél az oknál fogva nem adunk meg időpontokat a patriarchák ko- rára vonatkozóan. hanem attól kezdve kell szá- molni. amikor Jahve utoljára megerősítette azt Jákobnak (lMóz 46. Más- felől a régészeti kutatások eredményei részben erősen eltérnek ezektől a kronológiáktól.9).40-ben azt olvassuk. és Ábrahám 2166-ban. ugyanakkor azonban óvunk attól. .18 A 2Móz 12. Ezért elfogadjuk a Bibliában szereplő számokat igaznak.2-4).13) és az Istvánnál (Csel 7. e. amelyek ezekből a tényekből adód- hatnak. Jákob eszerint Kr. e. 400 évnél rövidebb időszak alatt egy hetven lelket számláló nemzetség két milliót meghaladó létszámú néppé növekedjen. hogy ezekből bárki is egyszerű és elsi- etett következtetéseket vonjon le. Isten Igéjében ugyan megtaláljuk Isten szemszögéből nézve az emberiség teljes történetét. hogy egy kb. nem az Ábrahám- mai kötött szövetség létrejöttétől számolható. A Gál 3. amely az Ábrahámmal kötött szövetség megerősítése és a törvény között volt. azonban elsősorban erkölcsi vo- natkozásban. Jákob 130 éves volt (lMóz 47. Bizonyos kérdésekre. Ezenkívül aligha lehetséges. hogy Izráel fiai 430 évig laktak Egyip- tómban. ma valószínűleg nem lehet teljesen kielégítő választ adni. Ehhez illik az Ábrahámnál (lMóz 15.6) megadott 400 év. Amikor Egyiptomba érkezett (Kr. Az ilyen számítgatások eredményei ugyanis különbségeket mutatnak.17-ben említett 430 év. Ábrahám születési dátumán kívül a fenti okoknál fogva óvatosan kell bánni a Bibliában található dátumok alapján történő számítgatással.

966. e.7) József születése Kr. e. .1 szerint az Egyiptomból való kivonulás akkor Kr.46) Jákob Egyiptomba megy Kr.9). a templom építésének éve. 1446 (2Móz 12. 2006 (lMóz 25.22-24) Izsák halála Kr.40 szerint Jákob Kr. lM óz 47. és a 2Móz 12.23) Izráel kivonulása Egyiptomból Kr. 1446-ban tör- tént. Csel 7. e.7) Mózes menekülése Midiánba Kr.1. e. e. 1486 (Csel 7.5.1) Az áttekintés kiindulópontja Kr. 1886 (lMóz 35.26) Ábrahám halála Kr. 1876 (lMóz 47. e. 1805 (lMóz 50. e. e.7. e. Izráel bevonulása Kánaánba lKir 6. e. e. e.30) Mózes halála Kr. e. 1915 (lMóz 30. 25. 2166 (lMóz 21.7) Kimenetele Kánaánba Kr. 2091 (lMóz 12. Mózes ? könyvének kronológiája Ábrahám születése Kr. e.9) Jákob halála Kr. 1406 (5Móz 34. e.28) József halála Kr.40. e.5) Jákob születése Kr.4) Izsák születése Kr. 1526 (5Móz 34. 1991 (lMóz 25. 2066 (lMóz 21. 1885 (lMóz 41. 1859 (lMóz 47.26) Mózes születése Kr.28) József a fáraó előtt Kr. e. e. Az lKir 6. 1876-ban ment Egyiptomba 130 éves korában (vö.

20 A Körei-Kelet λ pM rt*róiák íbejéti .

Mózes körülbelül Kr. A szerző és a keletkezés \Oe\e A hagyomány szerint nemcsak Mózes 1. IMóz 5. 21 Mózes első kövévé (Genezis) 90 fejezet 1. és a saját uralma alá vonni az embert (vö. A ‫ ״‬törvény" elnevezés nemcsak azokat . Mivel próféta volt.21: ‫ ״‬a Szent Szellemtől indíttatva szólották az Istennek szent emberei". és részben még most is megvan. e. 1500-1400-ban élt. amelyet mindmáig megmaradt formában írtak le fantáziájuk és bálványkultuszuk befolyása alatt. hogy ezekben a pogány népekben ott élt a világ kezdeteinek halvány emlé- kezete. Mózes Isten Szent Szellemének a vezetése alatt írta le mindezeket. Az első könyv elkészítésekor Isten közvetlen kijelentésén kívül (pl. III. sőt. bizonyítéka annak. magából Isten Igéjéből ered. e. a nemzetségtáblák. Az a hagyomány. A másodiktól az ötödik könyvig Mózes az események szemta- núja. amelynek kezdeteire már a Kr. a világ teremtéséről szóló beszámoló az lMózl-2-ben) valószínűleg támaszkodhatott a patriarchák idejéből szár- mazó dokumentumokra is (pl. mint amelyek a Biblia leírá- sait vették mintául. A sumér ékírás és az asszír-babiloni ékírás használata szintén visszanyúlik erre az időszakra. Ebben az időben Egyip- tómban fejlett hieroglif írás létezett. könyvét. hogy milyen nagymértékben sikerült Sátánnak eltéri- teni az igaz Isten tiszteletétől. amelyek tele vannak különféle istenségek alakjaival. a Gilgames eposz) újra és újra összehasonlítják a Biblia megfelelő leírásaival. nagy ellentétben állnak a Szent- írás egyszerű és világos szavaival. Azonban ezek az emberi költemények.10-11 és 36). amely a bálvány- kultuszokban az egész világon elterjedt. évezred óta vannak adatok. IMóz 3. hogy Mózes a szerzője a róla elnevezett öt könyv- nek. hanem az egész Pentateuchost (a görög pente = öt és a teuchos = könyvtekercsek tartója szavakból származtatott megnevezése Mózes öt könyvének) maga Mó- zes írta.1. rá is illik a 2Péter 1. részben főszereplője volt. Az akkád-sumér és az asszír-babiloni ‫ ״‬teremtés és özönvíz mítoszo- kát" (pl.9). Jel 12. így a kígyó tisztelete. és sokszor úgy tekintenek rájuk. vö. Azt mindenesetre megmutatják.

amelyet Ő vár az embertől. Dán 9. lKir2.27-ben és 44-ben. Izsák és Jákob életének leírásában az Ige bemutatja nekünk a személyes hitéletet is. Látjuk Isten igazságosságát a vízözön ítéletében.18. egyértelmű utalás is. lKor 9.1. Józs 1. és József és testvérei történeté- ben az egész utat. amelyet Izráel a Messiásával megtesz.22 a parancsolatokat jelöli. hogy a hívő ember csak za- rándok.9.21kk-ban pedig Pál Izmáéi és Izsák történetét idézi (lMóz 16 és 21). az első emberpár bűnbe- esését és annak a következményeit.34 csak az lM óz 2. a Jn 5. Mai 4. gyakran nevezi ‫ ״‬a Mózes törvényének' (Róm 10. Mózes első könyve leírja a világ teremtését. akit fel kell áldozni. Az írásba f 05U 1á 5 cclfc Mózes első könyve (Genezis: kezdet. A Biblia könyvei c. A patriarchák. Pál is. idegen ebben a világban. és tipológiáikig (előképszerű- en) tartalmazza Isten összes későbbi kijelentését. Abrahám. a tórára.11. 2Krón 23.4. A sátor azt mutatja. 2 . Bír 3. hanem az eljövendőt keresi.28). az Isten emberrel való kapcsolatának az alapelvei.2. Ott van a ‫ ״‬csírája" mindannak.18kk és a 3.5. emellett azonban mindjárt ott van a Megváltóra való első. amit Isten cselekszik a világgal. Neh 8.31.3.46-47-ben erősíti meg. nincs itt maradandó városa.4. az ÚSZ következő helyein válik nyilván- valóvá: az IKor 14. Ezsd 3. azaz az ÓSZ első részére (1. de látjuk a kegyelmi választást is. fejezetben ‫ ״‬A törvény" pontot). Mind a két esetben a törvényről van szó.7. amelyeket Mózes a Sínain kapott. Az evangéliumokban az Úr Jézus Mózes szerzőségét a Luk 24. a Gál 4. Hogy a ‫ ״‬törvén/' vagy ‫ ״‬a Mózes törvénye" megjelölésbe valóban be- letartozik Mózes első könyve is. és Abrahámnál a hit életét is. Vö. .16-ban található isteni rendre hivatkozhat. válni valamivé) a kezdetek könyve. aki olyan sokat beszél a törvényről. Már az ÓSZ is gyakran hivatkozik Mózesnek mind az öt könyvére. Az oltár az egyedül igaz Istennel való közösségnek és annak az imádatnak a képe. Izsák történetében látjuk az atya szeretett fiát. Zsid 10. 8. mert a Sínain kapott fövényben nincs meg az asz- szony alárendeltségének kifejezett parancsa.

miután Nóé beszállt a bárká- ba: ‫ ״‬.11.12: Ezek pedig Izmáelnek nemzetségei 8. akiket. hanem az egész ÓSZ-ben: Isten (héberül Elohim) és Jahve (héberül |HVH: az Örök vagy Örökkévaló.9: Ez Ézsaúnak nemzetsége 11. 6.1: Ez Ezsaúnak nemzetsége 10. Isten szerepel. így van ez az lM óz 7. S*ÍÁtossÁ50k a) Isten nevei Alapvetően két neve fordul elő Istennek nemcsak Mózes első könyvé- ben.16-ban. Azonban ott. valószínűleg Jahve a kiejtése). Ez a két név azonban sok kritikus vélekedésével ellentétben nem a különféle szerzőkre vagy beszámolókra utal. 2. jahve szerepel. Hasonló sztereotip adatokat ismerünk az ékírásos táblák könyvtáraiból a két folyam országából. hogy tizenegyszer fordul elő benne a héber toledot (nemzetség származási sor- rendje. amelyeket aztán a később átdolgozok állítottak össze. 23 3.10. 25. A toledot szó a következő helyeken fordul elő: 1.2: Ezek a Jákob nemzetségének dolgai .10: Ez a Sém nemzetsége 6.amint parancsolta Isten őnéki: és az ÚR bezárta utána az ajtót".4: Ez az égnek és a Földnek eredete 2.19: Ezek pedig Izsáknak nemzetségei 9. 36. hanem ez a Szentírás isteni inspirációjának a bizonyítéka. története) szó egy beszámoló zárásaként vagy bevezetéseképpen.1: Ez pedig Nóé fiainak nemzetsége 5.9: Noénak pedig ez a története 4. 36.. ahol kegyelmesen az ember felé fordul.. 25. 5.1: Ez az Adám nemzetségének könyve 3. ill. Mindenütt. 37. b) ‫ ״‬Toledot" Mózes első könyvének bizonyos mértékű tagolása abból adódik. ahol a Teremtő mindenhatóságának a kifejezése a cél.11.27: Ez a Táré nemzetsége 7.

3-10) 7. bukás. Énók.34: Ábrahám a hívők atyja (Róm 4) a) 12. Az ember teremtése (speciális beszámoló) b) 3. Ábrahám. lMóz 1-11: Az őstörténet 1. fej.1-2. 8.1. mint a későbbi könyveké.25 A teremtés 1.1-14.8-5. Izsák. 12. az első gyilkosság és az első város c) 4.32 Nóé és utódai 8. Az ember felsőbbségének meghatározása és Nóé bukása 10. Nőé.1-7 Káin és Ábel: az első áldozat. 1-5. hogy tovább ösztönözzön ben- nünket is. fej.24 c) Hét élettörténet Mózes első könyve hét hívő férfi életének leírását tartalmazza: Ádám. fejezet: A teremtéstől az özönvízig a) 1. fejezet: Nóétól Ábrahámig a) 6. A hat nap alatt létrehozott mű (általános áttekintés) 2. Jákob. Az özönvíz: ítélet és menekülés 8. és kudarcot vall Egyiptomban Mózes első könyvének tartalmi áttekintése lényegesen részletesebben tagolt. fej. A népek táblázata: Jáfet.1-26 Toronyépítés Bábelben II. TÁrtAlmí Áttekintés I.15.24 Ábrám elhívatása és látható hitélete 12. fej. 2Pt 3. A bárka építése (Mt 24.14 fejezet: Az özönvíz 6. József. 10. Kísértés.1 ‫־‬4. IMóz 12-50: A patriarchák története 1. fej.12) 3.46) 2. ítélet és kegyelem 4.15-22 Nóé az ‫ ״‬új" Földön 9.7 A bűneset és annak következményei (Róm 5.1-14 Az özönvíz vége b) 8. 6-11. 4 . Ők is meghatározzák ennek a könyvnek a felosztását.1-21. és ez azért van így. Sém és Hám c) 11. fej. fej.38-39.32 Káin és Sét: Ádám két utódja (lKor 15. . fej. Ábrám hitben Kánaán felé halad.

Közösség Istennel és közbenjárás Sodomáért 19.21-31) 17. fej. fej. fej. Ábrám megmenti Lótot.1: Jákób-Izráel vagy a szellemi nevelés a) 26.1-33 Izsák a filiszteusok földjén: bukás és áldás 3.22 Ézsaú és Jákob 26. fej. fej. fej.1-21. Jákob találkozása Ezsaúval 34. Jákob csalással megszerzi az áldást 28. Izsák feleségül veszi Rebekát: a menyasszony kiválasztása 25. 22.34-28.55 Jákob Lábánnál 29. Lót megmentése. Jákob visszatérése Kánaánba c) 32.1 Jákob Kánaánban 32. fej.1-18 Ábrahám ismét megházasodik és Izsák örökrésze: millennium b) 25. Izsák születése és elszakadás Hágártól és Izmáéitól 2.1-37. fej.1-25.6-14) c) 26. 25 13.1-31. Dína és Sikem . Sodorna és Gomora pusztulása.18 Ábrahám és Izsák: prófétai kitekintés 22. fej.34: Ábrahám megtapasztalásai Istennel 15. Ézsaú és Jákob: a kegyelmi választás (Róm 9. fej.32): Krisztus halála 23. az ígéret fia a) 22. Sára halála és temetése: Izráel félretétele 24. Lót választása és Ábráin része 14. fej.1-26. Hágár és Izmáéi: a törvény és a (hús)test (Gál 4. Jákob fiai 31. fej. fej. Izsák feláldozása (Róm 8. fej. Az ígéret megújítása és a körülmetélés bevezetése. Moáb és Ammon származása 20.19-34 Izsák fiai. Jákob menekülése Mezopotámiába b) 29. fej. Jákob harca Istennel és új neve (Izráel) 33. névváltozás (Ábrahám és Sára) 18.33: Izsák. 26.lkk) b) 15.34-37. találkozik Melkisédekkel (Zsid 7. Jákob feleségül veszi Leát és Ráhelt 30. fej.34-35 Ézsaú feleségei 27. A fiú és az örökrész ígérete 16. fej. fej. fej. fej. Ábrahám kudarcot vall Abiméleknél 21.

Jákób megáldja tizenkét fiát és meghal 50.26: József.26 35.31 A hét szűk esztendő 42. A fivérek lelkiismerete megmozdul 45. József és Pótifár felesége 40.1-30 Júda és Támár c) 39. fej. fej.26 Jákób és József vége 48. zárószó 4. Jákob Bétel felé vonul.1 Ézsaú és utódai. József ‫ ״‬a világ megmentője" e) 48. József testvérei Egyiptomban 43. Jákób megáldja a fáraót. József megfejti a fáraó szolgáinak álmait 41. fej. Jákób megáldja Efraimot és Manassét 49. fej. fej.2-50. Benjámin születése és Ráhel halála 36. fej. József megismerteti magát a testvéreivel 46. A fivérek második útja Egyiptomba 44. fej.1-47. fej. 37. Jákob Egyiptomba jön 47. az elvetett és megdicsőített Krisztus előképe a) 37.1-50. fej. fej.57József megaláztatása és felemeltetése 39. fej. Jákób temetése és József halála: az örökrész reménysége . fej.1-41.1-37.2-36 József álmai és egyiptomi rabsága b) 38. fej. A fáraó álmai és József szabadulása d) 42.

27 IzrÁel negyvenéves pusztai vánfcorlás^ Földközi-tenger (3 N3gy-tenger) n* Nébó .

7. Azonban amíg ott Mózes függött az isteni kijelentéstől és valószínűleg az ősatyáktól származó hagyománytól is. 24). Mózes 2. 5Móz 31.1-2 magyarázatát). Ezért Mózes 2. • Izráel közeledhetett Istenhez.22.és a Galata-levelet.14. Ez a könyv azt írja le. könyvének végén és 2. könyvére is érvényesek a Mózes 1. az ígéret földje felé vivő útra vezet. Ez határozta meg a nép új kapcsolatát Jahvéval: • most Isten a népe között lakozott. az lKor 5. könyve (Exodus = kivonulás) már nem kizárólag azt írja le. amelynek mérföldkövei a páska ünnepe és a Vörös-tengeren való átkelés (1. Az Ű SZ-ben többször is úgy em lítik Mózest m int Mózes 2. A szerző és a keletkezés íOeje Mózes 2. és parancsára felállította a gyülekezet sátrát (a ‫ ״‬szent hajlékot"). amelyet Jahve az egyiptomi rabszolgaságból vált meg. 2. 2Móz 17. Mózes 2. könyvének esemé- nyeit legnagyobb részben saját nézőpontjából és tapasztalatából írta le a Szent Szellem vezetése alatt (vö. Lk 2 0 . Az írÁsbA f<>5 lAlÁs céljA Mózes 2. könyvéről elmondottak. Isten földi népe. könyvének az elején található ese- mények között majdnem 300 év telt el. Az Egyiptomból való kivonulást követően Izráel népe megkapta Jahvétól a törvényt. . könyvével össze lehet vetni a Római. és Kánaán. ame- lyek témája a megváltás és a keresztyén ember törvényhez való viszo- nya. és imádhatta (áldozatot vihetett) • tipológiailag (előképként) megmutatkozott Krisztus dicsősége. A Mózes 1. 3 7 .28 Mózes másobik Uövivjvc (Exotws) 40 fejezet 1. könyvének a szerzőjét (pl. Mk 7. Ebben a könyvben megismerjük Isten megváltott népét. ho- gyan cselekszik Isten egyes emberekkel. hogyan jön létre és szabadul meg Izráel.10). könyve a megváltás könyve. 10.

év 4. Ramszesztől Merneptah-ig. csapás: fekélyek - 7.6. századra teszi. csapás: jégeső 10. fejezet Mózes beszél a fáraóval 6. Általa a Bibliában található különféle időadatok (pl. Fontosak a következők: Egyiptom a jelenvaló gonosz világ képe (Gál 1. 1446. Ha azonban a megadott bibliai adatokat vesz- szűk alapul. XIII. csapás: a vizek vérré válnak 8. Bír 11. csapás: marhavész . csapás: tetvek . vagyis a 19. csapás: sáskák . akinek az uralkodása alatt először említik meg Egyiptomban Izráel nevét).és a bírák-korának.6).3. TArtAlmí Áttekintés I. fejezet Isten a Hóreben mint Jahve jelenti ki magát 4. e. fejezet 2. 2Móz 1-13: Izráel Egyiptomban 1. neveltetése és Midiánba menekülése 3. fejezet A 10. e. lKir 6.1. csapás: sötétség 11. fejezet Isten megbízása Mózes számára 5.26. A pusztai tartózkodás azokat a földi körülményeket írja le. dinasztia idejére (I.20) is hiteltelenné válnak. valamint az óember Krisztussal együtt végbement halálának a képe (Róm 6. b) Az Egyiptomból való kivonulás időpontja A mai tudósok többsége Izráel kivonulását a Kr. fejezet Isten bátorítja Mózest.4. Ez a ‫ ״‬ké- sőre dátumozás" túl kevés időt hagy a honfoglalás. akkor a kivonulás dátuma körülbelül a Kr.4). könyve különösen gazdag előképekhez kapcsolódó tanítások- bán. csapás bejelentése és Izráel kivonulása . amelyek között a megváltott embernek hitben helyt kell állnia 0n 17. fejezet 1. fejezet 8. a fáraó megkeményíti a szívét 7. fejezet Izráelt elnyomják 2. fejezet Mózes születése. csapás: békák . csapás: bogarak 9. 29 3.14-15). a ‫ ״‬Veres tenger" Krisztus halálának és feltámadásának.9. S a já t o s s á g o k a) A tipológia Mózes 2. fejezet 5. Csel 13.

fejezet Mózes mint közbenjáró 34. fejezet A páska bevezetése és Egyiptom elsőszülötteinek megöletése 13. fejezet A réz-oltár és a pitvar 28. fejezet A törvény: jog a szociális és a vallásos életben 24. az asztal és a gyertyatartó 26. fejezet A főpap öltözete 29. fejezet A szövetség megköttetik IV. fejezet Az ajándékok összeszedése. a szövetség ládája. fejezet A törvény: személyes jogok 22. a szent kenet és illatszer 31. a mosakodó medence. fejezet Ének a megváltásról 16. fejezet Az arany oltár. fejezet A gyülekezet sátra 27. fejezet A törvény: a tulajdonnal kapcsolatos jog 23. harc az amálekitákkal 18. 2Móz 14-18: Izráel a Sínai-hegyhez vonul 14. fejezet Izráel elsőszülöttjeinek megszentelése és a kivonulás megkezdése II. fejezet A papszentelés és a szüntelen égőáldozat 30.3159‫)־‬ 17. fejezet Az aranyborjú és az összetört törvénytáblák 33. 2Móz 19-24: Szövetség és törvény a Sínain 19. fejezet Bésaléel és Aholiáb V 2Móz 32-34: Izráel visszaesése és Isten kegyelme 32. fejezet Jahve szövetsége Izráellel 20. 2Móz 25-31. fejezet A manna (Jn 6. fejezet Víz fakad a kősziklából (lKor 10. fejezet Jetró jó tanáccsal látja el Mózest III. fejezet A Tízparancsolat 21.30 12.4). fejezet Jahve megmenti Izráelt a ‫ ״‬Veres tengernél" 15. fejezet A második törvény . A szentélyre és a papokra vonatkozó előírások 25.

A szentély (2Móz 26) 6.31-40.9-19) 3.1-10) 10. A szentek szentje (2Móz 26) 7. Az arany gyertyatartó (ZMóz 25. fejezet A ré z oltár és a p itv ar 39. A pitvar (2Móz 27.1-8) 4. A szent kenyerek asztala (2Móz 25. A réz oltár (2Móz 27.23-30) 9. 31 VI. fejezet A sáto rn a k m in t Jahve lakóhelyének a felállítása É 1. az asztal. fejezet A gyülekezet sá trá n a k a felépítése (a sz e n t hajlék) 37. fejezet A p a p i öltözetek 40.20-21) 8. A frigyláda (szövetség ládája) az engesztelés fedelével (2Móz 25.10-22) A gyülekezés sÁtrA (a szent liAjlék) . 27.17-21) 5. fejezet A z adakozás 36. 2Móz 35-40: A szentély felépítése 35. a g yertyatartó és az aran y oltár 38. fejezet A szövetség ládája. Bejárat a pitvarba 2. Az arany oltár (2Móz 30. A mosakodó medence (2Móz 30.

25. könyvében Iste n m e g m e n te tte a n é p é t. Az írá sb a f4>5lAlÁs cél ‫ן‬a M ó zes 3.1).Is te n s z ó lt a g y ü lek ez et sátorából. de szólt a Sínai-hegyen is (vö. Józs 1. 32 Mózes Ι1Λ1·η1Αί>ίΙ< Uörnjve (Levítícws) 27 fejezet 1. 5 M ó z 31. a b ü n te tő tö rv é n y e k alk a lm a z á sá v a l. . A szerző és a k eletk ezés ít>cje M ó zes 3. A 11-15. 3 M ó z 13. é s sz ö v e tsé g e t kötött vele. fejezet a k ö zö sség a k a d ály aiv al foglalkozik. A z Úr Jézus a M t 8. am elyeket Izráel n ép é n e k be kellett m u ta tn ia Is te n n e k . könyve az Isten h e z való k ö zeled és a la p e lv e it m u tatja be. E z é rt itt Jahve elsősorban a gy ü lek ezet s á to rá b ó l b e sz é l (1. a h eted ik és az öt­ . íg y M ó z e s m in d e n t fel tu d o tt írn i.4 -b e n (vö.1). 2. h is z e n ő k e n n e k a közösségnek a közve- títői voltak. am elyet a Z sid ó k h o z ír t levél (9-10. M ó zes 3. A z első h ét fejezetb en a z o k a t az á ld o z a to k a t találjuk m eg .2-32) b izo n y ság o t tett arró l a tényről. hogy M ó ze s szem ély esen k a p ta e z t a s o k kijelentést és közlést. Ez aláhúzza azt. és tovább tud o tt adni Iz ráe l n é p é n e k (vö.9). E z e k az áld o zato k kifejezik a közösséget és a jó v átételen alap u ló im á d a to t. M ó zes 2.49. könyvében több m in t 35-ször fo rd u ln a k elő. fe je zet) ú g y m ag y aráz m in t K risztu s eg y szer és m in d e n k o rra m e g tö rté n t á ld o z a tá n a k az előképét. A könyv kö zép p o n tjáb an a 16. könyve ez ek k el a szav ak k al k ezd ő d ik : ‫ ״‬S zólító M ó ze st és beszéle vele az ÚR a g y ü lek ez et sá to rá b ó l". A 17-22. könyve (Leviticus: léviták k ö n y v e) a közösség könyve. és e z é rt tu d ta leírn i (vö. fe je z e tb e n találh ató n a g y en g esztelési áldozat áll. k ö n y v é n e k a szerzője. fejezetb en to v á b b i g y a k o rla ti re n d e lk e z é se k k övetkeznek Izráel n ép é n ek tisztaság á ra v o n a tk o z ó a n . A 23. 14. fejezetben a p a p o k felszentelése. m elyeknek sze lle m i és p ró fé ta i je le n tő sé g ü k van. h o g y M ó z e s a M ó z e s 3. fejezet leírja a hét izráeli ü n n ep e t. E h h ez h asonló bevezető sza- vak M ózes 3. E z u tá n következik a 8-10.7-8). E zt követik a sz e n t hajlékkal.

Pedig m ag a Is te n ism ertette m eg e z t a g o n d o lato t m ár Á dám m al és Évával is. . m ég p ed ig vagy ö n k én t m in t az égő-. fejezet). Kétféle áldozatot kell m egkülönböztetni: • Egyfelől voltak a m eg h atá ro zo tt időközönként ism étlődő áldozatok. am elyek azt m utatják be. hogy az áldó- zati állat vére.11). am ikor b ő rru h á k b a öltöztette ő ket (lM ó z 3. h o g y ezek n él az áld o zato k n ál K risztu s áldozata szem élyes m egérté- sén e k képeirő l v an sz ó . 3. am elyeknek m ind m eg v an a m a g u k pró fétai jelentőségük. am elynek tém ája ugyancsak az em b er Istenhez való közeledése. M ó ze s 3. • M ásfelől voltak olyan áldozatok. a n a g y engesztelési ünnep. a b ű n é rt való áldozat és a v étek ért való áldozat (3M óz 4-5). h o g y bűn ö s m e z ítelen sé g ü k et n e m fed ezh etik el a saját erőfeszíté- seikkel. han em csak azáltal. a p á s k a b á rá n y lK o r 5. íg y az Ige a k ereszty én e k et is felszólítja. étel. S ajátosságok A z á ld o z a to k A z ószövetségi áld o za to k ren d je sok bibliaolvasó szám ára n e h e z e n ért- he tő. A z Ú jszövetségben M ó zes h arm a d ik könyvének a Z sidókhoz ír t levél felel m eg.és hálaáldozatot a 3M ózes 1-3-ban. íg y m u tatta m eg nekik.6-12).21). h o g y eg y állat hal m eg helyettük. vagy h a b ű n t követtek el. Z sid 9.18. A z áldo zato k n ak különböző fokozatai voltak. Fii 4. m in d ez a z o n b an csak K risztu s áldozata alapján találkozhat Isten jó tetszésé v el (vö. lP t 2. R óm 12. E zek sok s z e m p o n tb ó l K risz tu sn a k a k e re sz te n elvégzett m űvének a k ép ei (pl. ső t saját m ag u k at is szán ják oda áld o zatk én t. 33 venedik eszten d ő v el kapcsolatos előírások (24-26. E zé rt az áldozatok b em u tatása je- lentős sz e re p e t já ts z o tt Izráel n ép é n ek életében. hogy m u tassan ak b e Iste n n e k szellem i és anyagi áldozatot. kön y v éb en Isten m egm utatja Iz ráe l n ép én ek .5. az o d a a d o tt élet jele az egyetlen útja az elkövetett bű n ö k ért való k ien g esz telő d ésn ek (3M óz 17.1). fejezetben.7. am elyeket Iz ráe l egyes fiai szem é- lyesen m u ta th a tta k be. A fogadalm akról és az oda- sze n te lt dolgokról szó ló függelékkel zá ru l a könyv a 27.

3Móz 23: Jahve ünnepei V II. fejezet A szentélyben levő m écsesek. fejezet A z Iste n irán ti h ű ség és h ű tlen ség 27. fejezet A tiszta ételek 12.6) 9. fejezet A p a p o k felszentelése (lP t 2. fejezet A p o k lo sság 15. fejezet A v étek é rt való áldozat és a hálaáldozat törvényei II. 3M ó z 24-27: A s z e n ts é g Is te n n é p é n é l 24.19) 18. 3Móz 1-7: Az áldozat öt fajtája 1. fejezet K ülönféle előírások a sz e n tsé g re v o n atk o zó an 21-22. fejezet A z ételáldozat 3. fejezet A p a p o k felszentelésének nyolcadik nap ja 10. étel.16-18) 4. Jel 1. fejezet A z égőáldozat (lP t 2. fejezet A fogadalm ak és az U R nak sz e n te lt dolgok . fejezet A p a p o k helyzete és állapota VI. fejezet A b ű n é rt való áldozat (ljn 2. fejezet N ád áb és A bihu b ű n e III.és b ű n é rt való áld o zat törvényei 7. fejezet T isztátalanság férfi vag y n ő e se té b en (2Kor 7. T^rtAlmí Á ttekintés I.9. fejezet Erkölcsi tisztaság 19-20. fejezet A v étek ért való áldozat 6.5) 2. 3Móz 8 1 0 ‫־‬: A papok felszentelése és szentsége 8. fejezet A h eted ik és ötvenedik e sz te n d ő 26. fejezet A z égő-.5. fejezet A v ér érték e (lP t 1. fejezet A gyerm ekágyas assz o n y tisztaság i törvénye 13-14.12) IV 3Móz 16: A nagy engesztelési ünnep (Zsid 9-10) V 3Móz 17-22: A tisztaság és a szentség gyakorlati törvényei 17.34 4.1-2) 5. károm lás Isten n ép e között 25. fejezet A hálaáldozat (lfCor 10. 3Móz 11-15: Izráel népére vonatkozó tisztasági törvények 11.

35 Kelet JtJDA Issakár Z ebulon M ó zes és Á ro n iá % '13 cn ‫מ‬ N £ 0 art>' 'W 3 ‫ *־‬l g rs o « 3 G erso n Benjárnin M anasse EFRAIM N yugat A tÁborjÁrÁs rení>jc a puszíÁbAvt (4Móz 23‫)־‬ .

K özülük tíz n e k olyan kevés a hite. ‫ ״‬am ik m eg íra ttak a M ózes törvényé- b en . és lázad ásb a sodorják őket. A zzal kezdődik. 2. A n é p útnak- indulásának leírását m egelőzik a szolgálatra. is közvetlenül a 2. A z t m utatják m eg. fej. 2M óz 40. h o g y Jahve szó l M ó zesh ez az Egyiptom ból való kivonulás utáni m áso d ik év m áso d ik h ó n ap ján ak első n ap ján (vö. M iu tán Izráel m eg k a p ta a törvényt a Sínain.). könyvhöz kapcsolódik. h o g y elbátortalanítják beszám olójuk- kai a n ép e t. h a n e m b ü n tetés volt a n é p en g ed etlensége miatt. könyve.44). a p ró féták n ál és a zsoltárokban" Ő felőle (Lk 24. könyve (N um eri: szám ok.1-22. fej. Az írásba Í osIaIás célja M ó zes 4. könyvét a saját b esz éd éb e iktatja bele. A léviták és feladataik eb b en a kön y v b en fontos sz e re p e t játszanak.). először nép szám lálást tartottak.17). Ez a fo- lyam atos k u d arco k s z o m o rú története. h o g y a k ereszty én e m b e r is felelős azért. B ü n tetésk ép p en Isten n e k ez a vá­ . A p u s z ta azo k at a földi körülm énye- k ét jelképezi. m egszám lálás) Izráel negyvenéves p u sztai ván d o rlásán ak a tö rtén etét írja le E gyiptom tól K ánaánig. a léviták és a n azireu so k odaszentelésére v o n atk o zó leíráso k (1-10. h o g y nyíl- vánvalóvá váljon a világ szá m á ra a K risztu sró l. u g y an ú g y a 4.36 Mózes w s^e&ik kövévé (Nwmerí) 36 fejezet t. A z Ú r Jézus M ó zes 4. N e m sokkal ezu tán a n é p m egérkezik K án aán déli határához. am elyet az ú t végén m egism ételtek (1. és 16. A 40 év n e m Isten tanácsvégzése sz e rin t m en t végbe. Z sid 3-4). az ő U ráról szóló bizony- ságtétel. A szerző és a keletkezés ít>e\e A hogyan M ó zes 3. am ikor a rró l m agyaráz a tanítványoknak. m elyek között a h it p ró b á ra tétetik. ah o n n é t kiküldik a tizen k ét kém et. A z ÚSZ Iz ráe l p u sz ta i ván d o rlását a k ereszty én e k szám ára intő példa- k én t em líti (lK or 10.

) • a n é p p arázn á lk o d ik M oábbal (25.15-ben kereszthalála jelképeként em lít m eg. m íg m ind- azok. m ég p ed ig az Egyiptom ból való kivonulást követő m áso d ik év m ásodik hó n ap ján ak hu szad ik nap- ján. SAjÁtossÁ$ok a) Izráel n é p é n e k közel negyvenéves ván d o rlásáró l csak kevés szó esik.) • a rézk íg y ó (21. K ó rén ak és társainak a lázadása (16-17. könyvének ÚSZ-i m egfelelői a K orintusi levelek. h o g y á tk o zz a m eg Izraelt.) b) A M ózes 4.1-ben m ár a negy v en ed ik évről v an szó (vö. fej.).31-14.1-2) • a gyülevész n é p zú g o ló d ása a m an n a m iatt (11. 3. könyvében található elő íráso k ö sszefü g g ésb en v an n ak a p u sztai vándorlással és a n ép kudarcaival. könyve v ég én elérkezik a határfolyó. am ikor M ó ze s rézk íg y ó t k észít. a n é p újbóli zúgoló- dása és a ráju k b o csáto tt tü zes kígyók.). É rtesü lü n k különféle súlyos bűnökről. M ózes 4. am it az Ú r Jézus a Jn 3. de először m ég csak a varázsló Bálám k ép éb en (22-25. M ó zes és Á ro n ku d arca (20. és feltűzi egy p ó z n á ra (21. fej. fej. fej. Á ro n a 20. m íg vé- gül M ó zes 4. A 20. A 10.). E zu tán Izráel különféle n é p e k e t győz le a Jordán keleti vidékén. fej. n eki azo n b an áldást kell m ondania. m eg n e m halnak (13-14. am elyek Isten G yülekezetének a ren d jét és m ag atartását írják le.28-ban olvasható halálát a 33.).4-9) • M iriám és Á ro n M ó zes ellen b eszéln ek (12.11-ben először k erek ed ik fel a tábor.38-cal).10) • K óré lázad ása M ó ze s ellen (16.) • a n é p zú g o ló d ása M éribánál (20. fej.1-16) • a kém ek közül tíz ro ssz h írt h o z K án aán ró l (13. a Jordán partjára.). fej. . am ely elhajolt Istentől. például: A n azireu so k törvénye (6. akitől a m oábiták azt kérik. 37 lasza: a n é p n e k további 38 évig kell a p u sz tá b a n vándorolnia. fej. fej.) az Isten n ek való teljes odaadás vágyát m utatja eg y olyan n é p soraiban. fej. Iz ráe l m o st k erü l érin tk ezésb e az ellenséggel. am elyeket egyes em b er vagy az egész n é p követ el: • a n é p p an a szk o d ása (11. akik kijöttek E gyiptom ból (Józsué és Káleb kivételével). E zt követi az egyik lévitának.

38

A tisztulás vizére (vagy a v eres teh én ham vára, 19. fej.) az ért v a n szűk-
ség, m e rt az e m b e r állandóan ab b an a veszélyben van, h o g y beszeny-
nyezi m agát.

4. TArtalmí Áttekintés
I. 4Móz 1,1-10, 10: Izrael népének tábora a Sínain

1. fejezet Iz ráe l n é p é n e k m egszám lálása
2. fejezet Iz ráe l n é p é n e k táb o ro z ási és vonulási rendje
3. fejezet Lévi tö rzsé n ek elkülönítése és szám bavétele
4. fejezet A léviták tiszte
5. fejezet T örvények a táb o r tisztán tartásáró l, az elkövetett b ű n rő l
és a h ázasságtöréssel g y an ú síto tt asszonyról
6. fejezet A n a z ireu so k törvénye
7. fejezet A tizen k é t n em ze tség fejedelm einek adom ánya a sze n t
hajlékra
8. fejezet A s z e n t hajlék m egvilágítása és a léviták felszentelése
9. fejezet P áska a p u sztáb an ; felhőoszlop v ezeti a n é p e t
10,1-10 fej. A k ét e z ü stk ü rt

II. 4Móz 10,11-20,29: A pusztai vándorlás 38 éve

10,11-36 fej. A táb o r először indul el
11. fejezet Iz rá e l zú g o ló d ása a m a n n a m iatt és Isten büntetése;
a 70 v én szolgálatba állítása
12. fejezet M iriám poklossága, m e rt M ó ze s ellen szólt
13. fejezet A 12 k ém kiküldése
14. fejezet A n é p zú g o ló d ása és Iste n büntetése: a negyvenéves
p u sz ta i vándorlás
15. fejezet K ülönféle törvények: K án aán ra vonatkozó áldozati elő-
íráso k ; a szo m b at m eg ro n tása; a kék zsin ó r
16. fejezet K ó ré lázadása és b ü n te té se (vö. Júd 11)
17. fejezet Á ro n m eg erő síté st n y er fő p a p i tisztében
18. fejezet A p a p sá g helyzete Iz rae lb e n
19. fejezet A veres teh én törvénye és a tisztulás vize
20. fejezet M ó ze s vétkezik; M iriám és Á ro n m eghalnak

39

III. 4Móz 21-22: A Jordánnál töltött idő

21. fejezet A z érckígyó (vő. Jn 3,14); g yőzelem S zihon és Ó g felett
22. fejezet Bálák elhívja Bálámot, h o g y á tk o zz a m eg Izraelt
23-24. fej. Bálám n ég y sz er m o n d áldást Izraelre
25. fejezet Izráel p arázn á lk o d á sa és bálványim ádása, Fineás Jahvé-
é r t való b u zg ó sá g a
26. fejezet M ásodik n épszám lálás Izraelb en
27. fejezet C élofhád lányai; Józsué lesz M ó zes utódja
28-29. fej. Jahve ü n n e p e in b em u tatan d ó áldozatok
30. fejezet A fogadalm akról szóló törvények
31. fejezet Izráel b o ssz ú t áll a m idianitákon
32. fejezet K ét és fél tö rzs (Rúben, Gád, M anassé) letelepszik
a Jordánon in n en

IV. 4Móz 33-36: Vissza- és előretekintés

33. fejezet Izráel vonulási rendje
34. fejezet K án aán földjének határai
35. fejezet A léviták városai és a m en ed ék v áro so k
36. fejezet C élofhád lányai és az örökösödés leányágon

40

Mózes ötöóik Udmjve
(Denteronomivim)
34 fejezet

1. A szerző és λ k eletk ezés íbeje
M ó zes 5. könyve a P en tateu k h o sz (gör. öt könyv) vagy a T ó ra (héb. tör-
vény) utolsó könyve. M ó zes öt könyvének egységét és az t a tényt, hogy
M ó zes a szerző jü k , a XIX. sz á z a d ó ta gy ak ran vitatják. A kritika külö-
n ő sen M ó zes 5. könyve ellen irányul, am ely a feltételezés sz e rin t csak
Józsiás idejében vag y m ég később író d o tt.
A bból kiindulva, h o g y ‫ ״‬a teljes írá s Isten tő l ihletett" (2Tim 3,16), látjuk,
hogy az Ó SZ éppúgy, m in t az ÚSZ, M ó z e st tekinti szerző n ek , és ezzel
igazolja M ó zes 5. könyvének a k eletkezési idejét. A z 5M óz 31,9. 24-26 bi-
zonyítja, h o g y M ó ze s írta, és a lévitáknak a d ta át m egőrzésre. A Józs 8,32-
35 n yom aték o san hivatkozik az 5M óz 27,8-12-re m int M ó zesn ek , Jahve
szolgájának a parancsára. A m ikor a 2 K ró n 34,14 és a N eh 8,1 m egem líti
M ó zes törvényét (a T órát), akkor ab b a b eleérti M ó zes 5. könyvét is.
A z ÚSZ-ben, a M t 19,7-ben a farizeu so k ezekkel a szavakkal hivatkoz-
n a k az 5M óz 24,1-re: ‫ ״‬M iért ren d elte teh át M ózes, h o g y ...?" A z Ú r Jézus
az tá n a következő v e rsb e n m egerősíti, h o g y ez a parancsolat M ó zes ál-
tál adatott. A z ÚSZ következő helyein M ó zes ú g y szerepel, m in t M ózes
5. könyvének a szerzője: M t 22,24 (5M óz 25,5); Csel 3,22; 7,37 (5M óz
18,15-16); Z sid 12,21 (5M óz 9,19). N éh a felteszik a z t a kérdést, h o g y ki az
5M óz 34 szerzője, ahol M ó zes halála és tem etése v an leírva. V alószínű-
lég Józsué, M ó ze s b arátja és követője (5M óz 34,9) volt az, akit a Szent
Szellem ú g y v e z e te tt és ihletett, h o g y h o zzáteg y e e z t a rövid függeléket
elődje m űvéhez.
M ózes 5. könyvének esem ényei az E gyiptom ból való kijövetel u táni
negyvened ik év tizen eg y ed ik h ó n ap ján ak első napjával k ezd ő d ő időben
játszó d n a k le (5M óz 1,3). A tö rtén ések helye ‫ ״‬a M oáb földje" a Jordán
keleti partján.

41

2. Az írásba fogUlás cél!λ
A Deuteronomium név, am ellyel M ó zes 5. könyvét illetni szokták, ‫ ״‬m á-
sodik törvényt" jelent. A könyv azo n b an több, m in t csu p á n a M ó zes 2-4.
könyvében szerep lő parancsolatok m egism étlése, am elyeket Isten Izráel
n ép é n ek a S ínai-hegyen adott. A bból a generációból, am elyik az Egyip-
tóm ból való kijövetelkor h ú sz évnél idősebb volt, M ó z e sen kívül m á r csak
Józsué és Káleb éltek (4M óz 14,29-30). E zé rt ilyen h o sszú idő u tá n helyes
és szükség es volt, h o g y az eg ész n é p előtt újból elism ételjék a törvényt. A
könyv főcélja a z o n b an az, h o g y előkészítse Iz rá e l n é p é t a Jordánon való
átkelésre és a K ánaánba, az Iste n által m eg íg é rt földre való bevonulásra.
M ózes 2. és 3. könyvének a tém ája: találkozás Isten n el a szentélyében.
M ózes 5. könyvének az a célja, hogy felkészítse a n é p e t azoknak az ál-
dásoknak a birtoklására, am elyekkel Jahve m eg akarja ajándékozni őket
az íg ére t földjén. E zé rt az engedelmesség n ag y o n fontos sze rep e t játszik
ebben a könyvben. A z Isten parancsai iránti en g ed elm esség áldásokhoz
vezet, az en g ed etlen ség átk o t és ítéletet v o n m ag a után.
M ózes 5. könyvének ÚSZ-i megfelelője a Filippi levél. A hogyan Isten
Izráel népe szám ára m ár a pusztában rám utatott K ánaán földjének az áldá-
saira, úgy Pál is m ár itt a Földön Krisztussal, a dicsőség Urával foglalkozott.

3. S A j Á t o s s Á g o k

a) A Z U SZ-ben M ó zes 5. könyvéből több m in t harm inc szó szerin ti idé-
z e te t találunk, valam int so k olyan utalást, am ely kizárólag eb b en a
könyvben le írt tényekre vonatkozik. A Z so ltáro k és Ézsaiás p ró fé ta
u tá n M ó zes 5. könyve az Ú SZ-ben leggyakrabban idézett könyv.

b) E zek a szavak: ‫ ״‬a hely, am elyet kiválaszt az ÚR, a ti Isten e te k ' az im á-
dat helyeként - a 12,5-től kezdve ö ssze se n 21-szer fordulnak elő. Ez a
hely Jeruzsálem volt, b á r a város neve M ó zes öt könyvében n e m fordul
elő. M ég n ég y száz év n ek kellett eltelni, h o g y D áv id és Salam on m egta-
lálják az im ád atn ak e z t a helyét, és felépítsék a tem p lo m o t (vö. lK ró n
21,30 - 22,1; 5M óz 28. fej.).

c) A m ikor S átán m eg k ísérte tte az Ú r Jézust a p u sztáb an , az Ú r három -
szó r válaszolt n ek i ezekkel a szavakkal: ‫ ״‬m e g v an írv a" (M t 4,4.7.10).
M inden alkalommal M ózes 5. könyvéből idézett egy-egy verset (5Móz 8,3;
6,16; 6,13). Ezek is az isteni bizonyítékai M ózes 5. könyve valódiságának.

42

4. !é r te lm i á ttek in tés

I. 5M óz 1-4: Mózes első (a nép történetére vonatkozó) beszéde

1. fejezet V isszatekintés a p u sztai vándorlásra (a Sínaitól Kádesig)
2. fejezet V isszatekintés a p u sztai ván d o rlásra (Kádestől a S zihon
felett arato tt győzelem ig)
3. fejezet V isszatekintés a Jordánon túli esem ényekre
4. fejezet M ó ze s először inti a n é p e t

II. 5M óz 5-26: Mózes második (jogi vonatkozású) beszéde

5. fejezet A T ízp aran cso lat m egism étlése
6. fejezet ‫ ״‬H alld m eg a z ért Izrael"
7. fejezet Elkülönülés a kanan eu so k tó l
8. fejezet A p u sz ta i vándorlás tanulságai
9. fejezet V isszaem lékezés az aran y b o rjú ra
10. fejezet V isszaem lékezés a m áso d ik törvényre és engedelm es-
ség re való felszólítás
11. fejezet A z en g ed elm esség Isten áldásainak az előfeltétele
12. fejezet Iste n im ád atán ak helye K án aán b an
13. fejezet H o g y a n kell kezelni a bálványim ádást Isten n é p e között
14. fejezet T iszta ételek; a tized m eg ad ása
15. fejezet A szo m b atév
16. fejezet Iz ráe l h á ro m fő ü n n e p e
17. fejezet A királyra v onatkozó törvény
18. fejezet A p a p o k és a p ró féta
19. fejezet K egyelem a gyilkosnak
20. fejezet A hadviselés törvényei
21. fejezet A m e z ő n talált h o lttest és a családon belüli jogok
22. fejezet Ó vás a keveredéstől és a tisztátalanságtól
23. fejezet A tisztaság az előfeltétele a n é p Isten nel való
közösségének
24-25. fej. K ülönféle törvények az e m b e ri g o n o szság elfojtására
26. fejezet A z se n g é k és a tized b em u tatása

43

III. 5Móz 27-30: Mózes harmadik (prófétai) beszéde

27. fejezet G arizim és Ebál: áldás vagy átok
28. fejezet Iste n korm ányzása: az en g ed elm esség áldást, az enge-
detlenség átk o t hoz
29. fejezet M ó zes a n é p szív ére beszél
30. fejezet A n é p b ű n b án a tá n ak és m eg térésén ek m egjövendölése

IV. 5Móz 31-34: Mózes búcsúbeszéde és halála

31. fejezet Józsué m egbízatása, M ózes átadja a törvényt a lévitáknak
32. fejezet M ó zes éneke
33. fejezet M ó zes m egáldja Izráel tizen k ét tö rzsét
34. fejezet M ó zes halála

A Talm ud a z t m ondja.26-ban ez áll: ‫ ״‬És b e írá Józsué e dolgokat az Isten törvényé- n e k könyvébe". 2.44 \bzsxíc kövivjvc 24 fejezet 1. Ez az utalás.6. h o g y az eg é sz könyvet Józsué írta az utolsó v ersek kivételével (Józs 24. h o g y so k esem ényt m in t s z e m ta n ú ír le.1).9). A Józs 24. Kr. e. hogy K risztu s m eghalt és feltám adt a hívő e m b e r ért.18kk. m eg erő síti azt a bizonyosságot. ott volt M ózessel a H ó re b e n (2M óz 24. A szerző és a keletkezés íbeje E gyetlen igehely s e m em líti. am elyet h o zzáfű zö tt ah hoz a törvénykönyvhöz. az az k é sz íte tt eg y d o k u m en tu m o t.25 és 15. hogyan teszik m agú- kévá a hívők a S z e n t Szellem ereje által Iste n áldásait. 1406) Józsué m egközelítőleg tíz év m úlva bek ö v etk ezett haláláig terjedő idő- szak o t írja le.16). am elyet M ó ze s ad o tt a n épnek. am elyeket Fineás fű zö tt hozzá. 15. ő v ezette az A m álek elleni harcot (2M óz 17. h o g y Józsué a sz e rz ő (vö.63). A Jordán k ép éb en m ár nem csak az t látjuk. Iz ráe l az íg ére t földjét Is te n A b rahám nak te tt ígérete alapján k ap ta m eg (lM ó z 13. 5M óz 31. valam int az a tény. Józs 6. K án aán földje a m en n y ei he­ .7. E hhez a z o n b an szü k ség volt a n é p hitből fakadó en g ed elm esség ére és erejére. M ár fiatal k o ráb an is o tt volt M ó zes oldalán. Józsué könyve a K án aán földjére való bevonulástól (kb. h o g y a hívő em b er K risztussal együtt feltám adt (Ef 2. és végül Isten p aran csára lett M ó zes utódja (4M óz 27. Kol 3. és h o g y an o szto tták fel az o rsz ág o t a ti- z e n k ét tö rzs között.29-33).14-17. Józsué (neve e z t jelenti: Jahve a m enekvés) volt a legalkalm asabb sze- m ély arra. h o g y M ó ze s utó d ja legyen K án aán földjén. h o g y Józsué a ró la elnevezett könyv szerző - je.13). hogyan kelt át Iz rá e l n é p e a Jordánon. hogyan győzte le u tá n a a k an aneusokat. Az írÁ sbA foglA lÁ s ccIja Józsué könyve bem utatja. E lők ép szerű en e b b e n a tö rtén etb en a z t látjuk. h an e m a n n a k a k é p é t is.1-8). am it a ‫ ״‬Veres ten g erb en ". A zsid ó k a z o n b a n a ré g i időktől fogva Jó zsu ét tek in tették a könyv író - jának.

-A S zen tírá s a k ereszty én e m b e rt is felszólítja.12). E n n ek ellenére Isten több n in t n ég y száz évig keg y elm esen b á n t ezek k el a népekkel. E z é rt Izraeln ek a p o g án y kananeuso k k al vívott harcai a k ereszty én em b er h a rcát jelképezik.zont Izráel bevonult K ánaánba. 2Kor 7. am e- lyet a m ag asság b an levő g o n o sz hatalm asságok ellen vív (Ef 6.1. m elyekkel 1‫נ‬. Sajnos Iz ráe l eng ed etlen volt íbben. h o g y Józsué könyvének ÚSZ-i m egfelelője az E fézusi levél. ho g y Izráel irtsa ki az összes k an an eu st. Józsué k érésére Isten egy n ap - r m egállította az ég e n a N a p o t és a H oldat.olt ezek n ek a bálványim ádó n é p e k n e k a m egsem m isítése.szö rn y ű erkölcstelenségekkel. Egyfelől Isten z ráelt h aszn álta fel arra. 45 lyeken rá n k váró szellem i áldások k ép e (Ef 1. Izráel eszköz ’olt Isten k ez éb en erkölcsi céljainak a m eg v aló sításáb an (annakidején Is- I n Sodom át és G o m o rát is ilyen okból sem m isítette m eg. K ánaán b an az egyik legfontosabb n é p az em o reu so k voltak. és íg y ő rizh ette m eg tisztán. M ólók (= király) és A staró t (= éleség) voltak az istenségeik .Baál (= úr). Kol 3. A cananeusok bálványim ádása . E rre a csodára különböző m ag y arázato k at adtak: . P edig m ár az lM ó z 15. h o g y irtso n ki az életéből ninden g o n o szsá g o t (lK or 5. h o g y Iste n n é p e közé is b eh a to lt a bálványim ádás.7. Sajátosságok a) A kananeusok kiirtása Egyes bibliaolvasóknak n eh é zség e t o koz Jahvénak az az általános pa- rancsa. Ebből világosan kiderül. m ivel ez a m eg b ízás iszonyatosnak és felfoghatatlannak tűnik. A m ikor vi~ .7-14) Emikor a n é p az em o re u so k ellen harcolt. M ásfelől n é p é t csak íg y ő rizh ette m e g ezek n ek a bűnös zo k á so k n ak az átvételétől.21).5. 1) Józsué kérésére megáll a Nap (10. 3. h o g y m eg b ü n tesse e z e k e t a n ép e k et az isten- telenségükért. am íg Józsué le n e m győzte Ά ellenséget. ez o d a v ezetett.16-ban Így szólt Isten A brahám hoz: ‫ ״‬az em o reu so k g o n o szság a m ég n e m telt oe". 2Tim 2. U gyanakkor n a g y kövekhez hasonló jégeső hullott az ég- bl. o tt azo n b an *mberi közrem űködés nélkül cselekedett). szellem i sz e m p o n tb ó l szükséges feladat . gyerm ek áld o zat és prostitúció já rt együtt.3).

6. 1-5. am elyhez m ásk ü lö n b en hosszabb időre lett volna szükség. a körülm etélés helyére. am elyen Izráel fiai. T xrtálm í áttekin tés I. elh áru lt Izraelrő l E gyiptom szégyene. am it akar: az egekben és a Földön" (Zsolt 135. fej. Józsué 112‫־‬: Kánaán földjének elfoglalása 1. ‫״‬M ind m egteszi az ÚR. am elyekben eg y különlegesen h o sszú n a p ró l v an szó. m in t egyébként (m iközben a földgolyó m ásik oldalán éjszaka volt). 14.ú g y gondolja. Józsué Iz ráe l új vezetője 2. A z ÚSZ-ben a Fii 3. olyan teljesítm ényt hajtottak végre.m e rt ez csoda volt . R áháb és a két k ém . A G ilgálba való visszatérés an n ak a tén y n ek a n ap o n k é n ti m egvalósítása a gyakorlatban.1-10.9.6.6. am elynek következtében a Föld forgá- sa lelassult. v agy m ódosult.5-11 m ag y arázza el. H itetlen ség a z t gondolni. Lásd Józs 5. A m ik o r m eg tö rtén t K ánaán föld- jén a körülm etélés. h o g y a dolgok Terem töje és F en n tartó ja n e m k ép es eg y ilyen csodát .véghezvinni. h o g y a n é p állandóan visz- szatér Gilgálba.3 és a Kol 3. fejezet: Á tkelés a Jordánon 1. aki hisz a teljes írá s isteni ihletettségében. m i a körülm etélés szellem i jelen- tősége a k ereszty én e m b e r szám ára. c) Gilgál Józsué könyvének figyelem re m éltó jellem zője. • L éteznek olyan K ínából. 9. hogy m á r nincs létjogosultsága a K risztu ssal eg y ü tt feltám ad t hívő em b er b ű nös (hús)tes- tének. h o g y csak látszólag h o ssza b b o d o tt m eg az a nap. hogy Isten tette e z t a csodát.6).alaptalanul . akiknek term é sz e te se n n e m volt órájuk. 4. a dél-am erikai indiánok m o n d ái p ed ig b eszélnek egy rendkívüli h o sszú ság ú éjszakáról.15. am elyen a N ap tovább sütött. Indiából és E gyiptom ból szá rm azó fel- jegyzések. H a a jégeső tényleg kövekből állt. egyáltalán n e m kér- dés. A nnak.43. fej.46 • N éhány bibliam agyarázó .7. A kkor a csoda csak pszichológiai te rm é sz e tű lett volna. és íg y állt elő az a nap. 10. am elynél a jégeső is besegített. kozm ikus katasz tró fára g o ndolhatunk.

fej. fejezet A léviták 48 városa 22. fej. fejezet Isten m eg b ízá sa és a k ét és fél tö rzs 14. Á tkelés a Jordánon 4. Naftali és D án öröksége 20. fejezet H a t m enedékváros a gyilkosoknak 21. A z öt király legyőzése K ánaán déli ré szén 11. Benjám in öröksége 19. fejezet A sz e n t sáto r felállítása Silóban. fejezet József fiainak öröksége (Efraim és M anassé) 18. fejezet Józsué inti a tö rzsi vezetőket 24. Józs 23-24: Józsué életének vége 23. fejezet Júda tö rzsén ek öröksége 16-17. oltár az Ebál hegyén 9. fej. fejezet Simeon. fejezet: K án aán földjének m eg h ó d ítása 6. fej. A z észak-kánaáni királyok legyőzése 12. Áser. A kán b ű n e és a n n a k következm ényei 8. fej. fejezet Józsué szövetséget köt a n é p p e l Síkem ben. G yőzelem A i fölött. fej. fej. Jerikó elfoglalása 7. fejezet Káleb örökségül kapja H e b ro n t 15. fej. fej. A Jordán m in d k ét p artjá n legyőzött királyok felsorolása II. fejezet A k ét és fél tö rzs visszatérése és o ltárépítés a Jordán keleti p artjá n III. 47 3. fej. A gibeoniták ravaszsága 10. K örülm etélkedés G ilgálban és p á sk a ü n n ep 2. Issakár. Józsué halála . 6-12. A z em lék o szlo p o k felállítása 5. Zebulon. Józsué 13-22: Kánaán földjének felosztása a tizenkét törzs között 13.

48 h r á e 1t i z e n h é t t ö r z s é n e k lAldielvjc KÁtiAÁtibAn .

49 A Bírák kömjve 21 fefcret 1. A régi zsid ó hagyom ány sze rin t ez S ám uel p ró féta volt.1. am i arra utal. A z írásb a foglalás célfa Józsué halála u tá n egyre inkább m eg m u tatk o zo tt Iz ráe l n ép é n ek a csőd- je atekintetben. 2.6-8 sz e rin t Jeruzsálem et D ávid vette be. hogy ellenségeik leigázzák őket. hogy a királyság kezdetén. tizen k ét b írá t küldött nekik. akik m eg szab ad íto ttá k őket. A Bírák könyvében a következő adatok u taln ak arra.6. de ébredésekről és Isten szab ad ító tetteirő l is szó v an benne. 18. A B írák könyve e n n e k a n é p n e k az első hanyatlá- sát m utatja be. A szerző és λ keletkezés íbefc A hogyan az Ó SZ több m ás könyve. A 2Sám 5. íg y a Bírák könyve sem nevezi m eg. h o g y írják. és egyre inkább elszakadt Jahvétől. K ezdeti rövid virágzás u tá n az (keresztyén) egyház h aso n ­ . h o g y m eg en g ed te. E zt Izráel egész n é p e m egszenvedte. Saul uralkodása alatt keletkezett: • A z 1.31).21-et e z t m eg elő ző en kellett. ső t m ég a bálványim á- d ást is átvette a kananeusoktól. 1000 körül. ki a szerzője. am elyeket Iste n a n é p é n e k ad.21-ben ez áll: ‫ ״‬a Jebuzeus a Benjám in fiaival lakik Jeruzsálem - b e n m ég m áig is". A Bírák könyve a Józsué halála u tá n következő időt írja le (Bír 1.25). h o g y n e m volt király Izráe lb e n azo k b an a n a p o k b a n (Bír 17. A z o n b a n a b írá k is egyre nagyobb m érték b en csődöt m ondtak.1. aki Saul és D ávid k o ráb an élt Kr. h o g y n e m teljesítette Isten parancsait.8) S ám son élete végéig (Bír 16.1. Is- te n ú g y b ü n te tte m eg Iz ráe l törzseit. E zért a Bír 1. 19. 2. A m ikor v iszo n t H o z z á kiáltottak. és hogy hogyan lehet e z ek et b irto k b a venni. A Bírák könyve az em b er csődjének a könyve. h o g y Izráel első királyainak idején írtá k le. e. Józsué könyve elő k ép szerű en írja le azo k at az áldásokat. • A könyv so k szo r m egem líti azt a tényt. 21. n e m irto tta ki a k ananeuso k at.

1-8.12‫־‬31: E h u d és S ám gár m eg szab ad ítják Izráelt a m oábitáktól és a filiszteusoktól .1). a szabadító O tniel . 3.3. c) A b írá k id ő sz a k á n a k k ro n o ló g iája A b írá k időszakával kapcsolatos különféle d átu m o k legjobban a követke- z ő k é p p e n m ag y arázh a tó k meg: • A Bírák könyvében található d átu m o k at n e m szab ad e g y sz erű e n összeadni.6-12.33-10.11) .negyvenéves n y u g alo m G edeon idején (8.5: T ála és Jáir -10.7-9 és 13. p ed ig Isten az eg y h ázn ak is gyakran küldött ‫ ״‬szab ad ító k at".26).32: G e d eo n m eg v eri M idiánt .negyvenéves n y ugalom O tn iel idején (3.6.: S ám so n és a filiszteusok b) N egyvenéves id ő s z a k o k (= a p ró b a té te l időszakai) . Ibsán. Élőn és A b d o n -13-16.3.nyolcvanéves n y u g alo m (2x40) E h u d idején (3.15: Jefte. • Jefte idején Iz rá e l m ár kb. Bír 10.18).1) (ehhez jön m ég a hanyatlás n eg y v en éve Éli idején. fej. lS ám 4.50 ló k ép p en hanyatlásnak in d u lt a b ű n és a tévelygés következtében. m e rt az esem ények p á rh u z a m o sa n is zajlottak (vö. h áro m sz áz éve H e sb o n b an volt a Jordá- n o n in n en (Bír 11.4-5.31) .negyvenéves nyugalom D ebora idején (5.8-11: E lnyom atás K usán-Risataim által. fej. H a .negyvenéves n y o m o rú ság a filiszteusok uralm a alatt (13.: D eb o ra és Bárák legyőzik Jábint .8.1-ben m eg ad o tt 480 év az E gyiptom ból való kivonulással kezdődik.30) . • A z lK ir 6. SAjÁtossA$ok a) A han y atlás és a m e g m e n e k ü lé s h é t id ő sz a k a . akiknek h atására rövid ideig tartó szellem i éb red és tám adt. és S alam on uralk o d ásán ak n eg y ed ik évében ér véget.28) .

h o g y a 450 éves időszak a b írá k idejének k ezd etek o r véget ért. 4.8-16. valam int Saul és D ávid uralkodásának idejét (negyven-negy- ven évet). fejezet D eb o ra (Bárákkal együtt) legyőzi Jábint 6.1-8.13. M ásik lehetőség.7‫ ־‬: Bevezetés .Izráel bálványimádás a és erkölcsi hanyatlása 17-18. 51 ebből levonjuk a p u sztai vándorlás neg y v en évét. és hétszer szabadul meg 3. Élőn és A b d o n 13-16. 26. hogy ez a körülbelül 450 éves idő- szak az E gyiptom ból való kivonuláskor kezdődött.15: Jefte m eg v eri az am m onitákat. fejezet M ík a bálványim ádása és D á n tö rzse 19-21.Izráel kudarca Józsué halála után 1. a p ró fétáig ". fej.6-12. fejezet Izráel b u k ása Józsué halála u tá n II. Bír 17-21· Függelék .33-10.Izráel népét hétszer igázzák le. 3. a szab ad ító O tniel 3. TArtAÍmi áttek in tés I.19-20-ban szerep lő 450 év az ÚSZ legjobb kéziratainak bizonysága sz e rin t n e m a b írá k idejére vonatkozik. Józsué vezetésének idejét. kiadás) itt a következő: ‫ ״‬És m iu tán eltörölt h ét n é p e t K án aán földjén. • A Csel 13. A görög ÚSZ szövege (N estle-A land.5: A bim élek erő szak o s uralm a.32: G ed eo n legyőzi a m idianitákat 8. fejezet E rkölcstelenség G íbeában.: S ám son és a filiszteusok III. T óla és Jáir 10. örökül adta az o k földjét körülbelül 450 évig. A könyv fő része . Ibsán. h an em az az t m egelőző időre. Iz ráe l testv érh áb o rú t folytat Benjám in törzsével . És ez u tá n b írák at ad o tt égé- szé n Sám uelig. akkor a b írá k időszakának idejére s z ű k 350 év m arad. és Sám uel éle- tével végződött. fejezet Izráel egyre gyengébb a k an a n eu so k elleni harcban 2.12-31: E h u d és S ám gár m eg szab ad ítják Iz ráe lt a m oábitáktól és a filiszteusoktól 4-5.31. teh át a p atriarchák k o ráb an kezdődött el. Bír 1.8-11 E lnyom atás K usán-Risataim által. E z azt jelenti.

aki kegyelem ből befogadja ő t v álaszto tt népébe. A legközelebbi ro k o n (Ruth 3.12. h o g y teljesítse az eljövendő M essiásra v o n atk o zó ígéreteit.5). R uth könyve a z t m ondja el. am ely elhagyta az o rszág át. A m oábita Ruth. táplálja. A n n a k ellenére. és elszakadt Istentől. akinek a törvény érte lm é b en (5M óz 23. R uth a m arad ék képe. e. m egkönyörül rajta. A zsid ó k babiloni Talm udja sze rin t R uth könyvének feltehetőleg S ám uel a szerzője. fejezetben a 17. ki a szerzője.52 Kúth könyve 4 fejezet h A szerző és a keletkezés \őe\e R uth könyve a B írák könyvét Sám uel könyveivel köti össze. h itb en v édelm et keres Izráel Istenénél. és íg y a n áz áre ti Jézusnak. és K risztussal való teljes közösségre ju ttatja el. R uthnak ez t a rövid könyvét D ávid idejében írtá k (azaz Kr. a M essiásnak családfájában is (Ruth 4. M t 1. . a Sínain k a p o tt törvény képe) n e m tu d ja R uthot m egváltani. A z első vers a b írá k idejére utal. jahve azo n m unkálkodik. vezeti. vers az u tó d o k a t D ávidig sorolja fel. A zon- b á n Boáz. Boázzal.3) n e m volt ahhoz joga. M ásfelől R uth könyve m egm utatja a h it lépéseit és a lélek fejlődési fokozatait. hogy a b írá k korá- b á n Izráel n ép e vétkezett. E zt a felfogást sok bibliam agyarázó osztja. hogy Iste n n ép é h ez ta rto z z o n . aki Jézus K risztu s ősatyja és előképe. és m in d en t elveszített. 2. M ivel a 4. Az írásb a f o g y á s ccljA R uth könyve Isten kegyelméről szól. am elynek az utolsó id ő b en a p og án y o k h o z hason- lóan sem m i joga se m lesz Isten ígéreteire. R uth könyve n e m em líti m eg. az utolsó vers D ávid királyra. 1000 körül). Isten kegyelm e m egm enti. a megváltóval (héberül go'cl) kötött h ázasság a ré v é n helyet kap D ávid király családfájában. h o gyan fogadja b e Isten a végső id ő k b en az Izráel n ép é b ő l való hívő m aradékot. H a az előképeket n éz zü k .22. N aóm i Izráel n é p é t ábrázolja. és a 22.

aki örök élettel ajándékoz m eg b e n n ü n k e t (Jn 1.19). M in d ezek n ek a feladatoknak az igazi go'el. nyilvánvalóan k iterjedt a go'eke is. • H a gyilkosság történt. b) A n ev e k jelen tése A könyv m eg értéséb en különleges seg ítség a h é b e r n evek jelentésének ism erete: Elimélek: az é n Isten e m király M ahlon: b eteg ség Kiljon: elep ed n i Boáz: Ő b e n n e v an az erő Naómi: kedves M ára: k eserű ség O rpa: az ő nyakszirtje Ruth: szé p ség vagy m egelégülés .11-14). de O az igaz Bíró is.5-ben em lített kötelessége.25). R uth könyvében m egtaláljuk a m egváltó negyedik felada- tát is. 12-13). A z ő neve m ajd n em k étsze r olyan gyakran fordul elő. 4M óz 35. aki m egváltja Ruthot. m in t R uth neve! A m egváltónak fontos sz e re p e volt Izraelben. kiválthatta elszeg én y ed ett testv éré t (3Móz 25. az Ú r Jézus K risztus széllé- m i vonatk o zásb an te tt eleget. K ésőbb a zsid ó ság gyakorlatában ez m ár n e m volt szokás.4. h o g y fennm aradjon a fivér neve. aki örökséget ad n e k ü n k (Ef 1. hogy vegyék feleségül gyerm ektelenül m eghalt fivérük özvegyét. A zo n b an itt. Ő az. aki m ajd egyszer végrehajtja az isteni ‫ ״‬vérb o sszú t" (Jn 5.15). a M egváltó- n ak volt az előképe. 53 3.47-49). n ek i kellett b o ssz ú t állni (vérbosszú. Izráe l fiainak az 5M óz 25. és K risztusnak. aki távolabbi ro k o n is lehe- tett. aki m eg sza b ad ít az ördög rabságából (Zsid 2. S ^ á to ssá g o k a) A m egváltó R uth könyvének tu lajd o n k ép p en i főszereplője Boáz. • M egválthatta. A m egváltónak h áro m feladata volt: • K iválthatta Izráel elszeg én y ed ett fiának a tulajdonát (3Móz 25.27).

Ruth megnyugvást talál 3. és találkozik Boázzal III. Ruth meghozza a maga döntését 1. TÁrt. fejezet R uth h itb en Boázhoz. Ruth szolgálatra kész 2. a m egváltóhoz fordul IV.54 4. fejezet R uth B oázzal kötött h ázasság a ré v én D ávid ősanyja lesz . fejezet M oáb m ezejére való elköltözés és visszatérés Betlehembe II.x1mí Á ttekintés I. fejezet R uth kalászt szedeget. Ruth elnyeri jutalmát 4.

E zt eg yesek úg y tekintik. A S eptuagintából átvette ez t a felosztást a V ulgata (a teljes Biblia latin fordítása a Kr. . A z lS á m 27. Kr. és vé- gül Dániel B om berg (1517) ó ta a h éb e r Biblia n y o m tato tt kiadásai is. ím é m eg írattak a Sám uel p ró fé ta könyvében és a N á tá n p ró féta könyvé- b e n és a G ád p ró fé ta könyvében".6 m eg em líti az t a tényt. E zzel a z o n b an m ég sem m it sem m o n d tu n k el a szerzőről. a m ásodik p ed ig D ávid uralkodásával kezdődött. A z IK ró n 29. a K irályok könyveiben p e d ig Iz rá e l és Júda uralkodói- ró l van szó. C sak a S eptuagin ta fo rd ító i (az Ő SZ görög fo rd ítása Kr. 1010-970). am i Kr. hogy ‫ ״‬Siklág a Júda királyaié m in d e m ai napig". e. de figyelem be veendő tényt. e. 200 körül) o sztat- ták két részre. A S eptuagintáb an és a V ulgatában Sám uel könyveit a K irályok könyvei közé sorolják. A z első könyv Saul halálával é rt véget. hogy az írásb a foglalás az o rsz á g k ét ré sz re szak ad ása u tán . u. e. am ely Kr. M égis találóbb az ered eti héb er cím . 1100 táján volt. A 25-31. akit a két könyv sehol se m em lít m eg. A szerző és λ keletkezés föeje Sám uel két könyve eredetileg egyetlen történelm i m ű volt. IV században). m e rt ez a k ét könyv S ám uel p ró fé ta életét és a két. Sám uel első könyve körülbelül kilencven éves id ő szak o t fog át Sám uel születésétől. e. 1010 körül volt. R oboám uralko- dása idején történt. 55 SávhwcI első és másobik könyve 31 és 24 fejezet 1. Ez a cím n e m teljesen téves.29-ben találunk erre utalást: ‫ ״‬D ávid királynak p ed ig ú g y első. fejezetet és S ám uel egész m ásodik könyvét feltehetőleg G ád és N átán p ró fé tá k írták . m in t önm ag áb an n e m b izonyító erejű. m e rt Sám uel könyvei Saul és D ávid királyságát írják le. A T alm udban található zsidó hagyom ány sz e rin t az első könyv 1-24. fejezetének Sám uel a szerzője. vagyis a saját k o rá ró l ő m ag a szám o l be. Saul haláláig. S ám uel m áso d ik könyve D ávid u ralk o d ásán ak az idejét írja le (kb. S ám uel könyve. általa felkent király uralkodását m utatja be. m int utolsó dolgai.

1-7-ben található szavai kiem elik az Isten által re n d e lt királyság jelentőségét. 3. a sze n t hajlék sze n t felszerelését és Jahve tró n u sá n a k a jelképét. Z solt 110). az ÚR szív e sz e rin t való fé rfit (lSám 13. először Izráel k u d arcáró l és felelősségéről v an szó. az Isten g o n d o lata szerinti. elutasítják és üldözik. am elynek közvetítő sz e re p e t kellett volna játszani Isten és a n ép között.56 2.6-12.24). A hogy an e z t a B írák könyvében is találjuk. 6. először a (hús)test sze rin t való Saul királyt. és p ró fétai m ó d o n a M essiás ezeréves u ralm ára utalnak. aki K risztu s képe. hogy az a p ap sá g o t is érinti. ah o g y an Isten a k egyelem m o stan i k o rszak áb an m unkál- kodik. m int fiának. és S ám uel két fia idején folytatódott (lSám 8. aki az URat képviseli Izráel n é p e között. E zu tán először a (hús)testi b eállíto ttság ú Saul a király. SAjÁtossÁ$oU a) Sámuel könyveinek tipológiai jelentősége A királyság b ev ezetését m egelőző id ő b en Sám uel p ró fétai szolgálata a n n a k a képe. 4.1-2). az első könyv k ö zp o n ti alakja egyúttal az utolsó a b írá k soráb an . de aki m egjelenésekor ítéletet fog gyakorolni (vö.22-25. D ávid csak ellensége halála u tá n k erü l hatalom ra. D ávid Jeru zsálem et Izráel politikai és vallási központjává teszi (2Sám 5. Ez a helyzet. akit m o st m egvetnek. az tá n D ávidot. Az ír á s b a f<>5 Ia Iás cc1!a Sám uel könyvei a b írá k időszakából a királyok időszakába való átm en etet m utatják be. és ő az első p ró féta is (Csel 3. Sa- lam onnak az uralkodását. am ik o r Isten Sám uel szem ély éb en elküldi az első p ro fé- tát. A z o n b an u ralm át m ég m indig n e m a b ék e sség jellem zi. Sám uel vezeti b e a király- ság o t is a n é p kívánságára. T ehát am íg Salam on az E zeréves Békebirodalom idején ábrázolja az URat. .17-18).1-17). Jahvénak a 2Sám 7. A n n ál n agyobb súllyal esik latba Éli h ázának a csődje.14). A b írá k tisztsége hanyatlásnak indult Éli és a fiai idején (lSám 2. m iközben D ávidot. A z ellenség elrabolta a szövetség ládáját is. felkent királyt. ad d ig D ávid an n ak a K risztus- n a k az előképe. h an em a harc. Sám uel.4-16-ban és D ávid a 2Sám 23.

m ilyen állapotban volt a n é p Iste n szem szögéből nézve. 9). • M ár Sám uel neve is e z t jelenti: Isten m eghallgat (vagy talán e z t is: Isten neve). Éli m eg h alt e z e n az éjszakán. • A z ÚR Sám uel im ád ság ára ajándékozott győzelm et Izraeln ek a filiszteusok felett (lS ám 7. vö. h o g y neve o tt lakozzon (2Sám 6. am ik or fiú t k ap o tt Tőle (lSám 2. c) A szövetség ládája A szövetség ládája a rajta levő k eru b o k k al az ÚR tró n u s a volt n ép e között. 4. 26-27). Z solt 132). am elyet Isten választott. a filiszteusokat p ed ig m eg b ü n tette Isten (lSám 5). ha nem im ád k o zn a Izráel n ép é ért (lSám 12. A p a p sá g hanyatlásnak indul 3. • A m ikor Izráel a saját akaratából királyt k ív án t m agának.19. fejezet A szövetség ládája a fililszteusok földjén van . A szövetség ládájának a története.11 fej. ahogyan az t Sám uel könyvei leírják. 23). A 4. és m egköszönte Istennek. M ajd D ávid viszi el a Sionra. a rra a helyre.1-2. fejezet A filiszteusok elrabolják a szövetség ládáját 5. A nna. Txrtdhni Á ttekintés I. • A z im ádkozó S ám uel kijelentéseket k ap Isten tő l (lSám 9. 57 b) Az imádság A z im ádság különösen S ám uel első könyvében játszik fontos szerep et.2-ben a ládát Kirját-Jeárim ba viszik.1-10). A zon- b á n a láda a filiszteusok zsák m án y a lett. Sám uel Isten h ez im ádkozott. 5M óz 12.10-18. és Sám uel is o tt van. Sám uel édesanyja g y erm e k ért im ádkozott (lSám 1. eg y értelm ű en m utatja.5.15). ahol h ú sz évig m arad.6-9). • Bűn volna Sám uel részéről. A z lS ám 6. fejezetben a ládát elvitték Silóból Izráel katonai táborába. és ahol később S alam on felépítette a tem p lo m o t (lK ir 6-8). hogy a segítségével g y őzzék le a filiszteusokat. Sám uel születése 2.5.3-ban a láda Silóban talál- ható. fejezet A z ÚR elhívja S ám uelt p ró fé tá n a k 4. A z lS ám 3. és Ő válaszolt neki (lS ám 8. lSám 1-7: Sámuel Isten bírája és prófétája 1.12-36 fej. azaz jelenlétének bizonysága.1-7.

fejezet Saul lesz Izráel királya 11. a filiszteusok királyához m enekül 28. fejezet Iz ráe l b ű n b á n a ta és győzelm e II. és szövetséget köt vele . fejezet Iz ráe l királyt követel 9-10. fejezet D ávid A dullám barlangjában. fejezet S ám uel felkeni királlyá D ávidot 17. fejezet Saul első b u k ása 14. fejezet D ávid h arca Isb ó set és A b n e r ellen 5. fejezet D ávid Á kishoz. fejezet Saul az en d o ri halottidéző asszonynál 29. fejezet Saul m eg akarja ölni D ávidot 20. fejezet A szövetség ládáját Jeruzsálem be viszik 7. fejezet D ávid k u d arco t vall a filiszteusoknál 30.58 6. fejezet Saul győzelm e az am m o n iták felett 12. lSám 16-31: Saul és Dávid 16. Saul bo sszú t áll a p ap o k o n 23. fejezet D ávid m áso d szo r is m eg k ím éli Saul életét 27. fejezet Iste n íg é re te t tesz D ávidnak. fejezet Siklág: D ávid b ü n tetése és helyreállítása 31. fejezet A szövetség ládája visszatér Izraelbe 7. fejezet D ávid m egkím éli Saul életét E ngediben 25. fejezet D ávid elm enekül Saul elől 21. fejezet D ávid beveszi Jeruzsálem et 6. fejezet Saul féltékenykedni k e z d D ávidra 19. fejezet D ávid gyászolja Sault és Jonatánt 2-4. fejezet N ábál és Abigail 26. fejezet Saul és Jonatán halála IV 2Sám 1-10: Dávid királysága megerősödik 1. fejezet D ávid legyőzi G óliátot 18. lSám 8-15: Sámuel és Saul 8. fejezet S ám uel utolsó b eszéd e Izraelh ez 13. Saul újból csődöt m o n d 15. fejezet D ávid K ehillában és Zif p u sztájá b an 24. fejezet D ávid N ó b b a m eg y a p ap h o z . fejezet Saul en g ed etlen ség e és elvettetése III. fejezet Jonatán győz. a z u tá n G átba 22.

h áb o rú k a filiszteusokkal 22. fejezet D ávid kegyelm et gyakorol M efibósettel 10. D ávid győzelm i éneke és utolsó szavai 23. fejezet N épszám lálás.123. fejezet A hitófel és K úsai 18. fejezet D ávid b ű n b á n a to t tart. fejezet A b so lo n v isszatérése 15-16. fejezet A bsolon vége 19. fejezet D ávid vétkezik Betsabéval 12.7‫ ־‬fej. fejezet A m m o n vétke és halála 14. b ü n tetés és kegyelem . 2Sám 21-24: Függelék 21. fejezet D ávid legyőzi a szíriaiakat 9.8-39 fej. D ávid hősei 24. fejezet A b so lo n lázad ása és D ávid m enekülése 17. fejezet D ávid v isszatérése 20. 59 8. és fen y ítésb en részesü l 13. fejezet További győzelm ek az am m o n iták és a szíriaiak felett V 2Sám 11-20: Dávid királysága hanyatlásnak indul 11. fejezet D ávid és a gibeoniták. fejezet Séba felkelése VI.

könyveinek nev ezik a K irályok k ét könyvét. A K irályok k ét könyvének szerző it a könyvek n em em lítik. A zo k az esem ények. 200 körül) ősz- to tták két könyvre. am i később a V ulgatába (a Biblia latin fordítása Kr. 970 körül) Joákin babiloni fogságának a 37. h o g y a 2Kir 24. m eg em lítésre kerülnek. évéig (Kr.18-25. K irályságok) 3. Utalás történik például egy Salam on cselekedeteiről író d o tt könyvre (lKir 11.30 szin te szó sz e rin t m egism étlődik a Jerem iás 52-ben. A Talm ud- bán található zsidó h ag y o m án y sze rin t Jerem iás p ró féta a szerző . am elyekben a m indenkori királyok életéről további beszám olók találhatók. A S ep tu ag in ta fo rd ító i (az Ó SZ görög fo rd ítása Kr. a D ávid utolsó napjaitól (Kr. A K irályok könyveinek szerzője e z ek et a ren d elk ezésére álló ‫ ״‬fórrá- sokat" felhasználhatta is te n által ihletett m ű v én ek elkészítésekor a S zent Szellem vezetésével. Tehát a K irályok könyveinek írá sb a foglalása leg korábban a babiloni fogság idején tö rtén h e te tt m eg.5). Több különböző helyen találunk utalást olyan könyvekre. e. A S ep tu ag in táb an és a V ulgatában Kirá- lyok (ill.41). . A z Ó SZ héb er k ézirataib an ez a felosztás először a XV szá zad b a n b u k k a n fel. e. D ániel B om berg vette át először 1517-ben egy héber biblianyom tatásban. m íg Ézsaiás és m ás p ró - féták. és 4.60 A Királvjok első és másofcík kömjve 22 és 25 fejezet 1. az az kb. 400 körül) is belekerült. aztán Izráel kirá- lyainak krónika-könyvére (lKir 14. akik akkor m űködtek.29 .31) és Júda királyainak króni- ka-könyvére (lKir 14.2Kir 15. h o g y Jerem iás neve hiányzik Joákim és Sedékiás király élettörténetéből a K irályok m ásodik könyvében. u. n ég y száz évet ölelnek fel.2Kir 24. am elyeket a K irályok k ét könyve leír. Feltűnő az is. E zenkívül Ezékiás életének története az Ézsaiás 36-39-ből nag y o b b részt m egism étlődik a 2Kir 18-20-ban.19 . e. és am elyekre tám aszkodhatott a Királyok könyveinek szerzője. Figye- lem re m éltó. 561 körül) terjed ő id ő szak ra esnek. vagy ak k o r fejeződött be. A szerző és λ keletkezés toeje A K irályok k ét könyve a h éb e r Bibliában ered etileg egyetlen könyvet alko- tott.

Á ro n és Józsué v ezetésével m egérkezett K ánaánba. akik m eg térésre szó- Irtották fel. könyvét követően. D ávid halála u tá n S alam on (héberül béke) lesz Iz ráe l királya. és M ózes. D ávid és Salam on közö- sen ábrázolják ki K risz tu st elu tasíto tt állapotában és az az t követő dicső- séges békebirodalom ban. Isten újra m eg újra p ró fé tá k a t küldött n ép éh ez. A z izraeli királyság története. aki h ű volt az Ú rhoz. D ávid királyságának bevezetésével Isten újat k ez d e tt a népével. Salam on halála u tá n Iz ráe l k ét ré szre szakad. M iu tán m egm e- n ek ü lt Egyiptom ból. a k egyelem prófétáját. k ü lö nösképpen Jósafát. K özülük különösen is m eg kell em líteni Illést. tovább folytatódik a babiloni fogságig. . Izráel n é p e egyre távolabb k erü lt Istentől a p ap sá g és a b írá k m űködése ellenére is. m íg a K rónikák m á- sodik könyvében több szó van a két törzsből álló o rszág (júda) történetéről. Izráel és Júda 19-19 királyának tö rtén ete (ebben nincs b en n e Atália királynő) Isten n é p é n e k további hanyatlását m ondja el. A Királyok könyvei többet m on- daliak el a tíz törzsből álló o rszág (Izráel) történetéről. a reform áció és a 18-19. E zért ez ek n ek a könyveknek különleges. Palesztina északi ré sz é n létrejön a tíz törzsből álló o rsz ág (Izráel). aki K risz- tusnak.16). amely- n ek Jeroboám a királya. délen p ed ig két törzs. a b ék esség igazi fejedelm ének az előképe. Jeruzsálem m arad. h o g y legyen. A z o k az ébredések. am elyeket ő k in d íto ttak el Isten n é p e között. A K irályok két könyvében több m int ötvenezer fordul elő az ‫ ״‬Is te n em bere" kifeje- zés. M íg az első időszak ú g y végződött.7). h o g y a n é p u tasíto tta el az U Rat (Jahvét) (lSám 8. a k ereszty én éb red ések h ez h aso n líth ató k (pl. a Bírák és Sám uel 1-2. Az írásba f 05U 1ás céljA A Királyok két könyve Izráel n ép e kánaáni (Palesztina) történetének az időrendbeni folytatása Józsué. az ítélet p ro fé- táját. Júda és Benjám in (Júda) és a főváros. akinek tizenkiat csodája volt. m íg a K rónikák könyvei p a p i jelleget h o rd o z n ak m agukon. h o g y Isten vetette el Izraelt (2K rón 36. m íg Júda királyai között volt néhány. és Ézsaiást. ahol Salam on fia. am elynek leírása Sám uel könyveiben kezdődött m eg. A tíz törzsből álló északi o rsz á g ré sz b e n m in d a 19 királyra e z t m ond- ja Isten ítélete: ‫ ״‬g o n o szu l cselekedék az U R nak szem ei előtt". p ró fé ta i jellegük van. 61 2. Elizeust. Ezékiás és Jósiás. akinek nyolc csodájáról értesülünk. a m áso d ik időszak vége az kellett. szá zad i ébredések). azon- b án rövid idő u tá n m egintcsak k ez d etét vette a hanyatlás. a m essiási p ró fétát. R oboám a király.

D ibon. 7 4 5 -7 2 7 M en áh em 7 5 2 -7 4 2 Jó tá m * (751-735) (A sszíria) P ekája 7 4 2 -7 4 0 . Júda U ralko. 8 5 9 -8 2 4 A h ázia 85 3 -8 5 2 (A sszíria) Jó rá m 85 2 -8 4 1 Jó rá m 8 4 8 -8 4 1 Jéhu 841-814 A házia 841 A tália 841-835 Joáház 8 1 4 -7 9 8 Joás 8 3 5 -7 9 6 Joás 7 9 8 -7 8 2 A m ásia 7 9 6 -7 6 7 II. T iglát-P iléser. izráeli királlyal vívott küzdelm eiről ír. b) Júda és Izráel királyai az ország két részre szakadása után Izráel U ralko. am elyen M ésa. kb. m oábita király (1. kb. 9 0 0 (Szíria) E la 886-885 Z im ri 885 O m ri 8 8 5 -8 7 4 A h áb 8 7 4 -8 5 3 Jó sa fá t* 8 7 2 -8 4 8 III. Egyéb királyai dásuk királyai dásuk birodalm ak I. e. 840-ből való kő. valószínűleg a legrégebbi. m oábita város közelében talált egy követ. am ely m o st a p áriz si L ouvre-ban található. h o g y az Ó S Z beszám olói történelm i tények v o n atk o zásáb an abszolút korrektek. Salm anassár. 7 9 6 -7 7 0 (Szíria) A zária* II. 9 2 4 (Egyiptom ) N ádáb 9 1 0 -9 0 9 A bija 913-911 Baása 9 0 9 -8 8 6 A sa 911-870 I. Benhadád. Jero b o ám 931-910 R oboám 931-913 Sisák. Ez a kb.62 h S A ÍÁ t0 SSÁ 5 0 U a) A moábiták köve (2Kir 3) 1868-ban eg y K lein n e v ű n ém et m isszionárius K elet-Jordániában. Benhadád. Biblián kívüli íráso s b izonysága annak. Kr. 2Kir 3) ó h éber b etű k k el Jórám . Jerob oám * 7 9 3 -7 5 3 7 9 1 -7 4 0 (U zziásI Z akariás 7 5 3 -7 5 2 Sallum 752 7 5 0 -7 3 2 III.

6 0 5 -5 6 2 Joáház 609 (Babilon) Joákim 6 0 9 -5 9 8 1. a z o n b an a z sid ó k e z t elu tasíto tták (Ezsd 4. 5 97 Sedékiás 5 9 7 -5 8 6 3. c) A samaritánusok eredete (2Kir 17) M iután Kr. A babiloni fogság u tá n a sam aritán u so k sz e re tte k volna seg íten i a tem p - lom építésében. e. 63 Izráel Uralko. Júda Uralko. 722-ben Izráel tíz tö rzsét a ssz ír fo g ság b a vitték. N ablusz közelében (ez a mai. . b ab ilo n i fogságig. Egyéb királyai dásuk királyai dásuk birodalm ak 7 4 0 -7 3 2 735-716 V Salm anassár. 6 8 0 -6 6 9 (A sz- A m on 6 4 2 -6 4 0 szíria) Jósiás 6 4 0 -6 0 9 N ab u ko d on ozor.2-3).24kk). ill. bab ilo n i fog ság . S z a rg o n . akik S am ária városaiban él- te k (2Kir 17. h an em m eg ő rizték keverék-jellegüket. 7 0 4 -6 8 1 (A sszíria) fogság E sárh ad d on . V alószínűleg összekeveredtek Iz ráe l o ttm arad t fiaival. az utódjával [ ] = A zá ró je lb en levő év sz á m o k a ltern atív szám ítási m ód okat tükrö znek. 7 2 2 -7 0 5 (A sz- H ó seás 7 3 2 -7 2 2 E zékiás (728 -6 9 7 ) szíria) 722-721: a ssz ír M a n a ssé* 6 9 7 -6 4 2 Szan hérib. 7 2 7 -7 2 2 (A sz- P éka* A ház (752 -7 3 2 ) (7 4 2 -7 2 6 ) Szíria) 716-687 II. és átv ették M ó zes öt könyvét m in t kötelező s z e n t iratot. K ésőbb a sam aritánusok G arizim hegyén saját szentélyt ép íte tte k m ag u k n ak . A z ÚSZ-i evangélium okban is so k szo r kifejezésre ju t a z sid ó k és a sam aritánusok közötti elutasítás és ellenségesség. A z a ssz ír király p aran csára visszavit- ték az egyik elhurcolt izraeli p ap o t. ah o gyan m o st neve- zik őket. arab neve az eg y kori Sikem nek). 605 Joákin 5 9 8 -5 9 7 2. akinek az U R hoz kellett terelnie az o tt letelepedett pogányokat. M ég m a is él körülbelül nég y száz ‫ ״‬sam aritánus". az assz ír király idegen n é p e k e t tele p íte tt az országba. de m eg tarto tták a bálványhitüket. Ő k azo n b an n e m ad ták fel a m ag u k isteneit. b ab ilo n i fog ság . 586 586 Jeru z sá le m p u sztulása * = E gyid őben uralkodott az elődjével.

Lk 4. fejezet A tem p lo m é p íté s előkészületei 6-7. fejezet Ela. fejezet A te m p lo m felavatása és Salam on imája 9. fejezet A h áb háb o rú ja Szíriával 21.25-26) 18. fejezet E lizeus n ég y csodatétele 5. fejezet S alam on uralkodása 5. fejezet Jéhu uralkodása 11. O m ri és A háb uralkodik Izraelben 17. fejezet A szíriaiak h áb o rú ja Iz ráe l ellen 8.64 4. fejezet Illés az égbe ragadtatik 3. lKir 1-11· Salamon birodalma 1-2. fejezet A tália uralkodása Jú d áb an 12. Z im ri. fejezet Jeroboám és R oboám uralkodása 15. N ádáb és Baása Izraelben uralkodik 16. fejezet Joás uralk o d ása Júdában 13. Illés és A házia 2. IKir 12-2Kir 17: A két részre szakadt ország 12. fejezet A h áb utolsó háborúja Szíriával és halála 2Kir 1. fejezet E lizeus és H azáéi 9-10. D ávid m eghal 3. fejezet S alam on b u k ása és halála II. fejezet Joáház és Joás u ralkodása Iz rae lb e n 14. fejezet Jó rám háb o rú ja M oábbal 4. fejezet A háb és N áb ó t szőlője 22. fejezet Séba királynője 11. fejezet A tem p lo m ép ítés és a n n a k eszközei 8. Jeroboám Iz raelb en uralkodik . fejezet Illés a H ó re b en 20. fej. fejezet A Júdából való Isten-em bere. Tartalmi áttekintés I. fejezet E lizeus m eggyógyítja a p o k lo s N aám ánt 6-7. fejezet S alam on király lesz. fejezet Illés a K árm elen 19. és a bételi p ró féta 14. fejezet S alam on kérése és bölcsessége 4. fejezet Abija és A sa Júdában. fejezet A z o rsz á g k ettéo sztása R oboám és Jeroboám között 13. fejezet S alam on nagysága 10. fejezet Illés a K érit pataknál és a sareptai özvegy (vö. fejezet A m ásia Júdában és II.

Sallum. M enáhem . fejezet Ezékiás u ralkodása és az a ssz ír m egszállás 20. fejezet Jeruzsálem lerom bolása . fejezet H ó seá s u ralkodása és az északi o rsz á g rész hanyatlása III. m egtalálják a törvénykönyvet a tem p - lom ban 23. 2Kir 18-25: Júda a babiloni fogságig 18-19. fejezet Jósiás m eg tisztítja az o rsz ág o t a bálványim ádástól 24. fejezet A h áz uralkodik Júdában 17. fejezet M an assé és A m o n uralkodása 22. fejezet Ezékiás b eteg ség e és halála 21. fejezet Júda utolsó királyai babiloni u ralo m alatt 25. fejezet A z ária (Uzziás) és Jótám uralkodik Jú d ában valam int Za- kariás. Pekája és P éka Izraelben 16. 65 15. fejezet Jósiás uralkodása.

66 .

1-5. A zo k n ak viszont.19. 13. 2Kor 10. h an em az a tén y szám ít.22.15. m int a Sám uel és a K irályok könyvei is. m á r az o k a zsid ó tu d ó so k is.11).17. 26.6.27.62).27. vagy fejezték be. az Ő SZ görög változatának fo rd ításak o r o szto tták k ét részre. A b esz ám o ló k különféle történelm i m ű v ek n ag y szám át em lítik m eg.29.11). A z IK ró n 3. 27. h o g y m ag a Isten íratta le a K rónikák könyveit ú g y hogy általa tan ítso n b en n ü n k e t (vö. E zsd rást nevezték m e g ezek n ek a könyveknek a szerzőjeként. 67 A Krónikák első és m á s o b i k k ön yve 29 cs 36 fejezet 1.1. 33. 2K rón 9. h o g y a könyvek elején Izráel h o ssz ú n em zetség táb lázatai és különösen D ávid há­ . Eredetileg egyetlen könyvet alkottak. 450-400 körül írh atták le.22. am elyekre tám asz k o d h ato tt a sz e rz ő (IK rón 5. M eg- íratásukkal Iste n n e k különleges célja volt. E rre utalnak m á r az IK ró n 1-9-ben található részletes n em zetség táb lázato k is. Ettől kezd- ve átvették a S zen tírás későbbi fordításaiba. és E zsd rás könyve a K rónikák könyveinek történeti folytatása.19kk-ból. M i- vei a K rónikák 2. 29. e. akik a Bibliát Is te n ihletett szavának ism erik el. a 9. Az írásba fo g la lá s cé]\& A K rónikák k é t könyve n e m a Királyok könyveinek a m egism étlése. 9. A K rónikák könyvének papi jellege v iszont n agyon jól illik E zsdráshoz.25). könyvének z á ró versei és E zsd rás könyvének első versei szó sze rin t azonosak. E zsd 2. A szerző és λ keletkezés íí>eje A h éb er O S Z -ben a K rónikák k ét könyve az utolsó. n e m olyan fontosak ezek az ism ertetőjelek. E nnek alapján a K rónikák könyveit Kr. A Septuaginta. aki m ag a is p a p volt (Ezsd 7. 12. am íg végül a héber Bibliába is b ek erü lt (először D ániel B om bergnél 1517-ben).22-23-ból kiderül. h o g y a K rónikák könyveit csak a babiloni fogság u tán írtá k le. A sze rz ő neve azo n b an az Ó SZ legtöbb könyvéhez hasonlóan itt sem k erü l em lítésre. 24. 27. 2. 35.7. 23. akik a T aknudot írták. Ez m ár abból is kiderül.24.29. E zek különösen fontosak voltak a fogság u tá n a zsid ó k szám ára (vö.1-2-ből és a 2K rón 36.

h o g y Salam on bálványim ádó volt. és az em b eri fele- lősséget h ú zz ák alá. és m egölette U riást. A hogy an a K irályok könyvei. am ely sz in té n n e m p u s z ta m egism étlése az előző könyvek- nek. S alam on és az ő utódaik királysága a fő tém a. A Királyok könyvei inkább erkölcsi tan ítá st adnak. E zekb en a könyvekben Dávid. am ely Isten lakhelye az ő n ép e között. h a érin tk ezésb e k erül Júdával. hogy az ÚR 0ahve) elveti a n ép e t. könyvével. A K rónikák kőny- vei Isten szemszögéből tekintenek vissza Iz rá e l és az em beriség történetére. A tem p lo m n agyobb tere t k ap a K rónikák könyveiben. 605-586-ban a babiloni fogságba k erü ln ek a zsidók. Itt errő l csak akkor történik em lítés. Ez a két férfi eg y ü tt alkotja K risztu s előképét. a 2 K ró n 2-7-ben p ed ig a rró l v an szó . K ésőbb is so k szo r em lítődik m eg a tem plo m i isten tisztelet m egújítása (Jósiás.68 zának leírása Á dám nál. és e z é rt p a p i jellegük van. A K rónika könyvei az élet szellem i vagy istentiszteleti v o n atk o zá sát m utatják m eg Júda ki- rályságában. Ezékiás és Jósiás) in d íto ttak el. e. E zé rt a K rónikák köny- veiben nincs szó a félrelépéseikről. valam int Isten velük való útjaira. lM ó z 11 és Jel 17-18). Bábel a vallásos köntösbe öltözött világi hatalom képe (vö. könyvében. az első em b ern él k ezdődnek. K ínálkozik az ö sszehasonlítás M ózes 5. az elu tasíto ttan szén- védő és a m egdicsőülten uralkodó király képét. azaz a n é p k ettészak ad ása u tá n a két tö rzsb ő l álló déli országról. h o g y visszaküldje a zsid ó k at Palesztinába. A K rónikák könyveiben különösen is Júda o rszág áró l van szó. Ezékiás). Egy m ásik fontos tém a a tem p lo m és a n n a k a felépítése. h o g y D ávid érdeklődése a tem p lo m ép ítése felé fordul. p éld áu l hogy D ávid h ázasságtörést követett cl Bctsábcval. ho g yan indítja fel Isten C írus p e rz s a király szívét. ú g y a K ró n ik ák könyvei is m eg írják a n é p ham arosan bekövetkező rom lását. Iste n n é p e tö rtén e té n ek leírása azzal végződik. A K rónikák könyvei v iszo n t több. A K irályok könyveiben a tíz törzsbő! álló északi o rsz á g állt a középpontban. E zt a z o n b an Júdában több ébre- dés is m eg szak íto tta. m in t a Királyok 1. és Kr. előképekhez kötő- dő tan ítá st ad n ak Isten kegyelmével kapcsolatban. A K rónikák 1 könyvében a 21-29. am elyet istenfélő királyok (főként Jósafát. . A z o n b a n m in d k ét könyv végén szó v an arról. h o g y Salam on király alatt felépítik és felszentelik a tem plom ot. A K irályok könyvei ez zel szem - b e n inkább p ró fétai jelleget hordoznak. fejezetb en arró l olvasunk. Eb- b e n m eg in t Isten kegyelnie válik láthatóvá.

23 fej. fejezet D ávid győzelm ei a filiszteusok felett 15-16.1-4.40 fej. fejezet A z én ek esek feladatai 26. fejezet A népszám lálás és az érte k a p o tt b ü n tetés 22. T á rtelw í áttek in tés I. S a já to s s á g o k A te m p lo m A m ár em lített k ülönbségeken kívül a K ró n ik ák és a Királyok könyvei között figyelem re m éltó eltérések v an n ak m ég a te m p lo m leírásában is. fejezet D ávid hű ség es követői 13. E zek és m ás. fejezet A z ajtónállók és a többi tisztségviselő feladatai . 4. fejezet Jeruzsálem lakosai II. fejezet A tem p lo m ép ítés előkészületei 23. fejezet A léviták feladatai 24. fejezet D ávid király és vitézei 12. és a 2 K ró n 4. a p ró különbségek nyilvánvalóvá teszik. Izráel többi törzse 9. Júda.1-ben a rézoltárról. ahol az em b er közeledhet Istenhez. fejezet D ávid tem p lo m o t akar ép íten i 18-20. hogy im ádja Ő t. h o g y az IK ir Isten lakhelyét és a népé- vei való b en ső ség es közösséget m utatja be. különös tekintettel D ávid h ázára 4. 69 3. A z IK ir 6. am elyek a K rónikák m áso d ik könyvében n e m szerep elnek. fejezet A dám tól E dom ig 2.14- b e n szó v an a tem p lo m i függönyről.24-8. fejezet D ávid h áb o rú i 21. am elyekről a K irályok 1 könyvének szerző je hallgat.5-10 m egem líti a ‫ ״‬m ellékhelyiségeket" (oldalsó helyiségeket). A 2K rón 3. fejezet A szövetség ládája Jeruzsálem be k erü l 17. fejezet Saul királyságának vége 11. a 2 K ró n v iszo n t az t a helyet. fejezet D ávid és a szövetség ládája 14. IKrón 10-29: Dávid uralkodása 10. IKrón 1-9: Nemzetségtáblázatok 1. fejezet A p a p o k feladatai 25.

fejezet A hazjá (Aházia) 23. 2Krón 1-9: Salamon uralkodása 1. fejezet Ezékiás m eg ü n n ep li a p á sk á t 31. fejezet D ávid oktatja Salam ont 29. fejezet A te m p lo m felszentelése 8-9. fejezet Atálja (Atália) 24. fejezet Joás b u z g ó sá g a és b u k ása 25. Joákin. fejezet Jótám 28. fejezet Jósafát szövetsége A hábbal 19. fejezet Jósafát b írá k a t állít 20. fejezet M an assé 34. fejezet Joáház. fejezet S énahérib (Szanhérib) a ssz ír király tám adása 33. fejezet A te m p lo m építése 5-7.70 27. fejezet A ház 29. fejezet A m acjá (Amásia) 26. A zária) 27. fejezet S alam on m eg k ezd i az uralk o d ást 2-4. fejezet E zékiás m egtisztítja a tem p lo m o t 30. fejezet A h ad se reg vezetői és az állam i hivatalnokok 28. fejezet Jósiás p á sk a ü n n ep e 36. fejezet D ávid utolsó szavai és halála III. Sedékiás és Jeruzsálem lerom bo- lása . fejezet S alam on dicsősége és halála IV. fejezet Jósiás: m egtisztítják a tem p lo m o t és m egtalálják a tör- vénykönyvet 35. fejezet A z o rsz á g k ét ré sz re szak ad ása és R oboám uralkodása 13. fejezet Jósafát 18. fejezet A sa 17. fejezet Jórám 22. fejezet Uzzijjá (Uzziás. fejezet G yőzelem M oáb felett 21. fejezet Ezékiás további reform jai 32. fejezet Abija 14-16. Joákim. 2 K ró n 10-36: Júda országa a fogságig 10-12.

E sdras II. e. könyvéhez kapcsolódik történetileg és tartalm ilag. E zsd rás (p szeu d ep ig ráf) IV E sdras E sra-A pokalypse E zsdrás könyvét k ezd ettő l fogva az írá stu d ó E zsd rásn ak tulajdonítot- ták. E sdras N ehém iás II. könyvének utolsó verseit (36. és később a V ulgatában is. fejezettől egyes s z á m első szem ély- b e n (Ezsd 7. E sdras 4. A szerző és λ keletkezés íí>eje H a összehasonlítjuk a K rónikák 2. Kr. A zsidó Bibliákban és a S ep tu ag in táb an E zsd rás és N ehém iás könyvei egy bizonyos egységet alkotnak. és 537-536-ban a p e rz s a király (Círus) rendeletével végződött. 458-ban jött vissza Jeruzsálem be a v isszatérő k m ásodik cso p o rt- jával (Ezsd 7). am elyet az alábbi kis táblázat segítségével el lehet oszlatni. A 4. E zsdrás (apokrif) III. am ely a p e rz s a biro d alo m b an a hivatalos ü g y ek in tézé sén ek és a nem zetközi k ap ­ .18-6. elválasztották e z ek et egym ástól. E z é rt ír a sz e rz ő a 7. E zsd rás (a neve seg ítség et jelent) teh át a K rónikák 2. A z o n b an a két könyv között ott van a hetvenéves babiloni fogság (vö. A z aram eu s a héb e rh ez h aso n ló an sém ita nyelv.1. 606-605-ben kezdődött Joákim uralk o d ása idején.12-26 n e m héberül. m egállapíthatjuk. n e m a S zen t Szellem által ihletett és n e m a S zen tírás kánonjába tarto z ó könyv. ill. A S ep tu ag in táb an azonban. e.1-3). Magyarul Vulgata (latinul) Septuaginta (görögül) E zsdrás I. Jer 25).18 és a 7. am ely sz e rin t a zsid ó k n ak vissza kellett té rn iü k Palesztinába. hogy szinte szó sze rin t azonosak. hogy újból felépítsék a lerom bolt jeru zsálem i tem plom ot.22-23) E zsdrás könyvének első verseivel (1. Kr. 18). am ikor első alkalom m al hurcolták el a zsidók egy részét. A S eptuaginta és a V ulgata kiadásaiban ré s z b e n szerep el m ég E zsdrás neve alatt k ét további. különbséget tettek köztük. E sdras 3. E sdras I. Egyes olvasókban ez zavart kelthet. 71 fe s b r A s k ö n y v e 10 fejezet 1. h an e m aram eus nyelven író d o tt.

Először az égőáldozati oltárt ép íte tté k újra a te m p lo m pitvarában. 11. A z ÚR (Jahve) trónja m ár n e m Jeru zsálem ben volt (IK rón 29.2). ilL részére készültek. és újít- sák m eg az istentiszteletet. E zsd 1. e. Isten kegyelm e hetvenévi szám ű zetés u tá n m egújulást m unkál a n ép egy kicsi részéb en . Isten az uralkodást és a hatalm at p o g án y királyok kezébe ad ta (|er 27. h o g y é p ítsék fel újból a jeru zsálem i tem plom ot. és a n é p e t A sszíriá b a viszik fogságba. Iste n m ár n em lakozik és uralkodik Jeruzsálem ben. A déli ország nak. 10. akiket az E zsd 5." A Biblia a zsidó v isszatérő k h áro m cso p o rtjáró l beszél.28). e rrő l különösen is D ániel p ró fé ta jövendöl. aki ú g y rendelkezik.72 csolattartásn ak a nyelve volt. a p e rz s a világbirodalom u rá n k e re sz tü l teszi (vö. Perzsiának. h o g y térjenek v issza lakóhelyükre .24).1 és 6. A híres C íru s-h en g e ren (vagy gyak rab b an K ü ro sz-h en g ern ek nevezik). A z első visz- szatérés Kr. h a n e m ú g y dönt.3-. o tt vannak ékírással a következő szavak is: ‫ ״‬.23). Júdának Kr. írá sa ik b a n m eg erősítik és kiegészítik az E zsdrás könyvében sze rep lő tényeket. Babilonnak.18-. E zsd rás különösen is o d aszen telte m ag át az ÚR (Jahve) törvé- nyének. e. A vezetője Zorobábel..37-38. e.. Ezs 44. Elkövetkezett a ‫ ״‬p o g án y o k ideje" (n em zetek ideje) (Lk 21. A z em lített fejezetek hivatalos okm ányokat tartalm azn ak . 458-ban a p a p és írá stu d ó E zsdrás vezette (Ezsd 7).a z isteneket. Az írÁsbA Ia Iás cél ‫ן‬a Izráel. A m áso d ik cso p o rto t Kr. A z ÚR (fahve) dicsősége a lerom bolása előtt elhagyta a tem p lo m o t (vö. m in d e n lakójukat összegyűjtőt- tem .. és úg y ren d elk eztem . D á n 2.. a m aradékban. Görög- o rszág n ak és R óm ának. E zzel Iste n n é p e között m eg szű n t a teokrácia. Á ro n fő p a p u tó d ja volt (Ezsd 1-6).2-t az Ez 9. 536 táján tö rtén t m eg.14 em lít m eg. E zt a z o n b an C íru so n (vagy m ásk ép p Kores). D ávid ki- rály leszárm azo ttja és Jésua. az tá n m agát a tem plom ot. visszavittem a m ag u k h ely ére. e. Z orobábel és Jésua k o rtársai voltak..23-mal).6. 2. am ely leírja C íru s Babilon felett arato tt győzelm ét.. am elyek a p e rz s a királyi u d v a r által. 722-ben m eg szű n ik létezni. A g g eu s és Z akariás p ró féták . hogy átadja a hatalm at a n ég y n ag y világbirodalom nak. a 2K ró n 7. 605-586-ban a babiloni fogság v et véget. Isten Igéjének a tan u lm án y o zására és m eg tartására. . és közelebb ak arta vinni Isten Igéjét a néphez. a tíz törzsből álló északi o rsz á g Kr.. akik b e n n ü k (azaz a városokban) lakoztak.

E zek et az esem ények et a ró la elnevezett könyv m ondja el. h o g y Jeruzsálem városának lerombolt falait és kapuit felépítse. istenfélelem re is. m e rt n e m teljes szívvel szolgáltak Jahvénak. 6.1. A ggeus m eginti a zsidókat. és 9. vagyis az Ú r asztalának (vö. lK ir 11. 73 A harm a d ik cso p o rt N ehém iással érk eze tt Kr. fej.) • az odaadás és az áld o zatk észség szellem isége (2.1. b) Az ébredés jellemző vonásai A zsidó m aradék ébredésének E zsdrás könyvében hét jellemző vonása van: • saját gy en g eség ü k tu d a ta (2.) • újból Iste n t helyezik a k ö zé p p o n tb a (3. M ai 1. szü k sé g volt helyes hozzáállásra. 8. am elyet az ÚR a rra választott ki. h ogy a m egfelelő he- lyen voltak. Z akariás e z en túlm en ő en m ég a M essiás érk ezésérő l is prófétái. és két von atk o zásb an is kiegészítik E zsd rás könyvét. SAjÁtossÁgok a) Kortárs próféták A g geus és Z akariás p ró fé tá k könyvei a tem p lo m ép ítés idején születnek.) • elszak ad n ak a világtól (4.7. A z a z o n b an n e m volt elég. fej. Ez v iszont közülük sokakból hiányzott. E zsdrás és N ehém iás könyve a rró l az Isten által m unkált ébredésről szám ol be. N ehém iás abban látta a feladatát. E zeknek a zsid ó k n ak az éb red ése és a babiloni fogságból P alesztinába (Kánaánba) való visszatérése fontos és kom oly ta n ítá st tartalm az a ke- re szty én em b er szám ára.5. és újból összegyűltek Jeruzsálem nek az o n a helyén. e. E hhez el kellett szak ad n iu k Babilontól. akik m o st visz- sza té rtek az íg é re t földjére.17.14) . a világi és vallási hatalom tól és uralom tól. 6.10-17)! 3. 445-ben. és a tem plom nak. h o g y neve o tt lakozzon (5M óz 12.35) • p ró fétai szolgálat és a M essiás várása (5.36).12. am elyet a zsid ó k n ak az a kis cso p o rtja élt át. különösen a XIX. fej. D e volt kívülről jövő ellenállás is.) • enged elm esség Isten Igéje irán t (7.21). lK o r 10. azaz a G yülekezetnek (ek- lézsia). században! A hívő em b er szá m ára is fontosnak és érték esn ek kell lenni és m ara d n i az oltárnak. fej. am ely az Iste n h á z a és lakóhelye (lK or 3. am elyet szin tén le kellett küzdeniük.68-69) • a n é p egy ség én ek tu d ata (3. H á n y éb red ést ad o tt Iste n a k eresztyénségen belül. az ÚRnak.

8) (Artaxerxes. Ezsd 4. Zak 1. 523-522 általában trónbitorló‫־‬ nak tartják) I.1) A templomépítés befeje- 516 ződik (Ezsd 6. Kambyses 529-523 (Ahasvérus. nagy Círus (Kores.2) A templomépítés kezdete 536 (Ezsd 3.15) Eszter királyné (Észt 1.74 c) Kronológiai áttekintés A je rz s a b iro d a lo m A z s id ó n é p II. Ezsd 7.8) II. Xerxes (Ahasvérus) I.1.5) (Ag 1. Artaxerxes Ezsdrás visszatérése 464-424 Longimanus 458 (Ezsd 7.1) valószínűleg Malakiás 435 körül működése .7.1.1) 485-164 I.1) Rendelet a templomépí- 539 Babilon meghódítása 538-537 tésről (Ezsd 1.1) Nehémiás visszatérése 445 (Neh 2. nagy Dárius Aggeus és Zakariás 522-485 520 (Ezsd 4. 558-529 Ezsd 1. Ezsd 4.6) Smerdis/Bardiya (Artaxerxes.

fejezet K ores király ren d elete éb red ést in d ít el 2. fejezet E zsdrás bevonulása Jeruzsálem be 9. fejezet D árius király levele és a tem p lo m befejezése II. fejezet Júda ellenségei ellenállnak. TártAlm í áttekintés I. fejezet A h az atérő z sid ó k felsorolása 3. fejezet A z oltár és a tem p lo m újjáépítése 4-5. Ezsd 7-10: A második visszatérés Ezsdrás vezetésével 7. 75 4. fejezet E zsd rás m eg alázza m agát 10. Ezsd 1-6: A zsidók első visszatérése Zorobábel vezetésével 1. fejezet E zsd rás és A rtax erx es király levele 8. a tem p lo m ép ítés m eg szak ad 6. fejezet A zsid ó k elkülönülése a gon o sz dolgoktól .

5. és annak h arm in ck etted ik évéig ta rto tt (N eh 2. e. E zsd rás kiem eli a n é p m ara d ék án a k vallási helyreállítását. h o g y a fogságot követő fontos n em zetség táblázatokat m ind- k ét könyv m egem líti. a m áso d ik o tt-tartó zk o d ása v alószínűleg röviddel ez u tá n történt. T ehát N ehém iás először 445-433-ban volt Susánban.6-7).1. A z első u tazás I. fejezet olyan név so ro k at tártál- m áz. hogy ezek a ré g i id ő k b en is eg y könyvet alkottak-e. O tt ez a k ét könyv különböző cím ü k ellenére m egszakítás nélk ü l egym ás u tá n következik. H a viszo n t a két könyv először egym ástól fü g g etlen ü l létezett. a rra n agyon jó m agyarázat. E zsdrással kapcsolatban elm ondottak). am i egyetlen m űvön belül n e h e z e n érth ető ism étlődés volna. és a 10-12. 12. e. 2. 13. A z az o n b an kérdéses. A z E zsd rás 2-ben és a N ehém iás 7-ben szin te teljesen azonos a h a z a té rt zsidó n em ze tség ek fel- sorolása. am elyekre a könyvet író N ehém iás tám aszk o d h atott. a H akália fiának be- szédei". A könyv sorára a sz e rz ő többnyire egyes szá m első szem élyben ír (N eh 1. E lm ondása sz e rin t N ehém iás k étsze r u ta z o tt el S usánból Jeruzsálem be.31). és a k ét könyvre vonatkozó évszám ok eg y ü tt sz e re p e ln e k N ehém iás végén.14. 464-424-ben uralkodott.31-13. Az írásba fo$L\lÁs céljA A z E zsd rás k ö n y v én ek fo ly tatásak én t N eh ém iás könyve a Jeruzsálem - b e való h a rm a d ik v isszatérésrő l szól. E zután N ehém iás m ég eg y sz er elu tazo tt Jeruzsálem be (N eh 13. K ésőbb a két könyvet ism ét m egkülönböztették és elválasztották egym ástól. A könyv első verse íg y hangzik: ‫ ״‬N ehém iásnak. A szerző és λ keletkezés it>e\e N ehém iás (Jahve m egvigasztal) könyve az előtte levő könyvvel. am i Kr. e.76 * N e h é m iá s k ö r e v e 13 fejezet 1. am ik o r az .5. A rtaxerxes király Kr. A 7. A rtax erx es p e rz sa király uralk o d ásának h u szad ik évére esett.1-7. E zért N ehém iás könyvének Kr. E zsdrás könyvével eg y ü tt a h éb er Bibliában eg y egységet alkot (vö.6). 445-ben tö rté n t m eg. 400-ig kellett létrejönni. ahogyan m i is ism erjü k őket az újkori bibliaki- adásokból.

A v áros Iste n n é p e eg yüttélésének a képe. aram aeus nyelven ír t p a p iru sz te k ercsen . 29.4. azaz Iste n Igéjéről ír. b) Az elephantinei papiruszleletek A babiloni fogság idején E lephantine-ban.14. vö. 3. fejezet N ehém iás u tazá sa és m egérkezése: külső felkészülés . Jn 10. 13. hogy különbséget teg y en sz e n t és sze n tség telen között (ennek képe a fal. 14. 2. Ez 42. am ely Kr.20). A h ű ség esen szolgáló N ehém iás külső ellenséggel és belülről jövő ellen- állással találja sze m b e m agát. 22. A z egyik.23). fejezet N ehém iás m egalázkodása: belső felkészülés a szolgálatra 2. Jeruzsálem falai m eg v éd ték óvták és elkülönítették a város lakóit m in d en kívülről jövő tám adástól és befolyásról. a felső-egyiptom i A sszu á n kö- zelében található v áro sb an zsidó katonai kolónia volt. vö. 408-407-ből szárm azik. 77 oltár felállításáról. Jóhanánt (N eh 2. és attól. a te m p lo m é p íté srő l és Jahve törvényéről. 1903-ban o tt talál- ták m eg az ú g y n ev ezett elephantinei p ap iru sz o k at. e.4.1-2. A z o n b a n n e m tudják eltéríteni attól.A Z Ú SZ-ben hasonló jelentősé- g ü k v an a levelek v ég én található gyakorlati intéseknek.5-11. 4. vagyis a helyes életm ó d o t (ennek k ép ei a kapuk. h o g y újból eg y értelm ű en láthatóvá tegye a be. 4. SAjÁtossÁgok a) Az imádság N ehém iás az im ádság em b ere volt: 1. S am ária helytartóját és Eliásib fő p a p fiát. Neh 1-2: Nehémiás utazása Jeruzsálembe 1. N e h 1. . A hívő em b erek m in d en n ap i életét is Iste n Igéjének és akaratának kell irányítani. 31. m eg em lítik S zanballatot.9. 12. hogy újra felépítse Jeruzsálem váró- sának falait és kapuit. TArtAlmí Á ttekintés I.10. 4.9). am elyek részleteket tartalm azn ak az o tt élő zsid ó k n ak a szülőföldjükkel folytatott levelezé- séből. 9.és kijárás alapelveit. N ehém iásnak az volt a feladata. 6.19. 5.

fejezet A falak és a k ap u k ép ítése 4. fejezet A z ellenség álnoksága és N ehém iás válasza 7. fejezet A n é p m egalázkodása 10.78 II. Neh 3-7: Jeruzsálem falainak építése 3. fejezet A fal felszentelése 13. fejezet N ehém iás m ásodik látogatása és a n é p újbóli m egtérése . fejezet D öntés Iste n m ellett IV Neh 11-13: A városban folyó élet megújítása 11. fejezet Belső akadályok 6. fejezet K ívülről jövő ellenállás 5. fejezet A v áros lakóinak névsora 12. Neh 8-10: A szellemi élet megújítása 8. fejezet A tö rv én y felolvasása 9. fejezet A h a z a té rte k névsora III.

Josephus Havius. hogy a könyvet Kr. Ez ellen szó l azo n b an a 10. Xerxes idején játszó d n ak le. szá zad m áso d ik felében írták.2-3. zsidó történet- író M árd o k eu st tartja a könyv szerzőjének. 2. íg y a zsid ó k által legjobban ism ert Ó SZ-i könyvek közé tartó - zik. ad ar (február/m árcius) 14-15-én olvassák. vagyis az E zsd 7. aki Kr. e. U tána I. 522-485). Ez a könyv különleges m ó d o n ad tan ítást arró l a láthatatlan gondosko- dásról. akit az E zsd 4. am ellyel Isten n ép é n ek az o n tagjait v ette körül. akik úg y határo z­ . az 5. A szerző és a keletkezés ífccje M in t az Ó SZ so k m ás könyvében. am elyet bizonyos ü n n e p e k e n m ég m a is felolvasnak a zsinagógában. E szter könyvének esem ényei A hasvérus király (p erzsáu l Khschayarsa). e. Tehát az E szter könyvében b em u tato tt ese- m ények az E zsd 6 és 7 közötti id ő re esnek.20 nyom atéko- sa n m egem líti. Az írásbA fo g la lá s céíjA A héber Bibliában E szter könyve a h arm ad ik fő -részben. e. E szter (a n év m ag a csillagot jelent) könyvében sem sze rep e l a sz e rz ő neve. az írá so k kö- zött szerep e l (héberül Ketubim). M ásfelől a 9. a sze rző íg y aligha beszélt volna önm agáról.különösen üldözések idején . 79 E szter k ö n y v e 10 fejezet 1.a n em ze ti rem énység alapjául szolgált.5 em lít. E zenkívül kiválóan ism erte a p e rz s a királyi u d v arb an uralkodó viszonyokat. A könyv a zsidó n é p szám ára a m ai n ap ig .1- b e n m eg n ev ezett uralkodó. A z elődje D árius király volt (Kr. A rtaxerxes következett a tró n o n . A z E szter könyvének szerzője m in d e n k é p p e n zsidó em b er volt. E zé rt so k an az t feltételezik. h o g y ‫ ״‬e dolgokat" M árd o k eu s feljegyezte. E sztert p u rim ü n n ep é n . és am elyekből a legtöbb ré g i m ásolat is készült. 485-464-ben uralkodott. gö- rö g tö rtén e tíró és az elm últ jelen száz év ásatásai teljes m érték b en m eg- erősítik. aki- n e k szívügye volt Isten n ép é n ek a sorsa. ahogy e z t H érodotosz.1-ben és a N eh 2. A z ú g y n ev ezett Ö t tekercshez tarto zik (héberül Megillot). azaz I.

. M in teg y elrejtette előlük az orcáját.) b) Az agági Hámán A 4M óz 24.Saul. E zsd rás könyvét) lehetőség volt a K ánaán földjére (Paleszti- na) való visszatérésre. am elyen m egfosztják V ástit királynői rangjá- tói (1. h o g y agág az am élekita kirá- lyok cím e volt. akit m eg fo sztan ak királynői cím étől. fej. fej. az am álekiták királyát. Kis fia m egkím élte A gágot. Sikerül m egakadályoznia. E lőképek szem p o n tjáb ó l nézv e V ásti királyné a nemzetek (pogányok) közül való asszo n y t ábrázolja. R óm 11). S a j á t o s s á g o k a) Az Eszter könyvében előforduló három ünnepség: • A hasvérus lakom ája. am elyen H á m á n t fosztják m eg rangjától (7. am ely a zsid ó n é p m egm enekülésére em - lékeztet (9. szintén Kis fia (Észt 2. 3. M árd o k eu sb an K risztu s előképét látjuk. . M árdokeus kapja m eg a tisztségét.) • A zsid ó k p u rim -ü n n ep e . akit először m eg v etn ek és gyűlölnek. A z sid ó k saját m ag u k m ár az ó k o rb a n ú g y látták. jóllehet K ores (Círus) p e rz sa király ó ta (1. E zu tá n Eszter. Ezzel beteljesítette Iste n ítéletét. a zsidó asszony lesz a királyné (vö. Isten gondviselése a fiatal zsidó lányt. és n ag y tisztesség b en részesült. M iután a zsidók b o sszú t álltak ellenségeiken. M árdukeus. h o g y a szá m ű z etés földjén m aradnak. hogy Elámán. s ezeknek az esem ényeknek az em lékére rendelik el a p u rim ü n n ep m egtartását (a p erzsa pur = sors). akiket p ed ig a világ előtt m ár n e m tu d o tt saját n é p e k é n t elism erni. és H adassa unokabátyja.) • E szter lakom ája. E zért ez a könyv Iste n t egyetlen eg y sz er sem em líti m eg. H á m á n t felakasztatja a király.5) előidézője volt az agági H á m á n (Észt 3. h o g y ez a sze m b e tű n ő jellegzetesség az 5M óz 31.18- b á n található p ró fécia beteljesedése. Izráeln ek és az egész világnak a feje lesz. Jahve (az ÚR) jó ság o sán g o n d o sk o d o tt a zsid ó k n ak e rrő l a n ag y cso p o rtjáró l is. aki kegyes zsidó és H ám án ellenfele volt.7 és az lS á m 15 alapján ú g y tűnik.80 tak. és engedetlensége m iatt Isten elvetette őt (lS ám 15).1) m egöletésének. m e rt n e m viselkedik a hely zetén ek m egfelelően. fej. H ad assát (Eszter) a p erzsa ki- rályi udvarba viszi. később a z o n b an n épének. a nagyvezér kiirtsa nép e fiait.

1-9. fejezet A h asv éru s E sz te rt teszi királynévá 3. A p u rim ü n n e p 10. fejezet H á m á n b u k ása és kivégzése 8.17-32 fej. ArtAlmí áttek in tés I. fejezet M árd u k eu s bevonja E sztert 5. fejezet A h asv éru s elveti V ástit 2. fejezet U tószó . fejezet H á m á n n ak tisztesség b en kell ré szesíten ie M árd u k eu st 7. Észt 1-3: A zsidók veszélyben vannak 1. Észt 4-10: A zsidók megmenekülése 4.16 fej. fejezet H á m á n felm agasztalása és terv e a z sid ó k m egsem m isí- tésére II. fejezet E szter lakom át k ész ít 6. 81 4. A z sid ó k bosszúja 9.

2.11-ben m eg n ev ezett p én z n e m .82 )ób könyve 42 fejeret 1. A z idők folyam án szóbajöhető sze rző k é n t szerepeltek: m ag a Jób. A S eptuagin táb an (az Ó S Z görög fordítása) Jóbot m ég Jóbábbal. Zsoltárok. M ó- zes. • Izráel n é p e m ég nincs kiválasztva • az a szokás. Jób könyve. Salam on. . A szerző és a keletkezés íbejc Jób könyve egyetlen d átu m o t sem és csak n ag y o n kevés helym egnevezést tartalm az. 20). az Ó S Z h arm ad ik részéh ez tartozik.1) általában a Jordántól keletre. D e e z e k m in d bizonytalan fel- tételezések. Úz földjét 0 ó b 1. Ezáltal ez a különleges könyv m essze m e n ő en ellenáll m in d en olyan kísérletnek. P éldabeszédek. hogy o tth o n m u tatn ak b e áldozatot (csak égőáldozatot!) • a Jób 42. JSir 4. m ég p ed ig E d o m földjére (vö. E zek és egyéb ré szletek a p á triá rk ák k o rá ra utalnak. Az írásbA fo$lAlÁs céljA A m ai bibliakiadásokban Jób könyvét a költői könyvek közé sorolják (Jób. Ézsaiás. m in d az ÚSZ (Jak 5. A h éb er Bibliában az íráso k (héberül Ketubim ) közé. hogy m in d az Ó SZ (Ez 14. A rábia h atárára te- szik. a b e n n e leírt esem ények m in d en ese tre nag y o n korai keletkezési időt sejtetnek. É n ek e k éneke). A legrégebbi felfogás sz e rin t a könyv k eletkezésének ideje M ózes ko ra vagy talán az a z t m egelőző idő.11) tö rtén elm i szem élyként em líti m eg.21) vagy annak közelébe. h o g y történelm ileg behatároljuk. Jób történ etét a S z e n t Szellem a z z a l is m egerősíti. az edom iták m ásodik királyával is azonosítják (lM ó z 36. E zek főként a következő tények: • Jób m agas k o ra (42. Ezékiel és Bárük. P rédikátor. ill.33).16).19-ben és a Józs 24.32-ben fordul elő • Jób és b arátai Á b rahám hoz h aso n ló an Isten t m int M in d en h ató t is- m erték.14. am ely egyébként csak az lM ó z 33.

Jób ham is következtetéseinek az volt az oka. ezzel kapcsolatban a Zsoltá- ro k ró l szóló fejezet 3a bekezdését: A héb er költészet). aki h áro m sz o r is sz ó l Jóbhoz. h o g y Isten ő t m élyreható p ró b á n a k v etette alá. ré sz b e n a ritm u s és az alliteráció. vagyis a b e tű rím (1. A héb er költészet erő se n különbözik a nyugatitól. m íg a k ö zbenső p árb e sz é d e k e t h éb er versform á- bán. m o st p e d ig szem eim m el látlak téged. m égis azt rem éli. h o g y m iért engedi az igaz- ságos Isten az igaz em b e rt ártatlanul szenvedni.8).7-17) p ró z á b a n írták.) és végét (42. h o g y Jób n e m en g ed elm esk ed ett k ellőképpen Isten kö- vetéléseinek (11.28). h o g y a hívőket tiszto g assa és nevelje. fej. A z a vélem énye. a szenvedés és a halál. hogy O a szenvedést a rra is felhasználja. am elynek k ez d etét (1-2. és Isten jelen- létébe vonja Jóbot. Elifáz. A z o n b a n ahogyan Iste n az em b errel bánik.4). a paralellizm us (párhuzam osság. ho g y h o g y an cselekszik Iste n az em berrel. E zé rt hibáztatom m ag am és b á n k ó d o m a p o rb a n és ham uban!" (42.8). N em a v ersm érték és a sorvégi rím e k jellem zők rá. am elyben a m in d e n id ő b en és m in d en ü tt felm erülő problém áról. h o g y Isten ig azságtalanul bánik vele. Elifáz h á ro m b esz éd éb e n m oralizál. az em b eri szen v ed ésrő l v an szó. R óm 8. V égül C zófár Jób szenvedéseit egy kicsit g őgösen és törvénykezőén arra vezeti vissza. A m ikor az tá n m ag a Iste n b eszél vele.8. Jób végül beism eri: ‫״‬F ülem nek hallásával hallottam felőled. Sátán és vele a bűn. ho gyan k o rm án y o zza az útjait egy olyan világban. Barátaival sze m b e n Jób elk esered etten ra g aszk o d ik saját igaz voltához és őszinteségéhez. Bildád.5-6). Bildád és C zófár n e m érte tté k Isten n e k ez ek et az útjait. E zzel Elihu világosságot h o z a sötétségbe. 33. Jób könyvének az a tém ája. és n e m látták. hogy Isten Jóbot valam ilyen b ű n é é rt bünteti. a családját és az egészségét. M o st m ár Isten újból m egáldhatja Jóbot. filozófiai fejtegetéseit a hagyó- mánnyal tám asztja alá (8. hogy Isten a z é rt fenyíti m eg az em b ert. és az em b eri tapasztalatra tám asz- kodik (4. h o g y végül m ajd elfogadja őt. 83 Jób könyve k eretes elbeszélés. Ú gy gondolták. Ekkor lép elő Elihu.5-16). h a n e m a k ép e s b eszéd . és m agához közelebb vonja. A h áro m barát. Jób könyve időtlen könyv. Jób gazdag. az m indig jó cél érd ek éb en történik (vö. de igaz és istenfélő férfi volt. Ő az ÚR küldötte és képviselője (32. ahova behatolt az ellensége. H á ro m ba- rátjával Jób arró l a p ro b lém áró l beszélgetett. m égpedig külö- . u g y an a zo n g o n d o lat ism étlése m ás szavakkal). Isten m eg en g ed te Sátánnak. hogy n e m értette m eg. hogy elvegye tőle a gazdagságát. Kifejti. h o g y m eg tisztítsa.

25: a m egváltó 33. 25. O tt ‫ ״‬testvéreinek vádolója- ként" szerep e l (Jel 12. S A jÁ to s s Á 5 0 k a) A Megváltó M a m ár tudjuk. A z Ó S Z -ben a Sátán n evet csak a lK ró n 21.33: az igazlátó 16. Sok szenvedő em b er m e ríte tt m á r belőle vigaszt és e rő t szenvedéséhez.2. h o g y Jóbnak e rre a kérdésére: ‫ ״‬hog yan is lehetne igaz a halandó e m b e r Istennél?" (9. Ez 28.14).19: a tan ú 19.23: a m ag yarázó angyal b) Az Ellenség Sátán. TÁrtekní Á ttekintés I. 10). fejezet Jób m in d en ét elveszíti 2. A z E zeréves K irályság idejére m egkötöztetik m ajd. L u th er M á rto n sz e rin t olyan ‫ ״‬n ag y sz erű és em el- kedett. Isten n e k és az em b erek n ek ellensége az 1. az h ú z z a alá (ahogyan e z t m ár em lítettük). fejezetben több- szőr is előlép.1-3.10). N agyon figyelem re m éltó azo n b an . hogy Jób könyve különböző helyein m ár egy- értelm ű utalást találunk az eljövendő M egváltóra: 9.1 és a Z ak 3.14-19) m ég odajárulhat Iste n m ennyei tró n u sáh o z. É zs 14. A Jób könyvét az idők folyam án újból és újból a világirodalom legjobb alkotásai közé sorolták. A z t a tényt. és a 2. 4.1-2 em líti. M in t b u k o tt angyalfejedelem (vö.84 n ő sen is a hivő e m b e r szenvedéséről. h o g y a könyv n e m em lít történelm i dátum okat. h o g y ez n e m időhöz és helyhez kötött tém a. A z o n b an a G olgota k eresztje m eg tö rte a hatal- m át (Zsid 2.12-15. Jób 1-2: Jób próbatétele 1. végül p ed ig a tű z és k énkő tavába vettetik (Jel 20. fejezet Jób m eg b eteg szik . hogy az írá s egyetlen m ásik könyve sincs ilyen".4) csak az ÚSZ ad választ.

32-37. fej. Bildád első b eszéd e 9-10. fej. 85 II. fej. Isten nagysága 42. 15-21. fej.1-42. Bildád h arm ad ik b eszéd e 26. 42. fejezet A h arm a d ik beszélgetés 22. Jób válasza 27-31. fej. A tere m té s nagysága 40-41. 22-31. fejezet Elihu b esz éd e 32. Jób válasza 11. C ófár első b eszéd e 12-14. Elifáz h arm ad ik b eszéd e 23-24. 38. fej.6 fej. Jób válasza 3. Jób válasza 25. Elihu b esz éd én e k bevezetője 33. fej. fej. fejezet A m áso d ik beszélgetés 15. Elihu m egcáfolja Jób p an a sz a it 36-37.1-6 Jób elítéli saját m ag át 3. fej. fej. am elyekben Jób részesü l . Bildád m áso d ik b eszéd e 19. Elifáz első b eszéd e 6-7. fej. fej. Jób önigazolása III. C ófár m áso d ik b eszéd e 21. fej. fej. fej. fej. fej. Jób válasza 2. Jób 32-42: Jób meghajol Isten előtt 1. Jób első b eszéd e 4-5. fej. fej. fej. fej. Elifáz m áso d ik b esz éd e 16-17. fej. Iste n válasza 38-39. fejezet A z első beszélgetés 3.7-17 A z áldások. fej. Jób 3-31: Jób és három barátja 1 3-14. Jób válasza 18. Jób válasza 8. fej. Jób válasza 20. Iste n nagysága 2. Elihu kritikája 34-35.

és a 73-83. az Iste n em beré- n e k im ádsága".17-18. A zo k k al a zsoltárokkal együtt.7). IK ró n 6.31.30. E tán (89) és H é m á n (88.10.5). 59. 60. 51. fő k én t az első. aki b ev e zette a tem plom i éneklést (IK rón 25). vagyis az összes zso ltár felét m ag a D ávid költötte. 34. m uzsikus és énekes volt (lS ám 16. zsol- tár (Csel 4. O tt m ajdnem szó szerin t m egism étlődik a 18. T íz z so ltárt K órah fiai sz e re z te k (42. és hitélete so rá n sok tap asztalatot sz e rz e tt Is- termel. 87).13. 16. A többi ötven zso ltárn ál n e m sze rep e l a sz e rz ő neve.: ‫ ״‬M ó zesn ek . E zsd 3.30). Valószínűleg a legrégebbi zso ltár a 90. 85. 127). 2 K ró n 7. egyet-egyet M ó ze s (90). H ogy D ávid a szellem i jellegű k öltészet és z e n e terü le té n nagyon aktív volt. 36. 2Sám 23. a m áso d ik és az ötödik könyvben D ávidtól való. kettő t Salam on (72.7. 44-49. Ezékiás idejében (2K rón 29. 45. betöltötte Isten S zen t Szellem e (lSám 16. 63‫ ״‬142.1. 54. A z egyik ilyen alkalm at a 2Sám 22 m o n d ja el. A zsoltárok többsége viszo n t D ávid idejében keletkezett. N eh 12. E zek az 50.5. 2 K ró n 29. és am ely a P en tateu k h o szh o z (M ózes öt könyvé- hez) hasonlóan öt könyvre van osztva. D ávid nag y o n alkalm as szem ély volt erre. zso ltár (Zsid 4. Á m 6. a 15. M ó ze s Kr.1).2). 56. a S zen tírá sb a n sok helyen kid erü l (pl. hogy m ilyen okból vagy alkalom m al kelekezett: 3.18.86 A Zsoltárok körtévé ifo zsoltár 1. 57. D ávid néhány alkalom m al m egadja a zso ltár cím ében. 7. lS á m 18. a felirat itt v alószínűleg ez: K ó rah fiai). 52. H etven h áro m zsoltár. sz á z a d b a n élt. 6.24. és 95. Egy olyan 150 költem ényből vagy énekből álló gyűjtem ény. am elyeken sz e re p e l D ávid neve ez hetvenöt.6. T izenkét zsoltár A száf n ev ét viseli. aki a tem plom i k ó ru s vezetője volt D ávid idejében (IK rón 16.25-30) e rre és D ávid és A száf . A z USZ-ben a következő zsoltárokat is D ávidnak tulajdonítják: 2. 84. A szerző és a keletkezei íbeje A Z soltárok könyve v alószínűleg az Ő S Z legjobban ism ert része.25). 2Sám 23. e. zsoltár. am ely különböző szerző k tő l szárm azik . 25. 18. T ehetséges költő. 2Sám 1.7.10. zsoltár. 29.

akinek a S zent Szellem vezetésével gondja volt a zsoltárok végleges összegyűjtésére (vö. a görögből szárm azik. E zek közül so k szituációt a bibliaolvasó em b er is átél.22. hogy dicséretek. dicsérő ének- rő l vagy a fájdalom kifejezéséről. A z írásta lás cc1j«x a) Általános A Z soltárok könyve a héb er Biblia h arm ad ik részén ek . m ert b en n ü k nagyobb m érté k b en ju tn a k kifejezésre az istenfélő em b er érzései. zso ltár eg y értelm ű en a babiloni fogságra utal.10). m int m ás könyvekben. és e z ek b en közösséget vállalt velük (vö. Ez u tóbbiakban u g y an K risztus e g é szen különlegesen jelenik m eg.11).4 0 . és e z é rt a zso ltáro k különös v o n zó e rő t gyakorolnak rá. K risz- tu s Szellem e m u n k álk o d o tt b en n ü k . A zsoltár- sze rz ő k ugyanis n e m c su p á n saját érzelm eik et fejezték ki. aki ré s z t v e tt szo rongattatásaikban és öröm eikben. 87 zsoltáraira hivatkoznak.6 9 és 118. és az t jelenti. vö. lP t 1. hogy: én e k k ísérettel vagy hárfajáték. Ez m egm agyarázza. A 137. 5. H é b e r cím e így hangzik: Tehillim (a h éb e r hillil = dicsérni szóból. és a z t jelenti. E zért a L uk 24. írták le. e. b) A zsoltárok prófétai jellege E zzel azo n b an m ég n e m m e ríte ttü k ki a zso ltáro k tartalm át. E zek a zso ltáro k te h át egyfajta gyűjtem énnyé váltak.6 8 . am elyeket általában ‫ ״‬m essiási zsoltárként" is- m erü n k .9. m a n em ze tte le k é n téged" (Csel 13. és nem csak azokban.7: ‫ ״‬É n Fiam v agy te. m in t péld áu l a 16. és különösen is m egszólítják. Sok kutató felfogása sz e rin t m ag a a p a p és írá stu d ó E zsd rás volt az. m iért találjuk m eg K risz tu st m in d en ü tt a zsoltárok- bán. hallelujah).33). de az U SZ-ben sok olyan zso ltárt vo n atk o ztatn ak K risztu sra. A zsoltár szó. század) szü lettek az tá n az utolsó zsol- tárok. az íráso k n ak (hé- b érü l Ketubim) az első és fő könyve. am ely az egyes dicsérő én ek ekre vonatkozik. hitvallásról.44 a zsoltárokon valószínűleg az Ó SZ teljes h arm ad ik ré sz é t érti. A zsoltáro k különösen is m egszólítják a bibliaolvasó em bert. 2. K ülönösen is m e g kell em lítem a következőket: Z solt 2. am elyeket általában n e m tek in tü n k m essiási zsoltároknak. . 2 4 . É zs 63. E zsd 3. E zsd rás n ap jaib an (Kr. legyen szó im ádságról.

6-10). Z solt 41. hogy leírja az utolsó id ő k b en élő zsidó m ara d ék történetét. és ig azság o san m eg b ü n tesse elnyom óikat. örökkön örökké" (Zsid 1. Z solt 137. E zé rt ír- ják le a zsoltárok olyan m eg rag ad ó m ó d o n az Ú rnak. am ivel kapcsolatban bizonyos p á rh u zam o sság o k a t leh et m egállapítani. A z egyéb felosztások n e m teljesen láelégítőek.18). A Z soltárok könyvének prófétai jellege ab b a n is m egnyilvánul.9). ó h Isten. u g y an hívő em b erek érzései. az egyes olvasóknak n eh é zn ek tű n ő helyeket. h an em a belső érzéseket. feltárul elő ttünk a könyv valódi jellege: a Z soltárok könyve prófétai könyv. a sark át em elte fel ellenem " 0 n 13. akik az eljövendő végső id ő b en fognak élni. A z o k az érzések. m int igaz. Feltűnő a hason- latosság a Z soltárok könyve és a P en tateu k h o sz felépítése között. a z o n b a n n e m a k egyelem k o rsz ak áb an élő keresztyé- n ek rő l van szó (vö. M ind- egyik könyv első zso ltára valam ilyen ‫ ״‬feliratot" tartalm at. K risztu s Szellem e eggyé válik ezek n ek a hívő izráeliták n ak a m egtapasztalásaival és érzéseivel. E zt a felsorolást m ég szám os. ahol az ellenség m eg b ü n tetésé ért vag y b o ssz ú é rt im ád k o zn ak (pl. Z solt 110. akik a zso ltáro k at írták. Z solt 45.1: ‫ ״‬M o n d a az ÚR az é n U ram nak: Ülj az én jobb k ezem felől" (M t 22. m indegyik könyv utolsó zso ltára dicsérő énekkel végződik. különösen az A ntikrisztust. a könyv eg észe nagyon világosan fel- osztható. h o g y m ilyen szellem i kap cso latb an voltak K risztussal azok a hívő izráeliták.17-21).6: ‫ ״‬M in d e n t lábai alá vetettél" (Zsid 2. R m 12. m ás igehellyel ki lehetne egészíteni. H a látjuk.8). A z Ú SZ-ben a m essiási id ézetek n ek m ajd n em a fele szá rm azik a zsoltárok- ból.9: ‫ ״‬A ki velem ette a kenyeret. és akik m ajd a rra várnak.6: ‫ ״‬A te királyi széked. de m egintcsak n e m a külső esem ényeket. h o g y Isten m eg m en tse őket. Z solt 8. Ez m eg m ag y arázza azokat. h an e m az o k ró l a hívő zsidókról. am elyek ez e k b e n a zso ltáro k b an kifejezésre jutnak.44). tökéletes em b ern ek a szen v ed éseit és érzéseit. m e rt földi n é p e iránti érdeklődését bizonyítják. c) A Zsoltárok könyvének felépítése H a p ró féta i szem szö g b ő l n ézzü k . .

Izraellel. M ai értelem b en v ett v erssz ak o k nincsenek. A 119. m int szenvedő Szolgát (Zsolt 22) és m in t igaz Á ld o zato t (Zsolt 40). II. E n n ek a zso ltárn a k a 22 szakasza. V könyv A z ötödik könyv Jahve valam ennyi ú tját összefoglalja népével. IV könyv A negyedik könyv jahve uralm ával k ezdődik (kb. E bben a könyvben tú ln y o m ó részt Iste n szövetségi neve. valam int ré s z b e n a v erssz ak o k ra való felosztás. E zzel kapcsolatban láthat- ju k a M essiást m in t Iste n Fiát (Zsolt 2). könyv A Z soltáro k első könyve az t az elvet ábrázolja. m in t E m b er Fiát (Zsolt 8). am ely sze rin t Isten n é p é n belül az igazak elkülönülnek a gonoszoktól. a ritm u s és a versm érték. valam int tartalm azza a z t a m agasztalást. am ely 8-8 versből áll. és nyom orú- ság u k b an Istenhez kiáltanak (az Elohim körülbelül 200-szor fordul elő). könyv A m ásodik könyvben azo k n ak az igazaknak a szen v ed ését találjuk m eg. 89 I. zso ltá rb a n azo n b an m égis v an egy bizonyos fajta felosztás. n a g y szo m o rú sá g b an élnek. akik m in d en áldástól elszakítva. könyv A harm ad ik könyv Iz rae ln e k m in t n é p n e k a m eg térését és Isten n ép e iránti jóság át írja le. Egész Izráel m eg m en tésé t követően ezzel veszi k ez d etét a m egdicsőült E m berfia ural- m a az ezeréves királyságban. 3. a Jahve (az ÚR) található (körülbelül 275-ször fordul elő). SAjÁtossÁgok a) A héber költészet A klasszikus e u ró p a i költészetb en fontos s z e re p e t játszik a rím . A rím és a v ersm é rték teljesen ism eretlen. 100 esem ény). am ely jó ság áért m egilleti Ő t (Zsolt 111-113. A h éb er költészet eg é szen más. egym ás u tá n a héb er ábécé s o ro n következő betűivel kéz- . III. az Egy- szülöttnek az egész földi világrendbe való b ev ezetése után. 146-150).

am elyekkel n éh án y zsoltár kezdő- dik. az a m ódszer.145-ben. figyeljetek m in d ti. A cím nélküli zso ltáro k a kö- vetkezők: 1. • Grádicsok éneke: A Z solt 120-134 a g rádicsok énekei. Ez az t jelenti. 74. 71.10-31-ben és a JSir 1-4-ben találunk. 43.1: ‫ ״‬Hall- játok m eg e z t m in d ti n épek. b íztak és te m eg sza b ad íto ttad őket". 37. a g o n o szo k útja p ed ig elvész". (akrosztichon). b) A zsoltárok címei A zsoltáro k n ak kevés kivétellel cím ü k van.111-119.146-150 (az Isten dicséretére b u z d ító szavak. e világ lakói!" - U gyanazt a gon d o lato t k étsze r m o n d ja el m ás szavakkal. a Péld 31. am elynél n e m a szavaknak a vége hasonló hang- zású. például a Z solt 1. E n n ek egyik változata az.5: ‫ ״‬B enned b íz ta k atyáink. 34. 99. 89. Z solt 119 is). vagyis az 1-8. az alliterációt (betűrím ). am ikor m in d e n v erset a h éb e r ábécé so ro n következő betűjével k ez d en ek (vö. h an e m a zsoltár szövegé- h ez tartoznak). am it a Z solt 9. 44.1 0 . h an e m a kezdete. 52-55. V alószínűleg ta n ítá st vagy eligazítást jelent. A paralelizm us h á ro m fajtáját különböztetik m eg: • A p á rh u zam o s (szinonim ) paralelizm us.111. v ers héttel stb.104-107. 93-97. 88. 10. • A z ellentétes (antitetikus) paralelizm us. A h éb e r k öltészet további elem ei a gyakran n ag y o n k é p sz e rű hasonlatok (1.A m ásodik ta g m o n d a t kiegészíti és kibővíti az elsőben kifejezett gon- dolatot. 2 .90 dődik. Z solt 1.135-137.142). . . A legfontosabb jellem ző a z o n b a n a paralelizmus.6: ‫ ״‬M ert tudja az ÚR az igazak útját. tulajd o n k ép p en n e m cím nek tek in ten d ő k .12-16). a 9-16.112. például a Z solt 22. 91. 78. egy-egy sza k asz m indig u g y an azzal a betűvel.Itt az első tag m o n d atb an található g o n d o lato t a m áso dik tagm o n d atb an levő ellentét h ú z z a alá. • A z összekapcsoló (szintetikus) paralelizm us. például a Z solt 49. 42. » Miktám: A Z solt 16 és 56-60-nak ez a cím e.3. 22. vers aleffel. Ezzel m eg em lítettü k a h éb er költészet stílu stárán ak egyik eszközét. A feltételezés sz e rin t vagy ak- . A legfontosabb cím ek a következők: • • M askil: Ez a cím e tizen h áro m zso ltá rn a k (32. tulajdonkép- p e n a felfelé-m enet énekelt énekek. hogy eg y kijelentést a m egism étlésével h an g sú ly o zn ak vagy b ővítenék ki. 25. A h éb er szó költem ényt jelent. 45.

a jó p á sz to r . 4. D ávid idejéből való zsoltár cím éb en találjuk m eg. • A z én e k lő m e ste rn e k : E zt az utalást ötvenöt. Z sid 2. vagy am ikor a tem p lo m h eg y en haladtak felfelé lépcsőkön. U talást láth atu n k b e n n e az Úr Jézusra. A többi kifejezés v agy n e m szo ru l különösebb m agyarázatra. Z solt 22. T artalm i áttek in tés I. A z éneklőm ester bizonyára a tem p - lom i k ó ru s vezetője volt. h o g y az elnyom ó igazságos b ü n tetésb en részesüljön Z solt 8: A z em b e rn e k Fia uralkodása Z solt 9: Isten dicsérete az ellenség felett arato tt győzelem ért Z solt 10: K önyörgés a g o n o szo k tó l való m eg m enekülésért Z solt 11: A z igaz em b er a g o n o szo k között Z solt 12-13: A z igazak bizak o d ása Isten b e n és az Ő Igéjében Z solt 14: A z em b eriség általános ro m lo ttság a Z solt 15: A z ig azán istenfélő em b er jellem zői Z solt 16: K risztu s m in t tökéletes em b er Z solt 17: A z igaz em b er v édelem ért való könyörgése Z solt 18: Iste n dicsérete Z solt 19: Iste n bizonyságtétele a tere m té sb en Z solt 20: A szentélyből érkező seg ítség Z solt 21: A királyi győzelm i ének Z solt 22: K risztu s szenvedése és dicsősége Z solt 23: K risztus. am ikor n ag y ü n n e p e k re Jeruzsálem be m en tek fel.22. 91 k o r énekelték őket. aki saját m ag a k ezdi el a dicsérő én ek et az övéi között (vö.12). k ö n y v (Z solt 1-41): A z ig a z a k és a g o n o s z o k elk ü lö n íté se Z solt 1: A z igazak és a g o n o szo k Z solt 2: Iste n Királya: a M essiás Z solt 3: D ávid bizak o d ása a változhatatlan Isten b en Z solt 4: D ávid bizak o d ása Isten különleges gondviselésében Z solt 5: Jahve m eghallgatja az övéi kiáltását Z solt 6: Irg alo m ért való könyörgés Z solt 7: Im ád ság azért. vagy m eg m ag y arázzák ő ket a különböző bibliakiadások.

a dicsőség királya Z solt 25 K önyörgés m eg m en ek ü lésért és bo csánatért Z solt 26 A z őszin te em b er im ád ság a Z solt 27 V ágyakozás Iste n jelenléte u tá n Z solt 28 K iáltás a n y o m o rú ság b an Z solt 29 Iste n hatalm a m in d en ek felett áll Z solt 30 D icséret Isten seg ítség éért Z solt 31 M enekülés az ellenség elől Z solt 32 A bű n b o csán attal járó áldás Z solt 33 A T erem tő im ádata Z solt 34 A z Iste n t szerető k tap asztalata Z solt 35 A sz o ro n g ato tt em b er segélykiáltása Zsolt 36 A g o n o szo k indulata és az Iste n jósága Z solt 37 B izakodás Isten b e n eg y g o n o sz világban Z solt 38 A h ív ő k szenvedése b ű n ü k m iatt Z solt 39 M in d en . árulás és diadal II. Isten en g ed elm es szolgája Z solt 41 Bizalom. hiábavalósága Z solt 40 K risztus. am i (hús)test. könyv (Zsolt 42-72): Az igazak szenvedései Z solt 42 A k eg y esek Isten u tán i vágyakozása Z solt 43 A Z solt 42 folytatása Z solt 44 Iste n n é p e Isten h ez kiált a n y o m o rú ság b an Z solt 45 K risztu s a K irály és a V őlegény Z solt 46 Iste n m en ed é k és erő sség Z solt 47 Iste n királyi uralm a Z solt 48 Iste n váro sa Z solt 49 A földi g azd ag ság hiábavalósága Z solt 50 Iste n igaz ítélete Z solt 51 Bűnvallás és b ű n b án a t Z solt 52 A g o n o szo k elítéltetése Z solt 53 A g o n o szo k b u k ása Z solt 54 A z istenfélő em b er sza b ad u lásért kiált Z solt 55 M egőriztetés csü g g ed ésb en Z solt 56 Bizalom Isten h ű ség éb en Z solt 57 Bizalom Isten szab ad itásáb an Z solt 58 Iste n az ítéletb en jelenti k i m ag át Z solt 59 S eg ítség a gyám oltalanoknak .92 Z solt 24 K risztus.

am ikor tám ad az ellenség Zsolt 84: Ö rv e n d ezé s Isten h áza felett Zsolt 85: Iste n n é p e a m eg íg é rt áldást élvezi Zsolt 86: A z istenfélő lélek alázatosan im ádkozik Istenhez (Dávid egyetlen zso ltára a III. 93 Z solt 60: P anasz n ag y szo ro n g atásb an Zsolt 61: Iste n az igazi m en ed é k Zsolt 62: E gyedül Iste n m e n th et m eg Zsolt 63: Iste n t szo m jű h o zza a lélek Zsolt 64: A z ellenség so rsa Zsolt 65: Isten g azd ag áldása Z solt 66: Isten jogos közbelépésének elism erése Zsolt 67: Előretekintés az áldásokra Zsolt 68: A teljes szabadulás Zsolt 69: A z elu tasíto tt M essiás p an a sza Zsolt 70: Kiáltás sza b ad ításért Zsolt 71: Isten n é p é n e k m egelevenedése Zsolt 72: Jövendölés a békebirodalom ról III. Iste n városa Z solt 88: Im ád ság m élységes n y o m o rú ság b a n Z solt 89: Isten szövetsége és hűsége . k ö n y v (Z solt 7 3 8 9 ‫) ־‬: Is te n n é p é n e k m e g té ré se és Is te n jósága Zsolt 73: E gy rejtély és an n a k m egoldása Zsolt 74: Isten hajlékának lerom bolása Zsolt 75: Isten b eav atk o zása ítélettel Zsolt 76: Isten győztes h atalm a Zsolt 77: H itb e n való visszatekintés a m ú ltra Zsolt 78: Isten cselekedetei Iz ráe l tö rtén etéb en Z solt 79: Im ád ság Jeru zsálem elp u sztításak o r Z solt 80: A n é p im ádsága n y o m o rú ság áb an Zsolt 81: A n é p b e n rem én y ség éb red Zsolt 82: Isten elítéli a b írá k a t Zsolt 83: Im ádság. K önyvben) Zsolt 87: Sión.

vagyis v alószínűleg a legrégebbi zsoltár) Z solt 91: A z e m b e r példás b izalm a Isten b e n Z solt 92: D icsérő én e k a sz e n t helyen Z solt 93: (Jahve) A z ÚR m éltósággal uralkodik Z solt 94: Ig azság o sság ért és b o s s z ú é rt való kiáltás Z solt 95: A z ÚR dicsérete: T erem tő és n é p e S zabadítója Z solt 96: A z ÚR dicsérete: T erem tő és a föld Bírája Zsolt 97: A z ÚR királyként jelenik m eg Z solt 98: (Jahvénak) A z URnak. a királynak a dicsérete Z solt 99: A z ÚR uralkodása Zsolt 100: A z URat világszerte im ádják Z solt 101: A z ÚR uralk o d ásán ak alapelvei Z solt 102: Iste n m egjelenik (hús)testben Z solt 103: Iz ráe l dicséri Isten útjait Zsolt 104: A tere m tő Isten dicsérete Zsolt 105: T örténelm i visszatekintés: Iste n hűsége Izráelhez Z solt 106: T örténelm i visszatekintés: Iz ráe l hűtlensége Isten h ez V könyv (Zsolt 107-150): (fahve) Az ÚR népével való útjának összefoglalása Z solt 107 Jahve m eg m en t m in d e n n ehézségből Zsolt 108 A z eljövendő szabadítás Zsolt 109 K risztu s elleni tám adás Z solt 110 K risztu s m int p a p és király Zsolt 111 Jahve csodálatos m ű v ein ek dicsérete Zsolt 112 Jahve m egáldja az istenfélőket Z solt 113 Jahve nev én ek dicsérete Zsolt 114 Jákob Isten én ek hatalm a Z solt 115 E gyedül Isten m éltó a dicséretre Zsolt 116 Is te n dicsérete a n y o m o rú ság b a n ad o tt seg ítség ért Z solt 117 A n e m z e te k dicsérik Iste n t (a legrövidebb zsoltár) Z solt 118 Izráel felism eri az igazi sarokkövet (az Ú SZ-ben e z t a z so ltá rt idézik a leggyakrabban) Z solt 119: Iste n Igéjének dicsérete (ez a leghosszabb zsoltár) Z solt 120: A z istenfélő em b er m agányossága . könyv (Zsolt 90-106): Jahve uralkodása az ezeréves királyság idején Z solt 90: A z örök Isten és a halandó em b erek (M ózes szerzem é- nye.94 IV.

Z solt 121 Isten Iz ráe l őrizője Z solt 122 Isten h áz a és városa Z solt 123 Izráel segélyforrása szo ro n g atásb an Z solt 124 S zabadítás n y o m o rú ság b an Z solt 125 Tökéletes oltalom Z solt 126 Vetés könnyhullatással és aratás vigadozással Z solt 127 A h á z o n nyugvó áldás Z solt 128 A családon n yugvó áldás Z solt 129 Iste n hatalm as k eze Z solt 130 B űnbánat és bocsánat Z solt 131 N yugalom és m egelégedés Z solt 132 A z UR hajléka a Sionon Z solt 133 A testv éri közösségen n yugvó áldás Z solt 134 Iste n im ádata a szentélyben Z solt 135 A z igaz Isten m egism erése és im ádata Z solt 136 Iste n örök jó ság án ak dicsérete Zsolt 137 V isszaem lékezés a fogságra Z solt 138 Isten dicsérete a szab ad ításáért Z solt 139 Isten szív ek et vizsgáló jelenléte Z solt 140 A z UR az ig azak segélyforrása Z solt 141 A z igaz em b er im ádsága a g o n o sz o k között Z solt 142 A z UR a m agányosok m enedéke Z solt 143 Im ád ság m ély n y o m o rú ság b ó l Z solt 144 A z igazi erő fo rrás Z solt 145 Isten dicsérete az ezeréves királyságban Z solt 146 A z igazak szem élyes dicsérő éneke Z solt 147 Isten n é p é n e k dicsérő éneke Z solt 148 A z eg ész terem tés dicsérő éneke Zsolt 149 Iste n dicsérete új énekkel Z solt 150 Zárás: az Iste n t dicsérő én ek ek összefoglalása .

96 A Pclfc^beszcfcek könyve 31 fejezet 1. akinek az idejében so k ré g i dolgot újból tisztelni . hogy Salam on összegyűjtötte e z ek n ek a férfiak n ak a b eszédeit. a M áhol fiainál.17 és a 24. K álkólnál és D árdánál. V égül a 30. de hogy ők kik voltak. a L ibánon cédrusfájától az izsópig. a földnek m in d en királyaitól. Iz ráe l királyának p éld ab eszéd ei" (1. és az ő én ek ein ek szá m a e z e r és öt volt. 970-931-ig uralkodott. D ávid fiának. 24. és Ezékiás. S alam on kb. És sz e rz e h áro m ezer példabeszéd et. Péld 22. A 10. am elyben A g u r és L em uel neve fordul elő. és szólott a b arm ok ró l. A z lK ir 4. Inkább az feltételezhető.1 is S alam ont n ev ezi m e g szerzőként. akik hallották vala az ő bölcsességét.1 és a 25. m ely a te n g e r p artjá n van.23). A szerző és a keletkezés ibeje A Példabeszédek könyvének S zen t Szellem által ihletett címe: ‫ ״‬Salam on- nak.1)." A z általa m o n d o tt p éld ab eszéd ek közül csak m egközelítőleg ez ret tar- talm az ez a könyv. És jő n ek vala m in d en n é p e k közül. h o g y hallgassák a Salam on bölcsességét. m in t a n ap k e le t m in d en fiainak bölcsessége és E gyiptom nak egész bölcsessége. Szólott a fá k ró l is. e. Sőt bölcsebb volt m in d e n em bereknél. a m adarakról. h an e m átvette a bölcsek m ár ism ert b esz éd eit (vö. m ég az ezráhi Etámnál is és H ém án n ál. ú g y volt Salam on a legna- gyobb p éld ab eszéd -szerző . V alószínűleg n e m m ag a Salam on s z e re z te az összes példabeszédet.29-34-ben ez t olvassuk: ‫ ״‬És az Isten ad o tt bölcsességet S alam onnak és igen n ag y érte lm e t és m ély szívet. és híre- neve vala m in d en n e m ze tség ek között körös-körül. Ezékiás király idején gyűjtötték össze a király írn o k ai (1. m int hogy ez ek et ké- sőbb eg y sz erű e n ho zz áto ld o tták a többihez. A Péld 22. Salam on ném ely p éld ab eszéd eit csak kétszá z évvel később.1 és a 31.17. A hogy an D ávid a legnagyobb zso ltáríró volt. a csú szó -m ászó állatokról és a halakról is.1).1 A g u rt és Lem uelt em líti m eg sze rző k é n t.23 az u tán u k következő p éld ab eszéd ek et ‫ ״‬böl- csesség b esz éd ein ek ' nevezi. m int a fövény. Péld 25. am ely a falból nevekedik ki. Kr. am elyet m eg ő rzö tt az isteni inspiráció és védelem . arró l sem m i egyebet sem tudunk. U gyanez érvényes a Péld 30-31-ben található ‫״‬függelékre". Ú gy h o g y a Salam on bölcsessége na- gyobb volt.

31. am ely a 8-9. a békesség királya által írt példabeszédek bizonyos pár- huzam osságot m utatnak az Isten országának alapelveivel. p o g án y bölcsességirodalom erkölcsi tan ításo k és v életlen szerű gondolatok keve- réke. 19. h o g y az istenfélő em b ern ek m it kell keresnie és m it kell kerülnie e z e n a világon. E z az ism eret (Péld 1.10.16.21.7) és a bölcsesség (Péld 9. 716-687-ben. p ró b á k .23).4.27. fejezetben szem élyként is m egszólítja az olvasót. 24.17-23. Ezek a Salamon.29. hogy az em b er az Isten u ralkodása alatt n y e rt szellem i áldásoktól függetlenül az t aratja. 3. m íg a S zen tírá sb a n S alam on p éld ab eszéd ein ek könyve céljának az istenfélelm et tekinti. Kr. A Pél- dabeszédek könyvében olyan gyakran em legetett isteni bölcsesség. 26. K eleten ez a m ai n ap ig íg y van. ahogyan azokat az Úr Jézus a M t 5-7-ben. veszélyek és öröm ök között. Ez a m egállapítás egyfe- lől m eg erő síti azt. E gy olyan k o rb an . 22. A z t jelenti. e. Ez az élet fo rrása (Péld 14.13. U gyanakkor az o n b an nyilvánvalóvá válik eg y hatalm as különbség is: a világi. Az írá s b a f 05 talÁs céljA A z ó k o rb a n a bölcsesség b esz éd én e k fontos s z e re p e volt. Isten i bölcsességből fakadó tanácsokat tartalm az az istenfélő em b er m in d e n n a p i életére nézve a földi útja so rá n előadódó nehézségek.33) kezdete. 15.7. 2.27. Ezenkívül vö. a következő igehelyeket: Péld 1.5. h o g y az ó k o ri keleten m ennyire elterjedtek a közm on- dásgyűjtem ények.17.6). és m ek k o ra n é p sz e rű sé g n e k örvendtek. am ikor n e m tu d o tt m in d en em b er olvasni vagy írni. 14. 16. A z t is tanítja. 15. E z m eg h atá ro zz a a P éldabeszédek könyve keletkezési idejének elejét és végét. az úgynevezett H egyi b eszéd b en kifejtette. h o g y gyűlöljük a go- n o szság o t (Péld 8.30.2. 10. 2. íg y bizonyos h aso n ló ság o t állapítottak m eg a P éld 22. 23. a bölcs m o n d áso k tanulása és ism erete az oktatás kü- lönleges form ája volt. 3. 97 k ezdtek. kb.11 és az egyiptom i A m en e m o p e bölcs m o n d ásai között. SAjÁtöSSÁgök a) Az ÚRnak félelme A z ÚRnak félelme e n n e k a könyvnek a kulcsszava. Isten Fiának a szem élyében (IKor 1. am it vetett.30). A P éldabeszédek könyve m egm utatja. am ely m in d en igaz bölcsességnek a k ezd etét jelenti. az ÚSZ-ben tökélete- sen kifejezésre ju t K risztusnak. .

Az ÚR (Jahve) n év körülbelül nyolcvanötször. am i az t jelenti. Ó vás a b ű n tő l és felhívás bölcsességre 2.. fej. P éld 1-9: B evezetés 1. . fej. Bölcsességre való törekvés 5. Ó vás a p a rázn a ság tó l 8. 4. fej. Ó vás különféle b űnöktől 7. fej. Jahve az a név. A m eg szem ély esített bölcsesség 9. az em berekkel.8-9.16 A z e m b e r szem élyes m ag ata rtása . fej. Izraellel (1. 1. Bölcsesség és b o lo n d ság II. fej. A z igaz és a go n o sz e m b e r életm ódja közötti ellentét 18-19.8-33.1-7.. A Péld 31.16: S alam o n p éld ab e széd e i: A z iste n félő és bölcs életm ó d 10-17. A bölcsesség tan ításai 4.). fej. am it a Zsoltároknál errő l elm ondtunk. A z e m b e r kapcsolata felebarátjával 20. am ely kifejezi Isten k apcsolatát terem tm ényeivel.).18. TÁrtAlmí Áttekintés I. hogy m in d en egyes v ers első betűje a héb er ábécé betű-sorrendjének felel m eg. a M ó ze s 1. P éld 10. fejezet A bölcsesség dicsérete 1. fej. 89-90. 1. különösen az o n b an népé- vei. fej. o. fej.1-22. A bölcsesség ösvénye 3. fej.10-31 akrosztichon. T isztaságban járn i 6. fejezet A könyv cím e és célja 2.1-22. könyvével kap cso latb an elm ondottakat. o.98 b) Is te n neve A z Iste n m eg n ev ezés a P éld ab eszéd ek b en csa k ötször fordul elő. c) K ö ltő i fo rm a A Példabeszédek könyvét is költői fo rm áb an írtá k (1.

Agur és Lemuel beszédei 30.34: Különféle bölcs mondások 22. 99 III. fejezet Bölcsesség és b o lo n d ság IV Péld 25-29: Salamon Ezékiás király idejében összegyűjtött példabeszédei 25.17-24. fejezet A g u r hitvallása és tanításai 31. fejezet Szem élyes intések 24.17-29 fej. fejezet Bölcs m agatartás a többi em berrel való b ánásm ódunkban 28-29. a d erék feleség . fejezet A g o n o sz és az igaz em b er jellem zői V Péld 30-31. a lustaságtól és a rosszakarattól 27. Péld 22. fejezet A z istenfélelem és a bölcsesség ajánlása 26. fejezet Ó vás a bolondságtól. Bevezetés és szem élyes intések 23. fejezet L em uel tanításai.

1). am elyet m ég m a is felolvasnak a zsidó ü n n ep ek en .7).1.2kk.32.9-ben m egem líti. A 16. ezzel kap cso latb an 3. és m áso d szo r azért. A P réd 1. a z t m ondja a prédikátor.és 12-ben a sz e rz ő D ávid fián ak és Jeruzsálem királyának n evezi m agát. 4.12. 2.1 sz e rin t csak S alam on király rendelkezett. Sajátosságok). először is nyelvi okokból. 11. A Frédi- káto r könyve teh át e n n e k az időszaknak a v ég én keletkezett. A z első fejezet 2-3. am ely ab b an a n év b en is b en n e . Salam on király körülbelül Kr. Ez a tén y is kizáró- lag Salam on m ellett szó l (1. Péld 1. m ellyel m u n k álk o d ik a N ap alatt?" A hiábavalóság szó n e m kevesebbszer. A P réd ik áto rt sátoros ü n n e p e n szo k ták felolvasni. A P réd 12. 10. és fel- hívja a figyelm et az öregségre. v e rsb e n a saját n ag y bölcsességéről beszél. óvja a fiatalokat. az íráso k h o z (héberül Ketubim) tarto zik . gondolataira és tetteire. m e rt Jahve (az ÚR) neve n e m fór- d ú l elő ebb en a könyvben. Az írásba foglalás célj. e.\ A h éb er Bibliában a P réd ik áto r könyve az utolsó részhez. h ogy Salam on e z t a könyvet idős k o rá b an írta (Préd 1.9-12. de n e m elég nyom ós se m (1. A P réd ik áto r könyvében több m in d en u tal arra. A z o n b an m ár a ré g i zsid ó hag y o m án y is a z t tartja. h o g y S alam on király sze rez te e z t a bibliai könyvet is. E z a két ok a z o n b a n n e m eléggé m eggyőző. felette nag y hiábavalóság! M in d en hiábavalóság! M icsoda h asz n a v a n az em b ern ek m in d en ő m unkájában. 970 és 931 között uralkodott. Itt a könyv író ja visz- szatek in t h o ssz ú életére.12-2. h o g y so k p éld ab eszéd et sze rze tt. am ellyel az lK ir 3. m in t h arm in ch étszer fordul elő eb- b e n a könyvben! H é b e rü l ez a hevei szó. lK ir 4. S alam on sze rző ség é t gy ak ran m egkérdőjelezik. v erse találóan n evezi m e g a P rédikátor könyvének tartalm át és célját: ‫ ״‬Felette n ag y hiábavalóság.11. m ég p ed ig az ú g y n ev e zett Ö t tek ercsh ez (hé- b érü l Megillot).100 A Trét>i)<Átor kömévé 12 fejezet t A szerző és & keletkezés íí>eje A P rédikáto r könyve n e m nevezi m eg szerző je nevét.

azt.11-14-ben a d az em bernek. am elyet az ÚSZ egyetlen eg y szer sem idéz.14 és 2Kor 5. a ford.10.6.17-19). ak k o r so h asem az U R nak (Jahvénak).7. lM ó z 3. m in t az életben csalódott em b er m egnyilvánulásait. Salam on tapasztalatait és gondolatait a Biblia úg y rögzíti. h o g y a b ű n esetb ő l fakadó átok következm ényeit m u tatja be (vö. A z ilyen kijelentések h atására a P rédikátor könyvének olvasójában felm erülhet a kérdés: hogy lehet b e n n e ilyesm i Isten Igéjében? Pedig a m agyarázat n e m nehéz.2). A m ikor Isten n ev ét em líti. A P rédikátor könyvének k ö zp o n ti kérdését a k ö v etkezőképpen lehet- n e m egfogalm azni: H o g y tölti el az em b er a legjobban az életét? . Á belnek ad o tt (lM óz 4. e z é rt az t a benyom ást kelti. m ég h a ez az em b er n e m is tekinthető úgy.1 és M t 6. P réd 5. E zek a következtetések n e m Isten kijelentései (m int ahogy pl. m iu tán en g ed etlen ség ü k k övetkeztében a b ű n eljött ebbe a világba.19). P réd 7. szellem i sze m p o n tb ó l a z o n b an előrelépés a P réd ikátor könyvéhez képest. 8. E z a kifejezés kiem eli a könyv jellegét. P réd 12. ‫ ״‬A N ap alatt" kifejezés is hu szo n k ilen cszer fordul elő.E rre a k érdésre a könyv többnyire em b eri n éz ő p o n tb ó l a d válaszokat. 9. 7. A P rédikátor könyvében v an n éh á n y helytelen következtetés: 3. A P rédikátor könyvének e z ek a zá ró szavai a Példabeszé- dek könyvéhez illő b ev ezetésn ek is tekinthetők. és sem m it se m találunk b e n n e a kegyelem ből és a m egváltásból. E bben a könyvben Iste n közvetlen tan ítást csak a 12. h o g y a b u k o tt em b er szem szögéből írja le a földi életet. m ég ha p árh u zam o s g o n d olatok akadnak is (pl. az Ú SZ-ben az E fézusi levél). m in t aki Isten n el hitből fakadó.). élő kapcsolatban van (jóllehet m in d en em b er terem tm én y k én t felelős Terem - tője felé). 101 van.9 és Jak 1. G yakran nevezik e z é rt a P rédikátor könyvét szk ep tik u s vagy pesszim ista jellegű könyvnek. a z o n b an az isteni inspiráció belevette ezek et a Bibliába.15. am elyet az első e m b e rp á r m áso d ik fiának. am ely a n ém et Bibliában ugyan m egelőzi a P réd ik áto r könyvét (ahogyan a m ag yar Bibliában is. m in th a a sz e rz ő teljesen távol já rn a az isteni igazság- tói. Valóban n e m dicséri eg yetlen szóval sem Istent. A P rédikátor könyve az egyetlen könyv az Ó SZ-ben.19-22. és e z é rt joggal m o n d h ató el róla. h an em Elohimnak nevezik (összesen több m in t negyvenszer).10 is. .16-17.

am elyet a tem p lo m p itv ará b an tanítottak. b) Isten neve E bben a könyvben jellem ző m ó d o n az ÚR (Jahve) neve egyetlen egyszer se m fordul elő. Ez a bölcsesség a P éld ab eszéd ek könyvében szerepel. . Izraellel való kapcsolatát fejezi ki. hog y az Elohim n é v terem tő i m in d en h ató ság á b an jelöli Isten t. E gy m ásik m ag y arázat a szó alapjelentésére = nyilvánosan összegyülekezni tám aszkodik. 7. ellentétben a szentély elrejtett bölcsességével (vö. 12. összegyülekezni szó b ó l szárm azik. am ely kegyelm ét és az em berekkel. am ely csak a hívő em - b é r előtt táru l fel. am ely a qahal. h an em e g y sz erű e n az em ber. gyülekezet szóból). különösen a Vele szövetségben álló nép p el. S^jÁtOSSÁgok a) A cím A 'p ré d ik á to r' titulus e g y n ő n e m ű h éb er szó. E szerin t a P réd ik áto r könyvében le írt böl- csesség az.17).tan ításáb a n a P rédikátor könyvének ‫ ״‬folytatása". A z a tény. E zzel sze m b e n az ÚR (Jahve) Isten n ek az a neve.102 3.1). aki/am ely egy bizonyos szövetség vag y hit alapján v an kap cso latb an Istennel. E zt a n e h e z e n fo rd íth ató sz ó t először L uther M á rto n fo rd íto tta p ré d ik á to rn ak .ahogyan m á r em líte ttü k . ellen b en Elohim (Isten) n eg y v en n él is többször. annak a jele. a qohelet fordítása. A qohelet szó h étsze r fo rd u l elő a könyvben (1. hogy a P rédikátor könyvében az ÚR neve egyáltalán n e m jelenik m eg. A z o n b a n e z zel a jelentésével kapcsolatban két- ségek vannak. m ár m egem lí- tettük.27. akit sem m i n e m korlátoz.8-10). aki felelős tere m tő Isten e előtt (Préd 11.12. eg y éb k én t p e d ig a Bibliában sehol m á- sutt. A S ep tu ag in ta fo rd ító i az ekklesiastes szóval ad ták vissza (az ekklesia.1 2. am ely m in d e n em b er szá m á ra hozzáférh ető.9. A m iko r M ó zes öt könyvét és a Z so ltáro k at tárgyaltuk. az t m ondhatni. Z solt 73. am ely . 12. az a bölcsesség. hogy e n n e k a könyvnek n e m eg y em b er vagy eg y n é p a tém ája.

fejezet M in d en k in ek ug y an az a so rsa 10. fejezet A különböző élethelyzetek összehasonlítása 5. Préd 7.12: Mi az értelme a világon történő eseményeknek 1.12-18 fejezet A k ereső em b er 2. hiábavalósága III.Élet az örökkévalóság fényében . Préd 1.1-12. fejezet A halál b izonyossága 4.10 fej.12-6.10-14: Befejezés . TArtAlmí Á ttekintés I. fejezet A k eresés eredm énye: m in d en fá rad o zás hiábavaló 3. fejezet A különféle élethelyzetek jelentéktelensége. fejezet A z e m b erek sürgése-forgása 9. fejezet A bölcsesség különféle szem p o n tjai 8. fejezet A z em b er cselekedetei és a n n a k következm ényei 11.1-12. fejezet H elyes m ag atartás Isten n el és a felebaráttal szem b en 6.Az élet üres Isten nélkül II.10: Jó tanácsok 7. 103 4. Préd 1. A z em b er életének hiábavalósága ifjúságától öregkoráig IV Préd 12.1-11: Bevezetés .

H asonló ‫ ״‬v isszatérő rím e k ' találhatók bizonyos szak aszo k elején vagy vég én (2.1.12). h o g y belekerüljön a S zen tírás kánonjába! A zsid ó k n ál v iszo n t e z ek a kérd ések so h a n e m m erü ltek fel.7.9. A z É nekek én e k ét a p ásk a-ü n n ep nyolcadik n ap ján szo k ták felolvasni. m ég az t is m egkérdő- jelezik. és h o g y eg y egységes m ű rő l v an szó. M ár az első v e rsb e n szerepel. e. e.6. H o g y az É nekek én ek e esetéb en egységes k o m p o zíció ró l v an szó. h o g y Salam on a szerzője. am elyet m eg h atáro zo tt ün- n e p n a p o k o n olvasnak fel. hogy a legszebb ének.5. K ételkednek afelől. h o g y u g y an a zo k a szem élyek tér- n e k vissza az egész könyvben: a vőlegény.10. 6. 7. M ivel Salam on Kr.32-33 sz e rin t Salam on 1005 én e k et költött.11.104 Énekek éneke $ fejezet t A szerző és λ keletkezés ífceje A z É nekek éneke az Ó S Z egyik legkülönösebb és legnehezebb könyve. sz á z a d k ö zepére tehető. m e rt az ő idejében k ezd ték újra értékelni a királyság első szakaszáb ó l rájuk m a ra d t ré g i dolgokat. Isten neve csak eg y etlen eg y szer fordul elő b e n n e (8. A z O SZ-i zsidó k án o n b a n a z o n b a n az É nekek éneke helye m indig is a har- m ad ik fő részb en volt.1). A z É nekek éneke elnevezés a h éb e rb en a fokozás abszolút form ája. 3.11. e n n e k az én ek n ek a keletkezése a Kr.5.6).5). a m en y asszo n y és Jeruzsálem leányai. 8. Péld 25. c su p á n kívülről nézv e is látható abból. az ÚSZ pe- dig egyáltalán n e m em líti m eg. S alam on neve ö sszesen h é tsz e r fordul elő (1. és az t jelenti. 10. am elyben 22 növény és 15 állat n evét em líti m eg. É nekei közül csak ez az eg y m ara d t fenn. Igaz ugyan.4. 8. am ely különösen az ú jk o rb an so k k u tató t n ag y o n n eg a tív kö v etk eztetések re b írt. h o g y Sa- Iám on a szerzője. .26. ezen k ív ü l a király cím h á ro m sz o r (1. Itt a könyv ahhoz az Ö t tekercshez (héberül Megillot) tartozik. 3. ho g y ez a könyv egyáltalán m egérdem elte-e. körülbelül 970-931-ig uralkodott.4 és 3. ho g y a T alm ud hagyom ánya sz e rin t Ezékiás a szerzője (valószí- n ű leg azért. 2 K ró n 30.12. 8. Id etarto zik Salam on n ev én ek a h étsze ri m egem lítése is.6: ]ah). és kiválóan ism erte a term észetet. vö. az írá so k b a n (héberül Ketubim). Egy férfi (Salamon) és egy n ő (Szulamit) szerelm én ek kifejező leírása. A z lK ir 4.7.

U gyan Iste n G yülekezete is m enyasszony. a rra tu d u n k következtetni. de a Báránynak a m enyasszonya. sze rin tü k K risz tu sn a k G yülekezete vagy E gyháza (ekklesia) iránti sze- retetérő l szól. és végül van olyan felfogás is. am elyek az o n b an m in d en bibliai alap o t nélkülöznek. C sak egyetlen e g y sz erű p á sz to rlá n y ad ta m eg n ek i azt a szerelm et. szív éb en m ég sem volt elégedettség. h o g y ez a könyv különféle szerelm i vagy m enyegzői költem ények gyűjtem énye (szám uk akár harm inc is lehet!). m ég h a a végső beteljese- dés csak a B árány m enyegzőjén következik is be.3). M in d en külső in d íték tó l eltekintve e n n e k a k önyvnek csak az lehet a tém ája. am elyeket itt rö- viden m egem lítünk. A G yülekezet és Vőlegénye között k ezd ettő l fogva szilárd kapcsolat van. am ely sz e rin t az É nekek éneke ere d etét állítólag a habi- lőni T am m úz k u ltu sz him nuszaiban.10) különféle feltételezések vannak. 24). Az írásba fogUlás cé\\a A z É nekek éneke k arak teré t illetően eltérők a ré g i és az új idők m agya- rá zó in ak vélem ényei. Abból. Szulam it szem élyével kap cso latb an is (Én 6. 105 2. Iz raelt szereti. 21. E gy m ásik m ag y arázat azt m ondja. E n n ek a felfogásnak az egyik változata a z t m ondja. am elynek Iste n gondolata sze rin t a férfi és a n ő kapcsolatát jellem ezni és uralni kellene (lM ó z 2. h o g y e z t a lányt m ár elígérték egy p ászto r- nák. ahogyan az ÚR (Jahve) n ép ét. E zzel elérk eztü n k ahhoz a kérdéshez. E rre nézv e is több felfogás van. A z sid ó k az É nekek én e k éb en a ré g i időktől fogva an n ak leírását látták. am elyek a h ázastársi szerelm et m agasztalják. h o g y m i lehet a S zent Szellem célja ezzel a könyvvel. N é h án y an ú g y gondolják. M á- so k az t gondolják. A z É nekek én e k én ek a tartalm a é p p e n az t m utatja m eg. h o g y a b e n n e le írt m en y asszo n y n ak m ég nincs stabil . a M essiással. A z É nekek én e k éb en azo n b an Salam on m in t király K risztusnak. A ke- reszty én ség első idejében az egyházatyák átértelm e zték e z t a m agyaráza- tót. felesége (Jel 19. és ő h ű m arad t h o zz á a király sü rg e tő p ró b á lk o z ása ellenére is. h o g y ezek különböző olyan énekek. öröm et és kielégülést. h o g y b á r Salam on királynak hétszáz felesége és h áro m sz áz ágyasa volt (lK ir 11.18. teh át eg y bálványim ádó k u ltu szb an kell keresni.2. ho g y leírja az Izraelb ő l való hívő m arad ék kapcsolatát Királyával. am it a S zentírás közöl. am ely K risztus m űvén és a G yülekezetben lakozó S zen t S zellem en alapul. a bé- kesség igazi Királyának az előképe.9) is.7. h o g y a király (Salamon) szerelm ét írja le egy sze g én y pásztorlánnyal.

3.). aki a liliom ok kö zt legeltet" (2. A h éb e r költészet. Ez a szerelem k ép e s beszéde. akik a várost kerülik. ‫ ״‬A z én sze relm esem enyém . am ely a 20.106 kapcsolata a Királlyal. Ez egy olyan keleti költemény. ő k a z o n b a n csak aláren d elt s z e re p e t játszanak.. és szá m u n k ra is e z a helyes hozzáállás. a m enyasszony testvérei és kishúga. am elynek nyelvezete különösen g azd ag képek- ben. akinek a kapcsolata a vőlegénnyel lassanként erősö- dik m eg. S. A z o n b a n eg y keleti vagy h éb er em b er so se m tek in ten é e z t a könyvet a b u ja szenvedély leírásának! Ez az úg y n ev ezett n y u g ati k e reszty én civilizáció ítélete volt csupán. aki a liliomok közt legeltet (5. 89-90.\jÁt0ssÁ50U a) Az Énekek énekének nyelvezete A z orto d o x zsid ó k n ál v an eg y olyan ré g i hagyom ány. h a n e m m ég csak vágyakozik a Vele való közösség és az Ő sze retete után. tele v an virághím es. am i a szexualitással kapcsolatos volt. az őrizők.10). Em ellett m ás szem élyek is előfordulnak benne: Jeruzsálem leányai. és az én szerelm esem enyim . 2. 3. U gyanakkor a zsidók e z t a könyvet a leg szen teb b könyvek közé sorolták. tab u k én t k ezelt (vö. e n n e k m egfelelően nag y o n nag y ra tarto tták . E lsősorban a vőlegény szerelm éről van szó. E zé rt gyakorlati m ó d o n alkalm azni lehet az egyes hívő em ber- n e k U rával való szem élyes k apcsolatára is. sz á z a d közepéig m in d en t. T erm észetesen tartalm az ez a könyv ta n ítá st a m o stani idők hívője szá- m ára is. és en g e m kíván ő! (7.19).16). és é n az övé. a z u tá n a m en y asszo n y éb- re d ező szerelm éről. valam int a m eg tap a sztalásb an való érlelődés a m en y asszo n y alábbi szavaiban eg y értelm ű en kifejezésre jut: 1. A sze retetn ek és a bizalom nak ez a fejlődése. ‫ ״‬É n az é n szerelm esem é vagyok. m ely sz e rin t har- m inc év alatti férfiak n e olvassák az É nekek énekét. érzelm es és rész- b e n n agyo n szem léletes kifejezésekkel. ‫ ״‬É n az é n szerelm esem é vagyok. m íg végül teljes m érté k b en élvezi a szerelm ét. . A z É nekek én ek e tú ln y o m ó részt a m en y assz o n y és a vőlegény között zajló beszélgetések so rá b ó l áll. o.

aki h ű tlen n é vált. Én 2. m íg az Ú SZ-ben a Bá- rány. a G yülekezet? Ez a következtetés n e m igazolható a következő okoknál fogva. Egyfe- lől azt. 3. m íg a fiatal Ruth. A z É nekek éneke m eg em líti a m enyasszonynak m ind az anyját (1. akit Boáz. Jer 3.6-14).5-14: A szerelem teljessége . Iz ráe l k ét ré sz re szakadá- sakor k ét o rsz á g keletkezett: a déli.6.2). E zt az egy anya- országbó l keletk ezett k ét testv éro rszág o t az Ez 23 ‫ ״‬egy anya leányainak' nevezi (vő. 4.8-3. Jer 3.32). A z t jelenti ez.5: A szerelem keresése III. M áso d szo r az Ó SZ -ben Jahve (az ÚR). V égül a M essiásnak és földi m en y asszo n y án ak egyesülése a M essiás m egjelenése u tá n a Földön m eg y végbe. és e z é rt férje eltaszíto tta őt m agától (vő.1: A szerelem közössége IV Én 5. R uth könyvében is ú g y látjuk. A z Ó S Z -ben teh át Iz rae ln e k k ét különböző k ép é t találjuk m eg.6). és az északi ország . Salam on halála után.4.2-6. Először is különböző kap- csolatok ábrázo lásáró l v an szó egym ástól n ag y o n különböző időkben. és e z t az Ó SZ a hűtlen feleség visszafogadásához hasonlítja (Ézs 54. a hívő zsidó m aradékot ábrázolja (vö. 8. Z solt 45. h o g y K risztu sn ak k ét m en y asszo n y a van. fiatal menyasszonynak tekinti. a M essiással.9: A szerelem helyreállítása V Én 6. am elynek S am ária volt a fővárosa. m in d a kish ú g át (8. Én 3. 107 b) Az Énekek énekének menyasszonya A z Ó SZ p ró fé tá i Izráel n é p é t g yakran nevezik az ÚR (Jahve) feleségének (fér 31. az anya Izráel h ű tle n n é p é n e k a képe. földi n ép é n ek hívő m arad ék a és m en n y ei felesége.6-7.10-8. m íg a B árány m enyegzője az t m egelőzően a mennyben lesz. ill.3-5). az Ó SZ-i törvény és az ÚSZ-i kegyelem idején.4: A szerelem bizonyságtétele VI. M ásfelől Júda hívő m arad ék át szép. Ézs 54. am elynek fő városa Jeruzsálem volt.1-5.6-5. a Felkentje. ho g y Izráel egész n é p e az utolsó n a p o k b a n m eg tér Jahvéhoz (az ÚRhoz). É zs 62. a békesség Fejedelm ének ősatyja v esz feleségül. hogy N aóm i. a M essiás a vőlegény.1-2. T A rtelw í áttek m tcs I Én 1.8) is.7: A szerelem bizonyossága II. aki egyesül a Királlyal. H ó s 1-3). Én 8.

szá zad b a n Abdiás: Kr. e. 767-697 .7). m int Illés (lK ir 17. am ely csak az ÚSZ-ben.14). bizo n y íték a a n é p szellem i hanyatlásának.9). Ez m eg m ag y a ráz za azt. A Föld n ép e it is m egem lítik. Za- kariás (2K rón 24.1). 772/752-722 Ézsaiás: Kr. Elizeus (lK ir 19. am elyet felvettek az Ó S Z kánonjába. e. A hija (lK ir 11. A z a tény. H a n á n i (2K rón 16. Eliézer (2K rón 20. am en n y ib en a z o k kap cso latban v an n ak Isten útjaival és céljával. Sém ája (lK ir 12. Izraelhez: pl. Ef 3. jéh u (lK ir 16. és az ad o tt k o rn a k és k ö rü lm ényeknek m egfelelően h irdette Isten 1géjét· A z o n b a n a k o n k ré t k örülm ényeken tú l a p ró fé ták Izrael jövőjére is utaltak az eljövendő M essiással ö sszefü g g ésb en (Jónás kivétel ez alól).1) . e.37).5). A záriás (2K rón 15. am elyben Iz rae ln e k különleges sze rep ju t m ajd.1-12). C sak tizenkét további p ró fé ta hagyott m ag a u tá n S zent Szellem által ihletett olyan iratot. K risztus váltságm űvét követően jelentetik ki (vö. Z akariás (2K rón 26.29). e. Illés (lK ir 17.vagy Kr.108 Az ószövetség prófétai kömjvei Iste n az Ő S Z idején so k p ró fé tá t küldött földi n ép éh ez. A p ró fé tá k teh át Isten n e k a teremtéssel kapcsolatos terv eit jelen- tik ki. aki Isten s z ín e előtt állt. e. M ikeás (lK ir 22. 800-790 H óseás: Kr. h o g y Isten Gyülekezete m iért n e m tarto zik az O SZ-i p ró fé tá k tém ái közé. Jaháziel (2Krón 20. hogy a p ró fé tá k szolgálata szü k ség essé vált Isten földi n ép e között. Mikor wvmká1koí>tAk az ószövetségi próféták? (A p ró fé tá k időrendi so rre n d b en ) Jóéi: Kr.15). mennyei tanácsvégzésének a tárgya.20). A G yülekezet ugyanis Isten örök. a Júdából szá rm azó Isten em b ere (lK ir 13).2).8). a 9. íg y a legtöbb p ró fé ta kiáltó volt. Iddó (2K rón 12. a 9.1). szá zad b a n .16). és O d é d (2K rón 28. 586 után? Jónás: Kr. az ÚR ú jra o d afordulhasson a népéhez. N átán (2Sám 7.22). E z a cél a M essiás eg é sz világm indenségre kiterjedő u ralm a az ezeréves királyságban. A p ró fétai könyvekben újra m eg újra kom oly felszólításokkal találkozunk. am elyek b ű n b án a tra és m eg térésre hívnak. h o g y Jahve. Sá- m uel.1) . e.

750-700 N áhum : Kr. e. 663-612 Jeremiás: Kr. e. 593-571 A ggeus: Kr. 767-753 M ikeás: Kr. 520 körül Zakariás: Kr. 612-605 Dániel: Kr. e. 520-180 Malakiás: Kr. 622-606 H abakuk: Kr. e. 4 5 0 4 2 5 ‫־‬ . e. 605-536/535 Ezékiel: Kr. 627-586 Sofóniás: Kr. e. e. 109 Ámós: Kr. e. e. e. e.

6 /5 . M eghaladná könyv ü n k kereteit. az első 39 fejezetet is különböző m ás sz e rz ő k n e k tulajdonították.és stílusbeli különbségek fellelhetők szin te valam ennyi világi s z e rz ő m űveiben is. Kr. Ézsaiás p ró fétai szolgálata kiterjedt U zziás. és Ezékiás kb.1 sz e rin t A m ós fia. h o g y lehetetlen. és eg y fa ü re g éb en k ettéfűrészelték (vő. 200 évvel a k o rá t m eg elő ző en (Ézs 44. . Jótám . e.37). Tehát n e m különöseb- b e n nyom ós az az érv. e. N ős volt. szá zad b a n folytatódott a könyv ré sz e k re szedése.1. h o g y m eg em líti K ores (C írus) király nevét m ár kb. A 18.110 £ ζ$λ1 λ$ profétA könvfvc 66 fejezet 1. de ezek szerző ség ét em iatt n e m lehet kétségbe vonni. és az. fejezetet egy a Kr. legfőkép- p e n p ed ig az. h o g y a 40-66. 39. hogy a különböző fejezeteknek állítólagosán n e m egységes a stílusa. h o g y tém a. E nnek a kritikának a fő oka a tém akörök sokfélesége volt. szá zad fordulóján élt. 767-ben kezdő- dött. és k ét fia volt. A ház és Ezékiás uralkodásán ak idejére. U zziás eg y ed u ralm a kb. aki állítólag a Kr.28. zsidó h ag y o m án y sz e rin t állítólag A m ásia király testvére volt. 697-ben halt m eg.3). 45. és 20. fejezeteket egy bizonyos trito-É zsaiásnak. 38. A z zal kezdődött. Először a k ö zé p k o rb an jelent m eg az a feltételezés. A 19. hogy Ézsaiás könyvének n e m m in d a 66 könyvét írta Ézsaiás. M in d en ese tre Ézsaiás n a g y o n szab ad o n m o zg o tt a jeruzsálem i királyi u d v a rb a n (Ézs 7. Kr. Z sid 11. E gyedül a rra u talu n k . h o g y Ézsaiás saját m ag a írta volna az egész könyvet. A srcrrő és a keletkezés íí>eje Ézsaiás p ró fé ta (nevének jelentése: Jahve [az ÚR] az üdvösség) az É zs 1.1). szá zad vége felé. sőt az 55-66. 6 század b ó l való s z e rz ő n e k (deutero-Ézsaiás) tulajdonították. M an assé király állítólag üldözte őt. h a a bibliakritikának ezek re a tám adá- saira egyen k én t kitérnénk. e. T ehát e rre az id ő szak ra esik Ézsaiás p ró fé ta szolgálata. a felvilágosodás idején a k u tató teo ló g u so k és kételkedők egyre inkább igyekeztek a z t bizonyítani. A hasonlóságok legalább ugyanolyan n a g y m érték b en m egm utatkoznak. e. aki a régi. h o g y állítólag eltérő a különböző fejezetek stílusa. akik nevének jelentése A maradék megtér és Siess zsákmányra és gyorsan prédára.3. A zsidó tradíció sz e rin t Ezékiás isten telen fia.

20. Ézsaiás n eh é z történelm i id ő b en élt és m űködött.2).38-41. 2 K ró n 28. e n n e k so rá n tizen eg y alkalom m al n y o m atékosan m egem - lítik Ézsaiás n evét (M t 3. E zsd 1.17. A helyett. 32. A Luk 4.10). később a z o n b an Jahve ellen fordult a szíve. Josephus Flavius.28-33.38. E bben az id ő b en kívülről ellenség szo ro n g atta Júda országát: Edom . Ez az ŐSZ egyik könyvének a legrégebbi. A z Ú SZ-ben Ézsaiás könyvét körülbelül h atv an sz o r idézik.16. Csel 8. A leginkább figyelem re m éltó id ézet ebben az ö sszefüggésb en a Jn 12. 16.17. A p ró fé tá t é p p e n az jel- lem zi. Iz ráel istentelen kirá- lyai Szíriával szövetkeztek.16). ahogyan az . Jn 1. Ez az Ézsaiás 53-at és 6-ot idézi. és Ézsaiás könyvének teljes szövegét tartalm azza. 3. m ielőtt Jósiás élt (lK ir 13. és újból és újból m eg tám ad ták Júdát (2Kir 15. zsid ó író írja (A zsid ó k tö rtén ete XI 1. 20-21). 2 K ró n 28. 8. am elyek ré sz b e n m ár beteljesedtek. 111 például az. Ézsaiás könyvének egységessége m ellett további bizonyítékai a holt- ten g eri leletek.5-6). R m 10.7. C sak a 40-66. am ely a Kr. E zékiáson át Iste n n ag y éb red ést m u nkált a n é p között. de igazi seg ítség et n e m k ap tak (2K rón 28. Szíria. Jeroboám király előtt körülbelül h árom száz év- vei em lítette m eg Jósiás király nevét.1).3. h o g y Jahvéban b íztak volna.17. Izráe l és a filiszteusok.4. század b ó l szárm a- zik. teljes eg észéb en fe n n m a rad t m ásolata. p e rz s a király csodálkozva olvasta Ézsaiás rávonatkozó ki- jelentéseit. C írus nev én ek jóval az ő ideje előtt való m egem lítése egy a sokszáz p éld a közül Isten Igéjében. és ez u tá n ad ta k i a p aran cso t a zsid ó k v isszatérésére (vö. Lk 3. de fia.1-2). Ézsaiás m egélte. h o g y Isten Szellem e által a jövő dolgairól is k ap kijelentéseket. m in t az összes többi p ró fé tá t együttvéve. A ház bálványokat im ádott. U zziás (Azária).37. h an e m a M essiásról is m o n d o tt so k olyan jövendölést. Sajátos- ságok). Júda királyai A sszírián ál k erestek m en ed ék et (2Kir 16. h o g y g yakran em legeti Isten t Izráel S zentjeként (1. 1947-ben Q u m ra n b a n találtak többek között eg y körűibe- lül 7 m éter h o sszú ság ú bőrtek ercset. fejezetből 28 idé- z e t szárm azik. ré sz b e n p e d ig m ég beteljesedésre várnak. 2. Is- te n Júdából való em bere. hogy C íru s (Kores).23. többször.17-20 egy ilyen tek ercset em lít (vö. 12. 4. k ö zb en h áro m szo r m egem líti Ézsaiás nevét! íg y m aga Iste n Igéje erő síti m eg e n n e k a könyvnek az egységét. am ely azt bizonyítja.5-6. e. Csel 8.28-35). Júda királya u g y an jól k ez d te uralkodását. h o g y Iste n p ró fétái által k ezdettől fogva h ird ettette a véget (Ézs 46. 12. Ézsaiás nem csak Koresről. Jótám bizonyos m értékig istenfélő király volt. A z északi ország.1-4). Fia.

és v ereség et szenvednek. 2K rón 32). A z első és m áso d ik fő ré sz között v an eg y történelm i rész. A m ikor Júda Ezékiás uralk o d ása idején m eg ak a rt szabadulni az asszír felsőbbségtől. A z első fő rész Isten népé- n e k külső. am elyekkel kapcsolatban v an n a k (Ézs 13-27). Ézsaiás könyve k ét n ag y részb ő l áll (Ézs 1-35 és 40-66). am ely Ezékiás király életéről szó l (Ézs 36-39). ú g y n ev ezett n ag y p ró fé ta között. h o g y az a ssz íro k Júda ellen tám adnak. Izráellel (Ézs 1-12) és azokkal a nem zetekkel. hogy leírja K risztu s uralm át az ezerév es királyságban. de végül m ég- is legyőzték. valam int Ezékiás m eggyógy u l egy betegségből. a m ag u k ö sszefü g g éséb en m égis alátám asztják az Izráel ellenségeiről és a m arad ék m eg m en ek ü lésérő l szóló jövendöléseket. de jövendölései alkotják a S zen tírás leghosszabb és legátfogóbb p ró fétai könyvét. fejezetben Jah- . fejezetben a Babilonból való szab ad u lásró l és a bálványok elítéléséről v a n szó. am elyeket egy történeti ré sz (Ézs 36-39) választ el egym ástól. m in t a h éb e r Bibliában. A hatszo ro s jajkiáltást követően következik az ezeréves birodalom beli állapotok leírá- sa (Ézs 28-35). D e n e m sokkal ez u tá n É zsaiásnak m ár egy m ásik nagyhatalom m al. e. Ebbeír arró l van szó.112 északi o rsz á g E gyiptom m al szö v etk ezett A sszíria ellen.7. A 40-48. a m áso d ik belső tö rtén etét tartalm azza. Babilonnal való barátság ra kellett ítéletet m ondania. és azzal is végződik. a 49-57. m ég p ed ig m in d a m ai bibliakiadásokban. Az írásba foglalás célja Ézsaiás a p ró fétai könyvek so rá b an az első helyen áll. Jóllehet ez e k a fejezetek történeti jellegűek. és jeleznie kellett Júda o rszág a szám ára a körülbelül sz á z évvel később következő babiloni fog ság o t (2Kir 18. Ő ír a m e g íg ért M essiásról a leg részleteseb b en (csak a Z so ltároknak v a n m ég ennél is erő seb b m essiási jellege). A z első ré sz (Ézs 1-35) n ag y vonalakban jövendöléseket tartalm az az utolsó időkről és Isten u tairó l Júdával. A m áso d ik fő szak asz (Ézs 40-66) Iste n n ép é n ek a M essiással (Krisz- tus) való kapcsolatát tárgyalja. Jóllehet n e m Ézsaiás volt az első p ró féta. 2.7. E z é rt joggal áll első h ely en a négy. és em iatt evangélistának is nev ezik a p ró fé tá k között. 20. és Kr.12-19). 722/21-ben A ssz íriá b a vitték fogságba (2Kir 17). Jahve seg ítség ü k re sietett (2Kir 18. ahol ő az első a ‫ ״‬kései p ró fé tá k ' között.

45. 17.15.17 (‫ ״‬örök szabadulás"). 25.19.17. 6. Jel 4. 56.6. 14). 30. E zt Ézs 6.12.29. akik tró n u sa előtt e z t kiáltják: ‫ ״‬Szent. 31. 89.8. 24.7.9 (‫ ״‬örvendez- zü n k szabadításában"). 17.11. 6. 46. o. 54. 26.22. 48.1. 33. E gyébként az Ó SZ egészében ez a név m ég csak a következő helyeken fordul elő: 2K ir 19. A z 58-66.1. 6.18. 20.3. M egjegyzendő. b) Az üdvösség Ézsaiás könyvének m ásik kulcsszava az ‫ ״‬üdvösség" vagy ‫ ״‬szabadulás" szó (héberül jésua.10 (‫ ״‬szab ad ító Isten").7 (‫ ״‬szab ad u lást hirdet").19.10 (‫ ״‬az ü d v ruhái"). h o g y m ag a Ézsaiás használja e z t a nev et a 2Kir 19. m e rt tú lz o tta n tiszták a szem ei ahhoz. fejezet) Ézsaiás könyve a héber költészet vers- form ájában író d o tt (vö.18.5. ill. 51. 55.17: ‫ ״‬an n ak Szentje".11. jesa vagy festi a. 60. A z ‫ ״‬Izrael S zentje" n év a z t m ondja.41. hogy a go- n o szság ra n éz zen . 62. 20. .14.22. 41. 8 (‫ ״‬a szabadulás napja"). 61. 8. 5. Izráellel kapcsolatban. fejezetben 14-14-szer fordul elő. h o g y Isten n e k e z a neve Ézsaiás könyvének az egy- ségességét alátám asztja: m in d a k ét fő részb en .9. Jer 50.4.15.1 (‫ ״‬szab ad ítását ad ta kőfal gyanánt").22- ben. 10. 10. am iből a Je(ho)sua.13.5.17 (‫ ״‬a szab ad ítás sisakja"). 12. s z e n t a sereg ek n ek U ra" (vö.7 (‫ ״‬S zen t vagyok Izraelben"). 113 ve szolgájának szenvedéséről és dicsőségéről. 78. 89-90.4.2. 43. 47. 52. 29. az 1-39. 18.1. 59. 45. A z Ézsaiás stílusa és nyelvezete nag y o n kifejező.5 és Ez 39. Josua = görögül Jézus n év is szárm azik). e z zel kap cso latb an A h éb er költészet. 51. N éhány résztő l elte- kintve (ez fő k én t a 36-39.23. 3 (‫ ״‬a szab ad ító kútfeje"). 60. E zt a b izo n y ítékot külön alátá- m asztja m ég az is. 23: ‫״‬Jákob Szentje".16.3-ban a szeráfo k is kifejezésre juttatják. Ez a szó a következő h ely eken fordul elő: Ézs 12. 49.8). h o g y Iz ráe l Isten e elkülönül m in d en gonoszságtól.5.11. fejezetben és a 40-66. 37. szen t. am ikor Ezékiás érd ek éb en szólal m eg. SAjÁtossÁ$ok a) ‫ ״‬Izráel Szentje" Isten n ek az Ézsaiás könyvében előforduló különféle nevei között az ‫ ״‬Izráel Szentje" különleges helyet foglal el.7.11.) 3. fejezetek össze- foglalják Iste n gondolatait és u tait földi népével. Zsolt 71. 49.2. Ez a n év itt huszonnyolcszor fordul elő (Ézs 1.14.

1.38-41). A M essiás és az assz íro k 8. 25.14. Júda és Jeruzsálem helyreállítása 3-4.17 • Isten fiának testté-létele: 7. hogy Ézsaiást evangélistának nevezik a p ró fé tá k között.1.4.1-2. A békebirodalom 2.1.3-7. K ijelentés Babilonról és Filiszteáról . a m egváltó Jézus K risztusról. fej.17). fej.1-2 • elvettetése: 8.8.15.9-12. 6. fej. 58-66.4. A z assz íro k tám adása 9. 49. 48. 49. fej. 9. R óm 10.13-27. Jahve term ék etlen szőlőhegye 6.2. 53. am ely olyan so k jö- vendölést tartalm az az Ú r Jézusról.1-12. 52. Júda és Jeruzsálem s z o m o rú állapota 2. A z üdvösség gyakori em legetése hozzájáru lt ahhoz. fej.9 • dicsősége: 9. 42. A legfontosabb sza k aszo k a következők: • m aga az ÚR (Jahve) a m eg íg ért M egváltó: 47.2. TÁrtAkni Áttekintés I.7.14. 48. fej.114 M ég ha a p ró fé ta eb b e n az üd v ö sség b en / szab ad u lásban többnyire az ezeréves királyság áldásait látta is. 32. fő rész: Izráel külső története 1.47. c) Messiási próféciák A Z soltárokon kívül nincs m ás olyan Ó SZ-i könyv. Sión ítélete és dicsősége 5. ném elyik kifejezését az ÚSZ a jelenlegi kegyelm i id ő szak örök üdvösségére alkalm azza (vö. 11. C sel 13. E zeken kívül e n n e k a könyvnek m ég so k m ás helye is szó l a M essiás- ról.6.3 • szenvedései: 50.6. É zs 6 és Jn 12. Izráel. fej. fej. Ézs 1-35.4-5. m in t Ézsaiás könyve. Ézsaiás elhívása 7.3-10. fej.10-12. 2K or 6.16 • m egaláztatása: 4. 50. 4. 53. fej. 53.: T íz kijelentés a n em ze tek rő l 13-14. 28. R em énység és figyelm eztetés Izráel szám ára 11-12. 53.2.16. Ef 6. 52.14. m intha K risztus állandóan a p ró fé ta szem e előtt len n e (vö. O lyan. 63.: Júda és Jeruzsálem 1. fej. fej.15. 11.

fej. 40^48. Jaj E fraim nak 29. fej.: Történelmi betoldás: Ezékiás és Ézsaiás 36-37. Büntetés és szabadítás 3. Iste n sze retete elp árto lt n é p e irá n t . Júda szab ad u lásán ak éneke 27. fej. fej. fej. Jahve b áto rítja a n é p é t 45. A békebirodalom áldásai 26. Előretekintés a békebirodalom ra 33. Izráel h azatérése 19. Ezékiás b eteg ség e és gyógyulása 39. fej. Jaj Jeruzsálem nek. fej. D u m áró l és A rábiáról 22. fej. Kijelentés T íru szró l 24. fej. akik em b erek b en b íz n a k 32. Jahve szab ad u lást h ird et 46-47. fej. Kijelentés Babilonról.: 2. fej. Kijelentés E gyiptom ról 20. fej. V igasztalás Iz ráe l szám ára 41. fej. 28-35. Jahve szolgája 42. Kijelentés D am aszk u szró l 18. Jaj azoknak. fej. Jaj az E gyiptom m al kötött szövetség m iatt 31. Kijelentés M oábról 17. Jaj A sszírián ak 34. fej. fej. Ézs 36-39. akik m egvetik Isten t 30. Jaj azoknak. fej. fej. ítélet az eg ész tere m te ttség felett 25. fej. fej. fej. fej. A békebirodalom áldása II. fej. Babilon b u k ása 48. A ssz íria tám ad ása és veresége 38. fej.: A z ÚR (Jahve) m eghallgatja n é p é t 40. Ézs 40-66. Jahve igaz Szolgája 43. fej. fej. Kijelentés a látom ások völgyéről 0eruzsálem ) 23. fej. T örténelm i fü g g elék 21. 115 15-16. fej. fej. ítélet E d o m és a szövetségesei felett 35. fő rész: Izráel belső története 1. fej. fej. Isten bocsánata 44. fej. E zékiás b u k ása és az ítélet kihirdetése III. Izráel. fej.: A h atszo ro s ‫״‬jaj" 28. fej. fej.

fej. fej. Is te n válasza . fej. 58-66. Iz ráe l sz o m o rú állapota 3. V ád Iz rá e l ellen 59. fej. fej.: Iz rá e l helyreállítása és dicsősége 58. fej. Jahve igaz Szolgája 51. fej.116 2. ‫ ״‬Ő so k ak b ű n é t h o rd o zá" 54. A b ékebirodalom dicsősége 61. fej. fej. fej. fej. Jeru zsálem ujjongó éneke 55. Sión éb red ése és Jahve igaz Szolgájának eljövetele 53. Sión dicsősége 63. fej. 49-57. Im ád ság 65-66. fej. Bukás és hitvallás 60. fej. fej. A M essiás és n ép e 62. A n ag y bosszúálló 64. fej. fej. A n e m z e te k is kegyelm et k ap n ak 56.: Jahve Szolgájának elvetése és szenvedése 49-50. fej. A z elvetettek befogadást n y ern ek 57. A h ű ség es m aradék b áto rítá sa 52.

hogy jövendöléseinek n ag y ré sze n e m tőle m agától szárm azik. 640-609) esnek. S zülővárosa A n a tó t volt Benjám in tö rzsé n ek a területén (Jer 1. ÓSZ-i p ró fé ta életéről és szolgálatáról sem tu d u n k m eg annyi szem élyes részletet. h o g y ő az isten telen M anassé ki- rály uralkodása idején (Kr. és a lakosság eg y ré sz é t elvitték Babilonba (az első csoport.2 k k és 3. A m ikor B áruk ez t felöl- . A z o n b an h am aro san ellene fordult a város lakosainak gyűlölete (Jer 11.64-ben e z olvasható: ‫ ״‬E ddig v an n ak Jerem iás beszédei". e. E zidőtájt a babiloni- ak N a b u k o d o n o zo r vezetésével legyőzték az eg y ip to m i birodalom had- sereg ét a karkem isi csatáb an (Kr. m íg Kr. 605-ben). Jer l. E zeknek a kételyeknek a z o n b an egyetlen é ssz e rű oka sincs. m int negyven évig 0er 39).11-12. Jósiás halála u tá n Jerem iás si- rató én ek et m o n d o tt (2K rón 35. 696-642) született. h o g y egyetlen m ás.1. 640-609) uralkodásának tizenharm ad ik évében. vö. teh át több.11-ben p rófétáit. Jer 22. am it ő titkára.25. am elyekkel a p ró fé ta el- k ezdi és befejezi könyvét. e. e. e. E rre a p a p o k m eg ak arták őt ölni 0er 26).1-4).1). és az 51. 586-ban N a b u k o d o n o zo r le n e m ro m b o lta Jeruzsálem et. am ikor Jósiás (Kr. Jerem iás k e z d etb en A n a tó tb an élt. 45. Joákim uralkodásán ak n egyedik évében Jerem iás többek között Júda hetvenéves babiloni fo gságáról jövendölt 0 er 25.1). e. 606). m in t Jerem iásról. Á ro n p a p i családjából szárm azo tt. és sze m b e n azzal a ténnyel. Joákim e z u tá n következő ural- kodása idején (Kr.18-23). S zem b en ezekkel az e g y sz erű és eg y értelm ű szavakkal. a könyv m o d e rn kritikusai az t hangoztatják. 36. 609-598) Jerem iás m egjövendölte Jeruzsálem küszö- bönálló p u sztu lását. 627-ben az ÚR (Jahve) p ró fétai szol- gálatra h ív ta el (Jer 1. e. Isten p aran csára Jerem iás n ő tle n m arad t (Jer 16. e z t követően m egostrom olták Jeruzsálem et. Sallum (vagy Joáház) ellen Jerem iás a 22. h o g y írja le egy könyvbe az eddigi jövendöléseit.6kk jövendölései Jósiás király idejére (Kr.4-10). e. A szerző és λ keletkezés !beje Jerem iás könyve íg y kezdődik: ‫״‬Jerem iásnak. M ég nag y o n fiatal volt. 117 Jeremiás próféta Uön\\vc 52 fejezet 1. B áruk segítségével m eg is tett 0 er 36. Jerem iás ek k o r a z t a m eg b ízást kapja Istentől. Jósiás fia.10). H ilkiás fiának beszédei".2). am elyet Babilonba vittek Kr. vagyis Kr. e. Ez a szolgálat eg é szen addig tartott. Jerem iás feljegyzéseiből kivehető.

13. A következő király. V álasztás elé k erü lt.118 vasta a tem p lo m b an . 20. és Kr. eb- b e n n e tám aszk o d jo n E gyiptom ra (fér 37. . Jer 17. hogy n e szálljon szem be Babilonnal. Jósiás h arm a d ik fia (Kr.1. letartóztatták. A m i- kor végül a babiloniak bevették Jeruzsálem et. Joákin vagy Jekóniás csak h áro m h ó n ap ig uralko- dott. 14.6kk). h o g y állandóan o sto ro z ta a zsid ó k g o n o szság át és az élő Istentől való eltávolodását.30). A m ikor Jerem iás Benjám in földjére akart m enni.27-32).12-22). hogy ők is velük m enjenek (Jer 41-43).20). 2.11-38. aki en n y i ellenállást és gyűlöletet tap asztalt volna n é p e részérő l.14). és a hagyom ány sze rin t o tt kövezték halálra a zsid ó k Jeruzsálem lerom bolása u tá n öt évvel. hasonlókat az előbbiekhez" (fér 36. a z sid ó k a babiloniak b o sszú játó l tartv a Jerem iás figyel- m eztetése ellenére E gyiptom ba m enekültek. e. Jerem iás kiszabadult a bőr- tönből. 597-586). U tódja Sedékiás volt. Az írásba lás cél]'λ Jerem iást. A n n a k ellenére. és a tű zb e d o b ta (fér 36. halála u tá n ren d k ív ü li m ó d o n tisztelték (vö.10. aki az ú g y n ev ezett n ég y n ag y p ró fé ta közül a m ásodik. Jerem iás ü z e n etén ek fő tartalm a és célja. és a rra k én y szerítették őt és Bárukot.16. e.17. A z o n b a n am íg élete so rá n so k at kellett honfitársaitól szenvednie.20-26). hogy újból és újból Júda la- kó inak a szív ére beszéljen. h o g y N ab u k o d o n o zo r kív ánságára Babilonba m enjen-e. 15. E n n ek so rá n Jerem iás folyam atosan rá m u ta to tt a fenyegető ítéletre: Babi- Ion le fogja rom bolni Jeruzsálem et. a végsőkig sze rette a n é p é t (vö. 18. Joákim király h arag jáb an késsel szétvágta. ‫ ״‬és több dolgot is írá n a k bele. és térjenek m e g a bálványoktól Istenhez. Jer 9.6). joggal nevezik síró p ró fé tá n a k (vö. A Biblia hallgat e n n e k a n ag y p ró fétán ak a haláláról. 597-ben elvitték Babilonba (ez volt az elhurcoltak m ásodik csoportja). M t 16. Jere- m iás az t tanácsolta Sedékiásnak.14). és ő az utóbbit v álasztotta (Jer 39-40). aki a júdai királyság utolsó neg y v en év éb en élt és szolgált. h an e m rendelje alá m agát Babilon királyának (Jer 27. N e m volt rajta kívül egyetlen olyan p ró fé ta sem .10. vagy m arad jo n o tt az o n a földön. E rre Isten újból m in d e n t leíratott Jerem iással.17. h o g y ism erjék fel erkölcsi hanyatlásukat és Jahvétól való elszakadásukat. Jerem iás ott folytatta p ró - fétai szolgálatát T áfnes v áro sáb an (Jer 43. és eg y ü re s cisztern áb a d o b ták (Jer 37.8-44. A m ikor a N ab u k o d o n o zo r által állított helytartót. G edáliást m eggyilkolták.

S A )Á t0 S S Á $ 0 U a) Júda hetven évre babiloni fogságba kerül Jerem iás k ét helyen em líti m eg Jeruzsálem fenyegető p u sztu lását és a n é p Babilonba való elhurcolását. 539-ben C íru s (Kores) p e rz s a király m e g h ó d íto tta Babilont. 597-ben k e rü lt so r a m ásodik tá- m adásra. am ely a m ai n ap ig be- teljesedésre vár. a végéhez érke- z e tt (D án 9. a n é p vissza fog té rn i a saját földjére. m e rt a hetvenéves fogság u tá n m ég n e m valósult m eg. 3. 586-ban e lp u sztíto ttá k Jeruzsálem et és a tem plom ot. e. am it Jahve p aran csára Jerem iás helyezett kilátásba. G ábriel an gyalon k eresztü l további próféciákat k a p o tt a h etv en évhétre vonatkozóan. Babilon királyának az uralkodása idején teljesedett be. h o g y Jeruzsálem p u sztu lásán ak h etv en éve. Kr. és elvitt B abilonba egy cso p o rt zsidót. 29. am elyet zsidó k o rtársai elutasítottak. és az összes. am elynek a z o n b an h etv en év u tán a m ara- dék visszatérésével vége lesz (Jer 25.4-7). H a ez az idő letelik. am ikor tíz e z e r em b e rt vittek el Babilonba. Kr. Joákim uralkodása alatt vonult először Jeruzsálem ellen Kr. A babiloni fogság csak h etv en évig fog ta rta n i (Jer 2 5 . 119 A z o n b a n Jerem iás újra és újra b eszél Isten n e k n é p e iránti irgalm assá- gáró l is. .5-8. ez u tá n az ÚR új szövetséget köt m ajd a n épével (Jer 31. D árius uralkodásának m á- sodik évében (a p e rz s a szám ítási m ó d sz e rin t ez az első év) az írá so k olvasása so rá n D ániel észrevette. V égül Jerem iásnak vigasztaló ü ze n ete is volt. 605-ben. és a m éd D áriu st tette m eg alkirálynak (D án 6. e.10). k ö ztü k D ánielt is (D án 1. Jerem iás próféciái beteljesedtek (2K rón 36.1).12‫)־‬. Iste n kilátásba helyezett b ü n tetése N ab u k o d o n o zo rn ak .14- 18). m ég o tt levő n é p e t elhurcolták Babilonba. 1 1 2 9 . m ég m ielőtt a teljes k án o n kialakult volna! A m ikor D ániel im ád ság b an m egalázta m agát. 33. am ely Jeruzsálem újjá- építésétől a M essiás eljöveteléig és az idők végéig terje d (D án 9. A jövendő áldás rem én y ség e és Isten S zellem ének ereje adtak erő t és b áto rság o t Jerem iásnak sz o m o rú szolgálatához.21). Elkövetkezik a ‫ ״‬h áb o rú ság ideje Jákobra" (Jer 30. Ez eg yébként döntő b izo n y íték az Ó SZ-i S zen tírás isteni ihletettsége m ellett.1). és elkövetkezik a M essiás uralm a alatt az ezerév es békebirodalom csodálatos ideje (Jer 23. V égül Sedékiás ural- k o d ása idején.20-27). Joákin rövid u ralkodása idején.11-12. e. 1 0 . Kr.1-2).31-34).

A Septuagintából. Kr.. 29.7.28-30 és m ég egyéb helyeket. könyvében sz in tén hivatkozik Jahve h etv en évig tartó haragjára Jeruzsá- lem és Júda városai ellen (Zak 1.1-4.7-8 és a 44.. e. és 45.14 és a Z ak 1.1. fejezet függelék.18-25. 29. b) A fejezetek sorrendje Jeremiás könyvében Jerem iás könyvének tarta lm át n em m indig id ő ren d i so rre n d b en jegyezték fel. és akkor a rra a k övetkeztetésre jutnak.1-ben is hivatkozik ezek n ek a köny- v ek n ek a szerző je Jerem iás jövendölésére Jeruzsálem h etv en évig tartó p u sztu lására v o n atk o zó an . A z 52. 35-36. A 25-26. e. 36. m e rt a m arad ék Kr.. időadatok a 2 1 . 536). am ely szin te szó sz e rin t azo n o s a 2Kir 24. fejezet- b en szerep el dátum . aki a z sid ó k v isszatérése u tá n prófétáit. Joáház idejéből nincse- n ek feljegyzések. M áso k az E zsd 5. hogy az 1-20. 27-34. A S zen t Szellem v ezetésével tették h o z z á ehhez a könyvhöz .13 és ré szb en 17-22.44- 49.20-23 alapján kiinduló d átu m k én t Jeruzsálem első m eghódítá- sát.. 28. 27. az Ó S Z görög fo rdításából sok igehelyet kihagytak: 10. 586-ban bek ö v etk ezett lerom bolásától kell elindulni.. és a zsid ó k Kr. fejezet m ögé került. 26. h o g y kijöjjön a teljes h etv en év.14-26. hogy a hetvenes szám o t n e m kell szó sz e rin t venni. 605-öt vesszük. 32. 17. e. 40 000 zsidó in d u lt ú tn a k Jeruzsálem be. fejezetben találhatók. e. Kr.12 alapján a tem p lo m teljes befejezését.12).30-cal. e. e. h a a 2Kir 24. Vajon m elyik az N a b u k o d o n o zo r h áro m . hog y a te m p lo m Kr.. 51.6 em líti m eg). 35.4-13. A p e rz s a k irály K ores p arancsa alapján kb. Sok k u tató eg y e té rt a z o n b an abban.16-20. 33. h o g y újból felépítse a tem p lo m o t (kb.22-ben és az E zsd 1.talán é p p e n Jerem iás saját m aga. Jeruzsálem elleni hadjárata közül. fejezetben találjuk m eg. Z akariás p ró féta..1-4 és a 2 K ró n 36. fejezet Jósiás uralkodásának ide- jére esik (bár nevét csak az 1. a z t a 43. 34. feje- zetet. A legegyszerűbb és legvalószínűbb azo n b an . 52. 536-ban tö rtént v isszatérését tekintjük a hetvenéves id ő szak végső időpontjának. 45-49.1 és 3. 27. 6.120 A 2K ró n 36. p ed ig csak a 25. A m it Jerem iás E g y ip to m b an m o n d o tt el. Kr. 516-ot tekintik végső d átu m n ak ahhoz. és 37. 33.. 536-os visszatéréséig csak szű k ötven év telt el..1. hogy a görög g o n d o lk o zásb an iskolázott alexandriai fo rd ítók m eg p ró b álk o z­ . Á ltalánosan elfogadott. am elyiktől a h etv en évet szám olni kell? Egyes ku tató k ú g y gon- dolják.13. A 46-51.6-10. Sedékiás idejére teszik a 21-24.. fejezeteket re n d sz e rin t Joákim uralkodásán ak idejére teszik. fejezet m ó d o síto tt so rre n d - b e n a 25. és 37-42. 39.

h o g y egy kicsit ‫ ״‬k iig azítsák ' Jerem iás h éb e r nyelvű könyvének n eh ézk es felépítését. A lenből k ész íte tt öv (13.2-9. fejezet A b ü n te tő ítélet okai 8.8-13): m egaláztatás A víz alá m e rü lt könyv (51.59-64): Babilon m egsem m isítése 4. fejezet Izráel m eg tö rte a szövetséget 12. c) P ró fé ta i sz im b ó lu m o k Prófétai cselekedetek és jelek so k p ró fétán ál m egtalálhatók. 28. fejezet Iz ráe l b u k ása 3. Sehol sem fordul a z o n b an elő olyan so k p ró fétai szim bólum . fejezet Jahve és a bálványok 11.3. fejezet Elűzetés és visszavitel 17.10-14): alárendelés A m ező m egvétele (32. fejezet Jeruzsálem o stro m án ak bejelentése 7. fejezet Jahve elfordul 13. fejezet ítélet bejelentése 4. fejezet A n é p értetlensége 9.2-11. Jer 2-25: Isten a nép szívére beszél 2.2.1-11): Izráel elvettetése A fazekas és az agyag (18.1-13): p u sztu lás A járom (27. fejezet Júda m egkem ényedése 6. m in t Jerem iás könyvében. fejezet Felhívás m eg térésre 5. fejezet A m arad ék helyzete 18-19. fejezet A n ag y szárazság 15. Jer l· A próféta elhívása II. fejezet A m arad ék és Jahve 16. fejezet ítélet és fogság 14.1-10): Isten h o sszú tű ré se A cserép k o rsó (19. fejezet Iste n szu v eren itása . TÁrtAlmí Áttekintés I.6-15): hit és rem énység A sárb a rejtett n ag y kövek (43. H ó s 1.7-17. Z ak 11.8-3. fejezet A p ró fé ta p an a sza 10. 121 ta k azzal. például Ez 2.

fejezet A hetvenéves fogság bejelentése III. fejezet Iz ráe l g o n o sz p ász to rai 24. Jer 30-33: Az új szövetség és a békebirodalom 30. E dom ról. fejezet Jeru zsálem elfoglalása V. fejezet Jerem iás inti Bárukot VI. fejezet A z új szövetség 32. fejezet Jerem iás G edáliás h ely tartó n ál m arad 41. fejezet Jerem iás börtönbe k erü l 38. Jer 40-45: Események és jövendölések Jeruzsálem eleste után 40. fejezet ítélet D ávid házán 23. fejezet Prófécia Babilonról VII. fejezet P rófécia a filiszteusokról 48. fejezet Jerem iás figyelm ezteti Sedékiást 35. fejezet Joákim m egveti Isten Igéjét 37. fejezet S zabadulás és dicséret IV. fejezet Jerem iás és Sedékiás 39. Jer 34-39: Események és jövendölések Jeruzsálem elestét megelőzően 34. fejezet Jahve hűsége 33. D a m a szk u szró l és m ás ellenségekről 50-51. fejezet G edáliást megölik 42-43. Jer 52: Történelmi függelék: Jeruzsálem elfoglalása . fejezet P rófécia E gyiptom ról 47.122 20. fejezet A z élet és a halál útja 25. fejezet Jerem iás jövendölései E g yiptom ban 45. Jer 46-51: Jövendölések a nemzetekről 46. fejezet A rék áb iták hűsége 36. fejezet Jerem iás üldöztetése 21-22. fejezet A n é p szabadulása 31. A m ara d ék Jerem iás figyelm eztetése ellenére Egyiptom - b a költözik 44. fejezet Prófécia M oábról 49. fejezet Prófécia A m m onról. fej.

A z első k ét stró fa 22-22 versből áll. íg y ez a strófa. A n eg y edik stró fa m eg in t ú g y ép ü l fel. h o g y a 22 énekvers m in d e n h áro m so ra u g y an azzal a betűvel kezdődik. Jerem iás ült. n a p já n szo k ták felolvasni a Jeruzsálem p u sztu lásán a k alkalm ából re n d e z e tt böjt n ap ján (vö. ill. 123 Jeremiás siralmai 5 fejezet 1. am ely- ről a Jerem iás siralm aiban Jerem iás m in t sz e m ta n ú ír. 2. Jerem iás szerző ség ét egy so r stilisztikai p á rh u z a m is aláhúzza. A szerző és λ keletkezés ít>eje Jóllehet n e m sz e re p e l b e n n e a sz e rz ő neve. akik n e m fogadják el Jerem iást szerző n ek . A legtöbb kutató. azok is. Jerem iás siralm ai v ers form ájában íródtak. Ez a kis könyv n e m sokkal e z en ese- m én y után. itt az ú g y n ev ezett T ekercsek közé tarto zik (héberül Megillot). és Jeru- zsálem et lerom bolták. csak itt m in d en v ers h á ro m helyett k ét sor­ . A z öt fejezet öt strófa.". 586-ban lerom bolta Jeruzsálem et. e. a könyvet m ár a legrégeb- bi hagyom ány is Jerem iás p ró fé tá n a k tulajdonítja. am e- lyek Sión elestéről szólnak. Jerem iás életének utolsó éveiben keletkezett. Jer 39). A h éb e r Bibliában v iszo n t a h arm ad ik ré sz b en . A z a tén y h o g y Babilon Kr. m in t a k ét első. am elyeket bizonyos ü n n e p n a p o k o n felolvasnak. A h arm adik stró fa h aso n ló k ép p e n ép ü l fel azzal a különbséggel. döntő jelentőségű az írásb a foglalás szem pontjából. és a következő siratóéneket m ondta: Jaj! D e árván ül a n ag y n é p ű v á ro s . e.. Az írásba fixálás célja A legtöbb m ai bibliakiadásban a Jerem iás siralm ai Jerem iás könyve u tá n következik. h o g y m iu tán Iz rae lt fogságba vitték. h o g y legyen (vö. 200 körül) Jerem iás siralm ai ezekkel a szavak- kai kezdődnek: ‫ ״‬És történt. eg y etért abban.6). Jer 52. fejezet 66 v erset tartalm az. h o g y a sze rző Jeruzsá- lem pu sztu lásán a k a szem tan ú ja kellett. Jere- m iás siralm ait ab h ó n ap (július/augusztus) 9.. m elyek k ezdőbetű i m egfelelnek a h éb e r ábécé so rb a n egym ás u tá n következő be- tűinek. am elyet a két egy- m ást követő könyvben találunk. az írá so k (hé- b érü l Ketubim) között található. A S eptu ag in táb an (az Ő SZ görög fo rd ítása Kr.

ugyan- akkor b ű n b án a to t tart.39 JSir 3. Jerem iás ú g y tekinti m agát. m in t e n n e k a n é p n e k a fiát. am ely a végső n ag y nyom o- rú sá g idején.34 4. országát. v áro sát és szentélyét.46 JSir 3.M t 27. különösen a hívő m ara d ék fájdalmával. és e z t az Ú r Jézus is m eg tette (M t 23. am ely Isten b ü n tető ítélete köv etk eztéb en é rte utol.M t 27. Jerem iás s írt Jeruzsá- lem felett. JSir 3: A próféta panasza IV JSir 4: Az ostrom során átélt szenvedések V JSir 5: Könyörgés irgalomért .8 . és m in d en szo m o rú sá g a ellenére is rem énykedik Istenben. A Jerem iás siralm ai eg y olyan szív fájdalm át fejezik ki.41-44). am ikor a fejezetek és v ersek b e o sz tá sa ihletett! Vö. JSir 2: Isten haragjának oka III. u g y an ú g y az Ú r Jézus is együttérez Izráel. 89-90. K risztu s m egjelenése előtt v ár rájuk.M t 27. T artalm i Áttekintés I. E zért különböző p á rh u z a m o k a t lehet felfedezni. SAjátossÁgok K risz tu s b e n n e v a n a sira tó é n e k e k b e n A Z soltárokhoz hasonlóan Jerem iás siralm aiban is láth atunk p ró fétai elő- retek in tést a zsidó m ara d ék szenvedéseire. H é b e r köl- tészet. h o g y elveszíti királyságát. e z ek azo n b an nin csen ek ábécé so rre n d b en . Itt te h á t azo k n ak a ritk a esetek n ek az egyikével van dolgunk.124 b ó l áll. JSir 1: Kesergés Jeruzsálem pusztulása felett II.19 . E zt a n é p e t Jahve (az ÚR) a b ű n ei m iatt azzal b ü n teti. A z ötödik stró fa 22 egysoros v ersb ő l áll. A hogy an n ak idején Jerem iás is azo n o su lt a n é p szo m o rú állapotával. 3. T ovábbi p árh u z a m o k : JSir 2.15-16 . o. Lk 19. am ely tele van Jahve (az ÚR) földi n é p e irán ti szeretettel.37-38.

aki va- lószínűleg ism erte Ezékielt. 125 Ezékiel próféta könyve 48 fejezet 1.17. 20.3).2).1. Ezékiel is Á ro n p a p i n em zetség éb ő l sz á rm a z o tt (Ez 1. 28.18). 571-ben (Ez 29. A z Ú SZ-ben sem ta- láthatók belőle idézetek. 30. 4 M ó z 4. vagyis Kr. M iu tán elhurcolták. IK ró n 23. 8. m e rt többször is felkeresték (Ez 8.1. 24. a felesége Jeruzsá- lem lerohanásának n ap ján halt m eg (Ez 24. H á z a se m b e r volt.17.1. h o g y Ezékiel a saját életkorára gondol (vö. a M essiásnak a dicsőségéről nincs szó olyan részletesen. 33. a sa- ját házáb an lakott Tél-A bibban. Ezékiel az elhurcoltatás ötödik év éb en k ezd te m eg p ró fétai szolgálatát (Ez 1. Egyik e z ek közül az. 20. 3. e.10 írja le.20.1. A szerző és a keletkezés íbeje Ezékiel p ró fé ta könyve (nevének jelentése: Isten m eg erősít) szerzője ne- vét viseli. Sajátosságok). m ár körülbelül tizen k ét éve élt fogolyként a babiloni király palotájában (vö.14.3). 29. A z Ez 1. Kr.1. és valószínű- lég ennek m egfelelően írtá k is le őket. 14.17). h o g y eb b en a könyvben az Ú r Jézusnak. 597-ben.3. Ezékielt a S zen tírá sb a n sehol m á su tt n e m em lítik. Id ő ren d i so rre n d jü k a következő: Ez 1.1. körülbelül 593-ban.3. A k k o r D ániel p ró féta. E zt az esem énye a 2Kir 24. Ezékiel teh át legalább h u szo n k é t évig volt Babilonban. e. 40. 26.1-ben található.1. a m áso dik csoporttal. 29.21.14 és a 2 K ró n 36. E n n ek az az oka talán. A z Ez 1. vagyis Kr. e.20. 24.3 sz e rin t a p ró fé tá t Joákin királlyal és Júda n ép e szám os nem e- sével eg yütt vitték el Babilonba. 32. v an n ak a z o n b an figyelem re m éltó p árh u zam o k (1. 31.1).24). K önyvében Ezékiel ö sszesen tizen h á ro m p o n to s d átu m o t ad m eg jö- vendöléseihez. Tehát h á ro m kivételtől eltekintve Ezékiel kijelentései helyes időrendi so rre n d b e n találhatók. Ez 14. E bben a könyvben a neve k étsze r k erü l m egem lítésre (Ez 1. N éhány m ás p ró fétáv al ellentétben Ezékielt n e m kritizálták és tá- m adták olyan erősen.1. különféle m a- gyarázatok vannak. M int Jeremiás. a K ébár folyó m ellett. . d átu m m al ellátott ü z e n etét a szá m ű zetés huszo n h e- tedik évében m o n d ta el.1. n e m egyértelm ű dátum ra: ‫ ״‬a harm incadik esz te n d ő b en ". Ezékiel utolsó.1.1.1.3). és tekintélye volt az elhurcolt zsid ó k között.

2. A z első ré sz a n é p állapotát m utatja. am elyek Jeruzsálem p u sztu lá- sát m egelőzően és a z t követően történtek. D ánielt és E zékielt m ár B abilonba deportálták.akit e z a könyv különösen gyakran em lít (például E z 2. E zu tán Ezékiel ítéletet h ird et a szo m széd o s n ép e k felett (Ez 25-32). am ely az elhurcolásához v ezetett (Ez 1-24). Ezékiel egyike a h á ro m fo gságban m űködő p ró fé tá n ak is. m egjövendölik Júda o rsz á g á n a k és Jeru zsálem n ek a p u sztulását. hogy Iste n össze fogja gyűjteni a n épét. új Szel- lemet ad beléjük. Jerem iástól eltérően Ezékiel a S zen t Szellem vezetésével . 3. A z o n b a n a Jn 3-ra talán tek in th etü n k ú g y m in t am ely Ezékielre céloz. a zsidó fő em b errel az újonnan születés szü k ség esség érő l beszél.24) . és a saját Szellem ét adja n ek ik (Ez 36.áttekinthető fo rm áb a re n d ezi jövendölése- it.12. am i az utolsó id ő k b en következik m ajd be. SAjÁt0ssÁ50 k a) Ezékiel és az Újszövetség D irek t idézetek Ezékiel könyvéből az Ú SZ -ben n e m találhatók. E z é rt a M essiás m egjelenéséről (vagyis az első és m áso d ik földre-jöveteléről) n e m ír. de a vég- ső helyreállítást is az ezerév es királyság idejében. h o g y m á r a Földön b ek erüljünk az Isten országába. Ezékiel ezzel sz e m b e n azo k at az esem én y ek et ábrázolja. A z ő jövendöléseiben is so k a k ép és a szim bólum . D ániel fő k é n t a n ég y n ag y p ró fé ta i világhatalom tö rtén etét írja le. h o g y az Ú r Jézus N ikodém ussal. vagyis a ‫ ״‬p o g á n y o k /n e m z e te k idejét" (vö. A víztő l és a Szellem től való születés az isteni feltétele annak. Ezékiel m á r leírta. M íg Jerem iás m egélte Júda hanyatlását. E zzel sz e m b e n Ezékiel és D ániel kiegészítik egym ást. V égül a h arm ad ik ré s z b e n Izráel eg ész n é p é n e k m egtéréséről jővén- dől.24).126 2. Az írÁsbA f4>5lAlÁ5 céljA Ezékiel könyve a h arm a d ik az ú g y n ev ezett n é g y n ag y p ró fé ta sorában. A z eltérő körülm ények ellenére is v an eg y bizonyos p árh u zam o sság Jerem iás jövendöléseivel. E zt kellett . M in d a kerten az Istentől elszak ad t n é p em lékezetébe idézik an n ak szo m o rú állapotát. Tartalm ilag Ezékiel próféciái n ag y h aso n ló ság o t m utatnak a Jerem iá- séival. 3. O tt a rró l van szó.48). Lk 21. tiszta vízzel m eg tisztítja ő k et tisztátalanságaiktól és bálványaiktól. és leírja az ezeréves biro- dalm at és a jeru zsálem i tem p lo m o t (Ez 33.25-27).

A m ikor Jahve elvetette n ép ét. Izráel között. am ely a tem p lo m i sz e n te k szentje felett n y u g szik (vö.3. 23. lK ir 8. fejezet Ezékiel m eg b ízatása 4-5.1-8 Jel 8.5.8 G óg és M ag ó g Ez 40 Jel 21 A z új Jeruzsálem Ez 47.3 A z elpecsételés jele Ez 10.2. h o g y Isten jelen van népe. A könyv v égén a z o n b an újból m egje- lenik. 11. és e z é rt k érd ezi m eg tőle az Úr: ‫״‬Te Izráel tanítója vagy. b) Jahve (az ÚR) dicsősége Jahve dicsősége. an n ak látható jele. feltűnő hasonlatosság van: Ez 1. és n e m tu d o d ezeket?" Ezékiel és a Jelenések könyve között sok.5.22.3 Jel 10. Iste n jelenlétét felhőként ábrá- zolja. a Jelenésekben p ed ig m ennyei.10. 28 Jel 4. 4. Ezékiel e z t a következő helyeken em líti m eg: 1.19.4. a dicsőségnek ez a felhője elhagyta a tem p lo m o t és Jeruzsálem városát. 44. íg y Ezékielnél földi város Jeruzsálem . 2Pt 1. 2M óz 40.1-12 Jel 22.3 Jel 13.14 A fenevad képe Ez 9. A z ÚSZ-i jövendölés ré s z b e n m eghaladja az ÓSZ-i kijelentést.10-11). vö. 10. 127 volna tu d n ia N ikodém usnak.1-2 A z élet vizének folyója és az élet fája E zek ré s z b e n szabályos azonosságok.2-7 Isten tró n u sa Ez 3.35. 5. TartAlmi Áttekintés I.18.17). fejezet Ezékiel láto m ásb an látja Iste n dicsőségét 2-3.4-6 Jel 7. 26. 9.2 Jel 20. 43.4. fejezet Jeruzsálem b ü n tetése . 23. n ag y sz e re p e t játszik Ezékiel könyvében. Ez 1-24: Jövendölések Jeruzsálem pusztulásáról 1. A kettő közötti h o ssz ú idő alatt csak eg y szer vált láthatóvá: am ikor az Úr Jézus m egdicsőült a h eg y en (M t 17. 8.1-5 A z oltár tü ze Ez 38. m in t p éld ául Isten trónjának leírása és a n ég y élőlény.28. 4.4.12. 3.9-10 A könyv m egevése Ez 8. és az ezeréves királyság új tem p lo m áb an sz in tén o tt fog lakni.

fejezet Jövendölések a ham is p ró fé tá k ellen 14. fejezet T íru s és Sidon p u sztu lása 29-32. fejezet A p ró fé ta őrállói tiszte 34. fejezet Iz ráe l p ász to rai és az igaz P ászto r 35. fejezet íté le t E d o m (Seir) felett 37. fejezet A király elhurcolása B abilonba 13. fejezet A bálványim ádók b ü n tetése 15. fejezet Jövendölés E gyiptom ról III. fejezet Jeru zsálem p u sztu lásán a k bejelentése II. fejezet Izráel m últja. fejezet D ávid h ázán ak m egaláztatása és felem eltetése 18. fejezet A z ítélet fenyegetése 12. fejezet Iste n igazságos ítélete 19. fejezet Iz ráe l m eg térése és áldásai 38-39.128 6. fejezet B üntetés a bálványim ádás m iatt 7. fejezet Iz ráe l földje az ezerév es királyságban . fejezet G óg m eg tám ad ása és m egsem m isítése 4 0 ^ 2 . Ez 33-48: Jövendölések Izráel újbóli helyreállításáról 33. fejezet A m m o n . E dom és Filisztea 26-28. fejezet Iz ráe l bálványim ádása 9. fejezet A z isten tisztelet az ezerév es királyságban 47-48. fejezet A te m p lo m az ezeréves királyságban 43-46. Ez 25-32: Jövendölés hét szomszédos népről 25. fejezet A z angyal lesújt Jeruzsálem re 10. fejezet Jeru zsálem b ű n ei 23. Moáb. fejezet P an asz Izráel fejedelm ei m iatt 20. fejezet A h aszo n talan szőlőtőke 16. fejezet Iste n dicsősége elhagyja a tem p lo m o t 11. jelene és jövője 21. fejezet ítélet Iz ráe l felett 8. fejezet A z Iste n kardja 22. fejezet O holá és Oholibá. fejezet Jeru zsálem hűtlensége és hálátlansága 17. S am ária és Jeruzsálem 24.

4).5-7-tel). Sok ó k o ri és bibliai szerző h ö z hasonlóan Dá- niel az első ré sz b e n egyes sz á m h arm ad ik szem ély b en ír önm agáról. Belsazár N a b u n aid fia volt. D ániel az o k közé a zsid ó k közé tarto zo tt. e.48). am ikor Kr. A m ikor elfogták.1-gyel és 2K rón 36. különösen D ániel különböző élethelyzetek- b e n m egm u tatk o zó h ű ség érő l v an szó. A szerző és λ keletkezés íbeje Dániel (nevének jelentése: Isten a b írám ) p ró fé ta könyve nevét a könyv főszereplőjének köszönheti. H itbeli elszántságukkal D ániel és h áro m barátja.2-3). h o g y zárja be a beszéd ek et. A z utolsó fejezetben felszólítást kap. hogy alapos iskolázást követően a babiloni királyi u d v arb an szolgálja- nak. de a m ásodik részb en .28-tól k ez d ő d ő en m ár első szem élyben. E bben az id ő b en D ániel m ár öreg e m b e r volt. A könyv első hat fejezetében az ő hűségükről.3-t É zs 39.1-ben arról szám o l b e D ániel. M iu tán a m é d D áriu s (valószínűleg G u b a ru v agy Gobrias) Kr. Ezáltal teljese- dett be Ézsaiás körülbelül száz évvel k o rá b b an Ezékiás királynak m on- d o tt jövendölése arró l. h o g y felírta a szám ára kijelentett álm ot. a 7. e. D á n 1. Ez csak az egész.6-7-tel). D á n 1. A naniás. akiket ak k o r vittek el Babi- Ionba. n e m leh etett több 15-20 évesnél. A 7.1-2-t 2K ir 24. általa ír t könyvre vonatkozhat. akiket arra választottak ki. akinek távollétében alkirályként uralkodott. 129 Dániel p r ó f é ta Uönvjve 12 fejezet 1. h o g y Júda királyának az u tó d ai Babilon királyának a szolgái leszn ek (vö. akik a m é d -p e rz sa birodalom szá zh ú sz satrap ája felett gyakorolták a hatalm at (D án 6. D ániel N a b u k o d o n o zo r uralm a alatt Babilónia eg ész tarto m án y án ak a rég en se volt és a babiloni bölcsek elöljárója (D án 2. D ániel egyike volt a júdai királyi ház leszárm azo ttain ak és előkelőségeinek. . D ániel egyike lett a h áro m igazgató- nak. 605-ben N ab u k o d o n o zo r először ostrom olta m eg a várost (vö. N a b u k o d o n o zo r halála u tá n először Belsazár idején hallunk újból D ánielről. M isáéi és A zariás p éld ása n viselkednek p o g á n y kö rn y ezetü k b en . 539/38-ban m eg h ó d íto tta Babilont. és pecsételje le a könyvet (D án 12.

597-ben k erü lt babiloni fogságba. D áni- el az o n b an m ég K risztu s eljövetelének a d á tu m á t is p o n to sa n m eg ad ta (D án 9.2). az ÚR. szá zad b a n élt zsid ó m ű v én ek nevezte. 3.11). D ániel ugyanis többek között a m akkabeu so k k o rá n ak szír-egyiptom i harcait is leírta a részletekbe m enő alapossággal (D án 11. Ezékiel h á ro m sz o r is m egem líti köny- v ében D ánielt (Ez 14. A m iko r az Ú r Jézus az Olajfák hegyén az utolsó időről beszélt.30- b á n és 26.130 A z utolsó m e g a d o tt évszám a D á n 10.15. hogy a m egjövendölt..64-ben is hivatkozik az Ú r Jézus a D á n 7. D e vajon a 33. aki körülbelül nyolc évvel később. A Z sid 11 n év sz e rin t n e m em líti m eg D ánielt a hithősök között. aki szolgálatát n éh á n y évvel azelőtt kezdte. M in d ezek b en egyértel- m ű m eg erő síté st n y e rn e k Á m ós p ró fé ta szavai: ‫ ״‬M ert sem m it se m cse- lekszik az é n U ram . n e m le- hetséges.13-ra. S zerin tü k eg y olyan könyvet. A M t 24. itt is kétségtelenül az a tény. D á n 11. nyelvi sajátossá- gait és ‫ ״‬teológiáját‫ '׳‬n ev ezik m eg. am ikor leírta utolsó látom ásait. 28. m int Ézsaiásnál. D ániel teh át 85-90 éves lehetett.25).14. század). arról. hogy az A n tik risztu s m eg szen tség telen íti a tem plom ot. vagyis Kr. m o n d ják a kritikusok. V égül a végső idők m ég eljövendő esem ényeiről ír. H ason- ló n ézetek et képviselnek a m o d e rn k ritik u so k is. h o g y ‫ ״‬hit által. e. aki sértetlen ü l jött ki az o roszlánok verm éből (D án 6)? D ániel könyve m á r a kezdeti idők ó ta so k szo r vált a hitetlen kritika tárgyává. n e m D ánielre vonatkozik-e. a Kr. A z első tám ad áso k a p o g á n y n eo p lato n ik u s tíru sz i Porfiriustól szá rm azn a k (Kr. D ániel Ezékiel k o rtá rs a volt. Kr. e. M in d en kritika fő oka. a p ró fé tá k n a k ' (Ám 3. az esem én y ek m eg tö rtén te u tá n leh etett csak m egírni. e. h o g y Babilon m eg tám ad ta Jeruzsálem et. am ely ezek et a ré szletek et tar- talm azza. m íg m eg n e m jelenti titkát az ő szolgáinak. vö.. v ersb en az. 536/35.3). Ez azonban.7). 2. D ániel ism erte Jerem iás p ró fétai írásait. 20.31. hetvenéves fo g ság m o st m ár ham aro san véget é r (D án 9. . 12. hogy D ániel felülm úlhatatlan po n to sság g al m egjövendölt történelm i esem ényeket. n yom atékosan m egem lítette D ániel p ró fé tá t (M t 24. D ániel szerző ség e ellen szóló o k k én t D ániel állítólagos történeti p ontatlanságait. aki a k ereszty én e k ellen szóló írásá b an Dá- niel könyvét egy.1-35). am elyek K risztu s m ásodik eljövetele előtt tö rtén n e k m eg. az o ro szlán o k száját betö m ték '. D ániel Jerem iás könyvének a tan ulm ányozásakor ism erte fel. u.1-ben K ores (Círus) p e rz s a ki- rály harm ad ik éve.

G örögországról és R óm áról. az Ú r Jézus m int m egdicsőült E m berfia átveszi m ajd a h atalm at a világ felett.19) visszavonult a m ennybe. A z ÚSZ e z t az id ő szak o t a ‫ ״‬p o g án y o k id ejének' nevezi (Lk 21. ahogyan azt D ániel m egfejtette. p o n to sab b an a 2. akik a fogság alatt és u tá n éltek. A könyv n ag y része. h o g y D ániel m ás p ró féták k al ellentétben. 131 2. Izraelt. A z írásba foglalás célfa D ániel könyve a héb e r Bibliában n e m a P róféták. A z a tény.24). E zeknek a tén y eknek az oka való- szín ű leg abban keresen d ő . ill. Babilonról. 44). M iu tán e z ek a biro d alm ak teljes k u d arco t vallottak a hatalom gyakorlásában. eg y szer m ennyei K irálynak p á n 4. és eg y szer az eg ek U rán ak p á n 5. A z ég és a Föld Is- ten e (lM óz 14. D ániel p ró fé ta i áttek in tést ad a n em z e te k idejéről. és K risztus fog királyként u ralk o d n i m in d en ek felett. a m éd -p e rzsa birodalom ról. 37. A babiloni fogsággal. h o g y D ániel könyvében olyan időkről v an szó. Ez az álom a nég y világbirodalm at m in t im p o zán s állóképet tárja elénk. különösen érd ek essé teszi e z t a könyvet a k ereszty én em b er szám ára. fejezetben a z o n b an nem csak D ánielnek és b arátain ak példás h ű ségét lát­ . 11.28 aram eus nyelven író d o tt. Jahve földi nép ét. Elhagyta tem plom beli lakhelyét (Ez 10.23). alig p ró fétáit Izraelrő l vagy Júdáról. ott p ed ig E szter és E zsd rás között helyezkedik el.34).4. am elyekben m a m i is élünk. ahogyan az t N a b u k o d o n o zo r a m ag a em b eri szem szögéből nézi. az Ó SZ h arm a d ik és utolsó részéhez. A m áso d ik ré s z b e n először N a b u k o d o n o zo r álm áról van szó. vagyis a nég y világ- birodalom ról.18. D ániel könyve négyszer is az egek Isten é n ek n ev ezi p á n 2. A z első ré sz p á n 1.6) a húsé- ges m arad ék m egem lítése u tá n p á n 1) különböző tö rténelm i esem énye- k ét m o n d el D ániel életéből. Iste n közvetett uralko- dásának eb b en az id ő szak áb an a világ feletti u ra lm a t a p o g án y n em ze tek kezébe adja eg é sz e n addig az időpontig. végül Isten újból el fogja fogadni Iz ráe l n ép ét. am ikor Felkentje. Jeruzsálem és a tem p lo m pusztulásával b ü n tette m eg őket. 19.4-7. am ely Jeru zsálem p u sztu lását követően K risztusnak a békebirodalm at m egelőző m egjelenéséig uralta és u ralni fogja a világ tör- ténelm ét. h a n e m az íráso k (hébe- rü l Ketubim) könyvei közé tarto zik . A z aram eus a babiloni és a p e rz sa közigazgatás nyelve volt. A következő 4-6. h an em O inkább a p o g á n y n ép e k rő l írt. és arró l.18.23). A könyvet k ét n ag y ré sz re lehet osztani. D ániel könyvének n ag y tém ája az a nég y világbirodalom . Júdát m ár n e m vállalhatta nyíltan saját n épének.

28-ig. E zt N ehém iás könyve ré sz b e n leírja. azaz összesen 490 év. 111. azaz hetven. vége kell. a h o n n é t e z t a 490 év et szám o ln i kell. u. A 8. vö. fejezet jelenti a befejezést. vagyis 49 év. a 2Tesz 1 2 ‫ ־‬és a Jelenések könyve kiegészítik. fejezet az istenkárom lást. és a 12. h Sajátosságok a) A h e tv e n évhét A D án 9. E zu tá n következik az (év) hét. a 10-11. az a parancs.132 juk. és a 6. A h etv en évhét h áro m p erió d u sra bom lik fel: h ét hét (= 49 év). 4 5 5 -b e n ad ta ki a ren deletet. és egy h ét (= 7 év). az em b er ön istenítéséí m u tatja be. am elyek elvezetnek a M essiáshoz. vagyis 483 év u tá n a M essiás kiirtatik. e. I la eb ből levon un k 4 8 3 évet.2. h an e m a p o g á n y világbirodalm ak különféle jellem zőit is. és fel kell kenetni a szentek szentjének. a 4. évében (N eh 2)*. akkor ju tu n k e l Kr. fejezet az em b eri elbizakodottságot. A 3. C sak aki m in d ezt eg y ü tt szemléli. fejezet a m áso d ik és h arm ad ik n a g y biro d alo m ról szól. e. A z o n b an 69 (év)hét u tán . Ez csak az Ú r Jézus halálára és m en n y b em en etelére vonatkozhat. az 5. kibő- vítik azokat a kijelentéseket. el kell jönni az örök igazságosság idejének. H a e z t a 483 évet m in t p ró fé ta i évet 360 n a p p a l (12-szer 30 nappal) szám ol­ * R égeb b i felfogás sz e rin t A rta sa sta Kr. fejezet a babiloni fogság végéről és a M essiásról. és sem - mije sem lesz. fejezet a bálványim ádást. am ely alatt Jeru zsálem et n ag y külső és belső fényé- g etések között felépítették. A M t 24-25. Ez Kr. fejezet észak (Szíria) és dél (Egyiptom ) királyairól szól. .8). hatvankét h ét (= 434 év). hogy szakadjon a go- noszságnak. am ely ism ét csak a h űséges m arad ék o t szólítja m eg. 445-ben tö rtén t A rtasasta u ralk o d ásán ak 20. sz e re z h e t helyes ism eretet az eljövendő esem ényekről. egyenként hét évből álló időszak m úlva (= évhetek. hogy Jeruzsálem v áro sát újból fel kell építeni.24-27-ben p o n to s adatok szerep eln ek a M essiás m egjelenésével kapcsolatban. ‫ ״‬H etven hét" m úlva. 3M óz 25. ak k o r azo n b an Iste n szem szögéből nézve: a biro- dalinak vadállatokhoz hasonlítanak. D ániel és az USZ jövőre vonatkozó kijelentései között szoros kapcsolat van. A kiindulópont. am elyeket D ániel kapott. A m ásodik ré sz a D á n 7-ben a n ég y világbirodalom ról szóló újabb kijelentéssel kezdődik. a 9. am elyek az utolsó időkben teljesed n ek ki. Ehhez csatlakozik a 62 (év)hét vagy 434 év.

173 880 n a p az ere d m é n y am i a szökőéveket is figyelem be véve 476 n a p tá ri év. b) A n ég y n ag y v ilág b iro d alo m A D án 2 és 7 sz e rin t a m en n y Isten e m ás n éz ő p o n tb ó l tekint a világ- történelem re.3. Iz ráel a legfontosabb n é p a Földön (5M óz 32. vagy m in t ‫ ״‬időket és az időknek felét" (fel 12. részben tíz szarva van (vö. és ez elvezet Kr.14.12) cserép-lábak .1. A hívők elragadtatása u tá n fog kezdődni D ániel utolsó évhete.12). H a abból in dulunk ki. de az tá n eg y kő (az Ú r Jézus) em b eri kéz érintése nélkül m eg sem m isíti azt. 31/32-ig. melyek végül megkapják a maguk ítéletét. Az ezüst mell és karok Medve (Dán 5. A D á n 7-ben Isten a p ró fé tán ak egy m ásik Iá- tom ást ad.6). m in t a n ég y világbirodalom . m in t az em ber. A D á n 9. vagyis közép- p o n tja (Ez 38. vö.37-38) Perzsia 2. és a Az állat. Izraeln ek m int n é p n e k az elvettetése idején Isten úg y tekinti a világtörténelm et. ra g ad o zó állatként tű nik fel. am ely n ég y részb ő l áll. vagy m in t negyvenkét h ó n a p o t (Jel 11. A m ásodik h áro m és fél évet a Jelenések könyve so k szo r em líti. S zám ára az O népe. 17. Az arany fej Sasszárnyű oroszlán (Dán 2. ebben a n ég y b iro d alo m egy-egy vad. Perzsia. 12. ho gy m indig u g y an a rró l a h áro m és fél évről v an szó.27 sz e rin t ez további k ét félre bom lik.7. M ár csak az utolsó évhét elérkezésére váru n k . ho gy ezek a ‫ ״‬p ró fétai év e k ' 12-szer 30 n ap b ó l állnak. évhét kezd ete előtt v an a m o stan i kegyelm i idő. Jel 13. D á n 7. és P alesztina a Föld köldöke. részben vas-.1) Görögország 3. G örögország és R óm a egym ásutánját.25). A 69. am elyben ‫ ״‬Izráel n ap - tára" hatályon kívül van.5). Ez az az utolsó h é t év. Babilon. évhét vége és a 70. u. vagy m in t 1260 n a p o t (Jel 11. 13.3. amelynek Római birodalom 4.2. A D á n 2-ben e z ek a birodalm ak N a b u k o d o n o zo r király előtt im p o zán s állókép fo rm ájában jelennek m eg. 6. Az érc-has és -oldalak Párduc (Dán 8. am ely az ezerév es királyság felállítását m egelőzi. akkor felism erjük. 133 juk. Dániel 2 Dániel 7 M agyarázat Babilon 1.28.20-21) A vas-lábszárak.8-9).

letaszítása és visszahelye- zése a hatalom ba 5.19-21).44^45. fejezet D ániel m egalázkodása és a h etv en évhét ideje 10-11. 4. 7. fejezet A z arany-állókép: bálványim ádás 4. É szak és dél királyai IV Dán 12. A k ö zé p k o rb a n s z ű n t m eg. D ániel Isten től k ap o tt látom ása 8. Tl\rtAlmí áttekintés I. Lk 2. fej. de a Jel 17.8b sze rin t az utolsó id ő k b en újból létre fog jönni (‫ ״‬volt és nincs. fejezet D ániel az oro szlán o k v erm é b en III. fejezet B elsazár istenkárom lása és m eg b ü n tetése 6. Dán 1: Bevezetés: Dániel döntése és Isten válasza II. fejezet A n é g y világbirodalom . Dán 2-6: A világbirodalmak jellemzői 2. fejezet P erzsia és G örögország 9. fejezet N ab u k o d o n o zo r kevélysége.11-14. fejezet A n ég y világbirodalom . Dán 7-11: A világbirodalmak prófétai története 7. ah o g y an N a b u k o d o n o zo r em be- ri m ó d o n látja 3. R óm a K risz tu s földi élete idejében uralko- d o tt (1. Jel 13.1). 19. és K risztu s a többi o rsz ág g al eg y ü tt m eg fogja sem m isíteni az ezerév es bi- ro d alo m felállítása elő tt (D án 2. Befejezés: A hűséges maradék .134 A negyedik világbirodalom . és a m élységből jő fel").

Uzziás. lányáé Ló-Ruhám á (1. de a Jahvétól való elsza- kadás és a bálványim ádás feltartóztathatatlanul so d o rta az o rszág o t az ítélet felé. Jezréel feletti ítélet és a n é p elvetése fejeződik ki: Ló-Ruhám á = . H ó seás h ű tlen feleségével. e. ezzel kap cso latb an 3. ré sz 1. Az í r á s b a fo$L\ÍÁs cc1!a A z időt. vagyis több. körül- belül 793-tól 697-ig terjedt.21 írja le. akit G ó m ern ek hívtak. am elyben H ó se á s m űködött a 2Kir 14. akit B eerinek hívtak (H ős 1. H ó seá s gy erm ek ei n ev éb en a Jéhú király városa. M ikeás és A m ó s k o rtá rsa volt. e. Iz rae ln e k az ÚRtól való elszakadó- sa szellem i házasságtörés volt. id ő tartam a valószínűleg 30-50 év lehetett. A pja n ev én kívül. Jótám . A szerző és a keletkezés íbeje H ó seás (nevének jelentése: üdvösség. A ház és Ezékiás és az izráelbeli II. de ü ze n etei ré s z b e n Júda o rsz ág ára is vonatkoztak. Jeroboám idején Izráel o rsz ág áb a n külső fellendülés volt. am it Izráel bálvány- im ádása o k o zo tt Jahvénak (H ós 1-3). 722/21-ben. H ó seás élete további körülm ényeiről és haláláról n e m tu d u n k sem m it. Sajátosságok). verséb en általa m eg em lített júdabeli királyok. h o g y szolgálata az észak i o rsz á g általa hird etett m egsem - m isítésével é rt véget Kr. M ivel feltételezhető. 2. A z ÚR (Jahve) p aran csá ra H ó seá s eg y p a rá z n a a sszo n y t v ett felesé- gül.23-20. K ét fiának neve Jezréel és Ló-A m m i. E zenkívül az a ssz ír királyok újból és újból rá tá m ad tak Izraelre. G ó m errel sz e rz e tt keserves tapasztalatai rév én Jahve akarata sz e rin t jelk ép esen átélte azt. E zért a k u tató k H ó seás m űködési idejére v o n atk o zó feltételezései h etv en és h u szo n ö t év között váltakoznak! H ó se á s északon. II. m in t száz évig. H ó se á s esz e rin t Ezsaiás. akiket a héb er Biblia egyetlen könyvben foglal össze Ά tizenkettő' néven. 135 Hóscéss profét* körív!ve 14 fejezet 1. sem m i m ást n em tu d u n k m eg e n n e k a p ró fé tá n a k a szárm azásáról. A z 1.1). a tíz törzsből álló o rszág b an tévé- kenykedett. szabadítás) az első az ú gynevezett tizenkét kisp ró féta közül. Jeroboám uralkodási ideje Kr.

hanem szim bolikusan fogja fel.55 H ó s 13.6 .25-26 H ó s 2. hogy a szen t Isten azt a m egbízatást adta egyik szolgájá- nak. fejezet v égén m égis m in d ig Jahve kegyelm ét hirdeti Isten m eg o szto tt n ép én ek . 1. E zért sok zsidó ezt n em ténylegesen m egtörtént esem énynek tartja. am it k ö n n yen m eg lehetne érte n i a n é p e t jellem ző hanyatlás láttán.136 n e m k eg y elm ezek és Ló-A m m i = n e m v ag y to k az é n n ép em .2) kifejezés előre fejezi ki azt. A 14.Lk 23. Ez a z o n b an csak a végső id ő k b en fog m egvalósulni. E gy m ásik le- hetőség az lenne.lK o r 15. M ások az első há- ro m fejezetben az ÚR (fahve) H óseásnak ad o tt kijelentését látják.8 Pál apostol k étsze r idézi H óseást: . h o g y G ó m er m ár előzőleg is erkölcste- len életet élt. A z O S Z -ben v an m ég eg y m ásik p éld a is arra.7 H ó s 6. ho g y íg y átértelm e zzü k a szöveget. S a já to ssá g o k a) Hóseás házassága egy parázna nővel A legtöbb bibliam agyarázónak m ind a régi.M t 9.23. 3. am it G óm er m ajd a házasságkötés u tá n ten n i fog. az o n b an a p ró fé ta az 1-2-3. D e n e m szükséges.30 H ó s 10. A könyv m áso d ik ré sz e H ó seás h o ssza b b p an aszaiból áll. h o g y Izráel egyik fia egy parázn áv al k apcsolta össze az életét: S álm ón a p a rá z n a R áhábbal n em ze tte Boázt. am elyben példázatszerűen ju t kifejezésre Izráel Istenével szem beni m agatartása.13 és 12.R óm 9. Iz rae ln e k az állapota m iatt. m in d az új időkben nehézséget okoz a gondolat. H ó seás ü z e n e té t ezekkel a szavakkal lehet összefoglalni: Jahve sze re ti a n é p é t an n ak b u k á sa ellenére is. u gyanakk o r azo n b an rá m u ta t Isten m in d en jövőbeli útjára ezzel a néppel. Sok újabb kutató is csatlakozott ehhez a felfogáshoz. b) Hóseás idézetek az ÚSZ-ben A z Ú r Jézus h á ro m sz o r idézi H ó se á st az evangélium okban: . fejezet igaz b ű n b án a tra való felhívással kezdődik. E zt a kifejezést m in d en ese tre ú g y is leh et érteni. hogy egy b ű n b en élő asszonyt vegyen feleségül.14 .10 . E zekben fejezi ki a p ró fé ta m ély fájdalm át n ép én ek . h o g y a ‫ ״‬p a rá z n a feleség" (H ós 1.

TcM*tv\1mí áttekin tés I.23. fejezet Izráel állapota 13. fejezet Feddés és ítélet 6.1-et K risztu sra vo- natkoztatja. fejezet A z ÚR (Jahve) haragja Izráelen 5. 4. fejezet Izráel b ű n e 8-9. a hűtlen feleségnek az elvetése és jövőbeli visszafogadása 1. fejezet A h ű tlen ség büntetése. fejezet Izráel b ű n e és a helyreállítás íg érete 2. fejezet Iz ráe l g o n o szság a 14. Hós 1-3: Izráelnek. jelene és jövője II.lP t 2. fejezet Izráel m últja. fejezet Büntetés.10 E zenkívül M áté evangélista a M t 2.15-ben a H ő s 11. 1. fejezet Isten irgalm a 12. am iért Izráel elszak ad t Istentől 10.9-10 H ő s 2. 137 P éter ap o sto l eg y szer idézi H óseást: . fejezet M egtérés és szabadulás . fejezet A z ÚR (jahve) p a n a sz a E fraim m iatt 7. új kapcsolat 3. Hós 4-14: Az ítélet és a kegyelem üzenetei 4. fejezet Bűn és b ü n tetés 11.

37). az a helyes. A z ilyen esem é- n y ék az o n b a n a K eleten m in d en ü tt olyan gyakoriak. ha e z t a hallgatást elfogadjuk. S okat talál- gatták. hogy ebből a törté- n eti háttérre nézve n e m lehet következtetést levonni. M ivel a S zen tírás hallgat Jóéi könyve k eletk ezésén ek idejéről. h o g y sírjan ak és tartsan a k bűn- bánatot. 400 tájékára vagy m ég későbbre teszi a könyv keletkezését. E zért hívja fel a p ró fé ta az 1. helyreállításának és a K risztus n ap ján elkövetkező m eg áld atásán ak az idejéig. h o g y Jóéi Kr. am ely é sz ak felől tám ad az országra. h an e m egy ellenséges se reg et is. M íg n é h á n y k utató Kr. és a n é p b ű n b án ato t tart. A n é p a z o n b an n e m ism erte fel Jahve kezét. A z U R nak (Jahvénak) e z t a n ap ját a könyv ötször em líti m eg (1. Júda országában. E n n ek a rövid könyvnek a m eg írásáh o z eg y hatalm as sáskajárás adta az indíttatást. Sión h eg y én riad ó t fújnak. 3. 2. sz á z a d b a n élt és m űködött. e. M ost érkezik el Jahve napja. fejezetben kitágul a horizont. h o g y elpusztítsa. talán Joás király idején. E zen a ren d k ív ü l csekély közlésen túl sem m it sem tu d u n k m eg Jóéi p ró fé ta szem élyéről és életkörülm ényeiről. íg y jővén- dőlte ez t m eg m ár M ó ze s (5M óz 28. ho g y vajon m ik o r élhetett. sok írásm ag y arázó az t a felfogást képviseli. A szerző és a keletkezés ífceje E nnek a rövid könyvnek az első v erse Jóéit (Jahve Isten). e. A n ag y sáskajárás és szárazság bü n tetés volt Jahve részéről. íg y joggal nevezhetjük Jóéit az ÚR n ap ja pró fétájának. fejezetben a v én ek et és a p ap o k at. Petuel fiát ne- vezi m eg szerző k én t. am elyhez n ag y szárazság is kapcsolódott. Itt m á r nem csak a sáskákat látjuk. Sajátosságok). A 2. 9.138 Jód próféta kön\\ve 3 fejezet 1. A z írÁsbA fo g la lá s célja Jóéi jövendölései több do lo g ra vo n atk o zn ak azo k n ak a n ap o k n a k a nyo- m o rú ság átó l Isten n é p e elnyom atásának. am ikor az ÚR saját m aga szabadítja m eg .38-39) és Salam on is (lK ir 8.

Jóéi 1.5).3. de e n n e k a jövendölésnek a teljes m é rté k ű beteljesedése m ég előttünk áll. A z o rsz á g n em csak külső áldásban részesü l a korai és a kései eső révén. A b d 15. 22.17. m int éjjel a tolvaj (ITesz 5. Az előkép értelmezése: az északi seregek támadása III. E zért az ÚR n ap ját n e m sza b ad összekeverni az Ú rn ak azzal az eljőve- telével.11. 139 n é p é t az észak felől jövő seregektől. A z utolsó fejezet a n e m z e te k ítéletét.3). Sof 1. Történeti háttér: sáskajárás és aszály II.7. és felállítja dicsősége békebirodalm át (M t 25.31kk. 2. 3.2kk-ből tudjuk.10). A z tá n eljön. h o g y az ÚR napját m egelő- zi a keresztén y ség totális b u k ása és az A n tik risztu sn ak . Először a z o n b a n m ég eg y szer el kell jönni Illés p ró - fétán ak (M ai 4. A z Ú SZ-ben Jahve n ap ját az ÚR n ap ján ak nevezik (ITesz 5. E zen a z t az id ő szak o t kell érteni. A z ÚR ítéletének nap ja ú g y fog ak k o r rá tö rn i az em berekre.3. Jel 3. m in t am ely ‫ ״‬közel van" (Ézs 13. Sajátosságok Jalivc/az ÚR tIApjA A z ÚR nap ja ötször fordul elő eb b en a rövid könyvben: 1. M k 9. Jel 19. Lk 1.10). Ez 30. Jóéi 2. am elyen Ő m e g k ü z d az ellenségeivel (Ez 13. ITesz 4. G yakran b eszélnek ú g y az ÚR napjáról. h an e m a S zen t Szellem is kitöltetik m in d en (hús)testre.9. és m egítéli a n em zetek et. lK o r 15. Jóéi 3.11-13). 11. 2Tesz 2.15.6. am ikor m agával ragadja a hívőket a k egyelem m ostani k o rszak a végén (Jn 14. a b ű n em b erén ek m egjelenése. Ez az a soronkövetkező ese- m én y am elyre a jelenlegi k o rsz a k hívői v árn ak (ITesz 1. am ely az ÚR n ap ján Jósafát völ- gyében m eg y m ajd végbe. 31. Ez a n a p az Ó S Z -ben Jahve haragjának iszonyatos napját jelenti (Ézs 13.5. A 2Tesz 2. 4. 20).14. P éter u g y an szó sze rin t idézi Jóéi b eszéd ét a Csel 2. TártAlm i áttek in tés I.2.15kk). 12. 2Pt 3. Sof 2.2.7.14). 4.16-21-ben.51kk. Az ÚR (Jahve) napja: ítélet és áldás . 3. 2Pt 3.2. am ely akkor veszi kéz- detét.1.10.2.llkk). am ikor K risztu s dicsőségben m egjelenik az Ö véivel együtt. és a békebirodalom teljes áldását írja le. vö.

Erinek ellenére a z t gondolták. M íg az o n b a n H ó se á s csak Izraelről jővén- dőlt. az erkölcste- lenség és a szeg én y ek elnyom ása. 4. A m ós m o n d o tt p ró féciák at az Izraellel szo m szé d o s n ép e k rő l is.4 2 4 3 -b a n és Á m 9. Jeroboám saját isten tiszteletet vezetett be.140 Ámós próféta könyve 9 fejezet id. Ig azság o sság m á r n e m létezett.9. e. 3.13. 793-753) izráeli király idejében m űködött.14). E bben a szituációban jelenik m e g Á m ós. Jeroboám (Kr.1.12.16-ban.12. am ely eg y jú d ai város volt Jeruzsálem től délre. A z A postolok cselekedeteiben k ét id éze tet találunk Á m ós könyvéből: Á m 5.1-2). k ét b o rjú t im ádtak D án b an és Bételben (IKir 12. Jeroboám alatt. 791-740) júdai és II.11 a C sel 15. m int soha azelőtt. Tékoából szá rm á­ zott. 2. Az írásbA ft>5lAl᧠céljA Á m ós p ró fé ta b eszéd ei Jahve irgalm asságát jelentik ki a m éltatlan nép n ek . N a p ire n d e n volt az önzés. körülbelül 30-40 évvel a tíz tö rzs asszír fogságbavitele előtt. U zziás (Kr.8. A z északi o rsz ág királyai és lakói elfordultak Jahvétól. és v ad fü g ét sz e d e tt (Á m 1. S zív ü k b en a z o n b an n ag y o n távol voltak Jahvétól. 6. A z északi o rsz á g b a n Baál ku ltu sza is elter- jedt.25-33). Á m ós. A m ós H ó seá s k o rtá rs a volt. K ü lső k ép p en ez az o rsz á g ú g y felvirágzott II. akinek a neve (teher)hordozót jelent. E bben az időben. íg y Á m ós p ró fé ta m űködése v aló szín ű leg főleg eb b en az id ő szakban keresendő. 7. so k szo r m egm u- tatkozik a p araszti élet ism erete (Ám 2. ah o g y an beszél. és íg y m ár n e m tám aszth a tta k igényt ígéreteire. P ászto rem b er volt. a p o m p a szeretete. 5.10-13). és o tt elm o ndta kom oly figyel- m eztetéseit és jövendöléseit. Á m ó s Bételbe m ent. E n n ek a két királynak az u ra lm a Kr. 767 és 753 között ese tt egyidőbe. és fig y elm eztet Isten közeledő ítéletére .25-27 a Csel 7. 7. ahogyan e z t saját m aga adja m eg. h isz e n ő k Iste n népe. A m ásia p a p a z o n b a n befeketítette a p ró fé tá t a királynál. h o g y térjen vissza Júdába (Ám 7. h o g y n e m érh eti baj őket. A szerző és a Ud étkezés ii>e\e Á m ós pró féta. Izráel királysága ak k o r m ár szá zh etv en éve k ét ré szre szakadt. e. Á m ó sn ak p e d ig a z t m ondta. I. e. A bban.

fejezetben háro m sz o r is szó l a néphez. am ely Kr. az ellenségeiket is. E d o m és A m m o n 2. Ám 3-6: ítélet egész Izráel felett 3. fejezet M áso d ik felhívás: n e m ism erték fel Isten fenyítését 5.1115‫)־‬. fejezet H a rm ad ik felhívás: felszólítás b ű n b á n a tra 6. A z első k ét fejezet az egész könyv bevezetése. fejezet N egyedik felhívás: jaj Izraeln ek III. A z tá n a 3-6. és ezen k ív ü l az Izraellel szom szédos n épeket.10: Öt látomás Izraelről 7. G áza.1-10 fej. Isten az oltárnál: az o rsz ág ro m lása IV. A kom oly figyelm eztetések m el- lett azo n b an A m ós a n é p csodálatos jövőjéről is beszél. Ám 9. Bejelenti Isten közeledő ítéletét a szo m széd o s n ép e k .11-15: Befejezés: az eljövendő békebirodalom . am it az idők vég én fog m egm utatni szövetséges n é p é n an n ak helyreállítása u tá n (Á m 9. fejezet Moáb. am it m indig íg y kezd: ‫ ״‬H alljátok e beszédet!" E zt követi eg y n eg y ed ik beszéd.17). Á m ós ü z e n ete leg fő k é p p en Izraelre (az északi ország) vonatkozik. A 7. de m egem líti Júdát is (a déli ország). TÁrtAlw í Áttekintés I. am ely íg y kezdődik: ‫״‬Jaj azok- n ak '. 722-ben S alm anassár alatt k övetkezett b e (Á m 5. 141 és büntetésére. fejezet Első felhívás: Isten kegyelm e és ítélete 4. 3. am ely a M essiás. Júda és Izráel II.1-9. T írus. 6. fejezet Egy k o sár gyümölcs: Izráel ére tt az ítéletre 9. fejezettől fogva A m ós p ró fé ta vízióiról (látom ások) van szó.5. D ávid Fia uralm a alatt vár r á a b ék ebirodalom ban (Ám 9. de egyértelm űen m egjövendöli a n é p elhurcolását. e. Ám 1-2: ítélethirdetés a szomszédos népek valamint Júda és Izráel felett 1. fejezet Sáskák. valam int Izráel és Júda felett. 7. tű z és m érő zsin ó r (függőón) 8. N e m n ev ezi m e g u g y an az asszíro k at. 27.14). és végül Isten földi n é p é n e k helyreállításáról és a b ékebirodalom áldásairól. íg y tesz bizonyság o t Jahve (az ÚR) hűségéről. fejezet D am aszkusz.7. 9. Ám 7.

848-841) idejére helyezik. Jeru zsálem p u sz tu lá sá n a k idején vagy m ég később élt és m űködött. Az írásba foglalás céljA E n n ek a rövid p ró fé ta i könyvnek egyetlen tém ája E dom népe. am ikor Izráel fiai E gyiptom ból K ánaán felé haladtak. E bben az ese tb e n A bdiás lenne az első p ró fé ta Izráel n ép éb en . e. h o gy keresztülvonul- jan ak a terü letü k ö n (4M óz 20. de a p ró fé ta e z ek közül egyikkel se m azonos. és ebből fak ad t Jákob iránti gyűlölete (lM ó z 27). E d o m n é p é n e k lakhelye a Seir-hegység volt. M ás k u tató k v iszo n t a z o n a vélem ényen vannak. aki leírta az üzenetét. Ez a té n y m eg- n eh ezíti a könyv keletkezési idejének m eg h atáro zását. am elynek jelentése: Jahve szolgája (vagy imádója). A z Ó S Z -ben tízn él több m ás szem ély is viseli m ég e z t a nevet. 2. hogy A bdiás Kr. e. h o g y véglegesen kiirtották. Újabb n ég y száz évvel később D ávid király az uralm a alá v etette az edom itákat (2Sám 8.14-21). Jorám uralko- d ásán ak idejében a z o n b an az edom iták m eg szab ad u ltak Júda u ralm a alól . É zsau Jákob ikertestvére volt. A bdiás p ró fé tá n a k b izto s és vitathatatlan helye van a zsidó Ó SZ és a Biblia kánonjában. az ed o m iták n e m en gedték. 586-ban. júdai király (Kr. h o g y az idősebb E zsau fog a fiatalabb Jákobnak szolgálni (lM ó z 25. E dom É zsau u tó d ain ak a neve. A szerző és λ keletkezés íí>eje A bdiás p ró fé ta könyve a m aga 21 versével az Ó S Z legrövidebb könyve. sem m it sem tu d u n k . É zsau el- ad ta elsőszülöttségi jogát. aki- n e k uralm a alatt az ed o m iták lerázták m ag u k ró l Júda igáját (2K rón 21.142 Abbiás profét* könyve 1 fejezet 1. a H olt-tengertől délre eg é szen az Akabai-öbölig (lM óz 36.8-9). M ár szü letésü k előtt bejelentette Isten. E zért a k u tató k ez zel kapcsolatos n é z etei e rő se n eltérn ek egym ástól.8- 10). A bdiást so k an Jórám . K örülbelül h áro m sz áz évvel később.23). A sze rző rő l nevén kívül. B árhogyan is legyen. m ivel e z t az esem ényt nyilvánvalóan ism eri.13-14). am elynek Izráellel szem b en i gyűlölete v ezetett ahhoz.

Ez 35. 586-ban Jeruzsálem elp u sztu lt (Zsolt 137.41). Abd 1-9: Edom jövendő megsemmisítése II. am ikor az Úr Jézus m ár m egjelent M essiásként (Ézs 63. U tána e z e n a vidéken a n ab ateu s b iro d alo m jött létre. h o g y a z tá n m ag a Iste n b ü n tesse m eg (Ézs 34. 28. am ikor Kr.21).13- 14. am ely az Is- tentől kap o tt áldásai m iatt gyűlölte m eg testvérét. m eg fog m en ek ü ln i az északi király közeledő roham ától (D án 11. JSir 4. E d o m ujjongott. 25. A bdiás rövid. A m ikor a ro m a- iák m eg h ó d íto ttá k Júdeát. Ez 25. Jer 49. További h arco k voltak E d o m és Júda között Jósafát. Né- h án y évvel e z u tá n a babiloniak m ag át E d o m o t is elpusztították. A m ásia és A ház u ralkodása idején (2K rón 20. U gyanakkor azt is elm ondja. A m akkabeusok k o rá b an H yrkanus János b eo lv aszto tta E d om ot a zsidó állam ba. %Tartalmi áttekintés I.10. 143 (2Kir 8.5-8. de csak azért. 70-ben bekövetkezett p u sz tu - lása u tá n az ed o m iták eltű n tek a történelem ből.12-14).7-22). és ezt n e m ítélte el önm agában.7.1-5.17).11. hogy az ÚR nap ja a n é p e k feletti általános ítélet és Izráel n é p e helyreállításának napja lesz.20). Izraelt. A végső id ő k b en újból fel fog b u k k an n i E dom . e. A z a nép. m ég p ed ig az ezeréves királyság k ezd etén.1-15). az idum eai (edom ita) H e ró d es család szerezte m eg a királyi m éltóságot. E d o m ra v o n atk o zó jövendölésében e rrő l a végleges íté- létről és okairól beszél. Isten b ü n tetésé n ek az eszköze Iz ráel lesz (Ézs 11. Abd 15-21: Az ÚR (Jahve) napja és Izráel szabadulása . Jeruzsálem Kr. u. Abd 1014‫־‬: Isten ítéletének okai III.

és a galileai G át-K éferből szá rm azo tt. A szerző és λ keletkezés tbeje Jónás (m agyarul galam b) p ró fé tá t m ár a 2K ir 14. e. h o g y Izráel határa a szíriai E m áttól (H ám át) a Holt- ten g erig helyre fog állni. h o g y a so rsh ú zá s Jónásra essen. Jeroboám idején (Kr. am ely m iatt a hajó. h o g y h ird esse Isten ítéletét a po- gány.144 )ónáss profétλ kömfve 4 fejezet 1. íg y ő volt az egyik első az ü z e n e tü k e t írá sb a n rö g zítő p ró fé tá k közül Jóéi után. hogy ő volt Iste n n e k az a szolgája és prófétája. A z asz- s z ír birodalom fővárosa a m ég N im ró d által alapított. Jeroboám idején. 793-753) tö rtén t m eg. am elyet egyetlenként a Bibliában ‫ ״‬n ag y v á ro sn a k ' nevez az lM ó z 10. V alószínűleg e z t a Jón 1. A z t is m egen- gedte. Jónás teh át vag y II.2-ben is m egtalálható kifejezést szin tén esz erin t kell érteni. A z o n b a n bensejében tiltakozott az ellen. n ag y bajba került. R ehóbót-tal. aki m egjövendölte. és H ó seás és Á m ós mellett. A m ittai fia volt. és hirdesse az ü z e n e te t Ninivének: ‫ ״‬M ég n eg y v en nap. m ire a z u tá n a ten g erésze k Jónást a ten g erb e vetették. Isten a z o n b a n utolérte. m íg az tá n Isten p aran csára a hal kiköpte Jónást a szárazföldre.11- 12 a körülötte elterülő helyekkel. R eszent-tel és Kelahot-tal együtt. am ikor prédikációja h atására a niniveiek b ű n b án a to t tarto ttak . A rró l is olvasunk ott. Jónás idejében A ssz íria volt a Közel-Kelet hatalm as birodalm a. h o g y Jahve Iz ráe le n kívül a m eg v etett n em zetek h ez is szólni akar. h o g y teljesítse Isten m eg b ízását.25 is m egem líti. Az írásb a fo g la lá s célja Jónás azt a m e g b ízá st k a p ta az ÚRtól. ősi N inive volt. isten telen és ellenséges városnak. am ely N ázárettől északra van.3-ban szerep lő ‫ ״‬h áro m n ap i járóföld" sem okoz nehézséget. E b b en az esetb en a Jón 3. am elyen Jónás volt. és . V ihart küldött. C sak akkor volt k ész Jónás arra. V égül az ÚR eg y n ag y halat rendelt. 2. Ez II. és elp u sztu l Ninive!" M égis. E zért m en ek ü lt Tarsisba. am elynek hasá- b á n Jónásnak el kellett töltenie h áro m n a p o t és h á ro m éjszakát. v agy kevéssel az előtt m űkő- dött.

és ezzel bizonyságát ad ta jóságának. Másodszor Jónás könyve k é p sz e rű e n ábrázolja Izráel n ép é n ek történe- tét. és az u tálkozás am iatt. Szolgálata az o n b an az összes többi Ó SZ-i p ró fétátó l eltérő en n e m Izráel n épének. de azt n e m fogadta el. A z Iste n o rsz ág án ak evangélium át egyszer m ajd m e g té rt zsid ó k fogják h ird etn i az eg ész földkerekségen. 4). U gyan egyes kritik u so k a könyvben leírt csodák alapján (különösen a felbukkanó n ag y hal m iatt. am elyet Jónás itt hirdetett. E nnek a könyvnek a p ró fétai jelentőségét n e m c su p á n a N inivében elm o n d o tt rövid prédikáció adja m eg. hogy életben m aradhassanak. ilL a zsidók szám ára ne- h e z e n volt érthető. h o sszú időt töltött el a n é p e k ten g eréb en . am ely fenyegette őket. M ost azt is m eg kellett tanulnia. és arról.29-32. Iz ráel is k u d arco t vallott m in t Iste n tanúja. am ikor Isten g o n d o sk o d o tt az ő jó közérzetéről. hogy ő u g y an hálásan elfogadta. h o g y n e m adatik nekik m ás jel. A hogyan Jónás. am ely n em csak saját földi népe. h o g y Iste n ez ek n ek az em b erek n ek b ű n b án a to t ajándé- kozott. am ikor Isten ezek n ek a h itetlen em b erek n ek a lelkén ak art könyörülni. és p éld ázattá vagy legendává fokozzák le. h an em eg y isten telen p o g á n y város. vagyis a szétszó ratásb an . A könyv fontos értelm ezései közül kettő re rá is m utat.39-40-ben az Úr Jézus közli az írástu d ó k k al és a farizeusokkal. Iz ráe l felé nyilvánul m eg. aki kijelentette Isten kegyelm ét a pogányoknak. és a végső időkben újból Isten tanúja lesz a n em z e te k előtt. am ely lenyelte Jónást) allegóri- ának akarják beállítani. Lk 11. M egm utatja.41. am it ő átélt. N inive po lg árai felé is. a N inive feletti ítélet bejelentése volt 0 ó n 1. 16.2. m e rt ő k kizárólag ö n m agukat tekintették Isten kivá- lasztott n ép é n ek (vö. h an em Jónás egész. itt leírt története. Ez Izráel.4. H ogy Jónás p ró fé ta volt. C sel 10-11). A m it a p ró fé ta átélt és tap asztalt. 3. D e Isten Jónáshoz hasonlóan csodálatos m ó d o n m e g tarto tta nép ét. h an e m N inive p o g án y lakosainak szólt. h o g y Isten kegyelm et gyakorol a p o g án y o k iránt. A M t 12. jelenti Jónás könyvének a fő tártál- m át és célját. m in t Jónás jele: ‫ ״‬M ert a m ik ép p e n Jónás h á ro m éjjel és h áro m n ap volt . A z egyetlen p ró fétai üzenet. D e az Ú r Jézus az Ú SZ-ben saját m ag a tesz b izo n y ság o t Jónás p ró fétáró l m in t történelm i szem élyről. Harmadszor Jónás K risztu s előképe.25 is elm ondta. m egint kiütközött Jónásból a zsid ó öntudat. Jónás könyve először is Iste n korlátlan kegyelm ének és irgalm ának a bizonyítéka. a z t m ár a 2Kir 14. 145 Isten visszavonta az ítéletet. M t 12.2. Ezzel Jónás az Ó S Z egyetlen olyan prófétája.

am ely m ég hívő em b erek n él is gy ak ran olyan n e h e z e n ren d eli alá m ag át Isten akaratának.7) Isten ren d elte a tik k asztó szelet (4. A kö- v etkezőkb en álljon itt n éh á n y p á rh u zam o s igehely: Jón 2.22. K ülönösen a n ag y halat és a niniveiek m eg térését kérdőjelezik m eg gyakran. a z o n k é p p e n az e m b e rn e k Fia is h áro m n a p és h áro m éjjel lesz a föld gyom rában". R észben ú g y n é z n e k ki e z ek a csodák.47). b) Jónás bűnbánati zsoltára Jónás könyvének m áso d ik ré sz e feltűnően haso n lít több zsoltárhoz.1 Jón 2. Lk 24.5 Z solt 31. 42.7b Jón 2. és az kivetette Jónást a szárazra (2.11) A z ÚR (Jahve) re n d elte a tököt (4.1) A z ÚR (Jahve) szó lt a halnak. hog y az Ú r a n e m z e te k felé fordult (M t 28. A z em b eri szív n ek Isten igazsága is so k szo r csak addig tetszik. hogy a so rsv etés Jónásra essen (1. ú S A jÁ to 5 s Á 5 0 k a) Isten csodái Jónás könyve a cso d ák könyve.4) A z ÚR (Jahve) ú g y intézte.4 Z solt 88.1b Jón 2.6) Isten rendelte a férg et. Ez is eg y jel volt Izráel szám ára (Lk 11.6.146 a nagyhal gyom rában.7b Jón 2. és m ásokkal sze m b e n olyan k em én y tu d lenni. m iirt a kő. Tehát ez a kis könyv n ag y o n is gyakorlatias leckéket tarta lm az m in d en olvasója szám ára.40-41).6 Z solt 69.7 Z solt 30. am íg az saját fontosságát em eli ki.3b .19. h o g y m ilyen az em b e ri szív. m intha véletlenek lennének. m in d en ek fölé helyezi a saját jólétét. de m ögöttük felism erhető Isten keze. 5. A z ÚR (Jahve) p aran cso lt a viharnak (1.15. Negyedszer Jónás feltárja.6. Jónásnak m in d e z t fel kellett ism ernie.3 Z solt 18. D e az Ú r Jézus m in d k ettő t m in t m eg tö rtén t esem ényt erő síti m eg (M t 12.30). M k 16.8). am ely m iatt a tök elszárad t (4. 120. a saját dicsősége a célja.7) A z ÚR (jahve) eg y n a g y halat re n d elt (2.

8. Jón 4: Jónás panasza és Isten kegyelme . Jón 1: Jónás menekül Isten elől II.1718‫־‬ 4.10 Z solt 3. Jón 3: Isten újból megbízza Jónást IV.6 Jón 2.4 Jón 2. TArtelwi Áttekintés I.8 Z solt 143. 116. 26. 147 Jón 2.7.9 Z solt 31. Jón 2: Jónás Istenhez imádkozik III.

E zek voltak azo k a problém ák. 722-ben legyőzte.idézet Lukács evangélium ából . M ag án ak az Ú r Jézu sn ak a szavai a M t 10. A m ik o r a napkeleti bölcsek Jeruzsálem be érkeztek. vagyis m egközelítőleg Kr. am ikor ez ek et a szavakat m ondta. A h áz és Ezékiás királyok u ralkodása alatt élt.1. e. hogy ez eg y id ézet (pl. a n é p vénei em lék eztek az o k ra a jövendölések- re. am elyek M ikeást foglalkoztatták. a M ik 5. h o g y sza b ad a rra következtetni. A z írástu d ó k az Ő S Z idejében is ism erték M ikeás jövendöléseit.15). 750-700-ban. M ikeás Jótám . a bálványim ádás és az. A szerző és λ keletkezés íí>eje M ikeás p ró fé ta neve való szín ű leg a M ikája n é v rövidítése: ‫ ״‬K icsoda olyan Isten.2 alapján k ü ld ték ő k et Betlehembe. és elism erte a S zen t Szellem által ihletednek. M ik 1 és 5. m ég D á n 9. h o g y az O SZ-i íráso k at m ár Iste n n ép e is tisztelte. Kr. E b b en az id őben k ü lső k ép p en is az történt. hogy im ádják az Ú r Jézust.és 2Pt 3. hogy a vezető ré te g elnyom ta az e g y sz e rű em bereket. m ég h a n e m is jelezte.4kk). Jer 26. A m iko r Jerem iás körülbelül száz évvel késő b b a babiloni fogságot Júda királyságában bejelentette. am ely Jeruzsálem től körülbelül 30 km -re van déli irányban. és a M ik 5.18 . ‫ ״‬m eg v an írva").148 Mikeás próféta kötiv!ve 7 fejezet 1. form ális istentisztelet. m in t te?" Szülőföldje M oreset. e. és fogságba vitte (1.2-őt helyesen a M essiásnak. u g yanez érvényes az ÚSZ-i írá so k ra is: 1. a filiszteus h atár közelében. Tehát k o rtá rsa volt Ézsaiás. Izráel királyának a születési helyére vonatkoztatták. am elyeket Ezékiás király idejében M ikeás m o n d o tt a M ik 3.2 és E zsd 1. Ez an n ak a bizonyítéka.18). A belső tö rtén ések h ez ta rto z o tt az Isten igaz fé- lelm e nélküli. lT im 5. hogy A ssz íria rá tá m ad t az észak i o rszág ra. h ogy az Ú r erre az O SZ-i p ró fé tá ra gondolt.6-ra.35-36-ban annyira hasonlí- tan ak a M ik 7. H ó seás és A m ós pró fétán ak .12-ben (1. (vö. .

A harm ad ik ré sz elején (M ik 6-7) ez a kiáltás van: ‫ ״‬H alljátok csak. Az írásba foglalás célja M ikeás könyve k ét kom oly p ró fé ta i b eszéd b ő l áll. kérlek. figyelm ezz Föld és annak teljessége". A z első ré sz (M ik 1 2 ‫ )־‬ezzel a felkiáltással kezdődik: ‫ ״‬H alljátok m eg m in d en nép ek . aki A h áb n ak az idejében az északi o rszág b an . Iz raelb en m űködött. A n ép vezetői és p ró fé tá i n ag y o n kom oly szem reh án y ást kapnak. vö.27-et M ik 1. SAjÁtossÁgok a) A két Mikeás nevű próféta M ár az lK ir 22-ben (és a 2 K ró n 18-ban) sz e re p e l eg y M ikeás nev ű p ró - féta. É zsaiásnak az üzenetével. h o g y e n n e k a M ikeás p ró fé tá n a k az utolsó szavai szó sz e rin t az o n o sak a m o reseti M ikeás első szavaival: ‫ ״‬H alljátok ez t m eg m in d en népek!" (héberül: shim'u 'ammim kullam. M ikeás teh át könyvében váltakozva hirdeti Iz rae ln ek az ítéletet (M ik 1-3. 149 2.28-at. valam int bálványim ádásuk m iatt. de n e m vették ko- m olyán. E bben a fejezetben adja közre M ikeás. aki a végső időkben az assz ír tám ad ás idején Izráel n ép é n ek erős segítője lesz. 2K rón 18. E zután bejelenti Isten ítéletét Sam ária. 7. de újból összegyűjtetnek a végső időkben. . a p ró fé ta p a n a sz a és kitekintése a rem ényteljes jövőbe zárják ez t a rövid könyvet. Feltűnő. békebirodalom beli dicsőségének leírása.). Ü zen etén ek tartalm a so k tek in tetb en azo n o s k o rtársán ak .1-7. E z é rt az eg ész Föld b eszennye- ződött. Ő óvta A h áb o t és Jósafátot a S zíria elleni h áb o rú tó l. m e rt elvetették Iste n kom oly figyelm eztetéseit. Lakóit el fogják o n n ét űzni. U tolsó h á ro m verse a Biblia legszebb igeversei közé tartozik. M indkettő a ‫ ״‬H alljátok m eg!" felszólítással kezdődik.2-vel). M ikeás m ásodik ü z e n ete (M ik 3-5) ezek k el a szavakkal kezdődik: ‫ ״‬Halljátok. és m ár n e m leh et a n y ugalom helye Isten n é p e szám ára. de jogos elvárásaira is tőlük. Isten ítéletének m egem lítése. 6. Jákob fejedelm ei és Izráel h áz án ak vezérei".6) és a kegyelm et (M ik 4-5. lK ir 22. Júda fő- városa felett vétkeik és bűneik. h o g y a M essiás születési helye B etlehem lesz (M ik 5.7-20). de e z u tá n kö- vetkezik Izráel eljövendő. az északi o rsz á g fővárosa és Jeruzsálem . am it m o n d az ÚR (Jahve)!" U tán a M ikeás em lék eztet Isten n ek n épéhez való szeretetére. 3.

fejezet H iv atk o zás a n ép lelkiism eretére 7.7 1. fejezet Iste n íg ére tein ek beteljesedése a m aradék szám ára . figyelm eztessék Isten nép ét.11 2. A z alábbiakban álljanak itt a legfontosabb párh u zam o sság o k : Mikeás Ézsaiás Mikeás Ézsaiás 1/2 1.12 10. fejezet A jövő dicsősége és a végső g yőzelem 5.13-14 4.12 19.2 4. h o g y m in d e n különbözőségük ellenére ug y an ab b an az időben.10-11 6. Mik 1-2: Isten fenyegető ítélete 1.9-12 7.2-4 1. fejezet V ád a n é p vezetői ellen 4.3 26.17 3. fejezet A b ű n és Izráel b ü n tetése II. Mik 3-5: Izráel ítélete és helyreállítása 3.1 3.7b 1.8 58. Tártelm í áttekintés I.8 5. de hirdessék Isten irgalm asságát és a M essiás jövetelét is.9-16 10.12 32. u g y an azt a m e g b íz á st k ap ták Istentől. fejezet A M essiás és n ép e III.5-7 29.11 30.7 8.23-25 3.20-23 7.5 14.1-3 2.1-2 5.6 2. fejezet A z eljövendő ítélet 2.6.25 2. h o g y ti.7b 9. Mik 6-7: Isten szabadításának útja 6.21 4. Ez azt a tényt h ú z z a alá. és h ird essék a b ü n te té sk é p p e n érk ező ítéletet.28-32 4.1 7.2 57.10 39.150 b) Mikeás és Ézsaiás M ikeás és Ézsaiás könyvében feltűnően so k p á rh u zam o sság van.

A m íg azo n b an Jónás könyvében győzedelm eskedik az ÚR (Jahve) irgalm assága. 2. és végül m ások úg y hiszik. A p o n to s vagy m egközelítőleg p o n to s dátum ok. A R óm 10. Felső-Egyiptom fő v áro sán ak pusztulását. N á h u m idején m ár asszír fogságban volt. A szerző és a keletkezés íbejc C sak keveset tudtunk N áhum ról.15-öt kapcsolja össze. ahogyan e z t az egyházatyák is m ondták. a k isp ró féták között a hetedikről.7-et és a N áh 1. 612-ben. h o g y ez eg y júdeai falu. Az írásba f o g t a l á s c é ljA N áh u m jövendölésének tém ája az. am ely K a p ern au m közelében van. ahová Galilea tarto zo tt. e. h o g y N inivére b ü n tetésk é p p en ítélet vár. m ások egy galileai helységre gondolnak. M ég születési helyét (Elkost) sem ism erjük p o n to san . e. m in t m ás p ró fétai könyvekből. és h o g y N á h u m közvetlenül Júda királyságát szólítja m eg (N áh 1. 151 NÁhum próféta könvjve 3 fejezet 1. A N á h 3. Egyes k u tató k a z t feltételezik.8-10 azo n b an m eg- em líti N ó-A m m on (Téba). am ely a n ag y o n hasonlóan h an g zó Ezs 52. aki- n e k neve vigasztalást vagy vigasztalót jelent. N áh u m könyvéből is hiányoznak. E zt A sszurban ip ál. a ssz ír király vitte véghez Kr. U gyanígy volt ezzel Jónás is.15-ben azo n b an e z t a kedves igehelyet találjuk: ‫ ״‬M ely s z é p e k a békesség hirde- tők n ek lábai. A legutolsó lehetőség m ellett szó ln ak az o k a tények. 663-ban. M osszul közelében található A lk u sh faluról v an szó. hogy a Tigris partján. m egint m ások m ag ára K a p ern au m ra (Kephar-Nahutn = N á h u m faluja). N áh u m tekintete k izáró lag e rre az Iste n nép év el ellenséges v árosra . N áh u m ü z e n ete csak Iste n jogos haragjára és e n n e k az istentelen v áro sn ak a m egváltoztathatatlan p u sztu lására terjed ki. N inivét Kyaxares vezetésével a m éd ek és N ab o p o lassár vezetésével a babiloniak p u sztító t- ták el Kr. h o g y a tíz törzsből álló ország. N áh u m o t a Biblia sehol m á su tt n e m em líti m eg.15b). akik jó k at hirdetnek!". E k ét esem én y közé helyezhető N áh u m m űködése. aki N á h u m előtt körülbelül százötven évvel m űködött.

Kr. Feltűnő. o. e. S zanhérib m eg tám ad ta Júda o rszág át Ezékiás idején. Kr. h o g y Iz rá e l és Júda b ű n e it egyetlen szóval se m em líti. sze m m e l láthatóan hanyatlani k ez d ett A ssz íria és N inive hatalm a. e. Kr. k é p e k b e n gazd ag nyelv. ez v iszo n t a fordítás so rá n elvész.12-15). hogy N áh u m o t a héber k öltészet klasszikusának nevezik (1. A következő két fejezetben N á h u m részletek b e m en ő p o n to sság g al jövendöli m eg Ninive elestét és pusztulását. N inive Kr. A sszíria a gőgös. aki n e m sok- kai az özönvíz előtt élt (IM óz 10. M in t a legtöbb p ró fé ta i könyv. 722-ben p e d ig S alm anassár és S z a rg o n alatt Izráelt. Sál- m anassár. utálatos. Kr. am ely a Jordántól keletre telep ed ett le. A ssz íria és Babilon között k ezdet- tői fogva rivalizálás volt.). ö n m ag át dicsőítő világ képe. A zso ltársz erű első feje- z e tb e n Iste n t haragvó és bosszúálló m éltó ság áb an látjuk. e. e. V égül Kr. e. Iz rá e l királyát a kark ari csatá- bán. 612-ben a m éd ek K yaxares és a babiloniak N abopolassár vezetésével m eg h ó d íto ttá k és teljesen tönkretették a nag y várost. C sak a m ú lt sz á z a d b a n ásták ki N inive rom jait hatalm as ép ítm é­ . asszír király m eg v erte A hábot. 3. Babilon a vallásos köirtösbe öltözött világi hata- lom képe.e. e. e. am ely oda v ezetett. 663-ban m eg h ó d íto tta az egyiptom i Tébát. Kr. de dolgavégezetlenül kellett elvonulnia. Á ltalánosságban kiem elhető az erőteljes. h o g y visszafordítsa a várost iszonyatos utairól.11-12). az t a k ét és fél törzset. 734-ben Tiglát-Piléser d ep o rtálta R úbent. A z 1. N im ró d alapította. az egész északi o rsz ág o t vitték el assz ír fogságba (2Kir 17). Isten n é p e csak vigasztaló szavakat k ap (N áh 1. h o g y a versszakok ré sz b e n a h éb er ábécét követve k ezd ő d n ek . E rrő l a z o n b an a S zen tírá s n e m m o n d sem m it. A héber költészet. 843 táján III. ‫ ״‬Fekete obeliszkjének' felirata sz e rin t S alm anassár Jéhut is hadisarc fizetésére kötelezte. G ádot és M anassét. 89-90. am ely saját fonto sság án kívül n e m ism er egyebet.2-8-ban n éh án y k u tató akrosztichont vél felfedezni abban. Igen.152 irányul. A sszu rb an ip ál halála után. S a j á t o s s á g o k Ninive és Asszíria N inive az a ssz ír b iro d alo m fővárosa volt. m ás k u tató k e z t kétlik. N áh u m könyve is héber vers forrná- jáb an íród o tt. aki Kr. 800 körül Jónást az ÚR elküldte N inivébe. 701 körül. 900 k ö rü l vált n ag y o n jelentőssé. am íg az ellen ség n ek Isten sz e n t és jogos haragja hirdettetik.

Figyelem re m éltó azo n b an .13). TÁrtAÍmi Á ttekintés I. am elyben több m int 20 000 anyagtábla volt. E z 31. de végül az eszközt m ag át is m eg kellett b ü n tetn ie gőgje és g o n o szság a m iatt (1. Náhl· Az ítélet kihirdetése: Isten igazságos II. Izraelt. és Pa- lesztinában éri el a vég. A sszíriáró l m ég bizo n y o san szólni fog n éh án y fejezet a jövőben is. Sof 2.3-17.23-25 sz e rin t A sszíria földje o szto zn i fog E gyiptom m al és Izraellel az ezeréves királyság áldásaiban. A sszíria a fenyítés eszköze volt Isten k ezéb en . szobraival és A sszu rb ará p ál könyvtárával. Ézs 10. A z asszír király a végső időkben újból fel fog vonulni Izráel és E gyiptom ellen. h o g y az Ézs 19. az elp u sztíto tt N inive nélkül. Náh 3: Az ítélet oka: Ninive bűne . am ellyel Ő m eg b ü n tet- te bűnös n ép ét.5-19. a z o n b a n istentelen fővárosa. Náh2: Az ítélet megvalósítása: Ninive elpusztítása III. 4. 153 nyeivel.

M ert H ab ak u k ném e- tül k edvesk ed ő t jelent.13). R ettenetes h írü k . m ert. h o g y a káldeusok az o n o sak a babiloniakkal. am elyben a babiloniak legyőzték az egyiptom iakat (vö. A bdiás és M alakiás azok.154 1‫־‬UbAkwk proféta körtévé 3 fejezet 1. ah o g y an eg y szeg én y s író g y erek n ek vagy felnőttnek kedvesked ü n k . de nincs o k u n k kételkedni abban. a N áh u m p ró fé ta k ap c sán elm ondottakat). M eg- vigasztalja őket. a H a b 1. m egsim ogatja és átkarolja népét. át ak arták u g y an értelm ezn i a káldeus m eg n ev ezést is. A szerző és λ keletkezés íőeje A k isp ró fé tá k közül H ab ak u k . L uther em lítésre m éltó m ag y arázato t fű z ehhez a jelentés- hez: ‫ ״‬D e H ab ak u k n ak hivatalához jól illő n ev e van. m in d en jó ra fordul" (Luther M á rto n előszava H a b ak u k p ró - féta könyvéhez). H a b ak u k n evét íg y értelm ezik: átölelés vagy átölelő. a 4.6-ban található: ‫ ״‬M ert ím é. akikről a ne- vükön kívül sem m i m ás adattal n e m ren d elk ezü n k . A 3. fejezetben H a b a k u k zso ltá rsz e rű im ájának cím e és zá ró m o n d ata (vö. a kegyetlen és v ak m erő n em zetet". fel- tám asz to m a káldeusokat. A legfontosabb utalás a rra az időszakra. és átölel. akik saját m ag u k at p ró fé tá n a k nevezik (H ab 1.1). a 7. aki a Bibliát latinra fordította. 625-től fogva ugyanis az újbabiloni b irodalom N ab o polassár uralkodá- sa alatt (Kr. N evét egyesek egy a ssz ír nö- vénynévvel h o zz ák összefüggésbe. az ak k o r m á r m eg g y en g ü lt a ssz ír b irodalom fővárosát (1. h a Isten is úg y akarja. Jer 46. H ab ak u k az o n b an Z akariással és A g g eu ssal eg y ü tt az o n n éh á n y p ró fé ta közé tartozik. vag y olyan valakit. 625-605) állandóan terjeszk ed ett. Jövendölésével is e z t teszi. akik H a b a k u k egész könyvét kritizálják.1 N a b u k o d o n o zo rt Bábel királyának nevezi.19. e. h o g y elcsendesedjen és m egnyugodjon. zso ltár cím ével) a rra e n g e d következtetni. am elyben H ab ak u k m űkő- dött és könyvét m egfogalm azta. aki eg y m ásik em b ert becéz. 612-ben m eghódí- to ttá k Ninivét. É zs 13. e. és 605-ben lezajlott a karkem isi csata. Ez 12. vers p e d ig k ato n áit káld eusokként em legeti (vö. H iero n y m o sz (Jeromos) egyházatya óta. A 2K ir 25. Kr. E zzel feltárult a babiloniak előtt az egész Közel-Kelet. és a 4. Különbö- ző kritikusok. hogy H ab ak u k egy tem plo m i szolgálatban álló lévita volt.2).

18. H ab ak u k teh át Jerem iás k o rtá rsa volt. hogy Isten b e n v an az öröm e és az ereje. Az írá sb a f 0$U\lÁs ccljA H abakuk. e. de az igaz e m b e r az URba (Jahvéba) vetett hite által élni fog. 155 m indenho v á eljutott. m in t a z sid ó k (H ab 1. 605). e. 597-ben és 586-ban. Isten bejelenti. . V álaszában.3).14. H ab ak u k kérdései és m egnyilvánulásai.2-4). ahogy a többi p ró fé ta tette. H ab ak u k p ró fé ta szíve a z é rt n ag y o n nehéz. Bár a könyv n e m tartalm az dátum okat. 2. e. D á n 1. hogy n e m az em - berek h ez b eszél Isten m egbízásából. e n n e k a gon o sz n é p n e k a büszkeség ét. akik az alsóbb n é p ré te g e k e t elnyom ták (H ab 1. M indez azonban H a b ak u k könyvének a m egfogalm azásakor m ég n e m követke- z e tt be. am elynek el kellett érn i Iste n n é p é n ek szívét és lelki- ism eretét.12-17). h o g y a káld eu so k ítéletk ép p en rá fognak tám adni az o rsz á g ra (H ab 1. 612 és 605 közé.5-11). a nyolcadik k isp ró fé ta annyiban különleges. keletkezését m égis m eg- lehetős bizto n ság g al a N inive p u sztu lása és Júda első m egtám adása közé eső időre lehet tenni. m eg is fogja b ü n tetn i. am ely m ég igazságtalanabb. hogy Iste n egy olyan n é p e t h aszn ál fenyítő eszközül. am i Jeruzsálem p u sztu lásáh o z és Júda babiloni fogságához vezetett. am ellyel m egszabadítja n ép ét. fejezetben az tá n győzedelm eskedik H a b a k u k hite. a káldeusokról. am ely m egm utatja neki. vagyis ép- p e n azokat. am elyet egyenesen a n ép h e z intéz. 24. vagyis Kr. valam int Iste n válaszai egy ü tt alkotják a p ró fétai ü zen etet. h an e m k iterjed a végső időkre is. E bben a hálaén ek b en és dicséretb en H a b a k u k kifejezésre juttatja.1 fejezetben H a b ak u k m eg k ap ja Iste n m áso d ik válaszát. és n éh á n y dologban hasonlí- to ttak is egym ásra. A 3.2-4). Izraelt. am ikor Is- te n dicsőségére és hatalm ára em lékezik.6-20) n em csak a káldeusok küszöbönálló betö résére vonatkozik. a n é p előkelőit d ep o rtá ltá k (2Kir 20. h o g y Iste n ism eri Bábelnek. h an e m Isten h ez szó l a n ép é rő l és an n ak ellenségeiről. A fejezet h arm ad ik verséből kiderül. és szo m o rk o d tak n é p ü k állapota m iatt. m e rt igazságtalanság uralkodik Isten n é p e között (H ab 1. hogy ez a ki- jelentés a b e n n e található ötszörös jajjal (H ab 2. A 2. N e m sokkal e z u tá n N ab u k o d o n o zo r lerohanta Júda o rsz ág át (Kr. E zt követően vitték el az első zsidó cso p o rto t Babi- Ionba. A babilo- niak első tám ad ását m é g k ét m ásik követte Kr. M ost H a b ak u k m ég inkább elb o rzad azon. péld áu l m in d a k etten é rz é k e n y em b erek voltak.

156

3. Sajátosságok
a) Ú jszöv etség i id é z e te k

Úgy tűnik, Pál ap o sto lt különleges k apcsolat fű z te H á b ak u k prófétához.
A Csel 13,41-ben Lukács a rró l ír, h o g y Pál az antiókiai zsinagógában tar-
to tt prédikációja v égén a H a b 1,5 kom oly figyelm eztetését idézi.
K ülönösen is figyelem re m éltó azonban, h o g y a Szent Szellem által
ihletett apostol a hitből való m egigazulás csodálatos igazságát H a b ak u k
szavaival m ondja el: ‫ ״‬az igaz p ed ig az ö hite által él" (H ab 2,4). Pál há-
ro m sz o r is idézi e z t leveleiben. A han g sú ly a z o n b a n m in d en alkalom m al
m áshová esik.
Róm 1,17: ‫ ״‬A z igaz ember p ed ig hitből él" (vagyis csak an n ak a szá-
m ára létezik igaz hitélet, aki eg y sz er m ár m egigazult).
G ál 3,11: ‫ ״‬M ert az igaz em b er hitből é l" (nem a törvény által, m e rt
a tö rv ény által senki sem ig azu lh at m eg).
Z sid 10,38: ‫ ״‬A z igaz p ed ig hitből él" (vagyis n e m fog elp u sztu ln i az
istentelenekkel együtt).

b) A h o lt-te n g e ri H a b a k u k -k o m m e n tá r
1947-ben a H olt-tenger partján, a qum rani barlangokban több régi iratteker-
eset találtak. Ezek szám os ÓSZ-i szöveget tartalm aznak, am elyek körülbelül
1000-1200 évvel régebbiek, m in t az összes addig ism ert héber kézirat volt.
A z I. sz. barlangban többek között m egtalálták az úgynevezett ‫ ״‬H abakuk-
kom m entárt" (lQ p Hab). E zt a héber kéziratot Kr. e. 75-ben készítették, és
H abakuk könyvének első két fejezetét tartalm azza. M in den egyes vershez
k o m m en tárt fűz, am elyben a zsidó k o m m en táto r saját k orának esem ényeit
ú g y m agyarázza, m int H ab ak u k jövendöléseinek beteljesedését.

4. Tártaiw í Áttekintés
I. Hab 1-2: Habakuk problémája és Isten válasza
1. fejezet: 1,1-11 Első p árb eszéd : Is te n és a n é p bű n e
2. fejezet: 1,12-2,20 M ásodik párbeszéd: Isten és az ellenségek b ű n e

II. Hab 3: Habakuk alárendeli magát Istennek, és dicsérő
éneket énekel
1. fejezet: 3,1-5 Iste n b ü n tetése és sza b ad ítása
2. fejezet: 3,16-19 H a b ak u k hite

157

SofÓMÍÁS prófctA könyve
3 fejezet

1. A szerző és λ keletkezés íbejc
Sofóniás nev én ek jelentése: Jahve m eg ő rz ö tt (elrejtett). Ő az egyetlen
olyan p ró féta, aki n ég y n em ze d ék re visszam enőleg adja m eg felm enőit.
Sok kutató ú g y hiszi, h o g y a p ró fé ta E zékiás n ev ű ősatyja azonos Júda
hasonló n ev ű királyával (Kr. e. 716-687). A z 1. fejezet 1. v erséb en Sofóniás
saját m aga m ondja el, h o g y Jósiás király idejében (Kr. e. 640-609) m űkő-
dött. A két id ő szak közé eső idő u g y an n ag y o n rö vidnek tűnik ahhoz,
hogy alatta n ég y generáció jöjjön létre, m ásfelől v iszo n t különleges, királyi
szárm azása, am it eg yébként a zsidó hagyom ány is m eg erősít, érthető ok
lenne arra, h o g y m egadja ‫ ״‬családfáját".
Sofóniás a fővárosban, Jeruzsálem ben élt (vö. Sof 1,4.10.11.12), és bejá-
rato s volt a királyi udvarba. K ortársa volt N áhum , H a b ak u k és Jerem iás
próféta.
A Sof 2,13-ból arra lehet következtetni, h o g y a p ró fé ta N inive eleste
előtt, Kr. e. 612-ben m o n d ta el jövendöléseit. Sok k u tató úg y gondolja,
h o g y Sofóniás m ég az előtt jövendölt, h o g y Jósiás végbevitte volna re-
form ját. Ez a re fo rm Jósiás uralkodásának tizennyolcadik évében kezdő-
dött, vagyis körülbelül Kr. e. 622-ben. E zt a feltételezést olyan igehelyek
erő sítik m eg, m int Sof 1,4-6,8-9.12; 3,1-3.7. Lehetséges, h o g y Sofóniás szol-
gálata volt az elindítója Jósiás király és Júda n é p e m eg térésén ek (vö. 2Kir
22-23; 2 K ró n 34-35). M ár Ezékiás király idejében is voltak m egtérések,
de M anassé és A m o n isten telen k o rm án y z ása kö v etk eztében m in d en jó
dolog sem m ivé vált.

2. Ar írásba fo g la lá s célja
Sofóniás az ítélet prófétája. A rró l prófétái, h o g y Júda o rszág át ham aro-
sa n feldúlják és Jeruzsálem et elp u sztítják Jú d a igazságtalansága, kép m u -
tatása és bálványim ádása m iatt (1. fej.) Kr. e. 586-ban teljesedett b e ez a
jövendölés. A n é p hű ség es m arad ék át e z é rt a rra inti, h ogy k eressék Jah-
vét, h a m ajd a közeli és távoli n é p e k m eg érzik Jahve b o sszúját (2. fej.). A

158

n é p jövőbeli m egáldatása, am elyről a 3. fejezet ír, ellentétben áll m ostani,
ro m lo tt állapotával.
E gyértelm ű Sofóniás eg é sz könyvéből, h o g y a p ró fé ta Jeruzsálem kö-
zeli p u sztu lá sá n túl, m e ssz e előre tek in t az ÚR (Jahve) félelm etes napjára,
a h arag és az ítélet n apjára, am elyet a z o n b a n az ezeréves királyság áldá-
sai követnek majd.

3. S..\jÁtossÁ$ok
a) Jahve napja / az ÚR napja

Sofóniás könyve Jahve (az ÚR) n ap ját a következő helyeken em líti m eg:
1,7: az ÚR n ap ja
1,8: az ÚR áld o zatán ak napja
1,10: az a n a p
1,4: az ÚR n a g y napja
1,15-16: haragnak, szo ro n g atásn ak , n y o m o rú ság n a k ... napja
1,18: az ÚR haragja napja
2,2: az ÚR haragja napja
2,3: az ÚR haragja n ap ja
3,8: várjatok rám , m íg p ré d á ra kelek
3,11: az a n a p
3,16: az a n a p
A z ÚR n ap ja Sofóniás próféciáiban különleges s ze rep e t játszik. Ez
n e m Jeruzsálem akkor, ab b an az id őben közeledő p u sztu lásán ak ideje, ha-
n e m a M essiás m ég m o st is elő ttü n k álló k o rszak a, am ely azzal kezdődik
m ajd, h o g y m egjelenik a M essiás, h o g y m egítélje a n épeket, és m agába-
foglalja az e z u tá n következő békebirodalom idejét is. A z ÚSZ ez t az időt
K risztu s eljövetelének nevezi (2Tesz 2,1), am elyet azo n b an n e m sza b ad
összekeverni a h ét első napjával, am elyet a Jel 1,10 az Úr n apjának m o n d
(tulajdonképpen az Ú r szá m á ra kellem es, alkalm as nap). - A z Ó SZ -ben
Jahve (az ÚR) n ap ját többnyire az ítélet v o n atk o zásáb an em legetik (vö.
Jóelnél a sajátosságok között e lm o n d o tta k a t,... o.).

H ab ak u k .13-15 Ézs 34.11 Sof 1. Sof 2.15 Ézs 22. akiknek m égis m in d ig Isten egyetlen célja lebegett a szem e előtt: a M essiás és földi népe. TártAlm i áttek in tés I. am elyet bizonyára m ég továbbiakkal is k i leh etn e egészíteni: Sof 1. m íg Sofóniás röviden bem utatja Júda és Jeruzsálem b u k ásán ak történelm i esem ényeit. am ely o tt v an ezek n ek a teljesen különböző id ő k b en élt.10 Ézs 18.19 M ik 4. egym ástól is annyira különböző férfiaknak a jövendöléseiben.7 Sof 3. Sofóniás k o rtársa Júda hanyatlását írja le történelm i és er- kölcsi vonatkozásban. E bben m u tatk o zik m eg az az isteni harm ónia.3: A közeledő támadás: az ÚR (Jahve) napjának képe II.4-15 ítélet a Júdával szomszédos népek felett III. könyvében fo k o zo tt m érté k b en kiem eli a Jerem iás-féle erkölcsi szem lé- létm ódot.6 Sof 1. Sof 3. 34.1-2 Sof 1.1. Sof 1. 4.13-15 Sof 3.5 Sof 2.6. aki szin tén k o rtá rs a volt Sofóniásnak.13 Á m 5.1-20: Jeruzsálem jelenlegi bűne és a jövendő áldás .7 Ézs 13. valam int az odavezető esem ények. Izráel dicsősége az ezer- éves királyságban. 159 b) Sofóniás és a többi próféta Sofóniás könyve különösen so k dologban h aso n lít az Ő SZ többi p ró fétai könyvéhez. A z alábbiakban álljon itt n éh án y p árh u zam .6-7 Jeremiás.1-2.32 Sof 3.14-16 Jóéi 2.12 Ézs 14.

N ev én ek jelentése: az é n ü n n e- p e m /ü n n e p e im v agy ü n n ep i. e. am e- lyet A ggeu s könyve rö g zít. A z A g 2.14-15). Kr.24. akik a fogság u tán m űködtek. O tt a rró l is értesülünk.160 A g g ew s p r o fé ta k ö n y v e 2 fejezet 1. h o g y an v ez etett Júda ellenségeinek ellenállása odá- ig. 42 360 zsidó élt e z z e l a lehetőséggel. A g g eu s valószínűleg Kr. 516-ban tö rtén t felszenteléséig tartott. A szerző cs λ keletkezés íí>eje A g geussal kezdődik a n n a k a h áro m p ró fé tá n a k a sora.14-ből m eg lehet állapítani. 522-485-ben u ralkodott. hogy A g geus m ég látta Salam on tem p lo m á t a Kr. E zek et az esem ényeket. m é g p ed ig eg y öt h ó n ap o t felölelő id őszakban végezte a p ró fé ta S zen t Szellem által ihletett szolgálatát. E bben az esetb en A g g e u s könyve m egfogalm azásakor m ár jóval h etv en év felett járhatott. 537/536-ban a zsid ó k első csoportjával té rt vissza a hetvenéves babiloni fogságból. és a tem p lo m é p íté s leállt (Ezsd 4. hogy A g g eu s szóbeli szolgálata legalább a helyreállított tem p lo m Kr. am elyek A g g eu s könyvének történeti h á tte ré t képezik. de A g g eu s és Z akariás p ro fé- tai szolgálata n y o m án D áriu s király uralk o d ásán ak m ásodik évében újból m egindult. D áriu s király a tö rtén elem b en I. 5. D á riu sk én t (nagy D árius. C íru s (Kores) p e rz sa király Kr. e. h o g y a n ép k eze elerőtlenedett. 6. e.3-ból so k an k ö vetkeztettek arra.1-2. e. és a heted ik év b en fejeződött b e (Ezsd 4. E sze rin t D árius m ásodik éve Kr. A z E zsd 6. A g g eu s Z akariás k o rtársa volt. A z írásba fo$lAlÁs céljA A zsid ó k k ezd eti b u zg a lm a a tem p lo m ép íté sé b e n g yorsan lelohadt. H y stasp es D árius) ism ert. E zsdrás könyve m eséli el részletesen. 586-ban b ek ö v etk ezett lerom bolása előtt. E b b en az évben. h o g y a tem p lo m ép ítés m un- kája körülbelül tizen n é g y évre m eg szak ad t. 538/37-ben ad o tt ki re n d eletet a zsidó n é p P alesztinába való visszatéré- séről. e. és 536-ban k ezd ték m e g Je- ru z sá le m lerom bolt tem p lo m án ak újjáépítését. 2. A ggeus azo n b an rá m u ta t m ég egy okra. Szem élyéről e z e n tú l sem m i egyebet n e m tu d u n k m eg.24). E zsd rás könyve leírja. 521/20 volt. am ely m iatt az újjáépítés m eg ­ .

és h o g y m eg térésre.10-19). E zé rt A ggeus könyve napjainkra sem v esz íte tt sem m it aktualitásából. U gyan azo n a n a p o n k ap ja A ggeus n eg y ed ik ü zen etét.6. A g g 2.4. am elyet A g g e u so n k eresztü l a h etedik h ó n ap hu szo n n eg y ed ik n ap ján közölt (A gg 2. hogy tovább b á to rítsa a n ép et. A helyett.20-23).6-7-et a Z sid 12.4.ez e k a kifejezések valósággal h em zse g n ek eb b en a rövid könyv- ben. Isten n e k ez a h ét kérdése a következő v e rsek b en található m eg: 1.26-28-cal). hogy életükben az első helyet Isten n e k és az Ő üg y én ek adják. és saját m ag u k n ak é p ítse n e k p o m p á s h ázak at (A gg 1. Isten m áso d ik ü zen etén ek . 161 szakadt: a z sid ó k Isten irá n ti közönyére és önzésére. 2.10-11. B ü ntetésképpen Isten ro ssz term é st és e n n e k következm ényeként szü k sé g et és n y o m o rú ság o t küldött n é p é re (A gg 1. vagyis a M essiás m egjelenésére. A z o n b an e n n e k az ü ze n etn ek a végén is találunk b áto rítá st (A gg 2. A h arm ad ik ü z e n e te t A g g eu s a kilencedik h ó n a p huszon n eg y ed ik n ap ján m o n d ta el. Ü zenetéb en A g g eu s a h ato d ik h ó n ap első n a p já n a zsidók szem ére vetette Isten irán ti közöm bösségüket. vagyis m in d en a feje tetejére áll (vö. Sajátosságok a) Isten hét kérdése E bben a könyvben Isten h ét k érd ést intéz a nép h ez. a fő p a p valóban b áto rság o t m e- rítettek . . éb red ésre vezesse. K risztu s m egjelenését m egelőzően m egindul az ég és a föld. E bben a hely zetb en m ondja el A ggeus töm ören és velősen a S eregek U rán ak kijelentéseit. és az Ó S Z egyik legegyértelm űbb olyan igehelye. idejüket és eszközeiket a rra használták. ‫ ״‬Isten Szava" . a hely tartó és Jósua.3 (kétszer) 12. h o g y ön m ag u k ró l gondoskodjanak. és újból elkezdték Iste n h ázán ak ép íté sé t Izráel n ép é n ek teljes m aradékával eg y ü tt (A gg 1).19.16-17). E nnek egyetlen célja. az volt a célja. aki bü n tetés- k é p p e n ítéletet fog gyakorolni a n em ze tek felett (A gg 2. ‫ ״‬szó l az ÚR". h o g y eltalálja a z sid ó k szívét.9). am elyben Z orobábel a b ék esség eljövendő Fejedelm ének az előképe. hogy b ű z- g ó n és odaadással Isten ü g y én ek szen telték volna m agukat.13.9. am ely a szellem i tisztátalanságtól óv. 3.1-9). m i lakik szív e legm élyén. hogy m egvizsgálja. M ost m ár a végső idő felé fordítja a tekintetű- két. Zorobábel. h o g y langyos állapotukból felrázza őket. ‫ ״‬E zt m o n d ja a S eregek URa". 2.

h o g y irán y ítsák a szív ü k et m egfelelő irányba.1-15: Első üzenet: intés Isten házának építésére II. A z em lített öt igehely a következő: A g g 1. Ag 2. h ogy gondolják m eg jól utaikat.20-23: Negyedik üzenet: bátorítás azáltal. m e rt az e m b e r a szív éb en h o zz a m e g a döntéseit.5. hogy a jövőbe tekintünk .15. Szó sz e rin t ez a z t jelenti.1-9: Második üzenet: bátorítás a templomépítés során III. 7.18 (kétszer). 4. TArtalmí Áttekintés I.162 b) Isten ötször beszél a nép szívére E bben a könyvben Iste n ötször fordul a zsidókhoz. 2. Ag 2. Ag 1.10-19: Harmadik üzenet: intés szentségre IV. Ag 2.

480 táján írta.9 M t 21. fejezet) többé-ke- vésbé m egkím élték.7 M t 26.1) A g g e u s első ü z e n ete u tá n két hó- n a p p a l tö rtén t I. A szerző és a keletkezés ífceje Zakariás. P edig Z akariás könyvének é p p e n a m ásodik.27 2. Az írásbA £>$1αΙα$ ccIjA Jóllehet Z akariás A ggeussal eg y id őben szó lt Is te n m eg b ízásáb ó l a zsidó m aradékhoz. fejezet) Z akariás valószínűleg csak Kr. A g g eu s k o rtársa.37 Z ak 13.1. hogy m ár fiatal k o rá b an k ez d te m eg p ró fétai szolgá- latát. 521/20-ban. m e rt elszállt belőlük a templomépítés . e. fejezet) v iszont annál több tám adás célpontja lett. A k ritik u so k Z akariás könyvének első ré s z é t (1-8. e.9-10 Z ak 12. e. e. D árius.31.16- b á n em lített hasonló nev ű személlyel. Sajátosságok). E zu tán valószínűleg saját n é p é n e k fiai ölték m eg (1.14). A z o n b an a kritikusok n in csen ek egyetértésben egym ással. További d á tu m található a Z ak 7.10 Jn 19. vagyis Kr. E szerin t Z akariás Jerem iáshoz és Ezékielhez h aso n ló an p ró fé ta és p a p volt eg y szem élyben.15 Z ak 11. ü z e n ete m égis eg é szen m ás volt. dátum m al el n e m látott ré sz é t (9-14. m essiási ré sze az. 6. h o g y Z akariás p ró fé ta azonos a N eh 12. M íg A g geus m indenek- előtt a n é p n e k te tt szem rehányást. Z akariás első jövendölése (Zak 1. A m ásodik ré sz (9-14. 522-485) m ásodik évében.13 M t 27. E zsd 5.1-ben: ez D árius király negyedik éve (Kr. am elyet az evangélium ok az Ú r Jézussal ö ssze fü g g ésb en különösen gyakran idéznek: Z ak 9. Jn 12. a fog- ság u táni p ró féták közül a m ásodik. és vele egyidőben p ró fétái (1. 163 Ζλ1^1ίλ5 profét* lumvjvc 14 fejezet 1.4-ből m ég az is kiderül. 519/18). akinek n evének jelentése: Jahve (az ÚR) m egem lékezik. p e rz s a király (Kr. 3.4-5. A Z ak 2. Á ltalánosan elfogadott. M k 14. K önyvének m ásodik.

akit a tem p lo m és az oltár között m egöltetek'. h a itt Z akariás p ró fé tá ra gondolunk. h o g y Z akariás m ező v ásárlásáról n e m ír.20-21-gyel h o zták ősz- szefüggésbe. Leírja. E zenkívül ő az egyetlen fogság u tá n i p ró féta. és m eg ő riz e földön felállítandó birodalm a szám ára. H a össze- hasonlítjuk a két igehelyet. és elfogadja a M essiást. E zt a Z akariást a ré g i időktől fogva a 2 K ró n 24. Vagyis íg y Ábel. az igaz Á belnek vérétől Z akariásnak.164 irán ti buzg ó ság . am ikor csak az ÚSZ közöl az Ó S Z k o rá b ó l szá rm azó tényeket. h o g y felállítsa békebirodal- m át. E zen a p o n to n Z akariás nag y o n közel k erü l D ániel prófétához. akit evangélistának n ev ezn ek a p ró fé tá k között.6-7-ben v iszo n t é p p e n eg y m ező m eg v ásárlásáról v an szó. m e rt akkor eltűnik az a p a nevével kapcsolatos problém a. a Barakiás fiának véréig. a Z ak 11. 3. m íg M áté é p p e n a fazekas m ezején ek a m egvételét akarja elm agyaráz- ni.További példái annak.12-13-ból szá rm azó id ézetet Jere- m iásnak tulajdonít. N yilvánvalóan itt M áté összekapcsolja a m ező vásárlásának gondolatát. am ely kiöm lött a Földön. A Jer 32. Iz ráe l elveti a M essiást. Z akariás többet b eszél Jeruzsálem városáról.8) és É nók próféciája (Jűd 14). . am ennyire az U rat becsülik . azzal a harm inc ezüsttel. Z akariás az utolsó könyvből szárm azik. kiderül. am elyet a világhatalm ak m in d en fenyege- tésétől megóv. p e d ig az o tt em lített Z ak ariást az Ige Jójada fiának nevezi. am i a Jer 32-ben van. Za- k ariást összeh aso n líto tták Ézsaiással is.9 egy. n é h a n eh ézség et o koz a bibliaolvasóknak. K ézenfekvőbb azo n b an . aki m egjelenik. hog y földi n ép e. a m ásik.35-ben e z t m o n d ja az Ú r Jézus: ‫ ״‬H o g y re áto k szálljon m in d en igaz vér. aki ré szletes áttekintést ad Isten népé- n e k és a Jeruzsálem m el kap cso latb an álló n em z e te k n ek a történelm éről. az egyik m egölt szem ély az Ó SZ első könyvéből. h o g y a n ép b ű n b án a to t tart. E n n ek a feltételezésnek az oka v alószínűleg az. h o g y a K rónikák könyvei a h éb er Biblia legvégén vannak. Ü zen etén ek alap tó n u sa Iste n változhatatlan sze retete és gondosk o d ása földi n é p e iránt. m á sré sz t a p ró fé ta Zakari- ás az Ó SZ k o rá n ak a vég én élt. h o g y a M t 27. b) Zakariás és Jeremiás A z a tény. a k ét egyiptom i varázsló. ScVjÁtossÁsok a) Zakariás halála A M t 23. Jánnes és Jám bres (2Tim 3.

2-3-ban).18-21 v. ítélet az ellenségek felett és a Király jövetele 10. Függelék: Jósué fő p a p m eg k o ro n áztatása 3.15 Nyolc éjszakai látom ás 1.1-8 v.5-11 v. vagyis Jerem iást nevezi m eg (hasonló.1. aki a m irtu szfá k között áll 1. A n ég y szek ér a k ét h eg y között 6. 1. A n ég y sza rv és a n ég y m esterem b er 2.7-17 v.17 Első kijelentés: a M essiás első eljövetele és elvettetése 9. 4.7-14. 7.12 v.21 M áso d ik kijelentés: a M essiás m áso d ik eljövetele és elfogadása 12.23 A z Isten n e k tetsző böjt II.1-8.6 Iz ráe l végső győzelm e 13. Jósua fő p a p az ÚR (Jahve) angyala előtt 4. A ju h o k és p ászto raik 2. A m érő ed én y b en ülő asszo n y 6. M alakiástól és É zsaiástól szá rm azó id ézet található a M k 1.9-15 v. TÁrtalml Áttekintés I.7 v.16‫־‬ Bevezetés és felhívás b ű n b án a tra 2. A lovas.7-6. 12. A re p ü lő könyv 5.21 A K irály végső győzelm e .1-14 v. A férfi.1.1. akinek m érő z sin ó r v an a k ezében 3.1-13 v.1. A g yertyatartó és a k ét olajfa 5. 9.1-14.1-11. Zak 9-14: Dátum nélküli jövendölések a templomépítést követően 1.1-4 v.13. A ju h o k összegyűjtése 11.1-10 v.17 v. 165 a Z ak 11 szerin t. de en n él a d u p la idézetnél a k ét p ró fétai könyv közül csak az ism ertebbet. Zak 1-8: Dátummal ellátott jövendölések a templomépítés idején L 1.

M alakiás az u to lsó a h áro m fogság u tán i p ró fé ta közül. Szolgálatának időpontjáról és id ő tartam áró l n e m közöl sem m it. Bálványokat u g y an m o st m ár n e m im ád tak a zsidók. h o g y ab b an az idő b en p ro fé- tált.1 és M k 1. A szerző és a keletkezés íí>eje M alakiásnak. vagy ak ár N ehém iás k o ra után. Vannak.az 1.8). Ez u tá n az u to lsó ÓSZ-i ü z e n e t u tán . E z alatt Isten n e m szó lt a né- péhez. szá zad m ásodik feléről v an szó (valószínűleg körülbelül Kr. e. am íg N ehém iás v isszatért Jeruzsálem ből a p e rz s a királyi u d v arb a (1. 5.166 M^takíás profétλ könyve 4 fejezet 1. akik e z t a n evet n e m tartják szem élynévnek. de erkölcsi állap o tu k ra a közöny. Ezekből a tényekből az következik. am elyet M alakiás p ró fé ta m on- d o tt el. N eh 13. Izraelhez szóló u to lsó ü z e n etét a n é p m aradékának cím ezte. A névvel azo n o s héb er szót: mal'achi . A p e rz s a király helytartója uralkodik az o rsz á g fölött (Mai 1. A n é p sz o m o rú állapota a N e h 13-ban található leírásh o z hasonlít. V iszont m egállapítható M alakiás könyvéből. M ai 3. am ely a babiloni fogságból té rt vissza. . e. M indegyik ese tb e n a Kr. 450M25). m áso k ú g y gondolják. Az írásba foglalás célja Isten földi nép éh ez. a 3.6-7). h o g y M alakiás körülbelül N ehém iás k o rá b an élt.1 p ed ig kö- vetnek. m íg a z tá n fellépett B em erítő János. Szem élyes dolgokat M alakiásról n e m tu d u n k . a ‫ ״‬hallgatás 400 éve" következett. Isten m egvetése és a hitetlenség volt jellem ző.1 M alakiásnak fordítja. az Ó S Z utolsó könyve sze rző jén e k neve e z t jelenti: Isten követe. A m arad ék a visszatérése u tán i évtizedekben teljes m érté k b en k u d a rc o t vallott a bizonyságtételben.6-14). és a p a p o k újból áld o zn ak (M ai 1. 2. h o g y u ta t k ész ítsen az Ú rnak (vö. m in t ahogy a fogság előtt.2). M íg n éh á n y ku tató M alakiás m űködését idő tekintetében N ehém iás elé teszi. h o g y a jeru zsálem i tem p lo m újjáépítése m á r m eg- történt.

h o g y K risztu s eljövetele előtt Illést is el fogja küldeni. am elyet M alakiás so rb a n em lít. h o g y ő n e m Illés (Jn 1. János v iszo n t a z t m ondja. hogy elhajoltak parancsaitól (M ai 1-2). h o g y hu szo nötször fordul elő ebben a könyvben ez. M integy aláhúzza azt. hogy: ‫ ״‬a z t m ondja az ÚR / S eregek URa".2) ‫ ״‬M ivel utáljuk a te nevedet?" (1. és azt.5-ben Iste n a z t m ondja. és am elyre Isten m in d en alka- lom m al választ ad. b) Az ÚR (Jahve) követe A M ai 3. aki u ta t fog N eki készíteni.21). Ez az ‫ ״‬az t m ondjátok ' m ég n ég y szer fordul elő.2 e z t B em erítő Jánosra vonatkoztatja.17) ‫ ״‬M ib en térjü n k m eg?" (3. Ez a látszólagos ellentm ondás ab b an oldódik fel.8) ‫ ״‬M it szó ltu n k ellened?" (3.7) ‫ ״‬M iért?" (2.14) ‫ ״‬M ivel fá raszto ttu k el?" (2. A z o n b a n a M ai 4. aki a M essiás előfutára. 3. D e Isten a z t is bejelenti a zsidóknak. am ely teljes áldást h o z azoknak. vö. 3.5.17).14.13. Ő hirdette K risztu s első. akik k észek a b ű n b á n a tra (Mai 3-4). SAjÁt0ssá 50 U a) A nép nyolc kérdése A zsidó n é p súlyos állapota eg y értelm ű en kifejezésre ju t abban a nyolc kérdésben. hogy .1 bejelenti az ÚR követét. A kérd ések íg y hangzanak: ‫ ״‬M iben szerettél m inket?" (1. M in d eze k a m egnyilvánulások a n é p n e k Istennel szem be- ni g onoszság át és szem telen ség ét m utatják. 167 E bben a hely zetb en adja tu d tu l az ÚR (Jahve) a n é p iránti változha- tatlan szeretetét.12. h o g y ez Isten utolsó ü zenete. n ag y o n kom olyan eléjük tárja a bűneiket. m ielőtt eljönne az ÚR (Jahve) napja. m ég p ed ig a következő helyeken: 1.14.7) ‫ ״‬M ivel csalunk téged?" (3. A M t 11.13) M in d a nyolc kérdés íg y kezdődik: ‫ ״‬Ti a z t m on d játok'.10 és a M k 1.6) ‫ ״‬M ivel fe rté z te tü n k m eg téged?" (1. A z Ú r Jézus e z t a jövendölést B em erítő Jánosra vonatkoztatja (M t 11. kegyelm es eljövetelét. hogy súlyos ítélet éri őket. Lk 1.

Mai 2.3 fejezet A z ÚR (Jahve) n ap ja IV Mai 4. TArt&lwí Áttekintés I. hogy m áso- dik.3-6). Jel 11.1-9 fejezet A p a p o k sze n tsé g te len viselkedése 2.17-4.1-5. és hirdeti K risztu s m ásodik.6 fejezet A z eljövendő ítélet 3. Befejezés: Mózes és Illés * * ic .10-16 fejezet A n é p sze n tsé g te len viselkedése III.6-216: Az ÚR (Jahve) kifogást emel 1. ítéletre való m egjelenését (vö.15 fejezet Felhívás b ű n b á n a tra 3.3: Az ÚR (Jahve) intése 2. Mai 1.6-14 fejezet A sze n tsé g te len áldozatok 2. dicsőséges m egjelenésekor ítélni fog. M ielőtt tehát eljön ‫ ״‬az Ú rnak nag y és félelm etes napja". Mai 1.17-3. 4.4-6.168 K risztus elu tasításán ak és elvetésének a következm énye az. Bevezetés: Az ÚR (Jalive) szeretete Izráel iránt II. m egjelenik Illés.16^4.7.