You are on page 1of 178

A Biblia Isten Igéié, Isten általa és benne je-
lentette ki magát az embernek. Ezért á Bibliát
joggal nevezik Szentírásnak is. A Biblia.fő té-
mája az Úr Jézus, aki Istennek Fia és a Meg-
‫· ׳‬ ‫־‬ :‫׳‬ ‫■־"׳‬
' A Biblia egységessége már külsőképpen
is megmutatkozik abban a sok ószövetségi
idézetben, amely az Újszövetségben előtör-
dúl. Az Ószövetség az Úr Jézusról előképek
és próféciák formájában tesz bizonyságot,
ami kiderül már a korábban megjelent Az
Ószövetség áttekintése c. kötetből is (Evan-
géliumi Kiadó). Az Újszövetség.Krisztus éle-
tét és művét mutatja be (a. négy.evángélí-
umban), az Ő dicsőségét és a benne hívők
helyzetét (a levelekben), és végül az Ö jövő-
jét (a Jelenések könyvében).
Ez a kötet mind a 27 ÚSZ-i könyvhöz rövid
‫ ׳‬bevezetőt ad, amely fontos információkat tar-
tál máz az egyes könyvek szerzőjéről, kelet-
kezéséhek idejéről és céljáról, valamint be-
mutatja a könyvek tartalmi felosztását is,
hogy;. így megkönnyítse üzenetük megérté-
sét
További segítséget nyújtanak: a négy evan-
géliumot összehasonlító táblázat, az Újszö-
vétségben található ószövetségi idézetek
táblázata, valamint különböző térképek és
ábrák is.
* * *

EVANGÉLIUMI K IA D (^ ^ ® C£)

AZ
ÚJSZÖVETSÉG
ÁTTEKINTÉSE
AREND REMMERS

EVANGÉLIUMI KIADÓ

Budapest Felelős vezető: Borvető Béla . Felelős szerkesztő: Vohmann Péter Készült: fotoGOL&Nyomda 2013/034. Ó utca 16.A könyv eredeti címe: Das Neue Testament im Überblick © 1990 by Christliche Schriftenverbreitung. DA2490 Hückeswagen Magyar kiadás © 2013 by Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió ISBN 978-615-5189-34-0 A magyarországi jogok tulajdonosa és a kiadásért felel az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió 1066 Budapest.

............................................... 100 A pásztori levelek........................................... 155 Jelenések könyve............................................................................................................................ 166 1 Az ószövetségi könyvek sorrendjében...........................................................................................21 János evangéliuma.........16 Lukács evangéliuma................. Az újszövetségi könyvek sorrendjében......................... 28 A négy evangélium összehasonlítása......... levél................. levél...................................................................................................... 58 A Korintusiakhoz írt 1 levél........ 71 A Galáciabeliekhez írt levél................................35 Apostolok cselekedetei.......................................................................151 Júdás levele..50 Pál apostol életének eseményei időrendi sorrendben.......96 A Tesszalonikaiakhoz írt 2............................. 140 János első levele........................................................76 Az Efezusiakhoz írt levél..............................................................................................................................................................................................121 Jakab levele... levél........................... 145 János második és harmadik levele............................................................................................... 8 Márk evangéliuma.....................................................................................................................................................................................................................................................134 Péter második levele....42 Pál apostol levelei.......86 A Kolosséiakhoz írt levél................166 2....................................................................115 A Filemonhoz írt levél..........................................................127 Péter első levele............... 118 A Zsidókhoz írt levél........................................................91 A Tesszalonikaiakhoz írt 1... 5 Máté evangéliuma................................... 65 A Korintusiakhoz írt 2...................................................................................................................................................................... 3 Tartalomjegyzék levezetés............................................................................................. 159 Ószövetségi idézetek az Újszövetségben......................................................... 107 A Tituszhoz írt levél...................................................................57 A Rómaiakhoz írt levél........................................................................ 80 A Filippibeliekhez írt levél.............................................................................................................................................................................................................................................. 104 A Timóteushoz írt két levél.. 172 .

.... 43 Pál második missziói útja............................................ 15 Jeruzsálem az Újszövetség korában......................... 45 Pál harmadik missziói útja............... 51 Kis-Ázsia az Újszövetség idején.............................................................................................................................................27 Pál első missziói útja.....................................................................................4 Ábrák jegyzéke Palesztina az Újszövetség idején...................................................... 49 A Gallió-felirat Delphiből......................................................................................... 55 * ..........................................................47 Pál útja Rómába........ 22 A Papyrus 52...........................................................................

______ ________________________________________________ 5

Bevezetés

Általános megjegyzések
A testamentum szó a görög diatheke szó fordítása, amely szövet-
séget is jelent. A régi vagy első szövetség Istennek földi népével,
Izraellel való kapcsolatát jelöli, amely a Sínai-hegyen adott törvé-
nyen alapul. Az ‫״‬új szövetség" kifejezést az Úr Jézus használja az
emlékvacsora bevezetésekor (Mt 26,28; vö. Jer 31,31). Ennek az új
szövetségnek, amelyet Isten szintén Izraellel köt, az alapja Krisz-
tus kereszthalála.
Pál apostol a 2Korintus 3,14-ben az ószövetségi írásokra az
‫״‬Ószövetség" kifejezést használja. Később az ‫״‬Újszövetség", 111.
‫״‬Újtestamentum" megnevezés a Biblia második részének lett a
neve.
Az Újszövetség valamennyi részét minden kétséget kizáróan
eredetileg görögül írták, mégpedig annak egy különleges váltó-
zatában, ez volt az ún. koiné (‫״‬az általános"), amely a Kr. u. első
század második felében, az újszövetségi iratok írásba foglalásának
idején általában véve a kereskedelem és a mindennapi élet nyelve
volt a Földközi-tenger térségében.
A 15. század közepéig, a könyvnyomtatás feltalálásáig, könyve-
két csak kézi másolással lehetett sokszorosítani. A 2. és a 15. szá-
zad közötti időszakból az ÚSZ-nek mindmáig megközelítőleg 5500
görög kézirata maradt fenn. Ezek azonban csak töredékei a teljes
szövegnek. A legrégibb görög nyelvű ÚSZ-i kézirat, amelyet ma
ismerünk, az ún. Papyrus 52, amely János evangéliumának néhány
versét tartalmazza (j. 27. o.). Emellett bőségesen állnak rendelke-
zésre régi fordítások kéziratai is (szír, kopt, latin, örmény stb.). Ez-
zel az ÚSZ az egész ókor messzemenően leghitelesebb és legna-
gyobb mértékben fennmaradt könyve.

6 Bevezetés

A z Újszövetség könyvei

A z Újszövetség 27 könyvből vagy iratból áll. Ezeket rendszerint
három csoportra szokták osztani:

1. Történeti könyvek:
A négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma, vala-
mint az Apostolok cselekedetei.
Az evangéliumok az Úr Jézus életét, halálát és feltámadását írják
le, az Apostolok cselekedetei pedig azt, hogy hogyan terjedt el az
evangélium az első századokban.

2. Tanítói könyvek:
Pál levelei: Rómaiakhoz írt levél; 1. és 2. Korintusiakhoz írt levél;
Galáciabeliekhez írt levél; Efezusiakhoz írt levél; Filippibeliekhez írt levél;
Kolosséiakhoz írt levél; 1. és 2. Tesszalonikaiakhoz írt levél, Timóteushoz
írt 1. és 2. levél, Tituszhoz írt levél, Filemonhoz írt levél, és valószínűleg
a Zsidókhoz írt levél is, valamint az ún. katolikus (azaz egyetemes)
levelek: Jakab levele, Péter 1. és 2. levele, János 1., 2. és 3. levele és Júdás
levele.
A levelek az Úr Jézusban való hitet mutatják be, annak tanítását
és gyakorlatát.

3. Prófétai könyv:
A Jelenések könyve.
Ez egy prófétai könyv, és Krisztussal való kapcsolatukban írja le az
eljövendő eseményeket.

A z Újszövetség témája

A z egész Biblia fő témája az Úr Jézus, aki az Isten Fia és a Megvál-
tó. A Biblia egysége már külsőképpen is megmutatkozik abban a
sok ószövetségi idézetben, amely az Újszövetségben előfordul (1.

Bevezetés 7

a 167. oldalon található áttekintést). Az Ószövetség az Úr Jézusról
előképek és próféciák formájában tesz bizonyságot (vö. Jn 5,39).
Az Újszövetség Krisztus életét és művét mutatja be (a négy
evangéliumban), az Ő dicsőségét és az Őbenne hívők helyzetét (a
levelekben), és végül az Ő jövőjét (a Jelenések könyvében).
Isten az Újszövetséget az emberek áldására és javára íratta le.
Levele végén János apostol a következő szavakkal fordul az em-
berekhez: ‫״‬Ezek [a jelek] azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus
a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az O nevében"
(Jn 20,31). Első levele elején pedig ezt írja János azoknak, akik hit-
ben befogadták az Úr Jézust: ‫״‬Ezt azért írtam nektek, akik hisztek
Isten Fia nevében, hogy tudjátok: örök életetek van" (ljn 5,13).

u. a munkájára támaszkodjon. azonban Isten bölcsességében úgy rendelkezett. Máté evangéliumában sem szerepel a szerző neve. hogy négy különböző férfira van szükség. Csak egyetlen olyan jó hír van. a német Quelle = forrás szó alapján). kb. hogy Máté apostol a szerzője ennek az evangéliumnak. hogy görög nyelven íródott. logia-forrásokból (a szakirodalomban használatos rövidítésük Q. de eközben a Szent Szellem M ette őket. aki a beszámolók megfogalmazásában mind a tartalom. Ahogyan a Biblia legtöbb könyvében. hogy állítólag egy szemtanú így nem írhat. akik az üdvösségnek ezt az üzenetét írásban továbbadják. és elképzelhetetlen. sem arameusul nem Máté írta az evangéliumot. hogy egy apostol egy nem apostolnak. Úgy hiszik. hogy Máté evangéliuma eredetileg héber vagy arameus nyelven fogai- mazódott meg.8 Máté evangéliuma (28 fejezet) 1‫ ־‬A szerző és a k eletk ezés ideje Az ÚSZ első könyvének címe a legtöbb kéziratban így hangzik: Evangélium Máté szerint. Ugyanakkor a hagyomány azt is mondja. Azt a feltételezést. és en- nek során két forrásból merített: Márk evangéliumából és az ún. hirdessék a világnak. és ezért különféle magyarázatok léteznek. amelyet Isten vitt véghez Fia. Azonban a keresztyén hagyomány a kezdetektől fogva azt igazolja." Ezt a közlést nem egyszerű értei- mezni. hogy nem az apostol volt az írója. azzal támasztják alá. de minden- ki lefordította tőle telhetőén. az Úr Jé- zus Krisztus által. Papias (Kr. Az újabbkori tudósok nagyrészt azt a felfogást képviselik. amelyek azonban csak el- méletben léteznek. hogy nem Máté apostol az evangélium szerzője. amely arról a nagy műről szól. 65-150) így ír: ‫״‬Máté ugyan héber nyelven állította össze a kijelentéseket (görögül logia). hogy sem héberül. Mindkét érv figyelmen kívül hagyja azonban. hogy a Szentírást emberek jegyezték ugyan le. mint Márk. mind a forma .

amely arra utal. M t 5. 2Pt 1. hogy kezdetben létezett egy gyűjtemény amely Jézus szavait tartalmazta arameus nyelven. ahol az apostolok fel vannak sorolva. Mindezeknek ugyanaz a jelentésük: az Úr adománya. összekötő kapocs az ÓSZ és az ÚSZ között. u.21). Míg néhány kutató úgy hiszi.21.38. Máténak a neve mindenütt.13). hogy Mátét csak a Máté 10. a hetedik vagy nyolcadik helyen szerepel (Mt 10. hogy ez semmivel sem támasztható alá. Nemcsak ezért áll jogosan az első helyen. u. Az evangélium nem tartalmaz pontos adatot a saját keletkezésé- re nézve. Márk pedig ‫״‬Léviről. ezek azonban részben csak néhány szóból állnak (pl. ajándéka. Elhívásáról mind a három szinoptikus evangélium .3-ban található fel- sorolás nevezi így: ‫״‬Máté. Máté 9 tekintetében vezette őket (vő. A téma és az írásba foglalás célja Máté evangéliuma a négy evangélium közül a legrészletesebb és legáttekinthetőbb. Ma Máté evangéliumának szövegét. u. hogy az evangélium Jeruzsálem pusz- tulása után (Kr.43. kb. Lk 5. u. Lk 6. ha- nem azért is.9kk.13-16. ere- deti görög szövegnek és nem fordításnak tartják. lKor 2. Amíg azonban Lukács egy ‫״‬Lévi nevű vámszedőről".13kk. az Alfeus fi- áról" beszél. és Kr. Csel 1. Máté evangéliumában körülbelül hetven ÓSZ-i idézet van. A Máté név különböző héber nevekre vezethető vissza: Matthija. ezért ezzel kapcsolatosan nagyon eltérőek a vélemények.16-19. Másfelől el- képzelhető ugyan.27. Iréneusz egyházatyánál (Kr. ez azonban elmélet mindaddig. Matthitja. Mk 2. megközelítőleg 60-70-re teszik a keletkezését. A szerzőnek.27kk). a mi evangéliumunkban Máténak hívják. 61-66 közötti időben foglalhatták írásba. mert átmenet. . amíg ezt szövegleletek nem támasztják alá. a vámszedő". Mattanja vagy Matthai.hasonlóságuk miatt nevezik így őket - beszámol (Mt 9.־‬Mk 3. hogy Máté evangéliumát Kr. mások úgy vélekednek.13-14. 2. Figyelemre méltó az a tény is. majdnem teljesen egybehangzóan. 70) keletkezett. 140-202) előfordul egy olyan adat.24‫ .

5-6.. 11. 15.1. Már az első versben nyilvánvalóvá válik. és csak ötször használja az ‫״‬Isten országa" kifejezést. Krisztus szolgálatával.4-5. 26.9. a tulajdonképpeni királyságot. szenvedésével és halálával. hogy a Bibliában először név szerint említést nyer Isten Gyülekezete (egyháza). 12. Az Úr Jézus életének eseményeit tizennégy esetben egyértel- műén úgy írja le. 4. 12.5-6.27.35.30.18. Ebben a rész- ben fordul elő az is. amely ötvenszer fordul elő ben- ne. Máté harminckétszer említi meg a ‫״‬mennyek országát". fontos jellemzője: gyakran emlegeti a messiási birodalmat." . Máté evangéliumát az isteni terv tagolta részekre. Ezzel szoros összefüggésben van Máté evangéliumának egyik további. és így a Messiás.31.15. 8. 27.10. Az első felé- ben az Úr Jézust mint Izráel Királyát vezeti be és mutatja be földi népének. amely zsidókból és pogányok- ból áll (Mt 16. Az evangélium második fele a 13.23.13). 20. vö.14-16.4. 13. fejezettől kezdve az elvetett Király szolgálatát írja le. Ez az evangélium összesen nyolcszor neve- zi az Úr Jézust ‫״‬Dávid fiának' (Mt 1. Míg a többi evangélium ezt ‫״‬Isten országának' nevezi.15) .22-23. Azt.31. 21. Ez a rész a 12. hanem magába foglalja a pogány népeket is. 2. ahogyan az evangé- lium Isten terve szerint felépül.23. de feltámadá- sával és az apostolok kiküldésével is végződik. 3. amelyek mindig ugyanazzal a mondattal zárulnak: ‫״‬Amikor Jézus befejezte ezeket a beszédeket. Mt 2.10).10 Máté 24. lKor 12.15) . 9.. Van azonban összesen harminc olyan idézet. Izrael jog és ígéret szerinti Királya. 4.42. 21. mint amelyek ÓSZ-i próféciák beteljesedései (Mt 1. Krisztus öt nagy beszéde emeli ki. Az Úr mennybeme- neteléről azonban Máté nem számol be.22.7.17-21.9-10). fejezetben ér véget az Ő elvettetésével: Izráel vezetői elutasítják Királyukat. az ÓSZ-i ígéretek beteljesítője. ami most már nem kizárólag Izraelre tér- jed ki.17-18.3. mi a Szent Szellem célja ezzel az evangéliummal: Jézus Krisztus Dávid fia és Abrahám fia.17. amelyek egy- értelműén felismerhetők (pl.

Máté 11

- Az úgynevezett Hegyi beszédben (Mt 5,17,28‫ )־‬az Úr kihirde-
ti Isten országának alapelveit.
- Amikor kiküldi a tizenkét tanítványt Izráel népéhez, arra a
szolgálatra nézve igazítja el őket, amelyet mint kiküldöttek
végeznek (Mt 10,1-11,1).
- A mennyek országáról szóló példázatokban azt teszi világos-
sá, hogy ez az ország az Ő elvettetésének alapjára épülve új,
titokzatos módon bontakozik ki (Mt 13,1-53).
- Negyedik beszédében (Mt 18,1-19,1) az Úr a hívők személyes
és közösségi életére nézve állít fel különféle alapelveket.
- Utolsó, nagy beszédében, amelynek témája az utolsó idő,
arról beszél az Úr a tanítványoknak, hogy milyen jövő vár
Izráelre (Mt 24,1-44), a keresztyénségre (Mt 24,45-25,30) és
a nemzetekre (Mt 25,31-46) az Ő dicsőséges megjelenéséig
tartó időszakban.

3. Sajátosságok

a) A mennyek országa

Isten országa Istennek a világ feletti uralmát jelenti, amelyet az arra
rendelt ember, Krisztus Jézus valósít meg. A zsidók azonban ettől
az országtól inkább azt várták, hogy megszabadulnak a rómaiak
igája alól. Ezért éppen Máté evangéliuma harminckétszer használ-
ja a mennyek országa elnevezést, hogy nyilvánvalóvá tegye: ennek
az országnak a kormányzó hatalma mennyei és nem földi uralom.
A mennyek országa alapvetően ugyanazt jelenti, mint az Isten or-
szága, de kormányzásának mennyei jellegét emeli ki. Ezenkívül
Máté evangéliuma a mennyek országára mindig úgy tekint, mint
valami eljövendő dologra, vagyis amely az Úr mennybemenete-
le után veszi kezdetét, míg az Isten országát Máté is úgy látja,
mint amely már jelen van (Mt 12,28). Több olyan példázat, amely
Márknál és Lukácsnál az Isten országát magyarázza, Máténál a
mennyek országa nevet viseli. Máté összesen tíz példázatot sorol
fel a mennyek országával kapcsolatban: a búza és a konkoly (Mt

12 Máté

13,24-30.36-43), a mustármag (Mt 13,31-32), a kovász (Mt 13,33), a
szántóföldben elrejtett kincs (Mt 13,44), az igazgyöngy (Mt 13,45-
46), a kerítőháló (Mt 13,47-50), a gonosz szolga (M 1 18,23-35), a
szőlőmunkások (Mt 20,1-16), a királyi menyegző (Mt 22,1-14) és a
tíz szűz (Mt 25,1-13).

b) A Gyülekezet (görögül ekklesia)
Máté evangéliuma az egyetlen olyan evangélium, amely megemlíti
az ÚSZ-i Gyülekezetei (egyházat) (Mt 16,18). Csak azután, hogy
földi népe elvetette a Messiást, kezdte el hirdetni az Úr a Gyüle-
kezet megalapítását és építését, amelynek Ő maga az alapja. A
Gyülekezet pünkösd napján az Apostolok cselekedetei 2-ben leír-
tak szerint vette kezdetét, és beletartozik a mostani, kegyelmi idő
valamennyi hívője. Az utolsó idő ítéleteit megelőzően maga az Úr
fogja elvinni a Gyülekezetei az atyai házba, a mennybe, hogy örök-
re ott legyenek vele a dicsőségben.
A Máté 18,15-20-ban az Úr a helyi gyülekezetről szól, vagyis
azokról, akik egy bizonyos helyen mint gyülekezet jönnek össze.
Minden renddel és fegyelemmel kapcsolatos kérdésben az Úr a
helyi gyülekezetnek adja a legfőbb földi tekintélyt, mert Ő maga
ott van azok között, akik az Ő nevében összejönnek.
AZ ÓSZ-ben még nem volt kijelentés a Gyülekezetről. A Gyüle-
kezet Istennek egyik olyan titka, amelyet csak az ÚSZ-ben tárt fel
(Ef 3,1-12), miután Isten Fia végbevitte a megváltás művét, és eljött
a hívőkben lakozó Szent Szellem.

4. Tartalmi áttekintés

I. Máté 1,1-4,11: A Király bevonulása
1. fejezet Krisztus nemzetségtáblázata és születése
2. fejezet A bölcsek hódolata és Heródes gyűlölete
3. fejezet Krisztus bemerítkezése a Jordánban
4. fej. 1-11 Krisztus megkísértése

Máté 13

II. Máté 4,12-12,50, első főrész: A Király szolgálata Galileában
4. fej. 12-25 Krisztus első cselekedetei; a tanítványok elhívása
5. fejezet A Hegyi beszéd: a boldogmondások, a törvény
magyarázata
6. fejezet A Hegyi beszéd: Isten országának keresése
7. fejezet A Hegyi beszéd: a keskeny út
8. fejezet Jézusnak hatalma a betegségek és a Sátán felett
9. fejezet Máté elhívása és Jézus hatalmának egyéb megnyil-
vánulásai
10. fejezet A tizenkét apostol kiküldése
11. fejezet A nép elveti Krisztust
12. fejezet A nép vezetői elvetik Krisztust

III. Máté 13,1-20,34, második főrész: Az elvetett Király szolgálata
13. fejezet A mennyek országának hét példázata
14. fejezet Bemerítő János halála; az ötezer ember megvendé-
gelése, Jézus a vízen jár
15. fejezet A farizeusok; a kánaáni asszony; a négyezer meg-
vendégelése
16. fejezet Krisztus először szól a Gyülekezetről és az Ő
szenvedéséről
17. fejezet Krisztus megdicsőülése és szenvedéseinek másod-
szőri bejelentése
18. fejezet A helyes magatartás Isten országában és a Gyüle-
kezeiben
19. fejezet A házassági elválásról; a gazdag ifjú
20. fejezet A szőlőmunkások példázata; Krisztus szenvedésé-
nek harmadszori bejelentése; Zebedeus fiai

IV. Máté 21,1-25,46, harmadik főrész: A Király szolgálata Jeruzsálemben
21. fejezet Bevonulás Jeruzsálembe; a gonosz szőlőművesek
példázata
22. fejezet A királyi menyegző példázata; a farizeusok és a
szadduceusok
23. fejezet Hétszeres jaj az írástudókra és a farizeusokra

fejezet Jézus beszéde az utolsó időkről: a keresztyénség és a népek V. fejezet Jézus elítélése. keresztre feszítése és temetése 28. fejezet Jézus beszéde az utolsó időkről: Izráel és maradéka 25. fejezet A páska és Jézus elfogatása 27.20: A Király szolgálatának befejezése 26.14 Máté 24. Máté 26.1-28. fejezet Jézus feltámadása és tanítványainak adott missziói parancsa .

*. 15 PALESZTINA Szidon Damaszkusz AZ ÚJSZÖVETSÉG IDEJÉN t# * :. Tf ° Á TibériászS ‫י‬nezaret-tava ^ * Názáret ‫יין ־‬: Joppe Sikem C\ • Lidda Em m aus Jerikó · fA s d ó d■.‫* ן‬ Betánia Jeruzsálem ® * ^skelórV Betlehem 0 20 50 km 4 Saloménak adóköteles 1 Fülöp negyedes fejedelem területe területek 2 Heródes Antipás negyedes fejedelem területe 5 Dekapolisz (Tízváros) 3 A római helytartó uralma alatt álló terület 6 Szíria mint római provincia . Λ Hermán \ Tírusz J o?' Kprazin Kapernaum^Jy. . Betsaida Dalmanuta! ‫ ׳‬Magdala».

Rómában van a fogoly Pálnál. 13. és ők ketten mint segítőtársat magukkal vitték János Márkot első missziói útjukra (Csel 12. A szerző és a k eletk ezés ideje Az ÚSZ-ben csak egyetlen embert neveznek Márknak. hogy a zsidó fogalmakat megmagyarázza. egy bizonyos Mári- ának volt a fia. hogy jelezze. akinek Jeruzsálemben háza volt (Csel 12. A Timóteushoz írt második levelében röviddel a halála előtt az apostol azt kéri. Nagyon régi hagyomány. hanem Péter is különlegesen szoros kapcso- latban volt Márkkal. Azonban a valószínűleg még fiatal Márk Pergében elhagyta őket.11). Ennek a feltevésnek a bizonyítására részben mai napig felhozzák különféle latin szavak használatát. milyen szoros szellemi kapcsolatban van vele. amikor kiszabadult a börtönből. János Márk Barnabás unokaöccse (vagy unokatestvére) volt. és visszatért Jeruzsálembe (Csel 13. akit tulajdonképpen Jánosnak hívtak. lényegre törő.12). Pál ebbe nem egyezett bele.13 említi meg Márkot.25. Filem 24). és hogy a stí- lusa tömör. azt a szokást. század óta neki tulajdonítják az azonos nevű evangéliumot. Azonban az evangélium helyes megértéséhez nem szükséges ezeknek a hagyományoknak az is­ .13). Péter itt a fiának nevezi.16 Márk evangéliuma (16 fejezet) 1. Ez a Márk. aki egy ideig Pál apostol úti- társa is (Kol 4. mert hasznára van a szolgálatban (2Tim 4.5).10). hogy feltehetőleg Márk írta a róla elnevezett evangéliumot Péter Rómában elmon- dott prédikációi és közlései alapján az ottani hívőknek. hogy Timóteus vegye maga mellé Márkot.37-39). eleven. Oda ment Péter. Csak megközelítőleg tizenkét évvel később bukkan fel az időközben nyilvánvalóan érettebbé lett Márk neve a Kolossé és a Filemon levélben (Kol 4. Amikor Barnabás magával akarta vinni a második útra is.10. és már a 2. így elszakadtak egy- mástól (Csel 14. bizonyára azért. Tehát nemcsak Pál. Utoljára az lPéter 5. hogy kevés benne az ÓSZ-i idézet.

Márk 17

merete. Ebből a szempontból az a döntő, hogy behatóan foglal-
kozzunk ennek a Szent Szellem által ihletett bibliai könyvnek a
tartalmával és felépítésével.
Nem tudjuk pontosan megmondani, mikor keletkezett. A kuta-
tók Kr. u. 55 és 70 közöttre teszik.

2. A tém a és az írásba foglalás célja

Márk evangéliuma a legrövidebb és a megfogalmazás módja szem-
pontjából a legtömörebb evangélium. Márk nem annyira az Úr ta-
nítását, hanem inkább a cselekedeteit tárja elénk. Beszámolóiban a
múlt idő valamelyik formája helyett gyakran jelen időt használ. Kü-
lönösen feltűnik a több mint negyvenszer előforduló szó az eutheos
(azután, amikor). Jézusnak sem a családfáját, sem a születését nem
említi meg. Márk már az első fejezetben az Úr szolgálatáról kezd
beszélni.
Az Úr Jézus sokkal gyakrabban vonul vissza elcsendesedni, mint
a többi evangéliumban (Mk 1,12.35; 6,31.46; 7,17.24; 9,2; 11,19). Márk
különösen gyakran említi meg, hogy az Úr Jézus nem akarta, hogy
tettei ismertté váljanak (Mk 1,34.44; 3,12; 5,43; 7,36; 8,26.30; 9,9.30).
Jézust a tanítványai egyetlenegyszer sem nevezik Úrnak, és
csak hétszer Krisztusnak (Felkent).
Mindezek a jellemzők azt mutatják, hogy ennek az evangélium-
nak az a témája, hogy Krisztust mint Isten Szolgáját mutassa be. Ő
nem csupán Izráel megígért Királya volt, ahogyan ezt Máté evan-
géliumában olvassuk, hanem az Úr igaz Szolgája is (vö. Ézs 42,1-9;
49,1-6; 52,13-15; Zak 3,8). Saját szavai szerint nem azért jött, hogy
szolgáljanak neki, hanem hogy Ő szolgáljon, és életét adja váltság-
díjul sokakért (Mk 10,45).
Azonban Márk evangéliuma az Úr Jézust igazi prófétaként is be-
mutatja (vö. 5Móz 18,15).
Mint ilyen hirdette Isten örömhírét, az evangéliumot. Ez a lénye-
ges szó Márknál nyolcszor, Máténál négyszer fordul elő, Lukács-
nál (eltekintve a görög evangelizálni jelentésű igétől) és Jánosnál
egyáltalán nem fordul elő. Ezt a prófétai szolgálatot, amely Isten

18 Márk

Igéjének hatalommal való hirdetése, az Úr a Márk 1,38-ban így írja
le: ‫״‬Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hír-
dessem az Igét, mert azért jöttem."
Az Úr Szolgája szenvedő Szolga is. Az evangélium hosszúsá-
gához képest az Úr szenvedéséről és haláláról szóló beszámoló
Márknál viszonylag nagy helyet foglal el. Az Úr négyszer jelenti
tanítványainak hamarosan bekövetkező szenvedését: Márk 8,31;
9,12.31; 10,32-34.
A Négy evangélium összehasonlítása c. táblázatból (39. o.) megái-
lapítható, hogy Márk a másik két szinoptikushoz képest az esemé-
nyékét fokozott mértékben időrendi sorrendben adja vissza.

3. Sajátosságok

a) A m i csak Márk evangéliumában fordul elő

Jóllehet Márk írta a legrövidebb evangéliumot, mégis beszámol
különböző olyan tényekről, amelyek a többi evangéliumban nem
fordulnak elő. Ezek közül külön megemlítendő
két csoda:
- a dadogó süket Dekapoliszban (Tízvárosban) (Mk 7,31-37)
- a vak Bétsaidában (Mk 8,22-26)
két hasonlat:
- a magától növekedő vetés (Mk 4,26-29)
- felhívás vigyázásra (Mk 13,34-37)

b) M árk személye

Márk fiatal korában hűtlen szolgáló volt. Az Úr éppen őt bízta
meg azzal, hogy úgy jegyezze fel az Ő életét, mint Isten hűséges
szolgájának az életét.
Csak Márk beszél a 14,51-52-ben arról az epizódról, hogy egy
ifjú, aki követte az Urat a letartóztatásakor, meztelenül menekült

Márk 19

el, amikor a férfiak őt is meg akarták fogni. A régi hagyomány azt
állítja, hogy ez az ifjú maga Márk volt.

c) Márk evangéliumának vége

Márk evangéliuma utolsó verseiről (16,9-20) sokat vitatkoztak
már. Ezek ugyanis az ÚSZ néhány régi, görög kéziratában (Codex
Sinaiticus és Vaticanus) nem találhatók meg. Más kéziratokban
ezzel szemben rövidebb ez a befejező rész. A görög ÚSZ tudó-
mányos kiadásának, a Nestle-Aland26-nak a kiadói minden kritika
ellenére is meghagyták a szövegben a 9-20. verseket - még ha dup-
la zárójelbe teszik is (vagyis nagyon réginek, de nem eredetinek
tekintik). Mivel azonban ez a szakasz a legtöbb görög kéziratban
és régi fordításban megtalálható, bizonyára nem kételkedhetünk
abban, hogy már akkor a mostani helyén volt, amikor azok a kéz-
iratok, amelyek kihagyják vagy megkérdőjelezik, létrejöttek. Azok
a kutatók, akik ezt a szakaszt mégsem tekintik eredetinek, tartalmi
és stilisztikai okokat is felhoznak felfogásuk védelmében. Ezeket
azonban a múlt században többek között H. Olshausen, J. E Lángé,
J. W Burgon, C. E Keil és W Kelly és a közelmúltban W R. Farmer
és J. van Bruggen, nézetem szerint, kellő mértékben megcáfolták.

4. Tartalmi áttekintés

I. Márk 1,1-13, bevezetés: Isten Szolgája eljön

II. Márk 1,14-3,6: Megkezdi szolgálatát Galibában
1. fej. 14-45 Jézus bemerítése, első tanítványainak elhívása és
első tettei
2. fej.-3. fej. 1-6 Gyógyítások és a farizeusok kérdései

III. Márk 3,7-10,52, Fő rész: Isten Szolgájának és prófétájának szolgálata
3. fej. 7-35 Gyógyítások és beszédek
4. fejezet Különféle példázatok; a vihar lecsendesítése

befejezés: Isten Szolgájának mennybemenetele 16.1-20. az apostolok kiküldése és Krisztus mennybemenetele . Márk 16. alázatról és megbocsátásról szóló beszédek 10. fejezet Beszéd az utolsó időkről az Olajfák hegyén 14. óvás a farize- usok kovászától. a tanítványok tehetetlensége.47: Szolgálatának vége Jeruzsálemben 11. fejezet Bevonulás Jeruzsálembe és a templom megtisztítá- sa. fejezet A gonosz szőlőművesek. fejezet A megszállott és a vérfolyásos asszony meggyó‫־‬ gyítása. Jézus a tengeren jár 7. fejezet Krisztus feltámadása.Márk 11.1-15. az utolsó vacsora. a Gecsemáné kertje és Jézus elíogatása 15. megfeszítése és halála V. a terméketlen fügefa 12. Bemerítő János ha- lála. fejezet Krisztus elítélése. fejezet A házassági elválásról. Jézus először szól szenvedéseiről 9. Bartimeus IV.20 Márk 5. fejezet A négyezer ember megvendégelése. a farizeusok. Péter vallástétele. a gazdag ifjú. fejezet A tizenkét tanítvány kiküldése. Jairus lányának feltámasztása 6. meggyógyítja a sziroföníciai asszony lányát és a süketnémát 8. az ötezer megvendégelése. fejezet Jézus megrója a farizeusokat. fejezet Jézus megkenetése Betániában. szadduceu- sok és írástudók 13. fejezet Jézus megdicsőülése. a bétsaidai vak.

egy más- különben ismeretlen. és harmadik útján Filippitől Jeruzsálemig (Csel 20. azonban Lukács evangéliumában semmit sem találunk Pálnak arról a különleges elhívatásáról. Róm 2. vagyis nemcsak a zsidókhoz fordulnak. . Végül Lukács a fogoly Pált Rómába kísérte (Csel 27. a mi szó használata).10).11 és 14. Ott volt a Kolossé és a Filemon levél megírásakor.16. a zsidókeresztyén testvéreket a 11. hogy rögtön az elején megnevezi a címzett. Lukács. Azonban ez a felfogás nem tartható. vers külön említi meg.1). akinek az Após- tolok cselekedeteinek ajánlása is szól.25). hogy hirdesse a hívők Krisztusban való helyzetét és a speciálisan neki kijelentett titkot Krisztusról és a Gyülekezetéről. Teofilus nevét. hanem az egész világ valamennyi emberéhez. Kol 4. században elhangzott az a vélemény hogy Pál apostol Lukács evangéliumára gondol.hasonlóan a másik kettőhöz . Figyelembe véve azt a szoros kapcsolatot. Lukács sok éven át hűséges kísérője és munkatársa volt Pál apostolnak: má- sodik missziói útján Tróásztól Filippiig (Csel 16. Lukács és Démász pogánykeresztyének voltak).nem tartalmaz közvetlen adatot szerzőjének személyére nézve. és valószínűleg zsidó sem volt (vö. a ‫״‬szeretett orvos" nem volt apostol. amiből arra lehet következtetni. versben megnevezett munka- társak. vö. már a 2. amely Lukács és Pál között volt. 16. 21 Lukacs evangéliuma (24 fejezet) 1. az Apostolok cselekedetei. Mindkét könyvet már a 2. valamint Pál írásai ugyanazt az univer- zális jelleget hordozzák. amikor leveleiben többször is használja az ‫״‬én evangéliumom" kifejezést (vö. Ugyan Lukács evangéliuma. A s z e r z ő é s a k e le t k e z é s id e je A szinoptikus evangéliumok közül az utolsó . hogy a 14.6. században Lukácsnak tulajdonították. előkelő férfi. és végül a Timóteushoz írt második levél idején is mint egyetlen Pál apostol legszűkebb környezetéből. Igaz.

22 ‫־‬w-------------------‫—זז‬ Sikem és \\ JERUZSÁLEM \\ Damaszkusz felé \\ AZ ÚJSZÖVETSÉG KORÁBAN G t^ > Jézus ■ j sírja T * Golgota (?) 5 J! ' .

A szemtanúk személyéről ma már sajnos semmi közelebbit nem tudunk mondani. azt a Szent Szellem vezetésével írta le. Színtiszta spekuláció mindaz a találgatás.32. fejezet).1-4) különösen fino- mán mutatkozik meg az egység az író motivációja és az isteni ihle- tettség között. Lukács evangéliumának . amíg Pál apostol Cézáreában raboskodott (vö. Ha beleszá- mítjuk az Apostolok cselekedeteit is. hogy Lukács azalatt írta meg evangéliumát. ahogyan és amilyen stílusban művét megírta. Lukács evangéliuma valószínűleg az Kr. aki nemzsidó létére arra ka- pott elhívást Istentől. 4. mégpedig különösen a bevezető fejezetek- ben és Jézus Jeruzsálembe vezető útjának leírása során (Lk 9-19). Mivel nem volt szemtanúja azoknak az eseményeknek. ami megmutatkozik ab- bán is. szakasz: Sajátosságok). Pál apostol után Lukács járult hozzá az Újszövetséghez mérete szerint a leghosszabb írással. hogy csak Izráel házának elveszett juhaihoz menjenek. 3. Lukács evangéliuma valóban. az egész világ összes emberének szól (vö. A róla elnevezett evangélium a leghosszabb az összes közül. több mint harmadrészben.25-27. 24. Lukács 23 Lukács magas képzettségű orvos volt. hiányzik az a korlátozás.47). A hetven tanítvány kiküldéséről pedig egyedül Lukács számol be (10. Amikor a Lukács 9-ben jézus kiküldi a tizenkét apostolt. amelyet a többi evangélista nem közöl. amelyet Máté megemlít. 2. Lk 2. tudó- mányos alapossággal összegyűjtötte és tanulmányozta a szemta- núk beszámolóit. A tém a és az írásba foglalás célja Valószínűleg Lukács volt az egyetlen. hogy vajon használt-e logia-forrásokat (Q) és más. tartalmaz olyan anyagot. Amit Lukács a szemtanúktól megtudott. csak számára hozzáférhető forrásokat (L). hogy az üdvösségről szóló üzenet általános érvényű. után 55 és 60 között jött létre.és az Apostolok cselekedeteinek is - különleges jellemzője. 3. amelyeket leírt. Lukács a többi evangélistánál nagyobb mértékben . hogy megírja a Biblia egyik könyvét. Sok kutató azt feltételezi.14.6. Az evangélium bevezető verseiben (Lk 1.

lkk. 6.gyakrabban fordul elő. 3.28. hogyan fordult oda az Úr bizonyos embercso- portokhoz és egyénekhez: a megvetettekhez (Lk 7. megváltás/szabadítás és megszabadítani szavak Lukácsnál különösen gyakran fordulnak elő. 5.40kk. Krisztus szolgálatának egye- temessége legegyértelműbben ebben a Lukács 19.30).47). Mária és József iránti engedelmességét és testi.1-8. szellemi növekedését.34.14 és 24. Sajátosságok a) Öröm Az öröm fogalma Lukács evangéliumában ." A megváltó/ szabadító. 24. 22. aki a nemigazak között valaha élt. hogy az Úr imádkozik (Lk. a gyerme- kekhez és a nőkhöz (Lukács megnevez tíz olyan nőt. akik egyé- ként sehol másutt nem szerepelnek). Lukács az Úr Jézus családfáját egészen Ádámig.32.. mint az előző két evangélium- bán. az Úrnak mint Emberfiának személye.52).).16.. 23.. . Ez különösen kiemeli azt. mint itt. Hogy mi a szándéka a Szent Szellemnek ezzel az evangéliummal. hogy az evangélium jó és örömteli hír.46. aki valóban és teljes mértékben ember. Ebben jut kifejezésre teljes függősége Istenétől és Atyjától.52kk. hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet. Azonban Lukács mondanivalójának fő témája az Úr Jézus sze- mélye.21.24 Lukács számol be arról. Ezért írja le Lukács a legrészletesebben az Isten Fia emberré léteiét. 18. 11.18.37kk. lelki. 19.1. szü- letését. az első emberig vezeti vissza (ez Mária vona- la). 17. 9. 3. hogy Lukács evangéliuma ezzel az örömmel kezdődik és fejeződik be (Lk 1.16). Egyetlen másik evangéliumban sem látjuk olyan gyakran. a samáxiaiakhoz (Lk 9. 23.33kk.10-ben található. döntő jelentőségű versben jut kifejezésre: ‫״‬Mert az Emberfia azért jött..12. az a századosnak a kereszt alatt kimondott sza- vaiban jut kifejezésre: ‫״‬Ez az ember valóban igaz volt" (Lk 23. és aki elszenvedte a nemigazakért a kereszthalált. aki az egyetlen igaz. Különösen is szép.40-46.János evangéliumához hasonlóan . gyermekkorát. 10.

1444 Názáretben és Kapernaumban 5. hogy Lukács evangéliuma már megvolt a Timóteus- nak szóló első levél megírásakor.50. fej.14-9. fej. 4. fej.". Azok a szavak. bevezetés: A z Emberfia megszületése. mint amellyel az íróikat ihlette meg az írások megfogal- mazásakor. Lukács 4. Lukács 1. fejezet Péter halfogása. Egyfelől azt mutatja. Lukács 25 b) Pál apostol Lukácsot idézi Az lTimóteus 5. mint amely a Szentírás része. vagyis Isten ihletett Igéjének a szintjére. hogy a Szent Szellem ugyan- azzal a hatalommal irányította. az 5Mózes 25. a béna meggyógyítása és Lévi el- hívása 6. fejezet A szombat problémája. Az a tény. Tartalmi áttekintés I. azt mutatja. elsőfőrész: Jézus szolgálata Galileában 4. hogy mely írások kerüljenek bele a Bibliába.1-4. a tizenkét apostol elhívása és eligazítása .. fejezet Bemerítő János megszületése és Jézus születésé- nek bejelentése 2. gyermekkora és felkészülése 1.7-ből származó idézeteket egy szintre he- lyezik. amelyekkel Pál apostol bevezeti ezt az idézetet: ‫״‬Mert azt mondja az írás. 1-4.13.18-ban Pál a Lukács 10. hogy a hívők Lukács evangéliumát mindjárt a Szentírás kánonjához tartó- zó könyvnek ismerték el.7-et idézi: ‫״‬méltó a munkás a maga bérére"..4-ből és a Lukács 10. hogy Pál apostol Lukács evangéliumának egy igehelyére úgy tekint. Másfelől azt bizonyítja. Ez az idézet két oknál fogva nevezetes. nemzetségtáblázata és megkísértése II. 13 Jézus bemerítése. fejezet Jézus megszületése és események a gyermekkora- ból 3.

26 Lukács 7. 1-27 Zákeus. re- ménység és hűség 13. fejezet Jézust elítélik. hatszoros jaj a farizeu- sokra és írástudókra 12. második főrész: Jézus úton van Jeruzsálem felé 9. fejezet A hamis sáfár. fejezet Az elveszett juh. fejezet Páska.51-19. fejezet Tanítás Isten országáról 14. Lukács 24. a farizeus és a vámszedő. Mária és Márta 11. Bemerítő Já- nos. zárás: A z Emberfia feltámadása és mennybemenetele 24. 1-50 A tizenkét apostol kiküldése. fejezet Kegyelem és tanítványság 15. a bűnös nő 8. a tékozló fiú 16. fejezet A kapernaumi százados. Krisztus visz- szajövetele 18. a tíz mina IV.56. harmadik főrész: Jézus szolgálatának beteljesedése 19. fejezet A mennyei rész: üldöztetés. fej. a vérfolyásos asszony 9. Lukács 9. Jézus a vihar- bán. Jézus megdicsőülése és szenvedéseinek bejelentése III. fejezet A magvető és a négyféle termőtalaj. megfeszítik és eltemetik V. a tíz bélpoklos. fejezet Jézus az utolsó időkről beszél az Olajfák hegyén 22. úrvacsora. az irgalmas samari- tánus. az elveszett drahma. fejezet A hetven tanítvány kiküldése. Jézus letartóztatása és Péter tagadása 23.1-53 A feltámadás. mennybemenetel . Gecsemáné. a gazdag és Lázár 17. Jézus elvetése. fej. Lukács 19. fejezet Megbocsátás és hit. Jézus meg- jelenik a tizenegy apostolnak. az emmausi tanítványok. fej.28-23. a naini ifjú. fejezet A hamis bíró. 28-48 Bevonulás Jeruzsálembe és a templom megtisztítása 20. 51-62 Krisztus követése 10. a gazdag ifjú. mennyei kincs. fej.27. fejezet Az imádság. fejezet Összeütközés a nép vezetőivel 21. Jairus lánya. a megszállott meggyógyítása. a jerikói vak 19.

fejezet. Kr. 18. a Papyrus 52: János evangéliumának egyik másolata. u. 125 körül . 27 Az Újszövetség szövegének eddig megtalált legrégebbi darabja.

Ezenkívül vegyük még azt is figyelembe. 180 körül szintén idézi ennek az evangéliumnak az első versét. ahogyan ő maga leírja. ugyanúgy János evangéliuma sem nevezi meg a szerzőjét.7. az Úr tanítványa a szerzője ennek az evangéliumnak. és Jánost nevezi meg szerzőjéül. aki napszámosokat is foglalkozta- tott (Mk 1. Valóban csak egy szemtanú szolgálhat eh- hez hasonló pontos adatokkal. a szmirnai Polikárpusz egyik tanítványa (aki Jánost még személyesen ismerte). 21. Cáfol- hatatlan bizonyítékok azonban nincsenek arra.28 János evangéliuma (21 fejezet) L A szerző és a k eletk ezés ideje Mint ahogy a három szinoptikus evangélium.15. hogy János.19. Erről bizony- ságot tesz Iréneusz is (Kr. 13. Ennek az evangéliumnak az írója ötször nevezi így magát: ‫״‬a ta- nítvány akit Jézus szeretett" 0n 21. u. Ez a tartózkodás megerősíti az ősgyülekezetnek azt a hagyományát. a szerző a háttérben marad. Voltak ugyan a régi és az új időkben is egyéb feltételezések. 140-202).2. mint bármelyik más evangélistáról. Jakab és János) közül ez az evan- gélium az utóbbit sohasem említi név szerint. János és Jakab édesanyját Salóménak hívták (Mt . 20. és a háló ‫״‬tele volt nagy halakkal.24 vö. szemtanúja volt azoknak az eseményeknek.19-20). Előtérben Isten üzenete áll. Jánosról többet tudunk.23.2. Zebedeus nyilvánvalóan jómódú halász volt a Genezáret taván.26.6). Többször nevezi magát ‫״‬másik tanítványnak' is 0n 18. amelyekről be- számol (Jn 1. Azonban János. u. ‫״‬volt hat kőveder" 0n 2. amelyek szerint nem János apostol volt a szerző.8).11). hogy nem János apostol volt a szerző. Antiókiai Teofilus Kr.20). hogy az Úr Jézus három legközelebbi tanítványa (Péter. Egyike volt Zebedeus két fiának. mint: ‫״‬körülbelül délután négy óra volt ekkor" (Jn 1. kb. hanem egy azonos nevű ‫״‬presbiter". 19.35).14. 20. szám szerint százötvenhárommal" (Jn 21.39).3.

Ezután János valamikor Kis-Ázsiába (Efezus) költözött.37. Mk 13.51.26- 27). János 29 27. hogy az olva- só már ismeri a három szinoptikus evangéliumot. . és akik aztán látták az üres sírt (Jn 20.19-20. Ők voltak a tanítványok közül az elsők. Mk 1. akikkel Mária Magdaléna az Úr feltámadásának napján találkozott. megdicsőülésekor a hegyen és a Gecsemáné kertben (Lk 8. aki az Urat először felismerte.17).14). u. A szinoptikus evangéliumok leírják. Lk 5. hogyan hívta el az Úr Já- nőst tanítványának (Mt 4.7). A régi hagyó- mány szerint ez a különleges evangélium valószínűleg röviddel a Kr. a másik a bal keze felől ülhessen majd az Ő országában (Mt 20. ezután az apostolok őket küldik el Samáriába (Csel 8. Lukács két olyan eseményről is be- számol. János evangéliuma valószínűleg a Biblia legutoljára megírt könyve. 100 körül bekövetkezett haláláig. amikor Jeruzsálemben utoljára együtt voltak a felső szobában.8). hogy az egyik fia a jobb.28.3). aki az Úr keresztjénél is ott volt (Jn 13.20).54). hogy előkészítsék az utolsó páskavacsorát (Lk. amikor János túlzott buzgóságot tanúsított (Lk. Testvérével. Az Úr mennybemenetele után az Apostolok cselekedetei 34- ben Péterrel egységben tesz bizonyságot. Mt 26. és ott maradt késő öregkoráig.9). Mk 3. Ő volt az is. János volt az Úrhoz legközelebb.23-25. Jánosban.55-56. 9. Pétert és Jánost küldte el az Úr. amikor feltámasztotta Jairus lányát. Jakabban is. 9. és végül ő volt az. ahogyan a fivérében. aki azt kérte az Úrtól.49. A Galata 2. amikor a Földkö- zi-tenger egyik szigetére.-i első század vége előtt keletkezett. Csak ők hárman lehettek ott Jézussal. Kr.10-11). Jakabbal és Péterrel együtt János az apostolok lég- bensőbb köréhez tartozott. Evangéliumának tartalma és felépítése feltételezi. amikor megjelent a Genezáret tavánál (Jn 21. u. Ő volt az. 19.40). Patmoszra száműzték (Jel 1. Kis-ázsisai tartózkodását azonban megszakította.21-22.2-10). 22. Mk 15.9 szerint Pál második jeruzsálemi látogatásakor találkozott Jánossal. ezért adták nekik a ‫״‬Boanerges" melléknevet (arámul bne-hargem: ‫״‬mennydörgés fiai". nagy buzgóság volt az Úr iránt.

amelynek szókincse csak megköze- iítőleg hétszáz szót foglal magába.58. Isten örök Fia (hús)testté lett. hogy az Ige.30 János 2. hogy higgyétek: Jézus a Krisztus. és a földre . örök létezését a János 8. Ennek okát a János 20. János csak kevés olyan csodáról számol be.5. tehát összesen hetet .24 is megemlíti. hanem ‫״‬jeleknek' nevezi. 4. A Fiú titulus Jánosnál huszonkilencszer fordul elő. Amikor az Úr Jézus az elfogatásakor ezt mondja a katonáknak: ‫״‬Én vagyok‫( ׳‬Jn 18." Ezzel körvonalazta evangéliuma témáját és célját: az Úr Jézus Is- ten Fia. János evan- géliumában valami más a Szent Szellem szándéka. máskülönben ismeretlen tettét. visszatántorodnak. Az ember Jézus Krisztus ugyanakkor az örök Isten. A tém a és az írásba foglalás célja A négy evangélista közül egyiknek sem állt szándékában. Mindezek csak arra szolgáltak. aki vagyok' (2Móz 3. elmond- ja azonban az Úr hat más. 17. Abból a har- minc csodából. Ebben az evangéliumban János szinte gyermekien egyszerű nyelven.5). amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. fejezetben). ehelyett már az első vers visszavezeti az olvasót az örökkévalóságba: ‫״‬Kéz- detben volt az Ige. születését és gyermekkorát. hogy megnyilvánuljon általuk az Úr isteni minden- hatósága. hogy emberi szemszögből nézve Krisztus teljes életét bemutassa.54). Ezért nem említi meg az Úr Jézus származását.14).30-31 adja meg: ‫״‬Sok más jelt is tett Jézus a tanítvá- nyai szeme láttára. amelyről a szinoptikusok beszámolnak. és e hitben életetek legyen az ő nevében. és amelyeket egyszerűen ‫״‬jelnek' nevez (2. ebből tíz alkalommal mint Isten Fia. János csak egyet ír le (az ötezer megvendégelését az 5. Ezeket azonban nem csodáknak. Ezek pedig azért írattak meg.amely az isteni teljesség és tökéletesség száma.11. aki mint Úr (Jahve) ezt mondta magáról az ÓSZ-ben: ‫״‬Vagyok. Azon- bán míg az első három fő vonalaiban egymással egybehangzóan vázolja fel Krisztus eljövetelét és tevékenységét a Jordánban való bemerítésétől a feltámadásáig és mennybemeneteléig. az Isten Fia." Isten Fia mindent megelőző. közli velünk azt a felemelő igaz- ságot. amelyet az Úr Jézus a földi élete során vitt véghez.

14. Mindezek az . 12. hogy az Úr Jézus önként tette le az életét 0n 10.35. mint ellenségei lépnek fel. 7...6). Nikodémus nem érti. amely a tulajdonképpeni galileai szolgálata előtt történt... 14. A ‫״‬zsidók'.30).25. hogy letegye. János 31 esnek. miközben Ő a teste templo- máról beszél (Jn 2. Az Isten Fiának hatalma volt. a világ világossága. mire gondol az Úr. hogy Jeruzsálemben járt (Jn 2.11.Ő az egyetlen... az igazság és az élet" (Jn 6. elvetettek (Jn 1.13. a sokaság nem fogja fel. János többször kifejezésre juttatja. . 11. Sajátosságok a) Különbségek János és a szinoptikusok között János evangéliumának különleges jellegéhez az is hozzájárul..34) stb.1).29-3. 10. a feltámadás és az élet.1.4.. mit kell élő vízen érteni (jn 4. Ezért hiányzik ebből az evangéli- umból a Gecsemáné kertben lezajlott imádkozás leírása. mit jelent a mennyből leszállt kenyér (Jn 6. 6. Az a kevés esemény amelyet János bemutat. Éppen János az egyetlen. a jó pásztor. A szi- noptikusokkal ellentétben kezdettől fogva úgy tekint az Úr Jézusra. aki művében három különböző páskaünnepet említ meg.12). . az út. János arról is beszámol négy alka- lommal.36). 3.. a sikári asszony nem tudja. mint János evangéliumában: a zsidók a jeruzsálemi templomra gondolnak. Jn 2. 5. hogy az Úr Jézus nyilvános szolgálata megközelítőleg három évig tartott (1. 19. akiket mindig egyértelműen megkülönböztet a ‫״‬sokaság- tói". aki leírja Krisztus júdeai szolgálatát (jn 1.12... 8.11). a juhok ajtaja. aki ezt mondhatja: ‫״‬Én vagyok az élet ke- ny ere..7. amikor újonnan születésről beszél (Jn 3.20-21). mint akit elutasítottak. aho- gyan Isten Fia a zsidó néphez fűződő viszonyát ábrázolja. azaz a nép vezetői.13. amennyire ez felis- merhető. János az egyetlen evangélista. 18.11.3-5). Márk evangéliumá- hoz hasonlóan.17. Egyetlen másik evangéliumban sem kell az Úrnak annyi meg nem értést és félreértést elhordoznia. . 13. időrendi sorrendben van följegyezve. Főként ezen a tényen nyug- szik az a feltételezésünk. és újra felvegye az életét..10-15).

Ez a tizenkét vers hiányzik az általunk ismert legrégebbi görög kéziratokból és né- hány régi fordításból. Manchesterben őrzik. a kelet- kezés ideje: Kr. 125-130-ra tették. Roberts. . amelynek eredetiségét szövegkutatási szempontból sok kutató megkérdőjelezi. angol tudós fejtett meg 1934-ben. Ha János evangéliuma ez idő tájt már másolatként volt megtalálható Egyiptomban. hogy az evangélium keletke- zésének ideje nem lehetett később. ez a rendkívüli lelet egyértelműen megerősítette. c) A János 7. a Fiú emberré lett. mint megközelítőleg 100-ban.A papiruszt a John- Rylands Könyvtárban. Augustinus (354-430) arra a megállapításra jutott. u. 345-419) azt bizonyítja. hogy az ember számára áthidal- hatatlan ellentét van a sötétség és a világosság.11 szövege Márk evangéliumának zárószavai mellett (L 19. o. amelyek feltehetőleg M árk evangéliumából.32 János események nyilvánvalóvá teszik. Amikor pontosabban megvizsgálták a lelet ke- letkezésének idejét.37-38 sző- vegét tartalmazza. és P 52 a megjelölése1.52-53-ból szárm aznak. amely a holt-tengeri Q um ran egyik barlangjából való. a 6.) ezek a versek je- lentik azt az egyetlen hosszabb ÚSZ-i szakaszt. b) A z Újszövetség legrégebbi bizonyítéka A Z ÚSZ legrégebben ismert és elfogadott bizonyítéka egy Egyip- tómban fellelt papirusztöredék. hogy ezt a sza­ 1 Újabban néhányan egy még kisebb papirusztöredéket (7 Q 5) tartanak az ÚSZ legrégebbi bizonyítékának. részben olvashatatlan betűből áll. a halál és az élet.31-33 görög szövege van. legkésőbb 68. és véghezvitte a kereszten a megváltás művét. Csak amikor Isten. u.53-8. hogy ezek a versek sok görög és latin kéziratban megvan- nak. hogy az elülső oldalán a János 18. Megállapította. nyílt meg hit által az emberek előtt az Istenhez vezető út. az ahhoz alapul szolgáló írást valamivel korábban kellett elkészíteni. amelyet C. a világ és Isten között. . azt megközelítőleg Kr. Ezzel szemben Hieronimus (kb. Azt a feltételezést. H. a hátsó oldal pedig a János 18. és amely csak m egközelítőleg húsz.

hogy aligha van olyan esemény az Úr Jézus életében. fejezet Az ötezer megvendégelése.1-17. mind szövegösszefüggés szempontjából része János evangéliuma ihletett szövegének.50: Isten Fiának nyilvános szolgálata 1. fejezet Az Úr imádsága az Övéiért . Jézus szavainak elutasítása 9. fejezet A vakon született. fejezet A lábmosás 14.1-18. Jézus első tanítványai 2. János 33 kaszt a kishitűek vagy az igaz hit ellenségei távolították el a szövegből. amely a 8. Tartalmi áttekintés I. az élet kenyere 7.53-8. 4. János 1. valamint a Fiú. prológus: Az Ige II. az támasztja alá. mint ez a szakasz. a templom megtisztítása 3. hogy esetleg visszaélhetnek ezzel az igehellyel. a zsidók ellen- állása 6. fejezet A kánai menyegző. János 13. fejezet A beteg ember a Bethesda tavánál. fejezet A samáriai asszony. Ennek indítéka az a félelem lehetett. az Atya és a Szent Szellem 15. Azt a felfogást. ilyen találóan szemléltetné. fejezet Jézus megkenetése. fejezet Jézus a lombsátor-ünnepen 8. a királyi tisztviselő fia 5.11 mind tartalom. fejezet A tanítványok. fejezet Nikodémus. a görögök kívánsága és a zsi- dók hitetlensége III.12-ben található kijelentést. ‫״‬én vagyok a vi- lág viMgossága". Bemerítő János 4. Jézus munkálkodásának eluta- sítása 10. fejezet A házasságtörő asszony. hogy a 7. fejezet Bemerítő János. János 1. fejezet A Szent Szellem és az eljövendő új korszak 17.26: Isten Fiának szolgálata a tanítványok felé 13. fejezet A jó pásztor 1L fejezet Lázár feltámasztása 12. fejezet Az igazi szőlőtő 16.19-12.

31: Isten Fiának halála és feltámadása 18. fejezet A feltámadás V János 21. János 18.1-15. fejezet Az Úr letartóztatás és az ellene szóló vádak 19.34 János IV.1-20. megfeszítése és halála 20. epilógus: Az Úr megjelenik a tanítványainak a tengernél . fejezet Az Úr elítélése.

1-18 2. A 12 éves Jézus a tem plom ban 2.23-28 3. Bemerítő János bejelentése 1.19-34 15. páskaünnep) 19.2140 11. Jézus m egkísértése 4. Jézus bem utatása a tem plom ban 2. A kánai menyegző 2. Jézus első tanítványai 1.1-21 20. M ária látogatása Erzsébetnél 1.12. 35 A négy evangélium összehasonlítása Esem ények M á té M á rk Lukács János I. Jézus családfái 1. Bemerítő János és Jézus 3. Jézus születésének bejelentése 1. Jézus születése 2. A hódoló bölcsek 2.1-17 1.1-3 14.35-51 17.3-5 6.13-23 13.1-22 1. Nikodémus 3.1-13 16.1-11 1.1-11 3. 4. Prológus 1.1-12 12. Jézus galileai szolgálata 21.14. Jézus szolgálata Júdeábán 18.5-25 4.39-56 6. Bemerítő János születése 1. Menekülés Egyiptomba 2.57-80 7.13-25 (1. 1.1-7 9.22-36 III. A sam áriai asszony 4.41-50 14.1-17 3.26-38 5.442 . Jézus Galileába megy 4. Az angyal szól Józsefhez 1. Az angyalok és a pásztorok 2.12-13 4.8-20 10. A Megváltó eljövetelének előkészítése 1.14 4.1-12 II.1-4 1.18-25 8. A tem plom első m egtisztítása 2.17-20 22. Bemerítő János utolsó bizonyságtétele 3.

31a 27. A beteg a Bethesda-tó partján 5. Jézus három várost kárhoztat 11.7-12 6.18-22 9.1-12 5.1-14 2.2-19 8.9-13 2.12-16 38. A m egszállott meggyógyítása és 12. A 12 apostol kiválasztása 10. Jézus három követője 8.23-25 1.18-35 42.5-13 7.1-11 35. A böjt kérdése 9. Bemerítő János kérdése 11.2-4 3. A királyi tisztviselő fia 4. A kapernaum i százados 8.14-17 2. Egy béna meggyógyítása 9.40-45 5.31-41 tisztátalan szellem és Péter anyósa 29. Jézus és a tanítványai Galileában 8.17-26 32.19-21 47.1-11 elhívása 28.2-4 1.1-53 4.2-8 2.42-44 30.27-29 33.17 1. 13.22-45 3.18-21 48.36-50 44.18-22 5.18-22 1.14-15 4. A bűnöe asszony megkeni Jézus lábát 7.36 A négy evangélium összehasonlítása Esem ények M á té M árk Lukács János 23. Jézust elutasítják N ázáretben 4.20-7.1 39.14-17 1. Egy leprás meggyógyítása 8.1 6.15-21 3.12-16 31.13-19 6.6 6.147 36.1-8. Gyógyulások a Tibériás partján 12.13-16 4.14-36 a farizeusok káromlása 46.4-18. Példázatok Isten országáról 13.16-30 26.23-3. Jézus Kapernaum ba megy 4.30-39 34.21-34 4. Jézus rokonai 12.20-30 43.35-39 4.2-10 40. A Hegyi beszéd 5.1-34 8.16-20 5.14-15 4. Jézus tanít Galileában 4. Kalásztépés és gyógyítás szombaton 12.31-35 8. Az első négy tanítvány hivatalos 4.46-50 3. A naini ifjú 7.57-62 .17-19 37. Jézus először megy Galileába 4.20-30 11. M áté/Lévi elhívása 9. Csodák Kapernaum ban: 8.4345 24.13-17 5.46-54 25.1-3 45.11-17 41.

9. Péter vallástétele 16.13-21 65.1-6 10.41-56 52.5-12 8.35-41 8.1 5. A gadarai m egszállott 8. Óvás a farizeusok kovászától 16.18-21 67. Gyógyítás a Tízvárosban 15.1-14 megvendégelése 57. Jézus az alázatról és a bocsánatról tanít 18.22-36 6.21-28 7.1-20 7.27-30 9. Bemerítő János halála 14.29-31 7. A négy evangélium összehasonlítása 37 Esem ények M á té M árk Lukács János 49.54-58 6.14-29 9. Jézus először szól a szenvedéseiről 16. Jairus lánya és a vérfolyásos asszony 9.4 64.1-21 8. Jézus az élet kenyere 6.22-26 66. az ötezer 14. Jézus kárhoztatja a farizeusokat 15.10-12 16.33-50 9.31-9. Jézus m ásodszor szól 17. 6.1-23 60. A vihar lecsendesítése 8.31-37 62.3044 9.1-9 63.1.32-38 8.22-23 9.7-9 21-29 56.28-9. A négyezer megvendégelése 15.23-27 4. 8.1-13 9.18-26 5. Két vak és egy m egszállott 9. Jézus a tengeren jár 14.22-25 50.5-11.1 59.1 9.1 55.3743 70.14-21 9.14-16.30-32 9.1-35 9. Az apostolok visszatérése.22-7. A betsaidai vak 8.15-21 58. A templomadó 17.13-20 8.10-17 6.28-36 69.13-21 6.22-43 8.27-34 gyógyulása 53.39. Jézus megdicsőülése 17.45-56 6.24-27 72.46-50 .24-30 61.1-12 6.21-28 8.43/b- a szenvedéseiről 45 71.26-40 51. A farizeusok jelt kívánnak 15.22-27 68. A sziroföníciai asszony lánya 15.7-13 9.1-6 N ázáretben 54. Jézust m ásodszor is elutasítják 13.2-13 9. A tizenkét apostol kiküldése 935-10. A tanítványok tehetetlensége 17.

3-12 10. A házasságtörő asszony 7.1-31 89.1-17 fügefa példázata. A hamis sáfár.1-10 90. 15. Pilátus vérengzése. A szoros kapu.11-19 91.1-14 vámszedők 93. A hamis bíró. Az irgalmas sam aritánus 10. Az elveszett juh és drahma. A tanítványság ára 14.1-13 81. A tíz leprás 17.25-37 79. a term éketlen 13.11-52 75. A házassági válás 19. üzenet H eródesnek 13. A lom bsátor-ünnep 7.1a 10.1-24 78.1‫־‬21 95. Jaj a nép vezetőinek 11.22-35 85. a farizeusok és 18.2-12 16.3842 80.25-35 87.1b 10. A jó pásztor 10.11 76. A tem plom szentelési ünnep 19.12-59 77.22-42 96. A hetven tanítvány kiküldése 10. Jézus beszédei Jeruzsálem ben 8.1a 9. M ária és M árta 10.18 . Megbocsátás és hit 17.38 A négy evangélium összehasonlítása E sem ények M á té M árk Lukács János IV. Jézus szolgálata Júdeábán és Pereában (Jordánon túl) 73.1-41 94. a m eggörnyedt asszony gyógyulása 84.53-8. Isten országának jövője 17. Kovász.1-2 10. taníts m inket imádkozni!" 11. A vakon született meggyógyítása 9.51-56 7. éberség 12. ‫״‬Uram.1-59 83. A nagy vacsora 14.2-10 74. evilági lelkűiét.37-54 82.1-32 a tékozló fiú 88.1-24 86. a gazdag és Lázár 16. Jézus elhagyja Galileát 19.20-37 92.

18-19a 11.15-22 12. Az utolsó hét 106. A görögök és a zsidók hitetlensége 12.1-11 11.28-32 112. A tem plom m ásodszori 21.13-16 18. A term éketlen fügefa 21. A két testvér példázata 21. A szőlőmunkások 20. A gonosz szőlőművesek 21. m egtisztítása 21. A négy evangélium összehasonlítása 39 Esem ények M á té M á rk Lukács János 97.20-50 121.35-37 20.27-33 20. A törvénytudók és a parancsolatok 223440 12.17-19 1032-34 18. Kérdés Dávid Fiáról 22. Lázár feltám asztása 11.13-17 20.3545 103.19/b 11. Az utolsó időről 24.20-26 -22 110.12-19 107.1-37 21. Zákeus 19.13-15 10.1-51 13. A farizeusok és az adópénz 22.1-39 12.23-33 12. Az Úr hatalma 2L23-27 11.4146 12.5-36 .3840 20.2740 116.4144 118.1-11 19. Jézus óv a nép vezetőitől 23.1-8 111.9-19 113.1-10 105.2944 12.1-57 98.31-34 a szenvedéseiről 102.18-30 100.29-34 10. A jerikói vak 20.28-34 117.4548.15-19 19. Jézus megáldja a gyerm ekeket 19.18-27 20. Jézus harm adszor szól 20.11-28 V.33-46 12.37-38 109.15-17 99.1-12 20. Az elszáradt fügefa 21.20-26 115.20-28 10.4144 21. Zebedeus fiai 20.16-30 10/17-31 18. Bevonulás Jeruzsálembe 21.1-14 114. A tíz mina 19. A királyi menyegző 22.3543 104. A szadduceusok és a feltámadás 22.46-52 18.4547 119. Az özvegyasszony két fillérje 12.1-16 101.12-17 11. A gazdag ifjú 19.14 120.12-14 108.

2.28-38 14 139. páska) 26.1 22. A nép vezetőinek tanácskozása 26. Péter m egtagadja Jézust 26.21-25 14. Kihallgatás a nagytanács előtt 27. Jézus utolsó beszédei és imádsága 14.65 22. Júdás árulása 26.2-12 133. Kihallgatás Kajafás előtt 26.67-68 14.31-38 13.1 16.3946 18.58.53-64 135. A tem etés 27. 22.31-56 15. az utolsó 25.1-11 125.2041 23.21-23 13.11.47-56 14. 14.2649 19.10-11 124.50-56 19.54-62 18.1-5 18.25-27 136.39- kigúnyolása 19.1-46 ítélet 123.15- 69-75 66-72 18.3-9 12. Jézus kihallgatása A nnás előtt 18.1 3646 3242 132.4247 23. a talentum ok.16 142.1-5 23. 14.6-12 141.21-35 128.13-24 134. Jézus H eródes előtt 23. Az Úr előre jelzi Péter árulását és 26.54. Az asszonyok m egnézik a sírt 28.30. A z úrvacsora szereztetése 26.47-53 18. Kihallgatás Pilátus előtt 27. A tíz szűz. 14.7- 18.1- 17. Jézus elfogatása 26.1 15.63-65 137.26. 22.3142 144.18-21 22.31-35 14.12-17 22. Jézus 27.6-13 14.13-25 18. A keresztre feszítés 27.57-66 14. Gecsemáné 26.36-38 a tanítványok elszéledését 130. 15.22-25 22.19-20 129.1. A lábmosás 13.66-71 138.40 A négy evangélium összehasonlítása Esem ények M á té M árk Lukács János 122.17-20 14.24 131.1-20 127.24-30 126. 22.57-66 15.3-10 140.1 23.14-16 2.17-30 143.27-31 22. Az utolsó vacsora (3.56b . Újból Pilátus előtt.6-19 23. Júdás árulásának vége 27.26-29 14.1.1-6 Jézus megöléséről 5.43-52 22. Jézus m egkenetése Betániában 26. Jézus megcsúfolása 26.15-30 15.

12 20.19-20 24.9-12 149.13-35 151 Az Úr megjelenik 16. M ária M agdaléna 16.3649 20. Az asszonyok a nyitott sírnál 28.12-13 24.50-53 156. Az Úr Jézus és Tamás 20. Az őrség m egvesztegetése 28. Az Úr mennybemenetele 16.1-7 16.1-2 146.1-8 20.11-15 150.8 24. A missziói parancs 28.8-10 16.24-25 . A feltámadt Úr 145. Az asszonyok találkoznak az Úrral 28.15-18 155. Az Úr és a tanítványok a tengernél 21.26-31 153.14 24.3‫־‬10 147.16-20 16. Péter és János a sírnál 24. Befejezés 21.1-7 24. Az emmausi tanítványok 16.1-23 154.9-11 20.19-25 a tanítványoknak 152.11-18 148. A négy evangélium összehasonlítása 41 Esem ények M á té M á rk Lukács János VI.

művéből. 140-202) megemlíti. Lukács azzal fejezi be az Apostolok cselekedeteit.42 Apostolok cselekedetei (28 fejezet) 1. 63 körül keletkezhetett. nagy keresztyénüldözést. hogy említést tesz Pál kétéves római fogságáról. hogy az Apostolok cselekedeteinek a könyve szintén Lukács tollából származik.36 és 11. Általános felfogás szerint Pál 60/61 táján érkezett Rómába. Először is Lukács megemlíti azt a tényt. hogy sok hasonlóságot mutat Lukács evangéliumának és az Após- tolok cselekedeteinek a stílusa és szóhasználata (további részletek a Lukács evangéliuma c. amelyen felvitetett". vagy azzal cseng egybe. . 55-60-ban keletkezett Lukács evangéliumának a folytatá- sa. vagyis az Apostolok cselekedeteinek ennél később kellett leírat- nia. mert különben bizonyára megemlítette volna a Pál ellen folytatott per kimenetelét. u. hogy az Apostolok cselekedeteinek Lukács a szerzője. hogy az Apostolok cselekedetei a Kr. kb. Ahogyan Lukács evangéliuma. Ezért ké- zenfekvő a következtetés. Sokkal ké- sőbb nem is születhetett. Néhány kutató úgy vélekedik. ‫״‬amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen addig a napig. hogy az Apostolok cselekedetei 5. a római tűzvészt és az első. Eszerint az Apostolok cselekedetei legkorábban kb. Másodszor. Magában az Apostolok cselekedeteiben is találunk néhány fon- tos utalást az írásba foglalás idejének meghatározásához.3). amely 64 táján volt. Ezenkívül különböző kutatók mutattak rá arra. hogy már készített egy korábbi beszámolót is arról. Lk 1. A könyv tehát csak ennek az időszaknak a végén születhetett. A szerző és a keletkezés ideje Az Apostolok cselekedetei könyvének első versében a szerző be- jelenti azt a tényt. az Apostolok cselekedetei is egy bizonyos Teofilusnak szól (1.28 idézet Josephus Flavius: A zsidók története c. fejezetben). Már Iréneusz egyház- atya is (kb.

Macedónia f£ _ F E K E T E -T E N G E R 43 .

A könyv címe: ‫״‬Apostolok cselekedetei". Lukács egyáltalán nem említi meg a saját nevét. Amikor Pál a harmadik útján (Kr. az Apostolok cselekedetei keletkezése eszerint még későbbre tehető. a 13. Ezután Lukács Fi- lippiben maradt (Csel 16. hogy összefüggés van aközött. aki Lukácsot ennek a beszámolónak a meg- írására ihlette.22). Az első tizenkét fejezetben emberi szempontból Péter a főszereplő. kb. Pál első kis-ázsiai útját (Kr. Az azonban. később csatlakozott hozzájuk Timóteus (Csel 16.26) újból Filippibe érkezett. Csel 18. pedig Pál após- tolt több útjára is elkísérte. u. és Troászban első ízben Lukács is (Csel 16. Az Apostolok cselekedeteinek meghatározó jellemzője a Szent Szel- lem jelenléte és munkálkodása. Azonban az Apostolok cselekedetei leírja két apostolnak.1-15.33). ezért ezt a felfogást ma már csak kevés tudós osztja. u. vagyis a Megvál- tó életéről és haláláról és a keresztyén hit kezdeti elterjedéséről. 54-58. ami a többes szám első személyben írt szakaszokból ismerhető fel. amellyel szerzője egy magasrangú férfinak akar áttekintést adni a keresztyénség kezdetéről.44 Apostolok cselekedetei Mivel Josephus ezt az első század utolsó évtizedében írta. és Josephus között. egyáltalán nem bizonyított. ahol az első pogánykeresztyén gyülekezet jött létre. Jobb volna ez a cím: A Szent Szellem cselekedetei. amikor Kis-Ázsiába és Görögországba ment (Kr. Második útjára. A téma és az írásba foglalás célja Ahogyan már elmondtuk. 2. fejezettől fogva pedig Pál. többes szám harmadik személy: ők). kb. 46-49) Barnabás kíséretében tette meg (Csel 13.40. Lukács valószínűleg még mindig ott volt. az Apostolok cselekedetei a második része annak a műnek. a második részben. .23-21. Szilász kísérte el Pált (Csel 15. nem tükrözi kellőkép- pen Isten szándékát.40-18. kb. u. Földrajzilag az első részben Jeruzsálem a központ. a másodikban Antiókhia. 51- 54).1-3).8-10. ugyanis Ő ennek a könyvnek a tulajdonképpeni főszereplője. többes szám első személy: mi). amit Lukács leírt. Pé- tem ek és Pálnak a tevékenységét is.

PÁL APOSTOL MÁSODIK MISSZIÓI ÚTJA 45 .

Kornéliusz megtérése 12. fejezet: A jeruzsálemi gyülekezet megalakulása 1. az apostolok letartóztatása 6. és tanúim lesztek Jeruzsálemben. Júdeábán és Samáriában 1. fejezet: A hit továbbterjedése Samáriában és a nemzetek között 8. és végül azok között is ott volt. rész. fejezet Anániás és Szafira.1-15. fejezet Péter. Ekkor Lukács megint Jeruzsálemig ki- sérte az apostolt. 3. sőt egészen a Föld végső határáig. fejezet Az Úr mennybemenetele 2.10). fejezet: Pál három missziói útja 13. fejezet Egy gyógyítás és annak következményei 5. fejezet Saul megtérése 10-11.8-ban található szavai nagyon jól összefoglalják: ‫» ״‬Erőt kaptok. Témáját és célját az Úrnak az 1. fejezet Péter a börtönben II. rész.« Miután ezt mondta. fejezet A hét diakónus 7. fejezet Fülöp Samáriában 9. Apostolok cselekedetei 1-12: Péter apostol szolgálata Jeruzsálemben.5-21.1-28. rész. az első vértanú 2. 13-20. egész Júdeábán és Samáriában. amikor eljön hozzátok a Szent Szellem. Apostolok cselekedetei 13-28: Pál apostol szolgálata az egész világra kiterjedően 1. fejezet A Szent Szellem kitöltetése 3-4. fejezet István.33 Első útja Kis-Ázsiába 15.22 Második útja Kis-Ázsiába és Görögországba .35-18.16). Az Apostolok cselekedetei összekötő kapocs az evangéliumok és az apostoli levelek között. 8-12.46 Apostolok cselekedetei mert most megint többes szám első személyben megírt szakasz következik (Csel 20. Tartalmi áttekintés I. akik Pállal együtt vitorláztak Cézáreából Rómába (Csel 27. 1-7. szemük láttára felemeltetett. és felhő takarta el Őt a szemük elől".

.

18-23. ottani fogsága . Görögországba és Pa- lesztinába 2.17 Harmadik útja Kis-Ázsiába. Pált Rómába viszik. fej. 21-28 Pál fogsága 21. rész.35 Elfogatása Jeruzsálemben 24-26.48 Apostolok cselekedetei 18. Fogsága Cézáreában 27-28.23-21. fej.

FEKETE-TENGER 49 PÁL ÚTJA RÓMÁBA .

Ezenkívül a levelek még sok más.9. azonban feltételezhetjük. hogy Jé- zus az Isten Fia. Benjámin törzséből származó (Fii 3.13. ahol csak tudta.9). és tudásával már fiatal korában kiemelkedett kor- társai közül (Gál 1. Pál apostolt eredetileg Saul- nak hívták. Ugyanakkor fanatikus buzgósággal gyűlölte az akkoriban létszámban egyre gyarapodó keresztyéneket. tanult zsidó férfi volt. aki őt már az anyja méhétől fogva elkülönítette. azonban mégis nélkülözhetetlenek a keresztyén ember számára. amelyet ott töltött.3. farizeusi mérce szerint (Csel 22. Róm 11. fontos témá- val is foglalkoznak. Arról a három évről. és most arra hívta el. semmit sem tudunk. hogy Fiát a pogány népek között prédikálja. ahogyan őt később nevezték (Csel 13. Később a leveleiben nagyon szomorúan gondolt vissza ezekre a megtéré- sét megelőző időkre (lKor 15. A zsi- dó vezetők egyetértésével ott üldözte őket. Ezeknek a leveleknek a szerzőjét.5). amikor megtörtént találkozása az Úr Jézussal. és a Timóteuskoz írt első levél a külső rendjét. a nemzetek apostola (Gál 2.14). az Efezusi levél Isten gondolatait a Gyülekezetéről. Ahogyan Péter apostol írja.5). így lett Pál.16). 15. A ciliciai Tarzuszban (Kis-Ázsia) született. lTim 1.13. A Római levél bemutatja Is- ten minden embernek szóló. 26.13). vé- gül pedig a keresztyének élő reménységét és jövőjét a Tesszalonikai levelek mondják el. Gál 1. Gamáliel rabbinál tanulmányozta a zsidó törvényt szigorú. Amikor emiatt a zsidók meg akarták ölni. Saul megtért Istenhez. ha alaposan meg akarja ismerni a keresztyén igazságot. és ennek döntő jelentősége lett Saul további életére nézve (Csel 9). Arábiá- ba menekült.16). hogy Isten előtti csendben ott .50 Pál apostol levelei Az ÚSZ nagy részét teszi ki az a tizenhárom levél. Úton volt Damaszkusz felé. Először a damaszkuszi zsidók zsinagógájában hirdette. a Filippi levél az Úr követésével együtt járó örömet.7-8. az első Korintusi levél ennek a Gyüle- kezetnek a belső. ezekben a leve- lekben vannak nehezen érthető dolgok (2Pt 3. tiszta és teljes evangéliumát. amely Pál após- tol nevéhez fűződik.

51 A GALLIO-FELIRAT DELPHIBOL .

Csel 15 és Gál 2. 46-49 körül). és magával vitte a Szíriái Antiókhiába.25-26). Kr. Miután újból ellátogatott Jeruzsálembe az ún.12). most azonban Szilász kíséreté- ben. Ikonium. Itt hátrahagyták Lukácsot. amely Gallio. János Márk innen ment vissza Jeruzsálembe). . Galácián és Troászon keresztül (ahol Lukács csatlakozott hozzájuk) érkéz- tek Filippibe. Perge (fiatal kísérőjük. ahol létrejött az első pogánykeresztyén gyülekezet. Először még egyszer ellátogatott Derbébe és Lisztrába. János Márk miatt vált el Páltól.Egyes tudósok véleménye szerint a 2 1905-ben találtak Delphiben egy feliratot. és magával vitte mint újabb kísérőt. ‫״‬apostoli zsinat- ra" (50 kör ül. Barnabás az unokaöccse. az ábrát az 51.2 Ebben a városban tizennyolc hónapig tartózkodott. és ezért szülővárosába. Tarzuszba menekült (Csel 9. és álról ők ketten közösen szol- gáltak az Úrnak (Csel 11. Frígián. és kis idő- beli különbséggel egymás után írta meg a két Tesszalonikai levelet (52 körül). Ek- kor Pál apostol első alkalommal jutott el Európába. Csel 18. amely az első európai város volt. Tesszalonikán. u. . Ennek az utazásnak az álló- másai a Cselekedetek 13-14 szerint Szalamisz.52 Pál apostol levelei készült fel eljövendő feladataira. akhájai helytartóról tesz említést (vö. Apollónián. mielőtt Attálián keresztül visszatértek vol- na Antiókhiába. Innét indult el Barnabás és Saul első missziói zí/jára Ciprusba és Kis-Ázsiába (kb. ahol rátalált a fiatal hívő Timóteusra. ahol megfordul- tak. amely megerősíti Lukács híradásának a pontosságát. Béreán és Athénen keresztül érkezett Korintusba. Lisztra és Derbé voltak. Ké- sőbb a zsidók az életére törtek. a pisidiai Antiókhia. Ezekben részletes választ ad azokra a kérdésekre. Ott kereste fel őt bizonyos idő elteltével Barnabás.1-10). Itt először elutasításba ütközött a keresztyének részéről. minden valószínűség szerint a Kr. oldalon).16). Ez a felirat. Pál Amfipoliszon.26-30). A visszafelé vezető úton Pál (időközben így nevezték el) és Barnabás szinte az összes helyet felkeresték újból. Ezután Jeruzsálembe ment (Csel 9. ame- lyeket az ottani hívők tettek fel a keresztyén ember jövendőbeli reménységével kapcsolatban. 52. Pál elindult második missziói zí/jára Antiókhiából (51-54 körül). Pafosz. Gál 1. vö.26-28. u. évből származik (1.

Megemlíti Fébét.10).13).5-6). 57/58). amelyet valószínűleg Titusszal küldött el (2Kor 8. Ezek az információk összhang- bán vannak a Korintusi levelekben található adatokkal. és ehelyett Tituszt küldte Korintusba.23-19. Ebben a levélben ugyanis meg- említi azt a tényt. sa- ját maga utazik Korintusba (lKor 16. hogy Pál a Római levelet nem sokkal Jeruzsálembe való eluta- zása előtt még Korintusban megírta.8). 16. és tovább ment Macedónia felé (Csel 20. részletesen leírja.Lehetséges. 2Kor 1. Pálnak tulajdonképpen az volt a szándéka.5-6. Talán Timóteus adta át ezt a levelet (lKor 4.1). hogy amint lehet. Először Troászban hirdette az evangéliumot (2Kor 2.15). u. amelyet ő akkor el akart vinni Jeruzsálembe (Róm 15. Görögországból Jeruzsálem- be vivő útját a Cselekedetek 20-21. és ott írta meg a Római levelet (Kr. Ott találkozott a Korintusból visszaérkező Titusszal (2Kor 7. Kevéssel ezután Pál megkezdte harmadik missziói útját is (54-58 táján. . vö. azaz 57 tavaszán írta meg Pál nehéz szívvel az első Korintusi levelet (lKor 16.1-2).14).22-41-ben le- írt zavargások miatt). A kis-ázsiai Galácián és Frígián keresztül eljutott Efezusba. Csel 18. a korintusi kikötővárost és Gájuszt (Róm 16. . Ott három évig maradt (Csel 20. Aztán Pál mégis elhagyta Efezust (talán a Csel 19.15.1. . lKor 1. Nem volt azonban belső nyugalma. Pál apostol levelei 53 Galata levél is ekkor íródott. 2Kor 2. Az Apostolok cselekedeteiben csak egy macedóniai és görögországi útról olvasunk (Csel 20. 2.12).24‫)־‬. 1. de az is lehetséges. Macedóniából még 57-ben írta Pál a második Korintusi levelet (2Kor 9.25-28). hogy Pál Efezusból írta a Galata fedelet is.14). De valószínű- lég az ottani szomorú helyzet miatt eltekintett ettől a látogatástól (2Kor 1. Valószínűleg efezusi tartózkodásának a vége felé.16-18).23.31).1-3). hogy Ti- móteus csak később ment el oda (Csel 19. hogy Macedóniában és Akhájábán a júdeai hí- vők számára szeretetadományt gyűjtöttek.Korintusból aztán Pál egy Kenkhrea nevű kikötővároson keresztül hajóval tért vissza Efezuson át Cézáreába és Antiókhiába. Mindez arra utal. a kenkhreai gyülekezet szolgáját (Róm 16.17. amelynek során Pál nyilvánvalóan járt Korintusban is.22).

hogy hamarosan szabadon bocsátják (Fii 1. Zsidó honfitársai hamis vádakkal illették. hogy Pált a Rómában eltöltött két év után szabadon bocsátották.11-12. Eszerint az egész világot átfogó üzenet szerint azok a népek. . hogy Pál Efezusból küldte ezt a levelet (egyesek Cézáreáról is beszélnek)! Ezekben a levelekben Pál úgy beszél magáról mint Krisztus fog- lyár ól. amelyek egykor távol voltak Istentől.7). az élő Isten Gyüle- kezeiének tagjaiként. amelyek miatt továbbra is fogságban tartották először Jeruzsálemben.ma mégis azt állítják. Amikor Félix római helytartó 60-ban átadta tisztségét Porcius Festusnak3.21. 2. 1. . Majdnem áldozatul is esett dühüknek. a zsidók egyformán elveszett bűnösök.Egyes kutatók - túlnyomórészt bibliakritikusok . Kol 4. amelynek során Pál mint római polgár a csá- szárhoz fellebbezett (Csel 25.32). mert fogságának oka az a tény volt. ha a római megszálló hatalom be nem avatkozik. teret ad annak a megalapozott feltételezésnek. Pál további életéről az USZ .kivéve a pásztori levelek közléseit - nem tartalmaz adatokat. Csel 27-28). Ebben az időben írta Pál az úgynevezett börtönleveleit Efezusba. hogy Félix Festusnak adta át a hivatalát (Csel 24. 3 Josephus és Tacitus is megemlíti. új tár- gyalást indítottak. azonban az evangéliumban való hit által Krisztus Jézusban ugyanazokkal a kiváltságokkal rendelkez- nek Isten gyermekeiként és Krisztus Testének.24. Kolosséba és Filemonhoz. amelyben Pál kifejezi reményét. vö. Az azonban. Ennek alapján Rómába küldték. ellenséges beállítottságú zsidók támadtak Pálra. Fogsága vége felé került aztán sor a Filippi levélre.27). és Isten addigi népe. hogy a nemzetekbelieknek (a pogányoknak) hirdette Isten kegyelmének evangéliumát. ahogyan az Apostolok csele- kedetei befejeződik. és védelme érdekében le nem tartóztatja Pált. ahol az Apostolok cselekedeteit záró beszámoló szerint egy veszélyes tengeri utazást követően két éven át viszonylag nagy szabadságban tartották fogva (61-63 körül. majd két évig Cézáreában. amelyeket valószínűleg mind Tükhikosz adott át (Ef 6.25-26.54 Pál apostol levelei Nem sokkal azután. hogy megérkezett Jeruzsálembe. 26. amely Krisztusban jelent meg.22).

55 KIS-ÁZSIA AZ ÚJSZÖVETSÉG IDEJÉN .

megközelítőleg 200-ból való. Még egyszer ellátogatott Troászba és talán Efezusba is (2Tim 4. hogy a telet Nikopoliszban tölti (Tit 3. Meglátogatta az efezusi gyülekezetét. hogy az a szándéka.12.14). Onnét az útja Milétoszba és Korintusba vezetett (2Tim 4. Zsidók. amelynek körülményeiről azonban csak keveset tudunk. de az Úr megerősítette őt. hogy az egyházatyák sokféle módon tesznek bizonyságot az egyes levelekkel kapcsolatban. azonban a Zsidókhoz írt levélen kívül tartalmazza Pál nyolc levelét. mégpedig a következő sorrendben: Római (az 5. a páli levelek mel- lett szóló legnyomósabb bizonyíték alighanem az ún. Pál utolsó ihletett bizonyságtétele (66/67 ősze). . Sokan elhagyták. Sajnos. és ott végül halálra ítélték. ott- hagyta Timóteust (lTim 1. Újból Rómába vitték. Kolossé. az első Tesszalonikai levélnél megszakad.20). Korintusi. 46-os papi- rusz. má- sodik letartóztatása felé. Ebben a második fog- Ságban született a Timóteushoz írt második levél.12).17-től). Galata. lTim 3. ellenben számos úticél szerepel bennük. Filippi. Efezusi. Eltekintve attól. és 2. 1. Tesszalonikai.3).56 Pál apostol levelei Ezután írta 63/64-ben az első levelét Timóteushoz és a Tituszhoz írt levelet. u. egy másik munkatársával. Ez a nem teljes egészében fennmaradt papiruszkódex Kr. 1. Ekkor közölte Titusszal. amelyekben nincs említés fogságról. ő maga pedig tovább utazott Macedó- niába.

levél 66/67 körül Pál halála 67 körül (?) . Tesszalonikai levél 52 körül (Galata levél?) 52 körül Harmadik missziói útja 54-58 körül 1. 57 Pál apostol életének eseményei időrendi sorrendben Pál megtérése 36? körül Első missziói útja 46M9 körül ‫״‬Apostoli zsinat" 50 körül Második missziói útja 51-54 körül L Tesszalonikai levél 52 körül 2. levél 63/64 körül Tituszhoz írt levél 63/64 körül Második fogsága Rómában 66-67 körül Timóteushoz írt 2. Korintusi levél 57 körül (Galata levél?) 57/58 körül Római levél 58 körül Elfogatása Jeruzsálemben 58 körül Fogsága Cézáreában 58-60 körül Rómába viszik 60/61 körül Fogsága Rómában 61-63 körül Efezusi levél 61/62 körül Kolossé levél 61/62 körül Filemonhoz írt levél 61/62 körül Filippi levél 63 körül Pál szabadon bocsátása 63 körül Timóteushoz írt 1. Korintusi levél 57 körül 2.

és felhasználják a Római levelet. A római gyülekezet kelet- kezéséről szintén nem állnak rendelkezésünkre közvetlen adatok Isten Igéjében. . amely Róma . Soha nem járt még ott. zsidók és prozelitákf (Csel 2. ahogyan ezt a 16. vagyis valamennyi ottani keresztyénnek (Róm 1.10).mint a főváros . hogy mondanivalójuk egybecseng a Római levéllel.58 A Rómaiakhoz irt levél (16 fejezet) 1. a Római levél szerzője csak egyszer említi meg a saját nevét az 1. a római gyülekezet mint olyan ismeretlen volt számára. fejezetben található üd- vözletek is tanúsítják. 140-202) az első. Már a korai egyházatyáknál is kimutatható.és a világbirodalom egyéb részei között bonyolódott. b) A címzettek Pál levelét Isten Rómában levő szeretettjeinek. elhívott szentjeinek írja. Mint az evangélium terjedésé- nek eszközét nem szabad alábecsülni azt az élénk forgalmat sem. az első keresztyének már a harmin- cas években ott élhettek Rómában. Pál valószínűleg legnagyobb részben utazásai alkalmával. akinek levele végén üdvözletét küldi. Rómán kívül ismerte meg azt a sok hívő ember. Jézus Krisztus szolgájának (rabszolgájának) és elhívott apostolnak nevezi magát. aki a forrást egyértelműen megnevezve idéz belőle. fejezet 1. versében. amikor a Gyülekezet létrejött . Ott voltak a római zsidók Jeruzsálemben a zsidó pünkösdön már akkor is.7). Jóllehet Pál sokakat ismert közülük. Ha közülük néhányan hitre jutottak az Úr Jézusban.‫״‬római jövevények. Pál szerzősége már az ősgyü- lekezetben általánosan elfogadott volt. A szerző és a keletkezés ideje a) A szerző Pál. azonban Iréneusz (kb.

1-3).3).11-15. amelyet az Úr munkájában nyilvánvalóan nagyon fontosnak tart (2Kor 8-9). Ott ugyanis Pál azt írja.14). a korintusi kikötővárost és Gájuszt (Róm 16. A Róma 15. A Szent Szellem által ihletett levelet . Róm 16.mint rendesen . Jeruzsálemben az apostolok arra kérték. amelyet Pál írt. de valószínű- lég már nem jutott el ezekre a helyekre. és Tertiusz (lat. Amikor Pál a Római levelet írta. hogy a negyvenes évek végén már volt gyülekezet Rómában. Amikor néhány évvel ké- sőbb mégiscsak megérkezett a Római Birodalom fővárosába. . 49-ben ugyanis Claudius császár kiadott egy olyan rendelkezést. a harmadik) írta le (Róm 16.Pál dik- tálta.2. Előzőleg már létrejöttek a Tesszalonikai és a Korintusi levelek (talán a Galata levél is). hogy gondoljanak az ottani szegény testvérekre (Gál 2. hogy a Római levél az első az ÚSZ-i levelek között. c) A keletkezés ideje Annak ellenére. a kenkhreai gyülekezet szolgáját (Róm 16. hogy Korintusból elutazott Jeruzsálembe. amelynek következtében valamennyi zsidónak el kellett hagynia Rómát. Róma 59 Mindenesetre úgy tűnik. hogy szeretné Rómát és Spa- nyolországot is meglátogatni (Róm 1. és elvitte Jeruzsálembe (Csel 24.25-28 fontos utalást tartalmaz a levél keletkezésének idejére nézve. hogy a Római levelet röviddel azelőtt írta.22). akik akkor már bizonyosan keresztyének voltak.10). 15. azaz 57/58-ban. hogy útban van Jeruzsálem felé.1-2). vö.23. hogy átadja az akhájai és a macedóniai hívők szeretetadomá- nyát. Ezek közé tartozott Akvila és Priszcilla (Priszka) is. A levélben kifejezésre juttatja azt a kívánságát.17). ami arra utal. éppen előtte állt ez a jeruzsále- mi utazás. már a császár foglya volt. Megemlíti Fébét. ahol ezeket az adományokat átvette.1-4) bátorítja a korintusiakat a testvéri szeretetnek erre a szolgálatára. Pál az első Korintusi levélben (lKor 16. a második levelében pedig még egyszer részletesen visszatér erre az ügyre.23-24). Harmadik missziói útján aztán eljutott Macedóniába és Görögországba (Csel 20. nem ez volt az első levél. lKor 1. ami- kor Pál Korintusban találkozott velük (Csel 18.

Fontos szakasz.11). akik Krisztusban vannak. A fejezet azzal a di- adalmas felkiáltással kezdődik. De aztán bemutatja Isten igazságát (igazságosságát). és békessége lehessen Istennel (Róm 3.18-3. megsemmisült (Róm 6.4.21-5. azaz Isten szemében teljesen félre van téve. hogy mindenki. aki a saját Fiát.12-8. és már nem áll a bűn elkövetésének a kényszere alatt (Róm 6. hogy a hívő embert semmi sem választhatja el Istennek Krisztusban ki­ . és azzal a vigasztaló bizonyossággal végződik.6-8). hogy semmiféle kárhoztató ítélet nincs azok ellen.1). gonosz tettei miatt nem remél- hét mást. Most a hívő ember az élet újságában járhat. Majd az 5. A Róma 8 azután a tanítói rész befejezéseként leírja a Szent Szellemmel elpecsételt hívő ember helyzetét. tökéletesen megigazulhasson Isten előtt. vagy a saját állapotuk teljes romlottságát még nem ismerték fel (Róm 7. m ert módszeresen kifejti Isten üdvüzenetének alapjait.14).39-ben kifejti. A tém a és az írásba foglalás célja Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt levele az összes ÚSZ‫־‬i levél között az első helyen áll. aki hisz az O golgotái váltságában. akik Krisztus váltságának a horderejét még nem fogták fel. a kárhozatot (Róm 1. A rövid bevezetőt követően Pál apostol először azt világítja meg. örökkévaló ítéletét. és ezért az ‫״‬óember" Krisztussal együtt keresztre feszíttetett és meghalt.13). Az is egyértelművé teszi a kapcso- latot Isten időbeli tervei és örök tanácsvégzése között. Ezért a levél joggal foglalja el az első helyet. azaz hit által eggyé vál- tak Ővele. hogy az ember nem csupán bű- nős tetteket követ el. ahogyan a Róma 9-11 az Izráel-kérdést kezeli. hanem természeténél fogva bűnös.60 Róma 2. Az üdvösségről szóló üzenet isteni eredetét és kapcsolatát Isten ÓSZ-i cselekvésmódjával az ÓSZ több mint ötven szó szerinti vagy tartalmi idézete támasztja alá. ‫״‬Isten evangéliumát" (Róm 1. mint Isten igaz. Azzal is foglalkozik a Római levél.14-7.15-25). hogy minden ember bűnös. hogyan viszonyul Krisztus a mózesi törvényhez (Róm 6. amely azoknak a hívőknek a szomo- rú megtapasztalását írja le. Jézus Krisztust küldte el.20).

13. fejezettől fogva hívő embereknek szóló gyakorlati inté- sek következnek a legkülönbözőbb olyan élethelyzetekre vonat- kozóan. A 12. Foglaljuk össze még egyszer ennek az alapvető jelentőségű le- vélnek a fontos tanításait: természeténél fogva kivétel nélkül min- den ember bűnös. Korintusi levelet). .4) A világosan tagolt.11-12). A Római levél tartalmazza Isten válaszát Jóbnak erre a kérdé- sére: ‫״‬Hogyan lehetne igaz a halandó Isten előtt?" (Jób 9. 14. Sőt mi több: az óember Krisztussal együtt megfeszíttetett és meghalt. Ezeket a témákat azonban más levelekben részletesebben tárgyalja. azonban a jövőre nézve Izrá- el teljes helyreállítása a szándéka. 25. Krisztusban. amelyekbe belekerülhetünk. hogy Isten cselekvésmódja a mostani kegyelmi időben is összhang- bán és harmóniában van Izráel népéhez való viszonyával. vagyis Krisztussal való teljes egységben áll Isten előtt. Ennek során Pál különösen az egymáshoz való helyes viszonyulást emeli ki (12.2.8. A 9-11. mint személyes levélre (vö. szisztematikus tanítás inkább egy értekezés- re emlékeztet.13. Róma 61 jelentett szeretetétől! Az összes megváltott Istennek a gyermeke. és neki szolgáljon.19.16. Ezért nincsenek egymással ellentétben mennyei népével. a keresztyén- séggel való útjai és földi népével. amelyben Pál elmagyarázza.4-8) és a hívő emberre váró jövőre is (13.10. A páskabárány vére által (2Móz 12) Izráel népe megmenekült Isten büntetése és ítélete elől.7. ezzel ellentétben az 1. fia és örököse. Mózes második könyve szép előképét adja en- nek a megmentésnek és szabadulásnak. és már most minden élethelyzetben megtapasztalják Isten szeretetét. fejezet egy közbeiktatás. hogy a nemzetek számára tegye hozzáférhetővé a hit és az áldás útját.5. akiknek csodálatos reménységük van. Izráellel való útjai.14). hogy most a Földön érte éljen. Az apostol egészen röviden kitér Isten Gyüleke- zetére (12. 15. azonban bűneiből Krisztus vére által megigazul- hat. Most ugyan egy időre félretette Isten Izráelt. például az lKorintusi és az Efezusi levélben (Isten Gyülekezetét) és a két Tesszalonikai levélben (a keresztyén jövő reménységét). így a hívő ember megszabadult Krisztus halála által a benne lakó bűn hatalmából.

16). Péter mártírhalálának legré- gebbi. de vitatott bizonyítéka Kelemen első levele (95 táján). A németországi reformációban ennek a levélnek döntő szerepe volt.9. sem Pál nem vett részt. mint az egyházatya Augustinus (354- 430) és a reformátor Luther Márton (1483-1546) a Római levél olva- sása jelentette a hitre jutáshoz szükséges áttörést.62 Róma és miután átkelt a Vörös-tengeren (2Móz 14 és 15). és ahol valószínűleg korai keresztyén gyülekezetek is voltak (vö. hogy Péter va- laha is járt volna Rómában. aho- gyan ennek a legenda szerint lennie kellene. mégis csak nehezen feltételezhető. ahol a népességben jelentős volt a zsidók aránya. A római Szent Péter-bazilika alatt végzett újabb ásatások azon- bán nem adták annak bizonyítékát. Sajátosságok a) Péter apostol és Róma A régi egyházi hagyomány szerint állítólag különösen szoros kap- csolat volt Péter apostol és a Római Birodalom fővárosa között. Csel. vagyis a Római Birodalom egyik nagyon távoli helyén. 3. vagyis a zsidók apostola volt (vö. Az ottani gyülekezet megalapításában sem ő. Péter életének kései éveiről az ÚSZ-ből csak tőle magától tudjuk. Ezenkívül Péter a körülmetélkedés. hogy Péter huszonöt évig volt Róma püs- pöke. A Timóteusnak szóló második levélben. és végül ott is halt mártírhalált Pál apostollal együtt 64 táján. Néró császár uralkodásának idején. amelyet Pál Rómából írt röviddel a halála előtt. A hagyomány úgy tartja. Az pedig. Gál 2. pedig Pál különböző más testvéreket nevükön szólít meg. . Olyan férfiak számára.8-9). nincs arra utalás.13). hogy ott volna Péter sírja. megmenekült az ellenségtől. hogy Péter is azok közé tartozott volna. hogy Babilonban töltötte. hogy attól fogva a pusz- tán át vezető úton Istennek szolgáljon. 2. IPt 5. míg Pál volt a nemze- tek. azaz a pogány népek apostola. hogy ott volna Péter. Az ÚSZ-ben nincs egyértelmű bizonyíték arra. kiszabadult a hatóköréből. akik Pált védekezése alkalmával cserbenhagyták (2Tim 4.

de Krisztus művében és vérében bízva (Róm 5.26) az Ő sa- ját.9. Az igazság(osság) itt az egyetlen helyes. aki ezért igaznak fogadta el őt" (lMóz 15. 5. vagyis a hit az ember egyetlen helyes magatartása Isten előtt. Róma 63 b) Isten igazsága (igazságossága) a Római levélben Isten igazsága (igazságossága) (Róm 1. Zsolt 106.25. aki az Úr Jézusban hisz. Itt sem Krisztus igazságosságáról van szó. miután véghezvitte a megváltás művét Isten teljes megelégedésére és di- csőségére (vö. A hitből való megigazítás (Róm 3.1.24.3.22. .25.17.22.6. 3.5.26. Jn 16. megigazít. ami igaz- ságul beszámítható az embernek.11. hogy valakit teljes mértékben igaznak nyilvánítanak. Mivel azonban Krisztus elvégezte értünk a megváltás művét. hogy Krisz- tust feltámasztotta a halottak közül. akik hisznek Őbenne. tökéletes hűsége Önmagához és az Ő Igéjéhez. vagyis az őt terhelő tettet / tét- teket egyáltalán nem követte el! H át ezt teszi az igaz Isten kegye- lemből azokkal. hogy Fiára. isteni igazsága.21. Isten igazsága megnyilvánul abban is. Jézus Krisztusra mint helyettesítőre terhelte mindazoknak a bűneit. A megigazítás jogi kifejezés.5. amely azt mondja ki. amely a mentő hitnek egy másik eredményére világít rá.31). Ez soha sem lehet az ember műve.18) ezzel összefüggő tény. amikor megigazítja azt. amely Isten által a hívő embernek számíttatik be.9) hittel Őhozzá mennek (Róm 5.26).1)! Végül a Római levél olvasója többször is találkozik ezzel a kife- jezéssel: ‫״‬igazságosságul számíttatott be neki” (Róm 4.24). és felvitte a mennybe.9. Isten igazságos.30.10). vö. akik bűneik tudatában. aki hisz az Úr Jézusban (Róm 3. Ezért is csak a hit az.5. ez csak a hit lehet. Isten által elismert magatartást jelenti. Isten igazsága (igazságossága) tehát az Ő változhatatlan. 4. amely minden bűnöst. amely abban nyilvánul meg. amelyet azonban ettől meg kell különböztetni. ‫״‬Ábrám hitt az URnak.

15. rész 1.1. rész: 15.1.14-16.1. a pogányok bűnössége 2.25 Egyedül hit által 5.1.274. rész: 5.1.1.15-25 Megtapasztalások 8.14-33 Pál személyes szolgálata 16. Róma 12-16: Erkölcsi következmények (gyakorlati rész) 1.17 Bevezetés 2.21-5.1.21 Izráel csődje II.64 Róma 4.7. 1-36 Izráel helyreállítása III.1.12-21 Két család 6.12-8.11 Megbékélés Istennel 4.14 Kegyelem és törvény 7.39 Krisztusban nincs kárhoztató ítélet II.21-26 Isten igazsága (igazságossága) 3.17-3.39 Ádámban .27 Befejezés 15. Róma 9-11: Izrael problémája (történeti rész) 9.8 A zsidók bűnössége 3.9-20 Nincsen. rész 1. aki jót tesz 3. Róma 1-8: Isten hitből való igazsága (megigazítása) (tanítói rész) 1.18-3. rész: 12.21 Szolgálat és élet 13.13 A keresztyén felelősség 12. Tartalmi áttekintés I.1-15.33 Isten szuverenitása 10.14 A felsőbbséghez való viszonyulás 14. 18-32 Az istentelen pogányok 2.1-16 Az önigazult nemzetek.11A hitből való megigazulás 3.1-27 Üdvözletek és Isten dicsőítése .20 A megigazulás szükségessége I. rész: 3.13 Az erőtlenek és az erősek 2.Krisztusban 5.

amely görögökből és zsidókból állt. 51-54) jutott el első alkalommal Európába. Egyes hívők nem láttak semmi rósz- szat abban. Csel 18.18).4. 11. hogy Korintus városának szexuális erkölcstelensége befolyást gyakorolt a gyülekezet egyes tagjaira is (IKor 5. az erkölcstelenség és a bálványimádás központjává is. Az ebben a városban létrejött gyülekezet. Pál az evangélium hirdetését szokása szerint a zsidók zsinagógájában kezdte el. ami veszekedésekhez vezetett (IKor 1. A levélből kiderül. 6.15-18). másfelől a környezetével való állan- dó kapcsolat révén. két vonatkozásban volt kitéve a körülöttük levő vi- lág befolyásának. Kor in tus nagy kikötő. A korintusiak erkölcstelensége közmondásos volt. 3. amely zsidókból és pogánvokból állt (vö. Két ismert kikötője volt (Kenkhrea és Lekhaion). Tesszalonikán és Athé- nen keresztül érkezett (Csel 18). A levelet m egelőző esem ények a) A korintusi gyülekezet létrejötte és fejlődése Pál apostol második missziói útján (Kr. mert az Úrnak ‫״‬sok népe" volt abban a városban (Csel 18. elfordult tőlük. Központi fekvése a kereskedelem. Korintusba Filippin. Közülük néhányan hitre is jutottak. u. hogy bálványáldozati húst egyenek (IKor 8.4). lKor 4. Másfél évig maradt ott. levél (16 fejezet) 1. a kultúra és a filozófia központjává tette. A hívők között is adódtak problémák: klikkek és csoportok alakultak. de a szó- rakozás. világi bíróság előtt . kb. 65 A Korintusiakhoz írt 1.23-31). így ebben a városban Pál apostol tevékenysége nyo- mán nagy gyülekezet jött létre.10-11).9-11). 10.1. vagy bemenjenek egy bálványtemplomba (IKor 10. Amikor azonban más zsidók szembeszálltak vele. és szólt a pogá- nyokhoz is.11.15. Egyfelől a túlnyomó részben pogány származá- sú hívők révén (iKor 6.14-22).és kereskedelmi város volt az Észak-Gö- rögország és a Peloponnészoszi-félsziget közötti földszorosban.

vö. őket foglalkoztató kérdéseket tártak az apostol elé (lKor 7. 16. 16. Róm 16. keletkezésének ideje és célja Sohasem vonták komolyan kétségbe Pál apostol szerzőségét ezzel a levéllel kapcsolatban.21). Tanítás és stílus szempontjából ez egy iga- zi.1. Az lKorintus 5. Ahogyan az első Korintusi levélből megállapítható.ugyan- úgy hivatkozhat a szóbanforgó levélre is (vö. még ezzel kapcsolatban a 3. a sajátosságokról szóló pontot). Ez lehetséges. hogy Krisztus Jézusban ő nemzette a korintusiakat az evangélium által. és végül még a feltámadás alap- vető. 8.22 . ezenkívül a korintusiak írtak neki egy levelet. akik megkérdőjelezték Pál apostoli tekintélyét (lKor 9). Az apostol ezekkel a szavakkal: ‫״‬Levelemben már megírtam nektek' . 12. vagyis ő vezette el . de nincs bebizonyítva. 14. információi két forrásból szár- maztak. hogy ezt a Korintusba írt levelet megelőzte Pál apostolnak még egy korábbi.15-ben azt írja. keresztyén igazságát is tagadták (lKor 15. A levél elején és végén saját magát nevezi meg szerzőnek (lKor 1. páli levél. és a rendelke- zésünkre álló levél megértéséhez nincs is rá szükség.33).35). szomorú ténye- ken kívül még más részletek is a fülébe jutottak. A levél szerzője.12.20-34. amelynek során három évet tartózkodott Efezusban. A korintusi viszálykodásokról Khloé háznépétől hallott (lKor 1. amely- ben különböző. és amikor a 4.9 korábbi magyarázóival ellentétben a mai kuta- tás majdnem egyöntetűen azt veszi alapul.11).1.1).18‫ .66 lKorintus pereskedtek (lKor 6. valamivel később elindult a harmadikra..1.)־‬a gyülekezeti összejövetelen rendetlenség uralkodott (lKor 11.1. Ehhez járult még az is. 2. b) A levél megírásának oka Miután Pál visszatért második missziói útjáról. hogy megjelent Korintusban néhány olyan férfi. de már nem létező levele.1. Ez alatt az idő alatt az imént említett.

Ennek megfelelően újra meg újra a hívők felelősségére hivatkozik. mint az ÚSZ bárme- lyik. Hasonlóképpen megerősíti ezt Polikárpusz (kb. Iréneusz (kb.2). fejezet).1.8). 12. Az első Korintusi levél tartalmazza a legrészletesebb rendelke- zéseket Isten Gyülekezetének mint közösségnek a belső rendjére és magatartására vonatkozóan.17 és a 14.. fejezet) az apostol mint építményre.17.16) ‫ . A levél második részében a 10. Ez alátámasztja azt.3. 7. akik azt vallják.6 .15. hogy Pál az írója az első Korintusi levélnek. Azonban nemcsak őket.24 .?9. 10.״‬vö.2.16. 70-155). hogy Isten korintusi gyülekezetének megírja ezt a komoly és rendkívül fontos levelet.27). 57- ben az apostol a Szent Szellem indíttatására csak nehéz szívvel szánta rá magát. 140-202) és Tertulüánusz (kb. a Gyülekezet rendjével és a fenyítés gyakorlásával (5.5.3.. hogy az Úr Jézushoz tartoznak. Már Kr. másik levelében (majdnem hetvenszer). például ezekkel a szavakkal: ‫״‬Nem tudjátok. akkor ez teljes mértékben összhangban van az Apostolok cselekedeteiben olvashatókkal. ahogyan ezt már láttuk. fejezettől kezdve Isten Gyüle- kezete mint Krisztus Teste áll az előtérben (IKor 10.17. ‫״‬akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét. vagyis Kr.6.9.13. lKorintus 67 őket élő istenhitre. 12.12-13. hanem mind- azokat megszólítja az első Korintusi levél.33 támasztja alá. u. Istennek ebben a házában isteni rendnek kell uralkodnia. hogy ez a levél mindazok- nak a keresztyéneknek szól. hogy. . amelynek a Szent Szellem vezetésével és erejében kell megvalósulnia. u. Az apostoli tanok egységességét és általános érvényességét az lKorintus 4.19 . mint Isten szent templomára tekint a Gyülekezetre (3.1). megközelítőleg hároméves efezusi tartózkodásának a vége felé (IKor 16. az ő Uruk és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hívják' (IKor 1. Valószínűleg ezért fordul elő az Úr megszólítás az első Korintusi levélben lényegesen gyakrabban. 160-220). Ezért itt is foglal- kozik az embernek az építkezéssel kapcsolatos felelősségével. A levél első részében (1-9. Harmadik missziói útja idején. Az ÚSZ-i levelek között egyedül az első és a második Korintusi levél szól ‫״‬Isten Gyüle- kezetének' mint olyannak. 95-ben római Kelemen arról tesz bizonyságot.9-17).

amely azzal végződik. A három szinoptikus evangéliumon kívül csak az első Korintusi levélben találunk részletes közléseket az úrvacsoráról.1-ben maradtak fenn. élő polaritásban mutatja be. hogy feltárja annak a titkát. és ez vezetett ahhoz. Ezzel az egységgel nem áll ellentmondásban a tagok és feladataik sokféle- sége. Ezt a levelet azonban nem értették meg. Egyesek úgy gondolják. fejeze- tét gyakran nevezik a szeretet himnuszának.23-33 úgy állítja elénk az úrvacsorát. hanem ezt állandó. Erre írta meg Pál az első . amíg el nem jön.1-ben említett levelet. különösen a prófétálás- nak és a korintusiak által túlértékelt nyelveken szólásnak (14. hogy az lKorintus 5. semmiképpen sem egységes képét. hogy Pál már egy korábbi levelet is írt a korintusiaknak. Isten bölcsességéből pontosan a legjobb helyen van. 3. hogy a korintusiak megírták az apostol- nak az lKorintus 7. részletes értekezés a 15. Külön meg kell még említeni két további szakaszt. Sajátosságok Pál és a korintusi gyülekezet kapcsolata A mai kutatás a két Korintusi levél alapján megalkotta Pál apostol és a korintusi gyülekezet kapcsolatának komplikált. amely azonban valószínűleg elveszett. A 13. hogy az Ő halálát hirdessük.68 lKorintus Krisztus Testével kapcsolatban az egység a fő gondolat. Ennek. amelynél a Test tagjai kifejezés- re juttatják az Úrral és egymással való közösségüket. fejezetben a hívők kö- zösségi. feje- zet) a helyes használata között. hogyan változnak el az élő hívők a Gyülekezet elragadtatásakor. Mind a két helyen rámutat az apostol a résztvevők felelősségére: a 10. fejezetben.9 alapján megállapítható. a feslettséggel szembeforduló levélnek a maradványai a 2Korintus 6. a 12. Az lKorintus 10. a 11-ben személyes felelősségére. mint amelynek során az Úr emlékezeté- re törjük és esszük meg a kenyeret. A másik ilyen szakasz a feltámadásról szóló. fejezetben ismertetett szellemi ajándékok és ezeknek az adományoknak. A 11. és iszunk a pohárból.16-22 az Úr asztaláról ad tanítást.14-7.

22).5 és folytatásában bejelentett. Pál a korintusiaknak szóló első levelét nagyon nehéz szívvel írta meg. hogy egy ilyen látogatás a szomorú helyzetre való tekintettel súlyos konfrontá- cióhoz vezethetne. amely azzal a nagyon kalandos teóriával függ ősz- sze. Ez után a látogatás után Pál ‫״‬könnyhullatással" írt még egy levelet (2Kor 2. Miután Ti- túsz visszatért. hogy a levél ihletett szerzője második levelében minden magyarázat nélkül egy új. Csak ezután írta meg Pál békülésképpen a második Korintusi levelet.34. hogy ‫״‬könnyhullatással" írta azt a levelet.13-16. 11. hanem az olvasó számára már is- mert tényekre hivatkozik.8-ban arról beszél. Amikor Pál a 2Korintus 2. A 2Korintus 2. hogy volt közben egy ‫״‬könnyhullatással" írt levél. 4. azonban mivel tudta. hogy vajon Pál az IKorintus 5.14-ben . fejezetében említett személyt azonos- nak kell tekinteni az első levélben szereplő parázna személlyel. ezzel mindenképpen az első Korintusi levélre hivatkozik. 11. addig meg nem ne- vezett embert szerepeltessen.34-ben. amelyről a levél 5.8).1). az IKorintus 5-ben és a 2Korintus 2-ben és 7-ben nem ugyanarról a személyről van szó. Amikor aztán Pál a 2Korintus 12.15.4.2. amely szerint abban egyáltalában nem osztozik minden kutató véleménye. és ezt követően tette meg az IKorintus 4. szomorúságot hozó Iá- togatását (2Kor 2. Létezik még egy feltételezés.4-ben és 7. 11. Maga helyett Tituszt küldte el Korintusba. de különösen a két Korintusi le- vél alapján sokkal egyszerűbb képet alkothatunk magunknak.23. 5. amelyről azonban az ÚSZ semmit sem mond.9-ben egy korábbi.1). amely a 2Korintus 10-13-ban valószínűleg részben fennmaradt (az úgynevezett négyfejezetes levél). és 7. 16. mert állandóan az ottani szomorú esetek és a gyülekezet állapota lebegtek a szeme előtt (IKor 3. 2. ma már nem létező le- vélre gondol-e vagy sem. hogy ti. 7. lemondott róla. Eltekintve attól a nem könnyen megválaszolható kérdéstől.19-ben.17. Ezért nem szűk- ségszerű az a feltételezés. 16. az ÚSZ. jött létre Macedóniában a második Korintusi le- vél. Szándékában állt ugyan. fejezetében van szó. egy hosszabb látogatást tesz náluk (IKor 4.). hogy egy második.2. különösen is arra a súlyos erkölcste- lenségre. IKorintus 69 Korintusi levelet.19. A Szent Szellem nem engedi. hogy így kímélje őket (2Kor 1.5 kk.

lKorintus 16.1-6. lKorintus 11.1-24.1.40: Krisztus Teste és a Test tagjainak szellemi ajándékai 12.1.40 A józanság Szelleme VIII.1-9. Ez a látogatás aztán az Apostolok cselekedetei 20.21 Isten igaz szolgája III.1.23. lKor 1.1-40: Házasság és nőtlenség/hajadonság V lKorintus 8.21: Viszályok a gyülekezetben 1. amelyben küszöbön álló jeruzsálemi utazásáról be- szél (Róm 16. Tartalmi áttekintés I.1 Az Úr asztala és az ezzel kapcsolatos felelősség VI. Ugyanis ebben az időben írta meg Pál Korintusból a rómaiaknak szóló levelét.1-ben a ‫״‬harmadszor" kifejezést használja.1. akkor ezen azt érti.31 Az erő Szelleme 13. lKorintus 12.14).27 Az apostol és szolgálata 10. és akik nem azok 2. hogy harmadszor tervezi a látogatását.1. Gájuszt (Róm 16. lKorintus 1.20: Erkölcsi rendetlenség a gyülekezetben 5.70 lKorintus és a 13. 4. az Úr vacsorája VII. lKorintus 5.23 Az Isten házán végzett munka 4.1-14. megemlíti Fébét.25).1.10-4. lKorintus 7. lKorintus 15. pedig ez a gyakor- latban csak a második.1.1-11.16 Isten titka 3. valóban megtörtént látogatás lenne.2-3 szerint valószí- nűleg háromhónapos görögországi látogatása idején valósult meg.10-31 Az előkelők. lKorintus 1.13 A szeretet Szelleme 14.2-34: Az asszony helyzete.1.1) és vendéglátóját.20 Pereskedés a testvérek között és erkölcsi szabadosság IV. befejezés: Közlések és üdvözletek .1.1: A bálványáldozatok és az Úr asztala 8. a kenkhreai gyülekezet szolgáját (Róm 16.13 Fenyítés a gyülekezetben 6.1-13 Az erősek és az erőtlenek 9. bevezetés: Üdvözlés és hálaadás II.1-11.1-58: A feltámadás ténye IX.

ebben a levélben csak kétszer (1. u.1-et és a 10-13-at (az úgynevezett négyfejezetes levelet) más időpontokban írta meg.1. a második levélben Pál Isten Korintusban levő gyülekezetéhez és az Akhájábán levő (Görögországban a Peloponneszoszi-íélsziget északi része) összes szenthez fordul. és névvel ellátott idézeteket többek között Iréneusznál (kb.14-7. 1. 70-155) találunk ezzel a levéllel egybecsengő gondolatokat. hogy Pál a 2Korintus 6. Athenagorasz a második század második felében idéz belőle mint apostoli írás- ból.15). kb. Már Polikárpusznál is (kb. A levél cím zettjei. a le- vél kézbesítője hozott. u. Titusznak egyfelől az volt a feladata. az lKorintusi levélnél elmondottakat). ő maga is elmegy Kor intusba (lKor 16. a máso- clik missziói útja alatt (Kr._______________________________________________________71 A ICörintusiokhoz írt 2‫ ״‬levél (13 fejeiet) 1. 2Kor 1. hogy Pál kénytelen volt az első.1). 54-58 táján) az első levél elküldése után. Az első Korintusi levélben Pál nyolcszor említi meg a saját ne- vét.19. hogy harmadik misz- sziói utján (Kr. 10. na- gyón komoly levél után újabb levelet írni. Azon- bán azok miatt a lehangoló hírek miatt. így már a megszólításban kifejezésre jut a két levél eltérő jellege. bárhol is legyen. Azonban Pál szerző- ségével kapcsolatban tulajdonképpen még a legkritikusabb beállí- tottságú kutatók részéről is alig merült fel kétely még ha egyesek azt is gondolják. Pálnak tulajdonképpen az volt a szándéka. 140-202) és alexandriai Kelemennél (kb. aki akkor már újból Pálnál volt (lKor 4.17. .1). 2Kor 1. M íg az első levélben a megszólítás minden keresztyént magába foglal.5-6. 16. Pál elállt ettől a tervétől. és helyette egyelőre Ti- túszt küldte el Korintusba. 150-215) találunk. és ezek csak későbbi betoldások. amint lehet. szerzője és keletkezésének ideje A korintusi gyülekezet Pál apostol tevékenysége nyomán.10. amelyeket Timóteus. Ez a gyülekezet azonban olyan rossz szellemi állapotban volt. 51-54) keletkezett (2Kor 1.

2 kk..24). ellenben sok olyan szakasz található benne. 7.valamennyi sokkal gyakrabban található meg. Pálnak időközben el kellett hagynia Efezust (valószínűleg az Apostolok cselekedetei 19.1 kk. 5. de ebben nem volt nyugalma. Ellentétben az 1..12 kk.) Ezért a szolgálat szó ebben a levélben tizenkétszer fordul elő.19) jutnak kifejezésre és az a mély vágy. A gyülekezet az lKorintus 5-ben említett bűnöst szomorú szív- vei kizárta soraiból (2Kor 7. mint a többi páli levélben. 7. Míg az első levélnek tekintélyen alapuló. Korintusi levéllel alig tartalmaz tanítói részeket. a vigasztalás és vigasztalni szavak összesen tizenhatszor . ahol végül össze- találkozott Titusszal (2Kor 2. A Filippi levél mellett ez egyike Pál apostol legszemélye- sebb bizonyságtételeinek.8). A hozzá eljutott. a második levélben inkább Pálnak az Úrért végzett szolgálata belső indítékai (pl. 2.6). Korintusi levelet. A keletkezés ideje ugyanannak az évnek a vége lehet. amelyben már megírta az 1. részben jó.6). 12.14. vö. 6. 2Kor 2. Először Troászban hirdette az evangéliumot. Korintusi levelet az ÚSZ egyik legnehezebb levelének szokták nevezni. 2Kor 1. hogy most tanúsítsanak iránta irgalmasságot. Ezért Pál arra inti őket. amelyben Pál személyes érzéseit juttatja kifejezésre. A tém a és az írásbafoglalás célja A 2.1 kk. Miután találkozott Titusszal.2341-ben leírt lázadás miatt. u. Pál megtudta.12-13. 57. mivel már bűnbánatra és . hogy teljesen helyreálljon a korintusiakkal való szív szerinti közös- sége (pl.. Korintusi levelet (2Kor 9.8-12). mi zajlik a korintusi gyülekezetben. és tovább utazott Macedóniába. hogy első levele óta Korintusban sok minden jóra fordult (2Kor 7. 2Kor 1.6-16). tanítói jellege van. amelyet valószínűleg Titusz juttatott el a rendeltetési helyére (2Kor 8. részben kevésbé jó hírek alapján írta meg aztán Pál Macedóniá- bán a 2. másfelől viszont neki kellett előkészítenie az lKorintus 16.72 2Korintus hogy megvizsgálja. azaz Kr.16-18).1-4-ben már emlí- tett adománygyűjtést az elszegényedett júdeai és jeruzsálemi test- vérek számára (2Kor 8.

13-15. 2. A levél második részében (2Kor 8-9) Pál részletesen foglalkozik az lKorintus 16-ban már megemlített gyűjtéssel. akkor időközben erős ellenállás jött létre egy olyan párt. hogy utat találjon a korintusiak szívéhez és érzése- ihez. 11.18. saját maguknak apostoli tekintélyt igényeltek (10. amelyeknek az Úr Jézus Krisztus volt az erőforrása (2Kor 1. 11.20-22. mint a többi rész.10) Pál ismét egy negatív témával kénytelen foglalkozni.10.3). fennen hangoztatták zsidó származású- kát (11. Ezért a levélnek ez a része sokkal komolyabb és keményebb hangvételben íródott. A harmadik részben (10-13. hogy Pál írásban adja bizonyságát. IKor 9. hogy Krisztus apostola és szol- gája (3. 2Korintus 73 megtérésre jutott (2Kor 2.7.4-18. hanem megint csak úgy próbálja a rossz be- folyás alatt álló ezen korintusiak szívét elérni.2.. vagyis emberek olyan csoportja részéről.5. Pál eb- ben az apostoli tisztségével kapcsolatos nézeteltérésben nem külső bizonyítékokra épít.5-11). A 2. Ugyanakkor az első hét fejezetben nagyon sokat ír magatartásának mozgatórugóiról.22). 12.14-17. amelyet már az első levélben is megpendí- tett: ez apostoli megbízatása és szolgálata (vő.10). 13. és amelyet mindig nagyon fon- fosnak tartott (vő. Korintusi levélnek tehát fő témája Pál szolgálata és apostoli tekintélye a korintusiak vonatkozásában.19).23-33.1-10. hogy felette állnak az apostolnak.25-28).18. akik vitatták Pál apostoli tisztségét.). Itt is állandóan azzal próbálkozik. . 5. Ha annak idején még csak kételkedtek apostoli tekintélyében. amelyet a szegény júdeai testvérek javára indítottak. 12. hogy elmond nekik néhány dolgok az életéből és szeretett Urának végzett szolgálaté- ról (11. és hamis tanításokat terjesztettek (10.1 kk. Róm 15.7-21).2-4).2-5. Azt követelték.14-15.10. Gál 2. 3.1 kk. 4. és az- zal tetszelegtek.

1-3 említi.13. vagyis Tituszt valószínűleg Pál vezette el az Úr Jézusban való hitre.13. hogy a törvénnyel kapcsolatos kérdéseket megbeszéljék.6. Akkor Titusz Dalmáciában volt. amely Titusz ne- vét viseli.6.74 2Korintus 3. oldal). 7. Tituszt első alkalommal a Galata 2. pont: Sajátosságok.6.14). Korintusi levélnél elmondottakat (3.6. hogy átad- ja a második Korintusi levelet (2Kor 8.14. 68-69. 7. miután Troászban hiába várt rá (2Kor 2. hogy Titusz görög származású volt. Néhány évvel később írta meg Pál azt a levelet. hogy nézzen utána.10). miután Pál Efezusból elküldte az 1. Akkor Titusz Krétán volt. amikor Titusz neve megtalálható az ÚSZ-ben.18 . így vált az apostol közeli munkatársává. 12.13.16.4) nevezi.16. Később. b) Pál és a korintusi gyülekezet kapcsolata Lásd ezzel kapcsolatban az 1. Valamivel később Macedóniában találkozott vele újra. és az ottani gyülekezet rendjé- nek a fenntartásában kapott különféle feladatokat. Pál és Barnabás magával viszi Tituszt Jeruzsálembe. Feltűnő ugyan az a tény hogy Lukács egyáltalán nem említi meg a nevét az Apostolok cseleke- deteiben. Ezután Titusz két testvérrel együtt még egyszer elutazott Korintusba.31. Végül Pál még egyszer megemlíti Tituszt az utolsó levelében (2Tim 4. 8.23. Korintusi levelet. Tehát a legutolsó idő- kig hűséges munkatársa maradt Pál apostolnak. hogyan állnak ott a dolgok.kétszer). ahol azért jöttek össze a többi apostollal és a vénekkel. Itt tudjuk meg azt is.23). . Sajátosságok a) Titusz Pál Tituszt a ‫״‬közös hitben való igaz fiának' (Tit 1. ugyanakkor abból a tizenhárom esetből. Tituszt küldte el Korintusba. kilenc eset a 2Korintusban találha- tó (2.

Tartalmi áttekintés I. fejezet A szolgálat indítékai 6. fejezet Az új szövetség szolgálata 4. 2K0rintus 8-9: Adománygyűjtés a júdeai hívők javára 8. fejezet A harmadik égben és a Földön 13. 2K0rintus 10-13: Pál apostoli tisztét védelmezi 10. fejezet A szolgálat célja II. fejezet Alázat és merészség 11. fejezet Pál bejelenti a látogatását . fejezet Esztelenség és dicsekvés 12. fejezet Az adakozással járó áldás III. fejezet Egy bűnösnek a helyreállítása 3. fejezet Erőforrás a szolgálathoz 5. 2K0rintus 1-7: Pál az Úrért végzett szolgálatát magyarázza L fejezet Nyomorúság és vigasztalás 2. 2Korintus 75 4. fejezet A szolgálat jellemzői 7. fejezet Az adakozó lelkülete 9.

Azon a területen telepedtek le. Kr. Mivel azonban ez befolyással van a levél megírásának idejére.10-ben olvasható életrajzi adatok pontosan ráillenek Pál apostolra. A Galata 1. 51-54). ahol a galaták eredetileg letelepedtek. A Galata levél keletkezése így legfeljebb Pál harmadik útjának az idejére eshet. 25-ben a galaták területét a ró- maiak a délen fekvő Pizídiával. aki a saját nevét kétszer em- líti meg a Galata levélben (1.1. 160-220) a fór- rás megadásával idéz belőle. e. e. mégpedig azoknak a kutatóknak a véle­ . u. ami miatt ma nehezen tudjuk megállapítani. A második látogatásra ekkor a harmadik útján kerülhetett sor (Csel 18. Iréneusz (kb. Galáciának. vagy annak az északabbra fekvő területnek. Frígiával és Likaóniai egyes részei- vei együtt Galácia néven római provinciaként egyesítették. Pessinus és Tavium alkották.23). 70-155) és Jusztin mártírnál (kb. Pál valószínűleg második útja során járhatott ott (kb. Ebből adódóan a Galácia és a galaták megnevezésnek két jelen- tése van. Kr. 150-215) és Tertulliánusz (kb. akik a Kr. 100-165) találunk a levéllel rokon gondolatokat.76 A Galáciabeliekhez írt levél (6 fejezet) 1. cím zettjei és keletkezésének ideje A levél elején szerzőként Pál szerepel. és kizárólag rá illenek. A levél szerzője. hogy a Galata levél az eredeti. ezzel röviden foglalkoznunk kell. 5. A galaták a gallokhoz (a mai Franciaország őslakosaihoz) ha- sonlóan kelták voltak. amikor emberek az Úr Jézusban hitre jutottak (Csel 16. déli irányban elnyúló római provinciá- nak. ale- xandriai Kelemen (kb. 140-202). Polikárpusz (kb. 3.11-2.6). amelynek központját Ancyra (ma Ankara). vagyis a római provincia északi részén található Galácia gyülekezeteinek szólt. században elözönlötték Mace- dóniát és Kis-Ázsia középső részét (a mai Törökországot).2). kiknek szólt Pál apostol levele: a nagy. Az egyik lehetőség az.

5. ahol Pál tizennyolc hónapig tartózkodott (Kr. a második út megkezdése előtt.9) az IJr Jézus földi élete idején elhívott apostolok.12). Isten ígérete szerint az örökség Ábrahám magváé. Ezek az apostolok viszont . 46— 49) ellátogatott Barnabás kíséretében (Csel 13-14). u.12). és nem értenek egyet Pál törvény nélküli evangéliumával. Más felfogás szerint Galácián a nagy római provinciát kell érteni. csatlakozniuk kell az Ábra- hámtól származó néphez. ha alá tudták ásni Pál apostoli tekintélyét is. Galata 77 ménye szerint. 5. Akkor erre a vidékre Pál a második útján is eljutott (Csel 15. a hároméves efezusi tartózkodása idejére. ahova Pál már első missziói útja idején (Kr. Ezek a gyülekezetek. hogy figyelembe vegyék a törvényt.5).2-3. vagy ennek az útnak az idején Korintusban. 6. Hogy ezt a céljukat elérjék.így állítat- ták be a törvénytanítók . amelyek főként egy- kori pogányokból álltak (Gál 4. vagyis vagy Kr. mint amelyet Pál prédikált nekik (Gál 1. azt hangoztatták. az ő tekinté- lyük áll mindenek felett. kb. Ezek a tanítók nem akarták ugyan megfosztani őket Krisztus-hitüktől. 52). akik ezt az Észak-Galácia elméletet képviselik. akik más evangéliumot akartak hirdetni. hogy a keresztyénség ‫ ״‬oszlopai" (Gál 2. u. kb. A levél megírásának oka és témája A Galata levél az egyetlen Pál levelei közül. Ha a nemzetek is ré- szesülni akarnak ebből az örökségből. amely egyértelműen több gyülekezetnek szól. hogy önmagában ez a hit nem mentheti meg őket.8.megtartják a törvényt. Ebben az esetben a Galata levél lényegesen korábban született. Amikor Pál nem kívánta meg a galatáktól.10. Derbé és Antiókhia is beletartoznak. 2. Lisztra. Izraelhez.6-9. de azt mondták nekik. Ezért ezek a tanítók csak akkor járhattak sikerrel. A galaták kezdetben valószínűleg azt válaszolták ezeknek a tör- vénytanítóknak. 51 körül Antiókhiában. judaizáló tanítók be- folyása alá kerültek. hogy meg kell tarta- niuk a törvényt. akkor csak . hogy Pál arról nem beszélt. Ebben az esetben a pizídiai Ikónium. azaz körül kell metélkedniük. és el kell fogadniuk a sínai törvényt. u.40-16.

amely Pál tollából valaha is származott. A valóságban azonban - mondták a törvénytanítók .". és így ellenségüknek bizonyult (Gál 4.. Úgy tűnik azonban.11). 6.17).19). hogy.15).megcsalta őket az üdvösséggel.16). kezdték megpróbálni megtartani a törvényt. mégpedig olyan módon. Ellentétben a többi levéllel.21) Ebben az apostol megvilágítja a galaták előtt az általa hirdetett evangélium eredetét. 6. . Megrendült Pál iránti bizalmuk..18).1.15. hogy körülmetéltetik magukat (Gál 4.6-2. teljesen hiábavaló volt az Úrért végzett munkája azon a vidéken (Gál 4. Tanítói rész (Gál 3. A bevezetés és a befejezés között ebben a levélben három fő részt találunk. és a záró köszön- tés előtt ezekkel a szavakkal fejezi be: ‫״‬Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat. amelyet a Szent Szellem vezetésé- vei írt a galatáknak.28. 2. akiket többször is ‫״‬testvé- reinek' nevez (1. 3. Ez a levél.31) Ebben megmagyarázza a hitből való igazság (megigazulás) és a törvény általi igazság (megigazulás) közötti különbséget. 5. A Galata levél témája a keresztyének viszonyulása a sínai tör- vényhez. 4..2-12).11. 1.6." (Gál 1. hogy heves vita robbant ki a gyülekezetben (Gál 5.1-4.78 Galata meg akarta könnyíteni számukra az utat.. és komolycin mérle- gelték. A hír annyira megrázta. a legélesebb és legharcosabb levél. hogy egyesek ellenállást tanúsítottak. hogy milyen állapotba kerültek. hanem az üdvözlés után rögtön így kezdi: ‫״‬Csodálkozom. valamint a törvény jelentőségét. hogy at- tói tartott.12. amikor Pál értesült arról. 5. és megzavarni őket. Mégis tele van szeretettel hit- ben szellemi gyermekei iránt (Gál 4. Ez volt tehát a helyzet a galatáknál. egyetlen szó dicséretet vagy hálaadást sem tartalmaz.11. a saját elhívatását és kapcsolatát a jeruzsále- mi testvérekkel és Péterrel.13.10. Történeti rész (Gál 1.31. A judaistáknak ügyes fondorlataikkal tényleg sikerült hatni a galatákra.

16) Végül azzal foglalkozik. cselekedetek nélküli megigazulás. amelyet Ő a kereszten végzett el értünk. fejezet Hit és törvény 4.1-6. hogy a fór- maiizmus. a benne kifejtett. Galata 3-4: Tanítói rész 3. Galata 79 3. ahol a ke- resztyénség széles köreiben fennáll annak a veszélye. hitből való. a ritualizmus és a ‫״‬jó cselekedetek‫ ׳‬helyettesítsék vagy legalább kiegészítsék a Krisztus megváltói munkájába vetett hitet. fejezet Pál evangéliuma és elhívása 2. Luther Mártonnak az élete és a szolgálata szempontjából na- gyón fontos mérföldkő volt a Galata levél. Tartalmi áttekintés I. A Galata levél mára sem veszített aktualitásából ott. 3. fejezet Krisztus szabadsága és a Szellemben való járás 6. amely nagyon közel áll a Római levélben található gondolatokhoz. Galata 1-2: Történelmi rész 1. fejezet Gyakorlati következmények . Galata 5-6: Intő rész 5. hogy milyen hatást gyakorol az új élet a gyakorlati életünkre. fejezet Fiúság a szolgaság helyett III. fejezet Pál viszonya a többi apostolhoz II. Intő rész (Gál 5.

hogy visszatért második missziói útjáról (Kr. Az ÚSZ néhány fontos. a Codex Sinaiticusba és a Codex Vaticanusba utólag írták bele). Az ÚSZ idején Efezus Ázsia római provinciának a fővá- rosa volt. amikor a vadállatokkal vívott küz- delméről beszél (lKor 15.1. ezért otthagyta őket. 20. verséből hiányzik az Efezus szó (P 46. Csel 18. vö.19-21).1-20. u. Sok zsidó élt ott. vö. ahol a hiedelem szerint az istennőnek az égből leszállt képét őrizték (Csel 19. és Türannosz iskolájában folytatta a tanítást (Csel 19. u. és megindító búcsúbeszédet tartott nekik abban a sejtésben. Ez a tény a teológusok részéről különböző spekulációkhoz . Efezusban Artemisz görög istennőnek temploma volt. 54-58) hamarosan újra odaérkezett. Milétoszban. Azonban harmadik missziói útján (Kr.31).8).8-9). 2Kor 1.32. Az Efezusi levél ennek a gyülekezetnek szól. ott magához hívatta az efezusi gyülekezet véneit vagy felügyelőit. A levél cím zettjei.17-38). és három évig ott is maradt (Csel 19. régi kéziratában az 1.8). 51-54. vö. de túlságosan meg- növekedett a zsidók ellenállása. Pál nem sokkal azután látogatott el Efezusba. Efezusi tartózkodásának a vége felé írta meg Pál az lKorintusi levelet (lKor 16. szerzője és keletkezésének ideje Efezus Kis-Ázsia híres kereskedővárosa volt az Égei-tenger part- ján. Kezdetben Pál a zsinagógában hirdette az evangéliumot. Visszatérőben Görögországból Pál megállt Efezus közelében.24.80 Az Efezusiakhoz írt levél (6 fejezet) 1. így ott stabil gyülekezet jött létre.35).10). Ez alatt a viszonylag hosszú idő alatt sok ember hallhatta az evangéliumot Efezusban és a város tágabb környezetében (Csel 19. amelyben valószínűleg az efezusi zsidókkal kapcsolatos nehézségekre céloz. rész 1. Végül Pál az ezüstműve- sek és emléktárgyárusok lázadása után hagyta el Efezust. hogy hamarosan letartóztatják (Csel 20.

Az. Bebizonyítani azonban nem sikerült ezt a felfogást. u. 4. Ma az a leginkább elterjedt nézet. mint a Filippi. A levél különböző helyeiről az derül ki.13.1. 6. akár a Gyülekezet egészére vonatkozóan. Isten Fiának a művén és személyén alapulnak. .22).hogy a Laodiceából érkezett levelet ti is felolvas- sátok'). a Kolossé és a Filemonhoz írt levél is.1. amelyeket Isten kijelentett neki.1). hogy ebben a levélben az apostol minden külső ok nélkül küldhette el nekik a legfennköltebb és legmélyebb gondola- tokát. Fii 1. azonban erre nézve nem voltak átütő erejű érvek. az összes görög kéziratban megtalálhatók ezek a kezdő szavak: az efezusiaknak. hogy a levél úgy ahogy a neve is mutatja. Ezek az isteni gondolatok akár az egyes hívő emberre. Csak az újabb időkben gondoltak itt cézáreai fogságának a két évére is. Efezus 81 vezetett a szerzővel. hogy az Efezusi levél Kis-Ázsia több gyülekezetéhez intézett körlevél (vő. Ezért a levél keletkezése valószínűleg Kr. így például Iréneusz (kb. Ezenkívül sok egyházatya képviseli azt a felfogást. az efezusiaknak szól. úgynevezett fogság-levél. Az efezusi gyülekezet nyilvánvalóan olyan nagyon jó szellemi állapotban volt (vö. Kol 4. Az Efezusi levél az egyetlen olyan ÚSZ-i levél. egyedül és kizárólag Jézus Krisztusnak. Ezért fordul elő ebben a levélben olyan gyak- ran a ‫״‬Krisztusban" kifejezés (kb. a címzettekkel. 140- 202). hogy a levél az efezusiaknak szól. hogy itt az apostol kétéves római fogságának az idejéről van szó (Csel 28. A lég- több görög kézirat és régi fordítás tartalmazza a vitatott szavakat. a legkorábbi időktől fogva ténynek számított. 2. 61-62-re tehető. Ezek pedig nyomós érvek amellett.20). amely ilyen részletesen kifejti a hívők mennyei helyzetét és szellemi áldásait... külső okát nem látjuk.16: ‫ ״‬.15). alexandriai Kelemen (kb. harmincötször). hogy a szerző a fog- Ságban levő Pál (Ef 3. A levél témája és célja A levél keletkezésének konkrét. 150-215) és Tertulliánusz (kb. Ef 1. 3. 160- 220). aki kétszer meg is említi a saját nevét (Ef 1. 4. Ezért az Efezusi levél. a levél céljával és keletkezésé- nek idejével kapcsolatban.1.

és a jobbján megdicsőítette. a Gyülekezet Fejével való összekapcsoltságá- bán. Ez a levél Isten tanácsvég- zése szerint tekint a Gyülekezetre annak földi egyedüliségében az Úr Jézus Krisztussal. hogy mindenkit. Isten kegyelmi cselekedetének a kiindulópontja nem az elve- szett bűnös nyomorúsága (mint pl. és akik már most elnyerték a Szent Szellemet eljövendő birtokuk zálogaként. A Krisztusba vetett hit által Isten azokat a nemzetekbelieket . a Római és a Kolossé levélben). az Atyának a dicséretével kezdődik. amelyek nem kötődnek ehhez a Földhöz. Ezeket az áldásokat úgy birtokoljuk mint Krisztus vérén megváltottak. és benne már ott ülnek a mennyei helyeken.3-2. mint akiket a világ teremtése előtt kiválasztott. Ezek mind olyan áldások. A személyes áldások után a hívők közösségének áldásait írja le a levél. különösen azonban Isten hatalmát. Ezek az áldások a következők: Isten gyermekei és fiai vagyunk. A levél első része (Ef 1-3) Istennek. ugyanakkor a hívők helyzete is. komoly imádságban Pál bölcsességért és értele- mért könyörög az efezusiak számára. mindent megelőző tanácsvégzése és akarata. aki benne hisz. Ez a keresztyén ember helyzete (Ef 1. amellyel Krisztust feltámasztotta. aki Isten jobbján van a mennyben. már most.82 Efezus Ebben a levélben olyan világossá válik Isten örök tanácsvégzése Krisztusra és a benne hívőkre nézve. és bennünk lakozik a Szent Szellem. Az út azonban oda kizárólag Krisztusnak a kereszten elvégzett váltsá- gán keresztül vezet (Ef 1. aki Krisztusban megáldott bennünket minden szellemi áldással a mennyei helyeken.7). Ez a dicsőséges hely amelyet Krisztus a mennyei helyeken foglal el. Is- termek. hanem Isten örök. még a földi életében minden szellemi áldással megáldjon a mennyei helyeken Krisztus Jézusban. tisztán szellemiek és mennyeiek. az Atyának Krisztus Jézusban az a terve. A levél további központi témája Isten Gyülekezetének (egyházá- nak) különleges és kiváltságos helyzete. akik vele együtt támadtak fel.10). örök életünk van. Egy ezt követő. akik örökös társai lesznek Krisztusnak az Ezer- éves Királyságban. hogy megértsék ezeknek a kijelentéseknek a gazdagságát. mint egyetlen másik levélben sem.

az Atya minden gondolatának a középpontja hit által lakozzék a hívők szívében (2. a család és a munka világa (4. Az a harc.11-3. amelyet a hívő ember a sátáni erők ellen folytat. 3. amelyek Krisztus Testének építését szolgálják (4. amely addig el volt rejtve. és Pál apostolnak jelentetett ki: kikutathatatlan gazdagság! Egy újabb imádságban Pál azért fohászkodik. akik egykor Isten és reménység nélkül voltak.1-16). Ez a titok.17-6. Az Efezusi levelet az OSZ-ből Józsué könyvéhez lehet hasonlíta- ni.9). szükségessé teszi. az Ő Tes- tében. ame- lyeket a népnek meg kell védeni az emberi ellenséggel szemben. mint ez. Efezus 83 (pogányok). A Gyülekezet Isten gondolata szerint egy olyan . és most együtt alkotják az Ő szellemi lakóhelyét. Józsué könyve azt írja le. Ezután foglalkozik az apostol a régi és az új teremtéssel és an- nak hatásával a keresztyén közösségre. aztán pedig a különféle adományokról. hogy Krisztus. akik a törvény által ismerték meg Istent. valamint az olyan földi kap- csőlátókkal. hogy a megváltottak élvezzék azokat. me- lyek meg akarják rabolni szellemi áldásainak örömét. A levél második része (Ef 4-6) tartalmaz még bizonyos tanítá- sokat és közléseket. főként azonban gyakorlati tanácsokat találunk benne. Sajátosságok a) Isten Gyülekezete (ekklesia) Az Efezusi levél fő témája Isten Gyülekezete. Egyetlen másik ÚSZ-i levél sem tárgyalja olyan részletesen Isten ezzel kapcsolatos gon- dolatait. hogy ismerje Isten teljes fegyverzetét és annak használatát (6. és harcoljanak a szellemi ellenségek ellen. és a zsidókat is.21). Ezután van szó a Szellem isteni egységének a megőrzéséről a Gyülekezetben. Az Efezusi levélben Isten megváltott. mint a házasság. 10-20). egy olyan anyagi áldásokban gazdag földre. mennyei népét a mennyei he- lyeken található szellemi áldásokba vezeti be. hogyan vezeti be Isten az Ő földi népét Kánaán földjére. a Gyülekezetben kapcsolja össze.

11-16.16.3). mennyei régiók szerepelnek vagy egyszerűen csak menny. mert ott található a megdicsőült Úr.84 Efezus emelkedett és bonyolultan összetett ‫״‬építmény‫'׳‬.22-33).6). amely itt kizárólag a meny- nyet jelöli. itt a fő gondolat az.21). A ke- resztyén ember végső soron a mennyei magasságban levő gonosz szellemi hatalmak.6. b) Mennyei világ Ez az Efezusi levélre jellemző kifejezés. Isten Krisztusban már most odaültet- te őket.12). itt a fő gondolat az egység (Ef 1. Csak az Efezusi levélben ta- !áljuk meg a hármat együtt: . a világ szót csak a jobb megértés kedvéért kapcsolták hozzá a bibliafordítás során. 4. aki mindeneknek feje (1. Vannak olyan fordítások. Feleség vagy Krisztus menyasszonya. A mennyei fejedelemségeknek és hatalmasságoknak (vagyis az angyalvilágnak) most Isten a Gyüle- kezet egysége által hirdeti sokféle. ötször fordul elő. 4. örök bölcsességét (3. fejezet Isten tanácsvégzése Krisztusban . Tartalmi áttekintés I.4. Krisztus Teste. mert ők ugyanabban a helyzetben vannak.19-22). A mennyei világban a hívők Krisztusban minden szellemi ál- dással meg vannak áldva (1. hogy a szent Isten lakóhelye szent (Ef 2. 5.22-23. mint Krisztus. 3. 2. hogy azt az ÚSZ három különböző képben mutatja be.29-30). amelyekben mennyei helyek. itt Krisztusnak a Gyülekezete iránti szeretetén van a hangsúly (Ef 5.23. Tulajdonképpen a szövegben csak jelzőként szerepel a mennyei. Templom vagy Isten háza. amelynek a mennyben levő Krisztus a feje.10). Efezus 1-3: Isten tanácsvégzése Krisztusban a hívőkre és a Gyülekezetre nézve (tanítói rész) 1. a megdicsőült Emberfia (2. vagyis a Sátán és a démonjai ellen harcol (6.

fejezet Isten tanácsvégzésének megvalósulása Krisztusban 3. Efezus 4-6: Gyülekezeti gyakorlat és hívő élet (intő rész) 4.10-24 A szellemi harc . Efezus 85 2.17-24 A régi és az új élet 4.22-6.1-6 Krisztus Testének felépítése 4. fejezet Pál apostol a közlője ennek a tanácsvégzésnek II.21 A keresztyén közösség 5.9 A házasság. a család és a munka világa 6.25-5.

4. u. Pál apostol első alkalommal második missziói útján (Kr. Pál most megint adományt kapott a filippiektől. a bíborárus asszony jutott az Úr Jézusban való hitre háznépével együtt. hogy kezdettől fogva anyagi támo- gatásban részesült a filippiek részéről (Fii 4. Aztán továbbment Görögországba. harmadik missziói útja során (Kr. 54-8) Pál Efezusból még egyszer eljutott Macedóniába és valószínűleg Filippibe is (Csel 20. ahonnét magával vitte Lukácsot (Csel 20. macedóniai Fülöp alapította. Ennek a börtönnek a vezetője szintén hitre jutott egész háznépével együtt. A levél cím zettjei. kb. Lukácsot azonban Filippiben hagyta (vö. így jött létre európai földön az első gyülekezet Pál apostol missziói tevékenysége nyomán (ebben az időben Rómában való- színűleg már létezett gyülekezet). . 2Kor 2. és visszafelé megállt Filippiben. Epafroditoszt . fellázadt a nép. hogy vigyen el egy levelet Filippibe (Fii 2. Amikor aztán Pál kiűzte a jövendőmondás démoni szellemét egy asszonyból.86 A Filippibeiiekhez írt levél (4 fejezet) 1. A filippibeli gyülekezet és Pál apostol között szoros.15-16). szerzője és keletkezésének ideje Filippi az ÚSZ idején római kolónia és Macedónia keleti részének a központja volt.Pál most azzal bízza meg. Pált és útitársát. kb.1-től többes szám harmadik személy van). szeretettel- jes kapcsolat volt kezdettől fogva. 51-54) látogatott el Filippibe (Csel 16. u.1.18).6). A nevét is innen kapta. a Csel 16.25-27. Később.12-40).miután Isten segítségével meggyógyult egy súlyos betegségből . és levelében a filippieket is emlékezteti arra. Filippiben való tartózkodása után Pál továbbment. Pál emlékszik rá.13). Szilászt megkorbácsolták és börtönbe vetették. A várost magát még nagy Sándor apja. Az adomány átadóját.16-ig többes szám első sze- mély a Csel 17. Az evangélium prédi- kálásának hatására először Lídia.

A levél megírásának helyével kapcsolatban azon- bán újabban felmerültek különböző feltételezések (pl.24). A római fogságból. Ezenkívül kifejezésre juttatja azt a reménységét. vagyis 63 körül. Örömé- nek forrása az Úr Jézus. Pál olyan levelet ír. a Kolossé és a Filemonnak szóló levelet is). Nincsenek benne részletes tanítások és magyarázatok a keresztyén igazságokról. Efezus vagy Cézárea). hogy ezt a levelet Pál írta. 140-202) és alexandriai Ke- lemen (kb.13) és a császári udvarból való hívőkről (Fii 4. megmutatja. amely szerint Pál ezt a levelet a római fogságból írta (mint az Efezusi. amely bizonyára nem volt kellemes. azaz a császári testőrségről (Fii 1. amelyek az Úr Jézus megalázkodásáról és felemeltetéséről (Fii 2. Ez tette a fogoly apostolt olyan boldoggá és szabaddá. csak szemléltetik és alátámasztják az apostol gondoláimé- netét. .22). mégis nagyobb a valószínűsége.5-11) és az Úr eljövetelekor a hívők elváltozásáról szólnak (Fii 3. komolyan soha nem kér- dőjelezték meg. Azonban az apostol öröme nem evilági. és amelyben minden más levélnél többet beszél mély öröméről (az öröm és az örvendezni szavak minden fejezet- ben részben többször is előfordulnak). 150-215) úgy idézik mint Pál levelét. 70-155). Iréneusz (kb. Filippi 87 Azt a tényt. 2. hanem az Úr ereje által az élet minden körülményei között megvalósítható. Polikárpusz (kb.20-21). földi vagy esetleg világias dolgokon alapult. 2. de annak a hagyományos felfogásnak. amelyben az ő Úr Jézus Krisztusa foglalja el a központi helyet. Azok a rövid szaka- szók. Tehát a levelet valószí- nűleg kétéves római fogságának a vége felé írta.25-26. Kifejezetten gyakorlatias levél. hogy hamarosan visszanyeri a szabadságát (Fii 1. hogy a Krisztusról szóló tanítás nem üres elmélet. A levél témája és célja A Filippibeliekhez írt levél az ÚSZ egyik legszemélyesebb és lég- melegebb hangvételű levele. és meg is kell azt va- lósítani. Pál csak ebben a levélben beszél a pretoriánusokról.

ami azt jelenti. Megváltása még ezután következik (Fii 1. fejezetének kulcsverse a 21. .13-14). életében állandóan csődöt mon- dó keresztyén megtapasztalásai.19. vers: ‫״‬Nekem az élet Krisztus". A 3. hanem Őbenne már ott is ülnek a mennyek világában. mint a többi levélben.Ettől eltérően a Kolossé le- vélben úgy tekint a hívőkre. és akit O megelé- gített. azaz aránylag gyakrabban. mint akik nemcsak feltámadtak Krisztus- sál.megmutatja. hogy az élete tartalma és célja Krisztus. A 2.88 Filippi Ezért ezt a levelet a megtapasztalások levelének lehet nevez- ni. aki engem megerősít" .a pusztában van. amelytől már csak a Jordán választja el. vagyis teljes birtokában vannak a hívő embereknek készített szellemi ál- dásoknak. Kánaánba. azaz . Az Efezusi levél még tovább megy: ott Pál úgy tekint a hívőkre. az Úr Jézus Krisztus nevei viszont ötvenezer szerepelnek. A Filippi levél 1. Az apostol előre néz. ami Krisztus Jézusban is megvolt" . fejezet legfontosabb szakasza a 7-14. hogy már túl voltak a negyvenéves pusztai vándorlás minden nehézségén és megtapasztalásán. aki ‫״‬apa" (atya) a Krisztusban (vö. és Izráel népének tekintetét Kánaán előttük levő föld- jére irányítja.1-3). tekintete a jövőre szegeződik. A Jordán itt a halálnak és a Krisztussal való feltámadásnak a képe.képes beszéddel . így néz Pál apostol a Filippi levélben az előtte levő célra. aki Krisztusban mint Urában megnyugvásra talált. hogy a hívő ereje és erőssége is Krisztus. miközben még itt van a Földön. amely Krisz- tust mint az élet célját állítja elénk. és élvezik azokat (Ef 1.6). Ez az ŐSZ- bői Izráel népére emlékeztet bennünket. könyvében ol- vasunk arról.13: ‫״‬Mindenre van erőm a Krisztusban. ljn 2. de még nem érkeztek meg az ígéret Földjére. A bűn szó egyáltalán nem fordul elő ebben a levélben. Végül a 4. 2. fejezet legfontosabb verse az ötödik: ‫״‬Az az indulat legyen bennetek.20). 3. Akkor Mózes visszatekint az elmúlt időre. hogy birtokba vegyék az ígéret Földjét. hanem egy érett hitű keresztyén tapasztalatai.3. Mózes 5. Ezek azonban nem a gyenge. a szel- lemi áldásokat (Kol 3. mintha már átkeltek volna a Jordánon. és arra készülnének. versek. .azaz a keresztyén élet példaképe a magát megalázó Krisztus.

Tit 1.1) A Filippibeliekhez írt levél az ÚSZ egyetlen olyan levele. helyi tisztségekből alakult ki az egyházi hivatalok hierarchiája az evangélista. ahol a felvigyázók (vagy vének. vö. Ellentétben az olyan szellemi ajándékokkal. ugyanakkor ezeket a feladatokat arra alkalmas férfi- aknak az egyes helyeken el szabad és el is kell látni. hanem az egész Testnek ad ajándékba (Ef 4.5.14). Ezeket az apostolok vagy megbí- zottaik választották ki (Csel 6. . és kezdetben Isten ál- tál ajándékozott. Sajátosságok Vének és diakónusok (Fii 1.3-6. diakónusok.).27. Az a tény hogy egy levélben (például az Efezusiban) nincs szó vénekről és szol- gálókról.23). és 4. 2.2 kk. jóllehet ezeket az ajándékokat az Úr mindig az egész Testnek adja korlátozás nélkül.7) és a gyüleke- zetben szolgálók a levél elején. 20.23. 14. Az apostol szeretettel foglalkozik ezzel a problémával a következő helyeken: 1. hogy hivatalosan véneket vagy felügyelőket nevezzen ki. a Fiüppiben élő gyülekezetben az volt az egyetlen negatív dolog.2.17. Tit 1.17. Jak 5. 15.5. akik a gyülekezetek isteni rendjéért voltak felelősek (vö. a felvigyázók/vének és szolgálók. a megszólításban is szerepelnek. amelyeket a megdicső- ült Úr nem köt helyhez. Filippi 89 Úgy tűnik. ma már senki sem rendelkezik azzal a megbízatással. Csel 14. nem jelenti azt.28.11 kk. Az idők folyamán ezekből a szükséges. Csel 20. hogy hajlamosak voltak a széthúzásra. 3. a pásztor és a tanító szellemi ajándéké- nak összemosásával. lTim 3. Az ÚSZ idején valószínű- lég minden gyülekezetben voltak felvigyázók/vének és szolgálók. hogy ilyenek azon a helyen nem voltak. Miközben az Úr Jézus Gyülekezetének építésére és épülésére még mindig és mindenütt osztogatja a szellemi ajándékokat. diakónusok az adott helyhez kapcsolódó tisztségek.6.

1-11: Bevezetés: üdvözlés.az élet) III.a példa- kép) IV. Filippi 4.19-30: Timóteus és Epafroditosz V Filippi 3.27-2. Filippi 1.90 Filippi 4‫ ־‬Tartalmi áttekintés I. Mlaadás és könyörgés II.az élet célja) VI.12-26: Pál személyes körülményei (Krisztus .mindenre van erő) .1-21: Figyelmeztetés és példa (Krisztus . Filippi 1.10-23: Öröm és hálaadás (Krisztusban . Filippi 1. Filippi 2. Filippi 4.18: Felhívás egységre és hűségre (Krisztus .1-9: Felhívás egységre és függőségre VII.

A Kolossé 1.7-ből azonban arra lehet következtetni.11). mégpedig Hierapolisz és Laodicea. A Kolossé 1. Nem tudunk róla. Kis- Ázsia déli részén (vagyis a mai Törökország területén). Börtönben volt.27. a Kolossé és a Filemon) Pál kétéves római fogsága alatt íródott.23-ban és a 4. amelyet Pál Efezusban töltött. Pál apostol missziói útjai során nem járt ott (Kol 1.1). a Filippi.4. Mint szinte mindenütt a Gyülekezet kezdeti idejében. és hogyan jött létre a gyülekezet. Ezért feltételezhető. ahogyan az a Kolossé 4.18-ból kiderül. hogy mikor jöttek ott össze az első keresztyének.3. Kol 1. amelyeket ez a levél is megemlít. A Filippi levéllel ellentétben Pál apostol a Kolossé levélben még nem írt arról a reménységéről. 3. szerzője és keletkezésének ideje Kolossá az egyik nem különösebben nagy város volt Frígiában. mégpedig az apostol - az Apostolok cselekedeteiben nem említett! . Azonban az alatt a körülbelül három év alatt. amely szerint az összes úgynevezett börtön- levél (azaz az Efezusi. amelyre harmadik missziói útja során került sor. hogy hamarosan szabadon bocsát- ják. valószínű- lég sokan hallották az evangéliumot a város távolabbi környékén lakók közül. újabban vannak olyan kutatók.16-17. két olyan város közelében. Kol 4.12-13). így talán Kolosséból is (Csel 19.10).18-ban Pál apostol saját magát nevezi meg a levél szerzőjeként.ugyanúgy. mint a vele . 2. akik a Kolossé levél keletkezését korábbra teszik. 2. hogy a kolosséiak megtérésé- nél Isten eszköze egy Epafrász nevű hívő ember volt. Ez a felfo- gás azonban nagyon spekulatív benyomást kelt. 91 A ICelossébeiiekhez ír! levél (4 fejezet) L A levél címzettjei.1.13. aki maga is Kolosséból származott (vö.10.efezusi fogságának idejére. hogy ezt a levelét . A régi hagyományon alapuló kézenfekvő kö- vetkeztetés ellenére. a kolosséi gyülekezet is megtért zsi- dókból és pogányokból állt (vö.

. a vallásos gyakorlatok és a látszólag magasabbrendű bölcsesség oktalanságát és haszontalan- ságát állítja szembe Jézus Krisztussal. hogy törekedjenek a Krisztusban megtalálható mennyei áldásokra (Kol 3. század vége) szintén úgy ismeri mint Pál levelét. hogy birtokba vegye Kánaán földjét (vö. és arra készült. akiben . a Test feje és mint Megváltó szerepel. akit minden vonatkozásban elsőség illet meg. 2. 2. 140-202) pedig megtaláljuk az első.1-2). az Efezusit és a Filemont . akihez hitben ragaszkodnunk kell.92 Kolossé azonos időben írt többi levelet. mint az Efezusi levél.római fogsága kezdetén. mindé- nek Teremtője. Az Efezusi levél úgy nézi a Krisztusban levő hívőket. az Úrral és a Fővel. vagyis kb. A levél témája és célja A Kolossé levél erős hasonlóságot mutat az Efezusi levéllel. így ez a két levél csodálatos módon kiegészíti egymást.6. Csak ez a két levél tekint úgy a hívőkre. Alexandriai Kelemen (kb. akkor Izráel népe volt ilyen hely- zetben. Amíg azonban az Efezusidevélben a Gyülekezet mint Krisztus teste áll az előtérben. ahogyan azt az ÚSZ egyetlen más levele sem teszi.3. a Kolossé-levélben Krisztusról mint a Test fejéről van szó (Kol 1. mint akik a mennyek világában már az áldás teljes birtokában vannak (Ef 1. 150-215) és a Murátori Kánon (2.Ha ennek ÓSZ-i előképét keressük. Józs 4-5). amikor átkelt a Jordánon. A 2. Már a korai egyházatyáknál találunk rokon gondolatokat a Kolossé levéllel. a forrás megjelölésével ellátott idézetet. 61/62-ben írta. itt vi- szont arra kapnak a hívők felszólítást és intést. 2. inkább tanító jellegű részében (az 1. fejezetben az apostol a filozófia. A levél első.6). Ez a két levél az olvasóját a legmagasabb szellemi színvonalra vezeti el.1). mint akik Krisztussal együtt feltámadtak (Ef 2.18.19). Mind a két levél Isten Gyülekezetének előjogait és kiváltságait írja le úgy. fejezetben a bevezetőt követően) az Úr Jézus mint az Atya szeretett Fia. Ugyanakkor a Kolossé levél a hívő ember helyzetét illetően nem megy el olyan messzire. Iréneusznál (kb. Kol 3.

Mindenesetre úgy tűnik. erőforrása és célja Krisztus.külö- nősen is mint a Test Fejét . Kolossá 93 el van rejtve a bölcsesség és az ismeret minden kincse. nyilvánvalóan azzal kecsegtették őket. valamint a görög filozófia itt egy nehezen rekonstruálha- tó szinkretizmusban (összeolvasztásban) jelenik meg. Ugyanakkor ez va- lószínűleg meghatározott viselkedési szabályokat és a tisztátalan világgal való foglalkozást jelentett (Kol 2. Ezért foglal el Krisztus ebben a levélben különlegesen kiemelkedő helyet. a házasság- bán. A gnosis (gör. ill. hogy az ottani hívők eltá- volodtak Krisztustól? Ezzel kapcsolatosan sok gondolat született. akiben az istenség teljessége lakozik test szerint. hogy a hívő ember mindezt a gyakorlatban is élje meg: a hívő élet eredete.és az Ő nagy dicsőségét. a családban és a munkahelyen helyes. hogy a gyakorlati hitéletben nem állnak meg elég szilárdan (Kol 2. Anélkül. Mi lehetett Kolosséban annak az oka. hogy így ‫״‬magasabb szintű ismeretre" jutnak. Nyilvánvalóan abban a veszélyben voltak. hogy a zsidó és a pogány hatások. inkább gyakorlati jellegű részében fel- szólítások és bátorítások következnek. Akik erre csábították őket.16-23). aki teljes mértékben meg- elégíti a hívő embert is. hogy a kolossébeli hívők sze- me elé tárja. aki a mennyben van Isten jobbján. magából a levélből valószí- nűleg arra lehet következtetni. ismeret) azonban csak a második században bontakozott ki és fejtette ki a maga romboló hatását. Csak ezáltal élhet a hívő ember a Földön a többi keresztyénnel való közösségben. Ezeket a Kolossébeliekhez írt levélben említett hatásokat gyak- ran nevezik gnoszticizmusnak. A levél személyes közlésekkel és Pál köszöntésével záródik. .19). A Kolossé levél második. Ennek a levélnek tehát az a célja. hogy túl messzire mennénk.8). hogy a kolosséiak hajlamosak vol- tak filozófiai eszmefuttatásokra és vallásos spekulációkra (Kol 2. Istennek tetsző módon. emlékezetükbe idézze az Úr Jézus Krisztust . és akihez ezért hitben ragaszkodnia kell. így itt legfeljebb csak ennek a kezdeményeiről lehet beszélni. Kolosséban ezeknek a sátáni próbálkozásoknak az Úr Jézus Krisztus személye és a kolosséiak Krisztusba és az Ő váltságművébe vetett hite volt a célpontja.

94 Kolossá 3. Ennek oka alighanem az.7-18 Befejezés .24-2. Kolossé 1-2: Amit Krisztus a hívőknek és a Gyülekezetnek jelent 1. rész: 1. hogy a gyülekezet elforduljon Krisztustól II. rész: 3.3 Krisztus. rész: 3. Sajátosságok Krisztus a Kolossébeliekhez írt levélben Ez a levél az Úr Jézust negyvennégyszer említi meg.9-23 Krisztus dicsősége és nagysága 3. hogy a kolossébeliek abban a veszélyben voltak. Kolossé 3-4: Amit a hívők Krisztusnak jelentenek 1. rész: 4. rész: 2. mint a többi levél (kivéve a Filippi levelet). hogy elveszítik Krisztust a szemük elől.1-4 Az új élet jellemzői 2. vagyis a le- vél hosszúságához képes gyakrabban. Tartalmi áttekintés I. rész: 1. Krisztus tizenhét különböző nevéből vagy címéből hat egyedül csak a Kolossé levél- ben található meg (vö. amely azt fejezi ki. a beteljesítője az Atyaisten minden döntésének.6 A keresztyén ember mindennapi élete 4. hogy Ő.4-23 Óvás attól. A leggyakrabban ez a különleges megnevezés szerepel: ‫״‬a Krisztus". és ahogyan Pál szolgál neki 4.18^1. aki most a mennyei dicsőségben Isten jobbján trónol. rész: 1. 4. Ezért állítja mindig újra Ő t eléjük Pál apostol. rész: 3.1-8 Bevezetés 2. az alábbi táblázat).5-17 Vetkőzés és öltözés 3.

az Úr 2.3.17 1 7.27. szeretett Fia [az Atyának) 1.11 4.28.1.16. Isten láthatatlan képe 1.15 1 teremtmény között 15. Feje a Testnek 1. 2.4. Feje minden fejedelemségnek 2. . 3. 7 3.12 3 5.7.17. a mi Urunk Jézus Krisztus 1/3 1 6.20. Krisztus 1. 2. a Kezdet 1.10 1 42 4 A m in d en k o ri bibliafordítástó l függően elté ré se k leh etség esek .18 1 16.4.3 2.7.23. a Fő 2.11.5. az Úr 1. 4. 4.20. 9 4.18.24 1 8.17 3. az Úr Jézus 3. Krisztus Jézus.13 1 13. 3.1.8.6 1 12.10.15. a ford.19 1 10.22. a Krisztus 1.24. Krisztus Jézus 1.5 1 14. Kolossá 95 Az Úr Jézus Krisztus nevei a Kolossébeliekhez írt levélben4 Elő- Nevek forda- lásak 1. az elsőszülött minden 1.24.18 1 Csak a Kolossá levélben: 11. az Úr Krisztus 3.2.18 1 9.1 11 (2x). az elsőszülött a halottak közül 1.

1-4). hogy minél előbb viszontláthassa őket. Pál gondolatai sokszor elidőztek a tesszalonikai hívőknél. hogy erősítse az ottani gyüle- kezet hitét. vö. 146 óta Macedónia római provincia fővárosa volt. szó- kása szerint először az ottani zsinagógába ment. és ott hirdette a zsidóknak a Krisztusban való üdvösség evangéliumát (Csel 17. Timóteus valószínűleg. Az ókorban ennek a városnak több mint 200 000 lakosa lehetett. Néhány zsidó. Sok kereskedőváros- hoz hasonlóan Tesszalonikában is volt zsinagógával rendelkező. ezért Timóteust küldte oda. lKor 15. A hitetlen tesszalonikai zsidók azonban fellázították a népet Krisztus követei ellen. követte őt Athénba. és azt kívánta. sok istenfélő görög és különböző.96 A Tesszalonikaikhoz írt 1.16). Saloniki) Kr. Amikor Pál apostol második missziói útján (Kr. Ez alatt a rövid idő alatt a filippibeli hívők már támogatást küldtek Pálnak a megélhetésére (Fii 4. előkelő asszonyok hittek a Pál által hirdetett üzenetben. zsidó gyülekezet. így Pál és Szilász kénytelen volt rövid. valószínűleg csak há- rom hétig tartó ott-tartózkodását megszakítani. és ezenkívül ki- kötője is volt az Égei-tenger egyik öblében. fontos útvonal mentén helyezkedett el. e.1-4. így újból menekülnie kellett.18). egy kelet-nyugatot összekötő. A Via Egnatia.5-10). Ez a kívánsága azonban nem teljesült (ITesz 2. és onnét tért visz- . és éjszaka elhagy- ni a várost (Csel 17. u. 51-54) Szilász- szál és Timóteussal együtt Filippiből Tesszalonikába érkezett. Pál kívánságának megfelelően. Ez alkalommal ott hagyta Szilászt és Timóteust. levél (5 fejezet) 1 A levél cím zettjei. szerzője és keletkezésének ideje Tesszalonika (ma: Thessaloniki. és vigasztalja meg őket. de a felbőszült zsidók oda is követték. Pál ezután Béreába ment. ő pedig egyedül ment tovább Athénbe. akiket olyan gyorsan kellett elhagynia.

3) az első Tesszalonikai levél központi té- mája. mintha édesanyjuk. A levél sok. A tesszalonikaiak azonban nemcsak azért tértek meg. A nagyobb részt pozitív hírek. bármilyen távol is vannak tőle.11). úgy vigasztalja. Sajátosságok a) Az Úr eljövetele Az Úr eljövetele és a hívők ezzel kapcsolatos boldog és élő re- ménysége (Tit 2. A delphi Gallió-felirat alapján a levél keletkezésének ideje 51/52-re tehető (1. ITesz 3. hogy az élő és igaz Istennek szolgál- janak. Pál apostol szeretett szellemi gyermekeit.9-10)! E keresztyén reménység nélkül az evangélium nem volna . 2. Maga Pál athéni tartózkodás után Korintusba folytatta útját.1-5). hogy várják az Ő Fiát a mennyből (ITesz 1. ame- lyet a már elköltözött hívők sorsa és az Úr eljövetele miatt éreztek. arra indították Pál. meg is inti őket. A levél tárgya A Tesszalonikaiakhoz írt első levél egy igazi pásztori levél. és mellékes tanításnak tartják. mintha édesapjuk volna (ITesz 2. amit az Úr Jézus közölt Pállal). az 52. hogy megírja Szent Szellem ihlette első levelét a tesszalonikaiaknak. amelyeket Tesszalonikából hoztak. Erről szó van minden fejezetben. és ez az egyetlen olyan téma. hogy teljesítse megbízatását (vö.7. oldalon található láb- jegyzetet). ITesszalonika 97 sza Tesszalonikába. Ma. amellyel ez a levél tanítói jelleggel (ITesz 4. hanem azért is.15-16.6). keresztyén körökben ez a téma szinte teljesen feledésbe merült. Csel 17.13.15-18) foglalkozik (még- pedig annak alapján. de amikor szükséges. lPt 1.5. Ti- móteus és Szilász ott találkoztak újból az apostollal (Csel 18. és úgy biztatja. egymástól különböző témája és gondolata között az Úr eljövetele áll a középpontban. 3. ITesz 3. és végül minden bizonytalanságtól megszabadítja őket.

lPt 1. és aközött. fejezet fő témája a hit. az Ezeréves Királyság kezdeteként az ‫״‬Úr napján" fog bekövetkezni. 5. mint akik öröme.11-21). lKor 15.21-22). vö.7-10. a 2. hogy az Úr erősítse meg a szívüket. . Itt világosan különbséget tesz aközött. M t 25. c) A z ÓSZ-i idézetek hiánya A Tesszalonikai első levél egyik sajátossága.98 ITesszalonika teljes. Másfelől Pál apostol úgy tekint a tesszalonikaiakra. amikor majd minden szentjével együtt eljön (3. Ez a négy pillér azonban az ÚSZ-ben még sokszor előfordul: lKorintus 13. koronája és di- csősége lesznek az Úr Jézus eljövetelekor (2. és tegye feddhetetlenné őket akkorra.). a korábban elraga- dott megváltottak Krisztussal együtt szállnak alá a mennyből. 5. Közösen mennek mindnyájan a felhők között az Úr elé (4. akik akkor a Földön élni fognak (4. Amikor az Úr a hívőkkel együtt megjelenik.13-5. hogy a megváltóitokkal együtt megjelenik.12). b) Hit. ami a nagy nyomorúság idejét követően.12-é a szeretet.4-5. hogy eljön a hívőkért. hogy az ítéletet követően a békebirodalomban osztozzanak Krisztussal uralkodásban azok felett.22-24 (vö. Amikor az Úr eljön az Övéiért. De azt is kívánja.15. aki az Úrban aludt el. Ef 1.13.15- 18.13). Ezenkívül az 1. Kolossé 1. hogy egyetlen ÓSZ-i idézetet sem tartalmaz. Aztán a 4. szeretet. Zsidók 6. 10. A keresztyén ember mennyei elhívásának megvan a maga gyakorlati hatása a mindennapi életére (2.5-6. Jel 19. feltámaszt- ja az összes hívőt.19).13-tól pedig a reménység. és az akkor élőket elváltoz- tatja. vö.8). Galata 5.11-ben Pál részletesen kitér az Úr eljövetelére.1-4.10-12.51 kk.18.3. a 4.3-9. 2Tesz 1. Róm 5.1-5.31 kk. ami még a nagy nyomorúság ítéletei előtt bekövetkezik. remény A keresztyén életnek ezt a három pillérét a Tesszalonikai első le- vél eleje és a vége is megemlíti (1..1-3.13-14.

ITesszalonika 5.1-3. amikor szolgál a tesszalonikaiaknak III.11: Krisztus visszajövetelének reménysége V.1-12: Intések IV ITesszalonika 4. ITesszalonika 1.1-10: Hálaadás és öröm a tesszalonikaiak hitének II. ITesszalonika 4. ITesszalonika 2.13-5.12-28: Intések és befejezés . ITesszalonika 99 4‫ ״‬Tartalmi áttekintés I.13: A z apostol szeretete.

hogy új híreket kapott az ottani gyülekezet néhány tagjának viselkedéséről (3.11).azt hirdették. 150-215). 160-220) és a Murátori Kánon (a 2. mint az első le- vélé: az Úr eljövetele. hogy Krisztus meg fog jelenni ebben a világban. ahogyan ír (3.valószínűleg egy hamisított levél segítségével. 2. Pál hivat- kozik egy korábbi levelére (2. levél (3 fejezet) 1. akik . Ezenkívül rajongók bukkantak fel közöttük. század vége) szintén megerősítik Pál szer- zőségét. mint az első.100 A Tesszalonikaiakhoz írt 2. 100-165) előfordultak hasonló gondolatok.17). 70-155) és Jusztinnál (kb. 2.15).4. ITesz 1. . Timóteus és Szilvánusz (Szilász). Pál kísérői második missziói útján (Kr. emlékezteti a tesszalonikaiakat arra a módra.6. Tertulliánusz (kb. A levél témája és célja A második Tesszalonikai levél fő témája ugyanaz. a második Tesszalonikai levél első. Miután Polikárpusznál (kb. Amíg azonban az első levélben főleg a hívők elragadtatásáról van szó. u. egyértelmű idézetét Iréneusznál találjuk (kb. A szerző és a keletkezés ideje A második Tesszalonikai levél szinte ugyanazokkal a szavakkal kezdődik. Ezekből az adatokból megállapítható. és megemlíti. a második levélben az áll a középpont- bán.2) . 3. A tesszalonikaiak még mindig súlyos üldöztetést szenvednek el az evangélium ellenségeitől (2Tesz 1. Ale- xandriai Kelemen (kb.5-11). vö.14. azaz 52-ben. hogy az Úr napja már eljött. amelyről azt állították. 140-202). hogy az első Tesszalonikai levelet Pál írta. mégpedig valószínűleg tizennyolc hónapos korintusi tartóz- kodása idején (Csel 18.3-4). hogy Páltól származik (2Tesz 2. 51-54) most is vele vannak.

az Ő megjelenésekor nyugalomra talál- nak ezen a Földön. Pál azzal a vigasztalással kezdi. Rövid. mind a zsidók. 2Tesszalonika 101 így a hitben még fiatal tesszalonikaiak összezavarodtak. akiket most Krisz- tus-hitük miatt üldöznek. és levelét néhány komoly figyelmeztetéssel zárja azokra a keresztyé- nekre vonatkozóan. akik magukévá tették azt a téves felfogást. hogy már nem szükséges a megélhetésükért dolgozniuk. hogy az a nap még nem érkezhetett el. és az Úr visszajövetelének élő reménysége megfogyatkozott bennünk. fejezetben Pál azoknak a tesszalonikaiaknak a nyugtalan- ságára tér rá. mint az első levélé.mind a pogányok. A keresztyén ember tehát nem az Úr napjára vár. hogy az Úr napja állítólag már elérkezett. megkapják a maguk büntetését . hanem az Úr eljövetelére. és amely azt bizonyítja. és egyáltalán nem is kerülhet rá sor a hívők elra- gadtatása előtt. ahogyan szeretett. hogy azok. de pontos áttekintést ad nekik az eseményeknek arról a sorrendjéről.5-ben arra bátorítja Pál a tesszalonikaiakat. hitbeli gyermekei- vei bánik (ITesz 2. Pál hallott erről. akik most üldözik őket. amelyet hitben befogadtak.7-11). hogy ra- gaszkodjanak ahhoz az üzenethez. A hangvétele egy kicsit hűvösebb. vagy az azt megelőző nyomorúságra. akkor a második levélben inkább az apát látjuk benne. míg azok. amelyben tanítja és inti őket. akik nem ismerik Istent. amely azt a bizonyos napot megelőzi.13-3. fejezet). Azonban ez a levél is az apostol pásztori szolgálatát és lelkigondozását dokumentálja. H a az első levélben Pál hasonlónak bizonyult a gyermekeit dajkáló anyához. akik nem hisznek az Úr Jézusban (1. A 2. akik azt gondolták. A 2. és most ír nekik egy második levelet. aki hazaviszi a hívőket a mennybe. és egyértelműen célba veszi az időközben kialakult visszás- Ságokat. .

elragadtatása után. aki a hívők felemeltetése. Jel 19. Az Úrnak ez a napja jelzi azt az időszakot.10). és imádatot fog követelni (2Tesz 2. régi teremtés átadja majd a helyet az új égnek és az új Földnek. A 2Tesszalonika 2.4). Ez az az időszak.11-18). hogy Krisztus ellen.6-7 szerint ma még léteznek olyan akadályok. Az Úr Jézusra való várás idejében az Antikrisztus elfordítja az embereket a Messiás várásától. b) A z Antikrisztus Az Antikrisztus neve azt jelenti. máskülönben Izráel el sem fogadná királyaként. Az Antikrisztus zsidó lesz (vö. Az Úr megjelenését megelőzően egy időre nyomorúság követ- kezik Izráel és a Föld valamennyi lakója számára.11). de Krisztus megjelenése előtt fog fellépni. hogy ítéljen az élők felett (Mt 25. amikor Jézus Krisztus elismert Ura lesz ennek a világnak. Jel 19. amelynek végén a mosta- ni.22).10. és meg fogja sem- misíteni az Antikrisztust és a Római Birodalom fejét (2Tesz 2. Sajátosságok a) A z Úr megjelenése Amikor Krisztus megjelenik vagy nyilvánvalóvá válik azért. akkor már semmi sem állja útját az Antikrisztus megjelenésének (vö. Dán 11. amikor majd fellép az Antikrisztus és a Római Birodalom feje. .8. Ez magába foglalja az Ezeréves Királyság idejét is (vő.11-21). A nyomorúságnak ezt az idejét a Máté 24 és a Jelenések 6-18 írja le. és az ellensége lesz. Az istentelenség tetőpontján azonban megjelenik majd az Úr Jézus valamennyi szentjével együtt. amelyek az Antikrisztus fellépését meggátolják: a Szent Szellem és a keresztyénség áldásos hatásai.102 2Tesszalonika 3. Jel 3. Istenként fog megmu- tatkozni. 2Pt 3. megkezdődik az Úr napja. így nevezik azt a férfit.10-11). Ezért hasonlítják majd egy bárányhoz és a sárkányhoz (Jel 13. Amikor azonban ezek a hatások a hívők elragadtatásával megszűnnek (vö.20). Jel 13.31. Ugyanakkor a Sátán eszközeként utánozni fogja az igazi Messiást. Ezután veszi kezdetét az Ezeréves Békebirodalom ([el 20). vagy Krisz- tus helyett (ellen-Krisztus) (ljn 2. ITesz 1.36-37).

. Amikor az Úr Jézus a hívőkkel és az angyalokkal együtt megje- lenik.5: Bátorítás kitartásra IV 2Tesszalonika 3. . Jel 19. a kárhozat fia (2Tesz 2.20).13-3. Tartalmi áttekintés Fő téma: Krisztus megjelenése a világban I. .22).1-12: Tanítás Krisztus megjelenéséről III.18.8). de úgy beszél.11).3.3). 4. .20). 2Tesszahnika 1. . a hamis próféta (Jel 19.6-18: Intés szolgálatra és rendes életvitelre . . 2Tesszalonika 103 A nevei egyértelműen megmutatják jellemvonásait: . a hazug (ljn 2. a törvénytipró (2Tesz 2. 2Tesszabnika 2. a hitető (2Jn 7).3.). 4. Károli ford. 2Tesszalonika 2. a kétszarvú fenevad.8. .22.1-12: Vigasztalás az üldöztetésben II. és eleve- nen a pokolba veti a Római Birodalom fejével együtt. az Antikrisztus (ljn 2. 2Jn 7). a bűn embere (2Tesz 2. megsemmisíti az Antikrisztust (2Tesz 2. szarvai hasonlóak egy bárányéhoz. mint egy sárkány (Jel 13.

mint az ő helyetteseit és meghatalmazottait. Iréneusz (kb. Timóteus és Titusz ugyan fiatalabb férfiak voltak még. Ez a három levél bizonyos értelemben különleges helyet foglal el az ÚSZ-ben. 140-202). hiszen tárgyuk Isten Gyülekezetének a rendje.104 A pásztori levelek 1. amelyben Pál apostol volt a levelek tanúsága szerint. 2. stílusukban és hangnemükben kü- lönböznek Pál apostol többi levelétől. Egyesek úgy vélekedtek. és egész egyszerűen hamisítványoknak nyilvá- nítják őket! Pedig Már Polikárpusznál számos. és ezek a levelek úgy mutatják be őket. alexandriai Kelemen (kb. hogy irattö- redékekről van szó. 160-220) úgy idézik a pásztori leveleket. Ez Schleiermacher óta (1800 körül) arra indított különböző liberális kutatókat. pastor = pásztor). Hasonlóan a Filemonhoz írt levélhez egy-egy em- bernek írták őket. A címzettek. amelyekben eredetileg magától Páltól szárma- zó töredékeket később mások kevertek össze saját gondolataikkal. hogy kételkedje- nek a levelek eredetiségében. a Timóteushoz írt levelekkel egybecsengő gondolatot ismerhetünk fel. az az élethelyzet. Általános m egállapítások Pásztori leveleknek Pál apostol Timóteushoz és Tituszhoz írt leve- leit szokták nevezni. Ezek a levelek témájukban. Pál apostol helyzete Annak egyik oka. 150-215) és Tertulliánusz (kb. A bennük található különféle adatok ugyanis nem minden további nélkül egyeztethetők össze az Após­ . Más kutatók ezeknek a leveleknek a keletkezését csak a második századra teszik. mint amelyeket Pál írt. hogy egyesek kételkednek ezeknek a levelek- nek az eredetiségében. Mégsem magánlevelek. de Pál apostolnak hűséges munkatár- sai. A megnevezés Paul Anton teológustól szár- mazik 1726-ból (lat.

amelyeket a pásztori levelekből tu- dunk meg Pál apostol életének utolsó szakaszáról.31.6-8). így ez a le- vél lehet Pál apostol utolsó ihletett bizonyságtétele. A Krisztusról szóló tanítást ekkor már teljes egészében és egymás- tói eltérő részletességgel kifejtette. 63). hogy valószínűleg nem fog már sokáig élni. amelyről az Apostolok cselekedetei végén van szó. mert az Após- tolok cselekedetei nem ad teljes és részletes leírást Pál utazásairól. hogy ezután Kis-Ázsiába. a Filemonhoz és a Timóteushoz írt második levéllel ellentétben Pál nem emleget láncokat. Tit 1.3.16-17. nem állnak el- lentétben az Apostolok cselekedetei beszámolóival és azzal a kép- pel. Az Efezusi. Ezért ezek a körülmények.4. a megváltással és a gyülekezettel kapcso- latos teljes igazságot (vö. mert az derül ki belő- lük. Sok minden szól amellett.12.9) és bírósági tárgyalásról (2Tim 4. lTim 1. amelyet a többi levél vázol fel. bár ez sem volna lehetetlen.22-26. hogy kétéves római fogsága után. hanem ezek kiegészítéseként tekinthetünk rájuk. Pásztori levelek 105 tolok cselekedeteivel. majd Rómában halálra ítélték és kivégezték. Csak ezután tartóztatták le Pált újból.15: M t 16.8. 2.20. a Filippi. bizonyos fokig szellemi végrendelete. Ezért utolsó levelei több olyan közlést és rendelkezést tartalmaznak. A Timóteushoz írt második levélben azonban ismét a fogságáról beszél (2Tim 1. Tit 1. Miután Pál előre látta. Eközben feltételezi. Az ITimóteushoz és a Tituszhoz írt levél eszerint az első és a második fogság közötti időben keletkezett. lTim 4. hogy fogságban van. 2Tim 4. 3.18. Erre nézve találhatunk utalásokat már a Filippi (1. hogy levelének olva- sói ismerik a Krisztussal.13. ITim 3. vö. 6.12). u. Pált szabadon bocsátották (Kr. amelyek a gyülekezeti élet gyakorlati oldalát érintik. 2.5.24) és a Filemonhoz írt levélben (22. Kré- tára és Görögországba ment (vö. vers).34). Ef 1.23. A pásztori levelekből azt tudjuk meg. vö. a Kolosséi.14: lKor 12. amiből arra lehetne következtetni. utolsó levelei témában és stílusban eltérnek a korábbiaktól. kb. hogy Pál szabadlábon van.21.1-3: Róm 5. . kötelékeket vagy valami egyebet.

10 (tanításra).3 (tanításra) Titusz 1.4. 2.Titusz 1.6. 2. 20. . 14. 6. Csel 6.12.7 Titusz 1.3.lTimóteus 1. 2.1. 4.13 (mint szó fordul elő).13.28. Csel 20. 2.10 .2Timóteus 1. 4.1 és 2Tim 3.13 (hitre vonatkozik). 2.106 Pásztori levelek A vének vagy felügyelők és szolgák (diakónusok) részletesen tárgyalt tisztsége nem új intézmény ezek kezdettől fogva jelen vol- tak a gyülekezetekben (vő.10 .1).8 (beszédre). 3.2 (hitre).17.1.2. Fii 1. 3. józan (mértékletes) A pásztori levelek további jellemzője. mértékletes: lTimóteus 2.3 (mint szó fordul elő) 2Timóteus 1.8.4. A p á sz to ri levelek sajátosságai a) A z üdvözítő Isten Az ‫״‬üdvözítő Isten" kifejezés ebben vagy hasonló formában több- szőr előfordul a pásztori levelekben: . 1.15. .10.9.9 (tanításra).28-29).3.Egészséges: lTimóteus 1.1 (tanításra).2 2Timóteus 1. .Józan. 2. lTim 4. hogy gyakran előfordulnak bennük az egészséges és a józan szavak.5. A jövőbeli tévtanításokról Pál már milétoszi búcsúbeszédében is óvta a testvéreket (vő.6 b) Egészséges. 3.23.

Ezért Pál körülmetélte őt.10. hogy pogány származása ne jelentsen akadályt az evangélium szolgálatában (Csel 16. Mindkét Timóteushoz írt levélből azt tudjuk meg. Apja görög volt. Béreából Pál egyedül utazott tovább Athénba. lKor 9.Pál apostol kézrátétellel pecsételte meg (2Tim 1. anyja viszont zsidó.2).3.1. O és a nagymama. és hittel el is fogadta azt.3). Ezt a kegyelmi ajándékot .1. Pál második missziói útján (Kr. u. hogy az Úr Jézus különleges szolgálatra rendelte ezt a fiatalembert. de már az egyik leghűségesebb munkatársa Pál apostolnak. 3Móz 12. Próféciák is voltak vele kapcsolatosan. és ez az egyetlen ilyen eset. Később Szilász és Timóteus is követték őt oda (Csel 17.5. amelyek a neki adott kegyelmi aján- dékra mutattak (lTim 1.14. és ezáltal közös- séget vállaltak a fiatal szolgával (lTim 4. ők is Timóteusra tették a kezüket. 107 A Timóteushoz írt Icát levél L A levelek cím zettjei Timóteus (neve jelentése: tiszteld Istent vagy Isten dicsősége) még fiatal volt (lTim 4. Mivel Timóteus vegyes házasságból.8.15). 3.12). Szilász és Timóteus együtt indultak el Kis-Ázsián keresztül Macedóniába. akiről a lisztrai és ikóniumi testvérek jó bizonyságot tettek (Csel 16. Valószínűleg. ahol először Filippiben és Tesszalonikában hirdették az evangéliumot. Ezáltal a gyülekezet vezetői szintén elismerték Timóte- us adományát. Ezután Pál. egy pogány férfitól és egy zsidó asszonytól származott. akit Eunikének hívtak.6).20). . Pál már első útja idején is evangelizált ezen a környéken. Lóisz kora gyermekkorától fogva tani- tották Timóteust az ÓSZ-i szent írásokra (Csel 16. Timóteus már akkor hallotta a keresztről szóló üzenetet. 51-54) Derbé és Lisztra környékén figyelt fel erre a hívő fiatalemberre. vö.18). gyermekkorában nem metélték körül a zsidó szokásnak megfelelően (lMóz 17.14).5) . 2Tim 1. és ennek során ezt a két helységet kétszer is meglátogatta (Csel 14.az evange- lizáció ajándékát (2Tim 4. kb.21). amelyet az ÚSZ-ből ismerünk.

Csak Korintusban találkoztak ismét (Csel 18. és Troászban vár rá (Csel 20.1. Amikor Pál háromhónapos görögországi tartózkodás után Macedónián keresztül visszatért Kis-Ázsiába. ahol az apostol kérésére később is munkálko- dott. Pál tele van dicsérettel ezzel az útitársával és munkatársával kapcsolatban. Timóteus ismét Pál mellett volt. Ezt a látogatást az lKorintusi levél- ben jelenti be (Csel 19. 9. kb. aki időközben megérkezett Macedóniába (2Kor 1.1. hogy meglátogassa a filippibelieket. Ezen a híren kívül a Timóteushoz írt két levél az utolsó bibliai bizonyságtétel Krisztusnak erről a hű szolgájáról és Pál apostol munkatársáról. Timóteus elkísérte Pált harmadik missziói útjára is (Kr. Erasztusszal együtt elküldte őket Pál Efezusból Macedóni- ába. hogy Timóteust elküldi hozzájuk (Fii 2. Amikor Pál apostol fogságban volt. ITesz U ). akkor mikor. Kol 1. hogy Timóte- üst elfogták. Azonban ekkor valószínűleg nem Pállal együtt ment Jeruzsálembe.5. A Zsidókhoz írt levél 13.17. arról nem értesülünk.22.1-6). Megközelítőleg tizenöt éven át tartó együttműkö- désük kezdetén még így nevezi: ‫״‬a mi testvérünk és a Krisztus evangéliumának hirdetésében Isten munkatársa" (ITesz 3. hanem Efezusban maradt. 54-58). és ha igen. és ott volt a Filemon. lKor 4. Pál aggódott a hitben fiatal tesszalonikaiak szellemi állapota miatt.1) is. Fii 1. 16. Amikor a 2Korintusi levél keletkezett. Timóteus az Úr odaadó és hűséges szolgájának volt a mintáké- pe.2-6). hogy szeretett és hűséges gyermeke az Úrban. akárcsak ő (lKor . Erről azonban rész- leteket nem tudunk meg. Hogy ez a látogatás megvalósult-e. de ismét szabadlábra helyezték. az lKorintusi levélben már azt mondja róla. a Kolossé és a Filippi levél megírásakor (Filem 1. Timóteus meglátogatta őt a római börtönben.12).19).108 l-2Timóteus ITesz 3. aztán tovább Korintusba.10). Timóteus néhány testvérrel előre ment.2).2-1).23-ban még azt olvassuk. Miután Pál előtt akkor lezárult annak a lehetősége. levelében annak a szándékának ad hangot. ezért még egyszer visszaküldte hozzájuk Timóteust (ITesz 3. u. aki az Úr munkáját végzi.

. hogy a levélben semmiféle utalás sincs fogságra. ez a fiatal és kicsit félénk testvér egyike volt azok- nak a keveseknek. hogy én is megnyu- godjam. u. és sokan elfordultak tőle. hogy az Úr más utat rendelt számára (lTim 3. hogy Timóteust hamarosan elküldhetem hozzátok. aki olyan őszintén törődne ügyeitekkel. Második levelében azonban Pál megint többször emlegeti a fogságát. A nemes harcot megharcolta. Amikor Pál szabadonbocsátása után meglátogatott néhány olyan helyet. hogy kipróbált ember ő.5). és mint apjával a gyermek. mégpedig úgy hogy szabadon bocsátásra semmi kilátás sincs. úgy szolgált velem az evangéliumért.Timóteus első levele így valószínűleg Kr. még ha a gyülekezet szétesik is (2Tim 4. amelyet nagyrészt vele együtt végzett eddig.14). hogy elérkezett elköltözésének ideje (2Tim 4. a hitet megőrizte. .3). aki haza fogja őt vinni.10).19-22-ben fogalmaz: ‫״‬Remélem az Úr Jézusban. valamint az.15)." Timóteus. nem pedig a Krisztus Jé- zuséval. 63-64 táján keletkezett. ahol korábban már munkálkodott. akik akkor is határozottan Pál apostol pártján álltak. Mert nincs mellettem hozzá hasonló lelkületű. hogy hamarosan elmegy hozzá. u. azt bizonyítják. és már csak az Úrra tekint. l-2Timóteus 109 4. miután megtudtam: mi van veletek. töltse be teljes mértékben a legnehezebb körülmények között is. a második levél pedig Kr. Éppen ellenkezőleg tudja.6). Ezek a tények. de talán már sejtette. hogy szolgálatát. Pál a legmelegebben és legszeretetteljesebben azonban a Filippi 2. amikor fogságban volt. mert mindenki a maga dolgával törődik. Timóteust teljes bizalommal hagyhatta Efezusban (lTim 1.17. amelyek az Isten házára. hogy az apostol szabadlábon volt. az élő Isten Gyülekezetére vonatkoznak (lTim 3. Azt remélte ugyan. futását bevégezte. 16. 66-67 körül. Bú- csúlevelében Pál arra buzdítja Timóteust. Az első levélben közli vele azokat az isteni rendelkezéseket. De ti is tudjátok.

110 l-2Timóteus

2. A T im óteushoz írt első levél (6 fejezet)

a) A levél témája és célja
‫״‬Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy... ezekből
tudd meg, hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő
Isten Gyülekezete, az igazság oszlopa és erős alapja" (lTim 3,14-
15). Ez a vers a Timóteushoz írt első levél címe lehetne.
Éppen Efezus volt az a hely ahol Pál Isten teljes tanácsvégzé-
sét hirdette, és levelében leírta mindazokat az előjogokat és áldá-
sokat, amelyeknek részesei Krisztus Testének tagjai. Most pedig
első levelében utasításokat ad Timóteusnak, aki Efezusban van, a
gyülekezet külső rendjére nézve (az lKorintusi levél foglalkozik a
gyülekezet belső rendjével). Egy Efezusba címzett levélben (lTim
1,3) nem volt szükséges még egyszer megismételni a legfeljebb
három évvel korábban elmondott igazságokat. Az apostol félté-
telezte, hogy a gyülekezet ismeri ezeket. Ezért a Timóteushoz írt
első levél jellegében egészen más, mint az Efezusi levél. Nem is a
hívőknek vagy az ottani gyülekezet egészének szól, hanem a gyű-
lekezet egyik szolgájának, akit az apostol saját maga bízott meg és
hatalmazott fel.
Az alábbiakban álljon itt néhány fontosabb különbség:

Téma Efezusi levél lTimóteus levél
1. Krisztus Isten tanácsvégzésé- Azért jött ebbe a vi-
nek beteljesítője és a lágba, hogy Istenről
Gyülekezet feje tegyen tanúságot
2. A Gyülekezet Krisztus Teste, Isten Az igazság oszlopa és
háza, Krisztus meny- alapja, Isten háza, a hí-
asszonya vöknek Isten házában
tanúsított magatartása
3. A szolgálat Kegyelmi ajándékok A helyi gyülekezetben
Krisztus egész Teste betöltött tisztségek
számára

l-2Timóteus 111

Az lTimóteus levél tehát a helyi gyülekezetek életére vonatko-
zó, gyakorlati utasításokat tartalmaz.
Az első fejezetben Pál szemlélteti az egészséges tanítás és a
mózesi törvény közötti ellentétet.
A második fejezetben az imádsággal (különösen a férfiak imád-
kozásával) és a keresztyén nő helyzetével foglalkozik.
A harmadik fejezetben a vének vagy felügyelők és szolgák helyi
tisztségéről van szó.
A negyedik fejezetben Pál azt a sejtését mondja el, hogy
tévtanítások fognak felbukkanni, és arra inti Timóteust, hogy tanú-
sítson helyes magatartást, és legyen jó példa.
Az ötödik fejezet témája először a hívő özvegyekről való gon-
doskodás, aztán még egyszer a vének szolgálata.
Végül a hatodik fejezetben az igazi kegyességet, mint az Úrnak
odaszánt életet írja le, és különösen a kapzsiságtól óv.

b) Sajátosságok
Vének és szolgák
A vének (gör. presbyteros) vagy felügyelők (püspökök, gör.
episkopos) - két megjelölés ugyanarra a tisztségre (vö. Csel 20,17.28;
Tit 1,5.7). Emellett az ÚSZ megemlíti még a szolga (diakónus, gör.
diakonos) tisztségét (vö. Csel 6). Olyan szolgálatokról és feladatok-
ról van itt szó, amelyek a kezdeti időkben az egyes gyülekezetek-
ben rendszerint léteztek.
A zsidóknál mindig is voltak vének (2Móz 3,16; Ezsd 10,14; Mt
26,59; Csel 6,12), ezért nem olvasunk semmit arról, hogy a zsidó-
keresztyén gyülekezetekben bevezették volna ezt a szolgálatot,
pedig ott is voltak vének (Csel 11,30; 15,6). A pogánykeresztyén
gyülekezetekben viszont apostoli felhatalmazással állították őket
szolgálatba (Csel 14,23; Tit 1,5), azonban a Szent Szellem vezetését
követve (Csel 20,28). A szolgákat a gyülekezet választotta, és az
apostolok ezt megerősítették (Csel 6,1-6). Ezért az a tény hogy a
véneket és a szolgákat csak egyetlen lévé) címzésében találjuk meg
(Fii 1,1), nem a kivételt mutatja, hanem azt, hogy ez volt a normális

112 l-2Timóteus

állapot a gyülekezetekben. Mivel azonban az ilyen szolgálatok be-
töltéséhez kipróbált emberekre volt szükség, véneket és szolgákat
csak egy bizonyos idő elteltével neveztek ki.
Az apostoli idők elmúltával a vének tisztségét megkülönböztet-
ték és elválasztották a felügyelői tisztségtől. Ezzel megteremtet-
ték az alapot a későbbi egyházi hierarchiához, amely ráadásul még
‫״‬apostoli szukcesszióval" (utódlás) is dicsekszik. A Szentírás azon-
bán nem ad erre alapot. Ellentétben ezzel, amikor Pál elbúcsúzott
az efezusi gyülekezet véneitől, a gyülekezetét Istenre és kegyelme
Igéjére bízta (Csel 20,32). A tisztségek hangsúlyozása mellett erősen
hátérbe szorultak az Isten által adott, különféle kegyelmi ajándékok,
az evangélista, a pásztor és a tanító adománya/kegyelmi ajándéka
(Ef 4,11). Pedig éppen ezeknek az adományoknak kell megmarad-
niuk ahhoz, hogy a Gyülekezet eljusson ‫״‬a Krisztus teljességét el-
érő nagykorúságra" (Ef 4,13).
Amennyire az ÚSZ-ből megállapíthatjuk, véneket és felügyelő-
két csak az apostolok, illetve meghatalmazottaik neveztek ki. Ezál-
tál ezek a tisztségviselők Isten akarata szerinti tekintélyt nyertek,
melynek segítségével fenntartották a külső rendet az első gyüleke-
zetekben. Ma senkinek, magának a gyülekezetnek sincs felhatal-
mazása arra, hogy kinevezzen valakit egy ilyen tisztségre. Az iste-
ni felhatalmazás mindig felülről jön, sohasem alulról. Ha a vének
szolgálata mint hivatalos tisztség ma már nem is állhat fenn bibliai
alapokon, szellemi gondolkodású férfiak erkölcsi felhatalmazásból
mégis gyakorolhatják ezt a tisztséget a hívők hasznára és áldására.

c) Tartalmi áttekintés

I. lTimóteus 1: Törvény és kegyelem
II. lTimóteus 2: Az imádkozás, a nő helyzete
III. lTimóteus 3: Vének és szolgák
IV lTimóteus 4: Hamis és igazi tanítás
V lTimóteus 5: Özvegyek és vének
VI. lTimóteus 6: Megelégedettség és gazdagság

amely néhány évvel a Timóteushoz írt első levél után született. hogy fiatal munkatársában félelem ébredhet. és vannak közönséges használatra való edények (2Tim 2. egészen más képet tár a szemünk elé. Ezért ez a levél minden időkben bátorítást jelent azoknak a keresztyéneknek. Azok a gyülekezetek. hogy bátorítsa és erősítse őt. Ez azt mutatta. Eltekintve attól a ténytől. és talán el is keseredhet. Pál apostol azért írta Timóteusnak ezt a búcsú- üzenetet.28.10. .14. hogy arról kellett beszélnie. amelyeket Pál olyan gonddal plántált és táplált.. Fii 1. 20. akik Urukat és Megváltójukat hűségesen akarják követni." (3.5). és a halálát várja. A hanyatlás olyan mértéket öltött. l-2Timóteus 113 3. A T im óteushoz írt m á so d ik levél (4 fejezet) a) A levél témája és célja Ez a levél. Az első levélben még utasítást adott a vénekre és a szolgákra nézve. akikről ír. De arról szó sincs. végül is ő maga. Már nem írhatott az Isten házáról.20). 4. Csel 14. sokat romlott. amikor azt látja. mert a hívők hűtlenek lettek Urukhoz. mint amilyen a háromszor megismételt.23. Pál látta. Jézus Krisztustól.17.. Ebben a második levélben azonban már szinte csak személyesen Timóteusnak szóló felszólításokat találunk. a Gyülekezet hanyatlani kezd.13). az Úr akkor is hű marad. komoly ‫״‬te azon- bán . hogy egy nagy házban vannak megbecsült. hogy a gyülekezetek állapota még normális volt. mert Ő magát meg nem tagadhatja (2Tim 2.15). az élő Isten Gyülekezetéről (lTim 3. Isten ereje és az Úr Jézus kegyelme ugyanaz marad. egyre inkább eltá- volodtak az élet és az erő forrásától. hogy szellemi atyjának. hogy Pál most ismét fogoly.1). Pálnak a hazamenetele után magára marad. H a azonban Isten háza. azoknak a hí- vöknek az állapota. hogy megadná magát vagy elveszítette volna a reményt! Bármilyen rossz idők járnak is. és közben a keresztyénség is hanyatlásnak indul. mint az Úr apostola és felhatalmazottja iktatta be a véneket (vö.

Kegyes élet (3.114 l 2 ‫־‬Timóteus b) Sajátosságok ‫״‬Krisztus jézusban" A keresztyénség hanyatlása ellenére az Úr Jézus mindig ugyan- az marad. Őbenne minden biztos és szilárd. Üdvösség (2. Hit és szeretet (1. amely megőriz (2. Hit (3. Kegyelem. 2Timóteus 1: Krisztus szolgájának szenvedései II.9) 3.10) 6.1) 5.13) 4. Ebben a levélben hét- szer találjuk meg ezt a kifejezést: ‫״‬Krisztus Jézusban": 1.1) 2. ITimóteus 2: Krisztus szolgájának feladatai III. 2Timóteus 3: A szolga segédeszközei. Élet (1.15) c) Tartalmi áttekintés I. Mentő kegyelem (1. amikor hanyatlóban van a keresztyénség IV 2Timóteus 4: A hűséges szolga és a hűséges Úr .12) 7.

Hogy Titusz már nagyon korán Pál munkatársai közé tartozott.4). A félig zsidó Timóteussal ellentétben. különösen a máso- dik Korintusi levélből válik nyilvánvalóvá. Ebből az erősen feltűnő tényből egyesek . hogy Titusz Pálon keresztül jutott hitre.l‫־‬10‫־‬ből derül ki. és végül társának és a korintusiak között munkatársának nevezi (8. a görög Titusz nem kényszerült erre. Az Apostolok cselekedetei nem említi meg név szerint Tituszt Pál útitársai között. A levél cím zettje Titusz Timóteushoz hasonlóan Pál apostol közeli munkatársa volt. életkora szerint valószínűleg Titusz is fia lehetett volna Pálnak. A 2. Timóteustól eltérően. akit még a korintusiak is megbecsültek (2Kor 7. aki egy kicsit félénk ember volt.15: lTim 4.talán joggal . az a Galata 2.6. akit Pál a zsidók miatt körülmetélt. Tit 2.azt a következtetést vonták le.15). Pál dicséri Titusz buzgóságát (8. Abból. Titusz energikus volt. hogy Barnabás és Pál Jeruzsálembe megy az ‫״‬apostoli zsinatra" (vö.13-ban ‫״‬testvérének' nevezi. mert a Titus 2. hogy éppen a fiatal férfiak számára legyen példa a jó cselekedetben (vö. arra következtethetünk.13).23). Mint Timóteus. Csel 15). Ezzel azt mutatta be. Ott a ráruházott feladatokat nagy gonddal végez- te.12).16-17). hogy Titusz a szerzőnek.6-7-ben Pál arra inti őt.7. hogy Pál ‫״‬közös hitben való igaz fiának' nevezi (Tit 1. 115 A Tituszhoz írt levél (3 fejezet) 1. Az. ahol arról van szó. Később Titusz Pál apostol kívánságára egy ideig Korintusban tevékenykedett. hogy a keresztyén ember nem áll a Sínai-törvény uralma alatt. Lukácsnak a testvére lehetett. Titusz megvigasztalja Pált (7. . hogy Pál milyen nagyra becsülte Tituszt.

amely a Krisztusban való teljes üdvösséget bemutatja. Míg az lTimóteusban a tanítás áll az előtérben. A három rész közül mindegyik egy- egy tanítói szakaszt tartalmaz. hanem azoknak a férfiaknak. hogy azon kívül. Kr. és otthagyta Tituszt. A hamis tanításról az 1. hogy az Urat szolgálják. Azonban egyik levél sem a gyülekezetnek szól.116 Titusz Tituszt utoljára a 2Timóteus 4. Amikor Pál. Isten népe szellemi vezetőinek (amilyen Titusz is) mindig szemük előtt kell tartaniuk. Titusz levelében inkább az Isten házában uralkodó külső rend a fontos. hogy Dalmáciába készül. 2. Nem sokkal ezután.10 említi meg.11-14 két dolog megjelenését tárja elénk: először az Isten kegyelme jelent meg az elveszettek üdvösségére. mégpedig az Úr szolgálatában. és nem szabad egymástól elválasztani őket.és a 3. hogy az ő megbízásából az ottani gyüleke- zetekben felmerült hiányosságokat rendbe hozza (néhány kutató véleménye szerint Pál már második missziói útja végén. miután szabadon bocsátották az első fogságból. a Földközi-tenger vidékének keleti területeire ment. valamint az abból fakadó gyakorlati következtetéseket. és akkor hagyta ott Tituszt). az Úr kiválasztottainak végzik a szolgálatukat. A levél tém ája és célja A Timóteushoz írt első levél és a Tituszhoz írt levél közös témája az egészséges tanítás és a Gyülekezetnek. és hamarosan . mint az lTimóteus levélé. Tehát Pál Titusszal is szoros kapcsolatban állt élete végéig. megközelítőleg 63-64-ben írta Pál ezt a levelet Titusznak. Ezért Titusz levelét néhány szóban össze lehet foglalni.9-en kívül alig van szó. O tt azt írja Pál. vagyis Isten házának rendje. Az első fejezetben az első négy vers az. Ezért Titusz levelének a stílusa is nyugodtabb. eljutott Krétára is. u. megállt Krétánál. akiket maga Pál apostol bízott meg és hatal- mázott fel. A 2. A levelet a feje- zetek három részre osztják. amikor Cézáreába hajózott.10. A keresztyén hitről szóló tanítás és a keresztyén életvitel ősz- szetartoznak.

hogy hatszor fordul elő benne a ‫״‬jó cselekedetek' kifejezés: 1. Az így kezdődő új élet a megújult életvitel alapja. 2. 3. Tartalmi áttekintés I. 3. ami illik az egészséges tanításhoz (1. Titusz 2: Ami megfelel. ahogyan a hívők elfogadják Istentől az üdvös- séget. b) Vének vagy felügyelők Lásd az lTimóteus 2b pontját! 4.8.7. azaz Istennek tetsző életet éljen. Titusz 3: Minden jó cselekedetre készen (1.3-7 azt írja le. vers): Kapcsolat egymás között III. vers): A világ előtt és a gyülekezetben . Titusz 1: A z igazi kegyesség szerinti igazság (1. hogy istenfélő. Istennek ez a kegyelme arra tanítja a keresztyén embert. Titusz 117 meg fog jelenni Krisztus a megváltottak dicsőségére.14. Sajátosságok a) Jó cselekedetek A Tituszhoz írt levél a keresztyén életgyakorlatról szóló levél. Ezt az támasztja alá.1.14. vers): A vének és az egészséges tanítás II.6. A 3.

Onézimosz Filemon rabszolgája . Azon- bán. Kolossé) is teszi. Arisztarkhoszt. Onézimosz is elkíséri. Ezenkívül megtudjuk. vers). század vége) azt erősítik meg. mindkettőben üdvözli Epafrászt. vagyis Kr. úgynevezett börtön-levelében (Efezus. Azonban az. 160-220) és a Murátori Kánon is (2. Tertulliánus (kb. Ez abból derül ki. akit Pál apostol ismert és nagyra becsült. hogy a Filemon levelet Pál írta.7-9).25). ahogyan a neki írt levélből megállapítható. Filippi. hogy fogságban van.9. mert egy Testnek vagyunk a tagjai (vö. Kolosséban lakott.118 A Fiiemosihoz írt levél (1 fejezet) 1. Ef 4. A levél megírásának oka és témája A Filemonhoz írt levelet gyakran nevezik Pál apostol magánleve- lének. Rómából. és a Kolossé levélben közli az ottani hívőkkel. hogy ő fogoly Krisztusért. cím zettje és keletkezésének ideje Pál apostol Filemonhoz írt levele az ÚSZ azon kevés levelei közé tartozik. azt mutatja. hogy Onézimosz is Kolosséból való volt (Kol 4. u. aki a Kolossé 4. Ekkor kétszer arról beszél. Mind a két levélben megemlíti. Ezt a levelet Pál a Kolossé levéllel együtt írta. hogy Tükhikoszt. Pál apostol ebben a legrövidebb levelében háromszor említi meg a saját nevét (1. amelyek hitelességét aligha kérdőjelezték meg valaha is. 61/62- ben. A levél szerzője. Márkot.19. hogy Appia és a Filemon házában levő gyülekezet mellett Pál szóba hozza Arkhipposzt is.17-ben is szerepel. aki a levelet kézbesítette. Filemont az ÚSZ egyébként sehol másutt nem említi meg. hogy a keresztyének közötti személyes kap- csolatok sem különíthetők el a hívő közösségtől. 2. hívő keresztyén ember volt. hogy megemlíti a Filemon házánál levő gyüle- kezetet. ahogyan ezt a többi. Démászt és Lukácsot.

Közben Onézimosz bizonyos dolgokban hasznára is vált az apostolnak (vö. egy szóval sem említi apostolságát és az azzal járó tekintélyét. amit Onézimosz az ura. Kol 3. Kol 3. és így nem Isten akarata szerint való. mint Onézimosz. lTim 6. Egy- szerűen a kegyelem és a szeretet szellemiségére ad mintaszerű példát: így kell a mindennapok során a testvérek között támadt nehézségeket rendezni. Luther M árton ezt mondta erről a levélről: ‫״‬Ez az írás a keresztyén szere- tét mesterien kedves példánya. külsőképpen nem mentesültek gyakran nagyon nehéz sorsuk terhe alól. 12. Tit 2. és Pál vezette el Onézimoszt az Úr Jézusban való hitre.11) és az elkövetett vétket (vö." 3. Ezért is nevezi őt Pál a ‫״‬gyermekének' (10.13).1-2. ahogyan ez az ÚSZ különböző helyeiből megállapítható (lKor 7.5-8. Jóllehet.9-10). Gál 3. hogy ebben a helyzetükben . és adta velük az általunk tanul- mányozott levelet. Kol 4. Rómában találkozott a fogoly Pál apostollal (akit hallomásból talán ismert). A legsúlyosabb büntetés várt az olyan szökött rabszol- gára. és Onézimosz szabadonbocsátását sem követeli. Kol 3. Ef 6. Arra azonban felszólítást kaptak. mint sok más levelében. azok a rabszolgák. Az első keresztyének között sok rabszolga volt. és ekkor valószínűleg pénzt is eltulajdonított. elszökött tőle.28. Filemon 119 volt. ha nem hívő uraik voltak - . Ebben nem a keresztyén tanításról ír.9).22-25. A rabszolga csupán egy ‫״‬tárgy" volt.13. Ezért küldte vissza Onézimoszt Tükhikosszal együtt Kolosséba.21-24. vers). hogy rendeződjön az. Filemon ellen elkövetett. Sajátosságok a) A rabszolgaság problémája A z ókorban a rabszolgaság a szociális és államrend stabil tartozéka volt.különösen. a rab- szolgaság az emberi bűn egyik következménye. Menekülése közben. és így gazdája korlátlan tulajdona. Ez a kegyelem áthidalja a szociális különb- ségeket (vö. Azonban Pál azt akarta. akik hittek a megváltó Jé- zus Krisztusban.

Filemon 4-7: Pál dicséri Filemont III. hanem úgy hogy elvezeti az embereket a sötétségből az Ő csodálatos világosságára. achrestos . T artalm i á ttek in tés I. Isten nem forradalom által akar- ja a világot megváltoztatni. a rabszolgája felett. és ez vezethetett Onézimosz felszabadításához is (vö. Megtérésével azonban radikális fordulat következett be az életében. amikor ezt mondja neki: ‫״‬Bárcsak hasznodat vehetném!" (gör. Onézimosznak azon- bán nem vált becsületére ez a név. akinek a neve hasznost jelent. amikor elszökött Filemontól. Ezért utal Pál a 11. onaimen) 4. versben a szívére beszél. és talán még el is lopott tőle valamit.120 Filemon legyenek hűséges bizonyságai Istennek és az Ő kegyelmének a Krisztusban kapott új életük által. versben pedig egyenesen Filemonhoz fordul. Filemon 1-3: Köszöntés II. A 20. Filemon 8-21: Pál közbenjár Onézimoszért IV. és a 21.euchrestos).haszontalan Ebben a levélben Pál kétszer használ egy szójátékot Onézimosszal kapcsolatban. b) Hasznos . Filemon 22-25: Befejezés .2024‫)־‬. Ezért Pál nem kérdő- jelezi meg Filemon jogait Onézimosz. azonban a 15. versben a hasznos és haszontalan szavakra (gör. lKor 7.

13-25). és úgy fejeződik be. és hol laktak? A zsidók (héberek) Izráel fiainak. De ezt a nevet a Zsidókhoz írt levél valószínűleg nem csak azért kapta.5). ill. hogy na- gyón jól ismerték az ÓSZ-et. A neve: ‫״‬Zsidókhoz" írt levél . De kik voltak ezek a ‫״‬zsidók' (héberek).______________________________________________________ 121 A Zsidókhoz írt levél (13 fejezet) 1. Erre mutat az ‫״‬atyák'. 3. hogy az üdvösség útja nem az ÓSZ-i istentisztelet.1). mint egy írott prédikáció. Ezek a keresztyének . ez az elnevezés valószínűleg nagyon régi hagyományon alapul. A címzettekről nemcsak az feltételezhető. 10.2.1. Hogy helyesen értelmezzük. m ert olyan sok ÓSZ-i idé- zetet tartalmaz. sem a címzettek neve nem szerepel benne.1-3. hanem a levél gyakran szól hozzájuk úgy mint akik Izráel népéből származnak. hanem az Úr Jézus Krisztusban való hit (Zsid 2. Á ltalános m eg állap ításo k A Zsidókhoz írt levél az ÚSZ egyik legszebb levele.6. a) Címzettek A Zsidókhoz írt levél úgy kezdődik. Ábrahám utódainak a meg- nevezése (vö. 150-215). Józsué és Áron emlegetése. mint egy levél. a ‫״‬próféták' (Zsid 1.2).1-4. Fii 3.1. valamint Mózes. Az Úr Jézus Krisztus foglalja el benne a központi helyet. szükség van az ószövetségi zsidó istentisztelet alapos ismeretére. lM óz 14. akik mind Isten választott népéhez tartoztak. 4.1-5-ben Pál apostol az ilyen keresztyéneket ‫״‬a kegyel- mi kiválasztás szerinti maradéknak' nevezi. Sem a szerző. század vége felé búk- kan fel alexandriai Kelemennél (kb. Mivel ennek a levél- nek más neve nem ismeretes.csak a 2. a ‫״‬régiek' (Zsid 11. 6.14-16. Ugyanakkor ez az egyik legnehezebb levél is. A levél címzettjei azonban arra a meggyőződésre jutottak. A Róma 11.13.

aho- gyan ez a Zsidók 10. Ebben a levélben a tanítás. tudatosan az Úr Jézust akarta elénk állítani hitvallásunk apostolaként és főpapjaként (Zsid . alexandriai hagyomány azonban mégis Pálnak tulajdonította ezt a levelet. Főként azokkal történt ez. A Zsidókhoz írt levél címzettjei mindenképpen palesztinai zsidókeresztyének voltak. aki ezt a levelet ihlette. E felfogás mellett szólnak azok a tények. Csel 8. elfordulnak a keresztyénségtől. megemlít egy olyan levelet. hogy ennek a levélnek a szerzőjét nem ismerjük. intés és bátorítás elsősorban nekik szól.1) és a 13. a Zsidókhoz írt levél címzettjei Palesztinában éltek. A régi. mert szerin- tűk a levél tartalma. de nem volt élő hitük a megváltó Jézus Krisztusban. tehát olyanoknak. Apollóst (ezt Luther M árton mondja). hogy ő a nemzetek apostola volt. Sok feltételezés született arra nézve.26-31). és hogy Péter. sőt még Aquilát és Priszcillát is. Tény azonban.11. Lukácsot. Péter pedig a zsidóké (Gál 2. aki szintén zsidók közül származó hívőknek írt. megtért zsidókkal szemben. vagyis a diaszpórában ta- !álható. Ha Pál volt a szerző. és visszatérnek a judaizmus- hoz (Zsid 6.7-8). Barnabást (ezt Tertulliánusz állítja).15). akiknek Péter apostol két le- vele szól. ki írhatta ezt a levelet.12-13-ból kiderül. hogy a szer- ző jól ismerte Timóteust (Zsid 13. A mai tudósok többsége elutasítja Pál szerzőségét. amely az üldözések következtében nehezedett rá- juk.122 Zsidók azonban részben abban a veszélyben voltak. akik ugyan keresztyénnek vallották magukat.34-ből (vö.23). Szerzőként megnevezték Pált. amelyet Pál írt nekik (2Pt 3. 10.1). akik Palesztinán kívül éltek. míg Péter a ‫״‬szórványban élő jövevényeknek' írt (lPt 1. Szilászt. névtelenségének okát abban kereshetjük. A ‫״‬szórványban élő jövevényekkel".4-8. felépítése és nyelvezete nem jellemző Pálra. külső nyomás miatt. hogy a nagy. b) Szerző A Zsidókhoz írt levél szerzője nem említi meg a saját nevét. A Szent Szellem.

Origenész egyházatya (kb.19.6-7.1). 185-254) azt írta: ‫״‬Hogy ki írta ezt a levelet.1-3. Az Apostolok cselekedetei könyvének első fejezetei elmondják. Zsidók 123 3. hogy a levél csak jóval az apostolok halála után keletkezett. 6. mint a szerzőség kérdésében. Azonban ezután hamarosan megindult a kérész- tyénüldözés hitetlen. a Zsidók 2.3 és 13. hogy a levelet 60-70 között írták. hogy már római Kelemen egyik levelében is (Kr. Ezért sok kutató úgy hiszi.11). Magából a Zsidókhoz írt levélből azt lehet megállapítani.1-2 is beszámol. ITesz 2. Ők azonban nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyják azt. 70-ben rombolta le Titusz.32-34. azt valójában csak Isten tudja. 11. Ezenkívül a zsidók megrestültek és elkedvetlenedtek (Zsid 5. hogy zsidók ez- rei jutottak hitre. hogy Pál sem tartozott azok közé az apostolok közé. A templomot és Jeruzsálem városát Kr. megkeményedett szívű honfitársaik részéről (Csel 8. A Zsidókhoz írt levél szer- zője szintén ezekről az üldözésekről beszél (10. 2. 12.59 és 12. A levél célja és témája A levél címzettjei olyan palesztinai zsidók voltak. római hadvezér és későbbi császár. 12. akik az Úr Jézust még a Földön látták és hallották. Erről a Zsidókhoz írt levél semmit sem mond. 10. Annyi bizonyos.11. A diakónus István és Jakab apostol voltak ilyen veze- tők.14). akiknek az Úr mellett tanúskodó haláláról már az Apostolok cselekedetei 7." c) A levél keletkezésének ideje A Zsidókhoz írt levél keletkezésének idejére nézve ugyanúgy élté- rőek a vélemények.1-3.12-14). Sokan. akik az após- tolok igehirdetése alapján tértek keresztyén hitre. vö.7 alapján ugyanakkor arra a következtetésre jutnak.4-11). u. akik elvetik Pál szerzőségét. 95 táján) szá- mos idézet van a Zsidókhoz írt levélből.12). u. Emiatt bizonyos mértékű szellemi visszaesés már be is kö- vetkezett náluk (Zsid 5. hogy a templomban ekkor még gyakorolják az ÓSZ-i áldozatokat (9. A levél írója ezért többször is em­ .

A levél szerzője a legnagyobb komolysággal tárja eléjük. Jézus Krisztus egyszer és mindenkorra megtörtént áldozatának. amelynek .4-8. és visszatér a korábbi életéhez.23. amelyet kezdetben tanúsítottak (Zsid 6. az Isten Fiában. amely az ÓSZ-i istentiszteleti előírások ellenképe és beteljesítése. aki megvallotta. A Zsidókhoz írt levél néhány szempontból különbözik a többi ÚSZ-i levéltől: Istent nem nevezi a hívők Atyjának (a Zsid 12.35. hanem közülük néhánynak még az is eszébe jutott.6. és nem foglalkozik a hívők Krisztusban való helyzetével. Ezért a Zsidókhoz írt levelet bizonyos mértékig ‫״‬ötödik evangéliumnak' és Máté evangéliuma folytatásé- nak lehet tekinteni. Ezért ez a levél többször is inti őket. mint a Földön élő emberekre néz. Máté evangéliuma úgy állítja Krisztust a zsidó nép elé. 13.1. hogy bizonyítsa az ó és az új szövetség közötti ellentétet és azt. a Főpapban és az új szövetség közvetítőjében megjelent teljes kijelentése magasan felette áll minden ÓSZ-i ki- jelentésnek. A hívőkre. Józsuának és Áronnak. 4. 10.11. A sok ÓSZ-i idézet nagyrészt csak arra szolgál.14. hogy visszatér a judaizmus- hoz. és maradjanak meg benne (Zsid 2. rendelkezésnek és személynek.11. a judaizmushoz. A keresztyén hit útján szerzett tapasztalatok azonban nemcsak elkedvetlenítették és meggyengítették a zsidókat. letér a hitnek erről az útjáról. ha valaki. mint aki beteljesítette az ÓSZ-i próféciákat. a Zsidókhoz írt levél a zsidó népből való hívők szemei elé állítja Krisztust és az Ő mennyei szolgálatát. Krisztus nagyobb a prófétáknál és az angyaloknál. 10. így a Zsidókhoz írt levél ‫״‬pusztai levél". 3. 13. felette áll Mózesnek. hogy ragaszkodjanak a hitükhöz. Azonban ennek a levélnek a nagy témája Krisztusi A legfőbb gondolat.7 és 9 csak képes beszéd). 10. amit Krisztus elvégzett.36.7). akiknek Krisztus műve által szabad útjuk van Istenhez.14. 6.32.124 Zsidók lékezteti őket arra a hitre és az Istennek való odaadásra.10. mit jelent az.26-31). Az ilyen lelkek számára többé nincs ke- gyelem (Zsid 6. amely az egész levélen végigvonul: Isten Krisztusban. hogy hisz az evan- géliumban. és akik mennyei elhívást kaptak.7). Izráel fiainak istentisztelete a maga sok áldozatával csak árnyéka volt a valóságnak.

14.10.10. könyvének központi fejezetét.3.29. Sajátosságok a) Krisztust látni Az USZ egyetlen más levele sem utal olyan gyakran az Úr Jézusra.40 (Károli ford. amely a nagy engesztelési napot írja le. 10.12. aki ilyen ellene irányuló támadást szén- vedett el." .8.. 6.35.21 jobb5: 1..17.9.21).19.. hogy ezáltal is mélyebbre hatolhassunk a Zsi- dókhoz írt levél megértésében: tökéletes: 2. 9.2. a pusztában látjuk.11.2: ‫״‬nézzünk fel Jézusra" .28.). a Zsidók 9-10 Krisztusnak a ke- reszten elvégzett művével magyarázza. a 16. m in t a jo b b szinonim ái.24.21.24. A Zsidók 8. 13. 12. 5. A levél a jeruzsálemi templomot nem említi.9.19.4.12.9: ‫״‬látjuk.3: ‫״‬gondoljatok rá. ennek a beteljesedése Krisztus műve. 7. aki.13.23. könyve.10..10.2.1.15.11. vagy pedig a zsidó istentiszteleti rend jelképe (Zsid 9. ill.24 szentély: 8.. 13.34. Jézusra" . 3. 7.1: ‫״‬figyeljetek. 10.40. Mózes 3. 9.11 5 Vagy egyéb szavak. 6.14. 11.14. 13.20.7. 12. 7.1. mint a Zsidókhoz írt levél: . 8.10).6.28.1.8. amelynek lehetősége van Istenhez közeledni. 12. 9.2 és 9.20. 5. amely vagy az összejövetel helye a pusztá- bán (Zsid 9.19. Zsidók 125 ÓSZ-i megfelelője Mózes 3." b) Fontos fogalmak a Zsidókhoz írt levélben Az alábbiakban felsorolunk néhányat a fontos és gyakran előfor- dúló fogalmak közül.22.11 viszont ‫״‬sátoron" a mennyei szentélyt érti. 3. 10. 10.23 örök: 1.2.12. ahol Izráel megváltott népét.11.8.3.12.2. 11. a ford. 13.24 szent: 2.25.12. 9.2. fejezetet. 9. hogy az a Jézus.16. .9.. beszél azonban a ‫״‬sátorról".6.8.14.1. 6. 6.9.

rész: 13. rész: 7. az Emberfia 2.37-11.1-28 Krisztus.1-13 Krisztus.20 Intés növekedésre 4. rész: 1. Tartalmi áttekintés I. rész: 9.28: Krisztus magasztos személye 1.8-12 A változhatatlan Krisztus 7.17-25 Különféle intések és befejezés . rész: 13. a főpap 3. rész: 13.5-18 Krisztus. rész: 2.13-16 Intés Krisztus követésére 8. rész: 12. rész: 10.11-6. Zsidók 10.18: Krisztus magasztos szolgálata 1. betoldás: 3. közbenjárója 2.a hitélet 1.1-17 Intés kitartásra 4. rész: 13. rész: 10.1-7. az Isten Fia 1 betoldás: 2.18-29 Isten szentsége 5.25: Gyakorlati rész .1-12 Krisztus a mennyei szent helyen 3. betoldás: 5. rész: 9. Zsidók 8.114‫־‬ Krisztus.19-13.1-4.10 Krisztus.1-10.40 Az ÓSZ-i hívő tanúbizonyságai 3.1-4 Intés.13 Intés hitre 3.13-10.1-7 Különböző további intések 6. rész: 8. Zsidók 1.18 Krisztus. a tökéletes áldozat III. rész: 4. hogy ügyeljünk Isten Igéjére 2. a főpap (folytatás) II.19-36 Intés az Úrhoz való ragaszkodásra 2. az új szövetség közvetítője.14-5.126 Zsidók 4. rész: 12.

hiszen a keresztyének az apostoli idők végén legnagyobb részben már a pogányok közül kerültek ki. szerzője és keletkezésének ideje a) Általános megállapítások Jakab levelét. b) Címzettek Jakab levelének címzése így hangzik: ‫״‬Jakab. Egyesek úgy gondolják.21). A levél címzettjei. 185-254) egyetemes (= katolikus) leve- leknek szokták nevezni. Éppen Jakab levelében világos címzést találunk ugyanúgy. izraelita dokumentumnak nem lenne helye az ÚSZ-ben. ha- nem általában véve a keresztyéneknek. és Abrahámot ‫״‬atyánknak' nevezi (2. üdvözletét küldi a szórványban élő tizenkét törzsnek. mit jelenthet a ‫״‬tizenkét törzs" kifejezés. hogy ezen az egész zsidó nép értendő. Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája. a levél többször hivatkozik a törvényre (2. Mi ennek a magyarázata? Az Apostolok cselekedetei könyvének elején a Gyülekezet első idejéről van szó. 4. másfelől a judaiz- musra való hivatkozás olyan erős ebben a levélben.2 a zsinagógát nevezi összejöveteli helynek (fordítástól füg- gően. bizonyos hívő csoportnak vagy egy meghatározott személynek szólnak. Egyfelől egy tisztán zsidó. amikor az még csak (Krisztus-hívő) zsidókból . Péter két levelét.9. hogy nem szól- hat a keresztyénség egészének. Ezzel a fogalommal azt akarják kifejezni. mások a keresztyénség egészét mint ‫״‬szellemi Izráelt" értik ezen. Ez azonban csak részben igaz. a ford." Sokat töprengtek már azon.11). hogy ezek a levelek nem egy bizonyos gyülekezetnek.). A 2. mint Péter első és János harmadik levelében is. János három levelét és Júdás levelét Origenész egyházatya óta (kb. 127 Jakab levele (5 fejezet) 1.

amikor Roboám alatt két részre szakadt az ország. Egyesek szerint a Jakab nevet álnévként kell felfogni. 11.7).11.2. akár hitetlenek. Izráel népének nagy része nem tért vissza a babiloni fogságból Palesztinába Zerubbábel. Ezsdrás és Nehémiás vezetése alatt. akik hisznek az Úr Jé- zus Krisztusban. Tovább megy tehát. / c) Szerző Jakab levelének a szerzőjéről az idők folyamán számos feltételezés született. amikor megszólítja a ‫״‬szórvány- bán levő tizenkét törzset". 1. Dá- niel ‫״‬egész Izraelért" imádkozott. Mások allegorikus utalást látnak benne Jákobra.8) és a ‫״‬gazdagokról" (2. aki fiainak. ahogyan Isten. Amikor a ‫״‬bűnösökről" (4. a köztük levő hívőkre gondol.6. Izráel ősatyjára. 2.1. 3. a tizenkét törzs­ . Amikor Jakab ‫״‬testvéreket" mond (pl.7). 5. akkor ezen Izráel hitetlen fiait érti.31).1) beszél. nem csupán Júdáért (Dán 9. Ennek a levélnek a szerzője Izráel valamennyi fiát látja maga előtt. Illés próféta tizenkét kőből épített oltárt ‫״‬a Jákob fiaitól származó törzsek száma szerint" (lKir 18. mö- götte egy később élt szerző rejtőzködik. Izráel istenfélő fiaiban mindig is elevenen élt a tizenkét törzs. zsidókeresztyénekből és zsidókból álló közösségnek szól. Csel 15.1.128 Jakab állt (Csel 2-8. és a ‫״‬kegyel- mi kiválasztás szerinti maradékhoz" tartoztak abban az időben (Róm 11. 4. megtartották a maguk összejöveteleit a zsinagógákban. akár hívők.20). a dicsőség Urában. 5.5. akik csak azoknak a zsidóknak írnak. akik az Úr Jézust hitben elfogadták. és végül Pál apostol Agrippa ki- rály előtt ‫״‬tizenkét törzsünkről" beszél (Csel 26.17). Ezek a zsidókeresztyének nyilvánvalóan nem szakadtak el azonnal teljes mértékben népűk még hitetlen fiaitól. és tovább- ra is ügyeltek a törvényre (vö.5). hanem szétszóródott a világban. Ezsdrás tizenkét bűnért való áldozatot mutatott be ‫״‬Izráel törzse- inek a száma szerint" (Ezsd 6. Jakab is úgy néz Isten népére. mint a Zsidókhoz írt levél szerzője és Péter az első levelében.7). Isten földi népe egészére való gondolás azután is.1. 21.19). Júdás levele ennek a kezdetben még vegyes.5.

János testvérét és Zebedeus fiát. Jakab itt nagyon szerény. amellyel különösen az Apostolok cselekedetei elején a júdeai és jeruzsálemi gyülekeze- tekben találkozunk.14. ahogyan ezt főként Pál apostol hirdette. csak ‫״‬Jakabot. a négy különböző.9-ben Péterrel és Jánossal együtt a gyülekezet oszlopá- nak nevezi. a gyülekezet áldásairól.2). Az USZ-ben előforduló. lKor 15. Ezzel megközelítő- lég meghatároztuk a levél keletkezésének legkésőbbi időpontját. Ezért nagyon könnyen lehet. század . Ő t azonban az Apostolok cselekedetei 1. Az Apostolok cselekedetei 15. d) A keletkezés ideje Josephus (kb. Jakab apostol halála után ez a Jakab töltött be különleges szerepet a jeruzsálemi hívők között. az Úr testvérét" (Gál 1.1).3-5. A nagy keresztyén tanokról. 37-100) szerint Jakab 62-63-ban mártírhalált halt (Hegesippus szerint .13 és 21.13-ban említett Jakabról.17-ben. Júdáshoz. akik hittek Őbenne (Jn 7. Csel 1. hogy Jakab levelét már egészen korai idő- ben írták. Pál Jakabot a Galata 2. feladatairól és csodálatos. Amikor Pál először érkezett Jeru- zsálembe. hanem az Úr Jézus Krisztus szolgájának (Jak 1. egyáltalán nincs szó. Másfelől a levél egy olyan állapotot tükröz. Több kutató hajlik arra. örök jövőjéről.3). A kezdetben hitetlen Jakab.18 is megerősíti Jakab vezető pozícióját. aki azonban már korán mártírhalált halt (Csel 12. aki Alfeus fia volt. Júdás és Simon az Úr feltámadása után azok közé tartoztak. semmi továbbit nem tudunk.15-ben és az Apostolok cselekedetei 1.19). Testvéréhez.66 körül). Mások itt Jakab apostolt látják. A Lukács 6. Mk 6.7). az apostolok közül nem látott mást. a hívők helyzetéről Krisztusban. de Jakab nevű ember közül a legtöbb kutató az Úr Jézus testvérét tartja a levél szerzőjé- nek (vö. Júdás levelének a szerzőjéhez hasonlóan. aki Júdás apja vagy testvére. nem nevezi magát az Úr testvérének.2. Arra a Jakabra is gondoltak néhányan. hogy keletkezése idejét 45-re . Jakab 129 nek ír.13 említi meg utoljára. József. ahogyan ez Péter szavaiból kiderül az Apostolok cselekedetei 12.

a nagy humanista szintén nagyon elítélően nyilatkozott erről a levélről.28). ugyanígy Euzébiusz (kb. hogy Jakab levele az USZ legrégebbi írása. amely az ÚSZ-i könyvek részben fennmaradt felsorolása a 2. Luther ezt a levelet amiatt utasította el. század végéről. Azonban nem kizárt. Jak 2. szemben az egyre inkább terjedő tévtanítá- sokkal. a hippóin (393) és a karthágóin (397) történt meg. míg ez a levél általános elis- mérésre talált. amely Luther számára olyan döntő jelentőséggel bírt (vö. A levél tárgya Jakab levele olyan zsidóknak szól. A keleti egyház a laodiceai zsinaton (360 körül) megerősítette. e) Kanonizáció Közismert. Ezzel szemben hiányzik a Kanon Mura- toriból. akik hisznek az Úr Jézusban. és részben még zsidó jellegzetessé- gei vannak. Erasmus. Ez egy olyan helyzet. Egyiptomban és Palesz- tinában. Ennek legfőbb oka valószínűleg az. hogy Luther milyen negatív véleménnyel volt Jakab leveléről. Ennek a levélnek az első biztos nyomai 200 körül találhatók meg a Római Birodalom keleti részében.21. és olyanoknak. 263-339). Nyugaton ez az ismert zsinatokon. amit Jakab a megigazulásról mond. amely csak a keresztyén egyház legkorábbi időszakában . akik ezt a hitet még nem fogadták el. ‫״‬Szalma-levélnek' nevezte. A levél keletkezésének időpontja ennél pontosabban nem állapítható meg. a rómain (382). mi- vei úgy tűnt neki. 185-254) megemlíti. Róm 3. ahol véglegesen elismerték az ÚSZ Szent Szel- lem által ihletett iratait. hogy Jakab levele a Szentírás kánonjához tartozik. Már a régi időkben is soká tartott. Origenész egyházatya (kb. hogy nem vala- melyik apostoltól származik. 2. hogy ez ellentétben áll Pál megigazulásra vonat- kozó tanításával.130 Jakab tegye.

27. ugyanúgy Jakab levele is különleges az ÚSZ-ben. beszéd közben. Ahogyan Jónás próféta is kivétel az OSZ-ben. 2.1. az ember Isten Igéje által születik újonnan (1. egymástól különböző intést tartalmaz. Jakab 131 főként Palesztinában létezhetett. 4. és az Ő eljö- vetele közel van (5.1). ahogy az Úr. akiben hiszünk (2. úgynevezett Hegyi beszédet is. A Hegyi beszéddel való hasonlóságot már említettük. Jakab keveset beszél az Úr Jézusró/. Az ÚSZ sok más levelétől eltérően ennek a levélnek nincs vilá- gosan tagolt. különösen a páli levelekben megtalálha- tó. 2. és amikor szenvedünk. A témák állandó változása az ÓSZ-i Prédikátor könyvére és a Példabeszédek könyvére emlékeztet. Mégis a keresztyén igazság képezi a levél alapját: a szentháromság Istene kijelentette magát (1.1). de felidézi a Máté 5-7-ben talál- ható. logikus felépítése. a keresztyének Isten előtti helyzetével és az Isten Gyülekezetéről.18). Krisztusi lelkületből fakadó életre int. De azt mondhatjuk. Jakab leveléből hiányzik az a tanításbeli fundamentum is. hogy a Szent Szellem a hívő emberben lakozik (4. akiknek elmondta. mert benne Isten az Ő kegyelmében földi népét. A 108 versből 54 felszólító módban (imperativus) van.5). Sok. mert a pogányokhoz fordul. a világgal szemben. amely a többi levél többségében. Az Úr Jézus is gyakran szólt beszédeiben vegyes. felebarátunkra nézve. hanem kiegészíti az ő írásait. Az ilyen életet a jó cselekedetek jellemzik.5). Ezek az intések helyes magatartásra buzdítanak . . mit foglal magába a gyakorlatban a hit. Nem foglalkozik a Krisztus váltságművéről szóló tanítással. Ebben Jakab egyáltalán nincs el- lentétben Pállal.1.hitpróbák ide- jén.1). A levél szerzője arról is tud. A hit (16-szor fordul elő) és a cselekedetek (15-ször fordul elő) szavak alkotják a levél fő vonulatát. Jézus Krisztus a mi Urunk (1. így Jakab levele is nagyon gyakorlati levél. Csak kétszer említi meg a nevét (1.7-8). Izráelt szólítja meg. a Krisztus Testéről szóló tanítással sem. hogy Jakab gyakran beszél úgy. hívő és nem hívő zsidókból álló hallgatósághoz. amely hitből.19.

hanem a hitéi.28-ban.6 21.9 5.16-ban a hitből való megigazulásról beszél.és a Galata levélben kifejt. Ahogyan hit nélkül va- lóban jó cselekedetek nem léteznek.24). szá- mára a cselekedetek nem a törvény cselekedetei.20 5. Sajátosságok a) Megigazulás Jakab levele szerint Jakab ‫״‬megigazulási tanítása" csak látszólag áll ellentétben azzal. amit Pál a Római.132 Jakab 3. Ez a megigazulás azt jelenti. Jakab az életgya- korlatunkat. Ő nem a bűnösre. hogy Isten valakit a maga részéről igaznak nyilvánít. A bűnös ember képtelen arra. Őelőtte senki sem igazulhat meg jó cselekedetek vagy a törvény cselekvése által. b) Hasonlóságok Jakab levele és az Úr szavai között (Jakab levelének és Máté evangéliumának összehasonlítása) Jakab Máté 1. Pál a helyzetünket nézi.10-12 1. ugyanúgy igazi hit sem létez- hét jó cselekedetek nélkül.7 1.21.48 1. Nála nem az Isten.22 . Csak az Úr Jézusban való hit vezet el az Isten előtti megigazuláshoz. akkor az ember Istennel való kapcsolatára gondol. Ez azonban Luther Mártonnak különösen nagy nehézséget okozott.1-ben és a Galata 2. Jakab a cselekedetekből való megigazulásnak egy teljesen más oldalát látja (2. az 5. hanem a hívőre tekint.4 5.21 1. Ezek a cselekedetek a hit következményei.2 5.3 1. Amikor azonban Pál a Róma 3.5 7. hogy Is- ten előtt akár egyetlen jó cselekedetet is véghezvigyen. hanem az emberek előtt való megigazulásról van szó.

6.11 7.24 4.7.19 2.39 2.1-5 5.33 5.7-20: Kitartás és reménység .14 7.4 6. Jakab 5.8 22. Tartalmi áttekintés I.21 + 24 2.1-5.14 +15 2.19-2.5 4.22 7.19 5.1-18: Hit és beszéd V Jakab 4.8 24. Jakab 1.12 5.10 5.9 4.2-18: Hit és kísértések III.10 5.6: A megosztott szív VI. Jakab 1.10 5. Jakab 133 Jakab Máté 1.17-18 5.13 5. Jakab u : Köszöntés II.2-3 6.26: Hit és cselekedetek IV Jakab 3.33-37 4.12 5.21-23 3.

Halász volt. Pétert a testvére.44). Péter az Úr első tanítványainak egyike volt (Mk 1. A Péter nevet (görögül.7-9-ből megtudjuk. 16. és Jakabbal és Jánossal együtt Jézus legszűkebb tanítványi köréhez tartozott (Jn 1.2. Nős volt.33-34. hogy megtagadta Urát.28-31. lKor 9.134 Péter első levele (5 fejezet) 1. Azonban. Mk 5.34. arámul: kephas) az Úr Jézus Krisztustól kapta (Jn 1.16-18).19.15-22). azaz a zsidóké.37).21. de túlbuzgósága miatt nem egyszer volt része meg- aláztatásban (Mt 14. amelyet Péter már koráb- bán kapott Őtőle (vö. Lk 6. elsősorban a ‫״‬körülmetélés apostola" volt.54-62). Csel 1.1. Az ezt követő évek­ . Betsaidából származott 0n 1. ahogy ezt a Galata 2.16. Mt 17. és aztán volt egy nyilvános beszélgetésük is (Jn 21. aki akkor vádlói előtt állt (Lk 22. ahol az evangéliumok felsorolják az apostolokat. feje- zetek) Péter a Szent Szellem legfontosabb eszköze. Tulajdonképpeni neve Simon volt (a héber Simeon- ból = meghallgattatás).10-11).5). az evangélium terjesztésében a zsidók (Csel 2). A levél szerzője és cím zettjei a) Szerző A levél szerzője úgy mutatkozik be.1). Lk 22.5).13). és később mint apostol magával vitte utazásaira a feleségét (Mk 1.30.16-23. Az Apostolok cselekedetei könyvének első részében (1-12. mint ‫״‬Péter. Mind a négy helyen.41-42). A feltámadás után viszont Péternek személyes találkozása volt az Úrral (Lk 24. Jézus Krisztus apostola" (1.14. tele volt odaadással az Úr iránt. Jn 18. de Kapernaumban lakott (Mk 1. a samaritánusok (Csel 8) és a po- gányok között is (Csel 10). Mk 3. lKor 15.: kődarab. amikor az Úr megújította és még teljesebbé tette azt a megbízatást. Péter nagyon temperamentumos férfi volt. András vezette az Úrhoz. Legsúlyo- sabb bukása az volt. 26.42. 26.32). Péter az első he- lyen szerepel (Mt 10. Mt 16.29).37.

mégpedig a Filippieknek szóló levelében. Magából a levélből semmi sem állapítható meg keletkezésének idejére nézve. mindenki elha- gyott. de nincs rá bizonyíték. 140-202).1). aki több levelet is írt Rómából. ame- lyek szembefordultak ezzel a régi hagyománnyal: Péterhez állítólag nem illik az igényes görög nyelv és a Pál leveleivel való hasonlóság! A kutatók többsége azonban azon a véleményen van. és arra. egyetlenegyszer sem említi Pétert. 160-220) és Origenész (kb. és ott halt mártírhalált. hogy ennek a levélnek Péter a szerzője. ugyan nagyon régi. alexandriai Kelemen (kb. hogy az Úr megbízást adott neki pásztori szolgálat- ra (5. hogy Péter élete utolsó éveit Rómában töltötte. hogy ezek az érvek nem eléggé nyomósak. Tertulliánusz (kb. Péter első levelének első.18).1-4. hogy Pétert Rómában ölték meg. Utolsó bizonyságtétele az a két levél.11-ben azt írja. hogy szemtanúja volt Krisztus szenvedéseinek (5. b) A keletkezés helye és ideje Az a hagyomány. !Péter ‫ נ‬35 ben tovább folytatta a szolgálatát. hogy egyedül Lukács van mellette. A 2Timóteus 4. versben pedig ezt: ‫״‬Első védekezésem [ez bírósá- gi tárgyalás] alkalmával senki sem volt mellettem. 185-254) szintén arról tesznek bizonyságot. vö. ." Péter is azok közé tartozott volna. A szerző azt mondja magáról.15-17). Erről a későbbi szolgálatáról azon- bán kevés biztosat tudunk. ahogyan az Úr bejelentette a Gyülekezet létrejöttét (2. 70-155). Iréneusz (kb.4-5. Az írásmagyarázók többsége mégis kitart amel- lett. 150-215). Az Apostolok cselekedeteiben elmondott beszédeivel is párhuzamosságok állapíthatók meg. Jn 21. a 16. Pál. akik elhagyták Pált? Ez elképzelhetetlen. amelyet írt. Mt 16. vö. A keletkezés idejét általában 60-64-re teszik. emlékeztet arra. Csak az utóbbi időben hallatszottak olyan kritikus hangok. egyértelmű bizonysága megtalálható már szmirnai Polikárpusznál (kb. valószínűleg főként népe külön- böző helyeken élő fiai között. és az első levelét nem sokkal ezt megelőzően írta.

szűk- ségszerűen ehhez a magyarázathoz kell folyamodniuk (vö. De mit értsünk Babilon alatt? Ezt a nevet . a kutatók többsége ma elveti. fordítás). sosem a gyülekezet egészére (vö. Ki ez a levél címzettjeivel ‫״‬együtt kiválasztott"? Egyesek az ottani. o. 2Pt 1. Azt a kézenfekvő magyarázatot.4. lPt 1. 1000-ig. akik Péter római tartózkodása mellett kardoskodnak.136 !Péter Maga Péter tartózkodási helyeként Babilont nevezi meg ezekkel a szavakkal: ‫״‬Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet" (5. ITesz 1. akikhez Péter. és nem tudjuk. Ezzel a vers- sel kapcsolatban a legkülönbözőbb nézetek állnak fenn. Ezért nagy a való- színűsége annak.már nagyon régen úgy ma- gyarázták.4. hogy itt az Eufrátesz partján található Babilonról van szó. 37-100.13. misztikus neve. akik Babilon esetében egy hasonló nevű.8.1-9 és 18.5 szerint magával vitt az utazásaira (vö.2. Ugyan Babilon abban az időben már elveszítette korábbi fényét. Josephus szerint (kb.33. hogy Rómának ez a neve már korábban is közkeletű volt-e. 17.1) zsidók ezrei laktak még ott. Azoknak vi- szont. azonban az ÚSZ-ben az isteni kiválasztás mindig csak a hívőkre vonatkozik.: Péter apostol és Róma). észak-egyiptomi városra gondolnak. 2Jn 1 és 13). a körülmetélés apostola ellátogatott. azon- bán továbbra is lakott hely volt Kr.3. 2Tesz 2.2 alapulvételével .13) (magyar‫ ׳‬prot. A zsidók története 5.13. Az Apostolok cseleke- detei 2. Vannak olyanok is.9 mezopotámiai zsidókat is megemlít. Tit 1. helyi gyülekezetre gondolnak. Kol 3. A könyv német nyelvű idézetének magyar fordítása: ‫״‬Köszönt titeket a veletek együtt ki- választott (személy nőnemben) Babilonban" (5.12. 16. Itt Péter szinte egészen biztosan a saját feleségéről beszél.1. 62.különösen a Jelenések 14. u. Ef 1. mielőtt véglegesen romhalmazzá vált volna. akit az lKorintus 9. Azonban János a Jelenések könyvét valószínűleg csak körülbelül 25-30 évvel később írta meg. Rómának a titkos. Róm 8.10). Levelét is onnan írta. .13). hogy Babilonban is voltak hívők. hogy a hét dombon épült városnak.

Péter látta-e valaha ezeket a hívő- két. Ennek ellenére ma sok kutató képviseli azt a nézetet. hogy ezeken a területeken régi. a körűimé- télés apostolának az volt a speciális feladata. hívő jövevények (1. mennyei helyzetükre. törzsi területeket értettek vagy római provinciákat. hanem arra is megbízást kapott. mert nem tudjuk. vagyis a mai Törökország területén találhatók. akik az adott helyen élnek. Azt sem tudjuk. vagy pe- dig vegyes. és most kétszeresen is jövevények voltak: egyszer mint zsidók. !Péter 137 c) Címzettek Péter első levele a ‫״‬Pontusz.és pogánykeresztyén olvasóknak. mint a Galata levél.1)· Mindezek a területek Kis-Ázsia központi és északi részén. ahogyan azt már Origenész is megállapítja. akik hit által élő. mint például a Római levél.17. hogy eljuttassa a ke- gyelem és a Krisztusban megtalálható isteni üdvösség üzenetét a zsidókhoz. Kappadócia. A szórványban élő. de nem is egész gyű- lekezeteknek. amelyben Isten előtt vannak. zsidó. akik szétszórva éltek az országukon. Palesztinán kívül. másfelől mint keresztyének. Péternek. Földrajzi fekvésüket egész pontosan nem lehet megállapítani. hogy legeltesse és vé- delmezze a juhait (Jn 21).1.32). Ezt meg is teszi ebben a levélben. A levél témája és célja Péter az Úr Jézustól nem csupán a mennyek országának kulcsait kapta meg. 2.11) egykori zsi- dók voltak. és erősítse a testvéreit (Lk 22. Ebben a levélben ezt négy lépésben teszi meg: a) Emlékezteti a hívőket áldott. Az USZ nem számol be arról. akik hitre jutottak az Úr Jézusban. Ázsia és Bitinia szórványában élő jövevényeknek' szól (1. hogy a levél pogánykeresztyéneknek szól. amelyek egy vidéken találhatók meg. mennyei reménységet kaptak. hogy elutazott volna ezekre a területekre. Galácia. 2. Péter első levele nem mindazoknak a hívőknek szól. .

12-13-at lehetne megnevezni: ‫״‬Szeretteim! A szenvedés tüze miatt. ahol jövevényként élnek.12-14) . Az Úr Jézust újra és újra elénk állítja.1. A szenvedés témája az egész levélen végigvonul. Péter többször is emlékezteti olvasóit Krisztus szenvedésére: 1. amelyeket Isten a hitünk megpróbálá- sára küld (1. amely ezeket a szenvedéseket majd követi.18-22.19). hogy életük Isten igazságos kormányzása alatt áll.4. 3. . Péter azonban azt az eljövendő dicsőséget is az olvasói elé tárja. amelyeket az ellenség.21-25. . aho- gyan járnunk kell. hogyan éljék meg kapcsolataikat. és kövessük az Ő példáját: 1. és amikor kezdetét veszi az Ezeréves Királyság az Ő uralkodása (1.13. az ördög okoz (5.11. 4. 2. 4. 5.és azokról. hogy a hívők elragadtatnak. c) Megmutatja nekik.21. De arra is bátorítja őket. Itt viszont nem arra gon- dől.4). Mint a gyakorlat embere Péter többet foglalkozik azzal.1. m in t magával a tanítással. uralma áll. 4. ezért jellegének megfelelően inkább Krisztus dicsőségének arról a megnyilvánulásá- ról beszél.7.138 !Péter b) Tanítást ad nekik. amelyet a ró- mai császárok nem sokkal ezután elindítottak. hogy tartsanak ki a szenvedésben. . d) Bátorítja őket.a Krisztus nevéért viselt szenvedésekről (4. Sokkal inkább az alábbiakról beszél: .6-7). és elmennek az atyai házba. ne háborogjatok úgy mintha valami meglepő dolog érne titeket.19-20.1. Itt nem arra a hivatalos jellegű keresztyénüldözésre gondol. A levél középponti üzenetében Isten országa.14).11.azokról a próbákról. 2. Kulcsversként a 4.8-10). amely megpróbáltatásul támadt közöttetek.az igazságért (a megigazulás miatti) viselt szenvedésekről (3. . amely majd megjelenik a Földön. 5. és tel- jesítsék kötelességeiket ebben a világban.az Isten előtti jó lelkiismeretért viselt szenvedésekről (2. hogy szemléljük Őt. jóllehet a tanítás telje- sen átszövi mondanivalóját. hogy tartsanak ki a szenvedésben.

21. a ford.20.18.21.13-4.19.11-3.15.16-ban van az ÚSZ egyetlen olyan helye. lPéter 5. Járás/járni (vagy ezek szinonimái. Szenvedés/szenvedni (15-ször fordul elő) .10.17.17.10.9. b) Krisztus neve Az lPéter 4.13. Tartalmi áttekintés I. Sajátosságok a) Néhány kulcsszó Különféle.1-11: Nyáj és pásztorok VI.23.24.19: A szenvedő keresztyén ember vigasztalása és reménysége V lPéter 5.7. ahol egy hívő ember a keresztyén szót használja.ll(2x).) (7-szer fordul elő) 1. lPéter 1.14.26." 3.2. annyira örül- jetek. 3. 4. 4. 2.1.12.3-2. 1. a levél szempontjából fontos fogalmakat már megemlí- tettünk.14. lPéter 1.13. Dicsőség/megdicsőíteni (14-szer fordul elő) . 2.4. hogy az O dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhes- setek. 3.1-2: Köszöntés II. 5. .1.16.l(2x).1. 2.11. 1. lPéter 2.16.12. ott azonban hitetlenek használják (Csel 11.10: Isten kiválasztottainak áldásai és előjogai III. . 4. !Péter 139 Sőt amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében.8.12-14: Befejezés .15. Az alábbiakban még röviden összefoglaljuk a kulcsfontos- ságú szavakat: .28). 26.18. A keresztyén elnevezés az ÚSZ- ben még kétszer fordul elő. 5.12: A hívő jövevények kapcsolatai a világban IV lPéter 3.11.

nem jelenti azt. amelyet Jakab is használ az Após- tolok cselekedetei 15. Jézus Krisztus szolgája és apostola" mutatkozik be. ami állítólag nem egyeztethető össze Péter személyével.14-ben (a Nestle-Aland26 ÚSZ görög fordítása szerint). amelyekben sok párhuza­ . Pált ‫״‬szeretett testvérünknek' nevezi (3. Gondoljunk csak Mózes ötödik könyvére és a Krónikák könyvére. Ennek ellenére a kutatók többsége nem ismeri el erről a levélről. amely ugyan- azoknak a címzetteknek szól (3. hogy a levél hasonlít Júdás leveléhez. A vitatott tévtanok az apostoli kort követő időkre utalnak. 2. Az.18-19-ben található kijelentésére emlékezteti. 1. A levél (nyelvi szempontból) nagyon jó görög nyelven író- dott. hogy Pétertől származik. Lk 9. Péter úgy látja. hogy egyike volt a három szemtanúnak a he- gyen Krisztus megdicsőülésekor (vö. közeledik a halála (1. Ezenkívül megemlíti. A Symeon a Si- mon név héber-arám írásmódja.140 Péter másodiic levele (3 fejezet) 1. Ezek a kifogások azonban nem elég megalapozottak. és Péter a szerzője.15). hogy nem Péter a szerzője. Bizonyos szakaszok hasonlítanak Júdás leveléhez. 2. A levél szerzője és cím zettjei Péter második levelének szerzője levele elején mint ‫״‬Symeon Péter. és néhány kutató meg is cáfolta őket. hogy ez a levél egy második levél. Pál sem írt mindig ugyanabban a stílusban.14). ami Péter apostol szerzősége ellen szól. Végül azt írja. Ismeri és becsű- li Pál apostol leveleit. hogy a levél eredeti. A levéllel kapcsolatos bizonyítékok meglehetősen késői idő- bői származnak.27-36). Ennek főbb okai a következők: 1. Mindezek a belső ismérvek is alátámasztják. 3. és ez őt az Úr Jézusnak a János 21.1). 4.

de vitathatónak tartja Péter szerzőségét - hasonlóan Euzébiuszhoz (kb. komolyan veendő do- kumentumként? Erre egyértelműen nemet kell mondanunk! A levélből nem lehet pontosan megállapítani. amelyben olyan sok szó van igazságról és szentségről? És: Hívő keresztyének. mikor és hol írták. ugyanígy tesz Augusztinusz (354-430) és Hieronimusz (kb. Jeruzsálemi Cirill (kb. Ezzel a kritikával kapcsolatosan még a következő kérdéseket szeretnénk feltenni: Elképzelhető volna va- jón. ugyanúgy nem. 340-420) is. mint a bibliai kánonhoz tartozó iratot. hogy Péter második levele a Szentírás Kánonjához tartozik. azonban ennek megvan a maga célja. A keleti egyház a laodiceai zsinaton (360 körül) megerősítet- te. 140-202) és Tertulliánusz (kb. 310-386) és Atanáziusz (kb. 160- 220) nem említik Péter második levelét. 3. 185-254) Péter második levelét első le- vélként említi meg. milyen könnyen jut a kutatás ilyen lehangoló megállapításra ezzel a bibliai könyvvel kapcsolatban (pedig na- gyón sok részletet ismer). 296-373) viszont úgy idézik. elfogadtak volna egy ilyen hamisítottnak tartott levelet igazi. Origenész (kb. Hagyományos felfogás szerint ez 63 és 67 között történt. 263-339). ahol végleges elfogadást nyertek az ÚSZ Szent Szellem által ihletett írásai. A Murátori Kánon- bán (2. Nyugaton ez az ismert római (382). akik hűségesen követték Urukat. 2Péter 141 mosság van más könyvekkel. A megemlített tévtanltásokból nem lehet egyértelmű követ- keztetést levonni a levél keletkezési idejére nézve. század vége) szintén nem szerepel. Jakab és Péter első levele sem. . hogy Iréneusz (kb. hogy egy őszinte szerző nyilvánvalóan félrevezető szándékkal beledolgozza Péter életének a személyes adatait egy olyan levélbe. 4. szemben az egyre inkább terjedő tévtanításokkal. Igaz. mint ahogy a Zsidókhoz írt levél. hippói (393) és karthágói (397) zsinaton történt meg. Megdöbbentő.

3. amely megerősítette az ÓSZ-i próféták kijelentéseit (1. fejezetben Krisztus visszajövetelének a tagadása. amikor a helyes tanításról és életgyakor- latról van szó.22. 2.1-3-ban az ÓSZ-i próféták és az ÚSZ-i apostolok szavaira emlékezteti a hívőket. fejezet).3).15. Ellentétben Júdás levelével.19-21. Isten igazságos kormányzása el fogja érni a célját a hitetlenek vonatkozásában is. Ma az a legelterjedtebb nézet. hogy az Úr Jézus Krisztus ural- ma.15-ben Pál írásaira. Mielőtt azonban elérkezik ez az ország.142 2Péter 2. hogy a világ történései állítólag vál- toztathatatlanok. hogy az ‫״‬Úr nap- jára" és az örökkévaló országra utaljon. amelynek témája a keresztyén- ség hanyatlása. Péter számára ez alkalom arra. akik Krisztus visszajövetelét meg- kérdőjelezték (3. itt a gonoszság elsősorban hamis tanítás formájá- bán lép fel. fejezet írja le drasztikus szemléletes- séggel.16. A z írásba foglalás témája és célja Péter azért írta meg ezt a levelet.12-15-ben Péter háromszor is beszél erről. királysága el fog jönni. Az ÓSZ-i Szentírást is gyakran emlegeti: 1.6. és végül a 3. Ezért említi meg Péter Krisztus el- változását a megdicsőülés hegyén.4. Péter második levele az emlékezés levele is: az 1. a keresztyénség akkoriban már elkezdődött tévelygésének teljességre kell jutnia. Ehhez járul a 3. A levél tárgya az a bizonyosság. A hívő keresztyéneknek ezeknek a dolgoknak a tudatában kell Jézus Krisztus kegyelmében és ismeretében növekedniük. amely azon alapul. hogy Péter lemásolta Júdás .5-6. A 3. 2. azoktól a gúnyolódóktól. Ezt a 2. Ezek a hasonlóságok különböző következtetésekhez ve- zettek. Sajátosságok a) Péter és Júdás Péter első levele és Júdás levele tartalmaz néhány hasonló megái- lapítást.2.1). 3.8. hogy óvja a hívőket: 1 a tévtanítóktól és a téves tanítástól (2.

ha. 15-16. ták a fejüket. m e g a körü lö ttü k levő városok. p arázn álk o d tak . vers: 6. ják m agukat. akik álnoksága. h a n e m elhagyták saját lakó- taszíto tta őket. vers: 12. vers: E lham vasztotta és p u sz tu lá sra U gyanígy S odorna és G om ora. és követték Bálám. örökkévaló bilincsekben m aradjanak az ítéletig. vers: M ert az Iste n n e m kím élte m e g a A zo k at az angyalokat is. nak. 13. vers: E zek elhagyták az eg yenes utat. de aki vét- k éért feddést kapott. am elyek ezek h ez hasonló m ó d o n tentelenü l élnek.p é n z é rt Bálám tévelygésére ad- eltévelyedtek. ki- derül. például szolgálnak. . hogy hasonló témákról ír ugyan a két szerző. és idegen (hús) te st u tán i k ív án ság hajtotta őket. akik n e m b ű n b e ese tt angyalokat sem . . dégségeiteken. 2Péter 143 már meglevő levelét. 6. vers: Ez lesz g o n o szság u k bére. vers: 11. és eközben annak néhány ‫״‬gyenge pontját" kikerülte. intő péld ak én t azoknak. és semmiképpen sem igaz.. Beór fiának útját. Ha viszont összehasonlítjuk a megfelelő szakaszokat. am ikor egy ü tt lak m ározn ak veletek. E zek E zek szennyfoltok szeretetvén- gyönyörűségnek tartják a n a p o n . aki a go- n o szság b é ré t szerette. . akik is. becsülték m e g a m ag u k fejedelem - n e m az alvilág sötét m élységébe ségét. akik szem érm etle- kénti dőzsölést: szennyfoltok és n ü l veletek lak m áro zn ak és hizlal- szégyenfoltok ők. szempontjaik mégis különbözőek. ítélte Sodorna és G om ora városát. ikban tob zó d n ak . am ikor az örök tű z b ü n te té sét szenvedik. 2Péter 2 Júdás 4. hogy az egyik a másiknak a függvénye. és sötétség b en tartja fogva an nak a n ag y n a p n a k az ítéletére. vers: 7. h o g y ő rizetb en helyüket.

Ebből a két példából világosan felismerhetjük.. 4. a sötétség hom álya v an fen n tart- va.. Jn 5.3-12: Intés szellemben való növekedésre III. .45.1-2: Köszöntés II. A Szent Szellem.7). vers: 12.12-21: A prófétai szó IV.1-22.. 2Péter 1. amelyet ezekkel a szavak- kai vezet be: ‫״‬Mert azt mondja az írás. Lk 24. aki az ÓSZ és az ÚSZ könyveinek megírását ihlette. !Péter 1. akiknek le g e k ..ahogyan. hogy már akkor megkezdődött az ÚSZ-i írások összegyűjtése. Ez jelentet- te ‫״‬az írásokat" (vö. vers: E zek víztelen fo rráso k ..144 2Péter 2Péter 2 Júdás 17. ZPéter 1.. b) A z ÚSZ-i kánon keletkezéséről A 2Péter 3.." Az ÓSZ-i kánon már régen megvolt.4) és egy ÚSZ-i helyet (Lk 10. szinte minden le- vélben. 2Péter 3.18-ban egy ÓSZ-i (5Mó- zes 25. ... Ehhez nagyon hasonlóan idéz Pál apostol az lTimóteus 5.. Tartalmi áttekintés I.1-13: A jövő VI. Ezt látjuk tehát itt Péternél is. amikor ezt írja: ‫ ״‬.. elvégezte a címzet- tekben vagy az olvasókban.39).. és hogy ezeknek az írásoknak az ÓSZ-hez hasonlóan isteni tekintélyt tulajdonítottak.". forgószél. ZPéter 2.32.14-18: Záró intések . mint más írásokat is a maguk vesztére.szél so d o rta. Ezekben van néhány nehezen érthető dolog. hogy ezeket az írásokat mint Istentől valókat fogadják el. Óvás a tévtanításoktól P ZPéter 3.15-16-ban a levél szerzője Pál apostol írásait azonos szintre emeli a ‫״‬többi írással" (azaz az ÓSZ-i írásokkal). víz nélkül való fel- tői so d o rt ködfoszlányok.. Pál is megírta nektek. amelyeket a tanulatlanok és az állhatatlanok kiforgatnak.

az 1.ha nem kifejezetten idézetről van is szó -. Az első. élet és halál. vagyis Kr. Papiásznál (kb. aki felismerhetően idéz Já- nos első leveléből .1-3). Euzébiusz szerint) és a Murátori Kánonban (2. Ennek a két könyvnek a tartalma. Az újabb kritikai kutatás részben azt a nézetet képviseli. század vége). és az elismert. 70-155). keletkezési ideje és cím zettjei Bár János első levele sem adja meg szerzője nevét. hogy János apostoltól származik. A legtöbb kutató János első levele keletkezésének idejét . A levél szerzője. valamint az egyszülött Fiú. hogy az evangélium előtt vagy utána jött létre. További. szmirnai Polikárpusz (kb. század végére teszi. Ezt alátámasztja az is. 145 János első levele (5 fejezet) 1. Már a levél elején is megmutatkozik bizonyos mértékű párhuzamosság János evangé- liumának első szavaival. u. ott a szerzőre vonatkozó adatokat) János apostolra. a levél mellett szóló bizonyítékokat találunk még Iréneusznál (kb. hogy szemtanúja Jézus életének (1. 160-220). 90 és 100 közé. hogy a levelet egy János nevű presbiter vagy János apostol egyik tanítványa írta. 140-202). alexandriai Kelemennél (kb. aki Jánost még személyesen is- merte. Valószínűleg lehetetlen megállapítani. A szerző azt mondja magáról. stílusa és nyelvezete nagyon hasonló. idősebb szellemi vezető tekintélyével nyilat- kozik meg. kezdettől fogva soha nem volt kétséges. ennek a levélnek a szerzőjére utal. hogy a korai Gyülekezetben széles kör- ben elfogadták ezt a levelet. aki a negyedik evangéliumnak is a szerzője. 150-215). . Mindez János evangéliumával összefüggésben (1. Mindkét írásra jellemzőek az olyan fogai- mák.János evangéliumához hasonlóan . Tertulliánusznál (kb. mint fény és sötétség. igazság és hazugság. 65-150.

14. 5.20.8. Feltűnő a gyakori ‫״‬gyermekeim" megszólítás (2.7.2. a gyakorlatban megmutatkozó igazság) János apostol többször is foglalkozik.21.1.26.5. amely Isten gyermekeire vonatkozik (3.29. 4. feltehetőleg ez is az összes hívőnek szól.18. 3. A levél témája és célja János első levelében nincsenek adatok arra nézve. 2. az eredeti szöveg szerint harmadik kife- jezés is. de nagyon komoly. 3.13. Jakab leveléhez hasonlóan ebben a levélben sem ismerhető fel logikusan felépülő gondolatmenet.13. 5. hanem írott prédikáció (homília) vagy traktátus. gör. 3.13) megszólítás is arról a vonzódásról tanúskodik. ugyanakkor azonban az egész levélnek univerzális jellege van. Kifejezésmódja rendkívül egysze- rű. A ‫״‬szeretteim" (2. ki volt a levél fel- adója és kik a címzettjei. gör.1.12.11.28. hogy az első század végén tévtanítók bukkan- tak fel a keresztyének között.1. akik tagadták Krisztus istenfiúságát .13). hogy ez egyáltalában nem levél.2. Köszöntést vagy egyéb.1.146 !János János első levele a címzetteket sem nevezi meg.7.14. testvéri szeretet. 2.4.1.15. paidion = ‫״‬kicsi gyermek').11) és a ‫״‬testvéreim" (3.7. A levélből kiderül. gör. tekna theou = ‫״‬Isten gyermekei").18. 2. vö. hogy a címzettek körét a kis-ázsiai kérész- tyének között kell keresni.15. Ugyan sok ku- tató van azon a nézeten. amely a levél szerzőjében élt a címzettek iránt. Ahogyan Júdás levele. 1. még ha az a maga nemében egyedi is (vö.21.18. Emellett elő- fordul még egy második.19. hogy mégis levélről van szó. 3.7. A levél fő témáival (örök élet.10. Ennek során a ‫״‬kezdettől fogva" kifejezés többszöri megismét- lésével (1.21. Ezért némelyek annak a feltételezésüknek ad- tak hangot.12.13. teknion = tulajdonképpen ‫״‬kedves gyermek' és 2. 2Jn 5 + 6 ) nyomatékosan hangsú- lyozza a keresztyén üzenet változtathatatlanságát és stabilitását. azt mutatja. 5.21. 5.4. 4.20). személyes híreket sem találunk benne.18.2.24.14. A hit személyes bizonyosságát a ‫״‬tudjuk/tudjátok' kifeje- zés gyakori használatával emeli ki (2.5. Azonban ez a gyakran ismétlődő fordulat: ‫״‬írok nektek'.13.2.3.7.

18-23). !János 147 (2. hogy tudjátok: örök életetek van. de felmutatja ennek az életnek azokat a jellemzőit is. és nem is ismeri ." János evangéliuma arról ír.18. 2Tesz 2. A levél célját az 5. A fogalmaknak ez a nehezen érthető szemlélete és ábrázolása nem egy olvasónak problémát okoz. akik hisznek Isten Fiában. az nem vétkezik: aki vétkezik. akik így támadják a keresztyén hitet. hanem Isten gyermekeinek az örök életéről és az Isten családján belüli kapcsolataikról. hogy Krisztusban.3). aki majd a Gyülekezet elragadtatása után az utolsó időben lép fel (vö. Jel 13. mert nem tudja összhangba hozni gyakorlati ta- pasztalataival. ‫״‬Antikrisztusnak‫ ׳‬nevezi (2.13 fogalmazza meg a következő szavakkal: ‫״‬Ezt azért írtam nektek. Ugyanakkor megmondja azt is. élet és halál között. igazság és hazugság. János azo- kát. Isten örök Fia. 4. amelyek a hívők gyakorlati életében valósulnak meg: az igazságot (igazságosságot) és a testvérek iránti szeretetet. a (hús)testté lett Igében nyilvánvalóvá vált az örök élet.1-3) és annak szükségességét. az nem látta Őt. Eltérően Pál apostoltól János nem a hívők Krisztusban elnyert helyzetéről és Isten Gyülekezetének (ekklesia) előjogairól ír. az örök Fiú testté léteiét (4. Ezek a krisztológia és a keresztyén etika ellen irányuló támadások a gnoszticizmus közvetlen előzményei voltak. Amikor például János ezt írja: ‫״‬Aki Őbenne marad. Ezekkel a támadásokkal János az üdvösség tényeit állítja szem- be. amely- nek különböző formái a 2. János első levele azt mutatja meg.. minek alapján lehet meg- vizsgálni. eljött. Ez a levél tehát joggal nevezhető János evangéliuma (különösen az első tizenkilenc fejezet) folytatásának. világosság és sö- tétség. hogy a gyakorlatban igazságban és a testvérek iránti szeretetben járjunk. akik hisznek Benne. Mindezekben János számára nincs középút. örök életet és istenfiúságot adott. hogyan válik nyilvánvalóvá ez az élet azokban. század folyamán terjedtek el. vagyis ezek előfutárai voltak Krisztus nagy ellenfelének. amelyek szerint Krisztus. hogy valakinek valóban Istenből való élete van-e.11 kk. és azoknak. aki maga az örök élet.20). akik hisztek Isten Fia nevében. 19.

és hatékony fegyvert akart neki adni.6. amely ebben a mon- datban van.20). A hívő élet gyakorlatának összhangban kell áll- nia ezzel a hitvallással. Az ugyanis nem elég. Ehhez bevezetésképpen gyakran használja a ‫״‬ha valaki azt mondja / ha azt mondjuk' szavakat (1. hanem isteni alapelveket állít fel (1. akiben nincs meg Isten Fia.10. akinek nem jelentenének problémát ezek a szavak. hogy nem a hívő ember gyakorlati életének az egyik jellemzőjét adja meg. hanem alapvető kijelentés annak az ember- nek a természetéről. 3a pont. Egy ilyen mondatnak a logikája azonban az. 2. aki Istenből született.9.148 !János Őt" (3. Valószínűleg nincs olyan hívő ember. ha a saját gyakorlati életére gondol.6). Ennek a levélnek a témáját és a tartalmát a következőképpen lehet összefoglalni: ‫״‬Ez a bizonyságtétel pedig az. Akié a Fiú. az élet sincs meg abban" (5. és ezért képes Isten szerinti életet élni. Mindkét részmegállapítás. János isteni logikája). Sajátosságok a) János isteni logikája Azok a nehézségek. 4. az nem cselekszik bűnt" (3.9). ha megértjük a ben- ne rejlő ‫״‬isteni logikát". és ez az élet az Ő Fiában van. 3. Isten szemszögéből nézve tartalmilag teljesen igaz.4. eltűnnek. és a tévtanítás elleni küzdelemhez biztos isteni alapot. János tehát ezzel a levéllel erősíteni akarja a legegyszerűbb hívő ember hitét is. ha valaki csak a szájával vallja meg a hitét. mert csak így ismerhető fel a hitvallás való- disága. János megadja azokat a szempontokat is. azé az élet. hogy Isten örök életet adott nekünk. amelyeket a levél egyik-másik abszolút (feltét- len) kijelentése okoz az olvasónak. akit va- lamilyen tévtanítás szorongat.8. Egy példa a sok közül: ‫״‬Aki az Istentől született. akkor nem az egyes hívő ember gyakorlati életét írja le. amelyek szerint meg kell vizsgálni annak a hívő embernek a gyakorlati életét.11-12). Ez a logika könnyen megmagyarázható az alábbi két példa se- gítségével: .

12: A z Istennel való igazi közösség jellemzői 1. Az első Isten szentségéről. Ott nyilvánvalóvá vált Isten szeretete az elveszett bűnös felé azáltal." Ebben az esetben a mondat első és második fele tartalmi- lag azonos. Istennek ez a két jellemvonása mindig tökéletes összhangban van egymással. a második kegyelméről és irgalmáról. de ott ragyogott fel a legtel- jesebb mértékben Isten szentsége és igazsága is. és: ‫״‬Isten szere- tét" (4. Isten Fiában mindkettő nyilvánvalóvá vált: ‫״‬a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg" (Jn 1.11)." b) Isten lénye Csak János első levelében találjuk meg a következő két. hogy odaadta a saját Fiát." Itt a mondat második fele csak egyet tartalmaz a halott ember különféle lehetséges jellemzői közül. Krisz- tusban. !János 149 1. valóságáról és igazságáról beszél. igazság és béke csókolgatják egymást" (Zsolt 85. bevezetés: A z élet Igéje II. 1János 1.5-2.1-4. Ez nyilvánvalóvá válik. rész: 1.16). A golgotái kereszten a legteljesebb mértékben kibontakozott a világosság és a szeretet. ‫״‬A szegény embernek nincs semmije. Isten Fia a mi bűneinkért megbűnhődött. T a r t a lm i á t t e k in t é s I. ha megfordítjuk: ‫״‬Akinek nincs semmije. hiszen megfordítva a mondat értelmetlen volna: ‫״‬Aki nem tud beszélni. Istennel kapcsolatos kijelentést: ‫״‬Isten világosság" (1. rész: 2.17). ‫״‬Egy halott nem tud beszélni. 1János 1. az halott. 4.8. amikor Krisztus. Már a zsoltáros szavai is erre utalnak: ‫״‬Szeretet és hűség talál- koznak.5).5-10 Ennek feltételei 2." 2.3-12 Engedelmesség és szeretet . az szegény ember.1-2 Ahogyan ebben Isten segít 3. rész: 2.

11-16 Isten szeretete teljes bennünk 3.7-10 Isten szeretete irántunk 2. rész: 5. rész: 4.18-27 Gyermekek IV ljános 2. rész: 3.17-21 Isten szeretete teljes közöttünk VI.150 !János III.1-6 Vizsgáljátok meg a szellemeket V ljános 4.3 Várakozás Krisztus megjelenésére 2.4-10 Krisztusban maradni 3. rész: 3. rész: 3.11-18 Szeretetben maradni 4.1924‫־‬ Szívbeli nyíltság 5. rész: 4.1-5 A hit ereje 2. rész: 2.6-12 A hit bizonyságtétele 3.6: Isten gyermekeinek jellemzői 1.13-14 Atyák 2.28-4.13. ljános 5. rész: 2.28-3. rész: 4.15-17 Ifjak 3.13. rész: 5.1-21: A hit bizonyossága 1. rész: 2. rész: 5. ljános 2.13-27: A hit három fokozata 1 rész: 1.13-21 A hit gyümölcsei .7-21: A szeretet Istene 1. rész: 4.

hogy János evangéliuma és János első levele között szoros kapcsolat áll fenn. vénként mutat- kozik be (gör. teljes öröm (2Jn 12). A két levél nyelvezete. Istenből (3Jn 11). hogy ennek a levélnek János apostol a szer- zője. Ezen aligha érti a gyülekezeti presbi- téri tisztséget. . a Vének és szolgák c.______________________________________________________151 János második és harmadik levele 1. Antikrisztus (2Jn 7).6).5. Polikárpusznál (kb. Ezenkívül Jánosra jellemző kifejezések a következők: kezdettől fogva (2Jn 5. Ez a feltételezés azonban nem ta- Iáit általános elfogadásra. alexandriai Kelemen (kb. presbyteros). Ez a két nagyon személyes hang- vételű levél tekinthető János első levele folytatásának. század vége) is megerősíti. fejezetet a 112. Általános m egállapítások a) Szerző Ebben a két rövid levélben a feladó presbiterként. Hasonlóképpen nevezi magát Péter ‫״‬presbitertársnak és Krisztus szenvedése tanújának' (lPt 5. Azt.6). hogy a szerző egy János nevű. amely ma- gas életkorát és a személye iránti általános elismerést juttatja kife- jezésre.9). oldalon).Mégis van- nak olyan kutatók. még élő oszlopa volt a Gyülekezetnek (vö. 70-155) találjuk az első ismert utalást János második levelére. 140-202). parancs/pamncsolat (2Jn 4. Kifejezésre jut bennük. Ezért a vén megnevezésre úgy kell tekintenünk. Gyakran kiemelik. hogy miként valósul meg gyakorlati módon hitben és szeretetben a keresztyén valóság az élet különböző helyzeteiben. akik azt állítják. mivel az egy adott helyre korlátozódik (1. 150-215) és a Murátori Kánon (2. egyébként ismeretlen presbiter. tartalma és hossza ugyanarra a szerzőre utal. . Gál 2. Az első század utolsó har- madában János apostol valóban az utolsó. mint az öreg apostol tiszteletbeli címére. Ennek a két levélnek a fő témája az igazság (valóság) és a sze- retet.1). már Iréneusz (kb.

lPt 1. Ezen a megszólításon már nagyon sokat töprengtek. eklekte kyria). ez a két levél valószínű- lég valamivel később.ahogyan ezt különböző kutatók gondolják.152 2-3János b) A keletkezés ideje János második és harmadik levelének hasonlósága. 90 után született. versben található meg- fogalmazás magyarázata: ‫״‬kiválasztott nőtestvéred gyermekei". Az ÚSZ sehol sem nevez egy helyi gyülekezetét kiválasz- tottnak. amely egy asszonynak szól. amely külső formájukban is megmutatkozik (különösen a levelek elején és vé- gén). annak nővérére és a nővér gyermekeire vonatkoztatni. és hol lakott. Isten csak egyes hívőket vá- lasztott ki (Ef 1. Ugyanaz . A le- vél címzettje gyermekeivel együtt nehéz helyzetben volt. vagy pedig ez az asszony neve? Vagy . ITesz 1.13).4.4. vagyis Kr. Nem tudjuk. mikor keletkezett János első levele. hogy az a kiválasztott asszony akinek az agg após- tol ír. Ezért sokkal egyszerűbb ezeket a szavakat egy hívő asszonyra. hogy ugyanaz a szerzőjük. és csak egy Úr létezik: Jézus Krisztus. vagy hitetlen férje volt. úrnőnek pedig éppen nem.egy helyi gyülekezetei szólít meg így János? Az utóbbi lehetőség nem jöhet szóba az alábbi meggondolások alapján. Péter is ki- választottnak nevezi a feleségét (lPt 5. b) A levél megírásának célja Ez az egyetlen levél az ÚSZ-ben. valószínűleg helytele- nül . nemcsak arra utal. ki volt. Még több nehézséget okoz a 13. u. 2. hanem arra is. aki vagy özvegy volt. Ezzel János egyszerűen megszólít egy hívő asszonyt. Mivel tartalma alapján feltételez- hetjük.2). János m ásodik levele (1 fejezet) a) Címzettek János második levele ‫״‬a kiválasztott Úrnőnek' szól (gör. hogy azonos időben keletkeztek.

Ezért ennek a levélnek a témája: az igazság által meghatározott szeretet." .22. sőt minden emberhez Isten szeretetével kell fordulnunk. mégis teljesen egyértelműen azt mondja el az apostol. hogy a keresztyén szeretetet mindig az igazság vezérli és hatá- rozza meg. 5. Erre tehát egy nőtestvér is képes. . 2János 4-11: Tanítás és intés 1.18. akik hirdetik. Ezenkívül hittestvéreinkhez. Ez az antikrisztusi szellem (ljn 2. Ezért János azt írja ennek az asszonynak. nehogy beszennyezze önmagát. az az állítás. ez a szeretet nem bontakozhat ki szaba- dón.Ezzel szemben nagy szellemi empátiával.2-ben már találkoz- tünk. János harmadik levele (1 fejezet) a) A levél címzettje és célja János harmadik levelének címzettje az akkoriban nagyon elterjedt latin nevet viseli: Gájusznak hívják. hogy ez a hívő asszony ezt gondolja: ‫״‬Nő létemre nem dolgom.5-20). 4-6. 2János 1-3: Köszöntés és bevezetés II. Fennállt annak a veszélye. akik ezt az isteni igazságot támadják vagy tagadják. 2-3János 153 a tévtanítás fenyegette. 2Jn 7). ljn 2. Az olyan emberek felé.22. Az ÚSZ-ben különböző em- berekre vonatkozón ötször találkozunk ezzel a névvel (Csel 19. 2János 12-13: Befejezés és köszöntés 3. A kulcsvers így hangzik: ‫״‬Ne fogadjátok be!" A levélben ötször szerepel az igaz/igazság és négyszer a szeretet/szeretni szó. hogy forduljon el ezektől. ül. és ez neki is feladata. és gyengeségemnél fogva sem vagyok arra képes. vers Helyes magatartás a tévtanítókkal szemben III. hogy az ember Jézus Krisztus nem Isten örök Fia (vö. amellyel az ljános 4. c) Tartalmi áttekintés I. 7-11. hogy ellenálljak ezeknek a tévtanífásoknak és azoknak.29. vagyis Isten örök Fia emberré léteiének tagadása. vers Igazságban és szeretetben való járás 2.

vers A testvérek iránti helyes magatartás 3. 2-4. vers Demetriosz: jó bizonyság III. amely Filemon leveléhez hasonlóan egyetlen testvérnek szól.154 2-3János 20. Végül János pozitív példaként megemlít még egy bizonyos Demetrioszt.23. Először az tűnik fel.11-12. Négyszer neve- zi szeretettnek (1. vers Gájusz: jó bizonyság 2. vers Diotrefész: rossz bizonyság 4. Ezeket Gájusz kedve- sen befogadta. 9-10. Ezután János olyan testvérekről ír. a szerző több témát is szóba hoz.2.11. Ebben a rövid levélben. Ez a levél mind a szeretet/szeretni. 3János 2-12: Szeretetben való igazság 1. Az első rész fő témája az igazságban való járás. milyen szeretettel ír János Gájusznak. vers). hogy ezek közül valamelyik azonos-e a levél címzettjével.14. lKor 1. mint az igazság szavakat hat- szór említi meg.4. akik különböző helyeken levő gyülekezetek- ben Isten Igéjének hirdetésével szolgáltak. Róm 16. 3János 1: Köszöntés II. mint ahogy azt sem. 5-8. 3Jn). 3János 13-15: Befejezés és köszöntés . mert a gyülekezetben kizárólagos tekintélyt szeretne sze- rezni. Ezért ennek a levélnek ez a témája: Tarts ki szeretettel az igaz- Ságban! Kulcsszava így hangzik: fogadd be! Ezzel a harmadik levél ellenpárja a második levélnek. ez hány embert jelent. Nem tudjuk pontosan.5. egy Diotrefész nevű ember azonban elutasította őket. b) Tartalmi áttekintés I.

Simon és Júdás. Jakabot.21). Jézus Krisztus szolgája.22) máskülön- ben Taddeusnak nevezik. akire illik ez a leírás. az apostolok mindkettőjüket úgy ismerték. Ezek az igehelyek a lánytestvéreiről is említést tesznek. Fivérei kezdetben nem hittek az Úrban (Jn 7.5. vö. de nevük megadása nélkül. mikor született Júdás levele. versében a szerző különbséget tesz önmaga és az apostolok között. Jakab levele). Mk 3. Mennybemenetele után viszont ott találjuk őket az Úr többi tanítványa között Jeruzsálemben (Csel 1.18). Az Apostolok cselekedetei 1.19 határozót- tan az Úr fivérének mondja. Ugyanakkor az ismeretlenebb Júdás megemlíti azt a tényt.13-ban megemlített Júdást (vö. hanem a szolgájának vagy rabszolgájának.3.55 és a Márk 6. Ahogyan az lKorintus 9. Azonban mind a két férfi nagyon tartózkodó. Mk 3. Az ÚSZ-ben csak egy olyan Júdás van. akik az Igével szolgálnak. 155 Júdás levele (1 fejezet) L A levél szerzője. keletkezésének ideje és cím zettjei Ennek a rövid levélnek a szerzője a levél elején így mutatkozik be: ‫״‬Júdás. azaz a templom le- rombolásának éve előtt írták. Az Úr vér szerinti testvéreit a Máté 13. és ezzel megerősíti. ez az Úr Jézus egyik fivére. versből arra lehetne követkéz- . hogy ő az ismertebb Jakabnak a testvére. Jakabnak pedig testvére". u. Ő lett a jeruzsálemi gyülekezet egyik szellemi vezetője Jakab apostol mártírhalálát követően (vö. József. 65 és 80 közötti időszakra teszik. Levelünk 17.14). A 17. Jn 14. és a Kr. Pontosan nem mondható meg. hogy itt nem lehet Jú- dás apostolról szó.5-ből megállapíthatjuk. mint olyanokat. Hagyományos felfogás szerint röviddel 70.3 név szerint is megnevezi: Jákob. A kutatók véleményei részben erősen eltérnek egymástól. Júdás testvérét a Galata 1. és levelében egyik sem nevezi magát az Úr testvérének. és egyebet nem tudunk róla (Mt 10.

Ugyanis már annak idején is belopakodtak istentelen emberek a hívők közé. .Ja- kabhoz és Péterhez hasonlóan . Ennek során nagyon komoly üzenete van a mai olvasó számá- ra is. 150-215) és a Murátori Kánon (2. Isten kegyelmét kiforgatták. és féktelenkedésük igazolására használták azt. Júdás levele ezzel a két problémával fordul szembe. és a Jézus Krisztus megtartott". alexandriai Kelemen (kb. hogy ítéletet tartson az istentelenek felett (14-15. 2. század vége) is megemlíti. az Úr Jézus tekintélyét tagadták. .inkább zsidó háttérből való hívők- höz szól. arra lehetne következtetni. vers). hogy Júdás . 160-220). és 24. hogy az Úr azért jelenik majd meg. Annak alapján.21. akiket az Atya Isten szeretett. A címzettek körére nézve nem ad a levél egyértelmű eligazí- tást. akik ‫״‬elhívottak.156 Júdás tetni. vers). Háromszor is figyelmezteti az olvasókat Isten megtar- tó hatalmára (1. egyfelől úgy hogy az Úr Jézus eljön a hívőkért (21. Először azonban arra bátorít. hogy ragaszkodjunk az isteni igazsághoz. vers). másfelől azáltal. A levél címzésében a szerző minden korlátozás nélkül fordul azokhoz. Tehát a levél egyértelműen prófétai jellegű. akik: 1.A levelet már Tertulliánusz (kb.24). hogy a levélben különböző célzások találhatók ÓSZ-i eseményekre. 2. Júdás köz- vétlenül összekapcsolja az akkoriban meginduló romlást a jelenlegi kegyelmi idő végével (18. amelyet a szentek folytatnak az egyszer és mindenkorra rájuk bízott hitért. hogy a közös üdvös- ségről írjon a hívőknek. Leírja a keresztyénség erkölcsi romlását egészen a Krisztustól való teljes elszakadásig. A levél célja és témája Júdásnak tulajdonképpen az volt a szándéka. Azonban a Szent Szellem vezetésének ha- tására annak a harcnak a szükségességéről ír. hogy a címzettek még nem ismerték az apostolt.

az egyiptomi varázslók neve (2Tim 3. Valószínű. akiket Isten már most - ellentétben a Sátánnal és démonaival . . olyan részletek is. Ezt az eseményt a 2Péter 2. hogy Isten fiai bűnbe estek az emberek lányaival. Júdás azzal az erkölcsi hanyatlással foglalkozik. Míg Péter arra figyel fel.örökkévaló bilincsek- ben tart (6. vers). Sem Péter nem másolta le Jú- dást. hogy a gonosz behatol a Gyülekezetbe hamis tanítás segítségével.8). Júdás 157 Péter második levelénél már foglalkoztunk azzal. Léteznek más. hanem különféle.Mihály arkangyal küzdelmét a Sátánnal Mózes testéért (9.15-16). ilyen például Jannész és Jambrész. igaz eseményeket is. amelyeket az ÓSZ nem em- lít. 3. Sajátosságok a) Ismeretlen események Júdás három olyan eseményt említ meg levelében az ÓSZ idejéből. De va- jón nem kaphattak-e akár közvetlen kijelentést is Istentől? Az ÚSZ ilyen kijelentéseit manapság gyakran úgy tekintik. sem fordítva nem történt ez meg. A szóbeli zsidó hagyomány nem csupán meseszerű elbeszéléseket őrzött meg a régi időből. vers). De a Szent Szellem vezetésével mind a két szerző más célt követett. Itt gondolhatunk az lM ózes 6-ra.például Mózes mennybemeneteléből vagy Énok köny­ . milyen hason- lóságok vannak ebben a két levélben. hogy egyikőjük ismerte a másik levelét.Énók jövendölését az Úr megjelenéséről és az istentelenek feletti ítéletről (14-15. csak az ÚSZ-ből értesülünk róluk.4 is megemlíti. vers). 2Pt 3. hiszen Péter is ismerte Pál apostol leveleit (1.azoknak az angyaloknak a bukását. Utóbbiakat a Szent Szellem vezetése alatt felhasználhatták az ÚSZ írói is. mint apokrif iratokból . amely a keresztyénség Istentől való elsza- kadásához vezet. és . ahol arról van szó. amelyről ott egyáltalán nincs szó: .

Háromszor beszél Isten megtartó hatalmáról (1. 8-16. Tartalmi áttekintés I. 170 és Kr. emberi irományokból vett át. Istennek és követeinek olyan cselekedeteiről számoljon be.A hanyatlásra is három példát nevez meg: Kain. Júdás 5-16: A hanyatlás ábrázolása 1. isteni bizonyságának a jelképe: .17.158 Júdás véből . . vers). . Bálám és Kóré (11. 1. b) A hármas szám A hármas szám Júdás levelében különleges szerepet tölt be mint a kijelentés tökéletes. vers).21. 17-23. 24-25.Az azonban elképzelhetetlen. vers). és 2. Júdás 3-4: A levél megírásának oka és célja III. az angyalok (6.24). fantasztikus művek nagy számban keletkeztek a zsidó-keresztyén talajon. A Mózes mennybemeneteléről szóló írásról azt feltételezik. Énok könyve pedig Kr. .származó idézeteket. vers Isten dicsérete . században ilyen apó- kaliptikus jellegű.Júdás háromszori nevezi a hívőket ‫״‬szeretteimnek' (3. e. hogy a keresztyén időszámítás kezdete kő- rül keletkezett. vers Az istentelenség leírása IV Júdás 17-25: A hit megtartása 1. A Kr. Júdás 1-2: Köszöntés II.A büntetésnek három példáját említi meg: Izráel (5. Sodorna és Gomora (7. 5-7. hogy a Biblia valamelyik szerzője. vers Három figyelmeztető példa 2. aki a Szent Szellem vezetése alatt állt. 4. vers A hívők intése 2. . u.20). amelyeket vallásos fantázián és ra- jongáson alapuló. u. vers). 70 között.

Ahogyan a bibliai próféciák. Jel 22. Ef 3. Ezért nevezik néha. Izráellel kapcsolatosak. terem tés fölötti uralmának elérkezése.7. Az OSZ-ben és az ÚSZ-ben a bibliai prófécia fő gondolata az Úr Jézus eljövendő. Ugyanakkor az ÓSZ-i jővén- dőlések egyáltalán nem említik meg az élő Isten Gyülekezetét. m ert megtaláljuk benne. A Jelenések könyve nagyon fontos könyv. Az idők folyamán egészen máig voltak különböző próbálko- zások a Jelenések másfajta értelmezésére. és ezért hanyagolja el nagyon sok keresztyén. beleértve a Jelenések könyvének jövendő- léseit is. szinte kizárólag az elragadtatás utáni időre vonatkoznak. a Krisztus Testét. amelyet csak az ÚSZ jelent ki (vö. amelyet az egyre erősödő keresztyénség vívott a pogány Róma ellen. A történeti szemléletmód azt állítja. Ez az az isteni titok. de ugyanakkor csodálatos könyv is. hibásan a ‫״‬hétpecsétes titok' könyvének. valamint azok az ezután bekövetkező események. amelyek speciálisan Isten földi népével. úgy végződik egy jövőről szóló kijelentéssel. úgy a Jelenések köny- ve sem érthető meg egykönnyen. és amely a hit győzelmével végződött. Azon- bán a Biblia jövendölései. 159 Jelenések könyve (22 fejezet) 1 Á ltalános m egállapítások a) Prófécia A Jelenések könyve az ÚSZ egyetlen prófétai könyve. amelyben sok szó esik Isten büntető ítéleteiről. Ahogyan a Biblia a m últ kijelentésével kezdődik (lM óz 1). és Isten Igé- jének záróköve. s ez bárm ikor bekövetkezhet (vö. és az ottani próféciákban is alárendelt szerepe van. hogyan teljesednek be Isten útjai egészen az örök dicsőségig.12. Ennek a mennyei közösségnek a várakozása nem a végidő esemé- nyeire irányul.20). hogy . A múltra irányuló ma- gyarázat a Jelenésekben azt a küzdelm et látja.2-11). aki magával ragadja a hívőket. hanem az Úr Jézus eljövetelére.

1. aki a negyedik evangéliumot és a három levelet írta. Nem lehet m egérteni az ÓSZ-i próféták. A Jelenések könyve túlnyom órészt szimbolikus nyelvezetet használ. Ezeknek a szimbólumoknak a m agyarázatát csak a teljes Szentírással. 2. Iréneusz (kb. amely szim- bolikus nyelven írja le a jó és a gonosz közötti harcot. hogy János a Jele- nések könyvét Domitianus. fejezet jövőre irányuló szemlélet- módja a helyes (1. amely Jánost nevezi meg a szerzőjének. aki Alexand- ria püspöke és Origenész tanítványa volt (3.160 Jelenések a Jelenések könyvében a keresztyénség egész időszakának leírását láthatjuk. Iréneusz ezenkívül még elmondja.9. M ár Jusztin m ártír (kb. azt. ill. hogy már D ionüszosz óta. század második fele). de ism erni kell hozzá az Úr Jézusnak a M áté 24-25-ben található szavait és Pál m indkét Tesszalonikai levelét is. A Jelenések 1. A spiritualista m ódszer a Jelenések könyvét időtlen könyvnek tekinti. Ugyanakkor igaz az is. 100-165).81-tól 95-ig uralkodott . János négyszer em líti meg a saját nevét (jel 1. b) A szerző és a keletkezés ideje A Jelenések könyve az egyetlen olyan ÚSZ-i könyv.írta meg. hogy tanításbeli különbségek vannak benne János apostol egyéb írásaihoz képest. Ez a m ódszer a reformáció idején különösen népszerű volt. Luther például a pápában az A ntikrisztust látta.9 szerint János a Kis-Ázsia partjaitól 75 km-re ta- !álható Patmosz szigetén volt szám űzetésben. 22.20). hogy ennek a . újra és újra kétely m erül fel ezzel a felfogással szemben. már Péter is azt írja. de különösen is az összes próféciával összefüggésben lehet megtalálni. róm ai császár uralkodásának vége felé . pont: A Jelenések könyvének célja és témája).4. hogy ‫״‬az írás egyetlen profé- ciája sem ered önkényes magyarázatból" (2Pt 1. Ezt részben már az egyházatyák is felismerték.8). 140-220) és a M urátori Kánon (2. A Jelenések az ősz- szes bibliai prófécia beteljesedése. A zonban (szerintük) a 4-22. Itt írta le Isten pa- rancsára (95 körül) Jézus Krisztus jelenését. különösen Ezékiel és Dániel ism erete nélkül. hogy János apostol az. század vége) is m egerősítik. Ennek okaként azt nevezik meg.

verse adja meg a kulcsot. amelyek valamennyi szentnek szólnak. hogy János apostol a Jelenések könyvének szerzője.hogy közölje szolgáival mindazt. Az első fejezetben m int igaz Bírót látjuk. Az 1. De a Jelenések folyamán újra meg újra úgy is meglátjuk az Űr Jézust. O tt ez áll: ‫״‬írd meg tehát." A könyv vége is hasonlít egyik- másik ÚSZ-i levélhez: ‫״‬Az Úr Jézus kegyelme legyen mindnyája- tokkal [valamennyi szenttel]!" H a viszont ebből arra következtetnénk. aminek hamarosan meg kell történnie. és utal arra. hogy ez a könyv valamennyi ke- resztyénnek szól. M ár a záró szavak is. mint aki a cselekvő Úr. A Jelenések könyvének célja és témája M ár az első vers elmondja. a hét (1.11) fejezi ki az isteni teljességet. hogy a Jelenések könyvének az elején és a végén levél jellege van. aki van. el- lene mondanak ennek a gondolatnak. az utolsóban pedig m int olyan valakit. M indenkit boldognak nevez. arám-héber színezetű nyelvezete van. A zonban a kezdő szavak is egyértelm űen azt mutatják. félreérte- nénk a Szent Szellem szándékát ezzel a könyvvel kapcsolatban. hogy a Jelenések könyve csak a könyv elején m egem lített hét gyülekezetnek szól. hogy ez a könyv az egész Gyülekezetnek szól. Jelenések 161 könyvnek nagyon egyszerű. Nyomós ok azonban nincs arra." Ezeknek az eljövendő események- nek a középpontjában Jézus Krisztusnak. versében a be- vezető szavak után ez a köszöntés következik: ‫״‬János. az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól. 2. mi Isten szándéka a Jelenésekben leírt események közlésével: ‫ ״‬. hogy kételkedjünk abban. A Jelenések könyvének szerkezeti felosztásához az 1 fejezet 19. . Éppen a kis-ázsiai gyülekezetek száma. aki ham arosan eljön. és aki eljövendő.. c) A címzettek Nem szabad figyelmen kívül hagyni. . rész 4. Isten Fiának és a Meg- váltónak a személye áll. és aki volt. aki olvassa vagy hallgatja ezeket a prófétai Igéket.

csak a kegyelem jelenle- gi korszaka után fog m egtörténni. A 14-15. akik az Isten trónja körül vannak. ‫״‬Amik vannak' . fejezetben van. O tt az Úr Jézus a hét arany gyertyatartó között áll m int olyan valaki. Ez és a hét trom bitaszó két rétté- netes csapás. aki megítéli a Gyülekezetét. amiknek meg kell történniük. feje- zetben a harag hét pohara az ítéletek harm adik sorozatát indítja el. fejezet Izráel népét mutatja a nyom orúságnak ebben az időszakában. Az ezután következő szakaszban.csak arra a hét levélre vonatkozhat.1-től m utat be.4) már a m ennyei dicsőségben lesznek. a látó ezeket a szavakat hallja: ‫״‬Jöjj fel ide.12-18-ban található látomásra vonatko- zik." ‫״‬Amiket láttál" . fejezetben leírt gyülekezetek kapnak.ez az 1. az Istentől elszakadt kérész- tyénség feletti ítélet.162 Jelenések 1. am elyet a 2-3. az újból létrejövő Római Birodalom fejét és az A ntikrisztust. ‫״‬Amik történni fognak ezek után" . fejezetben következik Babilon. A hetedik trom bitaszó már Isten titkának a beteljesedéséhez és Krisztus uralmának a kezde- téhez. amely általában az emberek- nek. fejezetben a korszak m ártírjainak két csoportját látjuk. és amelyek szim boliku- san az egész keresztyénséget ábrázolják kezdetétől fogva a végéig. fejezetben jelenik meg Krisztus a Földön. de különösen a hívőknek szól.vagyis a Gyülekezet elra- gadtatását követő események. amelyeket a Jelenések a 4. és m egm uta- tóm neked azokat. fejezet az Ezeréves Királyságot és az örökkévaló állapotot mutatja az új éggel és az új Földdel együtt. 17-18." M indaz tehát. A 4-5. amik vannak. A 20-22. a 19. János. az Ezeréves Királyság idejéhez vezet. A Jelenések könyve az Úr Jézus komoly intésével záródik. amikor a hívők (akiket a 24 vén jelképez. az Úr Jézust mint megölt Bárányt és a hívőket. fejezetben a Bárány felnyitja a hétpecsétes könyvet. 4. és amik történni fognak ezek után. ami 4-22. fejezetben Először a terem tő és uralkodó Istent látjuk. 2. 3. a Sátánnak a Földre vettetését és annak a korszaknak a két hatalmas férfiját. A 12-13.és ítéletsorozatot vált ki. a 16. a 6-11. . amiket láttál.

12.23.17.14. 14. 17.10.1.14.14 Oroszlán Júda törzséből: 5.14.5.11 Dávid utóda / gyökere (2-szer): 5.17.8. 19.17 Isten Fia: 2. 22. 7. 19.9.7. 6.12.16 Úr Jézus: 22.27.16 Krisztus (4-szer): 11.14.7.16 A kezdet és a vég (2-szer): 21.5 Isten Igéje: 19. 2. 20. 11.3 Jézus (9-szer): l.21 .10.14.8.17.8. 22. 19. 22. 19. 13.6. 14.13 Első és Utolsó (3-szor): 1.5.11. 12.5 Alfa és Ómega 1.13 Úr (3-szor): 1.16 Királyoknak Királya (2-szer): 17.4.4.5. 19.6.8.13 A hű Tanú (2-szer): 1.13 Elsőszülött a halottak közül: 1.15.16.6.14 (Fényes) Hajnalcsillag (2-szer): 2. Jelenések 163 3.22.18 Ámen: 3.11. 14.28.9(2x).6.12.12. 22. 17.1.13 Uraknak Ura (2-szer): 17. 22. Sajátosságok Az Úr Jézus nevei a Jelenések könyvében: A Bárány (30-szor): 5.20.3. 22.10.16 Fiúgyermek (2-szer): 12.1.16 A hű és igaz (Tanú) (2-szer): 3.5 Az élő: 1. 3. 21.10(2x). 20.14 Isten terem tésének kezdete: 3.9.14(2x). 15.13.8.4 (2x).13 Dávid új hajtása: 22.9.6 Jézus Krisztus (3-szor): 1.10.5 A Föld királyainak fejedelme: 1. 12. 21. 22.

5 A hét pecsét: az első ítéletsorozat 6. Szárdisz. az Ezeréves Birodalom (Királyság) elkezdődik 4. vers Isten trónja 5. Jelenések 4-22: ‫״‬Amik történni fognak ezek után" 1 rész: 4-5 Pillantás a mennybe 4.13-9. rész: 17.117‫־‬ Efezus. rész: 19.18 A hét trombita: a második ítéletsorozat 8. rész: 8.18 A két fenevad: a Római Birodalom és az A ntikrisztus 14. Laodicea (a jelen) III.1-17 Az Izraelből és a nemzetek közül való hívők 8.1-8.11.21 Az ötödik és hatodik trom bitaszó (az első és második jaj) 10.1.21 A harag hét pohara: a harmadik ítéletsorozat 6.164 Jelenések 4.5 Babilon.22 Thiatira.19-12.18-13. rész: 2. a Sátán levettetése 12.1. Jelenések 1: ‫״‬Amiket láttál" János apostol megkapja a m egbízást az Úr Jézustól II. Pergamon (a múlt) 2.18-3.6-22.6-11. vers Isten Báránya a megváltottaktól körülvéve 2. rész: 11. Filadelfia. Szmirna.6-10 A Bárány menyegzője .6-12 Az első négy trom bitaszó 8.13 Előkészületek: a könyvecske és a két tanú 11. azaz a bukott keresztyénség ítélete 7.21 Isten útjainak beteljesedése 19.1-16. rész: 14.17 Az asszony (Izrael). Tartalmi áttekintés I. Jelenések 2-3: ‫״‬Amik vannaV A hét gyülekezetnek szóló levél: egyháztörténet prófétai néző- pontból 1 rész: 2.19-14.1-20 A Bárány és követői 5.14-18 A hetedik trom bitaszó (a harm adik jaj).1-5 A hetedik pecsét 3. rész: 6.20 A sárkány és a Bárány 11.1-19. 17 Az első hat pecsét 7.

5 Visszatekintés a mennyei Jeruzsálemre 22.1.1. Jelenések 165 19.6-21 Az Úr Jézus zárószavai .15 Az Ezeréves Birodalom (Királyság) és a halottak megítélése 21.1121‫־‬ Krisztus megjelenése és ítélete az élők felett 20.9-22.8 Az új ég és az új Föld 21.

1 Csel 7.7 G lKor 15."). 1.28 Ef 5. A Septu- agintában a fejezetek beosztása (különösen a Zsoltárok esetében) néha eltér az egyéb fordításoktól.7.14 Mk 10. A z ószövetségi könyvek 18.9 sorrendjében 21. 38. hogy az ÚSZ számos ÓSZ-i idézetet tartalmaz. amelyek azon- bán egyértelm űen az ÓSZ megfogalmazását tükrözik.5.18 Csel 3.6 Mt 22. lKor 6.. Ez a táblázat nem csupán azokat az ÓSZ-i idézeteket foglalja magába.12 2.2 G Zsid 4.10 G Gál 4.4 Gál 3.3 12. amelyeket az ihletett szerzők maguk is jeleztek (pl. .31 Zsid 11. 22.35 15. Lk 20. Mk 10. Jak 2. 2. 3.13 kk.45 25. az ÓSZ görög fordításának felel meg.27 Mt 19.4. 17. Belevettünk olyan igehelyeket is.6 Róm 4.21 12. Csel 7. G Gál 3. ezek- kel a szavakkal: ‫״‬meg van írv a.18 1.6.5 G Róm 4.19.27 kk.14 Csel 7.30 21. Az igehely m ellett található 'G ' betű azt jelenti.24.23 Csel 7..12 G Róm 9. 2.6 kk.166 Ószövetségi idézetek az Újszövetségben Isten Igéjének egységessége többek között abban is kifejezésre jut.24 G Mt 19.32. hogy az idézet a Septuagintának.17 3. amelyeket a szerzők nem neveznek idézeteknek.6 22. Mk 12.3 Gál 3.16 2.18 1.17 Zsid 6.. !Mózes G Zsid 11.7.18 15.31 47.8 G Csel 7.8 2Mózes 15.3.23 G Róm 9.16.8 Mt 22.5 Csel 7.10 Róm 9.33 kk.25.5 G Róm 4.

15 Mk 12.4.2 12.20 Lk 10.43.15.6 G lKor 10.17 19. G Lk 4.13 25.16 G Mt 4.24 Zsid 12. Lk 18.2 kk.10.8 Zsid 9.37 32.19 Zsid 12.15 Róm 13. 2Kor 6. Lk 4.7 18.27. 26.10 Csel 7.15 19.19. Mt 19. 21. Lk 18.7.12 3.12 Mt 15.19.9.34 19.24 Mt 5.21 17.9.13 Zsid 12.5 2Tim 2.40 Csel 7.23 Mt 22.16 Mk 10.32 12.5 G Róm 10.19 Csel 3.11 Lk 10.19. 32.llkk.16 Ef 6.34 18.5 9.5 18. 5Mózes Róm 13. 19.7 G Zsid 3.24 3. Gál 5.7 Csel 7.10.10 8.4 kk.4 22.20.23 33.14 Mt 5.2 lPt 1.5 G Mt 22.18.18 Mt 5.4.16 Róm 9. ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 167 Mk 12. 20.8 Róm 13.17 Róm 7. 2.8 Lk 2.7 G lKor 5.4.20.16 9.28 Csel 23.16.36 Mt 19.12 Mk 7.14 Róm 13. 12.18 2Kor 8.19 Mt 19.17 Mt 15. 6. 21. 4.19. Jak 2.19 G Róm 9.39.7.9 6.13 Mt 5.27.22.11 5.37. 3Mózes Lk 20.21 24.31.45 lPt 1.8 Csel 7.21 16.46 Jn 19.26.13 G Mt 4. Jak 2.27 20. 20.16 Csel 7.3 Mt 4.18 Csel 3.40 Zsid 8. 11. 20. Mk 12. .37. Róm 13.2 Lk.38 Lk 4. 6. 13.29 Jak 2.5 20. 3.15 Mt 18. 20.1 Csel 7. 16.8 Mk 7.34 Gál 3.29 kk.5.9 6. 4Mózes Ef 6.14.

13 9.28 Zsoltárok 27.19.34 34.12 IKrónika 24.4 Róm 11.27 32.5 G Róm 10.19. 41.8 2K0r 6.26 17.5 22.5 30.1 Nehémiás 21.168 ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 2Kor 13.7 Csel 13. 19.46 32.14 Róm 10.8 2.23.14 2Kor 6.21 G Róm 10.13 32. 29.30 8.36.27 31.19 Mk 12. G Csel 4.13 16.13 Zsid 1.31 25.7 kk.30 Lk 13.6 G Zsid 5.12 Róm 10.8 G lPt 2.14 Csel 13.35 Róm 12.6 Zsid 13.36 .19 Lk 23. 34.1 kk.5 10.25 kk.1 Zsid 2.354 Lk 20.10.4 22. 5.7 Róm 3.18 18. 6.35 7.5 Mt 22.5.1 kk.3 G Mt 21.19 5.6-8 8.8 2.14 lSámuel 14.12-16 lPt 3.18 Róm 11.22 16. 2Krónika 34. lTim 5. Róm 4.34. 19.22 15 Zsid 13. 29.15 Jn 6.36 Zsid 10.5 4.43 G Róm 15. Mk 15.18.15 G Zsid 1.1-3 Róm 3.3 Jn 19.18 Zsid 1.10 8.5 31.13 lKor 3.2 Róm 11.27.9 Jel 2.26 32.16 32.24.23 G Zsid 2.9.9 7.26 Gál 3.4 lKor 9.46.25-28 2Sámuel 16.6 Lk 23.8-11 G Csel 2.18 Jób 25.2 Mt 27.24 19.50 G Róm 15. 30.34 !Királyok 22.21 Jn 19.33.3 18.14 Róm 11.4-6 G Zsid 2.7 lKor 15.10 Csel 13.18 G Zsid 12.5 G Ef 4.16 Mt 9. Zsid 10.10 Róm 3.10 2.23 Gál 3. Józsué Ef 1.9 Mt 7.10-12 13.10-12 Mk 6.1 lKor 10.

25-27 Zsid 1.17.7 26.20 Példabeszédek 95.14 kk.11 Zsid 4. 94.18 118.36.1 Mt 22.9.25 Zsid 7. 91.6.6.7 Zsid 10.7 kk.36 118. Csel 14.9 G 2Kor 9.22 kk.7 25.5 10.26 kk. 1.2 G Róm 3. Lk 19.10-12 Mk 12. 45.18 Zsid 7.4 G Róm 3. Mt 21.6-8 Zsid 10. Mk 12.18 104.13 40.8 112. 6. G lPt 2.42.3 Lk 13.10 G Jn 2.35 135.22 109. Ézsaiás Lk 20.26 G Zsid 12. 36.6 lPt 4.11 2Pt 2. Mt 4.11 G lKor 3. G Mt 13.8 118.22 kk.19 Ef 4. 110.13 78.9 G Róm 9.2 Mt 13.3 Jel 4.42 kk.20 In 12.10 Jn 13.6 44.13 89..8 kk. .17.4 Zsid 5.11 41. 69.6 G Zsid 13.10-12 11.11 kk. Zsid 10.6 Csel 4.39.13 Csel 28.21 40.7-11 Zsid 3.26 Mt 21..9 117.25 Mt 23.10 G 2Kor 4.20. Zsid 3. 69.22 146.15 Lk 4.11 kk.8 Csel 1.26 Róm 10.1 Rám 15.4 G Zsid 1.44. 68.G Róm 12.10 kk.7 G Zsid 1. 69. Zsid 12.1 G Zsid 1. Zsid 4.9.22 Lk 20. G Zsid 1.19 Jn 15.5 Jn 15.5 kk.6 kk.13 Zsid 4.7-11 G lPt 5. 53.34 kk.17. 97. ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 169 35.9 kk..12 Jak 5.4 118.25.23 G Róm 8. 6.20 107.20 Csel 13.13 kk.5-7 116.21 kk.15.34 140.38.10 kk.14 Zsid 10.35. Mk 11.9 40.7 51.9 kk.6 Jn 10. 110.5 95.8 102. 4. 6.29 G Csel 2. Róm 15. 95. 69.7 3.1-3 Róm 3. 3.6 G Róm 3.34 G Jak 4.26 Csel 1.6. 110.12.31 G lPt 4.20 40.8 lKor 15. G Róm 11.30 82.24.10 Mk 4.3.7 kk.

6 kk.48 40.25 lKor 1.32 kk.11 kk.33.17.17 2Pt 3.4-6 lPt 2.11 Lk 19.3.18 kk.14 Róm 9.16 7.49 kk.13 Jn 6.27 Mk 13.1 G Róm 10. Róm 11.26 kk. Mt 4. 53.31.2 Zsid 2.13 G Mt 15.15 8.16 31.32 55.17 Zsid 2. 53.4 lKor 2.16 Mt 11. 66.170 ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben Jn 12.24 54.13.27 kk. Zsid 10.14 lKor 1. 2Kor 10.20 29. 52.17 2Kor 10.31.8 53.17 9.21 lPt 2.11 Mt 21.7 Róm 10.16 kk.46 45. 64.46 Róm 10.24 kk. 11.4 kk.8 kk.5 Rám 2.22 2Pt 3.3 G Csel 13.34 6. 29.9 lPt 2.2 G Róm 10.22 kk. Róm 9.15 kk.22 12.5 G Mk 7. G Mk 1. 10.3 Zsid 12.1 G Jn 12.15-17 lPt 2.33.1 kk. Mk 11.15 G Róm 15.20 65.3.33 kk.8 G 2Kor 6.15 Mt 2.11 Mt 21.18 G Zsid 2.23 52.21 35. 29.40 52. Csel 8. 28. 59. Csel 7.8 lKor 15. lPt 3. 40.17.8-12 49.45 22.6 Csel 13.34 25.13 53. 45.. 66. 9.16 Róm 9. 8.18 kk.4 Mt 8.12 65.24 kk.14 G Mt 1. lKor 14.13 53.10 Róm 11. 42. 66.10 Jel 7.1 kk.12 Lk 22. 52.23 G Róm 14. Mt 12. G Lk 4.24 Mk 9.6-8 lPt 1.37 13.16 G Róm 9. Lk 19.13 G Róm 11.12 kk. 54. Jeremiás 40.13 G Lk 3. 28.47 31.1 kk.21 Mk 11. .18 49.8 61.17 8.3 G Mt 3.6 59.13 G Róm 10.7 Mt 21.38.17 49.14 kk.13 40.13 G lKor 15.9 29.11 2Kor 6.1 G Gál 4.20 kk.31-34 Zsid 8.29 G lKor 2.10 Mt 24.16 8.1 kk.11.13.54 56. 62.29.10 G Róm 15.2 31.12 53.19 65.7-8 Róm 3.7 kk.24 7.24 !Kor 1.3 kk.

14 Gál 3.12 kk.42 kk.9 Mt 21. Jel 6.1 Mt 11.31 11.23 Róm 9. 1.30.13 Jóéi 3. Mt 12. 2.2 kk.6 Mt 10. Mt 27.10 3. G Zsid 10. Dániel 7.10 8. 1.9 kk.25-27 G Csel 7.15 Róm 10.17-21 Mk 1.27.6 7.41 Jel 1.14 lKor 15.7 Jel 1.27 2Kor 6.10. 9.1 Mt 2.37 9.16 Mt 26.16 Ef 4. 6.9 kk.2.15 Malakiás 13.7 10.2 Júd 9 1.14 Aggeus 11.27.7 2. Jónás 2.32 G Róm 10.35 kk. Jn 12.11 kk.27 Ámós 5. 12.3 G Zsid 10.25.6 lPt 2.7 Mk 14. G Csel 15.55 1.1 Mt 2.11.17.13 Lk 7. Náhum Mt 26.10 Jn 19.1 Mt 12.64.26.6 Zsid 12.27 Mt 24. 2.38 Mk 13. 2.5 G Csel 13. ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 171 32.31 Mt 24.13.26 9. 13.5. 2. 2. .16 kk. G Róm 9.8 Lk 23.10 Róm 9.15.7-9 Mt 27.4 Róm 1.15 Zakariás Hóseás lPt 2.6 Mt 9.17 Mikeás 37. Mk 13.10 11.28-32 G Csel 2. Mk 14.26 Mk 24.40 Ezékiel 20.15.15 lPt 2.13 Mt 24.15.30.25 19 1.62.16 5. Mt 24.15 Mk 13.37. Habakuk Lk 21.34 2Kor 6.

1 kk.31. G 7. 4.7 2. Ézs 29.26 19.16 5Móz 19.9 kk. . 11.17 Ézs 53.1 4.38 2Móz 21.39 Zsolt 118.22 kk.4 5Móz 8.8 kk.13 8.35 kk.7-9 9. Ézs 29.2 7.14 24.13 23.44 Zsolt 110.13 Ézs 56.11 kk..32 2Móz 3.7 lMóz 2.9 Zsolt 118.16 12 Mai 3.13 Hós 6.12 19.3 Ézs 40.1 21.9 Zsolt 118.1 6.34 2Krón 18.4 2Móz 21.13 kk. 11.6 1.27 18.19 2Móz 20.42 Zsolt 118.6 kk. Mik 7.35 Zsolt 78.7 5Móz 6.46 Zsolt 22.6 lMóz 1.12 7.4 2Móz 20.37 5Mózs 6.11 2^5 Zak 9.5 lMóz 2.15 Hős 11.3 G 22. Ézs 6.24 lMóz 38. 5.26 1.16 13.19 2Móz 19. 4.13 G 10.3 G 12.12 Ézs 6.17 15.2 10.172 ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 2.27 10.8.10 Mai 3.10 12.13 5.19 2Móz 20.64 Dán 7.1 kk.17 9.1 Márk 11.18 sorrendjében 21.26 5.5 G 5Móz 6.15 21.18 2Móz 20.19 2Móz 20.23 Zsolt 6.12 kk.10 5.14 kk.5 Ézs 62.1 21.7 7.18 4.24 G 10.3 G 2. 9. Ézs 42. 22. 2Móz 20.1 12.17 Ézs 56.9 Máté 21.10 2Móz 21.16 27.13 Jer 7.18 kk.7 Hós 6.15 Dán 9.4 lMóz 1.12 11.12 15.18 26.6 11.15 10.31 Zak 13.40 Jón 2.4 27.13 kk.11 2.6 Zsolt 91.18 Jer 31.39 3Móz 19.24 24.6 Jer 32.27 2Mózs 20.3 Ézs 40. Az újszövetségi könyvek 19.13 G 13.14 G 21.10 2Móz 20.3 5Móz 25.21 24. Zak 11.9 kk.13 G 22.24 15. 22.9 26.27.43 3Móz 19.16 G 22.6 Mik 5.30 Dán 7.36 2Krón 18.29 Jer 6.6 4.5 4.10 Ézs 9.7.16 Zsolt 8.23 Ézs 7.15 kk.29 Ézs 13. 19.48 Ézs 66. 3.24 G 19.

37 Zak 12.20 2Móz 20. lMóz 15. ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 173 Jer 7. 11.11 7.10 kk.34 Zsolt 82.10 4.5 .5 7.13 kk.6 12.36 Zsolt 110.34 Zsolt 22.1 1.9 2.23 5Móz 18.27 Zsolt 6.18 Zsolt 41.7 12.13 13. Zsolt 2. 5Mózs 6.27 Dán 7..27 kk.23 2Móz 13. Zsolt 110.42 kk. G Jer 7.26 Dán 7.11 kk.31 Neh 9.28 5Móz 25.3 kk.2 15.18 18. 23.33 kk.23 Ézs 40.13 10.62 Dán 7.18 kk.5 23. Zsolt 110. 4.8.46. 69.16 G Apostolok cselekedetei 4.10 2.8 10.18 2Móz 1.12 5Móz 6.1 G 12.8 19.13 19. 4.18 2.26 3.27 Zak 13.24 Zsolt 22.19 lMóz 38.19.46 Ézs 56.45 Ézs 54.38 Zsolt 118.25 Zsolt 35.34 Zsolt 22. János 12.12 12.18 1.13 Zsolt 118. Ézs 61.1 kk.15 Zak 9.35 Zsolt 118.6 14.32 2Móz 3.37 Ézs 53.19 3.37 2Móz 3.13 12.10 kk.10 Lukács 13.19 5Móz 25.4 kk.4 kk.13 7. G 19.27.26 14.8-11 G 13.15 13.1 2.26 4.3 Zsolt 34.17 Zsolt 118. 2Móz 2.6 kk.9 15.10 6.14 20.25 lMóz 22. 4.6 12.14 Dán 9. 2.11 22.24 Ézs 13.1 12.1 kk. G 1.6 19.6 7.4 5Móz 8.24 3Móz 12. Zsolt 118. 3.1 20.13 kk. 23.25 kk.27 5Móz 6. Ézs 40.8 G 20.34 kk.1 7.1 G 13.12 3.46 Zsolt 31.36 2Móz 12.31 3Móz 19.25-28 Zsolt 16.27 Mai 3.24 Zsolt 146.3 lMóz 12. Zsolt 91.20 Zsolt 109.17-21 Joel 2.21 4.7. 20.22 5Móz 18.38 Ézs 53.3 G 12.10 13.30 Hős 10.22 7.15.19 2Móz 20.18 19.28-32 G 3Móz 19.5.29 kk. 2Móz 3.6 21.8 12.22 kk.20 Zsolt 69.31 6.40 Ézs 6.17 Zsolt 69.4 2.26 7.8 5Móz 6.26 2Móz 3.

8 Ézs 29.13.12 lMóz 25.13 Mai 1.7 11.7 lMóz 21.10-14 2.10 10.20 Ézs 65.5 11.10-12 Zsolt 14. 9.10.14.15 Ézs 52.35 4.10 5Móz 32. 8.15.14 13.9 kk.26 kk. 3. 13.12 Ézs 11.28 10. 4.7.32 G 14.35 Jób 41.49 kk.5 G 28.10 G 11.6 10.1-3 5Móz 29.11 Zsolt 117.15.9 Zsolt 18.20 Péld 25. 53.20 Ézs 29.16 G 7.2 G 1.18 9.49 G 9.13 Zsolt 5.21 Ézs 65.11 Ézs 28.1 G Római levél 10. Zsolt 32.3 lKir 19.33 Zsolt 2.22 kk.7 Zsolt 107. Ám 9.9 lMóz 18.14 Zsolt 10.10 9.17 2Móz 9.15 Zsolt 146.6 12.7 10.8. 8.17 15.41 Hab 1.35 2Móz 2.5 3Móz 18.16 13.18 4.2 G 12. G 3.16 Ézs 53.13 Zsolt 140.29 Ézs 1.37 5Móz 18.26 Hós 1.5 13.22 Zsolt 89. Ézs 53.34 Ézs 40.34 Ézs 55.1-3. Zsolt 69.21 G 10.9 kk.11 Ézs 45.4 Zsolt 51.17 lMóz 17.18 lMóz 15.47 Ézs 49.7 kk.15 G .14 13.5 G 10.10 G 9.5 2Móz 22.7 2Móz 20.1 kk.23 G 15.34 2Móz 3.6 5Móz 30.1 9.3 G 10.22 ISám 13. Ám 5.43 G 9.25-27 G 9.3 Zsolt 69.23 G 15.12 13.2 kk.4 lKir 19.19 G 7. Ézs 10. G 4.4 3. 10. Ézs 6.7-8 11.1 kk.9 2Móz 20.17 Hab 2. G 15.11 kk.22 kk.6 G 11.33 Ézs 28. 3.4 G 11.32 kk.19 Móz 32.5 G 3Móz 19.1 9.16 7.13 G 3.14 9. Náh 1.26 kk.35 Zsolt 16.8 5Móz 30.27 kk.10 G 8.17.10 7.24 Ézs 52.14 10.7 kk.2 3.4 11.26 13.15 15.25 Hós 2. Ézs 66.6 10.20 9.21 Ézs 52.23 7.13 Jóéi 2. G 10.16.5 G 14.15 2Móz 33.42 kk.18 Zsolt 19.20 kk.15-17 Ézs 59.23 G 7.18 Zsolt 36.36 Zsolt 44.3 lMóz 15.16 kk.21 kk.18 3.19 5Móz 32.40 2Móz 32. 9.10 15.7.1 G 23.9 G 13.12 G 15.174 ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 7. Ézs 59.

1.1 5Móz 19.12 3Móz 18.2 Ézs 49. G 6.7 G 4.25 2.27 1.16 Ézs 40.6 G 5.1 5Móz 5.5 15.5 4Móz 12. Ézs 8. 6.2 kk. 3.31 lMóz 2.3 Zsolt 95.16 G 14.55 Hós 13.5 G 4.13 kk.10 5Móz 27.13 Zsolt 116.11 Hab 2.6-8 Zsolt 8.18 2. ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 175 lKorintus 3.8 Zsolt 68. 15.24. Ez 20.9 2Móz 32.10-12 Zsolt 102..2 G 3.1 lTimóteus 15.13 Efezusi levél 3.14.31 Jer 9.22 Zsolt 8.8 1.8 G IKrón 17.23 G 13.4 15.34 1.27 Zsolt 8.9 G 2.4 lMóz 2. 10.10 G 2.25-27 8.11 G 1.18 5Móz 25.16 3Móz 26. Zsolt 45.9 Zsolt 112.21 Ézs 28.54 Ézs 25.5 Zsolt 95.4 4.6 Zsolt 97.9 Ézs 64.11 kk.11 3.6 lMóz 15.15 Zsolt 95.27 Ézs 54.8 kk.14 4.11 kk.45 lMóz 2.4-6 G 10.12 Zsolt 22.13 5Móz 17.26 3.17.13 6.11 .24 G 10.13 Ézs 8.18 2Sám 7.15 2Móz 16.18 119 Ézs 29.7 G 2Timóteus 15.19 Jób 5.14.24. G 3.5 G 9.7-11 3.19 6.25 Zak 8.8 lMóz 12.4 G 6.7 kk.23 4. 2Móz 20.11.17 Ézs 52.18 G 3.8 2.20 Zsolt 94.7 5.26 Zsolt 24.4 4.4 5.18 IB Zsolt 110.15 2.16 lMóz 2.32 Ézs 22.16 lMóz 22.1 G 9.30 lMóz 21.6 kk. 1.13 Zsolt 16.24 G 4. Ézs 45.13 5Móz 21.3 3.7 G Ez 37.13 G 15.12.10 G 1.7 6.7-11 Zsolt 95.25 4.1 G 1.5 Zsolt 2.26 Zsolt 4.7 G 3.7 Zsolt 104.17 Jer 9. 12.7 5.19 4Móz 16. Ézs 45.14 3Móz 19.2 Galáciai levél 2.25 Zsolt 110.5 2Sám 7.14 Zsidók 2Korintus 1.16 5Móz 25.6 G 3.7 G 4.

11 2Móz 20.6 5.24 Jelenések 13. 19.18 lM óz 21.13.13 Péld 4.8 Péld 10.3 Zsolt 34.6 Péld 3.8 G 10.6 Zsolt 110.8 Zsolt 40.6.6 G Zak 12. 2.8 2.176 ÓSZ-i idézetek az ÚSZ-ben 4.20 2Móz 24.14 lM óz 22.20 2Móz 19.20 Péld 10.13 Ézs 65. 10.6 Ézs 28.7 2.6-8 2.21 5Móz 9.22 G 10. 66.5 2Móz 25.12 11.13 5.15 5Móz 29.5 5Móz 31. 2Péter 12. Józs 1.6 Zsolt 118.16 Ézs 49.16 3Móz 11.34 G 12.17 Zsolt 110.7 kk.33 kk.4 7.3 2.11 2Móz 20.23 10.4-6 Zsolt 135.5 kk.37 Hab 2.9 Zsolt 40.9 10.24 kk.6.6 12.31 G 11. 2.4 G 4.8 2. Ézs 8. 2.10 .8 Ézs 6. Ézs 53.26 Agg 2.30 5Móz 32.17 5.34 G 6.12 7.31-34 1.8-12 Jer 31.12 G 4.31 G 5.7 Dán 7.16 Hós 10.11 kk. Jer 31.2 8.22 12.4 !Péter 8.3 2.21 lM óz 47.21 Zsolt 110.45.11 12.10 2.5 Péld 3.8 3Móz 19.6-8 9.3 G 3.14 10.18 Péld 11.23 lMóz 15.7 Zsolt 95.14 3.16 kk.10‫־‬12 Zsolt 34.22 Péld 26.26 G 3.10 Hós 1.13 Júdás 12.29 5Móz 4.4 4.8 Ézs 8.14 7.12 Ézs 35.18 G 12.22 Ézs 53. 2.36.16 10.14 kk.5-7 Zsolt 40.40 1.7 kk.27 Zsolt 2.7 Zsolt 118. Ézs 40. 13.38 Hab 2.24 kk.12-16 10.5 Zsolt 2.7 G 2.35 2.9 Jakab 4.12 kk.17.30 5Móz 32.2 12. Péld 3.5 1.19 9 Zak 3.18 6.9. 2.