You are on page 1of 39

Hazai kiemelt adatvagyon-területekre

vonatkozó szabályozás értékelése


PSI projekt – 3. fázis

eGov Tanácsadó Kft.


1056 Budapest, Belgrád rkp. 27.
Tel.:+36(1)411-1668
Fax.:+36(1)411-1669
www.egc.hu
2008. 10. 28.

1
Tartalomjegyzék

1 Bevezetés ..................................................................................................................... 3

2 Az értékelés módszere ................................................................................................ 5

3 Üzleti információk ........................................................................................................ 7

3.1 Céginformációk ....................................................................................................... 7

3.2 Mérlegadatok .........................................................................................................12

3.3 Értékelés ................................................................................................................13

4 Földrajzi információk ..................................................................................................16

4.1 Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Építési Geotechnikai Adattár, és a


bányaterületek nyilvántartása ...........................................................................................16

4.2 Értékelés ................................................................................................................18

5 Meteorológiai adatok ..................................................................................................21

5.1 Meteorológiai alapadatok .......................................................................................22

5.2 OMSZ által kezelt egyéb adatok .............................................................................23

5.3 Értékelés ................................................................................................................24

6 Jogi információk .........................................................................................................27

6.1 2005 elıtti szabályzás ............................................................................................27

6.2 A jogalkotás nyilvánossága ....................................................................................28

6.3 A Magyar Közlönykiadó jelenlegi feladatai, a közlönyök kiadásának módja ...........28

6.4 Értékelés ................................................................................................................30

7 Társadalmi információk..............................................................................................33

7.1 Vizsgált nyilvántartások ..........................................................................................33

7.2 Értékelés ................................................................................................................35

8 Közlekedési információk ............................................................................................37

9 Összegzés ...................................................................................................................38

2
1 Bevezetés

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv (2003.


november 17.) (a továbbiakban /PSI/ irányelv) preambulumában nyolc olyan adatkategóriát
sorol fel, amelyeket a közszféra szervei rendszeresen győjtenek, feldolgoznak, elıállítanak
és terjesztenek. Ezek a kategóriák: szociális, gazdasági, földrajzi, idıjárási, turizmusra, üzleti
életre, szabadalomra és oktatásra vonatkozó információk. Ezen adatok tekintetében az
irányelv szerint lehetıvé kell tenni a magánszféra általi további felhasználást a belsı piac
fejlıdése érdekében (elsısorban a digitális tartalomszolgáltatási piac elé gördülı akadályok
leküzdéséhez), ez pedig úgy lehetséges, ha a tagállamok megteszik a megfelelı jogi és
egyéb intézkedéseket saját adatvédelmi és információszabadságra vonatkozó
jogszabályaikkal összhangban. Az említett adatkategóriák egy részéhez a magyar
szabályozás szerint szabadon hozzá lehet férni, ugyanis nagy részüket a magyar jog
közérdekő adatnak nyilvánítja. E minıségbıl egyenesen következik, hogy azok nyilvánosak
és bárki számára ingyenesen hozzáférhetık, megismerhetık.1

Jelen tanulmány célja, hogy a hazai – hat, a megbízóval közösen kiválasztott - kiemelt
adatvagyonra vonatkozó hozzáférési, megismerési, illetve felhasználási szabályozást
megvizsgálja és értékelje abból a szempontból, hogy az mennyiben felel meg az irányelv
követelményeinek. A hat kiválasztott adatvagyon-terület:

- üzleti információk: az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus


Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat által kezelt cégnyilvántartási adatok, valamint
mérlegadatok

- földrajzi információk: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásai,

- meteorológiai információk: az Országos Meteorológiai Szolgálat által kezelt adatok,

- jogi információk: jogszabályok és más jogi aktusok nyilvánossága, a jogalkotás


nyilvánossága

- társadalmi információk: a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartások:


statisztikai regiszter, adatgyőjtések eredményeinek felhasználása, valamint

- a Budapesti Közlekedési Vállalat által kezelt közlekedési információk.

Mielıtt azonban elkezdenénk a fenti adatokra vonatkozó hozzáférési szabályok elemzését,


fontosnak tartjuk néhány mondatban megemlíteni az irányelv hazai implementációját és az
abból fakadó, jelen értékelés kapcsán felmerült nehézségeket. Az értékelés során az egyes
adatvagyon-területek hozzáférési szabályait vizsgáltuk, pontosabban azt, hogy az adatok
milyen feltételek mellett, milyen eljárásrendben ismerhetık meg további felhasználási
céllal. Néhány területen speciális ágazati szabályok rendezik a felhasználás feltételeit

1
Lásd: A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19-
20. §

3
(üzleti információk), máshol az általános, adatvédelmi törvényben meghatározott eljárásra
utalnak vissza, vagy az ágazati és általános szabályokat együttesen, egymást
kiegészítve rendelik alkalmazni (meteorológiai és földrajzi információk), megint máshol pedig
sem ágazati, sem általános szabályok nincsenek (közlekedési információk).

Jelezni kívánjuk, hogy az elemzés során az értékelést helyenként eltorzíthatja annak ténye,
hogy a magyar jogrendszerbe nem kerültek átültetésre az irányelv alapvetı fogalmai
(dokumentum, további felhasználás) és maga a további felhasználási rezsim sem. Az
irányelv dokumentum fogalma helyett a magyar jog – és ennek megfelelıen jelen tanulmány
is – az „adat”, illetve „információ” fogalmat használja. Ugyancsak eltérés mutatkozik abban,
hogy a további felhasználás fogalma nem került bevezetésre a magyar jogi terminológiába;
ehelyett a megismerésre, hozzáférésre vonatkozó szabályok megfelelıségét tudtuk
megvizsgálni.

Az alábbiakban tehát fentiek fényében vizsgáljuk meg és értékeljük a hat kiemelt hazai
adatvagyon-terület hozzáférési és felhasználási szabályozását.

4
2 Az értékelés módszere

Jelen tanulmányban az egyes szektorális információkhoz, nyilvántartásokhoz való


hozzáférés irányelvnek való megfelelıségét a következı módszer szerint kívánjuk értékelni.
A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv (PSI
irányelv) nyolc (plusz egy) olyan követelményt támaszt, amelyet a tagállamoknak
teljesíteniük kell abban az esetben, ha a további felhasználást engedélyezik. Ezek a
követelmények a következık:

1. További felhasználás iránti kérelmek teljesítésének eljárásrendje: a kért


dokumentumok rendelkezésre bocsátása, a kérelem elintézése ésszerő határidın
belül történjen (20 munkanap, mely bizonyos esetekben egyszer, 20 munkanappal
meghosszabbítható), elutasító döntés esetén indoklási kötelezettség, valamint a
jogorvoslati lehetıségekre való figyelmeztetés.

2. Rendelkezésre álló formátumok: a kért dokumentumokat az érintett szervnek


lehetıleg a rendelkezésre álló formátumban és nyelven kell elérhetıvé tenni.

3. Díjazásra vonatkozó elvek: amennyiben az érintett közigazgatási szerv úgy dönt,


hogy a további felhasználásra rendelkezésre bocsátásért vagy engedélyezésért díjat
szed, annak összegébıl eredı teljes bevétel egy ésszerő nyereséghányaddal együtt
sem haladhatja meg a dokumentumok elıállításának, győjtésének, feldolgozásának,
terjesztésének költségét.

4. Átláthatóság: e követelmény lényege, hogy a további felhasználás feltételeit -


amennyiben engedélyezett - és díjait – amennyiben vannak – egyrészt elızetesen
kell rögzíteni, másrészt lehetıleg elektronikus úton közzé kell tenni. Amennyiben az
igénylı kéri, meg kell jelölni a közzétett díj kiszámításának alapját.

5. Felhasználási engedélyek: a további felhasználás engedélyezése – a közigazgatási


szerv döntésétıl függıen – lehetséges feltételek meghatározásával vagy feltételek
nélkül. Feltételek támasztása esetén azokat felhasználási szerzıdések útján kell
meghatározni és elektronikus úton elérhetıvé tenni.

6. Gyakorlati intézkedések: szükséges olyan gyakorlati intézkedések meghozatala,


amelyek a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre
álló dokumentumok keresésében segítik (pl.: online elérhetı jegyzékek, internetes
portálok).

7. Megkülönböztetés tilalma: e követelmény lényege, hogy a további felhasználás


feltételei nem lehetnek megkülönböztetık a további felhasználás hasonló esetei
körében (akkor sem, ha a további felhasználó maga a közigazgatási szerv, és e
felhasználást közfeladatai ellátása körén kívül teszi).

8. Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma: e tilalom jelentése, hogy a


dokumentumok további felhasználásának lehetısége minden potenciális piaci

5
szereplı számára nyitva kell, hogy álljon, valamint a közigazgatási szervek és
harmadik személyek között fıszabály szerint nem állhatnak fenn olyan
megállapodások, melyek a további felhasználás tekintetében kizárólagos jogokat
biztosítanak e harmadik személy számára.

+1. Elektronikus közzététel: A fenti 8 követelményhez kapcsolódóan az irányelv


elıírásaiból kitőnik, hogy az elektronikus közzétételt és elérhetıséget preferálja, egy helyen
(a felhasználási engedélyek tekintetében) pedig kötelezıvé teszi azt. Így lehetıleg
elektronikus eszközöket kell igénybe venni a további felhasználás iránti kérelmek elintézése
során, a dokumentumokat (adatokat, információkat) szintén lehetıleg elektronikus eszközök
útján elérhetıvé kell tenni, valamint a további felhasználás elıre meghatározott feltételeit és
díjait elektronikusan kell közzétenni.

Az értékelés során minden egyes adattár, nyilvántartás tekintetében az átfogó értékelésen


túl egyenként is megvizsgáljuk azt, hogy az adott hozzáférési, megismerési (további
felhasználási) szabályok mennyiben teljesítik az irányelv fenti követelményeit akként,
hogy végignézzük minden egyes követelmény teljesülését.

Az elemzés során azonban kifejezetten a szabályozás szintjén vizsgáltuk az irányelvi


követelmények teljesülését, annak gyakorlati tapasztalatait, a szabályozás gyakorlati
érvényesülését nem vizsgáltuk (ez a párhuzamosan zajló projekt tárgya, amelynek során az
interjúk megfelelı információkat szolgáltatnak erre vonatkozóan is).

Szintén nem vizsgáltuk részletesen gazdasági szempontból a díjazásra vonatkozó elvek


tényleges érvényesülését, vagyis az olyan kérdéseket (mivel ez szintén a párhuzamosan
zajló közgazdasági projekt tárgya), mint (i) a díjazás költségalapú-e vagy sem, és (ii) az
esetleges nyereség ésszerő mértékő-e. Egyes esetekben (pl. kirívóan magas
költségtételeknél) azonban jeleztük a – hangsúlyozottan tájékoztató, a további elemzés
számára figyelemfelhívó jellegő – véleményünket.

6
3 Üzleti információk

A céginformációs szolgálat által kezelt üzleti információk esetében két területet vizsgálunk
meg részletesen: az egyik a céginformációk, a másik pedig a mérlegadatok köre. Az üzleti
információkhoz való hozzáférés – alább ismertetett – ágazati szabályozás szerint történik, és
az általános, a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvény hozzáférési szabályai nem alkalmazandók.

3.1 Céginformációk
A többi vizsgált adatkörrel összehasonlítva a cégnyilvántartás helyzete speciális, ez esetben
ugyanis a vizsgált nyilvántartás kezelıje és az adatszolgáltató elválik egymástól; a cégek
adatainak nyilvántartását, a cégnyilvántartás vezetését a cégbíróságok végzik, míg az abból
történı adatszolgáltatásra mind a cégbíróság, mind pedig a cégszolgálat jogosult (és
köteles). Az e fejezetben vizsgált, a céginformációs szolgálat általi adatszolgáltatások
esetében tehát a céginformációs szolgálat tulajdonképpen nem a saját, hanem a cégbíróság
adatbázisából (nyilvántartásából) szolgáltat adatot.
A céginformációkhoz való hozzáférés többféleképpen történhet:
- egyedi céginformáció-igényléssel,
- egyedi-online szerzıdés megkötésével, valamint
- disztribútori on-line szerzıdés megkötésével.
A fenti három kategórián kívül szükséges még megemlíteni a csoportosított céginformáció
kérést, valamint a közfeladatot ellátó szervek speciális helyzetét. A jogszabályok az
adatigénylési módok közül kizárólag az egyedi hozzáférésrıl, a közfeladatot ellátó szervek
céginformációhoz való hozzáférésérıl, valamint a csoportos céginformáció kérésrıl
rendelkeznek, részletes hozzáférési szabályokat azonban csak az elsı esetben határoznak
meg.

3.1.1 Egyedi céginformáció-igénylés


Az egyedi céginformáció-igénylési szabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák:2

- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi


V. törvény (a továbbiakban „Ctv.”),

- 1/2006 (VI.26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban


Közremőködı Szolgálat mőködésérıl, valamint a céginformáció költségtérítésérıl,

- 47/2007 (X.20.) IRM rendelet az ingyenes céginformációról.

2
Az elemzés gyakorlati szempontjainál ezen túl figyelembe vettük a www.irm.gov.hu honlapon közzétett
tájékoztatókat, gyakorlati tudnivalókat is

7
A Ctv. céljaként jelöli meg a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körő
nyilvánosságát közvetlenül és elektronikus úton egyaránt: a cégadatok nyilvánosságának
biztosítása tehát a törvény alapvetı célja, a cégnyilvántartás nyilvánossága pedig az egyik
legfontosabb alapelve.

A cégnyilvánosságot a Ctv. 3 egyenrangú pillére biztosítja: a Cégbíróság, a Céginformációs


Szolgálat, valamint a Cégközlönyben történı közzététel. Ennek központi eszköze az
alábbiakban leírt egyedi adatkérések teljesítése

i) A cégbíróságokon megismerhetı adatok köre szőkebb, mint a Céginformációs


Szolgálat esetében, ugyanis az egyes cégbíróságokon kizárólag az ott bejegyzett
cégek adatairól kérhetı céginformáció, míg a Cégszolgálattól az ország minden
cégbíróságánál nyilvántartott adatok megismerhetık.

További különbség a cégbíróságoktól és a Cégszolgálattól történı


adatszolgáltatásnál, hogy a kizárólag papír alapon rendelkezésre álló cégiratok
csak a cégbíróságokon ismerhetık meg, a Cégszolgálat csupán az elektronikus
formátumban is nyilvántartott adatokról tud tájékoztatást adni.

ii) A 2. pillér a IRM Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı


Szolgálat (röviden: céginformációs szolgálat), amely bárki kérelmére
tájékoztatást ad a fennálló vagy törölt, valamint bejegyzés alatt álló
cégjegyzékben szereplı adatokról, illetve az elektronikus úton benyújtott, vagy
elektronikus okirattá alakított cégiratokról. Mindezt a Cégszolgálat akkor biztosítja,
ha az információt elektronikus úton kérik (Ctv. 15. § (1) bek.). A fenti adatokon túli
adatszolgáltatásért, illetve ha a kérelmezı az információt közokirati formában kéri,
külön rendeletben meghatározott – a jogszabály megfogalmazása szerint „a
szolgáltatás költségeivel összhangban álló” – költségtérítést kell fizetni.

A Cégszolgálat továbbá biztosítja a beszámolókba és elektronikus cégiratokba


történı ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helységeiben.
Betekintésre a Céginformációs Szolgálat Ügyfélszolgálati Irodájában elhelyezett
számítógépeken van lehetıség ügyfélfogadási idıben. A fent említett adatok,
illetve cégiratok szabadon, bárki által megismerhetık a céginformációs szolgálat
holnapján, illetve a kormányzati portálon keresztül is. Az on-line ingyenes
céginformáció a fent említett www.e-cegjegyzek.hu honlapon érhetı el.

Adatvédelmi szempontból fontos rendelkezés, miszerint a nyilvántartásból történı


adatszolgáltatás idıpontját az elektronikus rendszerben rögzíteni kell, és a
rögzítéstıl számított 5 évig meg kell ırizni, azokat kérésre az érintett
rendelkezésére kell bocsátani.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Ctv.-ben biztosított ingyenesség kizárólag a


cégjegyzék adataihoz való hozzáférést fedi le, egyéb értéknövelt szolgáltatást (pl.
cégfigyelés, különbözı szempontok szerint leválogatott adatok (csoportos
adatközlés) igénylése, közvetlen gépi kapcsolat kialakítása stb.) nem.

8
iii) A nyilvánosság 3. pillére a Cégközlöny, mely az igazságügyért felelıs miniszter által
vezetett minisztérium hivatalos lapja. A Cégközlöny elektronikus formában történı
közzétételére az erre a célra fenntartott honlapon kerül sor, biztosítva ezzel a
Cégközlöny egyes lapszámaiba való ingyenes betekintés és a lapszámok
ingyenes letöltésének lehetıségét. A cég cégjegyzékének adatait, illetve azok
változásait tartalmazó végzését a cégbíróság a Cégközlönyben hozza
nyilvánosságra, illetve – ha a cég így határozott – a Cégközlöny helyett a saját
honlapján teszi közzé a cégjegyzékadatokat és azok változásait az adatok
igazolásának alapjául szolgáló iratok felsorolásával együtt.

A fentiek közül elemzésünk elsısorban a ii) pontban jelzett hozzáférés szabályaira irányul,
de ennek kapcsán természetesen érinti a másik két típusú adathozzáférést is.

A cégnyilvántartás két részbıl áll:

1. egyrészt a cégadatokból3(cégjegyzékbıl),

2. másrészt a cégadatok igazolására szolgáló okiratokból, illetve egyéb, a cégre


vonatkozó, közérdekbıl, a forgalom biztonsága érdekében, vagy hitelezıi érdekek
védelme okán benyújtandó iratokból.

A Ctv. szerint a nyilvánosság teljes körő, azaz kiterjed mind a fennálló, illetve törölt –
valamint a bejegyzési kérelemben szereplı – cégadatokra, mind a fent említett (a bejegyzési
kérelem mellékletét képezı) okiratokra is az adatok, illetve iratok tárolási formájától
függetlenül (papír alapon vagy elektronikusan).

A céginformációk egy része ingyenesen, míg másik része illeték/költségtérítés ellenében


hozzáférhetı mind papír alapú, mint elektronikus adatigénylés esetén.

a) Papír alapon a Ctv. 12. § szerint a cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen


megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól papír alapon

3
Ctv. 24. § A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza
a) a cég cégjegyzékszámát,
b) a cég nevét,
c) a cég székhelyét, valamint ha a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi
ügyintézés helyét,
d) a létesítı okirat keltét,
e) a cég létesítı okiratban meghatározott tevékenységi köreit, azok statisztikai nómenklatúra szerinti besorolása
nélkül,
f) a cég jegyzett tıkéjét,
g) a képviselet módját (önálló vagy együttes),
h) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk
keletkezésének idıpontját, határozott idıre szóló képviselet esetében a jogviszony megszőnésének idıpontját is,
illetve ha a jogviszony megszőnésére a cégjegyzékben feltüntetett idıpontnál korábban kerül sor, a megszőnés
tényleges idıpontját,
i) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, továbbá ha a cég adószáma alkalmazását felfüggesztették
vagy azt törölték, akkor a felfüggesztést, a felfüggesztés megszüntetését, a törlést, illetve e határozatok
megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerıre emelkedésének napját,
j) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezetı pénzügyi intézmények nevét és
székhelyét,
k) a cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés meghozatalának idıpontját,
l) a k) pontban foglalt végzésnek megfelelıen - elektronikus bejegyzéssel - a cégjegyzékadatok, illetve azok
törlése bejegyzésének Cégközlönyben történı közzétételének napját.

9
(vagy elektronikusan) – hiteles vagy nem hiteles formában – cégmásolatot,
cégkivonatot vagy cégbizonyítványt bárki kérhet, ezekért azonban illetéket kell fizetni.
Ezen információkat a cégbíróságon kívül a Cégszolgálat is rendelkezése bocsátja,
jogszabályban meghatározott mértékő költségtérítés megfizetése ellenében.

b) Az ingyenes céginformáció elektronikus formában a www.e-cegjegyzek.hu


honlapon érhetı el. Az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegő, közhiteles
okiratként nem használható fel. A honlapon megismerhetı céginformáció cégnév,
vagy cégjegyzékszám, vagy adószám megadásával érhetı el. Az adatkérés
keretében elérhetı egy ún. tárolt cégkivonat4, illetve az alábbi hatályos (valósidejő)
adatok: a cég fennálló vagy törölt, cégjegyzékszáma, cégneve, székhelye, telephelye,
fióktelepe, fıtevékenysége, jegyzett tıkéje, adószáma továbbá annak ténye, hogy
felszámolás vagy végelszámolás alatt áll-e.

A fenti adatokon túli céginformációért jogszabályban meghatározott mértékő illetéket, illetve


költségtérítést kell fizetni.

3.1.2 Egyedi online szerződés megkötésével történő céginformáció-


igénylés
Egyedi on-line szerzıdés megkötésével szélesebb körben lehetséges a Cégszolgálat
számítógépes adatbázisához való közvetlen hozzáférés, ehhez azonban szerzıdést
szükséges kötni és költségtérítést kell fizetni. Az ilyen típusú hozzáféréshez a Cégszolgálat
honlapján található Általános Szerzıdési Feltételek letöltése szükséges, amely tartalmazza a
regisztrációs lapot (melyet vissza kell küldeni a szolgálathoz), valamint az árlistát. Ezt
követıen a kérelmezınek egy – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium hivatalos
szolgáltatója, a Microsec Kft. által megküldött – adattovábbítási szerzıdést kell aláírnia és a
szolgáltatónak visszaküldeni. A hozzáférés internetes hálózaton keresztül a fenti lépéseket
követıen lehetséges.

Ezen hozzáférési mód azonban nem terjed ki a Ctv. 14. § szerinti csoportosított
céginformáció kérésre, továbbá nem jogosítja fel a kérelmezıt arra, hogy a felhasználási
jogokat harmadik személyek részére átengedje, vagy az igényelt céginformációkat
harmadik személyek számára átadja, hozzáférhetıvé tegye.

Speciális céginformációs szolgáltatás a cégfigyelés, amelynek keretében a felhasználók


értesítést kaphatnak a figyeltetett cégekkel kapcsolatban a Cégközlöny különbözı
fejezeteiben megjelent közleményekrıl, illetve a figyeltetett cégekkel kapcsolatos
beadványokról. Ez azt jelenti, hogy amikor valamelyik figyeltetett céggel kapcsolatosan
közzétételi közlemény jelenik meg a Cégközlönyben, vagy a cégnyilvántartásban vezetett
adatokban valamilyen változás következik be, akkor a változás tényérıl az Igazságügyi és
4
A „tárolt cégkivonat” esetében az adatszolgáltatás elvben nem valósidejő. A céginformációs szolgálat
rendszeresen szinkronizálja adatbázisát a cégbírósági adatbázissal, és az adatszolgáltatás ebbıl történik. Így
elıfordulhat, hogy a szolgáltatott adat már nem hatályos. A gyakorlatban azonban valójában szinte azonnal frissül
az adatbázis, mivel a cégbíróság jelzi a céginformációs szolgálat felé, hogy mely adatok változtak, és ezek az
adatok szinte azonnal szinkronizálásra kerülnek. Ez a megoldás ennek a típusú hozzáférésnek a
megbízhatóságát nagyban növeli.

10
Rendészeti Minisztérium Technikai Szolgáltatója elektronikus levelet küld az ügyfél
elektronikus postacímére. Ez a szolgáltatás fıszabály szerint ingyenes, azonban ha azt a
cég nem a rá vonatkozó tények tekintetében kéri, valamint, ha az értesítés megküldését több
mint 10 cégre vonatkozóan kérik, a szolgáltatásért díjat kell fizetni. a cégfigyelés szolgáltatás
igénybevételéhez azonban szükséges egyedi on-line szerzıdést kötni a Cégszolgálattal.

3.1.3 Disztribútori online szerződés megkötésével történő céginformáció


igénylés
Lehetséges hozzáférési mód a disztribútori szerzıdés megkötése, amelyet szintén a
minisztérium honlapjáról letölthetı Általános Szerzıdési Feltételek céginformációs
szolgálathoz történı elküldése, majd az adattovábbítási szerzıdés megkötése után
lehetséges. A Disztribútori szerzıdés megkötése a céginformációk további felhasználására
lényegesen szélesebb lehetıségeket nyújt, mint a másik két hozzáférési mód, ugyanis:

- disztribútorként a kérelmezı jogosult a céginformációk felhasználására, valamint


azok felhasználásának engedélyezésére harmadik személyek számára,

- ennek keretében a céginformációkat jogosult harmadik személyek számára


hozzáférhetıvé tenni.

A fent említett jogosultságoknak azonban szó szerint magas ára van, ugyanis a
disztribútorok kötelesek a szerzıdés alapján havonta igen magas elıfizetési átalánydíjat
fizetni, amelyen felül minden egyes információ lekéréséért a szerzıdés mellékletében
meghatározott költségtérítést kell fizetni. Ezen költségeken felül az adattovábbítási
szerzıdésben meghatározott díjakat is szükséges a Cégszolgálat számára befizetni.

3.1.4 Közfeladatot ellátó szervek hozzáférése és a csoportosított


céginformáció-igénylés
A közfeladatot ellátó szervek speciális helyzetben vannak céginformációkhoz való
hozzáférés tekintetében, ugyanis 2008. december 27. óta ingyenesen jogosultak
hozzáférni a céginformációkhoz (Ctv. 15. § (3) bek.). Ezen szervek listáját a https://gov.e-
cegjegyzek.hu honlap tartalmazza, de ide tartoznak többek között a bíróságok, ügyészségek,
nyomozó hatóságok, más közigazgatási szervek, közjegyzık, bírósági végrehajtók,
felszámolók, bizonyos szakmai és gazdasági kamarák abban az esetben, ha az
információra közfeladatuk ellátása érdekében van szükségük.

A cégadatok csoportosított céginformációként történı szolgáltatása a Ctv. 14. §


rendelkezései szerint lehetséges. Az adatszolgáltatás eljárásrendje attól függ, hogy az
információkérés milyen adatokra vonatkozik:

- valamely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb
szervezet cégtulajdonosi (tagi, részvényesi) minıségére, képviseleti jogosultságára,
vagy természetes személy tekintetében arra vonatkoznak, hogy mely cégeknél lát el
vezetı tisztséget vagy felügyelıbizottsági tagságot: ingyenesen, bárki számára
megismerhetık;

11
- az adatot természetes személyre vonatkozóan kérik, az adatszolgáltatás tényét a
céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni,
hogy az érintettet az adatszolgáltatás idıpontjáról, a kért adatokról az
adatszolgáltatás idıpontjától számított öt évig tájékoztathassa;

- a kért adatok valamely természetes személy cégtulajdonosi (tagsági, részvényesi)


minıségére vonatkoznak, ez a céginformáció akkor teljesíthetı, ha az bíróság,
ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó,
felszámoló vagy nemperes eljárást lefolytató közjegyzı külön törvényben
meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve más információkérınek a
törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében
szükséges; törvényes jogcím hiányában az információkérınek az érintettek
hozzájárulását igazolnia kell.

3.2 Mérlegadatok
A cégek mérlegadataihoz való hozzáférésrıl a Ctv. 18-19. § rendelkeznek. A
szabályozásban – a további felhasználás szempontjából is - nagy jelentıségő változás állt
be 2008. december 27-tıl. Ezen idıponttól kezdve ugyanis a cégek számviteli törvény
szerinti beszámolóikat elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül kötelesek
elküldeni (a papír alapú beszámoló beszkennelt változatának elküldése nem lehetséges). A
beszámolóhoz ezen kívül (személyazonosítás végett) elektronikus őrlapot szükséges
mellékelni. A Ctv. 18. § (8) bekezdése szerint a beszámoló közzétételére (melyért a cég
köteles költségtérítést fizetni) a céginformációs szolgálat honlapján, napi feltöltéssel kerül
sor, amelyek a megküldést követıen haladéktalanul és ingyenesen megismerhetıvé
válnak. A beszámolók a céginformációs szolgálat honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám
megadásával, keresıprogram segítségével is megismerhetıek.
A beszámolókba történı betekintés, tehát azok megismerése lehetséges személyesen vagy
elektronikus úton. Személyesen a Cégszolgálatnál biztosított számítógépeken keresztül
lehet ingyenesen megtekinteni a beszámolókat, illetve a cégek elektronikusan is feltöltött
iratait. A cégszolgálat honlapján azt is közzéteszi, hogy mely évekre vonatkozó beszámolók
tekinthetık meg.
Elektronikus úton történı betekintés szintén ingyenesen történik, amennyiben a
hozzáférés havonta nem haladja meg a 15 lekérdezést. E limit túllépése után a
Céginformációs Szolgálat részére a számítógépes rendszer használatával kapcsolatos
költségeket kell megtéríteni.
A beszámolókról – ahogy az egyéb cégiratokról – mind a cégbíróságnál, mind pedig a
Cégszolgálatnál kérhetı másolat, ezért jogszabályban meghatározott mértékő
illetéket/költségtérítést kell fizetni.

12
3.3 Értékelés
Irányelvi követelmény Értékelés

további felhasználás iránti kérelmek A kérelmeket (ésszerő) határidıben


elintézése teljesítik, az adatok egy része bárki által
megismerhetı, másik része pedig külön
kérelemre; az adathozzáférés jelentıs
mértékben automatizált módon, azonnal
történik.

rendelkezésre álló formátumok Az elektronikus formátum (cégadatok


esetében elıre megadott XML-alapú
formátumban) elvben minden esetben
elérhetı. Egyes kivételekkel a papír alapon
meglévı információk elektronikussá
alakítása is igényelhetı.

díjazásra vonatkozó elvek A cégadatok és cégiratok alapesetben


ingyenesen hozzáférhetık.
Elektronikus hozzáférés esetén egy része az
adatoknak (alapadatok) ingyenesen
elérhetı, másik része díjazás ellenében
(részletesebb, hiteles információk egy adott
cégrıl).
Habár a részletes gazdasági elemzést a
gazdasági szakértık elemzésébıl lesz
megállapítható, kétséges, hogy a díjak
esetében a költség-alapúság követelménye
teljesül-e. Felvethetı például, hogy a
disztribútori szerzıdés magas alapdíja nem
versenykorlátozó hatású-e.

átláthatóság A díjak és a megismerés feltételei bárki által


elektronikus formában elérhetıek az
interneten keresztül, illetve a vonatkozó
jogszabályokban.

felhasználási engedélyek A felhasználási feltételek jelentıs részben


jogszabályban rendezettek.
Az ingyenesen elérhetı céginformációk
tekintetében részletes felhasználási
feltételek nincsenek meghatározva, bár
azokat az irányelv szerint nem is kötelezı
meghatározni, így a követelmény

13
érvényesülését a magyar jog nem
akadályozza.
Kérdéses, hogy a díjazás ellenében
hozzáférhetı információk (egyedi on-line
szerzıdés, illetve disztribútori szerzıdés
megkötésére vonatkozó általános
szerzıdési feltételek) korlátozzák-e a
versenyt. Mindenesetre az irányelv azon
követelményének, miszerint az általános
felhasználási feltételeket digitális
formátumban elérhetıvé és elektronikusan
feldolgozhatóvá kell tenni, a magyar
szabályok megfelelnek: az ÁSZF-ek a
cégszolgálat honlapján elérhetık és
letölthetık.

gyakorlati intézkedések Vannak ilyen intézkedések, a legjelentısebb


a cégszolgálat létrehozása és az online
ingyenesen elérhetı cégjegyzék. A
cégszolgálat ugyanis adatszolgáltatást akkor
nyújt, ha az információkat elektronikus úton
kérik.
A mérlegadatok a céginformációs szolgálat
honlapján cégnév vagy cégjegyzékszám
megadásával, keresıprogram segítségével
megismerhetıek.

megkülönböztetés tilalma A cégadatokat, mérlegadatokat bárki


megismerheti, azokba betekinthet,
feljegyzést, másolatot kérhet. Térítés
ellenében bárki kérhet hiteles vagy nem
hiteles céginformációt, bárki köthet egyedi
vagy disztribútori szerzıdést.

kizárólagosságot biztosító Ilyen megállapodások ezen a területen


megállapodások tilalma tudomásunk szerint nincsenek.

elektronikus közzététel Az ingyenes céginformáció elektronikus


formában a www.e-cegjegyzek.hu honlapon
érhetı el. Információk elektronikus úton is
igényelhetık, és a személyes betekintés
során a Cégszolgálat/Cégbíróság
helységeiben az elektronikus terminálokon is
lehetséges a céginformációk lekérése.

14
Ezen túl az általános szerzıdési feltételek
mind az egyedi, mind a disztribútori online
szerzıdés esetén az internetrıl letölthetık
és digitálisan feldolgozhatók.

15
4 Földrajzi információk

A földrajzi információk körében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Adattári


és Információs Osztálya által vezetett nyilvántartásokat, illetve ezen nyilvántartások
adataihoz való hozzáférést vizsgáltuk meg. Az MBFH által vezetett számos nyilvántartás
közül jelen tanulmányban csak a földrajzi információkkal kapcsolatos adatkörre vonatkozó
adattárakat vizsgáltuk.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerint a geotermikus energia kinyerése
kizárólag a föld e célra elhatárolt rétegébıl lehetséges. Ez a réteg a geotermikus védıidom,
amelyrıl a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. Ugyancsak nyilvántartást kell vezetni a
törvény szerint a geotermikus energiavagyonról, a föld alatti tároló térségekrıl. A fenti
törvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII.19.) Kormányrendelet ugyancsak megállapít
néhány, kötelezıen vezetendı nyilvántartást, többek között a bányajáradék fizetésérıl szóló
nyilvántartást, az ásványi nyersanyagokról szóló országos nyilvántartást.

A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról rendelkezik,


és a Hivatal elsıfokú hatáskörébe utalja többek között:

- a bányajáradék, illetve felügyeleti díj nyilvántartását,

- a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár,

- az Állami Ásványvagyon Nyilvántartás, az Építési Geotechnikai Adattár, valamint a


Földtani és Bányászati Információs rendszer mőködtetését,

- az országos ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás


vezetését, ebbıl adatszolgáltatás és igazolás kibocsátását, valamint

- a földtani szakértıi engedélyek kiadását, a földtani szakértık nyilvántartását.

Az MBFH ezen kívül a bányatelkekrıl külön nyilvántartást vezet, amelyben az MBFH és a


bányakapitányságok hatáskörébe tartozó bányatelek határozatok szerepelnek. Ezen kívül
külön nyilvántartásban szerepelnek a bányászati területek a www.mbfh.hu honlap szerint. A
http://www.foldtanikutatas.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&HKL=146&lng=1 linkrıl
letölthetı az érvényes hatósági engedéllyel rendelkezı bányászati területek digitális térképe.

4.1 Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár, az Építési Geotechnikai


Adattár, és a bányaterületek nyilvántartása
A fenti nyilvántartások közül a Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárat, az Építési
Geotechnikai Adattárat, valamint a bányaterületek nyilvántartását elemezzük.

A fenti két adattár adataiba történı betekintés rendjérıl és díjairól a Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal elnöke utasítást adott ki. Az utasítások szerint a nyilvántartások adatai az

16
adatvédelmi törvény szerinti közérdekő adatnak minısülnek és nyilvánosak. A két
utasítás:

- Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/15/2007. MBFH számú utasítása


a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár kezelésében lévı
adatokba történı betekintésnek és az adatok kiadásának módjáról, valamint az
adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékérıl, illetve

- A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökének 1/16/2007. MBFH számú


utasítása az Építési Geotechnikai Adattár mőködési rendjérıl.

A Hivatalon belül az Adattári és Információs Osztály - mely a Földtani és Adattári


Fıosztály osztályszintő egysége - alapfeladata az ország földtani, geofizikai, bányászati
megismerése során keletkezı adatok, dokumentumok kezelése, a kapcsolódó
adatszolgáltatás fogadása és a betekintés biztosítása -- a mindenkori adatvédelmi szabályok
figyelembevételével. A honlapon (www.mbfh.hu) szereplı tájékoztatás rögzíti: „A kezelt
adatok közérdekő adatok. Az adatok felhasználhatók tudományos, földtani, bányászati stb.
kutatásokban, ill. (szak)hatósági, államigazgatási eljárásokban.” E megállapítással
kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a fenti lista zárt, azaz a fenti célokon kívül
felhasználhatók-e az adatok azonos feltételekkel egyéb – nevezetesen üzleti – célokra. A
kérdés megválaszolása a további felhasználásra rendelkezésre állás szempontjából
rendkívül fontos.

A fenti utasítások szerint tehát a földtani, geofizikai és bányászati adatok, valamint a


geotechnikai adatok hozzáférhetıség szempontjából közérdekőek és nyilvánosak. Ennek
ellenére az adatokról való másolat készítése, az adatok MBFH munkatársai általi
elıkutatása, az adatkiadás érdekében végzett adatkezelés, vagy például az elektronikus
adathordozón tárolt adatok kiadása csak rendkívül magas díjazás ellenében
engedélyezett. Ez egyrészt a PSI irányelv általános követelményével (maximálisan egy
ésszerő nyereséghányaddal növelt díjazás), másrészt pedig az adatvédelmi törvény
közérdekő adatok megismerésére irányuló szabályaival is ellentétes. (Mivel ezen adatok
körében az ágazati jogszabályok nem állapítanak meg speciális hozzáférési szabályokat,
valamint mert a kezelt adatok közérdekő adatnak minısülnek, azokra az Avtv. 20. §
rendelkezései irányadók.)

Ugyancsak kétséges az irányelv követelményeinek megfelelı érvényesülése amiatt, hogy a


1/15/2007. sz. MBFH utasítás szerint a konkrét díj befejezett óránként van meghatározva,
ami azt jelenti, hogy az adatigénylésnél nem lehet elıre meghatározni, hogy pontosan
mennyibe fog kerülni az adatszolgáltatás. Ez nem csak az átláthatóság irányelvi
követelményébe ütközik (lehetıleg elektronikusan közzé kell tenni a díjakat és a
felhasználás feltételeit), hanem az Avtv. 20. § (3) bekezdésébe is miszerint a megállapított
költségtérítés összegét az igénylı kérésére elıre közölni kell. Ezen túl a felmerülı, elıre
szintén nem meghatározható szállítási költségek is felmerülnek, melyeknél ugyancsak nem
érvényesül már az Avtv. vonatkozó rendelkezése sem, így az irányelvi követelmények sem
teljesülnek. A fenti szabályok általános problémája, hogy gazdasági korlátot jelentenek a
további felhasználás (de általánosságban a megismerés) elıtt, ezzel pedig az irányelv
céljának megvalósulását veszélyeztetik.

17
4.2 Értékelés
Irányelvi követelmény Értékelés
további felhasználás iránti kérelmek A szabályzatok értelmében a kérelmekre az
elintézése adatvédelmi törvény közérdekő adatok
megismerésére vonatkozó szabályait kell
alkalmazni, az pedig megfelel az irányelv
elıírásainak: a kérelmeket 15 napon belül
teljesítik, elutasítás esetén indokolják, és a
jogorvoslati lehetıségekre felhívnak.

rendelkezésre álló formátumok A formátumok tekintetében szintén az Avtv.


szabályai szerint kell eljárni, abban pedig a
kérelmet abban a formában kell teljesíteni,
amilyen formában a megkeresés érkezett.

díjazásra vonatkozó elvek Díjazás az Avtv. szerint kizárólag a másolat


készítéséért kérhetı. Azonban meglátásunk
szerint az adatvédelmi törvény – és így az
irányelv – szabályaival ellentétes
rendelkezéseket tartalmaz a vonatkozó
elnöki utasítás. Az utasítás szerint a kért
adatok elıkutatásáért, a másolat
készítéséért, az adatkiadás érdekében
végzett adatkezelés, illetve az elektronikus
adathordozón tárolt adatok kiadásáért
véleményünk szerint indokolatlanul magas
(nem költség-alapú) díjat kell fizetni.

Az irányelvi követelményeket az a szabály


sem teljesíti, miszerint a konkrét díj
befejezett óránként van meghatározva, így
azt nehéz lehet elıre meghatározni – habár
az utasítás szerint elızetes díjkalkulációt kell
a kérelmezınek elfogadnia ahhoz, hogy
díjazás ellenében teljesíthetı kérelmének
eleget tegyenek (az irányelv és az
adatvédelmi törvény szerint azonban kérésre
elıre közölni kell az adatkérés költségeit).

Problematikus lehet a szállítási költségek,


mint díjak meghatározása, ugyanis azok
tekintetében nem feltétlenül érvényesül az
ésszerő nyereséghányad és a
költségorientált díjazás kitétele.

18
átláthatóság E követelménynek az MBFH megfelel, mivel
a megismerés feltételeit és díjait elıre
rögzítette a vonatkozó elnöki utasításban,
valamint azt a honlapon elérhetıen
elektronikusan közzétette.

Azonban meglátásunk szerint nehezen


teljesíthetı az irányelvnek azon
követelménye, miszerint kérelemre a
közigazgatási szerv köteles megjelölni a díj
kiszámításának alapját (fıként az óradíjban
meghatározott adatszolgáltatás esetén).

felhasználási engedélyek Felhasználási feltételeket, illetve általános


szerzıdési feltételeket a MBFH nem határoz
meg, ezzel megfelel az irányelv
követelményeinek, ugyanis aszerint nem
kötelezı a felhasználási feltételek elıírása.

A honlap tájékoztatása szerint továbbá az


adatok felhasználhatók tudományos,
földtani, bányászati stb., kutatásokban, ill.
(szak)hatósági, államigazgatási
eljárásokban. Kérdés, hogy e lista zárt, vagy
egyéb, itt fel nem sorolt célokra is
felhasználhatók-e a nyilvántartás adatai,
vagyis: engedélyezett-e a további
felhasználás (céltól függetlenül).

Az Építési Geotechnikai Adattárról szóló


utasítás több, további felhasználást
korlátozó rendelkezést is tartalmaz expressis
verbis: az adattári szolgáltatások
igénybevétele során kapott adatok harmadik
személynek nem adhatók tovább, valamint
az egyszerre kikérhetı dokumentum
mennyiséget is korlátozza: 10 db/alkalomra.

gyakorlati intézkedések Az MBFH honlapján az általa vezetett


nyilvántartások adatait, adattárakat
elektronikusan elérhetıvé teszi, azonban az
irányelv szerinti gyakorlati intézkedéseket,
jegyzékeket nem hozott létre.

megkülönböztetés tilalma Az adatok bárki számára elérhetıek, illetve


azon adatok, melyekért térítést kell fizetni,
mindenki számára ugyanazon díj

19
megfizetéséért válnak hozzáférhetıvé, arról
azonban nem szól a szabályozás, hogy a
megismerést követıen ezen adatok hogyan
és milyen formában dolgozhatók fel, vagy
lehetséges azok további felhasználása.

kizárólagosságot biztosító Habár a bányászati tevékenység kizárólag


megállapodások tilalma koncessziós szerzıdés keretében
gyakorolható, az itt vizsgált
nyilvántartásokból történı adatszolgáltatásra
és az adatok további felhasználására
vonatkozóan kizárólagos megállapodásról
nincs tudomásunk.

elektronikus közzététel A díjakat és az adatkérés feltételeit


tartalmazó elnöki utasítás a www.mbfh.hu
honlapon elérhetı. Véleményünk szerint
azonban a díjakat könnyen elérhetı és
látható formában kellene közzétenni.

20
5 Meteorológiai adatok
Az Országos Meteorológiai Szolgálat által kezelt adatok két csoportba sorolhatók a
hozzáférés szempontjából:

- beszélhetünk egyrészt a Szolgálat által kezelt meteorológiai alapadatokról,


valamint

- a Szolgálat által kezelt egyéb adatokról.

Az alapadatok az OMSZ-rıl szóló kormányrendelet szerint közérdekő adatnak


minısülnek, melyek a vonatkozó utasítás szerint a forrás feltüntetése mellett szabadon
felhasználhatók. Az adatok másik köre, amelyek nem minısülnek alapadatnak, az
utasításban meghatározott díj fizetése ellenében használhatók fel. A szabályozás részleteit
az alábbiakban szeretnénk bemutatni.

A meteorológiai adatokhoz való hozzáférés értékelésénél a

- 277/2005. (XII.20.) Korm. rendelet, valamint

- OMSZ elnökének utasítását

vettük figyelembe.

A 277/2005. (XII.20.) Korm. rendelet rendelkezik az Országos Meteorológiai Szolgálatról


(OMSZ), amely meghatározza többek között a Szolgálat feladatát, szervezetét,
gazdálkodásának alapvetı szabályait, valamint az adatszolgáltatásról is rendelkezik. A 6. §
szerint a meteorológiai alapadatok, amennyiben nemzetközi megállapodás eltérıen nem
rendelkezik, a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló
törvény alapján közérdekő adatnak minısülnek, és az ott meghatározott eljárás alapján
köteles a Szolgálat az adatszolgáltatásra. Ez azt jelenti, hogy ezen adatok tekintetében nincs
külön ágazati szabályozás a hozzáférésre és megismerésre (így az irányelv szerinti további
felhasználásra sem), hanem az adatvédelmi törvény 20. §-ban meghatározott, közérdekő
adatok megismerésére vonatkozó rendelkezések irányadók.

Az OMSZ által nyilvántartott adatokból történı adatszolgáltatás rendjérıl és a szolgáltatások


díjairól a Szolgálat által kezelt közérdekő adatok megismerésére irányuló igények
teljesítési rendjérıl szóló 24/2006. (VII. 17.) OMSZ utasítás módosításáról szóló
12/2007. (VIII.13.) OMSZ utasítás rendelkezik.

Az utasítás 1. § szerint a kormányrendelet 6. §-ban meghatározott (közérdekő) alapadatok –


a forrás feltüntetése mellett – szabadon felhasználhatók. Az adatszolgáltatás rendje az
adatvédelmi törvény közérdekő adatok megismerésére irányuló eljárásrendjével teljes
összhangban áll. Az utasítás szerint Szolgálat honlapján közzéteszi az Eitv.-ben
meghatározott adatokat és meteorológiai adatokat, de ezen adatok írásban is kérhetık. A
kérelemnek – az Avtv. rendelkezéseinek is megfelelıen - legkésıbb 15 napon belül írásban
kell eleget tenni.

21
Az adatigénylés elutasításának szabályai szintén megegyeznek az adatvédelmi törvény és
az irányelv szabályaival is, ugyanis mind a jogorvoslati lehetıségekrıl való tájékoztatás,
mind elutasítás esetén az indoklási kötelezettség, a határidıben történı ügyintézés szerepel
az utasításban.

2007 óta a központi államigazgatási szervek speciális helyzetben vannak, ugyanis ezen
szervektıl érkezı, közérdekő adatra vonatkozó igényt 15 napon belül költségtérítés
megállapítása nélkül kell továbbítani.

Az OMSZ tehát honlapján (www.met.hu) közzéteszi azon adatok körét, melyek szabadon
hozzáférhetık, ezen belül megkülönböztetve az ingyenesen, a forrás feltüntetése mellett
felhasználható adatokat (fent említett meteorológiai alapadatok), valamint a díjköteles
adatszolgáltatás alá esı információkat. Az adatok másik köre az OMSZ jogszabályban
meghatározott alapfeladatait meghaladó tevékenység során elıállított adat és információ (pl.:
éghajlati adatok, repülésmeteorológiai csomagok).

5.1 Meteorológiai alapadatok


A meteorológiai alapadatok tehát a 277/2005 (XII.20.) Kormányrendelet szerint közérdekő
adatnak minısülnek, melyek a forrás feltüntetése mellett szabadon felhasználhatók az
OMSZ elnökének utasítása értelmében. Ezen adatok megismerésére az Avtv. 20. §
szerinti eljárás alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a meteorológiai alapadatok megismerése
iránt bárki – szóban, írásban, elektronikus úton – igényt nyújthat be, melynek az adatot
kezelı szerv az igény tudomására jutásától számított legkésıbb 15 napon belül köteles
eleget tenni. (Elutasítás esetén ennek tényérıl az indokok megjelölésével 8 napon belül
értesíteni kell a kérelmezıt.) A kért adatot tartalmazó dokumentumról, annak egy részérıl az
igénylı másolatot kaphat. Díjat legfeljebb a másolat készítéséért lehet felszámítani, amelyet
az igénylı kérésére elıre közölni kell.

Az adatigénylésnek közérthetı formában és lehetıleg az igénylı által kívánt technikai


eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Fontos kitétel, hogy az adatigénylést nem lehet
elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthetı formában nem lehet eleget tenni.

Az OMSZ honlapjának tájékoztatás szerint szabadon hozzáférhetı és a forrás feltüntetése


mellett szabadon felhasználható 0 Ft díjú meteorológiai alapadatok a következık:

1. A földfelszíni észlelések közül az RBSN (Regional Basic Synoptic Network) és néhány


további állomás (Budapest, Debrecen, Gyır, Kecskemét, Kékestetı, Sármellék, Miskolc,
Pécs, Siófok, Szeged, Szolnok) óránkénti SYNOP táviratai, valamint a körzeti idıjárás
jelentésben elhangzó állomások adatai az elhangzást követıen (naponta kétszer).

2. Az OMSZ idıjárási radarállomásainak méréseibıl készült országos kompozit kép ne-


gyedórás bontásban.

3. Részletes, rövidtávú, szöveges országos idıjárás - elırejelzés, naponta egyszer frissítve.

4. Élet-és vagyonvédelmi riasztásokkal kapcsolatos idıjárási információk (webes riasztási


felületen).

22
5. A hazai repülıterek idıjárás jelentı (METAR) és –ahol van- elırejelzı (TAF) táviratai
(LHBP, LHDC, LHUD, LHPP, LHKE, LHSN, LHPA).

Fenti adatok is azonban csak akkor ingyenesen felhasználhatók, ha azokat a kérelmezı


maga tölti le a holnapról. Amennyiben ugyanis a felhasználó az OMSZ honlapjára
elhelyezett 0 Ft információs díjú meteorológiai alapadatot, információt nem maga tölti le,
hanem az OMSZ - kérelemre - külön szolgáltatja számára, akkor a felhasználónak meg
kell térítenie az adatok másolásával kapcsolatosan felmerülı költséget. A katalógusban
közölt díjak az általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazzák.

A másolás költsége az 1-5-ig terjedı csoportban felsoroltakra:

• Bármelyik, de csak 1csoport szolgáltatása 1.500 Ft/hó

• Bármely 2 csoport együttes szolgáltatása 1.900 Ft/hó

• Bármely 4 csoport együttes szolgáltatása 2.350 Ft/hó

• 1-5 csoportok mindegyikének szolgáltatása 2.800 Ft/hó

5.2 OMSZ által kezelt egyéb adatok


Az OMSZ által kezelt egyéb adatok körébe azon adatok és információk tartoznak, melyeket
az Országos Meteorológiai Szolgálat jogszabályban meghatározott alapfeladatait meghaladó
tevékenység során állított elı. Ezen adatok az OMSZ honlapján szabadon hozzáférhetık, de
további felhasználásuk minden esetben díjköteles. Ilyen adatok például az alábbiak:

- repülésmeteorológiai táviratok,

- repülésmeteorológiai csomagok,

- éghajlati adatok,

- nyers valós idejő radarképek,

- nyers archív radarképek,

- villám adatok,

- mőholdas adatok,

- numerikus modell outputok.

Ezen adatok felhasználásáért tehát díjat kell fizetni. Ezen díjon felül a felhasználónak meg
kell térítenie az adatok másolásával kapcsolatosan felmerülı költséget és az információs díj
felét is, amennyiben a felhasználó a díjköteles, nem meteorológiai alapadatnak minısülı
információt az OMSZ honlapjáról nem linkeli, nem maga tölti le, hanem azt az OMSZ –

23
kérelemre - külön szolgáltatja számára. A kezelési költségrıl és az információs díjról a
service@met.hu címen kapható tájékoztatás.5

5.3 Értékelés
Irányelvi követelmény Értékelés
további felhasználás iránti kérelmek Az OMSZ kezelésében lévı adatok közül a
elintézése meteorológiai alapadatoknak minısülı
információkhoz való hozzáférés az
adatvédelmi törvény szabályai szerint
történik, tehát a kérelmek elintézése
megfelel az irányelvi követelményeknek.

A nem meteorológiai alapadatnak minısülı


információkat azonos szabályok szerint kell
a kérelmezı rendelkezésére bocsátani, bár
errıl kifejezetten nem rendelkezik az
utasítás.

rendelkezésre álló formátumok Az OMSZ adatait elektronikusan nem teszi


közzé honlapján, azokat kérelemre bocsátja
rendelkezésre. A formátumokról a vonatkozó
elnöki utasítás nem rendelkezik. Az
alapadatok tekintetében az Avtv. szabályai
irányadók, azok tehát megfelelnek az
irányelvnek, az egyéb adatokról azonban
nincs információ a honlapon.

díjazásra vonatkozó elvek Az alapadatok vonatkozásában az Avtv.


vonatkozó rendelkezései szerint egyedül a
másolat készítéséért szedhetı díj, az is
bizonyos korlátok között. Az egyéb adatok
tekintetében – amennyiben az adatot a
felhasználó nem maga tölti le, hanem az
OMSZ maga szolgáltatja – a kérelmezınek
az információs díj felét, valamint a másolás
díját meg kell térítenie a meghatározott
díjtételen felül.

átláthatóság Megfelelı a vonatkozó szabályozás, a díjak


és a felhasználás feltételei a www.met.hu
honlapon, a szolgáltatási díjkatalógus,
valamint a közérdekő adatok menüpont alatt

5
http://www.met.hu/doc/OMSZdijkatalogus.pdf

24
megtalálhatók.

felhasználási engedélyek Nincsenek az adatok felhasználására


kidolgozott általános szerzıdési feltételek,
ez hiányosság (de a felhasználás feltételei a
vonatkozó utasításban megismerhetıek
elektronikusan).

gyakorlati intézkedések Hiányosság mutatkozik a gyakorlati


intézkedések tételében, ugyanis az adatok
megismerésének feltételein és díjain kívül
egyéb –a további felhasználásra vonatkozó
– információkat az OMSZ nem tett közzé
honlapján, illetve a jogszabályban sincs
szabályozva. Így hiányoznak a
megismerhetı adatokban való keresést
könnyítı intézkedések, jegyzékek.

megkülönböztetés tilalma Az adatszolgáltatás ezen adatok


vonatkozásában mindenki számára egyenlı
feltételekkel lehetséges. A vonatkozó elnöki
utasítás 2007-es módosítása értelmében a
központi államigazgatási szervek részére
minden, közérdekő adatokra vonatkozó
adatkérés díjmentes, azt 15 napon belül kell
teljesíteni (ahogy az egyéb kérelmezık
esetében is). Véleményünk szerint ezen
szabályt pontosítani szükséges, ugyanis a
szabály minden, a központi államigazgatási
szerv általi megkeresésére vonatkozik, és
nem kizárólag közfeladatai ellátása
érdekében elıterjesztett megkeresésekre.
Mivel e kitétel hiányzik az utasítás vonatkozó
§-ából, a megkülönböztetés tilalmának
követelménye sérülhet.

kizárólagosságot biztosító Ilyen megállapodások a meteorológiai


megállapodások tilalma adatokra tudomásunk szerint nincsenek.

elektronikus közzététel A felhasználási feltételek és díjak


elektronikusan, a Szolgálat honlapján
elérhetık, általános felhasználási feltételek
nincsenek meghatározva. Az adatok
megismerésére irányuló kérelmek –
legalábbis a meteorológiai alapadatok
tekintetében, az Avtv. szabályai szerint –
elektronikus formában is elıterjeszthetık, és

25
amennyiben az igényt így terjesztik elı,
annak teljesítését is ilyen formában kell
megtenni.

26
6 Jogi információk

Jogi információk tekintetében a PSI irányelvet „átültetı” törvényének nevezett elektronikus


információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (Eitv.) tartalmaz alapvetı
rendelkezéseket, és hozott jelentıs változásokat a jogi információk rendelkezésre
bocsátásában és további felhasználásában. Ezen információk tekintetében a nyilvánosság
többféle jelentéssel bír: egyrészt jelenti a jogalkotás nyilvánosságát, másrészt a már
meglévı jogszabályok, és más jogi aktusok nyilvánosságát.

6.1 2005 előtti szabályzás


Az Eitv. hatályba lépése elıtt azonban jelentısen eltérı volt a jogszabályok közzététele és
az azokhoz való hozzáférés szabályozása a magyar jogban. A Magyar Közlöny Lap- és
Könyvkiadó (a továbbiakban: Közlönykiadó) az állami feladatok ellátásával kapcsolatos jogi
helyzetét 2006 közepéig a Miniszterelnöki Hivatalról szóló 148/2002. (VII. 1.) Korm. rendelet
szabályozta. E rendelet 11. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jogszabályi
kizárólagossággal látta el a Magyar Közlöny és a Határozatok Tára, továbbá az
Önkormányzatok Közlönyének – a Belügyminisztériummal közösen történı – szerkesztését.
Ezen kiadványok, valamint a központi közigazgatás hivatalos lapjainak kiadásáról és
terjesztésérıl a Miniszterelnöki Hivatal a közvetlen irányítása alatt álló szervezet, a
Közlönykiadó útján gondoskodik.

A kizárólagos jogok miatt gazdasági erıfölénnyel való visszaélés okán a Gazdasági


Versenyhivatal hivatalból eljárást is indított 2004-ben a Közlönykiadó ellen. Az eljárás
indítására okot az adott, hogy a Közlönykiadó a hivatalos közlönykiadás piacán jogszabályi
kizárólagosságon alapuló gazdasági erıfölényes helyzetét kihasználva a kapcsolódó
elektronikus jogszabálygyőjtemények piacán versenytársaihoz képest indokolatlan elınyre
tehet szert, egyebek között azzal, hogy az általa kizárólagosan birtokolt hivatalos
jogszabályszövegek adatbázisának átadását megtagadja versenytársai számára. Az eljárást
azonban a Versenytanács utóbb megszüntette (158/2004. VJ). A vizsgálati jelentés,
illetve az ügy iratai alapján ugyanis a Versenytanács azt állapította meg, hogy a jelenleg
hatályos hazai jogszabályalkotás és kihirdetési körülmények között a Közlönykiadó
magatartása nem korlátozza számottevı mértékben a versenytársak termékeinek forgalmát
az érintett piacon. Az elektronikus jogszabálygyőjteményeket forgalmazó vállalkozások
ugyanis üzleti célból felhasznál(hat)ják a Magyar Közlönyt, illetve más, a jogszabályban
meghatározott hivatalos jogforrást az adatbázisaik létrehozására, illetve frissítésére; a
Magyar Közlöny bármelyik versenytárs számára elérhetı. Továbbá a jogszabályok szövege
az Országgyőlés weboldaláról is letölthetı.

Az Eitv. és a jogalkotásról szóló törvény jelenlegi szabályai szerint azonban a jogszabályok


nyilvánosságára és közzétételére egészen más szabályozás vonatkozik, melyet az
alábbiakban kívánunk bemutatni.

27
6.2 A jogalkotás nyilvánossága
Az Eitv. célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása
érdekében a közérdekő adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki
számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és
díjmentesen közzétegyék.
A törvény harmadik része rendelkezik a jogszabály-alkotás nyilvánosságáról. Eszerint a
jogszabályalkotásra irányuló koncepciókat, jogszabálytervezeteket, a miniszteri rendeletek
tervezeteit, valamint a fenti tervezetekhez kapcsolódó elıterjesztéseket vagy szakmai
indokolásokat az adott jogszabályt elıkészítı miniszter által vezetett minisztérium (tárca
nélküli miniszter esetén a Miniszterelnöki Hivatal) honlapján közzé kell tenni az egyeztetés
állapotának megjelölésével. Ezek a közzétett tervezetek és az azokhoz kapcsolódó
dokumentumok a jogszabály elfogadását követı 1 évig nem távolíthatók el a minisztérium
honlapjáról, tehát addig ingyenesen és korlátlanul hozzáférhetık.
A jogalkotás nyilvánossága az átláthatóság követelményének érvényesülése miatt fontos
része a törvénynek. Az Országgyőlés a honlapján közzéteszi például a
törvényjavaslatokat, a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó dokumentumokat (pl.: módosító
javaslatokat, bizottsági ajánlásokat), a törvényjavaslat plenáris ülésen folytatott általános
vitájáról, a zárószavazásról készült jegyzıkönyveket, bizottsági ülések jegyzıkönyveit. Ezen
dokumentumok az Országgyőlés honlapjáról nem távolíthatóak el, azaz korlátlan ideig
bárki által megismerhetık.

6.3 A közlönyök kiadásának jelenlegi módja


A jogszabályok és egyéb jogi aktusok azonban szabadon hozzáférhetık és bárki által
elérhetık a honlapról (a jogszabály szövege értelmében az elektronikus változat a hiteles a
papír alapúval szemben).

A jogállamiság alapvetı feltétele az, hogy az állampolgárok az ıket kötelezı és jogosító


szabályokat megismerhessék; ehhez szükséges az, hogy azok közzétételérıl az állam
gondoskodjon. Ez lehetséges elektronikus vagy papír alapú közzététel formájában.

A törvény szerint mind az elektronikus, mind a papír alapú kiadás lehetséges, de hitelessé az
elektronikus változatot teszi. A Magyar Közlönyt a hatályos szabályok szerint (Eitv. 12. §) a
kormányzati portálon történı, olyan elektronikus dokumentumként való közzététellel
kell kiadni, amelyet a Magyar Közlöny felelıs szerkesztıje (az Igazságügyi és Rendészeti
Minisztérium erre kijelölt vezetıje) a minısített elektronikus aláírásával és minısített
szolgáltató által kiadott idıbélyegzıvel lát el.

A helyi önkormányzati rendeletek kivételével minden jogszabályt, és számos


Alkotmánybírósági határozatot, végzést, országgyőlési határozatot, jogegységi határozatot,
az Országos Választási Bizottság határozatait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
Magyar Közlöny közzétett számai a honlapról nem távolíthatók el, arra az elektronikus
archiválás szabályai irányadók. Ez utóbbi szabály garantálja, hogy az egyes lapszámok
korlátlan ideig megismerhetık legyenek.

28
A fentiek alapján tehát mind a már elfogadott jogszabályokhoz, határozatokhoz, mind pedig
az elıkészületben lévı jogszabályokhoz bárki szabadon, ingyenesen hozzáférhet.

A törvény értelmében nem csak a jogszabályok és fent említett határozatok, hanem a


bírósági ítéletek és végzések törvényben meghatározott köre is bárki számára
személyazonosítás nélkül ingyenesen, korlátozástól mentesen, digitális formában
hozzáférhetık.

A Magyar Közlöny mellékleteként kell kiadni a Határozatok Tárát és a Hivatalos


Értesítıt hasonló módon a honlapon, mint a Magyar Közlönyt. Ugyancsak elektronikus úton
kell közzétenni a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteményét, melyben a
Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter gondoskodik

a) az önkormányzati rendeletek kivételével az adott naptári napon hatályos valamennyi


jogszabály hatályos szövegének az esetleges módosításokkal egységes
szerkezetben, továbbá

b) az állami irányítás a Magyar Közlönyben közzétett egyéb jogi eszköze hatályos


szövegének az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben történı
közzétételérıl.

A közzététel tehát a jogszabályok értelmében a www.magyarorszag.hu weblapon történik. A


gyakorlatban ez a hozzáférhetıvé tétel nem valósul meg: a Magyar Közlöny lapszámai a
kormányzati portálon jelenleg nem elérhetık (ezt telefonon a Kormányzati Ügyféltájékoztató
Központ is megerısítette számunkra).

Bár a fenti szabályozás az információs társadalomnak megfelelı rendelkezéseket tartalmaz,


de azok csak a jogszabályok és más jogi aktusok megismerésére és a hozzáférésre
vonatkoznak, nem szólnak azonban az esetleges további felhasználás feltételeirıl és díjairól.
Feltehetıleg ezekrıl egyedi megállapodást kell kötni, amennyiben egy piaci felhasználó
hasznosítani kívánja a jogi információkat valamilyen formában.

6.4 A Közlönykiadó jelenlegi feladatai


A Közlönykiadó feladata jelenleg a hivatalos közlönyök nyomdai, kiadási, terjesztési
tevékenységével kapcsolatos munkák elvégzése, a honlapon való közzététel, illetve a
nyomdai úton való terjesztés. Mivel a hatályos szabályozás értelmében a kiadó már nem
jogszabályban meghatározott módon

A Magyar Közlöny lapszámai így jelenleg csak a Közlönykiadó honlapján érthetık el


elektronikus formátumban. Erre a hozzáférésre azonban már nem terjed ki az Eitv.
hatálya, így kiemeljük, hogy

(i) a Magyar Közlöny e lappéldányai nem hitelesek, azokon nem szerepel a felelıs
szerkesztı elektronikus aláírása, és

29
(ii) a hozzáférés nem korlátozásmentes: a .pdf dokumentum tartalma nem kereshetı,
abból nem lehetséges a szövegek kimásolása.

A Közlönykiadó erre rendelt honlapján kifejezetten szerepel az erre való utalás:

„Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Magyar Közlöny, a Magyar Köztársaság hivatalos lapjának


hiteles, elektronikus változata a 2008. évi XXV. törvény értelmében – amely az elektronikus
információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosításáról rendelkezik – 2008. július
1-jétıl a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon érhetı el. Honlapunkon a Magyar
Közlöny-számok továbbra is elérhetık.”

Megítélésünk szerint a kormányzati portál e hiányossága a jogbiztonság jelentıs sérelmét


valósítja meg. Jelen elemzésnek azonban nem tárgya ennek részletes vizsgálata; az
elemzésben ugyanis alapvetıen a Közlönykiadó általi hozzáférhetıvé tételt elemeztük.

Mivel azonban a fent kifejtettek szerint a Közlönykiadó általi közzétételre a hatályos


szabályozás alapján az Eitv. rendelkezései nem vonatkoznak, így a hozzáférés és a további
felhasználás a Közlönykiadó által egyedileg meghatározott feltételek szerint történhet (ha
létrejön ilyen megállapodás).

6.5 Értékelés
Irányelvi követelmény Értékelés
további felhasználás iránti kérelmek A megismerésre vonatkozó szabályokat az
elintézése Eitv. tartalmazza, miszerint az adatok
nyilvánosak, azokat elektronikusan bárki
megismerheti; e szabályok azonban a
kormányzati portálon történı közzétételre
vonatkoznak. A Közlönykiadó általi
megjelentetés és hozzáférhetıvé tétel,
valamint e jogi információk további
felhasználása jelenleg jogszabályban nincs
szabályozva.

Ezen információk további felhasználására


vonatkozó szabályokban hiányosságot
látunk nemcsak ezen követelmény, hanem
az egyéb irányelvi elıírások vonatkozásában
is.

rendelkezésre álló formátumok A honlapon közzétett jogi információk


elektronikus formában jelennek meg. A papír
alapú megismerésért (vagyis pl. a Magyar
Közlöny papír alapú, Közlönykiadó általi
terjesztéséért) díjat kell fizetni. Ezen

30
követelmény megfelelı érvényesülése a
fentiekhez hasonlóan kétséges.

díjazásra vonatkozó elvek A felhasználás díjai egyedi megállapodás


tárgyát képezik, mivel azokról jogszabály
nem rendelkezik, sem felhasználási
feltételek nem kerültek meghatározásra.

átláthatóság A további felhasználás feltételei és díjai


nincsenek elıre meghatározva, így az
átláthatóság követelménye ezen jogi
információk vonatkozásában nem
érvényesül.

felhasználási engedélyek Mivel felhasználási feltételek nincsenek


meghatározva (és azok meghatározása az
irányelv szerint egyébként sem kötelezı)
ezen követelmény további vizsgálata nem
szükséges. A magyar szabályozás – bár
vannak hiányosságok – ezen
követelménnyel nem ellentétes.

gyakorlati intézkedések Vannak: az Eitv. szerinti közérdekő adatok


központi elektronikus jegyzéke, valamint az
egységes közadatkeresı rendszer, amely a
jegyzékben való kereshetıséget biztosítja. A
jegyzék az Eitv. szerint elektronikusan
közzétett adatokat tartalmazza (ezek között
szerepelnek a jogszabályok és más jogi
aktusok, a jogszabálytervezetek, miniszteri
rendeletek tervezetei stb.)

megkülönböztetés tilalma Ezen követelmény érvényesülése a további


felhasználás vonatozásában ugyancsak
kérdéseket vet fel. Az adatokhoz való
hozzáférés nyilvános, azokat a honlapon
bárki, azonos feltételekkel megismerheti. A
további felhasználás lehetıségei, feltételeire
azonban hiányzik a szabályozás.

kizárólagosságot biztosító A monopólium, illetve a kizárólagos


megállapodások tilalma megállapodás tilalmába ütközés ugyancsak
felmerül a jogi információk vonatkozásában,
ugyanis jelenleg a Magyar Közlöny Lap- és
Könyvkiadó jogosult a Magyar Közlöny
elektronikus vagy papír alapú terjesztésére,
illetve a jogi adatbázisok használatának

31
engedélyezésére (online jogszabály-
szolgáltatás). Ugyancsak felmerül a
Complex Kiadó monopóliumának kérdése.

Ezeket véleményünk szerint szükséges


felülvizsgálni.

elektronikus közzététel Bár maguk a jogszabályok és egyéb jogi


aktusok, tervezetek stb. elektronikusan
elérhetıek, de az irányelv által elıírt
elektronikus közzétételi kötelezettségek
közül egyik sem érvényesül (kérelmek
teljesítésérıl nem beszélhetünk, sem a
felhasználási feltételek, vagy díjak
elektronikus közzétételérıl, vagy általános
szerzıdési feltételekrıl).

32
7 Társadalmi információk
7.1 Vizsgált nyilvántartások
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény szerint a Központi Statisztikai Hivatal a
hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szerv, kormányhivatal, amely adatgyőjtéseket,
adatfelvételeket végez, statisztikai adatokat szolgáltat a különbözı államhatalmi,
közigazgatási szervek, társadalmi szervezetek, helyi önkormányzatok stb. számára, irányítja
a szervek statisztikai tevékenységét, kapcsolatot tart fenn a nemzetközi statisztikai
szervezetekkel.

7.1.1 Adatgyűjtések eredményei


A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek által végrehajtott adatgyőjtések
eredményei fıszabály szerint nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e szervek6 saját
hatáskörükben gondoskodnak.

A nyilvánosság fıszabálya alól bizonyos adatok kivételt képeznek, így:

- az államtitoknak vagy szolgálati titoknak minısített adatokat, valamint

- a statisztikai célt szolgáló természetes és jogi személy, valamint a jogi


személyiséggel nem rendelkezı adatszolgáltatóval kapcsolatba hozható adatot, amit
a törvény egyedi adatként7 definiál. Egyedi adatot nyilvánosságra hozni csak az
adatszolgáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával lehet.

7.1.2 Statisztikai regiszter


A statisztikáról szóló törvény 6. §-a elıírja a statisztikai regiszter vezetését, amely az
adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségő gazdasági szervezet, a
gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel
nem rendelkezı szervezet alábbi adatait tartalmazza:

6
1993. évi XLVI. törvény 3. §(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:
a) a Központi Statisztikai Hivatal;
b) a minisztériumok és a Miniszterelnöki Hivatal;
c) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala;
d) a Legfıbb Ügyészség;
e) a Magyar Nemzeti Bank;
f) a Gazdasági Versenyhivatal;
g) a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács;
h)
i) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
7
Egyedi adat: csak statisztikai célra használható, mással csak akkor közölhetı, és abban az esetben adható át,
valamint hozható nyilvánosságra, ha ehhez az adatszolgáltató elızetesen írásban hozzájárult. Ez a korlátozás
nem vonatkozik az azonos szerven belül statisztikai tevékenységet végzı személyek egymás közötti
adatközlésére.
Közérdekő feladatot ellátó szerv, illetıleg társadalmi szervezet, valamint a költségvetési szerv ezen
tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató írásbeli hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra
hozható.

33
- nevét,

- statisztikai azonosítóját,

- statisztikai csoportképzı ismérveinek kódját, valamint az azok meghatározásához


szükséges alapadatokat,

- székhelyét és levelezési címét,

- telefon- és telefax-számát, valamint telepének címét,

- tevékenységi körét, nyitvatartási jellegét (állandó jelleggel, idényjelleggel mőködı


telep).

A statisztikai regiszter tartalma fıszabály szerint nyilvános. A hivatalos statisztikai


szolgálathoz tartozó szervek részére - az országos statisztikai adatgyőjtési programban
szereplı adatgyőjtéseik megszervezése érdekében - a regiszter tartalma az ehhez
szükséges mértékben kiegészíthetı.

A KSH honlapja szerint (www.ksh.hu) különbözı szolgáltatások keretében lehetséges


bizonyos adatok ingyenes megismerése, illetve egyéb adatok térítés ellenében való
felhasználása.

A KSH Információszolgálat különbözı szolgáltatásokat nyújt úgy, mint:

- adatokat szolgáltat szóban és ellenérték fejében írásban, magyarul és idegen nyelven


a KSH által bármilyen formában (nyomtatásban, CD-n, interneten) megjelentetett,
illetve a tájékoztatási adatbázisunkban az internettel rendelkezık számára
hozzáférhetıvé tett adatokból,

- koordinálja a KSH belsı adatbázisából ellenérték fejében történı adatszolgáltatást,

- tevékenységek (TEÁOR), termékek (BTO, ÉJ) szolgáltatások (SZJ) konkrét


besorolására vonatkozó kérdésekre, megkeresésekre válaszol, illetve (kizárólagosan,
egyedüli felelısként) hivatalos állásfoglalást ad ki,

- lehetıség van az Információszolgálaton telepített PC segítségével a KSH


honlapjának megismerésére, az interneten közzétett adatok, kiadványok
megtekintésére.

Ugyancsak az internetes honlapon ismerhetı meg az ún. Kutatószoba, melynek


segítségével térítésmentesen lehet hozzáférni bizonyos kutatható témakörökhöz (melyek
listája folyamatosan bıvül), a kutatói közösség számára biztosítja az anonimizált elemi
statisztikai adatokhoz való tudományos célú hozzáférést.

Mőködik továbbá egy EU-INFO statisztikai szolgálat, amelyhez a KSH 2005 októberében
csatlakozott. A szolgálat célja, hogy mindenki, akinek az Európai Unió statisztikai
rendszerérıl információra, az Eurostat EU-ra és tagállamaira vonatkozó adataira,
módszertani magyarázatra, uniós statisztikai kiadványokra van szüksége, segítséget kapjon
ahhoz, hogy megtalálja a kívánt információt, ingyenesen.

34
Lehetıség van továbbá bizonyos adatok „megvásárlására”, melynek díjai a
http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,112507&_dad=portal&_schema=PORTAL linken
keresztül érhetık el. E gyorstájékoztatással kapcsolatosan azonban nincs információ arra
vonatkozóan, hogy ezen adatok hogyan használhatók fel a továbbiakban, milyen
feltételekkel adhatók át pl. harmadik személyek részére.

7.2 Értékelés
Irányelvi követelmény Értékelés
további felhasználás iránti kérelmek A statisztikai adatok vonatkozásában nincs
elintézése szabályozás sem ágazati szinten, sem
általánosan (Avtv. szabályai
alkalmazhatóságának hiánya).

rendelkezésre álló formátumok Bár a statisztikai adatok fıszabály szerint


nyilvánosak, és azok egy része az interneten
is elérhetı, a formátumokra vonatkozó
követelmény nem feltétlenül érvényesül.
Ennek oka, hogy nincsenek további
felhasználásra rendelkezésre bocsátott
adatok, kizárólag azok megismerésére, a
hozzáférésre vannak szabályok.

díjazásra vonatkozó elvek Bizonyos adatok, így a statisztikai regiszter


adatai és az adatgyőjtések eredményei
nyilvánosak, és az interneten keresztül
térítésmentesen megismerhetıek.

A KSH Információszolgálat a KSH belsı


adataiból ellenérték fejében teljesít
adatszolgáltatást, azonban ezen kérelmek
elıterjesztésének módja, a teljesítés rendje
nincs leszabályozva. A szolgáltatás díja
azonban a www.ksh.hu honlapon elérhetı.

átláthatóság Ezen követelmény részben érvényesül: a


felhasználás feltételei ugyan nem, de a
megismerés díjai elızetesen rögzítettek (bár
csak bizonyos adatok vonatkozásában), és
azok elektronikusan elérhetıek a honlapon
keresztül.

felhasználási engedélyek Ezen követelmény érvényesülését a


statisztikai adatok vonatkozásában nem
lehet vizsgálni, mivel felhasználási feltételek
nincsenek meghatározva.

35
gyakorlati intézkedések Gyakorlati intézkedésnek tekinthetı az EU-
INFO statisztikai szolgáltatás, melyhez a
KSH 2005. október 1-jén csatlakozott. A
szolgáltatás célja, hogy mindenki, akinek
adatra, információra, módszertani
magyarázatra, uniós statisztikai kiadványra
van szüksége, segítséget kapjon ahhoz,
hogy megtalálja a kívánt információt. Ezen
szolgáltatás ingyenes.

megkülönböztetés tilalma Bizonyos adatok bárki számára ingyenesen


elérhetıek az interneten. Egyéb adatok
vonatkozásában pedig minden
kérelmezınek azonos díjazás ellenében
adják át az információkat, vagy a kért
tájékoztatást.

kizárólagosságot biztosító Ilyen, kizárólagosságot biztosító


megállapodások tilalma megállapodásokról nincs információnk.

elektronikus közzététel Bizonyos adatok elektronikusan is elérhetık,


illetve az ellenérték fejében teljesített
adatszolgáltatások díjai elızetesen
rögzítetten, elektronikusan elérhetık.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a Közlönykiadó által kezelt információk nyilvánosságát sem


írja elı hatályos jogszabály, mivel megítélésünk szerint a Közlönykiadó a hatályos
szabályozás és a jelenlegi szerzıdéses viszonyok alapján nem közfeladatot ellátó szerv. A
Közlönykiadó ezen túl az Irányelv értelmében sem minısül „közigazgatási szerv”-nek, ennek
eredményeként pedig az Irányelv követelményei sem irányadók a Közlönykiadó által kezelt
adatok vonatkozásában.

36
8 Közlekedési információk
A közlekedésre vonatkozó adatok, információk vonatkozásában sem jogszabály vagy más
jogi aktus, sem pedig általános szerzıdési feltételek nem szabályozzák az adatok
megismerésére, további felhasználására vonatkozó eljárásrendet.

A közlekedési adatokat hazánkban jelenleg az Útinform és a Fıvinform szolgáltatják,


internetes honlapon keresztül ingyenesen. A Fıvinform információi a fıvárosi közlekedési
adatokat tartalmazzák, melyeket elektronikus úton bárki megismerhet, megtekinthet. A
Fıvinform honlapja szerint a közlekedési adatokat az ott felsorolt informátoroktól szerzi be,
köztük a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságtól.8

Az Útinform az országos közlekedésrıl ad tájékoztatást, információkat. A honlap


tájékoztatása szerint az Útinform a Magyar Közút Nonprofit Zrt. öt regionális
fımérnökségének ügyeletérıl kapja a híreket, melyeket a www.kozut.hu honlapról lehet
ingyenesen megismerni.

Arról azonban, hogy ezen közlekedési adatokat milyen feltételekkel, és milyen díjazás
ellenében lehet megismerni, felhasználni, vagy harmadik személyeknek további
felhasználásra átadni, egyik honlapon, vagy vonatkozó jogszabályban sem olvasható
tájékoztatás. Általános feltételek hiányában a közlekedési adatok további – üzleti vagy
nem üzleti célú – felhasználása egyedi megállapodások függvénye.

Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a közlekedési vállalat az Irányelv értelmében nem minısül


„közigazgatási szerv”-nek, ennek eredményeként pedig az Irányelv követelményei sem
irányadók a Közlönykiadó által kezelt adatok vonatkozásában.

8
A Fıvinform a BKV szervezetén belül mőködik.

37
9 Összegzés
Álláspontunk szerint – ahogy arra a fentiekben és korábbi tanulmányainkban is több helyen
utaltunk – a PSI irányelvben foglalt kötelezettségek nem minden eleme került
maradéktalanul átültetésre a magyar jogba (habár egyelıre a Bizottság még nem jelezte
Magyarországnak az ezzel kapcsolatos hiányosságokat). Megítélésünk szerint a fenti
elemzés egyértelmő alátámasztja az ezzel kapcsolatos megállapítást.

- A hozzáférés a legtöbb esetben ténylegesen nem a jogalkotó által hivatkozott, a


közérdekő adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint történik, hanem
ágazati jogszabályok alapján, számos esetben pedig teljes mértékben az
adatszolgáltató saját belátása alapján.

- Az ágazati szabályok sor esetben nem teljesítik az Irányelv követelményeit.

- Még ahol a hozzáférés elvben a közérdekő adatok nyilvánosságára vonatkozó


szabályok szerint is történik, a közigazgatási szerv a gyakorlatban korlátozza a
hatékony hozzáférést és a további felhasználásokat, fıként indokolatlanul magas
költségtérítés megállapításával.

- Számos esetben a hozzáférés és a további felhasználás jelentıs részben nem


jogszabályban rendezett, a feltételeket az adatforrás egyedileg, saját belátása szerint
határozhatja meg.

Úgy gondoljuk, hogy szükség lenne arra, hogy azon hiányosságokat, melyekre jelen
tanulmányban rámutattunk, az érintett közigazgatási szervek olyan módon orvosolják,
hogy a magyar szabályozás és gyakorlat ne szolgálhasson alapul egy esetleges
kötelezettségszegési eljárás megindítására hazánk ellen. Ennek eszköze lehet például,
ha minden, a PSI irányelv hatálya alá tartozó közigazgatási szerv saját honlapján, a
rendelkezésére álló formátumban és nyelven közzéteszi azon adatok körét, melyeknek
további felhasználását engedélyezi, valamint elektronikusan közzéteszi a felhasználási
feltételekre és díjazásra vonatkozó információkat. Természetesen a közigazgatási szerveken
kívül az államnak is vannak feladatai: úgy gondoljuk, hogy az irányelv 8. cikke elıírásának
való megfelelés érdekében jogi és nem jogi eszközökkel ténylegesen ösztönözni kellene
a közigazgatási szerveket a további felhasználás általános felhasználási szerzıdési
feltételeinek alkalmazására és elektronikus közzétételére.

A vizsgálat és az értékelés során nehézséget okozott, hogy az irányelv implementációja


során a magyar jogalkotó kizárólag a közérdekő adatok megismerésére vonatkozó
meglévı szabályozást vette alapul és nem hajtott végre komplex elemzést az irányelv
követelményeinek teljesülésérıl. Az elmúlt évek tapasztalatai – és a Bizottság által eddig
indított kötelességszegési eljárások – azt mutatják, hogy ez az átültetési módszer nem felelt
meg az irányelv célkitőzéseinek. Kutatásaink alapján úgy gondoljuk, hogy szükséges lenne a
tanulmányban megvizsgált ágazati szabályozások felülvizsgálata és pontosítása mind az
eljárás részletei, mind a fogalmak tekintetében.

A magyar szabályozás szintén nem rendezi kellıképpen a kizárólagosságot biztosító


megállapodások tilalmát, illetve azon szempontokat, melyek alapján az ilyen jellegő

38
megállapodások megengedettnek minısülnek. Ezen megállapodások felülvizsgálatára
véleményünk szerint nem csak azért van szükség, hogy a PSI irányelvnek megfeleljen
hazánk, hanem azért is, mert versenyjogi aggályok is felmerülhetnek. Az ilyen
megállapodásokat fel kell számolni és csak ott fenntartani, ahol azt a szolgáltatás jellege
közérdekbıl indokolja.

Összegzésképpen úgy gondoljuk, hogy a PSI irányelv megfelelı átültetése, az általa elıírt
szabályok alkalmazása az ágazati szabályozásokban megkezdıdött, bizonyos
adatkategóriák esetében több, máshol kevesebb látható eredménnyel, azonban az
irányelvnek való megfeleléshez és ahhoz, hogy a közszféra adatai Magyarországon is
ténylegesen a magánszféra rendelkezésére álljanak és szabadon felhasználhatók legyenek
(ezáltal a belsı piac fejlıdésének ösztönzıi és ne akadályozói legyenek), még számos jogi
és nem jogi lépést kell megtenni.

39